Fulop Vanda Kalkulus I. Peldatar

Fülöp Vanda
KALKULUS 1. PÉLDATÁR
SZEGEDI
EGYETEMI
KIADÓ
POLYGON
2018
Előszó
POLYGON.JEGYZETl'ÁII Ez a jegyzet elsősorban a Szegedi Tudományegyetem molekuláris bionika szakos

hallgatóinak tartótt'Kalkulus I. és a biomérnök hallgatóknak tartott Matematika
Szerkeszti:
1. című kurzus gyakorlatához készült, ugyanakkor jól használható az informatikus
KURUSA ÁRPÁD hallgatók Kalkulus I. gyakorlatához is.
A hallgatók a tárgy elsajátításához szükséges előismeretek meglétét ellenőriz
hetik a
http: //www.math.u-szeged.hu/ ~fulopv / eloism. pdf

feladatainak megoldásával. A helyes eredményeket a
Lektorálta:
youtube.com/ playlist?list=PLm _pN dtN9Bap82UldvkOT1 u UX ovYN ns Ul
SZABÓ TAMÁS
linken láthatják.
A példatár a gyakorlati órák anyagát követve 13 fejezetet tartalmaz. A fejezetek
mindegyike 3 részből áll.
A Házi feladatok részben a gyakorlat anyagát ismételjük át, mélyítjük el, a
feladatok megoldását részletesen ismertetjük.
A Kvízek rész lehetővé teszi a felkészültség ellenőrzését. A megoldás megadásával
az elvárt részletességet hangsúlyozzuk.
A További gyakorló feladatok részben az eddigiekkel azd'h.os nehézségű feladatok
szerepelnek, de itt már csak a végeredményt adjuk meg.
A példatár nem tartalmaz a gyakorlat anyagán túlmutató, gondolkodtatóbb és
összetettebb példákat, ezért az érdeklődőknek további tanulásra ajánljuk az alábbi
feladatgyűjteményeket, tankönyvet, illetve videós segédanyagot:
1. SZABÓ TAMÁS: Kalkulus I. példatár informatikusoknak, Szeged, Polygon,
2017.
2. NÉMETH JóZSEF, NÉMETH ZOLTÁN: Analízis I. feladatgyűjtemény, Szeged,
Polygon, 2008.
3. GEORGE B. THOMAS, MAURICE D. WEIR, JOEL HASS, FRANK R. GIOR-
2. javított kiadás
DANO: Thomas-féle Kalkulus, Budapest, Typotex, 2006.
ISSN 1417-0590 4. http: //www.math.u-szeged.hu/ ~szbtmsz/vmlkl/vmlkl.html
Ezúton is köszönöm kollégáim Bogya Norbert, Tekeli Tamás, Szilas László és
Kiadja az SZTE BOLYAI INTÉZET
Dr. Szabó Tamás segítségét.
a POLYGON jegyzetsorozataként
Felelős vezető:Kincses János főszerkesztő
Szeged, 2019. január
Bolyai Intézet
Szeged, Aradi vértanúk tere 1., 6720
e-mail: polygon@math.u-szeged.hu Fülöp Vanda
http://www.math.u-szeged.hu/polygon/
@Fülöp Vanda, 2018.

Tartalomjegyzék
1. Értelmezési tartomány, polinomosztás, elemi törtekre bontás 3
2. Sorozatok határértéke definíció szerint 18
3. Sorozatok határértéke formálisan 1. 27
4. Sorozatok határértéke formálisan II. Sorozatok

monotonitása, korlátossága 40
5. Rekurzív sorozatok, lineáris függvénytranszformáció 53
6. Függvényhatárérték 71
7. Folytonosság, differenciálhányados 82
8. A differenciálszámítás néhány alkalmazása 94
9. Monotonitás, konvexitás 107
10. Teljes függvényvizsgálat 122
11. Határozatlan integrál 1. 144
12. Határozatlan integrál II. 155
13. Határozott és improprius integrál 172

1. óra
Értelmezési tartomány, polinomosztás,

elemi törtekre bontás
Házi feladatok
1. Feladat. Határozzuk meg, majd ábrázoljuk számegyenesen a következő függvé-

nyek értelmezési tartományát.
(a)
+x
Megoldás. Az értelmezési tartomány megadásakor (kikötés vizsgálat) három do-
logra kell figyelnünk: törtre, négyzetgyökre és logaritmusra.
Egy tört nevezője nem lehet nulla, fgy ebben az esetben
ahonnan
X ,j:. 0 és X ,j:. -1.
-1 0
(b) ✓2x +1
Megoldás. Négyzetgyökét csak nemnegatív kifejezésnek vehetjük, tehát
2x +1 ~ 0
1
X
-> --
______________
2.
.............................
1
2
3
(e) log 2 ( x 2 - 4)
Megoldás. Logaritmusát csak pozitív kifejezésnek vehetjük, ezért
x2 - 4 > 0.
Az f(x) = x2 - 4 = (x - 2)(x + 2) parabolát ábrázolva
leolvasható az egyenlőtlenség megoldása: x > 2 vagy x < -2.
---{ )···· .................................. o,__---

-2 2
sinx
(d)
x log 113 x
Megoldás. Figyelnünk kell a törtre és a logaritmusra is, azaz
xlogl/3 X 1' 0 és x>O

x =/:- O, log 1; 3 x =/:- 0 és x>O
x=/:-0, x=Jl és X :> Ü.
..............................e > - - - - - - < : } - - - - - - - - - ~
0 1
y'3-x
(e) x3 + 1
Megoldás.
3-x2:0 és x 3 + 1 =f. 0
3 2: X és x 3 =f. -1
3 2: X és x=f.-l.
: 1
----------< }-------···· ................................. ►
-1 3
(f) log 3 (3x + 4)

yl-5x
Megoldás.
3x +4 > 0 és vl - 5x =fa 0 és 1 - 5x ~ 0
X > -4/3 és 1 - 5x =fa 0 és 1/5 ~ X
X > -4/3 és 1/5 =fax és 1/5 ~ X.
Összefoglalva:
-4/3 < X < 1/5 .
................... 0
4 - - - - -o ..................................... ►
1
3 5
2. Feladat. A maradékos osztás ismétlése után végezzünk polinomosztást.

(a) 5732: 37
Megoldás. A maradékos osztás alapján
57'3'2' : 37 = 154
203
182
34
ahonnan
5732 = 154 34 .
37 + 37
(b) (x 2 + 5x + 2) : (x + 2)
Megoldás. A polinomosztás hasonlóan történik:
(x 2 + 5x + 2) : (x + 2) =x+3
-(x 2 + 2x)
3x+2
-(3x + 6)
-4
s:,
alapján
2
x + 5x + 2 = x + 3 _ _4_ .
x+2 x+2
(e) (x 3 - x + l) : (x - l)
Megoldás.
(x 3 - x + 1) : (x - 1) = x2 + x
-(x3 - x2)
x2 - x +l
-(x 2 - x)
+1
alapján
x3 - x
- - - =x2+x+--l.
+l 1
x-l x-
(d) (3x 3 - x2 - x - l) : (x - l)
Megoldás.
(3x 3 - x2 - x - 1) : (x - 1) = 3x 2 + 2x + 1
-(3x3 - 3x 2 )
2x 2 - x - l
-(2x 2 - 2x)
x-l
-(x - 1)
0
alapján
3x 3 - x 2 - x - l 2
- - - - - =3x +2x+l.
x-l
• (e) (x 5 - 3x 3 + x 2 + 4x + 1) : (x 2 - 2;,i; + 3)
6
Megoldás.
(x 5 - 3x 3 + x 2 + 4x + 1) : (x 2 - 2x + 3) = x 3 + 2x 2 - 2x - 9
-(x 5 - 2x 4 + 3x 3 )
2x 4 6x 3 +
- x 2 + 4x + 1
-(2x 4 3
- 4x + 6x 2 )
- 2x 3 - 5x 2 + 4x + 1
-( - 2x 3 + 4x 2 - 6x)
- 9x 2 + lOx + l
-( - 9x 2
+ l8x - 27)
- 8x + 28
alapján
x 5 - 3x 3 + x 2 + 4x + 1 -8x + 28
- - -2- - - - - = x 3
x - 2x + 3
+ 2X 2 - 2X- 9 +----.
x 2 - 2x + 3
3. Feladat. Bontsuk elemi törtekre az alábbi törtfüggvényeket.
5
(a) (x - l)(x + 3)
Megoldás. A tört nevezője két különböző elsőfokú tényező szorzata, így a felbontás:
5 A B
(x - l)(x + 3) = -x---1 + _x_+_3 ·
Hozzunk közös nevezőre:
5 A B A(x + 3) + B(x - 1)
-(x---1-)-(x_+_3_) = -x---1 + -x-+-3 = ----'-(-x-----'-1-)-(x-+-'-3-)-----'- ·
Tehát
5 = A(x + 3) + B(x - 1).
Az A és B paraméterek meghatározása történhet a nevező, (x - l)(x + 3) gyökei,
x = l és x = -3 helyettesítésével:
Az x = l helyettesítésével kapjuk, hogy
5
5 = A-4, ahonnan A=-4·
Az x = -3 helyettesítéssel írhatjuk, hogy
5 = B · (-4), ahonnan B=-~

4·
7
1::.
Így
_ _5_ _ _ _5_/4_ + _-_5/_4 = ~. _1__ ~. _1_.
(x-l)(x+3) x-l x+3 4 x-1 4 x+3
3+x
(b) (2x + 5)(x + 4)
Megoldás.
3+ x A B A(x + 4) + B(2x + 5)
-(2_x_+_5-)(_x_+_4_) = -2x_+_5 + _x_+_4 = --(2_x_+_5_)-(x-+-4)- ·
Tehát
3+ x = A(x + 4) + B(2x + 5).
Az x = -5/2 helyettesítésével kapjuk, hogy
!2 =A·~2' ahonnan
Az x = -4 helyettesítésével
-1 = B · (-3), ahonnan
adódik. Így
(e) 2x - 1
X -X2
Megoldás. Ekkor
2x -1 2x-l A B A(l-x)+Bx
x-x 2 -x(_l___x_) = ;- + -1---x = --x(_l___x_)_ ·
alapján
2x - 1 = A(l - x) +Ex.
Az x = 0 helyettesítésével
-1 =A,
az x =l helyettesítéssel
1 = B.
Így
2x - 1 1 1
- - - - -x+l-- -x ·
x - x2 -
8
(d) x(x + 2~(x - 3)
Megoldás.
2 A B C
-x(_x_+_2_)_(x---3-) =x + -x-+-2 + -x---3
A(x + 2)(x - 3) + Bx(x - 3) + Cx(x + 2)
x(x + 2)(x - 3)
Tehát
2 = A(x + 2)(x - 3) + Bx(x - 3) + Cx(x + 2).
1
Ha x = 0, akkor
2 =A· (-6) , ahonnan A= - ,
3
1
ha x = -2, akkor 2 = B · 10, azaz B = ,
2
5
ha x = 3, akkor 2 = C · 15 , C = 15 .
Azaz
2 111 1 2 1
x
-x(_x_+_2_)-(x---3-) = -3 · + 5 · _x_+_2 + 15 · -x---3 ·
2-x
(e) x2 - 2x + 1
Megoldás. Ebben az esetben a tört nevezője az x - 1 elsőfokú tényező négyzete,
így a helyes felbontás:
2- x 2- x A B A(x - 1) + B
-x2---2x_+_l = -(x---1)-2 = -x---1 + . .,.x---1
.( ).. 2.,. = (x - 1 ) 2
Tehát
2- x = A(x - 1) + B .
Az A, B paraméterek meghatározása történhet az egyenlő együtthatók módszerével
is. Ezt általában akkor használjuk, ha az ismeretlenek száma nagyobb mint ahány
zérushelye van a nevezőnek, mint például ebben az esetben. Először felbontjuk a
zárójelet majd csoportosítjuk az egynemű kifejezéseket:
2 - x = A(x - 1) + B
-1 · x + 2 = Ax -A+ B.
Az együtthatók összehasonlításával kapjuk, hogy
-1 =A
{ 2=-A+B,
9
'1
1 amiből A= -1 és B = 1. Így
• 1
1
2-x 1 1
= 2 ---
(x-1)2 (x-1) x-1
1
i
•
1
1
(f) x3 + 3x2
11
Megoldás.
1 1 A B C Ax(x + 3) + B(x + 3) + Cx 2
~ - -2 = = - + - + - - = ---'--------'~,----'-~-----'--- .
3
x + 3x x 2 (x + 3) x x2 x + 3 x 2 (x + 3)
Tehát
1 = Ax(x + 3) + B(x + 3) + Cx 2 = (A+ C)x 2 + (3A + B)x + 3B.
O = A+C
0 = 3A+B
{
1 = 3B
amiből B = 1/3, A= -1/9 és C = 1/9. Így
1 = _ 1/9 + 1/3 + 1/9
x 2 (x + 3) x x2 x +3
3x + 1
(g) (x + l)(x 2 + 2)
Megoldás. A tört nevezője egy elsőfokú és egy olyan másodfokú tényező, amelynek
nincs valós gyöke, így a helyes felbontás:
+1 Bx + C A(x 2 + 2) + (Bx + C)(x + 1)
- -3x- - - - - A
- + - - - - ---'-------'---'--------'-----'---
(x + l)(x 2 + 2) - x + 1 x2 + 2 - (x + l)(x 2 + 2) '·
azaz
3x + l = (A+ B)x 2 + (B + C)x + 2A + C.
O = A+B
3=B+C
{
1 = 2A+C,
amiből A=
1
-2/3, B = 2/3 és C = 7/3. Így
3x + 1 = -2/3 + (2/3)x + (7 /3) .

(x+l)(x 2 +2) x+l x 2 +2
10
Kvízek
A csoport
1. Feladat. Határozzuk meg, majd ábrázoljuk számegyenesen a ~

x-x
függvény
értelmezési tartományát.
x~
1
2. Feladat. Bontsuk elemi törtekre az ( ) racionális törtfüggvényt.
x-7 x-5
B csoport
1
1. Feladat. Határozzuk meg, majd ábrázoljuk számegyenesen az log ( x + l) függ-
2 3
vény értelmezési tartományát.
2. Feladat. Bontsuk elemi törtekre az ( )/ 2 ) racionális törtfüggvényt.

x+2 X +1
e csoport
Feladat. Polinomosztás után hozzuk a tanult alakra a

3x 3 + 4x 2 + 5x - 2 . .
k1feJe-
x 2 + 4x+ 4
zést, majd a kapott törtfüggvényt bontsuk elemi törtekre.
11
\',
A csoport megoldása
1.
2-x~0 és 2x - x 3 I 0
2~x és x(2 - x 2
) I 0
1, 2
2~x és xI 0, x i- 2
1:
2~x és xI O, X I ±v12.
1!
; !
0 0 0-----.··········· ..
-v'2 0 v'2 2
1
2.
x- 1 A B A(x - 5) + B(x - 7)
(x - 7) (x - 5) = -x---7 + -x---5 = --(x---7-)-(x---5) - '
tehát
x - 1 = A(x - 5) + B(x - 7).
x =7 esetén 6 = A •2 , azaz A = 3,
x =5 esetén 4 = B • (-2) , azaz B = -2.
Így
-1 X 3 2
(x-7)(x-5) = x-7- x-5·
12
B csoport megoldása
1.
log 2 (3x + 1) =/ 0 és 3x + 1 >0

(3x + 1) =/ l és 3x + 1 >0
x=JO és X > -1/3.
............................ ·{_ >-------< } - - - - - - - - - - -
1 0
3
2.
-3 A Bx + C A(x 2 + 1) + (Bx + C)(x + 2)
(x + 2)(x 2 + 1) = _x_+_2 + -x-
2 +-1 = ---(x-+-2)-(x_2_+_1_)
_ (A+ B)x 2 + (2B + C)x +A+ 2G
- (x+2)(x 2 +1)
azaz
-3 = (A+ B)x 2 + (2B + C)x +A+ 2G.
Az együtthatók összehasonlításával O =A+ B, O = 2B + C, -3 =A+ 2G adódik.
Az elsé5 egyenletbé51 A= -B, a másodikból C = -2B, ezeket visszaírva a harmadik
egyenletbe:
-3 = -B + 2 · (-2B) = -5B azaz B = 3/5
amiből A= -3/5 és C = -6/5. Tehát
-3 -3/5 (3/5)x - 6/5
(x + 2)(x 2 + 1) = _x_+_2 + ~-x-
2 +-1- ·
13
">
C csoport megoldása
+ 4x 2 + 5x - 2) : (x 2 + 4x + 4) = 3x -
(3x 3 8
-(3x 3 + 12x 2 + 12x)
- 8x 2 - 7x - 2
-( - 8x 2 - 32x - 32)
25x + 30
Osztás után kapjuk, hogy
3x
3
+ 4x 2 + 5x - 2 =
3
x _ + 25x + 30 = x _ 8 + 25x + 30
8 3
x 2 + 4x + 4 x 2 + 4x + 4 (x + 2) 2 ·
25x + 30 A B A(x + 2) + B
(x + 2) 2 = x + 2 + (x + 2) 2 = (x + 2) 2
azaz
25x + 30 = A(x + 2) + B
x = -2 esetén 25 · (-2) + 30 = B
-20= B
x = 0 esetén 30 = 2A + B = 2A - 20
50 = 2A
25 = A
Így
3x 3 + 4x 2 + 5x - 2
- - - - - - - 3x - 8 + - - - - - -
25 20
x2 + 4x + 4 - x +2 (x + 2)2 ·
14
További gyakorló feladatok
1. Feladat. Határozzuk meg, majd ábrázoljuk számegyenesen a következő függvé-

nyek értelmezési tartományát.
(d) cosx X
(a) log 5 (3-4x) (g) sin x
x 3 - 9x
(e) ✓3x + 1 1
(b)~ (h) lg 3x
x 2 +4
1
(e) x 2 - 4x + 3 (f) v'x; - 5 (i) X l; 3x
2. Feladat. Végezzünk polinomosztást.
(a) (x 2 - x - 7): (x + 4) (e) (3x 4 - 4x 3 - 5): (x 2 + 3)

(b) (x 3 + 5x + 2) : (x + 2)
(f) (x - 4) : (x + 5)
(e) (x 3 - x 2 - x + 4): (x - 1)
(d) (x 3 - x2 + 3) : (x 2 - x - 2) (g) (3x - 1) : (2x + 3)
3. Feladat. Bontsuk elemi törtekre az alábbi törtfüggvényeket.
3 h 5x+ 1
(a) (x - 5)(x + 4) () (x-1)(4-x)(x+2)
4x+5 1- 5x
(b) (x - l)(x - 2)
(i) x 2 + 6x + 9
x+l
(e) (3 - x)(x + 2) 3- 2x
(j) x 3 + 4x 2 + 4x
1
(d) x 2 - 3x -x
5-x (k) (x - 2) 2 (x - 1)
(e) 4 - x2
2x -3
(f) x 2 + 2x - 8
(1) x 3 ! 5x
(g) 5 + 3x 1
6- X - x2 (m) x 3 + 2x 2 + 2x
15
"'
Gyakorló feladatok megoldása
1. Feladat megoldása.
(a) X < 3/4 (f) X :/- ±v'5

-------r, ................. ►
~
3/4
-v'5 v'5
(b) -1 ~ x ~ 1
...........
•----•······► (g) X :/- k1r ) k E z
-1 1 --0-----0-----0
••• - 71" 0 71" •••
(e) x :/- 1 és x :/- 3
-0------0---
1 3 (h) x > 0 és x :/- 1/3
(d) x:/-±3ésx:/-0
--0-----0-----0 0 1/3
-3 0 3
(e) X;::: -1/3 (i) X > 0 és X :/- 1/3

····················----
-1/3 0 1/3
13 12x + 22
(a) X - 5+ X +4 (e) 3X 2 - 4X- 9 + - - -
x2 + 3
(b) x 2 - 2x + 9 - ~
x+2 9
(f) 1- -
2 3 x+5
(e) X - 1+ X _ l
(d) x + 2x + 3 (g) ~ _ 11/2

x2 - X - 2 2 2x +3
13 9
(a)~-~ (b) x - 2 - x -1
x-5 x+4
16
(e) 4/5 _ 1/5 (') 16 5
3-x x+2 l (x + 3) 2 - X +3
(d) ___!fl_ _ 1/3
X-3 X C) 3/4 _ 3/4 _ __!_[}_
J X X +2 (x + 2) 2
(e) 3/4 + 7/4
2-x x+2 1 2 1
(k) - - - -2 - -
(f) 11/6 +~ x - 2 (x - 2) x- l
x+4 x-2
(l) 1/5 _ (1/5)x
( ) 11/5 _ 4/5
g 2-x x+3 X x 2 +5
(h) 2/3 + 7/6 +~ (m) 1/2 _ (1/2)x + 1

x-l 4-x x+2 x x 2 + 2x + 2
17
L>
2. óra
Sorozatok határértéke definíció szerint
Házi feladatok
1. Feladat. Definíció alapján igazoljuk a következő határértékeket.
(a) lim 3n + 2 = ~
n---too 2n -1 2
Megoldás. Amennyiben a sorozat határértéke véges, lim an
n---+oo
= a, azt kell megmu-
tatnunk, hogy lan - al tetszőlegesen kicsi, ha n elég nagy, azaz
lan - al < e, ha n > N.
Tehát egy abszolútértéket és paramétert tartalmazó egyenlőtlenséget kell megolda-
nunk, melynek végén azt kell kapnunk, hogy n nagyobb mint egy olyan kifejezés,
amelyben szerepel az é paraméter.
l
3n + 2 _ ~ 1 = 2(3n + 2) - 3(2n - 1) 1 = 16n + 4 - 6n + 31
12n-1 2 2(2n-1) 4n-2
azaz
=1-7 l=-7
4n - 2 4n- 2 <é
7
- < 4n - 2,
é
ahonnan
Ezért N =[
7
/é/ 2
].
(b) lim 3n2 - 2n = ~

n---too 4n 2 - 5 4
Megoldás. A határérték véges, ezért most is az lan - al < €, ha n > N egyen-
lőtlenséget kell megoldanunk amelynek során tulajdonképpen a N-et határozzuk
meg:
2
3n -2n _ ~, = 14(3n 2 -2n)- 3(4n 2 - 5) 1 = l 12n2 -8n-12n 2 + 151
2 4(4n 2 16n 2
1 4n - 5 4 - 5) - 20
-Sn + 151 8n - 15
= 116n2 - 20 = 16n2 - 20 ' ha n > 1 ·
18
Innen becsléssel folytatjuk a megoldást. Ennek során a kifejezések nagyságrendjét
megtartjuk, illetve egy lépésben csak egy becslést végzünk. A számolást könnyíti
az is, hogy n E N.
A számlálóban: 8n - 15 < 8n minden n esetén.
A nevezőben: 16n 2
- 20 > 15n 2 ha n 2 > 20, vagyis ha n > 4. Így
8n - 15 8n ~ _ ~ h
16n2 - 20 < 16n2 - 20 < 15n2 - 15n ' a n > 4·
Azaz becslést használva egy egyszerű egyenlőtlenséget kell megoldanunk:
8
l- 15n < é ·
Így
8
15c <n·
t-
s,
Ezért N = max { 4, [l!c] }·
(c) lim 3n - 5n2 = -~
n➔ oo 2n 2 + 1 2
Megoldás.
~ 1 = l 2(3n - 5n ) + 5(2n + 1) 1 = 16n - 10n + 10n + 51

2 2 2 2 2
3n - 5n
1 2n + 1 +2 + 1) +2
2
2(2n 2 4n 2
6n + 51 6n + 5
= 14n 2 +2 = 4n 2 + 2 '
Becsléssel kapjuk, hogy 6n + 5 < 7n, ha n > 5, továbbá 4n 2 + 2 > 4n2 minden n
esetén, ezért
6n + 5 7n 7n 7
4n 2 + 2 < 4n2 + 2 < 4n 2 = 4n ' ha n > 5 ·
t1-
1k Így
7 7
4n < e {=} 4é <n'
Azaz N = max { 5, [:e] }·

19
G
(d) lim 3n2 +n +1 = 3
n➔oo n2 - 5
Megoldás.
2 2 2
3n + n + 1 _ 3 1 = 13n + n + 1 - 3n + 151
2 2
1 n - 5 n - 5
= 1n 2+ 161 = n + 16 , ha n > 2.
n - 5 n2 - 5
A számlálóban n + 16 < 2n, ha n > 16.

A nevező becsülhető például n 2 - 5 > n 2 /2-vel, ha
1
n2 - 5 > -n 2
2
2n2 -10 > n 2
n 2 > 10
n > 3.
Ezért
n + 16 2n 2n 4
- - <n 2- -5 < - - - - ha n> 16.
n2 - 5 - n 2 /2 - n '
' Így
~
Azaz N = max{ 16, [~] }·
. n 2 + 3n
(a ) 1lm - - - = 00
n ➔ oo 5n + 2
Megoldás. Amennyiben a sorozat határértéke végtelen, lim an
n ➔ oo
= oo, akkor az
an >K egyenlőtlenséget kell n-re megoldani.
Mivel a számláló és a nevező is pozitív minden n esetén, így például a következő
becslést írhatjuk. A számlálóban n 2 + 3n > n 2 minden n esetén, a nevezőben
5n + 2 < 6n, ha n > 2, ezért
n 2 + 3n n2 n2 n
--->-->-=->K {=:::::} n>6K.
5n + 2 5n + 2 6n 6
Azaz N = max{2, [6K]}.
20
(b) lim n3 - 4n2 - 1 = oo
n ➔ oo n2 + 5
Megoldás. A sorozat határértéke végtelen, tehát most is az an > K egyenlőtlensé
get kell n-re megoldani.
A számlálóban
n 3 - 4n 2 - 1 = n 2 (n - 4) - 1 > 0, ha n > 4.
Továbbá
1
n3 - 4n 2
1 > -n 3
-
2
2n 3 - 8n - 2 > n 3
n3 - 8n 2
>0 - 2
2
n (n - 8) - 2 > 0, ha n > 8.
A nevezőben n 2 + 5 < 2n 2 ha n 2 > 5. Tehát amennyiben n > 8, akkor
n 3 - 4n 2 - 1 n 3/2 n 3/2 n
n2 + 5 >~5>-22=-4>K~n>4K.
n + n
3. Feladat. Definíció alapján igazoljuk hogy
. 3n - n 3 + 7
(a ) 1lm - - - - = -00
n➔oo n 2 - 2n
Megoldás. Amennyiben a határérték mínusz végtelen, akkor az an < K egyenlőt
lenséget kell n-re megoldani.
Negatív kifejezések becslése könnyen elrontható, ezért a sorozat -1-szeresét
vesszük:
3n - n 3 + 7 n 3 - 3n - 7
n 2 - 2n n 2 - 2n '
és erről, ahogy azt az előző két példában tettük, megmutatjuk, hogy tetszőlegesen
nagy lehet, azaz -an > -K.
A számlálóban n 3 - 3n - 7 > n 3 /2 ha n > 3.
A nevezőben O < n 2 - 2n < n 2 ha n > 2. Így, amennyiben n > 3, akkor
n3 - 3n - 7 n 3 /2 n 3 /2 n
-- - - > --,---
n 2 - 2n n 2 - 2n
> --
n2
= -2 > -K ~ n > -2K.
Ezért, ha n > N = max.{3, [-2K]}, akkor

3n-n 3 +7 K
n 2 -2n
< .
21
e,
Kvízek
A csoport
.
1. Feladat. Definíció alapján igazoljuk, hogy hm
3n 2 + 2n 3
= -.
n ➔ oo 5n 2 - n- 1 5
. n2 - 5n + 1
2. Feladat. Definíció alapján igazoljuk, hogy hm = oo.
n ➔ oo 2n - 1
B csoport
n2 - 2 1
1. Feladat. Definíció alapján igazoljuk, hogy lim =-·
n ➔ oo 4n 2 + 5n 4
n3 - 2n 2 + 1
2. Feladat. Definíció alapján igazoljuk, hogy lim
n ➔ oo 4 - 5n 2
= -oo.
22
1.
2 2 2
3n +2n -~1=15(3n +2n)-3(5n -n-1)1
l5n 2 - n - 1 5 5(5n 2 - n - 1)
2 2
= l 15n + 10n - 15n + 3n + 31 = 1 13n + 3 1
25n 2 - 5n - 5 25n 2 - 5n - 5
_ 13n + 3 . 14n 14n _ 7 h
- 2 < 2 <--2--, a n >3'
25n - 5n - 5 25n - 5n - 5 24n 12n
ugyanis a számlálóban 13n + 3 < 14n, ha n > 3.
A nevezőben
25n 2 - 5n - 5 > 24n 2

n2 - 5n - 5 > 0
n(n - 5) > 5, ha n > 5.
Így
7 7
12n < e {=::} 12e < n ·
Azaz N = max { 5, [ l~e] }·

