~

MU¾ a nyero •.1.""'"1 r.i m" i b

ll!!:~\".!1..l!:-r::!:_!_!.?.'.'.'.~=~:-'.'.'.:~=:::.:~~-- -- " tev6 voros folt_valtja ~i . Ennek eszlelesekor meg a nem halforrna-
ju rnodelleket 1s megtamadta. Tinbergen Konrad Zacharias Lorenz
( I .4- abra) kutat6tarsa;a~ megosztva kapta a magas elismerest.
·····························..........=--.... f" -A-~~6iik~; az osztii"; _k_i~; ~d~j~~-~-~-i-~t~~-ni:~-~--d-- -- -
... Lorenzet a modern etolog1a megalapit6janak tartjak. 6 vezette be a
viselkedestudomanyba a kulcsinger fogalmat is.

A
:
'
-:'. egy f6kabern utat6t, es _meglep6dtern, hogy : _asparkba~--
, -
-' sak ezek az allatok- Mintha ertenek az emb Ilyen ok • .
,
, jelzeseit! Hogyan lehetseges ez?
er szav . ,
0

a11 es
························· ·· ···· ··· ·· ·· ···· ······· ·· ··
Mine! fejlettebb egy allat idegrendszere, annal nagyobb aranybanJ·eten- ~
- d ' 'b
- -
1.4. Konrad Zachanas Lorenz
nek meg a v1selke ese en tanult elemek_A tan ult magatartasforrnak ( 1903 _ 1989 )
a valtozo kornyezeth~z val6 rugalmas alkalmazkodast segitik. Ezek
a sziiloktol orokolt ny1tott genetikai programon alapulnak, melyet az
;-i ~~~--~;;-;~-j;~~d;-hogy az idorna:ok id6nkent halat dob- :

I.I. A viselkedest kivalt6 kulcs-
inger
J.2_ Ebes gepard figyelii pozici- (etosz = szokas, viselkedes). Az emberi magata :; tanulmanyozasa a
6ban
Ne csak nevi!
Hogyan jott ra Tmbergen,
bogy a tiiskes piko hlmek ta-
mado magataruist mutatnak.
ba piros szint eszlelnek? Ku-
tass az interneten!
A
1 egyed elete soran szerzett, szamara hasznos tapasztalatokkal egeszit
.)
. na k ne k-k
1 - Val6iaban
, a f6kak enm szeretnenek,
. __, elvegzik a fe ladatokat, akkor kapnak 1s. lgy tanitjak meg
• j oket a latvanyo_s_~~rr.1U.t~'.6_~r~--- ------- ------- ------------ -- ________________ _
Minden eloleny reagal a kiils6 es belso k~myezetb61 hat6 ingerekre
Ez a kepessegiik az evoluci6 soran alakult k1, es a komyezethez val6 al-
kalmazkodassal a fennrnaradast szolgalja_A reakci6k fajtaja, sokfelesi-
ge es szervezettsege jelentosen fugg az el6leny tipusat61. A gombakes a
novenyek viszonylag passzivnak tekinthetoek, mert lassan, a szemlelo
szarnara alig eszrevebetoen valaszolnak a komyezet rnegvaltozasaira.
Az. allatok (es az ember), koszonhetoen az idegren dszernek, gyorsan,
aktiv cselekvesekkel reagalnak az 6ket er6 hatasokra. Az allatok mind-
azon tevekenysege, amelyeket a kornyezettel ko!:::;onhatasban vegez-
nek, a viselkedes, mas neven magatartas_ A ·- -- elkedes kutatasaval
foglalkoz6 biol6giai tudomanyag a viselkedestu•J .n any vagy eto16gia
humanetologia feladata.
A viselkedes bonyolultsaga az idegrendszc. 'ejlettsegenek fugg-
venye. A fejletlenebb elolenyeknel a viselkede:. ;; legnagyobb resze
iiriikliitt magatartas. Ezek a viszonylag allam! '., kornyezetbez va16
alkatm~kodotts~g (adaptaci6) miatt kialakult, z:d genetikai program
szennt vegbemeno tevekenysegek. Ezeket az adott faj minden egye-
de azonos m6do n baJ·1·Ja vegre
· mert minden eleme a DNS-ben k'd o OIt•
Megt:eIe? I" mger
· (kulcsinger;' I. I. abra) amely beinditia az oroldott
- nem erik el egy ugrassal a v1zet, akkor tobbszor 1smethk azt -5- a ra -
rnagatartast · · II
3 ' , ·1·
, ' es az at belso allapotab61 (ehseg szomjusag szexua IS
vagystb.)ad6d6kes t t' ( • , ., . ' - .' .. 1-
kezik at 'k , z e es motivac10, dnve) hatasara mmd1g bekove
eve enyseg ( l.Z_ abra).
_ , es ha Jo., :
1 ki- Vagyis nem minden viselkedeselem k6dolt genetikailag. Ujabb kor-
nyezeti esemenyek hatasara ujak alakulhatnak ki, a regieket - sikeres
ismetles (megerosites) hianyaban - gyakran ,,elfelejti" az allat.
A terrneszetes kornyezetiikben megfigyelt allatoknal az oroklott es
a tanult magatartasok egyiittesen, keveredve jelennek meg, es szolgal- :
jak a komyezethez val6, mine! hatekonyabb alkalmazkodast. I
Az oroklott magatartas formai f
i
A sziilokt61 orokolt automatikus cselekvesek egyiittese az adott fajra 1.5. Levelibeka menekiilesi ref-
jellemzo oroklott mozgasmintazat. Ennek tipusai a feltetlen reflex, : lexe
az iranyitott helyvaltoztat6 mozgas (taxis) es az oroklott mozgaskom- i
binaci6_Ki"-z.os jellernzojiik - a korabban emlitetteken kivul - , hogy ai
beindult n •"gasok nem megszakithat6ak, valamint a kivitelezes soran
1
• ! ~-: ✓-
a kornye;:_ : :,efolyasa minimalis_Ez a161 a legfejlettebb idegrendszerii : ~ . J-..
fajok ki v1 • c:k lehetnek, mert tan ult folyamataik - a kornyezet hatasai j /.. i_2; ~ ..,,
alapjan - --;xilyozhatjak az oroklott mozgasmintazatot. f ,>'- '
~:::.,-:1ft
,,A _!eL: J,cn reflex e~ b_izonyos !ngerre __ f~lte_~el nelkii! be_ko;et- j
kezo, on;- . 1t, egyszeru valasz_ Minden oroklott mozgasmmtazat : ~ . ·
alapelerrn· ,: 1. a rovarok veszely eseten megmerevednek, halottnak
tettetik rr,,;,;ukat, sokszor le is pottyannak a tart6zkodasi feliiletrol. <f(
A mozdul 2.th nsag mentheti meg az eletiiket. Feltetlen reflex a gerince-
sek pupi llard1exe, a nyalelvalasztasi reflex, a patellareflex (un_ fizio- / ',
16gias reflexek). Osszetettebb a bekak menekiilesi reflexe, ugyanis ha • 1 6 1 k' k
, . . .. __ . , _ (I 'b ) : .. zgatott 1sgyerme
Az embernek is vannak velesziiletett mozgasmintazatai, amelyekre
mar az ujsziilottek is kepesek- Az ajkak erintesevel kisgyermekkorig
kivalthat6 a szopasi reflex_Egy-ket hetes kort61 kepesek a felnottekr~ •
is jellemzo, erzelmeket kifejez6 arcjatekra (mimika; !-~· a_bra)_ Ko~a1
kisgyermekkorban jelentkezik a targyakboz val6 vonzodas es azok bir~

~
A bekak ta I 'l'k , ,y
, , P a e szerzesenek kulcsingere a zsakrn 80 toklasi vagya. Ez sok esetben egyiitt jar a masik_ gyermekk~l szembem
merete es mozg , T , kii' I'sre
, - .,
ke sz1et1 ok asa. ul nagy mozg6 alak mene e eroszakos eltavolito magatartassal, az agress_z•o:al ( I. 7- _a~ra), vala-
, ..
m e~, de 3 taplaiekul szolgal6 repiil6 rovarra vagY mint az agresszi6t leszerel6 kepesseggel. Ez utobb1ak tanulas1 folyama-
ozgatott targy , km ,I zol·
nak. Nikolaas T' b ra zsa anyol6 magatartassal va as tokkal jelentosen befolyasolhat6ak- , .
irta le a kovetke~~ _er,gen_(1.3. abra) Nobel-dijas holiand biol~gus A kulcsinger altal kivaltott es iranyitott helyvaltoztato mozgas a
• i, •
I' ••
llw l
. .. ]
\•1• • • •
1.3. Nikolaas
988)
Tin bergen (1907- k d, o Je enseget Ah'
e esekor a vetelyt' ·
, . v1sel·
1m tliskes pik6 szaporodasi , taxis. Ha az elmozdulas az ingerforras fele tortenik, ~~or a t_'.1"1s ~o-

..
70 \
ars fenyegeteset es tamadasat a masik hirn hasan zitiv, ha ellentetes iranyba, akkor negativ. Megnevezeseben elotagkent : 1,7_Agressziv kisfiu
.
•• •·. •• J,.
:
. 71
 ... megadJa az 1.
, , . A papucsallatkak kerillik a szen-dio .
., k ·nger t1pusat 1s.
,
,, , .11 t . , X1d.
~

allatok megism~ri~ ~nyjukat, es elkiilonitik a tobbi egyedtiil es targy-

1 , lepkek a nosteny 1 a a tranyaba re .. t61. Feszekhagyo v1z1mad~rakkal (ludak, kacsak) vegzett kiserletekben
buborekot, am• negativ, a _umA tragyab61 kiforditott fejlett legyI~uI.
peldakat a . 't'v kemotax1s.
nek, am• pozt I
, arva
t' a rovarok fenyforrasra repillese po ..
rnegallapitottak, hogy_ a k1kelt csibek azonnal kovetik a szi.ilo allatot.
De a mestersegesen k1keltetett egyedek az emberhez is ugy kotiidnek
,1··
feny eliili meneki.ilese nega IV, ZilJ y • i

fototaxis (.1.8. abra)- , , a szigoru sorrendben, automatikusan v, rnintha a_ szil_loji.ik ~~nne. Az ujs~i.il_ot~ is megjegyzi edesanyja alakjat'. ,,., ' . _.,::'.
k.. I " inger 1iatasar , . eg. hangjat, 11latat, sokaig csak vele erzt b1ztonsagban magat. Bevesodessel . '\~1µ
Egy u so t az iiriikliitt mozgaskombmacio. llyen pl
,, selekvessoroza ., .a rogzi.il ~atalkorban a_s~exuali_~ v!s~lkedes nehany alapja, amellyel az
bemen? ~ ak rokak) taplalekrejtese. Ha egy Jollakott (evesre nem egyed kepes lesz a mas1k nemu faJtarshoz val6 kotiidesre es szaporoda-
ku~a~elek (kuty ' roka tovabbi taplalekot kap (pl. egy husdarab vagy si viselkedesekre. .
m?!ivalt) kul?,'al~ba;i~al godrot kapar, orraval beleigazitja es beterneti A~ e' letkorhoz nem kotott tanulas legegy "bb . , I.II. Ivan Petrov1cs Pavlov (1849-
to•as) 11 szeru esete1 a megszokas 1936 )
, . ' me . ,so allsii labaival letapossa. Ha a teve'kenyseg ' k··ozben elve' rv.-, . , , , , , , ,
maJd szmten me , , 'II kk · , · (habituac10) es az _erzek~nyseg fokozodasa (szenzitizaci6, erzekenyites).
. ,, . kent szolgal6 taplalekot, az a at a or 1s vegrehaif Mindkett6 elettam alapJa a rendszeresen hat6 ingerek ingerki.iszobenek ,
sz1k tole az mger ., . " 'k , 'Ja
a mozgasso -
, rt Hasonl6 a m6kusok d1oreJto teve enysege (1.9. abra)
, b , ,, ·
, A megszok'as 10
valtozasa. c J
yamata'ban az allat
, megtanu!J·a hogy a ko- Ne csak nezd!
M . d 'b
A fajtarsakt61elki.ilonitve nevelt egy~d -: a termeszet en elo rokonaihoz . , . . . ' agyaraz e1 az a ra a1ap-
zombos mgerekre ne valaszo!Jon. Emeh az mgerki.iszobot, igy egyre jan a felteteles refl ex kiala-
' an _ a ketrec kemeny aljzataba 1s ugyanazzal a mozdulatsorral kevesbe (vagy egyaltalan nem) reagal rendszeres ingerre. Ezzel kimeli kulasat!
h~on lo . , .k
.1gyekSZI"k ela'sni taplalekfelesleget,
, . ,
termeszetesen
,
SI ertelenill.
. , az idegrendszert. Csigak tapogat6iknak elso erintesere visszahuz6dnak
1.8. Rovarok fenyre repillese Bizonyos oroklott mozgasmmtazatok _vegrehaJtasa esetenkent es a hazukba. Tobbszori ismetles soran mar csak a feji.iket huzzak be, majd
(nagy zarsebessegii fenykepez6- egyedenkent killonbozii lehet ugyanarra az 1~ge~e.-~zek a cselekvesek csak a tapogat6kat, vegi.il csak elhajlitjak a tapogat6t. Ez nem az elfaradas feltetlen
geppel) az allat belsii allapotat61 es az adott helyzettol fiiggoen alakulnak, ezen eredmenye, mert az allat csak arra az ingerre nem valaszol, amelyik sok- reflexvalasz
szokas szituativ magatartasoknak is nevezni. Ilyen valtozo (variabilis)
rf!. ~~-
szor ismetlodik. A megszokas eredmenyezi azt is, hogy a varosi emberek
mozgasmintazatok az elkeri.iles (averzi6), valamint ellentete, a megko- kevesbe erzekenyek a nyi.izsgo tomegre, az eros nappali utcazajra. Azer-
zelites (megkivanas, preferencia). zekenyseg fokozodasanak lenyege, hogy egy rendszeresen hat6 ingerre ~,
Az orokJott mozgasmintazatok kiegeszillhetnek tanult elemekkel. az allat egyre hevesebben reagal, mert csokken az ingerki.iszob. Ez hate- ~ ~
igy jonnek letre az iisztiinos viselkedesformak, melyek ket nagy cso- konyabba telieti a taplalekszerzest es a ragadoz6 eloli menekillest.
portba sorolhat6ak: letfenntartasi (eletben maradasi) cs fajfenntartasi Ennel bonyolultabbak a tarsitasos tanulasok. Feltetelilk, hogy az
(szaporodasi) oszton. Az osztonos viselkedeseket n{i:o. tevesen azono- idegrends,:.; kiilonbozii kozpontjai kozott kapcsolat, asszociaci6 val6- feltetlen inger

