Az 

eszperantó nyelv rövid nyelvtana

Összeállította : Paár Norbert

1.
Betűk és hozzátartozó hangértékek:
a A ȧ avara
b B b bubo
c C c celo
ĉ Ĉ cs ĉokolado
d D d dolĉa
e E ė elefanto
f F f fumo
g G g gaso
ĝ Ĝ dzs ĝangalo
h H h horo
ĥ Ĥ kh, ch ĥimero
i I i inteligenta
j J j jupo
ĵ Ĵ zs ĵurnalo
k K k koro
l L l lampo
m M m mono
n N n nesto
o O o orelo
p P p papriko
r R r ringo
s S sz soldato
ŝ Ŝ s ŝalo
t T t tero
u U u urbo
ŭ Ŭ félhangzós u aŭtuno
v V v vespero
z Z z zumzumi

2.
Amint az látható, a nyelv latin betűket használ, melyeknek hangértékei a legtöbb esetben megegyeznek a 
magyar nyelv betűinek hangértékeivel.
A mássalhangzók neveit úgy kell képezni, hogy a mássalhangzóhoz csatolunk egy hangsúlytalan ­o 
végződést (bo co ĉo do …).
Az ŭ félhangzó soha nem áll magában, mindig egy magánhangzóhoz csatlakoztatva használjuk (aŭ eŭ oŭ). 
(Kivéve a w angol hangzó fonetikus átírásában : west = ŭest.)

aŭdi (hallani) aŭskulti (hallgatni) silenti (hallgatni) silento (csend)

bela (szép) bona (jó) homo (ember) ridi (nevetni)
formiko (hangya) leono (oroszlán) lago (tó) dolĉa (édes)
grava (fontos) simio (majom) temo (téma) celo (cél)
kato (macska) granda (nagy) malgranda (kicsi) hundo (kutya)
knabo (fiú) knabino (lány) ludi (játszani) gaja (vidám)
la (a, az) ankaŭ (is, szintén) elefanto (elefánt) ĝirafo (zsiráf)
paŝi (lépni) esti (lenni) veni (jönni) paroli (beszélni)
pomo (alma) vorto (szó) kolo (nyak) hejmo (otthon)
rivero (folyó) rivereto ( patak) riverego (folyam) puto (kút)
silentema (hallgatag) fumo (füst) domo (ház) tigro (tigris)
sonĝo (álom) sonĝi (álmodni) Suno (Nap) Luno (Hold)
urso (medve) manĝi (enni) trinki (inni) strato (utca)

3.
Hangsúly:
A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van.

Hangsúlyozási formák:
1.  ha a hangsúlyos magánhangzó és az utolsó magánhangzó között csak  pomo, voli, ĝirafo, tero, timi, 
egyetlen mássalhangzó található, vagy nincs mássalhangzó, akkor a  bela, sidi, stelo, balai
hangsúlyos magánhangzót kicsit megnyújtva ejtjük.
2. ha a hangsúlyos magánhangzó és az utolsó magánhangzó között  elefanto, vesperto, sendi, 
kettő, vagy több mássalhangzó található, akkor a hangsúlyos  lunde, helpi, varma, verda, 
magánhangzót röviden, de kicsit megnyomva ejtjük. dolĉa
3. az egyszótagú szavak mindig hangsúlytalanok. mi, vi, li, ŝi, ĝi, ni, kaj, la, 
sed, ne, ke, nek, ve, tra, ĉe, 
tro, ĝis

Szófaji végződések:
szófaj végződés példa
főnév ­o suno, knabo, viro, linio
melléknév ­a alta, bela, granda, juna
képzett határozó ­e alte, bele, bone, june
főnévi igenév ­i ami, voli, stari, sidi

Az adott szó szófaját a szótőhöz illesztett szófaji végződés határozza meg. A végződés lecserélésével 
megváltozik a szófaj és ezzel együtt a szó jelentése is.

főnév melléknév határozó főnévi igenév

amo ama ame ami
szerelem szerelmes szerelmesen szeretni

4.
A létige

Azok számára, akik már tanultak egy másik idegen nyelvet, nem újdonság, hogy a létigét a harmadik 
személyben is ki kell tenni, de nekünk, magyaroknak ez szokatlan. Ahogy minden neo­latin nyelvben, úgy 
itt is ki kell tehát tenni mindig a létigét, akkor is, ha a magyar nyelvben elhagyjuk.

La aŭto estas verda. Az autó [van] zöld.
Stefano estas saĝa. Isván [van] okos.
Eva estas bela. Éva [van] szép.
La lernanto kaj la lernantino estas lertaj. A tanuló és a tanulólány [vannak] ügyes[ek].
La elefanto estas granda. Az elefánt [van] nagy.
La ĝirafo estas alta. A zsiráf [van] magas.
La tigro estas rabobesto. A tigris [van] ragadozó.
Suno estas brila. [A] Nap [van] ragyogó.

Nyelvtani jelek:

nyelvtani elem jel példa

többesszám ­j knaboj, viroj, seĝoj
tárgyeset ­n knabon, viron, seĝon (knabojn, virojn, seĝojn)

Két eset létezik, alanyeset, és tárgyeset. Az alanyesetet a tárgyeset jelének hiánya jelzi. Ha egy tárgyból 
több van, mint egy, akkor többesszámot kell használnunk. A tárgyeset jele mindig a többesszám jele után 
áll.

5.
Főnév­melléknév egyeztetés:
egyesszám többesszám
alta monto altaj montoj
alanyeset
magas hegy magas hegyek
altan monton altajn montojn
tárgyeset
magas hegyet magas hegyeket

A főnév és a rá vonatkozó melléknév ugyanazon végződéseket kell, hogy felvegyen, ezt hívjuk 
egyeztetésnek.

Anna kaj Eva estas belaj knabinoj. Anna és Éva szép lányok.
La hundo kaj la kato estas domaj bestoj. A kutya és a macska háziállatok.
Eva vidas altan monton. Éva egy magas hegyet lát.
Eva rigardas la altajn montojn. Éva nézi a magas hegyeket.

A nőnem képzése

Nincs nyelvtani nem, csak a szó jelentése hordozhat nemet. Bármely hímnemű értelmet hordozó szóból 
nőnemű értelmet hordozó szó hozható létre az ­in­ utóképzővel.

viro férfi virino nő

direktoro igazgató direktorino igazgatónő
knabo fiú knabino lány
subakvisto búvár subakvistino búvárnő
sinjoro úr sinjorino asszony

6.
Igeragozás:
kijelentő mód feltételes mód felszólító mód
jelenidő ­as lernas ­us lernus ­u lernu
múltidő ­is lernis estus ­inta estus lerninta ­ ­
jövőidő ­os lernos ­ ­ ­ ­

Ahogy az látszik, az igevégződések (igazán ragnak nevezni nem lehet) nem utalnak sem a cselekvés 
alanyára, sem pedig a tárgyára, ezért az alanyt és a tárgyat mindig ki kell tenni. Ha nincs névszói alany és 
tárgy, akkor névmással kell helyettesíteni azokat.
Ha a felszólító módú alaknál nincs jelölve az alany, akkor az második személyű. Ha ilyenkor is ki van téve 
a személyes névmás, akkor az nyomatékosítja, hogy TE (TI, ÖN, ÖNÖK) tedd (tegyétek) meg!
A felszólító módnak nincs sem múltideje, sem jövőideje, a feltételes módnak nincs jövőideje, a múltidejét 
pedig csak összetett igeragozással (igeképzéssel) lehet kifejezni.

La knabino rigardas la altajn montojn.
La knabino rigardis la altajn montojn.
La knabino rigardos la altajn montojn.
La knabino rigardus la altajn montojn.
La knabino rigardu la altajn montojn!
A lány nézi a magas hegyeket.
A lány nézte a magas hegyeket.
A lány nézni fogja a magas hegyeket.
A lány nézné a magas hegyeket.
A lány nézze a magas hegyeket.

Matene Anna manĝis panon kun butero. Reggel Anna vajas kenyeret evett.
Tagmeze Anna manĝas supon. Délben Anna leves eszik.
Nokte Anna nenion manĝos. Este Anna semmit nem eszik majd.

Vi diris, ke mi legu la poemon. Te mondtad, hogy én olvassam a verset.
Legu la poemon! Olvasd el a verset!
Li legu la poemon! Ő olvassa a verset!

