Támpontok (dolgozat)íráshoz. Jegyzetelés.

Hivatkozási rendszerek

Jegyzetelés célja:
- adott olvasmány saját gondolatrendszerben, saját szavakkal(!) történő strukturálása,
újrastrukturálása -> úgy hogy az első sorban a saját munkát könnyíti meg (ez logikus,
hiszen mind másként látunk át dolgokat)
- felhasználandó információk, szakkifejezések feljegyzése (tehát nem teljes
mondatrészek, kifejezéssorozatok) - ezek a szakterminusok képezik a kivételt a saját
szóhasználat alól - de ezeket saját mondatba építjük bele!
- a jegyzetek felhasználhatóak a megírandó munkához, vizsgára készüléshez, stb.

- segít, ha: nem mondatonként írjuk ki az információkat, hanem egy nagyobb

szövegrészt (egy-két bekezdés, vagy hosszabb gondolatmenet) elolvasva próbáljunk
tömören, lehetőleg 1-2 mondatban, még inkább mondatrészben (itt lehet, sőt érdemes
a félmondatokat, félszavakat is használni, a lényeg, hogy neked érthető legyen)
összefoglalni
- mivel az egyik alapfunkció az információk gyorsan áttekinthetővé tétele, nem
célszerű túl terjengősen írni - a lényeg: rövidített, logikus kivonat

- érdemes a jegyzet elején a könyv/tanulmány címét, egyéb adatait, és a gondolatokhoz

az oldalszámokat feljegyezni - így nem kell a szövegrészeket visszakeresni, a
lábjegyzetek vagy a bibliográfia készítésekor

Az áttekinthetőség érdekében:
- mondanivaló pontokba szedése, strukturálása
- tömörség
- áttekinthetőség

Tippek és trükkök:
- megkülönböztetni, hogy mi a lényeges és mi a kevésbé fontos információ - ez témától
és a jegyzet majdani felhasználásától is függ
- az olvasott szövegben és a készülő jegyzetben ne veszítsük el a fonalat, ha nem értjük
inkább olvassuk még egyszer újra, gondoljuk végig
- az ábrák sokszor segítenek
- a folyamat felgyorsítására, a gondolatok tömörítésekor érdemes rövidítéseket
használni - ezt mindenki saját maga kell kialakítsa, a lényeg, hogy visszaolvasáskor
még értsed mit szerettél volna mondani

- mielőtt elkezdjük, tisztázzuk magunkban, hogy milyen információkat keresünk a

szövegben!

Könyvészet keresése:
 - mindig tudjuk milyen témához keresünk információkat, a témának legyenek meg az
előre kijelölt határai!
- könyvtári katalógusokban keresni (pl. bcucluj.ro, http://portal.eme.ro/en/,
http://ega.ro/szakkonyvtar/konyvjegyzek)
- 2 lehetőség
- az általánostól indulni
- ez az egyszerűbb
- adott területre/időszakra vonatkozó általános munkákban keresgélni
- az ott talált hivatkozások használata
- mutatók használata (személy, tárgy, hely)
- a konkrét cikkekből indulni
- pl. már a címből egyértelmű, hogy a témánkra vonatkozik
- az ebben található, általános munkákra vonatkozó hivatkozások
megkeresése és használata
- internetes források*** - csak akkor, ha tényleg el tudjuk dönteni, hogy a forrás
megbízható (éppen ezért ezzel nagyon óvatosan kell velük bánni, nem feltétlenül
ajánlom)
- amit mindenképp lehet: címeket keresni
- ha feltétlenül rászorulunk:
- ne használjunk olyan szöveget, aminek az írója még a nevét sem
tünteti fel
- az szerzőnek utánanézni!!!: ha van elérhető publikációs jegyzéke az
már jó jel, ahogy az is ha egy normális tudományos intézményben
(egyetemen, múzeumban) dolgozik - az írásai tematikája körülbelül
egy nagyobb témaegységhez kapcsolódnak - ennek a szakértője --- ha
nincs, vagy teljesen összevissza írásai vannak, pl. az egyik a sumér-
magyar rokonságról, míg a következő már XY festészetéről szól, egy
harmadik az atomfizika felhasználásairól, a szerző nagy
valószínűséggel teljesen megbízhatatlan.
- a csilivili-szivárszínű weboldalak alapból gyanúsak - pl. a
kedvencetek, az irodalmiradio.hu fekete hátterével és neonsárga
betűivel abszolút ez a kategória
- csak!!! olyan cikkeket használjunk, amelyek rendelkeznek kritikai
apparátussal: lábjegyzetekkel és bibilográfiai jegyékkel
- !!!!! érdemes inkább tanulmányok és/vagy könyvek digitális verzióját
felkutatni, és azokat használni (címeket szintén könyvtári katalógusokból
érdemes kikeresni, itt bejönnek a magyarországi könyvtárak katalógusai, mint
lehetőség: fszek.hu, oszk.hu, http://hunteka.szepmuveszeti.hu/search)
- adatbázisok használata: academia.edu, Ebsco, Jstor,
books.google.com, stb.
!!! Ne féljünk az idegennyelvű szakirodalomtól és semmiképpen ne zárjuk ki a keresésből,
ami nem magyarul van.

