Tőke És Pénzpiaci Kereskedési Stratégiák

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar
Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak

Nappali tagozat
Tőzsde-pénzintézetek szakirány
Tőke és pénzpiaci kereskedési stratégiák
Készítette: Mikó Dániel
Budapest, 2009.
BEVEZETÉS......................................................................................................................................................... 2
KERESKEDÉS, SPEKULÁCIÓ, BEFEKTETÉS ............................................................................................. 3
A KERESKEDETT INSTRUMENTUMOK ................................................................................................................... 4
A 10%-S SZABÁLY .............................................................................................................................................. 6
SÁVOK ÉS TRENDEK ............................................................................................................................................ 8
A TRADEREK ESZKÖZEI, AZ INDIKÁTOROK........................................................................................... 9
GRAFIKON TÍPUS ................................................................................................................................................. 9
FIBONACCI ........................................................................................................................................................ 10
DONCHIAN CHANNEL ........................................................................................................................................ 10
MOZGÓÁTLAGOK .............................................................................................................................................. 11
BOLLINGER SZALAGOK ..................................................................................................................................... 12
RELATIVE STRENGTH INDEX (RSI) ................................................................................................................... 13
STOCHASTIC ...................................................................................................................................................... 13
MACD (MOVING AVERAGE CONVERGENCE DIVERGENCE)................................................................................ 14
ATR (AVERAGE TRUE RANGE)......................................................................................................................... 15
ADX (AVERAGE DIRECTIONAL INDEX) ............................................................................................................ 16
PARABOLIC SAR............................................................................................................................................... 17
JEFF COOPER HIT AND RUN STRATÉGIÁI: ............................................................................................ 18
EGY KOMPLETT KERESKEDÉSI RENDSZER BEMUTATÁSA............................................................. 24
A MECHANIKUS RENDSZER ................................................................................................................................ 24
A KOMPLETT RENDSZER ELEMEI ....................................................................................................................... 24
A POZÍCIÓ MÉRETEZÉS FONTOSSÁGA................................................................................................................. 26
A KERESKEDÉSI MÉRETEK BEÁLLÍTÁSA ............................................................................................................ 27
BELÉPÉSI SZINTEK ............................................................................................................................................. 27
STOPOK ............................................................................................................................................................. 28
A KISZÁLLÁSI PONTOK ...................................................................................................................................... 30
TAKTIKAI TRÜKKÖK .......................................................................................................................................... 30
LEJÁRÓ KONTRAKTUSOK .................................................................................................................................. 31
TRADING A XXI. SZÁZADBAN ..................................................................................................................... 32
KERESKEDÉS A HATÁRIDŐS PIACOKON................................................................................................ 34
ESETTANULMÁNY: KERESKEDÉSI RENDSZEREK VISSZATESZTELÉS ÉS
HATÉKONYSÁGMÉRÉS ................................................................................................................................. 36
BENCHMARK ..................................................................................................................................................... 39
DAX INDEX ...................................................................................................................................................... 40
EURUSD DEVIZAPÁR ....................................................................................................................................... 42
WAL MART STORES RÉSZVÉNY......................................................................................................................... 44
GOLD SPOT ........................................................................................................................................................ 46
OTP RÉSZVÉNY ................................................................................................................................................. 48
KIÉRTÉKELÉS .................................................................................................................................................... 50
BEFEJEZÉS ........................................................................................................................................................ 53
IRODALOMJEGYZÉK………………………………………………………………………………………...54
1
Bevezetés
„Az égitestek pályáját másodpercre és centiméterre pontosan ki tudom számítani, de azt nem,
ahogy egy örült embertömeg a tőzsdei árfolyamokat az egekbe rántja, vagy a mélybe
taszítja.”
Isaac Newton
Örök bölcsesség, hogy a világ tőzsdéin az árfolyamokat hosszú távon a fundamentumok,

középtávon a kamatlábak, rövidtávon pedig a pszichológia határozza meg. Bármennyire is
meglepő, ez a történelem során eddig valóban működött.
Számunkra most a rövidtáv az érdekes. A technikai elemzés, bár számadatokra, historikus
értékekre és matematikai képletekre épül, valójában pszichológia. Leegyszerűsítve: azt
vizsgálja, hogy a múltban hasonló szituációk és körülmények között a tőzsdei befektetők
hogyan reagáltak egy-egy szituációra, és abból indul ki, hogy a jövőben, egy hasonló
szituációban valószínűleg ugyanígy fognak cselekedni.
A következő tanulmányban a világ pénz és tőkepiacainak különböző filozófiát követő és
eltérő motivációjú szereplői közül a technikai elemzésre építő elsősorban rövidtávón
befektető szereplők, a traderek módszerei kerülnek bemutatásra, kitekintéssel a többi piaci
szereplőre is. A tradereket elsősorban a professzionális szereplők között találjuk. Azt azonban
nem szabad elfelejteni, hogy az ő tőkéjük a piaci forgalom arányaiban elenyésző a nagy
spekuláns szereplők és nagy, hosszútávú befektetők tőkéjéhez képest. Az ő jelenlétük a
piacon valójában inkább pozitívumként értékelhető, mert mint azt látni fogjuk, odafigyelnek
arra, hogy műveleteikkel ne mozgassák nagyon az árfolyamokat, emellett pedig likviditást
biztosítanak, amire a legnagyobb tőkéjű piaci szereplőknek is szüksége van.
2
Kereskedés, spekuláció, befektetés
A tőke-, pénz- és árupiacok világának szereplői legfőbb célja, hogy pénzt keressenek, illetve a
származékos piacokon bizonyos esetekben kockázataikat fedezzék (az első határidős tőzsdék
elsősorban ezzel a céllal jöttek létre).
Abban azonban, hogy a szereplők milyen módszerekkel próbálják vagyonukat növelni már
jelentős különbségek vannak. Megközelítésemben három alaptípust különböztettem meg
stratégia alapján: a tradert, a spekulánst és a befektetőt.
Talán egy életszerű példán keresztül lehet a legjobban szemléltetni a különbséget. Három
szereplőnk van:
- egy nagy brókercég üzletkötője, aki számára a cég biztosít egy adott keretet saját számlás
kereskedésre, ő a trader. A trader pozícióit akár napon belül is lezárja - sőt vannak, akik
kizárólag így kereskednek, azaz daytradelnek, különösen a határidős tőzsdéken, ahol a magas
tőkeátéttelnek köszönhetően megsokszorozhatják nyerőjüket és bukójukat egyaránt -, de egy-
két hétnél tovább nem tartja őket. A piacot folyamatosan szemmel tartja, sok kisebb ügyletre
épít, hiszen ő az árat nem akarja befolyásolni műveleteivel, csak meglovagolni a trendeket.
Stop megbízásokkal kontrollálja veszteségét, és hagyja a nyereséget, ameddig lehet
növekedni.
- egy kisebb hedge fund (fedezeti alap) portfolió menedzsere, ő a spekuláns
- egy nagy vagyont kezelő mutual fund (befektetési alap) portfolió menedzsere, ő a befektető
Adott egy nagy gyógyszercég likvid blue chipnek számító részvénye. A vállalat negyedéves
gyorsjelentése két hét múlva érkezik, a piac kiváró álláspontra helyezkedik (ez
forgalomcsökkenéssel is jár), a következő két hétben a papír árfolyama napi grafikonon jól
láthatóan egy 31,500-32,500 Forintos sávban mozog, alacsony volatilítás mellett. A vállalat
bevételei 80%-ban külföldön keletkeznek, ezért jelentős Euró és Dollárkitettséggel
rendelkezik, a Forint az elmúlt hónapokban rendkívüli mód megerősödött, ezért a
várakozások az eredményt illetően gyengék.
A hedge fund menedzserre piaci pletykák alapján, amik arról szólnak, hogy a cég balga
módon egyáltalán nem fedezte deviza pozícióit, úgy gondolja, hogy az eredmény még a
vártnál is gyengébb lesz. Ennek megfelelően az alacsony forgalom miatt apránként (hogy ne
mozdítsa el az árat) kiépít egy közepes méretű short pozíciót, 31,750-s átlagáron.
Két hét után megérkezik a gyorsjelentés, és a piaci pletykák igaznak bizonyultak, az
eredmény még a vártnál is sokkal rosszabb lett, ennek következtében a részvény árfolyama
nagy lendülettel kitör lefelé a 31,500-32,500-s sávból. Ez jelzés az üzletkötőnek, aki a
letörésbe belenyitva nyit egy kisebb short pozíciót 31,350-s áron. Stop Loss szintnek a
korábbi sáv tetejét, a 32,500-t használja.
A nagy befektetési alap vagyonkezelője csalódott és dühős a cég vezérigazgatójára, elveszti
hitét a vállalatban, úgy dönt, lecsökkenti 0,75%-s részesedését 0,4%-ra és az első adandó
alkalommal, természetesen lépésekben, hiszen nem akarja a már amúgy is megtépázott
árfolyamot hirtelen még jobban mélybe taszítani. A szereplők reakciói így együttesen erősítik
az árfolyam esését.
A fenti példa természetesen leegyszerűsített eset, a valóság ennél összetettebb. Bár a traderek
legelsősorban az árfolyammozgást vizsgálják technikai elemzéssel, és ennek megfelelően
építenek ki nagyon rövid, pár napos, vagy akár napon belüli pozíciókat, a kereskedett
instrumentumuk fundamentumait ismerniük kell, és tudniuk kell az azt érintő hírekről is.
Ezért ők is vállalhatnak valamivel hosszabb, pár hetes, spekulatív jellegű pozíciókat
különösen, ha a kereskedett termék likviditása lecsökken. A trading egyik legfontosabb
szabálya, hogy kizárólag likvid termékekben üzletelünk. Emellett fontos természetesen, hogy
mekkora periódusokban vizsgáljuk az adott terméket. FX kereskedésben EURUSD devizapár
3
esetében például nyugodtan lehet pár perces periódusokat vizsgálni és tökéletesen alkalmas
napon belüli kereskedésre.
Emellett a hedge fund menedzser természetesen vehet fel hosszú távú, érték alapú pozíciókat,
sőt akár nagyobb részesedést is szerezhet vállalatokban és belenyúlhat az IT-be is, különösen
ha figyelembe vesszük, hogy hány különböző stratégiájú és méretű hedge fund működik ma a
világban.
Ne felejtsük el a nagy érték alapú befektetőnket, őt a kezelt vagyon nagysága is korlátozza a
rövidtávon gondolkodásban. Ennek ellenére magáról Warren Buffettről is tudni lehet, hogy
spekulál néha, ő és a hozzá hasonló nagy befektetők 90%-ban hosszú távra, akár több tíz évre
gondolkodnak.
A legnagyobb összegek természetesen fundamentális kezekben vannak, nyugdíjpénztáraknál,
szuverén alapoknál, biztosítóknál és mutual fundoknál. Ők mind hosszú távra gondolkodnak,
egy-egy kiszemelt vállalatban nagyobb részesedést is vásárolnak. Ők biztosítják, hogy hosszú
távón a piaci instrumentumok árazása a valós értékűknek megfelelő legyen, azaz a piac
egészségesen működjön. Természetesen ma már vannak olyan hatalmas hedge fundok, mint
például a Goldman Sachs Global Alpha (ami 2007-ben aztán nagyon csúnyán elvérzett),
amelyek tisztán technikai-kvantitatív módon működnek, algoritmusait matematikusok
tervezik, és automatikusan kereskednek. De ezen alapok nagysága is jócskán elmarad a fent
említett szereplőktől.
Ugyanakkor a nagybefektetőknek szüksége van a spekulánsokra és a kereskedőkre, ők
biztosítják a piac számára a likviditást, hogy pozícióikat ki tudják építeni, részesedéseiket az
árfolyam jelentősebb elmozdítása nélkül tudják megszerezni vagy értékesíteni.
Dolgozatomban trading szempontból közelítem meg a dolgokat, megvizsgálva különböző
kereskedési stratégiákat, azok felépítését és hatékonyságát különböző instrumentumok
esetében, azonban természetesen a befektetők és a spekulánsok módszereire és motivációira is
kitérek majd.
A kereskedett instrumentumok:
Azt szokták mondani, hogy a trader számára valójában mindegy milyen instrumentummal
kereskedik, hiszen stratégiáját általában kvantitatív, árfolyammozgást vizsgáló módszerekre
építi. Ez azonban így nem igaz, minden instrumentumnak megvannak a maga viselkedési
sajátosságai, így a tradernek is ismernie kell azt, tudnia kell a különböző hírek várhatóan
milyen reakciót váltanak ki a piaci szereplőkből. A világ tőzsdéin és pénzpiacain ma már
szinte bármilyen termékre köthetünk üzletet, az egyszerű részvény és deviza tranzakcióktól
kezdve, a határidős pitypangkontraktusokon át, egészen a komplex kamat swap termékekig.
A legfontosabb tényező a trader számára, hogy a termék, amivel üzletel likvid legyen. Ilyen
például az EURUSD devizapár, a világ legnagyobb forgalmú instrumentuma, vagy annak akár
tőzsdei határidős kontraktusai, valamint a legnagyobb vállalatok részvényei (blue chipek),
például a Dow Jones Index tagjai, vagy a legfontosabb energiahordozók és nyersanyagok
határidős kontraktusai, mint a WTC Futures.
A futures termékek kifejezetten népszerűek trading szempontból, a tőkeáttételes hatás miatt,
amivel megtöbbszörözhető a nyereség (és a veszteség is), valamint a több lejáratnak
köszönhetően egyszerre fedezeti és spekulatív jellegű pozíciók építhetőek ki, amelyekről majd
később szó lesz.
4
Money Management
Egy komplett kereskedési stratégia nem csak be és kiszállási pontokból és stop szintekből
épül fel, hanem ugyanennyire fontos része a money management, amit magyarul talán
portfolió készpénzgazdálkodásnak lehetne nevezni. A money managementnek valójában a
felvett pozíció méretezésében van meghatározó szerepe, és igazából majdnem mindig
egyszerű hüvelykujj szabályokra épül. Kereskedési aranyszabály/közhely, hogy „Mindig
használj stop-loss megbízást! Mindig! Mindig!” Ennek megfelelően a money managementet a
pozíció felvételekor alkalmazzuk és az előre meghatározott stop-loss szintünkből indulunk ki.
Az alapfelvetés az, hogy spekulatív vagyonunk, befektetésre, kereskedésre szánt pénzünk egy
bizonyos százalékánál többet nem veszíthetjük el, ez a legtöbb stratégia esetében 10%.
Természetesen a hosszú távú befektetéseknél is alkalmazható (erről például a Deutsche
Telekom részvényt 2000-ben birtokló, lelkes kisbefektetők tudnának mesélni). Az, hogy ez a
spekulatív készpénzállomány mi alapján van elkülönítve (alapoknál instrumentum-súlyozás,
vagy magánszemélynél szabadon felhasználható megtakarítás) az a pozíciófelvétel és a
trading stratégia szempontjából közömbös, mi most csak ebből a szemszögből vizsgáljuk a
„MM” szerepét.
Miért fontos a Stop Loss használata? A „T-részvény esete”:

A Deutsche Telekom részvényei a 90-s évek végén szolid befektetésnek számítottak,
rengeteg kisbefektetőt is a piacra vonzottak. 1999 októberében pár hónapos szűk, kis
volatilitású oldalazás után, melynek mélypontja 38 Euro volt, a részvény árfolyama felfelé
indulni látszik. 43 Eurón veszünk is néhányat. Megfontolt tőzsdézőként stop losst is
elhelyezünk egy kicsivel 38 Euró alatt (az oldalazó szakasz minimuma). A részvény pedig
valóban elindul felfelé. Egészen 60 Euróig száguld, egy ideig küzd a szinttel, kisebb
korrekció van, de aztán ezt az ellenállást is áttöri. Emiatt egy új stop szintet határozunk
meg 57 Eurónál, hogy nyereségünket bebiztosítsuk. A következő 70 Eurós szint környékén
hektikus és volatilis korrekció következik (a rövid távon kereskedők itt nagyon
megégethették magukat), de az árfolyam végül ezt a szintet is áttöri. Újabb stopot
helyezünk el 60 Eurónál. A részvény száguld, már 9 0 Eurós szinttel is megküzdött, a stop
szintünket 83 Euróra emeljük. A részvény egészen 104 Euróig száguld, a dot.com lufi
csúcsánál járunk, hatalmas az eufória, sokan vásárolnak 100 Eurón, 200-sszintekről
álmodva. Sorra jönnek ki a jobbnál jobb elemzések, az akkori igazgató, Ron Sommer,
rózsás képet fest a cég jövőjéről. A lufi azonban kipukkad. Az árfolyam nem sokkal 83-s
stopunk előtt még megpróbálkozik egy visszakorrekcióval, azonban ez elhal, és a részvény
továbbzuhan. A pozíciónk 83-nál kiütődik, azonban semmi okunk a bánatra, hiszen a T-
részvény csak esik tovább, mint utólag kiderül, még 10 Euró alá is benéz. Mi pedig így is
majdnem 100%-s hozamot értünk el kevesebb, mint egy év alatt, miközben egy valójában
nagyon egyszerű, ám hosszabb távú szemléletben jól működő stratégiát alkalmaztunk. Ez
remek példája annak, hogy a stop szintek konzekvens használata mennyire fontos még
hosszú távon is. Érdemes belegondolni, hogy a Deutsche Telekom részvényei 2008
november 14-én 11,60 Eurón zártak... Nem kell messzire visszamennünk az időben, hogy
hasonló esettel találkozzunk. A nyersolaj árfolyamával szinte ugyanez a történet játszódott
le a közelmúltban.
5
Fontos szempont, hogy egy tradernek folyamatosan követnie kell a pozícióit, ezért számára a
széles diverzifikálás nem lehetséges, ami miatt kockázatkezelési szempontból rendkívül
fontos a veszteségbehatárolás, egyszerre legfeljebb 5-10-t „pozit” tud szemmel tartani.
Egyszerű kiszámolni miért érdemes a pozícióinkat előre meghatározott veszteséggel lezárni,
mint reménykedni a feltámadásban új beszállási pontok kivárása helyett. Tegyük fel, hogy
egy határidős pozíción már 37%-s veszteségnél járunk. Ahhoz, hogy nullába kerüljünk erről a
szintről 58,7%-s emelkedésre van szükségünk, ami rövid távon csak nagyon volatilis
piacokon történhet meg (igaz, mostanság pont ilyen hullámzó piacokat láthatunk világszerte,
ami azonban kifejezetten ellehetetleníti a tradinget, mint azt később látni fogjuk).
1/(1-V)-1=veszteségkiegyenlítődés, ahol V a veszteség százalékban: 1/(1-37)-1=58,7
A 10%-s szabály
A 10%-s szabály valójában nagyon egyszerűen működik, az alapelv mindössze annyi, hogy a
trading portfoliónknak, vagy a spekulatív kasszánknak, nevezzük, ahogy szeretnénk, összesen
nem veszíthetjük el több, mint 10%-t. Ezt már a pozícióink felvételekor biztosítjuk, mert ettől
függ majd az egyes felvett pozícióink mérete. Stop szintek felállításának szempontjából ez
kétféleképp működik. Felveszek öt különböző pozíciót, és mind az ötnek 2%-s veszteségnél
határozom meg a stop-loss szintjét. Ez az „egyenlő felhasználás” modell. Nézzünk erre egy
példát, ahol a portfoliónk mérete 100,000 Euró.
Kockáz Részvé Portfolió

