INTERPRESS MAGAZIN ❱ A GONDOLKODÓ

GONDOLKODÓ EMBER LAPJA 2020. január, XL. évfolyam 1. szám

ára: 1190 Ft, éves előfizetőknek: 880 Ft

INTERPRESS MAGAZIN
ÁRTALMAS-E
A MOBILTELEFON?

SZUPERTITKOS

A LÁZADÓ KAGYLÓ: KEY WEST ÉS A KAGYLÓ KÖZTÁRSASÁG – SZUPERBÖRTÖNÖK SZUPERRABOKKAL – MOME CAMPUS
BÖRTÖNÖK

SZLOVÁKIA ÉS
A KUCIAK-
GYILKOSSÁG

JO MARCHANT – ARKHIMÉDÉSZ ÉS A LÁNGOLÓ GŐZÁGYÚ

Cultiris
H AMIS?
HAMISÍTÓK A MŰKERESKEDELEMBEN

TUDTA-E?
www.interpressmagazin.hu
MELLTARTÓ-TÖRTÉNELEM Ki találta
A BŐRPÁNTOKTÓL A PUSH-UPIG fel a sztere
ó
rádiózást?
437. SZÁM
VAJON MI LEHET EGY SIKERES KÉP TITKA?
TUDJ MEG MINDENT RÓLA!
Megjelent a Digitális Fotó Magazin különszáma
IPMTUDTA-E?
2–2019. • Fogyasztói ár: 980 Ft
Mitől pöttyös egy kanadai tó
Miért fekete a jegesmedve bőre

INTERPRESS MAGAZIN–TUDTA-E?
Miért rózsaszín a flamingó
Miért a gólya hozza a gyereket

extra
Mi adja a régi könyvek illatát

43
3–2019. • Fog
yasztói ár: 980
Ft

TA-E?
Micimackó fi
ú vagy lány

ZIN–TUD
Hányan voltak
a háromkirá
Kevésbé ázun lyok

ESS MAGA
k meg, ha fu

extra Hány lóerős tunk az esőb

egy ló en

INTERPR
Tudnak-e há
trafele repü
lni a madarak

Milyen gyors lehet egy agár?

A világ leggyorsabb kutyája az angol agár, rövid távon akár 80 km/órás sebességet is elérhet. Ettől
alig marad el a magyar agár sebessége, amely egy különös véletlennek köszönheti fennmaradását.
Az erős testalkatú, hosszú lábú agarakat elsősorban vadászatra használták, ugyanis még a gyorsabb vadakat is utolérik. Bár a vadá-
szatokon ma már csak elvétve találkozni agarakkal –több országban törvény is tiltja ezt – agárversenyeken ma is megmutathatják,
hogy mire képesek. Ez pedig sík terepen akár 80 km/órás, terepen akár 50 km/órás sebesség, ami elképesztőnek számít egy kutyától.
A hagyományos versenytáv 481 méter, ami 525 yard, és az agárversenyek őshazájának számító Angliában alakult ki. Az FCI, azaz a

Fotó: Inge és Paul Croes

nemzetközi ebtenyésztő egyesület által elismert agárfajták között szerepel a magyar agár is, amely ugyan nem olyan gyors, mint az
angol, azonban kitartóbban fut és jobban boldogul nehezebb terepen. A magyar nemesség a török hódoltság előtt és után is elő-
szeretettel használta vadászatra majd versenyzésre az agarakat, a második világháború után azonban nemcsak a nemesség, hanem
a hozzájuk kapcsolódó agarászat is eltűnt az országból, a fajjal nem foglalkoztak és kihaltnak is hitték egészen 1963-ig, amikor egy

140 ÉRDEKESSÉG REJTVÉNYEK FEJTÖRŐK

Mátyás királyról szóló történelmi film forgatásához mégis találtak néhány példányt a nagyecsedi, volt Károlyi-uradalomban. Ekkor
kezdtek tudatosan foglalkozni a faj megmentésével, génbankot hoztak létre és társaságot alapítottak a magyar agarászás újjáélesz-
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

53
tésére. Az FCI végül is 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat, amely azóta számos hazai és nemzetközi versenyen
mutatta meg, hogy minden tekintetben felér a híres angol rokonával.

Milyen gyors
A világ leg lehet egy agár?
alig marad gyorsabb kutyája
el a magya az angol
Az erős tes r agár agár, rövid
sszú lábú ag sebessége, amely
talkatú, ho távon ak
szatokon ma
már csak elv arakat elsőso egy különö ár 80 km/órás se

A legújabb
rban vadász s véletlen bess
nek köszön éget is elérhet. Et
hogy mire étve találkozni agara atra használt
képesek. Ez kkal – több ák, ugyanis
pedig sík ter heti fenn tő
maradását l
A hagyom epen akár 80 országban még a gyors
ányos versen törvény is tilt abb vadaka
nemzetközi ytáv 481 mé km/órás, ter ja ezt – ag t is utolér .
eb tenyésztő eg ter, am epen akár 50 km árversenyek ik.
angol, azonb yesület által i 525 yard, és az agárv /órás en ma is me Bár a vadá-
an kitartób elismert ag ersenyek ősh sebesség, ami elkép
szeretettel ba esztőnek szá gmutathatják,
használta vad n fut és jobban boldo árfajták között szerep azájának
a hozzájuk ászatra ma gu el a magyar számító Angliában ala mít egy kutyá
kapcsolódó jd versenyzé l nehezebb terepen. agár is, am
ely ugyan ne
kult ki. Az FC tól.
Mátyás király agarászat is sre A magyar ne I, azaz a
ról szóló tör eltűnt az ors az agarakat, a másod messég a tör m olyan gy
ors, mi

Paul Croes
zágból, a faj ik világháb ök hódoltsá
kezdtek tud
atosan fog
ténelmi film
forga jal nem fog orú után azo g előtt és utá nt az

9FO80 lapszámot
tésére. Az FC lalkozni a faj tás áh oz mégis tal lalkoztak és kih nb an nemcsak a n is elő-
I végül is 19 megmentés áltak néhá altnak is hit nemesség,
mutatta me 66-ban fog ével, ny pé ték egészen hanem
adta el önálló génbankot hoztak lét ldányt a nagyecsedi, 19
g, hogy mi
nden tekint fajtaként a re és társas volt Károlyi- 63-ig, amikor egy

és
etben felér magyar ag ágot alapít uradalomba
a híres ango ara t, amely azó ottak a magyar ag n. Ekk
arászás újjáél or

Fotó: Inge
l rokonáva ta számos
l. hazai és ne
mzetközi ver esz-
senyen

150 ÉRDEKES KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZ

SÉG REJTVÉNYEK FEJTÖ OK
RINT keresse RŐK

az újságárusoknál!
Megvásárolható kizárólag a digitalstand.hu oldalon
 LAPTAPIR

Varga Miklós
főszerkesztő KÜLÖNLEGES SZERKEZETEK
Januári lapszámunkban egyebek között olyan különleges
szerkezetekről olvashatnak, melyek a titokzatos amerikai
DARPA érdekes projektjei keretében készültek. A szervezet
kezdetben rakétatechnikával és az űrkutatás fejlesztésével
foglalkozott, ám mára kiszélesítette tevékenységét. Ezek kö-
zé tartozik az okoslövedék, a rugalmas, külső izomtámogató
rendszer, más néven exoszkeleton, valamint az elsősorban
katonai célú, terepen mozgó és nagy teherbírású robotkutya.
Jo Marchant cikkéből megtudhatják, hogy használhattak-e
az ókori görögök hajókat meggyújtó tükröket Arkhimédész
találmánya alapján, illetve létezett-e az antikvitásban motorral
hajtott ostromtorony. Ami a hatalmas szerkezeteket illeti,
Zubreczki Dávid cikkéből a MOME új, korszerű campusát
ismerhetik meg: hogyan találkozik a klasszicizmus a kortárs
épületekkel. Benda László írása pedig azokról a szuperbör-
tönökről szól, melyek legendás szigorúságú erődök vagy Fotó: Szita Péter

olyan intézetek, melyekben különleges igények kielégítésére

is akad lehetőség. Egy nem is olyan régi találmányról, a mell-
tartóról és annak történetéről ír Budai Lotti. Cikkéből meg-
tudhatjuk, hogyan nyerte el végül mai alakját a ruhadarab a Metykó Vivien
sok, akár fából és drótokból eszkábált alkalmatosság után. felelős szerkesztő

KÖVESSE AZ INTERPRESS MAGAZINT ONLINE ÉS A KÖZÖSSÉGI OLDALAKON IS!

www.interpressmagazin.hu www.facebook.com/interpressmagazin interpressmagazin

Olvasóink közvetlenül is kérdezhetnek szerzőinktől, amennyiben belépnek az IPM Facebook-csoportjába itt:

www.facebook.com/groups/IPMelofizetoiklub
Kukucska Ferenc,
Mező János, Szirmai
Péter, Harangozó
Csongor, Sinka Andrea,
Boldog új évet
kívánunk!
Bánkuti András, Orosz
Viktória, Végh Janka,
Kiss Ilona, Watzker Éva,
Marosvölgyi Szilvia,
Keszthelyi Kálmán,
Karácsony Zoltán
 Metykó Vivien, Töltéssy
Zoltán, Somogyi
Fotó: Fűrjes Viktória, smink: Hetényi Alexandra

Nóra, Varga Nikolett,

Nagyfi Renáta, Takács
Adrienne, Szita Péter,
Sindelár Nóra, Varga
Miklós, Égő Katalin,
Papp Diána, Kertész
Tamara, Geszti Beáta,
Vöröss Attila
 INTERPRESS MAGAZIN ❱ A gondolkodó ember lapja

FŐSZERKESZTŐ: VARGA MIKLÓS mail@holovm.hu

FELELŐS SZERKESZTŐ: METYKÓ VIVIEN vivien.metyko@interpressmagazin.hu
Szerkesztő: VÉGH JANKA janka.vegh@mediacity.hu
Képszerkesztő: SOMOGYI NÓRA
Rovatvezetők:
Építészet › RÁDAY MIHÁLY városvédő
Bioszféra › DR. BÁLINT GYÖRGY kertészmérnök, c. főiskolai tanár, a mezőgazdasági
tudományok kandidátusa, PhD.
Hírek, Tudta-e? › SZITA PÉTER szakújságíró
Amatőr tudomány, könyv- és webajánló › SÜMEGI ANDRÁS szakújságíró
Művészeti vezető: TAKÁCS ADRIENNE
Tördelés: KISS ILONA, SINKA ANDREA
Asszisztens: NAGYFI RENÁTA
Korrektúra: KORPA ILDIKÓ
Rejtvények: HONFI GYÖRGY sakkfeladványszerző, sakkszakíró
KÁROLYI ZSUZSANNA rejtvény- és feladványkészítő
SÁRDI TIBOR rejtvény- és feladványkészítő
SZETEI ZSOLT rejtvény- és feladványkészítő
A szerkesztőbizottság tagjai:
DR. CSÁNYI VILMOS etológus, az MTA rendes tagja
DR. JUHÁSZ ÁRPÁD geológus

BARTHA ANDRÁS
DR. BENDA LÁSZLÓ külpolitikai szakújságíró
BRÜCKNER GERGELY, az index.hu újságírója
BUDAI LOTTI író, divattörténész
DR. DUNAI PÉTER külpolitikai szakújságíró
FÁY MIKLÓS film-, színház-, zenekritikus
GERGELY ÁRPÁD LÁSZLÓ egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete
GESZVEIN ERIKA tanácsadó szakpszichológus, relaxációterapeuta
GYÓNI GÁBOR egyetemi docens, ELTE BTK Kelet-Európa Története Tanszék
HUBAI GERGELY filmes szakíró, megbízott egyetemi oktató
JO MARCHANT tudományos újságíró
JUHÁSZ SÁNDOR újságíró
DR. KISS DÁVID tudományos munkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet
DR. KŐSZEGHY MIKLÓS ókortörténész
DR. MINYA KÁROLY nyelvész, főiskolai tanár, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalom-
tudományi Intézetének igazgatója
SZÖLLŐSKEI GÁBOR filmkritikus
WINKLER NÓRA újságíró
ZUBRECZKI DÁVID kultúrblogger, építészetkritikus

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK 2020. JANUÁR 31-ÉN JELENIK MEG.

A szerzôk írásai nem feltétlenül tükrözik az IPM véleményét, állásfoglalását. Vitára mindig nyitottak vagyunk.
Kiadó: MediaCity Kft., Felelôs kiadó: Varga Miklós ügyvezetô
Szerkesztôségünk címe: 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. félemelet. Telefon: 225-2390, fax: 225-2399 ›
Hirdetés: Watzker Éva, e-mail: ertekesites@mediacity.hu, telefon: +36 20 932 4826 › Reklámszerkesztô:
Orosz Viktória, e-mail: viktoria.orosz@mediacity.hu › Terjesztés: Kukucska Ferenc – terjesztési vezetô, e-mail:
terjesztes@mediacity.hu, Nyomás: Ipress Center CE Zrt., 2600 Vác, Nádas u. 8., Felelôs vezetô: Borbás Gábor › Terjeszti a Lapker Zrt.
› Elôfizethetô a kiadónál telefonon: helyi tarifával hívható számunkon (H–P: 9–17 óráig): 06-80-296-855, faxon: (1) 225-2399,
e-mailben: elofizetes@mediacity.hu, levélben vagy személyesen, a kiadó címén: 1053 Bp., Kecskeméti u. 5. Elôfizethetô közvetlenül a
postai kézbesítôknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál
(1008 Bp., Orczy tér 1., tel.: (1) 767-8262 e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu). Külföldre: Helir Elôfizetési Csoport Bp. VIII., Orczy tér
1. Levélcím: Helir, Bp. 1900, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu › Elôfizetési díjak: 1 évre: 10 560 Ft, fél évre: 5700 Ft, negyedévre:
2985 Ft. Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza! Az Interpress Magazinban megjelent minden szerzôi mû (cikk, fotó,
táblázat, grafika) csak a kiadó elôzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehetô hozzáférhetôvé, illetve
többszörözhetô a nyilvánosság számára a sajtóban. Ez a nyilatkozat a szerzôi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdé-
sében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minôsül. Az Interpress Magazinban közölt hirdetések tartalmáért a szerkesztôség nem vállal
felelôsséget.

80
A szerkesztôségi anyagok vírusellenôrzését az ESET NOD32 Antivirus programmal végezzük,
amelyet a szoftver magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
ISSN 01331639
 TARTALOM január

38 46 32 52

KÖSZÖNTŐ 3 EMBER ÉS TÁRSADALOM

TÉNYKÉP 8 A nők elsárkányosodásáról 3. rész
HÍREK 10 – A hétfejű sárkány 52
A lázadó kagyló: Key West
FÖLD ÉS VILÁGŰR és a Kagyló Köztársaság 74
Modern kozmológiai elméletek Hamis! 80
– II. Anaximandrosztól a bránvilágokig 12 Melltartó-történelem – A bőrpánttól a push-upig 88
Szuperbörtönök szuperrabokkal
ÉRTELEM ÉS ÉRZELEM – távoli tömlöcök titkai 100
Győztes stratégiák a magánéletben 18
TUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA
Rejtvény 23, 37, 86, 93, 128 BigDog, szputnyiksokk, intelligens puskagolyó 58

MEGOLDATLAN REJTÉLYEK ÉPÍTÉSZET

Arkhimédész és a lángoló gőzágyú 26 MOME Campus: a klasszicizmustól a kortársig 94
A Fekete Sas 2. rész 106
RÉGMÚLT
Salamon temploma – a világ leghíresebb AMATŐR TUDOMÁNY 112
eltűnt épülete 32
Az unalmas cár 38 TUDTA-E? 118
Fotók: Getty Images, 123RF, Fortepan

NYELVÜNK TÁJA AJÁNLÓK

A gyorskajakirály és a katarzis Könyv 122
– A kortárs magyar dráma nyelvhasználata 44 Web 123
Program 124
KÖZELMÚLT Műsor 125
Munkásőrség – a kezdetek 46 Kritika 126
Szlovákia és a Kuciak-gyilkosság:
a kirakat és a valóság 64 MEGFEJTÉSEK 130
ténykép

A fotók a Zimbabwében található

Viktória-vízesést mutatják normális
állapotban és most, minden idők egyik
legnagyobb aszálya idején,
majdhogynem kiszáradva. A felső
képek 2019. január 17-én, az alsók
december 4-én készültek. A helyiek
attól tartanak, hogy a klímaváltozás
megfosztja őket az egyik legfontosabb
turistacélpontjuktól. Zimbabwe és
Zambia folyamatos áramkimaradásokat
kénytelenek elszenvedni, mert a
Zambézi – Afrika negyedik legnagyobb
folyója, amely a Viktória-vízesést is
táplálja – vízállása alacsony, így a
folyóra telepített vízerőművek
teljesítménye csökken.
A Viktória-vízesés két ország, Zambia
és Zimbabwe határán található. Helyi
neve, a Mosi-oa-Tunya jelentése
„mennydörgő gőzölgés” és „robajló
füst”. Honnan ered az elnevezés?

(A megfejtést a 130. oldalon találja)

8 IPM 2020. január

Fotó: REUTERS

IPM 2020. január  9

hírek

Trükköt vetnek be
a Mars megfúrásához
A kifejezetten a Mars belső szerkezetének kutatására
épített InSight szonda problémába ütközött a talaj-
fúrás közben.
A  2018 novemberében landolt kutatóegység elsősorban a Mars belsejét
vizsgálja, a felszínre helyezett szeizmométere több rengést is rögzített már.
Nem halad ilyen sikeresen a másik fő kísérlet, amely egy ötméteres mélysé-
gű furat elkészítéséből áll, és célja, hogy a bolygó belső részeiből elszökő
hőmennyiséget állapítsa meg. A  várt többméteres haladás helyett ugyanis
csak 35 centiméteres mélységig sikerült jutni. A problémát az okozza, hogy
az előzetesen számítottnál keményebb a kőzet, és a fúróegység kis tömege
nem hoz létre elég súrlódást a hatékony fúráshoz. Megoldásként a lan-
dolóegység egyik robotkarjával szorítják le az érintett eszközt, ettől várják,
hogy ismét hatékonyabb lesz a fúrás. nasa.gov

Először hibernáltak embert sikeresen

A Marylandi Egyetem orvosi karán
dolgozták ki azt az eljárást, amely, ha
rövid, néhány órás időre is, de lehetővé
teszi az emberi testek hibernálását.
A módszernek elsősorban a sürgősségi
baleseti ellátásban lehet nagy haszna.
A tudományos-fantasztikus könyvekben leírt, többéves
hibernálástól még nagyon messze van, de mégis az első
sikeres ilyen eljárás az, amelyet Samuel A. Tisherman pro-
fesszor dolgozott ki. A cél az volt, hogy azoknál a súlyos,
akut sérülteknél, akiknél pár perc alatt bekövetkezne a
halál, a néhány órás hibernációval pluszidő nyerhető,
amely alatt elvégezhető az életmentő műtéti beavatkozás.
Az eljárás során a páciens vérét hideg fiziológiás oldattal
cserélték le, a testet 10-15 fokra hűtötték, aminek követ-
keztében szinte teljesen leálltak a sejtekben folyó kémiai
folyamatok, így károsodás nélkül elviselték az oxigénhiá-
nyos állapotot, amelyet a vérkeringés megszűnése okozott. A hibernált állapotban nagyjából kétórás műtétet végeztek el az orvosok,
majd 37 fokosra emelték a test hőmérsékletét. A beszámoló egyelőre legalább egy páciensről szól, akinél sikerrel alkalmazták az eljárást,
a részletek nem ismertek, a teljes publikációt 2020-ban teszik majd közzé. Emlősállatoknál korábban sikeresen végeztek háromórás
hibernációs kísérleteket, ami előre jelezte, hogy embereknél sem lehetetlen a beavatkozás. www.newscientist.com

Feltárják a mohácsi sírokat

Ötéves munkával feltárják és a legújabb technológiával vizsgálják
és dolgozzák fel a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjait.
A Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antro-
pológusai közösen kezdtek munkához 2019 végén, hogy 2025-ig feltárják annak az 1700
katonának a nyughelyét, akik az 1526-os mohácsi csatában vesztették életüket. Maga az
emlékhely 1976-ban nyílt meg, az akkori feltárás óta azonban új módszerek állnak a kuta-
tók rendelkezésére. A feltárást követően a kegyeleti szempontokat a legjobban figyelembe
vevő, új, interaktív kiállításon fogják bemutatni az eredményeket. A kutatás ideje alatt az
emlékhely látogatható. www.mult-kor.hu

10 IPM 2020. január

 Különös barlangrajzokat
fedeztek fel Indonéziában
Az ausztráliai Griffith Egyetem
kutatói szerint az eddigi leg-
régebbi, vadászjelenetet ábrázoló
barlangrajzot találták meg,
amelyen ráadásul furcsa,
félig állati, félig emberi figurák is
láthatók.
Az Indonéziához tartozó Szulavézi sziget egyik
mészkőbarlangjában találták azt a 4,5 méteres
festményt, amelyen félig embernek, félig állat-
nak ábrázolt vadászok támadnak lándzsákkal
egy bölényt. A rajz első különlegessége, hogy a
hozzá használt vörös festék, az urán-tórium mód-
szerű kormeghatározás szerint legalább 43 900
éves, amivel jelenleg ez a legrégebbi figuratív
barlangrajz a világon.
A másik érdekesség, hogy a félig emberi, félig
állati lények ábrázolása valamiféle természetfe-
letti, vallási jellegű felfogásra utal. Mindezek azt jelentik, hogy az eddig ismertekhez képest nagyjából tízezer évvel előbbre tolódik a
fejlett művészi kultúra megjelenése, azt ugyanis eddig 35 ezer évvel ezelőttre tették. www.sciencemag.org

HIRDETÉS

hir vilag.hu Személyre szabható hírfolyam

mandiner | FIGYELŐ | pestisrácok | 888 | ripost | csupasport | fourfourtwo | vitorlázásmagazin | vidékíze

diétaésfitnesz | travelo | life | ORIGO | astronet | NEMZETISPORT | she | lokál | MAGYARNEMZET
likebalaton | agráriumonline | köpönyeg | hírtv | bama | teol | baon | AUTÓMOTOR | sonline | zaol | veol
SZABADFÖLD | vaol | kisalföld | MINDMEGETTE | kemma | nool | feol | heol | BORS | boon
VILÁGGAZDASÁG | haon | szon | beol | LAKÁSKULTÚRA | szoljon | délmagyar
IPM 2020. január 11
Föld és világűr

MODERN KOZMOLÓGIAI ELMÉLETEK

HÁROM, NÉGY VAGY

MÉG TÖBB DIMENZIÓ?
II. ANAXIMANDROSZTÓL A BRÁNVILÁGOKIG
Sorozatunk előző részében azt
firtattuk, hogy a világ nem
kétdimenziós, ahogyan a
térképek mutatják, nem is
háromdimenziós, ahogyan
körülnézve látjuk, hanem
inkább négydimenziós. Az
egyik dimenzió másmilyen,
mint a többi, ez az idő. Ezek
után felmerül a kérdés, hogy
meg kell-e állapodni feltétlenül
négy dimenzióban. Lehet-e a
mindenség ötdimenziós?
Illusztráció: Shutterstock

12 IPM 2020. január


A négydimenziós felfogást azért részesítjük
előnyben a háromdimenzióssal szemben, mert
a téridő felosztása térre és időre megfigyelőfüg-
gő: mozgásállapottól függ az, hogy milyen ütem-
ben telik az idő, és mit nevezünk olyan egyide-
jű eseményeknek, melyek között távolságokat
adhatunk meg. Mind a hosszúságok, mind az
időtartamok megfigyelőfüggők. Kísérletek sora
igazolta a négydimenziós felfogás következmé-
Gergely Árpád László
nyeit, egyebek között a mindennapjainkat átszö-
vő GPS rendszer működése is a négydimenziós
látásmód helyességét erősíti meg. Nem mellesleg
matematikai szempontból is egyszerűbb a ter-
mészeti jelenségek négydimenziós tárgyalása a
háromdimenziósnál.
A geocentrikus és heliocentrikus
világnézetek
Olyan ez, mint az arisztotelészi–ptolemaioszi
és a kopernikuszi–kepleri világnézetek össze-
hasonlítása. A Nap, a Hold és a bolygók mozgá-
sát a Föld-központú világnézetben is meg lehet
magyarázni meglehetős pontossággal.
Az ókori görögök a Földet képzelték a világ-
mindenség közepébe. Anaximandrosz (Tha-
lész tanítványa és Pitagorasz mestere) szerint a
Föld egy szabadon lebegő henger, melynek ma-
gassága harmada az átmérőjének. Körülötte lát-
hatatlan kerekek forognak, ezeken a bolygók,
a Hold és a Nap pedig olyan lyukak, melyeken
keresztül látszik az egyébként rejtett, külső tűz.
Ez az egyik legelső ismert kozmológiai modell.
Pitagorasz szerint a Föld gömb alakú, de nem
a világ központjában található, hanem maga is
kering egy láthatatlan tűz körül. Kettejük né-
zeteit az ókori görögök egy olyan világnézetté
gyúrták össze, melyben a gömb alakú Föld kö-
rül kering minden más. Platón és tanítványa,
Arisztotelész szerint a Földet az egyre nagyobb
sugarú gömbökön és körökön keringő Hold,
Nap, Vénusz, Merkúr, Mars, Jupiter és Szatur-
nusz veszi körül. A legkülső szférán helyezked-
nek el az állócsillagok. Mind az égitestek, mind
a kristályszférák a hipotetikus, a levegőnél és
tűznél is könnyebb éterből állnak. A két nehéz
elem, a víz és a föld visszaesik a Földre, de a két
könnyű elem, a levegő és a tűz felfelé igyekszik.
Az ötödik elem az éter, ez csak a kristályszfé-
rákon található meg. A modellt Ptolemaiosz fej-
lesztette tökélyre. Eszerint a bolygók mozgását
két keringő gömb határozza meg: az epiciklus
és a deferens. Utóbbi középpontja kimozdult a
IPM 2020. január IPM 2019. szeptember
LAPTAPIR
Földből (ezzel magyarázták meg az évszakok
hosszának eltérését). A  deferensen kering a
második, kisebb gömb, az epiciklus, azon pedig
a bolygó. Ezzel Ptolemaiosznak sikerült meg-
magyarázni a bolygók egész éves mozgását, de
azon az áron, hogy a Föld már nem maradhatott
pontosan a világmindenség központja.
A ptolemaioszi modellhez képest a koperni-
kuszi modell egyszerűsége valóságos felüdülés.
A Nap áll a világmindenség közepén, a bolygók,
köztük a Föld is körülötte keringenek. A Tycho
Brahe munkásságában kicsúcsosodó tetemes
mennyiségű égi mozgásmegfigyelés magyaráza-
tára Kepler kidolgozta törvényeit. Ezek a követ-
kezők: 1. a bolygók nem kör-, hanem ellipszis-
pályákon keringenek, melyek egyik fókuszpont-
jában a Nap áll; 2. a keringési sebesség olyan,
hogy a Naptól mért távolságot jelző képzeletbeli
egyenes szakasz azonos idő alatt azonos terü-
letet söpör végig; és 3. a keringési periódusok
négyzete arányos az ellipszisek félnagytengelye-
inek köbével (az arányossági tényező mindegyik
bolygónál ugyanaz). Nem sokkal később New-
ton megalkotta a klasszikus mechanika mozgás-
egyenleteit (inerciarendszerekben F=ma) és
a gravitáció newtoni törvényét (miszerint két
test között ható gravitációs erő arányos a két
test tömegeivel és fordítottan arányos a testek
távolságának négyzetével). Minden sokkal
egyszerűbbé vált, ezt a világképet használta
mindenki egészen Einstein munkásságáig. An-
nak ellenére, hogy látszólag a Nap kering a Föld
körül, reggel felkel keleten és este lenyugszik
nyugaton, a Nap-központú világkép az egysze-
rűbb. Hasonlóan, bár a tér háromdimenziós, a
négydimenziós téridő használata egyszerűsíti
a jelenségek megértését. Három dimenzióban
is megérthető minden, zavarba ejtő paradoxo-
nok nehézkes magyarázatain keresztül, viszont
négy dimenzióban egyáltalán nincsenek para-
doxonok.
A kopernikuszi elv
A Föld-központú világegyetem gondolata már
az ókori Szamoszi Arisztarkhosznál és kö-
vetőinél is fellelhető. Azonban Kopernikusz
dolgozta ki ennek a matematikai modelljét, és
a matematika ereje kellett ahhoz, hogy elfoga-
dottá váljon. Kopernikusz munkásságának má-
sik olvasata az, hogy a Föld nem egy különleges
helyzetben lévő égitest. Bár az ember hajlamos
magát képzelni a dolgok közepébe, a Föld csak
13
Föld és világűr
egyike a Naprendszer bolygóinak, a négy belső
kőzetbolygó egyike (a Merkúrral, a Vénusszal
és a Marssal együtt). A  Nap pedig csak egyi-
ke a galaxisunk, a Tejútrendszer csillagainak,
egy úgynevezett G  típusú fősorozati csillag,
amelyből elég sok van. Az is kiderült, hogy a
Tejútrendszer is csak egyik galaxisa a Lokális
Csoportnak, igaz, egyik meghatározó tagja,
akárcsak az Androméda, amellyel a távoli jövő-
ben ütközni fog. A Lokális Csoport sem külön-
leges: más galaxishalmazokkal együtt a Virgo
szupercsoportot alkotják. Az pedig a Laniakea
szuperklaszter része. A felsorolást folytatni le-
hetne, de a következtetés ugyanaz: nem élünk
az univerzum kiválasztott, különleges helyén.
Ez a kopernikuszi elv, mely kiemelt jelentő-
séggel bír kozmológiai világképünk kialaku-
lásában. Az univerzum homogén (egy irány
mentén haladva nincs változás) és izotróp (bár-
milyen irányba nézve egyenértékű). Ezeket
nevezzük kozmológiai szimmetriáknak, felte-
vésük vezetett el Einstein általános relativitásel-
méletében a Friedmann–Lemaître–Robertson–
Walker kozmológiai modellhez, mely szerint
univerzumunk megszületése óta folyamatosan
tágul, az elején igen gyorsan, aztán egyre las-
sabban, egy ideje azonban ismét gyorsulva.
Utóbbi felfedezésért kapott 2011-ben fizikai
Nobel-díjat Adam G. Riess, Brian P. Schmidt
és Saul Perlmutter.
14
Sötét energia és sötét anyag vagy a
gravitáció módosítása?
A gyorsuló tágulást sehogy sem lehet megma-
gyarázni Einstein általános relativitáselméle-
tének keretei között, amennyiben azt is elvár-
juk, hogy az anyag normálisan viselkedjék.
A  normális viselkedés kritériumait az úgyne-
vezett energiafeltételek teljesülése biztosítja.
A  megfigyelések fényében azonban kényte-
lenek vagyunk tudomásul venni, hogy van az
univerzumnak egy olyan komponense, amely
sérti az erős energia feltételt, mi több, ahogy
telik az idő, ez az összetevő egyre komolyabb
szerephez jut. Egész pontosan ez a komponens
adja jelenleg az univerzum 69  százalékát. Er-
ről a sötét energiának nevezett összetevőről
sorozatunk második részében már volt szó, és
arról is, hogy milyen hátrányokkal jár, ha ezt
kozmológiai állandóként szeretnénk értelmez-
ni. A  sötét energia fő tulajdonsága, hogy nem
csomósodik, ezért nem is érhető tetten a Nap-
rendszerben. Bár az univerzum összetételének
több mint kétharmadát adja, mivel igyekszik
Illusztráció: Shutterstock
egyenletesen elterülni, nagy részét elnyelik a
csillagrendszerek és galaxisok közötti hatalmas
üres tartományok. Közvetlen közelünkbe így
kimutathatatlanul kevés jut. A  sötét energiát
közvetlenül nem, csupán kozmológiai léptékű
gravitációs hatásán keresztül észleljük. Még a
galaxisok léptékén sem érezhető a hatása.
IPM 2020. január

A galaxisok léptékén azonban felmerül egy
másik probléma. A galaxisok szélein a csillagok
gyorsabban forognak, mint elvárható lenne a
galaxisban megfigyelhető fénylő anyag hatásá-
ra. Vera Rubin, aki elsőként tanulmányozta és
dokumentálta a jelenséget spirál galaxisokban
tudományos pontossággal az 1970-es évek-
ben, egyike azoknak a tudósoknak, aki méltán
kaphatta volna meg a fizikai Nobel-díjat, de
erre sajnos nem került sor. Szakmai megbe-
csülésére jellemző, hogy napjaink egyik csúcs
csillagászati műszere, amelytől az univerzum
látványosan jobb megértését várjuk, a korábban
Large Synoptic Survey Telescope néven ismert
műszer új neve idén nyártól Vera Rubin Survey
Telescope lett. A  galaktikus forgásgörbeként
ismert problémára a kézenfekvő megoldás, ha
a galaxisok láthatatlan, azaz elektromágneses
kölcsönhatásban részt nem vevő anyagot is
tartalmaznak. Nem keveset, úgy ötször-tízszer
annyit, mint látszó anyagot. Ez a sötét anyag,
mely a legegyszerűbb modellek szerint gömb-
szerű haloként zárja körbe a galaxisokat.
Tulajdonképpen Fritz Zwicky már 1933-ban
kikövetkeztette a sötét anyag létezését, amikor
a Coma galaxisklaszter mozgásait figyelte meg.
Azt találta, hogy az egyes galaxisok túl gyorsan
mozognak, a mért sebességgel haladva nem
maradhatnának sokáig egy csoportban. A prob-
lémát ismét az oldaná meg, ha nem látható az
IPM 2020. január
LAPTAPIR
összes anyag, hanem jelentős része sötét. Így
a gravitációs potenciálgödör mélyebb lehetne,
összetarthatná a száguldozó galaxisokat.
A kozmológiai megfigyelések tükrében a vi-
lágegyetem tartalma 69  százalék sötét energia
mellett 26  százalék sötét anyag és mindössze
5  százalék olyan anyagforma, amelyet már is-
mer az emberiség. Ha már a sötét energiát ter-
mészeténél fogva nem lehet földi körülmények
között megfigyelni, legalább a sötét anyag meg- A ptolemaioszi
találására komoly erőfeszítések történtek labo-
ratóriumi körülmények között. A  próbálkozá- modellhez képest
sok többsége azon a feltevésen alapszik, hogy a kopernikuszi
ha már elektromágnesesben nem, de gyenge
kölcsönhatásban talán részt vehet a sötét anyag modell egyszerűsége
részecskéje. A  költséges kísérletek azonban
nem hoztak eredményt: mindössze azt tudjuk valóságos felüdülés.
egyre pontosabban, hogy mi nem lehet a sötét
anyag.
Mivel sem a sötét anyagot, sem a sötét ener-
giát nem sikerült idáig közvetlenül észlelni,
valamint mindkettő csak gravitációsan fejti ki
hatását, jogosan merült fel, hogy a gravitáció
einsteini leírásán, az általános relativitáselmé-
leten módosítani kell. A módosítási kísérletek-
kel azonban csínján kell bánni. Úgy, ahogyan
az einsteini általános relativitáselméletnek is
reprodukálnia kell a newtoni gravitációelmélet
megfigyelésekkel alátámasztott eredményeit a
megfelelő határesetben; a gravitációelméletek
15
Föld és világűr
bármilyen módosítása vissza kell hogy adja az
általános relativitáselmélet eredményeit a Nap-
rendszerben. Ott ugyanis igen pontos megfi-
gyelések erősítették meg érvényességét. Olyan
módosítás jöhet tehát csak szóba, amely csupán
galaktikus vagy kozmológiai távolságokon vál-
toztatja meg számottevően Einstein elméletét.
Éppen erre lenne szükség, hogy a senki által
közvetlenül nem látott sötét anyag és sötét ener-
gia a megváltozott gravitáció tünete lehessen.
Bránvilágok
Ha már a sötét Most érkeztünk vissza eredeti kérdésfelveté-
energiát nem lehet
sünkhöz: négydimenziós-e a téridő? A  követ-
kező legegyszerűbb próbálkozás nyilván az,
földi körülmények ha a dimenziók száma öt lenne. Ebből az egyik
biztosan az idő. A maradék négy térdimenzió-
között megfigyelni, ban viszont háromdimenziós gömbök lennének
a hullámfrontok, azaz a fény erőssége a sugár
legalább a sötét köbével gyengülne, ami a megfigyeléseknek el-
anyag megtalálására lentmond. Van ebből kiút?
A megoldás igen szellemes: az elektromágneses
komoly erőfeszítések hullámok és úgy általában minden megszokott
anyag és energiaforma továbbra is négy dimen-
történtek zióban létezik, ahogy megszoktuk és sokszoro-
laboratóriumi san ellenőriztük. Az ötödik dimenziót egyedül
a gravitáció érzékeli. Olyan ez, mintha a ré-
körülmények között. szecskefizikai Standard Modell mezői csupán
a háromdimenziós térnek egy kétdimenziós
lepedőjén, egy membránon léteznének. Csak-
hogy ebben az elméletben a téridő ötdimenzi-
ós, a lepedő pedig négy, amelyet így membrán
helyett bránnak neveznek. Az általunk megszo-
kott világ négydimenziós, a gravitáció az egyet-
len, amely kilát egy ötödikbe is.
Ezzel a megoldással garantáljuk, hogy a sokszo-
rosan ellenőrzött fizikai elméleteink érvénye-
sek maradnak. A gravitáció olyan gyenge a má-
sik három elemi kölcsönhatáshoz viszonyítva,
hogy nem is szokták azok leírásában figyelem-
be venni. Vagyis ha megváltoztatjuk azt, hogy
milyen a gravitáció, azzal nem sértjük a fizikai
elméletek többi részét.
Mire jó az, ha a gravitáció öt dimenzióban ter-
jedhet szét? Először is segítene megérteni, miért
annyira gyenge a többi kölcsönhatáshoz képest:
azért, mert egy része szétfolyik az ötödik di-
menzióba. Ezenkívül, mivel Einstein forradalmi
újítása arra tanított bennünket, hogy a gravitáció
nem más, mint görbület, a bránelméletekben az
ötdimenziós téridő görbül meg. Ennek hatása
lesz a négydimenziós brán görbületére is.
Hogy ezt megértsük, képzeljünk el egy papír-
lapot, amelyre egy vonalat rajzolunk. Feküdjön
16
eredetileg a papírlap az asztalon, a vonal pedig
legyen egy kör. Felemeljük a papírlapot, és
hengerré tekerjük. Mi történik a rárajzolt kör-
rel? Felcsavarodik a hengerre, olyan lesz, mint
egy burgonyaszirom vagy Dalí festményén az
elfolyó órák. Vagyis megváltozik a görbülete.
A  brán görbülete, azaz gravitációja ugyanúgy
változik meg az ötdimenziós téridő görbületé-
nek hatására.
A legegyszerűbb ilyen modelleket 1999-ben
vezette be Lisa Randall és Raman Sundrum.
Az ötdimenziós világ görbületét modelljeikben
egy negatív kozmológiai állandó biztosította.
Tetsuya Shiromizu, Kei-ichi Maeda, Misao
Sasaki munkásságát követően ennél érdeke-
sebb ötdimenziós világokat is megvizsgáltak.
A bránvilágok lehetősége annak idején engem
is izgalomba hozott, elsőként tárgyaltam olyan
modellt, ahol a brán a kozmológiai szimmetri-
ákkal felruházott Friedmann-univerzumunk,
annak két oldalán pedig az ötödik dimenzió
két különböző sugárzó fekete lyukat rejt.
Ezzel a technikával sikerült megváltoztatni a
négydimenziós világunkban a gravitációt. Most
már csak az a kérdés marad megválaszolatlan,
hogy ki lehet-e ezzel váltani a sötét anyagot és a
sötét energiát. A 21. század első évtizedében vi-
lágszerte lázas kutatás folyt e kérdések megvála-
szolása érdekében.
A sötét anyaggal kapcsolatosan biztató eredmé-
nyek születtek: mind a galaktikus forgásgörbék,
mind a galaxisklaszterek viselkedése megma-
gyarázható ezzel az új típusú görbülettel, az
ötödik dimenzió által módosított gravitációval,
sötét anyag bevezetése nélkül is.
A sötét energiával kapcsolatosan az elején szin-
tén biztató fejlemények voltak: sikerült olyan
kozmológiai modelleket kidolgozni, amelyekben
az univerzum késő korszakában a bránelméleti
gravitációs módosulások miatt gyorsulni kez-
dett, ezek az úgynevezett öngyorsító modellek.
Elég hamar kiderült azonban, hogy ezek a mo-
dellek instabilak, vagyis nem valósulhatnak meg
a természetben. A bránelméleti modellek stabil
változataival viszont nem lehetett gyorsuló tá-
gulást előidézni sötét energia beiktatása nélkül.
A bránvilágok tehát csak félig oldják meg a prob-
lémát, ezért nem váltak általánosan elfogadottá.
Tanulmányozásuk mégis érdekes, a gravitáció
jobb megértéséhez vezetett el. n
Sorozatunk következő részében egyéb érdekes brán-
világbeli fejleményekről adunk hírt.
IPM 2020. január
 ETÉS
ŐFIZ 2 7 %
EL kedv ezmény
2019/II., ára: 980 Ft

PSZICHOLÓGIA

EPRESSZIÓ
ÉS TÁPLÁLKOZÁS
Fotó: Dominic Davies
ONÓMIA
nden érzékszervünk

ÉLHETÜNK-E SZÁZ ÉVIG?

ényünket.

SZAVAKON TÚLI
KOMMUNIKÁCIÓ PÁRVÁLASZTÁS
NŐI SZEMMEL
www.interpressmagazin.hu

KÖZT NK ÉLŐ PSZICHOPATÁK

KÖZT NK ÉLŐ PSZICHOPATÁK NŐI SZEMMEL

PÁRVÁLASZTÁS
Fizessen elő az IPM PSZICHOLÓGIÁRA egy évre
KOMMUNIKÁCIÓ
SZAVAKON TÚLI
ÉLHETÜNK-E SZÁZ ÉVIG?

lapszám 29 0 forint helyett 2140 forintért!

ÉS TÁPLÁLKOZÁS
EPRESSZIÓ

Interneten Telefonon +36-80-296-855

E-mailben Postai úton vagy személyesen B K
Értelem és érzelem

18 IPM 2020. január

 GYŐZTES STRATÉGIÁK

A MAGÁNÉLET
Szokott azon elmélkedni, hogy vajon mit gondolnak önről mások? Előfordul,
hogy amíg ezen töpreng, egyre idegesebb lesz? Milyen eszközei vannak arra,
hogy jobban felfigyeljenek a véleményére? Honnan tudja egy döntés előtt, hogy
a megérzései helyesek-e, vagy csak rémeket lát? És mi a titkos trükkje, amit
akkor vet be, amikor végképp elbizonytalanodik önmagában? Micsoda?
Hogy nincs ilyesmije? Akkor éppen jókor vette kezébe magazinunkat!
Geszvein Erika

A lélektan tudományának megértésével egyszerű és
apró változtatásokkal sokkal sikeresebb lehet nem-
csak a munka világában, de a magánéletében is. Bár-
milyen kudarcot győzelemre fordíthat, ha ismeri az
emberi lélek rejtett rezdüléseinek törvényszerűsé-
geit, és nem fél ezt a tudást használni is. Cikksoroza-
tunk negyedik részében olyan győztes stratégiákat
ismerhet meg, melyekkel meggyőzőbbé teheti saját
fellépését, és egy kis önbizalomra is szert tehet.
Az első győztes stratégia:
a reflektorhatás
Élt már át lámpalázat? Vagy önnek nem okoz gon-
dot pohárköszöntőt mondani, munkahelyi prezen-
tációt tartani, esetleg kamerák és reflektorok elé
állva beszélni? Örülök, ha nem, ugyanis az a szo-
rongás, amit sokszor a nyilvánosság előtt átélünk,
tényleg csak a képzeletünk szüleménye. Irracioná-
lis ugyanis a félelmünk, hogy a közönség nagyítóval
vizsgálja a hibáinkat. Sem a gyűrött ing, sem a ka-
rikás szemek, sem a kusza fogsor nem olyan hang-
súlyos mások számára, mint amilyen jelentősnek
mi magunk megéljük, mikor ránk vetül a reflektor
fénye. Egy kísérletben főiskolásokat kértek meg,
hogy gyűljenek össze egy kisebb teremben pszicho-
lógiai vizsgálat céljából. Az egyik résztvevő viszont
csak később csatlakozott a tömeghez, méghozzá
egy eléggé kínos kinézetű ruhában. Egy idő után
megjelentek a vizsgálatvezetők, és megkérdezték a
©Lindsay Adler
mint negyedük emlékezett csak a furcsa ruhára.
A  kutatás eredményeképpen kijelenthetjük, hogy
amit mi a legnyilvánvalóbb hibánknak tartunk, az
észrevétlen lehet a tömeg számára. S hogy miért?
Az agyunk túlbecsüli, hogy mennyi figyelmet
fordítanak ránk mások, és erre nyomós oka van.
Evolúciós múltunkból tanulva idegrendszerünk
mindent megtesz, hogy kissé paranoiások legyünk,
s azért túlozza el a saját hibák megélését, nehogy a Az agyunk túl-
törzs száműzzön, ha mi nem vesszük észre és nem
javítjuk ki, hiszen ha a törzs elutasít, biztos halál vár becsüli, hogy
ránk. A gond az, hogy amikor zavartan fellépünk a
mennyi figyelmet
pódiumra, vagy késve érkezünk a karácsonyi céges
vacsorára, agyunk ugyanúgy a biztos kirekesztést fordítanak ránk
vételezi elő, pedig ma már valamivel civilizáltabb
közösségekben élünk. Ezt tudva viszont máris mások, és erre
megvan a megoldás! Mivel mindannyiunk agya így
működik, bármilyen tömeg elé kell is kiállnia, tuda-
nyomós oka van.
tosítsa magában, hogy az emberek biztos jobban el
lesznek foglalva a saját hibáikkal, semmint hogy az
önével foglalkozzanak.
A második győztes stratégia:
nem a ruha teszi az embert. Vagy mégis?
Egy hetvenes évekbeli vizsgálatban összefüggést
találtak a szimpátia és az öltözködés között. Kiküld-
tek az utcára egy kutatót, aki arra kérte a járókelő-
ket, adakozzanak egy nemes cél érdekében. Szem-
betűnő eredmény született abban a tekintetben,

várakozó hallgatókat, hányan vették észre társukat, hogy min múlt a nagylelkűség. Amikor a konzer-
aki késve érkezett. A  társaságnak mindösszesen vatív öltözetű adománygyűjtő hasonlóan konzer-
a fele figyelt fel a fiúra. Amikor pedig megkérdez- vatív ruhájú embereket szólított meg, sokkal inkább
ték, észrevettek-e bármi különöset rajta, kevesebb adakoztak neki, mint mikor lezser, hétköznapi

IPM 2020. január 19

Értelem és érzelem
viseletben tette ugyanezt. Az is bebizonyosodott,
hogy lazább, informálisabb öltözetben több pénzt
kapott az ugyancsak sportos külsejű járókelőktől, a
konzervatív öltözködésűek viszont szóba sem álltak
vele, egyszerűen átnéztek rajta. Úgy tűnik, azokat
kedveljük igazán, akik hasonlítanak hozzánk. Öl-
tözetünk helyettünk beszél: nincs vész, összetarto-
zunk, hasonlóan gondolkodunk, megértjük majd
egymást! Múltbéli ősemberagyunk úgy érzi, az
illető velünk van, nem fog az életünkre törni, hogy
versenyre keljen velünk, lenyomva minket, hogy ő
kaparintsa meg az erőforrásokat.
Egy másik kutatásban, egy amerikai egyetem kí-
sérletében férfiakat kértek meg, hogy üljenek le
egy padra egy csinos nő mellé. A vizsgálatvezetők
semmi más instrukciót nem adtak, és arra voltak
kíváncsiak, milyen távolságban foglalnak helyet a
kísérleti személyek, ha ugyanaz a nő kék vagy pi-
ros ruhában várakozik. Amikor kékben volt, átla-
gosan két méter távolságba ültek le mellé, viszont
amikor vörösbe volt öltöztetve, sokkal közelebb.
A  miért kérdésre a választ az etológia területére
utazva találhatjuk meg. A kutatók szerint a vörös
azért emlékeztet minket a szexualitásra, és azért a
románc színe, mert a reprodukciós ciklus termé-
keny fázisában megnövekedő ösztrogénszintnek
köszönhetően a véredényekben bekövetkező vál-
tozás elpirulást hoz magával, ami tulajdonképpen
egy önkéntelen jelzés arra, hogy az egyed biológi-
ailag éppen fogékony a párosodásra. Vajon miért
hangsúlyozzák a nők ajkaik színét még erősebb
vörös rúzzsal? S teszik-e ezt ugyanolyan gyakran,
ha már férjhez mentek és gyerekeket szültek?
Egy másik magyarázat szerint a vörös szín a ve-
szély és az erő jele is, megfélemlítésre, figyelem-
felkeltésre is alkalmas. Gondoljunk csak a mér-
gező vörös bogyókra, a stoptáblákra, a futball-
Bármilyen irra- mérkőzés piros lapjára vagy a gyalogátkelőhely
lámpájának piros színére. Jobban félünk attól,
cionális is a hitünk, ami piros, mint a tűz, mint attól, ami sárga, mint a
nap, zöld, mint a fű, vagy kék, mint az ég. Lehet,
amelybe kapaszko- hogy tudta ezt Manfred Albrecht von Richthofen
dunk, hat a telje- is, aki az első világháború legjobb vadászpilótá-
jaként pirosra festett repülőgépével „vörös báró”
sítményünkre, mert néven híresült el? Vagy tudják ezt azok a politi-
kusok is, akik vörös nyakkendőben kampányolva
megnyugtat. azt üzenik ellenfeleinknek: „Ne kezdj ki velem!”?
A vörös a vér színe is, és éppen emiatt a vitalitásé,
a kicsattanó életerőé is, hiszen a vér minden eset-
ben a bőrünk felszínére siet, hogy kiengedje a fá-
radt gőzt, ha megterhelő tevékenységet végzünk
– ezért vörösödünk el egy kiadós futás vagy bár-
milyen erőfeszítés után. Agyunk pedig összeköti
a tapasztalatokat: aki pirosban van, az kemény
munkára képes. „Szavazz rá!” A  vörös kirívó, a
20
siker színe, viseljünk vörös színt, az majd maga-
biztosságot ad!
A harmadik győztes stratégia:
hogyan maradjon több pénzünk?
Paul Ekman amerikai pszichológus, az arckife-
jezés-felismerés jeles kutatója öt alapérzelmet
különített el, melyek olyan erősek és univer-
zális érvényűek, hogy kultúrától függetlenül
leolvashatók arcunkról ugyanazzal a jelentéssel
párosítva. Ezek a düh, a szomorúság, az öröm,
a meglepetés, a félelem és az undor, melyek kö-
zül most az utolsóval fogunk foglalkozni. Mi az
undor? Egy olyan erős érzelem, amelyet próbá-
lunk elkerülni, mert kellemetlen és idegenke-
désre bír bennünket. Akár közvetlen érzékelés
nélkül, pusztán emlékek is előidézhetik, és ta-
szítóvá tehet bármit, amivel kapcsolódik. Most
már kezdi érteni, miért pont ezt az érzelmet
lehet spórolásra használni? Erre két módot is
találtak a kutatók. Egyrészt megfigyelték, hogy
a koszos pénztől jobban meg akarunk szaba-
dulni, hiszen nem tudjuk, hol járt, ki mindenki
fogdosta össze, esetleg náthás kézzel. A  beteg
embertől alapvetően is undorodunk, a kuta-
tók azt találták, hogy egy munkahelyen beteg
kollégánk megítélésén is változtathat a tény,
ha megfázva látjuk őt velünk együtt dolgozni.
Jobb tehát, ha csak friss, automatából kivett,
ropogós, tiszta bankjegyek vannak nálunk,
amennyiben meg szeretnénk őrizni a pénztár-
cánk vastagságát, és jobb, ha egy állásinterjúra
vagy első munkanapra nem betegen megyünk.
Emiatt az erőteljes érzelem miatt nem könnyű
olyan termékek megvásárlására buzdítani em-
bereket, melyek eleve undort és taszító érzést
keltenek bennünk. Van azonban egy ellenszere
az undornak: a kék szín. Az ég, a patak, a forrás,
a tenger kék színéhez a tisztaság érzetét asszo-
ciáljuk. Ugye most már érti, hogy a pelenka-,
tampon- és tisztaságibetét-reklámokban miért
kék színű folyadékkal tesztelik az áteresztőké-
pességet?
Az undort belénk programozta az evolúció,
hogy túléljünk, ne essünk el baktériumokkal,
vírusokkal és egyéb kórokozókkal való szere-
tetteljes találkozások okán.
Hogyan maradjon meg több pénzünk az undor
érzésének kihasználása révén? Amikor nagy-
bevásárlásra készülünk, menjünk rögtön a to-
alettpapír-részlegre, és figyeljük meg, könnyeb-
ben uralni tudjuk-e vágyainkat, ha kattant az
undorkapcsoló, mielőtt a csokoládérészleghez
érünk. Lehetőleg azonban semmit ne vegyünk
kézbe, amit nem akarunk okvetlenül megven-
IPM 2020. január
 ni, mert még a végén felülíródik az
undor érzése valami meleg, puha, ne-
héz és biztonságos érzettel!
Amerikában 1879-ben nyílt meg az
első önkiszolgáló üzlet, ahol az eladó
kiszedte a pult mögül a termékeket,
hogy kézbe vehessük. Az első ötcentes
bolt megnyílásával így végérvényesen
megváltozott a vásárlás természete,
hamar le kellett cserélni a cégért, mert
annyira vonzóvá váltak a megtapin-
tott áruk, hogy öt centnél drágábban
lehetett árulni őket. Ennek háttere is
az evolúciós múltban gyökerezik, hi-
szen ha az erőforrást már a markunk-
ban éreztük, akkor nem engedhettük
el, bekapcsolt a tulajdon érzése, és
ezzel együtt a túlélés reménye.
Tehát ha vásárolni megyünk, és nem
akarunk elcsábulni, ne fogdossunk
meg semmit, amit nem muszáj!