sitjak az oroklott magatartasokkal.
1.9. M6kus taplalekrejtese
A kulcsingerek - az allat motivaci6jat61 is fi\ :,:;,.1en - nem egy-
forma eriissegii valaszreakci6t valtanak ki . Az a, :. 1s nal hevesebb,
intenzivebb valaszt kialakit6 ingert szupernorm:i :ngernek neve-
zik. Sok esetben az inger mertekevel aranyosan Il l' ,1lasz eriissege.
A feszekel6skod6 kakukkfi6kak 6riasira nyitott c:, . · es voros torka
szupemormalis ingerkent hatva keszteti az enek es; ,... dar szi.iliiket az
etete~i.ikre, mikozben sajat kicsinyeiket elhanyagt ,_1 :ik (I.I 0. abra).
1ii~
suljon me:~ ? hhez tobb inger egyidejii hatasa szi.ikseges. A felteteles •
reflex al;;.; , , ;alamilyen feltetlen reflex, melynek kulcsingerevel egyi-
dejiileg n· ··,.:eresen hat egy kiiziimbiis inger (ingertarsitas). Bizonyos
szamu is.H" .: ~s utan az eredetileg kozombos inger - mint felteteles
inger - a . .k singer nelkiil is kivaltja a feltetlen reflex valaszreakci-
ojat (felte.i1-,. , valasz) . Mine! fejlettebb egy allat idegrendszere, annal
kevesebb l~.l\ ,etles sziikseges az eredmenyes tarsitashoz. Legismerteb-
bek Pavlo\ kutyakiserletei .
~~ ,_.

A csig~forgat6val (egy tengerparti madar) vegzcll kiserletben meg- feltetlen inger

fig~eltek, hogy a tobb tojast tartalmaz6 feszekre, ill etve a nagyobb
j
a
Ivan Petrovics Pavlov (I.I I. abra) orosz orvos-fiziol6- n-szer
toJasra_ ~I kolteni . Az ember eleteben a legtobb rek liirnnak is ilyen
funkc10Ja van. gus kutyak nyalelvalasztasat vizsgalta. A taplalek szajba ismetelve
kerUlese fokozza a nyalelvalasztast: ez feltetlen reflex.
Atanult magatartas formai Tapasztalatai alapjan az etetessel egy idiiben adott rend-
1
tl
szeres hang- (csengo, metron6m) vagy fenyjelzes nehany ismetles
Azallatok idegrendsz .. k • , , ·1 · utan az elelem elmaradasa eseten is a nyaltermeles ugyanolyan mer-
ko b"l eru segitsegevel ismereteket szereznek a va tozo
myezet o , melyekre d0 tt ' I .. . teki.i foko z6dasat eredmenyezte, mint maga a taplalek (1.12. abra).
gatartasuk E , . ~ va aszokkal gazdagodik az oroklott rna
desUk igy. alzekrtlatmkenettleg vagy tart6san meg is valtozhat a viseJke·
. a u na ki a t It
A tanulasi fiol anu magatartas kiilonbozo format.
,.
,
Ennek elettani alapja a nyalelvalasztas reflexkozpontja es az adott
erzokozpont kozott kialakult asszociaci6s kapcsolat. A rendszeres --. ,I_.... ,

etetes elmaradasaval egy ido utan csokkent, majd megsziint a fel-

...... ,,
..- , I. I 0. A hevesebben tatog6 fi6ka
. yamatok egy r,
erzekeny idoszakh k·· ..
.
b"
oz otott Ez a b , "d'- .
•
esze izonyos eletszakasz oz,
. .
h az un.
.
II el rii· teteles ingerre adott valasz, vagyis az inger ismet kozombosse valt.
(11 + I )-edikre felteteles
.
,•• ....• szupemormalis inger a madarszil-
l6knek
Yid ido alatt es ke t\ . , . evesu t:S (1mprmtmg), ame Y
deseket. Ilyen a sz:,:i~me~l~~s:l egesz eletre rogziteni tudnak vise~k;;
Pavlov munkassagaert 1904-ben Nobel-dijat kapott.
reflexvalasz
l.12.Felteteles reflex kialakulasa
•••
••• ,
'l "'
72 •• . evesodes, amellyel a megszi.iletett, nehanY or
.
." 73
..... •
 ~
-~
, . , It I kivaltott valasz kepessege csak akkor inaract
;J
- :• A felteteles
, h m~er a a gya konsa
b1zonyos • 'ggal a feltetlen inger is hat. Ez a llJe nieg
;: ""°''"• '. , .
eriisites szukseges mm do, ta~lt!sos mnult'Iv;seJkedOs , fenntarta,;h
.- Ozg.
eflexhez es az operans tanulashoz hasonl6an SZiik , ,, •
:: I , I reflexen alapul az embeme
Fetetees , p 1,. azfi'lun, ,,1eher kop eny.
r ,, , , k'T
, meg«os,to;,.
koris!g" • bon az UhisoJkedOSfonn,
u on seges aelfeJ
megfelelo
·t· d'k"gya. ;•
:: effektus,,, vagy1.s az orvos latvanyara k·· tk .k ebe Iem,
, d , szorongas, E vernyon1 as.
.
Az ember tanult v1selkedesforrnaina1 kiilono " . eJ ? ,1 · :
:: eme lk ed,es, sz1'vfrekvencia-fokozo as , ove I ez1. I e.k IInnek eletta'n,. ,, , , k• A . , kOmyew,b61 sen nagy Je 1entosege van i:
i: alapja,
dalmas hogy
beavatakkor~bt:ni;/g::;des::;~::evk~:i:1
ozas . , ie~•~r 11t~::~e;g
. ,es_faj. •
,P megero~>1esn'..
. kiilon
.. .. b020
. gy,~ek (>6u)
.. ,, vise
. lk ed,esforrnak
rends,erese,
noozitiv (ehsrnero, b1ztato) es negativ (tilt6, kenyszerito) h ._ k •
_ , szokasok k,·alaku1,a"'so
&kezo
,,
, k Je 1,entosen
:
:•
: , .. . d 1 'kkal Hasonl6 eletta01 valaszok alakulnak k drogfti 2. ··vehk , •,
: segbugy1kn~lgozhoozza~zokas
em ere e a (tolerancia)
. kovetkezteben, ha1 egyre gngo
a. letve a nemk1vanatos
, , 1 elemek elhagyasat, , A megerositesasana
leh t ese 1yet,
- 1- ::
, . ,. .1, ., , e szeme yes •
: gyo bb adagra vagyakoznak: es . ezert
, 1zgatottak lesznek. peidrun"tata,, vm,a " J' ".' (fileJ •tek, Piakat stb.), vecbat;, ko,1;, (s,66,.
1 i
1; dkSCrec elmara,,taJas), "Olt S,,biiyok (ha,;rend) (1.16 •brn). ;
9 - d.k :• A t,arSi'tasos tanulas mas1k lipusa az operans
' II k tanuJas
k (Operacio "
t. n. Edw.,d Lee Thorn , ' ; • 1t bmatkotls). Ennek so,kn ''" ato - szu SCgleffik k;, ..
( 1874-194 )
: g1tesere - ve'letlenlil vegzett ,,cselekvesekb61
: ~u;~ e '
, , . valasztjak
, ki isrnettese
. 1re ..................................................................................................... '-.1 .....................................
I. I 6. Anya neveJ ..
~
i azt, amelyre legjobb a megeros1tes, vagy1s a s~amuha legsikereseb.

,E~~ .
~ '"" - . , , _. i f /;:,,
Az •n•tok OS a, embe, idegreOds,e"nek, kh'"ye,~tet kOkSOnh,i;,b,n kiofakitott
~ •~
-ll IILV.J.C f_ j ,
1 !; ,,idomitjak".
bet (,,pr6ba-szerencse" tanulas). E_nnek _foly~m~n, m10tegy i:inrnagukat
:;., "'it;: ~·
Ailatokn;J leggyakonbb eel, tapl,Iek megs,e,-,;., ,.., ( v•Ios,tevOkenl"<geinek "''"''<•,
•••Ikea;, (!pog,t"t;s). Az •mklott m,g,1,.-,;,
_Jii ,~
-- -·... ~:
· ~
r , ,! l

! , meneknlis. A gyennekek ;gy tanuljak meg, hogy az Op;tOeJemeko

hogy,n rn~•k egymMrn, hogy, legb;,tosabban meg;lijon a, Opltrne
(
\
j
HUnden etemoo DNS·ben khdoiC ki,;11,'"kh°' k"lesioge, is moli,.,16 nnks,ge,, Adott ioge,.
,eegy r,; mlnden •gyede "gy,aogy reag!t, Legegy,,,,Obb "'"", felt;tleo reno,, mely mlnden
Orilk!Ott mag,tart;, al,pj,. A fa,• "Inge, !!tot i,;,~tott hetyv!tto,i,i;, Az O,Ok!Ott mo,g,,.
~- .
__j't.,,,,
. . -- ...

. -~- - _ l _
. '

.
!! ·-
'
1
•
I

•
nyfik, v,gy me!y;k eselekvOsfikkel i,hei;k el , legn,gyobb el;,m,,,_
(pl. ajandek) a sziil6t61, pedag6gust61.
i kombln;,10 "lgo,o sorrendben >Ogreh,jtott, megho1',o,ott esekh..,k '°""'"·
-~ ! , ., l l "'""'"'°'°" •lapuik. A""'"''" ho,,.
' .