2. A számláló n 2 - 5n + 1 = n(n - 5) + 1 alapján n > 4 esetén, a nevező pedig
minden n esetén pozitív.
A számláló becslése lehet
1
n2 - 5n + 1 > -n 2
2
2n 2 - 10n + 2 > n 2
n
2
- lOn +2 > 0
n(n - 10) + 2 > 0, ha n > 9.
A nevezőben 2n - 1 < 2n minden n esetén. Ezért ha n > 9, akkor
n2 - 5n + 1 n 2 /2 n 2 /2 _ !!: K K
2n - 1 > 2n - 1 > 2n - 4 > {=::} n >4 ·
23
1.
2 2 2
n -2 11 14(n -2)-(4n +5n)I 1 -8-5n 1 5n+8
4n 2 + 5n - 4 = 4(4n 2 + 5n) = 16n 2 + 20n = 16n 2 + 20n
1
6n 6n 3
< 16n2 + 20n < 16n2 = 8n ' ha n > 8 '
ugyanis a számlálóban 5n + 8 < 6n, ha n > 8, a nevez5ben 16n 2 + 20n > 16n2 ,
minden n esetén. Így
3 3
-<e{==>-<n.
8n 8e
Azaz N = max { 8, [
8
3
e] }·
2. A sorozat -1 szeresét vizsgáljuk.
n3 - 2n 2 + 1 n3 - 2n2 +1
4- 5n 2 5n 2 - 4
A számláló n 3 - 2n 2 + 1 = n 2 (n - 2) + 1 alapján n > 1 esetén, a nevező pedig

minden n esetén pozitív. Így például a következő becslést írhatjuk:
A számlálóban
1
n3 - 2n 2 + 1 > -n 3
2
2n 3 - 4n 2 + 2 > n 3
2
n (n - 4) + 2 > 0, ha n > 3.
A nevezőben 5n2 - 4 < 5n 2 minden n esetén. Ezért n > 3 esetén

n3 - 2n 2 + 1 n 3 /2 n 3 /2 n
---
2
- - > --'----
2
> --
2
= - > -K {==> n > -lOK.
5n - 4 5n - 4 5n 10
Azaz N = max{3, [-lOK]}.
24
(a) lim n 2 + 3n = ! (d) lim n+3n2 = -~

n➔ oo 5n 2 + 4 5 n➔oo 1- 4n 2 4
=~
2
(b) lim 2n - 3n + 1 8 3
(e) lim - n =0
n➔ oo 3n 2 + 4n - 2 3 n➔ oo 2n 2 + 1
2
(e) lim 4n +3n+2 4 (f) lim 2n2 + 10n =2
n➔ oo 5n2 - 6n 5 n➔oo n 2 + 3n + 5
2
(a) lim 2n - 3n + 10 . n 3 + n 2 -1
n➔oo = 00 (e) hm = oo
5n - 7 n ➔oo 2n 2 + 5
(b) lim 5 + n - n 2
n➔oo 3 - 2n = 00
(a) lim 2n2 + 5n - 1 (b) lim n3 - n2 + 5

n➔oo 4 - 3n = -oo n➔ oo 6 _ n2 = -oo
(a) 15n - 4 > 0 minden n-re, 15n - 4 < 15n minden n-re.
25n 2 + 20 > 0 minden n-re, 25n 2 + 20 > 25n 2 minden n-re.
Így N =[ :t:] ·
(b) 17n - 7 > 0 minden n-re, 17n - 7 < 17n minden n-re.
9n 2 + 12n - 6 > 0 minden n-re, 9n 2 + 12n - 6 > 9n 2 minden n-re.
- N
Igy = [17] .
96
25
e:,
(e) 39n + 10 > 0 minden n-re, 39n + 10 < 40n ha n > 10.
25n 2 - 30n > 0 ha n > 1, 25n 2 - 30n > 24n 2 ha n > 30.
Így N = max{ 30, [:é] }·
(d) 4n + 3 > 0 minden n-re, 4n + 3 < 5n ha n > 3.
16n 2 - 4 > 0 minden n-re, 16n2 - 4 > 15n 2 ha n > 2.
Így N = max { 3, [;é] }·

(e) 3n - 8 > 0 ha n > 2, 3n - 8 < 3n minden n-re.
2n 2 + 1 > 0 minden n-re, 2n 2 + 1 > 2n 2 minden n-re.
3
Így N = max{ 2, [ 2 €] }·
(f) 4n - 10 > 0 ha n > 2, 4n - 10 < 4n minden n-re.
n 2 + 3n + 5 > 0 minden n-re, n 2 + 3n + 5 > n 2 minden n-re.
Így N = max { 2, [ ~] } ·
(a) 2n 2 3n + 10 > 0 minden n-re, 2n 2 - 3n + 10 > n 2 minden n-re.

-
5n - 7 > 0 ha n > 1, 5n - 7 < 5n minden n-re.
Így N = max{l, [5K]}.
(b) n 2 n - 5 > 0 ha n > 2, n 2 - n - 5 > n 2 /2 ha n > 4,.
-
Így N = max{ 4, [4K]}.
(e) n 3 + n 2 1 > 0 minden n-re, n 3 + n 2 - 1 > n 3 ha n > 1.
-
2n + 5 > 0 minden n-re, 2n 2 + 5 < 3n2 ha n > 2.
2
Így N = max{2, [3K]}.
(a) 2n 2 + 5n -
1 > 0 minden n-re, 2n 2 + 5n - 1 > 2n 2 minden n-re.
3
Így N = max { 1, [- : ] }·
(b) n 3 - n 2 + 5 > 0 minden n-re, n 3 - n 2 + 5 > n 3 /2 minden n-re.

n 2 - 6 > 0 ha n > 2, n 2 - 6 < n 2 minden n-re.
Így N = max{2, [-2K]} .
.
26
3. óra
Sorozatok határértéke formálisan 1.
Házi feladatok
1. Feladat. Határozzuk meg a következő sorozatok határértékét.
n 2 -2n
(a) 3n 2 - 2
00
Megoldás. " - " alak. A számlálóban és a nevezőben szereplő kifejezés legnagyobb
00
kitevőjű (domináns) tagját kiemelve, az első szorzótényező egyszerűsítése után kap-
juk, hogy
n 2 - 2n n 2 1 - 2/n 1 - 2/n 1
-- - - - 2 . - - -2 - -----'--2 ➔ -
3n - 2 - n 3 - 2/n - 3 - 2/n
2 3·
3 2
(b) n - 2n + 5n
1 +n3
00
Megoldás. " - " alak. Emeljük ki a számlálóban és a nevezőben szereplő kifejezés
00
legnagyobb kitevőjű (domináns) tagját, az első szorzótényező egyszerűsítése után:
n - 2n 3 + 5n 2 = n 3 2 + 5/n ➔ -2
2
• 1/n - 2 + 5/n = 1/n2 - = _2 .
1+ n3 n3 l/n 3 +1 1/n3 + 1 1
n-3n 2
(e) 3n3 + n2 + ./5
Megoldás. A számlálóban és a nevezőben a domináns tagot kiemelve, az első szor-
zótényező egyszerűsítése után kapjuk, hogy
__n_-_3_n_2_ = n 2 . _ _1/_n_-_3__ = .!_. _ _1/_n_-_3__ ➔ 0 . _-_3 = 0 .

3n3 + n 2 + ./5 n 3 3 + 1/n + ./5/n3 n 3 + 1/n + ./5/n3 3
3
(d) 4n - 2n
n 2 -n + n
Megoldás. Az előző feladatokhoz hasolnóan kapjuk, hogy
4n 3 - 2n n3 4 - 2/n 2 4 - 2/n 2 4
--,,---- = - · - - - - - ~2 =n· - - - - - -2 ➔ "oo· -" =oo.
2
n -n+n 2
n l-l/n+n/n l-l/n+n/n 1
27
a
n - n 4 - 4n5
(e) 2n2 + 3n3
Megoldás.
n - n 4 - 4n 5 n 5 1/n4 - 1/n - 4 2/n 4 - 1/n - 4

2•- ,, -4,, _
---=------=--
2 = - •-'----'----- = n - - - - - -+ oo· - - -oo.
2n + 3n 3 n3 2/n + 3 2/n + 3 3

2
(a) n - 2n + 3
Jn 3 - 2n+ 1
alak. A számlálóban és a nevezőben szereplő kifejezés domináns
00
Megoldás. " "
00
tagját kiemelve kapjuk, hogy
n2 - 2n + 3 n2 1 - 2/n + 3/n 2
Jn 3 - 2n + 1 - H · J1 - 2/n2 + 1/n3
=n1/2. l-2/n+3/n2 -+"oo·-1-"=oo,
-✓-;:::i=-=2=/;::::n:;;:::
2 =+=1:::;:/n::::;;:3 v'i
figyelembe véve, hogy
n2_ _ _n2_ _ _
_ n4/2
_ _ nl/2
H - n3/2 - n3/2 - ·
(b) ,Vn 2 -5n+l

v'2n 5 - 1
Megoldás. A domináns tagokat kiemelve kapjuk, hogy
{in 2 - 5n + 1 = ~ . {,11 - 5/n + 1/n2

~2n 5 - 1 ~ {!2 - 1/n5
2
= _1_. {,il - 5/n + 1/n 4
O. ij1 = O
n7/12 {!2 -1/n5 ~ '
ugyanis
ifn2 n2/3 nB/12 1
~ = n5/4 = n15/12 = n1/12 ·
3. 7n + 23n-1
(a) 3n+l - 5n
28
Megoldás. "oo„ alak. A számlálóban és a nevezőben szereplő kifejezés domináns
00
tagját kiemelve kapjuk, hogy
3 · 7n + 23n-l 3 · 7n + sn /2 sn 3 · 7n /8n + 1/2

3n+l - 5n = 3n . 3 - 5n = 5n . 3n /5n . 3 - 1
= (~)n. 3 · (7/8)n + 1/2--+ ,, 00 . 1/2,, = -oo.
5 (3/5)n·3-1 -1
22n + n4
(b) n - n 2 + 4n 3
Megoldás.
22n+n4 = 4n+n4 =4n_ l+n4j4n --+"oo·!"=oo.

n - n 2 + 4n 3 n - n 2 + 4n 3 n 3 l/n 2 - l/n + 4 4
4. l=eladat. Határozzuk meg a következő sorozatok határértékét.
(a) ✓2n - 1 - v'3n + 5

Megoldás. "oo - oo" alak. A domináns tagot kiemelve kapjuk, hogy
✓2n - 1- ✓3n + 5 = vn · (✓2 - 1/n - ✓3 + 5/n)

-t "00 · ( ✓2 - ✓3) " = -00,
hiszen vÍ2 - vÍ3 < 0.
(b) ✓n 2 - 3n - R + 4n - 5
Megoldás. A domináns tagot kiemelve, figyelve arra, hogy ✓-n2 = lnl = n,
✓n 2 - 3n - ✓n 2 + 4n - 5 = ,✓rÍ2 • ( ✓1 - 3/n2 - ✓1 + 4/n - 5/n 2)
"oo · O" alakú határértéket kapunk, azaz ez a módszer most nem működik. Ebben az
esetben az eredeti kifejezést az első lépésben "gyöktelenftjük 11 , majd az így kapott
00
"-" típusú feladatot a szokásos módon megoldjuk:
00
✓n2 -3n- ✓n2+4n-5
= ( ✓n 2 -3n- ✓n2+4n-s). ✓n -3n+R+4n-5

2
✓n2 - 3n + ✓n2 + 4n - 5
29
'--"
(n 2 - 3n) - (n 2 + 4n - 5) -7n+5
=-;:::===-----,======-;:::===-----,=====
✓n 2 - 3n + ✓n 2 + 4n - 5 ✓n 2 - 3n + ✓n 2 + 4n - 5
n -7 + 5/n
- Jri2 · Jl - 3/n + J1 + 4/n - 5/n2
-7+5/n -7 7
- ~====;:=---,===:;===::::;:=;;: -+ - - - - --
- J1 - 3/n + J1 + 4/n - 5/n 2 JI + JI - 2 ·
(e) ✓n 2 - 2n + 3 - n
Megoldás .
v. /n 2 - 2n + 3 - n = (·/
v n2 - )
2n + 3 - n · -;:::=:=====--
✓n2-2n+3+n
✓n2 - 2n+ 3+n
2 2
_ (n - 2n + 3) - n _ -2n + 3
- ✓n 2 - 2n + 3 + n - ✓n 2 - 2n + 3 + n
n -2 + 3/n
- vri2 · Jl - 2/n + 3/n2 + 1
= -2 + 3/n -+ ~ = -1.
Jl - 2/n + 3/n 2 + 1 JI + 1
f/n 2 -1- n
(d) ?'n3 - n4 + 1
Megoldás. A számláló "oo - oo" alakú.
{/n 2 - 1- n = n • ( {/1/n - 1/n3 - 1) -t "oo · (-1)" = -oo
alapján a tört" oo„ alakú. Ezért

00
~- n n {/1/n - 1/n3 - 1
?'n3 - n4 + 1 - ~ · {!1/n - 1 + 1/n4
;5 {/1/n - 1/n3 - 1 ,, -1 „
= n1 • --;:=====4 -+ oo · - - = oo,
{!1/n - 1 + 1/n A
mert
n
--=-=-=n
n n 5/5 1/s
~ n4/5 n4/5
.
30
y4 - v'2
(a) 2-2v'2
Megoldás. A határérték" i„ típusú. Ilyenkor szorzattá alakítunk, majd egyszerű

sítünk. Az Z1/2 = a helyettesítés esetén v'4 = a2, így írhatjuk, hogy
v'4-v'2
-'---- = - - =
a2 -a a(a-1)
~-~
-a(l-a)
= -~-- = -
-a -v'Z -+ --1 .
= --
2-2v'2 2-2a 2(1-a) 2(1-a) 2 2 2
v'9-v'27
(b) v'3- y'27
Megoldás. Az v'3 = a helyettesítés esetén v'9 = a 2 és v'27 = a3 így írhatjuk,
hogy
v'9-# a 2 - a3 a 2(1 - a)
_ a 2 (1
- a) a
v'3-# a - a3 - a(l - a2) a(l - a)(l + a) l+a
v'3 1 1
=---+--=-
l+v'3 1+1 2·
(a) y17n - 4n
Megoldás. " v'oo" alak. Az n-edik gyökjel alatti kifejezésből kiemelve a domináns
tagot, majd az első szorzótényezőt egyszerűsítve kapjuk, hogy
y'7n - 4n = ~f7n(l - 4n /7n) = ffn · Z/1 - 4n /7n = 7 • y'l - (4/7)n.
Mivel
1- (i)n
7 -+ 1,
így
1
-<1- (4)n
- <-3 ha n elég nagy ,
2 7 2'
és ekkor a hatványfüggvény monotonitása miatt
fI V < 1 - ( ~) n < {f , ha n elég nagy .
Mivel y'I72 -+ 1 és y13fi, -+ 1, ezért a rendőrelv alapján y'T=l4/7)n -+ 1,

vagyis az általunk vizsgált sorozat határértéke:
y'7n - 4n = 7 · y'l - (4/7)n -+ 7 • 1 = 7.
31
D
(b) y'n5 + 23n+2 _ 3. 7n
Megoldás.
1 n 5 + 23n+ 2 - 3 . 7n = 1n 5 + 4 . 3n - 3 . 7n = -yi8n( n 5;sn + 4 - 3 . 7n ;sn)

= 8. -yln5 ;sn + 4 - 3. (7 /8)n.
Mivel
5
~+4-3· (7)n
- --+4
3n . 8 '
ha n elég nagy, akkor
5
3<~+4-3· (7)n
- <5
3n 8 '
v'3 < -yfn 5 /8n + 4 - 3 · (7 /8)n < v'5.

De v'3 --+ 1 és v'5 --+ 1, így a rendőrelv szerint -yln 5/8n +4 - 3 · (7 /8)n --+ 1,
vagyis az általunk vizsgált sorozat határértéke:
32
•
Kvízek
A csoport
Feladat. Határozzuk meg a következő sorozatok határértékét.
n2 - 3n3 + 1 z3n - 4n 1- ~
(a) v'Zn3 + 6n (b) 5n+1 _ 32n +1 (e) ~ - v'5
B csoport
(a) n-Jn 2 +3 (b) n 3 - 22n+1 (e) y'7n_5n+2

3n+1 -n 5
e csoport
n 2 + 2n- n 3 (b) Jn 2 - 3n - Jn 2 - 2 (e) vf2 3n+l - n4 - 1

(a) 5 - 3n - 2n 2
33
G
(a)
2 3 3 3
n - 3n + 1 = ~ . 1/n - 3 + 1/n = n 9 ; 4 . 1/n - 3 + 1/n
'12n3 + 6n ~ {/2 + 6/n 2 {/2 + 6/n 2
-3
-+ "oo · -
~
" = -oo ,
ugyanis
_n3 = __
n12/4
=n9/4
~ n3/4 ·
(b)
23n _ 4n gn _ 4n gn 1 _ 4n ;sn
5n+l - 32n + 1 = 5 . 5n - gn + 1 = gn . 5 . 5n /9n - 1 + 1/gn
= (~) n • l - (4/8)n -+ Ü • _!_ =Ü

9 5 · (5/9)n - 1 + (1/9)n -1 ·
(e) Az v5 = a helyettesítés esetén {:/25 = a 2 , így
(1 - a)(l + a) -(a - 1)(1 + a)

1 - {:/25
---=
{:/25 - v5
1 - a2
2
a - a
=----=
a(a - 1) a(a - 1)
= -(1 a+ a)
= - 1+v5 -+ -~ = -2.
v5 1
34
(a)
(n- ✓n2+3). nn+v'n2+3

+ ✓n + 3
= n2-(n2+3)
2
n + ✓n + 3 2
= -3 -+ ,, -3 ,, = ,, -3,, = O.
n + ✓n 2 + 3 oo + oo oo
(b)
n3-22n+l n3-2.4n 4n n3/4n-2
3n+l - n 5 = 3 • 3n - n 5 = 3n · 3 - n 5 /3n
= (i)n.
3
n3/4n -2-+ "oo. -2,,
3 - n 5 /3n 3
= -oo.
(e)
f/7n - 5n +2= ~f7n(l - 5n;7n + 2/7n) = 7 • y'l - (5/7)n + 2/7n.

Mivel
1 - (5/7t + 2/r -+ 1,
így
1/2 < 1 - (5/7t + 2/7n < 3/2, ha n elég nagy,
ahonnan
y'i72 < o/1 - (5/7)n + 2/7n < y'3/2, ha n elég nagy.
Mivel y'I72 -+ 1 és z/372 -+ 1, a rendőrelv miatt

y'l - (5/7)n + 2/7n -+ 1,
vagyis
f/7n - 5n + 2 = 7 · o/1 - (5/7)n + 2/7n -+ 7 · 1 = 7.
35
(a)
n 2 + 2n - n3
----=
n3 l/n + 2/n 2 - 1
5 - 3n - 2n 2 n 2 · 5/n 2 - 3/n - 2
1/n+2/n2 - 1 , , -1„
= n • -'-----'----- -+ oo • - = oo .
5/n2 -3/n-2 -2
(b)
Jn2 - 3n - Jn2 - 2). ✓n2 - 3n + ✓-nz=2 = (n2 - 3n) - (n2 - 2)

( ✓n 2 - 3n + ✓n 2 - 2 ✓n 2 - 3n + ✓n 2 - 2
-3n + 2 n -3 + 2/n ·
= ✓n 2 - 3n + ✓n 2 - 2 = ✓r;J · Jl - 3/n + Jl - 2/n2
-3 + 2/n -3 3
= --;::===----===2 -+ - - - = - - .
J1 - 3/n + Jl - 2/n vf1 + vf1 2
(e)
V23n+l - n4 - 1 = 12. gn - n4 - 1
= vsn(2 - n 4 /8n - 1/8n) =8· y'2 - n 4 /8n - 1/8n.
Mivel
így
1 < 2 - n 4 /8n - l/8n < 3, ha n elég nagy,
ahonnan
VÍ < y'2 - n 4 /8n - l/8n < v3, ha n elég nagy.
Mivel v'l -+ 1 és v'3 -+ 1, így a rendőrefv szerint
vagyis
36
5n 2 + 4 4n 3 + 1- n 4
(a) n 2 + 2n (e) 2n 5 + 3n 2 - n
3 3n 2 - 2n 4 -1r
(b) n-2n -4
3n 3 + 1 (f) n - 4n 2 + 3
2n 2 - n 3 () (n- l)(n 2 +n)
(e) n 5 - 3n4 + 3n 2 - 1r
g 2n 2 - n + 10
2 4
(d) 2n + 1 - n h 3n3 + 1
½n 4 - n 3 + 3n2 - 4 ( ) 5n - 4n 2 + 1

n- 7r
f./n 2 + 2n 4 -1
(a) f./4n 5 - 2n (d) \o/3n-4n 2 +n3
(b) ✓n5 - 3n + 6n 2 f./n 3 + 2n2 - 1

2n-n 2 (e) v'n + 4n 5
(e) ✓2n 2 + 5n - 2 n- ✓ 1 + n 3
✓ 1 + 8n 2 (f) {/n 2 + 2n3 - 5

zn - 3n 3n - z2n
(a) 5n + 7n (e) n4 - n
4. zn + 32n-l
(b) 2+5n+l z2n-3 - 6n3
n 4 -n 3 + 4 (f) n3 + zn
(e) 3n_n2+3
4n -n4 z2n-3 - 2. 3n
(d) z2n+1 +n-1 (g) 7n2 + 3 · 4n-l
37
- - - 7
(a) ✓4n + 1 - ✓3n - 8 (d) ✓n 2 + n + 4 - ✓n 2 + 3

(b)R--=1-R-=--1 (e) n- ✓n 2 -8n+3
(e) ✓3n 2 +n- ✓3n 2 +4 (f) ✓3n 2 + 4n + 2 - ✓n 2 + 3n - 1
(a)
v'9- ~ (d)
3~-3
v'9-1 v'9- ifn
(b)
v'2 - v'4 v'4-1
(e)
v'S - v'4 v'2 + 1
1- v'8
(e) v'4-1
(a) vf 23n - 3n
(b) yl3n+1 - n 4 - 2
(e) vfn - n3 + 32n-2
(a) 5 (e) 0 (e) 0 (g) 00

2
(b) -- (d) -2 (f) 00 (h) -oo
3
(a) 0 (b) -oo 1 (d) oo (e) 0 (f) -oo

(e) 2
38
((a) 0 (e) O (e) -oo 1

(g) 6
Qb) oo (d) ~ (f) 00
2
1
((a) oo (b) 0
(e) 2./3 (d) ~ (e) 4 (f) 00
2
1 (b) -1 3 (d) -3 (e) 0
((a) 2 (e) --
2
(a) 8 (b) 3 (e) g (d) 8 (e) 2
39
G
4. óra
Sorozatok határértéke formálisan 11.

Sorozatok monotonitása, korlátossága
Házi feladatok
(a) (3n + 2)n

4n-5
Megoldás. "a~n" alak, amelyben a kitevő határértéke oo, és az alap határértéke
3n + 2
4n - 5
=?!. . 3 + 2/n =3 + 2/n ➔ ~ (= ~) ,
n 4 - 5/n 4 - 5/n 4 8
ami l-nél kisebb pozitív szám. Így például

5 3n + 2 7
< n_ < , ha n elég nagy,
8 4 5 8
és ekkor a hatványfüggvény tulajdonsága miatt
Mivel ( ~) n ➔ 0 és ( i) n ➔ 0, így a rendőrelv szerint az általunk vizsgált sorozat

határértéke is 0, vagyis
3n+2)n ➔ O.
( 4n-5
(b) (2n + 7)5-2n

3n-1
Megoldás. "a~n" alak. A kitevő, 5 - 2n határértéke -oo, ezért a hatványozás azo-
nosságai alapján átírjuk az
2n+7)5-2n = (3n-1)2n-5
( 3n -1 2n + 7
40
alakra, így az új kitevő határértéke oo. Az új alap határértéke
3n - 1
2n + 7
=~ .
n
3 - 1/n
2 + 7 /n
= 3 - 1/n -+ ~
2 + 7/n 2
(= ~)4 ,
ami l-nél nagyobb szám. Ezért
3n -1 5
n+ > , ha n elég nagy,
2 7 4
és így
(3n-1)2n-5
2n + 7
(~)2n-5
> 4
Mivel (45)n -+ oo, ezért bármely részsorozatának, speciálisan (5)2n-5

4 -nek is oo
a határértéke. Így az általunk vizsgált sorozat határértéke is oo, azaz
2n + 7)5-2n
( 3n -1 -+ oo.
(3n3n ++ 4)n+
3
(e) 2
Megoldás. A kitevő határértéke oo, az alap határértéke
3n + 4 = ~ . 3 + 4/n = 3 + 4/n -+ 1 ,
3n + 2 n 3 + 2/n 3 + 2/n
pontosan 1. Ekkor az
l )h(n)
( l+h(n) -+e, h(n)-+ ±oo
nevezetes határérték segítségével oldjuk meg a feladatot. Az alapot a következő

alakra hozzuk:
3n+4 3n + 2 + 2 2
----=1+--
3n+2 3n+2 3n+ 2
~ 1+ 3n~2 ~ (1 + 3n~2) '"t'] ,.~,

[
Ugyanis ekkor
3n+2
h(n) = - - -+ oo
2
41
0
miatt a szögletes zárójelben levő kifejezés határértéke 2. Fe
rozatc
(a) a,
Tehát
3 Mego
3n + 4 ) n+
( 3n+ 2
:vro <
és mert a külső kitevő határértéke

2 2n + 6 n 2 + 6/n 2 + 6/n 2
3n + 2 · (n + 3) = 3n + 2 = -; · 3 + 2/n = 3 + 2/n --+ 3'
kapjuk, hogy az általunk vizsgált sorozat határértéke e 213 , vagyis
n+3
3n + 4 --+ e2/3 .
( 3n+ 2 )
(d) (2n - 5)4n

2n+ 3 hiszen
Megoldás. A kitevő határértéke oo, az alap határértéke n > 2.
2n - 5 = ?!'. . 2 - 5/n --+ 1.

2n + 3 n 2 +-3/n
azaz
Ekkor
-8 )4n
( 1 + 2n + 3
KORL)
A szögletes zárójelben levő kifejezés határértéke e, hiszen azaz a

2n+ 3 :\Iinde,
h(n) =-=s--+ -oo.
a3 előt
A külső kit evő határértéke
-8 - 32n n -32 32
- - • 4n = - - = - • - - - --+ - - = -16.
2n + 3 2n + 3 n 2 + 3/n 2
Így az általunk vizsgált sorozat határértéke e- 16 . Így mii
42
2. Feladat. Monotonitás és korlátosság szempontjából vizsgáljuk a következő so-
rozatokat. Készítsünk ábrát, majd adjuk meg inf an és sup an értékeket is.
5-n
(a) an = 2n -
5
i; Megoldás.
1;
i\ MONOTONITÁS.
:1 5-(n+l) 5-n 4-n 5-n

1
an+1-an =- ---- -
2(n+l)-5
- =-
2n-5
- - --
2n-3 2n-5
,,
" _ (4 - n)(2n - 5) - (5 - n)(2n - 3)
- (2n - 3)(2n - 5)
_ (8n - 20 - 2n2 + 5n) - (10n - 15 - 2n 2 + 3n)
- (2n + 3)(2n + 1)
-5
= (2n - 3)(2n - 5) < O' ha n > 2 '
hiszen a számláló negatív, a nevezőben 2n - 3 > 0, ha n > 1 illetve 2n - 5 > 0, ha

n > 2. Tehát
an+l - an < 0 , ha n > 2 ,
azaz
an+ 1 < an , ha n > 2 ,
vagyis n > 2 esetén a sorozat monoton csökkenő.
KORLÁTOSSÁG.
5- n n 5/n -1 1
- - - - - . -'----+ --
2n - 5 - n 2 - 5/n 2'
azaz a sorozat konvergens, így korlátos.