A negyedik győztes
stratégia: a babona ereje
Ha egy igazán sikeres sportolót kel-
lene kiemelnie a múltból, megtalálni
mondjuk a kilencvenes évek legnagy-
szerűbb kosárlabda-játékosát, ki jut-
na elsőnek eszébe? Nekem azonnal
Michael Jordan, minden idők egyik
legnagyobb hatású sportolója. A  flu
game-ként elhíresült győzelméről,
amikor gyomorfájdalommal és magas
láztól betegen játszott, így nyilatko-
zott: „Minden akarat és önuralom
kérdése. Ilyenkor ki kell menned, és
megtenned, amit tenni tudsz.” De
azért a rossznyelvek szerint volt itt
valami más is, állítólag mind az öt-
ször, amikor megnyerte a legértéke-
sebb játékos díját, ugyanazt az alsót
viselte, amelynek erejében szentül
hitt. Nem is olyan meglepő ez, hiszen
sokan vallják magukat babonásnak. Mielőtt csodát, ebben a csapatban az elsőhöz képest
lelepleznénk a babona pszichológiai hatóme- kevesebb gurításból bement a labda! Úgy tűnik,
chanizmusát, nézzünk meg egy tudományos az agynak kell az illúzió, hogy valamelyest ő
kísérletet. Német tudósok azt a feladatot adták uralja a helyzeteket. Ha felkészültek vagyunk,
a vizsgálati személyeknek, hogy gurítsanak el és mellé még teljes szívből hiszünk is a csodá-
egy golflabdát, olyan pontosan célozva a lyukat, ban, megnő az önbizalmunk, és bármilyen ir-
amennyire csak tudják. Az első csoportban ez- racionális is a hitünk, amelybe kapaszkodunk,
zel az instrukcióval 50  százalékos eredményt hat a teljesítményünkre, mert megnyugtat. Le-
©Lindsay Adler

sikerült elérni. Egy másik csoportban kicsit het ez egy szerencsetoll egy vizsgán, a kedvenc
módosítottak a kérésen. Azt mondták az embe- nyakkendőnk egy tárgyaláson, a lényeg, hogy
reknek, hogy ők most egy szerencselabdát kap- biztonságérzetet adjon. Olyan, mint a placebo.
nak, amely már megélt jó pár győzelmet. S láss Persze bizonyos helyzetekben, bármennyire is

IPM 2020. január 21

Értelem és érzelem
hiszünk benne, nem fog segíteni. Ahol nem a
tudásunkon, hanem a szerencsén múlik a dolog,
úgy tűnk, Fortuna hátat fordít a kabaláknak. Ha
esélyekkel kapcsolatos helyzetben, például lot-
tón vagy ruletten próbálunk győzni egy babona
segítségével, hiába kopogjuk le háromszor, a
legtöbb sikert hozott talizmánunk sem fog tud-
ni csodát tenni. És ezzel máris rátérhetünk az
Akkor érdemes bízni utolsó győztes stratégiánkra, amely megmutat-
ja, mikor bízhatunk a megérzéseinkben.
a megérzéseinkben,
amikor az agyunk Az ötödik győztes stratégia:
az intuíció ereje
képes megjósolni Agyunk naponta mintegy 35 ezer döntést hoz.
Ha veszünk egy embert, aki átlagosan napi hét
valamit, mert a órát alszik, akkor ez több mint 2000 döntést
jelent óránként. Egy egész évre kiszámítva
tudásunkon múlik majdnem 13  millió döntésről kell beszélnünk.
a döntés, viszont Szédítő! És vajon mennyi ebből a tudatos,
megfontolt döntés, és mi az, amit öntudatlanul
felesleges, ha az hozunk? Ezek közül számtalan van, ami jelen-
téktelen, némelyik azonban az egész életünkre
esélyektől függ a kihat. Hogyan tudunk jobb döntést hozni? És
mire hallgassunk, az eszünkre vagy a szívünk-
helyzet. re? És mi van az intuícióinkkal?
Egyik kérdés nehezebb, mint a másik. A kutatók
már a hatvanas években rájöttek, hogy erre a té-
mára külön irányzatot kell létrehozni, így szü-
letett meg a döntéspszichológia. Kísérleti úton
próbálták modellezni az ész és az intuíció harcát.
A vizsgálat résztvevőinek két képet mutattak, és
megkérték őket, válasszák ki, melyiket vinnék
haza szívesebben. Az embereket azonban két cso-
portra osztották, és csak az egyik csoportot kérték
meg, hogy indokolják is meg a döntésüket. Egy
22
hét múlva újra behívták őket, és
kiderült, akik alapos megfonto-
lás után határoztak, és érvekkel
alá is támasztották a választásu-
kat, elégedetlenebbek voltak a
hazavitt képpel, mint annak a
csoportnak a tagjai, akik csak
érzés alapján, spontán döntöt-
tek.
Intuitív választásaink persze
lehetnek tévesek. A  kutatók
szerint akkor érdemes bízni a
megérzéseinkben, amikor az
agyunk képes megjósolni vala-
mit, mert a tudásunkon múlik a
döntés, viszont felesleges olyan
esetekben, ahol az esélyektől
függ a helyzet, például szeren-
csejátéknál. A  játékos tévesz-
méjének nevezik a jelenséget,
amikor azt hisszük, attól, hogy tudjuk az elő-
ző forgatások eredményét a kaszinóban, tám-
pontot kapunk ahhoz, mi mit fogunk forgatni.
Egy kaliforniai neurológus szeretett volna
bizonyítékot találni arra, hogy az érzések se-
gítik vagy gátolják-e a döntéshozás folyamatát.
Érzelemfeldolgozási agyterületen sérült bete-
geket és egészséges embereket vizsgált. Mind-
két csoportot megkérte, hogy válasszanak két
kártyacsomag közül, mielőtt elindul a fogadás
a lapokra. Azt is elmondta, hogy az egyik kár-
tyacsomagban van valamennyi nagyon jó és sok
nagyon gyenge kártya, míg a másik pakli köze-
pesen jó és rossz lapokat tartalmaz. Az egészsé-
gesek rögtön a közepes lapokat tartalmazó cso-
magot választották, biztonsági játékot játszva,
míg az érzelmeket észlelni nem képes, és így a
sok rossz, kevés jó lapot tartalmazó pakli veszé-
lyét nem tudatosító agysérültek a másik csomag
mellett döntöttek. Ez is bizonyítja, hogy az ér-
zelmek a döntéseink támogatói, csak tudnunk
kell, mikor hallgassunk rájuk.
Győztes stratégiákról szóló cikksorozatunkban
olyan jelenségeket ismerhetett meg, melyek
megértésével képessé válhat arra, hogy a kudar-
cokból is sikert kovácsoljon, és a megváltoztat-
hatatlannak tűnő helyzeteken is csavarhasson
egyet. Ha a lélektani kutatások eredményeit fel
tudja használni a hétköznapok során, ha önma-
gát és másokat is jobban megért, erősebbé vál-
©Lindsay Adler
hat. Még milliónyi pszichológiai jelenséget kell
mélyebben megértenünk ahhoz, hogy átütő
változásokat tudjunk elérni akár egy szempil-
lantás alatt. Ez a perc is egy új esély erre. n
IPM 2020. január
 rejtvény

HAMIS!
A 20. században restaurátorként is dolgozó Tom Keating olyan sikeres hamisító volt, hogy ma is számos műve
lehet a piacon, ráadásul még arra is volt példa, hogy a hamisítványait tovább hamisították. Holott a festő szinte
kereste a lebukás lehetőségét, számtalan munkájában rejtett el különböző „időbombákat”. Hogy mik is ezek,
azt rejtvényünk fő sorában olvashatja. (A rejtvény megfejtését a 130. oldalon találja.)
Több mint egymilliárd ember dohányzik a
világon, és ez a szám – a népességnövekedési
előrejelzésekre figyelemmel – 2025-ben
is hasonlóan alakul majd a nemzetközi
előrejelzések szerint. Tehetünk-e valamit
azért, hogy a dohányzással kapcsolatos
ártalmakat csökkentsük?

NEM FÉLSZ,
HOGY ÉGSZ?
Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az
egészségre, egészségügyi következményei
komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletle-
nül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a
probléma a világon és hazánkban is a társadalom
jelentős részét érinti.
Köztudott, hogy a cigarettázás ártalmas és szá-
mos betegség kialakulásáért felelős, kevesen tud-
ják azonban, hogy miért. A legtöbben a nikotint
– amely valóban erős függőséget okozó anyag
– tartják a betegségek kialakulásáért leginkább
felelős összetevőnek, pedig a tudomány mai
állása szerint elsődlegesen nem a cigarettában
található nikotin, hanem az égés és az égés során
keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos
megbetegedések fő okozója. Nem elhanyagol-
ható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nem-
csak a dohányos saját szervezetét érik a füstben
keletkezett káros anyagok, hanem a környezetük-
ben lévőkét is. Egyértelműen kijelenthető, hogy
a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését
kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek
fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, ha az
ember rá sem szokik a dohányzásra.
Ahogyan a dohányosok számáról szóló felmé-
rés is mutatja, még mindig sokan vannak, akik
az ismert egészségügyi rizikót vállalva vagy azt
figyelmen kívül hagyva is rágyújtanak. Ebben az
esetben, ha valaki a lehető legnagyobb mérték-
ben csökkenteni akarja a dohányzással kapcsola-
tos egészségügyi ártalmakat, a leszokásnál nincs
jobb választás. Azt, aki elhatározza magát és le
akar szokni, minden létező eszközzel támogatni
kell ebben.
A dohányosok egy része azonban minden figyel-
meztetés ellenére sem hagyja abba a dohányzást,
és inkább vállalja a kockázatokat, esetleg megpró-
bálkozik más megoldásokkal. Azok számára, akik
valamilyen okból nem szoknak le, ma már léteznek
olyan különféle füstmentes technológiák is, ame-
lyek a felnőtt dohányosokat segíthetik abban, hogy
a cigarettánál kevésbé káros alternatívát választhas-
sanak, és így mérsékeljék a dohányzás következté-
ben felmerülő egészségügyi kockázatokat.
Ehhez nem árt tisztában lenni azzal a ténnyel,
hogy elsősorban az égés és az így keletkező
cigarettafüst felelős a szervezetbe jutó káros
anyagok nagy részéért.
A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet,
így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint
és szén-monoxidot tartalmaz, ezek közül több
százról már bizonyították, hogy egyértelműen
összefüggésbe hozhatók különféle betegsé-
gek kialakulásával. Ezen kutatási eredményekre
tekintettel az egyes alternatívák kifejlesztése során
cél az égés és a füst csökkentése volt. Ha ugyanis
nincs égés és füst, nagyságrendekkel kevesebb
káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel,
ráadásul még a füst sem bosszantja a dohányzó
ember közvetlen közelében lévőket, mert gyakor-
latilag nincs is.
A különböző típusú füstmentes technológiák
égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy
kevesebb toxikus anyagot szabadíthatnak fel
működésük során, nemcsak maguk a használók,
de a környezetükben tartózkodók is kevesebb
mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigaret-
tafüst esetében.
Az már most látszik, hogy további kutatásokra van
szükség ezekkel a füstmentes technológiákkal
kapcsolatban, és bár az eddigi kutatási eredmé-
nyek optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses,
hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen
egészségügyi hatásokkal jár. Fontos tudni, hogy a
füstmentes technológiák sem kockázatmentesek,
hiszen ezek is nikotint juttatnak a szervezetbe,
amely erős függőséget okozó anyag, továbbá a ni-
kotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
A dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését pe-
dig továbbra is kizárólag a dohány- és nikotintar-
talmú termékek – akár passzív – fogyasztásának
teljes abbahagyása biztosíthatja.
A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a
Philip Morris Magyarország Kft.
megoldatlan rejtélyek

Illusztráció: Cultiris

26 IPM 2020. január

ARKHIMÉDÉSZ
ÉS A LÁNGOLÓ GŐZÁGYÚ
Használhattak-e az ókori görögök Szürakusza védelmében hajókat meggyújtó
tükröket Arkhimédész találmánya alapján? Létezett-e az ókorban motorral
hajtott ostromtorony? Megtudhatják Jo Marchant cikkéből.

Amikor Marcellus római tábornok az i. e. 3. szá-
zadban Szürakusza ellen vezette seregét, nem
gondolt különösebben problémás ütközetre, sőt
úgy vélte, körülbelül öt nap alatt el tudja majd
foglalni a várost. Nem számolt azonban a tele-
pülés leghíresebb lakójával, Arkhimédésszel, az
ókori világ legnagyobbra tartott matematikusá-
val és mérnökével.
Arkhimédész csodás hadigépezetei hónapokig
tartották vissza a rómaiakat, hosszú és keserves
ostrommá változtatva a gyorsnak ígérkező dia-
dalt. A történetet az ókori írók tették halhatatlan-
ná, akik elmesélték, hogyan bombázták kőtöm-
bökkel a városlakók az ellenséget katapultok se-
gítségével, és hogyan építettek egy, az ellenséges
hajókat a tengerből egyszerűen kimarkoló vas-
karmot. Két évezreddel azután, hogy a rómaiak
végül elfoglalták a várost, a történészek még min-
dig vitáznak a történet egyik elemén. Igaz vajon,
hogy Arkhimédész a nap sugarait összegyűjtő és
fókuszáló tükrökkel gyújtotta fel az ellenség ha-
jóit? Történészek és mérnökök újragondolták a
csatát, és meglepő eredményre jutottak.
Pár száz évvel később, a 2.  században a görög
Lukianosz mondta, hogy Arkhimédész mes-
terséges módon gyújtotta fel az ellenséges ha-
dihajókat. Ezt úgy értelmezték, hogy tükröket
használt, de lehet, hogy ez pusztán azt jelen-
tette, hogy gyúlékony anyagokat lövellt rájuk.
A  görögökről tudjuk, hogy hadviseléskor hasz-
nálták a görögtűznek nevezett keveréket, amely A mindössze ötven
valószínűleg kénből, folyékony bitumenből,
szurokból és égetett mészből állt. Valójában a évvel a szürakuszai
tükröket fegyverként használó Arkhimédész ostrom után kelet-
története először 700 évvel az ostrom után, egy
Anthémiosz nevű, az 5. században élt építész és kezett írásában
Polübiosz egy szóval
sem említ napsuga-
rakat összegyűjtő
tükröket vagy égő
hajókat.

Mesterséges tűz
A hajókat felégető tükrök története azért olyan
ellentmondásos, mert ellentétben a katapultok-
kal és a hatalmas karmokkal, ezek leírása nem
szerepel az ostromról a korban írott római vagy
görög beszámolókban. Különösen Polübioszra,
a görög történetíróra volt jellemző, hogy rész-
letesen leírta a háborúkban használt hadigé-
pezeteket és technológiákat. Ennek ellenére
a mindössze ötven évvel a szürakuszai ostrom
után keletkezett írásában egy szóval sem említ
napsugarakat összegyűjtő tükröket vagy égő
hajókat.

IPM 2020. január 27

megoldatlan rejtélyek
matematikus művében bukkant fel. Később más
Már számos kutató- bizánci szerzők is leírták az eseményt, végül pe-
csoport megvizsgálta, dig az európai tudósok is átvették azt. A korabeli
források hiánya mellett a kritikusok leginkább
hogyan működhetett az ötlet nem túl gyakorlatias voltát emelik ki.
Egy hajlított felszínű tükör csak meghatározott
ez a szerkezet, távolságú tárgyra képes fókuszálni a napsugara-
és általában arra kat, ezért mozgó célpont ellen használhatatlan
lenne. Számos kísérlet bizonyította viszont,
jutottak, hogy az hogy lehetséges tüzet gyújtani síktükrök segít-
ségével. Joánisz Szakkasz görög tudós 1973-ban
ágyút nyílt lánggal 60 katonát sorakoztatott fel a szkaramangászi
melegítették. kikötőben, akik egy-egy tükröt tartva gyújtottak
fel egy, a parttól 50 méterre lehorgonyzott, fából
készült hajót. Mindazonáltal nehéz elképzelni,
hogyan lennének képesek a katonák ennyi or-
mótlan tükörrel egy mozgásban lévő hajóra cé-
lozni a csatazaj közepette. Még ha sikerülne is, a
tűz valószínűleg olyan lassan kapna lángra, hogy
a fedélzeten lévők elolthatnák, mielőtt szétter-
jedne. Szürakusza védői sokkal hatékonyabban
28
védekezhettek azzal, ha katapultokkal égő löve-
dékeket hajítottak a hajókra.
Gyakorlati problémák
A kortársak leírásainak hiánya és a gyakorlati
problémák miatt a tudósok nagy része kitalált-
nak minősítette az egész tükrös történetet, ám
Adel Valiullin és Valentin Tarabarin, a Bauman
Moszkvai Állami Műszaki Egyetem szakértői
szerint Arkhimédész igenis foglalkozott gyújtó-
tükrökkel. Egy i. sz. 902-ben íródott kézirat is-
merteti, hogyan használhatók a hajlított tükrök
a napsugarak összegyűjtésére. A kézirat számos
korábbi görög optikai értekezés arab fordítása,
amelyek azt mutatják, hogy az i. e. 2. és 3. szá-
zadban kutatások folytak a gyújtótükrökkel kap-
csolatban, a kísérletek nagy részét pedig magá-
nak Arkhimédésznek tulajdonítják.
Valiullin és Tarabarin ezért azt állítják, hogy Ark-
himédész elegendő tudással rendelkezett ahhoz,
hogy a gyújtótükröket feltalálja, megtervezze és
megépítse. A tükrök vélhetően kifényesített fém-
ből, vasból vagy bronzból készültek. De vajon
használhatták őket arra, hogy hajókat gyújtsanak
fel? Cesare Rossi, a nápolyi II. Frigyes Egyetem
gépészmérnöke szerint a válasz egy másik, Arkhi-
médésszel kapcsolatos legendában rejlik. Számos
középkori forrás, köztük a 14. századi Petrarca és
Leonardo da Vinci is leírta, hogy Arkhimédész
feltalált egy gőzzel működő ágyút, amelynek csö-
véből sűrített gőz lövi ki a töltetet nagy sebesség-
gel. Da Vinci architronitónak nevezte az eszközt,
amely „tiszta vörösrézből készült, Arkhimédész
által feltalált gépezet, amely vasgolyókat lő ki
nagy zajjal és dühvel”. Már számos kutatócsoport
megvizsgálta, hogyan működhetett ez a szerke-
zet, és általában arra jutottak, hogy az ágyút nyílt
lánggal melegítették. Rossi azonban máshogy
vélekedik. Arról számolt be, hogy a nap sugarait
összegyűjtő tükrökkel nem közvetlenül a hajókat
gyújtották fel, hanem a gőzágyúkat működtették,
így égő folyadékkal töltött üreges lövedékeket
kilőve boríthatták lángba a gályákat. Plutarkhosz,
az i. sz. 46–125 között élt görög történetíró sze-
rint ha a szürakuszai ostrom közben a rómaiak
egy rúdhoz hasonló tárgyat láttak felbukkanni a
város falain, ijedten futottak el, és azt kiáltozták:
„Arkhimédész mindjárt a fejünkre dob valamit!”
Rossi érvelése szerint egyetlen ókori gépezet
vagy katapult sem hasonlított rúdhoz; szerinte
Illusztráció: Cultiris
ez valójában egy gőzágyú leírása. Bár tükröket
használni erre nem tűnik túl praktikusnak, Rossi
szerint mégis észszerű, hogy a védők nem nyílt
lángot használtak, hiszen az ágyúk a városfalon,
fából épült emelvényeken helyezkedtek el. Rossi
IPM 2020. január
elképzelte, hogyan is festhetett egy ilyen tükrök-
kel működtetett gőzágyú, és kiszámolta, mennyi-
re lehetett hatékony. Szerinte a vizet egy külön
edényben tárolták, amíg az ágyú tartályát fel nem
forrósították. Amikor egy szelep beengedte a tar-
tályba a vizet, az elpárolgott, és kilőtte a golyót a
csőből. Rossi számításai szerint egy 20 centimé-
ter átmérőjű ágyúgolyó mintegy 6  kilogrammos
lehetett, és 60  m/sec sebességgel lehetett kilőni.
Egy 10  méterrel a tengerszint felett elhelyezett
és a vízszinteshez képest 10 fokos szögben tüzelő
ágyú hatótávolsága körülbelül 150 méter, ami bő-
ven elég ahhoz, hogy bevethető legyen ellenséges
hajók ellen.
IPM 2020. január
Az ókori technológiákra szakosodott történészek
elismerik, hogy Rossi érdekes gondolatmenetet
vázolt fel, de figyelmeztetnek: nincs bizonyíték
arra, hogy Arkhimédész valaha is épített volna
ilyen szerkezetet. Hangsúlyozzák, hogy egészen
a reneszánsz koráig nincs történelmi feljegy-
zés Arkhimédész gőzágyújáról. Tracey Rihll, a
Swansea Egyetem ókori tudománnyal és tech-
nológiával foglalkozó szakértője szerint Rossi
ötlete érdekes, de ahhoz, hogy valóban meggyő-
ző legyen, meg kellene magyaráznia, hogy a Da
Vincihez hasonló reneszánsz írók honnan tudtak
Arkhimédész találmányáról. „Leonardo olvasott
ókori szövegeket – mondta Rihll. – Fennmarad-
29
megoldatlan rejtélyek

tak a színekkel kapcsolatos meglátásai, amelyeket

közvetlenül befolyásolt Arisztotelész színről szó-
ló értekezésének újrafelfedezése. Ez esetben is
valami hasonlót kellene bizonyítani.”
Rihll felhívja a figyelmet arra, hogy a Rossi szá-
mításaiban használt adatok nagyon különböznek
a Leonardo által említettektől. Da Vinci például
egy 25 kilós tömör vasgolyóról beszél, míg Rossi
egy sokkal könnyebb, mindössze 6  kilós üreges
agyaggolyót vesz alapul. Akárhogy is van, ilyen
lövedékeket mindenképp könnyebb lett volna ka-
tapulttal kilőni, erről pedig tudjuk, hogy rendel-
kezésére állt Arkhimédésznek. A  katapultokat
szorosan feltekert, lószőrből vagy emberi hajból
készült kötelek működtették. Az Arkhimédész
korabeli katapultok minden tekintetben felül-
múlhatták a másik gépezetet, legyen szó hasznos
teherről, hatótávolságról, könnyű használható-
ságról, megbízhatóságról vagy biztonságos mű-
ködtetésről. Tracey Rihll azt is hozzáteszi, hogy
a Polübiosz által említett rúdnak inkább Arkhi-
médész hatalmas vaskarmához van köze, amellyel
több szerző szerint is hajókat támadtak meg. A vá-
rosfal felett egy emelőként használt vasrúd nyúlt
ki, melynek távolabbi végéről egy csáklyát enged-
tek le. Amikor az belekapaszkodott egy hajóba, a
rúd belső végét ellensúlyokkal lehúzták belülről,
melynek következtében a másik vége és a pórul
járt hajó a levegőbe emelkedett.
Egy másik szakértő, Serafina Cuomo, a londoni Szürakusza ostromakor, akkor sokkal inkább hi-
Birkbeck Főiskola munkatársa úgy véli, hogy a hető, hogy gőzágyúkat működtetett velük, mint
gőzágyúkat a középkorban találták fel, és pusz- az, hogy közvetlenül hajókat gyújtott volna fel a
tán óriási hírneve miatt kötötték Arkhimédész- segítségükkel. A napenergia bizonyos hasznosí-
Az ókor valószínűleg hez. Arkhimédész valósággal mitológiai módon tási módszereinél még ma is hajlított tükrökkel

legmegdöbbentőbb testesítette meg az elképesztő fegyvereket meg-

alkotni képes tudós alakját. A  késői középkor-
melegítjük a vizet – emeli ki Rossi.

látványát az ostrom- ban pedig valóban megjelentek új fegyverek, Motorizált ostromtornyok

például az ágyúk. Adjuk össze a kettőt, és kész Az ókor valószínűleg legmegdöbbentőbb látvá-
tornyok nyújthatták, a legenda. Arkhimédész nevének említése úgy nyát az ostromtornyok nyújthatták, melyeket a

melyeket a támadó vonzza a találmányokat, mint lámpa a molyokat.

Cuomo szerint az ókori forrásokban említett, a
seregek használtak gőzágyúhoz legközelebb álló szerkezet egy sűrí-
tett levegővel működő katapult lehetett, amelyet
a városfalakon való a bizánci Philón talált fel az i.  e. 3.  században.
támadó seregek használtak a városfalakon való
átjutáshoz. De vajon hogyan kerültek ezek a
helyükre anélkül, hogy a katonákat halálra se-
bezték volna a falakról záporozó nyilak vagy kö-
vek? Az ostromtornyokról számos ókori szerző

átjutáshoz. A tudósok azonban egyetértenek abban, hogy ez

inkább tervként létezett, nem pedig igazi csaták-
ban használt gépezetként. Rossi elismeri, hogy
a gőzágyú esetleges működésének bemutatása
nem jelenti azt, hogy mindez valóban így tör-
tént. Fő célja az volt, hogy bebizonyítsa, lehet-
írt, többek között Julius Caesar is, az első írásos
említés egy torony használatáról pedig az i.  e.
305-ben lezajlott rodoszi ostromhoz kötődik.
Ezek az óriási, kör alakú vagy négyszögletes
szerkezetek általában fából készültek, és mivel
magasabbnak kellett lenniük az ostromlott vá-
Illusztráció: Cultiris

séges volt az Arkhimédész korában ismert anya-
gok és technikák segítségével tükrökkel működ-
tetett gőzágyút készíteni, amely hatékonyan volt
bevethető ellenséges hajók ellen. Azzal is érvel,
hogy ha Arkhimédész valóban használt tükröket
ros falainál, gyakran 30  méteresek vagy még
magasabbak is voltak. A  torony belsejében lép-
csők vezettek a köztes szintekre, végül a fedett
tetőre. Az elejét és talán az oldalát is fémlapok
borították, hogy megvédjék az ellenség által rá-

30 IPM 2020. január


hajított tárgyaktól. A  védőfelszerelést nedves
bőrök tették teljessé, melyek megakadályozták,
hogy az égő lövedékek felgyújtsák a tornyot.
A szerkezetnek kerekei is voltak, és minden bi-
zonnyal deszkákból épített pályán mozgatták,
állítja Cesare Rossi, S. Pagano és Franco Russo,
a nápolyi II. Frigyes Egyetem gépészmérnökei.
Több szerző is úgy gondolta, hogy a tornyokat
ökrökkel vagy egy kötelekből és csigákból álló
rendszerrel tolták vagy húzták a helyükre, de
ezek a megoldások nagyon könnyen támadha-
tók a védők által. A  6.  században élt kaiszareai
Prokopiosz említi a gótok sikertelen támadását
Róma ellen i.  sz.  537–538-ban, ahol a gótok
ökrök által vontatott ostromtornyokat vetettek
be. A  védők azonban egyszerűen megölték az
ökröket, ezáltal a tornyok használhatatlanná
váltak. Rossi és társai azzal érvelnek, hogy bár
lehet, hogy a tornyokat a későbbi időkben való-
ban kötelekkel vagy ökrökkel mozgatták, a klasz-
szikus ókor hadseregei valószínűleg fejlettebb
módszereket alkalmaztak. Az i. e. 1. században
zajlott gall háborúkról szóló emlékirataiban
Caesar így írt arról, mi történt az Atuatuci nevű
város ostromakor: „Amint meglátták, hogy a to-
rony megmozdul és közeledik városuk falához, a
IPM 2020. január
gallok a szokatlan látványtól megrémülve rögtön
követeket küldtek Caesarhoz, hogy tárgyaljanak
a békéről; azt mondták, a rómaiakat minden bi-
zonnyal az istenek segítik a háborúban, hiszen
hatalmas gépeket képesek sebesen mozgatni.”
Rossi és csoportja szerint a gallok azért ijedtek
meg, mert az óriási gépezetek látszólag maguk-
tól mozogtak – más szóval motor hajtotta őket.
Hogy működhettek ezek a motorok? Több meg-
oldás is elképzelhető a korabeli tudományos is-
meretek alapján. Például egy dob köré csavart
és a kerekek tengelyéhez csatlakozó kötelet húz-
hattak a torony belsejében egy forgó csörlő vagy
akár taposómalom segítségével. A taposómalmot
bizonyítottan használták már a görög–római kor
óta emelőszerkezetek, például daruk működte-
téséhez. A  kutatók végkövetkeztetése szerint a
legvalószínűbbnek egy ellensúlyos motor alkal-
mazása tűnik. Tudjuk, hogy a rómaiak használ-
tak kisebb méretű ellensúlyos motorokat, példá-
ul a függöny mozgatásához a színházakban. Az
alexandriai Hérón is ilyen motorokkal mozgatta
automatizált bábjait az i.  sz.  1.  században. Egy
ilyen rendszer által hajtott ostromtoronyban egy
kötél futott a keréktengelytől csigák sokaságán
átvezetve a végére kötött ellensúlyig. A kutatók
rekonstruáltak egy lehetséges motort, melyhez
egy 30 méter magasságú, 40 tonnás tornyot vet-
tek alapul, amely 3  méter átmérőjű kerekeken
halad egy 2 százalékos emelkedőn. Számításaik
szerint egy 1000  kilogrammos ellensúlyra volt
szükség, amely 20 méteres zuhanásával 7,5 mé-
terrel húzta előrébb a szerkezetet. A kutatók úgy
vélik, hogy ha egy egy köbméteres víztartályt
használtak ellensúlyként, akkor egész egysze-
rűen fel lehetett húzni a motort. A  tartályból
ki lehetett üríteni a vizet, amikor az leért, majd
felvitték üresen, és vödrökkel újra megtöltöt-
ték vízzel. Az ellensúllyal működtetett tárgyak
még irányváltoztatásra is képesek voltak. Az
alexandriai Hérón egyik, a reneszánsz korban
a guastallai apát, Bernardino Baldi által lefordí-
tott értekezésében ellensúllyal hajtott automata
bábokról olvashatunk. Lehetséges, hogy a mű-
ködési elvet felnagyítva ostromtornyoknál is
tudták alkalmazni. Az ellensúly egy köles- vagy
mustármagokkal töltött tartály volt, ráadásul
Hérón két, egymásra merőleges tengelyt alkal-
mazott. Mindkét tengelyt meg lehetett emelni
vagy le lehetett ereszteni, így a bábok előre-hát-
ra vagy oldalirányban is mozoghattak. Rossi és
kollégái azt is megemlítik, hogy érdekes módon
a sakktáblán a bástya ugyanezekben az irányok-
ban léphet. Lehetséges, hogy ezt a sakkfigurát a
motorizált ostromtornyok hívták életre? n
31
Régmúlt

SALAMON TEMPLOMA
– a világ leghíresebb eltűnt épülete
Néhány hónappal ezelőtt arról olvashatott a kedves olvasó, hogy miként tudjuk
rekonstruálni Heródes Jeruzsálemben felépített templomát. Azt a pompás
épületet, amelyben Jézus felborogatta a pénzváltók asztalait, s amelyet – én
szeretnék hinni Mihail Bulgakovnak – Pilátus oly mélységesen gyűlölt. S aki
olvasta azokat a sorokat, bizonyára emlékszik még rá, hogy említettük: valahol
Kőszeghy Miklós a heródesi épületek alatt kell keresnünk Salamon templomát.

Ha erről a templomról gondolkodunk, akkor
hamar kiderül, hogy a helyzet talán nem is any-
nyira nehéz, mint inkább paradox. Mert egyfe-
lől igaz, hogy az épületből egyetlen kavics sem
maradt ránk. Ráadásul, minden ellenkező vágy
ellenére, azt gondolom, hogy nem is érdemes
kutatni a nyomai után. A  helyzet ugyanis az,
hogy ez a templom feltehetően ugyanott állt,
ahol a heródesi templom. De most, ahogy ezt
írom, máris érzem, hogy a helyzet ennél is bo-
nyolultabb. Helyesebb, ha a legvégéről kezdjük
el felgöngyölíteni az egész történetet.
Templom alatt a templom
Amikor sorban állunk, lehetőleg kora reggeltől,
hogy feljussunk a jeruzsálemi Templom-hegy-

32 IPM 2020. január

re, akkor szinte süt a kövekből maga a történe- rajta valamit. Ha tehát abban a megrendítő él- Most is arról van szó,
lem. Jobbra tőlünk a Templom-hegyet határoló ményben lett volna részünk, hogy saját sze-
kőfal, amelynek alsó kősorai még csakugyan münkkel láttuk volna a templomot felgyújtó hogy a szent helyek
Nagy Heródes korából, azaz a Kr. e. 1. század- babiloni katonákat, nos, akkor sem biztos, hogy
ból valók. Ám amikor hosszabb-rövidebb vára- sok mindent láthattunk volna Salamon templo- rendkívül állandók,
kozás után végre átjutunk az ellenőrző ponto- mából. Ez ugyanis valamikor a Kr.  e. 10.  szá- s az új vallás szent
kon, és a salamoni templom nyomait keressük, zadban épült, a babiloni sereg tehát egy akkor
akkor hirtelen jó 700 esztendővel előre röppen már körülbelül 400 esztendős épületet semmi- épületeit előszeretettel
az idő. Ott állunk egy csodás szépségű, nyolc- sített meg. Két nagyobb pusztítás (egy háborús
szög alaprajzú épület előtt, amelyet az oldalán meg egy békés) törmelékhalmain kellett átgá- építik megelőző korok
márvány és gyönyörű kék csempe borít. A leg- zolnunk, hogy egyáltalán eljussunk a legalapve- hasonló funkciójú
inkább mégis a színarany lemezekkel bevont tőbb dátumig, Salamon templomának felépíté-
kupola vonja magára a figyelmet. Igen, a csodás séig. De ha már itt vagyunk, a jogos öröm sem építményeinek
Szikladóm (az arab nevet talán helyesebb volna takarhatja el a további, igen számos és súlyos
Sziklakupolának fordítani) előtt állunk – be- nehézségeket. a helyére.
menni sajnos nem tudunk, mert a bejáratnál
mindenkit visszafordítanak, aki nem tűnik Relatív tekintély
muszlimnak. Az Omajjád-dinasztia (660/661– Persze azért van ok a bizakodásra is. Mert
750) korából származó épületet Abd al-Malik ugyan falmaradványokat hiába is keresnénk, az
kalifa (685–705) építtette, és 691/692-re ké- Ószövetségben igen alapos leírást találunk a
szült el. Nincs is rajta semmi kivetnivaló, ha- templomról. E  leírás héber szövege rendkívül
csak az nem, hogy Jeruzsálem történetéhez, no nehezen érthető – főként a benne szereplő épí-
meg az általunk keresett templomhoz képest tészeti szakszavak okán. Ám azért is, mert az
reménytelenül fiatal épület. Szent hely maga is, ilyen típusú ókori keleti leírások célja elsősor-
mert a muszlim hagyomány szerint valahonnan ban nem az volt, hogy segítsék a majdani olva-
innen ment a mennybe a Próféta. De
mint oly sokszor, most is arról van szó,
hogy a szent helyek rendkívül állan-
dók, s az új vallás szent épületeit elő-
szeretettel építik megelőző korok ha-
sonló funkciójú építményeinek a he-
lyére. A kedves olvasó alighanem rá is
jött már, hogy Salamon templomát,
miként Heródesét – bár nyilván mind-
két épület az Örökkévalóé volt – a
Szikladóm alatt kell keresni.
A Templom-hegy hányatott sorsa le-
het az egyik oka annak, hogy Salamon
templomából a szó szoros értelmében
semmi sem maradt. De, talán kissé
meglepő módon, a heródesi templom
is sokat tett elődei pusztulásáért. Mert
a király mérnökei és építőmesterei ala-
pos emberek voltak: mély alapokat ás-
tak – no igen, ők még az örökkévaló-
ságnak, nem pedig az építőipari növe-
kedésnek dolgoztak –, és olyasféle za-
varó tényezők, mint műemlékvédelem
és más effélék, egyetlen pillanatig sem
izgatták őket. Arról nem is szólva, hogy Heró- sónak az adott épület rekonstrukcióját. Sokkal Heródes templomának
des korát megelőzően egyszer elpusztították a inkább az építtető gazdagságát, illetve templo- rekonstrukciós ábrája
templomot Nabú-kudurri-uszur babiloni király mok esetében az adott istenség mindenek felet-
csapatai Kr. e. 587/586-ban. De az épületet e ti hatalmát kívánták érzékeltetni. Mégis, egy
két időpont közt is több alkalommal kellett tata- sor igen fontos adatot így is megtalálhatunk a
rozni, s e munkálatok mind-mind alakítottak Biblia lapjain.

IPM 2020. január 33

Régmúlt
Feltételezhetjük, Az a templom, amelyet Salamon király épített az
ÚRnak, hatvan könyök hosszú, húsz könyök széles
hogy a salamoni és harminc könyök magas volt. A templomépület
templom olyan előcsarnoka húsz könyök hosszú volt, a templom
szélességének megfelelően, szélessége pedig tíz kö-
high-tech épület nyök volt a templom előtt. (1Kir 6,2–3)
Egy könyök körülbelül 0,5 méter, azaz előttünk
lehetett, amely áll egy 30x10 méteres, azaz mindössze 300 négy-
a maga megjelené- zetméter területű épület. S  hogy nagyobbat vár-
tunk? Igen, ez tagadhatatlan. De ne feledjük, hogy
sében szokatlan volt az ókorban csak egészen kivételes időszakokban
a korabeli épültek olyan hatalmas épületek, mint mondjuk a
Colosseum. Az pedig igen valószínű, hogy még a
Jeruzsálemben. korabeli jeruzsálemi elit leggazdagabb tagjainak
a lakóháza is sokkal kisebb volt ennél. Az épület
relatív méretei tehát minden bizonnyal tekintélyt
parancsolóak voltak. A  csalódásnál sokkal fonto-
sabb lehet az a felismerés, amely a fenti adatsorból
kitűnik, hogy tudniillik a templom alaprajza egy
eléggé elnyújtott téglalap lehetett. A bibliai leírás
egyéb helyeit olvasva azt is megtudhatjuk, hogy az
épület három részből állt: előcsarnokból, szentély-
ből és a szentek szentjének nevezett legbelsőbb
részből. Ezek méretei is ismeretesek:
A templom végétől húszkönyöknyire épített egy desz-
kafalat cédrusfából a padlótól fel a mennyezetig; ezt
építette ki belül a legszentebb résznek, a szentek
Salamon templomának szentjének. Az előtte levő templomcsarnok, azaz a
alaprajza szentély negyven könyök volt. (1Kir 6,16–17)
Vagyis a bejárattól számolva egyazon szélesség
mellett a következő térszerkezet bontakozik ki
előttünk: 10 méter hosszú előcsarnok, 20 méter
hosszú szentély és 10 méter hosszú szentek szent-
je. (Eszerint az elsőként idézett szöveg nem szá-
34
mítja be a 10 méter hosszú előcsarnokot a szen-
tély területébe.) Fontos látni azt is, hogy ez a tér-
szerkezet lineáris. Vagyis a bejárattól egyenes vo-
nalon lehet eljutni a templom legbelső és legszen-
tebb részébe, a szentek szentjébe. Az nyilvánvaló,
hogy bárki nem mehetett be csak úgy az épületbe,
a belső részeket talán mindig is (a babiloni fogsá-
got követően csaknem bizonyosan) csak a hivatal-
ban levő főpap járhatta be – ő is csak szigorúan
szabályozott körülmények között.
A templom helyzetének tisztázásakor még egy-
szer vissza kell tekintenünk a muszlim Szikla-
dómra. E  dóm közepén csakugyan egy szikla
áll, amely a zsidó hagyomány szerint ugyanaz a
szikla, amelyen Ábrahám csaknem feláldozta
fiát, Izsákot (Gen 22). Ezt a hagyományt nagy
valószínűséggel sosem tudjuk majd a történet-
tudomány eszközrendszerével megvizsgálni,
az azonban elképzelhető, hogy ez a szikla a sala-
moni templom bejárata körül talán éppen a be-
járattal szemben állt a Kr.  e.  10.  században.
A kérdés ezek után már csak az, hogy valóban
helyesen értelmezzük-e a bibliai híradást, hogy
jól vetítjük-e térképre az adatokat.
Szokatlan építészet
Azt kell mondanunk, hogy e tekintetben óriási sze-
rencsénk van. Az ókori értelemben vett Szíria (ma
Törökország délkeleti része) területén található
Tell-Tayinat (Kinalua) városának
telephalma. A  város az Orontész
folyó hordaléka által táplált síksá-
gon feküdt a Kr. e. 1. évezred első
felében. A két világháború közt itt
folytatott amerikai ásatások felszín-
re hoztak egy templomot, amely
ugyanolyan téglalap alaprajzú, s
még méreteiben is hasonló épít-
mény, mint amelyet a Királyok
könyve alapján az imént megpró-
báltunk rekonstruálni. A  helyzet
kicsit bonyolult, de talán nem
reménytelenül érthetetlen.
Adott egy templom Jeruzsálem-
ben, amely teljesen elpusztult, de
van róla egy olyan leírás a birto-
kunkban, amely alapján alaprajza
és térszerkezete is rekonstruálha-
tó. Másfelől adott egy templom
Tell-Tayinat lelőhelyén, amely a
maga anyagi valójában előkerült, ám leírást nem
birtokolunk róla. Aligha követünk el megbocsát-
hatatlan hibát, ha a leírást és a leletet egymás mellé
helyezzük, és azt mondjuk: Salamon temploma
nagyon hasonlíthatott a Tell-Tayinatban kiásott
IPM 2020. január
szentélyre. Nem arról van szó, hogy bármelyik
templom a másik mintájául szolgált volna – ezt
már csak azért sem állíthatjuk, mert a jeruzsálemi
szentély nem került, és feltehetően soha nem is
kerül majd elő. Az azonban joggal feltételezhető,
hogy a két épület egyazon építészeti hagyomány
talaján született meg. Ha pedig ez így van, akkor
talán tehetünk még egy merész lépést: feltételez-
hetjük, hogy a salamoni templom olyan high-tech
épület lehetett, amely a maga megjelenésében szo-
katlan volt a korabeli Jeruzsálemben.
S ezen a ponton, amikor nagyjából tisztáztuk a
salamoni templom alaprajzának és térszerkeze-
tének kérdését, határozottan örülök annak, hogy
a kései utókor gyermekeként – még ha csak vir-
tuálisan is – beléphetek ebbe a templomba. A be-
rendezés ugyanis talán még a térszerkezetnél is
fontosabb. Természetesen e tárgyakból sem ma-
radt ránk semmi – a bibliai leírásokon kívül. Ám
egyfelől erről a leírásról éppen az imént derült
ki, hogy egészen megbízható. Másfelől pedig e
kérdésben is számíthatunk régészeti párhuza-
mokra. Persze, van egy reménytelen eset, ame-
lyet elég gyorsan elintézhetünk: Hollywood
ide, Harrison Ford oda: a frigyláda sorsáról a
babiloni ostromot követően alig tudunk vala-
mit. Leírást azonban erről a fontos tárgyról is
birtokolunk:
Azután elkészítette Becalél a ládát akáciafából,
amely két és fél könyök hosszú, másfél könyök széles
és másfél könyök magas volt. Bevonta színarannyal
kívül-belül, és készített rá körös-körül aranysze-
gélyt. Öntött négy aranykarikát a négy sarkára: két
karikát az egyik oldalára és két karikát a másik ol-
dalára. Készített rudakat is akáciafából, és azokat
is bevonta arannyal. Bedugta a rudakat a láda ol-
dalain levő karikákba, hogy azoknál fogva hordoz-
ni lehessen a ládát.
Készített egy két és fél könyök hosszú, másfél könyök
széles födelet is színaranyból. Készített két kerúbot
aranyból; ötvösmunkával készítette azokat a födél
két végére. Az egyik kerúbot az egyik végére, a má-
sik kerúbot a másik végére: a fedél két végére készí-
tette a kerúbokat. A kerúbok szárnya ki volt ter-
jesztve fölötte úgy, hogy betakarták szárnyukkal a
födelet. Egymás felé fordultak, de a kerúbok arca a
fedél felé nézett. (Ex 37,1–7)
Kedves olvasó, nagyon érdekes ponthoz érkez-
tünk, méghozzá két okból is. Először is azért, mert
a láda méretei kiderültek: 0,75x0,75x1,25 méter,
azaz megközelítőleg 0,7  köbméter. A  rudak arra
szolgáltak, hogy alkalmanként (nyilván liturgikus,
ám mára már teljesen ismeretlen alkalmakra kell
gondolnunk) hordozzák a ládát. A hagyomány sze-
rint a ládában Mózes kőtábláit tartották, de valljuk
IPM 2020. január
meg, egy elveszett tárgy nem sokat segít egy másik, Jeruzsálem, a Szikladóm
úgyszintén elveszett tárgy keresése kapcsán. A lá-
da aranyozása nyilvánvaló utalás kivételes fontossá-
gára. A képet talán csak az sötétíti el kissé, hogy a
leírás nyilván Mózes koránál (nem mintha tud-
nánk, hogy Mózes kora Krisztus előtt mikor volt)
jóval később keletkezett. Aki a szöveget írta, alig-
hanem sosem látta a ládát, ám egy sor olyan hagyo-
mány birtokában volt, amelyekre mi már legfeljebb
csak vágyakozunk. Mindent összevetve úgy hi-
szem, hogy a leírás alapvetően hűen adhatja vissza,
milyen is lehetett a láda. Személy szerint, minden
kalandfilmrendezőt tisztelve, nagyon sajnálom,
hogy nyomtalanul eltűnt. S ha őszinte akarok len-
ni, akkor be kell ismernem: előkerülésére az égvi-
lágon semmi remény sincs.
A láda tetején levő kerubok kérdése talán még a
ládánál is izgalmasabb. Az bizonyos, hogy a ko-
rabeli elképzelés szerint Izrael istene kerubo-
kon trónolt, hiszen például a zsoltáros így szólít-
ja meg:
Figyelj ránk, Izráel pásztora, aki úgy terelgeted
Józsefet, mint egy nyájat! Te, aki kerúbokon tró-
nolsz, jelenj meg ragyogva! (Zsolt 80,2)
De ugyanezt olvashatjuk egy másik helyen is:
Uralkodik az ÚR, reszkessenek a népek! A kerú-
bokon trónol ő, remegjen a föld! (Zsolt 99,1)
A palesztinai régészet mára jó néhány olyan lele-
tet hozott a felszínre, amelyek segítenek elképzel-
nünk, hogy néztek ki ezek a híres-neves kerubok.
A  leginkább talán a mindenki által jól ismert
egyiptomi szfinxekhez hasonlíthattak: emberfe-
jük és oroszlántestük volt, a különbség abban lát-
szott, hogy a kerubok szárnyakkal is rendelkez-
tek. Vagyis az ókori Keleten igen gyakori kevert
35
Régmúlt
Fent: Jeruzsálem látképe, lények egyikét tisztelhetjük bennük. Az Örökké-
előtérben a Szikladóm való számára ugyanúgy alkothattak trónt, mint
épülete azok a társaik, akiket egy gyönyörű elefántcsont
Alatta: faragványról ismerünk a mai Izrael területén fek-
a megiddói kerubábrázolás vő Megiddó városából. Vagyis egymás mellett
álltak, egymás felőli szárnyukat lehajthatták, hogy
Isten (vagy a király) oda ülhessen, külső szárnya-
ik pedig pompás karfákat jelenthettek. Mert Jeru-
zsálem temploma igazi ókori, azaz kereszténység
előtti épület volt. Nem a JHWH-hívők gyüleke-
zőhelye volt, hanem Izrael (egy idő után) egyet-
len Istenének palotája. Itt Isten királyként élt.
S e képzettel talán csak egy gond volt. A kor em-
bere is jól tudta, hogy Isten nem kicsit nagyobb
az embernél, hanem e tekintetben is más di-
menziót képvisel. Ha pedig ez igaz, akkor eleve
lehetetlen, hogy elférjen egy akármilyen, em-
berkéz által emelt épületben. A problémát már
Ézsaiás próféta is jól érzékelte a Kr.  e.  8.  szá-
zadban, amikor megadatott neki, hogy egy ví-
zió keretében a templomban meglássa Istent:
…láttam az Urat, amint egy trónon ült. Magasz-
36
tos volt és felséges; palástja betöltötte a templomot.
(Ézs 6,1, kihagyással)
Talán még jobb fordítás volna palástjának szegé-
lyéről beszélni, mert eszerint Isten úgymond
nem fér be a templomba. Ám valamilyen, csak rá
jellemző, titokzatos módon mégis jelen volt Sa-
lamon híres templomában. Ráadásul úgy tűnik,
ez a probléma nem csak némely izraelita gondol-
kodókat foglalkoztatta, hiszen másutt, Izraelen
kívül is jelen volt. A szíriai Ain Dara Istár isten-
nőnek szentelt templomában sajátos vagy talán
Fotó: Getty Images/MENAHEM KAHANA
inkább bájos módon jelezték a megoldást: az
épület küszöbébe több lábnyomot is befaragtak,
mindegyik egy méter körüli. Vagyis Istár, úgy
tűnik, benézett a neki szánt palotába.
Egy templom. Sosem láttuk, mégis érdekel. So-
sem fogjuk látni, s ettől csak annál jobban érdekel.
Mert nem voltunk ott, amikor még állt. S ha most
elmegyünk ama varázslatos hegyre Jeruzsálem-
ben, akkor legfeljebb csak sejthetjük, merre is le-
hetett. Például ezért kifogyhatatlan kincsesbánya
Jeruzsálem és az Ószövetség egyaránt. n
IPM 2020. január
 rejtvény
Károlyi Zsuzsa összeállítása

IQ-mix
2) Melyik szám illik a kérdőjel helyére?
1) Milyen használati
tárgy részletei láthatók
a képen?

3) Melyik betűpár illik

a kérdőjel helyére?

4) Hányas számú parkolóhelyen áll az autó?

5) Melyik ábra folytatja a sort? 6) Melyik szó kapcsolja össze

az itt felsoroltakat?

(A megfejtéseket megtalálja a 130. oldalon)

 előfizetésével pénzt takaríthat meg! AJÁNLATUNK A 129. OLDALON TALÁLHATÓ 37

 Az unalmas cár
Illusztrációk: Getty Images/Print Collector/Heritage Images

Oroszország történetében a rövidnek nevezett, történelmi periodizációban a Roma-

nov-dinasztia uralomra jutásától (1613) I. Péter uralkodásáig tartó 17. század köztes
időszaknak számít, a Rettegett Iván és a zavaros időszak (1598, 1605–1613) utáni és
az európai nyitást korszakoló I. Péter előtti intermezzónak. Oroszország végül is túlélte
a 17. század elején bekövetkező nagy összeomlást, 1613-tól kezdetét vette az új, Roma-
nov-dinasztiához köthető konszolidáció, majd a század végén a fiatal, lendületes, nyuga-
tos I. Péter uralma „ablakot vágott” Európára. Az „unalmas cár” történetét Gyóni Gábor
cikkéből ismerhetik meg.

