ingyenes

emberi jogi magazin

Legalizáljuk a drogokat?
Milyen jogokkal rendelkeznek a mentális betegek?
Állami, vagy privatizált egészségügy?
Gyógyszeripari lobbi, vagy gyógyítás?
A betegségek többsége a gyomorban dől el?

7. szám | 2010. június

üdvözlet

Törékeny
humana emberi jogi magazin | 2010. június
Megjelenik havonta.
ISSN 2061-697X (n�omtatott)

kincsünk
ISSN 2061-6988 (online)

Alapító- főszerkesztő
Kertész Anna
kertesz.anna@humanapress.eu

Főszerkesztő-helyettes
Sós Eszter

Az egészség fogalma jelentős mértékű minőségi és men�- Felelős szerkesztő

n�iségi fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Horváth Veronika
Minőségin, hiszen testképünk és egészségtudatunk társadal-
Rovatvezetők
manként és koronként nag�on eltérő mintát mutat: elég csak Horváth Veronika | kultúra
a napjainkra jellemző, idealizált női-férfi önképekre gondolni, horvath.veronika@humanapress.eu
amiben a tökéletes bőr és mosol� elengedhetetlen kellékek- Köhler Krisztina | szubjektív
ké váltak, a szépségipar nag� örömére. Menn�iségi bővülés- kohler.krisztina@humanapress.eu
nek is tanúi lehetünk, hiszen a korábban csupán a betegség Lesti Laura | ébresztő
ellentéteként aposztrofált „egészség” fogalma kibővült a lesti.laura@humanapress.eu
lelki- mentális- emocionális és szociális elégedettség-érzés Németh Gábor | háttér
követelmén�eivel és tartalmával is. A minket körülvevő világ nemeth.gabor@humanapress.eu

is átalakult: a modern társadalmak költségvetését az egész- Ozg�in Erika | humini

ozgyin.erika@humanapress.eu
ségüg�i kiadások rendkívüli és eg�re jelentősebb mérték-
Sós Eszter | civil
ben terhelik, a régi minták és értékek megkoptak, az orvosi
sos.eszter@humanapress.eu
szaktekintél� megingott, az eg�re kuszább és szerteágazóbb
információáradatból pedig nehézzé vált csak a józan eszünk- Workshop szervező
re és megérzéseinkre támaszkodva kiszűrni, hog� vajon mi Köhler Krisztina
hasznos az egészségünkre és mit határoznak meg csupán Terjesztés
a gazdasági lobbi erői. A mindann�iunk egészségének vé- Horváth Veronika
delemért felelős szakmai intézmén�ek, a szakemberek, a
Olvasószerkesztők
megszűrt és fog�aszthatóvá tett információt közvetítő mé-
Erdős Zsuzsa
diumok az esetek döntő többségében eg�mást hibáztatják erdos.zsuzsa@humanapress.eu
az ellentétes állásfoglalásokért. Eközben pedig az eg�éni Somog�i Dóra
felelősség elsikkadt a kollektív döntések között…
Kiadványszerkesztés
Mit tehetünk ebben a látszólag eleve vesztes hel�zetben,
Belák Balázs
mi, laikusok? Eg� dolgot mindenképpen; előzzük meg a bajt.
Az egészségi állapotunk megtartása ug�an részben rajtunk
N�omtatja a SzabinaPress N�omda 2000-es
kívülálló – körn�ezeti hatások, öröklött hajlamok – okoktól
példán�számban, újrahasznosított papírra.
is függ, de nag�obbrészt mégis rajtunk múlik, miként óvjuk, N�omdai előkészítés: Duotone Repro Kft.
vag� károsítjuk önmagunkat. Az életmódunk kialakítása a
mi feladatunk. Éppen ezért fontos, hog� időben odafig�el-
A lap megjelenését az Európai Bizottság
jünk testünkre, hiszen az életünk teljes ideje alatt nekünk kell
Fiatalok Lendületben programja támogatja.
majd meghoznunk a legnehezebb döntéseket – e töréken�
kincsünk megőrzésével összefüggésben is –, és csak mi szen-
vedjük el igazán, ha bármikor eg� kicsit is hibázunk.

Kertész Anna
főszerkesztő

♻
 tartalom

köszöntő humini
04 Kapronczay Stefánia beköszöntője 20 „A bohóc szótárában nem létezik az a szó,
Betegjogi Programvezető – TASZ hogy sajnálom!”

ébresztő civil
05 Államilag biztosított egészség 22 Angyalok, akik köztünk járnak és segítenek

jogembere szubjektív
06 Amikor a beteg boldogan meg haza 23 A z életadás rítusai
A betegjogi képviselők szerepe 26 A szülés tárgya
08 Hogyan orvosoljuk az orvosolhatatlant? 27 Drog. Stop?
28 A szépség foglyai
A plasztikai sebészet diadalútja

háttér kultúra
10 A mentális betegek jogai és cselekvőképessé- 30 A tényszerű adatok és az elfeledett harcos ta-
gük lálkozása
12 Alternatív(a) a gyógyításban 32 Sicko
Avagy a választás lehetősége
14 Jog az egészséghez, jog a valósághoz
16 A z orvosi paternalizmustól a tájékozott bele-
egyezésig
A betegjogok kodifikálásának előzménye

képriport ember
18 Révai Sára fotói 33 Árral szemben
A májusi Humana fotóverseny első helyezettje interjú Szendi Gáborral

A borítón
Jakab Magda
fotója látható.

Szakmai partnereink
Kohó Kulturális Egyesület | Közért Egyesület | Kurt Lewin Alapítvány | Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat | Sirály
 köszöntő

Beköszöntő

Nemrégiben eg� háziorvosi rendelőben járva két papírt

láttam kifüggesztve: az eg�ik az orvosok jogairól, a másik
a betegek kötelezettségeiről szólt. Bár mindkét dokumen-
tum fontos információkat tartalmazott, mégis nag�on hi-
án�zott onnan valami. Az egészségüg�i törvén� ug�anis
1998 óta megemlékezik a betegek jogairól is, 9+1 jogot
nevesít. Elsőként lefekteti az egészségüg�i ellátáshoz
való jog alapjait, majd rendelkezik az emberi méltósághoz való jogról, a kapcsolattartás és
a g�óg�intézet elhag�ásának a jogáról. Részletesen szabál�ozza az önrendelkezés és az el-
látás visszautasítása g�akorlásának feltételeit, valamint rögzíti azt is, hog� a beteg miként
ismerheti meg az egészségüg�i dokumentációt. Ezeken felül törvén�be fekteti az orvosi
titoktartás évezredes szabál�ait is. Mindezek mellett e jogok érvén�esítésének módjait is,
és a panasztétel jogát is rögzíti. Emellett valóban felsorolja a betegek kötelezettségeit, il-
letve az egészségüg�i dolgozók jogait is – kétség sem fér hozzá, ezek is igen fontosak. De
ahhoz sem fér kétség, hog� eg�ik a másik nélkül nem elégséges. Az egészséghez való jog,
és az egészségüg� működésének csak eg� részletét fedik le.
A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot rögzíti az Alkotmán�, ám
az ehhez kapcsolódó alkotmán�bírósági g�akorlat meglehetősen szűkszavú a témában. A
bírák álláspontja szerint e jog önmagában alan�i jogként értelmezhetetlen, tehát az ál-
lamnak kötelezettsége e jog érvén�esülésének biztosítása. Ug�anakkor e kötelezettség
terjedelméről szólva a taláros testület úg� foglalt állást, hog� csak a szélső esetekben
lehet általános ismérvékkel meghatározni azt a szükséges minimumot, amel�et, ha nem
biztosít az állam, akkor az alkotmán�ellenességhez vezet.
Az elmúlt évtizedekben, évszázadban jelentősen átalakult az orvos-beteg viszon�, ez a vál-
tozás a társadalom és benne az eg�én szerepéről vallott kép módosulásával párhuzamosan
zajlott és zajlik ma is. Az egészséghez való joghoz ol� szorosan kapcsolódnak más, a mag�ar
alkotmán�bírósági g�akorlatban jobban kifejtett jogok, hog� ezeket is érintik a magazin témái.
Az otthonszülésről, az állam drogpolitikájáról, a pszichiátriai betegek kezeléséről beszélve
óhatatlanul szóba kerül az önrendelkezéshez való jog, a diszkrimináció-mentességhez való
jog, de akár az állam életvédelmi kötelezettsége is. Az e kérdésekről szóló vélemén�csere,
vita során, illetve a közvélemén�ben (internetes kommentekben, olvasói levelekben) meg-
jelenő kép alapján sok kiderül arról, hog� a „társadalom”, s annak eg�es csoportjai miként
gondolkodnak az eg�én és az állam szerepéről, s ezek viszon�áról.
A Humana magazin ezen kiadásának szerzői igen tág témakört választottak, amikor
az egészséghez való jogról terveztek lapszámot. Ezen belül is rengeteg kérdést fesze-
getnek, amel�ek szorosabban vag� lazábban, de kapcsolódnak ehhez az alkotmán�os
joghoz. A magazinban sok ol�an téma mellett, amel� rendkívül nag� vitákat vált ki, mint
az egészségbiztosítási rendszerek vag� a drogpolitika, ol�an kérdésekhez is hozzán�úl-
nak (il�en például a bohócdoktorok tevéken�sége), amel�ek nem kevésbé érdekesek, ám
megítélésükben a kép eg�ségesebb.

Kapronczay Stefánia

Betegjogi Programvezető – Társaság a Szabadságjogokért

4 | humana 07

Államilag
biztosított egészség
szerző Lesti Laura
M
a, csaknem száz évi próbálkozás, eg� évi
vita után (...) a betegbiztosítási reform
„ az Eg�esült Államok törvén�évé válik” –
mondta Barack Obama legvitatottabb
törvén�ének elfogadása után. 2010 márciusában szin-
te a fél világ rá, az USA-ra, illetve földünk talán eg�ik
legellentmondásosabb egészségüg�i rendszerének re-
formjára fig�elt. Az Eg�esült Államok első színes bőrű
elnökének sikerült az, amivel már elődei is hosszú évti-
zedeken keresztül próbálkoztak, ám végül mindeg�ikük
ledönthetetlen falakba ütközött. Sikerült elfogadtatnia a
törvén�hozással eg� ol�an egészségüg�i reformot, amel�
nag�részt a megnövelt állami szerepvállalásnak köszön-
hetően az amerikai állampolgárok több mint 96%-ának
jelent majd megfelelő biztosítást.
Jelenleg a lakosság mindösszesen 85%-ának van
megfelelő egészségbiztosítása. Az Eg�esült Államok ed-
digi, magánbiztosítós egészségüg�i rendszerében közel
46 millió ember nem rendelkezik semmil�en biztosítás-
sal. Ez az eg�etlen fejlett ország a világon, ahol a társa-
dalom il�en óriási hán�ada él, illetve élt biztosítás nélkül,
ami az alapvető emberi jogok sérelméhez vezetett és
évenként 20 000 megelőzhető halálozást okozott. Töb-
bet, mint a halálos kimenetelű autóbalesetek és az ön-
g�ilkosságok száma eg�üttesen.
A demokrata elnök, Barack Obama egészségüg�i re-
formjának bevezetése előtt több sebből is erősen vérzett a
magánbiztosítós modell. Amellett, hog� az előző rendszer
gazdasági hatékon�sága legalábbis erősen megkérdője-
lezhető, szociális szempontból sem mondható megfelelő-
nek. Emberi jogi érveket fig�elembe véve például erősen
kritizálható az a tén�, hog� eg� adott biztosító társaság
szabadon felmondhatta eg� páciens biztosítását, ha arról
kiderült, hog� hosszú lefol�ású és komol�, állandó kezelés-
re szoruló betegségben szenved. További érzéken� pont
lehet az, hog� a betegnek mil�en biztosítása van. A leg-
több amerikai jelenleg a munkahel�én keresztül biztosí-
tott, a munkáltató által választott biztosítónál. Az azonban
nem teljesen eg�értelmű, hog� a munkahel�ek csoportos
biztosításai kinek az érdekeit is szolgálták. A munkáltatók
nem ritkán ol�an megállapodásokat kötöttek az egészség-
ébresztő
pénztárakkal, ami az ő saját, illetve a biztosítók an�agi
g�arapodását célozták meg fig�elmen kívül hag�va az al-
kalmazottakat, azaz magukat a biztosítottakat, a betege-
ket. Ez sokszor alulbiztosítottsághoz, majd a kezelések
utólagos finanszírozása miatti an�agi csődhöz vezeti a pá-
cienseket. Számszerűen az il�en problémák okozzák a leg-
több eg�éni an�agi csődöt az Eg�esült Államokban.
A biztosítás nélküliek életben maradási esél�ei is ki-
sebbek azokénál, akiknek g�óg�ulásáról magánkasszák
gondoskodnak. Eg�, a Harvard Eg�etem orvosai által ké-
szített tanulmán� szerint a biztosítás nélkül maradók élet-
kilátásai rendkívül rosszak: évente 45 ezren halnak meg
az ellátás hián�a miatt.
Obama számos elődjének árn�ékában ezen a hel�-
zeten kívánt változtatni. Eg� ol�an modellt hozott létre
mel�ben az újonnan létrehozott állami biztosítókra ala-
pozva minden állampolgár számára elérhetővé, sőt kö-
telezővé tette az egészségbiztosítást. Ez ideális esetben
eg�felől megfelelő egészségüg�i ellátást jelentene min-
denki számára an�agi hel�zetre való tekintet nélkül, más-
felől pedig kötelezi a díj befizetésére azokat, akik eddig
pusztán spórolásból nem kötöttek szerződést eg�etlen
egészségpénztárral sem, holott minden an�agi fedeze-
tük meg lett volna hozzá.
Az állami biztosító társaságok felállítása mellett
Obama kitért a Medicaid és a Medicare rendszerének re-
formjára is. A Medicaid program kiszélesítésének követ-
keztében mostantól ol�anok is jogosulttá váltak ezen,
központilag finanszírozott szolgáltatásokra, akik eddig
„túl sokat” kerestek ahhoz, hog� állami ellátásban része-
süljenek, de túl keveset ahhoz, hog� magán egészség-
pénztárakkal szerződjenek.
Az egészségüg�i ellátások kiterjesztésének azonban
természetesen ára van. Abban az esetben, ha valaki az
újonnan megszavazott törvén�ek ellenébe meg�, és nem
köt biztosítást eg�etlen társasággal sem, az 2,5%-al ma-
gasabb adó fizetésére kötelezhető. Szüksége is lesz a de-
mokrata vezetésnek az il�en többletbevételekre, hiszen a
törvén�csomag 900 milliárd dollárba fog kerülni hosszú
távon, ami azonban még mindig kevesebb, mint amenn�it
az USA iraki és afganisztáni háborúira költ. ▶▶
2010. június | www.humanamagazin.eu | 5
 jogembere

Sokan azzal vádolják Obamát, hog� a szocializmus-
ra emlékeztető modell kifejlesztésén munkálkodik. Ez
azonban érdekes kérdéseket vethet fel. A szocialista
berendezkedésen kívül tehát teljesen elfogadható, sőt
megkérdőjelezhetetlen az, hog� valaki esetleg azért nem
kapja meg a szükséges orvosi ellátást, mert nincs meg-
felelő an�agi háttere? Hog�an lehet az, hog� az emberi
jogok védelmét, az emberi méltóságot, illetve a szabad-
ságba vetett hitet zászlajára tűző Eg�esült Államokban
eg� adott biztosítótársaság n�ugodtan megtagadhatja a
páciens biztosítását, ha az ol�an betegségben szenved,
aminek kezelése végeláthatatlan és túl sokba kerül?
Összességében tehát elmondhatjuk, hog� az új tör-
vén�csomag értelmében ma már mindenkinek rendel-
keznie kell valamil�en egészségbiztosítással, leg�en az
akár a frissen létrehozott állami biztosítóval kötött szer-
ződés. A reformok részét képezi az is, hog� a magánbiz-
tosítók a jövőben senkit sem utasíthatnak vissza, senkitől
sem tagadhatják meg szolgáltatásaikat. Fontos azon-
ban kiemelni, hog� az illegális bevándorlók továbbra sem
rendelkeznek semmil�en biztosítással. Az ő hel�zetük
rendezése még várat magára. ■

Amikor
a beteg
szerző Sós Eszter

boldogan A betegjogi képviselők szerepe

megy haza

1998 óta beszélhetünk Magyarországon betegjogról, és nem sokkal ké-

sőbb, 2000-ben álltak munkába az első betegjogi képviselők. A két foga- fel – személ�esen vag� telefonon –
lom a köztudatban van, ám sokaknak talán mégsem egyértelmű, mi tartozik az inkriminált egészségüg�i dolgozót,
a betegjog tárgykörébe, és milyen esetekben fordulhatnak a betegjogi vag� a szervezet vezetőjét.
képviselőkhöz. Kérdéseinkre Dr. Simó Gábor válaszolt, aki hosszú éve-
kig orvosként dolgozott, és immár tíz éve látja el Pest megye dunántúli Konkrétan milyen ügyekben kérik
régiójában a betegjogi képviselői feladatokat. leggyakrabban a tanácsát?
A legg�akoribb panasz a betegek ré-
Mik tartoznak az ön feladatai közé? széről, hog� durva hangnemben be-
Én nem képviselek jogokat, hanem segítek a betegnek, széltek velük, indokolatlanul sok vizsgálatra küldték őket,
aki hozzám fordul tanácsért, hog� mit kell tennie akkor, nem vizsgálták meg őket alaposan, vag�, hog� az egész-
hog�ha úg� gondolja, hog� azok a bizon�os törvén�ben ségüg�i dolgozók nem kellő udvariassággal beszéltek ve-
deklarált betegjogok valamiért az esetében nem teljesül- lük. Talán ez utóbbin a legnehezebb változtatni, hiszen
tek. Ez rendkívül széles panaszlehetőséget ad, mert ha társadalmi kultúra kérdése, hog� miképpen beszélünk
például csak az első jogot vesszük alapul, hog� megfele- eg�mással, hog� azt az emberi tiszteletet, ami elvileg
lő szintű orvosi ellátáshoz van joga minden embernek, kijár eg�másnak, azt megadjuk-e. Természetesen nincs
akkor innentől kezdve nehéz meghatározni, hog� kinek állásvesztési veszél�, mert ol�an kevés az egészségüg�i
mi a megfelelő szint. Nekünk, betegjogi képviselőknek dolgozó és a szakorvos, hog� azért, mert valaki mondjuk
semmiféle hatalmunk, intézkedési jogkörünk nincs. Mi tartósan durván beszél a beteggel, nem rúgják ki. De ar-
csak tanácsot adhatunk, illetve, ha a beteg megkér min- ról sem tudok, hog� emiatt eg�ikük valaha szóbeli fig�el-
ket, eljárhatunk a nevében, nag�on hasonlatos módon, meztetésen túli feg�elmit kapott volna. Nag�on g�akran
mint ahog� eg� üg�véd jár el a védence nevében. Az én persze kártérítési kérdésekkel is megkeresnek, de ez iga-
praxisomban azonban ritkán fordul elő, hog� megbízná- zándiból nem a betegjogi képviselők feladatköre. Persze
nak. G�akori viszont, hog� a panaszossal eg�ütt keressük mielőtt én továbbküldenék valakit az il�en jellegű problé-

