INTERPRESS MAGAZIN ❱ A GONDOLKO­­­DÓ EMBER LAPJA 2019. október, XXXIX. évfolyam 10.

szám
ára: 1190 Ft, éves előfizetőknek: 880 Ft

INTERPRESS MAGAZIN
BOSZORKÁNYOK
PEDIG NINCSENEK?

ARANYLÁZ

MELYIK TENGER VÁLT KETTÉ IZRAEL MENEKÜLŐ FIAI ELŐTT? – A FERENCESEK TEMPLOMA – A POPULISTÁK PÓPÁJA – ARANYLÁZ KALIFORNIÁBAN
KALIFORNIÁBAN

HASZNÁL VAGY ÁRT

A LÉBÖJT?

GERGELY ÁRPÁD LÁSZLÓ – MODERN KOZMOLÓGIAI ELMÉLETEK

GIGÁSZI KÍSÉRLETEK
Fotó: Getty Images/Ros Roberts

Győztes stratégiák A RÉSZECSKEFIZIKÁBAN

HOGYAN LEGYÜNK
www.interpressmagazin.hu
SIKERESEK MINDENBEN? TUDTA-E?
Hányan vo
lt
a honfogla ak
l
magyarok ó
434. SZÁM

?
VAJON MI LEHET EGY SIKERES KÉP TITKA?
ETÉS
TUDJ MEG MINDENT RÓLA!
ŐFIZ 2 7 %
EL
kedv ezmény
Megjelent a Digitális Fotó Magazin különszáma

9FO80 Fizessen elő az IPM PSZICHOLÓGIÁRA egy évre

(3 lapszám) 2940 forint helyett 2140 forintért!
RINT
Interneten: www.mediacity.hu/elofizetes • Telefonon: +36-80-296-855
E-mailben: elofizetes@mediacity.hu • Postai úton vagy személyesen: 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5.
Megvásárolható kizárólag a digitalstand.hu oldalon
 köszöntő

TÖRTÉNELEM
Varga Miklós
főszerkesztő
TÉRBEN ÉS IDŐBEN
Októberi lapszámunkban olyan esetekről olvashatnak a
világ különböző tájairól, amelyek megtörténtében akár ké-
telkedhetnénk is, ha nem volnának róluk írásos bizonyíté-
kaink. Többek között a magyarországi boszorkányüldözé-
sekről, illetve annak egyik leghihetetlenebb példájáról, a
nagy szegedi boszorkányperről, vagy arról, hogyan nyelt
el a föld egy magyar hírszerzőt az ötvenes években.
Kőszeghy Miklós a Biblia történészi nézőpontból igazol-
ható eseményeit feldolgozó sorozatában az exodusról ír,
Hahner Péter tollából pedig a nagy kaliforniai aranyláz ki-
váltó okait, gazdasági és társadalmi következményeit is-
merhetjük meg. Podonyi Hedvig a latin betűs írás születé-

Fotó: Szita Péter

séről ír, a lejegyzés az idők során változó stílusaiból vonul-
tat fel néhányat az archaikus római írástól Nagy Károly
koráig. Hubai Gergely az „igaz történet alapján” sorozatá-
ban pedig a Rajna-vidék „fattyait”, vagyis a harmadik biro- Metykó Vivien
dalomban élő afronémetek sorsát mutatja be. felelős szerkesztő

KÖVESSE AZ INTERPRESS MAGAZINT ONLINE ÉS A KÖZÖSSÉGI OLDALAKON IS!

www.interpressmagazin.hu www.facebook.com/interpressmagazin interpressmagazin

Olvasóink közvetlenül is kérdezhetnek szerzőinktől, amennyiben belépnek az IPM Facebook-csoportjába itt:

www.facebook.com/groups/IPMelofizetoiklub
 INTERPRESS MAGAZIN ❱ A gondolko­­­dó ember lapja

FŐSZERKESZTŐ: VARGA MIKLÓS mail@holovm.hu

FELELŐS SZERKESZTŐ: METYKÓ VIVIEN vivien.metyko@interpressmagazin.hu
Szerkesztő: VÉGH JANKA janka.vegh@mediacity.hu
Képszerkesztő: SOMOGYI NÓRA
R
­­­ ovatvezetők:
Építészet › RÁDAY MIHÁLY városvédő
Bioszféra › DR. BÁLINT GYÖRGY kertészmérnök, c. főiskolai tanár, a mezőgazdasági
tudományok kandidátusa, PhD.
Hírek, Tudta-e? › SZITA PÉTER szakújságíró
Amatőr tudomány, könyv- és webajánló › SÜMEGI ANDRÁS szakújságíró
­­­Művészeti vezető: TAKÁCS ADRIENNE­­­­
Tördelés: KISS ILONA, SINKA ANDREA
Asszisztens: NAGYFI RENÁTA
Korrektúra: KORPA ILDIKÓ
Rejtvények: HONFI GYÖRGY sakkfeladványszerző, sakkszakíró
KÁROLYI ZSUZSANNA rejtvény- és feladványkészítő
SÁRDI TIBOR rejtvény- és feladványkészítő
SZETEI ZSOLT rejtvény- és feladványkészítő
A szerkesztőbizottság tagjai:
DR. CSÁNYI VILMOS etológus, az MTA rendes tagja
DR. JUHÁSZ ÁRPÁD geológus­­­­­

DR. BENDA LÁSZLÓ külpolitikai szakújságíró

DÓZSA GYÖRGY újságíró
FÁY MIKLÓS film-, színház-, zenekritikus
GERGELY ÁRPÁD LÁSZLÓ egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete
GESZVEIN ERIKA tanácsadó szakpszichológus, relaxációterapeuta
HAHNER PÉTER történész, egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti
Tanszékének vezetője
HEGEDÜS PÉTER történész
DR. HORVÁTH DEZSŐ, az MTA doktora, professor emeritus
HUBAI GERGELY filmes szakíró, megbízott egyetemi oktató
DR. KŐSZEGHY MIKLÓS ókortörténész
DR. LICHTHAMMER ADRIENN dietetikus, főiskolai docens, Semmelweis Egyetem
Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék
MAYER MARIANNA művészettörténész
DR. MINYA KÁROLY nyelvész, főiskolai tanár, a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- és Irodalom-
tudományi Intézetének igazgatója
DR. PALASIK MÁRIA történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Kutatási Osztályának vezetője
PODONYI HEDVIG író, újságíró, írásanalitikus szaktanácsadó
PERCZEL OLIVÉR, a Budapest Főváros Levéltára főlevéltárosa, a Clio Intézet munkatársa, az
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történész-doktorandusza
SZENTES ÁGOTA jogász
SZÖLLŐSKEI GÁBOR filmkritikus
VERESNÉ DR. BÁLINT MÁRTA dietetikus, tanszékvezető főiskolai tanár, Semmelweis
Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék
WINKLER NÓRA újságíró
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK 2019. OKTÓBER 31-ÉN­­­ JELENIK MEG.
Címlap: Getty Images/John Lund
­A szerzôk írásai nem feltétlenül tükrözik az IPM véleményét, állásfoglalását. Vitára mindig nyitottak vagyunk.
Kiadó: MediaCity Kft., Felelôs kiadó: Varga Miklós ügyvezetô
Szerkesztôségünk címe: 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. félemelet. Telefon: 225-2390, fax: 225-2399 ›
Hirdetés: Watzker Éva, e-mail: ertekesites@me­diacity.hu, telefon: +36 20 932 4826 › Reklámszerkesztô:
Orosz Viktória, e-mail: viktoria.orosz@mediacity.hu › Terjesztés: Kukucska Ferenc – terjesztési vezetô, e-mail:
terjesztes@mediacity.hu, Nyomás: Ipress Center CE Zrt., 2600 Vác, Nádas u. 8., Felelôs vezetô: Borbás Gábor › Terjeszti a Lapker Zrt.
› Elôfizethetô a kiadónál telefo­­non: helyi tarifával hívható számunkon (H–P: 9–17 óráig): 06-80-296-855, faxon: (1) 225-2399,
e-mailben: elofi­ze­tes@mediacity.hu, levélben vagy személyesen, a kiadó címén: 1053 Bp., Kecskeméti u. 5. Elôfizethetô közvetlenül a
postai kézbesítôknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfél­szolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál
(1008 Bp., Orczy tér 1., tel.: (1) 767-8262 e-mail: hirlap­elo­fi­ze­tes@­posta.hu). Külföldre: Helir Elôfizetési Csoport Bp. VIII., Orczy tér
1. Levélcím: Helir, Bp. 1900, e-mail: hir­lap­­elofize­tes@posta.hu › Elôfizetési díjak: 1 évre: 10 560 Ft, fél évre: 5700 Ft, negyedévre:
2985 Ft. Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza! Az Interpress Magazinban megjelent minden szerzôi mû (cikk, fotó,
táblázat, grafika) csak a kiadó elôzetes írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével tehetô hozzáférhetôvé, illetve
többszörözhetô a nyilvánosság számára a sajtóban. Ez a nyilatkozat a szerzôi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdé-

46
sében foglaltak szerinti tiltó nyilatkozatnak minôsül. Az Interpress Magazinban közölt hirdetések tartalmáért a szerkesztôség nem vállal
felelôsséget.
A szerkesztôségi anyagok vírusellenôrzését az ESET NOD32 Antivirus programmal végezzük,
amelyet a szoftver ma­gyar­országi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra.
ISSN 01331639
 TARTALOM október

30 16 60 24

KÖSZÖNTŐ  3 NYELVÜNK TÁJA

TÉNYKÉP  6 Zavar a kép – A kartársnő vetkőzze le
HÍREK  8 a valláserkölcsi alapjait!  44

FÖLD ÉS VILÁGŰR RÉGMÚLT

Modern kozmológiai elméletek 2. – Univerzum Melyik tenger vált ketté Izrael menekülő
vagy multiverzum? A húrelméleti tájkép  10 fiai előtt?  46
Gigászi kísérletek a részecskefizikában  16 Boszorkányok pedig nincsenek?  52
Stílusos írások, írásos stílusok 1. rész –
3 PERC KÉPZŐMŰVÉSZET
A latin betűs írás születése  60
Maurizio Cattelan – L.O.V.E.  22

ÉRTELEM ÉS ÉRZELEM REJTVÉNY 43, 59, 95, 101, 128

Győztes stratégiák 1. rész – Hogyan legyünk
sikeresek a munkahelyen?  24 ÉPÍTÉSZET
A ferencesek temploma  108
EGÉSZSÉG ÉS ORVOSLÁS
Divatdiéták 3. rész – Meglesz még a böjtje?  30 AMATŐR TUDOMÁNY  114

EMBER ÉS TÁRSADALOM TUDTA-E?  118

Moderált szabadság  36
Aranyláz Kaliforniában  66 AJÁNLÓK
A Rajna-vidék fattyai 72 Könyv  122
A Tanácsköztársaság térfoglalásai Web  123
78
Fotók: Getty Images

Budapesten  Program  124

Hogyan nyelt el a föld egy magyar hírszerzőt? Műsor 125
1. rész – Bécs, 1953. május  88 Kritika 126
70-es évek – Az „énévtized”  96
A populisták pópája  102 MEGFEJTÉSEK  130
ténykép

Budapest
Oleg Kononyenko orosz kozmonauta
űrállomáson készített fényképe 400 kilométernyi
magasságból Budapestről. A felvétel esztétikuma
nem vitatható el, ám tudományos vizsgálatra
csak akkor lenne alkalmas, ha egyértelműen
azonosítva lennének rajta a felszíni pontok.
Ehhez a NASA a civilek segítségét kérte, ugyanis
az űrből készült felvételeknek szerencsére
igen nagy rajongótábora van világszerte.

Hány napfelkeltét látnak naponta

az űrállomáson dolgozók?
(A megfejtést a 130. oldalon találja)

6 IPM 2019. október

IPM 2019. október  7
hírek

Magyar kutatók vezetik az újgenerációs

repülőgépszárnyak fejlesztését
A SZTAKI kutatójának vezetésével nemzetközi projekt indul
a repülőgépek szárnyának forradalmasítására, az úgynevezett
aktív alakvezérlésű szárnyak kifejlesztésére és tesztelésére.
Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) kutatója, Vanek
Bálint (Repülésirányítási és Navigációs Kutatócsoport) vezetésével FLiPASED (FLight
Phase Adaptive Aero-Servo-Elastic aircraft Design) néven indul nemzetközi projekt
aktív alakvezérlésű szárnyak kifejlesztésére. Ezek segítségével 20 százalékkal csökkent-
hető a széllökések hatása, az üzemanyag-felhasználás pedig 10 százalékkal hatékonyabb
lehet. A modern repülőgépek szárnyainál és hajtóműveinél eddig alkalmazott technológia
mára elérte hatékonysága csúcsát, mindeközben a kereskedelmi légitársaságok működési
költségeik több mint 25 százalékát költik üzemanyagra, így a hatékonyabb üzemanyag-
felhasználás környezetvédelmi és pénzügyi szempontból is fontos kérdés. A korábbi meg-
oldással szemben az aktív vezérlésű, rugalmas szárnyak formája finomhangolható, képes
sokféle repülési feltételhez alkalmazkodni. A légitársaságok célja, hogy minél egyenesebb
úton jussanak el a kiindulási ponttól a célig, ezért sokszor turbulens időjárási viszonyokon
is keresztülrepülnének – amelyekből ráadásul egyre több van a klímaváltozás miatt. A me-
rev szárnyakkal repülő gépeknél a turbulenciát az utasok is sokkal jobban megérzik, míg
a projektben kifejlesztett módszerekkel a szárny rugalmassága és az aktív szabályozás kö-
zösen gondoskodik a repülőgép és az utasok fizikai terhelésének csökkentéséről. Ugyanígy
felszálláshoz és landoláshoz is választható más szárnyalak-beállítás, hogy az utazás minél
kellemesebb és hatékonyabb legyen. www.mta.hu

Nem válnának be a robottaxik?

Véget ért A mai elképzelés szerint az önvezető robottaxik

a mobilboom
elterjedése csökkentené az utakon a magánjárművek számát,
és ezzel együtt az utak zsúfoltságát is. Egy modellszámítás
szerint pont az ellenkező eredmény várható.
Egy felmérés szerint a korábbi
egy év helyett ma már sokan Az autonóm módon közlekedő robottaxik elterjedésének hatásait a Deloitte munka-
akár három évig is használják társai elemezték. Több nagyváros jelenlegi közlekedési rendszerét vették alapul,
okostelefonjukat. és azt feltételezték, hogy 2035-ben már megbízhatóan működő robottaxikkal fo-
gunk rendelkezni, amelyeket piaci szolgáltatók fognak üzemeltetni. Modellszámí-
Immár jól látható a lassulás a mobiltelefon-
tásaikból az derült ki, hogy a robottaxikkal nemhogy nem csökken, de jelentősen nő
piacon. Ahogy az amerikai Strategy Ana- az utakon lévő járművek száma, és növekedik a forgalmi dugók kialakulásának koc-
lytics 2500 fős mintán alapuló elemzése kázata is. Számításaik szerint az igaz lenne, hogy csökkenne a magánautók száma, de
rámutatott, sokan a korábbi évenkénti te- ha a robottaxicégek szabadpiaci versenyben állíthatnák forgalomba az autóikat, akkor
lefoncsere helyett kettő vagy akár három a jelenlegi taxik számánál akár 12-szer több új típusú jármú jelenne meg az utakon,
évig is használják készüléküket. és visszaesne a kerékpározó és gyalogos lakosok aránya is. Végeredményképp az
A háttérben az állhat, hogy a felhasználók emberek gyakrabban vennék igénybe a robottaxikat, ami csúcsidőben akár 40
ugrásszerű fejlődés helyett egyre inkább százalékkal növelheti meg a forgalmat. www.elektroniknet.de
kisebb lépésekként értékelik az újabb és
újabb mobilgenerációkat, így kevesebb
késztetést éreznek telefonjaik lecserélésé-
re. Szintén nagyon lényeges ok lehet, hogy
a csúcskategóriás mobilkészülékek árai
folyamatosan emelkednek, így évről évre
egyre nagyobb beruházást igényel egy ilyen
készülék megvásárlása.
www.sg.hu

8 IPM 2019. október

Sikertelen volt az
indiai holdra szállás
Egészen az utolsó pillanatokig jól ment az indiai
Csandrajáan–2 űrszonda küldetése, a felszín
fölött 2,1 kilométerrel azonban elveszítették
a kapcsolatot a leszállóegységgel.
A tervekben az szerepelt, hogy a Hold déli sarki régiójában száll-
nak le, ami azért számított volna különleges eredmények, mert
ezen a környéken még egyetlen más kutatóeszköz sem landolt és
nem végzett kutatást. A Csandrajáan–2 három részből állt, a ke-
ringőegység most is működik, és ellátja a tudományos programjá-
ba foglalt feladatait, a róla leváló leszállómodul és az általa szállí-
tott holdjáró azonban minden bizonnyal elveszett.
www.esa.org

Egységes homeopátia- Megalkották a leg-

szabályt szorgalmaznak feketébb anyagot
a spanyolok Az eddigi legjobb fényelnyelő anyagnál
Az egész EUrópai unióra kiterjedő egységes
szabályozásért lobbizik Spanyolország,
hogy a jövőben ne lehessen a homeopátiás
készítményeket gyógyszernek nevezni.
egy nagyságrenddel feketébbet alkottak
meg az MIT kutatói.
Az eddig ismert legfeketébb anyag, a Vantablack a ráeső fény
99,96 százalékát nyelte el, és olyan különleges felhasználási
területeken alkalmazták, mint az űrtávcsövek objektívjeiben
a kóbor fénysugarak elnyelése. A Massachusettsi Műszaki
Egyetem (MIT) kutatói eredetileg nem ultrafekete anyagot
szerettek volna készíteni, hanem épp az alumínium elektromos
vezetőképességét akarták növelni úgy, hogy alumíniumfóliát
szén nanocsövekkel vonnak be. Az eredményül kapott anyag
azonban amellett, hogy valóban jobb vezető az alumíniumnál,
csaknem egy nagyságrenddel feketébbnek bizonyult, mint a
Vantablack, ugyanis a ráeső fénynek a 99,995 százalékát nyel-

Európa egyre több országa hozott vagy tervez hozni olyan rendelke-
zéseket, amelyek szigorítják a homeopátiás készítmények használa-
tát, vagy megszüntetik a hozzájuk kapcsolódó támogatásokat.
Spanyolország most a jelenleg is érvényes EU-s jogszabály módosítá-
sát szeretné elérni, amely előírná, hogy az unió országaiban ne lehes-
sen gyógyszernek nevezni ezeket a szereket. A szigorúbb fellépés mö-
gött az áll, hogy egyre több beteg választja a homeopátiás kezelése-
ket olyan nagyon súlyos esetekben is, mint a rákbetegség, és ez nö- te el, és csak a maradék 0,005 százalékát verte vissza. A korábbi
velheti az elhalálozás esélyét. A spanyol egészségügyi minisztérium és az új legfeketébb anyag közötti különbség szabad szem-
szerint a homeopátia hatásosságára továbbra sincs semmilyen tudo- mel természetesen nem látható, de az említett űrtávcsöves
mányos bizonyíték. alkalmazásnál vagy például napelemek fejlesztésénél mégis
www.theguardian.com számíthat. www.gizmodo.com

IPM 2019. október 9

Föld és világűr

MODERN KOZMOLÓGIAI ELMÉLETEK 2.

UNIVERZUM VAGY MULTIVERZUM?

A HÚRELMÉLETI TÁJKÉP
Sorozatunk első részében azt firtattuk,
mennyiben támasztja alá a korszerű
fizika a multiverzumok, párhuzamos
univerzumok létezését. Áttekintettük az
örökös inflációból és a kvantummechanika
sokvilág-értelmezéséből származó
Gergely Árpád László lehetőségeket, és arra jutottunk, hogy
bár ezek a multiverzumok létezését jósolják,
semmi sem indokolja a médiában és
filmiparban elterjedt vélekedést, miszerint
multiverzumbeli tükörképeink bármilyen
befolyást fejthetnének ki életünkre.

Fotó: Getty Images

10 IPM 2019.2019.
IPM szeptember
október
 Ebben a részben a korszerű fizika egy harmadik forgatókönyvét
tekintjük át, mely szintén a multiverzum fogalmához vezet. Az
úgynevezett húrelméleti tájkép (string theory landscape), Mi-
chael R. Douglas amerikai professzor 2003-as becslése mintegy
10500 különböző univerzum létezését is megengedheti.
Ahhoz, hogy megértsük, miről is van szó, kissé távolabbról kell
elindulni.

A kvantumgravitáció eljövetele
A természetet jelenleg négy kölcsönhatás segítségével írjuk le.
Ezek közül a gravitáció és az elektromágneses kölcsönhatás nagy
távolságokon, az úgynevezett erős és gyenge kölcsönhatás csak az
atommag és elemi részecskék szintjén hat. Másféle osztályozás-
ban az elektromágneses, erős és gyenge kölcsönhatások egyrészt
kvantumos jellegűek, másrészt sík (azaz görbületmentes) téridőn
hatnak. A  gravitáció jelenleg érvényesnek gondolt einsteini el-
mélete, az általános relativitáselmélet viszont összeférhetetlen a
kvantumos világgal, ugyanakkor bármilyen görbületű téridőben
értelmezhető. Mivel az általános relativitáselmélet szerint a gravi-
táció éppen a görbület, kimondhatjuk, hogy az elektromágneses,
erős és gyenge kölcsönhatásokat leíró jelenlegi elméleteink egy-
szerűen érvénytelenekké válnak gravitáció jelenlétében.
Szerencsére nem olyan nagy gond ez földi körülmények között.
Bár a legjobb esetben is kellemetlen történet, ha leesünk egy fáról,
az esést okozó gravitáció mégis elhanyagolhatóan gyenge a többi
kölcsönhatáshoz képest. Jó példa erre az, hogy egy apró mágnes-
darabbal már felemelhetünk egy vasgolyócskát, legyőzve a teljes
Föld bolygó gravitációs vonzását. Ennek ellenére nagy távolságo-
kon a gravitáció a meghatározó erő, hiszen míg a gravitáció csu-
pán vonzó jellegű lehet, elektromos töltésből pozitív és negatív is
létezik, és ezek lerombolják egymás hatását. Másképpen mondva,
az univerzum semleges atomokból áll, és ezek nagy távolságokon
nem fejtenek ki számottevő elektromágneses hatást.
Legtöbbször tehát elég a gravitáció hatásait figyelembe venni, ha az
univerzum nagy léptékű szerkezetét firtatjuk. Vannak azonban az
univerzumnak olyan tartományai, ahol a gravitáció mellett a kvan-
tumos hatások is jelentősek, egyikük sem elhanyagolható. Ilyenek
például az univerzum kialakulását követő másodpercek vagy egy kis
méretű fekete lyuk környezete. Általánosságban ez akkor következik
be, amikor a gravitáció olyan erős, azaz a görbület olyan nagy, és az
ennek megfelelő görbületi sugár olyan kicsi, hogy összemérhetővé
válik az elemi részecskék méretével. Még ha gyenge is a gravitáció,
a Planck-távolságskálán (amely a proton méretéhez képest akkora,
mint a bolha egy fényévhez képest) a gravitációt kvantumos termé-
szetűnek gondoljuk. A  természet megértéséhez így előbb-utóbb
szükségünk lesz egy úgynevezett kvantumgravitációs elméletre is.
Jelenleg azonban fogalmunk sincs, milyen lenne a kvantumgravi-
táció helyes elmélete, bár különböző próbálkozások történtek már.
Csupán abban lehetünk biztosak, hogy alacsony energiáknál és a
mikroszkopikusnál nagyobb távolságskálákon vissza kell kapnunk
a gravitáció einsteini elméletét, hiszen azt megannyi megfigye-
lés megerősítette már. Egy fokkal pontosabb közelítésben, azaz a

IPM 2019. október

szeptember
11
Föld és világűr
megszokottnál kissé magasabb energiákon az úgy-
nevezett effektív térelméletek világába érkezünk.
Szintén ismertek a félklasszikus próbálkozások,
amelyekben a gravitációt még mindig görbület-
ként kezeljük (akár az einsteini elméletben), de
annak forrását, az anyagot már kvantumosan.
Ilyen vegyes közelítésben áll elő a fekete lyukak
Hawking-sugárzása is, mely a sorozatunk első ré-
szében a vákuumfluktuációk kapcsán említett fe-
kete lyuk elpárolgásához vezethet. Ennek időtar-
tama azonban elkeserítően hosszú. Közönséges,
azaz csillagtömegű fekete lyukak esetén akár az
univerzum élettartamánál is hosszabb. Nem túl
biztató kilátás a Hawking-sugárzás megfigyelésé-
re. Mivel a fekete lyukak hőmérséklete fordítottan
arányos a tömegükkel, egyedül az igen kis mére-
tű, elemi részecske nagyságú, így forró fekete lyu-
kak párolognak el igen gyorsan. Éppen ezért nem
kell attól tartani, hogy a részecskegyorsítókban
12 IPM 2019. október
(mint amilyen a Nagy Hadronütköztető, az LHC
is) esetleg keletkező fekete lyukak katasztrófát
okozhatnak – mire feleszmélnénk, már szét is pá-
rologtak, részecskeözönt hozva létre.
A bőség zavara: a húrelmélet
A húrelmélet az elemi részecskéket húrokkal
cseréli fel, melyek négynél több dimenzióban
rezegnek.
A kvantumgravitációt sokan a húrelméletben
vélik megtalálni – mások ezt vitatják. Az egyik
legfontosabb ellenérv az, hogy a húrelméletnek
is szüksége van a sík téridőre, mint színpadra
a szereplőknek vagy vászonra a festőnek. Az
általános relativitáselmélet ezzel szemben arra
tanít, hogy ilyen színpad, amely a gravitáció
szerepét eljátszhatja, nem létezik, hanem maga
a gravitáció alkotja a színpadot is (a görbülő, di-
namikusan változó téridőt).
A másik ellenérv azzal kapcsolatos, hogy a húrel-
mélet több mint négydimenziós. Az extradimen-
ziók minden téridőpontban felcsavarodnak olyan
kicsire, hogy nem észlelhetők közvetlenül (a
Planck-skálánál alig valamivel nagyobbra). A Ca-
labi−Yau-sokaságként ismert extradimenziók
fejezik ki a másik három kölcsönhatást, azonban
a gravitáció sajnálatos módon nem képes befolyá-
solni ezeket a kölcsönhatásokat, pedig egy egye-
sített elméletben ez is elvárható lenne. Ugyanis a
befolyásolás azt jelentené, hogy ezeket az extra-
dimenziókat módosítja, mire azok instabillá vál-
nának. Lee Smolin már több mint egy évtizede
megfogalmazta a fenti és más ellenérveket is.
Bár a húrelmélettől kezdetben azt várták, hogy
a természet törvényeit egyértelműen megjósol-
ja, kiderült, hogy egészen más a helyzet. A ma-
tematikai konzisztencia miatt extradimenziók
sokaságát vezeti be, melyek óhatatlanul igen
komplexszé teszik. Ennek egyenes folyomá-
nya, hogy a mi világunk csak egyike a húrel-
mélet által megengedett miriádnyi lehetőségek-
nek. Más törvényszerűségek által uralt másféle
világok tömkelegét tartalmazza, ezekben mind
különbözőképpen keringenek a bolygók, re-
pülnek az űrhajók (ha vannak), és kapcsolód-
nak egymáshoz az elemi részecskék (amelyek
szintén ismeretlenek számunkra, hiszen külön-
böznek a mi univerzumunkban létezőktől).
A tájkép, a mocsárvidék
és a kozmológiai állandó
És ezzel végre megérkezünk a multiverzumok
harmadik lehetséges fizikai eredetéhez: a tájkép
tartalmazza mindazon effektív térelméleteket,
melyek beilleszthetők a húrelméletbe. Úgy is
felfogható, hogy ezek mindegyike egy másik
univerzum.
Érdekesség azonban, hogy nem minden effek-
tív térelmélet (a kvantumgravitáció alacsony
energiás közelítéseiről beszélünk) illeszthető
be a húrelméletbe. A be nem illeszthető elmé-
leteket együttesen mocsárvidéknek (swamp-
land) nevezik. Ezek felismerésének egy prak-
tikus módozata az, hogy tartalmazzák a de
Sitter-téridőt, pontosabban az ezen a téridőn
értelmezett effektív térelméleteket.
De mi is ez a de Sitter-téridő? Einstein az álta-
lános relativitáselméletet az egész univerzumra
alkalmazva rájött, hogy az vagy tágulni fog, vagy
összehúzódni, de állandó nem maradhat. Ez már
neki is, aki annyi tabut megdöntött, sok volt.
Korábban lerombolta a tér és az idő önállóságát
a téridő bevezetésével, a sebességek összeadási
IPM 2019. október 13
szabályát a speciális relativitáselméletével, egye-
sítette a tömeget az energiával híres képletével,
sőt az általános relativitáselméletével a téridő-
nek lehetővé tette, hogy görbüljön, csavarodjon,
megnyúljon és hullámozzon. Azonban azt, hogy
az univerzum változik, nem szívesen fogadta el.
Észrevette, hogy a kozmológiai állandó beveze-
tése az általános relativitáselmélet alapegyenle-
tébe ellensúlyozni képes a változásokat, és így
végre statikus univerzumot kapott. Csak jóval
később bizonyították be, hogy ez az univerzum-
modell sajnos nem stabil, a legkisebb zavartól is
elromlik az egyensúly, úgy, ahogy a domb tete-
A gravitáció jelenleg
jén óvatosan kiegyensúlyozott labda is legurul a érvényesnek gondolt
legkisebb szélfuvallatra. Einstein viszont a stati-
kus univerzummodelltől még az instabilitás bi- einsteini elmélete,
zonyítása előtt elpártolt, rögtön, amint tudomást
szerzett Edwin Hubble 1929-ben publikált, az
az általános rela­
univerzum tágulására utaló méréseiről. tivitáselmélet össze­
Az általános relativitáselmélet alapegyenlete, az
Einstein-egyenlet szerint amennyiben az uni- férhetetlen a kvantu­
verzum jelenleg tágul, akkor a múltban is folya-
matosan tágulnia kellett, így visszafelé haladva
mos világgal.
az időben egyszer csak eljutunk az ősrobbanás
pillanatához. Ez az igen nagy sűrűségű és hő-
mérsékletű kezdeti állapot forró sugárzásözön-
ből állt, mely a tágulás során elvesztette energiá-
jának nagy részét, de mikrohullámú háttérsugár-
zásként napjainkig ott lapul az univerzumban.
A kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás meg-
figyelése zárta le azt a vitát, hogy vajon tényleg
ősrobbanással kezdődő univerzumban élünk-e,
vagy esetleg valamilyen más, egzotikus mecha-
nizmus (például atomok spontán képződése a
semmiből) teszi lehetővé, hogy a tágulás ellenére
mindig ugyanolyan maradjon a világunk. Általá-
nosan elfogadottá vált, hogy az univerzum nem
öröktől fogva létezett, mindössze 13,7 milliárd
éves, és azóta folyamatosan tágul.
Természetesen mindenki arra számított, hogy a
vonzó jellegű gravitáció folyamatosan lassítja ezt
a tágulást, vita csupán a lassulás mértékéről volt.
Azonban 1998-ban két kutatócsoport meglepő
felfedezést tett, arra a következtetésre jutottak,
hogy az univerzum egy ideje már gyorsulva tágul.
Mivel a gravitáció vonzó jellegű, az univerzum
gyorsulását nem lehet a megszokott anyag- és
energiaformákkal magyarázni. Szükség van
valami másra, ami elvégzi ezt a feladatot. A leg-
egyszerűbb jelölt erre éppen a kozmológiai ál-
landó. Mivel azonban a tágulás során az anyag
sűrűsége egyre csökken, viszont a kozmoló-
giai állandó egy megmaradó energiasűrűséget
képvisel, könnyedén belátható, hogy idővel a
Föld és világűr

kozmológiai állandó egyeduralkodóvá válik.

Az olyan téridőt, amelyben csupán a pozitív
kozmológiai állandó létezik (pontosabban ez
minden mást elnyom), ezenkívül rendelkezik a
kozmológiai szimmetriákkal, azaz homogén és
izotróp, de Sitter-univerzumnak nevezzük. El-
fogadva a kozmológiai állandó létezését, látható
tehát, hogy az univerzumunk a de Sitter-állapot
felé száguld.
Ennek két fontos következménye is van. Az egyik
az, hogy mivel a de Sitter-téridő exponenciálisan
(azaz a lehető leggyorsabban) tágul, a távolságok
irdatlan növekedése miatt egyszer csak eltűnnek
majd az égről a csillagok. A csillagászokon kívül
sokan mások sem örülnének ennek.
A másik (a multiverzumok szempontjából fon-
tosabb) következmény az, hogy a mi univerzu-
munk nem illik bele a tájképbe, azaz tulajdon-
képpen a húrelmélet megbukott abból a szem-
pontból, hogy multiverzumainak egyikében mi
is megtalálhassuk magunkat. Úgy tűnik, a vilá-
gunk a mocsárvidék része, így a húrelméletnek
nem sok köze lehet a valósághoz.

A sötét energia
Mivel a fekete lyukak Létezik azonban ebből egy kiút. A  kozmológiai
állandót igazából senki sem szereti. Az eredetét
hőmérséklete fordí­ megpróbálták megfejteni, de a próbálkozások
tottan arányos a nem vezettek sok jóra.
Jelenlegi fogalmaink szerint az üres tér egy kvan-
tömegükkel, egyedül tumos vákuum. Az alapállapot energiája Hei-
senberg határozatlansági relációja értelmében
a kis méretű, elemi kvantumos fluktuációkon megy keresztül. Ez a
részecske nagyságú klasszikus fizikától eltérően az üres térhez is egy
úgynevezett nullponti energiát rendel. Abban
fekete lyukak párolog­ reménykedtek, hogy a nullponti energia megma-
gyarázza a kozmológiai állandót. Amikor azon-
nak el gyorsan. ban kiszámolták az univerzum nullponti energiá-
ját, meglepetésre a mért értékénél 120 nagyság-
renddel nagyobb eredményt kaptak.
A számolás érthetően a figyelem kereszttüzé-
be került. Pontosításukkal (a fénysebesség ha-
társebesség jellegének figyelembevétele után)
sikerült az eltérést 60 nagyságrendre csökken-
teni, azonban még így is annyiszor nagyobb a
nullponti energia a kozmológiai állandónál,
mint ahányszor a teljes univerzum a Planck-ská-
lánál nagyobb. Volt, aki ezt egy elméleti jóslat
és a megfigyelés közötti legnagyobb eltérésként
értékelte a tudomány történetében, mások sze-
rint csupán a fizika történetének legrosszabb
elméleti jóslatára derült fény.
Egyik megoldási kísérlet szerint a multiverzum
minden univerzumában más a nullponti ener-
gia, a miénk történetesen ilyen kicsi, és ez ös�-
szefügg azzal, hogy kialakulhatott az értelmes
élet. Ez az antropikus elv egyik megnyilvánu-
lása lenne. Ez a próbálkozás sok kritikát vont
maga után.
A sötét energia a másik lehetséges kiút. Végül is
a mérések csak a kozmológiai állandó mai érté-
két adták meg. Ez akár egy dinamikusan válto-
zó mező mai értéke is lehet, amelyet sötét ener-
giának neveznek. Sajnos ez nem a legszerencsé-
sebb megnevezés, de valamiért ez honosodott
meg. Egyrészt nem olyan, mint egy sötét ruha,
amelyet nyári hőségben nem ajánlott hordani.
Nem nyeli el a fényt, igazából nem is hat köl-
csön az anyaggal másképpen, mint gravitáció­
san, ezért inkább átlátszónak kellene nevezni.
Nem is pusztán energia, hiszen tetemes nyomása
van, ami az energiasűrűséggel megegyező nagy-
ságú, de negatív előjelű. Éppen ennek a negati-
vitásnak tulajdonítható taszító jellege. A  negatív

14 IPM 2019. október

nyomás legfőbb következménye az, hogy a sötét
energia sohasem csomósodik, igyekszik egyenle-
tesen betölteni az univerzumot.
Jelenlegi értékén kívül a sötét energiáról annyit
tudunk még, hogy a múltban, amikor az uni-
verzum sokkal forróbb volt, mint manapság, az
értéke nem lehetett túl nagy. Ha nem így lenne,
másképpen néznének ki a galaxisok és az univer-
zum nagy léptékű szerkezete. Jelenlegi értékére
és a kozmológiai megfigyelésekből a múltbéli ér-
tékére kirótt korlátokból elég bátor tett arra kö-
vetkeztetni, hogy a sötét energia mindig ugyan-
olyan volt, és mindig ugyanolyan lesz, mint ma.
Sokkal tetszetősebb egy olyan dinamikusan vál-
tozó fizikai mezőt elképzelni, melynek jelenlegi
energiasűrűsége éppen a kozmológiai állandó.
Az eddigi megfigyelésekkel igen sokféle sötét­
energia-modell áll összhangban. Az életképes
sötétenergia-modellek nem mindegyike vezet az
univerzum exponenciális tágulásához a távoli jö-
IPM 2019. október 15
vőben. Ezekkel a rendkívül érdekes jövőképe-
ket felvázoló modellekkel majd sorozatunk kö-
vetkező részeiben ismerkedünk meg részlete-
sebben. Most csak azt hangsúlyozzuk, hogy a
kozmológiai megfigyelésekből nem feltétlenül
következik a de Sitter-univerzum kialakulása.
Így talán a húrelmélet, a tájkép és a multiver-
zumok életképes fizikai elméletek maradhat-
nak. Azonban azt mindenképpen érdemes
még egyszer leszögezni, hogy amennyiben a
tájkép egyik univerzumában élünk, egyrészt
nem lehetséges kapcsolatba kerülni a többi
univerzummal (hiszen akkor nem is beszél-
hetnénk multiverzumról), másrészt annak
esélye, hogy a miénkhez hasonló a másik
univerzum, elenyészően csekély.
Sorozatunk következő részében azt a lehető-
séget járjuk körbe, hogy miként lehet, lehet-e
egyáltalán több dimenziós az univerzum, mint
három. n
Föld és világűr

GIGÁSZI KÍSÉRLETEK
A RÉSZECSKEFIZIKÁBAN
Az elemi részecskék kiválóan működő elmélettel rendelkeznek, a Standard Modellel,
amely csaknem minden mérhető adatukat pontosan visszaadja. Sorozatunk előző cikkeit
az antianyagnak, a kozmológiának, a kvarkmodellnek, a furcsa Higgs-bozonnak és a
még furcsább neutrínóknak, a legutóbbit pedig a részecskefizika megoldatlan
problémái­nak szenteltük. Mindegyikben emlegettünk kísérleteket, de most maga a
mérési módszer jön sorra irtózatos méretű mérőberendezéseivel.

Horváth Dezső

16 IPM 2019. október

 Nagyon sokáig a csillagászat vitte a pálmát: Balra: A Five-hundred-meter
egyre nagyobb távcsöveket építettünk az égbolt Aperture Spherical Telescope
vizsgálatára, vannak hatalmas megfigyelőesz- (FAST) 500 méter átmérőjű
tányérja
közből álló négyzetkilométeres berendezések
is. A legnagyobb egyedi teleszkóp az 500 mé-
ter átmérőjű Five-hundred-meter Aperture
Spherical Telescope (FAST).
A csillagászathoz sorolhatók a gravitációs hullá-
mokat vizsgáló L alakú mérőberendezések, há-
rom, illetve négy  kilométeres, egymásra merő-
leges karokkal Amerikában, Olaszországban és
Japánban. Mégis, a legnagyobb kísérleti beren-
dezésekkel már több évtizede a részecskefizika
rendelkezik.

Az LHC, a Nagy Hadronütköztető

A CERN Nagy Hadronütköztetője a je-
lenlegi legnagyobb méretű kísérleti eszköz:
tárológyűrűje 100 méterrel a föld alatt húzódik,
27  kilométeres köralagútját metrótechnikával
építették. Összesen 9300 elektromágnes tartja

benne körpályán az egymással szemben kerin- Az LHC 35 tonnás nyalábhaj-

gő protoncsomagokat, közülük a legnagyobb a lító mágnesei beszerelésre
protonok pályáját hajlító mágnespár; 15  méter várva
hosszú, a súlya 35 tonna, és az LHC-gyűrűben
1232 példány működik belőle.

