Gazdasagi Elemzes Gyakorlati Jegyzet PDF

Gazdasági elemzés
/Gyakorlati jegyzet/
Gazdasági elemzés
/Gyakorlati jegyzet/
Szerzők:
Takács István
Károly Róbert Főiskola, Üzleti Tudományok Intézete (1-3. fejezet)
Baranyai Zsolt
Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (4-6. fejezet)
Fenyves Veronika
Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (7-9. fejezet)
Tarnóczi Tibor
Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar (10-13. fejezet)
Szerkesztő:
Fenyves Veronika
Tarnóczi Tibor
Lektor:
Takácsné Dr. György Katalin
Károly Róbert Főiskola
Debreceni Egyetem Pannon Egyetem

Gazdálkodástudományi és Georgikon Kar
Vidékfejlesztési Kar
Debreceni Egyetem, AGTC • Debrecen, 2013

© Fenyves Veronika, 2013
2
Kézirat lezárva: 2013. április 30.
ISBN 978- 615-5183-70-6

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA
A kiadvány a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0029 projekt keretében készült.
3
Tartalomjegyzék
1. A gazdasági elemzés általános és speciális módszerei .................................................................... 5

1.1. Az átlagszámítások alkalmazása a gazdasági elemzésben ........................................................ 5
1.2. A trendszámítás egyes típusainak alkalmazása a gazdasági elemzésben ................................. 8
1.3. A regressziószámítás gyakorlati alkalmazása ......................................................................... 14
1.4. Az eltérések számszerűsítésének módszerei ........................................................................... 17
2. Termelési szerkezet, termékösszetétel elemzése ............................................................................. 31
3. Az értékesítés elemzése................................................................................................................... 38
4. A termelés változásának elemzéséhez kapcsolódó feladatok ......................................................... 51
5. Költséggazdálkodás elemzése ........................................................................................................ 59
6. Minőségelemzés ............................................................................................................................. 60
7. Vállalati erőforrások elemzése: Munkaerő és bérgazdálkodás ..................................................... 68
8. Vállalati erőforrások elemzése: Tárgyi eszközgazdálkodás elemzése ........................................... 76
9. Vállalati erőforrások elemzése: Forgóeszözgazdálkodás elemzése............................................... 86
10. Pénzügyi elemzés: Mérlegelemzés ............................................................................................... 94
11. Pénzügyi elemzés: Eredményelemzés......................................................................................... 107
12. Pénzügyi elemzés: Jövedelmezőség elemzése ............................................................................ 118
13. Pénzügyi befektetések elemzése ................................................................................................. 126
4
1. A gazdasági elemzés általános és speciális módszerei
1.1. Az átlagszámítások alkalmazása a gazdasági elemzésben
1. FELADAT
Ismert egy tehenészeti telep termelésére és állományára vonatkozó adatsor 2008 és 2012 között. Az
információkat az 1.1. táblázat tartalmazza.
1.1. táblázat. A tehenészeti telep tejtermelésének és szarvasmarha-állományának alakulása

2008 és 2012 között
Szarvasmarha-állomány
Adott évi tejtermelés
Év [tonna]
(december 31-én)
[darab]
2008 8.400 1.050
2009 7.700 970
2010 8.800 1.100
2011 9.000 1.120
2012 8.500 1.050
Forrás: saját szerkesztés
Feladat: A vizsgált időszakra vonatkozóan az éves átlagos tejtermelés és szarvasmarha-állomány

meghatározása.
FELADAT MEGOLDÁSA:
Az átlagos évi tejtermelés kiszámítása – mivel az adatsor statisztikai értelemben ún. tartam idősor -,
egyszerű átlagszámítással történik:
5
 xi
i 1 8.400  7.700  8.800  9.000  8.500 42.400
X     8.480 [tonna/év]
n 5 5
A szarvasmarha-állományra vonatkozó adatok ugyanakkor állapot-idősorok, mert az adatok minden

év december 31-én meglévő állomány adatait mutatják, így az éves átlagos állomány a kronologikus
átlag számításával határozható meg helyesen. Az elmondottaknak megfelelően
x1 n 1 x n 1.050 1.050
  xi   970  1.100  1.120 
2 i 2 2 2 2 4.240
X k     1.06 0 [darab/év]
n 1 5 1 4
Minden elemzés szükséges része az eredmények szöveges értékelése!
5
Szöveges értékelés
A számítások szerint a vizsgált terminust jelentő 2008-2012 évek átlagában az éves tejtermelés
8.480 tonna, amellyel egy időben az éves átlagos szarvasmarha állomány 1.060 darab volt.
2. FELADAT
Egy mezőgazdasági vállalkozás dolgozóinak december hónapban jutalmat fizetett. A kifizetett
jutalom kategóriánkénti megoszlását az 1.2. táblázat tartalmazza.
1.2. táblázat. Adattáblázat a december havi prémium megoszlásáról értékkategóriák szerint

Kiindulási adatok Segédszámítások a középértékek meghatározásához Koncentráció vizsgálata
Kifizetett Összes Megoszlás

jutalom Dolgozók Osztály- kifizetett
száma közép Kumulált gyakoriság Összes
(osztály) jutalom Dolgozók
jutalom
(E Ft) (fő) (E Ft) (E Ft) (fő) (%) (%)
fi fi * x i
i

n n
- fi xi fixi fi
i 1  fi  fi * x i
i 1 i 1
0 – 50 5 25 125 5 5 8,8 1,5

50 – 100 12 75 900 5+12 17 21,0 10,6
100 – 150 16 125 2.000 17+16 33 28,1 23,6
150 – 200 9 175 1.575 33+9 42 15,8 18,6
200 – 250 9 225 2.025 42+9 51 5,8 23,9
250 – 300 2 275 550 51+2 53 3,5 6,5
300 – 350 4 325 1.300 53+4 57 7,0 15,3
Összesen 57 - 8.475 - - 100,0 100,0
Forrás: saját szerkesztés Sándorné et al., 1998. 7-9. p. alapján
Feladat: Állapítsuk meg az egy munkavállalóra jutó kifizetett jutalom:

a) átlagát;
b) móduszát;
c) mediánját;
d) koncentrációját.
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Az átlagos jutalom összegének számítása (súlyozott számtani átlaggal):
6
n
 fi * x i
i 1 8.475
X    148,7 [E Ft]
n
57
 fi
i 1
b) A jutalmak módusza (leggyakrabban előforduló, legáltalánosabb érték)

A módusz osztálya az, ahol az m-re igaz, hogy f m  max  f i   max  f i   f 100  150  16
f m  f m 1 16  12
M o x m  Δx m *  100  50 *  118,2 [eFt]
f m  f m 1   f m  f m  1  16  12   16  9
c) A jutalmak mediánja
A jutalmak mediánja abban a jutalomosztályban lesz, ahol az m-re igaz, hogy:
n
 fi
m 1 m 57
i 1
 fi    fi   28,5  17  28,5  33  f m  f 100  150
i 1 2 i 1 2
 n 
  fi  1
m 1
int   
i 1
 fi
 2  i 1  57  1 
  int    17
   2 
M e x m  Δx m *  100  50 *  137, 5 [eFt]
fm 16
d) A jutalmak koncentrációjának vizsgálata (lásd 1.2. táblázat utolsó két oszlopa valamint az 1.1.
ábra)
A koncentráció vizsgálata a megoszlások vizsgálatával történik, ami vizsgálható a dolgozókra
(munkavállalókra), illetve az összes jutalomra vonatkoztatva. A megoszlások vizsgálata
táblázatos, illetve grafikus formában egyaránt történhet. A grafikus értékelést az 1.1. ábra
mutatja be.
30
25
20
15
10
0
0 – 50 50 – 100 100 – 150 150 – 200 200 – 250 250 – 300 300 – 350
D o lg o z ó k Ö s s z e s ju ta lo m
7
1.1. ábra. A dolgozók és az összes kiosztott jutalom megoszlása jutalomosztályok szerint
A dolgozók december havi jutalmának értékelésekor megállapítható:
1) Az átlagos jutalom nagysága 148.700 Ft volt.
2) A legtöbb munkavállaló 118.200 Ft jutalmat kapott, azaz az 1 főre jutó jutalmak e körül az érték
körül tömörülnek.
3) A munkavállalók fele 137.500 Ft-nál alacsonyabb, fele pedig magasabb jutalmat kapott.
4) A munkavállalók 8,8%-a az összes jutalomnak csak 1,5%-át stb. A grafikus értékelés segít a
koncentráció további vizsgálatánál.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előzőekben ismertetett számítások, illetve további, az ún. leíró
statisztika fogalomkörébe tartozó indikátorok az Excel táblázatkezelő alkalmazással is könnyen
kiszámíthatók. A számítások elvégezhetők beépített függvények használatával (pl.: =ÁTLAG( );
=SZÓRÁS( ), =MIN( ); =MAX( ); MÓDUSZ( ); =MEDIÁN( ) stb.), valamint az Analysis ToolPak
Leíró statisztikai moduljával.
Az Analysis ToolPak csomagot először telepíteni szükséges, ennek lépései:

 Korábbi verzióknál (11.0 verzióig – 2003-ig): Eszközök → Bővítménykezelő → Analysis
ToolPak („pipát tenni”) → OK!;
 Újabb verzióknál (12.0 verziótól - 2007-től) Office gomb (bal felső sarokban) → Az Excel
beállításai → Bővítmények → Kezelés: Excel bővítmények → Ugrás → Analysis ToolPak
(„pipát tenni”) → OK!).
A telepítést követően az alkalmazás elérése:

 az elemző alkalmazások a korábbi Excel verziók esetében az Eszközök/Adatelemzés
menüpontból indíthatók;
 az újabb Excel verzióknál az Adatok/Adatelemzés menüben érhetők el, ahol a kínálkozó
listából a Leíró statisztika kiválasztásával tudjuk az elemzéseinket elvégezni.
1.2. A trendszámítás egyes típusainak alkalmazása a gazdasági elemzésben
3. FELADAT
Egy mezőgazdasági vállalkozás 2006-ban tevékenysége diverzifikálásaként sertéshízlalásba kezdett.
Az értékesítés alakulásáról a következő információ áll rendelkezésre (1.3. táblázat):
FELADAT MEGOLDÁSA:
Az adatsor ábrázolásával képet kapunk a változás jellegéről (1.2. ábra). A változás jellege
exponenciális, illetve logisztikus görbével is közelíthető. Az utóbbi mellett a termékéletpálya
általános tapasztalatokon nyugvó jellemző alakulása szól, ugyanakkor a növekedés üteme
8
változásának 2012-ben bekövetkező csillapulása még nem biztos, hogy hosszútávon érvényesülő
tendencia, (már csak azért sem, mert becslésen alapul). Ezért az ismert tartományban exponenciális
közelítés alkalmazása is megfelelő lehet. Ez utóbbi megközelítésmóddal kapott trend hosszú távú
kivetítése azonban azt a veszélyt rejti magában, hogy olyan bővülést prognosztizál, amely – például
a piaci korlátok miatt – realizálhatatlan, ezért az erre a trendre alapozott vezetői döntések (például
fejlesztések elindítása) a vállalkozás gazdálkodásának megrendüléséhez vezethetnek.
Természetesen a legegyszerűbb közelítésmód (a lineáris közelítés) is adhat információt a növekedés
átlagos ütemének alakulásáról.
1.3. táblázat. Az értékesítés adatai
Év Értékesített mennyiség
(tonna)
2006 5
2007 9
2008 15
2009 30
2010 55
2011 83 1.2. ábra. Az értékesített hízósertés
2012 100* mennyiségének változása (2006-2012)
* tervezett
Feladat: Az adatsor vizsgálata az analitikus trendszámítás módszerével.
A számítások elvégzésére készítsünk munkatáblázatot!
(i) Lineáris közelítés
1.4. táblázat. Munkatáblázat a lineáris trendfüggvény számításához
Transz- Értéke-
Év formált sítés Részszámítások
évek (t)
xi x i’ yi xi’2 xi’* yi dxi dyi dxi*dyi dxi2 dyi2
2006 -3 5 9 -15 -3 -37,43 112,29 9 1400,90
2007 -2 9 4 -18 -2 -33,43 66,86 4 1117,47
2008 -1 15 1 -15 -1 -27,43 27,43 1 752,33
2009 0 30 0 0 0 -12,43 0,00 0 154,47
2010 1 55 1 55 1 12,57 12,57 1 158,04
2011 2 83 4 166 2 40,57 81,14 4 1646,04
2012 3 100 9 300 3 57,57 172,71 9 3314,47
Összesen 0 297 28 473 0 0,00 473,00 28 8543,71
9
Átlag 0 42,43
Forrás: saját számítás
Megjegyzés1:
d xi  x i  x illetve d yi  y i  y
A lineáris trendfüggvény:
y  a  x ' b
A függvény paraméterei:
n
 x 'i * y i
i 1 473
a    16 , 89 , illetve
n
28

2
x 'i
i 1
n
 yi
i 1 297
b    42,43
n 7
ahol: n = az idősor elemeinek a száma (az évek száma).
A korrelációs együttható:
n n n
2 2
 d xi * d yi  d xi  d yi
i 1 i 1 i 1
r  ,σ x  ,σ y  összefüggések felhasználásával
n σ x *σ y n n
2
 n 
  d xi * d  2
yi
2  i 1  473
r    0 , 9352
n n 28 * 8543 , 71
2 2
 d xi *  d yi
i 1 i 1
A korrelációs együttható alapján megállapítható, hogy az adatsor egyenes trendvonallal jól

közelíthető. A növekedés átlagos üteme: 16,89 tonna/év.
(ii) Exponenciális közelítés (1.5 táblázat)

Megjegyzés1:
n
 ln y i
i 1
d xi  x i  x illetve d ln yi  ln y i 
n
Az exponenciális trendfüggvény:
10
ax
y  b*e
n
 x ' i * ln y i
i 1 14 , 730
a    0 , 5261 , illetve
n 28

2
x 'i
i 1
n
 lny i
i 1 22,947 lnb 3,2782
lnb    3,2782  b  e  e  26,53
n 7
1.5. táblázat. Munkatáblázat a lineárisra visszavezetett trendfüggvény számításához

Transz- Értéke-
évek (t)
xi xi’ yi xi’2 lny xi’ * ln yi dxi dlnyi dxi*dlnyi dxi2 dlnyi2
2006 -3 5 9 1,609 -4,828 -3 -1,67 5,01 9 2,78
2007 -2 9 4 2,197 -4,394 -2 -1,08 2,16 4 1,17
2008 -1 15 1 2,708 -2,708 -1 -0,57 0,57 1 0,33
2009 0 30 0 3,401 0,000 0 0,12 0,00 0 0,02
2010 1 55 1 4,007 4,007 1 0,73 0,73 1 0,53
2011 2 83 4 4,419 8,838 2 1,14 2,28 4 1,30
2012 3 100 9 4,605 13,816 3 1,33 3,98 9 1,76
Összesen 0 297 28 22,947 14,730 0 0,00 14,73 28 7,89
Átlag 0 42,43 3,2782
Az adatsor jellegét leíró exponenciális trendfüggvény:

0,5261  x x
y  26,53 * e  26,53 * 1,69
A növekedés átlagos ütemét a hatványkitevős tag alapja adja, azaz:

a 0,5261
g  e 1  e  1  0,6923  69,23%
11
2
 n 
 

d * d ln
xi yi  2
2  i 1  14,73
r    0,9825
n n
28 * 7,89
 
2 2
d xi * d ln yi
i 1 i 1
A korrelációs együttható alapján megállapítható, hogy az adatsor exponenciális trendvonallal

közelítve szorosabb illeszkedést ad, mint a lineáris közelítés. A növekedés átlagos üteme: 69%
évente a vizsgált időszakra vonatkozóan.
(iii) Logisztikus közelítés

A számításokhoz becsülni kell „A” paraméter értékét. A rendelkezésre álló információk alapján
hosszú távon a vállalkozás 150 tonna termék értékesítési lehetőségével számol (azaz A=150).
1.6 táblázat. Munkatáblázat a lineárisra visszavezetett trendfüggvény számításához
Transz- Értéke-
évek (t)
xi xi’ yi xi’2 yi’ xi’y’i dxi dy’i dxidy’i dxi2 dy’i2
2006 -3 5 9 3,367 -10,102 -3 2,03 -6,10 9 4,13
2007 -2 9 4 2,752 -5,503 -2 1,42 -2,83 4 2,01
2008 -1 15 1 2,197 -2,197 -1 0,86 -0,86 1 0,74
2009 0 30 0 1,386 0,000 0 0,05 0,00 0 0,00
2010 1 55 1 0,547 0,547 1 -0,79 -0,79 1 0,62
2011 2 83 4 -0,214 -0,428 2 -1,55 -3,10 4 2,40
2012 3 100 9 -0,693 -2,079 3 -2,03 -6,08 9 4,11
Összesen 0 297 28 9,342 -19,763 0 0,00 -19,76 28 14,02
Átlag 0 42,43 1,3345
Megjegyzés-1:
n
 lny i
i 1 A  yi
d xi  x i  x illetve d lnyi  lny i  , valamint y ' i  ln
n yi
A logisztikus trendfüggvény:
A
y  , (a  0)
ax
1 b*e
12
n
 x 'i * y 'i
i 1  19 , 763
a     0 , 7058 , illetve
n
28

2
x 'i
i 1
 y 'i
i 1 9 , 342 ln b 1 , 3346
ln b    1 , 3346  b  e  e  3 , 80
n 7
Az adatsor jellegét leíró exponenciális trendfüggvény:

150
y 
 0 , 7058  x
1  3 ,8 * e
A növekedés átlagos ütemét a hatványkitevős tag alapja adja, azaz:

a  0,7058
g  e  e  0,4937  49,37%
2
 n 
 

d *d
xi y 'i 
2  i 1    19 , 76  2
r    0,9946
n n 28 * 14 , 02
 * d
2 2
d xi y 'i
i 1 i 1
A logisztikus görbe korrelációs együtthatója mutatja a legszorosabb összefüggést. A növekedés

átlagos üteme: 49% évente a vizsgált időszakra.
Ha megnézzük az időszak alatt bekövetkezett átlagos növekedést az induló és az időszak

végére elért értékesítés alapján, a növekedés értékére a következő értéket kapjuk:
yn 100
g  n 1  7  1  0 , 5341  53 , 41 %
y1 5
A logisztikus közelítés növekedési üteméhez áll legközelebb az így kapott érték.
Az előzőekben ismertetett trendszámítás az Excel táblázatkezelővel egyszerűbben és

gyorsabban is elvégezhető. Ennek lépései:
 A grafikus ábrázolást követően az adatsorra kattintunk a jobb egérgombbal, majd a
felugró menüből kiválasztjuk a „Trendvonal felvétele...” lehetőséget;
 A megjelenő párbeszédablakban kiválasztjuk a Trend/regresszió típusát, valamint a
jelölőnégyzetek kipipálásával utasítjuk a programot, hogy az egyenlet és az R2 értéke is
látszódjon a diagramon (a „régebbi” Excel verzióban ez utóbbi opciót az „Egyebek
fülön” tudjuk elérni).
13
Az Excel alkalmazással elvégzett trendillesztések outputjai az 1.3. ábrán találhatók.
Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy az eredeti számításaink, illetve az Excellel végzet illesztés
során kapott „b” paraméterek különböznek. Az eltérés oka, hogy az Excel nem az általunk használt
elv szerint végzi el az idősorok transzformációját (hanem 2006=1, 2007=2, 2008=3, stb.). Ez
magyarázza a felírt egyenletek különbségeit. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy
trendszámítás során nyerhető „b” paramétereknek nincs igazán jelentősége, nehezen adható neki
lényeges közgazdasági tartalom.
120 120
y = 3.2347e0.5261x
100 y = 16.893x - 25.143 100 R2 = 0.9825
R2 = 0.9352
Értékesítés (t)
Értékesítés (t)
80 80
60 60
40 40
20 20
0 0
2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
Évek Évek
1.3. ábra. A lineáris- és exponenciális trendillesztés Excel-outputjai

A témához kapcsolódóan jelezzük továbbá azt is, hogy a lineáris trendillesztésnél nyert „a”
meredekségi paraméter Excel-függvény segítségével is számítható: =MEREDEKSÉG( ), szintén
megkönnyítve az elemző munkáját.
1.3. A regressziószámítás gyakorlati alkalmazása
4. FELADAT
Egy tehenészeti telepen végzett kísérletben azt vizsgálják, hogy milyen kapcsolat van a
fejőstehenek abrakfogyasztása és a kifejt tej mennyisége között. A kísérlet során nyert mérési
eredményeket a 1.7. táblázat tartalmazza.
1.7. táblázat. A feletetett abraktakarmány és a kifejt tej mennyisége a kísérletben
Feletetett abraktakarmány mennyisége [kg] Kifejt tej mennyisége [liter]
1 9.5
2 14.5
3 15.5
4 16
5 20
14
6 23
7 26
8 27
Feladat: a kísérlet során nyert adatok kiértékelése. Ennek során elsősorban annak eldöntése, hogy
van-e statisztikailag igazolható összefüggés az abrakfogyasztás és a tejtermelés között, valamint
annak számszerűsítése, hogy a takarmánydózis növelése hogyan hat a tejtermelésre.
FELADAT MEGOLDÁSA:
A probléma megoldásának első lépéseként ábrázoljuk az adatokat (1.4. ábra).
30
y = 2.4583x + 7.875
25 2
R = 0.9698
Kifejt tej [liter]
20
15
10
0
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Feletetett abraktakarmány [kg]
1.4 ábra. A feletetett abraktakarmány és kifejt tej mennyisége összefüggésének grafikus

elemezése
Az adatpárok vizuális elemzése pozitív lineáris összefüggést mutat a takarmány-fogyasztás és a

tejtermelés között, amit megerősít a két változó között számított Pearson-féle korrelációs
koefficiens értéke is: r = 0,9848. (Meg kell jegyezni, hogy a koefficiens számítható a statisztikai
tanulmányok során tanult képlettel is, ugyanakkor annál gyorsabb és egyszerűbb megoldást kínál a
=KORREL( ) Excel-függvény. A korrelációs koefficiens értéke tehát meglehetősen szoros
összefüggést mutat a két változó között.
A vizsgálatok folytatásaként – a trendszámítás során már ismertetésre került eljárással – az

adatsorunkra egy lineáris becslőfüggvényt illesztünk, amely számszakilag kifejezi, illetve becsli az
abrakfogyasztás és tejtermelés kapcsolatát.
A becslőfüggvény egyenlete: y= 2,46x + 7,875
Az egyenletből leszűrhető fontosabb tapasztalatok:

 átlagosan 1 kg pótlólagos abraktakarmány a tejtermelést átlagosan 2,46 literrel növeli meg;
15
 amennyiben az állatok nem kapnak abraktakarmányt (vagyis x=0), a tejtermelés várható,
becsült értéke 7,88 liter.
A függvényhez tartozó magas R2 érték biztató a becslés pontosságát, megbízhatóságát illetően. A

fenti regresszió-számítást a szélesebb körű információ szerzése érdekében végezzük el az Excel
Analysis ToolPak csomagjának Regresszió moduljával is. Elvégezve a számítást, röviden nézzük át
a regresszió outputját (1.8 táblázat), a teljesség igénye nélkül, a legfontosabb tételekre
koncentrálva.
Az output tábla első részében találjuk – többek között – a már ismert korrelációs- és determinációs
együttható értékeket. Mint ismert, a determinációs együttható (R2) arra ad választ, hogy a
magyarázó változó (vagy más elnevezéssel független változó) az eredmény (vagy függő) változó
heterogenitásának mekkora részét képes megmagyarázni. Az eredmények szerint az
abraktakarmány feletetett mennyiségének varianciájával a tejtermelés varianciáját 97%-ban lehet
megmagyarázni. Kicsit egyszerűbben: az R2 érték az illeszkedés pontosságát fejezi ki, és annál
pontosabb a becslésünk minél közelebb van az értéke 1-hez. Tehát az általunk kapott 0,97-es érték
nagyon jónak mondható. Azt, hogy a regressziós modell együtthatói mennyire megbízhatóak,
milyen jól magyarázható a az eredmény változó a magyarázó változóval, a varianciaanalízis
(ANOVA) táblázatából tudhatjuk meg. Nem részletezve a varianciaanalízis táblázatát, számunkra a
legfontosabb az F szignifikancia értéke. Amennyiben abban – az általánosan elfogadott – 0,05
értéknél kisebb szám szerepel, akkor azt mondhatjuk, hogy az általunk használt regressziós modell
statisztikai értelemben jó. Jelen példánkban 0,000 érték ebbe a kategóriába tartozik. Modellünk
statisztikailag tehát validált!
1.8. táblázat. A regresszió outputjai

ÖSSZESÍTŐ TÁBLA
Regressziós statisztika
r értéke 0,985
r-négyzet 0,970
Korrigált r-négyzet 0,965
Standard hiba 1,147
Megfigyelések 8,000
VARIANCIAANALÍZIS
F
df SS MS F szignifikanciája
Regresszió 1,000 253,823 253,823 192,879 0,000
Maradék 6,000 7,896 1,316
Összesen 7,000 261,719
Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Felső 95%

Tengelymetszet 7,875 0,894 8,810 0,000 5,688 10,062
Abraktakarmány
2,458 0,177 13,888 0,000 2,025 2,891
mennyisége
16
Az utolsó, a koefficienseket tartalmazó táblázatrész számunkra a legfontosabb. Ennek első
oszlopában (Koefficiensek) találjuk a becslőfüggvény felírásához szükséges paramétereket,
amelyek megegyeznek az 1.4. ábrán feltüntetettekkel. Ami többletként megjelenik a táblázatban az
a paraméterekhez kapcsolódó konfidencia-intervallum. Ennek értelmezése: mint azt már az
előzőekben megállapítottuk, az abraktakarmány 1 kg-mal történő növelése átlagosan 2,46 literrel
növeli meg a tejtermelést. Miután becslésről van szó, nem lehetünk benne biztosak, hogy ez az érték
teljesen pontos! Sokkal korrektebb, ha azt mondjuk, hogy az abraktakarmány mennyiségének 1 kg-
mal történő növelése várhatóan 2,025 és 2,891 literrel növeli meg a tejtermelést (alsó és felső
értékek adják a koefficiensekhez tartozó 95%-os konfidencia-intervallumot).
Röviden szólunk még a p-értékről, aminek a többváltozós regressziónál van különösen nagy
jelentősége, hiszen ez alapján tudjuk eldönteni, hogy az általunk magyarázó tényezőként bevonásra
kerülő változók közül melyek parciális hatása szignifikáns (ha a p-érték 0,05-nél kisebb, akkor az
adott változónak a függő változóra vonatkozó parciális hatása statisztikailag is igazolható). A téma
iránt érdeklődő hallgatóknak ajánljuk a témával részletesen foglalkozó irodalmak közül Gary Koop:
Közgazdasági adatok elemzés c. könyvét (Budapest: Osiris Kiadó, 2008).
Elemzéseinek igazolták, hogy statisztikailag igazolható összefüggés van az abraktakarmány
mennyisége és a tejtermelés alakulása között. A pótlólagosan megetetett abraktakarmány 1 kg-ja –
nagy valószínűséggel – 2,025 és 2,891 liter közötti értékkel növeli a tejtermelést (átlagosan 2,46
literrel).
1.4. Az eltérések számszerűsítésének módszerei
Mint az az elméleti jegyzet keretei között tárgyalásra került, mindhárom eltérések számszerűsítésére
használható módszer (a láncbehelyettesítés, az abszolút különbözetek és a százalékos különbözetek
módszere) ugyanarra az eredményre vezet. A levezetésekből ez paraméteresen is belátható volt. A
következőkben egy példán keresztül kövessük végig a módszerek alkalmazását, és vizsgáljuk meg a
kapott eredményt.
5. FELADAT
Egy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó üzem egyik ágazatáról rendelkezésre álló bázis- és
tárgyidőszaki információkat az 1.9. táblázat foglalja össze.
1.9. táblázat. Bázis- és tárgy időszaki információk egy növénytermesztési ágazatról
Megnevezés Jelölés Mértékegység Bázisidőszak Tárgyidőszak

Kapacitás k hektár, ha 50 45
Hozam (termékmennyiség) Q tonna, t 225 157,5
Termelési érték TÉ eFt 4.500 4.095
Összes termelési költség R eFt 3.600 3.465
17
Feladat: Vizsgálja meg, hogyan változott a vizsgált ágazat jövedelme (J) bázis-tárgy időszaki
relációban? Az egyes tényezők változásának mekkora számszerűsíthető hatása volt a jövedelem
változására?
FELADAT MEGOLDÁSA:
Az elemző feladata: terv–tény elemzés során a jövedelemváltozás okainak számszerűsítése a

láncbehelyettesítés, az abszolút- és százalékos különbözetek módszere alkalmazásával.
Számszerűsítendő hatások: Mi változott?
 Kapacitás (k);
 Fajlagos (területegységre vetített) hozam (vagy másként produktivitás) (q);
 Egységár (p);
 Fajlagos (termékegységre vetített) termelési önköltség (r).
A hatások számszerűsítésének menete:
1. lépés: az alapösszefüggés felállítása, a jövedelem keletkezését befolyásoló tényezőkre bontása.

