VASZARY G�BOR: MONPTI

Szkennelte, jav�totta: Nemes Szabolcs; 2003.

T�rdelte: Dr. Kiss Istv�n; 2001.

A Szent Jakab utc�ban van a Hotel Riviera.

A Szent Jakab utca vacak egy utca. A Riviera Hotel pocs�k egy hotel. Ennyivel
tartozunk az igazs�gnak.
A Szent Jakab utc�ban igen k�l�n�s form�j� h�zak vannak. Az egyik megg�rnyed, mint
aki t�sszenteni akart, s k�zben guta�t�s �rte, a m�sik fekete gerend�knak
t�maszkodik, mint egy �reg koldus, hogy �ssze ne rogyjon.
A Riviera Hotel pont olyan, mint egy megt�ntorodott vid�ki �rile�ny, aki kez�ben
aj�nl�lev�llel remeg az orvos el�tt, s akinek az orvos azt mondja:
- Na, maga is j�kor j�tt, �des fiam. Vagy a gyerek, vagy a diplom�m.
A Szent Jakab utc�nak ez a r�sze tele van �lelmiszerkeresked�kkel, prix-fixekkel**
fix�lt �r, itt: men�rendszeres vend�gl�
�s kif�z�kkel, a h�zak el�tt elh�z�d� keskenyj�rd�k pedig elhullott
sal�talevelekkel, ban�nh�jakkal, rothadt gy�m�lcs�kkel �s elsz�rt �js�gpap�rokkal
vannak tele. Az arab utc�k lehetnek ilyen mocskosak �s szagosak. Neh�z elk�pzelni,
hogy alig p�r l�p�sre vagyunk a ragyog� Boulevard Saint Michel-t�l, feljebb pedig
egy
macskaugr�sra a Panth�on, ahol a kinevezett halhatatlanok alussz�k �r�k �lmukat.
A Riviera Hotel kapuja katakomb�kra eml�keztet� hoszsz�, ablaktalan s�t�t folyos�ra
ny�lik, a v�g�ben az emeletekre vezet� korhadt fal�pcs�kkel, mellette pedig a hotel
irod�j�val, ahonnan egy piszkos ablak�vegen kereszt�l minden �rkez�re kutatva
kik�mlel egy fej: a L�gyszem� feje.
Tudniillik a hoteltulajdonos, ahogy ott �l a nyirkos �s gy�ren vil�g�tott irod�ban,
piszkosan �s kopaszon, nagy, kid�lledt szemgoly�ival, �gy hat, mint egy �ri�si
l�gy. A L�gyszem� olyan, mint egy l�z�lom.
A Riviera Hotelben van n�gy emelet �s minden emeletnek megvan a maga k�l�n szaga.
Azt hiszem, helyesebben tessz�k, ha ink�bb ezekkel a szagokkal foglalkozunk,
ahelyett, hogy a lak�kat jellemezn�nk. A lak�k jellemz�s�nek nem sok �rtelme lenne,
egyr�szt jellemtelenek, m�sr�szt vel�k nagyon ritk�n fogunk tal�lkozni, m�g a
szagok az emeleteken �lland�ak �s jobban kidombor�tj�k a Riviera Hotel jelleg�t.
Az els� emeleten sajtszag van. A szag eredet�t egy megboldogult sajtkeresked�
hitvese k�pviseli, teljes gy�szban. A m�sodik emeletnek halszaga van. Ez kiss�
meglep�, mivel hal�szok nem laknak a hotelben, a legk�zelebbi tengerpart pedig
h�rom �ra ide vonaton. A harmadik emeletnek ar�nylag eg�rszaga van. Az eg�rszag
megalap�t�ja egy nyolcvank�t �ves �regasszony, meglep� teljes�t�k�pess�g�r�l tett
tan�s�got, amikor az emelet eredeti savany�k�poszta szag�t, idek�lt�zk�d�s�nek m�r
a m�sodik napj�n, idestova teljesen meg�lte. A nyolcvank�t �ves �regasszony ritk�n
j�r ki, de ha elment valamerre, egy-k�t k�nnyed szippant�s a leveg�be teljesen
elegend�, hogy teljesen meggy�zz�n minket arr�l, merre fordult, kil�pve a hotel
kapuj�n. Az �regasszony �tjait ugyanis, ak�r a nagy haj�k�t a nyugodt vizeken,
�gynevezett szaghull�mok jelzik, amelyek p�r pillanatig l�that�k is. A negyedik
emelet saj�toss�ga a szag-cocktail. Vannak napok, amikor �getett m�szszaga van, a
f�ld szag�nak egy gyenge �rnyalat�val, m�s napokon ink�bb a gyenge terpentin �s a
s�lyosan �zott ruha p�rolg�s�t �rezni egy csipetnyi
tigrisszaggal. �n, sajnos, a negyedik emeleten lakom, egy szob�nak nevezett �ri�si
kalitk�ban.
Ha lehet relat�v eleganci�r�l besz�lni a Riviera Hotel kapuj�t �tl�pve - aminthogy
nem lehet -, be kell ismern�nk, hogy a negyedik emeletre �rve, mindennek m�r nyom�t
sem l�tni. Az emeletek sz�ps�ge fokozatosan z�llik, olyannyira, hogy a negyedik
emelet ut�n m�r el se lehetne
k�pzelni egy �t�diket.
A szob�m h�rom l�p�s sz�les, �t l�p�s hossz� �s a legsz�ks�gesebb s legrozog�bb
b�torokkal van berendezve. T�bbek k�z�tt van egy kandall�m is. A kandall� igen
el�kel� dolog, ha levelet �rok, gyakran eml�t�st is teszek r�la : - "Ezt a levelet
a kandall�m el�tt �lve �rom..."
A falon �zl�stelen tap�ta. Valamikor v�rv�r�s r�zs�k ny�ltak rajta, de a piszok
j�t�kony keze m�r elsim�totta a vad sz�neket. Itt-ott le is szakadt �s nagy
darabokban lel�g. Az ablak felett k�zvetlen k�t nagy darab �ssze is �r, mintegy
baldachint k�pezve, amely a k�v�lrol be�rad� legkisebb fuvallatra sustorg� hangot
ad.
Az ablakb�l az ember egy udvarra n�z ki, ha id�vel megunja a bels� berendez�st. Az
udvaron kormos derek� f�k ny�jt�zkodnak az �gnek, a t�rzs�k k�z�tt kifesz�tett
madzaggal, amelyen �lland�an feh�rnem�k sz�radnak. A L�gyszem� feles�ge - egy
minden sz�ps�get b�tors�ggal n�lk�l�z� n�szem�ly - ide aggatja ki sz�radni a hotel
magamosta leped�it �s t�r�lk�z�it. Az udvar ezekkel a feh�r foltokkal �gy fest,
mint egy halottaskamra a leter�tett hull�kkal. �de f�stszagon k�v�l itt semmif�le
kellemetlen szagot nem �rezni.
Az udvar v�g�ben k�tszob�s, f�ldszintes �p�let h�z�dik meg. Ez szint�n a hotelhez
tartozik. Az egyik szob�ban egy n�ger lakik, aki a munk�b�l hazat�rve minden este
pocs�k afrikai dalokat citer�zik a nyitott ablakban, �s idonk�nt v�ratlanul �s
minden ok n�lk�l oly f�jdalmasan felsik�t, mintha megr�gt�k volna. A m�sik szob�t
egy hivatalnok b�rli, aki �lland�an zsakettben j�r hivatalba, �s valah�nyszor kil�p
vagy bel�p a hotel kapuj�n, k�p egyet. (V�rosi hivatalnok.)
A mi udvarunkon t�l �tl�tni a szomsz�dokhoz is. A szemben l�v� udvar k�zep�n
p�ld�ul egy asztalosm�hely van. Balr�l egy nevel�int�zet kertj�nek egy cs�csk�t
l�tom, jobbr�l pedig a szomsz�d h�z t�zfal�t. Ennek a h�znak k�t ablaka erre n�z.
Az egyik ablak el�tt kalitka l�g, �s benne piszkossz�rke kan�ri ugr�l. Ez a mad�r
minden percben k�ts�gbeesettet �s nagyot sik�t. Ez a sikolt�s olyan, mint egy
t�voli vonat f�ttye, egy vonat�, amely nem akar soha meg�rkezni. A kalitk�s
ablakban id�nk�nt megjelenik egy fogatlan �regasszony, aki �lland�an eszik valamit,
mik�zben az eg�sz arca �gy mozog, mint a k�r�dz� teh�n pof�ja. A m�sik ablakban
szik�r, csontos arc� n� minden d�lel�tt sal�t�t r�z, d�lut�n pedig ingujjas, kopasz
ember k�ny�k�l ki, kialudt cigarettav�ggel a sz�j�ban �s az eget n�zi. H�zast�rsak
lehetnek, mivel nemigen besz�lnek egym�ssal. A n� csak r�zza a sal�t�t d�lel�tt, a
f�rj pedig csak n�zi az eget d�lut�n.
A nevel�int�zetben fiatal l�nyok laknak �s a sz�netben lent kerget�znek a kertben.
L�tni nemigen l�tom �ket, csak akkor, ha a kertnek abban a kis sark�ban vannak,
amely idel�tszik, akkor is csak vil�gos ruh�k foltj�t a f�k z�ld lombjain
kereszt�l. A vid�m nevet�s�ket �s a hangosabb szavakat azonban ide hallom.
A nevel�int�zet csengetty�je szab�lyos id�nk�nt megsz�lal. Megcsengetik a tan�ra
kezdet�t, a sz�neteket �s az �tkez�s idej�t. Ezek a k�l�nf�le csenget�sek h�rom
dologra eml�keztetnek : az egyed�ll�tre, az elm�l�sra �s az �tkez�sre. K�ts�gtelen
ez ut�bbi a legkellemetlenebb �s egy�ttal a legsz�ks�gtelenebb figyelmeztet�s.
A sz�net ut�n a l�nyok bevonulnak a l�ceumba �s az udvarok egyszerre olyan
csendesek lesznek, mint a temet�.
Id�nk�nt a Saint Jacques-du-Haut-Pas-templom torony�r�j�nak �t�sei idesz�knek a
k�ls� �let zaj�b�l, hogy megnyugtassanak engem, aki itt a k�m�nyek k�z�tt vagyok
�lve eltemetve, a felt�mad�s minden rem�nye n�lk�l.
D�lut�nonk�nt a kan�rimadaras �regasszony oda�l az ablaka k�zel�be �s varr valamit.
Az ablak n�gysz�g�ben csak a kez�t l�tom felemelkedni �s lehullani, szab�lyos
id�k�z�nk�nt. Olyan ez a k�z, mint egy �ra ing�ja, amint f�radhatatlanul j�r fel �s
le �s mutatja a m�l� id�t.
A kapukat t�z �ra ut�n itt is becsukj�k. Aki be akar j�nni,
az csenget, aki ki akar menni, az beki�lt a h�zmesternek, hogy aszongya
- Le cordon s'il vous plait. A zsin�rt, ha �nnek is �gy tetszik!
A zsin�r k�zvetlen a h�zmester �gya mellett l�g �s csak a kez�t kell kiny�jtania
�rte. Kapup�nz nincs. Est�nkint, amikor a nyitott ablakon �t behallom ezeket a "le
cordon
s'il vous plait" ki�lt�sokat, �gy �rzem �n, idegen, ebben a szomor� k�rnyezetben,
mintha az�rt k�rn� valaki a zsin�rt, hogy felakassza mag�t vele.
�gy telnek-m�lnak a napok, egyhang� egyformas�gban. A szomsz�d udvaron hetenkint
egyszer patk�ny�ld�z�s, itt n�lunk havonta egyszer lakb�rfizet�s. Ezek az egyed�li
esem�nyek. K�l�n�sen az ut�bbi.
Ha j�l kihajolok az ablakomon, m�g azt is l�tom, hogy k�zvetlen alattam a m�sodik
emelet egyik ablak�ban, egy csipk�s n�i nadr�g mik�ppen sz�rad. Ebben az ablakban,
tudniillik, mindig sz�rad egy csipk�s n�i nadr�g, valah�nyszor kis�t a nap.
Ez a l�t�rt val� k�zdelem.
Az ablakb�l kit�rul� k�pet bez�rja egy darab �g. Piszkos, sz�rke, elf�radt folt,
amely romantikus rem�nytelens�ggel ter�l el a h�ztet�k �s k�m�nyek felett.
Most elmondom a patk�nyirt�st a jobboldali szomsz�dokn�l. Ennek a h�znak az
udvar�b�l is l�tok egy darabot. Itt minden szombat d�lut�n - akkor senki sem
dolgozik �s r��r egy kicsit k�r�ln�zni - patk�nyt kergetnek nagy hurr�z�sok
k�zepette. Ilyenkor meg�l�nk�l a k�rny�k. A mad�rkalitk�s �regasszony az elso
hangosabb sz�ra megjelenik az ablak�ban, f�rg�n ide-oda ugr�ltatja a szemeit �s
elsz�radt �reg kezeivel idegesen k�veti a hajszolt patk�ny �tj�t. Enni az�rt m�g
ilyenkor sem sz�nik meg, csak �ppen lassabban mozgatja fogatlan sz�j�t.
A sal�t�sok egy�tt jelennek meg az ablakban. A f�rj kiv�telesen megsz�lal �s azt
mondja kedves nej�nek:
- Egy �t�ssel kell le�tni.
Amikor oda�t m�r a patk�ny kiny�lt test�t p�f�lik, a f�rj finom mosollyal az ajk�n
megel�gedetten �t�leli a szik�r n�t �s �gy maradnak egy darabig, m�g az esem�ny
elm�lt�val is.
Ezeknek el�g, hogy a szomsz�dban egy patk�nyt agyon�ssenek, hogy egym�sra
tal�ljanak. Besz�lni ugyan most sem besz�lnek sokat. A f�rfi egy id� m�lva leveszi
a karj�t a n� v�ll�r�l �s �t�rezve a helyzet kiv�teles volt�t, megsz�lal, de csak
ennyit mond:
- Na, nyulam, holnap sz�p id� lesz. Vagy esetleg:
- Na, nyulam, holnap esni fog.
�s visszavonul rem�nytelen�l a szoba m�ly�be.
A teljesen ny�lszer�tlen szik�r n� m�g ott marad egy darabig az ablakban �s mereven
n�zi a szomsz�d h�z t�zfal�t valami utol�rhetetlen szomor�s�ggal �s v�gtelen dacos
k�z�nnyel.
A patk�ny�ld�z�skor a L�gyszem� is megjelenik a hotel udvar�n �s hangos
megjegyz�seket tesz:
- N�lunk nincs patk�ny. Tisztess�ges hotelben nincs patk�ny. Nincs.
Ez a lak�knak sz�l, akik az ablakban �llnak ilyenkor �s egy sz�t sem sz�lnak, pedig
tudj�k nagyon j�l, hogy a L�gyszem� most szemtelen�l hazudik, csak azt nem tudj�k:
mi lesz a legk�zelebbi lakb�rfizet�sn�l, ez�rt hallgatnak nagy b�lcsen. Megjegyzem,
mindezt a L�gyszem� is tudja, csup�n a hatalm�t akarta megmutatni �s ezek ut�n
megnyugodva visszamegy a nyirkos irod�ba, sp�rolni.
A patk�nyhulla k�t napig elhever az udvaron. K�t nap m�lva r�tal�l egy ny�jtott
test�, koszos macska, belenyal a patk�nyba, s azt�n unottan tov�bb l�peget. K�s�bb
ugyanezt a macsk�t �lbekapja �s �sszevissza cs�kolgatja egy k�v�r asszony, aki
azt�n nyugodtan elmegy a piacra �s ott �sszefogdos mindent. A kofa m�g biztatja is:
- Tess�k csak megnyomkodni ezt a sajtot is. �rett az, kedvesk�m.
P�r nap m�lva valaki �tfutbalozza a patk�nyhull�t a szomsz�dos udvarok
valamelyik�be. Nem k�nyszer�s�gb�l, csup�n sz�rakoz�sb�l, �gy legal�bb nem l�tni az
�jabb fejlem�nyeket, de az�rt �n elmondom.
A szomsz�dok �szreveszik ezt �s ezzel a ki�lt�ssal : - Ah! ca, c'est malin! Ah, ez
a gonosz! - �tr�gj�k a patk�nyt egy m�sik udvarba. Ez �gy menne tov�bb a
v�gtelens�gig, ha az
eny�szet k�zbe nem l�pne. De az eny�szet k�zbel�p �s azt mondja: Csitt! A t�bbi
azt�n az aljas legyek dolga, amik a dolgukat itt elv�gezv�n, az �zletek el� az
utc�ra kirakott gy�m�lcs�k�n, h�sokon �s s�tem�nyeken direkt s�t�ln�nak, ha nem
v�den� azokat egy j�t�kony porr�teg, mert m�s egy�bbel nincsenek letakarva. Hogy
m�g nem pusztultunk el valamennyien k�l�nb�z� nyavaly�kban : ez P�rizs var�zsa �s
ereje.
H�tk�znapokon a Riviera Hotel el�g csendes, munk�sok �s egyszer�bb hivatalnokok
lakj�k, akik napk�zben nem tart�zkodnak otthon. Reggelenk�nt a t�voli �s k�zeli
szob�k k�l�nb�z� �breszt��r�inak berreg�sei riasztanak fel �lmomb�l. Ut�na hatalmas
�s�t�sokat hallani, nem degener�lt �s�t�sok ezek, tisztess�ges, j�l meg�s�tott
�s�t�sok, az �llkapocs ropog�s�t is hallani.
M�soknak a mindennapi �letbe val� k�sz�l�d�seit �n az �gyamb�l hallom. Sokat
alszom, mert sokat vagyok odahaza. A Riviera hotelbeli �letemet �gy �lem, mintha
egy fogorvos el�szob�j�ban �ln�k, vagy erd�ben elt�vedt v�ndor lenn�k, aki m�r
feladta a rem�nyt, hogy valaha is kiker�l az erd�b�l, teh�t le�l a f�ldre �s v�r,
maga sem tudja, mire �s �gy tesz, mintha gondolkozna, hogy �nmag�t megnyugtassa.
N�ha f�ty�l is.
Az �breszt��r�k berreg�se ut�n p�r percre, m�r nyikorognak a l�pcs�fokok az elmen�k
l�pteinek s�lya alatt. K�zben az illet�k megmosakodtak, fel�lt�zk�dtek �s meg is
reggeliztek.
F�l egyig abszol�t csend van a hotelben, csup�n r�vid id�k�z�nk�nt csap�dik be egy
ajt� �s p�r perces motoszk�l�s hallatszik az egyes szob�kb�l. A hotelszobal�ny
takar�t. A szobal�ny harminc szob�t takar�t ki p�r �ra alatt. El lehet k�pzelni a
szobal�nyt takar�t�s k�zben �s a szob�kat takar�t�s ut�n.
F�l egykor kiss� megelevenedik a l�pcs�h�z. Akik a k�zelben dolgoznak, hazaj�nnek
eb�delni. Az ilyen, mag�nyosan �l�, dolgoz� emberek eb�dje hideg �telek
elfogyaszt�s�b�l, esetleg p�r perc alatt �sszevacakolt meleg �telekb�l �ll. Itt
mindenki sp�rol �s minden �tkez�st �gy tekintenek, mint valami sz�ks�ges rosszat,
amelyen jobb min�l hamar�bb
�tesni. Azok, akik itt laknak, m�r semmi k�l�n�sebbet nem v�rnak az �lett�l.
Estefel� m�r nagyobb a j�r�s-kel�s a l�pcs�h�zban, ilyenkor mindenki hazaj�n �s �li
a mindig egyforma h�tk�znapok estj�t. A bal oldali szomsz�dom, egy kopasz �r, aki
r�kv�r�sre borotv�lja mag�t �s a f�l�b�l sz�r�k �llnak ki, id�nk�nt kr�kog egyet,
kif�jja harsogva az orr�t. N�ha a sz�ke reccsen�s�t hallom, vagy a gyufa
sercen�s�t. Pontosan t�z �ra fel� lefekszik. K�t cip�j�nek a koppan�sa a padl�n
jelzi, hogy levetk�zik, az �gynem� suhog�sa pedig, hogy befek�dt az �gyba.
Szombat d�lut�nonk�nt teljesen megv�ltozik a hotel k�pe. Szombat d�lt�l h�tf�
reggelig mindenki szabad. Eleg�ns, karcs� test� n�k j�nnek kedveseiket megl�togatni
a Riviera Hotelbe. F�rge n�i l�bak szaladnak fel az emeletekre, magas sark�
cip�ikkel t�relmetlen taktust verve az �reg l�pcs�fokokon. Ajt�k csap�dnak: - "Me
voil�, ch�ri." Itt vagyok,
�desem, - mondj�k a v�rpiros n�i ajkak �s cs�kok csattan�s�t verik vissza a falak.
A bal oldali szomsz�domn�l egy nagyon kedves hang� n�
csicsergi �t a szombat d�lut�nt, esetleg a vas�rnapot is. K�zben elmennek eb�delni,
vacsor�zni, esetleg moziba is mennek, de a legizgat�bb dolgok itthon t�rt�nnek �s
ezeket
nekem v�gig kell hallgatnom.
A szimpatikus hang� h�lgy ilyeneket mond:
- Gyere ide, te kis kopasz k�ptelens�gem �s r�gt�n
mondj valami kedveset a te kis feh�r macsk�dnak.
Jobb oldali szomsz�domn�l komolyabban veszik az �letet...
- Megcsalt�l?
- Te majom, esk�sz�m az any�m �let�re. (Szeg�ny mama.)
Fentrol azt mondja egy sz�p alt hang: - Levetk�zzem eg�szen?
Alulr�l pedig azt b�gja valaki f�radhatatlanul:
- Chouchou... chouchou... Pofi... pofi... pofi... pofi... -Jaj, te, mit nem tenn�k
meg �rted, te csacsi!
A legrosszabb az �nfeledt n�k szerelmi sikongat�sait hallgatni, mikor szemreh�ny�st
tesz a n�, minden szemreh�ny�s
n�lk�l.
- T'es fou dis? Bolond vagy, mondd? Ezeknek minden ir�nyban �t kellene kopogni:
- Mesdames et messieurs, uraim �s h�lgyeim, egy kis
irgalmat �s eln�z�st k�rek. Szeg�ny mag�nyos fiatalember
vagyok. Ha m�r nem lehet elker�lni a dolgot, legal�bb a
r�szleteket ne mondj�k.
Eg�szen biztos, hogy �k is hallj�k a t�bbieket, de ezeket,
�gy l�tszik, nem zavarja semmi. Egyszer egy n� meg is
jegyezte, isten tudja, melyik szob�b�l:
- Ch�ri, ezek a falak nagyon v�konyak. Mire egy d�rm�g� f�rfihang
- Qu'est-ce que ca peut me foutre, � moi? A fr�szt
�rdekel ez, de nem engem.
Ezeket nem izgatj�k a v�kony falak.
Sz�val, a Riviera Hotelben lakom. Kellemes megjelen�s�,
abszol�t �riember vagyok, akinek az egyik �se M�ty�s kir�ly udvar�ban nagy kutya
volt. Jelenleg, sajnos, nem err�l van sz�.
Idestova hat h�napja, hogy n�gyheti tanulm�ny�tra j�ttem ki P�rizsba.
Tov�bbi itttart�zkod�somnak egyed�li oka: nincs p�nzem a hazautaz�sra. A
tanulm�nyutat egyszer�en nem lehet befejezni. Van �gy.
Otthonr�l nem sz�m�thatok seg�ts�gre azok ut�n a levelek ut�n, amiket a sz�l�im
lelki nyugalm��rt haza�rtam. Nincs m�s h�tra, folytatni kell ezt a szokatlanul
elm�ly�lt tanulm�nyutat, a gondvisel�s kegyelm�b�l majd csak v�get �r valahogy. Ha
otthonr�l k�rn�k p�nzt, felt�tlen kapn�k. De ha ilyen gondolatom t�mad, eszembe jut
mindig a nagymama, aki azt mondta egyszer r�lam
- Megl�ss�tok, ez a fi� m�g a tiszta vizet sem fogja soha �let�ben megkeresni.
M�r csak az�rt sem k�rek hazulr�l p�nzt, hogy a nagymama rosszul �rezze mag�t. Az
is igaz, hogy a nagymama legfeljebb m�g t�z �vig �l. Nem tudom, �rdemes-e az�rt a
p�r �v�rt. V�geredm�nyben m�gis egy jellem vagyok. Mindenesetre adja az Isten, hogy
a tanulm�ny�t egy k�zk�rh�zban v�gz�dj�n �s ne a temet�ben.
Egyed�l �lek, nincs senkim, aki seg�thetne rajtam. Volt egy p�rizsi bar�tom, az
igaz, akinek m�g a tanulm�ny�t legelej�n h�romsz�z frankot adtam k�lcs�n, de akit
ezzel a meggondolatlan cselekedettel siker�lt is v�gk�pp t�vol tartanom magamt�l.
A hajdani, el�kel� hotelb�l, ahov� a meg�rkez�s �nfeledt m�mor�ban megsz�lltam,
r�videsen eljutottam a Riviera Hotelig, miut�n, ak�rcsak a szabad tenger felett
h�nykol�d� l�ghaj�s, kihajig�ltam kosaramb�l - illetve b�r�ndjeimb�l - minden
mozgathat�t, illetve eladhat�t, hogy fenntarthassam magam.
A Szent Jakab utcabeli els� impresszi�im olyan borzalmasak voltak, hogy kalap
n�lk�l rohantam el a Sainte-Genevi�ve k�nyvt�rba, megn�zni, ki volt az a Szent
Jakab.
Ez a szerencs�tlen Nisiben volt p�sp�k �s nyolcvan�ves kor�ban halt meg. Hal�la
ut�n azut�n alaposan kibabr�ltak vele a franci�k, r�la nevezt�k el a Szent Jakab
utc�t.
A Riviera Hotelben unalmas az �let, k�l�n�sen akkor, ha se p�nze, se c�lja nincs az
embernek �s csak v�rakozik valamire, amir�l maga se tudja m�g, hogy j� lesz-e vagy
rossz.
Reggel tizenegy �rakor felkelek, mert megunom az alv�st, illetve a reggeli �r�knak
ezt a k�bult szenderg�s�t, amelybe csak a nevel�int�zet csengetty�je lop bele egy
kis val�s�got. D�lben elmegyek s�t�lni a k�zeli Luxembourgkertbe �s ott vagyok
eg�szen k�t �r�ig, k�zben a szobale�ny kitakar�tja a szob�mat, a L�gyszem� pedig
megnyugodva tudom�sul veszi, hogy kint �tkezem.
K�t �rakor hazamegyek. �tk�zben veszek egy liter tejet, egy f�lm�ter p�rizsi
kenyeret �s egy doboz normandi sajtot. Mindezeket a kab�tom al� rejtve fellopom a
szob�mba. Ugyanis a hotelszab�lyok szerint a szob�kban f�z�csk�zni nem szabad, de
az�rt mindenki f�z - titokban �s riadtan, minden par�nyi neszre �gyelve. Az aljas
L�gyszem� n�melykor minden ok n�lk�l bekopog a szob�kba, ellen�rz�sk�ppen.
Van egy gyorsforral�m, ezen elk�sz�tek egy liter tejeskaka�t. A fel�t megiszom
eb�dnek, a m�sik fel�t pedig meghagyom vacsor�ra. �gyszint�n a sajt �s a keny�r
fele is est�re marad. Kaka�f�z�s ut�n a l�bost nem mosom ki soha, ennek
k�sz�nhetem, hogy id�vel a l�bos fenek�re vastagon, k�regszeruen lerak�dott
felesleges kaka�r�teget egy-k�t h�t m�lva felkaparhatom �s �sszet�rve
felhaszn�lhatom �jra.
A normandi sajt ut�n a normannokat nem lehet megszeretni. Ez is t�ny.
A francia gourmand�ria h�romsz�zf�le sajtot ismer, ezek k�z�tt a legolcs�bb a
normandi sajt. � a h�romsz�zadik. Azt hiszem, egyed�l �n eszem az eg�sz ker�letben.
Az �lelmiszerkeresked�nek m�r fel is t�nt ez (sajnos, felt�n�s n�lk�l ilyesmit nem
lehet v�s�rolni) �s egy �zben megk�rdezte, nem orvosi rendeletre eszem-e ezt a
k�ny�rtelen sajtot.
Ha m�r a kiad�saimr�l van sz�, meg kell eml�tenem egy pakli Maryland-doh�nyt,
cigarettapap�rt �s gy�jt�t. A doh�ny olyan fekete, mint a tea �s �ppoly er�s is.
Meglehet�s gyakorlat sz�ks�ges ahhoz, hogy az er�s, fadarabkaszer� sz�lakat, amik
k�nnyen kib�kik a cigarettapapirost, �gyesen elfektesse az ember sodr�s k�zben. A
Maryland-doh�nyb�l k�sz�lt cigarett�b�l minden szippant�s olyan, mintha bel�lr�l
smirglizn�k az ember tork�t.
Hossz� h�napok �ta a matematika alapj�n �lek, pontosan kisz�m�tva a legolcs�bb
kal�riamennyis�get. Az �tkez�s ilyenform�n m�r nem is �lvezet, hanem munka, s�t
k�teless�g.
D�lut�nonk�nt v�gigs�t�lok a Boul'Mich'-en �s n�zem a karcs� test� n�ket, akik
fens�bbs�g�k biztos tudat�ban, cs�p�j�ket diszkr�ten ringatva, egyik kez�kkel a
kab�tjukat h�zz�k feszesre, hogy j�l lehessen l�tni, amit l�tni kell, a
m�sikkal pedig evez�mozdulatokat v�geznek �s �gy imbolyognak t�vetegen �s r�vetegen
a sokadalom k�zepette. Csak �k tudj�k egyed�l, hal�los biztons�ggal, mi�rt �l�nk mi
f�rfiak �s mi a rendeltet�s�nk a f�ldtek�n. (�, ha az asszonyok besz�lni tudn�nak,
�s nemcsak a sz�jukat j�rtatn�k �r�kk�!)
Egyes est�ken elmegyek a Dome-k�v�h�zba.
A terasz�n s�r�n egym�s mell� szorulnak a kis kerek asztalok, k�z�j�k sp�kelve a
legk�l�nb�z�bb emberekkel, akiknek kilencven sz�zal�ka idegen. �s mennyi sz�p n�!
Vannak itt hindu n�k, sz�nes selyemleped�be burkolva, koromfekete hajukkal �gy
festenek, mint a frissen mosott �s kivasalt cig�nyok. Kistermet� jap�n n�k, akik
mindig szomor�ak �s sz�tlanul �ld�g�lnek egy poh�r amerikai grog mellett, kelet
fel� fordult b�natos arccal. A n�ger n�k �lland�an h�feh�r fogaikat villogtatj�k �s
felt�n�en ker�lik a
maguk fajt�jabelit. Bujatest� spanyol n�k, v�kony, sov�ny arccal, nagy k�nnyes
szemekkel, amelyek f�l�, mint baldachin, borulnak a s�r� szempill�k, mintha
�r�k�sen csod�lkozn�nak valamin : - Ah, senorita... Porqu� ? Te dice que no... -
Bueno! Ah, kisasszony... mi�rt mondod, hogy nem?... -J�l van ! - Olasz n�k,
v�rv�r�sre festett ajkukon k�jes mosollyal: - Oh, mio caro... kedvesem... - Az
�szaki n�k kispolg�ri keretekbe csomagolt, kifinomult d�monok, akik �rtatlanul
mosolyogva l�gatj�k l�bukat a teljes elz�ll�s m�lys�ge felett.
Na �s az amerikai n�k, akiknek �r�k�s a j�kedv�k, akik egyed�l, kalap n�lk�l j�nnek
�t az �ce�non, szerelmes, p�rizsi eml�keket keresni, hogy beleilleszthess�k az
elhaszn�lt metr�jegyek, �tlapok �s sz�nh�zi programok gy�jtem�ny�be: - Hello, old
boy! - Lovely! - Jaj, de pomp�s! Holnap Versailles-ba megy�nk? Mit lehet ott inni,
darling ?
Egyed�l a francia kokottok �lnek csendesen �s diszkr�ten a bej�rat k�zel�ben �s
csak akkor gy�l ki a tekintet�k, ha valaki fel�j�k pillant: - Vous ne m'offrez
rien, monsieur? Nem vend�gel meg semmivel, uram?
Az eg�sz terasz felett k�kes cigarettaf�st �szik, mint egy csipk�s, foszladoz�
felh�.
A nyal�nks�got �rul� fi� - aki rendesen magyar - t�lc�j�t a feje f�l� tartva, mint
egy �serd�ben kutat�, b�tor �tt�ro, a l�bak �s sz�kek ind�i k�z�tt bukd�csolva
f�rja mag�t el�re : - Cacahuettes... cacahuettes* amerikai mogyor�*. - Megnyugtat�
�rz�s konstat�lni, hogy a p�nz m�g l�tezik �s egyesek milyen el�kel� hanyags�ggal
kezelik.
Kiv�teles est�ken itt �l�k egy caf�-cr�me ** tejesk�v�
** mellett �s v�gy�dva belen�zek egy-egy sz�p testu n� csillog� szem�be. Pr�b�lom
belek�pzelni magam az �let�be. Sajnos, egyszer csak a sz�p n�k elmennek, �s aut�n
mennek el. A diszkr�ten hajland� chasseur*** egyenruh�s kifut�fi�*** r�juk csapja a
kocsi ajtaj�t. Az aut� �des, egyenletes t�f�g�ssel finoman megugrik �s zajtalanul
elsuhan a sz�nes transzparensekkel �kes�tett Boulevard Mont
parnasse-on, �n pedig hazamegyek, - megyek a Riviera Hotelbe, l�tezni.
Hazafel� menet ker�l�t teszek �s v�gigmegyek a rue Vavinon, a rue Br�a-n, a csendes
�s s�t�t Luxembourg-kert mellett, csup�n az�rt, hogy min�l tov�bb �lvezzem ezt az
el�kel� negyedet. A park mellett kihajol fel�m a f�knak illata �s v�gigk�s�r a
hatalmas vasr�csker�t�s mellett, amelynek k�perem�n k�bor macska l�peget zajtalanul
�s l�thatatlan esem�nyeket figyel szoborr� merevedve. A rue de Fleurus-n�l hatalmas
all�* szeli �t a kertet. A t�ls� oldalr�l ide l�tni a rue Soufflot csillog�
�vl�mp�it, a s�t�t bokrok �s z�ld lombok m�g�l, olyan misztikus hangulatot keltve,
mintha a csillog� f�nypontok a f�ldre hullott csillagok lenn�nek �s Barrie t�nd�rei
�ln�k rejtelmes �let�ket az eln�mult parkban.
A Luxembourg-negyed el�kel� b�rh�zai lehunyt ablakszemeikkel �lomba szenderegnek,
csak n�ha veri fel a csendet egy k�s�i j�r�kel� l�pteinek zaja. Fiatal le�ny f�rg�n
szedegeti a l�bait el�ttem �s id�nk�nt ijedten h�trafordul. Kis mellei kapkodva
t�ncolnak a nagy siet�sben �s szem�ben m�r benne van az otthoni fogadtat�s
k�zvetlens�ge. El lehet k�pzelni a mam�t, amint otthon a vekkert szugger�lva �l az
�gyban, ijedten �s sz�vszorongva, de mindez r�gt�n elm�lik, amint a l�ny haza�r.
- Mondd, mi�rt teszed ezt velem?
Biciklista rend�r�k suhannak zajtalanul az �vl�mp�k f�ny�t visszaver� aszfalton,
olyan kis k�penyegekkel a h�tukon, mintha hirtelen kin�ttek volna bel�le.
A Saint Sulpice torony�r�ja el�ti az �jfelet. A kis k�v�h�zakb�l m�g kicsillog a
f�ny a kihalt utc�kba, mint egy haldokl� m�csvil�g. Piros f�nyszivar az �zlet
felett: Tabac, Bi�re Dumesnil. Ici on consulte le Botin**.
Ilyenkor a Szent Jakab utca teljesen kihalt. Egy-k�t, egym�st�l j� t�volra �ltetett
l�mp�s f�nye pr�b�lja hasztalan el�zni bel�le a s�t�ts�get. A l�pteim zaj�t�l
felzavart patk�nyok rohannak �t a kocsi�ton.
* fas( ** "D
Egyszer k�t hatalmas patk�nyt l�ttam verekedni. Magasan a leveg�be ugrottak, �gy
mentek nagy er�vel egym�snak. Zajtalan, f�lelmetes k�zdelem volt, ami nem
egyhelyben j�tsz�dott le, t�z-h�sz m�terrel is eltol�dott a viadal sz�nhelye.
Ilyenkor a Riviera Hotel l�pcs�h�z�ban is �sszetal�lkozom egy �reg patk�nnyal,
rendszerint a l�bam k�z�tt fut el. N�ha azonban meglapul �s megn�z. Az az �rz�sem,
azon gondolkozik, megharapjon-e vagy sem. Azt�n bel�tja, hogy nem �rdemes.
A fekete patk�nyr�l hirtelen eszembe jutottak az ingeim is.
A feh�rnem�tiszt�t�s sz�ks�gszer�s�ge rendszerint akkor kopogtat be hozz�m, amikor
nincs erre p�nzem. A csap�sok rendszerint egy�tt j�rnak, egyszerre szokott elfogyni
minden �lelemf�le - s�t a cigaretta is. Az ut�bbiak megszerz�se azt�n olyan nagy
er�kifejt�st k�v�n, hogy az ingekre m�r nem marad semmi.
�gy sz�letett meg a relat�v ing.
A relat�v ing az, hogy az ember vesz egy norm�lis inget, felveszi �s k�t napig
lelkiismeretfurdal�s n�lk�l viseli. Azt�n m�g k�t napig lelkiismeretfurdal�ssal -
megjegyzem, ekkor m�r nem is az inget, hanem a k�vetkezm�nyeit viseli. Ezek ut�n
leveti �s nem besz�l r�la t�bbet. Veszi a m�sodik inget �s ugyanezt teszi vele.
V�g�l az �gy elhordott ingeket el�veszi �s most j�n a relativit�s. Megn�zi, melyik
a legtiszt�bb az �sszes elviselt ingek k�z�l �s azt nyugodtan felveszi. �gy veszi
sorra az ember �jra az �sszes ingeket az el�bb eml�tett m�dszer szerint.
Tekintettel, hogy az abszol�t feh�r sz�nt m�r az els� fordul�ban siker�lt teljesen
kik�sz�b�lni, a lelkiismeret fokozatosan eltompul, nem l�v�n egy biztos t�mpontja,
minden nyugtalans�g elveszti l�tjogosults�g�t. H�la Isten a relativit�s
elm�let�nek! (Ragadjuk meg az alkalmat, hogy k�sz�netet mondjunk Einstein �rnak.)
Itt azt�n nincs meg�ll�s, ti. a fizika t�rv�nyei folyt�n egy id� m�lva a feh�r sz�n
teljesen kik�sz�b�l�dik, meghal, teh�t mint probl�ma nem szerepel t�bb�. �men.
A baj csak ott van, hogy ezeket az ingeket azt�n m�r soha t�bb� nem lehet kimosni,
legfeljebb egy kis p�derrel lehet
m�g tomp�tani a sz�n�ket, ideig-�r�ig. Legsz�vesebben el�sn� �ket az ember, valahol
az er�d�tm�nyeken k�v�l, egy viharos �jszaka, amikor a hold foszladoz� felh�cafatok
m�g� rejti felpuffadt, s�rg�s arc�t. A v�ros v�g�n egy torony�ra el�ti az �jf�lt �s
k�p�nyegeinket f�z�san �sszeh�zzuk magunkon. -J�rj a nyomomba, Lodom�r! Az �g �tka
vel�nk.

Ma reggel a gyorsforral�m egy utols�t lobbanva, kiadta lelk�t, a tej beadta a

kulcsot, a kaka� f�be harapott, a doh�ny alulr�l szagolja az iboly�t �s a keny�r is
letette a kanalat. A cukrot az Ur m�r tegnap d�lben mag�hoz sz�l�totta. �gysz�lv�n
a t�nk sz�l�n �llok.
K�ts�gtelen, az �risten is seg�teni akar rajtam, csak m�dj�t ejtse, mert nem
szereti a csod�kat, biztosan �n is megijedn�k, ha valami csod�t tenne velem. Hi�ba,
ilyen az ember.
Lemegyek a Luxembourg-kertbe, gondolkozni �s pihenni.
A Luxembourg-kertben v�nasszonyok nyara van.
A hossz� all�kon az �szi sz�l szaladg�l �s igyekszik lef�jni a f�kr�l a
rozsdav�r�s, s�rg�sz�ld leveleket.
Buhuhuhuhu - mondja az �szi sz�l �s tele van a hangja el�tkozott �regasszonyok
jajgat�saival, akiknek m�r nem volt idej�k leim�dkozni az ifj�s�gukat. - Buhuhuhu -
ezt mondja az �szi sz�l �s kavarja az all�kra hullott sz�raz leveleket gyorsan,
mint a szak�csn� a f�lig le�gett r�nt�st.
Megjegyzem, ezt k�r volt le�rni, mert ilyen nagy �szi sz�l jelenleg nincs is. Csak
egy kis �szi sz�l van, eg�sz kicsi, �rtatlan, h�tulgombol�s �szi sz�l �s a kis sz�l
nyom�ban az all�n egy s�hajtoz� v�nkisasszony is s�t�l, fekete b�rsonyszalaggal a
nyak�ban, a retik�lj�t eltartva mag�t�l, mintha fek�lyes lenne. Mi�rt jelzik az
�reg n�k egy fekete b�rsonyszalaggal azt, hogy elhervadt a nyakuk? Az ilyen n�k �pp
olyan furcsa �s k�l�n�s teremtm�nyei az Istennek, mint azok az �reg urak, akik
�lland�an feh�r pik�nyakkend�t hordanak. Ezeknek az embereknek tal�n valami k�l�n�s
�let�k van, �s ez m�r a k�ls�s�gekben is �gy jut kifejez�sre?
M�g r�mesebb, ha egy ilyen �reg n�nek p�derfoltok is vannak a nyak�ra szor�tott
fekete b�rsonyszalagon. Ennek a v�n n�nek, aki itt s�t�l az all�n, p�ld�ul van.
Az�rt t�ls�gosan ne figyelj�k a v�n kisasszonyt. Ez a v�n n� nem is szerepel a
reg�nyben, csak statiszt�l a hangulatk�phez.
Sz�val, itt �l�k a Luxembourg-kertben egy padon, ezen a sz�p �szi d�lut�non. A
pad�rt, ahol �l�k, nem kell fizetni. A sz�kek�rt p�ld�ul m�r kellene. A sz�kek
csal�teknek vannak kit�ve a legszebb helyekre, �rnyas f�k al� �s meztelen szobrok
el�. A gyan�tlan ember csak j�n �s le�l a sz�kre, erre megjelenik egy n�ni, fekete
ruh�ban, fekete f�k�t�vel a fej�n �s azt mondja:
- Huszon�t centimes.*.* apr�p�nz, a frank sz�zadr�sze

Roppant kellemetlen dolog.

Az ingyenpadon, ahol �l�k, �l m�g egy �regasszony �s egy �reg �r. Az �reg �r nem
csin�l semmit, az �reg �r szomor�an l�gatja a fej�t. Az �regnek lila nyakkend�je
van, ami agyontekerten csavarodik ki cs�mp�s gall�rja m�g�l �s �gy hat vele, mintha
akaszt�f�r�l menek�lt volna le a k�t�ldarabbal a nyak�ban �s most �ln� �t az
izgalmakat.
�tven �v m�lva nagy bajok lesznek itt. �ppen ilyen �t�d�tt �reg �r lesz bel�lem is.
Pecs�tes kab�tban, m�jfoltos, elsz�radt kezekkel, �ppen ilyen szomor�an fogom n�zni
az �szt. Megjegyzem, nekem ez jobban fog f�jni, mint ennek az �regnek, mert ennek
m�r nem is f�j. Jelenleg a m�fogait sepergeti nyelve hegy�vel �s ellen�rz�st
gyakarol a szervezete f�l�tt.
A f�k m�g�l hirtelen el�t�nik egy karcs� l�ny. J�n v�gig az all�n, a sz�l r�f�jja
szokny�j�t sz�p, form�s combjaira, kis kurta kalapja m�g�l kikandik�l sz�ke haja.
J�n, j�n, �de fiatals�g�val, kis csod�lkoz�ssal megn�z minket, ingyen�l�ket, azt�n
� is lecs�cs�l a padra.
Eg�szen finom parf�millat keveredik �ssze az �zott levelek illat�val.
Csod�latos sz�pek a szemei. Az arca nem szab�lyos, de van benne valami v�gtelen
szimp�tia. H�trahajtja a fej�t �s az
eget n�zi megnyugodott szomor�s�ggal az arc�n.
Az �reg ember felkel �s elmegy. P�, nagypapa!
A n�ni befejezi az olvas�st �s megsz�l�tja a fiatal l�nyt: - Nagyon �rdekes reg�nyt
olvastam, mademoiselle*.
Nem akarja?
Olcs� reg�nyf�zetet ny�jt fel�je:
- Ilyesmi el�fordul az �letben is. C'est quelque chose de
v�cu. Valami, ami az �letb�l van mer�tve.
- Igen? - mondja a fiatal l�ny udvarias mosollyal �s
gyenge undorral �tveszi t�le a f�zetet.
- Ez az �let maga - er�sk�dik az �reg asszony. Ezt m�r
nekem mondja �s arra v�r, hogy �n is belesz�ljak, mint ahogy egy francia tenn� a
helyemben, mondjuk �gy:
- Igaza van, asszonyom. B�r a reg�nyt nem ismerem, de �n elolvasta, nekem ez el�g.
A reg�ny olyan, mint az �let, asszonyom, illetve az �let olyan, mint egy reg�ny,
mint egy folytat�sos reg�ny. �n mindenesetre intelligens l�lek, amint ezt �gy
megjegyezte. Je vous en f�licite. Gratul�lok �nnek.
- Esetleg �gy: Enchant�, madame. El vagyok ragadtatva, asszonyom, el vagyok
b�v�lve. Ezt a k�jt!
A n�ni tov�bb magyar�zza a dolgot. � nem szokott reg�nyeket olvasni, de amint
megl�tta ezt a f�zetet a padon, mindj�rt azt mondotta:
Tiens, ca m'int�resse. Nocsak, ez �rdekel.
A fiatal le�ny, aki k�zben beleolvasott a reg�nybe itt is, ott is egy darabot,
lebiggyeszti a sz�j�t �s visszaadja a n�ninek.
�rdekes?
- Nagyon! mondja, s fel�ll. Megigaz�tja a ruh�j�t �s elmegy.
Elmegy �s �n soha t�bb� nem fogom l�tni.
V�kony selyemharisnya, a szokny�ja suhogva csapkodja a t�rdeit �s megy, karcs�
test�t diszkr�ten himb�lva l�pteinek dallamos �tem�re.
Ut�na kellene menni �s megk�rni, hogy ne menjen el, m�r �gyis olyan szerencs�tlen
vagyok:
- Mademoiselle, ne fontoskodjon az el��t�letekkel! Sz�z �v m�lva csak csontok
lesz�nk mind a ketten �s l�here (trifolium vulgaris) fog ny�lni a s�runkon. �n
idegen vagyok �s egyed�l �lek P�rizsban, ne menjen m�g el, mondjon nekem valami
egyszer� dolgot, amitol m�g tisztess�ges maradhat. Mondja csak azt, hogy sz�p id�
van, nekem egyelore az is el�g. M�r nem b�rom az egyed�ll�tet. M�r ott tartok, hogy
idegen, �reg embereknek k�sz�n�k hangosan: - Bonjour, monsieur* J� napot, uram!
* -, mert att�l f�lek, hogy megn�mulok. Az �reg embereknek b�ntetlen�l lehet
k�sz�nni, azok m�r arra sem eml�keznek, hogy mit eb�deltek, ha egy�ltal�n
eml�keznek arra, hogy eb�deltek. K�zd�k az elhagyatotts�g
nyomaszt� �rz�se ellen. P�ld�ul elmegyek gyalog a Louvre�ruh�zba �s ingyen
lev�lpap�ron �rok saj�t magamnak levelet, �rdekl�dve szeretettel a hogyl�tem �s
sorsom ir�nt: "Bizalom, kitart�s, optimizmus!" - Ha m�r nagyon nem b�rom a csendet,
hangosan besz�lek �nmagammal a szob�ban, de csak a d�lel�tti �r�kban, amikor �res a
hotel...
Ut�na kellene menni ennek a fiatal l�nynak �s megismerkedni vele.
Ez a dr�ga �reg n�ni itt a padon m�g seg�tett is, mert hol �nhozz�m besz�lt az
im�nt, hol �hozz�. Dr�ga �reg n�ni, �n nem tehetek r�la, �n h�lye vagyok, maga
hi�ba seg�tett.
De m�g mindig nem k�s�.
Ut�na kell menni r�gt�n �s megsz�l�tani.
Gyer�nk !
Azt fogom mondani:
- Mademoiselle, mit sz�l a sz�p id�h�z? �s mit sz�l ehhez az abszol�t h�lye
�regasszonyhoz!
Azt�n egyszer�en belekarolok �s karonfogva fogunk s�t�lni az all�n a k�jt zizeg�,
hull� levelek k�z�tt (zim-zim), sz�v�nk dobog�s�t hallgatva (kop-kop) �s egym�s
szem�be m�lyedve : - O, te �des, te!...
Ut�na majd felj�n hozz�m, a kalapj�t ledobja az �gyra �s azt mondja:
- Meglehet�s pocs�k helyen lakol, �desem. Na, gyere, cs�kolj meg.
- Ah! mademoiselle, �n a legokosabb n� �letemben. Ha a n�k tudn�k, milyen r�mes
kiv�rni az id�t, amivel megm�rik erk�lcs�k s�ly�t, �gy gondolva, annyival
erk�lcs�sebbek lesznek �k, amennyivel tov�bb k�noznak minket, m�g v�gre megengednek
valamit. Elfelejtik azt, mademoiselle, hogy akinek sokat adtak az el��telb�l, az
m�r be sem v�rja a pecseny�t. Az el��telt biztosan n� tal�lta ki. A f�rfi, ha
szeret, r�gt�n cselekszik, s�t akkor is, ha nem szeret, csak engedj�k, mert
udvarias...
Le fogom sz�l�tani. Mi t�rt�nhet? Legfeljebb nem fog v�laszolni.
A n� megy el�l, �n ut�na.
Na, most.
Sz�k�k�t mellett nem tudok. Majd, ha a f�k al� �r. A f�k alatt nem lehet, rossz a
vil�g�t�s.
Most felmegy a teraszra �s meg�ll.
Na, most meg lehetne sz�l�tani, viszont az �regasszonyra hivatkozni m�r nem lehet.
Annak m�r negyed�r�ja is van. Valami m�ssal kell kezdeni. Mondjuk �gy:
- Mademoiselle, �n nyilv�n nem szereti a reg�nyeket...
Ezt se lehet. Megjegyzem, valami okosat �gysem mondhatok neki. Tal�n Descartes-re
hivatkozzam, vagy Bergsonra ?
Az az �rz�sem, hogy gy�va vagyok.
�n ezt a n�t csak �gy ismerhetem meg, ha tegy�k fel, hirtelen elesne �s �n
felseg�ten�m. Esetleg el lehetne g�ncsolni. Ut�na mennyi mindenr�l lehetne
besz�lgetni vele. Megszabad�tana az �let anyagiass�g�t�l. Nagy nyomor�s�gok nem
�rhetik az embert, ha n�vel van egy�tt. Est�nk�nt els�t�lgatn�nk a Szajna partj�n.
Megsimogatna �s �n megmutatn�m neki a g�nc�lszekeret.
- Mi a maga kedvenc vir�ga?
- A liliom. �s mag�nak?
- A szegf�.
Micsoda boldog napok lenn�nek ezek. A n� maga az �lmodoz�s, a po�zis, a rem�nys�g.
Istenem, add nekem ezt a n�t, ha m�r nyomor van �s enni nem lehet.
Ki�r�nk a kertb�l.
A Boul'Mich'-en egy pillanatra meg�ll �s visszafordul. Most �szrevett. M�r � is
�rzi, hogy kett�nket egym�snak rendelt a sors.
V�gigmegy a k�r�ton, de egyszer csak meg�ll, egy kicsit habozik, azt�n bemegy egy
kis k�v�h�zba �s ott tiszt�ra elfelejti, hogy engem neki rendelt a sors, mert
rendel mag�nak valami m�st.
- �desem, azzal, hogy bement�l ebbe a kis k�v�h�zba, nem is sejtetted, hogy
tulajdonk�ppen kiment�l az �letemb�l. V�geredm�nyben ezt is megk�sz�n�m neked,
ezzel visszaadtad a lelki nyugalmamat, most legal�bb biztos vagyok benne, hogy nem
rajtam m�lott. Jobb is �gy, holnap m�r el foglak felejteni.
III. FEJEZET
Azt mondj�k, a munka nemes�t. Viszont ezt azok mondj�k, akik nem dolgoznak. Nem
tudom elk�pzelni, hogy p�ld�ul egy vasmunk�s a h�tv�g�n �gy sz�ljon a feles�g�hez:
- Na, anyjuk, m�r megint nemesebb vagyok egy h�ttel �s m�g fizetnek is ez�rt. Mit
sz�lsz te ehhez?
A vasmunk�s eg�szen m�st mond, amikor lecsapja a fizet�s�t az asztalra.
Dolgozni!
Ebben az �tletben van valami izgat�an �jszer�, valami perverz.
Sz�val, dolgozni fogok.
Milyen munk�t keressek? Semmihez sem �rtek. Megegyzem, ez r�szben megnyugtat�, mert
�gy nincs megk�tve a kezem, szabadon �rdekl�dhetem minden ir�nyban. A p�rizsi
magyarok nagy r�sze mind olyasmivel keresi a kenyer�t, amihez sohasem �rtett
azel�tt.
B�tran jelentkeznek valahol.
- �rt maga ehhez?
- Mi az, hogy!
Csin�lnak maguknak stemplis munkaigazolv�nyt �s minden elk�pzelhet� munk�ra
v�llalkoznak. �t helyen kidobj�k �ket, a hatodikn�l m�r kony�tanak valamelyest a
dolgokhoz, a tizedik helyen pedig m�r szak�rt�k.
Az asztalom biceg �s ez�rt az egyik l�ba al� �t darab r�z-sous-t* �t szantim(�s)
p�nz * szoktam tenni, hogy megszil�rd�tsam. A huszon�t centimes-t most kiveszem
al�la �s veszek rajta egy Le Journal-t, abban sok a hirdet�s.
A k�vetkez�kr�l van sz� : Kifut�fi�t keresnek. Csomagol�t. Tripoteur-t**
H�romkerek� biciklis . Gyereknek ap�t. Liftes fi�t. Sz�nh�zigazgat�t t�k�vel.
K�nyvk�t�t. Piqueurponceur-t*** Szurkapiszk�l�
. Zs�khord�t. Egy hirdet�sben szolid b�v�rokat is keresnek. Jelentkezni itt �s itt.
Ez eddig a legkomolyabb hirdet�s.
Az ut�na k�vetkez� pedig egyenesen sz�ven �t�tt:
"K�rj�k mindazokat, akik s�rg�sen meg akarnak gazdagodni, hogy saj�t �rdek�kben
jelentkezzenek a Pacsirta utca 1. sz�m alatt. "�t a boldogs�g fel� egyes�let."
A legszerencs�tlenebb embernek is kedvez egyszer �let�ben a szerencse. Ilyenkor
azt�n cselekedni kell �s nem sokat gondolkozni.
Comme on fait son lit, on se couche - Ki mint veti �gy�t, �gy alussza �lm�t. . .-
mondja a k�zmond�s.
A Pacsirta utca az er�d�tm�nyeken k�v�l fekszik �s csak k�t h�zb�l �ll. A
rettenetesebbik az egyes sz�m�. A h�z oldal�n a pincelej�rat felett l�g a t�bla:
"�t a boldogs�g fel�."
Nagyban feszegetem a pinceajt�t a boldogs�g fel�, amikor az egyik ablakb�l leki�lt
egy n�:
- Mi az, meghozt�k a szenet?
- Nem k�rem, �n az "�t a boldogs�g fel�" egyes�letet keresem.
- Ez ma a tizedik marha - mondja egy m�ly f�rfihang valahonnan.
Ezek ut�n lebocs�tkoztam a pinc�be, de el�bb rendbeszedtem a gondolataimat.
A pince m�ly�n koroms�t�ts�g �s sehol egy ajt�. Negyed�rai fel-al� botork�l�s ut�n
- m�r azt szerettem volna csak tudni, tulajdonk�ppen hol j�ttem �n be? - kiugrik
�rtem valahonnan egy �r �s bevezet egy szob�ba.
A fal mellett �reg d�v�ny, ki�ll� rug�kkal. Od�bb rozoga asztal, f�l�je nagyon
sov�ny fiatalember hajol �s valamit kapar.
- Tess�k le�lni - mondja, aki bevezetett �s elt�nik. M�rhogy a d�v�nyra.
Ravasz �s gyors mozdulattal siker�lt k�t rug� k�z� beszorulnom. R�mes. Csend. R�mes
csend.
A sov�ny fiatalember id�nk�nt feln�z �s tov�bb kapar. M�r f�l�r�ja n�zem, hogy
mintha az �let�b�l akarna egy nagy, s�t�t foltot kikaparni. Csak �l�k csendben a
d�v�nyon
szenvedve �s �rzem, hogy hasonl�tok Fra Angelico egyik mell�kalakj�ra.
Hirtelen benyit a szob�ba egy sz�ke kisasszony:
- Ki van soron? C'est � qui le tour?
A m�sik szob�nak, ahov� bevezettek, szint�n nem volt ablaka. A szoba k�zep�n pedig
egy �reg �r izgatottan pap�rszeletk�ket szort�rozott.
Nevek voltak. Akik m�r meggazdagodtak, vagy akik
most vannak el�jegyz�sben? Vajh' ki tudja?
- Ah, teh�t �n? - mondja, fel�m sem fordulva. - Mit
�hajt ?
- A hirdet�s miatt... - mondom bizonytalanul.
- Na igen - mondja �. - H�t mivel akar meggazdagodni?
- K�rem... tal�n... mivelhogy...
- Na, ezek csak formas�gok, uram, mer� formas�gok,
amiket csak �gy megk�rdezek �nt�l, azt�n r�gt�n el is
felejtem. Diszkr�ci� biztos�tva.
(H�ny �vi fegyh�z j�r ez�rt?) - Mi�rt akar meggazdagodni?
- Istenem, csal�di von�s... �gy gondolom, hogy m�gis
jobb lenne...
Nem hagy kibesz�lni.
- Milyen gazdag �hajt lenni?
A kis ember hirtelen fel�m fordul, pap�rszeletk�s kezeit
kit�rva, mintha meg akarna �ldani. Csak k�s� ne legyen
m�r. Ha nem �r�lt, akkor prec�z ember, pont, akire sz�ks�gem van.
- K�rem a legnagyobb sz�m� gazdags�got, ugyanis nem
akarok m�g egyszer visszaj�nni.
- A legnagyobbat? V�rjon csak ...igen, az kitesz min
dennel egy�tt negyvenkilenc frank kilencven�t centimes-t.
- Csak ennyit kapok?
- Nem, csak ennyit fizet. Ennek fej�ben viszont kap
�tleteket. Uram, micsoda �tleteket fog �n kapni, �n el lesz
ragadtatva... Ah! je vous dis, moi, sans me flatter... et puis...
pas besoin de comprendre! Ah! �n mondom �nnek, t�lz�s n�lk�l... �s azt�n...
sz�ks�gtelen, hogy �rtse.
- �n�k �tleteket nem vesznek?
Nem is hallgat r�m, m�r annyira �r�l neki, hogy rajtam is seg�teni fog.
- Ez�rt az �sszeg�rt az �sszes f�zetek, tudnival�k �s �zleti tan�csok
rendelkez�s�re �llanak. Ezekben felsorolom �s megmagyar�zom �nnek a gyors
meggazdagod�s sz�mtalan lehet�s�geit.
- �, igen - mondom elhal� hangon.
- Van olcs�bb is, uram. Csak nem cs�ggedni. Tizenkilenc frank �s kilencven�t
centimes... de csak havi ezer frank
eshet�s�gig. Maga abb�l ki se j�n.
- Sz�val, ezeket csak �t kell olvasni, azt�n mindj�rt...
- Nono! - mondja �. - Figyeljen! A dolog nagyon
egyszer�, ha valakiben megvan a hozz�val� tehets�g...
- Hogy lehet ezt megtudni?
- P�ld�ul... az egyik bizony�t�ka... �n itt van. �n pr�b�lkozik. �n fizet
negyvenkilenc frank kilencven�t centimes-t �s...
- �s ki a tehets�gtelen?
- Az, aki m�g a mi �tbaigaz�t�saink alapj�n sem tud boldogulni. Mais jeune homme,
je ne m'en occupe pas de ces d�traqu�s-la. Ah mon Dieu, faut se faire du mal, pour
le bien des gens. �m, fiatalember, az �t�d�ttekkel nem foglalkozom. J� Isten,
mennyi baja van annak, aki csak j�t akar.
Azt hiszem, �n m�r mehetek is haza.
- Tess�k csak nyugodt lenni, majd post�n elk�ld�m a p�nzt.
IV. FEJEZET

A Luxembourg-kertben napf�rd�t vesznek a f�k.

A Luxembourg-kert az egyed�li vigaszom, ez�rt j�rok ide gyakran.
A vir�g�gyak ment�n v�nasszony bolyong. Micsoda furcsa dolgokkal van tel�tve egy
ilyen v�nasszony. Elk�pzelem, hogy miket besz�l ez otthon: - Tess�k a l�bakat
let�r�lni!
- M�r megint cigarettahamu van minden�tt. Azt akarod, hogy a derekamat kett�t�rjem,
miattad? Mi�rt j�tt�l k�s�n haza? Nem fogok sz�zszor �telt meleg�teni.
Megjegyzem, a v�nasszonyok j�l f�znek, csak nagyon sp�rolnak �s r�gt�n eb�d ut�n
azzal macer�lj�k az embert, hogy mi legyen vacsor�ra. A keny�rmorzs�kat
�sszesepregetik az abroszon: - �, Istenem, mikor fogod megtanulni v�gre, hogy
akkora kenyeret v�gj magadnak, amekkor�t megeszel?
Mit fognak csin�lni ezekkel a m�svil�gon?
Kis ver�b ugr�l a porban.
Kis, piszkos tollt�meg, csillog� szurokszemekkel. Erre mondj�k, hogy szemtelen �s
irtani kell �ket. A t�l hideg�t nem b�rja, akkorra elpusztul. R�vid kis �let. J�n,
ugr�l az �ton �s elsz�rt aut�busz- �s metr�jegyek k�zt kutat valami ennival� ut�n.
Ez az eg�sz �letprogramja. Az Isten gondoskodik az �g madarair�l, de ezt nem szabad
sz� szerint venni. A ver�b ebben a pillanatban felr�ppen �s elkezd �ld�zni egy
lepk�t. K�ts�gbeesett, vad hajsza a vir�gok felett. Val�sz�n�, nem megcs�kolni
akarta. A term�szet csod�san sz�p, de egy cseppet sem megnyugtat�.
Hogy is van az a hirdet�s a b�v�rokkal?
M�giscsak b�v�rnak megyek.
Micsoda k�pzetts�gem van ehhez?
"Minden test annyit veszt a s�ly�b�l, amennyit az �ltala kiszor�tott v�z s�lya
nyom."
Most ezzel menjek el b�v�rnak?
Na, mindegy.
Otthon el�veszem a himl�olt�si bizony�tv�nyom �s r�
�rom gondosan, lelkiismeretesen, "Certificat de scaphand
rier." B�v�rigazolv�ny.
Matr�zszer�en fogok viselkedni. �ri m�don nem szabad,
mert gyan�t fognak �s kidobnak.
A b�v�rirod�ban egyetlen jelentkez� sincs rajtam k�v�l. Ugy l�tszik, nincs sok
�ll�s n�lk�li b�v�r P�rizsban. Ez j� jel.
Sov�ny �r a fogait piszk�lja, falit�rk�pnek nekid�lve, egy k�v�r �r pedig az asztal
el�tt �l �s �r (les ronds-de-cuir* kishivatalnokok
*) olyan, mint egy h�h�rleg�ny haszn�lat el�tt, amaz meg az akaszt�fa mellette.
- Monsieur, �n a b�v�rhirdet�s �gy�ben j�ttem.
- Hol a b�v�rigazolv�nya?
Odaadom neki a himl�olt�si bizony�tv�nyomat. - Mi van erre r��rva?
- Arra az van �rva, k�rem, monsieur, hogy olyan b�v�rt,
mint �n, m�g nem l�ttak, monsieur. �n direkt b�v� b�v�r
vagyok, s'il vous plait, k�rem sz�pen, ez a specialit�som. J
suis comme ca. �n m�r ilyen vagyok.
A sov�ny �r is odaj�n �s most ketten n�zik a bizony�tv�nyt.
A tisztiorvosi pecs�tnek nagy sikere van.
- Maga m�r b�v�rkodott?
- Nekem m�r a mam�m is b�v�r volt.
- Hol volt maga b�v�r?
- A Dun�n. Az t�zszer olyan sz�les, mint a Szajna, s�t
h�szszor is, ha jobban megn�zi az ember.
- Hol?
- Mindenhol. N�zzenek csak meg engem az urak, mit fogok �n itt csin�lni. Milyen
m�lyre megy�nk le? - k�rdem hanyagul.
- Holnap reggel �tkor ezen �s ezen a rakparton jelentkezzen pr�balemenetelre.
- Mes hommages, messieurs. Tiszteletem, uraim.
V. FEJEZET
Beigaz�tom a vekkert, hogy reggel f�l n�gykor csengessen, ut�na r�gt�n lefekszem.
Nyolc �ra sincs. A nevel�int�zetben m�g nem is csengettek vacsor�ra. Vajon mit
vacsor�znak ma este a kamasz l�nyok?
Az�rt ez a b�v�rdolog nem j� vicc, � nem, azt �ppen nem mondhatn�m. Ne
gyerekeskedj�nk. Leeresztenek a v�zbe,
ott k�r�ln�zek, azt�n felh�znak �s f�lveszem a p�nzt. Egy kis doboz kaka�, egy kil�
cukor. Cigaretta is kell...
Vajon milyen a b�v�r mag�n�lete? Szereti-e a csal�dja? Milyen hat�ssal van a n�kre,
amikor kint van a v�zb�l? �s mit csin�l a b�v�r, ha a v�z alatt ki akar menni?
Mennyi megoldatlan probl�ma...
M�r ez az �jszaka is egy rejt�lyes �jszaka. Egyik szomsz�dom n�vel alszik, illetve
dehogy alszik. Pedig cs�t�rt�k van �s nem szombat. Ez egy rendk�v�li,
szab�lyellenes viszony �s ezzel �k is tiszt�ban vannak, mert halkan sugdol�znak
mindenf�le rejt�lyes dolgokr�l.
- Azt m�r nem. L�gy sz�ves tedd le.
- Ne kiab�lj! �jf�l van.
- Nem b�nom.
- Ta gueule! Ne pof�zz!
- Ours, tu ne me prendras plus. Medve, nem leszek t�bb� a tied.
M�r f�l h�romkor felkelek �s csendes borzong�ssal k�sz�l�d�m.
A Riviera Hotel m�g horkol, f�j, sziszeg �s a fogait csikorgatja.
," ... �s l�szen fogaknak az � csikorgat�sa.." Ha esetleg meghalok, egyenest a
pokolba ker�l�k. H�lyes�g. A b�v�rok ritk�n halnak meg a v�z alatt. Igen, de b�v�r
vagyok �n?
Els� elemiben csak egy h�rmasom volt. Nem �rdemes...

A Szajna partj�n egy bizalmatlan deszka�p�let el�tt kell jelentkezni a lemenetelre.