IPM 2019. október 17

Föld és világűr
Az LHC 24 órás működése:
a piros és kék vonal az egy-
mással szemben keringő
protonok számát (bal oldali
skála), a fekete az ütköző
protonok nyalábenergiáját
(jobb oldali skála) mutatja
Légi felvétel a CERN-ről
18 IPM 2019. október
A mellékelt ábrán az LHC 24  órás működése
látható 2018. július 16–17-én. Az előző ciklus
végén a nyalábok intenzitása az eredeti harmadá-
ra csökkent: 9 órakor a két egymással szemben
keringő nyaláb piros és kék vonala a bal oldali
skálán már csak az eredetileg betöltött men�-
nyiség harmadát, 1014 keringő protont mutat,
az energiájuk fekete vonala a jobb oldali skála
szerint 6500 GeV (1 elektronvolt, eV energiát
nyer egy elektron vagy proton 1 V feszültség ha-
tására, 1  GeV = 109  eV). 9:30 körül kivezetik
a protonokat a nyalábtemetőbe, és lekapcsolják
a mágneseket, nulla energiának megfelelően.
Némi töltések közötti munka után, 16 órakor
feltöltik az előgyorsítóból 2,7x1014  450  GeV-
os protonnal a két nyalábot, majd az energiáju-
kat 6500  GeV-ra növelik, és megfelelő fóku-
szálás után összevezetik őket a négy kísérlet
középpontjában, amelyek elkezdhetik figyelni
a 13  000  GeV-os ütközéseket. A  felvétel pil-
lanatában, 2018. július 17-én reggel 6 órakor
az LHC az egyszeri feltöltéssel már 14 órája
ütközteti a protonokat. A  gyorsítókomplexum
márciustól decemberig folyamatosan üzemelt, a
protonok csomagokban keringtek, és a csoma-
gok másodpercenként 40  milliószor ütköztek,
a csomagok ütközése esetenként 40-60 proton-
proton ütközéshez vezetett. Az ábrából az is jól
látszik, hogy a körkörös gyorsítótechnika leg-
főbb gondja a részecskék pályán tartása, nem az
energia növelése.
Az LHC észlelőrendszerei
Az LHC protonjai négy ponton ütköznek egy-
egy óriási detektorrendszer középpontjában.
Valamennyi nagyenergiás kísérlet detektora ha-
talmas mágnesekbe, illetve mágnesek köré épül;
azok teszik lehetővé a keletkező részecskék tölté-
sének és lendületének meghatározását. Az LHC
detektorai tartalmazzák a világ legnagyobb szup-
ravezető mágneseit (a szupravezető bizonyos hő-
mérséklet alatt elveszti elektromos ellenállását, és
így a mágnese rendkívül stabil mágneses mezőt
szolgáltat minimális további energiabefektetés
mellett). A  legnagyobb az ATLAS: óriási
toroidmágnesében egy kisebb szolenoidot is
tartalmaz, ezért a középpontjából kijövő töltött
részecskék jellegzetes, kacskaringós pályát kö-
vetnek. A CMS detektor tizedakkora térfogatban
kétszer nehezebb (14  ezer tonna), mint az AT-
LAS, és a világ legnagyobb szolenoidmágnesére
épült. A két nagy detektor észlelőegységei is kü-
lönböznek, nem csak a mágneseik. Ez a két kísér-
let fedezte fel 2012-ben, elméleti megalapozása
után 48  évvel a Higgs-bozont, és igencsak meg-
nyugtató volt, hogy két ennyire különböző vizs-
gálat azonos eredményre jutott.
Neutrínódetektorok mindenütt
Ahogyan azt egyik előző cikkünkben leírtuk,
a neutrínókat nagyon nehéz észlelni, mert csak
a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt, ezért a
neutrínódetektorok sokkal nagyobbak, mint a
gyorsítóberendezések körüliek. Ráadásul arra
is vigyázni kell, hogy ne szólaltassák meg más
részecskék, ezért jókora védelemmel kell ellátni,
amit általában süllyesztéssel oldanak meg: a leg-
több neutrínódetektor föld vagy víz alatt, tenge-
rek, tavak vagy bányák mélyén található.
A legnagyobb neutrínódetektor az Antarktisz
jegébe süllyesztett, egy köbkilométeres IceCube
(jégkocka): 2,8 kilométer mély, forró vízzel fúrt
kutakba fagyasztott fényérzékelő fürtök köve-
tik nyomon a kozmikus sugarak óriási energi-
ájú neutrínói által keltett, töltött részecskéket a
jégben. Az oroszországi Bajkál-tavon épül egy
hasonló méretű mérőberendezés, amely 2020-
ban lép teljes egészében működésbe. Igen nagy
a Kamioka-bánya mélyén az 50 ezer tonna vizet
tartalmazó japán Super-Kamiokande, amely két
Nobel-díjat is megszolgált a kozmikus neutrínók
észleléséért és a müon-neutrínó tau-neutrínóba
való átalakulásának felfedezéséért.
IPM 2019. október 19
A két legnagyobb LHC-
detektor nyitott állapot-
ban. Fent: az ATLAS,
toroidmágnesének alu-
míniumburkolata között
észlelőegységek, belül
szolenoidmágnes, abban
pedig további észlelőegysé-
gek vannak. Lent: a CMS-
kísérlet. A kép bal oldalán az
észlelőrendszert bedugaszo-
ló, lezáró egységgel
Rengeteg részt vevő kutató
Köztudott, hogy az óriási kísérletek nagyon drá-
gák, és nem is annyira maguk az eszközök, ha-
nem a felépítésükhöz és üzemben tartásukhoz
szükséges munkaerő. Példának a CMS-kísérle-
tet fogom emlegetni, mert abban veszek részt,
és abban van a CERN-együttműködések közül
a legnagyobb magyar részvétel. 2017-ben az A neutrínódetektoro-
együttműködésnek 48 ország 208 intézményé-
ből 5384 résztvevője volt, csaknem kétezer kö- kat jókora védelem-
mel kell ellátni, amit
zülük doktorátussal (PhD) rendelkező fizikus,
másik kétezer PhD- vagy MSc-hallgató, a többi
mérnök és technikus. A  legtöbben, a résztve- általában süllyesz-
vők mintegy harmada, amerikai egyetemek és
kutatóintézetek képviseletében van jelen, utána téssel oldanak meg:
a legtöbb föld vagy
Olaszország, Németország, Oroszország, India
következik, és csak utánuk Franciaország, pedig
gyakorlatilag a teljes kísérlet francia területen víz alatt, tengerek,
található. A tényleges munka persze kisebb cso-
portokban történik, Magyarországról például a tavak vagy bányák
mélyén található.
budapesti Wigner Fizikai Kutatóközpont és az
Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint
a debreceni Atommagkutató Intézet és a Deb-
receni Egyetem vesz részt egy-egy csoporttal,
és minden csoportnak van valamilyen vállalt
feladata az észlelőrendszer körül. A  csoportok
anyagilag és munkával járultak hozzá a megépí-
téséhez, és részt vesznek az üzemben tartásá-
ban. Mint látjuk, Amerika nagyon nagy részt
Föld és világűr
Köztudott, hogy vállal a CMS-ből, de az amerikai csoportok
résztvevőinek csak alig több mint fele amerikai
az óriási kísérletek állampolgár, az ottani egyetemek rengeteg kül-
földit tartanak a CMS-nél. A  CERN nagyon
nagyon drágák, szeretné, ha a kísérletekben a női részvétel meg-
és nem is közelítené az 50 százalékot, de attól még sajnos
messze vagyunk: a CMS fizikusainak csak mint-
annyira maguk az egy 20 százaléka nő.
Egy kísérletben való részvételhez háromféle
eszközök, hanem támogatásra van szükség: (1) megvásárolni az
a felépítésükhöz alkatrészeket, anyagokat, számítástechnikát,
professzionális segítséget bérelni külső cégektől,
és üzemben tartá- mint például a 2000 tonnás darabok leeresztése
a 100  méter mély mérőbarlangba; (2) fedezni
sukhoz szükséges a sok száz, néha több ezer CERN-ben szolgáló
munkaerő. résztvevő kinti munkáját, utazását, szállását és
napidíját; és (3) biztosítani a kutatás otthoni és
kinti hátországát: iroda, laboratórium, műsze-
rek, dolgozók fizetése. Ezekre a kutatók pályáza-
tokból szereznek pénzt, és azért a finanszírozó
természetesen eredményeket követel. Egy ré-
szecskefizikai kutatás legfőbb és leggyakoribb
eredménye (természetesen az innováció, az elő-
adások és a tankönyvek mellett) a tudományos
publikáció. Ha tehát egy csoport pénzt kap a
kutatásra, azért publikációkat kell tudnia felmu-
tatni. Ennek az az elképesztő következménye,
hogy az LHC indulása óta eltelt tíz év alatt a
CMS-együttműködés csaknem ezer publikáci-
ójának egyenként kétezernél több a szerzője (és
csak a résztvevők fele szerző!). A cikkek felének
hosszabb a szerzői listája, mint a szövege. Mivel
a legtöbb más tudományterületen egy publiká-
ció szerzőszáma egy és tíz közötti, ezek az ezres
20 IPM 2019. október
szerzőszámok igencsak idegenül hangzanak még
a fizikus kollégáknak is. Az Akadémia publiká-
ciós nyilvántartása például gyakorlatilag be sem
fogadja ezeket a közleményeket. Mi erre azt
mondjuk, hogy más játszótér, de ez persze nem
oldja meg a problémát, szüntelen vitatéma a ku-
tatók között.
Komoly probléma a szerzők sorrendje a publi-
kációkon. Kis csoportok esetén előreveszik azt,
akinek a legkomolyabb a hozzájárulása, de tíz-
nél több szerzőt már inkább ábécésorrendben
tüntetnek fel. Jelenleg az LHC-kísérleteknél
az ATLAS-cikkek első szerzője Georges Aad
Marseilles-ből, az ALICE-é Shreyasi Acharya
Kalkuttából, az LHCb-é Roel Aaij Amsterdam-
ból, a CMS-é pedig Albert M. Sirunyan Jere-
vánból. Az utóbbi magyarázata az, hogy a CMS
– egyedüli nagy kísérletként – a vezetéknév he-
lyett országnév, majd azon belül intézménynév
szerinti ábécésorrendben sorolja fel a cikkek
szerzőit, amíg tehát albán, andorrai vagy argen-
tin intézmény nem csatlakozik, marad a szerzői
lista elején Armeniaként Örményország.
Publikációs gyötrelmek
Mint említettem, pénzt pályázaton nyerünk a
kísérletre, azért pedig publikációkat kell szállíta-
nunk. Ráadásul ha a cikknek több ezer szerzője
van, meg kell tudnunk mutatni, mit csináltunk
benne, ami nem mindig egyszerű. Ha a kétezer
szerzőből olyan csoporthoz tartozom, amely a
százból egy részegységet tart üzemben, minden
publikáció végén ott lesz a nevem, még ha rá
sem pillantottam, mert a munkánk nélkül nem
születhetett volna meg (valaki más
megcsinálta volna persze). Ahhoz
viszont, hogy valaki megszerezze a
PhD-fokozatot, a vizsgákon és dol-
gozaton kívül valódi, saját cikkeket
is publikálnia kell a dolgozat témá-
jában. Erre valók a konferencia-elő-
adások cikkei, amelyek ugyan kevés-
bé komolyak, mert nincs bennük új,
még publikálatlan eredmény, viszont
csak egy-két szerzője van, és mutat-
ja, hogy az együttműködés megbízta
az adott téma előadásával, tehát biz-
tosan komoly szerepe volt benne.
Az új eredmények csak olyan cik-
kekben jelenhetnek meg, amelyekkel
egyetért az összes szerző, a CMS ese-
tében mind a kétezer. Ezt elérni hos�-
szú és gyötrelmes folyamat, amelynek
során a fő szerzőknek előadásokat kell
tartaniuk róla az együttműködésnek,
 Kísérleteink neve: pihent agyú fizikusok elmeszüleménye
Az együttműködéseknek azonosítójuk van. Arra régebben kód szolgált, általában valamilyen betű és utána az elfoga-
dás sorszáma. A  kísérleteket ugyanis először rövid tervben (azt szándéknyilatkozatnak hívjuk) benyújtják az illetékes
laboratórium bírálóbizottságához, majd annak előzetes elfogadása után részletes (néha több száz oldalas) tervben. Ha
jóváhagyják, azonosítót kap. Kezdetben azok sorszámok voltak. A szerző például a kanadai TRIUMF laboratórium Exp219
jelű, a New York melletti Brookhaven Nemzeti Laboratórium E811 kódú és a CERN alacsonyenergiás antiproton-gyűrűje
melletti PS205-ös együttműködésében vett részt.
Kifejlődött közben a szellemes nevek sokasága, amikor az együttműködés kieszel egy jó angol főnevet, vagy sokkal gyakrab-
ban valamilyen ismert mitológiai nevet vagy fogalmat, és megálmodja hozzá a megfelelő rövidítést. Az alábbiakban felsoro-
lunk néhányat közülük, jórészt a CERN-ből, a genfi Európai Részecskefizikai Laboratóriumból: név, minek a rövidítése, hol és
mikor működött vagy mióta működik. Vannak olyan nevek, amelyekhez nem sikerült rövidítést kieszelni (egyet azért bevet-
tem, mert vicces, a ZEUS-t), és vannak fantáziátlan rövidítések, mint a jelenlegi kísérletem, a CMS (Compact Muon Solenoid).
ACE (ász): Antiproton Cell Experiment CERN, 2003–2013
AEGIS (Zeus pajzsa): Antihydrogen Experiment Gravity Interferometry Spectroscopy CERN, 2014–
ALICE (mesehős): A Large Ion Collider Experiment CERN, 2009–
ALPHA (görög ABC): Antimatter Laser PHysics Apparatus CERN, 2005–
ASACUSA (tokiói városrész): Atomic Spectroscopy And Collisions Using Slow Antiprotons CERN, 1999–
ATHENA (görög istennő): AnTiHydrogEN Apparatus CERN, 1999–2005
ATLAS (görög titán): A Toroidal LHC ApparatuS CERN, 2009–
COMPASS (iránytű): COmmon Muon Proton Apparatus for Structure and Spectroscopy CERN, 2001–
DELPHI (görög jósda): DEtector with Lepton, Photon and Hadron Identification CERN, 1989–2000
DIRAC (angol fizikus): DImeson Relativistic Atom Complex CERN, 1996–
HERA (görög istennő): Hadron-Elektron-Ring-Anlage Hamburg, 1990–2007
MUSASHI (japán szamuráj): Mono-energetic Ultra Slow Antiproton Source
for High-precision Investigations CERN, 2000–
OPAL (féldrágakő): Omni-Purpose Apparatus at LEP CERN, 1989–2000
OPERA (opera): Oscillation Project with Emulsion-tRacking Apparatus Olaszország, 2008–2018
PHENIX (főnix, tűzmadár): Pioneering High Energy Nuclear Interaction eXperiment Brookhaven, USA, 1998–
SHINE (csillogás): SPS Heavy Ion and Neutrino Experiment CERN, 2006–
STAR (csillag): Solenoidal Tracker At RHIC Brookhaven, USA, 1996–
ZEUS (görög főisten): A detector for HERA (Hera istennő férje volt Zeusz!) Hamburg, 1990–2007
Összefoglalva: Mint látjuk, a fizikusok kedvenc névbányája az ókori görög mitológia, de vannak mesehősök és angol
szavak is a nyertes nevek között.

megírni egy első változatot, amelyet egy bizottság Új eredmények nyilvánossága

addig gyúr, amig elfogadhatónak nem ítéli. Ez-
után következik az angol nyelvi lektorálás, majd
körözés a teljes együttműködés előtt, ahonnan
beérkezik majd több száz, időnként egymásnak
ellentmondó jobbító javaslat. Ezekre a szerzők-
nek írásban válaszolniuk kell. Utána egy publiká-
ciós bizottság elé kerül a cikk (általában olyankor
már túl van a tizedik változaton), amelynek a
tagjai megint végigrágják mondatról mondatra
(én is havonta részt veszek ilyesmiben), és végül
megállapodnak egy változatban, amely mehet a
folyóirathoz. Az kiadja a bírálóknak, általában
egy témabeli elméleti fizikusnak és valakinek egy
konkurens kísérletből, akik jól megbírálják, de a
fenti folyamat eredményeképpen a cikk már elég
jó ahhoz, hogy csak kérdezzenek vagy helyesbí-
tést kérjenek, de ne utasítsák el.
Amikor 2012-ben az ATLAS és a CMS nagy
előadást hirdetett a Higgs-bozon keresésével
kapcsolatban, már egy héttel előtte tudni lehe-
tett a felfedezésről. A Nature folyóirat internetes
kiadása három nappal korábban számszerűen
ismertette a bejelentendő eredményt, pedig
elvileg titokban kellett tartanunk. Igaz, Benja-
min Franklinnak tulajdonítják a mondást, hogy
„három ember akkor tud titkot tartani, ha közü-
lük kettő halott”, és ezt csaknem tízezer fizikus
ismerte. Az előadást az interneten több millió
ember végignézte, Magyarországon is három
helyszínen, előadótermekben közvetítettük. n
Következő cikkünket az ősrobbanást követő anyag-
állapot vizsgálatának, a nehézion-fizikának szen-
teljük.

IPM 2019. október 21

 3 perc képzőművészet

MAURIZIO CATTELAN

L.O.V.E. 2010
Amikor 2017 szeptemberében a washingtoni Fehér Ház dekoráció gyanánt egy
Van Gogh-képet akart kölcsönkérni, a Guggenheim Múzeum kurátora ehelyett a világ
legdrágább WC-jét ajánlotta inkább, az Amerika című, funkcionálisan is működő
színarany toalettet, amelyet a kortársművészet leghíresebb provokatőre, Maurizio
Cattelan készített. A csereajánlatra azóta sem érkezett válasz, de ez a történet jól példázza
azt a kivételes szerepet, amelyet a művészet és a műalkotások, s az azzal foglalkozók
Mayer Marianna
betöltenek a demokratikus országokban, továbbá azt a művészi szabadságot, amellyel
az alkotó élhet egy olyan társadalomban, amely képes elviselni a görbe tükör által mutatott
látványt, önkritikusan akár nevetni is tud saját magán.

A szegénysorból származó Cattelan műveihez szük-
ség is van humorérzékre, toleranciára éppúgy, mint a
történelmi, művészeti utalások ismeretére. A művész
a dada és a szürrealizmus szellemi örököseként fekete-
humoráról és realisztikus szobrairól egyaránt ismert.
Ez utóbbiak egyik halmazát kitömött állatok alkotják
bizarr szituációkba állítva. Asztalra boruló öngyilkos
mókus, lábánál pisztollyal; hámból kilógó, ernyedt
testű versenyló („mellesleg” Tiramisu a neve); vagy
egy olyan ló, amelyik energikusan nekirohan a falnak,
és a feje eltűnik benne, mintha belefúródott volna.
Hiperrealisztikus szobrai között találjuk a saját magá-
ról alkotott karikatúraszerű figurákat és az egyik leg-
nagyobb megbotránkozást kiváltott művét (A  kilen-
cedik óra, 1999), amelyen II. János Pál pápát éppen
agyoncsapja egy lehulló meteorit. A  cím Krisztus
szenvedésének idejére utal, ám meglehetősen
blaszfémikus volt, ahogy az idős, köztiszteletnek ör-
vendő, „az emberi jogok pápájának” is nevezett
Szentatyát – még életében – ilyen szituációban ábrá-
zolta. Nem ez az egyetlen alkotása, amelyben a katoli-
kus egyházat ironikus módon bírálja: az Ave Maria
című művében három katonaruhás kéz nyúl ki a fal-
ból, a náci karlendítés és a címadás összekapcsolása az
olasz fasiszta múlt és a katolicizmus között fennálló
viszonyra utal. Nagyon sok erős jelentésű műve kö-
zött is kiemelt szerep jutott a meg nem nevezett sze-
mélyt ábrázoló szobrának (Him/Őt, 2001), amely
hátulról térdepelve vezeklő, bocsánatot kérő öltönyös
kisfiúalakot mutat, elölről azonban Hitler arcát látjuk.
Több kiállítás mellett elhelyezték már az egykori var-
sói gettó bejárata elé is, de a legbizarrabb jelenlegi he-
lye egy holokauszttúlélő magángyűjteményében van,
aki a könyvespolcai között tartja, és 17 millió dollárt
áldozott azért, hogy a bizonyára családi áldozatokért
is felelős leggyűlöltebb figura mását a lakásában tud-
hassa.
Egy szobrász számára az igazi kihívás mindig a köz-
téren való jelenlét, a demokratikus agora, ahol iga-
zán meg tud szólítani mindenkit, nem csak a kiállí-
tásra járókat. Cattelan máig egyetlen ilyen – és szin-
tén erős kritikákat kiváltó – 11 méter magas carrarai
márvány szobra, a L.O.V.E. Milánó egyik fontos te-
rén áll. Szimbolikus a hely és a tér, valamint a szobor
címe és az ábrázolás közötti kontraszt is abszurd első
olvasatra. A  tér az északolasz nagyváros pénzügyi
központja, a szobor fő nézete mögött a Palazzo
Mezzanotte, a fasizmus korának egyik reprezentatív

22 IPM 2019. október


épülete, ma a tőzsde helyszíne, de a körben lévők is
banknak, ingatlanügynökségnek adnak helyet.
A szobor pedig nem más, mint egy valósághű, óriási-
ra nagyított jobb kézfej, amelyről a középső, felfelé
meredő ujj kivételével hiányzik az összes többi, azaz
bemutat: f..k you! ‒ mutatja mindenkinek: a gazdasá-
gi és a politikai élet prominenseinek, a polgároknak,
a turistáknak, akik elsétálnak a milánói dóm felé. De
az is lehet, hogy az összezárt ujjak a szigorúan meg-
feszülő fasiszta üdvözlést imitálnák, ha nem lenne az
ötből négy levágva. A cím az olasz nyelvből alkotott
mozaikszó, nincs köze a „love” eredeti, mindenki
számára érthető érzelmes jelentéséhez: L: liberta/
szabadság, O: odio/gyűlölet, V: vendetta/bosszú, E:
eternita/örökkévalóság. Noha a művész sosem fű-
IPM 2019. október 23
Maurizio Cattelan (Padova, 1960): L.O.V.E. 2010
Milánó, Piazza degli Affari
zött hozzá kommentárt, a szoborállítás egyaránt ref-
lektált a 2008-as pénzügyi válságra, a pénzvilág kri-
tikájára, az olasz viszonyokra, a történelmi szégyen-
foltra. A szobrot Cattelan adományozta a városnak,
de nagy felháborodás övezte a felállítását, el is akar-
ták távolítani, ideiglenes „tartózkodási engedélyt”
kapott mindössze, de végül a mai napig látható.
A  gazdasági és politikai hatalom összefonódásának
kritizálása, ez a fajta provokatív tiszteletlenség, kí-
méletlenség a történelem folyamán a korábbi idők-
ben csak az udvari bolondok számára volt megenge-
dett. Cattelant szarkazmusa, önironikus kikacsintá-
sa, gunyoros abszurd humora és végül, de nem utol-
sósorban világhíre a kortárs kultúra legnépszerűbb,
különc „udvari bolondjává” emelte. n
Értelem és érzelem

GYŐZTES STRATÉGIÁK 1. RÉSZ

HOGYAN LEGYÜNK
SIKERESEK
A MUNKAHELYEN?

24 IPM 2019. október

 Hogyan érik el céljaikat a született nyertesek? Mit tudnak azok az emberek, akik arannyá
változtatnak mindent, amihez hozzáérnek? És hogyan lehet a legnagyobb felsülést is
garantált sikerré változtatni? Ha megismerjük a pszichológia alapvető törvényszerűségeit,
előnyre tehetünk szert azokhoz képest, akik csak ösztönösen cselekednek.
Cikksorozatunkból megismerheti azokat a viselkedésformáló erőket, melyek észrevétlenül
a győzelem vagy a siker felé vezetik a cselekedeteinket.

Azt mondják, az első be-
nyomás a legfontosabb,
legyen szó állásinterjúról,
randevúról, eladásról vagy
akár vásárlásról, és ezt a tu-
domány is megerősíti − va-
lóban nem mindegy, hogy
mennyire vagyunk szim-
Geszvein Erika patikusak első ránézésre.
Amikor a jelenlegi mun-
kahelyünk állásinterjúján
részt vettünk, nemcsak az dőlt el, hogy a több száz
jelentkező közül miénk az állás, hanem egyben
azt is elkönyvelték, hogy mennyire leszünk meg-
bízhatók, precízek, kompetensek és terhelhetők
– s mindezt egy kézfogásnyi idő alatt! Mi az oka
annak, hogy az első találkozás első pillanatai, mi-
kor még szinte be sem mutatkoztunk, olyan mély
benyomást tudnak gyakorolni másokra, hogy
aztán alig van lehetőségünk változtatni a rólunk
kialakult képen?
Ahhoz, hogy győztesek lehessünk olyan pár má-
sodperces helyzetekben is, ahol nincs időnk bizo-
nyítani, ismerjünk meg öt tudattalanul zajló pszi-
chológiai stratégiát!
Az első győztes stratégia:
a jó benyomáskeltés titka
Ahhoz, hogy megértsük, mi történik a találkozás
első másodperceiben, több millió évet kell vis�-
szautaznunk az időben. Az őseinknek nem volt
lehetősége hosszú motivációs interjúba bonyolód-
ni, ha a bozótosból kiugorva szembetalálkoztak
egy bunkósbottal hadonászó, szőrös, ismeretlen
egyeddel. Pillanatok alatt döntést kellett hozniuk
Fotó: Getty Images/John Lund
arról, veszélyt jelent-e a másik, vagy sem. Az el-
ső benyomás alapján kellett megmondani, hogy
mi fog történni kettejük között. Azt a bonyolult
idegrendszeri mechanizmust, amely ez alatt az
első pár másodperc alatt lezajlik, véletlenül fedez-
ték fel. Az 1990-es években a kutatók majmok
viselkedését tanulmányozták. A kísérlet során az
állatoknak különböző tárgyakat kellett megragad-
niuk, és műveleteket végrehajtaniuk velük, mi-
közben a tudósok nyomon követték, mi történik
az agyukban sejtszinten. Azon nem csodálkoztak,
hogy a majmok agyában bizonyos meghatározott
neuronok aktivitása volt megfigyelhető a cselek-
vés végrehajtásakor, azon viszont megdöbbentek,
mikor ezek a neuronok azoknál az állatoknál is
tüzelni kezdtek, akik még meg sem mozdultak,
csak figyelemmel kísérték a leutánozandó visel-
kedést. Ebből jöttek rá, hogy vannak olyan neuro-
nok, amelyek nemcsak akkor aktívak, amikor az
állat éppen az adott mozgást végzi, hanem akkor
is, amikor még csak megfigyeli. Ezek a neuronok
úgy viselkednek, mint a tükör: agyi szinten képet
alkotnak a látott viselkedésről, hogy azután minél
pontosabban lemozogható legyen a létrehozott
mentális minta. Nem telt el sok idő, a tudósoknak
madarakban és az emberben is sikerült felfedezni-
ük hasonló tulajdonságokkal rendelkező idegsej-
teket, így elkezdtük megérteni, hogyan lehetséges
az utánzás, a beszéd elsajátítása, és hogyan alakul
ki bennünk az empátia érzése, a mások viselke-
dése mögötti szándék megértése. Az evolúció az
elmúlt évek alatt profi testbeszédolvasókká tett
bennünket: pusztán a másik arckifejezéséből és
mozgásából már következtetni tudunk a benne
zajló érzésekre.

IPM 2019. október 25

Értelem és érzelem
Amikor az ősember a bozótból kiugorva meglátta
az ismeretlen egyedet, és fürkészni kezdte, hogy
lát-e rajta veszélyre okot adó jeleket, valóban a
túlélés volt a tét. S bár manapság már nem bun-
kósbottal indulunk állásinterjúra, a helyzet mégis
ugyanúgy magában hordozza a veszély lehetősé-
gét, hiszen ha nem megfelelő munkavállalót vesz
fel a cég, abból baj lesz, ezért az agy ugyanúgy
túlélő üzemmódba kapcsol, és hiába van lehetőség
egy hosszú állásinterjúra, az agy az első másod-
percben eldönti, biztonságos-e a „betolakodó”.
Egy amerikai kutatásban azt vizsgálták, mennyi-
ben működik még bennünk az ősemberagy, meg-
változtatható-e az első benyomás egy hosszadalmas,
keresztkérdésekkel teli motivációs interjú után.
Bár manapság már nem bunkósbottal
indulunk állásinterjúra, a helyzet mégis ugyanúgy
magában hordozza a veszély lehetőségét.
26 IPM 2019. október
Egy kísérleti helyiségben leültettek néhány önként
jelentkező interjúztatót, akiknek annyi volt a dol-
guk, hogy a fiktív állásra jelentkezőkről regiszt-
rálják az első benyomásukat öt másodperc, majd
a hatvanperces interjú végeztével is. Megdöbben-
tő eredmény született. A két vélemény az esetek
majdnem száz százalékában azonos volt. Talán
ezért kapjuk gyakran azt a jótanácsot, hogy mutat-
kozzunk nyugodtnak és magabiztosnak, mikor be-
lépünk a vágyott új munkahelyre talpig stresszben.
Mintha ez olyan könnyű lenne. S hogy miért nem
az? Mert az ősemberagyunk ugyanolyan féle-
lemmel reagál egy állásinterjú során a HR-es kol-
légával szemben ülve, mint anno a minket für-
késző törzsfőnökkel szemben állva, hisz a kérdés
Fotó: Getty Images/John Lund
 ugyanaz: befogadnak-e a közösségükbe, vagy sem?
Felmerül a kérdés, van-e így értelme egy órát
szánni a felvételi beszélgetésekre, vagy jöhetné-
nek futószalagon is a jelentkezők. A válasz attól
függ, hogy képesek vagyunk-e agyunk ősi üzem-
módját tudatos viselkedésmódra állítani, például
a holdudvarhatás jelenségét megismerve.
A második győztes stratégia:
a holdudvarhatás
A  holdudvarhatás vagy haloeffektus egy olyan
gondolkodásbeli torzítás, amikor egyetlen jel-
lemző alapján alkotunk teljes ítéletet valakiről
vagy valamiről, amikor egyetlen benyomás befo-
lyásolja az összes vele kapcsolatos érzésünket és
gondolatunkat. Egy tulajdonság megléte alapján
biztosnak veszünk egy csomó másikat. A  szép
emberekről könnyen azt hisszük, hogy kedve-
sek, megbízhatók, őszinték és becsületesek is,
míg a kevésbé előnyös külsejű embereket nem
biztos, hogy automatikusan felruházzuk ezek-
kel a tulajdonságokkal, pedig mindkét esetben
ugyanannyi az esélyünk. Egy kutatásban egye-
temi hallgatókat kértek meg, hogy becsüljék meg
egy kísérleti személy testmagasságát. Az egyik
esetben egyetemi professzorként mutatták be,
míg másoknak egyetemi tanulóként. A vizsgálat
eredménye szerint átlagosan hat centiméterrel
nagyobb magasságot becsültek ugyanannak a
férfinek, amikor professzori titulust kapott, mint
mikor azt mondták, ő is csak egy diák. Úgy tű-
nik, a magas ranghoz olyan tulajdonságokat is
képesek vagyunk kapcsolni, ami akár az észlelé-
sünknek is ellentmond. Jogosan érezzük igazság-
talannak, mikor egy kollégánk, aki nálunk kép-
zetlenebb, de vonzóbb külsejű, magasabbra jut
a ranglétrán anélkül, hogy ezért bármi erőfeszí-
tést tenne. Mi azonban tehetünk azért, hogy ha
a szépségünkkel nem is nyerhetünk, egy másik
győztes taktikát használva rokonszenvet ébres�-
szünk másokban akár egyetlen másodperc alatt!
A harmadik győztes stratégia:
az érintés hatalma
Emlékeznek az ókori görög legendára, ahol Mi-
dász király egy érintéssel arannyá tudott változ-
tatni bármit a környezetében? Most is vannak
ilyen emberek körülöttünk, akik olyan lehen-
gerlők, hogy biztosak vagyunk benne, bármihez
fognak, azt sikerre viszik. Min múlhat a karizma-
tikus kisugárzás?
Néha valóban nem kell több, mint egy érintés,
sőt, elég lehet egy meleg kézfogás is. Nézzünk
meg ennek bizonyítására egy pszichológiai kísér-
letet, amely nem egy fehér falú, csendes, steril
IPM 2019. október 27
laboratóriumban zajlott, hanem egy forgalmas és
népszerű étteremben, ahol a pincérek beépített
emberek voltak. Az étterembe bárki betévedhe-
tett, mit sem sejtve arról, hogy egy pszichológiai
trükköt alkalmaznak rajtuk a rendelés felvétele
közben. A pincérek véletlenszerűen egyes vendé-
geknek finoman megérintették a vállát vagy hátát
köszönetképpen, mielőtt elindultak a rendelt éte-
lért a konyhába. S hogy ez milyen hatással volt az
utca emberére? Fizetéskor nagyobb borravalót
adtak azok, akiket megérintettek, mint akiket
nem, pedig utólagos kikérdezés alapján kiderült,
hogy az érintést a vendégek észre sem vették!
Tudjuk, hogy a bőrben ötmillió érzőideg találha-
tó. Képzeljük el, hogy néznénk ki, ha sűrűségük
alapján mindet felrajzolnánk a bőrünkre! A test-
felületünk tulajdonképpen egy hatalmas érzék-
szerv. Amikor megérintenek bennünket, ezek
a neuronok azonnal jelet küldenek az agyba, és
egy sor neurokémiai folyamatot indítanak be.
Érintés hatására lelassul a szívverés, alacsonyab-
bá válik a vérnyomásunk, és oxitocin kezd el ter-
melődni, ami egy egyszerű, de csak az emlősök-
ben megtalálható ősi molekula. A 2000-es évek
elején Paul J. Zak amerikai kutató el is nevezte
morálmolekulának, mikor rájött, hogy az oxito-
cin nemcsak a rágcsálók utódgondozását és a nők
számára a szülést, szoptatást teszi lehetővé, de a
bizalom hormonja is egyben. Egy kísérletében
különböző feladatokat adott önként jelentke-
zőknek, akiknek egyidejűleg 10  dollár jutalmat
is felajánlott pusztán a részvételért. A  vizsgálat
egy pontján arra kérte őket, hogy ajánlják fel ezt
a pénzösszeget egy ismeretlen résztvevő társuk-
nak, akinek a számláján ez meg fog háromszoro-
zódni. Közben, előtte és utána is mérte a vérük-
ben lévő oxitocinszintet, és azt tapasztalta, hogy
minél több pénzt kapott valaki egy ismeretlen
társától, annál többet termelt ebből a molekulából
az agya, és minél több oxitocin került a vérébe, ő
is annál több pénzt adott át valaki másnak. Úgy
tűnik, a bizalom fertőző. És nem csak pénzado-
mányozáson keresztül növelhető, hiszen már egy
érintés révén is megváltozik a vér oxitocinszintje.
Egy másik amerikai kutatásban utcán állítottak
meg járókelőket, hogy bemutassanak nekik egy
színészt, majd azt kérték tőlük, mondjanak vé-
leményt, vajon egy állásinterjún milyen benyo-
mást fog kelteni az illető. Ugyanaz a „színész”
tízből átlagosan öt-hat pontot kapott azokban
az esetekben, amikor kézfogással mutatkozott
be, nyolc-kilenc pontot kapott viszont azoktól,
akikkel nemcsak kezet fogott, hanem a karju-
kat vagy a kézfejüket is megérintette kézfogás
közben. Mintha szinte megduplázódott volna
Értelem és érzelem
a belé vetett bizalom kétszer annyi érintéstől!
Persze azért ne vigyük túlzásba ezt a trükköt,
mert könnyen átlátszóan manipulatívvá válhat a
viselkedésünk. A győztes stratégiák megismeré-
sének pedig ez nem lehet a célja, sokkal inkább
az, hogy tisztában legyünk azzal, hogy amit te-
szünk, az milyen hatást gyakorol másokra. S ha
ezt már felismertük, továbbléphetünk, és ezeket
a technikákat önmagunk erősítésére is használ-
hatjuk, például olyan helyzetekben, ahol kellő
önbizalomra volna szükségünk az önérvényesí-
téshez. Egy másodperc alatt dől el az is, hogy ha
kérünk, kapunk-e fizetésemelést. Nézzük meg
ehhez a következő győztes stratégiát!
A negyedik győztes stratégia:
a szuperhőstechnika
Ha szeretjük a kihívásokat, és szeretnénk egyre
jobbak és jobbak lenni, számtalanszor fogunk
olyan helyzetbe kerülni, ahol több önbizalom-
ra lenne szükségünk az önérvényesítéshez. Az
önbizalmunkat növeli, ha megtapasztaljuk, hogy
képesek vagyunk egy feladat elvégzésére, de
a gond az, hogy erre a belső erőre előtte lenne
szükségünk a feladat teljesítéséhez. Hogyan elő-
legezhetjük meg magunknak a győzelmet, hogy
aztán tényleg meg is ünnepelhessük? Ehhez
nincs másra szükségünk, mint a saját testünkre.
A  tudomány régóta tudja, hogy nemcsak sza-
vakkal, hanem a testünkkel is kommunikálunk.
Ahogy az állatok között is megfigyelhető a do-
minancia kifejeződése, például mikor a páva ki-
terjeszti a farktollait, a hattyú felágaskodik és a
szárnyával csapkod, a kutya vicsorog és ugat, a
gorilla kidüllesztett mellkasát veri, úgy az embe-
rek testéről is leolvasható, hogy alá- vagy föléren-
delik magukat egy hierarchiában.
Más üzenetet hordoz a lehorgasztott fej, a vállak
közé húzott nyak, az összekulcsolt láb- és kartar-
tás, mint mikor a futó a célba érve széttárja a kar-
ját, magasra ugrik, és a tekintetét az égre emeli.
Power posingnak vagy szuperhőshatásnak ne-
vezzük, mikor tudatosan használjuk a mozdula-
tainkba kódolt üzenetek erejét. A Harvard Egye-
temen kutató tudósok nemrégiben egy egyszerű
vizsgálattal tesztelték a jelenség hatását. Olyan
állásinterjút modelleztek, ahol igen nagy volt a
tét, ki nyeri el a pozíciót. Minden jelentkezőt
megkértek, hogy mielőtt elindul a felvételi eljá-
rás, egy külön helyiségben vegyenek fel egy előre
meghatározott testhelyzetet. A jelentkezők felé-
nek gyenge pózt kellett imitálniuk, a fejüket le-
hajtani, a vállukat lelógatniuk, a karjaikat szorosan
összefonniuk. A vizsgálati személyek másik felét
győztes testtartásra ösztönözték, feltartott karok-
28 IPM 2019. október
kal, kihúzott gerinccel kellett állniuk pár percig,
mielőtt a megmérettetésre sor került volna. Döb-
benetes, hogy egy ilyen egyszerű gyakorlat a má-
sodik csoportba tartozókat hozta előnybe a telje-
sítményhelyzetben! Hogy miért? Ennek evolú-
ciós okai több millió évre nyúlnak vissza. Amikor
egy efféle nyitott, győztes testtartásban pózo-
lunk, valószínű, hogy szemernyit sem félünk,
hiszen ha szét merjük tárni a karjainkat, feltárjuk
a mellkasunkat, sebezhetővé tesszük magunkat,
nem védekezünk, így ehhez rendkívül magabiz-
tosnak kell lennünk. Akárcsak egy szuperhős!
Az agy nemcsak arra késztet, hogy felvegyük ezt
a pózt, ha magabiztosak vagyunk, hanem fordítva
is, ha ebben a pozícióban talál minket, üzenetet
küld az agynak, hogy éppen minden biztonságos
körülöttünk. Az agyba fut az információ: „Én va-
gyok az alfahím, a tesztoszteronszint megnőhet,
éljen az önbizalom, a kortizolszint csökkenhet,
aggodalomra semmi ok!” Mielőtt bemennénk a
főnökünkhöz, mikor fizetésemelést szeretnénk
kérni, pózoljunk egy pár percet (lehetőleg azért
egy olyan helyen, ahol senki nem lát minket), és
töltsük fel erővel a hormonális rendszerünket,
majd csak ezután lépjünk „színpadra”. Ha pedig
úgy érezzük, a testünk már nagyon magabizto-
san beszél helyettünk, ideje, hogy a szavainkat is
aszerint válogassuk meg, hogy azt érjük el, amit
igazán szeretnénk!
Az ötödik győztes stratégia:
a horgonyhatás
Az agyunknak is megvannak a maga korlátai.
Időnként nem tudunk kiverni a fejünkből va-
lamit, máskor meg képtelenek vagyunk vissza-
emlékezni valamire. Ismernünk kell az agyunk
lehetőségeit ahhoz, hogy maximálisan ki tudjuk
használni a kapacitását, és sikeresek lehessünk.
Az agy egyik problémája a számok területén
mutatkozik, ugyanis az agy megbotlik a hétnél
nagyobb számokban. Próbáljunk ki egy egysze-
rű kísérletet! Írjon össze magának egy tíztagú vé-
letlenszerű számsort, és egyszeri elolvasás után
próbálja visszamondani! Hányat sikerült?
Nézzük meg, hogyan lehet bizonyítani az agy
számokkal kapcsolatos problémáját egy valódi
pszichológiai kísérletben! Jeff Wise változással
Fotó: Getty Images/John Lund
foglalkozó kutató egy egyszerű kis játékos hely-
zetben próbálta felmérni, hogyan bánunk a szá-
mokkal, ha nincsen kapaszkodónk. Az utcán szó-
lított meg embereket, és egy régiséget mutogatott
nekik, amelyről azt állította, egy ősi törzs erek-
lyéje, és megkérte a járókelőket, saccolják meg,
mennyit érhet. Kétféle módon végezte azonban a
vizsgálatot, egy ideig azt mondta az embereknek,
 a tárgy egy 500 fős törzsből származik, és ekkor
az emberek 400−700 dollár közötti értéket be-
csültek a ritkaságnak. Amikor azonban egy 2000
fős törzs kincseként hivatkozott a tárgyra, és kért
értékbecslést, 2000−4000 dollár közötti tippe-
ket kapott. Észrevette ön is, hogy mi történt? Az
ismeretlen eredetű tárgy értékét laikusként ho-
gyan tudnánk másként megbecsülni, mint hogy
belekapaszkodunk az egyetlen meglévő informá-
cióba: az először elhangzó számba, és ahhoz ké-
pest alkudozunk magunkkal, mielőtt végleges
számot mondunk. Ugyanez történik akkor, ha
fizetésemelést kérünk. Az először hallott szám
drámai hatással van arra, hogy milyen számokra
gondolunk utána! Ez történt az értékbecslésnél
is, ahol elhangzott a törzs lélekszáma, s bár semmi
összefüggés nincs, mégis e körüli értéket becsül-
tek az ereklyének a legtöbben, mert az agyunk
lehorgonyzott az egyetlen biztos pontnál. Ha a
főnökünk mond ki először egy számot, nem sok
esélyünk van növelni rajta, de ha mi engedjük le a
horgonyt, és teszünk javaslatot először, a tudat­
IPM 2019. október 29
alatti pszichológiai kapcsoló kattan, és ha alacso-
nyabb összeget is javasol számunkra, nem tud túl
messzire kerülni a tőlünk hallott összegtől. Ezt
használják ki az áruházak is, amikor a terméken
hagyják az előző, magasabb árat (áthúzva), amely-
hez képest a nem sokkal alacsonyabb ár máris
reálisnak tűnik, és így ügyeskednek az aukciós-
házak is a kikiáltási áraikkal, vagy az éttermek,
mikor az első oldalon a legdrágább étel- és italkü-
lönlegességek után már igazán megfizethetőnek
érezzük azt az egytálételt, amelyet megengedhe-
tünk magunknak. Jól jártunk! Vagy mégsem?
Tetteinkkel és szavainkkal befolyásoljuk mások
döntéseit, akkor is, ha nem akarjuk, és akkor is,
ha nem is tudunk róla. Ugyanígy befolyásolnak
bennünket mások, többé vagy kevésbé, attól füg-
gően, mennyire ismerjük a pszichológia rejtett
törvényeit. n
Cikksorozatunk következő részében megismerheti
az önérvényesítés területén alkalmazható győztes
stratégiákat, melyek segítségével erősebbé és maga-
biztosabbá válhat.
Tetteinkkel és szavainkkal
befolyásoljuk mások döntéseit
akkor is, ha nem akarjuk, és
akkor is, ha nem is tudunk róla.
 Egészség és orvoslás

Divatdiéták 3. rész

MEGLESZ MÉG A BÖJTJE?