Mindezek alapján a sorozat a3 = 2-től kezdve monoton csökken -~-ig. Továbbá
a3 előtt
véges sok (kettő) elem van, ezeket ki kell számolnunk:
4
a1 = - 3, a2 = -3.
Így min an = inf an = -3 és max. an = sup an = 2.
43
•
- - - - - ••- ••• - • · - . -· · - • • .J _41.. -
1 +n2
(b) an = 5- 2n
Megoldás.
MONOTONITÁS.
1 + (n + 1) 2 1 + n2 n 2 + 2n + 2 1 + n 2
an+i-an=------- ---
5 - 2( n + 1) 5 - 2n 3 - 2n 5 - 2n
(n + 2n + 2)(5 - 2n) - (1 + n )(3 - 2n)
2 2
(3 - 2n)(5 - 2n)
(5n - 2n + 10n - 4n 2 + 10 - 4n) - (3 - 2n + 3n 2 - 2n3 )
2 3
(3 - 2n)(5 - 2n)
-2n:? + 8n + 7 ·
Tf
= ~ 2n) (5 - 2n) < 0 , ha n > 4 ,
ugyanis a nevezőben 3-:m ::: 0, ha n > 1 illetve 5-2n < 0, ha n > 2, a számlálóban
-2n 2 + 8n + 7 = -2n(n - 4) + 7 < 0, ha n > 4. Azaz a sorozat monoton csökkenő,
ha n > 4.
KORLÁTOSSÁG.
1 + n2 n 2 1/n2 + 1 1/n2 + 1 1
-- = - · ----,-- =n· - - - - + "oo• - " = -oo
5 - 2n n 5/n - 2 5/n - 2 -2
miatt a sorozat alulról nem korlátos, így minimuma, infimuma sincs.
Az első öt elem
2 17 26
a1 = 3, a2 = 5, a3 = -10, a4 = - 3 , a5 = - 5 ,
és ezt követően a sorozat monoton csökkenő, ezért a sorozat felülről korlátos,
maxan = supan = 5.
44
• a2
• a1
a4 a5
••• • • •
•••
a3 •••
• ••
••
••
••
••
••
•
n2 - 5
(e) an = 3n - 4
Megoldás.
MONOTONITÁS.
(n+1) 2 -5 n 2 -5 n 2 +2n-4 n 2 -5
an+l - an = 3(n + l) - 4 - 3n - 4 = 3n -1 - 3n - 4
_ (n 2 + 2n - 4)(3n - 4) - (n 2 - 5)(3n - 1)
- (3n - l)(3n - 4)
3n2 - 5n + 11
= (3n - l)(3n - 4) > O' ha n > l,
ugyanis 3n-1 > 0, minden n-re, illetve 3n-4 > 0, ha n > l, továbbá 3n 2 -5n+ 11 =
n(3n - 5) + 11 > 0, minden n esetén. Azaz a sorozat monoton növő, ha n > l.
KORLÁTOSSÁG.
2 2 2 2
n - 5
- - = -nn · -
3n - 4
1 - 5/n 1 - 5/n
- - =n· ----'----+
3 - 4/n 3 - 4/n
1
"oo• -" = oo
3
alapján kapjuk, hogy a sorozat felülről nem korlátos, így maximuma, szuprémuma
sincs.
Továbbá a 1 = 4, a 2 = -1/2, és ezt követően monoton növő, ezért a sorozat alulról

korlátos, minan = infan = -1/2.
45
~l
•••
•••
•••
•••
• •••
••••
••
•• 1. F
n-3 2. F
(d) an = 3n + 1 sora
Megoldás.
MONOTON ITÁS.
(n+ l )-3 n-3 n-2 n-3

an+I - an = 3(n + 1) + 1 - 3n + 1 = 3n + 4 - 3n + 1
(n - 2)(3n + 1) - (n - 3)(3n + 4)
(3n + 4)(3n + 1) 1. F
(3n 2 - 6n + n - 2) - (3n 2 - 9n + 4n - 12) 10
(3n + 4)(3n + 1) (3n + 4) (3n + 1) > O'
2. F
minden n- re, azaz a sorozat monoton növő és így minan = inf an = a1 = - 1/2 . oro:
KORLÁTOSSÁG.
n-
- 3 - -n . -
- - 1 --3/- 1 - 3/,:__
n - __ n -+ -1
3n + 1 - n 3 + 1/ n - 3 + 1/ n 3'
azaz a sorozat konvergens, így korlátos, de a monotonitása miatt maximuma nincs,
szuprémuma pedig a határértéke, sup an = lim an = 1/ 3.
1
3
•
.. .. .. . .. .. . . . . 1. F,
2. F,
sorm
46
Kvízek
A csoport
3_ 2
1. Feladat. Határozzuk meg a ( _ _ n
)2n+3 sorozat határértékét.
5-2n
n 2 -3
2. Feladat. Monotonitás és korlátosság szempontjából vizsgáljuk az an = n+
3 1
~rozatot. Adjuk meg inf an és sup an értékeket is.
B csoport
5
I. Feladat. Határozzuk meg az ( _n__
-l)l-2n sorozat határértékét.
4n+6
n 2 -1
2. Feladat. Monotonitás és korlátosság szempontjából vizsgáljuk az an = _ n
1 2
;;orozatot. Adjuk meg inf an és sup an értékeket is.
e csoport
1. Feladat. Határozzuk meg a ( - -

4n -1)2n+l sorozat határértékét.
3n- 2
5n
2. Feladat. Monotonitás és korlátosság szempontjából vizsgáljuk az an = n_
4 9
sorozatot. Adjuk meg inf an és sup an értékeket is.
47
1. A kitevő, 2n + 3 határértéke oo, az alap határértéke
3 - 2n 3/n - 2
- - = - - - --+ 1.
5 - 2n 5/n - 2
Ekkor
3- 2n)2n+3 = (5 - 2n - 2)2n+3 = (
1
_2_)2n+3 = ( _ 1 )2n+3
1 5 2
l
( 5 - 2n 5 - 2n + 5 - 2n + - n
-2
l ) 5-=;n 5::::~n ·(2n+3) --+ e ,

2
= [(l + 5=~n
mert a szögletes zárójelben levő kifejezés határértéke e, a külső kitevő határértéke
-2 -4n - 6 -4 - 6/n
- - • (2n+3)
5 - 2n
= -5 --2n- = - - - --+ 2.
5/ n - 2
2.
(n + 1) 2 - 3 n 2 - 3 n 2 + 2n - 2 n 2 - 3
an+ 1 - an = 3 (n + 1) + 1 - 3n + 1 = 3n + 4 - 3n + 1
2 2
(n + 2n - 2)(3n + 1) - (n - 3)(3n + 4)
= (3n + 4)(3n + 1)
(3n + n + 6n 2 + 2n - 6n - 2) - (3n 3 + 4n 2 - 9n - 12)
3 2
= (3n + 4)(3n + 1)
3n 2 + 5n + 10 >
0 minden n-re, azaz a sorozat monoton növő.
(3n + 4)(3n + 1)
Ezért alulról korlátos, és így infan = a 1 = -2/4 = -1/2. Ugyanakkor
n2 - 3 n 2 1 - 3/n2 1 - 3/n2 1
- - = - • ----,-- = n · - - - --+ "oo • -" = oo
3n + 1 n 3 + 1/ n 3 + 1/ n 3
miatt a sorozat felülről nem korlátos, így szuprémuma nincs.
48
1. A kitevő, 1 - 2n határértéke -oo, ezért
5n- l)l-2n = (4n+6)2n-1

( 4n + 6 5n -1
_-\z új alap határértéke
4n + 6 n 4 + 6/n 4 + 6/n 4 ( 8)
5n - 1 = n. 5 -1/n = 5- 1/n ➔ 5 = 10 ,
a.mi l-nél kisebb pozitiv szám. Így például

7 4n + 6 9 ,
< Sn _ 1 < , ha n eleg nagy,
10 10
!__)2n-l (4n+6)2n-l (~)2n-l

ha n elég nagy.
( 10 < 5n - 1 < 10 '
2
7 ) n-l ( 7) n ( g ) 2n-l
llivel ( -t 0, hiszen -nek részsorozata, ➔ 0, hiszen
10 10 10
(1 9 )n -nek részsorozata, így a rendőrelv szerint ~
(4 5) 2
n-l
-t 0.
\\ 10 5n- l
2.
(n + 1) 2 - 1 n 2 - 1 n 2 + 2n 1 + n2
an+l - an = - -- = --- - --
l - 2( n + l) 1 - 2n -1 - 2n 1 - 2n
(n 2 + 2n)(l - 2n) - (n 2 - 1)(-1 - 2n)
( -1 - 2n) ( 1 - 2n)
_ (n 2 - 2n 3 + 2n - 4n 2) - (-n 2 - 2n 3 + 1 + 2n)
- (-1-2n)(l-2n)
-2n 2 -1
=------<0
(-l-2n)(l-2n) '
jól láthatóan minden n-re, azaz a sorozat monoton csökkenő. Ezért felülről korlátos,
és igy supan = a1 = 0. Ugyanakkor
n2 - 1 n 2 1 - 1/n2 1 - 1/n2 1
- - = -n · -
1 - 2n
- - =n· -
l/n - 2
--
1/n - 2
➔ "oo· - "
-2
= -oo,
miatt a sorozat alulról nem korlátos, így infimuma nincs.
49
1. A kitevő határértéke oo. Az alap határértéke
4n - 1
3n - 2
=!:!'n. . 34 -- 2/n
1/ n =4 - 1 / n -+ i (= ~
3 - 2/n 3 6
) ,
ami l-nél nagyobb szám. Ezért például

4n -1 7
n_ > , ha n elég nagy,
3 2 6
és így
4n -1)2n+l (!)2n+l
( 3n- 2 ha n elég nagy.
> 6 '
2
7)2n+l
Mivel ( -+ oo, hiszen (7)n -nek részsorozata, így (4 ~ -1)
_
n+l
-+ oo.
6 6 3 2
2.
5(n + 1) 5n 5n + 5 5n
an+1-an = - -- = -- - --
4(n + 1) - 9 4n - 9 4n - 5 4n - 9
_ (5n + 5)(4n - 9) - 5n(4n - 5) _ (20n 2 - 45n + 20n - 45) - 20n 2 + 25n
- (4n - 5)(4n - 9) - (4n - 5)(4n - 9)
-45
(4n-5)(4n-9) <0, ha n>2
ugyanis 4n - 5 > 0, ha n > 1, 4n - 9 > 0, ha n > 2, azaz an monoton csökkenő, ha

n > 2.
5n n 5 5
----·----+-
4n - 9 - n 4 - 9/n 4'
azaz a sorozat konvergens, így korlátos is.
= 5 -től kezdve monoton csökken 5/4-ig.
15
Tehát a sorozat a3 =
3
a1 =~-5 =-1, a2 =~-1 =-10 szerint infan = -10 és supan =5.
50
.(a) (4 - 3n) 1-2n

5-3n
(e) (5n + 52)4-n
6n-
(e) (4n + 1)
4n-3
5-3n
b) (5n -7)
4n+3
3n+4 (d) (2n - 7) 1-2n (f) ( 2- n) 3n
n+3 5-3n
2. Feladat. Monotonitás és korlátosság szempontjából vizsgáljuk a következő

sorozatokat. Adjuk meg inf an és sup an értékeket is.
n+l 2-n 1-n 2

(a) an = 2n- 7 (d) an = 5 - 3n (g) an = 2n - 3
4-n n2 + 1 1- 2n 2
{b) an = - - (e) an = 4n - 5 (h) an = 9 - 4n
n+ 2
3n+ 1 n2 3n 2 + 1
(e) an = 7- 2n (f) an = 7 - 3n (i) an = 2n - 3
(a) e-2/3 (b) oo (c) oo (d) 0 (e) e-3 (f) 0
(a) csökkenő, ha n > 3, korlátos, inf an = -4 és sup an = 5

(b) csökkenő, korlátos, inf an = -1 és sup an = 1
(e) növő, ha n > 3, korlátos, infan = -13 és supan = 10
{d) növő, ha n > 1, korlátos, infan = 0 és supan = 1/2
(e) növő, ha n > 2, alulról korlátos, inf an = -2, felülről nem korlátos, ezért sup an
nem létezik
51
\',
(f) csökkenő, ha n > 4, alulról nem korlátos, ezért inf an nem létezik, felülről
korlátos, sup an = 4
(g) csökkenő, ha n > 2, alulról nem korlátos, ezért inf an nem létezik, felülről
korlátos, sup an = 0
(h) növő, ha n > 3, alulról korlátos, inf an = -7, felülről nem korlátos, ezért supan
nem létezik
(i) növő, ha n > 2, alulról korlátos, inf an = -4, felülről nem korlátos, ezért sup an
nem létezik
52
5. óra
Rekurzív sorozatok, lineáris

függvénytra nszformáció
Házi feladatok
1. Feladat. A tanult módon vizsgáljuk az alábbi rekurzív sorozatokat (monotoni-

tás, korlátosság vizsgálata, határérték megadása):
(a) a1 = 3, 6an = a~_ 1 +8 (n > 1)

Megoldás.
l. LÉPÉS : Tegyük fel, hogy az an sorozat konvergens és határértéke A, azaz
lim an = A. Ekkor a határértékre vonatkozó műveleti szabályok alapján
n--+oo
6an ➔ 6A és a;_ 1 + 8 ➔ A 2 +8
vagyis
6A = A 2 + 8,
ahonnan A 2 - 6A + 8 = 0. Ezt megoldva azt kapjuk, hogy a határérték vagy A= 2

vagy A = 4 lehet.
oA =4
3 1 • a1
oA =2
2. LÉPÉS: Vizsgáljuk a sorozat monotonitását.

2
ai +- 8 = --
H a a1 = 3 , a kkor a2 = -- 3 +- 8 = 17 < a = 18 , azaz azt seJtJu
1
.. .. k , h ogy a
6 6 6 6
sorozat monoton csökkenő. Bizonyítsuk ezt n-szerinti telj es indukcióval:
(i) n = 1 esetén kiszámoltuk, hogy a 1 > a 2 .
53
(ii) Tegyük fel, hogy n-re igaz az állítás, azaz an > an+l teljesül. Ekkor (i
ellenőrizve, hogy an > 0, kapjuk, hogy
Ezért
2 2
an > an+l
a:
a;+ 8 > a;+ 1 + 8 3 •
a;+ 8 a;+ 1 + 8 2
- 6- > 6
azaz
(iii) Tehát megmutattuk, hogy az állítás igaz (n + 1)- re, így az állítás igaz
minden n- re.
-!. LÉP
Azaz a sorozat monoton csökkenő. Így a 1 = 3 miatt a határérték nem lehet 4. A soro
b) a 1
3 • • M egol
• 1. LÉF
oA = 2 lim a,
n -t oo
3 . LÉ P ÉS: Vizsgáljuk a sorozat korlátosságát.

Mivel a 1 = 3, a sorozat csökkenő és a lehet séges határértékek A = 2, ezért azt ahonm
szeretnénk belátni , hogy 2 < an :S: 3. Ezt is teljes indukcióval bizonyítj uk:
(i) n = 1 esetén természetesen 2 < a 1 :S 3.

(ii) Tegyük fel, hogy n- re igaz az állítás, azaz 2 < an < 3 telj esül. Ekkor
figyelembe véve, hogy an > 0, kapjuk, hogy
17/ 9
2 < an :S: 3
4<a; :S 9
12 < a; + 8 :S 17
a;+ 8
2< - - < - < - = 3
17 18 2. LÉPJ
6 - 6 6 Ekkor
azaz
54
kor (iii) Így igazoltuk, hogy az állítás teljesül (n + 1)-re, tehát az állítás igaz
minden n-re.
Ezért a sorozat korlátos. -
® A=4
a1
3 • •
• • •
2 +---------- ~ - ~ - ! - ~ - ~ _._ _._ _._ -- - - - - o A = 2
;az
4. LÉPÉS: Összefoglalva:
A sorozat monoton és korlátos, így konvergens és a fentiek alapján lim an
n ➔ oo
= 2.
(b) a1 = 17/9, an = J5an-1 -6 (n > l)
Megoldás.
1. LÉPÉS: Tegyük fel, hogy az an sorozat konvergens és határértéke A, azaz
Iim an =A.Ekkor feltéve, hogy San - 6 2:: 0
n ➔ oo
J5an-1 - 6 --+ J5A - 6 és így A = JSA - 6,

vagyis
A2 = 5A- 6,
lit ahonnan A 2 - 5A + 6 = 0. Tehát a határérték vagy A= 2 vagy A= 3 lehet.
)r
o A= 3
17/9 • a1 o A= 2
r,,':
2. LÉPÉS: Vizsgáljuk a sorozat monotonitását.

Ekkor
1
a1= ; =f:, a2 = ✓5 · 179 - 6= /279
{31 = VSI
yg
55
,,
alapján azt sejtjük, hogy a sorozat monoton csökkenő. Bizonyítsuk ezt n-szerinti
teljes indukcióval:
(i) Amint azt láttuk, n = l esetén az állítás igaz, a 1 > a2.

(ii) Tegyük fel, hogy n-re igaz az állítás, azaz an > an+l teljesül. Ekkor
feltéve, hogy 5an - 6 2: 0
an > an+l
5an > 5an+l
5an - 6 > 5an+l - 6
✓5an - 6 > J5an+l - 6,
azaz
(iii) Tehát megmutattuk, hogy az állítás igaz (n + 1)-re, fgy az állítás igaz
minden n-re.
Azaz a sorozat monoton csökkenő. Így a 1 = 17 /9 miatt a határérték nem lehet sem
3, sem 2, azaz a sorozat nem lehet konvergens.
17 /9 • • • •
•
•
MEGJEGYZÉS: Az 5an - 6 2: 0 feltétel n = 8 esetén már nem teljesül, azaz an már

nem definiált n 2: 9-re.
Megoldás.
l. LÉPÉS: Tegyük fel, hogy lim an = A. Ekkor
n ➔ oo
vagyis
tehát vagy A = - l vagy A = 5. De a képzési szabály miatt an > 0, így a határérték
csak A = 5 lehet.
oA=5
,r
3 1 • a1
® A= -1
2. LÉPÉS: Monotonitás.
Mivel a 1 = 3, így
6a 1 + 5 6·3+ 5 23 15
a 2 = a 1 + 2 = 3 + 2 = 5 > ai = 5 '
az
ezért azt sejtjük, hogy a sorozat monoton növő. Bizonyítsuk ezt telj es indukcióval.
Ehhez írjuk an-t a következő alakba:
•m
6an-1+r-. 6(an-1+2)- 7 7
an = - - -- - = . = 6 - --
an-1 + 2 an-1+2 an-1+2
(i) n = l esetén ellenőriztük , hogy a 1 < a2.

(ii) Tegyük fel, hogy n-re igaz az állítás, azaz an < an+l teljesül. Ekkor
an > 0 alapján kapjuk , hogy
an < an+l
an +2< an+l + 2
1 1
--->---
nár an +2 an+l +2
7 7
----<----
an + 2 an+l +2
7 7
6---<6----
an + 2 an+l + 2 '
azaz
an+l < an+2 •
(iii) Tehát megmutattuk , hogy az állítás igaz (n + 1)- re.

Ezért a sorozat monoton növő.
oA=5
• •
3 •
3. LÉPÉS: Korlátosság.
Mivel a1 = 3, a sorozat növő és a határérték csak A= 5 lehet, ezért azt szeretnénk
belátni, hogy 3 ~ an < 5. Teljes indukcióval kapjuk, hogy:
(i) n = 1 esetén természetesen 3 S a1 < 5.
(ii) Tegyük fel, hogy n-re igaz az állítás, azaz 3 S an < 5 teljesül. Ekkor,
figyelembe véve, hogyan > 0, kapjuk, hogy
3s an <5
5s an +2 <7
1 1 1
->
5 - >-
an+2 7
7 7
-- <
5 - --- < -1
an + 2
23 7
3<- < 6 - - - < 5, tehát
5 - an+2
3s an+l < 5.
(iii) Azaz bizonyítottuk (n + 1)-re.

Tehát a sorozat korlátos.
3 •
Monoton, korlátos sorozat konvergens. Így lim an
n--400
= 5.
58
2. Feladat. Lineáris függvénytranszformációk segítségével ábrázoljuk az alábbi
függvényeket:
a) f (x) = 2e(x/5)-1
Megoldás. Bonyolultabb függvénytranszformáció eredménye megkapható több egy-
szer(í transzformáció egymás utáni végrehajtásával. Az egyes lépésekhez tartozó áb-
rákon jól látható, hogy az adott lineáris transzformáció hogyan mozgatja a függvény
;rafikonját. Ezért egy ábrába mindig csak egy transzformációs lépést rajzolunk, to-
ribbá jelezzük a mozgás irányát is.
Az alapfüggvény: f 0 (x) =e"'.
Egy lehetséges lépéssorozat például a következő:
]. LÉPÉS: fo(x -1) = é- 1 = fi(x)
l. LÉPÉS: fi (x/5) = e(x/ 5)- 1 = h(x)
--1--
1
:J. LÉPÉS: 2h(2x) = 2eCx/ 5)-l = f(x)
59
r::,
(b) f(x) = - /f+2x
3
Megoldás. Az alapfüggvény: fo(x) = yÍX.
Egy lehetséges lépéssorozat:
1. LÉPÉS: fo(x + 1) = JxTI = fi(x)
-1
2. LÉPÉS: fi(2x) = ✓2x + 1 = h(x)
-1 _!
2
3. LÉPÉS: h(-x) = - ✓2x + 1 = h(x)

-t. LÉPÉS: h(x)/ 3 = -v'2x+T
3 = f(x)
i
t
..
e) /(x) = 1 + log 2 (2 - 3x)

Megoldás. Alapfüggvény: fo(x) = log 2 x
1. LÉPÉS: fo(x + 2) = log2(X + 2) = fi(x)
61
2. LÉPÉS: fi(3x) = log 2 (3x + 2) = h(x)
3. LÉPÉS: h(-x) = log 2 (-3x + 2) = h(x)
4. LÉPÉS: h(x) + 1 = log 2 (-3x + 2) + 1 = f(x)
l 62
Kvízek
A csoport
Feladat. A tanult módon vizsgáljuk az
a1 = 6, an = J7an-l - 10 (n > 1)
~ekurzív sorozatot (monotonitás, korlátosság vizsgálata, határérték megadása).
B csoport
1. Feladat. Monotonitás szempontjából vizsgáljuk az
a1 = 3, 3an-l
an= --- +-2 (n> l)
an-1 + 2
rekurziv sorozatot.
2. Feladat. Az fo(x) = lnx alapfüggvényből kiindulva lineáris függvénytranszfor-
mációk segítségével ábrázoljuk az f(x) = ln (1 - J) függvényt.
e csoport
1. Feladat. Korlátosság szempontjából vizsgáljuk az
a1 = 2, 4an = a~_ 1 +3 (n > 1)

rekurziv sorozatot.
2. Feladat. Az fo(x) = ex alapfüggvényből kiindulva lineáris függvénytranszfor-
mációk segítségével ábrázoljuk az f(x) = -e 2x- 3 függvényt.
1 t
'
63
1. LÉPÉS: Tegyük fel, hogy lim an = A. Ekkor feltéve, hogy 7an - 10 2:: 0
n ➔ oo
A= J7A-10
A 2 =7A-10
0=A 2 -7A+10
A _ 7 ± J49 - 40 _ 7 ± 3
1,2 - 2 - -2-' tehát vagy A = 5 vagy A = 2.
2. LÉPÉS: Monotonitás.
(i) n = 1 esetén a 2 = J7 • 6 - 10 = ✓32, a1 = 6 = ✓36, azaz a1 > a2.
(ii) Tegyük fel, hogy an > an+l teljesül. Ekkor, feltéve, hogy 7an - 10 2:: 0
an > an+l
7an > 7an+l
7an - 10 > 7an+l - 10
J7an - 10 > J7an+l - 10, azaz
an+l > an+2 •
(iii) Bizonyítottuk (n + 1)-re, tehát a sorozat monoton csökkenő.
3. LÉPÉS: Korlátosság.
Mivel a 1 = 6, a sorozat csökkenő és a határérték vagy A = 5 vagy A = 2 lehet,
ezért teljes indukcióval megmutatjuk, hogy 5 < an ~ 6.
(i) n = 1 esetén természetesen 5 < an :S 6.
(ii) Tegyük fel, hogy 5 < an :S 6 teljesül. Feltéve, hogy 7an -10 2:: 0 kapjuk, hogy
5< an :s 6
35 < 7an :S 42
25 < 7an - 10 :S 32
5= ✓25< J7an+l - ló :s v'32 < ✓36 = 6 ) azaz
5< an+l $6
(iii) Bizonyítottuk (n + 1)-re, azaz a sorozat korlátos.

Monoton, korlátos sorozat konvergens, és 5 < an :S 6 miatt lim an = 5.
n ➔ oo
64
1. Mivel a1 = 3, így
3a1 +2 3 •3 + 2 11 15 . , .. ,,
a2 = = --- = - < a1 = - , seJtes: csokkeno.
a1 +2 3+2 5 5
Teljes indukcióval bizonyítunk.
_ 3an-1 + 2 _ 3(an-1 + 2) - 4 _
an - - - - - - --------'-- - 3 - - - -
4 l 'á
a apJ n
an-1 + 2 an-1 + 2 an-1 + 2
(i) n = l esetén ellenőriztük, hogy a1 > a2.

(ii) Tegyük fel, hogy an > an+l teljesül. Ekkor an > 0 alapján kapjuk, hogy
an > an+l
an +2 > an+l + 2
1 1
--<---
an +2 an+l +2
4 4
--->----
an +2 an+l +2
4 4
3--->3----, ~~
an + 2 an+l + 2
an+l > an+2,
{üi) Így az állítás igaz (n + 1)-re, azaz a sorozat monoton csökkenő.

2. Alapfüggvény: f 0 (x) = lnx. Egy lehetséges lépéssorozat:
1. LÉPÉS: 2. LÉPÉS: 3. LÉPÉS:

fo(x + 1) = ln(x + 1) fi(-x)=ln(-x+l) h(x/3) = ln(-x/3 + 1)
= fi(x) = h(x) = f(x)
1
•-
65
e
1. Tegyük fel, hogy lim an

n ➔ oo
= A. Ekkor
4A =A 2 +3
0 = A 2 - 4A + 3
A _ 4 ± ✓16 - 12 _ 4 ± 2 tehát vagy A =3 vagy A =1.
1,2 - 2 - 2 '
Korlátosság. Mivel a 1 = 2, és a lehetséges határértékek vagy A = 3 vagy A = 1,

ezért teljes indukcióval igazoljuk, hogy 1 < an < 3.
(i) n = 1 esetén természetesen 1 < a 1 < 3.

(ii) Tegyük fel, hogy 1 < an < 3 teljesül. Ekkor
1< <3
an
1< a2n
<9
4< a~+ 3 < 12
a~+ 3
1< < 3, azaz
4
1< an+l < 3.
(iii) Bizonyítottuk (n + 1)-re, azaz a sorozat korlátos.

2. Alapfüggvény: f 0(x) =ex.Egy lehetséges lépéssorozat:
1. LÉPÉS: 2. LÉPÉS: 3. LÉPÉS:

fo(x - 3) = ex- 3 fi (2x) = e2x-3 -1. h(x) = -e2x-3
= fi(x) = h(x) = f(x)

e2:r-3
-e'lz-3
66
4
--
1. Feladat. A tanult módon vizsgáljuk az alábbi rekurzív sorozatokat (monotoni-

tás, korlátosság vizsgálata, határérték megadása):
(a) a1 = 1, an = Jan-1 + 2 (n > 1)

{b) a1 = 3, an = Jan-1 + 2 (n > 1)
(e) a1=6, an = J6an-1 - 5 (n > 1)
= 1, 1 {d) a1 = 4, an = J6an-1 - 5 (n > 1)
{~ a1 = 1, 6an = a~- l + 8 (n > 1)
(f) a1 = 5, 6an = a~_ 1 + 8 (n > 1)
(g) a1 = 5, 7an = a~_ 1 + 6 (n > 1)
~) a1 = 6, an = 6an-1 + 5 (n > l)
an-1 + 2
(i) a1 = 4, an = 6an-1 + 5 (n > l)

an-1 + 2
2. Feladat. Lineáris függvénytranszformációk segítségével ábrázoljuk az alábbi
függvényeket:
(a) f(x) = cos(2x + ; ) (e) J(x) = ln(2 - x)

3
~b) f(x) = 3J~ + 1 (f) f(x) = -e3x-1
M f(x)=-sin(~+7r) (g) f(x) = ln(l + 2x) + 1
((d) f(x) = 2el-x (h) J(x) = log 1; 2 (4 - 3x)
e'
67
(a) 1 ~ an < 2, növő, lim an

n ➔ oo
=2
(b) 2 < an ::; 3, csökkenő, lim an
n ➔ oo
=2
(c) 5 < an ~ 6, csökkenő, lim an
n ➔ oo
=5
(d) 4::; an < 5, növő, lim an =5 (<
n ➔ oo
(e) 1 ~ an < 2, növő, lim an

n ➔ oo
=2
(f) 5 ::; an, növő, lim an nem létezik
n ➔ oo
(g) 1 < an ~ 5, csökkenő, lim an

n ➔ oo
=1
(h) 5 < an ::; 6, csökkenő, lim an
n ➔ oo
=5
(i) 4 ~ an < 5, növő, lim an =5
n ➔ oo
(a) Alapfüggvény: fo(x) = cosx

1. LÉPÉS: fo(x + ~) = cos(x + i) =
fi(x) (f
2. LÉPÉS: fi (2x) = cos(2x+ ~) = f (x)
(b) Alapfüggvény: fo(x) = ,,fi
~
1. LÉPÉS: fo(x + 1) = v'xTI = fi(x)
2. LÉPÉS: fi(½)= ✓ ½+ 1 = h(x)
2. LÉPÉS: 3f2(x) = 3 · /fTI
= f(x)
-2
68
1
l\
~
.i
(e) Alapfüggvény: fo(x) = sinx
Egy lehetséges lépéssorozat: •

1. LÉPÉS: fo(x + 1r) = sin(x + 1r) =
fi(x)
2. LÉPÉS: fi(!)= sin(!+ 1r) = h(x)
3. LÉPÉS: -h(x) = -sin(!+ 1r) =
J(x)
(d) Alapfüggvény: fo(x) = é.
~
1. LÉPÉS: fo(x + l) = ex+i = fi(x)
2. LÉPÉS: fi(-x) = e-x+l = fz(x)
= 2e-x+l = f(x)
~
3. LÉPÉS: 2 · h(x)
(e) Alapfüggvény: fo(x) = lnx.

ln(-x+2)
1. LÉPÉS: fo(x+2) = ln(x+2) = fi(x) 3
2. LÉPÉS: fi(-x) = ln(-x+2) =

h(x)
3. LÉPÉS: h~x) = ln(-~+ 2) =J(x)
(f) Alapfüggvény: fo(x) = ex.
Egy lehetséges lépéssorozat: eX

1. LÉPÉS: fo(x - 1) = ex-l = fi(x)
2. LÉPÉS: fi(3x) = e3x-l = fz(x)
3. LÉPÉS: - h(x) = -e 3x-l = f(x)
-e3x-l
\
1
69
e
(g) Alapfüggvény: fo(x) = lnx.
1. LÉPÉS: fo(x+l) = ln(x+l) = fi(x)
2. LÉPÉS: fi(2x) = ln(2x + 1) = h(x)
3. LÉPÉS: h(x) + 1 = ln(2x + 1) + 1 =
J(x)
(h) Alapfüggvény: fo(x) = log 1; 2 x.