Részv Árfolya Stop at %- ny db- Tőke- Kockázat/ Tőkebef. kockázat
ény m Loss ban szám befektetés Pozíció %-ban %-ban
6
A 120,00 105,00 -12,50 83,00 9 960,00 -1 245,00 9,96 -1,25
B 100,00 90,00 -10,00 100,00 10 000,00 -1 000,00 10,00 -1,00
C 50,00 40,00 -20,00 200,00 10 000,00 -2 000,00 10,00 -2,00
D 70,00 59,00 -15,71 142,00 9 940,00 -1 562,00 9,94 -1,56
E 20,00 12,00 -40,00 500,00 10 000,00 -4 000,00 10,00 -4,00
Sum 49 900,00 -9 807,00 49,90 -9,81
A trading stratégiáknál azonban fordítva működik ez a szisztéma. Mivel ott a stop szintek
beállításának előre meghatározott technikai módja van, ezért a stop szintekhez igazodva adjuk
meg a felvehető méretet. A későbbiekben erre fogunk hagyatkozni. Ehhez a képletünk:
Darabszám=Kockázat pozíciónként/(Beszállási árfolyam-Stop Loss szint
Természetesen ez a MM képlet nem csak részvényekre, hanem szinte bármilyen

instrumentumra alkalmazhatjuk, mint például egyszerűen strukturált index-certifikátokra
(például DAX certifikát), ETF-kre, sőt tőkeáttételes termékekre (bármilyen határidős
kontraktusra) is.
Nézzünk erre egy egyszerű példát:
Egy részvényt 100 Eurós árfolyamon veszünk meg, stopunkat 90 Euróra tesszük. Ha a
részvény megüti stop szintünket, a veszteségünk nem lehet több a portfolió tőkénk 1%-nál,
tehát 100,000 Euró esetén 1,000 Eurónál. Mennyit is vehetünk akkor ebből a részvényből?
Darabszám=1,000EUR/(100EUR-90EUR)=100 db
Ez a 100 db részvény tehát 10,000 Eurós pozíciót jelent, maximális veszteségünk 1,000 Euró.
Ez az úgynevezett 1%-s modell. A való életben természetesen nem ennyire kerek számukkal
találkozunk, de a számítás így is nagyon egyszerű.
Portfolió
Stop Kockázat Részvény Tőke- Tőkebef. kockázat
Részvény Árfolyam Loss %-ban db-szám befektetés Kockázat/Pozíció %-ban %-ban
A 120,00 105,00 -12,50 66,00 7 920,00 -990,00 7,92 -0,99
B 100,00 90,00 -10,00 100,00 10 000,00 -1 000,00 10,00 -1,00
C 50,00 40,00 -20,00 100,00 5 000,00 -1 000,00 5,00 -1,00
D 70,00 59,00 -15,71 90,00 6 300,00 -990,00 6,30 -0,99
E 20,00 12,00 -40,00 125,00 2 500,00 -1 000,00 2,50 -1,00
Összesen 31 720,00 -4 980,00 31,72 -4,98
Példánkon az A részvény bekerülési árfolyama 120 Euró, a stop lossunkat 105 Euróra
tesszük, így a részvényenkénti kockázatunk 15 Euró. Könnyedén kiszámolhatjuk, hogy a MM
szerint így összesen 66 részvényt vásárolhatunk (természetesen mindig kerekítünk). A
tőkebefektetésünk így 7,920 Euró. Amennyiben a trade-ünk rosszul sül el és a pozíciónk
kiütődik, a veszteségünk mindössze 990 Euró. Fenti példánkhoz azonban hozzátartozik, hogy
nagyon tág stop szintekkel kalkulál, a való életben rövid távú trading esetén sokkal szűkebben
kerülnek meghatározásra ezek a szintek.
Nézzük meg, hogy működik a MM tőkeáttételes instrumentumok esetén. Vegyük például a
DAX Futures-t. A határidős termékek a legnépszerűbbek a traderek körében, mert gond
nélkül lehet long és short pozíciót nyitni, ráadásul adott a tőkeáttételes jelleg. 5,000 pontnál
nyitunk egy longot, a stop losst 4,960-ra tesszük. Egy tick elmozdulás a tőkeáttételes hatás
miatt 25 Euró nyereséget vagy veszteséget jelent. A pozíció méretet tehát a következőképp
számítjuk:
7
1,000EUR/(5,000-4,960)*25EUR=1 kontraktus
Nézzünk egy másik, különösen Németországban népszerű terméket, egy DAX határidős long
turbo certifikátot. Ezek a termékek K.O. szint elérése esetén akár nullára is futhatnak. Ha egy
certifikát 5 Eurón van jegyezve, nagyon könnyen kiszámítható, hogy ha 1,000 Eurót akarunk
kockáztatni, akkor 200 db certifikátot vásárolhatunk.
Minden komplett kereskedési stratégiának megvan a maga pozícióméretezési módszere, ám

mind nagyon hasonlít a fentiekben bemutatottakhoz, például a később részletesen bemutatásra
kerülök teknőc kereskedés esetében. A fenti számítások nagyon jól alkalmazhatóak olyan
stratégiák esetében, mint például Jeff Cooper Hit and Run stratégiái, melyek a beszállási
pontok keresésére és a kezdeti stop loss meghatározására épülnek. Nem mellesleg a Money
Management nem csak traderek, hanem egyszerű befektetők és spekulánsok számára is
könnyen alkalmazható.
Sávok és trendek
Alapvetően kétféle piacról beszélhetünk, sávos és trendelő. Természetesen attól is függ, hogy
milyen időtávon vizsgáljuk az adott instrumentum árfolyamát. Lehet, hogy egy devizapár
árfolyama napi periódusú grafikonon egyértelmű irányt mutat, de elképzelhető, hogy ha
kétórás periódusú grafikonon vizsgáljuk, akkor felfedezhetünk trading rangeket, vagyis
kereskedési sávokat. Devizapárok esetén ez azért is különösen érdekes, mert ezek a
legnépszerűbb instrumentumok rövidtávú (leginkább napon belüli) kereskedésben, a
legismertebb futures termékek mellett. Sávról akkor beszélhetünk, ha a vizsgált időszakban a
lokális mélypontok és csúcsok azonos szinten állnak. Ezek a sávok azért tradelhetőek jól, mert
a sáv tetején eladási, míg a sáv alján vételi megbízást adunk, így azonban lemaradhatunk a
kitörésekről, melyekből aztán a trendek alakulhatnak ki, valamint arra is figyelni kell, hogy a
sáv elég széles legyen ahhoz, hogy a költségeik ne emésszék fel a nyereségünket.
Trendelő piac esetén a lokális mélypontok és csúcsok egyre lejjebb illetve feljebb vannak. A
trading stratégiák többsége a trendek megcsípésére épül, amelyek a sávokból kitörve
alakulnak ki, hiszen megfelelő stop lossokkal a veszteség valóban minimális lehet, miközben
a várható nyereség igen magas. Idevág a népszerű trading közhely: ne menj szembe piaccal,
hanem tarts vele.
8
A traderek eszközei, az indikátorok
A különböző indikátorok a technikai elemzés eszközei, és mint az már korábban említésre

került, a traderek szinte mindig a kvantitatív elemzési módszerekre hagyatkoznak. Az
indikátorok tulajdonképpen különböző kereskedési adatok felhasználásával kiszámított
matematikai-statisztikai mutatók, melyeket felrajzolhatunk vizsgált grafikonunkra. Az
indikátoroknak rengeteg típusa létezik, akad olyan kereskedési stratégia is amely egyetlen
indikátor jelzéseire hagyatkozik. Valójában a különböző indikátorok eltérően hatékonyak
különböző piaci körülmények között, vannak amik sávos és trendelő piacon is
felhasználhatóak, és vannak amelyek csak egyik esetben. Épp ezért erősen javasolt
kereskedési stratégiánk kialakításánál egyszerre több, eltérő alapú ilyen mutatót vizsgálni a
kedvezőbb kockázat/hozam arány elérése érdekében, sőt visszatesztelést is ajánlott elvégezni
az adott instrumentumon historikus adatok alapján.
Kétféle indikátor típust különböztethetünk meg. A hatékonyabbak azok, amelyek a piaci
folyamatokat azokkal egy időben vagy előre jelzik, ezeket leading indicator-oknak nevezzük,
míg azokat, amelyek csak késve jelzik a piaci változásokat, lagging-indicator-nak. Az
alábbiakban a legtöbbet alkalmazott, legnépszerűbb indikátorokat és azok használatát
tekintjük át.
Grafikon típus:
Mielőtt az indikátorokkal kezdenénk foglalkozni, fontos megjegyezni, hogy a traderek

alapvetően árfolyamgrafikonokból (chartokból) dolgoznak, ezekre rajzolják fel indikátoraikat.
Az egyszerű vonaldiagramok itt nem elég megbízhatóak, ezért a legtöbb kereskedő
úgynevezett japán gyertya chartokat. Ezek a kereskedést periódusokra bontva mutatják és
látható rajtuk a különböző periódusok nyitó és záró árfolyama, valamint a mély és csúcspont
is. A különböző gyertyaformációk önmagukban is jelenthetnek kereskedési szignálokat. A
periódusok mérete szabadon megválasztható, lehet a grafikon 5-10 perces például FX
daytrade kereskedésnél, vagy akár heti is hosszú távon gondolkodok számára. A gyertyák
megalkotása egy 18. századi japán határidős rizskereskedő, Munehisa Homme nevéhez
fűződnek, aki sokáig vizsgálta a piacokat és a résztvevők viselkedését. A gyertyák
segítségével különböző jellegzetes formációkat figyelt meg, melyek használatával hatalmas
vagyonra tett szert a tőzsdei kereskedés során. Talán ő a történelem első igazán híres tradere.
9
Trendvonalak:
A trendvonalak nem annyira indikátorok, mint inkább segédeszközök a grafikonon a

kereskedők számára. Számításukhoz nincs képlet, maguk a traderek rajzolják fel, ezért
szubjektív jellegűek, ami rontja a megbízhatóságukat. Sokak szerint ezért a trendvonal
rajzolás igazi művészet. Alapvető módszer, hogy a vélt mély és csúcspontok mentén húzzák
be őket. Használják őket grafikon formációk felismerésére és stop szintek megállapítására is.
Fibonacci:
A Fibonacci vonalakat a híres középkori matematikus nevéhez fűződnek és az aranymetszés

szabályain alapszanak, melyekkel mindenki találkozik matematikai tanulmányai során. Az
aranymetszés aránya akkor áll fenn, ha a két szakasz közötti arány pontosan megegyezik az
egyenes és a nagyobbik szakasz arányával. A két szakasz arányát a matematikában f-vel
jelölik.
Tőzsdei használatban a Fibonacci vonalak használata terjedt el leginkább. A segédvonalakat a
grafikonon adott időszak lokális mély és csúcspontja közé húzzák be. A megjelenített vonalak
támasz-ellenállás szinteket jelölhetnek, ami azt jelenti, hogy az árfolyam eléri az adott szintet
akkor onnan visszafordulhat és egészen az előző vonalig visszaeshet, ha azonban áttöri azt,
akkor várhatóan elmegy a következő ellenállásig, a legfontosabb szintek a 38,2 és a 61,8%-
nál helyezkednek el. A Fibonacci vonalakt szinte az összes profi trader alkalmazza, mindegy,
hogy devizásról, részvényesről vagy esetleg másról van szó. Épp ezért vannak elméletek,
mely szerint azért működnek ilyen jól, mert mindenki használja őket, és ezért egyfajta
önbeteljesítő jóslatként működnek.
Donchian Channel:
10
A csatorna tulajdonképpen nem is tekinthető valódi indikátornak, nem igényel számítást és
rendkívül egyszerű. Gyakorlatilag megjelöli az előző n (általában 20 vagy 55) kereskedési
periódus csúcs és mélypontját mutatja meg. Sokan egyszerűen be és kiszállási pontok gyors
észlelésére használják, mi szerint ha a csatornavonal egy szintet feljebb vagy lejjebb lép,
akkor trend alakulhat ki és érdemes pozíciót felvenni, míg az ellentétes vonalat stop szintnek
lehet használni. Egyszerűségük ellenére nagyon hatékonyak tudnak lenni, a méltán híres
teknősök is erre alapozták be és kiszállási pontjaikat. Érdekességként érdemes megemlíteni az
elég ellentétes megítélésű szalontáncos Nick Darvas módszerét, aki egyszerűen az 52 hetes
csúcspontokat vette beszállási pontnak és ezzel a módszerrel rengeteg pénzt keresett az
amerikai részvényeken. A történethez azonban hozzátartozik, hogy Darvas valójában az egyik
legnagyobb bika piacon tevékenykedett, ezért nem volt túlzottan nehéz számára sikereket
elérni a tőzsdén.
Mozgóátlagok:
Annak ellenére, hogy legging indikátorok, a mozgóátlagok szinte minden kereskedő

képernyőjén megtalálhatóak, egyszerűségük és alacsony paraméterszámuk miatt előszeretettel
használják a különböző időtávú árfolyammozgások irányának, trendek meghatározására,
vételi és eladási jelzések keresésére, emellett több összetettebb indikátor is a mozgóátlagokra
épül.
A klasszikus statisztikai mozgóátlagú trendszámítás a következőképpen történik:
ahol ŷ a mozgóátlagot jelöli, y az árfolyam értékeket, a t pedig az adott periódust. Így három
tagból álló átlagot számítunk minden egyes t elemre, amit 3 tagú mozgó átlagnak nevezünk. A
képletből következik, hogy a megfigyelt adatsor eleje és vége elvész, valamint, hogy a lehető
legegyszerűbben simítja ki az adatsort, így a tendencia nehezebben felismerhető.
Épp ezért a tőzsdei kereskedés során használt mozgóátlagoknál az utolsó elem előtti adatokra
számítjuk az értéket. Ennek köszönhetően a mozgóátlag csak az idősor elején veszik el. Ez az
egyszerű mozgóátlag (simple moving average), amely minden egyes elemet azonos súllyal
vesz figyelembe, azon hátránya ellenére, hogy nem veszi figyelembe a frissebb adatok
nagyobb jelentősségét, ez a legelterjedtebb indikátor a technikai elemzésben. Az
exponenciális mozgóátlagok már érzékenyebb jelzéseket indukálnak, mert az újabb adatokat
nagyobb súllyal számítják. Képlete:
(Legutolsó ár*x%)+(előző napi mozgóátlag*(100-x%))
A mozgóátlagoknál fontos a vizsgált időszak mérete, a periódus szám megválasztása a

kereskedni kívánt trend nagysága miatt. Túl hosszú intervallum esetén a a mozgóátlag teljesen
kisimítja az idősort, túl rövid esetén pedig túl érzékenyen reagál a változásokra. A profik
többsége az alábbi intervallumokat használja:
rövid táv: 5-15 periódus