38 IPM 2020. január

Megalapozottabb elképzelés szerint a 17.  szá-
zad nemcsak afféle köztes átmenet volt, és I. Pé-
ter nyugati fordulata sem forradalmi tett (éppen
ellenkezőleg), hanem a korábbi évtizedek tör-
ténései által megalapozott elkerülhetetlenség.
Ennek az időszaknak az egyik legjelentősebb sze-
replője a második Romanov cár, Alekszej, három
későbbi orosz uralkodó (Fjodor, I. Péter, V. Iván)
apja. Annak ellenére, hogy Alekszej Mihajlovics
a jelek szerint kevésbé volt színes egyéniség, mint
egynémely elődje és utóda, hosszú uralma (1654–
1676) nemcsak a későbbi évtizedekre nézve, de a
mai napig befolyásolta Oroszország sorsát: az uk-
rán kérdés, a Nyugathoz való viszony, valamint az
oligarchisztikus irányítási modell, a nagyvárosok
lakosságának hatalommal szembeni aktivitása, az
egyházszakadás (a hatalom és az egyház viszonya)
problémái ezekben az évtizedekben fogalmazód-
tak meg minőségükben új módon (és a későbbi
évszázadokban is rendre előkerültek).
Westernizációra nevelve
Az 1629-ben született Alekszejt uralkodásra
készítették fel, és ebben a szellemben nevelték
hatéves kora óta. Legfőbb nevelője egy, a Ro-
manovok környezetében tevékenykedő bojár,
Borisz Morozov volt, aki a változó idők jeleként
igyekezett némi nyugati szellemiséget plántálni
IPM 2020. január
a gyermekbe. A  trónörökös ismert gyerekkori
tárgyai között nyugati térképek, játékok is vol-
A lázongó
tak, nevelője előszeretettel öltöztette nyugati stí- 17. századot majd
lusú ruhákba. A  nyugati tárgyak beszüremlése
a 17. századi orosz elitbe az akkor már javában az 1698-as
zajló westernizációról tanúskodik. Már felnőtt
korában Alekszej kedves és rendkívül költséges
sztrelecfelkelés
foglalkozása a solymászat és vadászat volt. Vállal- zárja le, amelyet
kozó, újító szellemére utal, hogy különböző kí-
sérleteket végzett, igyekezett például meghono- már I. Péter folyt
sítani a buharai dinnye termesztését. Csendes,
magába forduló, mélyen vallásos ember volt. Kü-
el kegyetlenül.
lönös vonzalom fűzte a titkosírásokhoz, kedvelte
az európai zenét, érdeklődött a csillagászat iránt.
Első házassága Borisz Morozov közbenjárására
valósult meg 1648-ban. A nála öt évvel idősebb,
bojári családból származó Marija Miroszlavsz-
kaját vette feleségül (Marija húgát pedig Mo-
rozov, aki ily módon közvetlen rokoni kapcso-
latba került az uralkodóval). Alekszej és Marija
21 évig tartó házasságából tizenhárom gyermek
született, öt fiú és nyolc lány. (Az öt fiúból csak
kettő, Fjodor és Iván érte meg a nagykorúságot.)
1645-ben, amikor Alekszej hatalomra került,
még kiskorú volt. Ténylegesen Morozov irányí-
totta az államügyeket, emberei megszállták az
államigazgatást. Az új és régi adók bevezetése,
újrabevezetése (sóadó, sztrelecadó) miatt 1648-
39
Régmúlt
ban Moszkvában (majd később az északnyugati
részeken fekvő Novgorodban és Pszkovban) lá-
zongások kezdődtek. A  zavargások a „rossz bo-
járok” ellen irányultak, s csak véres összetűzések
után sikerült helyreállítani a rendet. Néhány ve-
zető tisztségviselőt beáldoztak, Morozovot rövid
időre északra száműzték. 1662-ben Moszkvát
újra felkelés (a rézfelkelés) rázta meg a rézpén-
zek bevezetése miatt. A  megnövekedett terhek
részben a hadügyi reformokat és Oroszország
háborús erőfeszítéseit fedezték volna, hiszen a
17. század során az ország 48 évet háborúzott.
A  nagyobb városok lakossága azonban a jelek
szerint nem szívesen viselte a terheket, és több-
ször is aktívan fellépett a kormányzat intézke-
déseivel szemben. A lázongó 17. századot majd
az 1698-as sztrelecfelkelés zárja le, amelyet már
I. Péter folyt el kegyetlenül.
A városok ereje gyarapodóban volt ebben az
időszakban: a 17. században jelentős urbanizá-
ció, sőt indusztrializáció zajlott Oroszország-
ban, manufaktúrák alakultak, kezdetét vette
egyfajta polgárosodás, átalakult a munkához
való viszony (abban a személyes gyarapodás le-
hetőségét látva), s ekkor alakultak ki nevezetes
oroszországi vásárok (például az irbiti Szibéri-
ában vagy Nyizsnyij Novgorodban).
Az 1648-as válság adta az impulzust az új orosz
törvénykönyv (Szobornoje ulozsenyije) össze-
40
állítására. Az 1649-es törvények majdnem
kétszáz évig érvényben maradtak. Az orosz
történelem első nyomtatott törvénykönyvét el is
küldték az ország fontosabb részeire. A törvény-
könyv legfontosabbnak tartott eleme a parasztok
röghöz kötése, melyet ekkor kodifikáltak először
Oroszországban. Érdekes eleme az uralkodó
személyének védelme – most először az orosz
történelemben –, az „álcárok” büntetése, illetve
a külföldre irányuló mozgás kontrollja. Visszás-
ságai mellett is az 1649-es törvénykönyv bizo-
nyos értelemben nyugatos: jelentős lépés volt
a rendi társadalom meghonosítása felé, amely
folyamat csak a 18. században zárul le Oroszor-
szágban (éppen akkor, amikor Nyugat-Európá-
ban megkezdődik a rendi társadalmak bomlása).
Sorsfordító egyházszakadás
Alekszej uralmának egyik legismertebb ese-
ménye a nagy orosz egyházszakadás. Az egy-
házi reformot a mordvin származású Nyikon
pátriárka kezdeményezte. 1653–1654-ben
kihirdették, hogy a templomokban nem kell
térdre borulni, csak meghajolni, a keresztet
három ujjal kell vetni, nem kettővel, illetve
hogy átszerkesztik az egyházi könyveket görög
mintára. Vagyis görögösítik az orosz egyházat.
A görög és orosz ortodox egyház fejlődése ko-
rábban eltávolodott egymástól, s Bizánc bukása
IPM 2020. január
 után orosz egyházi körök Moszkvát
új Konstantinápolyként (harmadik
Rómaként) pozicionálták. Nyikon
pátriárka „görögös korrekciója” azt
kérdőjelezte meg, hogy a 15.  század
óta sajátos orosz úton járó egyház
helyes pályán halad-e. Az egyházi
reform azonban összefüggésben volt
az orosz külpolitikával, Oroszország
ukrajnai terjeszkedésével, az ukrán
kérdés kibontakozásával.
Az orosz egyház reformjára a mintát a
kijevi egyház adta, amely közelebb állt
a görög-nyugati világhoz, és műveltebb-
nek tetszett Moszkvából nézve (hiszen
a mai Ukrajna területe korábban Lit-
vánia, illetve a lengyel–litván Rzecz-
pospolita része volt. S  Kijevben ekkor
már létezett a nagy hírű Kijevo-Mohil-
janszka Akadémia). Adott geopolitikai
konstellációban értelmezve az egyházi
reformot, némileg anakronisztikusan
fogalmazva azt is mondhatjuk, hogy az
orosz egyház „elukránosodott”, hiszen
részben az Ukrajna felé való terjesz-
kedés motiválta a változásokat. Most
először látjuk ezt, de később is jó néhányszor
előfordult az orosz történelemben, hogy Ukrajna
sorsfordító erejű hatást gyakorolt Oroszországra.
Nem csak Oroszország határozta meg Ukrajna
történetét, ez fordítva is helytálló.
Az egyházi reformokat ellenzők ellenálltak,
ami szinte polgárháborús helyzetet idézett elő
Oroszországban. Északon a Szoloveckij-kolos-
tor szerzetesei évekig szembeszegültek, ám az
óhitűek végül Oroszország peremterületeire
kényszerültek menekülni, az Urálba, Szibéri-
IPM 2020. január
ába, de jutott belőlük az Al-Duna vidékére is
(ők a mai Romániában élő lipovánok). A felül-
ről kezdeményezett egyházi reform, az óhitű
közösségek kétségbeesett, évtizedes ellenállása
elszakította a hivatalos egyházat a népi vallásos-
ságtól.
A fejlemények reakcióra kényszerítették a vilá-
gi hatalmat. A cár, Alekszej a maga passzív stí-
lusában játszadozott a pátriárkával, akitől foko-
zatosan elhidegült. Végül 1660-ban a moszkvai
zsinat a cár kezdeményezésére megfosztotta
Nyikont a pátriárkai méltóságtól, miután az
1658-ban lemondott. Az Alekszej és Nyikon Az egyházi reform
közötti konfliktus a világi és egyházi hatalom
összefüggéséről is szólt. Alekszej elképzelése összefüggésben
szerint az egyháznak kellene igazodnia a vi-
lági hatalomhoz, Nyikon viszont a cár egyhá- volt az orosz
zi ügyekben való túlhatalmát sérelmezte. Az külpolitikával,
1666–1667-es moszkvai zsinat – ahol az anti-
ochiai és alexandriai pátriárka elnököltek – elis- Oroszország
merte az uralkodó igazát Nyikonnal szemben,
de az egyházi reform megvalósult. Görögösí- ukrajnai
tették az orosz egyházat, „mivel a keleti egyház terjeszkedésével,
minden szent templomában ősidők óta ezt a
szertartásrendet követik, Kijevben is és minde- az ukrán kérdés
nütt, a moszkvai állam kivételével”.
Mint említettem, az egyházi reform és az egy- kibontakozásával.
házszakadás szoros összefüggésben van az uk-
rán kérdéssel.
Kozák felkelések és nyugati
érdeklődés
Az ukrajnai kozákok 1648-ban Bohdan Hmel-
nickij vezetésével fellázadtak a lengyelek ellen.
Változó kimenetelű harcok után 1654-ben a
kozákok a perejaszlavi radán a cár fennhatósága
alá helyezték magukat. Oroszország a korábbi
41
Régmúlt

években viszonylag óvatos diplomáciát foly-

tatott, de ekkor beszállt a háborúba Lengyel-
ország ellen. Még ebben az évben az oroszok
elfoglalták az akkor Lengyelországhoz tartozó,
régóta áhított Szmolenszket, majd 1655-ben
az orosz csapatok bevonultak Vilnóba, Kau-
nasba, Grodnóba, Litvánia központjába. (A cár
egyébként szeretett Vilnóban tartózkodni,
és moszkvai udvarát is a vilnói minta szerint
rendezte át.) 1655-ben a svédek is támadást
intéztek Lengyelország ellen, s el is foglalták
Varsót és Krakkót. 1656-ban Vilnóban békét
kötött Oroszország és Lengyelország. Az oro-
szok a svédek ellen fordultak, Rigát sikertele-
nül ostromolták (1656), miközben Hmelnic-
kij Erdéllyel és a svédekkel kötött szövetséget.
Ehhez kapcsolódik II. Rákóczi György erdélyi
fejedelem gyászosan végződő lengyelországi
hadjárata (1657). Az ukránok ingadoztak,
kihez forduljanak. 1659-ben a konotopi csatá-
ban az akkor éppen a lengyelekhez húzó Ivan
Vigovszkij hetman vezette kozák-tatár sereg
legyőzte az oroszokat. A  következő évben az
oroszok két nagy vereséget szenvedtek Belo-
russziában és Volhíniában. Miután Petro Do-
rosenko kozák hetman Törökországhoz fordult
1666-ban, Lengyelország és Oroszország bé-
két kötött, lényegében felosztva egymás között
Ukrajna területét (hasonló később is előfordul ellen. Az 1670-es években Oroszország Len-
majd a történelem során). Az andruszovói bé- gyelország szövetségeseként harcol a törökök
keszerződés szerint Oroszország visszaszerez- ellen, ezzel veszi kezdetét a jó 200 évig tartó
te Szmolenszket, megkapta a Dnyeper bal part- orosz–török csatározás, mely rendszerint orosz
ján fekvő területeket és két évre Kijevet – amit győzelmekkel zárul, 1686-ban pedig a törökel-
végleg 1686-ban szerez meg. lenes Szent Liga tagja. Oroszország európai
Ezzel Oroszország, története során először, uk- diplomáciája is ekkor veszi (újra) kezdetét, ál-
Az elitbe való rán területekhez jutott. Mintegy erre reflexió- landó orosz követségek létesülnek Európában,
ként 1674-ben készült el a Kijevi Szinopszisz, ahol igyekeznek ellesni, eltanulni az ottani szo-
felemelkedés az orosz történelmi gondolkodás egyik legfon- kásokat, s részben ennek következtében jelenik
lehetősége meg- tosabb emléke, amely a mai napig meghatározza
az orosz történelmi látásmódot. Az első nyom-
meg Oroszországban a színház, az európai stí-
lusú festészet.
nyílt az alacsony tatott és számos későbbi kiadást megélt orosz Alekszej Romanov uralkodásának a vége felé
történelemkönyv nemcsak egy vonalra fűzi fel Oroszország déli, sztyeppei részeit a Sztyepan
származásúak az orosz történelem fejlődését (Kijev – Vlagyi- Razin, a doni kozákok egyik vezetőjének felke-
és a külföldiek mir – Moszkva), de a „nagyorosz” és „kisorosz”
(ukrán) népek egységét is hirdeti. (Tulajdon-
lése rázta meg. Sztyepan Razin ismert ember
volt a moszkvai udvarban. A közigazgatási pri-
előtt. képpen a Szinopszisz hatása az is, amikor ma kázok szemmel tartották, 1661-ben fontos dip-
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszeresen azt lomáciai küldetésben vett részt a kalmüköknél.
hangoztatja, hogy az oroszok és az ukránok egy 1667 és 1669 között szokásos kozák portyára
nép.) indult a Kaszpi-térségben. A portyából felkelés
A külpolitikában megkezdődött és mintegy lett, s a jaicki orosz helyőrség is Razinék mel-
száz évig tartott a lengyel–orosz együttműkö- lé állt. 1670–1671-ben pedig a felkelés elérte
dés időszaka (orosz dominanciával). Az orosz a Közép-Volga vidékét. A periféria, a kozákok
expanzió fő iránya a tengerek felé terelődik. A felkelése rendszeresen előfordult az orosz tör-
következő északi háborúban Oroszország és ténelemben, mondhatni szokványos eset, még
Lengyelország már szövetségesek Svédország ha a Razin-felkelés kiterjedtsége kezdett is ag-

42 IPM 2020. január


gasztóan nagy lenni. Csak a szovjet történettu-
domány nevezte – Lenin után – parasztfelkelés-
nek Razin mozgalmát, s arra törekedett, hogy
kiszélesítse a felkelés társadalmi bázisát. S  bár
valóban voltak arra példák, hogy parasztok csat-
lakoztak a kozákokhoz, de azzal a céllal és szán-
dékkal, hogy ők maguk is kozákká váljanak.
A  mordvinok, marik, csuvasok és tatárok egy
része is részt vett ebben a felkelésben. A  Ra-
zin-felkelés hamar ismertté vált Nyugat-Euró-
pában, olyannyira, hogy az első könyves beszá-
molók is holland, német, angol, francia nyelven
jelentek meg róla már 1672-ben. Ez arra utal,
hogy a nyugat-európai közvélemény élénken
érdeklődött az oroszországi események iránt.
Az orosz hadsereg is jelentős reformokon esett
át Alekszej Mihajlovics cár idején. Tulajdon-
képpen ekkorra vezethető vissza az orosz flot-
ta története. Alekszej Mihajlovics uralkodása
idején jelent meg a ma is ismert fehér-kék-vörös
orosz zászló (egy verzió szerint holland hajó-
sok hatására). Nagyobb számban jelentek meg
külföldi (nyugati) zsoldosok az orosz sereg-
ben. 1652-ben újra létrehozták Moszkvában,
a Jauza folyó mentén az úgynevezett német
városrészt, ahol nyugat-európai eredetű pro-
testánsok éltek. Létrejött a nyugatiak moszkvai
IPM 2020. január
kolóniája, amely fontos szerepet tölt majd be
a későbbi I.  Péter cár szocializációjában. Ma-
ga Alekszej Mihajlovics rendszeresen rendelt
nyugati újságokat. Megszervezte a Moszkva–
Riga-postahálózatot. 1672-ben pedig Avraam
Matvejev jóvoltából létrejött az első színház
Moszkvában.
Ugyanakkor Alekszej Mihajlovics cár alapí-
totta a Titkos ügyek prikázát. Ez a szervezet
az orosz titkosszolgálatok elődje, bár eredeti
funkciója csak az volt, hogy ellenőrizze a pri-
kázok munkáját (és Alekszej halála után fel is
oszlatták). Ez a prikáz a cár közvetlen felügye-
lete alatt állt, a bojár tanácsot megkerülve, te-
hát elviekben bárki a tagja lehetett. A 17. szá-
zad második felében lassan háttérbe szorul a
régi bojárság, amely folyamatot 1682-ben a
mesztnyicsesztvo (amely a pozíciók betöltését
regulálta az előkelő családok között) eltörlése
zárja le. Az elitbe való felemelkedés lehetősége
ezután megnyílt az alacsony származásúak és
a külföldiek előtt, amit majd I.  Péter korában
látványosan észlelhetünk.
Marija Miloszlavszkaja 1669-es halála után
az akkor 40   éves uralkodó a 20  éves Natalja
Nariskinát vette feleségül. Nariskina Moszkvá-
ban, egy távoli rokona, az elkötelezett européer
Artamon Matvejev házában nevelkedett, nyu-
gati tárgyak között. Ebből a házasságból szüle-
tett Pjotr Alekszejevics, azaz a későbbi I. Péter.
Ő aligha emlékezett apjára, aki 46 évesen halt
meg, 1676-ban, utóda az első házasságából
származó Fjodor lett, de ő is csak 1682-ig ural-
kodott.
Alekszej Mihajlovics idején tehát lassan,
mondhatni, evolutív, természetes módon zaj-
lott Oroszország nyugatosodása, amely I.  Pé-
ter uralma alatt kiteljesedett. A westernizáció
számára elő volt készítve a talaj, s akárki lett
volna Alekszej Mihajlovics fiúgyermekei kö-
zül az, akinek megadatott volna, hogy évtize-
des léptékben meghatározza Oroszország sor-
sát (a korán elhunyt Fjodor, a gyengeelméjű
Iván vagy a robusztus Péter), az ország nyuga-
tosodása mindenképpen tovább haladt volna.
Az impulzív I. Péter tevékenysége nem is biz-
tos, hogy a jobbat hozta ki az Oroszországban
rejlő potenciális lehetőségekből, sőt, az orosz-
országi történettudományban népszerű az az
elképzelés, miszerint I.  Péter tevékenysége
nem is reform, hanem valójában kontrareform
volt. Hiszen a külsődleges európaizálás az
uralkodói hatalom addig példátlan kiteljese-
désével a társadalom nagy többségének kárára
valósult meg. n
43
Nyelvünk tája
A GYORSKAJAKIRÁLY ÉS A KATARZIS
A kortárs magyar dráma nyelvhasználata
A színház nyelve, a darabok nyelvhasználata sokszínű és kaleidoszkópszerű.
Érdemes olykor ily szemmel is nézni az előadásokat.
Kornis Mihály Halleluja című darabjának műfaji meg-
jelölése: komédia a szeretetről. A cselekmény egy le-
robbant, kacatokkal teli lakásban játszódik egyetlen
délután. A nagyapa, Lebovics Miksa és unokája, Ernő
Dr. Minya Károly
a szülők hazaérkezését várják – mindhiába. Eközben
a lakást ellepik a legkülönfélébb figurák, akik a legifjabb
Lebovicsot az életben körülveszik, és együttesen aka-
dályozzák, hogy megtalálja identitását, vagyis felnő-
jön. A darabban a megszokott lineáris cselekményt a
szimultán váltja fel.
A neurotizált társadalom képviselőinek a szövegeiből,
visszaemlékezéseiből, fantáziálásaiból áll össze a dráma.
Az asszociációsorok, az igazi és állátomások, valamint
a banalitást árasztó közhelysorozatok a jellegzetes
magyar átlagéletről tudósítanak. Nyelvileg igen válto-
44
zatos és sokrétű a dráma, s ezzel egy sajátos világot
képez le, tár elénk, már-már a bolondokházát idézi a
legváratlanabb és a legképtelenebb helyzeteivel, mon-
dataival. Az eszement és a való vibrálása, összjátéka
nem véletlen. A kaotikus világot mindenféle verssel,
mondókával, dalszöveggel, reklámmondattal és még sok
egyéb nyelvi klisével adja vissza az író. Így az egyik
főszereplő, ifjabb Lebovics a János bácsi a csatában
című dal ismert soraival lép be, majd egy sajátosan át-
alakított részlet következik a Csókos asszonyból:
Illusztráció: 123RF
„Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem / Petőfi így
szavalá / De ő is elterült, egész alákerült / Házasság
járma alá / Asszonykám, adj egy kis kimenőt.” Petőfi
másutt is felidéződik a szövegköziség (intertextualitás)
segítségével, A falu végén kurta kocsma két versszaka
IPM 2020. január

Petőfié is, meg nem is: „Presszós nyanya, zaccos virág!
/ Konyakot kér a társaság! / Négycsillagost, üsse kavics
/ Csillagos az éjszaka is. / Megcsörren a lopott ablak
/ Másodszor is kopogtatnak: / Csend legyen már, du-
haj népség / Túlkiabálják a tévét!” A nyelvi játék is
megjelenik az egyéni szóalkotási móddal megalkotott
ragozási versben: „Én ekelek / Te keregsz / Ő gyeleg.”
A reklámrigmusok pedig sajátos színt visznek a nyelvi
palettára: „Még a nap is mikor felkel / Doxa órát néz az
reggel.” A kifordított, átalakított ellenreklám így hang-
zik: „Reggel, délben Ovenall / Estére nincs foga már!”
Ugyanez dalba ágyazva: „Az a stramm, az a stramm,
kinek protézise van, kinek protézise van.”
Lackfi János hét jelenetből álló színműve, a Hambipi-
pőke már a címével jelzi a cselekményt és a helyszínt.
Hiszen mindenkinek a Hamupipőke jut először eszé-
be, a hambi szóról pedig sokaknak a gyorséttermek.
Az ottani világot írja le Lackfi, egy királyi udvar jelme-
IPM 2020. január
zébe öltöztetve a főhőst, a gyorskajakirályt. A viszony-
lag kevés szereplőt mozgató, egy helyszínen játszódó
alkotás jól követhető történet. A másik főszereplő
Zsanett, a szépség, aki magát királynőként emlegetve
hamburgerek között, olajszagban várja méltó párját,
miközben valamennyi férfi szereplő így vagy úgy sze-
relmével ostromolja, s végül boldog párra lel a főnök
által rettegett ellenőr személyében. Ily módon egy
modern revizortörténet is a mű, hiszen szupervájzor
érkezik a gyorsétterembe. A klasszikus vígjátéki ele-
mekkel versbe szedett alkotás sajátos ellentétet te-
remt, hiszen a szereplők az úgynevezett édinyelven
beszélnek. Idézzünk máris példákat minderre: „Kár-
tyád van-e, kérsz-e üccsit? Köszike. / Láttad az akci-
ót? Olcsóbb lett a menü, / Ingyen a hambi, ha valaki
menüt rendel.” Vagy: „Kapsz még egy üccsit is, s egy
kisburit öntettel. / Nyerhetsz egy csomó ajándék meg-
lepit.” Vagy: „Ész nélkül süvít a csili-vili Mazda. /
Uncsi vagy.” (Érdemes megemlíteni, hogy az uncsi
akár három szó becézett alakja is lehet: az unokatest-
véré, az unalmasé, sőt az unicumé.) A művet rímes
szlengdrámának is nevezhetjük az efféle mondatok alap-
ján: „Nem rinyál itt a hülye liba, / különben elmehet
a büdös sunyiba.” A főhősnek az anti ars poeticája,
azaz velős megfogalmazása annak, hogy mit nem akar
az élettől, így hangzik: „Otthon főzöl, sikálsz, leszel
egy átlagarc, / Zsíros lesz a hajad, mert nem mosod
naponta, / Nincs időd, s nem telik a drágábbik sam-
ponra, / Kezedben a zacsik, hátadon a kölyök, / Jó, ha
a férjedet nem magad cügölöd.” A szereplőket nagy
valószínűséggel a szerző, Lackfi János a való életből
vette, például úgy, hogy beült egy ilyen gyorsétterem-
be, és ott jegyzetelt, majd leírta a párbeszédeket. Min-
denesetre valóban élőnyelvieket.
Hamvai Kornél Szigliget című darabjának eseményei
a Szigligeti Alkotóházban 1953-ban játszódnak, ami-
kor Sztálin halála közeleg, a Rákosi-rendszer szikla-
szilárd. Ebben megjelenik a buta apparatcsik gond-
nokfigurája, Darányi, aki „szószólója” a szocialista
zsargonnak. Íme, a korszellemnek megfelelő, pontba
szedett utasításai: „Első pont. Az író kartársak égve
felejtik a villanyokat a folyosókon. A gondnokság ré-
széről én oltogatom. Az árampocséklással aláássuk a
népgazdaságot. Ennek értelmében a turnus idejére
áramfelelőst jelölünk ki. Második pont. Az alkotóház-
ba beutalt írók a nyugati sajtó látogatása alkalmából
felajánlást tesznek. Miszerint. Az irodalmi termelés
fokozása érdekében munkaversenyt hirdetünk. Mű-
venként egy helyett két katarzis. Százszázalékos ka-
tarzisemelés.” Nyilván ehhez sztahanovista ihletettség
szükségeltetik.
A kortárs magyar dráma nyelvhasználata igyekszik tük-
rözni a kort, a jelen valóságot, és közel hozni az olva-
sót a leírt eseményekhez, szereplőkhöz. Ugyanakkor
előszeretettel idézi meg a közelmúlt diskurzusát. n
45
közelmúlt
Munkásőrség
– a kezdetek
A kommunista rendezőgárda 1945-től működött Magyarországon, ennek
az 1950-es, teljes felszámolását követően évekig nem szerveztek milícia típusú
párthadsereget. Ez azért is érdekes, mivel Európa keleti felének több államában
tovább működtek ezek a szervezetek, Romániában, Csehszlovákiában
és az NDK-ban például 1948-ban alakították meg őket. Kiss Dávid cikkéből
a magyar munkásőrség kezdeteit ismerhetik meg.
A Rákosi-féle vezetés Magyarországon gyakor-
latilag szétosztotta a gárda feladatait az Állam-
védelmi Hatóság, a Magyar Szabadságharcos
Szövetség (MSZHSZ) és a rendőrség között.
A szervezet tagságának nagy része is ezekbe ment
át. Kezdetben volt egy olyan elképzelés, hogy
az MSZHSZ a katonai sportok, a katonai elő-
és utóképzés mellett egy milíciaszervezetnek is
helyt adjon, de nem tudni, hogy az utóbbiból mit
valósítottak meg.
A forradalom alatt
A gárda feloszlatása után csak az ’56-os forrada-
lom előtt vetődött fel egy hasonló szervezet fel-
állítása. A rendezőgárda egykori parancsnoka,
Halas Lajos, aki az államvédelemnél és a hadse-
regnél is több magasabb pozíciót töltött be,
1956 őszén, ekkor mint a Budapesti Hadkiegé-
szítő Parancsnokság vezetője, előállt a pártve-
zetésnek azzal az ötlettel, hogy a volt partizá-
nokból és tartalékos tisztekből az MSZHSZ
segítségével állítsanak fel egy munkásmilíciát.
A tervből a forradalom előtt nem lett semmi, de
azt követően maguk a Magyarországra érkező
szovjet vezetők javasolták, hogy munkásokból
szervezett alakulatokkal állítsák helyre a rendet.
A mindenféle jogszabályi háttér nélkül katonai
és nagyrészt balos politikai vezetőkből összeálló
Katonai Bizottságnak – vagy más néven Stáb-
nak – lett vagy inkább lett volna ez az egyik fel-
adata. Mindennek a legfőbb oka az volt, hogy már
október 23-án éjjelre kiderült, hogy pár kivétel-
től eltekintve sem a Magyar Néphadsereget, sem
pedig a rendőrséget nem lehet bevetni a felkelők
46
ellen. Azonban még a csak-
nem 30 ezer főnyi államvé-
delmi beosztottnak is csak
egy tört részét sikerült moz-
gósítani, legtöbben vagy ha-
zamentek, vagy a szovjetek-
nél kerestek menedéket, de
olyanok is akadtak, akik a
rendőri szervektől kérték őri-
zetbe vételüket, vagy ideig-
lenesen Ausztria területére
távoztak. Egy sebtében fel-
állított munkásmilícia azon-
ban több okból sem lehetett
sikeres.
A Stáb megbízására egy ka-
tonai törzs települt a Budapesti Pártbizottság
épületébe, a Köztársaság térre. Tagjai magas be-
osztásban lévő katonai vezetők voltak, többen
közülük korábban a rendezőgárdában is szolgál-
tak. Mező Imre, a pártbizottság titkára a második
világháború alatt a francia ellenállásban szerve-
zett úgynevezett hazafias gárdákat. A szovjetek-
kel, a Honvédelmi Minisztériummal, a fővárosi
és a kerületi hadkiegészítő parancsnokságokkal
is tartották a kapcsolatot.
Több gyárba, valamint pártbizottsághoz is küld-
tek ki fegyvereket, igyekeztek feladatuknak ele-
get tenni, azonban az épület október 30-i ostro-
ma meghiúsította terveiket. A törzsben szolgált
az ostrom során elhunyt Papp József, aki annak
a Papp Árpádnak volt a testvére, aki a Munkás-
őrség második országos parancsnoka volt 1962
és 1980 között.
IPM 2020. január
 A forradalom után
A szovjet szuronyok segítségével berendezkedő
Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány-
nak (vagy első Kádár-kormánynak) az egyik leg-
fontosabb feladata a fegyveres szervek újjáalakí-
tása volt. A szovjetek a magyar haderőt gyakor-
latilag teljesen lefegyverezték, de mellettük a
rendőri állományban sem bízhatott a rendszer.
Így ideiglenes jelleggel nagyrészt tisztekből hon-
Fotó: Fortepan / Bauer Sándor
véd karhatalmat szerveztek. A márciustól felállí-
tott belügyben is működött egy karhatalmi ezred,
ezt már ’56 decemberében felállították, de a hon-
véddal ellentétben ’57 áprilisától nem számolták
fel, 1975-ig működött. Több helyen a pártszer-
veknek alárendelve a karhatalom mellett egyfaj-
ta kisegítő alakulatként már ’56 novemberétől
milíciákat alakítottak. Szegeden például polgári
őrségnek, Budapesten rendezőgárdának nevez-
IPM 2020. január
Papp Árpád (1927−1982)
Újpesten született, műszerészként dolgozott. 1942-ben az SZDP, 1945-ben
az MKP tagja lett. A forradalmat követően a budai karhatalmi ezredben
teljesített szolgálatot híradófőnökként. 1957-ben és 1958-ban a Mun-
kásőrség Országos Parancsnokságán politikai munkatárs volt, 1958-tól
az MSZMP KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályán politikai munkatárs,
és a Munkásőrséggel foglalkozó részleg referense lett. 1966-tól KB-pót-
tag. 1962-től 1980-ig volt a Munkásőrség országos parancsnoka, majd
egészségügyi okokból nyugdíjazták.
ték. Ez utóbbi Halas Lajos vezetésével működött 1957. Magyarország,
1956. november közepétől, januárra csaknem Budapest VII. Madách Imre tér.
kétezer főt számlált. Kádárék kezdettől számol- A VII. kerületi munkásőrség
tak egy munkásmilícia felállításával, ezzel kapcso- zászlóavató ünnepsége
latban már november végén határozatot hoztak.
Ezután konkrét tervek születtek decemberben,
47
közelmúlt
Az MSZMP Ideiglenes
Intézőbizottsága 1957. január
29-én határozatot hozott
„A polgári fegyveres karhatalom
kialakítására”. A határozatból
február 12-én kivonat jelent
meg a KB. tájékoztatójában
– ez volt a munkásőrség
„születésnapja”
A Magyarországra
érkező szovjet vezetők
javasolták, hogy
munkásokból szervezett
alakulatokkal állítsák
helyre a rendet.
48
majd január 29-én az MSZMP Ideiglenes Inté-
zőbizottságának ülésén Földes László későbbi
belügyminiszter-helyettes előterjesztését kisebb
módosításokkal elfogadva felállították a Munkás-
őrséget. Érdekes, hogy az említett dokumentum-
ban még Népőrségnek nevezték a szervezetet.
A Munkásőrség
A Munkásőrség országos parancsnoksága a Bu-
dapest V. kerület, Arany János utca 25. szám alatt
működött, ennek alárendeltségébe a fővárosi és
a megyei parancsnokságok, továbbá pár közvet-
len alegység került. A fővárosi szervek a kerületi,
a megyeiek pedig a városi és járási parancsnok-
ságokat irányították. Rajokba, szakaszokba, szá-
zadokba és zászlóaljakba szervezték a testületet,
ezredeket nem állítottak fel. Ezek sokszor több
kisebb közigazgatási egységben vagy üzemben
helyezkedtek el, de egy-egy nagyobb gyárban
sokszor akár öt–nyolc zászlóaljat is alakítottak.
A nagyobb erőt kiállító gyárakban helyben oldot-
ták meg a fegyverek tárolását, ráadásul 1963-ig
a munkásőrök a pisztolyaikat haza is vihették.
A  különböző munkahelyeken a munkásőrök
vagy akár munkásőregységek jelenléte komoly
elrettentő erőnek bizonyult a rendszerrel elége-
detlenek visszariasztására. Nem szabad elfelej-
teni, hogy az ország közigazgatási egységeinek
döntő többségében és a munkahelyeken műkö-
dött valamilyen forradalmi szerv, így a rendszer
szempontjából lényeges volt egy elrettentő erő
kiállítása. Az ’56-os forradalom alatt a rendszer
szemszögéből nézve a haderő és a rendőrség is
csődöt mondott, így szükség volt a későbbiekben
egy megbízható csapatra a rendszer fenntartása
szempontjából. A  megbízhatóságot a személyi
állomány kiválogatásával igyekeztek biztosítani.
Az ’57 elejére újjászervezett pártszervek helyi
szinten a munkásőrparancsnokokkal együttmű-
ködve válogatták ki a testület állományát. Akik
a Tanácsköztársaság időszakában vagy a spanyol
polgárháborúban már bizonyítottak, a felvétel-
nél előnyt élveztek. Később már
két munkásőr ajánlására is szük-
ség volt. A megfelelő szűrést az
is biztosította, hogy a hivatásos
munkásőrparancsnokoknak leg-
alább a felét az 1957 áprilisától
folyamatos felszámolásra ítélt
karhatalomból biztosították.
A testület 30 ezer fős állományát
1957 augusztusára sikerült fel-
állítani. A gyors szervezés azon-
ban problémákat is okozott, mivel
rengeteg priusszal rendelkező ke-
rült az MSZMP párthadseregé-
be. Így a bűnesetek és a balesetek
száma jelentős volt. Nemcsak a
Munkásőrségnél, hanem például
a hadseregnél is. A  felelősségre
vonás ugyanakkor szelektív volt.
Míg több embert a forradalmat
követően tiltott fegyverviselésért
vagy a forradalom alatt elkövetett
„bűncselekményért” igen súlyos
büntetésre ítéltek, addig több eset-
ben az erőszakoskodó vagy fele-
lőtlen munkásőröket csupán a pártból vagy a
testületből történő kizárással büntették.
Akciók
Már a testület szervezetszerű felállítása előtt ala-
kult milíciák segítették a karhatalom tevékeny-
ségét a razziák, házkutatások, ’56-osok elfogása
során. A munkahelyeken való megjelenésük is
befolyásolta az események alakulását, a forra-
dalmat követő civil ellenállás teljes megtörését.
Fotó: MTI / Vigovszki Ferenc
A Munkásőrség szempontjából a legfontosabb
esemény azonban az 1957. március 15-ei ünnep
volt. Lényeges, hogy a hatalom próbálta felfújni
az ünnep jelentőségét, és ehhez kapcsolódóan a
MÚK mozgalmat is (Márciusban Újra Kezdjük),
másrészről tartott a tömeges megmozdulásoktól
– bár e félelem nem volt indokolt, hiszen a for-
radalom vezetői részben börtönben ültek, sőt
IPM 2020. január
 többeket már ekkor kivégeztek, mások viszont
külföldön találtak menedéket.
Az ünnepre többféleképpen készült a hatalom.
Március 13-án a karhatalmi, a rákövetkező na-
pon pedig a határőri egységeket vonultatták fel
a nagyobb városokban. A  Munkásőrség első
alakulatai is ekkor kapták meg a fegyvereket a
szovjetektől. Arra is figyeltek, hogy azokat az
alakulatokat szereljék fel, amelyek olyan terüle-
ten voltak, ahol korábban jelentősebb forradalmi
események történtek. Ugyanakkor úgynevezett
preventív őrizetbe vételeket foganatosítottak, a
vélt lehetséges újabb vezetőket ilyen módon ki-
emelték környezetükből, razziáztak, fegyvereket
szedtek össze. Mindemellett operatív bizottsá-
gokat kellett alakítani, ezeknek a különböző fegy-
veres szervek tevékenységének az összehango-
lása volt a feladata. Tagjai a következő szemé-
lyek voltak: az MSZMP pártbizottság titkára, a
tanácselnök, a rendőrkapitány, a karhatalom, és
ahol volt, ott a Munkásőrség parancsnoka is.
Vezetőnek az illetékes pártbizottság titkárát ne-
vezték ki. A bizottság határozatát minden szerv
köteles volt parancsként végrehajtani. Minden,
Fotó: Fortepan / Berkó Pál
nem a párt által rendezett megmozdulást ellen-
séges megnyilvánulásnak tekintettek. Március
15. és 17. között az operatív bizottság minden
szervénél ügyeletet kellett tartani, akárcsak a Köz-
ponti Vezetőségnél. Az ünnep napján a felállí-
tott munkásőri egységeket a karhatalmistákkal,
a rendőrökkel és a katonákkal vegyesen alkal-
mazták, nyilván úgy gondolták, nem árt még az
IPM 2020. január
átszűrt állományra is odafigyelni. Az együttmű- 1958. Budapest VII.,
ködés során meghatározták, hogy mely objek- Dózsa György út.
A Magyarországi Építőipari
tumokat és forgalmi, vasúti csomópontokat mi-
Munkások Országos Szövetsége
lyen erővel kell védeni, hol és milyen gyakran kell
székháza előtt sorfalat állnak
járőrözni. Azokra az objektumokra, amelyek a a munkásőrök. Mögöttük
forradalom alatt kiemelt szerepet kaptak, már- az április 4-i katonai díszszemle
cius idusán különösen odafigyeltek. Az ünnep nézőközönsége
tanítási szünet lett, de a munkanap státuszát nem
sokkal előtte szüntették meg, nyilván a munka-
helyeken könnyebben lehetett a dolgozókat szem-
mel tartani, a diákokkal kapcsolatban pedig jobb-
nak láthatta a hatalom, ha nincsenek együtt. Az
ünnep előtt a karhatalmisták látogatásokat tet-
tek az iskolákban. Március 15-én Budapesten,
a Petőfi téri szobornál tartott megemlékezést –
amelyen mintegy 20-30 fő vett részt – szétzavar-
ta a karhatalom. A  rendszer fegyveres szervei
jól vizsgáztak, sikerült fenntartaniuk a rendet.
Március idusa után
A szerveződő Munkásőrség és a többi fegyveres
szerv is kiállta a márciusi főpróbát, így folytatód-
hatott a rendszer kiépítése. A  hónap második
felében több munkásgyűlést is szerveztek, 29-én
például a Köztársaság téren (ma II. János Pál pápa
tér), a Budapesti Pártbizottság székházánál,
amelyet 1956. október 30-án megostromoltak
és elfoglaltak a felkelők. Az oda érkező tömeg
mozgását, illetve a gyűlések biztosítását a kar-
hatalom mellett a Munkásőrség látta el. Majd
következett a „nagy menetelés”. Március 30-
án a főváros fontosabb útvonalain és a nagyobb
49

Rendkívüli események
A balesetet és az elkövetett jogsértést a korszakban a fegyveres szer-
veknél rendkívüli eseménynek nevezték. Ezek száma nem csak a Munkás-
őrségnél volt magas. Ezek idővel a testületet is kompromittálták, így a
60-as évek elejéről átvizsgálták az akkor csaknem 45 ezer fős állományt,
és 6004 priuszos személyt találtak, de csak 131-et zártak ki a testületből,
javarészt a korszakban politikai jellegű bűncselekménynek tartott ese-
tek miatt. A rendkívüli események száma ezután csökkent, de az 1989-es
felszámolásig jelentős maradt. A következő idézet egy korabeli jelen-
tésből származik:
„P. L. munkásőr, Cegléden egy mulatóhelyen szórakozott. Ott volt egy
illető, aki szidta a demokráciát, ezért P. mő. [munkásőr] figyelmeztette
az illetőt, hogy hagyja abba a rágalmazást, a figyelmeztetésre az illető
felugrott, P. munkásőrt pofon ütötte, erre P. pisztolyával hármat a levegő-
be lőtt. Az esetnél jelen volt egy szovjet tiszt, aki felszólította P.-t, hogy
adja át a fegyverét. P. nem adta át, mire a szovjet kapitány P. kezét hát-
racsavarta, közben a pisztoly elsült és P.-t eltalálta.” A munkásőr egy óra
múlva meghalt, majd maguk a szovjetek is követelték az ügy kivizsgálását.
50
településeken felvonultatták az akkor megszer-
vezett Munkásőrség egy részét. A diadalmenet-
ben üres tárakkal kellett masírozni, de minden-
ki magával vitt egy telit is. A felvonulást civil ru-
hás munkásőrök és rendőrök biztosították, sőt fi-
gyelték a nézelődők megnyilvánulásait is. Aki
csupán egy humoros megjegyzést is tett, ki-
emelték a tömegből. A  rendezvényen jelentő-
sebb rendbontás vagy baleset nem történt, a fő-
városban 4305 fő vonult fel.
Április 4-ét csak „szűk körben” ünnepelték meg,
mindenféle erőfitogtatás nélkül. A Szabadság téri
emlékműnél a díszőrséget az V.  kerületi mun-
kásőrök adták. Majd következett 1957. május
1-je, amelyet már impozáns keretek között ün-
nepelt meg a hatalom. A  körülbelül 150-200
ezer fős tömegrendezvényen atrocitás nem tör-
tént. Az eseményre a hatalom igyekezett rádol-
gozni, hogy minél többen vegyenek részt rajta.
A fővárosban kerületenként próbálták mozgósí-
tani az embereket a pártszervek. A város öt pont-
ján gyülekeztek, a kerületek meghatározott sor-
IPM 2020. január

rendben követték egymást. Átvonulva a városon
öt oldalról közelítették meg a Hősök terét, illetve
a Felvonulási teret (ma Ötvenhatosok tere).
A tribünt a Magyar Ifjúság útja (ma Andrássy út)
torkolatában helyezték el, az ünnepségen ez előtt
munkásőrök teljesítettek szolgálatot. A  testület
egy része fel is vonult a rendezvényen, mások a
kerületekben tartalékban maradtak. A felvonu-
lást is a párt hadserege biztosította, a fontosabb
csomópontokban rendezőket helyeztek el, majd
az említett két teret felosztva munkásőrfolyosó-
kat alakítottak ki keresztben és hosszában a tö-
megben. Így a résztvevőket szemmel lehetett
Fotó: Fortepan / Sándor György
tartani, és a rendbontókat gyorsan ki lehetett
emelni a tömegből. 1957. május 1-jén nem tör-
tént rendbontás, Kádár beszéde után a tömeg a
Városligetbe és Budapest több pontjára ment szó-
rakozni. A későbbiek során a résztvevők számát
felnagyították, 400-500  ezer főről beszéltek,
holott ennyien be sem fértek volna erre a terü-
letre. Ugyanakkor a Kádár-rendszert legitimáló
eseménynek tekintették, bizonyítgatni próbál-
IPM 2020. január
Budapesti munkásőrparancsnokok látogatása,
Halas Lajos országos parancsnok vezetésével
a IX. kerületi 2. számú szakmunkástanuló intézetben
1959. Magyarország, Budapest
ták, hogy az „ellenforradalom” nem rendelkezett
megfelelő tömegbázissal, hiszen fél évre rá milyen
sokan vettek részt ezen az eseményen. Valójában
1957. május 1. a rendszerbe való beletörődés
ünnepévé vált.
Az 1963-as átszervezésig
A rendezvényt követően hívták össze a forrada-
lom után először ismét az országgyűlést, illetve
az MSZMP pártkongresszusát, de választáso-
kat csak 1958-ban mertek tartani, Nagy Imrét és
társait is ekkor végezték csak ki. A Munkásőr-
ség szervezését 1957 augusztusára fejezték be,
ekkorra sikerült a csaknem 30 ezer főnyi létszá-
mot elérni és felfegyverezni a testületet. Fegyver-
zet terén a munkásőrök az akkor legkorszerűbbet
kapták, amely Magyarországon rendelkezésre
állt, igaz, ez javarészt a második világháborús
szovjet technikát jelentette. 1958-tól ráadásul Március 15-én
páncéltörő ágyúkat is kaptak. Ugyanakkor már
a Petőfi téri szobornál
nyártól el szerették volna érni a testületnél, hogy
minden járásban legyen egy egységük, ezért tartott meg-
1958-ra 40 ezresre növelték az állományt.
A testületnek fennállása első éveiben egy eset-
emlékezést – amelyen
leges újabb forradalom elfojtása lett volna a leg- 20-30 fő vett részt –
fontosabb feladata. Így úgynevezett karhatalmi
harcászatra, városi harcra képezték ki a munkás- szétzavarta a karhatalom.
őröket, de emellett a rendezvények biztosítása, A rendszer fegyveres
az egyes ünnepségeken történő felvonulás, ár-
vízvédelem is tevékenységük részét képezte. szervei jól vizsgáztak,
Egy esetleges megmozdulás elfojtására terveket
készítettek, felállították a karhatalmi parancs-
sikerült fenntartaniuk
nokságokat, amelyben a Munkásőrség együtt- a rendet.
működését dolgozták ki rendkívüli időszakra
(„ellenforradalom”, háború) a többi fegyveres
szervvel. Mindennek során meghatározták a vé-
dendő objektumokat, közlekedési csomópon-
tokat, ezen belül és környékükön a lőállásokat,
az egységek települési helyét. Ezt a rendszert és
magát a Munkásőrséget is a 60-as évek elejétől
alakították át. A megszervezés után hatalmi harc
alakult ki a testület vezetésében; a pártvezetés-
ben voltak, akik az országos parancsnokságot a
Központi Bizottság (KB) hierarchiájába szeret-
ték volna olvasztani. Lényeges volt a könnyített
szolgálat létrehozása, ez a betegek és idősek szá-
mára volt egy lehetőség a testületben maradásra,
de ennek a kialakítása feszültséghez vezetett
Kádár hívei és a tőlük balra állók között.
A Munkásőrséget a forradalmat követő évben igen
hamar felállították. Ezt egyfajta évekig tartó „fi-
nomhangolás” követte az 1963-as átszervezésig.
Ekkor a rendszerrel együtt változott annak párt-
hadserege is struktúrájában és személyi állomá-
nyában egyaránt. n
51
Ember és társadalom