K�d van.
H�rom ember �lldog�l a parton egy kavicsokkal telt usz�lyhaj� mellett �s azt n�zik.
A haj�n rozoga h�zik�f�le, id�nkint kij�n bel�le egy ember �s nyugodtan belek�p a
v�zbe, azt�n visszamegy. Neki m�r j�. Valahol harangoznak, a harang
l�lekharangszer�en sz�l. Ebben a pillanatban bizonyosan sok emberrol lemondtak az
orvosok, kiford�tott teny�rrel mondv�n
- Mindny�jan Isten kez�ben vagyunk!
Ez valahogy a leveg�ben l�g.
Ez a m�sik h�rom ember is szolid b�v�rnak jelentkezett. Egyik szolidabb, mint a
m�sik. Fel-al� s�t�lnak �s egym�st messze elker�lik. M�r f�lt�kenyek egym�sra. J�
�tlet volt a b�v�rs�g. Nincs nagy tolong�s. Csak m�rt f�lnek ezek az emberek?
Az els� urat felh�vj�k a haj�ra �s kik�sz�tik. �gy n�z
ki a b�v�r�lt�nyben, mint a G�lem. A v�kony, sz�ke bajusz� emberb�l f�lelmetes nagy
g�ptrampli lett. Ahogy lass� moz dulatait n�zi az ember, elakad a sz�vver�se. Mit
ki nem tal�lnak az emberek?
A b�v�rt leeresztik. Nem kis vasl�tr�n megy le, mint a filmekben, �gy eresztik le,
mint egy m�lys�gm�r� madzagot. Nagy gy�r�ket ver ut�na a v�z, amint leloccsan.
Ut�na m�g sok�ig j�nnek a bugybor�kok.
Ez az eg�sz m�r nekem nem tetszik. Mi�rt bugybor�kol a v�z? Ez nem tiszta dolog...
Lyukas a b�v�r�lt�ny? Meg kellene k�rdezni az egyik urat, hogy mi�rt bugybor�kol a
v�z? Mit jelent bugybor�k franci�ul?
�gy kellene megk�rdezni, igen hanyagul: - Dites-donc ces petites machines sur
l'eau, cela va nous faire quoi ? - Mondd csak, ezek a kisg�pek a v�zen, mire fognak
szolg�lni
nek�nk? ...Mit ettem �n tegnap este? Semmit, de biztosan avas volt.
A b�v�r nem j�n fel, mi, urak �s szolid b�v�rok a parton m�r nyugtalankodunk.
K�pzelem, milyen nyugtalan lehet maga a b�v�r. Akik leeresztett�k, egy�ltal�n nem
izgatottak. V�gre felh�zz�k. Nem �ll meg a l�b�n. Kiveszik a b�v�r�lt�nyb�l. Mint
egy rongy. Egyszer csak felugrik �s azt mondja sz�ntiszta magyars�ggal:
- Az ap�tok istenit, kuvaszok.
Evvel rohan le a haj�r�l. Az egyik b�v�rjel�lt r�gt�n ut�na szalad.
- H�, apusk�m, milyen �rtelemben �rtette azt, hogy kuvaszok ?
Ez is egy magyar. Magyarok �sszej�vetele. A b�v�r visszaord�t neki:
- Le ne menjen, compatriote* honfit�rs
* , ha Istent ismer. Mintha egy s�rba ereszten�k le az embert. S�t�t �s hideg. Se
l�t, se hall, nyakig �ll az iszapban. Az apjuk teremt�sit. Kisejtett�k bel�lem az
idegent.
A m�sik b�v�rjel�lt felmegy a haj�ra �s hosszan vitatkozik a s�r�s�kkal. Aki m�g
velem v�rakozik a parton, hirtelen mell�m l�p
- Bonjour, monsieur.
- Bonjour, monsieur.
Sarkon fordul �s elmegy.
A m�sodik b�v�rjel�lt is lej�n a haj�r�l �s elmegy. Mindenki elmegy. Az �n kedvem
is elment m�r. Most a j�zan �sz b�cs�zik t�lem.
Nekem musz�j b�v�rnak lenni. Csak kett� k�z�l v�laszthatok: v�z alatt, az iszapban
meghalni, leveg� hi�ny�ban, �llva, vagy a v�z felett �lelem hi�ny�ban, fekve. Az
el�bbi r�vid, de k�nos hal�l lesz. Viszont a k�z�pkorban ker�kbet�rt�k az
embereket, meg n�gyfel� szaggatt�k �s nem fizettek �rte semmit.
- H�, h�lyag! - ki�ltanak le a haj�r�l.
Ez nekem sz�l.
Megyek. A szememet nem engedem bek�tni. El kellett volna menni gy�nni, most m�r nem
fontos. Elkezdenek �lt�ztetni, mint egy sz�zet, akinek a t�rdei remegnek. Most
mindj�rt megl�tjuk mi lesz.
Valamit mondanak, hogy mit csin�ljak odalent. Sz�val m�g ideges�tenek is. Eszembe
jut Ilka n�ni, egy t�voli rokonunk. Vastag aranyl�nc van a nyak�ban. Akkor j�n
mindig l�togat�ba, amikor a papa meg a mama �sszevesznek �s � j�n az id�j�r�sr�l
besz�lni.
A gyermekkorom nem vonul el el�ttem, a b�neim sem. Egyenesen furcsa �s szerf�l�tt
gyan�s. A v�z loccsan �s leeresztenek.
Impresszi�k a v�z alatt
1. Odafent sp�rolnak az oxig�nnel.
2. �vint�zked�sek nem t�rt�ntek. V�szcseng� nincs, se
v�szf�k. A b�v�r az Isten kez�ben van, de az Isten nem hordja a tenyer�ben.
3. �jabb oxig�ncs�kken�s. Gy�nni kellett volna. A sz�vem rossz. De lehet ennek a
v�ge agyv�rz�s is. Ugyan!... Na, na!...
4. Furcsa szag van. Mintha egy rossz szag� borb�ly sz�j�ban �ln�k. A L�gyszem� is
j� ember volt.
5. Pokoli s�t�ts�g. Valami z�g. �des j� Ilka n�ni, nem fogok akaszt�f�n meghalni.
6. V�letlen�l a mellemhez ny�ltam, erre kigyulladt egy villanyl�mpa a derekamon.
Rossz �men. Az �n s�romat nem fogj�k �nt�zni.
7. Piszkos, ny�lk�s dolgok �sznak el a szemem el�tt. T�volb�l kis halak �llnak meg
a v�zben �s a farkukkal integetnek. Ezek m�r tudj�k?
8. �jabb oxig�ncs�kken�s. A hal�l ut�n nincs �let. Ha van, eg�sz kicsi lehet. Van,
vagy nincs? Az�rt a p�r perc�rt nem �rdemes.
9. Hirtelen eszembe jut: azt olvastam valahol, hogy a tengeralattj�r�k matr�zai, ha
kev�s az oxig�n, mozdulatlanul hevernek a haj� fenek�n. B�r ne olvastam volna ezt a
marha k�nyvet, vagy legal�bb ne jutott volna eszembe, majdnem id� el�tt belehaltam.
10. Se h�z�t, se mezej�t, se szolg�j�t, se szolg�l�le�ny�t, se �kr�t, se szamar�t,
se egy�bnem� j�sz�g�t - s�t b�v�rs�g�t se, felebar�todnak meg ne k�v�nd. Amen.
Vigy�zat, csak a j� ked�lyre vigy�zni!... Optimista halott leszek.
A Szajna feneke meglehet�sen elhanyagolt. R�mes �llapotok. Sehol egy pad. Mit
mondjak, egy nagy k� se, ahov� le lehetne �lni. Fizetnek ezek ez�rt valamit?
Biztos, hogy besz�ntett�k odafent az oxig�nk�ld�st. M�r f�l perce csak tettetem a
l�legz�st, nehogy baj legyen.
... Aj... ez ilyen rossz... Jaj, hamar... az utols� �t�let... - Az a k�cos fej�,
barna kab�tos fiatalember �lljon csak bal oldalra...
Arra �bredek, hogy felh�ztak, kiszedtek a b�v�r�lt�nyb�l �s odadobtak a rakpartra a
zs�kok k�z�.
A b�v�rs�g�rt nem fizetnek semmit. Rohanok haza. Esetleg m�g r�fizetek.
�llap�tsuk meg a k�vetkez�ket: havonta legal�bb egyszer minden szomor� embert le
kellene ereszteni a Szajna fenek�re, hogy megj�jj�n az �letkedve. Ugyszint�n a
t�lked�lyeseket is, hogy megkomolyodjanak kiss�.
A Boul'Mich' tele van siet� emberekkel.
Vasalatlan nadr�g� �s v�rv�r�s sz�j� n�k szapor�zz�k l�pteiket a metr��llom�sok
fel�. Aut�k t�lk�lnek, villamosok csilingelnek, aut�buszok robognak minden
ir�nyban, emberekkel, akiknek hat�rozott foglalkoz�suk van
�s most �gy csin�lj�k, mintha unn�k a dolgot.
�s mennyi oxig�n, mennyi oxig�n : b�d�s, de j�.
Valaki h�tulr�l megfogja a karomat:
- H�, jeune homme! H�, fiatalember!
K�kzubbonyos munk�s t�zfrankost tart a kez�ben:
- Lehet�leg ne �gy s�t�ljon, hogy elsz�r�djon a p�nze..., autant que possible,
hein? Amenynyire csak lehet, h�?
- Nekem?... �n?...
- Na, fogja.
R�m�lten n�zek r�.
- Faut �tre idiot, tout-de-m�me. M�giscsak h�ly�nek kell lennie.
Elfordul �s megy tov�bb.
Nekem m�r egy hete nem volt t�z frankom, teh�t nem az eny�m. A l�bammal biztos
meglibbentettem a f�ld�n hever� t�zfrankost �s ez a der�k munk�s azt hitte, hogy az
eny�m.
Halv�nyan eml�kszem arra, hogy gyermekkoromban mindenf�le kis rozoga t�rt�neteket
mes�ltek nekem. T�bbek k�zt egy j� kisfi�r�l is, aki a tal�lt p�nzt a rend�rnek
adja �t �s j�les� melegs�g �nti el a sz�v�t. (Nem a rend�rnek, mint hinn� az ember,
hanem neki.)
A rend�r leszalut�l �s azt mondja:
- Szerencs�d, hogy �regany�dnak sz�l�tott�l. J�t�t hely�be j�t v�rj.
Azt hiszem, ez a kisfi� h�lye volt.
R�gt�n kipr�b�lom a p�nzt, nem hamis-e? Bemegyek egy b�rba �s veszek egy pakli
Maryland-doh�nyt. Komolyan visszaadnak.
K�t l�p�ssel od�bbl�pek a pulthoz �s rendelek egy caf�cr�met, egy croissant*-nal*
kifli
. Ut�na cigarett�ra gy�jtok, kinyitom az �js�gomat �s tanulm�nyozom az �jabb
�ll�sokat.
Le�lni nem lehet, akkor r�gt�n dr�g�bb lesz a reggelim. P�rizsban �lni csak gazdag
emberek szoktak, s nagyobbik fele ezeknek is a Sant�-ban. Ez ott a Mark�.
VI. FEJEZET
�h, Istenem, de furcsa az �let.
Az ember azt se tudja, mit csin�ljon vele. Nincs sok id� a t�preng�sre, hogy �gy
lenne j�, meg �gy lenne j�, mert egyszer csak meg�regszik az ember, kap m�fogakat,
esetleg s�rvk�t�t is, ha nagyon ugr�lt, m�g fiatal volt.
Biztosan vannak gazdag emberek P�rizsban, akik ebben
a pillanatban azt sem tudj�k, mihez kezdjenek a p�nz�kkel. Egy�ltal�n h�lye dolog
volt a p�nzt kital�lni. Sz�nes pap�rokat nyomni k�l�nf�le sz�mokkal �s v�g�l �gy
csin�lni a dolgot, hogy egyeseknek ne jusson bel�le. Mennyien vagyunk mi tetter�s,
fiatal lelkek, akik lev�r�termezz�k az �let�nk java r�sz�t. Biztos nem egyed�l
unatkozom a mindens�gben. Nem mondom, nagyj�ban az eg�sz j�. Az �skorban
mindenesetre zseni�lis volt. Az �sapa, ha �hes volt, egyszer� sz�rkoszt�m�ben
kiment a term�szet vad �l�be �s le�t�tt egy diplodocust, vagy az �t�tte le �t. Az
egyik mindenesetre zab�lhatott.
Na, �s a szerelem! Ha n�t akart, csak intett egy �sany�nak �s nem sokat
filozof�ltak, hogy h�t: - "Ilonka, megengedi, hogy s�gjak valamit mag�nak?" -
"Na... neee... igaz�n!" -, hanem elint�zte. Az �sap�t nem �rdekelte az �sanya
lelkivil�ga, hogy mi lesz kilenc h�napra r�. - "Lajosk�m, �llapotos vagyok, mert
k�nnyelm� vagy �s soha sincs egy krajc�rod sem."
Az �des titok? M�r r�g�ta csak az uralkod�knak �des az.
Az �sapa ilyesmikkel nem t�r�d�tt, csak ki�lt a barlangja el� b�f�gni. Nem izgatta
azt se lakb�r, se villanysz�mla, nem tudta, mit jelent az ajt� m�g�tt, sz�vdobogva
egy s�t�t sziluettre figyelni. - Ez lesz a gazember, nehogy ajt�t nyiss, te h�lye.
- �ll�s ut�n se kellett n�zni. - Gyula, eredj, k�rj k�lcs�n �t peng�t a K�lm�n
b�csit�l, mert nem zab�lsz d�lben. - Na �s a K�lm�n b�csi!
�s micsoda n�k voltak az �sn�k. Nagytest�, eg�szs�ges asszonyi �llatok, hatalmas,
form�s mellekkel, olyan mellbimb�kkal, mint egy di� �s k�tm�teres cs�p�kkel.
Csikorogtak a csontjaik, ha csak megmozdultak. Szeretkez�s k�zben pedig morogtak a
nyakig �ro f�ben, ahol ichneumonides hymenopterisek cik�ztak p�r�san izzad� test�k
k�r�l. (El�re kijelentem, nehogy egy tud�snak esz�be jusson levelet �rni nekem,
hogy mi volt az �skorban, mert nem reag�lok r�. V�laszb�lyeget azonban mindenesetre
k�ldjenek.)
- Hohuuuderuicpikcsauuuuu...
�gy meg az �sap�k �v�lt�ttek kiel�g�l�s ut�n bele az alkonyatba, egy fac�r szikla
perem�n �llva.
Ezeknek a sz�p id�knek v�ge van.
P�paszemes, emeletes homlok�, kopasz emberek j�ttek a vil�gra, akiknek m�g azt a
kis gy�m�lcs�t is derog�lt ler�zni a f�kr�l �s ink�bb kital�lt�k a civiliz�ci�t.
A t�bbit m�r tudjuk.
Na, n�zz�k meg a mai �ll�shirdet�seket. Mindenf�le �ll�sba nem megyek.
"Hetilap karikat�rarajzol�kat keres."
�letveszedelemmel ez nem j�rhat. Viszont m�g soha �letemben nem rajzoltam. Na, �s
b�v�r voltam? V�logatni itt nem lehet. Hol egy ceruza �s egy darab papiros? H�t, ez
menni fog. A karikat�r�ban �gysem fontos a rajz. Ami nem siker�l, az mulats�gos,
ami nem mulats�gos, az... Egy�ltal�n, mi mulats�gos az �letben?...
Veszem a kalapom �s r�gt�n elmegyek a k�rd�ses hetilaphoz.
Kis, fekete, gy�kfej� ember fogad.
Nekik pik�ns rajzok kellenek �s a vicceket is nekem kell kital�lni. Min�l el�bb
hozom a rajzokat, ann�l jobb.
- Uram, n�zzen r�m, maga engem nem ismer. A rajzok d�lut�n itt lesznek.
Veszek egy csom� papirost, tust, tollat �s r�gt�n neki�l�k rajzolni.
T�z rajzot elk�sz�tettem d�lut�n �tre.
Olyan l�zasan dolgoztam, hogy a tusos �veget r�bor�tottam az asztalter�t�re.
Szent Isten ! A L�gyszem� megveteti velem az eg�sz hotelt. M�g az ad�sok b�rt�n�be
ker�l�k, az m�g l�tezik itt. Szappanos v�zzel kivenni a foltot. Pr�b�lom kimosni. A
folt mindjobban terjed, ak�r a r�kbetegs�g. Kimosom az eg�szet. R�mes, milyen
piszkos lett ut�na a v�z. Ezt a b�rsonyter�t�t se most�k ki soha. M�g h�l�s is
lehet a L�gyszem�, de biztos neh�z felfog�s� ember.
Eg�sz kicsi, kis ter�t� lett bel�le. Nett, kis ter�t�. Alig bor�tja az asztalt.
�gyis veszek ennek a sz�vtelen L�gyszem�nek egy csodasz�pet a hely�be. Mihelyt
kifizetik a rajzokat.
Azt mondja a szerkeszt�s�gi titk�r, amikor �tadom neki az illusztr�ci�kat, hozzak
m�g egy-kett�t, ha t�bb k�z�l v�logathatnak, t�bbet vesznek. Sz�val, ma m�g nem
fizetnek. No, nem baj. J� lesz az holnap is.
M�snap d�lut�nra - m�r �jjel is dolgoztam - siker�lt �jabb h�sz rajzot k�sz�teni.
Ez volt szerd�n. Cs�t�rt�k�n menjek be a v�lasz�rt.
Cs�t�rt�k�n - igen r�vid leszek - egy k�v�r �r fogad, a szak�ll�t�l nem l�tni a
nyakkend�j�t. Undorral visszaadja a rajzokat. Neki nem kell.
K�t napig dolgoztam, hogy ezt megtudjam. Ink�bb fek�dtem volna otthon �s a
rajzszerekre hasztalanul kidobott p�nzen t�pl�lkoztam volna. A szerkeszt�s�gi
titk�r aj�nlott k�t illusztr�lt hetilapot, ahol szinte keresik az ilyen zs�nerszeru
rajzokat. Elmentem oda is. Rossz �tlet volt rajzol�nak jelentkezni. Most m�r �gyis
mindegy. Hazafel� menet felfedeztem m�g egy szerkeszt�s�get, oda is beadtam a
rajzokat. Azt mondt�k : egy h�t m�lva n�zzek be.
Maradt �t rajzom - m�g visszautas�t�sra se fogadnak el minden rajzot -, ezeket
kif�ggesztettem a szob�m fal�ra.
Na, most szabad p�ly�n vagyok.

VII. FEJEZET
F�te* �nneps�g van a ker�letben. Olyan, mint egy b�cs�, vil�gv�rosi m�retekben. A
j�rd�k ment�ben s�trakat meg b�d�kat �ll�tanak fel. Van itt suhog�
szerencsekerekes, c�lbal�v�s, jap�n billi�rd, krokodilb�r� n�, rep�l�g�p,
ringlisp�l, r�gi kript�ban fogott v�mp�r, fak�r, j�sn�, �vegnyel�, orosz balett
alulr�l n�zve, zeneterem pik�ns szekr�nyk�kkel, ahov� bedob az ember k�t sous-t,
ben�z a l�dik�ba �s feld�ltan t�vozik. Cirkusz is van tigrisekkel, d�jbirk�z�kkal
meg s�lyemel�kkel.
A t�znyel� embernek nincs s�tra, leter�t egy rongyos sz�nyeget a f�ldre, mell�je
tesz egy �veg petr�leumot �s egy hossz� dr�tra er�s�tett tampont.
- Mesdames et Messieurs, h�lgyeim �s uraim r�gt�n kezdet�t veszi az el�ad�s.
Petr�leumot fogok inni �s meggy�jtom. A mutatv�ny �letvesz�lyes. El�bb egy kis
gy�jt�st csin�lunk, amint sz�z sous egy�tt van - ez nem sok, le
gy�nk bel�t�k, nekem is zab�lnom kell -, kezdet�t veszi a produkci�... Merci...
merci... na, m�g h�tra van kilencven k�t sous... merci, na m�g nyolcvanhat sous...
Az egyfranko sok nem sz�m�tanak, uraim, azt fel�lfizet�snek vessz�k.
Mire a mutatv�nyra ker�l a sor, j�n a rend�r. A t�znyel� nem nyel petr�leumot, a
t�znyel�t elnyeli a t�meg.
Utcai �gyn�k�k hihetetlen dolgokat �rulnak: val�di tizennyolckar�tos arany kark�t�t
�t frank�rt, meg platinagy�r�t is adnak r�ad�sul. Nem tudni, hogy csin�lj�k.
Biztosan r�fizetnek.
Az utcasarkon �nekesek terjesztik a leg�jabb sl�gereket:
"Aupr�s de ma blonde... qu'il fait bon... fait bon... fai bon... aupr�s de ma
blonde qu'il fait bon dormir." A sz�k�m mellett... jaj, de j�... de j�... de j�...
a sz�k�m mellett jaj, de j� aludni.
Kis n�k feszesre h�zz�k lomha form�ikon a kab�tot �s laposakat pislogva, �gy n�znek
az emberre, mint a r�vidl�t� aki otthon felejtette a szem�veg�t.
Borzaszt� mulats�gos dolgok vannak egy ilyen f�te-en �s azt is megfigyeltem,
ilyenkor soha nincs p�nzem. Valah�nyszor csak k�sz�l�dtek az �ri�s b�cs�ra,
nekikezdtek a b�d�k, s�trak �p�t�s�nek, m�r tudtam, hogy mire k�szen lesznek, nem
lesz p�nzem. Innen van, ha csak s�torf�l�t l�tok, vagy hasonl� feh�r foltot,
leped�t, vagy naps�t�tte t�zfalat, r�gt�n elkomorodom.
Most is csak harminc�t centimes-om van.
Az egyik b�d� el�tt k�l�n�sen nagy a t�meg.
- Uraim �s h�lgyeim ! Egy sz�m csak huszon�t centimes �s ide figyeljenek, mit lehet
vele nyerni: Nagy bev�s�rl�szatyrot, amelybe �me, beletessz�k a k�vetkez�ket: egy
r�d lyoni szal�mi, egy kil� vaj, egy doboz cukor, egy csomag makar�ni, egy doboz
k�v�, egy t�bla csokol�d�, egy csomag rizs, egy doboz szard�nia, egy kerek sajt,
egy h�skonzerv, egy doboz cukorbors�konzerv, egy skatulya datolya �s egy �veg
komp�t, olaj �s bor, v�g�l egy �veg pezsg�. Mindezt csak huszon�t centimes-�rt. Van
vigaszd�j is. Gyer�nk, urak �s h�lgyek, approchez-vous, gyer�nk csak k�zelebb.
Csak �gy kapkodj�k a sz�mokat.
El�sz�r megn�zem, nem csalnak-e?
Nem csalnak.
Egy k�v�r n�t most is mutogatnak, aki m�r f�l �r�ja ott �ll a b�d� el�tt �s r�h�g.
� m�r nyert egy ilyen szatyrot.
- Ide egy sz�mot nekem is.
A 132-t kapom.
Oda�llok a kiki�lt� el�, kem�nyen belen�zek sav�sz�nu szemeibe �s beszugger�lom
neki, hogy: a 132-t h�zd ki, te kutya... a 132-t...
J� f�l �r�ig kellett v�rni, m�g �sszeterel�d�tt annyi h�lye, amennyi a h�z�shoz
sz�ks�ges volt.
- Na, uraim �s h�lgyeim, minden sz�mot eladtunk, most k�vetkezik a sorsh�z�s.
Ideges mozgol�d�s.
- Az els� nyer� : 132.
Megkapaszkodom egy �regasszony kalapj�ban.
- �n vagyok... �n!... �risten!...
- Tess�k csak ideadni a sz�mot. Igen, 132. Nem csaltunk. Tess�k megn�zni ezt az
urat, aki nyert, eg�sz h�lye az �r�mt�l. Ne tess�k a szatyorhoz kapkodni.
Legel�sz�r a vigaszd�jat sorsoltuk ki. Tess�k, a vigaszd�j.
Csak egy hossz�k�s dobozt ad ide. Mi ez?
Ez vigaszd�j ?
Ez engem nem tud megvigasztalni.
A szatyort megint az el�bbi k�v�r h�lgy nyeri. Ezt a marha szerencs�t! Megn�zem az
�n dobozomat, Az van r��rva: "T�pszer kisgyermekek csontrendszer�nek
meger�s�t�s�re. Tegy�nk a t�plisztb�l egy p�pozott k�v�skan�llal a gyermek
reggelij�be, vagy leves�be. A t�pszernek semmi �ze nincs. A gyermek fejl�d�s�n meg
lesz�nk lep�dve."
Van m�g t�z centimes-om, ezzel is kellene csin�lni valamit. Most haza fogok menni.
Csak azt nem tudom, mit fogok otthon csin�lni.
F�l egy van.
Ha m�r elmegyek a Luxembourg-kert mellett, bemegyek egy kicsit pihenni.
Sz�p �szi hangulat. Er�tlen napf�ny cir�gatja a f�kat �s az embereket. Az all�k
tele vannak hullott levelekkel. Sz�p k�nyelmesen s�t a nap, mintha semmi dolga nem
volna a vil�gon.
S�t�lok a vigaszd�jjal.
Ilyenkor az ember megb�k�l az eml�keivel. Hinni tud a szebb j�v�ben, amely
felt�tlen�l elj�n, csak ki kell v�rni t�relemmel. Ut�v�gre ez a k�ts�gbeejt� jelen
is sz�p lesz egykor �s boldogan fogok visszaeml�kezni r�. Egykor meg fogom
�llap�tani, m�gis boldog voltam. Sz�val most is boldog vagyok, csak nem akarom
tudom�sul venni.
A f�k k�z�tt futkos�, j�tszadoz� gyermekek ut�n nevel�n�k s�t�lnak, akiknek az a
feladatuk, hogy lehet�leg elronts�k a gyermekkort mindenf�le sz�vtelen
megjegyz�sekkel:
- Nem szabad kavicsot dugni a kis Nenette orr�ba!
- Nem szabad sarat csin�lni a homokb�l �s avval megmassz�rozni a Paulette fej�t.
- A nevel�n� t�sk�j�ban vizet hordani nem szabad.
H�t mit szabad?
Az �gen galambok csapatai keringenek. A z�ld p�zsit sz�l�ben m�g vir�tanak a
vir�gok... J� f�szag van. Idegenek t�rk�ppel a kez�kben, a levegobe szagolva
�vatosan l�pkednek, mintha tarl�n j�rn�nak mez�tl�b �s mindent lelkiismeretesen
megszagolnak.
Le�l�k egy ingyenpadra, ahol m�r �l egy fiatal le�ny �s �js�got olvas. Sz�pen
megt�rik a termete, ahogy �l. �rdekes, minden fiatal le�nynak sz�p a termete, ha
�l. Oldalt n�zem az arc�l�t.
Ki kellene vele kezdeni: - Mademoiselle, �n mag�t ismerem. - �n is. - Engem? - � !
Nem mag�t, ezt a tr�kk�t.
Sz�p kis le�nyarc. Vajon mi lehet a keresztneve, milyen lehet a hangja, ha besz�l?
Mik a szok�sai? �lnek-e a sz�lei? �rtatlan-e m�g, vagy m�r mag�ban hordozza a
titkos keser�s�get, ami velej�r az els� szerelemmel, amit eltitkol minden fiatal
l�ny, mert azt hiszi, hogy mindez csak vele t�rt�nt.
Sz�p, hossz�k�s ujjai idegesen z�rgetik az �js�g papiros�t. Az apr�hirdet�seket
n�zi, biztosan �ll�st keres. Ez egy rokonl�lek, ezt el lehetne venni feles�g�l.
Most feln�z re�m �s megvet�en lebiggyeszti sz�p, h�sos ajkait. Az �js�got
�sszehajtva leteszi maga mell� a padra, a ruh�j�t v�gigsim�tja �s elmegy. Pontosan
l�tni a termet�t. Olyan, amire a n�k azt szokt�k mondani, hogy kicsit k�v�r �s a
f�rfiak, hogy kicsit sov�ny. Az esetem.
Az all� v�g�n befordul �s nem l�tom t�bb�.
Az �js�g, amit otthagyott, szemreh�ny�an fekszik mellettem a padon, ha besz�lni
tudna, azt mondan�: -J�ember, a n�k csak azokat vetik meg, akiket nincs m�djukban
szeretni.
�s kibe leszek �n szerelmes �t �v m�lva? Ez csak �gy hirtelen eszembe jutott.
Megjegyzem, m�g a n� sem tudja. V�gan k�ti, k�t�geti a viszonyokat �s nem is sejti,
hogy egyszer majd sz�mon k�rem t�le a m�ltat.
K�t �rakor hazamegyek.
Ez a marad�k 10 centimes bosszant. Megn�zem, 1921-ben vert�k. R� van �rva: Libert�,
�galit�, Fraternit�. Szabads�g, Egyenl�s�g, Testv�ris�g.
Kidobom az ablakon. Most sokkal nyugodtabb vagyok.
Lefekszem a d�v�nyra a francia sz�t�romat olvasni. M�s olvasnival� nincs. Egyszer
csak szokatlan ny�zsg�s-mozg�s �s vid�m nevet�s zaja hallatszik fel az udvarb�l.
H�tk�znap d�lut�n, borzaszt� szokatlan ez a Riviera Hotelben.
Kin�zek az ablakon, egy csom� �nnepl�be �lt�z�tt n�ger a citer�z� n�ger kez�t
szorongatja, f�rfiak �s n�k vegyesen.
A citer�z� n�ger v�ratlanul megh�zasodott.
Nekem m�r tegnap reggel felt�nt a n�ger. Ki�lt az udvarra a napra �s r�h�g�tt. Ez
volt az els� gyan�s jel. A m�sodik az volt, hogy k�t h�napra el�re kifizette a
lakb�r�t.
A j�bar�tok felvonulnak a n�gerhez.
Nagy ev�s lesz, meg iv�s, az eg�sz szob�t egy megter�tett asztal foglalja el. Innen
fentr�l k�nyelmesen bel�tok hozz�juk, mert nyitva hagyt�k az ablakot. Szeg�nyek,
mennyit fognak ezek enni.
H�rom �ra hosszat ettek, ittak a n�gerek, m�r s�t�t volt, amikor kezdtek
hazasz�lling�zni �s magukra hagyt�k az �jdons�lt h�zasp�rt.
A villanyt nemsok�ra leoltott�k �s becsukt�k az ablakot is.
Most mit csin�l az a diszn� ott?
Ez biztos korrekt h�zass�got k�t�tt. M�giscsak szebb, ha az embernek kedvese van,
m�r annak, akinek van. Lassan, fokozatosan �s �szrev�tlen�l jutnak el egym�shoz.
Az, aki becs�letes m�dra h�zasodik, egy �jszaka beleugrik az eg�szbe. Pfuj, de
brut�lis... H�la Istennek, manaps�g a f�rfiak m�r nem vesznek el ismeretlen n�ket.
Kik�ny�k�l�k az ablakomon �s n�zem azt a kis darab csillagos eget, ami letekint r�m
a k�m�nyek �s h�ztet�k m�g�l.
A papa biztos sakkozik most otthon valakivel �s a szivarj�n megmaradt a hamu.
- M�g nem l�ptem.
A nagymama csendesen �l egy fotelben, �l�be rakott
kezekkel �s �gy csin�l, mintha gondolkozna, pedig szuny�k�l.
A mama ter�tett a nagy eb�dl�ben, a l�ny z�r�g az ev�eszk�z�kkel - a poharak
finoman �sszekoccannak a kez�ben, amint egy csom�ban viszi �ket. A folyos�n vasal�t
r�z egy csel�d: - "Legyen a Horv�th-kertben Bud�n..."
Cvikkeres �r sok�ig t�r�lgeti a l�b�t az ajt� el�tt: - "J�, Lajoska, na de ilyen
kedves meglepet�s..."
A vacsora pedig.. .
Na, gyer�nk lefek�dni. Megjegyzem, mi k�s�n vacsor�zunk otthon. A nevel�int�zetben
m�r lefekv�sre csengetnek. A l�nyok sz�p sorj�ban megindulnak a k�z�s dortoir*
h�l�terem * fel�. Mind nagyl�b�, nagykez� kamaszl�ny, csak a szem�kben villan fel
m�r a j�vend� diszn�s�ga. Azt se tudni, melyikb�l lesz sz�p, sud�r l�ny, az
int�zeti ruha �s kamasz�veik kett�s burka alatt alszik m�g a le�nys�guk. Sz�p
csendben levetkeznek, a ruh�jukb�l kib�jnak, az inget pedig leeresztik �s kil�pnek
bel�le. A teremben csak egy piros villanyk�rte �g, a surveillante**fel�gyelon�*
fel-al� s�t�l az �gy-all�n, m�g a l�nyok egyenletes l�legzetv�tele megnyugtatja �s
halk l�ptekkel kimegy a teremb�l. Egy suttog� hang �tsz�l az egyik �gyb�l:
- Vigy�zz, Janot, megb�ntet az Isten.
- Taratata!
Az �gynem� hideg, ahogy lefekszem. J� lenne egy fiatal l�nnyal fek�dni. A test�nek
a meleg�t �rezni, akihez sz�lni lehetne, akinek mondhatn� az ember
- Hagyj m�n b�k�n, az Isten �ldjon meg.
T�voli h�ztet�n els�rja mag�t egy szerelmes macska. Valaki a szomsz�d udvarb�l ki
akar menni �s besz�l a h�zmesternek:
- A zsin�rt, ha �nnek is �gy tetszik !
Biztos �hen fogok halni.

VIII. FEJEZET
Ma eg�sz nap s�t�ltam a kertben, sok vizet ittam, este elsz�vtam az utols�
cigarett�t �s figyeltem a n�ger h�zasp�rt, de semmi k�l�n�s nem t�rt�nt. �jf�lig
fent voltam. A "C" bet�ig kiolvastam a sz�t�ram. Azt�n az �lembe ejtettem f�radtan
�s hallgattam a s�t�tben az �reg szekr�ny pattog�sait.
Az ablakot nyitva hagytam, mert eg�sz kellemes id� volt �s friss szell� suhogtatta
a furcsa szag�, s�rg�s f�gg�ny�ket.
Eszembe jutott a gyerekkorom. L�bujjhegyen j�tt vissza hozz�m a m�lt �s l�gyan
megsimogatta a homlokom. Eszembe jutott minden, ami sz�p volt. Ugy �reztem, hogy
m�r nagyon �reg vagyok.
A csillagos �grol egy-k�t csillagot idel�tni az �gyamig, ahol hanyatt fekszem �s
figyelem a csendet.
Ma m�g nem hallottam a nevel�int�zet csengetty�j�t. Furcsa.
Csak egyszer szeretn�m l�tni azt, aki mindig csenget.
P�ntek.
Reggel hat �ra fel� az egyik szomsz�domn�l �lesen felberreg a vekker. Ut�na egy
cs�rren�s. Valami nekicsap�dik a falnak �s felki�lt a szomsz�d, aki egyed�l van
ilyenkor:
- Je suis malade, salaud ! Beteg vagyok, te piszok !
Ez a vekkernek sz�lt, amit le�t�tt az �reg, mert fel�bresztette.
A vekker valahol a f�ld�n berreg tomp�n tov�bb, mindig f�radtabban, verg�dve, mint
egy lel�tt mad�r, v�gre meg�ll.
Az�ta nem tudok elaludni. �g a gyomrom. Felkelek vizet inni. A v�z meleg �s olyan
furcsa �ze van. Visszafekszem �s hallgatom a hotelben �bred� �let zaj�t.
A nevel�int�zet csengetty�je is megsz�lal. �!
A k�zeli Saint Jacques-du-Haut-Pas-templomban harangoznak.
Mi�rt harangoznak ma reggel? Milyen sz�p a harangsz� - nagyon szeretem a
harangsz�t. Valaki meghalt?
Az Aty�nak �s Fi�nak �s Szentl�lek Istennek nev�ben. �men.
Most ott �ll a halott az Isten tr�nusa el�tt. Brrr. Csak ez ne t�rt�njen meg velem
is.
Hirtelen eszembe jut a t�pszer, amit a fete-en nyertem. M�r k�t napja a t�pszerrel
vagyok egy szob�ban �s eg�szen megfeledkeztem r�la.
Hat�rozott mozdulatokkal r�gt�n fel�lt�z�m �s megke
resem a vigaszd�jat. Nem utols� dolog legal�bb a csontjaimat meger�s�teni, igaz,
egy kicsit elk�stem vele.
Felszak�tom a dobozt. Feh�r liszt van benne. Szaga nincs. Mit csin�ljak vele? Igaz,
ahogy van, lisztszeruen, nem j�, megfullad t�le az ember. Majd egy kis v�zzel
feloldom �s �gy fogom megenni.
Be�nt�m az eg�szet a cs�sz�mbe �s v�zzel elkeverve, pemp�t csin�lok bel�le. Nincs
�ze. Nem baj. Nem is fontos. M�r r�g�ta nem �lvezet nekem az ev�s. (Az �let �lom,
l�z�lmodj boldogan. Szeretettel jegyz� Mucuk�nak szeret� bar�tja, Pucuka.)
Mindenesetre egy-k�t kan�llal eszem bel�le. A gyomrom tudom�sul veszi
t�pszerszer�s�g�t �s elhallgat.
A t�plisztb�l nem lehet sokat enni, mert az �t�dik kan�l ut�n m�r v�dekezik �s
fojtogat. Megiszom r� k�t poh�r vizet �s rendben van.
Majd csak lesz valami.
Ma hasznos�tani fogom az �letemet.
A Larousse-sz�t�ramb�l megtanulom az "X"-szel kezd�d� szavakat. Abb�l van a
legkevesebb.
- "X, az alfab�t�nak huszonharmadik bet�je �s tizennyolcadik m�ssalhangz�ja."
Ezt szeretem, ezek pontos emberek, mindennek ut�nan�znek, ut�nasz�molnak. Ez is
�ll�s. Mi�rt nincs nekem ilyen
�ll�som? Ha n�met sz�t�r lenne, az is benne volna, hogy visszafel� pedig az �b�c�
harmadik bet�je �s harmadik m�ssalhangz�ja. Hja, bar�tom, a n�metek...
- "Xantrailles, gascogne-i nemes ember, meghalt 1461ben, Bordeaux-ban."
Na, ez �deskev�s. Miben halt meg? Sok�ig volt egy�ltal�n beteg ?
Legk�zelebb, ha lesz p�nzem, veszek magamnak egy �ri�si lexikont �s prec�zen
ut�nan�zek a dolgoknak. Sz�val Xantrailles... �rdekes.
Vagy intelligens az ember, vagy nem. Az intelligenci�nkra tulajdonk�ppen nem is
nek�nk van sz�ks�g�nk, hanem m�soknak, ez�rt nem bocs�tj�k meg senkinek, ha buta.
Van egy nagy goly�, az forog az �rben -j� p�r ezer �v �ta forog - �s rovarok �lnek
rajta. Ezek a kis rovarok j�nnek, meg mennek. A tekint�lyesebb rovarokat feljegyzik
a k�s�bbi rovaroknak. Tegy�k fel, m�g elforog ez a goly� t�zezer �vig. M�r annyi
f�ljegyeznival� lesz a k�s�bbi kis rovarok sz�m�ra, hogy vagy kiselejtezik a
halhatatlanokat, vagy kital�lj�k az agyvel�p�tl�kot.
Egyel�re pontos adatokat kell beszereznem Xantraillesrol.

Szombat.
Mi a fen�b�l k�sz�tik ezt a t�pszert? Ennek a t�plisztnek a nev�t f�lt�tlen�l fel
kell hogy �rjam. De nem tal�lom a doboz�t. Takar�tottak �s az �res dobozt eldobt�k.
Egy�ltal�n mi�rt takar�tanak m�g itt, mintha mi sem t�rt�nt volna? Ezek m�g semmit
se tudnak, csak ir�ny�tj�k a vil�g foly�s�t. Egy nap majd engem is kitakar�tanak,
mert megtal�lnak a szoba k�zep�n, mint egy elsz�radt, d�gl�tt legyet : h�ton fekve,
k�zzel, l�bbal �gnek meredve.
Nagy baj, hogy cigarett�zni sem lehet. A doh�nyz�s m�gis megnyugtatn� az embert. Az
�hez�s kellemetlen, de legink�bb a k�vetkezm�nyeit�l f�lek. Csak �gy ne j�rjak,
mint valaki, aki szint�n n�gyheti tanulm�ny�tra j�tt ki, �s amint ment �hesen a
bulv�ron, k�sz�nt valakinek, �s a sz�l lef�jta a fej�r�l nagy f�rt�kben a haj�t �s
odacsapta a h�zak fal�hoz. Kis sz�lben m�r nem is tudott menni, csak h�tsz�llel,
annyira le volt gy�ng�lve.
Pr�b�lom h�zni a hajamat, m�g nem hullik. Ez�rt kell a t�pszert enni. A
hajgy�kereknek is kell t�pl�lkozni. Szeg�ny hajgy�kerek, nem sz�ln�nak egy sz�t
sem. De a hajam m�g j�l tart. M�g r�ncig�lni is lehet. Csak nem szabad elfelejteni
a t�pszerb�l enni. Csak az a k�rd�s, lelkiismeretes emberek gy�rtott�k-e?
T�pszer... sz�val t�p �s szer.
Mit eszem �n itt tulajdonk�ppen k�t nap �ta?
T�pot vagy szert?
Vas�rnap.
Reggel �sszet�rten, f�radtan �bredek. Az �jjel azt �lmodtam, hogy gyalog hazamentem
Pestre. �gy l�tszik, eg�sz �jjel mozgattam a l�baimat. Ez nagy hiba. F�l�sleges
er�pazarl�s. Sz�val, �j napra virradtunk. Csak nem f�lni, �homra az ember agya
mindig �lesebben m�k�dik. Sz�val, mindennap okosabb leszek. K�rd�s, hogy meddig
lehet ezt fokozni.
F�l kilenc van �s vas�rnap. Mit csin�ljak ezzel az �nnepnappal? Mit �nnepeljek meg?
Vannak, akik �r�lnek a vas�rnapoknak. Ny�jt�zkodva �brednek �s �llati hangon �s�tva
k�sz�ntik a reggelt. Azt�n neki�llnak mosakodni, pr�szk�lve, f�jva, v�r�sre
d�rg�lik magukat a hideg v�zzel �s frissen mosott, nyirkos feh�rnem�be b�jnak.
- A fene a pof�tokat, m�r megint elvacakolt�tok az inggombjaimat.
A k�nosan vasalt nadr�g �le �pp�gy megt�rik a nyikorg� cip�k derek�n, mint a v�zbe
dugott s�tap�lca. A gall�r v�r�sre dagasztja a nyakukat, a sz�les v�llakon ropogva
fesz�l a kab�t.
- Suzanne, mi lesz a reggelimmel?
Suzanne hozza a tejesk�v�t, ropog�s kiflikkel. Nagyot sz�rcs�lve kortyintgatj�k,
mert a k�v� olyan meleg, hogy csak �gy g�z�l�g. A tej f�le megakad k�toldalt a
nikotint�l s�rg�s bajszokon.
- �!
Kivesznek egy cigarett�t, a szop�k�s v�g�vel megkopogtatj�k a j�l bekattant
cigarettat�rca fedel�t. A gy�jt�skatuly�t megr�zz�k, miel�tt kivesznek egy
gy�jt�sz�lat bel�le. Egy nagy hor�kol�st lenyelnek. Az orrukon-sz�jukon d�l a f�st,
amint k�nnyzacsk�s, vizenyos szemekkel megn�zik �letp�rjukat, aki pongyol�ban �l a
fotel v�g�ben �s kiflij�t tunkolja be egy nagy b�gre feketek�v�ba. Milyen ronda ez
a n�. Uristen, ezt vettem �n el?
- Na, megyek a borb�lyhoz.
H�t ez igen, ez azt�n vas�rnap.
Nekem ebb�l csak a mosakod�s marad. Egy�ltal�n, mi�rt mosakszom �n m�g mindig?
Tiszta energiavesztes�g. Micsoda �r�let ez megint? A b�v�rhaj�k leg�nyei is...
k�l�nben ezt hagyjuk... de nem, m�gsem, a hal�lba k�sz�l� csak mondja el minden
gondolat�t. Mi van, �des fiam, a b�v�rleg�nyekkel? A b�v�rhaj�k leg�nyei is hasra
fekszenek a haj� fenek�n, teljes mozdulatlans�gban, ha kev�s az oxig�n. (Ezt a
h�lyes�get m�r egyszer elmondtad.) Valahogy nekem is sp�rolni kellene a
mozdulatokkal. Igaz, jobb lett volna a p�nzzel sp�rolni annak idej�n. Hi�ba, ha az
ember...
Szent Isten! A Saint-Germain-des-Pr�s-templomban, minden vas�rnap a kilenc�rai
mis�n, kis zsemly�ket osztogatnak a h�v�k k�z�tt. Ezek a kis zsemly�k meg vannak
�ldva �s r�gt�n meg lehet enni �ket, ez�rt is osztogatj�k. Hogy mi�rt osztogatj�k,
ne vizsg�ljuk, arra most nincs id�, az a f�, hogy osztogatj�k. Ez j� szok�s.
Elsz�ntan kiugrom az �gyb�l �s l�zasan �lt�zk�dni kezdek. Igaz, hogy ezek a
zsemly�k kicsik, de m�gis csak zsemly�k. T�z perc alatt ott leszek. A
zsemlyeosztogat�skor helyet fogok cser�lni. Lesz h�rom zsemly�m. Egyet elteszek
holnapra.
Mire k�sz vagyok, megn�zem a vekkert : f�l kilenc. M�g mindig f�l kilenc? Az el�bb
is annyi volt. R�gt�n eszembe jut J�zsu�. De gyanakszom.
Jobban megn�zem az �r�t. Meg�llt. Kin�zek az ablakon, mert idel�tszik egy
torony�ra: h�romnegyed t�z van.
A mis�nek m�r v�ge. A zsemly�ket m�r kiosztott�k a h�v�knek. A h�v�k m�r meg is
ett�k. Mindenki m�r im�dkozott. Mindez m�lt id�ben, imparfait-ban. S�t plus-
queparfait-ban. Az a legr�gibb m�lt.
H�t szabad ezt? H�t lehet vas�rnap h�romnegyed t�zig aludni? Aki m�g azt sem k�s�ri
�ber figyelemmel, hol osztogatnak zsemly�ket, az d�g�lj�n meg az �hs�gt�l. Pont.
Most pedig �gy, fel�lt�zve mit csin�ljak? Lemenjek s�t�lni? Az utc�n most olyan
emberek s�t�lnak, akik m�r reggeliztek, s�t m�r tegnap is �tkeztek �s az ilyen
alakokt�l undorodom. Alapj�ban v�ve tele vagyunk jellemtelen emberekkel.
Az a fontos, hogy az ember tartsa mag�t. Az energia sokat tesz. Az ember ne hagyja
el mag�t. Egy kicsit sv�dtorn�zni is kellene. Azt�n egyenes l�ptekkel, hat�rozottan
lemenni s�t�lni, mint aki m�r reggelizett. Az eg�sz nem m�s, mint k�pzel�d�s. Abban
az id�ben, amikor m�g ettem, akkor sem
ettem minden pillanatban. Nevets�ges dolog. Csak azt kell elk�pzelnem, hogy �pp
most fejeztem be az �tkez�st �s mindj�rt meg fogok nyugodni.
Milyen egyszer� tulajdonk�ppen minden az �letben, csak nem j�n r� az ember.
Lemenet bekukucsk�lok az irodaajt� piszkos ablak�veg�n, van-e post�m?
Minden lak�nak van egy kazett�ja, f�l�be akasztj�k a szobakulcsot, amit le kell
adni, valah�nyszor elmegy hazulr�l az ember. A kazett�ba meg beleteszik a
leveleket.
Mindennap v�rok valami levelet, valami seg�ts�get, amelynek meg kell egy nap
�rkeznie. Csak azt nem tudom, honnan �s kit�l?
Sajnos, nincs lev�l. Az Isten alszik.
Kett�ig els�t�lok a Luxembourg-kertben.
A kert k�pe vas�rnaponk�nt nagyon megv�ltozik. �reg urak �r�gy-gyerekekkel vitorl�s
cs�nakosdit j�tszanak a sz�k�k�tn�l �s izgatottan csattogtatva m�fogaikat, nagy
n�dbotokkal rohang�lnak a medence k�r�l.
J�n egy komoly, szak�llas b�csi, letesz �vatosan egy nagy vitorl�s cs�nakot, minden
prec�zen megkonstru�lva rajta picik�ben. Egy flaneldarabbal k�nosan t�r�lgeti,
szeretettel pucolja �s szagolgatja, v�gre nagy nehezen v�zre ereszti. Ilyenkor m�r
vagy �tven ember szuszog el�redugott nyakkal k�r�l�tte. Egy csom� gyerek is, de
azokat az �reg nem b�rja.
Kecskefogaton �s csacsih�ton �lnek meredtszem�, ki�lt�z�tt gyerekek, akik ut�n
nyikorg� cip�ben l�pked a papa, egyik kez�ben csontnyel� eserny�t tartva, a m�sik
kez�ben az �js�ggal, a sz�j�ban pedig kialudt cigarett�val.
Vas�rnap ragyog� n�kkel van tele a kert. Eleg�nsak �s sz�pek. Kis midinettek, az
egyetlen �s agyonsp�rolt divatos ruh�val, k�k szemekkel, mint egy hegyi t�, finom
liliomarcb�rrel, v�rpiros ajkakkal, csodasz�p rekl�mfogakkal. Kis n�k, akik
hetenk�nt egyszer egy lav�rba kuporodva f�r�dnek �s frott�rkesztyuvel v�r�sre
d�rg�lik a test�ket, kis, fekete k�m�nymagszer� nudlikat d�rg�lve le r�la. A mama,
a v�n csatal�, aki egymaga megiszik egy liter bort, csak n�zi, n�zi �s azt mondja:
- Mi a fen�t fogsz l�tni, hogy ennyire odavagy �rte? Siess a lav�rral, mert a
sal�tamos�shoz sz�ks�gem lesz r�.
A bokrok �s f�k k�z�tt elkanyarg� utak szeglet�ben szerelmesp�rok �ld�g�lnek
egym�shoz simulva. A f�rfi maga el� mered �s a n� hozz�b�jva, feln�z r� ragyog�
szem�vel �s belesuttog a sz�j�ba. Udvarol neki. A kez�t szorongatja a fi�nak, vagy
beleny�l a kab�tujj�ba, vagy a t�rdein pihenteti diszkr�ten a kezecsk�it �s �gy
n�zi, mint egy olt�rk�pet n�z egy hal�los beteg, aki m�r tudja, hogy maximum 24 �ra
m�lva � lesz a legjobb csal�dapa, a legszeret�bb f�rj, a legodaad�bb bar�t.
- R�szv�temet. Hidd el, Lajosk�m, neki m�r j�... Brr!...
Jobb, ha hazamegyek. Igaz, most a Riviera Hotelben is tombol a szerelem. Na, nem
baj.
F�radt vagyok, pihenni fogok, az �gyamon v�gigheveredve.
A hotel irod�j�b�l frissen s�lt h�s szaga h�z�dik ki a l�pcs�h�zba. Finom szag. A
L�gyszem� a gyomr�n nem sp�rol meg egy centimes-t sem. K�t nevet�, fiatal l�ny fut
fel mellettem. Kettes�vel veszik a l�pcs�fokokat �s �sszesugdosnak, meg
visszanevetnek r�m. Engem hagyjatok ki, �deseim. Nekem mindenhez van kedvem, csak
n�kh�z nem. �n m�r csak �nmagammal foglalkozom, mint egy br�m�n. Igaz, hogy m�g
azok is esznek n�ha valamit, miel�tt elm�ly�ln�nek az �let rejtelmeibe.
D�lut�n hirtelen beborul az �g �s megered az es�. Kapualjakba, k�v�h�zak terasz�ra
menek�lnek az emberek, �s onnan n�zik a vas�rnaposok az eget.
- En voil� un dimanche emmerdant. �me egy nagyon bosszant� vas�rnap. - �s esz�kbe
jut a h�tf� reggel.
A szob�mb�l, a becsukott ablak m�g�tt �llva, a furcsa szag�, els�rgult f�gg�ny�k
mell�l n�zem a f�radt, �szi es�t, amint zizegve bepermetezi a piszkos ablak�veget,
ahol a meg�lt es�cseppek megindulnak, egym�sba folynak �s cikcakkban leszaladnak a
repedezett ablakkerethez.
Harangoznak valahol. Hej, Istenem, de rossz is �gy egyed�l.
Az elcsendesedett szob�k �jra megelevenednek. Az es� el�l hazaj�nnek a lak�k a
kedveseikkel. Na, kezd�dik a cirkusz.
Az es� k�zben el�llt, de nemsok�ra �jra kezdi.
Friss, nyirkos a leveg�. Rem�nytelen�l unalmas az eg�sz. Mit csin�ljak itthon?
Jobb, ha �jra elmegyek. Hov�? Az �letnek sincs semmi k�l�n�s c�lja. Addig ugr�l az
ember a b�lcs� �s a kopors� k�z�tt, m�g egyszer csak elny�lik a f�ld�n �s a t�bbiek
hamar el�ss�k, mert szaga lesz. Na, nem filozof�lunk. Veszem a kab�tom �s megyek
lefel�.
Lent meg�llok a hotel kapuja el�tt.
Az �zletek vas�rnap is nyitva vannak. �mb�r van, amelyik vas�rnap d�lut�nra bez�r.
�mb�r... ez egy sz�p sz�. Sz�p �s el�kel�. Nyugd�jas, pecs�tgy�r�s emberekhez ill�.
Ilyen szavakat nem szabad haszn�lnom, mert felbillen a lelki egyens�lyom. Az�rt
m�gis... Hajaj !.. .
Valamelyik utca fel�l elny�jtott, furcsa �nekhangot hallok. B�s f�rfihang. Ez
handl� lesz. A p�rizsi handl�k �nekelnek �gy. Kis kocsit tolnak maguk el�tt �s �gy
�neklik, hogy aszongya
- �cska ruh�t veszek... tralalalala... tralalalala... handl� vagyok... tralalala...
�s a kab�tom? Egyszerre er�s sz�vdobog�st kaptam. Mi�rt ne?
Jobb ma egy kab�ttalan �l� mint holnap egy kab�tos halott. El fogom adni. R�gt�n
leveszem a kab�tom, �s a karomra fektetve megyek a hang ir�ny�ba, a handl� ut�n.
Sok kis utca keresztezi itt egym�st. Az Isten, aki tudja, melyikb�l j�n a hang.
Amint �gy n�zel�d�m, szembej�n velem egy n�. Sz�p, imbolyg� j�r�ssal j�n, a keblei
meg-megrezzennek, amint l�pked. De megenn�k most egy t�l kocsony�t! Felcsap bennem
az, �lniv�gy�s.
K�sz�n�m neked �risten, hogy eszembe jutott ez a kab�t. Milyen sz�p vas�rnap.
T�bbet nem leszek k�nnyelm�. A kab�t�rt kapott p�nzen egy h�tre el�re veszek
kenyeret.
Keresem a handl�t, de nem tal�lom sehol. A handl� elt�nt. Vajon mit akar evvel az
Isten. Ennek m�r megint k�l�n�s oka lehet.
Megjegyzem, jobb is. A kab�t nem is az �n kab�tom. Ezt a kab�tot utaz�sra kaptam
k�lcs�n a pap�t�l. Finom, r�vid vad�szkab�t. Igaz, a papa m�r nem igen j�r
vad�szni. De m�gis, hogy elt�nt ez a handl�. Elv�gre... igen, ez is egy el�kel�
sz�.
Nem szabad eladnom a kab�tot.
Megyek is haza. �hes leszek, de minden lelkiismeretfurdal�s n�lk�l, nyugodtan
belen�zhetek a L�gyszem� ronda szem�be. Milyen megnyugtat� �rz�s lesz. Ut�na r�gt�n
eszem egy kicsit a t�pszerb�l. �gyis szomjas vagyok. Ahogy ezt a t�pszert ismerem,
el�g lesz m�g egy h�tig is. Olyan az, mint az orvoss�g. K�t kan�llal teljesen
j�llakik vele az ember. A t�pszer b�rja, csak �n kib�rjam. A kab�tot nem adom el.
�n egy magas erk�lcs�, kifinomodott l�lek vagyok. Erk�lcsi t�pl�l�k �nmagamnak.
�gy r�mlik, megint hallom a handl� hangj�t.
Gyenge remeg�s fog el. Uram, mi�rt k�s�rtesz?
Finoman, l�gyan, messzir�l z�mm�gve, mint a t�cs�kcirpel�s sz�p ny�ri �jszak�kon a
szabad mez�n, �gy j�n fel�m a hang �s megcs�kol: - Na gyere!...
Ut�na.
Rohanok a kis utc�kon kereszt�l.
Minden�tt �nnepl�be �lt�z�tt emberek. H�zast�rsak, akik sz�tlanul mennek egym�s
mellett. Akiket csak a vas�rnap tart egy�tt, meg a h�zass�g szents�ge, de legal�bb
j�llaknak.
Egyszer csak megl�tom a handl�t.
�, �n Istenem ! Csak figyelemmel k�s�rni. Ott megy az egyik utca v�g�ben, kis
kocsij�t tolva, tologatva. Szimpatikus h�ta van. �gy megy �s �nekel, ahogy ezt egy
komoly handl�t�l joggal elv�rhatja az ember.
- Tralalalala... tralalalalala... a handl� vagyok... a j� gyermekeknek megveszem a
ruh�it... tralalalala...
Most odamegyek hozz� �s eladom neki a kab�tot.
J�, j�, de ezt nem lehet csak olyan k�nnyen elint�zni. El�bb kiv�rom az alkalmas
pillanatot, amikor kevesen j�rnak az utc�n.
Oda fogok menni hozz� �s hanyagul odasz�lok neki:
- Handl� �r, mit ad ez�rt a kab�t�rt?
Ezt majd �gy mondom neki, mint akinek az eg�sz nem fontos, mint aki v�letlen�l
megl�tott egy handl�t �s azt mondja: - Na, n�zz�k csak, mi lenne, ha eladn�m neki a
kab�tomat? - Nem sz�ks�gb�l, csak unalomb�l.
Ez sz�p, de ezt a handl� mindj�rt ki fogja haszn�lni. R�gt�n kevesebbet fog adni
�rte. Ellenkez�leg. �gy kell odamenni hozz�, szomor�an, igenis tudja meg, hogy
sz�ks�gem van a p�nzre. Essen meg rajtam a sz�ve.
A handl�nak nincs sz�ve. Ez sz� szerint �gy van. Erre k�r sz�m�tani. Kem�ny
l�ptekkel oda kell menni a handl�hoz �s r�ki�ltani, l�ssa, kivel van dolga.
Mi lesz, ha nem tetszik neki a kab�t? Hazudni fog. Csak r� kell n�zni �gy h�tulr�l
erre a handl�ra, l�tszik rajta, hogy
soha �let�ben egy igaz sz�t nem mondott. Micsoda emberek vannak a vil�gon.
�szreveszem, hogy egy toprongyos alak j�r a nyomomban. Mit akar ez?
Lehajtott fejjel, al�zatosan odaj�n hozz�m �s azt mondja:
- K�rem, h�rom napja nem ettem.
Mi�rt pont h�rom napja nem evett? Mi�rt nem k�t napja, vagy n�gy napja? Minden
mes�ben h�rom napja nem esznek az emberek. Hogy' higgyem �n most ezt el?
Csak n�z r�m �s lehajtja a fej�t. Sz�val ez se eszik. Ez egy rokonl�lek, csak
m�sk�pp van �lt�zk�dve. Ha �n ezt az embert most itt r�gt�n meg nem �rtem, hogy
�rts�k meg azok, akik esznek?
- Na, j�jj�n csak velem, majd adok valamit.
Ketten megy�nk a handl� ut�n, aki el�l �nekel.
- Tralalalala... tralalalala...
A koldust tulajdonk�ppen az Isten k�ldte. Az Isten fel�bredt �s int�zkedik. A
koldus fogja nekem eladni a kab�tot.
- N�zze, koldus �r - mondom neki. - Mit sz�l ehhez a kab�thoz?
- Sz�p kab�t.
- De a sz�ne.
- Nagyon sz�p.
- Koldus �r, ez pocs�k. Egyszer�en pocs�k. A kab�tot meguntam. Il commence a
m'emb�ter. Kezd bosszantani. Adja el annak a handl�nak.
- Mennyi�rt?
Ez egy okos ember. Az apja biztos �retts�gizett. Az�rt ez �t�r�kl�dik...
- Amennyi�rt lehet.
Fogja a kab�tot, odaviszi a handl�hoz. �n diszkr�ten viszszah�z�dom. A handl�
�tveszi, alaposan megn�zi �s idehallom, amint ezt mondja:
- Negyven frankot adok �rte.
Elfelejtettem megmondani a koldusnak, hogy alkudni kell. �n m�g soha �letemben nem
alkudtam, de ez tiszt�ra �r�lts�g, ez tov�bb �gy nem mehet. Felt�tlen �j �letet
kell kezdeni. Esetleg �t frankkal t�bbet ad �rte. �t frankkal egy
napig vitaminosan lehet �tkezni. Vitamin n�lk�l h�rom napig.
Elsz�ntan odal�pek hozz�juk, �jj�sz�letve, alkura k�szen,
�j �let hajnal�n. Hozsanna !
- A kab�t az eny�m. Harminc�t frank. A handl� r�m n�z.
- Negyven - mondja bizonytalanul.
- Harminc�t - ord�tok.
A handl� megijed, kifizeti, elmegy.
- Mi volt ez? - k�rdi a koldus.
T�nyleg, mi volt ez?
- Negyvenet akart adni �rte.
- H�t most mondja, monsieur le koldus, l�tott m�r ilyen piszkos gazembert? R�gt�n
menjen ut�na �s k�rje el t�le az �t frankot. �n idegen vagyok �s nem ismerem a
helyi szok�sokat. Je suis �tranger, monsieur. Idegen vagyok, uram.
A koldus rohan a handl� ut�n, �n rohanok a koldus ut�n.
Azok ketten elkezdenek hadon�szni �s fel�m mutogatnak. Hallom, hogy a handl�
sz�leirol van sz�.
Az emberek meg�llnak �s �rdekl�dnek. Ez nekem nem tetszik.
A koldusnak legal�bb �t frankot kell adni. A kab�telad�ssal t�nkrement a renom�ja a
ker�letben. Legyen az �v� az �t frank, amit kiverekszik. Tulajdonk�ppen mire v�rok?
Na �s, ha nem kapja meg, m�g �n adjak neki a harminc�t frankb�l? Adja el a koldus
is az apja vad�szkab�tj�t. Na �s, ha nincs neki? Mi az, hogy nincs neki? Apja nincs
vagy kab�tja nincs? Ah, mit vacakolok m�g itt?
Diszkr�ten els�t�lok az utcasarokig, onnan pedig gyorsan haza �s rohanok fel a
negyedik emeletre.
Mi�rt is j�ttem haza ?
Hol az a t�pszer, hogy az Isten legyen neki irgalmas. R�gt�n kiford�tom az eg�szet
egy darab papirosra, �sszehajtom �s kiv�gom az ablakon. Pont a szomsz�d atelier*
m�hely, m�terem
tetej�re esik.
Na, ez megvolna, most pedig gyer�nk eb�delni.
Beny�lok a zsebembe, hogy megn�zzem a p�nzt, h�t egyszer�en nincs. Kikutatom az
�sszes zsebeimet. Nincs. Elmondok egy miaty�nkot �s �jra keresem. T�z miaty�nkot.
M�g sincs. H�t mi ez?
Elakad a l�legzetem. Hol a harminc�t frank? A handl� a koldusnak fizetett �s a
koldus m�g nem adta oda nekem a p�nzt. Ez az. Megvan. Csak a p�nz nincs meg.
Az �hs�g megzavarta az eszemet teljesen.
Rohanok le a negyedik emeletr�l, ki az utc�ra, oda, ahol a kab�tot olyan j�l
eladtuk.
Se handl�, se koldus. Nem merem f�lt�telezni, hogy azalatt t�ntek el, m�g
im�dkoztam.
Hogy n�zett ki a koldus? Nem eml�kszem r�. Annyit tudok r�la, hogy h�rom napja nem
evett, de tal�n m�r csak pillanatok k�rd�se, hogy enni fog.
Egy �ra hosszat keresem �ket, de hasztalan.
V�ge van.
Felmegyek a szob�mba �s k�ts�gbeesetten le�l�k egy sz�kre.
Ha nem hagyom ott a koldust, most mind a ketten eb�delhetn�nk valahol. A koldus
elmes�ln� az �lete t�rt�net�t. Biztosan t�rt�ntek m�r vele �rdekes dolgok. �
biztosan eb�delni fog, mindenesetre nem ebben a ker�letben. Kin�zek az ablakon.
A t�pszer ott van a szomsz�d atelier tetej�n, papirosba csomagolva. Jobb is. Mi�ta
a t�pszerrel egy�tt aludtam, minden �jf�lkor izgatottan bekopogtak hozz�m a Riviera
Hotelbeli patk�nyok. Na, most legal�bb nyugalom lesz.
Az �g sz�p sz�rke �s madarak repkednek a h�zak felett. A h�zakon sok ablak. Az
ablakok m�g�tt emberek �lnek. Boldogok, mert boldogtalanok. Hajaj, h�ny boldogtalan
ember van. Aki elrontja a gyomr�t, m�r boldogtalan. Tal�n m�g s�r is. �n nem vagyok
boldogtalan. Akkor meg mi�rt �l�k itt ilyen szomor�an? V�gnak kell lenni.
Dalolni kell valamit.
Valami kis dalt, ami egyszer�, amit �n is el tudok �nekelni, hogy megnyugodjam. De
nem tudok semmi dalt. De tudok : a himnuszt, de ez szomor�, meg ahhoz fel is kell
�llni. M�st is tudok m�g. Azt, hogy kutya, kutya tarka, de ez
h�lyes�g. Sz�val m�s dal nincs. Na, nem baj. Pedig ez is egy csap�s.
Ink�bb az eget kell n�zni. Sz�p sz�rke �s madarak repkednek benne.
Benne vagy rajta?
A madaraknak is j�, csak repdesnek �s csipegetnek. �s mi lesz, ha megeszik a
t�pszert? Ugy l�tszik, m�g nem tudtam eg�sz�ben felfogni, mi az, hogy a t�pszer m�r
nincs, mert nyugodtan �l�k itt.
A madarak fel fogj�k csipegetni a t�pszert. Borzalom.
A t�pszer lehet, hogy nem j�, de t�pl�l, mert a neve is az: t�p meg szer. Vigy�zat,
az ev�sr�l nem szabad leszokni.
Megyek le �jra �s besz�lok a L�gyszem�h�z:
- K�rem, az el�bb leejtettem egy kis csomagot �s r�esett
az atelier tetej�re.
- Az atelier tetej�re? Az a szomsz�d utc�ban van. Hogy eshetett oda?
- K�rem, ez egy igen k�nnyu kis csomag volt, �n ezen nem is csod�lkozom. A sz�l
mindj�rt elkapta �s elsodorta od�ig. Gyerekkori eml�keim vannak benne. A nagyn�n�m,
amikor m�g kicsi volt...
- Ma z�rva van az atelier, mert vas�rnap van. Tess�k holnap �rdekl�dni, eg�sz
biztos, hogy megkaphatja. Nem lesz annak ott semmi baja.
Holnap.
Ut�v�gre nem baj, legal�bb tov�bb fog tartani. �s a szervezetnek is sz�ks�ge van
egy kis pihen�re. A gyomornak is pihennie kell egy keveset. Tal�n meg is er�lteti
egy ilyen t�pszer? Mit lehet tudni.
Megyek fel a szob�mba.
A t�pszer m�g mindig ott van az atelier tetej�n.
Mit lehetne itt csin�lni? Mindenesetre le kell sz�gezni,
hogy az egyed�li ehet� dolog a t�pszer, ami ott van az atelier
tetej�n.
Egy hossz� madzag v�g�re beg�rb�tett v�g� gombost�t kellene er�s�teni, s�llyal
megnehez�teni, ezt meg r�haj�tan� az ember az atelier tetej�re, beleakasztan� a
csomagba �s felh�zn� ide.
Sp�rgaf�le nincs, de van egy spulni c�rna. A c�rn�t h�romszorosan kell venni �s
helyenk�nt csom�t k�tni r�, hogy tartson.
Istenem, van foglalkoz�som. Csak sok�ig tartson.
Megg�rb�tek egy gombost�t horog m�dra �s r�k�t�m.
Most mit tegyek r� s�lynak? Megvan! A szob�m kulcs�t, az j� s�lyos.
Az a fontos, hogy j�l c�lozzak vele. Melyik szemet kell behunyni a c�lz�shoz? �n
nem �rtem, minden fontos pillanatban t�mad egy marha gondolatom. Gyer�nk! Nem
fontos.
A harmadikra siker�lt.
Nagy �vben haj�tottam el a kulcsot, m�g t�l is dobtam az atelier tetej�n.
Most vigy�zni �s lassan h�zni a c�rn�t.
Nem enged.
A gombost� v�ge beleakadhatott valamibe. Ha nagyon huzig�lom, m�g leszakad r�la a
kulcs. A kulcsot pedig meg kell fizetni. �pp a napokban veszekedett a L�gyszem�
valakivel, aki elvesz�tette a kulcs�t �s nem akart �jat csin�ltatni. V�g�l is
fizetnie kellett. Azt pedig, hogy a kulcs elveszett, titokban tartani nem lehet,
mert k�v�l az ajt�n nincs is kilincs �s csak kulccsal lehet kinyitni, akkor is, ha
nincs bez�rva.
Ha a kulcs most elv�sz, nem tudok t�bb� elmenni hazulr�l �s be leszek ide z�rva,
mint egy kript�ba, mert nyitva nem hagyhatom a szob�m ajtaj�t, ha elmegyek.
Hi�ba pr�b�lom kiszabad�tani a kulcsot, nem megy.
Istenem, m�r az is j� lenne, ha a kulcs meglenne. Mert mi lesz, ha a kulcs
leszakad. Gondolkozzunk csak. Nem lehet megmagyar�zni, mi m�don ker�lt oda, azt
sem, hogy mi t�rt�nt itt tulajdonk�ppen. Nem mondhatom, hogy a csomag miatt
t�rt�nt, mert kinyitj�k �s l�tj�k, hogy valami p�pszeru dolog van benne,
megvizsg�lj�k vegyileg, kitud�dik, hogy nem ehet� �s engem becsuknak a
bolondokh�z�ba. Az pedig Charentonban van.
Hogy lehetne az eg�szet visszacsin�lni?
K�ts�gbeesetten huzig�lom a c�rn�t, m�g egyszer csak enged, a kulcs pedig
megjelenik a tet�n. Sz�p �vatosan h�zom a t�pszeres csomag fel�. Most oda�r
mell�je. Izgalmas
pillanatok. Gyer�nk, most egy kicsit �r�lni, azt�n folytatjuk.
A kulcs r�megy a papirosra �s h�zza. Sz�val, beleakadt �s megvan. Lassan
f�lemelkedik a tet�r�l, sz�tny�lik a papiros, kifordul bel�le a t�pszer �s
lelottyan az eg�sz a piszkos b�dogtet�re.
V�ge. �n ezt tudtam... nem fontos... m�g j� is... sz�val, most...
A kulcs m�giscsak megvan. Na, legal�bb a t�pszert v�gleg elint�ztem. A t�pszerr�l
m�r nem besz�l�nk t�bbet. H�zom fel gyorsan a c�rn�t a kulccsal. Megint csak
megakad. Kihajolok �s l�tom, hogy a hotel m�sodik emelet�n, a gombost� beleakadt
egy feh�rnem�darabba, amit kiraktak az ablakba sz�radni. Pr�b�lom kiszabad�tani,
nem megy, r�ngatom, h�zom, nem j�n. Pedig a kulcs nem maradhat itt sem. Ezeknek se
lehet elmagyar�zni, mi t�rt�nt. Nincs m�s h�tra, mint felh�zni a feh�rnem�t �s
ledobni az udvarra. Azt fogj�k hinni, leesett.
Gyorsan felh�zom.
Kis, csipk�s n�i nadr�g.
Lent a k�rd�ses ablakb�l r�gt�n kihajol egy n�.
- Et ma culotte? �s a bugyim? - mondja k�ts�gbeesetten �s az udvart n�zi. Ide is
feln�z.
�gy csin�lok, mint aki az eget vizsg�lja. F�, hogy az ember ne vesz�tse el a
hidegv�r�t. Ki is ny�jtom a kezem, hogy esik-e az es�. Gy�ny�r�en s�t a nap. Pont
most kell neki s�tni. Az el�bb m�g esett.
- Nem l�tta a nadr�gomat, monsieur?
Egy f�rfi is kihajol �s ord�t:
- Kin�l reklam�lod te a nadr�godat?
- Nem is ismerem.
- Nem igaz, akkor nem k�rdezn�d. Idegen f�rfiakt�l szokta k�rdezni egy �rin�, hogy
hol a nadr�gja? Felelj, mert sz�thas�talak.
A n� nem felel. Sz�t fogja has�tani. Holnap mind a h�rman bent lesz�nk az
�js�gokban. (A csillaggal jelzett, az illet� fiatalember, a kis n�i nadr�ggal a
kez�ben.)
- H�! - ki�lt fel a f�rfi.
Beh�z�dom �s csak tartom a csipk�s n�i nadr�got dermedten.
- Nem meri kidugni a pof�j�t, de nem is kell, m�r megjegyeztem magamnak. Ha
megl�tom valahol, sz�jat has�tok a kopony�j�b�l.
(A k�t csillaggal jelzett, az illet� fiatalember sz�thas�tott kopony�ja a
sz�jakkal.)
Hova dugjam a nadr�got? Az �gyba? Ott megtal�lj�k. A szekr�nybe? Ott is
r�akadhatnak. A szekr�nynek kulcsa sincs. �jjel dobjam le az udvarra? Legokosabb
lesz, ha zsebrev�gom �s egy alkalmas pillanatban a lak� ajtaja el� teszem. De hol
ennek az ajtaja? K�rdez�sk�dni nem lehet. Ink�bb vesszen a kis nadr�g. Valahol el
kell hagyni. Egyel�re ma m�r semmit sem lehet csin�lni. Iszom egy liter vizet �s
lefekszem, csak �gy ruh�stul. M�r h�t �ra �s m�g nem j�n a f�rj. �gy l�tszik,
holnapra halasztja a dolgot.
Olvasni fogok egy keveset a sz�t�rb�l, azt�n elalszom.
A term�szet b�lcsess�ge, hogy az �hes ember j�l tud aludni. Ha m�g aludni sem tudna
az ember... Most nem vagyok �hes. Mi�rt nem vagyok �hes? A t�pszer volt m�gis ilyen
t�pl�l�? Az�rt nem vagyok �hes, mert ez a v�g. A szervezet feladta m�r a tov�bbi
k�zdelmet a sorssal. Az utols� pillanat �gy j�n majd el hirtelen, annyi id�m sem
lesz, hogy egyet ki�ltsak. Egyszer majd nem tudok a l�bamra �llani �s k�sz. Az
�gyba nem szabad fek�dni, egy�ltal�n nem szabad lefek�dn�m. A fotelbe kell �ln�m �s
id�nk�nt fel�llni �s megpr�b�lni, tudok-e m�g j�rni.
A l�baim oly gyeng�k, mint a l�badoz� beteg�. Tal�n m�r sorvadnak a l�bizmok. Most
megfigyeltem, milyen furcs�n veszem a l�legzetet.
Nem b�rom tov�bb. El�g volt a koplal�sb�l.
�risten, nem engedem. El�g volt. Fell�zadtam. �rted? Hallod? Ki�t�tt a forradalom.
Tess�k int�zkedni. Nem lehet embereket teremteni �s nem gondoskodni r�luk. Ha igaz
ez a dolog az �g madaraival is, akiket t�pl�lsz... Mi az? Sz�lt valaki?... Igen...
ezt �gy nem lehet... enni akarok. ENNI AKAROK!
De nem kell kaka�, sem normandi sajt. Egy rendes eb�d kell. Ha az �g madarair�l is
gondoskodol, tess�k r�lam is. Ne tess�k k�pletekben besz�lni. Tess�k rendezni a
viszonyaimat. Visszamen�leg is. Amit nem ettem eddig, azt �n sp�roltam meg. Azt
most egyszerre akarom megenni!
El�g volt. El�g. Olyan botr�nyt csin�lok... velem nem lehet iz�lni... majd �n
megmutatom...
Ahogy felkapom a sz�ket, a l�ba benyomja az ablak �veg�t �s cs�r�mp�lve beesnek az
�vegdarabok.
�! �vatosan len�zek az udvarra.
Csend van, semmi zaj. Nem vettek �szre semmit. A hideg be�raml�sa ellen nem lehet
majd v�dekezni �s c�gban fogok meghalni.
�n �des, j� Istenem, nem vagyok rossz, csak szerencs�tlen.
Tudod j�l, hogy csak ideges vagyok. M�r h�napok �ta �lek kaka�n, keny�ren. Az
idegek ezt nem b�rj�k. Te tudod j�l, te tal�ltad ki ezt az eg�szet az
idegrendszerrel... �risten, egy h�tig v�zen �s t�pszeren �ltem...
Im�dkozni kellene. K�rjetek �s adatik nektek.
Isten, �reg �r, Ap�m, valahol az �rben, egy cs�sze te�t rum n�lk�l, egy szelet
vajaskenyeret. Nem kell vastagon megkenni, ink�bb nagyobb legyen, nem is kell
frissnek lennie, a vaj se fontos �ppen. Egy f�l cs�sze is el�g lesz. A vajaskeny�r
holnap j�het. Vagy csak egy cigarett�t... Isten... Ap�m...
. �s ott �l az �rnak jobbja fel�l..."
Nem tudok im�dkozni. Csak �jtatosan fogok gondolni R�d. Csod�t se kell csin�lnod. A
t�rv�nyes kereteken bel�l, minden felt�n�s n�lk�l is lehetne. Hogy' is lehetne?...
Csak semmi felt�n�st.
�n most hirtelen eml�kezni fogok egy cigarett�ra, amit elraktam magamnak �s
megfeledkeztem r�la. Sz�val �gy.
Van egy kis M�ria-�rmem, azt leteszem az asztalra. K�t karomra hajtom a fejem �s
pr�b�lok eml�kezni, egy cigarett�ra.
Esk�sz�m, hogy eltettem valahov� egy cigarett�t. De
hov�? Hov�? Becs�letszavamra, egy vajaskenyeret is eltettem. Egy hete sincs.
Keresg�lek az asztalomon, a fi�kokban. Nincs sehol semmi. A relat�v ingeket is
�tkutatom.
Ahogy n�zem az egyik inget, nagy v�res folt van rajta, a m�sikon is. Friss v�res
foltok. Most meg itt is, ahol az el�bb semmi sem volt.
Megn�zem a kezem. A jobb csukl�mb�l folyik a v�r. A kab�tom ujja eg�sz v�res,
s�t�t, b�borv�r�s, nagy piszkos folt.
Mi t�rt�nt velem?
Riadtan futok az ajt�hoz.
Hov� megyek? �nmagam el�l akarok menek�lni. Az ablak�veggel t�rt�nt az el�bb. Az
Isten b�ntet.
Szolga sem s�rthet meg egy nagy urat. Azt se lehet, hogy most sz�ks�gem van r� �s
�gy veszem, mint aki a csel�dnek csenget, ha kell valami. F�leg a csel�d nem
csengethet az �rnak.
Most m�r mindent meg�rtek.
Mindjobban legyeng�l�k, m�r az a kis t�pl�l�, tartal�kv�r is kimegy bel�lem. De az
Isten v�gtelen�l j�. Nem szabad f�lnem, mindent valami nagy, nagy b�lcsess�g
ir�ny�t. Az isten nem akar csod�t tenni.
J�t akar tenni, de nem �gy. Valahogy �gy, hogy �n se tudjak r�la.
Most hamar meg fogok halni, gyorsabban, kevesebb szenved�ssel �s �jra sz�letek,
mint egy nagyon gazdag ember.
A szenved�s tiszt�t �s nemes�t. Szenvedni kell, koplalni is.
Im�dkozni is kellene. De mi�rt k�v�rek �s pirosak a papok?
Laudetur Jesus Christus.
Nem tudom, hogyan �s mikor aludtam el, de az �jszaka k�zep�n vad sikoltoz�sra
�bredek.
N�i sikoltoz�sok ezek. Valahol egy asszonyt vernek, �jszaka verik. Furcsa !
K�l�nben nem is furcsa. L�ny nem lehet, �jszaka l�nyokat verni nem szoktak. Ez
ritka, ez csak b�lok ut�n fordul el�, ahov� csak �riemberek j�rnak.
Kin�zek az ablakon, m�s kisebb zajokat is hallani. Az ablakok minden�tt s�t�tek.
Senkit sem �rdekel a dolog. Most le lehetne dobni a n�i nadr�got az udvarra, de nem
pont azt a n�t verik? Borzalmas. A sikoltoz�sok egyre vadabbak �s sehol senki nem
mutatkozik, hogy beleavatkozzon, miel�tt azt a szeg�ny n�t agyonverik. Nem �rdekel
ez senkit, vagy senki sem hallja?
Borzalmas gondolatom t�mad. Ezt senki sem hallja, csak �n. Ez�rt nem mutatkozik egy
l�lek sem. Vil�gos. Ez itt egy hallucin�ci�, az �hez�s k�vetkezm�nye. R�gt�n meg
kell nyugtatni a szervezetemet, hogy �n sem hallom. R�mes dolgok fognak m�g itt
t�rt�nni. Nem szabad majd csod�lkozni rajta �s senkinek el nem mondani. Senkinek el
nem mondani. A szekr�ny meg fog indulni a mosd� fel� �s meghajol el�tte, meg
ilyenek. R�mes. Azon sem szabad majd csod�lkozni, ha a t�pszer bej�n az ablakon �s
r�h�gni fog. J� lesz becsukni az ablakot, m�g nem k�s�, de akkor nem hallj�k majd a
seg�lyki�lt�saimat. De itt nem szabad seg�ts�g�rt ki�ltani, mert ezek v�zi�k �s
akkor engem becsuknak a bolondok h�z�ba, az pedig Charentonban van. Sz�val
seg�ts�g, az nincs. Le�l�k az �gyam sz�l�re �s v�rom a v�zi�kat.
Kis t�voli zsong�s hallatszik, mintha vonat k�zeledne messzir�l, m�g azt is hallom,
hogy �tmegy a v�lt�kon. Ez idej�n. Sz�val vonat is lesz. Hogy fog az ide bej�nni?
Csak nem szabad idegeskedni. �gy kell felfogni az eg�szet, mint egy d�lib�bot �s a
v�zi�kkal nem ellenkezni. Mindent mindenkire r�hagyni.
�n Istenem, �sszeteszem K�t kis kezem.
Vigy�zz re�m, Sz�leimre, Testv�rimre, Ellens�geimre, Hittantan�romra...
A hittantan�r az el�bb j�n. Majd a vonattal j�n �s mindj�rt itt is lesz. A
hittantan�r kis kor�ban husz�rtiszt volt �s karddal j�n. Majd meg�li a t�pszert.
Micsoda h�lyes�g ez m�r megint? Seg�ts�g!
Az eg�sz nem igaz. Knut Hamsun ilyen v�zi�kr�l sohasem
�rt. Nem? H�t akkor a Horla j�n. Arr�l �rtak. A Horla.
�ppen a b�torokr�l van sz�. Olyan hurcolkod�s lesz itt
mindj�rt. Ijeszt� csend van.
Most mi�rt van egyszerre csend?
A koroms�t�t �g alj�n vil�gos s�v jelentkezik.
K�v�lr�l valami furcsa, egyforma kopog�sok hallatszanak.
A t�pszer. Atya�risten !
El�be kell menni �s megakad�lyozni. Valami iz�t... valami fegyvert... Odat�ntorgok
az ablakhoz. A szomsz�d udvaron egy ember megy kereszt�l, eg�szen norm�lis ember.
K�p egyet �s r�gy�jt egy cigarett�ra. Valahol kinyitnak egy ablakot. Hajnal van.
Az utols� pillanatban j�tt, ak�r az amerikai filmekben a
felszabad�t�k. A hajnal. Egyszerre v�gigesem az �gyon.