Napjainkban sokan remélik azt, hogy valamilyen csodadiétával rövid idő alatt megszabadulhatnak
a több tíz év alatt felszedett kilóktól, vagy visszaszerezhetik egészségüket. Divatos hívószavak
számukra a „böjt” vagy a „tisztítókúra”. Ha rákeresnek a világhálón ezekre a fogalmakra, azonnal
számtalan jótanácsot és vonzó ajánlatot kapnak (például csoportos léböjtprogramokról, nem kevés
pénzért megvehető speciális termékekről, ezzel a céllal létrejött közösségekről). Ezért fontos
jobban megismerni a témát, mert úgy tűnik, hogy a régóta népszerű böjt is a súlyszabályozás és az
egészség javításának egyik keresett módszere.
30 IPM 2019. október
 A kutatások áttekintése után elmondható, hogy
még a szakirodalom sem egységes abban, vajon
mit is értünk böjt alatt pontosan. A  legfonto-
sabb jellemzők alapján úgy lehet mégis megha-
tározni, hogy a böjt az ételektől és/vagy italok-
tól részben vagy teljes egészében való tartóz-
kodást jelenti, amely általában meghatározott
ideig tart. Ezalatt kapcsolódhat hozzá bizonyos
tevékenységektől való tilalom is.
A böjt története és nem divatból
vállalt formái
Évezredekkel ezelőtt, az emberré válás kezde-
tén, bizonyítottan gyakori volt az élelem hiá-
nya, ezért valószínűtlen, hogy elődeink napon-
ta rendszeresen étkeztek volna. Ez a helyzet
időszakos éhezést, vagyis nem kívánt böjtpe-
riódusokat válthatott ki. Mivel az nem önként
vállalt dolog volt, inkább történeti szempontból
érdekes. Mégpedig azért, mert mi azoknak az
utódai vagyunk, akik úgy voltak képesek túl-
élni a kényszerű böjtöt, hogy jobban tudtak
tartalékolni, azaz zsírraktárakat képezni az al-
kalmanként bőséges zsákmány idején. Ma már
azonban legtöbbünk számára nem okoz gondot
az elegendő élelem megszerzése, sőt a bőséges
választék nagy csábítást jelent, hogy többet
együnk a szükségletünknél. Sokan azért gon-
dolják, hogy a böjt hasznos lehet, és veszélyte-
len szervezetük számára.
A vallási böjt
A nagy világvallások (judaizmus, katolicizmus,
buddhizmus, hinduizmus) is a kezdetektől
hangsúlyozták a böjt fontosságát. Napjainkban
az egyházak sok esetben inkább megszelídítve,
a mindennapi élethez alkalmazkodva várják el
azt híveiktől. Tanításuk és elképzelésük szerint
segítségével közelebb lehet kerülni Istenhez, az
elérni kívánt szellemi célhoz, mivel nemcsak a
test, hanem a lélek is megtisztul általa. Legis-
mertebb példái közé a keresztények 40  napos
nagyböjtje, az izraeliták engesztelésnapi böjtje
(jom kippur), a muszlimok ramadánja és szá-
mos más vallás spirituális célú böjtjei tartoznak.
Illusztrációk Getty Images/Chris Turner
A terápiás vagy gyógyböjt
Őskori elődeink a tapasztalataikra alapozva bi-
zonyos élelmiszereket kihagytak az étrendjük-
ből, másokat előnyben részesítettek, vagy csak
betegség esetén használt gyógynövényeket fo-
gyasztottak a gyógyítás szándékával. Szigorúan
véve már ez is egyfajta böjtnek fogható fel. Pél-
dául az ókori egyiptomiaknál már használták a
korlátozó étkezést mint a gyógyítás eszközét.
IPM 2019. október 31
Az általuk helyesnek vélt böjt alkalmazására
pontos utasításokat adtak, beleértve az azt kö-
vető táplálkozási javaslatokat is. Az emberiség
története során mindig nagy erőfeszítést igé-
nyelt az elegendő ennivaló megszerzése, ezért
a böjt főleg a vallás keretei között maradt. Újra-
felfedezése és a gyógyításban való alkalmazása
a 19.  század végéhez, a természetgyógyászat
mint terápiás módszer népszerűségének növe-
kedéséhez köthető.
Éhségsztrájk vagy politikai böjt
Érdekességként és a történelmi hitelesség miatt
szólnunk kell pár szót a politikai céllal folytatott
éhségsztrájkról. Ez egy olyan, a társadalom szá-
mára látható és követhető böjt, amely mindig
kiemeli az erőszakmentes politikai cselekvés
fontosságát. Időről időre figyelemfelkeltő esz-
köze a háborúk, társadalmi problémák elleni
tiltakozásnak (például Mahátma Gandhi indiai
brit uralom elleni lázadása).
A böjt divatból vállalt formái
Napjainkban azonban a böjt előző formái mellett
sokkal többen az áhított fogyás vagy az egészsé-
gük javítása céljából kezdenek
bele ennek a – bátran kimond-
hatjuk – divatdiétának valame- Napjainkban a böjt előző formái
lyik változatába. mellett sokkal többen az áhított fogyás
Az időszakos böjt vagy az egészségük javítása céljából
Az időszakos böjt mint „fo- kezdenek bele ennek a divatdiétának
gyási divat” 2012 végén kez-
dődött, amikor megjelent Mi- valamelyik változatába.
chael Mosley és Mimi Spen-
cer brit újságírók The Fast Diet című könyve.
Ez a csoport többféle étkezési magatartást fog-
lal magába, de mindegyikük az élelmiszer-fo-
gyasztás kontrolljára, ellenőrzésére összponto-
sít. Különböző hosszúságú böjt- és táplálkozási
menetrendet ír elő, azonban az elfogyasztott
élelmiszerek típusa nincs korlátozva.
Az időszakos böjt különféle formái közül
megemlíthető az időkorlátozott táplálkozás.
Ilyenkor a nap folyamán 12−16 órán át nem
lehet enni, csak a fennmaradó időben (például
11−19 óra között). Egy másik változat az al-
ternatív napi böjt, amikor a „böjtnapon” a napi
energiaszükséglet kevesebb mint 25 százalékát
fogyasztják követői. Az 5:2 rendszerben a hét
öt napján normál módon, de egészségesen kell
táplálkozni, és két egymás utáni napon csak
500–600 kilokalóriát lehet fogyasztani. Persze
az kérdés, hogy ebben az esetben honnan tudja
a követője, hogy mi is az egészséges táplálkozás.
Egészség és orvoslás
Az ezek valamelyikét választók megpróbálnak
ily módon gyorsan lefogyni valamilyen külön-
leges esemény (például esküvő vagy osztályta-
lálkozó) előtt.
A léböjt
A jelenleg legnagyobb divatnak örvendő
léböjtkúrák alapját Otto Buchinger német
orvos alkotta meg. Ebben a „diétában” a be-
vezető gyümölcsnap után a böjtöt folytatók
csak folyékony élelmiszereket fogyasztanak,
például zöldség- és gyümölcsleveket, ásvány-
vizet, gyógynövényteát mézzel. Ilyen módon
a napi 3-4  liter folyadék fogyasztása mellett
több-kevesebb vitamin és ásványi anyag is jut a
szervezetbe. Egyes változataiban megengedett
a tejsavó fogyasztása is, amely még némi – az
izomzat megtartásához szükséges – teljes érté-
kű fehérjebevitelt is jelent.
A  lényeg azonban, hogy
A szervezet természetesen nem a napi energiamennyiség
várhat arra, hogy mi döntsünk arról, igen alacsony marad.
A léböjtöt nem lehet egyik
vajon méregtelenítsünk-e, vagy sem. napról a másikra elkez-
deni és befejezni. A  kúra
megkezdése előtt, legyen
az bármelyik változat, átmeneti napot vagy
napokat szoktak kötelezően beiktatni, majd a
szervezetet ugyanennyi nap alatt kell visszaál-
lítani a szilárd ételek fogyasztására. Ezeken az
átmeneti napokon a böjtölők fokozatosan hagy-
ják ki, majd építik vissza az étrendjükbe a többi
élelmiszercsoport képviselőit, állag és fajta sze-
rint (például szilárd zöldség- és gyümölcsfélék,
gabonatermékek, tejtermékek, tojás, húsfélék
sorrendben). Javasolják továbbá mozgással,
meditációval, relaxációval, masszázzsal és für-
dőkkel is kiegészíteni. Manapság azonban a
léböjtkúra fogalma szorosan összekapcsolódik,
sőt összemosódik a „méregtelenítéssel”, a fo-
gyás mellett ezzel a céllal használják a leggyak-
rabban.
Méregtelenítés
Amikor valaki laikusként a különböző médiu-
mokban információt keres a „méregtelenítésről”,
egy-egy híresség nevével összekapcsolt súlycsök-
kentő módszert talál, esetleg néhány egyszerű
információt a gyümölcscentrifuga előnyeiről. Ha
tovább kutat, akkor legtöbbször azt a definíciót
találja, hogy „a káros anyagok (mérgek vagy toxi-
nok), illetve ezek hatásának az eltávolítása a szer-
vezetből, valamilyen kúra segítségével”.
Élettani, orvosi értelemben azonban teljesen
értelmetlen méregtelenítő kúráról vagy ezzel a
32 IPM 2019. október
céllal folytatott böjtről beszélni. A méregtelenítés
ugyanis egy olyan természetes folyamat, amelyet a
test éjjel-nappal folyamatosan végez, az elfogyasz-
tott ételek fontos tápanyagai is szükségesek hozzá.
De hát milyen méreganyagokról is van szó? Egy-
részt azokról, amelyek a szervezetben képződnek
az anyagcsere során (például a fehérje-anyagcsere
végterméke, a karbamid). Másrészt azokról, ame-
lyek a külvilágból származnak, és esetlegesen az
ételekkel, italokkal, a belélegzett levegővel vagy a
bőrön keresztül kerülnek a szervezetbe. Ez utób-
biak között megemlíthetők például a szermarad-
ványok, az autó kipufogógázából és a légszennye-
zésből származó ólom, a drogok vagy az alkohol
és anyagcseretermékei. A  szervezet természe-
tesen nem várhat arra, hogy mi döntsünk arról,
vajon méregtelenítsünk-e, vagy sem. Egyszerűen
átalakítja a számára külső vagy belső forrásból
származó veszélyes anyagokat, majd eltávolítja
azokat a testünkből. Ebben a folyamatban a máj,
a vesék, a tüdő, a bélrendszer és a bőr is fontos
szerepet kap.
Milyen a „méregtelenítő” étrend?
Az ehhez kapcsolódó ajánlások gyakran biztat-
nak több gyümölcs és zöldség fogyasztására, az
optimális (legalább napi 2-2,5 liter) folyadékbevi-
telre, valamint a finomított alapanyagokból készí-
tett ételek arányának csökkentésére az étrendben.
Ez önmagában nem lenne baj. Motiváló lehet az
étrend követője számára az is, hogy úgy érzi, át-
veszi az irányítást az élete és étrendje fölött, ami
segítheti a pozitív változások folyamatában.
A léböjtkúrák és a méregtelenítés
megítélése
Jelenleg nincs tudományos bizonyíték arra,
hogy a léböjt vagy az annak szinonimájaként
használt „méregtelenítés” fenntartja vagy ja-
vítja a bélrendszer egészségét, megakadályozza
a vastagbélrákot, vagy tartós súlycsökkenést
eredményez. Ahogy azt már fent tisztáztuk, a
belek, a tüdő, a máj és a vesék egyéb működé-
sük mellett a káros anyagokat is folyamatosan és
hatékonyan távolítják el a szervezetből, amen�-
Illusztrációk Getty Images/Chris Turner
nyiben egészségesek.
Mellékhatások
A léböjt, különösen, ha gyakran vagy hosszú
ideig folytatják, káros lehet, és kellemetlen mel-
lékhatásokat okozhat. Mivel veszélyesen ala-
csony energia- és tápanyag- (vitamin, ásványi
anyag, fehérje, zsír, szénhidrát) bevitellel jár-
hat, gyakoriak az éhezés által okozott tünetek,
a fáradtság, fejfájás, émelygés és hányinger. Az
egyeseknél előforduló gyors fogyás elsősorban
a test víztartalmának és szénhidrátkészletének
(glikogén), nem pedig a csökkenteni kívánt zsír
mennyiségének elvesztéséből adódik. Gyakori
a jojóeffektus, vagyis a testsúlyvesztést az addi-
gi étrendhez visszatérve egy jelentősebb hízás
követi. Hiszen a léböjtkúra alatt követője nem
tanulja meg, hogyan is kellene megtartani az
elért testtömeget. Ráadásul a „tisztító étrend”
IPM 2019. október 33
nagy eséllyel megváltoztatja a kiegyensúlyozott
baktériumflórát a vastagbélben, amely például
az immunrendszer állapotát befolyásolhatja
kedvezőtlen irányba.
További problémák
A „méregtelenítés” vagy léböjtkúra nagyobb
veszélyt jelent követőjére, ha cukor-, vese-, szív-
vagy májbetegségben szenved, valamilyen evés-
 zavara van (például anorexiás vagy bulimiás),
esetleg várandós vagy szoptat. Elkezdését meg
kell gondolni akkor is, ha valaki rendszeresen
gyógyszert szed, ide értve a vényköteles, a vény
nélkül kapható gyógyszereket vagy a gyógynö-
vényeket is. Ilyenkor ugyanis a „tisztító-” és
léböjtkúrák alatt fogyasztott extrém mennyi-
ségű zöldség- és gyümölcslé egyes összetevői
és a gyógyszerek vagy gyógynövények közötti
kölcsönhatások további zavaró tüneteket vagy
34 IPM 2019. október
nem kívánt egészségi problémákat okozhatnak.
A „tisztító” étrend továbbá semmiképpen nem
ajánlott gyermekek és tizenévesek számára,
hiszen nekik még fokozottabb a tápanyagigé-
nyük, és szervezetük sérülékenyebb, mint a
felnőtteké.
Hogyan lehet jól csinálni?
Megfontolandó, ha mégis a „méregtelenítő”
vagy léböjtkúra kipróbálása mellett dönt, hogy
 keressen egy olyan változatot, amely minél
kevesebbféle élelmiszert tilt, és azt egy hétnél ne
tartsa tovább. Elsősorban a hosszú távú életmód-
változtatás kezdeteként alkalmazza, ha fontos
az ön számára a gyors siker. Ha az egészségét
kívánja fenntartani, akkor a legjobb megoldás
a kiegyensúlyozott, egészséges étrend, amelyet
ma Magyarországon az OKOSTÁNYÉR® ja-
vaslatai képviselnek. Mindezek mellett persze
van értelme csökkenteni a koffein, az alkohol,
a magas zsírtartalmú, a magas cukortartalmú és
finomított ételek fogyasztását. Ha fogyni akar,
akkor átgondolandó az adagok méretének csök-
kentése is, és ne feledkezzen meg a mindennapi
fizikai aktivitásról sem.
Mit tegyünk, ha valóban szeretnénk a méreg-
telenítésben részt vevő szerveink működését
támogatni?
Minden ember szervezetének változik a méreg-
telenítő képessége, melyet az étrend, az életmód,
a környezet, az egészségi állapot és a genetikai
tényezők egyaránt befolyásolnak. A  feladatot
végző méregtelenítő szerveink (máj, bélrend-
szer, vese) optimális működését az elégtelen táp-
anyagtartalmú léböjt- vagy „méregtelenítő” kúra
nem támogatja. Azért például, hogy a máj egész-
séges maradjon, nemcsak növényeket, hanem a
működését támogató, hasznos tápanyagokban
(például metionin) gazdag egyéb élelmiszert
(kölest, tojást) is kívánatos fogyasztani. A vesék
érzékeny szűrőmechanizmusának megtartása
érdekében ügyelni kell arra, hogy a vércukor-
szint általában a normál tartományban marad-
jon. Az egészséges bélrendszer sem működik
jobban, ha „pihen”, valójában akkor érzi jól ma-
gát, ha elegendő értékes rosttartalmú élelmiszer-
rel (például zabpehellyel) látjuk el, hiszen töb-
bek között a vastagbélben élő bélbaktériumok
azok lebontásából nyerik táplálékukat. A bélsej-
tek ellátásához továbbá egy olyan fehérjeépítő
elem (glutamin) szükséges, amely a gyümölcs-
és zöldséglében csak elhanyagolható mennyiség-
ben van jelen.
Illusztrációk Getty Images/Chris Turner
Étrendi tanácsok a méregtelenítést végző
szerveink támogatásához
•Kívánatos legalább napi 2-2,5  liter mennyi-
ségű folyadék elfogyasztása, amelyet célszerű
70-75  százalékban csapvízzel, ásványvízzel
fedezni.
•A belek normális működésének fenntartása
érdekében ajánlott mindennap zöldséget, gyü-
mölcsöt, diót és egyéb magvakat, valamint tel-
jes kiőrlésű gabonát fogyasztani.
IPM 2019. október 35
•Az étrend tartalmazzon a keresztes virágzatú
és a hagymafélék családjába tartozó növénye-
ket, például brokkolit, kelbimbót, továbbá fok-
hagymát, hagymát, póréhagymát.
•Fontos a megfelelő mennyiségű, alacsony
zsírtartalmú, állati eredetű fehérje bevitele.
Az egészséges bélrendszernek szüksége van
probiotikumokra, amelyeket például kefirrel,
joghurttal tudunk a szervezetbe bejuttatni.
A léböjt és a „méregtelenítő” étrend tehát inkább
a mítosz kategóriájába tartozik, és sokat köszön-
het jó marketingjének. Nagyszerű megoldást
ígér az egészség megőrzésére, de valójában ezt
nem tudja teljesíteni. Népszerűsítőinek sok állí-
tása túlzott, tudományosan nem megalapozott, és
bármely általa nyújtott előny
csupán rövid élettartamú.
Sajnos vagy szerencsére Az egyeseknél előforduló gyors fogyás
nincsenek speciális ételek,
italok, étrend-kiegészítő ter-
elsősorban a test víztartalmának és
mékek, amelyek egy csapás- szénhidrátkészletének, nem pedig
ra minden addigi táplálko-
zási hibát megváltoztatnak,
a csökkenteni kívánt zsír mennyiségének
és varázslatos eredményt elvesztéséből adódik.
adnak. Noha ezek a kúrák
ösztönözhetnek néhány po-
zitív szokás kialakítására (több gyümölcs és zöld-
ség fogyasztására), a legjobb mégis az, ha tudatos,
változatos étrendet követünk és aktív életmódot
folytatunk, nem pedig a csoda ígéretével kecseg-
tető kúrákat részesítjük előnyben.
Megfontolásra érdemes
Az egészség sokkal többet jelent, mint csupán
az ideális testsúly elérése. A  mentális, a testi,
az érzelmi és a társadalmi (szociális) egészség
egyaránt fontosak. Táplálkozási szempontból
tény, hogy a szervezetünknek megfelelő és ele-
gendő mennyiségű tápanyagra van szüksége az
optimális működéshez. Ezért mindig fontos,
hogy egy új kúra/diéta megkezdése előtt kon-
zultáljon orvosával vagy dietetikusával. A kor-
látozó étkezési minták követése, mint a léböjt
vagy „méregtelenítő” étrend, hatással lehet az
érzelmi és a mentális jólétére is. Előfordulhat,
hogy hiányzik az étkezésből a családdal vagy
a barátokkal eltöltött idő, esetleg társadalmilag
elszigeteltnek érzi magát, aki korlátozó étren-
det követ. Ez befolyásolhatja az ételhez való vi-
szonyt, és további problémákhoz, akár étkezési
zavarokhoz is vezethet. n
Szerzők: Dr. Lichthammer Adrienn,
Veresné dr. Bálint Márta
Ember és társadalom

MODERÁLT
SZABADSÁG
36 IPM 2019. október
 Életünk mindennapos része az online tartalom-
fogyasztás. De akár másokat olvasunk, akár saját magunk
írunk vagy kommentelünk, előbb-utóbb óhatatlanul
szembesít minket az élet a moderáció időnként kaotikusnak
tűnő szabályrendszerével: miért törlendő a származásra
való finom utalás, és a trágár kifejezésektől hemzsegő
hozzászólás miért nem? Hibázott-e a vitapartner
a becsületsértő vagy vallásgyalázó kommentjével,
és hibázom-e én, ha mindezt a fejére olvasom? Ezen
kérdésekre ad választ Szentes Ágota.
„Na most, ha »Európa sírásóit« nem ná- látozzák egy vélemény kifejtését, abban
lunk, hanem Bécsben képezik ki, akkor épp az a különlegesen rossz, hogy az embe-
megmenekült Európa? Vagy mire gon- ri nemet rabolják meg, az utókort éppúgy,
dolsz a sok eszeddel? »hanem bármi áron mint a kortársakat, s az eltérő véleményű-
meg kell akadályozni, hogy Európában eket még jobban, mint az egyetértőket.
bárhol újra felépítse az egyetemét«: ez még Mert ha a vélemény helyes, megfosztják
érdekesebb. Hogyan akarod Bécset meg- őket az alkalomtól, hogy igazságra váltsa-
akadályozni bármiben is? Beveszed Bécs- nak egy tévedést, ha pedig helytelen, nél-
nek büszke várát, vagy mi? Hadat üzensz külözni kénytelenek egy majdnem ekkora
az osztrákoknak, vagy mi? Hülye vagy, nyereséget, hogy tudniillik élesebben és
vagy mi?” Ez a komment egyike azoknak elevenebben észleljék az igazságot azáltal,
a ritka hozzászólásoknak, amelyek szóra- hogy az megütközik egy tévedéssel.”
koztató stílusukkal felderítik a bloggerek Az előbbi, instrumentális felfogással szem-
küzdelmes mindennapjait – a közéleti ben értékalapú megközelítést hordoz a kö-
viták kommentjei ugyanis tipikusan nem vetkező, amely szerint a szólásszabadság az
ilyenek. E cikkben az online kommuniká- egyéniség kiteljesítésének fontos része, hiszen
cióból vett valós példákon keresztül vizs- a közléseinkben a saját gondolataink és
gáljuk a szólásszabadságot és annak határa- személyiségünk sokszínűsége fejeződik ki.
it, választ keresve arra a kérdésre is, hogy Ezt az individualistának nevezett eszmét
mi magyarázza a különböző moderátorok képviselte például Edwin Baker.
által követett gyakorlat változatosságát. A harmadik érv a társadalom demokra-
Mielőtt azonban elmerülnénk a hozzászó- tikus működését helyezi középpontba, a
lások nem mindig lélekemelő világában, szólásszabadság jelentőségét ennek meg-
ismerjük meg a mérlegelés szempontjait. felelően abban látja, hogy az lehetőséget
ad a közügyek megvitatására, a demokrácia
A szólásszabadság lényegét adó közös döntéshozatalra, illet-
legitimációs érvei ve a közvitában való részvételhez szük-
Mindennapi megszólalásaink során ritkán séges sokoldalú tájékozódásra. A  többek
jut eszünkbe, hogy a jogállamokban miért között James Mill és Jeremy Bentham
vált kiemelt alapjoggá a véleménynyilvání- nevéhez köthető részvételi elv – amely az
tás szabadsága, voltaképpen „kinek áll ez instrumentális elmélet egy változataként
érdekében”. A kérdés több száz éve foglal- is értelmezhető – mára a szólásszabadság
koztatja a jogfilozófusokat, az általuk felve- megalapozásának fő hivatkozásává vált.
Illusztráció végig: Michal Macku

tett gondolatokból mára alapvetően három

érv lett a véleményszabadság elvi alapja.
Az első magyarázat szerint a szólásszabad-
ság az az eszköz, amelynek révén a társada-
lom tagjai a szabadon kifejtett álláspontok
megismerése és megvitatása útján egyre
közelebb kerülnek az igazsághoz. Ahogy
John Stuart Mill megfogalmazta: „Ha kor-
A közvita fogalma
A szólásszabadság alkotmányos jogértel-
mezésének középpontjában a demokra-
tikus közvélemény alakításának ügye áll.
Mit is jelent azonban a közvélemény – il-
letve a szinonimaként használt közügy,
közvita – az Alkotmánybíróság gyakor-

IPM 2019. október 37

Ember és társadalom
latában? A  testület a közügyeket mint a szólás-
szabadság védelmi körét a következőképpen ha-
tározza meg: „A közügyek megvitatása körében
elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó
védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással
érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy
a megszólaló valamely társadalmi, politikai kér-
désben fejtette ki nézeteit.” Az elterjedt véleke-
déssel szemben tehát egy közlés nem az érintett
személy közéleti szerepének függvényében válik
védendővé vagy korlátozhatóvá, hanem elsőd-
legesen a közügyekkel való összefüggése révén.
Így a szólásszabadság védelmét élvezheti egy
közérdeklődésre számot tartó kérdésben kifej-
tett, ám közszereplőnek nem minősülő személy
valamely jogát sértő közlés, míg egy politikus
magánjellegű viszonyaira vonatkozó – a közéleti
tevékenységével semmilyen módon kapcsolatba
Egy közlés nem az nem hozható – véleménynyilvánítás nem (azaz
érintett személy a politikusok sokat hivatkozott „fokozott tűrési
kötelezettsége” sem abszolút).
közéleti szerepének
A védelem tesztjei
függvényében válik Felvetődik a kérdés: ha a véleménynyilvánítási
szabadság ennyire kitüntetett helyet foglal el az
védendővé vagy alapjogok között, akkor a bírált, fenyegetett, sér-
korlátozhatóvá, tett személyek és szervezetek semmilyen véde-
lemre nem számíthatnak? Vannak-e, és ha igen,
hanem a melyek azok a helyzetek, amelyekben mégis a szó-
lásszabadsággal „konkuráló” másik jog védelme
közügyekkel való mellett dönt a bíróság? E kérdések megválaszolása
érdekében a jogfilozófusok és az alkotmányjogá-
összefüggése révén. szok rendkívül szerteágazó elméleti munkásság-
gal örvendeztették meg a jogkereső közönséget,
létrehozva egyrészt a szólással okozható ártalmak
különböző tipológiáit, másrészt meghatározva az
egyes közléstípusok alkotmányos értékét. Mind­
ezek alapján pedig kidolgozták az összeütközésbe
kerülő szempontok összemérésére szolgáló „tesz-
teket”.
Török Bernátnak A  szólásszabadság magyar
doktrínája az amerikai jogirodalom tükrében
című disszertációjában felállított rendszerét kö-
vetve a következő hierarchia bontakozik ki (az ala-
nyi jogok védelmének csökkenő sorrendjében).
Ha eldőlt, hogy a kifogásolt véleménynek van
közügyi eleme, azaz a szólásszabadság hatálya
alá tartozik, akkor elsődlegesen azt kell vizsgál-
ni, hogy egyéni jogokat sért-e, vagy valamely kö-
zösségét, esetleg elvont értékeket veszélyeztet-e.
Az egyéni jogok (személyiségi jogok, gazdasági
érdekek) élvezik a legerősebb védelmet, így ve-
lük szemben tiltható a szólás, ha az az emberi
méltóságot súlyosan sérti például öncélú megalá-
zás, magánéletbe hatolás okán (kivéve, ha ennek
38 IPM 2019. október
közügyi vonatkozása van). Gyengébb védelem il-
leti a közösségeket, jellemzően valamely etnikai,
vallási, szexuális stb. kisebbséget. Az e csopor-
tokat érintő jogsérelem leggyakoribb formája a
gyűlöletbeszéd. Ennek gyalázkodó formája még
nem írja felül a szólásszabadsághoz való jogot,
az uszítás szintjét elérve viszont abszolút korlá-
tot képez. A gyalázkodás is tiltható azonban, ha
„foglyul ejtett közönség” ellen irányul (amikor a
címzett kénytelen végighallgatni az őt identitá-
sában sértő beszédet, mert nem tudja elhagyni a
helyszínt). A gyalázkodás korlátját jelenti továb-
bá, ha azt rádiós vagy televíziós műsorszolgálta-
tás közvetíti, e médiumok vélelmezett, sokszoros
meggyőző ereje miatt. Vannak egyéb büntetőjogi
tényállások is, amelyek minden további mérle­
gelés nélkül kivonják a közlést a szólásszabadság
védelmi köréből, ilyen a nemzeti jelképek gyalá-
zása, a diktatúrák bűneinek tagadása (például a
holokauszttagadás), az önkényuralmi jelképek
használata. Az egyéni és a közösségi jogok után
a védelem legalsó szintjén az elvont értékek
(például a köznyugalom, közegészség, köztestü-
letek zavartalan működése) állnak. Mivel ezek
sérelme az online térben nem igazán életszerű,
e körben most csak a köznyugalmat fenyegető
„nyilvánvaló és azonnali veszély” esetét említem,
amit például a rémhírek terjesztése okozhat.
A gyakorlati megfontolások
Elérkeztünk témánk praktikus oldalához, amiért
az előző hosszú, ám – higgyék el – nem hiábavaló
elméleti kitérőt tettük: a fenti elveket beillesztve
a hajszolt moderátori mindennapokba máris mi-
niatűr alkotmánybíróságként védelmezhetjük a
szólásszabadságot, a trollok legnagyobb örömére.
Felmerül persze a kérdés, hogy ha a saját oldalán,
blogján, csoportjában mindenki maga szabja meg
a szabályokat, akkor miért kellene eltűrnie a neki
bármely okból nem tetsző hozzászólásokat. A vá-
lasz: nem kell. A  saját oldalán mindenki azt tilt,
amit akar. Viszont nem engedhet mindent, amit
akar. Az előbbi jórészt a moderátor egyéni beállí-
tódásának, tűréshatárának, ismereteinek és figyel-
mének a függvénye, az utóbbi a jogszabályoké.
A cikk bevezetőjében említett példákat nem vélet-
lenül emeltem ki, ezek azok a megnyilvánulások,
amelyek a leggyakrabban állítják választás elé a
moderátort. A  blaszfémia (vallásgyalázás) példá-
ul attól függetlenül túlléphet sokak tűréshatárán,
hogy a magyar jog egyébként nem tiltja. A mode-
rátornak egy dologra kell figyelnie: ha a megnyil-
vánulás túlmutat a sértő, becsmérlő beszéden, és
eléri az uszítás szintjét, akkor már nincs mérlege-
lési joga, a a kommentet törölni kell.
Ugyanez érvényes az obszcenitásra, hiszen en-
nek tolerálása is nagyrészt a platform tulajdono-
A szólásszabadság az egyéniség kiteljesítésének fontos
sának és közönségének határaitól függ. A szólás- része, hiszen a közléseinkben a saját gondolataink és
szabadság elsődleges célja és végső értelme, azaz
a demokratikus közbeszéd ideális esetben ugyan személyiségünk sokszínűsége fejeződik ki.
lehetne a jogilag és retorikailag is magasan kép-
zett polihisztorok előzékeny vitája, a
valóságban azonban hús-vér emberek
vagyunk, tele indulatokkal, sérelmek-
kel és rendkívül határozott elképzelé-
sekkel a világról. Valahogy tehát rendet
kell tenni a szólásszabadság és például
az emberi méltóság ütközése esetén.
Ráadásul, ha a trágár beszéd konkrét
emberekre – akár közszereplőkre, akár
egyéb magánszemélyekre vagy szer-
vezetekre – irányul, akkor a közvita
alkotmányos értéke mellett a személyi-
ségi jogok különböző szintű védelmét is
fontolóra kell venni.
A legnehezebb helyzet elé talán a gyű-
löletbeszéd állítja mind az oldalt, mind
az azért felelős személyt. Mint láttuk,
amikor a moderátor dönt, hogy mi fér
bele egy nyilvánosságnak szánt köz-
lésbe, nagyon sokszor nemcsak a jogi
szabályozásból indul ki, hanem a társa-
dalmi, illetve morális szempontokat is
figyelembe veszi. Ez a gyalázkodás és
az uszítás (a gyűlöletbeszéd két fő meg-
jelenési formája) esetében különösen
bonyolulttá teszi a mérlegelést, mivel a
törvényi szabályozás e tekintetben maga
is kétarcú. Míg az enyhébb elkövetési
módot jelentő – valamely közösséget
sértő, lealacsonyító kifejezés használatá-
ban kimerülő – gyalázkodás büntetőjogi
tényállását az Alkotmánybíróság 1992-
ben megsemmisítette, addig a súlyosabb
– ellenséges indulatok felszítására és
akár erőszakos tettek kiváltására is alkal-
mas – uszítás a mai napig bűncselekmény.
Ennek ellenére – akár a megváltozott
társadalmi környezet, az egyre gyako-
ribb kisebbségellenes megmozdulások
és egyéni atrocitások miatt, akár az ettől
függetlenül is meglévő morális késztetés-
ből fakadóan – határozottan érzékelhető
a moderátorok azon igyekezete, hogy az
egyébként nem büntetendő gyalázkodásnak se en- nyilvánulásokkal? A magyarázatot sokan a gyűlö-
gedjenek teret. De miért képezi a szólásszabadság letbeszéd lényegének szociálpszichológiai, illetve
abszolút korlátját a gyűlöletbeszéd uszító formája filozófiai megközelítésével adták meg, ezek közül
(illetve történelmileg a gyalázkodás is), szemben most egy, a történelmi hagyományainkban gyöke-
például a trágár vagy a személyt egyéni mivoltában, rező pragmatikus, illetve két, teoretikusságában
tehát nem valamely közösség tagjaként sértő meg- is megszívlelendő választ emelek ki. A  Büntető

IPM 2019. október 39

Ember és társadalom

törvénykönyv előzményét jelentő Csemegi-kódex

értelmezésében – amelyet az Alkotmánybíróság
is a magáévá tett – az uszítás fogalmán „nem va-
lamely kedvezőtlen és sértő véleménynek nyilvá-
nítása, hanem olyan lázongó kifakadások érten-
dők, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek
nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas
fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén,
a társadalmi rend és béke megzavarására vezet-
het”. Ezzel szemben Louis Althusser a korláto-
zás indokaként egy morálfilozófiai szempontot
emelt ki. Véleménye szerint a gyűlöletbeszéd a
kirekesztő jellegén túl a megbélyegzett személy
önmeghatározási kompetenciájának elvétele miatt
is erkölcstelen. A  gyűlöletbeszéd elfogadhatat-
lanságának végső érve viszont minden bizonnyal
Szilágyi-Gál Mihály lakonikus tétele, amely sze-
rint „az idegengyűlölet lényege a gyűlölet, idegen
mindig akad: te vagy én”.

A példák
Alkalmazzuk tehát a gyakorlatban a fentieket! Té-
telezzük fel, hogy egy átlagos közéleti blogon csen-
desen folydogáló vitában egyszer csak a következő
komment kerül értő szemeink elé: „Miért is nincs
a 3-as metrón klíma? Aki tudja a választ, az legyen
a főpolgármesteri főállat!”, illetve a kiegyensúlyo-
zottság jegyében a másik oldalról: „Már a gazdáid
sem bíznak benned? Azért csak röfögj tovább!”
Bocsánat a politikába való fejesugrásért, de ez a
témánk szempontjából egyrészt elkerülhetetlen,
másrészt természetesen nem politizálni fogunk,
hanem elemezni. Ha tehát a már megismert rend-
szerünkben próbáljuk elhelyezni a fenti két hoz-
zászólás tartalmát, először is ki kell bontanunk a
többé-kevésbé kódolt üzenetet. Nem nehéz észre-
venni, hogy mindkét hozzászólás állatias vonások-
kal ruház fel, vagy egyenesen állatként nevez meg
egy másik személyt. A  dehumanizálás, mivel az
embert az identitása magjától, emberi mivoltától
fosztja meg, nem tartozik a szólásszabadság által
védendő körbe, azaz erkölcsi és politikai megfon-
tolásainktól függetlenül a szólásszabadság kivételes
külső korlátjaként kell kezelnünk. Ez az elv hú-
zódik meg mindazon kifejezések törlése mögött,
amelyek a másik személy megszólalását valamely
állati hanggal azonosítják, vagy amelyek a politikai
ellenfelet mint eltiprandó, kiirtandó károkozót je-
lenítik meg (bizonyára mindannyian találkoztunk
már a „sivalkodók”, „férgek”, „patkányok” cím-
kékkel, de dehumanizál például a következő kérdés
is: „hányszor vedlettél az elmúlt 30 évben?”). Ez
utóbbi példák egyúttal átvezetnek a másik megölé-
sével fenyegető, azt kívánatosnak tartó vagy arra
felhívó kommentek köréhez. Ilyenekre gondolok:
„[X. Y.-t] meg azért választják meg, mert legalább
pragmatikus, gyorsan felismerte pl., hogy a lipsik
eltaposása a szabadság útja”, vagy: „a zsebük te-
letömve, persze csak addig, amíg nem fognak ott
himbálózni apáik mellett”; „ezért kötél járna jobb
helyeken, igény az itt is lenne rá, elrettentendő a
következő tolvajt”. Vannak ennél durvábbak is,
nem folytatom. A gyűlöletbeszédnél kifejtettekből
remélhetőleg már nyilvánvaló, hogy a fenti hozzá-
szólások az uszítás határát feszegetik. Jogi szem-
pontból persze a konkrét szituációt is figyelembe
kellene venni (olyan-e a kommentek közönsége,
amelynek hangulatában ezek a mondatok erősza-
kos vagy jogfosztó cselekményekre való közvetlen
felszólításként hathatnak), de mivel egyrészt ez a
moderátor által nehezen mérhető fel, másrészt –
immár morális szempontként – az esetleges követ-
kezményektől függetlenül sem látszik indokolha-
tónak a mások elpusztítására való bármiféle utalás,
úgy gondolom, a helyes döntés ebben az esetben is
a hozzászólások törlése.
A fenti példákban megjelentek már a vallási-nem-
zetiségi kisebbségek gyalázásának elemei, de erről
a körről külön is érdemes szólni, hiszen a gyűlö-
letbeszéd súlyossági skáláján egymástól nagyon
messze eső kategóriákként jelenhetnek meg. Ön-
magában egy kisebbségről szóló negatív vélemény
vagy tényállítás még nem esik a szólásszabadság

40 IPM 2019. október

korlátozási körébe, bármilyen durva legyen is.
Így például pusztán jogi megfontolásokból nem
kell törölni a következő kommentet: „tisztes sari-
ján nevelkedett kecske…ó muzulmánok”, és még
ezt sem: „[X. Y.-nak] adni olyan, mint bármelyik
füstösnek, senki nem hiszi el, hogy viszontlátja”,
illetve az olyan burkoltan antiszemita utalásokat
sem, mint hogy „sabbathkor is ráérsz trollkodni”,
„a fajtád”, „biboldó”, „lipsi”, „zsidesz”, „zsiktatú-
ra”. Ezek kimoderálása ízlés, illetve érzékenység
kérdése. Viszont mindenképpen a törlendő kate-
góriába tartoznak, ha – mint a fentiekben volt már
rá példa – elérik az uszítás szintjét. Önmagukban
nem sértenek jogszabályt a durva nyelvezetű, obsz­
cén megszólalások sem, még akkor sem, ha esetleg
szintén valamely kisebbség ellen irányulnak. Így
a „te hazaáruló bolsevik g… terrorista f…” és a
„lób… cigó proli” is tolerálható, bár moderátor le-
gyen a talpán, aki ezeket a kommenteket megállja
törlés nélkül. Ugyanígy védi a véleménynyilvání-
tási szabadság a vallási jelképeken, tanokon gúnyo-
lódó vagy azokat sértő szólásokat is, ezért Jézus,
Allah, Mózes vagy egyéb vallási szentségek intim
helyzetben való – akár szóbeli – ábrázolása sem esik
korlátozás alá. Egy hívő blogger viszont vélhetően
törölni fogja. A  moderátor következetességének
igazi próbája persze az, ha a saját írását (posztját,
oldalát), illetve őt magát illetik kendőzetlen sza-
IPM 2019. október 41
vakkal. Ilyenkor válik el a szólásszabadság valódi
védelmezője a szájhőstől.
Zárszó
Jelen cikkben csak a hazai szabályozásra fókuszáló
kép felvázolására volt lehetőségünk. Nem vagy csu-
pán érintőlegesen foglalkoztunk a véleménynyilvá-
nítási szabadság jogelméleti, filozófiai, társadalom-
tudományi és jelentéstani vonatkozásaival, amelyek Önmagában egy
sokszor meglepő módon tudják árnyalni a kissé szá-
raz joggyakorlatot. Ha mindezekből semmit nem
kisebbségről szóló
jegyeznénk meg, legalább John Stuart Mill gondo- negatív vélemény
latai maradjanak meg iránymutatásként: „a közvéle-
ménynek ellenben minden alkalommal az adott eset vagy tényállítás
körülményeit figyelembe véve kellene ítéletet alkot-
nia, mindazokat elmarasztalva – akármelyik véle- még nem esik a
ményt képviseljék –, akikből hiányzik az elfogulat-
lanság, vagy akik rosszindulatúnak, bigottnak vagy
szólásszabadság
intoleránsnak mutatkoznak; s ezeket a vétkeket nem korlátozási körébe,
az illető álláspontjából kellene kikövetkeztetni, még
akkor sem, ha az adott kérdésben az történetesen bármilyen durva
ellentétes a sajátunkkal; s megérdemelt tisztelet-
tel kellene övezniük mindazokat – álláspontjuktól legyen is.
függetlenül –, akik elég higgadtak és becsületesek
ahhoz, hogy azt tulajdonítsák ellenfelüknek, amit
az valóban állít, nem túlozva el semmit, hogy a hite-
lét rontsák, s nem hallgatva el semmit, amit az saját
érdekében mond vagy mondhatna.” n
 IPMTUDTA-E?

2–2019. • Fog
yasztói ár: 980
Ft
ta-e?

Mitől pöttyö
s egy kanada
zin–tud

Miért fekete i tó?

a jegesmedve
Miért rózsas bőre?
ess maga

zín a flamin

extra Miért a góly gó?

a hozza a gy
ereket?
Interpr

Mi adja a ré
gi könyvek ill
atát?

