Sant Rajinder Singh Ji Maharaj

Vegetarianizmus és spiritualitás
Amikor a vegetáriánus táplálkozásra gondolunk, azt gyakran a fizikai testünk
egészségével hozzuk összefüggésbe. Manapság sok orvos ajánlja ezt az élet-
módot, arra hivatkozva, hogy optimális tápanyagellátást biztosít, és védelmet
jelent sok olyan betegséggel szemben, amelyeket a nem vegetáriánus ételek
okoznak. A kérdés az, mi az összefüggés a vegetarianizmus és a spiritualitás
között? Mivel a spiritualitás a lélekkel függ össze, vajon milyen kapcsolata van
spirituális lényegünknek, a lelkünknek az ételhez, amit megeszünk?
Most a vegetáriánus táplálkozás spirituális oldalát kívánom feltárni. Az em-
berek többsége a vegetarianizmus fizikai egészségre gyakorolt jótékony hatását
emeli ki. Lehet, hogy megismerkednek a vegetáriánus ételek sokféleségével,
tápanyagokkal kapcsolatos előadásokon vesznek részt, ahol megtudják, hogyan
állíthatnak össze kiegyensúlyozott étrendet az ilyenfajta ételekből. Elsajátíthat-
ják, hogyan lehet helyettesíteni a húsokban található fehérjéket szója termé-
kekkel, bab- és diófélékkel, növényi fehérjékkel, tejtermékekkel, és egyéb vege-
táriánus termékekkel.

Hol találhatunk rá Isten Fényére?

A vegetáriánus táplálkozásnak vannak egyéb, legalább ennyire fontos szem-

pontjai is. A fizikai egészségünk jobbá fordítása, megőrzése mellett ennek az
életmódnak a jótéteményei az elménket és a lelkünket is segítik. A spiritualitás
nem csupán a saját benső fejlődésünkre vonatkozik. Ez olyan életforma, ame-
lyet követve szeretet és gondoskodás jellemzi a teremtés minden más élőlé-
nyével való kapcsolatunkat. A spiritualitással közelebb kerülünk a valódi termé-
szetünkhöz. Az igazi valónk egy Istennel. Isten alkotta meg ezt az univerzumot,
a földet, és az összes teremtményt. Ezért természetes, hogy tisztelünk minden
élőt, ahelyett, hogy elpusztítanánk azt, amit Isten teremtett.
1
 Azok, akik valóban rátaláltak Istenre, szeretetet éreznek minden élőlény, a
legnagyobbak és a legapróbbak iránt egyaránt. Isten Fénye, amelyet embertár-
sainkban felismerünk, ott található minden egyéb életformában is. Ugyanúgy
ott van az egyszerű hangyában, mint az erőteljes oroszlánban. Benne rejlik a kí-
gyóban és a tehénben, a halakban és a madarakban is. Amikor az életre a lélek
szemével nézünk, Istent a legegyszerűbb és a legkülönösebb teremtményekben
is felfedezhetjük. Ezzel a látásmóddal szeretet éled bennünk minden létező
iránt.
A lélek minden élőlényben felismeri Istent, és még álmában sem jutna eszé-
be, hogy Isten bármely gyermekének az életét elvegye. Amikor az erejét vis�-
szanyert lélek tudatosságán keresztül szemléljük az életet, szelídebb módon és
az összes életformát tisztelve kezdünk élni. Ez az egyik oka annak, hogy azok
az emberek, akik kapcsolatba kerülnek a lelkükkel, áttérnek a vegetáriánus
életmódra. Ők úgy gondolják, hogy Isten elegendő növényi élelmet biztosít a
testünk fenntartásához. Ehhez nem szükséges elvenni Isten egyetlen teremt-
ményének az életét sem.

A spirituális életet segítő étrend

Azok számára, akik élik a spiritualitást, a vegetarianizmus hozzátartozik a

spirituális gyakorlatokhoz. A vegetarianizmus a legkönyörületesebb táplálkozási
forma, mert a legkisebb mértékű tudatosságot vagy életet tartalmazó növényi
ételeket fogyasztjuk. A spirituális tanítók gyakran kiemelik, hogy a vegetarianiz-
mus elengedhetetlen azok számára, akik meg szeretnék találni Istent. A szigorú
vegetáriánus táplálkozás alapvető fontosságú, ha az önfelismerés és az Istennel
való egyesülés felé vezető úton kívánunk haladni.
A nagy filozófusok, művészek, költők, írók és a spirituálisan fejlett uralkodók
közül sokan voltak vegetáriánusok. A nagy festő, Leonardo da Vinci is ezt az
életformát követte. Hatalmas együttérzés jellemezte. Ha meglátott egy kalitká-
ba zárt madarat, azt megvette, majd a kalitka ajtaját kinyitva örömmel figyelte,
amint a madár szabadon elszállt. Newton, Mahatma Gandhi és Albert Schwei-
tzer neve csak néhány példa arra, hogy a nagy filozófusok és világvezetők az

2
egész teremtés iránti erőszakmentes életvitelükkel ugyanerre ösztönözték az
embertársaikat.

