A halál beálltának megállapítása,

halottvizsgálat, halottvizsgálati
bizonyítvány

Semmelweis Egyetem
Igazságügyi és Biztosítás-orvostani
Intézet
Budapest
 A halottvizsgálat végzésének szabályozása

• Jogalap:
– 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről

• Végrehajtás módja :

– 34/1999. (IX. 24.) BM-EüM-IM együttes rendelet

• az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal
kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról,

– 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet

• a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
végrehajtásáról

– 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet

a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről

• Szakmai ellenőrzés, szakfelügyelet

– 15/2005. (V. 2.) EüM rendelet
az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről
 A halál beálltának megállapítása
34/1999. BM-EüM-IM együttes rendelet

A halál beálltának megállapítása ≠ halottvizsgálat.

A halál beálltának megállapítása során az azt végző személy feladata a

halál tényének megállapítása. A halál körülményeinek, bekövetkezési
módjának vizsgálata a halottvizsgálatot végző orvos feladata.

„A halál (feltételezhető) bekövetkezését elsőként észlelő személy, ill. az

általa értesített rendőri vagy egészségügyi szerv köteles az illetékes
orvossal haladéktalanul közölni.”

A halál beálltának tényét megállapíthatja:

orvos
mentőtiszt
 A halál beálltának megállapítása

A halál gyanújelei:
- a bőr elsápadása
- okuláris jelek:
a vörösvértestek összecsapzódása a retina ereiben
az intraokuláris nyomás csökkenése
a szaruhártya beszáradása
- az izomzat tónusának elsődleges csökkenése
- vérkeringés leállása
- a légzés leállása

- a holttest lehűlése
- hullai libabőr

A gyanújelek észlelése esetén az első teendő az újraélesztés !

 A halál beálltának megállapítása

A halál biztos jelei:

Korai hullajelenségek:
- süllyedéses hullafoltok
- beivódásos hullafoltok
- hullamerevség

- hullai önemésztődés
- hullai véralvadék

Késői hullajelenségek:
- rothadás
- hullaviaszos átalakulás
- hullai kiszáradás
- mumifikáció
- felázás

A halál biztos jeleinek észlelése esetén a halál beállta megállapítható. (egyes esetekben
akár megtekintéssel is)
 A halál beálltának megállapítása
34/1999. BM-EüM-IM együttes rendelet

Speciális esetek:

Orvos nélküli mentőgépkocsiban történt halálozás esetén a halál bekövetkeztének

tényét a mentőtiszt állapítja meg.

Közterületen, vagy járművön elhunyt személy esetében a halál beálltának tényét a

legrövidebb időn belül a helyszínre hívható orvos állapítja meg. (A helyszín jelen
esetben vagy a halál beálltának helyét, vagy a holttest járműről történt
leemelésének helyét jelenti.)
 Halottvizsgálat
1997. évi CLIV. törvény 216-222. §
34/1999. BM-EüM-IM együttes rendelet

Jelentősége:
- közigazgatási
- közegészségügyi
- halálok-statisztikai
- kriminalisztikai

Feladata:
- a halál bekövetkeztének megállapítása (amennyiben az
korábban nem történt meg)
- a bekövetkezés módjának értékelése
- a halál okának megállapítása (amennyiben lehetséges)
 Haláleset

Halottvizsgálat

Természetes okú halál Rendkívüli haláleset

Halálok ismert Halálok nem ism. Halottszemle

Nincs bűncs. Bűncs. gyanúja

transzplantátum Áll. igazg.-i elj. Büntető eljárás

Kórboncnok
Helyszíni szemle

Kórboncolás Hatósági boncolás Iü. boncolás

Halálok, Halottvizsg. biz., Temetési engedély

Temetés
 Halottvizsgálat
1997. évi CLIV. törvény 216-222. §
34/1999. BM-EüM-IM együttes rendelet

Halottvizsgálatot csak és kizárólag orvos végezhet!

- kivétel: mentő (a halál tényének megállapítása)

A halottvizsgálat elvégzésének ideje:

- mielőbb!

