- -

Vavrek Balázs – Kreatív Kontroll

59 lépéses checklist a
tökéletes (és hatékony)
hírleveledhez
- -

Szeretnél hatékony hírleveleket küldeni, ezért egy checklistbe összegyűjtöttem a

jelenlegi best practice-t.
Ezt nyomtasd ki és hírlevélíráskor vedd magad elé, és a pontokon menj végig.
A lista kiemelten értékes – ezeken a pontokon szoktam végigmenni én is (csak
nekem már a fejemben van az 1356-odik hírlevél megírása után). Ha követsz minket,
akkor pontosan tudod, hogy minden saját hírlevelünk 200 000 Ft felett hoz
eladásokat (legutóbb egy hírlevelünk fél óra alatt behozott 550 000 Ft
megrendelést).
Természetesen a best practice folyamatosan változik, ezért lehetőleg sűrűn A/B
tesztelj. Nem az számít, hogy elvileg és más piacon mi működik, hanem az, hogy a te
listádon a te hírleveidben mi adja el a te termékeidet. Viszont az alábbi lista azonnal
megnöveli a hatékonyságodat.
Csapjunk is bele.

Előkészületek
▢ 1. Összeírtam az ajánlat összes előnyét (legalább 20 db-ot)

▢ 2. Kiválasztottam a legnagyobb előnyöket és alapérzelmekhez (félelem,

öröm, meglepetés, düh, szomorúság, irigység stb.) kapcsoltam őket.

▢ 3. Kiválasztottam 1-2 érzelmet, melyek dominálni fognak.

Szóhasználatom ehhez igazodik.

▢ 4. Összeírtam minden kifogást (túl drága, már van ilyenem, nem kell,
most nem kell stb.) és megválaszoltam őket.

▢ 5. A célcsoportról minden infót begyűjtök, amit csak elérhetek. Ha van

szövegminta (ügyfélszolgálat, e-mailek stb.), akkor a jellemző szavaikat
belefogalmazom a szövegbe.

▢ 6. Meghatározom, hogy a címzett mit tud az ajánlatomról. Nem untatom

olyanokkal, amiket már ismer, de nem ugrok túl nagyot.

▢ 7. Megnézem, hogy van-e olyan elem az ajánlatban, amit

díjmentesként/ingyenesként kommunikálhatok (pl. ha az éves
előfizetésem 12 000 Ft, de az akció keretében 2000 forintot elengedek,
akkor „2 hónap ingyen”). Ezt csak akkor használom, ha nem megy az
ajánlatom rovására (tehát ha prémium terméket adok el, akkor nem). 
- -

▢ 8. Van elem, amit garanciaként kommunikálhatok? Ha van, használom.

▢ 9. Ügyfélvéleményeket gyűjtök (megkérdezem, hogy használhatom-e).

Ha a levél típusa engedi, akkor minél többet felhasználok, mert
hatékonyabb, ha a vásárlóim dicsérik a szolgáltatásomat.

Megnyitás és tárgymező
▢ 10. A levél küldője az, akit a feliratkozóim felismernek. Ha személyhez
iratkoztak fel, akkor névvel küldöm. Ha a céget jobban ismerik, akkor
cégnévvel. (Itt figyelj a törvényi előírásokra!) De ezt gyakran
letesztelem.

▢ 11. Írtam legalább 10 tárgymezőt az alapján, ami már bevált. Például

a Digitalmarketer vagy a Hubspot gyűjtése jó.

▢ 12. A nagy médiumok legjobb címeinek mintájára írom meg a

tárgymezőt.

▢ 13. A legjobb tárgymezőket kisebb listán A/B tesztelem. A legjobban

teljesítőt küldöm ki a teljes listára.

▢ 14. A tárgymezőmmel csak megnyitást akarok elérni (nem eladást) – és

leírom, hogy mi van a levélben. A tárgymező megválaszolja azt, hogy
miért fontos a hírlevél (milyen értéket kap, ha megnyitja) és miért kell
ott és akkor megnyitnia (mert lejár az akció, elfogynak a helyek, holnap
már nem elérhető, elavul a hír stb.).