7.
Tulajdonnevek és köznevek
A köznevek használata a magyar nyelvben megszokott módon történik. A különbség a tulajdonneveknél 
kezdődik.
Ha egy tulajdnonnévhez köznév is tartozik, akkor az mindig a tulajdonnév elé kerül (ellentétben a magyar 
nyelvvel, ahol utána áll!). Ilyenkor a köznév végére kell illeszteni a többesszám és tárgyeset jelét, és a 
köznév kap jelzőt. (Azzal kell egyeztetni!)
Ha egy szó tulajdonnévi jelzőt kap, akkor azt határozott névelővel ellátva a tulajdonnév után kell 
elhelyezni.
A tulajdonnevekből végződéscserével létrehozott szavak mindig nagybetűvel kezdődnek. (A magyar 
nyelvben ilyenkor kisbetűt használunk!) A képzett szavak viszont már kisbetűvel kezdődnek.
En la valo Sajó estas urbo Miskolc. A Sajó­völgyben van Miskolc (város).
Rigardu la monton Gellért! Nézd a Gellért­hegyet!
La plej granda pinto de Hungario estas en montaro  Magyarország legmagasabb csúcsa a Mátra­ 
Mátra. hegységben van.
Sinjoro Kovács estas la prezidanto de la asocio. Kovács úr a szövetség elnöke.
Demandu sinjoron Tóth pri la programo de festoj. Kérdezd meg Tóth urat az ünnepségek 
programjáról.

Nevek
Ellentétben a magyar nyelvben megszokott sorrenddel, első a keresztnév (antaŭnomo), és utána jön a 
vezetéknév (familia nomo). A keresztnevek egy része hasonult, rendelkezik saját, eszperantósított 
formával. Mostanában azonban szívesebben használják a keresztneveket is eredeti formájukban, hasonulás 
nélkül, ha a keresztnév leírható latin betűkkel. Ha nem, úgy fonetikusan kell átírni. 
A vezetékneveket, ha az eredeti nyelvben az latin betűkkel volt leírva, úgy eredeti formájában kell 
megtartani. Ha nem, úgy fonetikusan kell átírni.

8.
Helységnevek
A városok közül a fővárosok egy jelentős része, és a kongresszusi városok rendelkeznek hasonult névvel. 
A többi helységet ha latin betűvel leírható a neve, akkor egyszerűen le kell írni, ha nem, akkor fonetikusan 
kell átírni. A keresztnevekhez hasonlóan a latin betűs helységnevek újabban használhatóak szabadon, míg 
a többi helységnév átírható fonetikusan.

Országnevek
Minden ország rendelkezik saját megnevezéssel az eszperantó nyelvben. 
Az ország neve lehet egyedi név. Ebben az esetben az ország lakosait az ­an­ utóképzővel az ország 
nevéből kell képezni.
Az ország neve képződhet a nép nevéből, vagy egy város nevéből is. Ilyenkor az ­i­ utóképzőt, vagy a 
­land­ utóképzőt kell használni. (Régebben használatban volt ilyen esetre az ­uj­ utóképző is, de ez mára 
archaizmussá vált.)

Egyéb földrajzi nevek
Minden kontinens rendelkezik saját megnevezéssel.

Eŭropo Európa
Azio Ázsia
Afriko Afrika
Ameriko Amerika
Aŭstralio Ausztrália
Antarkto Antarktisz

Minden óceán és tenger rendelkezik saját megnevezéssel.
A nagyobb földrajzi objektumok (tavak, folyók, hegységek, öblök, stb.) rendelkeznek saját megnevezéssel. 
Ha nincs ilyen megnevezés, vagy nem azt használuk, akkor érdemes egy köznévvel jelölni előtte, hogy 
mit is takar a név. (Ez már csak azért is hasznos, mert ilyenkor a köznevet könnyebben tudjuk tárgyesetbe 
tenni szükség esetén, mint a tulajdonnevet!)

9.
Személyes névmások:
egyesszám többesszám
első személy mi ni
második személy vi (ci) vi
li
harmadik 
ŝi ili
személy
ĝi

Alapesetben önözünk második személyben, ezért egyezik meg az egyesszámú és a többesszámú alak. Ha 
kimondottan tegezni akarunk, akkor arra külön szó van (ci).

Mi vidas elefanton. Látok egy elefántot.
Vi vidas ĝirafon. Látsz egy zsiráfot.
Ni vidas la knabinon. Látjuk a lányt.
Ili vidis la hundon. Látják a kutyát.
Ĝi estas hundo. Ez egy kutya.

Tárgyas névmások:
egyesszám többesszám
első személy min nin
második személy vin (cin) vin
lin
harmadik 
ŝin ilin
személy
ĝin

A tárgyas névmásokat a személyes névmásokból képezzük, a tárgyeset jelének hozzákapcsolásával.

Anna rigardas nin. Anna minket néz.
Mi vidas vin. Téged nézlek.
Vi vidis min. Engem nézel.
Anna vidis min, mi vidis ŝin. Anna engem néz, én őt.
Stefano vidis vin, vi vidis lin. István téged néz, te őt.
Anna kaj Stefano vidis nin, ni vidis ilin. Anna és István minket néz, mi őket.

10.
Birtokos névmások:
egyesszám többesszám
első személy mia nia
második személy via (cia) via
lia
harmadik 
ŝia ilia
személy
ĝia

A birtokos névmásokat a személyes névmásokból képezzük a melléknév végződésének 
hozzákapcsolásával. A birtokos névmások melléknévként viselkednek.

Mia libro estas bruna.
La bruna libro estas la mia.
Lia libro estas blanka.
Ankaŭ ŝia libro estas blanka.
Iliaj libroj estas blankaj.
La blankaj libroj estas la iliaj.
Az én könyvem barna.
A barna könyv az enyém.
Az ő könyve fehér.
Az ő könyve is fehér.
Az ő könyveik fehérek.
A fehér könyvek az ővék.

11.
Melléknév fokozása:
emelő csökkentő
alapfok bela szép bela szép
középfok pli bela szebb malpli bela kevésbé szép
felsőfok la plej bela a legszebb la malplej bela a legkevésbé szép
túlzófok la pleje plej bela a legeslegszebb la malpleje malplej bela a legeslegkevésbé szép

Anna estas alta. Anna magas.
Petro estas pli alta. Péter magasabb.
Karlo estas pli alta, ol Petro. Károly magasabb, mint Péter.
Stefano estas alta, kiel Petro. István magas, mint Péter.
Karlo estas la plej alta. Károly a legmagasabb.
Eva estas malpli alta ol Anna. Éva kevésbé magas, mint Anna.
Eva estas la malplej alta. Éva a legkevésbé magas.
Eva estas lerte desegnas. Éva ügyesen rajzol.
Anna pli lerte pentras. Anna ügyesebben fest.
Karlo rapide kuras. Károly gyorsan fut.
Stefano pli rapide povas kuri. István gyorsabban tud futni.
Stefano kuras plej rapide. István fut a leggyorsabban.
Monto Ĉomolumba estas la pleje plej alta monto de  A Csomolumba hegy a legeslegmagasabb hegye a 
la Tero. Földnek.

Összehasonlítás
Az összehasonlításnak két formája van. Amikor egymással egyenértékű mennyiségeket hasonlítok össze, 
és amikor különböző mennyiségeket hasonlítok össze.

Ha két azonos mennyiséget  Anna estas bela, kiel cigno. Anna szép, mint egy hattyú.

hasonlítok össze, akkor a kiel 
szócskát kell használni.
Ha a két összehasonlítandó  Anna estas pli bela ol cigno. Anna szebb, mint egy hattyú.
mennyiség nem azonos, akkor az 
ol szócskát kell használni.

12.
Határozott névelő:
A határozott névelőt a la szóval jelöljük. Ez nem változik sem számban, sem esetben. A határozatlan 
névelőt a határozott névelő hiánya jelzi.

Mi vidis knabinon. Láttam egy lányt.
Mi vidis la knabinon. Láttam a lányt.
Knabo kantas laŭte. Egy fiú hangosan énekel.
La knabo knabas laŭte. A fiú hangosan énekel.

Tagadás:
Az elsődleges tagadó szó a ne, melynek jelentése lehet ne, vagy nem, függően a mondatbeli helyétől. Az 
ismételt tagadást jelző tagadószó a nek (sem). A tagadást ki lehet fejezni tagadó névmásokkal is. Nincs 
kettős tagadás.

Anna ne estas alta. Anna nem magas.
Ne Anna estas alta. Nem Anna magas.
Nek Anna estas alta. Anna sem magas.
Neniu estas tie. Senki nincs ott.
Eva vidas nenion. Éva semmit nem lát.
Eva vidas neniun. Éva senkit nem lát.
Karlo trovas la libron nenie. Károly sehol nem találja a könyvet.
Stefano legis ĉi tion libron ankoraŭ neniam. István még soha nem olvasta ezt a könyvet.