IX. FEJEZET
H�tf�.
A nap bes�t az ablakon �s egy f�nys�v r�esik az �gyamra, de nincs melegem. Fekszem
az �gyamban, m�g mozdulni sincs kedvem. Most minden olyan egyszer� lesz el�ttem.
Minden meg van magyar�zva. Valami olyan nagy nyugalom fog el, hogy mosolyognom
kell, csak azt nem tudom, mi�rt.
Egy l�gy m�szik az ablak �veg�n. Meg�ll, az els� l�bait sodorgatja �s megt�rli a
fej�t, egyszer, k�tszer...
A baldachinos tap�ta ma eg�szen leszakadt. Unalmamban tegnap megfogtam �s most �gy
l�g le a falr�l, mint egy agyonvert �ri�si sasnak egyik sz�rnya. A fal alatta
feh�ren �s meztelen�l didereg. M�g ez is !
�s mit keres ez a kis l�gy az �n szob�mban? Nem tal�lhat itt semmi ennival�t. Ez a
kis l�gy k�v�lr�l j�tt �s holnap m�r nem lesz itt. H�ny napig b�rja ki �hen egy kis
l�gy? N� ez vagy f�rfi? Ez a l�gy egy halott embernek a lelke, aki idej�tt
megvigasztalni engem.
A l�gy csak t�r�lgeti mag�t.
Ez a l�gy a v�gzet. Mindegyik l�b�n van hatezer bacilus, hatszor hat az
harminchatezer bacilus, a pof�j�t, a sz�rnyakat, meg a t�bbit nem is sz�m�tom.
Beoltja a legyeng�lt szervezetemet.
A l�gy a hal�l.
Lassan leny�lok az egyik cip�m�rt. A l�gy k�rberep�l a szob�ban �s az Istennek le
nem sz�llna sehol. Nem tiszta a lelkiismerete. Na, most r�sz�llt a villanyk�rt�re.
Gondolkod�s n�lk�l odacsapok a cip�mmel �s nagy durran�ssal sz�tverem a
villanyk�rt�t.
Villanyvil�g�t�s ezent�l m�r nem lesz.
A v�zi�k majd az �j leple alatt j�nnek.
Mi lesz itt az �jszaka? S�t�tben v�zi�k...
P�nzt kell ker�teni minden�ron villanyk�rt�re.
J� volt, hogy �sszet�rtem a villanyk�rt�t, mert evvel visszat�rt bel�m minden
�letenergia. Nem is fekszem t�bb� az �gyba, mert a sok fekv�s annyira legyeng�t,
hogy egyszer majd f�l sem tudok kelni. Ezent�l ink�bb �lni fogok a fotelben �s
id�nk�nt felkelek egy kicsit j�rni, hogy l�ssam: van-e m�g er� bennem. Igen, ezt
m�r tegnap is elhat�roztam. P�nzt kell ker�teni minden�ron. Lemegyek az utc�ra �s
figyelmesen fogok s�t�lni, h�tha tal�lok p�nzt. P�rizs nagy �s mindennap van egy
csom� ember, aki p�nzt vesz�t el
benne. Hogy lehet, hogy ez eddig nem jutott eszembe? �lmodozom �s v�rom a csod�t,
ahelyett, hogy re�lis dolgokkal foglalkozn�k. Ki tudja, h�nyszor mentem m�r el
hever� p�nz mellett az utc�n!
Hat�rozottan megyek le. P�nz m�r lesz, csak azt nem tudom m�g, hogy fogom beosztani
�s mennyi lesz.
Azt mondja a L�gyszem�, hogy az atelier-ben most dolgoznak, m�r �tmehetek a
csomag�rt. Jellemtelen alak.
Megyek v�gig az utc�kon �s figyelmesen megn�zek minden pap�rdarabot, h�tha p�nz van
belecsomagolva. Csak t�relemmel �s kitart�ssal kell vizsg�l�dni. Ut�v�gre minden�tt
nem heverhet p�nz �s ez �gy j�, mert akkor t�bben is keresn�k. Vigy�zni kell �s r�
kell tal�lni. Ide k�t ember kell, egyik, aki elvesz�ti �s a m�sik, aki megtal�lja.
Az eredm�ny �tven sz�zal�kig biztos, mert az egyik ember m�r megvan, az �n voln�k,
aki keresi.
K�t �rai m�szk�l�s ut�n f�radtan hazamegyek. M�g csak f�l tizenkett�. Egy �ra fel�
mehetek l�tszateb�delni. Mi�rt j�rk�lok �n annyit? M�g �letemben nem j�rk�ltam
annyit, mint ezekben a napokban. Menek�l�k a hal�l el�l. A szob�m �gy n�z ki m�ris,
mint egy kripta.
Olyan �rz�ssel j�rk�lok fel-al� benne, mint aki lek�ste a felt�mad�st �s nem meri
forsz�rozni a dolgot.
Hirtelen er�teljesen kopognak az ajt�mon �s r�gt�n ut�na bel�p egy tagbaszakadt,
marha er�s ember. Nem is k�sz�n, f�lretol, odamegy az ablakhoz, kinyitja �s len�z.
- Igen, ez az - mondja. - Hol a feles�gem kis nadr�gja?
H�t �n ennek megmagyar�zom.
- K�rem sz�pen, volt egy t�pszer. A nev�t nem tudom, mert a doboza elveszett. �n
mindig �rdekl�dni akartam, hol a c�me, ahov� most telefon�lni lehetne, hogy ez
igaz. Nem. A gy�rn�l kell �rdekl�dni, illetve a f�te-en �s nem a boltban. �n voltam
a 132. A vigaszd�j.
- Itt van a feles�gem kis nadr�gja, vagy nincs?
- Nincs !
Beleny�l a kab�tom zseb�be �s kih�zza.
- Mi ez?
- A t�pszer elveszett, k�rem sz�pen, akkor leesett a h�ztet�re �s vettem a
kulcsomat, de el�bb volt, k�rem, egy spulni c�rna. Nagyon r�vid leszek...
Nem, ezt nem lehet ennek elmondani.
- Mi ez?
Az orrom el� dugja akis nadr�got �s ord�t:
- Mi ez?
- �n k�rem, megesk�sz�m mindenre, nekem m�r mindegy, de ne tess�k hinni, hogy ezt
az�rt mondom, egy cseppet sem �s akkor is... Fel akartam h�zni a t�pszert a
c�rn�val, a gombost� beleakadt, k�rem sz�pen, a feles�ge �nagys�ga, a nagys�gos
asszony kis nadr�gj�ba, lesz sz�ves neki k�zcs�komat �tadni. A kis nadr�g nem akart
leesni, felt�n�en nem akart. �gy ker�lt ide f�l �s �ppen le akartam vinni, amikor
�v�lteni tetszett, k�rem sz�pen, ami viszont k�nnyen meger�lteti a hangsz�lakat.
Van egy j� orvoss�g ez ellen. A bar�tom orvosn�vend�k �s eg�szen olcs�n tudja
beszerezni, s�t ingyen, k�rem, ingyen. Most r�gt�n el is megyek hozz�... m�g a
d�lel�tt folyam�n... az j� lesz, meg tetszik l�tni, a toroknak az j�...
- Ismered a n�met?
Kiveszi a zsebk�s�t �s kinyitja a dug�h�z�j�t. Ez �lni akar,
m�ghozz� a dug�h�z�val. Lass� hal�l lesz. Megcsalt f�rjekkel ellenkezni nem szabad.
- Ismerem.
- Na, halljuk, mi volt?
- Nem volt semmi k�l�n�s.
- Priv�t v�lem�nyre �n nem vagyok k�v�ncsi, �n t�nyeket akarok.
- H�t ez egy kicsit furcsa.
- Mi furcsa?
- Ne tess�k ord�tani, t�nyek az�rt lesznek. Pont t�nyek
ne lenn�nek? Ott m�g igaz�n nem tartunk.
- Ne t�rj�nk le a t�rgyr�l.
- Ki t�r le a t�rgyr�l, k�rem? A t�rgyr�l igaz�n nem
akarok let�rni. Pont a t�rgyr�l? Mert mi a t�rgy, k�rem?...
- Mi t�rt�nt, te liliomtipr�? (Liliomot tiporni?... M�r j�rni is alig tudok.) -
Suzanne, mondom neki egy sz�p nap...
- Az �n feles�gemet Marie-Luise-nek h�vj�k.
- De �n csak Suzanne-nek h�vtam. Ez buta szok�s volt, elismerem, de �gy volt, ne is
kutassuk, mi�rt. Az emberi dolgok sokszor olyanok, mint, mondjuk, teszem fel, a
d�lib�b... cirka �tven m�terre a sivatag felsz�n�t�l... �m, mi a sivatagi homok
�sszet�tele?... mert mi tulajdonk�ppen egy homokszem?...
Akkor�t v�g az asztalomra, hogy majdnem beszakad.
- Mi t�rt�nt?
- �n eg�szen �szinte leszek.
- Gyer�nk.
- Megjegyzem, ne is tess�k arra figyelni, hogy mit mondok, mert a f�jdalom elvette
az eszemet.
- Mi�ta ismered? R�g�ta?
- Nem r�g�ta.
- Egy �ve ismered? - ord�tja.
- H�t egy �ve.
- Hazudsz, k�t �ve ismered.
- H�t legyen k�t �ve.
- Sz�val, a kis Louis t�led van mondja rekedten.
- Milyen kis Louis?
- A fiad - h�rgi �s lassan fel�ll �s k�sz�n�s n�lk�l kimegy a szob�b�l. Mi�rt nem
k�sz�nt? Csak azt nem tudom felfogni, mi�rt nem k�sz�nt?
Negyed�ra m�lva kopognak az ajt�n, bej�n a f�rj, letesz az ajt� mell� k�t nagy
b�r�nd�t �s sz� n�lk�l t�vozik. A b�r�nd�kb�l ruhadarabok l�gnak ki. L�tszik, gyors
munka volt. Kisv�rtatva visszaj�n �jra, kisgyerekkel a karj�n, leteszi az �gyra,
meg�ll el�tte p�r pillanatra �s azt mondja neki s�lyos hangon, r�m mutatva
- Az ap�d.
Sarkon fordul �s t�vozik. R�gt�n ut�na felj�n a L�gyszem� �s kijelenti, hogy k�t
szem�lynek nem adhatja sz�zharminc�t frank�rt a szob�t. R�mes.
�t perc m�lva berohan a szob�mba egy er�sen zil�lt fiatalasszony.
- Meg�lte! - sik�tja �s r�veti mag�t a gyerekre. A gyerek ord�t, mint a sak�l. A n�
s�r, de id�vel megnyugszik �s oda�ll el�m s�padt, k�nnyes arccal:
- Most meg�rti, uram, hogy mit szenvedhetek ezzel a gazemberrel. F�lt�kenys�ge
pokoll� teszi az �letem. Meggyan�s�tott azzal, hogy maga a gyermekem apja, pedig
most l�tjuk egym�st el�sz�r... C'est une trag�die, monsieur! Ez egy trag�dia, uram!
M�g ma este el fogok utazni vid�kre. Engedje meg, hogy addig itt lehessek, m�g a
vonat indul. �r�ltekkel nem tan�csos egy�tt lenni. �n f�rfi.
- Igen.
- Megtenne nekem egy nagy sz�vess�get?
- Az �letem az �n�.
- Szimpatikus vagyok �n �nnek?
- A kis Louis el�tt besz�lhetek? Er�sen figyel minket !
- Besz�lhet.
- Csak sajn�lhatom, hogy kedves f�rj�nek nincs igaza. J'en suis d�sol�, Madame.
Vigasztalan vagyok, asszonyom.
- Igen? - k�rdi halkan, alig lehelve a szavakat.
A fej�t lehajtja �s ujjai zavartan babr�lnak ruh�ja fodrain.
A kis Louis az �gyban �r�lten figyel. Csak arra v�r, hogy megtanuljon besz�lni �s
mindent elmondhasson az apj�nak.
A fiatalasszony lassan elfordul t�lem, kinyitja a retik�lj�t, kiveszi a
p�dertart�j�t �s kicsinos�tja mag�t, egy kis r�zzsal az ajka vonal�t is megh�zza.
Most j�l megn�zhetem az alakj�t. Karcs�, magas, a form�i olyan diszkr�ten elb�jnak
a ruh�ja alatt, hogy csak ilyen elvadult �s elhagyott ember tudja m�g evvel is
felizgatni mag�t, mint �n.
Fel�m fordul �s megfogja a karomat:
- Tegyen meg nekem egy nagy sz�vess�get. Az esti vonattal elutazom. Nem akarok a
f�rjemmel tal�lkozni t�bb�, k�l�nben is azt mondta, be ne l�pjek t�bb� a lak�sba,
mert ott �l az ajt�val szemben, nyitott borotv�val a kez�ben. Tegye meg �s menjen
le, k�rje el t�le a hozom�nyom. A hozom�nyt adja vissza. Ne is pr�b�lja
kimagyar�zni a dolgot. Jobb �gy. Legyen egyszer ennek is v�ge. �n itt alapj�ban egy
boldog asszonyt l�t - �s kiesik egy k�nnycsepp a szem�b�l.
- Hol van az �n�k szob�ja?
- M�sodik emelet tizenkett�.
Megigaz�tom a nyakkend�met. H�t �n lemegyek. Ha a
f�rj pofon �t, megr�gom �s megfojtom, illetve �gyelj�nk
a sorrendre, el�bb fogom megfojtani, azt�n m�r nyugodtabban verhetem.
Megyek le �s bekopogok a m�sodik emelet tizenketto al�.
V�lasz nincs, benyitok.
A f�rj levelet �r az asztaln�l.
- Legyen sz�ves, adja ide a feles�ge hozom�ny�t.
- Micsoda hozom�nyt? - k�rdi �s eg�szen szel�den n�z r�m.
- Micsoda pimasz k�rd�s ez? Ezt a modort visszautas�tom.
- Foglaljon helyet, r�gt�n kimutatom, mibe lett befektetve.
Nem vagyok k�v�ncsi a befektet�sekre. A hozom�nyt
nem pimaszkod�sra adt�k.
Kimegy a szob�b�l, behoz egy �veg bort, k�t poharat.
- Uram, besz�lj�nk, mint f�rfi a f�rfival. Hajland� vagyok a hozom�nyt
visszafizetni, r�szletfizet�sre: par temp� rament.
T�lt a poharakba �s el�m tartja a cigarettat�rc�j�t. A keze
remeg.
Hol van a hozom�ny?
- 0! - mondja � �s az asztal lapj�t kezdi simogatni.
- Egy centimes sincs bel�le?
- Minden bizonnyal.
- Mi az, hogy minden bizonnyal? Tess�k ideadni azt, ami van.
- Gy�jtson r� �s k�stolja meg ezt a kis bort.
K�rem, �n most hivatalos min�s�gben vagyok itt, engem nem lehet megvesztegetni.
- Musz�j nek�nk ellens�geskedn�nk?
- Nem! - ord�tom.
- Nah�t. Szervusz. Igy�l!
- Szervusz.
- �tezer frankot tudok adni. R�d nem haragszom. Biztos nem te vagy a hib�s. Igy�l!
- Hol az �tezer frank? A legkisebb c�mletekben k�rem.
- D�lut�n bemegyek a bankba �s este majd felk�ld�m.
Na, igy�l!
V�ratlan fordulat. Egyszer csak eloszt�dik a f�rjnek a feje,
meg �sszemegy �jra. Mi ez megint? Mi t�rt�nt velem? Mert olyan gondolataim
t�madnak, hogy megfojtom, vagy megcs�kolom.
Nem maradok tov�bb. R�gt�n megyek fel, mert ha v�rok m�g egy keveset, n�gyk�zl�b
kell hazamennem.

X. FEJEZET
A n� �ppen szoptat. - Mit mondott?
(Jaj, de sz�p melle van.)
- Est�re-itt lesz a p�nz, csak nyugalom.
Nyugalomra tulajdonk�ppen nekem volna sz�ks�gem.
R�gt�n iratokat rendezgetek.
- Csak dolgozzon, ne zavartassa mag�t.
Nem mondhatom neki, hogy nincs semmi dolgom.
Olyan sz�p a melle... sz�p, l�gy, feh�r dombocska... ahogy el�t a bl�za s�t�t
foltj�t�l �s illatosan kidugja a fej�t, mint az �bred� vir�g tavasszal. Kis
r�zsasz�nu bimb�... Az anyatejnek t�p�rt�ke van.
Egyszer csak �sszetal�lkozik a tekintet�nk a t�kr�s szekr�nyben. A n� lassan
leteszi Louis-t. Egy kis v�llr�nd�t�ssal pedig beveszi a kebl�t �s sz�tlanul �l
tov�bb az �gyon, �l�be ejtett kezekkel.
Hirtelen elsz�d�l�k �s hihetetlen b�gyadts�g fog el.
- Asszonyom... �n... egy fontos �gyben... el kell hogy menjek hazulr�l.
- K�rem, ha esetleg zavarom... bocs�sson meg nekem... M�gsem helyes, hogy itt
vagyok.
- Nagyon k�rem, maradjon... Felt�tlen vissza fogok j�nni, m�g nem tudom, hogyan...
de felt�tlen...
Azt hiszem, most rosszul leszek. Nem akarok rosszul lenni egy n� el�tt. Ak�rhov�,
csak el innen.
Forog k�r�l�ttem a szoba. Most r�gt�n valami r�mes dolog fog t�rt�nni, valami
rettenetes. Esetleg meghalok, de addig is az �tmenet... Valami seg�ts�g�rt
kellene... Ki seg�thet rajtam? Istenem... Gyorsan kit�molygok az ajt�n �s
megkapaszkodom a l�pcs�h�z korl�tj�ba.
Z�g a fejem, a sz�vem vadul kalap�l.
Nem tudom, mennyi ideig �lltam ott. Nem tudom, mi
t�rt�nt velem.
�vatosan megyek lefel�, l�pcs�fokr�l l�pcs�fokra.
A friss leveg� egy kicsit rendbehoz. Csak �llok a hotelkapu el�tt, m�r eg�szen
megnyugodtam. Csak a gondolataim zavarosak.
A gondolataim nagyon zavarosak. Hirtelen elib�m �ll a f�rj
- Itt vagyok, ragyogok.
- J� napot!
- Hov� m�sz? Elk�s�rlek. �gy, kab�t n�lk�l, nem mehetsz messzire.
- Megyek eb�delni...
- Tarts velem...
- �n egyed�l szoktam.
- A kett�nk �gy�t k�nyelmesen megt�rgyalhatjuk. Nos?
Egyszer�en bel�m karol.
- Sz�l�ts csak Louis-nak. Ismerek egy nagyon j� restaurant-t. Ha j�l akarsz
�tkezni, fordulj egy sof�rh�z. A sof�r�k
ehhez jobban �rtenek, mint a vezet�shez. �gy ismerik P�rizst, mint a tenyer�ket.
A restaurant-ban elib�m raknak t�ny�rt, ev�eszk�z�ket,
poharat.
Louis �ssze�ll�tja a men�t. K�tf�le bor lesz. Aperitifet is iszunk.
El��tel, osztriga, pulykapecsenye, �jkrumpli, rizs, r�k,
t�szta, sajt, gy�m�lcs. Mennyorsz�g!
- K�rlek sz�pen - mondja a feketek�v� ut�n �s cigarett�val k�n�l.
- Nincs m�domban visszafizetni a hozom�nyt.
Mondd meg a feles�gemnek, �n megbocs�tok neki... Neked
m�r meg is bocs�tottam. Egye meg a fene, j�jj�n vissza.
A kis Louis-t te megkapod.
A kis Louis-t odaadj�k. A kis Louis Isten aj�nd�ka a nagy
nyomorban. Darabig v�r, azt�n fel�m hajolva s�gja: - Annyira szereted? - �...
nem...
- Akkor mi�rt csin�lt�tok az eg�szet?
- A kis Louis nem az eny�m.
- Azt akarod mondani - mondja rekedten -, hogy
t�ged is megcsalt?
- Nem... �n... L�gy sz�ves, olvasd ezt el. - Mi ez?
- Az �tlevelem.
- Mit csin�ljak vele?
- Ha figyelmesen megn�zed, konstat�lhatod, hogy k�t �vvel ezel�tt m�g nem is voltam
P�rizsban. Hogy j�v�k �n a kis Louis-hoz?
Meredten n�z r�m.
- Louis, megb�ntottalak? Ne haragudj. Nem �gy gondoltam.
- Hogy ker�lt hozz�d a feles�gem kis nadr�gja? Na, m�r megint kezdi.
- Felh�ztam...
- Leh�ztad... akarod mondani. N�zd, most m�r �gyis mindegy. Nekem sem lett volna
szabad megh�zasodnom.
- Felh�ztam.
- Na j�, felh�ztad, miut�n m�r lent volt. Csak nem akarod bemagyar�zni nekem, hogy
felh�ztad an�lk�l, hogy leh�ztad volna? Fizikailag lehetetlen. Egy�ltal�n, hogy
j�ssz te ahhoz, hogy te �s a kis nadr�g...
- Megmondom neked �szint�n, l�tom, hogy teveled ny�ltan kell besz�lnem. Te f�rfi
vagy.
Melegen megr�zza a kezemet.
- H�t k�rlek sz�pen, �n borzalmasan beleszerettem a feles�gedbe. Lehetek eg�szen
�szinte?
- Csakis.
- L�ttam, hogy a n� egy v�n marh�val �l egy�tt. Ez volt�l te. Gondoltam, �gy
kellene valahogy megismerni a h�lgyet, hogy te ne tudj�l r�la. Ha lesz�l�tom az
utc�n, esetleg elmondja neked, te pedig agyonv�gsz.
- Felt�tlen...
- Sz�val sok�ig gondolkoztam a dolgon. V�g�l t�madt egy j� �tletem. A feles�ged
kedves, kis nadr�gja mindig ki van akasztva az ablakba, gondoltam ellopom �s a
visszaad�s �r�gye alatt megismerkedem vele. Err�l biztosan nem fog besz�molni
neked, mert ez val�sz�n�tlen. Te okos, intelligens ember vagy. Mi�rt nem lett�l te
miniszter?
- Igen. Na �s?
- Egy �jjel lem�sztam a falon �s elloptam a kis nadr�got.
- Nem f�lt�l, hogy �ppen kihajolok az ablakon, meg
fojtlak �s lev�glak az udvarra?
- De.
- Folytasd. Megismerted a feles�gem?
- Nem.
S�lyos csend.
R�gy�jtunk m�g egy cigarett�ra.
- Nincs valami k�nnyebb cigarett�d?
- Milyet parancsolsz?
- Jaune-t.
- Pinc�r, egy doboz Marylandot, de gyorsan �s m�g egy
but�li�t ebb�l a j�fajt�b�l.
Fel�m hajol: az orra az orromat �rinti.
- Nagyon szereted?
- Nagyon, de m�r csak titokban.
- Tudod mit? Megengedem neked, hogy megcs�kold.
Megmondhatod neki. �n� ilyen f�rj vagyok. �n megengedem. Meg�rdemled.
- Nem fogja megengedni.
Megdics��lten vigyorog.
- Ketten is szerethetj�k. Fizetek.
A restaurant kapuj�ban elv�lunk. Louis-nak elhalaszthatatlanul fontos dolgai
vannak. Csak k�s� este megy haza. Az
asszony ne v�rja vacsor�val.
- Mondd meg neki, tal�lkoztam az igazgat�mmal �s
azzal mentem el. Itt van t�zezer frank, ez a tied. A k�nai
cs�sz�r �dv�zlet�t k�ldi. Pet�fi S�ndor m�g mindig �l.
Louis erre v�gat sikolt, felemelkedik az �gbe �s elt�nik a
Szent Jakab utcai h�ztet�k felett.
- B�ntotta?
Nem �rtem, mi t�rt�nt velem. Itt fekszem az �gyamon. Az el�bb m�g lent voltam a
hotel kapuja el�tt. A homlokomon borogat�s, csipk�s n�i zsebkend�.
K�t b�natos szem kutatva n�z r�m.
- B�ntotta?
F�radt vagyok. Lehunyom a szemem. Furcsa form�k foszl�nyai kavarognak el�ttem,
sz�tny�lnak �s �sszezsugorodnak. M�r nem f�j semmi. J�les� �rz�s �gy elny�ltan
heverni �s pihenni, csak pihenni.
- B�ntotta?
�gy eml�kszem - k�d�sen, halv�nyan, mint egy �lomk�pre - felj�ttem a szob�mba... -
Vagy m�gsem? Z�g a fejem, a gondolkoz�s f�raszt.
Hangok, l�gy, kedves hangok j�nnek fel�m, t�volr�l j�nnek, ideszaladnak hozz�m �s
k�r�lzsonganak.
- ...a te�t meg kell innia... majd �n seg�tek... Istenem... f�radt?... ha tudtam
volna...
Milyen kedves, sz�p �lom. Csak f�lig nyitom ki a szememet, hogy el ne r�ppenjen.
G�mb�ly�, feh�r kar az arcom el�tt. L�gy, asszonyos illat simogat.
- Ide�ltem az �gya sz�l�re... majd seg�tek...
A fejem al� cs�sztatja �vatosan a kez�t �s szel�den mag�hoz emel.
- M�g ezt a kis te�t... �gy.
J�les� meleg �nt el. �rzem, az arcom �g. - Mi t�rt�nt?
- Azt k�rdem �n is... Felj�tt ide... egyszer csak elesett... a homloka v�rzik egy
picit... Hogy reszket a keze...
Az ujjai l�gyan v�gigsiklanak a hajamon.
Lassan eg�szen magamhoz t�rek. Fel�l�k az �gyon. A nedves borogat�s az arcomba
cs�szik.
- V�rjon, majd megigaz�tom.
- K�sz�n�m, m�r eg�szen j�l vagyok.
A fiatalasszony itt �ll el�ttem mosolyogva. Hogy is h�vj�k? Marie-Louise... Igen...
ismerem... De a gyereket nem l�tom sehol. Egy kicsit sz�d�l�k, de az�rt fel akarok
kelni. El�reny�lok, hogy megt�maszkodjam valamiben, egyszerre oda�ll el�m �s a
kezem a derek�ra cs�szik. Meleg, form�s asszonyi test. M�gsem �lom. Nem v�zi�. A
homlokomon megigaz�tja a csipk�s zsebkend�t. Egyszerre meg�llnak az
ujjai �s meg sem mozdul. Form�s, meztelen karja alatt odal�tok az asztalra:
Feh�r keny�r... v�kony papirosban sonkaszeletek... vaj... sajt...
Az arc�t szeretn�m l�tni, de gy�ng�den fogva tart. A kebl�nek lass� emelked�s�t
�rzem a homlokommal. Hirtelen lecs�szik mell�m az arca. Sz�p g�mb�lyu �lla
megremeg, a sz�ja vonala l�gyan elg�rb�l, mintha s�rni k�sz�lne, mindjobban
k�zeledik fel�m. K�t meleg karja a nyakam k�r� fon�dik. Az arc�t v�gigh�zza az
arcomon. Megsimogat f�lig asszonyosan, f�lig �gy, mint egy felizgatott sz�z. Azt�n
kiegyenesedik. A ruh�ja l�gy suhog�s�t hallom. M�r ott �ll az ajt� el�tt �s azt
mondja halkan:
- Adieu*.* Isten �nnel!
- Marie-Louise!
- Nos!
- �n egy szomor�an tisztess�ges ember vagyok... k�ts�gbeesetten �s rem�nytelen�l
tisztess�ges... �s...
Odal�p hozz�m, eg�szen k�zel, a teste finoman, l�gyan hozz�m simul. Az ujjaival
felborzolja a hajam. A szemeit f�lig bez�rja, a sz�j�t f�lig kinyitja �s �gy s�gja
elfulladtan:
- Most el�g legyen... el�g... nek�nk soha t�bb� nem szabad tal�lkoznunk.
- Mi�rt?
- Csak. �gy lesz sz�p... �gy akarom. Adieu !
Az ajt� lassan becsuk�dik m�g�tte.
Az �gy el�tt a f�ld�n sz�tnyitva hever a francia sz�t�r. Az asztalon a keny�r, a
sajt, a sonka, a vaj...
�jjel nagyon rosszul lettem.
Elzsibbadt a karom, a l�bam, k�s�bb a fejem is.
A mellem elszorul, alig kapom a leveg�t. Borzalom. Kihajolok az ablakon, a fekete
�g fel�, seg�ts�g�rt. A hirtelen ev�st�l van ez?
Nem lett volna szabad ennem ! Mi�rt is ettem? Istenem,
l�gy hozz�m olyan j�, mint Knut Hamsunhoz volt�l. Ha megk�nnyebb�lhetn�k.
M�r er�sen hajnalodik, amikor enged a szorong� �rz�s. A zsibbad�s elm�lik. A
karjaimat rendesen mozgathatom.
Visszav�nszorgok az �gyra �s n�zem az ablakom egyre vil�gosod� n�gysz�g�t �s a
lel�g� tap�tadarabokat a falakon.

XI. FEJEZET
H�ny �ra lehet? A vekkerem meg�llt.
�vatosan fel�l�k az �gyban �s nem l�tom sehol a cip�met. A sz�k �res, ahov� a
ruh�mat szoktam rakni. Valaki ellopta, am�g aludtam. Atya�risten, most meztelen�l
fogok �hezni. Eszeveszett gyors mozdulattal kiugrom az �gyb�l, hirtelen minden
els�t�tedik el�ttem. Mi volt ez?
Sz�d�l�s. Csak nem kell megijedni. Ott �llok az �gy mellett cip�ben, ruh�stul.
Igaz, hisz le sem vetk�ztem az este.
A nyakkend�m f�lrecs�szott, a hajam az arcomba l�g. Az elt�rt t�k�rlap furcs�n
torz�tja az arcom. Mosakodni is kellene.
A v�z hideg, ahogy bem�rtom a kezem, mintha apr� t�k szurk�ln�nak, de ut�na el�nt a
j�les� meleg.
Amint megt�rl�m a kezem, rettenetes dolog t�rt�nik. �szreveszem, hogy a zsebemb�l
valami feh�r ki�ll. Kih�zom. Csipk�s n�i nadr�g.
A sz�vem egyszerre zakatolva ver.
�gy tettem be a zsebembe, ahogy felh�ztam... sz�val? ...sz�val, nem t�rt�nt velem
az�ta semmi. A f�rj, az asszony, a gyerek: sohasem �ltek. V�zi�kban �lek.
Meg�r�ltem. K�ts�gtelen.
R�gt�n er�s nyom�st �rzek az agyamon. Meg�r�ltem. Ez�rt zsibbadt el �jjel a karom,
a l�bam, a fejem. Most mit csin�ljak?
Most mit csin�ljak? Itt �llok egy �r�lttel. Micsoda �vint�zked�seket kell tenni?
�nvesz�lyes is lehetek. El kellene menek�lni innen. Illetve a testemb�l kellene
kimenek�lni. Az �r�lteket hideg v�zzel gy�gy�tj�k. Hideg lemos�sok. L�zasan
vetk�zni kezdek. (Egy k�nyszerzubbonyt is kellene csin�lni.) Tal�n m�g nem k�s�.
Remeg� kezekkel a f�ldre teszem a lav�rt, telet�lt�m hideg v�zzel �s bele�l�k.
Illetve az agyra kell a hideg v�z... Fel�llok �s most r�t�ved a tekintetem az
asztalra.
�des j� Istenem, m�g ott van a v�kony papiros... S�rni szeretn�k az �r�mt�l...
ebben a papirosban volt a sonka... keny�rmorzs�k is vannak... a sajt h�ja... M�gis
igaz. Ez bizony�t�k. A pap�rt meg lehet fogni, a morzs�kat is.
Nyugodtan fel�lt�z�m �s sz�p lassan, �vatosan megyek le a l�pcs�fokokon. A t�rdeim
minden apr� l�p�sn�l megcsuklanak. Az utcai leveg� �les �s er�s. A l�baimat
g�piesen teszem egym�s mell�, az az �rz�sem, nem is t�lem f�gg, tal�n meg sem tudok
�llni, ha akarok, vagy ha meg�llok, nem tudok �jra elindulni. Mindenesetre a
legrosszabbt�l megmenek�ltem. Meghalni nem baj, csak �r�ltnek lenni!
Megsz�ml�ljam, hogy h�ny l�p�s hossz� a Szent Jakab utca? Nem, ez f�raszt�. A
Riviera Hotellal szemben s�t�lok egy keveset. Tal�n megl�tom Marie-Louise-t, ha
elmegy hazulr�l, vagy ha megj�n, ha m�r elment.
�des Marie-Louise... �des Marie-Louise.
Egy m�sz�rsz�k el�tt �llok �s azt n�zem k�v�lr�l, j�l szolg�lj�k-e ki a vev�ket
odabent. �rdekes, hogy mindig t�bb h�st m�rnek le a klienseknek, mint amennyit
k�rnek. Ezek ezt csin�lj�k eg�sz �let�kben �s m�gsincs annyi ar�ny�rz�k�k, hogy
dek�kat ne t�vedn�nek.
Minden hentes k�v�r �s majdnem minden p�k is.
Ez unalmas. Felmegyek �jra a szob�mba �s kin�zek az ablakon. Ha Marie-Louise
akarn�, megl�thatna az ablak�b�l is. Tal�n felj�n. Jobb, ha itthon vagyok.
D�lut�n n�gyig v�rtam �s akkor hirtelen belef�radtam. �n nem vagyok szerelmes ebbe
az asszonyba. Becstelens�g.
Lemegyek a Luxembourg-kertbe �s el fogom felejteni.
A kertben v�ratlanul �sszetal�lkoztam azzal a bar�tommal, akinek a jobb napokban
r�vid id�re h�romsz�z frankot adtam k�lcs�n �s az�ta sem l�ttam. Se a bar�tomat, se
a
h�romsz�z frankot. Te pocs�k, te utols�... Er�sen dobog a sz�vem. Sz� n�lk�l meg
kellene fojtani ezt a csirkefog�t.
- Szervusz.
- Hogy vagy?
- K�sz�n�m j�l. Teveled mi van?
- Semmi k�l�n�s.
Mi lenne velem? �s a h�romsz�z frankkal mi van? Soha
t�bb� nem akarja megadni? M�r a sz�p id�r�l is besz�l.
- Add meg a c�medet mondja v�g�l. - Sokszor fel
akartalak m�r keresni, de nem tudom, hol lakol. Az ember
�gy eldiskur�lna n�ha...
Tal�n post�n akarja elk�ldeni, mert sz�gyelli.
- Szervusz.
El�kel�en kezet ny�jt �s nyugodt lelkiismerettel megy tov�bb. A nadr�gja is ki van
vasalva.
Nem �rdemes az ilyen emberekkel t�r�dni, min�l el�bb el kell az eg�szet felejteni.
�t m�g el�g hamar el tudn�m felejteni, csak a p�nzt neh�z.
Most visszafordult.
L�tja, hogy ut�na n�zek.
Meg�ll egy pillanatra �s j�n vissza. Ha inzult�l, meg fog halni.
- Mondd csak, nem tartozom �n neked valamivel?
- De, tartozol.
- Mennyivel?
- H�romsz�z frankkal.
Egy pillanatra megd�bben. Csak sz�zat kellett volna mondani, akkor tal�n most
megadn�.
El�veszi a t�rc�j�t. Kivesz bel�le h�rom darab sz�zfrankost �s odaadja.
- Tudod, egy kicsit feled�keny vagyok. Szervusz.
Ez �gy adta vissza nekem ezt a h�romsz�z frankot, mint
egy alamizsn�t. Ut�na kellene menni �s az arc�ba v�gni.
Vagyok olyan �r �n is, mint �. Az �n egyik �s�m nagy kutya
volt M�ty�s kir�ly udvar�ban, te senkih�zi... Ezennel �n is �lni fogok. - Taxi!
Riviera Hotel.
A sors engem nem fog �sszet�rni, Pimaszok.
Bez�rgetek a hoteliroda ajtaj�n. A L�gyszem� riadtan j�n
ki. Biztosan megzavartam a sp�rol�sban.
- Mi az, k�rem?
- Az t�rt�nt, Monsieur, hogy ezennel kijelentem, miszerint elutazom innen �s
felmondom a szob�mat.
- Mi�rt tetszik elutazni? Tal�n nincs megel�gedve a
szob�j�val?
- M�g egy fotel sincs benne.
- Monsieur, est�re lesz egy fotel.
- Na, j�.
Megyek ki.
- Sof�r, vigyen el egy tisztess�ges �tterembe, de figyelmeztetem, hogy ne valami
vacak helyre vigyen, mert kereszt�ll�v�m.
- K�rem - mondja a sof�r �s ind�t.
- H�, �lljon meg!
- Mi az, k�rem?
- Micsoda aut� ez? Hov� tegyem a l�bam?
- K�rem, ha az �r oldalt fek�dne... mondja �s r�h�g.
- Esetleg a f�ldre �lne �s a pamlagra tenn� a l�bait.
- Velem ne szemtelenkedjen, mert �n mexik�i vagyok.
Na, gyer�nk.
Az aut�ban egy kis t�k�rb�l hal�ls�padt, �reg arc n�z
r�m, idegen�l, csillog� szemekkel. Milyen idegen arc! Ilyen
arccal nem lehet �jra �lni az ifj�s�got. Huszonhat �ves vagyok!...
A nagy bulv�ron szaladunk v�gig, csillognak a sz�nes
transzparensek, l�ktet az �let. A j�rd�kon t�meg h�mp�ly�g. Elovillan egy-egy
karcs� n�alak �s elv�sz �jra a t�megben. �s az aut� nem nyitott, hanem csukott.
- H� sof�r, �lljon meg! Nyissa fel a kocsi tetej�t.
- Minek? Nincs most ny�r.
- Nem azt k�rdeztem, mikor lesz ny�r, hanem azt k�rtem, hogy nyissa fel.
- Szemereg, k�rem, az es�.
- Ne besz�ljen nekem itt elvont fogalmakr�l, nekem
leveg� kell. Jegyezze meg, maga abszol�t pocs�k alak, a p�nz
n�lam nem sz�m�t. Kinyitja.
J� hideg van. K�zben �vatosan megn�z.
- Az �r amerikai? Mert tudok egy nagyszer� tr�kk�t. Vesz�nk egy-k�t �veg pezsg�t,
csom� poharat. Az �r minden poh�rb�l csak egyszer iszik, azt�n a fejemhez v�gja. Ez
�t frank lesz esetenk�nt. Persze, �n k�zben hajtok.
- Ez h�lyes�g. Gyer�nk.
- Pedig olcs�. Van jobb �tletem is. Minden �tkeresztez�d�sn�l tess�k engem
pofon�tni, ez se lesz dr�g�bb.
- El�g volt. Gyer�nk, mert stanicliban fogja hazavinni a szemeit.
A k�r�tr�l befordulunk egy keskeny, csendes utc�ba �s meg�llunk egy s�t�t, komor
b�rh�z el�tt. El�tte kis piros l�mpa �g.
- Mi ez? A rend�rs�gre vitt?
- Itt van a restaurant, k�rem.
- Ez? Micsoda helyre hozott engem? Megmondtam, hogy el�kel� �tterembe vigyen.
- K�rem, csak tess�k nyugodtnak lenni. Ez olyan el�kel�, hogy az �r csak ki tudja
fizetni.
- V�rjon meg.
- K�rem - mondja a sof�r �s m�g odas�gja -, csak tess�k vigy�zni, itt m�g a
s�hajt�s is p�nzbe ker�l.
Nyilv�nval�, a sof�r meg�r�lt.
Amint bel�pek a terembe, k�r�lbel�l k�tsz�z frakkos �r siet fel�m, komoran �s
kifog�stalanul.
Az �tterem a frakkos urakkal �gy n�z ki, mint egy el�kel� b�lterem, ahonnan
hirtelen elmenek�ltek az �sszes n�k �s hely�kbe asztalokat raktak, az asztalokra
vir�gokat, azut�n pedig a frakkos urak elkomorodtak.
Piros selyemmel bevontak a falak �s rejt�lyes vil�goss�g sz�r�dik fel a parkett
sz�leib�l. Nagy �s lehetetlen sz�n� �veglepk�ket is raktak a falakra, amik szint�n
vil�g�tanak.
A parkettet sz�nyeg bor�tja, h�ven ut�nozva sz�nes vir�gmot�vumaival a szabad
mez�t. Mindegyik fal k�zep�n hatalmas, keret n�lk�li t�k�r, benne a terem
t�k�rk�p�vel, a v�gtelens�g impresszi�j�t keltve, megsokszorozza a kifog�stalanul
komor pinc�rek sz�m�t. �n is ott �llok p�r p�ld�nyban, habozva.
Egy csoport frakkos �r hajlong elottem �s olyan �vatosan n�z r�m, mintha nagybeteg
lenn�k, akit meg fognak oper�lni.
Hov� �ljek? Olyan mindegy. M�r elment az �tv�gyam az eg�szt�l.
R�vid ag�nia ut�n kiv�lasztok egy asztalt. Az asztal mell� oda�ll k�t frakkos �r �s
itt marad az �tkez�s v�g�ig.
H�rom m�sik pinc�r az asztal el� sorakozik. A maitre d'hotel* f�pinc�r
ez�st notesszel �s ceruz�val a kez�ben fel�m hajol. Az arca v�r�sre borotv�lt, a
szemei k�k f�nyben �sznak, a kopony�ja s�rg�s, egy-k�t fak� hajsz�llal, az egyik
f�l�t�l �tf�s�lve a kopony�j�n kereszt�l, a m�sik f�l�ig. Furcsadivat. K�zelr�l
n�zve ezt a fejet, k�nnyen meg�llap�that� a k�vetkez�: egyike azoknak a f�rjeknek,
akiket a feles�g�k csak akkor nem csal meg, ha nem �r r�.
Az �tlap nincs aranykeretben �s ez megnyugtat�, ellenben igen nyugtalan�t�
�telnevek vannak rajta. A meghat�roz�sok hossz�ak �s r�g elhunyt t�bornokok, �r�k
�s m�s tehetetlen emberek neveit emlegetik, akikre mindenf�le kapcsolatban
gondolhat az ember, csak �ppen akkor nem, amikor �hes �s enni akar.
Nehogy a hosszas v�logat�s tapogat�dz�snak t�nj�k, gyorsan kiv�lasztok k�t
t�bornokot �s egy akad�mikust. Az ut�bbit r�gt�n megb�ntam. Az �r�sait mindig
megem�szthetetlennek tal�ltam, par cons�quent* k�vetkez�sk�ppen, ez is
megr�ghatatlan lesz.
A maitre d'hotel a h�rom pinc�rrel elvonul, ellenben a k�t m�sik pinc�r ott marad
m�g�ttem. Egy�ltal�n nincs semmi j�indulat, semmi gyeng�ds�g ezekben az emberekben.
Legal�bb az egyiknek volna szem�vege, hogy azon kereszt�l szeretettel r�n�zne az
emberre, ahogy csak oper�ci� el�tt tudnak az orvosok n�zni, a kez�nket megpaskolva:
- Na-na, nem kell f�lni, bar�tocsk�m, hamar meglesz�nk.
Hirtelen megsz�lal a zene, t�volr�l, elfojtottan, mintha a f�ld al�l j�nne.
Tapogat�dzva felk�szik id�ig, itt elcs�szik, v�gigter�l a sz�nyeg felett �s
beleny�sz�r�g a f�l�nkbe. A kifog�stalan frakkos urak�ba is, akik egy�ltal�n nem
izgatottak, csak �llnak csoportba ver�dve a terem v�g�ben. N�ha minden ok n�lk�l
megigaz�tj�k a vir�gokat egyes asztalokon. K�zben engem is figyelnek.
V�gre hozz�k az els� �telt. J�n az egyik t�bornok �r.
Kis n�gykerekes asztalk�t tolnak az asztalomhoz - olyan, mint az oper�ci�s m�szerek
asztalk�ja. Kloroformszag nincs. A maitre d'hotel pokoli �gyess�ggel rendelkezjk.
Utas�t�sok hangzanak el, amiket egy�ltal�n nem �rtek. Csak t�lem ne k�rdezzenek
semmit. Az ez�st bura al�l kivesznek egy kis fekete halat �s leter�tik az ez�st
t�ny�rra. A kis hal f�st�l�g.
Az ev�eszk�z�k a k�vetkez�k: hat villa, hat k�s, h�rom
kiskan�l �s �t poh�r. Mindezek teljesen k�l�nb�z� nagys�g�ak �s �gy sorakoznak
egym�s mell�, mint az orgonas�pok.
Halk nyugtalans�g terjeng a sz�vemben.
A kis hal ott fekszik el�ttem �s v�r, �gyszint�n a k�t frakkos �r.
Ha logikusan n�zz�k a dolgot, a kis halhoz a legkisebb k�st �s vill�t kell
haszn�lni, viszont P�rizsban vagyunk �s itt minden pontosan ellenkezik a logik�val.
Az ajt�kat �gy kell bez�rni, mintha kiz�rn� az ember, a villamosok ellenkez�
ir�nyban mennek stb.
Ezek szerint a nagy k�ssel �s vill�val kell nekimenni a kis halnak. Jobb tal�n egy
k�zepes nagys�g�val semlegesnek lenni. Ez alatt a halk t�preng�sek alatt �jabb
komplik�ci�k keletkeznek. L�hal�l�ban j�n egy frakkos �r �s fekete cip�paszt�t tesz
le el�m az asztalra, ezt is ez�sttart�lyban. J� lesz sietni, mert mindig
komplik�ltabb lesz.
A kis halat megpucolom �s sz�tnyitom. V�ratlan fordulat: nincsen gerince.
Gerinctelen, mint a L�gyszem�. Na, mindegy. Darabokra v�gom �s megeszem. Nem j�, de
nekem nem meglepet�s. Egy�ltal�n, mi j� az �letben? M�r akkor tudtam, amikor ide
bel�ptem, hogy itt nem lesz j�. A cip�paszt�hoz nem is ny�lok. Legal�bb valami neve
lenne.
A k�t frakkos �r m�g�ttem konokul mozdulatlan. Vajon mi ezeknek a rendeltet�s�k?
Mit n�znek ezek mereven a leveg�be b�mulva? Hajland� voln�k az�rt is fizetni, hogy
elmenjenek innen, legal�bb az egyik.
Amint leteszem az ev�eszk�z�ket, a jobboldali el�l�p, az asztal oldal�hoz hajol �s
megnyom egy cseng�t.
Suhogva megjelenik egy frakkos �r, erre a baloldali elszedi el�lem a t�ny�rt �s
�tadja neki.
Ugyanakkor hozz�k a m�sodik fog�st.
Sz�val, az egyik csengetni van itt, a m�sik meg leszedni. �s r�gt�n hozz�k az �jabb
�telt. Sz�net nincs, nekem semmi dolgom, csak ennem kell. Na �s fizetni. Vil�gosk�k
cs�sz�t tesznek le az asztalra. Forr� v�z van benne, ha nem csal�dom, �szk�l�
citromszeletekkel. Mellette egy villa �s kan�l keresztez�s�bol sz�rmaz� k�sszer�
valami. Azonk�v�l kis �veg orvoss�got is odatesznek �s kis t�ny�ron, ez�stpapirosba
csomagolt n�gysz�gletes valamit.
A k�t �r m�g�ttem a szembenl�v� t�k�rb�l n�zi, hogy mi lesz. Az els� pillanatra az
az �tletem t�madt, hogy kezet kell mosni. Esetleg az orvoss�gos �vegb�l a v�zbe
kell csepegtetni. De mi�rt eb�d k�zben van itt a k�zmos�s, mi�rt nem az elej�n,
vagy a v�g�n? K�zzel nem ettem semmit. �s mi van az ez�stpapirosban? Mert az is ide
tartozik.
Az egyik �r m�g�lem diszkr�ten elorehajlik �s a kis ez�stpapirosos valamit a
t�ny�ron elobbre tolja a k�k cs�sze fel�, �gy jelezve az odatartoz�s�t �s ut�na
finoman, �r�gyszeruen elsim�tja az abroszt, kifejezve ez�ltal a k�vetkez�ket: Uram,
a kis ez�stpapirosban a valami ehhez a truphoz tartozik, ellenben �n ezt nem
figyelmeztet�s v�gett toltam mell�je, csup�n az�rt, mert alatta a ter�t� kis r�ncot
vetett �s n�lunk az ilyesminek nem szabad el�fordulnia. Boldogtalan lenn�k, ha
ennek figyelmeztet�s-jelleget tulajdon�tana, uram. Ez csup�n a v�letlen szerencs�s
j�t�ka volt, amit �nnek ki kell haszn�lnia.
Maximum t�z perc m�lva �gyis elmegyek innen �s soha t�bb� az �letben nem j�v�k
vissza.
Megfogom az ez�stpapirosos valamit �s gyeng�den kicsomagolom.
Meglep�en k�nny�, valami z�ldsz�n� van benne. Alig fogom meg, elugrik a kezembol �s
elnyeli a szonyegtenger.
A k�t �r m�g�ttem nem l�tott semmit. �n se.
A maitre d'hotel megjelenik �jra. Ez m�g nem tud semmit, hacsak a konyh�ban fel nem
vil�gos�tott�k. A szem�b�l l�tom, hogy az ez�stpapirosba csomagolt probl�m�t
keresi. Nyugtalankodva r�m n�z; tal�n megettem. A k�semmel apr� k�gy�vonalakat
rajzolok a ter�t�re, hogy megnyugtassam. Ne f�lj, te pocs�k, ha �n sem f�lek. Menj
haza ink�bb, mert a feles�ged megcsal, te jellemtelen.
Most j�n a m�sodik fog�s, az akad�mikus.
Az akad�mikusnak �let�ben sem volt fant�zi�ja, ez is hal.
El�bb behoznak d�szes �vegmedenc�ben egy f�lm�teres halat, hogy l�ssam �l, �s
megnyugodjak. Gy�ny�r� p�ld�ny. �rzem, ezt cvikkerrel kellene megn�zni.
Mindenesetre fel�llok.
Ez az az �nnep�lyes pillanat, amikor egy halnak is bemutatkozik az ember. A halat
elviszik.
Bort t�ltenek �s felvonaglik a zene.
Most bel�p a terembe egy h�lgy �s egy �r. A h�lgy talpig led�ren dekolt�lva meg�ll
az ajt�ban, felemeli tekintet�t �s m�lt�s�gteljesen v�gighordozza az �sszes
t�k�rk�peken, ahol megsokszorozva �nmag�t szeml�li. Erre megnyugszik �s imbolyogva,
diszkr�t v�llvonagl�sokkal, a has�val f�lk�r�ket �rva le, be�szik a terembe. Amikor
mell�m �r, kimereszti a szemeit �s hirtelen lehunyja �ket.
Borzalmas volt �s egy�ttal felesleges is.
Ennek a n�nek az egyik f�lbeval�ja t�bbet �r, mint az �n eg�sz �letem �s ez a n� a
f�lbeval�j�t m�r megunta. Ez a n� m�r mindent megunt, ami megunhat�, ez a n� csak a
saj�t �let�t nem unta m�g meg, azt m�r megunta az az �r, aki vele van �s apr�kat
l�pegetve kullog nyom�ba, riadt tekintettel, kopasz fejjel �s lel�g�
szemzacsk�kkal. Biztos, hogy nagyon szereti ezt a n�t, csak a k�vetkezm�nyekbe nem
tudott belenyugodni.
Most �jra j�n a szem�lyzet �s hozz�k az el�bb m�g �l� hal holttest�t d�szmenetben.
A maitre d'hotel leveszi az ez�stkopors�fedelet r�la �s alatta fekszik a hal
elny�ltan a ravatalon, z�ld levelek k�z�tt, megmerevedett szemekkel, n�m�n �s
mozdulatlanul. Mindenesetre �men. A z�ld leveleket megenni nem lehet, ezt j�l
tudom, egyszer megpr�b�ltam �s nem volt j�. Ez csup�n d�sz. M�gis j�, ha az ember
intelligens. Ebbe a meg�llap�t�sba eg�szen belevidulok.
Na, mikor sz�letett Lope de V�ga Carpio? - 1562-ben, vagy 1652-ben? Na �s az
�r�kk�val�s�g? H�ny kockacukorral itta a k�v�j�t Balzac? Keser�en itta. Na, ugye,
hogy velem nem lehet? Hozzanak ide ak�rmit, engem nem lehet zavarba hozni. Ilyen
vacak alakok �s most halat adnak nekem.
A maitre d'hotel pillanatok alatt pokoli �gyess�ggel szerv�roz. K�zben az arca
�tszellem�l �s olyan unottan kifinomult, mint az orvosprofesszor�, aki m�r az
oper�ci� el�tt tudja, hogy a beteg nem fog fizetni. Miel�tt a k�st a kez�be venn�,
el�bb megpergeti finoman a leveg�ben �s �gy kapja el. Ilyet csak orfeumokban l�that
az ember. Viszont ott olcs�bb.
A hal meglep�en j�, a m�rt�s is, amit hozz�adtak.
Ezalatt az el�bb �rkezett h�lgy �s �r ugyanazt a kis f�st�lg� fekete halacsk�t
rendelt�k �s ekkor meglep� dolgok t�rt�ntek.
Kis�lt, hogy a kis halb�l a cip�paszta seg�ts�g�vel p�pet kell keverni �s az
eg�szet keny�rre kenve megenni.
Diszkr�ten h�trapillantok a k�t frakkos �rra. Nyugodtak, mint a szobrok. Ezeknek az
arc�r�l nem lehet meg�llap�tani, hogy velem mi t�rt�nt az im�nt, pedig ezek mindent
l�ttak, ha m�sk�pp nem, a t�k�rb�l felt�tlen, de mozdulatlanok �s az arcuk
kifejez�stelen. Ezeknek csak a belseje feld�lt.
Sz�dabikarb�n�t lehet itt k�rni? Nem val�sz�n�.
Mi�rt ettem meg a kis fekete halat k�ssel, vill�val? Na, legal�bb van min
gondolkoznom.
Ebb�l a halb�l m�g ettem volna, de m�r elviszik.
�jfajta bort kapok �s a zene felzokog.
Mi�rt ettem k�ssel a kis fekete halat? Ez a k�t pinc�r m�g�ttem �gyis h�lye. Most
j�n a m�sodik gener�lis...
�rdekes, hogy a katonas�gn�l hogy megoldott�k a kellemetlen pillanatokat okoz�
szellemi superiorit�st. Vannak bak�k - nam�rmost, a bak�kn�l okosabb az �rmester,
az �rmestern�l okosabb a hadnagy, a hadnagy ut�n j�n a f�hadnagy �s �gy tov�bb.
Menn�l nagyobb rangja van valakinek, ann�l okosabb. Ezekn�l ez a ranggal egy�tt
j�r. Ezt annak, aki katona, tudom�sul kell vennie �s ezt tudom�sul is veszik. Ha,
tegy�k fel, a hadnagy okosabb akar lenni a kapit�nyn�l, lovagias �gy lesz a v�ge. A
katonatisztek �gy �ltal�noss�gban m�g arr�l is nevezetesek, hogy a legszebb n�knek
udvarolnak �s a legcs�ny�bbakkal j�rnak karonfogva. Ez a kauci�. �s mi�rt
haragszanak egyes katonatisztek feles�gei a divatra ?
Ez csak �gy eszembe jutott, m�g hozz�k a gener�list. M�r hozz�k.
R�n�zek az �telre �s nem tudom, mit csin�ljak.
Ha egy hal �s egy borj� viszonyt folytat, ennek k�vetkezm�nyek�ppen ez itt csak egy
abortusz lehet.
Ut�na �jabb bor. �s sajt. Valami s�tem�nyf�le. A bor
�lland�an v�ltozik. Feketek�v�.
A kopasz �r, aki az el�bb �rkezett a h�lggyel, fizet.
�tvenfrankos borraval�t ad.
Dermeszt�. �n is fizetek.
A sz�ml�t �gy hozz�k �sszehajtva, szalv�ta al� rejtve, mint egy csal�di sz�gyent.
�gy is kell megn�zni, mint a t�viratot. - Csak �vatosan, apusk�m, el�sz�r az
al��r�st.
K�tsz�ztizenegy frank.
Azt szeretn�m tudni, az az egy frank hogy ker�lt oda?
Borraval�ra elmegy �tven frank. Marad nekem harminckilenc frankom. Na, mindegy...
Csak ne ettem volna k�ssel �s vill�val a kis fekete halat.
Kimegyek a restaurant-b�l. A frakkos urak �gy hajlonganak ut�nam, mint az �r�ltek.
Ezeket siker�lt meggy�zni, hogy �r vagyok. Nem is sejtik, hogy utolj�ra.
A taxi ott �ll a restaurant el�tt �s v�r.
Huszonk�t frankot fizetek. Ha m�g sok�ig id�z�m odabent, ki sem tudom fizetni ezt
idekint. Csak a kis fekete halat ne ettem volna meg k�ssel �s vill�val.
Gyalog megyek a nagy bulv�r fel� �s a friss leveg� kij�zan�t. Most visszamegyek �s
megmondom annak a k�t pinc�rnek, hogy mi�rt ettem �n meg h�jastul a kis fekete
halat. Megmondom �n, hogy a kis hal bubis mineralis �s a mexik�i �b�lben,
Kamcsatkarutka k�zel�ben fogj�k, sv�bbog�r csal�tekkel. Ne is sz�ljon k�zbe, l�tom
maga olyan h�lye, hogy m�g mindig a f�ldrajzn�l tart. Sv�bbog�r csal�tekkel fogj�k,
apusk�m. Tudj�k mi�rt ettem meg eg�szen? Maguk szerencs�tlenek, m�g azt sem tudj�k,
hogy a bubis mineralis h�ja a legt�bb "D"-vitamint tartalmazza �s ezt a k�ssel �s
vill�val val� �rintkez�s�b�l lehet kicsalni. Ez egy intelligens restaurant?
�retts�gizett maga? Nem, nah�t latinul �gy h�vj�k plasticus vulgaris. Hogy mit? Nem
fontos. Nem mag�t, az biztos. A Himal�ja t�v�ben �lo vad genitok �s leith�k egyenes
lesz�rmazottjai, Krisztus elott 462-ben, ... egyszer csak j�ttek a lemurok,
apusk�m, de elobb v�resre vert�k a narv�kat. A t�rzsf�n�k a nagy Vocativus, az
als�nadr�gj�t fogva menek�lt. Ennek volt egy sz�p le�nya, egy stramm d�g, a Labu.
Mit gondol? �n mag�nak elmondom stik�ben az eg�sz vil�gt�rt�nelmet? Al�szolg�ja.
�hes vagyok. Van m�g tizenn�gy frankom. Elmenjek egy
prix-fixe-be vacsor�zni? A kis fekete hal ut�n nincs vacsora, �rtetted?
Fel�l�k a metr�ra �s lesz�llok a Boul'Mich'-n�l.
Mindabban, ami velem t�rt�nik, nincs semmif�le j�t�kony �tmenet, sem logika.
A bulv�ron boldog �s megel�gedett emberek j�nnekmennek. Eleg�ns n�k, akik sz�pek �s
fiatalok �s ringatj�k a cs�p�j�ket. Di�kok, akik l�ni�jukkal egym�s h�t�ra v�gnak,
meg f�ty�r�sznek �s diszkr�t megjegyz�seket tesznek az egyed�l s�t�l� n�kre.
Nem tehetek r�la, de iszony� �hes vagyok. Mi ez? A gyomrom az elm�lt eb�deket,
vacsor�kat egyszerre akarja behajtani rajtam? K�tszer vacsor�zni nem lehet. Mit
tettem �n a h�romsz�z frankkal, tej�s�gos Isten, mit tettem? K�tsz�ztizenegy
frank�rt kis fekete halat enni k�ssel �s vill�val? Most kezdem felfogni
tulajdonk�ppen mi t�rt�nt velem. K�v�t fogok inni egy b�rban k�t croissant-tal.
A j�v�ben, ha p�nzem lesz... A legr�mesebb, hogy nekem �nmagamt�l kell f�lnem a
legjobban. Mert k�t ember van bennem, a komisz ember �s a j�zan ember. Mihelyt a
p�nz elfogy, fel�bred bennem a j�zan ember, de effekt�ve nincs sok dolga, csup�n
meg�llap�tja az elk�vetett �r�lts�geket �s tan�t. A komisz ember pedig a roml�sba
d�nt. Hi�ba hat�rozok el mindent, a komisz ember figyel bennem �s l�tsz�lag mindent
helyesel.
Most el�rkezett az utols� pillanat. A tizenn�gy frankot meg kell menteni. Bemegyek
egy kis k�v�h�zba �s a p�nz megment�s�re haditervet fogok kidolgozni. �rdemes ez�rt
k�ltekezni? �rdemes, mert evvel a k�ltekez�ssel esetleg nagyobb k�ltekez�seket
lehet meg�ll�tani. Ez itt egy konferencia. Minek ide konferencia? Egy csipetnyi
filoz�fia is megteszi. Egye meg a fene a h�romsz�z frankot. Vegy�k �gy, mintha meg
sem kaptam volna. Nem is tal�lkoztam azzal a h�ly�vel, aki megadta. S�t,
tov�bbmegyek. Sohasem adtam neki k�lcs�n h�romsz�z frankot. Megettem ezt a p�nzt
annak idej�n. Hol van az m�r.
Folytatni kell az �letemet ott, ahol a d�lel�tt folyam�n abbahagytam. K�zben m�g
tapasztalatokat is szereztem. H�t
nem szabad irigyelni a gazdag embereket. Ezeket k�telezik arra, hogy ilyen kis
fekete halakat egyenek.
De nem k�ssel �s vill�val! Kuss !
Tess�k egy �j gondolatot felvetni.
A j�r�kel�ket fogom n�zni. Kinek mennyi p�nz lehet a zseb�ben? Annak a
harcsabajusz�nak lehet vagy ezer frankja. Megy haza vacsor�zni. (�n h�tkor
vacsor�ztam, ez is marhas�g volt, de ez volt a legkisebb.) A feles�g�nek lapos orra
van �s azt mondja neki: - Na, Adrienne, ha holnap is sz�p id� lesz, kimegy�nk az
�llatkertbe. -J�, j� - mondja Adrienne -, csak ne gy�jts r�. Mindj�rt vacsor�zunk.
Adrienne m�r ter�ti az asztalt.
- Sal�ta van?
- Van - aszongya.
Megiszik egy poh�r aperitifet �s neki�l �js�got olvasni. A lak�suk ablaka az utc�ra
n�z, ahol m�s emberek sietnek hazafel� �s azok is vacsor�zni fognak, de nem kis
fekete halat, ezt sz�gezz�k le. (Ki l�tott ilyet, �hhal�lkor kis fekete halat
enni!)
Menjek �jra vacsor�zni, vagy ink�bb berendezkedjek a nyomorra, kaka�t, cukrot
venni? A vacsora j� lenne, de egy f�l�ra alatt v�ge van, m�g a nyomor tov�bb fog
tartani. De ne feledj�k el, hogy az eb�dnek ut�hat�sa is van, ami holnapig is
eltart. S�t eg�sz pontosan tov�bb is, mert els�sorban nem is az ev�s �lvezet�r�l
van sz�, hanem a t�perej�rol, az energi�r�l, amit felvesz az ember. Ha �n most
megeb�delek, krumplilevest, babcsuszp�jzt �s ilyeneket, akkor �n holnap estig nem
leszek �hes. De hol van itt babcsuszp�jz?
Mennyi ember m�szk�l itt, akik k�z�l egy se tudja, hogy mi az. �s ezek intelligens
emberek? Hahaha... mi az? Sok bort ittam?
Mennyi sz�p n� van �s mennyien vannak m�g, akikr�l az ember m�g csak tudni sem fog
soha. Ha hirtelen�ben v�lasztani kellene k�z�l�k, kit venn�k feles�g�l? K�v�r n�t
nem, pedig sok� b�rn� a n�lk�l�z�st, egy ideig a saj�t zs�rj�b�l t�pl�lkozna. M�g
�r�lne is neki, hogy fogy. - J�, hogy fogyok, kisap�m. - De egy-k�t h�nap ut�n
egyszerre �ssze
roppanna. A sov�nyak jobban b�rj�k, viszont azt is hallja az ember: Te, ez sov�ny,
az igaz, de l�tnod kellene, mennyit zab�l. - Biztos, vannak emberek, akiknek ilyen
gondolataik sose voltak �s sose lesznek. Ezek csak �lnek �s meg sem esznek mindent,
az�rt mert �tel.
Van olyan �tel, amit �n most meg nem enn�k? Kis koromban, amikor int�zetben
nevelkedtem, sose szerettem a szilvalekv�ros t�szt�t meg a lerakott krumplit.
�lljunk csak meg, igazam volt akkor nekem? Bizony, a fiatals�g nagyon k�nnyelm�. A
t�sztaf�l�k nem csak t�pl�lnak, de egyenesen hizlalnak is. �s a lerakott krumpli?
Egy sor krumpli, egy sor szeletelt kem�nytoj�s, kis tejfel, a teteje sz�p ropog�sra
le�g. Sz�pen kivesz bel�le az ember a t�ny�rj�ra. - H�, te, ne annyit, az �cs�dre
is gondolj.
Hu, de fess n� megy itt el�ttem. Karcs� a dereka; kerek combjain fesz�l a ruha,
ahogy l�pked. Jaj, de gusztusos egy n� �s olyan v�kony a bok�ja, szinte csuda, hogy
b�rja tartani ezt az �des testet vele. A bok�t�l elindulva, milyen sz�pen �s
fokozatosan sz�lesedik a l�ba, a t�rdn�l azt�n beb�jik a suhog� szoknya al�, ott
tov�bb sz�lesedik �s der�kban hirtelen �sszehajlik, mint egy vir�gfej. (Mit jelent
franci�ul, risz�lja?... elle balance ses hanches, au rythme de ses pas... cs�p�j�t
l�p�seinek ritmus�ban ringatja... Vagy ordin�r� m�dra: Elle se tortille. Risz�l.)
�n Istenem, ez egy magas, fess n� �s olyan sz�p h�tulr�l, hogy ehhez egyszer�en oda
kell menni el�lr�l:
- Mes hommages, mademoiselle, h�dolatom kisasszony, Ixipszilon vagyok. Legyen a
feles�gem.
A n� felt�tlen rend�rt fog h�vni, pedig csin�lt ez m�r sok kis �r�lts�get. A
franci�k finomak, ha valami marhas�got k�vetnek el, azt mondj�k : -Kis �r�lts�geket
csin�ltam. J'ai fait de petites folies.
�gy szeretn�m legal�bb megsimogatni ezt a n�t.
- Na, ne f�ljen, �des, lesz m�g maga is �reg �s s�rva fog visszagondolni r�m: - Nem
akartam, hogy megsimogasson- �s most itt van ni, m�gis �reg lettem.
Most megn�zem el�lr�l a n�t. Megjegyzem, m�r h�napok �ta nem is n�zem a n�knek a
fej�t. - �reg n�. H�tha csak az esti vil�g�t�sn�l az? Ez m�g h�l�s is lenne, ha
kikezden�k vele. �n ezt �gy meg fogom fiatal�tani... H�t �n ezzel kikezdek, csak
m�g egyszer megn�zem magamnak h�tulr�l. Isteni! Most megn�zem el�lr�l, h�ny �ves
lehet. Egy n�nek a kora nem az arc�ra, hanem a kebl�re van �rva.
Micsoda t�zes n� ez! Emellett pr�b�ljon valaki az �gyban �js�got olvasni �s
stik�ben szundik�lni, ez ler�gja. Gy�ny�ru d�g. Most m�g egyszer megn�zem h�tulr�l.
Es oldalt? Oldalt m�g nem is l�ttam.
A n� hirtelen meg�ll.
- Mondja csak, kisfiam, akar valamit t�lem?
- �n? Semmit.
- Csak ezt akartam tudni.
Megyek haza aludni.
XII. FEJEZET