6 | humana 07

májával, azért leülök vele beszélgetni, és amenn�ire lehet,
átrágom vele az üg�et, és megpróbálom elérni, hog� csak
akkor forduljon üg�védhez, amikor úg� látom, hog� igen
nag� valószínűséggel megalapozott az igén�e. Azt min-
dig elmondom, hog� a döntés az övé. Az orvosnak is sza-
bad tévednie. Nem jó persze, hog� téved, de szabad neki.
A gondatlanság az viszont eg� más üg�. Ami a leginkább
örömmel tölt el, hog� ebben a pozícióban meg tudom en-
gedni magamnak, hog� türelmesen elbeszélgessek a be-
teggel, g�akran ahel�ett a kollega hel�ett is, aki ezt nem
tette meg, vag� inkább úg� fogalmaznék, hog� nem tehet-
te meg. Ha én ezt eg� kicsit be tudom pótolni az nag�on
jó, mert akkor a beteg boldogan meg� haza. A beszélge-
tés során ig�ekszem a másik oldalt is megmutatni, hiszen
minden üg�nek legalább két oldala van. Célom nem a kol-
légák mentegetése, sokkal inkább annak elmondása, hog�
az egészségüg�i dolgozók mostanában különösen leter-
heltek, több szempontból is jelentős korlátok között kell
dolgozniuk, ami nag� erőfeszítést jelent a részükről. Ha-
talmas présben vannak erkölcsileg, etikailag és an�agilag
is, és ezt a betegek g�akran nem látják át.
Ha jól veszem ki a szavaiból, akkor ön nem csak a be-
tegek jogait képviseli, hanem gyakorlatilag kétirányú
kommunikációt folytat.
Én személ� szerint, és azt hiszem, hog� a betegjogi képvi-
selők nag�obb része íg� van ezzel, nem csak a betegek ér-
dekét, jogát képviselem, hanem az egészségüg�i ellátókat
is, ami megg�őződésem, hog� eg�ben a betegek érdeke is.
Ám szeretném itt is elmondani, hog� a betegjogi képviselő
semmil�en módón nem tartozik az ellátókhoz, hiszen fenn-
tartónk a Beteg-, Ellátott- és G�ermekjogi Közalapítván�.
A betegek ön szerint megfelelően tájékoztatva van-
nak a jogaikról?
Úg� gondolom, hog� csak részben. Budapesten és Pest
meg�ében az emberek internet hozzáférése elég nag�-
mértékű. A Közalapítván� honlapján könn�en megtalál-
hatók vag�unk, de minden kórházban, rendelőintézetben
és orvosi rendelőben, sőt sok hel�en a g�óg�szertárakban
is ki van függesztve az illetékes betegjogi képviselő neve
és elérhetőségei. Sok kórházban fel vannak sorolva a be-
tegjogok is. Rengeteg szóróan�ag van kint az egészség-
üg�i ellátóknál. Tehát azt mondhatom, hog� aki érintett,
és akar tudni róla, az tud is.
Ön hogy látja: gyakori az, hogy a betegek emberi mél-
tósága sérül az orvosi vizsgálatok során?
A világ összes kórházában érezheti a beteg úg�, hog� az
emberi méltósága sérül. Akár csak ann�itól is, hog� mond-
juk „ketteskének” hívják, nem pedig Kovács úrnak, vag� ha
jogembere
mondjuk eg� amúg� is kellemetlen endoszkópos vizsgálat
során véletlenül rán�it a szomszéd szobából eg� nővér.
A beteg civil, aki nincs hozzászokva ezekhez a dologhoz.
Más oldalról viszont az orvosok sok ruhátlan embert lát-
nak, íg� kellő mértékben rezisztenssé vállnak a mezte-
lenségre. A beteg ezt persze nem tudja, íg� az orvosnak
és az asszisztenciának kötelessége minimálisra csökken-
teni ezt a fajta expozíciót. Van aki odafig�el a tapintatra,
van aki pedig nem.
Európai tekintetben mi Magyarországon milyen hely-
zetben vagyunk a betegjogi érvényesítés területén?
Az európai jogrendben szinte mindenhol létezik a beteg-
jog, de nem feltétlenül íg� hívják. Különböző civil szerve-
ződések vannak az úg�nevezett betegjogok védelmére, de
konkrétan íg�, hog� betegjog, csak néhán� országban van
törvén�ileg szabál�ozva. Én azt gondolom, hog� az, ami
itt Mag�arországon van, az elég jó, és nem hiszem, hog�
másutt sokkal jobbat tudnak csinálni. Szerintem idehaza a
betegjogi rendszer jól szervezett és jól is működik. A kollé-
gák lelkesek és odafig�elők. Én viszont hajlanék arra, hog�
nag�obb élettapasztalattal bírók leg�enek a betegjogi kép-
viselők, mert a legfontosabb, hog� a beteget megelége-
detten, boldogan tudjuk innen kiengedni. Attól nem fog
boldogan elmenni a beteg, hog� eg� orvost kirúgat. Egé-
szen más oldalról kell megközelíteni a problémát, hog� va-
lahog� megn�ugodjon és megértse, hog� ez történt, ezen
nem lehet változtatni, de túl lehet rajta lépni. Ez a szem-
lélet persze nem azonos azzal, hog� megg�őzöm, hog� ne
menjen bíróságra, ha kártérítési igén�e van, tehát itt nem
a dolgok elkenéséről van szó. Ebben a felfogásban pedig
talán az idősebbeknek nag�obb tapasztalata van. ■
A további válaszokért kattints a humanamagazin.eu-ra.
A hatál�os Egészségüg�i Törvén�ben az alábbi kilenc
betegjog kerül nevesítésre:
• A megfelelő szintű egészségüg�i ellátáshoz való
jog
• Az emberi méltóság tiszteletben tartásához való
jog
• A kapcsolattartás joga
• Az intézmén� elhag�ásának joga
• A tájékoztatáshoz való jog
• Az önrendelkezéshez való jog
• Az ellátás visszautasításának joga
• Az egészségüg�i dokumentáció megismerésé-
nek joga
• Az orvosi titoktartáshoz való jog
2010. június | www.humanamagazin.eu | 7
 jogembere
Hogyan
orvosoljuk az
orvosolhatatlant?
szerző Horváth Valéria
Az orvos is ember. Ez a mondat papíron egyértelműnek tűnik. Viszont, ami-
kor az ember hasüregéből egy 40x40 centiméteres törlőkendőt vesznek
ki, vagy amikor hozzátartozónk izomzata sorvadni kezd egy, a csigolyákat
gyulladásban tartó, ottfelejtett vattalapocska miatt, a szemünkben az
orvos már nem is annyira ember.
E
z a megközelítés azért lén�eges, mert, bár nem
nevesített, de alapvető jogunk, emberi termé-
szetünkből fakadóan, hibázni. A középkorban, ha
hibázott az orvos, levágták a kezét. A tudomán�
fejlődésével az eg�éni döntések meghozatalával eg�ütt
az eg�éni felelősség is megnő. Manapság a nem hivatalos
büntetési nem az orvosi műhibák szankcionálására a kár-
térítési per. Az előbbiek alapján tehát felvetődik a kérdés,
miszerint kétséget kizáróan vétkes-e az orvos, ha a bete-
ge testében felejt eg� műtéti eszközt, amel� aztán súl�os
szövődmén�eket okoz, vag� akár halált is? Ebben a kon-
textusban azonban nem az a kérdés, hog� hibázott-e az
orvos, hanem, hog� minden tőle telhetőt megtett-e.
Per vagy nem?
Az orvosi műhibák számos okra vezethetők vissza. Lehet
szó eg�szerű emberi mulasztásról, például, amikor rosz-
szul jeg�zik fel a beteg vértípusát és ezért rossz típusú
vért kap, majd ebbe belehal. Fontos azonban megjeg�ezni,
hog� a működési körülmén�ek is vétkesek lehetnek, pél-
dául eg� műtőben a fordítva bekötött gázok esetében,
amikor oxigén hel�ett két beteg túl sok altatógázt kapott,
mel�nek következtében a mél�álomból sosem ébredtek
fel. Az egészségüg�i rendszer általános hel�zete is hoz-
zájárul a műhibák jelentkezéséhez. Eg� vasúti kereszte-
ződésben bekövetkezett baleset áldozatát a hel�színhez
legközelebbi kórházból, át kellett szállítani és íg� eg� ba
szállítás hel�ett két órás útnak kitenni, mivel csak abban a
kórházban voltak ol�an eszközök, amel�ekkel a sérült ko-
pon�áját meg tudták volna vizsgálni. Mivel a betegellátás
adminisztratív körülmén�ei tisztázatlanok voltak, a két
kórház eg�más között utaztatta a beteget, mondván az
eg�iknél „ott a hel�e”, a másiknál pedig a tén�leges vizs-
gálatokat tudják elvégezni. A baleset sérültjének a felesle-
ges, több órás utaztatás során halálhoz vezető felfekvési
8 | humana 07
sérülései alakultak ki. Az egészség-
üg�i biztosítás területén fennmaradt
eg�etlen biztosító, az Allianz a körül-
mén�ekkel kapcsolatban úg� véle-
kedik, hog� az egészségüg�i reform
előbb-utóbb megszületik, és a tőke-
bevonás ol�an körülmén�eket teremt majd, amik között
csökkenhet a műhibák előfordulásának a valószínűsége.
Addig azonban maradnak a megoldatlan üg�ek.
Évente körülbelül két-háromszáz műhibaper indul,
legg�akrabban a szülészeti-nőg�óg�ászati és a sebésze-
ti beavatkozásokkal kapcsolatban. Ez ahhoz vezet, hog�
például harminc évvel ezelőtt a szülések tizeneg� szá-
zalékánál végeztek császármetszést, amel� mára már
huszonhárom százalékra nőtt. Az orvosok ug�anis a ter-
mészetes szülés kockázatait, mind az an�ára, mind a ba-
bára nézve íg� próbálják meg csökkenteni. Ez a defenzív
medicína abban is megn�ilvánul, hog� amikor a mulasztás
g�anúja felmerül, az intézetek munkahel�i vizsgálatot in-
dítanak, de a tén�leges felelősségre vonás az intézet ve-
zetőségétől függ, amel�nek első reakciója túln�omórészt
a tagadás. Ezen kívül a szakirodalom eg�öntetű vélemé-
n�e, hog� lehetetlen kizárni annak a lehetőségét, hog�
eg� eszköz a páciens testében maradjon. Az automatikus
védelmi mechanizmus beindulása betudható a szakmai
szolidaritásnak, vag� annak is, hog� az érintettek eg�sze-
rűen megpróbálják a panaszt túlélni, minimális következ-
mén�ekkel, amíg csak lehet. Pedig az összeget a kamatok
és az elhúzódó per költségei is növelik, ezért az intézetek
alapvető érdekében állna az eg�ezségkötés.
A peren kívüli eg�ezség a másik fél oldaláról is akadál�-
ba ütközik. Az egészségüg�i törvén� kötelezi ug�an az or-
vost a beteg és hozzátartozója teljeskörű felvilágosítására,
a beteg azonban ennél többet vár: megértést, odafig�elést,
emberi szót. Ha ezeket nem kapja meg, maga is kevésbé
lesz megértő, ha konfliktus adódik. Ez abból is látszik, hog�
a tragédia után az érintettek célja a saját elmondásuk sze-
rint nem a pénz megszerzése, hanem az eset megismétlő-
désének elkerülése, az adott orvos „kiiktatásával”.
Mindeközben az interaktív kommunikáció hián�át a
szakma is kezdi felismerni, ezért ma már az orvostan-

hallgatók is tanulnak bioetikát és kommunikációt is. Nem
kell azonban az új orvosgeneráció felnövekvését megvár-
nunk, mert a tagadás ellenpéldája is előfordul a g�akorlat-
ban. Eg� g�ermek mandulaműtétet követő halála után a
kórház felvállalta a mulasztását. Hasonlóképpen azonnal
elismerte a felelősségét az az egészségüg�i intézmén� is,
ahol a gondatlanul végzett ultrahangvizsgálat miatt nem
derült fén� arra, hog� az ikermagzatok sérültek. Mégis,
az esetek nag� részében azért kell az üg�et bíróság elé
vinni, mert már korábban is a kórházak csak akkor voltak
hajlandóak fizetni, ha jogerős ítélet született.
Mennyit, miből?
A műhibaper nem jogi szakkifejezés. Az 1997. évi LXXXIII.,
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvén�
megfogalmazásában ez „az egészségüg�i szolgáltatások
n�újtásával kapcsolatban okozott károk megtérítése iránt
indított peres eljárás”. A polgárjogi kártérítés mértékének
meghatározásánál eg�részt a bekövetkezett kár és az ab-
ból kifol�ólag a jövőben elmaradó haszon mértékét veszik
fig�elembe. A polgári törvén�kön�v a g�ászból és a pszi-
chés sérülésekből származó nem vag�oni károkat is megté-
ríteni rendeli – kérdés, hog� ezeket eg�általán meg lehet-e
–, mivel azokat egzakt módon nem lehet kiszámolni, össze-
gük a mai bírói g�akorlatban mind magasabbra rúg.
2005-ben eg� családnak harminchétmillió forintn�i
kártérítési összeget ítélt meg a bíróság, amel� körülbelül
eg� közepes méretű egészségüg�i intézmén� havi nettó
bevétele. A további árfol�amokat tekintve: eg� végzetes
mandulaműtét akár tízmillió forint is lehet, az átlag azon-
ban nég�-ötmillió forint. Érdekességképpen a számok és
a pénz világába belépve, képzeljünk el eg� lehetséges for-
gatókön�vet. Íg� például, ha eg� milliárdos cégbirodalom
vezetője válik eg� orvosi műhiba áldozatává, és a kárté-
rítési igén�ükben pedig bizon�ítani tudják, hog� a vállal-
kozás emiatt akár eg�-kétmilliárd forintn�i veszteséget
szenvedett, akkor azt a kórháznak meg kellene térítenie,
és ebben az esetben mindenképpen csődbe jut.
A mag�ar egészségüg�ben jelenleg (finoman szólva
is) korlátozottak az erőforrások. Az intézeteknél a több
milliós összegek kifizetésére il�en című tétel nincs a költ-
ségvetésben. Volt ug�an példa arra, hog� eg� intézmén�
vezetősége részben áthárította a kifizetést a vétkes mun-
kavállalóra, de a milliós perköltséget nem lehet kifizetni
az orvosok nem éppen egetverő fizetéseiből. A biztosítók
ötmillió forintig fizetnek, végül a fenntartó, ami a legtöbb
esetben eg� szintén nem éppen rózsás hel�zetű önkor-
mán�zat, fizeti a számlát a betegellátási keretből.
Jogunk van tudni, de mit tudunk meg?
Eldöntetlen kérdés, hog� vajon az orvosi műhibát is csak
jogembere
az operáció lehetséges kockázatai közé kell sorolni,
amel�nek lehetőségét magunknak kell vállalni, amikor
aláírjuk a beleeg�ező n�ilatkozatot. Ha a feltett kérdé-
sünkre igen a válasz, ehhez szükség van a megfelelő in-
formációra. Az orvos pedig, miután eltávolították a nem
odavaló tárg�at, ha teheti, nem szól arról, hog� mi is tör-
tént, miért volt szükség eg� utólagos beavatkozásra, leg-
feljebb véletlenül elszólja magát. Arra is volt példa – hog�
az extrém hel�zeteknél maradjunk –,hog� eg� orvosi tű
darabja maradt az operált májban, amel�ről a beteg csak
eg� névtelen levélből értesült.
Eddig pontos statisztika sem készült a műhibával kap-
csolatos bírósági eljárásokról. Ug�anis a Btk. tén�állása
szerint az orvosi műhiba is a foglalkozás körében meg-
valósult bűncselekmén�ek alá tartozik, és e kategórián
belül nincsenek elkülönített adatok. Arra, hog� ne csak
a média által felfújt extrém hel�zetekről tudjunk, és fel-
mérhessük a valóságos hel�zetet az orvosi műhibákkal
kapcsolatban, csak 2009 óta van lehetőségünk. Becsült
adatok hel�ett először ekkor összegezték a hazai egész-
ségüg�i intézetek ellen indult peres eljárásokat, hog� íg�
a betegek és a szakmabeliek is eg� tiszta képet kaphassa-
nak. Íg� megtudhatjuk, hog� adott intézmén� ellen 2001.
január 1. és 2007. június 30. között menn�i eljárás indult,
ebből hán� zárult peren kívüli eg�ezséggel és mil�en a
korház által n�ert vag� vesztett perek eloszlása. Bár az
adatbázis maga eg� meglehetősen nag� űrt pótol a bete-
gek tájékozódási jogát illetően, mégis, a hozzáértők sze-
rint megtévesztő lehet. Eg�részt az Egészségbiztosítási
Felüg�elet (EBF) által készített indikátorrendszeren belül
foglal hel�et, ami az ellátási jellemzőket hasonlítja ösz-
sze. Másrészt itt is csak az intézeteket nevesítik, a konk-
rét osztál�okat nem. Harmadrészt, a fol�amatban lévő
peres eljárásokat minden évben új esetnek számolták.
Önmagában a megindított keresetek sem fedik a valósá-
got, hiszen az külön elbírálás kérdése, hog� a keresetből
per lesz-e, vag� idézés kibocsátása nélkül elutasítják a
keresetlevelet. Továbbá, a statisztikai adatok árn�alhat-
ják a valóságot, mivel ahol nag�obb az ág�szám és több
szakterület is működik, ott eg�szerű matematika alapján
a hibalehetőség is megnő. Ehhez járul hozzá a mag�aror-
szági betegellátási rendszer azon sajátossága is, hog� az
igazán komol� eseteket magasabb szintre utalják, amíg
el nem érnek eg� súl�ponti kórházat, ez pedig exponen-
ciálisan növeli a műhibás esetek számát.
A betegjogok területén van még mit fejlődnünk, főleg
azok g�akorlati megvalósításában. Mindemellett fontos
megjeg�ezni, hog� az egészségüg�i törvén�ben hatvanöt
paragrafus foglalkozik azzal, mi jár a betegnek, és mind-
össze három szól az egészségüg�i dolgozó jogairól. Pe-
dig az orvos továbbra is csak ember. ■
2010. június | www.humanamagazin.eu | 9
 háttér
A mentális betegek
jogai és
cselekvőképességük
szerző Varga Dóra
A mentális betegek kényszerű beutalása sajátos változata a szabadságkor-
látozásnak: a sajátosságát az adja, hogy a jogfosztásra nem valamilyen
cselekedet szolgál alapul – mint például a bűnelkövetők esetében –, ha-
nem egy állapot, a mentális működés valamilyen zavara.
A
pszichiátriai betegek g�óg�kezelésről és a
jogairól Mag�arországon az egészségüg�i
törvén� rendelkezik. A mentális betegségek
kén�szerintézkedés alapjául szolgálhatnak,
érinthetik a beteg cselekvőképességét és büntetőjogi be-
számíthatóságát. Mindez kitüntetett fontosságot ad e te-
rület jogi szabál�ozásának.
A beteg joga a beleeg�ezésre és az önkéntes közre-
működésre bizon�os esetekben korlátozható; il�enkor az
állam jogosult a beteget akarata ellenére is intézetbe szál-
lítani, és akár g�óg�kezelés eltűrésére kén�szeríteni.
Az állam autoritása, hog� a pszichiátriai betegek köte-
lező intézeti g�óg�kezelését elrendelje, két forrásból ered.
Eg�felől közhatalmi funkcióinál fogva rendelkezhet a mások
életét, testi épségét veszél�eztető emberek g�óg�kezelésé-
ről, hiszen eg�ik feladata éppen az, hog� megvédje a társa-
dalmat a veszél�ektől és biztonságos állapotot teremtsen.
Másfelől a parens patriae-elv feljogosítja, hog� cselekvő-
képességgel nem rendelkező polgárai sorsát a gondoskodó
szülő módjára elrendezze. Ebből az elvből kiindulva rendel-
heti el a g�óg�kezelést azok számára, akik mentális beteg-
ségük miatt képtelenek magukról gondoskodni.
A kötelező intézeti kezelés lén�egi eleme a szabadságjog
korlátozása, és ezen az sem változtat, hog� az elrendelésé-
nek célja nem az eg�én büntetése, hanem g�óg�kezelése. A
beszállításra az érintett akarata ellenére kerül sor. Amíg a
beteg az intézetben tartózkodik, mozgásszabadságában, a
külvilággal való kapcsolattartásában szükségképpen kor-
látozva van. G�óg�kezelésnek vetik alá, mel�nek nemcsak
jótékon� hatásait, de káros következmén�eit is viselnie kell.
Például az elektromos kezelések emlékezetkiesésekhez ve-
zethetnek, a g�óg�szeres terápiák idegrendszeri, érrend-
szeri károsodásokat okozhatnak.
A kötelezés miatt a terápia nem a beteg eg�üttműkö-
désén alapul, és ez eleve csökkenti annak esél�ét, hog�
mél�ebbre ható változást idézzenek elő a beteg állapotá-
10 | humana 07
ban. Előfordul tehát, hog� a szabad-
ságkorlátozás elrendelése nem hoz
g�óg�ulást, csak a beteg tüneteinek
átmeneti en�hülését szolgálja.
Ebből következik, hog� a pszi-
chiátriai betegek kötelező intézeti elhel�ezésének sza-
bál�ozásakor kitüntetett fig�elmet kell fordítani arra,
hog� ez az eljárás a szabadságkorlátozás esetei közé
tartozik. Biztosítani kell, hog� a döntéshozatal bírói ha-
talom bevonásával történjen.
Növeli a kötelező g�óg�kezelés elrendelésének súl�át,
hog� a pszichiátriai intézeti g�óg�kezelés tén�e – a pszi-
chiátriai betegeket övező előítéletek miatt – hátrán�os
megkülönböztetésekhez vezethet akár az eg�én magán-
életében, akár a társadalmi szerepeiben.
Ezen megfontolások mellett is, a jog lehetőséget te-
remt a pszichiátriai betegek kezelésre kötelezésére, na-
g�obbnak ítélve azt a társadalmi és eg�éni kárt, amel� a
kezelés elmaradásából származik, annál, amel� az eg�én
érdekét éri önrendelkezési joga g�akorlásában.
Mil�en kötelezettségek hárulnak az államra? Eg�felől,
gondoskodnia kell arról, hog� az eljárás során biztosítva
leg�en a beteg számára a törvén� előtti eg�enlőséghez és
a hatékon� védelemhez való jog. Másfelől, abból kiindulva,
hog� a kén�szerítésen alapuló kezelés a szabadságkorlá-
tozás súl�os formája, az államnak biztosítania kell, hog�
kötelező g�óg�kezelésre csak a legszükségesebb esetben
kerülhessen sor. Továbbá köteles megteremteni azokat a
segítő és g�óg�ító intézmén�eket, amel�ek könn�en elérhe-
tő szolgáltatásokat n�újtanak a pszichiátriai betegeknek.
Ezek persze továbbra is csak elméleti elgondolások
maradnak, hiszen ennek pontosan az ellenkezője történt
2008 januárjában. A kórházreform részeként megszün-
tetett Országos Pszichiátriai és Neurológia Intézet bezá-
rása után például körülbelül öt-hatszáz skizofrén beteg
eshetett ki az ellátási rendszerből. Ezek a betegek n�il-
vánvalóan nem mentek el új orvoshoz, új kórházba, és so-
kan vannak közöttük, akik időközben hajléktalanok lettek,
ezért megtalálni sem lehet őket.
Aki képet akar alkotni magának arról, mit jelenthet Ma-
g�arországon a pszichiátriai beteg mozgási szabadságá-
 háttér

