A törzs csontjai és izületei.

A törzs csontjai: gerinc,melkas,borda és szegycsont. A csigolyákat ízületek és folytonos

összeköttetések kapcsolják össze működési egységet alkotó gerincoszloppá. Az ember gerincoszlopa
32-33 csigolyából tevődik össze: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 3-4 farki csigolyából. Az
első és a második nyakcsigolya a fej különböző irányú mozgását teszi lehetővé. Eltér a többitől az
5 keresztcsonti csigolya is, melyek összenőttek, és a már ismertetett keresztcsontot alkotják. A
csigolyák folytonos kapcsolatát a csigolyák közötti rostos porckorongok (23 db) és különböző szalagok
biztosítják. A porckorongok rugalmas ütközőként működnek, melyek a nyomást felfogják, s egyben
a gerincoszlop minden irányú hajlékonyságát lehetővé teszik. A porckorong belső puha magját rostos
gyűrű veszi körül. A gerinc hajlításakor a hajlítás felőli oldalon a porckorongok összepréselődnek, az
ellentétes oldalon kitágulnak. A gerinc oldalnézetben kettős S alakú görbületet mutat, ami
a felegyenesedett járás (egyenes testtartás) következménye. Az előre irányuló görbület, homorulat
(lordosis) a nyaki, ágyéki szakaszon; a hátra irányuló görbület, domborulat (kyphosis) a háti és
a keresztcsonti szakaszon jellemző. Az oldalirányú görbület már kóros jelenség (scoliosis).

A mellkas csontjai: a bordák. Az embernek 12 pár bordája van. A bordák abroncsszerűen hajlított,
hossztengelyükben kissé megcsavart, hoszszú csontok. A szegycsonthoz való viszonyuk alapján
a bordáknak három fajtáját különböztetjük meg. Az első 7 bordapár porcos részével közvetlenül
a szegycsonthoz kapcsolódik. Ezek a valódi bordák. A következő 3 bordapár csak a  VII. borda elágazó
porcos részének a  közvetítésével áll a  szegycsonttal kapcsolatban. Ezek az álbordák. Az utolsó két
bordapárnak a szegycsonttal nincsen kapcsolata. Ezek a repülőbordák. A mellkas a mellüregben és
a felső hasi régióban elhelyezkedő életfontosságú szerveknek nyújt védelmet.

A szegycsont vagy mellcsont a mellkast elől zárja be, a kulcscsonttal és a felső hét pár bordával létesít
közvetlen kapcsolatot.Lapos csont. Részei: markolat, test, kardnyúlvány. Szivacsos állománya sok
vöröscsontvelőt tartalmaz.

Medencét az alsó ágyékcsigolyák, a keresztcsont a farkcsont és a két medencecsont alkotja.Fontos

támasztó szerep van álláskor és üléskor. Nagymedence: felül helyezkedik el, csak hátul és oldalt van
csontos fala. Kismedence: nagymedence alatt.

Genetikailag meghatározott, nemhez kötött tulajdonságai vannak. Pl nőknél szülés közben

megkönnyítik a magzat áthaladását. Női medence : csontjai vékonyabbak, felszíne simább, harántul
ovális, a csípőlapátok széjjelebb állnak, két csípőtövis és két ülőgumó közötti távolság nagyobb.Férfi:
bemenete keskenyebb, „kártyaszív” alakú.