A kandall�m el�tt ott �ll az �j b�tordarab : egy lehetetlen sz�n� fotel. M�r reggel
�t �rakor felkeltem, fel�lt�ztem �s bele�ltem. Tegnap tudniillik nem �rtem r�, mert
nagyon f�radt voltam �s r�gt�n lefek�dtem.
D�lfel� m�r nagyon belef�radtam a fotelbe, �s fel�lltam egy kicsit pihenni. K�s�bb
lementem a Luxembourg-kertbe l�tszateb�delni.
A Luxembourg-kertbe bek�sz�nt�tt a p�rizsi �sz. A kanyarg� all�kra level�ket
hullatj�k a f�k, a sz�rke �gen pedig gyorsan utaz� felh�ket kerget a sz�l.
Egy kisgyerek j�n velem szemben a nevel�n�j�vel �s lehajol a f�ldre egy kavics�rt.
- Teszed le r�gt�n - mondja neki a n�. Megt�rli a kez�t �s r�ver.
Mintha mindez m�r megt�rt�nt volna velem egyszer.
A nap m�g melegen s�t, a kertben sokan �ld�g�lnek, s�tk�rezni egy kicsit. A
nappalok mindig r�videbbek lesznek �s egyre jobban h�v�s�dnek az est�k. Az avenue
de l'Observatoire-on van k�t hossz�k�s kis kerts�v, az Observatoire-kertek. Mintegy
folytat�sai a Luxembourg-kertnek, de k�l�n vannak ker�tve. Ezeket k�s�bb is z�rj�k
�s a szerelmesek nagyon l�togatj�k a ny�ri f�lledt est�ken. Ha egy n� egyed�l �rzi
mag�t, csak kij�n ide, a kis kertek egyik�be, le�l a f�k t�v�be, a csillagos eget
n�zni, nem sok�ig lesz egyed�l.
Viszont a ny�r m�r elm�lt. A h�v�s�d� �szi est�k meg�lik a szerelmet �s a legyeket.
Pr�zai emberek s�t�lnak erre is: munk�sok, nevel�n�k, vagy nyugd�jasok. Erre van a
Sorbonne-pharmacie* gy�gyszer�szeti
fakult�sa is. Di�kok, di�kl�nyok erre m�szk�lnak kereszt�l, vagy le�lnek ide a
k�nyveiket lapozgatni.
Csendes �s z�rk�zott negyed. K�toldalt el�kel� h�zak �lland�an csukott ablakai
b�mulnak le a k�t kertecske z�ld lombjaira. Mind a kett� k�t all�bol �ll. A k�t
all� k�z�tt z�ld p�zsits�v h�z�dik v�gig, vir�g�gyakkal szeg�lyezve, egyegy
szoborral a v�g�ben. Az all�k ment�n padok �s sz�kek, ahol lepihenhet az ember
romantik�t szagolni, ring� z�ld lombok alatt, fut� felh�ket, kering�
galambcsapatokat n�zni. Az egyik oldalr�l, a Luxembourg-kertb�l idel�tszik a
Szen�tus �p�lete, a m�sik oldalr�l az Observatoire kupol�ja rajzol�dik a sz�rke
�gre.
Erre szeretek s�t�lni, �rgr�fnak k�pzelve magam, amint h�tratett kezekkel lassan
v�gigl�pegetem az all�kat �s a l�bam el� peregnek a f�kr�l lehimb�l�dz� levelek. -
Gr�f �r, elvesztett ezer frankot. - Hagyja csak, �des fiam. Majd �sszes�prik az
elhullott falevelekkel.
�s most rendk�v�li dolog t�rt�nt velem.
Az all� innens� r�sz�n, a legels� kertecsk�ben fiatal l�ny �l, a vir�gos p�zsit
fel� fordulva. Olvas valamit �s jegyzeteket k�sz�t hozz�. Biztos di�kl�ny.
Els�t�lok mellette, felemeli a fej�t �s megn�z.
�sszetal�lkoztam azzal a fiatal l�nnyal, akit m�r l�ttam egyszer itt a kertben,
akinek egy �regasszony reg�nyt mutogatott.
Csod�latos v�letlen.
K�zel n�gymilli� ember �l ebben a v�rosban. K�z�l�k egyet k�tszer is l�tni : csoda.
M�ghozz� a n� nem �l ingyenpadon. Valaki a fels� t�zezerb�l.
Visszafordulok �s meg�llok a hozz� legk�zelebbi fat�rzs mellett. A le�ny felpillant
�s elmosolyodik.
Hirtelen elhat�rozom magamat.
- Bonjour, mademoiselle.
- Bonjour, monsieur.
Visszak�sz�nt.
Lehunyta a szem�t �s �gy k�sz�nt vissza, esk�sz�m, hogy eg�sz k�zvetlen�l, mintha
r�gi ismer�se lenn�k. R�m n�zett el�bb �s kicsit el is mosolyogta mag�t, ahogy
k�sz�nt:
Bonjour, monsieur. Megjegyzem, �n is �gy k�sz�ntem, mint egy abszol�t �riember. Az
egyik �s�m nagykutya volt M�ty�s kir�ly udvar�ban.
Folytatni kell a dolgot, de m�r nem n�z ide. Tov�bb olvas.
Csak �llok �s v�rok.
A fiatal l�ny egy id� m�lva megint feln�z �s elmosolyodik.
H�tran�zek. Tal�n valaki van m�g�ttem, akinek ez sz�l. Nincs senki. �nr�m mosolyog.
Biztos valamit olvas �s azon mosolyodott el.
Ha �jra r�m mosolyodik, akkor odamegyek hozz�. Nem n�z fel t�bb�.
El fogok el�tte s�t�lni lassan, most �gysincs erre senki.
Amint a k�zel�be �rek, felpillant a k�nyvb�l �s arc�n �th�z�dik egy finom mosoly.
Remeg� l�bakkal odal�pek mell�je �s rekedt hangon megk�rdezem
- Mademoiselle, mit olvas?
- K�nyvet - mondja �s meg sem lep�dik ezen.
- Reg�ny?
- Uh�m.
- �rdekes?
- Nagyon.
- Megengedi, hogy maga mell� �ljek?
- Ha akarja.
Biztos di�kl�ny. Korrekt�l viselkedtem. Az egyik �s�m...
- �s mit �r? Jegyzeteket?
- �, nem. Unalmas mindig olvasni, n�ha �rok is. Ha van
egy gondolatom, akkor azt lejegyzem.
- Szabad elolvasnom?
- Nagyon k�v�ncsi. Nem szabad. Mondja, mi�rt sz�l�
tott meg?
- Mi�rt v�laszolt?
Nevet.
�des Istenem, egy eleven n� �l itt el�ttem, aki besz�l hozz�m �s r�m nevet. Sz�p
k�kek a szemei, a haja hull�mos, sz�ke. Kicsit mintha szomor� lenne.
- A k�nyvet se n�zhetem meg?
- Tess�k.
A keze sz�p feh�r, keskeny, �polt ujjakkal.
- Ezek k�ltem�nyek !
 - Igen.
- Az el�bb azt mondta, reg�nyt olvas.
- Azt mondtam? Meglehet.
- Gyakran van itt a kertben?
- Gyakran.
- Di�kl�ny?
- Nem.
- Valahol dolgozik?
- Mi az? T�rv�nysz�ken vagyunk? B�r� �r, tizenkilenc
�ves vagyok, sz�ke, a szemem k�k, az �llam rendes. A sz�leimn�l lakom. Egyed�li,
elk�nyeztetett gyermek vagyok. Tizenegykor kelek. Az �gyban szoktam reggelizni.
Szere tem Paul Val�ryt �s Rosemonde G�rard-t. A "Les Pi peaux"* "Furuly�k"
nagyon sz�p versesk�nyv. Mondja, mi�rt sz�l�tott
meg?
- Unatkoztam.
- Ez nem igaz.
- Akkor nem tudom, mi�rt.
- Francia?
- Nem.
- H�t micsoda?
- Magyar.
- Ah! Mit csin�l P�rizsban?
- Tanulm�ny�ton vagyok.
- �! �s mit tanulm�nyoz?
- Nagy �ltal�noss�gban az �letet.
- Csinos foglalkoz�s. �s sz�pnek tal�lja P�rizst?
- Nagyon.
- �s a p�rizsi n�k kedvesek?
- Nem tudom.
- Ez nem igaz.
- �n is k�rdezhetek?
- Tess�k.
- Hogy h�vj�k?
- Tal�lja ki.
- Germaine?
- Nem.
- Yvonne ?.. . - Nem.
- Gilberte?...
- Nem. Majd megseg�tem. Kett�s n�v.
- Marie-Louise?... - Nem. Anne-Claire.
- Sz�p n�v.
- Nekem is tetszik. �s mag�t hogy h�vj�k? Nem Georges ?
- Nem.
- H�la Isten. Nem szeretem ezt a nevet.
Kicsit elgondolkodik, azt�n hirtelen fel�m ford�tja az arc�t
�s eg�sz halkan megk�rdezi
- H�ny �ves? H�sz?
- Nem. Huszonhat, de ha a h�bor�s �veket nem sz�m�tjuk, amikor tulajdonk�ppen nem
is �ltem...
- Engem mennyinek gondol?
Az el�bb megmondta, hogy tizenkilenc. M�r elfelejtette?
Tizennyolc.
Istenem ! - a szeme felragyog. - �s �szinte volt? �szinte.
Meg merne esk�dni r� ?
Meg. R�mai katolikus vagyok. Sajnos, t�bb vagyok, mint tizennyolc.
- Tizenkilenc.
- T�bb.
Mi az? Az el�bb tizenkilencet mondott. - Huszonegy.
Egy kicsit gondolkozik.
- Igen, ennyi el�g, illetve pont ennyi. - Az el�bb azt mondta, tizenkilenc. - Ugyan
!
Ez a n� hazudik �s � csod�lkozik a legjobban rajta. Nem fontos. No.
Egyszeruen van fel�lt�zve, de ehhez �n nem �rtek, megle het, hogy �r�lt divatos.
Mindenesetre nem felt�n�. Az alakja nagyon sz�p. Gyors mozdulattal fel�m ford�tja
az arc�t,
mintha �szrevette volna, hogy n�zem.
- Haza kell mennem.
Mi�rt ilyen hirtelen? Nem tetszem neki? - Elk�s�rhetem?
(Nem baj, ha nem tetszem neki.)
- Nem szabad - mondja egy kis gondolkoz�s ut�n.
- Holnap is l�thatom?
- Ha nagyon akarja...
- Nagyon szeretn�m. �n olyan egyed�l vagyok. Pillanatig kutatva n�z r�m.
- Itt leszek holnap a kertben - mondja halkan.
- Ugyanebben az id�ben?
- Igen. Bonjour, monsieur.
- Bonjour, mademoiselle.
Nagyon hamar beleegyezett. Biztos nem l�tom t�bb�.
Ilyenek a francia n�k. Sz�vesen ismerkednek k�v�ncsis�gb�l.
Roppant kedvesek, k�zvetlenek �s t�bb� nem l�tja �ket az
ember.
Ut�na n�zek, ahogy karcs� alakja elt�nik a f�k k�z�tt. Lehet tisztess�ges l�nnyal
kertben ismerkedni? Bajosan.
Megjegyzem, Desmoulins Camille is �gy ismerte meg Lucyt.
Viszont �n nem vagyok Desmoulins Camille �s o nem Lucy.
Mindegy. �gysem l�tom t�bb�. Eszembe jutott egy r�gi dal.

XIII. FEJEZET
Tudom, hogy egyszer gazdag ember lesz bel�lem, csak k�s� lesz egy kicsit.
Gyomorbajos, keser� �reg�r leszek: - Jean, nem vagyok itthon senkinek. Meg�rtetted?
- Igenis, m�lt�s�gos uram.
Ha �sszetal�lkozhatn�k a Szent Jakab utc�ban meg�regedett �nmagammal, aki leszek,
el�be �lln�k itt az olasz csemege�zlet el�tt.
- �reg�r, �llj meg egy pillanatra. Odaadom neked az ifj�s�gom, amire most nincs
sz�ks�gem. Aki �reg, az biztos
nem �hes mindig. Ezer frank�rt m�g a gyomorbajt is �tveszem t�led. �tsz�z�rt is
�tveszem. Ne menj el, sz�z�rt is. Ne j�t�kony c�lra adj, azt elk�ltik
adminisztr�ci�s k�lts�gekre �s rokonokra. Itt vagyok �n.
Az �reg�r meg sem hallgat, f�lretol �s megy tov�bb sz�vtelen�l.
- �reg�r, a szerelem... Nem is ennival�ra k�rtem. Az el�bb hazudtam.
- Eh, boldogs�g.
D�l van. Itt az eb�d ideje. M�r mehetek is l�tszateb�delni a Luxembourg-kertbe.
Biztosan ennek is valami m�ly �rtelme van, mint mindennek az �letben, csak m�g nem
j�ttem r� eddig.
K�t �rakor ott vagyok a Jardin de l'Observatoire-ban. Anne-Claire nincs ott. Ugye,
megmondtam. H�t lehet rendez-vous* ja* tal�lka
velem egy sz�p francia l�nynak, velem, idegennel?
�reg pap s�t�l az all�n �s a brevi�rium�t olvasgatja. A haja
feh�r, a szemeiben j�s�gos f�ny csillog. A reverend�ja zs�rfoltos, a cip�je
elny�tt. Erre a papra nem haragszom, ez nem
k�v�r, nem j�l�polt, nem k�lniv�z szag�. Hogy' h�vj�k azt
a szentet, aki sosem mosakodott?
Sz�val Anne-Claire nem j�tt el.
Ez kicsit m�gis f�j. De ez is el fog m�lni.
Elmegyek m�sfel� s�t�lni. Egy f�l�ra m�lva visszaj�v�k.
Ott van, ott �l, ahol tegnap �lt, �s egy eleg�ns fiatalember
�ll el�tte, h�tratett s�tabotj�ra t�maszkodva besz�lget vele
egy ideig, azt�n elk�sz�n �s lassan els�t�l.
Ki volt ez a fiatalember? Ismer�se?
Egy darabig v�rok, azt�n odamegyek hozz�. Valamit varr. Legy�nk k�z�ny�sek, de
udvariasak. - Qu'est-ce que vous faites de joli ?* - Milyen csinosat k�sz�t?
(Ez olyan marhas�g, hogy le sem ford�tom.) - Egy kis ter�t�t k�sz�tek.
- Nagy munka ilyesmit csin�lni? - �, nem.
- Kinek k�sz�ti?
- Magamnak. Kirakom majd az asztalra �s sz�p lesz. Kis csend.
- Mit csin�lt d�lel�tt? (Megeml�ti a fi�t.)
- Levelet �rtam. Hoztam mag�nak �rdekes f�nyk�peket
az Alpesekr�l, ahol nyaralni voltam. (Ez nem eml�ti meg.) A retik�lj�b�l el�vesz
egy csom� f�nyk�pet. - Sz�pek.
- L�tja, ezt a levelet �rtam d�lel�tt a v�leg�nyemnek
- fel�m ny�jt egy s�r�n tele�rt levelet. - Maga menyasszony?
Igen. De nem szeretem. Elolvashatja.
Mutatja a levelet. A megsz�l�t�st l�tom:
"Mon tout petit Georges." "Egyetlen, kicsi Georges-om." Lehet, hogy �gy �rnak a n�k
annak, akit nem szeretnek? Meg vagyok d�bbenve.
- Nincs itt P�rizsban, ne f�ljen. Ez itt Franciaorsz�g
- �s egy nagy k�rt belerajzol az �l�be a mutat�ujj�val.
- Itt van P�rizs �s itt, �tsz�z kilom�terre az, ahol a v�leg�nyem van.
Na, sz�p kis menyasszony.
Ahogy f�lrehajol, l�tom a k�t kis mell�t, amint nekifesz�l
a bl�z�nak. Az Isten pr�b�ra akar tenni �s az�rt k�ld�tt ide
nekem mindj�rt egy menyasszonyt.
- Nem szeretem a v�leg�nyem.
Mi�rt mondja ezt? M�g az is lehets�ges lenne, hogy szereti ?
- �s ki volt az a fiatalember, akivel az el�bb l�ttam?
- Kivel? - k�rdi, mint aki k�sz letagadni az eg�szet.
- Az el�bb, hogy j�ttem.
- Megsz�l�tott, m�g mag�ra v�rtam. (Biztos erre is r�mosolygott.) Azt mondtam,
legyen sz�ves, hagyjon magamra, mert v�rok valakit.
K�zben l�tom, hogy a fiatalember a szemk�zti all�n lassan
visszas�t�l �s figyel minket. � is �szrevette, hogy �n is
�szrevettem.
- Nem hiszi, amit mondtam? Menjen oda �s k�rdezze meg t�le.
Tipikus. K�rdezzem meg t�le! Tudja, hogy �gysem tenn�m meg.
Egy id� m�lva megsz�lal:
- M�r el kell mennem.
Fel�ll mosolyogva. �n is hat�roztam.
- T�bbet nem fogunk tal�lkozni, mademoiselle.
- Mi�rt? k�rdi meglepetten.
- Nem szoktam ismerkedni olyanokkal, akik mindenkivel ismerkednek. (Ez h�lyes�g !
Ki vagyok �n? A walesi herceg? Mindegy.)
Arca megr�ndul �s elv�r�s�dik.
- Nem hiszi, hogy igaz, amit mondtam? Azt a fiatalembert sohasem l�ttam.
- Nem hiszem.
A keszty�j�t csavargatja idegesen, hossz�k�s ujjaival, a sz�ja sz�l�t harapd�lja.
Egy k�nnycsepp v�ratlan kibuggyan a szem�b�l �s v�gigfut az arc�n. Gyorsan elfordul
�s el akar menni p�r l�p�s ut�n odad�l egy fa t�rzs�nek �s szabadon ereszti a
k�nnyeit. Mint egy meg�radt foly�, mely z�gva t�ri �t a g�tat, �gy h�mp�ly�g v�gig
eg�sz test�n a s�r�s.
Csak k�t napja ismerem �s m�r s�r.
Megfogom gyeng�n a karj�t:
- Ne s�rjon. Nem �gy �rtettem.
A keszty�j�t harapd�lja �s potyognak a k�nnyek, mint egy kis ny�ri zivatar k�v�r
es�cseppjei.
- Bocs�ssa meg, ha megb�ntottam.
V�g�l kib�k�lt�nk. A kert v�g�ig elk�s�rtem, onnan egyed�l ment haza. Hosszan ut�na
n�ztem karcs� alakj�nak, amint v�giglibegett az all�n.
Egyszer sem fordult vissza.

XIV. FEJEZET

Fut a metr� hat fekete, piszkos kocsija a f�ld alatt, �leseket sik�tva, mint az
�r�lt, amikor roham k�zeledt�t �rzi �s lass� remeg�s fogja el a test�t, vagy mint a
tavaszt�l, napf�nyt�l megm�morosodott szerelmes asszony.
- T������... tit...
Futunk a f�ld alatt, keringve a s�t�t alagutakban, ahonnan feh�r �s piros
l�mpaszemek csillognak fel�nk �s k�t t�volba vesz�, f�nyes s�nszalag. Az �llom�sok
k�zeledt�t m�r messzir�l jelzi egy csom� �sszetorl�dott f�nypontocska �s hossz�k�s
plak�tok az alagutak mindk�t oldal�n, s�rga alapon piros bet�kkel: Dubonnet.
Dubonnet.
- T������... tit...
A Montmartre alatt j�runk. Errefel� van a metr� legm�lyebb pontja a f�ld alatt.
Nyirkos, pinceszag� �llom�sok, ahol apr� gy�ngyszemeket izzadnak a falak.
El kellett ide j�nn�m a Montmartre-ra. H�, �reg P�rizs, nekem is van valakim.
Al�szolg�ja Egyed�ll�t. Az �jjel tudtam aludni. Je vous aime, az annyit jelent:
szeretem mag�t. Je t'aime = szeretlek. A n� azt felelheti erre: Moi aussi = �n is
t�ged. V�g�l azt mondja: Prends-moi = a tied vagyok. - Pardon uram. - Ja, ez egy
g�zl�mpa volt.
A Sacr�-Coeur feh�ren �s s�padtan emelkedik P�rizs f�l�, mint egy haldokl�, aki m�g
utolj�ra f�l�lt az �gy�ban, hogy elb�cs�zzon a vil�gt�l.
Csendes, keskeny kis utc�k szaladnak egym�snak �s kerget�dznek a k�l�n�s form�j�
�reg h�zak k�r�l. Az �reg h�zakban meg emberek, akik �gy �lnek itt, mintha egy
k�l�n orsz�g lenn�nek. Fitos orr�, kedves kis p�rizsi n�k - les montmartroises, a
montmartre-iak - l�pegetnek kopogva az �reg k�vek k�z�tt �s megbicsaklik finom kis
l�buk.
Ez a kisl�ny sz�p volt, de az eny�m szebb. A haja sz�ke, mint az �nt�tt arany, a
szeme k�k �s k�nnyes, mintha �r�kk� s�rni k�sz�lne. A sz�ja piros �s k�v�natos. �s
a hangja, ahogy mondja: - Vous dites, monsieur? Hogy mondja, uram? - M�r s�rt is.
Anne-Claire ! - �des �regem, mit mondjak neked, egy sz�d�letes eset... mi az, hogy
sz�p?... �s a teste, �des �regem, a teste... a dereka v�kony... csupa form�k...
diszkr�t form�k... (A 3000 frankos bar�tomnak felt�tlen �rnom kell.)
J�n egy �reg, gy�szruh�s n�ni a k�fal mellett, ahonnan a fekete t�rzs� f�k
k�v�ncsian kihajolnak az �tra. �reg koldusasszony, aki minden �t l�p�sre meg�ll �s
kutatva n�zi az embereket, de nem mer k�regetni. Ez az �reg n�ni is fiatal volt
egyszer. Szerelmes kisl�ny �s most f�j neki a m�lt. �reg lett �s szeg�ny. Van k�t
frankom, az egyiket odaadom neki.
- Madame, s'il vous plait. Asszonyom, k�rem sz�pen...
Az el�reny�jtott kez�be beteszem a p�nzt.
Az �reg n�ni egy darabig megd�bbenve n�z r�, azt�n hirtelen kiegyenesedik. Alig
kapja a leveg�t.
- Ki maga? Hogy mer maga nekem p�nzt adni, nyomorult? Jegyezze meg, hogy �n
L�one de Nivilliers gr�fn� vagyok. �tkozott.
Sietek lefel�. Nem t�rt�nt semmi. Csak a gr�fn� kiab�l. S�t a nap. �t perc m�lva el
fogom felejteni az eg�szet. Az �reg utc�ban, amely lefel� halad a hegyr�l, ki�s�t
fel�m egy kopott udvar. �reg b�csi �ld�g�l ott �s s�tk�rezik a napon. Mellette az
asztal tetej�n nagy kalitka. A kalitk�ban sz�raz hal l�g. Mi ez? Humor vagy
hagyom�nyos c�gt�bl�ja egy �reg kocsm�nak, vagy mulat�nak? Egyiknek sem l�tni a
nyom�t a piszkos �s megrepedezett fal� h�zon.
A s�tk�rez� �regember l�tja csod�lkoz�som �s olyan megvet�en n�z r�m, mint a
tengeri medve a matr�zgyerekre, aki eg�sz test�ben reszketve �ll el�tte : - Michel
ap�, vihar lesz. - Na, sz�pen vagyunk ! Ilyen emberek is vannak a vil�gon, akik azt
sem tudj�k, mi ez a kalitka, benne a l�g� hallal. Hirtelen eszembe jut egy kis
francia vers, amit m�ltkor olvastam a Szent Genevi�ve k�nnyvt�rban, abban is egy
halr�l van sz�. Charles Cros �rta

Le hareng-saur* F�st�lt her�ng

Il �tait un grand mur blanc - nu, nu, nu. Contre le mur une �chelle - haute, haute,
haute. Et, par terce un hareng-saur - sec, sec, sec.

Il vient, tenant dans ses mains - sales, sales, sales.

Un marteau lourd, un grand clou - pointu, pointu, po�ntu. Un peloton du ficelle -
gros, gros, gros.

Alors, il monte � l'�chelle - haute, haute, haute. Et plante le clou pointu - toc,
toc, toc. Tout en haut du grand mur blanc - nu, nu, nu.

Il la�sse aller le marteau - qui tombe, qui tombe, qui tombe. Attache au clou la
ficelle - longue, longue, longue Et, au bout le hareng-saur - sec, sec, sec.

I.1 redescend de l'�chelle - haute, haute, haute. L'emporte avec le marteau -

lourd, lourd, lourd. Et puis il s'en va ailleurs - loin, lo�n, loin.
Et depuis, le hareng-saur - sec, sec, sec.
Au bout de cette ficelle - longue, longue, longue
Tr�s lentement se balance - toujours, toujours, toujours.

J'ai tompos� tette histoire - simple, simple, simple, Pour mettre en fureur les
gens - graves, graves, graves Et amuser les engants - petits, petits, petits.

Volt egy nagy, feh�r fal - csupasz, csupasz, csupasz, �s nekit�masztva egy l�tra -
magas, magas, magas,
s a f�ld�n egy f�st�lt hering - sz�raz, sz�raz, sz�raz.

Valaki j�n, a keze - piszkos, piszkos, piszkos,

benne neh�z kalap�cs �s nagy sz�g - sz�r�s, sz�r�s, sz�r�s, meg egy guriga madzag -
nagy, nagy, nagy.

�s felmegy a l�tr�n - magasra, magasra, magasra,

�s fent a sz�r�s sz�get - kip-kop, kip-kop, kip-kop,
beveri a nagy, feh�r falba - a csupaszba, csupaszba, csupaszba.

�s ledobja a kalap�csot-hogy zuhan, hogy zuhan, hogy zuhan, r�k�ti a sz�gre a

madzagot - a hossz�t, a hossz�t, a hossz�t, a v�g�re meg a f�st�lt heringet - a
sz�razat, sz�razat, sz�razat.

�s lej�n a l�tr�n - a magasb�l, magasb�l, magasb�l,

s felkapja, egy�tt a kalap�ccsal - a neh�zzel, neh�zzel, neh�zzel,
azt�n elmegy - messz�re, messzire, messzire.

S az�ta a f�st�lt hering - a sz�raz, a sz�raz, a sz�raz, a madzag v�g�n - a

hossz�n, a hossz�n, a hossz�n, himb�l�dzik, lassan, �s - �r�kk�, �r�kk�, �r�kk�.
* Szab� Lorinc ford�t�s�b�l
Az�rt mondtam el ezt az �neket, �neket, �neket,
hogy bosszantsam vele a komoly v�neket, v�neket, v�neket, s mulattassam a
gyerekeket - a piciket, piciket, piciket.

A Montmartre P�rizs sz�ve

Itt �lnek a Jeannette-ek, Lucienne-ek, Suzanne-ok, akik im�dj�k a f�rj�ket �s m�gis
megcsalj�k �ket. A Paulok, Louis-k �s Michelek, akik nem tudnak elszakadni a
szeret�j�kt�l, akik �regek �s cs�ny�k, akiket sem �k nem szeretnek, sem azok �ket.
K�zben a legjobb csal�dap�k.
Eszembe jut Daudet Saph�ja.
�s itt �lnek a Mimi Pinsonok is.
A francia n� mindenre k�pes. Szent is tud lenni, meg bestia is - vagy mind a kett�
egyszerre. A v�gletek k�z�tt mozognak j�tszi k�nnyeds�ggel, b�gyadt mosollyal az
ajkukon.
D�lfel� a legjobb t�rsas�gban voltam, csek�ly h�sz sous�rt.
A halhatatlanokkal voltam, egy�tt a Panth�onban. A legszebb az volt, hogy ki is
j�ttem onnan �s ezt r�gt�n megbocs�tottam �nmagamnak.
Minden cs�t�rt�k�n a bemenet ingyen van, csak a guidenek* vezet�
kell borraval�t adni.
Ak�rhogy vessz�k, j� t�rsas�g a halhatatlanok�, m�g akkor is, ha egy-kett�t csak a
rokonok szeretete �s a nagy �sszek�ttet�s hozott ide. J� fam�li�k voltak azok is.
Hirtelen t�madt az �tletem, hogy ell�togassak a Panth�onba. A d�lel�tti napf�nyben
hatalmas autocarok* t�rsasaut� �lldog�ltak a Place du Panth�on-on. El�kel� �s
j�l�lt�z�tt emberek - sz�val, nem franci�k, mert ez a kett� nem j�r itt mindig
sz�ks�gszer�en egy�tt - �ld�g�ltek benne, egym�s mellett, riadtan, mint az
iskol�sgyerekek a vizsga napj�n �s egy �r, aki a sof�r mell�l fel�llott �s nagy
t�lcs�ren kereszt�l vigasztalta �ket.
N�ztem a turist�kat - Istennek ezen csod�latos teremtm�nyeit -, ahogy leugr�ltak a
magas autocarokr�l, j�les� nevet�ssel mozgatva a sok �l�sben elf�radt tagjaikat.
Tulajdonk�ppen egy n� ut�n mentem be a Panth�onba a turist�kkal egy�tt. Nagyon
csinos n� volt, sz�p ragyog� szemekkel. Nem tudtam a l�t�s�val betelni. Nem �n
vagyok az els�, aki egy n� miatt ker�lt ide. A halhatatlanokat k�zvetve vagy
k�zvetlen�l szint�n ez�rt hozt�k ide. Ki az�rt volt halhatatlan, ki ez�rt lett.
Ez�rt persze nem lehet gratul�lni a n�knek, mert �k nem tehetnek r�la, szeg�nyek.
A n�k. Minden �r�m�nk, b�natunk �gy �sszekapcsol�dik vel�k, hogy nincsen egy
mozdulatunk, aminek m�ly�n ne szunnyadna egy n�. M�g az a jobbik eset, ha csak
szunynyad.
A Panth�ont l�togat� idegenek k�z�tt siker�lt f�lfedeznem egy magyar h�zasp�rt is.
Fiatalok. Biztos n�sz�ton vannak. A fiatalasszony mindenen hangosan f�lnevet �s
ilyenkor a kez�t a sz�ja el� kapja, hogy f�kezze a j�kedv�t, ak�r az iskol�sl�ny,
ha ok n�lk�l elfogja a r�h�g�s, mint a fiatal csik�t a rohan�s.
- Mancik�m, ne nevessen annyit.
- De n�zze meg azt a kalapot, ami azon a sov�ny n�n van. H�t lehet ezt kib�rni?
Legel�sz�r a Panth�on festm�nyeit n�zz�k v�gig. A guide, egy nagybajusz�, k�v�r
francia, mint a gener�lis n�z v�gig szigor�an a turist�kon, ak�r az egybeterelt
juhokon. Itt csak egy ember fontos �s ez �. Puvis de Chavannes is csak az�rt
festette ezt a k�pet, ami el�tt most �llunk, hogy a guide ezt nek�nk elmondhassa,
harsog� hangon, ellenkez�st nem t�rve, ak�r csak a katonas�gn�l lenn�nk.
A falfestm�nyek k�z�tt szerepel az a k�p is, amely Attil�t �br�zolja sereg�vel
P�rizs kapuja el�tt.
A magyar f�rj roppant izgatott lesz.
- Hallotta, Mancik�m? Attila...
Egyszer csak nem b�rja tov�bb �s az �r fel� ki�lt:
- En is magyar vagyok, uram. Monsieur, je suis Hongrois aussi!
- Melyik volt az? Lequel c'�tait? - k�rdi szigor�an az �r.
A magyar nagy �r�mmel furakodik el�r�bb, valahogy �gy k�pzeli, hogy ezek ut�n �t is
mutogatni fogj�k. Mindenesetre gratul�lnak neki. - Ja, k�rem, mi Attil�val voltunk
P�rizs el�tt. Ha nem im�dkozik olyan odaad�an Szent Genevi�ve, nem tudom, mi lesz
itt. Magukon is csak az �risten seg�tett.
A francia szigor�an v�gign�zi a magyart, majd hirtelen ell�gyul, meg�rzi, hogy ez
most t�bb borraval�t fog adni:
Nem tesz semmit, uram. Ca ne fait rien, monsieur.
A francia azt hitte, hogy a magyar restelkedik ez�rt.
Nem tudjuk meg�rteni egym�st.
- Ford�tsa le r�gt�n, mit mondott.
- Mancik�m, vannak dolgok, amiket lehetetlen �t�ltetni magyarra, mert elv�sz a
zamatjuk. Mit mondjak, el volt ragadtatva.
Kis od�szer� helyis�gekben vannak a halhatatlanok s�rjai, ahov� csak ben�zhet az
ember. Ennek is csak a h�re j�.
Uraim �s h�lgyeim, itt nyugszik Victor Hugo, a legnagyobb francia k�lt�.
Sz�letett Besanconban 1802-ben, meghalt P�rizsban 1885-ben. A francia akad�mia
tagja...
Eg�sz kis �letrajz k�vetkezik. M�g az ismertebb munk�it is megeml�ti a guide.
Vannak, akik idegesen jegyzeteket k�sz�tenek, m�sok csak n�zik �des elmereng�ssel
az or sz�j�t, bajusz�t, f�l�t, orr�t, mert egy sz�t sem �rtenek az eg�szb�l.
- Itt nyugszik Francois-S�verin Marceau, francia gener�lis. Sz�letett Chartres-ban
1769-ben, meghalt Altenkirchenben 1796-ban. Meggyilkolt�k.
Mindenki �sszerezzen. Egy ember els�pad �s v�gigh�zza a kez�t a homlok�n. Azok k�z�
az ideges emberek k�z� tartozik, aki m�r att�l tart, hogy esetleg odakint
letart�ztatj�k.
Az �r vez�nyel:
- Uraim, vegy�k le a kalapjukat!
Egy n�met a feles�g�vel is le akarja vetetni a kalapj�t:
- Csak vedd le, �des fiam. A franci�k nagyon �rz�kenyek.
A n� r�csod�lkozik �s ell�p mell�le.
- Lazar Carnot, 1'organisateur de la victoire ("A gy�zelem szervezoje" - rendes
ember lehetett), sz�letett Nolayben 1753-ban, meghalt Magdebourgban 1823-ban. Exil�
par la Restauration - sz�m�zve a Restaur�ci�t�l - mondja szigor�an az �r. - Uraim,
vegy�k le a kalapjukat.
Itt a kript�kn�l nem maradnak el a n�k, itt nem kell �lland�an h�vogatni �ket. Itt
j�nnek, itt vannak �lland�an egym�s sark�ban. �gy l�tszik, att�l f�lnek, hogy egy
halott keze kiny�lik �rt�k, mert unja a halhatatlans�got egyed�l. �des kis megriadt
�llatk�i az �letnek, ti n�k!
A fess amerikai le�ny, aki miatt a Panth�onba ker�ltem, egy old boyjal besz�lget:
- Figyeld, mit mond a guide. Edna megpukkadna, ha a helyemben lehetne.
Egyik sem �rt franci�ul. A fi�t untatja a francia besz�d. A n� �lvezi. Amit a n�k
meg sem �rtenek, azt nagyon tudj�k becs�lni �s r�gt�n m�sokat sajn�lnak, hogy
elestek ett�l az �lvezett�l.
- De szeretne a helyemben lenni az Edna. Mi�rt mondod ezt? Mert ut�lom.
- Ne haragudj, de ezt nem �rtem.
- Marcelin Berthelot, chimiste* k�mikus, vegy�sz
�s politikus, sz�letett 1827-ben, meghalt 1907-ben P�rizsban. Uraim, vegy�k le a
kalapjukat...
Mit nem �rtesz?
- Az �sszef�gg�st. Edna szeretne a helyedben lenni, mert ut�lod?
Csod�lom, te, aki olyan intelligens vagy, nem �rted ezt?
- H�t magyar�zd meg, mi�rt.
- Mert nincs k�zte �sszef�gg�s.
- Sadi Carnot (ah�, a rokonok), k�zt�rsas�gi eln�k, sz�letett Limoges-ban 1837-ben.
Egy olasz anarchista meggyilkolta Lyonban, 1894-ben. Uraim, vegy�k le a kalapjukat.
Ezt most �gy mondta, mintha egy olaszt keresne. Kellemetlen, m�r a m�sodik
gyilkoss�g. H�t mi van itt ma?
Az ismertebb halhatatlanokn�l, mint p�ld�ul Emile Zol�n�l, felz�g az �ltal�nos "�",
m�sk�l�nben m�r mindenkit untatnak a halhatatlanok.
- Itt nyugszik Jean Jacques Rousseau...
- �!
- ...filoz�fus �s �r�. Uraim, tegy�k fel a kalapjukat.
Az els� pillanatban nem �rtem, mi�rt pont Rousseau-val babr�lnak ki. K�s�bb kis�l,
hogy a folyos�nak ezen a r�sz�n er�s huzat van, csak az�rt. Hogy lehet egy
filoz�fust �s k�lt�t huzatba �ltetni?
Igaz. Csak egy filoz�fust �s k�lt�t lehet.
Na, m�ra el�g volt a halhatatlanokb�l !
A guide ott �ll a kripta felj�rata el�tt �s csak az mehet ki, aki borraval�t adott.
A franci�kkal m�g tapintatosan menne ez a dolog, de az idegenekkel nem lehet
finomkodni. Ezek egy sz�t sem �rtettek az eg�szb�l, ezeket mellen kell ragadni �s a
kiny�jtott �res teny�rbe mutogatni. Aki idegen, az mind h�lye, ak�rhogy van
fel�lt�zve, van, amelyik ijedt�ben m�g a kalapj�t is odaadn�.
Odafent �jabb csoport v�r a lemenetelre �s a felj�v�knek az arc�t k�mleli. Vajon mi
t�rt�nhetett ezekkel odalent?

XV. FEJEZET
P�r nap �ta nagyon ideges vagyok.
Ha valaki csak er�sebben sz�l r�m a metr�ban, hogy: - Vous descendez � la
prochaine? Lesz�ll a legk�zelebbin�l? - Vagy az orrom alatt hajtogatja z�rgetve az
�js�gj�t, k�pes lenn�k a metr� ajtaj�t nyitogat�, �rtatlan kalauz fej�t a kocsi
fal�hoz verni, ahol a kis t�bla l�g, hogy aszongya: "Uraim �s H�lgyeim, ne
feledj�k, hogy a kalauz is ideges."
Az idegess�g fokozatosan �sszegy�lemlik bennem �s v�g�l eg�sz �rtatlan dolog
robbantja ki bel�lem.
J�n velem szemben egy �reg �r a Szent Jakab utc�ban �s az olasz csemege�zlet el�tt
elejti a s�tabotj�t.
- H�lye! - mondom neki.
Az �reg �r nem sz�l egy sz�t sem. Megt�rli sz�pen a
s�tabotj�t a zsebkend�j�vel, azt�n kif�jja az orr�t �s megy tov�bb.
Nem szabad az �reg embereket minden ok n�lk�l megs�rteni. K�l�n�sen azokat nem,
akik ilyen kereszt�nyi al�zattal t�rik. R�gt�n ut�namegyek �s bocs�natot fogok
k�rni t�le.
Pont a Riviera Hotel el�tt el�rem.
- Uram, az el�bb megs�rtettem �nt. Ideges voltam, nem akartam megb�ntani.
Meg�ll �s csod�lkozva n�z r�m. - Mi az?
- �nnek az el�bb azt mondtam, hogy h�lye �s ez�rt bocs�natot k�rek.
- Hogyan?
- Az el�bb �nnek azt mondtam, h�lye. A kez�vel t�lcs�rt csin�l a f�le el�. - Mit?
- H�lye! - ord�tottam bele.
Erre sz� n�lk�l v�gigv�g rajtam az ez�stfoganty�s s�tabotj�val.
R�gt�n felmegyek a szob�mba, a kaka�eb�demet elk�sz�teni.
Felt�tlen �j �letet kellene kezdeni. Bele kell m�lyedni a dolgok l�nyeg�be. A l�t
el�tti l�tben van valami. Ez a s�tabotos �reg�r is... Krisztust m�g le is k�pt�k...
Eb�d ut�n lementem a Jardin de l'Observatoire-ba, a tal�lka hely�re. Egy ilyen
ideges d�lel�tt ut�n, mint ez a mai, m�r nem t�rt�nhet velem semmi j�.
Az all� �res. Anne-Claire nincs ott.
Ez el�re l�that� volt. Most j�nnek majd a csap�sok.
Tegnap nagyon megs�rtettem. Tehetetlens�g�ben s�rt �s nem az�rt, mert szeret �s...
Ezek ut�n term�szetes, hogy nem j�tt el. Egy�ltal�n, mi van velem, hogy v�rig
s�rtem az embereket?
A Szen�tus �r�ja el�ti a h�rmat.
Soha t�bb� nem fogom l�tni. Megint egyed�l maradok. Lehajtom a fejem az ingyenpad
t�ml�j�ra, ahol �l�k �s
nagyon el vagyok keseredve.
A galambok b�gnak �s udvarolgatnak egym�s k�r�l a
p�zsiton. A s�rgul� lombokat, mint �ri�si tarka legyez�ket, lassan hajtogatja a h�s
sz�l. M�r er�sen kopaszodnak a f�k. Elhullott levelekkel vannak tele az all�k...
Amerikaiak meztelen szobrot fotograf�lnak a p�zsit sz�l�n. Magas, p�paszemes l�ny
�lesen felnevet. Mit mondhattak neki?
M�r megint egyed�l maradtam. Van m�g otthon kaka�?
Negyed n�gy ut�n �t perccel j�n valaki az all�n.
� az vagy nem � az?
Nem fogom megn�zni, megv�rom, am�g ide�r, - de nem b�rom ki.
Elj�tt, elj�tt, elj�tt!
Anne-Claire karcs� alakja l�peget fel�m. Lassan, mosolyogva k�zeleg. J�n a napf�ny
az all�n, hogy besug�rozza siv�r �letem.
Ma nagyon sz�p. Semmi k�z�m a v�leg�ny�hez. �risten, m�g csak nem is a f�rje. H�t
hol vagyunk? A k�z�pkorban? K�l�nben is van egy olyan francia k�zmond�s : Amit az
asszony akar, azt Isten is akarja. Viszont a k�zmond�s l�nyege nem ez. Ne
gyerekeskedj�nk..., ne gyerekeskedj�nk, amikor a n�n ujjatlan, k�nny�, vil�gosk�k
ruha van, micsoda telt karok! Egy beige-kab�t pedig a karj�ra fektetve. Kis
ber�j�t* sv�jci sapka
lekapja a fej�r�l, amint megl�t. Gyors mozdulattal megr�zza a fej�t. Hull�mos,
s�r�, sz�ke hajf�rtjei zizegve csapkodnak az arca k�r�l.
- Bonjour.
- Bonjour.
Kiegyenes�ti el�ttem karcs� termet�t, b�szk�n, mint aki tudja, hogy sz�p �s fiatal.
A szeme csillog, mintha egy kicsit r�szeg lenne. A n�k sokszor a leveg�t�l is be
tudnak cs�pni.
N�zem a ruh�j�t. Milyen rendesen �s csinosan �lt�zk�dik. Nem szok�som a m�sok
ruh�j�t n�zni. Csak az�ta teszem, mi�ta baj van az eny�mmel.
Sz�p, gombos ruh�ja van. Milyen �lvezet lenne legombolni r�la.
- Menj�nk s�t�lni. J�?
- J�.
- Nekem van egy j� �tletem. Legy�nk j� pajt�sok.
- Legy�nk.
- �g�rje meg, hogy mindig korrekt lesz velem. Meg�g�rem.
- �n �gy fogom mindig sz�l�tani, hogy mon petit. Kicsik�m.
M�r f�l�nyeskedik.
- �n meg azt fogom mag�nak mondani, hogy: te.
- Jaj, de szemtelen.
- Haragszol?
- Ne tegezzen. Majd csak ha akarom.
- Vagy j� pajt�sok vagyunk, vagy nem.
Az all� v�g�n hirtelen megfogja a kezem.
- Georges, l�tod azt az �reg n�nit?
- Tess�k ?
Egy pillanatra zavarba j�n.
- Akarja, hogy tegez�dj�nk?
Most ki akar b�k�teni. A kezem ut�n ny�l �s f�lrebillentett
fejjel belemosolyog az arcomba.
K�t di�k megy el mellett�nk. Az egyik megl�ki k�ny�k�vel a m�sikat
- Fess d�g.
Most mit csin�ljak? Ut�nuk fordulok.
Az egyik di�k visszaki�lt fel�m
- Gratul�lok, �regem. Je t'en f�licite. Te f�ches pas, hein?! Meg ne haragudj, h�!

XVI. FEJEZET

Anne-Claire meg�lelte a relat�v ingeket.

Tegnap �jjel �r�lt titokban kimostam egy inget. Mos�s
ut�n sz�th�ztam sz�pen, nehogy gy�r�tten sz�radjon meg,
mert vasalni nem lehet. �rzem, hogy elveszett ember vagyok. Vagy �r legyen az
ember, vagy boh�m, de �jjel ne
mosson ingeket, mert ezek kispolg�ri ig�nyek. D�lut�n egyszerre �rt�nk Anne-Claire-
rel a kertbe. M�r messzirol lengeti fel�m a retik�lj�t.
- Szervusz!
�gy magyarul. Tegnap megtan�tottam r�.
- Ne �lj�nk le. S�t�ljunk egy keveset. - Bel�d karolhatok? - V�rj, majd �n.
Eg�sz nekem d�l, szinte �rzem a teste meleg�t.
- Monpti, te nem tudsz n�vel karonfogva menni. Ne
l�pj olyan nagyokat. Hahaha... most eszembe jutott valami,
de ezt nem mondom meg, Monpti, csak akkor, ha nagyon
j�ba lesz�nk.
- Kedves vagy.
- Ugye, j� pajt�sok lesz�nk mindig? Esk�dj meg nekem, hogy mindig kedves leszel
hozz�m �s soha nem leszel komisz.
- Esk�sz�m.
- Csak �gy tegezhetlek. �n m�g soha senkit nem tegeztem. Mit akart�l s�gni nekem?
Azt mondtad az el�bb, ann�l
a f�n�l, hogy s�gsz nekem valamit...
- M�r nem lehet.
- Mi�rt nem? Mondd meg r�gt�n. Nagyon k�v�ncsi
vagyok.
- Csak azt akartam mondani, nagyon sz�p vagy �s nagyon tetszel nekem.
- Mi�rt akartad ezt megs�gni nekem?
- Nem tudom.
- V�rj, mutatok neked egy f�nyk�pet. �lj�nk le egy
pillanatra.
El�vesz a retik�lj�b�l egy kis f�nyk�pet. - Ez �n vagyok.
Alig l�tni rajta az arc�t. K�rem, hogy adja nekem. Ez
rossz, majd legk�zelebb ad egy m�sikat.
- Add ide egy kicsit a t�sk�dat, Anne-Claire.
- Minek?
- Hadd n�zzem meg, mi van benne. Roppant �rdekel a n�i t�sk�k tartalma,
k�vetkeztetni lehet bel�le az illet� karakter�re. Olyan az, mint egy t�k�rk�p.
- Olyasmik is vannak benne, amik �gysem �rdekelnek t�ged.
- Meg�g�rem, ha van benne olyasmi, amit nekem nem
szabad megn�znem, akkor azt nem fogom megn�zni.
- �n ezt nem szeretem.
- A szavamat adom r�.
Nem adja oda a t�sk�t, s�t eldugja elolem.
- �gy l�tszik, olyan emberekkel lehetett eddig dolgod,
akiknek az adott szava semmit sem �r. A franci�k tal�n...
- Ne folytasd, mert nem sz�p, amit csin�lsz. Itt a t�ska.
- K�sz�n�m, m�r nem kell.
- De igenis fogd meg �s r�gt�n n�zd meg, mert megharagszom.
�tveszem a t�sk�t, kinyitom, belen�zek �s becsukom �jra.
- Tess�k.
- Mi�rt nem n�zed meg?
- Megn�ztem. Arra voltam k�v�ncsi, milyen r�zst haszn�lsz. Coty? Nem rossz. Azok,
akiket �n ismerek, t�bbnyire Houbigant szoktak haszn�lni.
Mosolyogva n�z r�m.
- Igen, ez �gy van - mondom.
Anne-Claire csak mosolyog �s eg�sz k�zel hajol hozz�m. Az �lla alatt kis piros
pattan�s.
- Ezt csak �gy mondod nekem.
Megzavar ez a hirtelen k�zels�ge, a hangom f�tyolos lesz.
Kinyitja a t�sk�j�t �s elkezdi:
- L�tod, �desem, ez itt egy p�derpamacs, ez itt a p�der, ocre ros�... ez itt egy
ceruza, ez a r�zs, ez egy kalend�rium, ez egy lev�l Louise-t�l, a bar�tn�m, sz�p
l�ny. H�sz�ves. Ez itt egy kis dal, amit m�ltkor az irod�ban le�rtam. Ezek itt
versek.
A versek fel� ny�lok. Ideges mozdulattal megel�z �s � ny�jtja fel�m.
Elolvasom.
Ezek a kis versek sz�pek, csak leford�tani nem szabad �ket, mert r�gt�n �rzelg�sek
lesznek �s but�k, de nekem nagyon tetszenek, mert �n idegen vagyok �s a szerelmes
francia szavakkal eddig csak a nyelvtank�nyvem szigor� garded�ms�ga mellett, ilyen
form�ban tal�lkozhattam : Olga szereti Ad�lt. Ad�l szereti Micit. Mici szereti
Olg�t.
Hogy ezeket a kis verseket meg�rthesse az ember, itt kell hogy �ljen, l�tnia kell
P�rizs sz�rke eg�t, a n�k ritmikus j�r�s�t, amint f�lig kiny�lt piros ajakkal �s
f�lig lehunyt szemekkel imbolyognak, mintha mindig keresn�nek valakit.
Elhagyatottnak �s p�nztelennek is kell lenni �s akkor az ember sz�v�be markol egy
ilyen sor:

Az es� kopog az ablakon. Csak hallgatom A kebledhez b�jva Angyalom.

A te sz�vednek kopog�s�t is Hallgatom.

Gy�ny�r�, hi�ba. Egy kicsit rozzant, az igaz, de sz�p hasonlat. Az es� kint kopog
�s a n� hallgatja, viszont a n� sz�ve meg bent a keble alatt kopog �s ezt meg a
f�rfi hallgatja. Term�szetesen a f�l�t a n� bal mellecsk�j�re szor�tja, langyos,
l�gy dombocska f�l�...
A n�knek a sz�ve pont ilyen kritikus helyen van. Milyen j� lenne fiatal l�nynak
els�seg�lyt ny�jtani. Ment�s �ll�s nincs?
Vissza akarom tenni a verseket a t�sk�j�ba, megint az az ideges mozdulat, mint az
el�bb. A t�bbi pap�rok, levelek �s egyebek k�z�tt van egy vil�gosk�k bor�t�k,
mintha azt takarn�. Valah�nyszor keresg�l a t�sk�j�ban, hogy valamit megmutasson,
ott gyorsan �tfutnak ideges ujjai. Ez is v�letlen? K�z�mb�s vagyok, de minden
mozdulat�t figyelem.
Tulajdonk�ppen mi k�z�m nekem ahhoz, hogy milyen lev�l van a t�sk�j�ban? Ez nekem
nem is f�j, nem is vagyok szerelmes bel�je. Egy nap �gyis elutazom. Az se biztos,
hogy szerelmeslev�l. Lehet m�s olyan lev�l is, amit nem mutathat meg nekem. Sz�l�k
levele, vagy valami rokon�, esetleg bar�tn��. Lehet fizet�si felsz�l�t�s is. -
N�zd, mama, milyen levelet kaptam az irod�ban. Tulajdonk�ppen mi ezt megfizett�k �s
most �jra k�rik, de milyen szemtelen hangon. - Ha m�gis szerelmeslev�l, esetleg egy
r�gi szerelme a m�ltb�l, amikor m�g nem is ismert. A n�k sokszor �vekig elhordanak
egy-egy eml�ket a retik�lj�kben. (A kenguru nem hordja annyi ideig a gyermek�t.)
Kivesz egy �sszehajtott feh�r papirost. - Ezt �n �rtam.
- Mi ez?
- Csak gondolatok. Itt �rtam a kertben.
"Szeptember d�lut�n. Az �g sz�rke, m�r megint esni fog.
Ha megered az es�, hazamegyek. A vadgesztenyef�knak
m�r nincsen level�k. Az els�rgult faleve..." Gyors mozdulattal r�teszi a kez�t a
papirosra. - Ne olvasd el, arra k�rlek. - Mi�rt?
- Csak.
Hirtelen elpirul �s zavarba j�n.
- Verseket is szoktam �rni, mais oui* de igen
, de nem szabad megk�rdezni, milyeneket, �gysem mondan�m el...
Id�nk�nt eg�sz k�zel hajol hozz�m, szinte �rzem a meleg lehelet�t. A sz�j�t
mosolyra h�zza ilyenkor �s kiragyognak sz�p, szab�lyos, feh�r fogai. A szem�ben
valami ravasz f�ny csillog. Az az �rz�sem, hogy j�tszik velem. Form�s, sz�p
combjain megfesz�l a k�nnyu ruha. Istenem... Istenem...
- Anne-Claire, gyere velem most r�gt�n a Szajna partj�ra.
- Mi van ott?
- A Szent Mih�ly �tj�n akarok veled menni a Szajna fel�. M�r hullanak a falevelek a
Szent Mih�ly �tj�ra.
- Mi�rt mondod: Szent Mih�ly �tja? Az egy bulv�r. �s mit csin�ljunk a Szajna
partj�n? Itt szebb, mint ott.
- A Notre-Dame kett�s torny�t akarom, megn�zni a Szajna piszkos-z�ld viz�ben
visszat�kr�z�dve. s �gy szeretn�m, ha egy francia le�ny lecs�koln� a szemeimet.
- �n?
- Azt hiszem... Csipk�sen, forr�n, illatosan.
- Olyan furcsa vagy.
Elgondolkozik egy kicsit, azt�n lopva r�m pillant. - Ez�rt nem kell m�g a Szajna
partj�ra menni.
- Mi�rt?
- Lecs�kolhatom a szemeidet itt is, de nem szabad meg
cs�kolni engem, mert akkor nagyon furcsa lesz az eg�sz. Na, hunyd le sz�pen �ket.
- Csak az utols� pillanatban szeretn�m.
Fel�m hajol k�zvetlen�l, mintha ez lenne a vil�g legterm�szetesebb dolga, itt, a
Luxembourg-kert k�zep�n, egy meztelen k�szobor alatt, �s forr� sz�j�t r�nyomja
lassan lecsukott szemeimre.
Egy �reg b�csi megn�zett minket az orra v�g�re �ltetett aranykeretes szem�veg�n
kereszt�l, amint az �js�gj�b�l felpillantott.

XVII. FEJEZET

Ha visszaviszem a tejes�veget, visszafizetik a bet�tet: ez

egy frank �tven centimes. Ez�rt vehetek magamnak cigarett�t. Meg�lljunk csak, a
spirituszos�vegre is bet�t van: egy
frank.
�rdekes, hogy a boltosok milyen pof�kat v�gnak, ha
visszaviszi az ember az �veget �s egy�ttal nem vesz semmit
a visszaj�r� bet�tp�nzen.
Bemegyek az �zletbe az �veggel �s diszkr�ten el�reengedek mindenkit, csak hadd
szolg�lj�k ki el�bb a t�bbieket.
- Mit �hajt, uram?
- Visszahoztam a tejes�veget.
- Egy liter tejet - mondja �s m�r fogja a tejm�r�t. - Nem, nem, csak az �veget
hoztam vissza. Nem �hajtja meg�rteni.
- Egy f�l litert?
- Nem kell tej.
- Akkor mit parancsol? Sajtot?
- Semmit.
Lecsapj�k a p�nzt a pultra, nem is k�sz�nnek.
A spirituszos�veggel m�r komplik�ltabb a dolog, csak
hosszas vizsg�l�d�s ut�n hajland�k elismerni, hogy az �veg
t�l�k val�. Nagyon nem tetszik nekik.
V�g�l m�giscsak megvan a 2 frank 50 centimes. D�lut�n sz�pen lekef�lem magam �s
megyek a rendez vous-ra. �rzem, hogy komoly ember lettem.
A Jardin de l'Observatoire-ban m�r messzir�l integet
fel�m Anne-Claire �s nekemszalad. Ber�j�vel pajkosan meglegyinti az arcom.
Mindennap fiatalabb lesz ez a n�.
- Madgear.
- Mi az?
- Madgear.
-ja vagy �gy: magyar.
- Iden�zz, Monpti. - Nagy �r�mmel mutat egy k�nyvet. - Itt olvastam, hogy a
magyarok szeretik a paprik�t, mindent, m�g a s�tem�nyeket is paprik�zz�k. Ez
nemzeti szok�s. �gy sajn�llak t�ged.
- Ez nem is igaz !
- Biztosan sz�gyelled, mi?
- Ugyan! Ide hallgass...
K�zben r�t�vedt tekintetem egy sorra:
"les autrichiens-hongrois, ce sont les autres chiens..."
Ez egy sz�j�t�k. A veleje az, hogy az osztr�k-magyarok kuty�k.
- Na, sz�p kis k�nyveket olvasol te is. Ide hallgass... Els� Ferenc J�zsef... k�z�s
hadsereg... N�met kommand�... Aradon tizenh�rom embert...
Jaj, de csuda k�v�r galamb, n�zd csak.
Nem �rdekli a politika. K�l�nben se fontos, m�r �gyis viccel�dnek rajtunk idekint,
hogy aszongya: a magyar egy t�rk�pes �r, aki az orsz�g r�gi hat�rait magyar�zza
minden franci�nak, aki csak a keze �gy�be ker�l.
- Petit ch�ri,* kis kedvesem menj�nk el egy kis k�v�h�zba, �n fizetem a r�szemet.
- Iz�... most nincs nagy kedvem.
�, Monpti, hogy mondhatsz ilyet?
- Mit akarsz inni?
- Egy nagy cs�sze feketek�v�t, egy grand noirt. Igy�l te is azt, az j� �s nem
dr�ga. �n a magam�t fizetem.
- Ezt m�r hallottam egyszer. �n ilyen felt�telek mellett nem megyek.
- Akkor �n se.
K�t fekete nem dr�ga, m�g marad cigarett�ra is.
- Na, gyere, �gyis cigarett�t akarok venni...
- Most jut eszembe, hogy jobb, ha nem megyek. Megl�tnak veled, kikapok �s t�bbet
nem tal�lkozhatunk. Csak
siess, majd megv�rlak. De te se igy�l k�v�t.
Mikor visszaj�v�k, egy kisgyerekkel l�tom kerget�zni a
f�k k�r�l. A kisgyerek lehet hat-h�t �ves. Boldogan nevetg�lnek, sikoltoznak mind a
ketten.
- Ki ez a gyerek? - k�rdem t�le, mikor v�gre odaj�n
hozz�m.
- A keresztfiam - mondja b�szk�n. - Mit sz�lsz hozz�, milyen sz�p keresztfiam
van.
- Nem baj, ha megl�tnak velem?
- Ugyan! Ez a kisgyerek?
- Nem a gyerek. Akik vele vannak. A gyerek biztos
nem j�r ide egyed�l.
- Hu, ez igaz. Siess�nk el hamar innen.
Izgatottan tekintget maga k�r�l, el�reszalad egy kanyarg� �ton, ahol m�r er�sen
kopaszodnak a f�k �s friss sz�l
z�rgeti a leveleket.
- Hall�, �llj meg m�r. Hov� szaladsz? Bev�r.
- Hideg van. Te nem f�zol?
- Kicsit.
- Mondok neked valamit, Anne-Claire.
- Na, mondd!
- Menj�nk fel hozz�m. Csin�lok neked egy cs�sze te�t.
- Mi�rt mondod ezt?
- Mert hideg van.
Hosszan a szemembe n�z �s nem sz�l egy sz�t sem.
- Megjegyzem, igen egyszer�en lakom, egy �cska hotelben. Be fogok f�teni, j� meleg
lesz... Most hamarj�ban
azt sem tudom, nincs-e t�ls�gos nagy rendetlens�g...
- Nem... nem megyek.
- Anne-Claire, te okos l�ny vagy. Hallgass meg. Mit�l
f�lsz? H�t ilyen rossz v�lem�nnyel vagy r�lam? Mint okos
l�ny, elhiszed, hogy egy n�vel akarata ellen�re er�szakoskodni lehet? Nevets�ges.
Legfeljebb arr�l lehet sz�, hogy
�nmagadt�l f�lsz. Akkor meg ne gyere.
A hangom hamisan cseng, de nem veszi �szre.
K�zben kiment�nk a kertb�l a rue Soufflot-on �t a Panth�on fel�. Most m�r k�z�mb�s
dolgokr�l besz�lek, hogy b�tor�tsam. Amint el�rj�k a Szent Jakab utc�t, jobban
belekapaszkodik a karomba. A sz�vem nagyon dobog. Az �v� is biztosan. Meglep�en
s�padt.
- Majd �n el�remegyek �s mutatom az utat, te csak gyere ut�nam.
Az �porodott szag� l�pcs�h�zban neh�z parf�millatok �szk�lnak. Persze, szombat
d�lut�n van. A szob�m m�g nem teljesen s�t�t. Csak ez a l�pcs�h�zi impresszi� min�l
r�videbb ideig tartson. Csak vissza ne forduljon m�g. De j�n...
Fel�r�nk v�gre a negyedik emeletre is.
Gyorsan felt�rom el�tte a szob�m ajtaj�t.
- Itt vagyunk, Anne-Claire.
- Sz�p - mondja bizonytalanul �s zavartan. R�gt�n kit�rom az ablakot.
Ebben a szob�ban az a legel�kel�bb, ha kin�z bel�le az
ember.
Pr�b�lok nyugodt lenni �s k�zvetlen.
- Ez itt a kisudvar, mademoiselle. Sz�p f�k vannak benne. Ott oldalt a le�nynevel�
int�zet, amir�l besz�ltem. Ebben a h�zban a legsz�ls� ablakban egy szik�r h�lgy
lakik, aki �lland�an sal�t�t eszik. Ez a hoteludvar itt, innen hallom, amint a
patron est�nkint megveri a fi�t, aki er�lyesen kiab�lja
- C'est pas vrai, c'est pas vrai! Nem igaz! Nem igaz!
A k�lso dekor�ci�val v�gezt�nk, mademoiselle. Ez itt a szob�m. Legels�nek kell
megeml�tenem a nagy fotelt, amelynek eredeti sz�n�t ne is k�rdezze t�lem, mert
�gyse tudn�m megmondani. Itt szoktam �ld�g�lni, pontosan kisz�m�tva, mire fogom
elk�lteni a p�nzem, ha gazdag leszek. Ezek itt a k�nyveim. Jelenleg csak egy
francia k�nyv van. Itt a mosd� mellett van egy eg�rlyuk. A kandall� t�kr�t nem �n
t�rtem el, a fekete foltok rajta a korai empire-ban elhullott legyek eml�kei,
amelyeket a L�gyszem�, eddig m�g �rthetetlen okokb�l, kegyelettel meg�rz�tt az
ut�kor sz�m�ra. A kandall��ra nem j�r, mint minden hotelben �s csup�n dekorat�v
jellege van. A rajzok eredetiek a falakon
�s jelenleg eladhatatlanok. A szoba �ra sz�zharminc�t frank havonta �s, sajnos,
el�re fizetend�. Villanyvil�g�t�s van, de a kezel�se nem olyan egyszer�. �jf�l ut�n
kikapcsolj�k �s est�nkint, amid�n az abszol�t s�t�ts�g el�rte tet�fok�t, hoszszas
reklam�l�sok ut�n hajland�k bekapcsolni. Legal�bb k�t lak�nak (akik nem lehetnek
rokonok) kell az emeletr�l lekiab�lni em�gyen: La lumi�re s'il vous plait. A
vil�goss�got, ha �nnek is �gy tetszik.
- Milyen rendetlens�g van itt - �llap�tja meg �szint�n.
- H�t persze, mademoiselle, de az�rt vegye le a kab�tj�t, a kalapj�t �s foglaljon
helyet, am�g �n begy�jtok a kandall�ba.
- Majd �n rendet csin�lok addig. J�, Monpti?
- Nem j�. Csak �lj le sz�pen az abszol�t lehetetlen sz�n� fotelbe �s n�zz�l engem,
dac�ra, hogy nem lehetek valami �rdekes l�tv�ny. Mindenesetre r�videsen k�sz
leszek.
A kandall�ba nagyon k�nnyu t�zet rakni, abban az esetben, ha van mivel. A jelen
esetben volt. P�r perc m�lva v�gan �gett a t�z.
- Mutassak egy-k�t k�pet Budapestr�l?
- Si tu veux? Ha akarod?
- Tal�n �lj�nk ink�bb az �gyra, �gy mell�d �lhetek �s megmagyar�zhatom a k�peket.
Te j� Isten, a n� gyan�tlanul le�l az �gyra!
Egy�tt n�zz�k a k�peket �s a kez�nk n�ha �ssze�r. Igyekszem izgatotts�gomat
leplezni, amely legf�k�pp abban nyilv�nul meg, hogy minden pillanatban a torkomat
kell k�sz�r�ln�m, mert �rthetetlen�l elf�tyolosodik a hangom. �ppen most, amikor a
legnagyobb sz�ks�g van arra, hogy hanghordoz�somnak megnyer� sz�nezetet adjak. A
n�knek tudniillik sohasem az a fontos, mit mondanak nekik, csak az, hogyan.
s Anne-Claire olyan k�zel van hozz�m, hogy �rzem a haj�nak az illat�t. A sz�ke
f�rt�k gl�ri�san ragyognak a kandall�b�l ki�rad� f�nyben. A nyak�n a kis pih�k,
mint aranysz�lak csillognak. A karjai teltek, ahogy a v�kony bl�z�n �t �rezni, de a
termete fi�s �s v�kony. A legszebb a sz�ja. A hangja dallamos �s l�gy. Olyan sz�pen
besz�l.
A test�b�l langyos meleg �rad, mint a koratavaszi napsug�r, amelynek m�g nincsen
ereje. Teljesen elb�tortalanodom.
Istenem, csak kikezdene a n� velem. Mi�rt ne? Ilyesmirol is olvas az ember. Meg
kellene cs�kolni most r�gt�n, �vatosan. El�sz�r a haj�t, tal�n �szre sem veszi. De
megesk�dtem. Nem baj, �gyis meggy�nom h�sv�tkor.
Szombat d�lut�n van �s a Riviera Hotelben m�r nagyban j�nnek-mennek. Vid�man
kopognak a n�i cip�k, gyors apr� �temet verve az �reg l�pcs�fokokon. Csicseregnek a
v�rv�r�sre festett n�i ajkak, mint a verebek, ha tavasszal egy csoportba ver�dnek.
- Me voil�, ch�ri ! Itt vagyok, �desem !
Szomsz�dom, az asztm�s, kopasz �reg�r szint�n n�zik ilyenkor, pedig m�r hatvanon is
t�l van. Mell�nyt nem hord, r�kv�r�sre borotv�lja az arc�t, a f�le k�v�l-bel�l
sz�r�s. Aranykor�t �li az �reg. A n�, aki n�la van �ppen, minduntalan nevetg�l �s
�thallani, amint mondja:
- Te Jacques, ne tapogass, mint egy vak ember.
A n�ger az udvarban f�radhatatlanul citer�zik. �gy l�tszik, m�r kiheverte a
h�zass�g�t.
Anne-Claire csak n�zi a k�peket, term�szetellenes buzgalommal, mintha m�s dolga nem
is lehetne ezen a vil�gon. Lassan �s �vatosan ny�lok a dereka fel�. Seg�ts meg,
Istenem... Ja, igaz, ez �zl�stelen... A kezem a test�hez �r. Gyenge tiltakoz�ssal
odany�l, de a keze eler�tlenedve ott marad. Az arc�t csendesen fel�m ford�tja �s
hosszan megn�z. A szemei b�natosak �s k�nnyesek, azt�n lassan lehuny�dnak.
A n�ger odalent diszkr�ten von�tani kezd.
Lassan f�l�je hajolok �s megcs�kolom a sz�j�t. Egy k�nnycsepp kifut a szem�b�l,
beleszalad a cs�kba �s finoman els�zza.
Gyeng�den eltol mag�t�l �s halkan, f�tyolos hangon mondja:
- Gy�jtsd fel a villanyt, mert s�t�t van.
- M�g nincs vil�g�t�s. M�r megpr�b�ltam az el�bb is. Le kellene sz�lni.
- Akkor �lj�nk ide a kandall� el� �s ne az �gyra. Odatolom a fotelt a t�zh�z, �n a
sz�nyegre �l�k a l�bai el� �s az �l�be hajtom a fejem. V�kony, hossz�k�s ujjait a
ajamba f�rja �s hallgatunk.
Szombat este van. Az alkony udvariasan bel�p az ablakon. Le cr�puscule. Faites
excuse, monsieur, 'dame. - Az alkonyat vagyok. Bocs�nat uram, asszonyom. �desen
kuncog egy kis n� valahol. Biztos a nyak�t cs�kolgatj�k.
- Mi�rt s�rsz, Anne-Claire?
- Igaz�n semmi, csak ideges vagyok.
Kicsit hallgatunk.
- Akarod, hogy �nekeljek neked egy kis dalt? - mondja hirtelen. - Kisl�ny voltam �s
az int�zetben t�ncoltunk k�rbe �s ezt �nekelt�k

Il �tait un petit navire,

Il �tait un petit navire,
Qu� n'avait ja... ja ... jamais navigu�, Qui n'avait ja... ja ... jamais navigu�.
Oh�! Oh�!
Volt egyszer egy kis haj�,
Volt egyszer egy kis haj�,
Ami m�g soha... soha... sohasem haj�zott, Ami m�g soha... soha... sohasem haj�zott,
Hah�! Hah�!
Az egyik l�b�t �tveti a m�sikon, k�t �sszekulcsolt kez�t a t�rd�nek fesz�ti �s �gy
himb�lja mag�t a dal �tem�re.
Mi�rt s�rt az el�bb?
- Adj egy cigarett�t nekem is, Monpti - mondja hirtelen vid�m hangon. - Azt, ami a
sz�dban van. Csin�lj magadnak egy m�sikat.
R�gy�jt, �vatosan eltartja mag�t�l a cigarett�t �s nagy er�vel f�jja ki a f�st�t.
- Szeretn�k valamit k�rdezni toled, Monpti, ha �szint�n felelsz r�.
- Tess�k.
- Mi�rt nem mert�l megcs�kolni olyan sok�ig?
Ezt k�rdezi t�lem egyheti ismerets�g ut�n?
- Azt mondtad, korrektnek kell lennem.
- Igen? Persze, persze.
Romlott ez a n�, vagy pedig szeret �s az�rt tal�l mindent
term�szetesnek? Mindenesetre �n itt egy h�ly�nek a szerep�t
t�lt�m be.
Hirtelen felgyullad a villany.
- Ah! hangzik a szomsz�d szob�kb�l egyszerre.
Megjegyzem, a L�gyszem� egyenest r�fizet erre a sp�rol�sra. Az ember pr�b�lgatja a
kapcsol�t, van-e m�r vil�goss�g, vagy nincs. Azt�n rendszerint nyitva hagyja.
K�zben elmegy hazulr�l - velem is el�fordult - �s �jf�l fel� hazamegy. Ezalatt
pedig �gett a villany a szob�j�ban d�lut�n �t �r�t�l.
Egy n� a szomsz�d szob�b�l azt mondja:
- Alfr�d, c'est tout? Tu me fais peur. Alfr�d, ez az eg�sz? Megijesztesz. - Mire
Alfr�d elmondja, hogy � sokat sportol �s k�zismert dolog, hogy a sportemberek...
Anne-Claire arca elv�r�s�dik, pr�b�l hangosabban besz�lni ak�rmir�l, hogy �n ne
halljam. Olyan ez, mint mikor tavasszal egy kisl�nnyal s�t�lgat az ember: - Melyik
a kedvenc dala, Imbike? - Egyszer csak felt�nik k�t kutya, amint egym�s mellett,
ellent�tes ir�nyba fordulva v�rj�k az id� m�l�s�t �s Imbike t�glav�r�s lesz �s csak
besz�l hangosan �s gyorsan, m�r maga sem tudja, mit, mert sr�cok ord�tanak m�g�le,
mint a sak�lok, hogy aszongya: - Hu, a zannya szemit...
- Csin�lok neked egy cs�sze te�t, Anne-Claire.
- �des vagy. Seg�tsek?
- Nem. Csak maradj nyugodtan. Olyan j�les� �rz�s,
hogy itt vagy. Olyan sz�p az alakod, ahogy ott �lsz a
fotelben. Ez er�t ad a teak�sz�t�shez.
Amikor be�nt�m a te�t, azt mondja:
- Mi�rt csin�lt�l k�t cs�sz�vel?
- �n is te�zom, vagy nem?
- Te csacsi. Egy cs�sz�vel el�g kett�nknek. Egyszer te
iszol bel�le, egyszer meg �n. �lj ide sz�pen a fotelbe, �n
majd az �ledbe �l�k, de vigy�zz, hogy r�m ne �ntsd. Mindezt olyan term�szetesen
mondja, mintha azt mondan�: - Nincs egy t�kr�d, hogy megigaz�tsam a hajam?
L�gyan az �lembe ereszkedik �s hozz�m simul. Az arc�t
odafekteti a v�llamra �s egyik karj�val �tfogja a nyakamat.
- J�tsszunk kisgalambot.
- H�t az mi?
- Majd �n etetlek. �gy. Harapd ki a sz�mb�l a kenyeret. Jaj, te csacsi, most r�m
�nt�tted a te�t.
- Ne haragudj.
- Ugyan!
- Te Anne-Claire, ez a tea rossz.
- R�mes. Kaka��ze van, hagyjuk abba. Most mit csin�lnk? Mes�lj nekem valamit.
- Nem gondolod, hogy nagyon meleg van itt a kandall� mellett?
Sz� n�lk�l felkel �s le�l az �gyra. Micsoda termet. Monsieur Jacques, a m�sik
szomsz�dom felki�lt: - Mi az, Lucienne, a kalapodat le sem veszed?
- Anne-Claire, nem akarsz kispajt�som lenni?
- Dehogynem, te csacsi!
- �gy �rtem, hogy eg�szen. Hallgat.
- Akarod?
- �h�m.
- Eloltsam a villanyt?
- �h�m.
Lekattintottam a villanyt.
- Szeretsz? - k�rdi �s a k�t keze k�z� fogja az arcom.
- Nagyon szeretlek... te �des... te dr�ga... te...
- Gy�jtsd fel r�gt�n a villanyt.
- Mi�rt?
- Nem akarom. Meggondoltam.
- Mi�rt nem akarod? Nagyon szeretlek. Nem mondtam?
- �n m�g �rtatlan vagyok. Gy�jts villanyt. - Haragszol? - k�rdi kedves b�nb�nattal.
- �!
- De haragszol �s ezt nem akarom. Oltsd el a villanyt. Eloltom.
- Monpti, v�rj. Jaj, olyan furcsa az eg�sz. �gy szeretn�k
s�rni. M�g ne ny�lj hozz�m. Istenem. Istenem. Gy�jtsd fel a villanyt m�gis.
- Nem.
- V�rj egy pillanatra, el�bb leveszem a ruh�mat.
A s�t�tben ruhasuhog�st hallani, ut�na csend.
- Hol vagy? Mit csin�lsz?
- Nem tal�lom a villanykapcsol�t.
- Mit akarsz a villannyal �lland�an?
Hirtelen megtal�lja �s kigyullad a villany.
Ott �ll el�ttem teljesen fel�lt�zve, m�g a kalapj�t is feltette.
- Mi�rt �lt�zt�l fel?
- Mert elmegyek. El kell mennem. Most r�gt�n.
- Nem szeretsz?
- �pp az a baj, hogy igen, de m�gsem tehetem. Nem
kellett volna felj�nn�m, pedig tudtam, hogy �gy lesz. Nem
te vagy a hib�s. Az volt a gazember, aki a te�t kital�lta. Idegesen kinyitja meg
becsukja a retik�lj�t.
- Most mire gondolsz, Monpti?
-J�tszol velem �s nem szeretsz.
- Ha nem szeretn�lek, nem lenn�k itt. Hirtelen let�rdel el�m
- Nem szabad olyan kev�sre becs�ln�d engem. M�g
meg sem szoktalak. Gyere, k�s�rj el. Ne maradjunk itt, mert
ez vesz�lyes. Az�rt te m�gis szeretsz, ugye?

