kitalálta és összeállította: Búzás Tünde logopédus
Nyuszimama és Nyuszipapa az erdőben nevelte öt kisnyusziját.
A kisnyuszi, akiről mesénk szól, sokat
segített a mamájának, mert ő volt a legnagyobb és legügyesebb. Rókáéknál három kisróka nevelkedett. A legkisebbik volt a nyuszi jó barátja. Kisróka szerint, náluk meg egy koronásvárosról beszélgetnek. Hogy mi lehet az? Miért betegednek meg az emberek?
Nyuszi elmesélte, hogy a szülei
sokat beszélgetnek valami koronabetegségről. Ő ezt nem is érti, mert ő mindig szeretett volna koronát, meg különben is koronát a királyok hordanak. Tanakodtak, hogy mitévők legyenek! Hogyan tudnának ők is segíteni az embereknek?
Tanakodtak nappal...
Tanakodtak éjszaka...
egyszer csak nyuszi felkiáltott!
TUDOM MÁR!-kiáltotta. Fából csinálunk kardot és a kerítésnél várakozunk, és ha jön a korona- koronásváros, legyőzzük! Így is tettek.
Estig ott rostokoltak. Közben kardoztak egy kicsit,
óvatosan, közben várták a koronákat és egyre jobban unatkoztak. Közben beesteledett, rókamama és nyuszimama már nem tudta elképzelni, hogy hol maradnak ilyen sokáig. Kimentek a kerítéshez és bevitték őket.
A két, fáradt vitéz elmesélte, hogy
mit is csináltak. Otthon aztán rókamama és nyuszimama elmesélte, hogy mi az a koronavírus.
Szabad szemmel nem lehet látni, Ezután, mind a két anya,
olyan kicsi és hasonlít egy pici mesét mondott a koronára. Megbetegítheti az embereket, de ha vigyáznak a jóbarátokról. Egy kis, tisztaságra és nem találkoznak sok kék nyusziról és egy emberrel, akkor nem lesznek betegek bátor rókafiúról. Jó Azért nem lehet most oviba se járni. De, ha elővigyázatosak, nem lesz baj. éjszakát!