A NŐK ELSÁRKÁNYOSODÁSÁRÓL 3. RÉSZ

A HÉTFEJŰ SÁRKÁNY
52 IPM 2020. január

Az előző részből megismerhettük a sokat emlegetett sárkány
fejeinek kifejlődését és azok következményeit. Bartha András
könyvének folytatásából most kiderül, hogy a talpra esett férfi
hogyan is tesztelheti kiszemeltje hajlamait az
elsárkányosodásra.
A hétfejű sárkány az elsárkányosodási folyamat
tetőpontja: a fiús anyós. Különösen akkor, ha az
ifjú feleség házasságát anyósával egy fedél alatt,
közös háztartásban kezdi. Mindannyian tudjuk,
hogy egy asszony hogyan ejti ki a „fiam” szót.
Az idő múlásával a férj a barom férj kategóriájá-
ba kerül, a „fiam” szót pedig „az én drága fiam”
összetételben használják. Különleges kapcsolat
ez, melyet csak férfiember élhet és érthet meg.
Ahogy a férfiak sohasem érthetik és fejthetik
meg a női észjárást, gondolkodásmódot, ugyan-
így a nők se fogják megérteni feleségként ezt a
kapcsolatot, csak akkor, ha ők is fiús anyákká
válnak, és a fiuk felnő. Ebbe a különleges hely-
zetbe robban be az ifjú feleség, aki a fiú anyját
hétfejű sárkánynak látja. Elborzadva tapasztalja,
hogy anyósa milyen erősen uralkodik a család
felett, közöttük az ő férjén is. Az anyós viszont
azt látja, menye milyen eszközökkel próbál ural-
kodni a fia felett. Különleges ellentmondás ez,
amely hatfejű sárkánynál nem is tapasztalható.
A  hétfejű sárkány antagonisztikus ellentmon-
dásba kerül menyével a kapcsolat elején. Elké-
pedve látja, hogy amit régebben ő csinált a fér-
jével, azt most modernebb eszközökkel, kisebb
erőfeszítéssel hajtják végre a fián. Természete-
sen ellenérzéssel van ezek iránt, hiszen fia köny-
nyedén a feleség hatalma alá kerül. Az ifjú fele-
ség viszont azt tapasztalja, hogy férje elvakultan
csak a habos süteményt eszegetné, s nem törő-
dik még az elsárkányosodással, csak azzal, hogy
most hozzájutott a mazsolákhoz, a kandírozott
gyümölcshöz, a habhoz. Az ifjú feleség kiválóan
érzi azt is, hogy belelátnak a dolgaiba. Ez ellen-
tétet szül. Mondhatnánk: „De kérem, ott van
az após!” Az após azonban furcsán áll hozzá a
dolgokhoz. Az ifjú menyet teljesen másképpen
látja, mint felesége. Az elsárkányosodással alig
Illusztrációk végig: 123RF
törődik, mondván, sokkal finomabb módszerrel
hajtják igába fiát, mint amelyeket vele szemben
alkalmaznak. Azt látja csak, hogy a fia okos volt,
jó kis habos süteményre tett szert, miközben
neki az öreg pikkelyes bőrű sárkányon kell úrrá
lennie, a töppedt süteményt kell majszolgatnia.
IPM 2020. január
LAPTAPIR
Valójában örül fia sikerének. Nem törődik azzal,
hogy fiát járomba hajtják, azt gondolja, ez a süte-
mény élvezetének szerves tartozéka. Különben
is, kezdetben a módszerek egészen kedvesek.
Gyakorlásképpen: még egyszer
a sárkányfajtákról
A legfontosabb, hogy a férfiak megértsék az el-
sárkányosodás folyamatát. A sárkányológia tu-
dományában most elmélyedő olvasó vélhetően
még nem érzi nagyon pontosan, mit jelent az
egy–hét fej, mit jelent a fejek pikkelyesedése,
nagyobbodása. Ezért vizuálisabb osztályzással
is rendelkezik a sárkányológia tudománya:
egyfejű sárkány – aranysárkány,
kétfejű sárkány – ezüstsárkány,
háromfejű sárkány – rézsárkány,
négyfejű sárkány – vassárkány,
ötfejű sárkány – kénköves sárkány,
hatfejű sárkány – pléh- (bádog-)sárkány,
hétfejű sárkány – ólomsárkány.
Tehát nézzük, hogyan zajlik le a folyamat az
anyagformát öltött sárkányok esetén. Az arany-
sárkány nem oxidálódik, a férfivakság azon
időszakában él, amikor még a habos süteményt
teljes élvezettel fogyasztják. De vigyázat: egy-
fejű sárkány senki nem marad. Ez átmeneti
kategória. A  kétfejű sárkány egy darabig ma-
radhat kétfejű. De tudjuk, a kétfejű sárkány
az ezüst. Az ezüst viszont oxidálódik, ha nem
gondozzák. Megfeketedik, s úgy néz ki, mint-
ha vas lenne. A rézsárkány azzal áltatja magát,
hogy aranysárkány. De a rézről is tudjuk, hogy
gondozatlanul zöldül, feketedik, vagyis olyan-
ná válik, mintha kénköves lenne. A  vassár-
kányt a teljes berozsdásodás veszélye fenyegeti.
Az együtt töltött időben jól érzékelhető az idő
okozta oxidáció, a rozsdásodás. Az elsárkányo-
sodott nőket azért is nehéz megkülönböztetni,
mert a rozsdásodott vas, a zöldült, öregedett
réz, a megfeketedett ezüst sötétben nagyon ha-
sonlók. Az elsárkányosodás tompításában csak
akkor érhetünk el sikereket, ha feleségünket az
adott fém eredeti színében tudjuk megőrizni.
53
Ember és társadalom
A kénköves sárkány tüzet okád, mert a kén ég.
De a kén büdös is, így nyilvánvaló, hogy nem
kívánatos a férj számára. A kénes, büdös tűzben
a sárkány megsemmisül. Ezért kezdheti újra
aranysárkányként egy másik, látásában erősen
korlátozott férfival. A  pléhsárkány valójában
elrozsdásodott vassárkány. Igazi fémes tartása
nincs. Tudjuk róla, hogy nem valós ellenfél,
először mégis erős vasnak, tömör sárkánynak
látjuk. Az ólomsárkány hasonló a bádogsár-
kányhoz. Megjelenésében félelmetes, először
ijesztő, robusztus, de valójában hajlítható, mint
az ólomkatonák. Megfelelő kezeléssel igazi ve-
szélyt nem jelent. A felsorolásban nem szerepel
a papírmasé sárkány. A hat- és hétfejű sárkány
fokozatát túlélt, nagyobbacska unokával, uno-
kákkal rendelkező anyóst jelenti. A papírmasé-
korszak az unokák felnövekedésének időszaká-
tól az öregségig tart. Megtört hatalmát a férjén,
a kiszolgáltatott, segítségre szoruló férjen gya-
korolgatja. Nem alapváltozat, csak újjászületése
az ólom- és a bádogsárkánynak. Viszont eleinte
ijesztgetésre alkalmas.
A hajlam felismerése
A modern társadalmakban a házasságszerzés
megváltozott, már nem a fiatalok akaratán kí-
vül elhatározott döntés. A  felek által szerve-
54
zett ismerkedés előzi meg. Ismerkedés közben
azonban a férfi nem foglalkozik tudatosan az
elsárkányosodási hajlam keresésével. Valamit
keresnek a szegény férfiak, de nem tudják, mit.
Megismerkednek szívük választottjával, a kí-
vánatos, csodálatos, bájos, tündéri, gyönyörű
teremtéssel, a kis habos süteménnyel. A  cso-
dálatos varázsba őrülve igyekeznek objektívek
maradni. Világosabb perceikben gondolnak rá:
ez a nő cukrászati remekmű. De a házasságon
belül jó lesz nekem? Biztos választ nem tudnak,
így bizonytalanok maradnak. Csak érzik, hogy
még nem igazán ismerik szívük választottját, ti-
tok lappang a szeretett lény mélyén. Régen azt
mondták a fiatalembereknek, ha tudni akarják,
milyen alakja van választottjuknak, menjenek
ki a strandra, s meglátják. Ma már szó sincs
strandról. Olyan mértékben szoros és testkö-
zeli az információszerzés, hogy ez a strandi
megtekintés több fényévnyi távolságra van.
A  fiataloknak fizikailag, sőt szexuálisan is tág
terük van az ismerkedésre még a házasság előtt.
Együtt utaznak, kirándulnak, mondhatnám,
kipróbálják egymást. A férfiak megválaszolan-
dó kérdése: a bájos drágaság hajlamos az elsár-
kányosodásra? Válasz nincs, a harc is egyenlőt-
len. A nők, a csodálatos teremtmények, külön-
leges érzékükkel sejtik, hogy a férfiak keresnek
IPM 2020. január
valamit. Tudják, pedig a fogalomnak neve sincs.
Mindent megtesznek azért, hogy ne sikerül-
jön, hogy másképpen mutassák be magukat,
mint amilyennek születtek. Így aztán a vak,
süket férfi keres valamit, amiről nem tudja, mi
az. Vele szemben a felkészült, okos, leleményes
nő tudja, mi a kutatás célja, és fegyverrel készül
a titokban tartásra. E  fegyverek pedig hatéko-
nyak! Az elsárkányosodási hajlam felismerése
ezért is nagyon fontos. A felismerés gyökeresen
megváltoztathatja a folyamatot, mint a követke-
ző történetben is.
A  téli továbbképzésen egy harminctagú társa-
ság borkóstolóra készült. Összeadták a pénzt,
s indultak a balatonmelléki pincészetbe. Kel-
lemes szórakozásra számítottak, de keservesen
tapasztalták, hogy a hely nevéhez méltatlan
nedűket szolgáltak fel. A  borkóstoló már a vé-
géhez közeledett, mikor a lopóval sétáló felszol-
gáló, aki maga is jócskán fogyasztott, felkiáltott:
„Te vagy a Lajos?” „Józsikám, te hogy kerülsz
ide?” – hangzott a válasz, miután a vendég fel-
ismerte régi katonatársát. A  lopós felszolgáló
kezével vadul hadonászni kezdett, és kiabált
társainak: „Állj, állj! Vissza az egész!” Ekkor
történt a csoda. Bezárták a pinceajtókat. Józsi
vezényletével valódi borokat kezdtek kínálni.
A  hangulat hamarosan igen emelkedetté vált.
Hát ezért nagyon fontos a felismerés, mert
alapvetően megváltoztathatja a folyamatot.
A  férfi-női kapcsolatban is minőségi változást
hozhat, ha a férfiak a házasságot megelőzően
képesek felismerni az elsárkányosodási hajla-
mot, annak erősségét. Ez nem könnyű feladat.
Azért sem, mert a fiatal férfiak azt hiszik, cuk-
rászdában, édenkertben vannak, s csak lassan
döbbennek rá, hogy valójában a sárkány bar-
langjába kerültek. Miközben fogják a cukor-
falat kezét, nehogy elszaladjon a drága, azt
kellene felmérniük, hajlamos-e az elsárkányo-
sodásra. Ehhez teszteket javaslok. Számoljunk
persze azzal, hogy a legkiválóbb próbák után
is csekélyek az esélyek, mivel a nők tudják, mit
kell titkolniuk. Azoknak a rendkívül éleslátású,
nem teljesen elvakult – bár efelől erős kétsége-
im vannak – férfiaknak szeretnék segítséget
nyújtani, akik képesek higgadtságukat meg-
őrizve kísérleteket tenni a drága, aranyos nővel.
Csak azoknak a fiatal férfiaknak ajánlhatom a
teszteket, akik vállalják annak kockázatát, hogy
elveszíthetik a kiszemelt csodát. Mégis azt ta-
nácsolom, ne féljenek a kísérletektől. Először
is a veszély kicsi, mert úgyis hiábavaló az eről-
ködés, ha a nő másképp dönt. Másodszor, ha a
kiválasztott nő lelepleződik, vagy a felismerés-
IPM 2020. január
től félve nem fektet több energiát a kapcsolatba,
csak a fiatalember jár jól. Az alkalmazhatóság
lényegét külföldi barátom világítja meg: legyen
a nő fekete, sárga, fehér, beszéljen különböző
nyelven, tartozhat más-más valláshoz, belülről
mindegyik pink. Lényegét tekintve tehát az
elsárkányosodásra hajlamos. Mivel a nők tuda-
tosan készülnek az elsárkányosodási hajlam el-
titkolására, módszereimet nem konkretizálom,
csak néhány olyan technikát ajánlok, amelyek
általánosan értelmezhetők. Ha szívünk válasz-
tottja is ismeri e praktikákat, hasonló próbákat
még tehetünk, ugyanis nem a konkrét példa,
hanem a képviselt technika a lényeg. A többféle
teszt közül kettőt-hármat próbáljanak ki. Ismét-
lem, ezek lehetőleg ne egyezzenek meg az itt
leírtakkal. (Hacsak szívük választottja ezt a la-
pot sajnálatos módon véletlenül nem vette meg Legyen a nő fekete,
és nem olvasta.) Mi a próbák lényege? A drága- sárga, fehér, beszéljen
ságot olyan helyzetbe hozzuk, amelyben nem
tudja teljesen kontrollálni akaratát. Így kissé különböző nyelven,
kivetkőzik szerepéből, amelyet azért vett fel, tartozhat más-más
hogy megmutassa a vak férfinak, ő nem hajla-
mos az elsárkányosodásra. Valójában izgalmi valláshoz, belülről
helyzetbe hozzuk, úgy felidegesítjük, hogy va- mindegyik pink.
lódi lényét megmutassa.
Első próba. A hölgyet arra tanítjuk, amit mi tu-
dunk. Ez lehet autóvezetés vagy síelés, tenisz
vagy bridzselés. Az életben számos olyan dolog
van, amely nem könnyen tanulható, de mi már
jól ismerjük. A  legbiztosabb, egyben legkocká-
zatosabb módszer az autóvezetés. Nem véletle-
nül mondta nős barátomnak egy sokat tapasztalt
rendőrtiszt, amikor kiadta az engedélyt felesége
oktatására: „Remélem, szeretik egymást, mert
igen stabil házasságnak kell lennie annak, amely
kiállja ezt a próbát.” Ezután hosszan kotorászva
a fiókjában névjegyet nyújtott át a meglepődött
párnak, mondván: „Mindenesetre átadom egy jó
válóperes ügyvéd névjegyét.” Ha bátrak vagyunk,
e próbával kiválóan megismerhetjük hölgy-
ismerősünket. Oktatás közben szándékosan hi-
bázzunk, hangsúlyozva, hogy legjobb tudásunk
szerint járunk el. Igyekezzünk ezt olyan módon
tenni, hogy az ne okozzon nehézséget szívünk
választottjának. E  helyzetben meg fogják látni
mindazokat a műszavakat, amelyek minősíté-
sünkre vonatkoznak. Negatív minősítések ugyan,
de a későbbi tiszta érzést, a velünk kapcsolatos
megbecsülést jól tükrözik. A leplezetlen reakció
azért is keletkezik, mert a tanítás valójában az
igen utáni folyamat szerves része. Elvakulva a
méregtől, olyan érzése támad az illető hölgynek,
mintha a boldogító igen már elhangzott volna, és
tanújelét adja az elsárkányosodási hajlamának.
55
Ember és társadalom

Második próba. Kártyajáték pénzben, lehe-

tőleg nagy tételben. Ajánlott a baráti társaság,
ahol fesztelen a hangulat, például a lány családja
körében. Olyan helyzet teremtődik, amelyben
összecsapódik a játék szenvedélye a nyerés vagy
vesztés lehetőségével. A  hölgy nehezen tudja
kontrollálni akaratát, érzelmeit. A  játék hevé-
ben, különösen vesztés közben, hallhatók azok
a fordulatok, amelyek későbbi minősítésünk-
re, például a barom férjre vonatkoznak. A  nő
egyértelműen jelét adja, valójában mennyire
alacsonyabb rendűnek tart bennünket.
Harmadik próba. Viselkedjünk tudatosan ön-
zően. Tételezzük fel, hogy szívünk választottja
A nők, a csodálatos a cseresznyéből a legpirosabbat, a legédesebbet
szereti, mint mi. Cseresznyézzünk vele együtt,
teremtmények, egy tálból, s állandóan vegyük el a legpirosabb
különleges érzékükkel szemeket. A  javaslat persze vonatkozhat bár-
mire, például a csirkeevésnél a combra. Persze
sejtik, hogy a férfiak most is óvatosságra intem férfitársaimat. Ve-
keresnek valamit. gyük komolyan a nőket! Ők ilyen esetben ön-
zetlenül is tudnak viselkedni, ezt későbbi anya-
szerepükben gyakorolni fogják. A  házasság
előtt azonban e próbának is lehetnek esélyei, ha gam is tapasztaltam már ezt a jelenséget. Egyik
kellően felidegesíthető vele a nő. vidéki városban vendéglátóm vacsorára hívott
Negyedik próba. Itassuk le a hölgyet. E módszer meg. Az étterembe, ahol cigányzenekar játszott,
nem eléggé egyértelmű, és nagyon veszélyes. két hölggyel érkezett. Vacsorázni kezdtünk. Az
A  férfiak a nők leitatását gyakran használják este elég eseménytelennek és érdektelennek
arra, hogy a nő kontrollját megszüntetve, sze- indult, a szokásos rossz vendéglátói koszttal és
xuális vágyaikat kielégítsék. Az alkohol hatása a már megszokott, közömbös szalonzenével,
kezdetben növeli a nemi vágyat, de sajnálatos szótlan, kedvetlen nőkkel a társaságban. A zené-
módon csökkenti a potenciát. A leitatásnak két szek minden asztalhoz odamentek, így hozzánk
veszélye van. Az egyik, hogy a nő felismeri a is: akarunk-e valamilyen nótát elhúzatni? Nem
veszélyt, nehezen áll kötélnek. Vannak módsze- rendeltünk semmit. A  vacsorához fogyasztott
rek, amelyeket nem is ajánlhatok. Például: egy alkohol hatása következtében az egyik hölgy
fiatalember találkát beszélt meg szíve választott- udvariasan megkérdezte: „Megrendelhetnénk
jával. A  hölgynek csak egyetlen kikötése volt, valamit a cigányoknál? Egy dalt az egyéb kate-
feltétlenül legyen fürdési lehetőség. Kérdezte is góriából?” Megdöbbentem: „Mi az az egyéb ka-
többször a fiút: „Lesz lehetőség zuhanyozásra?” tegória?” „Ami nem népdal, nem opera, operett
Férfitársunk mindig megnyugtatóan válaszol- vagy cigánynóta, az az egyéb” – hangzott a pre-
ta: „Lesz zuhany, lesz.” Végül a hegyszín egy cíz válasz. Közben a cigányok is gyanúsan egy
viszonylag elhagyatott csónakház lett. Amikor csapásra ott termettek. Felejthetetlen, emlékeze-
odaértek, a hölgy keresni kezdte a fürdőszobát: tes este következett ezután. A hölgyek az egyéb
„Hol a zuhany?” Az illető egy üveg pálinkát kategóriába tartozó dalok specialistái voltak. Ezt
húzott elő a zsebéből, és humorosnak akarván a zenészek is jól tudták. Az étteremben éjjel két
látszani, azt mondta: „Itt van. Most csak belső óráig húzatták a dalokat. Az alkoholos befolyá-
zuhany lesz.” Ezek után a fiúnak nem volt nagy soltság váratlan helyzetet teremthet, miközben
sikere. A  másik kockázat, hogy az alkoholfo- az elsárkányosodást teszteljük. A  leitatási pró-
gyasztás szexuális aktusba torkollik. Ez a na- bának természetesen az is a korlátját képezheti,
gyobb veszély, mert elmaradhat a tesztelés (de hogy a szesz által erősen tompított agyú, éleslá-
vélhetően ez a meggondolatlan próbálkozókat tásukban egyébként is gátolt férfiak hajtják vég-
kevésbé bántja). Ha viszont sikerül a kellő itatás, re. Ezért csak a legtudatosabbak esetén ajánlható
remek próbája az elsárkányosodási hajlam tesz- ez a módszer.
telésének. Vannak további veszélyek is. Az alko- Ötödik próba. Keresztbe szervezett progra-
hol addig ismeretlen érzelmeket válthat ki. Jóma- mok. Lényege, hogy amikor a hölgy éppen a

56 IPM 2020. január


legjobb barátnőjéhez menne, vagy bármely nél-
külünk töltendő programja van, szervezzünk
közös időtöltést az általa is megbeszélt időben.
Tapasztalni fogjuk a nő elsárkányosodásra való
hajlamát vagy rendkívüli adottságát a hajlam
eltitkolására.
Hatodik próba. Önlebuktatási teszt. Máskép-
pen: hogyan reagál a gyönyörűség arra, hogy
úgy tűnik neki, lebuktunk? Intézzük úgy, hogy
valamilyen eseményről – biztos alibit szervezve
– előre nem szólunk, majd jellel vagy elszólás-
sal tudtára adjuk a történetet. Természetesen
csak azt szabad kipróbálni, hogy a biztosnak
hitt lebukásra miként reagál. Nincs nagyobb
veszély azonban, mint a kétkedés a kapcsolat
e korai szakaszában, ezért alaposan ügyeljünk
a részletekre is. Például munkahelyen, bará-
ti társaságban javasoljuk, hogy mérjük össze
magasságunkat cipő nélkül. Aznap, előre gon-
dolva az eseményre, világos zoknit húzzunk,
amely nyilvánvalóan bekoszolódik. Este kerül-
jünk olyan helyzetbe, hogy a hölgy is láthassa a
piszkos zoknit. Azt fogja feltételezni, hogy cipő
nélkül, vagyis levetkőzve légyotton voltunk.
Reakcióit figyeljük meg, beszéljünk a bizonyít-
hatóan társasági eseményről, amit valójában mi
kezdeményeztünk.
Hetedik próba. Vásároljunk bosszantó ruhát
neki. A nők kevés ajándéknak örülnek annyira,
mint a ruhaneműnek. Azt hivatalban, utcán,
társaságban lehet hordani, lehet mesélni, ki-
től kapták. A  ruha vásárlása ugyan bátorságot
IPM 2020. január
LAPTAPIR
követel, de nyugodtan lehet vele próbálkozni.
Főleg külföldön, amikor összehasonlítási alap
sincs, miből választottunk. Hogyan mérhető
ezzel az elsárkányosodás hajlama? A  házasság
előtt vegyünk szívünk választottjának kedvé-
re való ruhát, utána válasszunk rosszul is. Ne
stimmeljen a méret vagy a szín, a fazon, a stílus.
Bizonyosan tapasztaljuk az elsárkányosodás je-
leit, vagyis az őszinte minősítést. Egyik gyak-
ran utazó barátom már a házasságon belül, mint
a kedvesség állandó szinten tartásának módsze-
rét, alkalmazta a ruhavásárlást. Meglepetésére
bármilyen felületesen, gyorsan, összekapkod-
va, olcsón vásárolt, felesége mindig rendkívüli
elragadtatással fogadta ezeket az ajándékokat.
A  férj rettenetesen boldog volt. Egyre gátlás-
talanabbul, egyre nagyobb tömegben vásárolta
a különböző ruhaneműket. Csak később döb-
bent rá: a nőknél a valódi próba nem az, hogy
örülnek-e vagy sem az ajándék ruhának, hanem
hogy hordják-e azt.
Nincsenek illúzióim, hogy e tesztek az elsárká-
nyosodás kimutatása révén képesek fiatal férfi-
társaimat eltántorítani a házasságtól. Nem is ez
a cél. Csupán annyi, hogy akik az elsárkányoso-
dástól tudatosan félnek, korán információkhoz
jussanak. A próbák alapján egyszer-kétszer elke-
rülhetik a házasságot. Ha azonban a nő döntött,
próba ide, próba oda, házasság lesz. S a többség,
akik már házasságban élnek? Ők hogyan harcol-
janak az elsárkányosodás ellen? n
57
tudomány és technológia

BigDog, szputnyiksokk,
intelligens puskagolyó
Ma talán nem lennének robotjaink, internetünk, lopakodó repülőgépeink,
nem lépett volna ember a Hold felszínére a titokzatos, roppant befolyásos amerikai
katonai-tudományos testület, a DARPA nélkül. A szervezet, amelyet kezdetben
a rakétatechnika, az űrkutatás fejlesztésével bíztak meg, mára kiszélesítette
tevékenységét. Ezekről Dunai Péter cikkében olvashatnak.
Alapvetően a társadalmat érintő katonai és civil 1. A Neural Engineering System Design nevű,
kihívásokkal foglalkozik, a rakétavédelemtől a 2017-ben meghirdetett program célja az emberi
biztonságos kommunikációig. De az igazi ame- agyat a számítógéppel közvetlenül összekötő,
rikai pionírszellemtől áthatott DARPA-tól nem kétoldalú kommunikációt lehetővé tévő mecha-
idegen a fizika alapvető törvényeire fittyet hányó nizmus megteremtése. Öt kutatócsapat vesz részt
kísérletezés finanszírozása sem. A Newton 3. benne, köztük a Brown, a Columbia és az UCLA
törvényének – hatás-ellenhatás – ellentmondó kí- egyetemeké.
sérletekre, mikrohullámok űrrakétamotorként
alkalmazására (Shawyer EmDrive) több millió 2. A bőr alá beültetett implantátum folyamato-
dollárt költöttek. És lehet, hogy nem hiába. san, akár okostelefonnal is rögzíthető-továbbít-
ható adatokat közöl egyebek között a szervezet
Érzékeltetendő a DARPA sokarcúságát, nézzük oxigénellátásáról, vércukor-, tejsav-, ureaszintjéről.
öt, ma is futó projektjüket: Katonáknak és civileknek egyaránt hasznos.

58 IPM 2020. január

 A pilóta nélküli repülőgépek mellett a DARPA
továbbfejleszti a kisebb quadcoptereket is. Egy ilyen drón
segítséget nyújthat például a katonai járőröknek
a veszélyes városi helyek felkutatásában
3. Az EXACTO „okoslövedék”
kilövés után képes követni a célt.
Egy 2015-ös rövid videofelvé-
telen kívül alig van forrás. A szu-
pertitkos programról annyit tud-
ni, hogy átalakított félhüvelykes
(12,7 mm-es) nehéz mesterlö-
vészpuska különleges, 10-12 cm
hosszú lövedékéről van szó. Ebbe
a legfeljebb 100 grammos hen-
gerkúpba feltehetően legalább két,
miniszámítógéppel összehangolt,
miniatürizált rendszer van beépít-
ve, akárcsak a jóval nagyobb ka-
liberű és nehezebb irányított ra-
kéta-robbanófejekbe, egy lézer-
érzékelő és a lövedék pályáját
megváltoztató fúvókarendszer.
A legvalószínűbb megoldás: a
lövedék orrában lévő szenzor kö-
veti a puskára rögzített lézeres
célkijelölő jelét, amelyet a lövész
folyamatosan a mozgó céltárgyon/
személyen tart.
4. Rugalmas, puha külső izom-
támogató rendszer (exoszkele-
ton). Az emberi test köré simuló,
szervomotorokkal operáló rend-
szer megsokszorozza az ember
erejét, mozgási sebességét.
5. Automatizált szisztéma, amely
felismeri és rendszerezi a hamis,
„fake news” médiatermékeket
(szöveg, audio- vagy videófelvétel, fénykép).
A program neve Semantic Forensics (SemaFor).
2019. augusztus végén az amerikai szövetségi
kormány közbeszerzési honlapján (fbo.gov) pá-
lyázatot hirdettek az érdeklődőknek.
Skynet-szindróma
Ez idő szerint a DARPA specialistái a mozaik-
hadviselés, az ember által vezetett-irányított és
a csak gépekből álló fegyverrendszerek párhu-
zamos alkalmazását, az összehangolás lehetősé-
geit is tanulmányozzák. Összefüggésben a mes-
terségesintelligencia-kutatással is, amely korunk
egyik legbonyolultabb kérdéskörét boncolgatja,
felvetve a „Skynet-szindróma”, a gépek ember
fölé kerekedésének a problémáját is.
Ma még emberek ülnek azon bonyolult lánc vé-
gén, amelynek keretében a katonai szatellitek,
szenzoros repülőgépek, pilóta nélküli drónok,
földi megfigyelőállomások és a célpont közelé-
IPM 2020. január
ben rejtőzködő repülésirányító katonák által be- A Németország keleti
küldött információk áramlanak a központi szá-
mítógépbe. Azonosítják a célpontot, amely lehet részét elfoglaló Szovjetunió
például egy mozgó gépkocsi Afganisztánban.
A lánc végén ülő katona és felettesei döntenek.
is importált német rakéta-
Ha a döntés „igen” – a célterület felett köröző, tudósokat, de a kínálat
felfegyverzett drónok egyike elindul, a keresőjé-
ben feltűnik a célponttal együtt mozgó célkereszt. színe-javát az amerikaiak
Ezt a monitorján látja a például Texasban ülő ope- fölözték le.
rátor, és a parancsnak megfelelően megnyomja
a gombot, elindítja a drónra felfüggesztett Hell-
fire rakétát a cél megsemmisítésére. Abból lehet
nagy baj, ha a végső döntést a Hellfire elindítá-
sáról nem egy ember(csoport), hanem egy gép
hozza meg. Ez az a küszöb, amelyet eddig még
nem léptek át – és ezt kutatja a fenti DARPA-
program.
Letaglózó bip-bip
Hogyan jött létre a DARPA? Rettenetesen mell-
be vágta az amerikaiakat a hír, hogy a Szovjet-
unió 1957 őszén felbocsátotta az első, ember-
kéz alkotta szerkezetet az űrbe, a Szputnyik–1-et.
Mindaddig meg voltak győződve róla, hogy a
második világháború lezártával az SS-ben had-
nagyi rangot szerzett Wernher von Braunnal az
élen a hitleri Németországból importált német A DARPA Alias elnevezésű
tudósok jóvoltából is toronymagasan vezetnek a programja javítaná a pilóták
szovjetekkel szemben a katonai és a civil rakéta- teljesítményét, csökkentené
technikában, az űrkutatásban. a munkaterhelést,
és jelentős költségmegtakarítást
A teljesség kedvéért: a Németország keleti ré-
eredményezne a katonai
szét elfoglaló Szovjetunió is importált német szállítási rendszereknél
rakétatudósokat, de a kínálat színe-javát az
amerikaiak fölözték le. Ők idejekorán külön
katonai egységeket állítottak fel azzal a feladat-
tal, hogy a még háborúban álló náci Németor-
szágban felkutassák és az Egyesült Államokba
59
tudomány és technológia
szállítsák mindazon tudósokat, akik az USA nem-
zeti érdekei szempontjából számottevő értéket
képviseltek. És a német rakétatechnikai kutatá-
sok, fejlesztések központjában, az Északkelet-
Németországban lévő Peenemündében dolgozó
tudósok csapatostul szöktek nyugat felé a hábo-
rú utolsó időszakában, hogy amerikai fogságba
kerülhessenek.
Aggasztó Szemjorka
És ami talán a legjobban aggasztotta a Pentagont:
ha a szovjetek űrjárművet tudnak Föld körüli
pályára állítani, akkor olyan hordozórakétáik is
lehetnek, amelyek (nukleáris) robbanófejeikkel
elérhetik az Egyesült Államokat. Az amerikai
hírszerzés a TASZSZ közleményéből tudhatta
meg, hogy 1957 augusztusában a szovjetek az
északnyugat-oroszországi Pleszeck űrrepülőte-
réről sikeres kísérletet hajtottak végre a világ
első interkontinentális ballisztikus rakétájával,
az R–7 Szemjorkával. Az R–7-es Pleszeckből
mintegy 6000 kilométeres távot megtéve elrepült
Kamcsatkáig. A Szovjetunió – és a világ – első stra-
tégiai csapásmérő interkontinentális ballisztikus
rakétaegységét ugyancsak Pleszeckbe telepítet-
ték. Az egység 1959 februárjában már elérte a
bevethetőségi-készültségi fokozatot, NATO-szak-
zsargonban a full operational capabilityt.
Az ARPA első elnöke,
Roy Johnson akkoriban
csillagászatinak számító
jövedelmet, évi 160 ezer
dollárt hozó állást hagyott
ott, hogy elvállalhassa
az ügynökség vezetését.
Roy Johnson
60
Hozzájárult az amerikaiak késlekedéséhez a vita,
hogy melyik haderőnemhez (légierő, haditenge-
részet, szárazföldi erők) kerüljön az interkonti-
nentális ballisztikus rakéták fejlesztése, tesztelése,
rendszerbe állítása. A Szovjetunió pártközpon-
tosított döntésmechanizmusában ez a probléma
kevéssé befolyásolta a rakétafejlesztést. Igaz, ott
szintén kialakult versengés a haderőnemek, vál-
lalatok között, de ez a politikai vezetés szándékai
szerint történt. Példa rá a Mikojan–Gurevics-pá-
ros (MiG) és a Szuhoj (Su) harcirepülőgép-fej-
lesztő irodák versenye – és a szovjet pártvezeté-
sen belül is működtek sajátos „lobbik” az egyik
vagy a másik iroda támogatására. Ez a versengés
1939-ben kezdődött, amikor a két tervezőirodát
megalapították – és azóta is tart.
Ahogy meghallotta a Szputnyik–1-es által sugár-
zott bip-bip rádiójeleket, Dwight D. Eisenhower
amerikai elnök sebtében összerántotta a kupak-
tanácsot, mit tegyenek. Aztán az elnök agyából
kipattant a gondolat, utol kell érni, le kell köröz-
ni a szovjeteket egy szervezettel, amely koordi-
nálja az erőfeszítéseket. Így hozták létre 1958
elején mai nevén a DARPA-t, a Defense Ad-
vanced Research Projects Agencyt, a Fejlett Vé-
delmi Kutatási Projektek Ügynökségét. Noha
kezdettől fogva az amerikai védelmi minisztéri-
um kötelékébe tartozott, egészen 1972-ig ARPA
néven futott, azaz a betűszó nevéből
hiányzott az első D betű, a „védelmi”
(defense) szó.
Szomszédvár a NASA
A (D)ARPA megteremtői valóságos
mozgósítást hirdettek a szovjetek utol-
érésére és lekörözésére. És a lelkes,
hazafias érzelmű tudósok, hadmérnö-
kök csapatostul jöttek. Az ARPA első
elnöke, Roy Johnson akkoriban csil-
lagászatinak számító jövedelmet, évi
160 ezer dollárt hozó állást hagyott
ott a General Electricnél, hogy elvál-
lalhassa az ügynökség vezetését – egy
esztendőre 16 ezer dollárért. Tudo-
mányos helyettese, Herbert York az
amerikai nukleáris fegyverek kidol-
Fotó: Getty Images/Hank Walker
gozásában kulcsszerepű, nagynevű
Lawrence Livermore Nemzeti Labo-
ratóriumból érkezett.
Ám az ARPA-sok lelkesedése jócskán
alábbhagyott – némelyek majdhogy-
nem árulásról beszéltek –, amikor 1958
közepén megépítették a szomszédvá-
rat, létrehozták a Nemzeti Légügyi
és Űrhajózási Hivatalt, a NASA-t.
IPM 2020. január
Ezzel egészében véve kicsúszott az ARPA alól
a legfontosabb terület, az űrkutatás, a rakétatech-
nológia. Fájdalmas csapás, nemcsak az alappro-
jektek zöme került át a NASA-hoz, hanem az
ARPA költségvetésének, évi 520 millió dollár-
nak (2019-es dollárárfolyamon 8,89 milliárd
dollár) tetemes része is. Roy Johnson lemondott.
Az ARPA-t átprofilírozták, az alapkutatás vált
fő feladatává. Ennek viszont sok tudós örült,
aki nem az űr- és a repülőgépipari szektort kép-
viselte.
Megnyílnak a pénzcsapok
A szputnyiksokk 1957-ben felbolydította az
Egyesült Államok tudományos-technikai kuta-
tási világát is. Sok szervezet megérezte, hogy
most nagy támogatási pénzekhez lehet jutni – és
felélénkültek a fegyveripart képviselő washing-
toni kijáróemberek is. Az amerikai törvényho-
zás plusztámogatást szavazott meg az 1950-ben
alapított Nemzeti Tudományos Alapítványnak
(NSF) is. Ma az NSF talán az ország legnagyobb
tudományos kutatási intézménye, idén az erre
szánt szövetségi költségvetési pénz egynegyedé-
vel, évi mintegy nyolcmilliárd dollárral gazdál-
kodhat. Ez több mint kétszerese a DARPA-
büdzsének. Összehasonlításul: a több mint 17 ezer
alkalmazottat foglalkoztató NASA 2019. évi költ-
ségvetése 21,5 milliárd dollárt tett ki.
Ezzel együtt nagyon sok pénz felett rendelkezik
a DARPA, a 2020-as évre szóló elnöki költség-
IPM 2020. január
vetési tervezet 3,55 milliárd dollárról szól, és A Microsoft társalapítója,
alapvetően katonai célú kutatásra, fejlesztésre, Bill Gates is támogatta a DARPA
tesztelésre, kiértékelésre szolgál. Mindezt egy egyik drónmegfigyelési tesztjét,
mindössze 210 emberrel működő szervezet kap- amely elsősorban az amerikai
katonai személyzet védelmével
ja, ami vélhetően rekord az Egyesült Államok
foglalkozik. A rendszer
központi költségvetéséből gazdálkodók körében
megóvhat illetéktelen drón-
az egy alkalmazottra jutó büdzsét illetően. repülésektől és lehetséges
A DARPA költségvetési támogatása (amit a kü- terrortámadásoktól is
lönböző szervezetek, vállalatok által biztosított
projektfinanszírozási alapok egészítenek ki) az
utóbbi években jelentősen emelkedett. Az Obama-
kormányzat utolsó évében, 2016-ban a DARPA
2,9 milliárd dollárból gazdálkodhatott.
Érdekesség, hogy a szervezet 2005-ben 3,1 mil-
liárd dolláros állami támogatást kapott. Ennek
mértéke nemcsak a regnáló elnök személyétől,
tanácsadóitól, hanem a világhelyzettől is függött.
A George W. Bush-adminisztráció idején, 2001.
szeptember 11-én történt szörnyű, New York
és a Pentagon ellen végrehajtott terrortámadá-
sok után a DARPA-büdzsé jelentősen nőtt,
2003-ban 2,61, 2004-ben 2,8 milliárd dollár-
ra. És hangsúlyozták a DARPA fontosságát a
terrorizmusellenes harc alapkérdéseire – mind
technikai, mind pedig társadalmi-politikai vo-
natkozásban – való válaszadásban.
Nők a DARPA élén
Huszonegy igazgató szolgált eddig a (D)ARPA
első embereként. Közülük csak ketten hölgyek,
akik az Obama-korszakban kerültek erre a posztra.
61
tudomány és technológia
Arati Prabhakar (balra)
és elődje, Regina E. Dugan
A DARPA által fejlesztett
protézis körülbelül ugyanolyan
súlyú és méretű, mint az ember
eredeti karja
62
Egyikőjük, Arati Prabhakar volt az első nem fe- a Google-hoz. Később a Facebooknál csatlakozott
hér bőrű és nem az Egyesült Államokban szüle- a Building 8 csoporthoz, amely később az F8
tett amerikai, aki betölthette ezt a pozíciót. Há- hackathonok rendezésével szerzett ismertséget.
roméves korában szüleivel Új-Delhiből Texasba A hackathon sajátos amerikai műszó, a számító-
költöztek. Ragyogó tudományos karriert futott gépes szakemberek, programozók, szoftverfej-
be, a CalTech elitegyetemen ő volt az első nő, aki lesztők, grafikai, interface-tervezők, valamint
alkalmazott fizikából PhD-fokozatot ért el. Öt projektvezetők maratoni, többórás közös fejtö-
évig, 2012 és 2017 között állt a DARPA élén. rése különféle szoftverprojektek fejlesztésére,
Egyetemi diplomamunkáját a félvezetőkkel kap- kidolgozására.
csolatos problémákról írta, ennek később igen Már a múlt században, a hetvenes évek elején
nagy hasznát vette. Még mielőtt kinevezték vol- megkezdték a DARPA szakemberei a többszö-
na a szervezet élére, a DARPA-n
belül ő alapította meg a később
kulcsfontosságúvá váló Mikro-
elektronikai Technológiai Hi-
vatalt.
Prabhakar elődje, Regina E. Du-
gan 2009-től 2012-ig vezette a
DARPA-t. Kiváló elmeként,
kreatív feltalálóként került az
első nőként erre a posztra. Az ő
nevéhez fűződik a Kutyaorr ki-
gondolása, kidolgozása. A Ku-
tyaorr egy olyan hordozható
elektronikus szerkezet, amely
képes kiszagolni a föld alá rejtett
taposó- vagy harckocsiaknákban
lévő robbanóanyagot.
Dugan fényes karriert futott be
a DARPA-tól való távozását kö-
vetően is. A Google érdekelt-
ségbe tartozó Motorola Mobi-
litynél felállította az élenjáró
technológiák projektjét, majd
amikor a céget 2014-ben meg-
vásárolta a kínai Lenovo-csoport,
csapatával együtt visszaigazolt
IPM 2020. január
rös hangsebességgel mozgó hiperszonikus űrjár-
művek tervezését. Az egyik legnehezebben meg-
oldható probléma a hatalmas sebesség következ-
tében a világűr alsó rétegeiben, a Föld légköre
legfelső ritka részében mozgó-pattogó hipergyors
testek felszínén a súrlódás folytán képződő hő
elvezetése, semlegesítése. Nem tudjuk, nem bi-
zonyítható, de feltételezhető, hogy a kutatásban
más szervezetekkel, így a termonukleáris fegy-
verek (a köznyelvben hidrogénbombák) szer-
kezetét a hasonló gondoktól védő többrétegű,
méhsejtszerkezetű, különleges kompozitanyagú
konstrukciók kidolgozásában élen járó Lawrence
Livermore National Laboratoryval is együttmű-
ködtek.
Csörömpöl a BigDog
Ki ne ismerné a közösségi médiából a videóklipe-
ken mozgó BigDogot, a Boston Dynamics által
2005-ben kidolgozott robotkutyát? A vállalko-
zás, amely az amerikai tudományos élet egyik
fellegvárából, a Massachusetts Institute of Tech-
nologyból sarjadzott, a DARPA megbízásából és
finanszírozásával teremtette meg az elsősorban
katonai célú, terepen mozgó, nagy teherbírású
robotcsaládot. A BigDog akár a DARPA által
koordinált amerikai és szövetséges élenjáró tech-
nológiai fejlesztési projektek jelképe is lehetne.
Kidolgozásában közreműködött egyebek kö-
zött a Foster-Miller, a katonai robotokat gyártó
nagy-britanniai Qinetiq amerikai leányvállalata,
IPM 2020. január
az űr felderítésében használatos robotok fejlesz-
tője és gyártója, a Jet Propulsion Laboratory,
valamint a Harvard állatok mozgását tanulmá-
nyozó és a robotok elkészítésében a tapasztalato-
kat hasznosító Concord Field Station nevű bio-
mechanikai központja.
A BigDog egyébként nem váltotta be a hadse-
reg hozzá fűzött reményeit. A 150 kilogramm-
nyi teher cipelésére tervezett robot öszvérként
támogatta volna a szárazföldi csapatokat, a kü-
lönleges egységeket az emberi járásnál valamivel
gyorsabb, 6,4 km/h sebességgel és akár 35 fokos
lejtőt is leküzdve. De a BigDog a katonák szerint
túl zajosan működött, ezért elvetették harctéri
alkalmazását.
Nyer az Alligátorszárnyak
És a legfrissebb hír: 2019 végén hirdették ki a
DARPA szoftverrádiók (RF-frekvenciasáv) és
a mesterséges intelligencia kombinálására meg- A BigDog akár a DARPA
által koordinált amerikai
és szövetséges élen-
járó technológiai fejlesztési
projektek jelképe
is lehetne.
hirdetett hároméves, sokfordulós, akadályokkal
(hirtelen sávszélesség-csökkenés vagy éppen -nö-
vekedés), kihívásokkal megtűzdelt verseny nyer-
tesét. A kétmillió dolláros fődíjat a Floridai Egye-
tem diákokból, PhD-zőkből és professzorokból
álló csapata, a GatorWings (Alligátorszárnyak)
nyerte. A mesterséges intelligencia lehetőségei-
nek kibővítése, a szoftverrádióval való kombi-
nálása – a verseny célja – a katonai-biztonsági,
kibervédelmi, elektronikai felderítési és a polgári
szférát egyaránt érdekli. n
63
közelmúlt

Szlovákia és a Kuciak-gyilkosság:

A KIRAKAT ÉS
A VALÓSÁG

Lassan két éve gyilkolták meg

Ján Kuciak fiatal szlovák tényfeltáró
újságírót és menyasszonyát. Azóta
megvannak a bérgyilkosok és vélhetően
a megbízóik is. Bár az eset nyilvánvalóan
egyedi és szélsőséges, így is elég szomorú
kép rajzolódik ki a szlovák közéletről, az
igazságszolgáltatás, a gazdasági elit és
a maffia összefonódásáról, de még az
egyes szlovákiai régiók égbekiáltó
különbségeiről is.

64 IPM 2020. január

 Szlovákia Janus-arcú ország.
Az egyik oldalról kelet-európai
éltanuló, az „új Detroit”, a
V4-országcsoport (Magyaror-
szág, Szlovákia, Csehország és
Lengyelország) egyetlen olyan
állama, amely már az eurót is
bevezette. A másik oldalról vi-
Brückner Gergely szont nagyon szegény régiók-
kal is bír, ahol nagy a korrupció,
a bírósági ítéletek kilóra megvehetők, és ahol sok-
szor összefonódik a maffia és a politika. A két leírás
egyszerre igaz.

Autógyártó nagyhatalom
Az autógyárakkal valóban bőségesen ellátott északi
szomszédunk az egyik leggyorsabban fejlődő ke-
let-közép-európai állam, amely nagyon meggyőző
éveken van túl. Az autógyártás nálunk, Magyaror-
szágon is meghatározó, de képzeljük el, hogy északi
szomszédunknál feleannyi lakossal kétszer annyi
autót gyárt a három nagy cég: a pozsonyi Volkswa-
gen, a zsolnai Kia és a nagyszombati PSA Peugeot
Citroën. Ezzel Szlovákia globális éllovas a lakosság-
arányos autógyártásban.
Írásunkban azonban egy szörnyű bűntény és annak
háttere kapcsán éppen azt szeretnénk bemutatni,
hogy ez a pozitív kép nem teljesen megalapozott. Ar-
ra is kitérünk, hogy mi lehet a társadalmi háttere an-
nak, hogy Ján Kuciak újságíró meggyilkolása során
bár az áldozat és az emberölés megrendelője is szlo-
vák volt, a bérgyilkosok magyarok. Mindez, különö-
sen a korábbi dunaszerdahelyi magyar maffia ismert
kegyetlenkedései és sorozatos gyilkosságai után,
alighanem magyarázatra szorul.

A kommunista időkben
Ha kicsit visszatekintünk a múltba, Szlovákia a kom-
munista időkben nem volt jó hely. A magyarok szíve-
sen jártak át ugyan síelni, esetleg egy felvidéki vártú-
rára, de a térség ekkor még az átlagos KGST-orszá-
gokhoz képest is kicsit bornírtabb, sötétebb, iparibb
Fotó: Getty Images/Wolfgang Kaehler

terület volt. Ráadásul mindenütt, akár a legszebb he-

gyek kisebb településein is sivár lakóteleptengerek
törtek az ég felé. Ezen az összképen még a nagyon fi-
nom Deli csoki vagy az M&M’s cukorkára emlékez-
tető Lentilky sem segített. Természetesen ebben a
korszakban valójában még nem is beszélhettünk Szlo-
vákiáról, csak Csehszlovákia szegényebb feléről.
A rendszerváltás után sem indult túl jól a hamarosan
kivívott független lét, az országot meghatározó három

IPM 2020. január 65

 közelmúlt
Vladimír Mečiar, karizmatikus politikus mind vegyes bizonyítványt
Szlovákia volt állított ki. Mielőtt őket bemutatnánk, azt azért ér-
miniszterelnöke demes megjegyezni, hogy Szlovákia és az egykori
súlyos botrá-
„elnyomó” nagy testvér, vagyis Csehország egyál-
nyokba
talán nincsen rossz viszonyban. A közös nosztal-
keveredett
gia, az egykori zenekarok (nem is olyan régen halt
meg a legnagyobb sztár, Karel Gott) vagy azok a
futball- és jégkorongmeccsek, ahol félidőnként,
harmadonként változott, hogy a riporterek csehül
vagy szlovákul közvetítik a mérkőzéseket, szép
emlékek maradtak. A kölcsönös piszkálódás elle-
nére egy szlovák cégnek a mai napig először Cseh-
ország jut eszébe mint külpiac, nincsenek
nyelvi nehézségek, és tényleg nem rossz a
viszony.
Vladimír Mečiar:
maffiózók és titkosszolgák
Amikor megalakult a független Szlová-
kia, megint csak nem indult jól a sztori,
Vladimír Mečiar, az első miniszterel-
nök minden összehasonlításban az
egyik legrosszabb, legellentmondáso-
sabb kelet-európai miniszterelnök volt.
Egy hirtelen megadott általános am-
nesztia miatt az országot ellepték a fris-
sen szabadult bűnözők, rémes maffiák
uralták az államot, és a hivatalos kor-
mányzat is sokszor inkább egy bűnszer-
vezetre hasonlított. Ebben az időszak-
ban helyi oligarchák privatizálták ma-
guknak a néhány életképes üzemet (pél-
dául a kassai vasművet), Mečiar pedig
66
magyarázkodhatott a szinte biztosan
az állami titkosszolgálat által elköve-
tett bűncselekménygyanús akciók
miatt. Ilyen volt például az akkori
köztársasági elnök, Michal Kováč fi-
ának az elrablása, illetve egy, az
esetről valló titkosszolgálati tiszt au-
tóbalesete, amely erősen merénylet-
re utalt. Ivan Lexa, a titkosszolgálat
vezetője később elmenekült az or-
szágból, bűnei miatt az Interpol kö-
rözte, végül megváltoztatott külsővel
Dél-Afrikában tartóztatták le.
Mikuláš Dzurinda:
Gyertek, külföldiek!
Mečiar utódja, Mikuláš Dzurinda
főleg a külföldiekben bízott. Sikerrel
szorította vissza az elharapózó bűn-
szervezeteket, egykulcsos adót veze-
tett be, ami segített a feketegazdaság
felszámolásában, és a miniszterelnök
elsősorban a külföldi cégektől és befektetőktől
remélt egy tisztább gazdaságot.
Bevezényelte Szlovákiát az EU-ba, megérkeztek
az említett autógyártók. Nagy érdeme volt ab-
Ivan Lexa, a volt
ban, hogy Szlovákia később bevezethette az eu-
titkosszolgálati
rót, a külföldiek imádták a nagy növekedést, a
vezető súlyos
piacpárti intézkedéseket, és néhány nagyváros –
bűncselekmé-
elsősorban persze a főváros, Pozsony – nagyon
nyeket követett
el, egészen szépen fejlődött.
Dél-Afrikáig Ám az igazsághoz tartozik, hogy később elég sok
menekült, de korrupciós ügy robbant ki, és a szociális érzéket-
elkapták lenség miatt egyes csoportok rémesen leszakad-
IPM 2020. január
 tak, ez vezetett például a tőketerebesi
éhséglázadáshoz, amikor a helyi cigá-
nyok ellen a katonaságot is be kellett
vetni, és eléggé a gettósításra jellemző
módszerek, kerítések, falak építése
fékezte csak meg az indulatokat.

Robert Fico és a nemzeti

büszkeség
A  Dzurinda-kormány kemény intéz-
kedéseit ügyesen használta ki egy fia-
tal, fáradhatatlan politikus, aki egy új
párttal, a Smer (Irány) mozgalommal
járta az országot, nemzeti, olykor ki-
sebbségellenes húrokat pengetett, és
nagyban apellált a szlovákok nemzeti
büszkeségére.
Sokat nem tévedett az a hekker, aki a
„populizmus” szó angol magyarázó
szócikkét egyenesen Robert Fico pár-
toldalára irányította. A  sors iróniája,
hogy a különösebb elképzelés nélküli,
de a hatalomgyakorlásban ügyes poli-
tikus bukását végül egy olyan eset, az említett A magyar bérgyilkosok A nyugatbarát Mikuláš
Kuciak-gyilkosság okozta, amelyért közvetlenül A szlovák rendőrség fél év után már eredményt Dzurinda a privatizációban
vélhetően nem felelt. A miniszterelnök lemonda- ért el, 2018. szeptember 28-án nyolc embert látta a megoldást
ni kényszerült, de azért valójában a befolyása biz- gyanúsított meg a gyilkosság megrendelésével
tosan nagy maradt. és végrehajtásával. A bérgyilkosok a nyomozás
És akkor tényleg térjünk rá Ján Kuciak szomorú jelen állása szerint dél-szlovákiai magyarok,
esetére! vagy legalábbis magyar anyanyelvű, vegyes
származású emberek voltak, két gútai és egy
A szörnyű tett marcelházai fiatal. A lövést állítólagos Sz.  Ta-
Az 1990-es születésű Ján Kuciak, az Aktuality. más adta le, akinek az unokatestvére, M.  Mi-
sk portál munkatársa még a 28. életévét sem töl- roszláv, egy volt rendőr segített, A. Zoltán vál-
tötte be, amikor 2018. február 21-én menyasz- lalkozó pedig közvetítőként járt el.
szonyával, Martina Kušnírovával együtt lelőt-
ték otthonában, a szlovákiai Vel’ká Mačában.
A bérgyilkosok csak részlegesen ismerték el
a tetteiket, volt, aki azt mondta, hogy maga a
Vladimír Mečiar,
Mivel az újságíró a szlovák legfelsőbb gazdasági lövés nem úgy történt, ahogy a rendőrök felté- az első miniszterelnök
és politikai körök adócsalásai után nyomozott, telezik, volt egy olyan verzió is, amely szerint
a gyilkosság azonnal likvidálási indítékra utalt. a gyanúsítottak valóban odamentek (azt nehéz minden összehasonlí-
Ráadásul a gyilkosok, akik egy 9 mm-es kalibe-
rű kézifegyverrel közelről lőtték le az áldozatot,
lett volna a nyomok alapján tagadni, hogy ott
jártak) azzal a céllal, hogy megregulázzák az
tásban az egyik
semmit sem loptak el, küzdelemnek, dulako- újságírót, de őt már holtan találták. legrosszabb, legellent-
dásnak sem volt nyoma.
Az eset valósággal sokkolta a szlovák közvéle- A megbízó mondásosabb kelet-
ményt. Andrej Kiska szlovák elnök és Antonio
Tajani, az Európai Parlament olasz elnöke is
Az érintett falvakban is azonnal mendemon-
dák keltek életre, a helyiek azt feltételezték,
európai miniszterelnök
azonnal felszólította a szlovák kormányt, hogy hogy valami titkosszolgálati akcióval húzták volt.
Fotó: AFP/Roman Benicky

indítson alapos vizsgálatot. Bár végül aligha-
nem ki fog derülni, hogy a kormánynak közvet-
lenül nem volt semmi köze a szörnyű tetthez,
mégis tömeges kormányellenes tüntetések
kezdődtek, és a politikai válságba szép sorban
belebuktak Robert Fico miniszterelnök minisz-
terei, majd maga a kormányfő is.
csőbe a gyanúsítottakat, akik bár mindenfé-
lével foglalkoztak, agresszív, militáns fotókat
posztoltak magukról, de az ilyen súlyú gyil-
kosság nem illett a profiljukba. Mindenesetre
a feltételezett gyilkosok rendőrkézre kerültek,
majd hamarosan megnevezték megrendelő-
ként a révkomáromi Alena Zs.-t, aki az ismert

IPM 2020. január 67

 közelmúlt

oligarcha, Marián Kočner társa volt. Hogy mi- amellyel ő vagy Kočner kompromittálta, akár
lyen társa, azt nehéz pontosan megfogalmazni, sakkban is tarthatta üzleti ellenfeleit.
a félalvilági hölgy korábban Olaszországban Az áldozat és a megbízással gyanúsított férfi
„dolgozott”, mindenkit ismert, a gyanú sze- jól ismerték egymást, Kuciak a halála előtt
rint sokakkal létesített szexuális kapcsolatot, publikált utolsó cikkében valóban éppen
Marián Kočner üzletemberről írt,
Marián Kočner aki először 1998-ban vált ismertté
oligarchát Szlovákiában, amikor sikertelenül
gyilkossági fel- próbálta megszerezni a TV Mar-
bújtással
kíza magántelevíziót. A  titkosszol-
vádolják
gálati kapcsolatokkal is rendelkező
oligarcháról Kuciak korábbi cikke-
iben már kifejtette, hogy részt vett
egy áfacsalási rendszer kidolgozá-
sában. Kuciak nyomozása szerint
Kočner luxuslakásokat vásárolt, és
azokkal kavart, eladta őket saját ma-
gának, néha szimbolikus, 1  eurós
Lent:
Robert Fico áron. Kočner ezután Kuciakot és a
populista húro- családját is megfenyegette, ami mi-
kat pengetett, att az újságíró 2017 szeptemberé-
de belebukott ben büntetőjogi panaszt nyújtott be

Fotó: AFP
az újságíró- Kočner ellen, amit a hatóságok nem
gyilkosságba vettek elég komolyan.

