ui

l'rta : BEVEzETÉs
oTToNÉ BÁNFA| KATAL|N
A magánépíttetók házi|agos kivite|ezésben, saját munkájukat
is
Lektor:
hasznosíwa Iegtobbszor csa|ádi házakat vagy nyara|Ókat
GERDENICS JOZSEF -revuen éiítenek.
Ezek egy vagy két IakÓszíntes éptiIetet<, vagy
'le|jesen
Sorozatsze rkesztŐ a|ápincézve, |apos Vagy magastetóve|, gyuk,.un tetote,-ű*pítéssel.
A kivite|ezés során _ az a|apozái és szigetelések e|í<észl.i|te
:

DR' GÁDoRos| FERENc

utiín _ a munka második, |eE|átványosabb szak"asza a falJ
A fal, mint épLi|etszerkezet, a téralkotás egyik a|apvetó építése'
.|egtcibbszor e|eme,
ISBN
rsBN 963 5127502
_ kotési szabá|yok szerinti ,etegétben _
(bszkiadás "rr'"iv"'.t' o,
habarcsba ágyazott e|emekbŐ| á||. A fal az"éptiIetnet.-an|ug.
munkaigényes _ és ko|tsegekben is _ számottevŐ része'
dokféle
építészeti,szerkezeti és gazdasági kcivete|ményt ke|| t.i"iogítenie,
tehát anyagainak és'gazdaságos építésitechÁo|Ógiájana["netyes
megvá|asztiísa aIapvetó kérc.jés.Fontos, hogy az et[o,zritt
faIak az
éptiletben betoltott s.z91eRriknek megfeleÜenek, jÓ Áosiigeterot'
teherbírÓk, tartÓsak s idótállÓak legyenek.
A házi|agosan, saját munkát ís-irasznosítÓ kivitelezése| éprilŐ
|akások, családi házak fa|szerkezeteinek építésehezma
már sokféle
(hagyományos, korszer sítetten hagyományos
és rljszeríí) termék
á|| rende|kezéve. Anyaguk' méretÚli, formájuk is ettoro'
Sokszor
az egyéni igények Vagy a helyi adottsígok _ pl.a beszerezhet -
scg - hatírozzák meg, hogy ki.ki a saját háza építésehez
melyiket
vá|asztja, i||ewe hogy me|yiket tudja gazdaságosan fe|haszná|ní.
A fa|szerkezet megtervezése, a megfelelŐ fa|ázÓelem és techno-
Iogia megvá|asztiísa az épriIetet tervez építészfe|adata.
EmeIlett
azonban hasznos, ha az.építtetŐ is tájékozott a |ehetóségekrŐ|,
ismeri a rende|kezésre á|lÓ termékek iu|ajdonsiígait, je||JmzŐit,
ltIka|mazási tertj|ettjket és ismeri az építésrik'.uonátroá
alapvet
szabályokat.
!.bb"| a kiadványban ezeket osszeEy jwe kívánunk seÜítséget
ttyÚjtani minden egyes sajátházépítónek a Ía|azőanyag
heiyes ki-
választásához és fe|haszná|ásához. Fontos tucini
azoiban, hogy
t.zzel a ftjzette| nem he|yettesíthetŐ egyet|en építkezésen
Sem a
|<épzett szakember je|en|éte, irányítása oi tet gyeíetet
 A fa|szerkezetek felosztása

Szerkezet k szerint

A fa|ak az épti|et f tigEí leges he|yzet

-_ tére|határo|Ó vagy
térelválasztÓ
szerkezete i.
Térelhatáro|Ó falaknak az épu|etet kívtjIról |ezárő fa|akat nevez-
ztik. Ezeknek a fa|aknak szi|árdaknak, az idójárás és más kri|só
hatasok ellen védóknek, tehát ió h - és hangszigete|óknek ke||
len niti k.
A tére|vá|asztÓ fa|ak a be|só tereket osztják fe|' E fa|ak á|ta|á-
ban vékonyak' Vá|aszfalaknak nevezztik óket.

R ende|tetésti k szerint

A falak lehetnek
-_ teherhordÓk és
nem teherhordÓk.
A
teherhordÓ falak a sa|át sri|yukon kívti| hordják a tetó, fo.
r|Óm, |épcsó stb' srilyát is.
A nem teherhordő fa|ak csak saját stilyukat. llyenek: a be|só
vt1|aszfaIak és a ktj|onbozó funkciÓjrj e|vá|asztő fa|ak (pl' oromfa|,
tíizÍaI stb.).
A teherhordÓ faIszerkezeteket kiterjedésti któ| ftiggóen
- falaknak vagy
-
rcvezzrl
pi||éreknek
r k.
A falak
hosszirányban nagy kiterjedés ek, a pi||éreknek szé|es.
háromszorosiíná| nem nagyobb.
:l:t|u a vastagság
A teherhordÓ faIakat fófaIaknak is nevezztik. HeIvzettiket te.
hintve lehetnek
 _ kÜ|só és Az épiiletben e|fog|alt he|yiik szerint
_ be|srí
teherhordÓ fófa|ak. Vannak
A be|só fófalak lehetnek ta|ajszint alatti, n, ,,alapfalak,,, pincefa|ak, szigete|ést
-
-* hosszanti vagy tartÓ fa|ak;
hará nt
- ta|ajszint fe|etti, n' ,,felmenó,. fa|ak, ktjlsó térelhatáro|Ó
helyzetr,iek. és teherhordÓ, valamint be|só teherhordÓ fa|ak;
A lrosszanti fŐfalas rendszerben a teherhordÓ szélsó és kozbenscj _ kémények;
fa|ak az épu|et hosszirányáva| megegyezóen he|yezkednek e|, a _ oromfa|ak (tetŐteret |ezáró kri|só fa|ak) ,t zta|ak;
harántfa|as rendszerben a teherhordÓ fa|ak az épri|et hosszirányára
mertí|egesek ( l. ábra).
- vá|aszfalak
(2. ábra).

[T#r]
LIElit:

2. ábra
1. ábra Fa|ak elnevezése
Ép.i|otek szeÍkezet j rendszerei 1 .' határÍa|' vqy t zfa|' 2' vá|as*al,3. lakáse|választő Ía., 4. kiilsö kiirftt!Íal,
al tehoÍhoÍdÓ hosszfalas' b} teherhordÓ harántÍalas 5. belsó teherhoÍdő fal, 6' pincefa|' 7 '}ábazeti Íal' 8. felnrenó fa|,9' oromfa|

I
 Szerkezeti jel|egtik és felépítésikmÓdja szerint A falszerkezetek anyagai
Vannak
- elemekból építettés
- ontott kivitel
...n,
falak.
e|emeket legtobbszor
.t"*.kbó| épu|ó Ía|ak készítésekoraz
vatamilyen kotŐanyagba (habarcs) á,Eyazva
he|yezik e|. Fa|szerkezetek építéére természetes és mesterseges eredet anya.
helyszínén zsaIuzat kozé ontve
Az ontott fa|akat az építkezés gok egya nínt haszná| hatÓk.
készítik. Az e|emekböl éptil fa|ak természetes anyagai a
k ésa
-_ vályogtégla.
Mesterséges anyagai:
* az égetett agyagteg|ák és b|okkok;
l
_ a gázbeton (gázszi|ikát) fa|azÓe|emek;
_ a beton- ésa konny beton fa|azÓe|emek.
1
Az ontott falak természetes anyaga
- a vá|yog.
Mesterséges anyaga:
_ a beton és
a konny beton.
-
A
természetes fa|azÓanyagok szerepe ma már a magánerós épí-
tédcen nem jelentós. A kó drága építóanyag. Tobbnyire csak igé-
nyes, reprezentatív kozéptiIetek falainak, pad|Óinak burko|ásiára
a|kalmazzák. Magánépíttetíkcsak lábazatok, támfa|ak, kerítések
építésenél naszná|.iak' (KészítéstjkróIaz Úi ÉpítésiIx1 ,,Építés.
ctókészítés,telek, keríté{,cím(j f[jzete tájékoztat.)
KihalÓfé|ben lévó Ía|azóanyag a vá|yog is' Legfe|jebb csak az
irgyag|e|óhe|yek koze|ében alkalmazzák, mive| felhaszná|ása ott
tl|csÓ' Kiadványunkban ezért a továbbiakban ezekke| részletesen
rlem fog|aIkozunk, de ahol ez _ a te|jessség kedveert - szrikséges,
rrtaIunk rájuk.
A mesterséges fa|azÓanyagoknak viszont ma már nagyon sok
változata ismert, és a választék egyre bóvri|, rijabb és jabb korsze.
ríi e|emek, e|járások sztjIetnek és jeIennek meg a piacon' E fiizet-
llrn a kidolEozás idópontjában forga|omban |évó és beszerezhetó
trlrmékekró| adu nk ismertetést'

11
 FalazÓelemek a kii|só és belsó teherhordo fŐfalakhoz Az égetett agyagtermékek e|ónyei, hoEy alapanyaguk szinte
mindentitt megta|á|hatő, sokrétt1íen feIhaszná|hatÓk" a belŐltik
Égetett agyagÉég|ákés b|okkok épti iŐ fa la k készítése egyvertlí, te herbírÓ képesse gtj k, va kolattartá.
suk jÓ, konnyen megnrunká|hatÓk,
A |egnagyobb rnrlltri mesterséges építóe|em az égetett agyagtég|a' A tomor tégla kozismert, kisméret , ureg né|ktjIi, kedvezŐ szi.
t<ezdetben a kószegény, de agyagban gazdag terti|etek kovet
pÓt|Ö
|árdsagi érték, a|akja, méretei lehetŐvé teszik bonyo|u|tabb fa|.
anyaga. Késóbb az építt5kovekben dris vidékeket is meghÓdította kotések. a|akzatok kia|akítását (3' ábra),
és.aíegév világ egyik a|apvetó építóanyagakéntminc|máig meg. A kevéslyuk téEla (4, ábra) és a soklyuk tégla (5. ábra) tomor
maradt. anyagrJ ureges építóe|em' Méreteik a kisméret tégláéva| azonosak
vagy magassagi irányban megnove|tek, i||etve kettós méretiÍek.
Az e|emek r.iregei a falban ftiggó|egesen helyezkednek e|. Mind.
három e|emme| az alapméretek tobbszorosében (*1 cm habarcs)
sokféle fa|vastagság építhetŐ (6,5;12;25;38;51 , ' . cm).
Formai kia|akításuk és méreteik miatt _ rne|yek megegyezóek a
|<isméret tég|áéval_ itt említjtik meg a mévhomok téglát, me|y
|<varcd s homok és mész keveÉke. Nagynyomás11 gŐzolésse| á|lít-
iák e|ó. Ritkán a|ka|mazott fa|azÓanyag. Az országban egy he|yen:
a Somogy-Za|a megyei Tég|aipari Vá||a|at barcsi gyárában készÜ|.
A s 30-as falazÓblokk (6. ábra) 30 cm Vastag falak építéserea|-
|<a|mas' Tomor anyagÚ, tireges, nove|t méret építóe|em' Magassági
3. ábra
lnérete megegyezik a kettós méretíítégla magasságával. A fa|azás-
t
K.sméretÍÍ m.iÍ tég|a
lroz n. ,,fejelóidomokat,, (hosszában kettévágott e|emeket) is
(lyártanak. Ennek hiányában a blokk hosszirányban is konnven
ItlrsíthatÓ.

-o9oio9.
#i.;:1rhí1
4;i;Í:.ffi
#Á;ffi -;-r;9

4. ábra 5. ábra
Kevés|yuk tegla Soklyuk tegla
12 IJ
 /-tt
_,Ío- @_ o -@
tt\
X A máretek mm-ben
@:@
I

EI ártendók
-'r'./ El

!3;-.'^3'-,
ol
{l

X
W
-l

aa
k
t"9 .l R, íeleselem
I

EI
É|
;l
43: X
{l
-t

6. ábra
B3oas fa|azőblokk

Üregtérfogata 2o_4oo/o kozott változik.

faIban}tiggó|egesen helyezked nek 9l..
Az e|emek riregei

rljabb, kor-
a
ffi
A B 30-as b|okkokai gyártÓ vá||a|atok fokozatosan néha
szer bb termékek uroáititá'a'a térnek át, ezért beszerzést]k
problémát okozhat.
riregekke|
legkorszerÚibb tég|apipari termékek a nagyméret ,
A 7.ábra
konnyíiett váz kerá m ia faIazÓbIokkok. RÁBA etemcsalád
15
14
 A fa|azÓb|okkokka| 14 cm Vastag, nem teherhordÓ, valamint
A BABA vázkerámia fa|azÓb|okk tomor anyag , nagy ureg. 25 cm és 38 cm Vastag teherhordÓ fa| építhetó'
méretÍjelem. Üregtérfogata 45%. Méretei a kisméret tég|a mére- Az e|eme|< Üregei (az R 4 je| e|em kivéte|éve|)a fa|ban a fa|
teinek (*1 cm habarcs) tobbszorosei. hosszi rányával pá rhuzamosan he Iyez ked nek el.
Az elemcsa|ádot (7. ábra) Az UNIFoRM kézi Ía|azőb|okkok is tomor anyag , nagy tireg
* a RABA 1 jel alapelem; e|emek. 10, 11, 12 vagy 13, 14 Üregsorral késztjlnek' Az e|só cso.
_ a RABA 2 je|{Í fe|ese|em; port nagyobb teherbírásu, 25-45% Üregtérfogatri, a második jobb
_ a RABA 3 je| kiegészító (futÓ fe|es) e|em és g
Ősz i gete ó ké pessé , 40 _5oo/o regté rf ogatri.
- a RABA 4 jel sarokelem
h | ti

alkotjá k"

k I
+ t^
l^
É|o EiE

ffiffi
EIN
=lor old
old
orl-t
o)t*

X .Y
>< )x
- Feles idom

.xt-
-t.'-

/. /-
-/ )<
sRbtr
I

NY
I

t^
I

É|o i^
I

'-to, Elo
:\

Rffi
=la
olo
EIR
(')l.f 8iE
i* t-
X1,
zT:
XI

>('
8. ábra
UN I FoR|t/| kézi Ía|azőelernek
PoRoToN PF J5 falazőb|okk
1.7
 Az UNIFoRM e|emcsa|ádba tartozik (8. ábra)
(14l. je|íj a|ape|em;
- az UNIFoRM 10/19 (14)iel alapelem;
- az UNIFORM 11119
."IK
PF - 30/1
12|19 |14, 29\ je| a|ap- és fe|eselem;
-_ az UN|FORM 13/19
I

az UNlFORM (14, 2q je| a|ap- és fe|ese|em és

_ az UNlFoRM 14119 |14,29| je| a|ap- és felese|em' I

A
márkanéV utáni szám az r.iregsorok száma, a tortvona| me||etti
ffi-,Nssry
I

szám pedig az elem magassága. Az e|emek tiregei a falban fuggó|e-

gesen helyezkednek el. o,
A PoRoToN kézi Ía|azőe|emek anyaga pÓrusos szerkezet ,
o)I
Nl
nagyméret ek és nagy tiregtérfogat ak.
készítést]ksorán a p|asztikus aIapanyagba 2-3 mm átmérój
habosított polisztiro| gyongyot kevernek. Egetéskor a gyongyok
e|gázosodnak és így a téglában aprő, zárt gomb a|ak uregek ala. z')
.)<
kulnak ki.
Az elemek tiregei a falban fuggŐ|eges he|yzetÚíek. >K

ffi
Típusai:
A PoRoToN PF-45 kézi falazÓblokkok uregtérfogata 4oo/o. oy''
.'k
X-90^

ffi
30 cm Vastag faIak építéséreaIkaImas (9. ábra). AIqP. és feIes ido.
mok je|e: PÉ45/19 ésPF 45129. A jelo|ésben a ,,45,, a lyukak szá- 'P
mát, a tortvonaI mel|etti szám az e|em magasságát jelenti.
A PoRoToN PF 30/1 kézi Ía|azőb|okk, me|ynek térfogata
10 db kisméretrlítégláéval azonos, szintén 30 cm Vastag faIak épi
tésérea|kalmas. Üregtérfogata 4oo/o, PF 30/1 jel alape|emeket és
PKV-30 je| káva. és végfa| idomokat gyártanak (10. ábra), az
PKV- 3O GE
utÓbbiak két ,,L,, aIakri, oná||Ó részre hasíthatÓk'
A PoRoToN-36 kézi fa|azÓblokka| 36 cm Vastag falak építhe- E
tók. Kétfé|ea|ape|emet gyártanak. A PF 36.24121,5 24 cm, a
E
o
PF 36.19|21,5 19 cm hosszusag (11. ábra). Atortvona| me||etti o,
N

szám az e|em magassága, mely 14,21,5 vagy 29 cm |ehet. A b|ok.

kok uregtérfogata 50-55%'
A THERMoPoR 36 kézi fa|azÓe|em (12. ábra) anyaga szintén
pÓrusos szerkezet , 36 cm Vastag fa| építésére aIka|mas, nagymére.
t , nagy Üregtérfogatrj e|em. Az a|apanyagba polisztirol-gyongy
7?n \
f
heIyett részport kevernek, meIy kiégetés után szintén Üregeket
hagy maga után' Tobb méretben gyártják. Méretei, formai kialaki
tása és uregtérfogata megegyezik a PoRoToN 36 típusri eleméve|.
\y's)-^

Az e|emek Üregei a falban fuggŐ|egesen he|yezkednek e|. Kétféle

1B
 *
I

-l
trl
'i
Ol6F
.tl
-l'

+
I

1 1. ábra
PoRoToN-36 fahzőb|okk 12. óbra
THE RMoPo R fa|azÓblrckk
20
21
a|ape|eme készL]|, a 36_24121,5 je| és a 36_19|21,5 je| . Erte|. e|emekke| 30 cm Vastag fa|ak építhetók. Az e|emek Üregtérfogata
mezése azonos a PoRoToN-36 falazÓb|okkéva|. 4o_5o%' Az uregek a fa|ban ftiggó|egesen he|yezkednek e|.
A THERMoToN kézi fa|azÓe|em tomor anyag . Nagyméret Típusai (13' ábra):
uregrendszerében két sor nagyobb keresztmetszetíj' Ezekbe az - H 1l19 jeljeIrlí a|ape|em,
-

ffi
Üregekbe po|isztiro|hab betéteket cstisztatnak, ame||yekke| a fa| H 2119 sarokelem.
megfeIe|ó hószigete|ó képességétérik e|. Ezért a bIokkokat és
betéteket egyritt ke|| beszerezni és a|kaImazni. A THERMoToN Beton anyagti falazÓbIokkok

A gázbeton (gázsziIikát) fa|azÓb|okkok nagy porozitásri, jÓ hószi.

gete|ó képességÍÍ,kis tests ríÍségÍÍ
szervet|en építóanyagok. Teher-
/-t
* hordÓ falak építésére kétfé|etermék aIkalmazhatÓ.
H'l fotozoelem A BoRsoD márkanevr]í fa|azÓb|okk (14. ábra) már tobb éve
gyártott gázbeton termék. 30 cm Vastag fa| építésérea|ka|mas' de

ffiRB
_l
I

EI
F
-l
az elem e|fordításáva| 39,7 cm Vastag fa| is készíthetó. A fa|aző-
ol
ol b|okk je|olése GB 550/2, aho| a G = gázbeton, a B = Borsod, 550 =
-l tests r ség kg/m3, a tortvona| mel|etti szám a nyomÓszi|áia.aq =
t- 2 MPa.
-+

ffi
,I

)x
k

ffi
!

FI
I

El
8is o
-l* tí'N
X
H2 sorokelem

_/
'x"
-\-/\
13. ábra 14' ábra
Tl{ ER MoToN fa|azÓlrlokk Bo RsoD gázbeto n falazÓblokk

22 23
 + .r
I
I

EI
El
ol
I

'l
EI
Ei
oi
lo!
Nl
X
#
I

16. ábra
TUFABEToN Íalazőb|okk

|Ós fokozása, va|amint a s |y csokkentése érdekében iireges kia|akí-

tással késztiInek, faraghatÓk, illetve az elem hosszanti tengeIyére
rneró|egesen fe|ezhetŐk. Az riregek a|ul nyitottak és fe|felé sz ku|-
rrek. A falazÓb|okkok je|e FB 3ol2o, aho| a két szám az e|emek
ícI kere kített méreteit je|enti.
Az lSoPLUS falazÓe|emek kavicsbetonbÓ| készÜ|nek. A ki.ilsó
ÍaIb|okkok szendvics szerkezet ek, beépített polisztiro| hószigete.
15. ábra Iesse|. A fa|azati rendszer tarta|maz hószigetelés né|kuli elemet is,
MÁTRA gázbeton
.rmelybó| pincefalakat és hószigetelés né|kuIi belsó falakat lehet
fu |azőblDkk

rirlíteni. A b|okkokka| késztj|Ő fa| vastagsága 30 cm'

A MÁTRA falazÓblokk rjjabb gázbeton termék (|5. ábra). A falazati rendszer eIemei (|7. ábra):
Az e|emekbó| 30 cm Vastag fa| építhetó. Je|o|ése GM 500/2' A G = - PB jel
jel
pinceblokk
gázbeton, M = Mátra, a kovetkezó szám a tests r ség és a tortvonal - HB jel fa|azÓb|okk
me||etti szám a nyomÓszi|árdság. -_ SB je| sarokblokk
A gázbeton termékekból kávás és darab (fe|es, negyedes) idomo. AB áthida|Ó elem
kat nem gyártanak, mert a gázbeton a faiparban haszná|atos szer- _ KB je| elŐtét elem koszorrihoz.
számokkaI jÓ| megmunká|hatÓ, f részelésseI példáuI darabo|hatÓ. Magyarországon osztrák |icenc a|apján a koze|mri|tban két vál-
A TUFABEToN fa|azÓb|okkok (16. ábra) ada|ékanyaga bod- l.r|atná| kezdték e| a gyártását.
rogkereszttlri tufa ór|emény, kotóanyaga: cement. Az Üreges blok- A Fertódi ÉpítóipariSzovetkezet beton anyag , a Dunai Vas-
kokbÓ| 30 és 20 cm Vastag fa|ak építhetók' Az e|emek a hószigete- rrlLi konny beton (kohÓhabsa|ak ada|éktl) e|emeket gyárt.

24 25
 A méretek mm-ben értenoól |. tablázat

%3e
ó%-
T
Pincebtokk FaIazÓeIemek ielIemzó tisszehason|ítÓ adatai

Nyomoszi- Egyenér-
lárdság MPa tékÍÍhó.
F alazoelem vtg. nossz mag. ir regtt Tests r ség Tomeg
vez. Te-
ÍnegneVezése mm mm mm % kdm' ks/db
Hószigetet{ blokk N
az I ll ill nyező
o. o. o. WlmK
? 3 t 5 Á 7 n I 'ru
-*' GETETT
tr(l

#
,GYAG-
AG
o:
I

NI
Ni
I eclÁrc
trl es
LOKKOK
BL(
:/
I

Ior
omor tég|a 250 120 65 14 10 5 500-1800 2,9-3,5 o,1a
/-l>(
r

lI
Pr| | |értégI a 250 120 65 20 1 600-1800 3,s-3,6 o,80
Kov
'ovéslyu kÚ
rigl
!gla 250 120 140
(88) 10--1 14 10 1 q 1100-',1400 z-o u,oJ
(65)

ry
Sorok bl ok k l'()okly ukti
250 120 140
|Ó(!r1la
(88)
25 14 i0 7 1 000-1 200 3-3,5 0,50
dtniaolö ltot<t<
|í 3O-as 300 175 140 20 14 10 1 5 1 020- 1 400 7,5-10 o,64

.K 6-7
z5v '140 800-1 100 o,32
I
ll/tABA 250 45 tr A

JN
(.1 I IFORM
10/19
Ri
*i (14) 300 190 190
30 10-14 o,52
140)
.-r

fur
11t19
I1 4l 300 190 190 'to-14 o,47
140)

x><
12t19
114, 29). 300 190 Í90
1 40) 40 14 10 1 900-1 30p 10- 13 o,46
Koszorr! btokk 290l'
13/19
')* | 4.291 300 190 190
140) 45 9-11 o,40

$t4jr
290)
14119
t14.29l. 300 190 190
140) 50 9*11 o.3l
?qn)
17 . ábra
ISoPLUS falazÓe|emek

26 27
 2. tábtázat
FaIazÓe|emek beszerzrási he|yei
1. áblázat folytaésa'

12

POROTON GyártÓ vá|la|atok o

190 190 7-9 0,31 l
PF 45119 300 | s l3.s 12-14 o,34
PF 45129 300 190 | 290

24O l29O 750-850 12-14 0,31

I
PF 30/1 300
1'.|-12 0.30
PF 36/19 360 190 I215 800
24O 14-15 o,28 Budai Tég|aipari V.
PF 36124 360 1215
Bp. ||l., Bécsi u. 126.
THERMO-
POR 11-12
360 190 215 BaranyaTolna megyei
36/19 I

24O 14-15 Tégla- és Cserépip. V.

36124 360 1215
Pécs, Bákőczi rjt 1 1.
THERMO-
ToN (két
Dé|.a|f ldi Tég|a- es
sor hab- 10-11
alátétte|) r90 I 190
Cserépip. V' Békéscsaba
Szigligeti rit 2.
cÁzaeront
BLOKKOK 22,5
GM 500/2 600 | 250 Észak.dunántrili TégIa.
(terve- és Cserépipari V.
Gyór, Ti.irr |. u. 5.
zett)
13,10
GB s50/2 397 I 200
14,70 0,16 E szak.magyarországí
16.40 Tég|a. & Cserépipari V.'
Má|yi, Borsod megye
TUFA.
BETON
Kcizép.dunántti Ii
BLOKK
FB 30/20 195 | 210 Táglaip, V.
ISOPLUS Pápa, Fó tér 24.
FALAZT.
Somogy.Za|a meqyei Tég|aip
ELEM
l..r1rtrsvár, RákÓczi tér 2'
alapelem
(HB) 394 l22O
A|Íoldi Téglaip. V., Mez t r,
*A táblázat a Tég|a és Cserépipari Trirszt kiadványai Uoloiannisz u. 1-5.
a KoszIG Vá||a|at ,,Alka|mazástechnikai
Kézikonyv',e és
a gyártÓ vál|a|atok kiadványaiban l:pr'i|etkerámía lp. V. Bp. X-,
k zo|t adatok a|apián készÜ|t. .lilszberényi u. 47 _49'

AfaIazÓeIemek méreteit, sriIyát, minóségét, teherbírását

a MTtra Gázbetongyár'
érdekében az 1. táblázatban
konnyebb osszehason|íthatÓság
foglaljuk ossze. izincbarcikai
A falazÓanyag kiVálasztásakor _mindig mér|egelni kell - szállítás
az e|e.
l<

|(()nny beton Gyár

mek tulajdonságain és árán kívu| az he|yére
építés va|Ó
29
28
 A salakbeton fal ada|ékanyaga kazánsa|ak vagy egyszemcsés
habosított kohÓsa|ak, kotóanyaga cement, Az egyszemcsés kohő-
sa |a k.betonfaIat perforá lt acél |eme zekbó| készri |t zsa|uzatba o nti k
Beton- és Vasbetonip. M vek,
cs kézi dongo|óve| tomorítik.
A betonfa|ak készítésénekmÓdja , az anYag osszetéte|ének rész.
|etes ismertetése a beton. és vasbeton munkák korébe tartozik, és
Fertódi Ép. ip. Szov.
Fertód, Fó u.38. az EpítésiIx| ,,Beton. és vasbeton munka,, cím kotetében ta|á|.
Ir ato.
Dunai Vasm , Dun E|terjedóben vannak viszont a magánerós építésbenMagyar-
tlrszágon is az n. bennmaradÓ hószigeteló zsaluzatos ontottbeton
is, mert,a szál|ítási ko|tség az
o|csÓbb
|ehetóségeit és távolságát ugyanakkor a drágább íaIazási rendszerek. Ezek lényege, hogy a beton teherhordÓ szer-
termékeket is jerentáiÉn-'"go'agíthatja, |<ezetek zsa|uzatát valamilyen hószígeteló tulajdonságri anyagbÓl
_ ráieteoo rö| beszerezve - gazdas9s9:u9b. 2. tábtázat tájékoztat. |(oSZítik, a he|yszínen osszeszerelve vagy tizemben e|óregyártva.
Az ismertetett tarJz7Jr.r.'ix gva'tÓir kozvetlenu| a kivá|asztott
|a
l:zt koveti a betonkiontés fo|yamata.
A téglaipari t",'ál.[ ü".."|.á'r.'utókaTÜZÉP-ekné| és a FESZEK Ezeknek az eljárásoknak számos e|ónye van. l|yenek pl. hogy
e|emeket gyártér
"á||;;iláil;;*"i
va|amennyi elemfajta megrendelhetó - megórzik a hagyományos mono|it építésszerkezeti e|ó-
áruházakban is. Ezen kívul nyeit;
(szá|lítássa| egyutt) a iili. ás,-Cserépipari Néphadsereg utca
Szolgá|tatÓ Vá||aIat
(Budapest V., - megtakaríthatÓ ve|Ük a képzett szakmunkát igényló zsa-
VevŐszo|gá|ati vtintJottjjuan |uzás;
."n_u.ton
1B-20.). gyárto vá||alatok - a beton szi|árdulási fe|téte|ei is megjavuInak és fó|eg, hogy
anyagti fa|azoe|emeket elsósorban a
.F
ko rzetében a legnagYobb
ara- - megfe|e|ó vastagságu bennmaradÓ hószigete|ó zsa|uzat a|.
to,iu|^J,.ak. e-lhaszná lásu k ezek kalmazásávaI az éptiletek elŐírt hŐszigete|ése _ egyréteg[í
ny.i e. a Ieggazdaságosabb' falként _ biztosíthatÓ.
Magyarországon az e|só i|yen bevezetett építésimÓd a VELoX
i'l1.iriis. Ennek ismertetésére azonban itt nem térLink ki, mert iIyen
tntott falazási mÓdok |.r|:;zcrkezetek je|enleg még házi|agos kivitelben nem épÜlhetnek,
rrllvt:I a zsaIuzatot a|kotÓ VELoX Iemezek a kiskereskedelemben
készítik,zsa|uzatban. A be'
Az ontott falakat az építéshelyszínéna|ot r, majd megsz lá rdu lása rrl.rrr |<aphatők.
do|gozás idejé n .. .";;;k;piá[uny.al
i

|(;rphatÓk azonban már egy e|óregyártott e|emes változat, a

r

nek) tekinthetó.
után a fa| homogénnul i.gyn.m |)tlIlISoL építésirendszer elemei. A DUR|soL biobeton, vegy.
Az ontott fa| cjse a uJá uarvogfa|.
A megfe|elŐen e|, készitett '',,l.l(|:i()n kezelt szerves novényi eredett]í ada|ékanyag (faapríték,
kozé dongoItek.
kép|ékenyá||apotu uarvogo.'m]ntadeszkázat készulnek. Ada|ékanyaguk
r r.ir I vit1;y szalma) fe|haszná lásáva| készítettcementkotésiÍ
konny .
Az ontott tarar ma ,i.ai uetonuÓI lrr'11y11.

homokos havics vagy k z zalék,.k9tc|1nyaguk,!.''.n.^^^- /\ l)URlSoL kézi ta|azőe|em jő hószigeteló képességiÍés jÓ va-
építésné| nagy s lyuk. rossz hoSZIge-
^^
ri,rIl.trto zsa|uzÓe|em. A gyártás know-how-ját az osztrák
BetonfaIakat u nt, á baz ati f a l.
|
''ugán.rŐs; |..Ipiu ir.en', [i n cef a ké '
i||ll(|:;oL GmbH-tÓ| vásáro|ta meg az AGRoBER.
te |ó képesso gu t( m a1ot.;;k
I |

kerítés- és támfalként készítenek. t\ |..ili faIazÓe|emekkel 25 és 30cm Vastag krilsŐ és belsŐ teher.
r.j",,
"áá'iit olcsÓ1 szolgá|tatÓ ipartelepek
kÓze' |.''i r Iil |;rIak építhetók.
Régebben az ada|ékanyagot . A m é sz k fa l
ébe n
uJr l ; o
ítette r. r<on,]itril Ji.]"
ép "::.^i
j1*:. sa al

kazánsaIak, kotcÍanyaga oltott meSZ.

uourátu"uuga
31
30
 Terméktípusok gyá rtÓ nként : A rrÉretek mm-ben értendÜk

- Épító.és Faipari Szovetkezet, Ú|jfehértÓ, Pása Angéla t 4.

