Mérő László

egyetemi tanár

ELTE Pszichológiai Intézet

Az érzelmek logikája – 2.

BME VIK, 2018 tavasz

mero.laszlo@ppk.elte.hu
 A James-Lange mechanizmus

A külvilág ingerei által létrehozott

zsigeri változásokat akaratlanul
is érzelmekként éljük meg
Az egyes érzelmekhez tartozó
zsigeri mintázatokat felismerjük,
és így jönnek létre az érzelmek
Csakhogy: – akkor hogyan tudhatjuk magunkat dühbe
gurítani? (egy alapérzelmet létrehozni)
– hogyan tudhatjuk más érzelmeit átérezni?
– mi a helyzet a tanult érzelmekkel?
egyáltalán, honnan tudjuk, hogy léteznek?
Túl a James-Lange mechanizmuson
• A rozoga híd kísérlet
Egy általános gerjedelmet
át tudunk értelmezni
valamiféle érzelemmé
(pl. tetszik a lány)
• Schachter és Singer kísérlete
- Adrenalin vagy placebo
Még az alapérzelmek is
- Informált vagy nem létre tudnak jönni egészen
- Vidám vagy dühös más úton is, mint ahogy
--------------------------------- a James-Lange elmélet
- Átvette vagy sem az leírja – kognitív érzelmek
asszisztens hangulatát
 Alex: Nevettesd meg...
• „Meg kell nevettetni a lányt, akkor
megkapod”
– De azért azt nem javasolta volna, hogy
tetessek vele egy ceruzát a szájába
• „Egy veszélyes szakadékba vidd, ne egy
lankás domboldalra” – Schachter-Singer!
– Ma talán raftingot vagy bungee jumpingot javasolna
• Később, sikeres üzletemberként is gyakran alkalmazta
ezt a tudását
– kontrollált meglepődés
– kontrollált düh
 Kontrollált düh
Nem azért ordítunk, mert
dühösek vagyunk, hanem
azért vagyunk dühösek,
mert ordítunk (W. James)

A sámán: „a kontrollált
- Mexikói sámánok düh pozitív energiákat
- Vita a bankban szabadít fel”
- Tárgyalási stratégia
• Egyrészt: a harag rossz tanácsadó
• Másrészt: néha kifejezetten hasznos
 Az érzelmek alaptípusai
1. Elsődleges emóciók
- A külvilág ingereinek hatására
- A James-Lange-féle mechanizmus
alapján jönnek létre
Az alapérzelmek és ezek kombinációi

2. Másodlagos emóciók
- Saját gondolataink hatására jönnek létre
Akár alapérzelmek is létrejöhetnek így is
- Tanult, kognitív érzelmek
Például a szeretet – de az biztosan ilyen?
3. Sőt, harmadlagos emóciók is lesznek
 Honnan tudjuk hogy egyáltalán
léteznek tanult érzelmek?
• Kérdés az 1960-as években: Általánosodhat-e egy
pavlovi feltételes reflex?
– nem működött a kísérlet!
• Martin E. P. Seligman ötlete:
Lehet, hogy azért nem, mert azt
tanulták meg a kutyák, hogy
úgysem segíthetnek magukon?
A tanult tehetetlenség felfedezése
• Alapvetően megváltoztatta a pszichológiai gondolkodást
• Így már érthető, hogyan lehet a szeretet is tanult érzelem
A tanult tehetetlenség metaforikusan

• Bolhák a dobozban, üvegplafon

• Már nem is próbálnak kiugrani
• Eltávolítjuk az üvegplafont
• Továbbra sem próbálnak kiugrani

• Ez így nem a pavlovi reflexről szól, sőt nem is az

úgynevezett operáns kondicionálásról
– valóban, itt már nem is alkalmazzák ezeket
• De ez így nem egy megvalósítható kísérlet 
• Mit talált ki Seligman, hogy elképzelését
kísérleti úton bebizonyítsa?
 A tanult tehetetlenség bizonyítása
A bizonyító kísérlet
- Két kutya
szinkronban
- Egyiknek van kontrollja,
a másiknak nincs
- Mindkettőt átteszik egy
dupla ketrecbe, amelynek
egyik fele áram alá kerül
Melyik kutya próbálkozik a meneküléssel?
• Ez valóban egy tanult érzelem (kontrollkísérletek)
• Akár rákkeltő is lehet (patkánykísérletek)
• Az emberre is működik (kísérletek áram helyett zajjal)
 Csoportos tanult tehetetlenség
• Az emberi kísérlet megismétlése csoportokkal
- az egyik csoport le tudta kapcsolni a zajt
- a másik nem, akkor marad nekik abba, amikor az
egyik csoportnak sikerült
- új teremben az utóbbiak már meg sem próbálták
lekapcsolni
A legfontosabb eredmény:
Csak a teljes csoport tanulta meg a tehetetlenséget,
az egyes csoporttagok külön-külön nem!
- ilyenkor elég a csoportot szétszedni
- az egyes emberek nem viszik tovább a tanult
tehetetlenséget az új helyükre
 Tanult optimizmus
• Seligman megpróbálta meggyógyítani a tanult
tehetetlenségre kényszerített kutyákat
Így fedezte fel, hogy az optimizmus is tanulható
• Véd a tanult tehetetlenség ellen is
Minél több kontrollélmény ér, annál
kevésbé vagyunk hajlamosak rá
• Csoportos tanult optimizmus is van
De ez sem ragad át
a csoport egyes tagjaira 
• A játék rengeteg kontrollélményt nyújt
Ezért immunizálhat a tanult tehetetlenség ellen
Cronio Perez
 Seligman példája
Amivel bekerült az összes
pszichológia-tankönyvbe:
a tanult tehetetlenség
felfedezése (1960-as évek)
A következő nagy dobása:
a tanult optimizmus
felfedezése (1990-es évek)