- de legkésőbb a haláleset felfedezésétől számított

6 órán belül

- közterületen történt haláleset felfedezésétől

számított 2 órán belül
 Illetékes orvos

A halottvizsgálatot végző illetékes orvos:

a helyileg illetékes háziorvos vagy ügyeletes orvos

Egészségügyi intézményből, vagy egészségügyi intézménybe való szállítás közben történt halálesetben a
halottvizsgálatot a
- beteget ellátó vagy felvevő, fekvő- vagy járóbeteg-osztály orvosa,
- vagy az intézet vezetője által kijelölt személy,
- ügyeleti időben pedig az ügyeletes orvos végzi.

Mentőgépkocsiban történt halálozás esetén:

- mentőorvos
- amennyiben mentőorvos nincs úgy a mentőtiszt döntése alapján
- a halálozás helye szerint illetékes háziorvos v. ügyeletes orvos
- vagy a halálozás helyéhez legközelebbi pathológiai osztállyal
rendelkező kórház orvosa, ügyeletes orvosa, vagy az arra kijelölt orvos

Közterületen járművön vagy (egyéb helyen):

- a halálozás helye vagy a holttest járműről való leemelésének helye szerint illetékes háziorvos
v. ügyeletes orvos

Fegyveres erő vagy rendvédelmi szerv felügyelete alá tartozó helyen:

- a fegyveres erő ill. rendvédelmi szerv egészségügyi szolgálatát ellátó orvos
- vagy ha az nem ál rendelkezésre akkor a helyileg illetékes háziorvos v. ügyeletes orvos
 A halottvizsgálat feladata

I. A halál beálltának megállapítása. (lsd. korábban)

II. A bekövetkezés módjának megállapítása:

Azaz a természetes vagy rendkívüli haláleset történt?

Rendkívüli halál: „a halálozás természetes módon való bekövetkezte kétséges”

Azaz minden olyan esetben amikor felmerülhet erőszakos halál lehetősége!

A halál bekövetkeztében valamely külső körülmény szerepet játszhatott!

- Bűncselekmény elkövetésére utaló körülmények

- Közlekedés vagy foglalkozás körében bekövetkezett baleset, vagy annak gyanúja
- Egyéb baleset vagy mérgezés
- Öngyilkosság
- Orvosi szakmai szabályszegés gyanúja
- A haláleset előzményei, körülményei ismeretlenek és nem állnak rendelkezésre olyan adatok, amelyek
alapján megalapozottan következtetni lehetne a halálozás bekövetkeztének körülményeire
- Fogvatartott személy halála esetén
- Ismeretlen személyazonosságú holttest esetén

III. Amennyiben lehetséges a halál okának megállapítása.

 Rendkívüli haláleset

Amennyiben a holttest vizsgálata során, a halál beálltának megállapítását követően, rendkívüli

halál lehetősége felmerül, úgy a halottvizsgálat félbeszakítandó! A halottvizsgálat
félbeszakítása azért szükséges, hogy az esetlegesen rögzíthető nyomok a halottvizsgálat kapcsán
ne semmisülhessenek meg.

Amennyiben rendkívüli haláleset lehetősége felmerül úgy a halottvizsgálatot végző orvos

köteles a hatóságot haladéktanul értesíteni!

A hatóság megérkezéséig arról, hogy a helyszín érintetlen (eredeti) állapotban maradjon a

halottvizsgálatot végző orvos köteles gondoskodni!

Amennyiben a hatóság felkéri, a halottvizsgálatot végző orvos köteles a szemlén részt venni,
a szemlejegyzőkönyv orvosi részét kitölteni, kézjegyével és bélyegzője lenyomatával ellátni.
(a rendőrorvosi rendszer megszűnt!)