XVIII. FEJEZET

A Szent Jakab utc�ban t�bbek k�z�tt van egy olasz csemegekeresked�s is. Hatalmas,
kett�s kirakata pomp�sn�l pomp�sabb �nyencfalatokkal van tele. Kezdve a
legk�l�nf�l�bb felv�gottakt�l a b�kacombokon �s csig�kon kereszt�l a tengeri
p�kokig, van itt minden. Olyasmit is l�tni, amir�l azt sem tudni, h�s-e vagy
gy�m�lcs, hal-e vagy desszert. Pomp�s hideg sal�t�k, komp�tok, gy�m�lcs�k �s
s�tem�nyek sz�p sorban, egym�s mell� rakva, hogy belesz�d�l az ember, ha csak
v�gigguszt�lja �ket.
Ez a legel�kel�bb �s legtiszt�bb �zlet ezen a k�rny�ken,
meglep�en �tv�gygerjeszt�, diszkr�t illat �rad bel�le. Errej�rtamban - naponta
n�gy-�tsz�r - felt�tlen meg kell itt �llnom p�r pillanatra. N�ha �j �telcsod�k is
ker�lnek a kirakatba. A legt�bbj�t m�r ismerem. Ha egyszer gazdag leszek, vagy ha
lesz �tven frankom egy �sszegben, az �sszes �telekb�l venni fogok, �gy sorrendben,
ahogy a kirakatba vannak t�ve.
Tulajdonk�ppen nem is err�l az olasz csemege�zletrol akarok besz�lni, hanem a
Gyurir�l. A Gyuri nem magyar, se nem francia, m�g csak nem is ember. A Gyuri egy
patk�ny.
Valah�nyszor k�s� este megyek haza a Riviera Hotelbe, a Szent Jakab utc�nak azon a
r�sz�n, ahol ez az olasz csemege�zlet �ll, felzavarok mindig egy hatalmas patk�nyt.
Nagy ugr�sokkal menek�l el�lem, de mihelyt messzebb j�rok, megint visszamer�szkedik
a leh�zott rol�j� �zlet el�.
Annyira k�vetkezetes ez, hogy valah�nyszor, amint befordulok a rue Soufllot-r�l a
Szent Jakab utc�ba, eszembe jut a patk�ny. Az olasz �zlet k�zel�ben meglass�tom a
l�pteimet, hogy id�t adjak neki a menek�l�sre, nehogy esetleg nekem szaladjon.
Egy este k�s�n j�ttem haza - lehetett �jf�l ut�n egy �ra -, a Montparnasse-r�l
j�ttem gyalog �s egy darab kenyeret ettem �tk�zben.
Csendes, meleg �szi este volt.
Az olasz �zlet k�zel�ben megint lass�tok �s meg�llok. A patk�ny nem jelentkezik.
�vatosan k�zelebb l�pek, erre kiugrik a s�t�tb�l, elfut egy darabon, de meg�ll �s
meglapul. �n is meg�llok �s egym�st figyelj�k.
Egy darab kenyeret haj�tok fel�je, hogy megriasszam �s szabadd� tegye az utam, mert
pont arra van, amerre mennem kell. A fel�je dobott keny�rdarabka t�nyleg megijeszti
�s elrohan. K�s�bb visszafordulok, h�t l�tom, hogy visszament a keny�r�rt �s azt
eszi.
M�snap megint k�s�n j�v�k haza �s van n�lam egy darab croissant. A patk�ny megint
jelentkezik. Odahaj�tom neki a croissantdarabot. Ugyanaz a m�ka. Elrohan, de amint
messze j�rok, visszamegy �s megeszi.
Egy m�sik alkalommal Anne-Claire-t k�s�rtem haza.
Olyan sz�p id� volt, hogy els�t�ltunk a Szajna partig, mire visszaj�v�k t�le �s
gyalog megyek haza, m�r k�s�re j�r. Nincs n�lam se keny�r, se croissant.
Az olasz �zlet el�tt pontosan kiugrik a Gyuri, de amint od�bb j�rok, visszamegy �s
az �ttest k�zep�n szaladg�l, ide-oda. K�pzel�d�s ez, vagy t�nyleg a keny�rdarabk�t
keresi? A piszkos �s undor�t� k�lsej� patk�nynak esze is volna?
Elhat�roztam, hogy ezent�l rendszeresen viszek a Gyurinak valamit �s tanulm�nyozni
fogom az esetet.
A legk�zelebbi tal�lk�nkon elmes�lem Anne-Claire-nek is a dolgot, de egy cseppet
sem �rdekli, s�t riadtan n�z r�m �s elh�z�dik t�lem.
- Mondd, mi�rt csin�lsz ilyeneket?
- Milyeneket?
- Mi�rt kezdesz ki egy patk�nnyal? Egyszer majd megharap.,
- �s ha megharap? Mit t�r�dsz te azzal?
Egyszerre bel�m kapaszkodik
- Az f�jna nekem.
- H�t szeretsz?
- Kicsit.
- Mi�rt csak egy kicsit?
- Mert nem akarom.
- Mi�rt nem?
- Te nem is szeretsz engem.
- �n nem szeretlek? Honnan veszed ezt?
- Sohasem mondod.
- Pedig �n szeretlek, ha nem is mondom. Nagyon szeretlek.
- Igaz�n?
- Igen.
- Ma is nagyon sz�p vagy, Anne-Claire.
- Igaz�n? Tetszem neked?
- Nagyon. Nincs kedved felj�nni hozz�m?
- Nem, nem. Maradjunk csak itt a kertben.
K�s�bb v�gigs�t�ljuk a k�t Observatoire-kertet. Csak �n
besz�lek, � alig v�laszol, mintha nem is figyelne r�m.
- Mondd, mi van veled? Mi�rt vagy ilyen k�l�n�s?
- �n nem vagyok k�l�n�s.
- Ne tagadd. Ismerlek annyira, hogy �szrevehessem, mi
van veled? Untatlak?
Hallgat egy kicsit, azt�n azt mondja halkan:
- Monpti, �n elutazom.
- Mikor?
- Ma este.
- Hov�?
- Grenoble-ba.
- Az�rt m�g figyelhetn�l r�m, ha hozz�d besz�lek. Majd
kik�s�rlek az �llom�sra.
- Nem, nem. Nem akarom.
- Nem? �s mikor j�ssz vissza? Lehajtja a fej�t �s nem felel. -Mikor?
Csend.
- Mi�rt nem v�laszolsz? Mikor j�ssz vissza?
- Nem tudom.
- Nem tudod, mikor j�ssz vissza P�rizsba?
- Nem.
- �s nem is fogsz �rni?
- �, �rni?... Nem, nem fogok. Sz�p volt, j� volt veled
lenni, nagyon kedves volt�l �s most v�ge van. Egyszer �gyis
v�ge lett volna. Te utazt�l volna el, most �n utazom el. M�g
szebb is.
- H�t... Isten veled, Anne-Claire.
- Ne l�gy szomor�, Monpti. Tal�lsz majd valaki m�st.
Egy m�sik Anne-Clairet.
- Ne dramatiz�lj ! V�gezz�nk gyorsan. Isten veled.
- Nem is akarsz elk�s�rni?
- Nem. Nincs �rtelme. Adieu! Fogja a kezemet, de nem ereszti el.
Eressz.
- Nem engedlek.
- Mire j� ez a cirkusz?
- Nem is utazom el.
- Nem utazol?
- Nem.
- Akkor mi�rt mondtad?
- Mert nem akartalak t�bb� l�tni.
- �s mi�rt?
- Mert... v�rj, olyan furcsa az eg�sz. �lj�nk le ide, de ne a sz�kekre, mert az�rt
fizetni kell. Ide a padra... �g�rd meg, hogy csendesen v�gighallgatsz... �n
hazudtam neked. Nem is igaz, hogy eg�sz nap nem csin�lok semmit. �n dolgozom.
- Te dolgozol?
- Igen.
- �s mi�rt hazudt�l?
- Az�rt, hogy jobban tessek neked. Most volt k�theti szabads�gom, az�rt j�rtam ide
a kertbe nyaralni. T�bbet nem j�rhatok erre, mert m�r v�ge van. Ha nem hiszed,
k�rdezd meg az irodaf�n�k�t. A kishivatalnokok csak �gy �szkor kapj�k a ny�ri
szabads�got.
Anne-Claire kishivatalnok.
- Nem is a sz�leidn�l laksz?
- De igen, csak dolgoznom kell. Gondoltam, nem is szeretlek olyan nagyon �s elv�lok
t�led. Nem akartam megmondani neked, hogy dolgozom �s ez�rt nem tal�lkozhatom veled
t�bb� napk�zben. Most l�tom, hogy nem b�rlak elhagyni. Megszoktalak. Nem is tudod,
hogy meg lehet t�ged szokni. Sokszor gondolok r�d! - Ugyan mit csin�lhat most az �n
kis idegenem...
Istenem, �ll�sa van �s m�g sz�gyelli.
- Meddig dolgozol?
- Reggel nyolct�l tizenkett�ig �s kett�t�l hatig.
- Hol?
- Egy irod�ban, aide-comptable* seg�dk�nyvel� vagyok.
- Neh�z munka?
- Nem, nem neh�z, csak kor�n kell kelnem, mert messze
van ide. Hatkor kelek, k�pzeld el.
- Mondd iz�... mennyit keresel te?
- K�t frankot �r�nk�nt. Mi�rt?
- Csak �gy. �rdekelt, hogy ki lehet-e j�nni abb�l.
- Nagyon nehezen, Monpti, pedig mindent magam csin�lok, takar�tok, f�z�k is,
varrok, vasalok.
- Nincs csel�detek?
- De van... de... mondd, elk�s�rsz?
Az avenue des Gobelins-n�l elv�lunk.
- Tov�bb ne k�s�rj. Ha �szrevesz a pap�m, baj lesz.
- Mi lesz?
- K�pes lel�ni t�ged.
Kih�zom magamat. Kezdek fontos szem�lyis�g lenni P�rizsban, m�r le is akarnak l�ni.
- A pap�ja biztos vacsora
ut�n mondja ezt, m�g a szivarja f�stje ut�n b�mul: - �gy fogom lel�ni, mint egy
veszett kuty�t.

Honnan lehetne p�nzt szerezni? �ll�s ut�n m�r nem megyek. Minden nap tal�lkoznom
kell Anne-Claire-rel a kertben, ez m�r foglalkoz�s.
Hirtelen eszembe jut, van egy kis arany M�ria-�rmem. Ezt el lehetne adni. (Egy
n�nek kellett bel�pni az �letembe, hogy ez is eszembe jusson.) P�rizsi elutaz�som
el�tt kaptam egy l�nyt�l eml�k�l, hogy gondoljak r�: - Majd megl�tja, hogy ez a kis
�rem megseg�ti, ha bajba jut.
T�nyleg, �gy is van. Megseg�t, ha eladom. Azt hiszem, nincs ebben semmi aljass�g.
Az�rt m�g gondolhatok arra is, akit�l kaptam. �n is adtam neki egy kis aranygy�r�t
eml�k�l.
Nem. Ez aljass�g. Nem adom el.
A Boul'Mich'-en egy �kszer�szhez vittem el, miut�n f�l �r�ig s�t�ltam a kirakata
el�tt. V�kony nyak�, mad�rfej� emberke volt. A szem�re csippentett egy
nagy�t�lencs�t �s �gy vizsg�lta hosszasan a M�ria-�rmet. V�gre kijelentette, hogy
l�nccal egy�tt ad �rte harminc frankot. Akkor biztos sz�zat is meg�r.
A szerelem �rdek�ben fenn kell tartanom a szervezetemet. Viszont k�t h�t m�lva
lakb�rfizet�s, az 135 frank. Ebb�l a 30 frankb�l egyel�re m�g �lek egy h�tig,
azonk�v�l egy h�tig m�g szob�m is lesz, azt�n majd �gyis megtudom, mi lesz.
- �n ne tudn�m meg?
Mostan�ban �gy tal�lkozunk, Anne-Claire-rel, hogy este hatkor megv�rom az iroda
el�tt �s hazak�s�rem, illetve csak addig, ameddig Anne-Claire megengedi. Szombat
d�lut�nonk�nt szabad �s eg�sz estig egy�tt lehet�nk. Vas�rnap sohasem tal�lkozunk,
ilyenkor a sz�leivel van. A fam�lia ut�ni tapintatos �rdekl�d�seimre azt mondta,
hogy az �desanyja gy�ny�r� sz�p �s nagyon kedves, ellenben az �desapja nagyon
szigor� ember.
- Kit szeretsz jobban?
- A mam�t - mondja �s eg�szen ell�gyul a hangja.
Anne-Claire-t a napi munka ut�n f�rasztja a s�ta, vagy felj�n hozz�m, vagy metr�n
hazak�s�rem. Mindennap az iroda el�tt megv�rom f�l h�tkor. Hatkor v�gez, de m�g
rendbehozza mag�t, eltelik f�l �ra is. Vagy h�szan dolgoznak az irod�ban �s csak
egy mosd� van, persze k�r�l�tte nagy a t�leked�s �lland�an, hogy ki ker�l el�bb
sorra.
Egy �zben, hogy k�k foltot l�ttam a karj�n, elmondta, hogy a t�bbiek nekil�kt�k a
mosd�nak. Ezent�l �gy, ahogy volt, tint�s ujjakkal, m�r hatkor kirohant az
irod�b�l, f�lrev�gott kalappal a fej�n, a kab�tja ujj�ba m�r az utc�n b�jva,
rohantunk a k�zeli metr��llom�shoz �s csak n�lam hozta rendbe mag�t, vagy otthon,
hogy �gy is id�t nyerj�nk �s t�bbet lehess�nk egy�tt.
A metr��llom�shoz val� rohan�snak megint megvolt az �rtelme. Hat �rakor z�rnak az
irod�k, a nagy magazinok, ilyenkor val�s�gos embertenger z�dul a metr�k fel�.
Mindenki metr�val utazik, mert ez a leggyorsabb �s legolcs�bb k�zleked�si eszk�z.
Hat �rakor, ha nehezen is, de m�g fel lehet kapaszkodni egy-egy kocsira, de f�l h�t
fel� m�r nagyon neh�z. Ilyenkor m�r az utc�n is sorfalat �lltak az emberek, dac�ra,
hogy a metr�kocsik percenkint pontosan k�zlekednek. Az�rt kellett futni, hogy az
iroda �s a legk�zelebbi metr��llom�s k�z�tti t�vols�got, ami rendesen kil�pve t�z
percet tesz ki, h�rom perc alatt megtegy�k.
A metr�utaz�sok �gy is nagyon eml�kezetesek maradnak. Sokszor �gy �sszepr�sel�dtek
az utaz�k, hogy az ember l�ba a f�ldet sem �rte �s a nagyobb �tsz�ll�helyeken, ha
akarta, ha nem, egyszer�en lesodort�k azok, akik lesz�lltak.
El�fordult, hogy Anne-Claire-t f�l m�terre a leveg�be
nyomt�k �s eltolt�k el�lem. Csak annyi ideje volt, hogy odaki�ltsa nekem.:
- �desem, figyeld, hogy hov� visznek �s gyere ut�nam.
Eleinte nagyon hi�nyoztak a r�gi d�lut�nok zavartalan �r�i, a Luxembourg-kert. Ezt
mind el kellett felejteni. Csak egy-egy �r�t lehett�nk egy�tt �s n�ha azt sem
mindennap. Mind rem�nytelenebb lett, hogy valaha is az eny�m lesz.
Egy nap v�ratlanul betoppan, kora d�lut�n, pirosan �s csillog� szemekkel.
- Cs�kolj meg r�gt�n �s igen nagy szenved�llyel.
- Mi�rt? Mi van?
- M�g jobban... m�g... m�g.
- El�g. Mi van veled?
- S�t egy kicsit a nap, �s ez megbolond�t eg�szen. Nyisd ki az ablakot, milyen sz�p
id� van �s te itt �lsz a f�lledt leveg�ben.
- Mi van veled, hogy itt vagy?
Kinyitja az ablakot. A kormos h�ztet�kre �s fekete k�m�nyekre r�hull a meleg f�ny.
Kis f�nynyal�b beesik ide is, a szob�ba.
- L�tod, Monpti.
Kit�rja a karjait �s hatalmas ugr�ssal a nyakamba kapaszkodik.
- Mi van veled? Felelj m�r! Hogy ker�lsz te ide ilyenkor?
- Ma d�lut�n nem kell bemenni az irod�ba, elk�redzkedtem �s veled leszek eg�sz
estig. Neked nincs semmi dolgod?
- Nincs.
- Akkor majd �n adok neked egy kedves kis munk�t. Te ide �lsz a fotelbe, �n meg az
�ledbe �l�k �s te elmondod nekem, mennyire szeretsz. El�sz�r cs�kolj meg. M�g...
m�g... m�g...
- Mi van veled?
- F�lemelt�k a fizet�semet.
-Ja, �gy. Sz�val csak az�rt.
- Nem is igaz. Nem is emelt�k f�l a fizet�semet.
- Most f�lemelt�k a fizet�sedet vagy nem?
- Nem emelt�k f�l. �tig itt leszek n�lad, azt�n bemegyek az irod�ba.
- Most mondtad, hogy nem kell bemenned.
- Mikor?
- Az el�bb, hogy j�tt�l.
- �tig nem kell.
- M�r megint hazudsz. Tegnap is hazudt�l. Azt mondtad, hogy az irodaf�n�k�dnek
ilyen nagy szak�lla van �s ut�na p�r percre megmutatsz nekem egy csupasz k�p�
�reget az utc�n, hogy az az irodaf�n�k.
- Biztosan k�zben megborotv�lkozott.
- Ne folytasd. R�gt�n megismerted �s nem azt mondtad: Nini, nincs neki szak�lla,
hanem azt mondtad: Ez az undok alak az irodaf�n�k. Ki most kett�nk k�z�l a h�lye?
- Az irodaf�n�k - mondja.
- Ne szellemeskedj�nk, �desem. Egy�ltal�n, folyton hazudsz. Figyelmeztetlek, hogy
megundorodom t�led, ha folytatod.
- Ide figyelj, Monpti, soha az �letben nem fogok t�bb� hazudni.
- �!
- Csak figyelj r�m, m�r el is kezdtem.
- Hogy �rtsem ezt?
- �gy �rtsd, Monpti, hogy az�rt fogok hazudni, de csak
m�soknak, neked soha t�bb�. N�zd, mit hoztam neked. El�vesz a retik�lj�b�l egy
f�nyk�pet.
- Most csin�ltattam. J�?
- Sz�p vagy.
- Olvasd el, mit �rtam a h�tlapj�ra.
"La petite folle � son grand fou." "A kis bolond az � nagy bolondj�nak."
Udvarolj nekem, Monpti. Te nem is tudsz sz�peket mondani nekem.
- C�ltalan udvarl�s...
- Honnan tudod? �, ha te francia lenn�l. Azok tudnak besz�lni. Igaz, hogy t�bb mint
a fele hazugs�g, de m�gis. Tet�led az is el�g, ha azt mondod nekem : �des.
- H�t, �des.
- De nem �gy.
- Ide gyere, az ablakhoz, Anne-Claire. L�tod, ez P�rizs.
H�zrengetegek �s h�ztet�csord�k sz�rke t�mege, ahol mint
a hangy�k �lnek az emberek. Minden pillanatnak megvan
az �r�me �s a b�nata. Minden pillanatban megfogan valakinek az agy�ban a b�n.
Minden pillanatban im�dkoznak �s minden pillanatban par�zn�lkodnak. Minden
pillanatban megcs�kolnak egy n�t �s minden pillanatban megcsalnak egy f�rfit.
Franci�ul: l'homme cocu* megcsalt f�rfi
. Anne-Claire itt vadul bel�m kapaszkodik. Mi ez? Megcsalt volna m�r?
- Mondd, megcsalt�l m�r?
Egy kis sz�net ut�n lassan �s halkan mondja:
- Meg.
Az arca mozdulatlan, lehunyja a szem�t.
- H�nyszor?
- Csak egyszer.
- Mikor?
- Tegnap.
- Tegnap?
- �h�m.
Az arc�t nem l�tom, a mellemre hajtja a fej�t �s g�rcs�sen
szor�t a karjaival.
- �, Monpti! - s�hajtja.
A sz�vem kikopog a mellemb�l, hagyjam m�r abba, neki
m�r el�g az izgalmakb�l. De �n minden r�szletet tudni
akarok.
- F�lment�l valakihez?
- Nem.
- Ten�lad t�rt�nt?
- Igen.
- Ki volt az illet�?
- Nem tudom.
- Francia?
- Nem tudom.
- Mi az? El�z�leg nem is besz�ltetek?
- Nem.
- Most mondd el, hogy t�rt�nt, te... !
- R�gt�n elment.
- Persze, minek is maradt volna m�g ott, te rongy.
Hirtelen felkapja a fej�t, az arca �g.
- Mit mondt�l? Tudd meg, hogy �n �rtatlan vagyok.
- Majd elviszlek egy orvoshoz, te beteg l�lek. K�l�nben
nem is �rdemes.
- Hov� m�sz? Monpti, hallgass meg, csak vicceltem. �lmodtam az eg�szet. Tegnap
�jjel �lmodtam. Ne haragudj r�m.
- Egy sz�znek nem lehet ilyen aljas �lma.
- Na, �desem, csak azt ne mondd nekem, milyen �lmai
vannak egy sz�znek. Mondd, nagyon f�jt ez neked?
- Nagyon.
- Hiszen akkor te szeretsz. M�r r�g�ta gondolkozom azon: szeretsz-e te engem.
Vigy�zz, te bolond, mert elt�ped a ruh�m, maradj nyugton, mert m�sk�pp elmegyek.
- Nem b�rom tov�bb.
- Dehogynem b�rod. Mondd tov�bb, mi van m�g minden pillanatban P�rizsban?
Minden pillanatban meg�r�l egy ember �s most, �gy l�tszik, rajtam a sor.
- Nem fogsz meg�r�lni. Ha ilyen vagy, akkor meg sem cs�kollak t�bb�.
- Huszonhat �ves vagyok, nem �lhetek �gy veled, mint egy remete.
- H�t szerezz magadnak egy kis bar�tn�t, aki majd
odaadja mag�t neked. Akkor majd nem leszel ilyen izgatott
�s velem is rendesebb leszel, meg kedvesebb.
- Bar�tn�t? Ezt te mondod nekem?
- Csak az�rt a bizonyos�rt.
- Akkor ott is hagylak.
- Az�rt te nem fogsz engem otthagyni. Ennyit m�g �n is tudok.
- De nagyon �rted ezeket. Te mered mondani m�g,
hogy szeretsz? Ez a szerelem nekem nem kell.
- Ha a szerelmem �gy nem kell neked, akkor foglalkozz velem mint emberrel.
- Mint ember, nem �rdekelsz.
- �gy? K�sz�n�m.
Fogja a kab�tj�t �s elk�sz�l. Bep�derozza az arc�t, kir�zsozza a sz�j�t, a
mozdulatai mindig lassabbak �s vontatottabbak lesznek. Mikor m�r elk�sz�lt,
csendesen meg�llt el�ttem, mintha v�rna m�g valamire.
Nem sz�lok egy sz�t sem.
Egy darabig m�g v�r, azt�n gyors mozdulattal felkapja a fej�t, odal�p az ajt�hoz,
kinyitja, pillanatra meg�ll, visszafordul �s csendesen mondja, magyarul:
- Szervusz.
- Szervusz.
Becsukja maga m�g�tt az ajt�t, de nem hallom, hogy elmenne.
P�r percig v�rok, azt�n kin�zek. Ott �ll a s�t�t l�pcs�h�zban a falnak d�lve �s
s�r. Megfogom a karj�n�l �s beh�zom.
- Nem akartalak megb�ntani, te csacsi. Ne s�rj. Mint embert is nagyon szeretlek.
Tudod, milyen tisztess�ges ember vagy te?
Erre kirobban bel�le a fuldokl� zokog�s.
- Nagyon boldogtalan vagyok... eg�sz nap... dolgozom... �gy futok... hozz�d...
mint... egy... kis �r�lt... �s... ezt... teszed velem...
- Ne b�gj m�r!
Most nem szabad vigasztalni, mert m�g k�ts�gbeesettebben fog b�gni. Ha nem veszek
tudom�st r�la, r�gt�n abbahagyja, egy-kettot m�g szip�kol, azt�n kif�jja az orr�t
�s elhallgat. Ak�rmilyen k�z�mb�s dologr�l, de besz�lni kell hozz�. Amint l�tja,
hogy a k�nnyei nem hatnak meg, a f�jdalma is elv�sz.
- Tudod, mit csin�lok, ha lesz 100000 frankom? AnneClaire, ide hallgass! Hallod?
Lassan felemelkedik a rozoga �gyr�l, ahol kalapban, kab�tban leborultan s�rt �s r�m
emeli k�nnyekkel telt szem�t.
- Mit csin�ln�l?
- El�sz�r is megvenn�m a Riviera Hotelt �s a L�gyszem�t �thaj�tan�m a szomsz�d
udvarra, mint a d�gl�tt patk�nyt.
- Azt�n mit csin�ln�l a hotellel?
- Eladn�m. Mondd m�r, mit csin�ljak egy ilyen vacak
hotellel? Venn�k egy nagyon sz�p aut�t. Nagyon el�kel�en ki�lt�zk�dn�k. Elmenn�k az
irod�ba �s felpofozn�m a f�n�k�det.
- Ezt mi�rt tenn�d?
- Hogy kidobjanak t�ged.
- �s mib�l fogok �lni?
- Ezt k�rdezed t�lem, amikor nekem 100000 frankom van?
- Neked m�r akkor egy centimes-od sem lesz.
- Hagyjuk ezt. �s te mit csin�ln�l, ha neked 100000
frankod lenne? V�rjunk. Mondjuk, ott �lsz az irod�ban, a
kezedbe adj�k a 100000 frankot. Mit csin�lsz legel�sz�r?
- Tizenkett�kor kimegyek az irod�b�l...
- Mi az? Te m�g tov�bb tudsz dolgozni d�lig, amikor
ennyi p�nzed van?
- H�t mit csin�ljak? M�sk�pp kidobnak. Egy kicsit ideges lenn�k.
- Na, j�, nem sz�ltam semmit. Azt�n mit csin�lsz?
- Kij�v�k az irod�b�l, fel�l�k a metr�ra...
- Fel�lsz a metr�ra, amikor 100000 frankod van?
- Te elfelejted, hogy nekem jegyf�zetem van!
- H�t eldobod. Mondd m�r!
- Eldobom? �r�lt vagy? Hogy valaki felszedje?
- Na, j�. �s azt�n?
- Azt�n venn�k neked egy nagy r�zsacsokrot �s elmenn�k eb�delni.
- Hov�?
- A Julienbe.
- H�rom frank �tven�rt?
- Nem. H�t frank�rt. Teveled lenn�k. Azt�n a marad�k kilencvenkilencezer egyn�h�ny
frank�rt megvenn�m az �szszes rajzaidat.
- Anne-Claire, ezek a rajzok nem �rnek semmit... Te, ne harapj !
- Akarod, hogy mondjak neked valamit?
- Akarom.
- Ma, az irod�ban gondolkoztam az �letr�l.
- Ne gondolkozz, �desem, tudod j�l, hogy minden veszeked�s ezzel szokott kezd�dni.
- Egy nap el fogsz utazni, nem is fogom megtudni tal�n. Egyszer majd hi�ba kopogok
az ajt�don. Mindenki boldog, amikor fiatal, �n m�g sohasem voltam boldog. Most
h�sz�ves vagyok.
-H�sz ?
- Nem, tizenkilenc.
- Ne sz�lj semmit, m�r magam sem tudom, mit mondt�l.
- Egyszer m�r �n is boldog akarok lenni. �s hol van az �n boldogs�gom? - k�rdi. -
Hol van? O� est-il ? - ezzel k�r�ln�z a szob�ban, mintha itt keresn�.
- Itt ne keresd. Itt vesztettem el �n is az eny�met.
- �gy gondolkoztam az �letr�l - mondja eg�sz elb�tortalanodva �s l�tszik, hogy m�r
megb�nta az eg�szet.
- Sz�val, vegyelek el feles�g�l?
- Szemtelen.
Pillanatnyilag nem tudom, mi�rt. Megs�rtettem-e, mert csak �gy jutott az eszembe az
eg�sz, vagy megs�rtettem, mert annyira sem �rt�kelem a szerelm�nket, hogy m�ris
h�zass�gr�l besz�lek.
- Azt akarom megmutatni neked, hogy szeretlek. Adj alkalmat erre.
- K�rlek, itt van mindj�rt egy: Hagyd abba ezt a besz�lget�st.
- Ne f�lj, nem akarom, hogy feles�g�l v�gy, csak azt akarom, hogy egy�v�
k�lt�zz�nk. �n rendben tartom a dolgaidat �s f�zni fogok neked magyarul. Csak azt
nem tudom m�g, hol lehet paprik�t venni. Ne f�lj, �n a paprik�t im�dom, csak nem
szoktam m�g meg. �rd fel egy darab pap�rra a kedvenc �teleidet. Egy eg�sz kicsi
lak�st kell kib�relni �s beb�torozni. Egy kis kan�rimadarat okvetlen kell venni.
Ott a kis lak�sban �n is a tied leszek.
- A kan�rimadarat felt�tlen Eucalyptusnak kell h�vni.
- Na, ugye? L�tod, milyen egyszer� boldognak lenni, csak akarni kell. �, Monpti,
egy eg�sz pici szoba �s egy kis konyha kell csak. A szoba lesz a tied, a konyha az
eny�m. A szob�ban eg�sz nap zavartalanul rajzolhatsz, m�g �n az irod�ban leszek.
Takar�koskodni fogok, te �gysem tudsz b�nni a p�nzzel. �s ha egyszer elutazol,
vissza fogsz j�nni
�jra, �s mindent �gy fogsz tal�lni, ahogy hagytad. Engem is. Mert n�zd csak,
en�lk�l csak futkosok az iroda, az �n lak�som �s a te lak�sod k�z�tt, mint egy
�r�lt eg�r. H�t �let ez ?
- �s mit sz�lnak ehhez a sz�leid?
- Az igaz - mondja hirtelen elkomolyodva. - Sz�kj�nk el P�rizsb�l.
- Hov�?
- A te haz�dba nem lehet?
- Oda nem.
- Akkor menj�nk Londonba.
- Tudsz te angolul?
- Nem, de az nem baj. Holnap mindj�rt veszek egy angol nyelvtant.
- �s mi lesz akkor, Anne-Claire, ha te fogsz otthagyni
engem �s nem �n t�ged?
- �n? Pas possible ! Lehetetlen !
- Igen, te.
- Te addig nem hagysz el?
- Nem.
- Akkor cs�kolj meg �s ne besz�lj�nk t�bbet err�l. �tfogom karcs� derek�t, fiatal
test�n fesz�l a ruha, ahogy
hozz�msimul �s odak�n�lja a sz�j�t.
- Ugye, nem lesz ez mindig �gy? - �s belemondja ezt
egy hossz� cs�kba.
- Anne-Claire, n�zd meg j�l P�rizst m�g egyszer �s kimutatok neki a kit�rt ablakon,
a fekete k�m�nyek k�z�tt a k�d�s �s f�st�s messzes�gbe takar�dz� h�ztet�tengerre. -
Ez a v�ros egyszer tudni fogja, hogy ki vagyok �n, mert m�g nem tudja. M�g te sem
ismersz engem, Anne-Claire. S�t, m�g �n sem ismerem �nmagam.
Beleturk�l a hajamba �s lecs�kolja a szemem.
- L�tod, ha ilyen kedves vagy �s ilyen dr�g�n besz�lsz hozz�m, borzaszt�an
szeretlek �s f�ty�l�k a j�v�re: " Je m'cn fous de l'avenir". De ezt meg ne tanuld,
mert ez argot.
- Nem akarsz velem vacsor�zni?
- Ha megh�vsz.
- Elmegy�nk a Julienbe.
- �n fizetem a magam�t.
- Akkor menj csak egyed�l.
- �n csak akkor megyek, ha velem j�ssz. Cs�kolj meg,
Monpti, de hosszan.
A vacsora v�g�n fizetek �s leteszek az asztalra k�t frank
borraval�t. Hadd l�ss�k, hogy �r volt itt az este, akinek
egyik �se nagykutya volt M�ty�s kir�ly udvar�ban. B�szke
�s nemes fejtart�ssal megyek ki. Odakint azt mondja Anne-Claire:
- Na, nesze.
- Micsoda?
- A k�t frankod. Visszaloptam.

XIX. FEJEZET
Ma reggel �sszetal�lkoztam a nevel�int�zetbeli l�nyk�kkal a Szent Jakab utc�ban.
Kettes�vel l�pkednek egym�s nyom�ban �s azzal sz�rakoznak, ki tud az el�tte halad�
sark�ra l�pni. Egyform�n vannak fel�lt�zve, nagykarim�j� szalmakalappal a fej�k�n,
al�la gonoszul kivillognak a macskasz�rke �s s�t�tbarna szemp�rok. Az orruk t�ve
m�g f�nyes. Van, akinek pattan�sos az arca, de mindegyiknek dagad m�r a melle, mint
k�t �ri�si furunkulus. Van, akinek cs�p�je nincs, a l�ba pipasz�rv�kony �s k�t
nagy, hatalmas melle t�ncol �s ugr�l a pisze orra alatt. �s mi lesz, ha mama lesz?
Minden f�rfit alaposan megn�znek �s �sszes�gnak.
El�l megy a tan�rn� mereven �s j�r�s k�zben hossz� kab�tja sz�l�t felrugdossa
alacsonysark� cip�j�vel.
Egy laposorr� l�ny cs�kot int fel�m.
H�trafordulok, kinek sz�lt ez? A kamaszl�nyok vihogva nyer�tenek, mint a lovak. A
tan�rn� visszafordul �s kett�t tapsol. Biztos ezek k�z�l is kiker�l egy-k�t olyan
dr�ga, komisz kis bestia, aki�rt meg tudna bolondulni az ember.
Anne-Claire is ilyen volt kiskor�ban...
A Boul' Mich' egyik kirakat�ban l�ttam egy sz�p sz�rke, k�kcs�kos nyakkend�t, de
eg�sz v�kony kis k�k cs�kokkal. Gy�ny�r� volt. Az �ra is rajta volt. H�lyes�g,
nincs is erre p�nzem. De van, m�g marad is. Kaka� is van m�g. Na �s mi lesz akkor,
ha elfogyott? Az a p�r nap m�r igaz�n nem sz�m�t. Aki szerelmes, az ne gondoljon
mindig a bels�re, a hasra. T�r�dni kell a k�ls�vel is. Mint az �lomk�ros l�pek be
az �zletbe.
A boltban mutatnak m�s nyakkend�ket is. Az, amit a kirakatban l�ttam, �gy k�zben
nem hat �gy. K�t m�sik nyakkend� tetszik. Az egyik sz�p s�t�tk�k, vil�gosk�k
cs�kokkal, a m�sik piros, s�t�tpiros cs�kokkal.
Megveszem a k�ket. Otthon r�gt�n felpr�b�lom. H�t l�tom. hogy ez a sz�n nem �ll j�l
nekem. A piros jobb lett volna. Ki kellene cser�lni a pirosra.
A franci�k nagyon kedves emberek, biztos kicser�lik ezt
nekem. T�z perce sincs, hogy vettem.
Megyek �s visszaviszem.
- K�rem sz�pen, a bar�tomnak, akinek ezt aj�nd�kba
vettem, nem tetszik ez a nyakkend�. Ink�bb a pirosat szeretn�.
- K�rem, tess�k.
Otthon hirtelen eszembe jut, hogy a piros sz�nt gy�l�li Anne-Claire. Azt mondta
mindig, hogy a piros sz�n neki szerencs�tlens�get hoz. Ha pedig Anne-Claire-nek nem
tetszik, akkor k�r volt megvenni. Legokosabb, ha megmondom a boltosnak, hogy a
bar�tom babon�s �s nem b�rja a pirosat. Majd azt veszem meg m�gis, amelyik
legel�sz�r tetszett a kirakatban.
Viszem vissza a piros nyakkend�t �s elmagyar�zom, mir�l van sz�. Az egyik seg�d
halkan megjegyzi:
- Hogy lehet valakinek ilyen neh�z bar�tja!
Odaadj�k a legels� nyakkend�t. Hi�ba. Egy�ltal�n nem tetszik, de most m�r nem lehet
okoskodni.
Becsomagolj�k �s a tulajdonos odafordul az egyik seg�dhez:
- Maurice �r, most elmegyek eb�delni. Ha az �r visszaj�n a nyakkend�vel, csak
cser�lj�k ki neki nyugodtan. Bonjour, Monsieur.
Hazafel� menet egy m�sik boltban l�tok egy sokkal szebb nyakkend�t, fele �r�rt.
Elford�tom a fejem, hogy ne is l�ssam.
A nyakkend�t, �gy, ahogy volt, betettem a szekr�nyembe �s egyetlenegyszer sem
hordtam.
Alig ittam ki az eb�d kaka�mat �s tettem le a cs�sz�t, meg a f�z�masin�t, kopognak
az ajt�mon, �s bel�p Anne-Claire. Igen izgatott.
- Szervusz. Felfutottam egy pillanatra. Rohanok tov�bb az irod�ba.
- Vedd le a kab�todat.
- Nincs sok id�m. Eg�sz �jjel nem tudtam aludni, mert tegnap este hazudtam neked.
- Csod�lom, hogy pont tegnap este nem tudt�l aludni, na, de majd megszokod.
- Azt mondtad, ha m�g egyszer hazudni fogok neked, megundorodsz t�lem �s t�bb�
l�tni sem akarsz.
- Ez igaz. Viszont a j�v�ben egyszer�bb lesz, ha arra h�vod fel a figyelmemet,
amikor igazat mondsz.
Hal�ls�padtan n�z r�m.
- Na, mir�l van sz�?
- Tegnap azt mondtam neked, hogy k�t fiv�rem van.
- Igen. Megjegyzem, nem is k�rdeztem t�led. �s mi�rt
mondtad ezt?
- Mert tegnapel�tt azt mondtam, hogy egy fiv�rem sincs �s azt akartam, hogy mindent
tudj.
- Sz�val tegnap este is hazudt�l ?
- Igen.
- Es tegnapel�tt is.
- Akkor is...
- �s most miben maradunk?
- Csak egy fiv�rem van.
- Megjegyzem, kicsit undor�t� a dolog. Most melyik
igaz? Most kett� van, vagy egy sem? Meg�llek, ha m�g
egyszer hazudni fogsz nekem.
A kez�t megszor�tom, hogy felszisszen. - H�ny fiv�red van? Felelj !
- Kett�. Eressz el - mondja hal�ls�padtan �s sietve
elmegy.
Mi volt ez? Mi�rtj�tt ez tulajdonk�ppen? Akkor is kett� volt, amikor idej�tt.
A k�vetkez� tal�lk�nkn�l j�n v�gan, mintha semmi sem t�rt�nt volna.
Na, a fiv�reir�l nem fogunk besz�lni, az biztos.
"Il faut prendre le temps comme il vient, le vent comme il soume et la femme comme
elle est" * "�gy kell venni az id�t, ahogy j�n, a szelet, ahogy f�j �s az asszonyt,
ahogy van."
- mondja Musset. M�gis undor�t�.
Meg�ll el�ttem �s azt mondja:
- Szervusz. One, two, three, four, five, six, seven, eight,
nine, ten. Egy, kett�, h�rom, n�gy....
- Mi ez?
- M�r tudok angolul sz�molni. A sz�mol�s a legfontosabb, nehogy becsapj�k az
embert. Azt mondtad, hogy megsz�k�nk Londonba.
- �n?
Az asztalomr�l felvesz egy rajzot.
El�z� este rajzoltam fejb�l, meztelen n�t �br�zol. Ha nincs senkije az embernek,
h�t rajzol mag�nak egy sz�p n�t �s mindj�rt meztelen�l rajzolja meg. Praktikus.
- Ki ez a n�?
- Senki.
- Nem igaz. Ezt te l�ttad �s �gy rajzoltad le.
- Ez te vagy.
Remeg a sz�ja sz�le.
- K�l�nben is az a baj, hogy csak fejb�l rajzolhatom az ilyeneket. Meg akartalak
k�rni m�r r�g, hogy tudom�nyos szempontb�l vetk�zz le egyszer teljesen �s mutasd
meg a testedet.
- Micsoda tudom�nyos szempontr�l van sz�?
- N�zd, Anne-Claire, te intelligens n� vagy. K�nyvet �rok: "A psychopathologie-
sexualbiologie p�rhuzama a psychographie pitulenci�val". �t k�tet lesz. A
k�tsz�zhetvenhatodik oldalon, alulr�l a hetedik sorban megakadtam. Csak te
seg�thetsz rajtam. Megjegyzem, minden n� olyan �rz�ki, hogy a meztelen test�vel
kapcsolatban k�ptelen tudom�nyos dolgokra gondolni, csakis malacs�gokra. Te kiv�tel
vagy.
- Mit akarsz csin�lni a meztelen testemmel?
- Minden apr� kis izmot meg akarok m�rni. A k�t mell k�z�tti t�vols�g hogy ar�nylik
a nombril, illetve a k�ld�k �s a bal szem�ld�k k�z�tti t�vols�g egyharmad�val, mert
ha
a + b = c - 4 �s g4 = tyg, akkor ebbol gy�k�t vonok, azt
k�bre emelem �s miegym�s.
- T�pd el ezt a rajzot r�gt�n. Add ide.
- Tess�k.
�gy sz�thas�tja, csak �gy harsog.
- Sz�val sz�m�thatok r�d?
- Mi az a pitulencia? Nem valami diszn�s�g?
- Ugyan. Gondolj csak az atomok forg�s�ra. Mi�rt lenne diszn�s�g?
- Na, j�.
M�snap d�lut�n �gyis szombat van, majd levetk�zik. Eg�sz �jszaka nem tudtam aludni.
M�r kora reggel vettem
egy centim�tert �s �g� szemekkel fix�roztam a vekkeremet. Na m�g �t �ra, na m�g
n�gy, m�r csak h�rom.
D�lben a rendes kaka�-adag is megakadt a torkomon.
Luciferre, ez a n� le fog nekem vetk�zni p�r�re �s �n bele�r�l�k ebbe. �gy
befut�ttem a kandall�ba, hogy csurog r�lam a verejt�k. Nekem ne mondja azt, hogy
nem lehet, mert megf�zik.
H�rom �rakor meg�rkezik.
- Szervusz, Monpti. Hoztam neked egy kis csokor vir�got. Mi�rt van itt ilyen
borzalmas meleg?
- M�r elfelejtetted, hogy tudom�nyos k�s�rleteket fogunk v�gezni? Meg�g�rted, hogy
levetk�z�l.
- �n?
- Te.
- Nem eml�kszem, hogy ilyet �g�rtem volna.
- Nem vitatkozom veled tov�bb. Ha nem teszed meg,
akkor �n holnap �ngyilkos leszek, mert azt a sz�gyent nem
tudom t�l�lni, hogy �gy j�tszol velem. Hal�ls�padtan �l az �gyam sz�l�n.
- A cip�met is le kell vetni?
- Az maradhat.
Nagyot s�hajt �s lassan, nagy sz�neteket tartva, kib�jik a ruh�j�b�l.
Kis ingkombin� van rajta. �sszekuporodik az �gyon �s takargatja kezeivel meztelen
v�llait. A szemei l�zban �gnek.
- M�rd meg �gy, de siess.
- Ide hallgass, Anne-Claire. Sietni nem lehet - mondom neki rekedt hangon. - Volt
egy �g�r�g b�lcs, �gy h�vt�k, Pitigrilli. � fektette le a komoly algebra
alapelveit. Tudod, mit mond Pitigrilli? "A meztelen asszonyi test eszm�nyien tiszta
volt, am�g harisnyak�t�t nem h�ztak a combj�ra." Vedd le teh�t a harisnyak�t�det
is, ha nem akarod, hogy tiszt�talannak l�ssalak. "Hol az asszony helye a
term�szetben a nap alatt? Vel in tumulo, vel in talamo."*"Vagy a ravatalon, vagy a
n�sz�gyon" (latin) (Illetve ez nem j� id�zet. Nem baj, �gysem �rti.)
- Monpti, megr�m�l�k t�led. Te milyen erk�lcstelen vagy.
� vetk�zik le �s �n vagyok erk�lcstelen.
- Legal�bb az ingedet vedd le der�kig. Gondolj a p�rizsi parkok szobraira, azok
mind meztelen�l �llnak a nyilv�nos kertek k�zep�n �s gondolj a tudom�nyra. Tudod,
h�ny v�rtan�ja van a tudom�nynak? A n�i test meztelens�g�t csak akkor kell
sz�gyellni, ha valaki nyomor�k vagy beteges ki�t�sekkel van tele. Mi�rt rejtegetni
azt, ahogy Isten megteremtett minket? (H�sv�tkor gy�nok...) Hogy n�zne ki egy sz�l
r�zsa kombin�ban, vagy egy teh�n selyemharisny�ban? Egy bika hossz�sz�r�
als�nadr�gban?
- Ne folytasd, mert meg�r�l�k, vagy megm�red �gy r�gt�n, amit m�rni akarsz, vagy
fel�lt�z�m. Nincs is pitulencia, tegnap mindenkit megk�rdeztem.
- Most m�r meg�rtelek, biztos tele van a tested ki�t�sekkel.
- Ide n�zz, te szemtelen!
Gyors mozdulattal lecs�sztatja a kis inget a v�llair�l �s ott �ll el�ttem teljesen
meztelen fels�testtel. A s�t�t h�tt�rb�l �gy ragyog ki form�s k�t meztelen melle,
mint a hirtelen ki�ml�tt tej vak�t�, feh�r foltja. Egy pillanat volt �s m�r
felr�ntja az inget �s a ruh�ja ut�n kap.
- Legal�bb azt engedd meg, hogy megm�rjem.
K�t kis melle nekifesz�l az ingnek. A centim�ter remeg a kezemben.
- Anne-Claire, bocs�ss meg. Nem b�rom tov�bb. Meg�r�l�k �rted. Add oda magad.
- Nem. Eressz el, mert sikoltok.
- Nem akarod?
- Nem.
- Na, j�. Vedd tudom�sul, hogy t�bbet az �letben nem k�rem ezt t�led. Ink�bb
meg�r�l�k, de f�rfi leszek.
Fel�lt�zik zavartalanul �s mindig jobb kedve t�mad. M�g �nekel is:
- J'aime tes yeux Comme un enfant Aime un joujou Qu'on lui d�fend.
Szemed�rt epedek, j�t�kszer�rt, mi �v� nem lehet, s�rhat �gy a gyerek.*
* Ford�totta B�rdos L�szl�

Csak legyen hozz�m egy n� szel�d �s kedves ebben az �letben, de meg fogom azt
k�nozni, hogy a f�szkes fene...

XX. FEJEZET

Ma megtudtam a hotel szobal�ny�t�l, hogy a kisnadr�gos h�zasp�r elk�lt�z�tt innen.

Hirtelen felbukkan el�ttem Marie-Louise k�pe, halv�ny, v�kony asszony, nagy barna
szemekkel. A n�, aki csak s�rni tud. Anne-Claire maga az �let, sz�ke bodros
haj�val, csillog� k�k szemeivel, nedves piros ajk�val: maga az �let, az er�, az
ifj�s�g. � is szeret s�rni, de ez m�s.
Egy szombat este azt mondja Anne-Claire:
- Holnap reggel elmennek a sz�leim St. Cloudba l�togat�ba �s csak d�lut�n j�nnek
vissza. �n nem megyek vel�k. Azt fogom hazudni, hogy nagyon f�j a fejem, �s elj�v�k
hozz�d. M�r reggel f�l kilencre itt leszek, akarod?
- Gyere dr�g�m, v�rni foglak.
M�r reggel h�tkor felkeltem. K�nytelen voltam magam kitakar�tani a szob�m, mert
ilyen kor�n m�g nem takar�tanak. Negyed kilencre k�sz vagyok vele �s v�gigfekszem
az �gyon.
Most indul el hazulr�l Anne-Claire. Gondolatban v�gigk�s�rem az �tj�n. Most sz�llt
ki a metr�b�l, most megy a Szent Jakab utc�n, ide�r a hotel kapuj�hoz �s j�n fel.
De nem j�n. Csak nem akar felhangzani a kis cip�k apr� kopog�sa a rozzant
l�pcs�fokokon.
Ma ravasz leszek. Sz�p szavakkal kell megk�rny�kezni a n�t. � is mondta.
M�r kilenc is elm�lt.
Negyed t�z is �s nem j�n.
N�ha l�p�sek zaj�t hallani a l�pcs�h�zb�l, de az els�, vagy a m�sodik emeletn�l
megsz�nnek �s egy t�voli ajt� csap�d�sa v�get vet minden �lmodoz�snak.
Ez tiszt�ra t�rhetetlen. T�bb, mint egy �r�t k�sik.
H�t j�tszik ez velem?
Ennek az eg�sz viszonynak v�get fogok vetni, �n nem v�rakozom. Ha egy f�rfi egyszer
kegyetlen lesz egy n�h�z, akkor tulajdonk�ppen ezek�rt, a n�k �ltal val�s�gos
szadizmussal rendszeres�tett v�rakoz�sok�rt �ll bossz�t. Enn�l leal�z�bb valami
nincsen. H�tha valami baja t�rt�nt? Igen, ezt a k�rd�st szokta mindig feladni
mag�nak az ember, minden ilyen esetben �s mindig igazolatlanul. Rendez-vous-k elott
m�g senki sem halt meg soha.
Fogom a kalapom, hogy elmenjek hazulr�l. Amint kinyitom a szob�m ajtaj�t, hallom az
ismer�s kopog�sokat, de nem olyan f�rg�n �s futva, ahogy eddig megszoktam �ket,
lassan �s neh�zkesen. Valaki m�s lehet, biztos egy k�v�r n�. (Itt jut eszembe, hogy
a k�v�r n�knek mindig m�kusszaga van, legal�bbis azoknak, akik a Riviera Hotelbe
j�rnak.) �thajolok a l�pcs�h�z korl�tj�n.
Anne-Claire az, de valami nagy feh�r csomagot hoz mag�val. Mit cipel ez hozz�m?
Visszamegyek a szob�mba �s v�rok. Kisv�rtatva kopog a szob�m ajtaj�n. Ajt�t nyitok.
Egy nagy kalapskatuly�t tart a kez�ben.
- Mi�rt k�st�l el?
- Csitt! - mondja titokzatosan.
- Mi van ebben a kalapskatuly�ban?
- Fogd meg �vatosan, de vigy�zz r�, mert neh�z. Leteszem a f�ldre.
- Mi�rt k�st�l el?
- Ne oda, az asztalra.
- Mi van ebben a csomagban?
Felnyitja a tetej�t �s kivesz bel�le k�t t�ny�rt, ev�eszk�z�ket, szalv�t�kat, m�s
csomagokat �s legv�g�l a kalapskatulya
fenek�b�l �vatosan kivesz egy nagy fazekat, ahogy f�lfedi,
kicsap belole a g�z.
- Mi ez?
- Pot-au-feu* h�sleves
. Ezt fogjuk megeb�delni d�lben. Most f�ztem. M�r reggel hat �r�t�l f�ztem. Most
lett k�sz. Gyalog j�ttem, mert aut�buszon vagy villamoson kil�ttyent volna. Majd
leszakadt a karom. K�nytelen voltam otthon f�zni neked, mert ha itt akarok f�zni,
eg�sz biztos kiab�lni kezdesz �s �gy igaz�n nem lehet f�zni. Hogy k�pzeled te azt?
Egyszer m�r tudnod kell, milyen j�l f�z�k �n.
Borzalmas. Ilyesf�le lehet, amikor a szak�csn� a bak�j�t eteti. Minek itt m�g
kiab�lni? Ez a viszony mindig jobban elfajul. Legk�zelebb majd p�nzt lop a zsebembe
�s �szre sem fogom venni. Ezent�l minden centimen-t pontosan meg kell sz�molni �s
f�l�rni. Micsoda �let.
- Na, szervusz.
- Mi az? Hov� m�ssz? - k�rdi ijedten.
- A k�vets�gre vagyok hivatalos eb�dre.
- �s �n mit csin�ljak?
- Edd meg a pot-au-feu-det.
- Egyed�l? �n abba belehalok.
- Ez is el�fordulhat?
- Mert sok van bel�le �s holnapra megromlik. �n veled akartam eb�delni.
- Nem tehetek r�la.
- Tudtad j�l, hogy j�nni fogok, mi�rt csin�lsz ilyeneket ?
- V�rtalak f�l kilenct�l �s most f�l t�z van.
- Azt mondtuk, eg�sz nap egy�tt lesz�nk.
- A k�vets�gt�l telefon�ltak, csak �ppen ott eb�delek �s j�v�k vissza. Te csak
eb�delj meg nyugodtan. Szervusz. Politikai eb�d lesz.
- Na, gyer�nk.
- Mi az, hogy gyer�nk. Te nem vagy megh�va.
- Elmegyek veled �s megmondom a k�vetnek, velem ezt ne tegye.
- A k�vethez nem mehet be ak�rki.
- �n veled leszek �s te nem vagy ak�rki.
- A k�vet gy�l�li a franci�kat.
- Gy�l�li? Na, ne mondd. Nem lehet intelligens ember.
�s mi�rt j�tt ide k�vetnek akkor? Gy�l�lni j�tt ide?
- Ezt hi�ba magyar�zn�m, �gysem �rten�d. T�l komplik�lt.
- Elk�s�rlek a k�vethez �s kint megv�rlak.
- Egy eb�d ott k�t-h�rom �r�ig is eltarthat �s akkor se
lehet r�gt�n elj�nni.
- Lent megv�rlak. Majd s�t�lni fogok.
- Nem tudn�k egy falatot sem enni.
- Jobb is lesz. Ut�na majd megeb�del�nk itt kettesben.
- Nem lesz j�.
S�padtan �ll velem szemben, az asztalon a vacak pot-au
feu g�z�l�g.
- Te nem a k�vethez m�sz, hanem egy n�h�z.
- Ugyan k�rlek.
- Ha �n megl�tom csak azt a n�t veled nevetg�lni... Az ajkai remegnek �s
belekapaszkodik az asztal sark�ba. - ...�n... veszek... egy... nagy... k�vet...
�s ... �s... oda
megyek a n�h�z... felemelem a nagy k�vet �s ...�ngyilkos
leszek...
A nagy d�h �tfordul egy ny�sz�rg�, halk s�r�sba. Az �let buta.
- Na, k�sz�tsd ki az eb�det, eb�del�nk.
�rzi, hogy ez nem term�szetes k�vetkezm�nye az el�bbi besz�lget�snek. Sz�tlanul
s�r�g-forog. Az eb�del�s hangtalanul folyik le.
- J� volt? - k�rdi a v�g�n.
Na, majd elveszem �n a kedved a tov�bbi f�z�csk�t�l.
- Nem volt j�.
- Akkor - mondja �s bizonytalanul megsimogatja az abroszt, mert azt is hozott -
�g�rd meg, hogy ezt soha senkinek el nem mondod.
- Mit?
- Hogy nem volt j� az eb�d.
- Nem �rtelek. Kinek mondan�m el.
- Senkinek a vil�gon, mert engem tulajdonk�ppen most nagy sz�gyen �rt.
Eln�z a fejem felett, az ablakon �t, a h�ztet�tengeren t�l, valahov� a messzes�gbe.
Tiszta, k�k szem�b�l kibukik egy k�nnycsepp �s v�gigszalad az arc�n.

XXI. FEJEZET

M�r megint vas�rnap van.

Nem tudn�m megmagyar�zni mi�rt, de nem szeretem a p�rizsi vas�rnapokat.
D�lut�n nagy esem�nye volt a Riviera Hotelnek.
A n�ger h�zasp�r �sszeveszett az udvaron. Ocsm�ny szavakat hajig�ltak egym�snak. Az
arcuk eltorzult a d�ht�l, a szem�k forgott, egym�snak is ugrottak volna, ha a
szomsz�djuk, a v�rosi hivatalnok a zsakettben k�zbe nem l�p. Ut�na a n�ger n�
felment a szob�j�ba �s �ngyilkos akart lenni. A f�rj komoran �llt az udvaron �s az
egyik fa t�rzs�t n�zte mereven.
Id�k�z�nk�nt felment a szob�j�ba, de r�gt�n le is j�tt.
Alig p�r hete, hogy egybekeltek. M�g lelki szemeim el�tt l�tom a bar�tait, akik az
esk�v� napj�n gratul�ltak a f�rjnek, akinek m�r f�jhattak az arcizmai a sok
k�nyszeredett, ideges vigyorg�st�l. M�r izgatta a n�sz�jszaka. �s most tess�k.
Vajon min veszhettek �ssze? Nem is fontos. Eg�sz biztos mindegyiknek igaza volt.
M�s itt a baj. A legnagyobb veszeked�seket a h�zast�rsak k�z�tt mindig eg�szen
jelent�ktelen dolgok provok�lj�k. Ezek k�z�tt se volt n�zetelt�r�s, ezek m�r r�g
�ssze akartak veszni, csak az alkalomra v�rtak. Est�re biztos megb�k�lnek
egym�ssal. �s holnap �jra kezdik.
De igaz�n nyugodtak �s boldogok majd csak akkor lesznek, ha mindegyik titokban
megcsalja a m�sikat. Ez el�gt�tel lesz mindegyiknek �s enged�kenyebbek lesznek
egym�ssal, �s meg�rt�bbek. - Ha te tudn�d, te szerencs�tlen... - �s boldogok
lesznek.
Estefel� meglepet�sszer�en felj�tt Anne-Claire.
- Felszaladtam egy �r�ra. Hogy vagy, Monpti? Mit csin�lt�l n�lk�lem?
- Zen�t hallgattam a Luxembourg-kertben, azt�n sz�t�rt olvastam. �propos, nincs
valami olvasnival�d?
- De van. �pp most olvastam a Guide de la femme intclligente*-et "Az okos asszony
vezet�je" , Bernard Shaw-t�l. Tudod, politika van benne, kommunizmus, �conomie
politique* politikai gazdas�gtan
. Sz�val, mindaz, amit tudni kell egy n�nek.
Ezt megsz�d�tette a k�nyv c�me.
- Akarod?
- Nem. Szak�llas emberekkel szemben averzi�val viseltetem. �gyszint�n, a teljesen
kopasz embereket sem b�rom, akiknek m�r f�lig meghalt a feje. De kiv�ltk�pp azokat
az embereket nem b�rom, akik oldalr�l, vagy h�tulr�l f�s�lik a kopony�jukra a
hajukat, hogy �gy takargass�k a kopaszs�gukat. Az ilyen emberek rendszerint
bek�pzeltek, szesz�lyesek, �nz�k, ak�r azok a hatvan�ves, �reg asszonyok, akik
sehogy sem tudnak belenyugodni abba, hogy elhervadtak �s tekintet�kkel fojtogatj�k
a tizenhat �ves l�nyokat. De becs�l�m az �szint�n kopasz embereket, akiknek nem
kell idegesen elrendezni a kopony�jukra tapad� hajhullad�kokat, ha leveszik a
kalapjukat. Persze Bernard Shaw... ez egy m�sik eset... okos ember, az igaz, de a
sz�v�be l�g a szak�lla.
- Te m�r megint rajzolt�l egy meztelen n�t - mondja az asztalomon kutatva.
- Az m�g m�ltkorr�l maradt.
- Nem igaz, Monpti. Ez erk�lcstelens�g.
- Lehet, de most hagyj engem b�k�ben. Majd te mondod meg nekem, mi az
erk�lcstelens�g, te, aki perverz m�don j�tszol velem �s kertben ismerkedett. Hagyj
b�k�t,
mert itt ma a leveg�ben l�g a veszeked�s. A n�gerek m�r veszekedtek.
- Csak egyed�l veled ismerkedtem a kertben - mondja halkan.
- Meglehet.
Felveszi a ber�j�t �s megindul kifel�. - Isten veled, Monpti.
- Isten veled.
Erre a hangra megd�bben. Eg�sz k�zell�p hozz�m �s megfogja a karom.
- Mondd, el akarsz t�lem b�cs�zni?
- Nem b�rom ezt �gy tov�bb.
- Mit?
- Ezt. Tudod j�l.
- Ha nem k�rn�l annyit, m�r r�g odaadtam volna magamat.
- Nem igaz, sokszor napokig sz�ba sem j�n a dolog.
- Akkor meg az a baj. Ha sz�pen, kitart�an k�rted
volna, tal�n m�r az els� nap is...
- �gy, az els� nap? Te romlott.
-jegyezd meg, csak egy tiszta l�ny lehet ennyire romlott.
- Most megfogtalak, sz�val te, aki nem akarod...
- Te m�g arra sem m�ltatsz, hogy azt mondd, milyen sz�p a szemem... a hajam... a
sz�m. Biztos, hogy nem cs�nya. Mindenesetre te mondhatod. Ezt kell hogy mondd, erre
nekem sz�ks�gem van. Ha akarn�m, mindennap volna valakim... olyan is, aki gazdag,
akinek aut�ja van, de �n t�ged v�lasztottalak �s neked m�g csak egy kedves szavad
sincs hozz�m. M�g csak nem is udvarolsz nekem.
- �n nem vagyok a sz�p szavak bar�tja, hogy mint a kloroformmal, elb�d�tsalak
vel�k.
- Ha elgondolom, hogy ez�rt szaladtam fel hozz�d!
Csendesen n�z.
- Nem akarsz velem kib�k�lni?
- Nem haragszom r�d.
- Akkor cs�kold meg a nyakamat. Ez egy �rz�ki sz�z.
- Mi�rt mondtad azt, ha akarn�d, mindennap volna valakid?
- Ha te tudn�d, Monpti, h�nyszor sz�l�tanak le egy nap ! Ha te tudn�d, hogy
szeretlek �n t�ged... Csak egy picurk�t v�rj m�g. Tal�n m�r holnap...
Tal�n m�r holnap.
- Engedd meg, hogy megcs�koljam a szokny�d szeg�ly�t, mint egy k�z�pkori lovag.

XXII. FEJEZET

Itt �l�k a Dome-k�v�h�zban, caf�-cr�met eb�delni uzsonn�ra.