Kt]|só fa|hoz: DH.30/50 je|[í e|emcsalád
Be|só fa|hoz: D8.30/50 jel e|emcsa|ád (18. ábra)
_ Komárom Megyei A||ami Epítóipari Vá||a|at (KoMEP) DS 25/50 obpelem

Tatabánya V., Komáromi t 42. és

_ DURISoL Kisalfoldi EpítésiBiobeton Gazdasági Társaság *
Be|ed, RákÓczi 'jt229'
ol I

Ktilsó fa|hoz: ol
Nl
-_ DS 25150 jeI elemcsa|ád
Ds 30/50 je| e|emcsa|ád +
I

DS 30/50

DH 50/30 olopelem

+trl DM 25/50 olopelem

El
ol
rol
Nl
Í
{ .l
*l
v ,'/
>K .F

k
_l
tsl

;l
tí'l
*l
K
'l
DB 50/30

18. ábn Í9. ábra

DUR|soL DH 30/50 és DB 30/50 típus zsa|uzÓelemek DURlsoL Ds 25/50, Ds 3o/5o és DM 25/50, DM 3o5o típusrÍzsaluzríelemek

32 33
 Be|só falhoz:
3. táblézat
DM 25150 je|iÍ e|emcsalád D UR l S0 L f alazőelemek (zsa|uzÓb| okkok) iet|ernzó adatai *
DM 30/50 jelrlí elemcsa|ád (19. ábra) (al4elemekl
._ Borsod Megyei A||ami Epítóipari Vá||alat,
Misko|c, Ma'
gyar.Szovjet Barátság tér 4. falvasl6ggg
vtg. nossz rnag. nyomÓ. test- tomeg hóv
Kti|só fa|hoz: Elem jele kív l
_ DS 30/60 jel elemcsa|ád mrn
beliil szil.
MP
i{íríiseg
kg/m3
ks/db té nyez(

W/mK
Be|só fa|hoz: mm
_ DM 30/60 je|ií e|emcsa|ád (20. ábra).
Minden elemcsa|ádban készt.iI alapelem, káva-, sarok. és fe|es KÜ|só
falhoz
elem. DH30/50 300 250
A falazőbIokkokat maguk a gyártÓ r.izemek forgalmazzák. os25/50 250
500
500 250
105
90
40
40
13
12
A DUR|soL biobeton fa|azÓb|okkok jel|emzó adatait a 3. táb- D530/50 300 500 250 93 47
1,2 600
IJ
o.'t28
lázat tarta|mazza. D530/60 300 600 250 140 40 16

Bels
falhoz
DS 30/60 otopetem
DB30/50 300 500 250 40 40 I
DM25/50 250 500 250 35 35 13
DM30/50 300 1,2 600 o,175
500 250 40 40 11
DM30/60 300 600 250 40 40 12

I
+A táb|ázat a Biobeton Gazdasági
I
Társulás DURIsoL A|ka|mazástechnikai Kézikonwe
a|apján készíi|t.

oi
=Éi

Éá)e
-Q\ Terube Vették a DUR|SoL blokkokhoz hason|Ó, de más anyag

rc'
nl
-l bennmaradÓ hószigeteló zsaluzÓe|emek bevezetésétis.
*- I
A BIsoL ktilsŐ fa|rendszer eleme ,,kel|ósített,, rizshéj ada|ék.
kal dont en cementa|ap kotŐanyagbÓl kész l. A speciális geomet.
riáj(l fa|azőidombÓ| az építéshe|yszínén kézi tíjrészelésselaIakítha-
{ tők ki a fa|végek, kivá|tők, kávák. Kifej|esztóje a 23, sz' A||ami
Epítóipari Vá|la|at (Budapest V., Rosenberg hp. u. 16.). Megren-
delhetó a BlSoL GT-nél (Békéscsaba, Kossuth L' u. 23.)'
>K A RASTRA falrendszer e|emei cementkotéssel, duzzasztott po-
lisztiroIgyongy ada|ékkal készt]|nek, emeIetmagasak, tiregeiket
ol szintén betonnal ontik ki.
:9 Az ISoRAST zsa|uzÓe|emek po|isztiro| hab anyag ak' Speciális
0M 30/60 olopelem

2o. áb:a
Y hornyokkal és fogazásokka|,,LEGO',.szerr1íen konnyen osszerak-
hatÓk'
A RASTRA és |SORAST elemek gyártÓja és forga|mazőja a
DUR|sol Ds 30/60 és DM 30/60 típusti zsa|uzőelemek Baranya megyei AIlami EpítŐipari VálIaIat (Pécs, RákÓczi rit 56').
34
35
 A fe|sorolt termékek kiadványunk készítésekorá|ta|ánosan még
nem kaphatÓk, részben még feilesztés a|att ál|nak, ezért ismerteté-
stikre nem tériink ki. Ha valaki ezekból az elemekbó| kíván építeni,
akkor szaktanácsért és tájékoztatásért _ tervezójével egytitt _
a gyártÓhoz Vagy a forga|mazÓhoz ke|| fordu|nia.
A nem teherhordÓ belsó vá|aszfalak építóe|emei
Az égetett agyag válaszfal|apok tiregekkel konnyített e|emek.
Az tiregek a falban a fal hosszanti írányával párhuzamosan he|yez-
kednek e|. Szé|ességtik40 cm, magasságuk 20 cm. Vastagságuk 6
Vagy 10 cm. Ezek a vá|aszfa|ak n. ,,hagyományos,, e|emei.
A PoRoToN (PV.8 je| ) vá|aszfal|ap tiregekkel és pÓrusokka|
konnyített durvakerámia termék. A|apanyaga azonos a PoRoToN
fa|azÓb|okkokéva| ( 2| . ábra ).

Égetett agyag termékek

Vá|aszfa]ak építhetók ttjmcir tég |á bÓ t, k evés| yu kti és so k |yuktj tég-

lábÓl, ezeket már a teherhordő fa|ak anyagainá| ismertetttik.

x I

EI
El
EI 8l
*l

\ -Y
+
4 I

EI
EI

X<o
I

EI BI
*l
X
El -
ol
{
.Y
orl
*l

27.ábn
Éggtett agyag vá|aszfal e|emek 22. ábra
al 6os vá|aszfa||ap, b) ÍOes vá|aszfu||ap, c) PoRoToN PvJ iolii válaszfatlap Gázbeto n válaszfal e]emek
36 al BoBSoD válaszfallap, u) ruÁrna rá|aszfa|lap
37
J
 Beton anyagri vá|aszfa||apok G ipsz anyagti vá|aszf a| lapok

A gázbeton anyagti válaszfal e|emek a fa|azÓb|okkokkaI azonos Az ALBAFAL elemei perlit vagy pernye ada|ékanyag , tomor
anyag ak. Iapok. Sima fe]tjlettik miatt vakolást nem ígényeInek, kozvetIentjI
A BoRSOD vá|aszÍal e|em jele: GB 55ol2, Vastagsága 10 cm, festhetók, tapétázhatÓ k.
A MATRA válaszfal e|em je|e: GM 7oal2, vastagsága 10 cm A gipszper|it e|emek nagyobb méret ek és kétféle_ 8 és 10cm

nl
22. ábra),
- vastagsággaI késztilnek.
A gipszpernye vá|aszfallapok vastagsága 8 cm.
A méretek cm-ben ártend k. Az RGL rácsbetétes gipszlapok rácsbetétjét két gipszborda me.
revíti és gipszkéreg vonja be. Két vá|tozatban gyártják,8 és 10cm
l.--------------*-t vastagságga|.
Rz ÜGL tireges gipsz válaszfa||ap hossztenge|yében tireges, szé.

rlill-t
i3i; e; O lein horony-eresztékes kiképzés. 6 és B crh vastagsággaI gyártják.

-- -
fr:
ll-L
4' táblázat
L__-*______ LL-.--:.--:---*---::------J- Válagfa| elemek ie|tenrzó iisszehasonlítÓ adatai 6

ffi+
méretek (mm)
s rÍ,isege tomege
EIem megnevezése
kglml kg/db
vtg. szél. mag.

o Tomor tégla 250 120 65 1 500-1 800 2,9-3,5

:.F
Kevés|yuk té9|a 250 120 140
88 1 100-1400 2-6
-------h c 65
-------r I Sok|yukti tég|a 250 120 144
000- 1 200 3-3,5
-------tr d
I 1
88
:--:--b
------1.
I

+
4,5-5,9
I

Vá|aszfallap 60
400 200 100-1 200
------P'lol
1
--------L
I

100 6,5-9,5
_-_-_:P *l
I
POROTON PV.8
vtÁTR A gázbeto n
80
100
450
600
290
250
750
700
8
10,50
--------p
I

Bo BsoD gázbeton 100 500 397 550 10,9

_-:-_-_==tr -l *i.
I

ALBAFAL
-------+' +___jqo__+ gipszperlat 80 ooo 500
700-900
17,5-22,5
22-28
+
666 500
ff
@-l
100

--F:==:=+
:---,- pernyegipsz 80 JJJ 500 1440 18
-. --r:,-:+: -..- - RG L-elem 80 1000 500 zl
-=+-:ir 1$ -T- 100 1000 500 24
23. ábrc ÜG L.eIem
Gipsz anyagri vá|aszfa| lapok gipsz-homok 60 700 600 26
1 100
a) ALBAFAL, b) RGL e|em' c} ÚGL eIem, d) GP e|em BO 700 600 30
GP-elem 80 1000 350 700-900 18,5-24

l.A táb|ázat az elemeket gyártÓ VálIa|atok termékismertetói a|apián készLitt.

38 39
 A 9.P jel gipszperlit-vá|aszfal|ap tomor e|em. Szélei horony-
eresztékes kiképzésííek. 8 cm Vastagság fa|ak építésé.e ait<atma.
A falszerkezetek jellemzói és
sak..A korábban gyártott GK jeI gipizkerámia'válaszfai eiemer
tomor vá|tozata (23. ábra).
alkal ma zási lehetóségei
A válaszfal e|emek je||emzóit a 4. tábtázat, beszerzési forrásait
az 5. táblázaf mutatja.

5. táblázat
Válaszfa| o|gmok b.szerzési forrásai

Válavfa| fajtája Beszerzési Iehetóség Az e|ózö fejezetból |áthatÓ, hogy az építeniszándékozÓk viszony.
lag sokfé|e falazőanyagbÓ | vá |aszthatnak.
Tég|a (kisméret t m r
Álta|ában minden bemutatott termék alkalmas a magánerós
és válaszfa||ap) Tfo|a. és cserépipari Tr szt Vál|alatai' tÜzÉe tetepek
POROTON PV.8 Baranya.Tolna megyeí Tfu|a és Cseépipari Váltalat kivitelezés IakÓéptiletek, nyara|Ók, hétvégiházak Vagy mel|éképÜ-
Bátaszéki Tfulagyára letek falainak megépítésére. Mégis egy konkrét fe|adathoz, egy
naÁrRn gázbeton M átra G iízbeto rgyár, G y<i ngycis adott helyen egyik vagy másik típus alka|mazása m szaki, gazdasá-
Bo RsoD gázbeton Kazincbarcikai Kcinnyiibetongyár gossági Vagy esztétikai okokbő| elónyosebb Iehet.
ALBAFAL 1. sz. ALBA Bolt (székesfehérvár, Serggélyesi rjt 84. - r tl;ezetben a fa|szerkezetek rovid jeIlemzésével,tuIajdonságaik
tel.t 22112-ggo,)
2. sz. ALBA Bolt (Budapest Xl., Hunyadi J. ismertetésévela falazÓanyag helyes és célszer[Í megvá|asztásához
t t6g.
tel.:252-6971 kívánunk segítséget ny jtani.
Alba Regia ÉpÍtóipari Válla|at telephelye
(SzékesÍehérvár,Seregé|yesi t 84')
22. DunántLili Volán fuvarválla|ő irodában is megrerrde|he
tók a termékek' természetesen a fa|azáshoz sztitiséges
A fa|azőanyag kivá|asztásának szempontjai
spe
ciá|is gipsszel
GPJapok A|fci|di Tfu|aipari Vállalatnál (Mezót r, Beloiannisz E|só az áttékonyság ésteherbírás, me|yet a fa| anyagának szi|árdsá-
tel.: 26)
Út 6.,
ga, a fa| Vastagsága és magassága határoz meg. Fontosak a fa| -
RG L polivtirol
rendelhetó meg és a Karcagi Tfu|qyárbÓ| szállÍtható
el -
t<titso és térelhatárolÓ fal hótechnikai tulajdonságai, a fal egyik
fŐ rende|tetése, hogy az épti|et helyiségeit télen a hideg, nyáron a
Fe|Vi|ágosítást adnak a gyártÓk:
habbetétes gipsze|emek Budapesti Építói pari és E temgyártT ipari Szcivetkezet
(1 184 Bp., Hengersor u. 73.) me|eg e|len védje.
csorErád megyei Tanácsi Építóipari Vá|lalat A fa] hószigete|ó képessége a Ía|azoanyag hótechnikai tu|ajdon.
( 680 1 HÓd mezóvásárhety, Tanácsk<iztá rsaság tér 59.) ságaitÓl és a fa| vastagságátÓ| ftigg. A hótechnikai tuIajdonságok
DunaTisza kozi Áttami ÉpítóipariVát|alat
(6o00 Kecskemét, lstván kirá|y krt.
16., te|.: 76121.299|
egyik je|lemzöje a hóvezetési tényezö - je|e: ,,tr,', egysge WmK
Dé|magyarországi Áttami ÉpÍtóipari Vállatat
(W = Watt-energia, K = Kelvin.hófok).
(6701 Szeged, Pf.2S., Bocskai t 10.) Egy anyag annát jobb h szigeteló képesség(Í,mÍnéIkisebb a hó.
Paksi K rzeti Építóipari sz vetkezet vezetési tényezóje, d ,,X,, értéke. Az iireges fa|azÓe|emeknélaz rin.
(7o30 Paks, DÓzsa Gycirgy rlt 40.}
,,egyenértéktj,,hóvezetési tényezó. d,,XR'' a mértékadó'
(Az l.
Vas rrngyei TarÉcsi ÉpítóípariVálla|at
(9700 Szombathely, Vépi u, 4.) táblázatban ezeket az értékeket ttintetttjk fe|.)
ÜG L.Iapok Hwes megyei Áttami ÉpítóipariVá||a|at Az anyagok tests rÚísége (kg/m3) egyenesen arányos a nyomÓ-
j9].!sy.i', Rőbert Káro|yu' 19.) szi|árdsággai és fordítva arányos a hŐszigeteló képességgel,tehát
41
egv gázbetonbÓ| készu|t fa| jobb hószigete|ó, de kevésbéteher. Ahótechnikaikovetelményeketazonbanegyesfa|azÓelemes
.-
faIak _ |akÓép Ietek esetében csak kiegészítŐ hósz.igetelésseI
uiio,- mint egy azonos vastagságri tomor tégla- vagy betonfal. felhívjuk a
A falszerkezet hószigeteló képességéta hóátbocsátási tényezóje teiÉsitir<. (Az egyes faIszerkezetek ismertetésénélerre
is megfe|e.
jettemzi. Je|e ,,k,,, egysége W/m2 K. Ez a helyiségek |égterét és a tig'eImet.) A Ieg.t<orszer bb típusokkaI hótechnikaiIag
kie|égí.
ktjlsó levegót eIvá|asztÓ 1 m2 falon 1 Óra alatt átáram|Ó hŐmennyi. ro i.r.r. építheti. Rttatauan a hószigete1ési kovete|ményt
jÓ.
_
ség.
tő Ía| hötáro|ása is megfeleló, hanggát|ása is
h |yutacsos, konny , pÓrusos anyag jobban hószigete|, mint a Szi|árdságijel|emzó-ikkedvezŐek.Valamennyikézi'Ía|azÓe|em
. táb lá.
r.gu|a[b-r.áiom szi|árdsági értékke|..kerijl forgalomba
( L.
tomor. mert a |evegcí a hŐ áramlását |assítja, a lyukak és tiregek a ..|
milyen szi-
hó Lltját meghosszabbítják, így a hŐszigetelés mértékétnovelik. iii. Á,ogv egy épri|et fátainak sztikséges teherbírása tervezónek
Ebbó| kovetiezik, hogy annát jobb a faÍ hószigete|ése, minél ki- Jáio'ag.i iograr<.r<ar vagy bIokkokkaI biztosíthatÓ, azt a
["it Fáies|eges és gazdaságta|an a tervben e|óírtnál
sebb a hóátbocntási tényezó értéke.
A ktj|só korítófa|ak hószigete|ésének mértékét-- az éptiletek *agasaol szi|árdsági értékelemeket alkalmazni, mive| a ,,tobbet
'".gr'uiározni.
rendeltetésétŐl friggóen _ rende|etek szabá|yozzák és írják e|ó. tudÓ,, á|ta|ában drágább is.
Az MSZ.04 .14ot2|1985 szabvány szerint álIandÓ emberi tartÓzko. Azelemekkéziszerszámokka|megmunká|hatÓk,faraghatÓk.
fa|azás kézi eróve| készíthetó, miveI a legnagyobb elem
stilya
dásra szo|gá|Ó épri|eteknél (ide tartoznak a |akÓéptiletek is) a jelen- A
|egi kovet-e|ményt az a kulsŐ korítófa| elégítiki, amelynek ,,k'. semtobb15kg.ná|.Nagyobbelemekkelhatékonyabbafa|azás.
értét<eo,7 Wlm2 K, vagy enné| a|acsonyabb. Ame|yik Ía| ezt az Áz épiiletgépésieti,..,.-|é. is egyszer en végezhetó, a nagy rireg-
értéketonmagában nem éri e|, azt a ktJ|onbségnek megfele|ó kuton térfoiat élemet< azonban nem-jÓ szegtartÓk. A berendezési tár.
hŐszigete|ó réteggel ki ke|| egészíteni. gv.r.J. speciá|is rogzító e|emekkel kelI felszerelni' Ezeket az e|eme.
Úoílor.not, rré-wogi nazaknaI az e|6írás nem i|yen szigorri. A ,,k,' ket nem |ehet utÓlag megvésni sem.
értékeitt nagyobb. 1,,|6- 1,2Wlmz K is lehet. MeIléképtiIetekné|a Általában a lyukácsoJtéglákbÓ|, az tireges és a porÓzus anyagu
hószigetelés mértékéreVonatkozÓ megkotottség nincs. blokkokbÓ| nem építhetók
További szempont a fa|azÓanyag kivá|asztásáná|, hogy az adott
_alap.,pince.és|ábazatifa|ak,tehátnedvesedésnek,fagy.
funkciÓitj faIazat vagy szerkezet (p|. piIlér, kémény,pincefal stb.) veszé|ynek kitett szerkezetek;
építeséreaIkaImas-e. - bo|tozatok, boltovek, keskeny pi||érek, tehát o|yan szerke-
Végtjl, de nem uto|sÓsorban említjtik az építésgazdaságosságát, zetek, amelyek nagyobb terheket viselnek;
me|yet a ta|azoanyag árán kívtj| az építésrefordítandÓ idó, az -kémények,mive|pÓ'.usosanyagukvagyuregeikafiistgázo-
anyag beszerezhetósége, szá|lítási korriIményei és Iehetósége is kat átengedik'
_ pl. távolság _ je|entósen befolyásol.
T mii] tég|aía|

fa|szaka.
Az egyes falszerkezetek je| |emzése, Szilárdsága és tomorsége révéna|kalmas nagy teherbírásri.
szok, falázott kémények, pi||érek, szigetelést tartÓ és védó
faIak,
aján|ott alkalmazási terii|etei
;96.; o' iu.' nyílásáthidalások, boltovek, tíÍzfalak és oromfa|ak,
pincefalak építésére.
nyers tégla falak, lábazatok és
Kii|só és be|só teherhordő falak --trt.. fa|ak,
uirrt.oto
fa| építésére, mive|
1avasolhatÓ ..oÁbun kt1|só tére|határolÓ
elé.
Égetett agyagtég|ábÓ| és btokkokbő| éptilÍífa|ak a hótecÁnikai kovete|ményeket csak kiegészítŐ hószigete|éssel
gí.i |.i, ezen kívu| munka- és anyagigényes, tehát nem gazdaságos.
Az égetett agyag falazÓelemekbŐl szakszer kia|akítássa| ku|só és
belsó terhe|éseknek megfeIeló falszerkezet építhetó.
43
42
 Kevés|yukti és sok|yukrÍ tégláből készÜ|ö Íal
A téglákban kia|akított lyukak csokkentik aÍa|azat s |yát és |ehe-
tóvé teszik az e|emek méreténeknove|ését.Szi|árdsági értékeik
alapján a|kalmasak teherhordÓ fa| építésére,de a hótechnikai ko.
VeteIményeket csak kiegészító hószigetelésseI teljesítik.
Kii|só teherhordÓ falként gazdaságosan felhasználhatÓk ideig-
lenes éptileteknél' me||éképtiletekné|, garázsokná|, ame|yekné| a
hótechnikai elóírás enyhébb kovetelményeket támaszt. Belsó te-
herhordÓ faIként bárhol aIkaImazhatÓk. E|ónyosebbek a kisméret
tég|afalná l, mert srÍ |yu k, habarcsszt.ikség|ettik és élómu nka-igény k
kisebb.
B 30-as b|okkía|
Szilárdsági értékeialapján a|kalmas kri|só és be|só teherhordő fa|ak
építésére.Ktj|só faIként kiegészítŐ hószigete|ésseI ke|| e||átni.
A b|okkok mérete kovetkeztében a fa|azat viszony|ag gyorsan
készíthetó. Élómunka.igénye _ fóleg nagy tomor fe|ti|etek t<észíté.
séné|_ az e|ózö tég|afajtákná| |ényegesen kedvezóbb, de hátránya,
hogy a kávákat, sarkokat, fa|végeket _ kiegészító elemek hiányá-
ban _ kisméretíívagy kettós méretiítég|ákkaI kell kialakítani, ne-
hézkes és bonyolu|t mÓdon.
RABA vázkerámia fa|
Az e|emekból egy. és kétszintes _ szintenként vasbeton koszor val
e||átott épriIetek teherhordÓ faIai építhetók. Nem célszerÍí
RÁBA faIakat építenimagas páratarta|m11 he|yiségekné|, mert a
nagyméret tiregekben fennál| a pára|ecsapÓdás veszé|ye, és ezát.
nedvesedéshez, kifagyáshoz s végul a szerkezet tcjnkremenete|éhez
vezethet.
A ktj|só korítófa|akka| szemben támasztott hótechnikai igénye-
ket csak a 38 cm Vastag RABA fa| e|égítiki _ kiegészító hósiigete.
|és né|ktil.
UNIFoRM blokkÍa|
Az e|emek bárme|y épti|et teherhordÓ térelhatáro|Ó és vázkito|tó
fa|aihoz fe|haszná|hatÓk, amennyiben teherbírÓ képességrik meg-
fe|el az iqénybevételeknek.
44
Az UN|FORM 10 és UNlFORM 11 je| e|emek e|sósorban
belsó teherhordÓ fa|ak építésére,az UNIFoRM 13 és UNIFoRM
14 je|Ű e|emek pedig ktilsó korítŐfa|ak építésérea|kalmasak. HŐ-
szigetelŐ vakolattaI a hótechnikai kovetelményeket is kie|égítik'
POROTON falak
A|kalmazhatÓk egy. és kétszintes, valamint szintenként monolit
vasbeton koszor val merevített, háromszintes épti|etek teherhordÓ
falaihoz.
A PoBoToN 45 és a PoRoToN 30/1 jel e|emek kiegészító
hószigetelésse| _ hószigete|ó vako|atta| - felelnek meg a hŐtechni.
kai elóírásoknak.
A PoRoToN 36 a kovete|ményt egy rétegben, a kiegészító hó-
szigetelés nélktil is kielégíti.
Hátránya a PoRoToN elemeknek és fa|aknak, hogy érzékenyek
az id járás viszontagságaira. Szá||ításkor, tároláskor a blokkokat
védeni kelI a víztó| (p|. nagyrnéret m anyag fÓ|iávaI takarjuk Ie).
A falazat nem hagyhatÓ vako|ás vagy egyéb krj|só véde|em nélkÜl.
A csapÓesónek kitett homIokzati szakaszok védeIméró| fokozottan
ke|| gondoskodni, mert az átázott fal hŐtechnikai je|lemzói meg.
változnak, fagykárok keIetkezhetnek.
THERMOPOR fal
A PoRoToN 36 fa|azÓb|okkokbő| éptilt fa|lal azonos tulajdonsá-
g , a|kalmazási feltéte|ei is azonosak'
THERMOTON fal
A falszerkezet két sor polisztiro|hab betéttel kiegészítŐ hószigete-
|és nélkriI eleget tesz a kovetelményeknek, így e|sŐsorban lakÓépti-
Ietek ktilsó teherhordÓ téreIhatárolÓ faIaként aIkaImazhatÓ.
Az éptileten minden szinten vasbeton koszor t ke|l kia|akítani.
Mégegyszer hangsrl|yozni kívánjuk, hogy a novelt méret ,
nagy tiregtérfogatrÍ e|emekkel gazdaságosabb építeni,mint a régi
típusri, hagyományos téglákka|. A fa| építésiideje csokken, keve.
sebb |esz a habarcs. és ezen kereszttjI a cementfe|haszná|ás és ki-
sebb lesz a fa| s lya. Ez kihat az a|apozásra, csokkenti a szá||ítási
45
és építésiosszkoltséget is. A faIazás m veIete * a nyí|ás né|ktiIi to- TUFABETON b|okkÍa|
mor falszakaszon _ is egyszer bb, ezért fa|azáskor fokozottabban
hasznosíthatÓ az építtetök saját munkája. Alka|mazási tertjlete és fe|tételei azonosak a B 30.as blokkfalaké-
Azokbő| a típusokbÓ|, ame|yekbó| onmagukban, kiegészíti5 hó- va|. Hószigete|ó képessége _ anyaga és nagy tiregei kovetkezté.
szigete|és né|ktiI is hótechnikailag megfele|ó faIak építhetók, nem ben _ valamivel jobb, de így sem e|égíti ki az érvényes hŐtechni.
gazdaságos hŐszigete|ést nem igény|ó faIat építeni(p|. belsó teher. kai kovetelményeket, tehát enné| a fa|szerkezetnél is _ krj|só ko.
hordÓ fal, melléképtilet). rítófalként _ ktilon hószigete|Ő réteg aIkaImazása válik szukséges.
sé. Munkaigénye is a B 30.as b|okkfa|éhoz hasonlÓ.
Beton anyag fa|azőb|okkokbő| ép ló Ía|ak
IsoPLUs bIokkíaI
cÁzseroÍ{ {gízszilikát) fa|
Ktilsó tére|határolő és teherhordÓ fa|ként az elemekke| két-három.
Az e|emekbó| gazdaságosan építhetŐk IakÓ. és tidu|óépti|etek kti|só szintes lakÓépti |etek készíthetŐk'
teherhordÓ téreIhatárolÓ, belsó teherhordÓ és válaszfaIai.
A BoRSoD e|embó| egy szint építhetó. 6. táblázat
A MATRA elemból három szint építhetŐ, statikai számítással Falaz őe Iemekból ép Ített f ala k iissz ehasonlítő adatai * *

va|Ó e|lenŐrzés mel|ett. Fal- F alazat Hóátbocsíitási

Egyréteg teherhordő fa| |egkisebb Vastagsága Megnevezés vastagság s lya tényezö
_ BoRSoD e|emné| 24 cm, (cm) (kg/m2 (Wm'zK)
_ MATRA elemné| 30 cm lehet.
)

TEGLAFALAK
Gázbeton falazÓanyag nem alkalmazhatÓ
_ kéményként; Tomor téglafal
KeVéslyukÚ téglafa|
Jai
&
710
590
,46
'1

_ agresszív vegyi hatásnak kitett he|yeken; Soklyuk téglafa| 38 520

1,23
1,01
_ pince- és |ábazati fa|ként. B LO KKFALAK

Az elemeket és a fa|akat az esótó| és a taIajnedvességtó| védeni B 3Gas 30 434 1,44

nÁsn
ke||. Erre már a rész|etmego|dások tervezéséné|figyeIni ke|l. 3B
25
376
250
o,67
0,97
(Pl. |ábazat magassága Iegalább 30 cm, tetópárkány kiá|lása Ieg. UNIFORM 30 330 o,99-0,95
a|ább 40 cm, a kÜ|só vako|at víztaszítő, de páraáteresztŐ |egyen POROTON.45 30 280 o,85
stb. ) POROTON-3Cy1 30 235 0,8í
Agázbeton fa|ak hŐszigete|ó tuIajdonsága jo. A hótechnikai POROTON.36 36 290 o,70-0,67
ktjvetelményt k lcin hószigeteló réteg beépítésenélk l k ielégítik.
THERMOPOB-36 36 31 0-330 0,64-0,70
THERMOTON 30 420 0,55
Falazásuk egyszer[Í és gyors. Gázbeton
A gázbeton e|emek aIkaImazásáva| kapcsolatos rész|etes elö- cM s0cy2 30 186 o,49
írásokat az,,A|kaImazástechnikai kézikonyv gázbeton fa|szerke. GB 550/2 30 2'tO 0,49*
zetek építéséhez,,címííkiadvány tartalmazza. Ennek megje|enéséig 0,65
fufabeton 296
szaktanács kérhetó a gyártÓ vá||a|atokná| és a KosZIG Vá|la|at ISOPLUS
30 0,98
JU 330 0.43
kozpontjában (Budapest V|., Mozsár u. 16.).
xHószigete|ó habarccsa|
**A táb|ázat a gyártÓ vá|la|atok
termékismertetói alapján késztilt.