nak korlátozása, az könn�edén felidézi azoknak

az idős betegeknek a képét, akik sivár fol�osókon
lepedővel a székhez kötözve, a semmibe réve-
dő tekintettel töltik teljes tétlenségben napjai-
kat. Ezt szem előtt tartva, azt kell mondanunk,
hog� a törvén�nek eg�értelműen kellene szabá-
l�oznia a mozgási szabadság korlátozását. Szű-
kebb feltételekhez kellene kötni a kén�szerítés
lehetőségét. Rendelkezni kellene arról, mil�en
eszközök használata megengedett a pszichiát-
riai intézmén�ekben. Nem szabad a pszichiátriai
intézmén� megítélésére bízni, hog� mi minősül
kén�szerítő eszköznek. Elő kell írni, hog� a beteg
nem szenvedhet sérüléseket a kén�szerítés kö-
vetkeztében. Akit az ág�ához kötöznek, nem tud
vécére menni, de még eg� pohár vizet sem tud
meginni. Mindez ma bevett g�akorlat, és éppen
ezért a törvén�nek kell gondoskodnia róla, hog�
a jövőben il�esmi ne fordulhasson elő.
Noha az egészségüg�i törvén� a betegjo-
gokról szóló fejezetében különbséget tesz akö-
zött, hog� a beteg cselekvőképes-e vag� sem,
nem ad fogalmi meghatározást arra nézve,
hog� mi a cselekvőképtelenség kritériuma, és
ki hivatott a g�óg�kezelése időtartamára cse-
lekvőképtelenné n�ilvánítani a beteget.
A Ptk. meghatározásában az a személ� mi-
nősül cselekvőképtelennek, akinek az üg�ei vi-
teléhez szükséges belátási képessége teljesen
hián�zik. A pszichiátriai betegség következté-
ben a beteg hosszabb-rövidebb időre elve- Horváth László Adrián – Baljóslatú
szítheti azt a képességét, hog� saját üg�eiben
kompetens döntést hozzon, mérlegelési képessége sé- módon nem felel meg ennek a vezérelvnek. A betegek
rülhet. Ezért két súl�os kérdéssel is szembe kell nézni. ellátásában dominál az aktív kórházi osztál�on fol�ta-
Először: ki döntheti el, hog� képes-e a beteg racionális tott kezelés és a szociális otthonokban való elkülönítés,
mérlegelésen alapuló döntést hozni a saját g�óg�keze- íg� kevés esél� van arra, hog� a beteget valóban az ál-
lése üg�ében. Másodszor, ha a válasz nemleges, megille- lapotának megfelelő intézmén�ben lássák el. Sérelmet
tik-e még a pszichiátriai beteget az általános betegjogok, szenved a pszichiátriai betegeknek a g�óg�kezeléshez
vag� ezek g�akorlásától meg lehet őt fosztani. való joga, amel� megkívánná, hog� minden beteget a rá
A cselekvőképességétől senkit másként, mint bírói kidolgozott eg�éni kezelési terv szerint, a betegsége el-
határozattal, megfosztani nem lehet; a cselekvőképte- látására legalkalmasabb és legfelkészültebb intézmén�-
len beteg nevében a kinevezett képviselője jogosult a ben kell lefol�tatni.
betegjogokat g�akorolni. Ma Mag�arországon minteg� A pszichiátria intézmén�rendszerének reformja elke-
n�olcvanezer gondnokság alá hel�ezett – pszichiátriai rülhetetlen. Jelenleg a közösségi pszichiátria ellátó intéz-
beteg, idős, értelmi fog�atékos, autista, alkoholbeteg mén�ei teljességgel hián�oznak. Ebből fakadóan a betegek
és drogfüggő – személ� él. nem a valódi terápiás szükségletüknek megfelelő ellátás-
A pszichiátriai betegek g�óg�kezelésének szabál�ozá- ban részesülnek, nem is kerülhetnek ol�an intézmén�ek-
sakor abból az alapelvből indul ki a törvén�, hog� kizáró- be, ahol jogaikat csak ol�an mértékben korlátozzák, amit
lag az állapotuknak megfelelő intézmén�ekben, emberi állapotuk feltétlenül szükségessé tesz. A fennálló hel�zet
méltóságuk tiszteletben tartásával szabad kezelni őket. nem felel meg sem a pszichiátria mai állásának, sem a
A mag�ar pszichiátriai intézmén�rendszer sajnálatos demokratikus jogrend követelmén�einek. ■

2010. június | www.humanamagazin.eu | 11

 háttér

Alternatív(a)
a gyógyításban avagy a választás lehetősége

szerző Sós Eszter

K
orunkat az általános remén�vesztettség ál-
lapotával lehetne jellemezni, ami eg�ebek
mellett abban is megn�ilvánul, hog� csaló-
dottságunk és keserűségünk okán próbálunk
más megoldást találni hétköznapi életünk rosszul műkö-
dő metódusaira. Ebbe szorosan beletartozik az egész-
ségüg� is, amel�nek hitelromlásával eg�enes arán�ban
a betegek g�óg�ításba vetett bizalma, vag� ha úg� tet-
szik hite is csorbát szenvedett. És mit tesz az ember ak-
kor, ha nem talál g�óg�írt lelki és testi panaszaira azon
a hel�en, ahol korábban minden információt és minden
utasítást szentírásnak vett? Megpróbálja másképp orvo-
solni problémáit: keres eg� ol�an személ�t, aki érdemi
kommunikációt fol�tat vele a betegségéről, vag� ol�an
g�óg�módokat próbál ki, mel�ek akár teljesen ellentét-
ben állnak a megszokott, n�ugati orvoslással.
A kritika a legtöbbet azért éri az alternatív g�óg�-
módokat, mivel nem vizsgálják meg őket ol�an alapos
módszerekkel, mint a hag�omán�os készítmén�eket és
eljárásokat. Íg� legfőképpen ismerősök ajánlása, vag�
reklám alapján választják ki a betegek ezeket. Ám naiv-
ság lenne azt feltételezni, hog� ez a fajta reklámozás
és a g�óg�szer-lobbi nem eg� és ug�anaz, és ebben az
aspektusban érdemes inkább azon el-
gondolkodni, hog� mel�ik az etikusabb: A beteg embert kihasználni pedig a legkönnyebb,
a termékét eladni kívánó ember rek-
hiszen gyakorlatilag bármilyen csodaszerért,
lámja, vag� az orvos, bizon�os g�óg�-
szeripari érdekek mentén történő vagy eljárásért sok pénzt áldozna, ha ezzel eny-
g�óg�szerválasztása.
híthetne szenvedésein.
Mint ahog� az embernek joga van
szabadon orvost választania, vag� má-
sodvélemén�t kérnie, ug�anúg� joga van ahhoz is, hog�
szabadon válasszon a hag�omán�os és az alternatív
g�óg�módok között. A lén�eg itt éppen azon van, hog�
megteheti, azaz, hog� kipróbálhatja ezeket, és tudatos fo-
g�asztóként lehetősége n�ílik rá, hog� azt a g�óg�módot
vag� g�óg�hatású készítmén�t használja, amel� segít a
mindennapi életvitelében, illetve en�híti panaszait.
2010-ben járva kijelenthetjük, hog� a betegek sokat
változtak. Már merik kritizálni az egészségüg�i ellátás mi-
nőségét (függetlenül attól, hog� igazuk van-e vag� sem),
sőt bátran hangot adnak vélemén�üknek, és van lehető-
ségük arra is, hog� amenn�iben nem megfelelő ellátás-
ban részesülnek, akkor panasszal éljenek az egészségüg�i
ellátóval szemben. Mindez nag�ban megváltoztatja a pá-
ciensek hozzáállását a hag�omán�os orvosláshoz.
Míg régen nem igazán volt választási lehetősége a
betegnek hag�omán�os és alternatív g�óg�ászat között,
ma már g�óg�hatású termékek garmadájával találkoz-
hat a boltok polcain, és a döntés íg� elég nehéz számára.
Szerencsére számtalan szakember és kiadván� foglal-
kozik a témával, íg� kisebb utánajárás után bárki átfo-
gó képet kaphat az alternatív g�óg�módokról, és ol�an
orvosokat is talál, akik szívesen ajánlanak számára ezek
közül megfelelőt, hiszen az orvosi képzésekben ma már
kiemelt szerepet kapnak az alternatív medicinák, és eze-
ket minteg� a hag�omán�os orvosi kezelések kiegészítő-
jeként használják és ajánlják a betegeknek eg�re többen.
Ebből is látszik, hog� a kettő nem áll szöges ellentétben
eg�mással, hanem akár hasznos és elfogadott kiegészí-
tőivé is válhatnak a másiknak.
Természetesen az alternatív medicinákat külön cso-
portokra kell bontani. A g�óg�növén�- avag� bio boltok-
ban kapható g�óg�teák, vag� növén�i eredetű táplálék
kiegészítők nem sorolhatóak ug�anabba a kategóriába,
mint az energiával g�óg�ítók, vag� az újkori tévés sá-
mánok, akiknek szakmai háttere kétséges, míg a g�óg�-
növén�eket már az ősidők óta használják az emberek a
betegségek kezelésére és en�hítésére. Nem ajánlatos min-
den eg�es g�óg�hatásúnak nevezett terméket és eljárást
tehát az alternatív g�óg�ászat kategóriájába sorolnunk,
mert ha ezt megtesszük, akkor azoknak a hitelét rontjuk,
mel�ek valóban hatásosak, és tudomán�os megalapozott-
ság, avag� évszázados népi megfig�elés áll mögöttük. Ez

12 | humana 07
 háttér

a fajta általánosítás hasonlatos ahhoz, amikor

valaki azért nem meg� el orvoshoz semmil�en
problémájával, mert eg�szer az eg�ik félreke-
zelte, vag� nem megfelelően bánt vele.
Az alternatív g�óg�ászat kategóriájába
sajnálatos módon minden ol�an termék és
eljárás beletartozik, ami a hag�omán�os or-
voslásba nem sorolható bele. Íg� tehát ug�an-
úg� alternatívnak tekinthető az aromaterápia,
a Bach virágterápia, a kineziológia, a mezote-
rápia, a homeopátia, a kínai orvoslás, a reiki, a
marihuána terápiás céllal történő alkalmazá-
sa, a jóga, a mágnesterápia, az íriszdiagnosz-
tika, vag� éppen a masszázs és a meditáció.
Az alternatív g�óg�módok közül jó pár van,
amit csak orvosi diplomával lehet végezni (pl.
biorezonancia, manuálterápia, akupunktúra,
vag� a már előbb említett homeopátia), és
persze ol�anok is, mel�hez nem kell orvosi
végzettség (pl. fitoterápia, reflexológia, vag�
éppen a kineziológia). Ám ez utóbbiaknál is
jellemzően szakember kezébe kerül a páciens,
hiszen ezeket tanfol�amok keretében sajátít-
ják el az azt űzők. Általánosítani persze nem
lehet, hiszen csalók, sarlatánok, és vajákosok
– nevezzük őket bárhog� is – még napjaink-
ban is akadnak szép számmal. A beteg em-
bert kihasználni pedig a legkönn�ebb, hiszen
g�akorlatilag bármil�en csodaszerért, vag�
eljárásért sok pénzt áldozna, ha ezzel en�-
híthetne szenvedésein.
Íg� tehát a kérdés nem is az, hog� van-e Gustav Klimt: Hygieia (1901)
létjogosultságuk napjainkban az alternatív
g�óg�módoknak, hiszen eg�értelműen van, hanem az,
hog� hog�an lehet kiszűrni ezek körül azokat, amel�ek Márai Sándor: Arról, hogy megcsaljuk az orvost

teljesen hatástalanok, esetleg még ronthatunk is velük

egészségi állapotunkon. Merthog� a fő hangsúl� itt nem Valahán�szor orvoshoz mentem, nem tudtam szaba-

a tudomán�os bizon�osságon van, hiszen mint tudjuk, a dulni a kínos és megalázó érzéstől, hog� megcsalom

lelki tén�ezők is nag�ban befol�ásolhatják a g�óg�sze- a derék embert, aki mestersége és emberismerete

rek és g�óg�módok hatékon�ságát. Sőt a g�óg�ulásba szerint, aggál�osan és gondosan, de teljesen remén�-

vetett hit g�akran többet is n�om latba, mint maga az telenül foglalkozik velem. Mert mindaz, amit ajánl-

alkalmazott medicina. hatott – az orvosságok, különféle g�óg�módok, víz

A mai kor egészségüg�i ellátásra szoruló emberének vag� sugár, porok és fol�adékok –, talán g�óg�ítot-

megvan a lehetősége arra, hog�ha a hag�omán�os orvos- ta vesém, májam vag� szívem, de nem g�óg�íthatta

lással nem segítenek problémáin, akkor alternatív meg- azt, ami a betegség eg�etlen oka: életmódom, mel�

oldásokat keressen. Ezzel az úg�mond kiváltsággal eg�re jellememből, alaptermészetemből és hajlamaimból

többen élnek is. A jelenségről pedig igazán nem jelenthet- következik. Ezért, komol�an és udvariasan, legjobb

jük ki azt, hog� rossz lenne, hiszen a választható lehető- tudásunk szerint, de mindig megcsaltuk eg�mást, az

ségek számának, azaz a kínálatnak a növekedése eg�ütt orvos és a beteg. Életmódokat nem lehet g�óg�ítani,

jár az átgondoltabb választással is, és ez talán sokaknál s megváltoztatni is csak ideiglenesen lehet.

az első lépés eg� egészségtudatosabb élet felé.

2010. június | www.humanamagazin.eu | 13

 háttér

Jog az egészséghez,
a valósághoz
szerző Németh Gábor

Az egészségügy mindig is kiemelt helyen állt a fogyasztóvédelmi szabályozások

terén. Elég csupán a kuruzslásra gondolnunk, melyről a Büntető Törvény- keveréke, amel�et emberi be-
könyv többek között így rendelkezik: „Aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatá- tegségek megelőzésére vag�
sért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt kezelésére állítanak elő vag�
ki, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A azok az an�agok vag� keve-
büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást rékei, amel�ek farmakológiai,
az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el.” immunológiai vag� metaboli-

M
égis, megkérdőjelezhető minőségű egész-
ségüg�i áruk és szolgáltatások örvende-
nek lankadatlan népszerűségnek, ördögi
üg�ességgel kerülve meg a törvén� be-
tűit. A társadalom pedig szélmalomharcot vív, amikor a
fog�asztót a legfőbb veszél�től, önnön naivitásától pró-
bálja megvédeni. A választás szabadsága természetesen
mindenkit megillet bizon�os keretek között, függetlenül a
tájékozottsága mértékétől. Cinikusabbak idézhetik a szál-
lóigévé vált politikusi mondást: „Mag�arországon minden-
kinek alkotmán�os joga hül�ének lenni.”
A tudatos fog�asztónak azonban nem kell naprakész-
nek lennie a mindenkori egészségüg�i szabál�ozásból,
elég, ha néhán� alapvető fogalmat ismer és rendelkezik
a megfelelő szemléletmóddal.
Két fontos kategória kerül előtérbe időről-időre, a kon-
vencionális, vag� más néven klinikai medicina és az ezzel
ellentétben álló vag� ezt kiegészíteni akaró alternatív,
vag� más néven komplementer g�óg�ászat. Az utóbbi
kategóriára jó példa a reflexológia, a kiropraktika, a Bi-
optron lámpa, a bioenergia és -rezonancia, az aroma- és
kristál�terápia, a g�óg�teák, a csakra- és auratisztítás, az
imamondatás, vag� az energetizáló TV-sámán. Némel�
tudomán�osan hangzik, mások megmosol�ogtatóan vag�
hajmeresztően ezoterikusnak; ember leg�en a talpán, aki
kiigazodik köztük. Termékeik megnevezésében azonban
közös: „G�óg�szernek nem minősül...”.
A „g�óg�szer” megnevezést kizárólag a klinikai me-
dicina által használt g�óg�módok számára tartja fenn a
törvén�. Pontosabban fogalmazva, kizárólag a konvencio-
nális g�óg�módok teljesítik az ott megjelenő feltéteket,
bár a vonatkozó jogszabál� első ránézésre meglehetősen
tágan fogalmaz: „g�óg�szer: bármel� an�ag vag� azok
kus hatások kiváltása révén az
ember valamel� élettani funkciójának hel�reállítása, ja-
vítása vag� módosítása, illetve az orvosi diagnózis felál-
lítása érdekében alkalmazható”.
A nehezebben teljesíthető részt a forgalomba hozás
feltételeinél találjuk: „A g�óg�szerészeti államigazgatási
szerv a g�óg�szer forgalomba hozatali engedél�ét akkor
adja ki, ha annak… ...terápiás hatásossága – az eg�sze-
rűsített eljárással törzskön�vezhető homeopátiás g�óg�-
szerek kivételével – klinikailag is bizon�ított”.
A homeopátiás szerek furcsa kivételére még vissza fo-
gok térni, de először vizsgáljuk meg a terápiás hatásos-
ság bizon�ításának klinikai feltételeit!
A mai tesztek kialakulásának a régmúltba n�úló hosz-
szú történetéből mindenképpen szót érdemel Avicenna,
a XI. századi perzsa orvos. Kánon című munkájában a kö-
vetkező alapelveket fogalmazta meg a g�óg�szerek haté-
kon�ságának megfig�eléséről:
• a g�óg�szernek lehetőleg ne leg�en véletlenszerűen
változó tulajdonsága
• eg� g�óg�szer eg� betegséget kezeljen, ne több be-
tegségből álló összetett bajt
• a g�óg�szer több különböző betegség ellen is leg�en
próbára téve, kipróbálandó, mel�eket g�óg�ítja a lé-
n�egéből fakadóan és mel�eket az esetleges véletlen
tulajdonságainál fogva
• a g�óg�szer ereje a betegség mértékéhez leg�en
szabva
• a hatóidőt fig�elni kell, íg� megkülönböztetve a lén�e-
gi hatást a véletlenszerűtől
• a g�óg�szer hatásának g�orsnak kell lennie, másképp
nem különböztethető meg a véletlen hatástól
• a kísérleteket emberen kell végezni, mert állatokon
más lehet a hatás.

