A  

társalgási stílus

1. A stílusréteg: az egyes nyelvváltozatokra épüló tipikus kifejezésmód

stílusrétegek: társalgási stílus, tudományos stílus, publicisztikai stílus, közéleti írásbeliség
(hivatalos stílus), közéleti szóbeliség (előadói, szónoki stílus)
2. A társalgási stílus használata: a kötetlen társas életben használt tipikus nyelvi forma
3. Műfajai:
– párbeszéd: kötetlen forma
– magánlevél: kötött forma (megszólítás, bevezetés, elbúcsúzás, stb.), a mondanivaló
rendszerezése, szabályos mondatszerkesztés, lehetséges élőszóbeli jellegzetességek,
változatos mondatfajták jellemzik
– nem irodalmi formában írt napló: kötött forma (időrendi szerkesztettség), az önkifejezés egy
fajtája,
– elbeszélés
A társalgási stílusban a legnagyobb a személyiség tere. Kötetlen társalgásban van mód a
személyiség legteljesebb kifejezésére. Minél távolabbi a kapcsolat a beszélő és a hallgató
között, annál kötöttebb a beszédmód.

Kötöttségei: hagyomány, illem, társadalmi függőségek.

Szóhasználatára jellemző a szókészlet gazdagsága, árnyaltsága, egyéni színezete (szünet,
beszédtempó). Indulatszó, töltelékszó, szleng használata, más stílusrétegekből származó
szavakat vesz át, képszerűség, egyéni szóhasználat, játékos megoldások
Mondatszerkesztése: hiányos mondatok, változatosságot követel meg, részint összetettebb,
tagoltabb mondatok.
A hangos stílus eszközei: az élőszó zenei kifejezőeszközei, szórend, mimika, gesztusok.

Szleng: A társalgási stílus egyik legfontosabb eleme a szleng. Bár a szlengről elsősorban
szavak jutnak eszünkbe, a kutatók szerint a szleng nemcsak a jellegzetes stílusú szavak és
kifejezések összessége, hanem sajátos nyelvhasználati-stilisztikai forma, beszédmód,
viselkedés. A szleng létrejöttének feltétele egy olyan közösség, amelynek tagjai állandó,
intenzív kapcsolatban állnak egymással. A szleng a maga nyelvi eszközeivel a
közösséghez, csoporthoz tartozást fejezi ki, megkülönbözteti a csoporthoz tartozókat a
kívülállóktól. Alapvető szerepe van tehát az identitásjelzésben; emellett fontos eleme
a kapcsolattartó funkció is (a csoporttagok közötti kapcsolatok erősítése az azonos

beszédmód által). Mivel a szleng fontos eleme az újítás és a játék, a szlengben a

kommunikáció esztétikai funkciója is jelentős szerepet kap.