46 47
 A be|só teherhordÓ falak és a pincefalak építésére
speciá|is, hó.
7. ttáblázat
szigete|és nélktjli elemek szo|gá|nak (lásd 17- ábrán). DUR I so L.B| oBE ToN at jelterrzó tu|aidonsá gai
A falszerkezet egy rétegben kielégítia hŐtechnikai kovetel-
f

ményt. Ktj|on e|ónye ennek a Ía|azási rendszernek, hogy az elem- Falazoelem FalVastagság
Betonmag F alazat Hóátbocsátási
csa|ád |ehetóvé teszi te|jes felÜleten a hŐhídmentes szerkezet építé- lele cm
vastagsag su lya te nyez

sét. Egyszer en, gyorsan, kevés élómunkáva| készíthetó. cm kg/m' W/m'K

Az e|óz ekben leírt _ e|emekból épti|ó _ falszerkezetekre jel- rÜlsŐ rnr-
|emz osszehasonlítő adatokat a 6. táblázatban gyŰitotttik ossze. DH 30/50 30 15,5 448 0,68
DS 25150 25 12 390 0,67
DS 30i 50 30 16 415
BennmaradÓ hószigeteló zsa|uzatos.intiittbeton fa] o,7 0
DS 30/60 30 tz 413 0,65
BELSO FAL
A DURlsol biobeton kézie]emes fal alka|mas |akÓ. és iid ló- DB 30/50 30 22 523 1.19
éptiletek kriIsó és belsó teherhordÓ és téreIhatárolÓ faIainak építé- DM 25150 25 18 J IU 0,83
sére. Az épii|etek szintszámát a kiválasztott e|em típusa és a kitol- DM 30/50 30 22 610 0,88
tó beton minósége határozza meg. DM 30/60 30 22 538 0.90
DURlsoL e]emekbŐ| nem építhetó A
* kémény; táb|ázat a Biobeton Gazdasiági Társu|ás DURISoL A|kalmazástechnikai KézikÓnWe
alap|án készÜ|t.
_ agresszív vegyi hatásnak kitett fal;
_ pince- és lábazati fa|. elbírá|ni, hogy a
kozbensó fodém méretezésekor s lyukat figye-
A kézi zsaluzÓelemekke| egyszertjen, gyorsan, habarcs nélktiI lembe kell.e venni, és kivá|tásukrÓl gondoskodni ke||-e'
lehet falazni. Kézi szerszámokkaI megmunkálhatÓk, jÓ vako|at- A válaszfalakka| szemben támasztott kovetelmények: a kis to-
tartÓk. meg, a keIló merevség. a jÓ vakolattartás, a konnyr1í véshetóség és
A kti!sŐ fa| építéséreszo|gálÓ e|emekke| készítettontottbeton szegezhetóség' a megfe|e|ó |éghanggátlÓ képesség, melyet a |ég.
hanggátlási mutatÓ fejez ki. Ez az adott szerkezetre
falak egy rétegben kielégítik a hótechnikai kovete|ményt. Az idom-
kal és mérésekke|- meghatározott akusztikaije||emzŐ. - számítások.
elemekkel hŐhídmentes csomÓpontok aIakíthatők ki. A |éghang-
gát|ási mutatÓ kovetelmény értékeit* me|y |akÓszoba és |akoszo-
A falszerkezet je|lemzó tulajdonságait a 7. tábtázat ismerteti. ba kozott _10, -15 dB, Iakáse|választÓ faIakná| to dB * szabvány
írja e|ó (MSZ 04'601 ) .
Ktj|sŐ fa|hoz a|ka|mas Be|só falhoz a|ka|mas
Az égetett agyag termékekbó| késztj|ó vá|aszfatak nagy é|ómun-
típusok: típusok: ka-igényÍí,kétoldaIt vakolandÓ szerkezetex'
DH 30/50 DB 30/50 Kisméretií tég|ábÓl csak ott építsÜnkvá|aszfalat. ahoI erre eró.
DS 25150 DM 25150 sebb igénybevéteI esetén feltétIenuI szukség van. A féltégla(12 cm
DS 30/50 DM 30/50 vastag) vá|aszfa| sri|yára a fodémet ktj|on méretezni ke||' A 6 és
DS 30/60 DM 30/60 10 cm Vastag vá|aszfa||apok jÓl faraghatÓk, véshetók' szeqezhe-
tók. Bármi|yen anyagtj fófa|hoz hozzáépíthetók. A tég|a Jálasz
Vá|aszfaIak
faIakat |ágyvas huza||al ke|| merevíteni. Ezze| * ku|on ercjsítésnet.
kÜ| - max. 3 m magas és 6 m hossz11 vá|aszfa| éoíthetó.
A szomszédos helyiségeket e|választÓ fa|ak gyakran nem teherhor- A víznyomÓ és |efo|yÓ vezetékek csak a 10cm Vastag |apbÓ| ké-
dÓ szerkezetek, viszont terhe|ik az alattuk |évŐ fodémet. Ezért a
SZített vá|aszfa|ba építhetók be. A vá|aszfa||apokbÓ| koizLlio talat<,
fa|azat anyagátÓ|, he|yzetétó|, tomegétól ftiggóen a tervezŐnek ke||
|<éto|da|t vako|va B'5 cm, i||etve 12 cm Vastaqok.
48
4g
 A PoRoToN (PV-8 jel )
e|emekbó| késztj|ó vá|aszfa|akná|
- mive| a Iapok egyen|etes és ép felri|etteI kész|'iInek _ gondos fa.
Iazás után csupán vékony kiegyen|ító rétegge| is (p|. ,,BrepIastá''.
va|)* e|óál|íthatÓ a tapétázáshoz sztlkséges sík feltj|et.
PoRoToN vá|aszfa|at csak |akáson be|tjli fa|ként cé|szer
a|kalmazni, mivel egy rétegben lakások e|vá|asztására nem e|e-
gendó, két rétegben - kozotte |égréssel_ pedig nehéz és vastag'
E|ektromos vezeték kivételéve|a csoveket falon kívti| ke|l vezet.
ni. Kivétel az RGL 10 cm.es fal, amelybe vízvezetékés 5 cm átmé.
rój PVC |efo|yÓcsó is beépíthetó.
A kÜ|onbozó vá|aszfa|ak osszehason|ítÓ adataít a 8. táblázatban
gy .itottrik ossze.
8. táblázat

Ktilonben is nehéz faragni, torékeny, csak géppel f rhatÓ és vés.

hetó. Berendezési tárgyakat _ furatba helyezett m anyag tip|i. léghanggát|ási
be - csavarozássa| lehet fe|erŐsíteni. Megnevezés mutatÓ*
Gázbeton válaszfalakar Iakáson be|tjl cé|szer építeni.Farag- ER (dB)
hatÓk, fÚ rhatÓk, véshetók, szegezhetók, f részelhetŐk' Tom r tég|a 6,5 149
A BoRSOD e|emekból készti|Ő szerkezeteket 1_1,5 cm Vasta. 12 246
-12
-5
gon vakolni kell' de csak a benedvesített falra feIhordott vako|at Kwéslyukti tégla 12 234 -b
ta rtÓs. Soklyuk tégIa 12 204
A MATRA fal sima fe|ti|ete |ehetóvé teszi, hogy a szerkezet csak VálaszÍaI tégla 6 tzo 15

vékony simítást igényel, és a fal elónedvesítésére sincs sz kség. 10 171 -10

POROTON PV-8 I t)J
Csempeburko|atot a kereskede|emben kaphatÓ ragasztÓkkal koz- rvÁtRn gázbeton 10 84
vetlenril fel lehet a falra ragasztani. BoRsoD gázbeton 10 70
Gázbeton válaszfa|akra csak 10 kg-ná| kisebb stl|y berendezési ALBAFAL R 68
tárgyakat lehet felszereIni' Enné| nagyobb sti|yti tárgyat a foId. gipszperlit 10
szinten ktj|on a|apra, egyébként a fodém teherhordÓ részérekell gipszpernye I 165
RG L-f al 8 51 -24
állítani.
A gÍpsz anyagri válaszfalak _ a lapok pontos mérete és sima fe-
10 56 -22
ÜG t-.tat 64 -29
Itj|ete miatt _ gondos beépítésesetén vako|ás nélktil festhetŐk és at 73 -23
tapétázhatÓ k. G P-fal 70 -15
A lapokat f réssze| lehet szabni. A fészkeket, hornyokat marás-
sal, f részelésse|, vágássaI ke|l kia|akítani. Nem szegezhetók. Fel- "Dr. P. Nagy Jozsef,,Akusztikai sogéd|et,, és prospektusok

erósítésekhez míÍanyag tip|is csavart |ehet haszná|ni' Minden gipsz

anyag válaszfal érzékenya nedvességre, ezért vizes, párás he|yiség.
ben (konyha, frjrdószoba, WC, mosÓhe|yiség stb') véde|met igénye|
(csempézésse|vagy m anyag tapétáva|). A|ta|ában lakáson be|rjI
alka ImazhatÓk.

*n aREprestA be|scí fa|felti|etek (tég|a, beton, konny beton, gipsz) simÍtására és

felij|etképzésére szo|gá|Ó m anyag alapri termék. GyártÓja a KEMIKAL. Beszerezhetó a
.rÜzÉp te|epeken és a KEMtKÁL Mintaboltban (Budapest VIt|., Sqmogyi Bé|au.22).
1 mm vastag réteg {e|hordásához 2-2,5 kg BREPLASTA szukséges m2 enként.

50 5i
 A fa|azási munkák e|ókészítése |áshoz is e|egendó meszet kapjunk. A falazás idŐtartama
alatt így.
a mész egy részének.van ideje az éréshez,.u'tora'r'o.,1.lgyanis
min' 8 hetes mészre. Iesz szr'ikségtink. Kozcsatornauui
kezó terrileten indoko-lt a meszásgodrot a majdani
n.' renoet-
szikkasztÓ he.
|vgn..- a feles|eges fo|dmunka e|ierti|ése cefiaoot _ ti.rltit.ni.
Lejtós. terepen vegyt]k számításba a gravitáciás
szá||ítás etonyeit,
azaz, hogy az áruva| terhelt szállítÓeszkozok ne
a re;ián tertere,
Az építésiteriilet elrendezése hanem a |ejtó irányába haladjanak.
Számítás aIapján meghatározott mennyiség faIazÓelemeket
A fa|szerkezetek építésétakkor |ehet megkezdeni, ha a mege|Őzó szakaszosan táro|junk a munkaterti|eten rigy,
Éogy . r.Á"1 r.g.
és kapcso|ÓdÓ fo|dmunkák, aIapok beton- és vasbeton szerkezetek, kevesebb helyvá|toztatássa| tudja a Ía|aző toáo*,,"1og|ái.e,
hu
sz igete|ések stb. eIkésztiItek. barcsot e|érni. Egy tombben elhelyezett elemet
vált fie| mindig
A munká|atok megkezdése elótt az a|apszerkezeteket meg kell egy habarcs|áda, o|yan távo|ságban a faltÓl, hogv
konyel'.,
tisztítani és a további munkavégzésre a|ka|massá kell tenni. Az épí- katerri|et maradjon (24' ábra). 'un.
tési tert]|et e|rendezésétcé|szerííelŐre megtervezni. Meg ke|| hatá. Az e|emrakat akkora leg.yen, hogy a táro|t mennyiség
az e|só
rozni az anyagtáro|ási he|yeket, mészo|tási és habarcskészítési' á |vá nyép ítéshezsz ri kséges }a
|
magasiág e|é réséh"';l;g;ilB f gy"n.
Az ál|ványt már csak a
l

valamint betonkeverŐ terrjIeteket, koz|ekedési, szál| ítási rjtvonala- .típu'sárá eniedélyezett .áiiátig szabad
tégláVal és habarccsaI terhelni.
kat, az elektromos energia csatlakozási helyét. A sztilséges ti.zoigJlÓ ;,J'árv.",
|étszámát sztikség szerint vá ltoztatj u k.
Az e|rendezés akkor a |eggazdaságosabb, ha a fe|haszná|andÓ EIkésztj|t fodémek feletti falaiási munkáknál
anyagokat a bedo|gozás he|yéhez koze|, a fe|es|eges rakodások e|. a ba|esetmentes
és megfe|eló koz|ekedés biztosítása érdekében
kertj léséveItáro|j uk. a fodémek felto|té-
sét a.fa|azás megkezdése elótt végezztik el, hogy
A tertilet elrendezését nagymértékben meghatározza a telek sík
nagysága, formája' megkozelítési |ehetósége' forga|ma, kozrithoz
letet kapjunk. 'unk.t.,.i.
va|Ó csat|akozása, tkoz|ekedési adottsága, a szá|lítÓ jármíÍvek for.
du|ási sugara stb.
A nagytomeg falazási munkákra a durva tereprendezési, va|a-
mint pincetomb, a|apárok kieme|ési, alapozási és szigetelési mun-
kák után kerti| sor. A terti|et nagysága szerint e| ke|l szá||ítani a
kiterme|t foldet, csak a fe|só termóréteget, humuszt táro|juk a
helyszínen. A feIes|eges foId eIszállítását á|ta|ában az építésihatÓ.
ság is elóírja, mive| _ a lehetóségek szerint _ kertiIni kelI a termé.
szet á|ta| kia|akított egyensri|y erószakos megvá|toztatását feles|e-
ges Íe|toltésekkel. A megtartott humuszt a legkevésbé zavarÓ terti.
letre tároljuk, hogy késŐbb majd a kert kialakításáná| felhasznál-
hassuk.
Sz k építésiterti|eten gondosan ke|| meghatározni a táro|hatÓ
anyagfé|eségek mennyiségeit, techno|Ógiai sorrendjét. A meszes-
godrot rigy méretezzrik, hogy egy o|tássa| a fa|azáshoz és a vako-
52
 Az anyage|Őkészítés és tárolás szintenként azonos, de vegyÜk 9. táblázat folytatása
figyelembe, hogy a kiszo|gá|áshoz eset|eg csigák, csor|ók igénybe-
bl Vá|aszfalak
véte|e is sztikséges.
Torrror tég|a 8
s2 1a
KevésIyukÚ té9|a 26 13
A sztikséges anyagmennyiség sokIyukti tég|a zr) 13
Vá|aszfa||ap 13 6,4
Kti|onbozó ktjlsó és belsó teherhordÓ falak, va|amint vá|aszfaIak POROTON PV-.8
IJ 10,3
tro
anyagsz[ikségletét a 9. táblázatban ttintettiik fel. A megadott 8MÁTRA gázbeton
6,6
9' táblázat
BoRsoD gázbeton 5,1
ALBAFAL
t m, fa|hoz sziikságc anyagok mennyisége
gi pszperlit
al FalazÓe|emekbaíl áp.i| teherhordrí falak

Habarcs- pernyegipsz
6,4 2,35+.'
Falvastagság E|ernsz kség|et RGL fal
Megnevezés szii kseglet 2,O1 *
cm db z,l
I
3,07 " +
ÜGt- tat 2,5 E
T<imor tég|afa| 38 153 1U Z,J
2,104

KwésIyukri tegIafal 38 76 60 GP fal

3,1 1,-12+*
sok|yuk téglaÍa| 38 76 60
30 36 52 * Lásd: 1 2. táblázatban
B3&as fal
28R1 28R3 60 xf Szere|ó és hézago|o gipszhabarcs
BÁBA fal 38
25 zé 40
UNIFOHM fat 30 25 4A
POROTON c) DURISOL BIOBETON fal
PF45l19 30 25 49
PF45129 30 16 49 FaIazÓelem je|e FaI vastagság Ele mszri kseglet tonszu kségIet
PF.3O/1 30 13 39 cm db I

PF-36/1 9 36 22 26
KULSO FAL
PF-36124 36 18 20
DH 30/50 30 8
THERMOPOR t22
DS 25150 25
36/19 36 33 42 8 95
DS 30/50 30
36124 36 18 60 8 130
t)s 30/60 30
THERMOTON 30 25 43 104
*MÁTRA gázbeton
BELSÓ FAL
60 cm hosszti 30 6,7 13
DB 30/50 30 8
BoRsoD gázbeton 175
DM 25/50 25 B
20cm magas 12,6 21 145
22,5 cm magas 30 11,1 19
DM 30/50
25 cm m4as 10 18 30 8 1/5
TUFABETON 30 23 25 pM 30/60
19 30 6,1 't78
ISOPLUS 30 11

A táb|ázat a gyártÓ Vál|a|atok informácios anyagai alaplán készÜlt

* Lásd 1 2. táb|ázatban.

54 55
mennyiségek csak tájékoztatÓ je||eg ek, fo|ytonos fa|szakaszban,
a tényIegesen beépítette|emek számát jeloIik'
A tobbrétegilí faIszerkezetek kiegészító hószigetelésének, fal-
bu rkoI atai nak, felÜ |etképzésénekanyagszri kség Iete eseten ként vá |.
tozik. A rész|etes és pontos anyagszÜkség|et kiszámításáva| célsze-
r mindig a tervezót Vagy a m szaki Vezetót megbízni!
A fóbb anyagok tárolása
A falazáshoz sztikséges anyagok kozriI szabadban táro|hatők az
idójárás viszontagságai ra nem érzékeny
_ ada|ékanyagok (homok, kavics);
_ kó;
_ fagyá|lÓ tég|ák (nagyszi|árdság és |. osztályrlak);
- f része|t, faragott faanyag (zsa|uzÓanyag);
- DURISoL e|emek (csapadék Iefo|yását biztosítÓ szilárd
aljzaton).
Nyitott színekben kelI táro|ni vagy fÓliáva| kel| védeni az idó.
(B 30,
járásra érzékeny,nem fagyá||Ó tég|ákat, a fa|azÓblokkokat
RABA, UNIFORM, POROTON, THERMOPOR, THERMOTON,
MATRA és BoRSoD gázbeton, |SoPLUs).
Ugyancsak védeni kelI az idójárás hatásaitÓ|
- a kóport és
_ a fa|szerkezetbe beépítendó nyí|ászárő szerkezeteket.
Zárt raktárakban ke|l táro|ni azokat az anyagokat, ame|yek
| hatásokra fokozottan érzékenyek, va|ami nt tisztántartásu k
ég kori
is koveteImény:
_ gipsz, gipsz anyag válaszfal e|emek;
- cement;
-_ szerszámok;
fe|szerelési tárgyak.
Ktj|on figye|met ke|| fordítani a mész táro|ására.
A darabos meszet szá|lításkor még csapadékmentes idóben is
ponyvávaI ke|| védeni. A jármt1iró| a darabos meszet kozvetlentil
fedett raktárba ke|| rakni. Ugyanígy ke|l végezni a mészhidrát
szállítását és táro|ását is.
Az ideig|enes mészraktárt gy keIl kiképezni' hogy abba sem a
levegóbó|, sem a talajből nedvesség ne tud,ion behato|ni. A falvas.
56
tagságát rigy ke|| megá||apítani, hogy az o|daInyomást feI tudja
u.-nni] Pad-|Ószint,iét lega|ább 70 cm-reI a taIaj szintje fo|é kelI
emeIni. A mészraktárbÓ| a darabos meszet lapáto|ássa|, talicská.
val, japánerre| vagy szál|ítÓszalaggaI lehet az o|táshoz szá||ítani.
Darabos meszet az építkezésencsak rovid ideig tároljunk.
A cement is éaékenyaz idöjárásra, nedvességre' A zsákokban
szá|lított cementet - fajtánként, iIletve minóségi osztá|yonként
e|kti|onítve és megjelo|ve - fedett, |ehetó|eg zárt, száraz raktárak.
ban, a pad|Ó folé eme|t _ alu|rÓlátsze||óztetett fapadozaton
_ leg.
fe|jebb 1,8 m magasságig egymásra helyezve táro|juk. A zsákokat
céÍszerkéthetente átforgatni. Az omIesztett cementet tartá|yok-
ban (si|Ókban, bunkerekben) ke|| táro|ni.
A cementet három hÓnapná| hosszabb ideig még száraz idóben
sem cé|szer raktározni, mert ennél hosszabb idó m ltán a cement
kotési szi|árdsága csokken. Habarcskészítésnél a tervezett minóség
csak az elóírtnál tobb cement felhasználásáva| érhetó el'
Szerszámok és segédevkozok
A|ta|ában minden építéshe|yensztikség van lapátra, gereblyére,
baltára, kézif részre, mérŐszalagra, vodorre, taIicskára. Ezeken
kívuI pedig a habarcskészítéshez és fa|azáshoz szrikséges kézi esz-
kozokre, gépi felszere|ésekre'
Az egyizer bb, |eggyakrabban haszná|atos olcsÓbb eszkozoket
a érdemeJ jonnan vagy haszná|tan beszerezni. A drágábbakat cé|.
szer bb kolcsonbe venni.
A habarcskészítéseszkozeit mutatja a 25. és 26. ábra.
_ A kavicsrostával a homokbő|, a habarcsrostáVal a kész ha.
barcsbő| kell e|távo|ítani a durva szennyezŐdéseket.
_ A méróládávat az anyagok térfogat szerint adago|hatÓk'
akkor szÜkséges, ha nem zsáko|t o|tott mész.
- A mészottÓtáda
A 4,5 cm Vastag pa||ÓkbÓ| készítettfa|ádát célsze-
szel dolgozunk.
r 30_40 cm-es |ábakra ál|ítani, hogy megvédjÜk a korhadástő|.
A láda egyik rovidebb végén5 mm.es lyukbóség szitáva| ellátott
nyí|ás van, hogy a mésztej a rostán keresztril kozvet|enrjl a mész.
verembe folyjék.
_ A habarcskeveró ládát a Ía|azás fo|yamatos kiszolgá|ása érde.
kében célszer kettós kiviteIben készíteni.JÓ, ha a keveró|ádát a
57
 \s-----J.\
\"\
\\
d

+r!t-f ,l
zq*26,s+.'

25'ábra
a l kavi csro sta'',.'á'l*il::.T iiili]T* ;.|a pát, e) gereblye,
fl habarcskeveró, gl habarcsmení

6. ábra
mészgodor me||ett heIyezzrik el olyan magasan, A habaÍcskeszítéseszkiizei I l. láda'
hogy a habarcs. (á|lÓ) c} méróláda, d) ta]icska, e) mészoltÓ
hordÓ-|áda (vagy vodor) a kíom|ó nyí|ás a|áLeférjen a} habarcskeveró
_ A fe|használás helyén a hábarcsot '"o"]cii"J"'áda'
f) habarcskaner láda
_ A kézíhabarcskeveréshez áltÓládában táro|ják.
még keverótapát és habarcsmeró
is sztikséges.
59
58
 A falazás

.F=,
eszk<izei é2 28. ábrán láthatÓk:
_ A fa|azőelemel
a
'27.
hordÓ'"i*,ii,,,'[Á!l,i'l,?#he|yról a oeepitos helyére tég|a.
I o lJ_a_
o

OW
"fi
u

&^

W -.- 180-200 cm 5
Ol
28. ábra
A falaás oszk.izoi I l.
al csiiws vízm&ték. bl rugős márórresszó, cl vízszintezt' léc, d) íaIazÓzsinÓr.
it
T
-*1.-
el fiipőÓn' f l sorwzetó léc, gl derákg g, h) arfua, i) cigarcr

27. ábra
al téstahordÓ sarog|ya, b) kóTT4:ir"ffi1Iil|"o*.n""á|, -A habarcsot a kóm(jves serpenyóvel ontik a fa|azÓe|emekre,
e| k&i filr&z, f| ba|ta'
s"'iá;;;., dI kóm rps katapiics, a kóm(jves kaná|lal terítik el, i||etve kenik fel az e|emek o|da.
s| nii"o",.o*oó, i| kóm(iws|éc
60 |ára.

61
 N
_A kómiÍveskalapács, a kóm(jves|éc és a gumikatapacs
az ele.
mek he|yreigazításához szt,ikségesek. A kŐm?vest.atapjcsa| |ehet
egyes e|emeket darabo|ni, hasítani'
_ A vízmértékkelaz e|emsorok vízszintességét,a derékszrigget
a falfeIti|etek meró'|eges csatlakozását, a ft)ggóinnaIa faI ftiggóle-
gességétIehete| |enórizni.
_A csoves vízmértéka vízszintvona| kije|olésére,és kÜ|onbozó
he|yeken megje|o|t magassági pontok azonosságának
e||enórzésére
szolgál' Ez egy kb. 10_15 m hossztj, vízze|;egtottoti gumicsó,
me|ynek mindkét végétazonos átmérój[í és béosztásri"ÜvegcsŐ
zárja |e. A gumicsŐ két fÜggólegesen tartott szárában _
a kozleke-
dó edények torvénye szerint _ a levegó nyomása a vizet azonos
szinten tartja. Ezért., ha |égte|enítésuün _ nyitott arrapoinan _
az egyik csŐben |evó víz szintjét egy már ismeit magassiigi vona|ra
á||ítjuk, a másik csŐb.en nyuga|mi ái|apotban |év víz szint"ju
ugyun-
azt a magasságot je|oIi.
A vízszintvonal azt a cé|t szo|gálja, hogy tŐ|e visszamérve a pad-
|Ószint bárhol pontosan megá|lapíthatÓ iegyen. A nyers falra
me-
sze|t fehér sávon a vég|eges pad|Ószinttol mért t ,"n, ,.nuga.ságban
ácsceruzával je|o |ik k i.
- Az eIemsorok magassiágát (á|ta|ában eEy szint magasságát) a
sorvezetó lécen je|olik.
_ A faI két végéneIheIyezett
.lazÓzsinÓr ,,iránytéglák,, kozé kifeszített fa.
az e|emek fe|só éléneksíkját je|zi.
_ A fa|azás kozben a ftiggó|eges szá|lítást a kótetes
csigák k.ny-
!yítik meg' A ,,K,, je| csiga kenderkoté||el, az ,,S,, jeldsocrony.
kotélIe| használhatÓ. A kézierij csÍgasor aIkaImazásáva|
csokkent-
hetó'
A gázbeton elemekból kész.i|ó fa|ak építésehezaz e|ózŐeken
ttlI szt-ikség lehetrrÉga kovetkezó eszkozokre is* (2g.
ábra|:
_
' terítókanálra,
29.ábra
ame||ye| a vékony ragasztÓhabarcsot hordják A g&beton e|emekkel va|ő falazás kiil<in eszkiizei
fel a blokkokra;
* a gázbetoncsÍszo|Ó/apra, me||ye| a faI kisebb eqyenetlenségeit
a) ragosztőhabaÍcs teÍÍtökaná|, b) gázbeton csiszolÓtap, c) ragasztőhabarcs keverófej,
d) horonyvesó, e) fészekfiÍrő
lehet kijavítaní;
_ f rÓgéphez csat|akoztathatÓ
_ horonyvésóre és
ragasztÓhab arcs keverófejre, A DUR|SoL fa|aknál a betonkíontéshez a betonozásná| hasz-
_ févekf rÓra. ná|t eszkozok is szÜksegesek. Ezeket az ÉpítésÍ |x1 ,,Beton és vas-
beton munka,, cím{j ftjzetében találhat1.uk.
{ Beszerezhetók a MÁTRA Gázbetongyárban Gyongyctscin és a Budapesti szigete| A gépi fe|szere|ések (30' ábra) megkonnyítil< az anyagel készí.
(1,l03 Budapest, Nosz|opy u. 2.).
.
tést és anyagszá||ítást' Ezek tizembehelyezése és kezelése szakérte|-
62anyasgyárban
63
 _ A vi|lanymotorra| hajtott hordozhatÓ szállítÓszalag fa|azÓe|e-
mek, zsáko|t, vagy om|esztett építóanyagok továbbításara szo|gá|.
* Ftiggó|eges irány szá||ításná| a|ka|mazzák a teherbírÓ ép |et-
szerkezethez vagY he|yszínen készítettá|lványzathoz rogzített ké.
zi- vagy gépi meghajtás csorlóket. A csor|ó kote|ét megfe|e|Ően
rogzített csigán vagy csigasoron vezetikát. Csat|akoztathatÓ hozzá
\o szállítÓkosar is'
x _ Az egyszer építésifelvonÓ acé|szerkezetrli á||várryzatra készí.
o
Er tett gyári szerkezet.
A nem kézi ercjve| mt1íkodŐ eme|cj szerkezeteket csak a keze|é.
st]kbŐ| vizsgázott szemé|y miÍ kodtetheti !

FalazÓá||ványok

Amikor a faltest e|éri az 1 m-es magasságot, Ía|azőá||ványt ke|| ké-

szíteni, amelyró| a Ía|azás tovább végezhetcí.
A Ía|azoá||vány bakokbÓ| és az ezekre he|yezett pa||Ól<bő| készí.
tett munkaszint.
A kisbak a legismertebb á||ványe|em (3/. ábra). A bakok egy.
mástÓ| va|Ó távo|ságát rende|tetése és a helyi korulmények hatá.
rozzák meg. A munkaszintet a bakfej re szorosan eqymás mel|é he.
Iyezett pa||ÓterítésseI képezzrik ki. A pa||Ók a bakfej kÜ|só szé|éttí|
lega|ább 15 cm-re nyri|janak kiésa fa|tÓ| |ga|ább 5 cm-re legyenek.
A szé|só pal|Ókat a bakfejhez ácskapcsokka| hozzá ke|l erósíteni,
kb. 2 m magasságig |ehet kisbakkaI fa|azni. A l<isbakál|ványt _
- maX. 30 cm-re| _ frlírésze|t gerenCla a|átétekke| |ehet magasítani.
Ezzel kb. 2,3o m magas fa| építhetŐ. A nragasított á||ványra már
3o' ábra kor|átot és |ábdeszkát is ke|| he|yezni.
G{rife|szere|ések A kétméteres bakállvánY |32. ábra\ részei a bak|áb, a bakfej és
cstiló, bl szá|ítÓszalag' cl keverógép, d} seá||itÓkosár' e) egyszetiÍ építesife|vonÓ
a merevító c,ieszkázat. A bak lábrésze csappal i||eszkedik a bakfej.
a}

hez. A bak|ábak merevséEét át|Ósan (ancráskereszt-aIakban) elhe-

met és gyakor|atot kíván, ezért ezt csak az építkezésfe|e|ös veze.
tójének irányítása me|lett Vagy szakmunkássa| egyÜtt szabad VégeZ-
ni' A vezetékek és kapcso|Ók épségétminden bekapcso|ás el tt e|-
|enórizni ke||.
- 70 és 230 liter kozott tobbfé|e keverógép Van forga|omban.
Az univerzális kis keverŐgép egyaránt a|ka|mas habarcs és beton
keveréére is.
64
|yezett és csavarokka I felerŐsített keresztmerevítŐ deszká kkal biz.
tosítják. A kétméteresállványhoz a baIeset mege|ózése céljábÓ|
kor|átot is ke|| készíteni. A |ábdeszkát és a me||védet mindig a kor.
|átoszIop be|scj o|tJa|án kelI szilárdan rogzíteni. A kor|átcjeszka ma.
gassáEa a bakfejtŐ| mérve 1 méter magasságban |egyen. Ehhez a
baká||ványhoz az anyageIlátás biztosítására Íe|járőra is sziikség
Van, ezt az á||ványzatra mer legesen kétoIdaIi kor|áttal és Iilbciesz-
 á/8 korlátoszlop
Kisbok oxonometrikus roizo 16/15 boklel
6/10

Kengyet*--.--- --- ,1/18

1o/1o boktáb
5./.l0 V6gy Íl 7-8 cm g mbío

Ó1r' {ortövos
kortóiosztop
rAszére

2,1/
Kétmáteres bok
oxonometrikus rojzo

31. ábra
Kisbak állvány

,.1
HOgZrtes:
kávaI vagy az á||ványzattaI párhuzamosan kr]|sŐ o|daIi kor|átta| és Ml2 ol&té{-
lemezes
lábdeszkáva| ke|| készíteni. onyds
A fe|járÓpallÓk végéta taIajra fektetett gerendához ke|| eriísíte. c sovorrol

ni, ame|yet a megcs szás e|len megfe|e|ó méretr]í, fo|cjbe vert c -

vekkel biztosítsuk' A fe|járÓ fe|só fe|tiletére 40 cm.enként a f e|járÓ
szé|ességéveImegegyezŐ hosszrlság kapaszkocjÓ|éceket ke|| szo-
gezni. A rugozo Iengés kikr]szobolésere kisbakot heIyezÜnk a fe|.
járo a|á. A kétméteres bak 2,5-3,oo m magas fa|ak építésehez
szÜ ksé ges.
32. ábta
KisbakokkaI magasított bakállvány (33. ábra). Az aIapá||vány
t Iterhe|ésenek e|kerr.]lése cé|jábÓ| egy egyméteres baká||ványná| 2 rrtes baklil|vány

tobbet ráá||ítani nem szabad. A magasításra haszná|t á||ványt az

66 67
 a|apállványhoz ácskapcsokkal kel| erŐsíteni. Az egyméteres bako-
kat ugy ke|| állítani, hogy egy-egy egyméteres bak, |ábai azonos pa|.
|Ószinten legyenek. Ha deszkaa|átét szÜkséges, akkor azt a paIlÓte-
rítéshez |e ke|| szogezni. A magasítÓ eEyméteres oakokat kozvet-
lentiI az aIapá||vány bakjai fo|é ke|l heIyezni. A fel.iáratokat ugyan-
gy ke|l e|kévíteni, mint azt az e|6zóekben elmondtuk' A i<ombi.
ná|t baká||ványon dolgozÓ szakmunkásokat az a|apá||ványrő| szo|.
gálják ki.
Fabakok he|yett a|kalmazhatÓk korszeríibb fémbakok is. Ezek

33. ábn
K isbakkal m{.sított baká||vány

\'----t4
, il 11o-9lÍ'-*

34. ábra
ÁltÍttrato tgmoar
tu
al nézgt. b) kor|átÍelszerelás

35. ábra
Ta|pas |étraállvány
68 69
acé|bÓ| - csíj- és iciomacél kombináciÓkka| _ késztjInek' EI nyÜk,
hogy magasságui< bizonyos határok kozott k nnyen vá|toztatha.
tÓ 84. ábra|.
A baká||ványokat nenr szakember is megépíthetiés haszná|hat.
ja, r.te az ép ítés fe|e |ó s Vezet jéne k a haszná |atbavéte| e| tt, m i nden
vihar után, hosszabb munkaszt.inetet kovet en, de fo|yamatos
munkavégzésmeIlett is Iega|ább hetenként egyszer fe|uI ke|| vizs.
gá |n ia.
A ta|pas létraállvány (35' ábra) vakoláshoz, mesze|ésnez és fa|a-
záshoz használhatÓ. Bx10 crn keresztmetszet i fábÓ| készrj|t, ta|-
pakra állított, gyámokka| merevített létrákbÓ| á||. A 60_70 cm
szé|esseg fokokra pa||Óterítésse|,2,o0 m,2,5o m és 3,00 m magas
munkaszint a|akíthatÓ ki' Ez az á||vány már a korszer bb meg.
o|dásokhoz tartozík. A kti|onbozó szintek e|éréseután az á||ványt
nem kelI elbontani és magasabbra kicseré|ni, esetIeg vegyesen osz-
szeépíteni.Itt csak a munkaszintet ke|| az 50 cm-enként e|he|ye.
zett f okokra Vagy a létraszárba f rirt Iyukakon kereszttil to|t átto|Ó-
vasra heIyezni. ÍEy a ktiIonbozŐ munkaszintek gyorsan kiaIakítha-
tÓk' A |étrapáro ka t csavarro gzítés , andrá skereszt ala kban e| helye-
zett deszkamerevítŐkke| ke|| el|átni. A |étrákat a fa||al e|lentétes
oIdalon ki ke|| támasztani vagy hely hiányában a faIhoz ke|| kikot.
ni. A korlátdeszkát és |ábpa||Ót az ábrán láthatÓ mÓdon ke|l e|he-
lyezni. A fe|járat kor|áttaI e||átott |étrábÓ| készíthet, de e|lenkezŐ
olda|on az á||ványt ferdén meg ke|| támasztani.
Az á||ványokrÓ| és az á||ványépítésszabá|yairÓ| az ÉpítésÍ|xI
,7Acsmunkák és állványozÓ munkák,, címíifrjzete ad rész|etesebb
tiá jékoztaust'
H abarcskészítés*
A habarcs feladata, hogy a falazÓe|emek egymáson va|Ó egyen|etes
fe|fekvéset biztosítsa és az e|emeket egymáshoz ragassza' A fa|aző-
habarcs teszi a szerkezet e|emeít egyÜttdo|gozővá, a soke|emes fa.
Iat |ényegében egyseges szerkezetté.
A habarcskészítésse|kapcsolatos rész|etesebb tudnivalÓk az ÉTK,,Beton-
cím kiadványában
készítésiA BC,, ta |á| hatÓk.
t0
A habarcs 5 mm-né| kisebb szemcsenagyságír ada|ékanyag (ho-
mok) és kotóanyag (mész v@y cement) vízze| bedo|gozott és be.
do|gozás után megszi|árdulÓ keveréke. Szi|árdsiág szerint
jeloIik
.
A ,lH', (habarcs) utan atlo szám az anyag 28 napos korban e|ért
nyomÓszi|árdságát mutatja Ipl': H6_6daN/cm2 (kp/cm, ) ].
A habarcs akkor jÓ, ha
- konnyen bedo|gozhatÓ (kie|égítóen |ehet csapni, kenni, terí-
teni, onteni);
_ a fe|Ü|ethez jÓl tapad és a hézagokat jÓ| kitolti, nemvá|ik |e,
nem csurog le;
_ szi|árdu|ás kozben nem duzzad, nem reped;
_ megszilárdu|va e|éri az e|öírt szi|árdságot (a sztjkségesnél
gyengébb habarcs a fal teherbírását csokkenti);
_ jÓ| tartja a vizet, az nem vá|ik ki be|ó|e, bedo|gozás után pe.
dig a falazÓanyag víze|szívő képességénekmegfe|elŐen adja |e víz.
tartaImát;
_ rugaImas, repedés né|kriI tudja e|vise|ni az épt]|et ri|epedesét,
az idöjárás VáltozásábÓ| adÓdÓ terhe|éseket (a szukségesnél tobb
cementte| készÜ|t habarcs kevésbé rugaImas)'
A habarcsok aIkotÓanyagai
K tóanyagok
A hagyományos habarcsok kotŐanyaga a mész és a cement. Az
.gy''ái Ía|aző mészhabarcsok csak meszet, a javított habarcsok
mészen kívtjl cementet is tartalmaznak.
A meszet mészkób(í| égetésse|á|lítják eló' A mésztizemek dara-
bos égetett mész, porrá o|tott mész (mészhidrát) és zsákolt mész-
pép formájában hozzák forga|omba. Ha a meszet darabos formá-
ban vásároljuk, akkor oltani ke||. Az o|tást pa||ÓkbÓ| készítettfa.
|ádában cé|szer végezni'
A mészo|tás folyamata:
_a |ádában 15 cm.es rétegben darabos meszet ke|| e|helyezni;
darabos mészre annyi vizet ke|l
- az egyen|etesen eIteregetett szétmálljék,- ezután _ á||andő
engedni, Áogy u mész kásaszeríjen
keverés me||ett _ addig ke|| fo|yamatosan vizet adagoIni, míg a
pattogás
-kelI
(forrás) megsz nik (kb. 5_B perc)' _ a vízadago|ássaI na.
és habarcs- gyon vigyázni, mert kevés vízze| ,,e|ég',, Sok vízze| ,,beÍu||ad,,
a mész;
1 1
 = r, r*J