középtáv: 20-60 periódus
hosszútáv: 100-200 periódus
A legegyszerűbb megközelítés szerint akkor kapunk vételi jelzést, ha a részvény árfolyama
alulról keresztezi a mozgóátlagot, fordított esetben pedig eladási jelzést kapunk. A
gyakorlatban azonban ez a módszer nem túl hatékony és rendkívül kockázatos is.
Éppen ezért a gyakorlatban általában két mozgóátlagot használnak, egy hosszabbat és egy
rövidebbet, és ezek keresztezését vizsgálják Amennyiben a rövidebb mozgóátlag alulról
11
metszi a hosszabbat, akkor vételi, fordított esetben eladási jelzést kapunk. A jelzés még
erősebbnek tekinthető, ha a keresztezés után a két mozgóátlag egy irányba indul el.
A mozgóátlagoknak egy nagyon nagy hátránya, hogy számításukból fakadóan lassan, késve
adnak jelzést, mire azt megkapjuk már jelentős nyereségtől eshetünk el. Épp ezért a
mozgóátlagokat csak más indikátorokkal együtt, azok jelzésének megerősítéseként érdemes
alkalmazni, erre viszont kiválóan alkalmasak.
Bollinger szalagok:
A John Bollinger által kifejlesztett mutatók nem véletlenül váltak korunk legnépszerűbbjeivé.
Az indikátor nagyon jól mutatja egy adott termék árfolyamának volatílitását, emellett gyorsan
reagálnak az árfolyamváltozásokra. Az indikátor három vonalból tevődik össze:
1. Közép szalag: egyszerű mozgóátlag
2. Felső szalag: mozgóátlag + az adott termék szórásának a x-szerese
3. Alsó szalag: mozgóátlag - az adott termék szórásának a x-szerese
Az alsó és a felső szalag tehát tulajdonképpen a mozgóátlag eltolása mindkét irányba az
árfolyam volatilitásával. Minél kisebb tehát az adott termék volatilitása, annál szűkebb a
Bollinger-sáv, annál közelebb állnak egymáshoz a szélső szalagok.
Maga Bollinger a következő megállapításokat tette a szalagok alakulásából:
-komolyabb árfolyam elmozdulásra lehet számítani, ha a szalagok beszűkülnek (vagyis
csökken a volatilitás)
-ha az árfolyam kitör a szalagok közül, akkor az aktuális trend folytatása várható
-ha az árfolyam érinti az egyik szalagot, utána a másik szalagot is érinteni fogja
Számításából fakadóan a traderek által kézzel megrajzolt trendvonalakkal és csatornákkal
szemben objektív ábrát rajzol fel jelezve a volatilitást. Ahogy Bollinger is rámutatott, amikor
12
a szalagok egy szűk csatornát alkotnak, és az árfolyam kitör valamelyik irányba megnövekvő
volatilitás mellett, az új trend kialakulását és nagyon jó pozíció felvételi jelzést jelenthet.
A Bollinger szalagok sávos kereskedési stratégia esetén is alkalmazhatóak, itt azonban jóval
óvatosabbnak kell lenünk, és mindenképp egy másik indikátort is használnunk kell, például az
RSI-t. A hétköznapi használatban általában 20 periódusú mozgóátlagot és kétszeres szórást
alkalmazunk a Bollinger szalagok felrajzolásánál, de gyorsabb kereskedés, például day trade
esetén lehet rövidebb periódus számmal és szűkebb szórással dolgozni.
Relative Strength Index (RSI):
Az RSI egy gyors, momentum típusú mutató, ami sávos kereskedési stratégiák esetén tud
nagyon jól működni. Gyorsasága miatt nagyon kedvelt, bár épp ezért sokszor ad hibás jelzést.
Az RSI egy adott instrumentum árfolyamának fel és le mozgásainak arányát méri százalékban
kifejezve. Ez teszi alkalmassá arra, hogy a szabálytalan áringadozásokból fakadó
egyenetlenségeket kiegyenlítse. A következő képlet alapján számítható ki:
RSI=100-[100/(1+U/D)]
Ahol:
U azon záróárak átlaga, melyek az előző n nap alatt növekedés mellett alakultak ki,
D azon záróárak átlag, melyek az előző n nap alatt csökkenés mellett alakultak ki.
Az n értéke természetesen tetszés szerint megválasztható, az indikátor megalkotója, Well
Wilder a 14 napos intervallum használatát javasolta. Természetesen minél rövidebb időszakot
választunk, annál volatilisebb lesz a mutatónk. Az indikátor kiegészítőjeként használhatunk
úgynevezett szignálvonalat, ami nem más, mint az RSI egy rövidebb távú, általában 5
periódusú mozgóátlaga, azonban a nemzetközi gyakorlatban általában eltekintenek a
szignálvonal használatától.
A számításából adódóan az RSI 0 és 100 közötti értéket vehet fel. A legegyszerűbb
megközelítés szerint a 70-s tartomány felett az instrumentum túlvett, míg harminc alatt
túladott állapotban van (bika, illetve medvepiacon ez 80 és 20). Tényleges vételi jelzést akkor
kapunk, ha az indikátor a 30-s tartomány alatt felfelé fordul, illetve alulról keresztezi azt,
eladásait pedig akkor, ha a 70-s szint felett lefelé fordul és keresztezi azt. Magán az RSI
grafikonon is jelölhetünk be támasz, illetve ellenállási szinteket, így újabb jelzéseket
kaphatunk. Ilyen kritikus szint lehet az 50-s érték. Bika piac esetén, ha a mutató eléri ezt a
szintet és visszafordul, akkor vételi jelzést kapunk. Medve piac esetén természetesen pont
fordítva, ha a mutató lefelé pattan vissza innen, akkor short pozíció nyitására kapunk jelet.
Érdemes még azt figyelni, hogy ha a mutató alsó és felső határszintjei többszöri ellenállást
mutatnak, majd áttörik azokat, akkor erős vételi, vagy eladási jelzést kaphatunk, annak
ellenére, hogy az árfolyam a túladott vagy túlvett tartományba kerül. Érdekesek lehetnek még
a divergenciák. Van, hogy az árfolyam még felfelé mozog, de az RSI már eladási jelzést ad,
ezek hamarosan bekövetkező trendfordulót mutathatnak. Az RSI a Bollinger szalagokkal
együtt kiválóan alkalmazható indikátor sávos kereskedéshez.
Stochastic:
A Stochastic egy nagyon népszerű momentum típusú indikátor, ami elsősorban a piaci
hangulatot méri. Van lassú és gyors változata, a különbség az, hogy a lassú stochastic
kisimítja az árfolyamváltozásokat, ezért megbízhatóbb. Az alapelv az indikátor mögött az,
13
hogy bika piacon az árak az előző napok csúcsértékéhez, míg medve piacon a mélypontokhoz
közel zárnak. A gyors (%K) és a lassú (%D) oszcillátort a legtöbb esetben együtt használják.
Kiszámításuk a következőképpen történik:
%K=100* (aktuális záróár-előző N periódus mélypontja)/

(előző N nap csúcspontja-előző N nap mélypontja)
%D= Egyszerű mozgóátlag*%K
Az N periódusszámnak a legtöbbször 14-et adják meg, míg a %D a %K-nak legtöbbször a 3

periódusos mozgóátlaga. A %D valójában a szignálvonal, tehát a %K kisimított átlaga.
Használata nagyon hasonlít az RSI-re. A mutató 0 és 100 közötti értéket vehet fel, a 20 alatti
szint a túladott, míg a 80 feletti a túlvett tartomány. Vételi jelzésnek tekinthetjük, ha a két
vonal kilép a túladott tartományból és felfelé tart, ha a gyorsabb vonal keresztezi a lassút (bár
ez sokszor fals jelzést szül, mert gyakori jelenség). Szintén érdemes vételi pozíciót felvenni,
amikor már mindkét vonal a túladott tartományban van, de még mindkettő felfelé irányt
mutat, sőt akkor is lehet long pozíciót nyitni, amikor a mutató esetleg visszateszteli a 80-as
szintet, de visszafordul onnan. Ugyanezek fordítottjai természetesen short jelzést jelenthetnek
a traderek számára, tehát ha például a két vonal lefelé kitör a túladott tartományból és irányuk
is lefelé mutat, akkor eladni érdemes.
MACD (moving average convergence divergence):
Az MACD mutató hatvanas évekbeli bemutatkozása óta töretlen népszerűségnek örvend.

Maga a mutató egy hosszabb és egy rövidebb periódusú exponenciális mozgóátlag
különbségére épül, általában 12 és 26 periódusú mozgóátlagot alkalmazunk. Az MACD-hez
14
még hozzá szokták tenni a mutató egy rövid, általában 9 periódusú exponenciális
mozgóátlagát is, amely szignálvonalként funkcionál. Az indikátor tulajdonképpen a korábban
már bemutatott mozgóátlag kereszteződésekre épül. Ebből fakad hátránya is, hogy követő
indikátorként lassan, megkésve ad jelzést, de megbízhatóan jelzi egy trend megváltozását
vagy kialakulását. Mivel a különbözetükből kalkulálódik, amikor a mozgóátlagok metszik
egymást, a mutató középső 0 vonalon halad keresztül. Amikor az MACD pozitív
tartományban tartózkodik, a rövidebb átlag a hosszabb felett van, míg fordított esetben a
negatív tartományban mozog.
A hétköznapi használatban a középvonal metszésének nagy jelentősége van, mert trendelő
piacon ritka jelenség. Amennyiben alulról keresztezi a vonalat vételi, ha felülről eladási
jelzést kapunk.
Még pontosabb jelzéseket kaphatunk, ha a szignálvonalat is figyelemmel kísérjük. A
hagyományos megközelítés szerint, ha az MACD a szignálvonal alá esik, akkor eladási
jelzést, még ha alulról keresztezi azt, akkor vételi jelzést kapunk. A középvonal feletti eladási
szignálok esetén, minél magasabban fordul az indikátor, annál megbízhatóbb jelzést kap a
befektető. A középvonalhoz közeli fordulók inkább csak pozíciózárásra adnak jelzéseket,
semmint shortok nyitására, még ha a középvonal fölött alulról keresztezi az MACD a
szignálvonalat, akkor nyugodt szívvel vehetünk fel vételi pozíciókat, hiszen a meglévő
trenddel egy irányba kereskedünk. Hasonlóképpen, a középvonal alatti eladási szignálok short
pozíció felvételére adnak jelzést. A középvonal alatt, attól távol forduló indikátor vételi jelzést
ad, még a szignálvonalnak a középvonalhoz közeli keresztezése csak a short pozíciók zárására
ad jelzést.
ATR (Average True Range):
Az ATR kifejlesztése szintén a híres Welles Wilder nevéhez fűződik, és napjainkban kezd
egyre elterjedtebbé válni. A mutató tulajdonképpen egy termék árfolyamának volatilitását
15
méri, ezért nagyon jó segédeszköznek bizonyul, különösen olyan csapongó piaci
környezetben, mint amit az elmúlt időszakban tapasztalhattunk a világ pénz és tőkepiacain.
Már maguk a legendás teknősök is ezt használták stop szintek meghatározására (igaz, akkor
még nem így nevezték a mutatót).
A True Range-nek már a kiszámítása is nagyon érdekes, a következő három adatból a
legnagyobbat vesszük:
-Különbség az adott gyertya maximuma és minimuma között;
-Különbség az előző gyertya minimuma és a legutolsó gyertya maximuma között;
-Különbség az előző gyertya zárára és a legutolsó gyertya minimuma között;
Az ATR ezen True Range-k exponenciális átlaga, általában 14 periódussal kalkulálunk, de ez
természetesen szabadon megválasztható.
Amennyiben a mutató alacsonyan mozog, akkor csendes, nyugodt piaccal van dolgunk. Ha a
mutató huzamosabb ideig van alacsony tartományban, az nagyobb arányú árfolyam
elmozdulás előszele lehet, akárcsak a Bollinger szalagok beszűkülése. Ha a mutató értéke
magasan van, és ez meredek árfolyammozgással párosul, az azt jelenti, hogy az irány
rövidtávon nem tartható fenn. Sok piaci trendforduló párosul extrém magas ATR értékkel.
Kitörések beazonosításában remek eszközként funkciónál, hiszen volatilisebb piacon jóval
nagyobb a fals kitörések kockázata, ezért sok trader az indikátort úgy alkalmazza, hogy fölfelé
történő kitörés esetén az ATR értékével növelik a meghatározó szintet, és csak akkor vesznek
fel pozíciót, ha az adott instrumentum a fölött zárt. Támaszszint áttörése esetén eladási
pozíciót az ellenállás ATR-el csökkentet értékének túllépése esetén vesznek fel.
ADX (Average Directional Index):
Ez az összetett trendkövető indikátor szintén Welles Wilder találmánya. Magát a mutató két
direkciós indikátor, a +DI-ból és a –DI-ból származtatjuk. Az ADX ezeket kombinálja, majd
kisimítja egy exponenciális mozgóátlaggal. Ehhez először a direkciós mozgást kell kiszámolni
(+DM és –DM).
Felfelé mozgás = Aktuális csúcs − Előző periódus csúcsa

Lefelé mozgás = Előző periódus mélypontja − Aktuális mélypont
ha felf.mozgás > lef.mozg. és felf.mozg. > 0, akkor +DM = felfmozg., egyébként +DM = 0
ha lef.mozg > felf.mozg. és lef.mozg. > 0, akkor -DM = lef.mozg., egyébként -DM = 0
Ezután megválasztjuk a periódus számot, általában a 14 periódust alkalmazzák. A +DI és –

DI-t a következőképpen kapjuk meg:
+DI= +DM exponenciális mozgóátlag/ ATR

-DI= -DM exponenciális mozgóátlag/ ATR
Az ADX mutatóhoz a két indikátor különbségének abszolút értékének exponenciális

mozgóátlagát használjuk a következőkép:
ADX = 100 * [abszolút érték (+DI − -DI) exp. mozgóátlaga / (+DI + -DI)]
A +DI az emelkedő trend erősségét, még a -DI a csökkenő trend erősségét méri. Az ADX
indikátort, ami a trend erősségét méri, függetlenül attól, hogy emelkedő vagy eső trendről van
e szó, a +DI és a - DI különbségéből képezzük, jellemzően 14 periódusra vonatkozóan.
Az indikátor 0 és 100 közötti értéket vehet fel, a mutató 20-as érték fölé kerülése trend
kialakulását vagy trendfordulót jelezhet, ami jó beszállási pont lehet, míg a 40-es érték felett
16
már nem árt óvatosnak lenni, és keresni kell a kiszállási pontokat. A mutató a 60-s értéket
csak nagyon ritkán éri el. 20 pont alatt sávos kereskedésről beszélhetünk. Az ADX
természetéből fakadóan más, általában momentum típusú indikátorokkal együtt alkalmazható
nagyon jól, mint például a Parabolic SAR.
Parabolic SAR:
A Parabolic egy nagyon különleges, talán a legegyedibb indikátor már megjelenésében is.
Azon az elven alapul, hogy a különböző trendekben az árfolyamok jellemzően egy
parabolában maradnak. Ha a pontok az árfolyamgyertyák alatt vannak, akkor bika, ha felett,
akkor medve trendről beszélhetünk. A kereskedők a parabolic-ot nem is beszállási pontok
megtalálására használják, hanem úgynevezett „trailing”, követő stop szintként, ami azt jelenti,
hogy ahogy a pozíciónk értéke egyre nő, a kiszállási pontot („take profit” szint) is húzzuk
vele, nem csak kezdeti stop loss szintet adunk meg.
Wilder számára az alapelgondolás az volt, mikor ezt az indikátort elkészítette, hogy az idő
ellenségünk, és ha egy értékpapír nem tud az idő telésével még több profitot generálni
számunkra, akkor likvidálni kell.
A Parabolic SAR szinte minden trendhez külön kalkulálódik, ráadásul előre, ami azt mutatja,
hogy momentum indikátorról van szó. Az általános képlete a következő:
SARn+1= SARn+α*(EP-SARn)
Ahol:
SARn és SARn+1 az aktuális és a következő periódus SAR értékei;
EP az extrém pont, felfelé ívelő trend esetén az aktuális trend árfolyam csúcs, lefelé ívelő
esetén árfolyam mélypontját értjük. Amennyiben új lokális csúcs vagy mélypont születik a
trendben, az EP is frissítve lesz;
Az α értéke adja meg a gyorsulási faktort. Ezt trendfordulókor elsőre általában 0.02-re állítják
be. Ehhez minden újabb EP pont elérésekor hozzáadnak 0.02-t. Ennek köszönhetően a SAR
gyorsabban konvergál az aktuális árfolyamhoz. Az értéket azonban maximálni szokták 0.2-
ben, hogy legyen túl nagy. Azonban ha elérjük ezt a szintet, akkor már nagyon erős trendről
beszélhetünk. A SAR-t ennek megfelelően kalkulálják minden időszakra. Van azonban két
kivételes eset:
-Ha a következő SAR értéke benne van a következő periódus árfolyamsávjában, vagy azon túl
(trendiránynak megfelelően) akkor az aktuális trend megfordul, úgy is felfoghatjuk, hogy
aktiválódik a stopunk, és ennek megfelelően a SAR pont is oldalt cserél. Ilyenkor az α értékét
visszaállítjuk 0.02-re, új EP értéket keresünk, és a SAR-t pedig elsőre az előző trend csúcs
vagy mélypontjához igazítjuk az iránynak megfelelően.
-Abban az esetben például, ha felfelé ívelő trend van, és a következő napi SAR érték a mai és
a tegnapi árfolyamsáv mélypontja felett van, akkor újra kell kalkulálni, és ehhez a
mélyponthoz kell igazítani.
A SAR pontok egyértelműen kiválóak momentum indikátorként a stop szintek
meghatározására trend esetén, oldalazó piac esetén azonban kevésbé használhatóak. Fontos,
hogy a trend létét egy másik indikátor is megerősítse.
17
Jeff Cooper Hit and Run stratégiái:
Jeff Cooper az egyik legismertebb részvénykereskedő. Többféle kereskedési stratégiát is

kialakított, melyek rövidtávon is jól alkalmazhatóak voltak. Komplett kereskedési rendszert
nem publikált, elsősorban a jó beszállási pontok megtalálásnak mestere. Csak is 30 és 100
USD közötti árfolyamú részvényekkel kereskedik.
Kevés indikátort használt módszerei megalkotásához, inkább a különböző chartformációkat
vizsgálta, illetve mikor milyen kereskedési jelzést adhatnak, valamint nagyban hagyatkozik a
trendvonalakra melyek jó behúzására is nagy súlyt fektet. Saját maga a profitrealizálási stop
szintjeit a trendvonalakhoz igazította. Ezek önmagukban nem jelentenek komplett kereskedési
rendszert, hiszen ahhoz a megfelelő money management és kockázatkezelés is hozzátartozik,
de ezeket természetesen mindenki maga meghatározhatja. A stop szinteket esetében
viszonylag rugalmasan kezelhetjük elgondolásait, saját money management módszerünknek
megfelelően változtathatunk rajta, ugyanis Cooper csak 30 és 100 USD közötti árfolyamú
részvényekkel kereskedik (csak részvényekkel, ami nem jelenti azt, hogy stratégia nem
használható más instrumentumokhoz), stop loss-szait pontban határozta meg, egy pont egy
USD-t jelentett, így legnagyobb pozíció kockázata is maximum 3%-s árfolyamveszteség volt,
ami elég szűknek mondható. Így róla is elmondható, hogy sok kis veszteségét ritkább de annál
nagyobb nyerő tradekkel semlegesíti, és hogy stratégiái inkább rövid távú kereskedéshez
vannak kitalálva.
A jó beszállási pontok megtalálása fontos kereskedési elem, ezért érdemes részletesen
végignézni Cooper milyen stratégiákat használ ezek megtalálására. Sok újdonságot nem
alkotott, hisz sok stratégiája a már korábban említett Munehisa által meghatározott
chartformációkra épülnek.
A különböző kereskedési szignálokhoz a grafikont is meg kell vizsgálnunk, a különböző

jelzések különböző piacokon működnek jól. Ehhez nyújthatnak segítséget a trendvonalak
berajzolása. Meg kell állapítanunk, hogy sávosan mozgó vagy trendelő piacról van-e szó, és
ha igen mi a trend iránya. Ez azért fontos, mert a különböző szignálok különböző
körülmények között adnak jól használható jelzést.
Egy már meglévő trendben például jó megerősítő jelzést adnak a 180-ak, a bomerek és a
reversal new highok. Trenden belül, de avval szembe menő pozíció felvételéről adhatnak
jelzést a gilligan islandek, míg a lizardok például tisztán trendfordulót jeleznek.
180 Long szignál:
1. Periódus:
A záróárfolyam a gyertya alsó negyedében
található
2. Per.:
A záróárfolyam a felső negyedben található
és az árfolyam a 10-es és az 50-es
mozgóátlag felett van
3. Per.:
Vétel 0,12 ponttal a második per. csúcsa
felett
18
180 Short szignál:
1. Per.:
A záróárfolyam a gyertya felső negyedében
található
2. Per.:
A záró a 10-es és 50-es mozgóátlag alatt van
és a gyertya alsó negyedében
3. Per.:
Eladás 0,12 ponttal az előző per. mélypontja
alatt
A 180-asok legjobban trendfordulók után, már meglevő új trendekben alkalmazhatóak, a