Ez el�kel� dolog. Id�nk�nt erre is sz�ks�g van.
Vigy�zzunk, itt csupa gazdag ember �l k�r�l�ttem. A boh�mek csak az �j be�llt�val
j�nnek, mint az �jjeli lepk�k a f�nyre.
Most �js�got fogok olvasni. De nem h�tulr�l kezdem a lapot olvasni, hanem el�lr�l.
Milyen nagy k�l�nbs�g.
"Nincs el�g gyerek Franciaorsz�gban."
H�t ez igaz. A fene tudja, mivel foglalkozik a mai ifj�s�g.
Egy�rai olvas�s ut�n - mindent meg lehet unni ezen a vil�gon - elmegyek s�t�lni a
boulevard Montparnasse-ra. A cip��zletek el�tt meg�llok �s ben�zek. A n�k a
cip�pr�b�lgat�s k�zben eg�szen megfeledkeznek magukr�l �s t�rden fel�l is
mutogatj�k a l�bukat, jobbra-balra ford�tgatva, mintha csak az�rt csin�ln�k, hogy
idekintr�l j�l l�thassa az ember: - Na, �gy j�l l�tod, kedves? Tetszik neked a
l�bam, �des ?
A n�k �lete tulajdonk�ppen nem egy�b, mint az, hogy �zl�sesen �s gusztusosan
t�lalni tudj�k magukat. Ez�rt k�r besz�lni a f�rfi �s n� egyenrang�s�g�r�l. A mai
kor asszonyai ezt �gyis csak �gy �rtelmezik : elz�lleni �ppoly szabadon, mint egy
f�rfi.
Les�t�ltam eg�szen a Place d'ltalie-ig. Mi lenne p�ld�ul, ha ma vacsor�zn�k? Ma
vacsora, de holnap...
R�gt�n fel is fedezek egy egyszer� restaurant-t. A zs�ros
�tlap ki van f�ggesztve az ajt� el�. Na, ez nem dr�ga hely, K�l�nben is az Isten
mindny�junk felett ork�dik.
A vend�gl�ben kis m�rv�nyasztalok mellett �lnek az emberek �s hangosan esznek.
K�kzubbonyos munk�sok nagy, lel�g� bajusszal, kem�nygall�ros, csin�ltnyakkend�s,
v�kony nyak� hivatalnokok �s egy-k�t t�l fiatal vagy t�l �reg n�. Mindenki
v�r�sbort iszik.
A pinc�r egyszerre h�szf�le �telt hoz, egym�sra halmozva a t�ny�rokat, a fokhagym�s
kolb�sz bel�g a barackkomp�tba, egy bifsztekdarab pedig kil�g a t�ny�rb�l �s
f�radtan a pinc�r f�l�nek t�maszkodik. Meg ilyesf�l�k.
M�r nem lehet visszafordulni. Csak nyugalom, ez olcs� lesz.
Egy kopasz �reg�rral �l�k szemben, aki r�gt�n szemen
k�h�g - megjegyzem, �ppen spen�tot evett.
Abrosz nincs. A t�bbiek ezt m�r tudom�sul is vett�k. Igaz, hogy k�l�nb dolgokat is
n�lk�l�ztem m�r, de �ppen
ez az, id�vel nagyon kifinomodik az ember �zl�se.
Ettem egy darab h�st Mareng�-m�dra. (Szeg�ny Nap�leon, pedig ott nyert. Mi lett
volna, ha vesz�t?...) - K�rek egy sajtot.
Kapok egy v�kony Gruy�re-szeletet. A sajtb�l egy kis fekete valami kil�tszik. J�l
megn�zem. H�t ez bizony valami kis rovarf�le lehetett. Lehetett, mert a m�sik fele
hi�nyzik. Azt lev�gt�k a sajttal. Azt m�svalaki kapta, tal�n m�r meg is ette. Vajon
melyik lehetett a sok k�z�l? Megjegyzem, �n nem is a rovart sajn�lom, mi�rt ment
pont k�t porci� k�z� - �n a sajtot sajn�lom.
Sz�lok az �zcombm�rt�sos f�l� pinc�rnek, hogy n�zze meg a sajtomat.
- Mit n�zzek rajta?
- Itt van egy kis f�l kukac.
- Na �s?
- Egy kukac. Pontosabban egy invert�br� � corps mou et d�pourvu de membres, ...egy
puhatest� �s tagjait�l megfosztott gerinctelen, egy c�phalopodes. Ha �lne �s
cs�szk�lna, akkor sem mondhatn�m a latinokkal: Vera incessu patuit dea* Az igaz
istenn� nyissa meg sz�modra a bemenetelt. (latin)
.
A m�velts�gemen senki sem csod�lkozik. A szomsz�d asztaln�l egy feh�rnyakkend�s �r
megjegyzi:
- Ezt is spirituszba kellene tenni.
- Tess�k, de a fele hi�nyzik.
- Nem azt a vacakot, hanem mag�t.
Egy szem�veges, koszos kez� �r egyszer�en azt mondja: Pardon. - Puszta k�zzel
kiveszi a sajtomat �s a szem�hez emelve vizsg�lgatja, mert r�vidl�t�.
- �n t�ved, uram - mondja -, ez nem egy c�phalopodes. Hahaha... sem egy
lamellibranches - esetleg egy gast�ropodes, ha nem csal�dunk. Mindenesetre el
kellene k�rni a m�sik fel�t.
Ez egy tud�s. Ezek ut�n mindenki el tudja k�pzelni, hogy n�z ki egy tud�s keze - a
vend�gl�ben, �tkez�s k�zben. K�s�rletez�sekn�l m�g tiszta lehet.
- Ha rovarokat akar l�tni, fiatalember, akkor j�jj�n el hozz�m, olyan
p�l�cypodeseket mutatok �n mag�nak, hogy na. Az �n mollusca vermiseim
utol�rhetetlenek.
- �n gy�jti?
- Olyan komplett gy�jtem�nyem van, hogy el�ll szeme-sz�ja.
- Innen szedte �ssze �ket?
A pinc�r visszaj�n, elveszi a sajtomat �s indign�l�dva mutatja valakinek.
- Egy kis legyecske, k�rem, de m�g az sem, mert sz�rnya sincs.
- Rem�lem, kicser�lik a sajtomat?
- Ugyan k�rem, ne gyerekeskedj�nk - mondja a pinc�r, a szalv�t�j�val megt�r�lve az
orr�t. - Ez is valami?
- A rovar kicsi, k�rem, nem mondom, de esk�sz�m, hogy m�g �gy sem b�rom, egy�ltal�n
gy�nge undort �rzek minden rovar ir�nt. Nem vagyok bossz��ll� term�szet, tudom,
hogy egyszer engem fognak megenni a rovarok �s m�gsem akarom �n is megenni �ket, en
attendant*addig is.
A k�v�r �r odaord�t nekem
- Na, ez nem rossz. Egy rovar. Tal�n nem akarja megenni a sajtot ezek ut�n? �s mit
sz�ljon az unokafiv�ren, akit tegnap el�t�tt a villamos? �s a Lecafard b�csi, aki
hat h�t �ta halott?
- Az �r�k vil�goss�g f�nyeskedj�k neki, uram, ezt vicc n�lk�l mondom, de kukacot
m�g az unokafiv�re kedv��rt sem eszem.
J�n egy �j vend�g, valaki odaki�ltja neki:
- Georges, ha r�h�gni akarsz, n�zd meg a pasi sajtj�t. Ellens�ges hangulat
keletkezik k�r�l�ttem. Hamar rendelek egy alm�sr�test. Egy f�rfi �tny�l a
sajtom�rt.
- Plait-il? K�rem? - �gy mondan� a nyelvtank�nyv szerint. Itt pedig �gy mondta
- Passe-le moi, salaud, et pis ta gueule, hein ! H�, te
piszok, l�kd ide �s ne pof�zz.
�s megette. Ez egy apacs volt. Vigy�zat. K�nnyed�n
meghajolok.
Itt az alm�sr�test kan�llal eszik, de nem az�rt, mert puha. Kem�ny az, csuda
kem�ny. A kis kan�l tulajdonk�ppen csak szimb�lum itt, bizonyos fok�
el�rz�keny�l�st jelent, �s indokolatlanul, mert kiskan�llal csak j� dolgokat eszik
az ember.
Nekinyomom a kiskanalamat a r�tesnek. Egy kis feketes�g kiugrik bel�le �s kiesik az
asztalra. Ut�nakapok.
- Zut!* - mondja a feh�rnyakkend�s - ez megint tal�lt valamit. Na, ez nem rossz.
- �n nem tal�ltam semmit.
- H�t mi ut�n kapkod itt? Legyeket fogdos? Ma parola, quel type! Szavamra, micsoda
alak!
Gyorsan megeszem a r�test, nehogy meglincseljenek �s fizetek. Odakint
megk�nnyebb�lten veszem �szre, hogy a kis feketes�g csak egy szem s�r�t volt. Ezek
s�r�ttel l�vik az alm�kat.
Gyalog megyek haza.
T�z �ra elm�lt. A k�lv�ros m�r alszik. Let�pett plak�tokat
z�rget a sz�l a fekete gerend�kkal megt�masztott, rogyadoz� h�zak falain. K�bor
kutya nyargal sz�tlanul, beh�zott farokkal a kocsi�t k�zep�n. Egy f�rfi vadul
cs�kol egy n�t egy kapualjban.
- Szeretsz ?
- Nem tudok n�lk�led �lni.
- Mondd, h�nynak mondtad m�r ezt?
- Soha senkinek.
A t�bbit nem hallom. Nagyokat l�pve igyekszem hazafel� �s azzal sz�rakozom, hogy a
j�rda egym�s mell� illesztett k�kock�inak a k�zep�re l�pjek.
A Riviera Hotel m�r csendes, illetve m�r horkol, f�j �s sziszeg.
Nem tudom, mi�rt, ma olyan idegen�l hat a szob�m.
Kinyitom az ablakomat �s kin�zek a s�t�t h�ztet�tengerre �s a ragyog� csillagos
�gre. Az udvarok feket�n hallgatnak.
Holnap �j �letet kezdek.

XXIII. FEJEZET

A szob�mat m�g nem takar�tott�k ki.

A szobal�ny �pp most kezd be�gyazni.
Hatalmas test� fiatalasszony. Valahonnan vid�krol ker�lhetett P�rizsba, mert
t�jsz�l�ssal besz�l. Pomp�s asszonyi p�ld�ny. A dereka karcs�, a cs�p�je sz�les �s
�lel�sre k�sz. Az arca nem sz�p, kis krumpliorra van, de sug�rzik bel�le az
eg�szs�g, a fiatal er�.
- Bientot, monsieur. Nemsok�ra, uram - mondja �s csak hajl�tgatja jobbra-balra
form�s test�t, halkan dudor�szva. Nem zavartatja mag�t. A kit�rt ablakon bet�vedt
er�tlen napsug�rban megf�rdik k�t meztelen l�bsz�ra.
Mondani akarok neki valamit, de megfulladnak bennem a szavak. Szavak, amikkel
�gysem tudn�k most mit kezdeni. A torkom elszorul, a l�baimat elfogja valami lass�
remeg�s. Nehezen �s gyorsan szedem a leveg�t. Nemsok�ra egy �ve lesz...
- K�szen vagyok - mondja egyszer csak �s kimegy a
szob�b�l, hatalmas cs�p�j�t ringatva, meztelen karj�val megtasz�t finoman, ahogy
ell�p mellettem a keskeny k�sz�b�n, de nem sz�l egy sz�t sem. Nem ismeri a
formas�gokat. Nem udvarias. K�v�l-bel�l eg�szs�ges n� ez. Ha jobb sorba sz�letik,
egy tucat szeret�je lenne a teste miatt.
Lassan kinyitom az ajt�t �s ut�na n�zek. M�r a szomsz�d szob�t takar�tja, v�gan
csapkodva az �gynem�ket �s alt hangon f�ty�l hozz�. Atya�risten, m�r szobal�nyok
ut�n leskel�d�m. Egy kis hideg vizet eresztek az �t�ereimre, hogy megnyugodjam �s
hanyatt fekve az �gyamon, mereven a plafont n�zem...
H�t hol vannak azok a n�k, akiknek hi�nyzik egy f�rfi? H�t hol vannak, mert itt
hi�nyzik egy n�. Legk�zelebb ha p�nzem lesz, leitatom Anne-Clairet. Mi�rt? Vagyok
�n is olyan �riember, mint a t�bbi. Az egyik �s�m...

Est�re megh�ltem. Nem �rtem, mi�rt. Az est�k h�v�sek,

az igaz, de �ppen el�g id�t adtam a szervezetemnek arra,
hogy megszokja a hideget fels� kab�t n�lk�l is.
- Ma nem cs�kollak meg, mert megh�ltem - mondom
Anne-Claire-nek, ahogy tal�lkozunk.
- Csak cs�kolj meg, �n m�g �gy sosem kaptam n�th�t.
- Mit mondt�l? �gy m�g sosem kapt�l n�th�t?
- Nem azt mondtam... kapn�k.
- Azt mondtad : kaptam.
- Nem igaz. Kapn�k.
- Mondd, mi�rt hazudsz? A saj�t f�lemmel hallottam.
- Rosszul hallottad.
- Egy gramofonlemezre kellene felvenni minden egyes szavad. Azt nem tudn�d
letagadni. Minden hazugs�g undor�t�. Mi�rt nem veszel r�lam p�ld�t. Hazudok �n?
- Monpti, nincs neked fels�kab�tod?
- Van, de �n sportember vagyok.
- Te? Hiszen olyan v�kony vagy.
- �ppen az�rt edzem magam.
- �g�rd meg, hogy most r�gt�n abbahagyod �s hazam�sz lefek�dni. Holnap is �gyban
kell maradnod. Most r�gt�n haza kell menned, mert borzaszt� beteg leszel �s meg is
halhatsz. Holnap este felkereslek.
Nincs sok kedvem ellenkezni, mert t�nyleg rosszul �rzem magam. Megyek �s r�gt�n
lefekszem. A takar� alatt sok�ig dideregtem. (Pont a betegs�g hi�nyzott m�g.) Az
�jszaka pedig olyan melegem lett, hogy att�l nem tudtam aludni.
Kor�n reggel f�l�lomban hallom, hogy kopognak az ajt�mon.
K�cosan, �lmosan felk�ny�k�l�k az �gyamban.
H�t ez ki lehet?
Az ajt� �vatosan kiny�lik �s bedugja a fej�t Anne-Claire. Gyorsan, kapkodva szedi a
leveg�t.
Valami t�rt�nt?
- Sietek... csak t�z percem van... Nyugtalan voltam, hogy beteg vagy... �s
felfutottam.
Gyorsan leveti a kab�tj�t �s letesz a kandall�ra k�t csomagot.
- Csin�lok neked egy grogot. Hol a gyorsforral�d?
- Nem kell nekem semmi. Kedves vagy, hogy elj�tt�l, de...
- A kis grogocska nem rossz.
- K�l�nben is, a kis grogocsk�t kir�gom az ablakon. Anne-Claire, l�gy sz�ves �s ne
ny�lj semmihez.
Gyorsan kinyitja a placard*-t itt: faliszekr�ny. Ott vannak a hotelbeli
�tkez�sekhez sz�ks�ges felszerel�sek.
Le fogja leplezni a nyomor�s�gomat.
- Ott... - azt akartam mondani, hogy ott nincs semmi, �n mindig kint �tkezem, de
m�r k�s�. Kivesz egy repedt b�gr�t, kaka�maradv�nyokkal. Agyonhorpadt,
�sszevisszag�rb�lt l�bost, ugyancsak kaka�maradv�nyokkal, mint egy fak�reggel az
alj�n. Van m�g ott egy g�rbe pl�hkan�l is, meg egy tejes�veg.
Lehunyom a szemem, hogy legal�bb �n ne l�ssam ezt a borzalmas l�tv�nyt.
- Majd mindj�rt elmosogatom - mondja abszol�t nyugodt hangon, a meglepet�s minden
�rnyalata n�lk�l.
Felt�ri a bl�za ujj�t �s fut ki a folyos�ra a v�zcsaphoz.
- Pszt! Anne-Claire.
A L�gyszem� minden pillanatban f�lfedezheti. Azonk�v�l
sz� n�lk�l kikaparja nekem a kaka�r�teget a l�bos alj�b�l.
Ezt a kaka�r�teget m�g fel szoktam haszn�lni �jra. �sszet�r�m �s felh�g�tom. Egy
h�tig is ki lehet avval m�g j�nni.
- Anne-Claire!
M�r csorgatja a folyos� v�g�ben a vizet �s vadul mosogat. Ki kellene r�gt�n ugrani
az �gyb�l �s int�zkedni. Minden norm�lis szerelemben az ember el�sz�r f�lfedi az
im�dott n� test�t �s csak azut�n a saj�t anyagi helyzet�t.
- Anne-Claire, gyere ide!
- Soha t�bb� nem l�tsz, ha nem engeded, hogy grogot csin�ljak neked. Ne ellenkezz,
mert csak f�rasztasz vele �s sok id�m sincs. Nincs egy nagy kan�l?
Csak szomor�an n�zek r�.
- Milyen csacsi vagyok, nem is kell ide nagy kan�l.
Kipakol a kandall�ra egy nagy �veg rumot, szalmafonattal az �veg k�r�l �s egy
csomag k�tszers�ltet.
- Anne-Claire, meg�r�lt�l? Hogy k�pzeled?
- Ma ne perelj velem, mert nagyon ideges vagyok �s oda se hallgatok.
- �rtsd meg, nem vagyok beteg. Alig hogy elment�l, fel fogok kelni �s kimegyek
s�t�lni a sz�lbe. Nen engedem, hogy egy n� r�m k�lts�n! ord�tok. A bankb�l
m�g nem j�tt meg a p�nzem!
- Majd adok �n neked, csak kiab�lj az ilyen kedves kis n�vel, mint �n. Ha pedig
kim�sz a sz�lbe s�t�lni, rettenetes dolog fog t�rt�nni veled. Mutasd a nyelvedet.
- Mit akarsz t�lem?
- Hogy nem feh�r-e?
- Nem.
- Ne kiab�lj. Van l�zad?
- Van. Negyven�t fok.
Le�l az �gyam sz�l�re �s beles�r a grogba.
- A... h�zmeste.. r�nk... in...fluenz�ban halt meg.. Hirtelen let�rdel az �gyam el�
�s �gy mondja: - Monpti, ugye kiiszod? J� kisfi� leszel �s kiiszod. Any�skodva �s
esetlen�l megsimogatja az arcom.
- Ideteszem a grogot az �jjeliszekr�nyre, mert sietek. A k�tszers�ltet is. Hol a
cigarett�d �s a gy�jt�d? Azt is ideteszem, nehogy felkelj �rte, de �g�rd meg, hogy
nem sokat doh�nyzol. Meg�g�red?
Cs�kra csucsor�tja a sz�j�t �s m�ris rohan. Csak felkapja a kab�tj�t, m�g bele sem
b�jik eg�szen �s m�r megy is. Az ajt�b�l m�g visszasz�l:
- Este elj�v�k �jra.
Fut le a l�pcs�fokokon. F�rg�n kopognak a cip�i �s mindig halkabban �s mindig
t�volabbr�l, m�g eg�szen elv�sz a zaj.
A becsukott ablakon kereszt�l hallatszik a le�nynevel� int�zet csengetty�je. Most
kezd�dik a tan�t�s. Megered az es� �s a k�v�r es�cseppek finoman megkoppannak az
ablak�vegen. Valaki halkan besz�l a szomsz�db�l �s mind t�volabbr�l hallatszanak a
monoton szavak.
Egy igazi f�rfi nem ny�lna a groghoz, hanem ki�nten�. De ki l�tja ezt? Nem l�tja
senki, csak az Isten. Megal�zkodni er�ny. Ez pedig az. �s beteg vagyok. A grogot
kiinni aljass�g. Ha a n� saj�t mag�t adn� oda, azt elfogadni korrekt dolog,
kiforsz�rozni meg egyenest f�rfiass�g, de ha csak rumos vizet ad, az m�r eg�szen
m�s.
M�g efelett elm�lkedtem, elnyomott az �lom. Arra �bredek, hogy megint hallom a
nevel�int�zet csengetty�j�t.
Az ablak n�gysz�g�b�l f�tyolosan sz�r�dik �t a haldokl� f�ny, a b�torok kont�rjait
gyeng�n kirajzolva.
A vekker f�l h�rmat mutat.
Kin�zek az ablakon, s�r� k�d fekszik a h�ztet�tengeren. Itt-ott egy-egy
kivil�g�tott ablak f�nypontocsk�ja k�zd a teljes elmer�l�s ellen. Sz�val, d�lut�n
van, csak nagy a k�d odakint.
Mit csin�ljak f�l h�tig, am�g a n� felj�n?
M�ltkor r�gi rajzokat k�rt t�lem a szob�ja sz�m�ra. El fogok menni azok�rt a
rajzok�rt, amiket az Almanach szerkeszt�s�gben hagytam vagy k�t hete, ha ugyan
megvannak m�g ezek a rajzaim �s nem dobt�k el �ket, ezeket neki adom. Ugysincs
egy�b dolgom.
Err�l hirtelen az is eszembe jut, mi lesz velem tulajdonk�ppen. R�videsen nagy
bajok lesznek itt a L�gyszem�vel is. Seg�teni ezen m�r �gysem tudok, a legjobb, ha
nem is gondolok r�.
Mi lenne, ha hirtelen �j �letet kezden�k?
Sz�val egy �j �ll�s ut�n kell n�zni. Mi lenne, tegy�k fel, ha sz�n�sz lenn�k.
P�ld�ul mozisz�n�sz. Egy-k�t mozdulatot megpr�b�lok a t�k�r el�tt. V�rakoz�son
fel�l siker�lt.
Felt�tlen filmsz�n�sznek kell mennem.
�j �letet fogok kezdeni. H�tkor felkel�s. F�l nyolckor sv�dtorna. Alap�ll�sba
ugr�s, karokat bels� k�z�p�ll�sba fel. T�rzshajl�t�s, t�m�r�t�ssel... - egy-kett�,
egy-kett�. - Hasizmok er�s�t�s�re tark�n�ll�s, har�nt terpesz�ll�ssal. - Homor�ts!
Helyben sz�kdel�s, h�ts� karf�z�ssel. Egy-kett�, egy-kett�. Kid�lleszteni a
szemeket.
Holnap kezdem. Holnap reggel hajnalban h�t �rakor fel fogok kelni, kimaszk�rozom
magam Cl�menceaunak �s jelentkezem Path�n�l. Kicsit neh�z lesz, mert ez�stfoganty�s
s�tabotom nincs �s azt sem tudom, hogy fog kiereszteni a hotelbol a L�gyszem� mint
Cl�menceaut. K�t korty rum �s ezektol a gondokt�l is megszabadulok.
Egy �j �let rem�nyeit�l tel�tve, vid�man kapom a kalapom �s rohanok el hazulr�l.
A negyedik emelet tigrisszaga �gy nyer m�ly �rtelmet az �letemben.
Az utc�n alig l�t az ember egy f�l m�terre az orr�t�l. Az oper�ig metr�n megyek �s
onnan gyalog a bulv�ron v�gig. K�zben pr�b�lom egy nyolcvann�gy �ves ember j�r�s�t
ut�nozni �s ekkor felejthetetlen dolog t�rt�nt velem, ami m�g jobban
megszil�rd�totta elhat�roz�somat.
- H�, mi van veled, hogy �gy �ssze vagy t�rve? - hallom hirtelen a h�tam m�g�l.
A bar�tom, a h�romsz�z frankos.
H�t siker�lt. � is �szrevette, pedig semmir�l sem tudott el�zoleg.
Hirtelen kiegyenesedem �s azt mondom neki, v�ll�ra t�ve a kezemet
- K�t h�t m�lva, b�rmire legyen sz�ks�ged az �letben, csak fordulj teljes
bizalommal hozz�m, �n k�szs�ggel �llok a rendelkez�sedre. Szervusz !
Csak �ll ott, mint egy h�lye �s n�z ut�nam megdermedve. Jobb szerette volna, ha k�t
frankot k�lcs�n k�rek t�le.
A szerkeszt�s�gben a titk�r fogad:
- Nem tudom, a szerkeszt� �r l�tta-e m�r a rajzokat - mondja �des fontoskod�ssal.
Ezekt�l �n m�g tanulhatok, ha m�r a sz�n�szetr�l van sz�. Mi�rt j�tszanak meg ezek
ilyen vacak, kis r�szleteket. T�m�ren �s egys�gesen kell felfogni az eg�szet,
m�sk�l�nben sz�tesik a szerep.
Ah�, m�r hozza a rajzaimat.
- Tess�k k�rem. A szerkeszt� �r megn�zte a rajzokat �s visszatartott tizenkilencet.
- Ah�! Na �s ezek�rt mikor kell elj�nni?
- Ezeket k�rem megvett�k.
- Megvett�k? Sz�val most mi lesz?
- Tess�k k�rem a p�nzt�rhoz f�radni, r�gt�n kifizetik.
Iz�... itt valami t�ved�s lesz. Lehetetlen, hogy nekem p�nzt adjanak. A kezem
elkezd reszketni. El�sz�r csak eg�sz finoman, majd mindjobban belehecceli mag�t. A
nyugt�t csak �gy tudom al��rni, hogy pokoli gyorsas�ggal kanyar�tom al� a nevemet.
A p�nzt�ros �t darab sz�zas bankjegyet, egy �tvenest �s k�t t�zfrankost ad.
K�z�mb�s arcot mutatva, idegesen begy�r�m az eg�szet a kab�tom k�ls� zseb�be �s
megyek ki. Hallatlan felindul�somban egy nagy szekr�nybe bemenve akartam
tulajdonk�ppen az ajt�n kimenni.
A nagy bulv�rn�l vettem �szre, hogy ott hagytam a kalapomat. Nem tan�csos most
ez�rt visszamenni, ez rossz v�rt sz�lhet. Biztos r�j�ttek, hogy t�ved�s volt, m�r
csak r�m v�rnak. Majd veszek magamnak egy m�sik kalapot.
Mintha k�vetn�nek. A rend�r nem n�z r�m.
Az eg�sz testem remeg. Beny�lok a zsebembe: a p�nz megvan.
Csak nyugalom �s hidegv�r. Egy a fontos : menek�lni a szerkeszt�s�gnek m�g a
k�rny�k�r�l is, �s min�l hamarabb.
-Pszt ! Taxi !
A sof�r nagy el�nnal kit�rja el�ttem a kocsi ajtaj�t.
- Az avenue de l'Op�ra �s a rue des Petits Champs sark�n �lljon meg.
Elmegyek Anne-Claire-�rt az irod�ba �s leh�vatom. Tudja meg r�gt�n a n�, hogy
P�rizs m�r felfigyelt r�m. Jobb, ha a p�nzt a kezemben tartom �lland�an, mert addig
fogom rakosgatni egyik zsebemb�l a m�sikba, m�g v�g�l elvesztem. Nem j�l van ez
�gy. Anne-Claire �gyis elj�n ma este. Ink�bb hazamegyek �s m�lt� fogadtat�st
rendezek a tisztelet�re.
- H�, sof�r, gyer�nk el�bb a Szent Jakab utc�ba, Riviera Hotel.
Pezsg�t veszek meg vir�got. Liliomot. Nem, ez marhas�g. Veszek egy arany�r�t. Azt
k�s�bb z�logba rakhatom. M�g jobb lesz, ha elmegy�nk vacsor�zni valahova. Valami
aj�nd�kot kellene venni Anne-Claire-nek. Kalapot is. A szob�t k�t h�napra
kifizetni. Egy zs�k kaka�t veszek. A n�t leitatni... a n�t leitatni...
Meg�rkez�nk a Riviera Hotel el�. Mit csin�ljak most otthon ?
- H�, sof�r, vissza a nagy bulv�rra.
A p�nzzel felt�tlen csin�lni kell valamit. M�g ma, mert
meg�r�l�k a gondokt�l.
El�sz�r is Anne-Claire-nek kell venni valamit.
- H�, sof�r, menjen a faubourg St. Honor�-re. Majd
sz�lok, hol �lljon meg.
Ez a n�i divatcikkek utc�ja.
De mit vegyek neki? Milyen divatcikkre van legnagyobb
sz�ks�ge egy n�nek?
Megvan! Szenz�ci�s �tlet. Kalapot veszek neki.
Az els� kalapszalonn�l meg�ll�tom a kocsit.
- K�rem - mondom a sz�ke kisasszonynak, aki elibem
siet -, kalapot akarok venni.
K�t eleg�ns, karcs� termet� h�lgy �ppen kalapot pr�b�l
a metszett t�kr�k el�tt �s r�gt�n fel�m fordul.
- Monsieur, �n elt�vedt, ez egy n�i kalapszalon.- All right! �n egy n�i kalapot
akarok venni. Az �sszes n� felfigyel.
- Hol az illet� h�lgy, k�rem?
- Otthon. Tudniillik ez meglepet�s lesz. Egy nagyon
sz�p meglepet�s. �n�kre sz�m�tok. Nagyon sz�p kalapot
akarok venni. Mi most a divat?
- Mi a h�lgynek a m�rete?
- Micsoda m�ret?
- A fejb�s�g, k�rem.
- Ah, persze, csakugyan. Mondjuk, egy norm�lis n�i
fejr�l van sz�. Ezek a micsod�k itt most divatosak?
- K�rem, monsieur, ha el tudn� hozni az illet� h�lgynek egy r�gi kalapj�t, sokkal
k�nnyebben menne a dolog.
Az emeletr�l is lej�nnek a n�k �s csoportba ver�dve,
borzaszt� tisztelettel n�znek r�m.
- Ez teljesen sz�ks�gtelen, mademoiselle, majd mindj�rt
k�r�l�rom a n�t. A v�llamig �r �s a feje k�r�lbel�l ilyen
nagy. M�g azt is megmondhatom, hogy a kalapnak kicsinek
kell lenni. M�r �gy �rtem, nekem legyen kicsi. Ezt tudom,
mert egyszer megpr�b�ltam az illet� h�lgy kalapj�t �s nekem kicsi volt. Tal�n
ink�bb �n pr�b�lom meg az �sszes
kalapokat. Majd �n meg�rzem, melyik milyen kicsi.
A tulajdonosn� rettent� izgatott lesz.
- K�rem, k�s�bb �tcser�lhetj�k a kalapot, ha az illet�
h�lgy a meglepet�s els� impresszi�in m�r t�l van.
- Monsieur, milyen zs�ner� kalapot gondol?
- Egy olyan sz�p kis kalapot gondolok. Az �r nem
sz�m�t.
- Tess�k megn�zni a kalapokat.
- Nekem m�r tetszik is egy. Ott, azon a csinos �llv�nyon, a lila kalap m�g�tt,
amelyiknek csak a szalagja l�tszik.
Ez kell. Mi az �ra?
- Nyolcvan frank. Kifizetem.
- �! - s�hajtja az �sszes h�lgy �s lehunyt szemekkel
halkan bel�remegnek.
Egy m�sik �zletben h�rom p�r selyemharisny�t is vettem.
Ez m�r sokkal k�nnyebb volt, itt azt is meg tudtam mondani, hogy az illet� h�lgynek
a bok�j�t egy k�zzel �t�rem. - Hotel Riviera - mondom a sof�rnek.
Az egyik keresztez�d�sn�l megakaszt minket a forgalom.
Kin�zek a taxi oldal�n. A k�d m�r enged. �pp egy gramofon�zlet el�tt �llunk.
Istenem, pont egy gramofon�zlet el�tt.
Sz�lok a sof�rnek �s kisz�llok. K�t perc m�lva m�r j�v�k
is kifel� �s ut�nam hoznak egy gramofont, meg lemezeket �s olyan vigy�zva teszik be
a taxiba, mintha egy �tnapos gyerekr�l volna sz�. A zene �letsz�ks�glet. Nem is
�rtem, hogy n�lk�l�ztem eddig.
Megvettem Anne-Claire legkedvesebb dalait, k�zt�k a "Le temps des cerises"-t is. A
cseresznye�r�st.
Hatra m�r otthon is voltam.
Kifizetem a taxit, marad m�g tizen�t frank �tven centimes-om. Viszont kalapom
nincs, arr�l meg eg�szen megfeledkeztem.
A hotel kapuja mellett �ll egy kiaszott �regember. Reszket�, r�ncos kezeivel a
homlok�t d�rzs�li, mint akinek idegrohama van. Az egyik szeme f�lig lehunyva �s
lassan kig�rd�l belole egy k�v�r k�nnycsepp, s mire le�r sz�rke szak�ll�ra, fekete
lesz. Ez nekem megint p�nzbe fog ker�lni.
Egyszer csak megindul az �reg �s nem v�r be. A nadr�gja sz�le olyan, mint egy
csipk�s n�i nadr�g a kilencvenes �vekb�l. Akkor �n m�g nem �ltem, de az�rt tudom,
sokat olvastam err�l f�ldrajz�ra alatt.
Az �regen fekete f�lcip� van, b�r lehetett az s�rga is, �s ahogy l�pked, fekete
v�zf�le csurog ki a bok�ja mellett.
- H�, nagypapa, �lljon csak meg!
De nem �ll meg. Biztos s�ket is. �h, te szeg�ny ember. Megkapom a karj�t �s a
f�l�be ord�tok:
- H�, grandp�re !
Megretten a kis�reg �s az arca el� kapja a k�t kez�t, hogy legal�bb a fej�t
megv�dje.
- Fogja ezt a kis vacakot, �regem, ez ugyan nem el�g egy �letre, de h�romszor,
n�gyszer leszophatja mag�t a s�rga f�ldig.
- Igen, igen, igen, igen, igen...
- Mag�nak m�r �gysem fontos, hogy sok�ig �l-e.
- Nem, nem, nem, nem, nem, nem...
- F� az, hogy j� hangulatban legyen.
- Igen, igen, igen, igen, igen...
Megyek fel a gramofonnal �s a lemezekkel a negyedik
emeletre.
Mi az, az �n emeletemen szagcsere van? A tigrisszagot vad
�k�rszag v�ltotta fel. A kett� k�z�tt a k�l�nbs�g pontosan
annyi, mint amennyivel az �k�r nagyobb a tigrisn�l.
A szob�mban eszembe jut, hogy a vacsor�r�l t�k�letesen
megfeledkeztem. Borzalmas... a n�t is le kell itatni. Rohanok le a korhadt
l�pcs�fokokon. Az utols� emeletet m�r a
sarkam v�g�n cs�szva teszem meg. Az �reg koldust�l vissza
k�rek �t frankot a tizen�tb�l.
Az �reg m�r az olasz csemege�zlet kirakata el�tt �ll. M�g
ennival�t vesz mag�nak. �s az olaszt�l! - az �n p�nzemen.
�n sohasem tudtam el�rni ezt. Nem is ennival�ra adtam
ennek a csirkefog�nak, hanem arra, hogy eligya.
- H�, �reg, adjon csak vissza �t frankot, elfeledkeztem
a tulajdon vacsor�mr�l.
Csak a sz�j�t mozgatja, de egy hangot sem ad.
- Na, adjon csak ide �t frankot, �reg, az nekem el�g
holnapig, m�g a bankba megyek a p�nzem�rt.
�gy n�z r�m, mint egy h�lye. - Na, mi lesz, adja vagy nem?
- Nincs... nincs...
Olyan, mint egy zil�lt, aljas �rd�g.
- Mi az, hogy nincs?
- Nincs p�nz... nincs...
- Csak nem akarja bemagyar�zni nekem, hogy az�ta
m�r elk�lt�tte az eg�szet, maga csirkefog�?
- P�nz nincs... - mondja �s m�r tov�bb is akar menni.
- Sz�val nem adja!
Meg�ll az �reg, r�m n�z kem�nyen �s azt mondja igen hat�rozottan.
- Nem.
- Sz�val menjek a bankba?
- Igen.
M�g �gy �letemben nem j�rtam.
N�zem az �reget, ahogy el�ttem �ll elsz�ntan �s l�tom,
hogy a szeme nem is k�nnyezik, nincs is �gy kiaszva. A nadr�gja nem is olyan
rojtos, a cip�j�be se folyik m�r a v�z,
egysz�val egy eg�sz rendes ember, �ppen hogy nem ad
mag�ra.
- Egy n�vel akarok vacsor�zni, �reg. A n� miatt adja ide
az �t frankot, ha engem m�r gy�l�l.
Hirtelen megl�tom Anne-Claire-t.
- Tudtam... tudtam... - mondja - hogy fel fogsz kelni.
- Ha tudtad, akkor ne is csod�lkozz tov�bb rajta.
- Ki volt ez az �regember, akivel itt �llt�l az el�bb?
- Egy szeg�ny koldus. P�nzt adtam neki.
- V�rj, �n is adok neki.
- Ne adj neki, Anne-Claire, hacsak egy kicsit szeretsz.
- De adok, majd megseg�t minket az Isten.
- Az Isten minket h�ly�nek fog n�zni. M�r k�s�. M�r ad neki.
- Mi�rt lett�l egyszerre ilyen sz�vtelen, mondd ? T�ged
nem �nt el a j�les� meleg, ha seg�thetsz valakin.
- Ne besz�lj nekem a j�les� melegr�l.
- Hov� akart�l menni?
Az az aljas �reg m�gis bement az olasz csemege�zletbe.
Volt pof�ja...
- Anne-Claire, egy nagy sz�vess�gre k�rlek. Menj le a Panth�onig �s azt�n r�gt�n
gyere fel hozz�m.
- Mit csin�ljak �n a Panth�onn�l?
- Ne csin�lj semmit, csak menj le addig, azt�n r�gt�n fordulj meg �s gyere fel
hozz�m. Itt az olasz �zletben van egy kis dolgom.
- Nem, nem. Te meg akarsz csalni azalatt. Most r�gt�n veled megyek.
- Megcsalni azalatt? Ilyen r�vid id� alatt?
- Mit tudom �n. Egy n� van n�lad �s most nem tud lej�nni, mert �n felmegyek. �n egy
pillanatig nem megyek el mell�led. Pas la peine d'insister. Sz�ks�gtelen
forsz�rozni.
- Meglepet�st k�sz�tettem el� a sz�modra. Akkor nem tudlak meglepni.
- Ha nem mehetek fel most r�gt�n veled, meg�r�l�k. �s m�r v�gig is sim�tja a
homlok�t kifel� ford�tott teny�rrel.
- Na, gyere. Pedig tudom, hogy minden el�k�sz�let
n�lk�l nem lehet meg�r�lni.
A sz�v�hez szor�tott k�zzel j�n fel velem a l�pcs�k�n.
A szob�m ajtaj�n el�bb bekopog, azt�n �vatosan kinyitja
az ajt�t �s bedugja a fej�t.
- Na, most m�r el�g legyen ebb�l a cirkuszb�l.
- V�rj, el�bb m�g ben�zek az �gy al�.
- Te, �n kezdek f�lni t�led.
- Bocs�ss meg, borzaszt� f�lt�keny vagyok. Mik ezek a
csomagok?
- Azt mondtad mindig, hogy keressek magamnak egy
m�sik n�t, ha veled akarok �lni.
- �n ezt sohasem mondtam. Mire esk�djem meg? Mi
van ezekben a csomagokban? Borzaszt� k�v�ncsi vagyok.
- Fordulj a falnak, majd megtudod, ha sz�lok.
- Valami, ami velem kapcsolatos?
Alig kezdem kibontani a csomagot, amiben a gramofon
van, m�r kifordul.
- Eg�szen gyerekes vagy. Gyere ide!
Fogom a t�r�lk�z�t �s az eg�sz fej�t bek�t�m vele.
- Jaj ! Mit csin�lsz velem?
Na, most �lj ide az �gyra �s ne mozogj t�bbet. Kibontom a gramofont, felh�zom �s
r�rakom a "Le
temps des cerises"-t. Leveszem a fej�r�l a t�r�lk�z�t.
- Na. Voil�!
A k�t kez�t csod�lkozva a leveg�be tartja �s megmerevedik, mint egy elszakadt
filmk�p. A szemei kit�gulnak a
meglepet�st�l.
- Mon Dieu*Istenem! ! � ! Ez a tied? Ki� ez?
- Az eny�m.
- Istenem, kicsik�m, �, az �n dalom. Monpti! Monpti!
- Nesze, ez a k�t csomag meg a ti�d. Mint a v�rcse csap le a csomagokra �s l�zasan
t�pi, cib�lja
le r�luk a papirost. K�zben a sz�v�hez kap a nagy izgalomt�l. Legel�sz�r a
harisny�k ker�lnek el�.
- �!
Nekiesik a m�sik csomagnak. Az ujjai idegesen t�pik fel a papirost. El�ker�l a
kalap.
- �, jaj... mondja �s let�pve kalapj�t rohan a t�k�r
el�.
A kalap pontosan illik a fej�re �s nagyon j�l �ll neki.
Eg�szen m�s arc virul ki al�la. A szemei csak �gy ragyognak
az �r�mt�l �s megtelnek k�nnyekkel. Let�rdel el�m �s �t�leli a l�baim. Miel�tt
megakad�lyozhattam volna, megcs�kolja a kezem. R�mes.
- Mondd, honnan van neked ennyi p�nzed? Megmondom. Nagy tisztelettel k�r�ln�z a
szob�ban �s a
falakra akasztott vacak rajzokat n�zi.
- Mondd, eg�sz �szint�n Anne-Claire, vagyok neked olyan, mint egy francia?
- T�bb vagy.
- Ezt nem az�rt mondod, mert...
- Akarod, hogy sz�tt�pjem a harisny�kat meg a kalapot?
- Nesze, itt az oll�, v�gj sz�t egy harisny�t, hogy hinni
tudjak neked.
Elsz�nt f�ny csillan meg a szem�ben �s megragadja az oll�t.
- Darabokra v�gd sz�t. Egy pillanat alatt sz�tv�gta. - A m�sikat is.
Egy kicsit habozik. Ennek ez t�bb, mint �brah�mnak
volt Izs�k. De azt�n behunyja er�sen a szem�t �s azt is
sz�tv�gja.
- El�g, �n hiszek neked. Te is t�bb vagy nekem, mint
b�rki m�s a vil�gon. Akarod, hogy kiv�gjam a gramofont
a betett ablakon kereszt�l?
- �des egyetlenem, ne tedd azt, k�ny�rg�m.
- Nehezemre esik, �m legyen.
- Mondd, mennyi p�nzed van neked tulajdonk�ppen?
- �tven centimes.
- Borzalmas. Ha nem haragszol, mondan�k valamit...
- Nos?
- Te az vagy a p�nznek, mint a sz�l�nek a filoxera.
Akarod, hogy visszacser�ljem p�nzre a kalapot?
- Rendben van, akkor �n odaaj�nd�kozom a gramofont
a L�gyszem�nek. Ez az egyed�li ember az eg�sz vil�gon, akit
ut�lok.

XXIV. FEJEZET

A gramofonon meg�tk�znek a be�rad� napsugarak. Milyen buta az �let. Ha

megk�rdeznek, nem is j�v�k a vil�gra. Vagy tegy�k fel, lett volna egy dajk�m, aki
fejjel a f�ldre ejt, most jav�ban hanc�rozhatn�k az angyalokkal : - Te, ha m�g
egyszer az arany pilick�val a szememre c�lozol, sz�lok egy f�angyalnak �s gy�m�nt
vessz�vel ver a fenekedre.
Fel kellene kelni, kaka�t meleg�teni. M�g van egy kev�s. �gy l�tszik, Andersennek
igaza van, az �jszaka, a cukor,
kaka�, meg a spiritusz �sszebesz�ltek, hogy egyszerre fognak elfogyni.
�lt�zk�d�s k�zben, ahogy a gy�jt�mat keresem, beny�lok az egyik zsebembe �s tal�lok
�t frankot. K�sz aj�nd�k. Ezen energi�t fogok v�s�rolni. Miut�n ma este nem
tal�lkozhatom Anne-Claire-rel, elmegyek moziba. �lljunk itt meg egy pillanatra. A
mozi sz�ks�glet. Energia t�pl�l�k. Ha a nagybeteg fel�lr�l nem tud t�pl�lkozni,
alulr�l t�pl�lj�k. Ez a mozi. Van ebben a ker�letben egy olcs� mozi, ahol �sr�gi
filmeket adnak, az igaz, de az is �rdekes, hogy mondjuk �jra l�tja az ember a
Zigom�r-filmet, amit m�g sr�ckor�ban l�tott �s �gy el volt ragadtatva t�le. Mozi
ut�n az ember elkezd vitatkozni �nmag�val, aki volt. - Na, bar�tom, enn�l nagyobb
marhas�got m�g �letemben nem l�ttam. - A kis sr�c, aki voltam, mellettem j�n �s
piszkos k�rm�vel az orrom el�tt hadon�szik : - Nemi sigaz, e zegy klassz dolog v�t.
- Te taknyos, ne ellenkezz velem. Ez h�lyes�g, �rted? A gyerek nem hagyja, hogy �gy
meg �gy, ez j� volt. - Eriggy innen, �des fiam, mert �gy felr�glak, hogy Zigom�rnak
esel, ez pedig neh�z lesz, mert az egy k�pzelt alak.
Amerikai filmeket is l�tni. A cowboy m�ngorolja az indi�nokat egy sz�p, sz�ke
n��rt. Ha gy�z �s �v� a n�, akkor gazdag ember leszek. Persze gy�z, ut�na boldogan
megyek haza a holdvil�gban. Majd �rok �n egyszer egy filmmes�t, majd azt n�zz�k meg
ezek, olyat m�g nem l�ttak. Csak hagyjanak. De ezek h�ly�k. M�g siker�lne meggy�zni
oket, addigra �n is h�lye lenn�k. Felt�tlen gy�rtani kell a rajzokat �s el�rasztani
vel�k eg�sz P�rizst. �gy fog d�lni hozz�m a p�nz, mint a szem�t. Elviszem majd
Anne-Claire-t ide-oda. Sokszor besz�l Robinsonr�l, a szerelmesek Eldor�d�j�r�l,
ahol fent a f�k �gai k�z�tt lugasf�l�k vannak �s ott fent lehet uzsonn�zni. Vagy
lovagolni az erd�ben eg�sz d�lut�n. Micsoda sz�p napok j�nnek m�g majd. �pp�gy
tal�lkozhatn�nk, mint eddig, �n is mindennap fogok dolgozni, ak�rcsak Anne-Claire.
Minden d�lben egy�tt eb�delhet�nk.
Este folytatom a tervezget�st a Dome terasz�n. Most m�r nagyon gazdag vagyok, m�r
az �t�dik aut�t veszem a v�rkast�lyom csel�ds�ge sz�m�ra.
A szomsz�d asztaln�l k�t ember hangosan besz�lget.
- Mi�rt nem adta oda mag�t a n�?
- Azt mondta, hogy �rtatlan.
- Mi�rt j�rt vele ez a h�lye h�napokig?
- Egy �vig.
- Pl�ne egy �vig. Jegyezd meg magadnak, ha egy n� k�t
h�ten bel�l nem adja oda mag�t, akkor soha. A n� m�r az
els� pillanatban eld�nti mag�ban : Ennek igen. Ennek soha.
De r�gt�n hat�rozott. K�s�bb m�r csak a formas�gok�rt
k�zd. �s mi lett a v�ge?
- A fi� er�szakoskodott, a n� erre ott hagyta.
- Megtehette volna m�r el�bb is, ez a szerencs�tlen fl�t�s. Persze k�ltekezett
r�, mi?
- Gazdag fi�, na hallod!
R�gt�n fizetek �s megyek haza.
Holnap megmondom Anne-Claire-nek, hogy k�z�tt�nk v�ge mindennek. Vagy-vagy. �n nem
vagyok ut�v�gre se h�lye, se impotens.
M�r el is k�pzelem, hogy fogom elint�zni a n�t.
Haza fogom k�s�rni �s miel�tt elv�lunk, akkor mondom
meg neki,:
- Adok neked huszonn�gy �ra gondolkoz�si id�t. Ha
holnap estig nem adod oda magad, l�tni sem akarlak t�bb�.
Engem te nem fogsz az orromn�l fogva vezetni.
F�radt lesz az arca. Nem is fog �gy tetszeni. Hossz�k�s
ujjai tintafoltosak.
- El akarsz hagyni?
Egy nagy udvar sz�les kapuj�ban �llunk, hirtelen hideg
sz�l kerekedik �s megz�rgeti a fej�nk felett l�g� c�mt�bl�t. - Je t'en sais gr�.
Sz�p t�led!
- T�bb hete vagyunk egy�tt. El�g volt a cirkuszb�l.
- Besz�lj csak egyszer�en �s ny�ltan. Van valakid?
- Nincs! Arra felelj, az eny�m leszel, vagy nem?
- Nem - mondja szinte ki�ltva �s a c�gt�bla olyat
csikordul a fej�nk felett, hogy azt hiszem, mindj�rt lezuhan.
- Akkor pedig t�nj el a szemem elol �r�kre - mondom
-ote-toi de mes yeux � jamais. Vade in pace* Menj b�k�vel! (latin)
! Erk�lcstelen l�lek.
Sarkon fordulok �s megyek haza. Annyi b�szkes�g m�g
bennem is van, a teremt�sit.
�gy fogom elint�zni.
Holnap pedig r�gt�n keresek magamnak m�sik n�t.
A Szent Jakab utc�ban valami furcsa, puha dolog mozog a l�bam el�tt.
- Mi ez, az istenit?
Ijedtemben �s d�h�mben beler�gok.
Nagy �vben rep�l a fekete valami, �s egyet nyekken. Egy patk�ny. A h�t�ra esett, a
l�baival egyre kapkod a levegoben, mint egy felborult j�t�kaut�, ami m�g j�r.
Furcs�n s�r, jajgat f�lelm�ben. V�gre talpra fordul �s mint a kil�tt ny�l, elrohan.
Ott �llok az olasz �zlet el�tt.
A patk�ny... igen, a patk�ny a Gyuri volt. Az ut�bbi id�ben mindig szel�debb lett.
Ha keny�rdarabot vittem neki, m�r nem is futott el�re, csak oldalt p�r m�terre �s
r�gt�n felkapta.
Ma azt�n elhat�rozta, hogy eg�szen bev�r. �s felr�gtam.
- Gyuri... �, Gyuri... !
Csak �llok �s n�zek ut�na. Soha t�bb� az �letben nem l�tom. Megingattam benne
minden bizalmat az emberek ir�nt.
- Gyuri...
- Qu'est-ce que vous fichez-la? ' Mit vacakol itt? K�t biciklista rend�r �ll
mellettem.
- �n k�rem, megyek haza.
- Eh bien? Nos?
- Eh bien. Bonsoir, monsieur, 'dame!

XXV. FEJEZET

D�lel�tt �jabb rajzokat k�sz�tettem �s vittem el az Almanach szerkeszt�s�g�be, ahol

m�ltkor annyit eladtam. Azt
mondt�k, h�rom nap m�lva n�zzek fel. Az holnaput�n lesz.
Ha eladok, akkor kifizetem a szob�mat (egy h�t m�lva
esed�kes), addig majd b�jt�l�k. Mindenesetre szerzek magamnak egy tisztess�ges
�ril�nyt, aki odaadja mag�t, nem egy ilyen iz�t.
D�lben v�ratlanul megjelenik Anne-Claire. Na, most elint�zem.
- Szervusz, Monpti, j�ttem egy kis zen�t hallgatni.
- Nem m�k�dik a gramofon.
- �, m�ris? Nem tudod megcsin�lni?
 - M�g nem pr�b�ltam.
- Te, olyan boldogtalan vagyok, mi�ta a kalapot vetted nekem.
- Mi�rt?
- Olyan j�l megvoltunk eddig most minden olyan
furcsa lett. Ak�rmit csin�lok, azt hiszed, az�rt van, mert
kalapot vett�l nekem �s nekem is nagyon k�nos a helyzetem.
Hogy utas�tsalak vissza, amikor olyan kedves volt�l hozz�m.
Nincs semmi �r�m�m ezzel a kalappal, meg azt�n nem is �ll j�l.
Igen, a kalap... Arr�l �n is megfeledkeztem. Egy kalap
miatt ne adja ide mag�t nekem a n�.
- Hozd el est�re a kalapot.
- Mit akarsz vele?
- Megsemmis�tj�k.
- Ne vigyem vissza ink�bb a szalonnak?
- Azt �gyse lehet.
- De lehet, csak egyezz bele.
- H�t vidd vissza.
- M�r vissza is vittem. Haragszol?
- �s mit vett�l helyette?
- Semmit. Visszaadt�k a p�nzt - mert s�rtam. Nesze itt van.
Ez csak �gy tud s�rni... "Levelez�lap-h�v�sra h�zhoz megyek s�rni."
Kiveszi a t�sk�j�b�l a p�nzt �s leteszi az asztalra.
- Ez baj. Most mit csin�ljak ezzel a p�nzzel?
- Ne vegy�l nekem semmit. Tudod, milyen boldogok
lesz�nk! Most olyan nyugodt sz�vvel tudlak majd visszautas�tani.
Nem sz�lok neki egy sz�t sem. Ez �r�l annak, hogy ezt rendszeres�theti. Na meg�llj!
Amint elment, r�gt�n �rtam neki egy pneu-t* itt: cs�postai lev�l
az irod�ba. Csak ennyit: hirtelen el kell utaznom, ne is keressen a hotelben,
amikor ezt a levelet megkapja, m�r a vonaton �l�k.
Na, ezt az �gyet is befejeztem.
�s most megyek �s szerzek magamnak egy m�sik n�t. N� ellen n� az orvoss�g. N�
pedig, h�la Istennek, van el�g.
A Luxembourg-kertben a Mediciek K�tja a szerelmesek tal�lkoz�helye. Idej�rnak azok,
akiknek s�rg�sen kell valaki. A n�k, akik m�r megunt�k a tisztess�ges �letet
jelk�pez� pattan�sokat az arcukon.
- H�t �rdemes, Vonette, mondd? Az ember direkt ronda lesz, ha tisztess�ges.
Itt tal�lkoznak azok is, akik m�r meg�rtik egym�st.
A n� izgatottan �l a sz�ken, mint egy ver�bfi�ka, amint az anyj�t lesi, j�n-e m�r a
kukaccal.
A fi� pedig megk�sik, mert okos, a n�k csak azokat tudj�k igaz�n szeretni, akik nem
udvariasak, nem pontosak �s szint�n �gy hazudnak, mint �k. Sz�val j�n a fi�, a
l�ny erre felugrik �s h�rom l�p�sre t�le, lehunyt szemekkel, kit�rt ajkakkal t�tog
fel�je, mint az �hes ver�bfi�ka.
�s �ld�g�lnek itt j�lnevelt �ril�nyok is, akiknek csak az a bajuk, hogy t�nyleg
abszol�t �ri t�rsas�gban �lnek �s most k�nytelenek idej�nni, hogy sz�vdobogva
�lvezz�k a lesz�l�t�sokat �s az ismerked�s gy�ny�r�s�g�t. - Ez csak nem lesz olyan
sz�rnyen tisztess�ges! -�s olyan egyszer�en �s gyorsan z�llenek el, mint ahogy a
szepl�tlen m�lt� l�ny, minden fenntart�s �s �tmenet n�lk�l fejest ugrik az
erk�lcstelens�gbe a n�sz�jszak�j�n: -j�, h�t ezt �gy szabad? - De mennyire, �desem,
s�t ha ezt nem csin�lom, direkt b�nt k�vetek el.
Idej�rnak a v�nkisasszonyok is eml�kezni, �letk�pek �ltal
megseg�tve visszasz�llni a m�ltba, mint egy kis galamb, karvalyszer� arccal,
k�speng�hez hasonl� sz�jjal �s kellemetlen egy�nis�ggel. Eml�keznek �s k�zben
r�mosolyognak a v�z t�kr�ben ring�, v�n�l� arcukra. A z�ldes v�zben t�lt�pl�lt
aranyhalak egykedv�en �sznak el a bedob�lt keny�rdarabk�k alatt. Err�l jut eszembe,
j�rnak ide halv�r�, hideg n�k is, visszautas�t�sokat �lvezni.
Ne t�vessz�k �ssze a hideg n�t az erk�lcs�s n�vel. A hideg n� titokban szeret.
(Csak hideg n�k k�pesek a legnagyobb
kit�r�sekre, idegrohamokra �s �ngyilkoss�gokra, ha k�ts�gbevonj�k az �rz�seiket.)
A hideg n� tudniillik nem b�r meglenni szerelem n�lk�l,
csak �ppen hidegen int�zi el, erre sz�ks�ge van. L�gy
sz�ves ! Elrontod a frizur�m !
A hideg n� nem hunyja le a szemeit cs�k k�zben �s cs�k
ut�n nem piheg, hanem megigaz�tja a frizur�j�t, vagy azt
mondja: - Az el�bb �szrevettem egy kis mitesszert a homlokodon, engedd meg, hogy
kinyomjam.
A hideg n�t nem lehet programszer�en sz�d�teni.
- Ma nem. �gyis olyan ideges vagy.
Nem �, hanem te. � tudja.
A hideg n� nem h�, a hideg n� hidegen csal.
A hideg n� ellen nincsen orvoss�g, a hideg n�nek nem kell
hideg f�rfi. A hideg n� s�t�lni akar a f�rfiak �rz�kis�g�n, mint egy all�n, divatos
k�nyveket olvasva.
Az Isten mentsen meg mindenkit a hideg n�t�l... �s ne v�gy minket a k�s�rt�sbe, de
szabad�ts meg... �men.
Mennyivel dr�g�bb egy forr�v�r� n�, aki kombin�j�t levetve, p�ld�ul ilyeneket mond
- A f�rjem els�rang� f�rj �s azt hiszem, j� taner� is.
�gy �lnek ezek a mindenfajta n�k a Mediciek K�tj�n�l, v�rva az esem�nyeket, a
fatalit�t. Az itteniek szerint csak fatalit� van. V�gzet. A f�rj megcsalja a
feles�g�t, a feles�g r�j�n, - C'est la fatalit�. Ez volt a v�gzete. - A feles�g is
megcsalja a f�rj�t, ez is fatalit�. A f�rj meg�li a szeret�t, a szeret� meghal, ez
is fatalit�. Ha a f�rjet v�letlen�l nem mentik fel, megint egy fatalit�.
J�, hogy ez a sz� van, ez megk�nny�ti az �letet �s megnyugtatja a ked�lyeket, meg
elveszi a felel�ss�get.
- Qu'est-ce que vous voulez, c'est la fatalit�. Mit akar, ez volt a v�gzete.
Olyan n�t kellene ker�teni, aki kicsit hasonl�t Anne-Claire-re...
Fels�kab�t n�lk�l �ld�g�lnek az emberek a kertben. A Mediciek K�tj�n�l egy l�lek
sincs. Mi az? Sztr�jkolnak a szerelmesek? Persze, h�tk�znap d�lut�n dolgoznak
minden�tt. Anne-Claire-nek sz�p, karcs� a teste. Ha most itt szembe j�nne velem,
nem is k�sz�nn�k neki.
N�gy �ra fel� becsukj�k a kertet. Egy csapat egyenruh�s alak kikanyarodik a
Szen�tus �p�let�b�l �s el�llja a kert bej�ratait. Az egyik k�z�l�k v�gigmegy a
fontosabb all�kon �s trombitasz�val, esetleg dobperg�ssel jelzi, hogy becsukj�k a
kertet.
- �n ferme! �n ferme! Z�runk! - hallani az �r�ket innen is, onnan is, ak�rcsak
hajt�vad�szaton lenne az ember. �n Anne-Claire-t t�bb� nem fogom l�tni...
A rue de Vaugirard elej�n van egy kis k�polna. Miut�n
a kertb�l kizavartak �s hazamenni m�g nincs kedvem, bemegyek ide.
Sz�val, Anne-Claire m�r nincs t�bb�. Milyen r�g nem voltam templomban. Nem gondolok
�r�. Nincs semmi �rtelme. Milyen j� Isten-szag van itt. B�rhol legyen az ember:
idegen f�ld�n, idegen szok�sok k�z�tt, a templomok t�bb�-kev�sb� ugyanazok.
Semleges ter�letek, az Isten k�vets�gei.
Anne-Claire m�r megkapta a pneu-t.
A k�poln�ban alig vannak. Mellettem egy �reg n� im�dkozik lehajtott fejjel. Olyan
n�t kellene szeretni, aki mindig im�dkozik. Az �reg n� egyszerre csak felretten �s
felkapja a fej�t. �gy l�tszik, ima k�zben elaludt. Zavartan a fej�hez kap.
- Na, mi az? - k�rdezi hirtelen fel�m fordulva. R�gt�n kirohanok a k�poln�b�l.
Atya�risten, baj van az idegeimmel.

XXVI. FEJEZET

Egyszer hideg van, m�sszor meg meleg. Amint kis�t a nap, megjelennek a legyek. A
Riviera Hotel udvara valaha ist�ll� volt, ahov� Nap�leon is bek�t�tte egyszer a
lov�t, ifj�kor�ban, amikor titkos szerelmek ut�n j�rt errefel�. Az akkori legyek
egyenes lesz�rmazottjai ezt nem tudt�k elfelejteni �s t�megesen j�rnak ide
eml�kezni. Kib�rhatatlanul szemtelenek.
Vettem egy l�gyfog�t, hossz�, enyves szalag. Felakasztom a villanyl�mp�ra. Ak�r�l
keringenek �s cik�znak legink�bb a legyek.
Egy �ra m�lva m�r huszonegy l�gy van rajta. K�nl�dnak, a l�bukat h�zogatj�k �s csak
m�g jobban odaragadnak.
Borzaszt� hal�l lehet. Tulajdonk�ppen �hhal�l. A legyeknek is f�j ez. M�sk�pp nem
igyekezn�nek szabadulni t�le. A l�gy is az Isten teremtm�nye. �pp�gy �l, �r�l az
�letnek, van csal�dja, vannak bar�tai �s �lete vesz�lyeztet�s�vel szerzi be
t�pl�l�k�t, mindaddig, m�g egy sz�p napon egy ilyen vacak, h�lye alak �ssze nem
fogdossa �s hal�lra nem k�nozza �ket. M�g nem k�s�. Meg fogom menteni �ket!
�vatosan leszedem a legyeket. El�bb v�zben megmosom a l�bukat, mert enyvesek �s
egym�shoz ragadnak. Azt�n kiteszem �ket az ablakp�rk�nyra sz�radni. Tulajdonk�ppen
ez egy bacilustelep itt. Ki tudja, melyik k�z�l�k a d�gl�gy. A hal�l. A papucsommal
sorra agyonvagdosom �ket.
Ut�na mint egy �r�lt rohanok el hazulr�l. Az Ai-bis aut�busszal megyek �t a Szajna
t�ls� partj�ra �s lesz�llok a Com�die Francaise-n�l. F�l hatkor m�r ott vagyok az
iroda el�tt �s v�rom Anne-Claire-t.
Pontosan hatkor rohan ki �s r�gt�n megl�t.
Nevet is, meg s�r is.
- Ugye, te sem tudt�l elutazni?
G�rcs�sen bel�m kapaszkodik.
- Akarod, hogy egy�tt vacsor�zzunk valahol �s ut�na elmegy�nk moziba?
Akarom.
- Nem lesz otthon baj?
- Nem, mert ma este k�s�n j�nnek �gyis haza, addigra meg �n is otthon leszek.
Kinyitja a retik�lj�t.
- Fogd meg a zsebkend�met.
- Mi�rt?
Megfogom. Nedves.
- Kimostad az irod�ban? Mi�rt mostad ki?
- Nem mostam ki, csak teles�rtam miattad, ma d�lut�n. Kint voltam a p�lyaudvaron
is. Azt mondt�k nem is ment semmif�le vonat Budapestre abban az id�ben, ahogy
�rtad. �gyis leh�ztalak volna a vonatr�l.
A Julienben vacsor�zunk. Igyekszem k�z�mb�sen �tl�pni a restaurant k�sz�b�t, hogy
senki se sejtse, milyen nem mindennapi dolog ez nekem.
J� hely. A la discr�tion adj�k a kenyeret, ami azt jelenti, hogy di�kok �tkeznek
itt, akik szem�lyenkint k�t kil� kenyeret is fogyasztanak. Egy kil�t eb�d el�tt,
egy kil�t eb�d ut�n. �rthet�! Legnagyobb r�sz�k napj�ban csak egyszer �tkezik �s
akkor keny�rrel lakik j�l, mert azt ingyen adj�k az �tkez�shez.
Minden eb�d n�gy fog�sb�l �ll, mert prix fix. Leves vagy el��tel, h�s, f�zel�k,
sajt vagy s�tem�ny. Ezenk�v�l kap az ember egy quart* negyed (r�sz, ill. liter)
v�r�sbort vagy s�rt, esetleg limon�d�t, ami m�r belesz�m�t�dik az eb�d �r�ba. A
francia pinc�rek az Isten legcsod�latosabb teremtm�nyei. Cirkuszban l�tni csak
olyat, amit ezek produk�lnak. H�sz embert�l veszik fel egyszerre a rendel�st, csak
�gy sorra k�rdezve �ket: - Et vous, monsieur? Et mademoiselle? Et madame? �s �n,
uram? �s a kisasszony? �s �n, asszonyom? A bemondott �teleket egyszer elism�tlik,
de nem jegyzik fel - mindezt egy ember csin�lja. A homlok�n egy gondterhes r�nccal,
a haja t�v�n csillog� verejt�kgy�ngy�kkel �s �t perc m�lva m�r j�n is vissza az
�telekkel. Az els� mutatv�ny volt a mem�ria-sz�m, most j�n az �gyess�g. H�sz
k�l�nb�z� t�ny�rt hoz egyszerre, k�zben levest, f�zel�ket, h�st, t�szt�t �s mindezt
a bal kez�ben, az als� karj�n is v�gigfektetve a t�ny�rokat. A jobb k�zzel t�rt�nik
a kioszt�s. Nagy ritkas�g, ha k�t embernek elcser�lik az �tel�t. Tizenkett�t�l
kett�ig sz�net n�lk�l hordja a pinc�r az �telhegyeket. A vend�gek pedig, alig hogy
bekapt�k az utols� falatot, m�r mennek is, hogy �tadj�k hely�ket az �jonnan
�rkez�knek. Aki nem kap �res helyet, az egyszer�en kiv�laszt mag�nak valakit, aki
lehet�leg m�r az eb�dje v�ge fel� tart. Meg�ll vele szemben �s v�rja, mikor fejezi
be. Van, aki el�veszi az �r�j�t �s a fej�t cs�v�lja rosszall�lag, ha lassan eszik,
akire v�r. Ha francia az illet�, r�gt�n bocs�natot k�r �s elkezd �gy zab�lni, hogy
a szemei is kid�llednek.
- Mais prenez votre temps. Je vous en prie. Csak k�nyelmesen, arra k�rem.
- Vous en faties pas, monsieur. Ne t�r�dj�n vele, uram. Ut�na m�g annyit
menteget�dznek, hogy azalatt tisztess�gesen is eb�delhetett volna szeg�ny.
Vacsora ut�n elmegy�nk a Monge-Palace-ba. R�mes
francia filmet adtak. Egy kisgyereket elloptak a cig�nyok. (Ezek m�g mindig ott
tartanak.) K�zben a gyerek szenved, a k�z�ns�g is, mert egyszer csak felf�ty�l
valaki:
Assez ! El�g volt !
Nem �rtem a dolgot. A franci�k csin�lj�k �ltal�ban a legr�mesebb n�mafilmeket �s a
franci�k megint azok, akik legjobban ut�lj�k ezeket a r�mes filmeket.
Sz�val, a gyerek �rva �s szenved a filmen, de �gy szenved, hogy az ember gyomra
�melyeg.
Egyszer csak valami halk ny�sz�rg�sf�l�t hallok magam mellol. Hirtelen Anne-Claire
fel� fordulok �s megd�bbenek. Ez itt titokban szenved. Az arca vonaglik, a sz�j�t
harapd�lja �s csak �gy folynak a k�nnyei mint tavaszi olvad�skor a megdagadt hegyi
patakok.
- Meg�r�lt�l, hogy ezen s�rsz?
- Hagyj, Monpti, hagyj...
- Hogy lehet ilyen h�lyes�geken s�rni, te �r�lt, te!
K�s�bb a filmen hirtelen j�ra fordul minden. A cig�nyokat �ld�zik �s megfogj�k.
Olyan ver�s lesz bel�le, hogy csoda.
Nagy tapsork�n. Nem a filmnek sz�l. A film m�g mindig vacak, de idegesek ezek itt
mind �s a gyors igazs�gszolg�ltat�st kedvelik. Van, aki nem b�rja �s fel is ord�t:
- Casse-lui la gueule! T�rd �ssze a pof�j�t!
A moziel�ad�snak nagy el�nye, hogy k�zben lehet cigarett�zni, meg cs�kol�dzni. �gy
is, hogy az ember egyszeruen az �l�be veszi a n�t. H�tul legfeljebb azt mondj�k:
- Gyerekek, csak a fejeteket hajts�tok vagy eg�szen �szsze, vagy egy kicsit
sz�jjel, mert nem l�tni.
A filmet n�zni is lehet.
A sz�netben a k�zeli kis k�v�h�zba megy�nk.
- Mit akarsz?
- Un grand noir-t. Egy nagy feket�t - mondja csillog� szemekkel.
�rdekes, hogy ezek mennyire szeretik a feketek�v�t. A caf� cr�mek-be is csak
kiskan�lnyi tejet adnak. Ha vil�gosan k�ri az ember, k�tkan�lnyit. Ezut�n m�r csak
a pinc�r megvet�se j�r: - Sz�val, tejet akar?
Mozi ut�n elk�s�rem az avenue des Gobelins-ig �s ott elv�lok t�le.
- Ne gyere tov�bb, mert megl�tnak veled.
- Szervusz, �desem.
A rue Claude Bernard-n�l valaki megfogja h�tulr�l a
karom. Anne-Claire az. Alig kap leveg�t.
- Mi t�rt�nt?
- Mondd... szerelmes... vagy... te bel�m?
- Igen... Nem �rtem.
- Akkor... mi�rt nem... integetsz ut�nam, ha... elv�lok
t�led?
- Elfelejtettem.
- Most elv�lunk �s te integetni fogsz nekem... �n pedig h�tra sem fordulok.
- Mi az?
- Igen, mert t�bben is l�tt�k, hogy integettem ut�nad, te h�tra se fordult�l �s egy
idegen ember integetett nekem. �n francia n� vagyok, engem nem lehet megal�zni.
- �n pedig magyar ember vagyok. Az oroszl�nketrecbe bemegyek, ha bedobod oda a
keszty�det... eg�sz kis oroszl�nok k�z�, de a leveg�be nem integetek. Ezt
m�lt�s�gomon alulinak tartan�m.
- De szeretsz?
- �pp most besz�ltem az oroszl�nokr�l... Hallatlan! - Na, j�l van. Cs�kold meg a
nyakamat �s szervusz.