13.
Ellentétes jelentésű szavak képzése
A szótövek számát felére lehet csökkenteni, hogyha az egyik szótőből egy képzővel képezhetjük az 
ellentétét is. Ez az előképző a mal­.

alta magas malalta alacsony

bela szép malbela csúnya
longa hosszú mallonga rövid
larĝa széles mallarĝa keskeny
dika vastag maldika vékony
fermi zárni malfermi nyitni
granda nagy malgranda kicsi
varma meleg malvarma hideg

Tagadó névmások
A tagadó névmások nen­ betűkapcsolattal kezdődnek. Megtalálhatóak a tabella­szavak ötödik 
oszlopában.

Neniu estas en la ĉambro. Senki nincs a szobában.
Nenion mi vidis. Semmit sem láttam.
Li trovis nenion en la kesto. Semmit nem talált a ládában.
Neniam mi vidis vin! Soha nem láttalak még.
La libro estas nenie. A könyv sehol sincs.

14.
Visszaható névmások
Amikor a tevékenység alanya és tárgya azonos, akkor visszahatásról beszélünk.
Mi kombas min. Fésülködök. (Fésülöm magam.)
Vi lavas vin. Mosakodsz. (Mosod magad.)
Ni banas nin. Fürdünk. (Fürdetjük magunkat.)

Azonban a harmadik személyben gondot okoz az, hogy az első és második személyben jól 
meghatározható (egyedi), hogy kiről van szó, a harmadik személyben viszont rengeteg „ő” és „ők” 
létezhet. Ezért itt megjelenik egy új visszaható névmás, a si.

Li lavas lin. Ő mossa őt. (Nem magát!)
Ŝi banas ŝin. Ő fürdeti őt. (Nem magát!)
Li lavas sin. Ő mosdik. (Mossa magát.)
Ŝi banas sin. Ő fürdik. (Fürdeti magát.)

A visszaható birtokos névmásnál arra kell vigyázni, hogy csak az alanyra vonatkozhat. Ugyanígy 
állhatnak a si, sin és sia szavak elöljárószóval is.

Li legas lian libron. Ő olvassa az ő könyvét. (Nem a sajátját.)
Ŝi legas sian libron. Ő olvassa a saját könyvét.
Ŝi pensas ĉiam pri si. Mindig csak magára gondol.
Li kaj lia amikino amuzis sin agrable en la balo. Ő és a barátnője kellemesen mulattak (mulattatták 
magukat) a bálban.
Karlo alvenis kun sia amikino. Károly a barátnőjével érkezett.
Stefano manĝis per sia poŝtranĉilo. István a zsebkésével evett.

15.
Kérdés
A kérdőmondatok mindig kérdőszóval kell, hogy kezdődjenek. Ha nincs a mondatban kérdőnévmás, 
akkor a ĉu általános kérdőszót használjuk.

Kiel oni nomas vin? Oni nomas min Anna. Hogy hívnak? Annának hívnak.
Kiu vi estas? Mi estas Anna. Ki vagy? Anna vagyok.
Kia vi estas? Mi estas alta. Milyen vagy? Magas vagyok.
Ĉu vi estas alta? Jes, mi estas alta. Magas vagy? Igen, magas vagyok.
Ĉu vi estas malalta? Ne, mi ne estas malalta, sed mi  Alacsony vagy? Nem, nem vagyok alacsony, hanem 
estas alta. magas vagyok.

Kérdőnévmások
A kérdőnévmások k­ betűvel kezdődnek, és a tabellaszavak első oszlopában találhatóak.

Kie estas vi? Hol vagy?
Kiam vi alvenos? Mikor fogsz megérkezni?
Kion vi faris? Mit csináltál?
Kiel vi fartas? Hogy érzed magad?
Kies estas ĉi tiu hundo? Kié ez a kutya?
Kial vi atendas lin? Miért várod őt?
Kiu li estas? Ki ő?

Mutató névmások
A mutató névmások t­ betűvel kezdődnek, és a tabella­szavak harmadik oszlopában találhatóak.

Tiu aŭto estas verda. Az az autó zöld.
Tion vi vidis? Azt láttad?
Tie estas la monto! Ott van a hegy!
Tiam mi alvenos. Akkor fogok megérkezni!

16.
Vonatkoztató névmások
A vonatkoztató névmások alakjai megegyeznek a kérdőnévmásokkal, és a tabella­szavak második 
oszlopában találhatóak.

Kian floron vi tiras, tian vi flaras!
Kiel vi faras la liton, tiel dormos!
Kie ili serĉis, tie li ne estis.
Kiom monon ili havis, ĉiun donis al la soldato.
Kia estas la bonvenon, tia estas la saluton!
Tie estas la libro, kie vi lasis ĝin.
Tion vi aĉetu, kion vi trovas en la vendejo!
Amilyen virágot szakítasz, olyat szagolsz!
Ahogy megveted az ágyad, úgy fogsz aludni!
Ahol ők keresték, ott nem volt.
Amennyi pénzük volt, azt mind a katonának adták.
Amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten!
Ott van a könyv, ahol hagytad.
Azt vegyél, amit találsz a boltban.

Kicsinyítő és nagyító képzők
Az ­et­ kicsinyítő képzővel személyeknél, fogalmaknál és cselekedeteknél tudjuk a kisebb, enyhébb, 
gyengébb fokozatokat kifejezni.
Az ­eg­ nagyító képzővel személyeknél, fogalmaknál és cselekedeteknél tudjuk a nagyobb, erősebb 
fokozatokat kifejezni.

monto hegy montego óriás hegy monteto domb

rivero folyó riverego folyam rivereto patak
ega óriási eta piciny
bela szép belega gyönyörű beleta helyes
bona jó bonega nagyszerű boneta jócska
ridi nevetni ridegi kacagni rideti mosolyogni
plori sirni ploregi zokogni ploreti pityeregni

17.
Egy adott tulajdonsággal rendelkező személy képzése
Egy adott tulajdonsággal felruházott személyt az ­ul­ utóképző képez. Ugyanez az utóképző szolgál az 
állatok bizonyos csoportjának képzésére is.

bela szép belulo szép ember

lama sánta lamulo sánta ember
ruĝa vango piros orca ruĝvangulo piros orcájú ember
mamo emlő mamulo emlős
rampi mászni rampulo csúszómászó, hüllő
ulo pasi, hapsi

A cselekvés helyének képzése
A cselekvés helyének képzésére az ­ej­ utóképzőt kell használni.

lerni tanulni lernejo iskola

bani fürdetni banejo fürdőszoba
kuiri főzni kuirejo konyha
halti megállni haltejo megálló
ŝtuparo lépcsősor ŝtuparejo lépcsőház
ejo helyiség

A cselekvés eszközének képzése
A cselekvés eszközének képzésésre az ­il­ utóképzőt kell használni.

balai seperni balailo seprő

pentri festeni pentrilo ecset
piki szúrni pikilo tű
ilo eszköz

18.
Valamivé válni, és valamivé tenni
Az ­iĝ­ utóképző azt fejezi ki, hogy egy tulajdonságot felvesz, egy cselekvést elkezd, vagy egy cselekvést 
magára vonatkoztat.
Az ­ig­ utóképző azt fejezi ki, hogy egy tulajdonsággal ellát, egy cselekvést elvégeztet.

bela szép beliĝi megszépülni beligi megszépíteni

bona jó boniĝi megjavulni bonigi megjavítani
lama sánta lamiĝi lesántulni lamigi lesántítani
bruna barna bruniĝi megbarnulni, lebarnulni brunigi megbarnítani
ruĝa piros ruĝiĝi elpirulni ruĝigi elpirítani, megpirítani

Műveltető ige képzése
A műveltető igét az ­ig­ utóképzővel kell képezni.

labori dolgozni laborigi dolgoztatni

legi olvasni legigi olvastatni
stari állni starigi állítani
sidi ülni sidigi ültetni
vendi eladni vendigi eladatni

Visszaható ige képzése
Az előzőekben ismermertetésre került a visszahantó névmás, mellyel egy igét visszahatóvá lehet tenni. 
Egy másik módszer a visszahatóvá tételre az ­iĝ­ utóképző használata. Általában elmondható, hogy a 
visszaható névmás a szándékos cselekvések kifejezésére, míg az ­iĝ­ utóképző a nem szándékos 
cselekvések, vagy történések jelzésére használható. 

turni forgatni turni sin turniĝi forogni

razi borotválni razi sin raziĝi borotválkozni
bani fürdetni bani sin baniĝi fürdeni
lavi mosni lavi sin laviĝi mosdani
kombi fésülni kombi sin kombiĝi fésülködni

19.
Cselekvés kezdetének képzése
Egy cselekvés elkezdését két eszközzel is lehet jelezni. Egyrészt az ­iĝ­ utóképzővel, másrészt az ek­ 
előképzővel. A két módszer teljesen egyenértékű, bár vannak szavak, melyek már többé­kevésbé 
rögzültek a nyelvben egyik, vagy másik módszerrel.