43
A KÖVETKEZŐ
Milyen gyors
A világ leg

Az erős tes
zatokon ma
lehet
alig marad gyorsabb kutyája
el a magya
talkatú, ho
már csak elv
LAPSZÁMOT
r agár
az angol
egy agár?
agár, rövi
sszú lábú ag sebessége, amely d távon akár 80
arakat elsőso egy különö km/ó
s véletlen rás sebességet is

OKTÓBER
ogy mire kép étve találkozn rban vadász
atra használt nek köszön elé
heti fenn rhet. Ettől
esek. Ez pe i agarakkal ák, ugyanis
hagyomán dig sík terep –több ország még a gyors
yos versen
ytá
en akár 80
km ban törvén abb vadaka maradását
mzetközi eb v 481 méter, /órás, terepen y is tiltja ezt – ag t is utolér .
tenyésztő eg am akár 50 km árversenyek ik.
gol, azonb yesület által i 525 yard, és az agárv /órás en ma is me Bár a vadá-
an kit elismert ag ersenyek ősh sebesség, ami elkép
retettel haszn artóbban fut és jobba árfajták kö azájának szá esztőnek szá gmutathatják,
álta vadász n boldogu zött szerep mító Angli mít egy kutyá
ozzájuk kap atra majd ver l nehezebb ter el a ma gyar agár is, ában tól.
csolódó ag
arászat is elt
senyzésre az epen. A ma amely ugyan alakult ki. Az FCI, azaz
gyar neme a
yás királyról
szó űnt az ország agarakat, a második sség a török nem olyan
gyors, mint
tek tudatosan ló történelmi film for
Paul Croes

ból, a fajjal világháború hódoltság az

utá előtt és utá

KÖZEPÉTŐL
nem foglalk
e. Az FCI vég
foglalkozn
i a faj megm
gatásához
mégis talált oztak és kih n azonban nemcsak a n is elő-
ül is 1966-ba entésével, ak néhány altnak is hit nemesség,
példányt a ték egészen ha
tta meg, ho
gy minden
n fogadta
el önálló faj
génbankot
hoztak létre nagyecsed 1963-ig, am nem
tekintetben taként a ma és társaság i, volt Károl ikor egy
yi-ura
és

ot alapított
felér a híres gy
angol rokon ar agarat, amely azóta ak a magyar dalomban. Ekkor
Fotó: Inge

ával. számos ha agarászás újj

zai és nemz áéles
etközi versen z-
yen

140 érdekes
KERESSÉK ség kérdések és
rejtvények,
válaszok
fejtörők

AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!
 rejtvény

Gigászi kísérletek a részecskefizikában

Neutrínódetektorok föld, víz vagy jég alatt
A neutrínókat nagyon nehéz észlelni, mert csak a gyenge kölcsönhatásban vesznek részt, ezért a neutrínódetektorok sokkal nagyobbak,
mint a gyorsítóberendezések körüliek. Ráadásul arra is vigyázni kell, hogy az észlelést ne zavarják meg más részecskék, ezért jókora
védelemmel kell ellátni, amit általában süllyesztéssel oldanak meg: a legtöbb neutrínódetektor föld vagy víz alatt, tengerek, tavak vagy
bányák mélyén található. A legnagyobb az egy köbkilométeres IceCube (jégkocka): 2,8 kilométer mély, forró vízzel fúrt kutakba fagyasz-
tott fényérzékelő fürtök követik nyomon a kozmikus sugarak neutrínói által keltett, töltött részecskék nyomát a jégben. Hogy hol található
ez a hatalmas neutrínódetektor, azt rejtvényünk fő sorában olvashatják. (A rejtvény megfejtését a 130. oldalon találja.)

IPM 2019. október 43

 Nyelvünk tája
ZAVAR A KÉP
A kartársnő vetkőzze le
a valláserkölcsi alapjait!
A képes megfogalmazás szem-
léletes, jobban elképzelhetővé
és élvezetesebbé teszi mon-
dandónkat. Azonban vigyáz-
ni kell, hogy ne essünk túlzás-
ba, azaz a képzavar hibájába.
Akkor zavar a kép. Elkezdjük
Dr. Minya Károly egy képben megfogalmazni
gondolatainkat, majd egy oda
nem illő másikkal fejezzük be. Lássuk máris a
„klasszikus” példát! „A vezérkar kebelében fe-
jetlenség kapott lábra.” Nyilvánvaló, hogy a ke-
bel, a kéz és a láb – stílusosan szólva – nem fér
meg egy csárdában.
Egyébként elképzelhető, hogy ez egy szándé-
kosan megalkotott képzavar a bizalmas stílus-
ban, az adott korszak hivatali fontoskodását
gúnyolja ki, mint a következő: „A  kartársnő
vetkőzze le a valláserkölcsi alapjait!” Képzavar
jön létre akkor is, amikor a nyelvi kép elszakad
a valóságtól, valamint össze nem illő elemekből
áll. „Bölcsője nem ringott paplanos ágyban.”
Ebben az esetben keveredéssel is szembetalál-
juk magunkat: a „szegényes bölcső ringatta” és
a „nem született paplanos ágyban” szerkezeteké.
Hasonlóképpen szerkezetvegyülés okozza a za-
vart a következő mondatban: „Elrepült felette
az idő vasfoga.” (Elrepült felette az idő. Meg-
rágta az idő vasfoga.)
A fáma szerint a hajdani miniszterelnök, a dagá-
lyos beszédeiről ismert Gömbös Gyula mondta
egy Széchenyi-emlékünnepségen a következőt:
„Az ő fejéből pattant ki a szikra, amely hatal-
mas folyammá dagadva hömpölygött le korun-
kig, és amelynek árnyékában még ma is sütké-
rezünk.” Természetesen az is elképzelhető, hogy
a kaján kortársak még kerekítettek rajta egy
kicsit, de a példa kitűnő. A kommunista idők
44 IPM 2019. október
sajtójából való ez a kis műremek: „A tudatban
meglévő polgári csökevényt a kulák megnyer-
geli, hogy a maga pecsenyéjét sütögesse mellette.”
Napjainkban is hallhatunk efféle szólamokat a
politikai színtérről: „Amit elindítottunk az első
tüntetésen, azt a tüzet, amelynek még megvan
a hamuja, fel kell éleszteni.” Sajnos hamuból
nem lesz már tűz, legfeljebb a parázsból.
A színes, szemléletes stílusra törekvés tehát
erény, azonban az össze nem illő képes kifeje-
zések összefűzése stilisztikai hibának számít.
Stílusosan szólva képtelenséggé válik. Gyakori
a képzavar a bulvársajtóban, a szenzációs, bom-
basztikus újságírás mindennapos eszköze. Az
első példában egy irodalmi szállóigét fordított
ki a tollforgató. „S  hogy azelőtt már az öreg
Hitchcock is tudta ezt? Nyilvánvalóan többen
is az ő – ha nem is köpönyegéből, de – havanna-
szivarjából bújtak elő.” Értjük, hogyne érte-
nénk az asszociációt, az utalást, de a „Mindnyá-
jan Gogol köpönyegéből bújtunk ki” doszto-
jevszkiji szállóige nem erre való. Ez konkrét és
átvitt értelemben is helytáll. Átvitt értelemben
azt jelenti, hogy A köpönyeg az orosz realizmus
korszakos irodalmi műve, konkrétan pedig egy
köpönyegből valóban ki lehet bújni. De egy ha-
vannaszivarból?! A következő mondat zavarát
nem is kell magyarázni. Olyan, mint a fából
Illusztráció: Getty Images/Jan Stromme
vaskarika: „Viszont ekkor már visszafordítha-
tatlanul rátalál a világhír, s a ropogós dollár is
csörgedezni kezd rendesen.” A visszafelé folyó
patak pedig ropogni – tehetjük hozzá. Nézzük
a következő példát: „Eddie Murphy elérte kar-
rierjének azt a pontját, amire már a béka valaga
is csak azért nem vet egyetlen pillantást, mert
tériszonya van!” A szerző a mélyen lesújtó kri-
tikájában az alacsony színvonalat akarta képsze-
rűen megfogalmazni, de rádöbbenhetett volna,
 hogy a béka valagának emberemlékezet óta nem
volt tériszonya. S ez még mind semmi! Tessék!
– ahogy a „tücsök és bogár szakértő”, Peterdi
Pál mondaná. „A  szóban forgó mozi ezzel a
nyilvánvaló ténnyel mit sem törődik, s úgy pró-
bálja kikerülni a lejárt lemez tehénlepényét,
hogy csavar egyet a dolgon.” Óriási zavarban
van a kép!
A diákok dolgozatában is előfordul ez a stílus-
szeplő, Janus Pannonius versének elemzésében
szerepelt a következő mondat: „Egy dunántúli
mandulafáról akkor írt, mikor szeme fennakadt
egy fán, mely februárban virágzott. Hasonlóan
a költő is hiába rügyezik, megértő fülek hiányá-
ban rügyeit zúzmara fogja be majd.” Egy másik
példa: „Vörösmarty Mihály 1800-ban született
a puszta gyékényen, apja kisiparos volt. Szerel-

A színes, szemléletes stílusra

törekvés tehát erény, azonban
az össze nem illő képes kifejezések
összefűzése stilisztikai
hibának számít.

mes lett főnöke lányába, Etelkába, aki olyan

vonzó teremtés volt, mintha mágnesből lett
volna.”
Ugyanakkor ez a stílusvétség az íróknál, köl-
tőknél stíluserénnyé válhat, így például Parti
Nagy Lajosnál. A test angyalai című giccsregé-
nye sajátos stílusú szépirodalmi műve. Sárbo-
gárdi Jolán nevében írta meg bárgyú szerelmes
történetét, a ponyvaregények paródiáját. Bor-
nírtságát elsősorban a szándékos nyelvhelyes-
ségi és helyesírási hibákkal, a hiperkorrekt
(túlhelyesbítő) formákkal éri el. A főszereplő,
Margittay Edina úgy beszél, ahogy senki. Sznob
és modoros a végletekig, ennek része a sok kép-
zavar. Ezek itt egyúttal a komikum forrásává is
válnak. A dilettáns lányregényszerző az érzel-
mek „magas fokára kíván hágni”, s efféle mon-
datok hagyják el ajkait: „Révbe ért az életem,
melynek folyója oly medrére talált, ami házas-
sággal fog végződni.” „Kusza gondolatai egymás
sarkát taposták, mint az őszi fellegek.” „Edina
úgy hánykódott zavaros álmai tengerén, mint
egy törékeny sajka, melynek pizsamája hol hi-
deg, hol meleg volt számára.” A szenvedélyes,
álszentimentális megfogalmazásmód a képes
képtelenség paradoxonával szembesít. n

IPM 2019. október 45

Régmúlt

46 IPM 2019. október

 Melyik tenger vált
ketté Izrael menekülő
fiai előtt?
Aki csak távolról is, de hallott valamit a bibliai történetekről, erre az
álnaiv kérdésre álmából felkeltve is rávágja, hogy a Vörös-tenger.
És bármilyen meglepő, ez a válasz nem volna helyes. Ez igazán
izgalmas kérdés, mert Isten így szólt Mózeshez: Te pedig emeld föl a
botodat, nyújtsd ki a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon
Kőszeghy Miklós menjenek át Izráel fiai a tenger közepén.(Exodus 14,16)

Miután Izrael fiai száraz lábbal átkeltek a tenge-
ren, az egyiptomi hadsereg meg valahol közép-
tájon járva üldözte őket, másnap reggel Mózes
kinyújtotta a kezét a tenger fölé, és a tenger vissza-
tért reggelre a medrébe egyenest a menekülő egyip-
tomiakra. Így hajtotta bele az ÚR az egyiptomia-
kat a tenger közepébe. (Exodus 14,27)
Világos a képlet, bár azért van egy zavaró körül-
mény, mert e két esemény közt még egyszer ol-
vasunk arról, miként történt a tenger kettévá-
lasztása, méghozzá imígyen:
Mózes kinyújtotta kezét a tenger fölé, az ÚR pedig
egész éjjel erős keleti széllel visszafelé hajtotta a ten-
gert, és szárazzá tette a tengerfeneket, úgyhogy a
víz kettévált. (Exodus 14,21)
De hagyjuk a szőrszálhasogatást, elvégre nem
lehetetlen, hogy a víz kettéválasztásáról szóló
Illusztráció: Getty Images/Culture Club
érvényes törvényeit. Egyszóval azt ajánlom: ne
akadjunk fenn ezen a kérdésen, mert ha ezt ten-
nénk, az útját állná számtalan más, történész
énem számára sokkal fontosabb probléma fel-
kutatásának. Vagyis nagyjából ugyanazt a re-
ceptet ajánlom szkepszis ellen, mint az özönvíz
esetében.
Valóban a Vörös-tenger nyílt szét?
Ahhoz, hogy a kérdést mélységében megért-
hessük, első lépésként talán mégis érdemes el-
oszlatnunk azt a közkeletű félreértést, amely a
történet színhelyéül a Vörös-tengert jelöli meg.
A  tenger 438  000  km2 területű, legnagyobb
szélessége 300  kilométer körüli, hosszúsága
pedig 2240 kilométer. Az ókori név esetleg ar-
ra utalhatott, hogy a tenger dél felé nyúlik el a

második híradás csak mintegy pontosítja az el-
sőt. És amit nem érdemes kétségbeesett teóri-
ákkal magyaráznunk, az éppen a tenger vizé-
nek kétfelé választása. Hiszen egyértelműen
csodáról van szó, ezt pedig két ok miatt érde-
mes békén hagynunk. Egyfelől az ókori ember
szilárdan hitte, hogy ilyesmi megtörténhet,
nyugodtan meghagyhatjuk ebben a hitében.
Másfelől a csoda éppen azt jelenti, hogy Isten
egy időre felfüggeszti a természet egyébként
Sínai-félszigettől – erre az égtájak színszimboli-
kájából érkező vörös jelző vezethet minket.
(Bár ehhez feltételeznünk kell, hogy a névadást
a perzsák végezték. Az viszont tény, hogy ez a
név először a perzsa korból adatolható.) A ten-
ger magyar neve az ókori görög elnevezés meg-
felelője, vagyis érdemes megfigyelnünk: akár-
mikor vonultak is ki Izrael fiai Egyiptomból, az
valószínűleg jóval korábban történt, mint ahogy
a tenger megkapta volna ma is használatos ne-

IPM 2019. október 47

Régmúlt
vét. A héber szöveg, mint mindig, itt is a segítsé-
günkre siet, mert a modern Vörös-tenger elne-
vezést természetesen nem használja, helyette
Sás-tengerről (ym-swp) beszél. Ez egyfelől
megszabadít bennünket egy helytelen lokalizá-
lástól, ám ugyanakkor sajnos kihúzza lábunk
alól a talajt. Mert ha nem a Vörös-tenger, akkor
melyik tenger nyílt ketté Izrael fiai előtt? Vagy
Jákób fiai még általánosabban: merre hagyták el az izrae-
Egyiptomból liták Mózes vezetésével Egyiptomot, a szolga-
ság házát? Vagy még mélyebben: miért hagyták
próbáltak élelmet el egyáltalán, mit kerestek ott, és hogyan kerül-
tek oda? S főként: mikor történt ez a sorsfordító
szerezni ugyanúgy, esemény? Talán merész elszánás, mégis szeret-
mint bármely éhező nék legalább hevenyészett választ adni erre a
kérdéscsokorra.
nomád klán A kivonuláshoz alapvetően bevonulásra volt
akkor már talán szükség. Hogy Izrael fiai miért mentek Egyip-
tomba, arról az Ószövetség adatai és földrajzi
évezredek óta. ismereteink alapján is világos képünk lehet. Pa-
lesztina ugyanis története során mindvégig igen
sérülékeny ökológiai rendszer volt, s ma is az.
Nincs nagy folyója, amely a földművelés alapjá-
ul szolgálna, így a mezőgazdasági termelés a
helyi források mellett elsősorban az esőn ala-
pul. Az eső október végétől nagyjából április
elejéig esik, ezt a vizet kell maximális hatékony-
sággal kihasználni, sőt tárolni is. Ám elég egyet-
len aszályos év, és minden felborul. (Ez történt
az elmúlt években Izraelben, amit idén egy ext-
rém módon esős tavasz követett.) Ekkor min-
denki, így Jákób családja előtt is két választás
állt: az éhhalál vagy menekülés Egyiptomba.
Az vesse rájuk az első követ, aki nem a második
lehetőséget választotta volna. Jákób fiai Egyip-
tomból próbáltak élelmet szerezni ugyanúgy,
mint bármely éhező nomád klán akkor már ta-
lán évezredek óta. Mert a Nílus sosem száradt
ki, Egyiptom tehát az életet jelentette számuk-
ra. A legyengült emberek és állatok számára ez
az út minden bizonnyal nem volt diadalmenet,
feltehetően nem is ért oda mindenki, aki neki-
indult.
De mit szóltak mindehhez a Nílus partján? Azt
kell gondolnunk, hogy az öröm legcsekélyebb
jelét sem mutatták a helyzettel kapcsolatban.
Jöttek mindenféle nomádok az amúgy is sűrűn
lakott delta vidékére, letaposták a termést, enni
kértek, s egyébként nem sok hasznukat lehetett
venni. A belépőket megpróbálták a lehető leg-
szigorúbban ellenőrizni, hogy a hatóságoknak
legalább valamelyes képük legyen a helyzetről.
Ám Egyiptom is csak egy birodalom volt, a bi-
rodalmak pedig sem akkor, sem azóta nem a jó-
tékonykodás fellegvárai. Kizárólag olyasmit
48 IPM 2019. október
tesznek, ami érdekükben áll – legfeljebb az átlag-
ember nem látja, mi is ez pontosan. A Kr. e. II.
évezred második felében azért segítettek Ré fiai
a bajba jutott ázsiaiakon, mert politikailag el-
lenőrizték Palesztina egészét, valamint Fönícia
és Szíria déli részét. Ha pedig éhen halnak az
adóalanyok, az Egyiptom számára is érzékeny
veszteséget jelentett volna. A  helyzet azonban
az volt, hogy az egyiptomi állam érthető módon
szerette volna elérni, hogy az időlegesen betele-
pült nomádok valamilyen formában megdol-
gozzanak azért, hogy élelmet kapjanak. Izrael
fiaival is ez történt:
Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számá-
ra: Pitómot és Ramszeszt. (Exodus 1,11) Kemény
munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel,
vályogvetéssel és mindenféle mezei munkával.
(Exodus 1,14)
No de melyik Ramszesz?
Távol álljon tőlem, hogy kisebbítsem a bajt, de
ha ezt a bibliai híradást lefordítom a hétközna-
pok nyelvére, akkor nagyjából oda jutok, hogy
Izrael fiai azt csinálták, amit minden egyiptomi
paraszt, akit közmunkára rendeltek a mezőgaz-
dasági idény szünetében. Ha azonban arra gon-
dolok, hogy mindez milyen éles ellentétben állt
a nomád életvitel szabadságával (miközben
munkaként az sem lehetett afféle sétagalopp),
akkor máris sokkal érthetőbb, hogy ez a fajta
munka szolgaságnak és sanyargatásnak tűnhe-
tett Izrael fiai számára. Ám nem mehetünk el
két igen fontos adat mellett, jelesül az építendő
két város neve mellett: Pitóm és Ramszesz.
A városok helyének meghatározása nem volna
reménytelen vállalkozás (a Nílus-delta keleti
részén találhatnánk meg őket), ám e pillanatban
ennél sokkal fontosabb a Ramszesz név. Ké-
zenfekvő gondolat, hogy ilyen nevű várost – is-
merve a közismert uralkodói szerénységet –
egy ugyanilyen nevű uralkodó építtet. A hely-
zet azonban nem igazán rózsás, tekintve, hogy
ilyen nevű fáraóból a XIX. és a XX. egyiptomi
dinasztiában, Kr.  e. 1294 és 1070 közt nem
kevesebb mint tizenegy uralkodott Egyiptom-
Illusztráció: Getty Images/Culture Club
ban. Így sajnos ezen az alapon (más fogódzó
pedig nincs) nem lehet megmondani, pontosan
mikor kerültek az izraeliták oly reménytelen
helyzetbe, hogy egyetlen lehetőségük Egyiptom
elhagyása legyen. A legtöbb, amit állíthatunk,
annyi, hogy a kivonulás valószínűleg legalább
egy bő évszázaddal megelőzte Dávid fellépé-
sét, amelyet a hagyomány és – némi óvatosság-
gal megtámogatva – a tudomány is Kr. e. 1000
körülre tesz. Ha pedig ez így van, akkor még
IPM 2019. október 49
Régmúlt
gondolhatunk valamelyik kései Ramszeszre
mint a kivonulásunk fáraójára.
A probléma azonban talán még ennél is mé-
lyebb gyökerű. Ha ugyanis egy pillanatra elte-
kintünk a bibliai híradástól, akkor fel lehet vá-
zolni egy viszonylag reális forgatókönyvet. Ha
egy nomád csoport az éhhalál elől bebocsátást
nyert Egyiptomba, akkor mindkét fél közös ér-
deke az lehetett, hogy az ázsiaiak mielőbb hagy-
ják el Egyiptomot. Sok hasznukat nem vették,
de a jövevények sem érezték jól magukat, alap-
vetően akadályozva a lételemüket jelentő moz-
gás korlátozásában. Mindkét fél számára nyere-
séggel végződő játszma lehetett a kivonulás.
Ráadásul minél előbb történt meg, annál jobb
volt valamennyi résztvevő számára. A  Biblia
azonban, amelytől igazából egy pillanatra sem
tekintettünk el, gyökeresen mást állít: Izrael fiai
mennének, de a fáraó (a héber szöveg a szót tu-
50 IPM 2019. október
lajdonnévként kezeli, s Fáraót mond, határozott
névelő nélkül) nem engedi el őket. Nem tudok
szabadulni a gondolattól, hogy e két ellentétes
magatartás gyökere talán a szerző dramaturgiai
szándékában keresendő. Abból nehezen lett vol-
na olvasásra, illetve elbeszélésre érdemes törté-
net, ha Fáraó az első kérést hallva megkönnyeb-
bül, és kijelenti, hogy ő bizony már régóta úgy
érzi, hogy a helyzet legjobb megoldása a távozás
Illusztráció: Getty Images/Picturenow
volna.
A vándorlás költői túlzásai
Ezzel azonban még nem jutottunk sokkal köze-
lebb a kiinduló kérdés megválaszolásához. Rá-
adásul azt kell mondanom, hogy a válasz megta-
lálásához még egy lépéssel hátrébb kell lépnünk
és egyetlen gondolat erejéig elgondolkodnunk
Izrael törzseinek palesztinai honfoglalásán.
Terveim szerint Jerikó falainak leomlása kap-
csán ezt a kérdést bővebben is érintem majd,
most elegendő egyetlen momentumra felhívni a
figyelmet. Bizonyosnak látszik, hogy az izraeli-
ták több hullámban, több irányból és több idő-
pontban érkeztek Kánaán földjére. A  történe-
lemben nemigen ismerünk másféle, vagyis egy
nagy lendülettel végbevitt honfoglalást. Senki
sem olyan ostoba (vagy ha igen, hát hamar lelép
a történelem ama híres színpadáról), hogy as�-
szonnyal, gyerekkel és az életet jelentő állatok-
kal ugrik egy nagyot az ismeretlenbe. Másként
fogalmazva: későbbi konstrukciónak tűnik,
hogy egész Izrael lemegy Egyiptomba, majd
egész Izrael vonul ki onnan – át az eddig köze-
lebbről még nem meghatározott tengeren. A ki-
vonulásban résztvevők számát az ószövetségi
hagyomány több ízben is irreálisan magasan,
több százezer főben adja meg – ennyi ember
egy hosszas sivatagi úton egyet tehet csupán:
szomjan hal. Ha viszont arra gondolunk, hogy
Mózes vezetésével csak egy kisebb csoport
hagyta el Egyiptomot, akkor minden nyomban
életszerűbbé válik. Talán tényleg menekülniük
kellett, talán a szolgaságnak érzett munka, talán
valami más elől? Esetleg történeti tény húzód-
hat meg a bibliai megjegyzés mögött, amely sze-
rint Mózes megöl egy egyiptomi felügyelőt,
majd elássa a homokban (Exodus 2,11−15)?
Vagy többféle ok késztette őket menekülésre?
Elképzelhető, hogy valamilyen módon távozás
közben összetűzésbe kerültek az egyiptomi ha-
tárvédelmi erők egységeivel. A 600 harci kocsi
említése (Exodus 14,7) úgyszintén erős túlzás-
nak tűnik, elképesztő ütőerő volt ennyi kocsi,
nem járunk messze az igazságtól, ha azt gondol-
juk, hogy egy nagyhatalom teljes mozgósítható
harciszekér-állománya lehetett ekkora a bronz-
kor végén. Ám mindezen bizonytalanságok el-
lenére komolyan kell vennünk a dúsan kiszíne-
zett hagyomány történeti magvát: valamikor
egy csoport egy Mózes nevű vezetővel az élén
csodás körülmények közt elhagyta Egyipto-
mot. És a csodák közül nem a tenger kettényílá-
sa volt az egyetlen! Akármekkora volt is az
egyiptomi üldöző kontingens, profik lehettek.
Túlélni, hogy egy ilyen csapat üldöz, nos, ez is
felért egy csodával.
A kérdés így a vége felé már csak az, merre volt
érdemes elhagyni Egyiptomot, ha valaki gyor-
san, sőt menekülve akart távozni. A Vörös-ten-
ger felé menni óriási kerülő lett volna. Messze
délre kanyarodva kellett volna menetelni, hogy
azután a kietlen, zord tájon át vergődjenek el
Palesztinába. Első pillantásra sokkal jobb ötlet-
nek tűnhetett, hogy a Nílus deltáját északkelet
IPM 2019. október 51
felé elhagyva egy ideig rátérjenek az ókori Kö-
zel-Kelet legfontosabb főútvonalára, a tenger-
parti útra (latin nevén Via Maris). Ez Egyipto-
mot Palesztinán és Szírián át kötötte össze Ana-
tóliával, illetve Mezopotámiával. Nem becsül-
hetjük alá ennek az útvonalnak a fontosságát,
de a forgalmát sem. Ez a forgalom akár előny is
lehet, hiszen sok ember közt könnyebb elvegyül-
ni. Viszont az ötlet túlontúl kézenfekvő, s nagy
esély van rá, hogy az üldözők fejében is megfor-
dul ez a lehetőség – már ha történeti tényként
kezeljük magát az üldözést. Mégis úgy tűnik,
hogy Izrael fiai a kivonulás kezdetén ezt válasz-
tották, legalábbis erre utal az Exodus 14,1. Itt
ugyanis csupa olyan helynév kerül elő, amelyet
antik források alapján a Földközi-tenger partjá- Észszerűbb volna arra
ra tudunk lokalizálni. (E vers ennél alaposabb gondolnunk, hogy
geográfiai elemzésétől a kedves olvasóval kiépí-
teni szándékolt baráti viszony tart vissza.) Mózes vezetésével
A tengerpart dűnéi és lagúnái számos lehetősé-
get biztosítottak az elrejtőzésre, ha a menekü-
nem több százezer fő,
lők letértek a fő csapásról. A terepviszonyokat hanem csupán egy
alighanem jól ismerő egyiptomi csapattestek
elől természetesen nem volt könnyű elrejtőzni, kisebb csoport hagyta
ám ez végül mégis sikerült. Már ez maga is cso- el Egyiptomot.
da lehetett, ami pedig a tenger szétnyílását illeti:
már megállapodtunk abban, hogy magát a tényt
nem bolygatjuk. Ám amint kiértek a lagúnák
közül, érdemes volt mielőbb dél felé letérni a
Via Marisról, elvégre senki sem garantálhatta,
hogy egy újabb üldöző csoport felbukkanása-
kor a következő lagúna vize is falként áll majd a
menekülők két oldalán.
Hogy azután innen merre vezetett tovább az út,
az már nem e rövid írás témája. Szerencsére,
mondhatnánk, mert az út egyik fontos állomá-
sa, a Sínai-hegy, ahol Mózes megkapja ama ne-
vezetes kőtáblákat – nos, e hegy elhelyezése a
térképen egyelőre lehetetlen. (Ezen az sem vál-
toztat, hogy sokak felkapaszkodnak a Szent Ka-
talin-kolostortól a Mózes-hegynek nevezett hegy-
re. Mégis, mindenkit szívből irigyelek, akinek
megadatott ez az út fel a hegyre és vissza.) De
ha a hegy megtalálása nem is lehetséges, azért a
címben feltett kérdéshez reményeim szerint kö-
zelebb jutottunk. A Vörös-tenger nem nyílhatott
szét Izrael fiai előtt, mert ők sosem jártak arra
– legalábbis a kivonulás közben nem. Sokkal va-
lószínűbb, hogy a Földközi-tenger lagúnái közt
esett úgy, hogy az Örökkévaló a választott nép
kedvéért egyetlen éjszakára szembeszegült a
természet törvényeivel. Ha pedig az Örökkévaló
és a természet törvényei összecsapnak? Ugyan
ki kételkedhetne abban, hogy kettejük közül az
Örökkévaló kerül ki győztesen? n
régmúlt

Boszorkányok pedig
nincsenek?
A magyarországi boszorkányperek ugyan szervesen illeszkednek az Európában
lezajlott „nagy üldözés korának” tematikájába, a helyi sajátosságok figyelembe-
vételével mégis számos eltérést találunk mind az esetek száma, mind a perek
lefolyása tekintetében.
52 IPM 2019. október

A magyar nyelvben használt
„boszorkány” szavunk az ótö-
rök eredetű basyrkan kifejezés-
ből eredeztethető, amelynek
csuvas alakváltozata, a bustur-
gan (perzsa nyelven: buzurge)
került át a magyar szókészlet-
be, és alakult tovább a nyelv-
Hegedüs Péter
újítás során. Jelentése: nyom,
nyomó, amivel egy olyan lény-
re, ártó szellemre utalnak, amely éjszakánként
rontó szándékkal telepszik az alvó ember mell-
kasára, és ilyen módon fojtogatja, kínozza. Ma-
gyarországon mindezt az ősi, pogány vallás gya-
korlásának összefüggésében kell vizsgálnunk. Az
államalapítás és a kereszténység felvétele előtt a
gyógyítás elsősorban a táltosok feladata volt,
IPM 2019. október 53
akik a természet erőit segítségül hívva űzték el a
betegséget okozó démonokat, rossz szellemeket.
Ez lehetett az oka, hogy első királyaink törvény-
kezéseik során igyekeztek megkülönböztetni egy-
mástól a megtűrt és ártalmatlan mágiával gyógyí-
tó „kuruzslókat” azoktól az ördöggel cimboráló
ártalmas lényektől, akikre lebukás esetén szigo-
rú megtorlás várt.
Szent István törvénykönyve a maleficusokat
(varázslással ártók) és veneficusokat (méreg-
keverők) egyfajta „szemet szemért” elv alapján
áldozataik kegyére bízza, hogy azt tegyenek
velük, amit akarnak, míg a jövendőmondókat
megvesszőzéssel fenyegeti. A  strigákat (éjsza-
kánként repkedő, vérszívó lények) ugyanakkor
csak egyfajta bűnbocsánatra kötelezi, amit a
helyi papnál vezekelhettek le. Még „visszaeső
bűnösként” is csak tüzes vassal kellett őket
megbélyegezni a homlokukon. A  legkorábban
feljegyzett magyarországi bűnös varázslás egy
Rasdi nevű pogány papnőhöz köthető, aki va-
rázslásokkal segítette a Vata-féle lázadást.
Úgy látszik, ezek a rendelkezések nem bírtak
kellő elrettentő erővel, ugyanis Szent László
már az illetékes egyházmegye fejére (püspök)
bízza, hogy saját belátása szerint ítélkezzen fe-
lettük. Utódja, Könyves Kálmán azonban – a ke-
resztény hit megerősödését látva – a strigáknak
még a létezését is tagadta: „De strigis vero quae
non sunt nulla questio fiat” (A strigákról pedig,
minthogy ilyenek nem léteznek, ne történjék
többé említés). Mielőtt azonban bárki felvilá-
gosult gondolkodással „vádolná” tanult uralko-
dónkat, nem árt tisztázni, hogy a maleficusok
ügyét, a kor szokásainak megfelelően, ő is az
egyházi bíróság elé rendelte. Az 1279-es bu-
dai zsinat már kiátkozással sújtotta a varázsló
jövendőmondókat, Nagy Lajos király 1351.
évi törvénykönyve pedig szintén említést tesz a
bűvösökről és bájosokról.
Óvakodj az özvegytől!
A 15. századtól kezdve egyes szabad királyi vá-
rosok (Zágráb, Sopron, Kolozsvár) jogkönyvei
elkezdték tárgyalni a mágikus eljárásokat mint
büntetendő cselekményeket. Az első rontáselbe-
szélést 1441-ben foglalták írásba a kolozsmonos-
tori konvent előtt, mely szerint a nemes Hermani
Lőrinc lánya, Margit, bevallotta, hogy bűbájos-
sággal akarta elveszejteni kenyéradó gazdáját.
Mindezek ellenére kijelenthető, hogy a 16. szá-
zadig nem volt rendszeres, nagyobb tömegeket
érintő boszorkányüldözés Magyarország terü-
letén. Mohács előtti történelmünkben a perek
száma mai ismereteink szerint nem haladta
régmúlt
Az első boszorkányper
kivonata az 1575. évi magisztrá-
tusi jegyzőkönyvben
54 IPM 2019. október
meg a húszat. Gyökeres változás azután követ-
kezett be, hogy hazánk három részre szakadá-
sával elveszítette politikai integritását. Ebben
az időszakban Nyugat-Európában már lezaj-
lott a nagy boszorkányüldözések első hulláma,
amelynek híre természetesen keletre is eljutott.
Nem véletlen, hogy az első hazai esetek a Ma-
gyar Királyság területén az olyan, zömében né-
met polgárság lakta szabad királyi városokban
történtek, mint például Sopron, Pozsony vagy
Lőcse.
Az időbeni csúszás mindvégig fennmaradt, így
amikor Nyugat-Európában a 17. század végén
már éppen lecsengőben volt a nagy boszorkány-
üldözési hullám utolsó szakasza, Magyarorszá-
gon még csak ezt követően tetőzött a pánik. Azt
is meg kell jegyezni, hogy hazánkban a perbe-
fogottak és elítéltek száma meg sem közelítette
a Nyugat-Európában tapasztaltakét. A legújabb
kutatások szerint 1526 és 1848 között mint-
egy 2200 perben körülbelül 4400 személyt
vádoltak meg, akik közül valószínűleg minden
másodikat ki is végezték. A nemek aránya (nők:
86%, férfiak: 14%) gyakorlatilag megegyezett
a nyugat-európai adatokkal. Nálunk az idős
özvegyasszonyok jelentették a legnagyobb ri-
zikófaktort, azonban hazánk területén nem
tudunk gyermekkorú áldozatokról, tanúként
viszont sok esetben gyerekeket is bevontak az
eljárásba. Vallási felekezetek tekintetében nem
sok különbség mutatkozik a különböző vidé-
kek hatóságainak ügybuzgóságában. A  jórészt
kálvinista Debrecenben például épp olyan sű-
rűn lobbantak fel a máglyák, mint a katolikus
többségű Szegeden.
A vádlottak túlnyomó többsége az alsó népréte-
gekből (koldusok, szegény parasztok) került ki.
Foglalkozásukat tekintve magyar területeken a
bábák számaránya jóval meghaladta az európai
átlagot, ahogy a szélsőséges időjárás következ-
ményeként megszaporodó vádaskodásoké is.
Nemesek többnyire akkor kerültek a vádlottak
padjára, amikor valamelyik vetélytársuknak a bir-
tokukra vagy politikai hatalmukra fájt a foga, és
ezért koncepciós pert akasztott a nyakukba. Ilyen
volt az erdélyi boszorkányperek egy része is.
Intézményesített üldözés
Magyarország három részre szakadása után an�-
nyira elszaporodtak a boszorkányokkal szembeni
eljárások, hogy azok elbírálása lassanként min-
denütt kikerült az egyház felügyelete alól, és
áthelyeződött a világi hatóságok kezébe. Ezek
többsége Werbőczy Hármaskönyvét vette alapul,
melynek következtében ezek a perek általában a
szokásjogra és helyi sajátosságokra épültek.
Az üldözés mechanizmusának homogenizáló-
dása Buda 1686-os felszabadítása után kezdő-
dött – és a Rákóczi-szabadságharc vereségével
be is fejeződött –, amikor a Habsburgok tér-
nyerésével a történelmi Magyarország egész
területén az osztrák büntetőjogot, a Praxis
Criminalist (1656) kezdték széles körben
használni. Azt is meg kell jegyeznünk azonban,
hogy hazánkban sohasem emelkedett törvény-
erőre. Ekkortól szaporodtak csak el igazán a
büntetőperek az országban. III.  Károly három
évtizedes uralkodása (1711–1740) alatt mint-
egy 757 boszorkányperben hoztak ítéletet.

A  hazai joggyakorlat nem tekintette kivételes
bűnnek a boszorkányságot, ezért ugyanúgy járt
el, mint más főbenjáró bűnügyekben (gyilkos-
ság, rablás, paráznaság). A vádlott beismerését
nem tekintették szükségesnek a halálos ítélet
meghozatalához. Magyarországon sosem ter-
jedt el a Nyugat-Európában (különösen Ang-
liában) általánosan alkalmazott „boszorkány-
vadászok” rendszere, akik busás jövedelem
fejében, helységről helységre járva kutatták
fel a lehetséges áldozatokat. Minket mindig is
jobban jellemzett a „házmesterország”, azaz a
szomszédokat feljelentő magatartás.
Az eljárás során a bűneset meghatározását és a
gyanúsított megnevezését követően azonosíta-
ni kellett a bűntett helyét és idejét, lefolyásának
részleteit, több elkövető esetén fel kellett idézni
a bűntársak közti beszélgetéseket és feltárni az
elkövetés során felhasznált eszközöket (tárgyi
bizonyítékok). A tanúk meghallgatása és eskü-
tétele, valamint a vádlott vallomása után általá-
ban nem maradtak el a boszorkánypróbák sem
(vízbe merítés, mérlegelés vagy sajátos magyar
próbaként a Luca széke), ezeknek azonban túl
nagy jelentőséget nem tulajdonítottak. A  vád
beigazolódása esetén a bűnöst tűzhalálra kellett
ítélni.
Vádak egy kaptafára
A magyarországi boszorkányperek túlnyomó
többsége valamilyen szélsőséges időjárás, ter-
mészeti csapás (aszály, fagykár, jégeső, áradás)
következtében elpusztult terméshez, háziálla-
tok vagy emberek közt pusztító járványokhoz
köthető, néha azonban elég volt hozzá egy-egy
IPM 2019. október 55
Balra: Báthory
Boldizsár,
Báthory István
erdélyi
fejedelem
és lengyel
király
unokaöccse
Jobbra:
Bethlen Gábor
irigy szomszéd feljelentése is. Ha valakit soro-
zatos balszerencse ért – elapadt a tehénkéjének
a teje, halva született a gyermeke, hosszan tartó
betegség lett úrrá rajta –, a bűnbakot valamelyik
haragosában kereste, aki feltételezése szerint
sötét mágikus praktikához folyamodott, hogy
elveszejtse őt. Az óbudai Tóth Ilonka 1728-as
tárgyalásán az hangzott el, hogy fecskeszívet
etetett a legényekkel, hogy azokat szerelemre,
paráznaságra bírja.
A közösség legveszélyeztetettebb elemei (rossz
erkölcsű nők, antiszociális viselkedésű, magá-
nyos emberek, koldusok, bevándorlók, külön-
cök) bármikor olyan mértékű pletyka tárgyai
lehettek, amely már nem kerülhette el a ható-
ságok figyelmét sem. A  vádak sok esetben ar-
ra irányultak, hogy miután visszautasították a
vádlott valamilyen kérését, az rontást küldött
rájuk, amelyet csak ő tudott feloldani (oldás-kö-
tés). Herczeg Istvánné 1713-ban a győri vásár-
ba induló dunaföldvári jegyző lovainak trágyá-
jából szedte ki a zöld füvet, és mágikus szavak
kíséretében annyira megigézte az állatokat,
hogy azok megmakacsolták magukat. A  nagy
szegedi boszorkányperben az egyik vádlott
szerint „Röszkén rácz gyermek fejét elvették és
tökbül csináltak fejet neki, aztat elásták”. A ko-
lozsvári Botzi Klára bábaasszony perében több
szemtanú is megerősítette, hogy látta, ahogy az
asszony kígyóból főz italt.
Legtöbbször a végtagok megnyomorítása (zsu-
gorítása, lebénítása), nyakmerevedés merült fel
vádként, de az arcidegzsábát és agyvérzésből
fakadó bénulást is a boszorkányok rovására ír-
ták. Egy 1735-ös debreceni perben a tanú azt
régmúlt

A vádak sok esetben
arra irányultak,
vallotta, hogy Szabó Anna vádlott tyúk képé- A  végsőkig elkeseredett nép igyekezett ma-
ben repült be a házába a kéményén keresztül, gyarázatot találni a sorozatos csapásokra, és
és fojtogatta őt. mint ilyenkor általában, észszerű válasz helyett
A bizonyítékok közül nem hiányozhattak a Nyu- inkább bűnbakot kerestek. Hamar rá is leltek a
gat-Európából „importált” boszorkány-összejö- veszekedős, átkozódó özvegy bábaasszony, Kö-
vetelek sem. A  magyar boszorkányszombatok kényné Nagy Anna személyében, akinek ajkát
azonban – melyeknek a helyszíne a legenda sze-gyakran hagyták el fenyegető kijelentések, ha
valaki nem őt hívta világra segíteni az újszülöt-
rint a Gellért-hegy vagy Tokaj, időpontja pedig
Szent György vagy Szent Iván napja volt – a tet. A  sorscsapások következtében a népharag
vallomásokban leginkább egy falusi népünnep végre felszínre került, és a veszekedős fehérné-
benyomását keltik. A  boszorkányok a sátán- pet boszorkányság vádjával citálták bíróság elé.
tól kapott kenőcs segítségével repkedtek, vagyAz idős asszony a szörnyű kínzások hatására

hogy miután vissza- embereket kantároztak meg, és nyargalásztak

rajtuk fekete macska, ló, kakas vagy kutya ké-
hamar megtört, és „készségesen” elismerte,
hogy ő bizony szövetséget kötött az ördöggel.
utasították a vádlott pében. Esetleg a Dunán vagy Tiszán érkeztek a Természetét azonban nem tudta megtagadni.
Egyre-másra mártotta be ismerőseit, míg végül
helyszínre dióhéjban vagy szitán. Az összejöve-
valamilyen kérését, megtelt velük a városi föld alatti tömlöc. Ők val-
teleken az ördög elnökölt, akik előtt hívei térdre
lomásukban „elismerték”, hogy szigorú katonai
borultak, és nemi szervét, farka tövét csókkal il-
az rontást küldött lették. Az újonnan érkezők természetesen meg- szervezetbe tömörültek. Harci lobogójukat egy

rájuk, amelyet csak tagadták keresztény hitüket, és felesküdtek a dióhéjban tartották, lópatából készített dobju-
kat pedig szamárlábszárral ütötték. Egyikük
sátán szolgálatára, aki valamilyen jelet (stigmát)
ő tudott feloldani. helyezett el a testükön. még azt is bevallotta, hogy képes tyúktojást toj-
ni. Egy ilyen jól szervezett csoportnak persze
Dióhéjba rejtett zászló előkelő vezető dukált Szeged város egykori fő-
A halálra ítélt áldozatok számát is figyelembe bírája, a 82 éves Rózsa Dániel személyében. Az
véve, a magyarországi esetek közül kétségkí- egykori juhászbojtárnak, aki páratlan vagyoni
vül az 1728-as nagy szegedi boszorkányper a és politikai karriert futott be, rengeteg irigye
legtragikusabb lefolyású. Azon a szokatlanul akadt. Szerencsétlen aggastyán a kínzókamra
forró nyáron rendkívül kevés csapadék hullott eszközei láttán „bevallotta” a legképtelenebb
az Alföldre, és amikor végre megérkezett az égi vádakat is, mely szerint társaival együtt a csa-
áldás, Szegeden és környékén szinte az összes padékot zacskóba zárták, hordók alá rejtették,
termést elpusztították a heves jégzivatarok. majd egy akó pénzért és egy zsák bolháért cse-
A  gabonamagtárak lassan teljesen kiürültek. rébe hét esztendőre eladták a törököknek.
1728. július 23-án a Tisza egyik
hordalékán – amelyet ma Boszor-
Fejedelmi boszorkányperek Erdélyben kányszigetnek neveznek – a ható-
ság emberei három máglyát raktak,
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem, miután 1594-ben a börtönében megfojtatta majd délben elővezették a tucatnyi
elődjét és unokatestvérét, Báthory Boldizsárt, annak édesanyját, Majláth Margitot halálraítéltet. A  hóhér négyesével
pedig azzal vádolta, hogy rontást hozott rá, amitől élete végéig impotenciában kötötte őket a farakásból kiálló osz-
szenvedett. lopokhoz, majd sorra meggyújtotta
Miután Bethlen Gábor 1613-ban megkaparintotta magának Erdélyt, első intézkedé- alattuk a máglyákat.
sei közé tartozott, hogy meggyilkolt elődjének húgát, Báthory Annát – akit egyik
levelében csak „ördög gyilkos kurvaként” emlegetett – vérfertőző fajtalanságért, …és végül a máglyák
házasságtörésért, gyermekének megöléséért és bűbájosságáért elfogatta. A kon- kialszanak
A szerencsétlen szegedi áldozatok
cepciós perben született halálos ítéletet később „kegyelemből” száműzetésre és
halálsikolya messzire elhallatszott.
az asszony hatalmas vagyonának elkobzására enyhítette.
Ennyi értelmetlen halál láttán egyre
Hét évtizeddel később már Apafi Mihály ült az Erdélyi Fejedelemség trónján, aki több emberben éledt fel az együttér-
egykori bizalmas emberének, Béldi Pálnak az összeesküvése után állt bosszút an- zés a megbélyegzettek iránt. Ekkor
nak családján. A török tömlöcben sínylődő férfi feleségét, Vitéz Zsuzsannát 1678-ban azonban még nagy bátorság kellett a
azzal a gyanúval tartóztatta le, hogy boszorkánytársaival együtt legyekké változva kritikai hangokhoz, ugyanis aki két-
üldözték a fejedelemasszonyt, Bornemissza Annát. Béldiné végül tízéves raboskodás ségbe vonta a Malleus maleficarum
után hunyt el a börtönében, a legyeket pedig örökre kitiltották Erdélyből. irányelveit, maga is könnyen a vád-
lottak padján találhatta magát.