Tanulhatunk tőle: Mi Magyarországon itt állunk 500

év „tanult tehetetlenségi tréning” után, és hirtelen eltűnt
az „üvegplafon” fölülünk – talán mi is megtehetjük,
hogy ezek után felfedezzük a tanult optimizmust
 Seligman pályája
Amivel bekerült az összes
pszichológia-tankönyvbe:
a tanult tehetetlenség
felfedezése (1960-as évek)
A következő nagy dobása:
a tanult optimizmus
felfedezése (1990-es évek)

Amivel ma foglalkozik:
a pozitív pszichológia
• Az akumáli program
• Az egészséges ember pszichológiája
 A boldogság kutatása
• A pszichológia régen: „boldogtalanságkutatás”
Seligman is innen indult a tanult tehetetlenséggel
• „A boldog családok mind hasonlók
egymáshoz, minden boldogtalan
család a maga módján az.”
Tolsztoj híres regénykezdése
egy évszázadra félrevitte
a pszichológiai kutatást!
• A modern kutatás fő eredménye:
Minden boldog ember a maga módján boldog
(és akkor persze minden boldog család is)
 A boldogság három fő forrása
Az emberi boldogság három fő összetevője:
Pozitív érzelmek Tartalmas élet Elmélyült cselekvés

SZERETET HIT FLOW

Csíkszentmihályi Mihály
A kutatások legfontosabb eredménye:
A három komponens nem egyszerűen összeadódik,
hanem felerősítik egymás hatását (interakció)
• Kevés emberben olyan intenzív közülük bármelyik,
hogy önmagában teljesen elég legyen
• De: mind a három önmagában is eredményezhet teljes
értékű boldogságot
 1. A szeretet jellemzői
• Tanult érzelem
kivéve talán az anyai szeretet
• A krisztusi szeretet humánspecifikus
azaz: csakis az emberre jellemző – később látni
fogjuk, ez mit jelent
• A Fredrickson-Losada konstans (divatos blöff)
a boldogság feltétele: a pozitív és a negatív érzelmek
aránya 2,9013 fölött legyen – rossz matek-alkalmazás
• A szerelem is humánspecifikus
az irodalom többet tud róla, mint a pszichológia
 2. A hit természete
A hétköznapi nyelvben: erős vélekedés
- Azt hiszem, a boltban felejtettem a táskámat
- Hiszek neked
- Hiszek a szememnek
- Hiszek Istenben
- Hiszek abban, hogy Isten nincs
- Hiszek benne, hogy bizonyos dolgokban van valami
más fontos is, mint ami logikailag levezethető
Ami mindegyikben közös:
valamiféle percepció támasztja alá a vélekedést
Percepció, azaz észlelés, és nem egyszerű érzékelés!
A percepció nemcsak a szokásos érzékszerveink révén
jöhet létre, hanem képzeletünk, tudatunk, stb. révén is
 Az istenhit mint képesség
Az istenhit is egyfajta percepció, direkt percepció
Sőt, az isten nemlétében való hit is.
A vallásosság nem azonos a hittel!
Sok kutató állítja, hogy az istenhitnek
van egy genetikai komponense is.
Lehet, hogy az ateista hitnek is.
(mint ahogy a matematikai
vagy a zenei képességnek is)
Van, aki olyan tehetséges „látó”, hogy
képes Istent mindkét módon látni, de a Luís Buñuel:
legtöbben csak egyféleképp képesek. „Hála Istennek,
ateista vagyok.”
 3. A flow jellemzői

• Azonosulás a cselekvéssel
• Megfelelő nehézségű feladat
• Világos célok
• Azonnali visszajelzés
• Tökéletes koncentráció
• A kontroll feladása
Csíkszentmihályi Mihály
• Az Én-tudat elvesztése
• Az időérzék időleges elvesztése

A csipogós kísérletekben ezek jelezték legjobban előre

a maximális boldogságpontot kapott pillanatokat
 A flow-tartomány

Csíkszentmihályi
1. fő ábrája Szorongás Izgalom

A tengelyek:
x: a képesség
szintje Aggódás Kontroll
y: a kihívás
szintje

Apátia Relaxálás
Egyéni szint Unalom
 A flow-csatorna

Csíkszentmihályi Mindenki kerülhet a flow állapotába

2. fő ábrája

Challenge level
A tengelyek:
x: a képesség
szintje
y: a kihívás és
az önbizalom
szintje

Populáció szint Skill and confidence level

 Összegzés: a boldogság-portfólió
• Minden ember összállít magának a három komponens-
ből egy számára többé-kevésbé optimális „portfóliót”
ennek tartalma az élet folyamán persze változik
• A boldogság bizonyos formáit a társadalom elítéli
például egy terrorista vagy egy sorozatgyilkos teljes
mértékben boldog ember lehet!
• A modern gazdaság egyre inkább
a boldogság-portfóliókról szól
- a játékipar már régóta
- a szórakoztatóipar is (Hollywood)
- a CSR is egyre inkább standard
üzleti tevékenységgé válik!
 A boldogság-portfólió átalakulása

• Életszakaszonként
„Aki ötvenévesen ugyanúgy látja
a világot, mint húszévesen, az
30 évet elpazarolt az életéből”
• Az erőforrások változása miatt
Unokáink kevésbé kényelmesen
fognak élni, mint mi
• A lehetőségek változása miatt
Rendre új boldogság-portfólió
termékek jelennek meg