Helyes gondolkodas

Milyen konkrét, praktikus tanácsod adnál egy olyan ember számára, akinek nincs a közelébe egy
képzett filozófus, akivel el tudna beszélgetni? - Kezdjünk el olvasni. Ne feltétlenül Hegel könyveit
vegyük le először a polcról, inkább olyan szövegekkel kezdjük a filozófiával való ismerkedést, amelyek
nem igényelnek filozófiai előtanulmányokat. Amennyiben speciálisan a filozófiai lélekgondozásra
vagyunk kíváncsiak, és magyar nyelvű szövegeket keresünk, elsőként talán Pierre Hadot: A lélek
iskolája című művét ajánlanám. Túl azon, hogy önmagában szórakoztató és tanulságos olvasmány,
további szerzőkre és szövegekre is ráhangol, így többek között Platón dialógusaira, illetve a sztoikus
szerzők, Epiktétosz, Marcus Aurelius, Seneca műveire. Ezek – Hadot könyvéhez hasonlóan – jól
követhető és érthető szövegek. Sokkal nehezebb falat, de a filozófiai lélekgondozás szempontjából
nehezen megkerülhető mű Spinoza Etikája. Többször szó esett már a fenomenológiáról, a 20.század
egyik meghatározó filozófiai áramlatáról, amely termékenyítőleg hatott a lélek gyógyításának különféle
kísérleteire. Az emberi létezés önmegértésének huszadik századi alapműve Heidegger Lét és idő
című műve vagy A lét és a semmi Satre-tól. Ezek azonban terminológiailag rendkívül terhelt szövegek.
Könnyebben emészthető Merleau-Ponty korai főműve, Az észlelés fenomenológiája, amely szintén
számos ponton kapcsolódik az önmegértés terápiás hagyományához. Az antik lélekgondozás
eszméjét elemzi és eleveníti fel a kései Foucault munkássága, itt elsősorban A szexualitás
történetének második és harmadik kötetét tudom ajánlani, illetve a magyarul szintén megjelent utolsó
előadását, Az igazság bátorságát. A filozófiai tanácsadáshoz lazán kapcsolódó szövegek szintén
hozzáférhetőek magyar nyelven, még ha nem is nagy számban. Ezeket abszolút kezdőknek ajánlom.
Ilyen jellegű könyv például Alain de Bottontól A filozófia vigasza. Botton egyébként számos videóban
fejti ki nézetét, amelyek elérhetőek a Youtubon is. Hasonló műfajba sorolható Xavier Rubert de
Ventós: Minek filozofálni? c. műve vagy Ernst F. Schumacher: Tévelygők útikalauza is. Érdemes
keresgélni, minél több szövegbe beleolvasni, kipróbálni, hiszen számos egyéni út van a
gondolkodáshoz, előzetesen nem feltétlenül lehet tudni, melyik szöveg szólít meg. Sőt, bár a szöveg
rövid távon sem pótolható, a filozófia inspirációs forrása nem feltétlenül egy szöveg. Egy helyzet, egy
irodalmi mű, egy film stb. is rendelkezhet olyan értelmezési potenciállal, amely gondolkodnivalót ad. A
leleplező, a kódolhatatlan, a létezést átjáró mind ilyen élmények, s talán manapság a film szolgáltatja
ezeket a legsűrítettebb formában. A nagy társadalomkritikák, így az olasz neorealizmus, a dogma-
filmek; a nagy metafizikai dilemmák, Tarkovszkij, Bergman, Tar stb. vagy a jelek megállíthatatlan
értelmezési kényszere (Lynch) immár leginkább filmes köntösben köszön vissza. - a Transindex.ro
portálról