Átkattintás
▢ 15. A CTA-m lehetőleg egy gomb és egy van belőle. Pozíciót és színt
tesztelem (vagy korábbi levelekből megnézem, hogy melyik a
leghatékonyabb.) Narancssárga, sárga általában jó (kivéve, ha az egész
dizájn narancssárga).

▢ 16. A CTA-nál fontosabb az olvashatóság és a megtalálhatóság, mint az

esztétikum. Nincs narancssárga gombon fehér szöveg, mert kifolyik a
szem.
- -

▢ 17. VAN CTA a levélben. (Mi az a CTA?)

▢ 18. A gombszöveg konkrét és értéket kommunikál (az olvasó tudni

fogja, hogy hova kerül, ha rákattint, és tudni fogja azt is, hogy miért
érdemes rákattintania). Példákat itt találok.

▢ 19. A CTA-t írom meg először, utána a tárgymezőt. Ezután jön a levél
többi része.

Szöveg
▢ 20. Megszólítom az olvasót név szerint (ha megvan a neve). Kedves
NÉV, Tisztelt NÉV. Ha nincs meg, akkor csak Szia! (Mi így küldjük, és az
eredményeket megnézve a lelki nyugalmam teljes.)

▢ 21. Mindig személy írja alá az emailt (Kovács Zoltán,

marketingasszisztens, Kreatív Kontroll).

▢ 22. Törlöm az első bekezdést, mert valószínűleg rossz.

▢ 23. A legnagyobb előnnyel kezdem, minden mondat után felteszem azt

a kérdést, hogy „és akkor mi van?”, majd válaszolok rá („az van, hogy”)
egészen addig, amíg eljutok a CTA-ig. Ezt a nyers szöveget finomítom
hírlevéllé (pl. kiszedem a kérdéseket és azvanhogyokat).

▢ 24. AIDA-modellre építettem a szöveget. „Ezért figyelj rám”, „Ezért jó ez

neked”, „Ezt csináld most” felépítés. Így keltek fel figyelmet.

▢ 25. Megfogalmazom a jelenlegi problémáját, majd a szolgáltatással

megoldom azt. Soha nem feltételezem, hogy magától rájön: inkább
kimondom helyette.

▢ 26. Csak azt írtam le, ami a konverzióhoz (jellemzően átkattintáshoz)

vezet. Minden más zaj és törlöm.

▢ 27. Képet bal oldalra teszem.

▢ 28. Ha a kép embert ábrázol, akkor a tekintete a CTA felé mutat (vagy a
legfontosabb szövegrészre).
- -

▢ 29. Ha rossz a kép (nem kommunikál semmit, nem vált ki érzelmet, nem
mutat egy fontos elem felé, nincs rajta híres ember, „csak úgy ott van”),
akkor inkább kiveszem. A felesleges kép konverziót ront, így inkább ne
legyen.

▢ 30. Sok alcímet használok (és alcímben előnyt emelek ki).

▢ 31. Az általános főneveket konkretizálom („sok szolgáltatás” helyett „7

szolgáltatás”, „szolgáltatás” helyett „webszövegírás”)

▢ 32. Főneveket igékre cserélem, ahol lehet, mert élőbbé, izgalmasabbá

és dinamikusabbá teszi a szöveget.

▢ 33. Minden az olvasóról szól („küldjük a csomagot” helyett „megkapja a

csomagot”).

▢ 34. Sok névmást használok (te, tied, veled, neked, érted).

▢ 35. Bemutatom a szolgáltatást használat közben. Termékbemutatót

tartok és megelőlegzem az eladást („képzeld el, hogy egy
gombnyomásra van tőled 800 film”).

▢ 36. Puhábbá teszem a call to actiont. Nem „elfogadom a szerződést”,

hanem „megnézem”, hogy csökkentsem a kockázatot. Mindig csak a
következő lépést adom el.

▢ 37. Listát használok hajtás felett. A listapontok nagyon rövidek és

lehetőleg előny van bennük.

▢ 38. A levelet csak neki írom („én beszélek veled”), az ajánlatot csak neki
teszem. De ha van social proofom (az mi?), akkor azt felhasználom,
hogy a kockázatot csökkentsem (pl. 7548 ember használja,
Magyarország legnépszerűbb X-e).