_amésztejet a rostán keresztr-il a mészverembe engedik (mére. Yíz

te: kb. 2x2x2 ml;
- 0,35_0,45 t mészhez ke|| kb. 1 m3 godor. A habarcskészítésheztiszta, kémiai|ag és mechanikai|ag nem szeny.
A habarcs készítéséhezkömentes - 5 mm-né| nagyobb szemcsé. nyezett víz va|ó' Minden oIyan víz a|kaImas, me|y az emberre sem
ket nem tartaImazÓ - pépes haImazá|lapotti és zsíros tapintásti o|- káros. Felt nó szagri, ke||emetIen ízij, zavaros, ismeretIen osszeté.
tott meszet haszná|junk. Az oItott mész, az oltási víz eIszikkadása te| ta|ajvizet csak |aboratÓriumi vizsgá|at eredménye a|apján sza-
után, fa|azáshoz egy hét mri|va aIkaImazhatÓ. Javított fa|azÓha. bad felhaszná|ni.
barcshoz |egalább 2 hetes, vako|Óhabarcshoz lega|ább 8 hetes o|.
tott meszet szabad csak feIhasználni.
A zsáko|t mészpépvagy porrá oltott mész e|ónyosebb, mert A habarcskeveés
megtakaríthatÓk a meszesgodor építesénekkoltségei, iIletve a mész
por a|akban - hason|Óan a cementhez -_ adago|hatÓ a habarcs. A habarcs kézze| vagy géppe| keverhetó. A kézi keverésné| aIka|-
keveréshez. Hátránya, hogy biztonságos táro|ását meq ke|| o|dani, mazhatÓ habarcskevertj |áda a 26. ábrán |áthatÓ.
hogy az eredeti minóséqét megörizze, míg a hagyományos mész. A habarcsok osszetéte|étaz 1 m3 homokhoz adago|andÓ kotó-
Verem kés bb más cé|ra (pl. emésztósodor) is feIhaszná|hatÓ. anyagok mennyiségéve| vagy a keveresi aránnya| szokás megadni.
A, cement finomra Őrolt gyári termék, mely vízze| megkeverve
kŐszer en szi|árdu|' A 28 napos nyomÓszi|árdság értékeadja a ce- 1 o. táblázat
ment szilárdsági osztá|yát'
250.es és 350-es jel cemente.
*
Falazőhabarcso k a|án |ott .jsszetétele
A
fa|azÓhabarcsok készítéséhez
ket haszná|junk. o|yan cementet, me|yné| csomÓsodás, kérgesedés A habarcs Kotóanyag 1 m3 horrrokhoz
vagy egyéb káros e|vá|tozás mutatkozik' habarcskészítéshezfe|. mesz cement
haszná|ni nem szabad. * porra A homok
megnevezése jele* pep 350es 250-es
ÍaiÍáia
o ltotl
m' Kg
kg

Ada|ékanyagok Falazo
Bánya.
mészhabarcs H3 o.25 t25
A habarcskészítéshezgombolyíÍ szemÚí bányahomok, vagy é|es- JaVított faIazÓ
homok,
z,izott
szem folyami homok kell. A homok megengedett agyag-iszap tar- mészhabarcsok H4 o,25 125 60 75 homok
ta|ma |egfe|jebb 7%, a cementhabarcs készítésénél |egfeljebb 3%. H6 o.25 't25 120 150
A homokot szemnagyság szerint osztá|yozzuk' Fa|azÓhabarcsokná| KÜ|onlegesen iavított folyami
a homokban megengedhetó |egnagyobb szemcse mérete 2,5 mm. faIazÓ mészhabarcs H10 o.25 t25 160 200 homok
A piacon már megje|ent a fa|ak hószigete|ö képességétkedvezíj.
en befo|yáso|Ó -_ duzzasztott per|it ada|ékanyagot is tarta|mazÓ _ Megiegyzés: a mészpépból es porrá oltott mészbrj|,Va|amint a 35o.es é5 a 250.es cement.
hószigete|ó fa|azÓhabarcs is. Pontos osszetételérŐ|, recept,jrájáró| bcí| egyszerre csak az egyik fa'itát ke|| adagoIni, de a két mészfaita - megfe-
a gyártÓ vá|la|atok adnak fe|vi|ágosítást. (TERRANoVA hószigete- |e|ó arány - egyiittes fe|használása is megengedhetó.

|ó habarcsot gyárt: országos Erc. és Asványbányák DunántriIi M|:í. * A táb|ázat a ,,beton-

és habarcskészítésiABC', és Ko||ányi Bé|a:,,K<jm ves szakismere-
vei _ Pi|isvorosvár' Fó u. 130.) tek,' cím konyve a|apján készÚlt.
**A bet jela habarcsfajtát, az utána kovetkezó számaz e|tiírt legkisebb nyomÓszi|árdsági
énéketie|C'|i, 1 oN/mm, .ben.

72 73
 A fa|azőhabarcsokat nyomÓszi|árdságuk a|apján soro|juk mincÍ- A habarcskészítésfo|yamata :

ségi osztályokba. Mindenfajta habarcsnál e|ószor a megfele|ó mennyiséqíímész.

A falazÓ mészhabarcs (je|e H3) az adalékanyagon kívti| csak me-
szet tartaImaz, teherhordő fa|akná| nem aIkaImazhatÓ.
Az e|emekbó| épÜ|ó fa|akhoz a javított falazÓ mészhabarcsokat
haszná|juk (H4, H6, H10 je|Íi habarcsok), kotóanyagként a mészen
kívti| cementet is tartaImaznak'
A falazÓ cementhabarcsok |H25, H50, H80' H90) magasabb
szi|árdsági igény falszerkezetekhez sztiksegesek' Ezeket á|ta |ában
csak szakemberek építhetik,így ezek osszetéte|ének ismertetésére
nem tért]nk ki.
A habarcsok osszetéte|éta |0. táb|ázat mutatja.
A kti|onbozó minŐség habarcsok fe|haszná|ási tertj|etéró| a
| |, táblázat tájékoztat'
A|talános szabá|y, hogy a habarcsot mindig a fa|azÓe|em szi|árd.
sági értékének,számítással meghatározott igénybevéte|ének meg-
fe|e|óen ke|| megvá|asztani' Gyenge minóség e|emhez érte|met|en
nagyobb szilárdsag habarcsot a|kalmazni, mive| minden szerkezet
teherbírő képességéta |eggyenoébb e|em határozza meg'
I1
FalazÓha barcso k f eIhaszná|ási teÍi..ilete*
A habarcs iele FeIhaszná|ási teru|et
H3 és H4 Terhet nem hordÓ falak; |ega|ább 1 2 cm vastag és 3 m.né| nem
magasabb, fe lliI kiéke|t vá|aszfa lak
no Tfu|a- és kóa|apok (kisebb terheléek eseterr); 25 cm és enné|
vastagabb teherhordÓ faIak; kéménypi||érek,válaszfalak; egyenes
bo|tovek Bo RsoD gázbeton válaszfaI
38 cm vastag RÁsn tat.
TUFABEToN fa| és B30-as blokkfu|
kisebb igénybevéteIesetén
Tegla. és kóalapok, ahoI a H6-os habarcs szi|árdsága nem elegendcí;
25 cm-né| vékonyabb teherhordo falak; O,1 m,.né| kisebb
a|aptertjlet pi||érek és a fa|azÓb|okkokbÓ| ép |ó fa|ak'
Pince korít Íalai; ott, ahoI a H1ocs habarcs szi|árdsága nem
e|egendó
K t.ilon |eges szi |árdsagi kovetelmény esetén
x A táb|ázat a ,,HabarcskészÍtésiABC', a|apján készt]|t.
74
pépet adago|juk a keverŐ|ádába és azt vízze|, nye|es keveróvel
(25. ábra) egyenIetesen mésztejjéoldjuk fe|.
Mészhabarcsokná| a mésztejbe fokozatosan adago|juk a homo-
kot és fo|yamatosan - esetleg további vízhozzáadásáva| - e|kever.
jrlk.
Ha javított habarcsot készítunk, akkor a sztikséges mennyiséq
cementet a megkevert mésztejre szÓrjuk, és azza| egyenIetesen,
csomÓmentesen e|keverjtik. Ezután adago|juk a homokot. Hason-
|Óképpen keverjuk a mésztartaIm cementhabarcsot is.
Cementhabarcs készítésekorelószor a cementet ke|| szárazon
osszekeverni a homokka|, majd ezt kovetóen adagoIni a vizet.
Ha mészpéphe|yett mészhidrátot haszná|unk, akkor cé|szer
azt is e|ózŐ|eg a homokkal szárazon osszekeverni, és ezután ada-
golni a vizet.
A habarcshoz sztikséges víz mennyisége eIsŐsorban attÓ| ftigg,
hogy s riibb vagy hígabb habarcsra van.e szukségtink. Továbbá
befolyáso|ja a víz mennyiségétaz is, hogy a kotóanyag mészpép
' táblázat
Vagy mészhidrát.e (mészhid ráthoz tobb vizet ke|| adago|ni),
a homok száraz vagy nedves-e, és hogy milyen az idójárás. Meleg,
száraz idóben tobb víz szt-ikséges, mint h vos, csapadékos idójárás
esetén.
Amennyiben szrikségessé vá|ik a már e|készített habarcs minŐsé-
gét javítani, rigy a tobbIetcementet e| zö|eg megfele|ó vízmennyi.
séggeI cementtejjé keverjuk, és álIandÓ keverés kozben így adago|-
hatjuk a már kész habarcsba'
Ha a habarcs trlI s r lett, fo|yamatos keverés me||ett vízze| hí-
gíthatjuk, ha triI híg, akkor - az eredetiIeg e|Őírt keverési aránynak
megfe|elóen * |ehet még hozzáadni homokot, meszet és cementet.
A habarcs készítésénél figye|ni ke|l arra, hogy
- a mész és homok simára elkeveredjék, az eset|eges mész. és
homokrogoket eI ke|| távo|ítani;
-*. rij adag készítéseelŐtt a keveró|ádát mindig tisztítsuk ki;
mindenfajta habarcsbÓ| eqyszerre csak o|yan mennyiséget sza.
bad megkeverni, ameIyet a habarcs megkotése, megszi|árdulása
r:Icjtt feI tUdUnk haszná|ni;
. bármiIyen kismértékben megkotott habarcs feIhaszná|ása
tilos!
75
 A mészhabarcs kotóképességétnedves á||apotban hosszabb ideig
megtartja, a javított habarcsokban azonban a cement kotése *15"Ö
feIetti hómérsékIeten 1 Óra, enné| híÍvcisebb id ben pedig 1 1|2
őra
m lva megindul.
Kézi eróve| a habarcskeverés idóigényes és fáradságos' Nagyobb
mennyiségné| a munkát cé|szer géppe| végezni. Azidago|ás sor-
rendje megegyezik a kézi keveréskor aIkalmazottakka|' A tatazo.
habarcs.sztikség|etet mindig a konkrét kiVite|í tervek plapján ke||
kiszámítan i.
A habarcs szá|lítására hordÓ|ádát, táro|ására á|lÓládát haszná|-
junk. Ezek cé|szeríinagysága 0,o4-0,o5 m3 ( gy' hoEy
3_4 vodor
habarcs férjen eI benne). DeszkábÓ| házilagolan is eIkészíthet
.
Habarcskész ítésté|en :
Ha a hómérsék|et *5"C a|á sti||yed, a habarcsot csakzárttérben
szabad készíteni'A habarcskeveró he|yiség Iega|ább *5oC hcímér-
sékIet Iegyen !
A szÜkséges meszet +5oC fe|etti hófokon ke|| táro|ni. *5oC alatti
hŐmérsék|eten a habarcs aIkotÓrészeit (a vizet és az ada|ékunyu-
got) melegíteni ke||, a kotóanyagot (mészpépet, cementet)
azon.
ban nem. Fagyott mészpépet fe|haszná|ni nem szabad! A vizet és
a homokot nyílt |ángga| lehet me|egíteni'
A hagyományos habarcsok mellett meg ke|l említenr.ink még a
speciális habarcsoka.t és ragasztÓanyagokat is, melyeket az (l1szeríi
termé ke kkeI v a|ó Í a|azáskor haszná| nak.
A gipsz anyagri vá|aszfa|ak csak gipszhabarccsal Vagy a gyártÓ
á|ta| e|óírt, i||etve ajánlott ,agasitÓ Vagy hézagatÓ. maiszávat
falazhatők.
A gipszhabarcs kotóanyaga gípsz, ame|y a vízben va|Ó o|dás után
még a cementné| is gyorsabban, percek alatt meqkot. Meqkotott
gipsz, gípszhabarcs nem haszná|hatÓ. A gipsz kotésétmoszpap
vagy természetes enyv hozzáadásáva| |assíthatjuk. A kés|e|tetett
kotéstlígipszhabarcsbÓ| csak f é| őrán be| ri| fe| hászná|hatÓ
mennyi-
séget érdemes megkeverni.
A gipszhabarcs ada|éka bányahomok. A gipszhabarcs készítésé.
\e'z a gipsz 35 kg-os zsákban kaphatő' A lapok osszeá||ításához
tala1ő, a hézago|áshoz hézago|Ó gipszet kelI aIkalmazni. Mind
a
kétfélehabarcsot a. kovetkezóképpen ke|| elkészíteni:mt-ianyag-
vodorbe vagy vakolÓ|ádába mérjrik a vizet, á||andÓ keverés me||ett
|assan hozzáadagoljuk a fa|aző. vagy hézago|ő gipszet.
Csomőmen.
76
tesre e|keverjtik, majd még fé| percig tovább keverjtik. Ha a keverés
géppe| torténik, a habarcsot ot percig a fe|használás e|ótt pihen-
tetni ke|l. Tilos a vízhez egyszerre vagy keverés né|ktjI a gipszet
hozzáadni, mert így nem Iehet egyenIetesen eIegyíteni s a habarcs
csomÓs, használhatat|an |esz. A kotésidó 2 őra, A simításhozhasz-
ná|t eszkozok m anyagbÓl vagy savá|lÓ acé|bÓ| készÜ|jenek, mert
a gipsz a fémet korrodá|ja, a rozsda pedig a habarcsot e|színezi.
Az a|kotÓányagok he|yes arányának biztosítására, az otthoni
munka megkonnyítésérefé|készvagY kész habarcsot is e|óállíta-
na k.
Az ALBA száraz habarcs a gipszlapok ragasztására és hézago|á-
sára a|kalmas a|kotÓanyagok száraz keveréke, amely a csomagolá.
son megadott mennyiség vízze| a he|yszínen va|Ó osszekeverés
után haszná|hatÓ' Az Alba habarcs megvásáro|ható az A|ba fa|-
elemeket forgaImazÓ vá|la|atokná| (5. táblázat/, va|amint a na.
gyobb ÍUZEP te|epeken és a Fészek -há|őzat egységeiben .
Kész ragasztÓhabarcs a Ko|log|ett-R (ameIy a Heves Megyei Ta-
nácsi ÉpítóipariVá||alat terméke). A gipszhabarcs minden alkotÓ-
részéttarta|rfiazla ez a kép|ékeny massza, így az a he|yszínen
azonnal haszná|hatT. A KolIoglett terméket a Tiizépeken kívtl|
rendszerint a Íestékeket árusítÓ szaktjzletek is forgaImazzák'
A MATRA gázbeton e|emek építéséheza gyártÓ (KosZlG
Vá||aIat) cEMENTA néven ragasztÓhabarcsor is gyárt és forga|-
maz' A por alak ragasztÓ fethaszná|ásra kész, csak Vizet kelI
hozzáadni' Keverésrré| a vizet kell e|ószor be|emérni az edénybe,
majd foly'amatos keverés me||ett adago|ni az anyagot. A masszát
csomÓmentesre és o|yan s r ség re kell keverni, hogy az e|eme.
ken ne fo|yjék szét, de a fogazott terítŐkaná|laI konnyen e|teríthe-
tó |egyen. A keverést céJszerÉía frlrÓgépbe befogott keverŐfejje|
végezni.
A CEMENTA ragasztÓhabarcs 25 kg.os zsákokban kerti| forga-
lomba' Ebbó| 6 |iter víz hozzáadásáva| 16 liter ragasztÓhabarcs
készíthetó. A kotes kezdete *20"C-ná| kb.4 Óra.
_ 1 mz teherhordÓ fa|hoz 6,00 kg,
_ 1 m2 válaszfa|hoz 2,o4 kc1
ragasztÓhaba rcs sz ukséges.
77
 A fa|ak építése
-l kor meghatározni és az ékeket, betéteket, rogzítŐe|emeket a fa|a-
zással egyidŐben e|he|yezni, az utÓlagos véséseke|keru|ése érdeké-
ben. Az tireges fa|azőblokkok és pÓrusos anyag elemek ugyanis
nem jő| szegezhetók, és nem jÓ szegtartÓk' (A kereskede|emben
idónként kaphatÓk speciá|is, e célra szerkesztett csavarok, horgok
is.) A fa|azÓblokkokka| és a nagy uregtérfogatrj e|emekke| va|Ó
faIazás kÜlon szabá|yait rész|etesen ismert.eti a Magánépítók Kis-
konyvtára 1. ftjzete is _ Falazás blazÓblokkal'
A|talános szabá|yok tsszef tiggŐ fa|testek Ía|azását rigy kelI szervezni, hoEy teljes
hosszban kozeI azonos faImagassággaI haladjunk, mert í9y a faI
A Ía|azási munkák a kit zésse| induInak. A kitÍjzést a fa|síkok Ü|epedése nem |esz egyenlŐt|en. Szabadban a fa|azási munkák
zsinőros kitrlízéséveIkezdik, a sarokpontok meghatározásávaI *5oc hómérsékletig minden védekezésné|kri| véqezhetók. *5.C.nál
foIytatják, majd az n. kit zcísort (ang|égsort) rakják le. Ezt a mun-
aIacsonyabb hómérsék|eten cementteI erósen javított habarcsba
kát cé|szer(j mindig szakemberreI végeztetni. (Rász/etesen az
Épí Vagy cementhabarcsba kelI falazni. Ez esetben vigyázni ke||, hogy
tési IxÍ ,,Építésetókészítés,
te|ek, kerítés,,cím ft)zete táigyatia.) a cement kotési ideje alatt (3*2o Óra) a habarcs meg ne faqyjon,
A faIazat egyenló magasságt1, vízszintes he|yzetŰ reteget"not att. 0oC aIatti hómérsékleten me|egített habarccsal ke|| faIazni a
Az egymás fe|etti e|emsorokat és a sorban az e|emeket 1 cm vas. kovetkezó mÓdon:
tag fa|azÓhabarcsba kelI rakni. (A kivéte|ekre a részletes ismerte.
- a Ía|azást a szokásosná| (1 cm) vékonyabb, n. ,,szorított,,
tésné|fe|hívjuk a figye|met!) A fa|azÓhabarcs minóségét,
me|y a hézagokkaI ke|| készíteniés az eIterített habarcsra a téglát azonnaI
megkívént szi|árdságtÓ| és az alkaImazott elem fajtájáiÓ| f rigg,
a rá ke|| helyezni (hŐveszteség csokkentése);
tervezö határozza meg. Az á||Óhézaqok nem folytatÓdhatnak hosszát cé|szer(írovidebbre venni, hogy a
egymás folotti sorokban, vagyis az e|emeket kr:tésbe kelI rakni.
az - a munkaszakaszok
tervezett magasságot a |egrovidebb idó aIatt elér,iék;
. .A fa!magasságot (a falszigete|éstŐ|, iIietve a vasbeton koszoru
fe|só síkjátÓ| a vasbeton koszor a|sÓ síkjáig terjedŐ szakasz)
_ a fa|azási munkák megszakításakor a fa| tetejét habarccsal
a |ekenni nem szabad, az á||ő hézagokat viszont gondosan ki ke||
tervezó határozza meg a falazÓe|em magassági méretének és a
tolteni habarccsal;
habarcs vastagságának figyeIembevéte|éve|,eiek egész számrj -* a munka abbahagyásakor a fal tetejét nádpa||Óva| és m anyag
tobbszorosében. A falazÓe|emeket VíZszintes iránybari torni nem
fÓ|iáva| |e keIl takarni;
szabad.
A nyí|ászárők -. ajtÓl<, ablakok ._ részérenyílást kelI kiképezrri, - az e|készt]|t faItestet beburkoljuk és utána az ideigIenesen be.
fedett belsó teret f ijtjuk;
i||. atokokat a falazáskor befaIazni'
A ÍeItj|etkeze|ésseI e||átott, korszer nyí|ászárr5k at a ta|azás, -. a habarcskészítéshez fagyá|lő anyagokat is lehet alkalmazni.
Pl. tricosal S lll. vagy kalciumklorid.
vakoíás és a szLjkséges kiegészítŐ |rŐszigete|ések eIkészt]|te után
Minóségi koveteI mények
cé|szer e|helyezni'
:

A techno|Ógiai sorrend befoIyásoIja a kihaqyanc}Ó nyí|ás méi"e. A fa|azatok minóséqét az e|öírt fa|azÓe|em és habarcsminóség
me|ett az elemek szabá|yszer e|he|yezése, a hézagok helyes kito|.
tét, me|yet a kezdzjsorban ke|i kiielo|ni'
tése, vaIamint a fa|azat (terv szerinti) méreteinek betartása hatá-
Nagy tiregtérf ogatri eIemekné|
razza meg.
a nyí|ás korÜ|i fa|vég csorbázatos kia|akítása nelil meqenge. A 30 cm.né| szé|esebb faIakat kétoIdaIi zsinőrozás kozott kelI
o"::'
fa|azni. A fa|azat síkja a ftiggó|egestŐ| 3 m magasságon be|ti| |eg-
a nehezebb berendezési tárgyak helyÓt cé|szeríjmár iervezris-
feljebb t10 mm.t térhet e|. 15 m.né| hosszabb faIszakasz IegfeIjebb
78 79
 ,|5
20 mm t. m-né| rovidebb fa|szakasz |egfe|jebb 10 mm.t térhet
el a tervezett síkjátÓ|. Pi||érek, kávák é|ei 3 m magasságon be|tj|a
ftlggŐlegestó| legfeIjebb B mm.t térhetnek e|. A faIaza1ban kiha-
gyott nyí|ások tenge|yeinek e|téréSea tervben meqadott méretek.
t I a ftigg |eges irányban maximum t1 cm lehet.
Az egyes falazÓe|emekkel va|Ó f a|azás szabá|yai:
Az egyes falazőelemekkel valő fa|azás vabályai
TégIafaIak
A ttjmrjr tégla, a kevéslyuk tégta és a soklyuk tégta k
lyai megegyeznek. Méreteik révénezek az e|emek egymássa| ossze.
építhetók' Ugyancsak osszeépíthetók a pi||értég|akéménnyeI is.
A szokványos igénybevételij faIakhoz |. vagy ||' osztályri tég|át
és á|ta|ában H6-os (H1O-es) habarcsot haszná|nak.
A faIban elfog|aIt he|yzete a|apján a fa|azÓe|emet futÓ. vagy ko.
tŐtég|ának nevezzt.ik. Ha a f a|azőe|em hossziránya megegyezik a fal
hosszirányáva|, akkor a faIazÓe|em futÓ he|yzetr:j. n tál hosszirá.
nyára meró|eges he|yzet elem a kotóe|em. Az egymás után kovet.
kezó futÓtég|ák a|kotják a futÓsort, az egymás me||é helyezett ko-
tótég|ák a kotósort. A falazat keresztmetszetében e|helyezett fu.
tÓ. és kotósorok adják a fa|azat rétegét.Egy réteg csak futÓ. és
csak kotótég|ákbÓ| is á||hat. A rétegek vá|takozva kerr.ilnek egymás
folé. A he|yesen készítetttégIafaIban hézag hézag fo|ott nem |e-
h9t. A hézagokat egymáshoz viszonyítva eI keIl tolni (1l2vagy 1l4
tég|ahossza|) és habarccsaI kito|ten i.
í-l[-lf.]ff
2. sor
=l--.ll_-1l_-.lÍ-
36. ábra 3-1
É|tégtaÍa| (6,5 crn-esl Fé|tég|afal (1/2 tegla vastag)
80
A téglafalak vastagságát az e|emek e|he|yezésének mÓdja, a sor-
szé|ességben egymás mel|é fektetett tég|ák száma és he|yzete, va|a-
mint a f ggó|eges habarcshézagok száma és vastagsaga határozza
meg. A tégIa eIheIyezhetŐ a falban é|éreá||ítva és Iapjára fektetve,
a kovetkezcík szerint:
- é|Ükre á|lítva ta|azzuk az n' é|tégIafalat,ameIynek vastagsá-
ga 1l4 tég|ának (6,5 cm) fe|e| meg (36. ábra). (Csak kisméret|:ítég-
|ábÓ| készíthetó');
- hosszirányban lapjukra fektetett téglákbÓ| aIakul ki a fé|tég-
Ia Vastag (12 cm-es) Ía|, ezt csak futÓtég|ákbÓ| |ehet készíteni|37.
tésszabá- ábra);
- egy tég|a vastag (25 cm.es) faI bekotó kotéssel készítve csak
kotŐtég|ákbő| á||, minden á||Óhézag az a|atta |évó kotótégla koze-
pe fo|é kerti|. Kétsorri, vagy bIokk.kotésné|a fal egyik rétegétko.
tŐtéglábÓ|, a másikat f utÓtég|áből építik(3B. ábra);
_ egy futÓ. és egy kotósor egymás mel|ett másfé| tég|a vastag
(38 cm.es) faIat ad, az egymás feIetti rétegekben a futÓ. és kotóso-
rok he|yzetét fel ke|| cseré|ni (39' ábra);
1. sor
''.'o' 2.sor
tl
2. sor 38. ábra
25'ós fu| (1 tég|a vastag)
. bra
a) bekiitó ki'tes, b} ktítsoros kiités
B1
 ,P,,A
cd
41 ' ábra
Darabtég|ák
a) nesyed, b} fé|, c} háromnegyod. d) Íoieliltégb

39. ábra
38.asÍa| (1 1/2 tég|a vastag}

19h 250 10*

< "
250
.10.,_ .t0ll
ffitzo
10 _

2, sor
+
Ni
Fl

áF
ol
ol
'l
i

'.l.-

42.ába
Fa|veg 25.iis és 38.as fa|ban

_ két kotósor,
i||etve egy kotósor és két futÓsor aIkot két tég|a
Vastag (51 cm-es) f a|at (40' ábra| '
A fa|azáshoz, ku|onosen a fa|végek, fa|sarkok, fa|csatlakozások
kia|akításához egész téglákon kívtjl n. darabtéglák, vagyis három.
4o. ábra negyed, fél- és negyed téglák, vaIamint hosszában feIezett n. feje.
51 +s fal (2 tegla vastag)
B2 |ótég|ák is szuksrigesek (4|. ábra|.
83
 e|'É"'é-Á'{4J'.i-"'&*"'..".."..a,'..
"g*P"-'..'{'a -

A mAretek mm-ben Örtend8k.

lrI
tlll llll
il llll
llI
ii
u

tl
illl li
lr

7
ÍLy=
- cs
I
3./4

e gész <

.L-'' #r:
o
,,o.É,,o# ,,,-P,o # --)
t*LA -'o{.- '-)
1. sor

Z.sor
*- :ry-l.so---to'h 1t1o
- -+.-+-
tol

lJ#
lNl
pl^+
rl
ll
li_
JL- 'iTil
lr
rl -J-
'/1r
-rT
1r T- --ll- -ll-'
T ffl ol
-'rr
tl
ll lr li rl
, I rol
li
8llNl
ilri
ri ii It

, 'l=+
lÍ u
rlll
rl:l tl rl ll I

li tl il
rlll lllr rl
::Jl-,7;:n-=
tl JL
lr

tl
rl
*.El
-
JL
ll !L-
-- 1"+
ii----
8l
'lP+
Bl

=:iF-:
+l ll
v!/
44. ábra
fa|ban
43. ábra Falcsatlakozás 25.iis rás 38.as
Falsarok 25.tis és 38gs fa|ban

85
 (25-os)
Fa|idomok kotése a leggyakrabban elófordu|Ó egy tég|a
_. másfé| tég|a (38-as) fa|akban:
és
i a l v ége k" krj tése: fá| végeknek nevezz u ka fa I azat hoszten gelyére
vagy
meró|eg"es sí|<kaI határo|i végét.A falvégeket háromnegyedes
FejelŐtég|ának a hosszában ket-
t.i.r"i.grá"a| kotjÜk |e @2.'ábra).
lehet fé|, háromnegyed
táulgoti téglát hívjuk. A hosszátÓ| ftiggóen
és egész feje|ótégIa.
Á há,o'n"gy"de' tég|ák alkalmazása azért e|ónyos, mert azon-
naI szi|árdabb, egységeiebb falat kapunk. A falvégeken
annyi há-
r.o.n.gy.a", iutotegiát l<elI e|he|yezni, ahány féltéglaa falazat
szé|ességébenelfér.
azt a réteget visszuk a
Derékszogiífalsarok kotése: Váltakozva minden
t.r"*goi;, ámetyuen tobb a futÓsor (43. ábra). Egyébkénttég|ával
átvezetett Sort, mInt falvéget keze|unk és háromnegyedes
kezd un k.
falsorait feIvált
Derékszog fa|csatlakozás kotése'. A csatlakozo
vavezetjuk"átatjerékszogbenkapcsolÓdÓfalazatba.Azátvezetett
(44. ábra\.
réteget háromnegyeoes teqtakkal zárjuk'a Íal
sí|<jában
Derékszog *ereizrczaáés kotése:a keresztezó falak
egy.egy ré.
Hogy a fuggó|eges
teget fe|váltua ue,etnek át a keresztezŐdésben.
tégla e|to|ás szÜkséges
lr ho,ugo|. egymás folé ne keru|jenek, negyed
JL
-1T (45' ábra\.
keresztmet
Fatkáva kotése.' A szabadon állo, általában négyszog
fl
r.j"ati'.'"gved vagy fé ltéE| a mé rette| ehet k ia |a-
r.jioii Julveget l
|

uru
kítani (46. ábra) -

négyszog keresztmet-
Pillérek kotése:A szabadon álIo, á|ta|ábar
osszetett alak ) faltesteket piIlérek-
szet[í (néha sokszÓg, ritkábban
faltestneve
neknevezzÜk.Aszabadonál|Ó,korkeresztmetszetgazdaságos teg-
osz|op. oszlopokat nagy munkaigényuk miatt nem
kisméret , Ún pillértéo.
|ábÓl fa|aznl' n piirjreÍ<Lt nagyszilárdságÚr
|ábÓ| keIl készíteni. FaIkotés ,,u.pon1jábÓ| tiEy ke|l. tekinteni.
fa|szakasz |enne (47' ábra|.
.intr'u falvégek kozotti rovid
fo|é helyezve aIakul ki a fal-
Csorbázatot, n *1ug.iet egymás
szerkezet.
amelyeket
o|yan - viszony|ag hosszri - fa|szakaszok esetében,
keIl felfalazni, a
valamilyen (pt. tecr'nJtogiai) ok miatt részIetekben
45. ábra faIrész|etet csorbázat kiátakításáva| kelI abbahagyni.
KÜesztezffés 25tis es 38as fa|ban A faI egységétcsak így Iehet biztosÍtant.