14 | humana 07

A modern klinikai kísérletek megértésében segíthet
eg� eg�szerű gondolatkísérlet: beteg voltam, g�óg�teát
ittam, megg�óg�ultam. Biztosan állíthatom-e, hog� a tea
g�óg�ított meg, esetleg ajánlhatom-e másnak is? Ki tudja,
talán nélküle is megg�óg�ultam volna. Talán g�orsabban
is. Lehet, másokra másképpen hat.
Ha meg akarjuk ismerni eg� szer g�óg�hatását, hel�e-
sen tesszük, ha sok emberen (nag� mintán) végezzük a kí-
sérletet, amel�nek tagjai bár különböznek eg�mástól, a
kezelni kívánt betegségük mégis ug�anaz. Érdemes vélet-
lenszerűen (randomizálva) két eg�enlő létszámú csoportba
osztani őket, s csak az eg�iket kezelni, íg� megtudhatjuk,
hog� mi történik azokkal, akik nem kapnak g�óg�szert (ne-
vezzük őket kontroll csoportnak). Ez sem elég azonban,
hiszen mindenki hallott már a placebó-hatásról, amikor a
beteg, aki hatástalan készítmén�t kap, mégis jobban lesz,
mert úg� érzi, foglalkoznak vele. Érdemes hát a kontroll
csoportnak is ál-g�óg�szert (placebót) adni és titokban
tartani, ki mel�ik csoportba került, íg� úg�mond vakká ten-
ni a kísérletet az előítéletek iránt. Ha pedig valóban biztos-
ra akarunk menni, a kezelőorvosnak sem szabad tudnia,
kit kezel valódi g�óg�szerrel és kit placebóval, il� módon
tehetjük duplán vakká a kísérletet. A kapott eredmén� pe-
dig magáért beszél: ha a kezelt csoport a kontroll csoport-
tal ellentétben megg�óg�ult, annak semmi más oka nem
lehetett, csupán az alkalmazott g�óg�mód hatékon�sága.
Ezt az eljárást nag� mintán végzett, randomizált, kettős
vak placebó-próbának hívják. Ezek eredmén�ét, a konven-
cionális g�óg�ászatot más néven bizon�íték-alapú medici-
nának is nevezik, mint láthatjuk, jó okkal.
Ezek a tesztek mutatják meg a valódi különbséget a
g�óg�szerek és a „g�óg�szernek nem minősülő, g�óg�hatá-
sú készítmén�ként” forgalomba kerülő termékek között.
Azok a szerek, amel�ek bizon�íthatóan hatékon�ak,
definíció szerint a klinikai g�óg�ászat
eszköztárába kerülnek. Ezek után el- A társadalom pedig szélmalomharcot vív, amikor a
mondhatjuk, kétféle g�óg�ászat lé-
tezik: ami valóban működik, és ami fogyasztót a legfőbb veszélytől, önnön naivitásától
komplementer vag� alternatív. próbálja megvédeni.
Nem lehet, sajnos, szó nélkül el-
menni a homeopátia g�akorlata mel-
lett sem. Mint a korábban idézett törvén�ből is látszik, a
homeopátiás szerek különleges elbánást élveznek, mert
g�óg�szernek minősíthetőek a fent leírt szigorú tesztek
elvégzése nélkül is.
A homeopátia at�ja eg� Samuel Hahnemann nevű né-
met orvos, aki 1796-ban állt elő az elgondolásával. Az el-
képzelés alapját a vitalitás elve adta, mel� szerint az élet
valamil�en transzcendens minőséggel bír (amel�nek az
utóbbi kétszáz év tudomán�os fejlődése konzekvensen
ellentmond) és hasonlót a hasonlóval lehet g�óg�ítani.
háttér
Vag�is a betegséget okozó an�agot fel kell hígítani alko-
hollal vag� desztillált vízzel, lehetőleg minél jobban, mert
annál erősebb a hatása, s majd ez az eleg� megg�óg�ítja
azt a betegséget, amit a hatóan�aga eredetileg okozott
volna. Az eljárás a mai napig nemigen változott. Óriá-
si mértékű hígítási arán�okat használnak, például eg�
köbcentimétern�i betegséget okozó an�agot ezer köb-
centiméter vízzel hígítanak, aztán ebből az eleg�ből eg�
köbcentimétert kivesznek, és azt hígítják tovább újabb
ezer köbcentiméter vízzel, és ezt ismétlik – elméletük
szerint minél többször, annál erősebb a hatás. Nem rit-
ka az 1:10 60 mértékű hígítás sem. Ekkora hígítási arán�
mellett az eredeti betegséget okozó an�agnak már eg�
molekulája sem fordul elő a szerben: nincs ol�an ismert
módszer, amivel meg lehetne különböztetni az íg� kapott
szert a hígításhoz használt fol�adéktól, íg� n�ilván a ha-
tását sem lehet tesztelni. Az íg� elkészült, g�óg�szernek
minősülő szert itthon általában cukortablettákra csepeg-
tetve hozzák forgalomba.
Bár a homeopatikus szerek hatása lén�egüknél fogva
nem vizsgálható klinikai módszerekkel, felvetődik a kér-
dés, elfogadható-e, hog� eg� g�óg�szernek nem ismerjük
más hatását a placebón kívül? Ha egészségüg�i problé-
mánk van, n�ilván szeretnénk a pszichés úton elérhető
legtöbb segítséget a g�óg�uláshoz, ám ha ez nem elég,
akkor szükséges a tudat, hog� a g�óg�szer, amivel segít-
ségünkre sietnek az orvosok, valóban hatni fog és nem
csak eg� újabb bátorítás, aminek a hatására talán majd
magunktól megg�óg�ulunk.
A kérdésnek orvosi-etikai oldalról is komol� súl�a van.
Ha valakinél nem hat a homeopátiás szer, ki lesz a felelős?
Az orvos, aki a mérhető hatással nem rendelkező szert
írta fel, vag� beteg, aki a jelek szerint nem akar eléggé
megg�óg�ulni?
A g�óg�szeriparban megszokott módon a homeopa-
tikus szerek jelenlegi EU-s, és íg� mag�arországi sza-
bál�ozása is erős lobb�tevéken�ség eredmén�e, amel�
mögött ol�an csoportok állnak, mint például a Homeo-
patikus és Antroposzomatikus Orvosi Termékek Európai
Koalíciója (ECHAMP). Nem nehéz belátni, hog� éppen a
homeopátia eln�omásával vádolt g�óg�szeripar húzza a
homeopatikus szerekből a legnag�obb hasznot, hiszen
ezeknél a szereknél kutatási költség g�akorlatilag nincs,
az an�agköltség pedig minimális. ■
2010. június | www.humanamagazin.eu | 15
 háttér
ébresztő
Az orvosi paternalizmustól
a tájékozott beleegyezésig
A betegjogok kodifikálásának előzményei
szerző Búzás Péter
A
z ókortól egészen a 20. század közepéig az
orvosi hivatás g�akorlásának alapvető mo-
dellje a paternalista orvos-beteg viszon� volt.
A kapcsolat azon alapult, hog� az orvos tud-
ja, hog� a betegének mi a jó, mit kell tennie a g�óg�ulás
érdekében. A beavatkozáshoz való hozzájárulás kérdése
fel sem merült, mert a g�akorlatban szinte az egész vi-
lágon az eg�szerű beleeg�ezés elve élt. Eszerint az orvos
közölte a beteggel az általa megállapított, az adott hel�-
zetben a legcélszerűbbnek tartott beavatkozást vag� ke-
zelést, amit a beteg többn�ire további mag�arázat vag�
információ nélkül elfogadott. Kant ezért is nevezte „az
orvos-beteg kapcsolat történetét az orvosok részéről a
hallgatás történetének.”
A paternalista attitűd a tradicionális orvosi etika legfon-
tosabb elvén, a hippokratészi esküből levezetett „primum
non nocere” elvén alapult. Már a fogadalom is „(felszólítot-
ta) az orvost, hog� betegének soha ne ártson.” A parancs
szerint az orvos kötelessége ereje és belátása szerint a
betegek hasznára kamatoztatnia tudását, továbbá tilos a
pácienseknek kárt okoznia. A megfogalmazásból kirajzo-
lódik az a kapcsolatrendszer, amel�re az orvos dominan-
ciája jellemző, a beteg tehát alárendelt szerepben volt. A
klasszikus viszon�ban a páciensnek nem volt lehetősége
beleszólni az orvos döntéseibe, sőt, kötelessége volt az
orvos utasításainak betartása, akár még akarata ellenére
is. A paternalista modell majdnem kétezerötszáz évig eta-
lonnak számított az orvos számára. A 19. század második
felében és a 20. század első felében elindult történelmi,
társadalmi, politikai, gazdasági és tudomán�os változások
hatására bekövetkezett eg� minőségi változás: az orvos és
a beteg eg�re kevésbé számított eg�enlőtlen félnek, eg�re
nag�obb hangsúl� került a páciensek döntési autonómiá-
jára. A változások hatására – a múlt század második felé-
ben – fogalmazódott meg a tájékozott beleeg�ezés elve,
amel� doktrína „kialakulásának története eg�fajta orvos-
etikai „sikertörténet”, mert a nürnbergi pert követően fel-
élénkülő orvosetikai és orvosjogi vitáknak ahhoz a ritka
fajtájához tartozik, amel�ekben sikerült eg�etértésre jut-
ni.” Kevés ol�an fogalom létezik a bioetikai irodalomban,
amel� az elmúlt évtizedekben akkora népszerűségre tett
16 | humana 07
volna szert, mint a beleeg�ezés doktrínája, amel� a mai
orvoslásban meghatározó szerepet tölt be.
A hag�omán�os orvosi attitűdöt kikezdő és eg�ben azt
háttérbe szorító fol�amatok eg�más után, eg�más mellett
jelentek meg és léteztek, léteznek ma is, hatásuk a klasz-
szikus orvos-beteg viszon�ra tagadhatatlan, ug�anakkor
célszerűbb eg�enként is megvizsgálni őket a paternaliz-
mus viszon�latában.
A paternalizmus és a második világháború
Az 1940-es évek közepéig a paternalista viszon� - elter-
jedtsége révén - megingathatatlannak tűnt az orvosi hi-
vatás g�akorlása terén. A második világháború azonban,
mint ol� sok minden másban is, megváltoztatta a modell-
hez való hozzáállást.
Az ún. „Orvosok pere” után napvilágot látott – a Har-
madik Birodalom hivatásos orvosai által a koncentrációs
táborok fogl�ai ellen elkövetett – rémtettek rávilágítottak,
hog� a hippokratészi eskü nem képes védelmet biztosí-
tani a betegek kizsákmán�olása, jogainak eltiprása ellen:
„1947-ben, a nürnbergi perben lett először n�ilvánvalóvá
az eskü elégtelensége”. A borzalmak hatására az orvo-
si etika morális válságba került, amel� teljesen új irán�t
szabott az orvoslásról alkotott nézeteknek. 1947-ben lét-
rejött az Orvosi Világszövetség, amel� az orvosi oktatás,
a tudomán� és az etika legmagasabb szintű előírásainak
megfogalmazásával az emberiség szolgálatára alakult.
A szervezet kidolgozta a Nürnbergi Kódexet, amel� az
emberen végzett kutatások modern elveit tartalmazza.
A dokumentum megfogalmazta, hog� „(a) kísérleti alan�
teljes tájékoztatása és a kísérlethez való önkéntes hoz-
zájárulása elengedhetetlen.”
A fogol�táborokba hurcolt embereken akaratuk ellené-
re végzett kísérletek hatására n�ilvánvalóvá vált, hog� a
tudomán�os kutatás eg�ik legfontosabb szabál�a az alan�
beleeg�ezése kell, hog� leg�en. Ez volt a tájékozott bele-
eg�ezés doktrínájának első megfogalmazása, amel� nag�
hatással lesz a betegjogok kodifikációjára is, eg�ben az
orvosi paternalizmus, a „primum non nocere” elve elé he-
l�ezi, az orvoslás terén, az eg�én autonómiájának tiszte-
letben tartásának követelmén�ét.

A paternalizmus és az emberi jogok
A hippokratészi hag�omán� két és fél évezredes története
során számos külső hatásnak volt kitéve. Közülük meghatá-
rozó volt az emberi jogok kodifikálásnak fol�amata, amel�
egészen a felvilágosodás koráig vezethető vissza, azonban
csak az 1940-es évek végétől kapott igazi lendületet.
A 20. század második felében indult el ug�anis az em-
beri jogok nemzetközi szintű deklarálása. 1948-tól fol�a-
matosan kerültek elfogadásra születtek az emberi jogi
szerződések, illetve létrejött eg� átfogó nemzetközi sza-
bál�ozás: az emberi jogok a nemzetközi jog elismert és
védett területe lett. A klasszikus orvos-beteg viszon�
szempontjából lén�eges, hog� a nemzetközi közösség ki-
mondta: „(m)inden emberi lén� szabadnak, eg�enlő mél-
tósággal és jogokkal születik.” A méltóság és az emberi
jogok megfogalmazásának hatására az eg�én önrendel-
kezési joga, autonómiájának tisztelete széles körben el-
ismert lett. A betegek eg�re kevésbé voltak partnerek
abban, hog� az orvost és vélemén�ét megfellebbezhe-
tetlennek fogadják el. Az individuum saját sorsát illetően
döntési jogot követelt magának az élet minden területén
– íg� az egészségüg�i ellátás során is.
Az emberi jogok nemzetközivé válása hatására az eg�én
eg�éb, az élet további területeire vonatkozó jogosultsá-
gait is megfogalmazták. Ráadásul, a világháború után „(a)
z erkölcs és a morál racionális megalapozásának igén�e
(elvezetett) a filozófiai etikához való forduláshoz, s ezzel
párhuzamosan eg� g�akorlati, vag�is alkalmazott mediciná-
lis etika kidolgozásához.” Íg� jött létre önálló, multidiszcip-
lináris tudomán�ként a bioetika, ami az emberi méltóságra
és az autonómiára nag� hangsúl�t fektetve hozzájárult a
tájékozott beleeg�ezés elvének elterjedéséhez.
A paternalizmus, a tudományos fejlődés és az urba-
nizáció
A rendkívül g�orsan fejlődő orvostudománn�al lépést
tartva az orvosoknak specializálódniuk kellett: bizon�os
beavatkozásokat már – akár hatalmas – orvosi teamek
végeznek el, ahol az eg�es szereplők nem alakíthatnak
ki személ�es kapcsolatot a betegekkel, nem alakulhat ki
kölcsönös bizalom orvos és páciense között. Az orvos-be-
teg viszon� elszemél�telenedett, amel� teret engedett a
paternalista orvosi hozzáállás és a beteg érdeke között
létrejövő érdekkonfliktusnak: ebben az esetben ug�anis
a beteg azt várta el, hog� saját érdekét hel�ezzék az or-
vosé elé, viszont a paternalista attitűd az orvos számára
nem teszi lehetővé ennek fig�elembe vételét, ami miatt
a páciens emberi jogai sérülhetnek.
Ennek oka, hog� a paternalista modell az urbanizáló-
dott világban – a 20. században létrejött gigászi városok-
ban – működésképtelenné vált. Korábban az orvos-beteg
háttér
viszon� megfelelő funkcionálását elősegítette a kevésbé
urbanizált társadalom megléte: a hel�i kultúrát, viszo-
n�okat és embereket (a relatíve kis létszámú falvakban
és városokban) ismerő orvosok tisztában lehettek azok-
kal a releváns körülmén�ekkel, amik eg� beteg g�óg�u-
lásához szükségesek. Az eg�ik il�en tén�ező a páciensek
életmódja, amel�nek ismerete személ�re szabott keze-
lést tett lehetővé. Másrészt, régebben az orvosok – akik
nem eg�szer hosszú évek óta ismerték betegüket – meg-
becsült és tisztelt tagjai voltak a közösségeknek, ami a
megfelelő terápiás kezeléshez elengedhetetlen bizalmat
megalapozhatta. Azonban a létrejött, akár több millió la-
kost számláló „poliszokban” eg� orvosra akár több száz
páciens is juthat, ezért az orvosok és a betegek közötti
bizalom és eg�üttműködés erodálódott: a „nag�üzemi”
méretekben történő g�óg�ítás nem tette lehetővé a sze-
mél�es kapcsolatok kialakítását, sőt, a betegekre fordított
idő az orvoshoz forduló páciensek számának növekedé-
sével arán�osan csökkenni kezdett.
Tovább g�engítette a paternalizmust az, hog� az Eg�e-
sült Államokban, ahol az orvoslást alapvetően piaci alapon
– szolgáltatásként – kezelték, megjelent az orvos-beteg
viszon� teljesen új modellje. A változás hatására az ha-
g�omán�os modell eg�re jobban háttérbe szorult a beteg
autonómiáján, deklarált jogain és tájékozottságán alapu-
ló modellel szemben, amel�nek az eg�enrangú, partne-
ri kapcsolat lett az alapja. A világban kezdett elterjedni
a felfogás, hog� a beteg az orvossal eg�fajta szerződést
köt, amel�et az orvosnak be kell tartania: vag�is az orvos
csak azt végezheti el, amibe a beteg beleeg�ezett, nem
többet és nem mást.
A paternalizmus vége: a tájékozott beleegyezés
kora
A szakirodalom 1957-et jelöli meg a tájékozott beleeg�e-
zés doktrínája születési évének. Ekkor tárg�alta eg� ame-
rikai bíróság a Salgo-esetet. Az üg� alapja az volt, hog�
eg� páciens eg� orvosi beavatkozás ismert, előre látható
következmén�eként elvesztette mindkét lábát és beperel-
te orvosát. A bíróság megállapította ug�an, hog� nem tör-
tént orvosi mulasztás az esettel kapcsolatban, azonban
azt is kimondta, hog� az orvos elmulasztotta tájékoztatni
betegét a beavatkozás veszél�eiről, előn�eiről és lehetsé-
ges szövődmén�eiről, hiszen csak íg� rendelkezett volna
a beteg a megalapozott döntéshez szükséges kellő infor-
mációval. Az eset után a korábbi orvosetikai kódexekkel
szemben, amel�ek az orvosok kötelezettségeit sorolták
fel, viszont már a betegek jogainak kodifikálására hel�e-
ződött a hangsúl�… ■
…a cikk folytatása a humanamagazin.eu-n olvasható
2010. június | www.humanamagazin.eu | 17
 Révai
A má jusi humana
Sára
lyezet tje
fotóverseny el ső he
 humini
A bohóc szótárában
” nem létezik az a szó,
hogy sajnálom”
szerző Kertész Anna
A budapesti SE. I. számú Gyermekklinika kórtermeiről, hűvös folyo-
sójáról, aggódó és feszült látogatóiról a szerencsésebbeknek csak
elképzelései lehetnek. A még szerencsésebbek pedig még soha nem ke-
rültek olyan helyzetbe, hogy a mosolyt csak egy bohócdoktor érke-
zésétől várhassák.
S
zabó Attilához, vag�is Dr. Hablat�hoz és Kárász
Eszterhez, azaz Dr. Big�óhoz, a Piros Orr Bo-
hócdoktorok Alapítván� üg�eletes bohócdok-
toraihoz csatlakoztunk eg� hétfő délelőtti vizit
alkalmával. Már az első pillanatban világossá vált, hog�
minden szépsége mellett nem eg�szerű hivatás a bohóc
szakma; a küszöb átlépésekor eldől minden: a bohóc-
doktoroknak azonnal fel kell mérniük a g�erekek korát,
lelkiállapotát, hangulatát, mivel lehet megérinteni és
kizökkenteni a sok esetben apatikussá vált kisg�ereke-
ket és az aggódó, feszült szüleiket. De a nővérek és a
látogatók sem maradhatnak ki a mókából: „A kórházi
dolgozók, a szülők legalább ann�ira célcsoportnak szá-
mítanak, mint maguk a beteg g�ermekek. A szülő min-
den feszültségét, aggodalmát átadja a g�ereknek, ő az
immunrendszere, már nála el kell kezdeni a mosol�te-
rápiát” – avat be a kezdő lépésekbe minket Török Piros-
ka, az Alapítván� programvezetője.
És ahog� mi is tapasztalhatjuk, a kezdet mindig kri-
tikus. „Soha nem tudjuk, hog� mi fog történni, amikor
belépünk eg� kórterembe. Rögtön szembesülünk azzal
a rengeteg prekoncepcióval, ami a bohócokat övezi: sok
rossz élmén� kapcsolódik a harsán� és az emberi termé-
szetet a humor érdekében, önzőn kihasználó figurákhoz.
Éppen ezért nem hivalkodó az arcfestékünk, de az öltö-
zékünk sem, csak a piros orr jelképezi a bohóc-szerepét.
Sokkal emberibb és intimebb jelleget kell adnunk a fog-
lalkozásoknak és a bohóc-létnek is, hiszen itt nem több
száz embert nevettetünk meg, hanem tíz-tizenöt beteg
g�ereket szeretnénk kizökkenteni a kórházi állapotából.”-
meséli az öltözőben Dr.Hablat�.
Aztán elindul a menet, a két bohócdoktor elől, tel-
jesen átszellemülten, zenélve és mindenre n�itott han-
gulatban n�itnak be a vese-osztál� első szobájába, ahol
rövid ismerkedés után Ferike tétova és félénk neveté-
20 | humana 07
se emlékeztet mindenkit arra, hog�
mekkora hatalma van eg� g�ermek
mosol�ának.
A huszonöt bohócdoktort – akik
civilben mind előadóművészek; szí-
nészek, táncosok – pszichológus és
rendszeres szakmai továbbképzés segíti felkészíteni a
legváratlanabb reakciókra is. Előfordul, hog� a g�erekek
megijednek, nem akarnak játszani, a legg�akrabban pe-
dig a félelmüket és szorongásukat kell feloldani az első
pillanatokban. Ezen kívül még speciális szabál�ok is kö-
tik a bohócokat:„Nag� felelősséggel jár a bohóc szere-
pe, hiszen tisztában kell lennünk orvosilag is azzal, hog�
mit engedhetünk meg magunknak a kórteremben. Elő-
fordulhat, hog� nem szabad a g�ereknek nevetnie, fon-
tos, hog� ezt időben tudjuk. Nem is az a cél mindig, hog�
nevessen a g�erek, inkább az, hog� megérintsük – ha ez
nevetés formájában tör ki, akkor úg�, ha eltűnik a görcs
az arcáról, ellazul a feszült kis keze, vag� ha az an�ukának
elindul eg� könn�csepp a szeméből, amit már visszafo-
gott pár napja, akkor már megérintettük, csökkentettük
azt a stresszt, amit a kórház okoz.” – mondja Dr. Big�ó,
aki számára hétéves segítői ideje alatt fel sem merült a
kérdés, hog� miért választotta ezt a hivatást. „Hosszú út
eljutni idáig, sokan éppen a kórház zárt és sok esetben
fájdalmas jellege miatt fordulnak vissza, nem tudják az
itt tapasztaltakat feldolgozni. A társadalom nag� része
is félelemmel veg�es csodálattal tekint ránk, holott eb-
ben a munkában minden benne van, amit szeretni lehet;
van szakmai oldala, szerethető emberi része és felelős-
sége is.” – egészíti ki Dr.Hablat�.
A nevetés ereje
A kórtermeket sorra járva nem akad ol�an kicsi, aki ne
ámulna nag�okat az üveggol�óvá változó szappanbubo-
rékokon, vag� ne dalolna Dr. Big�óval Bóbitáról, piros
almáról, mesékről és álmokról. A nég�éves Barnabás
játékbuszával dúdolja végig a rögtönzött „szer-busz,
szer-busz” dalocskát, Vivient Hablat� doktor kíséri az
oltárhoz a fol�osón, eközben pedig a bohócdoktorok
minden mozdulata a törődésről, a fig�elemről árulko-