XXVII. FEJEZET

Anna-Claire n�lam felejtett egy kis k�nyvet, ma �szrevettem az asztalomon. Les plus
belles pens�es: Le bonheur. A legszebb gondolatok : A boldogs�g.
Neki is sz�ks�ge van r�. Ha m�r az anal�zishez fordul az ember, baj van a
l�nyeggel.
Sz�pen kiagyalt �r�asztalb�lcsess�gek vannak benne. Azt mondja p�ld�ul La
Rochefoucauld: "Ne d�sirer, que ce qu'on a." El�gedj�nk meg azzal, amink van.
A boldogs�g keres�se egyetlen c�lja az �letben minden
embernek, mert alapja az �nz�s. Mi lenne, ha elfogadn�nk a fenti meg�llap�t�st a
boldogs�g egyed�li el�r�s�re? Az �let legszebb dolgai piszkos gy�kerekb�l
t�pl�lkoznak. A megtr�gy�zott f�ld lesz a j� term�.
Amit Ren� Maizeroy mond, az szellemes : "Hcureux ceux qui n'ont jamais �t�
heureux." Boldogok, akik m�g sohasem voltak boldogok.
Tan�csot, �tbaigaz�t�st ez sem ad. Igaza van. Egy�ltal�n, csak a buta emberek
hihetik azt, hogy szavakkal m�g megseg�thetj�k egym�st. A szavak, b�rmilyen
j�t�kony hat�st v�ltsanak is ki, csak annyit �rnek, mint a r�kbetegnek a morfium.
Egy ideig felf�ggesztik a szenved�seket, de gy�gy�tani nem tudnak. Viszont Ren�
Maizeroy szellemes ember, ami nem jelenti azt, hogy vicces. Ez a mondat a bibli�ra
eml�keztet �s ez nagy dolog. "Boldogok, akik m�g sohasem voltak boldogok."
Azt mondja Charlec: "Il n'y a de bonheur parfait, qu'avec un mauvais coeur et un
bon estomac." Nincs t�k�letes boldogs�g kem�ny sz�v �s j� gyomor n�lk�l.
Ebb�l csak egyet lehet sz�z sz�zal�kig meg�llap�tani, Charlec gyomorbajos volt.
Balzac azt mondja: "On est heureux sans fortune, comme on est amoureux sans femme."
�pp�gy boldog lehet az ember szerencse n�lk�l, mint szerelmes, asszony n�lk�l.
Sz�val, a boldogs�g nem k�v�lr�l j�n befel�, de bel�lr�l kifel�. Nem rossz, de nem
�j. Ez az a bizonyos harminc�ves gondolat.
"A boldogs�g egyik felt�tele, hogy ne legy�nk boldogtalanok. Ez az els� pillanatra
b�rgy�s�gnak l�tszik, pedig ha elm�lked�nk felette, bel�tjuk, egy j� program." Ezt
mondja Maurice Donnay.
Erre csak annyit mondunk: Nem elm�lked�nk felette.
Flaubert szerint: "A boldogs�g h�rom felt�tele: But�nak lenni, �nz�nek �s j�
eg�szs�gnek �rvendeni. Ha csak az els� hi�nyzik, minden veszve." Nagyon boldogtalan
lehetett Flaubert, mert itt � m�sokr�l besz�l.
Euripides azt mondja: "Ne �ll�tsuk egy haland�r�l se azt, hogy boldog, mindaddig,
m�g nem tudjuk, hogy sz�llt le a s�rba." Kellemes, ha az emberr�l ut�lag m�gis
meg�llap�tj�k, hogy boldogtalan volt - nem neki, nek�nk. Boldog, aki nevet?
H�nyszor csapjuk be �nmagunkat.
Claire Bourdon. Tipikusan n�. Buta.
"Comment cherche-t-on le bonheur? Dans son �lement." Hol keress�k a boldogs�got?
Elem�ben. Ez Carmen Sylva. Annyi ilyen sz�pet lehetne m�g mondani. Ny�ron meleg
van. T�len hideg van. A feh�r nem fekete. Isten veled, Carmen Sylva. T�bbet mi nem
fogunk tal�lkozni. Ezek ut�n ?
Hyppolite Taine azt mondja: "Ce sont les imb�ciles qui sont les plus heureux." A
but�k a legboldogabbak. Ha err�l mindenki tudom�st szerezne, tele lenn�nk
boldogtalan emberekkel.
Van egy v�gtelen h�lye arab k�zmond�s is: "Boldog akar lenni? Ne t�lozzon,
elemezzen �s legyen v�g." Az arabok ilyen h�ly�k. A sok feketek�v�z�st�l van ez,
meg a m�rt�ktelen doh�nyz�st�l. A n�z�st is t�lz�sba viszik.
A n� testileg, lelkileg a legnagyobb m�rge a f�ldnek. A pusztul�s csak az�rt nem
�lt ijeszt� m�rveket, mert kisebb adagonk�nt m�r fokozatosan hozz�juk szoktunk. M�r
a Biblia is mondja: "Az asszonyi �llat az � f�rj�nek dr�ga �let�t vad�ssza." Aki
testileg t�lfogyaszt egy n�t, paralitikus lesz, aki pedig szellemileg fogyasztja,
sz�val k�z�ss�gben �l vele, id�vel teljesen megh�ly�l �s elf�rfiatlanodik;
�n�ll�s�ga elv�sz, hangja nincs, egyetlen v�gya a nyugalom, a b�ke �s ez a hal�l,
mert a mozg�s az �let.
Vannak n�k, akiknek egyetlen c�ljuk r�videsen h�zass�guk ut�n testileg-lelkileg �gy
megv�ltozni, hogy soha t�bb� az �letben senki meg ne �rtse a f�rj�ket. Mi�rt tette
ezt okos ember l�t�re? Vannak n�k p�ld�ul, akik a h�zas�letben sz�tfolynak, az
ilyen sz�tfolyt �s m�derbe szor�tott, �r�kk� piheg� n�vel micsoda szellemi
k�z�ss�ge legyen annak a szerencs�tlen f�rjnek? Egy ilyen n�nek egyetlen
foglalkoz�sa m�g az �letben a n�l�n�l is sz�tfolytabb noket keresni. Komikuma a
dolognak, hogy m�g �beren �rk�dni kell egy ilyen n� felett, aki nem is gusztusa az
embernek. A k�v�r n�kkel legfeljebb kikezdenek, de el nem veszik t�l�nk �ket. Hol
itt a boldogs�g?
Err�l nem �r ez az �t�d�tt k�nyv.
Ahogy �gy kac�rkodom a legszebb gondolatokkal a boldogs�gr�l, kopognak a szob�m
ajtaj�n.
- Entrez ! Tess�k !
Bej�n egy napbarn�tott k�p� ember, lel�g� bajsza van. Szent Isten ! Egy magyar
paraszt. Mi ez? �lomk�p?
-j� r�ggelt k�v�nok - mondja zamatos magyars�ggal -, hoztam az �rnak egy bil�t�t.
J� Isten! Hirtelen�ben elt�nik el�lem eg�sz P�rizs. Ott vagyok valahol vid�ken. A
nap v�gigfekszik a torn�con, a kutya meg ott hasal az ist�ll� ajtaja el�tt, a
nyelv�t l�gatva. Bent a lovak ropogtatj�k a takarm�nyt, megr�ntva n�ha a k�t�f�ket,
ami a j�szolhoz er�s�tett vaskarik�t megkopogtatja. A f�nyes nyak� lovak idegesen
kapkodj�k a fej�ket.
- Mici, te !
Pat�ikkal tomp�n dobbantanak a sz�na alomban �s hoszsz�k�s legyek �lnek a hasuk
alatt, ahol a b�r megremeg id�nk�nt.
A f�szerben a szek�r l�cs�re egy tarisznya van akasztva, od�bb felford�tott lyukas
l�bos tetej�n, kis csirke t�r�lgeti a cs�r�t, majd leugrik, hirtelen meg�ll �s a
nyak�t a leveg�be dugdosva, �temesen ell�pked a vetem�nyeskert fel�, ahol a kar�k
tetej�n felford�tott tejesk�cs�g�k d�lnek jobbra meg balra.
A szilvaf�k �gai k�z�l kil�tni a kukoricaf�ldre, ahol piros szokny�s, karcs� j�ny
risz�lja a far�t.
- Marcsa, hogy a neh�zs�g essen bel�d, ne kac�rkodj !
- N�, n�zd csak te m�l�sz�j�. Nem neked van az, te!
Az �gen b�r�nyfelh�k �lldog�lnak; egy furcsa form�j� ott terpeszkedik a b�dogtorny�
templom felett, a temet� mellett, ahol a beles�ppedt hant� s�rok k�z�tt gy�kok
s�tk�reznek a napon.
"Itt tal�lt �r�k nyugodalmat Istenben boldogult Tak�cs Estv�n. Emel� e s�rk�vet h�
hitesp�rja Alvinczi Farkas Zsuzs�nna. Dics�rtess�k az �r."
A kerekes k�t megcsikordul, amint vizet h�znak bel�le.
- H�, Kata n�ni !
- N� csak?
- Leverem a tiktya l�bgy�t, ha erre p�szm�t�l m�gent.
- O, te istentelen, te...
Ez mind benne volt ebben a "j� r�ggelt"-ben.
K�bultan �s felkavartan olvasom a levelet. A bar�tom �rta, akinek annak idej�n
h�romsz�z frankot adtam k�lcs�n �s aki azt meg is adta. Evvel azt hiszem,
t�ls�gosan is jellemeztem ahhoz k�pes, hogy nem sok sz� esik r�la.
Cinege Istv�nnak h�vj�k ezt a magyart, mondja a lev�l. �ll�st keresni j�tt ki
P�rizsba. Csak a holmij�t akarja letenni n�lam, m�g sz�ll�st keres mag�nak. Ezt
engedjem meg. Bar�tom elutazik k�t napra �s ez�rt k�ldi hozz�m.
- Mag�t h�vj�k Cinege Istv�nnak?
- Eng�m.
Nagy,. hatalmas sz�l ember. Ilyen tagbaszakadt cineg�t m�g sohasem l�ttam.
- H�t csak tegye le n�lam a holmij�t, addig m�g sz�ll�st szerez.
Kimegy az ajt� el� �s behoz egy nagy, feh�r, otromba
batyut, meg egy �js�gpap�rba csomagolt valamit.
Nem besz�l ez egy sz�t sem.
- Adj' Isten! - mondja �s elmegy.
Azt sem mondta meg, hogy mikor j�n vissza a csomagj��rt.
Cinege Istv�n �gy felkavart, hogy d�lut�n elrohantam a nagy bulv�rra �s vettem k�t
magyar lemezt: Cig�nyzene.
L�legzet-visszafojtva hallgatom, amint s�r, nyafog �s kesereg a muzsikasz� bel�le.
Istenem, egyszerre itt van el�ttem a f�st�s pesti k�v�h�z, �t embernek kell h�sz
sz�zal�k borraval�t adni. - �n mondom neked, �d�nk�m, ki kell innen v�ndorolni.
Tavaly, hogy Londonban voltam...
- Lajos, k�t toj�st poh�rban.
'Genis, k'rem�'ssan.
Egy debreceni, egy �s egy kis barna s�r a doktor �rnak.
Kifestett sz�j� n�k meztelen karjukat r�fektetik az asztal h�s m�rv�nylapj�ra �s a
csill�rok f�ny�ben t�nd�kl� hatalmas t�kr�kben kokett�lnak �nmagukkal. Gusztusosan
sz�tnyom�dik a form�juk a sz�keken.
- Kel cs�k'lom nagycs�s 'szonyom.
- Hogy �s mint, Lebickay �r?
- H�t csak vagyogatok. Mi van az Imr�vel?
Finoman megb�kik.
�reg urak feketek�v�znak. Csillog� t�lc�n hat poh�r v�z k�t embernek, f�l�r�nk�nt
v�ltva.
- Jakab, friss vizet �s az esti lapokat.
Istenem ! Pesti k�v�h�z.
- Zsuzsika, dr�ga, baj van, most veszem �szre, hogy otthon felejtettem a
p�nzt�rc�mat.
- Ferik�m, k�lcs�n adhatok mag�nak, de igaziba nem. N�lunk havonta k�tszer
cs�kkenten�k.
Kavarodnak bennem a pesti eml�kek. K�zrefognak, hajszolnak, kergetnek. Budapest,
R�k�czi �t.
- Mancika, megv�rom holnap este a Berlini t�ren.
- Kisap�m, �gy �lvezem, senki sem sejti, hogy a szeret�d vagyok. Tegnap a N�ra
is... magamban annyit r�h�gtem.
M�r j�n a tavasz a J�nos-hegy fel�l. A villamos sik�tva fordul.
Fr�ulein, was machen die zwei Hunde?
- Bocs�sson meg, de olyan ismer�s nekem. Nem tal�lkoztunk mi m�r valahol?
A tab�ni utc�kban pap�rdarabokat kerget a sz�l �s a budai hegyek f�ldszag�t
hordozza. �regasszonyok �lnek a s�rgafal� h�zik�k �reg kapui el�tt hokedlin. Az
elt�r�tt ablak�veg pap�rral van �tragasztva.
A Kenesei �r tegnap megint r�szegen j�tt haza �s elt�rte a szem�veg�t, most �gy
megy a h�zak ment�n, a falakat simogatva, mint ahogy az �reg Smicweig b�csi
simogatja a nyolc-t�z �ves l�nyk�kat reszket� kezekkel, m�g cukork�kat ad nekik.
- Nem szabad f�lni a Smicweig b�csit�l.
Budapest.
- K�rek egy f�l kil� barna kenyeret.
Tess�k er�sen kopogni, a cseng� nem sz�l.
H�zal�s �s kintorn�z�s tilos.
- Ide hallgasson, Kati n�ni. Szemben az �reg b�rh�zat lebontott�k �s �tj�ttek a
polosk�k ide. Olyan processzi�t m�g �letemben nem l�ttam. A falakr�l s�p�rt�k le
�ket. Az �sszes lak�k kimentek a kapu el� �s s�rtak.
- A Bor�ros t�rig szakasz.
- �s mi�rt nem �rv�nyes ez a jegy egyszerre?
K�rem, egy k�tpeng�st adtam.
- H�t h�vjon rend�rt, de nem sz�llok le.
- Tess�k el�bbre menni, a kocsi belseje m�g eg�szen
-j�, Krausenvirtzf�rtig �r, ezer �ve nem l�ttam. Maga egy igazi magyar.
Idegeneknek tilos a bemenet.
- Nagys�gos asszonyom, a nemes c�l �rdek�ben... gy�ny�r� sz�p b�rk�t�sben... havi
h�rom peng�...
- Egy zongora, nyolcvan peng�, elosz�r, m�sodszor,
senki t�bbet harmadszor.
- Csak az idegeidre vigy�zz, mamuska.
- Tisztelt H�z! Az el�ttem sz�l� k�pvisel�t�rsam v�daskod�saira csak egy a
v�laszom. Gyer�nk a f�ggetlen magyar b�r�s�g el�. R�g�ta tudom�som van arr�l, hogy
egyeseknek sz�lka vagyok a szem�ben. Az eg�sz nem egy�b, mint egy ellenem ind�tott
politikai hajsza. Ne itt v�daskodjunk, hanem gyer�nk a f�ggetlen magyar b�r�s�g
el�. Ha pedig a
napn�l is vil�gosabban fog ragyogni makul�tlan politikai
tev�kenys�gem, pusztuljanak a r�galmaz�k.
- Doktor �r, nagyon j�l n�z ki.
- �des �regem, holnap felt�tlen megadom.
- Lenk�nek viszonya van Ferivel.
 - Ki az a Feri?
- A f�rje. Na, most mit sz�lsz ehhez?
- Adj p�nzt ruh�ra. Elv�gre meztelen�l nem j�rhatok.
- Ne olvass, amikor hozz�d besz�lek, mert a fejedhez v�gom a k�nyvemet.
- Tan�r �r, k�rem. Isten bizony a n�v�rem volt.
- Halljuk a minisztert!
- Tisztelt H�z! A vizsg�latot meg fogom ind�tani. Addig, m�g konkr�t adatok nem
�llnak a rendelkez�semre, nem k�v�nok az �gyh�z hozz�sz�lni. Csak egyet mondok:
Am�g �n itt �llok a helyemen (K�zbesz�l�s: Na, nem sok�ig!), rend�thetetlen
vasszigorral fogok les�jtani azokra, akik hivatalos min�s�g�kben vissza�ltek a
k�zbizalommal. Ha a v�dak igaznak bizonyulnak, a b�n�s�k elveszik m�lt�
b�ntet�s�ket.
- �gy van! �gy van!
Budapest !
Krumplileves nokedlivel. Kolozsv�ri tejf�l�s k�poszta.
T�r�scsusza.
Budapest. Sz�kesf�v�rosi g�zm�vek. �llatkert. A medve
a fej�t emelgeti. A hi�na f�radhatatlanul �get fel-al�. "Afrikai rep�l� v�zikutya."
A ketrece �res, egy barlanglyuk �s el�tte egy adag iz� �s semmi m�s.
- L�ttad ezt, Laci? A n� r�m n�zett.
- Bar�tom, milyen okos kis teste van. �rtatlan m�g?
- Mondd, hol �lsz te?
Anne-Claire valahol messze van, nagyon messze. �gy fekszem ezen a fekete �gyon,
mint egy l�z�lm�ban verg�d� beteg, aki kisz�radt torokkal egy csepp ital�rt
k�ny�r�g.
Cinege Istv�n csomagja �ssze van k�tve egy cukorsp�rg�val. Vajon mi lehet benne?
Egy r�gi nadr�g, egy fogkefe �s egy t�r�tt f�s�. A f�s� k�l�n egy magyar �js�g
leszak�tott darabj�ban:
NY�L T T�R*
* E rovatban k�z�ltek�rt nem v�llal felel�ss�get a szerkeszt�s�g.

XXVIII. FEJEZET
A Panth�on mellett van P�rizs legr�gibb temploma; a Saint-�tienne-du-Mont. M�g a
XIII. sz�zad elej�n �p�tett�k. A tornya m�g �gy maradt, a t�bbit m�r �t�p�tett�k
az�ta, de m�g �gy is van n�gysz�z �ves. Olyan a sz�ne, mint a rozsd�s vas�. A
belseje is nagyon furcsa. A templom k�zep�n k�t hatalmas oszlopot k�t �ssze egy
d�szes gal�riaf�le, amelyre a k�t oszlop k�r� csavarodott egy-egy csigal�pcs�
vezet. Ez a jub�. A r�giekn�l a sz�sz�k.
Az egyik mell�kolt�rn�l van eltemetve Sainte Genevi�ve, P�rizs v�d�szentje, aki
meg�ll�totta Attila sereg�t a v�ros kapuja el�tt. A Saint-�tienne-du-Mont-t�l balra
ter�l el P�rizs egyik legr�gibb r�sze. Kis keskeny utc�k h�z�dnak a Szajna fel�,
�reg utc�k, lehetetlen form�j� h�zakkal, ahol se a villanyt,
se a v�zvezet�ket nem ismerik m�g. Petr�leuml�mp�val vil�g�tanak �s egy utcai
szivatty�s k�tr�l hordj�k maguknak a vizet.
Nem tudom, mi�rt, de valah�nyszor erre j�rok, elszorul a sz�vem. Egy-egy r�gi h�z
kapuja olyan ismer�snek t�nik fel nekem, mintha m�r egyszer r�gen �ltem volna itt.
Nevets�ges �s m�gis fojtogat egy nyomaszt�, rossz �rz�s, ha a h�zak k�l�n�s form�it
n�zem. Mi�rt ismer�s itt minden? Nem eml�keztet semmire. Az emberek, akik itt
laknak, idegenek nekem, csak a h�zak �s az utc�k nem. Az az �rz�sem, ha sok�ig itt
id�z�m, r�gi arcok is eszembe fognak jutni ezekr�l az �reg kapukr�l. Tal�n egy n�v
is. V�rjunk csak, egy n�v... egy n�v... Egy nagyon t�voli gondolat lassan k�zeledik
fel�m. �r�lts�g. A sz�vem er�sen dobog. Jobb lesz, ha hazamegyek a Riviera Hotelbe.
A Szent Jakab utc�ban �sszetal�lkoztam Anne-Clairerel, kis utaz�t�ska van n�la.
- Mi t�rt�nt?
- M�r j� f�l �r�ja v�rok r�d idelent. Gyere gyorsan velem. El kell utaznom.
- Elutazol? Hov�?
- Lyonba, de visszaj�v�k. Kik�s�rhetsz az �llom�sra. Egyik n�v�rem beteg.
- M�gis van egy n�v�red? Sohasem mondtad, illetve mindig mondtad �s �ppen
ez�rt...
Most r�gt�n indulunk.
- Na �s a sz�leid?
- �k m�r elutaztak.
Miel�tt megakad�lyozhattam volna, meg�ll�t egy taxit.
- Siess, mert elk�sek.
M�g �n vad borzalommal a p�nzem pr�b�lom a zsebemben kitapogatni, Anne-Claire
minden �tmenet n�lk�l nekemugrik �s vadul cs�kolgat.
- Istenem, te is szomor� vagy, l�tom.
- Igen. Mondd, messze megy�nk m�g a taxival?
- A gare de Lyonra. Adok neked egy kis eml�ket.
Kivesz egy kis �rmet �s a sz�j�hoz emeli, hogy megcs�kolja.
M�ltkor a moziban l�ttunk ilyenjelenetet. A szerelmesek
elv�lnak, a n� egy kis �rmet megcs�kol �s odaadja a kedves�nek. Ezt akarta
megj�tszani, de nem siker�lt neki. Megcs�kolja az �rmet. Ut�na keresi, de nem
tal�lja sehol. Olyan pici volt, hogy odaragadt a sz�j�ra.
A taxit nem engedi kifizetni. Nem tudom, mi lett volna, ha engedi.
Az �llom�sra sietve beszalad �s egy m�rlegbe bedob huszon�t centimes-ot.
- Mi ez?
- Jaj ! Azt hittem, peronjegyet ad. �n akarom azt is megvenni.
Izgatott hangulat.
A quai*-ken itt: peron
fekete vonatok �lldog�lnak. Hord�rok futkosnak b�r�nd�kkel a nyakukban, elutaz�k
rokonokat cs�kolgatnak.
- Amint meg�rkezt�l, �rj�l.
- �js�gok, �js�gok!
- Ez a lyoni vonat?
- Gyerekek, nem fogtok megf�zni?
- �des Jules, h�t m�gis elm�sz?
- �rdekes, h�t nem te vetted meg a jegyemet?
- Ezt csak az�rt mondom, hogy vigy�zz magadra �s �rj�l, m�g nem is tudom, hogy
fogok n�lk�led l�tezni.
- L�tod azt a kis d�g�t, aki a pasij�t k�s�ri ki? Az el�bb
belecs�ptem �s visszacs�pett.
- Ne menjetek abba f�lk�be, pont a kerekek felett van.
- A m�sik foglalt szakasz.
- Ez a lyoni vonat?
Sz�rke �tiruh�s, sportsapk�s, j�lt�pl�lt f�rfi, ez�st cigarettaszipk�val a
sz�j�ban, megvet�en s�t�l a kocsik ment�ben.
- Hord�r!
- Mondtam neked, hogy ne vacakolj egy �r�ig a fejeddel, mert elk�s�nk.
- Ne kapkodj az arcomhoz, mert pofonv�glak.
- Na, m�r kezd�dik.
- Ez a lyoni vonat?
- K�ls�, els� v�g�ny jobbra.
- Hol az a b�d�s k�ly�k megint? Most pofozzalak meg,
te gazember?
- Cs�koltatom Lucy n�nit.
- A harmadoszt�ly� kocsik eg�sz el�l vannak.
- Ez a lyoni vonat?
- Anne-Claire, ne k�rdezd m�r annyiszor, hogy ez-e a
lyoni vonat, mert meg�r�l�k.
- Hagyd csak. Egyszer �gy vittek el Marseille-be. Felsz�llok vele egy kocsiba,
ahonnan m�r kicsit nyugodtabb emberek b�mulnak kifel�, lebesz�lgetve a peronon
�ll�rokonokhoz, akiknek egyetlen c�ljuk ilyenkor el�kel�en k�z�ny�snek l�tszani.
- H�, 52-es hord�r! Ez az ember milyen buta, csak
kit�metni az ilyet.
- Pofik�m, van n�lad apr�?
- F�, hogy j� helyetek van.
- Igaz�n, olyan nehezen fogjuk n�lk�l�zni kedves t�rsas�g�t.
- Maaamaaa, �n is ki akarok n�zni!
- Kuss!
- Sokan utaznak, j� volt idej�ben kij�nn�t�k.
Az els� f�lk�ben m�g van hely. Egy pap is �l benne, a
brevi�riumot olvassa.
- Ide �lj.
Nem is hallgat r�m, megy tov�bb.
A k�vetkez�ben senki, de foglalt, mert tele van b�r�nd�kkel.
A harmadik �res.
- Ide �l�k, Monpti.
- �gy? Rendben van.
- Mi van veled? Most mi�rt haragszol?
- Egy fiatal le�ny, ha egyed�l utazik, ki van t�ve esetleges
vonatismerked�seknek...
- Na, fel�lem nyugodt lehetsz.
- Nem vagyok nyugodt, mert l�tom, hogy �ppen azt keresed te is.
- �n?
- Igen, te. Mondtam, hogy �lj be a pap-f�lk�be, de te nem �lsz be olyan f�lk�be,
ahol m�r vannak...bocs�natot k�rni, mert szerelmes voltam, am�g �k szenvedtek.
Fel�je ny�jtok egy frankot. Mint az �hes cs�ka, �gy kap
oda a kez�vel �s megy tov�bb kotorni. Meg se k�sz�nte.
Undor fog el, hogy a keze a kezemhez �rt.
Gy�ny�r� sz�p, meleg tavaszi nap. Janu�rban tavasz.
A Szent Jakab utc�n halotti menet megy v�gig. Lassan
l�pegetnek a lovak a kopors�val, a kocsi el�tt �t m�terre
koszt�m�s ember megy.
Az emberek meg�llnak �s leveszik a kalapjukat. Nem a halott ir�nti kegyeletb�l
teszik, a hal�lt k�sz�ntik, akivel szeretn�nek j�ban lenni.
A kopors� ut�n a gy�szol�k. El�l talpig feket�ben egy asszony - k�t gy�szruh�s
f�rfi t�mogatja -, a kez�ben zsebkend�t szorongat, olyan g�rcs�sen, mintha minden
rem�nye benne lenne. Ut�na a t�bbiek, m�r kev�sb� komoran �s �gy v�gig az utols�
k�s�roig, mind jobban enyh�l a meghat�dotts�g az arcokon. �tmenet a talpig gy�szb�l
a gy�szkarszalagba, illetve a legv�g�n m�r az sincs. A k�t utols� sz�rkeruh�s ember
sugdol�dzik �s nevetg�l. Ilyen a b�nat is az id� m�rleg�n, most talpig feket�ben
vagyok, de majd �n is eljutok az utols� sorig. Csak az id�re kell t�maszkodnom,
mint a koldus a mank�j�ra.
Megyek a temet�s ut�n. �n is temetek. A halottas menet meg�ll a Saint Jacques-du-
Haut-Pas templom elott. A kopors�t leveszik a kocsir�l �s beviszik a templomba.
Ahogy elmennek mellettem, gyeng�n megcsap egy �desk�s szag. A halott szaga. Nem
tudni, f�rfi volt, le�ny, asszony, �reg vagy fiatal. A kopors� oldal�ra itt nem
�rnak semmit. Igaz is, kinek fontos az? Akik temetik, azok �gyis tudj�k, kit
temetnek. A t�bbieket meg �gysem �rdekli.
A templom h�s. A szenteltv�z hideg, a sz�nes �vegk�pek misztikus f�nyeket sz�nek a
nyirkos f�lhom�lyba. Egy-egy f�nyfolt r�esik a nagy, feh�r k�kock�ra. A szentek
szobrai meredten hallgatnak , git�rokkal, k�nyvekkel, p�lma�gakkal, meg egyebekkel
a kez�kben. Egyszer �n is meghalok. �ppen �gy fogok fek�dni �sszetett kezekkel,
mereven kiny�jt�zva a kopors�ban, mint ez a halott fekhet. Requiem
aeternam dona eis, Domine. Et lux perpetua luceat eis.* Adj Uram, �r�k nyugodalmat
nekik. �s az �r�k vil�goss�g f�nyeskedj�k nekik. (latin)
- Szeg�ny, milyen j� ember volt, csak v�gtelen k�nnyelm�. Na, most m�r megnyugszik
szeg�ny, �s nem k�ltekezik t�bbet. - De m�g �lek.
Gyer�nk innen, ki a friss leveg�re, mert megfojtanak a k�szentek.
H�t hol van egy �rin� ezen a vil�gon? Egy tisztess�ges �s...
Ki? Ez, aki itt megy el�ttem? Meglehet, hogy tisztess�ges, akkor meg beteg. �gy is
n�z ki, mint aki az orvos el�szob�j�ban v�rja a v�rvizsg�lat eredm�ny�t. -
Istenk�m, csak most az egyszer... Hogy kezd�d�tt, H�l�ne-k�m? - Tudod, egyszer csak
kis piros foltok lettek a mellek k�r�l. K�pzeld el a lelki�llapotomat, m�g j�, hogy
nem a h�tamon, mert L�on r�gt�n �szrevette volna.
Estefel� megyek haza.
A kazett�mb�l kifeh�rlik egy lev�l. Idegesen kikapom. K�t kulcs a nyakamba is esik.
A L�gyszem� is kapkod a lev�l k�r�l, hogy az eny�m-e. Majd mindj�rt olyat �t�k a
fejedre, hogy lecsuk�dnak a szemeid.
Anne-Claire-tol van. Megismerem a keze �r�s�t.
F�lrohanok vele a szob�mba.
- Most itt vagy, mi? Besz�lni akarsz velem?
Leteszem az asztalra �s n�zem.
El�bb r� fogok gy�jtani egy cigarett�ra �s csak azut�n hallgatlak meg, te bestia.
Vajon mit tal�lt�l ki? El�g sok�ig t�rted rajta a fejed. V�rjunk, el�bb vizet is
iszom, meg kin�zek egy kicsit az ablakon.
Sz�p id� van.
Le�l�k a lehetetlen sz�n� fotelbe �s f�lveszem a levelet az
asztalr�l. El�g neh�z. Sz�pen f�lv�gom egy zsilettpeng�vel.
Nyolcoldalas, s�r� sorokkal tele�rt lev�l.
Mon petit,
bocs�sd meg, hogy nem lakom az �t Gy�m�nt utc�ban.
Ott lakom abban a sz�llod�ban, ahov� bemenni l�tt�l.
Teljesen egyed�l �lek, mert a sz�leim meghaltak r�gen.
Alig voltam tizenhat �ves, amikor elvesztettem �ket.
Az�ta egyed�l a magam kereset�b�l tartom el magam...
Itt h�rom s�r�n tele�rt, k�nnypacnis oldal, szaggatott,
f�jdalmas mondatokkal.
.. Egy egyed�l�ll� fiatal l�nyt senki sem v�d meg �s
mindenki azt hiszi r�la, hogy rossz. Csak az�rt hazudtam, hogy jobban szeress. Volt
k�t fi� az �letemben, akikkel cs�kol�dztam, akiket nagyon szerettem - ez nem
egyszerre volt -, de �gy nem szerettem �ket, mint T�ged. Megmondom, mert k�s�bb
tal�n ezt is megtudod. Igen, �rtatlan vagyok. C'est bien la v�rit�. Ez az igazs�g.
Nem vagyok olyan rossz, mint amilyennek l�tsz. Mindennap �gy mentem hozz�d, hogy a
tied leszek, nem tudom, mi�rt nem volt �gy.
Most m�r mindegy, hogy tudod... Meg�g�rem, hogy nem fogok t�bb� hazudni. Nem tudom,
mi�rt vagyok ilyen. Ugy sz�gyenlem magam. Egyszer az irod�ban azt hazudtam, hogy
meghalt az a n�v�rem, aki nem is �lt - csak az�rt, hogy s�rhassak �s sajn�ljanak
engem. Azt is el kell mondanom neked, hogy van az irod�ban egy fi�, �gy h�vj�k :
Paul Delavier, aki egyszer cs�kol�dzni l�tott veled. Azt hazudtam neki, hogy te a
f�rjem vagy. Vettem egy jegygy�r�t. Az irod�ban mindig viseltem, csak akkor h�ztam
le, ha veled tal�lkoztam. Ezt csak az�rt mondtam el, ha v�letlen�l ezt is
megtudn�d, ne undorodj meg t�lem. Bocs�ss meg nekem, Mon petit. V�rj meg ma este
hat �rakor az iroda el�tt, ahol mindig v�rni szokt�l. Ha nem leszel ott, tudni
fogom, hogy nem akarsz t�bb� l�tni.
A te v�gtelen szomor�
Anne-Claire-ed.
Ut�irat:
Menj el a hotel bureau* iroda j�ba �s k�rdez�sk�dj ut�nam. Meg fogj�k mondani
neked, hogy egyed�l �lek. Soha nem maradok ki, csak akkor, ha veled vagyok. �rhatom
m�g azt, hogy sokszor cs�kollak?
Hall�! Sz�pen s�t a nap.
Az utc�kon v�gan j�nnek-mennek az emberek.
- N�ni, adjon egy sz�p csokor iboly�t.
- Mind sz�p ez, kedvesem, mind sz�p.
M�g csak n�gy �ra. Hatig teljes k�t �r�m van. Be�l�k addig a Luxembourg-kertbe.
A kanyarg� utak k�z�tt a sz�kekre �gyel� n�nik�k bolyonganak, hogy meglephessenek
egy-egy gyan�tlan idegent, aki le�lt egy sz�kre �s gusztusosan beleszagol a friss
leveg�be, m�g a kulcsaival j�tszadozik �s nem figyeli a sz�kes n�nit.
Helybeli polg�rral ilyesmi nem t�rt�nik.
Helybeli polg�r csak padra �l, vagy egyszer�en levisz mag�val egy �sszecsukhat�
t�bori sz�ket �s odateszi a legszebb helyekre, ahov� el�vigy�zatb�l sohasem tesznek
ingyenpadot �s r�r�h�g a sz�kes n�nire, aki ilyenkor olyan megvet�en megy el
mellette, mint egy gr�fn� a kitagadott fia mellett: - Pih!
Helybeli polg�r legfeljebb �nnep- �s vas�rnap vesz mag�nak sz�ket.
Ez nem olyan egyszer�. Helybeli polg�r a vastag aranyl�nc�val, pecs�tgy�r�j�vel,
nyikorg� cip�j�vel, fekete eserny�j�vel �s puha fekete kalapj�val el�bb
lelkiismeretesen kis�t�lja mag�t, hogy elf�radjon �s �gy a lelkiismeret�t
megnyugtathassa, hogy m�r le�lhet. Ha pedig le�lt, akkor az alkonyt is t�l�li. Nem
addig �l, ameddig j�lesik, addig, am�g a feneke b�rja. A jegy�t �tadhatn�
m�svalakinek is, de Helybeli polg�r ezt nem teszi. Helybeli polg�r nem csal, �
lit�ni�ra is j�r, �s �reg �js�gokat ad le a sekresty�ben a szeg�ny betegek r�sz�re.
Alap�tv�nyokra is hajland� �t frankot adni, ha kinyomtatj�k a nev�t, vagy felt�n�en
megk�sz�nik.
Sz�val nem csal, mert �rzi, hogy ezt neki egyes-egyed�l kell le�lnie, m�lt�n
meg�lve �gy az �nnepnapot. Ha t�bben �lnek - mert csapatosan j�rnak, mint a darvak
-, akkor felkel�s ut�n felt�tlen�l megk�rdezik egym�st�l, hogy j� volt-e.
- Forc�ment, ca fait du bien. K�ts�gtelen�l, ez j�l esik.
�ltal�ban ezek az emberek mindig minden ut�n megk�rdik egym�st, hogy j� volt-e.
Alig bontakozik ki az �lel�sb�la francia deln�, sietve megk�rdi kedves�t�l, j�
volt-e. �pp olyan gyakori ez, mint a pesti n�n�l a "na, most mit fog gondolni
r�lam". Udvarias �s figyelmes emberek ezek. Term�szetesen minden ilyen k�rd�sre
mindenki csak azt v�laszolhatja: j� volt. A haldokl� is, ha bele�rdekl�dnek az
ag�ni�j�ba, egy Ca va bien-nel, j�l vagyokkal, megy �t a m�svil�gra. Ha valaki
v�letlen�l azt mondja, ca ne va pas, nem j�l vagyok, megd�bbennek, mert nem b�rj�k
a szomor�s�got, m�g akkor sem, ha m�sok�.
Na, m�r j�n is a sz�kes n�ni.
�n is szeretn�k elmenek�lni. Becs�letszavamra mondom, nem a huszon�t centimes-�rt,
hanem a menek�l�s izgalm��rt, a gy�ny�r�rt. Viszont ennek a szeg�ny n�ninek is meg
kell �lni valamib�l.
- Mondja n�ni, mennyit keres maga huszon�t centimeson?
hiba 247
�ll, f�lrjarte cs�mp�s cip�benmondja kalapj�n k�kadtan, a fekete ahogy strucctoll

is szomor�. Ezzel m�r megy is, gyors, kacs�z� l�ptekkel, mert �szre
vett egy urat, aki le�lt. De az �r is �szrevette, r�gt�n fel�ll
�s elmenek�l. A n�ni megakad a fele �tj�n, azt�n lassan
elindul m�sfel� �s elnyeli egy all�.
T�z perc m�lva eg�sz t�rsas�g telepedik le a mellettem
l�v� sz�kekre. �ten vannak. �t centimes arat�s az �reg
n�ninek. F�ty�lni kellene neki, hogy r�gt�n j�jj�n, m�g el nem menek�lnek. B�r ezek
nem �gy n�znek ki.
H�, j�n m�r az �reg n�ni a l�bait dob�lva. A strucctoll v�gan rezeg a rohadt
kalapja tetej�n. �gy l�tszik, lesben volt.
A t�rsas�g fizet, k�nyszeredett, lass� mozdulatokkal. B�ntetlen�l m�g a term�szetet
sem lehet csod�lni.
- H�, n�ni, nekem is egyet !
A n�ni megd�bben. Biztosan eml�kszik m�g r�m �s ezen csod�lkozik. Olyan m�g nem
t�rt�nt vele, hogy valaki k�tszer is fizet a jegy�rt, amit egyszer is nehezen
fizetnek meg.
Miut�n odaadta a jegyet, elkacs�zik. F�l �ra m�lva j�n vissza inspekci�zni. Most
megviccelem az �reg n�nit.
- N�ni, k�rek egy jegyet!
Ugy n�z r�m, mintha meg�ltem volna valakij�t:
- Nem adok jegyet! - sik�tja. - �n egy tisztess�gben meg�sz�lt �regasszony vagyok.
M�r k�t jegyet adtam. Az �n eml�kezetem nem csal. Nem... nem... ilyet velem nem
lehet csin�lni...
M�r megy is, egyre a fej�t r�zza �s �nmag�val besz�l. Ez meg�r�lt a nagy
tisztess�gben. Teljesen elvesztette az �t�l�k�pess�g�t. Nem tudja, mit lehet �s mit
nem.
- Te rozzant kakadu, csak rajtad akartam seg�teni.
F�l hatkor m�r ott vagyok az iroda el�tt, a kis ibolyacsokorral Anne-Claire-t
v�rni.
Nehezen j�n el a hat �ra.
Hat �rakor meg�llok egy kapum�lyed�sben, szemben a hellyel, ahol v�rni szoktam r�
�s lesem. Nem fogok r�gt�n odamenni hozz�, hadd gondolja, hogy nem j�ttem el, ann�l
jobban fog �r�lni, ha m�gis megl�t. Egy kicsit meg fogom v�ratni. Hadd �lvezzem egy
cs�ppet, hogy szeretnek.
Hat �ra k�t perckor - a k�zelben villany�ra van -Anne-Claire kil�p az iroda
kapuj�n, sietve �tmegy az �ton, k�r�ln�z �s izgatottan keres. Riadtan kapkodja a
fej�t jobbra-balra. Erre kell majd elj�nnie, ha hazaindul... megv�rom itt.
Csak �lldog�l csendesen, egy helyben �s v�r.
A kocsi�ton egy csom� aut�busz, aut� �sszetorl�dik �s hirtelen eltakarj�k el�lem.
Mire felszabadul a forgalom, nem l�tom Anne-Claire-t sehol. Mintha a f�ld nyelte
volna el. Hov� t�nt el egy pillanat alatt? Erre kellett volna mennie a metr��llom�s
fel�... Hov� ment ilyen egyszerre, hogy nincs sehol.
Sietek el�re. Az egyed�li metr��llom�s, amerre elindulhatott, a Louvre. Biztosan
megindult arrafel�. Ha sietek, m�g utol�rem. Nem lehet messze. Az utc�n sokan
j�nnekmennek. A t�loldalt is figyelnem kell, ami meglehet�s neh�z, mert sok a
j�r�kel� ilyenkor. Nem tudom felfedezni sehol. Legokosabb, ha nem vesztegetem
tov�bb az id�t, hanem rohanok egyenest a metr�hoz, ott biztosan nem
ker�lhetem el.
A j�r�kel�k k�zt bujk�lva, a szembej�v�ket taszig�lva, rohanok a f�ldalatti
meg�ll�hoz �s lesem az �rkez�ket.
Egyre j�nnek az utasok, l�nyok, f�rfiak, nevetg�lve, egy m�st l�kd�sve, boldogan, a
napi munka j�rma al�l felszabadultan. A metr�k nyelik, falj�k az ember�radatot �s
robognak tov�bb, hogy hely�kbe �jak �rkezzenek. A bej�ratn�l a jegyszed�k alig
gyozik lyukasztani a jegyeket. Mintha konfettivel volna telesz�rva a ruh�juk.
Nem j�n.
M�r h�romnegyed h�t.
Nincs kiz�rva, m�r elment. An�lk�l, hogy �szrevettem volna. Tal�n gyalog ment haza.
Semmi �rtelme a tov�bbi v�rakoz�snak. Felsz�llok a k�vetkez� metr�ra. Szerencs�re
tudom, hol a hotel, ahol lakik.
V�letlen�l lesz�llok - magam sem tudom, mi�rt, �szt�nszer�en, vagy megszok�sb�l. Ha
m�r kisz�lltam, hazamegyek. R�gt�n �rok Anne-Claire-nek egy levelet �s leadom a
Hotel Victori�ban. Igen, ez j� lesz �gy. Rohanok v�gig a rue Monsieur le Prince-en
be a Szent Jakab utc�ba, fel az emeletekre.
A m�sodik emeletre �rve �gy r�mlik, mintha valaki hirtelen elsuhant volna el�lem, a
folyos� fordul�j�ban f�lre�llva, ahov� nem l�tni a l�pcs�h�zb�l. Hirtelen meg�llok.
Tal�n t�vedtem �s egy lak� j�tt haza.
Amint fel�rek a harmadik emeletre, l�pteket hallok, valaki megy lefel� a m�sodik
emeletr�l. Len�zek a korl�ton �thajolva.
Anne-Claire az. Egy pillanat alatt el�rem. Nekit�maszkodik a l�pcs�h�z fal�nak �s
�gy mosolyog r�m a k�nnyein kereszt�l.
- Te vagy?
Egyszer csak meginog �s ha el nem kapom hirtelen, v�gigesik a l�pcs�fokokon. Viszem
a szob�mba, lefektetem az �gyra �s rohanok vizes borogat�s�rt. Lassan mag�hoz t�r.
- Anne-Claire, v�rtalak az iroda el�tt, de egyszerre elt�nt�l. Jobban vagy?
- Jobban.
Az arca s�padt, a szeme karik�s.
- Mi bajod van? Valamid f�j?
- Semmi.
- N�zd, vir�got vettem neked.
- Nekem?
K�nnyekben �sz�, nagy szemeit r�m emeli. Ilyen sz�pnek m�g sohasem l�ttam.
- S�rni akarok.
- Ne gyerekeskedj, Anne-Claire.
Csendesen eltorzul az arca �s hangtalanul s�r, a k�nnyek s�r�n folynak v�gig az
arc�n.
- Ne s�rj, nincs semmi baj.
Lassankint elcsitul �s f�radtan pihen, lecsukott szemekkel, mintha aludna. Csak az
�ra tiktakol�sa hallatszik. Valaki kr�kog a szomsz�d szob�ban.
-Jobban vagy?
- �hes vagyok. Tegnap d�l �ta nem ettem.
- Mi�rt nem ett�l? Nem volt p�nzed?
- De volt, csak szomor� voltam.
- V�rj, csin�lok neked egy cs�sze kaka�t. Van egy kis
sajt is.
- V�gy ki a retik�l�mb�l p�nzt �s hozz�l valamit nek�nk.
Megd�bbenek. R�m n�z �s csendesen mondja:
- Kiveheted. Ma �jszaka �gyis itt alszom n�lad.
- Semmire nincs sz�ks�gem.
- Mi�rt? Itt alszom az �jszaka.
- Nem �rtem az �sszef�gg�st.
- �n itt akarok aludni n�lad. �n nagyon �r�l�k annak,
hogy itt lehetek. F�radt vagyok.
Sz�p k�k szemeivel r�m csod�lkozik.
- Te nem akarsz velem aludni?
- M�r nem.
- Nem?
- Ha f�radt vagy, itt maradhatsz. Majd �n sz�t�rt fogok olvasni a lehetetlen sz�n�
fotelben. Most mi�rt s�rsz? Te akartad mindig �gy.
- Nem is s�rok.
- Akkor j�. Ha pedig nem el�g neked a cs�sze kaka�,
amit felk�n�ltam, meg a sajt...
- El�g, �desem, persze, hogy el�g, kicsik�m. Elk�sz�tsem?
- Csak maradj.
A kaka� le�gett �s kozm�s �ze van. Issza.
- Nagyon j� - mondja �s h�l�san mosolyog. Mindig hazudott. Ha m�r a vend�g kiitta,
nekem is ki kell innom. Pocs�k.
- Nem tehetek r�la, Monpti...
- Mir�l nem tehetsz?
- �n �gy �rzem magam, mint aki apr�nk�nt eladta mag�t.
Megd�bbenek.
- Kinek?
- Neked.
- Nekem?
- Igen. Az el�bb azt mondtam, v�gy ki p�nzt a retik�l�mb�l. Ez csak term�szetes
volt. �n nem akartalak megb�ntani vele. N�zd, ha te nem engeded meg, hogy �n is
k�ltsek r�d, mint ahogy te teszed, akkor �gy �rzem magam, mint aki apr�nk�nt eladja
mag�t. Ezt te is �rzed �s ez�rt m�r nem is k�red, hogy legyek a tied.
Mit feleljek erre?
- A p�nz csak arra j� - mondja meglep�en b�lcsen -, hogy megk�nny�tse az �letet. Ha
valaki szeret valakit, egyet �rez vele �s mindent term�szetesnek tal�l. Van b�n�s
szerelem �s van szent szerelem. L�nyeg�ben az is csak ugyanaz, csak a
k�r�lm�nyekt�l f�gg, �s nem az �rz�st�l mag�t�l, hogy b�n lesz-e bel�le vagy er�ny.
Nem gondolod, hogy �gy van a p�nzzel is? Jobban m�r akkor sem szerethetn�lek, ha a
feles�ged lenn�k. Ha elk�l�n�ten�d magad a feles�gedt�l, pont ebben a k�rd�sben,
ami a k�z�s �let alapja, nem
tudom mennyire szeretn�d? Te ragaszkodt�l a formas�gokhoz, te?
- Hol olvastad ezt a gondolatot?
- Sehol.
Kis sz�net ut�n csendesen mondja:
- Nem igaz. Olvastam. Bocs�ss meg. �gy olvastam, aki
igaz�n szeret valakit, azt nem tarthatja vissza semmi forma,
semmi �lszem�rem, semmi t�rv�ny �s er�, hogy mindenben
mindig egy legyen azzal, akit szeret, a b�nben is. A szerelem
minden er�k felett �ll.
hiba 253. oldal
- J�l van. Ellenben, ha kedvemben bjenr. Ha azea
szeretsz, els�sorban azt n�zd, hogy gondolkozom �n me
v�lem�nyed, hogy �gy apr�nk�nt eladod magad, - g
bevallom neked, �gy �rzem magam, mihelyt a p�nzed kezd
szerepelni k�zt�nk, mint akit egy n� kitart. Nem tehetek
r�la. De besz�lj�nk m�sr�l.
Leborul az �gyra �s s�r.
- Most mi�rt s�rsz?
- Nem tudom... Azt hiszem, �n most rosszul j�rtam...
R�gy�jtok egy cigarett�ra.
sok is.
- Mondd, ki volt az a n�, az �jf�li mis�n, akir�l azt mondtad, hogy az any�d?
- Mit tudom �n?
- �s a kisfi�, akir�l azt mondtad, hogy a keresztfiad?
- Nem tudom. Sohasem l�ttam azel�tt.
- �s a s�tem�ny, amit kar�csonykor hozt�l, hogy az �desany�d k�sz�tette?
- Vettem.
- Nem sz�gyelled magad, egy f�rfira k�lteni!... (Ja, igaz, a grog.)
Csend.
- Rokonod csak van?
- Senki.
-Bar�tod?
- Senki.
- A v�leg�nyed?
- Nincs.
- A lev�l, amit �rt�l valami George-nak?
- Csak �gy �rtam valakinek, aki nem is l�tezik. Neked �rtam.
- Mi�rt hazudt�l?
- Hogy szeress.
- Engem csak az d�bbent meg, hogy olyan �szint�n megj�tszottad az �vatost. Nem
szabad elk�s�rnem t�ged, mert megl�tnak. Az eg�sz sz�nh�z az �t Gy�m�nt utca 6-tal.
R�mes. Egy pillanatig sem k�telkedtem benned. Ijeszt�, hogy tudsz te hazudni.
Lecsukja a szem�t �s nem sz�l egy sz�t sem.
- Ha nincsenek sz�leid, se senkid, mit csin�lt�l azokon
az est�ken, amikor nem volt�l velem �s azt mondtad, vend�gek vannak n�latok, meg
egyebek?
Hallgat �s nem v�laszol.
- Na, besz�lj. Hol volt�l azokon a napokon? Csend.
- Anne-Claire, l�gy �szinte! Azt mondja a Biblia is...
- Ne besz�lj nekem a Bibli�r�l, nem vagyok �gy diszpon�lva.,
-�gy mersz besz�lni Istenr�l?
- � teremtett ilyennek.
- Tudni akarom a val�s�got. Hol volt�l azokon az est�ken, amikor azt mondtad, hogy
a sz�leiddel vagy egy�tt?
Nem felel.
- �lland�an hazudsz. Descartes azt mondja: Cogito,
ergo sum. Te azt mondhatn�d: Hazudom, teh�t vagyok.
- Descartes nem �gy �lt, mint �n.
- Ne Descartes-r�l besz�lj nekem, arra felelj, amit k�rdeztem.
- Nem felelek.
- Nem?
- Nem.
- J� est�t, �desem.
- Mi az?
- Udvariasan k�sz�n�k neked, mert el fogsz menni.
�rted? V�ge.
- Istenem!... Istenem!... - mondja -, most b�k�lt�nk ki.
Felveszi a kab�tj�t. Most meg tudn�m �lni.
- Bonsoir!* J� est�t!
Csendesen becsukja maga m�g�tt az ajt�t.
Te konok bestia. Holnap veszek egy revolvert. - "Egy
magyar fi� agyonl�tte francia kedves�t a Szent Jakab utcai
Riviera Hotelben." - Itt legal�bb nem fogok h�ly�nek
szerepelni.
Egy percre r� kopognak.
- Entrez! * L�pjen be!
� j�n be.
- Ez az utols� szavad?
- J� est�t.
- O Istenem, Istenem, oh, ce n'est pas rigolo du tout. Ez
egy cseppet sem mulats�gos.
Egy darabig m�g v�r, azt�n mondja csendesen:
- Elmondom.
- Halljuk!
- Mostam.
- Mit?
- A feh�rnem�met, �s vasaltam, meg varrtam, stoppoltam, m�snapra eb�det
k�sz�tettem. Csak k�t frankot keresek
�r�nk�nt, �s abb�l nem lehet meg�lni. Csak nehezen. Komisz diszn� vagy. Mi�rt
kellett ezt neked tudni? Most �gy n�z r�m, mint aki gy�l�lne.
- Engem senki ne sajn�ljon. Te se. Kopognak.
Cinege Istv�n j�n. A Pesta.
- Adj' Isten. Egy levelet hoztam a nagys�gos �rnak.
Ezt is ki kellene m�r egyszer dobni.
A levelet megint a bar�tom �rta. M�r visszaj�tt P�rizsba (mert ez sem maradhat
sok�ig nyugton a fenek�n), Cinege Istv�n f�lkereste �s arra k�rte, hadd h�ljon meg
n�la az �jszaka. A paraszt azt hiszi, vid�ken vagyunk. � nagyon sajn�lja, de nem
adhat neki sz�ll�st, m�g egy �jszak�ra sem, mert egy n�vel lakik egy�tt, �s ez
lehetetlen. Ellenben �n egyed�l lakom, �n megtehetem. A paraszt a f�ld�n is
megalszik. �llva is tud aludni, falnak nekid�lve. Katonakor�ban m�g menetel�s
k�zben is tudott aludni, egy cseppet sem k�nyes ember.
M�r elolvastam a levelet, de m�g egyre n�zem a sorokat. Nem tudom, mit csin�ljak.
Felpillantok �vatosan Cinege Istv�nra, lehajtott fejjel �ll el�ttem. A kalapj�t
fogja k�t agyondolgozott, elgy�t�rt kez�ben. Nem sz�l egy sz�t sem, csak v�r. T�lem
f�gg �s eg�sz �jszaka s�t�lni fog.
- Anne-Claire, bocs�ss meg, de ma nem lehetek veled.
- �pp akartam mondani, nekem is haza kell mennem. Bonsoir - mondja Cinege Istv�n
fel� fordulva.
- Kez�t cs�kolom - ugrik f�lre Cinege Istv�n, a bok�j�t �sszecsapva.
Anne-Claire �gy suhant el el�tte, mint egy hercegn�,
karcs� test�n �sszeh�zva a kab�tj�t. Kedves parf�millat �szk�l a leveg�ben. Cinege
Istv�n tisztelettud�an beleszagol. Anne-Claire-t az ajt�ig k�s�rem. Ott gyorsan
odas�gja: - V�rj meg holnap az iroda el�tt.
A s�t�t l�pcs�h�zban lopva megcs�kolom �s megyek
vissza Cinege Istv�nhoz
- Azt �rja a bar�tom, hogy mag�nak nincs sz�ll�sa.
- Nincs, al�zattal jelentem.
- Sz�val, nem tudta fizetni a sz�llod�t?
- Nem fizettem �n azt soha, k�rem.
- Akkor nem is csoda, hogy kitett�k a sz�r�t...
- Megbocs�t a nagys�gos �r, hogy elejbe sz�lok, de m�r
m�r tett�k v�na velem ezt a cs�fs�got?
- Na, hallja, ha nem fizette a sz�llod�t?
- Mif�le sz�llod�t, al�zattal k�rdem?
- H�t, ahol lakott.
- Nem laktam �n sehol.
- H�t mi�ta nincs sz�ll�sa?
- A' sose v�t.
- H�t hol aludt maga, mi�ta P�rizsban van?
- Nemigen aludtam �n, k�rem. S�t�ltam csak �gy �ri m�dra.
- �risten! Mi�ta?
 - Egy hete, k�rem.
- �r�let.
T�nyleg, ahogy n�zem, rosszul n�z ki. Az arca sov�ny �s
beesett.
- Nincs p�nze?
- A' m�g v�na, de ha elalszom a p�nzem, nem tudom,
mi lesz velem, ha �bren vagyok.
- H�t mi�rt j�tt ki maga P�rizsba, Cinege?
- K�rem, az �gy v�t...
- �lj�n csak le, ne �lldog�ljon itt.
- Meg�llok �n, k�rem, a l�baimon is, nagys�gos �r,
tudom mi a tisztess�g.
- H�t csak �lj�n le.
A Riviera Hotelban sz� sem eshet tisztess�gr�l. Csod�lom, hogy ez Cineg�nek m�g fel
sem t�nt. Ja, igaz, � ist�ll�ban szokott aludni.
�gyetlen�l le�l egy sz�k sz�l�re. A kezeivel nem tud mihez kezdeni. Az az �rz�sem,
most k�nyelmetlenebb�l �rzi mag�t, mintha �llva maradt volna.
Elmondja k�r�lm�nyesen, hogy a bar�tom apj�n�l volt uradalmi kocsis p�r �vvel
ezel�tt. Hallotta, hogy a fiatal�r P�rizsban van, erre "kitan�lta", hogy elj�n ide,
majd csak "haszn�t v�lik".
- Mint micsoda?
- H�t par�d�skocsis vagyok �n, uram.
J� kis par�d�...
- A bar�tom aut�n j�r, ha siet.
- Nagyon nem j�l van ez �gy, k�rem. Magyar ember
m�r csak lovaskocsin j�rjon.
- Att�l f�lek, itt nemigen lesz kocsisra sz�ks�g, j� Cinege Istv�n.
- M�n bizony, ez �gy van, k�rem, nagyon l�tom, r�hib�ztam az eg�szre. Nem tudj�k
ezek, mi a j�. Fr�nya egye ki az eg�sz moderns�get.
- Most mit fog tenni? Csak k�pj�n eg�sz nyugodtan. Nem zsen�roz.
- Visszakozom Zalaap�tiba.
- Mikor utazik el?
- Majd csak �gy kom�tosan elmegyek a k�t l�bamon, al�zattal bejelentem. Csak tessen
kimondani, merre menjek, mif�le ir�nyba?
M�g hallgatni is rossz.
Nem mondhatok neki csak �gy gondolomform�n egy ir�nyt, mert nekiindul �s elmegy m�g
Spanyolorsz�gig is.
- H�t ez nagyon bajos dolog. Hi�ba is mondan�m meg, nagyon kanyarg�sak itt az
utc�k, biztos elt�vedne. El kell mennie a k�vets�gre, majd �k hazaigaz�tj�k
Zalaap�tiba. Az�rt van a k�vets�g. Mindenesetre most aludni szeretne, biztos �lmos.
- H�t nem ippeg �p�letes dolog ilyen bagolym�dra �lni.
- Holnap majd fel�rom mag�nak a k�vets�g c�m�t �s megmagyar�zom, merre menjen.
Most majd azt mondtam neki: m�re menny�k. Nem kig�nyol�sb�l, csak �gy, mint az
uralkod�k, akik tiszteletb�l k�lcs�n�sen egym�s egyenruh�j�ba �lt�znek. M�ris olyan
hat�ssal van r�m, hogy minden m�sodik mondatomat �n is �gy kezdem : h�t.
- Csak azt nem tudom, hov� fektessem mag�t.
- Majd megh�lok, nagys�gos �r, azt ajt� el�tt, a f�ld�n.
- Ott nem lehet, hov� gondol?
Cinege Istv�n az �jszak�t a szob�ban a f�ld�n fekve t�lt�tte, a batyuj�val a feje
alatt �s �gy hortyogott, hogy csak �gy zengtek bel� a falak.
Reggel elb�cs�zott t�lem �s az�ta se l�ttam.

XXXIV. FEJEZET

Alig eb�deltem meg a kis kaka�adagomat meg a normandi sajtot (�, ti normannok!...)
hirtelen kit�rt a vihar. M�r d�lel�tt is bor�s volt az id�. Egyszerre hatalmasat
d�rd�l az �g, csak �gy reszket bel� a v�n hotel �s megered a z�por, zuhogva szakad
�s v�gigporzik a h�ztet�k�n. Az ablakokat minden�tt sietve becsukj�k. Egyik
vill�mcsap�s a m�sikat �ri. Hatalmas z�por ez, a tavasz el�jele. Micsoda furcsa
id�j�r�s van erre. Azt mondj�k, a h�bor� �ta van �gy. A sok �gy�l�v�s megbolygatta
az id�j�r�st.
K�s�rtetiesen els�t�tedik az �g. Alig l�tni. A L�gyszem� nem kapcsolja be a
villanyt. D�lut�n f�l h�rom van. A hotellak�k m�g nem j�nnek haza ilyenkor.
Most egy hatalmas vill�mcsap�s v�gighas�tja az eget, ut�na borzaszt� �les csattan�s
�s f�ld�nt�li robajjal hosszan d�r�g az �g. Atya�risten, van ezen a hotelen
vill�mh�r�t�? Nem szimpatikus a dolog. Csak az �tmeneteket nem szeretem. Valahov�
eg�sz k�zel csaphatott le a m�nk�. Az es� meg�ll�s n�lk�l zuhog. Olyan f�lelmetesen
nagy vihar ez, hogy m�ris �gy �rzem magam, mint a csapd�ba szorulteg�r. Egyik
vill�mcsap�s a m�sikat k�veti, hol k�zel, hol t�vol v�g le a m�nk�.
N�gy �rakor m�g mindig �gy zuhog, mintha d�zs�b�l �nten�k. Ha megtelnek es�v�zzel a
kan�lisok, el�b�jnak a patk�nyok �s nagy csapatokban berohannak a h�zakba. A
k�lv�rosban el�fordult m�r ilyesmi. Egy csapat megvadult patk�ny ellen igaz�n nem
lehet v�dekezni. A megt�bolyodott patk�nyok pillanatok alatt �tr�gj�k a
legvastagabb ajt�t �s felugr�lnak az emberre �s �sszemarj�k.
M�r alig l�tni a szob�mban, olyan s�t�t van.
Az ablak el�tt �llok �s n�zem a vihart. A sz�lrohamban nyekeregnek az udvarunkban a
fekete t�rzs� f�k.
Az �gyam furcs�t pattan. H�trafordulok �s a f�ldbe gy�keredzik a l�bam.
K�zvetlen az �jjeli szekr�ny el�tt, az ajt� mellett, egy
hatalmas kifejlett patk�ny lapul a f�ldre �s villog� szemekkel
figyel r�m.
Borzalom. Minden j�t�t l�lek dics�ri az Urat. Megl�k�m az asztalt, hogy a zajra
megijedjen, �n pedig
kirohanhassak a szob�mb�l.
Meg se mozdul. A verejt�k el�nti a homlokom.
Lassan �s �vatosan odany�lok a mosd�szekr�nyhez. Az
egyik oldalf�ja lej�r, azt megmarkolom.
Az �t�st elhib�zni nem szabad, ez nem k�z�ns�ges patk�ny, ez meg se mozdul, ugr�sra
k�szen v�r �s lesi minden
mozdulatom. �n is v�rok.
K�ts�gbeesett, borzalmas pillanatok.
Egy hatalmas vill�mcsap�s hirtelen bevil�g�tja a szob�t. Az �gy el�tt a patk�ny egy
pillanat ezredr�sze alatt �talakul az egyik cip�mm�.
-Jaj !
Reszket� l�bakkal gyorsan kirohanok a szob�mb�l. Mondtam, hogy nem szeretem az
�tmeneteket.
- �, monsieur - sz�l�t meg hirtelen egy n�i alak a l�pcs�h�z korl�tj�t�l fel�m
fordulva. Micsoda vihar. �n nem f�l?
- Egy�ltal�n nem.
Fiatal n�. Az arc�t nem l�tni j�l a s�t�tben.
- �n �gy f�lek. Nem b�rtam ki a szob�mban egyed�l. J�form�n senki sincs a hotelben.
Olyan borzaszt�. �!... egy, kett�, h�rom, n�gy... N�gy kilom�terre csapott le
innen. Engedje meg, hogy bemenjek a szob�j�ba, m�g elm�lik a vihar.
- Tess�k.
Bej�n a szob�mba, �s minden vill�ml�s ut�n vadul bel�m kapaszkodik.
-Jaj, Istenem, jaj Istenem. Csak a vil�g v�ge ne legyen. Gondolja, hogy ennek
egyszer v�ge lesz?
Az arca semmitmond�, a haja fekete �s a szem�ben ijedt f�ny csillog. A f�lei
meglep�en nagyok. Ahogy hozz�msimul, v�letlen�l meg�rintem az egyik kis
melldombocsk�j�t.
- � uram, tartson a karjaiban, ha vill�mlik, mert el�julok.
Most minden vill�ml�sn�l vadul �lelgetj�k egym�st. Megcs�kolom az arc�t, hagyja.
El�rem a sz�j�t, kicsit ny�sz�r�g, de odaadja �s visszacs�kol.
�ppoly hirtelen, ahogy j�tt, elvonul a vihar �s az �g kivil�gosodik. M�g egy-kett�t
d�r�g, tomp�n �s t�volr�l. Az es� is el�ll.
A nagyf�l� n� hirtelen mag�hoz t�r. Szapor�kat pislog, teljesen idegenszer�
arckifejez�ssel, az ajk�t �sszeszor�tja �s
hirtelen arcul v�g.
- Szemtelen fr�ter.
Ezzel kimegy a szob�b�l �s �gy becsapja maga m�g�tt az ajt�t, hogy belereszketnek a
lel�g� tap�tadarabok a falon. Dermedten b�mulok ut�na.
hiba
Az�rt �n ezt a n�t meg�rtem. Ez nem e bbmolto�s pofon, hanem �nmag�t: csakhogy �gy
k�nny �rthet�bb.
M�r negyed hat? M�g idej�ben oda�rek Anne-Claire-t
v�rni az iroda el�, ha r�gt�n elindulok.
A Szent Jakab utc�ban h�mp�ly�g az es�v�z �s bugybor�kolva �mlik be a kan�lisokba.
A sz�l el�llt. Friss, k�v�r-�les a leveg�. A h�ztet�kr�l a nyakamba pottyan egy-egy
es�csepp. A h�zak olyanok, mint az �zott verebek. Egy h�zmester a kapuba �llva
�tkiab�l a t�loldalra egy furcsa kopony�j�, k�v�r embernek, aki a mercerie-je *
r�vid�ru�zlet
el�tt leveg�t szagol �s b�tyk�s kisujj�val a cigarett�ja v�g�rol a hamut piszk�lja
le.
- �n a recu que' qu'chose, hein? H�, kaptunk valamit.
- En effet! - Val�ban.
A csillog� aszfalton visszaver�dnek a l�mp�sok f�nyei. Ilyen r�gi metszeteket
�rulnak a Szajna-parti �cska k�nyvkeresked�k a r�gi P�rizsr�l, ahol dar�zsderek�,
sz�les szokny�j�, malomk� kalapos, piszeorr� d�m�k fogj�k fel a szokny�jukat �s
cilinderes �r, Vilmos cs�sz�r-bajusszal fut ut�nuk: - Bon sang. Az �ld�j�t.
Alig j�n ki Anne-Claire az irod�b�l, �jra megered az es�. Az emberek futkosnak,
mint az egerek.
M�g bejutunk egy kapum�lyed�s al�, m�r meg is �ztunk mind a ketten. Sokan
�lldog�lnak itt. N�k, f�rfiak. �zott
ruhaszag keveredik �ssze a h�z s�t�t udvar�b�l ki�rad� furcsa �s k�l�nleges
szaggal. Nagy textilrakt�r van itt. Ezeknek mindig olyan k�l�n�s �s meghat�rozatlan
szaguk van.
"llupont et Rivoire. Maison de Gros."* Nagy�ruh�z
�pp h�zz�k le a red�ny�ket. Egy kajlabajsz� b�csinak
es�v�z cs�p�g a kalapj�r�l. A bajsza v�g�n is �l egy es�csepp.
- Salet� de salet�! Micsoda piszok id�.
Az udvar m�ly�b�l rohannak kifel� az alkalmazottak, mintha menek�ln�nek valami nagy
baj el�l. Ilyen �szint�n �s gyorsan, mondhatn�m �letm�v�szettel csak P�rizsban
tudnak a munka v�gezt�vel hazamenek�lni az emberek. Pesten egy t�zv�sz alkalm�val
nem lehet ilyen vad futkos�s.
- Tiens, il pleut ! Mi az? Esik?
Anne-Claire bel�m kapaszkodik:
- Monpti, nem maradhatunk itt, meg fogunk f�zni. Fussunk a metr�hoz.
- Borzaszt� id�.
Valaki ut�nunk kiab�l:
- H�, meg�ztok, gyerekek!
Egy szomor�, �reg n� hozz�f�zi
- Kell is ezeknek eserny�.
Mire a metr�hoz �r�nk, m�g jobban �t�zunk. Anne-Claire kapkodva veszi a l�legzetet:
- Monpti... tudod mit?... Felj�ssz... hozz�m... a szob�mba... nekem g�zradi�torom
van... �s melegsz�nk.
- Tehozz�d?
Nem hiszek a f�lemnek.
Igen s�gja -, de el�bb �n megyek fel, te v�rsz lent t�z percig, azt�n ut�nam
felj�ssz, nehogy azt higgy�k, hogy egy�v� tartozunk. N�lunk nem lehet l�togat�kat
fogadni. Ez nem �gy van, mint n�lad. A patronnak kilenc gyereke van �s minden
vas�rnap �ldozik.
A Mezei Malom utc�n�l megszor�tja a kezem:
- Ne feledd el, m�sodik emelet kilenc. Most sokan j�nnek haza, nem lesz felt�n�. A
tout � l'heure! Az im�nt. Mindj�rt. Sz�val a viszontl�t�sra hamarosan.
- Igen. � tout � l'heure!
Itt hagy ezzel a sz�p dallamos, egyszeru mondattal: � tout � l'heure... �rzem, ez
azt jelenti, hogy oda fogja adni mag�t.
Hossz� h�napok gy�trelmes v�rakoz�sai ut�n csak �gy k�zvetlen�l: � tout � l'heure.
Megy el�re. Karcs� test�hez m�g jobban simul az es�verte kab�t. Milyen sz�p sud�r
le�ny �s milyen kedvesen teszegeti egyik l�b�t a m�sik el�. (Nem lesz az eny�m.
Ilyen hossz� v�rakoz�s ut�n nem megy olyan k�nnyen. Sz�gyelln�m magam. Akkor,
r�gt�n, olyan term�szetes lett volna, de �gy...)
Egy f�rfi ut�na fordul �s hosszan n�zi. J� lesz vigy�zni. M�soknak is tetszik, nem
csak nekem. Meg�l�m azt a f�rfit, ha le meri sz�l�tani. Nem meri, csak ut�na b�mul.
T�z perc m�lva megindulok �n is. A sz�vem vadul kalap�l. A L�gyszem� a Riviera
Hotelben minden idegent meg�ll�t a bureau elott �s megk�rdi, hova megy. Pedig ott
lehet n�ket fogadni.
Ha meg�ll�tanak, mit mondjak, hov� megyek? Nem mondhatom azt: je monte chez
mademoiselle Anne-Claire Jouvain. Felmegyek Jouvain kisasszonyhoz. - �des kis
kisasszony. Majd mondok neki egy lehetetlen nevet. - K�rem, nem lakik itt
mademoiselle Robespierre? Pardon, t�vedtem.
A hotel kapuj�t gyorsan �tl�pem.
R�gt�n a bureau mellett van a l�pcs�felj�rat. Nem n�zek se jobbra, se balra, csak
megyek fel. Biztos figyelnek ut�nam. Meg�llok.
A cip�m talp�t is megn�zem. Csak k�zvetlennek lenni, apusk�m. Aki egy n�h�z megy,
az izgatottan felrohan, de �gy nem gyan�s.
Senki se sz�l ut�nam, senkit se l�tok. Nagyon takaros, tiszta kis hotel. Sz�val
ma... Csak akkor, ha � is nagyon akarja. M�sk�pp m�g f�lremagyar�zn�.
A m�sodik emeleten keresem a kilences sz�mot. Csak el ne t�vedjek. Nem l�tom az
ajt�k sz�mait. Hol itt a kilences?
Az egyik ajt� kiss� nyitva van, amint ell�pek arra, hirtelen kidugja a fej�t Anne-
Claire:
- Gyere gyorsan.
Becsukja m�g�ttem az ajt�t �s a sz�v�hez szor�tott k�zzel kifel� hallgat�dzik.
- Nem vettek �szre?
- Nem.
Tarka, vil�gos pongyolaf�le van rajta. �gy m�g sohasem l�ttam.
- �n m�r �t is �lt�ztem.
Eg�szen kicsi szoba, de nagyon csinos �s nagyon tiszta.
Minden�tt csipk�k, ter�t�k. Kis m�cses �g egy M�ria-szobor el�tt. A falon f�nyk�pek
hegyes t�jakr�l. Olajnyomat h�rom kismacsk�val. K�nyvespolc tele k�nyvekkel.
- R�gt�n vesd le a nedves kab�todat, Monpti.
Kis g�zradi�tor p�f�gi a meleget. Van egy par�nyi konyha is, g�zrezs�val �s kis
konyhafelszerel�ssel. Minden sz�pen elrendezve, tiszt�n.
- Ne besz�lj�nk hangosan. Itt van egy f�rd�k�peny, vedd fel �s �lj a t�z el�. Ne
sz�gyelld magad, addig �n a konyh�ba megyek �s te�t k�sz�tek.
P�r perc m�lva kikopog a konyh�b�l.
- Kij�hetek?
Vir�gos mint�j� cs�sz�ket hoz ki, kiskanalakat. Az asztalt megter�ti, h�feh�r
abrosszal. Egy t�lc�n teas�tem�nyek, citrom, kis �veg rum, vaj.
Egy pillanatra r�m�lten eszembe jut, hogy szoktunk te�zni a Riviera Hotelben...
Amint rakosgat a kis asztalon, a pongyola ujja visszacs�szik �s meztelen karja
vil�g�t a kis szob�ban. Le�nyillat �szk�l a leveg�ben.
- S�t�ten akarod, vagy vil�gosan?
J�les� csal�di hangulat �lel k�r�l, mintha a feles�gem volna: kis, takaros, karcs�
feles�g, bodros, sz�ke fejjel, cs�kos, piros ajakkal, kis feles�g a m�zeshetek els�
napjaib�l, amikor a n�k csak ritk�n �lmodoznak idegen cs�kokr�l, hirtelen
elm�l�zva: - Mire gondolsz, Germaine? -
�, semmire. R�d.
- Sz�p kis szob�d van, Anne-Claire!
- Magam takar�tom. Nesze, itt van a hamut�lca. Akarsz
m�g egy cs�sze te�t?
- K�sz�n�m, nem.
- K�stold meg ezt a cigarett�t.
- Te cigarett�zol?
- Neked vettem. M�r tegnap tudtam, hogy el fogsz j�nni.
Nevet.
- Sz�val, az es�...
- Az Isten is �gy akarta... - Igen...
- �lj�nk az �gyra, �gy k�nyelmesebben besz�lgethet�nk. V�rj, el�bb leveszem a
csipk�s ter�t�t r�la.
Sz�p rendesen �sszehajtja �s r�fekteti a sz�k karf�j�ra. Ahogy �gy hajladozik, a
pongyola eg�sz r�tapad form�s alakj�ra.
Ma valami t�rt�nni fog k�z�tt�nk, ezt � is tudja. Ijesztoen nyugodt, de n�ha
elf�tyolosodik a hangja.
A kezem reszket, a szop�k�s v�g�n gy�jtom meg a cigarett�m.
- �n is r�gy�jtsak egy cigarett�ra?
- Mi�rt k�rdezed?
Oda�ll a t�kr�s szekr�ny el� �s asszonyos mozdulattal
megigaz�tja a haj�t.
- Monpti, igyunk egy kis lik�rt.
Kis metszett �vegb�l bet�lt k�t poh�rk�t. Nagyon elk�sz�lt erre a napra.
- Akarsz m�g? - K�t karj�t r�fekteti a v�llamra.
- Nem, el�g volt.
- El�g volt? - csod�lkozik. - �gy �rtettem, hogy
engem akarsz-e m�g?
- O, Istenem !
A leveg� f�lledt, a lehelete forr�. Eg�sz hozz�m b�jik �s a f�lembe s�gja:
- Te... mondd... mit csin�ljak?
Kibontakozik karjaimb�l �s �gy �ll el�ttem, mint egy m�rt�r, aki a hal�lba
k�sz�l�dik, �g� arc�val, nagy csillog� szemeivel. Sz�ke haja �sszeborzoltan, egy
f�rt fel�gaskodik a feje b�bj�n.
- Mondd, Anne-Claire, te t�nyleg �rtatlan vagy?
Nyugodtnak l�tszik, de a sz�ja sz�le remeg. (A patronnak kilenc gyereke van �s
minden vas�rnap �ldozik.)
- Mi�rt k�rdezel ilyen but�kat? Tal�n sajn�lsz? �gyse megyek soha f�rjhez.
Mindegy, hogy mi lesz. Ha valakit igaz�n szeret�nk, az nem lehet b�n.
- Nagyon szeretsz?
- Igen.
- Nem vagyok gazdag, se francia, csak egy idegen...
- M�gis.
- Mi�ta ismerlek, senkivel sem cs�kol�dzt�l?
- Senkivel.
- Esk�dj.
- Esk�sz�m.
- Nem b�rtam volna elviselni. �s mire esk�sz�l?
- Mindenre. A te �letedre. Ez nekem t�bb, mint az eny�m. Igyunk m�g egy lik�rt.
Jobb, ha ilyenkor m�moros az ember.
- Olyan dr�ga vagy.
- Igen?
- Mondd, honnan van neked ennyi p�nzed?
Nevet.
- Nekem nincs. Minden h�nap utols� het�ben sov�ny�t� k�r�t tartok. Mi�rt �rdekel
ez egyszerre?
- Belevered magad ilyen k�lts�gekbe.
- Ne t�r�dj vele. Mutatok neked valamit. F�nyk�peket kiskoromb�l. �rdekel?
- Mutasd.
Odamegy a kis toalett-asztalk�hoz, leszedi r�la a t�kr�t, dobozokat �s mindenf�le
apr�s�gokat. F�ldig �r� csipketer�t� van rajta, azt is leszedi �s a toalettasztal
egyszerre nagy kofferr� v�ltozik. �gyesen le volt takarva, �gyhogy nem l�tszott
annak, ami volt tulajdonk�ppen.
Kinyitja a koffert. Egy csom� feh�rnem� van benne, gondosan �sszehajtva �s egym�sra
rakva.
- Ezt �r�k�ltem a sz�leimt�l a h�zon k�v�l, amit eladtunk, amikor meghaltak.
- �s mit csin�lt�l a p�nzzel?
- Semmit, odaadtam Yvonnak.
- Az ki?
- A n�v�rem. Na, itt vannak a f�nyk�pek.
El�vesz egy lapos dobozt, de el�bb mindent visszarak a hely�re, toalettasztalt
csin�l �jra a kofferbol. A dobozzal felkuporodik az �gyra �s egym�s ut�n adogatja a
k�peket.
- A kisebbik vagyok �n.
Van benne valami ismer�s. A sz�ja, a szeme m�r olyan, mint most. Kedves kis dundi
l�nyka. Csib�szesen sz�tvetett l�bakkal, az egyik kez�t a cs�p�j�re teszi, a fej�t
f�loldalt billenti.
- Ez itt a sz�leim h�za vid�ken. Itt a nagy kert. Erre van a sz�napadl�s, ahov�
ty�ktoj�st lopni j�rtam �s nyersen kiittam... Ez a pap�m, ez itt a mama...
Elfakult f�nyk�pek, furcsa p�zokban idegen emberek, akikr�l r�gt�n l�tni, hogy m�r
nem �lnek.
- Mibe haltak meg a sz�leid? De ne hazudj.
- Esk�sz�m! - ki�lt fel hangosan, de r�gt�n ut�na ijedten a sz�ja el� kapja a
kez�t. - A sz�leim Vizile-ben �ltek, a Dauphin�ben. Minden megy�ben m�s
t�jsz�l�ssal besz�lnek, m�s vid�ki m�r meg sem �rti. Ezt �gy h�vj�k, patois.
- Te m�g tudsz patois-ul?
- Egy keveset m�g igen.
- Na, mondj valamit �gy.
- Doul me u ba.
- Ez mit jelent?
- Azt jelenti, adj egy cs�kot. Na, mire v�rsz, kicsik�m?... Volt egy sz�p, nagy
h�zunk, nagy kerttel. H�rman voltunk testv�rek. �n voltam a legkisebb. Volt k�t
lovunk, k�t tehen�nk, diszn�nk, sok csirke, meg liba...
Egy kicsit elm�l�zik.
- Ah, c'�tait bon... J� volt fiatalnak lenni... gyermeknek, akinek semmi gondja...
A mama nagy kugl�fokat s�t�tt, mazsol�sat. Akkor lehetett k�v�zni, amikor akart�l.
K�r, hogy nem ismerhetted meg, milyen j� mam�m volt. Olyan soha senkinek nem volt.
Sok�ig hallgat.
- Mes�lj m�g.
- H�t ott volt egy nagy erd� �s az erd�sz�len egy nagy selymes r�t. Oda
hajtotta ki a Janot a teheneket.
- Ki volt a Janot?
- Egy kis parasztle�ny. K�t sz�p, barna foltos tehen�nk volt: a Rossingol meg a
Charmante. Ismered ezt a dalt?
"- fai deux grands boeufs, dans mon �table Deux grands boeufs blancs, marqu�s de
roux. La charrue est en bois d'�rable. L'aiguillon en branche de houx..."
K�t sz�p �kr�mnek r�t az �st�ke. �kreimnek r�t az �st�ke. Juharf�b�l van az eke,
magyalb�l az �szt�ke...* Ford�totta B�rdos L�szl�

Eld�dolja fojtott hangon.