▢ 39. A szöveget úgy tagolom (rövid bekezdések, sok alcím, lista stb.),
hogy rövidebbnek tűnjön. Felépítésnél bal felső sarokból jobb alsó
sarokba haladok (balról jobbra olvasunk, ez a természetes irány).

▢ 40. Minden állításomat hitelessé teszem.

▢ 41. Az első mondatomat átírtam többször, mert fontos. A lényeggel

kezdem, nem a bemelegítéssel.
- -

▢ 42. A kifogásokat belefogalmazom a levélbe a válasszal együtt. („Talán

attól tart, hogy X, de szerencsére [meggyőző érvek]”)

▢ 43. Szellős felépítést használok. Alcím & 1-2 bekezdés (bekezdés 1-2
sor), alcím & 1-2 bekezdés, alcím & 1-2 bekezdés.

▢ 44. Ha van értelme, akkor az ajánlatnál sürgetek („csak 200 jegy van”,
„csak aug. 15-ig” stb.). Nem kamuzok, mert ha átlátszó, az nagyon
visszaüt.

▢ 45. Az utolsó bekezdésben (vagy utóiratban) megismétlem a

legnagyobb előnyt más szavakkal, majd megmondom neki, hogy mit
csináljon: „kattints a gombra”.

▢ 46. Válaszolni nagyon könnyű (egy kattintás), és ezt kommunikálom is

(„csak kattintson az alábbi gombra és kész”).

▢ 47. Kötőszavakat használok átkötésre. Mert kohéziót ad. És az sem

számít, ha valakinek ez nem tetszik (pl. a volt magyartanáromnak).

▢ 48. Az e-mailnek egy célja van, egy dolgot akarok elérni. Ha több
mondanivalóm van, inkább új e-mailt írok.

Szerkesztés
▢ 49. Kinyomtattam és felolvastam hangosan. Ahol megakadtam, ott
kiraktam egy kötőszót, rövidítettem a mondatot, rövidítettem a szót.

▢ 50. Elolvastattam egy laikussal és mindent megértett.

▢ 51. A szöveget egy ötödikes is megértené, olyan egyértelmű.

▢ 52. Az összetett mondatok max. 3 tagmondatból állnak, de inkább csak

2-ből. Ami ennél több tagmondatból áll, ott új mondatot kezdek.

▢ 53. Töröltem a szavak ~10%-át, a végleges szövegben nem lehet

felesleges szó. Minden szó felesleges, aminek a kitörlésével
tökéletesen érthető marad a szöveg.

▢ 54. Nincs 3 sornál hosszabb bekezdés.

▢ 55. A CTA hajtás felett van (mobilon is). Kivéve akkor, ha az ajánlatom
bonyolult vagy drága.
- -

▢ 56. A hosszú szavakat rövidebbre cseréltem.

▢ 57. Elolvasom csak a kiemelt részeket (tárgymező, főcím, alcím,

félkövér). Ha az ajánlat lényege így is érthető, akkor a levél kész van.

▢ 58. Ha valami félreérthető (szó vagy mondat) vagy nem egyértelmű, azt
kiveszem/átírom. Amit félre lehet érteni, azt félre fogják érteni.

▢ 59. Jogi szövegeket alulra rakom. Mindegyiket. A törzsszövegben nem

szerepelhet jogásznyelv.

További tippek
Olvasd el ezt a cikket még több szerkesztési tippért, valamint ezt, ha a
marketingszövegírásról szeretnél többet olvasni.
A legfontosabb: írd meg a hírleveled és küldd ki. Talán banális tanácsnak
érzed, de megdöbbennél, hogy hány kampány ragad a digitális fiókokban
azért, mert nem merik kiküldeni (vagy nincs idejük megírni). Még a
rosszabb hírlevél is hatékonyabb, mint a ki nem küldött hírlevél.
Barátsággal,
Vavrek Balázs @ Kreatív Kontroll
vavrek.balazs@kreativkontroll.hu

Még több cikk a hírlevelezésről