stari állni ekstari stariĝi felállni

sidi ülni eksidi sidiĝi leülni
kuŝi feküdni ekkuŝi kuŝiĝi lefeküdni
iri menni ekiri iriĝi elindulni
vidi látni ekvidi vidiĝi meglátni

Folytatólagos cselekvés vagy ismétlődő cselekvés képzése
A folytatólagos, vagy ismétlődő cselekvést, cselekvéssorozatot az ­ad­ utóképzővel kell jelezni.

paŝi lépni paŝadi lépegetni

kanti énekelni kantadi énekelgetni
promeni sétálni promenadi sétálgatni
ludi játszani ludadi játszogatni
ridi nevetni ridadi nevetgélni

A cselekvés, vagy történés megnevezése
Az igei szótő főnévi végződéssel általában kifejezi, hogy magáról a cselekvésről vagy történésről van szó.
Viszont, ha nem igei szótőről van szó, úgy ezt az ­ad­ utóképzővel lehet egyértelművé tenni. Ha a szó már 
tartalmaz egy ­ig­ vagy ­iĝ­ utóképzőt, akkor mindez felesleges, mert ezek a képzők egyértelművé teszik, 
hogy magáról a cselekvésről vagy történésről van szó.

krono korona kronado koronázás

martelo kalapács martelado kalapálás
paŝi lépni paŝo lépés
haltigi megállítani haltigo megállítás
turniĝi forogni turniĝo forgás
movi mozgatni movado mozgatás, mozgalom
moviĝi mozogni moviĝo mozgás

20.
Helyhatározó:
A helyhatározót kifejezhetjük képzett határozóval, névmással, vagy elöljárószóval. Ha az elöljárószó 
vonatkozhat hol és hova kérdésre is, akkor a hol kérdésre válaszoló alak alanyesettel, míg a hova kérdésre 
válaszoló alak tárgyesettel áll.

Helyhatározói elöljárószavak:
elöljárószó jelentése alanyaesettel jelentése tárgyesettel
al ­hoz, ­hez, ­höz, felé ­
antaŭ előtt elé
apud mellett mellé
cis innen innenre
ĉe ­nál, ­nél ­hoz, ­hez, ­höz
ĉirkaŭ körül köré
de ­tól, ­től ­
de apud mellől ­
ekster kívül kintre
el ­ból, ­ből ­
el inter közül ­
el sub alól ­
el trans túlról ­
en ­ban, ­ben ­ba, ­be
ĝis ­ig ­
inter között közé
kontraŭ szemben szembe
laŭ mentén ­
malantaŭ mögött mögé
preter mellett el ­
sub alatt alá
super fölött fölé
tra át, keresztül
trans túl túlra

21.
 La floro estas en la vazo.  A virág a vázában van.
La urbo estas en la lando. A város az országban van.
La domo estas en la urbo.  A ház a városban van.
La ĉambro estas en la domo.  A szoba a házban van.
 La tablo estas en la ĉambro. Az asztal a szobában van.
La vazo staras sur la tablo.  A váza az asztalon van.
Tero cirkulas ĉirkaŭ Suno.  A föld a Nap körül kering.
La lando estas en Eŭropo. Az ország Európában van.
Suno estas en Universo. A Nap az Univerzumban van.
Eŭropo estas sur Tero.  Európa a Földön van.
Starante cis la rivero, tagmeze, oni povas aŭdi la  A folyón innen állva, délben az ember hallhatja a 
fajfadon de la lokomotivoj el trans la rivero. mozdonyok füttyét a folyón túlról.
La fervojaj relparoj kuŝas laŭ la rivero de unu  A vasúti sinek a folyó mentén az egyik várostól a 
urbo ĝis la alia urbo. másik városig fekszenek.
Inter la relparoj kaj la rivero staras multdek jaraj  A sinek és a folyó között sok évtizedes fák állnak.
arboj.
El inter la arboj ofte elkuras diversaj arbaraj  A fák közül gyakran kifutnak különböző erdei 
bestoj.  állatok.
Tra la rivero kondukas ponto, de la ponto ĝis la  A híd a folyón át vezet, a hídtól a toronyig műút 
turo kondukas ŝoseo por aŭtoj. vezet autók számára.
La turo estas sur la pinto de la monto, trans la  A torony a hegy tetején van, a folyón túl.
rivero. 
Malantaŭ la domo situas la ĝardeno. A ház mögött van a kert.
Sub la domo estas kelo, super la domo estas  A ház alatt pince van, a ház fölött padlás van.
subtegmento.
 Ĉe la muro de la domo staras la dometo de la  A ház falánál áll a kutyaól.
hundo. 
La puto estas sur la korto, antaŭ la domo, kontraŭ  A kút az udvaron van, a ház előtt, szemben a 
la pordego, apud la barilo. kapuval, a kerítés mellett.
 Inter la puto kaj barilo kondukas vojeto de la  A kút és a kerítés között vezet az ösvény a kaputól 
pordego ĝis la florĝardeno. a virágoskertig.
Venante el la domo, oni devas iri preter ĝi.   A házból jövet, el kell menned mellette.

22.
Égtájak

nordokcidento nordo nordoriento

okcidento oriento

sudokcidento sudo sudoriento

Norde de la urbo grandaj kamparoj estas. Északra a várostól nagy szántóföldek vannak.
Serbio situas sude de Hungario. Szerbia délre van Magyarországtól.
Antaŭe iru orienten, poste ĉe la fonto turniĝu  Először menj kelet felé, aztán a forrásnál fordulj dél 
suden. felé.
La vento blovas de sudoriento. A szél dél­kelet felöl fúj.
La vagonaro iras al nordokcidento  A vonat észak­nyugat felé megy.
[nordokcidenten].
Antaŭen estas nordo, malantaŭen sudo, dekstren  Előre van észak, hátrafele dél, jobbra van kelet, 
estas oriento, maldekstre ja okcidento. balra pedig nyugat.

23.
Tőszámnév:
unu 1
du 2
tri 3
kvar 4
kvin 5
ses 6
sep 7
ok 8
naŭ 9
dek 10
dek kvin 15
dudek 20
dudek ok 28
kvindek naŭ 59
cent 100
kvarcent 400
kvarcent okdek ses 486
mil 1 000
sepmil 7 000
dek mil 10 000
dudek sepmil naŭcent kvindek ok 27 958
cent mil 100 000
kvarcent sesdek trimil okcent sepdek naŭ 463 879
miliono 1 000 000
ses milionoj 6 000 000
kvar milionoj sepcent dudek trimil sepcent dudek ok 4 723 728

Tri filinoj kaj unu patrino estas kvar diabloj por la  Három lány és egy anya, négy ördög egy apának. 
patro. (itala proverbo) (olasz közmondás)

24.
Sorszámnév:
A sorszámnevet a tőszámnévből képezzük a melléknév végződésének hozzákapcsolásával. A sorszámnév 
melléknévként viselkedik.

Mi estas la unua. Én vagyok az első.
Faru la duan taskon! Csináld meg a második feladatot!
El lastaj fariĝos la unuaj! Utolsókból lesznek az elsők!
Elektu la trian keston! Válaszd a harmadik fiókot!

25.
Időhatározó:

Az időhatározót kifejezhetem képzett határozóval, határozószóval, névmással, vagy elöljárószóval.

Időhatározói elöljárószavak:
elöljárószó jelentése
Hónapok: A hét napjai:
antaŭ előtt januaro lundo
ĉirkaŭ körül februaro mardo
de ­tól, ­től, óta marto merkredo
depost végétől aprilo ĵaŭdo
dum alatt, ­ig majo vendredo
ekde kezdetétől junio sabato
en ­ban, ­ben julio dimanĉo
ĝis ­ig aŭgusto

je ­kor septembro

por ­ra, ­re oktobro

post után novembro

decembro

Kiam vi vekiĝis? Mikor ébredtél?
Mi vekiĝis je la sepa. Hét órakkor ébredtem.
Kiam vi naskiĝis? Mikor születtél?
Mi naskiĝis en novembro. Novemberben születtem.
Mi naskiĝis en mil naŭcent okdek tri. 1983­ban születtem.
La printempaj monatoj estas marto, aprilo, kaj  A tavaszi hónapok március, április, és május.
majo.
Ni vojaĝis en Aŭstrio por tri semajnoj. Ausztriába utaztunk három hétre.
En tuta septembro estis bela vetero. Egész szepbemberben szép idő volt.
Hodiaŭ estas la morgaŭo de la hieraŭo. Ma van a tegnap holnapja.
Lunde komencas la semajno. Hétfőn kezdődik a hét.