L
\ A moult magota,t,, geoetikal progrnm0n ,, egy;,;
( s,O to,o ,Og,UJOs. A megs,oJrns kimOU., idegreods~rt. Ao•«Okeny1t,, foko,ott >'1,s,i bi,t~
~.
'-- • - •j __ l_. JL; ! \ sit. A ""lloso, <•nu1',ok honyo'"1tobb ideg«ods,e,J mOk,dOst lgOnyeloek Tip""' • !elt'1etes
~~
A, op«;n, tanui;, egy;k leg;smertebb pOid;j, &!w,ro
- ---- ~ . -----.,__

! ·--.
Lee Thorndike (I IHbrn) amenk,; ps,;cho!Og"' macs. ,................................................................................................................................................
I reflex, ., ope,;., fanut;s •• • het;t;,,., t'""'"· Miodegyik,e footo,, meg,ro,;i,• ,

Ne csak nezd!
•16•s•eg•e1•k•er•e•s6 !
1.14. A kiju1as •1e•he

Nezz utana es magyarazd

meg, mi a kiilonbseg a csim-
i - ! kakiserlete. Ennek
recbe helyezett, lenyege,
melynek hogy egyszei-
ajtajat ehes rn,•,·s~tesz
kat olyan
zartaket-
el.
Ki vii Ire halat helyezett, amely a macska kedvelt t;\1 · ; i-::ka. A macska
el6szor a mancsaval igyekezett elemi a halat, m,1;: ., bb mas teve-
kenyseggel pr6balkozott a racson at (1.14 . a.bra). r:· · ',en veletleniil
a reteszt elbillentve kiszabadult, megszerezte a tap: kot. Tobbszor
ismetelve a kiserletet Thorndike azt tapasztalta, hv az allat egyre
- I. A :--
2. Ef: ·
;, ·
),.. ,
··:,
'~g!
I ,, 11 il1111l111 d 1111I

1. Dant;:,'· <I, hogy az alabbi allitasok igazak vagy hamisak!

· :.i kli:itt es a tanult magatartasok kozosen szolgaljak az alkalmazkodast es ezzel a tulelest.
riiklott magatartasforma kivaltasahoz eleg a megfelelo motivaci6.
panz, illetve a tojasevo sasok kevesebb f"<ilosleges cselekvest vegez, majd egy id,, •,tan csak a re- 3. A : d eles reflex kulcsinger hatasara mindig vegbemegy.
4. T.', · ,;;,sos tanulasra csak az emlosok kepesek.
es keselyiik eszkozhasznala- teszt billenti el a kiszabadulashoz. A macska megtan,, !ta a Ieginkabb
taban! celra vezet6 cselekvest. 5. 1-b :: ~;y allat megszokja az ember kozelseget, kevesbe fenyegeto vele szemben.
2. Melyik vise lkedestipust ismered fel a Ieirasban? Parositsd a megfelelo betiivel !
1 A) bel:\tasos tanulas B) felteteles reflex C) megszokas D) feltetlen reflex E) egyik sem
i A .'•00•Y~luirabb - Os ">el , legm,gasabb sz;nlii ;d,gtesikenysi"'.'
: igenylo - tarsitasos tanulasi folyarnat a belatasos tanulas. Ekkor a mar
I. Az etel Iatvanyara fokoz6dik az asztalnal iilok nyalelvalasztasa.
2. A tanterernben tart6zkod6k nem erzik a Ievego aporodottsagat, kellemetlen szagat.
! megtanutt magatartasi elemeket ugy rakja sorba az all at (es az ember 3. A vonalz6val oldalba bokott tanul6 teste megrandul.
! "),~h~gy ~ •dott ProbJ!m, megold;,. szempontjib61 , legked,e,<Ib,b. 4. Egy hatalmas kulcscsom6 segitsegevel at kell jutni egy kulcsra zart ajt6n.
! Tohat ugy lats,,k, month, e!a,e I;tn; a, Uj v;selkedOSfonn, e,edm!nyel 5. A nern lat6 (vak) ember tapintasa es szaglasa ,,finomodik".
•: zoknal
Legi~mertebb
ford I valtozatai
I" ( az eszkozhaszna.16 allatoknal ' foleg a csimpan·tt
: .~ a e ot egy
L<IP l'l'k ki , I.JS
u eo I b. abra). Mennyezetre
, ,
elerhetetleniil felhelyeze
•: Al a'da' k osszerak k
'ser, et en, egyrnasra rakott ladakro' I szerezhettek meg. Valaszolj! Kutass! Merj! Alkoss!
.. 11 11 1 il, I

: 'bb , h asara az allatok rnagukt6I jottek ra de csak akkor, ha o-

• .,.. • I.JS. Cs1mpanzok
. • . •eszkozhaszna-
• • • • • :i hraeto,, abnotokkal JUtottak hozza
mar asznaltak ' Egy
azokat. 'I rnasik
h kiserletben egymasba kk illeszt·
voltak 1. Nezz utana, hogy kik es miert kaptak megosztott Nobel-dijat Konrad Lorenzcel!
2
"••• 74
•• '" : " e.-esek haoJ0,01 · az e eIen, ez de ezzel ·s csak a or · I•
' ' - Kutass az intemeten! Mi a Ienyege a patkanyokkal vegzett labirintuskiserletnek? Kinek a nevehez
.,,

' .
••J
••• •
•
• ·k
• ' eg ma, has,naJtak bototeJoJems,e<,OSre. A feltoto filzodnek ezek a kiserletek?
3. Tarts rovid tajekoztatast arr6I, hogy milyen tanult magatartasokat figyeltel meg haziallataidon!

........... ..·······t·
." 75
 ............
.
- -- -

l&: :~~~~i;:~~:iu~~r~~~~E~~~~~i~y7;:j~:~/~f
• •• ' " u G~akJua , ,,
l.-- abntJ. ny tnozgas1 1ranya1 (2.4. :
-,- ~ - ;dik: : · Atapliilkoziissal kapaoJa, 0 , viselked.,,k !
~
i. - -~ I - • . ... . . I~ . nen1 .
.,. ,U-y-· j ··''., sikec"1 pi, ,,a, melece~ be!ill e .: ogn mk . kiszen,eJt a,, ; Elso szakasza a taplalek helyenek feld . e . i
~ ..J . .,, . ~ - - - .:i ::................................................................................ ""•• ----.......... .
: ·' dozatot , nem is folytatJak az uldozest. Miert? : '
taplalek az allat tart6zkodasi kozege' b erit se (tapJalekkereses). Ha a :
. ,
nem 1genyel aktiv . kutatast, . igy a plankto envagyhelye
.. h n_tal'alh ato,. akkor ez ::
2.1. Vanctorl6 sarki luctak
!i lil.'l_
It .JI:;;j:f
\
:i~::y~~i::~:~;~~~m1:y~iei!!i~~:~ !

pamoljak a meg!Ovbt De !Otke,des, hogy el6bb-ut6bb ,~ :

~bb evbk , (ragad ozo' k) - motivaltsaguktoJ
Tk 'km ·
. .
k ··
k«esge, azsa '"Y1. e o,be, fejlett '"iks,en,, 'k t h
°
Iebont6 fergek vagy a legtobb novenyev~·e: alak : 5 cetek, a talajlak6 !
is ofua11at,, eseteben sem • Az a·11 at- :•
ggoen - sokszor hossza :
, . , "" : 2,4, A " "''' ' """ifi;Md,",,,.,
: : ... : kerlilj on! :
i :...... .... ................................................................... ........ ...... ........... : A uip!Olkozasi viselkedls
se, a zsa"km"anyszerz.,s.
m;,,dik s,,,1o,, ,, .. k.' '. ,.
,, A novenyevi:\k (pl tekn
•-1,,.
za a taptalek megszerze• :•
be"'"~"'
! ,1"""'""'1 moo
.. •· · I •
oroklott program szennt egelesznek. Ez a gyiiJ' tiigeto .~ I' I •ks
· oso , patasok, rovarok) :
. : ~'<zb."I).;:,·-.
) Az illatok (Os az embe,) egyedi Cletinek fenntartasat es a j6 kO,;.,. a tipus a'IIatevo"kn e•1·1s e)"" 010rdul, 1gy , szerzi a legtobb e· "'Pae k ct.zerzesEz · :• -
"'-I'i j tet biztosit6 esele_kvese~-•,~~seg~ •, letf~n':'rt6 (6nfenntartO) ,.._
~ ! kede8, Kti!Onbo,o forrna, a tajeko,odas, a taplalkozassal kapesolatos , ,
l\;..: ';}
.
larvakat, f~rgeket. A ragadozo~ . zsakmanyszerzese (predaci6) ne esrna ar a rovar- !:
a tamad
, ,, ~ magatartas, amely nem egyezik meg a fajtarsak ellen iranyuJ6 agr •6_ :
, ~;,~ j selkedesek es a kfuyelmet swlgAl6 tevek"?ysegek \komfortmo,ga,,ok)1
2.2, A melifa,kn, rapl•lekforr,s, ! &ek lehetove tes,lk, hogy az egyedek mu,eJ kedvewbben hasznaljak f; val. _A_ fajra !ellernz~-o.~o~o~ ~ozgassorra egyedi tapasztalatokb6;,s~:; !
. : ak komyezet
. . . fJf. adta lehetosegeket az eletben
.k maradashoz. . A nagyobb hate-
a faJtarsaktol (pl. szuloktol, 1dosebb egyedektol) szannaz tanult elemek : ~ },<'l~ f
0
!
,,,fi,Jfj
Ne
.
csak
Nezct 11ezd!
meg
az intemeten
m ergen me -
T. b
1
.h
farkassal vegzett kiserletet
::
:
:
: onysag e unyos
(szelekc1os elony).
.. •• h I tb h
e yze e ozza a s1 erese
bb
en vise
Lied
e
"
o egyedeket
epillhetnek, melyek novelik a hatekonysagot. Ket,j61 megkiiionboztetheto
fajtaja a vadaszat es az elrejtozve varakozas (csapctazas). A ragactoz6 !
macskafelek gyakran lopakodva kozelitik meg, majct egy eroteljes roham- !
'<z\)1fkt~? z~:~.:-:;,lj,v._:~~~"!i'-,
. . /f :V./,,'~,~·-::~~ ,·.
""""-- i Atajekozodassal kapcsolatos viselkedesek ma! kapj;k el a poidruillatot. Az ""°'"I" megkO,ellre,, sok esetbcn 2.5, £,,;,,,,; ''",.,,,~,holy.
szolgalja a rejto szin. Afarkasok gyakran hosszasan iilctozik elejtes elott a : zetben
i
zsakmanyt. A retisas magasan koroz egy terlilet fcilott, a vercsek ,,szitalnak" !
) A !oj0koz6d8s biol6giai jelent&sOge, hogy az anat fcl: meci a, 016helyet (lebegnek). majd lecsapnak az aldozatra. Az eur6pai harcsa (leso harcsa), !
: annak valtozasait, felderiti a taplalekat, az iv6viz ',helyet, felismeri a horgaszh:·(Gk vagy a karo16p6kok rejtozkodve varjak a zsakmanyt, es !
i
a veszelyhelyzeteket (pl. a ragadoz6 kozeledtet). ;. · ·.!koz6das fontos egy pillanc· ~latt elejtik. Egyes allatok sokszor segedeszkozt hasznalnak a !
i
~
1
7 a fajtarsak megismereseben, ezert resze a tarsas c· . ,zaporodasi (faj- taplalek rr,:···a.zerzesere. Majmok fiiszalat dugnak a terrneszvar likacsaiba, i
• I ! feant"""i) viselkedOsekoek is, A passziv tojOkozOC,,· " yik tipusa, hoi, az azokra ·-arap6 rovarokat igy huzzak ki. A kesely(ik koctarabbal torik :
i
az allat a kornyezetbol erkezo ingereket (feny, sz,, , ang) fogja fel, es fel a struc i st a lassz6vet6" p6kok hal6t ctobnak zsakmanyukra. !
i 1
azokra valaszol. Ez az iranyitott helyvaltoztatas (taJ,, <1lapja. Sok rovar A ta;i· . -<, ~a~;tartassal szemben - a taplalkozasi viselkectes resze- i
~ !••••---•
~ J: a fenyforras fele repill, a vonul6 madarak a taj latv:'.!:·, _.,,1 mellett gyakran kent - a ., \, ncialis zsakmanyallatok az evoluci6 saran szam~lan m~
nekiilo (v( .l ekezo) magatartast fejlesztettek ki. Egyesek t~sti ado~sa- !
I atrenctezes j hasz,AJj;k az Ogitestek helyzetet es a FOid mOgnescs iecet a, optimi!' . .. . . kn " "k agy a siinok (2.5 abra). Masak :
: utvonal meghatarozasara (2.1. abra). A lazacok szlil eksi es szaporodas, ga1kat ha:s,,1ialJak k1, mmt ate oso v I ct , . II a bu" : 2 6 Zold /evehbeka re•t6 sz[ne
i., i
helyi.ikre a viz kemiai sajatsagai alapjan talalnak vissza. , , eri:\s elettani valtozassal reagalnak . a pre d'ator k" .oze e. esere.
. . tve yen a sas-- :• (szinm,m,kn)
.. ,