56 IPM 2019. október

IPM 2019. október 57
régmúlt
Az első reménysugár akkor jelentkezett, ami-
kor a felvilágosodás szelleme kezdte befészkelni
magát az európai uralkodók gondolkodásmód-
jába. Az áldozatokkal való együttérzésen és a
boszorkányok létének tudományos cáfolatán
túl ebben a felfogásbéli változásban makro-
gazdasági megfontolások is szerepet játszhat-
tak. A  rendkívül költséges boszorkányperek
ugyanis teljesen felforgathatták egy-egy térség
társadalmi életét, amelybe befészkelte magát a
félelem, megbénítva ezzel az ott élők teljesítő-
képességét. Az iparosok bezárták az üzleteiket,
a földek egy része megműveletlen maradt, így
az állam jelentős adóbevételektől esett el.
III. Károly halála után, 1740 őszén az osztrák
örökös tartományok és a Magyar Királyság
trónját lánya, Mária Terézia foglalta el, akit már
felvilágosult szellemű tanácsadók vettek körül.
Udvari orvosa, Gerard van Swieten memoárjá-
ban kifejtette, hogy a vádak többsége teljes kép-
telenségeken alapul, ezért az eljárásokat minél
előbb be kell szüntetni. Az első igazi áttörés az-
után történt, hogy 1756 telén Arad vármegyé-
ben négy bábaasszonyt irreális vádak alapján
megégettek. Mária Terézia ezt követően elren-
delte, hogy a boszorkányperekben hozott halá-
58 IPM 2019. október
los ítéleteket nem szabad anélkül végrehajtani,
hogy előtte felterjesztenék a Helytartótanács-
hoz felülbírálás végett. Két évvel később már ar-
ra is igényt tartott, hogy ezekről az ügyekről őt
is részletesen tájékoztassák. Ettől kezdve egyre
több felmentő ítélet született a királyi táblán.
Az utolsó személy, akit Magyarországon bo-
szorkányság vádjával kivégeztek, Berkesz Sára
volt, akit 1762-ben Nagybányán fejeztek le.
Végül 1768-ban királyi rendelet tiltotta meg egy-
szer s mindenkorra, hogy a helyi és megyei tör-
vényhatóságok boszorkányság miatt halálos ítéle-
tet hozzanak. Eljárás is csupán akkor indulhatott,
ha a boszorkányvád gyanújelei egyértelműek
voltak, és ezzel együtt egyéb bűnvád is felmerült.
Ez azonban nem jelentette a boszorkányüldö-
zés teljes megszűnését Magyarországon, mert
egyes vármegyék igyekeztek ellenállni a király-
nő rendeleteinek, több-kevesebb sikerrel. De a
tudatlanságból eredő babonaság visszaszorítása
még napjainkban sem egyszerű feladat, amit
egy 1968-as eset is jól bizonyít. Egy ásotthalmi
tanyán ugyanis csak az utolsó pillanatban tudták
megakadályozni egy boszorkányhírbe kevere-
dett asszony megégetését. „De strigis vero quae
non sunt nulla questio fiat.” n
 rejtvény

flower sudoku
A flower (virág) sudoku nagyon hasonlít a szamuráj sudokura. Mindkettőnél egymást átfedő klasszikus
sudoku feladványok alkotják a játéktáblát. A flower (virág) típus a szamurájhoz hasonló nehézségű.

A flower sudoku öt darab, egymást átfedő klasszikus sudoku feladványt tartalmaz. Oldja meg az egyes
feladványokat úgy, hogy valamennyi sorban, oszlopban és vastag vonallal határolt négyzetben az egyes
számjegyek csak egyszer szerepelhetnek! (A megfejtéseket megtalálja a 130. oldalon)

IPM 2019. október 59

Régmúlt

Fotó: Getty Images/Photo 12

60 IPM 2019. október

STÍLUSOS ÍRÁSOK, ÍRÁSOS STÍLUSOK

A latin betűs írás

születése Bár számos írástörténész igyekezett bizonyítani, hogy a latinok már
Róma alapítása előtt ismerték a betűvetés tudományát, ez nem valószínű.
A legrégebbi fennmaradt írásos emlékeik i. e. 600 körül keletkeztek,
tehát kevéssel azután, hogy törzsszövetségük leigázta a fejlett kultúrával
rendelkező etruszkokat.

Podonyi Hedvig

Az etruszkok az általánosan elfogadott fel-
tételezések szerint a Chalcis városából való,
i. e. 8. század körül Dél-Itáliába érkező görög
telepesek nyugati görög írását vették át, a ró­
maiak pedig az etruszkoktól tanulhatták a be-
tűvetést. A latin írás kezdetben csupa nagybe-
tűből, kapitális betűből állt – vagyis a betűsor
összes jele egy „fejmagasságban” volt (a caput
latinul: fej).
Balra lent: A legelső latin betűs írásos emlékek közé tartozik az 1899-ben megtalált,
i. e. 3. századból származó Lapis niger – egy fekete kő, amelynek busztrofedon (soronként
váltakozóan jobbról balra és balról jobbra) sorvezetésű szövegét máig sem sikerült
minden kétséget kizáróan megfejteni
Jobbra fent: Egy híres latin betűs felirat az elsők közül: a praenestei fibula az i. e. 7. századból.
Az aranycsat jobbról balra haladó felirata – MANIOS MED FHEFHAKED NUMASIOI – arról
árulkodik, hogy Manios mester keze alól került ki, és bizonyos Numasio számára készült
Jobbra lent: Kapitális kvadrát az 1. századból Titus római császár diadalívén, a Forum
Romanum bejáratánál. A már balról jobbra olvasandó felirat a zsidó háborúban, 70-ben
aratott győzelemnek állít emléket

n ipm
IPM 2019.előfizetéssel
október pénzt takaríthat meg! AJÁNLATUNK A 129. OLDALON TALÁLHATÓ 61
Régmúlt

Kapitális kurzívával írt verssorok

az egykori római Vindolanda
katonai táborából, Hadrianus
falának közelében. A területen,
amely a mai Anglia északi részén,
Bardon Mill település közelében
található, számos hasonló, szén-
alapú tintával írt felirat maradt
fenn vékonyka fatáblákon

Balra és jobbra: Részletek a

680 oldalas, latin nyelvű kellsi
kódex pergamenlapjairól, mely
napjainkban a dublini Trinity
Egyetem kincse. A 9. század
elején készült könyv az evan-
géliumokat tartalmazza, és
az ír nemzeti örökség egyik
legjelentősebb nyelvi emléke,
valamint a korai ír könyvfesté-
szet legkiemelkedőbb darabja.
Folyószövege unciális írással
készült

Félunciális írás részlete az
5−6. századból, A zsidó háború
című történelmi mű szövegé-
nek másolatából. Eredetije a
2. század elején készült, szer-
zője Hégészipposz ókeresz-
tény író lehetett. A könyvet
jelenleg a milánói Ambrosiana
Könyvtárban őrzik
Az archaikus római írás, amely magában foglalta
a rómaiak számára eltérő nyelvhasználatuk miatt
nélkülözhetetlen, dél-itáliai görögöktől közvet-
lenül átvett B, D, O és X betűket is, az i. e. 3. szá-
zadra öltött kialakultnak tekinthető formát. Ek-
kortól jöttek létre különféle változatai.
Az első, jól megkülönböztethető római betűtí-
pus jellegzetes módon a terjeszkedő birodalom
„örök” dicsőségét hirdető diadalívek, obeliszkek
feliratain szerepel. Ez az elegáns, vonalvastagí-
tások segítségével mutatósabbá tett, betűfejek-
kel és betűtalpacskákkal (szerifekkel) ellátott,
mértani szerkesztést követő, egyesével négy-
zetbe írható, nagybetűs kapitális kvadrát, mely
szélességéből adódóan stabilitást tükröz, szabá-
lyozottságot fejez ki, eleganciájával kifinomult
fényűzést és kiegyensúlyozott viszonyokat sej-
tet. Olyasféle gondolatokat sugall: „Hatalmasok
vagyunk; tudjuk, mit teszünk, és itt maradunk,
míg csak világ a világ”.
Sietős tempóban
A birodalmi kapcsolatrendszer bővülésével, a
kereskedelem felpezsdülésével párhuzamosan
a kommunikáció és a megállapodások mind
fontosabb tényezőjévé vált az írás, és mivel egy-
re gyakrabban alkalmazták, hamar megjelent
újabb, könnyebben írható verziója is.
Az 1. századtól alkalmazott, szintén nagybetűs
kapitális rusztika – latin rusticus: parasztos,
durva – kecsesebb, nyújtottabb volt elődjénél,
és inkább szűk, mint széles. Kerek betűinek ívei
alul-felül vastagítottak, néhány betűje (például
a B, F és L) kiléphet az egységes zónaméretből.
A rusztika kevésbé kiszámítottan szabályos mi-
voltának köszönhetően gyorsította az írásfolya-
matot. Leggyakrabban papiruszra, pergamenre
írták, de másutt, például fatáblákon és pompeji
házfalakon is fennmaradt.
Amennyiben ez a betűtípus a rómaiak által
kedvelt, praktikus, viasszal bevont fa- vagy ele-
fántcsont táblácskákra került, az íróeszközök

62 IPM 2019. október

sajátosságai miatt jellege is megváltozott: töre-
dezetté vált, íveit elveszítette, ugyanakkor hos�-
szabb betűszárakkal gyarapodott, ezzel pedig
megteremtődött a mindennapi gyakorlati hasz-
nálathoz még inkább idomuló, folyóírásszerű,
nehezebben olvasható, helyenként betűkötése-
ket is tartalmazó kapitális kurzív válfaja is (latin
currere: sietni). A viasztáblákon rögzített ada-
tokat kiemelkedő perem védte a mázolódástól;
hosszabb szövegek megörökítéséhez több táb-
lácskát fűztek egybe – utóbb ebből az ötletből
született a kódex alakú könyvforma. A rómaiak
bronz-, fa- vagy csontvesszővel: stilussal rótták
közlendőjüket a viaszozott felületre, s ez az
eszköz egyszersmind „radírként” is szolgált:
széles, lapos felső végével lehetett letörölni a
rontott vagy már szükségtelenné vált írásokat.
Papiruszra készültek és mind gyakrabban
„hanyag” kurzív betűkkel íródtak az üzleti meg-
állapodások, az állami hivatalok aktái. A kurzív
fellazultabb, széthullóbb formái híven követik
a történelmi átalakulásokat: a kapitális ruszti-
ka és a kapitális kurzív időszakában már maga
a Római Birodalom is fellazulóban, szétesőben
volt. Ezek az írástípusok nem a jövő nemze-
A kapitális kurzív
dékeit akarják elkápráztatni, nem a „most és
mindörökké”, hanem sokkal inkább a „most” és a kapitális
jegyében láttak napvilágot. Jövőbe vetett hit és
perspektivikus tervezés helyett az aktuális fel-
rusztika már nem
adatok megoldását célozták. a jövő nemzedékeit
Immár a méltóságteljes megjelenés maradéka is
odaveszett, ami egybevág azzal a ténnyel, hogy akarják elkápráztatni,
az egyre gyengülő Nyugatrómai Birodalom nem a „most és
alkalmazkodni kényszerült erősödő provinci-
áihoz. A  provinciák önállósodását jól mutatja mindörökké”,
például az a tény, hogy 212-ben római polgár-
jogot kapott az egykor meghódított területeken
hanem sokkal inkább
élő összes szabad férfi. a „most” jegyében
A hatékonyság szellemében láttak napvilágot.
A 170 körül felbukkanó és a 3.  század tájára
elterjedt nagybetűs unciális írás kialakulásá-
nak ugyancsak megvan a maga praktikus oka.
Elisabeth Hering Az írás rejtélye című köny-
vének szavaival: „Mikor a rómaiak a görögöket
politikailag bekebelezték, a magasabb rendű
görög műveltséget is magukba szívták. S a Ró-
mai Birodalom sosem tudott megszabadulni a

A papirusztól a pergamenig
„A papiruszt hajókon szállították Egyiptomból Rómába. Minthogy pedig
a papirusznövény kizárólag Egyiptomban termett, az ottani műhelyek e
cikkekre világmonopóliumot élveztek. A világ minden tájára szállított pa-
pirusz elsőrendű áru volt, az egyiptomiaknak nem kellett versenytől tar-
taniuk, ezért alaposan meg is kérték az árát. A papirusz teljesen kész álla-
potban került szállításra. A római kiadó az egyiptomi papiruszműhelyekkel
állandó összeköttetésben volt. Szükségletéhez mérten különböző alakok-
ra és minőségekre adta fel rendelését” – írta Tevan Andor A könyv évezre-
des útja című művében, amely a papirusz konkurenciájáról, a 2. századtól
kezdve mind népszerűbb pergamenről is érdekes információkkal szolgál.
Ezek szerint Pergamon kisázsiai ókori város híres királya, a nagy művelt-
ségű II. Eumenész görög kultúrán nevelkedett, és a hellén műveltség ter-
jesztésére, az alexandriai könyvtár mintájára megalapította a pergamoni
könyvtárat. Athénból hívott az udvarába tudósokat és művészeket, ügy-
nököket küldött az akkor már hanyatló görög birodalomba, hogy értékes
kéziratok után kutassanak. Az ügynökök nagy pénzeket ígértek a városok Pergamenkészítő ábrázolása 1698-ból
és tudósok tulajdonában lévő kéziratokért, felverve az árakat. A Ptolemai-
oszok (akik ez idő tájt Egyiptom, és így Alexandria urai is voltak) nem
szívesen látták Pergamon királyában az erős vetélytársat, ezért megtiltották a papiruszkivitelt Pergamonba.
A legenda szerint a pergamoni király találékonysággal fogott ki az egyiptomi parancson: összehívatta tudósait, akik végül
is megtalálták azt az anyagot, amellyel a papirusztekercseket pótolni lehet: a borjú-, kecske- vagy juhbőrből készült hártyát.
Az új íráshordozó – Pergamon városáról, ahol először gyártották – pergamen néven vált ismertté. Gyorsan kiderült, hogy
sokkal jobban megfelel a könyvkészítéshez, mint az addig használt papirusz: könnyebben megmunkálható, és ellenállóbb
is. Kezdetben tekercsekbe göngyölítették, később viszont már hajtogatták, mivel így sokkal célszerűbb és kezelhetőbb
könyveket lehetett belőle készíteni.

IPM 2019. október 63

Régmúlt

Alkuin, az újító
Alkuin, azaz Alcuinus Albinus (730–804): angol bencés szerzetes 782-ben, Nagy Károly frank uralkodó meghívására került
Aachenbe, ahol a király tanácsadója lett, udvari iskolát és tudóskört alakított. 796-tól Tours kolostorának apátja volt, az ő
érdeme a karoling minuszkula kifejlesztése. A minuszkula kisbetűt jelent, és létrejötte előrelépésnek számított a korábban
elterjedt majuszkula (nagybetűs) írásokhoz képest, hiszen hatékonyabb és helytakarékosabb is volt. Alkuin irányításával
jöttek létre az intézményes és tervszerű oktatás első nyugat-európai műhelyei.

Részlet a tihanyi apátság 1055-ben

kelt, karoling minuszkulával írt alapító-
leveléből, amely a Pannonhalmi Bencés
Főapátság levéltárában található

Ez a kép a 9. században készült, és a fuldai

kolostor egyik könyvének lapjáról származik,
amely ma a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár
tulajdonában van. Balra Hrabanus Maurus
német bencés szerzetes, apát, mainzi érsek és
tudós látható mestere, Alkuin társaságában
(ő középen áll), amint művét ajánlja fel
a mainzi Otgar érseknek

görög befolyástól. Minden római költő görög
példaképe nyomdokain haladt. Így történt,
hogy a római köztársaság utolsó évszázadaiban,
de még inkább a császárok idejében a szellemi
élet rendkívül eleven volt. Rómában könyv-
kereskedői központ alakult ki, ahonnan latin
és görög kéziratokat küldtek a nagy birodalom
minden tájára, azaz az akkor ismert világ legki-
sebb zugába is.”
Az unciális írást éppen a könyvsokszorosítások
megkönnyítésének igénye teremtette. Egysze-
rűsített, jól olvasható betűi két képzeletbeli,
párhuzamos vonal közé illeszkedtek, kerekded-
dé formálódtak, lehetővé téve a gördülékeny
mozgáskivitelezést, s ezáltal fokozva a lehet-
séges írástempót. Ez a stílus lassanként kiszo-
rította a kvadrátot, valamint a kurzívát is, és a
3−5. században élte fénykorát mindenütt, ahol
csak rómaiak éltek. Az ekkor készült unciális
írások egy része papirusztekercseken maradt
fenn.
A sebesség további növelésének és valószínűleg
az íráshordozó anyagok gazdaságos felhaszná-
lásának szándékával az 5.  század elején újabb

64 IPM 2019. október

írásstílus alakult ki: az f, g és p betűk esetében
alsó, illetve a b, d, h, k, l, t betűk esetében felső
szárakkal kiegészített, „mozgékony” félunciális
(szemiunciális). Itt már egyértelműen többzó-
nás írásról van szó, amely magában hordozza a
kisbetűk, azaz a minuszkulák előképét.
A korábbi írásváltozatokhoz képest lendületes,
gyors, hatékony unciális és félunciális írás a 600-
as évektől századokon át „kéz a kézben” élt egy-
más mellett, számos változatuk alakult ki.
Nemcsak az írás mozdult, hanem körülötte a vi-
lág is. Új korszak jött, amely elsöpörte mindazt,
ami addig mozdíthatatlannak és változtathatat-
lannak tűnt. A Római Birodalom összeomlott,
minden mozgásba lendült, kibontakozott a
népvándorlás, újrarendeződtek az erőviszo-
nyok, és mivel ilyen időkben nehéz békésen ke-
reskedni, levelezgetni, alábbhagyott az írásos
tevékenység gyakorlása.
Ám addigra már visszavonhatatlanul megte-
remtődtek az európai íráskultúra alapjai.
Egyszer fenn, máskor lenn
Azt az időszakot és eseménysort, amely a Ró-
mai Birodalom összeomlását is elősegítette,
általában 375-től, a hunok Európába történt
betörésétől számítják – noha például a gallok
(kelták) már korábban is támadásokat intéztek
Itália és a Balkán-félsziget, továbbá Kis-Ázsia
ellen, és különféle harcias germán törzsek is
fel-felbukkantak a színen. Ám mindez csupán
megnyitotta a népvándorlás korát, melynek so-
rán a birodalom területére újonnan érkezők las-
sanként ekére cserélték fegyvereiket – azaz le-
telepedtek és földművelésbe kezdtek. Közülük
való volt a franknak nevezett nyugati germán
néptörzs egyik ága. Ennek híres fejedelme, a
Meroving-dinasztiából származó Chlodwig
(481–511) a katolikus vallás felvételével új or-
szágot és új kultúrát alapított, a mai Franciaor-
szágot, Belgiumot, Hollandia egy részét, Sváj-
cot és Felső-Olaszországot magában foglaló
Galliában – megvetve a jelenlegi Franciaország
alapjait is.
A korabeli hányatott viszonyokról sokat el-
árul, hogy amikor a frank honalapító Chlodwig
egyik jeles trónutódja, a Karoling-családot kép-
viselő Nagy Károly (768–814) hozzálátott
a szervezett közigazgatás megteremtéséhez,
nem lelt elegendő írástudót országában az ad-
minisztratív munkák ellátásához. Így hát kül-
földről invitált tudós férfiakat iskolák alapításá-
hoz, ahol arra érdemes alattvalói elsajátíthatták
az írás-olvasás minden csínját-bínját. A meghí-
vottak egyike, egy Alkuin nevű angol szerzetes
IPM 2019. október 65
különleges ajándékkal is meglepte: kisbetűs
(minuszkulás), könnyen és gyorsan alkalmaz-
ható írásmódot vezetett be – a már korábban
kialakult meroving minuszkulát egyszerűsítve,
letisztultabbá és áttekinthetőbbé alakítva. Az új
írásmód az uralkodói családnév után a karoling
minuszkula nevet kapta.
A gömbölyded kisbetűket alkalmazó, helytaka-
rékos karoling minuszkula jól alkalmazkodott a
korabeli pergamenhiányhoz is. Mozgékonysá-
gából (gyorsaság, könnyebb alakíthatóság) és
stabilitásából, zárkózottságából (árkádok, for-
mahangsúly, zárt, kerek formák, álló írás) adó-
dó kettőssége híven tükrözi az adott történelmi
helyzetből adódó bizonytalanságérzet, a válto-
zó körülmények, a folytonos alkalmazkodási
A minuszkula kisbetűt
kényszer, továbbá a szilárd spirituális támpont jelent, és létrejötte
iránti mind erőteljesebb igény hatására meg-
szilárduló keresztény kultúra együttes hatását. előrelépésnek
Az íráskép rendezett, harmonikus összhatá- számított a korábban
sú, és kivitelezése elődeihez képest kevesebb
energiabefektetést kívánt. elterjedt majuszkula
Korábban a római írások különféle helyi válto-
zatait használták Európában (ezért is nevezi a
(nagybetűs)
paleográfia a 6–9.  századot a regionális írások írásokhoz képest.
korának), most azonban beköszöntött az új éra:
a 12. századig tartó karoling íráskorszak. Fon-
tos azonban megjegyezni, hogy az új írásmód
korántsem szorította ki a régebbieket, a nehéz-
kesebbeket, a megszokott helyi változatokat,
hanem szimbiózisban élt azokkal. A  kódexek
címeit például többnyire kapitális betűkkel,
unciálissal vagy félunciálissal vetették papírra
(vagy inkább pergamenre), a szöveget karoling
minuszkulával.
Ugyanakkor az írástevékenység Nagy Károly
uralkodását követően ismét veszített jelentősé-
géből. Ahogyan Hajnal István Írástörténet az
írásbeliség felújulása korából című könyvében
megállapította: „Az írás, amelynek használata
a rómaiaknál a közönséges élethez tartozott, az
ókori műveltség bukása után, a korai középkor-
ban gyakorlati formájában egyes politikai intéz-
ményekhez tapadva élt már csak és szerepében
a 10. és 11. században süllyedt a legmélyebbre.
Ebben a korban Nyugat- és Közép-Európában
csaknem teljesen elfeledkeztek olyan praktikus
alkalmazhatóságáról, amelynek folytán számot-
tevő szerepet játszhatott volna a mindennapi
életben. Csak igen kevesen tudtak írni.”
Bár a 10−11.  századot mindezért az írásreak-
ció, a hanyatlás koraként jegyzik a paleográfu-
sok, íráskultúrájára érdemes további figyelmet
is szentelni, amire e cikk folytatásában sort is
kerítünk majd. n
Ember és társadalom

ARANYLÁZ
Kaliforniában

Az Egyesült Államok lakóinak többsége a 19. század első felében úgy vélekedett,

hogy hazájuk rendkívüli erőforrásai, a végeláthatatlan földek, a rengeteg vad és hal,
a bővizű folyók és a föld mélyén rejlő ásványkincsek mindenki számára biztosítják
a tisztes megélhetést. A  protestáns etika szellemében viszont azt is hozzátették,
hogy ezért természetesen keményen meg kell dolgozni. A század közepén azonban
kiderült, hogy bizonyos távoli területeken némi szerencsével csekély munka árán is
Hahner Péter rendkívüli mértékben meg lehet gazdagodni. Az országot egyre többen tekintették
ezért a „korlátlan lehetőségek hazájának”. Kezdetét vette az aranylázak kora.

66 IPM 2019. október

 A század elején Kalifornia a spanyol birodalom
ritkán lakott határvidéke volt. Mintegy nyolc-
ezer fehér és húszezer indián lakosa lehetett.
Ez utóbbiak a ferences szerzetesek misszióiban
éltek, apró katonai helyőrségek, úgynevezett
presidiók védelmében. Mexikó függetlenségé-
nek kikiáltása (1821) után a missziók földjei és
százezres csordái nagybirtokosok kezére kerül-
tek. A ranchok tulajdonosai a hatalmas földte-
rületeknek, az olcsó munkaerőnek és a kedvező
éghajlatnak köszönhetően alaposan meggazda-
godtak a bőrkereskedelemből. A  kaliforniaiak
többsége írástudatlan volt, nem ismerte sem a
padlódeszkát, sem az ablaküveget. Viszont az
életmódjuk, a kevés munka, a sok szieszta és a
gyakori ünnepélyek, bálok igen vonzónak tűn-
tek az ide vetődő kereskedők és kalandorok sze-
mében. Aki itt élt, nem hajszolta magát, mint a
keleti part lakói, s jobban élvezte az élet öröme-
it. Ha a bevándorlás ugyanolyan lassú ütemben
folytatódott volna, ahogy elkezdődött, a bete-
lepülők talán átvették volna a mexikói kultúrát
és életmódot. A század közepén azonban a vi-
lágtörténelem legnagyobb aranyláza egyszerű-
en elsöpörte a békés, nyugodt, régi kaliforniai
életmódot.
birtokán került sor. Európában jókora adós-
ságot, elfogatási parancsokat és öt gyermeket
hagyott hátra, amikor 31  évesen, 1834-ben
hajóra szállt. Amerikában valamennyi vállalko-
zása csődbe ment, pedig átkelt a kontinensen,
megfordult Hawaiin és Alaszkában is. A kérel-
mezésben és ígérgetésben azonban rendkívül
ügyesnek bizonyult. 1839-ben felajánlotta
Kalifornia mexikói kormányzójának, hogy
biztosítja a határt, féken tartja az indiánokat,
és szőrmekereskedő hálózatot épít ki, ha meg-
felelő birtokot kap. A Sacramento első mellék-
folyójánál telepedett le, amelyet az Egyesült
Államokból ide érkező prémkereskedőkről és
bevándorlókról American-folyónak neveztek. Egy aranyásással foglalkozó
Erődöt épített, mindennel üzletelt, s újra meg kiadvány címlapja 1849-ből

Hol találták meg?

Az Egyesült Államok kormánya meg akarta
szerezni a kereskedelem szempontjából létfon-
tosságú San Francisco-öblöt, s miután megvá-
sárolnia nem sikerült, hadat üzent Mexikónak.
A  háború során (1846–1848) a kaliforniaiak
fellázadtak, kikiáltották a függetlenséget, fel-
vontak egy csillaggal és egy medvével díszített
zászlót, majd három hét múlva megérkezett az
amerikai flotta, és a rövid életű köztársaságot
az Egyesült Államokhoz csatolták. Az 1848.
február 2-án aláírt Guadalupe Hidalgó-i bé-
Fotó: Getty Images/General Photographic Agency; Bettmann

keszerződésben Mexikó lemondott Kaliforni-

áról, Új-Mexikóról és Texasról. A  szerződés
aláíróinak természetesen fogalmuk sem volt ar-
ról, hogy kilenc nappal korábban mit talált egy
ács egy kaliforniai folyócska partján. A spanyol
gyarmatbirodalom kiépítői évszázadokon át ke-
resték a mesés Eldorádó aranyát, és nem tudtak
róla, hogy már birtokba is vették. A gyarmatbi-
rodalom utódállama, Mexikó pedig éppen ak-
kor engedte át a régiót, amikor kiderült, hogy
itt található a világ egyik legnagyobb aranylelő-
helye. Az Egyesült Államok lakói némi joggal
érezhették magukat szerencsés, kiválasztott
népnek.
A nagy felfedezésre a badeni származású, John
Augustus Sutter néven emlegetett kalandor