26.
Időhatározó szavak

hodiaŭ ma
morgaŭ holnap
hieraŭ tegnap
tagmezo dél
antaŭtagmezo délelőtt
posttagmezo délután
noktmezo éjfél
mateno reggel
tago nap, nappal
vespero este
nokto éjszaka
semajno hét
monato hónap
jaro év
jardeko évtized
jarcento évszázad
jarmilo évezred

Idő meghatározása:
la dek dua horo kaj dek kvin minutoj
la dek dua kaj dek kvin
la dek dua kaj kvarono
tri kvaronoj antaŭ la dek tria
kvarono post la de dua
je la dek dua kaj dek kvin
12:15 (tizenkét óra, tizenöt perc)
12:15 (tizenkettő tizenöt)
12:15 (tizenkettő és egy negyed)
12:15 (háromnegyeddel tizenhárom előtt)
12:15 (egy negyeddel tizenkettő után)
12:15­kor (időpont!)

27.
Dátum meghatározása:
la dek kvara de septembro de/en mil naŭcent okdek tri 1983. szeptember 14.­e
la dek kvaran de septembro de/en mil naŭcent okdek tri 1983. szeptember 14.­én

Kiam vi naskiĝis? Mi naskiĝis la dek kvaran de
septembro en mil naŭcent sepdek kvin.
Kiam ni renkotiĝos? Ni renkontiĝos morgaŭ, je la
dek kvara kaj tridek kvin.
La lernohoro komencas matene je la oka.
Ĉiumatene mi vekiĝas je la kvina kaj tridek.
Ĉi-semajne neniu serĉis vin.
Reĝo Stefano, la Sankta regis en la dek unua
jarcento.
En kiu jarcento reĝo Matiaso regis? Reĝo Matiaso
regis en la dek kvina jarcento.
Kioma jarmilo komencis en dumil unu? La tria
jarmilo komencis en dumil unu.
Mikor születtél? 1975. szeptember 14.-én
születtem.
Mikor találkozunk? Holnap, 14:35-kor talákozunk.
A tanóra reggel 8:00-kor kezdődik.
Minden reggel 5:30-kor ébredek.
Ezen a héten senki nem keresett.
Szent István király a XI. században uralkodott.
Melyik évszázadban uralkodott Mátyás király?
Mátyás király a XV. században uralkodott.
Hanyadik évezred kezdődött 2001-ben? A 3.
évezred kezdődött 2001-ben.

28.
Birtokviszony kifejezése:
1. amikor a birtoklás a mondat állítmánya, akkor a havi igét  La patro havas ruĝan libron.
használjuk.
2. ha a birtokost személyes névmással jelöljük, akkor birtokos  Mia libro estas ruĝa.
névmást használunk.
3. ha a birtokost névszóval jelöljük, akkor a de elöljárószót  La libro de la patro estas ruĝa.
használjuk.

Mi havas ruĝan pilkon. Van egy piros labdám.
Ĉi tiu ruĝa pilko estas la mia. A piros labda az enyém.
La mia pilko estas ruĝa. A labdám piros.
Stefano havas blankan libron. Istvánnak van egy fehér könyve.
La blanka libro estas de Stefano. A fehér könyv Istváné.
La libro de Stefano estas blanka. István könyve fehér.
La libro de la patro de Stefano estas verda. István édesapjának a könyve zöld.
La verda libro estas de la patro de Stefano. A zöld könyv István édesapjáé.
La patro de Stefano havas verdan libron. István édesapjának van egy zöld könyve.

Általánosító névmások
Az általánosító névmások feladata, hogy általánosságot, kiterjesztettséget fejezzen ki.

Ĉiu tago konsistas el dudek kvar horoj. Minden nap 24 órából áll.
Ni ĉiuj estas fidelaj al la ideo. Mi mind hűségesek vagyunk az eszméhez.
Mi serĉis vin ĉie. Mindenhol kerestelek.
Ĉiam mi aŭdas lian voĉon. Mindig hallom a hangját.
Estu la lingvo ĉies! A nyelv legyen mindenkié!
Oni punas min ĉial. Mindenért engem büntetnek.
Faru la taskon ĉiel! Mindenképpen csináld meg a feladatot!
Ĉio estas la via eraro! Minden a te hibád!

29.
Határozatlan névmások
A határozatlan névmásoknak nincs előtagjuk, és a tabella­szavak hetedik oszlopában találhatóak.

Iu atendis min. Valaki várt engem.
Io estas en la ĉambro. Valami van a szobában.
Iam ankaŭ mi revenos. Valamikor én is visszajövök.
Ĉio estas ie. Minden van valahol.
Nenio estas ĉies, sed ĉio estas ies! Semmi sem mindenkié, de minden valakié!

Rész és gyűjtemény képzése
Egy egész különálló részét az ­er­ utóképzővel lehet képezni, míg egy több egészből álló nagyobb egészet 
az ­ar­ utóképzővel.

sablo homok sablero homokszem

neĝo hó neĝero hópehely
arbo fa arbaro erdő
pano kenyér panero kenyérmorzsa
haro hajszál hararo hajzat, frizura
dento fog dentaro fogsor

Hajlam és elvont fogalom képzése
Egy bizonyos irányba, vagy tulajdonság felé mutató hajlamot az ­em­ utóképzővel kell képezni egy 
tulajdonságból, vagy cselekvésből.
Egy elvont fogalom képzése egy tulajdonságból az ­ec­ utóképzővel történik.

alta magas alteco magasság

timi félni timema félénk
bela szép beleco szépség
bona jó boneco jóság

30.
Beavatott, hivatott, hivatás és eszme képzése
Egy eszme követőjét vagy egy hivatást végzőt az ­ist­ utóképzővel kell képezni.
Egy eszme megnevezését az ­ism­ utóképzővel képezzük. (Ez lehet álképző is.)

instrui tanítani instruisto tanító

maŝino gép maŝinisto gépész
subakve víz alatt subakvisto búvár
nenio semmi neniismo nihilizmus
komuna közös komunismo kommunizmus
katolika katolikus katolikisto katolikus személy

Társhatározó
A társhatározót a kun elöljárószóval jelöljük.

Eszközhatározó
Az eszközhatározót a per elöljárószóval jelöljük. Ne keverjük a társhatározóval!

Részeshatározó
A részeshatározót a por és al elöljárószavakkal jelöljük. A két elöljárószó egyenértékű, legfeljebb stílus 
és hangzásbeli különbség van közöttük.

Mi vojaĝas per aŭtobuso, kun miaj geamikoj. Autóbuszon utazok a barátaimmal.
Mi vojaĝas per trajno kun biciklo. Vonaton utazom a kerékpárommal együtt.
Mi povas manĝi per forko kaj tranĉilo. Tudok enni késsel és villával.
Mi sendis leteron kun sincera amo, per la poŝto. Őszinte szeretettel küldtem levelet a postával.
Mi sendis leteron al Anna.  Levelet küdtem Annának.
Mi sendis leteron por Anna. Levelet küldtem Annának.
Per via helpo ni sukcesis fari la taskon. Nur kun via  A segítségeddel sikerült megcsinálnunk a feladatot. 
scio ni havis sufiĉan scion por fari ĝin. Csak a te tudásoddal együtt volt elég tudásunk 
megcsinálni azt.

31.
Célhatározó:
A célhatározót a por elöljárószóval jelöljük.

Okhatározó:
Az okhatározót a pro elöljárószóval jelöljük. Vigyázzunk, hogy ne keverjük össze a célhatározóval!

La liberbatalantoj batalis por la libereco. A szabadságharcosok a szabadságért harcoltak.
La trajnoj ne trafikis pro la striko de fervojistoj. A vonat ne közlekedett a vasutasok sztrájkja miatt.

Helyettesítés
Ha azt kell kifejezni, hogy valami, vagy valaki helyett más hajt végre, vagy szenved el egy cselekvést, 
akkor az anstataŭ elöljárószót kell használni. Ha az alanyt helyettesítem, úgy a kifejezés alanyesetben áll, 
ha a tárgyat, úgy tárgyesetben. (Egyes esetekben a magyar nyelvnél is csak a szövegkörnyezetből derül ki, 
hogy az alanyt, vagy a tárgyat helyettesítik­e.) Az állítmány helyettesítésekor főnévi igenév is használható.

Anna vizitis la avinon anstataŭ la fratino. Anna a testvére helyett látogatta meg a nagymamát.
Anna vizitis la avinon anstataŭ la fratinon. Anna a testvére helyett, a nagymamát látogatta meg.
Mi trinkis akvon anstataŭ lakton. Tej helyett vizet ittam.
Li kuŝas dum tuta tago anstataŭ labori. Egész nap fekszik, ahelyett, hogy dolgozna.

Kizárás kifejezése
Ha azt kell kifejzni, hogy valaki vagy valami kizárásra kerül akkor a krom elöljárószót kell használni.