68 IPM 2020. január

Összefonódások
A történet azóta is munícióval látja el a szlovákiai
sajtót, a nyomozás ugyanis rávilágított arra, hogy
egy titkos üzenetküldési csatornán az oligarcha
és Alena Zs. arról leveleztek, hogy a fél országot
sakkban tartják. Ezek után a rendőrség valóban
lefoglalta a megnevezett bírók, ügyészek, igaz-
ságszolgáltatási alkalmazottak mobiltelefonjait.
A nyomozás jelen állása szerint azt persze még
korai lenne megmondani, hogy tényleg min-
denki Kočner zsebében volt-e, vagy csak fel-
vágott ezzel. Az mindenesetre hamar kiderült,
hogy titkosszolgákat és titkosszolgálati mód-
szereket mindenképpen használt.
Említettük, hogy Ivan Lexa korábbi titkosszol-
gálati főnök később menekülni kényszerült, és
az Interpol fogta el. Egyik utódja, Peter Tóth,
miután elhagyta a szolgálatot, magánmegbízá-
sokat vállalt, és úgy tűnik, ő gyűjtött terhelő
információkat politikusokra, üzletemberekre.
Magyar bűnözők
A rendszerváltás óta Szlovákiában nagyon
sok a magyar származású gengszter, bérgyil-
IPM 2020. január
kos, bűnöző. Mindezt maguk a felvidékiek is Patrik Tkáč, a milliárdos
különbözőképpen magyarázzák. Van olyan pénzügyi fenegyerek
elmélet, amely arról szól, hogy Dél-Szlová-
kia szegényebb, kevesebb a munkalehetőség,
könnyebb pár ezer euróért (a Kuci-
ak-gyilkosság díja állítólag 70  ezer A Kuciak-gyilkosságról
euró volt) bérgyilkost találni. És va-
lóban, miközben Pozsonyban már mindenképpen megál-
magasabb az életszínvonal, mint az
unió átlagában, addig Dél-Szlová-
lapítható, hogy
kia, Kelet-Szlovákia vagy Eperjes Szlovákiát nem először
környéke még a felét sem éri el az
uniós átlagnak. rázta meg az, hogy
Mások nem pusztán a régió szegény-
ségével, de a magyarok korlátaival
mennyire összefonódik
magyarázzák a nemzetiségi bűnban- a gazdasági elit a
dák kialakulását. Mindenki vágyik a
jó életre, a nagy autóra, és Szlovákiá- bűnözéssel.
ban mindenhol látni is már legális
úton meggazdagodott vállalkozókat.
Ám a magyaroknak korlátaik van-
nak, részben a nyelvi akadályaik
miatt kevésbé jutnak be a szlovák
gazdasági és politikai elit legfelsőbb
köreibe, csak akkor, ha „bevállaló-
sabbak”.
Mások szerint a Felvidék „legmagya-
rabb” városában, a 23  ezres Duna-
szerdahelyen hasonló emberek élnek,
mint Székelyföldön. Ez nosztalgiku-
san lehet kevés beszédű, gógyis atyafi,
de kevésbé nosztalgikusan lehet kő-
kemény, szikár, makacs embertípus Jaroslav Haščák, az egyik
is, aki nem bonyolítja túl, nem okos- leggazdagabb szlovák, róla szólt
kodja agyon a helyzeteket. a Gorilla-ügy
69
közelmúlt

Dunaszerdahelyi maffia
Akárhogyan is indult, a kilencve-
nes években a helyi kigyúrt birkó-
zókból, szabadon engedett bűnö-
zőkből összeálló maffia az egész
országban hírhedtté vált. Duna-
szerdahely sajátos világ volt, de
nem esett messze Pozsonytól,
olykor odáig is elért a maffia ke-
ze. Ráadásul a gengszterek kap-
csolatot ápoltak a szlovák maffia
besztercebányai vezetőivel, ezek
a végrehajtók rengeteg embert
öltek meg, elsősorban a rivális
bandák tagjait, de komoly üzlet-
embereket is elástak, és teljesen a
kezükben tartották a rendőrséget.
Védelmi pénzeket szedtek, zsa-
roltak, erőszakoskodtak, csak az-
tán egymással is erős összetűzé-
sekbe kerültek, és amikor Dunaszerdahely köz- Ján Kuciak és elmúlt évtizedekben. A  Kuciak-gyilkosságról
pontjában, a Fontana bárban egy bérgyilkos tíz mennyasszo- mindenképpen megállapítható, hogy Szlová-
gengsztert mészárolt le, végképp meggyengült nya, Martina: kiát nem először rázta meg az, hogy mennyi-
a csapat. Mindez húsz éve volt, de még 2019 kérlelhetetlenül re összefonódik a gazdasági elit a bűnözéssel.
októberében is ítéltek el egykori bandatagokat. üldözte a bűnö- Több meghatározó politikus került már komoly
zőket, kivégez- bajba.
tették
Szlovákia sötét lapjai Pavel Ruskót, Szlovákia egykori gazdasági mi-
Ez a maffia oldala, de sajnos a gazdasági elit- niszterét például azzal gyanúsítja a rendőrség,
ben is rémes dolgok történtek Szlovákiában az hogy 1997-ben egy besztercebányai maffia-

70 IPM 2020. január


vezért azzal bízott meg, hogy likvidálja Sylvia
Volzovát, aki annak idején Rusko üzlettársa
volt a Markíza televízióban.
A Penta-csoport és a Gorilla-ügy
Szlovákia legnagyobb gazdasági birodalma, az öt
ember által alapított Penta ma már mindent behá-
lóz, azt is simán túlélte, hogy egy évtizede nagy
botrányba keveredett, ez volt a Gorilla-ügy. Maga
a Gorilla állítólag egy lehallgatási eszköz szleng-
neve volt, mindenesetre a szlovák titkosszolgálat,
a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) 2005 és
2009 között a Vazovova utcában, egy bepolos-
kázott lakásban rögzített számos beszélgetést,
amiről két nagy dokumentum szivárgott ki a Sme
napilapban. Hogy a sokkoló dokumentum meny-
nyire volt igaz és mennyire hamis, ahogy az érin-
Fotó: Getty Images/ Keith Bedford, Phil Ashley
tettek állítják, nehezen belőhető, de az irat szerint
a hatalmas Penta-csoport sakkbábuként mozgatta
a politikusokat, sok korrupció, leosztás, vissza-
csorgatás volt olvasható a papírokban.
A két főszereplő Jaroslav Haščák, a Penta főem-
bere és Jirko Malchárek miniszterelnök-helyettes,
a Dzurinda-kabinet gazdasági miniszterei voltak.
Robert Fico ugyan nem nagyon akart belefoly-
ni az ügy kivizsgálásába, de utólag nagyon úgy
tűnik, hogy ismerte a dokumentumot, és dol-
gozott azon, hogy ne kerüljön minden állami
cég a Penta kezére. Maga Mikuláš Dzurinda
IPM 2020. január
Újságíró-gyilkosságok
Az újságírók sajnálatosan gyakran halnak bele a hi-
vatásukba. Az ilyen esetekről pontos adatbázisok
ismertek, és minden évben több tucat áldozat van.
2018-ban például 56 újságírót öltek meg világszer-
te a munkája miatt, legtöbbjüket Afganisztánban,
Irakban, Szíriában, veszélyes harci terepeken, de az
áldozatok közül csak egyetlen volt európai, a szlo-
vák Ján Kuciak.
Az elmúlt három évben még orosz és ukrán esetek
mondhatók „európainak”, illetve nagyobb vissz-
hangot kapott egy máltai tényfeltáró újságírónő
felrobbantása, valamint a svéd Kim Wall esete, akit
egy Peter Madsen nevű dán feltaláló darabolt fel a
Nautilius nevű tengeralattjáróján.
A legnagyobb nemzetközi botrányt kavaró eset
azonban csak annyiban tekinthető európainak,
hogy Törökországban történt, de Dzsamál Hasog-
dzsi szaúdi újságírót éppen hazája titkosszolgái lik-
vidálták.
(1998 és 2006 közötti miniszterelnök) azt
nyilatkozta, hogy az általa vezetett kormányok
soha nem a pénzügyi csoportok nyomására
döntöttek, nem voltak háttéralkuk.
A Penta mindenesetre biztosra ment, az egész-
ségügyi, pénzügyi, ingatlanos és gépipari cso-
port a botrány kirobbanása után megvette a
Sme napilapot, vagy ahogyan a független szlo-
vák lapok írták akkor: gyorsan megvásárolta a
jó hírnevét.
A J&T Group
A Penta mindenféle fogyasztói terméket is
gyárt. Befolyása óriási, hozzájuk Szlovákiában
legfeljebb a J&T Group, egy pozsonyi pénz-
ügyi kör mérhető. A  régió egyik legügyesebb
„kavarógépei”, vagyis a J&T három tulajdono-
sa (Ivan Jakabovič, Patrik Tkáč és Jozef Tkáč)
ma egyaránt százmilliárdos vagyonnal bír. Lát-
ványos luxusautókkal, magángépekkel járnak
Monacóba. Vagyonuk megalapozása még a ku-
ponos privatizációhoz kötődik, azóta az igazán
nagy sikereiket a pénzügyi, az energia- és az
ingatlanérdekeltségeikkel érték el.
A nyugati típusú vállalkozók
Szlovákiában is vannak persze self-made, igazán
dicséretes karriert bejárt vállalkozók. Lakópar-
kokkal, bevásárlóközpontokkal lett sikeres a
71
közelmúlt
Ahogy Magyar- Magyarországon is aktív Ivan Chrenko, a HB
Reavis ingatlancsoport dollármilliárdos tulaj-
országon, úgy donosa. Piaci alapon lett sikeres az ESET-cso-
port, amely modern informatikai megoldások-
Szlovákiában is kal foglalkozik, és vannak olyan kevésbé átlát-
a foci jelzi azt, ható ágazatok, mint az erős szlovák fegyveripar
vagy a legnagyobb ipari csoport, a kassai vasmű
ha valakinek igazán mindenféle utódcége. Ahol ekkora az autógyár-
tás, ott működnek autóipari beszállítók is, és
sok pénze van. persze a mezőgazdaságban is vannak komoly
vállalkozók, akik több tízezer hektáron gazdál-
kodnak.
Futballmilliárdosok
Ahogy Magyarországon, úgy Szlovákiában is
a foci jelzi azt, ha valakinek igazán sok pénze
van. Ez a kör is felbukkant már cseh, illetve
szlovák focicsapatok mögött, miképpen Szlová-
kia többi milliárdosa is.
A Spartak Trnava tulajdonosa a vasútban érde-
kelt nagyszombati oligarcha, Vladimír Poór, a
Slovan Bratislava Ivan Kmotríké, ő is a leggaz-
dagabb szlovákok között van.
Különösen vicces, hogy a milliárdos Milan
Balra: Jirko Malchárek:
Fil’o, a rózsahegyi MFK Ružomberok gazdá-
autóversenyzőből
ja, és a rimaszombati születésű, félig magyar
gazdasági miniszter
Jozef Antošík, a zsolnai MŠK Žilina tulajdono-
Jobbra: Világi Oszkár, a sa ugyanabból a két, amúgy teljesen különböző
leggazdagabb felvidéki üzletből szerezte a pénzét, mindketten vécé-
magyar: olaj, bor, hús, papírból és halkereskedelemből gazdagodtak
tej, étterem, szálloda meg.
72
Világi Oszkár, a leggazdagabb
magyar
A dunaszerdahelyi DAC klub tulajdonosa pe-
dig a leggazdagabb felvidéki magyar, Világi
Oszkár. A  dunaszerdahelyi születésű ügyvéd,
korábban politikus, a Slovnaft (a Mol birtokolta
szlovák olajcég) vezérigazgatója, de tagja a Mol
legszűkebb vezetésének, van bora, kastélyszál-
lodája, étterme, földjei, tejgyára, köze van az
erdélyi Csíki Sörhöz, és még ki tudja, mi min-
den lehet a portfóliójában. Mindenesetre se-
gítségével a klub finanszírozása stabil, nemrég
gyönyörű új stadiont is kapott, a Mol Arénát.
A DAC
Mindez azért fontos errefelé, mert a szlovákiai
magyaroknak tényleg sokat jelent a klub, ez a
térség legnagyobb büszkesége. A  DAC, vagyis
a sárga-kékben játszó dunaszerdahelyi „magyar”
focicsapat meccsein nem hallani szlovák szót.
A DAC mérkőzéseire több száz kilométerről is
járnak a felvidéki magyarok. Szinte mindig telt
ház van, a meccsek előtt a szurkolók a csapat-
himnusszá vált Nélküled című dalt éneklik, a
Fotó: AFP/Attila Kisbenedek
meccs elején és végén pedig a magyar himnuszt,
gyakran csendül fel a „ria, ria, Hungária” is.
Nagyon finoman fogalmazunk, ha azt mond-
juk, hogy a szlovák csapatok szurkolói nem ked-
velik a magyar csapatot. Maga a szlovák állam,
illetve a helyi labdarúgó-szövetség is különbö-
ző adminisztratív szabályokkal próbál küzdeni
IPM 2020. január
azért, hogy a focistadionokban ne jelenjenek
meg „idegen államok nemzeti jelképei”. Ezek
a szabályok aligha az amerikai zászlós pólókra
vonatkoznak, csakis a magyarok nemzeti érzel-
meit próbálják megfékezni.
A szurkolók viszont leleményesek. Volt, hogy
betiltották a magyar zászlót, mire a drukkerek
kiraktak egy piros-fehér zászlót, és aláírták be-
tűkkel, hogy „zöld”. A magyar himnuszról pe-
dig hivatalos beadványban bizonygatták a DAC
vezetői, hogy az egy imádság. „Isten, áldd meg
a magyart!” – így kezdődik.
Hát imádkozni már csak szabad a csapatért?
Nem rossz az együttélés
A helyiek szerint azért a két nép együttélése
mostanában nem rossz. Magyarellenesség leg-
inkább csak ott tapasztalható, ahol nem élnek
magyarok. Ugyanakkor a magyarok továbbra
sincsenek könnyű helyzetben. Fogyóban van
a közösség.
Egy tehetséges magyar fiatal vagy Szlovákiában
próbál érvényesülni, szlovák egyetemre megy,
IPM 2020. január
A DAC, a duna- felkerül Pozsonyba; vagy Magyarországon
szerdahelyi tanul, magyarul érvényesül, de akkor vél-
focicsapat: több hetően Magyarországon teszi majd azt. És
mint klub, miként hazánkban, úgy a Felvidéken is a mó-
a közösség dosabbak szívesen küldik Nyugatra a gyere-
megtartó ereje keiket, vélhetően a legjobb diákokat. Olyan
út azonban nem nagyon marad, amely a Fel-
vidéken tartja a tehetségeket. Ha azonban a
legtehetségesebbek, a leginkább vállalkozó
szelleműek elmennek, akkor Dél-Szlovákia
szegény marad.
Ahogy egy forrásunk mondja, az államigaz-
gatásban, a közületi állásokban sem fizet-
nek sokat, így sajnos a korrupció is konzer-
válódik. Nem azért, mert itt rosszabb em-
berek élnek, hanem azért, hogy az itteniek
valahogyan meg tudjanak élni.
Ján Kuciak esete felrázta a szlovák közvé-
leményt, ez az ország már soha nem fogja
ugyanúgy elfogadni a nagyüzemű maffia-
államot, de addig, hogy a helyi kis stiklik
se legyenek szükségszerűek, még nagyon
hosszú út vezet. n
73
Ember és társadalom

A lázadó kagyló:
Key West és a Kagyló Köztársaság
A mikroállamok olyan különleges országképződmények, melyek a világtörténelem és
a földrajzi anomáliák keresztmetszetében születtek. Hubai Gergely új sorozata ezeket
a hihetetlen hátterű területeket mutatja be – ebben a részben az amerikai hatóságok
ellen folyamatosan lázadó Kagyló Köztársaságba utazunk el.
74 IPM 2020. január

Florida Keys az Amerikai Egyesült Államok
legdélebben elhelyezkedő területe, a nagyjából
350 négyzetkilométer területű szigetlánc 170
kilométer hosszan nyúlik bele a Karib-tengerbe
– és nagyjából ugyanilyen messze található Ku-
ba fővárosától, Havannától. A különleges föld-
rajzi elhelyezkedése miatt Florida Keys és azon
belül is a legnagyobb város, Key West mindig is
népszerű célpontja volt a turistáknak és a kubai
menekülteknek. A látogatók olyan érdekességeket
találhatnak itt, mint például Ernst Hemingway
otthona a legendás hatujjú macskákkal, a mada-
Fotó: Getty Images
rairól híres Dry Tortugas nemzeti park, a párat-
lan búvárkodási lehetőséget biztosító zátonyok,
illetve az Amerikai Egyesült Államok legdélebbi
pontja. Key West közel esik Havannához, így
IPM 2020. január
nem csoda, hogy a kubai rakétaválság alatt kiemelt
figyelmet kapott ez a terület – egy esetleges tá-
madás esetén ez lehetett volna a szovjetek által
telepített rakéták legkényelmesebb célpontja.
Habár a tragédia akkor elmaradt, Florida Keys
területén a hadsereg mindig is koncentráltab-
ban működött, mint az ország többi régiójában
– részben ennek a túlságosan szigorú felügye-
letnek köszönheti létét egy bizarr mikroállam,
az időnként függetlenedő, időnként feledésbe
merülő Kagyló Köztársaság.
Marieltől a Kagyló Köztársaságig
Fidel Castro szocialista Kubájának sajátságos
elemét jelentették a felgyülemlett feszültségek
kieresztésére szánt tömeges kivándorlási hullá-
mok. A nagyobb konfliktusok elkerülésére Ku-
bában adott időközönként korlátozott számban
engedélyezték az Amerikába vándorlást. Az ál-
lami jóváhagyással működő programok a Castro-
rezsim pozitív megítéléséhez vezettek, a kubai
vezető így egy sokkal nyitottabb ország képét
tudta kifelé sugározni, ellentétben mondjuk a
vasfüggönnyel kettéosztott Németország eseté-
ben. Az egyik ilyen nagy akció még a kubai ra-
kétaválságot megelőző Pán Péter hadművelet
volt, mely során 1960 és 1962 között nagyjá-
1983-ban Dennis
ból 14 ezer kiskorú hagyhatta el az országot a Wardlow elvesztette
középiskolai reformok miatt. Később indultak
az úgynevezett szabadságjáratok, melyek heti tíz a választásokat, a helyét
alkalommal szállítottak kubai állampolgárokat végül Tony Tarracino,
Floridába – az 1965 és 1973 között működő
programban nagyjából 300 ezren hagyhatták el a „Kapitány” vette át,
Kubát. A program lezárulta után a következő
akit támogatói Key West
akcióra 1980-ig kellett várni, a marieli kihajó-
zás azonban már nem ment zökkenőmentesen. élő lelkiismeretének
Ebben az amerikai bevándorláspolitika határait
feszegető provokatív akcióban Castro elvileg a
neveztek.
rendszerben kételkedő politikai foglyokat enged-
te szabadon, a valóságban azonban más bűncse-
lekmények elkövetőit, többek között gyilkosokat,
nemi erőszaktevőket és drogkereskedőket is a
hajókra pakoltak, hogy az úgynevezett politikai
menekültekkel együtt tőlük is megszabadulhas-
sanak. Az április 15-én indult akció október
31-ig tartott, ezalatt nagyjából 125 ezren érkez-
tek Amerikába. A hirtelen beáramló népesség, az
úgynevezett marielitók Florida kubai közössé-
gein belül is kirekesztettnek számítottak. Castro
váratlan lépésére az Egyesült Államok is unor-
todox eszközökkel válaszolt.
A marieli kihajózással érkező bűnözők okozta
válsághelyzet 1982-ben fajult odáig, hogy az
amerikai határőrség ellenőrző pontokat állított
fel az U1-es út mentén, az Utolsó Esély Szalon
75
Ember és társadalom
A Kagyló Köztársaság magasságában. Ez a bár jelentette az utolsó meg-
állót a szárazföld és Florida Keys között, tőle
katonái vízzel töltött délre vált szét a 905 és az 905A főút, a szigeteket
lufikkal, kagyló- csak ezeken keresztül lehetett megközelíteni.
A határőrség minden áthaladó járművet megállí-
fánkokkal és az előző tott, elsősorban illegális bevándorlókat és drogo-
kat kerestek. Az átvizsgálás érintette a Miami-
háború kulcsfegyverével, ba ingázó lakosságot, de ami még rosszabb, a
szikkadt kubai turistákat is, akik a többórás várakozás miatt
már pár héten belül inkább más látnivalókat ke-
kenyerekkel dobálták restek a közelben. A helyzet olyannyira tartha-
meg a támadókat. tatlanná vált, hogy az Eastern Airlines például
külön repülőjáratot indított Miami és a Key West-i
nemzetközi repülőtér között, ugyanis még a biz-
tonsági vizsgálattal és az adminisztrációs ügy-
intézéssel együtt is gyorsabb volt repülőn meg-
tenni a 210 kilométeres távot, mint autóban vesz-
tegelve megvárni a határőrség vizsgálatát. Dennis
Wardlow, Key West polgármestere először jogi
úton próbált megoldást találni a problémára,
azonban miután nem sikerült bírósági végzést
Dennis Wardlow interjúja
1983. április 23-án délben, szereznie az útzár megszüntetésére, már a beje-
miután kikiáltotta a Kagyló lentés másnapján radikális módszerekhez fo-
Köztársaságot lyamodott.
76
1983. április 23-án délben Wardlow kikiáltotta
a Kagyló Köztársaságot (angol nevén Conch Re-
public). Az indoklása szerint mivel az Egyesült
Államok kormánya a mexikói és a kanadai hatá-
rokon használt módszerekkel választotta le őket
az anyaországról, a szigetcsoport akár külön ál-
lamnak is tekinthetné magát. A látványos állam-
alapítási ünnepségen a polgármester rögtön
miniszterelnökké nyilvánította magát, majd pár
percen belül bemutatta a Kagyló Köztársaság
hintapolitikáját. Előbb hadat üzent az Egyesült
Államoknak, mégpedig úgy, hogy egy vekni szik-
kadt kubai kenyeret tört ketté egy tengerészru-
hába öltözött férfi feje fölött. Egy percen belül
megadta magát ugyanennek az embernek, majd
gyorsan egymilliárd dolláros külföldi segélyért
folyamodott, hogy újjáépíthesse az országát az
egyperces háborúban keletkezett károk után.
A humoros előadás ráirányította a média figyel-
mét a bizarr helyzetre, így az útzár néhány héten
belül minden különösebb hírverés nélkül eltűnt.
A határőrség hivatalosan sosem ismerte el, hogy
a Kagyló Köztársaságnak bármi köze lett volna
a változásokhoz, ám a mikroállam története itt
még nem ért véget.
A hadgyakorlat és a bezárt park
1983-ban Dennis Wardlow elvesztette a válasz-
tásokat, a helyét végül Tony Tarracino, a „Kapi-
tány” vette át, akit támogatói Key West élő lel-
kiismeretének neveztek. Az új polgármester
szakítani akart a hagyományokkal, melyek váro-
sát a sült bolondok és az excentrikus nyugdíja-
sok gyülekezetének állították be. Több hosszan
tartó hagyománnyal szakított, részben ennek kö-
vetkeztében 1991-ben 32 szavazattal elvesztette
a választásokat a nagy visszatérő Dennis Ward-
low-val szemben, aki a Kagyló Köztársaság meg-
alapításával már bizonyította, hogy egy kis őrült-
ségért nem kell a szomszédba mennie. A régi-új
polgármester úgy érezte, már ezzel a szerény kü-
lönbséggel is felhatalmazást kapott a köztársaság
felélesztésére, így csupán a megfelelő alkalmat
kellett kivárnia, hogy újra összeakaszthassa a
bajszát az Egyesült Államok kormányával. Sze-
rencsére az egyre növekvő kubai menekültvál-
ság miatt Key West környéke ismét a figyelem
középpontjába került, a köztársaság feltámadá-
sához ezúttal is egy katonai akció vezetett.
1995. szeptember 20-án az Egyesült Államok
Hadseregének 478-as számú tartalékos zászló-
alja hadgyakorlatot tartott Key West környékén.
A képzeletbeli hadművelet részeként egy ellen-
séges szigetet kellett elfoglalniuk – a Kagyló Köz-
társaságot azonban hivatalosan nem értesítették
IPM 2020. január
 fajt figyelhettek meg – már amikor nyit- Tony Tarracino,
va tartott a park. Key West lakosait ez Key West élő
a lépés is az 1983-as útzárra emlékez- lelkiismerete
tette, hiszen akkor a határőrök intéz-
kedései miatt csappant meg a turizmus,
most pedig ismét egy külső erő (az
amerikai képviselőház) húzta negatív
irányba a város költségvetését. Key West
polgárai a washingtoni Smithsonian
Múzeumtól vettek példát, a fővárosi
intézmény magánadományok segítségé-
vel tartotta nyitva a múzeumait – egy
kisebb összeget pedig Floridában is köny-
nyen össze lehetett szedni Dry Tortu-
gas megnyitására. Key West képviselői
személyesen utaztak el a nemzeti park-
ba, hogy átadják az adományokat, ám a
helyszínen már senkit nem találtak, aki
átvehette volna a pénzt. A helyi Jefferson
Erődben állomásozó rendfenntartók
birtokháborítással vádolták meg a Key
West-i küldöttséget, akik azonnal a
Kagyló Köztársaság polgárainak mond-
va magukat, nemzetközi konfliktussá Dry Tortugas
szigetét
akarták fokozni az ügyet – azonban a
is érintették
bíróság még időben ejtette a nevetsége- a megszorító
sen felduzzadt vádat. intézkedések

erről a gyakorlatról. Dennis Wardlow leporolta

az elnöki jelmezét, majd a Western Union hajó-
val kiküldte az „ország” teljes hadseregét (a le-
gendás hajóról lásd keretes írásunkat). A hirtelen
élesebbre váltó hadgyakorlaton a Kagyló Köz-
társaság katonái vízzel töltött lufikkal, kagyló-
fánkokkal és az előző háború kulcsfegyverével,
szikkadt kubai kenyerekkel dobálták meg a tá-
madókat. A parti őrség vizes tömlőkkel vetett
véget a csatának, a hadsereg pedig szinte azon-
nal bocsánatot kért, hogy a Kagyló Köztársa-
ságtól nem kértek engedélyt a területükön vég-
rehajtott hadgyakorlatra.
Ugyanebben az évben Wardlow még egy ürügyet
talált arra, hogy újra aktivizálja az egykori köz-
társaságot. 1995–96-ban az amerikai kormány-
zat a demokrata elnök Bill Clinton és a republiká-
nus többségű képviselőház szembenállása miatt Az utolsó (száraz) lépések
patthelyzetbe került a költségvetés kérdésében, A Kagyló Köztársaság története a kubai beván-
így a kormányzati leállás során megszorító in- dorlókkal kezdődött, és velük is ért véget. Castro
tézkedéseket hoztak. A költségcsökkentés egyik hatalomátvétele óta az amerikaiak ritkán küld-
lépése az összes nemzeti park ideiglenes bezá- tek vissza kubai polgárokat a szülőhazájukba,
rása volt, mivel így az állami alkalmazottnak illetve Kuba is csak feltételekkel fogadott vissza
minősülő parkőröket nem kellett fizetni. A ren- Amerikában élő kivándorlókat. A korábbi legá-
delkezés természetesen érintette a Key Westtől lis átkelési lehetőségek bezáródásával azonban
110 kilométerre nyugatra található Dry Tortugas az illegális kubai menekültek száma rohamosan
szigetét is, ahol a turisták 300 különböző madár- nőtt, ezek az emberek azonban már nem szerve-

IPM 2020. január 77

 A Seven Mile Bridge,
a Hétmérföldes híd
A kubai menekültek száma
rohamosan nőtt, azonban már
nem szervezetten, hanem
kis lélekvesztőkön keltek át
a veszélyes Karib-tengeren
78
zetten, hanem életveszélyes csónakokban és tuta-
jokon keltek át a cápáktól hemzsegő Karib-ten-
geren. Az Egyesült Államok és Kuba közösen
kidolgozott migránspolitikája 1994 szeptem-
berére forrt ki, ennek legismertebb és egyben
legkegyetlenebb eleme a nedves láb – száraz láb
elve volt. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy
akit még a tengeren elfognak (nedves láb), azt
visszaküldik Kubába vagy egy harmadik ország-
ba. Ha azonban a menekült eléri az amerikai
partokat (száraz láb), akkor lehetőséget kap arra,
hogy Amerikában maradjon, és később akár ame-
rikai állampolgárságot szerezhessen.
Ebben a kiélezett helyzetben a parti őr-
ség mindent megtett azért, hogy minél
több embert tartson a tengeren, még
vízágyúkkal is felborították a csónako-
kat, hogy az emberek ne érhessenek par-
tot. A part körüli konfliktusokban több
kubai is megfulladt, illetve egy hatéves
kisfiú, Elián González révén még dip-
lomáciai botrány is kirobbant a gyakorlat
miatt. Ebben a környezetben különösen
érzékeny kérdésnek bizonyult a Seven
Mile Bridge, a Hétmérföldes híd kér-
dése. Ez a több szakaszból álló híd Flo-
rida Keys szigeteit kötötte össze, ilyen
szempontból az U1-es úthoz hasonlóan
az egyetlen közlekedési módot jelen-
Fotó: Getty Images/Bettmann
tette több település között. 1982-ben a
híd egy részét elbontották, mert egy pár-
huzamos sávval kiváltották a felesleges-
sé vált szakaszt, ami 2005 januárjában
újra felmelegítette a nedves láb – száraz
láb elvvel kapcsolatos vitákat. Január
4-én tizenöt kubai menekült elérte a híd
lezárt szakaszát, majd önkéntes megadá-
IPM 2020. január
 suk után a parti őrség mégis Kubába küldte őket
vissza. Az indoklásuk szerint az elért hídszakasz Key West egyik büszkesége a Western Union, Florida állam
két végén már elbontottak egy-egy pillért, így az és Key West városának hivatalos zászlóshajója. Az utolsó
adott szakasz nem csatlakozott a szárazföldhöz, Floridában épült, még működőképes hagyományos vitor-
a területen még a nedves láb elve érvényesült.
lás hajó 1984. május 16-a óta része az amerikai történelmi
Egy évvel később, 2006. január
13-án Peter Anderson, az egy évti-
zeddel korábbi Dry Tortugas akció
egyik aktivistája elfoglalta a Seven
Mile Bridge lebontott szakaszát
arra hivatkozva, hogy az Amerikai
Egyesült Államok a kubai mene-
kültek hazaküldésével együtt hiva-
talosan is lemondott erről a terület-
ről. Az egyszemélyes hídfoglalás
során Anderson kijelentette, hogy
a Kagyló Köztársaság új területén
környezetbarát házakat fognak épí-
teni, és a lakosságot már toborozzák
is. A hirtelen feléledő köztársaság
hírére Jeb Bush floridai kormányzó
(a későbbi elnök, George W. Bush
öccse) is nyilatkozott, miszerint a
híd lezárt szakasza az amerikai ál-
lampolgárok tulajdona, azt nincs
szándékában eladni. Ettől teljesen
függetlenül végül a bíróság meg-
változtatta a kubai menekültekkel
kapcsolatos döntést, a parti őrség által nedves A Western
Union, a Kagyló helyek nemzeti nyilvántartásának. A hajót 1939-ben épí-
láb területnek deklarált hídpilléreket száraz lá- tették, eredetileg tenger alatti kábelek lefektetésére és
Köztársaság
bas területté nyilvánították – igaz, hogy a mene-
elsődleges javítására használták Key West és Kuba között. Karrierje
külteknek eddigre már késő volt, ugyanis visz- zászlóshajója során a Western Union nagyjából 48 ezer kilométernyi
szaszállították őket Kubába. A mai napig ez volt
vezetéket fektetett le a karibi térség teljes hosszában.
a Kagyló Köztársaság legutolsó akciója, de ez
nem jelenti azt, hogy ne létezne tovább legalább 1974-ben átalakították sétahajóvá. 1976-ban a hajó részt
az ajándéktárgyak szintjén. vett az amerikai bicentenárium ünnepségein New Yorkban.
1984-ben egy tulajdonosváltás után ismét átalakították,
Kagylós szuvenírek és büntetett előéletű fiatalok rehabilitációjára képezték
A Key Westbe látogató turisták mind a mai napig ki. Szintén a nyolcvanas években vette át azokat a cere-
vásárolhatnak maguknak különböző kagylós szu- moniális szerepeket, ami miatt Key West, illetve „háborús
veníreket. A szokásos pólók és zászlók mellett időkben” a Kagyló Köztársaság elsődleges zászlóshajója
az ország útleveleket is árusít, ezeket természe- lett. 1997-ben Steven Spielberg Amistad című filmjének a
tesen online is lehet igényelni. A népszerű aján- címszereplőjeként a rabszolgalázadásnak otthont adó szál-
déktárgyak hírnevét az sem tépázta meg, hogy a
lítóhajót alakította.
szeptember 11-i terrortámadások egyik pilótája,
Mohamed Atta hamis dokumentumai között is
szerepelt egy Kagyló Köztársaság-útlevél. Az
Fotó: Getty Images/Handout

útlevelek mellett autókra ragasztható országmat-
ricákat is árulnak KW (Key West) és CR (Conch
Republic) felirattal – igaz, így ezek könnyen
összekeverhetők Kuvait és Costa Rica megkü-
lönböztető jelzéseivel. 1994 óta ráadásul saját
himnusza is van az országnak, a Working in the
Conch Republic című dal egy helyi házaspár, Joe
és Meri-Lynn Britz munkája. Sajnos úgy tűnik,
hogy a szuveníripar mellett a Kagyló Köztársaság
korának végleg leáldozott, mivel maga az „ország”
is elindult a kettészakadás útján. Az északi szige-
tekből induló, Kagyló Köztársaság Legészakibb
Területei nevű mozgalom azért került szembe a
„hivatalos” Kagyló Köztársasággal, mert olyan
rendezvényekhez kölcsönözték a mikroállam ne-
vét, melyekhez nem volt joguk. n

IPM 2020. január 79

Ember és társadalom
Ezt a szót nem akarja hallani gyűjtő vagy
múzeum egyik műtárgyával kapcsolatban
sem. Pedig bőven benne van a pakliban,
hiszen a műtárgyhamisítás majdnem
olyan hosszú múltra tekint vissza, mint
maga a művészet.
A hamisított művek arányáról csak becslések ke-
ringnek szakmai berkekben. Mértékéről nehéz
akár csak megközelítőleg is pontos számot monda-
ni, mivel nem tudjuk, milyen százalékban sikerül
leleplezni a megtévesztési szándékkal készült mun-
kákat. Az biztos, hogy ma még számos hamisítvány-
ra tekintünk eredetiként. Egyes vélemények szerint
az alapos kutatómunkát folytató múzeumok gyűjte-
Juhász Sándor ményében 5–10 százalék lehet az eredetiséget meg-
kérdőjelezhető művek aránya, ide számítva a téve-
sen attribuált alkotásokat is. A műkereskedelemben
ennél sokkal rosszabb a helyzet. Általánosságban
elmondható, hogy elsősorban nem a művészettör-
ténet kiemelkedő nagyságai vannak a hamisítók cél-
keresztjében – bár példák erre is vannak –, hanem
azok a művészek, akik elég drágák, de nem állnak
annyira reflektorfényben, és életművük sincs a leg-
apróbb részletig feldolgozva. Egy termékeny festő
80
műveinek katalógusát hosszú évtizedeken keresztül
állítják össze, és csak ritkán nevezhető teljesnek.
A régebbi hamisítványokat könnyebb fülön csípni,
mint a közelmúltban készülteket. Ebben komoly
szerepet játszanak a modern technikai eszközökkel
végzett műtárgyvizsgálatok. Természetesen a tech-
Fotó: Getty Images/RICHARD JUILLIART
nika sem mindenható. Festmény esetén vizsgálható
a képet hordozó anyag (fatábla, vászon), a festék
összetétele, és átvilágítható különböző technológiá-
val, mely feltárja a kompozíció változásait az aláraj-
zolástól egészen a kész műig. Például egy 19. száza-
di Rembrandt-hamisítvány könnyen elbukhat egy
ilyen vizsgálaton, ha a festék összetételében olyan
anyagot találnak, mely nem létezett bő kétszáz év-
vel korábban. A hamisító nyilván nem foglalkozott
ezzel akkoriban, mert ilyen vizsgálatok még nem
léteztek. Egészen más a helyzet egy Rembrandt stí-
lusában készült korabeli alkotásnál, ahol a művész
IPM 2020. január
is csak azokat az alapanyagokat használhatta, mint igazi specialitásai, ezek egyike a Van Dyck stílusá- Sztárhamisítók
a nagy holland mester. Ebben az esetben a festék ban rajzolt előkép a mester Pradóban őrzött festmé-
vagy vászon elemzése nem mutat különbséget. nyéhez (Töviskorona), melyet a British Museum történetét olvasva rá
Egyszóval az ilyen vizsgálatoknak is megvannak szerzett meg. Micsoda öröm egy kutató számára
a korlátai, de sok esetben segítenek a megtévesztő megtalálni egy addig ismeretlen „Van Dyck-rajzot”, kell döbbenni, hogy
alkotások leleplezésében. A  rosszban sántikálók
ma már erre is megpróbálnak felkészülni. Kínában
mely láthatóan kapcsolódik egy festményhez, ezzel
kölcsönösen erősítve egymást. A hamisító pont arra
többségük megtört
nagy tradíciója van régi tárgyak, köztük kerámiák számít, hogy a felfedezés izgalma csökkenti a lebu- művészi karrierje
másolásának, melyek több évszázados technikával kás veszélyét, hiszen a szakértő azt látja, amit látni
készülnek napjainkban is, nemegyszer hamisítás akar. Hebborn tevékenységére már 1978-ban gya- miatt akart bosszút
céljából. A kerámiák kormeghatározásának legjobb nú árnyéka vetült, de a nyomozás nem eredménye-
módja a termolumineszcens vizsgálat, melyet úgy zett megdönthetetlen bizonyítékot, így tovább űz- állni a szakmán és a
vernek át, hogy radioaktív anyagot fecskendeznek
az alapanyagba.
hette az ipart. Egészen 1984-ig, amikor már kény-
telen volt elismerni néhány mű meghamisítását.
kritikusokon.
A lebukottak többsége enyhe ítélettel megússza a
Művészi hamisítók dolgot, és jó páran megkapják azt, amire a lelkük Fent: Mark Landis festő és egykori
galériatulajdonos
A műkereskedelem ma már külön iparágnak tekint- mélyén vágynak: a hírnevet és a reflektorfényt.
Lent: A londoni Eric Hebborn
hető, ahol évente dollármilliárdok cserélnek gazdát. Hebborn lelepleződése után ismert lett, és The Art
több mint ezer megtévesztő alko-
Az ember azt feltételezi, hogy a hamisító elsődleges Forger’s Handbook címmel nagy sikerű kéziköny- tást készített
motivációja a pénz. Ez valóban sokakra igaz, fő-
ként a kétes hírű műkereskedők egy-egy konkrét
rendelésére dolgozókra. Sajnos időnként a jelentős
galériák sem tudnak ellenállni a gyors pénzkereset
csábításának. Ez vezetett a New York-i Knoedler
Galéria bezárásához 2011 őszén. Az 1857-ben
alapított patinás kereskedés számára egy ott élő
kínai művész gyártotta a Jackson Pollock, Mark
Rothko és hasonló kaliberű művészek nevével el-
látott hamis képeket, melyek eladásával a galéria
nagy veszteséget okozott a gyanútlan ügyfeleknek.
Sztárhamisítók történetét olvasva azonban rá kell
döbbenni, hogy többségük megtört művészi karri-
erje miatt akart bosszút állni a szakmán és a kritiku-
sokon, hamisítvánnyal bizonyítani saját tehetségét
és az úgynevezett szakértők alkalmatlanságát. Az
így szerzett pénz már csak hab a tortán. Van, akinek
erre sincs szüksége. Mark Landis festő és egykori
galériatulajdonos évtizedeken keresztül készített
hamisítványokat, melyeket különböző álnevek alatt
közgyűjteményeknek ajándékozott. 2010 szep-
temberében például papnak adta ki magát, amikor
a louisianai Hilliard University Art Museumnak
adományozta az amerikai impresszionista Charles
Courtney Curran egyik képét, melyet persze ma-
ga festett. Pénzt soha nem kért a művekért, a fenti
esetben még a keretezés költségét is magára vállalta.
„A rossz művész másol, a jó művész lop” – mondta
Picasso, és ez a hamisítókra is igaz. Ellopni egy mű-
vész szellemiségét: ez az igazi feladat egy jó hamisí-
tó számára. A londoni Eric Hebborn volt az egyik
legtehetségesebb ebben a műfajban, aki az 1950-es
évek és az 1996-ban bekövetkező halála közötti
időszakban több mint ezer megtévesztő alkotást
készített olyan művészek stílusában, mint például
Mantegna vagy Rubens. A  régi rajzok voltak az

IPM 2020. január 81

 vet is írt a hamisításról, melyben lépésről lépésre
avatja be az olvasót a technikai rejtelmekbe.
A  nagyjából kétezer hamisítvány szerzőjeként
ismert angol Tom Keatingnek is felvitte az isten
a dolgát lebukása után, televíziós show-műsorok
sztárja lett. A restaurátorként dolgozó művész volt
John Constable képeinek legnagyobb modern ha-
misítója. Tevékenysége oly mértékben hígította fel
a mester műveinek számát, hogy kizárólag Cons-
table-munkákra specializálódott szakértői irodák is
meg tudtak élni a piacon. Keating szinte kereste a le-
bukás lehetőségét, mivel számos munkájában „idő-
bombát”, azaz csak későbbi korban létező tárgyat
rejtett el, vagy ólomfehérrel szövegeket írt a festék
takarta alapra, mely röntgenes átvilágításkor olvas-
ható. Ennek ellenére még ma is sok műve foroghat a
piacon, sőt arra is találtak példát, hogy Keating-ha-
misítványt hamisítottak.
A nagyágyúk között mindenképpen meg kell em-
líteni Elmyr de Horyt, aki leginkább Picasso-, Ma-
tisse- és Modigliani-műveket alkotott, de soha nem
írta rá a képre az adott művész nevét – ezt sokszor
megtették helyette mások. A  Hoffmann Elemér
Albert néven Budapesten született festőről és hami-
82
Elmyr de Hory sítóról még életében, 1974-ben készített dokumen-
leginkább tarista jellegű filmet Orson Welles H mint hamisítás
Picasso-, címmel.
Matisse- és
Modigliani- Bombabiztos proveniencia?
műveket
Egy műalkotás eredetiségének megállapításakor
alkotott
lényeges tényező a proveniencia, a mű sorsának
követése tulajdonosról tulajdonosra, illetve kora-
beli vagy későbbi dokumentumokban való felbuk-
kanása. A  jó proveniencia megnöveli a vételi haj-
landóságot, mivel megerősíti a vevőt abban, hogy
autentikus műtárgyat vásárol. Természetesen az
sem elhanyagolható szempont, hogy kinek a tulaj-
donában volt korábban, egy jó nevű gyűjtő értékes
és hiteles gyűjteménye remek ajánlólevél az alko-
tásnak. Ezzel a hamisítók és az ilyen művekkel üz-
letelők is tisztában vannak. Fals dokumentumokat
mellékelnek a műtárgyakhoz, vagy ami még rosz-
szabb, ilyeneket csempésznek be az eredeti hagya-
Fotó: Shutterstock
téki vagy levéltári anyagokba. Ez felbecsülhetetlen
károkat okoz, mivel ha valós és valótlan dolgok
keveredéséből egyszer kibukik egy hamis, akkor
az egész gyűjteményre a gyanakvás árnya vetül.
Az 1980-as években John Myatt amatőr festő új-
IPM 2020. január
ságban hirdette, hogy bármilyen műről készít má-
solatot. Mivel ezeket a saját nevén írta alá, nem is
volt semmi gond. Egészen addig, míg John Drewe
nevű ügyfele rávette egy aprócska változtatásra a
szignatúrát illetően. Myatt nagyjából kétszáz ha-
mis képet festett különböző művészek stílusában.
Drewe a képekhez kapcsolódó dokumentumokat
készített és juttatott be a Tate galéria vagy a Victoria
and Albert Museum irattári anyagába. Egy idő után
megromlott köztük a viszony, ezért amikor Myattet
letartóztatta a rendőrség, tanúvallomásával segített
Drewe elítélésében. Ennek köszönhetően csak rö-
vid büntetést kapott, melynek letöltése után már a
saját alkotásaival vált híressé.
Itt kell megjegyezni, hogy nincsen olyan proveni-
encia, mely önmagában bombabiztosan garantálná
egy műalkotás eredetiségét. 1636 novemberében
Nürnberg polgármestere a városháza nagytermé-
ben függő két Dürer-festményt, egy önarcképet és
a festő apját ábrázoló portrét ajándékozott I. Károly
angol királynak. A  festmények 1649-ig a királyi
gyűjteményben voltak, majd Károly kivégzése után
eladták őket. Az önarcképet a spanyol uralkodó vá-
sárolta meg (ma a Pradóban látható), a másik portré
sorsa feledésbe merült egészen 1904-ig, amikor
bekerült a brit National Gallery kollekciójába. Je-
lenleg négy olyan portré ismert, mely Dürer apját
ábrázolja, de nagy bizonyossággal kijelenthető,
hogy a Londonban látható arckép azonos az angol
királyi gyűjtemény leltárkönyvében 1636-ban leírt
festménnyel. A kép kétségtelenül autentikus helyről
származik, de ennek ellenére a kutatók elképzelhe-
tőnek tartják, hogy már egy másolat volt a nürnber-
IPM 2019.
2020.június
január
gi városházán, mely Dürer el-
veszett, eredeti festménye után
készült. Tudjuk, hogy a mester
életében készültek másolatok a
munkáiról, néhányat maga Dü-
rer festett vagy felügyelt. A  bi-
zonytalanságot jelzi, hogy jelen-
leg „Dürer után” címke kíséri a
festményt.
A 20.  század legkülönösebb
esete a holland Han van Meege-
ren nevéhez fűződik, akit nem a
rendőrség vagy művészeti szak-
értők buktattak le, hanem saját
magát adta fel. A  németalföldi
festészet aranykorának stílusá-
ban készült képeit a kritikusok
elavult, múltba révedező, jelen-
téktelen alkotásoknak minősítették, ezért tehetsége Wolfgang Beltracchi, akinek
bizonyítására olyan híres festők modorában kezdett neve a Németország második
hamisítványokat gyártani, mint Frans Hals, Pieter világháború utáni legnagyobb
de Hooch vagy Jan Vermeer. Annyira tökélete- festményhamisítási ügyéhez
sen utánozta a korabeli technikákat, hogy még a kapcsolódik
legkiválóbb kritikusok is a nagy festők elveszett
munkáinak hitték képeit. Leghíresebb hamisított
festménye az Emmauszi vacsora volt, melyet a hol-
land művészettörténészek meghatározó része Jan
Vermeer kimagasló művének tartott, és jelentősé-
gében Rembrandt Éjjeli őrjáratához hasonlította.
A  rotterdami Boijmans múzeum igazgatója hatal-
mas összegért vásárolta meg a festményt 1937-ben,
és az intézmény fő attrakciójaként állították ki. Van
Meegerent a holland hatóság 1945-ben letartóz-
A lebukottak
többsége enyhe
ítélettel megússza
a dolgot, és jó
páran megkapják
azt, amire a lelkük
mélyén vágynak:
a hírnevet és
a reflektorfényt.
Han van Meegerent nem a
rendőrség vagy művészeti szak-
értők buktattak le, hanem saját
magát adta fel
83
Ember és társadalom
tatta a nácikkal való kollaborálás vádjával, mivel
Vermeer-festményt adott el Göringnek. A  hosszú
börtönbüntetés elé néző Meegeren bevallotta, hogy
a kép hamisítvány, melyet ő festett. A bíróság nem
hitt neki, és arra kötelezte, hogy tanúk előtt készít-
sen egy „Vermeer-képet”. Miután ez megtörtént,
hatalmas botrány tört ki, mert a megtört hamisító
azt is bevallotta, hogy több másolatával holland mú-
zeumokat vezetett félre. Végül egy évet kapott, de
sosem ülte le a büntetést, mert 1947 decemberében
meghalt.
Hazai hamisítás
A fentiekhez hasonló mesebeli történetet nem is-
Fent: John Constable
merünk hazai földön, de nemzetközi tekintetben is
festménye
ritkák. A legtöbb hamisító élete végéig névtelen ma-
Lent: Csontváry Kosztka rad, és még a hírnév közelébe sem kerül. Ha lebu-
Tivadar Tengerparti kik és elítélik, az lokális ügy marad, alig szereznek
sétalovaglás című műve róla tudomást. Magyarországon ilyen volt például
84
Jancsek Antal festőművész esete, aki még életében
bíróság elé került hamisítás vádjával. A gyanú nem
lehetett légből kapott, mivel a halála után számos
szignálatlan képet találtak a hagyatékában, melyek
különböző hazai festők stílusában készültek.
A hamisítók egyik kedvenc fogása, hogy egy mű-
vész különböző képein megfestett motívumokból
raknak össze egy új kompozíciót. Jó húsz évvel
ezelőtt forgott a hazai műkereskedelemben egy
hamis Csontváry-kép, amely a mester Tengerparti
sétalovaglás című alkotására épült. A háttér, az öböl
és a két szélen lévő hegyoldal megegyezett az ere-
deti festménnyel, sőt az előtér lovasai is Csontváry
figuráinak variációja. Akkurátus munka, a hamisító
semmi lazaságot nem engedett meg, minden lónak
négy lába van (az eredetin bizony van háromlábú
is). De mit ér egy Csontváry-kép cédrus nélkül?
Nosza, került egy rögvest a Zarándoklás a cédrus-
hoz című festményből, annak ellenére, hogy ez a
fafajta nem igazán otthonos a tengerparton. Ezt
valahol érezhette a hamisító, ezért a Taorminából
vett görög színház romjának részletével próbálta
a malőrt ellensúlyozni. Szó mi szó, jól mutatott a
cédrus mellett. A  megbillent kép egyensúlyát az
olaszországi tájból kölcsönzött virágzó mandula-
fával tette helyre az ismeretlen festő. Egy kis lila
a felhőkre – és már kész is a legismertebb motívu-
mokból válogatott „best of Csontváry”.  Minden
igyekezete ellenére csak azokat tudta megtévesz-
teni, akik még nem néztek meg alaposabban egy
eredeti Csontváry-alkotást.
A hamisítványokon belül külön kategóriát jelente-
nek a jelzés nélküli festményekkel való manipulá-
ciók, illetve a szignatúrák kicserélése. A jóhiszemű
másolatok vagy stílustanulmányok keletkezésének
körülményei egy idő után feledésbe merülnek, és
üzleti ügyesség folytán eredeti művekként kerül-
hetnek forgalomba, pedig nem ezzel a szándékkal
IPM 2020. január

készültek. Jelzés nélküli műveknél csak azt kell jól
eltalálni, hogy melyik keresett művész stílusába,
életművébe illeszthető az alkotás. Nem kell restau-
rátori vagy művészeti tanulmányokat folytatni,
csak némi kézügyesség és gyakorlás szükségeltetik
egy jó szignatúrához. Természetesen nem lehet tu-
tira menni, és pestiesen szólva van, amikor a fagyi
visszanyal. A  hazai műkereskedelem történetében
valószínűleg a Teniszező társaság című kép esete a
legszebb példa arra, amikor a hamis szignóval trük-
köző csaló a saját csapdájába esik. Az eredetileg
jelzetlen művet a könnyebb eladhatóság kedvéért
Gulácsy-szignóval látták el a kétezres évek elején.
A  festményt megvásárló új tulajdonos árverésre
adta be a művet egy budapesti galériába 2005-ben.
A  képről hamarosan kiderült, hogy egy 70 év óta
lappangó Csontváry-alkotás, mely az aukción több
mint 100 millió forintért kelt el. Ez megrázó bünte-
tés lehetett a hamisító számára.
Egy festmény szerzőségének megváltoztatásához
sem kell ördöngös szakértelem. A  művelet alap-
feltétele a hasonló stílusú és azonos motívum-
kincsű művész megtalálása. A  mester-tanítvány
kapcsolat, az azonos művészideál hatása, a közös
műtermi munka eredménye lehet, hogy néhány
alkotó stílusa, motívumrendszere az életművek
bizonyos periódusaiban igen közel kerülnek egy-
máshoz. A hamisítók ezt a hasonlóságot használ-
ják ki. Így lehet Fáy Dezső képéből Gulácsy Lajos
műve, Katona Nándor és Szepesi Kuszka alkotá-
sából pedig a piacon magasabbra értékelt Med-
nyánszky-festmény. Az átszignált művek leleple-
zését nagyban nehezíti, hogy efféle átalakítások
nem egy esetben már a meghamisított művész
korában vagy röviddel halála után történtek, és a
mű már évtizedek óta így forog a műkereskede-
lemben.
IPM 2020. január
Első a szakmaiság A Dürer apját ábrázoló
Azt feltételezhetnénk, ha kibukik egy hamisít- portrék egyike
vány a műkereskedelemben vagy a múzeum-
ban, az érintettek riadót fújnak. A  büszkeség, a
presztízs vagy szimplán az anyagi érdek időnként
felülír minden szakmaiságot. A  The New York
Times Magazine 2001-ben szellőztette meg Ni-
cholas Turner kurátor történetét, aki a kaliforniai
J. Paul Getty Múzeum gyűjteményében figyelt fel
hat gyanús rajzra. A Raffaello, Fra Bartolomeo és
más hasonló régi mestereknek tulajdonított mun-
kákat Turner Hebborn által készített hamisítvá-
nyoknak tartotta. A  művészettörténész részletes
érvekkel támasztotta alá gyanúját, és kérte a múze-
um vezetőségének engedélyét egy mélyreható tu-
dományos vizsgálat elvégzéséhez. Nem kapta meg.
A múzeum nem kockáztatta, hogy a csaknem egy-
millió dollárért vásárolt rajzok esetleg hamisítvány-
nak bizonyuljanak, és ezzel nevetségessé váljanak.
A szomorú az, hogy nem egyedi esetről van szó.
A műkereskedelemben azonban ennél cifrább dol-
gok is történnek. Németország második világhábo- A 20. század leg-
rú utáni legnagyobb festményhamisítási ügyéhez
kapcsolódik Wolfgang Beltracchi neve, akit 2011 különösebb esete
őszén ítéltek hat év börtönre Max Ernst-, Fernand
Léger-, Heinrich Campendonk-, André Derain- és
a holland Han van
Max Pechstein-művek hamisításáért. Ő  14 fest- Meegeren nevéhez
mény miatt kapott büntetést, pedig a nagyjából 35
éven át tartó pályafutása alatt több ezer hamis kép- fűződik, akit nem
pel teríthette a műkincspiacot. Az általa értékesített
alkotások közül többről már menet közben kide- a rendőrség vagy
rült, hogy hamis. Az érintett kereskedők mégsem
verték ezt nagydobra, sőt további képek átvételétől
művészeti szakértők
sem zárkóztak el, mert a Beltracchi szállította mű- buktattak le, hanem
vek közül sokat eredeti alkotásnak tartottak, és nem
akarták elveszíteni sem a beadót, sem a megkeres- saját magát adta fel.
hető pénzt. Könnyen lehet, hogy Beltracchi néhány
munkája szerepet játszhatott a 2010-ben kipattant
Jägers-ügyben. Az 1992-ben elhunyt Werner Jä-
gers német műkereskedő nem létező műgyűjtemé-
nyére hivatkozó két leányunokája egy évtizeden
keresztül Max Ernst, Fernand Léger, Heinrich
Campendonk, Max Pechstein és más művészek
hamisított képeit adták el galériákon és árveréseken
keresztül. A botrányba a kölni Lempertz és a Chris-
tie’s aukciósházakon kívül szakértők is belekeve-
redtek, többek közt Andrea Firmenich, Campen-
donk monográfusa is rábólintott később hamisnak
bizonyult festményre.
Zárszóként azonban elmondható, hogy a kép-
zőművészet iránt érdeklődők kis eséllyel futhatnak
bele hamisítványokba múzeumok vagy kiállítások
látogatása közben, de azért nem árt észben tartani
a klasszikus mondást: „Ne higgy mindig a szemed-
nek!” n
85
rejtvény