A hatás-ellenhatás törvénye

Vajon miért értett egyet a különböző korokban élt megannyi spirituális Mes-
ter, vallásalapító, misztikus, filozófus és gondolkodó abban, hogy a vegetáriánus
táplálkozás nélkülözhetetlen a spirituális előrehaladáshoz? Ennek az egyik oka
a tudomány egyik törvényével, az akció-reakció törvényével függ össze. A fizika
erő-ellenerő törvénye szerint minden akciót reakció követ. Az emberek több-
sége úgy gondol erre a törvényszerűségre, mint ami kizárólag a fizikai anyagra
vagy az energiára vonatkozik.
Egy másik összetevője is van azonban ennek a kérdésnek, amit a tudomány
csak most kezd feltárni. Kezdjük megismerni az elme-test-lélek kapcsolatot. Ész-
revesszük, hogy a gondolataink hatással vannak a testünkre. Az akció-reakció
törvénye nem csupán a fizikai anyagra vonatkozik, de a gondolatok finomabb,
nehezen megfogható szintjére is.
Tudjuk például, hogy stressz hatására hormonok szabadulnak fel a testünk-
ben, amelyek cselekvésre sarkallnak bennünket. Ez lehet veszély előli futás,
menekülés, vagy védekezés. Adrenalin jut az izmainkba, hogy felkészítse a
kezünket a harcra, vagy a lábainkat a futásra. A modern világot jellemző stressz
következményeként az emberekben akkor is lezajlik ez a reakció, ha nincsenek
fizikai veszélyben. Az intellektuális vagy érzelmi kihívásra is úgy reagálhatunk,
mintha veszélyben lennénk. Vagyis a gondolataink is kiválthatnak fizikai reak-
ciót, amelynek következtében óriási mennyiségű stressz hormon szabadul fel
és kering a testünkben. A túl sok stressz következményeként ezek a hormonok
szinte folyamatosan jelen vannak a szervezetünkben, és károsíthatják annak
szöveteit. Az állandó stresszben élő embereknél olyan fizikai betegségek je-
lenhetnek meg, mint például szív és érrendszeri panaszok, emésztési rendelle-
nességek, bőrproblémák, fejfájás, és egyéb stressz eredetű megbetegedések.
Láthatjuk tehát, hogy a gondolataink ereje mennyire megnyilvánul a testünkön.
A szentek és misztikusok azt tanítják, hogy a gondolatainknak nagy az ereje.

3
A fejünkben forgatott és az onnan kisugárzódó gondolatoknak szintén hatása
van. Majd ezek tettekhez vezetnek, amelyek következménye valamilyen re-
akció, egy ellenhatás. Sok vallás beszél a törvényről, amely szerint minden jó,
amit teszünk, visszatér hozzánk, és minden helytelen vagy negatív dolog, amit
teszünk, mondunk vagy gondolunk, szintén visszahat ránk, ám negatív reakció
formájában. A legtöbb vallás szerint számadással tartozunk mindenért, amit
gondolunk, beszélünk és teszünk. Hívhatjuk ezt a karma vagy az akció-reakció
törvényének is, de lehet, hogy csupán abban hiszünk, hogy minden jó tettünk
megjutalmazódik, és minden rossz cselekedetünkért fizetnünk kell. Ám az el-
számolási kötelezettségünk valamilyen rendszerére vonatkozó hit szinte egyete-
mesnek mondható.
A minden teremtmény iránti erőszakmentesség csodálatos példája Assisi
Szent Ferenc élete. Ő minden állatot szeretett. Azok köré gyűltek, és nem bán-
tották, mialatt imájába merült. Egy anekdota szerint Szent Ferenc egyszer egy
tó mellett üldögélt. Egy csónak haladt el mellette, és a benne ülő halász, aki egy
nagy halat fogott, felajánlotta a zsákmányát Szent Ferencnek. A szent örömmel
elfogadta, „Testvérem”-nek szólította a halat, majd azon nyomban, gyengéden
visszacsúsztatta a vízbe, visszaadva ezzel az életét. Azt mondják, hogy a hal, aki
hálás volt a megmentőjének, továbbra is annak a helynek a közelében úszkált,
ahol Szent Ferenc imádkozott, és nem hagyta el az ima végeztéig. Csak akkor
úszott el, amikor a szent erre engedélyt adott neki.
Ha szeretnénk megtalálni Istent, akkor jellemezze szeretet és törődés az Is-
ten összes teremtményéhez fűződő kapcsolatunkat! Ezért képezi a vegetáriánus
táplálkozás a spirituális élet részét. Ha valóban hiszünk a világ egységében, ak-
kor minden élő a családunk tagja, akár ember, akár állat. Akkor mindenkit közeli
hozzátartozóinkként fogunk szeretni és szolgálni. Ily módon elősegíthetjük egy
békés és szeretetteljes világ eljövetelét.
Tudjuk, hogy testünket táplálnunk szükséges ahhoz, hogy működjön. Ha
figyelembe vesszük az erőszakmentesség célját is, akkor a vegetáriánus táplál-
kozást választva okozzuk a legkisebb mértékű pusztítást.