Neniun mi invitis, krom vi! Senkit nem hívtam meg, téged kivéve!
Ĉiujn niajn amikojn invitu, krom Petro! Minden barátunkat hívd meg, Péter kivételével.
La tuta klaso alvenis, krom Anna. Az egész osztály megérkezett, kivéve Anna.
Ĉiu vojo estas facila, krom la ĝusta! Minden út könnyű, kivéve a helyeset!

32.
Fosztóképző és hiány kifejezése
Ha azt kell kifejezni, hogy valami vagy valaki valamivel nem rendelkezik, hiányzik, akkor a sen 
elöljárószót kell használni.

La vera arto ne ekzistas sen sincera kaj pura animo! Az igazi művészet nem létezik őszinte és tiszta 
lélek nélkül!
La nudulo estas sen vestaĵo. A mesztelen ember ruha nélkül van.
Sen vi mi estas neniu! Nélküled senki vagyok!
Sen vorto neniu komprenas vin! Szavak nélkül senki sem ért meg téged!
Senvorte neniu komprenas vin! Szótlanul senki nem ért meg téged!

Valami ellenére
Ha azt kell kifejezni, hogy valami ellenére mégis megtörténik valami, akkor a malgraŭ elöljárószót kell 
használni.

Malgaraŭ la plumo, la festa programo okazos en la  Az eső ellenére az ünnepi program az udvaron lesz.
korto.
Malgraŭ via malbona opinio, laŭ mi Anna estas  A rossz véleményed ellenére, szerintem Anna 
afabla knabino. kedves lány.
Mi vidas bone, malgraŭ la malhelo. Jól látok, a sötétség ellenére.

Szorzószámnév:
A szorzószámnevet a tőszámnévből képezzük az ­obl­ utóképző segítségével. A szorzószámnév kaphat 
főnévi, melléknév és képzett határozói végződést.

duoble duplán, kétszeresen
duobla dupla, kétszeres
tridek­trioble harmincháromszorosan

33.
Törtszámnév:
A törtszámnevet a tőszámnévből képezzük az ­on­ utóképző segítségével. A törtszámnév kaphat főnévi, 
melléknévi és képzett határozói végződést.

Osztószámnév:
Az osztószámnevet a tőszámnévből képezzük a po elöljárószóval.

Gyűjtőszámnév:
A gyüjtőszámnevet a tőszámnévből képezzük az ­op­ utóképzővel. A gyűjtőszámnév kaphat főnévi, 
melléknév, és képzett határozói végződést.

Felsoroló számnév:
A felsoroló számnevet a tőszámnévből képezzük a képzett határozó végződésével.

Duoble du estas kvar Kétszer kettő négy.
La duono de dek estas kvin. Tíz fele öt.
En la maro estas duoninsulo. A tengerben van egy félsziget.
Dekoble dekono estas unu. Tízszer egytized, az egy.
Unue, mi ne estas vi, due, nek vi estas mi! Először is, én nem vagyok te, másodszor te sem vagy én!
Nia kvaropo estas sukcesa! A mi négyesünk sikeres!
Aĉetu la kestojn po du! Kettesével vásárold a ládákat!
Ni ripozis po kvin kilometroj Öt kilométerenként pihentünk.

34.
Mértékegységek

metro méter (m)
kilometro kilométer (km)
decimetro deciméter (dm)
centimetro centiméter (cm)
milimetro milliméter (mm)
kvadratmetro négyzetméter (m2)
kubmetro köbméter (m3)
gramo gramm (g)
kilogramo kilogramm (kg)
dekagramo dekagramm (dkg)
litro liter (l)
decilitro deciliter (dl)
centilitro centiliter (cl)
mililitro milliliter (ml)

Ha egy tulajdonságot pontosan kell meghatározni, akkor a tulajdonságot meghatározó jelző mögé kell írni 
a mennyiséget, a mértékegységet tárgyesetbe téve.

La monto estas alta okcent kvindek ses metrojn. A hegy 856 m magas.
La ŝoseo estas larĝa ok metrojn. A műút 8 m széles.

35.
Egy tárgy anyagának meghatározása
Egy tárgy anyagának meghatározására az el elöljárószót kell használni.

La statuo estas el kalkŝtono. A szobor mészkőből van.
La domoj konstruiĝas el ligno en Alpoj. Az Alpokban a házak fából épülnek.
La fortikaĵo konstruiĝis el tero kaj ligno. Az erőd földből és fából épült.
Ĉi tiu vazo fariĝis el ceramiko. Ez a váza kerámiából készült.

Valamennyi valamiből
Ha azt kell kifejezni, hogy valamiből valamennyit veszünk, akkor a da elöljárószót használjuk. Az 
elöljárószó előtt soha nem lehet melléknév, csak főnév, vagy határozó szó, és után a soha nem lehet 
többesszám.

Mi trinkis multe da kafo. Sok kávét ittam.
Mi aĉetis tri kilogramojn da viando. Három kilogramm húst vettem.
Necesis malmulte da tempo por purigi a ĉambron. Kevés idő szükségeltetett a szoba kitakarítására.
Metu en la supon pinĉon da salo. Egy csipetnyi sót tegyél a levesbe.
En via opinio estas iom da pravo. A véleményedben van valamennyi igazság.

36.
Kölcsönös névmás
unu la alian egymást
unu kun la alia egymással (együtt)
unu al la alia egymáshoz
unu per la alia egymással (segítségével)
unu de la alia egymástól
unu sen la alia egymás nélkül
unu en la alia egymásban
unu pri la alia egymásról
unu apud la alia egymás mellett
unu sur la alia egymáson
unu sub (super) la alia egymás alatt (felett)

La edzo kaj la edzino amas unu la alian. A férj és a fele szeretik egymást.
Ili ne povas vivi unu sen la alia, tial vivos ĉiam unu  Ők nem élhetnek egymás nélkül, ezért mindig 
kun la alia kaj maljuniĝos unu apud la alia, ĉar  egymással fognak élni és egymás mellett fognak 
nenio povas disiĝi ilin unu de la alia. megöregedni, mert semmi nem választhatja el őket 
egymástól.
Ili rakontas ĉiam unu pri la alia. Mindig egymásról mesélnek.
La domoj staras unu apud la alia en vico. A házak egymás mellett állnak sorban.
La kestoj estas unu sur la alia. A ládák egymáson vannak.

Is, szintén
Ha egy tevékenységet más is végez, vagy egy tulajdonság másra is vonatkozik, a fogalom kiterjesztését az 
ankaŭ szó teszi lehetővé.A szó mindig az előtt a szó, vagy kifejezés előtt áll, amire a kiterjesztés 
vonatkozik.
Ankaŭ mi vidas la turon, pri kiu vi parolas.  Én is látom a tornyos, amelyikről beszélsz.
De ĉi tiu loko mi povas vidi ankaŭ la turon. Erről a helyről láthatom a tornyot is.
Mi ne nur vidas, sed povas ankaŭ foti la turon. Én nem csak látom, de le is tudom fényképezni a 
tornyot.

37.
Általános alany
Majdnem minden mondatnak kell, hogy legyen alanya. Ha nincs határozott alany, akkor az oni szócskát 
kell használni. Alanyként kell használni, tárgyas és birtokos névmásai csak nagyon elfajzott esetben 
használhatóak. (Gyakorlatilag nincsenek!)

Kiel oni nomas vin? Oni nomas min Silvia. Hogy hívnak? Szilviának hívnak.
Oni atendas ĉiam pli bonan! Az ember mindig jobbat vár!
Oni prenas la distranĉitan karoton, kaj metas en la  Vesszük a felvágott sárgarépát, és a forró vízbe 
bolantan kavon. rakjuk.
Oni pensus, ke en la tria jarmilo jam neniu mortas  Az ember azt gondolná, hogy a harmadik 
pro malsato. évezredben már senki nem hal éhen.
Oni diras, ke ĉiu vojo kondukas al Romo. Azt mondják, hogy minden út Rómába vezet.

