A gyakorlatok szakleírása

Pontosság
• A szakleírás célja a pontosság, az egyforma
értelmezés.
• A gimnasztikai gyakorlatok leírása
meghatározott sorrendben történik.
 A szaknyelvi leírás lépései
• A kiinduló helyzetet pontosan meg kell
nevezni. Leírása után ne tegyünk semmilyen
írásjelet! (Pl.: Kh.: terpeszállás, csípőretartás)
• A mozgásütem vagy ütemcsoport számának,
sorszámának jelölése. Az ütem vagy
ütemcsoport száma után kettőspontot
teszünk. (Pl.: 1-2.ü.:törzsfordítás balra 2x;
3-4.ü.:az 1-2.ü. ellenkezőleg.)
• Az egész test, vagy testrész mozgásának pontos és
rövid megnevezése:
1. Meg kell nevezni a test és a testrészek mozgását
(Pl.:karkörzés, törzshajlítás), először a támaszhelyzet
változásait írva! (Pl.: 2.ü.: bal lábbal kilépés balra
terpeszállásba, karlendítéssel magastartásba);
2. Meg kell határozni a mozgás irányát (Pl.:karkörzés
előre, törzshajlítás hátra);
3. Meg kell jelölni a mozgás nagyságát, kiterjedését,
mennyiségét, utánmozgások számát (Pl.:karkörzés
előre 2x, törzshajlítás hátra 3x);
4. Meg kell nevezni a mozgás befejező helyzetét,
amennyiben az szükséges, vagy eltér az előző ütem
helyzetétől.
• Jelölni kell a mozgásütem , ütemcsoport
megismétlését, ellenkező irányba történő
végrehajtását is - amennyiben a gyakorlat ezt
tartalmazza (Pl.:3.ü..mint az 1.ü., ill. 3-4. ü.: az
1-2.ü. ellenkezőleg).
• Pontosan jelölni kell az elemek kapcsolatait is,
amelyek lehetnek egyidejűek (azonos, vagy
különböző testrészek egyszerre,egy időben
végrehajtott különböző mozgásai), vagy
egymás utániak.
 Egyidejű elemkapcsolat leírása
• Az alapformák végrehajtási sorrendjét követjük,
azokat vesszővel választjuk el.
• Először mindig a hangsúlyos, fő gyakorlatelemet
kell jelölni és ahhoz a másik elemet „–val, -vel”
raggal kell kapcsolni! (Pl.:kilépés balra
terpeszállásba karlendítéssel magastartásba).
• Amennyiben más testrész is részt vesz a
mozgásban, az újabb egyidejű kapcsolatot „és”
kötőszóval illesztjük az előzőekhez (Pl.:felugrás
karlendítéssel magastartásba és láblendítés előre)
 Egymás utáni kapcsolat
• Az egyes alapformákat a végrehajtás időbeni
sorrendjében kell leírni és azokat vesszővel
kell elválasztani egymástól.
• Utoljára a befejező helyzetet kell megnevezni.
A befejező helyzet után pontot kell tenni.
• A gyakorlat leírása végén jelölni kell az egész
gyakorlat ismétlésének módját, ill. számát.
Pl.: 1–8 ütem ismétlése ellenkezőleg.
Az egész gyakorlat ismétlése 8x.
A szerrel/szeren történő gyakorlatok
szaknyelvi leírása
 Kéziszer gyakorlatok szakleírása

• Az eszközzel végzett gimnasztika gyakorlatok

(kéziszergyakorlatok és egyéb szergyakorlatok)
szakleírása nem különbözik lényegesen a szabad-
gyakorlatok szakleírásától.

• Pontosan meg kell határozni a szert, ha ez nem lehetséges,

akkor a szabadgyakorlatok leírására vonatkozó szabályok
szerint járjunk el.