!!!! Ne féljünk kérdezni.

 A HIVATOZÁS

Részletekért lásd: Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 1997
.
!!! mindig kell hivatkozni
- bármilyen gondolatot átveszünk valakitől, azt le kell hivatkozni, hogy attól a szerzőtől
van - ellenkező esetben plágiumnak minősül
- ha szó szerint idézünk, mert pl. egy definíciót szeretnénk használni, a kérdéses részt
idézőjelbe kell tenni, és úgy lehivatkozni ----- „...”
- ha mondat közepéből: „… idézet ...”

Hivatkozások formái:
- lábjegyzetek --- az egyetemen ezt szoktuk használni
- lábjegyzet beillesztésére a wordben: Crtl+Alt+F kód
- szövegközi jegyzetek
- fejezetvégi jegyzetek
A hivatkozásnak többféle formai felépítése lehet, ezek közül most egyet veszünk át, de az
alapelv minden rendszerben, hogy következetesen kell használni és nem keverni a különböző
hivatkozási rendszereket.

- Az első lábjegyzetben a könyvészeti tétel teljes leírását adjuk + mivel mondatnak

minősül: nagybetűvel kezdődik és pontban végződik.

Kötetek
Szerző: Cím. Alcím. Kiadás helye, Kiadó, Kiadás éve. Oldalszám(ok).
[Az oldalszámok, évszámok, több szerző neve között mindig hosszú kötőjelet használunk.]
Külföldi szerző esetében: Vezetéknév, Keresztnév: ...

pl.
¹ Németh Lajos: A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig. Budapest,
Corvina, 1974. 18–19.

Újrahivatkozásnál:
¹ Németh Lajos: i.m. 21. vagy Németh: A XIX. század művészete. 21. vagy Németh 1974. 21.
Ha ugyanarra a műre hivatkozunk egymást követő lábjegyzetekben:
¹ Németh Lajos: i.m. 21.
² Uo. [=ugyanott] vagy ha más oldal(ak)ra Uo. 23–28.
Ha ugyanazon szerző két különböző művére hivatkozunk egymást követő lábjegyzetekben:
¹ Németh Lajos: A XIX. század művészete. A historizmustól a szecesszióig. Budapest,
Corvina, 1974.
² Uő [=ugyanő]: A művészet sorsfordulója. Budapest, Gondolat, 1970.

Több szerző esetén:

Szerző1–Szerző2: …
Ha több, mint két szerző: Szerző1 et al: …

Fejezet/tanulmány tanulmánykötetben
Szerző: Cím. In Szerző: Kötet cím. Kiadás helye, Kiadó, Kiadás éve. Oldalszám.

Tanulmány/Cikk folyóiratban/időszaki kiadványban:

Szerző: Cím. Időszaki kiadvány címe, évfolyam (kiadás éve), szám. Oldalszám.
pl. Kubinyi András: Az 1505-ös rákosi országgyűlés és a szittya ideológia. Századok, 140.
évf. (2006) 2. sz. 361–374. p.

Elektronikus/Internetes források:
Szerző: Cím, stb. (itt is minden adatot fel kell tüntetni, annak megfelelően, hogy kötetről
vagy tanulmányról van szó) után pedig megjelenik: [hozzáférés dátuma] és <URL>

Bibliográfia
Ugyanezeket az elveket követjük, viszont a tételeket ABC sorrendbe rendezzük a szerzők
vezetékneve szerint és már nem használunk rövidítéseket, minden tétel minden adatát úgy
tüntetetjük fel, mintha először használnánk.