-.,. ,\
zos borz (szkunk) vagy a varangyo _va a akr k · I dekkibocsatasa, 111e
ak eliramoctnak a •i
i A bonyolultabb tipus a targyak megjegyzesen alapul6 tajekozoda~-
kak es szocskek ,,nyaladzasa:•- A patas?k g~ ak~s~~ei veszhelyzetben !
i
A mehek kepesek megjegyezni targyak (viragok) ultraibolya fenyben la·
zsakrnanyszerzo elol, mig a feszekha~o ma_ W:kri (utanzas) kiilonbozo i
j tott mintazatat (,,szinet"), es igy megtalalni a megfelelo taplalekforra~~-
,.. ,qliJ.. i
: Az europai mehfarkas (darazs) talajba asott feszkebo l kireplilve ti:ibbszor
mozdulatlanul meglapulnak. Gyakonak a mk_~mi ezetiik szinet utanozzak :
. • . •. I
vanac101. A eve 1 e = es a
l'b 'k~'- . kameleonok a omy
ll k t formaznak. Egyes ar- :
. : . ,.
.,, ""Ji,- ./
kor~~ a bejarat_ k?rlil. Ekozben megfigyeli a komyezo targyakat, igy azo·
; ; nos.ya v,ss,ateresko, a f<,zek helyet (2,2. es 2.3. ab,Ak). ,
(2.6. abra) mig a botsas a e
'
talmatlan kigy6k veszelyes merges
, k'k
,
I8zaradt
~
ga ya a
. .~ ,,,1.
ki 6k mmuu.o= 02 :· · - .,; ~r~~~
megtevesztoen ::
. ,,
izeltlabu a ctarazsakhoz_has?n- ! ·~ ~ -~ ·
0
•
"'. •· .
C- - ,.__ .,, · olegyfelek, darazspok). : "·-.--, :a ' .,,· ---
- ~ ...L,a,.
Az •kffv tajOkoZOdi,,,J;,yege, hogy az Ollat saj at jelzCSeket boc•I
ki, e, • vbszave,6dCseket felfogva te<kOpezi fol kOmyezetet.
11
Y'','. hasonl6 kliltakar6val rendelkeznek. So . . (
16an szinsavozasaval 1Jeszt .. 1. eI ragadozo1t
. d zeng
ak hangjaval ,,reJt. ik eI" ma- :
-~ •· :,._, ..
- ..:....... . , _
-11111
• •, - - ------...._
2,3, A mihfa,ka,
' • •• ' \ •, . • •• •• '"'"''"'' megjegy,;,e
''"°''"" - delfinek e, a deaevOrek ultrahangos taj0koz6dasa. Az emb«i fill ';'
mara · 'k lh ..
nem ene e eto, magas frekveneiajU hang a kibocS3tas ,
aslabil terepta,gy,k,QJ Os, mozg6 anatokc6! is visszavecbdik. Igy tu "
, t kovetoen
d'o
A kinai rig6 es egyes papagaJo
l!Ukat
h G akori v&leke'-0 m6dm"' '
" kmasmaiaszt6 ar szfnek alkaImazas · a· Ezt
d ,) ., i]o,k s,infi ,ruiso ' !
ct·k :
. ,
76 •• asznalJa
·.. Yki. tobb
.. lep ke,aJ
,, · (pl · a.. kutyate;szen
,, eito sziniie szamya . k al61 (2.7. abra). :• · _Kwy ateJszender naszto szme .•••••••
•• pa,• szamy • kiv,
. ·11antasav, • al az elu 1so, r " 27 :• 7
7
- -~= :!ii.
A sarga- es voroshasu unkak (bekafajok) magukat hanyatt vetv 2. Elemezd ,a genetikai
kt' program (oroklott vagy tanult) es a letfenntartas tipusa szerint a kovetkezo

-
jik rikit6 sdnO hasclrat, trunod6kn"1<- e '""'"· magatartaso a . ,, , , .
A tamad6 es menekU16 magatartasok egymas~al kolcso h I. Minden c~orgok1~0 haladaskor oltogeti villas nyelvet.
foj\odtek is foj\odoek oz evo!Ud6 fo\y,m,tabon. Uj menekU~ •ta•b~ z. Fenyegete~re a P_af!aszeme~ kobra felemelkedik, es szettarja nyaki tajekat. ,
rn fortOlyos ,-,kmAnY""''' v'1oszol, Os viszont. Ez a, .. ~fonnik. 3_Az oroszlanok k1ternek a b1valyok leeresztett szarvai eli:\1, es oldalr61 vagy hatulr61 rontanak ra.
eredmenyez egyre hatekonyabb, sikeresebb eletben mar~~~ togi .kor" 4 _Ajaguar hol mancsaval, hot szajaval gorgeti a tekni:\st, majd tobbszori pr6balkozas utan fogaival
11!!!1:111 zsakmanyallatnak, mind a ragadoz6nak. aS mind a szetroppantja a pancelt.
~ s. Az eti cstga rendszeres zaklatas soran egyre kevesbe huz6dik be a hazaba.
2.8. Dagonyaz6 vaddiszn6
Jo kozerzetet biztosito viselkedesek
':'.ti.: ':' .."\'-:
./',.. ¥f
~~--n:--=~~
. ~~-~~"
ti t gasok az allatokj6 kozerzetet, kenyelmet szolgaljak. Ezek Valaszolj! Kutass! Merj! Alkoss! ,
td ·• •~ . · ··
~ Akom or moz I aradasa (pl kiserleti korUImenye
, , , k k"ozo"tt nem engedik veg ti 11 II I I Ill I I 111 1! 1

~' ~ - - ·-~ kenyszeruem · . -"' , . ·

. ~~~ h ·ta ') az allat halalat is okozhatJa. A kouuortmozgasok Jelenti:\s re-
.. ~ , reaJ
, m k'b , ik.I
dek saJ· at kenyelmiik erde e en vegz . smert a kutyak , 1. Deritsd ki, milyen ember altal kifejlesztett technikai eszkoz utanozza a deneverek ultrahang-kibo-
szet az egye , , ,, k''d"k . . es csatason alapul6 tajekoz6dasat! Ismertesd miikodesi elvet!
kak felkeles utani nyujt6zkodasa, az e1OS O O miatt1 vakar6zasa
a macs . , , h' . , ,
nemi tajekuk tisztogatasa. A vaddzszno es a az1 sertes gyakran dorgolo- 2. Keress peldakat a szamodra legravaszabbnak tartott zsakmanyszerzesi m6dokra! Tajekoztasd tarsa-
2.9. Porfiird6z6 him mezei vereb j zik fatorzshoz, valamint dagonyazik pocsolyaban (2 .8. abra). SzUkseges
idat is kiseloadas formajaban !
tevekenyseg a madarak tollaszkodasa, a legyek es a macskak ,,mosako- 3. Nezz utana, milyen - eddig nem emlitett - megteveszt6, a tajekoz6dast zavar6 m6dszereket hasz-
dasa" vagy a verebek porfiirdi:\zese (2.9. abra). Egyes madarak szinte nalnak a zsakmanyallatok!
• elvezettel frocskolik le tollazatukat vizzel, majd felborzolva szaritjak.
i.
A komfortmozgasok masik resze az egyedek kozotti tarsas kapcsola-
i
tokhoz is hozzajarulhat. A macskak egymas szorzetet nyalogatjak (2.10. ·································~····················································································
3. Onzo glnek, onzetlen szulok
i
abra), a majmok fontos tarsas tevekenysege a kurkaszas, vagyis a masik

.A
. . . . . . ..,::·.~
: ~-~:~.~·:.·~: ~
.·:~.-.::.·: :.·~: ·.: :..
: egyed szi:\rzetenek alapos atvizsgalasa, megszabaditasa az el6skod6ktol Fajfen.Jf~ rtasi (szaporodasi) viselkedesek
i
2.10. Amacskafelek komfortmoz- A komfortmozgasok egy resze alapot adhat fajok kc.izti szimbiozisho~
::.~:::.·.::::.·.:::.·.:::.·.:::.·.·::~.~::,T·"""··............... .
gasa uirsas kapcsolatokat is apol ~ amellyel az okol6giaban talalkozunk.
.· .... ············································································································
: Ll
~
A letfenntarto viselkedesek az egyed eletben maradasat es kenyel m l· i 1.olgaljak. i5ri-
pusai a tajekozodas, a taplalkozasi viselkedesek es a komfortmozgll" I
·····················.
l
!
j _: ,. osztalykirandulason
:_
a vadasparkban egy aranyos jele- ' •
,•1:et lattam a japan makak6knal. Egy kis kolyokmajom va-
'·' :,· niti:\I megijedt, odaszaladt az anyjahoz, majd belecsim-
l
Ne csak nezd!
Nezz ut{ma, hogyan gondoz-
: paszkoclz · , 3 . 1. a bra). Az anyja megsimogatta, jobbra-balra nezett, zak ut6daikat a mak.ak6k!
A_pas~z_1" t~j~ko~-~das ~•a~• a ~orny~zet ingereinek felfogasan, vagy targy. negjegyzesen i
al_a ~mk. :,\J.:tn taJekozodas soran az allat sajat kibocsatott es visszaverodot t · . .- ':Seinek felfo- j \..~~-II1~~-e•.: i_~-~d-~-~ -~~-l<i_-_ ~~~-a_z_ ~II1~e_re_~t6_I_u_t~_n_o_zt~k. I~?
gasaval terkepezi korn yezetet. ·
A taplalkozasi
eseten . , a ta PI a' te' k keresesevel
t , d Yiselkedesek
a ama o magatartassal valosul
kezo) magatartassal valaszolnak.
, ,
1
.
mdulnak.
,
A zsakmanyszc - .l.'s ragadozok
meg, ame Yellen a zsakmanyallatok m~ nc k iilo (vede- -'·· '.:'i~~~tii:.~:,::~~~::::.::.:;:;~:~;,:i1~~:;·
j , .... ahogy mi r61atok. Ezt ugy nevezik, hogy ivadekgondozas, es
A komfortmozgasok az egyedek tarsas k j nemelyik allatnal ugyanolyan fontos, mint nalunk, embereknel. I
tartozo egyedek jo kozerzetet ke~ I , ~pcs~l~~ban levo fajtarsaik vagy a ka r mas fajba ··· ··· ······ ·· ·· · ··· · ·· ······ · ··· ·· · ············ · ·· ·· ········ ················ ····· ···· ················· ··· ··· ··
.... ...... ............................ .. .. -• ye met b1ztos1tJak.
·········································································· A~ i:inreprodukci6 biztositja a fajok fennmaradasat. Az allatoknal
Oldd meg!
~md a szaporodas, mind az ut6dok feili:\desenek biztositasa a szillok \
1111 l 11 1 1! 1 11 1 l 11 11 l1111l.1 1 1 l1 1 11 l1
resz'~r?"I hatekony, tobbnyire oroklott elemekbol
k " all6 viselkedesforma-
~t t~enyel. Ezek osszehangolasaban - az idegrendszer fejlettsegeti:\1
I. Melyik allitas igaz, melyik hamis? , ggoen - az egyedi tapasztalatok (tanult elemek) is meghataroz6ak
1ehe~nek. Mindazok a magatartasok, amelyek az eredmenyes szapo- 3.1. Anyjahoz buj6 makak6ko-
I . A nyari lud csibeinek meglapulasa egy ragadoz6 madar latvanyara menekUl6 magatartas .. ere.
r?dast es az utodok zavartalan fejlodeset biztositjak, a fajfenntarta- lyok
2. A gyermek mitesszereinek apolasa az anya reszeri:\I hasonlit a majmok kurkasz6 tevekenyseg
si (szaporodasi, szexualis) viselkedeshez tartoznak. Mivel az allatok
_.. -~· ,.,,,,, 3. Egyes lepkek szamyvillogtatasa vonzza a ragadoz6kat.