Tag és vezető képzése
Egy közösség tagjának a képzésére az ­an­ utóképzőt kell használni. Egy közösség vezetőjének a 
képzésére az ­estr­ utóképző használatos.

urbo város urbano polgár, lakos urbestro polgármester

vilaĝo falu vilaĝano falusi, lakos vilaĝestro polgármester
klubo klub klubano klubtag klubestro klubvezető
ano tag estro vezető

38.
Tároló, tok, tartály, hüvely képzése
Ha egy tárgynak teljesen benne kell lennie a tokjában, akkor a tok megnevezését a tárgy nevéből kell 
képzeni az ­uj­ utóképző segítségével.
Ha egy tárgy nincs teljesen benne a tokjában, akkor a tok megnevezését a tárgy nevéből kell képezni az 
­ing­ utóképző segítségével.

salo só salujo sótartó

glavo kard glavingo kardhüvely
mono pénz monujo pénztárca
kandelo gyertya kandelingo gyertyatartó
benzino benzin benzinujo benzintartály
ujo tartály, tartó
ingo hüvely

Előd és leszármazott képzése
Az elődök és ősök képzésére a pra­ előképző szolgál, míg az utódokat és leszármazottakat az ­id­ 
utóképzővel kell képzeni.

avo nagyapa praavo dédnagyapa

prapraavo üknagyapa
reĝo király reĝido (reĝidino) királyfi (királylány)
ŝafo juh ŝafido bárány
homo ember prahomo ősember
epoko kor praepoko őskor
arbaro erdő praarbaro őserdő
praa ősi
prao ős, előd
ido utód, leszármazott

39.
Erkölcsi és külső megvetés képzése
Ha egy személy, élőlény, vagy objektum kűlseje megvetésre méltó, azt az ­aĉ­ utóképzővel kell jelezni, 
míg az erökölcsi megvetést a fi­ előképző jelzi. A fi szó egyébként indulatszóként is működik, jelentése 
megegyezik a magyar fujj indulatszóval.

domo ház domaĉo viskó fidomo „olyan” ház

homo ember homaĉo emberi roncs fihomo gazember
ĉevalo ló ĉevalaĉo gebe
vorto szó fivorto káromkodás
aĉa ronda fia erkölcsi nulla

Megteendő, megtehető, méltó a megtételre képzése
Egy cselekedet kötelezőségét az ­end­ utóképzővel kell jelölni. Egy cselekedet megtehetőségét az ­ebl­ 
utóképzővel kell jelölni. Azt, hogy egy cselekedet méltó a megtételre, azt az ­ind­ utóképzővel kell 
jelölni.

laŭdi dícsérni laŭdinda dícséretre méltó

skribi írni skribenda leirandó
manĝi enni manĝebla megehető
imagi elképzelni imagebla elképzelhető
legi olvasni legenda elolvasandó
honori megbecsülni honorinda megbecsülésre méltó
ebla lehetséges
eble talán
enda kötelező
ende kötelezően
inda [por] méltó [vmire]
inde [por] méltóan [vmire]

40.
Melléknévi igenevek képzői
Cselekvő Szenvedő
jelenidő ­ant­ ­at­
múltidő ­int­ ­it­
jövőidő ­ont­ ­ot­

A melléknévi igenév megértése nem könnyű, mert a magyar nyelv inkább körülírással, vagy pontosító 
szavakkal fejezi ki a cselekvések időbeli viszonyát. Ezért szokatlan az, hogy a szó maga igeidőt is 
kifejezzen.
A melléknévi igenevet a cselekvést jelző ige szótövéből kell képezni. A cselekvő melléknévi igenév annak 
a személynek, vagy tárgynak a jelzője, aki a cselekvést elvégzi. A szenvedő melléknévi annak a 
személynek a jelzője, amely elszenvedi a cselekvést. (A cselekvés tárgya gyakorlatilag.)
A melléknévi igenév felvehet melléknévi és főnévi alakot is. Melléknévi végződéssel a szó jelzői 
értelemmel bír. Főnévi végződéssel mindig a cselekvő személy megnevezése.
A múltidejű alak azt jelzi, hogy a cselekvés a múltban történt, már befejeződött.
A jelenidejű alak jelentheti, hogy a cselekvés pillanatnyilag is folyik, de lehet általános, időhöz nem kötött 
jelentésű is.
A jövőidejű alak azt jelzi, hogy a cselekvés a jövőben fog megtörténni, még nem kezdődött el, de a 
szándék már megvan.
A határozói igenevet a melléknévi igenév képzett határozói végződéssel végződő alakjai fejezik ki.

La lernanta knabo estas la lernanto. A tanuló fiú a tanulófiú.
La lernanta knabino estas la lernantino. A tanuló lány a tanulólány.
La lerninta knabo jam finis la lernadon. A tanuló [volt] fiú már befejezte a tanulást.
La lernonta knabino ankoraŭ ne komencis la  A tanuló [lesz] fiú még nem kezdte el a tanulást.
lernadon.
La knabo nun lernas la lernatan lernobjekton. A fiú most tanulja a [most] tanult tantárgyakat.
La lernitan lernobjekton li jam ellernis. A [már] tanult tantárgyakat már megtanulta.
La lernotan lernobjekton li lernos tiam, kiam finos  A [majd még] tanult tantárgyakat akkor fogja 
ĉi tiun lernobjekton. tanulni, amikor már befejezte ezeket a tantárgyakat.

41.
Összetett igeragozás
Az összetett igeragozás (igeképzés) lehetővé teszi, hogy minél rövidebben, körülírás nélkül fejezzük ki 
két helyzet, esemény, cselekvés vagy történés közötti időbeli viszonyt. Az összetett ige áll az esti létige 
egy alakjából, illetve az ige melléknévi igenévi alakjából. Az összetett igeragozást ritkán használjuk, főleg 
a magyarok számára nagyon idegen nyelvi elem, ezért inkább körülírással fejezzük ki. A múltidejű 
feltételes módú igealak kifejezésére csak összetett igealakkal van mód.

Mi estas skribanta leteron. (= Mi skribas  Írok egy levelet. (a levélírás most történik.) 
leteron.)
Mi estas skribinta letron. (=Mi jam elskribis  Megírtam egy levelet. (most a levélíráson már túl 
leteron.) vagyok.)
Mi estas skribonta leteron. (=Mi nur skribos  El fogok kezdeni levelet írni. (most még a levélírás 
leteron.) előtt vagyok.)
Mi estis skribanta leteron. (Mi skribis leteron.) Levelet írtam. (még akkoriban írtam levelet.)
Mi estis skribinta leteron. (Mi iam elskribis  A levelet már megírtam. (már régen túl vagyok a 
leteron.) levélíráson.)
Mi estis skribonta leteron. (Mi tiam ekskribis  Levelet írtam aztán. (akkor még a levélírás előtt 
leteron.) voltam.)
Mi estos skribanta leteron. (Mi skribos leteron.) Levelet fogok írni. (akkor fogok leveletírni.)
Mi estos skribinta leteron. (Mi tiam elskribos  Meg fogom írni a levelet. (akkorra mér a levél meg 
leteron.) lesz írva.)
Mi estos skribonta leteron. (Mi tiam ekskribos  El fogok kezdeni leveletírni. (akkor fogom elkezdeni.)
leteron.)
Mi estus skribanta leteron. (Mi skribus leteron) Levelet írnék.
Mi estus skribinta leteron. Levelet írtam volna.

42.
Elöljárószavak összefoglaló táblázata
Elöljárószó kategória Jelentés
AL helyhatározó ­höz, ­hez,­höz, felé
részeshatározó ­nak, ­nek
igekötő oda­, hozzá­
alveni megérkezni
aligi csatlakoztatni
aliĝi csatlakozni
ANSTATAŬ egyéb helyett
anstataŭi helyettesíteni
ANTAŬ helyhatározó előtt
helyhatározó (T) elé
időhatározó előtt
igekötő elé­, elő­
antaŭa előtti
antaŭe azelőtt
antaŭen azelé
antaŭtagmeze délelőtt
antaŭ ol mielőtt
APUD helyhatározó mellett
helyhatározó (T) mellé
igekötő mellé­
apude amellett
apuden amellé
apuda melletti
CIS helyhatározó innen
helyhatározó (T) innenre
igekötő innen­, inneni
cisa innenső
cise innenső oldalon
cisen innenső oldalra
ĈE helyhatározó ­nál, ­nél
helyhatározó (T) ­hoz, ­hez, ­höz
ĉeesti jelenlenni
ĈIRKAŬ helyhatározó körül

43.
 helyhatározó (T) köré
időhatározó körül
igekötő körül­
ĉirkaŭ körülbelül
ĉirkaŭa körülbelüli
ĉirkaŭe megközelítően, akörül, körülötte
ĉirkaŭen aköré
DA mennyiség valamiből valamennyit
DE helyhatározó ­tól, ­től
időhatározó ­tól, ­től, óta
birtokviszony ­nak a, ­nek a
viszonyszó által
igekötő el­
deveni származni
deigi eltávolítani
deiĝi eltávolodni
DISDE viszonyszó ­től el
DUM időhatározó alatt, ­ig
dum amíg
dume azidő alatt, azalatt, addig
EKSTER helyhatározó kívül
helyhatározó (T) kívülre
igekötő kívül­
eksterlanda külföldi
EL helyhatározó ­ból, ­ből
igekötő ki­
eliri kimenni
eligi kitenni, eltávolítani
eliĝi kijutni, eltávolítódni
EN helyhatározó ­ban, ben
helyhatározó (T) ­ba, ­be
időhatározó ­ban, ­ben
igekötő be­
ene belül
enen befelé
enigi bejuttatni