A jövedelem felírható:
J  TÉ  R  k * q * p  k * q * r  k * q *  p  r  [ Ft ]
vagy J  k * q * p  k * r k [ Ft ]
ahol:
J = összes jövedelem [Ft];
TÉ = termelési érték [Ft];
R = termelési költség, ráfordítás [Ft];
k = kapacitás-jellemző [ha];
q = produktivitás, termelékenység jellemző [t/ha];
p = termékegység értékesítési ára [Ft/t];
r = termékegységre jutó termelési költség [Ft/t];
rk = területegységre jutó termelési költség [Ft/ha]
2. lépés: Az összefüggésben meghatározott hatótényezők számítása az alapadatokból (1.10.

táblázat)
3. lépés: A jövedelemváltozás okainak számszerűsítése láncbehelyettesítés módszerével
(i) Termelési érték változása

Tervezett termelési érték (TÉ0):
t eFt
TÉ 0  k 0 * q 0 * p 0  50 ha * 4 , 5 * 20  4 . 500 [eFt]
ha t
18
Tényleges termelési érték (TÉ1):
t eFt
TÉ 1  k 1 * q 1 * p 1  45 ha * 3 , 5 * 26  4 . 095 [eFt]
ha t
Termelési érték változása (TÉ):

 TÉ  TÉ 1  TÉ 0  4 . 095  4 . 500   405 [eFt]
Termelési érték változásainak okai
1) Kapacitásváltozás hatása paraméteresen:
 TÉ k  k1 * q 0 * p 0  k 0 * q 0 * p 0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt t eFt
 TÉ k  45 ha * 4 , 5 * 20  50 ha * 4 , 5 * 20   450 [eFt]
ha t ha t
1.10. táblázat. Kiegészítő számítások az eltérések számszerűsítéséhez
Teljesítés
Megnevezés Jelölés Mértékegység Bázis0 Tárgy1
(%)
Alapadatok
Kapacitás k ha 50 45 90,00
Hozam (termékmennyiség) Q t 225 157,5 70,00
Termelési érték TÉ eFt 4.500 4.095 91,00
Összes termelési költség R eFt 3.600 3.465 96,25
Számított értékek
Produktivitás q t/ha 4,5 3,5 77,78
Értékesítési ár p eFt/t 20 26 130,00
Fajlagos termelési érték t eFt/ha 90 91 101,11
Termékegységre jutó
r eFt/t 16 22 137,50
termelési költség
Területegységre jutó
rk eFt/ha 72 77 106,94
termelési költség
Fedezeti hozzájárulás f eFt/t 4 4 100,00
Területegységen
fk eFt/ha 18 14 77,78
megtermelt jövedelem
Összes jövedelem (fedezeti
J eFt 900 630 70,00
összeg)
Jövedelemváltozás eFt -270
19
2) Produktivitás változásának hatása paraméteresen:
 TÉ q  k1 * q1 * p 0  k1 * q 0 * p 0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt t eFt
 TÉ q  45 ha * 3 , 5 * 20  45 ha * 4 , 5 * 20   900 [eFt]
ha t ha t
3) Árváltozás hatása paraméteresen:
 TÉ p  k1 * q1 * p1  k1 * q1 * p 0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt t eFt
 TÉ p  45 ha * 3 , 5 * 26  45 ha * 3 , 5 * 20   945 [eFt]
ha t ha t
Termelési érték változását befolyásoló tényezők eredő hatása:
Hatás mértéke
Tényező
(eFt)
Kapacitás változása -450
Produktivitás változása -900
Árváltozás +945
Hatások eredője (fentiek összege) -405
(ii) Termelési költség változása

A termelési költséget tervezhetjük termékegységre, illetve gyakrabban kapacitásegységre
vetítve. Ennek megfelelően a hatás számszerűsítése eltér.
(A) Termelési költség változását befolyásoló hatások számszerűsítése, ha a termelési költség

termékegységre vetítve került tervezésre.
Tervezett termelési költség (R0):

eFt
R 0  k 0 * q 0 * r 0  50 ha * 4 , 5 ha * 16  3 . 600 [eFt]
t
Tényleges termelési költség (R1):

t eFt
R 1  k 1 * q 1 * r1  45 ha * 3 , 5 * 22  3 . 465 [eFt]
ha t
20
Termelési költség változása (R)
 R  R 1  R 0  3 . 465  3 . 600   135 [eFt]
Termelési költség változásának okai

 R k  k 1 * q 0 * r0  k 0 * q 0 * r0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt t eFt
 R k  45 ha * 4 , 5 * 16  50 ha * 4 , 5 * 16   360 [eFt]
ha t ha t
 R q  k 1 * q 1 * r 0  k 1 * q 0 * r 0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt t eFt
 R q  45 ha * 3 , 5 * 16  45 ha * 4 , 5 * 16   720 [eFt]
ha t ha t
3) Fajlagos (termékegységre vetített) termelési költség (önköltség) változás hatása paraméteresen:
 R r  k 1 * q 1 * r1  k 1 * q 1 * r0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt t eFt
 R r  45 ha * 3 , 5 * 22  45 ha * 3 , 5 * 16   945 [eFt]
ha t ha t
Termelési költség változását befolyásoló tényezők eredő hatása:
Hatás mértéke
Tényező
(E Ft)
Önköltség változás +945
Hatások eredője -135
21
(B) Termelési költség változását befolyásoló hatások számszerűsítése, ha a termelési költség
kapacitásegységre vetítve került tervezésre:
Termelési költség változásainak okai
 R k  k 1 * r k 0  k 0 * r k 0 [eFt]
Behelyettesítve:
eFt eFt
 R k  45 ha * 72  50 ha * 72   360 [eFt]
ha ha
2) Kapacitásegységre vetített termelési költség változás hatása paraméteresen:
 R r  k 1 * r k 1  k 1 * r k 0 [eFt]
Behelyettesítve:
eFt eFt
 R r  45 ha * 77  45 ha * 72   225 [eFt]
ha ha
Tényező Hatás mértéke (eFt)

Termelési költség változása kapacitásegységre +225
Jövedelemváltozás (J) számszerűsítése.

Termelési érték változása (TÉ) -405
Termelési költség változása (R) -135
Jövedelemváltozás (J=TÉ – R) -270
A számításokat az 1.11. táblázat foglalja össze
1.11. táblázat. Összefoglaló táblázat a láncbehelyettesítés módszeréhez
22
Mérték Hatótényező
Megnevezés Bázis Tárgy
egység Kapacitás Produktivitás Ár Önköltség
Kapacitás ha 50 45 45 45 45 45
Produktivitás t/ha 4,5 3,5 4,5 3,5 3,5 3,5
Ár eFt/t 20 26 20 20 26 26
Önköltség eFt/t 16 22 16 16 16 22
Termelési érték eFt 4.500 4.095 4.050 3.150 4.095 (4.095)*
Tényező hatása eFt -405 -450 -900 +945 -*
Termelési költség eFt 3.600 3.465 3.240 2.520 (2.520)* 3.465
Tényező hatása eFt -135 -360 -720 -* +945
Jövedelem eFt 900 630 810 630 1.575 630
Tényező hatása eFt -270 -90 -180 +945 -945
* a tényező az adott számítási lépésben nincs hatással a célérték változására
4. lépés: Jövedelemváltozás okainak számszerűsítése abszolút különbözetek módszerével
(i) Termelési érték változása (egyezik a láncbehelyettesítés módszerénél leírtakkal)

Tervezett termelési érték (TÉ0):
t eFt
TÉ 0  k 0 * q 0 * p 0  50 ha * 4 , 5 * 20  4 . 500 [eFt]
ha t
Tényleges termelési érték (TÉ1):

t eFt
TÉ 1  k 1 * q 1 * p 1  45 ha * 3 , 5 * 26  4 . 095 [eFt]
ha t
Termelési érték változása (TÉ):

 TÉ  TÉ 1  TÉ 0  4 . 095  4 . 500   405 [eFt]
Termelési érték változásainak okai
 TÉ k   k * q 0 * p 0  k 1  k 0  * q 0 * p 0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt
 TÉ k   45  50  ha * 4 , 5 * 20   450 [eFt]
ha t
23
 TÉ q  k 1 *  q * p 0  A1 *  q 1  q 0  * p 0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt
 TÉ q  45 ha *  3 , 5  4 , 5  * 20   900 [eFt]
ha t
3) Árváltozás hatása paraméteresen:
 TÉ p  k1 * q1 *  p  k1 * q1 *  p1  p 0  [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt
 TÉ p  45 ha * 3 , 5 *  26  20    945 [eFt]
ha t
Termelési érték változását befolyásoló tényezők eredő hatása (egyezően a láncbehelyettesítés

módszerénél kapottakkal):

Árváltozás +945
(ii) Termelési költség változása

A termelési költséget tervezhetjük termékegységre, illetve gyakrabban kapacitásegységre
vetítve. Ennek megfelelően a hatás számszerűsítése eltér.
(A) Termelési költség változását befolyásoló hatások számszerűsítése, ha a termelési költség

termékegységre vetítve került tervezésre.
Tervezett termelési költség (R0):

eFt
R 0  k 0 * q 0 * r 0  50 ha * 4 , 5 ha * 16  3 . 600 [eFt]
t
Tényleges termelési költség (R1):
t eFt
R 1  k 1 * q 1 * r1  45 ha * 3 , 5 * 22  3 . 465 [eFt]
ha t
Termelési költség változása (R)
 R  R 1  R 0  3 . 465  3 . 600   135 [eFt]
24
 R k   k * q 0 * r0   k 1  k 0  * q 0 * r0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt
 R k   45  50  ha * 4 , 5 * 16   360 [eFt]
ha t
 R q  k 1 *  q * r 0  k 1 *  q 1  q 0  * r 0 [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt
 R q  45 ha *  3 , 5  4 , 5  * 16   720 [eFt]
ha t
3) Fajlagos (termékegységre vetített) termelési költség (önköltség) változás hatása paraméteresen:
 R r  k 1 * q 1 *  r  k 1 * q 1 *  r1  r0  [eFt]
Behelyettesítve:
t eFt
 R r  45 ha * 3 , 5 *  22  16    945 [eFt]
ha t
Termelési költség változását befolyásoló tényezők eredő hatása (egyezően a láncbehelyettesítés

módszerénél kapott eredménnyel):

Produktivitás változás -720
Önköltség változás +945
(B) Termelési költség változását befolyásoló hatások számszerűsítése, ha a termelési költség

kapacitásegységre vetítve került tervezésre.
 R k   k * rk 0   k 1  k 0  * rk 0 [Ft]
Behelyettesítve:
25
eFt
 R k   45  50  ha * 72   360 [eFt]
ha
2) Kapacitásegységre vetített termelési költség változás hatása paraméteresen:
 R r  k 1 *  rk  k 1 *  rk 1  rk 0  [eFt]
Behelyettesítve:
eFt
 R r  45 ha *  77  72    225 [eFt]
ha

Termelési költség változása kapacitásegységre +225
Jövedelemváltozás (J) számszerűsítése
 J   TÉ   R   405    135   270 [eFt], illetve táblázatban összefoglalva:

Termelési érték változása (TÉ) -405
Termelési költség változása (R) -135
Jövedelemváltozás (J=TÉ – R) -270
A számítások eredményeit az 1.12. táblázat foglalja össze.
5. lépés: Jövedelemváltozás okainak számszerűsítése a százalékos különbözetek módszerének

alkalmazásával
Termelési érték változás okai:
Kapacitás változása:
k1 45 ha
k%  * 100  * 100  90 , 00 [%]
k0 50 ha
A változás hatása:
k %  100  90 , 00  100 , 00 
 TÉ k%  * TÉ 0  * 4 . 500   450 [eFt]
100 100
26
1.12. táblázat. Összefoglaló táblázat az abszolút különbözetek módszeréhez
Mérték- Hatótényező
Megnevezés Bázis Tárgy
egység
Kapacitás Produktivitás Ár Önköltség
Kapacitás ha 50 45 -5 45 45 45
Produktivitás t/ha 4,5 3,5 4,5 -1,0 3,5 3,5
Ár eFt/t 20 26 20 20 +6 -
Önköltség eFt/t 16 22 16 16 - +6
Termelési érték eFt 4.500 4.095 - - - -
Tényező hatása eFt -405 -450 -900 +945 -
Termelési költség eFt 3.600 3.465 - - - -
Tényező hatása eFt -135 -360 -720 - +945
Jövedelem eFt 900 630 - - - -
Tényező hatása eFt -270 -90 -180 +945 -945
A produktivitás változás hatása a termelési értékre megváltozott kapacitás, változatlan ár mellett:

t
45 ha  3 , 5
k1 q1 ha 157 , 5 t
Q%  * * 100  * 100  * 100  70 , 00 [%]
k0 q0 t 225 t
50 ha  4 , 5
ha
Q %  k%   70 , 00  90 , 00 
 TÉ Q%  * TÉ 0  * 4 . 500   900 [eFt]
100 100
Az árváltozás hatása a termelési értékre megváltozott kapacitás és termelékenység mellett:
TÉ 1 4 . 095 eFt
TÉ %  * 100  * 100  91 , 00 [%]
TÉ 0
4 . 500 eFt
TÉ %  Q%   91 , 00  70 , 00 
 TÉ T%  * TÉ 0  * 4 . 500  945 [eFt]
100 100
A termelési költség változását előidéző hatások számszerűsítése:
A kapacitás változásának hatása a termelés költségeire (változatlan fajlagos ráfordítás esetén):
27
k1 45 ha
k%  * 100  * 100  90 , 00 [%] (egyezően a termelési érték változására gyakorolt
k0 50 ha
hatásával).
k %  100  90 , 00  100 , 00 

Rk%  * TÉ 0  * 3 . 600   360 [eFt]
100 100
A kapacitásegységre vetített fajlagos termelési költség változásának hatása az összes termelési

költségre (a megváltozott termőterület nagyságra vonatkoztatva):
eFt
77
k1 rk 1 45 ha t
Rk%   * 100  *  100  96 , 25 [%]
k0 rk 0 50 ha eFt
72
t
R k %  k%  96 , 25  90 , 00 
Rr%  * R0  * 3 . 600   225 [eFt]
100 100
Ha a termelési költség változását a tervezés a termékegységre vetített fajlagos költség (önköltség)
változására vizsgáljuk, akkor az utóbbi tényező hatása tovább bontható a termelékenység változás
és az önköltségváltozás hatásaira. Ekkor a számítás a következőképpen történik:
A termelékenység változás hatása a termelési költségek változására:
t
3 ,5
k1 q1 45 ha ha
Q%  * * 100  * * 100  70 , 00 [%] (egyezően a termelési érték
k0 q0 50 ha t
4 ,5
ha
változására gyakorolt hatásával).
Q %  k%   70 , 00  90 , 00 
Rq%  * R0  * 3 . 600   720 [eFt]
100 100
1.13. táblázat. A százalékos különbözetek módszere eredményeinek összefoglalása
28
Mérték- Teljesítés Tényező hatása Változás hatása
Megnevezés
egység (%) (%) (eFt)
Termelési érték változása
Kapacitás változása ha 90,00 90,00-100,00= -10,00 -450
Produktivitás változása t/ha 70,00 70,00- 90,00= -20,00 -900
Árváltozás hatása eFt/t 91,00 91,00- 70,00=+21,00 +945
Termelési érték változása eFt 91,00 -9,00 -405
Termelési költség változása (kapacitásegységre vetített fajlagos költségek változását
vizsgálva)
Kapacitás változása ha 90,00 90,00-100,00= -10,00 -360
Kapacitásegységre vetített eFt/ha 96,25 96,25- 90,00=+ 6,25 +225
termelési költség változása
Termelési költség változása eFt 96,25 -3,75 -135
Termelési költség változása (termékegységre vetített fajlagos költségek (önköltség)
változását vizsgálva)
Kapacitás változása ha 90,00 90,00-100,00= - 10,00 -360
Produktivitás változása t/ga 70,00 70,00- 90,00= - 20,00 -720
Önköltség változása eFt/t 96,25 96,25- 70,00= +26,25 +945
Termelési költség változása eFt 96,25 -3,75 -135
Jövedelemváltozás eFt -270
A kapacitásegységre vetített termelési költség (önköltség) változás hatása a termelési költségre:
t eFt
3 ,5 22
k1 q1 r1 45 ha ha t
R%  * * * 100  * * * 100  96 , 25 [%]
k0 q0 r0 50 ha t eFt
4 ,5 16
ha t
R %  Q%   96 , 25  70 , 00 
Rr%  * R0  * 3 . 600   945 [eFt]
100 100
Az eredmények szöveges értékelése

 A kapacitás változása (csökkenése) az előállított termelési értéket 450.000 Ft-tal csökkentette,
ugyancsak csökkent a termelési ráfordítások összege, 360.000 Ft-tal. Ezek együttes hatására a
jövedelem 90.000 Ft-tal csökkent.
29
 A termelékenység csökkenés következtében a termelési érték 900.000 Ft-tal, a termelési költség
pedig 720.000 Ft-tal csökkent, együttes hatásuk a jövedelem 180.000 Ft-os csökkenését okozták.
 Az értékesítési ár növekedése a tervezetthez képest kedvezően hatott a jövedelem alakulására,
mert hatására 945.000 Ft-tal nőtt a termelési érték, ennyivel javult a termelés jövedelmezősége
is ennek a tényezőnek a hatására.
 A termelési költség növekedése 945.000 Ft volt, amely rontotta a termelés jövedelmezőségét. A
termelési érték növekedés kedvező hatását a vele számszerűleg egyező költségnövekedés
kioltotta, így a két tényező együttesen nem változtatta meg a termékelőállítás jövedelmezőségét.
30
2. Termelési szerkezet, termékösszetétel elemzése
1. FELADAT
Példa a gyártmány-karakterisztikán alapuló egyszerű programozási feladatra.
Maximalizálja az 500 ha vetésterülettel rendelkező mezőgazdasági vállalkozás szántóföldi

növénytermelésből származó fedezeti összegét! A gazdaság jelenlegi vetésszerkezetéről és a
termelésről a következő adatok ismertek (2.1. táblázat):
2.1. táblázat. Alapinformációk az egyszerű programozási feladathoz

Tervezett A növény
Tervezett Jelenlegi Várható
területegységre maximális aránya
Megnevezés értékesítési vetés- átlagos
vetített termelési a vetés-
egységár szerkezet hozam
költség szerkezetben
(Ft/ha) (Ft/t) (ha) (t/ha) (%)
Őszi búza 160.000 45.000 130,0 5,0 45
Őszi árpa 150.000 40.000 95,0 4,0 45
Kukorica 200.000 38.000 200,0 8,0 45
Napraforgó 180.000 90.000 70,0 3,0 20
Sárgarépa (konzerv) 720.000 43.000 5,0
20,0 15
Sárgarépa (konyhakész) 720.000 102.000 0,0
További információk:
 A gazdaságban a saját előállítású takarmányból a felhasználás:
- őszi búza: 40 t
- őszi árpa 300 t
- kukorica 400 t
 A gazdaságnak szerződése van egy konzervgyárral 100 t konzerv sárgarépa szállítására. Az
előzetes információ alapján a konzervgyár legfeljebb további 150 t sárgarépát vásárol fel
szerződés nélkül a vállalkozástól.
 Kiskereskedelmi forgalomba hozható konyhakész sárgarépa értékesítésére is van lehetőség.
Az értékesíthető mennyiség 180 t. A 2 kg-os egységcsomagok kiszerelési többletköltsége
(csomagolóanyag, élőmunka, tárolás) 100 Ft/csomag, tisztítási, tárolási tömegveszteség 10%.
Az elemző feladata, hogy meghatározza az optimális, azaz maximális fedezetet biztosító termelési
szerkezetet és kiszámítsa, hogy mekkora többlet fedezeti összeg érhető el az optimalizált termelési
szerkezetre történő átállással, továbbá értékelje az átállásban rejlő kockázatokat.
A FELADAT MEGOLDÁSA:
A megoldás algoritmusa és a kapott eredmények a 2.2. táblázatban találhatók.
31
32
2.2. táblázat. Az egyszerű programozási feladat megoldása
A B C ED F G H
Sárgarépa Sárgarépa
Sorszám Megnevezés Mértékegység Őszi búza Őszi árpa Kukorica Napraforgó
(konzerv) (konyhakész)
1. Eladási ár Ft/t 45.000 40.000 38.000 90.000 43.000 102.000
2. Közvetlen önköltség Ft/t 32.000 37.500 25.000 60.000 36.000 90.000
3. Fajlagos erőforrás-igény ha/t 0,2 0,25 0,125 0,333 0,05 0,056
A termelés
4. - minimuma t 40 300 400 0 100 0
- maximuma t 1.125 900 1.800 300 250 180
5. Termék szintű fedezet Ft/t 13.000 2.500 13.000 30.000 7.000 12.000 Erőforrás-mérleg
6. Gyártmány-karakterisztika Ft/ha 65.000 10.000 104.000 90.000 140.000 216.000 Összesen Maradék
7. Jövedelmezőségi sorrend - V. VI. III. IV. II. I. 500
Erőforrás-igény: a minimum
8. ha 8 75 50 0 5 0 138 362
mennyiség termeléséhez
Erőforrás-igény: Sárgarépa
9. ha 10 10 352
(konyhakész)
Erőforrás-igény: Sárgarépa
10. ha 7,5 7,5 344,5
(konzerv)
11. Erőforrás-igény: Kukorica ha 175 175 169,5
12. Erőforrás-igény: Napraforgó ha 100 100 69,5
13. Erőforrás-igény: Őszi búza ha 69,5 69,5 0
Összesen
14. ha 77,5 75 225 100 12,5 10 500 0
(Optimális vetésszerkezet)
15. Optimális termelési szerkezet t 387,5 300 1.800 300 250 180 - -
16. Jelenlegi vetésszerkezet ha 130 95 200 70 5 0 500 -
17. Vetésszerkezet változása ha -52,5 -20 25 30 7,5 10 0 -
18. Fedezet változása E Ft -3.412,5 -200 2.600 2.700 1.050 2.160 - -
19. Üzemi szintű fedezet változása E Ft 4.897,5 - -
Megjegyzések a számításokhoz:
1. A 2. sorban a közvetlen fajlagos önköltség meghatározása a tervezett területegységre
vetített termelési költség és a várható átlagos hozam hányadosaként történik.
2. A 2. sor F oszlopában a konyhakész sárgarépa közvetlen önköltségének meghatározása
során a következő korrekciók szükségesek:
 Miután 10%-os tisztítási és tárolási veszteség jellemzi ezt a terméket, 1 t áru
értékesítéséhez 1/0,9= 1,1111 t mennyiség előállítási költségével kell számolnunk
(1,11111 * 36.000 Ft/t = 40.0000 Ft/t). Más megközelítésben az 1 hektárra jutó
termelési költséget 20 t * 0,9 = 18 t mennyiségre kell visszaosztanunk
(720.000 Ft/ha / 18 t/ha = 40. 000 Ft/t). Vagyis 1 t konyhakész sárgarépa
előállítási önköltsége így: 40.000 Ft/t.
 Az értékesítéshez kapcsolódó kiszerelési költségek alakulása: 1 t = 1.000 kg =
500 csomag * 2 kg/csomag, ami 500 csomag * 100 Ft/csomag = 50.000 Ft, vagyis
50.000 Ft/t.
 Mindez összesen: 40.000 Ft/t + 50.000 Ft/t = 90.000 Ft/t közvetlen önköltséget
jelent.
3. A fajlagos erőforrás-igény (3. sor), vagyis az egységnyi (1 t) termelés erőforrás-igénye a
várható átlagos hozamok reciprokjaként került meghatározásra.
4. A 3. sor F oszlopában, tekintettel a 10%-os veszteségre, az igény-meghatározás a
következőképp történt: 1 ha / 18 t = 0,056 ha/t.
5. A 4. sor A, B és C oszlopaiban a minimális termelés nagyságát a saját takarmány-igény
mértéke adja, míg az E oszlopban a megkötött szerződés. Miután a konyhakész
sárgarépa értékesítése csak lehetőség, erre vonatkozóan nincs kötelező minimum,
hasonlóan a D oszlophoz (napraforgó). A maximum értékek az A, B, C és D
oszlopokban a vetésszerkezeti maximális arányokból és a várható átlagos hozamokból
kerültek kiszámításra. Mindez az A oszlopban található őszi búza példáján a
következőképp történt: a 45%-os maximális vetésszerkezeti arány alapján (500 ha *
0,45) 225 ha vethető összesen őszi búzából, ami az 5 t/ha várható átlagos hozam szerint
(225 ha * 5 t/ha) 1.125 t őszi búza termelést tesz lehetővé maximálisan. Az E és F
oszlopokban kettős korlát is megjelenik, mégpedig az együttes 15%-os vetésszerkezeti
arány, valamint a piac felvevő-képessége. Meg kell vizsgálnunk, hogy melyik jelenti a
szűkebb keresztmetszetet: a 15%-os maximális területi arány 75 ha területen teszi
lehetővé sárgarépa termesztését, ami (75 ha * 20 t/ha) 1.500 t sárgarépa megtermelését
biztosíthatja. Ebből a konzervipar 250 t mennyiséget vesz fel maximálisan, míg a
konyhakész sárgarépa értékesítéséhez bruttó 200 t mennyiség kellhet (180 t / 0,9), ami
összesen 450 t. Tehát a piaci igények felülről korlátozzák a két termék termelését.
6. A termékszintű fedezet meghatározása az eladási ár és a közvetlen önköltség
különbözeteként.
7. A 8. sorban a kötelezően termelendő mennyiségek erőforrás-felhasználásai kerültek
feltüntetésre, amelyek meghatározásához a termelés minimális értékeit összeszoroztuk a
fajlagos erőforrás-igényekkel. A G oszlopba ezen tételek összege került, míg az F-be a
maradék erőforrás (500 ha – 138 ha = 362 ha), ami már az egyes termékek
jövedelmezőségi viszonya alapján kerül felosztásra.
34
8. A 10. sor E oszlopa: A piac által felvenni képes mennyiség 250 t, melyből már 100 t
erőforrás-lekötése figyelembevételre került, a fennmaradó, szerződés nélkül a
konzervgyár felé értékesíthető mennyiség, vagyis 150 t pedig (150 t * 0,05 ha/t) 7,5 ha
igénnyel bír.
9. A 13 sor A oszlopában lévő őszi búza ágazat esetében a kötelező volumenen túl
lehetőség lenne még (1.125 t – 40 t) 1.085 t búza megtermelésére – tekintettel a
vetésváltási korlátokra –, amely mennyiségnek 217 ha igénye van. Miután már nem áll
rendelkezésre ekkora kapacitás, csupán 69,5 ha, ez az érték kerül a cellába.
10. A 14. sorban ágazatonként összegzésre kerülnek az erőforrás-felhasználások, amelyek
egyben megadják az optimális vetésszerkezetet is.
11. A 15. sorban az optimális vetésszerkezetből visszaszámítással meghatározva az egyes
termékek mennyiségeit, megkapjuk a vállalkozás optimális termelési szerkezetét.
12. Az optimalizálással elérhető üzemi szintű fedezeti többlet meghatározása két módon is
lehetséges: vagy a jelenlegi és az optimális termelési szerkezet, vagy a jelenlegi és az
optimális vetésszerkezetek összevetésén keresztül. Jelen példánkban mi az utóbbi
mellett döntöttünk.
13. A 17. sorban ágazatonként meghatároztuk az optimális és a jelenlegi vetésterületek
különbségeit. A 18. sorban pedig a vetésterület változásának üzemi fedezetre gyakorolt
hatásai kerültek számszerűsítésre, a területváltozás és a gyártmánykarakterisztikák
szorzataként.
14. A 19. sorban, összegezve az egyes ágazatok fedezeti összegének változásait, megkapjuk
az üzemi szintű fedezet változását.
Az optimalizált termelési szerkezetre történő átállásban rejlő kockázatok értékelésére
A termelési szerkezetben rejlő kockázat vizsgálata során elsőként az egyes ágazatok súlyát,
illetve azok változását vizsgáljuk az üzemi szintű fedezetben (2.1. ábra).
100%
80%
60%
40%
20%
0%
Jelenlegi (FH= 37.200 E Ft) Optimalizált (FH= 43.097,5 E Ft)
Őszi búza Őszi árpa Kukorica Napraforgó Sárgarépa (konzerv) Sárgarépa (konyhakész)
2.1. ábra. Az egyes ágazatok súlya az üzemi szintű fedezetben a jelenlegi és az

optimalizált termelési szerkezet esetén
A grafikus elemzés a diverzifikáltabb szerkezet okán az optimalizált struktúra alacsonyabb

kockázatát mutatja. Ugyanakkor kockázati faktorként meg kell említeni a kukorica ágazat
35
közel 55%-os részarányát az üzemi fedezetben, ami különösen aszályos években okozhat
problémát.
A kockázat minősítésére Herfindahl-típusú indikátorok is számíthatók. A jelenlegi szerkezet

koncentráltsága:
n
  fh % 0 i 
2 2 2 2 2 2 2
H 0   0 . 23  0 . 03  0 . 56  0 . 17  0 . 02  0 . 00  0 . 39
i 1
Az optimalizált szerkezet koncentráltsága:

n
  fh % 1 i 
2 2 2 2 2 2 2
H1   0 . 12  0 . 02  0 . 56  0 . 21  0 . 04  0 . 05  0 . 37
i 1
A számított index-értékek is megerősítik azt a korábbi tapasztalatot, hogy az optimalizált

termelési szerkezet alacsonyabb koncentráltságú a fedezet szempontjából, ami vélhetően
alacsonyabb kockázatot is jelent.
A sárgarépa ágazat fedezeti pont elemzése
Némi egyszerűsítést feltételezve, tegyük fel, hogy a konzervipar számára szánt sárgarépa
betakarításához egy speciális célgépre van szüksége az üzemnek, ami nettó beszerzési ára
7.000 eFt. A betakarítógép kizárólag konzerv sárgarépa betakarítására használható. Lineáris
leírás mellett az eszközt 7 évig tervezik használni.
Minden más tényezőtől eltekintve, az elemző feladata annak megállapítása, hogy a piaci
korlátok miatt jelentkező 12,5 hektáros sárgarépa ágazati méret elegendő-e a nyereséges
gazdálkodáshoz.
A fedezeti méret meghatározásához használatos összefüggés:

állandó költségek
A fedezeti pont termelési volumene (QFP) =
egységár  egy egység változó költsége
Jelen példánkban az ágazat szempontjából figyelembe veendő állandó költség (amortizációs

költség) éves nagysága: 7.000 eFt / 7 év = 1.000 eFt/év.
A nevezőben pedig a sárgarépa-ágazat fedezeti hozzájárulása (20 t/ha * 43.000 Ft/t –