....... 4. Az agresszi6 a ragadoz6k tipikus megnyilvanulasa a zsakmannyal szemben.

csak
d, a z ·tvarerett kor elereset61 terrnekenyek, a szaporo d as1
' · vise
· lk e-

l ·······(
5. A taplalkozasi viselkedesek csak oroklott elemekbol allnak. esek is csak etti:\l kezdve figyelhetoek meg. Kivaltasukban fontos
78
.
••• 19
 V
es fergek, halak, keteltiiek) erre rosszabbak az ese' l k ,
, pota am e
ly alapvetoen a hormonokt6I .
, k . es ·n (p I· egy k · ye , ezert
d motivaci6s a 11a ' . ert a parz6tarsa , 11letve a 2 uto te
jJyen
allatok so peteseJtet terrnelnek. A belso megt
• . , ,
'k
erme eny1tes
, .
az egye . fi. A kulcsing . k" ·
.. ltaplaltsagtol ugg. abalyoz6 hatasa van a ornyezetnek az bb ennek erdekeben a parzoszervek szinte egymas k. , , ...
a JO d 1• yeges sz . . biztosa , ,._ . . II .. 1 .. 1egesz1to1. - ·
dok szolgaltatjak: e _en_ n ok, a taplalek menny1sege, a populacio ' s fiolyamata ,aJra Je emzo, egtobbszor a himek "t . d
. . h"mersekJet1 v1szo y A parza . .. .. , ero e 1ues u -
(feny-es o_ , ' sa inditJa be, de elofordul, hogy a nosteny aktivitasa eredmeny .
varIa , . nn·•k) A , . k" .. ez1
.,_ ~ • . parzast '" • • . u ~~
ivararanya) 1s. .1 t ' ben csak egyszer valosul meg szaporo. hamarosan bekovetke21.k ~
. 'I gyedek e e e I. , . I b . (mac Skafelek, haz1.• 1•J , 'b ' I ovetoen
.
Sok faJna az e. . orod6kepes kor e ereseve emdu( a
a meg
termekenyu cS, a z1gota o megmdul az embrionalis ti ·1 "d, .• .
das (kereszek, lep~e~), igy ~ ~~a van _ az ivadekgondozassal er ve.
5 . .. , t k-'- eJ o es.
So k allatfajnal a nosteny
d, pe
, t . era asaval (peteburkon beliil embn· .)
o a 3.6. A dajkabeka hordozza a peteit
szexuahs• · vise
· lkedesuk ' ame knY, (juh hazi Io' ) a szaporod as1 · ·1
"d oszakok
" rodasi viselke es vege er.
bb ·1 tu allato a 1 ' , ·
. get. A hossza ~ e . bizonyos idoszakaban Jelentkeznek, ro. szap~z ivadekgondozas lenyege, hogy a sziilo igyekszik bizto 'ta · Ne csak nizd!
· .. · ' ltalaban az ev egy 1· I k M· .,,,ct· . Ebb SI nt
evrol evre, a . . d"k1 0
san (ciklusosan) va osu na meg. asoknal az ut6dok za~artala~ fie~ o ese~.. en kiilonbozo fokozatok figyelhe- ~ilyen -~gyedfejlodesi tipus
vid ideig, vagyis perio) orodasi idoszak evente tobbszor J·elent toek meg. ~mdegy·ik· Jell~~OJe, ho~ a sziilok sajat biol6giai erte- Jellemzo a bogarakra?
. . . k felek a szap ·
, (ragcsalok, utya
·k V: nak olyan a a o
. t k 1-5 (pl a hazi tyuk), amelyek folyamatosan
11 · , . ldik, energiaJuk rovasara n~vehk ~ utodok eletben maradasi eselyeit.
kezi · a? .. letesen) kepesek szaporodasra, 1gy rendszeresen Ez az onzetlen magatarta~ (altruIZmus), mely mas fajtarsak resze-
(nem feltetlenu 1 egy~n . .
. .k a szaporodasi v1selkedeseket. .. 1is megnyilvanulhat. Az 1vadekgondozas legegyszeriibb formaja az
vegz~ fajfenntartasi viselkedest tobb, egymast koveto viselkedesi sza- :~odok mechanikai v.edelme. A burgonyabogar feltuni\ (sarga) szinu
kasz alkotja: eteit a noveny levelemek also felszinere helyezi, hogy a madarak mi-
*parvalasztas, ~el kisebb esellyel eszlelhessek. A tekni\sok laza parti talajba assak
*udvarlas es naszjatek, tojasaikat, majd sorsukra hagyjak azokat. A bolcsoszaju hal nostenye
*parzas, veszely eseten szajilregebe kapkodja ut6dait. Tobb bekafaj es egyes ra-
*ut6dgondozas (ivadekgondozas). kok magukkal hordozzak a peteket (3 .6. abra), de meg nehany esetben 3.7. A galacsinhajto bogarak szer-
A parvalasztas alapja a kiilonbozo nemu egyedek vonzodasa, a Jarvakat is. Ezektol hatekonyabb gondozasfonna, ha az ut6dnak tap- ves tormelekbe peteznek
amely alapvetoen motivaltsagukt61 fiigg. Tobbny ire a himek aktivak, falekot is biztosit a szillo. A galacsinhajt6 bogarak nostenyei szerves
a nostenyek kiilonbozo jelzeseire reagalnak. Egyes majmok nostenye- tormelekbol gyt'.irt gomb6cokba (3 .7. abra), a fiirkesz eletm6dot foly-
inek iilogum6ja kivorosodik (3 .2. abra), az emlosok es az izeltlabuak tat6 darazsak c..,: legyek valamilyen gazdaszervezetbe peteznek. igy a
nostenyei vonz6 kemiai anyagokat (feromonok) bocs,~ia nak ki. Elofor- kikeli\ larvak L,.:':i..:ges taplalekhoz jutnak. Tobb faj, mint a mehfarkas
Jul, hogy a himek adnak ki jelzeseket, hogy a par ,.:,,.-irs felfigyeljen is, szurasaval n 10.g benitott, majd feszkebe cipelt zsakmanyba juttatja a
-ajuk. Ilyen a szentjanosbogarak fenyfelvillantasa I_ : . a bra), a bekak peteket. A legf,. :'. :ttebb ivadekgondozas a tarsas eletet elo rovaroknal,
1angadasa. A himek sokszor megkiizdenek egymi .· , : a parvalasztas valamint a DH- , rn knal es az emlosoknel figyelheto meg. A mehek :
's a szaporodas leheti\segeert. Ennekjelentosege, h(•· .1 j obb fizikai es i
es a hangyak r _•:oz6i a vedelem mellett etetik, tisztogatjak es cipel- 3.8. Babokat gondozo hangyak
nentalis allapotu, tehat a kedvezobb genkeszletii i· ~k hozhassanak getik az ut6dr ·' ·:_ (3.8. a.bra). A feszeklak6 madar- es az emli\ssziili\k :
Jtre ut6dokat. mindezek me li<. - a tart6sabb egyilttelest kihasznalva - tanitjak is a f
Az udvarlas es a naszjatek (nasztanc) f6 fel ad .: : a him es a nos- fiatalokat (3 .9. ~ ,; 3.10. abrak). i
iny egyed killcsonils bizalmanak novelese, kozelcdv ,c: nek elosegitese A legmagasabb szintii ivadekgondozas az embernel val6sul f . :ff -
,_izg~lmi allapotanak osszehangolasa. Legtobb elt: liJC oroklott, tehat m~g. Mar uj s zu lott korban megindul a csaladban a szocializacio, va- f ,,i-:·· ;, . ~~ - /
,,:~~-f'.· . .. -.,.~:-_: __
, ~~
IJra Jell_emz6, ezert tobbnyire kizarja mas fajok egyedeivel torteno gyis az a tanitas i nevelesi folyamat amelyben a gyennek fokozatosan :
'.aporn<la5t, fajkilzi hibridek kialakulasat. Ez azert ielentos, mert az elsa~atitja a cs;lad, majd a tarsad;lom alapveto szabalyait, megis- : :) i
.
latok vagy terme'ketle k
. .
omoszomaszam esete ("
sa k a madarak ud I ' • ·
Ian rovar p6k · var k
·1 , - · • I'•
ne , vagy e etkeptelenek a no rmahstol e tero
•) , , . .
n oszver . Leglatvanyosabbak es 1gen valtoza-
,
asi v1selkedesei de az etol6gusok lefrtak szam·
• '
men lehetosegeit. Kesobb mindez boviil az allamilag megszervezett,
~ervszerii keretek kozott zail6 oktatasi-nevelesi folyamattal (ovoda, •
15k0 I ' ~ d, , I
ak). Az ember viselkedese az eletkor eli\re hala asava egyre •
~
F. ••·•· ·t . -d - • k ., •tre
• 3.9. tONtJa goo ozo enueri
-~""'
kezetes llitvan es so germ,ce~ _faj parzast megelozo viselkedeset. Em· nagyobb reszben tanult magatartaselemekbi\l tevodik ossze. Ezek~t
etterjesztett f:rk~ sl~rucc hunJenek nasztanca (3.4. abra), a pavaka~a~ :gymassal es az oroklott magatartasokkal a nagyagy~ereg. hang_~1!.a

,al tapogatva •
.t
yiitt repiilese (3 a~::ta_, egyes lepke~ajok egyedeinek parzas. e!ott:
), vagy ahogy b1zonyos p6kfajok himJeI laba
o~sze. Ezert a fejlodesben levo agyra - mar csecsemokortol - kiilo-
nosen, nagy h a t,as t gya k oro I a ko"zvetlen kornyezet,. a csaladtagok
.. . • ""
' s1mogatva udvarol k I .. , . s~g1tsege es visszaJ· elzesei. Ezek teszik sikeresebbe a csecse~o- es
A parzas (nemi koz " .. . na, . eendo parJuknak. ktsgy
1 .. ennekkor kritikus tanulasi szakaszait, • a J·aras es a beszed• el-
,_-. A celja viszont . odsu e~) format az allatvilagban igen valtozato·
mm egy1knek · el S!IJatitasat A cs I ' d .d gyermekkozossegek es azok pedagogu-
lelebb juttatni a , ugyanaz: a himivarsejteket min s . • a a maJ a • h .. , t
a1nak pozittv (bizt;t6) es negativ (tilt6) megerositese1 1e etosege : 3.10. Grizzly kolykeivel
z erett petesejthez. A kiilso megtermekenyftes ese·

:
..••••• •,••
81
1,••••,

~
 - ~
szokasava valjek a ,J6" magatarr . %
gy errne k . , , , b , lk as e
• adnak a '
rra hogY a .
' rt ' kett e
K dvezotlen iranyu pro a ozasa1nak (, s ·
, d ~ ag
•
: lassa ennek e .e .. tkedes alkohol- es rog ogyasztas stb . '
!
rneg , antiszocialts vise s' es kovetkezetes, tilrelmes de I.) he. .................................................................................................................... .

1 a.A- .
.
• ressz10,
:: lyes 1•ra'nyba tere

hatarozo a gyer- :
:
: nus ,
egesz tarsadalo ,
1
, e rendszere
, ,es nkerese , , kkel e's tanacsokkal
rn erde e, , ..
,, ,
, . ,
uttmukodeset 1genyh.
•
, ' 1u 111 a
valosithat6 nie g, E·
an szigoru szarno , k kozos felelosseg, amely a csalact (3 2
Ii
....
·........ ..... .................
.
" ,
,
..... .... ........ .............. ...... ·...·.......... ·· · •
~ ; Furcsa kettosseget figyeltem meg egy csimpanzokr61 sz616
·, , •
. .· · filmben. Egyreszt olyan Jopofak, am1kor a k.icsmyeiket ba-
. . .
•
4'

3_11. Acsalad meg • az , , rnenyek egy .: · 'k , , k , , , ,

mekek feilcideseben : a.bra) es az intez .·: busgatja , es egymast urkasszak, masreszt egyes egyedek
! .. .............. .. .. .. ... .... .......... .................. , ··

,.
rendszeresen veszekszenek, bosszantjak a masikat. De ha
.........L ......................... •·:··.. ··:·· orodast es az utodok zavartalan f '."'•: \ az egesz csoportot veszely fenyegeti, olyan szervezetten lepnek fel,
c···li····~;~j;;~~~-~;t~s~ ~sza~~rod~s~t~i:~'~_;:~:~::z_:etat, fajra. jellemz~e~..~.k~lcsinger:J~ \ \ ~-o-~Y._ na~~~-b.~.. ~a~~~~~-~-t__i_~-~~-p-~~-~~-~~'.~~~~~~n_i . .~it~~-~~n..~~?............. ..
\ ~ Hides~t biztos1tJu~~~!~~::;:altat.jak, de sziikseges a~ e~e~ek mot1vac101a.1s.
: parzotarsak, 1lletve az
· •f
\ A kiiliinbozo fajok a faJ enn 3
, . . lk de'seket vegezhetlk eletukben egysze.r, ciklusosan es :.
t rtas1 vise e ·
j

,
j
I,:< ,................. .. ........ . .... .. : .............. .. ........... ................... .