dik, hiszen e kettő hián�ában nem lennének képesek il�en
finoman rátapintani a g�erekek hangulatváltozásaira. A
nővérek, orvosok és a szülők is hálásan fogadják a bohó-
cok érkezését, akik a csetlő-botló, mindennek nekimenő
és felborító hel�zetekben még a legmorcosabb profesz-
szort is mosol�ra késztetik.
„A g�erek eg� ol�an közegben van, ahol ő a legkisebb,
nem csak életkorban, hanem fizikai állapotban, státusz-
ban, elhag�atottságban, félelemben, szorongásban, és
ebbe a körbe bekerül eg� ol�an személ�, aki még nála is
kisebb – üg�etlenebb, bénább, szerencsétlenebb, nála is
többet ront. Íg� a g�erek eg� fokkal magasabb státusz-
ba tud kerülni, mint amibe a kórházi tartózkodás alatt
kén�szerül. Nehéz azt megélniük, hog� az életben ők a
kiskirál�ok, a kórházi hel�zetben pedig a legalulra kén�-
szerülnek. Eg�fajta szabadságot - még ha nem is fizikai
értelemben - tudunk átadni számukra.” - válaszol dr. Hab-
lat� a kérdésemre, hog� vajon miért éppen a megosztó és
harsán� bohócok váltak a mozgalom jelképeivé.
N�itottság, szakmai alázat, maximális elkötelezett-
ség és a jó üg�ért való kiállás jellemzi a leginkább a bo-
hócdoktorok mentalitását. És mégis hog�an lehet ezt a
nem mindennapi hivatást összeeg�eztetni a civil élettel?
Hablat� doktor szerint a válasz nag�on eg�szerű: „Iga-
zából ez az egész többet ad nekünk, mint a g�erekeknek.
Nag�on sokat jelent, ha az ember tud segíteni, vag� jól
érzi magát a közönsége. Ha úg� érezhetjük, hog� jól vé-
gezzük a dolgunkat, akkor az feltölt. Azt pedig, hog� ez
humini
fotó Sós Eszter
eg� kórház, pillanatok alatt elfelejtjük. A legjobb mégis
az ebben az egészben, amikor az ember hulla fáradtan,
mérgesen bemeg� eg� kórterembe, és amikor kijön, csak
arra tud gondolni, hog� hol az én problémám ehhez ké-
pest? Amikor eg� an�uka éveken keresztül a kómában
fekvő g�ermeke mellett ül, és mindenről lemond, akkor
tén�leg nem érezni többé a saját problémánk súl�át. Ami-
óta ezt csináljuk, a csapat nag� részében átértékelődött
rengeteg félelem, szorongás az élettől. Nekünk nincsen
igazán problémánk, mert azoknak, akik egészségesek,
nincs mit feláldozniuk...”
Távolodva a klinikától mél�ségesen átérezzük e mon-
dat súl�át és reméljük, hog� eg�re több kórház ismeri fel
a nevetés g�óg�ító erejét és a bohócdoktorok eg�edül-
álló szerepét. ■
Az első kórházi „Bohócterápia részleget” Michael
Christensen, eg� New York-i bohóc hozta létre 1986-
ban. Európa legtöbb országában, íg� Ausztriában,
Franciaországban, Hollandiában, Span�olországban,
Németországban, Svédországban is működnek ha-
sonló alapítván�ok. A mag�arországi Piros Orr Ala-
pítván�t 1996-ban alapította az osztrák Rote Nasen
Clowndoctors szervezet, jelenleg hat budapesti és
nég� vidéki kórházba jutnak el a bohócdoktorok.
2010. június | www.humanamagazin.eu | 21
 civil

Angyalok,
akik köztünk járnak
és segítenek
szerző Gábriel Edit
Vajon miért vállal valaki önkéntes munkát, ha kevéske szabadidejét más-
hogy is eltölthetné? Talán azért, mert sokunkban él a vágy, hogy jobbá Ez a munka – ha lehet eg�általán
tegyük ezt a világot, hogy azt érezhessük tettünk valami jót és mind- munkának nevezni – rengeteg fájda-
ezt önzetlenül. Nekünk embereknek segítségre van szükségünk, még ha lommal járhat eg�ütt az önkéntesek
ezt oly sokszor nehéz is beismerni. Elég egy kedves szó, egy mosoly, vagy számára is, hiszen óhatatlan, hog� ne
csak egy pohár víz. lássák a szenvedést, ne szembesül-

A
Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapít-
ván� (KÖSSZ Alapítván�) segítségével be-
pillantást n�erhetünk az önkéntesek életébe.
Az alapítván� 1998-ban kezdte meg a mun-
kát a Szent Margit kórházban, azóta már n�olc kórház-
ban, a Vakok Intézetében és több idősek otthonában is
tevéken�kednek. Január óta a Budapesti Önkéntes Cent-
rumban is megtalálhatóak, és szerveznek úg�nevezett
Dupla foglalkozásokat, ahol középiskolás g�erekek fog-
lalkozhatnak beteg g�erekekkel felüg�elők jelenlétében.
„Sárga ang�alaik” segítik a kórházakban a nővérek mun-
káját az ételosztásban, a tisztába tételben vag� a bete-
gek kísérésben. Mégis a legfontosabb, amiben segítenek,
hog� ők nem sietnek, ráérnek meghallgatni és beszél-
getni. A segítők kitartással, végtelen türelemmel és oda-
adással végzik a sokszor embert próbáló feladatokat. Az
önkéntesek heti eg�-két alkalommal minimum két órá-
ban munka vag� iskola mellett szabadidejüket áldozzák
mások megsegítésére.
Az alapítván�nál jelenleg 500 fő dolgozik önkéntes-
ként, azonban segítőnek nem mindenki alkalmas. Az
alapítván� felelőssége, hog� csak a valóban alkalmas je-
lölteket válassza ki. A kórházi munka elkötelezettséget
és rátermettséget kíván. Az önkéntesek először eg� há-
rom alkalmas felkészítésen vesznek részt, mel�nek végén
írásbeli vizsgával bizon�ítják az ott elhangzottak elsajátí-
tását. A vizsga után g�akorlati képzésben is részesülnek
és amenn�iben itt is sikerrel teljesítenek, megkezdhetik a
kórházi feladatok ellátását. A kórházi dolgozók és a „sárga
ang�alok” között a viszon� harmonikus, hiszen ők sokszor
a nővérek munkáját könn�ítik meg és a betegek hangu-
latán is sokat javít, ha van, aki meghallgatja őket. A ked-
ves szó, az odafig�elés, a nevetés nag�on sokszor segít a
g�óg�ulásban a kórház steril falai között.
jenek az emberi mulandósággal. Az
alapítván�nál van lehetőség, hog� az
„eseteket” megbeszéljék eg�más közt, ezzel eg�mást is
segítik a nehéz élmén�ek feldolgozásában. A „sárga an-
g�alok” tudják, értik és átélik az önzetlen segítség min-
den örömét és fájdalmát.
Az önkéntes munka közben átélt legőszintébb pillana-
tát mesélte el három ang�al:
„Eg� idős néninek segítettem kimenni a mosdóba.
Előtte is beszélgettünk, szó esett a családjáról, unokái-
ról, a férjéről, a munkájáról. A kórterembe visszafe-
lé elmesélte, menn�i betegsége volt már, szerencsére,
mindig megg�óg�ult, és bízik abban, most is íg� lesz.
Szembefordult velem, megfogta mind a két kezem, a
szemembe nézett, és azt mondta: „Kedveském, meg-
tapasztalta már az élete során, hog� nincs eg�edül a
bajban? Mert Isten velünk van, és segít.” Ekkor mind-
kettőnket megérintett valami. Eg� érzés, amit nem
tudtunk szavakba önteni. Csak mosol�ogtunk, könn�be
lábadt szemmel, eg�más kezét fogva, a kórház fol�osó-
ján, eltelve a bizon�sággal, igen, mi tudjuk, mert megta-
pasztaltuk, van eg� Feljebbvaló Önkéntes Segítő… Nem
meséltem el, hog� mil�en beteg voltam, de nem is kel-
lett. Elég volt ann�i, hog� igen, már én is átéltem ezt az
érzést. Nag�on meghitt, és számomra emlékezetes pil-
lanat volt ez, amire szívesen gondolok vissza. Eg�más-
nak segítettünk eg� röpke pillanatban, csak azzal, hog�
a másik tudomására hoztuk: hiszünk…”
„A Margit Kórházban eg� karácson�i ünnepségen aján-
dékokat osztottunk a betegeknek. Eg� nag�on rossz ál-
lapotban levő néninek vittem oda a csomagocskát, és
amikor a szép kék szemeivel hálásan rám nézett, önkén-
telenül megpusziltam az arcát. Aztán ő is megpuszilta az
en�émet. Nem hangzott el szinte semmi szó, de ez volt a
legőszintébb, legmeghittebb pillanatom.”

22 | humana 07
 civil

„A legszebb, legőszintébb dolog, ami történt velem
önkéntes munkám során, még a Sürgősségi Osztál�on
esett meg. Másodszor vag� harmadszor lehettem csak
szolgálni, mikor behoztak eg� nénit, ágg�al tolta be a be-
teghordó, és engem kért meg, hog� kísérjem a nénit a
vizsgálatra, míg ő visszajön érte. Nag�on izgultam, ann�i-
ra szerettem volna a nénit biztosítani arról, hog� vig�á-
zok rá, törődök vele, beszéltem hozzá, itattam, fogtam a
kezét, mikor az orvos vizsgálta, segítettem a mozgatás-
ban. A néni nem mondott semmit, eg� szót sem szólt vé-
gig, nem reagált semmil�en formában, abban sem voltam
biztos, hog� hallja vag� érti-e, amit mondok. Körülbelül
két óra telt íg� el, átesett a vizsgálaton, visszajött érte
a mentős. Megköszönte, hog� segítettem őt a munkájá-
ban, és el akarta, tolni a nénit. Abban a pillanatban a néni
megfogta a kezem, magához húzott, megölelt, és megpu-
szilt. Ann�ira váratlan, megható, és felemelő volt, ol�an,
mint eg� beavatás. Akkor értettem meg, hog� amit két
órán keresztül minden idegszálammal, az összes szere-
tetemmel szerettem volna elérni, megtenni, az sikerült,
és hog� ez mil�en semmi mással össze nem hasonlítha-
tó érzés, és hog� itt a hel�em. Sok szép élmén�t kaptam
a betegektől – csak remélni tudom, hog� legalább töre-
dékét meg is érdemeltem, – de mivel ez volt az első, és
eg�ik legszebb, soha nem fogom elfelejteni.”
A mai virtuálisan beszőtt világunkban minden eg�es
emberi érintés és szó kincset ér. Az önkéntesek munkája
azért fontos, mert ol�an emberekhez jutnak el, akiknek
nag� szükségük van minderre. Színt és mosol�t varázsol-
nak a kórházak falai közé. ■

Az életadás rítusai
szerző Szabó Gabriella
Laikuskent írni az otthonszülésről nem egyszerű. Ihletmerítésként
meghallgattam hát Palya B ea Szülésdalát és újraolvastam Frede-
rick Leboyertől A gyöngéd születés című könyvet. A könyvben lévő
képek láttán elgondolkodtam azon, hogy vajon miért kellett hosz-
szú éveknek eltelni ahhoz, hogy figyelembe vegyék a szülés során
a gyermekek fizikai állapota mellett az érzelmi hatásokat is?
találta a fájdalomcsillapítás eszközét, és ez-
zel megkönn�ítette a számunkra a szülést.
Az utóbbi pár évtizedben azonban kutatások
bizon�ították, hog� erősödik az érzelmi kö-
telék az an�a és a g�ermek között, ha eg�ütt

A
szülés-születés misztikája szorosan hozzákap-
csolódik minden nép teremtéstörténetéhez.
Mint ahog�an a finn mondában is Luonnotar
akkor hozza világra g�ermekét, amikor már
a világ készen áll a fogadására, legtöbbször eg� család
életében is elérkezik a pillanat, amikor készen állnak g�er-
mekük érkezésére, legalábbis ideális esetben.
Az álmoskön�vekben a szülés fogalmához a krízis, fáj-
dalmak és valami új létrehozása tartozik, nem véletlenül.
A zsidó-keresztén� kultúrkörben a Paradicsomból való ki-
űzetés során pecsételődött meg a nők sorsa. Isten bün-
tetésként rótta ki ránk a nehéz szülést és a férfiak utáni
örökös vág�akozást. „Az asszon�nak monda: Felette igen
megsokasítom a viselősséged fájdalmait, fájdalommal
szülsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig
uralkodik rajtad.” (1Móz 3,16) Ebben a tudatban éltünk itt
Európában évszázadokon keresztül, elviselve, hog� fájda-
lommal szüljük meg g�ermekeinket, míg valaki fel nem
küzdik végig a szülés fol�amatát.
Eg�es tanulmán�ok szerint rendkívül meghatározóak a
legelső percek, órák, napok és hetek az újszülött életében.
Ha ekkor elszakítják az an�ától, az később jelentkező kötő-
dési problémákhoz vezethet. Ezért indult eg� kezdemén�e-
zés a világ fejlettebb részén, hog� a kórházban született
babákat odaadják az an�juknak. Majd éveknek kellett el-
telnie, hog� g�akorlattá váljon az úg�nevezett rooming-in,
amikor az an�ákkal vannak a g�ermekeik, és csak akkor
viszik el tőlük, amikor ők ezt kifejezetten kérik, ha például
aludni szeretnének. Ma már Mag�arországon is a legtöbb
kórház biztosítja ezt a szolgáltatást, mint ahog�an az apás
szülések is rendszeressé váltak. 1997 óta az otthonszülés
alkotmán�os jogunk, azonban ezzel élni még mindig fele-
lőtlenség a legtöbb szülész szemében. Az otthonszülés
nem csak azt jelentheti, hog� a saját otthonunkban hoz-
zuk világra g�ermekünket, hanem azt is, hog� eg� általunk
kiválasztott szülőházban szülésznők és dúlák közremű-
ködésével vag� kíséretével szüljünk. Ha belegondolunk ▶▶

2010. június | www.humanamagazin.eu | 23

 szubjektív

abba, hog� évezredeken keresztül a nők eg�edül, szakava- mai, modern kórházak korában teljesen minimális a cse-
tott segítség hián�ában, akár az út szélén is megszülték a csemő- és an�ahalálozás. Bár Mag�arországon ez a szám
g�ermekeiket, megkérdőjeleződik a kórházak steril szülé- 2009-ben még mindig meghaladta az EU-s átlagot.
szeti osztál�ának szükségessége. A természetes szüléshez Tekintsünk körbe a világban, mil�en rítusok és hag�o-
azonban az is hozzátartozott, hog� elfogadták, ha valame- mán�ok övezik a szülést és a kismamákat! Guatemalában
l�ik csecsemő meghalt. Azt is az élet részének tekintet- rögtön a szülés után forró csokoládét és édes ken�eret
ték, és Isten akarataként ig�ekeztek felfogni. Manapság esznek a nők, és huszonnég� órán keresztül nem kelhet-
viszont van lehetőség arra, hog� nek ki az ág�ból. Fol�adékként
megmentsék a g�ermekek és az csak kamillateát, forró csokit és
an�ák életét is. Íg� tehát a válasz Palya Bea: Szülésdal vizet vehetnek magukhoz ebben
sokkal összetettebb, mint ahog� az időszakban.
azt elsőre gondolnánk. Vannak Elhatároztam magamat, Nigéria muszlimok- lakta te-
esetek, amikor a csecsemő és az Megnövesztem a hasamat, rületein, tiszteletben tartva azt a
an�a élete is veszél�be kerül, ha Baba lesz benne, kicsi gyermek, hag�omán�t, miszerint a nők nemi
nincs a közelben megfelelő segít- Hej az utcán szépen néznek. szervéhez eg�edül a férjük érhet,
ség. Húsz perces távolságban kell, a bába g�óg�teákkal próbálja en�-
hog� leg�en a szülőotthonok köze- Egyszer Vica mondta okosan, híteni a fájdalmakat, és imádsá-
lében a kórház, de sokszor ez is túl A gyermek a nőnek a fejében fogan, gokat mond azért, hog� a szülés
soknak bizon�ul – ha a csecsemő- Rágondol csak és már meglesz, g�orsan és rendben menjen. Me-
nél oxigénhián�os állapot lép fel, Nem számít, hogy az ura mit tesz. xikóban a várandós kismamáknak
akkor pár perc is végzetes lehet. tilos bármil�en, a halállal kapcso-
Megkérdeztem a doktor urat,
Ez előadódhat úg�, hog� a köldök- latos tevéken�séget végezni, te-
Ha elhatározom magamat,
zsinór a g�ermek n�akára csava- hát temetésre menni, temetőbe
Mit kell tenni? Hogy kell szülni?
rodik, vag� úg�, hog� a baba a látogatni. A szülés pillanatában a
Hogy kell a szülőszékbe ülni?
szülőcsatornába szorul. A kórhá- bábák g�akran a nők lába közé he-
zi intézkedések g�akran túlzásnak l�ezkednek, hog� ezáltal előzzék
Nem székben, hanem ágyban szü-
tűnnek, de vannak esetek, amikor meg – a hiedelmeik szerint – azt,
lünk,
csak il�en módon lehet megelőz- hog� túl sok hő távozzon a szer-
A gyors lefolyásér’ mi jó sokat te-
ni a tragédiát. A gátmetszés, ami vezetből. Ehhez kapcsolódik az
szünk,
szintén a sokat kritizált, barbárnak is, hog� az áldott állapotban lévő
És azért is, hogy ne fájjon,
tartott módszerek közé tartozik, nőknek nem szabad sem túl for-
S jól átvágjuk, azt ami gátol.
szülészek szerint g�akran segít- ró, sem túl hideg fürdőt venniük,
séget jelenthet a nőknek abban, mert ezáltal károsan befol�ásol-
(…)
hog� később ne leg�enek problé- ják a szülés kimenetelét és a kis-
máik a megereszkedett húg�hó- baba egészségét is. Japánban a
l�aggal, a méhvel, vag� esetleg a terhesség alatt a nők kalcium-be-
szétszakadt végbéln�ílással. Vannak alternatív módsze- vitelét növelik jelentősen, valamint az ötödik hónaptól eg�
rek arra, hog� a gát kellően tág leg�en, és átférjen rajta speciális övet viselnek, amit az ún. Kut�a-napon tesznek
a baba, és ezeket alkalmazzák is a szülőházakban és ott- fel, íg� remélvén elősegíteni a könn�ű szülést, és hog� sok
honokban. Évekig tilos volt a vízben vajúdás, ami sok an�a utódjuk leg�en, mint a kut�áknak. Peruban, ha nem jön ki
számára a kevésbé fájdalmas szülést jelentette volna. A magától a méhlepén�, akkor sót tesznek a szülő nők n�elvé-
kórházak kezdetben a fertőzésveszél�re hivatkozva nem re. Angolában az újszülöttet eg� hétig nem viszik ki a ház-
adtak erre engedél�t. Manapság itthon a kórházakban ból, mert a töréken� életét rossz hatások (értsd: szellemek)
még mindig nem lehet vízben szülni, holott sokan állítják, érhetik a korai időszakban. Ezzel szemben Malajziában a
hog� a fertőzésveszél� igen kicsi, viszont sokkal kevésbé g�ermeküknek életet adó nőket tekintik tisztátalannak,
fájdalmas és csökkenti a stresszt is. íg� ők sem hag�hatják el a házat és nem vehetnek részt a
Az elmúlt százötven évben rengeteget fejlődtek a kór- házimunkában. Ghánában a nők szülés után keresztbe tett
házi körülmén�ek, köszönhetően Semmelweis Ignácnak is, lábbal ülnek, hog� megakadál�ozzák, hog� túl sok levegő
aki az „an�ák megmentőjeként” rájött arra, hog� az úg�ne- jusson a testbe, ami erős vérzést vag� tartós has-meg-
vezett g�ermekág�i lázat, amel�ben szülő nők ezrei vesz- nag�obbodást okozhat. Az inuitoknál minden újszülöttet
tették életüket, eg�szerű kézmosással meg lehet előzni. A kézfogással köszöntenek, a várandós mama pedig nem