BI
86
 A mérelek mm-ben árrendők.
t-il IJE 4 Y
ITI MM 7 T
II

tl
II

.4i"fu
ll

Kijlsö oldol
ltll
llir lilí iiil llll
ll llll
l] +t:85
+
p*B#

ii'i
il Il /Í 510
t, ,, tt ltt I
o
Itri
llr
n
).1
N
lrll lllr lrrl
""
Betsd oldot t l,o zso [o
_'í
ti 65
ras
'l/1-es
egás

''ro,Pttof ttolltto
4--XJn --;po-zso yr.
-zir =o,

<_+'dww3FL,,*,
llir
lrtl ,,ll j'i TÁ+
il i's{
MI
illl
llll llil 'ii // lJEI ,K
/J-)L 'llIV !lu
/4 l\

# l-l lt '--)t ir 1't/ )u^.4.

';r'4r );
rl -t
ly / -rr'- -
le.Fs
ll ll ll V. tr
JL vl
l1
ll
JL .JL
tl
-

WI
lL-
-lt-- .JL. .lr- .JL.

m
:r
-JL -lr' riil
@
%
=Bl
-rl ,, -.|Í
,*r
lt
ll lin/ IPI o
ttN
'r/ lV

\.1
ll lí
t.lv _+
;l
|
po#_vop
< ,f /1-es
3/1 -es :#+
46. ábra loot"+_
Káva kialakítás 25iis és 38.as fatban
ll
rl

tl
--t-
A mératek mm-berr értend8k.
A csorbázatok koztjI gyakran a|ka|mazzák az n. |épcsós csorbá- lr
JL J_f
zatot (4B. ábra), e|ónye, hogy a csat|aiozás ll
konnyen e|készíthetó __Ji lL JL_
és a két csat|akozÓ fa|.kozoíjÓ tup"'áiut
a|akíthaiÓ jiranya, kí. H
----l! :T lr-
hogy csak megfe|e|Ő faIhosszrjiág esetán JL--
atÍ(a|mazhatÓ.
Rovid falszakaszok csat|akozásában és ott, lr
IL
-lr--]r il
rő szerkezetet (ab|akot,.ajtÓt) he|yeznek e|, aho| utÓ|ag nyí|ászá-
tjn f"a;;J.; ázatot tl
II
tl
készítenek.A fogas csorbázatban u.
+_
47. ábra
gyedtég|a az e|to|Ódás.
rétegek végei kozott
"g|.'
E csorbázat e|ánye,
hogy fÜggŐ|egesen a|a.
ne. _ _949,, -___,F PiIlérek téglaktitésg
kíthatÓ ki, i||etve fejezhetó oe egy.egy}a|szakasz
fa|azása'
89
BB
 A méretek mm-ben ártcndők
tn
<_+ tt: 10+
f.-tu * t.,o,

< "+ rrr+ tr -!\':tts 1o4a{r.,",

r,_Jr
ot
ol
I

-l

Fotvé g
--- t"
,l
^
áts I

* -i
rl
:lrl o*
;l
-l
Fogos csorb&zot Folsorok -\r- *
' +
-l
il q
lt
.}Í

ll
]Í
il
)Í
il
lÍ
rl lL
/\ t/\ ,J(
lr

ol
\/ a\/ \/ ri\
tr \1 ' -l

48' ábra
ii
,li rl

ir
ll
it
ll
.tt )i
-l-
csolÖázatok
< "+ utlpY?--o* 'o'u + '''
'o'
q-j{.:zr ffw !9[ -,oL-*, ,o'.
Blokkfalak

A B 30 je| falazÓblokkokkal készr]|ó fa|at 1 cm-es fekvŐ- és á||Ó Fa|vfu es *,*,tn*. í:r-as blo kkfalban
hézagokka| építjuk.A faIban az egyrnást kovetó sorok
kotósoroK (a
fa|. egy tégIa vastagságri). Ha a bIokkok oIda|án
hornyok uannat.,
akkor a fa|azáskor kialakulÓ f ggó|eges Üregeket nem Ée||kitolteni
A B30.as b|okkfa|ban az á||ő hézagok egymáshoz képest 1/2
e|em e|tolássa| he|yezkednek e|. A falvégek, fa|sarkok, fa|csat|ako.
habarccsal.
zások, fa|keresztezódések (49' és 50' ábra| feje|ó b|okkokka| vagy
. A faIazáshoz javított (H6 vagy H 1O jel ) mészhabarcsot haszná-
|unk, így a blokkot .és minden más fa|azÓe|emet is, ha javított
faragott B30-as elemme| alakíthatÓk ki.
mécshabarcsba rakjuk
A kávák és vezetékhornyok kifa|azásához sok|yukrÍ ikertéglát
- beepítése|ótt vízbe kelI mártani. Vagy tomor tég|át kell haszná|ni (5| . ábra|,
90
91
 ,1.' ,1'.
A márett mrrr.ben ártendők.
l6t
t-l
-=+ -l
:rl trl

ÉI .+
Rl -eS

ffsl
es

Él d.
sl
r+l
-! ol
tol I lÍ
ili
)í
lÍl
Rl
nltst ol

_t--l'
I

()( 0(
ijÜ
i
rl ll
It
tTlru rT rzr lTls
Jr.

pr 9{pr ,"'
, ,o,p'^ ,0,[
{10rp-10* e9esz
I

km. tágto

< --!eq -qJ5-+--)2.*' 1/4 - es

-+!
/N if\
Káva. ée no,o'"*."?];Í:Igo.ss bbkkf alban
Él
sl
I

-l 6lF
Haazelemeketegymásfo|ott5cm-ese|tolássalrakjuk,akkorae|e-
tariooÁol egész e|e.Áekke| és soklyukri kettós méret
egész
=:d!:4 ei
Keresztez aás A
"t
Ei * mekke| is kialakíthatők |52. ábra)'
q*-i Nemcé|szer akéménytab|okkfa||a|osszeépíteni,mive|aze|.
k' )i)
t(
)í
)í )\
]Í
It mindig meg
j\ téró méret és srilyri e|emek csat|akozásáná| a vakolat
rl
ll ll
./\ -l
FI oi
(ai a b|okkfa|
\l

.+l
pi|lért,
,\/ i"p.o. He|yesebb,.ha a kéményt,mint ktrton
rl rl

\/ \/' [)( .-'\l

Bi

t. f., 'me||é építiuk|53. ábra't'

ll
. .it
;i-l-i+ pillérnek legalább két
ii
ll lr
rl
A
ll
)l ll' Á- gco..s b|okkbÓ| építhetŐ legkisebb
blokk (36 cm) szé|esség nek kelI lennie'
-J-\-- st'Jz\yel A RABA elemes tatát. rotosének szabályai megegyeznek'aze|ö-
zóekben mar lsmerteiett,25 és 38 cm Vastag téglafalakéva|.
ltt is
blokk fa]azunk.
l-;;..; fekvó. és á|lÓhézagokka|, fél ,,elto|ássa|,,
"iiregeiafalbanvízszintesenésafallaI
< .% w
-\-rs 1T,,l" #::r1'*:"b
l,l{.
l sor Azelemeknagyméret
oárhuzamosan he|yezkednek ut. R' tiregek nem nézhet.nek
a fal
+- - lotr',,, lo1n- 3oo '"+ ^', ->
I l;Ő ;k;;];ier Éiite'noI a nyitott iireg csatlakozási old.a|on be-

kentblokkotahabarcsagybahelyezikésrjgycsrisztatják..amár
a|csat| akozás o **"?ijjJjo B3o-as b |okrca |ban
r'áivo" |évŐ b|okk mel|é, Éogv . habarcs mindkét b|okk
fe| letével
az
F

ériÁtkezzék, és kito|tse a hézágot, de regekbe miné| kevesebb

93
92
 A máretek mm-ben értendók.
Fo lvág

KettÜsmAretű
egész {Agto

J , -.oo toJ,J'so
,, I "ltotás
meneke
59
B 30-os tágto

Kávo

+ -+-
I

rrl 8i
'l -l
I

ol
-\-
+- ..h-
rl
!x.ur$-re3idB'.lpíjp-r'o. Folcso,ll okozás
-__ .'1'Íu lil"'lsfr4tlsfr4lzs 1li-2.,o,
b
Kisméret ti'm.ijr teg|áből uon"*. nffuÍliluér csat|akozása Bilo.as b|okkfa|hoz
A máretek a) b|okkfa| e|ött, b} bbkkfa|ban
B mm-5en
N értendők.
o tomódjék be' A fa|azat készítéséhezIegalább H,|O.es szi|árdsagri
Foroqott n
F habarcsot ke|| a| kalmazni. Fa|végek, falcsat|akozások, fa|sarkok az
R4 je| (f Liggóleges tireg ) elemekkel a|akíthatÓk ki.
B 30-os 't?gto

A RABA falazÓblokk méretei lehetŐvé teszik, hogy a tomclr, a

Folsorok kevésIyukti és a soklyuktl tég|ávaI osszeépíthetó |egyen. A faIido.
mokat ezért R4 je|Íi e|em hiányában ezekkel is ki lehet a|akítani.
Faragott RABA e|em haszná|ata tiIos!
A RABA fa|ak csomőpontjai az 54.,55.,56. és 57. ábrákon |át.
hatÓk.
A 38-as RABA fa|ba a kéménypi||éris beépíthetó |5B' ábra\,
mert a RABA e|emek méretei a kisméretr1í tégláéva|koordiná|tak.
Az UNlF)RM, a PoRoToN_4S és a THERMoToN Ía|aző-
b|okkok vízszintes méretei azonosak, így kotésszabá|yaik is meg.
52. ábra
83 o.as b |o kkf a I cso mÓpo ntjai kett tjsméretíitég |ál'a I
egyeznek. A falban az egymást kovetó sorok kotósorok. A faI egy
94 95
A méretek mm-ben értend8t< A máretek mm-ben értend8k.

ll-
ltz-
rr-
ti

Fotcsotlokozás
xett8sméretii {égto

Fotvfo

Folsorok

54. ábra
Fa|veg és káva kia|akítása 25tis BÁBA.fa|ban

tég|a vastagságri. Az egymást kovetó sorokban az e|emeket fé| e|em

eIto|ássaI rakják. Ezekkel a nagyméret bIokkokkaI egyszer ,
gyors és pontos a faIazás. A vízszintes és fiiggóleges habarcshéza-
gok 1 cm Vastagok. A fa|azáshoz H1O-es minóség habarcsot ke||
haszná|ni (|ásd 10' táb|ázatban). Az eIemek tiregeit habarccsal kí. sor
+_--o_ \,ruo za :o4-_zso_ t9l zso tqt
__
''1.

tolteni tiIos! A csomÓpontok kiaIakításához feles e|emeket ke|| al-

+lr\p 4{t _:ro*_+__no :k_
kaImazní.
Az UNIFoRM és PoRoToN_4s b|okkfal rész|etei az 59. ábrán Fa|csat|akozás o *u.]"#iiu.os R ÁBA.f alban
|áthatÓk.
Az UNlFoRM fal friggó|egesen bárho|, vízszintesen csak kozvet.
lentil a vasbeton koszorrj a|att véshetó meg. Szegezhetó. A na-
gyobb falhornyokat céiszer a fa|azás során kiképezni.
96
9l
A rnÁretek mrrrben Aaenoők

1. soí
Kávo
_.o+ 259 104__250 .gW
/lt\ /
?. sor
^ 1%
,11
ii rii
I tr
ll tl lt /"
,tJ
ol
(pl

L-R4 ol
ii ii rr-
i/-
-- 1t2'es dF
-l -i
(o

'-lr
rl
--lr
li _tL
/- si
lllr -R4
I

ti- / el
3/4-et
-t.
rl
Í I

ll I

250 130
R3

Fotvé n
19+_ U.-fl
W_Eo- s"r

-- -Lk
zsP-t9lt L5o--*fae+

/ il
TI
iL-l rli ii 'r,l

Itl* t_*
-
l-l
ii

tr-
ir-
-li-
-ti--r -
ili
-JL- ,i\ /- 'R4
il 3/1-es ^*sl
I ii/
it
É| N|
II

R R1 R4
'-l-i#
ni
56. ábra
Fa|vég s káva k.ralakítása 38as ÁBBA-falban dFEI
l.-l
Bi +
A PoRoToN falak frirhatÓk, véshetók, f része|hetók, de nem Nl
iN
o
jÓ| szegezhetók.
A THERMoToN fa| a hótechnikai kovete|ménynek megfele-
"i- t- q4)o 250 2-9 1r# !!o
|óen, két sor hószigete|ó betétte| épÜ|. Beépítése|ótt a bIokkok o|-
'1. sor-
?5c 1P,y
% ,r,#.

da|án kia|akított 4 db 35x20 mm |<eresztmetszet , ÜreglezárÓ bor.

2. sor- ?59
-19*, _254 )%.
dát kalaoáccsa| ki kel| Ütni és el ke||táVo|ítani. Az uregekbe, min. 57' ábra
den sor falazÓeIem feIrakása után eI ke|| helyezni a hószigeteló be. Falcsat|akozás és fa|sarnk 38-as RÁBA.Ía|ban
téteIemeket' Ezek a faIazÓeIem felsó síkja fe|ett 1 cnr-re kiálInak,
és így a habarcsréteg.okozta vízszintes hóhidat megszakítiák.
9B 99
 A rnéretek mm-ben érrendók.
+ 1fu:uJ9|l

#{
',?, rpo toJ|, rso 1o1pe-o]r.
'% so.
JL,_
.lf-
rl

++-1-

tli. to

<_ __ " 19r'$i) .W

Fotcsot ]okozás
méretek mm-ben Artendők.

R3l
T-R1
1 50í
/T/
I

lo
ie
d-s Folsorok
á|g:
RÁBA etem-X--=_r.'. ti5m<ir táglo*-- X '__nÁBA elem
:t
to
Fl3
8l

k m. {ijmijr té9ro-f----pp|g1 g1gín

, ,o,f ,o9 to;p rso_!p._reo th]:o to*
"r"'_--*- th rd tTrxi to+ rs 19k- "
>
58. ábra z. ro,Jrgo
K ism eretií tiimiir tQ'lábő| épft ett kénÉnypil|ér csatla kozása RÁBA-fa|hoz
59. ábra
UNIFoRM é5 PoRoToN-45 b|okkÍa| csomÓpontiai

100 101
A méretek mm.ben Artendók. A méretek mm-ben értendőt.
to,*rg9-+99f
I 9,sP 1. sor

.-
<*--loXlss
'',
.9k_,'nÚo+','do{cii ,| 7. sor
-1- F olvá9
ol
ol
-j
-t- tpr rvf,9)
I

N|FoRM {él elem + ,X10

1}
rco
S!0
so
$0 zso lo
topo4P-..sro
zso
$0
,,+noÍo ..9+}
. rso

Kisméreti,i töm.r teg|ábÓ| uon".. nu,jJ"J5if|,ar csattakozása THE RMoToN-falhoz

F o [-
csotl okozos Kiegészító e|em a THERMcToN-hoz nem készr]|, fa|vég és faI
I

csatIakozások kiaIakításáná| az UNIFoRM feleseIemet kelI aIka|.

mazni. A csomÓpontok a 60. ábrán |áthatÓk.
BeIsó téri falakná| a hŐszigete|és elmarad. THERMOTON falIaI
kéményne éptiljon ossze. A kémény ,l cm.es.. hómozgást lehe.
tŐvé tev hézaggal csatlakozzék a b|okkfalhoz (6|. ábra|.
Az UNIFoRM faIlal azonos mÓdon véshetó, de nem jÓl szeEezhe-
tó és nem jÓ szegtartÓ. A fészkek, hornyok heIyét falazás e|Őtt Cél.
szer11í meghatározni és kevéslyukri vagy sokIyukti téglák segítségé-
vel l<iaIakítaní.
A PoRoToN 30/1 fa|azÓb|okkos fa|ban az egymást kovetó so-
rok kotósorok. A falegy tég|a Vastagság . Az e|emek egymás fe|et.
ti eIto|ásának mértékéta kiegészítŐ idomok, a káva- és végfaI ido-
mok (PVK 30) méretei határozzák meg. Ez lehet 5 vagy 11 cm.
FaIazáskor fontos a habarcs megfe|eló minósége és szakszer
felhordása. Akkor megfeIeló s(ir[íséga habarcs, ha nem foIyik be
a téglák uregeíbe, hanem a tég|asorok kozott vékony vá|asztÓ réte.
get képez. Fontos továbbá' hogy a tég|ák oldalán lévó horony sza_
badon maradjon, ne kerÜljon be|e habarcs.
A csomÓpontok a PKV *30 jel káva- és végfa|idom szétpattin-
tásávaI nyert eIemekkeI kialakíthatÓk. A ,,T,, csatlakozás B-30 je
60. ábra
R|VtoTo N.fal csomőpontiai |íífaIazÓbIokkok segítségéveIis megoldhato (62. ábra),
A PoRoToN 36/24 kotésszabálya a THERMcPoR 36124 ko
Tt.| E

tésszabá|yávaI, a Po RoToN 36/19 kotésszabáIya pedig a TH E R

102 103
 x2oilo z1o lo zto A méretek mm-ben ártend8r.
pL#:eg+Éq# ,l.,o,-4Prso
t0 199 6910gso
2. sor--- flO

lt
Xóvo

#:n #f :oq'f+lls Í0 zlo #,

l.'o,< A máretek
xávo
zsor(-- 4o zto *o zn # za *d > mm-ben
ártendók.
Folv
tt!-
< ,P ,t:^,
# '? *f .^"0 #o
]z,*
-1'*t >t.,o,
o
o
o .-'' +..Öo#0.Öo#o'so #','bo#
P; B30-os tÖglo F o l- o
2 db egymöson cso|lorozásii N
o
o á
.c tl
o 'olO
N o
oI F
gr II

P3
o
ol
o

t'
l=
lP.
6- rJr
g

'l'1 **a
s-*
tol
Nt I

Fol sq r o k
8le:
á.].
+-Nl o b o.o
si+
c)
'o
.*gl
c{l
++
I

1. sor , 360_
fla ea $__u-49_____>
too-1É us$--Sl.sorq_zr-$_zn .Ulo!90 2. sor w_#+1q dorso #______+
H{v 30:
tto
f- # y*++-4L+
30-os
tSo- ry tre_1)_tts
B
2db
63. ábra
PoRoToN 36/19 es THERMoPoR 36/19 blokkfal csomőpontFi
62. ábra
PoRoToN 3o/1 b|okkfa| csomőpontiai

104 105
 MoPoR 36/19 kotésszabá|yáva| egyezik meg. Az ,,e|to|ás,, mérté-
ke a 24cm szé|es e|emeknél 11'5 cm, a 19 cm szé|eselemeknél 9
cm, tehát fé|e|em, mint a hagyományos téglakotésné|.
Mindkét esetben a falvégek, falsarkok, falcsatlakozások, kávák
vágott e|emekke| a|akíthatÓk ki (63. és 64' ábra). Az elemek az
Üregekke| párhuzamosan faraghatÓk. Más fa|azÓelemmel nem épít.
hetók ossze.
A fa|azatokat |ega|ább H10 minóség javított fa|azÓhabarcsba
kell rakni (|ásd |0. táblázatban). A vízszintes és f ggóleges héza-
rolveg VO gok 1 cm vastagok. FeIhordása azonos rnÓdon torténik a PF_30/1
jeI bIokkfaInál Ieírtakka|.
++' '!: ,i' ,F,^^tro .^'w 2ao-1$.t ,o,
i+o ":^ iio to4zof
Az elemek f rhatÓk, véshetók. f része|hetók, de ugyancsak
A méretek <_4o S zto
i9 _), ,o, nem jÓ| szegezhetók'

ll*-:Y
GAZBEToN (gázsziIikát) bIokkfaI csak a terepszint feIett épít.
mm- ben
Artendók' rl li r11

o hetŐ, ta|ajnedvesség e||eni szigete|ésse| eIlátott, Iega|ább 30 cm ma-

gas |ábazati fa|ra. A b|okkok hagyományos kéziszerszámokka| (f .
rl I

/l -t
/r N
li ot I

9.
@l
rész, vésó, fÚrÓ stb') az építkezéshelyszínénkonnyen megmunká|-
li \ 'ii = =-i
hatők, alakíthatők. A nagyméret e|emekke| a fa|azás idószÜkség.
+
ii rl/ ll
il/v
I

Fo I { Iete, habarcsszti kséglete ked vezó.

c sottokozás t elem
N
A gázbeton más falazÓelemekkel Vegyesen nem $líthetó.
9. 3l Falazáskor az elemeket az egymás fe|etti sorokban e|toltan, ko.
-Nl
r-- tésben ke|| elhe|yezni' A |egkisebb átfedés mértékeMATRA e|e-
=:J *
N mekné| 15 cm, BoRSoD e|emekné| 9 cm. A fa|azáshoz H10 és
H25-os habarcs szukséges" HŐtechnikai|ag e|Őnyosebb a per|ites
hószigeteló habarcs hasznáiata. A fektetéshez a habarcsot 1 Cm-
es rétegekben kelI eIteríteni. A hézagokat mindkét irányban ki keIl
ll

__lr--T--]-]--rrf
o
rl

_Jl ii ll ii
\l
rl
Folsorok ri

24L Í! 21o- jpo.:> lL_*,. il

+ileP' :/
-ryq +,--
600
-+- +
+_so _p!_ __+
64. ábra -+-
600' 600L_ 6P_ +_ + 600 ), ?o!_+
eoo _ __+
PoRoToN 36124 és TtlEBMoPoR 36/24 b|okkfa| csomÓpontiai
A méretek mrrrben értendök,
a+ +__
65. ábra
n,tÁrRn gázbeton Íal csomÓpontiai l.
a) fa|veg, b} pi||érek

106 107
 to|teni habarccsa |. F.a|végek, fa|sarkok,
fa|csat|akozások k ia|a kítá. A mArelek mm-ben érrend6k' -.20o fá elem
sáná| minden második
|ása f 'o,.ban
sztikségessévá|ik az e|emek darabo- ffinosszÚsás

mn
része|ésse|.
A
fa|pi||érek méretételsósorban a
terhe|és határozza meg, oe
I
ll rl rl
tl
legkisebb mérete nem lehet kisebb
rl tl

#+
Áa,ter e|emhosszÚ ságná|, azaz
MÁTRA fa|ná| 90 cm.né|, gonSoD iuJnar
60 cm-né|.
A ftiggó|eges írányban végigmenó }utr'o,.nyo., 'tO'sio ^"j*+84
kifr,írésze|éséve||ehet kiarakitáni-Jgu' a kávát az e|em
ne. |egyen nagyobb és a fa|vast.gság,b;i
lon' szé|essége 12 cm.né|
is |ega|ább 12 cm marad-

Tl[ilf,4[-
Jon.

* 600
k- sw , A rÉr*ekmm-ben )*JEc-'H
++-600- +
árterro&.
éóo

+'F
ot
ol I
I

-t*l
l'l d+-+ +{ox.12o

'il
8í-.i.

+sl
ll-b
8l
*L
ol
oi
(.'i

'll -'f-

67 ' ábra
BoRsoD gázbebn fa| csomÓporrtjai |.
a) fa|veg, b) pillér, c) káva kia|akÍtás' dl horony kialakftás, e) Íalsarck
f l 6 g) fa|keresztezfuések
66. ábra
tuÁrna gázbeton ful csomÓpontjai ||
Falcsatta kozások
al deréksztigíí.b) ala|<r1
''T',
108
109
 A csornÓpontok kia|akítása a 65, és 66. ábrán (MATRA rolvég ,,T|| csotlokozás
beton fal), valamint a 67. és 68. gáz
ábrán (BoRSOD ga.beion tat)

ffiiljf
|áthatÓk.
Nyílások áthidalására gázbeton
áthida|ot nem gyártanak, ezért
a gázbeton fa|akhoz is, mánolit,
uugy ;ló,ugva,tott.r,áJn.iu,.
beton áthida|Ót ke|| aIkaIma.-ni. uu.. _r&)+,0o
t,nZ,',"iies ismertetést)k a ,,Nyílás.
áthidalás felmenó fa|ba!',
'címiír,iá):u,.nu, tatálhatÓ.) A nyílását
hidalÓnak a gázbeton falakon A méretek mm.ben érlendÖt<.

kelI fe|ÍekÜdní. 'inotoi oldaIon Iega|ább 20 cm.t +-'' +-

Gázbeton elemekbó| kéménynem
építhetŐ. A kéményeret

tu'o" t'o* ?iollf' "'o'ooon'i"'

ke|l fa|azni,
gázbeton fa| elé he|yezve -_.,kisméret tég|ábÓl
- a
A máretek
rnm-ben ugyeIve arra, hogy a ké-
ériendók. vagy elóregyártott .r.Á.r.oor építeni,
_ két gerenda kozé _,,essék'
-áÁvt.li.o íur'"tor"g'ioJémmezcibe
?!90' L o
9r Afalakkri|sŐésuet"xitettiletéreahagyományostobbréteg
vako-
cl -\-
.".n
latok feIhordhatÓk.
hogy a fala-
gJ,b".on faIak kivite|ezésénekfontos szabá|ya,
I

tl.- Ni
P+
or;
o
a megázástÓl és a végle.
o) zást esóben ne uégezzuk, á ful.ku. védjuk
HlÍ+ k kiszá radn i.
iy
s.'i.iÜ r"irépzésf eI hordása elóttnagy
hagyj
Nl
I u
késztiInek,
-1 -ist
ils .-r\- meretpontosságga|
-i-, o., -ő A MATRA gázoeion-e|"mek
a vékony-(2.mm vastag)
tl o -\-: -J.- vl l.!' ezért a fa|azáshoz a g;arto vá||a|ai aján|ja
-t ol E
il
cím(i fejezetben
1l

ragasztÓhabarcsot isi,melyet a,,Habarcskészítés,,

tl I I

I ll

;-
;1- --]L. falazáskor az elsŐ sort szintén
min.sTJbolel_ Íl
lÉ
;
1- ismertett nk. Ennéj. u,- utia,asnal
ai az eIem oIda|ára és a
.É
habarcságyba kett rakni. A,|.agasztÓhabarcsot
gondossággaI ke||
feIfekvés a|á egyaránt feI ke|ihordani. KriIonos
nagy pontosságot igénye|
do|gozni, mert a r.ugu,zJ'o. technolÓgia
ke||. A pontos beigazí-
és ezt munka kó'#;;iü"dÓan e||endrizni
68. ábra Ha egy.egy sor falazá.
BoRsoD gázbeton fa| csomopontjai It tás gumikatapaccsai, uiáletesser végezhetó.
Fa lcsatIa kozáso k sa után egyenetlenság ki' magásság.kti|onbség adÓdik, a felÜ.
110 "ágy 111
 |etet gázbeton csiszo|Óval
n..u gui.iJ Ául.'.",o, az e
ki kelI
ueg,y..

gazott szé| falaző-vakolÓ

e m or o u a,u
I r
?:.,',il.::, ! l'lljií iÍil . Ont ft fal

ná| az elemeket beépítés

kaná||al ieh"t
"rt.,ii"ni E;;i.. e|járás- A bennmaradÓ höszígete|ó zsa|uzőe|emes építésimÓd kivá|Óan a|.
iitt o.n.ouesíteni'
A MÁTRA sa1!1t9n "ráii "". kalmas a házi|agos kivite|ezésre' miveI a nagy méretpontosságri és
11 'á1"io"nio,,agu e. r.rír.ionek egyen|e.
tessége lehetóvé teszi a ttirso hornyokka| kiképzett, viszonylag konny e|emek egyszerr1íen, kŐ-
tag) vako|at fe|hordásá.
rerírJiL to,. vékony (5_12mm
i'. Á' .',.lir.t'u, anyag kifej|esztés a|att
Vas- m ves szaktudása né|kt]l is osszerakhatÓk.
Ez a techno|Ógia azonban Magyarországon ma még á|ta|ánosan
A TUFABET.N. blokkfa| tiregei beépített nem a|ka|mazott. Ezért azt tanácsoljuk az építtetóknek, tervezŐk.
rtak' így a normá
zá helyzetben fe|fe|é nek, kivite|ezóknek, hogy a munka megkezdése e|ótt keressék fe|
n *u.", ot zártfe
|
v,!-n"o'
teríteni' A habarcsréteg-11oiiil 91
ne érjen Ii a íaI széléig.
l ri et re ke l
e l- l I
a kiválasztott e|emek gyártőját vagy informáciÓs szo|gá|atát és kér.
kozási o|da|ára etrretyeios A bIokkok csat|a. jenek rész|etes tmutatást a tervezéshez, kivite|ezéshez egyaránt'
e|Őil tJ; J nuou,..,o. fe|kenní,
hornyoktÓ| a b|okk de csak a
t.ri.".i:'r.**""u sávon. n rraoarcsagyoa Házi|agos építésnél pedig fe|tét|enÜ| szakember je|enléte és kányí-
he|yezés után a blokkot,''.er. ; il;""ilo.yg,ni"tl. tása szt]kséges, fó|eg az ljjszer építésitechno|Ógia begyakorlásá.
A habarcssávnak érintkelnle l.ir"Ái"ol.tt nak idószakában.
blokk '"irá."!o,.tatják.
|yamatosan kÍ ke]l .or."ni.
kcitésben ke|| elheIye,ní.:jgY:"
r'j'#iAz
fe|riletéve| és fo.
e|emeket egymás fe|ett
Pé|daként a DUR ISoL.biobeton kézi e|emes falszerkezet építé-
ielsó blokk szé|e azaIatta |é- sének á|talánosa szabályait ismertetjtik. Kiadványunk írásakor ez
vó b|okk kozepére'.essék.ij "í az e|járás már bevezetés és e|terjesztés a|att á|l. Rende|kezik a
',9o'""
tror.r.
után a-hotnyokat .eIheIyezése és eIlenórzése
j9lj.e:en ki kell .oii."i |nbarccsal. sz tikséges al kal mazási engedél yekke|. Tájé koztatÓ jel|eg leírásu n k
t"ii.'i".'áL oo ..
ir.,],"' blokk hosz. azonban nem helyettesíti az e|özóekben em|ített informá|Ódás
'.Jy'iff,5lP.[#:#oor
A csomÓponto\
sz tiksegessé gét, az a| ka l mazás mrlísza k i f e|tételei ne k rész| etes isme-
retét. (A Biobeton Gazdasági Társu|ás Irodájáná| - 1117 BucJa-
|ig.latításának szabályai megegyeznek a B30-as
:Jl5:l?l^'.T'
awt<at (o s. ii r ai Éii lo. ;
;í.;J |.;i ot.r,.,r,a,. pest, Budafoki t 79. *- beszerezhetó a ,,DURtSoL bíobeton épí-
"Íá ". tési rend szer A l ka l m azástec h n i ka i K éz i k n yv,, . )
Az lSoPLUS falazatirendszert kiadványunk készítésekor DURISoL faIszerkezet aIkaImazása esetén az épÜlet a|aprajzát
nosságban még nem a|t<aImazzak. á|talá. és be|só magasságát a 25 cm tobbszorosében (ez az a|apmodu|) cél.
al],.natutával kapcsolatos vég-
|eges szabá|yok és e|óírások k.ido|gozása szer tervezni, így a fa|ak egész e|emekbó| építhetók.
zetes tájékoztatásu|'.adunk most folyik' így csak e|ó- A fal egyen|etes és vízszintes fogar'JÓszintet (aIapf a|, |ábazat,
rora ,-ouiJ rntormáciőt. Az
e|emek nem daraborrratot< |SoPLUS vagy vasbeton koszor ) igényel. FoIdszinten a faI a|sÓ síkja a járda
tetsi?,' i..iin., ezért atervezésné|
ncisen tigyeIni ke|| '' rtiggorege;J' kÜ|o- szintjétó| 30 cm.re |egyen.
mé rete i a ta "r,'.'"*, érteIemben egyaránt_
iegh"";'á'"" Az e|só e|emsort az a|apfa|on Vagy a koszor n 1 cm vastag ce-
:í:i.Ji.n r
,n.o koord
t
u I i ná lásra (mé ret. menthabarcsba ke|l he|yezni. Ezze| létrehozhato a pontos, vízszin-
A falazat H 10 ieI habarcsba rakva tes sor' Az eIemek hornyos kialakítása és méretpontossága lehetó-
tésben ke|| rakní. A turu.áoJo*t"* készr-i|. Az elerneket
fe|es kci- vé teszi, hoqy azok tovább habarcs né|kuI t'n' ,,szárazon', osszei||eszi-
a|akíthatÓk ki a fa|szerkezet i.r.í*
ók és azidome|emekkel hetcjk' Az egymást kovetcj sorok lerakása fél e|em e|tolással' kT-
csomÓo""ii.'
Alkalmazása esetén. o" l.rr-i.,.,.'ii tésben készri|. Az á||o ilIesztŐhézagoknak pontosan az alattuk és
a] atutmazástechnikai kézi- fe|ettuk lévŐ e|emek bordáinak kozepén kelI e|he|yezkedniok. Ez.
me|y a gvj,iák"ji i)ereznetabe
:::,,",,i.,u,ításait, (|ásd 2. táb/á. ze| |ehet biztosítani, hogy a kiaIaku|Ó betonoszIopok az eIemek
beIsejében zava rta Ianu I ha Iad h assanak fodémtó | f odém g. i

112 A sarkokat és egyéb falidomokat -. az e|emek kotési szabá|yai'

113
 Názet .sz;intet .|ehet.óleg
Egy eEy munkamenetbe.n kel] kibetonoz.ni"
Abban az eset.ben, ,ha ez nem lehetséges, az e|erne.kbe frigg,ó|egesen
.| -x db
CI
.6 E
mm-es 'betonacé|
*rósítóket kell elhel|á,ní_.iigy"
hogy a ,Vas
a m.unk:ahézag alá és folé 40 cm.re nyÚljon. Az rjjabb
.betonozás
megkezdése elótt a ko'rábbi 'beto'n fe:lti|etre 2*3 crrr ce-
menthabarcsot kelI tolten,i, ezután Ie.het folytatni'a beton bet<llté-
sét.
o = elemhossz DUR'|so|- csatlakoztatásaná| az e|emet kikel|vágrri, hogy a két
on=tél-e|em fal kozcitti kapcso|at a kibetonozással |étrejohessen.
hosszo A 7a' ábra az elemkotés a|apszabá|yát vázoli a, a 7|. és ?2- ábra
a csornÓpontok kia|akítását mutatja DH.típuyj e|emekbtjl (:Epíttí
ás Faiparí Szovetkezet, ÚjfehértÓ)'
A kivá|tő|< zsaIuzÓeIemeit a kávás e|emek bordáina.k kifiirésze-
|éseve| |ehet kia|akítani' Vezetékek részérea zsa|uzőelem
belsó
o|da|ának kif részelésévelés késóbb e:|távo|ítandő fa zsa|uzat

-+----s----+- --+--
s _+ "
helyezéseve| hornyok képezhetók. Konny tárgyakat szdgezéssel
|ehet a Ía|ra fe|szere|ni, nehezebb tárgyak
be-

a magútonba
1. sor
tipliket kell rakni. 'oszére

2. sor

o t o__+L_L__F_L__+_
Az egász elemek íotozásén& o ok.dtesbe,. rokás, ozoz u íát-elem ettolás
|r<i'tetezó !