Szamuráj sudoku

86 IPM 2020. január

Minden, amit az IT-ről
tudni kell
Ingyenes ESET, G data vírusirtó
minden hónapban!
Digitális Fotó, Motorrevü,
+ 3 TOP MAGAZIN: 3460 FT HELYETT INGYEN
DVD

IPM (Digitális kiadások) 79

41
Mindenki erre
2020
2016

a 10 játékra vár
+ az év gamer hardverei
Az 50 legjobb tipp az Androidhoz >> Gyorsabb és kényelmesebb Win10 >> Teljes kalauz: 2020 legjobb hardverei >> Exkluzív PC Guru melléklet >> Dúl a háború a tévé jövőjéért >> Ajándékok az utolsó pillanatra

Exkluzív PC Guru melléklet

100
2020/01
CHIPONLINE.HU

50 zseniális tipp
az Androidhoz
s, rejtett funkciókat, akku-
+ Minden le t
i te
v
Android app
ék
e ny
sé g fé
lb esza
ka d á
s át, i
n for má
ciók esetleges elvesztését, k
C64-es klasszikusok,
PC-s gyöngyszemek

játékcsomag ie s ő j
öved
elm
et ), a
m ely
a csa
tol
tm
+
Mutatjuk a hasznos extrákat, titko
üz ell
Karácsonyi
ési és
játék így fut PC-n! ék
le

at, a szervizesek trükkjeit 18

ó t
ál

és powerbank-fogásokat, gyorsítók MEGOLDJÁK A BOSSZ ANTÓ PC-S GONDOK AT

ha
n
sz

legjobb programjai!
sz
ha

ná
fel

lat
ta

áb
t

ól
zö

v
kö

ag
bek

yh
Teljes kalauz:
a sz
töb

most ajándékba
Csak a CHIP-olvasóinak
TELJES VERZIÓ
TOP JELSZÓSZÉF

200 TERMÉK OBJEKTÍV,

nál
t ve

ha t
FÜGGETLEN TESZTJE!
r

DVD: 10
eleé

atla
Ezek 2019
r t (b

n s ág
SZUPER
ká r é

2020 legjobb hardverei

ából
eszköz
ilyen következményér t, illetve

er e d . C
az év végére

opyright CHIP 2020. A lem

DVD
2020/01

Amit mindenki keres: megbízható, friss toplisták

11 kategóriában. A legjobb vételeket külön be is mutatjuk 42
e t bárm

ez t k
g

Új PowerToys a Win10-nek!
lőssé

DOS/C64
iadá
ESET- és G DATA-kódok

Digitális Fotó,
IPM és Motorrevü
Megvédjük
fele

A legjobbak ingyen

s elő

Új csoda-
a PC-jét!
a
rja

tt g
+

emulátorok Meglepetés a Microsofttól: ezektől a hasznos kis eszközöktől

izá

ajándékba
3 magazin

ond
ók

os a
d

Minden fut!
kia

gyorsabb, kényelmesebb lesz a rendszerünk 76

ell n
.A
vírusirtók

en
Ingyen

g
sé

riz ő
ő t
he

ük t
e

,e
sl c

nn

1995 Ft, előfizetéssel 1495 Ft

in

n ek
án ell

C64: a titokban Kell vírusirtó

XXXI. évfolyam, 1. szám, 2020. január or en
ss ér
et
Kiadja a MediaCity Magyarország Kft. zé
nő
r tal
ar
e
ell ma
az

fejlesztett csoda
zh a

a mobilunkra?
ér e t ol
r és zű
ya n
víru
s kis so
ér e é és ag y p r
ka t v
ogramhibákat, amelyek felismer
Retrómelléklet: 5 oldalon Minden kérdést megválaszolunk
9 770864 942839 20001 az elképesztően izgalmas sztori 109 és a legjobbat is megkerestük 50

Keresse az újságárusoknál!
chiponline.hu
Ember és társadalom
MELLTARTÓ-TÖRTÉNELEM
A BŐRPÁNTTÓL A PUSH-UPIG
Bár az első, mai melltartókhoz hasonlatos
ruhadarab mindössze 130 éves múlttal bír,
a női mellek megtámogatására,
kihangsúlyozására vagy épp eltakarására
szolgáló alsóneműk története ennél jóval
Budai Lotti régebbre nyúlik vissza.
88
Évezredes múltja során pedig mind alakja,
mind kialakítása számtalan formát öltött, ame-
lyek között leleményes újításokkal éppúgy ta-
lálkozhatunk, mint kínzóeszközökre hajazó al-
sónemű-szabadalmakkal. Ezeket szemügyre
véve pedig kijelenthető: kevés ruhadarab törté-
nete fonódott össze olyan szorosan a női testhez
való hozzáállás és a nők társadalmi helyzetének
alakulásával, mint a melltartóé. A legelső, mell-
tartóként funkcionáló ruhadarab több mint két-
ezer éves. Legalábbis első ábrázolásai az
i. e. 14. századi minószi civilizáció freskóin je-
lentek meg, és legismertebb példái a kígyós is-
tennő szobrokon láthatók. Ezeken megfigyel-
hető a fűzőszerű eszköz, amely tulajdonképpen
a mai melltartók fordítottja: a kebleket ugyanis
teljesen fedetlenül hagyta, azokat alulról támo-
gatta, emelte meg. A  minószi hölgyek viselete
egyébként igencsak eltért a kora- és környékbe-
li népek asszonyaiétól. A freskókon és fajansz-
szobrokon látható női öltözetek – a férfiakéhoz
képest – díszes és feltűnő viseletek, ezt egyes
kutatók egyébként a minószi társadalom matri-
archális berendezkedése jelének tartják – a női
idomok ilyen módon való hangsúlyozása, vagy
akár, mondhatni, piedesztálra emelése ezzel az
elmélettel összhangban áll.
Az, hogy a mai Kréta szigetén nagyobb hatalom-
mal bírtak-e a nők, mint a korszak más államai-
ban, vita tárgya, az azonban bizonyos, hogy a
klasszikus görög korban a matriarchátusnak már
nyoma sincs: egy athéni asszony életét javarészt
a négy fal között töltötte, otthonát kizárólag ak-
kor hagyta el, ha a háztartás ügyei ezt feltétlenül
szükségessé tették, vagy esetleg vallási szertartá-
son vett részt. Így aztán nem okozott problémát,
hogy ruhatárának alapdarabja, a vállaknál meg-
tűzött, oldalt nyitott khitón, mozgás közben lát-
tatni engedte a kebleket. A strophiumot, amely a
mellkason vagy a mellek alatt körbetekert egy-
szerű vászon- vagy bőrcsíkot jelentett, ismerjük
ugyan, mint a klasszikus görögök melltartóját,
ám azt legfeljebb praktikum okán, házimunka
végzése közben használták. A felsőbb körök asz-
szonyai ugyanakkor egy másfajta „alsóneműt”
IPM 2020. január
viseltek, amely már inkább bírt esztétikai vonat-
kozással, ez volt az apodesmos: a vászonból vagy
bőrből készült pántokat a ruha felett, keresztben
átvetve hordták, hangsúlyosabbá téve vele a keb-
leket. A  mitológiában Aphrodité, a szerelemis-
tennő is rendelkezett egy hasonló fehérnemű-
vel, amelyet, ha halandó asszony vett fel, ellen-
állhatatlanná vált a férfiak számára, így feltehe-
tőleg a görög férfiakra az apodesmos viselete
igen csábítóan hatott.
A római korból már csak a strophiumot ismerjük,
ám azt az ábrázolások alapján kizárólag a női
sportolók és a prostituáltak viselték. Előbbi ábrá-
zolásának legismertebb példája a szicíliai Villa
Casaléban feltárt, „bikinis lányok” néven elhíre-
sült mozaik, amelynek tornán részt vevő hölgy
szereplői is ezt viselik. A strophium mint csábító
viselet emellett a bordélyházak falán feltárt fres-
kókon jelenik meg: ezeken a kéjhölgyek gyakran
nem is viselnek egyebet, mint strophiumot.
A középkor: a nem létező mellek
évszázadai
A római világ bukásával a szexualitásról alko-
tott kép megváltozott, bűnös színezetet öltött, s
vele az asszonyi test is a bujaság „melegágya”
lett. Ennek megfelelően a keresztény, középko-
ri Európában az öltözködéssel sokkal inkább a
keblek elrejtését, semmint a hangsúlyozását kí-
vánták elérni, ezt a célt szolgálták a merev, táb-
laszerű fűzők és a magasan záródó ruhanyakak
is. A középkor női idomokkal kapcsolatos felfo-
gása és divatja tehát nem igényelte a melltartót
IPM 2020. január
vagy annak bármely funkcióját: a szoros ruhák- A Villa Casale
ban nem volt szükség arra, hogy bármi is meg- „bikinis lányai”
tartsa a kebleket, a hangsúlyozásról pedig szó
sem lehetett: egy strasbourgi, 1370-ből szár-
mazó ediktum kifejezetten megtiltotta az olyan
ruhadarab viselését, amely közszemlére tette
vagy épp megmutatta a mellek formáját. Min-
dennek fényében értetlenül álltak a divattörté-
nészek és régészek egy 2012-ben, az ausztriai
Lemberg kastélyban feltárt lelet előtt: 3000
ruhafoszlány között majdnem 600 éves alsóne-
műkre bukkantak, köztük egy, a maiakra erő-
sen hasonlító melltartóra. Minthogy a korszak-
ból más, hasonló alsóneműt sehol sem találtak,
a tudósok a „kivétel erősíti a szabályt” jelleggel
tekintenek a lembergi leletre, s továbbra is úgy
vélik, a középkor asszonya alapvetően nem is-
merte a melltartót.
A lembergi
melltartó
89
Ember és társadalom
Reneszánsz és rokokó: középpont-
ban a női mell
A reneszánsz nemcsak a művészetek újjáéledé-
sének időszakát hozta el, de hosszú időre meg-
reformálta a női testhez való viszonyt is. A női
mellekre nem tekintettek többé bűnös, takar-
gatni való idomokként, éppen ellenkezőleg: a
korból szép számmal maradtak ránk olyan fest-
mények, amelyek fedetlen keblekkel ábrázolják
a portrék alanyait, ráadásul nem is allegorikus
környezetben, például antik istennőként jele-
nítve meg őket. A  rokokó idejére tehát meg-
szűnt a női mell tabusítása, s annak hangsúlyo-
zása az 1700-as évek divatjának egyik meghatá-
Rokokó divatrajz rozó jellemzője lett, idomulva a korszak kissé
frivol hangulatához. Ehhez azonban még külön
ruhadarabot öltöttek a hölgyek: a melltartó
funkcióját a rokokó fűző töltötte be, amely egy-
szerre szorította össze és emelte meg a kebleket
a mélyen dekoltált ruhák kivágásában. Az ily
módon láthatóvá vált idomaikat a hölgyek rizs-
porral fehérítették, sőt apró, fekete bársonyból
vagy papírból kivágott szépségpöttyökkel is fel-
hívták rájuk a figyelmet.
A francia forradalom és a nyomában járó társa-
dalmi változások a divatra is kihatottak. Az anci-
en régime mélyen dekoltált, abroncsszoknyás,
feltűnő ruhái eltűntek, és helyettük színre lépett
a női ruhatár következő jellemző ruhadarabja, az
Jobbra: empire stílusú – azaz egyszerű, mell alatt szabott
Henry S. Lesher szabadalmi és lefelé bővülő – ingruha. Ez a viselet már nem
terve indokolta a derék elszorítását, így a fűzők lerövi-
dültek, és a mai melltartókhoz hasonlatos alsóne-
„Push-up” melltartó művé alakultak át. Sőt, egy igen dekoratív és kü-
a 19. század elejéről lönleges, szinte push-up jellegű darabot is felfe-
deztek a londoni Tudományos Múze-
um egyik raktárában, mely minden bi-
zonnyal az 1800-as évek legelejéről
származik.
A melltartó-szabadalmak
kora
Az 1830-as években a fűző visszake-
rült a hölgyek derekára. Az 1860-as
évektől azonban a női egyenjogúsági
mozgalmak és az orvosok egyre job-
ban tiltakoztak ellene, mondván, az
korlátozza a nőket a szabad mozgás-
ban, ráadásul eldeformálja a szerve-
ket, légszomjat okoz, és még sok
egészségre káros hatással bír. Ennek
hatására számos vállalkozó kedvű – el-
sősorban férfi – feltaláló igyekezett
megoldást keresni a fűző helyettesíté-
sére. Igazából a 19.  század második
90
fele akár a melltartótalálmányok koraként is fel-
kerülhetne a divattörténelem lapjaira. A  legel-
ső, melltartónak nevezett holmira a brooklyni
Henry S. Lesher adta be a szabadalmát, aki a
ruhadarabról alkotott elképzelését aligha osz-
totta meg feleségével. Fából és drótokból ké-
szült „fehérneműje” leginkább egy vértezetre
hasonlított, nem is csoda, hogy nem robbant be
a piacra. Ugyancsak nem terjedt el Luman L.
Chapman 1863-ban megalkotott melltartója
sem, amely mintha félbevágott labdák segítsé-
gével igyekezett volna megoldást találni a női
mellek megtámogatására.
1869-ben végre egy nő, Hermine Cadolle vette
kezébe a ruhadarab ügyét: a fűzőt két részre
osztotta, így az ő szabadalmi kérelmében egy
melltartóra valóban emlékeztető megoldással
találkozhatunk. Mademoiselle Cadolle sikeres
fehérneműüzletet is nyitott, ahol a főrangú höl-
gyektől kezdve Mata Hariig sok híresség meg-
fordult.
Ezzel együtt a modern melltartó feltalálójának
mégsem őt tekintjük, hanem Caresse Crosbyt,
eredeti nevén Mary Phelps Jacobot. A  nem
mindennapi életúttal rendelkező nagyvilági dá-
ma amellett, hogy a művészetek lelkes pártolója
volt, leleményes üzletasszonynak is bizonyult.
Caresse 1910-ben egy nap, amikor az általa
rendezett bálra készülődött, tanácstalanul állt
az öltözőszekrénye előtt. Ezekben az években
ugyanis a kor legmeghatározóbb divattervező-
jének, Paul Poiret-nak a kreációi jelentették a
legdivatosabb viseletet: a laza esésű, empire
szabású ruhák vonalait idéző öltözékek roppant
IPM 2020. január

nagy népszerűségnek örvendtek a hölgyek kö-
rében. Ennek egyik oka bizonyára az volt, hogy
ez a ruha már nem tette szükségessé – az évtize-
dekkel csak egyre szorosabbra fűzött – fűző vi-
selését. A fehérneműipar azonban még nem ta-
lálta fel azt az alsóneműt, amelyet a hölgyek e
ruha alatt viselhettek volna, a szép Caresse pe-
dig sem saját alakját eltorzítani, sem a ruha esé-
sét tönkretenni nem kívánta a még mindig fiók-
jában lapuló fűzővel. Elszalasztotta hát komor-
náját két keszkenőért és néhány szalagért, a
kendőket háromszögletűre hajtogatta, majd tűt
és cérnát ragadott és hopp! Meg is született az
első igazi melltartó. Találmányát Caresse Cros-
by szabadalmaztatta is, és segítségével sikeres
vállalkozást épített fel. Csakhogy a
férje nem nézte jó szemmel üzleti si-
kereit, így rávette Caresse-t, hogy adja
el a szabadalom használati jogát egy
fűzőgyártó cégnek potom 1500 dollá-
rért. A  vállalat a következő 30 évben
15 millió dollárt keresett a hölgy talál-
mányának köszönhetően.
A melltartók népszerűségét az első vi-
lágháború tovább növelte. Ekkoriban
még mindig voltak hölgyek, akik – di-
vat ide vagy oda – nem kívántak meg-
válni megszokott fűzőjüktől, így a két
alsónemű egymás mellett kínálta ma-
gát az üzletekben. A háborús időkben
a gyakran acélmerevítéssel készült
IPM 2020. január
LAPTAPIR
Az USA belépett a háborúba, és megkérte a hazafias
érzelmű honleányokat, hogy ne vásároljanak többé
fűzőt, mondván, ezzel 28 ezer tonna fém spórolható
meg a hadsereg számára.
fűzők gyártását azonban visszafogták, sőt az
amerikai kormány, amikor az USA belépett a
háborúba, kifejezetten megkérte a hazafias ér-
zelmű honleányokat, hogy ne vásároljanak töb-
bé fűzőt, mondván, ezzel 28  ezer tonna fém
spórolható meg a hadsereg számára, mely akár
két hadihajót is kitesz.
A háború után, az 1920-as évekre így a melltar-
tó egészen kiszorította a fűzőviselést, és ezt a
folyamatot támogatta a jazzkorszak divatja is,
amely a fiús, szögletes testalkatot preferálta.
A kor öltözködési stílusát – azaz a rövid szoknyá-
kat, az ejtett derekat és a négyzetes, csőszerű
felsőket – Victor Margueritte 1922-es La
garçonne (körülbelül az agglegény női megfele-
lője) című regényének hősnője után nevezték el
Az 1910-es garçonne-stílusnak. Ennek megfelelően e kor-
évek fűző
szak melltartói inkább laposították, semmint
nélküli ruhái
domborították a kebleket.
A nőies vonalak a 30-as évekre tértek vissza a di-
vatba, s velük a melltartók is visszakapták eredeti
feladatukat: a keblek támogatását, illetve hangsú-
lyozását, amihez az elasztikus anyagok, pántok
kifejlesztése nagy segítséget nyújtott. És ha már
melltartókról és -pántokról van szó, térjünk vissza
egy pillanat erejéig a szabadalmakra. Érdekesség-
ként ugyanis érdemes megemlíteni, hogy a mell-
Caresse
tartók pántjain használt szabályozókapcsokra a
Crosby és
szabadal- szabadalmat egy bizonyos Samuel L. Clemens
maztatott adta be. Aki nem volt más, mint az álnevet haszná-
melltartója ló és egyébként igen leleményes, feltaláló lelküle-
91
Ember és társadalom
Patti Page énekesnő tű író, Mark Twain, akit többek közt a Tom
töltényt idéző melltartó- Sawyer kalandjai szerzőjeként ismerhetünk.
ban, 1955
A bullet bra és a melltartóégetők
A melltartó fazonja ezután csak az 1940-es évek
végén változott jelentősebben. Ekkor tűnt fel a
vásznon Jane Russell A  törvényenkívüli című
filmben, amelyben ruházatához egy speciális, a
melleket elválasztó és külön-külön hangsúlyozó
egyedi melltartót terveztek, s a látvány az 50-es
évek divatjára is hatással volt: a bullet bra
(amely nevét a töltényhüvelyekre emlékeztető
formájáról kapta) és a hozzá tartozó, szorosan a
testhez simuló pulóver vagy garbó a korszak
nagy sztárjainak fotóiról köszön vissza. A mell-
tartó fazonja felfedezhető Madonna ikonikus,
Jean-Paul Gaultier tervezte ruhadarabjában is.  olyan változatos formákat öltött volna, mint a
A melltartó 20.  századi történelmével kapcso-
latban érdemes egy urbán legendát is eloszlatni.
Ez pedig az a kijelentés, hogy a század második
A nőies vonalak a 30-as évekre tértek vissza a divatba, s velük a
melltartók is visszakapták eredeti feladatukat: a keblek
támogatását, illetve hangsúlyozását.
92
felében megjelenő női egyenjogúsági mozgal-
mak a nők elnyomásának és a női test tárgyiasí-
tásának egyik jelképének tekintették volna a
melltartót. Erre elméletben egyébként sem lett
volna okuk, hiszen a melltartó inkább értelmez-
hető a nők és a női test felszabadításának egyik
eszközeként. A 20. század elejére a felsőoktatá-
si intézmények már megnyitották kapuikat a
nők előtt, ahogyan az ipari forradalom után lét-
rejövő nagyvárosok is mind több munkalehető-
séget kínáltak a nőknek (például telefonköz-
pontokban, nagyáruházakban). Ugyanakkor
fűzőtől szorongatva – a 19. század más kényel-
metlen ruhadarabjairól most nem is beszélve –
ezekből bajosan profitálhattak volna a nők.
Egyenjogúsításukhoz így, ha úgy vesszük, hoz-
zájárult fehérneműik praktikus, szabad moz-
gást lehetővé tevő ruhadarabokká alakulása. Az
1960-as és 70-es években azonban a nőket érő
egyenlőtlenségek még mindig léteztek, sőt az
üvegplafon jelensége és az egyenlőtlen bérezés
még a mainál is meghatározóbb és szembetű-
nőbb volt. Ezek ellen harcoltak a kor nőjogi
mozgalmai (például a Women Liberation
Movement), amelyek először Amerikában,
majd Európában szerveztek megmozdulásokat,
és hamarosan csak melltartóégetőknek nevez-
ték őket. Mindezt azért, mert az 1968-as Miss
America döntőjének napján is tüntetést szer-
veztek, s a demonstráció helyszínére kihelyez-
ték a „szabadság szemetesét”, melybe a női tes-
tet eltorzító, arról hamis képet kialakító vagy
kényelmetlen eszközöket, ruhadarabokat do-
báltak: műszempillákat, magas sarkú cipőket,
melltartókat, hajcsavarókat, de lángokba sem-
mit sem borítottak. Másnap a New York Post
hangzatos szalagcímben melltartóégető femi-
nistákról számolt be, azonban ezzel csak párhu-
zamot kívántak vonni a vietnámi háború ellen
tiltakozó, behívóikat nyilvánosan elégető férfi-
akkal, az esemény mégis mint az első melltartó-
égető megmozdulás vonult be a köztudatba.
A melltartó – a hozzá tapadó társadalmi, kultu-
rális fogalmakon túl – még egy szempontból
roppant érdekes alsónemű. Kevés olyan ruha-
darab létezik ugyanis, amely a 21.  századra
régi idők egyszerű vászoncsíkból készült cicifi-
xe: jóga- és sportmelltartó, bandeau, balconet-
te, push-upos, pánt nélküli. Ma minden nő
megtalálhatja az ízlésének, hobbijának, kom-
fortérzetének leginkább megfelelő darabot.
Vagy mindezeket mérlegelve éppenséggel sza-
badon dönthet úgy is, hogy egyáltalán nem kí-
vánja viselni. n
IPM 2020. január
 rejtvény

Szamuráj sudoku

IPM 2020. január 93

építészet

ÚJ EGYETEMI NEGYED SZÜLETETT BUDAPESTEN

MOME CAMPUS:
A KLASSZICIZMUSTÓL
A KORTÁRSIG
94 IPM 2020. január
 A zöld gyep felett szinte lebegő
hófehér épületek, hatalmas
áttetsző üvegkockák, antik
formákra emlékeztető oszlopsorok
Zubreczki Dávid és Skandináviát idéző, nyugalmat
árasztó téglafelületek. Közöttük
fűben ücsörgő, padokon olvasó, fák alatt sétál-
gató emberek. Az egész olyan idillinek tűnik,
mint valami számítógépes látványterv.

Ez a terv azonban meg is valósult: 2019 őszén minden épületrésznek angol nevet adni. Még az
átadták a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem olyanoknak is, amelyeket egyszerűen számmal je-
(MOME) új campusát Budapesten. A  fejlesz- lölnek: MOME One és MOME Two. Ennek alig-
tés nyomán az ország egyik legszebb és legkor- hanem üzenetértéke van. Minden vezető egyetem
szerűbb egyetemi negyede született meg Zug- Európában, amely nemzetközi szinten is jelentős
ligetben, 25  ezer négyzetméter épített térrel, akar lenni, angolul kommunikál, csak így léphet ki
15 ezer négyzetméter parkkal kiegészítve. Sé- a határon túli oktatási piacra.
táljunk hát végig rajta, és nézzük meg, mi min- Na de vissza a föld alá, a MOME Groundba. Az
dentől nagyszerű az egész – és persze vegyük aula elhelyezkedése ellenére egyáltalán nem sö-
észre azt is, mi az, ami lehetett volna jobb is. tét: a park felől dől be a fény. Abba az irányba, az
üvegfalon túl egy üldögélésre is alkalmas, széles
Belépés a tölcsérbe
Az egyetem frissen elkészült főbe-
járata egészen különleges. Az ilyen
intézményeknél megszokott főlépcső
ugyanis nem felfelé, hanem lefelé tart.
Egy meglepő, folyamatosan szűkülő
tölcsérbe sétál le az ember, és így ér-
kezünk meg az aulába. Ez a MOME
Ground.
Természetesen más irányból, aka-
dálymentesen is be lehet jutni az új
egyetemre, hiszen az egész így van ki-
alakítva. Sőt! Tulajdonképpen bárhol
beléphetünk a campusba: nincsenek
kerítések, a parkja valóban közpark,
azt a környékbeliek is szabadon hasz-
nálhatják. A főbejárat inkább szimbo-
likus: egy olyan tér fogad bennünket,
amelyet a tervezők, Csillag Katalin
és Gunther Zsolt úgy alakítottak ki,
hogy innen bárhova könnyedén eljut-
hassunk. Munkanevén ez volt a Szív,
hiszen itt futnak össze a campust behá-
lózó erek.
Persze a Szív kapcsán felmerül a kér-
dés, hogy ha volt egy ilyen klassz ma-
gyar kifejezés rá, akkor miért kellett

IPM 2020. január 95

építészet
lépcsősor vezet fel a parkba. Érdemes körbesétál-
ni, és nem csak a 16 ezer újonnan ültetett növény,
fa, bokor, cserje, meg a formatervezett utcabúto-
rok miatt. A kertben számos idősebb fa is van. Na
meg idősebb ház is.
A legöregebb az úgynevezett Gondűző-villa, amely-
A campus ben most egy professzori klubot alakítottak ki. Ezt
a kicsiny épületet még 1845 táján emelték, a kor
területéből elvettek divatjának megfelelően az ókori görög templomok
formáit idézi meg. Ez volt a klasszicizmus korszaka
részt a parkolók nálunk, ezekben az években épült például a Magyar
kedvéért, az utcán Nemzeti Múzeum, mely más léptékben ugyan, de
ugyanezeket a stílusjegyeket hordozza magán.
álló autók pedig a Na meg ez volt az a korszak is, amikor a budai he-
gyekbe még üdülni jártak ki a tehetősebbek. A Gond-
környék lakóinak űző is nyaralónak épült eredetileg, több hasonló
társa ma is megvan a környéken – a legismertebb
okozhatnak a pár perc sétára található Hild-villa a Budakeszi
problémát. úton, amelyben ma a Magyar Művészeti Akadémia
működik. Akkoriban nem is nagyon volt más erre,
a klasszicista villákhoz birtoknyi telkek tartoztak.
Egy kis túlzással azt mondhatjuk, hogy itt az egyko-
ri nyaraló kertjébe épült az egész egyetemi negyed.
Helyszínválasztás: pró és kontra
Ez a legtöbbet kritizált pontja a fejlesztésnek. Joggal
merül fel a kérdés, hogy miért kellett ragaszkodni a
helyhez, amikor a négy új épületet – és a már emlí-
96
tett föld alatti fogadóteret – máshol is kialakíthatták
volna. Így megmaradt volna a park, jobban gazdál-
kodhattak volna a térrel, és nem okozna gondot a
parkolás. Most a campus területéből vettek el egy
részt a parkolók kedvéért, az utcán álló autók pe-
dig a környék lakóinak okozhatnak problémát. Az
új helyszín mellett szólt volna még, hogy egy ilyen
méretű állami beruházás segíthette volna akár egy
kisebb presztízsű városrész feltámasztását. Arról
nem is beszélve, hogy az építészek szerint komoly
kihívás volt egy kertvárosi, családi és társasházas
környezetbe illeszteni a jókora épületeket.
A zugligeti helyszín mellett szól viszont, hogy ha
egy ehhez hasonló területről kivonul az állam,
akkor annak a helyén a legritkább esetben léte-
sül park, főleg egy ilyen, nagy értékű környéken.
A  beépítés könnyen lehetett volna ennél sokkal
rosszabb, jóval több gépkocsival, közparkfunkció
nélkül. Ráadásul egy másik zöld- vagy barname-
zős helyszín alighanem évekkel hosszabbította
volna meg a fejlesztést. A zöld környezet, a hely
szelleme amúgy is sokat jelent a művészeti ok-
tatásban, ráadásul ide kötötte a hagyomány is az
egyetemet. És ez utóbbi nemcsak szellemi érte-
lemben fontos, de az épületek esetében is.
Az első egyetemi tömböt – Iparművészeti Főisko-
la – ugyanis még 1954-ben adták át, ez a szocreál
épület ma is megvan. A  szocreál kifejezés sokak
IPM 2020. január
számára egyet jelent a kommunista időszak silány ennyire szabadon átlátható környezet. Persze azt
építészetével, és még többen vannak, akik összeke- majd alighanem az idő dönti el, hogy mennyire lehet
verik, mondjuk, a panelházak stílusával. Pedig ez az üvegfalú irodahelyiségekben dolgozni, és hogyan
irányzat, amit a sztálinista Szovjetunió kényszerített próbálják majd otthonosabbá tenni azokat a hasz-
az építészekre, kifejezetten a régi hagyományokhoz nálóik. Az biztos, hogy látványnak nagyszerűek.
nyúlt vissza – igaz, legtöbbször nem túl ügyesen. És az is, hogy vannak másfajta terek is a campusban.
Üdítő kivétel volt a Farkasdy Zoltán csapata ter-
vezte Iparművészeti Főiskola. Széles lépcsőjével, A lebegő ház titka
elegáns oszlopsorával, timpanonjával, stílusában Ha a Groundból indulva elsétálunk a Farkasdy-féle
sokkal közelebb áll a kis Gondűző-villához, mint Master alatt, egy föld alatti folyosón folytathatjuk
az évekkel később emelt panelházakhoz. Új neve a utunkat, melybe a kültéri padokba rejtett ablakokon
funkciójára utal: a MOME Master ad helyet egye- át érkezik a fény. Így jutunk a MOME Base-be. Ez
bek közt a mesterképzéseknek. is új ház, de a neve kicsit emlékeztet a helyén állt
Természetesen ezt a tömböt megközelíthetjük föld B épületére. A tömege is: pontosan annak a mére-
alatt a szomszédos MOME Groundból. Gunther tét és arányait követi. Csak éppen szerkezetében,
Zsolt és Csillag Katalin, amit lehetett, megőrzött az minőségében képvisel egy egészen más korszakot,
egykori Farkasdy-épület szépségéből. Sőt, nem egy mint a nemrég lebontott elődje.
helyen újraalkották az elpusztult vagy menthetetlen A kertből nézve ez a ház ugyanis szinte lebeg a le-
részeket. Így jártak el a stukkókkal vagy épp a pad- vegőben. A  földszintjén minden irányban üvegfal
lóval. Ugyanakkor a jobb használhatóság kedvéért
több irányban megnövelték a ház méretét.
A lefelé bővítés nem okozott gondot. Sőt, a főlép-
csőn kialakított rések, amelyeken át fény szűrődik
az alsó szintre, könnyedebbé teszik annak megjele-
nését. Felfelé már problémásabb a helyzet. A tetőte-
ret, mely korábban egyszerű padlás volt, csak úgy
lehetett hasznos térré alakítani, ha a párkánymagas-
ságot megemelik fél méterrel. Bár az utca irányába
nem nyitottak ablakokat, hogy ne törjék meg a hom-
lokzat képét, neves művészettörténészek szerint
ennyi is megbontja a korábbi harmóniát.
Ez talán csak a szakértőknek szúr szemet, azonban
az a laikusoknak is nyilvánvaló, hogy az auditóri-
um toldásával eltűnt a hátsó lépcső és az azt díszítő
sgraffito. A sgraffitók faliképek, amelyek úgy készül-
nek, hogy egymás után különböző színűre vakolják
a falat. Amikor visszakaparják a felsőbb rétegeket,
előtűnik az alsóbb, és kirajzolódnak a formák. Jelen
esetben egy Művészet című alkotásról volt szó.
Persze a veszteségekért cserébe kaptunk is valamit.
Lett hely az auditórium végében azoknak a funk-
cióknak, amelyek egy 21. századi előadóteremhez
szükségesek. Az épület belsejében is rengeteg izgal-
mas átalakítás történt. Szinte semmit nem hagytak
érintetlenül az építészek. Egyes helyeken a szint
közepén haladó folyosóból alakítottak ki kisebb,
szigetszerű helyiségeket, miközben a körülöttük
található termek falait elbontva óriási, egybefüggő
terek születtek. Máshol a szinteket bontották meg:
van, ahol kétemeletnyi teret látunk át. Az ötvenes
évekre jellemző „szűk levegő” helyett szellős, vilá-
gos, kellemes környezet alakult ki.
Kritikákat is kapott azért az ilyen, sok üveggel dol-
gozó helyiségkialakítás. Nem minden egyetemi
funkciónak vagy akár munkahelynek felel meg az

IPM 2020. január 97

építészet

A zugligeti hely- veszi körbe, mintha semmi nem támasztaná alulról

a többi szintet. A titka három vasbeton mag, amely
szín mellett szól, az épületet teljes magasságában átfogja. Képzeljük
el őket úgy, mint három karcsú betontornyot, ame-
hogy ha egy ehhez lyeket teljesen körbeölel a ház. Ezek egy beton ge-
hasonló területről rendarácsot tartanak, és erről van „lelógatva” a töb-
bi szint. Mérnöki bravúr, de a szépségét nem csak
kivonul az állam, mérnökök élvezhetik.
A tágas lépcsőház, amely átfogja az egész épületet a
akkor annak a földszinttől a tetőig, ugyanolyan légies és könnyed,
helyén a legritkább mint a már említett szomszéd belső terei. Nem is
lépcsőház ez. Ha valaki siet, annak ott egy rendes
esetben létesül lépcső vagy a liftek. Sokkal inkább egymás fölé
helyezett ejtőző terek, amelyekben mindenki leül-
park, főleg egy het egy szünetben, beszélgethet vagy akár uzson-
ilyen, nagy értékű názhat, kávézhat – hiszen teakonyhák is ki vannak
alakítva bennük. Az innen nyíló előadókban és az
környéken. úgynevezett otthonterekben folyik az oktatás vagy auláig anélkül, hogy lejtőn kellene haladnunk.
épp a közös munka. Az Up aljában kapott helyet a belső kétszintes
Az egyetem szívét jelentő Groundból más irá- könyvtár. Egy kis játék a szintekkel itt is van, hi-
nyokba is elindulhatunk a föld alatt. Például a szen az olvasóterem két szint magas, a könyvtárnak
szintén idén elkészült MOME Up épületébe. így egymás felett két bejárata is van. A  polcokon
A  campus hegyoldalba épült, ami bizonyos 1800 folyóméter könyv fér el, ami nem csak egysze-
körülmények között hátrányt jelent, Csillag rű raktározást jelent. A hatalmas könyvszekrények
Katalin és Gunther Zsolt azonban előnyt ková- egyúttal díszítik is a teret. Érkezett is némi panasz
csolt belőle. Ennek az épületnek a földszintjén a nehezen elérhető, magasan elhelyezett polcok
át akadálymentesen juthatunk be a föld alatti miatt, de bízzunk benne, hogy sikerül olyan elren-

98 IPM 2020. január

dezést kitalálni, ahol a ritkán használt kötetek kap-
nak csak helyet fenn. A gyűjtemény nagy része már
most is digitalizálva van. Ezeket amúgy nemcsak az
egyetem oktatói és hallgatói, de bárki használhatja.
A könyvtár felett magasodó új épület – a tudás-
központ – egy irodaház, tárgyalókkal és irodahe-
lyiségekkel. Persze ez sem egyszerűen csak egy
üveghasáb. Aszimmetrikusan két szárnyra van
vágva, mintha csak egy szeletet kivettek volna
belőle. Ha kilépünk a régi, szocreál épület erre
néző kapuján, pont szembe találjuk magunkat
ezzel a kimetszéssel. Az ember szinte várja,
hogy majd egy kis ösvény köti össze őket, de
csak a szépen nyírt gyep van közöttük. Viszont
ezen az egyetemen fűre lépni szabad! Nemcsak
átsétálni rajta egyik házból a másikra, de akár
piknikezni is lehet, vagy órákat tartani a gyepen.
A MOME Up külső kialakítása sem nevezhető
szokványosnak. Az egész épületet U alakú, homok-
fúvott, öntött üvegelemekkel borították be. Köny-
nyed és gyönyörű, ráadásul folyton változó külsőt
kölcsönöz ez a háznak, hiszen a valódi borítást a
fény adja meg, amely hol így, hol úgy éri az épületet.
Ez a különös megoldás – a játék a fénnyel – egyúttal
tisztelgés az iskola névadója előtt is. Moholy-Nagy
László ugyanis fénykísérletei, fény-tér-moduláto-
ra, fotogramjai, fotoplasztikái, fényképei miatt vált
világhírűvé. Ez pedig tényleg szó szerint értendő,
nem csak egy „idehaza világhírű” művészről van
szó. Ő volt a Weimarban, majd később Dessauban
működő Bauhaus egyik legfontosabb oktatója, akit
az iskola megszűnte után az Egyesült Államokban
is tárt karokkal fogadtak. Ezek a házak nemcsak a
névadó mester munkássága, de az idén százéves
németországi iskola hagyományai előtt is tiszteleg-
nek. Az ott megteremtett építészeti felfogás befo-
lyásolta az egész 20. századi építészetet, és hatásai
megjelennek ezeken az új épületeken is.
IPM 2020. január
Skandináv tégladizájn
Mindig izgalmasabb egy egyetemi negyed, ha
több stílus, kor lenyomata jelenik meg benne. Ha
van patinás, nagy múltra utaló tömbje éppúgy,
mint kortárs épülete – és persze az sem árt, ha
több építész hagyta rajta a keze nyomát. Főleg,
ha a házaik később jól együtt tudnak működni.
Az új campus két épülete már néhány évvel ko-
rábban elkészült, ezek a már említett MOME
One és a MOME Two. Tervezésüket még az
egyetem rektorhelyettese, a nagynevű építész,
Reimholz Péter kezdte meg, majd 2009-es ha-
lála után özvegye, Csomay Zsófia és Németh
Tamás folytatta a munkát.
A két épület stílusában elüt mindegyik háztól, de
valójában nagyon is illeszkedik hozzájuk. A mo-
dern formákat idéző téglaházak látszólag nagyon
mások, mint a klasszikus stílusjegyeket viselő,
szocreál főépület – mai nevén a MOME Master.
Pedig annak tervezője, Farkasdy Zoltán maga is
modern építész volt, ráadásul Dániában tanult.
Könnyen lehet, hogy ha nem kényszerítik rá a
szocialista realizmust, maga is valami hasonlót
tervez. Az ő alkotása volt például a közelmúlt-
ban lebontott Olimpia Szálló, mely szintén a
budapesti Hegyvidéken állt, és színében, szer-
kezetében, anyaghasználatában is ezt az északi
stílust idézte meg.
Hogy milyen is működés közben Magyarország
legújabb és egyik legszebb, legkorszerűbb cam-
pusa? Azt alighanem csak hónapok vagy akár
évek múlva tudjuk meg, mikor a hallgatók és az
oktatók teljesen belakták, használatba vették,
helyenként igényeikhez igazították. Azt azon-
ban már most kijelenthetjük, hogy megépülésé-
vel egy nagyon mutatós, gondosan átgondolt és
kifejezetten látványos fejlesztéssel gazdagodott
a főváros. n
99
Ember és társadalom

SZUPERBÖRTÖNÖK SZUPERRABOKKAL –

TÁVOLI TÖMLÖCÖK TITKAI

Amióta az emberi bűnbeesés megszülte a bűnhődés intézményeit, mindig akadtak
hírhedt tömlöcök. Gondoljunk csak Dumas Monte Cristo grófjában Edmond
Dantès senyvedésére If várában, a Marseille-i kikötő melletti börtönszigeten.
Netán a rettegett amerikai Alcatraz sziklájára épült „zártkörű” erődre, ahol Al
Capone is bőven elidőzött. Akár a moszkvai Lubjanka föld alatti vallató-
helyiségeinek több tízezer áldozatára vagy éppen a dél-afrikai Robben Island zárt
Benda László világára, ahol Nelson Mandela raboskodott jó negyedszázadon át. Mostani
összeállításunkban négy merőben különböző, nagyon is mai büntetőintézménybe
pillantunk be – anélkül, hogy eleget kellene tennünk a marasztalásnak.

A „földi pokol” Coloradóban, is ezt sugallta: bűnszövetkezet létrehozásától a

Az Admax – maximális biztonsá-
gi fokozatú – világtól elzárt zárt
intézmény – Alcatraz a Sziklás-
hegységben
ahol a Köpcös aligha józanodik
Senkit sem lepett meg, hogy El Chapót, a
Köpcös néven elhíresült mexikói drogbárót a
hosszadalmas, hónapokig tartó bírósági eljárás
végén bűnösnek találják. Már a tízrendbeli vád
kábítás trükkjeinek nemzetközi terjesztésén át
lőfegyverek használatáig. Így hosszú volt a bűn-
lajstrom. Várható volt, hogy letöltendő bünteté-
se is hosszúnak bizonyul majd. Az esküdtszék
alaposan megmérte.
A 61  esztendős guzmis Guzmánt – mert ez a
hivatalos neve: Joaquín Guzmán Loera – végül
júniusban életfogytiglani börtönre és még har-
minc évre ítélték. Ez épp oly jellemző az ameri-
kai ítélkezési gyakorlatra, mint az, hogy a Köp-
cös egyik lakótársára – a World Trade Center
elleni 1993-as robbantás terrorista elítéltjére
– az életfogythoz további 240 év sittet csaptak
hozzá. A  2001-es New York-i ikertornyok el-
leni támadások arab szervező főkolomposának
végítélete hatszoros életfogytiglan!
Az sem lehetett kétséges, hogy a világ kábító-
szerkirályának is titulált és Amerika közellen-
ségeinek listáját vezető Guzmán a legszigorúbb
tömlöcbe, az Admax Florence-be került. Ez a

100 IPM 2020. január


Colorado állambeli zárt világ az „adminiszt-
ratív maximum” fokozatáról kapta betűnevét:
a legmagasabb biztonsági fokozatba tartozik.
Visszaeső törzsvendégei jobbára a Sziklás-
hegység Alcatrazának vagy „földi pokolnak”
nevezik. Egy volt bentlakó szerint rosszabb,
mint a halál.
A friss létszámadatok szerint 366 tartósan itt
időző vendég 24 órán át a legkeményebb folya-
matos felügyelet alatt áll. Napi 23  órát magán-
zárkában tölt, a fennmaradó időt testmozgásra,
esetleg a kiérdemelt, de szintén ellenőrzött te-
lefonálásra fordíthatja. Merthogy a beutaltak te-
lefonját elveszik, sőt csak korlátozott rádiós szó-
rakozásra nyílik csak lehetőségük. Ritkán akad,
aki abban a kegyben részesül, hogy cellájában
rajzolgathat, festhet, netán horgolhat. Három
év itteni próbatétel után mérlegelik, hogy átke-
rülhetnek-e egy valamelyest enyhébb fokozatú
büntetőintézménybe – ezzel a fényes perspektí-
vával óhajtják az olykor legkeményebb visszaeső
börtönlakókat arra ösztönözni, hogy ezt idebent
jó magaviselettel érdemeljék ki.
A hét négyzetméteres cellákat betonbútorokkal
rendezték be, amelyeket eleve úgy terveztek, ne-
hogy bármelyik elítélt kárt tehessen önmagában.
Az acéltükröt beépítették a falba, a zuhanyt és a
villanyt kívülről kapcsolhatják ki-be. A rádiókat
és ritkábban a tévéket úgy állították be, hogy ki-
zárólag szórakoztató, oktatási és vallási adásokat
tudjanak fogni. Valamennyi zárka hangszigetelt,
nehogy a szomszédok kommunikálhassanak
egymással. Az egy méterszer tíz centis (!) abla-
kot úgy tervezték, hogy a rabok ne tudják magu-
IPM 2020. január
LAPTAPIR
kat betájolni, hol is töltik kevéssé szabad idejü-
ket, vagy pláne terveket szőjenek egy esetleges
szökésre.
A 24  órás ellenőrzést folyamatosan monito-
rokon követő kapcsolóteremben bármikor be-
A guzmis nyomhatják a pánikgombot, hogy távirányítással
Guzmán letar- becsukják az összes acélajtót. A börtönkomple-
tóztatása pil-
xum közepén található a „Z-Unit” különlegesen
lanatában, no
meg a cella, zárt övezet, ahol a legnagyobb biztonsági kocká-
ahol a Köpcös zatot jelentő bentlakók vendégeskednek.
életfogytig Természetesen itt szállásolták el a mexikói drog-
(és még 30 bárót is. A mindössze 168 centi magas, zömök
évig!) csak a felépítésű Köpcös esetén jogos is a szigor ke-
betonbútorok ménysége. Korábban Mexikóban már kétszer
társaságát sikerült megszöknie a rácsok mögül. Egyszer
élvezheti... lefizette az őröket – volt miből, előfordult, hogy
magánvagyonát 14  milliárd dollárra becsülték.
Erre utalhat, hogy végül a New York-i bíróság
12,6 milliárdnyi vagyona lefoglalását is elrendel-
te. Hiába, a kábítószer-kereskedelem szédítően
jól fial. Egy másik alkalommal is élt a lehetőség-
gel – még a mexikói ítélethozatal előtt, egy alapos
mérnöki munkával kiépített föld alatti alagúton
át tudott lelépni. Ez az – esküsznek mostani
fogvatartói –, ami ebből a földi pokolból aligha
fog neki sikerülni.
A Gitmo, ahol a jenki tisztek iszlám
fanatikusokat vallatnak – kubai
földön
Nem kevésbé zárt világ az a másik amerikai
börtön, amely – bármily furcsán hangozzék is
– nem is az Egyesült Államok területén bújik
meg. Amikor Kuba a spanyol–amerikai háború
révén kiszabadult a gyarmati sorsból, nem sze-
rezhette meg a teljes függetlenséget. Ráadásul
hathatós amerikai ráhatásra délkeleti csücské-
ben Washington „örökös bérleti szerződést”
kényszerített rá. A  115  négyzetkilométeres
101
Ember és társadalom
Guantánamo, tenger menti vidéken fontos amerikai katonai
ahol a „gono- támaszpontot, majd fogolytábort létesítettek.
szok leggono- A sajátságos jogi helyzet lehetővé teszi, hogy
szabbjait”, az bár az Egyesült Államok teljes ellenőrzése alatt
Al-Káida ve- tartja a területet, formailag elismeri fölötte Ku-
zetőit feltűnő ba szuverenitását. Ez pedig jogi kiskaput nyit
narancssárga
az előtt, hogy a fogolytáborban nem érvénye-
rabruhába
bújtatják sek az amerikai törvények, például a kínvallatás
legkényesebb válfajait sem tiltják.
Az ifjabbik Bush elnöksége alatt kiépített (rö-
viden Gitmóként emlegetett) fogolytáborban
többnyire az Al-Káida, illetve az afganisztáni
tálib rendszer prominenseit – „a gonoszok leg-
gonoszabbjait” – veszik igencsak alapos górcső
és egyéb megkülönböztetett vizsgálatok alá –
mindenfajta vádemelés nélkül.
A WikiLeaks később kiszivárogtatott anyagai-
ból a nagyvilág is tudomást szerezhetett arról,
hogy nem ritkák itt a kínzások. Fölöttébb ritka
sajtóbeszámolók szerint hat eredeti résztábor
után létrehozták a Camp 7-et, amely a bázis leg-
zártabb intézménye. Később egy még titokza-
tosabb, Camp No néven, „fekete lyukként” em-
legetett külső telepet teremtettek a CIA korábbi
rabjainak a kihallgatások, vallatások zavartalan
lebonyolítására. Amerikai hivatalos adatok sze-
rint a lágerben nyolcan haltak meg, és hatan ön-
gyilkosságba menekültek.
102
2002 januárja óta mintegy 800 férfit hurcoltak
ide, vagy három tucat nemzet képviselőit, csak-
nem egyharmaduk afgán. A  sajátságosan terü-
leten kívüli intézmény céljai között nemcsak
a veszélyesnek tartott bűnözők lekapcsolása
szerepel, hanem az információszerzés, illetve
a később esetleg szabadlábra helyezett rabok
beszervezése is. Két év múltán ugyanis már
majdnem minden negyedik vizsgálati foglyot
elengedtek.
A valamivel később szabadultak közé tartozott
a tálib kormány egykori szóvivője, majd iszlá-
mábádi kulcsnagykövete, Abdul Szalám Zaíf.
Ő  szabadon bocsátása után Kabulban telepe-
dett le, magam is ott találkoztam vele. A mulla
elvben a nemzeti megbékélést hirdette, jóllehet
egykori fogvatartói csak 2010-ben törölték a
terroristák feketelistájáról.
Az egykori guantánamói fogoly My Life with the
Taliban (Életem a Talibánnal) című önéletírásá-
ban, de élőszóban is megismételte, milyen mos-
toha, sőt olykor kegyetlen körülmények között
A Talibán raboskodtak. Nem voltak ritkák a kínzások, még
egykori gyakoribbak a megalázó eljárások. Olykor jelen-
szóvivője,
létükben földhöz vágták a Koránt, majd megta-
Abul Szalám
posták Szent Könyvüket. Máskor női kihallgatók
Zaíf újra
egészen közel hajoltak férfi foglyukhoz, és a sze-
szabadlábon
– egykori xuális igényeire célozgattak. Többször erőszakkal
ellenségei- leborotválták őket, márpedig a tálib rendszerben
nél, az afgán minden férfinak kötelező volt akkora szakáll vise-
fővárosban lése, amely akár az öklét is eltakarta. Nemegyszer
Fotók: Getty Images/U.S. Navy/Carlos Villalon
IPM 2020. január

rövidnadrágba öltöztették őket, amelyben iszlám
fanatikusoknak eleve lehetetlen volt hagyomá-
nyos imáikat megtartaniuk.
Tény az is, hogy Obama elnök már első hivatali
napján felfüggesztette a vitatott eljárások folyta-
tását, sőt elrendelte a fogolytábor felszámolását,
de később mégis meggondolta magát. Utódja,
Trump elnök menten meghosszabbította a bör-
tön működését. Sőt, az amerikai hadsereg veze-
tését felhatalmazta, hogy újabb bentlakókkal,
akár a szélsőséges Iszlám Állam terrorszervezet
elfogott martalócaival dúsítsa a lágerek népét.
Így a megmaradt, jelenlegi 40 fős rablétszám a
későbbiekben is változhat. A vakhitű amerikai
konzervatívok mindmáig hajlanak arra, hogy a
New York és Washington elleni 2001-es ter-
rorakciókra válaszul ide toloncolt gyanúsítot-
tak kínvallatóit is hithű hazafiaknak titulálják.
İmralı szigettömlöce – a török
Guantánamo
Húsz évvel ezelőtt a török titkosszolgálatok leg-
nagyobb diadalaként járta be a tévéképernyőket
egy nairobi krimi. A kenyai fővárosban marcona
civil ruhások megbilincseltek, majd földre te-
pertek egy férfit. Amikor a kamera felé fordult,
Fotó: REUTERS
IPM 2020. január
LAPTAPIR
mindenki megdöbbenve ismerte fel: nem más,
mint Abdullah Öcalan, a 71  éves Apo, a szél-
sőbaloldali indíttatású Kurdisztáni Munkáspárt
(PKK) nagy tekintélyű vezére. Az ankarai kor-
mány esküdt ellenségének elfogása csakugyan
nagy fogás volt.
Ám foglyul ejtésekor Öcalan hiába ajánlotta fel
szolgálatait, várható volt, hogy a török bíróság
több mint vasszigorral jár el vele szemben. Így
is történt. Még ugyanabban az évben szepara-
İmralı tömlöce
tista tevékenység vádjával halálra ítélték, amit éppoly sajátos, mint
a halálbüntetés eltörlése után életfogytiglani
börtönbüntetésre finomítottak. Persze nem a neki helyet adó
akárhol kell vélt vagy valós tetteiért vezekelnie.
İmralı tömlöce éppoly sajátos, mint a neki he-
sziget históriája.
lyet adó sziget históriája. A  Törökországon
belül fekvő Márvány-tenger déli részén lévő
szigetet a haditengerészet foglalta vissza a görö-
göktől, így nevét is a hódító admirálisról, Emir
Aliról kapta. A görögöket kitelepítették, jó év-
tizedig a sziget teljesen lakatlan volt. Aztán ka-
tonai bázist és börtönt építettek ide. 1961-ben
– az akkortól párszor előforduló katonai pucs- Ahol a szó szoros értelmében
csok nyitánya után – még itt végezték ki Adnan – és szoros felügyelet mellett
Menderes demokrata kormányfőt és két kulcs- – teljes az elszigeteltség a
fontosságú miniszterét. Márvány-tengerben
103
Ember és társadalom
Akitől a sitten is tartanak 1999-től jó évtizedig, a lehető legnagyobb bizton-
fogvatartói: az Apo „száz sági óvintézkedésként, egyes-egyedül Öcalan ra-
év magánya” dacára válto- boskodott a világtól elszigetelt tömlöcben. 2009-
zatlanul kurd körökben
ben aztán egy újonnan épített börtönszárnyba
költöztették. Bár ide már további rabokat is be-
utaltak, Apo „száz év magányán” csak nem akar-
tak enyhíteni. Továbbra is elzárták a külvilágtól.
A sziget térségében repülési tilalom van életben,
de még a halászati tevékenységet is betiltották a
környékén. Ám Apo a hűvösön is hatalmas, jobb
a biztonság, tartanak tőle fogvatartói. Ezt látszik
igazolni, hogy megkülönböztetett megkülönböz-
tetésben van része.
Csaknem nyolc évig – 810 kérelmét elutasítva –,
2019 májusáig még az ügyvédeivel sem találkoz-
hatott. Családja kérelmét még ekkor is elvetet-
ték, bár testvérét, Mehmetet két és fél esztendő
után, tavaly ismét láthatta. Öcalan nem olvashat
újságot, jogászaival sem levelezhet. 2018 no-
A Csincseng vemberében még egy kurd parlamenti képvise-
lőnő is éhségsztrájkba kezdett, hogy így tiltakoz-
utóbb csakugyan zon Apo fogva tartásának körülményei miatt.
luxusbörtönként Az új szultán legrangosabb rabjának sorsán nem-
igen segíthet, hogy szervezetét, a Kurdisztáni
híresült el, ahová a Munkáspártot az Egyesült Államok és az Eu-
rópai Unió is terrorszervezetnek minősítette.
politika krémjéből Erdogan elnök legújabb észak-szíriai katonai be-
kipréselteket törése is elsősorban a PKK helyi szövetségesei,
a kurd Népvédelmi Erők kiszorítására irányul
préselik be. – minél messzebb a török határtól, és még mesz-
104
szebb a lakosság egyötödét kitevő népcsoport
rács mögött senyvedő vezérétől. Aligha véletlen,
hogy a többnyire szunnita muzulmán kurdok
körében İmralıt csak úgy emlegetik: a török Gu-
antánamo.
A pekingi Csincseng – aranykalitka
„díszpintyekkel”
1958-ban az egyik utolsó szovjet segítség-
gel épült szocialista vívmányként nekiláttak a
Peking közelében lévő újabb büntetés-végre-
hajtási intézmény építésének. A nacionalista
Kuomintang környékbeli kolhozba kényszer-
munkára kirendelt hadifoglyainak szemet szúrt
a rendkívüli biztonsági intézkedések közepette
emelt monstrum. Hát itt meg mi készül? Egy
vadonatúj sportkomplexum – pattogott az őrök
tömör válasza. És minek ehhez az öt méter
magas, combos falak körös-körül? Mert olyan
kiemelkedő, szovjet mintára emelt elitközpont
lesz.
Részben igazat mondtak. Az építkezést akkori-
ban irányító rendőrparancsnok, Feng Csi-ping
kissé megkésve, kesernyésen állapította meg:
„Ha tudtam volna, hogy egyszer én is átkerülök
a falak másik oldalára, bensőségesebbre építet-
tem volna az egészet.” Az úgynevezett kultu-
rális forradalom tombolása idején ugyanis őt is
rabul ejtette Maóék tomboló tisztogatási vágya.
A szó szoros értelmében.
IPM 2020. január
 programokban. De állítólag inkább eláll ettől Kegyvesz-
tettek, akik
a lehetőségtől. Az eldugott rab kapott egy el-
nemrég még
dugott aprócska megművelhető parcellát, ahol
maguk osztot-
gyümölcsfákat nevel. Úgy hírlik, amikor nagy- ták a kegyeket:
ritkán meglátogathatják a szerettei, még ők is Po Hszi-laj, a
örömmel visznek Csou kertész terméséből. „vörös herceg”,
Amióta a nemrég még Hszi riválisaként pusmo- aki még a rács
gott egyik csúcsvezető, a súlyos börtönbünte- mögött is apja
tésre ítélt Po Hszi-laj volt „vörös herceg” is ide nyomdokaiban
került, élvezheti a Politikai Bizottság egyéb volt jár (!)
tagjainak társaságát. Ha nagy ritkán hagyják,
hogy ilyesmire sor kerüljön. Jobbára a magányt
élvezheti magánzárkájában. Po még arra is büsz-
ke lehetne, hogy ezen a téren is apja nyomdokai-
ba lépett: a párt nagy halhatatlanja maga is lehú-
zott itt pár évet az éppen neki rosszabb időkben.
Az ifjabbik Pót és feleségét a korrupciótól a
gyilkosságra bujtásig sok mindennel megvá-
dolták. Itt és most magányában gondolkozhat
múltról és a majd egyszer talán tervezhető jö-

