Atomelmélet

A kémiában és a fizikában az atomelmélet azt tárgyalja, hogy az idők során hogy

változtak az atom megértésével kapcsolatos teóriák. Egy időben úgy gondolták, az atom
az anyag legkisebb építőköve. Egy filozófiai elgondolásból indult az ókori
Görögországban, mely a kora 19. században teljesedett ki a tudományok körében,
amikor is a kémia területén végzett kutatások bebizonyították, hogy az anyag valóban
úgy viselkedik, mintha atomok építenék fel. (Wikipédia, “Atomelmélet” szócikk)

William Whewell, 1840-be, a Philosophy of Inductive Sciences c. tanulmányában

összegyűjtötte az atomelmélet mellett és ellen szóló érveket, melyek így hangzanak:

Az atomok tana mellett. A természet alakzatai sok részből állnak, de ha a nagyobbakat

egyre kisebbekre bontjuk fel, végül valami egyszerűhöz kell jutnunk. Mert ami
összetett, nem jöhet másból, mint az egyszerűből; s ha feltesszük, hogy minden
összetettséget eltávolítunk, amit hipotetikusan megcselekedhetünk, csak sok egyszerű
anyag marad vissza, melyek képesek az egyesülésre, de magukban nem összetettek.
Tehát a feloldott anyag atomokká bomlik szét.

Az atomok tana ellen. A tér korlátlanul osztható, amint geometriailag bizonyítható; az

anyag teret foglal el, ezért az anyag korlátlanul osztható, s az anyagnak egyetlen része
sem oszthatatlan, nem atom.

Az atomelmélet fejlődésének főbb állomásai

Az atom olyan, mint egy miniatűr naprendszer.
Bohr
Az elektronok csak meghatározott héjakon keringhetnek a mag körül.
Thomson
Az elektron felhőszerűen veszi körül a magot.
Rutherford
A világ atomokból áll. Az atomok egymástól alakra és nagyságra nézve különbözőek. Az
atomok karokkal kapcsolódnak egymáshoz.
Leukipposz, Démokritosz, Lukréciusz
Az elektronok kör és ellipszis alakú pályákon keringnek a mag körül.
Arisztotelész

Arisztotelész (i.e. 384 - 322), aki korának legnagyobb szaktekintélye volt, véleménye
szerint minden anyag négy őselem különböző arányú keveréke.
Az atom egész térfogatát kitöltő pozitív töltésű részből és az ebbe beágyazott
elektronokból áll.
John Dalton (1766 – 1844), angol természettudós. Véleménye szerint: „Minden test a
rendkívüli parányi részek számából áll, amelyeket a körülmények szerint erősebb vagy
gyengébb vonzerő tart össze.” Dalton az atomokat méretükben és tömegükben eltérő,
tovább már nem osztható parányi gömböknek képzelte.