DU R| so L .-.'.'ut*i kótési szabályai

nak betartásáva| -. idomelemek segítségéve||ehet kia|akítani. 2--3

e|emsor |erakása után az tiregeket kitoltik betonnal, amelynek mi.
niíségét,szemszerl<ezetét, konzisztenciáját' szLikség szerinti vasa|á-
siát a statikus tervezó határozza meE. A betont dongtilésse| vagy
vibrálássa| ttimoríteni ke||. A beton kiontéset az elemek felsó élé-
tŐ| 8 cm.re| lejjebb abba ke|l hagyni.

114 !15
 ben ártend k.
+250 + 190-l,_
+
c)t
1. soí Ú!|
Nl
{-
ot
6Í
Nl
.1Í
ol
Nl
+.
ol
nl
Nl
+ I

+250 +?50 *25o +?50 +1.sor +zso +zso +zso +zso Nz.sor
A méretek mm-ben Artendók.
I '1. sor

)
-+-
pl
Ls_s
+150 +qeo +45f tr?rr+ iil

t 25o
+L--
P- + -1-
ol
ni
Nl
rpo/sot | | J -t-
ffiEf-2sor
ol
nl
Nl

:t-T-T-l
r{J-+-l$--4-+ -*-
BI

+-+
Nl
-{s
El

lli1 - ---r--t
I

+zs\P +P_+Pg*_
-r lnl Izso

+ tf+:t
I 2. sor
rrrr8l tl.-
ol
rtl
Nl
-t-
I I t
Elordor
Al
ol
ol
Nl
-f*
+LLe +?eo+sL+ ol
nl
Nl
71. ábÍa -+
Ú|
kia|akítása DH.típus DuRIsoL e|emekke| -l
_lÍ

l-j
I
ol
^l

Nl
-'|.-
I

72- ábra
Falsarok és fa|csat|akozás kia|akítása DH típus|i DURlsoL elemekke|
r16 117
 Kiiliinb őz6tetésíiren de l
abban átÍ. hogy a hézagokat cementhabarccsa| tomítjuk és a fa|
egész fe|.tiletét javított habarccsal sík fe|ti|et re kiegyen|ítjri'k és
falszerkezetek kivitelezése bedorzsoljtik. (A szigetelések |eírántaz Építésí lx| ,,Fotdmunkák,
a|apozás, vízszigetelés,, cím(j ftjzete tartalmazza.) (73. ábra).
Pincefal kisméret tomor téglábÓl, r,agy betonbÓl építhetó. Lyu-
kacsos, Üreges, porusos anyagri e|emek pincefa|hoz nem használha.
tÓk.
Ha kisrnéret tég|ábÓ| késztj|, akkor a munka e|ókészítésea,,Fa.
Az eddigi feieaetekben a rnagán|akás-építésben alkalmazhatÓ .* a.
|azásÍ munkák elókészítése,,cím fejezet szerint torténik, a fala-
saját munka hasznosításít is lehetŐvé tevŐ -- falazási elj;árásokka'|, zást pedig ,,A fatak építése,,cím[ífejezetben |eírtaknak megfel-
ezek anyagaiva[, eJemeivel és építésitechnolÓgiájukkal, a fatazás lóen kel] végezni' Beton anyag11 pincefaIak készÜ|hetnek az lSoP.
a'la.pi'smereteivel fogla|koztunk, ftiggetlentiLl. attÓl, hogy a Ía| az LUS elemcsalád PB je|ÍípincebIokkjaibÓl vagy hagyományosan
éptiletben hol he|yezkedik el, milyen funkciÓt tolt be. monolit (helyszínen készített) betonbÓl. Ennek építésérŐlaz Épí.
Most a' ktilonbozcí rendeltetésrlj faIak építésének szabályair.a té. tési lx| ,,Beton. és vasbeton munka,, cím(j ftizete tájékoztat.
r.tink rá.
Szigetetéítortó íol
J
l
Pincefalak

A a|apokra támaszkodÓ és a' pi'nce feletti koszor ig terjedó falsza-

kaszt n.evezzrik pincefalnak. A pin.cefalak r.észben. vaEr7 teljes egé.
szében a talajszint a|att vannak.
l:l
l
A pÍncefalakat a ta|a1 minóségétŐ|., a tatajviszonyoktÓl ésa re.n.
de|tetéstól. ftiggŐen, nedvesség ellen szigetelni kell. A szi.getelés
n.emcsak a szerkezet védel.me szernpontjábÓ|. fontos,' hanem. a.z rt
l
f
i's, mert az átrredvesedett fa| a pi'nce.ben levó he|yiségek levegóiét
páráva| te|íti, és ezá|ta.] mÓdot ad a kL]|onbozó gombák meg-telepe-
désér:e és terjedésér"e. A. vige..tel.et|en pince. helylségei dotrosak"
l
l
egévságre ártalrnasak, raktározás cé$ára i's csak ko'r|átoaot.ta.n
használhatők. Aloptest
Fagyveszé|y miatt pinceÍa'l csak kifag,yasr'a nem ér.zékeny aÍryagi- *-t
bÓl építhetó.
A taIaj.szint alatt lévŐ fa}ak talajvíz. és talainedvesség,eIleni f {rg.
96í eges sz igete.léséne k hordriása Fa. a p..|.n,cef a |. kÜlsŐ -. fo ddel éniln,tke^
I

zó o|da|ára _ kulon tar.tÓfalat kell epíteni.

|

A szigete.lést tartÓ fal.ak kisr'nér:et tég|ábÓ|' (6,5 crn vagy 1'2 crr.t}
Vastagságban) vagy ._ ritkáhban _ betonbÓ| készrlilne'k. Fa'[azásuk
során a fé|tégla(6,5 cm), i$t' az é|tégla fa|aknál ismertetett szabá.
lyo,k szeri.nt kell e,|,iár:ni.
A szigetelést tartÓ fa.|lal szem.ben alapvetó kovete|rmény., hogY 73. ábra
ál|ékony és egyenletes .. ke|lósített * Íelulet tegyen. A kelftÍsítés szigete|ést tartÓ fa|
119
118
 Az anyagokat a pincetomb fenékszintjén készítik e|cí. A munka
párhuzamosan az anyagokat a munkaá||ványon
e|ŐrehaIadásávaI
lehet elhelyezni.
Rézs k, fo|dpartok esetén a pincefa| mel|etti munkaárkot csak
akk.or szabad feItoIteni, ha a faI már megszi|árduIt és a ke|etkezó
fo|dnyomást már fe| tudja venni. A fo|det rétegenként tomorítve,
dongo|ve és iszapo|va |<e|l visszatomoríteni. Ügye|j|.jnk arra, hogy a
visszato|tcitt és még megfe|e|óen nem tőmorodott talajra nehéz á||-
ványt, eset|eg épti|etszerkezetet (járdát, |épcsót) ne építsenek.
A ftiggó|eges foldpartokat a beom|ás megakadá|yozása cé|jábÓ|
dt]co|ássa| támasztják meg (74. ábra), A d colást ata|azat készíté.
sével egyidej11íleg, aluIrÓ| fe|fe|é haladva, fokozatosan ke|l eltávo|í
tani. A fokozatos és szakaszos e|távolításra már a drjco|ás készítése Pincefal me||etti fiiHpart d colása
során gondoInunk kel|. A Ía|azat megszi|árdu|ásáig, i||etve addig,
amíg a pincefa| a fo|d nyomását maga is képes e||ensr]lyozni, a fa.
|azatot dtjcokka| ke|| kitámasztani, hogy a foldnyomás ne tudja el. Podlöszcr kezet
mozdítani, fe|donteni. A dt]cotásokkat szintén az Építési IxI Aljzotbeton-
_ e|ózó|eg már említett -- ,,Ftj|dmunkák, alqozás, vízszigetelés,, Hószigetelés--.
cím (j kcjtete foglal koz i k rész letesen.
Tolojncdvesstg e[eni

Lábazati faIak Aljzotbe{on---==.-

Kovicsíeltóltés
A járda szintje és az épriIet foIdszinti pad|Ószintje kizé esó faIszer-
kezetet nevezztjk |ábazati fa|nak. Igen nagy ipnybevéte|nek kitett Folszerkezei- .- ..

szerkezet. Az esó és hÓ átnedvesíti, az éptilet meIletti kozIekedés

Vokolot-
mechanikai séruléstokozhat, a fe|csapÓdÓ sár bepivkítja, fagyás-
nak erósen kitett stb.
Régen a lábazatokat elsósorban formai-esztétikai szempontok Burkolö tfulo- rso
\JT gt" í
figye|embevételéveI a|akították ki. A mai homIokzatépítésielvek 'a
.c&(I
Hószigetelés-
mellett tobbnyire nem kihangsri|yozott építészetie|em, hanem e|- g"1en116q2q1-
sósorban a fa| megfe|e|ó védelmét biztosítja. A |ábazat a hagyo. o
mányos formaképzésverint a fal ktils síkja elé 2--5 cm.re ,,kiÜ|,,, !'Jv
^? ^

jabban inkább néhány cm.re a fal síkjátÓ| ,,visszaugratva,,, Vagy a Betonjárdo_-..'- é)

o oo
fal síkjával megegyezóen készti|. Kovic
A kiti|éssel készített |ábazat kifejezi az éptilet aIsÓ falrészeinek oxJ .{Í)

erŐsségét és így a biztos tehervise|és benyomását ke|ti. Hátránya vi- ^o

,-o
sZont, hogy a |efolyÓ víz, ahő a kiÜlésen megak}d, megál| és e|óse. \b Lr.1

gíti a |ábazat feIetti fa| és vakolat kifagyását, tonkremenete|ét. ?1

A kítj|ésen|erakÓdÓ por a IefoIyő vízze| egyLitt elszínezódést is D Q_r

120 75. ábra

Lábazat kia|akítása burkolÓtég|ával, talaFn fekvó padlő esetén
 okoz. Ezen a hibán rigy tudunk segíteni, hogy a |ábazatfe|só kti|só
részétferdén, lejtósen képezzrik ki, p|. a z7."anran láthatJ-mooon.
A hószigetelési elóírások megszigorítása Óta meg ke|| olJa|ni a
|ábazatí falak hósziqetelését is, mert enélktjl a falszJrkezetb'en
un.
,,hŐhíd'' keIetkezik, ameIy azon kívul, hogy Ier:ontja az egyébkén't
heIyesen hószigeteIt k l9ó fal teljesítrnényét,kárexodásokhoz
(nedvesedés, penészesedés) is vezethet.

Podtöszerkezet
Aljzotbeton
Podlőszerke
Hószigetetés--
- Aljzotbeton
Tolojnedvesség elteni szi
Pározorö réteg---.
Aljzotbeton
HdszigetetAs
-
KovicsíeltijttA
Fi5ldfettijltás Fijdémszerkezet-
- -

Homtokzoti 5up161f 1q1

-
Folszerkezet Burkolö{ot bekijttsi vó]tozoloi
-
HószigetetAs_ -

FelijtetkápzAs-

ullrÜ t&uozot- -

Bctonlóbozqt- l//
/ti.;!zt lt
BetonjÖrdo- Betonjürdo
lz4 XovicsÖgy--
Kovics&gy

c
',.4 I FÜggÜléges f olszigetelAs-
C
o
I

Szigetelést 1q11d 1q1- -

t
o

76. ábra 77. ábra

M kíj lábazat kialakítása, ta|airn fekvrs pa||Ó esetén Lábazat kia|akÍ!ása tlb|aburko|atr'r'tiibbretegíí falban, a|ápincézett épii|etnél
"t22 r23
 A |ábazati faI kialakításakor mindezekre gondolni kell és Vagy a
Podlőszerkeze
ílrI te|jes keresztmetszetét' Vagy az ipnybevételnek erŐsen kitett
,Atjzotbetsn- kii|scí fe|ti|etét o|yan anyagokbÓl ke|l készíteni, ame|yek a felsorolt
Ftjdlmszprkezet iqénybevételeknek el Iená| |nak.
HÖszigetelés-
-.- A |ábazat á|talában 10._15 cm.re a talajszint Vagy járda alá ny -
lik és 30-.150 cm.re végzódik a ta|ajfe|ett. Ha a|ábazati fal tonk.
remegy, egyrészt az épti|et kt]|sejét, másrészt az épulet állagát, jÓ.
Folszerkezet
- ságát rontja, mive| nincs, ami megvédje a fa|at a víz beszívÓdásá.
tÓ|, fagytÓ| és sértilésektól.
A lábazati fal anyaga terméskó, tég|a, beton és m kŐ lehet.
vb. koszort!_ Amikor a |ábazat tobb rétegb | késztj|, akkor a rétegek kozott
HBszigetel{5- szerves kapcsolatot kelI kiaIakítani. A rosszul bekotott lábazati fal
idóvel kiIazul és bomlik
Régebben gyakran építettékaz épti|etek |ábazatát te|jes vastag.
ságbaÁ fagyáliÓ terméskóbó|. Ehelyett ma már cé|szer en alábaza.
tija|ak is-iobbréteg ek, kisrnéret tég|a- Vagy beton anyag alap-
El. gy. betontübozot_ -- fal la|, fagyál |Ó terméskó, k| inkertég|a, e|öregyártott Vagy he|}6zíni
HÖszigetetés- műíkó bJrko|atta|. Vakolt |ábazatot a |efagyás Veszé|ye miatt nem
cé|szer készíteni.
Az a|ápincézett és szigetelt épuletek |ábazatát is fagyállÓ anya-
gokbÓ| tutt epiteni . 7i. és 76. ábrákon a|ápincézet|en, a 77. és
78. an,áko, alápincézett^ ép letek lábazati megoldására mutatunk
o
be pé|dákat.
'\ o
lfi'
Fe|menó falak

Az éprjletek pince, ill.|ábazat fe|etti teherhordÓ (szerkezeti) fa|ait

felmenó fa|aknak is nevezztik.
Pincetol_
A ku|só fe|menó fa|ak lehatárolják az éptilet egészét.Fe|adatuk,
hogy a kortiIzárt teret elszigete|jék a ki.iIsó kornyezettŐ|, megvéd-
FÜggÖleges íolszigetetés- jet á rtitso levegó hŐmérsekletének vá|tozásaitÓl, a csapadéktÓ|' a
Szigetelést y|6N 1q1- ktitso zaioktÓ|. h beIsó felmenó (teherhordÓ, szerkezeti) falakkaI
egytitt - saját tomegtikon kívt]| -. viselik a fodémek és más szer-
tá.etet. (pl. tetó) ter.r'ét, valamint az épriIet haszná|atábÓl adÓdÓ
E|öregyártott
78. ábsa
álIandÓ (p|. b torok, berendezések) és idószakos (hÓ, szél stb.) ter.
beton |ábazat kiaIakítása alápincézett épÜ|etnél
heket is, és átadják az a|apok kozvetítéséve|a talajnak.
A felmenó fa|aknak tehát nagyon sokféle kovetelrrÉnyt ke|l ki'
elégíteniok,ame|yekre a fa| anyagának megválasztásakor figye|-
ni kell.
124 125
 o
betartása rrrellett az
feltéteIek, saiátos techno|Óoiák
Bizonyos e|járások mind.
táí",áá"v"got<. éi iatazási
elŐzóekben i,*.,"..il
,íi,r,:!|,!IÍ::",:i:;:j:i,:,i{;;,"{rcr;;rtr;15lrz'
..rá'o
zetek létesircsere, "u",
t.i".ut"[ueí drtak
l segítséget
mÓdszer tasztaááun
j.:":ru*:*l-*;" b
t<ivá

"v"Ji,;.k, 9: megt'
azok
ili?}fl?l'á':i:i1 -FelliteikápzAs
--HSszigetetls
- hoSY ,,J,i.?i"i""i"gvti..' r.ápi.'. szakembernek kel| - -t(iegyenlitE ráteg
az éptjletek *a.
megtervezni' . e.s!' g.a'91Tgos megt
megtervezé- --Folazot
helyes' -^-Áocánnc Íalszerkezet --BeB$ vokolo{
A hótechnikai|ag e, .J*".ést igényetés
nemcsak
se is gondos .,uto.'ai.,.á.i.a,oku. .'tur-Ááiaioro képességének c
hószigetelési kéroJ.
il;;;;-.é*.,o jterutese, a nedvesedés el|e-
- -t<iilsá voko{ot
--Folozot
biztosítása, a r<a,o.' páái."'*páaá,ot XiegyenlitÜ réteg
beépítésé.
is az építész.til;á i;;i:.: *dtáril.'irtelés
nivéde|em,uutu*]#.".li'iái.oasbhetövététele.Ezekmegterve.
_.r'"rws rcchnolőgiáiát -xBszigetelAs
_--eá'ozá'ő
zése a|kalmazkojJ
nek _ az adott anyagokhoz
'{teg
burkolo{
helves -Bels8
is elóírni. Óta a lehetséges és
A hóvédelmi etóírások ryos1is11i|isa d
*.g Jr i á, t,o t Jz a m o ^.:*:l *;n J:T'flffiJ:.,*:-
s.
h ó sz g ete é si
|
"
'",#ii.íiiciaai.T|r,.1ui.
i

Hil"jtJilhT"5,-,il!,ffi
:;W,;;il--Íry;:ö,":i;f;FWÍ::;*;j*,, -" --- Folozot

- -Bels$ vokolot
iji, i i k,-. Ú i |.! sz n ete b: ! :":: :,';ai,,,i
i.o
a"ia tér e l h a,tá r oi l fa -

I :t ":,, -
e.
i:;i' ; :;:;;ffi,n: il, #:,;Í:;i -;::,
B
s
é h a n g s z ig
e
szerezhetók,,,ii,iii,iií_aier,o,,1,;;;K;,;;;,rÉrxTerjaztési
numnacn-S. u. 15/a'\
-'-..-*-Burto[ot (íqkrzott v szerclt)
osztátyán, s,o,í,',"vií., u'onbun itt is szeretnénk a házila-
_. .*Leveg$réteg
Néhány hasznos tudnivalÓvar .-'-.__-_Hőszigetetés

go*n epiiot segítségérelennt. -.--xiegyenlitó rá{eg

,___=._Folozol
BelsS vokolo{

79.ábta
Megf ele| ó hiiszigeteles kíilsÍik rítőÍa I k ia lakÍtásrának variáciÓi
a) qyretegii fu|' b) kii|só olda|i hósz$ete|és' c) betsó oIdali h szbetelés.
d) t.'bbrdteg fa|, e) tiibbÍé(ogÍikéthéifal

127

126
 a) Egyréteg - a kovetelményt kÜlon hŐszigetelés né|kti| is ki.
k lső f dak kblakítására
épiiló ' meoÍele! h szigete|ij képességíi e|égító - faIszerkezetek (ku|só.be|sti vakoIattal) (79. ábra| (lásd 6.
Pdék elemelrból
anyagok vagv tábláZatot is\.
38 cm vastag RABA fal
A fa|ak hószigetelcÍ képességét.n.!ve!ó.hószigetelŐ
eremek a rar kilscj ".nu
ili.á;io'rii111;:ff':,i$ ebnye, hosv 36 cm vastag POROTON fal
30 cm vastag THE RMOTON fal

"'l.:*gry;IhÉf'i# i:|Ttr n.i,* #..*'r: m.u (2 sor poIisztirol betétte|)

36 cm vastag THE RMOPOR fal
dá|y ozza, l99y :.1?bbá u. .Jny9|,t,T:l"n.'
elósegíti, r,oqy .a iutut.' 30 cm Vastag GB 550/2 BoRSOD gázbeton fa|
iilr.'o" leadiák, t."YáPPí 3'ljl9'i.j;'l'"''i'"i..iá.liar. A kirlsó o.|dalonk 30 és 45 cm Vastag GM 500/2 MATRA gázbeton fa|
é g csa
;:ö;j nu a h e lyi s
i "il,r'. n::: 30 cm vastag ISOPLUS fal
:"' l5i J}f,lZ!,[".il :::.
lJ, u o"

T;;; ; ; -.
ii
"T)}'
l.l'*;"} fuLllíffi r.; Ll*í
",r:m.. ". b) TobbrétegÚÍ, kti|só oldaIi hŐszigetelést igény|ó fa|szerkezetek
V9. ábra|.
kell, mert átnedvese
Abelsóturtir"t,"iur;";;"iá:'JT::i.".,...á;::i:{,;é,2?:Ji'',": 3 cm vastag (1B kq/m3 térfogats11lyÚr) polbztiroIhab Iemezzel hó.
sz igete lt

!:i}íj!'rHi.iil'x#i:l'm'i"."-."lt*{:'.'.rs,,x:::). -. 38 cm Vastag kevés|yukri Églafa| k = 0,67 W/m2 K

oetelést a
csapaoe| g,yorsan leh |, _ 25 cm Vastag soktyut<ri tég|afal k = 0,69 W/m2 K
-nva. :lÜ::df,ka|mával. vastag B30-as blokkfal k = 0,70 W/m2 K
hogy u hurv.]eg,'u''trie,i -.Y::T-.:i:T[:;"r;Pln,'*i.illii.
#:,.d;i;; - 30 cm(300 kg/m3 térfogatsriIyÚr) hŐszigete|ó vakoIattaI e||á-
.íu,. u fáí a betso 5 cm vastag
tott
. i :x #l:* :'* :' l..l,x f ijiltt: *lJxfiff,' ffii I - 3Ocmvastag UNIFORM 13/19-esfal k=0,68W/m2K
4 Cm Vastag (300 kg/m3 térfogats |y ) hószigete|Ővako|attal e||á-
meg, VagY nem '.i
ffií..'n'ltieritT..'1!lli'f":::'3i;i.;;;;n,haa.rít'ono gaz- tott
ái"ai%w. n.* olor'u,Ó
szigete|és uutumir.iu]." - 30 cm_vastag UNIFORM 14/19-es fal k = 0,69 W/m2 K
5oo-42o kg/m3 térfogatsri|yri - hószigete|Ő vako
daiágos. kor a hószigetelést,,a pte é s
fa|szer- 5 Cm Vastag
ós z lattaI ellátott
- Jffi ::i,.# i:' il;:,i
r.i,és.
"lí*
a
[á' n
l
1r i

5:
i. u ái, "'r. "
ukkor,,kéthé
j ti,, f a lszer-
- 30 cm vastag PF 31/1, vagY PF 45119
kozott atsze toztet-eit-l"uug.j,et.g
t POROTON fal k = 0,7 \{//m2 K
(79. áb-
kezetról beszé|Ünk. t:) Tobbrétegíi'belsó oldaIi hószigetelésÚí falszerkezetek
A79'an,u,i,i'utosanmutatiaahÓíszigete|ése|helyezésénekle. r;tl.
heiséges Változatait. ,amekbó| építhetó - hótechni- 4 t;m vastag lSoLlTH ] 10-es ásványgyapot IemezzeI hószigeteIt fal

il " g.f . é p í.o'ére m,uta tu n kné|. b e q i psz karton bu rko latta

rrm iJ ? *,1 :;J$",:'"lti tég|afa|

I

- k 0,615 W/m, K
l

-l r. : 25 cm Vastag sok|yukti =

erteret<i ásztatlan -.nyílászárÓ tOgtatat 0'526 W/m2 K

néhány példát. ,^' ;i!!J,r,, 38 cm uu.,ui soklyut<u k =
fal'
vonatkozna k. ,1 r;rn vastáQ rutrrcrLL (polisztiroI hab) |emezzeI hószigetelt
iiiii_'tár.rra
)

g i psz l<arton bur ko lattal

30 cm vastaq 830'as blokkfal k = 0,64 W/m2 K

szempontiai,, cím fe'

|ásd a ,,Fa|azoanYag kivá|asztásának
'. A ,,k, éÍtékéítelmezését
lezetllen ' 129

128
 hcisziptett szerint szukséges anyagokat nem tudnánk beszerezni, soha ne
RP-PP (poliuretán hab) lemezzel dontsunk más mego|dásrÓ| a tervez megkérdezéseés jováhagyá.
2, cm Vastag PoRAN
".'.::Ie8tÍ\*:! yJni.5
sa né|kÜ|.
B!'J:]ti,{l|]:,|..., 12 cmJ;:'.g?
o r ío"oi'9
!! í :irx
n:,; li,tr:;i:í .* Kivi tel ezési irányelvek
lattal (átszellóztetesu. '-.J iágrutur^^
25 cm vasta9 , t-3 t k = 0,61 W/m2 K
5:[:i;l1{{oo1jatl';'*\ -=ö,o+ *'/m2K Fe|menó fa|ak építésének megkezdése e| tt mirdig meg ke|| gyó-
- 3 cm Poliur z dni arrő|, hoEy az alapszerkezetek meEfeIe|ó szi|árdság ak.e' el
.''1"3':x: készr]|tek'e a sz Ükséges vigetelések.
S1.i,)ii,;1i{g1,',.,fi
3 cm Poliur
t'J,*:\ [ :3 ?? Wlnif JÓ m incíségf a|azat csa k ta|aj nedvesség, i |' ta lajvíz e||en ke| |óen
sz igete lt megtisztított a Iapszer kezetre ép íthetŐ.
|

-
zs
" "x11 ;""i'#i;:'T:$:l ,,r*fl[i',
(20 kgtr [18,?BH/'T1[
A munka e|ókészítése ,,A falazási munkák elókészítése,,cím
fejezetben Ieírtak szerint torténik. A fa|azás mÓdjárÓ| .- a kivá.
- 4 cm poliuretán habbal |asztott fa|azoe|emnek megfe|e|óen - ,,A falak épÍtése,,címíÍ feje.
.o.1"3*H (,,"1|.n],*.1 k = 0,-66 Vr//m2K zetben ta|á|hatÓk meg az a|apelvek.
33Í.1:Ji[5l?]"' i^l"l:*ll, Tobbréteg kL]isŐ fa|akná| a teherhordÓ rész mirrdig a Ía|azőe|e-
- 3 cm o'"#il"'nlf,ll'
e) reirroitr. átszeIlóztetett
faIszerKez
ou,.o
"X:tt#$.l mes fa|. Ez hordja a kívÜl, belÜ| ragy a faI es a ktj|só burkolat kozé
e Ihe|yezett hŐsz igetelést, ameIy
hószigete|Ő vakoIat;
!";Try;'#h:u-,i:f iid:?:,:,Jr', [ : B;Bl lTln; I -_ ragasztott po|isztiroI tablas lrcíszigete|éS;
* a poIisztiro|.vagy poIiuretánhab hószigete|és (a tég|afal és
*- 4 cm Polir tég|aburko|at kozé he|yezve) ;
.' " 5;1l;::ll'*:,t'"lltrJ?!,[']I'' [ =3:B? Wiil;I
-. normá| kózetgyapot Vagy poIisztiroI hab hószigetelés (a faI
k u Iscí o lda |á n, |(ét héj , átsze| | ztetett fa szerkezetné )
lrcruvu! \--
I |

)
cm
-- 3 Poliszttr<'lt I eh et.
,u
"li:fU;W:lotrar (70-J,o.o
kolm3
kg/m3) - :':l WiniI
|K=u,tl
H ósz iget
Az
e ló homIokzatya ko latná l :

a megtisztított fa|feluIet
alapvakoIat megfele|ó tapadását

1
cementtejeS bevonásával |ehet biztosítani. A hószigete|ó vako|at
- 4cm o.;::1láil;[u)iizo
.''T "a*H ffi?lir,,t".,HiiU;lno,,XB'I' k=
3;3i#i[í'[
kézi vagy gépi feIhordássa| 1 - 2 rétegben l<épezhetŐ ki.
A hcíszigete|ó vako|atokat mindenkor a qyártÓk á|tal kiadott
.. .:";*i:
--4cmPo
ffi:;,:J;,i,[1',19^-: ?o,on]T' )
) ou=
-. Wi[i
o 9ai? I
technoIogiai utasítás szerint ke|| készíteni.
A ragasztott. polisztirol táblás hcíszigete|és a hazaigyakor|atban
a DRYVIT hószigete|ési rendszer' Fe|hordását |<t]lon speciá|is tech.
-- 3 cm Jí;;li'.j q9:t(39kg/m,
noIÓgiai elcjírás szerint l<elI végezni, amelyet itt nem ismertettjnk.
]:ll?j3:',00 ks/m3 ) k 9,61 w/m2
K
."-,;...:Í#::''':jE:9:bí:
30 cm vastas uNlFoRM = De feIhívjuk a f igyelmet, hogy
'". a poIisztirol utÓzsugorodásávaI számolni ke||, a zsugorodás
jJ,[nx;r.#5;"1*".j:"::$. csokkenthetó az anyag pihentetéséve|, ilIetve a nagyobb -. |ega|ább
mÓd]ának *.'":fi:,?:?.:';?:# o;i']..; épíiéssorán a terv
délvezésitervt ". 131