4
 A meditáció és a vegetáriánus életforma

Azok számára, akik önmaguk és Isten felismerésére törekszenek, a vegeta-

rianizmus még egy előnnyel jár. A spiritualitással foglalkozók találkoznak azzal,
amit a különböző hagyományok összes szentje tanít: Isten vagy a Teremtőerő
bennünk található. Ahhoz, hogy lélekként ismerjük fel önmagunkat és Terem-
tőnket, befelé szükséges fordítani a figyelmünket. Ennek a vallások által ajánlott
folyamata a meditáció vagy inverzió. Ehhez az szükséges, hogy üljünk csend-
ben, és egy olyan helyre összpontosítsuk a figyelmünket, ahol összeköttetésbe
kerülhetünk a bennünk lakozó isteniséggel. Ezt úgy érhetjük el, hogy lecsende-
sítjük az elménket, és befelé tekintünk, hogy megtalálhassuk a bennünk rejlő
Isteni Fényt és Hangot.
A Fény- és Hangáradatot a meditációban fedezhetjük fel. A spirituális Mes-
terek a Surat Shabd Jógának vagy Shabd meditációnak nevezett meditációs
technikát tanítják. Ennél a bensőbe összpontosítjuk a figyelmünket, hogy felfe-
dezhessük a benső Fény- és Hangáradatot, amely eredendően bennünk van,
nekünk csupán meg kell tanulnunk a meditációs módszert, amellyel rátalálha-
tunk.
A meditációhoz nyugalom szükséges. A figyelmünk most a külső látnivaló-
kon, zajokon, szagokon, ízeken és a világ érzéki benyomásain van. Ez az állandó
külső terhelés és zaj megakadályozza, hogy ráhangolódjunk a benső Fényre és
Hangra. A Shabd meditáció gyakorlásával rátalálhatunk az isteniségre önma-
gunkban.
Annak érdekében, hogy fogalmunk legyen erről az egyszerű technikáról,
létezik egy bevezető meditáció, amelyet Jyoti meditációnak nevezünk. Ennél
olyan testhelyzetet választunk, amely nagyon kényelmes, és amelyben a lehető
leghosszabb ideig mozdulatlanul tudunk ülni. Ezután lágyan becsukjuk a sze-
münket, mintha éppen alváshoz készülődnénk. Magunk előtt rögzítjük a figyel-
münket. Az elménk csendben tartása érdekében gondolatban ismételjük Isten
számunkra kedves nevét! Bármi jelenik meg előttünk, nézzünk annak a közepé-
be! Üdvösséget, békét és örömöt tapasztalhatunk meg. Azok, akik megkapták
a beavatást a túlvilág titkaiba, meditációjuk során fényvillanásokat, különböző
színű fényeket és különféle benső látványokat láthatnak.
5
 A bensőbe koncentráláshoz nyugalomra és összeszedettségre van szüksé-
günk a meditációban. A halott állatok húsának fogyasztása kihat a tudatossá-
gunkra. Ismerjük a saját hormonjaink hatását a testünkre. Képzeljük csak el,
mennyi stressz hormonnal terheljük tovább a szervezetünket, amelyek az álla-
tok, madarak, vagy halak testében keringtek, mikor a húsukért megölték, lemé-
szárolták őket! Ha mi magunk is fogyasztunk belőlük, ezek a részünkké válnak.
Az étel, amit elfogyasztunk nem csupán a fizikai, érzelmi és mentális működé-
sünkre van hatással, de a spirituális tudatosságunkra is. Ha erőszakmentes és
könyörületes életre törekszünk, és arra, hogy minél békésebbek és nyugodtab-
bak legyünk, ha igyekszünk ellenőrzés alá vonni az elménket és az érzékeinket,
hogy a bensőbe koncentrálva megtalálhassuk Istent, akkor természetessé válik
számunkra, hogy olyan táplálkozást és életmódot követünk, amely segít ben-
nünket a célunk elérésében.
Amikor Seneca, a római költő megismerte Pithagorasz tanításait, vegetári-
ánus lett. Boldog volt, mikor nagy meglepetésére felismerte, hogy az „elméje
éberebb és tisztább lett.”
Láthatjuk hát, hogy milyen sokféle előnnyel jár a vegetarianizmus. Függetle-
nül attól, hogy a fizikai egészségünk, az intellektusunk, mentális jóllétünk vagy
a spirituális növekedésünk érdekében próbáljuk ki a vegetáriánus táplálkozást,
biztosan megtapasztaljuk a jótéteményeit.