- Nem ismerem.
- K�r.
�ppen olyan, mintha �n egy magyar dalt d�doln�k neki.
Az eml�keinknek nincs k�z�s alapja.
- M�g most is megvan az a kis pettyes ruh�m, amit
akkor viseltem. Eltettem magamnak eml�k�l.
- Mutasd meg.
Megint ler�molja a kis toalettasztalk�t �s el�vesz a kofferb�l egy fak� ruh�csk�t.
- Ez volt az.
- H�ny �ves volt�l te akkor?
- T�z.
A kis fak� ruh�t �h�tattal mag�hoz szor�tja.
- �n �gy szeretem a gyermekkorom. Mondd, nem tal�lod furcs�nak, hogy milyen messze
sz�lett�nk mi egym�st�l?
- k�t idegen orsz�gban �s m�gis, hogy egy�v� ker�lt�nk. A kis pettyes ruh�t a
t�rd�re fekteti �s hosszan n�zi.
 - Mondd, sz�p vagyok �n neked? - k�rdezi hirtelen.
- Sz�p vagy.
- Na, akkor tov�bb mes�lek. T�z�ves koromban Lyonba
ker�ltem, egy int�zetbe, de el�bb meghalt a Joseph.
- Az ki?
- A kis�cs�m. Egy �szi este megf�zott a hegyek k�z�tt.
Zuhogott a jeges es�, futott haza, de megbotlott egy k�ben
�s elesett. Kificamodott a l�ba �s csak k�s� este tal�ltak r�,
amikor m�r �tf�zott. K�t napra r� meghalt. Szeg�ny Joseph.
- �s az �desany�d mikor halt meg?
- Tizen�t �ves voltam, amikor meghalt. Az int�zetb�l
mentem haza a temet�s�re. A mam�nak mindig f�jt a sz�ve.
Volt egy nagy imak�nyve, azt forgatta mindig, a kandall�
mellett �lve, ahonnan ki lehetett l�tni a kertre. N�ha a
sz�v�re szor�totta a kez�t. Mintha m�g most is l�tn�m. Akkor
�ppen t�l volt. A varjak verekedtek a kertben, a h� ropogott a l�p�sek alatt. A
mam�t m�r csak a kopors�ban l�ttam viszont. Olyan idegen volt az arca �s sov�ny. A
papa meg nem sz�lt senkihez egy sz�t sem, csak sz�tlanul j�rk�lt eg�sz nap, az
ajt�kat cs�ndesen h�zta be maga ut�n. �szre se lehetett venni, mikor j�tt be vagy
ment ki a szob�b�l. A temet�s ut�n is olyan furcsa volt a papa, amikor kik�s�rt az
�llom�sra, �gy k�sz�nt el t�lem, mint egy idegent�l �s csak akkor riadt f�l
k�bults�g�b�l, amikor a vonat m�r elindult �s �gy, kiab�lta ut�nam: Isten veled,
kicsi l�nyom, Isten veled... �t is a kopors�ban l�ttam viszont. Hirtelen halt meg,
agyv�rz�sben... A temet�s ut�n pedig...
Tov�bb besz�l, elfojtott, f�tyolos hangon �s megelevenedik el�ttem egy k�p. A k�t
l�ny, amint a temet�s ut�n v�gigj�rja a sz�l�i h�zat, hogy elb�cs�zzanak a
b�torokt�l, a k�pekt�l �s minden apr�s�gt�l, amik tan�i voltak itt a boldog
esztend�knek.
- N�zd, a papa s�tabotja megrepedt, milyen k�l�n�s. Ezt hadd vigyem �n magammal.
- Az eny�m a p�paszeme.
Csendesen s�rdog�lnak, �sszahajolva. Az �reg b�torok komoran hallgatnak, mintha
nehezteln�nek r�juk.
A hegyek m�g�l beh�z az �szi sz�l az ablakok r�sein - valahol nyitva maradt egy
ablak �s azt nyikorgatja meg id�nk�nt.
Minduntalan egym�st keresik, nem akarnak egym�st�l elszakadni.
- Hall�, Anne-Claire, gyere be, mert megf�zol!
- Milyen hideg sz�l f�j odakint �s a papa odakint a temet�ben...
K�t napra r� becsukj�k a csal�di h�zat. J�n egy rokon, v�kony ember, akinek
lehetetlen hangja van �s hadar. Hideg kez�vel kezet fog vel�k. � mindent elint�z.
Mennek a vas�ti �llom�sra. Az �ton nem sz�lnak egym�shoz egy sz�t sem. Egyszer
egyik fordul h�tra, egyszer a m�sik �s sz�gyellik egym�s el�tt a k�nnyeiket.
- V�rj, elf�radtam.
Csak n�zik a t�volb�l idel�tsz� h�ztet� cs�cs�t. Az �ton vel�k fut m�g a sz�l egy
darabig, azt�n mindenb�l m�lt lesz.
Jelzik a vonatot. Csirk�k kapar�sznak a vas�ti t�lt�s mellett. A bakter alm�t
eszik, hihetetlen nagy darabokat fal bel�le �s olyan furcs�n kimeresztgeti a
szemeit hozz�...
- �, Monpti !.. .
K�t sz�p szeme k�nnyben �szik.
- Ut�na mit csin�lt�l?
- Az int�zetbe nem lehetett visszamenni. Yvonne-nal P�rizsba j�tt�nk �s itt �lt�nk
egy�tt. Azt�n Yvonne f�rjhez ment �s elker�lt Lyonba. �gy volt, hogy �n is vel�k
megyek, de azt�n megismertelek t�ged...
Szomor� hangulat ereszkedett le ide k�z�nk. Mintha a megholtak �rnyai �ld�g�ln�nek
egy�tt vel�nk a szob�ban �s csendesen figyeln�nek benn�nket.
Sz�kef�rt�s feje itt pihen a v�llamon �s egy k�nnycsepp a szem�b�l a kezemre hull.
- Anne-Claire, te csacsi, egyszer mindenki meghal. �n is, te is. Egyszerre nem
halhatunk meg mindannyian. Az egyik el�bb megy el, mint a m�sik. De addig �ln�nk
kell. Mindenki egyform�n megkapja a b�lcs�j�t �s a kopors�j�t, a k�nnyek nem
seg�tenek sem a halottakon, sem rajtunk. Eml�kezz csak a Bibli�ra. J�zus
felsz�l�totta egyik tan�tv�ny�t, hogy k�vesse.
- "K�vetlek, Uram, de engedd meg, hogy el�bb elmenjek �s eltemessem az �n aty�mat."
J�zus pedig mond� n�ki:
- "K�vess engem �s hagyd, hogy a halottak temess�k el az � halottaikat."
- Egy levetett ruha a holttest. Aki csak a s�rig l�t, halott m�r akkor is, amikor
m�g �l. Aki s�r, az k�telkedik az �rban.
- M�r nem s�rok.
Odab�jik hozz�m �s odak�n�lja meleg, illatos sz�j�t.
- Vid�mnak kell lenni, �rvendeni az �letnek. Szeretni egym�st �s senkinek b�natot
nem okozni...
Sz�ke, hull�mos hajf�rtjei megcsiklandozz�k az arcomat. A lenge kis pongyol�n
kereszt�l �rzem a teste meleg�t, a sz�ve ver�s�t. Most oda fogja adni mag�t, de
valaki megfogja a kezem. Az elmondott szavak visszahullottak r�m.
... senkinek b�natot nem okozni. Van szeretet, ami b�n is.
Mi lenne, ha feles�g�l venn�m?
Lehet k�t k�l�nb�z� vil�got �sszek�tni a szerelem gyenge fonal�val? El lehet venni
egy francia n�t feles�g�l, aki eg�sz m�s vil�gban �l? Semmi k�z�ss�ge nincs a
magyar �lettel. Ha szerelme fel�l is tud emelkedni minden nacionalizmuson - az
eml�keket, amelyek a francia szavakon kereszt�l �lnek benne, elt�r�lni nem lehet �s
ezek az eml�kek egyre er�sebbek lesznek, menn�l t�volabb ker�lnek att�l a talajt�l,
amely �letre h�vta �ket.
Meg fogja valaha is �rteni Anne-Claire, hogy mit jelent nekem egy tulip�n, egy
cser�p musk�tli? A puszta... a koma... a kend... Esti harangsz� a faluv�gi
templomb�l. Adj' Isten, j� �jt!
- Anne-Claire, ide figyelj! �lt itt P�rizsban egyszer egy nagy magyar k�lt�. Ugy
h�vt�k: Ady Endre.
- Hallottam r�la.
A szem�r�l l�tom, hogy hazudik. Az �n kedvem�rt teszi. �szt�n�sen �rzi, hogy akit
�n szeretek, arr�l neki is tudnia kell.
- Elmondjam neked egyik vers�t?
- Mondd el.
- Megvan nekem a francia ford�t�sa. Nem tudom, ki ford�totta. Majd felolvasom.
- Sz�p - mondja minden meggy�z�d�s n�lk�l, olyan sz�ntelen hangon, mint ahogy nem
lehet elragadtat�ssal mondani: F�j a fejem.
Hi�ba. K�t k�l�nb�z� vil�g vagyunk, akik hasztalan er�lk�d�nk, hogy egym�sba
kapcsol�djunk. Csak �sszet�vedt�nk ebben az �letben, ennyi az eg�sz. Jobb is volt,
hogy nem t�rt�nt k�zt�nk semmi. Illetve sz�p volt, csak j� nem volt. Az�rt m�gis
k�nnyelm�s�g lett volna egy m�l� perc�rt f�jdalmat osztani k�s�bbre.
Hat�rozd meg nekem, Uram, pontosan, hol v�gz�dik a szeretet, ami m�soknak sohasem
okoz majd b�natot, mert nem tudom. Tal�n akkor sem okozn�k neki kisebb f�jdalmat,
ha sohasem lesz az eny�m �s egyszer m�gis elker�l�nk egym�st�l. De elv�lni t�le nem
akarok. Magam sem tudom, hogy mit akarok tulajdonk�ppen.
Nem szabad semmire sem gondolni. De �sszer� ez?
Anne-Claire teste fel�m hajol. K�t csupasz melle kiszabadul az ing �lel�se al�l,
mint k�t hatalmas, hirtelen kiny�lott, h�feh�r r�zsa.
�rnyakkal k�zd�k �n itt? Mit ad az �let cser�ben az�rt, hogy mindenr�l mindig le
kell mondanom? Eszembe jut megint a Biblia:
" ... a halottak semmit sem tudnak �s azoknak semmi jutalmuk nincs t�bb�, mivelhogy
eml�kezet�k elfelejtetett, mind szeretet�k, mind gyul�let�k..."
Un gras arriva � Paris
Dont 1'argent, les baisers furent �trangers Mon pauvre Charles, il faut me
pardonner.
A Zoz� levele

P�risba elj�tt egy leg�ny,

Idegen volt a cs�kja s p�nze,
Szeg�ny Charles-om, ne szidj meg �rte.
La lettre de Zozo
Un gars arriva � Paris
Dont l'argent, les baisers furent �trangers Mon pauvre Charles, il faut me
pardonner
La fille de Paris est une fleur si triste
Toute bl�me elle ouvre son calice, ses feuilles Et l'argent survient, l'argent la
cueille

II faut de la ros�e et la ros�e est ch�re

Mais qui se soucie de la pauvre fleur?
Mon petit corps tressaille, frissonne d'horreur.
�lni az �l�k �let�t, mert a halottak m�r nem �reznek semmit.
Anne-Claire.
- Ne l�gy hozz�m rossz - s�gja elfulladtan.
- Az eny�m akarsz lenni, mondd?
- Igen, de v�rj egy kicsit, �gy dobog a sz�vem. Hirtelen er�sen meg�tik az ajt�t.
Gyorsan felugrik az �gyb�l, az ingje lecs�szik, nincs ideje
vele t�r�dni. Mag�ra kapja a pongyol�j�t.
- Mi volt ez?
- Kopogtak. Ne mozogj.
- Ki az?
- Nem tudom. �, Istenem !
A kopog�s er�sebben ism�tl�dik. R�m�lten odas�gja: - Nem tudom, hogy bez�rtam-e az
ajt�t. Ha benyitnak...
Most m�g er�sebben kopognak.
- N�zd meg, hogy kicsoda. Addig �n elrejt�z�m. Felkapom a kab�tom, gyors
mozdulattal bel�pek a kis
konyh�ba �s magamra h�zom az ajt�t. Hallom, hogy ajt�t nyit.
- T�virat - mondja valaki. Ut�na kis csend.
- K�sz�n�m.
Az ajt� becsuk�dik. Ideges pap�rz�rg�s.
�vatosan kin�zek a kis konyh�b�l.
Anne-Claire szemben velem a szoba k�zep�n �ll �s egy pap�rlapot tart a kez�ben. A
hirtelen mag�ra kapott pongyola kiny�lik rajta �s meztelen teste belevak�t a kis
szob�ba. Az egyik kez�vel a haj�hoz kap, mintha egy aranyzuhatagot akarna
fenntartani vele. A szeme eg�sz zavaros, ahogy �gy meztelens�g�r�l megfeledkezve
n�z r�m , riadtan, minden szem�rem�rz�s n�lk�l. A pap�rlap remeg a kez�ben.
- Mi az? Mi t�rt�nt?
Ny�sz�rg� hangon s�gja, mint egy kisgyermek �s k�zben a homlok�t d�rzs�lgeti
szapor�n, nyitott tenyer�vel.
- Monpti... Monpti... meghalt a n�v�rem is... Most... most m�r... nincs...
senkim... a... f�ld�n... senkim... csak te...

XXXV. FEJEZET

K�lv�rosi, tavaszi vas�rnap

A kormos b�rh�zak ablakaiban �s szennyes udvarain a sz�radni kiakasztott feh�rnem�k
kisebb �s nagyobb feh�r foltjai vak�tanak a napf�nyben. Mintha a tavasz
tisztelet�re feh�r z�szl�d�szbe �lt�z�tt volna a v�ros.
Piszkos leg�nyek a padokon hever�sznek, el�tt�k rekedt hang� l�nyok vihogva
�lldog�lnak, a l�bukat v�ltogatva, l�nyok, akiknek az arcsz�ne el�t a nyakuk
sz�n�t�l.
A l�nyok szezonja ez, nyirkos szag� m�rcius. Ilyenkor m�g az o- �s x-l�b� n�k is
hat�rozottabban l�pkednek az utc�n. A h�zak kapuj�ban �ld�g�l� k�v�r h�zmestern�
nagy, p�pszer�, form�tlan mell�t a tavasz k�t egyenl� r�szre osztja. Nyugd�jas �reg
b�csik a k�vezetet piszk�lj�k a s�tabotjuk v�g�vel, az er�tlen tavaszi nap fel�
ford�tva r�ncos arcukat. K�zben hunyorognak, mert �reg szem�ket b�ntja a f�ny.
K�t ember �sszetal�lkozik �s arcon cs�kolj�k egym�st, szab�lyosan, h�romszor. Azt�n
csak �llnak egym�s mellett �s nem sz�lnak egy sz�t sem. Kisv�rtatva megint
�sszecs�kol�dznak �s mennek tov�bb... Ezek rokonok �s semmi m�s k�z�k nincs
egym�shoz, csak �ppen hogy viselik a k�vetkezm�nyeit annak, hogy k�t ember szerette
egym�st �s egym�s� lettek. Illetve, hogy valaki kikezdett egy n�vel �s nem tudott
idej�ben megl�gni.
�rdekes. Az ember a bar�tait �s ismer�seit alaposan megv�logathatja, de a
rokonokat, akikhez hozz� van f�zve egy �letre, nem tudja megv�logatni, ez a
legvegyesebb t�rsas�g mindig.
A j�rd�k sz�l�be �ltetett f�k m�g rem�nytelen�l kopaszak, de megg�mberedett
tagjaikat m�r cir�gatj�k a tavaszszagot hordoz� szelek.
J�n a tavasz.
Az ember ki�l ak�rmilyen vacak fa al� �s n�zi az �gak v�g�ben �l�, ragaszt�szer�en
f�nyl�, gubacsszer� valamiket, a r�gyeket, a bourgeonokat. Van valami r�szegesen
b�d�t� a leveg�ben. A sz�kjav�t� �r�lten trombit�l, egy handl� direkt csicsereg. A
m�sz�rosnak furunkulusa van a v�r�s nyak�n, a p�k neccingben ki�ll a boltja el� �s
n�zi a csatorn�ba foly� es�l�t, nagyokat szippantva cigarett�j�b�l.
A k�lv�rosi emberek j�nnek-mennek �s �lland�an k�pk�dnek. K�p az, akit �r�m �r, k�p
az, akinek b�nata van.
F�l hatra hazamegyek.
A szoba leveg�je dohos. A fekete k�m�nyek f�r�dnek a napf�nyben. Kit�rom az
ablakot. Az �reg udvarban level�ket bontogatj�k a f�k. Egy t�voli ablak�veg �gy
veri vissza a napf�nyt, hogy megvak�tja az ember szem�t, ha odan�z. Az ut�bbi napok
szomor�ak voltak. Anne-Claire elutazott Lyonba, a n�v�re temet�s�re. K�t napja j�tt
vissza, de alig lehet a szav�t venni. Sokat s�r.
Ma d�lut�n hat �r�ra el fog j�nni hozz�m.
Odatolom a nyitott ablak mell� a lehetetlen sz�n� fotelt �s cigarett�zom.
Hat �ra van. M�r alkonyodik. T�voli ablakok kivil�gosodnak, j�n az este. Langyos
p�rizsi, tavaszest. N�zem a felt�nedez� csillagokat. Ma nagyon j�l �rzem magamat.
Nem tudom, mi�rt. Van �gy az ember.
K�s�bb h�v�s�dni kezd. Becsukom az ablakot. Hat �ra m�r elm�lt.
Le�l�k az asztalom el� �s nem tudom, mit csin�ljak. Valah�nyszor l�ptek zaj�t
hallom a l�pcs�h�zb�l, azt hiszem, Anne-Claire j�n. Szeg�ny, kis Anne-Claire...
H�romnegyed h�t.
H�t.
F�l nyolc.
Biztos valami bolonds�got csin�lt, az�rt k�sik. Tal�n valakivel, valami r�gi
ismer�s�vel tal�lkozott, akit m�r r�g nem l�tott:
- Szervusz, �desem, micsoda meglepet�s. H�t itt vagy? - Mutasd csak, milyen j�l
n�zel ki. Mi van Paul-lal?
- Semmi, elm�lt.
- Pedig hogy szeretted. Milyen sz�p az alakod. Hol dolgozol?...
Nem b�rom tov�bb a szob�ban, lemegyek a hotel el�, fel-al� s�t�lni, k�zvetlen a
kapu el�tt, nehogy elker�ljem, mert a kulcs n�lam van.
A Saint Jaques-du-Haut-Pas templomban nyolcat �t az
�ra.
Teljes k�t �r�t k�sett.
Ma d�lut�n otthon dolgozott, valamit vasalt, vagy mosott, nem is eml�kszem r�, mit
mondott.
Tal�n meg�llt otthon az �r�ja �s innen a k�s�s. El�be mehetn�k, de biztosan
elindult m�r az�ta �s �gy csak elker�ln�m.
M�r f�zom. Hideg sz�l kerekedik �s v�gigseper a Szent Jakab utc�n. A j�r�kel�k
mindjobban gy�r�lnek.
H�romnegyed kilenckor felmegyek �jra a szob�mba. A l�baim remegnek. A torkom
kisz�radt a sok cigarett�z�st�l.
Ruh�st�l leheverek az �gyamra.
A nevel�int�zetben a lefekv�sre csengetnek. A dortoirba bevonulnak a l�nyok, sz�p
sorrendben. A barna- �s sz�kef�rt�s fejek egym�shoz b�jnak. Titokban biztos az�rt
im�dkoznak, hogy az igazgat�n� haljon meg, vagy legal�bb is legyen s�lyosan beteg.
T�z �ra.
Most becsukj�k a hotelkaput.
Teljes n�gy �r�t k�sett. Ezt m�r nem tudom semmif�lek�pp kimagyar�zni. Itt valami
t�rt�nt, de nem tudom, mi t�rt�nt �s hol t�rt�nt. Hova kellene most mennem? Ha
l�thatn�m, hogy ebben a pillanatban hol van �s mit csin�l...
Csengetnek lent. Tal�n Anne-Claire.
Apr� l�p�sek kopognak a l�pcs�fokokon izgatottan �s
gyorsan. Ez nem Anne-Claire. Futok ki a l�pcs�h�zba, le
elejbe. Fiatal le�ny megy fel a harmadik emeletre �s csod�lkozva
fordul fel�m.
Egy ajt� kit�rul �s �les f�nyfolt zuhan a s�t�t folyos�ra,
egy f�rfi azt mondja:
- Csak azt ne mondd, hogy a nagyany�d haldoklik, mert a fejedhez v�gom a vekkert.
Tal�n m�gis j�nni fog, m�sok is megj�nnek, akik k�snek:
�me.
Megint csengetnek. Kisv�rtatva neh�z l�ptek : egy f�rfi j�n felfel�. Ez m�r nem
�rdekel. Bemegyek a szob�mba �s elhat�rozom, t�bb� nem gondolok semmire.
Mindenesetre, ezt nem hagyom sz� n�lk�l.
Kopognak az ajt�mon. H�t ez ki? Nem Anne-Claire.
A l�pteir�l felismertem volna r�gt�n.
- Entrez!
Bel�p egy magas, csupaszk�p� f�rfi, lehet �tven�ves.
- �n az? - mondja egy darabka pap�rr�l a nevemet olvasva.
- Igen.
Visszapillant a papirosk�ra, mintha azt akarn� ellen�rizni, hogy t�nyleg �gy van-e.
- C'est bien vous ! Helyes, ez �n! - �llap�tja meg.
- J�jj�n r�gt�n velem, egy kis baj van a feles�g�vel.
- A feles�gemmel?
- El�t�tte egy aut�.
- Hol van?
- Ott fekszik a Cochin-k�rh�zban �s l�tni akarja.
Ki az �n feles�gem? Ez Anne-Claire lesz.
Lent aut� �ll. Be�l�nk. Elfelejtettem megmondani a f�rfinak, hogy nekem nincs erre
p�nzem. M�g ez is. Mi lesz most? Mondjam meg r�gt�n? M�g nem k�s�.
Szalad az aut� a f�ny�rban �sz� utc�kon kereszt�l, m�g v�gre meg�llunk egy
hatalmas, komor �p�let el�tt. Nyugalom. Most vettem �szre, hogy k�rh�zi aut�.
Ment�aut�.
- Csak maradjon - mondja a k�s�r�m �s lesz�ll.
A nagy kaput f�lig kinyitj�k. Besurran rajta az aut� a k�rh�z udvar�ra �s meg�ll
egy kivil�g�tott, nagy �veges ajt� el�tt, ahonnan meg�rkez�s�nkkor kil�p egy ap�ca.
Nem sz�l egy sz�t sem hozz�nk, mintha nem is l�tezn�nk a sz�m�ra. A kezeit, mint
egy muffba, bedugja a ruh�ja ujjaiba �s lehajtott fejjel elmegy mellett�nk. Vastag
l�ncon nagy kereszt l�g a nyak�ban �s megz�rd�l, ahogy elmegy mellett�nk. Alakja
elv�sz a s�t�t udvaron.
- J�jj�n csak ut�nam - sz�l hozz�m a f�rfi �s megindul, de el�bb kezet fog a
sof�rrel.
V�gigmegy�nk egy kerten, ahol elsz�rtan pavilonok s�t�t
form�i rajzol�dnak az �gre. Az �gen egy-k�t tompaf�ny� csillag.
Senkivel sem tal�lkozunk.
Hirtelen meg�ll az egyik pavilon el�tt �s el�reenged.
Egy-k�t l�pcs�fokon felmegy�nk. Nagy duplaajt�n kereszt�l k�kock�s folyos�ra �r�nk.
- Az�rt nincs baj - mondja a k�s�r�m, mintha hirtelen esz�be jutott valami.
Nagy feh�r ajt�n kil�p egy �pol�n�. M�g�tte feh�r �gyak sora l�tszik egy
pillanatra, a folyos� tompa vil�g�t�sa mellett.
Nyugalom. Nem szabad megijedni ett�l a sok feh�r sz�nt�l. Az �rtatlans�g jele is
feh�r.
- A f�rje? - hallom az �pol�n�t �s hirtelen fel�m fordul. -J�jj�n velem.
K�ts�gtelen Anne-Claire kinevezte mag�t a feles�gemnek. L�tom, m�gsem vesztette el
a hidegv�r�t. Nem is lehet nagy baj. Horzsol�sok. A franci�k �vatosak, �reg
asszonyok egyszer� hasf�j�ssal is befekszenek a k�zk�rh�zakba.
Kinyitnak el�ttem egy ajt�t. Az �pol�n� el�reenged.
Nem Anne-Claire van a szob�ban. Valami irodaf�le �s k�t feh�r k�penyes f�rfi
besz�lget cigarett�zva:
- ...processus xypohoideus... flecure duodenejejundis... �s egy gy�ny�r� sz�pen
kifejlett mal caduc.
Az egyik csod�lkozva fel�m fordul.
Az �pol�n� valamit mond neki.
- � - mondja �s k�v�ncsian fel�m fordul. - A sz�p, kis sz�k�nek? ... Lehet, csak
tess�k.
Odamegy a mosd�hoz �s vizet ereszt.
A m�sik feh�r k�penyes, �teresszag� f�rfi megindul kifel�
- Mit csin�lsz ma este?
- Majd telefon�lok neked.
- Parfait.*
- Mi�rt nem j�n ut�nam? - k�rdi az �pol�n� t�relmetlen�l �s megr�ntja a kab�tom
sz�rny�t.
Megy v�gig a folyos�n.
- Kereszt�lment rajta egy aut�busz. H�t nem tudja? - csod�lkozik.
- Hol?...
-J�jj�n csak ut�nam.
Bel�p�nk egy hatalmas k�rterembe. V�r�s villanyf�ny mellett n�i betegek fekszenek
az �gyakban. Fel�nl ford�tj�k a fej�ket �s megn�znek minket. Valamelyik hirtelen
fel�l az �gy�ban, feh�r foltja �gy hat a s�t�tben, mint a felt�masztott halott az
�jben.
Anne-Claire? Nem � az.
Ahogy ell�p�nk mellette, felny�sz�r�g:
- Oh! Madame, c'est terrible. O, asszonyom, ez borzalmas.
Az �pol�n� nem sz�l egy sz�t sem, csak megy tov�bb, nyugodt, gyors l�ptekkel halad
el�ttem.
Melyik Anne-Claire a sok k�z�l? Riadtan ugr�l a tekintetem �gyr�l-�gyra, hogy
f�lfedezzem valahol sz�ke fej�t. Nincs itt. A k�rtermen kereszt�lmegy�nk �s ki�r�nk
valami folyos�f�l�re, ahonnan apr� betegszob�k ny�lnak.
Egy m�sik �pol�n� f�rg�n elsuhan mellett�nk:
- A tizenegyes nagyon rosszul van.
Feleletre nem is v�r, csak suhan tov�bb, ut�na �terszag h�z�dik.
Az �pol�n� kinyit egy ajt�t, bekukkant �s azt mondja: - La voil� ! - evvel otthagy.
Kis betegszoba, nincs benne semmi m�s, csak egy �gy �s
egy �jjeliszekr�ny... Felt�masztott p�rn�k k�z�tt, f�lig �l�
helyzetben Anne-Claire mosolyog fel�m.
- Szervusz - mondja magyarul.
- Mi t�rt�nt veled?
- Csukd be j�l az ajt�t. Nem hallgat�dzik senki? Csak az�rt mondtam, hogy a
feles�ged vagyok, hogy r�gt�n elmenjenek �rted. Haragszol?
- Az Isten�rt, mi t�rt�nt veled?
- Egy buta aut� nekem j�tt.
-Hol �t�tt el?
- A rue Gay Lussac-on, nem messze t�led. Hajolj ide, hogy megcs�koljalak.
- Hol �t�tted meg magadat? A l�baidat...
- �, nem fogok belehalni, ne f�lj.
- Mit mondtak az orvosok?
- Hogy ne mozogjak. Tudod, m�r k�s� volt. Azt mondtam, hatra n�lad leszek.
Borzaszt�an siettem. Nem n�ztem k�r�l, amint �tmentem a kocsi�ton. Egyszer csak
valaki kiab�lt, de nem �n - �s most itt vagyok. Te, hogy vagy?
- F�j valamid?
- Nem f�j. Injekci�t kaptam. Csak f�radt vagyok �s
gyenge, de ez az�rt van, mert egy kis v�rt vesz�tettem.
- Anne-Claire, ma petite, mi�rt nem vigy�zt�l magadra?
Csendesen elmosolyodik:
- Megijedt�l, Monpti? Szeretsz?
- Istenem, Istenem, minket mindig baj �r.
- M�r �gyis megt�rt�nt. Hajolj ide, hogy megsimogathassam a hajadat. Az orvosok azt
mondt�k, hogy k�t h�t
m�lva m�r eg�sz rendben leszek. Tudod, alig �rzem a testemet, mintha nem is �n
voln�k. Ez a sok injekci�t�l van.
- Igen?
Id�nk�nt f�radtan lecsukja a szemeit. Ilyenkor egy kis grimasz vonul v�gig az
arc�n.
- �lj le az �gyamra, Monpti.
- Nem... nem �l�k le.
- Csak besz�lj hozz�m, �n majd hallgatlak, de ne szidj...
- K�t h�t m�lva haza fogsz j�nni. Anne-Claire... majd hazaj�ssz... Ez mind semmi...
Tal�n egy kicsit m�g f�j a l�bad, de az is elm�lik... Mondd... most is f�j?
Nem felel. Lehunyt szemekkel nyugodtan fekszik. Az arca kisimul �s egyenletesen
l�legzik, mintha elaludt volna. Itt �llok az �gya fej�n�l �s hallom, hogy valahol
becsuknak egy ajt�t. A folyos�n t�bben v�gigmennek, halk, gyors l�ptekkel.
Anne-Claire hirtelen megmozdul, kinyitja a szem�t �s sok�ig kutatva n�z r�m, mintha
nem tudn�, ki vagyok
- Becsuktad az ablakot? Mind a k�t ajt�t be kell z�rni...
A jobb kez�t felemeli �s ny�lk�l vele a leveg�be. Olyan idegen�l �s haragosan n�z
r�m, ahogy sohasem szokott. L�legzet-visszafojtva figyelem.
- Anne-Claire...
R�m n�z, hosszasan. Tal�n mondana valamit, de f�radtan lehunyja a szem�t. Kez�t a
takar�n cs�sztatja jobbra-balra, mintha valamit el akarna sim�tani rajta.
Most eg�sz halkan mond valamit, t�bbsz�r egym�s ut�n. F�l�je hajolok, hogy
meg�rtsem, milyen sz� t�ri el� mag�t a k�t v�rtelen ajak m�g�l, ide a feh�r
szob�ba, hogy elmenjen valamerre valakinek, aki m�r nem �l, de tal�n meghallja.
- Maman... mama.
Hirtelen felnyitja a szem�t �s csod�lkozva n�z r�m. A tekintete tiszta �s meleg.
- Monpti... Az orvos azt mondta, hogy nagyon sz�p
vagyok.
- Akarsz valamit?
- J�, hogy itt vagy. Lehunyja a szem�t �s alszik. Az �pol�n� lassan benyit:
- Jobb lenne, ha most nem zavarn�.
- Igen.
Lehajolok �s megcs�kolom a kez�t.
Egyenletesen l�legzik. Sz�ke haja megt�rten �s f�nytelen�l bel�g az arc�ba.
A k�rh�z irod�j�ban nem adnak felvil�gos�t�st az �llapot�r�l.

XXXVI. FEJEZET

Mindennap d�lut�n egyt�l h�romig van betegl�togat�s. M�r tizenegy �rakor ott
s�t�lok a k�rh�z t�j�k�n. Kereszt�lkasul j�rom a k�rny�ket, hogy �gy is m�ljon az
id�.
A Glaci�re metr� �llom�s�n�l �z�nlenek kifel� az emberek a f�ld al�l, mint a
megbolygatott hangy�k. D�l elm�lt. M�g egy j� f�l �r�m van. A k�rh�z t�z perc ide.
N�zem a hazafel� siet� k�l�nf�le embereket, akiket most l�tok tal�n el�sz�r �s
utolj�ra az �letemben. Kinek lehet m�g olyan b�nata, mint nekem? Ki lehet m�g olyan
szerencs�tlen, mint �n? A k�l�nf�le arcok nem �rulnak el semmit. Nem lehet, hogy
ezek mind boldogok legyenek. Csak j�nnek, mennek egym�s mellett, ki tudja, ki
milyen b�natot cipel mag�val hangtalanul.
Egyszer csak f�ldbegy�keredzik a l�bam �s vadul kalap�l a sz�vem...
Anne-Claire j�n velem szemben. T�k�letesen az. �ppen olyan magas �s karcs�. A haja
sz�ke, a szeme k�k. Az arca pontosan olyan. H�t lehets�ges ez? Ha nem tudn�m, hogy
Anne-Claire a k�rh�zban fekszik...
A j�r�sa, a mozdulatai is az �v�. Csak a ruh�ja m�s.
J�n fel�m sietve. Amikor a k�zelembe �r, r�m pillant. Egy pillanatra mintha
csod�lkozna. Csak egy pillanat az eg�sz �s megy tov�bb.
Mint egy �lomk�ros megyek ut�na.
A rue de la Glaci�re-n�l befordul egy keskeny utc�ba �s meg�ll egy komor b�rh�z
el�tt. Miel�tt elt�nne a s�t�t kapu m�g�tt, visszafordul.
Ott �llok a hatalmas b�rh�z el�tt �s magam sem tudom mi�rt, nem tudok tov�bb menni.
Feh�rnem�tiszt�t� van itt. A nyitott ajt�n kereszt�l bel�tni h�rom fiatal le�nyra,
akik buzg�n vasalnak �s feh�rnem�ket hajtogatnak.
Lemegyek �jra a sarkig �s ott �lldog�lok.
Furcsa. K�t ember �gy hasonl�tson egym�sra.
Ha az arc a l�lek t�kre, ezeknek egyform�knak kell lenni�k gondolkod�sban is, tal�n
sorsukban is.
Negyed egy van csak. Megyek vissza a keskeny utc�n. A kapuban egy k�v�r asszony �ll
�s besz�lget egy m�sik n�vel, aki a blanchisserie* feh�rnem�tiszt�t� k�sz�b�r�l
hajol ki.
Hirtelen kil�p a kapun a sz�ke l�ny. Egy-k�t sz�t sz�l a k�v�r asszonyhoz �s
megindul errefel�. Ujs�gpapirosba csomagolt tejes�veg van n�la. �gy megy el
mellettem, mintha nem is l�tna, f�l�ttem �s mellettem n�z a leveg�be, mintha nem is
l�tezn�k.
A sarkon befordul �s elt�nik a szemeim el�l. A k�v�r asszony most egyed�l �ll a
kapuban.
- Bocs�nat, asszonyom, ki volt az a h�lgy, akivel az el�bb besz�lt?
- H�, fiatalember, annak a h�lgynek n�gy gyermeke van.
- Lehetetlen ! Olyan fiatal.
- A n�v�rem. �n vagyok a fiatalabbik. Faites vos excu
ses, monsieur. K�rjen bocs�natot.
- Az a sz�ke, aki...
- � ! Azt hittem, m�s valakir�l k�rdez. Az a kis sz�ke l�ny? Ah�! Mademoiselle
Lucienne Reboux. Nagyon tisztess�ges l�ny. Egyed�l �l. Nagyon j�raval�, becs�letes
l�ny. Tiens*Tess�k...
, mindig pontosan fizeti a lakb�r�t.
- K�sz�n�m, madame.
- Y a pas de quoi, monsieur. Nincs m�r', uram.
Mademoiselle Lucienne Reboux... Mademoiselle Lucienne Reboux...
M�r h�romnegyed egykor ott vagyok a k�rh�z kapuja el�tt. Sokan �llnak �s
v�rakoznak. Riadt tekintetu n�k �s sz�tlan f�rfiak, akik a kab�tjuk alatt
csomagokat rejtegetnek.
Pontosan egy �rakor kinyitj�k a kaput, bet�dulnak a betegl�togat�k �s eloszt�dva az
utakon, mennek a pavilonok fel�.
Az �pol�n� azt mondja, amikor sz�vszorongva k�rdezosk�d�m n�la
Eg�sz d�lelott aludt. M�g semmi biztosat nem tudunk.
Ahogy becsukom magam m�g�tt �vatosan a betegszoba ajtaj�t, felnyitja a szem�t.
Bonjour !
A hangja f�radt �s sz�ntelen. Az �pol�n� bead egy sz�ket. - Merci !
Odateszem az �gya mell�.
- Csak besz�lj te... majd �n hallgatlak.
- Anne-Claire, l�ttam valakit, aki nagyon hasonl�t r�d.
Nem is hasonl�t, te vagy eg�szen.
- Monpti - mondja, hirtelen f�lemelkedve a p�rn�ir�l -, Monpti, ha �n meghalok, ne
v�gy nekem vir�got, ink�bb magadra gondolj. Olyan k�nnyelm� vagy.
- Meg�r�lt�l? Hogy' jut ilyesmi az eszedbe...
- Mondd, nagyon meg fognak b�ntetni engem?
- Ki?
- Az Isten.
- Ne besz�lj butas�gokr�l. Amint kij�ssz a k�rh�zb�l,
itthagyjuk P�rizst. Elj�ssz velem Magyarorsz�gra, nem kell
t�bb� dolgoznod... A Duna sz�p, nagy folyam �s Budapest
sz�p v�ros. Az �g mindig k�k. Ritk�n esik az es�. Hegyek
vannak k�r�l�tte. Van egy olyan romantikus r�sze, mint a
r�gi Montmartre a Sacr�-Coeur k�r�l, de az szebb. Nincsenek ott mulat�k, az utc�k
csendesek, tiszt�k. �reg emberek
laknak ott, akik keresztet vetnek, ha megsz�lal a d�li harangsz� �s v�gigb�g az
�reg h�zak k�z�tt, amik �gy hatnak, mint levendulaszag�, feh�r k�t�nyes, �szhaj�,
�reg n�nik�k. T�len sok a h�, az eg�sz v�ros feh�r t�le. A leveg� �les �s j�. Az
�let szebb, nem olyan zaklatott, mint itt. Az emberek lassabban j�rnak. A
k�v�h�zakban le lehet �lni �s mindenf�le lapokat odaadnak el�d. Vannak francia
lapok is. A n�knek azt mondj�k: kez�t cs�kolom, �s a franci�kat nagyon szeretik.
Meg fogod l�tni, hogy fognak szeretni t�ged... A magyarok udvariasak, kedvesek, a
villamosokon mindig felaj�nlj�k a n�knek a hely�ket. Mindenki sz�pen �lt�zk�dik �s
sokan tudnak franci�ul. A n�k mindig megcs�kolj�k egym�st �s senkir�l sem mondanak
semmi rosszat. A magyarok mind becs�letesek �s szeretik egym�st.
- Ahol te gyerek volt�l?
- Igen.
Egy ideig hallgat.
- Monpti, f�lek, hogy el fogom vesz�teni az �ll�somat...
Nem menn�l el az irod�ba megmondani, mi t�rt�nt?
- Anne-Claire, elveszlek feles�g�l.
Elkezd s�rni.
- Mi�rt s�rsz?
- Ezt csak... az�rt mondod... mert beteg vagyok.
- Nem igaz, szeretlek... Akarod?
- Igen... Tudtam, hogy egyszer m�gis megk�rded...
csak nem �gy gondoltam... egy k�rh�zi �gyon...
- Mi�rt s�rsz ilyen butas�g�rt? Az irod�ba nem megyek
el, �gysem lesz r� sz�ks�ged.
- M�gis menj el... addig is dolgozni akarok, am�g magaddal viszel... boldogs�g lesz
sz�ml�lni a napokat. Kell,
hogy egy kis p�nz�nk legyen. Majd �n sp�rolok. K�lcs�n�zz nekem egy ceruz�t,
Monpti, �s adj egy kis papirost. Be
fogom osztani az �let�nket. Eg�sz fel�l�nk�l.
- Add ide a t�sk�mat... l�gy sz�ves... Kivesz a retik�lj�b�l egy kis csillog�
valamit. - Monpti, csak magadnak v�gy jegygy�r�t.
Az eny�m m�r megvan.
Az ujj�ra h�zza r�gt�n. Mosolyog.
- Mindig tudtam, csak sohasem hittem, Monpti. Holnap
hozd el nekem azt az imak�nyvet, amit kar�csonyra adtam neked. Azt az imak�nyvet
hozd el. Ha csak egy kicsit szeretsz, azt az imak�nyvet elhozod.

XXXVII. FEJEZET

A Szent Jakab utca v�g�n hirtelen el�m �ll egy ember. Az

�reg koldus. Az, akinek egyszer tizen�t frankot adtam.
Be van r�gva, a borg�z csak �gy d�l bel�le, alig �ll a
l�b�n. Sz� n�lk�l el akarom ker�lni, de megint elib�m �ll.
- �n olyan fiatalember voltam... hop... Akit �n pofon
v�gtam... hop... Az pofon lett v�gva...
K�p egyet.
- Menjen innen!
- H�... akarsz h�sz sous-t... hein? Ne mondd, hogy
nem vagyok... copain* pajt�s, koma.
Egyre a nyomomban d�l�ng�l.
Meggyors�tom a l�pteim. Hallom, hogy ut�nam ord�tja: - H�! Esp�ce de m�teque!
Idegen kutya. Be van r�gva. �s Krisztust le is k�pt�k.
El�sz�r a k�rh�z irod�j�ba mentem �rdekl�dni. Most sem
adtak hat�rozott felvil�gos�t�st az �llapot�r�l. Mit titkol�dznak ezek?
�ppen alszik, amikor bel�pek a kis betegszob�ba. De ma
sokkal rosszabbul n�z ki. Arca beesettebb �s nagyon s�padt.
K�t karja er�tlen�l fekszik a takar�n. Nem akarom fel�breszteni, csak �llok el�tte
csendesen.
M�lnak a percek, a negyed�r�k, nem nyitja fel a szem�t.
Az �Jjeliszekr�nyen, a retik�lje mellett, egy darab papiros,
tele�rva sz�mokkal, mellette a ceruza, amit k�rt t�lem. Biztos az sz�m�tgatta,
mennyit sp�rolhat meg k�t frank �rab�r�b�l.
Nem fogom neki megmondani, hogy tegnap d�lut�n
voltam az irod�ban, ahol eddig dolgozott �s nem akarj�k
t�bb� visszavenni. M�r felvettek helyette valaki m�st. Istenem, kinek tartogatod Te
a boldogs�got?
Nem tudom, mennyi ideje vagyok m�r itt. F�lek, hogy
a l�togat�s ideje elm�lik �s el kell majd mennem, an�lk�l,
hogy besz�ltem volna vele.
Lassan meg�rintem az egyik kez�t. - Ma petite! Anne-Claire.
Sok�ig sz�l�tgatom, m�g v�gre felnyitja a szemeit. - �! Monpti!
- F�radt vagy?
- R�g itt vagy? Mi�rt nem sz�lt�l?
- Hogy' �rzed magad?
- Kicsit f�radt vagyok. Elhoztad az imak�nyvet?
- El.
- Add ide! V�rj! Nyisd ki! Ak�rhol.
A kez�t �vatosan el�veszi a takar� m�g�l �s ujjaival belekapaszkodik az imak�nyvbe.
A lapokat gy�ri, t�pi, marcangolja, ahogy �ri.
- Megbolondult�l?
- Hallgass! Ezt az imak�nyvet el kell t�pned itt r�gt�n.
Szak�tsd kett�... Engedd... Ezt az imak�nyvet valakit�l
kaptam... Nem akarom, hogy egy pillanatig is n�lad legyen... T�pd sz�t... ha
szeretsz, sz�tt�ped... Egy fi�t�l kaptam... akkor m�g nem ismertelek... Bocs�sd
meg... hogy
ezt adtam neked... de nem volt akkor... semmi p�nzem...
- Ne s�rj ilyen szam�rs�g�rt.
- Olyan rossz vagyok...
- Ne besz�lj t�bbet, mert elf�radsz...
- Most nincs kar�csonyi aj�nd�kod...
- Ha nem hagyod abba a s�r�st, elmegyek...
- Add ide a kezed.
- Mosolyogj sz�pen. �gy. M�g jobban.
- Monpti... �n meg fogok halni... hozz�l nekem h�rom pirosb�l� narancsot.
- Most?
- Nem. Holnap reggel.
- Csak egy �rakor van betegl�togat�s.
- Te gyere el m�gis reggel. De j�l rejtsd el, mert ezek el fogj�k venni t�led.

�jszaka k�l�n�s �lmom volt:

Nagy szikla tetej�n �llt Anne-Claire, �n a hegyoldalban kapaszkodtam fel hozz�,
hogy el�rjem. A ki�ll� szikladarabk�k leszakadtak a kezeim al�l �s tompa
d�b�rg�ssel hullottak le m�g�ttem a m�lybe. Minduntalan visszacs�sztam �s v�res
kezeimmel alig tudtam tartani magam. Egyre jobban lankadt az er�m, a mellem zih�lt,
a l�legzetem elakadt. AnneClaire odafent csak �llt �s mosolygott, valamerre messze,
mintha nem is ismerne.
Reggel arra �bredek, hogy s�rok. Ez m�r szinte idegroham. Gyorsan, kapkodva
fel�lt�z�m.
Csodasz�p tavaszi napf�ny �rad be az ablakon. Az udvarunkon rig� f�ty�l: Huncut a
b�r�... huncut a b�r�...
Lent az utc�n az emberek fels�kab�t n�lk�l s�t�lgatnak:
- Enfin, un peu de beau temps. V�gre, itt a sz�p id�.
- Sourtout que ca dure. Csak tartson is.
Csupaszkar� le�ny kis kuty�t s�t�ltat �s h�zatja mag�t vele, mert a kis kutya
k�ts�gbeesetten igyekszik egy fat�rzs fel�.
A k�rh�z kertj�ben vir�gokat �ltetnek a barna kez� munk�sok.
- Jules, passe-moi une cigarette. Jules, dobj ide egy cigarett�t.
Az �g tiszta �s felh�tlen. Verebek csiripelnek torkuk szakadt�b�l a z�ldell� f�k
�gain.
A pavilon irod�j�ban szik�r n� besz�lget egy f�rfival.
Itt kell enged�lyt k�rni a k�l�n l�togat�sra.
- Nem sejt semmit - mondja a f�rfinak - �s ez j�. Higgye el. H�l�t adhat az
Istennek. Sz�pen fog meghalni.
Most hozz�m fordul. Nagyon kedvesnek kell lenni hozz�, hogy nekem ne mondjon
rosszat.
- K�rem?
Megmondom, mir�l van sz�. A feles�gemet akarom megl�togatni. Csak p�r pillanatig
leszek n�la.
- Igen - mondja elkomorodva �s hirtelen iratokat rendezget az �r�asztalon. Azt�n
fel�m fordul, r�m n�z �s csendesen mondja:
- Ma hajnalban meghalt. Elle est d�c�d�e � trois heures du matin. Reggel h�rom
�rakor hunyt el.
Az a f�rfi, akihez az el�bb besz�lt, m�r elment. Ezt nekem mondj�k.
- Akarja m�g egyszer l�tni?
Int egy interne-nek* k�rh�zban bennlak� orvostanhallgat�, aki megindul velem.
Kereszt�lmegy�nk a k�rh�z udvar�n, egy k�fal mellett elh�z�d� komor �p�lethez, ez
az amphith�atre, a hullah�z.
Kinyitnak el�ttem egy hom�lyos �veg� ajt�t. Folyos�f�l�ben vagyunk, ahonnan k�t
ajt� ny�lik: egyik jobbra, a m�sik balra. Valami k�l�n�s, �desk�s szag terjeng a
leveg�ben.
H�, Louis - ki�lt egyet az interne a folyos� m�lye fel�, ahonnan l�p�sek zaj�t
hallani. - C'est pour le 23. A 23-ast k�rik.
�s elmegy. Be sem v�rja azt, aki j�nni fog.
A folyos� v�g�b�l egy hatalmas, tagbaszakadt, cs�nya f�rfi j�n el�, �vatos
l�ptekkel, feh�r k�penyben.
- A 23-ast? - k�rdi finoman.
Hirtelen olyan gyenges�g vesz er�t rajtam, hogy alig tudok a l�bamon �llni.
- L�tni akarja m�g - �llap�tja meg a cs�nyak�p� f�rfi, al�zatos sz�nalommal a
szem�ben.
Feh�r k�peny�n el�l s�rg�s folt. A m�sodik gombja l�g, ha nem varrj�k fel idej�ben,
leszakad. Az a gomb le fog szakadni.
Kinyit el�ttem egy ajt�t.
Hatalmas �s teljesen meztelen terembe l�p�nk, amit f�ldig�r� feh�r f�gg�ny oszt k�t
r�szre. A f�rfi l�bujjhegyen odamegy a f�gg�nyh�z �s sz�th�zza. M�g�tte sorban
feh�r lepellel letakarva, a halottak. A fej�k �s a l�buk magasan ki�ll.
Odamegy az egyikhez �s szel�den feltakarja. Otromba, nagy, er�s kezei furcs�n
el�tnek a feh�r leped�t�l. Int nekem a szem�vel, mintha minden zajt ker�lni akarna,
hogy ezek itt fel ne �bredjenek. Ott fekszik Anne-Claire eltorzult arccal,
mozdulatlanul. Sz�ke haja csapzottan, kusz�n bel�g az arc�ba. Nagyon megv�ltozott.
Ez volna Anne-Claire ? �, Istenem... nem b�rom n�zni...
A f�rfi el�veszi t�r�tt fog� zsebf�s�j�t �s megf�s�li. Odatesz egy sz�ket a halott
el�, azt�n l�bujjhegyen kimegy �s magamra hagy.
Az ajt� nyikorogva z�rul. A kilincs lassan felkattan.
Nagy csendben fekszenek a halottak �s v�rnak. Tizenegyen vannak �s m�g egy csom�
�res hely. Ezek m�g k�l�nb�z� pavilonokban ny�sz�r�gnek, vagy tervezgetnek, esetleg
kint j�rk�lnak az �letben.
Anne-Claire a falt�l a hatodik, mellette egy igen hossz� halott.
A l�ca v�g�ben, a fejn�l csom�ban a ruh�ja, kalapja �s a harisny�i. �gy vannak
odat�ve v�nkosul a feje al�.
A sz�ja kiss� nyitva, feh�r fogainak v�ge kil�tszik. A szeme lecsuk�dva. Csak az
egyik szem egy r�s�n l�tni a megt�rt f�ny� szemgoly�t k�nnyekben �szni.
A k�nnyek m�g id�ig is elk�s�rt�k.
K�t meztelen v�lla nyugodt �s merev, ezek a sz�p g�mb�ly� v�llak, amelyeket, ha
pajkosan felnevetett, felr�ntott mindig. Az egyik keze kikandik�l a leped� al�l. A
v�kony, hossz�k�s, ideges ujjak furcs�n megmerevedve. Egyik a leveg�be ny�lik �s
minden t�maszt�k n�lk�l �gy marad.
- Anne-Claire... An...ne-Clai... reee...
Egy l�gy z�mm�gve lesz�ll az arc�ra, v�gigs�t�l a sz�j�n �s megpihen az ajkak
szeglet�n. K�t els� l�b�t �sszesodorja, a fej�t belet�rli �s k�stolgatja a
sz�ntelen ajkakat.
Kiny�lik az ajt� �s neh�z l�ptekkel behoznak egy �j lak�t.
- Louis, a 14-est �lt�ztetni. K�rem, nem lehet itt olyan sok�ig tart�zkodni.
Kimegyek a folyos�ra, megint �rzem az el�bbi �desk�s szagot.
Meg kellett volna cs�kolni a homlok�t. Egy hajf�rt�t kellett volna k�rni a haj�b�l.
Meg kellett volna simogatni a
ruh�j�t, az ing�t, a harisny�kat, amik v�gigk�s�rt�k �t ezen a furcsa, �r�mtelen
�leten.
Mi�rt nem voltam kedvesebb hozz�? Most valami k�l�n�s fog t�rt�nni velem. B�ntessen
meg az Isten engem, de ne ot. Az Isten... Nincs is Isten. Vagy van, de kegyetlen,
sok milli� �ves �reg... �l a tr�nus�n �s csak hallgat... Hol van most Anne-Claire?
Hol? A lelke tal�n odatapadva m�g a halott testhez, de nem tudja t�bb� meg�rtetni
mag�t... Monpti, ne hagyj el... El akarnak vinni... olyan durv�k...
- H�, fiatalember, itt felejti a kalapj�t!
Nemsok�ra tizenk�t �ra. Lehet menni eb�delni... AnneClaire, lehet menni eb�delni...
a h�rom narancsot elhoztam... de nem adhatom neked... ezek nem �rtik... ezek itt
mind gazemberek �s �lnek... Mit csin�lsz ma este? Majd telefon�lok neked...
csirkefog�... int�zkedni fogok... pimaszok... mi�rt nem mondt�k meg, hogy meg fog
halni? Mi�rt nem lehettem ott az utols� pillanatban... biztos h�vott... besz�lni
akart... tal�n valamit �rt... nekem... �s ezek elvett�k... megsemmis�tett�k... �s
biztos... majd �n a k�vets�g �tj�n... az a no is, hogy f�lt, aki el�sz�r
megmondta... �s az a nagy halott, az mi�rt volt?... az eg�szet... majd egyszer...
majd �n ... az istenit!... �s Te odafent hallod... gy�l�l�k mindent... papokat,
templomokat... az eg�szet... �rted?... Ellened fogok harcolni... Te igazs�gtalan...
Te kegyetlen... sz�vtelen... Te...
- Rosszul van? Akar egy kis vizet?
Nem... nem, k�sz�n�m...
A k�rh�zudvaron megfogja valaki a karomat.
Egy feh�r ruh�s n�.
�n a f�rje a 23-asnak, aki ma reggel meghalt?
- Igen.
Egy kis csomagot ad a kezembe.
- Itt van a feles�g�nek a retik�lje.
Tal�n �rt nekem valamit Anne-Claire �s az benne lesz a
t�sk�j�ban.
L�zasan keresg�lek a pap�rok, levelek �s f�nyk�pek k�z�tt. Semmi, semmi... Most
hirtelen �szreveszem a vil�gosk�k bor�t�kot. A rejt�lyes bor�t�kot, amit
takargatott �s rejtegetett el�lem. Emiatt nem mutatta meg soha a t�sk�j�t. R�gt�n
felismertem, a sarka le volt szak�tva.
Ezt a bor�t�kot nem szabad felnyitni. Anne-Claire sem akarja. Meg kell semmis�teni.
Ahogy sz�t akarom t�pni, �rzem, hogy van benne valami.
Egy p�paszem.
Nem �rtem.
Mellette, a lev�lpap�ron, egy megkezdett lev�l:

Kedves Jeannette !

Nagyon megk�rlek, l�gy olyan j� hozz�m �s adj k�lcs�n �jra t�z frankot. Ezt
pontosan meg fogom adni neked, mihelyt megkapom a fizet�sem. M�ltkor csak az�rt
adtam vissza megk�sve a tizenk�t frankot, mert egy szerencs�tlens�g t�rt�nt velem.
Elszak�tottam a harisny�m. Ezt mondtam is neked. Z�logul odaadhatom a legkedvesebb
eml�kemet. Az �desap�m szem�veg�t. Gondolhatod, hogy nem..."
Tov�bb nincs... Istenem, seg�ts... Nem, nem... Ez itt egy templom... H�t nem veszem
le a kalapom... H�, odafent... Hallod? Nem veszem le a kalapom... �ss agyon...
T�rt�njen ak�rmi... Nem...
NEM!

XXXVIII. FEJEZET

A kit�rt ablakon kereszt�l z�ld lomb hajladozik a sz�lben. Tavasz van.

Valahol mad�r f�ty�r�szik, idehallom az �gyamig. A k�t kezem er�tlen�l hever a
takar�n. Ma fel fogok kelni. Mi�ta fekszem �gy? Hol a ruh�m? Kopog�s n�lk�l bel�p
az ajt�n a szobal�ny.
- Na, jobban van m�r?
- K�sz�n�m. Hol a ruh�m?
- Fel akar kelni? A szekr�nybe tettem. V�rjon, majd
odaadom. M�r nem sz�d�l?
- K�sz�n�m, m�r j�l vagyok.
Odarakja az �gyamra a ruh�m, a cip�m meg az �gy el�.
- Akar m�g valamit?
- K�sz�n�m... Mi van ma?
- Kedd.
- Kedd?... igen. Tegnap h�tf� volt �s holnap szerda lesz.
- Nem sz�p a bar�tn�j�t�l, hogy ilyenkor el sem j�n. Csak �lt�zz�n fel. Jobb,
mintha az �gyban fekszik. Ne seg�tsek?
- Nem... nem...
M�g sz�d�l�k egy kicsit. A le�nynevel� int�zetben csengetnek. Kaka�... normandi
sajt... Maryland doh�ny. Vajon h�ny �ves a L�gyszem� �s eg�szs�ges-e?
� is ismerte.

Itt �llok az �t Gy�m�nt utca 6. sz�m el�tt �s a m�sodik emelet erk�ly�t n�zem, az
�t s�t�t ablakkal. Tulajdonk�ppen itt �lt �s nem a Mezei Malom utc�ban. Szeg�ny
Anne-Claire!
H�rom h�nappal ezel�tt �jf�lkor egy�tt n�zt�nk fel erre a b�rh�zra, egym�shoz
b�jva.
- "Monpti, a legsz�ls� szoba az eny�m, az erk�lyesben van a kar�csonyfa, eg�sz a
plafonig �r. �, ha a mam�m tudn�, hogy mi ketten..."
Szinte �rzem a haj�nak illat�t.
�n hiszek a t�lvil�gi �letben. El tudom k�pzelni, hogy Anne-Claire most itt �ll
mellettem �s s�r, mert szomor� vagyok. Ha az �t s�t�t ablak egyik�ben villanyf�ny
gy�l, akkor igaz, hogy van m�svil�g �s Isten.
- M�jusban lebontj�k ezt a h�zat - mondja valaki m�g�ttem hirtelen -, m�r senki sem
lakik benne. - A f�szeres mondja, aki kint �ll az �zlete el�tt.
Csak n�zem a h�zat �s azt hiszem, hogy Anne-Claire is mellettem �ll �s mindj�rt
megsz�lal kellemes alt hangj�n; belekapaszkodva a karomba:
- Alors, tu viens, Monpti? Nos, j�ssz, Monpti?

Ivry-Bic�tre. A nyolcvann�gyes villamosra kell �lni.

Kimegy�nk az er�d�tm�nyeken t�l. Siv�r, �budaszer� k�lv�ros. A temet� k�zel�ben
nagy, nyitott vend�gl�, hoszsz� fapadokkal, ahol gy�szruh�s f�rfiak �s n�k �lnek �s
pommes frites-t* olajban s�lt burgonyaszeletek (roseibni) esznek, meg v�r�sbort
isznak r�. A n� visszahajtja a f�tyol�t. Az orra f�nyes �s �gy eszik a f�jdalomt�l
megt�rt f�ny� szemekkel. A v�r�s bor nagy t�cs�kban sz�tfolyik az asztalokon.
Kint �szir�zsaszag.
- Egy frank a csokor.
Balra van a temet�iroda.
- Mademoiselle Anne-Claire Jouvain.
- Mikor halt meg?
- M�rcius huszonkilencedik�n.
Keresik egy nagy k�nyvben. Anne-Claire adat lett egy
nagy k�nyvben. Az �rnoknak piszkos a gall�rja. Ezt is majd
be�rj�k egyszer ide, protekci�san.
- 5e- division, 17s- ligne 38e- fosse.* parcella, sor, s�rhely
- Merci.
Megyek v�gig a s�rt�bl�k k�z�tt. D�szs�reml�kek, vir�ggruppok, f�zf�k. A s�rok
egym�st�l elker�tve, feh�r meg ez�st r�csokkal, kalitkaszer�en. Itt-ott felaggatva
egy m�rv�nylap.
"Pour sa f�te." "Pour son No�l." A neve napj�ra. Kar�csonyi aj�nd�kul.
Megtal�lom a s�rj�t. S�rga g�r�ngy�kkel eg�sz laposra vert. Tal�n esett az es�. A
s�ron k�t csontt� sz�radt l�bnyom. Valaki erre ment �t, hogy k�zelebb menjen
szeretettj�nek s�rj�hoz. Kis csontdarab is ki�llt a f�ldb�l. Ideges, furcsa rovar
cik�zik el a l�bam el�tt.
"Ici git Anne-Claire Jouvain". Itt nyugszik Anne-Claire Jouvain.
Huszonh�rom �ves volt.
Kis�t a nap �s egy hossz�k�s, sz�r�s kukac a test�t harmonik�zva utazik a
g�r�ngy�k�n a kereszt fel�.
Az �gen egy rep�l�g�p berregve megy �t. �t l�b m�lys�gben a kopors�.
A s�ron nincs vir�g. Furcsa �gett szag. Valahol a sz�raz
koszor�kat �getik halomba �s azoknak a szag�t hozza erre
a sz�l. Eszembe jut egy m�sik tavaszi d�lut�n.
- Leszaladok cigarett�t venni, Anne-Claire. Egy pillanat alatt itt leszek.
- Lemegyek �n �s veszek neked. Akarod?
- Nem. V�rj meg...
J�v�k vissza, h�rmas�val veszem a l�pcs�fokokat �s benyitok a szob�ba.
Anne-Claire az �gyon fekszik, a bl�za sz�tgombolva, a
haja sz�tborzolva, a kusz�lt sz�ke f�rt�k k�z�l kikandik�l
az egyik meztelen keble.
- Mi az? Mi t�rt�nt veled? Nem mozdul. - Anne-Claire ! Megr�zom. Nem mozdul.
Hirtelen odaugrom az ajt�hoz. - Monpti !
Visszafordulok.
Ott �l az �gyon mosolyogva. - Mi az?
- Tudni akartam, hogy f�j-e neked, ha hirtelen meghaln�k...
Anne-Claire f�j... nagyon f�j... Anne-Claire... nem b�rom...
�reg n�ni �res kaka�dobozban vizet hord a temet�k�tr�l, s�rt �nt�zni. Vigy�zva
l�pked, hogy egy cseppet ki ne �nts�n bel�le.
A nap hirtelen elb�jik �s h�v�s leveg� h�z�dik v�gig a
keresztek sor�n. Szemereg az es�.
Egy f�rfi �s egy n� j�nnek a s�rok k�z�tt. A n� �tkarolja a f�rfit:
- Monpti, nem szabad s�rni. Azt mondta neki : Monpti.
Egyed�l maradtam. Most nem l�t senki. Let�rdelek a s�rja
el�
"Miaty�nk Isten, ki vagy a mennyekben, szenteltess�k
meg a Te neved, j�jj�n el a Te orsz�god, legyen meg a Te
akaratod!...
Ha gyalog megyek haza, �gethetek �rte egy gyerty�t a
megsp�rolt villamosp�nzen a Vaugirard-i k�poln�ban.

XXXIX. FEJEZET

- Legyen sz�ves leh�vatni egy pillanatra mademoiselle Lucienne Reboux-t.

- Ki k�ri?
- Egy ismer�se.
A h�zmestern� bemegy az udvarra �s felki�lt az emeletek fel�
- Mademoiselle Reboux. �n vous demande en bas.
Reboux kisasszony. Valaki keresi idelent.
J�n vissza.
- Tess�k felmenni. V�rja. Sixieme, premi�re porte � gauche. Hatodik emelet, balra
az els� ajt�. Rozoga l�pcs�h�z. Furcsa petr�leumszag. A hatodik emeleten, f�lig
nyitott ajt�ban ott �ll a m�sik Anne-Claire, aki �l �s a l�pcs�k fel� figyel, ahol
megyek fel. Tiszta �r�lts�g az eg�sz.
- Monsieur, engem keres? A hangja is ugyanaz.
- Igen.
- Nem �rtem. Azt mondt�k, egy ismer�s�m.
- Igen...
- �n �nt nem ismerem. Azaz... v�rjon csak... olyan furcsa m�gis... mit �hajt?
- L�tni akartam.
- Engem? Mi�rt?
- Nem tudom.
- Nagyon furcsa ez, uram. �n �gy nem ismerkedem. Egyed�l �lek... Most nem tudom,
mit gondolnak r�lam...
Nem tiltakozva mondja, szel�den, csendesen, mintha tudn�, hogy f�j.
Egyed�l �l. � is egyed�l �l.
- ... �s nem is volna �rtelme.
- Igen... nem volna �rtelme. Bocs�sson meg. Megfordulok �s megyek le. M�g hallom,
amint �nmag�nak mondja: - C'est �trange. K�l�n�s.
A keskeny kis utca sark�n meg�llok �s visszan�zek az �reg
h�zra. A hatodik emelet a h�ztet� maga, onnan ny�lnak az ablakok.
Az egyikben ott �ll mademoiselle Lucienne Reboux, mozdulatlanul �s ut�nam n�z.
Az ablakban jobbra mad�rkalitka, balra egy cser�p vir�g, az egyed�l �l� l�nyok �r�k
t�rsai, a tisztess�ggel k�zd� francia l�nyok�, a vigasztalan egyed�ll�tben, akik
lehet, hogy �t embernek egyszerre a menyasszonyai, de egyetlen egynek sem a
szeret�i.
- Bocs�sd meg, Anne-Claire, hogy m�g mindig t�ged kereslek. Csak n�ha, egy-egy
k�ts�gbeesett percben �bred fel bennem a borzalmas �rz�s, hogy te m�r nem vagy
t�bb�.
- Anne-Claire, �n most visszamegyek az �letbe �s vezekelni fogok �rted is.
Mademoiselle Reboux Lucienne odafent a kis kalitka fel� hajol �s kisujj�val egy
l�thatatlan mad�rk�val kedveskedik.
Gyalog indulok a Riviera Hotel fel�.
(V�ge)
#