130
20 kg/m3 - tests{írÍjségr1í,kevésbézsugorodÓ poIisztirol alkaImazá. Szere|t burkolat eetén a kivite|ezésnél a gyártÓ|< iránye|veit ke|l
sáva|; figyelembe venni.
*10 "C hómérsék.
-* az utÓzsugorodás és hómozgás miatt a +5 - A burko|at és faI kozotti |egréteg vastagságát a tervezó határoz-
leten va|Ó beépítés kedvezó; Za meg. A kiviteIezéssel biztosítani kelI a e|óírt légréteget és a Ieg
- a feszt]|tségek kiegyenlítéseérdekében cé|szerÚÍ a profibzott réteg kisze||ózését. Ugyancsak a tervezŐ' határozza meg a burko|at
feIriIet táb|ákat haszná|ni; megfe|elcí bekotéseit, rogzítéseit. Ezeket |<ivitelezéskor be kelI tar-
-. a táb|ák mérete ne ha|adja meg a 100x50 cm.t; tani.
_ fontos a ragasztÓ réteg szakszer fe|hordása és optimális vas.
A kiegészíthciszigetelést rrem igeny|ó falak álta|ában hagyomá.
nben |és kor
tagvágána k meghatá rozása, kLj |o I eh r1í repedésre, fe l me le-
nyo, vako|hatok, Ennek technolÓgiájáva| az Epítésí1x1
gedés ko r f e I p ri posod ásra, e| vá | iásra szá m ít hatu n k ; 'ödon
,,Vakotások és homtokzatképzések,, tárgy f zete foglalkozik.
- Ugyancsak fontos a feszti|Eégkiegyen|ító-hálÓ szakszer be.
építése.f o Iytonossága.
A DRYVIT rendszerűí hószigete|és jÓ, tartÓs, idótá|lÓ' de vi- Nví|ásáthida|ások ÍeImenö fa|a kban

szonyIag drága megoIdás. HáziIagosan, saját munkávaI nem végez-

hetŐ. A felmenó fa|akat a faInyí|ásol< tobb részre osztják' A nyí|ás feIsó
A tégtaburkolat és a fat kozé helyezett hószigete|és páradiftljzió vona|átÓ| (p|. ablakszemo|dok) a fe|só fodémig, i||. a koszor ig ter
szempontjábÓl nagyon kényes. Fontos, hogy a szigetelcí réteg jedó szakasz a nyí|ásáthida|ás (a nyí|áskivá|tÓ), melyet a faIazás
anyaga a tervezo á |ta I meghatározott minóség íÍlegyen. Nem rregfe. io|yamatossága érdekében a faInyí|ás felett a falazássaI egyidóben
|e|ó hószigete|és esetén a fa|szerkezeten beIul páralecsapÓdás johet
ke|| eIkészíteni.
|étre. A burkolatot a fa|azattal egyi&íben, azza| pÁrhuzamosan ke|| Az áthidalÓ szerl<ezetek íves vagy egyenes (vízszintes) vonaIak
építeni.a tég|afa|akná| ismertetett szabá|yok betartásával. lehetnek. E|cÍregyártottak, Vagy a heIyszírren készt]|nek. A nagy
Egy.egy építésiszakasz magassága 60-80 cm kozott vá|tozhat. sorozatban gyártott ajtÓkat, ab|a|<okat egyenes o|da|ak határo|.
A burko|Ófa|at egy építésiszakaszon beItiI be ke|| kotni a fa|szer- ják, ezérI a napjainl<ban l<észuló áthida|ások tobbsége is egyenes
kezetbe. Egy szakasz megépítéseután a hószigeteIcí réteget eI ke|| vonalrj, vízszintes. Ú1aooan divat jra az íves áthidalás is,, ebben
he|yezni. A burkolÓ faI tisztítását és hézago|ását isfo|yamatosan el azonban csak egyediIeg készített nyí|ászárÓ he|yezhetó el' |ves le'
ke|| végezni. zárás,j be|só nyí|ásba gyakran nem is |<erri| ajtÓ. KLilsó falban pe.
Kéthéi, átszel|Őztetett faIverkezetnél a hószigete|ést _ a fel. dig tobbnyire tornác, terasz pi||érei kozé építik.
használt anyagtÓ| f riggóen _ AIta|ánosan és legtobbszor a faInyí|ások áthidalására ma vasbe.
- beszorítÓ, rogzító |écezésse|; ton gerendák szo|gálnak. Ritkábban f orduInak eló a régebben hasz.
- ragasztással a faIazat kÜ|só, simítássaI ke||ósített feIt]|etére
( ponton ként );
ná latos acé l és fagerendá |<.
A kr]lsó faIba |<eru|tj áthidalona|< h-jtechni|<aiIag el ke|| érni vagy
- pontonkénti (tárcsás, csavaros) rogzítésse|, vagy meg ke || |<ozetíten i a f a|azat hijátbocsátási értékét, a k = o,7 W/m2 K
- ezek egyÜttes aIkaImazásávaI lehet a faIra fe|erósíteni. korieteIményt. Ha a szer|<ezet hcjhidas, azaz az áthidalÓ hóátbocsá-
A hószigete|ést hóhídmentesen - azaz a te|jes fe|u|eten megsza. tása nagyobb, mint a faIszer|<ezeté, akkor aZ áthida|Ó l<oruI a val<o.
kítás né|krj| _ kelI beépíteni.A táb|ákat pontosan méretre ke|| vág. |at megiepeclhet, rajta a nedvesség i<icsapodik, megpenészedi|<, f e|
ni és szorosan ilIeszteni. Két réteg esetén javasoIhatÓ a hézagcseré- táskásodik' Ievá|ik.
ben torténŐ beépítés' A megÍeIe|ó h,5vécle|em e|érhetcí az áthidalÓ e|cltt, vagy az áthi
A tégIaburkoIatot az e|őzóekben Ieírtak szerint ke|| készíteni' daIo|< kozé heIyezett h5szigete|ésse|.
Fontos' hogy az áthidalÓ vakoIattartása a faI anyagávaI koze|
132 133
azonos |egyen, továbbá fontos tudni, hogy az elóregyártott áthi-
da|Ók beépítésÜkután azonnaI terheIhetók, míg a helyszínen ké.
sztiI monoIit áthida|Ó és a bo|tov csak megszi|árdu|ás után nyeri
eI végleges terheIhetóségét.
A|ta|ános szabá|y, hogy az áthida|Ók szerkezetei nem véshetók!
A nyí|ásáthida|ások kivite|ezése szakértelmet kír'an, ezért a saját
munka hasznosítására itt inkább csak az elókészítésés kisegítés
tert]|etén van mÓd. lsmertetés|.jnket ennek megfeIe|Ően csak rovid
tájékoztatásnak szánjuk az építtetŐk részére.Az e f uzetben kozo|-
teken trj|menóen rész|etesen fogla|kozik ezze| a Íémakorre| a Ma-
gánépítók Kiskonyvtára | 3.,,Falnyílások áthida|ása,, cím(j f zete'
Bolttivek
A boltovek tuIajdonképpen,,meghaj|ított,, piIlérek Rendelteté-
sÜk, hogy a feIettu|< |éyŐ terheket áthárítsák a nyí|ás oIda|át képe.
zŐ faIszerl<ezetre.
A boItovek haj|ásánal< vonalára a bo|tív je||emzŐ, mely lehet
80' ábm
tsolt v reszei
134
egyenes, eme|t ívÜ. fé|kor, fé|elIipszis stb. A bo|tív |ega|sÓ -- kiin
du|Ó . pontja a két válIpont, az ezeket osszekotó egyeneS az alap.
vonal, ame|ynek hossza a nyí|áskoz, Vagy ívkoz. A boltív Iegma.
gasabb pontja a záradékpont. Az alapvona| és a záradékpont ko-
zotti meró|eges táVolSág az ívmagasság. A bo|tov |ega|sÓ e|erne a
vátIkó, legfe|só e|eme, amely feszíti a bo|tovet a záradékkó (80'
ábra\.
Bo|tovet kisebb rrví|ások áthida|ására készítenek. Anyaga Ieg-
tobbszor tégla, ritkábban kó.
Téglabo|tovet csak |. osztá|yÚ kisméret tég|ábÓ| lehet a pi||é'
rekné| leírt tég|akotésszabá|yai gerint készíteni.
A boltov Vastagsága egy tégláná| kisebb nem Iehet. A fa|nak,
amire a bo|tov támaszkoclik és a boltovne|< azonos vastagsag nak
ke|| |ennie' A boltvá||at is csak tomor tég|ákbÓl Iehet fa|azni, te-
hát csak olvan bIokkfaIban Iehet tégIaboltovet kia|akítani, ameIy.
ben a falazÓe|em magassági mérete a tég|a vastagságának tobb.
szorose. vagyis i 4 cm, vagy 29 Cm Ínagas.
Az egyenes, ilIetve egészen aIacsony ív téglaboltovet falazás-
kor pal|Óval ke|| alátámasztani. A pa|lora a kis ív magasságának
megfe|e|ó vastagságti nedves homokréteget terítun|<. 1,2 m nyílás-
t<oiig l-|o jeI habarcsot haszná|l.ntunk. Nagyobb fesztávti bolt.
ovet H10 jeI habarcsba kell falazni. Egyenes boltovet a Íal két ol-
da|ára eIhe|yezett ,, L,, aIakrj idomacélIal is meg Iehet erósíteni
(B1
,
ábra\.
Az íves boltov Ía|azásához rnintaív, i||etve mintaá||vány szÜksé-
ges. Kisebb, Iapos ív(j szerkezet esetén az a|átámasztást egyszer
pa||iisképezheti.Maqasabbboltove|<mintaá||ványazsaluzatbo|,
mintaívbcílés a|átámasitÓ á||ványbÓ| áll. 1 112 tég|a fa|vastagságig
2 db mintaívet kell traszná|ni |B1" ábra), melyet ács., vagy zsa|uzó
szakmun|<ássaI ke|| e||<észíttetni.A mintaíven a téglák heIyét kije
|oIik és az építésta kiosztásnak megfele|óen jobbró| és baIrÓ| fel-
váltva' kozép fe|é haIadva végzik. A falazás a záradék kiél<eleséveI
fejezcídik be.
A faIazÓhabarcs szikl<arlása után, de méq a teIjes megszi|árdulás
e|cítt a mintaívet beá|lítÓ ékeket ki szokták utni' hogy a bo|tov
he
eró1átéV,a meginduIhaSSon, a tég|ák,,elfogIalhassá|<,, végIeges
Iyui<et. EzzeI eIkerÜ|hetŐ|< az utÓ|agos repeciésel<. A mintaá|hlány.
Zatot termeszetesen csak a habarcs te|jes megszi|árdulása után sza.
bad elbontani.
135
 o
ol1
Bffi
F=+=T=
f-------1r-l
nr-_l
r-rfl
Í-r_--.1

82. bta
,"9!j'!9JD Kó bolt.ivek
a) terméskóböl' b) faragottkiibó|

A te|jesség kedvéértmegem|ítjuk a kó bo|toveket is' Készítésuk

hason |Ó a tég labo|tove |<éhez. E píthetó k terméskóbó |, szabá yta |an
|

Vagy kissé Szabá|yos kovekbó| Vagy te|jesen szabá|yos faragott ko.

vel<bó| (B2. ábra).
A bo|tov fa|azását csak képzett, megfe|eló tudástj kómr1íves
szakember végezheti. E|Őfordul, hogy a bo|tovet is vasbetonbő| ké.
szítik és utÓ|ag burkolják. A vasbeton boItovet hajlított gerenda-
ként ke|| vasaIni. Készítéséhezugyancsak mintaállvány szÜkséges.
b
Gerendás árhidalások

81. ábra
Bo|tiiv készítese A gerendás áthida|ások vasbeton * ritkábban acé|qerendákkal _.

al egyenes bo|tiiv a|átámasztása; 1' pa|Iőva|, 2. idornacé|la|' kész tj lnek.

b) íws bo|tőv mintateÍve A vasbeton gerendá|< |ehetnek uzemben e|Őregyártottak vagy
készt]|hetnek a helyszínen. AIsÓ fe|ÜletÜk Iehet sík Vagy a nyí|ászá-
rő részérekávásan kialakított. Az áthida|Ó hosszát a feIfekvésse|
nove|t nyers nyí|ásméret adja'
136 137
 A helyszÍnen ké7^1ló^'y"'b:lon.. nyí|ásáthídalÓk |egtobbszÓr
Vasbeton koszor vaI egyesítve a 1 2. táblázat
t<osztjtnek. Keresztmetszetét
|ását a statikus tervező számítássa| é. uu,u]
ton- és vasbeton munkák szabá|yai
Á,.i,i,,u rreg. Készítésérea be- E líjregyá rtott vasbeb n rát h ida |Ó k je l|emz adata i'i
uoÁuito.nut.
A leggyakrabban hasznart .. e|óregyártott Vasoeton Jel Méretek
"
n y í|á n th ida t Ók. Kia| 'ze*eze."k
akításu kat aá ii,,, je |emzó adataikat a | 2. Nem Fa I koz Hossz Fe lÍe kvés
Tomeg
Hegesztett
táblázat mutat].a. vioy1z:i k"|.|;;;,iionu
".
|
resztett Feszített kg

csak keresztmetszeti és hosszméretÜkbe"n u..o az áthida|Ók nem- ac Ibetét ctT)

nanem terhelhetósuo:!P.: ktjlonboznek egymástÓ|,

hozzájár u| ásava
í.s. ezért uffia, helyett csak a tervezo A,, jeI nyí|ásáthida|Ók
| | eh őt ó ket a|kaI m u,,]i".,', p'12 Ah12 A, 12 120 150 15 105
I
A16 | Ah16 to 't
60 190 15
A20 | Ah20 A 20 200 230 15 162
A24 | Ah24 A 24 240 zao 20 198
A28 I Ah28 A ZT 2AO 320 20 225
A32 I nr' sz 320 360 20 252

,,A D,, jeIL,i nyí|ásáthidalok

AD9 ADh 9 90 119 14,5 102
AD'15 ADh 15 150 179 14,5 155
AO 21 ADh 21 210 239 14,5 204
AD 27 ADh27 270 299 14,5 260
AD 30 ADh 30 300 359 29,5 ?1)
AD 36 ADh 36 360 419 ')o q 365
AD 42 ADh 42 420 479 ?q6 418
-+ +'o5 cÍn

HA'' hószigetelt nyílásáthidaIok

?"?
,,

HA9 90 120 IJ

{t
HA 12 120 150 15
HA i"ro
HA'I5
HA 18
150
180
180
240
15
30
HA21 21A 270 30
HA24 240 300
+#!égt 30

* A tábláZat a BVM kézikTrryv (1966-88) aIapjáir készt

Mindhárom nyí|ásathidalÓ redŐnyszekrény né|ktjli nyí|ászárő

szerkezet esetén a|kalmazhatÓ. viszont kia|akíthatÓ veItjk kávás
nyí|ás is.
l 25 cm-es falhoz 2db, 38 cm-es faIhoz 3 db ,,A,'Vagy ,,AD,. je|ÍÍ
83. ábra áthida|Ó szrikseges. 30 cm Vastag fa|nál a két gerenda kozé e|he-
El regyártott vasbeton áthidalők
lyezhetŐ a hószigete|és (84. ábra|. A ',HA'' je|[í áthida|Ó lega|ább
'l

138
139
 fa|ra helyezhetó (85. ábra\. Hószigete|ése 5 -cm-es
30 cm Vastag"mogé
rtlr'o kéreg beépített6 cm va91ag keménv polis7tiro| hab.
értéknek:k =
Háátuo..atusa Áegfele| a ku|só falaktÓ| megkovete|t
0,69 W/m2 K.
Azáthida|ÓgerendákatágyazÓhabarcsrakel|fe|fektetni.Aha-
"H10
b.;;; ;;"ásége je| |egyen. E|he|yezésrikhoz ajarrlatos darus.
kocsit bére|ni u"..151gepkeiátouet egyutt, mivel
s |yuk miatt ezek
kézben nem SzállíthatÓk és erne|hetók.
Azacélgerendás.áthidalásokatá|talában,,l'.gerendákbÓ|készí-
is. Minden
tik, de |eh-et más szelvény (pl. ,,U-,Vagy ,,L',) acélbÓl ke|l építe
esetben egyedi. az Jott r'etyzetr.e érvényes
terV szeri-nt
gerendára van szukség, ahány fé|
ni. A|talános szaoaty, r'ogy unnyi
de leg.
tJgIa vastag a fa|, feiiekvéie pedig a magasság másfé|szerese,
a|ább 20 cm.
Inkábbcsakhelyreá|lításoknál,átépítésekné|,utÓlagoskiváltá.
sokná|forduleló,dehakedvezólehetóségkínálkozikabeszerzésé.
a|.ábn re, akkor j építkezésekné|is a|ka|mazhatÓ.
Nyí|ásáthida|ás hiiszigetetése az e|óregyártott vasbeton -,Áz bevonat-
hószigete|ésseI
áthida|ők kiizcitt eIhelyezett
acé|gerendákat beépítése|ótt cé|szer korrozióvédó(e|rozsdáso.
a korrÓziÓ
tur ipr rÁrepox mázo|ássa|) e||átni, mert
gerenda tervezett teherbí'
dás) olyan károsodást okozhat, ame|y a
Vezethet.
rásat csokkenti és a szerkezet tonkremenete|éhez
fejezetben ismertetett ISo
,,A falszerkezetek anyagai,, címíj kul n áthidato.elemeket is
PLUS és DURlSoL faIiendszerekhez
Folozot gyártana K.
--__-
Hoborcsterilás

Uvegszóvei + vokolot- Kémények

Hdszigetetés-. .

Monolit vb. koszor

A kéményeknekkettós rende|tetese van:
_ a szabadba és
a tÜze|cíberenJezések f tistgázainak e|vezetése
El. 9y. hdszig61s11 1iyj11j-- - _ az égéshezsztikséges |evegó átszívása a t ztéren.
Két a|apv-etó kéménytípustkÜ|onboztetunk
meg :

komenyek, azonos. Szirrt Í tŐkészr]|él<ei részére

(fa-
- egyedi
|azott, un. orosz kémények és f Üstcsatornák);
tobb szint f tókészÜlékei részére.
- gy jtá kémények, téglábol
A kóm vesmunrá( hágyományos kéményszerkezete.a késztiIhet, négy
falazott kémény'csat< to]nor kisméret té9lábÓl
fustcsatornáva|. A|ta|ában faItes.
szog. vagy kor keresztmetszet[í
építikszaba.
;;kÉ";liátutut.u,n) alakítják ki, de egyre gyakrabban
85. ábra
Ny ílástith ida lás e|öregyártott ( H A ie t ij } h íiszig eteh áth ida |Ó va I
141
140
 don ál|Ó kéménytest formájában, mive| az ujabts pÓrusos, vagy ure.
ges fa|azÓelemekke| |egtobbszor renr építhetcícjssze.". LÓ mukooeso
nek fe|téte|e a megfe|e|ó méretíjf ustcsatorna és kéménymagasság,
nn
7//L) ./ /
I. rtteg

a sima belsó fe|Ület, és a toké|etesen tomített l.Ézagok.

A keresztmetszet |<ozelítcí meghatározásáná| egy tÜze|cíberende-
zéshez -. tapasztaIati megfonto|asok a|apján _ 7ő-cm2 -t számítha-
LJN Y
^/

tunk.
A |egkisebb kurtóméret 14x14 cm. Egy kt]rtóbe tobb tt]ze|óbe- l-lr_l a C
1t. ráteg

I
rendezés is bekothetcj (maximum rrároml, de csak azonos szinten.
Szi|árd és fo|yékony tuze|óanyagga| Üzeme|ó ká|yhák kozos ké-
ménykurtóhoz is csatlakoztathatÓk' de gázkéményekbeti|os óket
be kotn i.
nLl
Ll^an ^/
,l

A l<or keresztmetszet fr-istcsatorna

uzeme|és szempontjábÓ|
kedvezóbb, mint a négyszog a|ak , de f a|azása kortjlményes és
r_Ln_l iitl iitl ir

t]^a[]
t_lul
munkaigényes. Ezt némileg megkonnyíti, ha a kéményazbesztce. ^/

#+
ii
ment bé|éscsóveI készÜl. tl

A kéményfa|azásnagy szakértelmet és gyakor|atot kívánÓ feI

adat. Nem a saját munka terr.ilete, kómrlives szakemberreI ke|| vé-
geztetn i.
A kéménytestegész, 3l4.es és 1/2.es téglákbÓlépÜla tégIakotés
korábban ismertetett szabályainak megfe|elóen rigy, hogy}aragott
tégIafe|Ület lehetóleg ne kerti|jon a fÜstcsatorna szé|éie,meIyet
minden oIdaIrÓ| lega|ább 112 tég|a Vastag faInak ke|| határoInia.
Ez vonatkozik a két csatorna kozotti falra is (86' és 87" ábra|.
Fa|azáskor a tég|ákat a kéménydugok (BB. ábra| met|é helyezztik
és a dugÓkat fokozatosan, fogÓfák segítségéve|felfe|é h zzuk a f a-
|azás elórehaIadásának megfeIdóen, így biztosíthatÓ a f llstcsatorna
.lég ig egyen|ó keresztmetszete.
Tobbszintes éptiIetek f Üstcsatornáit csoportba osszefogva VeZet.
jtik a tetó fo|é, vagy ki kel| |<erÜ|ni valami|yen szerkezetet, fodém'
gerendát, taréjszelement stb. Ez álta|ában szLil<séqessé teszi a filst-
csatornák ,,e|h zását,', az eredeti f Ügqó|eges uon.i|án.l< meqváltoz.
tatását.
A eIh11zásnál a kovetkez(j|<et kelI betartani:
- az e|hÚzott ft-istcsatorna vízszintessel bezárt szoge lega|ább
60o -os leoyen;
* Szabá|yait lásd
'.A ía|ak építése,,címtí f eiezerben.
142
*-l-1-- s""^ --+
86' ábm
ná t|Ó kéménypi||érekt eglakiitese
-*. egy f ustcsatornát
|egfeljebb háromszor szabad elh zni;
az e|hÚzás mindig csak egyiranyri és ne cikcakkos Iegyen;
_ az e|h zást nem szabad |épcsíjzetesen fa|azni, hanem a tég|á-
kat aZ eIhrjzás irányára merŐ|egesen kell elhelyezni és cé|szer az
eIh zás torési pontjaiba |aposacélt beepíteni (Bg. ábra).
A kéményekfa|azásához H] 0 jel habarcsot használjunk.
A tetcjn |<ívu|i kémény|apostetó esetén lega|ább 1,20 m ma.
gas, magastetó esetén a tetŐgerinc felett Iega|ább B0 cm (90. áb.
ra).
Az 1,5 m.né| magasabb, szabadon á||Ó kéménytmerevítésse|,
kihorgonyzássaI keIl biztosítani. A tetón kívuIi kéményszakaszt a
|eh lés megal<adályozása rniatt cé|szer 1l4- 1/4 tég|avastagságga|
megvastagítani, p|. 38-as kéménypi||érbó| 51 cm CI |esz (|ásd 91.
ábrán|.
A pad|ástéri szakaszt elég durván |eval<o|ni, a tetón kívÜ| pedig
|egjobb mé|y ített hézagolást a l kal mazni.
A kéménytetejére kóbŐ|, betonbÓ|vagy m kóból 6-'10 cm vas.
tag fedlapot ke|| he|yeznt-ink. Fontos, hogy a fed|ap a|sÓ síkján.sze-
143
 +
ol
I

Í1
sl
-l
-1.

+
ol
I

51
cl
-l
+
d
f
*,

51
?|
ol
r
I i ililti
llli'iii)
iiii'iii.l !
>l
-l (\\( iii
#s 'ifir
ts II I

87. ábra
K éményektég |a k.itíése fu |azatban es Íalpi|lérben
Al@t@tw 89. ábra
A kéménye|hrizás mÓd|ai
a) [relyte|en' b} es c) he|yes, d) fiidérngerendák kikerii|ése'
e ltaréjsze|emen ki kerii|ése
144
145
 ffirI H H
rfi

ffi
$

ÉtH
Lopostetőnét Mogosietónél

r*- Helyteten Helyes

92. ábra
Kéményfedlapé5 vízorr kiala kítása

90. ábn tt. ..

Kéményekmagasság F USICs OhUVely
-
Hézogtokorö

s|. ábra

a ) be t or k o| á s -:"tlT::T i i:i.'i no.u, tá vo sá 9a

I

gé|yén|évo vízorr he|yesen legyen kia|akítva, mert eZáltaI megaKa-

dá|yozzu|< a csapadékvízne|< a pil|érre torténó rávezetését p2. áb
ra).
Ferde tetósí!<okná| e|óíorduIo |égorver-rye|< kárrrs hatását ké
91. ábra ménytoIdÓ a||<aIrnazásávtl| turlju|< l<il<rjszobolrrí. Ezr:l< készulherner
Kéményfuivastagítása és csat|akozása a tetijgerkezethez
betonbÓ|, acé||emc.rb(í|ós pa|ábo |'
A tl.izelcjb':-'renc|ezé:so|< bel<..:tésére í.ustcsii|ruvelVel<et |<e|| a |<é.
ményfaIba beópíteni. Ha eíjy fLrstjáratba tr.lbb tuz.:|(jberenÜezgst
kotÜrl|< be, a f Üstcscíhuvelyei< egymás fc|ttt leqa|ább 25 crr-rre
(gáztiize|és esetén IegaIább 1 5 r:m-re) |egycnel< |93. ábra)
'

146 '14't
 A fustcsatorna tisztításahoz a padlÓszinttŐ| kb. 40-.50 cm.re
f e|ati tisztításhoz t iszti
ko ro mzsá kajtÓt, pad lástéri vagy lapostetrí
tÓajto|<at |<elI beépíteni.
Az utÓbbi években elterjedtíben vannak a beton. vagy fém anya-
gri elemekbŐl osszeszereIhetcj kéményekis. Ezek bevezetésének
cé|ja nemcsak az, hogy he|yettesítsék a sok é|ómunkával, nagy kó.
mÍívesszakérte|emme| építheto _ a korszer kovete|nényeknek
mégsem minden tekintetben megfele|ó -- fa|azott kéményeket,ha.
nem f téstechnikaiIag is e|Őnyosek, csokkentik a f Üstgáz hófokát'
ezen keresztÜl takarékos a ttize|óanyagfeIlraszná|ás, kisebb a kor-
yezetSZen n yezés. tl
n "l
Az e|círegyártott e|emes egyecii. es gV jtókémények építése,osz
\
f1!

szeszere|ése nem a faIazási munkák korébe tartozik, így ismerteté.

sukre nem térLjn|< ki.
.l
T11zíot
E|ókészítésa|att van a MagánépÍtók Kiskonyvtara sorozatban a
,,Kéményekcsaládi és kÍstársasházakhoz,, cím(j ftjzet, amely eze-
ket a kéménytípusokatis részletesen be mutatia maid.
oromfalak, tíizfa|ak
orornfalnak a nyeregtetŐve| fedett épti|et háromszog a|ak , pad-
lásteret |ezáro Ía|át nevezzÜk. A tetcjszerkezet, i||. a tetófedés a fa'
lon t lny |ik |94. ábra\, %!. bta
Az oromfalakat, mive| erós szé|nyomásnak vannak kitéve, meg. bl t{izfal
a) omrrrÍal.

feIe|óen szi|árdra keIl epíteni.

A hagyományos tég|ákbÓ| épti|Ő oromfalak egy tég|a- vagv fé|.
tégIa vastagok. A fé|tégIa Vastagságti Ía|at 2 m.enként pil|érekkeI
Vá laszfalak
ke|| erósíteni.
Ha a tetŐtér beépítésrekert.i|. akkor az oromfa|at a ktj|sŐ korítŐ. A fa|akkal és forjérne|<|<eI határolt beIscj terek fe|osztását vá|aszfa.
fa|akra vonatkozÓ szabá|yok szerint, hószipte|esse| |<e|| megépíte- |akkal o|cjá|< meg. AItalábarl eqyrétegr"i vá|aszfaIakat építÜnk,de
ni.
ku|onleges esetben (p|. Ia|.'ásol< eIvá|asztásánál hanggát|as Cé|já.
Az oromfaIak a ,,Falak építése,,címÍÍfejezetben ismertetett -- a bÓl) tobb rétegben is |<észíthetŐk, esetenként ku|on hangszigete|tj
kivá|asztctt faIazoelemre vonat|<clzÓ - szabá|yok szerint kivitelez.
rétegge I is'
hetŐk.
BármiIyen válaszÍaI csak szi|árd, megfelel teherbírásrJr a|jzat
T(jzfalaknak nevezztik az egymás mel|é építettházak csat|ako-
vagy fociém sima és vízszintes fe|tj|etére építhetó. ,,1. mun|<a meg-
zófa|ait. A zártsor épri|etek padlástereit t zrendészeti okokbÓl
kezdése eItjtt készen ke|| |ennie a teherhordo faIaknak, pil|érek
szakaszokra ke|| osztani, az osztofa|akat szintén t zfa|aknak hív
nel<, oszIopo|<nak az épu|et te|jes nragasságában, a válaszfa|ak hor'
juk. A tíjzÍa|csak tomor tég|ábÓl (vagy vasbetonbő|) építhetŐ, 12
dására megÍele|ó teherbírás fodémeknek (a|jzatoknak vagy a|a-
cm vastagságga|. A falon nem szabad nyílast kihagyni és |ega|ább
poknak), valamint a tetcíszerkezetnel<, fedésseI egyr]tt.
30 cm reI ke||a tetrjhéjazat fo|é epíteni.
149
148
 A válaszfalak építésétmege|Őzi pontos heIytik kijeIo|ése |éc se-
gítségével.Ha sztjl<séges a bekotéshez. a csorbázatokat vagy hor-
nyokat is e|círe ki ke|| vésni a fófa|ban. Ezután aza|jzaton a nyí|á.
sok kije|o|ése kovetkezik, majd a tokok beá|lítása és kirrBrevítése.
A he|yes beál|ítást és azt, hogy atol< nem rrpzduIt-e e|,a vá|aszfaI
építésesorán friggcízésseI tobbszor is ellenórizni keIl.
HuzaImerevítés vá|aszfa|ak részérecé|szert1íe|óre elhe|yezni a
huzalt tartÓ szeget, csavart, a vá|aszfaI típusátÓ|fLigg,5en rneghatá.
roZott magasságokban.