IPM 2019. október 67


James Wilson Marshall egy
malom építéséhez felásott
területen talált aranyat Kalifor-
niában. Felfedezése hozzájárult
az 1849-es aranyláz kitöréséhez
A nagy felfedezésre
a badeni John
Augustus Sutter
kalandor birtokán
került sor. Európában
jókora adósságot,
elfogatási parancso-
kat és öt gyermeket
hagyott hátra.
68 IPM 2019. október
újra képes volt türelemre
bírni hitelezőit. Ígéretével
ellentétben nem védelmez-
te meg a kaliforniai határt,
inkább bőkezűen támoga-
tott minden keletről érke-
ző bevándorlót.
Amikor az amerikai−mexi-
kói háború során Kalifor-
niát az Egyesült Államok-
hoz csatolták, Sutter arra
számított, hogy sok telepes
érkezik majd keletről, s jó
üzlet lesz háznak való desz-
kákat árusítani számukra.
Rábeszélt két ácsot, hogy
építsenek egy fűrészmalmot az American-folyó
déli ága mellett, 50 mérföldre Sutter erődjétől,
egy Coloma nevű telepen. Az elnevezés a kö-
zelben élő, niszenan indiánok culluma szavából
származott, amely az ő nyelvükön ’gyönyörűt,
ragyogót’ jelentett. Aligha lehetett volna talá-
lóbb nevet adni a világ legnagyobb aranylelőhe-
lyének!
Hogyan találták meg?
Colomában tíz indián és tíz fehér munkás bó-
dékat állított fel és árkokat ásott. Ezekbe akar-
ták elterelni a folyó vizét, amely majd forgatja a
fűrészmalom kerekét. 1848. január 24-én zu-
hogott az eső, de azért az egyik ács, a 37 éves
James Wilson Marshall kisétált az árokhoz,
hogy megvizsgálja, megfelelően lejt-e. New
Jerseyben született, nyugatra vándorolt, s egy
Missouriban szerzett maláriafertőzés után a
Csendes-óceán éghajlatánál kereste a gyógyu-
lást. Előbb Oregonban próbált szerencsét, majd
1845-ben Kaliforniába utazott, ahol Sutter tárt
karokkal fogadott minden mesterembert.
Emlékirataiban így idézte fel a történteket:
„Ahogy szoktam, lementem az árokhoz, s mi-
után a zuhogónál elzártuk a vizet, az alsó vé-
gének közelében beleléptem. Ott, a köveken,
mintegy hat inchcsel a víz felszíne felett felfe-
deztem az aranyat. Teljesen egyedül voltam
akkor. Felvettem egy-két darabot, és figyelme-
sen megvizsgáltam. Mivel szert tettem némi
ismeretre az ásványokról, csak kétféle jutott az
eszembe, amely ezekre hasonlít: a nagyon fé-
nyes, törékeny pirit és a fényes, de formálható
arany. Két kő közé szorítottam, s úgy találtam,
különböző formába alakítható, de nem törik el.
Aztán összeszedtem négy-öt darabot, s felmen-
tem Mr. Scotthoz, aki a munkapadon készítette
a malomkereket. »Ezt találtam!« – mondtam ne-
ki. »Mi az?« – érdeklődött Scott. »Arany« – fe-
leltem. »Ugyan már! – vágott vissza Scott. − Az
nem lehet!« Magabiztosan válaszoltam: »Tud-
tommal nem lehet más.«” Az egyik munkásnak
sikerült vékony lemezzé kalapálnia a fémdara-
bot, a másik pedig forró lúgoldatba dobta, de
onnan még fényesebben került elő.
Négy nap múlva Marshall megérkezett Sutter
erődjébe, és megmutatta főnökének a leletet.
Sutter irodájában elővették az Encyclopedia
Americana lexikon megfelelő kötetét, amely
ismertette, miről lehet felismerni az aranyat.
Elvégezték a vizsgálatokat, és megállapították,
hogy legjobb minőségű, legalább 23  karátos
aranyat találtak. Február 1-én Sutter Colomá-
ba lovagolt, ahol már minden munka leállt, s
valamennyi munkás a patak medréből mert sa-
rat kavargatta edényekben, arany után kutatva.
Sutter arra kérte őket, hogy legalább hat hétig
tartsák titokban a történteket, s építsék tovább
a malmot. Hiába, valamennyi alkalmazottja el-
hagyta őt, még a szakácsai is. Sutter felkereste
a helyi indiánokat, s 200 dollár értékű ajándék
fejében elismertette velük tulajdonjogát Colo-
mára. Majd levélben kérte fel Kalifornia új, im-
már amerikai kormányzóját, hogy hagyja jóvá
a történteket. Az Egyesült Államok kormánya
azonban nem ismerhette el magánszemélyek
indiánokkal kötött szerződéseit, mert a törzse-
ket „függésben álló, belső nemzeteknek” tekin-
tették, melyekkel csak az amerikai kormány
szerződhet.
Megnyílik az örvény
Először egy San Franciscó-i újság adott hírt a
leletről, de senki sem hitte el. A mormon Sam
Brannan azonban, aki korábban boltot nyitott
Sutter erődjének közelében, május 12-én egy
aranyporral teli üveggel a kezében végigrohant
a Montgomery utcán, ezt kiáltozva: „Arany!
Arany az American-folyónál!” A  850 lakosú
Fotó: Getty Images/Library of Congress; E. P. Vollum
San Franciscóból két héten belül valamen�-
nyi egészséges férfi eltűnt. Még a helyi lap is
megszűnt – előfizetők híján. Júliusban Kali-
fornia-szerte elterjedt a hír. Monterey város
polgármestere, Walter Colton így ismertette a
következményeket:
„A kovács eldobta a kalapácsot, az ács a gyalut,
a kőműves a vakolókanalat, a farmer a sarlót, a
pék a cipót és a csapos az üveget. Valamennyien
elindultak a bányákba, egyesek lovon, mások
kocsin, voltak, akik mankóval, és olyan is akadt,
aki tolószéken. Egy amerikai asszony, aki csak
a közelmúltban nyitott nálunk egy szállodát,
szedte a sátorfáját, és olyan gyorsan távozott,
hogy vendégei még a számláikat sem fizethették
ki. Az adósok voltak természetesen a leggyor-
sabbak. Csak nők maradtak Monterey-ben, egy
rakás fegyenc, s itt-ott egy katona, aki bármikor
kész volt faképnél hagyni kapitányát. Mélysé-
gesen megértem őket: 7 dollárt kerestek havon-
ta, míg mások naponta 200-300 dollár értékű
aranyat gyűjthettek össze.”
Az emberáradat egyszerűen elsöpörte Sutter
birodalmát. Senki sem volt hajlandó dolgozni
neki, a bevándorlók pedig nyugodtan leteleped-
tek a birtokain, a lovait ellopták, a marháit és a
disznóit leölték és elfogyasztották. Sutter italba
fojtotta bánatát, s végleg tönkrement. Élete hát-
ralévő részében jóvátételért és segélyért ostro-
molta a hatóságokat. Marshallt is elkergették,
s idős korában segélyből éldegélt egy gerenda-
házban. Az arany egyiküknek sem hozott sze-
rencsét.
A tömegtájékoztatás kora még nem érkezett el
– a hírek a hajók sebességével terjedtek. Előbb
a kontinens nyugati partján és a Csendes-óce-
án szigetein szereztek tudomást a történtekről.
Oregon férfilakosságának a fele megindult dél-
re, a mexikóiak, peruiak és chileiek pedig észak
IPM 2019. október 69
felé vándoroltak. Hawaiiról bennszülöttek ér-
keztek, a francia fennhatóság alatt álló Marqui-
ses-szigetek teljes helyőrsége pedig faképnél
hagyta a kormányzót, és hajóra szállt. Az
Egyesült Államok keleti részére 1848 augusz-
tusában érkeztek meg az első hírek, melyeket
egészséges kételkedéssel fogadtak. 1829-ben
ugyanis már kitört egy kisebb aranyláz Georgia
tagállamban, de a lelőhelyek gyorsan kime-
rültek. Decemberben azonban megérkezett
Washingtonba az első küldemény Kaliforniá-
ból: egy teásdoboz, 300 uncia arannyal töltve.
James K. Polk köztársasági elnök, akit sokan
bíráltak hódító politikája és területszerzései mi-
att, természetesen a politikája igazolására hasz-
nálta fel a nagy újságot. 1848. december 5-én
e szavakkal nyitotta meg a kongresszus üléssza-
kát: „Tudtuk, hogy jelentős nemesfémbányák
vannak a megszerzett területeken. A  közel-
múltban tett feltárások azonban azt valószínű-
sítik, hogy ezek a bányák sokkal kiterjedtebbek
és értékesebbek, mint feltételeztük. Az arany
mennyiségéről szóló beszámolók olyan rendkí-
Kaliforniai vüliek, hogy hihetetlenek lennének, ha a hiva-
bányásztelep talos jelentések nem erősítenék meg őket.” Ta-
Ember és társadalom
lán egyetlen elnöki bejelentésnek sem volt ek-
kora sikere. A keleti államokban boltok zártak
be, családok bomlottak fel, és számtalan hivatal
üresedett meg. A szerencsevadászok hadserege
megindult nyugat felé.
Egyre szélesebb körökben gyűrűzött az ör-
vény: Ausztrália városaiban plakátok hirdették
a kaliforniai híreket, felgyorsult a kivándorlás
az éhínség sújtotta Írországból, hajóra szálltak
az 1848-as európai forradalmak kiábrándult
vagy üldözött résztvevői, és Kínából is egyre
többen menekültek Kaliforniába a Tajping-fel-
kelés zavargásai elől. Vagyis az örvény az elkö-
vetkező években százezreket szívott magába, és
– ha nem is térítette egészen új ösvényre – rend-
kívüli mértékben felgyorsította az Egyesült Ál-
lamok gazdasági és társadalmi fejlődését.
A „negyvenkilencesek”
A keleti tagállamokból három úton lehetett
eljutni nyugatra. A  legolcsóbb és legveszélye-
sebb a négy hónapig tartó szárazföldi út volt az
Oregon-, majd a Kalifornia-ösvényen a Sierra
70 IPM 2019. október
Aranymosó Nevadáig. A  legbiztonságosabb és legunalma-
Kalifornia északi sabb a tengeri út volt, a Horn-fokot megkerülve.
részén, 1890-ben Egyes „clipperek”, vagyis könnyű, sokvitorlás
hajók 90 nap alatt tették meg ezt az utat, a leg-
több utasszállító azonban csak hat vagy nyolc
hónap alatt. Utasaiknak ennyi ideig kellett elvi-
selni a zsúfoltságot, unalmat, hánykolódást és a
silány élelmezést. A harmadik lehetőség az volt,
hogy gőzhajóval el kellett jutni a Panama-föld-
szorosig, átkelni az őserdőn, s akit nem vitt el
a sárgaláz, a Csendes-óceán partján várhatott
olyan hajóra, amely hajlandó felvenni. A  sze-
rencsés utas két hónap alatt, a kevésbé szeren-
csés jóval hosszabb idő alatt tette meg az utat.
Kaliforniát 1849-re öntötte el az aranyásók
Fotók: Getty Images/Bettmann
áradata, akiket emiatt később „negyvenkilen-
cesek” (Forty-niners) néven emlegettek. Az ál-
lam nem indián népessége 1848-ban 14 ezerre
volt becsülhető, 1852-ban azonban 223  856-
ra gyarapodott. Az 1848 nyarán még kihalt
San Francisco 40  ezres nagyvárossá duzzadt.
A  kikötő tele volt elhagyott hajókkal, mert a
matrózok is szerencsét akartak próbálni. Az
 1849 decembere és 1851 júniusa
közötti másfél év alatt San Fran-
ciscóban nem kevesebb mint hét
tűzvész pusztított. Mivel a kínálat
nem tudott lépést tartani a megnö-
vekedett kereslettel, az árak rend-
kívül megemelkedtek. A  bűnözés
olyannyira erőszakossá vált, hogy
a polgárok rendszeresen önkéntes
rendfenntartó egységeket hoztak
létre, s rövid úton leszámoltak né-
hány bűnözővel.
Az aranyásók a Sierra Nevada nyu-
gati lejtőin hozták létre táboraikat
egy 50 kilométer széles és 300 kilo-
méter hosszú területen. Ezt nevezték
a Mother Lode, vagyis Anyatelér
birodalmának, mert azt hitték, van
valahol egy hatalmas, központi for-
rása az aranynak – ezt azonban senki
sem találta meg. A tektonikus mozgá-
sok és vulkánok ereje valaha aranyat
juttatott fel a magasan fekvő kőzetek
hasadékaiba, amelyet a folyók később
a törmelékkel együtt lemostak. Ezért
az aranyásók táborai a folyók és pata-
kok völgyeiben épültek fel sátrakból,
kunyhókból, gerendaházakból vagy
vályogépületekből. Az aranyásók
elöljárókat választottak, akik nyil-
vántartották a „claimeket”, vagyis a
birtokba vett földcsíkokat. Minden-
kinek egy claimje lehetett, kivéve a terület felfe-
dezőjét, akinek kettő. Aki három napon át nem
dolgozott a claimjén, elveszítette tulajdonjogát.
A magányos aranyásó könnyen banditák áldoza-
tává válhatott, ezért három-négy fős „partneri”
közösségek alakultak ki, melyek tagjai együtt
dolgoztak, laktak és étkeztek. A legrútabb csele-
kedetnek a partner becsapását tekintették.
A következmények
Daniel Walker Howe amerikai történész úgy
fogalmazott, hogy az aranyláznak köszönhető-
en „Kalifornia volt az első állam, amelyet a világ
minden részéről érkező emberek népesítettek
be. Mindmáig itt él a világ etnikailag leginkább
kozmopolita társadalma. Az 1848–1849-es
aranyláz soha nem látott, világméretű koncent-
rációját hozta létre az emberi törekvéseknek és
erőfeszítéseknek.”
Az aranyláz kezdetén Kaliforniában harminc-
szor annyi férfi volt, mint nő, a táborokban
pedig egyáltalán nem voltak asszonyok. Ha
mégis felbukkant olykor egy-egy nő, a távolab-
IPM 2019. október 71
bi helyekről is a csodájára jártak. Ha pedig még
csecsemője is volt, az igazi szenzációnak szá-
mított. Az aranyláz nélkül nem jött volna létre
nyugaton olyan „nemi aránytalanság”, amely
ennyire megnövelte a nők értékét a férfiak sze-
mében. A  nők fokozott megbecsülése pedig
előkészítette a közvéleményt a női választójog
bevezetésére. Aligha véletlen, hogy szinte va-
lamennyi tagállamban és territóriumon, ahol a
nők a világon először megkapták a szavazati jo-
got (Wyoming, 1869; Utah, 1870; Washing-
ton, 1883; Colorado, 1893; Idaho, 1896; Ka-
lifornia, 1911), korábban aranyláz zajlott le.
Felesleges hangsúlyozni a kaliforniai aranyláz
gazdasági következményeit. Az itteni bányákból
már 1848 és 1849 folyamán több mint kétszer
annyi aranyat termeltek ki, mint a világ összes
bányájából 1792 óta. Az 1850-es években in-
nen került forgalomba a világ aranykészletének
45 százaléka. Ráadásul a kaliforniai arany hatásá-
ra a brit üzletemberek 1860 és 1901 között ha-
talmas összegeket fektettek a nyugati bányákba és
a vasúti részvényekbe. Az Egyesült Államok min-
denképpen a világgazdaság vezető nagyhatalmá-
vá vált volna pár évtizeden belül, ezt a folyamatot
azonban az aranyláz alaposan felgyorsította.
A tőke és gazdagság pedig az északi államokba Sutter italba
áramlott, s Dél egyre jobban lemaradt. Ezzel az
aranyláz kiélezte Észak és Dél ellentétét. Az abo- fojtotta bánatát,
licionisták országszerte támogatták, hogy 1849-
s végleg tönkrement.
ben a gyorsan benépesülő Kalifornia a territóriumi
státuszt „átugorva” máris államként csatlakozzon Marshallt is elkerget-
az Unióhoz, mégpedig nem rabszolgatartó állam-
ként. Ezzel azonban felborította volna a 15 rab- ték, s idős korában
szolgatartó és 15 szabad állam közti egyensúlyt a
segélyből éldegélt
szenátusban. Komoly politikai válság bontakozott
ki, s a déliek hamarosan az Unióból való kiválás- egy gerendaházban.
sal fenyegetőztek. 1850-ben egy kompromisszu-
mos törvénycsomaggal sikerült tíz évre rendezni Az arany egyikük-
a konfliktust, de Kaliforniát szabad államként
nek sem hozott
fogadták be az Unióba. Ezért egy Nashville-be
összehívott déli konvenció résztvevői kijelentet- szerencsét.
ték, hogy joguk lenne a „szecesszióhoz”, vagyis az
Unióból való kiváláshoz, de egyelőre nem hajtják
végre. Dél-Karolina küldöttei fel voltak háborod-
va, hogy csak ennyi történt, s úgy döntöttek, a kö-
vetkező politikai válság idején nem törődnek majd
a többi déli állam véleményével. Frusztrációjukat,
megalázottságukat és a jövő miatti aggodalmukat
az aranylázat követő, északi gazdasági fellendülés
erősítette fel olyannyira, hogy Lincoln választási
győzelme után kilépjenek az Unióból. n
A következő részben a többi amerikai aranyláz-
ról, az aranyásók munkakörülményeiről és a jelen-
ség következményeiről olvashatnak.
ember és társadalom
A rajna-vidék
fattyai
Igaz történet alapján. Ez a kifejezés Hollywood egyik kedvenc hívószava,
mely szinte minden filmet érdekesebbé tesz. De vajon mi az igazság? Lehet
a valóság izgalmasabb, mint a film? Hubai Gergely sorozatának legújabb
darabja a Rajna-vidék „fattyainak” igazi életét mutatja be.
A ghánai származású rendezőnő, Amma Asante
munkásságában mindig is kulcsszerepet játszot-
tak a szokatlan életutat bejáró színes bőrű férfiak
és nők történetei. 2013-as filmje, a Belle egy olyan
fekete lány életét meséli el, aki származása révén
az angol nemesség köreiben találja magát, de ter-
mészetesen nem találja a helyét. A 2016-os
A  United Kingdom című alkotása Becsuána-
föld (Botswana) száműzött trónörököse és fehér
szerelme történetén keresztül követi végig a brit
gyarmatbirodalom széthullását. 2018-as, Where
Hands Touch című filmje azonban maga mögött
hagyta az angol történelmet, ugyanis a harma-
Jelenet Amma Asante dik birodalomban élő afronémetek sorsát mu-
ghánai származású rendezőnő tatja be egy kitalált karakter, Leyna megpróbál-
Where Hands Touch című
tatásain keresztül. Az alkotás anyagi sikertelen-
filmjéből
72 IPM 2019. október
ségén túltett a kritikai fel-
zúdulás, mely értetlenked-
ve fogadta az igazi emberi
sorsokból összegyúrt törté-
netet, melynek főhőse egy-
szerre lehet színes bőrű,
nacionalista és antiszemi-
ta, párja pedig a Hitlerju-
gend lelkes tagja. Ha más
szempontból nem is, a
Where Hands Touch leg­
alább abban sikeres volt,
hogy felhívta a figyelmet a
harmadik birodalom terror-
jának elfelejtett áldozataira,
a Rajna-vidék „fattyaira”. De
vajon hogyan illeszkedtek
bele a fekete németek Hitler
terveibe, miben hasonlított és miben különbö-
zött a sorsuk a holokauszt többi áldozatától? Az
afronémetek érdekes sorsának megértéséhez
először tisztázni kell, pontosan honnan érkez-
tek a Német Birodalom fekete lakói, és hogyan
válhattak alig egy évtized alatt közellenséggé.
A GYARMATI ÖRÖKSÉG
Az afronémetek első csoportját azok az embe-
rek alkották, akik a német gyarmatbirodalmon
keresztül kerültek az anyaország területére. Az
első színes bőrűek a 17. században háziszolgá-
lóként érkeztek a különféle hercegségekbe és
királyságokba, habár az amerikai értelemben vett
rabszolgaság nem honosodhatott meg a biroda-
 lom területén. Mivel a német államok nem rendel-
keztek megfelelő méretű gyarmatbirodalommal
a rendszeres utánpótlásokra, az egzotikus fekete
szolgák elsősorban a Holland Kelet-indiai Tár-
saságon keresztül jutottak Berlinbe vagy Mün-
Fotó: Getty Images/Ullstein bild
chenbe. Az első német gyarmatot a poroszok
hozták létre a mai Ghána területén. Az egyetlen
városból és egy erődből álló kolónia azonban
csak pár évtizedig működött – miután egy helyi
törzsi vezető elfoglalta a Gross Friedrichsburg
telepet. I. Frigyes 1720-ban eladta a hollandok-
nak 7200 dukátért – és tizenkét „néger fiúért, akik
közül hatot aranyláncokkal kellett felékesíteni”.
A porosz királyhoz hasonlóan az egymással ri-
valizáló német fejedelmek között is kifejezetten
IPM 2019. október 73
erős érdeklődés alakult ki az új, érdekes és egzo-
tikus kincsek után. Az 1720-as években Antal
Ulrik, Brunswick-Wolfenbüttel hercege egy
ghánai születésű fiú tanulmányait támogatta.
Az Anton Wilhelm Amo névre keresztelt diák
Halléban és Jénában az első olyan színes bőrű
ember, aki európai egyetemre járt – később pedig
filozófus lett.
Mivel a mai értelemben vett Németország
1871-ben alakult meg, a németek csak évszáza-
dokkal lemaradva kapcsolódhattak be abba a
gyarmati versenyfutásba, amelyet a spanyolok
és a portugálok már az 1400-as évek végétől
folytattak, azóta pedig az angolok, a hollandok
és a franciák is vezető szerepet töltöttek be benne.
 ember és társadalom
Otto von Bismarck kancellár az 1884-re szerve-
zett berlini Kongó-konferencián igyekezett a leg-
nagyobb szeletet kihasítani Németországnak a
még feltérképezetlen afrikai területekből – ha már
az ország kimaradt Amerika és Ázsia gyarma-
tosításából, a fekete kontinensen kárpótolhassa
magát. A németek először Német Délnyugat-Af-
rikát (a mai Namíbiát) szerezték meg, majd két
további bővítési hullámban Német Kelet-Afrikát
(a mai Tanzániát, Ruandát és Burundit) és Né-
met Nyugat-Afrikát (a mai Kamerunt és Togót).
A német gyarmatbirodalom növekedését hát-
ráltatta, hogy míg Angilában és Franciaország-
ban a külföldi területek meghódítása politikai
alapvetéssé vált, az egymást váltó német kancel-
lárok között nem mindenki osztotta Bismarck
terjeszkedéspárti nézeteit. A 20. század hajna-
A német közvélemény lára a Német Birodalom csaknem 2,5 millió négy-
zetkilométernyi területet gyarmatosított – illetve
szemében minden színes az afrikai birtokok mellett még egy kisebb szele-
bőrű egyenlővé vált tet kihasított a csendes-óceáni szigetvilágból is.
A megerősödött gyarmatbirodalom révén az af-
a fattyakkal, függetlenül ronémetek száma az anyaországban is jelentősen
megnövekedett. A 18. századi hercegi ösztön-
attól, hogy hol született díjak szellemiségét a koloniális rendszerben is
és hány éves volt. tovább vitték, a tehetséges fiatalokat német egye-
74 IPM 2019. október
temeken oktatták, hogy aztán a rendszer fenntar-
tásában segíthessék a gyarmatosítókat. A vegyes
házasságoknak két típusa jelent meg: egyrészt
az anyaország által kiküldött gyarmati ügyinté-
zők gyakran választottak maguknak helyi fele-
séget, illetve a Németországba küldött afrikai
diákok is találhattak maguknak párt az egyetemi
központokban, ahol középvezetőknek és tolmá-
csoknak képezték őket. A korszak gyarmatosí-
táspárti sajtójában az angol és a francia példákkal
összehasonlítva ritkábban jelentek meg a feke-
tékkel szemben elfogult írások, a német lányok-
nak pedig a színes bőrű egyetemisták egyáltalán
nem tűntek rossz fogásnak, hiszen az államilag
beléjük invesztált költségek miatt biztosan kiszá-
mítható gyarmati karrier várt rájuk. Az őslako-
sok civilizálásában a német gyarmatbirodalom
területén is kulcsszerep jutott a misszionáriusok-
nak, akik helyben az egyszerűbb munkákra (pél-
dául adószedésre) képezték a fekete fiatalokat,
ők azonban a szigorú vallásos neveltetés és az
elzárt közösségek miatt kisebb valószínűséggel
léphettek vegyes házasságba. A gyarmati hadse-
regben szolgáló bennszülött gyalogosok, az úgy-
nevezett aszkarik szintén könnyebben utazhattak
az anyaországba leszerelésük után.
 Az afronémetek hazai megítélésében az első vi-
lágháború hozott gyökeres fordulatot. Az öreg
kontinensen ez az ellentét abban tetőzött, hogy
míg az angol és francia seregek komoly haderő-
ket mozgósítottak a koloniális haderőkből, a né-
met hadseregben egyáltalán nem támaszkodtak
ilyen mértékben a színes bőrű katonákra – pedig
emberanyag a német gyarmatokról is lehetett
volna bőven. A német hadsereg két okból nem
tudott élni ezzel a lehetőséggel. Habár a központi
hatalmak közül ők rendelkeztek egyedül számot-
tevő tengerentúli területtel, a hajózási útvonala-
kon az angol és a francia túlerő miatt nem tudtak
volna komolyabb haderőt hazaszállítani. A színes
bőrű katonák mellőzésének másik oka, hogy a
gyarmatbirodalom gyakorlatilag már a háború
első évében elesett. Bár a német gyarmatok el- A megszállással kapcsolatos legijesztőbb rém- Diagram a náci Német-
csatolását csak az 1919-es versailles-i szerződés történet 1920 tavaszán ütötte fel a fejét, ekkor országból, amely az 1935-ös
foglalta írásba, a területek jelentős részét már terjedt el a közbeszédben a „Rajna fekete pesti- nürnbergi törvényeket
1914-ben megszállták az ellenséges gyarmati se” – azaz a francia hadsereg szenegáli erőinek magyarázza
erők. Az angol és francia részre darabolt Togóföld megérkezése. A német kommentátorok úgy
már 1914 augusztusában megadta magát, Né- vélték, hogy a franciák szándékosan állomásoz-
met Kelet-Afrikát Nagy-Britannia, Belgium és tatnak szenegáli katonákat a Rajna-vidéken, hogy
Portugália között osztották fel, míg
Német Délnyugat-Afrikát a britek
szállták meg Dél-Afrikából kiindulva.

EGY MEGSZÁLLÁS
„SZÉGYENLETES” EMLÉKE
A német gyarmatbirodalmat végleg
megszüntető versailles-i szerződés
egy másik, a mindennapi élet szem-
pontjából még kézzelfoghatóbb ho-
zadéka volt a Rajna-vidék és Saar-
vidék szövetséges megszállása, mely
1930-ig a weimari köztársaság egyik
legfájdalmasabb vesztesége maradt.
Míg az afrikai birtokok elvesztése
egyszeri sokkhatás volt, a mai Hes-
sen, Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Raj-
na-Vesztfália tartományai által lefedett
(Fotó: Getty Images / Universal History Archive)

terület idegen katonai ellenőrzése egy

évtizeden át tartó szégyenfoltot je-
lentett a politikai elitnek. A nagyjából
20 ezer négyzetkilométeres terület
volt a német ipar egyik fellegvára,
Ruhr-vidék nyugati részén olyan te-
lepülések kerültek idegen kézbe, mint
Aachen, Köln, Düs­seldorf, Essen
vagy a későbbi NSZK-főváros Bonn.
Habár az övezet megszállásában el-
vileg az amerikai, angol, belga, francia
és sziámi(!) erők közösen vettek részt,
a legjelentősebb erőt mégis a franciák
képviselték.

IPM 2019. október 75

ember és társadalom

Az anyaországban ezzel is elkorcsosítsák a helyi németeket – Hitler
később még tovább ment, és a franciák mögött
sokkal erősebb volt természetesen a zsidókat sejtette az ördögi terv
az ellenérzés a vegyes mögött. A következő évben a politikai aktualitá-
sokat mindig ügyesen meglovagló közíró, Guido
házasságból született Kreutzer A fekete szégyen: A megalázott Né-
metország regénye című kötetben szította tovább
gyermekekkel az indulatokat. Szerinte minden vegyes kapcso-
szemben, mint a latból született gyermek „testileg és szellemileg
degenerált” volt. A megszállt területeken a néme-
tényleges megszállási tektől „otthon” elvárás és hazafias kötelezettség
övezetben. volt, hogy a szövetséges katonákkal semmilyen
módon nem lehet barátkozni – egy olyan közeg-
ben, ahol még a hűsítő víz felkínálása is haza­
árulásnak számított, elképzelhetjük, hogy milyen
következménye volt a vegyes házasságoknak vagy
szerelmi kapcsolatoknak.
Míg a hazai sajtó tömeges nemi erőszakról cik-
kezett, a Rajna-vidéken a szenegáli katonák sok-
kal nagyobb népszerűségnek örvendtek, mint az
„igazi” francia katonák. A német nők és a szenegáli
katonák kapcsolatából született félvér gyermekek
lettek a Rajna-vidék fattyai. A korabeli újságok-
ban jelentősen eltúlozták a vegyes párkapcsola-
tok számát a megszállt területeken, a felfokozott
helyzetben pedig a német külügyminisztérium
külön kérést intézett a franciákhoz, hogy ha már
megszállás alatt kell élni, legalább ne vezényel-
jenek szenegáli katonákat a Rajna-vidékre. Ha-
bár még Hitler Mein Kampfja is külön bekez-
dést szánt a probléma tárgyalására, a valóságban
alig 400-600 félvér gyermek született ezekből
a kapcsolatokból a Rajna-vidéken. Az összla-
kosság méretéhez képest eltörpülő kisebbség
ellen folytatott sajtóhadjárat azonban megtette
a hatását – a német közvélemény szemében min-
den színes bőrű egyenlővé vált a fattyakkal, füg-
getlenül attól, hogy hol született és hány éves volt.
Az egykori gyarmatokat védő, leszerelt katona,
az egykori gyarmati középvezető vagy kétkezi
munkás is részese lett a Német Birodalom elleni
„merényletnek”.
A FEKETÉK ÉLETE A HARMADIK
BIRODALOMBAN
Érdekes módon az anyaországban sokkal erősebb
volt az ellenérzés a vegyes házasságból született
gyermekekkel szemben, mint a tényleges megszál-
lási övezetben. A Rajna-vidék iskoláiban a
„fattyak” a körülményekhez képest normális éle-
tet élhettek. A korszakból számos fényképes em-
lék maradt fenn arról, ahogy fekete gyerekek részt
vesznek az iskolai ünnepségeken, vagy együtt
játszanak a társaikkal. Az igazi problémák akkor
kezdődtek, amikor az 1930-as években a Rajna-
vidéket folyamatosan visszaintegrálták Német-

AFRONÉMET SORSOK:
GERT SCHRAMM
Gert Schramm a buchenwaldi koncentrá-
ciós tábor egyetlen fekete lakója (és egy-
ben túlélője) volt. Ő nem a Rajna-vidéken,
hanem Türingiában született, afroamerikai
édesapja, Jack Brankson egy erfurti acél-
kohóban dolgozott mérnökként. Mivel csak
ideiglenes munkaviszonya volt, a szerző-
dés lejártakor hazautazott, Gert azonban
Németországban maradt édesanyjával.
A nürnbergi törvények életbelépésével
nem tanulhatott szakmát, egy helyi autó-
szerelő műhelyben végzett kisegítő mun-
kát. Édesapja többször is meglátogatta,
1941-ben azonban a náci faji törvények meg-
szegése miatt letartóztatták és Auschwitz-
ba szállították. Gert Schrammot 1944 má-
jusában fogták el, még az év júliusában szállították Buchenwaldba. Mivel hivatalosan politikai fogolyként listázták, a
kommunista Willi Bleicher az eredetileg kijelölt kőbányából egy könnyebb munkakörbe osztotta be – ez menthette meg
Schramm életét. Szabadulása után egy másik buchenwaldi fogolytársával Schramms Reisen néven taxis céget alapí-
tott, mely mind a mai napig működik Eberswaldban. 2016-os haláláig Schramm volt a harmadik birodalmat túlélő afro-
német túlélők legfontosabb képviselője.

76 IPM 2019. október

országba, így a helyi kisebbségek
is erősebben érezhették a harma-
dik birodalom szorítását. Míg a
zsidókra és a cigányokra különö-
sen odafigyelt a törvényhozás, az
afronémetek az elenyésző számuk
miatt nem kaptak kiemelt figyel-
met a nürnbergi törvényeken be-
lül. A szabályozás tiltotta a feketék
és a fehérek vegyes házasságát, a
már létező félvér lakosságot azon-
ban a világháború végjátékáig
megtűrték. A sors fintora, hogy
a Rajna-vidék agresszív visszakap-
csolása miatt az új nacionalista he-
vületben még a Hitlerjugend és a
Wehrmach is fogadott színes bőrű
jelentkezőket, akik úgy érezhet-
ték, hogy a gyűléseken skandált
antiszemita jelszavak rájuk nem
vonatkoznak. Bár a többi ország-
hoz képest elhanyagolható mértékben, a második
világháború alatt már a Wehrmacht is használt
színes bőrű katonákat, elsősorban az észak-afrikai
hadszíntéren, ahol arab önkéntesekkel kiegé-
szülve hozták létre a német hadsereg egyik „leg-
színesebb” alakulatát, a Szabad Arab Légiót.
Az egyetlen, feketékkel szemben megfogalma-
zott törvényi kötelezettség a sterilizáció volt,
melyről általában maguk az érintettek is csak
később értesültek. A harmadik birodalom steri-
lizációs törvényei a „genetikailag beteg” egyének
számára írták elő a beavatkozást, maga a bőrszín
azonban nem szerepelt feltételként a műtétek
végrehajtására. 1937-ben, ahogy a Rajna-vidék
„fattyai” lassan felnőttkorba léptek, Hitler jóvá-
hagyásával külön Gestapo-különítményt küld-
tek az egykori megszállt területekre, hogy soron
kívül sterilizálják a félvér gyermekeket. A túl-
élőkkel készített interjúk vegyes képet mutatnak
a beavatkozásokkal kapcsolatban – visszatérő
elem volt, hogy a gyerekeknek más beavatko-
zásnak hazudták a sterilizációt, a kellően meg-
félemlített szülőkkel azonban őszintén közölték,
hogy a műtétet a német faj megmentése céljából
kell végrehajtani. A nagyjából 500 beavatkozást
11 és 18 év közötti gyerekeken végezték el.
A műtétekhez igazolás is járt, pár évig ezekkel a
papírokkal az egykori fattyak szabadon élhettek,
hiszen már nem jelentettek közvetlen veszélyt
az árja fajra. A Rajna-vidéken végrehajtott mű-
velet érdekessége, hogy míg sok hasonló progra-
mot lelkesen propagáltak, ezt az akciót titokban
hajtották végre, és csak később, történészi segít-
séggel derült rá fény.
IPM 2019. október 77
Koncentrációs ZÁRÓKÉP
tábort túlélő A zsidó és a cigány holokauszt árnyékában az
gyerekek afronémetek sorsa gyakorlatilag feledésbe me-
rült, történetüket csak az 1970-es években fe-
dezte fel a történészszakma, a 2000-es években
pedig egy újabb hullámban a személyes történetek
is névvel jelentek meg. Természetesen itt már
nagyon kevés túlélőről beszélhetünk – a harma-
dik birodalom területén nagyjából 20-25 ezer
afronémet élt, közülük alig 600-an származtak
a Rajna-vidékről –, mégis ez az elhanyagolható
méretű kisebbség jelentette az egyik legtökélete-
sebb célpontot az indulatok felkorbácsolására.
Míg a zsidók esetében a megkülönböztetések
fenntartásához komoly apparátust kellett üze-
meltetni, és több generációra visszamenőleg tar-
tották számon az emberek származását, az afro-
németek nem bújhattak el papírok mögé a Ges­
tapo elől. Az elhanyagolható méretű kisebbség
pusztán a létezésével folyamatosan emlékeztette
a németeket a közelmúlt politikai tragédiájára –
a gyarmati afrikaiak a kolóniák elvesztésére, a
Rajna-vidék fattyai pedig az évtizedes szövet-
séges megszállásra. Sajnos az afronémetek tör-
ténetét még mindig nem sikerült lezárni. Amikor
Reiner Pommerin professzor 1979-ben megje-
lentette az első könyvet a témában, egy szociálde-
mokrata politikus fejenként 3000 márkát ajánlott
fel az érintetteknek, amennyiben a kutató átadja
az elérhetőségeiket. Erre akkor nem került sor,
mivel Pommerin úgy érezte, hogy olcsó politikai
fogásról van szó – így az akkori próbálkozás óta
az afronémeteknek egy-egy kiemelt esetet leszá-
mítva még mindig nem jutott kártérítés. n
 Ember és társadalom

A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
térfoglalásai Budapesten
A rendszerváltozások után az új hatalmak rendszerint igyekeznek saját ideológiájuknak
megfelelően „átformálni” az uralmuk alá jutott teret. Vajon a Tanácsköztársaság mire és
hogyan használta Budapest utcáit, köztereit és parkjait? Milyen tömegrendezvényekre
használták a területeket, és milyen szerepet szántak a Városligetben található intézmé-
nyeknek? Perczel Olivér cikkében a Tanácsköztársaság köztérfoglalásait veszi sorra.

78 IPM 2019. október


Fotó: Fortepan/Péchy László
A Tanácsköztársaság térfoglalásai közül az első
a „proletáruralom avatóünnepe” volt, amelyet az
Országház előtti téren tartottak. A Tanácsköz-
társaság kikiáltása utáni első vasárnap, 1919.
március 23-án délután az ország főterére száz-
ezer fős, piros zászlókat lengető, forradalmi da-
lokat és indulókat éneklő tömeg érkezett.
IPM 2019. október 79
Az érdeklődők több szónok lel-
kesítő politikai beszédét hallhat-
ták, akik a tér különböző pont-
jain jelentek meg. Szónoklataik
a proletáruralom győzelméről
tudósítottak, és a Vörös Hadse-
regbe való belépésre buzdítot-
tak. A beszédek szüneteiben
Rácz Lali – a kor híres cigány-
zenésze – 300 fős zenekarával
muzsikált.
A proletárdiktatúra következő
köztéri rendezvénye az úgyne-
vezett toborzónap volt. A nagy-
szabású eseményre április 6-án,
vasárnap került sor. Az Ország-
ház előtti téren a nemzetközi
vörös ezred tartott bemutatót.
A nagyszámú megjelent tömeg
elé a katonák zeneszóval érkez-
tek, indulókat énekeltek, majd a
forradalmat éltető beszédek hang-
zottak el. Később a résztvevők
átvonultak a Lánchídon, végig az
Andrássy úton, egészen a város-
ligeti millenniumi emlékműig.
A menetet piros zászlót lengető
leányok vezették, a felvonulók
között cigányzenekarok muzsi-
káltak, katona- és munkásdalár-
dák zenéltek, és a vonuló töme-
get feldíszített autók kísérték.
A gyalogos vonulás során a kor
neves színészei szavaltak és éne-
keltek, majd lelkesítő politikai
beszédek hangzottak el. A prog-
ram után a szervezők az Üllői
úti pályán magyar–osztrák labda-
rúgó-mérkőzést rendeztek. A já-
ték alatt folyamatos volt a tobor-
zás a munkások közt a Vörös
Hadseregbe.
Mivel április 16-án a román ki-
rályi hadsereg megtámadta Ma-
gyarországot, válaszul a Tanács-
köztársaság védekező háborúról
döntött. A háború hírére a város
Az 1919-es több pontján tüntetéseket rendeztek, a fő útvo-
május 1-i nalakon tüntető menetek vonultak végig. A tá-
felvonulás madásnak köszönhetően újabb toborzónapot
a budapesti szerveztek, ezúttal a Népligetben. Április 20-án,
Rákóczi úton
húsvétvasárnap tartották, ismét százezer ember
részvételével. A rendezvény új, aktuális jelszót
kapott: „Veszélyben a forradalom, mentsük meg
Ember és társadalom
a munkásuralmat!” A Népligetet vörös zászlók-
kal díszítették, vörös drapériába burkolt emelvé-
nyeket ácsoltak, és a már bevált programokkal
szólították meg a lakosságot. Katonazenekarok,
dalárdák és népzenészek a park több helyszínén
egyszerre kezdték el játszani az Internacionálét.
A zenés bevezetőt a Magyarországi Szocialista
Párt szónokainak beszédei, majd neves színé-
szek, színésznők előadásai követték.
A cirkuszban is folyamatosan zajlottak az előadá-
sok, ahol fellépett Czája József, a kor neves birkó-
zója. A népligeti nagygyűléssel azonos időpont-
ban Budán, a Vérmezőn is népgyűlést rendeztek.
A felszólalók ismertették a politikai helyzetet, és
ott is fegyverkezésre szólították fel a többezres
tömeget.
A szabadtéri erődemonstrációk sora három nap
múlva folytatódott, április 23-án délután gyári
munkászászlóaljak lepték el Budapest utcáit.
A munkások a Közvágóhídnál, az Orczy téren,
a Margit, valamint a Műegyetem rakpart előtt
gyülekeztek, majd tömegesen elindultak az And-
rássy út felé. A zászlóaljak elfoglalták az egész
Az akkori Berlini tér Andrássy utat, ahol a Magyarországi Szocialis-
(ma Nyugati tér) is új ta Párt vezetői lelkesítő szónoklatokat tartottak
külalakot kapott az ezredek tagjai, valamint az érdeklődő megje-
lentek előtt.
80 IPM 2019. október
A köztéri térfoglalás legnagyobb
jelenete: május 1.
A Forradalmi Kormányzótanács május elsejének
– a munkásság ünnepének – megünneplésére ki-
emelt figyelmet fordított. Szervezésével Szamuely
Tibort bízták meg, aki 1918-ban Moszkvában
résztvevője volt az ottani május elsejei rendez-
vényeknek. Szamuely Budapesten is grandiózus
terveket kívánt megvalósítani. A főváros köztere-
inek vörösbe öltöztetéséről döntött, és minden
lakót kötelezett háza és a házak előtti fák feldí-
szítésére. Zenés katonai parádékról, a szakszer-
vezetek szervezte felvonulásokról is határozott.
A lakosság szórakoztatását pedig sportversenyek,
népünnepélyek és gyerekprogramok garantál-
ták. A három héten át zajló előkészületek végén
az ünnep reggelére Budapest teljesen átváltozott.
A forradalom vörös színének hangsúlyozásán
túl a főváros legfontosabb csomópontjain, tere-
in és hídjain, összesen 22 kiemelt helyszínen,
monumentális díszleteket helyeztek el. Budán,
a Vérmező bejáratánál Lenin óriási gipszszobra
fogadta az embereket, majd tovább haladva, Mar-
tinovics Ignác kivégzésének helyszínén, egy ha-
talmas vörös szarkofágot láthattak. A Gellért-
szobrot vörös és sárga lepellel takarták le, alatta
a vízesés elé egy festmény került „Dolgozzatok
 és tiétek a paradicsom” jelmondattal. A budai
várpalota dunai oszlopsorát és ablakait vörös
drapériákkal takarták el. Az alagút Duna-parti
oldalát is átalakították. A címert letakarták, a
bejárat jobb oldalán egy négy méter magas kala-
pácsos ember állt, bal oldalán egy ugyanakkora
vöröskatona őrködött. A Pest és Buda közti ös�-
szeköttetést teremtő hidak hídfőit szintén vörös
jelmezbe öltöztették. A Margitsziget bejárata
előtt a proletáranya szobra várta a gyerekeket.
A Lánchíd túlsó oldalán, a pesti oldalon Karl
Marx öt méter magas szobra fogadta az érkező-
ket. Teljesen átalakították az Országház teret is.
A Parlament főbejáratát feldíszítették, eléje két
hatalmas vörös földgömb került, Andrássy Gyula
lovas szobra köré pedig a „munka háza” című
építményt ácsolták. A vonulók útja több diadal-
kapu alatt vezetett át, ilyen készült a Ferenciek
Fotók: Fortepan/Marics Zoltán, Péchy László
terén is. A Deák téren egy monumentális tribü­
nön Lenin és Szabó Ervin óriási mellszobrai kap-
tak helyet. A Berlini (ma Nyugati) tér is új kül­
alakot kapott, ott egy hatalmas, kör alakú vörös
dob állt, amelynek pereméről óriási dárdák me-
redeztek az ég felé. Bíró Mihály híres-hírhedt
kalapácsos munkásszobrai pedig a négy égtáj felé
lendítették hatalmas kalapácsukat. Nagyobb de-
korációt helyeztek még el a Köröndön, az akkor
ott álló négy szobrot vörös földgömbökkel ta-
karták le.
IPM 2019. október 81
A leghangsúlyosabb átalakítás mégis talán a mil- A lakosság
lenniumi szoborcsoportot érte. A királyszobro- a budapesti
kat teljesen eltakarták, a rájuk boruló vörös le- Kossuth Lajos
utca és Astoria
pelre a „Világ proletárjai egyesüljetek!” feliratot
közötti
mázolták. A tér közepén magasodó oszlop he-
kereszteződést
lyére egy monumentális obeliszk került. Árpád is szépen
fejedelem szobrát a rendszer által dicsőített Marx feldíszítette
és a rá áhítattal feltekintő bánya- és vasmunkás
kilenc méter magas szobra takarta el. A Város­
ligetben található Iparcsarnok elé is egy hatalmas
vörös kaput emeltek, és az épületet forradalmi
A Gellért-szobrot vörös és sárga lepellel takarták le,
alatta a vízesés elé egy festmény került „Dolgozzatok
és tiétek a paradicsom” jelmondattal.
jelszavakkal borították be. A Vajdahunyad vára
főkapuját a mezőgazdasági munkát éltető fest-
ménnyel díszítették, a tavon pedig egy kis szigetet
alakítottak ki, ahol szintén a kalapácsos ember
háromméteres gipszszobra állt.
Hajnalban nyolc katonazenekar és 200 színházi
zenész az Internacionálé és a Marseillaise dalla-
maival fújt ébresztőt a városnak. Az ünnepélyt
reggel nyolc órakor egy csoportos futóverseny
nyitotta meg. A résztvevők tízes csoportokban
futottak az Andrássy út elejétől a millenniumi
Ember és társadalom
Cigányzenészek emlékműig. A startpisztoly dörrenésekor 500
szórakoztatják a tömeget futó lendült neki a 2310 méteres távnak. A fu-
a Kodály köröndön
tóversenyt egy újabb kiemelkedő látványosság,
a kerékpáros felvonulás követte.
A felvonuló csoportok munkahelyük, szakmájuk
szerint külön-külön meneteltek, saját zászlóikat
lobogtatták tábláikat tartva a fejük fölé. A me-
netek meghatározott útvonalon keresztül érték
el végpontjaikat, a város nagy parkjait. Budán a
felvonulók tíz órára érték el a Vérmezőt, ahol
zenével, különféle mutatványokkal egész nap szó-
A vurstlit városligeti mutatványos mintaüzemmé
kívánták formálni, és ennek érdekében megbíztak három
művészt a tervek elkészítésével.
rakoztatták a megjelenteket. Pesten a Népligetet
és a Városligetet lepte el a tömeg. Az Andrássy
úton vonult a legnagyobb menet, négy órán ke-
resztül áramlott a Városliget kapuján át, és a li-
getben szórakoztak tovább. A parkokban nagy
82 IPM 2019. október
emelvényeket ácsoltak, ahol kijelölt szónokok
beszéltek a hallgatósághoz. A rendszer vezetői
által mondott beszédek a Tanácsköztársaság tör-
ténelmi küldetéséről, a diktatúra legitimitásáról,
a munkásság szükségszerű összefogásáról és a
világforradalom győzelméről szóltak. Délután
már a szórakozásé lett a főszerep. Az Angol Park-
ba a gyermekek számára díjtalan volt a belépés,
így tömegek lepték el a játékokat, valamint sokan
hallgatták a katonazenekarok koncertjeit is.
A Margitszigeten tartották a legtöbb gyermek-
programot. A várt húszezer fiatal a sportpálya
tribünjein egy futballmérkőzésen szurkolhatott,
volt zsákban futás és rúdmászás is. A gyerekek
a felállított emelvényekről mesét hallgathattak,
színházi előadást és artistamutatványokat néz-
hettek. A víztorony erkélyéről tárogató hang-
verseny szólt, több helyen tartottak népzenei
koncerteket, és különféle játékokkal foglalták le
a látogatókat. Este a színházak, mozik és orfeu-
mok belépőjegyeit fél áron lehetett kapni. A teát-
rumok előadásai forradalmi indulók éneklésével
és versek szavalásával kezdődtek. A nap csúcs­
 pontját az esti tűzijáték jelentette. Az ünnepség
után az időjárás hűvösre és nagyon viharosra
fordult. A feltámadó erős szélvihar tombolása a
május elsejére ácsolt nagy méretű díszleteket szét-
szaggatta, több esetben összedöntötte, amelyek
baleseteket is okoztak. Emiatt a Forradalmi Kor-
mányzótanács néhány nap múlva a díszletek el-
bontásáról döntött.
Fotók: Fortepan/Marics Zoltán, Péchy László
IPM 2019. október 83
Újabb erődemonstrációk
Május 26-án, vasárnap újabb harcias bemutató
zajlott. Aznap a Vörös Őrség rohamszázadainak
szemléjére került sor a Vérmezőn. A tizenkét
század kürtszóra váltakozó gyakorlatait, ének-
léssel és hangos zeneszóval kísért felvonulásait
szemlélték meg a népbiztosok és a megjelent la-
kosság. A parádé ismét a városon keresztül tartó
Ember és társadalom
vonulással fejeződött be, a masírozó katonák a
Lánchídon át indultak haza.
A Vörös Hadsereg északi hadjáratainak sikerét
is hatalmas népünnepély követte. 1919. június
6-án, szombat reggel a győzelem hírére a helyőr-
ség összes katonai zenekara hangos zeneszóval
vonult végig az utcákon, a színházak előtt pedig
a teátrumok zenekarai adtak térzenét. A népbiz-
tosok a szüntelen éljenzések és forradalmi dalok
éneklése közben egymás után tartották beszé-
deiket. A szónoklatok után a megjelent sokaság
számára folytatódott az ünnepi este. A Dunapa-
lota szálló nagyerkélyén a 100 tagú cigányzene-
kar hangversenyét élvezhették, és a Szovjetház
(Hungária Szálló) előtt is dalárdák és cigány-
zenészek muzsikáltak.
A felvonuló csoportok munkahelyük, szakmájuk
szerint külön-külön meneteltek, saját zászlóikat
lobogtatták tábláikat tartva a fejük fölé.
A proletárdiktatúra ellen katonai zendülés tört
ki június 24-én. A felkelést azonban a proletár-
diktatúra leverte és megtorolta. A harcok során
elhunyt 18 vöröskatona temetését a hatalom szin-
tén egy nagyszabású tömegdemonstrációvá ala-
kította. A gyászünnepély az Országház téren
kezdődött június 29-én, vasárnap délután. A Par-
lament lépcsőzetén óriási ravatalt készítettek,
virágok és koszorúk százai között feküdt a 18
koporsó, a háttérben hatalmas fekete zászlók
lengtek. A megemlékezés után a népbiztosok be-
szédei következtek, majd zeneszó kíséretében
elindult a menet. A felvonulást kerékpáros vö-
röskatonák vezették, majd egy lovas különítmény
érkezett. Őket a gyászindulókat játszó katona­
zenekarok követték, utánuk a gyalogezredek
díszszázadai lépdeltek. A teljes fegyverzetet öl-
tött századok mögött a 18 díszes halottaskocsi
gurult, melyeket a Forradalmi Kormányzótanács
tagjai kísértek. A Parlamenttől a Köztemetőig
tartó menet mellett végig munkászászlóaljak álltak
sorfalat, és a felvonulást rengeteg ember kísérte.
Térfoglalások a proletár-
társadalom érdekében
Az erődemonstrációk mellett a proletárhatalom
néhány térfoglalási akciójában felfedezhető a jó-
tékony célú, de alapvetően mégiscsak a magán-
tulajdon kisajátításával járó törekvés is. Erre je-
lentenek példát a sorozatos játszótér-létesítések
is. A főváros népbiztossága március 25-én ren-
delkezett a zártkertek és a magánkertek közcélra
84 IPM 2019. október
való felhasználásáról. Így a Várkert, az egyházi
rendek vízivárosi kertjei, az Orczy-kert, a Rot-
tenbiller-kert és a Károlyi-kert is látogathatóvá
vált. A megnyitott kerteket és parkokat játszó-
terekké nyilvánították. Ám a Tanácsköztársaság
által megnyitott zöldterületek még nem nevezhe-
tők valódi játszótereknek, hiszen játékfelszere-
léseket nem létesítettek bennük, csak teret adtak
a játékhoz. Hintával, csúszdával, libikókával,
mászópóznával és kötéllel csupán két játszóteret
adtak át. Az egyik a Damjanich utca 42. szám
alatti üres telken létesült (a telken 1927-től egy
hatemeletes lakóház áll), a másik a Károlyi-kert
volt, amelyet július 13-án, vasárnap nyitottak
meg a gyerekek előtt.
Ennél nagyobb zöldterület volt a Margit-sziget
is. Az árnyas, parkos zöldterület a Tanácsköztár-
saság előtt a szegényebb emberek elől el volt
zárva, megközelítése a 19. században még csak
csónakon vagy hajón volt lehetséges. Az 1876-
ban átadott Margit hidat a szigettel 1900-ban
kötötték össze, de belépni ezután is csak belé-
pődíj kifizetése után lehetett. Ezt a rendszert a
főváros népbiztossága 1919. március 28-án el-
törölte, és elrendelte, hogy a területre mindenki
díjtalanul léphessen be. Április 13-án, vasárnap
a szigetet ünnepélyes keretek között átadták a
„proletárságnak”. Vörös lepellel takarták el a
jegyszedő bódékat, vörös zászlók, drapériák dí-
szítették a fákat és kandelábereket, a bejárathoz
pedig új kapu került, amelyen óriási tábla hirdet-
te: „Minden a Mienk!” A programon atlétikai
versenyt és labdarúgó-mérkőzést is rendeztek.
A Lóversenytér (Tattersall) átformálása szintén
ide illeszkedik. Az új rendszer ezt az „úri mulat-
ságot” bezárta, és a területet hasznosította. A 130
holdnyi zöldfelületet egy 100 tagból álló terme-
lőszövetkezet kapta meg egy évre. A termőföld-
nek használt lóversenytéren – a nép számára –
hüvelyeseket, káposztát, tököt, paradicsomot
termesztettek.
A városligeti szórakoztató
intézmények
A Városliget már 1919-ben is Budapest kedvelt
pihenőhelye, szórakoztató- és kulturális centru-
ma volt, ahol több múzeum, a Széchenyi fürdő,
a Vajdahunyad vára, a csónakázótó és kellemes
sétányok várták a lakosságot. A Városligetben mű­
ködtek a fővárosi szórakoztatóipar képviselői
is: az állatkert és az Angol Park, a cirkuszok,
valamint a vurstli. A kiemelt fontosságú intéz-
mények és a szórakoztatási lehetőségek miatt a
Tanácsköztársaság rendszere külön figyelmet
fordított a területre.
 A vurstli
A lakosság csodájára járt az 1909–1912 között
újjávarázsolt állatkertnek és az ugyanakkor ki-
alakított, kőépületekbe telepített vurstlit is szí-
vesen látogatták. Volt itt két mozi, a Beketow
Cirkusz és a Barokaldi Néparéna, két kör- és
egy hajóhinta, két céllövölde, egy bábszínház és
a Műszínkör, valamint a Feszty-körkép és a bar-
langvasút, fényképész és a Plasztikon nevű viasz-
báb-kiállítás. A fogyasztást négy kávézó, három
szatócs, két cukrász és két dohánybolt tette lehe-
Fotó: Fortepan/Péchy László
IPM 2019. október 85
tővé. A Tanácsköztársaság kultúrpolitikájába
illeszkedett a vurstli átalakítása is. Ezért 1919.
május 6-án elrendelték a „művészi átalakítását”.
A vurstlit városligeti mutatványos mintaüzem-
mé kívánták formálni, és ennek érdekében meg-
bíztak három művészt a tervek elkészítésével.
Ők a munka elvégzéséhez minden hivatali tá-
mogatást megkaptak, az építkezésekre százezer
koronás hitelösszeg állt rendelkezésre. A munkát
el is végezték. A megmaradt tervek szerint laci-
konyhát, planéta- és énekesbódét terveztek az
A kiemelt helyszíneken
óriási szobrokat állítottak fel,
hangsúlyozva a proletár-
diktatúra győzelmét
Ember és társadalom
új mutatványostelepre. A rajzok készítésén túl
heteken át a területen helyszíneltek, több vázla-
tot, tervet is kidolgoztak, azonban az idő kevés
volt, és a terv túl költségesnek bizonyult, így a
vurstli átalakítása elmaradt.
Az Angol Park
A vurstli mutatványosaival szemben 1911 óta
működött az Angol Park, amely egyszerre volt
családbarát élménypark – hullámvasúttal, elvará-
zsolt kastéllyal, csodakerékkel, siklóval –, és az
Alpesi Falu és a Terasz vendéglő éjszakai műso-
rainak köszönhetően az éjszakai élet közkedvelt
helyszíne. Az Angol Parkot a Budapesti Forra-
dalmi Központi Munkás- és Katonatanács elnök-
sége 1919. április 18-án birtokba vette. A park
üzemvezetésével a korábbi igazgató-tulajdo-
nost, Meinhardt Frigyest, a műszaki vezetéssel
pedig testvérét, Meinhardt Richard mérnököt
bízták meg. Ám az üzem vezetésének tényleges
irányítását a központi munkás- és katonatanács
teljhatalmú megbízottai végezték. A Tanácsköz-
társaság az Angol Park esetében is a teljes átalakí-
tásra törekedett, de a nagy munkákhoz a veze-
tés nem rendelkezett elegendő anyagi forrással.
A magyar történelemben egyik rendszer
sem sajátította ki olyan mértékben a köztereket,
mint a Tanácsköztársaság.
A parkban a bábszínház délutánonként gyerek-
műsorokat tartott, míg este a felnőtteknek mu-
tattak be előadásokat. Az Alpesi Falu mulatóban
pedig 20 orfeumi attrakció és egy 40 tagú balett-
társulat lépett fel délután és este. A helyszínt az
artisták szakszervezete foglalta le saját tagjainak.
A műsorszámok július elején bővültek. Az Alpesi
Falu orfeumán kívül a Park kabaré és a Nyári
Casino családbarát előadásaira lehetett jegyeket
váltani. Az Angol Park elnevezést a vezető ideo-
lógusok nem találták megfelelőnek, ezért a Ta-
nácsköztársaság szelleméhez jobban illeszkedő
Néppark nevet kapta 1919. július 12-én. Utasí-
tották a park vezetését, hogy az új név használatá-
ról gondoskodjon, de a proletárdiktatúra bukása
miatt erre már nem került sor.
Az államosítás árnyoldalai
Mint a későbbi jelentésekből kiderült, a köztér-
foglalások súlyos anyagi károkat okoztak. A Mar-
gitsziget megnyitása az ott lévő sportpályákat
tönkretette. A tömegrendezvények pedig Buda-
pest parkjainak, tereinek, utcáinak növényeiben
86 IPM 2019. október
okoztak komoly pusztításokat. A sajtó szerint „az
elvtársak úgy értelmezték a »minden a mienk«
elvet, hogy csizmásan feküdtek be a virágágyak-
ba, a padokat elhordták, a kerítéseket erőszakkal
kitördelték, a bokrokat pedig, bár kissé átlátszó-
ak voltak, kinevezték a szerelem függönyeinek”.
A Városligetet is megviselte a háborús időszak,
mivel akkoriban nem tudták gondozni a sétányo-
kat. De a legnagyobb kárt itt a Tanácsköztársaság
az öntözési tilalmával okozta. A növények kiszá-
radtak, a virágok elfonnyadtak, és a megcsúnyult
virágágyakat az emberek le is taposták.
A Tanácsköztársaság és a román megszállás után
a helyreállítás következett. A bolsevizmus idő-
szaka alatt tönkretett parkok helyreállítására 40
munkás száznapi munkájára volt szükség. A mun-
kát a Fővárosi Kertészet irányította, és 1920
tavaszán foglalkozás nélküli ipari munkások al-
kalmazásával végezték el. A fő cél csak a kiirtott,
kopár felületek újratelepítése lehetett.
Összegzés
A magyar történelemben egyik rendszer sem
sajátította ki olyan mértékben a köztereket, mint
a Tanácsköztársaság. Az 1919-es kommunista
berendezkedés teljes mértékben kihasználta a sza-
badterek adta lehetőségeket. Mindössze négy
és fél hónapos regnálása alatt kilenc alkalommal
– fennállása minden második hétvégéjén – sor
került a főváros köztereit érintő tömegrendez-
vényekre. A kialakított diktatúra az államosítások
segítségével a zöldfelületekre is kiterjesztette a
hatalmát, és rajta hagyta sajátos jegyeit. Ám a
„békés célú” esetekben is, amikor nem kifejezet-
ten a nyílt erődemonstráció volt a cél (játszóterek
kialakítása, a Margitsziget megnyitása, a Lóver-
senytér hasznosítása), a hatalom intézkedése az
előző rendszerrel való leszámolást tükrözte.
Ezekkel ellentétben a toborzónapok, május else-
je, a temetési menet mind a hatalom erődemonst-
rációinak tekinthetők. A rendezvények birtokba
vették, kisajátították és átalakították a köztere-
ket. Így történt ez a vörös szín hangsúlyozásával,
a zászlók és jelképek megjelenésével a toborzó-
napokon, a Margitsziget megnyitásakor vagy a
vöröskatonák temetési ceremóniáján. Az utcák,
terek, parkok és az épületek az új rendszer elkép-
zelései szerinti átalakítása a proletariátus rend-
szerének az egész magyar főváros feletti győzel-
mét bizonyította. A hatalmas szobrok, díszletek,
a kihelyeztetett zászlók, a feliratok Budapest szim-
bolikus elfoglalását jelentették. Mindkét térfog-
lalási módszerrel kapcsolatban megállapítható,
hogy a társadalom és a gazdaság teljes átalakítá-
sának szándékát mutatja. n
 MEGJELENT WWW.MOTORREVU.HU