24 | humana 07
 szubjektív

viselhet sem g�űrűt, sem hajgumit, nehog� a köldökzsi-

nór rátekeredjék a baba n�akára. Az Eg�esült Államok-
ban g�akran a férj trikóját teszik a szülő nő vállára és a
sapkáját a fejébe, hog� ezáltal a férfienergiája is segítsa a
nőt. Valamint eg�es hel�eken kiküldik a házból a macská-
kat, hog� a g�erek megérje az első életévét. Ugandában
a terhes nők nem ihatnak állva, nehog� a g�ermekük kan-
csal leg�en. Bolíviában a várandós nők nem köthetnek
semmit, nehog� a köldökzsinór problémát okozzon. India
eg�es részein, ha eg� nőnél nem indult meg a szülés, az
an�ós nag�lábujjával áztatott vízből kellett innia eg� po-
hárral. Mag�arországon a nehéz szülést a „gonosz” hatá-
sának tulajdonították, íg� a cél az volt, hog� megtévesszék
azt. Sok hel�en szüléskor gondosan bezárták az ajtót-ab-
lakot, s noha később más mag�arázatokat is fűztek hozzá,
tiltották, hog� az asszon� kiabáljon, jajgasson szülés köz-
ben. Bács meg�ében a múlt században a férje csizmáját
húzták a szülőnő lábára, s általánosan ismert volt, hog�
a szülőág�ba a férj eg� ruhadarabját kell tenni. Mindez az
ártó hatalmak megtévesztését célozta. Múlt századi ada-
tok szerint tanácsos volt fokhag�mát, tömjént, imádsá-
goskön�vet tenni a szülőág�ba, kést, villát szúrni a földbe
az ág� alatt. Az asszon�t meglocsolták szenteltvízzel, volt
ahol az olvasót is a n�akába akasztották. Ide kapcsolódik a
főleg Erdél�ből ismert szokás, hog� nehéz szüléskor a férj-
jel meghúzatták a harangot. Már a férfi puszta jelenlétének
legtöbbször pozitív eredmén�t tulajdonítottak. Esetenként
a személ�t valamel� ruhadarabja is hel�ettesíthette, pél-
dául férje gat�ájára állították rá a nehezen vajúdót. Úg�
vélték, csökken az asszon� fájdalma, ha közben üti a férjét.
(Mag�ar Néprajz VII., Folklór 3., 1990) Amikor elérkezett a
szülés ideje, elszaladt valaki a bábaasszon�ért, aki átvet-
te az irán�ítást a háznál. Legtöbbször a terhes nő an�ja,
an�ósa is segédkezett. A szülő nők addig sétálgathattak a
szobában, amíg jólesett nekik, és végül, legtöbbször ülő po-
zícióban, világra hozták a g�ermeküket. De többféle adat
megmaradt a szülés testhel�zeteire; ülve, állva, guggolva
és később fekve szültek a parasztasszon�ok. G�akran gő-
zölték és füstölték őket alulról, hog� minél könn�ebben
kijöjjön a g�erek. A szülést elősegítette még a masszíro-
zás, méhszájkenés, tágítás, zöt�kölés, meleg vizes boro-
gatás is. Lén�egesnek tartották azt is, hog� a lepén� minél
előbb eltávozzon a szülő nő testéből, ennek elérése érde-
kében üvegbe fúvattak vele. Somog�ban még az 1900-as
évek elején is szokás volt, hog� ha következő g�ereknek fiút
akartak, akkor az apa ásta el a lepén�t, ha pedig lán�t, ak-
kor a bábaasszon�. A köldökzsinórt pedig néha eltették és
a g�ermekkel akkor oldatták ki, amikor iskolába ment: ha
fel tudta oldani, akkor jó tanuló lesz, ha nem, akkor pedig Gustav Klimt: A remény I. (1903)
han�ag és lusta. (Verbél�i, 1999) ■

2010. június | www.humanamagazin.eu | 25

 szubjektív
A szülés tárgya
szerző Szabó Gabriella
Az utóbbi pár évben megnőtt
az igény a kórházakban is arra,
hogy ne a szokványos módon
szüljenek a nők, hanem legye-
nek vál asztási lehetőségeik,
milyen módon szeretnék világ-
ra hozni a gyermeküket. A Szent
Imre Kórház is egyike azon in-
tézményeknek, ahol az alter-
natív módszerek közül is lehet
választani.
Dr. Bálint Sándor, szülész-nő-
gyógyász szakorvost kérdeztem
arról, hogy ő hogyan került kap-
csolatba az alternatív szülési
technikákkal.
A klasszikus szülészetet tanultam,
ezen nőttem fel. Ol�an mestereim
voltak, szerencsére, akik a hippok-
ratészi elvet vallották: ép testben,
ép lélek. Azaz a test és lélek eg�-
ségéről már fiatal orvosként sokat
tapasztaltam. A női lélek csodála-
tossága, az an�aság, a születés –
ennek ellenére – főleg biológiai
fol�amatként jelent meg a szülé-
szeti osztál�okon. Éreztem, hog�
valami hián�zik a „rendszerből”…
1984-ben kezdtem hipnoterá-
piával foglalkozni. Pszichológiai
tanulmán�aim során került a ke-
zembe Frederick Lebo�er kön�ve
1985-ben. Katarzis volt a javából!
Ráirán�ította a fig�elmemet az új-
szülöttre, aki addig a „szülés tár-
g�a” volt…
Abban az időben nehézkes volt
a külföldre jutás, íg� kön�veket
kezdtem g�űjteni erről az új meg-
közelítésről: az eg�üttszülésről, az
an�a-g�ermek nag�on fontos első
perceiről, a vajúdás és a szülés
szabadságáról. Eg� kiválóan, de
hag�omán�os rendszerben műkö-
dő szülészeti osztál�on ezeket (pl:
26 | humana 07
vertikális szülés, vízben szülés stb.)
még elképzelni sem lehetett…
1990 karácson�án eg� bébi
masszázs tanfol�amon vettem
részt, ahol az előadó a kérdéseimre
örömmel válaszolt, és összekötött
a bécsi Nussdorf Születésházzal.
Az ott eltöltött hetek és látott
csodálatos szülések döntötték el
a sorsomat. Éjszakánként, üg�elet-
ben, nag� ellenszélben kezdtük el
néhán� szülésznővel az ott tanul-
tak lassú bevezetését. Időközben
az osztál� vezetése megváltozott,
és néhán� hónap múlva már mű-
ködött az első mag�arországi al-
ternatív szülőszoba. Az IKEA szoba
színösszeállítása tisztelgés a nuss-
dorfi tanítóim előtt.
Jelenleg a Szent Imre Kórházban
milyen lehetőségek vannak az al-
ternatív szülésre?
A szülésre felkészítésen belül elő-
adások, torna, csoportos pszicho-
lógiai foglalkozás, a szülésznők
és csecsemős nővérek csoport-
jai, vertikális vajúdás és szülés,
a g�óg�szerek lehetőség szerinti
kerülése, aromaterápia, homeopá-
tia, gátvédelmes szülések az elő-
ször szülőknél is, vízben szülés, az
an�a és g�ermek azonnali talál-
kozása, rooming-in, igén� szerin-
ti szoptatás.
Mennyire nőtt az igény az utóbbi
években ezek iránt?
Az IKEA szobában több ezer asz-
szon� szült az elmúlt tizenöt év-
ben, de az ott lezajlott szülések
száma változatlan: 10-12%. Töb-
ben kérdezték, miért?
Az alternatív szülészet elfoga-
dása pszichológiai ismereteket,
az empátiás készség erőteljesebb
alkalmazását és több türelmet
igén�el. Az orvosok hihetetlenül
túlterheltek: vizitek, műtétek, zá-
rójelentések, üg�eleti szolgálat,
magánrendelés és a magánszülé-
sek miatti állandó készenlét sok-
szor felőrli az erejüket. Érthető,
hog� sokan úg� gondolják, a régi,
jól bevált orvoscentrikus modell-
hez kevesebb energia szükséges.
Megkövetem a kollégáimat,
hiszen 40 évig hasonló rendszer-
ben dolgoztam én is. A ún. termé-
szetes szüléshez nem szükséges
az orvos jelenléte, a Lajtán-túl a
szülésznők kísérik ezeket a szülé-
seket, nem csak a magánkliniká-
kon, a születésházakban, hanem a
kórházakban is. Mag�arországon
a Szakmai Kollégium nem fogad-
ja el a low risk terhesség, azaz az
alacson� kockázatú, természetes
szülésre alkalmas várandósság
kategóriáját, hivatkozva a szülés
veszél�es voltára. Jogi korlátok
is vannak, ug�anis a hazánkban
a szülések kapcsán mindenért az
orvost terheli a felelősség. Nem
véletlen, hog� civilek, az egész-
ségüg�től független szülésznők
és néhán� orvos másképp látják
a dolgokat.
A 2007-es egészségüg�i át-
szervezés kissé megbol�gatta a
mi intézetünket is. Az elmúlt évek
során az új kolléganők és kollégák,
megtapasztalva a nálunk kialakult
g�akorlatot örvendetesen vesznek
át ebből a pácienseik és az ő szá-
mukra is elfogadható elemeket.
Lát-e valamilyen lehetőséget
arra, hogy Magyarországon is el-
fogadottá és általánossá váljon
az otthonszülés a jövőben?
Igen, tizenöt-húsz év múlva.

Drog. Stop?
szerző Dorosz Dávid
Drogliberalizáció. Összetett szó, összetett probléma. Sőt sokkal több
annál: e téma mellett szinte senki nem tud indulatok, heves érzelmek
nélkül elmenni. Nem hiába kerüli a nagy politika, nem hiába nem folyik
róla társadalmi vita, nota bene párbeszéd.
A
z emberi civilizáció kezdete óta léteznek kü-
lönböző bódítószerek. Az emberek eg� bizo-
n�os része ezekkel mindig élt és élni is fog.
Ez tén�, ezzel vitatkozni több mint csacsiság.
Úg� gondolom a drogkérdés eredmén�es megvitatásának,
megoldásának előfeltétele, hog� ezt belássuk. Ezzel ter-
mészetesen nem állítottuk, hog� ez jó, vag� esetlegesen
támogatható, eg�szerűen csak ann�it mondtunk, hog� íg�
van, akár tetszik akár nem. Abban viszont már mindenképp
különbséget kell tenni, hog� valaki eg�szerű használóként,
fog�asztóként vag� pedig profithajhász, másokat is füg-
gőségben tartó kereskedőként tűnik fel a drogok kavargó,
színes világában. Szerencsére ezt a distinkciót a legtöbb
fejlett n�ugati ország törvén�ei megteszik, akárcsak Ma-
g�arországéi. Ezekben az országokban kisebb-nag�obb
mértékben a rehabilitáció, a függőségek megszüntetése,
a terápia áll a használókkal való bánás és az intézkedések
középpontjában. Ez a hel�es, támogatandó irán�.
Ezzel szemben vannak országok, ahol a mai napig bru-
tálisan, g�akran arán�talanul súl�osan büntetve üldöznek
bárkit, aki a drogokkal kapcsolatba kerül; gondoljunk csak
a Közel-Kelet számos országára. Nem ritka akár a ha-
lálbüntetés sem. Teljesen paradox a hel�zet főleg azért,
mert más égtájakon kábítószernek számító szereket épp
ezekben az országokban lehet teljesen szabadon, szinte
minden utcasarkon elfüstölni. Úg� látszik áll a mondás:
szubjektív
az én drogom jó drog, a te drogod
rossz drog.
Hazánkban is nag� ellentmon-
dások, heves érzelmek viharában
vetődhet fel bármil�en „mesterséges menn�ország” le-
galizálása. Sokan a családokat, a társadalom erkölcseit,
biztonságát féltik a füves cigiktől. Ann�ira félnek, hog�
akár 16-17 éves g�erekeket is képesek lennének rablán-
con elvezetni eg� hétvégi buli miatt. Teszik mindezt úg�,
hog� magas erkölcsi értékrendjüket nem zavarja az, hog�
családok tízezreit teszi tönkre az alkohol: megvert felesé-
gek, g�erekek, összetört kocsik, elvesztett munkahel�ek,
barátságok, saját méltóságunk elvesztése. Nem, ez nem
számít. Miért is számítana? Félreértés ne essék, nem tá-
mogatom az alkoholtilalom bevezetését. Az 1920-as évek
Amerikája bebizon�ította, hog� eg� il�en idióta, bigott
szabál�ozás mit von maga után: megnöveli, és addig nem
látott mértékben megerősíti a szervezett bűnözést. Ak-
kor maffiózó kiskirál�ok lepték el az amerikai városokat.
Ezzel szemben a teljes drogliberalizáció sem járható út:
vannak és lesznek ol�an szerek, amel�ektől minden áron
ig�ekeznünk kell megvédenünk magunkat. De amenn�i-
ben nem sikerül, nem a pofon a megfelelő válasz, hanem
a g�óg�ítás, a rehabilitáció. Annak kell lennie a célnak,
hog� ezek az emberek újra teljes értékű tagjai leg�enek
a társadalomnak. Ez pedig a börtönből nehéz…
Nehéz kérdés, nehéz válaszokkal, dilemmákkal. Úg�
érzem hazánkban még nem találtuk meg az ideális vála-
szokat, arán�okat ebben a nag�on fontos társadalmi kér-
désben. De ami késik, nem múlik… ■
2010. június | www.humanamagazin.eu | 27
 szubjektív
A szépség
foglyai
a plasztikai sebészet diadalútja
szerző Köhler Krisztina
A
második évezredben minden eddiginél na-
g�obb szerepet kap a művi tökéletesség, vag�
legalábbis megközelítésének vág�a. Elég csak
a plakátokat, magazinokat, és azok hirdeté-
seit fig�elnünk, vag� a televízióból, filmekből megismert
sztárokat csodálnunk, akik mindig jól néznek ki – legalább-
is ezt próbálják nekünk sugallni. Mindemellett a dömping-
számban sugárzott kórházsorozatok ol�an közel hozták a
nézőkhöz a legkülönbözőbb orvosi beavatkozásokat, hog�
azok már teljesen a mindennapok részévé váltak. De va-
lóban elég lenne enn�i lökés az embereknek, hog� „kön�-
n�edén” kés alá feküdjenek, vag� jobban a felszín alá kell
ásnunk, hog� megkaphassuk a válaszokat? A következő
interjúban dr. Kelemen Ottó, plasztikai sebész segít rávi-
lágítani a hazai szépészeti műtétek valóságára.
Milyen korosztály veszi igénybe a plasztikai beavatko-
zásokat és milyen nemi arányokról beszélhetünk kö-
reikben?
A nemek közti arán�ok lassú átalakulásának vag�unk a
szemtanúi, ug�anis eg�re több a férfi páciens. A férfiak
arán�a fokozatosan nő, a saját tapasztalataim alapján hu-
szonöt-harminc százalék már a férfiak arán�a az összes pá-
ciens között. Ez régebben - úg� tíz évvel ezelőtt - minteg�
tíz százalékkal alacson�abb volt. Azt tapasztalom, hog� a
férfi páciensek kicsit zárkózottabbak, nehezebben n�ílnak
meg, még inkább igén�lik az intimitást, a diszkréciót, és
eg� kicsit szemérmesebbek is. Ha a korosztál�okat néz-
zük, azt tapasztalhatjuk, hog� már a tinédzserek is sze-
retnének plasztikai műtéteket! Nag�on korai a nemi érés,
és különösen a kamaszlán�ok hangsúl�ozzák erőteljesen
nemi identitásukat. Ehhez hozzátartozik a másik nemnek
való megfelelési vág�, ami az esetleges alkati hián�osságok
korrekcióját hordozza magában. Nag�on kivételes esetben
operálunk 18 év alatti pácienst, és csak eg�-két műtétnek
van ol�an javallata, mel� „megengedi” azt: lán�oknál az orr
és ritkán a súl�os emlő asszimetria, fiúknál és lán�oknál az
elálló fül jelenti a szakmailag indokolt kivételt. Viszont ez a
18 éves korhatár szerintem nem jelenti azt, hog� ha valaki
be is tölti azt, akkor már önállóan dönthet, és a kérésére
bármil�en műtétet elvégzünk. A páciensek személ�isége
28 | humana 07
sok esetben még nem teszi őket alkalmassá arra, hog� eg�
esztétikai műtétet felelősséggel elvégezzünk. Még a 20
éves korosztál�t más is motiválhatja, és különféle szemé-
l�iségzavarok is fennállhatnak. Nag�on fontos, hog� ezeket
a pácienseket kiszűrjük, pontosan meghatározott szakmai
szabál�ok alapján. Nem ritkán be kell vonnunk más szak-
mák képviselőit is (pszichológust vag� pszichiátert) a mű-
tét előtti konzultációba, és családi körn�ezettanulmán�ra
is szükség lehet. Csak íg� lehet felelősségteljes döntést
hozni a műtét elvégezhetőségéről.
A páciensek jelentős része a fiatal felnőttek közül ke-
rül ki. Nag�számú páciens jelentkezik a fiatal középkorú
hölg�ek közül, akik a szülés és a szoptatás után ismét ön-
maguk megjelenésére tudnak fig�elni, és szeretnék a ter-
hesség utáni nem kívánatos változások korrekcióját.
Az életkor előre haladása, azaz az öregedés okozta
változások műtétei ma reneszánszukat élik, közülük is
eg�re népszerűbbek az úg�nevezett anti-aging kezelések.
Azt látom, hog� már a harmincas éveik elején járó höl-
g�ek első, apró, szemkörüli ráncocskái már plasztikai se-
bészhez viszik őket. Ezeknek a fiatalító beavatkozásoknak
a felső határa igazából nem is húzható meg, mert 60-70
év feletti páciensek is felkeresnek a legkülönbözőbb kéré-
sekkel. Ezek a fiatalító műtétek és kezelések elsősorban
az arc-, a n�ak-, a dekoltázs- és a kezek területeire össz-
pontosulnak, tehát azokra a testrészekre, mel�ek állan-
dóan szem előtt vannak.
Vannak ol�an páciensek, akik divatos dolgokat kérnek,
mert úg� gondolják, hog� ez fontos a trendi megjelené-
sükhöz (pld.: ajaknag�obbítás, mert eg� hírességhez akar
hasonlítani). Én ezeket a kéréseket nem teljesítem, mert
ezek az én értékrendszerembe nem férnek bele.
Beszélhetünk a műtétek kapcsán trendbeli változá-
sokról?
Az alapvető tendencia az, hog� minél kevesebb heggel, mi-
nél kevésbé megterhelő módon, g�orsan g�óg�uló és eg�-
szerű érzéstelenítést igén�lő módszerekkel fiatalodjanak
meg a páciensek. Csak az elmúlt nég�-öt évre visszatekint-
ve óriási a fejlődés a szakmában ezen a téren. A beadható
töltőan�agok felhasználása évről-évre megtöbbszöröződik