trenden belül minden egyes 180-nál vehetünk egy újabb egységet (attól függően mekkora
pozíciót akarunk felvenni). Stop szintekhez (take profit) a trendvonal használható.
Lizard’s day long:
1. Per.:
A záró és a nyitó is a felső negyedben van, a
mélypont 10 per.-ú mélypont
2. Per.:
Vétel 0,12 ponttal az előző per. csúcsa felett
Lizard’s day short:
1. Per.:
A nyitó és a záró az alsó negyedben vannak,
a csúcspont 10 per.-ú csúcs
2. Per.:
alatt.
A lizardok nagyon jól jelezhetnek trendfordulókat, de óvatosnak kell lenni velük pont ezért,
és ajánlott a szűk stopok használata.
19
Expansion Breakout long
1. Per.:
Az árfolyam két hónapos csúcsához ér (vagy
20 periódus), a kereskedési sáv akkora, vagy
nagyobb, mint az előző 9 per.-ban.
2. Per.:
Vétel 0,12 ponttal az előző per. csúspontja
felett
Expansion Breakout short:
1. Per.:
Az árfolyam két hónapos mélypontjához ér
(v. 20 periódus), a kereskedési sáv akkora,
vagy nagyobb, mint az előző 9 per.-ban
2. Per.:
Eladás 0,12-vel az előző per. mélypontja alatt
Expansion Pivot long:
1. Per.:
A kereskedési sáv nagyobb, mint az előző 9
periódusban és az árfolyam alulról átlépi az
50 napos mozgóátlagot
2. Per.:
20
Expansion Pivot short:
1. Per.:
A kereskedési sáv nagyobb, mint az előző 9
periódusban és az árfolyam felülről átlépi az
50 napos mozgóátlagot
2. Per.:
alatt
Boomers long:
1. Per.:
14-es ADX 30 felett és a +DI a –DI felett van
(felfelé mutató trend)
2. Per.:
Csúcspont <= előző per. csúcsa; mélypont>=
előző per. mélypontja
3. Per.:
Csúcspont <= 2. per. csúcsa; mélypont>= 2.
per. mélypontja
4. Per.:
Vétel 0,12 ponttal a 3. per. csúcsa felett
Boomers short:
1. Per.:
14-es ADX 30 felett és a -DI a +DI felett van
(lefelé mutató trend)
2. Per.:
Csúcspont <= előző per. csúcsa; mélypont>=
előző per. mélypontja
3. Per.:
Csúcspont <= 2. per. csúcsa; mélypont>= 2.
per. mélypontja
4. Per.:
Eladás 0,12 ponttal a 3. per. mélypontja alatt
21
Gilligan’s Island long:
1. Per.:
Az nyitóárfolyam réssel (gappel, minél
nagyobb, annál jobb) 2 hónapos (vagy 20
periódusos mélypontot üt, a záróárfolyam a
gyertya felső felében van egy szinten vagy
magasabban, mint a záróár
2. Per.:
Gilligan’s Island short:
1. Per.:
A nyitóárfolyam réssel (gappel, minél
nagyobb, annál jobb) 2 hónapos (vagy 20
periódusos csúcsot ér el, a záróárfolyam a
gyertya alsó felében van egy szinten vagy
alacsonyabban, mint a záróár
2. Per.:
Eladás 0,12 ponttal az előző per. csúcsa felett
A Gilliganekről nagyon fontos tudni, hogy nem trendfordulót jeleznek, csak fennálló
trendeken belüli korrekciókat, ezért csak kifejezetten rövid távú pozíciókhoz ajánlottak és
óvatosan szabad csak ókat használni, szűk stopokkal.
Reversal New High long:
1.Per.:
Mélypont lejjebb, mint az előző per.
mélypontja; csúcspont feljebb, mint az előző
periódus csúcsa; az árfolyam 60 periódusos
csúcsot ér el és a kereskedési sáv a
legnagyobb az előző 5 periódus
viszonylatában
2.Per.:
22
Reverasal New High short:
1.Per.:
Mélypont lejjebb, mint az előző per.
mélypontja; csúcspont feljebb, mint az előző
periódus csúcsa; az árfolyam 60 periódusos
mélypontot ér el és a kereskedési sáv a
legnagyobb az előző 5 periódus
viszonylatában
2.Per.:
alatt
A Reversalokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy mivel újabb lokális szélsőértékek

elérésén alapszik, a szintek elérése stopokat aktiválhat, így a hirtelen felvett pozíció egy időre
már az elején veszteséges tartományba kerülhet, ezért a Reversalok nagyobb biztonságot
nyújthatnak, mert megvárják a szélső érték megerősítését.
23
Egy komplett kereskedési rendszer bemutatása
Az eddigiekben megismertük a trading legfontosabb elemeit külön-külön. Azonban a

kereskedőnek ezek együttes alkalmazására van szüksége, ha hosszú távon nyereséges akar
maradni. Így épül fel egy teljes kereskedési rendszer. Az egyes elemek mindenkinek a saját
kockázatvállalási hajlandósága és tetszése szerint variálhatók, ám érdemes előtte
visszateszteléseket csinálni, azaz megvizsgálni, hogy a különböző koncepcióink a múltban
milyen eredményt hoztak volna, és azokból a legjobbnak minősülőt alkalmazni. Persze minél
összetettebb egy stratégia, annál nehezebb a lemodellezése, sokak számára ezért az
egyszerűség is fontos szempont. Sokszor a legegyszerűbb módszerek a legnyereségesebbek.
A következőkben egy komplett kereskedési rendszer kerül bemutatásra, amely azt jelenti,
hogy a stratégiában a trading minden komponensét meghatározza. A bemutatott stratégia a
mára már legendássá vált teknőc rendszer.
A teknősök története 1983-ban kezdődött, amikor két kiemelkedően sikeres kereskedő

Richard Dennis és partnere Bill Eckhardt azon vitatkoztak, hogy a sikeres kereskedő vajon
született tehetség, vagy a kereskedés tanulható. Ennek megfelelően kötöttek egy fogadást és
elindították a teknőc programot, melynek keretében pár szerencsés kiválasztottnak
megtanították saját szabályaikat. A következő években ezek a betanított traderek éves
átlagban 80 %-os hozamot értek el. A program tehát sikeresnek bizonyult. Jó tizenöt évvel
később az akkori teknőcök nyilvánosságra hozták akkoriban titkos kereskedési szabályaikat.
Megtehették ezt, hiszen többségük ma már sokkal komlpexebb rendszer alapján dolgozik. A
teknőcök legsikeresebbike az ifjú Curtis Faith volt, aki vakon követte a tanárai által lefektetett
szabályaikat.
A mechanikus rendszer
A legkiseresebb kereskedők mechanikus rendszereket használnak. Mint arról már korábban

szó volt, ma már ezeket a rendszereket általában számítógépek vezérlik, algoritmusaikat pedig
matematikusok, és fizikusok határozzák meg. A 80-as években ez természetesen
elképzelhetetlen volt. Így a mechanikus rendszer sikeressége a kereskedők önfegyelmén
múlott. Egy ilyen rendszer azért működik jól, mert valójában semmilyen döntést nem hagy az
egyénre. Az egész előre lefektetett szabályok sorozata-rendszere. Egy ilyen komplett
mechanikus rendszer volt a teknős rendszer. A kereskedés minden aspektusát lefedte és
semmilyen szubjektív döntést nem hagyott magára a kereskedőre.
A komplett rendszer elemei
Piacok - mit adjunk és vegyünk:
Az első kérdés az tehát, hogy mely piacokon kereskedjünk. Hogyha túl kevés instrumentum
piacán mozgunk, akkor egyfelől nem diverzifikáljuk a kockázatainkat, és elszalaszthatjuk
annak esélyét, hogy meglovagoljunk egy trendet. Emellett, ahogy arról már korábban is szó
volt, nagyon fontos, hogy adott termék piaca kellően likvid legyen. A teknősök az amerikai
határidős piacokon kereskedtek, több millió dolláros pozíciókkal. Ezért fontos volt számukra,
hogy csak a legnagyobb forgalmú termékekhez nyúljanak. Gyakorlatilag minden nagy
forgalmú határidős és árupiaci termékkel kereskedtek, kivéve gabona és húsféléket. Ilyen
termékek voltak például a kávé, kakaó, különböző fejlett piaci devizák mint a frank, német
24
márka, nemesfémek mint az arany és az ezüst, és természetesen az akkoriban is kiemelkedő
figyelemnek örvendő nyersolaj.
Pozícióméretezés
A döntés meghozatala, hogy mekkora pozíciót vegyünk fel valójában talán a kereskedés
legfontosabb komponense. A korábban leírt money management fejezet is erről szólt.
Valójában a teknőcök is szinte ugyanezt a hüvelykujj szabályt alkalmazták. A teknőcök egy
volatilitás alapú konstans kockázati százalékú pozícióméretezési algoritmust alkalmaztak. Ez
az algoritmus korához képest nagyon fejlett volt, mert a pozíció méretét adott piac dollár
alapú volatilitásához igazította. Ezt azt jelentette, hogy adott pozíció ugyan annyit
mozoghatott fel és lefele dollárban mérve függetlenül adott termék piacának szórásától.
Ennek a rendszerezésnek a lényege az volt, hogy a különböző piacokon felvett pozíciók
ugyanakkora nyereséget és veszteséget jelenthettek dollárban mérve.
Az N mutató
A Dennisék által kifejlesztett N mutató valójában nem más, mint a korábban már bemutatott,
ma rendkívül népszerű ATR indikátor 20 napos változata, tehát a True Range 20 napos
exponenciális mozgóátlaga. A pozíció méret meghatározásának első lépéseként
meghatározzuk az instrumentum piacának volatilitását az N mutató alapján. Ez valójában
sokkal bonyolultabbnak hangzik, mint amilyen. Formulája egyszerű:
1 Unit= kereskedési számla 1%-a/ Piaci volatilitás dollárban
vagy
1 Unit= kereskedési számla 1%-a/ N* tickenkénti dollárérték
Nézzünk erre egy példát, termékünk a fűtőolaj 2003 márciusi lejáratú futures-e:
True
dátum csúcs mélypont záróár Range N
2002.12.04 0.7420 0.7140 0.7162 0.0280 0.0141
2002.12.03 0.7447 0.7310 0.7389 0.0137 0.0134
2002.12.02 0.7375 0.7227 0.7359 0.0148 0.0134
2002.11.27 0.7280 0.7200 0.7228 0.0096 0.0133
2002.11.26 0.7184 0.7110 0.7184 0.0086 0.0135
2002.11.25 0.7265 0.7098 0.7098 0.0167 0.0138
2002.11.22 0.7265 0.7120 0.7265 0.0145 0.0136
2002.11.21 0.7168 0.7100 0.7124 0.0081 0.0136
2002.11.20 0.7115 0.6944 0.7087 0.0171 0.0139
2002.11.19 0.7065 0.6944 0.6944 0.0121 0.0137
2002.11.18 0.6965 0.6750 0.6965 0.0264 0.0138
2002.11.15 0.6701 0.6620 0.6701 0.0081 0.0131
2002.11.14 0.6650 0.6585 0.6627 0.0065 0.0134
2002.11.13 0.6760 0.6550 0.6616 0.0210 0.0138
2002.11.12 0.6795 0.6720 0.6744 0.0085 0.0134
2002.11.11 0.6820 0.6710 0.6710 0.0114 0.0136
2002.11.08 0.6820 0.6706 0.6706 0.0114 0.0137
2002.11.07 0.6960 0.6736 0.6736 0.0224 0.0139
2002.11.06 0.6930 0.6800 0.6838 0.0130 0.0134
25
2002.11.05 0.7099 0.6923 0.6923 0.0176 0.0134
2002.11.04 0.7170 0.7073 0.7073 0.0097 0.0132
2002.11.01 0.7220 0.7124 0.7124 0.0096 0.0134
A fenti táblázatból számolva az unit méret 2002 december 6-án, a decemberi 4-ei 0.0141-s N
értékből:
Fűtőolaj 2003 március:
N=0.0141
Kereskedési számla= 1.000.000 USD
Dollár tickenként= 42.000 (egy kontraktus mérete 42.000 gallon, az ár gallononként van
megadva dollárban)
Unit méret= (0.01*1.000.000 USD)/(0.0141*42.000)=16.88
Mivel kontraktusokat csak egyben vásárolhatunk, így biztonsági okokból lefelé kerekítünk, és
így unitunk (kereskedési egységünk) 16 kontraktus lesz.
A teknőcök pozíciójukat úgynevezett unitokban építették fel. Az unitok úgy voltak felépítve,
hogy egy N a kereskedési tőkéjük 1 %-át jelentette, ezen a ponton találkozunk az Money
Management fejezetben leírt szabállyal.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy milyen gyakran kell meghatároznunk az N mértékét és az
unit méreteket. A teknőcök számára minden hét hétfőn biztosítottak erről egy listát, amely
tartalmazta az előző hét N értékét és az összes általuk kereskedett termék unit méretét.
A pozíció méretezés fontossága
A diverzifikáció egy kísérlet arra, hogy megosszuk a kockázatot több termék között és
megnöveljük a lehetőségeink számát sikeres tradek végrehajtására. Hogy jól deverzifikáljunk
fontos, hogy nagyjából egyforma méretű pozíciókat vegyünk fel több termék piacán. A
teknőcök a volatilitás alapú kockázatmérést arra használták, hogy minden piacon egyforma
kockázatot vegyenek fel. Ez megnövelte a sikeres pozíciók elérését és semlegesítette a vesztes
pozíciókat. Ehhez természetesen megfelelő mennyiségű kereskedési tőkére volt szükség, ami
számukra biztosítva volt. Egy unit tulajdonképpen megadta egyszerre a pozíció kockázatát és
a pozíció méretét. Ezzel a stratégiával még az extrém piaci mozgásokat is kezelni tudták. Egy
ilyen nap volt az 1987. októberi tőzsdekrachot követő nap. A Fed előző este jópár %-al
csökkentette a kamatait. A teknőcök egy jelentős része long volt a határidős kamatláb piacon.
A következő nap veszteségei döbbenetesek voltak. Bizonyos esetekben a 20-40 %-ot is
elérték. Azonban ezek a veszteségek a pozíciómaximalizálás nélkül még jóval nagyobbak
lettek volna.
A teknőcök emellett arra is nagy figyelmet fordítottak, hogy kereskedett termékeik milyen
viszonyban álltak egymással, és ennek megfelelően határozták meg a felvehető pozíciók
mennyiségét.
Egyszerű piacok – maximum négy unit piaconként
Erősen korreláló piacok – ezeken a piacokon egy irányba maximum hat unit lehetett a
pozíciómérete.
Ilyen közeli piacok például az arany és az ezüst piaca, vagy a fűtés és a nyersolaj piaca.
26
Gyengén korreláló piacok – ilyen piacok esetében egy irányban maximum 10 unit lehetett egy
pozícióban. Ilyenek voltak az arany és a réz, vagy az ezüst és a réz.
Egyirányú kereskedés – Egy konkrét irányban mindegy, hogy long vagy short , a maximális
pozíció méret 12 unit volt. Egy kereskedelem tehát egyszerre maximum 12 unit longja és 12
unit shortja lehetett. Ha egy teknőc kihasználta a teljes megengedett unitszámot az azt
jelentette, hogy tele van töltve. Például az, hogy töltve van jenben az azt jelentette, hogy négy
unit japán jen kontraktusa van.
A kereskedési méretek beállítása
Amikor a teknőcök 1983- januárjában elkezdték a kereskedést mindannyian egymillió

dolláros számlát kaptak kézhez. Ezt a számlaméretet aztán évenként igazították. A teknőcök
számára ki volt adva instrukcióba, hogy csökkentsék a kereskedési számlát 20 %-al minden
alkalommal, amikor az eredeti számla 10 %-át elvesztették. Tehát ha az egymillió dollárból
elveszítettek 100.000 dollárt, azt követően már úgy kereskedtek, mintha csak 800.000
dollárjuk lenne egészen addig, amíg vissza nem szerezték a kezdő tőkét. Újabb 10 % tehát
80.000 dollár elvesztése esetén már 20 %-al kellett csökkenteni a kereskedési tőkét 640.000
dollárra. Nyilvánvalóan elképzelhető, hogy vannak ennél jobb szabályok is, de a teknőcök
ezeket alkalmazták.
Belépési szintek
A teknőcök két hasonló belépési stratégiát alkalmaztak
Sok kereskedő él abban a tévhitben, hogy a kereskedés legfontosabb komponense a beszállási

szintek megválasztása. Biztos meglepődnének, ha hallanák, hogy a teknőcök milyen egyszerű
rendszert alkalmaztak. Ebből az egyes rendszer a húsz napos kitörésre épített. A kettes
rendszer volt az egyszerűbb, az ötvenöt napos kitörésen alapult. A kettes rendszer esetében a
teknőcök long pozíciót nyitottak, amikor adott termék árfolyama egy tickkel átlépte az előző
ötvenöt nap csúcsát és shorpozíciót, ha az árfolyam egy tickkel az ötvenöt napos mélypont alá
került.
Az egyes rendszer ennél összetettebb volt. A 20 napos kitörésekre épített, ennek megfelelően
vettek fel short vagy long pozíciót, azonban ennél a beszállási stratégiánál más feltételeknek
is teljesülnie kell. Ha az előző kitörés nyereséges lett volna, függetlenül attól, hogy a trader
észrevette-e vagy sem, akkor a legújabb jelzést figyelmen kívül hagyta. Akkor volt vesztesnek
tekinthető az előző trade lehetőség (továbbra is hangsúlyozva, hogy függetlenül attól
észlelték-e vagy sem), amennyiben 2 N-nel a pozícióval szembe ment az árfolyam, még
mielőtt esetleges nyereséges 10 napos kiszállási 10 napos kiszállási pont jelentkezett.
Amennyiben ez a szabály életbe lépett, a pozíciót az 55 napos kitörési szintnél nyitották meg.
Ez volt a bukásbiztos kitörési pont. Ennek logikája az volt, hogy amennyiben az előző kitörés
elhalt és bukást eredményezett, akkor a belépési árfolyam közelebb van a jelenlegi
árfolyamhoz, míg ha nyereséges lett, akkor távolabb kell lennie, tehát az 55 napos csúcsnál.
A teknőcök abban a pillanatban, hogy a kitörés megtörtént, megnyitották a pozíciót.
Amennyiben ez gappel, tehát ugrással történt meg, ami a másnapi nyitásokra volt jellemző,
akkor a nyítóáron igyekeztek venni vagy eladni.
Unitok hozzáadása
27
Ha a pozíció nyerőnek bizonyult, akkor a teknőcök fél N-es intervallumként hozzáadtak egy
unitot a pozícióhoz (ez a teljesülési árfolyamhoz volt értendő, nem a trigger árfolyamhoz).
Egészen, míg el nem érték a maximális négy unitot. Nézzünk erre is egy példát:
Arany
N 2.50
55 napos long
kitörés 310.00
Első Unit (belépés) 310.00