2019/10 A VEZETŐ MOTOROS MAGAZIN

BMW R 1250 GS
SUZUKI AJÁNDÉK
KATANA MAGAZINNAL
AZ ÚJSÁGOSOKNÁ
L
HONDA CB650R
NEO SPORTS CAFÉ

2020-AS
HARLEY–DAVIDSON
ÚJDONSÁGOK
Harley–Davidson Low Rider S • Harley–Davidson Touring modellek • Brixton 250 X
ELŐFIZETŐKNEK: 765 FT
ÁRA: 980 FT

Glanville • Régi kontra új: Honda CB1000R • 10 éves a Magyar Mentőmotor

Alapítvány • Használt motor: Yamaha YZF-R125 • Magyar túra: Sárrét • Túra: USA,
Portland, 2. rész • Finálé: Moto Guzzi California II

VÁSÁRLÁSI
TIPPEK

SPORTOS CROSSOVEREK GUMI-

BMW S 1000 XR, DUCATI MULTISTRADA 1260 S,
KAWASAKI VERSYS 1000 SE, KTM 1290 SUPER DUKE GT ajánló
KAWASAKI VERSYS 1000 SE, KTM 1290 SUPER DUKE GT ajánló
GUMI-
BMW S 1000 XR, DUCATI MULTISTRADA 1260 S,
SPORTOS CROSSOVEREK
KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL,
BENZINKUTAKON TIPPEK
VÁSÁRLÁSI

ÉS SZUPERMARKETEKBEN! Portland, 2. rész • Finálé: Moto Guzzi California II

TF 567 :KENKŐTEZIFŐLE
T F 089 :A R Á

Alapítvány • Használt motor: Yamaha YZF-R125 • Magyar túra: Sárrét • Túra: USA,
Glanville • Régi kontra új: Honda CB1000R • 10 éves a Magyar Mentőmotor
Harley–Davidson Low Rider S • Harley–Davidson Touring modellek • Brixton 250 X

ÚJDONSÁGOK
Ember és társadalom

HOGYAN NYELT EL A FÖLD EGY

MAGYAR HÍRSZERZŐT? 1. RÉSZ
BÉCS, 1953. MÁJUS
1953 tavaszán, első külföldi útja során minden nyom nélkül eltűnt Czirok András szá-
zados, aki hivatalosan diplomáciai futárként tartózkodott Bécsben, s kevesen tudták
róla, hogy az ÁVH nyugat-európai hírszerzőtisztje. Az államvédelmi százados külföl-
di munkáját mindössze két nappal eltűnése előtt kezdte meg.

1953. május 22-én 20 órakor a bécsi ma-
gyar politikai képviseletről a következő
Palasik Mária
rejtjelezett táviratot kapta az Államvédel-
mi Hatóság (ÁVH) Hírszerző Főosztálya:
„Czirok százados ma délelőtt 11 órakor bement
a sajtóklubba (a Bankgasse 4–6. szám alatti ma-
gyar külképviselet szomszédságában található
osztrák sajtóklubról, a Presseclub Concordiáról
van szó), ahonnan öt perc múlva távozott. Meg-
beszélés szerint 13 órára vissza kellett volna
jönnie a követségre, de ő 19 óráig nem érkezett
meg.” Pár óra múlva egy újabb távirat érkezett,
amely szerint „Czirok százados 22  óráig nem
jelentkezett”. A  nem mindennapi esemény
természetesen nagy izgalmat váltott ki mind a
bécsi magyar képviseleten, mind az ÁVH-nál,
hiszen az eltűnt Czirok András államvédelmi
százados az ÁVH Hírszerző Főosztályán a

88 IPM 2019. október

 nyugat-európai hírszerzéssel foglal- foglalkozó osztályának osztályvezető-helyet-
kozó osztály helyettes vezetője volt. tesét és az osztály egyik alosztályának veze-
Az izgalom érthető is, hiszen a má- tőjét Bécsbe küldi operatív megbízatással – a
jus 20-án operatív munkára Bécsbe külügyminisztérium részéről hivatalosan mint
érkező 29 éves Czirok András életé- diplomáciai futárok jelentek meg. Czirokot Sá-
ben először tartózkodott Nyugaton, rosi Ernő névre kiállított diplomata-útlevéllel
a német nyelvet éppen csak elkezdte és nemzetközi gépjármű-vezetői igazolvánnyal,
tanulni. A  külképviseleten működő illetve Tamási névre kiállított újságíró-igazol-
rezidentúrán rá várakozó munkatár- vánnyal látták el. Saját nevére szóló iratok nem
sai először arra gyanakodtak, hogy is voltak nála az út során. Czirok András állam-
eltévedt a városban. Majd 15  óra védelmi századost egyik beosztottja, Ágoston
után ezt a verziót elvetették, és at- Kálmán államvédelmi főhadnagy, a hírszerzés
tól tartottak, baleset érhette. Este 3-a alosztályának vezetője kísérte el. Talán
20  órakor döntöttek úgy, hogy érte- azért esett a választás Ágostonra, mert egy év-
sítik az ÁVH Hírszerző Főosztályát, vel korábban ő már dolgozott a bécsi magyar
és eligazítást kérnek. Valójában sem képviseleten. Kettős feladattal bízták meg őket.
akkor, sem azóta nem derült ki pon-
tosan, mi is történhetett Czirok And- Bécs, Presseclub Concordia,
rással. Azonnal felmerült az a lehető- Bankgasse 8., ahol Czirok
ség, hogy elrabolták. Az elkövetkező András utolsó akciójára in-
dult. Innen kilépve elindult a
vizsgálatok ezt cáfolni nem tudták,
Bankgassen a Ring felé, a kö-
de az államvédelem szívesebben épí-
vetséggel ellentétes irányba
tette fel a koncepcióját arra a válto-
zatra, hogy Czirok magától szökött Lent: Bécs, Bankgasse 4-6., a
meg. Farkas Vladimir államvédelmi magyar külképviselet épülete
alezredes, főosztályvezető az egyik
jelentésében szkeptikusan meg is
jegyezte, hogy akár elrabolták, akár
megszökött, az eredmény ugyanaz:
valószínűleg információkat adott át a nyuga-
ti hírszerző szerveknek, és ezzel hazaárulóvá
vált, tehát hazaárulóként is kell kezelni.
Az iratokból körvonalazódnak Czirok nyomta-
lan eltűnésének előzményei, körülményei, az
állambiztonsági munkára kiható következmé-
nyei, valamint megrajzolható Czirok szakmai
pályaképe, továbbá az is, hogy az állambizton-
ság hogyan kezelte az ügyet évtizedeken ke-
resztül.

Czirok András bécsi útjának

előkészítése
Bécset 1945 és 1955 között a nagyhatalmak
megállapodása alapján angol, amerikai, francia
és szovjet megszállási zónára osztották. Azon-
ban a város I. kerületét úgynevezett nemzetközi
zónaként fogadták el, amelyet a nagyhatalmak
havonta felváltva felügyeltek. Mind a magyar
követség épülete, mind a szomszédságában lévő
sajtóklub a város nemzetközi zónájában állt; ez
1953 májusában az amerikaiak ellenőrzése alá
esett.
Farkas Vladimir államvédelmi alezredes, főosz-
tályvezető személyes döntése volt, hogy a Hír-
szerző Főosztály nyugat-európai hírszerzéssel

IPM 2019. október 89

Ember és társadalom
Jobbra: Farkas Vladimir állam-
védelmi alezredes, főosztály-
vezető személyes döntése volt,
hogy a Hírszerző Főosztály
nyugat-európai hírszerzéssel
foglalkozó osztályának osztály-
vezető-helyettesét és
az osztály egyik alosztályának
vezetőjét Bécsbe küldi opera-
tív megbízatással
Középen: Czirok András
államvédelmi százados
fedőigazolványa, amelyet
Gerendás Endre fedőnévre
állítottak ki – természetesen
civil ruhában
– ÁBTL 3.2.4. K-2365-4
Lent: Czirok András ifjúkori
fotója a buszbérletén
90 IPM 2019. október
Egyrészt, hogy Czirok szervezze be a magyar
állambiztonság ügynökének a mit sem sejtő
Bálványi János – Bécsben élő, magyar szárma-
zású, de osztrák állampolgárságú – újságírót.
(Bálványi 1882-ben született, édesapja, Bálvá-
nyi Endre, a Duna Gőzhajózási Társaság egy-
kori igazgatója, nyugalmazott tábornok éppen
hétéves börtönbüntetését töltötte Budapesten
a Gyűjtőfogházban. 1952-ben koncepciós per-
ben ítélték el azzal vádolva, hogy a franciáknak
kémkedett. Valószínűleg édesapjával tervezték
zsarolni a Bécsben élő János fiát, de a későb-
biekben láthatjuk, teljesen eredménytelenül,
a beszervezése meghiúsult. Bálványi Endre
hátralévő büntetését 1957-ben kegyelemből
elengedték.) Az akciót Ágoston biztosította.
Bálványi János mint célszemély az előkészítő
munkálatok során a Forgács Ákos fedőnevet
kapta. Az előzetesen kidolgozott terv szerint
Cziroknak Bálványit a bécsi magyar követség
közvetlen szomszédságában lévő osztrák saj-
tóklubban kellett felkeresnie. Másrészt talál-
kozót kellett lebonyolítaniuk az ÁVH Piros fe-
dőnevű ügynökével. Róla annyit tudunk, hogy
ekkor a felsőőri református gyülekezet lelkésze
volt, aki 1953-ban, vagyis néhány hónappal
Czirokék látogatása előtt foglalta el lelkészi hi-
vatalát. Mielőtt Magyarországot elhagyta, az
ÁVH állítása szerint ügynöknek szervezték
be. Ez éppen lehetséges is, bár a beszervezésre
vonatkozó irat nincs a Történeti Levéltárban,
azonban valószínűleg Piros ezt csak arra hasz-
nálta, hogy kijusson Ausztriába, és ezzel meg
is szakította a kapcsolatát az állambiztonsági
szervekkel. Az állambiztonsági tisztek között
az volt a megállapodás, hogy az akciókat egy-
másnak fogják biztosítani, mivel a rezidentúra
munkatársai egyikben sem vehetnek részt − bár
majd látni fogjuk, ezt nem tartották be.
Czirok és Ágoston indulását eredetileg május
18-ára, vasárnapra tervezték. Vízumkérelmü-
ket az ÁVH május 15-én adta be Ausztria poli-
tikai képviseletén. Czirok vízumát május 17-én
kiadta az osztrák követség, Ágostonét azonban
csak 19-én délután.
Bécs, 1953. május 20–22.
Május 19-én Ágoston vízumát is kézhez kapva
– szinte azonnal – útra keltek; felszálltak a Ke-
leti pályaudvarról 21:20-kor Hegyeshalomra
induló vonatra, ahova 0:30-kor érkeztek. Itt
várakozni kényszerültek, Czirok ezt az időt a
határőrség várószobájában végigaludta. Hajnali
4:45-kor kaptak csatlakozást. A vonaton egyet-
len útitársuk akadt, akiről a későbbi vizsgálat
során kiderült, hogy F. K. osztrák kereskedel-
mi utazó, akinek semmi köze nem volt Czirok
eltűnéséhez. A személyvonatuk 6:45-kor érke-
zett meg Bécsbe, az Ostbahnhofra. Ott fogtak
egy taxit, azzal mentek a követségre. Reggeli és
tisztálkodás után gyakorlatilag azonnal munká-
hoz is láttak. A rezidentúra helyettes vezetőjé-
vel, Fehérvári Antal államvédelmi századossal
(akinek a követségen, illetve a külügyminiszté-
riumban a fedőneve Lakatos Sándor volt) hár-
masban gépkocsiba ültek, és elindultak a Piros-
sal való találkozás előkészítésére. A megbeszélt
találkozóhely Bécs Floridsdorf nevű külváro-
sában (ez a XXI. kerület, a szovjet megszállási
zónában) egy találkozási lakásban (T-lakás) lett
volna a Mitterhöfergassén. Ágoston és Fehér-
vári felment a lakásba ellenőrizni, hogy minden
rendben van-e. A  lakás tulajdonosával megbe-
szélték, hogy a találkozó tervezett idejére tegye
szabaddá a lakást. Eközben Czirok a háztömb
mellett a gépkocsiban várt rájuk. Fél 11-kor a
IPM 2019. október 91
két férfi visszament a gépkocsihoz, Fehérvári
azzal köszönt el tőlük, hogy a városba tart, Czi-
rok és Ágoston pedig elfoglalta figyelőállását a
találkozóhely környékén. 12:10-ig vártak, de
Piros nem jelent meg. Ekkor a gépkocsival a
Mariahilfer Straßéra hajtottak, Czirok veze-
tett, egy mellékutcában leparkoltak, majd egy
nyilvános telefonról felhívták a követségen Fe-
hérvári államvédelmi századost, akivel újabb
találkozót beszéltek meg délutánra – immáron
a belvárosban. Amíg Fehérvárira vártak, addig
Czirok és Ágoston kirakatokat nézegetett, és
egy presszóban fagylaltozott. Miután Fehérvá-
ri megérkezett, még egyet kerültek a városban
a kocsival, majd visszamentek a követségre. Itt
megbeszélték a délutáni munka menetrendjét.
Megállapodtak abban, hogy Ágostonnal Kovács
László államvédelmi százados (állambiztonsági
Ember és társadalom
Bizonyára nem
lehetett véletlen,
hogy a két magyar
hírszerző pár óra alatt
három komoly
szabálytalanságot
követett el Bécsben
egy kölcsön-
gépjárművel.
Balra: Ágoston Kálmán
államvédelmi főhadnagy, aki
Bécsbe kísérte Czirokot
operatív megbízással
Jobbra: A cseh gyártmányú
Tatraplan személygépkocsi
luxusautónak számított a szo-
cialista táborban. Egy hasonló
kölcsönautóval több kisebb
balesetet okozott Czirok a
bécsi akció alatt
92 IPM 2019. október
fedőneve Gereblyés Kálmán) fogja a Pirossal
ismét megkísérlendő találkozót biztosítani,
Czirokkal pedig Fehérvári megy el, hogy a For-
gáccsal, azaz Bálványi Jánossal való találkozó
számára helyet keressenek. Miután a Pirossal
való találkozó délután sem jött létre, 19:30-kor
négyesben a Stephanskirche előtt találkoztak.
Kovács elköszönt, és visszament a követségre,
míg Fehérvári elvitte Czirokot és Ágostont egy,
a Südbahnhoffal szembeni, a szovjet zónában
lévő T-lakásra, ahol együtt megvacsoráztak.
22 órára mentek vissza a követségre, és megbe-
szélték a másnapi programot.
A megállapodás szerint május 21-én délelőtt
Czirok első útja a Bankgasse 8. szám alatti
sajtóklubba vezetett, ahol Forgácsot kereste.
A  portás azt a felvilágosítást adta neki, hogy
nincs ott, de valószínűnek tartotta, hogy dél-
után megjelenik. 14 órakor Fehérvári, Ágoston
és Czirok két gépkocsival az Opera kávéházba
mentek, majd innen Czirok az egyik kocsival
visszament a sajtóklubba, hogy Forgáccsal be-
széljen. Czirok fél óra múlva eredménytelenül
tért vissza a kávéházba. Itt elmesélte, hogy út-
közben két „esete” is volt az autóval, amely egy
kölcsönzött Tatraplan típusú személygépkocsi
volt. Egy piros jelzésnél kis ívben jobbra ka-
nyarodott – ezt akkor a KRESZ Budapesten
engedélyezte, Bécsben nem –, így azonnal meg-
állította egy rendőr és igazoltatta. Czirok átadta
a nemzetközi vezetői engedélyét. A  rend­őr a
cirill betűket meglátva azt kérdezte tőle, hogy
orosz-e, az igenlő válasz hallatán pedig tisz-
telegve továbbengedte. Nem sokkal ezután a
Czirok vezette kocsi beleszaladt az előtte hir-
telen fékező Steyr márkájú személygépkocsiba.
A Steyr karosszériája hátul felgyűrődött, a két
sárhányója pedig leesett; a Tatraplannak nem
esett különösebb baja. Czirok mindenképpen
el akarta kerülni, hogy rendőrt hívjanak, elis-
merte, hogy nem tartotta be a féktávolságot, és
azt javasolta, hogy menjenek be egy javítómű-
helybe, és méressék fel a kárt, ő pedig megfi-
zeti. Ám a másik kocsi tulajdonosa – egy ötven
körüli osztrák férfi – ebbe nem egyezett bele,
végül megállapodtak abban, hogy Czirok fizet
neki készpénzben 2000  schillinget, amelyről
nyugtát kért. (Ez a nyugta meg is maradt, rajta
feltüntetve a kocsi tulajdonosának neve és az
autó rendszáma, illetve az átadott összeg.)
Az Opera kávéházban Fehérvári közölte
Czirokkal és Ágostonnal, hogy Barabás Sári
Münchenben élő opera- és operetténekes, aki
1947-ben hagyta el Magyarországot, nemrég
érkezett a repülőtérre, és a kávéház előtt fog
elhaladni a szállodája felé. Mindhárman kimen-
tek az utcára, hogy lássák a híres énekesnőt,
aki azon az estén Bécsben lépett fel. Fél órával
később Czirok és Ágoston ismét elindult a Pi-
rossal való utolsó biztosító találkozóra. A kocsit
egy mellékutcában hagyták, míg ők figyelték a
találkozóhelyet, de Piros ez alkalommal sem je-
lent meg. 17 óra után nagy vihar támadt, előbb
mindketten egy kapualjba húzódtak, de végül
úgy döntöttek, visszaülnek az autóba, mert az
utcán viharban ácsorogni feltűnő lehet. Tíz-
percenként elhajtottak a találkozóhely mellett,
de Pirost nem látták. Közben újra történt egy
kisebb balesetük – ekkor Ágoston vezette a ko-
csit –, a nedves úton összecsúsztak egy kerék-
párossal. Szerencséjükre személyi sérülés és
anyagi károk nélkül megúszták, Ágoston fájda-
 A bécsi magyar politikai képviselet és az ott működő rezidentúra
Az osztrák–magyar államközi kapcsolatokban 1947 és 1954 között politikai képviselet, annak élén pedig
követi rangú ügyvivő foglalkozott a külkapcsolatokkal. Bizonyosan nem volt véletlen, hogy amikor a
magyar állambiztonság az első külföldi rezidentúráját felállította Bécsben a politikai képviseleten (a
mindennapokban követségként emlegették), az ügyvivő az a Mátrai Tamás volt, aki 1945 és 1948 között
a politikai rendőrség tekintélyes munkatársa, és Péter Gábornak, a politikai rendőrség vezetőjének
feltétlen bizalmasa volt. Mátrait 1953 januárjában Ötvös Alajos követte mint ideiglenes ügyvivő.
A rezidentúráknak a követségeken felállított típusa „legális” volt, fedőszervként a Magyar Népköztár-
saság adott diplomáciai képviselete szolgált. Minden olyan munkatársnak, akit a követségen az állam-
biztonság foglalkoztatott, volt fedőfoglalkozása (az állambiztonsági szervek nem nyílt állományának
zavartalan működését biztosító munkakör) – ezt a külügyminisztérium biztosította. Ekkor itt, Bécsben
a rezidentúra minden alkalmazottjának volt fedőneve. A konspiráció többszörös volt, ekkor a bécsi re-
zidentúrán saját nevét senki nem használhatta, mindenkinek volt egy olyan neve, amelyet a külügyben
és a követségen használt, ehhez új élettörténetet kapott, és mindenkinek volt egy állambiztonsági
fedőneve is.
1952 júliusában a bécsi rezidentúra kihelyezett állománya a rezidensből, hat beosztottból, illetve közü-
lük kettőnek a feleségéből állt, akik mellesleg az ÁVH állományában is szerepeltek. A rezidens, vagyis
aki a rezidentúrát vezette – úgy tűnik, a felállítástól és a történetünk kezdetén, tehát 1953 májusában is
– Sarkadi Simon államvédelmi őrnagy volt, aki a követségen Szepes Lajosként ismert, külügyi beosztása
I. osztályú titkár, állambiztonsági fedőneve pedig Szirtes Kálmán.

lomdíjként 50 schillinget adott a biciklistának. megállapodtak, hogy másnap reggel Czirok

A  történtek ismeretében a hírszerző tisztek
kiképzésének színvonala kétségeket ébreszt az
olvasóban, az bizonyára nem lehetett véletlen,
hogy a két magyar hírszerző pár óra alatt három
komoly szabálytalanságot követett el Bécsben
egy kölcsöngépjárművel.
A baleset után leparkoltak, és a közelben be-
mentek egy vendéglőbe, majd miután a vihar
elcsendesedett, külön-külön ellenőrizték a
találkozóhelyet, eredménytelenül, Pirosnak
nyoma sem volt. Végül az autót a Tuchlaubenen
hagyták, és gyalog indultak az alig 800 méterre
lévő követségre, de eltévedtek, és taxit kellett
hívniuk.
Visszaérve a követségre Cziroknak szakmai
vitája támadt Fehérvárival egy úgynevezett
emigrációs vonalhoz kapcsolódó munka teen-
dőit illetően. Czirok ragaszkodott hozzá, hogy
Fehérvári másnap utazzon el Salzburgba ebben
az ügyben, míg Fehérvári azzal az indokkal,
hogy neki Barabás Sárival kell foglalkoznia, ezt
megtagadta. A vitában Czirok akkor visszako-
zott, amikor Fehérvári azt javasolta, kérjék ki a
központ véleményét.
Az este folyamán Czirok és Ágoston még egy-
szer elhagyták a követséget, 19:30-kor moziba
indultak. A filmnek 23 órakor lett vége, ezután
gyalog sétáltak vissza a követségre, és a hát-
só bejáraton mentek be az épületbe. Közben
újra felkeresi a sajtóklubot abban a reményben,
hogy ha nincs ott Forgács, legalább megszerzi a
lakáscímét. (Elgondolkoztató, hogy egy akciót
úgy készítenek elő, hogy a beszervezésre ítélt
áldozatnak még csak a lakcímét sem tudja az
állambiztonság.)
Megbeszélték a Piros-ügy teendőit is. Czirok-
nak az volt a javaslata, hogy Ágoston utazzon
el Burgenlandba, és újra vegye fel a kapcsolatot
Pirossal. (Az iratokból eddig nem derült ki, ho-
gyan alakult vele a kapcsolat a továbbiakban.)
Másnap (május 22-én) a megbeszéltek szerint
indították a napot. Ágoston 8:15-kor kiült a kö-
vetség teraszára napozni. Innen szemmel tartotta
a szomszéd ház bejáratát, ahol a sajtóklub volt.
Azt kellett figyelnie, belép-e Forgács a kapun.
Czirok viszonylag későn, fél 9-kor kelt fel. Míg
az épületet el nem hagyta, Fehérváriék követségi
lakásán tartózkodott. Fehérváriné reggelit készí-
tett neki, de csak teát kért, annak elfogyasztása
után félrevonult, előbb elkezdte olvasni a Tartós
békéért, a Kommunista és Munkáspártok Tájé-
koztató Irodájának Bukarestben megjelent heti-
lapját, majd jegyzeteket készített az előző napon
Ágostontól kért négy-öt jegyzetlapra. Az asszo-
nyok azt gondolták, a kapcsolatfelvételre készül.
Közben elolvasott egy, a központból érkezett, az
„emigrációs vonallal” kapcsolatos táviratot, amely
nem az ő nevére szólt. Ezután megkérte Fehér-

IPM 2019. október 93

Ember és társadalom

Nyugta a 2000
schillingről

Megkérte Fehérvári-
nét, hogy adja át
neki az operatív
kiadásokra szánt
pénzt, amelyet
Ágostonnal Magyar-
országról hoztak
magukkal, és
megőrzésre koráb-
ban átadtak.
Az Opera kávéház teraszán
látták az éppen akkor Bécsbe
érkező Barabás Sári opera- és
operetténekest
várinét, hogy adja át neki az operatív kiadásokra
szánt pénzt, amelyet Ágostonnal Magyarország-
ról hoztak magukkal, és megőrzésre korábban
átadtak. Arra hivatkozott, hogy Fehérvárival ezt
előzőleg megbeszélték – ez azonban nem volt
igaz. Az asszony nem vitatkozott, számolatlanul
átadta a pénzt; ennek összegéről ellentmondáso-
sak a dokumentumok. Ágoston szerint Cziroknál
eleve volt még 1500 schilling, így a reggel átadott
összeggel együtt 2700-2800 schillingje lehetett,
amikor délelőtt valamivel 10 óra előtt elhagyta a
követséget. Közben a lakásban megjelent még a
rezidens felesége, Szirtesné is. Az indulás előtt
Czirok odaszólt az asszonyoknak, hogy legké-
sőbb 13:15-re biztosan visszatér – még akkor is,
ha Forgáccsal a kapcsolatot fel tudja venni. A kö-
vetség hátsó kijáratán távozott, majd a Bankgas-
se legelejére kerülve a követséggel szemközti
oldalon közelített a sajtóklub felé. A  következő
percekről szemléletesen számolt be Ágoston szá-
zados a központnak adott jelentésében: „Lassan,
kényelmesen sétált a sajtóklub felé az ellenkező
oldalon. Felnézett az erkélyre, mint aki várja az
én jelzésemet, hogy »Forgács« bement-e. Miu-
tán jelzést nem kapott, átvágott a másik oldalra,
egyenesen felment a sajtóklubba. Körülbelül öt
perc múlva a klubot elhagyta és anélkül, hogy
visszanézett volna, elindult a Bankgassen a Ring
felé, a követséggel ellentétes irányba. A Bankgas-
se és a Löwengasse sarkán megállt, szétnézett,
visszapillantott felém a követség erkélyére, majd
rövid tétovázás után elment a Burgtheater felé.
Ekkor láttuk utoljára.”
Ágoston még 20  percig az erkélyen maradt,
figyelte, hogy nem követte-e valaki Czirokot
a sajtóklubból. Miután megállapította, hogy
semmiféle figyelés nem tapasztalható, elhagyta
az őrhelyét. Később felmerült, hogy nem kellett
volna-e biztosítani Czirokot az eltűnés napján,
de egyértelműen az volt a válasz, erre nem volt
szükség: „A sajtóklubba való bemenetelét és ki-
jövetelét a követségről Ágoston elvtárs figyelte.
Megbeszélés szerint biztosítást végezni nem
kellett, és Czirok századosnak saját leellenőr-
zése után vissza kellett volna jönnie a hátsó be-
járaton.” n

A folytatásban megvizsgáljuk, hogy Czirok eltű-

nésének milyen fontos következményei lettek.

94 IPM 2019. október

 rejtvény
Károlyi Zsuzsa összeállítása

IQ-mix
1) Melyik ábra folytatja a sort? 5) Pótolja az átfestett szám-
jegyeket úgy, hogy igazak legyenek
a műveletek!

2) Melyik regény címe állítható össze az alábbi betűkből?

(Minden betűt pontosan egyszer kell felhasználni.)

6) Melyik háromjegyű szám illik

a kérdőjel helyére?
3) A betűvel jelzettek közül melyik rajzolatot kapjuk, ha a három, a pöttyöket
leszámítva átlátszó korongot a nyilaknak megfelelően egymásra forgatjuk?

4) Tegye igazzá az egyenlőséget egyetlen gyufa áthelyezésével!

(A megfejtéseket megtalálja a 130. oldalon)

 előfizetésével pénzt takaríthat meg! AJÁNLATUNK A 129. OLDALON TALÁLHATÓ 95

Ember és társadalom

70-es évek
AZ „ÉNÉVTIZED”
A 60-as évek keservesen kivívott szabadsága a kiábrándulás
évtizedében az egyéni élvezetek feneketlen hajszolásába fulladt.
Létrejött az új jobboldal, amely a hagyományos értékeket hirdette.
A technológiai fejlődés nyomán elindult a globalizáció.