·
Sok allathoz - es az emberhez - haso_nl6an a csimpanzok
is igenylik a tarsas kapcsolatokat. Ez a genjeikben van.
'
\ folyamatosan. . , , sztas az udvarlas es naszjateli, a parzas es az i , '\ Nagyobb biztonsagban vannak, a csoport ereje sokkal \
. . lk d '· zakasza1 af parva 1a ' s miatt
' ; " ,: - -·· ' tobbre k epes,' . az egyes egyedek. Es , emlekezz vissza

-
: A szaporodasi vise e es s
: • • tvilagban a aJspec1
. ·nta mindegyik nagy on valtozatos, de a 'o
1' :
:: •
mmt
, • • , 41
• •
Aki .1 . . k ,
raypmgvme tarsas
(szo-
\ i"adekgondozas. A~ ~ a , . 11 d "k alakulJ. on ki. i i hogy amig kisebb voltal, menny1t c1vakodtal az osztalytarsaiddal, cialis) lenyek
·: ce~·1, hogy szaporodokepes UJ nemze e t mechanikai vedelmet, tapla' la'st at :' '' vete' lke d tete k , k .1 az erose " bbl·
·: A legfe·lettebb .vadekgon
, dozasa
· az embernek va11, mer a , ,, erv- :, :· .............. ..... ..... .. ........................................... .... •·· · • .......... .. ...... .. ..
: " . .l . d11 .1 g szervezett neveles egesziti ki, mely sokoldalu egyiittmukodest igenyel. i
\..szeru es tarsa ..a m1 a ...................................................................... .. .... .... ............................ ) Bizonyos all atfajok egyedei a fennmaradasert folytatott kilzdelemben

■
nemcsak az egyeni adottsagokat, kepessegeket es tapasztalatokat hasz-
naljak ki, h,l:\em a par vagy a nagyobb csoport erejet is. Ezek a tarsas
Oldd meg!
1111 111 11 111 1 il 1 11d111 d1111I 11111 1 1 11 I 1 11, I
(szocialis) fo jok (4 .1. abra). A tarsas kapcsolatok alapja az egyedek
ki:izotti SZO( :,\is vonzodas, vagyis mas egyedek jelenletenek, a velilk
l. Melyik allitas igaz, melyik ~a~is'.. , onl6 m6dszerekkel. va16 egyiiu :----. kodesnek az igenye. Ez a tarsulasi hajlam a fajon be-
1. A parkereses es a taJekozodas torte~he~ has , , 'k f"rmel ek~-. i 16 goly6kat.
2 A galacsinhajt6 bogarak onfenntarto cellal kesz1t1 a sz_~n:es ~ liil - egye,, ·tekben akar killonbozo faju egyedek kozott is - kisebb- ,.;~~\~J;:s_f- ,. -
3: A csimpanzok kurkaszasa a parzas elotti elojatek_ (~aszJate~~ resze. nagyobb c ·:: : ,n tok kialakulasat eredmenyezi. A csoportok egyedei ; ~/{fjjlfi}~ r\ _--~~t· _
4_A szarvasbikak kiizdelme az egyedi elet fenntartasat szolgalJa. ki:izott tan,, - (szocialis) viselkedesformak alakulnak ki. Mas fajok 4.2. Voros gyemantos csorgoldgyo.
s. A bekak hangkibocsatasanak celja a ragadoz6k elijesztese. I 1'1- egyedei - ,! , .n-z as i idoszakokat kiveve - szinte egesz eletilkben maga- A kigy6k aszocialis fajok
2. Elemezd a kovetkezo viselkedeseket mmden . edd1g
. tanult szempont a 1c1,,
.. . ,· (oroklott/tanu t, e nyosan elnt i,_ E zek a nem tarsas (aszocialis) fajok, melyek egyedei a
fenntart6/fajfenntart6) endben fajtarsakka i ,:zemben tobbnyire ellensegesek, nem tiirik azok kozelse- ~ ~ ~.;: ·~~ -
s;;
-'\-f ?~~:
get (4.2. abra) .
I . A_hal6szov~ p6kok a zsak~~n~o!_a~ra alkalmas_ha_ l6 keszitesekor_'.11i~d i~ '..1~yanolyan
vegz1k .a mm:eleteke\ ~ halo serulese~or nem Jav1tanak, hanem UJ k~ sz1 te:eb_e kezden a·d anos·
2. A ruskes p1ko (hal) h1mJe c1kcakkban uszva mutatja piros hasi oldala t a nostenynek, m J Atarsas viselkedes formai
3 teny mutatja ikrat61 duzzadt hasat a himnek, amely ekkor elvezeti a feszk ehez. , al
· Egy
0051
fiatalszallitja
ba fogva helyre. anyjanak fiatalabb kicsinyet eloszor nyalogatj a , majd nyakanal sz J
enyujoroszlan
~z allatcsoportok egy resze atmeneti kozosseg, amely rendszerint az
elelben maradasi esely novelese erdekeben alakul ki, igy ezeket ido-
"' .. ---- -- ~ -: --:-.-;;._
leges tiimiiriilesnek nevezik ahol a szocialis vonz6das viszonylag ki-

l>-f■·•
~si. llyen allatcsoportok pl. ~ vonul6 halrajok (szardinia, hering; 4.3. 4.3. Vonul6 heringraj
ab'.a), madarcsapatok (fecskek,feher go/ya, daru), egyes patas emlosok
1. Nezz utana, hogy mi az erdekesse e . . , , . k te oz1•e~ (renszarvas ; 4.4. abra). Az idoleges tomoriiles a hatekonyabb taplalek-
fajfenntartasi viselkedesenekl K g .az imadkozo saska (ajtatos man6) es az eur6pa1Je e sze~es: valamint a ragadoz6kt61 val6 felelem es a csoporton beltili biz-
• utatasod eredm, , •
2. Keress olyan emlosok t . enyet 1smertesd tarsaiddal is! ioaD 1.00~agerzet miatt jon letre. Az egyedek tetszes szerint csatlakozhatnak
.. e az mtemeten vag k' hason .
- sokkal tobbszor vegezn k . . y a sza irodalomban amelyek - az emberhez nint es tavozhatnak, emiatt az osszetetele rendszeresen es jelentosen valtoz-
. e szaporoctas1 v. lk d. , . t nien
, ., ••,. . • 3 a t.en~leges ut6dnemzes indokolna! Mi le~se e eseke~ (udvarolnak es kozosillnek), mtn a ha~: tehat un. nyitott koziisseg. A csoport egyedeinek egyilttmukodese
",:. ,• • , · ~es_z,_ts kiseloadast (akar PPt- I) , et a magyarazata ennek a magatartasnak? , ndo- az osszebangolt (szinkronizalt) viselkedesben nyilvanul meg. Az egesz