720.000 Ft/ha), vagyis 140 eFt kerül, ennek megfelelően:
1 . 000 eFt
A fedezeti pont termelési volumene (QFP) =  7 ,14 ha
140 eFt / ha
36
A kapott eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált esetben a sárgarépa ágazat fedezeti mérete
7,14 hektár, vagyis az optimális vetésszerkezetben szereplő 12,5 hektáros ágazati méret
elegendő a nyereséges gazdálkodáshoz. Adott méret mellett az ágazat (12,5 ha * 140 eFt = )
1.750 eFt állandó költség megléte esetén lenne fedezeti pontban.
A rendelkezésre álló információk alapján, amennyiben a mezőgazdasági vállalkozás
maximalizálni akarja a profitját, a következő vetésszerkezet megvalósítása a célszerű: 77,5 ha
őszi búza, 75 ha őszi árpa, 225 ha kukorica, 100 ha napraforgó, valamint 22,5 ha sárgarépa,
amelyből 10 ha-nyi termés konyhakész termékként, míg 12,5 ha konzervgyári feldolgozásra
kerül értékesítésre. A jelenleg alkalmazott termelési szerkezetről való áttérés üzemi szinten
4.897,5 eFt-tal magasabb fedezet realizálását teszi lehetővé, ráadásul alacsonyabb kockázat
mellett. További szakmai érvként jelentkezik az átállás mellett, hogy a konzerv sárgarépa
speciális igénye miatt jelentkező többlet-beruhás költségeinek fedezésére az ágazati méret
elegendő a fedezeti pont eléréséhez. Tekintettel a fentiekre, javasolt az optimalizált termelési
szerkezetre történő átállás.
37
3. Az értékesítés elemzése
1. FELADAT
Példa az önköltség-kalkuláción alapulón alapuló árképzésre, árelemzésre (ipari példa).
A vállalkozás szerződés-előkészítés során árajánlatot készít C profilból csavarkötésekkel

szerelt vázszerkezetek előállítására. Az árajánlat a vállalkozás önköltség-számítási
szabályzata szerint készül. Az árkalkulációhoz a következő műszaki és piaci információk
állnak rendelkezésre (3.1. táblázat):
3.1. táblázat. Anyagfelhasználás az anyag-felhasználási (másként anyag-) jegyzék

alapján
Anyag megnevezése Bruttó norma Nettó norma Egységár
(kg/db) (kg/db) (Ft/kg)
Hidegen hajlított C profil 32 30 1.200
(db/egység) (db/egység) (Ft/db)
M10x45 hatlapfejű csavar 120 120 18
M10 hatlapú anya 120 120 10
M10 külső fogazatú alátét 120 120 3
Forrás: saját összeállítás
További információk: A képződő hulladék 120 Ft/kg-ért értékesíthető. Külön felszámított

szállítási és rakodási költség a bruttó anyagköltség 5%-a.
A műveleti utasítás szerint egy termékegység:

 munkanormája 6,5 óra/egység,
 a munka bértétele 500 Ft/óra,
 a bért terhelő járulékok összesen a bér 42%-a
 gépi időszükséglet:
 daraboló gép:
 1,2 gépóra/egység,
 tervezett fajlagos gépköltség 2.000 Ft/óra;
 fúrógép:
 2 gépóra/egység,
 tervezett fajlagos gépköltség 1.200 Ft/óra;
A vállalkozás a gyártáshoz az elektromos csavarhúzó készüléket bérli, a termékegységre

felosztott bérleti díj 200 Ft. A speciális gyártóeszközök tervezett leírása 400 Ft/termékegység.
A minimálisan elvárt fedezet: 35%.
38
Az elemző feladata:
1) az ajánlati ár számszerűsítése,
2) az ajánlati ár meghatározása különbözeti kalkulációval, ha a tervezett hidegen hajlított C
profil helyett C szelvényt használnak, aminek a bruttó anyagnormája 28 kg/egység,
kihozatali normája megegyezik a helyettesített anyagéval. Egységára 1.000 Ft/kg. A
megmunkálási idő (munkanorma) 7,5 óra/egység, a daraboló gép időlekötése pedig
1,6 óra/egységre nő. A képződő hulladék 120 Ft/kg-ért értékesíthető.
FELADAT MEGOLDÁSA
A feladat megoldását a 3.2. táblázat tartalmazza.
Megjegyzés-1: Hulladékmegtérülés = bruttó norma – nettó norma = 32 kg – 30 kg = 2 kg
Megjegyzés-2:
közvetlen önköltség
bruttó fedezet  kalkulált ajánlati ár  elvárt fedezet   elvárt fedezet
1  elvárt fedezet
Az adott feltételek mellett kalkulált ajánlati ár 83.060 Ft. A különbözeti kalkulációval
meghatározott ár pedig 14.429 Ft-tal kevesebb, azaz 68.631 Ft.
2. FELADAT
Példa a mezőgazdasági termékek önköltség-kalkulációjára (növénytermesztés).
Egy növénytermesztő üzem őszi búza ágazatáról a következő információk ismertek:

Vetésterület 500 hektár
Termelt főtermék (búza) 3.000 tonna
Melléktermék (szalma) visszadolgozásra kerül
Főtermék termésátlaga 6 t/ha
További információk:
Az üzem hektáronként átlagosan 270 kg vetőmagot vetett. A teljes vetett mennyiségből 50 t

saját termelésű vetőmag volt, aminek a közvetlen önköltsége 70 eFt/t, a fennmaradó részt
pedig vásárolta 85.000 Ft/t áron.
A vállalkozás tápanyag-utánpótlás keretében 100 t ammónium-nitrátot és 100 t NPK (15-15-

15) komplex műtrágyát jutatott ki az 500 ha búzaterületre. Beszerzési árak: ammónium-nitrát:
130 eFt/t, míg a komplex: 180 eFt/t. Az őszi búza növényvédelmére 5.500 eFt értékben
használt fel növényvédő és hozamfokozó szereket a vállalkozás. Az ágazat egyéb
anyagköltsége pedig 1.000 eFt volt.
39
3.2. táblázat. A költségkalkuláció táblázatban összefoglalva
Előkalku- Külön- Kalkulált
Költségtényező láció bözet új érték
(Ft) (Ft) (Ft)
1. Közvetlen anyagjellegű ráfordítás
C profil 32 kg*1.200 Ft/kg 38.400 -38.400
C szelvény 28 kg*1.000 Ft/kg +28.000 28.000
a) közvetlen anyagköltség M10 csavar 120 db*18 Ft/db 2.160 2.160
M10 anya 120 db*10 Ft/db 1.200 1.200
M10 alátét 120 db*3 Ft/db 360 360
C profil 2 kg*120 Ft/kg -240 +240
hulladékmegtérülés 2
C szelvény  28 kg *120 Ft/kg -210 -210
32
Közvetlen anyagköltség összesen 41.880 -10.370 31.510

b) igénybevett anyagjellegű Szállítás és 41.880 Ft*0,05 2094
szolgáltatás rakodás
-10.370 Ft*0,05 . -519 1.575
Közvetlen anyagjellegű ráfordítás összesen 43.974 -10.889 33.085
2. Közvetlen személyi jellegű ráfordítás
a) közvetlen bérköltség 6,5 óra*500 Ft/óra 3.250
+1óra*500 Ft/óra +500 3.750
3.250 Ft*0,42 1.365
b) közvetlen bér járulékai
+500 Ft*0,42 +210 1.575
Közvetlen személyi jellegű ráfordítás összesen 4.615 +710 5.325
3. Gyártás egyéb közvetlen költsége
daraboló 1,2 óra*2.000 Ft/ó. 2.400
a) gépköltség +0,4 óra*2.000 Ft/óra +800 3.200
fúrógép 2 óra*1.200 Ft/óra 2.400 2.400
b) bérleti díj 200 200
c) gyártóeszköz költsége 400 400
Gyártás egyéb közvetlen költsége összesen 5.400 +800 6.200
4. Saját termelésű készletek felhasználása 0
5. Melléktermék értéke 0
6. Előállítási költség 53.989 -9.379 44.610
7. Kalkulációs egységre felosztható közvetlen értékesítési költség 0 0
8. Közvetlen önköltség 53.989 -9.379 44.610
53 . 989 Ft
9. Bruttó fedezet  0 , 35 29.071 -5.050 24.021
0 , 65
10. Kalkulált ajánlati ár 83.060 -14.429 68.631

40
A felhasznált inputok mozgatásához kapcsolódóan 300 eFt-ot fizetett ki az üzem a
szállítóknak. A búzatermesztéshez kapcsolódóan felmerülő közvetlen bérköltség 6.000 eFt,
amit 1.600 eFt közvetlen bérjárulék terhel.
A mezőgazdasági üzem teljesen gépesített, a búza termesztéséhez szükséges teljes gépparkkal

rendelkezik, melynek adott ágazathoz rendelhető költségei: 23.000 eFt-ot tettek ki a vizsgált
időszakban. Ugyanakkor a betakarítást követő terménytisztítási művelet idegen
szolgáltatásként került megvalósításra 1,1 eFt/t áron.
A kockázat minimalizálása érdekében biztosítást kötésére is sor került, melynek hektáronkénti

díja 5 eFt. (Káresemény a vizsgált időszakban nem történt!) Az ágazattal kapcsolatosan
felmerült további, fentebb említett tételeken kívüli egyéb közvetlen költségek értéke: 500 eFt.
Kalkulációk alapján az ágazatot 6.000 eFt ágazati általános költség terheli.
Az elemző feladata, hogy megvizsgálja az őszi búza ágazat önköltség-viszonyait!
FELADAT MEGOLDÁSA:
A számítási lépéseket az 3.3. táblázat tartalmazza.
Megjegyzések:
2. sor: az üzem teljes vetőmagigénye: 500 ha * 0,27 t = 135 t, melyből 50 t saját, a vásárolt
pedig 85 t. Ennek megfelelően a vetőmagköltség: 50t * 70 eFt + 85t * 85 eFt.
3. sor: 100 t * 130 eFt + 100 t * 18 eFt
15. sor: 3.000 t * 1,1 eFt/t
16 sor: 500 ha * 5 eFt
20. sor: a búzatermesztés melléktermékeként jelentkező szalma a betakarítással egy menetben
szecskázásra került, nincs hasznosítás.
Az eredmények szerint az 500 hektár területen megtermelt 3.000 tonna őszi búza előállítási
költsége 91.425 eFt. Mindez annyit jelent, hogy 1 tonna búza közvetlen önköltsége:
91.425 eFt / 3.000 t = 30.475 Ft//t.
A közvetlen önköltség számítható vetésterületre is:
91.425 eFt / 500 ha = 182.850 Ft/ha vagy 30.475 Ft/t * 6 t/ha = 182.850 Ft/ha.
Az költségstruktúrát vizsgálva megállapítható, hogy abban az anyagjellegű ráfordítások

dominálnak több mint 50%-os súllyal. E ráfordításcsoporton belül pedig a tápanyag-
utánpótlás költségei a meghatározók (a teljes költség 34%-a).
41
3.3. táblázat. Az önköltség-kalkuláció táblázatban összefoglalva
S.sz. Kalkulációs tételek eFt Arány %
1 Közvetlen anyagjellegű ráfordítás - -
2 - vetőmag 10.725 11.73
3 - műtrágya 31.000 33.91
4 - növényvédő szer 5.500 6.02
5 - egyéb anyagköltség 1.000 1.09
6 a. közvetlen anyagköltség (2+3+4+5) 48.225 52.75
7 b) igénybevett anyagjellegű szolgáltatás 300 0.33
8 = Közvetlen anyagjellegű ráfordítás összesen (6+7) 48.525 53.08
9 Közvetlen személyi jellegű ráfordítás - -
10 a) közvetlen bérköltség 6.000 6.56
11 b) közvetlen bér járulékai 1.600 1.75
12 = Közvetlen személyi jellegű ráfordítás összesen (10+11) 7.600 8.31
13 Egyéb közvetlen költségek - -
14 - gépköltség 23.000 25.16
15 - idegen szolgáltatás 3.300 3.61
16 - biztosítási díj 2.500 2.73
17 - egyéb 500 0.55
18 = Egyéb közvetlen költség összesen (14+15+16+17) 29.300 32.05
19 Saját termelésű készletek felhasználása 0 0.00
20 Melléktermék értéke 0 0.00
21 Ágazati általános költség 6.000 6.56
22 Előállítási költség (8+12+18+19-20+21) 91.425 100
A második legmarkánsabb csoportot, egyharmados részaránnyal az egyéb közvetlen költségek

alkotják. A csoportban a géphasználathoz kapcsolódó költségek a legjelentősebbek,
ugyanakkor ez a tétel önmagában is a teljes önköltség negyedét képviseli.
A közvetlen személy jellegű ráfordítások és az ágazati általános költségek együttesen az

előállítási költségek közel 15%-át adják.
Az önköltség-kalkulációs séma alapján meghatározott ágazati szintű előállítási költség
91.425 eFt. Mindez azt jelenti, hogy ágazategységre, vagyis 1 hektárra vetítve az üzem
önköltsége 182.850 Ft, míg a őszi búza tonnánkénti önköltsége 30.475 Ft volt.
42
A költségstruktúra vizsgálatának tapasztalatai szerint meghatározó abban az anyagjellegű
ráfordítások súlya. További jelentős tételt képviselnek az egyéb közvetlen költségcsoporton
belül a géphasználathoz kapcsolódó költségek. A anyagjellegű- és géphasználati költségek
adják az előállítási költségek több mint háromnegyedét.
2. FELADAT
Példa a mezőgazdasági termékek önköltség-kalkulációjára (állattenyésztés).
Egy hízóbika tartással foglalkozó üzemről egy termelési ciklusra a következő információkkal
rendelkezünk:
A hízlalási periódus elején 50 darab, átlagosan 60 kg élőtömegű bikaborjú beszerzése történt,
900 Ft/kg áron. A tömeggyarapodás költségei:
- Közvetlen anyagköltség: 3.000 eFt
- Igénybe vett anyagjellegű szolgáltatás értéke: 500 eFt
- Közvetlen bérköltség: 1.500 eFt
- Személyi jellegű egyéb kifizetések: 500 eFt
- Értékcsökkenési leírás: 500 eFt
- Egyéb költségek: 800 eFt
Készletre vett szerves trágya értéke: 500 eFt
Értékesítés a hízlalási időszak végén: 50 darab, átlagosan 450 kg („fizető”) élőtömeg, 450
Ft/kg egységáron.
Feladat: a tömeggyarapodás és az élőtömeg közvetlen önköltségének elemzése.
FELADAT MEGOLDÁSA:
A feladat megoldásához néhány adat kiszámítása szükséges, melyeket a 3.4. táblázat

tartalmaz.
3.4. táblázat. Az önköltségszámítás alapinformációi

Megnevezés Tömeg [kg] Érték [eFt]
Beszerzés 3.000 2.700
Tömeggyarapodás 19.500 6.300
Összesen: 22.500 9.000
A táblázathoz kapcsolódó számítások:

Beszerzés (tömeg): 50 db * 60 kg/db= 3.000 kg
Beszerzés (érték): 3.000 kg * 900 Ft/kg= 2.700 eFt
Tömeggyarapodás (tömeg): (450 kg/db-60 kg/db) * 50 db= 19.500 kg
43
Tömeggyarapodás (érték):
3.000 eFt + 500 eFt + 1.500 eFt + 500 eFt + 500 eFt + 800 eFt – 500 eFt = 6.300 eFt
A számított információk alapján könnyen meghatározhatók a hízlalás önköltségei:

Tömeggyarapodás önköltsége: 6.300.000 Ft / 19.500 kg = 323,1 Ft/kg.
Élőtömeg önköltsége: 9.000.000 Ft / 22.500 kg = 400 Ft/kg.
Megjegyezzük, hogy a tömeggyarapodás önköltsége, miután azt fejezi ki, hogy a ránevelt
(ráhízlat) tömeg mennyibe kerül, a gyakorlatban fázisköltségnek is nevezik.
Az értékesítés eredményének meghatározása:

Árbevétel Értékesítés költsége
50 db * 450 kg/db * 450 Ft/kg= 10.125 eFt 50 db * 450 kg/db * 400 Ft/kg = 9.000 eFt
Eredmény: 10.125 eFt – 9.000 eFt = 1.125 eFt
A hízlalási szakasz eredményének meghatározása:

Előállított termelési érték Termelési költség
19.500 kg * 450 Ft/kg = 8.775 eFt 19.500 kg * 323,1 Ft/kg = 6.300 eFt
Az előállított jövedelem tömege: 8.775 eFt – 6.300 eFt = 2.475 eFt
A hízó marha előállítás önköltségi viszonyait vizsgálva megállapítást nyert, hogy az hízó
marha előállítás globális, vagyis az élőtömeg önköltsége 400 Ft/kg, míg a hízlalási fázisban
ránevelt tömeg önköltsége 323,1 Ft.
Az eredményszemléletben végzett számítások azt mutatták, hogy a hízlalási szakaszban
2.475 eFt eredmény képződött, amely eredmény globális szinten 1.125 eFt. A két
eredményérték közötti különbséget (-1.350 eFt) a beszerzésre jutó eredménycsökkenés
magyarázza (a hízóalapanyag beszerzési ára 900 Ft/kg, míg a hízó értékesítési ára 450 Ft/kg,
vagyis 450 Ft/kg – 900 Ft/kg = -450 Ft/kg eredménycsökkenés mutatkozik. Így 3.000 kg *
-450 Ft/kg = -1.350 eFt.)
3. FELADAT
Példa az egyenértékes osztókalkulációra az önköltség meghatározásában.
A mezőgazdaságra, azon belül különösen az állattenyésztési ágazatokra igaz, hogy a termelési

folyamat eredményeként ikertermékek jönnek létre. A továbbiakban bemutatunk egy olyan
módszert, amely alkalmas az előállított termékek önköltségének meghatározására ilyen
feltételek mellett.
44
Egy mezőgazdasági vállalkozás juhászati ágazatának összes közvetlen termelési költsége:
50.000 eFt. Az időszakban előállított hozamok mennyisége:
Gyapjú, kg 22.910
Választott bárány alomtömeg és tömeggyarapodása, kg 40.835
Növendék juhok tömeggyarapodása, kg 75.625
Kifejt tej mennyisége, liter 19.500
Feladat: az egyes termékek önköltségének meghatározása egyenértékszámos

osztókalkulációval.
FELADAT MEGOLDÁSA:
Első lépésként az ikertermékek közül kiválasztunk egyet, ezt nevezzük bázis- vagy
vezérterméknek, amelyhez meghatározzuk az egyenértékszámokat:
1 kg bárány alomtömeg = 0,40 kg gyapjú
1 kg tömeggyarapodás = 0,40 kg gyapjú
1 liter tej = 0,10 kg gyapjú
Ezt követően történik a bázistermék-mennyiségre történő átszámítás, azaz bázistermék-

mennyiségében fejezzük ki a többi termék mennyiségeit is. Ennek megfelelően az előállított
gyapjúegyenérték mennyisége:
22 . 910  40 . 835 * 0 , 40  75 . 625 * 0 , 4  19 . 500 * 0 . 1  71 . 444 [kg gyapjúegyenérték]
Ebből meg tudjuk határozni a bázistermék, vagyis a gyapjúegyenérték önköltségét:

50 . 000 . 000
 700 [Ft/kg]
71 . 444
Végezetül a kapott értékeket felhasználva kifejezhetjük az ikertermékek önköltségét az

egyenérték önköltség és az arányszám szorzataként:
- gyapjú: 700 Ft/kg * 1,00 = 700 Ft/kg;
- választott bárány alomtömeg és tömeggyarapodás: 700 Ft/kg * 0,40 = 280 Ft/kg;
- Növendék juhok tömeggyarapodása: 700 Ft/kg * 0,40 = 280 Ft/kg;
- Kifejt tej: 700 Ft/kg * 0,10 = 70 Ft/liter.
Az egyes termékeknek az egyenértékes osztókalkulációval meghatározott önköltsége az
alábbiak szerint alakul: gyapjú: 700 Ft/kg; bárány alomtömeg és tömeggyarapodás:
280 Ft/kg; tej: 70 Ft/liter.
A számítások ellenőrizhetők a számított önköltségek és a termelt mennyiségek szorzatainak
összeadásával, amely szorzatösszegnek 50.000 eFt-nak kell lennie.
45
4. FELADAT
Az arányszámos osztókalkuláció gyakorlati alkalmazása
Az ún. arányszámos osztókalkulációt akkor alkalmazzuk, ha egy termelési folyamatban

többféle főterméket termelünk, a költségeket termékenként nem tudjuk gyűjteni és egyenérték
sem áll rendelkezésre.
Ismert egy üzem kertészeti ágazata értékesítésére vonatkozó ár és mennyiségi adat (3.5.
táblázat). Tudjuk továbbá, hogy az összes termelési költség 4.500.000 Ft volt.
Feladat: az arányszámos osztókalkuláció alkalmazásával az egyes termékek fajlagos

önköltségének meghatározása. Az arány az árbevétel alapján kerüljön meghatározásra!
3.5. táblázat. Példa az arányszámos osztókalkulációra, árbevétel-arányok

alkalmazásával
Eladott
Eladási ár Árbevétel Összes
Termék mennyiség Árbevétel Önköltség
[Ft/kg] arányszám költség
[kg] [Ft] [Ft/kg]
[%] [Ft]
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A 125 10.000 1.250.000 24 1.093.294 109
B 160 7.000 1.120.000 22 979.592 140
C 150 4.500 675.000 13 590.379 131
D 210 10.000 2.100.000 41 1.836.735 184
Összesen - - 5.145.000 100 4.500.000 -
FELADAT MEGOLDÁSA:
A feladat megoldásának lépései (a számításokat a 3.5. táblázat tartalmazza):

 A termékenkénti árbevétel meghatározása az árak és mennyiségek szorzataként, majd
ezt követően a 4 termék árbevételének összegzése (4. oszlop). A teljes ágazati árbevétel
így: 5.145.000 Ft.
 Az egyes termékek súlyának meghatározása az összes árbevételben a termékenkénti
árbevétel/összes árbevétel hányadosaként (5. oszlop).
 Az így meghatározott súlyokkal felosztjuk a 4.500.000 Ft teljes költséget az egyes
termékek között (6. oszlop).
 A termékenként meghatározott költségtételeket visszaosztjuk a mennyiségekkel, így
jutunk a fajlagos önköltségekhez (7. oszlop).
46
Megjegyezzük, hogy amennyiben mindössze a termékenkénti önköltségeket akarjuk
megtudni, akkor némileg egyszerűbb a következő eljárás:
4 . 500 . 000
* 100  87 , 46 [%]
5 . 145 . 000
vagyis az összes költség az árbevétel 87,46%-a, tehát az eladási árnak is ezt a részét vesszük:
A: 125 Ft/kg * 0,8746 = 109 Ft/kg;
B: 160 Ft/kg * 0,8746 = 140 Ft/kg;
C: 150 Ft/kg * 0,8746 = 131 Ft/kg;
D: 210 Ft/kg * 0,8746 = 184 Ft/kg.
Az arányszámos osztókalkulációval megállapított önköltségek termékenként az alábbiak
szerint alakultak: A: 109 Ft/kg; B: 140 Ft/kg; C: 131 Ft/kg; D: 184 Ft/kg.
5. FELADAT
Példa az egyszerű pótlékozó kalkuláció alkalmazására.
Az egyszerű pótlékozó kalkulációt az üzemi, ágazati, főágazati általános költségek

felosztására használhatjuk, amennyiben több termelési folyamatban több főterméket állítunk
elő egy kalkulációs időszakban.
Egy mezőgazdasági vállalkozás a közvetlenül elszámolható költségeket a kalkuláció tárgya

szerint gyűjti, ennek megfelelően A terméke 10.000 eFt, míg B terméke esetén 7.000 eFt
közvetlen költséggel terhelt. Az általános költségek 3.400 eFt-ot tettek ki a vizsgált
időszakban.
Feladat: az egyszerű pótlékozó kalkuláció használatával az A és B termék közvetlen

önköltségének meghatározása.
FELADAT MEGOLDÁSA:
A pótlékozó kalkulációhoz vetítési alapként a közvetlen önköltségeket használjuk, melynek

segítségével egy pótlékkulcsot határozunk meg a következők szerint:
3 . 400
Pótlékkulc s  * 100  20 [%]
17 . 000
Ezek alapján az általános költségek pótlékozása a termékekre:

A: 10.000 eFt * 0,20 = 2.000 eFt;
B: 7.000 eFt * 0,2 = 1.400 eFt.
47
Ezt követően termékenként összegezzük a közvetlen költségeket és az általános költséget,
eljutva az előállítási költséghez. Az előállítási költségek és termelt mennyiségek hányadosa
adja a közvetlen önköltséget (3.6. táblázat).
3.6. táblázat. Példa az egyszerű pótlékozó kalkulációra

Főtermék Közvetlen
Termék mennyisége költség Általános Előállítási Közvetlen
költség költség önköltség
[t] [eFt]
[eFt] [eFt] [eFt/t]
1. 2. 3. 4. 5. 6.
A 300 10.000 2.000 12.000 40
B 200 7.000 1.400 8.400 42
Összesen - 17.000 3.400 20.400
Az egyszerű pótlékozó kalkulációval meghatározott közvetlen önköltség az A terméknél 40,
míg a B-nél 42 E Ft.
6. FELADAT
Pontozásos módszer használata beruházási döntésekhez.
A mezőgazdasági üzem vontatott könnyű tárcsás borona beszerzését tervezi. Az elemző

feladata, hogy a négy gyártótól bekért árajánlat (A, B, C és D) alapján válassza ki a
legkedvezőbb ajánlatot. A probléma megoldása a pontozásos módszer alkalmazásával
történjen!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Elsőként a szakértők összeállítják az értékelési paramétereket, amelyek alapján a korrekt

összehasonlítás elvégezhető. Jelen esetben ezek: munkaszélesség, munkamélység, tárcsalap
átmérő, tárcsalap terhelés, keverőhatás, munkasebesség.
Ezt követően történik az egyes értékelési paraméterek súlyának meghatározása. Minden

szakértő (jelen esetben 3 fő) saját értékítélete alapján rangsorolja a paramétereket, amelyből a
3.7. táblázat szerint kiszámítható az értékelési jellemzők relatív fontossága.
Következő lépésként, az árajánlatok alapján, összeállításra került az egyes munkagépek

fontosnak tartott műszaki paramétereinek adatai, valamint az ezekhez rendelt viszonyítási
értékek (3.8. táblázat).
48
3.7. táblázat. Az értékelési jellemzők relatív fontosságának meghatározása a szakértői
értékítéletek alapján
Szakértői
Értékelési pontszámok Paraméter Adható max.
Összesen
paraméterek súly pontszám
SZ1 SZ2 SZ3
Munkaszélesség 6 6 5 17 17/63= 0,27 30 * 0,27 ≈ 8,0
Munkamélység 5 4 6 15 15/63= 0,24 30 * 0,24 ≈ 7,0
Tárcsalap átmérő 3 2 4 9 9/63= 0,14 30 * 0,14 ≈ 4,0
Tárcsalap
2 3 3 8 8/63= 0,13 30 * 0,13 ≈ 4,0
terhelés
Keverőhatás 4 5 1 10 10/63= 0,16 30 * 0,16 ≈ 5,0
Munkasebesség 1 1 2 4 4/63= 0,06 30 * 0,06 ≈ 2,0
Összesen: 63 1,00 30
* jelen példánkban 30 pontot osztottunk fel az egyes paraméterek között.
3.8. táblázat. Az értékelésbe vont eszközök műszaki paraméterinek összefoglaló táblázata
Értékelési Adható Viszonyítási Ajánlatok

M.e
paraméter pontszám érték A B C D
Munkaszélesség m 8,0 6,5-7,8 6,8 7,6 7,5 7,0
Munkamélység cm 7,0 12-15 15 15 12-15 15
Tárcsalap átmérő mm 4,0 450-560 500 560 550 500
Tárcsalap terhelés kg/db 4,0 max. 50 40 46,5 50 45
Keverőhatás % 5,0 min. 80 85 85-90 85 90
Munkasebesség km/h 2,0 6-10 6-10 6-10 9 6-8
Nettó beszerzési ár eFt - - 4.500 4.800 4.500 4.100
A szakmai szempontok alapján a funkcióteljesítésre adott pontszámokat a 3.9. táblázat

foglalja össze.
Szöveges értékelés:
Az eredmények azt mutatják, hogy a „D” alternatíva esetében a legkedvezőbb az ár-érték
arány, vagyis az alkalmazott módszer szerint ennek az eszköznek a beszerzése javasolható.
Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a végleges döntés meghozatala előtt további szempontok
mérlegelése is szükséges (pl. garancia, szervízszolgáltatások, alkatrész ellátottság, stb.).
49
3.9. táblázat. Az egyes eszközök ár-érték arányának meghatározása
Értékelési Adható Ajánlatok

M.e
paraméter pontszám A B C D
Munkaszélesség m 8,0 4,0 7,0 6,0 4,0
Munkamélység cm 7,0 7,0 7,0 6,0 7,0
Tárcsalap átmérő mm 4,0 3,5 2,5 2,5 3,5
Tárcsalap terhelés kg/db 4,0 4,0 3,0 1,0 3,0
Keverőhatás % 5,0 3,0 4,0 3,0 5,0
Munkasebesség km/h 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0
Nettó beszerzési ár eFt - 4.500 4.800 4.500 4.100
Összes pont* pont - 23,5 25,5 19,5 23,5
Fajlagos pontszám** eFt/pont - 191,5 188,2 230,8 174,5
* az egyes értékelési paraméterekre kapott pontszámok összege;
** a nettó beszerzési ár és az összes kapott pontszám hányadosa
50
4. A termelés változásának elemzéséhez kapcsolódó feladatok
1. FELADAT
A termelési érték változásának elemzése.
Egy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás az általa hasznosított

szántóterületen őszi búzát, őszi árpát, napraforgót és kukoricát termel, amely terményeket
értékesíti. Az értékesítési volumenekről és egységárakról a bázis- és a tárgyévekre
vonatkozóan a 4.1. táblázatban látható információk állnak rendelkezésre.
4.1. táblázat. Egy mezőgazdasági üzem bázis- és tárgyidőszaki adatai

A bázisidőszaki A tárgyidőszaki
termelt termelt
értékesítési ár értékesítési ár
Termékek mennyiség mennyiség
(p0) (p1)
(q0) (q1)
t E Ft/t t E Ft/t
Őszi búza 440 53 385 60
Őszi árpa 280 49 300 58
Napraforgó 200 99 240 125
Kukorica 780 57 585 61
Feladat: határozza meg, hogyan változott a vizsgált terminusban a vállalkozás termelési

értéke, valamint értékelje a termelési érték összetevőinek, a mennyiségek és árak változásának
hatását!
FELADAT MEGOLDÁSA:
(i) Hogyan változott a vállalkozás termelési értéke?