Második Unit 310.00+1/2*2,25 311.25
Harmadik Unit 311.25+1/2*2,50 312.50
Negyedik Unit 312.50+1/2*2,50 313.75
A teknőcök számára nagyon fontos volt, hogy konzisztensen figyeljék a beszállási jeleket,
ugyanis az egész éves profitok könnyen évi egy-két nagyobb nyerőből származhattak. Ezt
nagyban befolyásolhatta az adott év hozamait.
Stopok
A teknőcök a stopjaikat és az N alapján határozták meg, hogy meggátolják a nagy

tőkeveszteséget. A teknőcök mindig használtak stopokat. A kereskedés egyik közhelyszerű
alapszabálya, hogy mindig használjunk stopokat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire
fontos hogy időben kiszálljunk egy vesztes pozícióból. Azok, akik hosszú távon nem
minimalizálják veszteségüket, el fogják veszíteni az összes tőkéjüket. A legfontosabb, hogy
már azelőtt meglegyen a kiszállási pont, mielőtt megnyitunk egy pozíciót. A teknőcök
valójában nem adtak stop megbízatásokat brókereiknek annak érdekében, hogy stratégiájuk
titokban maradjon. Ezért folyamatosan követték a piacokat, hogy amint az árfolyam elérte
stop árakat, megadhassák a megbízást. A teknőcök stopjaikat pozíció kockázat alapján
számították. Egy pozíció sem viselhetett 2 %-nál nagyobb kockázatot. Miután 1 N árfolyam
mozgás a kereskedési tőke 1 %-át jelentette, a maximális 2 % kockázat 2N árfolyammozgást
jelentett. Hogy a teljes kockázatot minimumon tartsák új unitok hozzáadása esetén a korábbi
unitok stopjait fél N-el megemelték, ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az összes stop az
egész pozícióban 2N-re volt a legutoljára hozzá adott unittól. Erre is nézzünk egy példát:
Nyersolaj
N 1,2
55 napos
kitörés 28,3
Belépési
ár Stop
Első unit 28,3 25,9
Belépési
ár Stop
Második unit 28,9 26,5
28
Belépési
ár Stop
Harmadik unit 29,5 27,1
Belépés
ár Stop
Negyedik unit 30,1 27,7
Példa arra, ha esetleges gap nyitás esetén a piac 30.8-on nyitott:
Belépés
ár Stop
Alternatív stop stratégia: A „Whipsaw”
A teknőcök számára létezett egy másik stop stratégia is, ami azonban nagyobb önfegyelmet
igényelt és nehezebb volt végrehajtani, mert sokkal több vesztes tradet okozott, így a
nyerő/bukó arány is rosszabb lett, viszont összességében nagyobb hozamot eredményezhetett.
A 2%-s teljes tőkekockázat helyet a stopokat fél N-nként, 0,5%-s tőkekockázattal helyezték
el. Ha egy adott unit kistopolódott, de az árfolyam újra elérte az eredeti beszállási szintet,
akkor a unitot újra megnyitották. Emellett a whipsaw használatával nem kellett a korábbi stop
szinteket igazítani, hiszen a teljes tőkekockázat sosem érte el a 2%-ot, még maximális unit
szám esetén sem. Erre is egy egyszerű példa:
Nyersolaj
N 1,2
55 napos
kitörés 28,3
Belépési
ár Stop
Belépési
ár Stop
Belépési
ár Stop
Belépés
ár Stop
29
A teknőc stoprendszer előnyei
Mivel a teknőc stopok az N alapján lettek kalkulálva a piaci volatilitáshoz igazodtak. A

nagyobb szórású piacokon így a stopok is szélesebbek lettek, de ennek köszönhetően unitjaik
is kisebbek voltak. Ennek köszönhetően könnyebb volt a diverzifikáció és a kockázat kezelés.
A kiszállási pontok
A teknőcök a kiszállási pontok meghatározására is kitörési alapot használtak. A kereskedők

által egyik leggyakrabban elkövetett hiba a nyerő pozícióból való túl korai kiszállás. Az
árfolyamok soha nem fognak nyílegyenesen lefele vagy fölfele menni. Ha meg akarunk
lovagolni egy ilyen trendet, akkor hagyni kell az árakat néha velünk szemben menni. Egy
trend korai szakaszában akár 10-30 %-os profitok kis veszteségre való lecsökkenését is el kell
szenvednünk. Egy trend közepén 80-100 %-os profit 30-40 %-ának elvesztését is ki kell
bírnunk. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy zsebre tegyük a nyereségünket. A teknőcök tisztában
voltak azzal, hogy az hogy hol teszik zsebre a profitot, jelentheti a különbséget a nyereség és
a veszteség között. A trendekben ritkán találkozunk kitörésekkel. Ez azt jelenti, hogy a
teknőcök legtöbb pozíciója veszteséges volt. Ha a kevés nyerő pozíció nem kompenzálta
volna ezeket a veszteségeket, a teknőcök pénzt buktak volna. Gondoljunk bele a teknőc
rendszer esetébe, ha nyerő pozícióból 1N profitnál szálltak volna ki, akkor kétszer annyi
nyerő pozícióra lett volna szükségük, mint ahányat buktak, ugyanis a kiszállási szintjük 2N –
nél volt. A megfelelő kiszállási pont megtalálása a kereskedés egyik legfontosabb aspektusa
és az egyik legkevésbé komolyan vett is egyben.
A kettes rendszer kiszállási pontjai long pozíció esetén a húsznapos mélypont, short pozíció
esetén a 20 napos csúcs volt, míg az egyes rendszer esetében ezek a 10 napos mély és
csúcspontok voltak. Akárcsak a beszállásnál, a teknőcök itt sem helyeztek el stop
megbízásokat a parketten, inkább egész nap szemmel tartották az árfolyammozgást. A
teknőcök kiszállási pontjai emiatt is rendkívül nagy fegyelmet igényeltek. Ugyanakkor az
önfegyelem volt a sikerük kulcsa.
Taktikai trükkök
A kereskedés során vannak apró részletek, amelyekre oda kell figyelni, ha a teknőc rendszert
használjuk. Ma amikor már megbízásainkat legtöbbször elektronikus úton adjuk meg
nyugodtan használhatunk stop megbízásokat, hiszen nem kell attól félnünk, hogy bárkit is
érdekelne a stratégiánk. Gyorsan mozgó piacok esetén, amikor több árszintet ugrik az
árfolyam pár perc alatt, akkor a limit megbízatásaink egyszerűen nem teljesülnek. Ilyen
esetben nem szabad pánikolni, hanem meg kell várni, amíg a piacok stabilizálódnak. Kezdők
számára ez az egyik legnehezebb dolog. Emellett gyorsan mozgó piacokon a likviditás
gyorsan kiszárad és megnő a bid-ask spread, ilyenkor nem tehetünk mást, mint várunk. A
teknőcök számára sok nap úgy telt, hogy az alacsony piaci mozgás miatt nem volt más
dolguk, mint a meglévő pozíció kiszállási pontjainak figyelése. Volt, hogy napokig nem
30
helyeztek el egyetlen megbízást sem, míg más napokon egyszerre több beszállási jelzés is
érkezett. Ezekben a helyzetekben nem pánikoltak, egyszerűen kihasználták a helyzeteiket.
Amikor egyszerre több termék piacán jelenik meg jelzés a legerősebb piacot vették meg a
csoporton belül és a leggyengébbet adták el. Mivel határidős kereskedésről van szó, egyszerre
csak egy lejárati hónapban, a leglikvidebben vettek fel pozíciókat. Tehát ahelyett hogy
például vettek volna februárra, márciusra és áprilisra is fűtő olaj kontraktust, azt a kontraktust
választották, amelyikben a legnagyobb forgalom volt. Ezeknek a korrelációknak
köszönhetően short oldali legnagyobb nyereségek adott csoport leggyengébb piacáról
származtak. A teknőcök egy idő után már ránézésre meg tudták állapítani, hogy melyik piac
számított erősnek és melyik gyengének.
Lejáró kontraktusok
Amikor a határidős kontraktusok lejárnak két fontos dolgot kell figyelembe venni, hogy
átgörgetjük-e a tőkénket egy új kontraktusba. Vannak, akik azt mondják, hogy a legközelebbi
lejáratok jól trendelnek, míg a távoliak kevésbé. Emellett fontos, hogy úgy lépjünk át a
következő lejáratba, hogy adott lejáratunk piacán az érdeklődés még nem csökken le
túlságosan. Általános szabályként a teknőcök pár héttel a lejárat előtt görgették át tőkéjüket új
kontraktusokba, mindig a legközelebbi hónapba.
Dióhéjban ezek lennének a teknőc kereskedési rendszer szabályai. Gondolhatnánk, hogy

milyen egyszerűek azonban az, hogy ismerjük ezeket a szabályokat, nem jelenti azt, hogy
meg is gazdagodunk. A kihívás abban rejlik, hogy tudjuk-e őket követni. Ami kifejezetten
nehéz, ugyanis kifejezetten rendszertelen nagy trendek elkapására építenek. Ezért nagyon
hosszú időszakok is eltelhetnek a nyerő időszakok között. Manapság már a különböző
komplex kereskedési szabályok megbízásait automatikus számítógépes rendszerek hajtják
végre. Pont azért, hogy az ember bizonytalansági faktorát kivegyék a rendszerből. Ahogy
Richard Dennis egyszer megfogalmazta:
„Mindig is mondtam, hogy nyugodtan közzétehetnék a kereskedési szabályainkat egy
újságban, nem követné őket senki. A kulcs a fegyelem és az állhatatosság. Szinte bárki fel
tudna állítani olyan szabályrendszert, ami legalább 80%-ban olyan jó, mint amit mi
tanítottunk az embereinknek. Amit nem adhatunk nekik, az a magabiztosság, hogy akkor is
kövessék a szabályokat, amikor a dolgok rosszul mennek.”
A teknőcök sikerének az 1987-es tőzsdekrach és az azt követő fejetlen csapkodás vetett
végett. Azt mondják az is lehetett a baj, hogy Richard Dennis lazított saját szabályain.
Ugyanakkor a nagy gapekkel mozgó piacok sosem kedveznek a tradingnek, hiszen nagyra nő
a csúszás faktor, mert a stop szinteket az árfolyam egyszerűen átugorja. Dennis ezek után
otthagyta a kereskedést és nyugdíjba vonult.
31
Trading a XXI. században
A 80-as évek óta rengeteg minden változott meg a világban, a teknőcöknek ma már sokkal
könnyebb dolguk lenne, mint akkor volt. A számítógépek robbanásszerű fejlődésével és az
internet térhódításával a parkettek nyílt kikiáltásos kereskedése szép lassan eltűnt, mára már
csak (ellentmondásos módon) a legkezdetlegesebb (Vietnám) és a legnagyobb tőzsdéken
(New York, Chicago) van szerepe, azokon is inkább csak hagyományőrzés szempontjából, a
forgalom meghatározó része elektronikus úton keletkezik. Már csak néhány termék esetében
létezik kizárólag kikiáltásos kereskedés. A változás először a messze legnagyobb és
leglikvidebb piacot érte el, a devizákét, ahol korábban telefonon és telexen kötöttek
ügyleteket, természetesen tőzsdén kívüli piacról van szó. A piac szerteágazósága miatt fontos
volt, hogy a piaci szereplők gyorsan értesülhessenek a legutolsó kötések árfolyamáról a
bankközi devizapiacon. Erre fejlesztett rendszert a Reuters, ami mind a mai napig a
legnagyobb elektronikus kereskedési platform a bankközi piaci ügyletek számára.
A befektetési szolgáltató cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek elektronikus kereskedési
rendszereik fejlesztésére. A brókercégek kisbefektetők számára ma már inkább a
költséghatékonyság miatt internetes megbízási felületeket ajánlanak, mint hogy élő brókert
használjanak. A különböző piacok manapság gyakorlatilag mindenki számára közvetlenül
elérhetőek.
Gondoljunk csak bele, a 80-as években a day-trade, a napon belüli kereskedés még
kuriózumnak számított, szinte kizárólag a nagy brókerházak saját számlás kereskedői
(proprietary trader) űzték, akik ott álltak és kiabáltak a parketten, a megbízás alapján dolgozó
brókerek között. Feladatuk a profit teremtés mellett természetesen a likviditás biztosítása is
volt, egyfajta market maker-i pozíciót is betöltöttek ez által. Pozícióikat mindig lezárták a nap
végén, az alapletét (initial margin) magas költsége miatt, amit napon túli pozíciókra kellett
letenni a határidős piacokon, de a részvénypiacokon dolgozó parkett „prop” traderek sem
sokszor őriztek napon túli pozíciókat.
Ma már rengeteg olyan magánszemély is van, aki az online pókerjátékosokhoz hasonlóan FX
day-tradelésből tartja el magát, esetleg egészíti ki keresetét. Forex trading szolgáltatók egész
garmadájából válogathatnak, akik természetesen a profi grafikonrajzoló alkalmazásokat is
biztosítják számukra, na meg nagy méretű tőkeáttételt. 5-10 perces periódusú chartokkal
dolgoznak, sokszor a szolgáltatójuk révén akár 40-szeres tőkeáttétellel!
A „nagyfiuk”, a bankközi devizapiaci traderek, akik mögött ott áll bankjuk, szintén szeretnek
viszonylag (természetesen csak az ő szintjükön nézve) napon belüli pozíciókat vállalni, de ez
persze elmondható például azokról a részvénybrókerekről is, akik számára a cégük biztosít
kereskedési könyvet saját pozíciók számára.
Ma már rengeteg olyan hedge fund létezik, köztük egy-két kifejezetten nagy méretűvel,
melyek kvantitatív módon működnek, tehát technikai alapon létesítenek pozíciókat. Ezeknek
az alapoknak már nem hagyományos értelemben vett portfolió menedzserei vannak, hanem
úgynevezett quantok. Ezek nagyon magasan képzett mérnökök és matematikusok
programozzák és alakítják ki az alapok rendszereinek algoritmusait, melyeket azok aztán
automatikusan végrehajtanak a piacokon. Az már nem is kérdés, hogy ezen alapok nagy része
is jelentős tőkeáttétellel működik. Sokak szerint a piacokon megmutatkozó irreális méreteket
öltő tőkeáttételi szint is nagy szerepet játszott a jelenlegi piaci válságban. Sok ilyen technikai
alapú hedge fund is (az igazsághoz hozzátartozik, hogy az egész hedge fund iparág is komoly
válságban van) súlyos veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni az elképesztő méretű
volatilitás miatt. A legnagyobb, a Goldman Sachs Global Alpha alapja már 2007-ben, amikor
még csak piaci, és nem reálgazdasági válságról volt szó, elvesztette vagyonának majdnem
felét. Egészen addig az alap teljesen mechanikus és automatizált volt, most már azonban
32
vannak személyes portfolió menedzserei is, akik szükség esetén felülírhatják a rendszer által
meghozott döntéseket.
Manapság rengeteg olyan cég van, amelyek tehetséges fiatalokat vesznek fel és képeznek ki
day-tradernek, szerte a világban, például hazánkban is jelen vannak. A nagy befektetési
bankok is nagy számmal alkalmaznak saját számlás kereskedőket. A svájci UBS-nek például
az USA-ban található egy hatalmas trading floorja, ahol csak is kizárólag kötvény proprietary
tradereket alkalmaznak.
Érdemes végiggondolni Dennis teknőseinek mennyivel könnyebb dolga lenne ma. Az
árfolyamokat könnyedén szemmel tarthatnák grafikonon, megbízásaikat közvetlenül adhatnák
be a kereskedési rendszerbe, nem lenne szükségük brókerekre. Ezért stop megbízásokat is
nyugodtan alkalmazhatnak, így előre gondolkozhatnának. Sőt, nem lenne szükség, hogy napi
periódusban kereskedjenek, rövidebb távon is tradelhetnének. Az igazság az, hogy a teknőcök
többsége ma is aktív és jóval komplexebb rendszerekkel dolgoznak. Az összetettebb
kereskedési rendszerek létrejöttét viszont pont a technológia fejlődése tette lehetővé, ami
megkönnyítette a piaci szereplők dolgát.
A gazdasági és technikai fejlődés következtében elképesztő mértékben nőtt meg a piaci
szereplők száma és velük együtt a piaci likviditás is. Ez természetesen a pénzügyi termékek
piacát sem hagyta érintetlenül, sorra jelentek meg a komplexebbnél komplexebb kereskedhető
termékek. Ilyen termékek például az ETF-ek, a tőzsdén kereskedett befektetési alapok. Ezek
segítségével akár spot értékükön, likviden is kereskedni lehet a különböző tőzsdei indexekkel,
nem kell a határidős piachoz nyúlni, de azokat is el lehet érni velük, rengeteg konstrukció van,
ami a határidős piacokra épít. Dennis tanítványainak például nem lett volna szükségük arra,
hogy figyeljenek a kontraktusok lejárati határidejére, hiszen a határidős ETF-k folyamatosan
görgetik a pozíciókat a következő lejáratba (rolling futures). Az ETF-khez hasonló, az USA-
ban betiltott, Németországban viszont nagy népszerűségnek örvendő certifikátok. A
különbség az ETF-khez képest, hogy a certifikátok kibocsátói és árjegyzői nem kötelesek a
jegyzett pozíciókat a piacon lefedezni (épp ezért vannak betiltva Amerikában), és
tőkeáttételes pozíciót is lemodellezhetnek, ezek az úgynevezett turbo-certifikátok, amik éppen
ezért akár teljes értéküket is elveszíthetik (kiütődhetnek). Érdekes szolgáltatás még a spread
beting. Ezek a kifejezetten rövid távú kereskedéshez kiválóan alkalmasak. A lényegük az,
hogy az árjegyző folyamatosan jegyezz vételi és eladási árfolyamot adott termékre, aminek
spreadje valamivel szélesebb, mint a piaci spread, ez jelenti számára a nyereséget, jutalék épp
ezért nincsen. A spread betinggel tulajdonképpen fogadást köthetünk, hogy egy adott
instrumentum árfolyama melyik irányba mozdul el. Mi határozzuk meg, hogy pontonként
(tickenként) mekkora összeget kockáztatunk. Egy egyszerű példával leírva: 10,765-10,775
ponton jegyeznek árat egy határidős indexre, mi 10,775-n nyitunk egy long pozíciót, úgy
hogy steak-ünk (tétünk) 1 USD pontonként. Amennyiben az árfolyam felfelé mozdul, és a bid
jegyzés 10,785-re kerül, akkor 10 pontszor 10 USD, tehát 100 USD nyereségünk van, míg ha
az árfolyam esik, és a bid 10,755-re kerül, akkor 100 USD veszteséggel tudjuk zárni
pozíciónkat. Ennek a tőkeáttételes jellegű tulajdonságának köszönhetően nagyon jó lehet
kisebb tőkéjű (pár ezer dolláros számlával rendelkező) magánbefektetők számára, akár a
kifejezetten napon belüli kereskedéshez is.
33
Kereskedés a határidős piacokon
A különböző származékos piacok, a határidős és opciós tőzsdék speciális, spekulatív