1. LÉPÉS: fo(x + 4) = log1;2(X + 4) =
fi(x)
2. LÉPÉS: Ji(3x) = log1;2(3x + 4) =
h(x)
3. LÉPÉS: h(-x) = log 1; 2(-3x+4) =
f(x)
70
6. óra
F üggvényhatárérték
Házi feladatok
I. Feladat. Határozzuk meg a következő határértékeket.
. X - 2x 3
a) 11m
x➔ oo 5 + x2
Megoldás. Végtelenben vett határérték. Ilyenkor a sorozatoknál tanultak szerint
~Idjuk meg a feladatot.
' 00
Ez egy"-" típusú határérték. A számláló és a nevező domináns tagját kiemelve,
00
~ első szorzótényezőt egyszerűsítve kapjuk, hogy
. x-2x 3 . x3 l/x 2 -2 . 1/x 2 -2

1lffi - - - = 1lffi - · -'--- = 1lm X · -'--- = ,, 00 · --2„ = -00.
x➔ oo 5 + x 2 x ➔ oo x 2 5/x 2 +1 x ➔ oo +
5/x 2 1 1
B>) lim x - 2x3

5 + x2
x ➔ -oo
Megoldás. Mínusz végtelenben vett határérték. Mivel a feladatban nincs négy-
oo
zetgyökös kifejezés, ezért itt is a sorozatoknál tanult módszerrel dolgozunk. " - "
00
~ipus.
1
. x - 2x 3 . 3
x 1/x - 2 2
. 1/x - 2 ,, 2
-2„
1lffi - - - = x ➔1lffi - · - - - = 1lm X· --,.-,,.--- = -OO· - = 00.
x➔ -oo 5 + x 2 -oo x 2 5/x + 1
2 x-+-oo 5/x 2 + 1 1 r
e) :z:~7:1 00
( 1+X + \o/x2)
Megoldás. Mínusz végtelenben vett határérték. " - oo + oo" alak. A tanult módon
lim
x ➔ -oo
(1 + x + \o/'xZ) = lim x
x-+-oo
(! + 1 +
X ~
3
~)
X
=" - oo · 1" = -oo.
71
í _ _ __
(d) lim (x+Jx 2 +2x-5)
x ➔ -oo
Megoldás. Mínusz végtelenben vett határérték." -oo+oo" alak. Mivel a feladatban

van négyzetgyökös kifejezés, ezért célszera az x = -y helyettesítéssel visszavezetni
a feladatot +oo-ben vett határértékre (u. is \/x2 = jxj):
lim (x + Jx 2 + 2x - 5) = lim (-y + J(-y) 2 + 2(-y) - 5)

x ➔ -oo y ➔ oo
= lim(-y+Jy 2 -2y-5)
y ➔ oo
= lim (
y➔ oo
v~
y
--- 2
2y - 5 -
-
Jy 2 -2y-5+y
y) • ----:=====---
Jy2 - 2y - 5 + y
2 2
. y - 2y - 5 - y 1· - 2y - 5
1
=lm---;::====--= 1m ---;::=====--
y ➔ oo Jy - 2y - 5 + y
2 y ➔ oo Jy - 2y - 5 + y
2
. y -2 - 5/y
= hm - - - - = = = = = = --
y➔oo # ✓1 - 2/y - 5/y 2 + 1
-2 - 5/y -2
= lim --;;=====;:==::::;=;;,-- = - - - = -1,
y➔oo Jl - 2/y - 5/y 2 + 1 0 +1
ugyanis y ➔ oo, ezért y > 0, tehát # = jyj = y.
2. Feladat. Határozzuk meg a következő határértékeket.

2-x
(a) l i m -2
x ➔ 2 4 +x
Megoldás. Végesben vett határérték. A "hely" behelyettesítésével megállapítjuk a

határérték típusát.
Esetünkben x helyére 2-t írva elvegezhető műveletet kapunk, fgy ez lesz a határér-
ték is:
2-x 2-2 0
lim-- =--= -=0.
2 x➔2 4 2 +x 4+2 8
2-x
(b) l i m -2
x ➔ 2 4 -X
Megoldás. Végesben vett határérték. Behelyettesítve a 2-t kapjuk, hogy a határ-

érték "~" típusú. Ebben az esetben az eredmény bármi lehet. Ilyenkor szorzattá
alakítunk, majd egyszerűsítünk. Ezt követően az egyszerűsített kifejezésbe újból
behelyettesítünk.
2-x 2-x 1 1
l i m - -2 = l i m - - - - - = lim-- =-.
x➔2 4- x x ➔ 2 (2 - X) (2 + X) x➔2 2 + X 4
72
l1
. . x 2 - 2x + 1 i,
Cl 1l f f i - - - -
i
z➔ l x - x2
Megoldás. Végesben vett "

5„ típusú határérték.
lim x2 - 2x + 1 = lim (x - l) 2 = lim (x - l) 2 = lim x - l = _Q_ = 0 .

•Hl X - x2 x➔ l x(l - x) x➔ l -x(x - 1) x➔ l -x -1
2
-~ . lim 2x + 5x - 3
z--+-3 x2 +X - 6
Megoldás.
. 2x 2 + 5x - 3 lim (x + 3)(2x - 1) = lim 2x - 1 = -7 = ~.
11m
x--+-3 x 2 + x - 6 x--+-3(x + 3)(x - 2) x➔ -3 x- 2 -5 5
2
. lim
~:1„
4x---x- - 3
- -
- z➔ 1 x + x - 2x
3 2
Megoldás.
2
lim _4_x_-_x__-_3_ = lim _(x_-_1_)(_3_-_x_) = lim (x - 1) (3 - x)
x ➔ I x 3 + x 2 - 2x x➔l x(x 2 + x - 2) x➔l x(x - l)(x + 2)
= lim --,-3_-_x_ = ~
i
x--+l x(x + 2) 3·
_\ . sin 4x
:•111m - -
z➔ D 3x
1
0
Megoldás. "o" típusú trigonometrikus határérték. Ekkor bővítéssel a
. sin ax . ax
1lm - -
x➔ O ax
= x1lm -- = 1
➔ O sin ax
::iernzetes határértéket alakítjuk ki:
lim sin4x = lim sin4x = lim sin4x = lim sin4x. _1_ = 1 . _1_ = ~.
x ➔O 3x x➔O ¾• 3x x➔O 4x • ¾ x➔ O 4x 3/4 3/4 3
~~ lim 2x · ctg 5x
:r--+0
Megoldás. "O • oo" típusú trigonometrikus határérték. Azonosság alkalmazásával
.-L..szavezetjük az előző feladatban használt nevezetes határértékre.
. . cos 5x 2x
11m 2X • ctg 5X = 1lffi 2X = 1im - - · cos 5X
· --
x ➔O x➔O sin 5x x ➔ O sin 5x
. 5x 2 2 2
= hm - - · - • cos 5x = 1 · - · 1 = - .
x ➔ O sin 5x 5 5 5
73
(',
~ . ~ ~ ---
x2 - 4
(a) lim - -
x--+l 1 - X
3
Megoldás. Végesben vett határérték, helyettesítés után" ~ „ típus adódik. Ebben
az esetben három lehetőség van, a határérték +oo, -oo vagy nem létezik annak
megfelelően, hogy tudjuk-e garantálni a kifejezés előjelét a hely környezetében.
Erről a féloldali határértékek vizsgálatával győződünk meg.
Ha x < 1, akkor 1 - x > 0, ezért
lim x2 - 4 = " -3" = -oo.

x ➔ l- 1-X O+
Ha x > 1, akkor 1 - x < 0, így
. x 2 -4
1lm - - -
x--+l+ 1 - X
= ,,-3,,
-O- = 00.
. 1·1m -
Vagy1s x2- 4 nem l'etez1'k .
- -
x--+l 1 - X
1
(b) lim
x--+2 x 2 - 2x
1
Megoldás. A határérték "o" típusú.
Az x 2 - 2x = x(x - 2) függvényt ábrázolva

a grafikonról leolvassuk a nevező előjelét a
2 pont környezetében:
1
lim "~" = -00
x➔ 2- x 2 - 2x o- '
és
1
lim ="~" =oo.
x--+2+ x 2 - 2x o+
1
Vagyis lim nem létezik.
x--+2 x 2 - 2x
74
1
(e) lim e x 2 - 2x
x➔2
Megoldás. Nézzük először a kitevő határértékét. Az e lőző feladat alapj án
1 . 1
lim = - oo és hm -2- - - = oo,
x➔2- X2 - 2X x➔2+ x - 2x
ahonnan az exponenciális függvény grafi-
konj ának ismeretében et
1
lim e x 2-2 x = " e- 00 " = 0 '
x ➔ 2-
illetve
1
lün 2
e x - 2x = "e00 " = oo .
x ➔ 2+
- 1
2
Igy lim e x - 2x nem lét ezik.
x➔2
1- x 2
(d) lim -( - -)3
x ➔ l X -1
0
Megoldás. A határérték" o" típusú.
2
lim 1- x = lim (1- x)( l +x) = lim - (x -l )( l+ x)
x ➔ l (x - 1)3 x➔ l (x - 1)3 x➔ l (x - 1)3
= lim - (l + x)
x➔ l (x - 1) 2 ·
Az így kapott hat árérték "o- 2 " t ípusú. A nevező előj ele jól láthatóan nemnegatív,
t ehát
lim - (1 + x) " -2 ,,
(x - 1)2
x➔ l - o+ = - oo
és
lim - (l + x) " - 2 ,,
x➔l+ (x - 1)2 o+ - - oo.
- 1- x 2
Igy lim (
x➔l X - 1
)3 = - oo .
75
Kvízek
A csoport
Feladat. Határozzuk meg a következő határértékeket.
(a) lim (x 2 + ¼;) (b) lim

x-4
ex2-4x+4
x 3 - 3x 2 + 2x
X-+-00 x-+2 (e) l i m -2 - - - -
x-+2 x - 4
B csoport
x2 - X - 2
lim , ahol A= -oo, -1, 1, 2.
x-+A x 2 - 3x +2
C csoport
X2 - X - 2 (e) lim sin 7x

(a) lim
x➔O 6x ·
x-+-1 1 - x2
76
(a) "oo - oo" típus.
lim
x ➔ -oo
(x 2 +{/x)= x ➔lim
-oo
x2 (1+~)="oo·l"=oo.
if:r5
-2
(b) A kitevő határértéke" o"
típusú. A nevező előjele az x 2 - 4x + 4 = (x - 2)
2
azonosság miatt jól láthatóan nemnegatív, tehát
.
1lffi
X - 4 = ,,-2,, -oo,
x➔ 2- x2 - 4x +4 o+ e'
.
1lffi
X - 4 ,,-2,, = -oo.
x➔ 2+ x2 - 4x +4 o+
x-4
Vagyis lim
x ➔ 2 X 2 -4X + 4 = -oo.
Így az exponenciális függvény grafikonjának ismeretében

X-4
limex 2 -4x+4 ="e- 00 " =0.
x➔2
(e) "~" típus.

0
. x 3 -3x 2 +2x . x(x 2 -3x+2) . x(x-2)(x-I)

11m - -2- - - = 11m ---,--'----:-:---"- = 11m -------,--
x➔ 2 x - 4 x ➔ 2 (x - 2)(x + 2) x➔2 (x - 2)(x + 2)
= lim x(x - I) = ~ = ~.
x➔2 X +2 4 2
77
(,_J
• A= -oo
x2 - x - 2 x 2 1 - 1/x - 2/x2
lim - - - - = lim - 2 · -----''----'---2
x ➔ -oo x 2 - 3x + 2 x ➔ -oo x 1 - 3/x + 2/x
2
= lim 1 - 1/x - 2/x = ! = l.
x ➔ -oo 1 - 3/x + 2/x 2 1
• A= -1 2
lim x 2 -x-2 = (-1) -(-1)-2 =Q=O.
x➔ -lx 2 -3x+2 2
(-1) -3·(-1)+2 6
-2
"o" típus.
A nevező x 2 - 3x + 2 = (x - 2)(x -1)

előjelét a grafikonról leolvasva kap-
juk, hogy
X2 - X - 2 ,,-2,,=-00
lim
x➔1- x 2 - 3x + 2 o+
x2 - X - 2 -2
lim ="-" =oo
x➔ 1 + 2
x - 3x + 2 o- ·
Vagyis
x2 - X - 2
lim -e----
2 nem létezik.
x➔l x - 3x + 2
"~"
0 típus .
2
lim x - x - 2 = lim (x - 2)(x + 1) = lim x + l = ~ = 3 .
x ➔ 2x 2 -3x+2 x ➔ 2(x-2)(x-l) x➔ 2x-l 1
78
~-·
0
(a) "-"
0 tfpus .
2
lim x - x - 2 = lim (x - 2)(x + 1) = lim x - 2 = -3.
x-+-1 1 - x2 x-+-1 (1 - x)(l + x) x-+-1 1 - x 2
(b) "oo - oo" tfpus. Az x = -y helyettesítéssel:
lim (Jx 2 +4x-Jx 2 +l)= lim

x-+-oo
(Jy -4v-VY2+1)
y ➔ oo
2
J y2 - 4x + VY2+I
VY2+I) . ---;:===-----;:::==
= lim
y➔ oo
(J y2 - 4y -
Jy2 _ 4y + VY2+I
. (y 2 - 4y) - (y 2 + 1) . -4y - 1
= hm ---;:===-----;::== = hm ---;::::;;;===-----;:::::;;===
y-+oo J y2 _ 4y + VY2+I
y ➔ oo J y2 _ 4y + VY2+I
= lim _Y_ . -4 - l/y
Y-+ 00
,/ir Jl - 4/y + Jl + l/y2
= lim ---;:==-::;::4=----1,/=y== = _-4 = -2.
y-+ 00 Jl - 4/y + Jl + 1/y2 2
0
(e) ,, o" típus.
lim sin 7x = Iim sin 7x = lim sin 7x . _l_ = 1 . _1_ =! .

x➔O 6x x ➔ O 7x • * x➔O 7x 6/7 6/7 6
79
e
rlm x 2 - 5x (f) lim (x 2 - 3 ~ )

(a) x-+-oo
x-+oo 2x 2 - 9
lim
1- 5x (g) lim ( J x 2 + 2x - x)
(b) x-+oo
x-+-00 2 + 3x 2
lim
X -2x 3 (h) lim ( x +
x-+-oo
J x2 - 3x + 1)
(e)
x-+-oo 21 + 4x 2
rlm x+2 (i) lim ( J x 2 - x- Jx2 - 2x + 4)
(d) x-+-oo
x-+oo (x - 3) 2
✓2x 2 + 5x
(e) lim (x 2 - 3~) (j) lim
x ➔ -oo 2-x
x-+oo
2x-4 2-y'X
(a) lim 3 (g) lim
x-+2 x + 2x 2 x-+4 4- X
2x-4 r 4sin 2x
(b) lim 3 (h) lm
x-+2 x - 2x 2 x-+0 2x cosx
r 3x 2 - 9x r sin 6x
(e) lm (i) lm - -
x-+3 6 - 5x + x 2 x-+0 2x
x 2 + 5x + 6 r sin 7x
(d) lim (j) lm - -
x-+-3 x 2 + 4x + 3 x-+0 8x
x 3 + 4x 2 + 3x r tg3x
(e) lim (k) lm - -
x-+-3 x2 - 9 x-+0 2x
3x 2 - 5x - 2
(f) lim (1) lim 5x · ctg8x
x-+2 5x - 6 - x 2 x-+0

x-3 2-x
()
a rl m
x+2
~ (e) lim (e) lim
x-+3 - X x-+-¼ x + 4x 2 x-+-2 (x + 2)2
j (b) lim
x-3
x-+0 x + 4x 2
(d) lim
x-+0
x 2 + 2x - 2
lxl
(f) lim
x-+0
x+l
x2 + x - 2
80
---
[g) lim cos 3x (h) lim e~ ')

(l lim x-3
ex 2 -2x+l
x ➔ 06x x➔ 4 x➔ l
1 (e) -oo (e) oo 1
ia) 2 (g) 1 (i)
2
3
((b) 0 (d) 0 (f) 00 (h) -
2
(j) v12
2, Feladat megoldása.
ia) 0 1 1 7
(d) -
2
(g) -
4
(j) 8
3
((b) !2 (e) 1 (h) 4 (k) 2
5
(e) 9 (f) 7 (i) 3 (1) 8
{a) nem létezik, ugyanis lim f(x) = oo és lim f(x) = -oo

x ➔ 3- x ➔ 3+
(b) nem létezik, ugyanis lim f(x)

x ➔ O-
= oo és lim f(x)
x ➔ O+
= -oo
(e) nem létezik, ugyanis lim f(x) = -oo és lim f(x) = oo
x ➔ -¼- x ➔ -¼+
(d) -oo
(e) oo
(f) nem létezik, ugyanis lim f(x) = -oo és lim f(x) = oo
x ➔ l- x ➔ l+
(g) nem létezik, ugyanis lim f(x)

x ➔ O-
= -oo és lim f(x) = oo
x ➔ O+
(h) nem létezik, ugyanis lim f(x) = 0 és lim f(x) = oo

x ➔ 4- x ➔ 4+
(i) 0
81
Q
7. óra
Folytonosság, d ifferenciá I hányados
Házi feladatok
1. Feladat. Adjuk meg a és b paraméterek értékét úgy, hogy az
3x +a , ha x <1
f(x) = 4, ha x =1
{
2x 2 + bx + 10 , ha x >1
függvény az x = 1 pontban folytonos legyen.

Megoldás. Az j (x) függvény folytonos az 1 pontban , ha
lim f( x) = j (l ) = lim f(x).

x -t l - x-tl+
Mivel f(l) = 4, ezért ahhoz, hogy a függvény folytonos legyen az 1 pontban ,

telj esülnie kell, hogy
lim f (x) = lim ( 3x + a) = 4 ,
x-+1- x -tl -
azaz 3 · 1 + a = 4, ahonnan a = 1. Hasonlóan
lim f(x)= lim (2x 2 +bx+ 10) = 4,

x -tl + x -tl +
alapj án 2 • 12 + b • 1 + 10 = 2 + b + 10 = 12 + b = 4, ahonnan b = -8 .
Tehát az a= 1 és b = -8 választás esetén az j(x) függvény folytonos az 1 pontban.
2x 2 - 8x + 10
4
82
2. Feladat. Definíció szerint hat ározzuk meg a következő függvények adott pontbeli
differenciálhányadosát.
1
(a) f(x) = - - , xo = l
2- 3 X
0
Megoldás. Mivel f (l ) = - 1, így a definíció alapj án, ami mindig egy "a" típusú
határérték, kapjuk, hogy
_l_ + 1 1+(2- 3x) 3 - 3x
J' (l ) = lim f (x) - f (l ) = lim 2- 3x = lim 2-3x - lim 2- 3x
x➔l X - l x➔ l X - l x➔ l X - l x➔ l X - l
= lim 3 - 3x . _ l_ = lim 3 (1 - x) . 1
x ➔ l 2 - 3x x - l x ➔ l 2 - 3x - (1 - x)
= ~ = 3.
3
= lim
x➔ l - (2 - 3x) 1
(b) J (x) = ✓:fr :_ x 2 ,

xo = 2
Megoldás. Mivel f (2) = v'2, így
2
!'(2) = lim f (x) - f(2 ) = lim ✓3x - x - v'2
x➔2 X - 2 x➔2 X - 2
= lim ✓3x - x2 - v'2 . ✓3x""'- x2 + v'2

x➔2 X - 2 ✓3x - x 2 + v'2
. 3x - x 2 - 2 . (x-2)(1- x)
= hm ------====--------;:;;:::- = hm ----''---------=======-'---=-
x ➔ 2 (x - 2 )( ✓3x - x 2 + ✓2) x ➔ 2 (x - 2)( ✓3x - x 2 + v'2)
l - x -l
= lim -:--:===-- ---;:=:- = - .
x ➔ 2 ( ✓3x - x 2 + v'2) 2v'2
3. Feladat. Formálisan deriváljuk a következő függvényeket .

(a) x 6 - x 113 +4
Megoldás.
[x6 - x l/ 3 + 4]' = [x6]' - [x l/ 3]' + [4] ' = 6x5 - ~ x-2/ 3 + 0.
(b ) 5sin x - 3 tgx + +
log x
Megoldás.
[·?Sin x - 3tgx + log42 x ]' = 5. [sin x] ' - 3. [t gx] ' + ~. [log2x]'

1 1 1
= 5 · cosx - 3 · - -2 + - · - - .
cos x 4 x ln2
83
(c) 3 ~ + _7_ + _1_
x- 3 -3~
Megoldás.
7
[3rxs + -x- 3 + -
1- ]' = [3x 5 14 + 7x 3 - 1 113 ]'
-x-
-3~ 3
= 3. [x5/4]' + 7. [x3]' -1 · [x-1/3]'
5 1 ( 1) x -4/3 .
= 3 • 4x 1/4 + 7 · 3x 2 - 3 · - 3
(d) 3 cos x - cos 3 + x ln 4
Megoldás.
[3 cosx-cos 3+x ln4]' = 3· [cosx]'-[cos 3]' +ln4• [x]' = 3·(- sinx)-O+ln 4· 1 .

(e) x 2 arcsin x
Megoldás.
1
[x 2 • arcsinx]' = [x 2]' • arcsinx + x 2 • [arcsinx]' = 2x • arcsinx + x 2 • ~.
1-x
(f) 2xy'x
Megoldás.
[2x. fi]'= [2x. xl/2]' = [2x]' ,xl/2+2x. [xl/2]' = 2xln2•xl/2+2x. ½x-1/2.
(g) 2x + 7
3-x2
Megoldás.
2x + 7]' = [2x + 7]' • (3 - x 2) - (2x + 7) . [3 - x 2]'

[ 3 - x2 (3 - x 2 ) 2
2
2 • (3 -_ x_;_---"
) - (2x + 7).;__.;__---'--
• (-2x)
= _..:,__ __
(3 - x2)2
(h) 3co~x
1 +smx
Megoldás.
3cosx ]' = [3cosx]'·(l+sinx)-3cosx-[l+sinx]'

[ 1 + sinx (1 + sinx) 2
-3sinx • (1 + sinx) - 3cosx · cosx
(1 + sinx) 2
84
exx
(i) lnx + 2
Megoldás.
exx ] '= [exx]' • (Inx + 2) - exx • [lnx + 2]'

[ lnx + 2 (lnx + 2) 2
1
(exx +ex)· (lnx + 2) - exx · -
- X
- (Inx + 2) 2
(j) x2: a2
Megoldás.
x ]' l-(x 2 +a 2)-x·2x a2 -x 2
[ x2 + a2 = (x2 + a2)2 = (x2 + a2)2 ·
4: Feladat. Az összetett függvény deriváltjára érvényes
[ f(y(x)) ]' = df(y(x)) = df(y) . dy(x) = J'(y). y'

dx dy dx
összefüggés alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját.
(a) (x 2 +x) 4
Megoldás. y = x 2 +x alapján f(y) = y4, ezért f'(y) = 4y 3 = 4(x 2 + x) 3 és
=
y' Zx + l miatt
[(x 2 + x)4]' = J'(y) • y' = 4(x 2 + x) 3 · (2x + 1).

(b) ✓1 - 2x
Megoldás. y = l - 2x, f(y) = y'y, ekkor f'(y) = !y- 112 = !(1 - 2x)- 1! 2 és
2 2
y' = -2 miatt
[Vl - 2x]' = [(1 - 2x) 1l 2 ]' = f'(y) • y' = !(1 - 2x)- 1/ 2 • (-2).
2
(e) {/(2~x2J2
2 2
Megoldás. y = 2 - x 2 , f(y) = y2 13 , ezért f'(y) = -y- 113 = -(2 - x 2)- 113 és
3 3
y' = -2x alapján
[V(2-x2)2]' = [(2-x2)2/3]' =f'(y)•y'=~(2-x2)-1/3,(-2x).
85
(d) ln(4 - 3x)
= ~y = -4 -3x
1
Megoldás. y =4- 3x, f(y) = lny, így f'(y) és y' = -3 alapján
[ln(4- 3x;]' = J'(y) • y' = 4 ~ 3x • (-3).
(e) ln 2 x
Megoldás. y = lnx, J(y) = y2 szerint
(f) _2_
Mnx
Megoldás. y = lnx, f(y) = 2y- 1 / 3 alapján
1
= [2(lnx)- 1! 3J' = 2 • (-~) (lnx)- 4 / 3 • ~.

