1.

A) Melyek az Európai Unió jogszabálytípusai? Ismertesse a magyar munkavédelem

szabályozási rendszerét, jogszabályok hierarchiáját!

Az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul. Minden intézkedés, amit az EU hoz, a

tagországok által demokratikus módon elfogadott szerződéseken alapul. Az uniós
jogszabályok segítenek az uniós szerződések célkitűzéseinek elérésében és az uniós
szakpolitikák megvalósításában.
Az uniós jog alapvetően két részre osztható: az elsődleges és a másodlagos jogra. 

Minden uniós intézkedés a szerződéseken alapul. Ezek a kötelező megállapodások, melyeket

az EU országai kötöttek egymással, rögzítik az EU célkitűzéseit, valamint az uniós
intézményekre és az uniós döntéshozatalra vonatkozó szabályokat, továbbá megszabják az EU
és a tagállamai közötti viszonyrendszert.

A szerződések az uniós jog kiindulópontjaként szolgálnak, ezért elsődleges joganyagként

hivatkozunk rájuk.
A szerződésekben lefektetett elveken és célkitűzéseken alapuló jogszabályok összessége
alkotja az EU másodlagos joganyagát. Idetartoznak az irányelvek, a rendeletek, a
határozatok, az ajánlások és a vélemények.

Jogalkotási aktusnak nevezzük azokat az uniós jogszabályokat, amelyek az EU-

szerződésekben leírt (rendes vagy különleges) jogalkotási eljárás keretében születnek.

Az EU csak azokon a területeken hozhat jogszabályokat, amelyeken a tagországok az

uniós szerződésekben felhatalmazták őt. 

EU-szerződések

A szerződések meghatározzák az Európai Unió céljait, az uniós intézményekre vonatkozó

szabályokat, a döntéshozatali eljárásokat, valamint az EU és a tagállamai közötti
viszonyrendszert.
A szerződéseket az összes uniós ország együtt dolgozza ki, illetve fogadja el, majd a
tagállami parlamentek megerősítik, azaz ratifikálják azokat. Előfordul, hogy egyik vagy másik
tagország népszavazás útján dönt a szerződés megerősítéséről.

Rendeletek

A rendeletek a hatálybalépésüket követően az összes EU-országban automatikusan és

egységesen alkalmazandók, nincs szükség a nemzeti jogba való átültetésükre. A rendeletek
az összes tagországban teljes egészükben kötelező erővel bírnak.

Az irányelvek meghatározzák az EU-országok által elérendő célokat, de a megvalósítás

módját, eszközeit a tagállamokra bízzák. A tagországoknak az irányelvben foglalt célok
elérése érdekében gondoskodniuk kell arról, hogy az irányelv rendelkezései a nemzeti jog
részét képezzék, vagyis nemzeti jogszabályok révén át kell ültetniük az irányelvet saját
jogrendjükbe. A tagállami hatóságoknak tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot ezekről az
átültető jogi intézkedésekről.
A tagországoknak az irányelvet az abban meghatározott határidőn (rendszerint két éven) belül
kell átültetniük a nemzeti jogba.

Határozatok

A határozatok kötelező jogi aktusok, melyek hatálya egy vagy több uniós országra,
vállalkozásra vagy magánszemélyre terjed ki. A határozat hatálya által érintett feleket
értesíteni kell a határozatról, mely az értesítéssel egy időben lép hatályba. A határozatokat
nem kell átültetni a nemzeti jogrendbe.

Ajánlások

Az ajánlás lehetővé teszi az EU-intézmények számára álláspontjuk közlését, és azt, hogy

intézkedéseket javasoljanak anélkül, hogy az ajánlás címzettjeire bármilyen jogi
kötelezettséget rónának.

Vélemények

A vélemény szintén nem jelent jogi kötelmet a címzettjeire nézve. Az ajánláshoz hasonlóan
szinten arra szolgál, hogy az uniós intézmények állást foglaljanak egy bizonyos témában.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus jogilag kötelező erővel bíró jogi aktus, mellyel a
Bizottság kiegészíti vagy módosítja az uniós jogalkotási aktusok nem alapvető részeit –
például azért, hogy részletesen szabályozzon egy-egy területet.

Végrehajtási jogi aktusok

A végrehajtási aktus jogilag kötelező erővel bíró jogi aktus, melyet a Bizottság – az uniós
országok képviselőiből álló szakbizottságok felügyelete mellett – akkor fogad el, ha
biztosítani kívánja, hogy az uniós jogszabályokat mindegyik tagországban egységesen
alkalmazzák.