kereskedési stratégiák alkalmazását teszik lehetővé. Ezen módszerek, bár kvantitatív
jellegűek, nem elsősorban a technikai elemzésre épülnek, ezért csak érintőlegesen kerülnek
bemutatásra.
Ezek a spekulatív modellek olyan piacokon működnek jól, ahol adott instrumentumoknak
több egymást követő futures lejárata is kellően likvid, azaz van bennük elegendő forgalom.
Ezeket nem feltétlenül technikai alapon működnek, ezért a dolgozatban csak érintőlegesen
foglalkozunk velük. Ez elsősorban a nyersanyagokra (olaj, fémek) és a mezőgazdasági
termékekre (kávé, kakaó), valamint a kamatláb termékekre (FRA-k, kötvény futures) igaz. A
különböző határidős indexek itt azért nem működhetnek annyira jól, mert ezekben jellegüknél
fogva általában csak a legközelebbi lejáraton van megfelelő nagyságú likviditás.
Ezeknek a határidős spekulatív modellek a hozamgörbékre és belső megtérülésekre épülnek.
Az elv a következő, ismerve a piaci kamatlábakat adott termék spot árából, vagy legközelebbi
lejáratából felrajzolhatunk egy hozamgörbét, azonban a különböző határidőkön valószínűleg
ezektől eltérő árfolyamokkal fogunk találkozni, egyes lejáratok a görbe alatt, míg mások a
görbe felett fognak tartózkodni. Az elmélet az, hogy az árfolyamok előbb-utóbb visszatérnek
a hozamgörbéhez (többek között az arbitrázs tevékenységnek köszönhetően). Két lejárat
közötti különbség adja meg a belső megtérülés mértékét (IRR). A paritásos, tehát piaci
viszonyításos hozamgörbe paritásos alkalmazása elsősorban a kamatderívativáknál működik
jól, mint például a kötvény, kincstárjegy vagy deviza futures. Ezért a határidő
különbözetekkel tradelő kereskedők nem keresnek paritásokat, hanem a lejártok közötti belső
megtérülésekre koncentrálnak. Ez a módszer, mint látni fogjuk, day-tradelésre is kiválóan
alkalmas. Nézzünk erre egy egyszerű fiktív, a szemléltetés kedvéért kicsit sarkított példát:
IRR
2009.
márc 1200
2009. ápr. 1265 5,42%
2009. máj. 1283 1,42%
2009. jun. 1380 7,56%
2009. júl. 1421 2,97%
átlag
IRR 4,34%
Vegyük, úgy hogy egy minden lejáraton likvid termékről van szó (például olaj). Jól láthatóak,
hogy az egyes hónapok között az átlagos belső megtérüléshez képest mekkora eltérések
vannak, a traderek pedig arra számítanak, hogy a különböző IRR-k közelebb kerülnek
egymáshoz, az átlagnak megfelelően. Alapvetően a kereskedők áltagot sem feltétlenül
számolnak, szemrevételezéssel is megállapítható, hogy az egyes lejáratok közötti eltérés
relatíve mekkora. Ennek megfelelően tekintsük át a legelterjedtebb ügyleteket.
Spread:
A spread ügylet során a trader két lejárat közötti IRR változására spekulál, és ennek
megfelelően két egymást követő lejáraton vesz fel ellentétes irányú pozíciót. Például vegyük a
fenti táblázatot. A 200905 és a 200906 lejárat közötti eltérés elképesztően nagynak tűnik, így
a trader joggal várhatja ennek csökkenését. De ahelyett, hogy csak long pozíciót venne fel
200905-ben, leshortolja 200906-t is, ez az úgynevezett long spread (annak megfelelően, hogy
melyik lába van lejáratban közelebb). Ezáltal kockázatait is csökkenti, hiszen kicsi az esélye
34
annak, hogy mindkét lejárat vele ellentétes irányban menjen el. Ugyanígy viszont a 200904 és
200905-s lejárat közötti IRR túl alacsony a többihez viszonyítva, így ezen a két lejáraton short
spread pozíciót vehet fel, tehát elad áprilisi kontraktusokat, míg ugyanennyi májusi
kontraktust vásárol. A spread ügyleteknek a fent említett előnyös kockázati tulajdonsága miatt
több gyakorlati előnye is van. A spreadeket a fejlett határidős tőzsdéken (például ICE,
Euronext Life) egyben is meg lehet kötni, nem kell két külön ügyletet lebonyolítani, ami
különösen day-trade esetén praktikus, a gyorsaság miatt. Emellett az elszámolásuk is
egyszerűbb, napon túli pozíció esetén az elszámolóház nem egyenként értékeli be őket, hanem
az ügylet nettó pozicióértékét veszi alapul a változó letét kiszámításához. A spreadek ráadásul
grafikusan is jól ábrázolhatóak, így jól lehet őket chart alapon is kereskedni, technikai
elemzés segítségével. A valóságban természetesen a lejáratok közötti IRR eltérések sokkal
kisebbek, a különbségek gyorsan kiegyenlítődhetnek, ezért elsősorban day-traderek szeretik
alkalmazni. Ez nem jelenti azt persze, hogy ne találkoznánk velük akár például a bankközi
piacon a deviza forwardoknál, vagy a kötvénykereskedésben. A kötvénykereskedő
vizsgálhatja két különböző lejáratú állampapír milyen hozammal forog, és ha úgy ítéli meg,
hogy a két hozam közötti időarányos megtérülés túl nagy vagy túl kicsi, akkor kialakíthat
ennek megfelelően egy effektive spread pozíciót spot ügyletekből, ráadásul mivel ők a
bankközi piacon is aktívak ezért a swap traderrekkel összedolgozva megállapíthatnak
paritásos hozamgörbét is, amihez viszonyíthatnak, ahogy ez a való életben meg is történik.
Pillangó:
A pillangó három egymást követő határidőn felvett pozíció típus, gyakorlatilag két egymást
követő spread felvétele, ami a következőképen nézhet ki: nyitunk egy short pozíciót 200904-
ben, két long pozíciót 200905-ben és egy shortot 200906-ban. A pillangók rendelkeznek a
spreadek összes fent említett kedvező tulajdonságával, megköthetőek egy ügyletben,
egyszerűsített az elszámolásuk, és elemezhetőek grafikusan, technikai elemekkel.
A fenti két módszer a legelterjedtebb a határidős piacokon, ezeken kívül léteznek persze
mások is, mint például a Condorok, amik két egymástól távolabb eső lejárat között lehet
létrehozni, de ezek most nem lesznek részletezve.
A származékos piacok másik jelentős instrumentumai, a különböző opciók. Ezekkel is több
kockázatkezelésre is alkalmas pozíció építhető ki, ám az opciók összetettsége és a különböző
opciós stratégiák komplexitása miatt a téma külön tanulmányt érdemelne, így dolgozatomban
ezekkel nem foglalkozom.
35
Esettanulmány: kereskedési rendszerek visszatesztelés és hatékonyságmérés
Mielőtt a traderek alkalmaznának egy újonnan kifejlesztett rendszert, stratégiát, előtte

legtöbbször elvégeznek egy hatékonyságvizsgálatot, úgynevezett backtestet. Ilyenkor a
múltbeli árfolyammozgások ismeretében azt tesztelik le, hogy a stratégia milyen
hatékonysággal működött volna adott időszakban, általában az elmúlt egy évben. Ekkor a
következő szempontokat veszik figyelembe:
-Win/Lose ratio: a nyereséges és a veszteséges tradek aránya

-Eredmény: a stratégia alkalmazása milyen hozamot eredményezett volna
-Average Gain/Loss: A nyereséges és veszteséges tradeken átlagosan elért eredmény illetve
veszteség
-Trade görbe: Egy Gauss haranggörbe segítségével azt vizsgálják, hogy a különböző
eredményekkel járó tradek mekkora számban fordulnak elő
-Winning/Losing streak: A legtöb egymást követő nyereséges és veszteséges tradek száma
Dolgozatomban három különböző technikai alapú stratégia hatékonyságát fogom vizsgálni őt

instrumentumon a visszatesztelés segítségével. Az öt instrumentuma következő:
Arany spot:
Az arany az árutőzsdék legnépszerűbb kereskedett nemesféme. Sok befektető hagyományosan

az infláció és a dollárgyengülés ellen fedezi magát vele, ezért piaca rendkívül likvid, és az
értéktári őrzésnek köszönhetően azonnali piacon is kereskednek vele. A kereskedési
mértékegysége az uncia.
DAX rolling spot:
A DAX index a frankfurti tőzsde indexe, harminc német blue chip részvényből állítják össze,
számítása piaci kapitalizációjú súlyozás alapján történik. 1987 december 31-től számítják,
bázisértéke 1,000 pont volt. Ma már az ETF-k, certifikátok és egyéb termékek segítségével
spot értéken is kereskedhető. A világ egyik legfontosabb tőzsdeindexe, ezért nagyon népszerű
a traderek körében.
OTP részvény:
A magyar bankpiac legnagyobb szereplője, tőzsdei privatizációs sikertörténet. A BÉT

legnagyobb forgalmú részvénye, a BUX index legnagyobb súlyú komponense. Valójában
mára már a BÉT egyetlen igazán likvid és nagy nemzetközi szereplők számára is jól
kereskedhető részvénye. Az EMEA traderek körében népszerű makrorészvény, ami azt
jelenti, hogy rövid és középtávon az árfolyammozgás inkább a magyar gazdasággal
kapcsolatos várakozások játszanak szerepet, mint a cég fundamentumai. Korrelációja a DAX
indexszel elég erősnek mondható.
Wal-Mart Stores részvény:
Kapitalizációban, adózott eredményben és árbevétel tekintetében is a világ egyik legnagyobb

vállalata az amerikai áruházlánc. Részvénye természetesen a Dow Jones Industrial Average
index egyik meghatározó komponense. Ennek következtében a világ egyik legnagyobb
forgalmú részvénye, ami tökéletesen alkalmassá teszi a tradingre.
36
EURUSD devizapár:
Az EURUSD a világ leglikvidebb, legnagyobb forgalommal kereskedett devizapárja,

tulajdonképpen a létező leglikvidebb instrumentum. A részvényekkel ellentétben itt nincs
mennyiségi korlát. A nem professzionális traderek legkedveltebb terméke. Bármilyen távú
tradingre alkalmas.
A következő három stratégia alapvetően a könnyen modellezhetőek közé tartozik, ám már

ezekhez is erősen összetett függvények szükségesek. Egy jóval komplexebb kereskedési
rendszer, mint például a teknős, aminél ma már ráadásul ma már sokkal összetettebbek
léteznek, ezeknél jóval bonyolultabb matematikai képletekkel dolgoznak. Ezeket az
automatikusan működő rendszereket ezért a már korábban említett magasan képzett quant
traderek fejlesztik. A teknősök nem voltak matematikusok, egyszerűen folyamatosan szemmel
tartották a piacokat, ahogy azt teszik a mai traderek is, csak nekik épp könnyebb dolguk van,
hiszen sokkal gyorsabban tudnak reagálni, épp ezért kereskedhetnek akár 5 perces periódusú
grafikonokon. Ez pedig jól mutatja, hogy mennyire csodálatosan fejlett is az emberi agy
valójában.
Például vegyünk egy egyszerű módszert, amit mondjuk egy FX day-trader alkalmazhat a
napon belüli kereskedéshez egy 5 perces grafikonon. Szemmel tartja a bollinger szalagokat,
azok mennyire szűkülnek be, azaz milyen alacsony szintre süllyed a volatilitás. Emellé
figyeli, hogy az árfolyam elkezd-e szűkebb sávban mozogni, ez általában így kell, hogy
történjen. Amikor az árfolyam kitör a beszűkült sávból a trader arra számítva, hogy trend fog
kialakulni, pozíciót nyit adott irányba, stop loss-t elhelyezve a sáv másik szélső értékén.
Mindehhez nem számolt semmit, legfeljebb egyszerűen azt, hogy mekkora pozíciót vesz fel,
ha valóban fegyelmezett és odafigyel a money managementre. Egyszerűen követte szemével a
grafikont. Ahhoz, hogy egy számítógép még egy ilyen egyszerűnek tűnő stratégiánál is
megfelelő módon adjon szignált, ahhoz is komoly függvényösszetételekre van szükség, ha
pedig szimulációt akarunk készíteni még nehezebb dolgunk van.
Visszatérve a teknős rendszerhez, mint azt láthattuk nem egy különösebben bonyolult, vagy
nehezen érthető szisztémáról van szó. Azonban sokféle különböző számítású komponense és
feltételrendszere, valamint a piramisos pozícióépítése miatt egy függvényekkel nehezen
leírható. A szoftverek melyek képesek a lemodellezésére éppen ezért nagyon súlyos
összegekbe kerülnek (több ezer dolláros tételekről van szó).
A fenti okok miatt az esettanulmányban csak egyszerű stratégiákat tesztelünk. Csak lot alapú
pozíciófelvételre épülnek, ez azt jelenti, hogy egy kereskedési egységgel vesznek fel pozíciót,
ahhoz a későbbiekben nem nyitnak újabb egységeket. Emellett a rendszerekből kihagytam az
úgynevezett „slipage” faktort. A megbízások nagyon ritkán teljesülnek a stop árfolyamon,
általában van valamennyi eltérés a teljesülési árfolyamban. Emellett a kereskedésnek
természetesen vannak járulékos költségei, legtöbbször a jutalék. A „slipage” faktor ezeket
kalkulálja be a számításokba, azonban használatától most eltekintettem.
A nehézségek ellenére egy új stratégia alkalmazásakor mindig érdemes legalább egy
egyszerűbb visszatesztelést végigfutatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy finomítsunk a
rendszerünkön, megtaláljuk a hibáit, mielőtt élesben alkalmazzuk. A különböző rendszerek
természetesen különböző hatékonysággal működnek a különböző instrumentumok esetében,
így azt is megtalálhatjuk, hogy melyik termék kereskedéséhez melyik stratégia a
legalkalmasabb. Ugyanígy a különböző stratégiák eltérően működhetnek attól függően milyen
időtávon alkalmazzuk őket. Vannak rendszerek amik csak is kizárólag napon belüli
kereskedésre alkalmasak, de arra kivállóan. Nagyobb periódusméretnél, például napi alapon
csak masszív mínuszokat érhetnénk el velük.
A három összeállított stratégia:
37
A rendszerünk money management eleme mindhárom stratégiánál egységesen az 1%-s
szabályra épül, amit a stop loss-ból kalkulálunk. Egy-egy pozíció tehát a kereskedési
számlánk tekintetében maximum 1% kockázatot jelenthet.
A teszt során a napi periódusú kereskedést viszgáljuk, a periódusméret tehát egy nap. A
tesztelésre kerülő időtáv a 2008 szeptember 30-át megelőző 750 kereskedési nap, tehát
gyakorlatilag az elmúlt három év.
A stratégia összeállításához típustól függően négy illetve öt faktort kell megadni:

-Eszközök: Milyen indikátorok jelzése alapján dolgozunk
-Filter: Amennyiben bizonyos feltételeket állítunk a piaci körülményekkel szemben, akkor
meg kell adnunk pontosan mik ezek a feltételek
-Trigger: Az a pont, ahol a stratégia pozíciófelvételi jelzést ad
-Initial Stop Loss: A pozíció felvételekor alkalmazott stop loss szint kiszámításának módja
-Exit: A kiszállási pontok kiszámításának módja
Eszközök MACD (12,26,9), ADX (14)

Set-Up/FilterADX 25 és 45 között és
Short: -DI +DI felett
Long: +DI –DI felett
Trigger Short: MACD felülről keresztezi a szignálvonalat
Long: MACD alulról keresztezi a szignálvonalat
Initial Stop A beszállási gyertya maximuma/minimuma felett/alatt az ATR mértékével
Loss
Exit Az aktuális gyertya minimuma/maximuma alatt/felett a beszálláskori ATR
mértékével
Az első stratégia azt vizsgálja, hogy a piac trending fázisban van-e, és az MACD-t és annak
szignálvonalát használja a belépési szintek megtalálására, míg a kiszállási pontokat az ATR
segítségével keresi. Mivel az MACD csak a periódus végén ad jelzést, ezért a bekerülési
árfolyamnak mindig a következő periódus nyitóját veszi.
Eszközök SMA (10) SMA (30)

Trigger Mozgóátlag keresztezése- long: 10 alulról a 30-at, short 10 felülről a 30-t
Initial Stop A beszállási szint alatt/felett az ATR mértékével
Loss
Stop Mozgóátlagok újabb kereszteződése
A második stratégi az egyszerű rövid-hosszú mozgóátlag keresztezésre épít. Ez az egyszerű

módszer általában megbízható, de kicsit késői jelzést kell, hogy adjon, ezért inkább a
hosszabb távú kereskedésben alkalmazzák.
Eszközök Donchian Channel (20)