Amennyiben a hatóság a halálesetet nem rendkívülinek véleményezi, és a szemle megtartását

egyéb körülmény nem indokolja, a megállapításairól készített feljegyzést a halottvizsgálat
végzésére illetékes orvosnak átadja, aki a halottvizsgálat további teendőiről gondoskodik.
Ebben az esetben a boncolástól nem lehet eltekinteni (pl.: hirtelen halál)! A holttesttel és orvosi
dokumentumaival együtt a hatóság esettel kapcsolatos feljegyzéseit is továbbítani kellene
az illetékes kórbonctani osztály felé.
 A halottvizsgálat lépései

A holttest vizsgálata alapvetően semmiben sem különbözök egy élő személy vizsgálatától!

I. A halál beálltának vizsgálata. lsd. korábban

II. A holttest ruházatának, a ruházat szennyeződéseinek vizsgálata.

A holttest teljes testfelszínének átvizsgálása ruházat nélkül, elöl, oldalt és hátul is!,
Amennyiben a halottvizsgálat a helyszínen nem végezhető el, úgy az a halottasházban is
megtörténhet.

A hajas fejbőr áttapintása, kopogtatása.

A látható nyálkahártyák vizsgálata (szemhéjak, szemtekék, kötőhártya, szájüreg, külső

hallójáratok, végbélnyílás és környéke húgycsőnyílás és környéke, nemi szervek)

A holttest környezetének vizsgálata. (nyílászáró, búcsúlevél, mérgező anyagok, alkohol,

gyógyszer, marószer, fegyver)
 Sérülések vizsgálata leírása

A II. pontban leírtak a sérülések felkutatására irányulnak!

A talált sérülések (hegek) részletes leírása, dokumentálása a halottvizsgálat során

nélkülözhetetlen!

A sérülések paraméterei:
Oldal (jobb, bal, elöl, hátul, fent, lent)
Testtájék (fej, nyak, mellkas, has, felső végtag, alsó végtag)
Pontos elhelyezkedés (feszítő felszín, hajlító felszín; könyökhajlat, hónaljárok stb. …)
Méret ( … x … centiméter)
Alak (vonal, babérlevél, csíkszerű, folt szerű, pontokból összeálló, kör alakú, stb. …)
Lefutás (a testtájékhoz képest, a középvonalban, jobbról fentről, balra lefelé, stb. …)
Sebszél (éles, lekerekített, csipkézett, stb. …)
Sebzug (kihegyezett, lekerekített, többszörös, stb. …)
Sebfal (sima, egyenetlen, letetőzött-alávájt, szövethidakkal összekötött, stb. …)
Sebalap (mély, élben végződő, testüregbe hatoló, stb. …)
Sebszegély (hámfosztással, hámzászlókkal, bevérzéses udvarral határolt, stb. …)
 A halottvizsgálat lépései

Amennyiben rendkívüli haláleset lehetősége nem merül fel:

III. A halálok megállapítása (amennyiben lehetséges)

IV. 2 db lábcédula holttesten való elhelyezése, átellenes alsó és felső végtagon, mely
olvashatóan tartalmazza az elhunyt nevét, születési dátumát, a halálozás helyét és idejét. A
lábcédula eltávolítása a későbbiekben nem lehetséges!

V. A holttestből történő szerv-szövetkivétel megtiltásáról szóló nyilatkozat felkutatása.

tiltakozó nyilatkozat megléte esetén azt a halottvizsgálati bizonyítvány
megjegyzés c. rovatában fel kell tüntetni!

VI. A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése. A halálesettel kapcsolatban tapasztaltak

részletes dokumentálása!

VII. A holttest elszállíttatása, a temetésre kötelezett személy halott elszállításáról történő

értesítése legkésőbb 16 órán belül
 Halottvizsgálati bizonyítvány

A halottvizsgálati bizonyítvány kitöltése a

halottvizsgálat része!

A halottvizsgálati bizonyítvány megfelelő

részeit a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki,
azaz a halottvizsgálati bizonyítvány elmondás
alapján, más orvos által nem tölthető ki!

A fentiek alapján a halottvizsgálati

bizonyítvány felső felének kitöltése minden
esetben a halottvizsgálatot végző orvos
feladata!