..
•••••
82 •
\
zasu allatokrol! ve a szamoctra legerdekesebb udv I' . k, , agy ivadekgo
ar as1 szo asu v
0 0
~: _P rt egy vagy nehany kezdoegyed magatartasat koveti (masolja).
altaJ nyugodt koriilmenyek kozott a csoport minden egyede ugyan- 4.4. Renszarvas csapat
Ii••·
•• •••••
_. 83
Iii .•
 'V
~~~
' ' . bekesen uszik, repill egy iranyban V
: azt a tevekenyseget fol~atJak, d" yedek aktivitasa fokoz6dik agy
: le eleszik. Veszely eseten a ez oeg , .. . , lllene.
A zart kozossegek egyedei bizonyos ta I , ------------·- -
• g . , tvaltoztatnak:(4.5. abra). Atobb1ekeztne . k--zott, am1. a kenye, Imu.. k es , Jo
. , kozerzetiik vo
eg sagot
'k " Itartanak
, egymas :•
~ ~ : ki.iles kozben sokszor irany .. ,h 1111 oetyes ter. N agysaga , va, Itozo, , faJra
. jellemzo y1A ct·,e tetele
, , ·, a sze- :•
Ez ;.~ ..-
~ : , , I k.. tv gy teljesen rendszertelenul mozgo almazt alkotnak 'J ..,,.·~

/tr
: kesesse ove e e , , szemlelot) ' Ill verek JOI . l'k
. , vise I ak,ar a testi. enntkezest
,. is . , isznofelek es a de -
~ ~
- . ~ amely osszezavarja a ragadozot (es a .
,
~ tne . , , vagy agressz1ven , , , mtg masok elhuz6dnak
~ ~
, .·. _~-·
~\ :
: Azart kozossegekjellemzm
,,.
.. .. .
arsatktol
J'ei. A csoport egesze , (
lepnek fel, mint az e~de · .
" 1 pmtye
vagy egy egyed) altal birtokolt teru"Iet
k h'
I1m-
letfenntartas ' hoz es ' a szaporo das · hoz sziikseges a t •t;. . , ame y. .a '1.
haladas1 uany kezdoegyedek Zart kozossegek alakulnak ki, ha a fajt~rs e_~ edek kozott,_ szocialis Von. " l"l ' to"rt;.,h
teriilet). KtJe o ese en et k'. em1ai anyagokkal ' ( ernunum(saJat
'b
zodas altalaban eros. Letszamuk - keves kivetellel - korlato~ott, idotar- ' k d k) , 4· 10 • a ra), hang- -~
. .
j'
~
~~
' ~ ~
t k legalabb egy szaporodasi idoszakra, gyakran hosszabb 1d6re, neha
adassal (ene . esma, ara vagy a~ar vizualis jelekkel (korallhalak). •
A teri.iletet b1rtoklok a betolakodokat agressziv magat rt' . :
~ "'-'' .
amu . . ti li "k ,
egesz eletre sz6lhat. A kozosseg t~gia1 e sm~n egymast, az idegen keznek eluzm,, . (terntona
. . , 1ts
. magatartas). a assa 1 1gye- • i .il·,(:
~~ :&·
·~~-
~ _, ~ edekkel szemben eroszakosan v1selkednek, 1gyekeznek ezeket _ akar

~~ ~~
"'-..
~
"" · ~ ~-
. ...
valtozo 1rany
11
,

·
:~ediil, akar csoportosan - e!ta:.o~_itani,.ritkan f~gad~ak be uj~kat. Ez
az agresszio a csoport egyede1 kozott 1s Jelentkez1k, h~szen a kornyezet
adta lehetosegek vegesek, es valahogy meg kell osztam azokat. Egyesek
fizikai erejiiket, hevesebb termeszetiiket, batorsagukat, tapasztalataikat
.. , , ak ' k t (4 6 'b ) E
felhasznalva maguk moge utas1tan maso a . . a ra . z az ala- es
A zart kozossegek tipusai
A legkisebb letszamu , , zart
A
i 4.10.
, kozosseg a csalad. Ez a sziilok es az ut6daik :: Ioli teriiletet
sziik csopo~ja, ~m:l~ legtobb~zor csak addig miikodik, amig az uto- j
dok gondozasa tortemk (4.11 . abra). Felbomlasa rendszerint az ut6dok :
onall6sodasaval vagy a szi.ilok ut6daikkal szemben jelentkez6 elutasit6 i ,
'
A gyiiriisfarlai lemur
>,.. • ...._
megje-

!+
folerendeltsegi kapcsolat a rangsor. Kialakulasa azert elonyos a cso-
& .
/ /JJ1 /JJ1 portnak, mert megakadalyozza az alland6 osszetiizeseket, altala a kedve-
zobb tulajdonsagu egyedek juthatnak eloszor taplalekhoz, parz6tarshoz.
magatartasaval kovetkezik be. A csalad leggyakrabban a madaraknal es i
az emlosoknel jellemzo kozosseg, de gerincteleneknel (pl. darazsak) is j :.~ .,.,
..J

l j -~- Az elokelobb helyekert vivott kiizdelem altalaban nem jar komoly seriile- elofordul. : "~{i
lJJ · \)J /JJ sekkel, mert a vesztes beh6dol, elismeri alarendeltseget (4.7. abra). Ett61 Tobb nernzedek kozos teri.ileten, szoros kapcsolatban egyu--tt elo : /, J ;_:. .:C,_;.- ~.
l 1 11 11 kezdve a rangsorban elorebb all6 egyed fenyegeto jelzeseivel fegyelmezi zart kozossege a nagycsalad . Jellemz6 a ragcsal6kra (pl. mezei pocok,' i• . '·"'.t1 k~ ,. ,....-~ ,.._I
dlo.l' ,,.,.
/JJ (}J /JJ /JJ a mogotte all6kat (4.8. abra). Haaz elen a116k megoregednek, legyengtil- windorpatkany) , de az elefantcsorda is ilyen t5bbgeneraci6s csaladi ko- i 4· 11 Fecskefeszek
. · · , .. , nek, az alarendeltek elonyosebb pozici6ba szeretnenek keri.ilni, vagy uj telekben elo c;:,yedek csoportja (4.12. abra). i
.. UJ irany egyed erkezik a csoportba, akkor ujabb kiizdelemmt·'. {1jrarendezodik Bizonyn,. allatfajok csaladjai tomegesen tomoriilnek egy adott te- •
4.5. A kezdoegyedek szerepe a
csoport viselkedeseben
z~ ... k'" •· , k b 1··1 fi' I · d·
a rangsor. ru, ozossege en e u - o eg az 1va ek 1dozasban es a
' riileten, ez a '·.·,,!onia. Ez viszonylag lazabb szerkezetii csoport, mint a
rokon egyedek kozott - az onzetlen magatartas (altni 1 ,us) is miikodik. nagycsalad. ,•. ozos elohelyen minden csaladnak megvan a szaporo-
dasra es az 1 -. ·iekgondozasra kijelolt helye, amelyet a ti.ibbi csaladt61
1
vedelmez. ; 1t6dok onall6va valasaval a csaladok tagjai (fc\leg az
ut6dok) szel : :, rodnak a kol6nia teriileten, es uj csaladok szervezod-
nek. A kozo:. ,'g nyujtotta biztonsag (kozos vedekezes) azonban osz-
szetartja az <;: \'edeket. Ilyen kol6niakat alkotnak a pingvinek (4.13 . :
abra), a teng~;·partokon 6riasi tomegben feszkel6 madarak (siralyok, i,
albatroszok stb .), valamint a patas emlosok csordai. . i
A rovarok kiilonlegesen szervezett, zart kozossege1 a rovaralla- :
i:nok. llyen tarsas kapcsolatot hoznak letre a kiilonbozo hangya_-, ~e_h: j 4.12. Elefantcsorda
es termeszfajok. Az 6riasi egyedszamu csoport bonyolult bwlogi~t :
szabalyozas reven teljes osszhangban miikodik. Minden egy~dnek saJat i
4.7.Az alarendeltseg elfogadasa - be- 4.8. Fenyegeto ligris ~ Iadata van, amelynek ellatasaval
ie , , egy ce'It szo lga'lnak·· az allam fenn- :
hodolas h'
rnaradasat ,: , a w, .-....~....
'I "vel :: 1.1 ....4-w....._,

,~
Az ember eseteben az agresszi6 kifejezese gyakran a szemoldok :~est~: · viselkedes meghataroZOJa
A tarsas ,. a k'ira' Iyno," vagyis
. k'a peterako
zasaval (homlokrancolas), kiabalassal, fenyeget6 kezmozdulato a jel· ., , A himnek (heremeh) nines ts
nosteny. . mas
, tiea
I data ' mmt a ira d, yno ·1 :•
tortenik (4.9. abra). A rangsorban elfoglalt hely kozlesere kiilonleg~:od6 ,
vato parzas. Az egyedek nagy resze do 1gozo , , (nem szaporo o, sten
, . 'kat epi- :•
,, , ti r do utodgeneracto ,
... ..
:,,.
zeseket hasznalnak. Ilyenek pl. az egyenruhak rangj elzesei, az ~r~ltoze·
(>""10) ruha- I, fejdis,, (pl. komna), a kuiOOboz/\ munkah~ly• t,jd<
., ,
~osteny), ezek latjak el a kiralynot, es _a , eJ o 'llam vedelmerol - a :
ti~ az allam elohelyet, gyiijtik a taplalek~t. A~ a, agressziv katonak
:
i
V ','•
\. •
0 0 0
··. 4.9. Fenyegeto magatartas kek. A rangsorban elorebb all6val szembeni tisztelet es behodo a tnehek k' , 1, •, I
1vete eve! - a Jova nag ,
yobb testu, eros es , •
sztrendszerhez hasonloan : 4.13. Kiralypingvin-kolonia - a fi-
84 •• .. peldaul a kalap, sapka levetele, a fohajtas, terdhaj litas, lesiitott szern- gondoskodnak. A rovarallam tehat egy ka
tniikod 'k
: okak bamak
••
• • • •.
1

85 0
..
I · ."
 ~
---...........
Ne csak nezd!
. Az allamalkot6 rovarok viselkedesenek kutatasa iran .
Gyiijts olyan sz6lasokat, gyelmet arra, hogy az egyedekre vonatkoz6 darwini termettotta ra a
meseket, amelyek a hangyak ci6s elmelettel nem magyarazhat6 az altruista (onzetlen, s:e~e-~ 8Zel1
magatartasat mutatjak be! tartas. Megfigyeltek, hogy bizonyos egyedel<, sajat ratermetts!tt~) n1a!

•
•·'~.~· -..·-,,-o·
.
.: \ .: .•
~+-"'~-.- ..;,~~
~ '
·.
< • : • ::, ,
..~....( -
,.,, , -;.~
- " . ~ 1 ' "'-
is elosegitik rokonaik fejlodeset, szaporodasat (4.14. abra). E guk kar,
szinii oka, hogy a hason16 genkeszlet vagy bizonyos genek fe nnek va
sa a eel. Az onzetlenseg merteke egyenesen aranyos a rokon ~?1arac
' . f.~ ~~ .
i,I
. ,· . , i.-~ ~ ... ~- • .... ~ ..- ~.'!- }~ ;
.• .,A!
·. .~ , -:-s; .~'- -: . Ez a jelenseg a rokonszelekci6 (William Donald Hamn::gi fokk
:;-, 'I;._ • • ;r;;,..,;_ ¥, , . . . · ....,_.,
'"j)li.'\i'- ·-· !.· 2000) elmelete). A dolgoz6 mehek genkeszlete a kiralyn6vet: (!~3
-· . .,...~
.. \
:· ):··
~ -
. 1~, .:~·--~· .·.:.-,
..-~,-,.~1.,• ...·--:~
• •• , 1
..
;.
r, ,_. . .\ ban azonos. Mivel az apjuk (egy kiralyn6 haploid ut6da) ge ~ ~rar
- ._ h. ,,, ...
... . "' . .
:~t
- ~ · ~4 I ·,• •
--~-
'i j..
~ fh' ·, • -.'-. .
\!-~ , . ..of'~ "I .
~

~. . !!-'I2_~-~-'. '.4. .., , .....~ • \.-,,..

~~.
minden dolgoz6ban megtalalhat6, igy azok genallomanya
megegyezik. . A d I ' k h ' . ' t · k , 1
o gozo te at a saJa gen esz etilket nagyobb .
4
~szl
reszt
-r.o. · ., ~• ~
~ ." .;::<·
A • ~ . .· ~-_.;,.. ...~ . Jyel tarth~tjak fe~n testvereikben, mint ha sajat ut6daik lennene~.e
- ~-~' . •_-:f!. . .? ~ '°
•
onzetlensegnek v1szont csak akkor van haszna, ha a kedvezm .
4.14. Az ut6dokat gondoz6 han- , . . enye2
egyedeknek nagyobb a nyeresege, mmt az a 1tru1sta viselkedesu e
gyak dek biol6giai ertekenek csokkenese. g
Hason16 elgondolas a csoportszelekci6 hipotezis. Orosz/a,
Ne csak nezd!
Mely allatfajok eseteben er-
teriiletved6 magatartasaval kapcsolatosan figyeltek meg, hogy a n
venyestilhet a csoportszelek- teljesen rokon n6stenyeknek csak egy kisebb hanyada vesz reszt a 1
ci6 hipotezise? rit6rium vedeseben (4.15. abra). Ezek a vezeto egyedek. Ha tul ke
vezet6 egyed van, a territ6rium elveszhet a csoport szamara. Haaz a
nyuk optimal is, megmarad a teri.iletilk, es a tobbiek, a potyaz6k elo
elveznek a vezet6 egyedek tevekenysegebol. A vezet6knek nines n
resegi.ik a viselkedesilkbol, tehat onzetlenek, de a csoport szelekc
elonyben van a ,,rosszabbul" miikod6 falkakkal s·z, ,nben.

A kommunikaci6 formai

C.i& Az allatok letfenntartasi, szaporodasi es - ki.ilonC ·•· tarsas viselke,

4.15. Orosz/anok seben szi.ikseges a rendszeres informaci6aramli - .igyis a kommu
kacio. Az egyes egyedek kibocsatott fajspecifi ki .id zesei rendsze1
Ne csak nezd! befolyasoljak fajtarsaik viselkedeset, beindith~•: .- ,1c vagy eppen It
Milyen tipusu receptorok lithatnak bizonyos magatartasformakat. Kozolh--:'.: .~ belso allapotu
fogjak fel a feromonokat? (ehseg, felelem), szexualis motivaltsagukat (szapnrodasi idoszak),
1

csoportban elfoglalt poziciojukat (rangsor), de a k01s6 korn~~z~t '

tozasait is (ragadoz6 kozeledese stb.). A tarsas kapcsolatban elo alla
f,1.- I.:/
/V
I J
/J
eseten a kommunikaci6 meghataroz6 a kozosseghez tartoz6 e~-y~;
felismereseben, az eroforrasok (taplalek, iv6viz) helyenek koZ

.- -~r ,·;·. .:
1' ' -~. ,;;, :' ;'_--
·-·-· :..,-, ' -~ ben, a kozos teriilet kijeloleseben, valamint a viselkedes osszeh~~
'-_.,. - · :;
Iasaban. Az informaci6 eszkozei leggyak.rabban kerniai anyagok, a
I ·'"":
t6 (vizualis) jelzesek es hangok. , zekl,
,' I /
. .,.,,,
~, .
.
Az allatok ki.iltakar6janak mirigyeibol vagy vizeletevel, ~) tei
,:
.:
~.\__ / L,,.~.
t:. ,,
P. , '
f·r
.
vel iiriilo szerves anyagok, a feromonok (viselkedeshorrn°
" , kJ.. . . El"
le hetove a cm1a1 kommunikaciot (4. 16. abra). on ' ' ciot s: yu" k
00
hog