Trigger 20 periódusos maximum/minimum elérése
Initial Stop Trigger ár alatt/felett az ATR mértékével
Loss
38
Exit Trigger ár alatt/felett a belépéskori ATR mértékével
A harmadik stratégia szintén egyszerű módszert követ, a Donchian csatorna kitörésekre épít,
ezekkel a stratégiákkal általában a kibontakozó hosszabb trendeket próbálják megfogni a
traderek. Gyakorlatilag a teknőc rendszer leegyszerűsített változata, a kiszállási pontokat a
donchian sávok helyett azonban az ATR-l határozzuk meg.
A teszt során minden instrumentumra 100,000 USD-s kereskedési számlaméretet adtunk meg,
ebből következik, hogy a legnagyobb pozíciónkénti kockázat 1,000 USD. Kivétel az OTP
részvény, ahol 20,000,000 Ft-s számlaméretet alkalmaztam (legnagyobb pozíciónkénti
kockázat tehát 200,000 Ft).
Benchmark
Ahhoz, hogy a stratégiák hatásosságát legyen mihez viszonyítanunk szükségünk van egy
benchmark értékre. A trading stratégiák esetében az értékalapon, hosszú távon alkalmazott
Buy and Hold stratégiát érdemes szembeállítani. Ez gyakorlatilag azt mutatja, hogy adott
termék árfolyama mennyit változott a vizsgált időszakban, és ennek következtében, ha teljes
kereskedési tőkénket az adott instrumentumra fordítottuk volna a vizsgált időszak kezdetekor,
akkor milyen eredményt érhettünk volna el az időszak végére. Ezzel állítjuk szembe a
kereskedési stratégiákkal elért eredményeket. A benchmarkok tehát az öt instrumentum
esetében a következőek lesznek:
DAX Index EUR Curncy OTP HB Equity WMT US Equity GOLDS Comdty
buy/hold USD 18 469 USD 22 507 -HUF 5 352 047 USD 29 831 USD 87 217
39
DAX Index:
Buy and Hold benchmark: 18,469 USD
MACD/ADX 1. Stratégia USD 16 480

win/lose 8/4
avg gain/loss (pts) 145.18/-40.16
winning/losing stk 7/-3
A DAX esetében az első stratégia, amely a trending piacokon fellépő MACD által adott
jelzésekre épít, összesen 16,480 USD profitot eredményezett. Ezzel elmarad a benchmark
értéknek számító 18,469 USD-től. Ebben az esetben azt mondhatjuk, hogy ezekkel a
paraméterekkel a DAX index kereskedéséhez nem elég hatékony, finomításra szorul, persze
azt is fontos megjegyezni, hogy piramiselemmel valószínűleg jobb eredmény is születhetett
volna, sőt valószínűleg a benchmark eredményt is megverte volna.
A rendszer nem adott sok beszállási szignált, összesen 12 tradet eredményezett a 750
periódusban. Ebből nyolc volt nyereséges, négy pedig veszteséges. A pontokban mért átlagos
nyereség és veszteség aránya nagyon jónak mondható a 145.18/-40.16-s értékkel, azonban ez
a mutató nem kalkulálja, hogy ez USD-ben mit jelenthetett, hiszen a money management
miatt nem volt egyforma a felvett pozíciók nagysága.
A 7/-3-as winning/losing streak mutatóból azt látjuk, hogy a nyereséges tradeket zsinórban
hozta, ugyanígy a veszteségeseket is. Ez annak lehet a jele, hogy a stratégia egy bizonyos
időszakban nagyon jól működhetett, míg egy másik piaci környezetben kifejezetten rosszul. A
stratégia jellegéből fakadóan valószínűleg akkor eredményezett nyereséges sorozatokat,
amikor sikerült elkapnia egy-két hosszabb trendet, a veszteségek pedig valószínűleg csapkodó
40
piacon születtek. Összességében elmondható, hogy kis finomításokkal, igazításokkal az 1.
stratégia jól működhet a DAX Index esetében
SAM10/SAM30 2. Stratégia USD 1 270

win/lose 7/14
winning/losing strk 2/-6
A második stratégia, ami két mozgóátlag, a 10-es és a 30-as periódusú keresztezésére épít,
már jóval kevésbé működött a DAX esetében. Bár a végeredmény pozitív lett, nagyban
elmarad a benchmarktól. A rendszer által eredményezett nyereség mindössze 1,270 USD, ami
jelentősen elmarad a benchmarktól.
A stratégia kétszer annyi veszteséges tradet eredményezett, mint nyereségest. Ráadásul jelzést
sem sokszor adott, mindössze 21 pozíciónyitásra adott jelzett. A nyerő pozíciókon pontban
elért átlagos nyereség ugyan jobb, mint az első stratégiánál, azonban ha megvizsgáljuk a
veszteséges tradek ugyanezen értékét, és a kettő arányát, akkor sokkal rosszabb rátát kapunk,
mint az első stratégia esetében.
A módszer legjobb esetben is mindössze két nyereséges pozíciójú sorozatot tudott produkálni,
míg a leghosszabb veszteség sorozat hat rossz pozíciófelvételt eredményezett.
A stratégia természetéből fakadóan a piramisos pozícióépítés nehezen kivitelezhető, hiszen az
újabb szignál ami érkezhet, az kiszállást jelez. Az ilyen mozgóátlagos rendszerek hosszú
távon általában megbízható jelzéseket adnak, és el lehet velük kapni a hosszú trendeket. A
DAX esetében a 10-es és a 30-as mozgóátlag használata nem működött hatékonyon, ezért
valószínűleg ezeken a paramétereken kell változtatni. Elképzelhető, hogy a klasszikus 20-as
és 50-es, vagy a 50-es 200-as párosítás jobb eredményeket hozott volna.
Donchian Strat3 USD 46 648

win/lose 28/18
Winning/losing strk 6/-3
A harmadik stratégia, amely egyszerűen a donchian csatorna kitörésekre épít nagyon és az

ATR-t használja a kiszállási pontok megtaláláshoz, kiugróan jó eredményt ért el a DAX index
esetében. A 46,648 USD-s nyereség jóval felülmúlja a benchmarkot, annak több mint
kétszerese.
A rendszer rengeteg trade-t eredményezett, összesen 46-ot. Ebből 28 volt nyereséges és 18
veszteséges, ami arányait nézve is elég jónak tekinthető. A leghosszabb nyereséges széria hat
pozíciós volt, a leghosszabb veszteség széria hármas.
A pozíciónként elért átlagos nyereség és veszteség arány szintén jónak mondható.
Általánosan elmondható, hogy a stratégia eredménye kisebb meglepetést okozott. Az
általános várakozás szerint ez a rendszer sok kisebb veszteséges tradet pár nagyobb méretű
nyereséggel kompenzált volna. Ezzel szemben sokkal több nyereséges pozíciót produkált. Ez
valószínű annak tudható be, hogy az exit szintek meghatározásához nem a donchian kitörést,
hanem a magával húzott ATR-t használta. A hármas stratégia tehát jól alkalmazhatónak
bizonyult a DAX index kereskedésére.
41
EURUSD devizapár:

win/lose 13/3
winning/losing streak 7/-1
A trending piacon fellépő MACD jelzésekre épülő rendszer az EURUSD esetében bár
nyereségesnek bizonyult, a 16,022 USD-s eredmény érezhetően elmarad a 22,507 USD-s
benchmarktól.
A stratégia közepes számú tradet eredményezett, összesen 16-t. Ebből 13 nyereségesnek
bizonyult, ami nagyon jó win/lose rátát eredményez, hiszen csak három veszteséges pozíciót
nyitott.
Ha a pontban mért átlagos nyereséget-veszteséget vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a
nyereséges és a veszteséges pozíciók nagyjából egyformán teljesítettek átlagosan pontban, az
eltérés valószínűleg a money management formulánkból származó pozícióméretezés okozta.
A leghosszabb nyereséges széria hét pozíciós volt, míg a kevés veszteséges trade miatt nem
volt bukós sorozat.
Részleteiben nézve a stratégia nagyon jól működőnek tűnik, azonban a benchmarktól mégis
elmarad. Piramisos pozícióépítést alkalmazásával valószínűleg sokkal jobb eredményt is
elérhettünk volna, emellett esetleg a stop loss szint meghatározásán lehetne finomítani.
42
win/lose 11/13
winning/losing str 5/-4
Az egyszerű mozgóátlag kereszteződésre építő stratégia az EURUSD esetében viszonylag

jónak mondható eredményt ért el, a 20,709 USD minimálisan marad csak el a benchmarktól.
Ez azért érdekes, mert a rendszer több veszteséges tradet produkált, mint nyereségest, igaz
nem sokkal. A különbség a pozíciónként elért átlagos eredményben mutatkozott meg. A
nyereséges pozíciónként elért átlagos nyereség háromszorosa a veszteséges pozíciók átlagos
mínuszának. A leghosszabb nyerő széria öt egymást követő pozíció volt, míg a legrosszabb
széria négy veszteséges pozíció volt.
A rendszer nagyjából hozza azt, ami előzetesen várható volt, azaz, hogy sok kisebb
veszteséget néhány nagyobb nyereséggel kompenzál. Ebbe a rendszerbe nehezen építhető be
piramis elem, bár nem lehetetlen, azzal talán jobb eredmény lett volna elérhető. A stop szintek
finomításával valószínűleg elérhető a benchmark is.
Donchian 3. Stratégia USD 33 200

win/lose 22/21
A harmadik stratégia akárcsak a DAX esetében, az EURUSD-nél is kiemelkedően jó

eredményt hozott. A 33,200 USD-s eredmény nagyjából 33%-al veri a benchmarkot.
A stratégia elég sok tradet, összesen 43-t produkált, gyakorlatilag fele-fele arányban volt
nyertes és vesztes pozíció, tehát a nyereséges pozíciók sokkal nagyobb profitot produkáltak,
mint amekkora veszteséget a rosszul sikerültek.
A pozíciónként pontban elért átlagos nyereség-veszteség arány szintén jó, azonban érdekes
összehasonlítani a második stratégiával, ahol ez az arány jobb, az összesített eredmény mégis
sokkal jobb a harmadik rendszer esetében. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy sokkal
több tradet produkál és jobban működött az 1%-s szabály alapján történő pozícióméretezés a
második rendszer jelzéseikor.A nyereség-veszteség széria mutató egy elég hosszú, hét tagú
vesztes sorozatot mutat, ám az ennek ellenére jó eredmény azt mutatja, hogy a stop stratégia
nagyon jól működik.
Összességében elmondható, hogy a második stratégia ahogy a DAX esetében, különösebb
finomítás nélkül is adaptálható az EURUSD kereskedésére, piramis elemmel pedig még
nagyobb hozam is elérhető lehet.
43
Wal Mart Stores részvény:

win/lose 5/3
A trending piacon kapott MACD jelzésekre épülő stratégia a Wal Mart részvény esetében
8,380 USD-s eredmény volt elérhető, ami jelentősen elmarad a benchmark érték 29,831 USD-
től.
A rendszer nagyon kevés kereskedési szignált generált, a három éves időtávon mindössze
nyolc trade született, ebből öt volt nyereséges és három veszteséges. Ebből három nyereség
volt sorozatban és a három veszteséges pozícióból kettő követte egymást.
A pozíciókon elért átlagos nyereség veszteség nagyon jónak mondható, a nyereséges tradek
háromszor akkora profitot értek el, mint amekkora mínuszt a veszteségesek. Ennek
köszönhető, hogy a kevés trade ellenére a stratégia nyereségesnek bizonyult, és jól működött a
stop stratégia is.
Azonban a benchmark ismeretében a rendszer nem tekinthető hatékonynak. A beszállási
stratégia finomításával valószínűleg több tradet lehetne generálni és jobb eredményt elérni,
illetve a piramisos pozícióépítéssel talán már a benchmark is elérhető. Az eredmény azt is
mutatja, hogy Wal Mart tulajdonképpen úgy mozgott, ahogy egy ilyen igazi blue chiptől
44
elvárnánk, nagyobb megingások nélkül, ahol a trendek elkapása helyett valóban egy
lépésenként felépített nagyobb pozíció lehet eredményes.
SAM10/SAM30 2. Stratégia -USD 9 060

win/lose 10/21
Í winning/losing str 3/-6
A második, egyszerű mozgóátlag keresztezésre építő stratégia teljes kudarcnak bizonyult a

Wal Mart részvény esetében. A rendszer 9,060 USD-s veszteséget produkált.
Viszonylag sok kereskedési szignál érkezett, összesen 31, ebből azonban mindössze tíz volt
nyereséges, huszonegy pozíció végződött bukóval. Ez nem lenne olyan nagy probléma, ha ez
a rendszer azon az elven működne, hogy az összesített nyereséget néhány nagy pozítiv
tradeből éri el, és ezzel kompenzálja a kisebb veszteségeket. Ha azonban ránézünk a
pozíciónkénti átlagos nyereség és veszteség rátát, akkor láthatjuk, hogy az sem elég jó ahhoz,
hogy pozitív eredményt érjünk el.
A leghosszabb nyereséges széria hárompozíciós volt, míg a legnagyobb bukószéria hat trade
volt.
Összességében a második stratégia ebben a formájában teljesen alkalmatlan a WMT US
részvény kereskedésére. A blue chip természetéből adódóan azonban elképzelhető, hogy két
hosszabb mozgóátlaggal, például egy 50-sel és egy 200-sal akár kiugró eredményt is elérhető
lett volna, annak ellenére, hogy nagyon kevés kereskedési szignált is kapnánk, bár ezt már
nem is igazán lehetne tradingnek nevezni.

win/lose 20/26
A harmadik, donchian kitörésre építő stratégia szintén nem bizonyult elég hatékonynak a Wal
Mart részvény esetében. A 4,467 USD-s eredmény jelentősen elmarad a benchmarktól.
A stratégia sok tradet eredményezett, de valamivel ezekből több volt a veszteséges 20/26
arányban.
A rendszer mindössze két egymást követő nyereséges tradet tudott produkálni, míg a
legrosszabb sorozata hat vesztes pozíció volt.
Az átlagosan elért 1.28/-0.96 –s nyereség-veszteség.ráta csak arra volt elég, hogy a
kereskedési számlát pozitív tartományba hozza, de a nyereség minimális, különösen ha
összehasonlítjuk a buy and hold stratégiával. A visszatesztelés alapján tehát ezt a rendszert
sem érdemes a Wal Mart részvény esetében alkalmazni.
45
Gold spot:
Buy and Hold benchmark: 87,217

win/lose 14/2
A trending piacon MACD jelzéssel dolgozó rendszer 27,357 USD-s eredménye első ránézésre
nagyon jónak tűnhet, de a benchmark érték is nagyon magas, és ettől viszont jelentős
mértékben elmarad.
A rendszer az arany esetében viszonylag sok szignált adott, összesen tizenhatot. Ebből
tizennégy volt nyereséges, és mindössze kettőt zárt ki mínuszban.
A tizennégy nyerő tradeből tizenhármat sorozatban csinálta meg, gyakorlatilag egyhuzamban
teljesítette a profitot, az elején és a végén egy kisebb bukóval.
Az átlagosan elért nyereség-veszteség ráta is jó másfélszeres arányt mutat, de a hangsúly itt
tényleg a nyertes és vesztes tradek arányán van.
A rendszer alapvetően jól működik, az arany árfolyammozgásából és a hosszú nyerőszériából
adódóan piramisos pozícióépítő elemmel valószínűleg a benchmark is megközelíthető lenne,
de alapvetően itt tényleg a buy and hold stratégia bizonyult nyerőnek.
46
win/lose 12/11
winning/losing str 3/-4
A második stratégia, amely az egyszerű mozgóátlag kereszteződésre épít, szintén jónak tűnik
első ránézésre, csak a benchmark ismeretében észlelhetjük, hogy nem hatékony. A stratégia
huszonhárom tradet generált, ami gyakorlatilag fele-fele arányban volt nyereséges és
veszteséges.
A pozíciókon elért átlagos közel kétszeres nyereség-veszteség arány elég jónak mondható, a
stratégia azért ért el gyengébb eredményt, mint az MACD-re építő, mert sokkal gyengébb volt
a nyereséges és a veszteséges tradek aránya.
Ennél a stratégiánál a piramis pozícióépítés nehezen alkalmazható, ezért ennél többet nem
valószínű, hogy ki lehet hozni a stratégiából. Mivel azonban az arany árfolyama a vizsgált
időszakban gyakorlatilag egy biztos felfelé ívelő trendet mutatott, ezért elképzelhető, hogy
akárcsak a Wal Mart részvénynél, két hosszabb mozgóátlagra épülő stratégiával nagyon jó
eredmény lett volna elérhető, amire megint csak azt mondhatjuk, hogy már nem jelentene
igazi tradinget.

win/lose 23/15
Az arany esetében is a harmadik stratégia bizonyult a leghatékonyabbnak, de az 51,380 USD-

s eredmény még mindig elmarad a benchmarktól.
A stratégia összesen 38 trade szignált adott, ebből huszonhárom volt nyereséges, és tizenöt
volt mínuszos.
Ami kiemelkedően jó, az a pozíciónként átlagosan elért nyereség és veszteség ráta. Az átlagos
nyereség négyszerese az átlagos veszteségnek, ráadásul a nyereségesből volt a több. A
stratégia nem produkált hosszú sorozatokat, mindössze egy ötös nyerő és egy hármas
bukószériát generált. Ez azt mutatja, hogy a rendszer stop stratégiái nagyon jól működnek.
A piramisos pozícióépítéssel itt valószínűleg ismét nagyobb hatékonyság lett volna elérhető,
nagyjából a benchmark körüli szint.
47
OTP részvény:
Buy and Hold benchmark: -5,352,047 HUF
MACD/ADX 1. Stratégia HUF 1 333 485

win/lose 8/3
Az OTP részvény esetében a benchmark érték hatalmas, 5,352,047 Ft-s mínuszt mutat, ezzel
szemben az első MACD-re építő kereskedési stratégia 1,333,485 Ft profitot eredményezett,
ami jónak mondható.
A rendszer nem sok kereskedési szignált generált, mindössze tizenegyet, ebből nyolc volt
nyereséges és három veszteséges, ami elég jó aránynak számít. A pozíciónkénti átlagos
nyereség és veszteség aránya is jónak mondható, mintegy másfélszer annyi az átlagos profit,
mint az átlagos veszteség. A nyolc nyereséges tradeből ötöt zsinórban ért el a rendszer.
Az eredmény azt mutatja, hogy az OTP részvény az első instrumentum, amelynél az első
stratégia akár finomítások nélkül is alkalmazható lenne, piramisos pozícióépítéssel még
valószínűleg javítható is lenne az eredmény.
SAM10/SAM30 2. Stratégia HUF 3 303 697

win/lose 11/12
Í winning/losing str 2/-4
48
A második, mozgóátlagokra építő stratégiával elért 3,303,697 Ft-s eredmény még az első
rendszerénél is jobbnak számít.
Ha részleteket nézzük, érdekes dolgokra bukkanhatunk. A rendszer huszonhárom tradet
generált és ennek a fele volt nyereséges, fele veszteséges.
A különbség a pozíciónként elért átlagos nyereségek veszteségek arányánál mutatkozik meg.
Az átlagos nyereség több mint két és félszerese volt az átlagos veszteségnek, ami azt jelenti,
hogy a stop stratégia nagyon jól működött.
Érdekes, hogy sorozatban csak két nyerő pozíciót tudott generálni, a legrosszabb sorozata
négy veszteséges pozíció volt. Ennél a stratégiánál az initial stop loss megállapításán lehetne
finomítani, de nem biztos, hogy érdemes. A többi instrumentumnál tapasztaltakkal ellentétben
a mozgóátlag periódusszám növelésével valószínűleg pont fordított hatást érnénk el, így ezen
a rendszeren nem érdemes változtatni, ebben a formában alkalmazható az OTP részvény
kereskedésére.
Donchian 3. Stratégia USD 6 789 516

win/lose 20/16
Az OTP részvény esetében is a harmadik, sávos kitörésre építő stratégia bizonyult a