A kérdés megválaszolásához elsőként a bázis- és a tárgyévi aggregált termelési értékek
meghatározása szükséges. A bázisévi üzemi szintű termelési érték számítása (amely nem más,
mint az ágazati szintű termelési értékek összege):
4
TÉ 0   q 0 i * p 0 i  400 * 53  280 * 49  200 * 99  780 * 57  101 . 300 [eFt]
i 1
A tárgyévi üzemi szintű termelési érték számítása:

4
TÉ 1   q 1 i * p 1 i  385 * 60  300 * 58  240 * 125  585 * 61  106 . 185 [eFt]
i 1
51
A bázis- és tárgyidőszakra számított üzemi szintű termelési értékekből számszerűsíthető a
változás:
 abszolút nagyságban, különbségként:
4 4
K v  TÉ 1  TÉ 0   q 1i * p 1i   q 0 i * p 0 i  106 . 185  101 . 300  4 . 885 [eFt]
i 1 i 1
 relatív nagyságban, hányadosként (érték-index):

4
 q 1i * p 1i
TÉ 1 i 1 106 . 185
Iv     1 , 0482
4
TÉ 101 . 300

0
q 0i * p 0i
i 1
Az eredmények szerint a mezőgazdasági vállalkozás termelési értéke a vizsgált időszakban

4.885 eFt-tal nőtt, amely növekmény 4,8%-os növekedésnek felel meg (Kv és Iv).
(ii) A termelés mennyisége változásának hatása a termelési értékre

a.) A volumenváltozások okozta értékkülönbségek:
Bázisidőszaki súlyozás esetén:
4 4
 
0
K q  q 1i * p 0 i  q 0i * p 0i 
i 1 i 1
( 385 * 53  300 * 49  240 * 99  585 * 57 )  101 . 300   9 . 090 [ eFt ]
Tárgyidőszaki súlyozás esetén:

4 4
 
1
K q  q 1i * p 1i  q 0 i * p 1i 
i 1 i 1
106 . 185  ( 440 * 60  280 * 58  200 * 125  780 * 61 )   9 . 035 [ eFt ]

Ezekből a volumenváltozás eredő hatása:
0 1
K q  K q  9 . 090   9 . 035
K q     9 . 062 , 5 [eFt]
2 2
b.) Volumenindexek:
Bázisidőszaki súlyozású Laspeyres-féle index:
4
 q 1i * p 0 i
0 i 1 385 * 53  300 * 49  240 * 99  585 * 57
I q    0 , 9102
4
101 . 300
 q 0i * p 0i
i 1
52
Tárgyidőszaki súlyozású Paasche-féle index:
4
 q 1i * p 1i
1 i 1 106 . 185
I q    0 , 9216
4
440 * 60  280 * 58  200 * 125  780 * 61
 q 0 i * p 1i
i 1
Ezekből a volumenváltozás eredő hatása:

F 0 1
Iq  Iq * Iq  0,9102 * 0,9216  0,9159
A mezőgazdasági üzem által megtermelt termények átlagos mennyisége (0,9159 – 1 = -0,084)

8,4%-kal, illetve 9.062,5 eFt-tal volt kevesebb a tárgyidőszakban a bázishoz viszonyítva.
(iii) A termelés mennyisége változásának hatása a termelési értékre

a.) Az árváltozások okozta értékkülönbségek:
Bázisidőszaki súlyozás esetén:
4 4
 
0
K p  q 0 i * p1i  q0i * p0i 
i 1 i 1
(440 * 60  280 * 58  200 * 125  780 * 61)  101.300  13.920 [eFt]
Tárgyidőszaki súlyozás esetén:

4 4
 
1
K p  q1i * p1i  q1i * p 0 i 
i 1 i 1
106 . 185  ( 385 * 53  300 * 49  240 * 99  585 * 57 )  13 . 975 [eFt]
Ezekből az árváltozás eredő hatása:

0 1
K p  K p 13 . 920  13 . 975
K p    13 . 947 , 5 [eFt]
2 2
b.) Árindexek:
Bázisidőszaki súlyozású Laspeyres-féle index:
4
 q 0 i * p 1i
0 i 1 440 * 60  280 * 58  200 * 125  780 * 61
I p    1 ,1374
4
101 . 300
 q 0i * p 0i
i 1
Tárgyidőszaki súlyozású Paasche-féle index:
53
4
 q 1i * p 1i
1 i 1 106 . 185
I p    1 ,1516
4
385 * 53  300 * 49  240 * 99  585 * 57
 q 1i * p 0 i
i 1
Ezekből az árváltozás eredő hatása:

F 0 1
I p  I p *I p  1,1374 * 1,1516  1,1445
A termékek egységárai tehát átlagosan (1,1445 – 1 = 0,1445) 14,45%-kal nőttek, amely

növekedés 13.947,5 eFt többlet termelési értéket eredményezett. Összegző megállapításként
elmondható, hogy a vizsgált időszakban megfigyelhető termelési érték növekmény
kizárólagosan a kedvező irányú árváltozásnak (növekedésnek) tudható be. Az üzem
naturáliákban (természetes mértékegységben) kifejezett kibocsátása a vizsgált időszakban
átlagosan csökkent.
A számítások ellenőrzése az indexösszefüggések alapján:

Kv  K q  K p   9.062,5  13.947,5  4.885 [eFt]
F F
Iv  Iq * I p  0,9159 * 1,1445  1,0482
Tehát a számításaink helyesek voltak. A számítások eredményéből – kiegészítve az egyedi

változások mérőszámaival – a 4.2. táblázatot lehet összeállítani.
4.2. táblázat. A mezőgazdasági üzem tárgyévi termelésének változása a bázisévhez képest
Termelési A Az A
Termék Mennyiség Egységár
érték mennyiség egységár termelési érték
vonatkozásában, bázisév = 100% változásának eFt-ban kifejezett hatása
Őszi búza 87,50 113,21 99,06 -3107.5 2887.5 -220
Őszi árpa 107,14 118,37 126,82 1070 2610 3680
Napraforgó 120,00 126,26 151,52 4480 5720 10200
Kukorica 75,00 107,02 80,26 -11505 2730 -8775
Összesen 91,59 114,45 104,82 -9062,5 13947,5 4885
Megjegyzés: a termékenkénti mennyiség- és egységárváltozás forinthatása az össztermék-

mennyiségére vonatkozik, és kétféle súlyozású aggregátum átlagaként került meghatározásra.
54
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az előzőekben bemutatott számítások Excel táblázatkezelő
alkalmazással is egyszerűen elvégezhetők (4.3. táblázat).
4
Pl.:  q 0 i * p 0 i   SZORZATÖSS ZEG ( B 4 : B 7 ; C 4 : C 7 )
i 1
4.3. táblázat. Aggregátumok számítása táblázatkezelővel

A B C D E F G H I
1 Alapadatok Aggregátumok számítása
2 Termék Bázisév Tárgyév
q0*p0 q1*p1 q0*p1 q1*p0
3 q0 p0 q1 p1
4 Búza 440 53 385 60 =b4*c4 =d4*e4 =b4*e4 =d4*c4
5 Árpa 280 49 300 58 ↓ ↓ ↓ ↓
6 Napraforgó 200 99 240 125 ↓ ↓ ↓ ↓
7 Kukorica 780 57 585 61 ↓ ↓ ↓ ↓
8 Szum: 101*300 106*185 115*220 92*210
9 Iq0: =i8/f8 Ip0: =h8/f8
10 Iq1: =g8/h8 Ip1: =g8/i8 Ellenőrzés:
11 IqF: =gyök(b9*b10) IpF: =gyök(f9*f10) =b11*f11
12
13 Kq0: =i8-f8 Kp0: =h8-f8
14 kq1: =g8-h8 Kp1: =g8-i8 Ellenőrzés:
15 kq: =átlag(b13:b14) Kp: =átlag(f13:f14) =b15+f15
16
Megjegyzés1: a nyilak a képletek lemásolását jelzik!
Megjegyzés2: ha a rész-aggregátumokkal (q·* p) nem kívánunk részletesebben foglalkozni, a
szorzatösszegek egyszerűbben is kiszámíthatók:
2. FELADAT
A termelés összetétele változásának elemzése.
Egy mezőgazdasági vállalkozás egy adott termékét eltérő árak mellett három piacon
értékesíti. A 2010-es és a 2011-es évekre a 4.4. táblázatban látható információk állnak
rendelkezésre a piaci tevékenységéről.
55
4.4. táblázat. Információk egy üzem értékesítési tevékenységéről
A 2010-es évi A 2011-es évi
értékesítési értékesítési
mennyiség mennyiség
Megnevezés ár arány ár arány
[t] [t]
[eFt/t] [eFt/t]
(x0) (q0) (v0) (x1) (q1) (v1)
1. piac 17 280 0,35 18 270 0,3
2. piac 19 400 0,5 20 225 0,25
3. piac 14 120 0,15 15 405 0,45
Összesen: - 800 1,00 - 900 1,00
Megjegyzés: a számított értékeket dőlt számok jelölik!
Az elemző feladata, hogy megvizsgálja miként alakult a vállalkozás által termelt termék
értékesítési átlagára a vizsgált időszakban. Ennek keretében elemzi, hogy átlagár változása
mennyiben vezethető vissza a piaconként realizálható árak, illetve az értékesítés
szerkezetének változásaira.
FELADAT MEGOLDÁSA:
Első feladat az üzemi szintű értékesítési átlagár meghatározása az egyes években.

2010-ben:
3
 v0i * x0i
i 1 0 , 35 * 17  0 , 5 * 19  0 ,15 * 14
X 0    17 , 55 [eFt/t]
3
0 , 35  0 , 5  0 ,15
 v0i
i 1
2011-ben:
3
 v1i * x1i
i 1 0 , 3 * 18  0 , 25 * 20  0 , 45 * 15
X1    17 ,15 [eFt/t]
3
0 , 3  0 , 25  0 , 45
 v1i
i 1
Az üzemi szintű értékesítési átlagár abszolút változása:
 X  X 1  X 0  17 ,15  17 , 55   0 , 4 [eFt/t]
míg a relatív változás mértéke:
56
X1 17 ,15
I    0 , 9772
X 0 17 , 55
A számítások alapján megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a három piac átlagában

meghatározott értékesítési átlagár 400 Ft-tal csökkent, ami 2,28%-os csökkenésnek felel meg.
Mindez annak figyelembevételével meglepő, hogy 2010-ről 2011-re mindhárom piacon
magasabb fajlagos értékesítési árat tudott realizálni a vállalat. A látszólagos paradoxon
magyarázata az értékesítés szerkezetének változásában rejlik.
Az elemző munka folytatásaként vizsgáljuk meg, hogy az egyes piacokon realizált értékesítési
árak változása milyen hatással bírt.
Az ún. részhatás-különbség kifejezése:

3 3
 v si * x 1 i  v si * x 0 i
i 1 i 1
X '  
3 3
 v si  v si
i 1 i 1
0 , 325 * 18  0 , 375 * 20  0 , 3 * 15 0 , 325 * 17  0 , 375 * 19  0 . 3 * 15

  1 [eFt]
1 1
Megjegyzés: a vsi értékeit a bázis és tárgyévi arányok átlagai adták.
A részátlag-index számítása:
Megjegyzés: Az index értékének számítása során a gyakorlat előnyben részesíti a

tárgyidőszak súlyadatainak (v1i) standardként való figyelembevételét. Így tettünk mi is!
 v1i * x1i
i 1
3
 v1i
' i 1 17 ,15
I1    1 , 0619
3 0 , 3 * 17  0 , 25 * 19  0 , 45 * 14
 v1i * x 0 i
1
i 1
3
 v1i
i 1
A számított értékek azt mutatják, hogy az értékesítési árak piaconkénti változásai az üzemi
szintű átlagos értékesítési árat 1 eFt-tal növelték meg tonnánként, ami 6,19%-os növekedés.
Végezetül a piaci szerkezet módosulásának következményeit vizsgáljuk meg.
57
Az ún. összetétel-hatás számszerűsítése
3 3
 v 1 i * x si  v 0 i * x si
i 1 i 1
X ''  
3 3
 v 1i  v 0i
i 1 i 1
0 , 3 * 17 , 5  0 , 25 * 19 , 5  0 , 45 * 14 , 5 0 , 35 * 17 , 5  0 , 5 * 19 , 5  0 ,15 * 14 , 5
   1 , 4 [eFt]
1 1
Megjegyzés: az xsi értékeit a bázis és tárgyévi értékek átlagai adták.
Összetételhatás-index vagy arányeltolódási-index:

3
 v1i * x 0 i
i 1
3
0 , 3 * 17  0 , 25 * 19  0 , 45 * 14
 v1i
" i 1 1
I0    0 , 9202
3
17 , 55
 v0i * x0i
i 1
3
 v0i
i 1
Megjegyzés: standard értékként az x0i értékeket vettük.
Az értékesítés piacszerkezetének változása 1,4 E Ft/t mértékben csökkentette az átlagos

értékesítési árat. Mindez 7,98%-os csökkenésnek felel meg. Ellenőrzés:
 X   X '  X ' '  1   1, 4   0 , 4 [eFt/t]
' "
I  I 1  I 0  1 , 0619  0 , 9202  0 , 9772
Korábbi számításaink tehát ismételten helyesnek bizonyultak!
58
5. Költséggazdálkodás elemzése
1. FELADAT:
Példa a flexibilis költségelemzésre.
Vállalati beruházásról a következő adatok ismertek:

Költségek: tervezett 30.000 eFt
tényleges 34.000 eFt
Költségjellemző (munkaráfordítás):
tervezett 1.500 óra
tényleges 1.600 óra
Adott tevékenység jellemző reagálási foka: 0,7.
Az elemző feladata annak megválaszolása, hogy indokolt volt-e a költségek ilyen mértékű
növekedése.
FELADAT MEGOLDÁSA:
Elméletileg akkor jó a költséggazdálkodás, ha költségjellemző és a költség arányosan

változik.
A feladat megoldásnak lépései

1) Költségjellemző tényleges változása:
tényleges 1.600
költségjel lemző változása    1,067  6,7%
tervezett 1.500
2) Indokolt költségnövekedés:
indokolt költségnöv ekedés  költségjel lemző változás  reagálási fok , azaz
indokolt költségvál tozás  6 ,7 * 0 ,7  4 ,7 %
3) Indokolt költség:
indokolt költség  tervezett   indokolt költségvál tozás  1  , azaz
indokolt költség  30 . 000 * 1  0 , 047  31 . 410 eFt
4) Indokolt és a tényleges költség eltérése

költségeltérés = 34.000 – 31.410 = 2.590 eFt
Adott reagálási fok alapján 4,7%-os költségnövekedés indokolható. A tényleges költség
34.000 eFt, az indokolt költség 31.410 eFt lenne. A vállalat 2.590 eFt-tal túllépte az
indokolható költséget.
59
6. Minőségelemzés
1. FELADAT
Minőségi osztályba nem sorolható termékek minőségének elemzése
Egy mezőgazdasági eszközöket forgalmazó vállalkozás vevőszolgálati információ

felhasználásával vizsgálja a termékkiesés alakulását két gyártó (A és B) termékei
vonatkozásában. Az egy év alatt legyártott és forgalomba hozott termékekről az
6.1. táblázatban szereplő termékkiesési adatok állnak rendelkezésére a két gyártótól.
6.1. táblázat. A termékkiesések alakulása
Kiesés mértéke Kiesés mértéke

Kiesési ráta Kiesési ráta
Év A gyártó B gyártó
A gyártó B gyártó
(db/év) (db/év)
1 5.000 3.000 9.1% 2.5%
2 2.500 1.500 4.5% 1.3%
3 1.000 1.600 1.8% 1.3%
4 1.100 1.550 2.0% 1.3%
5 1.050 1.800 1.9% 1.5%
6 1.150 1.600 2.1% 1.3%
7 1.200 1.300 2.2% 1.1%
8 1.150 2.500 2.1% 2.1%
9 1.200 4.000 2.2% 3.3%
10 1.250 7.000 2.3% 5.8%
11 2.500 12.000 4.5% 10.0%
12 4.000 14.000 7.3% 11.7%
13 6.000 16.000 10.9% 13.3%
14 9.000 20.000 16.4% 16.7%
15 15.000 25.000 27.3% 20.8%
Összesen: 53.100 112.850 96.5% 94.0%
Ismert további információk: A két termék azonos funkciójú. A gyártó az adott termékből
55 000 db-ot értékesített egy év alatt, B gyártó 120 000 db-ot. A vizsgált termékek esetén a
termék-innováció relatíve gyors ütemű, az ilyen funkciójú termékeknél 5-7 év alatt jelentős
fejlesztési eredmények kerülnek piacra.
60
Feladat: Ábrázolja az adatsorokat! Elemezze A és B gyártó terméke esetén a termékkiesés
alakulását! Hasonlítsa össze a két gyártó termékét, jelöljön meg erősséget és gyengeséget két
terméket egymáshoz viszonyítva! Tegyen javaslatot a minőségügyi rendszer fejlesztésére!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Első lépésként a kiesési ráták meghatározása történik a következő összefüggés szerint:

Kiesés mértéke
Kiesési ráta  * 100 [%]
Értékesíte tt mennyiség
A számítások eredményeit az 5.1. táblázat tartalmazza.
Ezt követően történik az adatsorok ábrázolása. Célszerű a két adatsort egy grafikonon
feltüntetni, megkönnyítve azok összevetését (6.1. ábra). A grafikus elemzés általánosítható
tapasztalata, hogy a B gyártó esetében kedvezőbb minőségügyi rendszerről beszélhetünk az A
gyártóhoz viszonyítva. A megállapítás indoklása:
 A korai kiesések szakaszában (1. és 2. év) az A gyártó termékénél relatíve magas kiesési
ráta mutatkozik, ami főként a gyártásközi és a végellenőrzés folyamán rejtve maradt
hibák következtében bekövetkező nagyarányú meghibásodásnak tudható be. Javasolt a
minőség-ellenőrzés e pontjainak fejlesztése, hiszen a forgalomba került hibás termékek
azon túl, hogy garanciális többlet költségeket eredményeznek, jelentős presztízs- és
imázs veszteségeket is okoznak a gyártó számára. A B gyártó esetében a relatíve
alacsony meghibásodásból eredő kiesési ráta a korai kiesések szakaszában magas
színvonalú gyártásközi és végellenőrzést sejtet a minőségbiztosítási rendszerben.
30%
25%
Kiesési ráta
20%
15%
10%
5%
0%
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
A gyártó B gyártó
6.1. ábra. Az A és B gyártó termékeinek kiesési rátája a vizsgált időszakban

 A véletlen kiesések szakaszában, a kiesési ráták alakulását illetően érdemi különbség

nem figyelhető meg a két gyártó terméke között. Megemlítendő ugyanakkor, hogy a B
gyártó esetében a termék élettartamának tervezése sokkal inkább igazodik az innovációs
61
jellemzőkhöz: a B gyártó vonatkozásában a kiesési ráta értéke a 8. évtől kezd
emelkedni, vagyis itt kezdődik az ún. kopási kiesések szakasza, míg az A gyártó
esetében a 11. évtől. Mint azt említettük, adott termékek vonatkozásában relatíve gyors
ütemű innovációval kell számolni, vagyis 5-7 év alatt a termékek jelentős „erkölcsi”
avulása következik be. Így gazdaságilag racionális az a termékélettartam-tervezés,
amely ehhez az intervallumhoz igazodik, hiszen a hosszabb élettartam a jobb minőségű
anyagok felhasználása miatt magasabb gyártási költségeket is eredményez, az erkölcsi
avulás miatt lényegében feleslegesen. Javaslatként megjelenik az A gyártó számára az
innovációs ciklushoz jobban illeszkedő termékélettartam-tervezés is, ugyanakkor meg
kell említenünk, hogy B gyártó esetében is felvethető némi túltervezés is.
2. FELADAT
Példa a minőségi osztályba sorolható termékek minőségének elemzésére.
A következő példa bemutatja, hogy az átlagos minőségi kategória és az átlagos minőségi

együttható mutatóval hogyan elemezhetjük a termelés minőségi változását és annak okait.
Egy tejtermelő tehenészet termeléséről az 6.2. táblázatban szereplő bázis- és tárgyidőszaki

adatok állnak rendelkezésre.
6.2. táblázat. A vállalkozás éves termelési adatai minőségi osztályok szerinti bontásban
Alapadatok Számítási adatok

Értékesítés mennyisége Átlagos értékesítési ár Termelési érték
Minőségi
Bázis Tárgy Bázis Tárgy Bázis Tárgy
osztály jele
(ezer liter) (Ft/liter) (eFt)
gi q0i q1i p0i p1i TÉ0i TÉ1i
I. 5.000 5.400 60 54 300.000 291.600
II. 1.500 2.000 50 40 75.000 80.000
III. 5.00 1.000 40 30 20.000 30.000
Összes: 7.000 8.400 395.000 401.600
Az elemző feladata, hogy az adatokból:

a) megállapítsa a bázis- és tárgyidőszaki termelési érték alakulását,
b) kimutassa az eltérés okait.
FELADAT MEGOLDÁSA:
Termelési érték alakulása

Az előállított termelési érték az alábbi összefüggéssel számítható:
62
n
TÉ   qi * pi [Ft]
i 1
A számítás részeredményeit az 5.2. táblázat tartalmazza. A bázis időszaki termelési érték

395.000 eFt, míg a tárgyidőszakra vonatkozó termelési érték 401.600 eFt. A többlet 6.600 eFt,
kérdés az, hogy ezt a növekményt milyen tényezők, milyen mértékben befolyásolták.
Minőségi mutatók alakulása

Átlagos minőségi kategória:
Bázis időszak:
3
 q 0i * g i
i 1 5 . 000 * 1  1 . 500 * 2  500 * 3 9 . 500
ÁMK 0     1 , 357
3
5 . 000  1 . 500  500 7 . 000
 q 0i
i 1
A bázis időszaki átlagos minőségi kategória 1,36. A tárgyidőszaki átlagos minőségi kategória
akkor kedvezőbb, ha értéke kisebb ennél az értéknél.
Tárgy időszak:
3
 q 1i * g i
i 1 5 . 400 * 1  2 . 000 * 2  1 . 000 * 3 12 . 400
ÁMK 1     1 , 476
3
5 . 400  2 . 000  1 . 000 8 . 400
 q 1i
i 1
A tárgyévre vonatkozó átlagos minőségi kategória 1,48, ami a termékszerkezet minőségi

szintjének romlását jelzi, azaz az alacsonyabb minőségi osztályú termékek aránya növekedett.
Átlagos minőségi együttható:

Bázis időszak:
3
 q 0i * p 0i
i 1 TÉ 0 395 . 000 395 . 000
ÁME 0      0 , 940
3
Q0  p0I 7 . 000  60 420 . 000
 q 0i * p 0 I
i 1
ahol:
p0I = a legmagasabb minőségi osztályba sorolt termék bázis időszaki értékesítési
egységára [Ft/liter];
TÉ0 = bázis időszaki összes termelési érték [eFt];
63
3
Q0 = bázis időszaki összes termékmennyiség [liter] Q0   q 0i .

i 1
A bázis időszaki átlagos minőségi együttható 0,94. A tárgyévi mutató értéke akkor
kedvezőbb, ha értéke nagyobb ennél.
Tárgy időszak:
3
 q 1i * p 1i
i 1 TÉ 1 401 . 600 401 . 600
ÁME 0      0 , 885
3
Q 1  p1 I 8 . 400  54 453 . 600
 q 1i * p 1 I
i 1
ahol:
p1I = a legmagasabb minőségi osztályba sorolt termék tárgy időszaki értékesítési
egységára [Ft/liter];
TÉ1 = tárgy időszaki összes termelési érték [eFt];
3
Q0 = bázis időszaki összes termékmennyiség [liter] Q1   q 1i .

i 1
A tárgyévi minőségi együttható értéke első pillantásra rosszabb, mint az a bázis időszakban
volt, azonban a minőségi együttható értékét nem csak a minőségszint változása, hanem az
értékesítési egységár változása is befolyásolja. Az egyes tényezők hatásának
meghatározásához az értékeket standardizálni kell. Ezt úgy érjük el, hogy képezzük azt a
fiktív (normalizált) termelési értéket, amelyet akkor lehetett volna realizálni, ha a tárgy
időszakban értékesített termékmennyiség a bázisévi értékesítési áron eladható lett volna, azaz:
3
TÉ f   q1i * p 0 i [eFt],
i 1
ahol:
TÉf = normalizált (fiktív) tényleges termelésérték [Ft].
Majd ezt a termelési értéket osztjuk a tárgyévi termékmennyiség és a bázis időszakra

vonatkozó I. osztályú termék egységárának szorzatával (a normalizált termelési érték
maximummal). Képlettel kifejezve:
n
 q 1i * p 0 i
TÉ
i 1 f
ÁME std  
n
Q1 * p 0 I
 q 1i * p 0 I
i 1
ahol:
ÁMEstd = standardizált átlagos minőségi kategória.
64
Behelyettesítve az értékeket kapjuk:
5 . 400 * 60  2 . 000 * 50  1 . 000 * 40 464 . 000
ÁME std    0 , 921
8 . 400  60 504 . 000
Összevetve ÁMEstd értékét ÁME0-val, megállapítható, hogy a standardizált átlagos minőségi

együttható tervezett értéke kisebb a bázisidőszakinál, tehát a termelés minőségi szintje
valóban romlott. Látható, hogy a termelés tárgyidőszaki minőségi szerkezete, mennyisége és
értékesítési egységárai egyaránt eltérnek a bázisidőszakitól, a termelési érték nőtt, ugyanakkor
az egyes tényezők eltérő irányban változtak (termékmennyiség nőtt, árszínvonal csökkent,
termékminőség átlagos szintje romlott). Az egyes tényezők hatásai a következő módon
számszerűsíthetők:
1) Árváltozások hatásainak számszerűsítése

Az árváltozások hatása az árindex alkalmazásával számszerűsíthető, illetve számítható a
tárgyévi és a változatlan árszínvonal mellett előállított (normatív) termelési érték
különbözeteként is:
3 3
 TÉ v  TÉ 1  TÉ f   q1i * p1i   q1i * p 0 i [Ft]
i 1 i 1
ahol:
TÉv = árváltozás hatása a termelési értékre [Ft].
Behelyettesítve a számértékeket:
 TÉ v  401 . 600  464 . 000   62 . 400 [eFt]
A termékek egységárának változása 62.400 eFt-tal csökkentette a termelési értéket.
2) A termékmennyiség (volumen) változásának hatása

A volumenváltozás hatását a volumenindex alkalmazásával számszerűsíthetjük. A
volumenváltozás számítása (a korábbiakban megismertek alapján):
3
 q 1i
Q1
i 1
iq  3

Q0
 q 0i
i 1
Behelyettesítve a számszerű adatokat:

8 . 400
iq   1 , 20
7 . 000
65
A termék előállítás volumene 20%-kal nőtt. Ennek hatása a termelési értékre:
 TÉ q  TÉ 0  
* i q  1 [Ft]
ahol:
TÉq = mennyiségváltozás hatása a termelési értékre [Ft]
 TÉ q  395 . 000 * 1, 2  1   79 . 000 [eFt]
A termékmennyiség növelése 79.000 E Ft-tal növelte a termelési értéket.
3) Minőségváltozás hatása
A minőségváltozás hatását megkapjuk, ha a tárgyévben előállított termékmennyiséget
változatlan (bázisévi) I. osztályú áron számítva megszorozzuk az átlagos minőségi együttható
változásával, azaz
3
 TÉ m   
q 1 i * p 0 I * ÁME std  ÁME 0  [Ft]
i 1
ahol:
TÉm = minőségváltozás hatása a termelési értékre [Ft].
 TÉ m
 8 . 400  60   0 , 921  0 , 940  504 . 000    0 , 019   9 . 576 [E Ft]
A minőségváltozás hozzávetőlegesen 10.000 E Ft-tal csökkentette a termelési értéket.
Tényezők hatásának összegzése:

A termelési érték alakulását az egyes tényezők együttesen a következőképpen befolyásolták
(6.3 táblázat):
Látható, hogy a hatások eredője valóban a bázis és tárgyidőszaki termelési érték különbözete.
66
6.3. táblázat. Eredmények összefoglalása
Termelési értékre Termelési érték a hatás

Megnevezés gyakorolt hatás értéke figyelembevételével
(eFt) (eFt)
Bázisévi termelési érték 395.000 395.000
 Árváltozás hatása -62.400 332.600
 Volumenváltozás hatása 79.000 411.600
 Minőségváltozás hatása -10.000 401.600
Hatás összesen: 6.600
Tárgyévi termelési érték 401.600
67
7. Vállalati erőforrások elemzése: Munkaerő és bérgazdálkodás
1. FELADAT
A feladat célja a munkaügyi tényezők forgalomra gyakorolt hatásának a számszerűsítése.
7.1. táblázat. Egy vállalkozás termelésének adatai