2
[- - ]
\'l1nx 3 X
(g) x 2 ln 3 / 2 x
Megoldás.
2 3 2
[x ln / x ]
'
= 2x • ln312 x + x 2 · 3 ln 112 x · x.
1
2
(h) xe-x/>.
Megoldás.
(i) cos(5x )e-inx

Megoldás.
[cos(5x)e-inx]' = -sin(5x) • 5 • e-inx + cos(5x) • e-inx • (-in).
") 1 _ (x-m) 2
(j --e 2u
~
Megoldás.
86
Kvízek
A csoport
1. Feladat. Adjuk meg a és b paraméterek értékét úgy, hogy az
x2 + ax -1, ha x < -1
f(x) = 2, ha x = -1
{
✓x+b, ha x > -1
függvény az x = -1 pontban folytonos legyen.
2. Feladat. Formálisan deriváljuk a következő függvényeket.
(a) 3x 2 •ln(2-3x) (b) H -~ (e) 2-eJx

7r X
B csoport
X
1. Feladat. Definíció szerint és formálisan is határozzuk meg az J(x) = x2 + 2 + 1
függvény x = 2 pontbeli differenciálhányadosát.
(a) x. e2-3x (b) VX - lnx (e) sin(tgx)

4-x
e csoport
2 3
1. Feladat. Definíció szerint és formálisan is határozzuk meg az f(x) = x+
x- 2
függvény x = -1 pontbeli differenciálhányadosát.
1
(a) ~ · cos3x (b) 1 -x3 (e) arcsin(x 2 - x)
87
1.
lim J(x)
x ➔ -1-
= f(-l) = x--t-1+
lim f(x).
Mivel
lim f(x) = lim (x 2 + ax - l) = 1 - a - l = -a
x ➔-1- x ➔-l-
f(-1) =2
lim J(x)= lim Jx+b=J-l+b,
x--t-1+ x--t-1+
így a= -2 és -1 + b = 4, azaz b = 5.
2.
(a)
2 1
•ln(2-3x) ]' =6x·ln(2-3x)+3x 2 ·--·(-3).
[ 3x 2-3x
(b)
(e)
88
1.
• Definíció szerint:
Mivel f (2) = 22 + 2/2 + 1 = 6,
. x 2 +½+1-6 . x 2 +½-5
f ,(2) = 1lm
. J(x)-f(2)
- - - ~ = 11m - - - ' = - - - - = 1lm - ~ ~ -
x➔ 2 2 X - x➔2 X - 2 x➔2 X - 2
= lim (x - )(x + ~) = lim (x + ~) = 2 + ~ = ~ •

2
x➔ 2 X - 2 x➔ 2 2 2 2
• Formálisan:
=2x+ 1 !'(2)=4+ 1 = 9
f'(x)= [ x 2 +
2 2.
X ]'
2 +1 2 alapján
2.
(a)
[x. e2-3x]' = l. e2-3x + x. e2-3x. (- 3).
(b)
1 1
1 2
VX -
lnx] = [x 1 - lnx]
[ 4-x 4-x
_ (½x- 112 - ½) (4 - x) - (x 112 - lnx) • (-1)
- (4-x) 2
(e)
[sin(tgx)] / = cos(tgx ) · - 12- .
COS X
89
1.
• Definíció szerint:
2
Mivel f(-1) = (-l) + 3 = _2._ = -~,
-1-2 -3 3
2x+3+l 3(2x+3)+(x-2)
J'(-l) = lim f (x ) - f (- l ) = lim x-2 3 = lim 3(x-2)
x--t-1 X +l x--t-1 X +l x--t-1 X +l
= lim ~~!~ = lim 7(x + l). - 1 - = lim _ 7_ = !__ = -~.
X--t-1 X +1 x--t-1 3x - 6 X + 1 x--t-1 3x - 6 -9 9
• Formálisan:
J'(x) = [2x + 3]' = 2(x - 2) - (2x + 3) -1
X - 2 (x - 2)2
alapján
, 2 · (-3) - 1 -7
f (-1) = (-3)2 = g·
2.
(a)
[ ~ - cos3x]' = [x 2 3
/ • cos3x]' = ~x- 1/ 3 · cos3x + x213 · (-sin3x) · 3.
(b)
(e)
1
[arcsin(x 2 - x)]' = • (2x - 1).
Jl-(x2 -x) 2
90
1. Feladat. Adjuk meg az egyes paraméterek (a, b, e) értékét úgy, hogy a

függvények mindenütt folytonosak legyenek.
következő -
ax - g ' ha x < - 2 bx 2 - 1, ha x < 2
(a) g(x) = { -x2 + 3, ha x ~ -2 (b) f(x) = 7' ha x = 2
{
✓8x - e, ha x > 2
2. Feladat. Definíció szerint határozzuk meg a következő függvények adott pontbeli

differenciálhányadosát.
2x + 5 (c) h(x) = sin3 (x), xo =0

(a) g(x) = - - , xo =l
3x- 4
(b) f(x)=3x 2 +7x-l, xo=-l (d) m(x)= ✓4x+l-x 2 , x 0 =2
(a) x5 - 0, 125x2 + 0, 25x (f) X ctg X 1 lnx

(k) -+2lnx- ~
X X
(b) x 3 -3(x 2 +7r 2 ) (g) ex arcsin x
(1) 2tgx · 3lnx
5
(e) 6x 2 - .l0x - -x2 (h) xy!x(3lnx-2)
(m) ifx2 • arccos x
(d) 5x+l 2x+3
2 ✓x (i) x 2 - 5x + 5 VX .3x
(n) cosx
x2 6 4 sinx + cosx
(e) x + + x3 + x4 (o) x 2 ex sinx
2 (j) sin x - cos x
(a) ✓2x - x2 (g) ~ln 7x 1

(m) -
arctgx
(h) e1+x
(b) (1 -\) 7 (n) ✓xex + x
(i) e ,.:x
(c) sin3 x
(j) x3e--½x2 (o) ~
l+x
(d) sinx 3
(e) sin3x
(k) e->-x (.\xt (p) fo(x2- 1)
n!
X
(f) log 5 (5x - 3) (1) 2X COS 1r2x (q) ln tg
2
91
(a) a=-4 (b) b = 2, e = -33
(a) -23 (b) 1 (e) 0 (d) 0
X
(a) 5x 4 - 0, 125 · 2x + 0, 25 (f) ctgx - - . -
sm2 x
(b) 3x 2 - 6x
(e) 12x - 10 - 5. (-2)x- 3 ex
(g) ex arcsin x + ~
(d) 5(2y'x) - (5x + l)x- 1/ 2 vl -x 2
4x
18 16 3 3
(e) 1 +x- -x4 - -x5 (h) -x 112 (3 ln x - 2) + x 312 . -
2 X
(i) 2 (x 2 - 5x + 5) - (2x \3) (2x - 5)

(x 2 - 5x + 5)
(j) (cosx - sinx)(sinx - cosx) - (sinx + cosx)(cosx + sinx)
2
(sinx - cosx)
1 2 1. · x 2! 5 - ln x • ~x- 315
(k) - - + __ x 5
x2 x x~ 5
2 3
(1) cos 2 x • 3lnx + 2tgx •-;
2 -1
(m) -x- 1 / 3 • arccosx + x 213 • ---
3 ✓1 - x2
(½x- 112 • 3x + x 112 • 3x ln3) cosx - (Jx · 3x)(-sinx)
(n) ---=------------------
cos2 x
92
'
(a) !(2x - x 2 )- 112 • (2 - 2x) (J). 3x 2 e-2x

12
+ x 3 e-2x 12
(-x)
2
(k) e->.x(-A) (-Xxf + e->-x n (-Xxf-1 A
(b) - 7 ( 1 - ; ) -s · ( - ~) n! n!
(1) 2 cos !lf.
2
- 2x sin 1rx
2
• 2!:.
2
(c) 3 sin 2 x • cos x
-1 1
(m) - ~ • - -2
(d) cosx3 • 3x 2 arctg2 x l + x
1
(e) cos 3x • 3 (n) -:--'.===(ex+ xex + 1)
2 ✓xex +x
1
(f) (5x - 3) ln 5 · 5 1 -2
(o) {f=x · (i+x)2
4
(g) -x 1 / 3 • ln 7x + x 413 • -
1
·7
2Vi+x
3 7x
(p) 1 (ln(xz _ 1) )-1/2 . ~
(h) e7+x 2 x2 -1
• _l 1 (q) _ 1_. _1 1
(1) e 1-x • -(1---x-)2 tg½ cos2 ½ . 2
93
8. óra
A differenciálszámítás néhány alkalmazása
Házi feladatok
1. Feladat. Határozzuk meg az f(x) = J3 - 2x 2 függvény x = -1 pontjához

húzott érintőjének egyenletét.
Megoldás. Az J(x) függvény x = a pontjához húzott érintőjének egyenlete
y = J'(a) · (x - a)+ f(a).

Esetünkben a= -1, így
y = J'(-1) • (x+ 1) + J(-1),

ahol f(-1) = J3- 2(-1) 2 = v'l = 1, és
J'(x) = ~(3 - 2x 2 )- 112 (-4x) = - 2x 2

2 J3 - 2x
2
alapján f'(-1) = v'1 = 2. Tehát az érintő egyenlete:
y = 2 · (x + 1) + 1 = 2x + 3.
2. Feladat. Határozzuk meg az adott függvény a pont körüli harmadrendű Taylor-
polinomját, majd segítségével becsüljük meg az adott A szám értékét.
(a) f(x)={/2-x, a=l, A={/372

Megoldás. Az J(x) függvény a pont körüli harmadrendű Taylor-polinomja
Most a= 1, így
94
'
Mivel
f(x) = ?12 - x = (2 - x) 1l 3 , f(l) = ?12 - 1 = 1

f'(x) = !(2 - x)- 2/ 3 • (-1) = _!(2 - x)- 2/ 3
3 3
1 1 '( 1) 1
= -3 {/(2 - x)2' f = -3
f "( x ) =--3 --3 1( 2) (2-x) -5/3 2

•(-1)=--(2-x) -5/3
9
=-~ {/(2 ~ x)5 ' j"(l) = -~

f ii/( X ) = --92 ( --5)
3
(2 - x) -8/3 · ( -1) 10 -
= --(2
27
X )-8/3
10 1 1//( ) 10
-27{!(2-x)8' f l =-27'
ezért
-1/3 -2/9 -10/27 3

T 3 (x) = 1 + -1!-(x - 1) +
21 (x -1) + 31 (x -1)
2
1 1 2 5 3
= 1 - -(x - 1) - -(x - 1) - -(x - 1)
3 9 81 .
Továbbá f(x) R:j T3(x) alapján
v3 ~ 1 1 2 5 )3
~ - x R,j 1 - -(x - 1) - -(x - 1) - -(x - 1 .
3 9 81
Így {/372, becsült értékét úgy kapjuk meg, hogy az 2 - x = 3/2 összefüggésből
kapott x = 1/2 helyettesítéssel élünk:
!3 (!2 -1) - !9 (!2 -1) ~ (! -1) !6 - ~36 + ~.

2 3
V/32 = 1+
3
R:j 1- -
81 2 648
(b) f(x)=ln(l-3x), a=O, A=lnl/2

Megoldás. Ekkor
T 3 (x) = f(O) + f'(O) x + f"(O) x 2 + f"'(O) x 3 .

1! 2! 3!
95
Mivel
f(x) = ln(l - 3x), f(O) = ln 1 = 0

1 -3
J'(x) = - - · (-3) = - -
1- 3x 1- 3x
3
= -3(1 - 3x)- 1 , J'(O) = ~ = -3
J"(x) = -3 · (-1)(1-3x)- 2 • (-3) = -9(1-3x)- 2
-9 -9
(1 - 3x) 2 ' J"(O) =1 =-9
J"'(x) = -9 • (-2)(1 - 3x)- 3 • (-3) = -54(1 - 3x)- 3
-54 f/11(0) = -54 = -54
(1-3x) 3 ' 1 '
ezért
-3 -9 2 -54 3 9 2 3
T3(x)=O+-x+-x + - x =-3x--x -9x.
1! 2! 3! 2
Tehát
ln(l - 3x) ~ -3x - 9 x 2 - 9x 3 ,
2
és 1 - 3x = 1/2, azaz x = 1/6 alapján
MEGJEGYZÉS. Vegyük észre, hogy az érint6egyenes egyenlete éppen az elsőrendű

Taylor-polinom, T1 (x).
3. Feladat. Ha alkalmazható, a L'Hospital-szabály segítségével határozzuk meg a
következő határértékeket.
(a) lim 1 - COSX

x-+O 2x + x 2
. 0
Megoldás. "o" típusú határérték. Mivel
lim [1 - cos x]' = lim sin x = Q = 0

x➔O [2x + x 2 ]' x ➔O 2 + 2x 2 '
, . . 1 - cos x , , . , . , . l - cos x
ezert az eredeti hm határertek 1s letez1k es hm = 0.
x ➔ O 2x + X 2 x ➔ O 2X + X 2
96
-----------------------------
(b) lim lnx

x---+oo VX
00
Megoldás. " " típusú határérték. Mivel
00
. [ln x]' . ¼ -1 1
11m - - = 11m - - lim 2 • x 112 = lim 2 · r,:;; = 0 ,
x➔ oo [vx]' x➔O ½x-1/2 x ➔ oo x- x ➔ oo y X
lnx
ezért az eredeti határérték is létezik és lim _r,:;; = 0.
x ➔ oo yX
(e) lim
x ➔ O+
vx -lnx
Megoldás. "O · oo" típusú határérték. Ezt a hatványozás azonosságai segítségével
átírjuk":" vagy"~" típusú határértékre:
1n X - 1/2
.
11m r,:;;
y X •
Jn X -- 1·lm X
1/2 • Jn X -- J'lm -----i--;2 - 1·1m -(!)
X
l .
x ➔ O+ x ➔ O+ x ➔ O+ x- x ➔ O+ nX -
A" oo„ alakot használva kapjuk, hogy

00
lim [ [lnl~rl 1 = lim 1 ¼3/2 = lim (-2)x 1l 2 = lim (-2)v'x = 0.

x ➔ O+ x- · x ➔ O+ -
2 x- x ➔ O+ x ➔ O+
Ezért lim
x ➔ O+
vx ·ln x = 0 .
4. Feladat. Határozzuk meg a következő függvények szélsőértékeit az adott zárt
intervallumon.
(a) f(x)=x 3 +x 2 -x+l, [0,1]

Megoldás. Zárt intervallumon differenciálható függvény szélsőértékeit az inter-
vallum végpontjaiban, vagy az intervallumon belül található kritikus pontokban
(J' = 0) veszi fel.
Határozzuk meg ezen utóbbi pontokat:
f'(x) = 3x 2 + 2x - 1, így a 3x 2 + 2x - 1 = 0 egyenletből a kritikus pontok az
X1 = -1, X2 = 1/3,
• E--. j
-1 0 1/3 1
de csak az x2 = 1/3 van a [O, 1] intervallumban.
97
Ebben a pont ban és a végpontokban szá-
moljuk ki az eredeti, az
l (x) = x 3 + x 2 - x+1
függvény értékeit:
1(0) = 1, 1(1/3) = ~~, 1(1) = 2 .
Így a minimum érték 22/27,

1 3
a maximum érték 2. /
(b) l (x) = x 2 (x - 2)3 , [l , 3]

Megoldás. Ekkor
J' (x) = 2x(x - 2) 3 + x 2 • 3(x - 2) 2

= x(x - 2) 2 [2(x - 2) + 3x] = x(x - 2) 2 (5x - 4) .
Az x(x - 2)2 (5x - 4) = 0 egyenletb ől a krit ikus pontok x 1 = 0, x2 = 2, X3 = 4/5,
0 4/5 1 2 3
melyek közül csak az x 2 = 2 E [1', 3] .

1(1) = -1
1 (2) = 0
1(3) = 9.
E zért a minimum érték -1 ,

a maximum érték 9.
5. Feladat. A második derivált teszt használatával határozzuk meg a következő

függvények lokális (helyi) szélsőértékeit.
(a) l (x) = x 3 - 4x 2 + 4x
Megoldás. J ól láthatóan a függvény kétszer differenciálható . A krit ikus pontok
J' (x) = 3x 2 - 8x +4
szerint a 3x 2 - 8x + 4 = 0 egyenletb ől az x 1 = 2, x2 = 2/3. Továbbá
J"(x) = 6x - 8
98
alapján
!"(2)=6•2-8>0 miatt 2-ben helyi minimum van,
f
11
(2)3 =6•3-8<0
2 miatt
2
3
-ban helyi maximum van.
1
(b) f (x) = 1 + x4
Megoldás.
4 2 3 -4x 3
J'(x) = [(1 +x 4 )- 1 ]' = -1 • (1 +x )- · 4x = (l +x 4 ) 2 ·
Az egyetlen kritikus pont az x = 0.
3
J"(x) = -12x 2 (1 + x 4 ) 2 - (-4x 3 ) • 2(1 + x 4 ) • 4x
(1 + x4)4
-12x 2 (1 +x 4
) + 32x 6
(1 + x4)3
miatt
J"(0)=0.
Ekkor a második derivált teszt nem tud dönteni.
MEGJEGYZÉS. A függvény monotonitását vizsgálva megmutatható, hogy az x = 0
pontban helyi maximum van, ezt a következő fejezetben részletesen tárgyaljuk.
99
Kvízek
A csoport
2
1. Feladat. Határozzuk meg az f(x) = x 3 e 1-x + 2 függvény x = 1 pontjához
húzott érintőjének egyenletét.
2. Feladat. A második derivált teszt használatával határozzuk meg az f (x)
2x 3 - 9x 2 + 1 függvény lokális (helyi) szélsőértékeit.
B csoport
Feladat. Határozzuk meg az f(x) = Jl - ½függvény a= 0 pont körüli harmad-
rendű Taylor-polinomját, majd segítségével becsüljük meg /f72 értékét.
e csoport
1. Feladat. Határozzuk meg az f(x) = (x + 2) 3 (x - 3) 2 függvény szélsőértékeit az

[-3, 2] zárt intervallumon.
2. Feladat. Határozzuk meg a lim x 3 ln x határértéket.
x ➔ O+
100
1.
y = j'(l) · (x- 1) + f(l),

12
ahol f(l) = 13 • e 1- + 2 = 1 • e0 + 2 = 1 + 2 = 3, és
f'(x) = 3x2e1-x2 + x3el-x2 (-2x) = 3x2e1-x2 - 2x4el-x2
alapján f'(l) =3- 2 = 1. Tehát az érintő egyenlete:

y=l•(x-1)+3.
2. A kritikus pontok:
J'(x) = 6x 2 - l8x
szerint
6x 2 - =0
l8x
6x(x - 3) = 0
X1 = Ü X2 = 3.
f"(x) = 12x - 18
alapján
f" (0) = 12 · 0 - 18 < 0 miatt O-ban helyi maximum van,

!"(3) = 12 · 3 - 18 > 0 alapján 3-ban helyi minimum van.
101
T (x) = f(O)
3
+ f'(O) x + f"(O) x2 + f"'(O) x3.
1! 2! 3!
Mivel
ezért
-1/4 -1/16 -3/64 1 1 2 1 3
T 3(x) = 1 + - - x + - - x 2 + - - x 3 = 1 - -x - -x - - x .
1! 2! 3! 4 32 128
Tehát
V,.r;-x:::::
1 3
- 2 1 - !x - I.x 2 - --x
4 32 128 ,
és
1- -
X
2
= -12
1 X
2 2
l=x
alapján
102
1.
J'(x) = 3(x + 2) 2 (x - 3) 2 + (x + 2) 3 2(x - 3)

így a kritikus pontok
3(x + 2) 2 (x - 3) 2+ (x + 2) 3 2(x - 3) = 0
(x + 2) 2 (x - 3) [3(x - 3) + 2(x + 2)] = 0
(x + 2) 2 (x - 3) [3x - 9 + 2x + 4] = 0
(x + 2) 2 (x - 3)(5x - 5) = 0
X1 = -2 X2 =3 X3 =1
-3 -2 1 2 3
de csak az x 1 = -2 és az X3 = 1 van a [-3, 2] intervallumban.

Ebben a két pontban és a végpontokban az eredeti f(x) = (x+2) 3 (x-3) 2 függvény
értékei:
f(-3) = (-1) 3 · (-6) 2 = -1 · 36 = -36 MIN

f(-2) = 0
f(l) = 33 • (-2) 2 = 27 · 4 = 108 MAX
3 2
f(2) = 4 · (-1) = 64 · 1 = 64
2.
lnx
lim x 3 lnx = "O · (-oo)" = lim - -3 .
x----tO+ x----tO+ x-
A L'Hospital szabály
.!. x-1 x3
lim __x _ = lim - - - = lim - =0
x----tO+ -3x- 4 x----to+ -3x- 4 x----to+ -3
alapján lim x 3 ln x
x----to+
= 0.
103
1. Feladat. Határozzuk meg az f(x) függvény x 0 pontjához húzott érintőjének

egyenletét.
(a) f(x)=x 3 +x+2, xo=3 (e) f(x) = Jx 2 + 3x, xo =2

(b) f(x)=ln(3x-x 2), x 0 =1
2
(d) f(x) = e1-x + 1, xo = -1
2. Feladat. Határozzuk meg az adott függvény a pont körüli harmadrend-a Taylor-
polinomját, majd segítségével becsüljük meg az adott A szám értékét.
1
(a) f(x)=e 1 -x, a=l, A=-, A=Je
e
(b) f(x) = {fl + ½, a= 0, A-{/½
- 2
(e) f(x)= ✓3-2x, a= 1, A=\/2

(d) f(x) = ln(3 - x), a= 2, A= ln2
(e) f(x) = arcsinx, a= 0, A=~

6
(f) f(x)=sin(2x+~), a=O
3. Feladat. Ha alkalmazható, a L'Hospital-szabály segítségével határozzuk meg a

következő határértékeket.
(a) lim~ e2x + x2 x - sinx

x--+oo ln x (f) lim (j) lim
x--+oo ex + 4x x--+0 x3
(b) lim x ln 213 x
x--+O+ r ex - 1
(g) lm - - (k) lim 2
4-x 2
x--+O sin x x--+2 x - 3x + 2
(e) lim x 2e-x
x--+oo
ex (h) lim
1 - cosx
(1)
rlm x-3
(d) lim - x--+0 sinx x--+oo 2 - 5x 2
x--+oo -Jx
(e) lim x2e1/x2 (i) rlm -7x- (m)
l' 2x - 5
lm - -
x--+0 x--+O sin 8x x--+2 x 2 - 4
1
4. Feladat. Határozzuk meg a következő függvények szélsőértékeit az adott zárt
intervallumon.
k
(a) f(x) = 12x - x 3 , [-3, 5] (e) f(x) = x - 2./x, [1, 4]
(b) f(x) = (x - 2)(x - 8) 5 , [2, 8] (d) f(x) = 2x 3 - x 2 + 5, [-2, 1]
5. Feladat. A második derivált teszt használatával határozzuk meg a következő

függvények lokális (helyi) szélsőértékeit.
(a) f(x) = x 3 - 3x + 1 (e) J(x) = xe-x

(b) J(x) = x 2 (1 - 3x)
(a) y=28(x-3)+32 (e) y = 2 Jw(x - 2) + yÍlO

(b) y = ½(x - 1) + ln 2 (d) y=2(x+1)+2
(a) T3 (X) = 1 - (X - 1) + ! (X - 1) 2 - ! (X - 1) 3
2 6
1 1 1 1
-~1-(2-1)+-(2-1) --(2-1) 3 =-
2
e 2 6 3
1 1 1
ve~l+-+-+-
2 8 64
1 1 2 5 3
x = 1 + -x - -x + - x
b T3 ()
()
6 36 648
'2 ~ i - l - 3~ - 6~8
(e) T 3 (x) = 1 - (x - 1) - !(x - 1) 2 - !(x -1) 3

2 2
1 1 1
v12~1+-----
2 8 16
105
(d) T3(x) = -(x - 2) - ~(x - 2) 2 - ~(x - 2) 3
2 3
1 1
ln2 ~ 1- - + -
2 3
1 1 1
(e) T3(x) = x + x 3 ,
1r
6 -~-+-
6 2 48
(f) T3(x) = 1 - 2x 2
(a) oo (f) 00 m~6

(b) 0 (g) 1 (k) -4
(e) 0
(h) 0 (1) 0
(d) 00
7 (m) A L'Hospital-szabály
(e) 00 (i) nem alkalmazható
8
(a) 2-ben 16 abszolút maximum, 5-ben -65 abszolút minimum

(b) 2-ben és 8-ban O abszolút maximum, 3-ban ( -5) 5 abszolút minimum
(e) 4-ben O abszolút maximum, l-ben -1 abszolút minimum
(d) l-ben 6 abszolút maximum, -2-ben -15 abszolút minimum
(a) -l-ben helyi maximum, l-ben helyi minimum

(b) O-ban helyi minimum, 2/9-ben helyi maximum
(e) 1-ben helyi maximum
I' 11
9. óra
Monotonitás, konvexitás
Házi feladatok
1. Feladat. Adjuk meg, hogy hol monoton növő, hol csökkenő, hol van helyi szél-
sőértéke az adott függvénynek - az első táblázat megadása.
(a) f(x) =fa• lnx
Megoldás. A függvény értelmezési tartománya: x > 0, azaz
................... ( >----------------....
0
A lehetséges szélsőérték helyek az értelmezési tartomány azon "kritikus pontjai",

amelyekben vagy a függvény nem differenciálható, vagy a deriváltfüggvény a 0
értéket veszi fel.
A függvény az értelmezési tartományának minden pontjában differenciálható:
1 1
J'(x) = x- 1 l 2 1nx + x 1/ 2 · ; .
2
A deriváltfüggvény
1 1
J'(x) = -x- 112 lnx + x 112 . -
2 X
= !-
1 1
-lnx + - -
2ft VX
=--
VX
1
(!2 lnx + 1)
átalakítása után az f'(x) = 0 egyenlet megoldása:
)x (~ ln + 1) =0
x
1
2 lnx + 1 =0
lnx = - 2
-2
X =e .
Tehát az egyetlen kritikus pont az x = e- 2 , azaz
107
···················0-----------------
0
alapján a táblázatunk a következőképpen néz ki:
Ü < X < e- 2 X = e- 2 X > e- 2

f' 0
Ezt követően meghatározzuk a deriváltfüggvény elCjelét a megfelelő nyílt interval-

lumokon. Ez történhet a megfelelő függvény(ek) ábrázolásával, vagy az adott nyílt
intervallumból vett tetszőleges tesztpont behelyettesítésével.
Az egyszerűsített alakot használjuk,
f' (X) = )x (1ln + l) .X
Az )x függvény pozitív, így elég az

1
2 lnx + 1
függvény előjelét vizsgálni. Ezt lineáris
függvénytranszformációval ábrázoljuk.
Az ábra segítségével f' előjelére kapjuk, hogy
Ü< X < e- 2 X = e- 2 X > e- 2

f' - 0 +
f
Ahol a derivált pozitív, ott a függvény monoton nő (?), ahol a derivált negatív,
ott a függvény monoton csökken (\.).
Ü < X < e- 2 X = e- 2 X > e- 2

f' - 0 +
f '\e /
108
Végül a nyilak segítségével megállapítjuk, hogy a kritikus pontokban a függvénynek
milyen típusú szélsé5értéke van, ez a módszer az 11 elsé5 derivált teszt 11 a szélsőérték
meghatározására.
Most a nyilak alapján minimum van, ezt az értéket ki kell számolni
2
J(e- 2 ) =~•ln e- 2 = e- 1 • (-2) = -- ,
e
és beírni az "első táblázatba".
0< X < e- 2 X = e- 2 X > e- 2

f' - 0 +
t f \. min ?
-2/e
(b) J(x) = x 2 - 3¼2

Megoldás. Értelmezési tartomány: x E R
J'(x) = 2x - 3 · ~x- 1/ 3 = 2x - ~ = ~ (½4 - 1)

3 v'x v'x
Látható, hogy a derivált függvény nincs értelmezve az x = 0 pontban, ellentétben
az eredeti függvénnyel, így ez kritikus pont. További kritikus pontok
½4-1=0
½4=1
4
x =1
X = ±1.
Tehát az összes kritikus pont: x = -1, 0, 1,
-1 0 1
és a táblázat:
X < -1 X = -1 -1 < X <0 x=O 0<x<l x=l x>l

f' 0 ~ 0
f
109
A deriváltfüggvény előjelét most tesztpontok segítségével határozzuk meg. Ezeket
tetszőlegesen választjuk az adott intervallumból, ugyanis a deriváltfüggvény folyto-
nos a ( -oo, 0) és (0, oo) intervallumokon, és intervallumon folytonos függvény csak
a zérushelyénél válthat előjelet.
Ha x < -l, akkor például az x = -8 = (-2) 3 választással kapjuk, hogy
J' ( -8) = 2 . ( -8) - 3':--o =
y-8
-15 < 0.
Ha -1 < x < 0, akkor például az x = -l/8 választással kapjuk, hogy

f '( -l / 8) = 2 - -~
-- 2 1 +4
= -- > 0.
8 {/-1/8 4
Ha x = l/8, akkor
f '( l / 8) =2- - - -2= - -14 < 0 .
8 {fi78 4
Ha x = 8, akkor
!'(8) = 2 · (8) - ~ = 16 -1 > 0.
Összefoglalva:
0 0
X= -8 -1 x = -l/8 0 x = l/8 1 x=8
Így az II első táblázat 11 :
X < -l X = -l -1 < X < 0 x=0 0<x<l X=l x>l

f' - 0 + ~ - 0 +
f '\i min /' max '\i min /'
-2 0 -2
(e) J(x) = x · e-½

Megoldás. Értelmezési tartomány: x =/- 0,
J'(x) = e-½ (1 + ~)
Egy exponenciális kifejezés mindig pozitív, tehát e-½ > 0. Így 1 + _!
X
= 0 alapján
az egyetlen kritikus pont az x = - l.
110
it
1-
-1 0
k
X < -1 X = -1 -1 < X < Ü x>O

f' 0
f
~
A deriváltfüggvény előjelét, e-½ > 0 miatt
csak az 1 + ½függvényt ábrázolva határoz-
zuk meg.
EB
A grafikon alapján a táblázat:
X < -1 X = -1 -1 <X <0 x>O

f' + 0 - +
f /' max \.i /'
-e
2. Feladat. Adjuk meg, hogy hol konvex, hol konkáv, hol van inflexiós pontja az
adott függvénynek - a második táblázat megadása.
(a) f(x) = x 2 e-x+1
Megoldás. A második táblázat megadása hasonlít az első táblázat készítéséhez, de
most a második derivált előjelét vizsgáljuk.
Értelmezési tartomány: x E R
A lehetséges inflexiós helyek az értelmezési tartomány azon "kritikus pontjai" ame-
lyekben vagy a függvény vagy kétszer nem differenciálható, vagy a második derivált
függvény a O értéket veszi fel.
A függvény második deriváltja
J'(x) = 2xe-x+l + x 2e-x+l · (-1) = (2x - x 2)e-x+l
J"(x) = (2 - 2x)e-x+l + (2x - x 2 )e-x+l • (-1)
= (2 - 2x - 2x + x 2 )e-x+l = (x 2 - 4x + 2)e-x+l
111
az eredeti függvény értelmezési tartományának minden pontjában létezik. Ezért
kritikus pontokat most csak az f" (x) = 0 egyenlet szolgáltat.
(x 2 - 4x + 2)e-x+l =0
x - 4x + 2 =0
2
4± ✓ 16-8
X=-----
2
X1 =2- V2
a két kritikus pont.
X <x1 X = X1 X1 < X < X2 X =X2 X > X2
f" 0 0
f
Ezt követően, mivel e-x+I > 0, az x 2 - x 2 -4x + 2