A halottvizsgálati bizonyítvány a
halottvizsgálattal egyidejűleg, vagy legkésőbb
az azt követő első munkanapon töltendő ki.
 Halottvizsgálati bizonyítvány

Amennyiben a halál oka

•a halottvizsgálat keretein belül
egyértelműen megállapítható,
•rendkívüli haláleset körülményei nem
állnak fenn
•es a halál természetes okból
következett be,
úgy a halottvizsgálati bizonyítvány haláloki
részét a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki.

Amennyiben a halál oka a halottvizsgálat

keretein belül egyértelműen nem állapítható
meg, úgy a haláloki részt a patológus, vagy
igazságügyi orvos tölti ki.

Amennyiben rendkívüli haláleset lehetősége

felmerül, úgy a haláloki részt az igazságügyi
orvos tölti ki.
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány első fele”
Az 1-22. kitöltéséről a Népmozgalmi Kézikönyv ad részletes felvilágosítást

1./a Az elhalt családi és utóneve

/b {nem a halott leánykori neve}

2. Születési helye
3. Neme, születési időpontja
4. Bejelentett lakóhelyének címe, irányítószáma {azaz állandó lakcím}
5. Bejelentett tartózkodási helyének címe, irányítószáma {azaz ideiglenes lakcím}

6. A hozzátartozó (temetést intéző) neve

7. Lakcíme {a hozzátartozó, temetést intéző}
8. Közelebbi megjelölése {a hozzátartozó, temetést intéző}: fia, lánya, édesapja stb. …

9. A halálozás helye (= a halott feltalálási helye) {közterületen pl.: Budapest Üllői út 93 előtt; vagy .. Hrsz
szerint; vagy XY településtől 5 km.-re D-re, földút mellett}
10. Időpontja {a halálozás időpontja; amennyiben egyértelműen nem állapítható meg úgy: feltételezhetően:
2008. október, 2007. nyara}
11. Közelebbi megjelölése {a halálozás helyének; közterület, lakás, utca, ….}

12. Kezelőorvos neve {a háziorvos amennyiben kezelte, kórházban a kezelőorvos}

13. Beosztása és munkahelye címe {a kezelőorvosé}
14. A halottvizsgálatot végző orvos neve {lsd. korábban tárgyalt részek}
15. Beosztása és munkahelye címe {a halottvizsgálatot végző orvosé}
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány első fele”

x x x

A haláloki részt a halottvizsgálatot végző orvos tölti

Rendkívüli haláleset gyanúja merül fel!

A rendőrhatóság azonnal értesítendő!

(A hatóság köteles a helyszínen megjelenni)
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány első fele”

Rendkívüli haláleset gyanúja merül fel!

A rendőrhatóság azonnal értesítendő!

(A hatóság köteles a helyszínen megjelenni)

Amennyiben rendkívüli haláleset igazolódik, Amennyiben hatósági eljárás nem

hatósági eljárás válik szükségessé! szükséges, mert a hatóság megítélése szerint
nem rendkívüli haláleset történt.

A haláloki részt a boncolást követően az iü. A boncolástól nem lehet eltekinteni, így a
orvos tölti ki. haláloki részt kórboncnok vagy iü. orvos
tölti ki.
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány első fele”

17. A vizsgálat (eljárás) indoka és egyéb megjegyzések:

A halálok felderítésében szerepet játszó adatok feltűntetésének helye. A kórboncolás
rövid indoklása. Az előzmények rövid összefoglalása.

„Ismeretlen halál” a halálok felderítésében nem ad segítséget

„A halálozás körülményei ismeretlenek” = rendkívüli haláleset, a hatóság

értesítése szükséges, (a halottvizsgálatot végző orvos feladata!)

„Hirtelen halál” ≠ soha nem láttam a beteget, nem kezeltette magát, nem tudom mi a
halál oka, lehet hogy erőszakos halál?