A  régi épületekbe még japán hadifoglyokat,

majd a polgárháborús ellenségeiket zárták be,
aztán jöttek a maoista kampányok. A nagy kor-
mányos halála után a közéletet megtisztították a
tisztogatóktól. Itt raboskodott a „négyek bandá-
ja”, élén Csiang Csinggel, Mao negyedik, egy-
ben utolsó feleségével.
Később a sitt az újabb felújítások és bővítések
eredményeképpen kívül-belül megszépült.
Odakintről szinte szanatóriumként hat: díszes
vörös bejárat, nyírfák övezte birodalom. Egyes
részeinek ellátottságát magas szintre emelték,
elvégre magas polcokról leemelt, magas szintű
vezetők élvezhetik az intézmény vendégsze-
retetét. Rangjuknak megfelelően akadnak,
akiknek már egy rangos pekingi szálloda séfje
készíti fogásait. A  börtön egyik volt vezetője
szerint előfordult, hogy az étkezési örömök
egyik VIP-rabjának sikerült cápauszonylevest
felszolgálniuk.
A Csincseng utóbb csakugyan luxusbörtönként
híresült el, ahová a politika krémjéből kiprésel-
teket préselik be. Itt olyan kegyvesztettek vág-
ják a centit, akik nemrég még maguk osztottak
kegyeket. Ma már inkább az okoz némi problé-
mát, hogy a Hszi Csin-ping elnök által beindí- Csou Jung- vőről. De állítólag mindennek dacára jókedv-
tott korrupcióellenes kampánynak annyian es- kang, aki vel vesz részt a ritka közösségi programokban.
tek a kelepcéjébe, hogy az itteni aranyketrecek belügyi cár- A gigerliként elhíresült kádernek megvan az a
is kezdtek megtelni. ként maga kiváltsága, hogy az amúgy kötelező börtönvi-
sem gon-
Csou Jung-kangot, az eddigi legmagasabb ran- selet helyett odabent is saját öltönyeit viselheti.
dolta, hogy
gú bentlakót korábban belbiztonsági cárként Húsz négyzetméteres cellájában újabban kalli-
hamarosan
emlegették, a párt legszűkebb vezetésébe tar- kertész gráfiával foglalatoskodik. Így kimunkált betűk-
tozott. Azelőtt ő osztogathatta ide a beutaló- leszek, fát kel vetheti papírra újabb meg újabb fellebbezési
kat, most maga vehet részt az itteni zártkörű nevelek” kérelmeit. n

IPM 2020. január 105

építészet

HÁZAK NYILVÁNOS TITKAI

A FEKETE SAS 2. rész

„E városban, ez épületben a színpadon elhangzott első magyar szó
emlékére. 1798. augusztus 26. – 1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel
az úttörők iránt a Szigligeti-társaság kezdeményezésére a Nagyvárad
város közönsége.”

Képek és szöveg:
Ráday Mihály
106 IPM 2020. január

Az egyszerű kőlapból készült emléktáblát az
alatta elhelyezett nagy bronztáblák szövege ma-
gyarázza meg: „A fenti emléktáblát 1898. au-
gusztus 26-án helyezték az ezen a helyen lévő
egykori Sas fogadó falára az itt megtartott első
magyar színházi előadás centenáriuma alkal-
mából. 1909-ben átkerült a fogadó helyébe
épült Fekete Sas palotára. 1989 nyarán eltávo-
lították. Az emléktábla hiteles másolata 21 év
elteltével a Nagyvárad helyi tanácsa jóvoltából
kerülhetett vissza az eredeti helyére.” A 2010.
augusztus 26. dátummal ellátott tábla pontos
mása románul is ott van a magyar nyelvű mel-
lett. Mint ahogy a legtöbb esetben a feliratok,
például a műemlékekre vonatkozók is, három-
IPM 2020. január
nyelvűek: magyarul, románul, angolul is olvas- Az óratorony
hatók. Például ilyen tábla tünteti fel az előző részlete
havi cikkben röviden bemutatott Stern-palotán
is a házra vonatkozó néhány legfontosabb tud-
nivalót.
Háromnyelvű a felirat az Adorján-házakon
is a színház mellett, és van egy, az építtetőre,
Adorján Emilre emlékező tábla – aki ügyvéd,
író, gyorsírásszakértő, építtető, beruházó is
volt – a Fekete Sas passzázsának Szent László
Balra: (ma Unirii) téri bejáratánál, egy szecessziós
a Körös-parti lámpa falikara alatt. Felirata latin nyelvű: „Pro
homlokzat memoria edificator domus dr. Emil Adorján
1873–1944”. (Vagyis Adorján három évvel
Középen fent:
fiatalabb volt, mint építésze, Komor Marcell,
a templomto-
rony mögött amikor a őt Váradról, Komort Pestről a nácik/
balra a régi nyilasok elhurcolták, megölték.)
Sas Fogadó Évről évre visszatérek Váradra ősszel, amikor
kétszintes a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Em-
sarokháza régi lékhely Társaság éppen aktuális konferenciáját
fotón, alatta tartja. Nem véletlenül adtam a holnap városát
az új ház, egy bemutató televíziós filmemnek A tegnap városa
képeslapon címet, mert akkor úgy láttam, a magyar építé-
szet jelentős mérföldköveit jelentő házak lerob-
bant állapotban vannak, lenne teendő bőven.
107
 Balra: a név-
felirat tartószer-
kezetének
részlete a fő-
homlokzaton

Alatta és mel-
lette fent: a
Körös-parti kapu
szélfogója és
lépcsőházának
részletei

Csak egy példa: „Neumann K. üvegfestészete
Nagyvárad 1909” – ez áll a Fekete Sas üvege-
zett tetejű remek passzázsának középső, üve-
gezett kupolával is megkoronázott hajlatában,
a híres üvegfestmény középső alsó ablakszemé-
ben. Ma már ismét ott látható, de 15 éve még
üres volt az ablakszem. A nevezetes ablak má-
solatát a passzázsnak a városháza felőli végében
helyezték el egykor. A  város mai címere alatt
ott a készítésének évszáma: 2007, s a készítője
monogramja: P. P. Tehát pótolták, újra elkészít-
tették az itt korábban kifeszített üvegfestményt,
amely oly mértékben megrongálódott az évek
folyamán, hogy már akkor, amikor 2004-ben
először forgattam a városban, úgy tűnt, hogy
nagy valószínűséggel menthetetlen. Ma már
nem nevezném a tegnap városának Nagyvára-
dot. A házak, mint látom, megújulnak, van erő
és akarat a legendás múlt ébresztésére. Beleért-
ve a Fekete Sas remek épületegyüttesét is.
Adorján Emil közbeszól
A Körös menti Kossuth (ma Independent,ei) ut-
ca és a Szent László (ma Unirii) tér sarkán állt
az 1700-as évek első harmadában megépített
földszintes – majd száz évvel később emelettel
bővített – és a város közéletében fontos szerepet
betöltő Sas Fogadó, melyet régi fotókon is látni

108 IPM 2020. január

lehet. A  Kossuth utcával párhuzamos Zöldfa politikai kabaré, a konferanszié-műfaj hazai Fent középen és jobbra:
(ma Vasile Alecsandri) utcában állt a Zöldfa fo- megteremtőjének karrierje indult. A Bonboni- a passzázs kapuzatának egy
gadó, és e kettő, a Sas és a Zöldfa helyére épült ere helyén működik ma az Arcadia bábszínház. nézete és az Adorján Emil
emléktábla
meg a Fekete Sas, melynek mindkét utca felől Nagyvárad mindentudó és tudását sok könyvé-
van bejárata, s amit az ívesen görbülő üvege- ben közreadó helytörténészétől, Péter I. Zol- Lent: részletek a Körös-parti
zett, remek passzázs köt össze a térrel, melynek tántól tudom, hogy 1910 nyarán megnyitották homlokzatról
szemközti oldalán a városháza áll. a tetőn a szabadtéri színházat is, ahol akkoriban
A tervezésre 1903-ban kiírt pályázatra 13 pá- 1200 ember előtt játszottak kabarét. Ő mesélte
lyamű érkezett, amit aztán a „Pezsgő” jeligével
benyújtott tervcsomag, a Komor Marcell–Ja-
kab Dezső-páros nyert meg. (Teljes életművük
1910 nyarán meg-
megismerhető a Holnap Kiadó Az építészet nyitották a tetőn a
mesterei című sorozatának Komor Marcell–
Jakab Dezső kötetéből, melyet Várallyay Réka szabadtéri színházat
írt.) Az építkezés megindítását ugyan jelen-
tősen hátráltatta a szükséges összeg hiánya, is, ahol akkoriban
de aztán „beszállt” dr.  Adorján Emil és vele
dr. Kurländer Ede, s 1907 novemberében meg-
1200 ember előtt
indult a munka, amelyet Sztarill Ferenc építész játszottak kabarét.
(több remek nagyváradi épület tervezője) ve-
zetett. 1908 végére elkészültek, s most, 2020-
ban éppen 101 éve annak, hogy ünnepélyesen
felavatták az épületet.
Ekkor már tíz éve állt a Komorék tervezte Pe-
tőfi Szálló Szentesen, amelynek ormát éppúgy
díszítette az épület nevét feltüntető kovácsolt-
vas pártázat, mint a Fekete Sasét (ahonnan
– bár a tartószerkezet megvan – ma már hi-
ányzik). Szentesen éppen mostanában folyik a
sokáig üresen álló, lerobbant épület helyreállí-
tása, melynek hivatalos neve Petőfi Szálloda és
Vigadó. Ez fontos, mert az idő tájt országszerte
sorra épültek azok a házak, melyeket ma „mul-
tifunkcionálisnak” mondanánk.

Multifunkcionális épület
Váradon a passzázsból nyílik 34 üzlethelyiség
és kávéház. Innen volt megközelíthető a Zöldfa
utcához közeli oldalon Kondor Ernő Bonboni-
ere Kabaréja, ahonnan Nagy Endre, a magyar

IPM 2020. január 109

építészet

azt is, hogy a kereskedők nehezen szokták meg,

hogy passzázsban vannak, s az üzleteik nem az
utcáról nyílnak.
Ismert nagyváradi festők, Tibor Ernő és Mikes
Ödön festőiskolát, Novomeszky Imre pedig
cukrászdát és csokoládékészítő műhelyt nyitott
a passzázsban. A passzázsból és a Zöldfa utcá-
ból egyaránt megközelíthető volt az egykori
Uránia mozi. Adorján Emilék itt működtették
1920-ban a Dorián Filmkölcsönző Vállalatot,
mely a két világháború között egész Romániá-
ban forgalmazta a Paramount Pictures filmjeit.
A tornyos épületrészben helyezkedett el az ál-
taluk alapított Magyar Bank Rt.
Itt volt a régi Fekete Sasban az az orfeum is,
ahol fellépett Rienzi Mária, akitől Ady – Péter
I. Zoltán szavaival élve – „azt a bizonyos végze-
tes csókot kapta”. Egyébként az a kapcsolat egy
évig tartott, s a hölgy Ady egyetlen színdarabja,
A  műhelyben bemutatóján is ott volt. De ter-
mészetesen megfordult itt a városban gimnázi-
umi tanárként működő Juhász Gyula is, aki oly-
annyira hiába lelkesedett az őt megihlető helyi
szépségért, Sárvári Annáért.
A Körös felőli oldalt kevésbé ismerik a magyar
turisták, pedig ott is érdemes felnézni a homlok-
zatra, hiszen nemcsak az íves záródású bejáró és a
fölötte félgömb alakban kidomborodó zárt erkély,
meg a Komorék által oly előszeretettel használt
kerámiadíszek csodálhatók meg, de van négy, mu-
latozókat megjelenítő dombormű is az ablakok
alatt. Innen jutunk a metszett üvegű szélfogó ajtó-
kon át a vigadó remek előcsarnokába, s aztán a dí-
szes és látványos – elegáns „vonulásra” is alkalmas
– lépcsőkön fel a tükörterembe és a nagyterembe
is. És valóban olyan ez a ház, mintha már felfedez-
ték volna a multiplexet a millennium idején, több
kisebb-nagyobb terem, szalon, játékszoba várta a
kultúrára, szórakozásra éhes közönséget.
A nagy színházterem kupolaszerű födéme alatt
karzat és körben erkélyek várták, s talán ismét
várják majd a nézőket. Pávatollakra emlékez-
tető módon kialakított stukkókon tulipánok és
más virágok pompáznak a lépcsőház kőkorlát-
ján, annak oszlopain, az ajtószárnyakon a tü-
körteremben és a színházteremben is, ahol az
erkélyek díszeiként kialakított sasok csőrükben
színes izzókat tartanak.
Ez a vigadó azonnal a kultúra fellegvára lett. Tar-
tott itt estet a legendás Nyugat folyóirat, de – ter-
mészetesen – a Holnap-osok is. 2003-ban Ady
Erdélyben címmel adta ki a Noran Kiadó Péter I.

Balra fent és középen: a nagy színházterem két

nézete, lent: a Tükörterem

110 IPM 2020. január


Zoltán kötetét. Hadd említsek meg egy ne-
vezetes esetet, amit tőle hallottam: 1909-
ben Ady költeménye, a Szeretném, ha sze-
retnének olyan hatással volt Gulácsy Lajos
festőművészre, hogy könnyezve borult Ady
nyakába, s a költő alig tudta megvigasztalni.
A holnap városa
A helytörténész-újságíró kollégától tudom, s itt to-
vább is adom, hogy az 50-es, 60-as években „kor-
szerűsítettek” számos portált és ajtót-kaput a há-
zon (de a kedves olvasó nyilván meglátja a különb-
séget, amikor – s ez ajánlott – arra jár). A homlok-
zatokat is többször átszínezték, bemázolták még a
majolikadíszeket is. Aztán újra megcsinálják úgy,
ahogy a nagy múltú ház megérdemli.
Legutóbb újabb érdekes változást figyelhettünk
meg. A  passzázs eredeti kifestése is ránk ma-
radt, csak éppen eltakarja az eltelt évszázadban
rákerült újabb festék- vagy vakolatréteg. Most a
figyelő szem észreveheti a már feltárt mintázatot.
Az egyik falszakaszon meghagyták az előkerült
eredetit, míg másutt megtörtént a rekonstruálá-
sa, helyreállítása. A padló terrazzóját nem sike-
rült tartós megoldással helyreállítani, így járóla-
pokkal fedték a fedett „utcát”, amelyben azért
jól mutat a kiterjesztett szárnyú sassal legyártott
IPM 2020. január
Részletek a passzázsból
A Körös felőli oldalt
kevésbé ismerik a
turisták, pedig ott is
érdemes felnézni a
egyedi csatornafedlap. A  tér felőli homlokzat a
homlokzatra.
város egyik legismertebb látványeleme.
A városháza felől nézve jól látszik, hogy teljesen
aszimmetrikus a két házrész: a bal oldali arculata
szimmetrikus, míg a passzázsra nyíló „szünet”
utáni, jobb oldali épületrész – ha díszítésében,
jellegében hasonló is – jelentősen eltér, s ezt csak
hangsúlyozza a sarkán magasodó óratorony.
Hosszan részletezhetném még, de inkább láto-
gassák meg, nézzék meg önök is a Fekete Sast!
Juhász Gyula a Nagyváradi Napló 1914. már-
cius 25-i számában közölt írásában nevezte
Váradot először a holnap városának. Érdemes
elolvasni a költő Várad című versét, s ezúttal e
kis dolgozatot hadd zárom Juhász Testamentom
című költeményének refrénjével, kezdő és záró
sorával: „Szeretnék néha visszajönni még.” n
111
amatőr tudomány

A mobil
és a sugárzás
A napokban meghallottam, amint valakik arról vitáztak, hogy lehet-e a liftben
telefonálni. Rövid úton oda jutottak, hogy nem, mert a lift egy Faraday-kalitka.
Aztán rátértek arra, hogy veszélyes-e a mobiltelefon sugárzása. Kiderült, hogy
egy társasház tetejére telepített mobiltelefon-bázisállomás miatt tiltakoztak a la-
kók. A szolgáltató a berendezést leszerelte, majd a szomszéd ház tetején állította
fel. Vajon jól jártak ezzel a lakók?

A jelenleg használt legfejlettebb GSM rendszer
a 4G, az 5G bevezetése most kezdődik. Ahogy
minden új technológia esetében, az ötödik gene-
rációs mobilinternet-hálózatok beindítása előtt
is fellángoltak az egészségügyi ártalmakról szóló
találgatások. Megjelentek a hivatásos rettegők,
és a chemtrail, a HAARP és a védőoltásokkal
Sümegi András
terjesztett autizmus mellé teleöntötték a médiát
az 5G-hálózatok veszélyeiről szóló rémhírekkel.
Brüsszelben és Genfben aggódó civil szervezetek
kezdtek harcolni a kísérleti adóállomások ellen.
A mobiltornyok körül állítólag „vibrál a levegő a
térerősségtől”, és százával potyognak az égből a
impotenciát, agyhalált, rákot okoz, erős fenntar-
tással kell fogadni, nem árt megnézni, hogy ki áll
a hírek mögött, milyen érdek fűzi a szamárságok
terjesztéséhez. Persze régebben én is allergiás
voltam a mobiltelefonra. Ismertem olyat, aki, ha
felhívott, hányingert kaptam. Azt hiszem, erről
nem a mikrohullámok tehettek, mert egy egy-
szerű hívásblokkoló használatával teljesen elmúlt
a dolog. Azóta vidáman telefonálgatok, az illető
pedig akkor se bír felhívni, ha tótágast áll. De félre
a tréfát, mi a helyzet a mikrohullámok hatásával?
Sokan vannak, akik egyszerűen „sugárzásról”
beszélnek, és összekeverik a mobiltelefonok
Fotó: 123rf

reptükben megsült madarak. Azokat a vélemé- elektromágneses sugárzását Csernobil radioaktív

nyeket, hogy a mobiltelefon allergiát, migrént, sugárzásával, pedig a kettő nem ugyanaz. A radio-

112 IPM 2020. január

aktív sugárzás többnyire valamiféle részecskesu-
gárzás (alfa-, proton-, neutron- vagy elektronsu-
gárzás), illetve nagy energiájú gamma-sugárzás.
A gamma-, röntgen- és ultraibolya sugárzás olyan
elektromágneses sugárzás, melyek fotonjainak
energiája nagy, ezért valóban roncsolhatják a szö-
veteket. Azonban az elektromágneses sugárzások
nagy családjába tartozik a fény is, amely évmilliók
óta ér bennünket naponta 9–15 óra hosszat, eb-
be mégsem szoktunk belehalni. Mi több, éppen
a fény hiánya az, ami őrületbe kerget sok embert.
A látható fény életet ad, és ártalmatlan, mert fo-
tonjainak energiája sokkal kisebb, mint mondjuk
a gamma-sugárzás fotonjaié. Fontos megérteni,
hogy amikor a sugárzás valamilyen anyaggal kap-
csolatba lép, akkor elsősorban a fotonok energiája
számít, és nem a fotonok száma. A foton energiája
a hullámhosszal függ össze, a fény esetében ezt a
fény színeként érzékeljük, mikrohullámoknál ez
a frekvenciával arányos. A  sugárzás intenzitása,
amit a fény esetében a fényerősségként érzéke-
lünk, a fotonok számát jelenti. Ha növeljük a fény
erősségét, azzal nem növeljük a fotonok energiá-
ját, csak a számát.
Ionizáló és nem ionizáló sugárzások
A mobiltelefonok antennája is elektromágneses
sugárzást bocsát ki, meg a rádió is, sőt még az inf-
ravörösben sugárzó kandalló vagy hősugárzó is.
n ipm
IPM 2020.előfizetéssel
január pénzt takaríthat meg! AJÁNLATUNK A 129. OLDALON TALÁLHATÓ
A  foton energiája fordítottan arányos a hullám-
hosszal: E=h·c/λ, ahol h a Planck-állandó. Ha az
Megjelentek
energiát elektronvolt egységben mérjük, a hul- a hivatásos rettegők,
lámhosszt pedig nanométerben, akkor a képlet
az E≈1240/λ alakra egyszerűsödik. (Az elekt- és a chemtrail,
ronvolt az energia megszokott mértékegysége
az atomfizikában, 1 eV = 10–16 joule.) A www. a HAARP és a védő-
omnicalculator.com/physics/photon-energy
oldalon van egy kalkulátor, ezzel bárki köny-
oltásokkal terjesztett
nyen kiszámolhatja, hogy milyen frekvenciához autizmus mellé
milyen hullámhossz és milyen energia tartozik.
Például a látható zöld fény hullámhossza körül- teleöntötték
belül 500 nm, ahol E≈2,5 eV. A mikrohullámú
sütők, wifieszközök mikrohullámú sugárzásá- a médiát az 5G-
nak hullámhossza körülbelül 10  cm, az ehhez
tartozó energia E≈0,00001 eV. Ezzel szemben
hálózatok veszélyeiről
a gamma-sugárzás hullámhossza 0,01 nm alatti, szóló rémhírekkel.
vagyis az energiája több mint 120 000 eV. Te-
hát a különböző elektromágneses sugárzások
fotonjainak energiája között több nagyságrend
különbség van, és a kutya itt van elásva.
Ahhoz, hogy egy elektromágneses sugárzás
meg tudja változtatni az anyag szerkezetét,
vagyis például mutációt okozzon, az kell,
hogy a kémiai kötéseket módosítani tudja.
Kémiából mindenki tanult valamit a kötési
energiáról, ezt az energiát kell a fotonnak le-
győzni. Az elsőrendű kötések (fémes, ionos Az elektromágneses
és kovalens) esetén ez az energia 0,8…8,8 eV sugárzások spektruma
113
amatőr tudomány
között van, míg a gyengébb másodrendű kö-
téseknél (Van der Waals, dipólus, hidrogén)
0,008…0,4 eV a kötési energia. Ionizáló su-
gárzásnak hívjuk az olyan sugárzást, amely
képes legyőzni a kötési energiát, és így mó-
dosítani tudja a molekulák szerkezetét. Az
ionizáló és nem ionizáló sugárzások közötti
határt a WHO a 100  nm-es hullámhossznál
húzta meg, ahol a foton energiája 12,4  eV.
A gyakorlatból tudjuk, hogy 5-10 eV energiá-
jú fotonok is képesek a kémiai kötéseket felha-
sítani, tehát ha óvatosak akarunk lenni, akkor
a határt lejjebb kell venni.
A mobiltelefon-rendszerek 800–3800  MHz
közötti frekvenciákat használnak (lásd részle-
tesen: spectrummonitoring.com). Ezenkívül
114
az 5G még 24–28 GHz között is dolgozik, sőt
a jövőben tervezik egy 72  GHz-es frekvencia
használatát is. Nézzük a számokat! A 3,8 GHz-
es frekvencián a foton energiája 0,000016 eV,
a 72  GHz-en meg 0,0003  eV. Akárhogyan
nézzük, ezek sokkal kisebb energiák annál, ami
akár a leggyengébb Van der Waals-kötésekre is
bármilyen hatással lehet. Egyszerűen a mikro-
hullámú sugárzásoknak nincs annyi energiája,
hogy akár ionizáló, akár DNS-károsító hatást
fejthetnének ki. Az elektromágneses sugárzás
nagyjából 1 000 000 GHz feletti frekvenciától
káros. Ebbe a tartományba esik a Napból ér-
kező UV-sugárzás is, ezért veszélyes a túlzott
napozás. És tényleg létezik olyan elektromág-
neses sugárzást kibocsátó eszköz, amely rákot
okozhat: a szolárium.
A gyilkos mikrosütő
Az elmondottak ellenére van egy frekvencia-
Fólia, süte- tartomány, amely veszélyes. Ez 2–10  GHz
ményesdoboz, között található, ahol a vízmolekula kiváltképp
kuktafazék szereti elnyelni a hullámokat. Itt működnek a
– vajon melyik mikrohullámú sütők (2,45  GHz) és sajnos a
árnyékol mobiltelefonok is. A  mikrohullámú sugárzás
jobban?
hatására a dipólus vízmolekulák gyorsan pörög-
ni, táncolni kezdenek. Ahogy a sugárzás elnye-
lődik, az energiája hővé alakul, és a tárgyak fel-
melegszenek. A  melegedés nemcsak a tárgyak
felületén, hanem mélyebben, a belsőjükben is
jelentkezik. Például hús esetében a 2,45 GHz-
es sugárzás nagyjából 2,5  cm mélységig hatol
be, ami egy csirkecomb átsütéséhez éppen
elegendő. Ha precízek akarunk lenni, akkor
a mikrosütő nem is süt, mert a hagyományos
– például tűzön való – sütés felületi melegítés,
IPM 2020. január

itt meg maga az étel melegszik belülről, főleg
annak vizesebb részei. A  jobb mikrókba azért
építenek grillezőfunkciót is, mert a mikrohul-
lámú melegítésnél elmarad az a felületet pirító
hatás, amely a hagyományos sütőkre jellemző.
Helyesebb lenne talán a mikrosütőt mikrohul-
lámú melegítőnek hívni, csak ez túl hosszú.
A hőhatás kicsaphatja a fehérjéket, karamelli-
zálhatja a cukrokat, és mindenféle kémiai reakció-
kat indíthat be. Ezek egy része sütés-főzés esetén
jó dolog, de korántsem egészséges, ha egy élő
szervezetben történik. A  mikrohullámú sütőknél
masszív árnyékolás védi a felhasználót, hogy a ki-
szivárgó sugárzás szintje olyan kicsi legyen, ami
még a sütő közvetlen közelében sem okoz semmi
veszélyt. Egy mikrosütő teljesítménye 1000  W
körül van, ezzel szemben egy mobiltelefon-bázis-
állomás (torony) mindössze 10–50 W-tal dolgozik
(maximum 100  W), egy telefonkészülék pedig
átlagosan 0,1–0,8 W-tal (maximum 2 W). A tor-
nyokkal nincs különösebb baj, mert nem szoktunk
az antennákhoz felmászni. A térerősség a távolság
négyzetével csökken, azaz nagyon gyorsan, így a
környéken lakókat és a járókelőket káros hatás nem
éri. Aki mégis tart tőle, az legjobban teszi, ha éppen
az antennák alá költözik. Ezek ugyanis jobbára ol-
dalra, szerteszét sugároznak, nem maguk alá. Így,
ha egy társasház tetején van az antenna, akkor nem
az ott lakók, hanem az utca szemközti oldalán élők
kapják a sugárzást, de az is veszélytelen.
A mobiltelefon-készüléknek inkább lehet hatá-
sa, azt ugyanis az emberek telefonáláskor a fejük
mellett szokták tartani. Bár kicsi a teljesítménye,
némi hőhatása van: egy félórás telefonálásnál
már érzékeny hőkamerával megfigyelhető, hogy
az ember feje, főleg a fülcimpa, azon az oldalon
icipicit, pár tized fokot melegszik. Ennek sincs
nagy jelentősége, ennyi hőhatás akkor is van, ha
valakit éppen arról az oldalról süt a nap. Egyéb-
ként az agy hőszabályzása meglehetősen jó, a
felmelegedés a szemlencsénél lehet kínos, annak
ugyanis nincs vérellátása, ami hűtené. Érdemes
itt megjegyezni, hogy a mikrohullámok mele-
gítő hatása nem minden szövet esetében káros,
ha ésszel alkalmazzák. Léteznek mikrohullámú
fizikoterápiás eljárások, amelyek fájdalomcsilla-
pítás, görcsoldás céljából melegítenek. Ezekkel
olyan mélyen fekvő szöveteket lehet megmelegí-
teni, amelyeket a hagyományos meleg borogatás-
sal nem, de egyébként a cél ugyanaz.
Mivel a mobiltelefonok káros ionizáló, muta-
gén és melegítő hatása sem elméletileg, sem
kísérletileg nem igazolható, a kutatások a sejt-
membránon lezajló elektrokémiai folyamatok
felé fordultak. Elméletileg az extracelluláris
IPM 2020. január
LAPTAPIR
térben keletkező elektromos áram a sejtfelszíni
receptorok, kötőhelyek működésében okozhat-
na zavart, ami elsősorban a különféle enzimek
aktivitására és az ioncsatornák működésére le-
hetne hatással. Az is elképzelhető, hogy mivel
például az agy maga is kelt elektromágneses
hullámokat, kölcsönhatásba kerülhet a külső
elektromágneses térrel. A  kutatások azonban
azt mutatták, hogy az extracelluláris térben
keltett elektromos zavarok három-négy nagy-
ságrenddel kisebbek, mint a sejtek saját mű-
ködéséből keletkező elektromos zaj, és semmi
kimutatható elváltozást nem okoznak. Egyes
kísérletek azonban a vér-agy gát érintettségét
mutatták. A vér-agy gát dolga az, hogy megaka-
dályozza a káros anyagok központi idegrend-
szerbe való bejutását, miközben más, fontos
anyagokat átenged. Úgy tűnik, az akut hőha-
tással járó mikrohullámú sugárzás némileg nö- Ahhoz, hogy egy
veli a vér-agy gát áteresztő képességét, hatására
olyan vegyületek is átjuthatnak a gáton, ame- elektromágneses
sugárzás meg tudja
lyek normálisan nem. Emiatt a megengedett
fajlagosan elnyelt teljesítmény (az úgynevezett
SAR, Specific Absorption Rate) nemzetközi- változtatni az anyag
leg elfogadott értékét 4  W/kg-ról 0,4  W/kg-
ra csökkentették. Ekkora értéknél a fülcimpa szerkezetét, vagyis
melegedése nem haladhatja meg a 0,1  °C-ot,
az agyszövet 0,1  °C-os felmelegítéséhez pedig például mutációt
okozzon, az kell, hogy
ennek az értéknek a 2500-szorosa kell. Sok
mobiltelefon SAR-értéke ennél nagyobb (1,0–
1,7  W/kg), ezért javasolják a szakemberek, a kémiai kötéseket
hogy vagy ne telefonáljon sokáig, vagy használ-
jon bluetoothos headsetet. A  Bluetooth is rá- módosítani tudja.
diófrekvenciás, de sokkal kisebb teljesítményű
(1–2  mW). A  headset használatakor a telefon
antennája nem a fejünk mellett van, és mivel a
hatás a távolság négyzetével csökken, pár arasz
is sokat számít. A  német Szövetségi Sugárvé-
delmi Hivatal (Bundesamt für Strahlenschutz)
átfogó adatbázissal rendelkezik a telefonok
SAR-értékéről (https://bit.ly/2Pa3tNr), itt
ön is megkeresheti a sajátját, vagy sok készülék
maga is kiírja, ha feltárcsázza a *#07# számot.
Jó tudni, hogy a SAR-érték a maximális adás-
teljesítményre vonatkozik. Mivel a való életben
a mobiltelefonok folyamatosan változtatják a tel-
jesítményüket annak érdekében, hogy a lehető
legkisebb teljesítménnyel működjenek – és így
a lehető legkevésbé merítsék az akkumulátort –,
ezért a nagyobb SAR-értékű telefon nem szük-
ségképpen rosszabb, egyszerűen csak nagyobb
teljesítményre képes. Hogy ezt a teljesítményt
kihasználja-e, az attól függ, milyenek a körül-
mények. Az olyan helyeken, ahol rossz a térerő,
minden telefon nagyobb teljesítményt ad, ahol
115
amatőr tudomány
jó a térerő, ott meg visszavesznek a teljesítmé-
nyükből.
Gyakran felvetődik a szívritmusszabályzó ké-
szülékekre gyakorolt hatás kérdése is. A pace-
makereket úgy tervezik, hogy megfelelő elekt-
romágneses védelemmel rendelkezzenek.
Ezért sem a bázisállomások, sem a villanymoz-
A Faraday-kalitka donyok vagy transzformátorállomások környe-
olyan zárt fém- zetében nem kell működési zavarra számítani.
Észleltek viszont rendellenességeket akkor,
doboz, amelybe amikor a mobiltelefontól néhány centiméterre
volt a pacemaker. Ezért azt javasolják a szív-
az elektromos tér ritmusszabályzóval élőknek, hogy ne hordják a
mellényzsebükben a telefont, és kerüljék az olyan
nem tud behatolni. helyzeteket, amikor a készülék közvetlenül a
Ennek magyarázata pacemaker közelében van.
Amerikában agydaganatban elhunyt betegek
az, hogy a fémben hozzátartozói jelentős kártérítés reményében
bepereltek mobilszolgáltató cégeket, de a pe-
mozgékony töltés- rek során nem bizonyosodott be, hogy a tele-
fonnak köze lett volna a betegséghez, sőt sok
hordozók (elektro- esetben kiderült, hogy a tumort már koráb-
nok) vannak. ban, a mobilhasználat előtt diagnosztizálták az
érintetteknél. Bár semmilyen kutatás nem iga-
zolta hitelt érdemlően a mobiltelefon rákkeltő
hatását, egyfajta jóindulatú hallóideg-daganat,
az akusztikus neurinóma esetén vannak két-
ségek. Lehet, hogy a több évtizedes, gyakori
mobilhasználat mégis jelent némi kockázatot.
Ezért az javasolható, hogy ne telefonáljunk
túl sokat, és lehetőleg használjunk vezeték
nélküli headsetet hozzá (a vezetékes nem jó,
tápvonalként vezeti a rádiófrekvenciás jelet is
a fülhöz).
116
Árnyékoljuk a mobilt!
Végül egy nem haszontalan kísérlet, amit minden-
ki elvégezhet: próbáljuk meg leárnyékolni a mobil-
telefont! Csomagoljuk alufóliába! Az árnyékolás
minőségét könnyen ellenőrizhetjük, ha van egy
másik mobil is a kezünk ügyében. Csak annyi a
dolgunk, hogy a másik telefonról felhívjuk a becso-
magolt készülék számát. A telefonok érzékenysége
nagyon nagy, a legtöbb készülék 0,000001 mW
teljesítménynél már kiváló térerősséget jelez, és
még ennek a tízezred részénél is lehet telefonálni.
Ha a feltárcsázott készülék cseng, akkor az azt je-
lenti, hogy az alufólia-árnyékoláson át bejutnak a
mikrohullámok hozzá, és veszi a jelet. Persze hiá-
ba hívogatjuk, a becsomagolt mobil kuka marad, a
másik telefonban pedig a hölgy közli, hogy „a hí-
vott szám jelenleg nem elérhető”.
Az alufólia eredményesen leárnyékolja a mikro-
hullámokat, de ne adjuk fel ilyen könnyen! Pró-
báljunk ki valami masszívabbat, mondjuk egy fém
süteményesdobozt! Tegyük bele a telefont, zárjuk
le, aztán hívjuk fel a számot! És tessék: kicsöng.
Itt valami nem stimmel! A vékony fólia árnyékol,
a vastagabb doboz meg nem? Nosza, lépjünk to-
vább: jöhet a kuktafazék! Annak már elég vastag
fala van. És nem. A telefon a kuktában is kicseng.
Most már ki kellene próbálni a mikrosütőt is,
elvégre annak állítólag jó árnyékolása van. De
abban is kicseng. A  mobiltelefon hullámai úgy
mászkálnak a mikróból ki-be, mintha be se lenne
csukva az ajtaja! Mi lehet a magyarázat?
Én már a rádióban is hallottam egy fizikatanár
bácsitól, hogy a liftben azért nem lehet tele-
fonálni, mert az egy Faraday-kalitka. Súgok:
IPM 2020. január

a liftben lehet telefonálni. A  Faraday-kalitka
olyan zárt fémdoboz, amelybe az elektromos
tér nem tud behatolni. Ennek magyarázata
az, hogy a fémben mozgékony töltéshordozók
(elektronok) vannak. A  külső elektromos tér
ezeket mozgásba hozza, átrendeződnek, még-
pedig pontosan úgy, hogy a saját terük a külső
tér hatását lerontsa. Egy zárt fémdoboz belse-
jében az elektromos tér erőssége mindig nulla
lesz. De más a helyzet, ha gyorsan változik az
elektromos tér. Márpedig a mikrohullám ese-
tén elég gyorsan változik, például 2,4 GHz ese-
tén másodpercenként 4,8  milliárdszor irányt
vált. Az elektronok egy kis késéssel loholnak
a gyorsan változó erőtér után, mert mint min-
den hatás, ez is csak legfeljebb fénysebességgel
tud terjedni. Ha a hatás a doboz egyik szélétől
a másikig el tud jutni, mielőtt a hullám megfor-
dulna, akkor a doboz árnyékol, ha meg nem,
akkor nem árnyékol. A  mobiltelefonok által
használt rádióhullámok hullámhossza 10  cm
körüli. Ha a doboz vagy csomagolás mérete ek-
kora, vagy ennél kisebb, akkor az elektronok
feltorlódnak a doboz szélén, és kialakul a külső
teret lerontó kompenzáló hatás: a doboz árnyé-
kol. Ha a doboz számottevően nagyobb, mint
10  cm, akkor az elektronok csapatostul ide-
oda száguldoznak a falában, miközben a hul-
Fotó: 123rf
lámok szépen átjutnak a dobozon. Az alufólia
csomagolás azért árnyékolta le a telefont, mert
IPM 2020. január
Balra a legkevesebb, jobbra a legnagyobb sugárzást kibocsátó
telefonok SAR-értéke (W/kg) a Bundesamt für Strahlenschutz
adatai alapján
szorosan a készülékre tekertük, így a méretei
elég kicsik voltak. A süteményesdoboz a maga
25-30  cm-es méreteivel már nem tudta elérni
ugyanezt, és a kuktafazék sem. Ugyanez igaz a
liftre is. Hiába van fémlemezből az oldala, attól
még lehet benne telefonálni, ahogy a repülőgép
alumíniumtörzsében is. Ettől még a repülőgép
és a lift Faraday-kalitka, csak éppen ennek itt
kevés jelentősége van. A  Faraday-kalitka csak
akkor árnyékolja le a rádióhullámokat, ha a hul-
lámhossz jóval nagyobb, mint a kalitka méretei.
Ez vékony falú dobozokra igaz, egy alagútban,
ahol a falvastagság több tíz méter, persze nem
jutnak be a hullámok. A történetben kakukkto-
jás a mikrosütő. A gyártók azt mondják, hogy
a saját, 2,45  GHz-es sugárzását hatékonyan
visszatartja az árnyékolás, közben láttuk, hogy
a mobiltelefon hasonló frekvenciájú hulláma-
it meg átengedi, ha nem is mindegyik, de a
mikrosütők többsége igen. Az a helyzet, hogy
a mikrók árnyékolását úgy tervezik, hogy a szi-
várgó mikrohullámok teljesítménye ne legyen
több, mint 5 mW/cm². Mint mondtam, a mo-
biltelefonok érzékenysége nagyon nagy, olyan
kevés jellel is tudnak működni, ami a mikró ár-
nyékolásán, főleg az ajtó körül átszivárog. Ettől
még a mikrosütő a háziasszonyra semmi veszélyt
nem jelent, ha nem bújik bele. Szóval az embe-
riség se az 5G-től, se a mikrosütőtől nem fog ki-
halni. Ugyanezt a hülyeségről nem állítanám. n
117
tudta-e?

Mi az a Kessler-szindróma?
Ha az emberiség ilyen ütemben szemeteli tele a vi-
lágűrt, akkor hamarosan a gyakorlatban is kide-
rül, hogy mi az a Kessler-szindróma, de az eredmény
egy kicsit sem lesz vidám.
Donald J. Kessler a NASA asztrofizikusa volt 1996-os nyugdíjazásá-
ig, és elsődleges kutatási területe az űrszemét volt. 1978-ban vázolta
fel először az azóta Kessler-szindróma néven elhíresült elméletét.
Eszerint ha az alacsony Föld körüli pályán (LEO, Low Earth Orbit)
keringő objektumok száma elér egy kritikus határt, akkor a két ilyen
tárgy összeütközése által generált törmelék láncreakciószerű folya-
matot indíthat be. A törmelék által összetört újabb tárgyak generálta
törmelék egy idő után a teljes LEO-régióban működésképtelenné
tenné a műholdakat, és űrszeméttel árasztaná el a területet. Jelenleg
600 ezernél is több 1 és 10 cm közötti méretű űrszemetet követnek,
ezek évente átlagosan egy műholdat tesznek működésképtelenné.
Szerencsére egy természetes folyamat a Kessler-szindróma ellen dol-
gozik. Az alacsony Föld körüli pályán ugyanis viszonylag jelentős az
atmoszferikus lassító hatás, azaz a rendkívül ritka légkör közegellen-
állása folyamatosan lassítja az ott keringő objektumokat, amíg azok
végül belépve a légkörbe elégnek. Magasabb pályákon azonban ez a

MIT CSINÁLT KITTENBERGER hatás alig érvényesül, ezért ott akár évezredekig is keringhetnek a
magukra hagyott objektumok. Manapság szerencsére az űreszközö-

KÁLMÁN AZ UJJÁVAL? ket úgy tervezik, hogy élettartamuk végén ártalmatlanítani lehessen
őket. Ezt vagy úgy érik el, hogy kontrollált módon belevezetik őket a
Föld légkörébe, ahol elégnek, illetve a megmaradt darabjaik az óceá-
A válasz röviden: hazaküldte Afrikából Buda- nokba zuhannak, vagy olyan, jóval magasabb pályára irányítják őket,
pestre, hogy további támogatást szerezzen a ahol nem fenyeget a láncreakciószerű összeütközés veszélye, és ahol
kutatásaihoz. Kicsit részletesebben: egy orosz- jól követhetők maradnak. A  Kessler-szindróma bekövetkezésének
lán harapta le. esélye azonban évről évre nagyobb, az egyik lehetséges kiváltó oknak
Kittenberger Kálmán hatszor járt Afrikában, ahol összesen a 2012 óta irányíthatatlanul sodródó Envisat műholdat említik,
16 évet töltött. Ezalatt több mint 60 ezer darabbal járult hozzá a amely mindmáig a legnagyobb civil célú földmegfigyelő műhold, és
Magyar Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményéhez, és több pont azon a 785 kilométeres magasságú pályán kering, ahol a legna-
száz új fajt fedezett fel. A  kezdet azonban nem volt könnyű. gyobb a törmeléksűrűség.
A szegény családba született Kittenberger tanítóképzőbe járt, és
segédpreparátorként dolgozott a Nemzeti Múzeumnak, amikor
lehetősége volt preparátorként csatlakozni Damaszkin Arzén
gazdag földbirtokos afrikai útjához, de azt is csak úgy, hogy a
múzeum fizette az útiköltségét, amiért cserébe állatokat ígért a
gyűjteménybe. Damaszkin hamar hazatért, felszerelését azon-
ban Kittenbergerre hagyta, aki Afrikában maradt, de anyagi for-
rások nélkül meglehetősen nehéz körülmények közé került.
Egyszer megtámadta egy oroszlán, amelyet csak nagy nehezen
tudott némi közelharc után lelőni, de az állat félig leharapta a
jobb keze középső ujjának felső percét. A  lelógó ujjpercet Kit-
tenberger saját maga vágta le késével, majd eljutott Moshiba, a
legközelebbi lakott helyre, ahol ellátták a sebeit, és több hónapig
lábadozott. Az ujjpercet azonban postán hazaküldte a Magyar
Nemzeti Múzeum igazgatójának, és levélben kért további forrá-
sokat a munkájához. Az ujján, a körme alatt az akkoriban a pre-
paráláshoz használt arzén nyomai voltak láthatók, így az igazga-
tó megbizonyosodhatott róla, hogy Kittenberger folytatja az ál-
latok gyűjtését, ezért végül is további forrást biztosított számára.

118 IPM 2020. január

 IPMTUDTA-E?
ELŐFIZETÉS
EGY ÉVRE (3 LAPSZÁM) 2940 FT HELYETT

2140 FT-ÉRT
3–2019. • Fog
yasztói ár: 980
Ft
TA-E?

Micimackó fi
ú vagy lány
ZIN–TUD

Hányan voltak
a háromkirá
Kevésbé ázun lyok
SS MAGA

k meg, ha fu

extra Hány lóerős tu nk az esőben

egy ló
INTERPRE

Tudnak-e há
trafele repü
lni a madarak

35

27
ors lehet egy

%
b kutyája agár?
az
yar agár se angol agár, rövid
bessége, tá
ábú agaraka amely eg von akár 80 km/ó
t elsősorban y különös rá
tve találkoz vadászatra véletlenn s sebességet is el
ni agarakkal használták ek köszön ér
g sík terepen – több ország , ugya heti fenn het. Ettől
akár 80 km ban törvény nis még a gyorsabb va maradását
481 méter, /órás, terep
en is tiltja ezt – ag dakat is uto
lér
.
am akár 50 km árversenye ik.
yesület által i 525 yard, és az agárv /órás sebess ken ma is me Bár a vadá-

kedvezmény
elismert ag ersenyek ős ég, ami elk gmutathatjá
fut és jobba árfajták kö hazájának épesztőnek k,
zött szerep számít egy
tra majd ve
n boldogu
l nehezebb el a magyar számító Angliában ala kutyától.
rsenyzésre terepen. A agár is, am kult ki. Az FC
szat is eltűn az agaraka magyar ne ely ugyan ne I, azaz a
t az ország t, a második messég a tör m olyan gy
ors, mint az
Paul Croes

mi film forga ból, a fajjal világháború ök hódolts

nem foglalk utá ág előtt és
a faj megm
tásához mé
gis találtak oztak és kih n azonban nemcsak a után is elő-
entésével, néhány pé altnak is hit nemesség,
n fogadta génbankot ldányt a na ték egészen hanem
el ön ho ztak gy ecsedi, volt 19 63 -ig, amikor
kintetben fel álló fajtaként a magy létre és társaságot ala Károl egy
pítottak a ma yi-uradalomban. Ekko
és

ér a híres an ar
gol rokonáv agarat, amely azóta gyar agará r
Fotó: Inge

al. számos ha szá s újjáélesz-

zai és nemz
etközi verse
nyen

150 ÉRDEKES KÉRDÉSEK ÉS VÁLAS

SÉG REJTVÉNYEK FEJTÖ ZOK
RŐK
MEGRENDELÉS:

WWW.MEDIACITY.HU/ELOFIZETES
+36-80-296-855 | elofizetes@mediacity.hu
tudta-e?

Mire kellett az amerikaiaknak

az orosz Tu–144-es?
Az 1990-es években ismét felmerült Amerikában a hangsebesség feletti utasszállítás
ötlete, a projekthez pedig egy exszovjet Tu–144-est használtak kezdésként.