leghatékonyabbnak, a 6,789,516 Ft-s elért eredmény nagyon jónak mondható.
A rendszer harminchat tradet generált, ebből húsz volt nyereséges, tizenhat veszteséges. Ez az
arány jónak mondható. Az igazán nagy különbséget a pozíciókon elért átlagos nyereség és
veszteség arányánál jelentkezik. A sikeres pozíciók átlagosan három és félszer nagyobb pluszt
hoztak, mint amekkora mínuszt a bukók.
A leghosszabb nyerőszéria három pozíciós volt, de a legrosszabb széria is csak két
veszteséges trade volt. A piramisos építkezés itt valószínűleg nem ért volna el komolyabb
hatást. A kitörésekből kialakuló trendek elkapása, amely a rendszer eredeti célja, ebben az
esetben nagyon jól működött.
49
Kiértékelés:
Amikor kiértékelésre kerülnek a kipróbált rendszerek sok dolgot figyelembe kell venni.
Például a benchamark kérdést. Nagyon kevés olyan piaci szereplő van, akik három évig
tartanak egy intrumentumot. Csak a legnagyobb szereplők, a nyugdíjpénztárak és a mutual
fundokra, esetleg az érték alapon befektető hedge fundokra jellemző ez, de pozícióméreteiket
ők is változtatják már ekkora időtávon, nagyon kevés ilyen befektetési politikával
találkozhatunk a tőkepiacokon. Ráadásul az ennyire hosszútávú befektetés szinte csak
részvényben és kötvényben jellemző, esetleg aranyban, ami egyszerre lehet értékálló
befektetés, de erősen spekulatív termék is. Indexkövető alapok, ETF-k esetében könnyen
elképzelhető a három éves időtávú befektetés, de az index alapú termékeknek van egy másik
megközelítése. Egy index future sokkal inkább spekulatív termék, esetükben szintén nem
jellemző, hogy egy-egy pozíciót pár hónapnál tovább tartsanak. Érdekes, hogy az indexek a
különböző szereplők számára mennyire más szereppel bírnak. Devizában elképzelhetetlen a
három éves pozíció, ugyanis azt már nem is nevezhetjük pozíciónak, ha devizáról van szó,
hiszen esetükben annyira sok tényező játszik szerepet az árfolyam alakulásában, hiszen
ennyire hosszú időre már befektetik valamilyen instrumentumban, ami az adott devizában van
denominálva, leginkább állampapírba, amelyek hozamai meghatározóak az árfolyam
szempontjából. Devizában ezért a leghosszabb spekulációs pozíciók is legfeljebb pár
hónaposak (Soros György font elleni spekulációjáról már mindenki hallott). A benchmarkok
értékét ezért helyén kell kezelni különösen a devizapárok esetében.
Ahol igazán érdekesek lehetnek az a két részvény, a Wal Mart és az OTP, ahol mindkét
esetben biztos, hogy van olyan bedektető, aki három éven keresztül tartotta őket, sőt még
hosszabb távon is, legyen az nyugdíjpénztári alap, indexkövető részvényalap, vagy hasonló.
Annak ellenére, hogy két blue chipről van szó, a visszatesztelés eredményei mégis nagyon
eltérőek, a WMT US esetében gyakorlatilag egyik rendszer sem működött hatékonyan
szemben az OTP-vel, ahol mindhárom kipróbált rendszer jó eredményt ért el. Ennek oka, az
hogy habár mindkettő blue chip, egész más természetűek.
A Wal Mart a világ egyik legnagyobb vállalata, stabil árbevétellel és eredményekkel, óriási
piaci kapitalizációval. Részvényének nagy a közkézhányada és a világ leglikvidebb
tőzsdéjének, a New York-inak az egyik legmeghatározóbb papírja. Ez, és a még ilyen
gazdasági körülmények között is bivalyerős vállalati fundamuntomok egy valódi blue chippé
teszik. Az árfolyamának mozgása is ennek megfelelően alakult. Ha ránézünk a grafikonjára.
Láthatjuk, hogy az első két évben egy sávban oldalazott, majd ebből 2006 végén elindult
felfelé, lassan de magabiztosan. A papírra nem volt jellemző a csapkodó mozgás, nem voltak
benne nagy swingek, egy hosszú felfelé trend alakult ki benne 2006 végén. Az első stratégia
trendelő piacokat próbál beazonosítani, és azokon használja az MACD-t és szignálvonalát.
Elképzelhető, hogy ha a belépési stratégiát arra alapozzuk, hogy az MACD mikor keresztezi a
középvonalat, akkor az uptrendet talán el lehetett volna kapni, és egy szép nagy nyereséget
elérni. A vizsgált időszak elején egy sávos tradingre építő rendszer valószínűleg mindhárom
kipróbált stratégiánál hatásosabb lett volna, de az meg a lassú trendben adott volna sok fals
jelzést. A második stratégiánál az oldalazó mozgás miatt a két viszonylag rövid mozgóátlag
sokszor keresztezte egymást, ami rengeteg veszteséges tradet eredményezett. Egy ilyen
részvénynél ez a típusú stratégia teljesen használhatatlan. A harmadik rendszer az összes
instrumentum esetében a legjobb eredményt hozta, kivéve a WMT US-t. Ennek oka szintén az
lehet, hogy az időszak második fele előtt nem alakult ki benne markáns trend, ezért sok hibás
jelzést kaphatott. A Wal Mart részvény tulajdonképpen kiválóan alkalmas hosszú távú
befektetésre, de ha tradingről van szó, akkor inkább a nagyon rövidtávra építő rendszerek,
illetve a daytrade stratégiák működhetnek nagyon jól.
50
Az OTP részvény egy feltörekvő piaci régiós blue chip. Az úgynevezett emerging
instrumentumok, legyen szó devizáról, részvényről, vagy állampapírról, pont feltörekvő
voltuk miatt sokkal hektikusabban mozognak, mint fejlett piaci társaik. Ennek az oka, hogy a
nagy, fejlett piaci befektetők nagyobb kockázatúnak tekintik ezeket a régiókat, de nagy
növekedési lehetőségeket látnak bennük, e két ok miatt nagyobbak a hozamelvárásaik is. Az
OTP egy feltörekvő piaci makrorészvény. Azok a spekulánsok és traderek, akik
Magyarországot akarják kereskedni, azok az egyetlen igazán likvid termékhez nyúlnak, az
OTP részvényhez. Ez nagy mozgásokat okoz a részvény árfolyamában, volatilisé teszi azt. A
legtöbb trading stratégiának fekszenek a volatilis termékeket, több olyan mozzanat van
bennük, amit meg tudnak fogni. Ez lehet az oka annak, hogy mindhárom rendszer jó
eredményt ért el az OTP részvény esetében. Ráadásul, mint arról már szó volt, a részvények
esetében a három éves benchmarkot tényleg lehet viszonyítási pontként kezelni. Ami még
nagyon fontos tanúság lehet a visszatesztből, hogy bizony még a hosszabb távon
befektetőknek is érdemes lehet stop lossokat használni, különösen ha belegondolunk, hogy a
vizsgált időszak végén az OTP árfolyama még 6000 Ft környékén mozgott, azóta pedig még a
2300 Ft-s szintet is megjárta. Az OTP részvény tulajdonképpen kiválóan alkalmas tradingre és
spekulációra, miközben a vállalat fundamentumai a jelen körülmények között kiemelkedőnek
számítanak, nem sok nyereséges bank van jelenleg a világban.
Az arany szintén egy érdekes termék, egyszerre tekintenek rá megbízható hosszútávú
befektetésként és kiváló spekulatív eszközként. Az arany piaca a vizsgált időszakban
gyakorlatilag egy nagy bika rali volt néhány kisebb korrekcióval. Az arany árfolyama
kezdetben a nyersanyagárfolyamok megindulásával kezdett emelkedni, majd a pénzügyi
piacok megbicsaklásakor a gyengülő dollár és az infláció elleni defenzív eszközként
tekintettek rá, gyakorlatilag mindig volt valamilyen bika piaci felhang hozzá. Mindhárom
kereskedési rendszer eredményes volt, de a benchmark értéktől jócskán elmaradtak. Ez azt
mutatja, hogy akárcsak a Wal Mart részvény esetében, a megfelelően nagy likviditás miatt az
arany nagyon alkalmas lehet kifejezetten rövidtávú kereskedési stratégiákhoz, de egyben lehet
értékálló befektetés is.
A DAX Index hozta a legvegyesebb eredményeket. Az egyik legnépszerűbb kereskedett
index, hiszen gyakorlatilag a német gazdasággal kapcsolatos várakozásokat képezi le. Ennek
köszönhetően relatív volatilisnek számít, még ha nem is annyira, mint az OTP, hiszen fejlett
piaci instrumentumról van szó. Ennek köszönhetően alkalmas tradingre és spekulációra
egyaránt. De ahogy a tapasztalat is mutatja, nagyon fontos a megfelelő stratégia megtalálása.
Talán a DAX esetében láthattuk a leginkább, hogy mekkora szerepe lehet egy backtestnek.
Az EURUSD, mint arról fentebb szó volt, a tradingre és spekulációra legjobban alkalmas
termék. Megvan benne a gyakorlatilag végtelen likviditás és a kellő árfolyamingadozás. Az
eredmények ennek megfelelően alakultak, mindegyik jónak mondható, hiszen a benchmark
érték itt vehető a legnehezebben figyelembe. A megfelelő rendszerrel tehát a nagy
devizapárok a legalkalmasabbak a tradingre, legyen szó napon belüli kereskedésről vagy pár
hetes pozíciókról.
Ami a legfontosabb tényező a kereskedési rendszerekben, hogy mindig használnak stop losst.
Mint láthattuk a tizenöt tesztből mindössze egy lett veszteséges, pontosan a stop loss
alkalmazásának hatása miatt. Ezt bizonyos rendszerek esetében „long-opció kifizetési
profilnak” is neveznek. Ennek lényege tulajdonképpen az, hogy azzal, hogy out of the money
opciót birtokolunk, az opciós díjjal és az annak kifizetéséből származó opportunity costtal egy
díjat fizetünk, azért a kis valószínűségű lehetőségért, hogy ha a származékos termék
árfolyama mégis a nekünk kedvező irányba mozdul el, akkor nagy nyereséget érjünk el. Sok
ilyen opció birtoklása gyakorlatilag azt jelenti, hogy sok kis veszteséget szenvedünk el,
melyeket néha egy-egy kiugróan nagy nyereséggel kompenzálunk. Ennek a felfogásnak a
legnevesebb képviselője Nassim Taleb, a Black Swan című sikerkönyv szerzője. Azzal, hogy
51
a rendszereinkben stop losst alkalmazunk, gyakorlatilag ugyanezt a hatást érjük el. Nem lehet
elégszer elmondani, ha valaki tradel, vagy spekulál, esetleg bizonytalan eszközbe fektet be, az
mindig használjon stop losst! Mindig!
„Venni mindenki tud. Az eladás a valódi művészet!”

Bernard Jünemann
52
Befejezés
Láthattuk, hogy a technikai elemzés alapú tradingnek, mint pénzkeresési lehetőségnek van
létjogosultsága, akárcsak a spekulációnak, és sokkal kevésbé van hatása az
árfolyammozgásokra, mint például egy nagy hedge fung spekulatív ügyletei. Egy dolgot
azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, a trading teljes embert igényel! Professzionális
szinten ez egyértelmű, azonban egyre több magánszemély is belevág. Ha napi periódus alapon
szeretnék ezt űzni, akkor egy jó stratégia kialakításával, amiben természetesen ott szerepel a
szigorú stop loss, jól működhet a dolog, de természetesen szükség van arra, hogy
folyamatosan, legalább napi szinten kövesse az árfolyamokat. Ma már azonban a day-trade a
legelterjedtebb kereskedési forma, ehhez pedig arra van szükség, hogy a kereskedési
időszakot folyamatosan a monitor előtt töltse. Ez hasonlít az online pókerezéshez.
Természetesen ott vannak a profi intézményi traderek, akiknek nem csak a profit elérése a
feladata, hanem bizonyos esetekben a market making és a likviditás biztosítása is. Az
árfolyammozgásra ők vannak a legkevésbé hatással. Rövid és középtávon az árfolyamokat
legtöbbször a nagyobb spekulatív jellegű pozíciók mozgatják. Hosszú távon azonban a
történelem azt mutatja, hogy tízből kilenc alkalommal a Warren Buffetteknek lesz igaza, akik
a részvényekre úgy tekintenek, mint amit azok valójában képviselnek: tulajdonrészt egy
vállalatban. Ezek a szereplők, a nagy mutual fundok és nyugdíjpénztárak tőkéjük nagyrészét
fundamentális értékelés alapján fektetik be. És ez így van rendjén, különben a tőzsdék is
elveszítenék igazi, értékmérő szerepüket. Vannak hedge fundok, amelyek kizárólag short
pozíciókat vesznek fel, de ezt fundamentumok alapján teszik, tehát a negatív mutatókat
keresik. Az ő tevékenységük sem nevezhető károsnak, hiszen ők is a vállalatok értékelésének
helyreállítására törekednek, csak negatív irányban.
Ha egy magánszemély tradingre vagy spekulációval szeretné megtakarításai értékét növelni,

esetleg ebből megélni, annak mindenképp konzekvensnek, tisztánlátónak és fegyelmezettnek
kell lennie, nem szabad engednie, hogy az érzelmei vezéreljék. Ezek olyan dolgok, amik csak
nagyon kevés emberben vannak meg. A trading tanulható, de ahogy egy korábbi fejezetben
Richard Davis idézetéből kiderült, a lényeg a fegyelem.
Ezért inkább azt javasolnám a magánszemélyeknek, hogy inkább Warren Buffett mesterének,
Benjamin Grahamnek a filozófiáját, és tanulják meg az értékalapú szemléletet, amit
egyébként az élet minden terén hasznos lehet. Tanuljanak meg bízni az értékekben, és
tudjanak hosszú távon befektetni.
Aki viszont úgy érzi, megvan benne a kellő eltökéltség a tradinghez, az próbálja ki magát
benne, tanuljon, és ha sikeresnek bizonyul, akkor folytassa. Szükség van rájuk is a piacon,
hiszen likviditás nélkül a nagybefektetők sem tudnának működni.
53
Irodalomjegyzék
Portfolio.hu füzetek: Az árupiacokról egyszerűen 2007

Bernard Jünemann: Money Management, Finanzbuch Verlag 2007
Portfolio.hu füzetek: A technikai elemzésről egyszerűen 2007
www.Portfolio.hu mellékletek: technikai elemzés
forexrealm.com-technical indicators
www.sigmaforex.com
J. Welles Wilder: New concepts in technical trading systems, 1978
Jeff Cooper: Hit&Run Trading: The short-term stock traders Bible, 1996
Curtis Faith: The original turtle trading rules, 2003
Jack D. Schwager: Market Wizards, 2006
www.yahoo.de- Finanzen
Bloomberg services
54

Tőke És Pénzpiaci Kereskedési Stratégiák

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Tőke És Pénzpiaci Kereskedési Stratégiák

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak

Tőke és pénzpiaci kereskedési stratégiák

Készítette: Mikó Dániel

Örök bölcsesség, hogy a világ tőzsdéin az árfolyamokat hosszú távon a fundamentumok,

Miért fontos a Stop Loss használata? A „T-részvény esete”:

1/(1-V)-1=veszteségkiegyenlítődés, ahol V a veszteség százalékban: 1/(1-37)-1=58,7

Kockáz Részvé Portfolió

Darabszám=Kockázat pozíciónként/(Beszállási árfolyam-Stop Loss szint

Természetesen ez a MM képlet nem csak részvényekre, hanem szinte bármilyen

Minden komplett kereskedési stratégiának megvan a maga pozícióméretezési módszere, ám

A különböző indikátorok a technikai elemzés eszközei, és mint az már korábban említésre

Mielőtt az indikátorokkal kezdenénk foglalkozni, fontos megjegyezni, hogy a traderek

A trendvonalak nem annyira indikátorok, mint inkább segédeszközök a grafikonon a

A Fibonacci vonalakat a híres középkori matematikus nevéhez fűződnek és az aranymetszés

Annak ellenére, hogy legging indikátorok, a mozgóátlagok szinte minden kereskedő

A mozgóátlagoknál fontos a vizsgált időszak mérete, a periódus szám megválasztása a

rövid táv: 5-15 periódus

Relative Strength Index (RSI):

%K=100* (aktuális záróár-előző N periódus mélypontja)/

%D= Egyszerű mozgóátlag*%K

Az N periódusszámnak a legtöbbször 14-et adják meg, míg a %D a %K-nak legtöbbször a 3

MACD (moving average convergence divergence):

Az MACD mutató hatvanas évekbeli bemutatkozása óta töretlen népszerűségnek örvend.

ATR (Average True Range):

ADX (Average Directional Index):

Felfelé mozgás = Aktuális csúcs − Előző periódus csúcsa

Ezután megválasztjuk a periódus számot, általában a 14 periódust alkalmazzák. A +DI és –

+DI= +DM exponenciális mozgóátlag/ ATR

Az ADX mutatóhoz a két indikátor különbségének abszolút értékének exponenciális

Jeff Cooper az egyik legismertebb részvénykereskedő. Többféle kereskedési stratégiát is

A különböző kereskedési szignálokhoz a grafikont is meg kell vizsgálnunk, a különböző

180 Long szignál:

A 180-asok legjobban trendfordulók után, már meglevő új trendekben alkalmazhatóak, a

Lizard’s day long:

Lizard’s day short:

Expansion Breakout short:

Expansion Pivot long:

Gilligan’s Island short:

Reversal New High long:

A Reversalokkal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy mivel újabb lokális szélsőértékek

Az eddigiekben megismertük a trading legfontosabb elemeit külön-külön. Azonban a

A teknősök története 1983-ban kezdődött, amikor két kiemelkedően sikeres kereskedő

A legkiseresebb kereskedők mechanikus rendszereket használnak. Mint arról már korábban

A komplett rendszer elemei

Piacok - mit adjunk és vegyünk:

1 Unit= kereskedési számla 1%-a/ Piaci volatilitás dollárban

1 Unit= kereskedési számla 1%-a/ N* tickenkénti dollárérték

Fűtőolaj 2003 március:

Unit méret= (0.01*1.000.000 USD)/(0.0141*42.000)=16.88

A pozíció méretezés fontossága

A kereskedési méretek beállítása

Amikor a teknőcök 1983- januárjában elkezdték a kereskedést mindannyian egymillió

A teknőcök két hasonló belépési stratégiát alkalmaztak

Sok kereskedő él abban a tévhitben, hogy a kereskedés legfontosabb komponense a beszállási

Első Unit (belépés) 310.00

A teknőcök a stopjaikat és az N alapján határozták meg, hogy meggátolják a nagy

Példa arra, ha esetleges gap nyitás esetén a piac 30.8-on nyitott:

Alternatív stop stratégia: A „Whipsaw”

A teknőc stoprendszer előnyei

Mivel a teknőc stopok az N alapján lettek kalkulálva a piaci volatilitáshoz igazodtak. A

A teknőcök a kiszállási pontok meghatározására is kitörési alapot használtak. A kereskedők

Dióhéjban ezek lennének a teknőc kereskedési rendszer szabályai. Gondolhatnánk, hogy

A különböző származékos piacok, a határidős és opciós tőzsdék speciális, spekulatív

Unit méret= (0.011.000.000 USD)/(0.014142.000)=16.88