Hirtelen halál kritériumai:

rövid időn belül (akut)
kimutatható külső ok nélkül (természetes okú)
látszólag a teljes jólét állapotában (látszólag panasz és tünetmentes)

A fentiek alapján a „hirtelen halál” bejegyzés ezen részben nem szerepelhet, mert csak
a boncolást követően, az erőszakos halálok kizárása után mondható ki.
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány első fele, 17. pont”

„Váratlan halál” bejegyzés a halálok megállapításának folyamatában segíthet,

amennyiben a váratlan halálhoz vezető korábbi betegségek, valamint a kórelőzmény
összefoglalása rendelkezésre áll.

Váratlan halál ≠ nem gondoltuk volna, hogy ilyen fiatalon, idő előtt meghal

Váratlan halál = fennálló ismert betegség következtében

olyan időpontban következik be, amikor a beteg állapota alapján az
előre nem volt látható pl: dülmirigyrákban szenvedő, nem terminális állapotú
idős férfi tüdőembóliában meghal

A „váratlan halál” fogalmának alkalmazása a halálok pontos ismeretében a boncolás

elvégzése után lehetséges.

„Suicid szándék felmerül” bejegyzés esetén a hatósági eljárástól nem lehet

eltekinteni, mivel a halálozás rendkívülinek minősül.

„Padon kihűlt” erőszakos halálok, így a hatósági eljárástól nem lehet eltekinteni
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány első fele”

18. Kiállítás kelte: a halottvizsgálat keretein belül, a halottvizsgálatot végző orvos

által, legkésőbb a halottvizsgálat utáni első munkanapon. Olvasható aláírással és
pecséttel együtt érvényes, minden példányt el kell látni vele!

19. A halottasházba szállítás időpontja: a haláleset felfedezését követően mihamarabb,

legfeljebb 16 órán belül. Olvasható aláírással és pecséttel együtt érvényes, minden
példányt el kell látni vele!

20. Az eltemetésre engedélyezett idő: a temetés csak az anyakönyvezés után, a kitöltött

halottvizsgálati bizonyítvány, temetési engedély megléte esetén lehetséges

Koporsós temetés esetén a halottv. biz. kiállításától számított 72 órán túl, de legfeljebb 96 órán
belül.

96 órán túli koporsós temetés a halottvizsgálatot végző orvos engedélye alapján csak a holttest
hűtése esetén lehetséges!

Kórboncolás után azonnal, de legfeljebb 8 napon belül.

Rendkívüli halál esetén a hatóság engedélyével.

Hamvasztás esetén a halottv. biz. kiállításától számított 15 napon belül.

 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány első fele”

21. A rendőrhatóság … álláspontja

22. A hamvasztásra vonatkozó engedély

boncolás nélkül elhamvasztható (az elhalálozás helye szerint illetékes
egészségügyi igazgatási szerv tölti ki)
boncolás után elhamvasztható (a boncoló orvos töltheti ki)
boncolás után nem hamvasztható el (iü. orvos tölti ki)

Annak hitelesítése érdekében aláírással és pecséttel minden példányt ellát.

 Hamvasztás

A hamvasztás során a holttest mint bűnjel megsemmisül, így a hamvasztás

csak azon esetekben engedélyezhető, amelyekben a halálesettel kapcsolatban
bűncselekmény lehetősége kizárható.

A bűncselekmény kizárása az esetek döntő többségében a boncolás

elvégzése nélkül nem lehetséges, azaz a hamvasztandó halottak
túlnyomórészt boncolásra kerülnek.

Hamvasztás esetén a boncolás csak kivételes esetben mellőzhető, kórházban

elhunyt esetében ehhez a tisztiorvos engedélye szükséges.

Hamvasztás esetében így a haláloki részt a boncoló orvos tölti ki.

