A cetek rendszerezése e képen látható. A szilásceteknek fogaik
embrionális korban vannak csak, majd helyettük a szájpadlásról lefelé lógó szilák nőnek. A nyálkahártya redőiből keletkeznek. Afféle szűrőberendezésként funkcionál, a planktonokat szűri ki többek között. A legnagyobb fajok e csoportba tartoznak. A fogascetek rendelkeznek fogakkal kifejlett állapotukban is, melyek hegyesek, kúp alakúak. A tengerekben, óceánokban élnek, ott fordulnak elő. Testfelépítésükben meglátszik az, hogy ragadozók voltak az őseik. Testük áramvonalas. Mellső végtagjaik úszólábakká, míg hátsó végtagjaik elcsökönyösödtek. Emiatt a medenceövet csak egy csont alkotja. Az agykoponya csontjai a koponyára kerültek, orrnyílásuk pedig a koponyatetőre. Éppen ezért fel szoktak jönni levegőért. Szemük apró, vastag zsírréteggel rendelkeznek. Ez szigetel. A ragadozók nagyobb állatokkal, míg a nem ragadozók planktonnal táplálkoznak. DNS alapján, vizilófélék a legközelebbi rokonok. A kék bálna 30m, 173 tonna. Legkisebb, legkevésbé ismert bálnafaj: törpe simabálna. 5,5-5,6 m hosszú és csupán 3-6 tonna. A bálna a képen látható módon alszik, 4 gyomra van. Ez a videó szerintem jól bemutatja, hogy mi történne, ha lenyelne egy bálna véletlenül. Húsuk, olajuk és sziláik miatt vadásztak rájuk. Az ámbránscet beleiben található ámbrát (illó anyag) illatszerekhez felhasználták. Napjainkban tilos, de bizonyos országok, pl:Japán még folytatja. Köszönöm a figyelmet!