44.
 eniĝi bejutni
ĜIS helyhatározó ­ig
időhatározó ­ig
INTER helyhatározó között
helyhatározó (T) közé
időhatározó között
igekötő közé­
intere aközött
interen aközé
JE időhatározó ­kor

egyéb meghatározatlan kapcsolat
KONTRAŬ helyhatározó szemben
helyhatározó (T) szembe
egyéb ellen
igekötő szemben­, ellen­
kontraŭe ezzelszemben, ellenben
kontraŭstari ellenállni
kontraŭdiri ellentmondani
KROM egyéb kívül
krome azonkívül
KUN társhatározó ­val, ­vel
igekötő össze­
kune együtt
kune kun együtt vkivel
kunigi összegyüjteni, összehozni
kuniĝi összegyűlni, összejönni
kunveni összejönni
LAŬ helyhatározó mentén
egyéb szerint
laŭvice sorban, sorrend szerint
laŭvorte szó szerint
MALGRAŬ egyéb ellenére
MALANTAŬ helyhatározó mögött
helyhatározó (T) mögé

45.
 PER eszközhatározó ­val, ­vel
igekötőként vele­
perforto erőszak
pere de segítségével
pera segítő, közreműködő
PO gyűjtőszámnév ­nként
POR részeshatározó ­nak, ­nek, számára
célhatározó ­ért
időhatározó ­ra, ­re
POST időhatározó után
igekötő után­
posttagmeze délután
poste azután
postea azutáni
PRETER helyhatározó mellett el
PRI egyéb ­ról, ­ről
igekötő róla­, rá­
PRO okhatározó ­ért, miatt
SEN egyéb ­talan, ­telen, nélkül
senigi megfosztani
seniĝi megfosztódni, elveszíteni
sene megfosztva, elveszítve
SUB helyhatározó alatt
helyhatározó (T) alá
igekötő alá­, alul­
sube alatta
suben alája
subigi lejuttatni
subiĝi lejutni, lekerülni
subterigi eltemetni, elásni
SUPER helyhatározó felett
helyhatározó (T) felé
supere felette
superen feléje
SUR helyhatározó ­on, ­en, ­ön

46.
 helyhatározó (T) ­ra, ­re
igekötő rá­
sure rajta
suren rája
sura rajtalevő
TRA helyhatározó át, keresztül
igekötőként át­
TRANS helyhatározó túl
helyhatározó (T) túlra
igekötő túl­
transa túlsó
transe túloldalt, odaát
transen túloldaltra, odaátra
DE ANTAŬ helyhatározó elől
DE ĈE helyhatározó mellől
DE SUR helyhatározó ­ról, ­ről
DEPOST időhatározó (vége, befejeződése) óta
EKDE időhatározó (kezdete) óta
EL SUB helyhatározó alól
EL TRANS helyhatározó túlról
EL INTER helyhatározó közül
FARE DE egyéb csinálva valaki által
FAR egyéb csinálva valaki által
TRA INTER helyhatározó között át

47.
Előképzők és igekötők összefoglaló táblázata
Előképző Jelentése Példa
AL­ felé­, neki­ aliri, alsendi
ANTAŬ­ elé­, elő­ antaŭparolo, antaŭiri
BO­ házasság folytán rokon bopatro, bofrato
CIS­ innen­, inneni cisdanuba
ĈE­ mellé­, hozzá­ ĉestari
ĈIRKAŬ­ körül­, köré­ ĉirkaŭkuri
DE­ el­ deiri, dekuri
DIS­ szét­, szerte­ dise, diskuri
EK­ egy cselekvés kezdete, vagy hirtelen cselekvés eke, ek!, ekiri, ekstari
EKS­ volt­, lemondott­ eksa, ekse, eksministro, eksedzo
EL­ ki­ elkuri, elpaŝi, eltiri
EN­ be­ eniri, enpaŝi, enmeti
FI­ erkölcsi megvetés fia, fie, fihomo, fidomo
FOR­ el­, tova­ fora, fore, foren, foriri, forkuri
GE­ férfi és nő együttes megnevzése geedzoj, gepatroj, gesinjoroj
INTER­ közé­ interpaŝi, intermeti
KONTRAŬ­ ellen­, szemben­ kontraŭstari, kontraŭdiri
KUN­ össze­ kunveni, kunvoki
LAŬ­ szerint­ laŭvorte, laŭvice
MAL­ ellentét mala, male, malbela, malamiko
MIS­ félre­, rosszul­ misa, mise, misfari, mislegi
PER­ vele­ perforte, peramike
POST­ után­ posttagmeze, postokaze
PRA­ ős­, ük­ praa, prahomo, praavo, praarbaro
PRI­ róla­, rá­ prizorgi, prilegi, pripensi
RE­ vissza­, újra­ rea, reen, relegi, revoki
RETRO­ visszafelé­ retroa, retroen, retrospegulo
SEN­ ­talan, ­telen, nélküli senveste, senvorte, senpense
SUB­ alá­ subiri, subrigardi, submeti
SUPER­ fölé­ superflugi, superpaŝi, supermeti
SUR­ rá­, rajta­ surmeti, surpaŝi, suriri 
TRA­ át­, keresztül­ trarigardi, travidi, trapaŝi, traĵeti

48.
TRANS­ túl­ transrigardi, transpaŝi, transkrii

49.
Utóképzők összefoglaló táblázata

külső megvetés
­AĈ­ aĉa ronda
aĉe rondán
­AD­ ­gat, ­get, ismételt cselekvés
a cselekvés tárgya
­AĴ­
aĵo dolog, bigyó, micsoda
tag, hívő
­AN­
ano tag
több azonos dolog egysége
­AR­
aro gyüjtemény
férfi becéző
­ĈJ­
oĉjo bácsi
­hat, ­het, lehetőség
­EBL­ ebla lehetséges
eble talán
­ság, ­ség, elvont fogalom
­EC­
eco tulajdonság
nagyító képző
­EG­
ega óriási
a cselekvés helye
­EJ­
ejo hely
hajlam valamire
­EM­ ema hajlamos
emo hajlam
­andó, ­endő, kötelező
­END­ enda kötelező
ende kötelezően
egy egység részegysége
­ER­
ero részecske, darab
vezető
­ESTR­
estro főnök, vezető, vezér
kicsinyítő képző
­ET­
eta pici, kicsi
­ID­ utód, leszármazott

50.
 ido utód
valamivé tesz
­IG­
igi valamivé tesz
valamivé válik
­IĜ­
iĝi valamivé válik
cselekvés eszköze
­IL­
ilo eszköz
nőnem
­IN­ ino nő
ina nőnemű
méltó vmire.
­IND­
inda méltó
hüvely, tartó
­ING­
ingo hüvely, tartó
­I­ ország
­ISM­ ­izmus, eszme
­IST­ ­ista, eszme híve, foglalkozás
­OBL­ szorzószámnév
­ON­ törtszámnév
­OP­ gyűjtőszámnév
női becéző
­NJ­
onjo néni
tartó, tartály, ország, fa
­UJ­
ujo tartály
személy
­UL­
ulo személy, pasi, hapsi
nem meghatározott
­UM­
umo izé, micsoda

51.
Egyéb névmások (tabella­szavak)
Kérdő (K) Vonatkoztató (K) Mutató (T) Általánosító (Ĉ) Tagadó (NEN­) Határozatlan (­)
kiu kiu tiu ĉiu neniu iu
személy
ki aki az a mindenki senki valaki
kiu kiu tiu ĉiu neniu iu
ismert tárgy
melyik amelyik az a mindegyik semelyik valamelyik
kio kio tio ĉio nenio io
tárgy
mi ami az minden semmi valami
kia kia tia ĉia nenia ia
minőség
milyen amilyen olyan mindenféle semmilyen valamilyen
kie kie tie ĉie nenie ie
hely
hol ahol ott mindenhol sehol valahol
kien kien tien ĉien nenien ien
irány
hova ahova oda mindenhova sehova valahova
kiam kiam tiam ĉiam neniam iam
idő
mikor amikor akkor mindig soha valamikor
kiom kiom tiom ĉiom neniom iom
mennyiség
mennyi amennyi annyi mindannyi semennyi valamennyi
kioma kioma tioma ĉioma nenioma ioma
sorszám
hanyadik ahanyadik annyiadik mindannyiadik sehanyadik valahanyadik
kiel kiel tiel ĉiel neniel iel
mód
hogyan ahogyan úgy mindenképpen semmiképpen valamiképpen
kial kial tial ĉial nenial ial
ok
miért amiért azért mindazért semmiért valamiért
kies kies ties ĉies nenies ies
birtokos
kié akié azé mindenkié senkié valakié

Módosító szavak

Közelítő szócska ĉi ĉi tie ( vagy tie ĉi) itt

Általánosító szócska ajn ie ( vagy kie) ajn bárhol

52.