 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány második fele”
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány második fele”

23. A halál okát megállapította:

patológus (kórboncnok, iü. orvos)
kezelőorvos (az elhunyt háziorvosa, vagy kezelőorvosa)
más orvos (ügyeletes orvos, vagy egyéb orvos)

24. Történt-e boncolás

a, igen (a boncolást végző orvos töltheti ki)
nem (a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki)

b, Ha igen, várhatóak-e további eredmények (mely vizsgálatok eredményei a

haláloki kórismét befolyásolhatják) (csak patológus és iü. orvos töltheti ki)

25. A halálhoz vezető betegségek sorozata

Amennyiben a természetes halálok a helyszínen egyértelműen megállapítható, úgy a

halottvizsgálatot végző orvos tölti ki. Boncolás esetén a boncoló orvos tölti ki.
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány második fele, 25. pont”

Az alapbetegség (d-sor) és közvetlen ok (a-sor) minden esetben kötelezően

kitöltendő. A fenti sorok semmilyen esetben sem maradhatnak üresen!

Idült
agyvizenyő
légúti
heveny betegség
elülsőfali heveny fellángolása
szívizomelhalás

keményburok alatti
koszorúverőér plakkvérgyülem
bevérzés

koszorúverőér elkeményedés, szűkület

Idült,általános
balesetszerű
a légutakverőér
elesés,
elkeményedés
megbotlás
szűkületével járó tüdőbetegség

- A b, és c, sort nem feltétlenül kell kitölteni, azok üresen is maradhatnak, amennyiben a

halálok az alapbetegségen és közvetlen okon kívül nem áll több lépcsőből
- Amennyiben a 4 sor közül 3 tölthető ki, úgy csak a c, sor maradhat üresen.
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány második fele, 25. pont”

- olvashatónak kell lennie

- a kórisméket lehetőleg magyar nyelven kell feltűntetni
- a BNO kódokat nem kell feltűntetni, a nomenklatúra azonban alkalmazható
- kerülendők a rövidítések
- kerülendők a zárójelek
- a betegségeknek egymás következményeinek kell lenni (oksági láncolat)
- az esetek döntő többségében ugyanazon betegség a d, és a, sorban nem
szerepelhet, kivételes esetben azonban az alapbetegség és közvetlen halálok
megegyező is lehet, pl.: vírusos myocarditis
- amennyiben két egymástól független betegség a végzetes kimenetelben azonos
mértékben játszott szerepet, úgy egy sorban akár két betegség is szerepelhet
- a halálozás szempontjából nem specifikus okok lehetőleg ne szerepeljenek pl.:

„A halál oka nem állapítható meg” megállapítást csak igazságügyi orvos (vagy
patológus) tehet a boncolás elvégzése után, valamint a kiegészítő vizsgálatok
birtokában azok negatív eredménye esetén. Lsd.: SIDS
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány második fele, 25. pont”

25. II. Kísérőbetegségek vagy állapotok

Azon ismert betegségek, melyek a halál adott időpontban való bekövetkeztében

szerepet játszhattak, részokként hozzájárulhattak, vagy az alapbetegség – közvetlen
halálok láncolatába nem illeszthetők bele de haláloki szerepük valószínűsíthetően
lehetett.

- az alapbetegség ebben a rovatban nem tüntethető fel

- ugyanazon formai jellegű megállapítások vonatkoznak rá, mint azt a 25. I.-es résznél
írtuk
- a kísérőbetegségek c. rovatban több különböző betegség is szerepelhet
- esetlegesen ebbe részbe sérüléses eredetű elváltozások is kerülhetnek, pl.:
combnyaktörés
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány második fele, 25. pont”

A betegségek, állapotok kialakulásának

időpontja az I.-es részben minden esetben
kitöltendő. Az időrendnek megfelelően lentről a≤b
felfelé, a becsült számok legfeljebb
egymásnál kisebbek vagy legfeljebb
egyenlőek lehetnek.
b≤c

Idő
Amennyiben lehetséges az év, hónap, nap, óra c≤d
perc megjelölése is szükséges!

d
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány második fele”

27. A halálozás jellege:

természetes (a halottvizsgálatot végző-, vagy boncoló orvos töltheti ki)
az egyéb lehetőségeket kizárólag az iü. orvos töltheti ki.