ye

nagy tavolsagra es hosszu ideig hatnak' es sokfele inforrna , ,n reagAlr

4.16. Az apacalepke himjenek
galtathatnak. A fajtarsak a szaglas, a kemiai erzekeles re~~ ithetil
,,,.~.'.,. , f: fer?monok befolyasolhatjak az egyedek fejlodeset, etos:yes tt

.......•
•' • 1,.. • • . tollas csapja egy-ket feromon-
molekulat is kepes erzekelni 1varzo egyedek egymasra talalasat, biztosithatjak a szern

..._ ,
86 ••
..•• 111111
 "V/
=""'
i"""""'"....,.,,,"""~-.-vv..rvv~,v, :
Ne csak nezd!
, lk t . ovarok viselkedesenek kutatasa iranyitotta .
Az allama o or
i
edekre vonatkoz6 darwini termeszete ra a fi,
gyelmet arra, hogy az egy .
Gyiijts olyan sz6lasokat, : ios elmelettel nem magyarazhato
meseket, amelyek a hangyak i
. az altruista (onzetlen
.. .
. -~Szelek.
, segno) nia
~as Megfigyeltek, hogy bizonyos egyed:k _saJat rate_rmettseguk kar:a-
territ6riumot, lehet6ve teszik az egyedek ti .
ovarok k1ra .. . k tieromonjai rneggat e. 1
. • Iynome
. . - , ;:.~
'kisrnereset · Az a·11 arnalkot6 :
magatartasat mutatjak be! : . 1.. · itik rokonaik fejlodeset, szaporodasat (4.14. abra). Ennek v ~ r
feszkeinek k.1aIa kul'asat,, 1gy
, azok do!goz. OJa kk1 . ti a. fiatal
.. n"os tenyek
' pete- :•
· ~ . "'. ?':t. hogy. haso,16 ''""" kt vagy b;'?"YOSgen,k ''"""""~·
a toi6cs6 fullankka alakul. A Iegtobb faio a eJio?nek, egyes fajoknal : Ne csak nezd!
· ~i:·:·., .'.-.; ~ l..fl~J~:,;
A-•~-1
,'.••\·>·.<¥-~
1

-. ._~~ ,~'-1., j'. 9 : szmu ·1 Az

• '. _ 't

, onzetlenseg merteke egyenesen aranyos a rokonsagi fo~, a.

,
tal kibqcsatott, anyagok odavonzzak a hirn " szaporodokepes
k (I , .. • . al-
nostenye1 , ,: Melyik agykeregi teriilet a
!~ ~•-~·.. . -'~· .'ft~-- . cw·u· Id H . abra). A lisztbogarak riaszt6anyaga rnegfieel ~1 . epkek, ernJosok; 4.17. szaglas kiizpontja?

r~;, )l~t;~f
, • saace. D 0\1\al
iEz a jelenseg a rokonszelek~10
1 1
'.kia_m I tonak_ ·1a~1Iton (1 936-.
a fajtarsakat, a him , kutyak . v1zelete,
. 1
e o tavoJsagtarta
a vizilovak . , sr~ keszteti
· ·
:: 2000) e me•te e) . A dolgoz6 mehek gen
. , esz .. he ea .d1ra .Ynove( ½2 aran . y.
0~~ ~1 _,·
... , -~ !ii •
. --·-~ ·- I;,-~ · ·__If" i
C •

~
••
:: ban azonos. Mivel az apjuk (egy. k1ralyno
, ap 101
k . , ll utoda)
. genkes2 e1e
kalmas terilletiik kijelolesere. Az erntoso··k
sajat kicsinyeiket. Az idegen szagu kolykok szagu
skzettent~tt szeklete al-
t alapJan . az onosuJ_ . .a'k
. den dolgoz6ban megtalalhato, 1gy azo gena omanya ¾ reszb1
..\i, ~rs-,_:•" ,~~-~---~ ¼:• :• mm .. . k , ..,,k en megoh ·· "k, ese ti eg tie I"1a1Ja
· 'k (oroszlan
, eger . disz e') az A anyak. rendszennt
.~ ~ ,.,,,r ' ~~\--
'' "-~ :• megegyezik. A dolgoz6k . tehat
. a saJat. gen
h esz • , 1e,u , det .nagyobb es·i
ey. , ' ' kerniaino ·anyagok
veszelyhelyzetb
I ' · ••.· ':# •....:.
! lye! tarthatjak fenn testvere1kben, mmt a saJat uto a1k lennenek. Ai vagy az egyed pusztulasakor felszabadul6 . • 'ken

4 14~ . ~ -~ ,,. ,"il onzetlensegnek viszont csak a~or v~n haszna, ~a a ~edvezrnenyezeu
fajtarsakat a veszelyes teruletrol. e1nasztJa a
!
_ • Az ut6dokat gondoz6 han- : egyedeknek nagyobb a nyereseg_e, mmt az altru1sta v1selkedesu egye. Lathat6 jelzesekkel, viszonylag kisebb tavolsagr t··rt • •k .
gyak j dek biol6giai ertekenek csokkenese. alis kommum.k.,.. c10. . , Ez rendszennt . kulonbo szinekk a oI "en,
· ·a VIZu-
r;;:::;;:;::;;-~
Ne csak nezd! ·d Hasonl6 elgondolas a csoportszelekci6 hi?otezis. Orosz/anok
Mely allatfajok eseteben er- : teriiletvedo magatartasaval kapcsolatosan fi gyeltek meg, hogy a nem
venyesiilhet a csoportszelek- !
teljesen rokon nostenyeknek csak egy kisebb hanyada vesz reszt a ler-
. kk 1 .. . .k d . . 20

geri JrunpMhalak swnoa\att lovO ,;!igit6.s,er, cs,\ogatja,

e, ,aJraJe em-
zo mozgaso a tortem , e fenyJelzessel is megval6sulhat. A me! 11 en-
,,,km:yt. ;
A him szentjanosbogarak potrohszelvenyeik segitsegevel bizonyos ido- ; geptird
4.17. Kom;,; ,,fomoc;o, gy;;;,o I
I

ci6 hipotezise?
!
rit6rium vedeseben (4.15. abra). Ezek a vezet6 egyedek. Ha tu! kevis kozonkent fenyt bocsatanak ki, igy jelzik jelenletiiket a nostenyekoek.
1 1
J:
vezeto egyed van, a territ6rium elveszhet a csoport szamara. Ha az am.
Ezek pontos kesedelmi idovel (2 masodperc) visszajeleznek a szamuk-
ra rokonszenves himnek, igy tortenik naluk a parvalasztas. Megkap6
-5 ! nyuk optimalis, megmarad a terUletiik, es a tobbiek, a potyaz6k elon~ Iatvany a him struccok udvarlasi tanca. Joi ismertek az emlosok fenye- Ne csak nezd!
! elveznek a vezeto egyedek tevekenysegeb6I. A vezet6knek nines nye.
i
! resegiik a viselkedesiikbol, tehat onzetlenek, de a csoport szelekci6s
elonyben van a "rosszabbul" miikod6 falkakkal szn nben.
geto es hangulatkifejezo testtartasai es mozgasai (pl. vicsorgas, a test
megemelkeclt;se, a szorzet felborzolasa, 4.18. a.bra).
A hangokat adni es erzekelni kepes fajok alkalmazzak az akusztikus
Nezz utana, mirol sz61 a Go-
ril/tik a kodben cimu konyv!
A kotetbiil ugyanilyen cim-
mel film is keszu11.

-
(vokalis) kf,--.,munikaci6t. Ez akkor elonyos, ha a kemiai es a vizualis
lAkommunikacio formai kommuni bi .-, kevesbe lehetseges, esetleg akadalyoztatott. Legvalto- - ,-,; ...-.,, ... -
,~nekesmadarak terUletvedo, szaporodasi es az egyedek • . J lf;y,;~,1
.

zatosabbak
i Az allatok Ietfenntartasi, szaporodasi es - kiiloni'.,
h it ::ro- ¥&• ' ~ ;,,~ ;:J
4.15. Oroszltinok

~Ne csak nezd!

Milyen tipusu receptorok
: seben sziikseges a rendszeres informaci6aram l;i
-i kaci6. Az egyes egyedek kibocsatott faj specifo; :
-· tarsas viselkedi-
1gyis a kommuni•
rd zesei rendszerint
: befotyasoljak fajtarsaik viselkedeset, beindith..:· . 1-: vagy eppen leal-
felismeresi
talmaznak . ·
gjelzesei. Ezek oroklott es tanult elemeket egyarant tar- i
rovar (ti.icskok, saskak, kab6cak) hangadasa a parz6tars i
hivasara sz, .· ,hat, illetve a himek igy versenghetnek (rivalizalhatnak) a i
szaporodas,: :_r gyancsak erre val6ak a keteltiiek himjeinek hangjelzesei, i
}/fl' ~r .
~_f
fogjak fel a feromonokat?
l! Hthatnak bizonyos magatartasformakat. Kozol h,. ., belso allapotukal amelyre a n:. .:enyek valaszolnak. Egyes emlosok kommunikaci6jab~n f
t.

I
1
.j
(ehseg, felelem), szexualis motivaltsagukat (szap ,rodasi idoszak), e~y fontos az ult1.:'.·,ang, a kicsinyek adnak igy jelzeseket a sziiloknek (r~gcsa- i
16k, kutyik) F,j Iott az emb=,abasO majmok 1'mg«,'.d~ere. I,g,~~ j

~
,-
-~ ,,...--
1-T/' . : csoportban elfoglalt pozici6jukat (rangsor), de a kti lso kornyezet val-
·,11_·--~ ! tozasait is (ragadoz6 kozeledese stb.). A tarsas kapcso latban elo allalok tebb a csimpanzoke, amelyek kozel negyven, ember altal 1s azonos1to :
. v'I.Jffo,
r_.
0 '-... ,
~ \'f I ; !
es~ten a ~ mmunikaci6 meghataroz6 a kozosseghez tartoz6 egye~e~ funkci6j(1
Az hangjelzest
b k
hasznalnak kiilonbozo helyzetekben. . . i 4.18. Diihos him hegyi gorilla
.•·;.· '!
felismereseben, az eroforrasok (taplalek iv6viz) helyenek kozlese· t k 1 em er ommum'kac10Ja . . . . t"'bb
o elemben es lenyegesen . . elter az alla-.. :
~.:::~- · ! b~~, a kozos teriilet kijeloleseben, valami~t a viselkedes osszchango·
;-?-:f. o eto
.. . A kemiai kommunikac10 . . . keves . be, J·elentos' legmkabb a szexualis
. . :

i . ('~ ·. !
~.
! l~sa~an ..~z i_nfonnaci6 eszkozei leggyakrabban kemiai anyagok, laiha·
,:a : to (v1zuahs) Jelzesek es hangok
Az allatok kult k · · · k. .. . .. . . I zekleli·
vonzero novelesere szolgal, kiilonbozo
A
t0 beszed a legfontosabb informacio
..bb ·
.. .. kozm etikumok alkalrnazasava
. . ' k•·oz I"0.:.amelynek
'k ' .. k'ser01 (4 19 a ra ·
'b a)v1zua
1. •
. .,. · lze·sek:
1s Je csak::
A allatok
ny1re csak metakommum acws 1 . · ." Ir d 2) tehat kom- :
•

\ \ ' ft:>,i: vleeh1eut~l?

c.Jua •

_____,,,__ !: n~gy tavolsagra

,
.. .. ..
ove aszkerves
• .
es
a aroJana mingye1bol vagy v1zeleteve ,
emiaianyagok,
k
mmuoikaci6t
hosszu
0
a feromonok (viselkedeshormonok)
idei h (4.16., a bra). . Elonyilk,
'k
h gyteakszar'·
0 szo..
. fiormaci6t
5
meghatarozottjelzeseket
rnu
"k . . . . .
adhatnak
. ik
1. n1 ac10Juk zart. Jelzese ana ~
(f: •
aJspeci fikus
.
l 'gok vagy1s azo ere,
Jek en szer
,ie ,
.: .. ebb allapototjelez). A beszed- :
nfonuaci6 (pl. a hangosabb morgas duhos . hanem a szavak, a kife-
is:
(intenzitasa) :
•
4.16. Az aptica/epke h' . . k • galtathatnak A" . . g atnak, es sokfele m ·1nak1
,. • ,.,_., 1mJene : . 1a1tarsak a szag(' k. . . , . . , ,n reaga jnek - amely szinten fajspecifikus - nem az ereJe, hatar ' oz6 Ez a digitalis
., ,, ~"" cs,,;, <gy-k<, foromo,, ; A foromoook bet . . . as, • emm,enekeernv; . • ;k ,
_ezett gondolatok tartalma (,,van-.m'ncs n·J~ oam~ . - allapot,
• ..
' •1: ••••• molekulat is kepes erzekelni
•
86 \
: ivarz6
•
d k olyasoihatJak az egyedek fejlodeset,
egye e egymas t 1· 1· .
1 eloseg1th ret

ra a a asat, biztosithatjak a szeme

·tyes te Jelek
lhult esjellemzoje. A beszed
jovo - kozlesere korlatlan
alkalmas, ~za~~o~
. ·elentestartalom
tehat nyi kommunikaci6. : 4.19. Emberi kommunikaci6

..····· 11••··
~ .
: 87
 ~
.......... ----------
\A . ~~:~~~;ok
: menyez.
erO~ ·;~~~;~~;·~~~~~~~;~ ·;~;~~~ -~~~~;~;~;~~~-; -~;-~;~~;~~~~~;~~~;~~ ········..
t ered,
~ Az ~doleges tomoriiles nyitott kozosseg. Kialakulasanak hajtoereje a tulelesi esely novek .
~ A tarsult egyedek osszehangolt viselkedeset a kezdo egyedek kovetese okozza. edese.
l. A kZart kozossegek egyedei kozott eros a tarsulasi hajlam. Tipusai a csalad, a nagyc .
1· . , , , , b · II " ·, Salad
~ a o oma es az allam (rovarok). Zart kozoss~ge~ ,en Je_ emz~ ~z agres~~IO, amely alkalrna,
: rangsor kialakitasara~ teriiletvedelemre, a parzotars b1rt?~lasara. Az onzetlen magatar .s
; elosegiti a fiatal egyedek fejlodeset, mas egyedek szaporodasat. tas
: A tarsas ,iselkedesben kiilonosen fontos az egyedek kozti kommunikacio, amely lehet kerni .
. ·1·1s es
VIZua , a k uszti"kus. ~- _ ai,
·....... .....................................................................................................................................
. -

p '
II II
Oldd meg!
I I I Id I 11 I " I I " I I I " I 111 II I I I III LI

1. Dontsd el, hogy az alabbi allitasok igazak vagy hamisak (4.20. abra)!
I'

?
I . A kol6nia lehet idoleges tomorilles, mert a nagy egyedszam miatt
az egyedek tulelesi eselye nagyobb.
2. Nyitott kozossegek egyedszama szabadon valtozhat.
3. Az egyedek tarsulasi hajlama meghataroz6 a kialakul6 kozosseg
szempontjab6l.
4. A kemiai kommunikaci6 nem alkalmas szaporodasi viselkedes
kialakitasara.
5. A hangjelzes azert is alkalmas riasztasra, mert nehez pontosan
meghatarozni a hangforras helyet. 4.20. Igaz ·,,agy hamis?

, ·, s! Merj! Alkoss!

1. Nezz utana az intemeten vagy a szakirodalomban, hogy mi a mehek tancana, • :- informacioja! •

fejtette meg, es milyen elismerest kapott?
2. Keszits kiseloadast (4.21 . abra) csimpanzokkal folytatott kommunikaci6s kf s,'.· i•~tekrol ! Miert ne·
tanithat6ak meg beszelni az allatok?

' _, • L'9 e '

', I • I
1• • • •
,,
•

88
• •
..
••
4.21. Keszits .kiseloadast!