4x + 2 függvény grafikonjának ismeretében
megadjuk a második derivált függvény elő
jelét a megfelelő nyílt intervallumokon.
8
X < X1 X = X1 X1 < X < X2 X = X2 X > X2

f" + 0 - 0 +
f
Ahol a második derivált pozitív, ott a függvény konvex (u), ahol a második derivált
negatív, ott a függvény konkáv (n). Továbbá amennyiben a kritikus pontban a
második deriváltfüggvény előjelet vált, akkor ott inflexiós pont van.
Így a II második táblázat 11 :
X < X1 X = X1 X1 < X < X2 X = X2 X > X2

f" + 0 - 0 +
f u inf n inf u
MEGJEGYZÉS. A deriváltfüggvények egyszerűsítése, és ha lehet, szorzattá alakítása

fontos lépés a táblázat gyors és helyes kitöltéséhez.
112
,ért x2
(b) f(x) =- -
1-x2
Megoldás.
Értelmezési tartomány: (oo, -1) U (-1, 1) U (1, oo).
A deriváltak egyszerűsítés után:
2x
J'(x)
(1 - x2)2
6x 2 + 2
J"(x) (1 - x2)3 .
A 6x 2 + 2 függvény pozitív, így nincs kri-
tikus pont. Továbbá egy pozitív szám har-
madik hatványa is pozitív, negatív szá-
&x•
mé pedig negatív, így elég az 1 - x 2 =
(l - x) (1 + x) függvényt ábrázolni az előjel
megállapításához.
\
·1
Így a táblázat:
x < -l -1 < x < l x>l

f" - + -
f n u n
lt
a
113
Kvízek
A csoport
Feladat. Adjuk meg, hogy hol hol monoton növő , hol csökkenő, hol van szélsőértéke
X
az f(x) = ln(x + 1) - - - függvénynek (első táblázat megadása).
x+l
Számoljuk ki f"(x) - t és egyszerűsítsük is.
B csoport
Feladat. Adjuk meg, hogy hol hol monoton növő , hol csökkenő, hol van szélsőértéke
2x
az f(x) = e 1 - x 2 függvénynek (első táblázat megadása).
e csoport
Feladat. Adjuk meg, hogy hol konvex, · hol konkáv, hol van inflexiós pontja az
f(x) = x ln 2 x függvénynek (második táblázat megadása).
114
ÉT: x+l>Oésx+l#Oalapjánx>-1.
:e A deriváltfüggvény
, 1 l·(x+l)-x·l 1 1
f (x) = x+ 1- (x + 1) 2 = x + 1 - (x + 1) 2
(x + 1) -1 _ X
(x + 1) 2 - (x + 1) 2
alapján a kritikus pont x = 0. Mivel a nevező, (x + 1) 2 nemnegatív, így f' előjelét
a számláló, x előjele határozza meg. Így a táblázat:
-1 < X < 0 x=O x>O

f' - 0 +
f \. min /'
0
0 1 = 0.
f (O) = ln 1 - 0 +
A második derivált:
2
J"(x)= [ x ]' = l·(x+1) -x-2(x+l)
(x+l) 2 (x+1) 4
1 · (X + 1) - X • 2 X + 1 - 2x 1- X
(x+1) 3 = (x+1) 3 = (x+1) 3 ·
115
ÉT:
1 - x2 -:f 0
2
x -:f 1
X -:f ±1.
A deriváltfüggvény
2x 2. (1 - x 2 ) - 2x. (-2x)
f' (X) = e l-x2 • --'-----'------,,,--'-----'-
(1 - x2)2
2x 2 - 2x 2 + 4x 2
= e 1-x2 • -------,--,--
(1 _ x2)2
~ 2x 2 +2
-ei-x ·---
- (1 - x2)2 .
2x
Az e 1 -x 2 függvény mindig pozitív, továbbá a tört számlálója, 2x 2 + 2 > 0, így
kritikus pont nincs.
A tört nevezője, (1 - x 2 ) 2 nemnegatív, ezért a táblázat:
X < -1 -1 < X <1 x>l

f' + + +
f /' /' /'
1
ÉT: x > 0.
A deriváltak:
1
J' (x) = [x (ln x) 2] = 1 • ln 2 x + x • 2 ln x • x
1 = 2
ln x + 2 ln x ,
f "( x ) =2 ln x · -1 + 2 · -1 = -2 (ln x + l) .
X X X
2
A - függvény pozitív (hiszen x > 0), így a kritikus pont
X
lnx + 1 = 0
lnx = -1
-1 1
X = e = -
e
Továbbá f" előjele az ln x +l függvény

grafikonja alapján:
Tehát a második táblázat:

0< X < e-l X = e-l X > e-l
f" - 0 +
f n inf u
117
1. Feladat. Adjuk meg, hogy hol hol monoton növő, hol csökkenő, hol van szélső
értéke az adott függvénynek (első táblázat megadása).
(a) f(x) =e 1 .:x (d) f(x) = x2 -3

x-2
(b) f(x) = x · ✓8 - x 2 (e) f(x) = x 2 ln 2 x
(f) ~ (x + 5)
2. Feladat. Adjuk meg, hogy hol konvex, hol konkáv, hol van inflexiós pontja az
adott függvénynek (második táblázat megadása).
x2 (d) f(x) = ln(x + 1) - -
X
(a) f(x) = (1 - x)2 x+ 1

(e) f(x) =ei-x
(b) f(x) = x + e-½
(e) f (x) = x3
X
+1 (f) f(x) = (x + 1)2
2
1 +x
(a) Értelmezési tartomány: (-oo, 1) U (1, oo)

1
f' (x) = e ,.:x • 2
kritikus pont nincs
(1-x) '
x<l x>l
f' + +
f /' /'
(b) Értelmezési tartomány: [- ✓8, ✓8]
x2
f'(x) = ✓8 - x 2 - v'8="x2, kritikus pontok: x 1 = - ✓8, x2 = -2, x3 = 2,
j
i X4 = J8
118
--------------~-----------
X = X1 (x1, x2) X = X2 (x2, X3) X =X3 (x3, X4) X = X4
f' ~ - 0 + 0 - ~
f max ":. min /' max ":. min
0 -4 4 0
(e) Értelmezési tartomány: (-oo, oo)

2
f'(x) = 2x • e-x (1 - x 2 ), kritikus pontok: -1, 0, 1
X < -l X = -l -1 < X < Ü x=O O<x<l x=l x>l

f' + 0 - 0 + 0 -
f /' max ":. min /' max ":.

e-1 0 e-1
(d) Értelmezési tartomány: (-oo, 2) U (2, oo)

! '( x ) = x2(x- _4x2)+2 3 , knti
. 'k us ponto k : 1, 3
x<l x=l l<x<2 2<x<3 x=3 x>3

f' + 0 - - 0 +
f /' max ":. ":. min /'
2 6
(e) Értelmezési tartomány: (0, oo)

f'(x) = 2x ln 2 x + 2x ln x, kritikus pontok: e- 1 , 1
Ü < X < e-l X = e-l e- 1 < x<l x=l x>l

f' + 0 - 0 +
f /' max ":. min /'
e-2 0
(f) Értelmezési tartomány: (-oo, oo)

f'(x) = ~(5x + 10), kritikus pontok: -2, 0
3
119
1
:
1
X < -2 x= -2 -2 < X < 0 x=0 x>O
f' + 0 - ~ +
f /' max \. min /'
3¼ 0
(a) Értelmezési tartomány: (-oo, 1) U (1, oo)

f'(x) = (1 :xx)3
f "(x) __ (l2 +
_ 4x
x) 4 , kritikus pont: -1 / 2
X < -1/2 X = -1/2 -1/2 < X < 1 x>l

f" - 0 + +
f n inf u u
(b) Értelmezési tartomány: (-oo, 0) U (0, oo)

e-;;1
f'(x) = 1 + - 2
X
11 (
x ) = e_ 1. 1 - 2x kritikus pont: 1/ 2
f x • - -
x4 '
x<0 0 < X < 1/2 X = 1/2 X > 1/2

f" + + 0 -
f u u inf n
(e) Értelmezési tartomány: (-oo, -1) U (-1, oc)

1- 2x 3
f'(x) = (x3 + 1)2
6 2 3 2
f"(x) = x (x - ) , kritikus pontok: 0, -V2
(x3+1)3
X < -1 -1 < X < 0 x=0 0<x<-V2 X = ,V2 X > ,V2

f" + - 0 - 0 +
i
1
f u n n inf u
120
(d) Értelmezési tartomány: (-1, oo)
f'(x) = (x: 1)2
! "( x ) = (x+l
l - x) ,
3
knti
. 'k us pont: 1
-1 <x <l X=l x>l

f" + 0 -
f u inf n
(e) Értelmezési tartomány: (-oo, 0) U (0, oo)
1
ex
f'(x) = - 2X - 1
1 2
f"(x) =e½. \ x, kritikus pont: -1/2
X
X < -1/2 X = -1/2 -1/2 < X < 0 x>0

f" - 0 + +
f n inf u u
(f) Értelmezési tartomány: (-oo, oo)

f'(x) = 2(1 - x2)
(1 + x2)2
4 2 3
! "( x ) = (lx(x+x-2 ) 3) , knt1
. 'k us ponto
· r,;3 X2 = 0 , x 3 = vu
k : X1 = -vu, r,;3
(-oo, X1) X = X1 (x1,x2) X =X2 (x2,x3) X = X3 (x3,oo)

f" - 0 + 0 - 0 +
f n inf u inf n inf u
121
!
~
10. óra
Teljes függvényvizsgálat
Házi feladatok
1. Feladat. Végezzünk teljes függvényvizsgálatot az alábbi lépések alapján:

- ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY, TENGELYMETSZETEK, PARITÁS
- HATÁRÉRTÉK
- MONOTONITÁS, HELYI SZÉLSŐÉRTÉK, ÉRTÉKKÉSZLET
- KONVEXITÁS, INFLEXIÓS PONT
- GRAFIKON
x+2
(a) f(x) = (x - 3)2
Megoldás.
ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY. x # 3, azaz

Di = (-oo, 3) U (3, oo). Így majd négy ha-
tárértéket számolunk.
TENGELYMETSZETEK. Az f(O)
érték = -2
9
az y-tengelymetszet.
Az x + 2 = 0 egyenletből x = -2 az x- -2
tengelymetszet (zérushely).
PARITÁS. Nincs, mert az értelmezési tar-
tomány nem szimmetrikus az origóra.
HATÁRÉRTÉK. Az értelmezési tartomány alapján a következő négy határértéket

számoljuk:
lim x + 2 = lim x l + 2/ x = lim .!_ . 1 + 2/ x = O'

x ➔ -oo (x - 3) 2 x ➔ -oo x2 · (1 - 3/x) 2 x ➔ -oo x (1 - 3/x) 2
lim x +2 = lim .!, . 1 + 2/x 2 = 0'
x ➔ oo (x - 3) 2 x ➔ oo X (1 - 3/x)
••
'1
1
122
•:•
lim x+ _ 5 2
x➔3- (x - 3)2 - o+ = 00'
lim x+ 2 5
x--t3+ (x - 3)2 = o+ = 00.
-2 3,
MONOTONITÁS, HELYI SZÉLSŐÉRTÉK. Az "első táblázat" megadása a függvény de-

riváltjának ismeretében.
1 1 · (x - 3) 2 - (x + 2) • 2(x - 3) (x - 3) - 2(x + 2) -x - 7
f (x) = (x - 3) 4 = (x - 3) 3 = (x - 3) 3 ·
Nagyon lényeges, hogy egyszerűsítsük a ki- x-3

fejezést. A kritikus pont az f' = 0 egyen-
letből az x = -7. Harmadik hatványa egy
pozitív számnak pozitív, negatív számnak
negatív, így az y = -x - 7 és csak az
y = x - 3 egyenest ábrázoljuk a derivált-
függvény előjelének megállapításához.
A segédábra alapján az első táblázat:
< -7 -7 (-7,3) >3

f' - 0 + -
f '\t min ? '\t

1
-20
ÉRTÉKKÉSZLET. Rf = (-1 /20, 00).
KONVEXITÁS, INFLEXIÓS PONT. A "második táblázat" megadása a második deri-

vált segítségével.
11 -1 · (x - 3) 3 - (-x - 7) • 3(x - 3) 2 -(x - 3) - 3(-x - 7)

f (x) = (x - 3)6 = (x - 3)4
2x +24
= (x - 3) 4 ·
123
A kritikus pont a 2x + 24 = 0 egyenletből
x = -12. A nevező nemnegatív, így az elő
jel meghatározásához csak az y = x + 12
egyenest ábrázoljuk.
Így a második táblázat:
< -12 -12 (-12, 3) >3

f" - 0 + + •
f n inf u u
GRAFIKON.
A jobb szemléltetés érdekében két ábrát mutatunk a függiús ttényleges grafi.kon-

járól, ezeket a TikZ programmal készítettük.
124
_...,___________________________
2
(b) f(x) = xe-x
Megoldás.
ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY. x E IR, azaz D1 = (-oo, oo).
TENGELYMETSZETEK. Az f(O) = 0 érték az y-tengelymetszet. Ez egyben x-
2
tengelymetszet is, és az egyetlen, mert az xcx = 0 egyenletnek nincs másik
megoldása.
2 2
PARITÁS. f(-x) = (-x)e-(-x) = -xe-x = - f(x) alapján a függvény páratlan,
azaz a függvény grafikonja szimmetrikus lesz az origóra.
HATÁRÉRTÉK. Az értelmezési tartomány alapján két határértéket számolunk.
A L'Hospital-szabály alapján
2 X
lim xe-x = lim - = o- ,
x ➔ -oo x ➔ -oo ex 2
ugyanis
.
11m 1
--
x ➔ -oo
2
2xex
= o- .
2
De ekkor lim xe-x = o+, mert a függ-
x ➔ oo
vény páratlan.
MONOTONITÁS, HELYI SZÉLSŐÉRTÉK.
2
f'(x) = l · e-x 2 +xe-x 2 (-2x) = e-x 2 ( l -2x).
A kritikus pontokat az f' = 0 egyenlet-

ből e-x > 0 miatt 1 - 2x 2 = 0 adja, így
2
1- 2x 2
X1 = -1/./2, X2 = 1/./2,.
A deriváltfüggvény előjelének megállapítá-
sához e-x > 0 miatt elegendő az 1 - 2x 2
2 e
függvény grafikonját ismerni.
Így az első táblázat:
X < X1 X = X1 X1 < X < X2 X = X2 X > X2
!' - 0 + 0 -
f '\t min /' max '\t
1 1
-J2e J2e
125
ÉRTÉKKÉSZLET. RJ = [- ~' ~].
KONVEXITÁS, INFLEXIÓS PONT.
2 2
f"(x) = e-x (-2x)(l - 2x 2 ) + e-x (-4x)
2
= 2xe-x (2x 2 - 3) .
A kritikus pontok:
X = 0, X3 = -fifi,, X4 = fifi,.
Az előjel meghatározásához az y = x és az
y = 2x 2 - 3 függvényeket ábrázoljuk.
Így a második táblázat:
X < X3 X =X3 X3 < X <0 x=O Ü < X < X4 X=X4 X > X4

!" - 0 + 0 - 0 +
f n inf u inf n inf u
GRAFIKON.
126
-------------------- - - --
(c) f(x) =xln 2 lxl

Megoldás.
ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY. x =/- 0, azaz Dt= (-oo,O) U (0,oo).
TENGELYMETSZETEK. Az értelmezési tar-

tomány miatt y-tengelymetszet nincs, az
2
x ln lxl = 0 egyenlet megoldásai:
-1
ln lxl = 0
lxl = 1,
X = ±1.
PARITÁS. f(-x) = (-x) ln 2 I - xl = -x ln 2 lxl = -f(x), így a függvény páratlan,

azaz a grafikon szimmetrikus az origóra.
Ezen tulajdonság miatt csak a pozitív félegyenesen vizsgáljuk a függvény tulajdon-
ságait, majd az így kapott grafikont tükrözzük az origóra. Számolásunkat könnyíti,
hogy ekkor, azaz x > 0 esetén x ln 2 lxl = x ln 2 x.
HATÁRÉRTÉK: Az értelmezési tartomány •

és az előbbi megjegyzés alapján csak két
határértéket számolunk.
lim xln 2 x = oo,

x ➔ oo
illetve a L'Hospital-szabályt kétszer alkal-

mazva kapjuk, hogy
lim xln 2 X = o+, •

x-.o+
ugyanis
ln 2 x
lim xln 2 x = lim - 1 -
x-.o+ x-.o+ -X
2lnx • l -2lnx
lim - - - X = lim (-2x)lnx = lim - 1-
x-.o+ -~
X
x-.o+ x-.o+ ;;
-21
lim
x-.o+ -
--f
~
= lim 2x =
x-.o+
o+ .
Ábrázoláskor a kapott értékeket a paritás miatt tükrözzük az origóra, teljes ábrát

készítünk.
127
!.
lnx+2
f'(x) = ln 2 x+2lnx
= lnx (lnx + 2)
alapján a kritikus pontok:
X1 = e- 2 , X2 = 1.
A deriváltfüggvény előjelének megállapítá-
sához ábrázoljuk az y = ln x és az y = lnx
ln x + 2 függvényeket.
Így az első táblázat "fele":
Ü < X < X1 X = X1 X1 < X < X2 X =X2 X > X2

f' + 0 - 0 +
f /' max \.i min /'
4e- 2 0
ÉRTÉKKÉSZLET. RJ = (-oo; oo).
1
J
KONVEXITÁS, INFLEXIÓS PONT.
lnx+ 1
2
J"(x) = - (lnx + 1)
X
alapján a kritikus pont x = e- 1 .

Mivel 3_ > 0, így az előjel meghatározásá-
x
hoz csak az y = ln x + l görbét ábrázoljuk.
128
Így a második táblázat "fele":
Ü < X < e-l X = e-l X > e-l

f" - 0 +
f n inf u
GRAFIKON.
(d) f(x) = 2x + 2 - 3{/(x + 2) 2

Megoldás.
ÉRTELMEZÉSI TARTOMÁNY. X E JR, azaz Dt= (-oo, oo).
TENGELYMETSZETEK. f(O) = 2-3¼, az x-tengelymetszet meghatározásával nem
foglalkozunk, ugyanis egy 3-adfokú egyenletet kellene megoldanunk.
PARITÁS. Nincs, például f(l) = 4 - 3{19, f(-1) = -3 alapján f(l) -:/- f(-1) és
f(l) -:/- -f(-1).
HATÁRÉRTÉK. Az •
f (x) = 2x + 2 - 3 {/x 2 + 4x + 4
=X
2 -+-+-
(2+--3 1 4 4) 3
2 3
x
X x x
összefüggés alapján
lim J(x)
x ➔ -oo
= -oo
és •
lim J(x)
x--+oo
= oo.
129
J'(x)=2- ~ -
x+2
A deriváltfüggvény nincs értelmezve az x = -2 pontban, ellentétben az eredeti
függvénnyel, így ez kritikus pont. További kritikus pont az x = -1.
A deriváltfüggvény előjelének megállapításához most használjunk tesztpontokat:
Ha x < -2, akkor például az x = -3 választással kapjuk, hogy
Ha -2 < x < -1, akkor például az x = -15/8 választással
2
f 1(-15 / 8)=2- 3/T7o=2-2·8<0.
{, 1/8
Ha x = 6, akkor
Összefoglalva:
l
i
Így az első táblázat:
X=
0
-3 -2 X
0
= -15/8 -1 x=6
X < -2 X = -2 -2 < X < -1 X = -1 X > -1

f' + ~ - 0 +
f /' max \.r min /'
-2 -3
130
ÉRTÉKKÉSZLET. RJ = (oo,oo).
eti
KONVEXITÁS, INFLEXIÓS PONT. Így a második táblázat:
"( ) 2 1
f X = 3 . {f (x + 2)4 ' X < -2 1 -2 1 X > -2
ha x =f -2. Jól láthatóan a második deri- f" + ~ +
vált pozitív. f u u
GRAFIKON.
131
Kvízek
A csoport
1
Feladat. Határozzuk meg az f(x) = - ln 213 x függvény értelmezési tartományát, ÉT:
X
tengelymetszeteit, paritását, határértékeit. Az:
B csoport
2
Feladat. Határozzuk meg az f(x) = : _+ �2 függvény második táblázatát.
( 1
Az,
e csoport
Feladat. Határozzuk meg az J(x) = x2 - 3• ?'x2 függvény határértékeit, második
táblázatát. így
Teh
132
1 2/3 1 2/3 1
f(x) = -ln
X
x= -(lnx)
X
= -y(lnx)
X
3~
.
ÉT: x > 0, így a függvény nem metszi az y-tengelyt, nincs paritása.

Az x-tengelymetszet:
1
- ln 213 x = 0
X
1
-X # 0' ln 213 x =0
lnx =0
X = 1.
1- Az értelmezési tartomány, (0, oo) alapján két határértéket számolunk:
lim
x ➔ O+
!X ln 2/ 3 x = lim
x ➔ O+
!X (lnx)213 = "oo · oo" = oo.
lim
x ➔ oo
!X (lnx)213 = "O • oo",
így a L'Hospital szabályt használjuk:
(lnx ) 2/3
. -1 (l n x )2/3
11m . -
= 11m -
x ➔ oo X x ➔ oo X
alapján
2
. - (lnx)-1/3 1
lm 3_ _ .- . 2 1 1 2
x➔oo
1 X
1
1m -3 a;;:::-::::1
x1➔oo -~
vmx • -x = -3 . 0 • 0 -- 0 .
Tehát
lim
x ➔ oo
!X ln 2/ 3 x = 0.
133
ÉT: X =f l
, 2x • (x - 1) 2 - (x 2 + 1) • 2(x - 1) 2x · (x - 1) - (x 2 + 1) · 2
f(x)= (x-1)4 = (x-1)3
2x 2 - 2x - 2x 2 - 2 -2x - 2
(x-1) 3 = (x-1) 3 '
11 -2·(x-1) 3 -(-2x-2)·3(x-1) 2 -2·(x-1)-(-2x-2)·3

f (x) = (x - 1)6 = (x - 1)4
- 2x + 2 + 6x + 6 4x + 8
= (x-1) 4 (x-1) 4
alapján a kritikus pont 4x + 8 = 0, azaz x = -2.
A nevező, (x - 1) 4 nemnegatív, így az előjel meghatározásához csak az y = 4x + 8
egyenest ábrázoljuk.
EB
e -2
- 4x +8
f
X < -2 X= -2 -2 < x < l x>l
f" - 0 + +
f n inf u u
134
ÉT: x E IR, így két határértéket számolunk:
lim
x ➔ -oo
(x 2
- 3 • ~) = "oo - oo" ,
ezért
lim
x➔ -oo (x 2
- 3 . ~ ) -_ 1.lm
x ➔ -oo
X2 · ( ½2)
l - 3 . -x2-
-- x ➔rim-oo x 2 . ( l - -3- ) --
½4 "oo · l" = 00 ,
hasonlóan
lim
x ➔ oo
(x 2
- 3 · ~ ) = lim
x ➔ oo
x
2
· (1 --½43-) = "oo • 1" = oo.
A deriváltak
J'(x) = [x 2 - 3x 213 ]' = 2x - 3 • ~x- 1/ 3 = 2x - 2x- 1/ 3 ,
f 11 ( X ) = 2 - 2 · --1X -4/3 = 2 + -2 · - 1
3 3 ½4'
A derivált függvény nincs értelmezve az x = 0 pontban, ellentétben az eredeti
függvénnyel, így ez kritikus pont.
Jól láthatóan a második derivált nemnegatív, így több kritikus pont nincs.
A második táblázat:
x<O x=O x>O

f" + ~ +
f u u
135
1. Feladat. A tanult lépések alapján végezzünk teljes függvényvizsgálatot.
(a) f(x) = x 3 - 4x 2 + 4x (h) J(x)=xlnlxl

X (i) J(x) = x 2 ln lxl
(b) f(x) = 1 +x2
X
(j) J(x) = xln 213 x
(e) f(x) = x2 - 1
(k) f(x) = x 2 e-x
x2 1 ex
(d) f(x) = 2 +x (1) f(x) = - -
1 +x
(e) f(x) = (x - 5) 3
• H X
(m) f(x) = eX(x - 1)
(f) f(x) = 1 x2
1-x 2 (n) f(x) = ~e-~
(g) f(x) = \l'l - x 2 (o) f(x) = x + e-¼
(a) Értelmezési tartomány: (-oo, oo)

f'(x) = 3x 2 - 8x + 4, kritikus pontok: 2/3, 2
f"(x) = 6x - 8, kritikus pont: 4/3
•
136
(b) Értelmezési tartomány: (-oo, oo)
2
J'(x) = (1 - x2 ) 2 , kritikus pontok: ±1 t"',)
l+x
2
f
"( )
x (l+x- 2 )3)3
= 2x(x ,
.. r,,
kritikus pontok: 0, ±v 3
(e) Értelmezési tartomány: (-oo, -1) U (-1, 1) U (1, oo)

2
J'(x) = - (:2 ~ 1\ 2 , kritikus pont nincs
2
f
"( )
x = 2x(x + 3)
(x 2 _ l) 3 ,
..
knt1kus pont: O
L
\
137
(d) Értelmezési tartomány: (-oo, 0) U (0, oo)
J'(x) = x - : 2 , kritikus pont: 1
2
J"(x) = 1 + x 3 , kritikus pont: A
(e) Értelmezési tartomány: (-oo, oo)

f'(x) = {-(x - 5)2(4x - 5), ha x < 0
1 f"(x)
(x - 5) 2 ( 4x - 5),
= {-(x - 5)(12x - 30),

(x - 5)(12x - 30),
ha x > 0,
ha x
ha x
<0
> 0,
kritikus pontok: 0, 5/4, 5
kritikus pontok: 0, 5/2, 5

!
1
1
•
138
(f) Értelmezési tartomány: (-oo, -1) U (-1, 1) U (1, oo)
f'(x) = ~ xl/J(l ~ x 2 ) 4/ 3 , kritikus pont: 0 e
2
"( ) 2 9x - 1 . . 1
f x = 9 x 4 ! 3 (l _ x 2 )7 13 , kritikus pontok: 0, ± 3
í í
(g) Értelmezési tartomány: ( -oo, oo)
j'(x) = - 2x 2 2 , kritikus pontok: 0, ±1
3{!(1 - x )
-2x 2 - 6
J"(x) = -:-:--;:;:===, kritikus pontok: ±1
9{!(1 - x 2 ) 5
139
(h) Értelmezési tartomány: (-oo, 0) U (0, oo)
J'(x) = lnlxl + 1, kritikus pontok: ±e- 1
J"(x) -- ~x' kritikus pont nincs
(i) Értelmezési tartomány: ( -oo, 0) U (0, oo)

f' (x) = 2x ln lxl + x, kritikus pontok: ±e- 1 / 2
J" (x) = 2 ln lxl + 3 , kritikus pontok: ±e- 312
140
(j) Értelmezési tartomány: (0, oo)
f'(x) = ~ • 31 n1~ 3+ 2 , kritikus pontok: e- 2 / 3 , 1
3 ln x
f" (x) = ~ . ln : ; ,
3 1
kritikus pontok: 1, e1/ 3
9 xln 1 x
(k) Értelmezési tartomány: (-oo, oo)

J'(x) = (2x -x 2 )e-x, kritikus pontok: 0, 2
f"(x) = (x 2 - 4x + 2)e-x, kritikus pontok: 2 ± v2
141
(1) Értelmezési tartomány: (-oo, -1) U (-1, oo)
xex
J'(x) = (l + x) 2 , kritikus pont: 0
2
f"(x) = ex(x + 3l) kritikus pont nincs
(l+x) '
i
1i
(m) Értelmezési tartomány: (-oo, 1) U (1, oo)

, -x 2 +x- l
f (x) = ex(x _ l) 2 , kritikus pont nincs
3
2 2
f" (x) = x - x + 3x kritikus pont: 0
ex(x - 1) 3 '
142
(n) Értelmezési tartomány: (-oo, oo)
1 2 2x 1 - X ••
f (x) = e- 3 xl/ 3 , kritikus pontok: 0, 1
3 2
"( )
f x = 92 e- 3
2x 2x - 4x - 1
x 413 ,
. . /3
kritikus pontok: 0, 1 ± y 2
(o) Értelmezési tartomány: (-oo, 0) U (0, oo)

1
J'(x) = 1 + e-2;;; , kritikus pont nincs

X
1 1 - 2x kriti
. 'k us pont: 1
f "( x ) =e-;;;~,
2
143
11. óra
Határozatlan integrál 1.
Házi feladatok
1. Feladat. Az egyszerű integrálok tulajdonsága,
ha j f(x) dx= F(x) + C, akkor j J(ax + b) dx= F(a: + b) + C

alapján határozzuk meg a következő integrálokat.
(a) j j + 4) j
cosx dx, cos(x dx, cos(x - 3) dx, j cos3x dx,
j cos 2rrx j cos ~ 2x

dx , 7r dx
Megoldás.
J cos X dx = sin X + e ' elemi integrál.
j cos(x + 4) dx = sin(x + 4) + C, hiszen a= 1.
j cos(x - 3) dx = sin(x - 3) + C, a= 1.
sin3x
J cos 3x dx = - - + C , a = 3.
3
sin2rrx
J cos 2rrx dx = ~ + C , a = 2rr .
J (3 2
J 2
cosrr~ x dx= cos -
2
x+i
)
dx=
sin 1r- x
_ ~ +C,
21
a=-2/3.
(b) J ex dx, J e3 -x dx, J e;x dx, J e-½ dx, Je-xy dx
Megoldás.
J ex dx= ex+ C, elemi integrál.