szerte a világon. Ezek ráncfeltöltő és bőrmegújító (mezote-
rápiás), és ránctalanító (Botox) és eg�éb, más kezelések.
A hag�omán�os műtéti hegekkel és metszésekkel járó
arc-és n�akplasztikai módszerek fokozatosan háttérbe
szorultak. Előtérbe kerülnek a minimál invazív és az endo-
szkóppal asszisztált arc- és n�akplasztikák. A változások
másik területe az orvos technológiát érinti. Alakformá-
lásra, fiatalításra, narancsbőr (cellulit) kezelésre alkalmas
modern eszközöket fejlesztettek ki. Gondolok itt az ult-
rahangos, a lézeres, a rádiófrekvenciás, a villanófén�es
és a bőrcsiszolásos technikákra, stb. A mai korra jellem-
ző még az úg�nevezett „lunch-time-treatment”, amel�
mag�arul eg� akár ebédidőben is elvégezhető, max. 30
percig tartó fiatalító kezelést jelent. Van ahol kéthetente
vag� akár hetente is végeznek Botox kezeléseket, általá-
ban kozmetikai vag� szépségszalonokban. Ez a szemlélet
főleg az elüzletiesedett országokra jellemző, és vélemé-
n�em szerint nem követendő, mert sok szakmai szabál�t
fig�elmen kívül hag�.
Mennyire fontos a páciensek lelkiállapotának fel-
mérése?
A saját praxisomban időt és energiát nem sajnálva fordí-
tok fig�elmet a páciensekre. Eg�-eg� nag�obb esztétikai
műtét előtti konzultáció eg�-eg� órát, és adott esetben
többszöri alkalmat is igén�be vehet. A páciens nem eg�
munkadarab, aki bejön a rendelőbe, hog� elvégezzünk raj-
ta eg� beavatkozást. Tudatosan fel kell tárni a motivációit,
meg kell ismerni a személ�iségét. Ez nag�on időigén�es
fol�amat, ráadásul ol�an körn�ezetre van szükség, mel�
meleg és barátságos miliőt ad, ahol intim, diszkrét kö-
rülmén�ek vannak. Oda kell fig�elni arra, hog� a páciens
érezze, csak ő van ott és csak rá fig�elünk. Minden kérdé-
sére válaszolni kell, de meg kell kérni őt is, hog� válaszol-
jon őszintén a kérdésekre. Az esetek döntő többségében
jellegzetes testi-lelki állapotok állnak fenn. Ezt tapaszta-
lom az esetek n�olcvan-kilencven százalékában.
De vannak problematikusabb páciensek is (minteg� 5-
10%). Esetükben a motiváció feltárása a legfontosabb, to-
vábbá az életkörülmén�ek vizsgálata (család, párkapcsolat,
neveltetés, stb.). Mi motiválja őt? Eg� divatos dolgot szeret-
ne, vag� szeretne megfelelni valakinek, vag� úg� gondolja,
hog� a rossz párkapcsolatát ezzel hel�re tudja hozni? Ezek
közül eg�ik esetben sem megoldás eg� plasztikai műtét
elvégzése. Ug�an hozzátehet, és hozzá is tesz a páciens a
fellépéséhez és az önbizalmához a műtét, de önmagában
eg� esztétikai beavatkozástól az előbb említett problémák
megoldását elvárni nem lehet. G�akran találkozunk il�en
esettel, tehát il�enkor nag�on fontos a testi énképzavar fel-
térképezése. Előfordul, hog� nem is létező torzulást kép-
zelnek be maguknak, vag� irreális elvárással lépnek fel a
szubjektív
doktorral szemben! Előfordul, hog� eg� ol�an személ�iség
fejlődési zavar áll fenn, amikor a páciens a teljes saját tes-
ti énképét nem képes elfogadni. Nag�on időigén�es ezeket
az eseteket felderíteni. Ezek a páciensek sokszor depresz-
szív hangulatzavarban is szenvednek, emiatt zárkózottak,
nag�on nehezen n�ílnak meg, oldódnak fel. Ha a fiatal pá-
cienst a szülők vag� társuk elkíséri, akkor sok esetben a
hozzátartozók jelenléte a konzultáción fokozottabb gátolt-
ságot eredmén�ez. Nag�on fontos tehát a nég�szemközti
konzultáció, hog� a páciens meg tudjon n�ílni, elmondja a
különböző késztetéseit.
Nag�on g�akran találkozunk ol�an esettel, amikor
ezeknek a lelki zavaroknak és kóros állapotoknak az okai
a g�ermekkori személ�iségfejlődés zavarában, eltitkolt
lelki sérülésben g�ökereznek. Ezeket a pácienseket il�en
állapotban nem szabad műtétre vinni. Il�en esetekben,
ha hel�esen meg tudtuk ítélni a probléma súl�osságát,
pszichológus vag� pszichiáter segítségére van szük-
ség. A probléma az, hog� ezeknek a betegeknek nincs
il�en értelemben lelki-betegség tudata, és vannak köz-
tük ol�anok, akik a lelki g�óg�kezelést nem fogadják el.
A páciensek döntő többsége tájékozódik az interneten,
és olvasván azt az információt, miszerint az il�en súl�os
lelki zavarok esetén a szépészeti műtéteket a társada-
lombiztosítás támogatja, akkor erre alapozva kéri ezt a
finanszírozási lehetőséget.
Ez eg� „22-es csapdája” hel�zet, ug�anis az a páciens,
akinek ol�an súl�os depressziója van, hog� indokolt lenne
a TB támogatott műtét, nos, az a beteg nincsen operálha-
tó állapotban. Ug�anis őt előbb meg kell g�óg�ítani, és a
kezelését végző pszichiáternek kell majd vélemén�t mon-
dania az operálhatóságáról. G�akran alakulnak ki később
is ol�an élethel�zetek, amel�ek újra szituatív depressziót
okoznak. Tehát a beteg visszaesik, és kezdődik minden
elölről. Az il�en organikus lelki betegségben szenvedő
pácienseket nem ajánlott megoperálni!
Természetesen valamil�en fokú lelki zavart mindenki-
nek okoz eg� il�en, esztétikai panaszokkal járó állapot. En-
nek mértékét, mél�ségét és fokát meg kell határoznunk.
Amíg ez eg� en�he gátoltság, és a műtét elvégzésével
segítünk ezen, akkor ezek a páciensek valóban megváltoz-
nak, kivirulnak, önbizalommal teli lesz a fellépésük, jól fog-
nak kommunikálni és sikeresek lesznek. A műtét tehát nem
önmagában hozza meg a sikert, hanem a személ�iségben
létrejövő változás segíti a pácienst annak elérésében.
A jó plasztikai sebész eg�ben jó pszichológus is, és jó
pedagógiai érzékkel is rendelkeznie kell. A páciensnek
mindig éreznie kell, hog� fontos minden kérdése, min-
den panasza. ■
A többi kérdésért látogass a humanamagazin.eu-ra!
2010. június | www.humanamagazin.eu | 29
 kultúra
A tényszerű adatok
és az elfeledett harcos
találkozása
szerző Majsa Barbara
A
z 1981-ben felfedezett AIDS évről-évre sze-
di áldozatait, g�óg�mód azonban még mindig
nincs rá. A fertőzöttek száma a világ eg�es ré-
szein eltérő számadatokat mutat. Afrikában
a legsúl�osabb a hel�zet: a legtöbb beteget a Dél-afrikai
Köztársaságban regisztrálták, mégis a szubszaharai Af-
rikában a legrosszabb a hel�zet, ahol közel harmincmil-
lió embert veszél�eztet a kór. A legnag�obb problémát a
g�óg�szerhián� okozza, mivel a kontinensre még a fájda-
lomcsillapító is nehezen jut el – az élelmiszerről már nem
beszélve – ami könn�ebbé tehetné a betegség lefol�ását,
bár a tragikus végkifejlet még úg� sem lenne elkerülhető.
Természetesen számos segél�szervezet próbál segíteni
a lakosságnak, ennek mértéke azonban még mindig el-
en�észő, hiszen nem tudnak mindenkihez eljutni, íg� so-
kan halnak meg nag� kínok közepette.
A fekete kontinens mellett az Amerikai Eg�esült Álla-
mokban is rengeteg ember HIV-pozitív. Számos statisztikai
adat fellelhető a betegséggel kapcsolatban, amel�ekből
kiderülnek a következők: A kór az afroamerikaiak körében
szedi a legtöbb áldozatát, de a fehérek és a latinok száza-
lékos adatai is rémisztőek. Az AIDS-et a szexuális orien-
táció, illetve a kábítószer-fog�asztás felől megközelítve,
gondolom, senkit nem lep meg, hog� a fertőzöttek száma a
homoszexuális kapcsolatot fol�tatók esetében a legmaga-
sabb, de több heteroszexuális kapcsolatnál is nag� a koc-
kázat, valamint a drogfog�asztók is felkerültek a dobogó
harmadik hel�ére. Az okokat a nem biztonságos szexben
és a tűk közöshasználatában keresik. Sokszor hallhattuk
már, hog� a melegek fitt�et hán�nak a veszél�ekre, és nem
védekeznek, emellett g�akran váltogatják partnereiket,
ami által eg�re többen fertőződnek meg.
Richard Berkowitz-ról mégis valahog� mindenki meg-
feledkezik. A Szex pozitív főhőse szado-mazo sel�emfiú-
ból lett élharcosa a biztonságos szexnek, nevével azonban
nem nag�on találkozni. Ezért is készített róla filmet Da-
r�l Wein 2008-ban, amit a 2009-es Titanic Fesztiválon a
mag�ar közönség is láthatott.
A dokumentumfilmben Berkowitz-cal készült inter-
júkat láthatunk, amel�ekben mesél életének korai sza-
kaszáról, arról, hog� mi döbbentette rá arra, hog� neki
30 | humana 07
is részt kell vennie az AIDS elleni harcban. A n�olcvanas
években szinte minden sajtóorgánumban megjelent és
n�ilatkozott, próbálta a homoszexuálisok fig�elmét fel-
hívni a rájuk leselkedő veszél�ekre. 1983-ban jelent meg
brosúrája, How to Have Sex in an Epidemic: One App-
roach címmel, mel�et Michael Callen amerikai énekessel
eg�ütt készített. Callen 1993-ban az AIDS okozta szövőd-
mén�eiben vesztette életét. Harcuk talán nem volt hiá-
ba való, ug�anis az USA-ban a kétezres évekre csökkent
a fertőzés terjedésének üteme, a mutató azóta stagnál,
amel� mindenképp örvendetes hír.
Még ma is sok azonban a tévhit az AIDS-cel kapcso-
latban. Ezeknek a felismerése mindenki számára hasz-
nos lehet.
Egy HIV-pozitív ember környezetében veszélyes
élni. Valójában: kézfogással, tömegközlekedési eszközök
fogant�úinak érintésével, közös evő- és ivóeszköz-hasz-
nálattal, tüsszentéssel, uszodavízzel, törülközővel, fog-
kefével, üdvözlő puszival, szappannal, WC-ülőkével,
piszoárból visszafröccsenő cseppel a HIV nem terjed!
A vírus roppant sérüléken�: hamar kihűl, beszárad, meg-
felelő dózis is „szükséges feltétele” a fertőződésnek. Ép
bőrfelületen, n�álkahárt�án pedig nem tud áthatolni.
Sok ol�an pár él Mag�arországon – és szerte a világ-
ban – ahol HIV-pozitív embernek nem fertőzött a párja.
Ez is mutatja: megfelelő magatartással megelőzhető a
fertőződés.
Nem szabad csókolózni, mert elkaphatod. Való-
jában: n�állal nem terjed! Eg� fertőzött ember minden
testnedve tartalmazhat vírust, de fertőzésre alkalmas
menn�iséget csak a vér, az ondó, a hüvel�váladék és az
an�atej hordoz magában. (Gondoljunk a megterméken�í-
tésre: hatvanmillió spermium esél�es megterméken�í-
teni eg�etlen petesejtet, de például húszmillió már nem
jár eredménn�el.). Csókolózással nem terjed a HIV. Ha
viszont rendszeresen vérzik az ín�ed – észreveszed fog-
mosáskor – kezeltesd, mert ezzel nem vag� biztonságban,
és veszél�es is lehetsz!
Egy HIV-fertőzöttön látszik, hogy beteg. A kit meg-
ismertem, nem lehet veszélyes, mert ad magára, jól
néz ki. Valójában ez ann�ira nem igaz, hog� sokszor maguk

Szex pozitív (2008)
a fertőzöttek sem veszik észre a fertőzöttségüket kettő-hét
évig. Semmil�en tünetük nincs, egészségesnek hiszik ma-
gukat, közben alattomban leromlik az immunrendszerük.
Az állapotukra valamil�en betegség megjelenésekor de-
rül csak fén�, de il�enkor már nag�on leromlanak az élet-
esél�eik. Ezért fontos HIV-szűrésekre járni! Az idejében
feltárt fertőzés nag�ban hozzájárul ahhoz, hog� a beteg to-
vább élhessen. Az idejében elkezdett kezelés pedig hosszú
időre kitolja a tünetmentes állapot határait. Ráadásul eg�
HIV-fertőzött ember nem beteg: dolgozik, éli a mindennap-
jait, tünetei nincsenek, betegállomán�ba sem veszik. Ma
már élnek közöttünk tizennég�-tizenkilenc éve megfertő-
ződött HIV-pozitívok, ránézésre makkegészségesen.
Nem vagyok homoszexuális, tehát nem fenyeget
veszély. Valójában HIV mindenkit fen�eget, aki védekezés
nélkül szexel, vag� közös tűvel drogozik. Afrika Szaharától
délre fekvő területein a heteroszexuális aktus során fer-
tőzöttek adják a HIV-pozitívak zömét, a volt Szovjetunió
utódállamaiban pedig az intravénás drogozók.
A partneremnek van papírja, hogy negatív. Va-
lójában senkinek sincs a pillanatn�i állapotáról papírja.
A HIV-teszt azt mutatja, hog� a vérvételnél hat-tizen-
két héttel korábban fertőzött volt-e, akiről kiállították.
Jó, ha tudod: eg� HIV-pozitív a fertőződésének az első hat
hetében a legfertőzőképesebb!
Nem kaphatok HIV-fertőzést, mert olyan vitami-
nokat szedek, amelyek megvédenek mindentől. Va-
kultúra
lóban védenek a vitaminok, hisz a megfelelő bőrhám, az
egészséges n�álkahárt�a fontos, de ha ebben hiszel, és
lemondasz a védekezésről, előbb-utóbb fertőzött leszel.
A vitaminok is csak addig védenek meg a HIV-től, amíg
HIV-negatív partnerrel szexelsz.
Ahog� láthatjuk az AIDS-szel szemben ma még csak
védekezni lehet, az ellene fol�tatott küzdelemben sajnos
még mindig alul maradunk. Addig, amíg a hel�zet nem
változik valószínűleg népszerűek maradnak a fertőzéssel
kapcsolatos konspirációs teóriák is. Az eg�ik például azt
állítja, hog� az alig harmincéves betegséget úg� hozták
létre, valamil�en felsőbb vezetői réteg utasítására. Hog�
menn�i belőle az igazság? – azt döntse el mindenki saját
maga. Sajnos akad nag�obb problémai is annál, mint hog�
a fertőzés okát kutatjuk. Sokan vallják, hog� ne a múlt-
tal foglalkozzunk, hanem a jelennel, és e megállapítás a
szerzett immunhián�os tüneteg�üttes esetében is igaz.
Eg�, a napokban megjelent cikkből kiderül, hog� az AIDS
elleni harc elbukni látszik, mivel nincs elegendő pénz a
kezelésekre, illetve g�óg�szerekre. Továbbá a brit, és az
amerikai kormán�, valamint Bill és Melinda Gates alapít-
ván�a is bejelentette, hog� nem szándékozik növelni az
AIDS elleni küzdelemre szánt támogatás összegét. A jövő
tehát elég bizon�talan, mondhatnám, hog� csak eg� csoda
segíthetne, de az sem lenne teljesen igaz… ■
2010. június | www.humanamagazin.eu | 31
 kultúra
szerző Horváth Veronika
Sicko
M
ichel Moore Sicko című alkotása az
amerikai egészségüg�i rendszer éles
kritikájaként értelmezhető. Bár doku-
mentumfilmként van definiálva, mégis
inkább eg� propagandafilm hatását kelti. A filmnek nem
célja a téma mél�ebb ismertetése, tén�szerű, számok-
kal alátámasztott információt csak n�omokban találunk,
a bemutatott esetek inkább érzelmi síkon érintik meg a
nézőt. A rendező átlagos amerikai állampolgárok ese-
tein keresztül próbál rávilágítani arra, hog� a biztosítók
és g�óg�szeripar által teremtett egészségüg�i rendszer,
menn�ire káros az egészségünkre.
A film eg�ik fő kérdésének a magánbiztosítók létjo-
gosultsága tekinthető. A Michael Moore-tól megszokott
stílusban mutat rá a rendszer visszásságaira, erős po-
litikai színezettel. A biztosítók és politikusok közti kap-
csolat, a lefizetett orvos szakértők, elutasított kérelmek,
mind-mind részei a történetnek. Ol�an emberek eseteivel
foglalkozik, akik ug�an rendelkeztek biztosítással, valami-
l�en okból azonban elutasították a kérelmüket. Megdöb-
bentő történeteket láthatunk, amik felháborítják a nézőt,
hiszen nem mondható igazságosnak eg� ol�an rendszer,
ahol eg� másfél éves kislán� életét veszti, mert magas
lázát nem kezelik a kórházban, mondván nem áll kapcso-
latban a biztosítóval. Elhisszük, amit látunk, eg�üttérzést
és dühöt vált ki belőlünk, ennek ellenére ol�an érzésünk
van, hog� ezek a nem mindennapi tragédiák kiragadott
példák, mel�ekkel nem lehet hitelesen bemutatni eg� or-
szág egészségüg�i struktúráját.
Michael Moore-tól kemén� bírálatot kap az amerikai
egészségüg� rendszere, emellett követendő példákkal
is szolgál. A Kanadában, Angliában és Franciaországban
32 | humana 07
tett kitérő során azzal szembesülünk, hog� a kórházak jól
felszereltek, az orvosokat jól megfizetik és minden beteg
a megfelelő ellátásban részesül, mindezt persze ing�en,
van, ahol még a hazautazást is finanszírozzák, ha valaki
rászorul. Mosol�gó, boldog emberek n�ilatkoznak arról,
hog� náluk minden nag�szerűen működik, maga a földi
paradicsom. Arról persze szó sem esik, hog� ez menn�i
pénzt jelent, és hog� ez hog�an kerül finanszírozásra.
A legmeglepőbb fordulat talán mégis az, amikor a
kubai hel�zetet hozza fel mintaként az igazságtalan
amerikaival szemben. A rendező magával visz néhán�
szeptember 11-én önkéntesként segédkező amerikait,
kiknek egészsége súl�osan károsodott a történtek után,
megfelelő ellátásban viszont nem részesültek, mivel a
biztosító nem finanszírozta kezelésüket. Először Guanta-
namo-t célozzák meg, mert állítólag az ott fogva tartot-
taknak szintén jobb ellátás biztosított, mint az Eg�esült
Államok lakóinak. Miután nem n�ernek bebocsátást a tá-
maszpontra, eg� havannai kórház segítőkész orvosai lát-
ják el a bajba jutottakat, n�ilvánvalóan ing�en. Az állam
által finanszírozott egészségüg�i rendszerek nehézségei-
ről és hátrán�airól szó sem esik, viszont Michael Moore
ezt jelöli meg eg�edül járható útnak.
A Sicko bár erősen szubjektív, mégis élvezhető alko-
tás, megtekintése után esetleg mél�ebben elgondolko-
dunk az egészségüg� finanszírozásának problémakörén.
A film 2007-ben készült, azóta történt változás. Barack
Obama nemrégiben aláírta azt az egészségüg�i reform-
csomagot, amel� változtat a jelenlegi hel�zeten. Erről bő-
vebben az Aktuális rovatban olvashattok. ■
 ember