• A kéziszer- és egyéb szergyakorlatok tervezésénél,

szerkesztésénél és szakleírásnál törekedni kell arra,
hogy a gyakorlatok a szer jellegének megfelelőek
legyenek, ne pedig az adott szerrel a kézben végzett
szabadgyakorlatok.
• A kéziszergyakorlatok szakleírásakor mindig a kéziszer
mozgására kell utalni (pl. botemelés, súlyzólendítés,
homokzsákkörzés, stb.).
• Kéziszergyakorlatoknál, ha az eszköz a kézben van,
nincs alapállás, csak szögállásról beszélünk, hozzátéve
a kéziszert (pl. szögállás, labda mélytartásban stb.).
• Minden kéziszernek megvan a rá jellemző, sajátos
fogásmódja. Erre a szakleírásban és a szaknyelvben
nem kell kitérni, csak akkor, ha ettől eltérünk.
• Labda, tömöttlabda, súlygolyó: az oldalán fogjuk,
mindkét kézzel.
• Kézisúlyzó: mindkét kézben fogunk egyet-egyet, felső
fogással a nyél közepén.
• Homokzsák: a két fülét fogjuk.
• Fabot, vasbot: a fogást minden esetben meg kell
határozni.
 Erősítő hatású kar és lábgyakorlat kézisúlyzóval

• Kiinduló helyzet: szögállás, súlyzó mélytartásban

1.ütem: ugrás terpeszállásba, súlyzólendítéssel
oldalsó középtartásba;
2.ütem: ugrás kiindulóhelyzetbe;
3.ütem: ugrás terpeszállásba, súlyzólendítéssel
magastartásba;
4.ütem: ugrás kiindulóhelyzetbe.
Kézisúlyzó gyakorlat rajzírása
 Erősítő hatású tömöttlabda gyakorlat
• Kiinduló helyzet: szögállás, labda
mélytartásban
1–2. ütem: labdaemelés magastartásba;
3–4. ütem: karleengedés oldalsó középtartásba,
labda a bal kézben;
5–6. ütem: labdaemelés magastartásba;
7–8. ütem: kiinduló helyzet;
9–16. ütem: az 1–8. ütem ellenkezőleg.
Tömöttlabda gyakorlat rajzírása
 Egyéb szergyakorlatok szakleírása

• Egyéb szergyakorlatok esetében mindig meg

kell határozni a tanuló szerhez való viszonyát
és a fogásmódot. Ez alól kivételnek
számítanak azok a testhelyzetek és
fogásmódok, amelyek az adott szerre
jellemzőek (oka a gimnasztika szaknyelv
második alapelve, a legjellemzőbb sajátosság
elve!).
 Bordásfal gyakorlatoknál

Meg kell határozni a bordásfal és a sportoló

helyzetének viszonyát: pl.: mellső oldalállás a
bordásfalnál.
Fel kell tüntetni az állás és a fogás helyét. Az
állás helyét általában a fokok számával jelöljük, a
fogás magasságát pedig minden alkalommal
valamelyik testrész magasságával határozzuk
meg.
 Erősítőhatású hasgyakorlat bordásfalon.
• Kiinduló helyzet: hátsó függés a bordásfal
legfelső fokán
• 1–2. ütem: magas térdemelés;
• 3–4. ütem: lábnyújtás vízszintes helyzetbe;
• 5–6. ütem: mint az 1–2. ütem;
• 7–8. ütem: lábleengedés kiindulóhelyzetbe.
Bordásfal gyakorlat rajzírása
 Erősítő hatású hátgyakorlat tornapadon

• Kiinduló helyzet: bal harántállás a padnál

• 1–3. ütem: bal lábbal lépés a padra,
törzsfordításban balra törzshajlítás előre 3x;
• 4. ütem: törzsnyújtás kiinduló helyzetbe;
• 5-8. ütem: az 1-4. ütem ismétlése ellenkező
oldali kiinduló helyzetből is.
Pad gyakorlat rajzírása
Gyakorlat függő szeren