3-x
J e3 -x dx = _e-
-1
+C = -e 3 -x + C, a= -1.
144
1 / -2x
e2x dx= e-2xdx = e-2 + C, a= -2.
/
_.i!i_
J
X e 2
e- 2 dx= -l/
2
+ C, a= -1/2.
-xy
J e-xy dx= _e_+ C,
-y
a = -y (ha y =/:- 0) .
2. Feladat. Egyszerűsítés, algebrai átalakítás után határozzuk meg a következő

egyszerűintegrálokat.
(a) /(sx +- _!)

2 1
4x 3 X
dx
Megoldás.
j (5x 2 + 4: 3 - ¾) dx= 5 j x 2 dx+ 1j x- 3

dx - j ¾dx
x3 1 x- 2
= 5 · - + - ·- - ln lxl + C.
3 4 -2
(b) J +Jx- Jx
2x3 dx
Megoldás.
J 2x3 +1- VX dx= j (2x3 + _1_ - VX) dx= j(2xsf2 + x-1/2 - 1) dx

vx vx vx vx
= 2j x 512 dx+ j x- ! 1 2
dx - j 1 dx
x7/2 x1/2
=2, 7 /2 + 1/2 - X +C,
(e) j :: ~ ~ dx
Megoldás.
2x + 1_ . .
~ ~ 2x + 1 _ ~ . 6x + 3 _ ~ . 6x - +
3x - 2 - 3 2 3x - 2 - 3 6x - 4 - 3 6x - 4
4 7_~ .(l + _7_)
6x -
- 3 4
alapján
J +1
2x
3x - 2
dx _ ~
- 3
j (l + _7_)
6x - 4
dx = ~ ( x + 7 . ln j6~ - 41) + C.
145
(d) j x2 + ~x + 9 dx
Megoldás.
J l
x 2 + 6x + 9 dx=
J l
(x + 3)2 dx=
J _
(x + 3)
2
dx=
(x + 3)-
_1 + C.
1
(e) j \o/'x2 +l6x + 9 dx

Megoldás.
J l
\o/'x 2 +6x+9
dx= J l
{/(x+3) 2
dx= J ( )
(x-+-3)3/5
x+3 - 215 dx = -
3/5
+C.
(f) J l
x 2 + 6x + 10
dx
Megoldás.
jx 2 + :x + 10 dx = j (x + ;) 2 + 1 dx= arctg(x + 3) + C.
(g) f 9x}+ l dx
Megoldás.
l j (3x)2+1
l arctg3x
J 9x 2 +l dx= dx= 3 +C.
(h) j x2 ~ 3 dx
Megoldás.
l 1 j l 1 j l 1 arctg 7s + C ·
J 2
x +3
dx -
- 3
2
x3 +1
dx
=3 ( ./3) 2
+ l
dx = -3 · l/ r,,
v 30
(i) j sin 2
x dx
M ego ldá s. A sm
. 2x = 1 - cos 2x azonosság a lapJán
.
2
J.
sm 2 x dx = 1
2
j (1 - cos 2x) dx = l (
2 x - -sin 2x)
2
- + C.
146
...,.
3. Feladat. A helyettesítéses integrálás,
ha / f(y) dy= F(y) + C, akkor / J(g(x)) · g'(x) dx= F(g(x)) +C

segítségével határozzuk meg a következő szorzatfüggvények integrálját. A megoldás
során a g(x) belső függvény helyett használjuk az y jelölést.
(a) j 3x2(x 3 + 8) 10 dx
Megoldás. Az
j 3x 2(x 3 + 8) 10 dx = j 2
(x 3 + 8) 10 · 3x dx
átalakítás szerint az első szorzótényező összetett függvény, ahol a belső függvény

y = x 3 + 8. Így y' = 3x 2, azaz dy = 3x 2 dx, tehát
(x3 + 8)10. 3x2 dx= JylO dy= yll +e= (x3 + 8)11 +e.
J 11 11
(b) j x{/5x 2 - 4 dx
. 1
Megoldás. A belső függvény y = 5x 2 - 4, így y' = lOx, azaz dy= x dx, tehát
10
1 1 1
j x1/5x 2 - 4 dx= j(5x 2 4) 13 • x dx= j y 113 •
- dy= j y 1! 3 dy
10 10
1 y4/3 1 (5x2 - 4)4/3
= 10 · 4/3 + e = 10 · 4/3 + e·
(e) j ~5:~ _ 4 dx
Megoldás. Ekkor
3
3
x dx= j(5x 2 - 4)- 1/ 3 · 3x dx.
J {1/5x 2 - 4
A belső függvény y = 5x 2 - 4, így y' = l0x, azaz

3
dy= 3x dx, tehát
10
j(5x2 - 4)-1/3. 3x dx= j y-1/3. 130 dy

3 y2/3 3 (5x2 - 4)2/3
= 10 · 2/3 +e = 10 · 2/3 +e·
147
x+3
(d) J (x2 + 6x)3 dx
. 1
Megoldás. y = x 2 + 6x, mnen y' = 2x + 6, + 3)
így
2 dy= (x dx, ezért
j (x:: 6:) 3dx = j(x 2 + 6x)- 3 • (x + 3) dx= j y- 3 . ~ dy

1 y- 2 1 (x 2 + 6x)- 2
= - .- +e= - . - ' - - - - - +e.
2 -2 2 -2
(e) J x 2e 1-x dx
3
Megoldás. y = l - x 3, y' = -3x 2, -~dy= x dx, ezért

2
J x 2e 1 -x dx=
3
J e
1
-x
3
• x 2 dx= J eY · (-~) dy
1 1 1 xa
=--eY+C=--e- +e.
3 3
(f) J -ex
4 dx
+ ex
Megoldás. y = 4 +ex, dy = ex dx alapján
J
~
4 + ex
dx= j(4 + ex)- 1 · ex dx= J 1
y- dy= J~ y
dy
= ln IYI +e= ln 14 + exl +e.
(g) f xl~3x dx
Megoldás. y = ln 3x, y' = ~ • 3, dy = ~ dx, tehát

3x X
_ l _ dx= j(ln3x)- 1 . ~dx= Jy- 1 dy= ln IYI +e= ln l ln3xl +e.

J x ln3x x
1 . 1
(h) 2 sm - dx
/ X X
1 1
Megoldás. y =-,-dy= 2 dx,
X X
1 sin -1 dx = / - sin y dy = cos y +C = cos -1 +C .

/ 2X X X
148
Kvízek
A csoport
Feladat. Határozzuk meg a következő integrálokat.
(a) j sin ( 1r - ~) dx (b) j {/4x 2

+ 4x + 1 dx (e) f Mux2x dx
B csoport
(a) J ex~l dx (b) J 3x + 2

4x-l dx (e)
JX
2
x+3
+ 6X - 9 dx
e csoport
j j x2 ~ 6 dx ev'x
(a) ?rx-3+x
x dx (b) (e)
Jy'X dx
149
(a)
j sin (1r - ~) dx= j sin (-~x + 1r) dx= - cos~~,:+ 1r) +e.
(b)
j v'4x +4x+ldx= j {!(2x+1)

2 2
dx= j(2x+1)
213
dx
(2x + 1)5/3
= (5/3) . 2 +e·
(e)
J~ J
- - dx =
2x
ln x · -1 dx =
v3;;--
2x
J(ln x) 1/3 · -1 dx
2x
y = lnx
dy , 1
-=y = -
dx x
1 1
-dy= - dx
2 2x
alapján
1 1 y 413 1 ln 413 x
=
J y1f3 . 2 dy = 2 . 4/3 + e = 2 . 4/3 +e.
150
(a)
1 / 1 el-x
- - dx =
ex-1
e -x dx = - -
-1
+e.
/
(b)
J 3x + 2 dx
4x - 1
=~
4
j i3 . 3x + 21 dx = ~4 j 12x
4x -
+ 8 dx = ~ j 12x - 3 + 11 dx
12x - 3 4 12x - 3
3 j (1 11 ) 3 ( ln l12x - 31)
=4 + 12x - dx = 4 3 + 11 . 12X +e.
(e)
j (x2 + 6x - 9)-1. (x + 3) dx
J x+3
x2 + 6x - 9 dx=
Y = x 2 + 6x - 9
dy I
dx = Y = 2x + 6 = 2(x + 3)
1
2dy = (x + 3) dx
alapján
= y- 1 1 dy= -111
. - - dy = -1 ln IYI + e
/ 2 2 y 2
1
= 2 ln lx 2 + 6x - 91 +e.
151
(a)
(b)
(e)
j e.fii• -yX1 dx = /
J -e.fii dx=
yX
e.fii• x- 1/ 2 dx
y = yX = Xl/2
dy = y' = !x-1/2
dx 2
2dy = x- 1! 2 dx
alapján
= JeY · 2 dy = 2 / eY dy = 2eY +C = 2eVX + C.
152
1. Feladat. Határozzuk meg a következő egyszerű integrálokat.

•
(a) jc1 +x) 4

dx (d) Jl: 3x dx (g) j cos i dx
(b)j ✓3-4xdx (e) J 42 - 3
x dx (h) j sin(x - 1r) dx
(c) j {!(l ~ x) 5 dx (f) J e-px dx (i) f+COS 2X dx
2. Feladat. Egyszerűsítés, algebrai átalakítás után határozzuk meg a következő

egyszerű integrálokat.
x 2 +l
(a) j(~-4x+4) dx (e)
J {lx2 dx (i) j x2 + !x + 5 dx
(b) j (Jx + x~) dx (f) j 3x + 5 dx
2x + 1
(j) j x2: dx 8
(c) j (x + : dx
5
5) (g) j x2 + !x + 4 dx (k) j (4x2 + !x + 1)2 dx
(d) J~ - x2
2x + 5
dx (h) j {/x + 4x + 4 dx
2 (l) j cos x dx
2
3. Feladat. A helyettesítéses integrálás segítségével határozzuk meg az alábbi szor-

zatfüggvények integrálját.
(a) j 3x (3 + x dx
2 3 3
) (e)
J X
4
2x
+ 2X 2 +1 dx (i) j ctgx dx
(b) j x J x 3 + 2 dx
2
(f)
J X
2
x-2
-
4x+ 6 dx (j) J l :xe2x dx
(c) J 2x 2
{/(x3 + 2)2 dx (g) j ~1x2+ l dx x
(k) j ✓ln2x
3x dx
(d)
J x3
x2
+ 2 dx (h) j sin x cos x dx
2
(l) J l
x+xlnx dx
153
(1 +x)5 e ln 11 + 3xl e sin.:!:.

(a) 5 + (d) 3 + (g) 1;J + e
(3 - 4x) 312 42-3x
(6)
3/2. (-4) + e (e) ln4• (-3) +C (h) - cos(x - 7r) +C
(1 - x)-2/3 e-px
(e) 2/3 +e (f) -+C
-p
(i) tg2x + C
2
x5/3 x2 1
(a) - -4· - +4x+C (g) - - +e
5/3 2 x+2
5
1(x + 2) +C
x1/2 x-2 7 5
(h) 1
(6) 6. - + 2. - +e
1/2 -2
(i) arctg(x + 2) + C
x6 x-4
(e) 6 + 3. -4 +e 3J8 X
(j) -8- arctg J8 + C
(d) ix 314 -2lnlxl-~+c 1
3 X
(k) -6(2x + 1) 3 + C
x1f3 xl/3
(e) 7 /3 + 1/3 + C (1) :!'._ + sin2x +e
2 4
(f) ~( X + i ln l6x + 31) + e

. 2
( u. 1s cos x =
1 + cos 2x)
2
(3 + x3)4 (e) - _ l- +e (i) ln I sin xl +e

(a) 4 x2 + 1
2
(6) g(x3 + 2)3/2 + e (f) ~ ln lx2 - 4x + 61 + e (j) arctg ex + e
10 4
(e) {/(x 3 + 2)3 +e (g) -~~(1+¾) +c (k) ~vln32x+c
9
1 3 +2l+C 1 . 3
(d) - (1) lnll+lnxl+C
3 Inlx (h)
3 sm x+C
154
12. óra
Határozatlan integrál 11.
Házi feladatok
1. Feladat. A parciális integrálás módszerének
j f · g' = f · g - j !' · g , vagy j !' · g = f · g - j f · g'

segítségével határozzuk meg a következő szorzatfüggvények integrálját.
(a) j xcosx dx
Megoldás. Mindkét szorzótényező, az x és a cos x is elemi függvény. Az első egy
polinom, a második pedig nem a logaritmus függvény. Ezért a polinomot deriváljuk
tovább, azaz az f = x választással élünk, ekkor a derivált f' = l. Ez azt is jelenti,
hogy g' = cos x, ezt integrálva g = sin x; C-től itt eltekintünk. Tehát
f=x J' = l
g' = cosx g = sinx
alapján
j x cos x dx = x • sin x - j l • sin x dx

= X sin X + COS X + C .
(b) j (2x - 1) sinx dx

Megoldás. Mindkét szorzótényező, a 2x-1 és a sin x is elemi függvény. Az egyik egy
polinom, a másik pedig nem a logaritmus függvény. Ezért a polinomot deriváljuk
tovább, így
u=2x-l u' = 2
v' = sinx V = -COSX
155
szerint
j (2x - 1) sin x dx = (2x - 1) • ( - cos x) - j 2 · (- cos x) dx

= -(2x - 1) cosx + 2 j cosx dx
= -(2x -1) cosx + 2sinx + C.
(c) j e~x dx
Megoldás. Ekkor
J e~x dx = J 3
xe- x dx
alapján a két szorzótényező az x és az e- 3 x. Ezért
s=x s'= 1
e-3x 1 -3x
t = - - = --e
-3 3
miatt
(d) J x 2 e-px dx
Megoldás. Amennyiben p i= 0, akkor
f = x2 J' = 2x
szerint
2 -
x e P
x
dx
2
= x •-- -
e-px
-p
J e-px
2x • - - dx
-p
/
2 e-px 2/ - x
=x •--+- x-e P dx.
-p p
156
A kapott integrál ismét egy szorzat, a két tényező, x és e-px két egyszerű függvény.
Így a parciális integrálás ismételt alkalmazásával,
U=X u' =1
e-px
v' = e-px V = --
-p
alapján írhatjuk, hogy
=x
2
-p
e-px
2 ( e-px
•--+- x · - - -
p -p
e-px
--dx
-p
)J
e-px
= x2 · - 2 ( x •-
- +- - + -1 / e-px dx )
e-px
-p p -p p
2 e-px 2 ( e-px 1 e-px)
=X •--+- X·--+--- +C
-p p -p p -p
2 e-px e-px e-px
- - + C.
= -x · -p- - 2x · -p2- - 2 p3
Ha p = 0, akkor
J x 2 e-px dx= J
x 2 dx= ~ +C.
3
(e) j cos4x • e-x dx

Megoldás. Ebben az esetben tetszőlegesen választhatunk, legyen például a trigo-
nometrikus függvény a "sima" függvény, azaz
u = cos4x u' = -4sin4x

e-x -x
v' = e-x V = -- = -e
-1
Ekkor
J cos 4x · e-x dx= cos 4x • (-e-x) - J -4 sin 4x · (-e-x) dx
= -cos4x · e-x -4 J sin4x · e-x dx.
A kapott szorzatfüggvény parciális integrálásakor a választásnak az elsővel meg- •

egyezőnek kell lennie. Most is a trigonometrikus függvény a "sima" függvény.
s= sin4x s'= 4cos4x

t' = e-x t = -e-x
157
miatt
=- cos4x • e-x - 4 (sin4x • (-e-x) - J 4cós4x · (-e-x) dx)
= -cos4x · e-x + 4sin4x • e-x -16 J cos4x · e-x dx,
azaz visszakapjuk az eredeti integrál számszorosát. Így az
J cos4x • e-x dx= -cos4x • e-x + 4sin4x · e-x -16 J cos4x · e-x dx
egyenletet rendezve és a C konstanst beírva nyerjük, hogy
17 J cos 4x · e-x dx = - cos 4x · e-x + 4 sin 4x · e-x + C

1 4
cos4x · e-x dx= - - cos4x · e-x + -sin4x · e-x + C.
/ 17 17
(f) j lnx dx
x2
Megoldás. Mivel
j 1: : dx = j x- 2
· ln x dx,
így az egyik szorzótényező az x- 2 , a másik az ln x függvény. Ilyenkor mindig a

logaritmus függvényt deriváljuk, azaz az
1
f =--
x
g = lnx g
1
= -1
X
választással kapjuk meg az eredményt:
J x -2 • ln x dx = - -X1 •ln x - / - -1 · -1 dx
X X
= -;lnx+
l J- x
2
dx
= - ln X - ! + e = - ln X + l + e.
X X X
158
(g) j xln(2 + 3x) dx
Megoldás. Legyen
x2
!' =x f=2
3
g = ln(2 + 3x) g
1 --
= 2 + 3x
Így
j- 2
J x2
xln(2 + 3x) dx= - • ln(2 + 3x) -
2
x
2
3
· - - dx
2 + 3x
x
=2
2
ln(2 + 3x) -
j 4 3x+ 6x dx . 2
Polinomosztással kapjuk, hogy

3x 2 x l 4/3
4 + 6x = 2 - 3 + 4 + 6x '
ezért
J x ln(2 + 3x) dx =2
2
x ln(2 + 3x) - J(2 - 3
4/3
+ x ) dx
4 6
x l +
x2 x2 x 4 ln 14 + 6xl
= -ln(2+3x)- - + - - - - - - + C .
2 4 3 3 6
2. Feladat. Elemi törtekre bontás segítségével határozzuk meg a következő integ-

rálokat.
(a) J x2
2x+l d
- 4x + 3 x
Megoldás. Ahogy az 1. Fejezetben tanultuk,
2x + l 2x + l A B A(x - 1) + B(x - 3)
x2 - 4x + 3 = -(x---3)-(x---1) = -x---3 + -x---1 = --'---(x------'3-)-(x--.c..._1)---'-'
ahonnan
2x + l = A(x - 1) + B(x - 3).
Mivel most két ismeretlen és két különböző gyök van, ezért a gyökök behelyettesf- •
tésével kapjuk, hogy
x = 3 esetén 7 = A • 2 , azaz A = 7/2 ,

x = l esetén 3 = B • (-2), azaz B = -3/2.
159
Azaz
2x + 1 7/2 -3/2
2 -_-4_x_+_3
-x- = -x---3 + -x---1 ·
Innen
J 2x + l
x 2 -4x+3
dx= J( -7/2 3/2
-- -
x-3 x-l
- ) dx= -7 ln lx - 31- -3 ln lx -11 + C.
2 2
(b) j 2x2 +55x - 3 dx

Megoldás. Mivel 2x 2 +5x-3 zérushelyei az 1/2 és a -3, így a nevező gyöktényezős
alakja:
2x 2 + 5x - 3 = 2 ( x - ~) (x + 3) = (2x - l)(x + 3).
Tehát
A(x + 3) + B(2x - 1)
5 5
--- - - _- -A- + -B- -_ --'-------'-----'----'- ,
2x 2 + 5x - 3 (2x - 1) (x + 3) 2x - 1 x+ 3 (2x - 1) (x + 3)
vagyis
ha x = 1/2, akkor 5 =A· (7 /2), azaz A= 10/7,

ha x = -3, akkor 5 = B · (-7), azaz B = -5/7.
Azaz
__ 5__ = _10_/_7 + _-_5/_7 .
2x 2 + 5x - 3 2x - 1 x +3
Innen
J 2x 2
5
+ 5x - 3
dx_
-
j (2x10/7- 1 _ x5/7+ 3 ) dx
= 10. ln l2x - 11 - ~•ln lx+ 31 +e.
7 2 7
+1 x3
(e)
J X
4
x+ 4 dx
2
-
Megoldás. A számlálóban lévő polinom fokszáma három, ez nem kisebb a nevező

fokszámánál, ami kettő. Ezért osztással kell kezdeni:
x3 + 1 12x - 15
-2- - - = x + 4 + 2- - - - .
x - 4x + 4 x - 4x + 4
160
Az így kapott törtfüggvény felbontása
12x -15 12x - 15 A B A(x - 2) + B
---,-------,~---+---------,-c-
x 2 - 4x + 4 (x - 2) 2 - x - 2 (x - 2) 2 - (x - 2) 2
Két ismeretlen, de csak egy (kétszeres) gyök van, ezért az egyenlő együtthatók
módszerét alkalmazva,
12x - 15 = Ax - 2A + B
alapján A = 12, B = 9 adódik. Tehát
J _x_3_+_1_ dx
x 2 - 4x + 4
= j (x + 4 + _1_2_ + __9_) dx
x - 2 (x - 2) 2
x2 9
= - +4x+ 12lnlx-21- --2 +
2 x-
e.
(d) j 3x2 ~x3 dx

Megoldás. A helyes felbontás:
1 1 A B C Ax(3-x)+B(3-x)+Cx 2
2 - c - - - - = - 2+ - + - - = - ~ ~ ~~----
3x - x 3 x2(3-x) x x 3-x x 2(3-x)
Az egyenlő együtthatók módszerével,
1 = (C - A)x 2 + (3A - B)x + 3B

alapján kapjuk, hogy B = 1/3, A= 1/9, C = 1/9. Ezért
1
/ 3x 2 - x 3
dx = j (1/9x + 1/3
x2
+ ~ ) dx
3- x
1 1 1
=-
9
ln lxl - - - - ln 13 - xl
3x 9
+e.
(e) j 2 - +3x1 dx
x2
Megoldás. A nevezőben lévő x 2 + 1 polinomnak nincs valós gyöke. A számlálóban
található 2 - 3x polinom elsőfokú, így ez a kifejezés egy elemi tört. Ekkor két
részre kell bontanunk a törtet úgy, hogy az egyik tört számlálójában a nevező
deriváltjának számszorosa, a másik tört számlálójában csak szám legyen:
2 - 3x -3x 2
-2- = -2- + -2 - .
x + 1 x + 1 x + 1
161
Az első tört integrálját helyettesítéssel, u = x2 + 1, u' = 2x alapján kapjuk meg:
a második egy elemi integrál:
J+-
+X l
dx = 2 arctg x + C .
Ezért
2- 3x 3
J - --
X +l
2
dx = - - ln lx 2 +
2
11 + 2 arctg x + C .
(f) J x2
2x + 1 d
- 4x + 5 x
Megoldás. Az x 2 - 4x + 5 = (x - 2) 2 + 1 átalakítás alapján jól látható, hogy a

nevezőnek nincs valós gyöke, és így az előző példához hasonlóan dolgozunk. Az
[x 2 - 4x + 5]' = 2x - 4 összefüggés miatt a felbontás:
2x + 1 2x - 4 5
x2 - 4x + 5 = x2 - 4x + 5 + x 2 - 4x + 5 ·
Az első tört integrálját helyettesítéssel, v = x2 - 4x + 5, v' = 2x - 4 alapján kapjuk
meg; a második egy egyszerű integrál:
J X
2
2x-4
-
4
x+5
dx= Jl - dv= ln lvl +e= ln lx 2 - 4x + 51 +e;
V
j (x _ i) 2 +
1
dx = 5 arctg(x - 2) + C .
Ezért
2x+l
J X2 - 4x+5
dx = ln lx 2 - 4x + 51 + 5 arctg(x - 2) + C .
162
(g) /-3-1-
X +x
dx
Megoldás. Ekkor x 3 + x = x(x 2 + l), és mert az x 2 + 1 polinomnak nincs valós

gyöke, a helyes elemi törtekre bontás a következő:
1 1 A Bx+ C
------- - + -2- -
x3 +x
2 - x(l +x ) - x x +1 ·
Az egyenlő együtthatók módszerével kapjuk, hogy A= l, B = -l és C = 0. Így

1 1 X
x3 +x = ~ - x2 + 1 ·
A második kifejezés integrálját helyettesítéssel, y = x 2 + 1, y' = 2x alapján kapjuk

meg:
- -1d x = / -dx--
1 1 / - 2x -dx
/ x3 + x x 2 x2 + 1
1
= ln lxl - 2 ln lx 2 + 11 +e.
163
Kvízek
A csoport
(a) / 3xcos (1 - 2x) dx (b) jx 3x

2
+2
+ 6x
dx
B csoport
(a) / Hlnx dx b
( )
J 3x+2 d
x 2 + 6x + 9 x
e csoport
(a) / 2xe 4 -x dx (b) J 3 + 2x

x 2 + 6x + 10
d
x
Dcsoport
(a) / x arctg x dx (b) j x3

x-4
+ 1 dx
164
(a)
•
f = 3x !' = 3
sin(l - 2x)
g' = cos(l - 2x) g=--
-2
alapján
_
3XCOS (1 - 2X ) d X -
sin(l - 2x)
3 X·-----
j3 sin(l - 2x) d
·---- X
/ -2 -2
sin(l - 2x)
= 3x · --'-----'-
-2
+ -3 / sin(l -
2
2x) dx
= 3x. sin(l - 2x) + ~. - cos(l - 2x) + C.

