Dolgozatjavaslat ‒ C.

feladatsor (kombinált)
Oszthatóság, egyenletek
7. osztály
1.
a) Bontsd prímtényezők szorzatára a 264-et és a 360-at!
264 = 23 · 3 · 11 2 pont
360 = 23 · 32 · 5
2 pont
b) Írd fel a 264 osztópárjait!
1 és 264; 2 és 132; 3 és 88; 4 és 66; 8 és 33; 11 és 24

c) Határozd meg a 264 és a 360 legkisebb közös többszörösét! (Az eredményt

szorzat alakban is megadhatod.) 1 pont
360 = 23 · 32 · 5 1 pont
[ 264 ; 360 ] =23 ∙3 2 ∙ 5 ∙11=3960

2. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások! (I vagy H)

a) Egy szám akkor osztható 4-gyel, ha a számjegyeinek 1 pont

összege osztható 4-gyel. H

b) Ha egy szám osztható 4-gyel és 6-tal is, akkor osztható 24-gyel. H 1 pont

c) Ha egy szám osztható 24-gyel, akkor osztható 4-gyel. I 1 pont

d) Ha két szám mindegyike osztható 5-tel, 1 pont

akkor a különbségük is osztható 5-tel. I

e) Ha két szám közül egyik sem osztható 7-tel, 1 pont

akkor biztos, hogy az összegük sem osztható 7-tel. H

3. Egy áruházban minden vásárlást matricákkal jutalmaznak, melyeket füzetben

lehet gyűjteni. Egy füzet akkor váltható kedvezményre, ha legalább
20 matrica összegyűlt benne. Ákosnak csak 12 matricája volt, de Benő is
odaadta a matricáit, így közösen teleragasztottak egy füzetet.

a) Írd fel 3 különböző módon Ákos és Benő matricáinak arányát! 3 pont

Néhány példa: 12 : 8; 3 : 2; 120 : 80

b) A második füzetbe Ákos és Benő 1 : 4 arányban gyűjtöttek. Hány 2 pont

matricával ragasztott többet ebbe a füzetbe Benő, mint Ákos?
1 1
Ákos a 20 matrica részét, azaz 20 · = 4 matricát gyűjtött.
5 5
Benő többet, azaz 20 – 4 = 16 matricát ragasztott a füzetbe.
Tehát Benő 16 – 4 = 12 matricával gyűjtött többet, mint Ákos.
 c) A fiúk a füzet beváltásakor az egyébként 2500 forintos játékfigurát
875 forintért vásárolhatták meg. Hány százalék kedvezményt adott a füzetért
az áruház?
875 : 2500 = 0,35 = 35% 2 pont
A fiúk az eredeti ár 35%-áért vehették meg a figurát,
2 pont
vagyis az áruház a füzetért 100 – 35 = 65% kedvezményt adott.

4. Dolgozz algebrai kifejezésekkel!

a) Húzd alá az egytagú algebrai kifejezéseket! 2 pont

a + 3b; ‒4x; ‒xy; 7x + 4 ‒ 2y; 0,6ab; 2(4x + 5)

b) Hozd minél egyszerűbb alakra az alábbi kifejezéseket!

Végezd el a lehetséges összevonásokat, ha szükséges, bontsd fel a
zárójeleket!
2a + 5b ‒ 4a – 2 + a ‒ 5b = ‒a ‒ 2 2 pont
2 1 2 13 6 3 pont
a−b+ a+2 b− ∙ 3= a+b−
3 5 7 15 7
2(a – b) – (8 + 4a) – a + 2 = 2a – 2b – 8 – 4a – a + 2 = –3a – 2b – 6 3 pont

5. Oldd meg az alábbi egyenleteket!

a) Dolgozz a lebontogatás módszerével! 5 pont

2 [ 3 ( x +2 ) +1 ] =86
3 ( x+ 2 )+ 1=43
3 ( x+ 2 )=42
x +2=14
x=12

b) Használd a mérlegelvet! 5 pont

4(x + 2) – (x + 3) = 5x + 21 /zárójel felbontása
4x + 8 – x – 3 = 5x + 21 /összevonás
3x + 5 = 5x + 21 /– 3x
5 = 2x + 21 /– 21
–16 = 2x /: 2
x = –8

6. A lakás felújításakor a burkoló a konyhát, az előteret és a fürdőszobát

csempézte. Az előtérben 3 m2-rel kevesebb csempét rakott, mint a
konyhában, viszont a fürdőbe a konyhai mennyiség kétszeresénél 5 m 2-rel
több került. A burkoló összesen 46 m2 felületet csempézett le.

a) A tulajdonos a felújításhoz összesen 52 m2 csempét vásárolt, de a burkolás 3 pont

2
során 4 % vágási hulladék keletkezett. Hány m csempe maradt meg?
A veszteség: 52 · 0,04 = 2,08 m2.
A megmaradt mennyiség: 52 ‒ 2,08 = 49,92 m2.
Elég volt-e ez a mennyiség a felújításhoz?
A feladat szövege szerint 46 m2 a lecsempézett felület, tehát a csempe
elegendő volt.

b) Hány négyzetméter csempe van a felújított konyhában?

A feladat szövege alapján a csempézett felületeket a következőképpen 3 pont
jelölhetjük:
 konyha: x;
 előtér: x – 3;
 fürdőszoba: 2x + 5;
Az összes lecsempézett felület figyelembevételével az alábbi egyenlet 1 pont
írható fel: x + x – 3 + 2x + 5 = 46
Oldjuk meg az egyenletet a mérlegelv segítségével! 2 pont
4x + 2 = 46 /‒2
4x = 44 /: 4
x = 11
Tehát a felújított konyhában 11 m2 csempe van. 1 pont