fotó Sárközy Marianna Árral szemben szerző Kertész Anna

Szendi Gábor pszichológus, gondolkodó, az orvostudományok igazság- megfelelő tájékoztatást n�újthassanak

kereső kritikusa. Június 3-án jelent meg új könyve „Boldogtalanság és
evolúció” címmel, amiben a depressziónak egy merőben új megközelítését
tárgyalja. A szakmai felelősségvállalásról, a gyógyítást átszövő gaz-
dasági lobbiról és a gyógyszeriparról is beszélgettünk
Mit takar Ön szerint az egészséghez való jog?
Tudomán�os szempontból tekintve az egészséghez való
jog azt jelentené, hog� az összes ol�an vizsgálatot pub-
likálják, amik alapján akár eg� laikus, de még inkább eg�
szakember el tudja dönteni, hog� eg� g�óg�szer haté-
kon�-e vag� sem. Valamint fontos lenne, hog� ezekhez a
vizsgálatokhoz hozzá lehessen férni. Jelenleg az orvoslás
szlogenje, miszerint a bizalmon alapul a g�óg�ítás, való-
jában eg� hamisított bizon�ítékokon alapuló kezelést ta-
kar. Rengeteg alkalommal fordul elő – a pszichiátriáról
most nem is beszélve – hog� megalapozatlan g�óg�mó-
dokat alkalmaznak, arra hivatkozva, hog� ezt tudomá-
n�os vizsgálatok igazolják. Az azt cáfoló módszereket,
vag� a g�óg�szerek veszél�ességét azonban eltitkolják.
Az elmúlt húsz évben körülbelül húsz g�óg�szert vontak
vissza a piacról a halálos mellékhatások miatt. Az ese-
tek eg� részében az is kiderült, hog� a g�ártó cég már a
kibocsátáskor tudta, hog� ezek veszél�es szerek. A kibo-
csátás után el kell telnie pár évnek, mire megjelennek a
hatékon�ságot cáfoló esetek a szakirodalomban. Íg� telik
az idő miközben emberek halnak meg.
Az egészséghez való jog azt is takarja továbbá, hog�
átláthatóvá kell válnia a tudomán�os szakirodalomnak.
Nem állítom, hog� eg� laikus majd elkezd böngészni a cik-
kek között, de önmagában a lehetőség biztosítaná, hog� a
felelősségteljes szakemberek és érdekvédelmi csoportok
a közvélemén� számára. Az egészség-
hez való jog sérelmét látom részben
már az EU szintjén is, de Mag�aror-
szágon is abban, hog� korlátozzák az
alternatív g�óg�módokat. Durva be-
avatkozásnak tartom, hog� a vitamin piacot ol� módon akar-
ják szabál�ozni, hog� teljesen nevetséges, az 1940-50-es
években megállapított határértékekhez próbálják igazítani
a napi fog�asztás mértékét, miközben bizon�ítható, hog�
annak a százszorosa is ártalmatlan a szervezetünkre.
Ha már ott tartunk, hogy jogunk van az egészséghez,
akkor felmerül annak a kérdése is, hogy kinek a felelős-
sége, hogy e jogot biztosítsa számunkra? Ha egy laikus
emberből indulok ki, akkor ő a tudományos szakérte-
kezést nem biztos, hogy érteni fogja. De kinek kell azt
biztosítania, hogy mindez közérthetően hozzáférhető
legyen minden érdeklődő számára?
Sajnos nincs il�en felelősség, az a probléma, hog� miköz-
ben évtizedekre szóló hatalmas hazugságok élnek (pl. a
koleszterin-biznisz) megjelent a g�óg�szeriparban az úg�-
nevezett tulajdonosi tudomán�. A tizenkilencedik század-
ban még létezett eg� tudomán�-eszmén�, hog� a tudós az
emberiség javát szolgálja, éppen ezért minden tudomá-
n�os eredmén� n�ilvános volt. Szentg�örg�i például nem
akarta a C-vitamint levédetni, mert azt mondta, hog� az
mindenkié. Ha ma valaki eg� il�en volumenű dolgot fölfe-
dezne, rögtön levédetné, és dúsgazdag ember válna belő-
le. Ezzel nincs is bajom. A baj ott kezdődik, hog� ha valaki
tőkét fektet eg� tudomán�os kutatásba, annak lesz vala-
mil�en eredmén�e, utána ő dönt arról, hog� azt az ered- ▶▶

2010. június | www.humanamagazin.eu | 33

 ember

mén�t n�ilvánosságra hozza-e, vag� annak eg� részét
közli csak. Például készít eg� új g�óg�szert, megvizsgál-
ják, és úg� találják, hog� hatékon�an csökkenti a vérn�o-
mást, viszont ötszörösére növeli az infarktus kockázatát.
Ez esetben n�ilvánosságra hozzák, hog� hatékon�an csök-
kenti a vérn�omást és eltitkolják, hog� fokozza az infarktus
veszél�ét. A tulajdonosi
tudomán�nak ez a problé-
mája. Ezt eg� nag�on ko-
mol� állami ellenőrzéssel
lehetne csak szabál�ozni.
Ehel�ett a mai g�akorlat
az, hog� a g�óg�szeripar
találja ki a g�óg�szert, ő
g�ártja le, ő teszteli, és
ő n�újtja be törzskön�-
vezésre. A g�óg�szerha-
tóság eg�et tesz: átnézi
az adatokat. Vag�is nem
fol�tat le független vizs-
gálatot. Az egész világon
a törzskön�vezés szabá-
l�ai hasonlóan néznek ki;
ha valaki eg� g�óg�szert
törzskön�veztetni akar,
akkor két dolgot kell iga-
zolnia. Az első, hog� van
kettő ol�an vizsgálat, ami- fotó Sárközy Marianna
ben ez a g�óg�szer sta-
tisztikai értelemben hatékon�nak bizon�ult, a másik dolog
pedig az utóbbi eg�-két év vívmán�a, hog� most már min-
den klinikai vizsgálatot regisztrálni kell. Korábban műkö-
dött a fiók-effektus, vag�is a nem jól sikerült vizsgálatok
nag� része az orvosok asztalfiókjába kerültek. Ezt ez a re-
gisztrációs rendszer megpróbálja kiiktatni.
A probléma g�ökere mégis az, hog� az állam kivonult
a g�óg�szerfejlesztésből és a g�óg�szerellenőrzésből.
Ezért valójában a g�óg�szeripar és ezen keresztül az or-
voslást is kivásárolták. Becslések szerint a szakirodalom-
ban megjelent g�óg�szerek, vag� eljárások hatékon�ságát
igazoló szakcikkek 20-40 százaléka hamisítván�. Aki pedig
vezető szakember Mag�arországon, vag� akár külföldön,
azt már régen megfizette eg� g�óg�szercég.
Mi nyújthat segítséget egy átlagembernek abban, hogy
tájékozódni tudjon?
A média eg�értelműen nem látja el ez irán�ú feladatát, Ma-
g�arországon. Ha külföldön megnézzük a nag� szaklapokat,
pl. a New York Times-t, vag� az Independent-et, akkor ott
azt látjuk, hog� a szakrovataikba szakújságírók írnak, akik
évek óta ezzel a területtel foglalkoznak és rendkívül felelő-
sen és kritikusan vizsgálják a szakirodalmat. Ott nehezeb-
ben képzelhető el, ami Mag�arországon könn�edén, hog�
eg� pszichiáter nag� bölcsen azt mondja, hog� az antidep-
resszánsok fantasztikusan hatékon�ak és akkor ott ül eg� új-
ságíró, aki mindezt leírja és kritikátlanul megjelenteti. Nag�
baj, hog� nálunk a média rendkívüli módon megtéveszti
az embereket. Teljesen gátlástalanul hirde-
tik a koleszterin-hipotézist, hirdetik az anti-
depresszánsok hatékon�ságát, és eg� csomó
más ol�an orvostudomán�i, vag� pszichiátri-
ai tévhitet, amik félrevezetik az embereket.
Il�en visszás hel�zetben az eg�én nag�on ke-
veset tehet, mert a szakfol�óiratok fizetés
nélkül nem hozzáférhetők, íg� veg�esen ha-
mis és téves információk jutnak el hozzá, amit
nem tud megfelelően szelektálni. A nag�obb
és civilizáltabb országokban sok érdekvédő
szervezet működik, amel�ek szakértőket al-
kalmaznak, akik nag�on kritikusan olvassák
a szakirodalmat és a laikusok számára köz-
érthető n�elven jelenítik meg a vitatható tu-
domán�os eredmén�eket vag� az állításokat.
Nálunk ez g�akorlatilag hián�zik.
Ebben a tekintetben akkor azt hiszem a
szakma és szakemberek felelőssége is
lenne a tájékoztatás.
Abszolút. Csak ez nem megfogható. Senki
nem fog álmatlanul aludni, hog� képviseli
a koleszterin-hipotézist, vag� azt állítja, hog� a n�ugati
táplálkozás úg� jó, ahog� van. Őket erre tanították meg.
A tudomán�, tudomásul kell venni, hog� tele van közép-
szerű emberekkel. Amit tölcsérrel a fejükbe töltöttek azt
visszaböfögik 20-30 éven át. A g�óg�szeripar kézbe vet-
te a kötelező orvos továbbképzéseket Mag�arországon,
és külföldön is. Ezeken a továbbképzéseken nem kritikus
szemmel és nem a tiszta tudomán�t kapják a növendékek,
hanem majd a g�óg�szeripar fizetett embereitől tulajdon-
képpen reklámelőadásokat kapnak különböző g�óg�sze-
rek hatékon�ságáról. Tehát elvész az eg�én felelőssége. A
pszichológus szakma kussol és lapít, meg van félemlítve.
A pszichiátriai szakmát pedig megvásárolták. Minél kor-
ruptabb eg� országban a pszichiátria, annál erősebben
tudja a g�óg�szeripar a hatását éreztetni. A mi kis orszá-
gunkban meg lehetett tenni azt, hog� megölték a pszicho-
terápiát. A pszichológusok visszavonultak családvédelmi
központokba, nevelési tanácsadóba, meg magánpraxisba,
vag� elmentek kutatónak, netán reklámszakembernek.
Akad eg�-két ember, aki elszigetelten, otthon a fürdő-
szobában nem ért eg�et a hivatalos nézetekkel, de nem
mer ennek hangot adni, nem mer csoportba verődni, vag�

34 | humana 07

valamil�en módon formát adni annak, hog� eljutassa az
emberekhez az ellenvélemén�ét, mert attól fél, hog� ki
fogják zárni, ki fogják rúgni a munkahel�éről. Nálunk na-
g�on erős ez a fajta n�omás.
Akkor mégis kik és mit tehetnek e mítoszok lerombo-
lásának érdekében?
Tulajdonképpen – ez most naiv gondolat – de az állam
részéről kéne ol�an független intézmén�eket létrehozni,
ha már nem meg� amatőr önerőből, amik azt vizsgálnák,
hog� adott g�óg�szerek, kezelési módszerek menn�ire ha-
tékon�ak. Ez azért naiv gondolat, mert hát teljesen n�il-
vánvaló, hog� oda ol�an szakemberek jutnának el, akik
végig mennek a kiképzés és a rangok megszerzésének
hierarchiáján és mire elérnének ide, addigra őket már
ötször megvásárolta körmönfontan a g�óg�szeripar. El-
tűntek a független szakemberek.
Gondolkodott azon, hogy miért vált magányos farkassá
a mítoszteremtőkkel és követőikkel szemben?
Itt az a probléma, hog� amikor az ember azt mondja, hog�
utánam, és nem meg� utána senki, akkor ennek ez a követ-
kezmén�e. Az ember eg�szer csak meg� tovább eg�edül
és akkor magán�os farkassá válik. Azért én azt gondolom,
hog� vannak követőim, csak azok nem merik a nevüket
adni ehhez. Szoktak orvosok írni nekem, hog� elolvasták
a Paleolit táplálkozás című kön�vemet, azóta ajánlják a
betegeiknek. Valamiféle partizán-akciók léteznek már az
orvosi- és a pszichológus szakmában is, csak ez Mag�aror-
szágon nem tud intézmén�esülni. Félnek az emberek.
Ön szerint a napjainkra jellemző betegségek az agy-
ban, vagy a gyomorban dőlnek el?
Ha a népegészségüg�i jelentőségű betegségekre gondo-
lunk, tehát ha azt nézzük, hog� a huszadik században mi-
l�en nag� betegség csoportok jelentek meg, vag�, ha azt
vesszük alapul, hog� a természeti népeknél mil�en beteg-
ségek nem fig�elhetők meg, amik viszont rendkívül g�a-
koriak a civilizált világban, akkor azt kell mondjam, hog�
ezek eg�értelműen a táplálkozásra vezethetők vissza. A
rák pszichés aspektusával én is sokat foglalkoztam, en-
nek ellenére azt mondom, hog� ez túl van értékelve, és na-
g�on sokan visszaélnek vele. Természetes, hog� a stressz
az immunrendszert befol�ásolja, ez n�ílván elősegíti a fer-
tőző betegségek kialakulását. Kétségtelen, hog� a szív és
érrendszeri betegségekben is a stressz az eg�ik tén�ező,
amivel számolni lehet, ennek ellenére, ezek elen�észő hatá-
sok a táplálkozáshoz képest. A g�óg�szeripar pedig mindig
ol�an betegségekben érdekelt, ahol élethossziglan lehet
adni eg� szert. Milliárdokat ölnek eg� g�óg�szercsaládba,
eg� kezelésbe, eg� tévhitbe. Ez azt jelenti, hog� g�akorla-
ember
tilag, ha valakit tévesen kezelünk, akkor krónikussá tesszük
a betegségét és nem megállítjuk az előrehaladását, hanem
az illető állapota tovább romlik, ami újabb kezeléseket tesz
indokolttá. Vag�onokba kerül majd ennek az embernek a
megmentése, közben már ug�anann�it ráköltöttünk arra,
hog� megelőzzük úg�mond ezeket a bajokat.
Miket sorolna a leggyakoribb civilizációs betegségek
közé és miért?
A metabolikus szindróma tulajdonképpen eg� komplex
an�agcserezavarra utal. Ennek következmén�eként a ma-
gas vérn�omást, és a magas vérzsírszintet szokták em-
líteni, valamint a szív és érrendszeri megbetegedéseket,
amik ug�e a természeti népeknél ismeretlenek. A másik
a cukorbetegség. A harmadik, meglepő módon a depresz-
szió. Aztán itt vannak még az autoimmun betegségek is,
például az eg�es típusú cukorbetegség, a multiplex szkle-
rózis, a pajzsmirig� zavarok, ezek szintén ismeretlenek a
természeti népeknél.
A paleolit táplálkozással ezeknek a betegségeknek a
többsége megelőzhető lenne?
Igen, sőt g�óg�ítható, vag� legalábbis javítható. Persze, pél-
dául a szív és érrendszeri megbetegedésnél már bizon�ított
tén�, hog� ezek visszafordíthatók. A táplálkozás területén
megint ug�anaz tapasztalható, mint az orvostudomán�ok-
nál: a n�ugati táplálkozás mögött ott áll eg� hatalmas
monstrum, az élelmiszeripar. Ami még talán a g�óg�szer-
iparnál is hatalmasabb, nem lehet kikezdeni. A mezőgazda-
ság, a tejipar, a húsipar, ezek ol�an komplexumot képeznek,
amik jelen vannak az emberek mindennapi életében.
Volt olyan területe az orvostudománynak, ahol nem üt-
között ilyen mítoszokba? Mert azt látjuk, hogy az eddig
vizsgált témák mindegyike mögött iszonyatos gazda-
sági érdekek állnak. Azt látom, hogy Ön is belekóstol a
tudományok széles területébe, amikről egy idő után ki-
derül, hogy az őket éltető alapvetések fele sem igaz…
Íg� van, mindazt, amiben korábban hittem, ma bírálni kén�-
szerülök. Pont azért, mert én is csak felszínesen olvastam
a jégheg� csúcsát. Ha valami megjelent a szakirodalomban
én azt úg� idéztem, hog� kétség sem férhet annak hiteles-
ségéhez. Ez eg� naiv korszakom volt és tulajdonképpen hát
picit az „antidepresszáns kérdés” n�itotta fel a szememet.
Nem voltam már teljesen g�anútlan előtte sem, de min-
dig azt gondoltam, hog� ezek izolált jelenségek. Mostanra
tén�leg az a ben�omásom nekem is, hog� bármit megka-
pirgálunk, ott villámg�orsan kiderül, hog� valami hamisítás
van mögötte. Ez rendre megdöbbent engem is. ■
A többi kérdésért látogass a humanamagazin.eu-ra!
2010. június | www.humanamagazin.eu | 35
 Következő lapszámunk témája: a hagyományok úgymint
Régmúlt idők mesterségei | A hag�omán�őrzők világa | Becsületg�ilkosságok és „káros”
hag�omán�ok a nag�világban | A felnőtté válás mérföldkövei | A kultúra és az emberi jogok
ütközése | Szingli élet pro-kontra | A házasság intézmén�éről

Humana játék!
Válaszolj az alábbi három kérdésre, és ellátogathatsz a kísérőddel eg� fantasztikus kon-
certre! (További infókért látogass az oldalunkra!) A válaszokat az info@humanamagazin.eu
címre várjuk, július 4-ig! Sorsolás július 5-én, a n�ertest e-mailben értesítjük. Olvasd el a cik-
keinket, a válaszokat bennük találod.
1. Melyik országban regisztrálták a legtöbb HIV fertőzöttet?
2. A Ptk. meghatározásában ki minősül cselekvőképtelennek?
3. Melyik évben hozták létre az első kórházi „Bohócterápia” részleget?

Júniusban eg� Humana-túrára, sze- • Napjainkban is kényszer sterilizálnak nőket?

métszedésre és közös szalonnasü-
tésre hívunk titeket, június 19-én a III.
kerület természetvédelmi övezetébe
látogatunk, hog� hasznosan tölthessük
ezt a szombatot is. Június 26-án pedig
keressetek minket a biciklis fiúk körül,
a Tündérgyárban, ug�anis a Civilek éj-
szakája alkalmából filmvetítéssel eg�-
bekötött Alleycat kerül terítékre, majd
hajnalig közös buli. Bővebben (ahog�
mindig) a honlapon!
Indul a nyári fesztiválszezon! Ahol az
elkövetkezendő időszakban biztosan
találkozhattok velünk; Ördögkatlan
(aug.4-8.), Sziget fesztivál (aug.11-16.).
Hegyalja fesztivál még szervezés alatt.
Gyertek el, kérdezzetek, játsszatok az
emberi jogi activity-vel, vag� énekeljé-
tek el kedvenc emberi jogi dalotokat.
• Mire használják az orvosi piócákat?
• A vérátömlesztéstől több százan betegedtek
meg az USA-ban?
• Károsak, vagy szükségesek a védőoltások?
Ha a fenti kérdések foglalkoztatnak és többet is ol-
vasnál az egészséghez való jog témaköréről, ke-
resd fel honlapunkat, ahol a mostani lapszámból
kimaradt cikkekkel is találkozhatsz:
Ozgyin Erika az ősi gyógymódok közül mutat be
párat, Gazdóf Erika a demokratikus pszichológia
fejlődését vizsgálja, Jakab Magda pedig a kényszer
sterilizációt elszenvedett asszon�ok megdöbbentő
eseteit írja le. Pacz Dóra a mentális betegek jogait
veszi sorra, Somogyi Dóra a védőoltások és járvá-
nyok összefüggéseit tárja fel és Szabó Szandra a
drog legalizáció kén�es kérdését elemzi. A kultúra
rovatunk további írásai között pedig Vincze Anna
Tündérkedők című novellájával és Dudás Ágnes
Faktor 8 filmkritikájával is találkozhattok.

1752 – A Nemzeti Segélyvonal száma az árvízkárosultak megsegítésére

A fenti írásokat, valamint naponta frissülő emberi jogi

híreinket megtaláljátok a www.humanamagazin.eu címen.