-2 2 -2
(b)
3x + 2 _ 3x + 2 _ A
-2
- - - - - - - + -B- -_ --'-----'----
A(x + 6) + Bx
,
x + 6x x(x + 6) x x+ 6 x(x + 6)
tehát
3x + 2 = A(x + 6) + Bx.
x = 0 esetén 2 = A- 6, azaz A= 1/3,

x = -6 esetén - 16 = B · ( -6) , azaz B = 8/3.
Így
_3_x_+_2_ = _1/_3 + _8_/3_
x(x+6) x x+6
alapján
J 3x + 2
x 2 + 6x dx =
/ ( 1/3 8/3 )
---;- + x +
6
1 8
dx = 1n lxl + 3 ln lx + 61 + C.
3
165
(a)
!' =H = xs12 - x5/2 - ~ 5/2

f - 5/2 - 5x
/ 1
g =lnx g=;
alapján
Jr-;;
vx 3 lnx dx= -x
5
2
5
2
X
x 512
2 5 12 lnx - -21 x 3 12 dx
2 512 lnx - / 2-x 5 12 • -1 dx= -x
5 5
= -x 5 12 lnx - - · - + C.
5 5 5/2
(b)
-+-2- - -3x-+-
-2 3x 2
- -A- + - -B A(x + 3) + B
- - __;__.......;___
x + 6x + 9 - (x + 3) 2 - x + 3 (x + 3) 2 - (x + 3) 2
azaz
3x + 2 = A(x + 3) +B
X = -3 esetén -7=B,
x=O esetén 2 = 3A + B = 3A - 7
9 = 3A
3=A.
Így
3x+ 2 3 7
2 = ---
x + 6x + 9 x+3 (x + 3) 2
alapján
166
(a)
f =2x J' = 2
g' =e4-x
g
e4-x -_ -e4-x
= ----=-f
alapján
J
2xe4 -x dx= 2x • (-e 4 -x) - J 2 • (-e 4 -x) dx= -2xe4 -x + 2 J e4 -x dx
= -2xe4 -x - 2e4 -x +e.
(b) Az x 2 + 6x + 10 = (x + 3) 2 + 1 átalakítás alapján a nevezőnek nincs valós gyöke,

továbbá [x 2 + 6x + 10]' = 2x + 6 miatt
j~
J 3+2x
x 2 + 6x + 10
d x-
-
2x+6-3
--- d
x 2 + 6x + 10
X
-J
-
2x+ 6 d
x 2 + 6x + 10 x -
J 3 d
x 2 + 6x + 10 x ·
Ekkor u = x 2 + 6x + 10, du = (2x + 6) dx alapján
jl~ du= ln lul +e= ln lx2 + 6x + 101 + e

J 2x+6
x2 + 6x + 10 dx=
és
f x2 + 6: + 10 dx= 3 J (x + ;) 2 + 1 dx= 3 arctg(x + 3) + C.
Így
3+2x
J x2 + 6x +
10
dx = ln lx 2 + 6x + 101 - 3 arctg(x + 3) +e.
167
D csoport megoldása
(a)
x2
f' =X f=-
2
1 1
g = arctgx g = x2 +1
alapján
2
j -x 2 2 2
J xarctgx dx= -x • arctgx -

2
2
x +
2
x
• -1- dx= -arctgx
2 x2 + 1 2
- -1 / -
2
x - dx
x2 + 1
x
= -arctgx- -1 / - - 1-1
- dx
2 2
2 x +1
2
= -x arctg x - -1 / ( l - - 1- ) dx
2 22 x +1
2
x x l
=2 arctg X -
2 + 2 arctg X + C .
(b)
(x 3 + 1) : (x - 4) = x 2 + 4x + 16
-(x 3 4x 2 )
-
4x 2 + 1
-(4x 2 - l6x)
l6x + 1
- (l6x - 64)
65
alapján
3
J xx _+ 1 dx
4
= / ( x 2 + 4x + 16 + x 65
x3
_ 4 ) dx
x2
= +4. + 16x + 65 ln lx - 41 +e.
3 2
168
1. Feladat. A parciális integrálás módszerével határozzuk meg a következő szor-

zatfüggvények integrálját.
(a) / 2x sin 3x dx (h) / xlnx dx
(b) / x sin ~ dx (i) / (1 - 3x) ln 2x dx
(e) j (3x + 1) cosx dx (j) j lnx dx

(d) j(3-2x)e 1+x dx
vx
(e)
j e4x3x dx (k) / (x + 1)2 ln x dx
(f) / xe-px dx (1) /xln(x+l)dx
(g) J sin x · e- 2x dx (m) j x 2 arctg x dx

2. Feladat. Elemi törtekre bontás segítségével határozzuk meg a következő integ-
rálokat.
(a) / 4 ! x2 dx ( ) / x3 - 3x dx
g x2+ 1
(b) j X
3-x
2 +x- 2 dx (h) / 5 + 2x dx
4x 2 + 1
j 3
x -4
(e)
X
2 +x- 2 dx
(i)
f 2x-4
x2 + 9 dx
(d) / 2x2+~x+l dx
j x2 3x-4 nf
J
x+l d
x 2 + 6x + 10 x
(e) + 2x + 1 dx
(f) j x3 - 5!2 + 9x dx (k) / 1 + 3x dx

x+x 3
169
cos 3x 2 sin 3x C
(a) - 2X. - 3 - + 9 +
(b) - 2x cos ~ + 4x sin ~ + C
( C) ( 3x + 1) sin X + 3 COS X + C
(d) (3 - 2x)el+x + 2e1+x + C
3 3
(e) --xe- 4 x - -e- 4 x + C
4 16
e-px e-px
(f) - x - - - + C
p p2
1 2
(g) --e- 2x cosx - -e- 2x sinx + C
5 5
x2 x2
(h) Inx- +c
2 4
(i) ( X - ~x 2 ) ln 2x - X + ~x 2 + e
(j) 2Jxlnx - 4Jx + C
3 3 2
(k) (x + x 2 + x) lnx - x - x - x+C
3 9 2
x2 x2 x 1
(1)
2 ln(x+l)-
4 +
2 - 2 Inlx+ll+C
x3 x2 1
(m) arctgx- - 2
3 6 6 Inlx +ll+C
1 1
(a)
2 ln 12 + xl - 2 ln 12 - xl + C
2 5
(b) 3 ln IX - 11 - 3 ln IX + 21 + e
x2
(c)
2 - x + 41n lx+ 21- ln lx - 11 + C
170
1
(d) ln lx+ 11 - 2 ln l2x + 11 + e
7
(e) 3lnlx+ll+--1 +e
x+
1 1 1 1
(f) - ln lxl - - ln lx - 31 - - . - - +
9 9 3 x-3
e
x2
(g) 2-2lnlx 2 +ll+C
5 1 2 + 11 + C
(h)
2 arctg2x + 4 ln l4x
(i) ln 1x2 + 91 - i arctg(x/3) + C
9 1/3
(j) 1 ln lx 2 + 6x + 101 - 2 arctg(x + 3) + C
1 2 + 11 + 3arctgx + C
(k) ln lxl -
2 ln lx
171
13. óra
Határozott és improprius integrál
Házi feladatok
1. Feladat. Számoljuk ki a következő határozott integrálokat.
(a) h4 x2 - ~ +3 dx
Megoldás. A függvény értelmezési tartománya DJ = (0, oo).

A függvény az integrálási tartományon, a [3, 4] zárt intervallumon folytonos, ezért
itt Riemann-integrálható .
......... O>------[-]--~
0 3 4
A határozott integrál értékét a függvény egy tetszőleges primitív függvényének

segítségével számítjuk ki. Ezért előbb határozatlan integrált számolunk.
j x2 - ~ + 3 dx= j( x3/2 - 2x1/2 + 3x-1/2) dx
= ~X5/2 _ ix3/2 + 6xl/2 + C.

5 3
A legegyszerűbb primitív függvényt a C = 0 választással kapjuk. Így a Newton-
Leibniz tétel alapján
{4 x2 - 2x +3 dx = [~x5/2 - ix3/2 + 6x1;2] 4

}3 yX 5 3 3
= ~. 45/2 - i. 43/2 + 6. 41/2

5 3
- ( ~ . 35/2 - ~ . 33/2 + 6 . 31/2)
(b) f O
-,r/2
x cos ( 2x + ~) dx
2
Megoldás. A függvény mindenütt értelmezett, D1 = (-oo, oo).
A függvény az integrálási tartományon, a [-1r /2, O] zárt intervallumon folytonos,
ezért itt Riemann-integrálható.
172
7r
-2 0
•
A határozatlan integrált parciális integrálással,
f = x, J' = 1, g' = cos 2x + ( 1r) , g = -sin-(2x- + 1!:.) 2

2 2
alapján kapjuk meg:
J X COS ( 2x + ; ) dx
sin ( 2x + 1)
= x • ---'---....::...:.... -
j sin ( 2x +
---'----=--'-
1) dx
2 2
sin (2x + i) cos (2x + ~) C
=X· 2 + 4 + .
Így a Newton-Leibniz tétel szerint
1 0
-7' /2
(
x cos 2x +
~)
2
dx -
_ [
x
. sin ( 2x +
2
1) + cos ( 2x + ~)
4
l
0
-7' /2
=cos(~) _ (-~. sin (- 1) +cos(-~))

4 2 2 4
7í -1 7í
= 2 .2 = -4 ·
2. Feladat. Határozzuk meg a következő improprius integrálokat.
5
1
(a)
1
2
y'5=-i dx
5 -x
Megoldás. Az értelmezési tartomány Dt = (-oo, 5).
Az integrálási tartomány, [2, 5] jobb oldali végpontja "rossz" pont, x = 5 nem eleme
D rnek. Ezért itt a függvény Riemann-szerint nem integrálható.
[ }···························►
2 5
De a [2, 5 - e] intervallumon a függvény folytonos, így itt integrálható (e > 0),
[ Jo. ••·· · · · · .............►

2 5-é
173
ezért a [2, 5] intervallumon vett improprius integrálja:
5 5
/ l_
__ dx = lim / -e: - --
1 dx.
12 ✓5 - X e:-+O+ 12 ✓5 - X
A határozatlan integrál
1 - / - -1/2 - (5 - x)l/2 - - ~
~ d x - (5 x) dx-(l/ 2)·(-l)+C- 2v5-x+C.
/
Így
5-e: 1
lim
e: ➔ O+ 1
2
~ dx= lim [-2 ✓s="x] ~-e:
5- X e: ➔ O+
= lim (-2J5 - (5 - e)+ 2v'3) = 2v'3.

e: ➔ O+
A kapott határérték véges, fgy a függvény a [2, 5] intervallumon impropriusan in-

tegrálható és az improprius integrálja
5 1
1 2
~ dx=2v'3.
(b) 1e x 2 lnx dx
Megoldás. A függvény értelmezési tartománya: (0, oo).

Így a [O, e] intervallumon nem definiált a Riemann-integrálja, a bal oldali végpont
"rossz" pont.
···················{----t-J--
0 e
De a függvény folytonos az értelmezési tartományán, ezért az [e, e] zárt intervallu-

mon integrálható (e > 0),
....................a>-+--[---,]--
O+c e
így az
r x2
lO
ln X dx = lim
e:➔O+
r
l O+e:
x 2 ln X dx = lim
e:➔O+
le
e:
x 2 ln X dx
174
improprius integrált számoljuk.
A határozatlan integrált parciális integrálással, f' = x2 , f = x 3 /3,
g = lnx, g' = l/x, kapjuk meg:
jx 3
J x 2 ln x dx = -x3 •ln x
3
x3
-
x3
-
3
1
· - dx
X
=-lnx--+C.
3 9
Így
e
x3]e
lim
e:-+O+ le:
x 2 ln x dx = lim
e:-+O+ [
x3
-
e3
3
ln x - -
e3
9
é:3
e:
é'3 )
= lim - - - - - • ln é' + -
e:-+O+ ( 3 9 3 9
A harmadig tag határértékét a L'Hospital-szabály segítségével számoljuk:
.
11m é' 3 1n é' = 1·1m -ln é3
e:-+O+ e:-+O+ é'-
é'-1 é'3
lim - - = lim - = 0
e:-+O+ -3é- 4 e:-+O+ -3
alapján
3
lim E: ln é' = 0 .
e:-+O+
Ezért
foe 2 e3 e3 = ~e3.
x ln x dx =
3 - g 9
5
1- 2x
(c)
1 3 X
2
-
5
x+4 dx
Megoldás. Az értelmezési tartomány Di = (-oo, 1) U (1, 4) U (4, oo).
A függvény folytonos D ren.
-o [ 0 J •
1 3 4 5
Most az intervallum belsejében van a "rossz" pont. Ekkor az intervallumot a "rossz"

pontnál szét kell vágni, két improprius integrált kell számolni (csak az egyik végpont
lehet "rossz"):
175
----o--[-a---t--J- •
1 3 4 5
1
5
-2 1-- -
2x- dx=
3 x - 5x + 4
-2 1-- -1 4
2x- dx+
3 x - 5x + 4
-2 1-- -2x- dx
4 x - 5x + 4
1 5
A bal oldali improprius integrál akkor létezik, ha a jobb oldali integrálok mindegyike
véges. Így amennyiben a jobb oldalon valamelyik integrál végtelen, akkor a többit
már nem is kell meghatározni.
Elemi törtekre bontás
1- 2x __ 1_-_2_x_=_A_+_B_=_l_/3___7_/3_
x2 - 5x +4 (x-l)(x-4) x-l x-4 x-l x-4
után a határozatlan integrál
J x2
l - 2x
- 5x + 4
dx _
-
j (~
x- l
_x7-/3 ) 4
dx
1 7
= 3 ln lx - 11 - 3 ln lx - 41 + e.
Így az első improprius integrál
1
4
1 - 2x
----,----
x 2 - 5x + 4
dx = lim
e-+O+
1 4
-e 1 - 2x
----=---- dx
x2 - 5x + 4
3 3
4
1 7 ] -e
= lim [ - ln lx -11 - - ln lx - 41
e-+O+ 3 3 3
= lim (~ ln 13 - él - ~ ln lél - ~ ln 2)
e-+O+ 3 3 3
= 00.
Ezért a második integrált már ki sem kell számolnunk, a függvény impropriusan
sem integrálható a [3, 5] intervallumon.
2x
J
l
(d) ~2 dx
-1 1- x
Megoldás. Az értelmezési tartomány DJ= (-oo, -1) U (-1, 1) U (1, oo).
A függvény folytonos Dren, de az integrálási tartomány, [-1, 1] mindkét végpontja
11
rossz 11 pont. Ezért improprius integrált számolunk.
-1 1
176
De csak az egyik végpont lehet 11 rosszn, ezért az intervallumot szét kell vágni. Ezt
tetszőlegesbelsé5 pontnál megtehetjük. Esetünkben ez legyen a O pont:
---1€ } ~
-1 0 1
1
1
-1
3
h
?"1 - x2
dx= 10 {/1h- x
-1
3 2
dx+ 1 1
3
o {/1 - x 2
h dx.
Helyettesítéses integrálással, u = 1 - x 2 , du= -2x dx, kapjuk, hogy
J
2
---==x==2 dx=
?"1 - x
-f- -q'U
1
- du= -! 1 3
u- ! du
u2/3 3
= - - +e= --{/(1-x 2 )2 +e.
2/3 2
. 1
Így az elsé5 improprius integrál
1
1
1° ~ 2xd x = lim
-1 v3 1 - x 2 3
~2xd x
e ➔0+ -l+e v 1 - x 2
1°
0
= lim [-~ {/(1 - x 2 ) 2 ]
e ➔0+ 2 -l+e
= elim
➔ 0+
(-~
2
+ ~2 {/(1 - (-1 + c) 2 ) 2 )
3
2'
és a második
11-e
1 12x
- - -2 dx = lim
o ?"1 - x e ➔ 0+ o
2x
- - - dx
?"1 - x 2
3 ~]l-e
= lim [ --{/(1 - x 2 ) 2
e ➔ 0+ 2 o
= lim (-~ {/(1 - (1 - c)2) 2 + ~)

e ➔ 0+ 2 2
3
= -2
is véges. Ezért
1
2x 3 3
1 a~
-1 V l - x-
dx = --2 + -2 = 0 .
177
00
1
(a)
1
3
~
X - 4
dx
Megoldás. Az értelmezési tartomány DJ = (-oo, -2) U (-2, 2) U (2, oo).

Az integrálási tartomány, [3, oo) nem véges, ezért a függvény nem Riemann-
integrálható ezen az intervallumon.
--0-----<0>----[- - • )
-2 2 3
Ugyanakkor a függvény folytonos a [3, t] intervallumon (t > 3 tetszőleges), azaz itt

integrálható,
--o-----<o--[- - ]•
-2 2 3 t
ezért a következő improprius integrált számoljuk:
1 3
00
~
X
1
- 4
dx= lim
t--+oo
1t
3 X
~
l
- 4
dx.
Elemi törtekre bontással kapjuk, hogy
J _ l-
X2 - 4
dx = JJ:.Li_ - J:.Li_+
X - 2 X 2
dx
1 ln lx - 21 - 4
1 1 ix-21
=4 ln lx+ 21 +e= 4 ln X + 2 +e.
Így
1
3
00
- 1
- dx= lim -ln 1x-21]t
x2 + 4
-- [1
= lim -ln it-21
- - - -ln-
t--+oo 4 X + 2 3 t--+oo 4 t + 2 4 5
(1 1 1)
= lim (~ ln l l - ft 1 - ~ln~) = ~ ln 1 - ~ln~ = -~ln~.
2
t--+oo 4 1 + 2/t 4 5 4 4 5 4 5
178
0 X
(b)
1
-oo e2x dx
Megoldás. A függvény mindenütt értelmezett és folytonos, Dt = (-oo, oo). •
Az integrálási tartomány, ( -oo, O] nem véges, ezért itt a függvény nem Riemann-
integrálható.
Ugyanakkor a függvény a [t, O] intervallumon integrálható (t < 0 tetszőleges),
t 0
ezért a következő improprius integrált számoljuk:
0 10
1 X X
- -
2x
dx= lim e2x dx.
-oo e t--+-oo t
Parciális integrálással, f = x, f' = 1, g' = e- 2x, g = -~xe- 2x alapján kapjuk,

hogy
Je~x dx = J 2
xe- x dx
= -2xe-2x
1 + / 2e-2x
1 dx
1 1
= --xe-2x - -e-2x +e.
2 4
Így
0
1 -2x 1 -2x
1-000 - X dx= hm•
--xe - -e ]
e2x t--+-oo [ 2 4 t
= lim ( 1+ -te-
t--+-oo
1 + -e-
--
4
1 ) 2
2t
4
2t
= t--+-oo
hm . ( 1+ e -t1+ -1))
--
4
-2t (
2 4
= _!4 + "oo · (-oo)" = -oo
miatt impropriusan sem integrálható.
179
(e) 100
-00
~
+ eX dx
Megoldás. A függvény mindenütt értelmezett és folytonos. Az integrálási tarto-
mány nem véges, mindkét "végpont" végtelen, ezért egy tetszőleges belső pontnál
felbontjuk, legyen ez a O pont,
és a következő improprius integrált számoljuk:
1
00
-oo
--exd x =
1 + ex
10-oo
--exd x +
1 + ex
1
o
00
Helyettesítéses integrálással, u = 1 +ex, du= ex dx alapján kapjuk, hogy
J+ -ex- dx=
1 ex
J -1 du=lnlul+C=lnll+exl+C.
u
Így
~
1 + ex
dx= Iim [ ln 11 + exl ]~
t ➔ -oo
= lim (lnll+e 0 1-lnll+etl)=ln2,

t ➔ -oo
ugyanakkor
~ d x = lim [ lnll +exl ]~

1 + ex t ➔ oo
= lim (ln 11 + etl - ln 11 + e0 1) = oo.

t ➔ oo
Így az improprius integrál nem létezik.
180
Kvízek
A csoport •
r/4 sinx
Feladat. Határozzuk meg az Jo cos2 x dx integrált.
B csoport
00
1
Feladat. Határozzuk meg az
1e
- -2- dx integrált.
X ln X
e csoport
2
3-x
10
~
X - 4
dx integrált.
Dcsoport
°
1-oo X
2
2 + 4x + 5 dx integrált.
181
~
Értelmezési tartomány:
COS X =/- Ü
7í
x =/-
2
+ k1r, k E Z.
A függvény folytonos a [O, 1r / 4] intervallumon, így integrálható itt.
0 7r 7r 31r
4 2 2
J
-sinx
-2-
COS X
dX = J - -l2 - ·
COS X
. X dX =
sm J(
cos X )-2 · sm
. X dX ,
y = cosx
dy= -sinx dx
-dy= sinx dx
alapján
-l 1 1
Így
=-
J y- 2 dy= _L +e= -
-l y
+e= - - +e.
cosx
r/4 sinx dx dx=

} 0 cos 2 x
[-1-]
cosx
,r/4
0
__1 _ _ _ 1_ _ _1 __ ! __2_ -1
cos(n/4) cosü - ,/2/2 1 - ,/2 ·
cosx
182
Az értelmezési tartomány:
ln 2 X-:/- 0
X és x>O
x-:/- 0, lnx-:/- 0 és x>O
X-:/- 0, X-:/- l és X > Q.
Az integrálási tartomány nem véges, így a függvény nem Riemann-integrálható itt.
·········-0-0 [ J~
0 1 e t
De az [e, t] halmazon (t > e) a függvény folytonos, ezért ezen az intervallumon

integrálható, tehát improprius integrált számolunk:
1
e
00
- --
X
2
1
ln
X
dx= lim
t ➔ oo
1t
e
-l-
x ln 2 x
dx.
--1 - dx= / - 1 - · -1 dx= / (lnx) -2 · -1 dx,

/ xln 2 x ln 2 x x x
y = lnx
1
dy= - dx
X
alapján
-l 1 1
=
J
y- 2 dy= L- l +e= -- +e= - - +e.
y lnx
Így
00
1
e
-1-
x ln 2 x
dx= lim [ - -
t➔ oo
1 ] t = lim ( - -
ln X e t ➔ oo
1
1 +-
ln t
1 )
ln e
= tlim (--- + 1) =" - I_,, + 1 = 0 + 1 = 1.

➔ oo ln t oo
183
A függvény értelmezési tartománya: x =/- ±2.

A függvény folytonos D ren.
Az integrálási tartomány jobb oldali végpontja "rossz" pont,
---0>----1---[-}---____..
-2 0 2
Így a függvény nem Riemann-integrálható, improprius integrált számolunk:
3- 12-e - - d x .
3- X
1
0
2
--dx=
x2 - 4
X
lim
e-,o+ 0 x2 - 4
Elemi törtekre bontva
3- x 3- x A B A(x + 2) + B(x - 2)
x2 - 4 = (x - 2)(x + 2) = x - 2 + x + 2 = (x - 2)(x + 2) '
3 - x = A(x + 2) + B(x - 2),
x = 2 esetén 1 =A• 4, azaz A= 1/4,

x = -2 esetén 5 = B • (-4), azaz B = -5/4,
kapjuk, hogy a határozott integrál
J 3
X2 -
- X
4
= J( l/ X -
4
2
-
X
5 4 1 5
/ ) dx= -4 ln lx - 21- -4 ln lx+ 21
+2
+e.
Így
3_ [1 5 ] 2-é
1
2-é
lim ~ dx = lim - ln lx - 21 - - ln lx+ 21
e-,O+ 0 X - 4 e ➔ O+ 4 4 0
= hm . (1-4 ln é - -54 ln( 4 - é) - (1-4 ln 2 - -54 ln 2))

e ➔ O+
= -oo
miatt impropriusan sem integrálható.
184
D csoport megoldása
•
Ekkor x 2 + 4x + 5 = (x + 2) 2 + 1 alapján a függvény mindenütt értelmezett, és
folytonos, de az integrálási tartomány nem véges, így a függvény nem Riemann-
integrálható itt, improprius integrált számolunk:
t 0
J o ~-2_ _ = lim io _ _2_ _ dx.

x 2 + 4x + 5 t➔ -oo t x 2 + 4x + 5
_ 00
jx 2 + !x + 5 dx =2 j (x + ;) 2 + 1 dx= 2 arctg(x + 2) + C.
Így
J +! +
o
_ 00 X2 X 5
dx = t ➔lim
-oo
[2 arctg(x +
= lim (2arctg2-2arctg(t+2))
2)]~
t ➔ -oo
= 2 arctg 2 - 2•( -i) = 2 arctg 2 + 1r •
- - - - - - - - - - - - . 7í /2 ,. - --- -- --- -- -- --..

arctgx
- - - - - - - - - - . -7í /2 . . - --- --- --- -- ---..
185
1. Feladat. Számoljuk ki a következő határozott integrálokat.
(a) 13 VX + ~2 - 6 dx (e)
1,2/1r 2 1 1
cos - dx (e) le vxlnx dx
l/1r X X
(b)
11r/4 tg x dx
0
(d) 1e -\-
e2
xln x
dx (f) 12
3
- 2-1
X - 1
dx
(a) 10
1
--dx
1
xvx
(e) 11-1 2xx2 -- 1 dx
l
(i) 1VX 1
ln x dx
(b) 13 1 dx (f) 11 1 - 2x d
_ 1 x 2 - 5x + 4 x 11'214 -;rx-
3
2~
11
cosvx
(j) dx
2 0 X
(e) 1
-2--1 dx (g) /, - -1 dx
0 X - 1 x ln 2 x
10 2x -1 dx 1e lnx dx 1 1
(d)
-1 x2 -1
(h)
0 X
(k) -1 ✓1 1- x2 dx

00 1
(a)
10
00
~
X +4
dx (f) 11
_ 00
x
2x 2 + 1
dx
00
1
3 1
(b)
5 X
2
-
5
x+ 4 dx (g)
1 e2
- - dx
x ✓fnx
(e) 100 2 3x
5 x - 5x + 4
dx (h) 1 00
xe-x/ 3 dx
{oo
(d) } 2
l
2x2 + 3x - 2 dx (i) 1 00
xe 1 -x dx
(e)
1
-2
2=-i
-oo X
1
dx (j) I: xe1-x2 dx
186
27 1 1
(a) v'3 + -4 - 3 ln 3 - v'2 - 3 + 3 ln 2 (d) - -
8
+ -2
r,; 3 31"":";i" 9 31"":";i" 9
(b) - ln _v~ (e) 4 v e- - 16 v e- + 16
2
1 1 1 1
(e) -1 (f) - ln - - - ln -
2 2 2 3
(a)~ (e) ~ (i) _ive3

9
(b) -~ (f) ~
2 (j) 2
(e) ~ (g) ~
(d) ~ (h) ~ (k) 7r
7r 1 1 3 (g) ~
(a) 4 (d) -ln2--ln-
5 5 4
(h) 9
1 1
(b) - ln 4 (e)
2 ln3
(i) e
(e) ~ (f) ~ (j) 0
187

Fulop Vanda Kalkulus I. Peldatar

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

Fulop Vanda Kalkulus I. Peldatar

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fulop Vanda Kalkulus I. Peldatar

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Fülöp Vanda

POLYGON.JEGYZETl'ÁII Ez a jegyzet elsősorban a Szegedi Tudományegyetem molekuláris bionika szakos

http: //www.math.u-szeged.hu/ ~fulopv / eloism. pdf

@Fülöp Vanda, 2018.

1. Értelmezési tartomány, polinomosztás, elemi törtekre bontás 3

2. Sorozatok határértéke definíció szerint 18

3. Sorozatok határértéke formálisan 1. 27

4. Sorozatok határértéke formálisan II. Sorozatok

5. Rekurzív sorozatok, lineáris függvénytranszformáció 53

8. A differenciálszámítás néhány alkalmazása 94

9. Monotonitás, konvexitás 107

10. Teljes függvényvizsgálat 122

11. Határozatlan integrál 1. 144

12. Határozatlan integrál II. 155

13. Határozott és improprius integrál 172

Értelmezési tartomány, polinomosztás,

1. Feladat. Határozzuk meg, majd ábrázoljuk számegyenesen a következő függvé-

Az f(x) = x2 - 4 = (x - 2)(x + 2) parabolát ábrázolva

leolvasható az egyenlőtlenség megoldása: x > 2 vagy x < -2.

---{ )···· .................................. o,__---

xlogl/3 X 1' 0 és x>O

..............................e > - - - - - - < : } - - - - - - - - - ~

(f) log 3 (3x + 4)

X > -4/3 és 1/5 =fax és 1/5 ~ X.

2. Feladat. A maradékos osztás ismétlése után végezzünk polinomosztást.

5 = B · (-4), ahonnan B=-~

Az együtthatók összehasonlításával kapjuk, hogy

-2/3, B = 2/3 és C = 7/3. Így

3x + 1 = -2/3 + (2/3)x + (7 /3) .

1. Feladat. Határozzuk meg, majd ábrázoljuk számegyenesen a ~

2. Feladat. Bontsuk elemi törtekre az ( )/ 2 ) racionális törtfüggvényt.

Feladat. Polinomosztás után hozzuk a tanult alakra a

log 2 (3x + 1) =/ 0 és 3x + 1 >0

............................ ·{_ >-------< } - - - - - - - - - - -

Osztás után kapjuk, hogy

1. Feladat. Határozzuk meg, majd ábrázoljuk számegyenesen a következő függvé-

2. Feladat. Végezzünk polinomosztást.

(a) (x 2 - x - 7): (x + 4) (e) (3x 4 - 4x 3 - 5): (x 2 + 3)

3. Feladat. Bontsuk elemi törtekre az alábbi törtfüggvényeket.

(a) X < 3/4 (f) X :/- ±v'5

(e) X;::: -1/3 (i) X > 0 és X :/- 1/3

(d) x + 2x + 3 (g) ~ _ 11/2

(h) 2/3 + 7/6 +~ (m) 1/2 _ (1/2)x + 1

1. Feladat. Definíció alapján igazoljuk a következő határértékeket.

(b) lim 3n2 - 2n = ~

~ 1 = l 2(3n - 5n ) + 5(2n + 1) 1 = 16n - 10n + 10n + 51

Azaz N = max { 5, [:e] }·

A számlálóban n + 16 < 2n, ha n > 16.

Azaz N = max{2, [6K]}.

Ezért, ha n > N = max.{3, [-2K]}, akkor

25n 2 - 5n - 5 > 24n 2

Azaz N = max { 5, [ l~e] }·

A nevezőben 2n - 1 < 2n minden n esetén. Ezért ha n > 9, akkor

Azaz N = max{9, [4K]}.

A számláló n 3 - 2n 2 + 1 = n 2 (n - 2) + 1 alapján n > 1 esetén, a nevező pedig

A nevezőben 5n2 - 4 < 5n 2 minden n esetén. Ezért n > 3 esetén

1. Feladat. Definíció alapján igazoljuk a következő határértékeket.

(a) lim n 2 + 3n = ! (d) lim n+3n2 = -~

2. Feladat. Definíció alapján igazoljuk a következő határértékeket.

Megoldás. A határérték" i„ típusú. Ilyenkor szorzattá alakítunk, majd egyszerű