Megnevezés Előző év Tárgyév
Létszám (fő) 140 149
Teljesített munkanapok (nap/fő) 212 230
Munkanap átlagos hossza (óra/nap) 7,94 7,74
Egy órára jutó forgalom (e Ft/óra) 16 18
Forgalomváltozás az előző évhez képest

 F  4 . 857 . 194 , 56  3 . 740 . 375 , 23  1 . 116 . 818 , 32 e Ft
Feladat: Számítsa ki a forgalom változását, és számszerűsítse a forgalom változására ható

tényezőket a láncbehelyettesítés, a százalékos különbözetek és az abszolút különbözetek
módszerével!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) A forgalom változásának vizsgálata a láncbehelyettesítés módszerével
A létszámváltozás hatása a forgalom alakulására:

149  212  7 , 94  16  140  212  7 , 94  16  223 . 783 ,13 e Ft
A teljesített munkanapok számának változásának hatása a forgalom alakulására:
149  230  7 , 94  16  149  212  7 , 94  16  333 . 433 , 88 e Ft
A munkanap átlagos hosszának változásának hatása a forgalom alakulására:
149  230  7 , 74  16  149  230  7 , 94  16   109 . 353 , 49 e Ft
Az egy órára jutó forgalom változásának hatása a forgalom alakulására:
149  230  7 , 74  18  149  230  7 , 74  16  668 . 954 , 80 e Ft
Összes változás 1.116.818,32 e Ft
b) A forgalom változásának vizsgálata a százalékos különbözetek módszerével
7.2. táblázat. A forgalom változásának vizsgálata a százalékos különbözetek

módszerével
Százalékos
Megnevezés Előző év Tárgyév Index (%)
különbözet (%)
Létszám (fő) 140 149 105,98 +5,98
114,89 114,89-
Összes teljesített nap (nap) 29.745 34.176
105,98=+8.91
összes teljesített munkaóra 111,97-114,89=-
236.134,8 264.409 111,97
(óra) 2,92
3.740.375,2 4.857.194,56 129,85 129,85-
Forgalom (e Ft)
3 111,97=+17,88
68
3 . 740 . 375 , 23  5 , 98  223 . 783 ,13 e Ft

3 . 740 . 375 , 2 3  8 , 91  333 . 433 , 88 e Ft
3 . 740 . 375 , 23   2 , 92   109 . 353 , 49 e Ft
3 . 740 . 375 , 23  17 , 88  668 . 954 , 80 e Ft
c) A forgalom változásának vizsgálata az abszolút különbözetek módszerével

(149  140 )  212  7 , 94  16  223 . 783 ,13 e Ft
149  ( 230  212 )  7 , 94  16  333 . 433 , 88 e Ft
149  230  ( 7 , 74  7 , 94 )  16   109 . 353 , 49 e Ft
149  230  7 , 74  (18  16 )  668 . 954 , 80 e Ft
A forgalom alakulását a munkaügyi tényezők a következőképpen befolyásolták: a
létszám változása 223.783,12 e Ft-tal, a teljesített munkanapok számának a változása
333.433,88 e Ft-tal, az egy órára jutó forgalom változása 668.965,80 Ft-tal növelte a
munkanap átlagos hosszának a változása 109.353,49 e Ft-tal csökkentette a vállalkozás
forgalmát a vizsgált időszakban.
2. FELADAT
A feladat célja a munkaerő felhasználás elemzése.
7.3. táblázat. Egy vállalkozás létszámadatai

Átlagos állományi Átlagos dolgozó Hiányzók létszáma Munkaerő-
Megnevezés létszám (fő) létszám (fő) (fő) felhasználás (%)
terv tény terv tény terv tény terv tény
Termék előállítás 200 190 178 168
1. üzem 56 53 5 90,48
2. üzem 66 69 88,33 85,94
3. üzem
Szolgáltatás 75 8 8
Összesen 273
A vállalkozás termék előállítással és szolgáltatás nyújtásával is foglalkozik. A termék

előállítás 3 üzemben történik.
69
Feladat: Egészítse ki a táblázatot, majd az adatok alapján értékelje önállóan a vállalkozás
létszámgazdálkodását!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Átlagos dolgozói létszám
Munkaerő felhasznál ási mutató 
Átlagos állományi létszám
Hiányzók száma  Átlagos állományi létszám - Átlagos dolgozói létszám
7.4. táblázat. Egy vállalkozás létszámadatai

Átlagos
Átlagos dolgozó Hiányzók Munkaerő-
állományi
Megnevezés létszám (fő) létszáma (fő) felhasználás (%)
létszám (fő)
terv tény terv tény terv tény terv tény
Termék 200 190 178 168 23 23 88,75 88,16
előállítás
1. üzem 56 53 51 48 5 5 91,11 90,48
2. üzem 75 80 66 69 9 11 88,33 85,94
3. üzem 69 58 60 51 9 6 87,28 89,12
Szolgáltatás 73 75 65 67 8 8 89,66 89,33
Összesen 273 265 243 235 30 30 88,99 88,49
A vállalkozás átlagos állományi létszáma a vállalkozás szintjén 8 fővel csökkent a tervezett
létszámhoz képest. Ez a termék előállítás területén 10 fő csökkenést (1. és a 2. üzemben
csökkenés, a 3. üzemben létszám növekedés történt), a szolgáltatási szférában 2 fő növekedést
jelentett az átlagos állományi létszámban. Vállalati szinten 2,75%-os csökkenést jelentett. Az
átlagos dolgozói létszám területén is hasonló tendenciát tapasztalhattunk. Mindezek
eredményeként a munkaerő felhasználási mutató ténylegesen 0,5%-kal csökkent, így vállalati
szinten 88,49% lett. Legmagasabb értéket z 1. üzemben lehetett tapasztalni. A csökkenések
ellenére a munkaerő felhasználási mutat 90/ körül mozgott mind két időszakban a
vállalkozásnál.
3. FELADAT
A feladat célja a munkaerő forgalommal kapcsolatos mutatószámok vizsgálata.
7.5. táblázat. Egy vállalat munkaerő forgalmával kapcsolatos adatai

Átlagos
Belépők száma Kilépők száma
Megnevezés állományi létszám
(fő) (fő)
(fő)
1. munkaköri csoport 30 3 6
Összesen 139 14 20
70
Feladat: Hogyan alakult az egyes műszakoknál és vállalati szinten a belépési, kilépési
forgalom és a munkaerő-forgalom?
FELADAT MEGOLDÁSA:
Belépők száma
Belépési forgalom (%)  * 100
Kilépők száma
Kilépési forgalom (%)  * 100
Váltás
Váltás intenzitás a (%)  * 100
Belépők  Kilépők száma

Munkaerő forgalom (%)  * 100
7.6. táblázat. Eredmények
Munkaköri csoportok
Megnevezés Összesen
1. 2. 3. 4.
Belépési forgalom (%) 10,00% 15,79% 15,63% 23,08% 10,07%
Kilépési forgalom (%) 20,00% 26,32% 12,50% 20,51% 14,39%
Munkaerő forgalom (%) 30,00% 42,11% 28,13% 43,59% 24,46%
Munkaerő váltás (fő) 3 8 4 8 14
Váltás intenzitása (%) 12,50% 26,67% 15,38% 25,81% 12,61%
Az 1. és a 2. munkaköri csoportnál értékelhető negatívan a munkaerőmozgás alakulása, mert
ezeknél a csoportoknál jelentősen eltér a kilépők és a belépők aránya. Ez akkor tekinthető
kedvezőtlennek, ha a váltás nagysága nem elegendő, vagyis ha a kevesebb belépő
munkavállaló nem tudja biztosítani a szükséges teljesítményt. A 2. és a 4. munkaköri csoport
esetében nagyon magas a munkaerő forgalom, ez korlátozhatja a begyakorlottság és a jobb
munkavégzés feltételeinek kialakulását. Fontos kérdés lehet az, hogy a kilépésnek milyen okai
voltak, és ennek magyarázata.
4. FELADAT
A feladat célja a munkaidőmérleggel kapcsolatos mutatószámok vizsgálata.
71
7.7. táblázat. Egy vállalkozás munkaidőmérlegének adatai

Egy fő munkarend szerinti munkanapjainak száma (nap/fő) 258 255
Egy fő teljesített munkanapjainak száma (nap/fő) 228 226
Egy fő teljesített munkaóráinak száma (óra/fő) 1798,7 1791,8
Feladat: Elemezze a vállalkozás munkaidő mérlegének adatait!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Munkaerő felhasználás alakulása
Munkaerő felhasználás:
Teljesítet t munkanapok száma (nap/fő)

Munkaerő felhasznál ás   100
Munkarend szerinti munkanapok száma (nap/fő)
228 nap/fő 226 nap/fő

Előző év   88 , 37 % Tárgyév   88 , 62 %
258 nap/fő 255 nap/fő
Egész napos távollétek aránya:
Egész napos távolléte k aránya  100% - Munkaerő felhasznál ás (%)
Előző év  100 - 88,37  11,63% Tárgyév  100 - 88,62  11,38%
Változás  11,38 - 11,63  -0,25%
b) Munkaidő kihasználás alakulása
Egy fő által teljesíthető órák száma:
Teljesíthe tő órák száma  Teljesítet t napok száma (nap/fő)  Munkanap törvényes hossza (óra/nap)
Előző év  228 nap/fő x 8 óra/nap  1824 óra/fő Tárgyév  226 nap/fő x 8 óra/nap  1808 óra/fő
Munkaidő kihasználás:
Teljesítet t munkaórák száma (óra/nap)

Munkaidő kihasználá s   100
Teljesíthe tő munkaórák száma (óra/nap)
1798,7 óra/fő 1791,8 óra/fő

Előző év   98 , 61 % Tárgyév   99 ,10 %
1824 óra/fő 1808 óra/fő
72
Törtnapi távollétek aránya:
Törtnapi távolléte k aránya  100% - Munkidő kihasználá s (%)
Előző év  100 - 98,61  1,39% Tárgyév  100 - 99,10  0,9%
Változás  0,9 - 1,39  -0,49%
c) Munkaidőalap kihasználás alakulása
Munkaidőalap:
Előző év  258 nap/fő x 8 óra/nap  2064 óra/fő

Tárgyév  255 nap/fő x 8 óra/nap  2040 óra/fő
Munkaidőalap kihasználás
1798,7 óra/fő 1791,8 óra/fő

Előző év   87 ,14 % Tárgyév   87 , 83 %
2064 óra/fő 2040 óra/fő
Munkaidőalap kihasználás a mutatószámok összefüggése alapján
Előző év  88,37% x 98,61%  87,14% Tárgyév  88,62% x 99,1%  87,83%
Távollétek aránya:
Előző év  100 - 87,14  12,86% Tárgyév  100 - 87,83  12,17%
Változás  12,17 - 12,86  -0,69%
A vállalkozás munkaidőalap kihasználása a vizsgált időszakban 0,69 %-kal növekedett,
csökkent az összes távollétek aránya. A munkaidőalap kihasználás javulását a munkaerő
felhasználás és a munkaidő kihasználás mértékének növekedése együttesen eredményezte. A
munkaerő felhasználás mértéke a tárgyévre 0,25%-kal emelkedett, ilyen mértekben csökkent
az egész napos távollétek aránya. A munkaidő kihasználás 0,5%-kal javult, ami a törtnapi
távollétek kedvező változását, csökkenését jelentette.
73
5. FELADAT
A feladat célja a bérgazdálkodás elemzése.
7.8. táblázat. Egy vállalkozás bérköltségeinek adatai

Me: e Ft
Törzsbér, alapbér 58 800 61 956
Pótlékok 4 900 6 334
Kiegészítő fizetések 7 840 8 900
Prémiumok 18 520 19 200
Jutalmak 5 000 5 230
Egyéb bérek 2940 5200
Feladat: Elemezze a vállalkozás bérgazdálkodását a táblázat adatai alapján!
FELADAT MEGOLDÁSA:
7.9. táblázat. Egy vállalkozás bérköltség adatainak elemzése
Előző év Tárgyév Változás az

Megnevezés előző évhez
e Ft % e Ft %
képest, %
Törzsbér,
alapbér 78 800 65,39% 81 956 63,33% 104,01%
Pótlékok 5 900 4,90% 7 334 5,67% 124,31%
Kiegészítő
fizetések 7 840 6,51% 8 900 6,88% 113,52%
Prémiumok 19 520 16,20% 20 200 15,61% 103,48%
Jutalmak 5 000 4,15% 5 230 4,04% 104,60%
Egyéb bérek 3440 2,85% 5800 4,48% 168,60%
Összesen 120 500 100,00% 129 420 100,00% 107,40%
A bérköltség 7,4%-kal növekedett a vizsgált időszakban, ezen belül 4,01%-kal növekedett a
törzsbérek, alapbérek nagysága. A törzsbérek, alapbérek növekedése ellenére azok aránya az
összes bérköltségen belül 2,06%-kal csökkent. A bérköltség szerkezetének alakulását vizsgálva
megállapítható, hogy a pótlékok és a kiegészítő fizetések növekedtek az előző évhez képest.
Ösztönző szerepe miatt lényeges lehet a prémiumok alakulásának, jogosságának,
indokoltságának értékelése. Az egyéb bérek növekedtek legnagyobb mértékben a vizsgált
74
időszakban, ezért ennek a tételnek a részletesebb elemzésére, a változás ok-okozati
összefüggéseinek feltárására kell törekedni.
6. FELADAT
A feladat célja a bérfejlesztés elemzése.
7.9. táblázat. Egy vállalkozás bérgazdálkodásának adatai
Munkaköri Létszám Átlagos alap-, illetve törzsbér I. 1-jén,

csoport (Ft/fő/hó)
1. 13 340000
2. 23 200000
3. 43 160000
4. 34 137000
5. 10 120000
A vállalkozás május 1-jén 10% bérfejlesztést tervez végrehajtani.
Feladat: Elemezze a vállalkozás bérfejlesztésének éves átlagos mértékét! Állapítsa meg, hogy
a bérfejlesztés milyen hatással lesz a következő évi bérköltségre!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Bérfejlesztés éves átlagos mértékének meghatározása
4 hónap x 0 %  8 hónap x 10%

 6 , 66 %
12 hónap
A bérfejlesztés átlagos mértéke 6,66% lesz.
b)
A tervezett bérfejlesztés hatására az átalagos alap-, és törzsbér 6,6%-kal emelkedik. A
vállalkozásnál az átlagos éves alap-, és törzsbér január 1-jén 171.194 e Ft. Amely a
bérfejlesztés hatására
171.194 e Ft x 0,0666  11.401,5 e Ft - tal emelkedik
A 6,6%-os bérfejlesztés a tárgyévben május 1-jétől valósul meg, ami ebben az évben +
11.401.5 e Ft-os átlagos béremelést jelent . A következő évben a 10%-os béremelés már egész
évben érezteti hatását.
75
8. Vállalati erőforrások elemzése: Tárgyi eszközgazdálkodás elemzése
1. FELADAT
A feladat célja a tárgyi eszközök kihasználásának vizsgálata.
8.1. táblázat. Egy vállalkozás tárgyi eszközgazdálkodásával kapcsolatos adatai

Megnevezés Me.: 1. év 2. év 3. év
Bruttó termelési érték e Ft 650 000 710 000 745 000
Teljes termelési érték e Ft 520 000 580 000 620 000
TE bruttó értéke e Ft 295 000 310 000 345 000
A főtevékenység
végzésében részt vevő e Ft 225 000 230 000 230 000
TE bruttó értéke
Feladat: A táblázatban lévő információkból vonjon le következtetéseket a tárgyi eszközök

kihasználásának alakulásával kapcsolatban!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Tárgyi eszköz hatékonysági mutatók:
a) Ezer Ft tárgyi eszközre jutó bruttó termelési érték mutató
Bruttó termelési érték (e Ft)

Ezer Ft tárgyie szközre jutó bruttó termelési érték (Ft/e Ft)   1000
Tárgyi eszközök bruttó értéke (e Ft)
650.000 e Ft
1. év   2 . 203 Ft/e Ft
295.000 e Ft
710.000 e Ft
2. év   2 . 290 Ft/e Ft
310.000 e Ft
745.000 e Ft
3. év   2 . 159 Ft/e Ft
345.000 e Ft
8.2. táblázat. Ezer Ft tárgyi eszközre jutó bruttó termelési érték mutató alakulása
ezer Ft tárgyi
eszközre jutó bruttó 1. év = 100% Előző év = 100%
Megnevezés
termelési érték (Ft/e (%) (%)
Ft)
1. év 2.203 100 -
2. év 2.290 103,9 103,9
3. év 2.159 98 94,3
76
b) ezer Ft főtevékenységben részt vevő tárgyi eszközre jutó teljes termelési érték mutató
Ezer Ft főtevékeny ségben részt vevő tárgyiesz közre jutó teljes termelési érték (Ft/e Ft) 
Teljes termelési érték (e Ft)

 1000
Főtevékeny ségben részt vevő tárgyi eszközök bruttó értéke (e Ft)
520.000 e Ft
1. év   2 . 311 Ft/e Ft
225.000 e Ft
580.000 e Ft
2. év   2 . 522 Ft/e Ft
230.000 e Ft
620.000 e Ft
3. év   2 . 696 Ft/e Ft
230.000 e Ft
8.2. táblázat. Ezer Ft főtevékenységben részt vevő tárgyi eszközre jutó teljes termelési
érték mutató alakulása
ezer Ft tárgyi
eszközre jutó bruttó 1. év = 100% Előző év = 100%
Megnevezés
termelési érték (Ft/e (%) (%)
Ft)
1. év 2.311 100 -
2. év 2.522 109,1 109,1
3. év 2.696 116,7 106,8
A főtevékenységben rész vevő tárgyi eszközök hatékonysága a vizsgált időszakban kedvezően
változott. Ennek oka lehet az, hogy a tárgyi eszközök kihasználtsága javult. nem ilyen kedvező
a helyzet az összes tárgyi eszköz vonatkozásában. A 3. évre a mutató csökkent, mert a bruttó
termelési érték növekedési üteme elmaradt a tárgyi eszközök bruttó értékének növekedésétől.
A tárgyi eszközök kihasználtsága összességében romlott, de a romlás alapvetően nem a
főtevékenységben részt vevő tárgyi eszközöknek köszönhető. További vizsgálatokat igényelne,
hogy miért emelkedett a nem a főtevékenységben részt vevő tárgyi eszközök értéke, és a
növekedés mennyire volt indokolt?
77
2. FELADAT
A feladat célja a tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata.
8.3. táblázat. Egy vállalkozás gépcsoportjával kapcsolatos adatok
Rendelkezésre álló gépek száma (db) 32 30

Üzemképes gépek száma (db) 29 29
Dolgozó gépek száma (db) 27 28
Karbantartás, javítás ideje (%) 5 5
Teljesített gépórák száma (ó) 95 000 98 000
Kapacitás norma (ó/db) 3,2 3,2
Termelés kapacitás norma (db) 27 536 28 823
Feladat: Határozza meg hogyan és milyen tényezők hatására változott meg a gépcsoport
kapacitáskihasználása!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Kapacitáskihasználás vizsgálata
o A gépcsoport elméleti időalapja
Előző év  32 gép x 365 nap/gép x 3 műszak/nap x 8 óra/műszak x 0,95  266.304 óra

Tárgyév  30 gép x 365 nap/gép x 3 műszak/nap x 8 óra/műszak x 0,95  249.660 óra
o A gépcsoport kapacitása természetes mértékegységben
A gépcsoport elméleti időalapja (óra)

A gépcsoport kapacitása természet es mértékegys égben 
Kapacitásn orma (óra/db)
266.304 óra 249.660 óra

Előző év   83 . 220 db Tárgyév   78 . 018 db
3,2 óra/db 3,2 óra/db
o Kapacitás kihasználás
27.536 db 28.823 db
Előző év   33 ,1 % Tárgyév   36 , 94 %
83.220 db 78.018 db
Változás  36,94% - 33,1%   3,84%
b) A gépcsoportra vonatkozó számítások

o Teljes gépfelhasználási mutató
78
Dolgozó gépek száma (db)
Teljes gépfelhasz nálási mutató 
Rendelkezé sre álló gépek száma (db)
27 db 28 db
Előző év   84 , 4 % Tárgyév   93 , 3 %
32 db 30 db
Változás  93,3% - 84,1%   8,9%
o Üzemképességi együttható
Üzemképes gépek száma (db)
Üzemképess égi együttható 
29 db 27 db
Előző év   90 , 63 % Tárgyév   96 , 67 %
32 db 30 db
Változás  96,67% - 90,63%   6,04%
o Dolgozó gépek aránya

Dolgozó gépek aránya 
Üzemképes gépek száma (db)
27 db 28 db
Előző év   93 ,1 % Tárgyév   96 , 65 %
29 db 29 db
Változás  96,65% - 93,0%   3,55%
o Egy gép elméleti időalapja

Egy gép elméleti időalapja (óra/db) 
266.304 óra 249.660 óra

Előző év   8322 óra/gép Tárgyév   8322 óra/gép
32 db 30 db
Változás  8322 óra/gép - 8322 óra/gép  0 óra/gép
o Egy gép által teljesített gépórák száma
Teljesítet t gépórák száma (óra)

Egy gép által teljesíte tt gépórák száma (óra/db) 
95.000 óra 98.000 óra

Előző év   3 . 518 , 5 óra/gép Tárgyév   3 . 500 óra/gép
27 db 28 db
Változás  3.500 óra/gép - 3.518,5 óra/gép   18 , 5 óra/gép
o Extenzív megterhelés
79
Egy gép által teljesíte tt gépórák száma (óra/gép)
Extenzív megterhelé s (%) 
Egy gép elméleti időalapja (óra/gép)
3.518 óra/gép 3.500 óra/gép
Előző év   42,28% Tárgyév   42 , 06 %
8.322 óra/gép 8.322 óra/gép
Változás  42,06% - 42,28%   0 , 22 %
c) Extenzív kihasználás

Extenzív kihasználá s (%) 
95.000 óra 98.000 óra

Előző év   35 , 67 % Tárgyév   39 , 25 %
266.304 óra 249.660 óra
Változás  39,25% - 35,67%   3 , 58 %
d) Tényleges teljesítmény

Tényleges teljesítm ény (ó/db) 
Termelés kapacitás norma (db)
95.000 óra 98.000 óra

Előző év   3 , 45 ó/db Tárgyév   3 , 4 ó/db
27.536 db 28.823 db
Változás  3,4 ó/db - 3,45 ó/db  - 0,05 ó/db
e) Intenzív kihasználás
Kapacitás norma (ó/db)

Intenzív kihasználá s (%) 
Tényleges teljesítm ény (óra/db)

Előző év   92,75% Tárgyév   94 ,12 %
3,45 ó/db 3,4 ó/db
Változás  94,12% - 92,75%   1,37%
A gépcsoport kapacitás kihasználása 33,1%-ról 36,94%-ra +3,84%-kal növekedett. Ezt az
extenzív kihasználása (időalap kihasználás) és az intenzív kihasználás (kapacitásnorma
kihasználás) növekedése okozta. Az extenzív kihasználás növekedése mögött az extenzív
megterhelés (elméleti időalap kihasználás) csökkenése és a teljes gépfelhasználási mutató
emelkedése figyelhető meg.
80
3. FELADAT
Termelés (db) 192 000 261 000

Munkarend szerinti munkanapok (nap) 254 255
Átlagos műszakszám (m/nap) 1,5 1,75
Dolgozó gépek száma (db) 24 27
Karbantartás, javítás időszükséglete (%) 4 4
Kapacitásnorma (db/ó) 3 3
Extenzív megterhelési együttható (%) 33,97 39,91
Feladat: Elemezze és értékelje a kapacitás-kihasználás alakulását! Állapítsa meg, hogy a

kapacitás-kihasználást befolyásoló tényezők változása milyen hatást gyakorolt a termelés
növekedésére! Értékelje a gépek veszteségidejének alakulását!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Kapacitáskihasználás vizsgálata
o A gépcsoport elméleti időalapja
Előző év  26 gép x 365 nap/gép x 3 műszak/nap x 8 óra/műszak x 0,96  218.649,6 óra

Tárgyév  28 gép x 365 nap/gép x 3 műszak/nap x 8 óra/műszak x 0,96  235.468,8 óra
o Kapacitás
Előző év  218.649,6 x 3 db/óra  655.948 db Tárgyév  235.468,8 x 3 db/óra  706.406 db
o Kapacitás kihasználás
192.000 db 261.000 db
Előző év   29 , 27 % Tárgyév   36 , 95 %
655.948 db 706.406 db
Változás  36,95% - 29,27%   7,68%
o Teljes gépfelhasználási mutató
24 db 27 db
Előző év   92 , 31 % Tárgyév   96 , 43 %
26 db 28 db
Változás  96,43% - 92,31%   4,12%
81
o Extenzív kihasználás
Előző év  92,31% x 33,97%  31,36% Tárgyév  96,43% x 39,91%  38,49%

Változás  38,49% - 31,36%   7 ,13 %
o Teljesített gépórák száma
Előző év  218.649,6 óra x 31,36%  68.568,5 óra

Tárgyév  235.468,8 óra x 38,49%  90.631,9 óra
Változás  90.631,9 óra - 68.568,5 óra   22 . 163 , 4 óra
o Tényleges teljesítmény
192.000 db 261.000 db
Előző év   2 , 8 db/óra Tárgyév   2 , 88 db/óra
68.568,5 óra 90.631,9 óra
Változás  2,88 db/óra - 2,8 db/óra   0 , 08 db/óra
o Intenzív kihasználás
2,8 db/óra 2,88 db/óra

Előző év   93,33 % Tárgyév   96 %
3 db/ óra 3 db/óra
Változás  96% - 93,33%   2 , 67 %
A kapacitás kihasználás 7,68%-kal emelkedett. Ezt az extenzív kihasználása (időalap
kihasználás) és az intenzív kihasználás (kapacitásnorma kihasználás) növekedése okozta.
b) A kapacitás kihasználást befolyásoló tényezők hatásának számszerűsítése a termelés

volumenére.
8.5. táblázat. A termelést befolyásoló tényezők

Teljes gépfelhasználási mutató (%) 92,31 96,43
Egy gép által teljesített órák száma (óra/db) 2857 3356
Kapacitásnorma (db/óra) 3 3
Intenzív kihasználás (%) 93,33 96
Termelés (db) 192.000 261.000
Egy gép által teljesített gépórák száma

68.568,5 óra 90.631,9.0 00 óra
Előző év   2 . 857 óra/db Tárgyév   3356 , 7 óra/db
24 db 27 db
82
A termelés változásának vizsgálata az abszolút különbözetek módszerével
A rendelkezésre álló gépek számának változásának hatása a termelés alakulására:

( 28  26 )  92 , 31  2857  3  93,33  14 . 768 db
A teljes gépfelhasználási mutató változásának hatása a termelés alakulására:
28  ( 96 , 43  92 , 31 )  2857  3  93,33  9 . 250 db
Egy gép által teljesített órák változásának hatása a termelés alakulására
28  96 , 43  ( 3356  2857 )  3  93 , 33  37 . 725 db
A kapacitásnorma változásának a hatása a termelés alakulására
28  96 , 43  3356  ( 3  3 )  93 , 33  0 db
Az intenzív kihasználás változásának a hatása a termelés alakulására
28  96 , 43  3356  3  ( 96  93 , 33 )  7257 db
Összes változás: 261.000 db-192.000 db = 89.000 db
A termelés darabszáma a vizsgált időszakban 69.000 db-bal növekedett. A termelés
változásához a kapacitás kihasználást befolyásoló tényezők a következőképpen járultak hozzá:
a rendelkezésre álló gépek számának változása 14.768 darabbal, a teljes gépfelhasználási
mutató változása 9.250 darabbal, egy gép által teljesített órák számának változása 37.725
darabbal, az intenzív kihasználás mutató változása 7,68%-kal emelkedett. Ezt az extenzív
kihasználása (időalap kihasználás) és az intenzív kihasználás (kapacitásnorma kihasználás)
növekedése okozta. 7.257 darabbal járult hozzá a termelés növekedéséhez. A kapacitásorma
változatlan maradt a vizsgált időszakban.
c) A gépek veszteségidejének alakulása
o Munkarend szerinti hasznos időalap
Előző év  254 nap/gép x 1,5 műszak/nap x 8 óra/műszak x 0,96  2926 óra/gép

Tárgyév  255nap/gép x 1,75 műszak/nap x 8 óra/műszak x 0,96  3427,2 óra/gép
o Veszteségidő
Előző év  2926 óra/gép - 2857 óra/gép  69 óra/gép   2 , 36 %

Tárgyév  3427,2 óra/gép - 3356,7 óra/gép  70,5 óra/gép   2 , 06 %
A veszteségidő aránya a tárgyévre 0,3%-kal csökkent.
83
4. FELADAT
Megnevezés Me.
Rendelkezésre álló gépek száma 8 db
Karbantartás miatt kieső idő 8%
A gépeken előállítandó termékek tervezett
mennyissége
A 4 000 db
B 3 500 db
C 4 000 db
D 3 200 db
A termékek kapacitásnormája
A 1,6 ó/db
B 1,4 ó/db
C 2,5 ó/db
D 3,4 ó/db
Feladat: Állapítsa meg, hogy amennyiben a vállalkozás a tervezett termelést megvalósítja

hogyan alakul a gépcsoport kapacitáskihasználása!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Rendelkezésre álló gépek naptári hasznos időalapja
8 gép x 365 nap/gép x 3 műszak/nap x 8 óra/műszak x 0,92  64.473,6 óra
b) Kapacitás vizsgálata
64.473,6 óra 64.473,6 óra