Égetettagyagtermékekból épti ló vá |aszf a|a k

A Í a|azás so rre nd -ie :

-* a kotéshez szÜkséges tég|ák megfaragása: 95. ábra

habarcsterítés; Kisméretii t.jmijr tq]bbÓ| épftett féheg|afal bek.ités a Íofa|hoz (12 cm vastag)
-- iránytéE|ák eIhe|yezése a sor két végén;
..' f a|azőzsinÓr beál|ítása és rogzítése;
__ fa|azás, zsinor átheIyeZéSe;
*. 3-.4 soronként a hézagok hiányainak kikenése, a fa|felt]|et-
rcjI a feIesIeges habarcs Ietisztítása;
.- zárősor e|helyezés, kiéke|és'
A féltégIa(i 2 cm) vastag válaszfaltomor téglábÓ|' kevéslyukri és
sokIyukti tég|ábÓ| építhetó, a korábban ismertetett téglakotési
szabályok szerint.
A futotég|ás rétegekbó| építettfé| tégla vastag fal á||Óhézagai
egymáshoz képest fé| tégláVaI eI vannak toIva. A vá|aszfal miniJen
rnásodi|< rétegétcsorbázat segítségéve|a szerkezeti faIba be ke|l
kotni (95. és g6. ábra\.
A fé| tégIa VaStag vá|aszfaI rrrerevsqét a mennyezethez befara
gott |<ettós ék a|akrj téglák|<a| i:iztosítjuk (97.ábra). A tat alá vagy
megfeIeI teherbírásrj e|órtl:vártr:tt. vagy heiyszínen méreteZett
vasbeton gerendákat keil !relyezirunk, vagy betonalapot kelI ké'
szítenL]nk. Kett sméret lyutu"-. teg|ábo| ,"*",i?;l[L* | fiZ cnvastag} bekiitese a fijfa|hoz
3 m.né| a|acsonyablr Íél:.'.liavastag vá|aszfaI H4 jeI habarcsoa
rakhatÓ.
/\z éléreá||ított tÓrnor tég|ábÓl, esetIq mészhomok téglábÓ|
épített(6,5 cm vastag) tjn. é|téglaválaszfalat csak H6.os Vagy an.
ná| jobb miníjségiíi||. szi|árdságii habarcsba szabad rakni" A fa|at
150
 ,//w/4,

n
fl
tl
t]
fl tl
tl
fl
D
tf
[f
r-t
tf
n xiéletésmennyezetnát

97 - ábra
Féltég|afal kiéke|ése a mennyczetlroz

99. ábra
,,z,, korésíjé|tég|afa I

szített fa|at a tég|a,,Z,,formáj kotése miatt Z.fa|nak, Vagy más

98. ábra
É|teg|afa| (6,5 cm Vastag} bek tése a Ícífa|hoz
SZabá|yos kÓtésse|, egymáStÓl fé| téq|zuaI e|to|tá|lÓhéZagokkaI ké-
szítik (9B. ábra|. A faI minden máSodi|( Sorában |ágyhuza|t ke|| e|-
heIyezni. A huzaIt |<amposfejr-l Szeq'qe| a ÍófaIa|<hoz. i||etve a vá.
IaszfaIban eIheIyezett to|<szerkezethez ke|| erósíteni.
Eltég|afaI krilonleges merevítcj kotésse| is késztj|het. Ebben az
esetben az aCé|- és |ágyhuzaI betétek elrrnracnak, mert a faI meg.
fele|Ő merevségéta kÜ|onIeges kotés biztosítja. Az iIy modon l<é-
152
néven i(atona-fa|nak nevezik (99. ábra\.
A |(atona'fa|at e|sósorban o|yan he|yen a|ka|mazzák, aho| nyi
|ászárő szerkezeteket nem helyeznek e|, mert a nyí|ás megbontja a
faI kotési rendszerét.
Vá|aszfaltapokbÓt készri|Ő (6 0s t0 cm vastagI válaszfalak kez-
dŐsorához az elemek eresztékeit le ke|| faragni, hogy a Iapot a ha.
barcsba be |ehessen á||ítani. A falat a kezdó és utána minden má-
soclik sor fekvó hézagában kifeszített 2,8 mm átméröjíi |ágyvas-
huza||aI merevítjl.jk, ame|yet megfeszítve, rabicszegge| a csat|ako-
ző Ía|hoz, tokhoz, pillérhez erósíttjnk és minden második vá|aszfa|.
|aphoz szegezésseI rogzíttink U00. ábra\.
FaIsarkokná| a sorokat vá|takczva Vezetjuk át, és a |ágyhuzalo.
kat a faIsarok éle me||ett f Üggó|egesen eIheIyezett betonacé|hoz
kotjti|<, vagY az ábra szerint visszafordítjuk (101. ábra,).
A vá|aszfaIban |évó. 1 m.nél nem nagyobb fa|koz nyílások fe
|ett á||Ó he|yzet vá|aszfa||apokbÓl befaragott bo|tove|<et készíte'
nek vagy ha a téglasor a tok felsij részéve| megegyezó magasságti,
akl<or á tok feIett áthida|Ó betonacélra ti|tetik rá' Szélesebb nyílá.
153
 g 2,6-3 mm-ig- É6mm

101. ábra
FaIsarok kia|akítása vá|aszfa||apo|dcÓ|

+s+
Kompősszijgre
feszitett huzol
BetonocÁl ro
íeszitet1 huzol obc
102. bn
1o0. ábra Ajtőnyí áso k áth idatása vátaszfu |lapokbÓ| épített f a |a kban
Vá|aszfa||apo|lÓ| készÍtettfal bek tese és merevítése a) vá|aszfa|!appa|, b) bolt.ijwe|, c} rabic vagy vasbeton áthidalÓval

sok felett rabic vagy VaSbeton áthidaIot |<észítene|< (|02. ábra\. A PoRoToN (PV-B jeIrli) válaszfa||apbÓl épu|ő válaszfaI kez-
A fe|sorolt áthida|ásokat azért |<elI elkészítenLin|<, hogy a faI suIya dcjsorát szintén habarcságyba á || ítjá k.
ne terhelje a nyí|ászár, szerkezetet. Falazásának mÓdja. merevítése, a nyílások áthida|ása aZonos a
Vá|aszfaIa|<ban a nyí|ászárÓ szerkezet gya|<ratr l<ozr:|ebb keruIa vá|aszfa||aooknál Ieírtakkal' MiveI a PoRoToN |apok nem Véshe-
szerkezeti f a|hoz, mint egy vá|aszfa||ap hossza (40 crn)' ilIetve szé tók. a fészkek és hornyok helyére válaszfaIlapot Iehet beépíteni.
|esséEe (20 cm). A tol< és a szerkezeti fa| kozi: i|Ven esetben ce- A falazatra torténó szegezésekhez cé|szeríi a faIazáskor eIheIyez.
li
mentrabicot készítenek' hetcj rogzító|<et a| kaI mazni.
154 155
il
il.
 G ázbeton vá |aszfal |apol<bo l épÜ |ó vá laszfa tak
A MATRA gázbeton vá|aszfaIakat lehet vékcny ragasztÓhabarcs.
A gázbeton anyag vá|aszfaIak a|á -" oaclIoszigetelés hiányában _ csaI is fa|azni. Fófa|akhoz a kovetkezó mÓdon csat|akoztathatÓk:
a habarcságyra kb. 30 cm szé|es m anyag ÍoIiát, vagy C 1d0 es szi- . fogazásná| minden második sort be ke|l engedni a fófalba
gete|Ő|emezt keIl teríteni. EpítésÜk szabá|yai megegyeznek a gáz. U03/a. ábra);
beton fala|<nál leírta|<kal. -- hornyos csat|akozásnál a fŐfa|ban kia|akított horonyban
A gázbeton vá|aszfaIal< konny íek, stabiIitásukat csak a teher. rnegy végig a vá|aszfa| (|03/b' ábra);
hordÓ szerkezetekl<e| lalo osszeépítésukrévénérik e|. - horganyzott, ,,LJ', a|akban meghaj|ított betonacé| bekotŐk
|<c|, ame|yeket soronként a vá|aszfal, kétsoronként a fófaI f rigáiba
l<e || eIheIyezni (|03/c. ábra\;
A méretek mm-ben értend<ik. * ha a fófa| nem gázbeton anyag , akkor a vá|aszfal e|emeket
150 2{,_e+_4ro_+_ az idomok kozé betonozott acél idomokka| rakják be(103d.ábra).
A BoRsoD gázbeton válaszfa|akat H4 vagy H6 je|ÚÍ habarcsba,
150''.''
foo-y 159-+ {éU)r_.4qo 2+_-éo
H-
a fófa|ban kialakított horonyba eresztve Ía|azzák. Rogzítéseés me.
revítésemint a tég|a válaszfa|aknál kétsoronként acélhuza||a| torté.
tol
lol ol nik U04. ábra|. AIul rugalmas a|átétre (parafa, kózetgyapot stb.)
ke|| építeni,a mennyezet aIatt pedig ki ke|| ékeIni.
si *h
li
#Bl
A
tl méretek mm-ben |rtendÖk.

Ei tr -#+- b
2{|/32 mm-es U-szeg v
35 mm-es kompÖsszeg

++w
8l
']
dl.
I
+:!4-+-
ee++
103' ábra
uÁrna gázbeton Ía| és vli|azíaI kapcslatai 1()4. ábra
BoRsoD gázbeton fa| és válaszía| csatlakozása
156
151
 G ipv anyagrÍ vá|avfalak

Gipsz anyaglj vá|aszf a|ak csak az idójárás

hatásaitÓl védett treIyi.
ségben építhetók. A vá|aszfallupok
nát,von sérÜ|ékenyek, ezért a
fÓ|íacsomagolást csak kozvetIenrit
u o.eprto, e|Őtt cé|szerij rÓluk
|ebontani. tr|edvességtó| és káros
tu..'ilt,u{r"l.tó| ALBA elem_
védeni óket, mint a gázbetonbor to,.ulor.et ugyanÚgy meg ke||
(a|átét szigeteles. ru-
ga|mas ágyazás)
'
A gipsz vá|aszf a|akat vésnínem szabad, horony'és
keIl haszná|ni. Minden típusti vetasztatnjt |yukmarokat
ban aján|atos a gyártok á|tal kiadott
, rryár atervezés icl''szaká-
beepítésitmutatÓkat részIe.
tesen átta mányozni.
nUI
Az ALBAFAL elsó sorát 3-.4 mm Vastag
be á.gyazva indítjuk. Az e|só sorban .,ALBA szere|ógipsz,,-
.ino.n |apot gondosan zsinÓr t_Levágott csop
melIett egyenesbe és vízmérték|<elf
tiggó|egesbe ke|| á||ítani. A be-
ál|ított pontosság rigy rogzíthetŐ, hJ'az 106. ábra
e|scí sor néhány lapjára A L BA FA |-a k f a|csat|a kozása
ideig|enesen 1
-1 lapot szárazon'ai.'"tve..;nt..
1. topsor

Üttijzés
ALBA elem-
-''' '.-_- gips2fioborcs

.'- SzigeielÜbmez
-LÖbozcii etem 1a7.ábn
ALBAFALak keresateztbe

a .. t'.,-
. .,'-\'.-:
'iA
Aljzntbeton
'

ALBAFA L csat la ko zása

"'"l"'*?,Í3l] | Óh oz es me nnyezethez
158 ""cJ
159
 A Iapokat Vájatta| |efe|é, hosszoIdalu|<ra |<e|| fektetni. A gipszha-
barcsot a csatlak'oZÓ hézagokba |<e|| feIhordani. l' már meglévó fa.
Iakhoz is gipszhabarccsa| építjul<a Iapokat, A további Iapol<at egy.
rrrás folott |<otésben he|yezzÜ|< e|. A sor'légénaz e|emek f ÍjrésszeI
rncretre vaghatÓl<. A.!<l<or jo min ségrli a vá|aszfa|, ha hézaqai te|í.
lr:tte|<, és a gipszlrabarcs enyhén |<icsurog. A kicsurgott gipszet si-
rnítova| |e iehet h zni és a hézagokat e|do|gozni' A mennyezet
ir|att 2.3 cm távolságot kelI hagyni' A fe|srí |apsor |apjait enyhén
fcrde síkÚra vágjuk és érdessétesszu|<' Mennyezethez valÓ csat|a.
l<ozásnál a keIetkezij rést az egyi|< oldaIriI deszkávaI lezárjuk és
il mennyezet aIjána|(, i||etve a legfels,.í |apok tetejének benedvesí.
trlse után, a nlásik oIdaIrÓlgipszhabarccsaI kito|tiÜk (105' ábra).

108. ábÍa
ALFABAtá k saro kc$atla kozása

ArtendÖt.
A méretek mm-ben

rHoborc steritAs

109. ábra
csatlakozása esymá*roz és oldalfulhoz
RGL válaszful

i 1 0' ábra
HG L vá|asafaI csat|akozása trrar||Óhoz es tnennyezethez
tol

160
 Az ALBAFAL |apokat egymássaI sarokképzésse|,faikereszte. szhoborcs
zcjdésse| és faIiIlesztésse| |ehet csat|akoZtatni (106., |07. és 10B.
ábra\ '
,|
FaInyí|ás folé m szélességig|<u|on áthida|ást nem ke|| készíte-
-;-
o.6t c. a

ni. 1,2o m felett a nyí|ás fo|é rozsdavédett idomvasat Iehet e|he. -%{
|yezni 50_ 50 cm-es fe|fekvésse|. Az ajtotokokat célszer a Ía| épí-
téséveIegy utt elheIyezni.
.r o

A vá|aszfaI eIkészr]|te után az egyenetlenségeit és az eset|eges sé.

&
;l
rrj|éseket .,ALBA Hézago|o,, gipszhabarccsal ke|l kito|teni.
Vezetékeket tartozékaikkaI egyÜtt a faIban kiaIakított bemet.
szésekben, vagy két egymás me||é építettfaI kozott Iehet eIheIyez min.3 mm
t "S

ni. a gyártÓ vá||alat á|taI megadott szabályok szerint' (Az ,,ALBA- 112. ábn
FAL beépítésitmutatő,, beszerezhetó az e|emeket árusítÓ helye- ÚGL vá|aszÍaI csatlakozása egymáshoz és o|dalfalhoz
ken, ameIyeket az 5' táblázatban tL]ntetttink fel.)
Berendezési tárgyakat _ ha kiny |ásuk a 30 cm-t, tomegÜk pe
dig az 50 kg.ot nem haladja meg - a szokásos fa|ihÜve||ye|, (DL]

111 - ábta
RGL vá|aszfal sarok- és .'T,' csatlakozása 1 13. ábra

ÚGL válaszfaI csat|akozása padIohoz és rnennyezelhez

162
tbJ
 lrrl|) csilvarozással Iehet felerósíteni.
l\,'ás esetekben méretezett
lls rilgzít Spe'
i'* I t:tii eIemeket ke| | aI kaImazni.
Az RGL
D
I
(rácsbetétes gipszIap) válaszfal
l" építésesorán vé;qzendŐ
tttlivr:|etek megegye.znek az ALBAFAL.nál
Ii::i/|()'tejt a 109., | |0. és | 1
leírtakka| Beipítési
l:ut |. ábrán mutat1uk be.
:iá a

t,
Az tJGL (ureges gipsz|ap) vá|aszfalba.n a l<or
a|ak iJrerlek víz.
,c
!'/|llresen he|yezkednek e|. Az
'a-0. építésiechno|Ógiai'"',."oi."l
l|()s aZ ALBAFAL.éva|. CsomÓpontjai
D
o
I

Iii t lta tÓ k.
"."
a 172., 1ts. e' tij ábrán
I'
; I'
'I A GP (gipszper|it) lap csak méreteiben
tér el a perlit ada|ékri
l.,i
e|emtó|. A kivitelezé'
r
a lo
:4t. itt is azonosak.
'dl
0 Io A válaszfal|apokkal és e|óregyá,toit'"t.'.kkel
^LBAFAL '.o]ivui ép.iló
D

rl
o'
k K iskon yitára á.- Va taszra llapo s fala vá|aszf a-
-,,
|;l |<r Ó| a Magánép ító
F
^o''
kt.i tr:te is tájékoztat. k,, c ím (Í

114' ábra
oG L vá|aszfu t keresztezése és saro kcsat|akozása

164
 beépítése
NyilászárÓ szerkezetek
A m|releh rrm.ben l'teraÜr.

A rlszlet
I

__),,
rr'

****fi#*-l$i*ffi
-ti'nllÍfil,iii[iÉ,'"}i.:itff
fiífi *Í''mj;
11 5. ábra
GeÍébtokosajtÓ méreténekértelmezése
r;";*q;;1L$*L"#;iT#';."YIry-yy;,ix[:r"i;Í

Wr?i:-r{gry,;rg;.P;r;,;91',,,u,,n..
,.uuáty. ismertetunk. | |ltrl|yezési koz a nyí|ászárő szerkezet tokja és a fa|azat ko-
ttl||i, az eIhelyezéshez, i||. a mérettr1Íréshez szr.ikséges koz. á|.
értelmezés t,rliilrirrr 1- 1,5 cm.
Méret és nyitásirány /\ trl|<l<[ilméret a gyártási méret.
/\ ttl|<llelméret a nyí|ás tényleges mérete. (Ezt ajtÓkná| vé|es
.,l .r;llt:lt
2x1 ,5 Cm, magasságban ,|x7,5 cm IevonásávaI kapjuk
ilil:i,,:l,:2:Í:,::í;tl,.*lli"[i51,..t:J[:::::#iJ;:
: *n' "1"'1: l' J;l
:"..''
lIll.í| ,l ttrlvIeges méretbŐ|,)

tr t:t"'
rnéretérteImezésétmutatja a | | 5. és 1 16. ábra.
/\;Ir rIr l|rr t|<

:1i ffl : il:.:

n:uu :- T
il i ;*
a a, rt
,\ |,.lIrr.,rr|| r1erébtokos abIak, va|amint az egyesített szárny ,.F''
l"lx';[ ";i.
í rv t o
ii;irl.'11 .rlr|.r|l t,.S erké|yajto méretérteImezése a beépítésirészIet.
:l yv ona
ge l
l r
l x.
:F:; l:.l:l'fi,:.u .a',''-,:,i.
Ty l'
" t,t..t.t| |l.,.l (:s l23. ábra| olvashato |e.
ala kban, név
leges .ii.ii., **g:::n :.;:JrIlá] l\., r rIr |.rIl rryí|o a jto vagy abIakszárr^tyak kozri| ,, jobbos'' az a
. 't|||V' .rIr.r| .l
cm ben, a rakaros ""*i::*:::,'11[",i. , , ,.^.* ,^rzkiir 1lálltoIt olda||aI szemben állva a pántok jobb oIcJa
;T;;#, j#:;,,:'ffi |.'11 ,,lr,tlrl.,,, 1rr:tIit; az, ahoI a pántok bal oIc]aIon mnnak (1
, ll
|7. áb-
..[:íÍ'j;;?i:z:,;;,::!:",..,"."Á"siJ
167
.j.,l; ,,.í.r..t iclc.
[.J

I (i(i
 A nyíkászárÓ szerkezetek elhelyezése

A fa anyag ajtÓk és ab|akok e|he|yezése a fa|azássaI egyidóben

Vagy utÓ|ag, a belsŐ vako|ás e|ótt végezhetó"
Hevedertokokat, pallÓtokokat faIazáskor kell helyrikre tenni, a
gerébtok a falazás után is elhe|yezhetó. Ablakok tokját á|ta|á-
ban utÓlag, belsó vako|ás elcÍtt he|yezik e|.
máretek cm-ben
lrtendÜl Ktjlonos gondot ke|l fordítani az abIakok és a f a|azat kapcso|a.
tára. Vako|ásná| az eImozdu|ásmentes rogzítésentri|, tigyeIni ke||
A rAszlet
a hézagmentes e|vako|ásra, a hézagok |ég' és vízzárő tomítésére.
Hevedertok
Az eIhelyezés menete a kovet|<ezó:
- meghatározzuk a toknak a falhoz viszonyított síkját;
- meghatározzuk a tengelyvona|alapján a tok he|yét;
a tokot ftjggözésseI ftiggó|eges és vízszintméróveI vízszintes,
rrlajd a padlÓvonaInak megfe|e| magassági he|yzetbe á||ítjuk
Il I B. ábra):

,,Nu méret

116. ábra . '\

éfielmezese Ylzsz
es parrotoxos
Jitok méretÓnek
HevedeÍtokos

Jobbos ojtÁ 1 18. ábra

Botos oitt Jobb0É vosolot Ab|ak e|he|yezése
Bolos vosqlot
1 '^bra
169
Nvitási iránv meghatáÍozasa

I( itJ
 -,9\-ry--+ t|oÍÍúokzo{vokoloi

Toknyrhvony (3-3

Toks

uerevitÖ-: Tégtoíol
ki{&nroszths
Biturön

BelsS vokolot
pv.
<7
xávo n&r i taoo

ntáóuaös_
1 19. ábra
R-*-
Aitőto k elhelvezése
válaszfalban
I >"'..
v___

,.;.:i:i,';ii3l',:*ffi
[Xi:i'iiltlt-ii:ái,t*t;1iffi L_*-----
t'rr.|vr r.; íotiplibe verve Jelorucrnla!
Íífinr;i:ji$Ti+','.*393*ilH
i.,;iT}"::"il.,l,'Íii.1,,Y:::l,t,Jinli:*ií: j# j:ff
mé.Et
'FJ}i;
alakítunk kt, metycl.
.
n rrrét t1ek

tliq' . |.LóÍr erot91|y|1,:1 i"I;B:

,o,1.ii"..u.'bázátot .Illí| |)eÍl
!, l,'r,rlllk.
z.tl
i.. il'g1;yakra":i:l tzv., i.,\'|"iti,,"ii5,,:;:,
{tctx.,.
né|kirli 1a|Y:aa
1 20' ábra.
tr<'ártás É:s|(aVa Gerébtok beépíté!.

lu.'il"'oo'
il(:lrlái

A írirrr tq:l<ok beep ítése lehetó':9

, '^l e|kész
*"^i[".i..;fi:Ir'::.'
^lLÁ

megkezdese t

. lli,';, ., ,,.,loipo,-i rl-unkák 171

l/o
 totbo lolozbskor

#-t
vbtoszfottÖgto
6 cm vostog
Hevedertok beAptAsc
o-
í'

9
b
-t
-)A
\r: .s
s
o
!
rt" ,"*-";'ffll"Y.t o
o.

_
I
I

-.t

3-
I
I

A mérelelr mm.ben Arlendök.

:--Fn!ld!'lÉ
+ - NÖvteges métei
ArtendÖl. (.--
A m}retek mm.ben

* o*o nu*
H *"o*.o r.1Í1pÍ|Ji"

122.ábra
Kapcso|t gerébtoltos ab|ak beépÍtése

113
112
 Az aIumínium szerkezetei<et va|<o|ás után heiyezzr,llr el-
A beercísítésa kuIonbozŐ típusol<lroz gyárIlli1 :;pt.cialis i.(-]!l,1íiLj
eleme|<kel a tokra felerŐsített |<armo|<|<a|, ny irrar.ry':,'ltk:rN, hege"z
téssel vagy csavarozáSsaI tortént |<.
A m anyag nyílászárÓl<at egységcso mago kban |.r olzá !.' íure1r i' .l-,'
ba, ameIyel<ben a típljShoZ tartozÓ rogzítóeIerlek is rlleQtaiáitlir
tÓ l(.

ti92eö
Az el|re|yezést cé|szer a vako|ai munkák eIkészu|te utár:'"'e
gezni, hogy aztán már a nyí|ászára re |<árosod1é!<, piszl<o|oc}jei<
loltÍÖgziÜ A beépítésmunkafázisai :

-.. mérete|< e||enrjr.zése (a l<ulso tokméret É's a íalf eIr!iet lr'it

zott korben 1,5 2 cm hézag szlikséges};
ab|a kszárnya k |evéte|e a keretrcí |;
rogzítŐeIemek eIhe| yezése a l<eret ktrlsíj ilorrlyai'r.rt.l 'a ::;
rol<tÓ| 1 5 cm, egymásto| 40' 6CI cm távo|:;ágban};
a tok beá|lítása a nyílásba és ideigiencs l<iék'r:ii::ii:;
rogzítŐeleme|<nel< az épÜlet falához rltíj:síii:se l,i;varral vi.li..'1t'.
l.ozörÖ iÖmitts szogbe ovésse l;
I

- ab|ak'szárnya|< fe| ra|<ása, zárÓdás e||enrjrzise, ki l lncsel.: í*|

sz ere ése;
|

- beépítésihézagok |ég es vízzáro torrítése.

Nlvregcs mtret

*kr'attÓ beépítése
' 1i,,ffi *
t|pudl {vcct6tt
rtáÍÍl]
"
"f.
'l ll;
 Balesetvédelmi elóírások

A d o l gozÓ k.
ke l ^. HÍiiliii
i l.^.:i ;:s:::::il:}' fiffi:r fi |.i..',*
-
ll
"o "
ir. on l
: T.u:iJ;il;ái i :ril1:ll:llru;.l:::'fii J :i:i
.

.'go...é g i l eg
es
*.n*5;;.il$. it ff.''""'ffi ;í:'."*l ;
á. te I i

ásak az végezhet'
e,ieru?ri.ri.]bii^Iil Vtstlvwo...-- is sz kséges ek (124. ábra).
A
munkavégzesnez "odóeszkozok A

hD
$ ft
d e
I
&WW 126. ábra
A he|yés teheremelés

| 'r|.rz.isi munkákhoz a fa|azást végzö dolgozÓ részére a faI mel.

l..tl 60 cm szé|es szabad tertiletet ke||biztosítani (|25. áb-
Ir.r1.r|;iIlb

'J?::ffi* .* *"""
'-'L.!i.ttmvérvuoö, , 6 ) teny éÍv ! l /\ l'.ltíizt:shez fe|á|lított zsinÓrá||ifuok kozé kifeszített huzaIo-
a ) v ád tbzem iivog' u r s
"
-fj's";#TÍ:#. } ltlil 177

176
kat fe|tíjnóen ke|| je|o|ni. A tég|a rakodását tenyérvédŐ keszty|:ive| Az ÉPíTÉsllxl,,soRozATNAK Es
ke|| végezni. A teher megfogása elŐtt meg ke|l gyŐzŐdni arrÓ|, A,,I"/]AGÁNÉPíTŐK KlSKÖNYVTÁRA,, soRoZATNAK
hogy biztosított-e a biztonságos megfogás. Az eme|és elótt o|yan FÜZETTEL tsszEFtJ GGÓ ÉsA sztVEGBEN
testhelyzetet kell felvenni, amely mellett a gerincoszlop megter- H IVATKOZOTT TOVABBI KITETEI
he|ése a |egkisebb. GuggolÓ helyzetben, egyenes háttaI ke|| a ternet
megfogni (l26. ábra|. Szá|lításná| a terhet a testhez kozeI ke||tar
tani, és vigyázni ke|| az egyenletes s |ye|osztásra. ,.ÉpírÉst
1x1', sorozatbÓ|

A bór vá||védót a paIlÓk, deszkák, álIványanyagok szá|lításaná| ]. sz. f rizet: Epíteselokészítés,telek, kerítés
kel| haszná|ni. 2. sz. Íuzet: Fo|dmunkák, a|apozás, vízszigete|és
A mészo|táshoz o|yan hosszrlságti szerszámot ke|| haszná|ni' 4' sz' f uzet: Beton. és vasbeton rrunka
hogy a mészo|tÓ |áda me||ett á||va biztonságosan tudjunk do|goz- 5. sz. f tizet: Va|<o|ások és |romlokzatképzések
ni. A mész o|tásáná|, va|amint a habarcs keveréséné|védŐszemLjve- 6. sz. f tjzet: Acsmunkák és á|lványozÓ munkák
get, védŐkotényt és gumicsizmát ke|| |nszná|nunl<.
10. sz. f tjzet: Asztalos., |akatos- es tivegesmunkák
Az oltÓládákon keresztbe fektetett pal|ÓrÓ| dolgozni nern sza-
bad. A mészgodrot kor|átta| ke|| korti|venni, még akkor is, ha |e ,,rvrnoÁruÉ pírö r rtsrciruvvrÁ nn,' sorozatbÓl
van fedve' A meszet a godorbŐl pal|ÓjárdárÓl habarcsmeróve| ke||
kiszedni, és a pa||Ójárdát cstiszás el|en homokkaI be ke||szÓrni. Ha 1 . sz. f tizet : Fa|azás f a|azÓb|o|< kaI
a szembe mész kerril, vízze| kimosni tilos; híg táb|ao|ajat |<e|| erre 3. sz. f Üzet: Vá|aszfa||apos faIak
a cé|ra készen|étbentartani.
5' sz. f Üzet: Szigete|és ta|ajnedvesség e||en
Habarcs készítéséné| a keveró|ádát tigy ke|| fe|építeni, hogy a 13' sz. ftjzet: Falnyíláso|< áthida|ása
megkevert habarcsot kozvetIentiI a hordÓ|ádába r'iríthessr.ik.
Az á||ványon e|he|yezett habarcs|ádába a habarcsot 1,5 m ig nye|es E|ó |(észítésa|att
.|,5
serpenyóve|, m rrngasság fe|ett vodoben ke|| fe|juttatni'
Fa|azni csak biztonságos munkaszintr |, i||etve á||ványrÓ| sza- Hij. és hangszigete|és
bad. A fa|on á||va Ía|azni ti|os. Az építésa|att lg/Ő falon felesleges Nyílá szá rÓszer|<ezete k beépítése
tárgy és szerszám nem |ehet. A bolov mintadeszkázatát csak a ha. Kéményekcsa|ád i és kistársash ázakhoz
barcs megszi|árdu|ása után szabad e|bontani. Kéményfedl<ovet és
kéménytoIdalékot csak á||vrínyrÓl Iehet eIheIyezni. A t zfaIat a
tetŐszerkezethez t zfalkapcsokkaI be kelI kotni. A szabadon á||Ó
faItestek á||ékonyságát építéskozben |<ozirensó merevítésekkel,
kitámasztásokkaI ke| | biztosíta ni.
A vá|aszfaIak faIazásat csak a vá|aszfaI terhének a horrlására at.
ka|mas gerendárÓ|, iIletve megfe|elŐ aIaprÓ| |ehet e|kezdeni.
A nyí|ászárÓ szerkezete|( tokjait ki ke|| támasztani, utána pedig
ki kel| éke|ni.
Athida|Ó gerendák elheIyezését a faIon á||va végezni és az áthi-
da|Ókat kézze| mozgatni tí|os!

178 179
 lRoDALoMJEGYzÉK TARTALoMJEGYzÉ K

TCST Epítéstechnikai InformáciÓ. TégIa kti|sŐ határolÓ fa|ak ar ve zstÉs

6
(TCST 1986.) A FAL SZERKEzETE K FELoSzIÁsA 7

TCST ajánIott termé|<ei (TCST 1986.) Szerkezetuk szerrnt

l
7
EpítésiÚtmutatÓk: Rendeltetestik szerrnt
_ PoRoToN--36 kézi falazÓb|okk (TCST 19B5.) Az épÜ|etben e|Íog|a|t he|yuk szerint 9
10
Szerkezeti ie||eguk és Íe|építéstikmTdia szen n t
.- THERMoToN kézifa|azőb|okk (TCST 1985.) A FA LSZERKEZETE K ANYAGAI 11

- RABA kézlfa|azőb|okk (TCST 19B5.) Fa|azoe|enek a kijIscj és be|s<í teher hordÓ főÍa|akhoz 12

Kézi faIazÓe|emes építésmÓdok a magánlakásépítésben(TTI Égetett agyagtég|ák és b|okkok

23
1985.) Beton a nyagÚ fa|azÓb| okkok
?n
Beton- és habarcskészítésiABc (TK 1985.) Az ntÖtt fa|azási mÓdok
A nem teherhordo be|s Vá|aszfa|ak e|ernei 36
AIkal mazástechni kai kézi konyv. Egetett agyag termékek
DUR|soL biobeton építésirendszer (tsiobeton Gazdasági Beto n a nyagrj vá|aszfa| |apok 38

Társulás 1986.) vá|avfa||apok

Gipsz anyagrl .- . 39

AIkaI mazástechn i kéz i konyv.

i ka
FALSZERKEZETEKJELLEMZŐl ÉSALKALMAzÁst leHerŐsÉoE| . . . - 4'.l

A fa|azÓanyag kivá|asztasának szempontiai 4'l

(TTI
Gázbeton fa|szerkezetek építéséhez munkakozi Az egyes fa|szerkezetek iel|emzése, ajánlott alka|mazási terÜ|etei 42
anyag ) Kti|só és be|só teherhordÓ fa|ak 42
4Z
AI kal mazástechni kai kézi konyv. Égetett agyagtég|ákbÓ| es b|okkokbÓ| épti|ó Ía|ak
Az égetett agyag kézi falazÓe|emes falszerkezetek építéséhez Tomor tég|afal,
(TTl-.TCST mu nlcakozi myag ) kwés|yuk11- és sok|yukrj tég|afal,

MSZ- 04 140t2 85
B3O-as blokkfal,
RA B A Váz kerám ia fa |,
EptiIetek és épriIethatárolÓ szerkezetek hótechnikai számítá. UNIFORM blokkfal,
saí - Hótechnikai méretezés(EVM 1986.) POROTON falak,
Ts". É.54. Fa|szerkezetek hószigete|ése (TT| 1 983.) THE RMOPOR fal.
Új hószigete|ési mego|dasok a rragán|akás.érrítésben (ETK 1983.) THERMoToN Ía|
Beton anYag Ía|azÓblokkokbÓ| ép|i|ó fu|ak 46
Ko||ányi Béla: KŐm ves szakisrreretek (l/|K 1987.) gázbeton (gázsziIikát) Ía|,
ALBAFAL beépítésirjtmutatÓ (A|ba Regia ÁEV) TU FABEToN b|okkÍal,
RG L rácsbetétes gipszlap gyártmányismertetó (ET|*DUTÉP ISOPLUS Ía
uzatos ntij ttbeton 48
Kecskemét) Benn maradÓ hó szigeteló zsa| f a|
48
Vá|aszfa|ak
E pítéstechno|Ógiai rjtmutatÓ
A FALAZÁS| tvtururÁrc e lorÉsz Ír Ése. . 52
Ureges gipsz|apbÓl (Ü GL) építhetó vá|aszfa| (ETl 1984.) Az építésiteru|et e|rendezése . az
A szuksegesanyagmennyiés . . . . 54
ÁA
A Íóbb anyagok lárolása .

5t
Szerszámok és segBdeszkozok
Fa laZóá| |Vál]Vo k
70
H larcskészítés 71
A habarcsol< lkotoaÍryagal
a
aa
H abarcskalerés

180 181
 A FALAK ÉPiTÉsE
a9
szaM|yok
Alta|ános
18
Azegyesfa|azÓe|emekke|va|ÓÍalazásszabá|yai ....'..
Tég|afa|ak 80
...'8o
Btokkfu tak
90
Ontttfat ......
,
KÜLtNBoZŐ nrr'roe.rirÉdo inr-szenrliÉre" rcr.vrieie'zrs;
. . . : . l;;
PinceÍa|ak .....,115
Lábazatifa|ak.. ..12o
Fe|menóía|ak .
..- 125
Pé|dák elemekbó| épti|ó, rÍEgÍfe|elii hószigetel(í képessegtí kÚ|stí
fa|ak kiaIakÍ.
tására, .......126
iránye|vek
Kivite|ezési
'..131
Nyí|ágáthidalásokfe|menófa|akban ...... 133
Kéménye*
oromfa|ak, tíízfa|ak .....14,1
Vá|avfa|ak ....-148
' ..149
ego"iugv.g.",*t"nm'nou,á"j,"*,a"n ..
Gázbetonuíla*fa|lapokbÓ| ép | ví|aszfa|ak
....... 150
.....156
, ,6;nsianyag VálaszÍa|ak ....-
NYiLÁsZÁRi.JiÉni#EiirarrpírÉsr'' ...,..166
158

érte|mezés
Méret. és nyit6irány
. . . 166
AnyílászárÓszerkezeteke|h-elyezése.
BALESETVEDELM| ELŐíRÁSoK . ,...... '169
,
Az ÉPiTÉsl1X' ÉsMAGÁNÉPíTTrris.ror.rvvrnne sonozoi
TELosszEFÜGGŐ És A sztVEGBEN HrvnrrcozorT ToVÁBB|
,.liÉi''u
|roda|omjegyzék....
xtreret, 1 tg
...1ao

Kiadja az Építéstigyi Tájé koztatási Kcizpont.

Fele|ós kiadÓ: dr. Hamvay Péter igozgatÓ.
|ctllltt||.|; Építésgyi Tájékoztatási Kozpont Nyomda zemében (T.sz.:88045o)'
Budapest X lV., Francia t 45.
Fe|e|ós vezetó: Dancso Árpád.
Budapest,1988.
M iisza k i sze r kesztó : Pata ky Lász |Óné. Azonossági szám :'| 49187 .

M(}CJie|ent: A/5 atakban, 11,5 ív terjedelemben.

182