28., 29., 30. erőszakos halál esetén van szerepe, így csak a boncolást követően, iü.
orvos által tölthető ki. (erőszakos haláleset (sérülés) helye, módja, ideje)

31. Terhesség (a halottvizsgálatot végző orvos, vagy boncoló orvos is kitöltheti)

- A halál beálltakor terhes volt
- A terhesség befejezése és a halál beállta között eltelt idő 0-42 nap
- A terhesség befejezése és a halál beállta között eltelt idő 43-365 nap
- egyéb esetekben ez a rész üresen marad

32. A kiállítás kelte:

-amennyiben a halottvizsgálatot végző orvos tölti ki, úgy a halottvizsgálat
részeként, vagy legfeljebb az azt követő első munkanapon belül
- amennyiben a boncoló orvos tölti ki, úgy a boncolás napján
A halottvizsgálati bizonyítvány érvényessége érdekében olvasható aláírás és pecsét
szükséges minden példányon!
 Halottvizsgálati bizonyítvány
„a halottvizsgálati bizonyítvány második fele”

A megjegyzés c. rovatban a halálokkal kapcsolatos egyéb megállapítások szerepelnek,

pl.: a folyamatban lévő vizsgálatok, stb.
 Halottvizsgálati bizonyítvány

A halottvizsgálati bizonyítvány példányai:

I.-II. és III. példányt postai úton ajánlott küldeményként vagy kézbesítő útján lezárt
borítékban kell megküldeni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek.

I. példány → KSH területileg illetékes igazgatóság

II. példány → anyakönyvi hivatal megőrzi
III. példány → a halálozás helye szerint illetékes jegyzőnek a hagyatéki
eljárás megindítása miatt

IV. példány → az elhunyt eltemettetésére kötelezett személynek, vagy

szervnek (önkormányzat), az átvevő az átvételt az V. példányon igazolja

V. példány → a halottvizsgálatot végző orvos megőrzi

VI. példány → ÁNTSZ haláleset helye szerint illetékes intézetének

Az I.-IV. példányokat a halálok megállapításának napját követő első munkanapon kell

továbbítani.

A VI. példányt havonta összegyűjtve kell továbbítani

 Halottvizsgálati bizonyítvány

Amennyiben a hozzátartozó az eltemettetésről nem gondoskodik

Ha az eltemettetésre kötelezett hozzátartozó a halottvizsgálati bizonyítvány

kézhezvételét követő 8 napig a temetésre való elszállításról nem gondoskodott, úgy
a halottvizsgálatot végző orvos az eltemettető nevének és lakcímének közlésével a
halottvizsgálati bizonyítvány V. példányának másolatát a köztemetésre illetékes
települési önkormányzat jegyzőjének küldi.
 Kórboncolás

A kórboncolás elvégzésére a halottvizsgálatot végző orvos, vagy az elhunyt kezelőorvosa tesz

javaslatot.

Ha a kórboncolást a kezelőorvos kezdeményezi, úgy valamennyi korábbi orvosi dokumentáció

összegyűjtése és értékelése alapján összefoglalja a teljes kórtörténetet.

A kórboncolás a kórtörténet ismeretében és a holttest beszállítását követően kezdhető meg.

A kórboncolást a halálozás helye szerint illetékes pathológiai osztály végzi a halál felfedezését
követő 1.-3. munkanap közötti időszakban! A kórboncolást végző kezelőorvost a boncolás
időpontjáról a patológiai osztály értesíti.

A kezelőorvos a boncolás során jelen lehet.

Fekvőbeteg intézmény esetén a kezelőorvosnak, a műtétet végző orvosnak, vagy az

osztályvezető által megbízott orvosnak, a szülést levezető orvosnak a boncoláson jelen kell
lennie.

Hatósági boncolás esetén a fent megjelölt orvosok csak a hatóság engedélyével lehetnek jelen.

A korbonctani jegyzőkönyv egy példányát a pathológiai osztály a háziorvosnak megküldi.