" A" termék  40 . 296 db " B" termék  46 . 053 db
64.473,6 óra 64.473,6 óra
" C" termék  25 . 789 db " D" termék  18 . 963 db
c) Kapacitás kihasználás vizsgálata
4.000 db 3.500 db
" A" termék  49 , 93 % " B" termék  7 ,6 %
40.296 db 46.053 db
4000 db 3.200 db
" C" termék  15 , 51 % " D" termék  16 , 87 %
25.789 db 18.963 db
A tervezett termelés megvalósulása esetén a gépcsoport kapacitáskihasználása („A” termék
49,94% +”B” termék 7,6% + „c” termék 15,51% + „D” termék 16,87%) 49,91%-os lesz.
84
85
9. Vállalati erőforrások elemzése: Forgóeszözgazdálkodás elemzése
1. FELADAT
A feladat célja a készletgazdálkodás vizsgálata.
9.1. táblázat. Egy vállalkozás készletgazdálkodásával kapcsolatos adatok

Előző időszak Tárgyidőszak
Megnevezés
Átlagkészlet (e Ft) Normanap (nap) Átlagkészlet (e Ft) Normanap (nap)
Anyagok 2.100 8 2.625 9
Befejezetlen termelés 3.500 6 3.300 6
Késztermékek 750 3 900 4
Összesen 6.350 - 6.825 -
Feladat: Számszerűsítse a forgási sebesség mutatószámait és elemezze az egyes készletfajták

eltéréseit, az előidéző tényezők hatását bemutatva!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Forgási sebesség mutatói
Értékesíté s nettó árbevétele

Fordulatok száma 
Átlagos készletért ék
69.850 e Ft 85.312 e Ft
Előző év   11 Tárgyév   12 , 5
6.350 e Ft 6.825 e Ft
Időszak napjainak a száma
Forgási idő (nap) 
Fordulatok száma
91 nap 91 nap
Előző év   8 , 27 nap Tárgyév   7 , 28 nap
11 12,5
A forgási sebesség 1,5 fordulattal felgyorsult, ami a forgási időt 1 nappal csökkentette.
b) Készletfajták változásának bemutatása

 Anyagkészlet változása
2 . 625 e Ft  2 . 100 e Ft  525 e Ft
1 napi anyagkészlet meghatározása

2.100 e Ft 2.625 e Ft
Előző év   262 , 5 e Ft/nap Tárgyév   291 , 67 e Ft/nap
8 nap 9 nap
Az anyagkészlet nagyságát befolyásoló tényezők hatása:
o Az átlagos anyagtárolási idő változásának a hatása
(9 nap - 8 nap)  262 , 5 e Ft/nap  262,5 e Ft
86
o Az egy napra jutó anyagfelhasználás változásának a hatása
9 nap  ( 291 , 67 e Ft/nap - 262 , 5 e Ft/nap)  262,5 e Ft
 Befejezetlen termelés változása
3 . 300 e Ft  3 . 500 e Ft  -200 e Ft
1 napi befejezetlen termelés meghatározása

3.500 e Ft 3.300 e Ft
Előző év   583 , 33 e Ft/nap Tárgyév   550 e Ft/nap
6 nap 6 nap
A befejezetlen termelés nagyságát befolyásoló tényezők hatása:
o A gyártási átfutási idő változásának a hatása
A gyártás átfutási idő nem változott.

o Az egy napra jutó termelési költség változásának a hatása
9 nap  ( 550 e Ft/nap - 583 , 33 e Ft/nap)  -33,33 e Ft
 Késztermékek változása
900 e Ft  750 e Ft  150 e Ft
1 napi késztermék készlet meghatározása

750 e Ft 900 e Ft
Előző év   250 e Ft/nap Tárgyév   225 e Ft/nap
3 nap 4 nap
A késztermékkészlet nagyságát befolyásoló tényezők hatása:
o A készletek átlagos tárolási idejének változásának a hatása
(4 nap - 3 nap)  250 e Ft/nap  250 e Ft

o Az egy napra jutó késztermék készlet változásának a hatása
4 nap  ( 225 e Ft/nap - 250 e Ft/nap)  -100 e Ft
Az anyagkészlet átlagos tárolási ideje és az egy napra jutó anyagfelhasználás értéke is
emelkedett az előző évhez képest. Ennek hatására az anyagkészlet a tárolási idő változásának
köszönhetően 262,5 e Ft-tal, míg az egy napra jutó anyagfelhasználás értékének változásának
köszönhetően szintén 262,5 e Ft-tal növekedett, így az anyagkészlet értéke az előző időszakhoz
képest 500 e Ft-tal nőtt. A befejezetlen termelés a tárgyidőszakban 200 e Ft-tal volt kevesebb,
mint az előző időszakban. Ezt a változást az egy napra jutó termelési költség alakulásának
köszönhetjük, mivel a gyártás átfutási idő nem változott a vizsgált időszakban. A
késztermékkészlet 150 e Ft-tal nőtt az előző időszakhoz képest, amit 2 tényező változásának
köszönhetünk. A késztermék készlet alakulását 250 e Ft-tal növelte a készletek átlagos tárolási
idejének a változása és 100 e Ft-tal csökkentette az egy napra jutó késztermék készlet
változása.
87
2. FELADAT
9.2. táblázat. Egy vállalkozás készletgazdálkodásával kapcsolatos adatok

Adatok ezer Ft-ban, beszerzési áron
Árucsoport Beszerzés Készlet
I. negyedév II. negyedév I. 1. III. 31. VI. 30.
I. 100.000 107.500 18.000 16.000 17.000
II. 62.500 63.750 35.000 37.000 38.000
III 125.000 145.000 50.000 52.000 48.000
Feladat: Elemezze a rendelkezésre álló adatok alapján a vállalkozás készletgazdálkodását!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Áruforgalmi mérlegsor meghatározása

Nyitókészl et  Beszerzés  Zárókészle t - Értékesíté s
A táblázatban szereplő információk alapján a forgalom (értékesítés) nagysága

számszerűsíthető az áruforgalmi mérlegsor összefüggései segítségével az egyenlőségjel
átrendezésével.
Nyitókészl et  Beszerzés  Zárókészle t  Értékesíté s
9.3. táblázat. A vállalkozás forgalmának meghatározása

Me.: e Ft
Árucsoport Nyitókészlet Beszerzés Zárókészlet Forgalom
I. félév
I. 18.000 100.000 16.000 102.000
II. 35.000 62.500 37.000 60.500
III. 50.000 125.000 52.000 123.000
II. félév
I. 16.000 107.500 17.000 106.500

II. 37.000 63.750 38.000 62.750
III. 52.000 145.000 48.000 149.000
Átlagkészlet meghatározása
Időszaki nyitókészl et  Időszaki zárókészle t
2
88
9.4. táblázat. A vállalkozás készletgazdálkodásának elemzéséhez szükséges mutatószámok
Forgalom (e Ft) Átlagkészlet (e Ft) ∆Forgalom ∆Átlagkészlet Fordulatok száma Forgási idő (nap)
Árucsoport
I. né II. né I. né II. né (%) (%) I. né II. né I. né II. né
I. 102.000 106.500 17.000 16.500 104,41 97,05 6 6,45 15 14
II. 60.500 62.750 36.000 37.500 103,72 104,16 1,68 1,67 54 55
III. 123.000 149.000 51.000 50.000 121,14 98,03 2,41 2,98 38 31
Összesen 285.500 318.250 104.000 104.000 111,47 100,00 2,74 3,06 33 30
Átlagkészl et változá s = 104.000 e Ft - 104.000 e Ft  0 e Ft
Az átlagos készletlekötést befolyásoló tényezők:

318 . 250 e Ft
o A forgalomváltozás hatása  104 . 000 e Ft  116 . 150 e Ft  104 . 000 e Ft   12 . 150 e Ft
2 , 74
106.500 e Ft
o Az összetétel változás hatása (216.927 e Ft) I. árucsoport   17 . 750 e Ft
6
62,750 e Ft
II. árucsoport   37 . 351 e Ft
1,68
149.000 e Ft
III. árucsoport   161 . 826 e Ft
2,41
Változás  A megváltozo tt velső szerkezetű forgalom készletigé nye - a változatl an belső szerkezetű forgalom készletigé nye
Változás  216.927 e Ft - 116.150 e Ft   100.777 e Ft
o A készletintézkedések hatása 104 . 000 e Ft - 216.927 e Ft   112 . 927 e Ft
Összes változás  12.150 e Ft  100.777 e Ft - 112.927 e Ft  0 e Ft
89
Vállalkozási szinten az összes forgalom a második negyedévre 11,47%-kal emelkedett, az
átlagkészlet értéke változatlan maradt. A fordulatok számának növekedése (2,74→3,06) és a
forgási idő csökkenése (33 nap→30 nap) kedvező változást jelent. Árucsoportonként vizsgálva
az adatokat megállapítható, hogy az I. és a III. árucsoport esetében a készletgazdálkodási
tevékenység javult. Mind két árucsoportnál alacsonyabb árukészlet értékkel nagyobb
forgalmat értek el, ennek következtében a fordulatok száma mutató magasabb értéket ért el (I.
árucsoport 6→6,45, II. árucsoport 2,41→2,98), aminek köszönhetően a forgási idő is
lecsökkent (I. árucsoport 15 nap→14 nap, II. árucsoport 38 nap→31 nap).
A készletváltozást befolyásoló tényezők közül a forgalom változása +12.150 e Ft-tal, az
összetétel változás hatása +100.777 e Ft-tal és a készletintézkedések hatása -112.927 e Ft-tal
járult hozzá az időszakban bekövetkezett készletváltozáshoz (104.000 e Ft-104.000 e Ft = 0 e
Ft)
3. FELADAT
9.5. táblázat. A vállalkozás készletgazdálkodásával kapcsolatos információk

Nettó árbevétel (e Ft) 2.475.000 2.590.000
Bruttó termelési érték (e Ft) 2.369.500 2.599.000
Átlagos készletérték (e Ft) 175.000 ….
Feladat: Állapítsa meg, hogy a forgási sebességnek hogyan kellene változnia ahhoz, hogy a
változás hatására 3000 Ft relatív költségmegtakarítást érjen el a vállalkozás! A készletekkel
kapcsolatos költségek, ráfordítások átlagos mértéke s vállalkozásnál mindkét évben 15% volt.
FELADAT MEGOLDÁSA:
o Forgási sebesség mutatók az előző évben
Értékesíté s nettó árbevétele 2 . 475 . 000 e Ft

Fordulatok száma    14 ,14
Átlagos készletért ék 175 . 000 e Ft
Időszak napjainak a száma 365 nap

Forgási idő (nap)    25 , 8 nap
Fordulatok száma 14,14
o Nettó árbevétel változása
2.590.000 e Ft
 100  104 , 64 %
2.475.000 e Ft
90
o Az árbevétel változásával arányos készletérték
175 . 000 e Ft  104,64%  183.120 e Ft
o Relatív költségmegtakarítás
(Tárgyévi átlagkészl et - 183.120 e Ft)  0,1  -3000 e Ft   153 . 120 e Ft
o Forgási sebesség mutatók a tárgyévben
Értékesíté s nettó árbevétele 2 . 590 . 000 e Ft

Fordulatok száma    16 , 9
Átlagos készletért ék 153 . 120 e Ft
Időszak napjainak a száma 365 nap

Forgási idő (nap)    22 ,1 nap
Fordulatok száma 16,9
Ahhoz, hogy a vállalkozás 3000 e Ft relatív költségmegtakarítást érjen el a fordulatok
számának növekedni (14,14→16,9) és a forgási napok számának pedig csökkennie (25,8
nap→22,1 nap) kellene. Számszerűen 3000 e Ft relatív költségmegtakarítás eléréséhez a
tárgyévi átlagkészlet értéke 153.120 e Ft kell, hogy legyen.
4.. FELADAT
9.6. táblázat. A vállalkozás készletgazdálkodásával kapcsolatos információk
Év Nettó árbevétel (M Ft) Átlagkészlet (M Ft)

x y
1. 1170 97
2. 1238 105
3. 1328 105
4. 1341 110
5. 1440 121
6. 1467 125
7. 1539 127
8. 1679 135
9. 1738 141
10. 1870 154
Összesen 14810 1220
91
Feladat: Vizsgálja meg, hogy milyen szoros kapcsolat van a nettó árbevétel és az átlagkészlet
alakulása között! Számszerűsítse, hogy várhatóan mennyi lesz a 11. évi átlagkészlet, ha 2004-
hez képest 8 % nettó árbevétel növekedést tervez a vállalkozás!
FELADAT MEGOLDÁSA:
o A nettó árbevétel és az átlagkészlet alakulása közötti kapcsolatot a korrelációs

együttható (r) segítségével tudjuk meghatározni.
r 
 x  x    y  y 
 x  x  x   y  y 
2 2
14.810 e Ft
Átlagos nettó árbevétel   1 . 481 e Ft/év
10 év
1.220 e Ft
Átlagos átlagkészl et   122 e Ft/év
10 év
36 . 381 e Ft 36 . 381 e Ft
r    0 , 99
460 . 594 e Ft  2936 e Ft 36.774 e Ft
o 11. évi átlagkészlet értékének meghatározása lineáris regressziós függvény

segítésével történik.
,
y  a  bx a  y  bx b 
  x  x  y  y 
 x  x 
2
A függvény paramétereinek meghatározása:
b 
  x  x  y  y   36 . 381 e Ft
 0 , 079
 x  x 
2
460.594 e Ft
a  y  bx =122-0,079*1481=5
,
y  a  bx  5  0 , 079  1870 e Ft  1, 08  165 e Ft
A korrelációs együttható a lineáris kapcsolatok közötti szorosságot méri. A két változó között
minél szorosabb az összefüggés, annál inkább megközelíti a korrelációs együttható értéke az
1-t. Ha a minta két változója azonos irányban változik, abban az esetben pozitív, ha ellentétes
irányban, akkor negatív a korrelációs összefüggés. Lineáris függvénykapcsolatban lévő (nem
sztochasztikus) változók esetében a korrelációs együttható értéke 1.Minél lazább az
összefüggés két változó között, annál közelebb van a korrelációs együttható értéke a 0-hoz.
Független változók esetében a korrelációs együttható értéke = 0 értéke. Feladatunkban a
92
korrelációs együttható értéke 0,99, ami azt mutatja, hogy nagyon szoros kapcsolat van a nettó
árbevétel és az átlagkészlet között. Amennyiben a tervezett8%-os árbevétel növekedés
megvalósul, várhatóan 165 e Ft lesz a vállalkozás átlagkészlete.
93
10. Pénzügyi elemzés: Mérlegelemzés
1. FELADAT
A feladat célja a mérleghez kapcsolódó mutatók közötti összefüggések felismerése és
felhasználása.
d) Egy vállalkozás általános likviditási mutatója 3,0. Készletállománya 12 000 eFt.

Feladat: Számítsa ki a likviditási gyorsrátát, ha 30 000 eFt a vállalkozás rövid lejáratú
kötelezettsége?
FELADAT MEGOLDÁSA:
Forgóeszkö zök - Készletek

Likviditás i gyorsráta 
Rövid lejáratú kötelezett ségek
A likviditási gyorsráta meghatározásához hiányzik a Forgóeszközök értéke, amit az

Általános likviditási mutató képletéből tudunk kiszámítani, mert a képlet másik két
adata ismert.
Forgóeszkö zök
Általános likviditás 
Forgóeszkö zök
3,0  Forgóeszközök = 90 000
30 000
90 000  12 000
likviditás i gyorsráta   2,6
30 000
A likviditási gyorsráta jelentős mértékben meghaladja az elvárt 1-es értéket, ezért a
vállalkozás fizetőképessége valószínűleg nagyon jó, de ez még függ a készpénzszintű
likviditás értékétől is.
e) Egy vállalkozás likviditási mutatója 1,5. A Forgóeszközök értéke 12 900 000 Ft.
Feladat: Határozza meg a nettó forgótőke nagyságát!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövidlejáratú kötelezettségek
A Nettó forgótőke kiszámításához hiányzik a Rövid lejáratú kötelezettségek értéke, amit

a rendelkezésre álló adatok felhasználásával az Általános likviditási mutatóból tudunk
meghatározni.
94
Forgóeszkö zök
12 900 000
1,5  Röv. lej. köt. = 8 600 000
nettó forgótőke = 12 900 000 – 8 600 000 =4 300 000
A nettó forgótőke pozitív, ami azt jelentheti, hogy vállalkozás rövid távú fizetőképessége
(likviditása) is valószínűleg megfelelő, de ez még függ a likviditási gyorsráta és a
készpénzszintű likviditás értékeitől is.
f) Egy vállalkozás következő adatait ismerjük:

Követelés 14 625 eFt
Értékpapírok 4 006 eFt
Pénzeszközök 1 256 eFt
Likviditási mutató 1,80
Készpénz szintű likviditás 0,27
Feladat: Számítsa ki a likviditási gyorsráta és a nettó forgótőke értékét!
FELADAT MEGOLDÁSA:

A Likviditási gyorsráta kiszámításához hiányzik a Forgóeszközök és a Készletek értéke.

A megadott adatok alapján a Forgóeszközök értéke meghatározható az Általános
likviditási mutató segítségével:
Forgóeszkö zök
A Forgóeszközök ismeretében a következő összefüggés segítségével meghatározható a

Készletek értéke:
Forgóeszközök = Készletek + Követelések + Értékpapírok + Pénzeszközök
4 006  1 256
0,27  Röv. lej. köt. = 19 489 eFt
Röv. lej. köt.
95
Forgóeszkö zök
1,8  Forgóeszközök = 54 000 eFt
30 000
Készletek = 54 000 – 14 625 – 4 006 – 1 256 = 34 113 eFt
54 000  34 113
likviditás i gyorsráta   1.02
19 489
Nettó forgótőke = 54 000 – 19 489 = 24 511 eFt
A likviditási gyorsráta éppen meghaladja az elvárt értéket, ezért az megfelelő a vállalat
likviditása szempontjából, de jobb döntés érdekében szükséges lenne a készpénzszintű
likviditás ismeretére is.
g) Egy vállalkozás 72 millió Ft forrással rendelkezik. A forrásállomány 69%-át a

tulajdonosok bocsátották rendelkezésre. Az idegen tőke 23%-a hosszú lejáratú
beruházási hitel. Az eszközállomány 65%-a befektetett eszközökben ölt testet.
Feladat: Számítsa ki a vállalkozás nettó forgótőkéjét!
FELADAT MEGOLDÁSA:
A Nettó forgótőke kiszámításához mindkét adat hiányzik, a kiszámításhoz a következő

összefüggéseket kell figyelembe venni:
Összes eszköz = Összes forrás
Befektetet t eszközök értéke

Befektetet t eszközök aránya (%) 
Összes eszköz értéke
A Befektetett eszközök aránya képletből meg tudjuk határozni a Befektetett eszközök

értékét, aminek segítségével meghatározható a Forgóeszközök értéke:
Összes eszköz = Befektetett eszközök + Forgóeszközök
Saját tőke értéke

Tulajdonos i (Saját) tőke aránya (%) 
Összes forrás értéke
A Tulajdonosi tőke aránya képlet segítségével meghatározható a Saját tőke értéke, majd
a következő képlet segítségével meghatározható az Összes kötelezettség értéke, illetve a
Rövid lejáratú kötelezettségek aránya:
Összes forrás = Saját tőke + Kötelezettségek
96
100% = Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya (%) +
Rövid lejáratú kötelezettségek aránya (%)
Az Összes kötelezettség értékének és a Rövid lejáratú kötelezettségek arányának az

ismeretében meg határozható a Rövid lejáratú kötelezettségek értéke.
Összes eszköz = 72 000 eFt

0,65  Befektetett eszközök értéke = 46 800 eFt
72 000
72 000 = 46 800 + Forgóeszközök Forgóeszközök értéke = 25 200 eFt
Saját tőke értéke

0,69  Saját tőke értéke = 49 680 eFt
72 000
72 000 = 49 680 + Kötelezettségek Kötelezettségek értéke = 22 320 eFt
100% = 23% + Rövid lejáratú kötelezettségek aránya (%)

Rövid lejáratú kötelezettségek aránya = 77%
Rövid lejáratú kötelezettségek értéke = 0,77 * 22 320 = 17 186,4 eFt
Nettó forgótőke = 25 200 – 17 186,4 = 7 813,6 eFt
A nettó forgótőke pozitív, ezért nagy valószínűséggel rugalmas gazdálkodást folytathat
a vállalkozás, és az általános likviditási mutatója is valószínűleg megfelel az
elvárásoknak. A pontosabb értékeléshez szükség lenne mindhárom likviditási mutatóra
is.
h) Egy vállalkozás következő adatait ismerjük:

Forgóeszközök / Befektetett eszközök arány (%) 50%
Befektetett eszközök értéke (Ft) 1 200 000
Rövid lejáratú kötelezettségek értéke (Ft) 380 000
Hosszú lejáratú kötelezettségek értéke (Ft) 320 000
Feladat: Határozza meg az Összes eladósodottság, az Idegen tőke / Saját tőke (D/E)
arány, a Saját tőke multiplikátor és a Hosszú távú eladósodottság mutatókat!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Összes eszköz  Saját t ő ke

Összes eladósodot tság (%)  * 100
Összes eszköz
97
Összes eszköz  Saját tőke
Adósság/Sa ját tőke arány (%)  * 100
Saját tőke
Összes eszköz
Saját tőke multipliká tor 
Saját tőke
Hosszú lejáratú kötelezett ségek

Hosszú távú adósság  * 100
Hosszú lejáratú kötelezett ségek  Saját tőke
A mutatók kiszámításához meg kell határoznunk az Összes eszköz és a Saját tőke

értékeket.
Összes eszköz = Befektetett eszközök + Forgóeszközök
A hiányzó Forgóeszköz értéket a következő képet segítségével meg tudjuk határozni:
Forgóeszkö zök értéke

Forgóeszkö zök / Befektetet t eszközök aránya (%) 
Összes kötelezettség = Hosszú lejáratú kötelezettség + Rövid lejáratú kötelezettség
Az Összes kötelezettség lényegében egyenlő az (Összes eszköz – Saját tőke) értékkel. A

Saját tőke értékét pedig a következő összefüggésből tudjuk meghatározni:
Összes forrás = Saját tőke + Összes kötelezettség
Forgóeszkö zök értéke

0,5  Forgóeszközök értéke = 600 000
1 200 000
Összes eszköz = 1 200 000 + 600 000 = 1 800 000 Ft
Összes kötelezettség = 320 000 + 380 000 = 700 000 Ft
1 800 000 = Saját tőke + 700 000 Saját tőke = 1 100 000 Ft
700 000
Összes eladósodot tság (%)  * 100  38,89%
1 800 000
700 000
Adósság/Sa ját tőke arány (%)  * 100  63 , 64 %
1 100 000
1 800 000
Saját tőke multipliká tor   1 , 64
1 100 000
Saját tőke multiplikátor = 1 + D/E = 1 + 0,6364 = 1,64
98
320 000
Hosszú távú adósság  * 100  22 , 54 %
320 000  1 100 000
A vállalkozásnak sem az összes eladósodottsága sem a hosszú távú eladósodottsága
nem magas. Ugyanakkor ez az eladósodottsági szint is 1,64-szeres saját tőke
többszöröződést biztosít.
i) Egy vállalkozás összes eladósodottság mutatója 0.62.

Feladat: Határozza meg az adósság/saját tőke arány mutató és a saját tőke multiplikátor
értékét?
FELADAT MEGOLDÁSA:
Összes eszköz  Saját t ő ke

Összes eszköz
Saját tőke
Összes eladósodot tság  1 
Összes eszköz
Adósság / Saját tőke arány mutató (%) = (Saját tőke multiplikátor – 1) * 100
A feladat megoldásához észre kell venni, hogy az Összes eladósodottság lényegében (1

– Saját tőke arány), illetve a Saját tőke arány mutató a Saját tőke multiplikátor mutató
reciproka. Ezen összefüggések felhasználásával mindhárom kért mutató értéke
meghatározható.
Saját tőke Saját tőke

0,62  1   0 , 38
Összes eszköz Összes eszköz
1
Saját tőke multipliká tor   2 , 63
0,38
Adósság / Saját tőke arány (D/E) mutató (%) = (2,63 – 1) * 100 = 163 %
A vállalkozás eladósodottsága elég magas, amit a D/E mutató magas értéke is mutat,
hiszen az idegen tőke (adósság) a saját tőke 163 %-a.
2. FELADAT
Egy mezőgazdasági vállalkozás rövid távú fizetőképességének (likviditásának) és
eladósodottságának (pénzügyi tőkeáttételének) elemzése.
99
10.1. táblázat: Egy mezőgazdasági vállalat mérlegadatai 2008-2011 években
ezer Ft
Megnevezés 2008 2009 2010 2011
A. Befektetett eszközök 298 829 357 760 631 735 587 192
I. Immateriális javak 258 741 781 575
II. Tárgyi eszközök 292 986 351 434 625 469 581 132
III. Befektetett pénzügyi eszközök 5 585 5 585 5 485 5 485
B. Forgóeszközök 555 569 466 299 576 359 769 955
I. Készletek 350 040 244 169 321 626 531 161
II. Követelések 92 073 25 684 93 499 79 735
III. Értékpapírok 26 0 0 0
IV. Pénzeszközök 113 430 196 446 161 234 159 059
C. Aktív időbeli elhatárolások 20 340 3 698 20 138 13 512
Eszközök összesen 874 738 827 757 1 228 232 1 370 659
D. Saját tőke 754 218 753 121 862 694 1 049 333
I. Jegyzett tőke 5 910 5 910 5 910 5 910
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke(-) 0 0 0 0
III. Tőketartalék 171 629 171 629 187 672 198 805
IV. Eredménytartalék 345 356 453 732 471 935 522 075
V. Lekötött tartalék 124 037 103 647 103 647 155 956
VI. Értékelési tartalék 0 0 0 0
VII. Mérleg szerinti eredmény 107 286 18 203 93 530 166 587
E. Céltartalékok 0 0 0 0
F. Kötelezettségek 101 605 56 778 333 754 276 067
I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 0 0
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 42 400 27 800 267 503 203 768
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 59 205 28 978 66 251 72 299
G. Passzív időbeli elhatárolások 18 915 17 858 31 784 45 259
Források összesen 874 738 827 757 1 228 232 1 370 659
Forrás: www.e-beszamolo.kim.gov.hu
Az elemző feladata, hogy a 10.1. táblázatban szereplő adatokból kiszámítsa

a) a likviditási mutatókat,
b) az eladósodottsági mutatókat,
és értékelje is a kapott eredményeket!
100
FELADAT MEGOLDÁSA:
Likviditási mutatók meghatározása
Forgóeszkö zök
Mutató 2008 2009 2010 2011
555 569 466 29 9 576 3 59 769 955

Általános likviditás  9 , 38  16 , 09  8 , 70  10 , 65
59 205 28 978 66 251 72 299

Mutató 2008 2009 2010 2011
Likviditási 205 529

 3 , 47
222 130
 7 , 67
254 773
 3 , 84
238 7 94
 3 , 30
gyorsráta 59 205 28 978 66 251 72 299
Pénzeszköz ök  Piacképes értékpapír ok

Készpénz szintű likviditás 
Rövid távú kötelezett ségek
Mutató 2008 2009 2010 2011
Készpénz szintű 113 4 56

 1 , 92
196 466
 6 , 78
161 234
 2 , 43
159 05 9
 2 , 20
likviditás 59 205 28 978 66 251 72 299
Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó forgótőke
Nettó forgótőke / Összes eszköz arány (%)  * 100
Összes eszköz
Mutató 2008 2009 2010 2011

Nettó forgótőke 496 364 437 321 510 108 697 656
Nettó forgótőke/
56,74% 52,83% 41,53% 50,90%
Összes eszköz
A kiszámított mutatókból látható, hogy a vállalat fizetőképessége nagyon jó, mert valamennyi
likviditási mutatója jelentős mértékben meghaladja a kritikus értékeket. Ugyanezt támasztja
alá a nettó forgótőke magas aránya is az összes eszközhöz viszonyítva. Felvetődhet azonban a
101
kérdés, hogy akkor ennél a vállalkozásnál minden rendben van? A fizetőképesség területén
nagy valószínűséggel igen. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a magas mutatók miatt
felvetődik, hogy a vállalkozás nem gazdálkodik megfelelően a pénzeszközeivel. Minden évben
a rövid lejáratú kötelezettségének többszörösét tudná azonnal kifizetni. Célszerű lenne a
vállalat vezetésének azon elgondolkodni, hogy a magas pénzeszközállomány egy részét be
kellene fektetnie biztonságos rövid távú befektetésekbe, amivel növelni lehetne a vállalat
bevételeit és ezen keresztül a jövedelmezőségét is. Nagyon konzervatív a vállalat
finanszírozási politikája is, mert forgóeszközeinek 88,51 – 93,79%-át nettó forgótőkével
finanszírozza, ami azt jelenti, hogy a forgóeszközeinek ilyen hányada mögött hosszú távú
forrás van. Ez a vállalkozás finanszírozásában nagy rugalmasságot biztosít, de drága
finanszírozási mód. Ez is azt támasztja alá, hogy a pénzeszközök egy részét be kellene
fektetnie a vállalkozásnak.
Eladósodottsági mutatók meghatározása

Összes eszköz
Mutató 2008 2009 2010 2011
Összes 120 520

 13 , 78
74 636
 9 , 02
365 538
 29 , 76
321 326
 23 , 44
eladósodottság (%) 874 738 827 757 1 228 232 1 370 65 9

Adósság/Sa ját tőke arány(%) 
Saját tőke
Mutató 2008 2009 2010 2011
Adósság/ Saját tőke 120 520 74 636 365 538 921 326
 15 , 98  9 , 91  42 , 37  30 , 62
arány (%) 754 218 753 121 862 634 1 049 333
Összes eszköz
Saját tőke
Saját tőke multiplikátor = Adósság/Saját tőke arány / 100 + 1
Mutató 2008 2009 2010 2011
Saját tőke 874 738

 1 ,16
827 757
 1,10
1 228 232
 1, 42
1 370 65 9
 1, 31
multiplikátor 754 218 753 121 862 634 1 0 49 333

Hosszú távú eladósodot tság (%) 
102
Mutató 2008 2009 2010 2011
Hosszú távú 42 400 27 800 267 503 203 768