Az orosz szuperszonikus utasszállító, a Tu–144 még kevésbé

volt sikeres, mint a mintájául szolgáló brit–francia Concorde.
Az 1975-ben szolgálatba állított szovjet gépeket már 1978-
ban kivonták a forgalomból. A nagy, 1970-es évekbeli szu-
perszonikus fellendülésre rányomta a bélyegét az olajválság
és a Tu–144 kettő, a Concord további egy katasztrófája. Az
1990-es években azonban ismét felmerült Amerikában a
szuperszonikus utasrepülés gondolata. Azért ismét, mert az
1960-as években a Lockheed és a Boeing is tervezett hasonló
típust, de mindkét cég felhagyott a fejlesztéssel még 1971-
ben. Az 1990-es High Speed Civil Transport (HSCT) nevű
NASA-projekt azonban éppen azért indult, hogy tanulva az
elődök hibájából és eredményeiből, egy gazdaságilag fenn-
tartható megoldást dolgozzon ki a problémára. A tervekben
egy 2,4-szeres hangsebességgel repülő, 300 férőhelyes gép
szerepelt, amelyre csak egy kicsit lett volna drágább a jegy,
mint egy hagyományosra. Az ütemezés szerint 2010-ig re-
pülnie kellett volna az új gépnek. A fejlesztést azonban azzal kezd-
ték, hogy 1995-ben kibéreltek egy használaton kívüli Tu–144 pél-
dányt, és 350 millió dolláros költséggel átépítették repülő laboratóri-
ummá. Ez volt a legolcsóbb módja, hogy a fejlesztéshez szükséges
hangsebesség fölötti méréseket végezzenek egy megfelelő géppel.
Magát a gépet sohasem vitték ki Oroszországból, de felfestették rá
az amerikai zászlót és a NASA logóját is (képünkön). A NASA mér-
nökei 27 repülés alkalmával nagyon sok adatot rögzítettek és több
kísérletet is végeztek a Tupoljeven. A  HSCT-programot végül
1999-ben állították le, mert kiderült, hogy a hangsebesség fölötti
utasszállítás továbbra sem oldható meg gazdaságosan. Azóta azon-
ban újabb húsz év telt el, és több cég tervei között is szerepel szuper-
szonikus utasgépek építése, igaz, inkább a néhány fős business-jet
kategóriában.

Ki találta fel a sztereó rádiózást?

Az 1960-as években valóságos
csodának számított, amikor a
korábbi torz és sistergő adá-
sok helyett megindultak a tisz-
ta hangú sztereó FM-rádióadá-
sok. Az elvet természetesen
egy magyar szabadalmaztatta,
természetesen Amerikában.
Az 1911-ben született Csi-
csátka Antal a Műegyete-
men végzett, majd a Posta
Kísérleti Állomáson dolgo-
zott a magyar rádiózásban,
később saját vállalatot ala-
pított, amelyet 1949-ben
államosítottak. Egy ideig
még dolgozott saját egykori
vállalatánál, majd 1956-
ban Amerikába disszidált, és azonnal el-
helyezkedett a General Electric rádiós
osztályán. Itt fejlesztette ki a ma is alkal-
mazott FM-rendszerű segédvivős, szte-
reó rádiózás elvét és gyakorlati megvalósí-
tását. A korábban egyeduralkodó AM-át-
vitelnél sokkalta jobb hangminőséget adó
rádióállomások az 1960-as évektől kezd-
ve meghódították Amerikát és az egész
világot, Csicsátka pedig kiérdemelte a vál-
lalatnál a Mr. Audio becenevet, ugyanis a
sztereó FM mellett további 13 szabada-
lommal járult hozzá a rádiózáshoz és a rá-
diós hangtechnika fejlődéséhez.

120 IPM 2020. január


1. A legnagyobb levelű növénynek több
mint 3 méteres a levele. Melyik ez?
a) Az amazonasi óriás-tündérrózsa,
amelynek a víz felszínén úszó levelei
akár egy gyermeket is elbírnak.
b) A karibi óriáspálma, amely nemcsak
fotoszintetizálásra, hanem mérgező
nedvei révén táplálékszerzésre is
használja a leveleit.
c) Az új-zélandi kaawabifának, amely
vihar esetén beburkolja saját ágait a
hatalmas leveleivel, így védve
érzékeny terméseit.
2. Egy átlagos termetű, felnőtt korú,
lombhullató fának hány levele van?
a) Általában 1 500 000
b) Hozzávetőlegesen 30 000
c) Nagyjából 200 000
3. Milyen fa stilizált levele látható a
kanadai zászlón?
a) Juharlevél
b) Tölgyfa levele
c) Szivarfa levele
Megfejtések: 1a, 2c, 3a, 4b, 5a, 6c, 7c
MINIKVÍZ
Levelek
4. Miért változtatják meg a színüket 6. Az alábbiak közül melyik a lomb-
ősszel a falevelek? hullató?
a) Mert ősszel a kevesebb napsütés a) Közönséges lucfenyő
mellett megnövekedik a klorofillter- b) Jegenyefenyő
melés, ez színezi el a leveleket. c) Az európai vörösfenyő
b) Mert megszűnik a zöld színt adó
klorofill termelése, és más vegyüle-
tek által meghatározott színek
kerülnek túlsúlyba.
c) A zöld színt meghatározó klorofill
szintje változatlan marad, de
túlsúlyba kerülnek az egyéb szerves
bomlástermékek, ezek színezik el a
leveleket.
5. A növényvilágban a legkisebb levele
a Wolffia angustának van, egy teljes
kifejlett növény körülbelül akkora,
mint egy tű hegye. Hol él?
a) A békalencséhez hasonlóan a víz 7. Hol találhatók a kaktuszok levelei?
felszínén lebeg. a) A kaktuszok vastag, zöld, nedvességtá-
b) Lágyszárú növények szárán roló része valójában nem szár, hanem a
élősködik. növény levele.
c) Lápi növények levelének a fonákján. b) Igazából a tüskék számítanak levélnek.
c) A kaktuszok csak a rövid, fejlődési
időszakban növesztenek leveleket,
amelyek aztán gyorsan lehullanak.
Értékelés:
1-2 Ez nem az a levél, amelyet a
postás hoz…
3-5 Olvasson még több IPM-et!
6-7 Gratulálunk, szép eredmény!
ajánló
Ungváry Krisztián – Meruk József:
Rákosi Mátyás eltitkolt
szolgálatai
Jaffa Kiadó, 2019. 338 oldal, 3990 Ft
A 20. század egyik legfontosabb magyar történelmi személyisége
Rákosi Mátyás, Sztálin egykori legjobb tanítványa, a Magyar Kom-
munista Párt főtitkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná-
csának elnöke. Egy nem túl vallásos zsidó terménykereskedő család
hatodik gyermekeként született a ma Szerbiához tartozó bácskai
Ada községben. Tanulmányait Szegeden, Budapesten, Hamburg-
ban és Londonban folytatta.
Angolul, oroszul, franciául,
olaszul és németül folyéko-
nyan beszélő, rendkívül mű-
velt ember volt, akinek politi-
kai érdeklődése már egyetemi
tanulmányai alatt megmutat-
kozott. A  Tanácsköztársaság
idején már a Magyar Kom-
munista Párt tagja volt, majd
annak bukása után a szegedi
Csillag börtönbe került. Egy
államközi egyezmény kereté-
ben kiadták a Szovjetuniónak
a cári csapatok által 1849-ben
zsákmányolt honvédzászló-
kért cserébe. Onnét a máso-
dik világháború után képzett
sztálinistaként tért haza, hogy megteremtse a maga gyilkos diktatú-
ráját. Sokszor cinikus és embertelen hatalomgyakorlási módja mö-
gött mély ideológiai és politikai elkötelezettség rejlett. Az 1956-os
forradalom után, amely elsöpörte rezsimjét, a Szovjetunióba mene-
kült. Bár többször megpróbált hazatérni, ezt a hatóságok nem tették
lehetővé számára. Végül 1971-ben az oroszországi Nyizsnyij Nov-
gorodban halt meg, amelyet akkor még Gorkijnak hívtak. A hazai
történettudomány és a közvélemény keveset tudott erről az utolsó
időszakáról, hiszen a Szovjetunióból nemigen jöttek olyan hírek,
amelyeket az ottani elvtársak ne hagytak volna jóvá. A közelmúlt-
ban Ungváry Krisztián regénybe illő körülmények között hozzájutott
Rákosi irathagyatékának több mint háromszáz darabos kollekció-
jához. Nagyrészt olyan levelekről van szó, amelyeket Rákosi és fe-
lesége írtak száműzetésük alatt. A címzettek között megtalálhatók
a szovjet és magyar kommunista vezetés prominens személyiségei,
például Hruscsov, Brezsnyev, Kádár János és Fock Jenő is. A Rá-
kosinak írt levelek jobbára a hivatalos szervek válaszai, és szintén
emigrációba kényszerült magyar kommunista politikusok üzene-
tei. Ungváry elmondása szerint egy angol újságíró ismerőse kereste
meg azzal, hogy egy barátja meg akar válni egy nagyobb történelmi
iratanyagtól. Az eladó állítása szerint az iratokat tartalmazó kopott
műbőr táskát egy ciprusi szállodai szobában, egy ruhásszekrényben
találta véletlenül. A történetben lehet igazság, mert Rákosi feleségé-
nek volt egy Marina nevű lánya, aki gyakran járt Cipruson üzletkö-
tőként. Ő megörökölhette a gyűjteményt, és el is hagyhatta véletlenül.
Mindenesetre kétség sem fér hozzá, hogy az iratanyag valódi, és
jelentős titkokat tár fel a kutatók előtt.
122
könyv
Horváth Balázs:
A beteg bolygó
Typotex Kiadó, 2019. 494 oldal, 6500 Ft
A közelmúltban a médiában kisebb vihart kavart, vajon mi
korunk nagyobb problémája: a klímaváltozás vagy a migráció.
A nyáron kormánypárti politikusok még azt hangoztatták, hogy
a klímaváltozás humbug, „a »klímakatasztrófa« a legjobb üz-
letek egyike, a »zöldpolitika« pedig a globalizáció egyik fedő-
szerve”. Aztán eltelt pár hónap, és Orbán Viktor kijelentette,
hogy „aki szerint a klímaváltozás egy kommunista trükk, az
nem normális”. A keményen dolgozó kisembert persze nem
érdekli az ilyesmi, neki az a fontos, hogy mi lesz holnap a gye-
rekkel, be tudja-e fizetni a csekkjeit. De azért nem árt a bizton-
ságérzet hosszabb távon se. Jó tudni, hogy úgy nagyjából jó
irányba mennek a dolgok. Vagy mégsem? Néhány évvel ezelőtt
a magyar fenntarthatósági csúcson egy hölgy azt a kérdést in-
tézte a jelen lévő szakértőkhöz, hogy körülbelül hány embert
lenne képes fenntarthatóan eltartani a Föld. Hosszú ideig
senki sem válaszolt. Végül a résztvevők egyike azzal ütötte el
a dolgot, hogy a kérdés nem is jó, mert téves irányba fordítaná
az érdeklődést. Nos, az a rossz hír, hogy mértékadó számítá-
sok szerint a Föld tartósan, a jelenleg kívánatos életszínvonalon
úgy 2,5 milliárd embert tud eltartani. Hiába szeretnénk, hogy
a Földünket benépesítő 7,7 milliárd ember nyugati életszín-
vonalon éljen, mert ez egyszerűen képtelenség. A  jelenlegi
népesség még a fejlődő országokra jellemző igényekkel sem
maradhat fenn tartósan az öt kontinensen. Már elfelejtettük,
hogy a 20. század közepéig a világban mindennaposak voltak
a nagy éhínségek. A mezőgazdaság és a technológia gyors fej-
lődésének köszönhetően ma úgy tűnik, hogy egy bőségsza-
run ülünk. Nem emlékszünk rá, hogy 1816–17-ben például
tízezrek haltak éhen Magyarorszá-
gon, csak mert kitört egy indonéz
vulkán. Ma ugyanettől milliók pusz-
tulnának el pár hónap alatt.
A katasztrófák túlélhetőségét csök-
kenti, hogy egyre jobban kihasznál-
juk a lehetőségeinket, egyre kevesebb
a természeti környezetben a tarta-
lék. Aki az éghajlatváltozásban, az
energiaigény növekedésében, a ta-
lajpusztulásban, az erdőirtásban, a
fajok kipusztulásában, a népesség-
növekedésben és a többi környezeti
problémában nem lát rettenetesen
komoly nehézségeket, az alighanem
vak. Horváth Balázs 2007 óta a győri Széchenyi István Egye-
tem Környezetmérnöki Tanszékének oktatója. Kutatásai során
a figyelme egyre inkább a globális kérdések felé fordult, és
humánökológiai problémákkal kezdett foglalkozni. Jared Dia-
mondhoz hasonló közérthetőséggel és alapossággal elemzi
civilizációnk állapotát.
Most megjelent könyve egy háromkötetes enciklopédikus mun-
ka első darabja, amely szívderítőnek cseppet sem mondható
képet tár elénk korunk környezeti, energetikai és demográfiai
problémáinak bemutatásával.
IPM 2020. január
web
Meddig tart Hydroinfo
egy mosógép? Sokan emlékeznek még, hogy a rendszerváltás előtt a rádió-
ban mindennap felolvasták az időjárás- és vízállásjelentést.
https://www.test.de/
A test.de oldal messze földön híres a rend-
kívül alapos készüléktesztjeiről. Az ol-
dal működtetője, a Stiftung Warentest
(független terméktesztelési alapítvány)
az Európai Unió piacán kapható termé-
kek és szolgáltatások minőségét vizsgál-
ja összehasonlító tesztek alapján. Ered-
ményeit semlegesen és közérthetően
teszi közzé. Műszaki cikkek vásárlása
előtt feltétlenül érdemes bogarászni! A mosógépek és sok más termék
esetében nemcsak azt adják meg, hogy mennyi a garancia, hanem azt
is, hogy mennyi a tervezési élettartam a gyártó szerint, és mennyi a
tapasztalt. Többé-kevésbé ismert dolog, hogy egy átlagos mosógépet
nagyjából 2500 mosásra terveznek. Ez heti négy mosás esetén körül-
belül tizenkét éves élettartamot jelent. Az összeesküvés-elméletek gyár-
tói szerint emögött az van, hogy manapság a gyártók szándékosan úgy
tervezik a termékeket, hogy egy idő után azok mindenképpen tönk-
remenjenek, és a fogyasztó kénytelen legyen új terméket vásárolni.
Egy régi mosógép élettartama elérte a 20-30 évet is, de nézzük meg,
milyen áron! Az áramfogyasztása nagyobb volt (körülbelül 2000 W,
míg egy mai gépé 800 W), akárcsak a vízfogyasztása (100-150 l/mosás,
míg ma körülbelül 50  l/mosás). A  régi gép hangja olyan volt, mint
egy szovjet harckocsié, az egész ház zengett tőle. Cserébe legfeljebb
három-négy mosási funkciót tudott, és a centrifuga fordulatszáma is
fele volt a ma szokásosnak. Ami az árát illeti, a nyolcvanas években egy
mosógép hathavi átlagfizetésbe került, ma meg egyhaviból könnye-
dén meg lehet venni. Az új gép ára négy éven belül megtérül a vil-
lany- és vízszámlában. Az alacsonyabb ár és a kisebb önsúly (ami az
energiafelhasználást is csökkenti) velejárója, hogy sok alkatrész mű-
anyagból készül, így könnyebb gyártani. Ha ezek fémből lennének,
akkor a gép talán tartósabb lenne, de sokkal drágább, nehezebb. Ér-
demes tartósabbat gyártani? A helyzet az, hogy nem. De nem azért,
mert a gyártók többet szeretnének keresni, nekik meglenne a bevételük
akkor is. Hanem azért, mert nincs rá szükség. Egy húszéves gép ma
már korszerűtlen, sok funkciót nem tud, amit a fogyasztó elvárna.
Így aztán a többség akkor is kicseréli, ha még működik. Ki adna több
pénzt azért, hogy tovább működjön? Más kérdés, hogy jó lenne, ha
az elavult, kiselejtezett eszközökből nem szeméthegyek lennének,
hanem a bennük lévő értékes anyagokat újrahasznosítanánk. A ter-
vezett avulás legendájával az a baj, hogy van valóságalapja. A mérnök
egy előre elvárt élettartamra tervez. Az örökkévalóságra tervezni
nem lehet, és nem is célszerű, mert erősen túlméretezett, nehéz és
drága alkatrészeket kapunk. Bármilyen gondosan terveznek meg va-
lamit, csak azt lehet mondani, hogy mondjuk az élettartama 10 év ±
2 év szórással. És ez sem jelenti azt, hogy biztosan kibír nyolc évet!
A várható élettartam normál eloszlást (Gauss-görbe) követ. Nem ne-
héz kiszámolni, hogy a termékek 10 százaléka hét éven belül elromlik,
sőt olyan is lesz, amely pont a garanciális idő lejárta után megy tönk-
re. Ebben semmi ármány nincs, ez egyszerű matematikai statisztika.
n ipm
IPM 2018.előfizetéssel
december pénzt takaríthat meg! AJÁNLATUNK A 129. OLDALON TALÁLHATÓ
app
Ennek visszatérő mondata volt a „hajóvonták találkozása
tilos”. Mindenki ismerte ezt a szófordulatot, de senki nem
tudta, hogy mit jelent. Nos, a hajóvonta a vontatóhajóból és
az általa vontatott uszályokból vagy az általa tolt bárkából álló
kötelék. Gyakori, hogy több uszályt vagy bárkát fognak egy-
más mellé, így a kötelék meglehetősen széles. Hajóútszű-
kületekben nem férnek el egymás mellett, ezért nem szabad
találkozniuk. Az igazság az, hogy ma is van vízállásjelentés
a Kossuth rádióban a 13 órás hírek előtt, csak nem hallgatja
senki. Pedig nem csak a hajósok számára fontos, érinti azt a
több százezer embert, akik ártérben élnek, vagy vízitúrákat,
horgászatot terveznek. Ma már korszerűbb eszközökkel is
hozzá lehet jutni az információkhoz. Az Országos Vízjelző
Szolgálat Hydroinfo applikációja androidos és iOS-es okos-
telefonokon teszi elérhetővé nagy folyóink vízmércéinek
adatait. A vízállások, hajózási információk mellett jégelőre-
jelzés, hófelhalmozódás, időjárási adatok is vannak a Duna
egész vízgyűjtőjére. Nemcsak a vizet járó emberek vehetik
hasznát, hanem az érdeklődő városlakók is, hiszen meg le-
het figyelni, mikor jönnek az árhullámok, vagy mikor olyan
alacsony a Duna, hogy a kisebb part menti szigetekre száraz
lábbal is be lehet jutni. Tavaly a Duna legkisebb megfigyelt
vízállása több vízmércénél is rekordot döntött. Olyan záto-
nyok és sziklák is kibukkantak a víz fölé, amelyeket azelőtt
soha nem láttak az emberek. A Gellért-hegy lábánál talál-
ható Ínség-kő a nevét onnan kapta, hogy a néphit szerint
igen rossz, száraz évet jelez, ha kilátszik. De tavaly nemcsak
ez bukkant ki, hanem pár szikla a Lánchíd pillérénél is. Az
alacsony vízállás miatt a hajózást is korlátozni kellett. Buda-
pest az ivóvízellátását parti szűrésű kutakból kapja, amelyek
a Duna vizét termelik ki. Ha nagyon alacsony a Duna, akkor
ezek a kutak is veszélybe kerülhetnek. Az alacsony vízállás
meglepetéseket is okozott, például rég elveszettnek hitt ha-
jóroncsok, középkori fegyverek, zsáknyi ezüst- és arany-
pénz került elő a folyóból. Érdemes figyelni a vízállást! Ki
tudja, talán Mária királyné 1526-ban eltűnt kincseshajói is
előbukkannak egyszer.
123
program

KINCSEK UTAK MENTÉN – TAKÁCSI

Február 12-ig
A Kincsek utak mentén elnevezésű kiállítássorozat célja a múzeum gyűj-
teményében található és a közösségi régészeti kutatások során előkerülő
legújabb leletek és műtárgyak bemutatása a város, a megye és a haza
közösségei számára. Egy-egy település vagy korszak kiemelkedő leletei-
ről mesél a kiállítás, amelyek nemcsak történeti információkkal rendelkez-
nek, hanem egyben esztétikai élményt és ismeretet is átadnak. Első alkalommal 2019 nyarán, a 83-as számú út új nyom-
vonalának megelőző feltárásán, Takácsiban előkerült több száz darabos, körülbelül 3500 éves kincsleletet mutatnak be.
Laczkó Dezső Múzeum 8200 Veszprém, Erzsébet sétány 1.
www.ldm.hu • Belépőjegy: 400 forint

TELEKI JÓZSEF ÉS AZ AKADÉMIAI VÁLTOZATOK A REALIZMUSRA

KÖNYVTÁR – KIÁLLÍTÁS – MUNKÁCSYTÓL MEDNYÁNSZKYIG

Február 29-ig Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében az MTA
Könyvtár és Információs Központban nyílt kiállításon
Teleki Józsefet, ezt a rendkívüli embert és az általa
adományozott rendkívüli gyűjteményt mutatják be.
Teleki József személyében a reformkori politikai és
tudományos élet egyik jelentős alakját tisztelhetjük,
aki nemcsak könyvtáralapító, hanem az Akadémiá-
nak az első elnöke is volt. Az MTA könyvtárában
megtalálhatók tudományos munkái és egyéb, velük
kapcsolatos dokumentumok, amelyek révén kibon-
takozik egy arisztokrata tudós karrierje. Figyelemre
méltók az elnökségéhez köthető dokumentumok
is, ezek az Akadémia működésének kezdeti éveibe
nyújtanak betekintést.
MTA Könyvtár és Információs Központ
1051 Budapest, Arany János u. 1.
www.mta.hu • A kiállítás ingyenes.
művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét
központba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.
A kiállítás vezérfonala – a címnek megfelelően – a realizmus és an-
nak változatai. A valóság megragadása, az embert körülvevő világ
minél pontosabb leképezése régóta foglalkoztatta a művésze-
ket, mégis a 19. század tekinthető a realista
és naturalista törekvések évszázadának. Az
1850-es évektől a századfordulóig követ-
hetjük nyomon a realizmus és naturalizmus
kibontakozását, virágzását, majd meghala-
dását, vagyis azt a folyamatot, ahogyan a
kor művészei a valóság különböző felfo-
gású megragadásával kísérleteztek.
Magyar Nemzeti Galéria
1014 Budapest, Szent György tér 2.
www.mng.hu
Belépőjegy: 3200 forint

TUDKULT 2020
– KULTURÁLIS-MŰVÉSZETI TUDOMÁNYFESZTIVÁL
Január 22. 09:00
A harmadik alkalommal megrendezésre kerülő programon a Cso-
dák Palotája szakmai partnerei izgalmas állomásokkal és előadá-
sokkal, míg a Csopa látványos Öveges termi kísérletbemutatóval
és 250 interaktív eszközzel várja az érdeklődőket. Ennek során kap-
csolatot találhatnak az irodalom, a zene, a festészet, a filmezés,
a vendégszeretet, a hagyományok, a környezetvédelem között.
Csodák Palotája 1036 Budapest, Bécsi út 38–44.
www.csopa.hu • Belépőjegy: 2500 forint
A részvétel regisztrációhoz kötött.
124 IPM 2020. január
RAGYOGJ! DIVAT ÉS CSILLOGÁS
Március 15-ig
Minden, ami csillog, magára vonzza a tekinte-
tet. A kiállításon látható 18–21. századi, külön-
féle alkalmakon viselt öltözékek a társadalmi és
életmódbeli változásokat is tükrözik. Erzsébet
királyné esküvői ruhájának uszálya, Medveczky
Ilona fellépőruhája vagy a USE dizájnerdarab-
jai mind csillognak, és mind mást jelentenek.
Az öltözék az emberi kommunikáció egyik alap-
vető eszköze. Önmagunk megkülönbözteté-
sének igénye jelenik meg az öltözködésben,
és mint ilyen, ez a divat egyik fő mozgatórugó-
ja. Ami különleges értéket képvisel vagy csillog,
az pedig biztosan magára vonzza a tekintetet.
A Kiscelli Múzeum kiállításának egyik fő célja
a divat és társadalmi változások összefüggésé-
nek bemutatása fényűző csillogás közepette.
Kiscelli Múzeum
1037 Budapest, Kiscelli utca 108.
www.kiscellimuzeum.hu
Belépőjegy: 1600 forint
TV-MŰSOR
POMPEJI:
A HALOTTAK TITKAI
Január 12. 20:00
A Római Birodalom fénykorára borzal-
mas természeti katasztrófa vetett ár-
nyékot: a Vezúv kitörése több méter
vastag izzó vulkáni hamuval borította
be Pompejit és annak több ezer lakóját.
Az izgalmas filmben a régészek sose
látott részleteket tárnak elénk a kataszt-
rófával kapcsolatban. A legújabb képalkotó eljárások segít-
ségével megmutatják az áldozatok ékszereit, szandáljait
és egyéb személyes tárgyait, és megtudjuk, hogy a szeren-
IPM 2020.
2019. április
január
KOLLEKTÍV DÖNTÉS-
HOZATAL
– EGYÜTTMOZGÓ BACIKTÓL
EMBEREKEN ÁT A DRÓNOKIG
Január 9. 17:00
Az együtt mozgás a csoportos viselkedés talán legszélesebb körben
előforduló és gyakran igen látványos megnyilvánulási formája – ilyenek
az örvénylő halrajok, a hömpölygő tömegek. A jelenség számos érde-
kes kérdést vet fel, amelyek visszavezethetők elemi döntési folyamatok
egyidejű megvalósulására. A kérdések – amelyekre az előadása során
Vicsek Tamás megadja a választ – egyebek között a következők: Lét-
rejöhet-e globális harmonikus viselkedés, ha a nagy csapatok tagjai
között csak lokális kölcsönhatás lép fel? Mennyire fontos a hierarchi-
kus viselkedés szerepe? Milyen egy optimális döntéseket hozó em-
bercsoport szakmai tudásainak összetétele?
ELTE TTK 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Eötvös terem
www.atomcsill.elte.hu • Az előadás ingyenes.
7000 ÉVES ÜZENET
– AZ ÚJKŐKORI VILÁG EMLÉKEI BUDAPEST VIDÉKÉN
Október 31-ig
A kiállítás az újkőkori világba nyújt betekintést a főváros körzetében ed-
dig napvilágra került leletek bemutatásával. Az újkőkorral (neolitikum)
kapcsolatban elsősorban a kornak nevet adó csiszolt kőeszközökre
gondolunk, pedig a kor legfontosabb újítása az ember és természet
kapcsolatát megváltoztató és új alapokra helyező élelemtermelés és
egy új, letelepült életforma megjelenése volt. Az Aquincum kiállítása
megidézi, miképpen jutott el és honosodott meg a paraszti gazdálko-
dás és életforma a Kárpát-medencében.
Aquincumi Múzeum 1031 Budapest, Szentendrei út 135.
www.aquincum.hu • Belépőjegy: 1300 forint
csétlenül jártak milyen sérüléseket
szenvedtek, és miért nem volt
esélyük a menekülésre.
A VILÁG
LEGHALÁLOSABB
KROKODILJAI
Január 29. 18:00
Melyik a világ leghalálosabb kroko-
dilfaja? A film erre a kérdésre keres
választ az egyes fajok viselkedését, vadászati szokásait és
testfelépítését összehasonlítva, meghökkentő támadáso-
kat is felidézve.
125
kritika
kiállítás
HÚS, DRÁMÁK, VÁGYAK:
A JELENLÉT EREJE
Kunsthistorisches Museum, Bécs
Megtekinthető: 2020. január 19-ig
Belépőjegy: 16 euró
Manapság a sok egymással is versenyző erős kiállítás-
nál jelentősége van, milyen címmel indulnak a nézők
figyelméért. A Kunsthistorisches Museum 16–17. századi
művészeti fordulatát bemutató kiállítása érthetően a
Winkler Nóra
két legnagyobb alak, Caravaggio és Bernini neveit te-
szi ki legelőre, de csodás alcímet adtak: Az érzelmek felfedezése.
Meg is kapjuk azokat, közvetlen, átélhető, nagy érzéseket. 1600 és 1650
között Róma pezsgő művészeti központtá lett; zajlottak a katolikus egy-
ház reformjai, a cél az volt, hogy a templomok újra népszerű helyekké
váljanak, így az eklézsiák sorra adtak megbízásokat a bibliai tanokat ma-
gyarázó festményekre. Ez a gazdasági erő a világ sok pontjáról vonzotta
Rómába a festőket. Ahogy ezt a kiállításon is példázva fogjuk látni,
Caravaggio a jók közül is kiemelkedett. Nemcsak nevével szinte szinonim
chiaroscuro technikája, a fény-árnyék viszonyok dramatikus erejű alkalma-
zása miatt, hanem a képei kirobbanóan újszerű életszerűsége miatt. Min-
dig nagy feladat önmagunkat visszavinni egy korábbi korba. Caravaggio
és kortársai képeit muszáj megpróbálnunk onnan nézni, hogy még min-
den előtt vagyunk, nemhogy a napi sok száz iPhone-fotóink, de évszáza-
dokkal a film előtt, a megrendezetlen pillanatok megörökíthetősége
előtt. És akkor innen értsük meg, mit hoz egy festett kép életszerűségé-
be, hogy az alanyok valódi mozdulatokkal, a történések felé való reális
odafordulásokban látszanak, miközben korábban a vásznakat statikus,
beállított alakok népesítették be. Caravaggio képeit nem pusztán a test,
a látszó bőrfelületek teszik érzékivé, mert ahol egy kortárs képe van mel-
lette, szintén sok hússal, ott is szembetűnő a különbség. Keresztelő Szent
Jánosról festett képe csupa érzékiség, a fiú bőre, feszessége, tónusa, csí-
pőcsontja megannyi lüktetés, nem beszélve az állatszőrről, amelyen fek-
szik, és amelynek minden szála úgy van megfestve, hogy csak azt el lehet-
ne nézni hosszan. Ruhái is ott vannak a képen, levetve redőznek balra fi-
nom jelzésként – ezek azok az ötletek, extrák, amelyek miatt Caravaggio
szédítő –, hogy lehetnének rajta is, de nincsenek, így a test még kitárulko-
zóbb. A bibliai bárány helyett, egy kost ölel, és abban is elég sok testisé-
get érezni. Nárciszról festett művén átsüt az önmagába bűvöltség, a víz-
felület pont szemmagasságban van, mi is úgy érezzük, nincs is más válasz-
tása e fiúnak, mint ami sorsa lett. Meztelen térde fallikusan mered elénk,
és ha ezt akkor a nézők nem is így dekódolták, valami zsigeri erőt érezhet-
tek. Bernini, a másik húzónév, a festő halála után nem sokkal érkezett Ró-
mába, hogy rövid idő alatt szobrász sztárja legyen. Nem mintha festeni
könnyű lenne, de azért köveket úgy faragni, hogy a végén összetett érzel-
meket közvetítő alakokká váljanak, na, ez előtt ácsoroghatunk egy kicsit.
Nemcsak a mellszobrok aprólékosan kidolgozott csipkegallérjai eszmé-
letlenek, de az arcokon a bölcsesség, a szenvedés, a szenvedély rétegei,
a valódiságuk is lenyűgöző. Szellemes tematikák szerint rendezték a ter-
meket, a horror, a tréfa is fontos szervezőelem a szerelem és a vágyak
mellett. Sűrű és erőteljes kiállítás, pedig pont befogadható mennyiségű
műből áll, de ha át tudjuk állítani magunkat fejben a korszakra, hatalmas
érzelmek között járhatjuk végig a termeket. Alapos kísérőfüzete a zseniá-
lis művészettörténészt, Erwin Panofskyt idézi, miszerint a barokk korának
emberei nemcsak érezték, de tudatában is voltak érzelmeiknek.
126
film
JOJO NYUSZI
Rendezte: Taika Waititi
Szereplők: Roman Griffin Davis, Scarlett Johansson,
Taika Waititi, Sam Rockwell, Thomasin McKenzie
Forgalmazó: Fórum Hungary
Magyarországi bemutató: 2020. január 23.
Az új-zélandi Taika Waititi manapság az
egyik legizgalmasabb rendező. A forgató-
könyvíróként és színészként is tehetséges
filmes a Slágermájerek című sorozat után
a dokumentumfilmnek álcázott Hétközna-
pi vámpírokkal, valamint 2016 egyik leg-
jobb filmjével, a Vademberek hajszájával
hívta fel magára Hollywood figyelmét. Ez
Szöllőskei Gábor pedig olyan jól sikerült, hogy a Marvel stú-
dió fejesei rábízták a Thor harmadik része,
a Ragnarök rendezését, és talán felesleges is leírni, hogy ki-
váló munkát végzett, friss humorral és látásmóddal vértezte
fel az addigra már kissé elcsépelt karaktert. A  nagy siker
után természetesen megkapta a következő Thor-film leve-
zénylésének jogát is, ám előtte még összedobta régóta dé-
delgetett projektjét, a Jojo Nyuszit, amely egyértelműen az
eddigi legérettebb rendezése lett.
A sztori szerint a tízéves német Jojo (Roman Griffin Davis) lel-
kes tagja a második világháború alatt a Hitlerjugendnek, oly-
annyira, hogy még a képzeletbeli barátja is maga a Führer,
azaz Adolf Hitler. Egy nap azonban azzal kell szembesülnie,
hogy egyedülálló édesanyja, Rosie (Scarlett Johansson) egy
tinédzser zsidó lányt (Thomasin McKenzie) bújtat a padláson,
aki megfenyegeti őt, hogy ha beárulja, akkor a Gestapo az
anyját is elviszi. A náci eszmékkel megfertőzött gyermek aztán
szépen lassan összebarátkozik a lánnyal, és kénytelen átérté-
kelni mindazt, amiben addig hitt (és amit nevetséges képzelet-
beli haverja belé próbál sulykolni).
A Jojo Nyuszi felettébb zavarba ejtő film. Alapvetően Waititi
hangvétele jellemző rá, szatirikus, humoros, politikailag nem ép-
pen korrekt. Ám ahogy haladunk a cselekményben, úgy komo-
lyodnak meg a képsorok is, illetve egyre több réteg rakódik
egymásra. Az önmagával meghasonló kisfiú, az akkori naciona-
lista agymosás, a német civilek és gyermekek hozzáállása a há-
borúhoz és természetesen a zsidókkal kapcsolatos tévképzetek
mind terítékre kerülnek, ráadásul arra is figyel a szkript, hogy
kerülje a végleteket (például hogy nem minden náci volt go-
nosz). Amellett, hogy a film időnként idétlen viccekkel bombáz
(ezek persze főként az író-rendező által alakított Adolf Hitlerhez
köthetők), mégis képes olyan gyomrosokat bevinni, amelyek
után a nézők furcsa, ellentmondásos érzésekkel kelnek majd fel
az ülésükből, és minden bizonnyal alaposan elgondolkodnak a
látottakon. Az élet szép mellé simán odatehető a Jojo Nyuszi,
mint az utóbbi évek egyik legjobb szatírája, és kétségtelenül
Taika Waititi legösszetettebb filmje, amely jó ideig velünk ma-
rad: szinte egyedülálló és ambivalens módon mind a térdcsap-
kodós kacajokra, mind pedig a háborús borzalmakra egyaránt
emlékezni fogunk.
IPM 2020. január

színház
GALLAI A VALLAIBAN
Végkép – Rendezte: Csáki Rita – RS9 Színház
Gallait akartam hallgatni, mert amikor híre ment a
Piramis egykori billentyűse halálának, eszembe ju-
tott, milyen sokszor láttam őt a Rumbach Sebes-
tyén utcában, mivel zenét szerzett az RS9 Színház
Fáy Miklós
darabjaihoz, van itt egy homályban maradt élet-
műrészlet, ami más, mint a Szállj fel magasra vagy a Becsület. Rá-
adásul úgy értettem, hogy át kell mennünk, szembe, a Gallai terem-
be, demonstrálandó, hogy ez az emberélet. A szerencséseknek leg-
alább a nevük fennmarad valami terem vagy utca formájában, nem
jön a harmadnapi feledés a másnapi könnyek után. Ebben is téved-
tem, mert nem Gallai a szerencsés, hanem egy másik Péter, a színész
Vallai, róla van elnevezve az RS9 terme. A másik tévedés az volt,
hogy Gallai színpadi szerzőként is megismerhető volna a Végkép című
előadásból. Csak néhány szomorkás futam hallható tőle a darab vé-
gén, meg valami német vagy német jellegű zene a darab elején, hogy
ott lennénk, legalábbis lelkiekben, Németországban, ahol szintén
nem fenékig tejfel az élet, már ha valaki a múltat akarja felszámolni.
Benne vagyunk a reménytelenségben. Színpadilag is, a szűk térben
dobozok és nejlonnal letakart bútorok, egy férfiú, színpadi nevén Oli,
valódi nevén Kathy Zsolt főz és pakol, de nem mondhatnám, hogy ezt
különösebb tehetséggel tudná színpadi feszültséggé változtatni, az
eszközök enyhén szólva is külsődlegesek, jó, értjük már, hogy vár valakit,
azért olyan hangos és sietős, de azért ő rendületlenül hangos és sietős,
mint aki nem bízik a közönségben, hogy megérti, amit mondani akar
sorozat
WATCHMEN
Vetítő csatorna: HBO • Alkotó: Damon Lindelof
Főszereplők: Regina King, Yahya Abdul-Mateen II, Jeremy Irons, Don Johnson
Damon Lindelof meglehetősen megosztja a té-
vésorozatok kedvelőit: a Lost egyik, azóta mozi-
Kovács Gellért filmek alkotógárdájából is ismerős atyja szeret
játszani a nézőkkel: briliánsan képes cselekményt
csavarintani, s nála minden megválaszolt kérdésre jut legalább ugyan-
annyi újabb rejtély – hogy aztán a széria végére néha csak bajosan
tudjon kikeveredni a saját maga által megteremtett kérdőjelek sű-
rűjéből. Legutóbbi tévés (HBO) produkciója kicsit különbözött a
többitől: a Tom Perrotta regényéből készült A hátrahagyottak inkább
a mondanivaló szintjén tekerte meg a történetet. Ráadásul Lindelof
nem is volt kényszerítve, hogy egyértelmű válaszokat adjon több
millió földlakó eltűnésére – hisz az a sorozat sokkal inkább azokról szólt,
akik itt maradtak, s egyúttal megrázó erővel beszélt többek között
a gyász fájdalmáról is.
Az HBO idei egyik nagy dobása szintén adaptáció, pontosabban
Alan Moore kultikus művének egyfajta újragondolása. A Watchmen
azon képregények szűk csoportjába tartozik, amelyet a szépirodalom
is elismer. A kissé fura, toldozott-foltozott ruhába bújt szuperhősök
dimenziója nyugtalanítóan hasonlít valódi világunkra – számos ese-
ményre nézve hasonlóan zajlik benne a történelem, s a képregény
egyik központi kérdése a rasszizmus, illetve annak hatása az embe-
riségre. Rendkívül karakteres alkotás, amelyből hatásos, megosztó
IPM 2020. január
LAPTAPIR
neki. Öt perc sem telt el, még nyolcvanöt van hátra, és már rossz az
előadás. Aztán ez a rosszaság elfelejtődik, vagy nem marad annyira
kiáltó, valami elkezdődik, megjön az elvált feleség, aki kemény, meg-
jön a jelenlegi szerelem, aki sebezhető, itt van ez az Oli, aki boldog az
új kapcsolatában, legalábbis addig, amíg nincs ott a régi, mert akkor
kirántják a lába alól a szőnyeget. A helyzet igaznak látszik, még ha
sejti is az ember, hogy ennyivel nehéz végigevickélni egy felvonást.
De nem teljesen lehetetlen, mert mégis ott ülünk. Jó kis kukkolási
lehetőség, a kapcsolatok lazulnak és erősödnek, a bor fogy, az idő
múlik, néha rá lehet csodálkozni, hogy Bacsa Ildikó, szerepe szerint
Henriette, az új szerelem, igaz könnyeket sír a szeméből. A három
szereplőhöz csatlakozik egy negyedik is, a régi asszony új szerelme,
piros sálas színész, már úgy értem, ez is a szerep szerint, Kassai
László valószínűleg nem hord piros sálat. Töröm a fejem, hogy vajon
lesz-e valami végső üzenet, vagy csak ennyi, hogy a múltat végképp
eltörölni, na, ez az, ami nem megy, ha együtt éltünk, együtt aludtunk,
akkor együtt is maradunk a végéig. Voltaképpen ez sem rossz üzenet:
egyre többen vagyunk, és mind egymásra szorulunk. Még mindig
rózsásabb jövő, mint az, ami a valóságban történni szokott: egyre
kevesebben vagyunk, és amikor végképp elmagányosodunk, jön a
halál. Hogy mindez miért játszódik Németországban, azt nem sikerült
megválaszolni magamnak, mert amúgy sem nagy a veszély, hogy
túlságosan magunkra ismernénk a szereplők valamelyikében. Mi
ülünk, ők állnak, és a kilátás egyikünknek sem rózsás.
mozifilmet rendezett 2009-ben Zack Snyder. Lindelof és csapata
igazán bátran fogtak neki a tévésorozatnak: úgy gördítették tovább
alázattal annak cselekményét, hogy sokszor még a rajongókat is ké-
pesek voltak meglepni (Moore-nak nincs köze a produkcióhoz, ő
semmiféle közösséget sem vállal életműve mozgóképes feldolgo-
zásaival). Ráadásul az HBO abba is belement, hogy művészeik ne ter-
heljék a forgatókönyvet azokat célzó, direkt és átlátszó „összefogla-
lókkal”, akik nem ismerik a Watchment. Ezért hát a befogadás előtt
érdemes kicsit utánanézni, ki is az az Adrian Veidt vagy Doctor
Manhattan – de nem kell feltétlenül túlzásba vinni a kutatást, hiszen
Lindelofék legkésőbb az utolsó részig bemutatnak mindenkit.
S ami a legfontosabb: csodásan lezárják a történetet. A Watchmen
ugyanis amellett, hogy rendkívül élvezetesen, lenyűgöző vizuális és
narratív megoldásokkal, puzzle-szerűen halad előre (és hátra), nem
az esetleges következő évadra alapozza mondanivalóját, hanem
erre a kilenc epizódra. Ritkán látni olyan nagy költségvetésű tévé-
sorozatot, amely ennyire szabad, hangulatos és öntörvényű, mégis
rendkívül nézőbarát: igaz ez a színészi alakításokra éppúgy, mint az
Oscar-díjas Trent Reznor–Atticus Ross páros kísérőzenéjére. A szto-
riról pedig nem véletlenül nem írtam egy szót sem: a Watchmen
politikai-társadalmi aktualitásokkal teletűzdelt meséje akkor műkö-
dik, ha először a képernyőn találkozik vele az ember.
127
rejtvény

Nevessen és nyerjen! Az IPM 2019. novemberi számában

megjelent keresztrejtvény megfejtése:
Fejtse meg a skandináv rejtvény fő sorait, és nyerjen egy Felvettek húspogácsa adaléknak
féléves IPM-előfizetést. A megfejtést pontos lakcímével egy belvárosi hamburgerezőbe.
együtt nyílt levelezőlapon vagy e-mailben küldje el szer- Nyertesek:
kesztőségünk részére (IPM 1053 Bp., Kecskeméti u. 5., Gasztné Körösi Júlia, 7633 Pécs
Nagy István, 9344 Rábakecöl
pf@interpressmagazin.hu). Tóthné Gergő Ilona, 1222 Budapest
Szilágyi Bence, 4026 Debrecen
Beküldési határidő: 2020. január 17.
Elôfizetés akár 3720 Ft kedvezménnyel!

ÉVES
ELÔFIZETÉS ESETÉN
3720 FORINTOT
MEGTAKARÍT,
ÍGY AZ IPM ÖNNEK
HAVONTA 1190 helyett
CSAK 880 FORINT!

26%
Elôfizetôi elônyök:
✔ 26% kedvezmény (3720 Ft megtakarítás)
✔ Garantált ár (elôfizetôknek nincs árváltozás)
y
kedvezmén ✔ A magazint ingyenesen az otthonába kézbesítjük
✔ Kézbesítési garancia (egy lapszám sem marad ki)

Elôfizetés 6 hónapra 7140 Ft helyett 5700 Ft, megtakarítás 1440 Ft, 20% kedvezmény
Elôfizetés 12 hónapra 14 280 Ft helyett 10 560 Ft, megtakarítás 3720 Ft, 26% kedvezmény
Elôfizetés 24 hónapra 28 560 Ft helyett 19 920 Ft, megtakarítás 8640 Ft, 30% kedvezmény

Interneten: www.mediacity.hu/elofizetes • Telefonon: +36-80-296-855

E-mailben: elofizetes@mediacity.hu • Postai úton vagy személyesen: 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5.

Az IPM havonta jelenik meg, fogyasztói ára 1190 Ft. A kedvezményes elôfizetési díj tartalmazza az áfát, a csomagolási, kézbesítési
és az egyéb díjakat, költségeket. Jelen elôfizetési ajánlat kizárólag belföldi kézbesítés esetén érvényes!
Adatvédelmi tájékoztatónkat és az Elôfizetési Szerzôdési Feltételeket megtekintheti a www.mediacity.hu/aszf weboldalunkon.
megfejtések

ténykép 8. oldal
A név onnan ered, hogy a víz százméteres mélységbe alázúduló hang-
ját háromszáz méteres párafüggöny egészíti ki. A Viktória-vízesés 1708
méter széles vízzuhataga a legszélesebb a világon, közvetlen környékét
mindkét ország nemzeti parkká nyilvánította, és 1989 óta az UNESCO
világörökség részeként nemzetközi védelemben is részesül.

skandináv rejtvény 23. oldal

Megfejtés: Az adott korban még nem létező tárgyakat is
ráfestett a képre.

szamuráj sudoku 86. oldal szamuráj sudoku 93. oldal

IQ-mix 37. oldal

1) dugóhúzó
2) ya (A bal és a jobb oldali betűket
külön-külön összeolvasva a tudomány
és a technika szavakat kapjuk.)
3) 39 (Az egyenlet bal oldalán álló
síkidomok csúcsainak számát
és az előző sor eredményét összeadva
kapjuk a jobb oldali számot.)
4) 157 (A számokat szemből, azaz fejjel lefelé kell leolvasni:
155, 156, 157, 158, 159, 160.)
5) D (A négyzetekbe rajzolt vonalak sorra eggyel többször
törnek meg.)
6) bot (Valamennyi szónak van bot-tal kezdődő
szinonimája: botcsinálta, botanika, botlik, botorkál,
botfülű és botrányos.)

KÖVESSE AZ INTERPRESS MAGAZINT ONLINE ÉS A FACEBOOKON IS!

www.interpressmagazin.hu www.facebook.com/interpressmagazin
VAJON MI LEHET EGY SIKERES KÉP TITKA?
TUDJ MEG MINDENT RÓLA!
Megjelent a Digitális Fotó Magazin különszáma
IPMTUDTA-E?
2–2019. • Fogyasztói ár: 980 Ft
Mitől pöttyös egy kanadai tó
Miért fekete a jegesmedve bőre

INTERPRESS MAGAZIN–TUDTA-E?
Miért rózsaszín a flamingó
Miért a gólya hozza a gyereket

extra
Mi adja a régi könyvek illatát

43
3–2019. • Fog
yasztói ár: 980
Ft

TA-E?
Micimackó fi
ú vagy lány

ZIN–TUD
Hányan voltak
a háromkirá
Kevésbé ázun lyok

ESS MAGA
k meg, ha fu

extra Hány lóerős tunk az esőb

egy ló en

INTERPR
Tudnak-e há
trafele repü
lni a madarak

Milyen gyors lehet egy agár?

A világ leggyorsabb kutyája az angol agár, rövid távon akár 80 km/órás sebességet is elérhet. Ettől
alig marad el a magyar agár sebessége, amely egy különös véletlennek köszönheti fennmaradását.
Az erős testalkatú, hosszú lábú agarakat elsősorban vadászatra használták, ugyanis még a gyorsabb vadakat is utolérik. Bár a vadá-
szatokon ma már csak elvétve találkozni agarakkal –több országban törvény is tiltja ezt – agárversenyeken ma is megmutathatják,
hogy mire képesek. Ez pedig sík terepen akár 80 km/órás, terepen akár 50 km/órás sebesség, ami elképesztőnek számít egy kutyától.
A hagyományos versenytáv 481 méter, ami 525 yard, és az agárversenyek őshazájának számító Angliában alakult ki. Az FCI, azaz a

Fotó: Inge és Paul Croes

nemzetközi ebtenyésztő egyesület által elismert agárfajták között szerepel a magyar agár is, amely ugyan nem olyan gyors, mint az
angol, azonban kitartóbban fut és jobban boldogul nehezebb terepen. A magyar nemesség a török hódoltság előtt és után is elő-
szeretettel használta vadászatra majd versenyzésre az agarakat, a második világháború után azonban nemcsak a nemesség, hanem
a hozzájuk kapcsolódó agarászat is eltűnt az országból, a fajjal nem foglalkoztak és kihaltnak is hitték egészen 1963-ig, amikor egy

140 ÉRDEKESSÉG REJTVÉNYEK FEJTÖRŐK

Mátyás királyról szóló történelmi film forgatásához mégis találtak néhány példányt a nagyecsedi, volt Károlyi-uradalomban. Ekkor
kezdtek tudatosan foglalkozni a faj megmentésével, génbankot hoztak létre és társaságot alapítottak a magyar agarászás újjáélesz-
KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

35
tésére. Az FCI végül is 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat, amely azóta számos hazai és nemzetközi versenyen
mutatta meg, hogy minden tekintetben felér a híres angol rokonával.

Milyen gyors
A világ leg lehet egy agár?
alig marad gyorsabb kutyája
el a magya az angol
Az erős tes r agár agár, rövid
sszú lábú ag sebessége, amely
talkatú, ho távon ak
szatokon ma
már csak elv arakat elsőso egy különö ár 80 km/órás se

A legújabb
rban vadász s véletlen bess
nek köszön éget is elérhet. Et
hogy mire étve találkozni agara atra használt
képesek. Ez kkal – több ák, ugyanis
pedig sík ter heti fenn tő
maradását l
A hagyom epen akár 80 országban még a gyors
ányos versen törvény is tilt abb vadaka
nemzetközi ytáv 481 mé km/órás, ter ja ezt – ag t is utolér .
eb tenyésztő eg ter, am epen akár 50 km árversenyek ik.
angol, azonb yesület által i 525 yard, és az agárv /órás en ma is me Bár a vadá-
an kitartób elismert ag ersenyek ősh sebesség, ami elkép
szeretettel ba esztőnek szá gmutathatják,
használta vad n fut és jobban boldo árfajták között szerep azájának
a hozzájuk ászatra ma gu el a magyar számító Angliában ala mít egy kutyá
kapcsolódó jd versenyzé l nehezebb terepen. agár is, am
ely ugyan ne
kult ki. Az FC tól.
Mátyás király agarászat is sre A magyar ne I, azaz a
ról szóló tör eltűnt az ors az agarakat, a másod messég a tör m olyan gy
ors, mi

Paul Croes
zágból, a faj ik világháb ök hódoltsá
kezdtek tud
atosan fog
ténelmi film
forga jal nem fog orú után azo g előtt és utá nt az

9FO80 lapszámot
tésére. Az FC lalkozni a faj tás áh oz mégis tal lalkoztak és kih nb an nemcsak a n is elő-
I végül is 19 megmentés áltak néhá altnak is hit nemesség,
mutatta me 66-ban fog ével, ny pé ték egészen hanem
adta el önálló génbankot hoztak lét ldányt a nagyecsedi, 19
g, hogy mi
nden tekint re és társas volt Károlyi- 63-ig, amikor egy

4
fajtaként a

és
etben felér magyar ag ágot alapít uradalomba
a híres ango ara t, amely azó ottak a magyar ag n. Ekk
arászás újjáél or

Fotó: Inge
l rokonáva ta számos
l. hazai és ne
mzetközi ver esz-
senyen

150 ÉRDEKES KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZ

SÉG REJTVÉNYEK FEJTÖ OK
RINT keresse RŐK

az újságárusoknál! extra
Mi adja a régi könyvek illatát
Megvásárolható kizárólag a digitalstand.hu oldalon
 INTERPRESS MAGAZIN ❱ A GONDOLKODÓ EMBER LAPJA 2020. január, XL. évfolyam 1. szám
ára: 1190 Ft, éves előfizetőknek: 880 Ft

INTERPRESS MAGAZIN
ÁRTALMAS-E
A MOBILTELEFON?

SZUPERTITKOS

A LÁZADÓ KAGYLÓ: KEY WEST ÉS A KAGYLÓ KÖZTÁRSASÁG – SZUPERBÖRTÖNÖK SZUPERRABOKKAL – MOME CAMPUS
BÖRTÖNÖK

SZLOVÁKIA ÉS
A KUCIAK-
GYILKOSSÁG

JO MARCHANT – ARKHIMÉDÉSZ ÉS A LÁNGOLÓ GŐZÁGYÚ

Cultiris
H AMIS?
HAMISÍTÓK A MŰKERESKEDELEMBEN

TUDTA-E?
www.interpressmagazin.hu
MELLTARTÓ-TÖRTÉNELEM Ki találta
A BŐRPÁNTOKTÓL A PUSH-UPIG fel a sztere
ó
rádiózást?
437. SZÁM