 5 , 32  3 , 56  23 , 69  16 , 26
eladósodottság (%) 796 618 780 921 1 130 197 1 253 101
A vállalat Összes eladósodottsága nem magas, ugyanakkor eléggé változékony, hol csökken,
hol pedig nő. Megállapítható, hogy az értéke minden évben alacsonynak mondható. Az utolsó
két év növekedését mind a hosszú lejáratú és mind a rövid lejáratú kötelezettségek növekedése
okozta. Az Adósság/Saját tőke mutatók értelemszerűen hasonló tendenciát mutatnak, mint az
Összes eladósodottsági mutató. A Saját tőke multiplikátor értékei viszonylag alacsonyak, mert
a vállalat eladósodottsága is alacsony. Magas Saját tőke multiplikátor csak magas
eladósodottsági érték mellett érhető el, mert csak ekkor van lehetőségünk a saját tőkének a
nagyobb mértékű megtöbbszörözésére az összes eszközben. A vállalat hosszú távú
eladósodottsága is alacsony, igaz az utolsó két évben jelentősebb mértékben megnövekedett,
de 2011-ben csökkent 2010-hez viszonyítva, ami kedvező tendenciát mutat.
3. FELADAT
Egy mezőgazdasági vállalkozás rövid távú fizetőképességének (likviditásának) és
eladósodottságának (pénzügyi tőkeáttételének) elemzése.

a) a likviditási mutatókat,
b) az eladósodottsági mutatókat,
FELADAT MEGOLDÁSA:
Likviditási mutatók meghatározása
Forgóeszkö zök
Mutató 2008 2009 2010 2011
652 953 466 865 400 222 453 603

Általános likviditás  1 , 46  1 , 38  1 , 39  1 , 66
447 521 337 754 288 416 274 068

103
Mutató 2008 2009 2010 2011
Likviditási 608 270

 1 , 36
379 174
 1 ,18
336 276
 1 ,17
376 085
 1 , 37
gyorsráta 447 521 337 754 288 416 274 068
10.2. táblázat: Egy mezőgazdasági vállalat mérlegadatai 2008-2011 években

ezerFt
Megnevezés 2008 2009 2010 2011
A. Befektetett eszközök 1 283 702 1 388 042 1 446 928 1 420 170
I. Immateriális javak 1 979 1 263 745 270
II. Tárgyi eszközök 848 538 965 594 1 024 998 998 715
III. Befektetett pénzügyi eszközök 433 185 421 185 421 185 421 185
B. Forgóeszközök 652 953 466 865 400 222 453 603
I. Készletek 44 683 69 691 63 956 77 518
II. Követelések 193 281 316 635 178 952 243 301
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 10 040 142 700 71 684 59 820
(vevők)
III. Értékpapírok 3 634 2 413 0 0
IV. Pénzeszközök 411 355 78 126 157 314 132 784
C. Aktív időbeli elhatárolások 127 7 226 660 3 269
Eszközök összesen 1 936 782 1 862 133 1 847 810 1 877 042
D. Saját tőke 694 320 804 284 924 481 996 546
I. Jegyzett tőke 60 000 60 000 60 000 60 000
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 0 0
III. Tőketartalék 198 703 215 434 244 227 274 547
IV. Eredménytartalék 273 653 367 001 482 081 508 934
V. Lekötött tartalék 67 000 54 616 7 867 51
VI. Értékelési tartalék 0 0 0 0
VII. Mérleg szerinti eredmény 94 964 107 233 130 306 153 014
E. Céltartalékok 0 0 0 0
F. Kötelezettségek 1 009 070 850 486 738 915 718 865
I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 0 0
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek 561 549 512 732 450 499 444 797
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 447 521 337 754 288 416 274 068
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból 32 732 39 953 28 672 97 624
(szállítók)
G. Passzív időbeli elhatárolások 233 392 207 363 184 414 161 631
Források összesen 1 936 782 1 862 133 1 847 810 1 877 042
104
Pénzeszköz ök  Piacképes értékpapír ok
Készpénz szintű likviditás 
Rövid távú kötelezett ségek
Mutató 2008 2009 2010 2011
Készpénz szintű 414 989 80 539 157 314 132 784

 0 , 93  0 , 24  0 , 55  0 , 48
likviditás 447 5 21 337 754 288 416 274 068
Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó forgótőke
Nettó forgótőke/ Összes eszköz arány 
Összes eszköz
Mutató 2008 2009 2010 2011

Nettó forgótőke 205 432 129 111 111 806 179 535
Nettó forgótőke/
10,61% 6,93% 6,05% 9,56%
Összes eszköz
A kiszámított mutatókat megvizsgálva azt mondhatjuk, hogy a vállalat fizetőképessége
megfelelő, mert likviditási mutatóinak többsége meghaladja a kritikus értékeket, ha esetenként
kis mértékben is (például az Általános likviditási mutatóknál). A Likviditási gyorsráta az
Általános likviditási mutatóhoz hasonló értékeket mutat, minden esetben magasabb az elvárt
értéktől. Egyedül a Készpénz szintű likviditási mutató marad el az elvárt értéktől 2009-ben,
mert ebben az évben jelentős mértékben lecsökkent a vállalat készpénzállománya. (Ez nagy
valószínűséggel a pénzügyi-gazdasági válságnak tudható be, mert a következő években már
elfogadható értéket vesz fel a mutató értéke.) Az előzőeket támasztja alá a nettó forgótőke
megfelelő aránya is az összes eszközhöz viszonyítva. A vállalat mérsékelten konzervatív
finanszírozási politikát folytat, mert forgóeszközeinek csak 27,7 – 39,6%-át finanszírozza
nettó forgótőkével, ami azt jelenti, hogy a forgóeszközeinek csak viszonylag kis hányada
mögött van hosszú távú forrás. Ugyanakkor ez is megfelelő gazdálkodási rugalmasságot
biztosíthat a vállalkozás számára.
Eladósodottsági mutatók meghatározása

Összes eszköz
Mutató 2008 2009 2010 2011
Összes 1 242 472 1 057 849 923 329 880 496

 64 ,15  56 , 81  49 , 97  46 , 91
eladósodottság (%) 1 936 782 1 862 133 1 847 810 1 877 042
105
Adósság/Sa ját tőke arány(%) 
Saját tőke
Mutató 2008 2009 2010 2011
Adósság/ Saját 1 242 47 2

 178 , 95
1 057 849
 131 , 53
923 329
 99 , 88
880 496
 88 , 35
tőke arány (%) 694 320 804 284 924 481 9 96 546
Összes eszköz
Saját tőke
Saját tőke multiplikátor = Adósság/Saját tőke arány / 100 + 1
Mutató 2008 2009 2010 2011

Saját tőke
2,79 2,32 2,00 1,88
multiplikátor

Hosszú távú adósság (%) 
Mutató 2008 2009 2010 2011
Hosszú távú 561 549

 44 , 71
512 732
 38 , 93
450 499
 32 , 76
444 7 97
 30 , 86
eladósodottság (%) 1 255 869 1 317 016 1 374 980 1 441 343
A vállalat Összes eladósodottsága az első évben magas, de még nem lépi át a kritikus 70%-os
értéket. Ugyanakkor kedvező, hogy évről-évre csökken az Összes eladósodottság, és az utolsó
két évben már 50% alatt van. A változásban mind a hosszú mind a rövid lejáratú kötelezettség
csökkenésének szerepe volt, de a nagyobb csökkenés a rövid lejáratú kötelezettségben
következett be. Az Adósság/Saját tőke mutatók értelemszerűen hasonló tendenciát mutatnak,
mint a Összes eladósodottsági mutató. A Saját tőke multiplikátor értékei viszonylag magasak,
ami a vállalat nagyobb mértékű eladósodottságának a következménye. Magas Saját tőke
multiplikátor azt jelenti, hogy a vállalat ilyen mértékben volt képes a saját tőkéjét az
eszközeiben megtöbbszörözni. Csak magasabb eladósodottsági érték mellett van lehetőségünk
a saját tőkének a nagyobb mértékű megtöbbszörözésére az összes eszközben. A vállalat hosszú
távú eladósodottsága sem mondható alacsonynak, de évről-évre csökkenő tendenciát mutat,
és az utolsó két évben már nem mondható magasnak az értéke.
106
11. Pénzügyi elemzés: Eredményelemzés
1. FELADAT
A feladat célja az eredménykimutatáshoz kapcsolódó mutatók közötti összefüggések
felismerése és felhasználása.
a) Egy vállalkozás állandó költsége 5 millió Ft/év, a termelés fajlagos változó költsége
4 000 Ft, az értékesítési ár pedig 6 500 Ft/db. A termékből a vállalkozás 2012-ben 3 000
darabot értékesített és azt tervezi, hogy a következő évben ezt 10 %-kal tudja növelni.
Azt feltételezik, hogy az állandó és az egységenkénti változó költség, valamint az
értékesítési ár ugyanaz marad.
Feladat: Számítsa ki az értékesítési bevétel és a működési eredmény (üzemi/üzleti
tevékenység eredménye - ÜTE) százalékos változását! Számítsa ki a működési
tőkeáttétel fokát (DOL)!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Árbevétel2012 = 3 000 db * 6 500 Ft/db = 19 500 eFt
Árbevétel2013 = (3 000 db * 1,1) * 6 500 Ft/db = 21 450 eFt
Árb 2013  Árb 2012 21 450  19 500

Δ Árbevétel %    0,1 10%
Árb 2012 19 500
(Az árbevétel változását ki sem kellett volna számítani, mert a feladatban meg van adva
a 10%-os növekedés!)
Működési eredmény2012 = 19 500 000 Ft – 4 000 Ft/db * 3 000 db – 5 000 000 Ft =

19 500 000 Ft – 12 000 000 Ft – 5 000 000 Ft = 2 500 000 Ft
Működési eredmény2013 = 21 450 000 Ft – 4 000 Ft/db * 3 300 db – 5 000 000 Ft =

21 450 000 Ft – 13 200 000 Ft – 5 000 000 Ft = 3 250 000 Ft
ÜTE 2013  ÜTE 2012 3 250 eFt  2 500 eFt

Δ ÜTE %    0,3 30%
ÜTE 2012 2 500 eFt
30%
DOL (%)   3,0
10 %
A vállalkozás működési tőkeáttétel foka 3, ami azt jelenti, hogyha 1%-kal nő az
árbevétel, akkor az üzemi/üzleti tevékenység eredménye (működési eredmény) 3%-kal
fog nőni. Ha azonban 1%-kal csökken az árbevétel, akkor a működési eredmény 3%-kal
107
csökken. Például a 10%-os árbevétel változáshoz 30%.os működési eredmény változás
tartozik.
b) Egy cég következő adatai ismertek:

A kombinált tőkeáttétel foka (DCL): 2,86
Értékesítési árbevétel (tárgy év) 300 000 eFt
növekedés az előző évhez képest 50%
Üzemi tevékenységek eredménye (tárgyév) 80 000 eFt
Üzleti tevékenységek eredménye (előző év) 40 000 eFt
Feladat: Számítsa ki a működési (DOL) és a pénzügyi (DFL) tőkeáttétel fokokat!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Δ Árbevétel %  0,5 50%
ÜTE tárgy  ÜTE előző 80 00 0  40 0 00

Δ ÜTE %    1,0 100%
ÜTE előző 40 0 00
100%
DOL (%)   2 ,0
50 %
DCL = DOL * DFL 2,86 = 2,0 * DFL DFL = 1,43
A működési tőkeáttételi és pénzügyi tőkeáttételi foka sem magas. A kettő közül a
pénzügyi tőkeáttétel jelez nagyobb kockázatot.
c) Egy vállalatnál a működési tőkeáttétel foka 2, az értékesítés 10 000 darabos szintje

mellett. A működési eredmény ebben az esetben 1 000 eFt.
Feladat: Határozzuk meg, hogy milyen értékű működési eredménnyel számolhatnánk
akkor, ha az értékesítési szint a mainál 20%-kal nagyobb lenne!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Δ Árbevétel %  0,2 20%
Δ ÜTE%
2,0  Δ ÜTE % = 40%
20%
Működési eredmény = 1000 eFt * (1 + 0,4) = 1 400 eFt
108
A 2-es működési tőkeáttételi fok esetében, ha az árbevétel 20%-kal változna, akkor az
üzemi/üzleti tevékenység eredménye 40%-kal változna, növekedés esetén nőne.
2. FELADAT
Egy mezőgazdasági vállalkozás kamatfedezeti, pénzügyi és működési tőkeáttételi,
osztalékfizetési és újrabefektetési mutatója kiszámításának bemutatása.
11.1. táblázat: Egy mezőgazdasági vállalkozás eredménykimutatása

ezerFt
Megnevezés 2008 2009 2010 2011
I. Értékesítés nettó árbevétele 488 723 470 042 466 567 430 945
II. Értékesítés közvetlen költségei 419 576 538 541 438 916 340 380
III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 69 147 -68 499 27 651 90 565
IV. Értékesítés közvetett költségei 91 072 91 143 89 751 93 747
V. Egyéb bevételek 164 404 211 652 192 359 259 261
VI. Egyéb ráfordítások 7 268 38 069 5 884 57 490
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+-III-IV+V-VI) 135 211 13 941 124 375 198 589
VII. Pénzügyi műveletek bevételei 9 402 13 950 8 308 10 910
VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai 10 788 8 677 16 877 18 886
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VII -VIII) -1 386 5 273 -8 569 -7 976
C. Szokásos vállalkozási eredmény (+-A+-B) 133 825 19 214 115 806 190 613
IX. Rendkívüli bevételek 0 350 5 622 0
X. Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0
D. Rendkívüli eredmény (IX - X) 0 350 5 622 0
E. Adózás előtti eredmény (+-C+-D) 133 825 19 564 121 428 190 613
XI. Adófizetési kötelezettség 8 809 1 369 8 168 6 296
F. Adózott eredmény (+-E-XI) 125 016 18 195 113 260 184 317
Osztalékfizetés 17 730 0 17 730 17 730
G. Mérleg szerinti eredmény 107 286 18 195 95 530 166 587
A 11.1. táblázat ugyanannak a vállalkozásnak a forgalmi költség eljárással készült

eredménykimutatását tartalmazza, amelynek a mérlege a 10.1. táblázatban szerepelt.

a) a kamatfedezeti mutatókat,
b) a működési, a pénzügyi és a kombinált tőkeáttételi mutatókat,
c) az osztalékfizetési és az újrabefektetési rátát,
109
FELADAT MEGOLDÁSA:
Kamatfedezeti mutatók kiszámítása
Adózás előtti eredmény  Kamatfizet ési kötelezett ség

Kamatfedez eti mutató 
Kamatfizet ési kötelezett ség
A mutató számlálójában és a nevezőjében a Kamatfizetési kötelezettség helyett a Pénzügyi

műveletek ráfordítása szerepel. Ennek az az oka, hogy a vállalat eredménykimutatásában nem
szerepel önállóan a Kamatfizetési kötelezettség. A Pénzügyi műveletek ráfordításai többnyire
a Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordításokat és a Pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításait tartalmazzák, emellett még szerepelhet benne a Befektetett pénzügyi eszközök
árfolyamvesztesége és a Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése. Az utóbbi
két tétel ritkábban szerepel a vállalkozások eredménykimutatásában. Tehát a Pénzügyi
műveletek ráfordításainak a használatával az esetek többségében nem követünk el túl nagy
hibát.
Mutató 2008 2009 2010 2011
Kamatfedezeti 144 613 28 241 138 305 209 49 9

 13 , 40  3 , 25  8 ,19  11 , 09
mutató 10 7 88 8 67 7 16 877 18 886
A Pénzfedezeti mutatót ebben az esetben nem tudjuk kiszámítani, mert forgalmi szemléletű
eredménykimutatásunk van, és abban nem szerepel az elszámolt értékcsökkenés.
A kamatfedezeti mutató értékei a 2009-es év kivételével minden évben meghaladják a
mutatótól elvárt 5-ös értéket. A 2009-es évnél ebben az esetben is valószínűleg a pénzügyi-
gazdasági válság következménye volt az alacsony érték, de ez az érték is eléri a kritikus
értéket. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a vállalat képes a kamatfizetési
kötelezettségeinek eleget tenni, ha 2009-ben lehettek is kisebb gondjai.
A működési (DOL), a pénzügyi (DFL) és a kombinált (DCL) tőkeáttétel kiszámítása
A következő mutatókból csak hármat (2009, 2010, 2011) tudunk kiszámolni, mert 2007-es
adatunk nincsen, és a változás meghatározásához az előző évi adatokra is szükség van. A
számítást részletesen elvégezzük a 2009-es évre. Nettó árbevételként az Értékesítés nettó
árbevétele és az Egyéb bevételek összege szerepel.
Üzemi (üzleti) tevékenysé g eredményén ek változása % Δ ÜTE %

DOL (%)  
Nettó árbevétel változása % Δ Árb %
110
ÜTE 2009  ÜTE 2008 13 941  135 211
Δ ÜTE 2009 %     0,8969
ÜTE 2008 135 211
Árb 2009  Árb 2008 681 694  653 127

Δ Árb 2009 %    0,0437
Árb 2008 653 127
Mutató 2009 2010 2011

Δ ÜTE % -89,69 792,15 59,67
Δ Árb % 4,37 -3,34 4,75
DOL (%) -20,51 -237,18 12,57
Adózott eredmény változása % Δ AER %

DFL (%)  
Az Üzemi (üzleti) tevékenység eredményének a változását nem kell kiszámítani, mert az

ugyanaz, amit a működési tőkeáttételnél számoltunk.
AER 2009
 AER 2008
- 7 187  12 5 0 16
Δ AER 2009
%     0,9879
AER 2008
125 0 16
Mutató 2009 2010 2011

Δ AER % -79,82 485,92 58,52
Δ ÜTE % -89,69 792,15 59,67
DFL (%) 0,89 0,61 0,98
Adózott eredmény v áltozása %

DCL (%) 
Nettó á r bevétel változása %
Mutató 2009 2010 2011

Δ AER % -79,82 485,92 58,52
Δ Árb % 4,37 -3,34 4,75
DCL (%) -18,25 -145,49 12,33
A kapott eredmények, a 2011-es évet kivéve mindhárom mutató esetében nehezen
értékelhetők. A viszonylag rossz értékek ellenére a számításokat elvégeztük és bemutatjuk
azokat, mert az elemzett vállalat egy létező vállalat és a gyakorlatban is találkozhatunk
hasonló esettel. A negatív működési tőkeáttétel fok (DOL) azt jelentené, hogyha például a
111
Nettó árbevétel 1 %-kal nőne, akkor az Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye a kapott DOL
(%)-kal csökkenne, illetve ha a Nettó árbevétel 1 %-kal csökkenne, akkor az Üzemi (üzleti)
tevékenység eredménye a kapott DOL (%)-kal nőne. Annak ellenére, hogy első ránézésre az
eredmény felvet bizonyos értelmezési problémát, nem biztos, hogy ez rossz eredmény. Az ilyen
eredmény láttán el kell gondolkodnia a vezetésnek, hogy nem kellene-e változtatni az
értékesítésén, például átmenetileg csökkenteni azt, mert az értékesítés költségei meghaladják
az árbevételt. Például a vállalat esetében 2009-ben az értékesítés nettó árbevétele
470 042 eFt volt, míg az értékesítés közvetlen költsége 538 541 eFt, ami -68 499 eFt
értékesítési bruttó eredményt adott. Lehet, hogy az értékesítés visszafogása csökkentette volna
a vállalat veszteségét is. A 2011-es év 10,57-es működési tőkeáttétele elég magas kockázatra
utal. Ez azt is jelenti, hogy a vállalat értékesítési volumene alig haladja meg a fedezeti
mennyiséget. A vállalkozás túlságosan magas állandó költséggel dolgozik, amit csökkentenie
kellene vagy a fedezeti összeg (fedezeti hozzájárulás) értékét kellene növelnie. A vállalat
pénzügyi tőkeáttételi mutatói (DFL) alacsonynak mondhatók. Az egynél kisebb mutatók azt
jelentik, hogy igazán pénzügyi tőkeáttétel nem is keletkezik. A kapott értékek a korábban
számított alacsony eladósodottsági mutatókból is következnek. A kombinált tőkeáttételi fok
(DCL) mutató, mivel a két előző mutató szorzata (DCL = DOL * DFL), a működési
tőkeáttétel hibáival terhelt. A 2011-es magas mutatóértékben az alapvető szerepet a működési
tőkeáttétel mutató játssza. A magas érték az állandó költségek magas arányára utal,
valószínűleg ezen kellene a vállalkozásnak változtatnia.
Az osztalékfizetési és az újrabefektetési ráta kiszámítása:
Fizetett osztalék
Osztalékfi zetési ráta (%)  * 100
Adózott eredmény
Mérleg szerinti eredmény

Újrabefekt etési ráta (%)  * 100
Adózott eredmény
Újrabefektetési ráta (%) = 100% - Osztalékfizetési ráta
Mutató 2008 2009 2010 2011
Osztalékfizetési 17 730
 14 ,18
0
 0 , 00
17 730
 15 , 65
17 730
 9 , 62
ráta (%) 125 016 18 195 113 260 184 317
Újrabefektetési
85,82 100,00 84,35 90,38
ráta (%)
Adófizetés i kötelezett ség

Átlagos adóteher (%)  * 100
Adózás előtti eredmény
112
Mutató 2008 2009 2010 2011
Átlagos adóteher 8 809

 6 , 58
1 369
 7 , 00
8 168
 6 , 73
6 296
 3 , 30
(%) 133 825 19 564 121 428 190 613
2009-ben a cég nem fizetett osztalékot, a többi évben pedig évente ugyanolyan összegben
(17 730 eFt) fizettek. 2011-ben fizették ki az adózott eredmény legkisebb hányadát (9,62%). A
2009-es év osztalék nem fizetése valószínűleg szintén a pénzügyi-gazdasági válság
következménye. A cég átlagos adóterhe viszonylag alacsony, mert minden évben jelentős
mértékben alatta marad a minimális társasági adó kulcsnak, ami 2011-ben 10% volt, de az
azt megelőző években is a kedvezményes adókulcs szintén 10% volt.
3. FELADAT
Egy mezőgazdasági vállalkozás kamatfedezeti, pénzügyi és működési tőkeáttételi, átlagos
adóterhelési mutatója kiszámításának bemutatása.
A 11.2. táblázat ugyanannak a vállalkozásnak az összköltség eljárással készült

eredménykimutatását tartalmazza, amelynek a mérlege a 10.2. táblázatban szerepelt.

a) a kamatfedezeti mutatókat,
b) a működési, a pénzügyi és a kombinált tőkeáttételi mutatókat,
c) az átlagos adóteher mutatót,
FELADAT MEGOLDÁSA:
Kamatfedezeti mutatók kiszámítása
Adózás előtti eredmény  Kamatfizet ési kötelezett ség

Kamatfedez eti mutató 
Mutató 2008 2009 2010 2011
Kamatfedezeti 178 807 175 018 193 421 236 176

 2 , 31  2 , 72  3 , 35  3 ,12
mutató 77 354 64 240 57 686 75 784
113
11.2. táblázat: Egy mezőgazdasági vállalkozás eredménykimutatása
ezerFt
Megnevezés 2008 2009 2010 2011
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 601 294 634 232 667 924 743 456
02. Exportértékesítés nettó árbevétele 0 0 0 0
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 601 294 634 232 667 924 743 456
03. Saját termelésű készletek állományváltozása -18 281 10 852 -8 007 26 380
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 0 0 0 0
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+-03+04) -15 281 10 852 -8 007 26 380
III. Egyéb bevételek 182 302 192 155 187 929 203 050
05. Anyagköltség 204 516 213 510 188 588 216 781
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 84 540 103 061 80 665 90 737
07. Egyéb szolgáltatások értéke 22 357 22 252 18 849 19 942
08. Eladott áruk beszerzési értéke 136 750 144 997 131 455 205 475
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 0 1 953 5 238 2 415
IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09) 448 163 485 773 424 795 535 350
10. Bérköltség 71 134 81 043 74 433 67 013
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 8 623 6 915 7 250 11 573
12. Bérjárulékok 23 546 25 304 20 207 17 888
V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12) 103 303 113 262 101 890 97 474
VI. Értékcsökkenési leírás 104 711 108 446 119 449 107 095
VII. Egyéb ráfordítások 6 101 289 019 35 486 47 660
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+-II+III-IV- 106 037 140 739 166 226 185 307
13. Kapott (járó) osztalék és részesedés
V-VI-VII) 0 0 0 0
14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 0 0 0 0
15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, 22 727 13 411 587 21 578
árfolyamnyeresége
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű 19 026 5 819 3 411 6 905
bevételek
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 0 3 500 0 511
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17) 41 753 22 730 3 998 28 994
18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 0 0 0 0
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 77 354 64 240 57 686 75 784
20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek 0 0 0 0
értékvesztése
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 30 152 18 316 166 0
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+-20+21) 107 506 82 556 57 852 75 784
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) -65 753 -59 826 -53 854 -46 790
C. Szokásos vállalkozási eredmény (+-A+-B) 40 284 80 913 112 372 138 517
X. Rendkívüli bevételek 61 169 29 865 23 363 21 875
XI. Rendkívüli ráfordítások 0 0 0 0
D. Rendkívüli eredmény (X-XI) 61 169 29 865 23 363 21 875
E. Adózás előtti eredmény (+-C+-D) 101 453 110 778 135 735 160 392
XII. Adófizetési kötelezettség 6 489 3 545 5 429 7 378
F. Adózott eredmény (+-E-XII) 94 964 107 233 130 306 153 014
22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, 0 0 0 0
részesedésre
23. Jóváhagyott osztalék, részesedés 0 0 0 0
G. Mérleg szerinti eredmény (+-F+22-23) 94 964 107 233 130 306 153 014
114
Adózás elő tti eredmény  Kamatfizet ési kötelezett ség  Értékcsökk enés
Pénzfedeze ti mutató 
Mutató 2008 2009 2010 2011
Pénzfedezeti 283 518

 3 , 67
283 464
 4 , 41
312 870
 5 , 42
343 271
 4 , 53
mutató 77 354 64 240 57 686 75 784
A kamatfedezeti mutató értékei minden évben jelentős mértékben alatta maradnak az elvárt 5-
ös értéknek. A vállalatnak viszonylag magas az eladósodottsága és a kamatfizetési
kötelezettségei fizetésére sem állít elő elegendő jövedelmet. A kamatfizetési mutató értékei
2010-ben és 2011-ben 3 alá csökkennek, ami már rossznak számít, mert jelentős mértékben
megnő a vállalkozás pénzügyi kockázata. A pénzfedezeti mutató értékei minden évben elérik
vagy meghaladják a 3-as értéket, 2010-ben pedig az 5-öt is. A kapott értékek 2009-ben és
2011-ben 4,5 körül alakulnak, ami már nem számít rossz értéknek. Ez azt jelenti, hogy az
elszámolt értékcsökkenésnek a bevonásával javul a vállalat kamatfizetési képessége, de az
csak akkor értékelhető pozitív hatásként, ha az így felhasznált értékcsökkenés rövid időn belül
visszatérül, mert egyébként veszélybe kerülhet az elhasználódott eszközök pótlása, illetve az
csak további külső források bevonásával lesz lehetséges, ami tovább ronthatja a cég helyzetét.
A működési (DOL), a pénzügyi (DFL) és a kombinált (DCL) tőkeáttétel kiszámítása
A következő mutatókból ebben az estben is csak hármat (2009, 2010, 2011) tudunk
kiszámolni, mert 2007-es adatunk nincsen, és a változás meghatározásához az előző évi
adatokra is szükség van. A számítást részletesen elvégezzük a 2009-es évre. Nettó
árbevételként az Értékesítés nettó árbevétele és az Egyéb bevételek összege szerepel.

DOL (%)  
Nettó árbevétel változása % Δ Árb %
ÜTE 2009  ÜTE 2008 140 739  106 037

Δ ÜTE 2009 %    0 , 3273
ÜTE 2008 106 037
Árb 2009  Árb 2008 826 387  783 596

Δ Árb 2009 %    0,0546
Árb 2008 783 596
Mutató 2009 2010 2011

Δ ÜTE % 32,73 18,11 11,48
Δ Árb % 5,46 3,57 10,59
DOL (%) 5,99 5,08 1,08
115
Adózott eredmény változása % Δ AER %
DFL (%)  
Az Üzemi (üzleti) tevékenység eredményének a változását nem kell kiszámítani, mert az

ugyanaz, amit a működési tőkeáttételnél számoltunk.
AER 2009  AER 2008 107 233  94 9 64

Δ AER 2009 %    0,1292
AER 2008 94 964
Mutató 2009 2010 2011

Δ AER % 12,92 21,52 17,43
Δ ÜTE % 32,73 18,11 11,48
DFL (%) 0,39 1,19 1,52
Adózott eredmény v áltozása %

DCL (%) 
Nettó á r bevétel változása %
Mutató 2009 2010 2011

Δ AER % 12,92 21,52 17,43
Δ Árb % 5,46 3,57 10,59
DCL (%) 2,37 6,03 1,65
A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a vállalkozás állandó költségekből
származó kockázata 2011-re jelentős mértékben lecsökkent. A 2009-es és a 2010-es értékek
sem jelentenek túl nagy kockázatot. Ezekből a kockázatokból az becsülhető, hogy a
vállalkozás az értékesítésével 20-25 %-kal haladja meg a fedezeti pontját.
S
DOL  *
S  S
ahol
S – értékesítés árbevétele
S* – fedezeti árbevétel
Például az 5,99-es DOL azt jelenti, hogyha a fedezeti árbevételt 100%-nak vesszük, akkor az
értékesítési árbevétel 120,06%-a a fedezeti pontnak. Az 5,08-as DOL érték esetén pedig
124,5%-a az értékesítési árbevétel a fedezeti pontnak.
A 2011-es 1,08-as DOL érték nagyon alacsony kockázatot jelent, akár azt is lehetne mondani,
hogy a vállalatnál nincsen a működési tőkeáttételből eredő kockázat.
A pénzügyi tőkeáttételről az mondható el, hogy az abból eredő kockázat sem magas. 2009-ben
az érték 1 alatt van, ami azt jelenti, hogy nincsen pénzügyi tőkeáttételből eredő kockázat, de
116
ugyanakkor azt is jelenti, hogy kedvező esetben az áttétel eredménynövelő hatása sem
érvényesülne. 2009-re inkább a kedvezőtlen hatások voltak a jellemzők a pénzügyi és
gazdasági válság miatt. A 2011-es érték sem jelent túlzott mértékű kockázatot, de egy kicsit
magasnak tekinthető, ha figyelembe vesszük azt, hogy a pénzügyi tőkeáttétel foka és az
eladósodottság között szoros összefüggés mutatható ki, amit a 11.3. táblázat is szemléltet (a
táblázatban becsült értékek vannak, de jól közelítik a valós értékeket):
11.3. táblázat: A pénzügyi tőkeáttételi fok és a kamatfedezeti mutató közötti összefüggés

Kamatfedezeti
DFL
mutató
1,1 11,00
1,2 6,00
1,3 4,33
1,4 3,50
1,5 3,00
1,6 2,67
1,7 2,43
1,8 2,25
1,9 2,11
2,0 2,00
A 11.3 táblázat adatainak figyelembe vételével a 2011-es év 1,52-es értéke 3 alatti kamat
fedezeti mutatónak felel meg, ami már alacsony értéknek mondható, de még csak kis
mértékben van a 3 alatt. (2011-ben a kamatfedezeti mutató értéke 3,12 volt. Az eltérés tudható
be a becslési hibának. A torzítást a rendkívüli eredmény okozza, ami a 11.3. táblázatban
szereplő adatoknál nincsen figyelembe véve.)
A kombinált tőkeáttételi fok 2010-ben a legmagasabb, ami a viszonylag magas működési
tőkeáttétel miatt van. A működési tőkeáttétel 2009-ben is magas, de abban az évben nagyon
alacsony volt a pénzügyi tőkeáttételi fok. A mutató alapján azt mondhatjuk, hogy
összességében a 2010-es év volt a legkockázatosabb.
Befejezésül mindenképpen fontos megjegyezni, hogy a magas tőkeáttételi fok magasabb
kockázatot jelent, de a magasabb kockázatnak lehet negatív és lehet pozitív hatása is. A
kialakuló hatás annak a függvénye, hogy milyen a gazdasági környezet. Kedvező gazdasági
környezetben a magasabb kockázat azt jelenti, hogy lehetőségünk van magasabb eredmény
elérésére. Ekkor a tőkeáttételnek növelő (többszöröző) hatása van, ellenkező esetben pedig
csökkentő.
117
12. Pénzügyi elemzés: Jövedelmezőség elemzése
1. FELADAT
A feladat célja a jövedelmezőségi mutatók közötti összefüggések felismerése és felhasználása.
a) Egy vállalkozás értékesítési bevétele 32 millió Ft, összes eszköze 43 millió Ft, összes
adósága 9 millió Ft, az árbevétel arányos jövedelme 7%.
Feladat: Mennyi az adózás utáni eredménye, az eszközeire és a saját tőkéjére jutó

hozama?
FELADAT MEGOLDÁSA:
A következő képlettel meg tudjuk határozni az adózott eredményt:
Adózott eredmény
Árbevétel arányos jövedelem (%)  * 100
Értékesíte tt terméke k árbevétele
Adózott eredmény
Eszközök hozama (%)  * 100
Összes eszköz
Saját tőke = Összes forrás – Összes adósság (Összes forrás = Összes eszköz)
Adózott eredmény
Saját tőke hozama (%)  * 100
Saját t ő ke
Adózott eredmény
7%  * 100 Adózott eredmény = 2 240 000 Ft
32 000 000
2 240 000
Eszközök hozama (%)  * 100  5 , 21 %
43 000 000
Saját tőke = Összes forrás – Összes adósság = 32 000 000 – 9 000 000 = 23 000 000 Ft
2 240 000
Saját tőke hozama (%)  * 100  9 , 74 %
23 000 000
A kiszámított jövedelmezőségi mutatók alapján elmondható, hogy a cég eredménye
lefogadható. Ugyanakkor az is látható, hogy az eszköz arányos jövedelmezősége kisebb, mint
az árbevétel arányos jövedelmezősége, ami arra utalhat, hogy az eszközeivel nem gazdálkodik
kellő hatékonysággal. A saját tőke arányos jövedelmezőség mutatója magasabb, mint a másik
két jövedelmezőségi mutató, ami a pénzügyi tőkeáttét kicsit magasabb mértékére utal.
118
b) Egy vállalkozás mutatói
Egységnyi eszközre jutó árbevétel 1,5
Eszközök hozama mutató 3,0%
Saját tőke hozama mutató 5,0%
Feladat: Határozza meg a vállalkozás Árbevétel arányos jövedelmezőségi és az Összes
eladósodottsági mutatójának az értékét!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Az Egységnyi eszközre jutó árbevétel mutató nem más. mint az Összes eszköz forgási
sebessége mutató:
Árbevétel
Egységnyi eszközre jutó árbevétel 
Összes eszköz
A Du Pont-féle felbontásból ismert, hogy
Összes eszköz hozama = Árbevétel arányos jövedelmezőség *

Összes eszköz forgási sebesség
illetve
Saját tőke hozama = Összes eszköz hozama * Saját tőke multiplikátor
Saját tőke multiplikátor = 1 + D/E
Adósság Adósság
D/E Saját tőke Saját tőke
Összes eladósodot tság    
1  D/E Adósság Saját tőke  Adósság
1 
Saját tőke Saját tőke
Adósság
Saját tőke  Adósság
3% = Árbevétel arányos jövedelmezőség *1,5

Árbevétel arányos jövedelmezőség = 2,0%
5% = 3% * Saját tőke multiplikátor Saját tőke multiplikátor = 1,67
1,67 = 1 + D/E D/E = 0,67
0,67 0,67
Összes eladósodot tság    0 , 4012 40,12%
1  0 , 67 1,67
119
A vállalkozás jövedelmezőségi mutatói elég alacsonyak. Az Eszközök hozama és a Saját tőke
hozama mutatók különbségét a pénzügyi tőkeáttétel okozza, ami nem túl magas.
c) Egy vállalkozás hosszú távú eladósodottsági mutatója 32%, az általános likviditási

rátája 1.3, rövid lejáratú kötelezettsége 900 eFt, értékesítési bevétele 4 680 eFt,
árbevétel arányos jövedelme 9.5 %, saját tőke arányos jövedelme 22.4 %.
Feladat: Határozzuk meg a cég befektetett eszközeinek az értékét!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Összes eszköz = Befektetett eszközök + Forgó eszközök
Az Általános likviditási ráta segítségével meg tudjuk határozni a forgóeszközök értékét:
Forgóeszkö zök
Összes eszköz = Összes forrás
Összes forrás = Saját tőke + Rövid lejáratú kötelezettség + Hosszú lejáratú kötelezettség
A rövid lejáratú kötelezettség ismert, a saját tőke meghatározható a Saját tőke hozama mutató
segítségével:
Adózott eredmény
Saját t ő ke
Az árbevétel arányos jövedelmezőségi mutató segítségével meghatározható az adózott

eredmény értéke:
Adózott eredmény
A Hosszú távú eladósodottság mutató segítségével meghatározható a hosszú lejáratú adósság

értéke:

Hosszú távú eladósodot tság (%)  * 100
Forgóeszkö zök
1, 3  Forgóeszközök = 1 170 000 Ft
900 000
120
Adózott eredmény
9,5%  * 100 Adózott eredmény = 444 600 Ft
4 680 000
444 600
22 , 4 %  * 100 Saját tőke = 1 984 821 Ft
Saját tőke

32%  * 100
Hosszú lejáratú kötelezett ségek  1 984 821
Hosszú lejáratú kötelezettségek = 1 897 256 Ft
Összes forrás = 1 984 821 + 900 000 + 1 897 256 = 4 782 077 Ft
4 782 077 = Befektetett eszközök + 1 170 000

Befektetett eszközök = 3 612 077 Ft
Az elemzésből látható, hogy a vállalkozás eszköz állományának összetétele jelentős mértékben
eltolódik a befektetett eszközök irányába. A vállalkozás összes eladósodottsága is elég magas,
amit alapvetően a magas hosszú lejáratú kötelezettség érték okoz.
2. FELADAT
A feladat célja a jövedelmezőségi és a növekedési ráta mutatók meghatározása egy adott
vállalatnál.
Az elemző feladata, hogy a 10.1. és a 11.1. táblázatokban szereplő adatok felhasználásával

számítsa ki a vállalkozás
a) jövedelmezőségi mutatóit, és készítse el azok Du Pont-féle felbontását,
b) növekedési mutatóit,
és értékelje a kapott eredményeket!
FELADAT MEGOLDÁSA:
a) Jövedelmezőségi mutatók és azok Du Pont felbontása
Adózott eredmény
Mutató 2008 2009 2010 2011
Árbevétel 125 016 18 195 113 260 184 314

 19 ,14  2 , 67  17 ,19  26 , 70
arányos 653 127 681 697 658 926 690 206
jövedelem (%)
121
Árbevétel
Összes eszközök forgási sebessége 
Összes eszköz
Adózott eredmény
Összes eszköz
Eszközök hozama (%) =

Árbevétel arányos jövedelem * Összes eszköz forgási sebesség * 100
Mutató 2008 2009 2010 2011

Árbevétel
arányos 19,14 2,67 17,19 26,70
jövedelem (%)
Összes eszköz 653 127

 0 , 75
681 697
 0 , 82
658 926
 0 , 54
690 206
 0 , 50
forgási sebesség 874 738 827 757 1 228 232 1 370 659
Eszközök
14,36 2,19 9,28 13,35
hozama (%)
Adózott eredmény
Saját tőke
Saját tőke hozama = Eszközök hozama * Saját tőke multiplikátor
Mutató 2008 2009 2010 2011

Eszközök
14,36 2,19 9,28 13,35
hozama (%)
Saját tőke
1,16 1,10 1,42 1,31
multiplikátor
Saját tőke
16,66 2,41 13,18 17,49
hozama (%)
b) Növekedési mutatók
ROA * b
Belső növekedési ráta =
1  ROA * b
ROE * b
Fenntartható növekedési ráta =
1  ROE * b
122
Mutató 2008 2009 2010 2011
Eszközök
14,36 2,19 9,28 13,35
hozama (%)
Saját tőke
16,66 2,41 13,18 17,49
hozama (%)
Visszaforgatási
85,82 100,00 84,35 90,38
ráta (%)
Belső növekedési
14,06 2,24 8,49 13,72
ráta (%)
Fenntartható
növekedési ráta 16,68 2,47 12,51 18,77
(%)
A 2009-es évet kivéve a vállalat árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatói jó teljesítményt
mutatnak. Az eszközök hozama mutatók az alacsony összes eszköz forgási sebesség mutatók
miatt szinte megfeleződnek az árbevétel arányos mutatókhoz képest. A vállalatnak javítania
kellene az eszközgazdálkodás hatékonyságán, hogy javuljanak az eszközök hozama mutatók
értékei. A saját tőke hozama mutató valamelyest javul, amely növekedést a saját tőke
multiplikátor egynél nagyobb értékei okoznak. Különösen nagy a növekedés 2010-ben és
2011-ben. 2009-et kivéve a belső és a fenntartható növekedési ráták elég komoly növekedési
lehetőséget mutatnak a vállalatnál.
3. FELADAT
A feladat célja a jövedelmezőségi és a növekedési ráta mutatók meghatározása egy adott
vállalatnál.
Az elemző feladata, hogy a 10.2. és a 11.2. táblázatokban szereplő adatok felhasználásával

számítsa ki a vállalkozás
c) jövedelmezőségi mutatóit, és készítse el azok Du Pont-féle felbontását,
d) növekedési mutatóit,
és értékelje a kapott eredményeket!
FELADAT MEGOLDÁSA:
c) Jövedelmezőségi mutatók és azok Du Pont felbontása
Adózott eredmény
123
Mutató 2008 2009 2010 2011
Árbevétel 94 964 107 233 130 306 153 014
 12 ,12  12 , 98  15 , 23  16 ,17
arányos 783 596 826 387 855 853 946 506
jövedelem (%)
Árbevétel
Összes eszközök forgási sebessége 
Összes eszköz
Adózott eredmény
Összes eszköz
Eszközök hozama (%) =

Árbevétel arányos jövedelem * Összes eszköz forgási sebesség * 100
Mutató 2008 2009 2010 2011

Árbevétel
arányos 12,12 12,98 15,23 16,17
jövedelem (%)
Összes eszköz 783 596 826 387 855 853 946 506
 0 , 40  0 , 44  0 , 46  0 , 50
forgási sebesség 1 936 482 1 862 133 1 847 810 1 877 042
Eszközök
4,90 5,76 7,05 8,15
hozama (%)
Adózott eredmény
Saját tőke
Saját tőke hozama = Eszközök hozama * Saját tőke multiplikátor
Mutató 2008 2009 2010 2011

Eszközök
4,90 5,76 7,05 8,15
hozama (%)
Saját tőke
2,79 2,32 2,00 1,88
multiplikátor
Saját tőke
13,68 13,33 14,10 15,35
hozama (%)
d) Növekedési mutatók
ROA * b
Belső növekedési ráta =
1  ROA * b
124
ROE * b
Fenntartható növekedési ráta =
1  ROE * b
Mutató 2008 2009 2010 2011

Eszközök
4,90 5,76 7,05 8,15
hozama (%)
Saját tőke
13,68 13,33 14,10 15,35
hozama (%)
Visszaforgatási
100,00 100,00 100,00 100,00
ráta (%)
Belső növekedési
5,16 6,11 7,59 8,88
ráta (%)
Fenntartható
növekedési ráta 15,84 15,38 16,41 18,14
(%)
A vállalat árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatója elég magas értéket mutatnak, de az
összes eszköz forgási sebesség alacsony mutatói miatt az eszközök hozama mutató majdnem
minden évben kevesebb, mint a felére csökken, ami eléggé drasztikus csökkenés. A cégnek
valószínűleg sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania az eszközgazdálkodására. A cég
magas eladósodottsága miatt magasak a saját tőke multiplikátor értékei is, ami jelentős
mértékben megnöveli a saját tőke hozama mutatók értékeit. A saját tőke hozama mutatók az
első két évben meghaladják az árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatókat, az utolsó két
évben pedig megközelítik azokat. Az eszközök hozama mutatók és a saját tőke hozama mutatók
közötti jelentős eltérések visszatükröződnek a növekedési rátákban is. Így a belső növekedési
ráták viszonylag alacsonyak, míg a fenntartható növekedési ráták több mint a duplái a belső
növekedési rátáknak.
125
13. Pénzügyi befektetések elemzése
1. FELADAT
A kötvény elméleti árfolyamának, gazdasági értékének meghatározása és döntéshozatal a
kötvény megvásárlásával kapcsolatban.
Egy 50 000 Ft névértékű 4 éves futamidőre bocsátanak ki 102% árfolyamon. Fix kamatozású
és minden év végén 14% kamatot fizet és a névértéket a futamidő végén fizeti vissza. A
befektetői hozamelvárás a futamidő alatt 10%.
Feladat: Számítsa ki a kötvény kibocsátáskori elméleti árfolyamát. Határozza meg a
befektetés nettó jelenértékét és döntsön arról, hogy megéri-e megvásárolni a kötvényt!
FELADAT MEGOLDÁSA:
1 1  névérték
Kötvény elméleti árfolyama  kamat *   
r 
r * 1  r  1  r  n
n
 
kötvény nettó jelenértéke = elméleti árfolyam – aktuális piaci árfolyam
 1 1  50 000
Kötvény elméleti árfolyama  ( 50 000 * 0 ,14 ) *   
 0,1 
0,1 * 1  0 ,1   1  0 ,1 
4 4

50 000
Kötvény elméleti árfolyama  7 000 * 3,1699   22 189,3  34 150,67  56 339,97 Ft
1,4641
kötvény nettó jelenértéke = 56 339,67 – 50 000 * 1,02 = 56 339,67 – 51 000 = 5 339,67 Ft
A kötvényt megéri megvásárolni, mert az elméleti árfolyama nagyobb, mint a piaci árfolyama,
azaz a kötvény nettó jelenértéke pozitív.
2. FELADAT
A kötvény elméleti árfolyamának, gazdasági értékének és módosított belső megtérülési
rátájának (tényleges hozamának) meghatározása és döntéshozatal a kötvény megvásárlásával
kapcsolatban.
Egy 12 %-os éves kamatozású 6 éve kibocsátott 10 éves futamidejű kötvény névértéke
100 000 Ft. A kötvény kibocsátója a névértéket az utolsó két évben egyenlő összegben fizeti
vissza. Kamatot minden év végén fizet. Hasonló kockázatú értékpapírok piaci hozama 10 %.
126
Feladat: Írja fel a kötvény jövőben várható pénzáramait! Határozza meg, hogy maximum
mennyiért érdemes a kötvényt megvásárolni! Számítsa ki a kötvény módosított belső
megtérülési rátáját (MIRR), ha a kötvény aktuális árfolyama 106 500 Ft!
FELADAT MEGOLDÁSA:
Mivel a kötvény futamideje 10 év és 6 évvel ezelőtt bocsátották ki, ezért a hátra lévő futamidő
még 4 év.
A kötvény pénzáramai:
1. év 2. év 3. év 4. év
Pénzáramok (Ft) 12 000 12 000 62 000 56 000
Mivel a pénzáramok különböznek nem használható a konstans pénzáramokra vonatkozó

képlet, hanem a pénzáramokat egyenként kell diszkontálni.
12 000 12 000 62 000 56 000

Kötvény elméleti árfolyama    
2 3 4
1,1 1,1 1,1 1,1
Kötvény elméleti árfolyama  10 909 , 09  9 917 , 36  46 581 , 42  38 248 , 75  105 656 , 72
Módosított belső megtérülési ráta meghatározása
n
n  t
végérték   pénzáram t * 1  r 
t 1
végérték
MIRR  n 1
aktuális piaci árfolyam
3 2
végérték  12 000 * 1,1  12 000 * 1,1  62 000 * 1,1  56 000
végérték  15 972  14 520  68 200  56 000  154 692 Ft
154 692 4
MIRR  4 1  1 , 4525  1  1 , 0978  1  0 , 0978 9,78%
106 500
A kötvény elméleti árfolyama kisebb, mint a piaci árfolyama, ezért a kötvényt nem érdemes
megvásárolni. Ha el akarjuk érni a 10%-os piaci hozamot, akkor nem fizethetünk
105 656,72 Ft-nál többet a kötvényért. Az előzőeket támasztja alá a módosított belső
megtérülési ráta értéke is, ami 9,78%, azaz 10 % alatt van. Ugyanerre az eredményre vezetne,
ha kiszámítanánk a kötvény nettó jelenértékét (105 656,72 – 106 500 = -843,28), ami negatív
értéket ad.
127
3. FELADAT
A kötvény elméleti árfolyamának és lejárati hozamának (tényleges hozamának)
meghatározása és döntéshozatal a kötvény megvásárlásával kapcsolatban.
Egy 17 éves futamidejű kötvényt 2 évvel ezelőtt 10 000 Ft névértéken és 8,5%-os névleges
kamatozással bocsátottak ki. A kamatokat évente fizetik, a névértéket a lejáratkor egy
összegben fizetik vissza. A kötvényt ma 10 720 Ft-os árfolyamon lehetett megvásárolni a
másodlagos piacon. Hasonló kockázatú befektetések piaci hozama 7 %.
Feladat: Határozza meg a kötvény elméleti árfolyamát! Számítsa ki a kötvény lejáratig
számított hozamát, ha a befektető 10 720 forintért vásárolta a papírt! Határozza meg mennyit
ér a kötvény a lejárat előtt 5 évvel, ha akkor a hasonló kockázatú kötvények piaci hozama 5%!
FELADAT MEGOLDÁSA:
1 1  névérték
Kötvény elméleti árfolyama  kamat *   
r 
r * 1  r  1  r  n
n
 
A lejáratig számított hozam a kötvény tényleges hozama, amit a módosított belső megtérülési
ráta segítségével határozunk meg.
A végérték meghatározásához – mivel 15 évről van szó és a pénzáram minden évben

ugyanannyi – az évjáradék jövőérték számítás egyszerűsített képletét használjuk fel.
n
(1  r ) 1
végérték  kamat *  névérték
r
végérték
MIRR  n 1
 1 1  10 000
Kötvény elméleti árfolyama  (10 000 * 0 , 085 ) *   
 0,07 
0,07 * 1  0 , 07 15  1  0 , 07 
15

10 000
Kötvény elméleti árfolyama  85 0 * 9 ,1079   7 74 1,72  3 624 ,46  11 366,18 Ft
2,7590
15
(1  0 , 07 ) 1
végérték  850 *  10 000  850 * 25 ,129  10 000  31 359 , 61 Ft
0,07
31 359,61 15
MIRR  15 1  2 , 9253  1  1 , 0742  1  0 , 0742 7,42%
10 720
A kötvény értéke a lejárat előtt 5 évvel, ha az elvárt hozamráta 5%:

128
 1 1  10 000
Kötvény elméleti árfolyama  (10 000 * 0 , 085 ) *   
 0,05 
 0,05 * 1  0 , 05 5  1  0 , 05 5
10 000
Kötvény elméleti árfolyama  85 0 * 4 ,3295   3 680 ,08  7 835 ,15  11 515 ,23 Ft
1,2763
A kötvény elméleti árfolyama (11 366 Ft) nagyobb, mint a piaci árfolyama (10 720 Ft), ezért
a kötvényt érdemes megvásárolni, amit a módosított belső megtérülési ráta is alátámaszt,
mert annak az értéke (MIRR = 7,42%) nagyobb, mint a piacon elvárt hozam (7%). A
számítások során azt is láthatjuk, hogy az elméleti árfolyamban a lejárathoz közeledve nő a
névérték aránya és csökken a kamatok aránya.
4. FELADAT
Egy jelzálogkötvény elméleti árfolyamának meghatározása.
Az OTP Jelzálogbank Rt. egy 10 éves futamidejű, 10 000 Ft-os alapcímletű jelzáloglevelet
bocsátott ki. A papír különlegessége, hogy annuitásos kötvény, 10 éven keresztül havi fix
125 Ft-os részletekben tőkét és kamatot fizet. A lejáratig még 80 hónap van hátra, és a
hasonló kockázatú és futamidejű kötvények piaci hozama 6,6%.
Feladat: Számítsuk ki mennyit ér "ma" a jelzáloglevél!
FELADAT MEGOLDÁSA:
A feladat lényegében egy évjáradék jelenérték számítás. Ugyanis egy pénzügyi eszköz
elméleti árfolyama, gazdasági értéke nem más, mint a belőle származó pénzáramok
jelenértékeinek összege. A következő képletben az „adósságszolgálat” jelzi azt, hogy a
„járadéktag” tartalmazza mind a tőketörlesztést, mind a kamatot.
1 1 
Kötvény elméleti árfolyama  adósságszo lgálat *   
r 
r * 1  r 
n
 
A kötvény havonta fizeti a tőketörlesztést és a kamatot (adósságszolgálat), ezért a havi

kamattal kell számolnunk (6,6% / 12 = 0,55%).
 1 1 
Kötvény elméleti árfolyama  125 *   
 0,0055 
 0,0055 * 1  0 , 0055 120 
Kötvény elméleti árfolyama  125 * 87,6751  10 959 , 39 Ft
129
A jelzálogkötvény elméleti árfolyama 10 959,39 Ft.
5. FELADAT
Egy államkötvény lejárati hozamának meghatározása.
A 20l2/D jelű államkötvény alapcímlete 10 000 Ft, névleges kamatozása 6,25%. 2009-ben az
aukción 98,24%-os árfolyamon vásárolhatták meg a befektetők. A kötvény évente fizet
kamatot, és a névértéket 3 év múlva, egy összegben fizetik vissza. A piacon elvárt hozamráta
6,5%.
Feladat: Számítsuk ki, hogy mekkora tényleges hozamot érnek el azok a befektetők, akik a
lejáratig megtartják az értékpapírt!
FELADAT MEGOLDÁSA:
A lejárati hozam nem más, mint a tényleges hozam, ami az értékpapír belső megtérülési
rátája. A számításnál a módosított belső megtérülési rátát (MIRR) használjuk.
n
n  t
végérték   kamat t * 1  r   névérték
t 1
végérték
MIRR  n 1
2
végérték  625 * 1 , 065  650 * 1 , 065  650  10 000  708 , 89  665 , 63  10 650 
12 024 , 52 Ft
12 024,52
MIRR 3  1  3 1,224  1  1 , 0697  1  0 , 0697 6,97%
0,9824 * 10 000
Az államkötvény módosított belső megtérülési rátája 6,97%, ami a kedvező aukciós árfolyam
miatt magasabb, mint a piacon elvárt hozamráta.
130

Gazdasagi Elemzes Gyakorlati Jegyzet PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gazdasagi Elemzes Gyakorlati Jegyzet PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gazdasági elemzés

Debreceni Egyetem Pannon Egyetem

Debreceni Egyetem, AGTC • Debrecen, 2013

ISBN 978- 615-5183-70-6

A kiadvány a TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0029 projekt keretében készült.

1. A gazdasági elemzés általános és speciális módszerei .................................................................... 5

1.1. Az átlagszámítások alkalmazása a gazdasági elemzésben

1.1. táblázat. A tehenészeti telep tejtermelésének és szarvasmarha-állományának alakulása

Feladat: A vizsgált időszakra vonatkozóan az éves átlagos tejtermelés és szarvasmarha-állomány

A szarvasmarha-állományra vonatkozó adatok ugyanakkor állapot-idősorok, mert az adatok minden

Minden elemzés szükséges része az eredmények szöveges értékelése!

1.2. táblázat. Adattáblázat a december havi prémium megoszlásáról értékkategóriák szerint

Kifizetett Összes Megoszlás

0 – 50 5 25 125 5 5 8,8 1,5

Forrás: saját szerkesztés Sándorné et al., 1998. 7-9. p. alapján

Feladat: Állapítsuk meg az egy munkavállalóra jutó kifizetett jutalom:

a) Az átlagos jutalom összegének számítása (súlyozott számtani átlaggal):

b) A jutalmak módusza (leggyakrabban előforduló, legáltalánosabb érték)

Az Analysis ToolPak csomagot először telepíteni szükséges, ennek lépései:

A telepítést követően az alkalmazás elérése:

1.2. A trendszámítás egyes típusainak alkalmazása a gazdasági elemzésben

1.3. táblázat. Az értékesítés adatai

Feladat: Az adatsor vizsgálata az analitikus trendszámítás módszerével.

A számítások elvégzésére készítsünk munkatáblázatot!

(i) Lineáris közelítés

1.4. táblázat. Munkatáblázat a lineáris trendfüggvény számításához

ahol: n = az idősor elemeinek a száma (az évek száma).

A korrelációs együttható alapján megállapítható, hogy az adatsor egyenes trendvonallal jól

(ii) Exponenciális közelítés (1.5 táblázat)

1.5. táblázat. Munkatáblázat a lineárisra visszavezetett trendfüggvény számításához

Forrás: saját számítás

Az adatsor jellegét leíró exponenciális trendfüggvény:

A növekedés átlagos ütemét a hatványkitevős tag alapja adja, azaz:

A korrelációs együttható alapján megállapítható, hogy az adatsor exponenciális trendvonallal

(iii) Logisztikus közelítés

1.6 táblázat. Munkatáblázat a lineárisra visszavezetett trendfüggvény számításához

Az adatsor jellegét leíró exponenciális trendfüggvény:

A növekedés átlagos ütemét a hatványkitevős tag alapja adja, azaz:

A logisztikus görbe korrelációs együtthatója mutatja a legszorosabb összefüggést. A növekedés

Ha megnézzük az időszak alatt bekövetkezett átlagos növekedést az induló és az időszak

A logisztikus közelítés növekedési üteméhez áll legközelebb az így kapott érték.

Az előzőekben ismertetett trendszámítás az Excel táblázatkezelővel egyszerűbben és

1.3. ábra. A lineáris- és exponenciális trendillesztés Excel-outputjai

1.3. A regressziószámítás gyakorlati alkalmazása

1.7. táblázat. A feletetett abraktakarmány és a kifejt tej mennyisége a kísérletben

Feletetett abraktakarmány mennyisége [kg] Kifejt tej mennyisége [liter]

A probléma megoldásának első lépéseként ábrázoljuk az adatokat (1.4. ábra).

1.4 ábra. A feletetett abraktakarmány és kifejt tej mennyisége összefüggésének grafikus

Az adatpárok vizuális elemzése pozitív lineáris összefüggést mutat a takarmány-fogyasztás és a

A vizsgálatok folytatásaként – a trendszámítás során már ismertetésre került eljárással – az

A becslőfüggvény egyenlete: y= 2,46x + 7,875

Az egyenletből leszűrhető fontosabb tapasztalatok:

A függvényhez tartozó magas R2 érték biztató a becslés pontosságát, megbízhatóságát illetően. A

1.8. táblázat. A regresszió outputjai

Koefficiensek Standard hiba t érték p-érték Alsó 95% Felső 95%

Forrás: saját számítás

1.4. Az eltérések számszerűsítésének módszerei

1.9. táblázat. Bázis- és tárgy időszaki információk egy növénytermesztési ágazatról

Megnevezés Jelölés Mértékegység Bázisidőszak Tárgyidőszak

Az elemző feladata: terv–tény elemzés során a jövedelemváltozás okainak számszerűsítése a

A hatások számszerűsítésének menete:

1. lépés: az alapösszefüggés felállítása, a jövedelem keletkezését befolyásoló tényezőkre bontása.

2. lépés: Az összefüggésben meghatározott hatótényezők számítása az alapadatokból (1.10.