Sűrű évtized volt a 70-es évek. A 60-as évek a
problémák felvetésének évtizede volt, a rákövet-
kező a problémák eszkalálódását hozta. Női jogok,
afroamerikaiak, melegek, leszbikusok – folytató-
dott a harc az egyenjogúságért, a vietnámi hábo-
rúban való részvétel befejezéséért. Végül Gerald
Ford (a Watergate-botrányba belebukott Nixon
utódja) 1975-ben kivonta az amerikai csapato-
Dózsa György kat Indokínából. A 60-as évek megkérdőjelezte
a hagyományos családmodellt és a hagyományos
amerikai életformát. A következő évtizedben
megérkezett a reakció, az „új jobboldal” a hagyo-
mányok mellett állt ki. Nixon botránya aláásta a
hitet az amerikai politikai intézményrendszer-
ben. Olyan problémák eszka-
lálódtak, amelyek a mai viszo-
nyokat is meghatározzák.
A KONZERVATÍV VÁLASZ
A munkásosztálynak és a fe-
hér középosztálynak a 60-as
évek végére elege lett az előző
évek lázadozásaiból, a nagy-
városok utcáit elárasztó tün-
tetésekből, a háborúellenes
propagandából, az ellenkultú-
ra látszólag elidegenítő (való-
jában éppen az elidegenítést

Tüntetők
Washington
DC-ben
a Lincoln-
emlékmű előtti
téren 1970.
július 4-én

96 IPM 2019. október

 megmutató) művészeti akcióiból. Betépett hip-
pik és a jajveszékelő tüntetők, az ellenük való
fellépésbe belefáradó politika, az adófizetők pén-
zéből kényeztetett szegények és feketék – gon-
dolták akkoriban sokan. Őket nevezte később a
politológia a „csendes többségnek”. Ez a csen-
des többség emelte hatalomba Richard Nixont
1968-ban. Nixon csaknem azonnal nekilátott a
Fotó: Getty Images / John Olson, Newsday LLC
kiépülőben lévő jóléti állam, a Lyndon Johnson
elnök által meghirdetett szegénység elleni harc
átalakításának. A másik oldalról viszont jó néhány
intézkedése még mai szemmel is meglehetősen
haladónak tűnik. Így például azt javasolta, hogy
egyfajta családvédelmi akcióterv keretében min-
den amerikai család részesüljön évi 1600 dollár
garantált jövedelemben – mai áron ez nagyjából
10 ezer dollárnak felel meg. Keresztül akart verni
a kongresszuson egy átfogó egészségbiztosítási
programot, amely minden amerikainak garantálta
volna a megfizethető egészségügyi ellátást. Ál-
talánosságban: Nixon politikája a 60-as években
IPM 2019. október 97
„elfelejtett” középosztály megerősítését célozta. New York, 1970. szeptember:
lelkes és eltökélt nők tüntetnek
A 60-as évek radikális baloldali mozgalmai után,
az egyenjogúságért
azokra reagálva az „új jobboldalként” aposztrofált
mozgalom a szabadpiacot hirdette, a családi ér-
tékek erodálódását siratta. Az állami beavatko-
zást a lehető legkisebbre akarták visszaszorítani:
harcoltak a magas adók, a környezetvédelmi sza-
bályozás, a sebességkorlátozás, a nemzeti parkok
létrehozása, a deszegregáció ellen.
A baloldal sem volt persze eközben tétlen, csak
kissé átalakult. Így például megerősödtek a kör-
nyezetvédelmi mozgalmak. Az ipari szennyezés,
a nukleáris katasztrófák veszélye ellen tüntettek.
Követelték, hogy a forgalmas autópályákat a vá-
rosokon kívül vezessék. Az első föld napját 1972-ben a kongresszus
1970-ben az Egyesült Államokban tartották. áldását adta az alkotmány
Ugyanabban az évben fogadta el a kongresszus
az első amerikai átfogó környezetvédelmi sza- kiegészítésére, amely
bályozást. Két évvel később a tiszta levegőhöz
és a tiszta ivóvízhez való jogot is törvényben
a nemek közötti egyen-
garantálták. A kicsit később beütő olajválság még lőségről rendelkezik.
 Ember és társadalom

A 70-es években inkább az érdeklődés homlokterébe hozta a ter-
mészeti kincsekkel, a környezettel való gazdál-
fordulat következett be kodás fontosságát.
a gazdaságban, és VIETNÁM ÉS WATERGATE
így a gazdaságelméletben, A 70-es években folytatódtak persze a polgárjogi
küzdelmek is. A 60-as évek tüntetései és láza-
a közgazdaságtanban is. dásai után a színtér átkerült a törvényhozásba.
1972-ben a kongresszus áldását adta az alkot-
mány kiegészítésére, amely a nemek közötti egyen-
lőségről rendelkezik. Az alkotmánykiegészítést
azonban a tagállamoknak is jóvá kellett hagyni-
uk. A hagyományos családmodellt és a hagyomá-
nyos nemi szerepeket féltő konzervatívok kam-
pánya következtében azonban elhúzódott a fo-
lyamat: Indiana volt az utolsó állam – 1977-ben –,
amely jóváhagyta. A törvényhozás lassúsága mi-
att csalódott aktivisták tömegével hagyták ott a
politikát, és kezdtek alternatív szervezetek lét-
rehozásába. Feminista közösségeket hoztak létre,
művészeti galériákat, könyvesboltokat, erőszak-
kríziscentereket és abortuszklinikákat nyitottak.
A korszak legfontosabb válsága a vietnámi há-
ború volt. Nixon tökéletesen tisztában volt azzal,
hogy a háború támogatottsága mélyponton van,
azonban attól tartott, hogy ha feladja indokínai
pozícióit, az Egyesült Államok gyengének tű-
nik a világpolitika színpadán. Félő volt, hogy ha
a kommunizmus betör Dél-Vietnámba, akkor
Dél-Korea következik. Tanácsadói javaslatára
így nem határozott a kivonulás mellett, hanem
megpróbálta „eladhatóvá” tenni a háborút. Li-
mitálni próbálta a veszteségeket, és a harcok ter-
heit a dél-vietnámi haderőre próbálta meg áttol-
ni. Ez a politika elnökségének kezdetén még
majdhogynem működött is. Azonban amikor az
Egyesült Államok 1970-ben megszállta Kambo-
dzsát, több százezres tüntetéshullám tört ki. A
megmozdulások során a rendőrök több tüntetőt
is lelőttek. Nixon még akkor is kitartott az indo-
kínai háború mellett, amikor a The New York
Times közölte a Pentagon-iratokat, amelyek-
ben a hadügyminisztérium is megkérdőjelezte a
kormány részvételét a véres konfliktusban. Az
amerikai csapatok csak 1973-ban kezdték meg
a kivonulást a térségből.
Nixont minden probléma ellenére 1972-ben nagy
többséggel választották meg ismét elnöknek.
Aztán az év nyarán a The Washington Post ar-
ról írt, hogy betörtek a Watergate-házak egyik
irodájába, amelyet a Demokrata Párt akkori el-
nöke használt. Nixont azzal gyanúsították, meg-
próbálja eltussolni az ügyet, fedezni közeli mun-
katársait. Felvetődött az is, hogy maga az elnök
rendelte meg a betörést, mert poloskákat akart
elhelyeztetni politikai ellenfele irodájában. Végül
1974-ben egy kongresszusi bizottság kezdemé-
nyezte az elnök eltávolítását. Nixon nem várta
meg a rá nézve szégyenteljes eljárás befejezését,
és lemondott. A Watergate alapjaiban rázta meg
az átlagamerikai politikai intézményrendszer-
be vetett bizalmát. Sokan innen kezdve magasan
tettek a politikára, és a popkultúra felé fordultak:
inkább Olivia Newton-John, Donna Summer és

Főbb események a 70-es években

1970 1971 1972 1973

• A Beatles bejelentette feloszlását
• Sikeresen visszatért a Földre
az Apollo–13, miután egy rob-
banás miatt nem tudta teljesíteni
Hold-küldetését
• 43 ország ratifikálta az atom-
fegyverek korlátozásáról szóló
egyezményt
• Az USA inváziós csapatokat
küldött Kambodzsába
• Kereskedelmi forgalomba állt az
elsô jumbo jet, a Boeing 747
• Az USA-ban 21-rôl 18 évre
csökkentették a szavazási kor-
határt
• Megnyílt az elsô Walt Disney-
élménypark Floridában, Orlando
városban
• A The New York Times
publikálta a Pentagon-iratokat
• Katar és Sierra Leone függetlenné
vált az Egyesült Királyságtól
• Az Intel piacra dobta az elsô
mikroprocesszort, a 4004-et
• Kitört a Watergate-botrány
• Megjelent az elsô videojáték,
a Pong
• Piacra lépett az HBO, az elsô
elôfizetéses kábeltévé
• Richard Nixont másodszor is
az Egyesült Államok elnökévé
választották
• Banglades függetlenné vált
Pakisztántól
• A NASA útra bocsátotta
a Mariner–10 szondát, amely
elsôként jutott el a Merkúrig
• Az USA Legfelsôbb
Bírósága alkotmányos jognak
nyilvánította az abortuszt
a Row vs. Wade per nyomán
• Belize és a Bahama-szigetek
függetlenné váltak az Egyesült
Királyságtól
• Kitört az olajválság

98 IPM 2019. október

 Két katona
várja az amerikai
harci helikopterek
második
hullámának
bejutását
a dél-vietnámi
Bong Son
síkságon

Marvin Gaye slágereit hallgatták, mint a politi- A GLOBALIZÁCIÓ KEZDETEI

kusokat a Fehér Házban. Szexpartikon vettek Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter
Fotó: Getty Images / Patrick Christain

részt, feleséget cseréltek, és több marihuánát szív-
tak, mint a 60-as években. A fiatalok a fizikai
örömök élvezetére használták fel keservesen ki-
vívott szabadságukat. Azt csinálták, amit akartak,
megnövesztették a hajukat, kötöttségek nélkül
szexeltek és drogoztak. A hippi­moz­­galom a 60-as
évek nagy, társadalom­átala­kító álmaiból az egyé-
ni vágyak kielégítésének eszközévé silányodott.
Tom Wolfe amerikai író „énévtizednek” (Me
Decade) nevezte el ezt az időszakot.
szerint ez volt a korszak, „amikor a világ kölcsö-
nösen függővé vált a gazdaság és az egyéni am-
bíciók terén is”. A globalizáció kezdetén járunk.
Olyan problémák jelennek meg, amelyek ma is
ismerősek lehetnek – az amerikai állam például
kénytelen volt mentőövet dobni a legendás me-
nedzser, Lee Iacocca alatt csődbe menni készülő
Chryslernek. A 70-es évek adta nekünk a vonal-
kódot, a személyi számítógépet, a videókazettát,
a zsebszámológépet, az ultrahangot, az MRI-t,

1975

1974 1976 1977

• A Watergate-botrány
nyomán lemondott Nixon elnök
• Elkezdett terjedni a vonalkód
• India nukleáris hatalommá vált
• A világ népessége elérte
a 4 milliárd fôt
• Gerald Ford váltotta Nixont
az USA élén
• Befejezôdött a vietnámi
háború
• A mozikba került A cápa címû
film, Hollywood új aranykora
kezdôdött el
• A Sony piacra dobta
a Betamax videorendszert
• Bill Gates és Paul Allen meg-
alapította a Microsoftot
• Steve Jobs és Steve Wozniak
létrehozták az Apple Computer
Companyt
• A NASA elindította az elsô
ûrsiklót, az Enterprise-t
• A demokrata Jimmy Carter
legyôzte a republikánus
Gerald Fordot az amerikai elnök-
választáson
• Elsô kereskedelmi útjára indult
a transzatlanti utakra tervezett
Concorde repülôgép
• A Panama-csatorna
ellenôrzése visszakerült az
Egyesült Államoktól Panama
államhoz
• Tesztfázisba érkezett az MRI
(Magnetic Resonance Imaging)
• A kanadai Québec tartomány
hivatalos nyelvvé nyilvánította
a franciát
• Az Amnesty International
Nobel-békedíjat kapott

IPM 2019. október 99

 A szexuális
szabadság köztéri
megnyilvánulása:
performansz New Yorkban,
a Prince Streeten
no meg a Microsoftot és az Apple-t. A globali-
záció kifejezést egyébként Ronald Miller köz-
gazdász, a The New York Times kolumnistája
használta először 1974-ben.
Az iparosodott, fejlett Nyugat számára az első
vészcsengő 1973−74-ben szólalt meg: beütött
az olajválság. Néhány „önfejű”, harmadik vi-
lágbeli arab ország zuhanórepülésbe tolta a tel-
jes világgazdaságot. A Carter-kormányzat in-
tézkedései nyomán lehetővé vált, hogy az ame-
rikai nyugdíjalapok kockázatosabb befektetési
politikát folytathassanak: a korábban mélyen
konzervatív alapok elindultak a magasabb ho-
zammal kecsegtető, ám persze kockázatosabb
instrumentumok felé. A globális bankpiac
1964-ben mindössze a globális GDP 1,2 száza-
léka volt – 1980-ra már 16 százalék lett a rész-
aránya. A pénzügyek felgyorsulása lehetővé
tette, hogy az exportáló vállalatok is gyorsab-
Főbb események a 70-es években
• Az amerikai lapokban hódító
útjára indult Garfield, a lusta
macska
• Megszületett az elsô lombikbébi
• Izrael és Egyiptom megkötötte
a Camp David-i egyezményt – 30
éves háborúnak vetve ezzel véget
1979
• Piacra dobták a Space Invaders
• Az iráni síita Khomeini
videójátékot
ajatollah 15 éves számûzetés
után hatalomra került Iránban
• A japán Sony cég bemutatta
a Walkmant, amely alapvetôen
változtatta meg zenehallgatási
szokásainkat
1978 • Megjelent Michael Jackson
elsô albuma, az Off the Wall
• Rodézia átnevezte magát
Zimbabwére, miután elsô ízben
alakítottak fekete kormányt
100 IPM 2019. október
ban reagáljanak. Így is tettek a japán autógyá-
rak, gyorsan kihasználták az olajválság nyomán
a nagy fogyasztású, benzinzabáló amerikai au-
tók iránti kereslet zuhanását, és elárasztották a
világpiacot jellegtelen, ám kicsi és nagyon keve-
set fogyasztó autóikkal. Ebben az időben buk-
kantak fel az ázsiai kistigrisek, erősödött meg a
tajvani, dél-koreai munkaintenzív elektronikai
ipar. A konténeres szállítás és a műholdas kom-
munikáció a szállítmányozás és a logisztika
előtt teljesen új lehetőségeket nyitott meg. Teng
Hsziao-ping Kína felemelkedését egy sajátos,
kínai szocializmusban vizionálta – elkezdte re-
formjait, azt az utat, amely mára a világgazda-
ság egyik domináns szereplőjévé tette a konti-
nensnyi országot. Az évtized végén az arab or-
szágok is öntudatra ébredtek. Iránban iszlám
forradalom söpörte el az Amerika-barát rezsi-
met, majd az iszlám radikálisok megerősödése
az évtized végén, Afganisztán szovjet megszál-
lása idején tovább erősödött.
A 70-es években fordulat következett be a gaz-
daságban, és így a gazdaságelméletben, a közgaz-
daságtanban is. A második világháborút követő
keynesi, az állam élénkítő szerepét hangsúlyo-
zó gazdaságpolitikát felváltották Friedrich von
Hayek (1974-es Nobel-díjas) és Milton Fried-
man (1976-os Nobel-díjas) tanai.
A klasszikus liberalizmusból kiinduló közgaz-
dászok a szabadpiac, a minél kisebb állami be-
avatkozás hívei voltak. Charles Maier, a Harvard
University történészprofesszora szerint ez volt
az az évtized, amikor a globális elit rádöbbent
Fotó: Getty Images / Jill Freedman
arra, hogy olyan közgazdasági problémákkal
szembesül (például az olajválság), amelyekre nincs
bevált megoldása. Ugyanazt az „egyensúlyta-
lanságot” érezték, amelyről napjainkban is annyi
újságcikk szól, amit az egész világ megérzett a
2008-as pénzügyi válságot követően. Maier
szerint a 70-es évek nagy tapasztalata az, hogy
a stabilitás soha nem biztos, előbb-utóbb aláássa
saját magát. n
 rejtvény

Szamuráj sudoku

(A megfejtéseket megtalálja a 130. oldalon)

 ipm előfizetéssel pénzt takaríthat meg! AJÁNLATUNK A 129. OLDALON TALÁLHATÓ 101
Ember és társadalom

A POPULISTÁK
PÓPÁJA Kísértet járja be Európát – a populizmusé. Fő képviselője már
sikerre vitt egy korábbi kísérletet: ő volt Donald Trump
kampányának karmestere. És ha olykor hamisan szólt is a kórus,
a végső diadal nem maradt el. Igaz, hogy a győztes amerikai elnök
hamarosan lapátra tette addigi stratégáját. A harcedzett Steve
Benda László Bannon – mert róla van szó – új csatatereket keresett. És ahogy
mondani szokták: aki keres, az talál. Újólag az öreg kontinens
jobboldalán igyekszik az általa megálmodott tábornak toborozni. De ki ez
a csodabogár, akinek hozzánk közelebb is annyi „bogaras” követője támadt?

Királycsináló vagy Darth Vader? a kemény válaszcsapások tettvágya. A New York-i

Stephen Kevin Bannon, a november végén
66 éves médiavarázsló és stratéga alsó középosz-
tálybeli, feltörekvő családba született. Az ír szár-
mazású, katolikus ifjú meg sem állt a richmondi
kadétiskoláig, majd tovább masírozott a műszaki
főiskolán át a Harvardi Üzleti Iskola MBA dip-
lomájáig. Közben hét évig a haditengerészetnél
szolgált, ahol a csendes-óceáni flottánál kötött ki.
Hamarosan a Pentagonban horgonyzott le, köz-
ben esti egyetemen nemzetbiztonsági tanulmá-
nyokat folytatott. Ám amikor 1980-ban az iráni
fogságba esett amerikaiak kudarcba fulladt túsz-
ikertornyok elleni terrorista támadássorozat csak
erősítette meggyőződését.
Közben beruházási bankoknál helyezkedett el,
de amikor látta, hogy Cartertől az ifjabb Bush­
ig „mindent elcsesznek”, érdeklődése egyre
inkább a szórakoztatóipar, illetve közvetve a
politikacsinálás felé fordult. Hamarosan annyira
beletanult a médiamanipuláció mesterfogásaiba,
hogy amikor megismerkedett az egyik legkomo-
lyabb hollywoodi producerként nevet szerzett
Andrew Breitbarttal, menten az „alt-rightként”
elhíresült (a Time magazin szerint fajgyűlölő,
Fotó: AFP Forum

mentő akciójának hátterében serénykedett, egy- szexista, idegenellenes és antiszemita) Breitbart

re erősödött benne a csalódott jobboldali elkö- News egyik alapító igazgatója lett. Új felfede-
telezettség. A  későbbi reagani adminisztráció zettjét pedig a névadó főnök kendőzetlen őszin-
már osztatlan híveként csak acélozódott benne teséggel a szélsőjobboldali Tea Party mozgalom

102 IPM 2019. október

 Sok helyütt tőle várják a csodát.
Ha Trumpot sikerre vitte, tán
Bannon ismeri a titkok titkát.

IPM 2019. október 103

Ember és társadalom

kás üzeneteit. Együttműködésük és a propagan-

daszócső tüzes populizmusa röpítette a Fehér
Házba Donald Trumpot. A cél szentesítette esz-
köztárukat.
Ám azóta szakítottak. Bannon kiszállt a Breitbart
Newsból. A  Cambridge Analyticáról pedig,
amelynek alapító társa volt, időközben kitudó-
dott, hogy vagy 50 millió Facebook-felhasználó
illegálisan beszerzett adataira építkezett, azok
tudta nélkül.

A pokol fejedelme
Beiktatása után Donald Trump egy általuk kreált
posztra, az elnöki hivatal fő stratégájává nevez-
te ki Bannont. Főtanácsadó lett, majdhogynem
stábfőnök. Ehhez ráadásul a sokszor kétkedő sze-
nátus jóváhagyására sem volt szükség. Ő  meg a
tőle már-már megszokott kampányüzemmódban
Zsák a foltját? Leni Riefenstahljának minősítette – a hitleri működött tovább. Az elnök eskütételét követő-
Steve Bannon propaganda „anyamesterét” felidézve. en, pár nap múlva a tekintélyes The New York
félreérthető Az alapító 2012-ben bekövetkezett halála után Timesnak adott interjúban a régi bedaráló stílus-
karmozdulattal már Bannon az ügyvezető. Profi módon tálalt ban folytatta: „Lehet, hogy a média ledöbbent,
üdvözli Marine
hírszolgáltatásukban gyalázták a politikai beren- de a csalódása után jobb, ha egy kicsit befogja a
Le Pent a
dezkedést. Csak akkor hagyta el a céget, amikor száját, és egy időre elhallgat. Önök és az ellenzék
Nemzeti

Fotók: AFP Forum, Getty Images/MANDEL NGAN

Gyűlés lille-i – tán éppen mindent ellenző, de újító ötleteit ér- még mindig nem fogja fel, hogy Donald Trump az
kongresszusán tékelve − egy „új undok”, az elnökségre pályázó Egyesült Államok elnöke.”
bizonyos Donald Trump hívta a csapatába. A sajtó lesújtónak vélte a dolgot: „Lehet, hogy
Három éve kezdte kezelésbe venni Trump re- Steve Bannon a világ második legbefolyásosabb
ménytelennek, olykor kaotikusnak látszó el- embere?” Erre már új alkalmazója – és kényes
nökválasztási kampányát. 2016 augusztusában környezete – is felkapta a fejét. Vajon hány dudás
szegődött a semmiből berobbant jelölt kampány- fér meg egy csárdában? A másik különc figurá-
főnökévé. (A poszton az utóbb kétes hírbe keve- val, az első számú világhatalom vezetőjeként
redett, majd elítélt Paul Manafortot követte.) Ha- „újító” Donald Trumppal beiktatásuk után hét
marosan megfordította az események menetét. hónapig bírták egymást. Vagyis a ki- és beszá-
Megtette a magáét. És elemében volt. Utóbb míthatatlannak tartott elnök addig tűrte a másik
elmondta, kritikusai nevezhették akárminek: a türelmetlen újítót. Aztán rövid úton száműzte
sötétség lovagjának, Darth Vadernek, egy újabb közvetlen környezetéből. Miután Bannont ki-
Dick Cheney-nek vagy magának a sátánnak – szorították a Fehér Házból, John Milton Elve-
mindez érzékeltette, hogy mekkora hatalomhoz
jutott. Történelmet akart csinálni, azóta is ez az
életeleme. A kezdetben sokak által nevetség tár-
gyává tett jelöltet a Fehér Házig navigálta.
Az eredmény – akárhányan kételkednek is ben-
ne utólag – kézzelfogható. A  hazai és külföldi
(lásd orosz) manipulációk utáni vizsgálódás az-
óta sem ért véget. A  semmiből jött, semmilyen
politikai múltat felmutatni nem tudó, kétes hírű
üzletember beköltözhetett a Fehér Házba.
A varázsló mögött állt az egyik legnagyobb
pénzügyi „királycsináló”, Robert Mercer, a leg-
sikeresebb befektetési tőkés fedezeti alap kulcs-
embere. Ő volt az, aki anyagilag alaposan aládú-
colta a Breitbart Newst, így magát Bannont, il-
letve az utóbb elhíresült Cambridge Analyticát,
amely formába öntötte a kampány olykor hamis-

104 IPM 2019. október

szett paradicsomának fordulatát igazította ma-
gára: „Jobb fejedelemnek lenni a pokolban, mint
szolgának lenni a mennyországban”.
Pedig addig maga igyekezett lángra lobbantani a
trumpi adminisztráció sajátságos tisztító tüzeit.
Támogatta az új elnök bevándorlásellenes retori-
káját. Még a közelmúltban is a mexikói határnál
tevékenykedő Építjük a Falat csoport új-mexikói
akciózásánál érték utol. De kiállt világszerte a
nacionalista felhangú populista politikusok di-
cséretéért – a japán Abétól az indiai Modin át a
szaúdi koronahercegig. Egyik kedvence a „brazil
Trumpként” emlegetett Jair Bolsonaro, akinek
Eduardo fiát Bannon az időközben általa kitalált
Mozgalom latin-amerikai vezérének álmodta meg.
Európában pedig már ekkor szimpatizált azok-
kal a nemzetállami szuverenitást (másutt szél-
sőséges nacionalizmust) felkaroló és a Brüsszel
követelte több integrációt bíráló pártok mellett,
mint az olasz Liga és Öt csillag, a francia Nemze-
ti Gyűlés, a kormányzó lengyel Jog és Igazságos-
ság vagy a Fidesz, a holland, belga, svéd és finn
szélsőjobboldali mozgalmak. Kell-e mondani,
lángoló rajongója volt és maradt a brexit követe-
lésének.
Sok helyütt tőle várják a csodát. Ha Trumpot si-
kerre vitte – nem sokkal a megválasztása előtt az
emberek 90 százaléka még Hillary Clinton győ-
zelmére fogadott –, tán Bannon ismeri a titkok
titkát. A machinációk mestere pedig mindenütt
az elitellenes demagógiára épít, a multik és a
bankok „perverz rendszerét” emlegeti, és vadul
hibáztatja a hagyományőrző kormányzatok pó-
rázán csaholó sajtókutyákat.
A Fehér Házból távozó, harcedzett és önbiza-
lomhiányban nem szenvedő Bannon tehát új
frontokat keresett magának. Úgy érezte, hogy az
általa egyszer már sikerrel színpadra vitt „popu-
IPM 2019. október 105
lista forradalom” előadásához új politikai pódiu-
mot talált. Tavaly tavasszal átkelt az óperencián,
majd meghirdette a maga „keresztes hadjáratát”
az Óvilágban. Ingázott Brüsszel, London és
Róma között. Az olasz fővárosban már a tavaly
nyári választások előtt nagy dérrel-dúrral kije-
lentette, hogy „Macron és Merkel megdől, akár
egy tekebábu”.
A kontinens hagyományos elitjében érezhető
nyugtalanságot keltett a „média fenegyerekének”,
a machinációk mágusának felbukkanása. „Eu-
Úgy érezte, a már
rópa fővárosában” olyan kontinentális szervezet egyszer sikerrel
alapítását kezdeményezte A Mozgalom néven,
amely korábbi amerikai sikerét megismételve színre vitt „populista
győzelemre viszi a szélsőjobboldali nacionaliz-
mus (finomított változatában: szuverenizmus)
forradalomhoz” új
ügyét az öreg kontinensen. A  nonprofit alapít- politikai pódiumot
ványként megálmodott The Movement közvé-
lemény-kutatást, adatgyűjtést és -feldolgozást, talált.
üzenetek megfogalmazását és továbbítását, illetve
populista kutatóbázist ígér a különböző radikális
jobboldali erőknek.
Egy szélsőjobboldali
„internacionálé” megálmodója
2017-ben Bannon nyakába vette a földrészt.
Személyesen tárgyalt brit kedvencével, Nigel
Farage-zsal és Marine Le Pen munkatársai-
val, konzultált Orbán Viktorral és a lengyel
kormánypárt jeleseivel. Taktikai előrenyomu-
lásának horizontján már akkor az idei tavaszi
europarlamenti választások frontszakaszai sej-
lettek fel. Európai luxusszállodák (a milánói Ho-
tel Savoia, a párizsi Bristol vagy a berlini Adler)
között ingázva, a tőle megszokott álszerénység-
gel hangoztatta: „csupán a populista mozgalom
világméretű hálózati infrastruktúrája” kíván
lenni.
Az amerikai dráma
főszereplője és „rendezője”.
(jobbra) Az elnök a Fehér
Ház keleti szárnyában külön
gratulál főtanácsadója
beiktatásán
 Ember és társadalom
Edinburgh-ben antifasiszták
tiltakoznak egy nemzetközi
médiaeseményre érkező
Bannon ellen
Amikor pár héttel
a kontinentális
választás előtt
a jobboldali
nacionalista pártok
élharcosai Milánóban
találkoztak, jobbnak
látták, ha Bannon
távol marad.
106 IPM 2019. október
Igaz, amikor pár héttel a kontinentális választás
előtt a jobboldali nacionalista pártok élharcosai
Milánóban találkoztak, jobbnak látták, ha távol
marad. A francia Nemzeti Gyűlés (azelőtt Nem-
zeti Front) vezetője, Le Pen kampányában „te-
hertételnek” érezte az önjelölt tanácsadó jelenlé-
tét. A Washington-ellenes párizsi közhangulatot
csak borzolta volna az amerikai lobbizása.
Az apjától „megörökölt” szélsőjobboldali párttal
a centrum felé sasszézó Le Pen asszony talán
még emlékezett arra, amikor az ő meghívására
Bannon egy korábbi lille-i nagygyűlésen azt
találta szónokolni: „Ti a hazátokért harcoltok,
erre fajgyűlölőnek neveznek benneteket. De
ezeknek a támadásoknak hamarosan vége lesz.
A  hagyományos médiumok a rendszer kutyái.
Ti napról napra erősebbek lesztek, ők meg gyen-
gülnek. Hadd nevezzenek benneteket rasszis-
tának, idegengyűlölőnek vagy bárminek, ezt
vegyétek inkább kitüntetésnek…” Változnak az
idők, változnak a „vezérelvek”. A Nemzeti Gyű-
lés időközben inkább finomított a kampányán,
és frissített taktikájával acélosan szerepelt.
A magabiztos Bannon nem hagyta magát „meg-
téveszteni”: mindvégig bízott az európai popu-
lista mozgalmak meggyőző előretörésében. Ám
a jelek szerint ezúttal kudarcot vallott az agres�-
szív haditerv. A strasbourgi áttörésről szőtt jobb-
oldali „szuverenista” álmok nem váltak valóra.
Csakugyan megerősödtek (némi jóindulattal
összesen 20 százalékot szereztek), de különbö-
ző nemzetiségű párthíveik három különböző
frakcióban működnek. Egyelőre. Úgyszintén a
többükkel szimpatizáló Fidesz, amely egy ne-
gyedik, az Európai Parlamentben legerősebb
Néppárt képviselőcsoportját „erősíti”. A  Steve
Bannon látomásaiban tekebábukként felbukó
hagyományos vezetők viszont csökönyösen tart-
ják magukat.
Talán a brexit és az olasz szélsőjobboldal töltheti
el némi reménykedéssel. Ebben sok tekintetben
ráadásul egyetért vele korábbi alkalmazója, a
Fehér Ház ura, akivel állítólag már semmilyen
kapcsolatban nem áll.
Mielőtt idén júniusban maga az amerikai el-
nök Angliába és Franciaországba indult volna,
előre üzent a brit bulvárlap, a Sun hasábjain.
„Úgy gondolom, hogy Boris Johnson nagyszerű
munkát végez majd.” Akkori nemzetbiztonsági
főtanácsadója rálicitált: „Az Egyesült Államok
előnyben részesíti, ha az Egyesült Királyság a
nép által óhajtott utat folytatja, és kilép az Eu-
rópai Unióból.” Az időközben szintén kirúgott
John Bolton ráerősített: a brexitet (épphogy
csak) támogató 2016-os népszavazás „a de-
mokrácia diadala”, amely lehetőséget kínál arra,
Fotók: AFP Forum, Reuters
hogy Nagy-Britannia, amely világhatalom, erős
és független ország legyen. Csak az nem hallja
ki ebből a rivális Európa megosztásáért hízelgő
érvelést, akinek nincs füle.
A Fehér Házat otthagyó Steve Bannon hasonló
törekvésekkel házal a különböző nemzeti radi-
kális erők és a Brüsszelt bíráló kormányzatok
kertjei alatt. Nemrég például az idegengyűlölet-
Vele csakugyan előfordultak hasonló fordulatok.
Saját magánéletére persze kevés idő maradt. Há-
A nagy ügy
ben élenjáró és választásokra készülő keletnémet romszor nősült és vált el. Zűrös válásai olykor keresztülvitele
tartományokban lobbizott, ahol a migrációelle- nagy vihart kavartak a sajtóban. Aligha foglalko-
nes, szélsőjobboldali az Alternatíva Németor- zik ezekkel többet, mint három leánygyermeke érdekében Bannon
szágért pártnak sikerült előretörnie az első két
választáson.
sorsával. A világtörténelmi ábrándozó valójában
inkább egyfajta politikai családfa elültetéséről el-
egy olyan iskola
mélkedik. A jövő ily módon köti le a fantáziáját. létrehozását
Kultúrharcosok A nagy álmodozó folyamatosan követi az euró-
gladiátoriskolája pai eseményeket. Nem kerülte el a figyelmét, álmodta meg,
A nagy ügy keresztülvitele érdekében Bannon
egy olyan iskola létrehozását álmodta meg, ahol
amikor a magyar kormányfő nagyra értékelte
egyes konzervatív kereszténypártok jobbra nyi-
ahol a populisták
a populisták leendő akadémistáit képeznék. Az tását. Bannon úgy nyilatkozott: tetszene neki, ha leendő akadémistáit
(ál)szent szövetség káderkohójául a Rómától a kibontakozó Mozgalmának olyan vezéregyé-
100  kilométerre keletre megbúvó Trisulti elha- niségei lennének, mint Matteo Salvini és Orbán képeznék.
gyatott bencés kolostorát nézte ki magának (na Viktor. Nem kétséges, hogy az éppen aktuális
jó, maguknak). A  templom körül épült vaskos olaszországi válsághelyzetben Bannon szíve iga-
épületegyüttest pécézte ki az új jobboldal szenté- zán közelebbi elvbarátjáért, Salviniért dobog.
lyének, a nemzeti radikálisok zarándokhelyének. A hiperaktív, folyamatos kampánymódban üze-
Az olasz kultusztárcánál és a törvényhozásban is melő Steve Bannon zakatol tovább.
ellenállásba ütközött, így a titokzatos tanévnyitók A lassúbb vérkeringésű öreg kontinensen mint-
még váratnak magukra. Ellendrukkerei már úgy ha nem tudnák követni ezt a ritmust. Pedig Do-
tekintenek a projektre, mint a „trumpizmus” eu- nald Trump berobbanásának sikertörténetét biz-
rópai térhódításának megfeneklésére. tos érdemes tanulmányozni. Márpedig a máso-
Igaz, Steve Bannont sem olyan fából faragták, dik világháború utáni világhelyzet átformálásán
mint aki könnyen viselné, ha nem léphetne fel- dolgozó amerikai elnök máris teljes gőzzel bele-
sőbb osztályba. Páneurópai „Mozgalma” egyelő- vetette magát 2020-ban esedékes újraválasztási
re nem akar belelendülni. Olaszországi akadémi- kampányába.
ájának útjába is akadályokat gördítenek. Persze A vén Európa pedig folyvást kísérletezget hiába
ha teljesülnek egyik legjobb tanítványa, Matteo várt megújulásával, méghozzá a kialakulása óta Tisztítótűz – hongkongi
tüntetők égetik a gyűlöletszító
Salvini mohó hatalomvágyó tervei, Bannon mes- bevett demokratikus módszertanának szabályait
Bannon képét, aki itt éppen
ter netán ismét megveregetheti tulajdon vállát. követve. Az itt sertepertélő Steve Bannon pedig
Trump igazáért készült
Pedig hogy örült, amikor tavaly nyáron a két fittyet hány a hagyományokra. És szeret törté- síkra szállni
bevándorlásellenes, Brüsszelt bíráló olasz po- nelmet írni. n
pulista párt, a jobboldali Salvini Ligája és a bal-
közép (?) Öt Csillag Mozgalom furcsa párként
kimondta a boldogító igent egy koalíciós kény-
szerházasságra. A nem mindig csendes amerikai
akkori megfogalmazása szerint „Olaszország
a modern politika dobogó szíve”. Úgy érez-
te, hogy a két ellentétes, de populizmusában,
idegenellenességében és Brüsszel bírálatában
egyetértő párt annak „a nagy politikai kísérlet-
nek szerves része, ami csak a brexithez és Trump
hatalomra juttatásához mérhető. Ha ez működik
Olaszországban, könnyen a globalisták gerincé-
nek eltörésével járhat.”
Ám az itáliai „házasfelek”, a „tűz és víz” frigye
14 hónap után felbomlott. Bannon egy vezető
olasz lapnak adott interjúban kénytelen volt
mosolyogva elismerni, hogy „nem minden há-
zasság működik. Úgy gondolom, Salvini és Di
Maio násza egy nemes kísérlet volt. Szerettem
volna, ha folytatódik, de megértem, hogy elő-
fordul ilyesmi.”

IPM 2019. október 107

építészet

HÁZAK NYILVÁNOS TITKAI

A ferencesek
temploma
Két templom került ezúttal két egymást követő lapszámunkba, s ennek oka, hogy mind
a kettő történelmi szerepet is kapott – kötődnek az 1848/49-es magyar forradalom és
szabadságharccal kapcsolatos eseményekhez. A debreceni nagytemplom azért, mert ott
mondta ki az országgyűlés a Habsburgok trónfosztását, s most a ferencesek temploma
pedig azért, mert itt kapott először nyughelyet az éppen 170 évvel ezelőtt, október 6-án
kivégzett miniszterelnökünk, Batthyány Lajos.
108 IPM 2019. október
 Alkantarai Szent Péter-temp- mán. Wieser, mint tudható, a toronyra négy
lom a hivatalos neve a feren- szobrot is tervezett, de aztán négy kőobeliszk
cesek pesti templomának. Az lett helyettük a végső, kivitelezett megoldás.
1622-ben boldoggá, 1629- A  mészkő romlandó anyaga miatt az obelisz-
ben szentté avatott névadó a keket 1920-ban levették, és csak a torony ta-
rendjének egyik legjelentő- tarozásakor kerültek vissza a helyükre, 1971-
sebb alakja, a 16.  század kö- ben.
zepén élt, és a rend megerősí-
Képek és szöveg: tésén dolgozott – ha lehet így Művészeti értékek
Ráday Mihály mondani. Szobra a homlokzat A tervező építész neve nem maradt fenn, de
felső középső fülkéjében áll. az építészettörténetben meghatározó példát, a
Legfelül, a timpanon két oldalán egy-egy olasz római Il Gesù kialakítását, alaprajzi megoldá-
szent, Bonaventura és Benvenuto szobra ka- sait követte, melynek a barokk templomépíté-
pott helyet, lejjebb Toulouse-i Szent Lajos és szet meghatározó alakja, Giacomo Barozzi di
Szent Rókus szobra áll a párkány két szélén, Vignola volt a mestere.
míg a kóruskarzat ablakától jobbra és balra A népszerű templomnak szép nagy irodal-
egy-egy falfülkében Assisi Szent Ferenc és Pa- ma van azok számára is, akik nem tudomá-
dovai Szent Antal szobrát helyezték el anno. nyos érdeklődéssel olvasnának róla. Szerepel
a Budapesti Városvédő Egyesület Budapesti
Gazdag díszítettség templomok sorozatában éppúgy, mint a Tájak
Barokkosan gazdag a főkapu. A  kétszárnyú A névadó Korok Múzeumok két füzetében, s Bagyinsz-
kapu feletti kovácsoltvas díszben püspök- szent szobra ki Ágoston templomigazgató szerkesztésében
süveg és pásztorbot, valamint balra „áldás”, fent, a temp- maga az egyház is megjelentetett egy képes
jobbra „békesség” felirat található. Fölötte a lom homlok- füzetet 2004-ben. Ebből idézek most: „A  há-
ferencesek kőből faragott „címere”, vagyis két zatán romszakaszos mennyezet csehsüveg-boltozatú,
keresztbe tett átszúrt tenyerű kar a kereszt-
tel. A  kapuzat fölötti díszítmény életkorát és
alkotóját nem sikerült kinyomoznom. Fekete
színéből nem derül ki, hogy kőből faragott-e
a különös dombormű, mely a passió egy jele-
netét ábrázolja, amint Jézus elesik a kereszttel.
A különös az, hogy a jelenetet tömegek veszik
közre. Annyi tudható, hogy az 1900-as évek
elején már megvolt, mert látható az akkortájt
készített fényképeken.
A gazdagon díszített kapuzatot lezáró párkány
fölött a földgömbön álló, karjában a gyermek
Jézust tartó Maria Immaculata-szobrot két ba-
rokkos angyalalak fogja közre.
1727 és 1743 között egy középkori templom
rommaradványaira épült a Budapest Belváro-
sának arculatát meghatározó barokk egyházi
épület. Kívülről csak a főhomlokzat és az észa-
ki homlokzatnak a szentélyig tartó része lát-
ható, mert a templom többi részét be-, avagy
körülépítették egy nagy bérházzal a kiegyezés
utáni nagy építkezések idején, 1876-ban. Ma-
ga a templom az eltelt csaknem háromszáz év
alatt alig változott.
Fontos megemlíteni, hogy az egyetlen torony
a főhajó és a szentély találkozási pontja felett
magasodik, s azt is, hogy – a templom felszen-
telése után 15 évvel – 1758-ra lett kész, míg
mai, díszes formáját azonban csak száz évvel
később nyerte el Wieser Ferenc munkája nyo-

IPM 2019. október 109

 a kétoldalt elhelyezkedő kápolnák és a fölöttük
húzódó galéria dongaboltozata is ilyen, a szen-
tély fedése két mezőben szintén csehsüveg-bol-
tozatos. Az egyes szakaszokat hevederívek
választják el egymástól. A templom hossza 52,
szélessége 23  méter, amelyhez még az egye-
110 IPM 2019. október
nesen záruló szentély tere is hozzájárul. Az
oldalkápolnák és a galéria nagyméretű, szeg-
mensíves ablakai napfényessé, világossá teszik
a templombelsőt.” A  gazdagon díszített belső
tér mesterei közül Lotz Károlyt említem, aki a
mennyezeti képeket festette – tanítványa, Tar-
dos-Krenner Viktor közreműködésével. Ezek
nem freskók, a már megszáradt vakolatra fes-
tette al secco (szekkó) eljárással a mester. Az
új orgona csak a rendszerváltás után készült,
de előtte a karzat kovácsoltvas rácsa még Jung-
fer Gyula műhelyének remeke. Többször ki-
egészítették, változtatták a festést, de az M2-s
metró építésekor – több környékbeli házhoz
hasonlóan – kárt szenvedett épület helyreállí-
tásakor visszatértek a 19.  századi változathoz,
s a díszítőfestést is ehhez igazították. Még egy
érdekesség a metróépítéshez kapcsolódva: a
bejárattól jobbra 1763-ban állított feszületet a
föld alatti robbantások idején, vagyis a 70-es
évek második felében ideiglenesen átmentet-
ték az Egyetem térre. Vándorolt a templom
előtti kútszobor is. Az egyszerű, faszerkezetes
közkút helyére – pályáztatás után, mint erről
Zádor Anna a TKM füzetek 234.  számában
részletesen beszámolt – Dunaiszky Lőrinc és
Uhrl Ferenc tervei, munkája nyomán 1835-re
megépült Nereidák kútja később, ahogy nőtt a
városi forgalom, útban volt, s 1899-ben kivit-
ték Kőbányára. Ott számos sérülés érte a máso-
dik világháborús harcok során. A talapzat meg-
maradt, de a szobrokat újra kellett faragni. Ezt
a munkát a törmelékek és a korábbi ábrázolások
segítségével Győry Dezső szobrász végezte el.
1976 óta áll újra a kút a Belvárosban a ference-
sek barokk temploma előtt.
Még két név
A főoltárt Grassalkovich Antal építtette
1741−42-ben saját költségén a templom krip-
tájában eltemetett második felesége emlékére.
A  templom gyakori látogatója volt, s lakott is
olykor a rendházban Liszt Ferenc, amiről a
jobb oldali első padon elhelyezett kis tábla
megemlékezik.
A ferencesek területe, ingatlana fokozatosan
csökkent. A  templomtól jobbra épített nagy
ház mellett, a rendház helyén, a Reáltanoda
utca sarkán épült meg 1876-ban az Egyetemi
Könyvtár (lásd IPM, 2013. október).
Az 1838-as nagy árvíz idején a ferencesek so-
kaknak biztosítottak menedéket itt, s nem vé-
letlen, hogy Holló Barnabás szép domborműve,
mely Wesselényi Miklós, „az árvízi hajós” em-
bermentő munkájának állít emléket, a templom
Kossuth Lajos utcai falára került 1905-ben.
Kincses Károlytól, a fotózás történetének leg-
kiválóbb hazai szakértőjétől tudtam meg a leg-
fontosabbakat a hajdani napfényműtermekről,
beleértve azt is, ami itt volt a pesti ferencesek
templomához építve. Itt, a Kossuth Lajos ut-
cában, vagyis – korábbi nevén – a Hatvani utca
18. alatt volt Klösz György műterme. Fennma-
radt olyan fénykép, amelyen látszik is a „fény­
írdai terem” a mai üzletportál és a templom
ablakainak sávja között. A beépítés mára meg-
változott, lakássá alakítva hozzáigazították a
szomszédos épülethez. A Kossuth Lajos utcai

IPM 2019. október 111

építészet

A mészkő „rom-
landósága” miatt a
torony obeliszkjeit
1920-ban levették, s
csak a tatarozáskor
kerültek vissza a
helyükre, 1971-ben.

oldalon belépve az udvarra, mindjárt balra egy A holttestmentés

fekete emléktábla hirdeti, hogy „itt teljesedett
ki fényképészeti és innen indult nyomdászati
tevékenysége. Fényképein az elsők között örö-
kítette meg Budapest arculatának változásait.
Munkássága révén a magyarországi városfotó-
Balra: Az archív képen
zás egyik legjelentősebb alakjává vált.”
a nagyszerű Klösz György
Sok minden kapott még helyet itt a nagy átjáró-
műterme a Hatvani (ma Kossuth
Lajos) utcában a templom ház, a „Ferencziek Bazárja” udvarán és bolthe-
mellett, és annak oldalában. lyiségeiben. Itt van – többek közt – a Kárpátia
Jobbra: Ugyanaz a helyszín étterem is. A ferences templom melletti, illetve
napjainkban azt körülvevő hatalmas épület igazán sokat tud.
De térjünk vissza a templom kriptájának soká-
ig megőrzött titkához.
2016. július 14-re, Zichy Antónia születé-
sének 200.  évfordulójára Tokár János temp-
lomigazgató és dr.  Pálffy Dezső szakmérnök
egy „Batthyány-emlékszobát” hoztak létre és
avattak fel. A  kiállításon bemutatott korabeli
grafikákon látható, hogyan hozták ki a vesztő-
helyről és rejtették el itt, a templomuk kriptá-
jában a miniszterelnök holttestét a ferencesek,
és elolvasható Batthyány október 5-én este a

112 IPM 2019. október

feleségéhez írt megható búcsúlevele, ahogy az
Urbán Aladár Batthyány Lajos gróf főbenjáró
pöre című könyvében megjelent.
Annak megelőzésére, hogy Batthyány holtteste
a kivégzés után egy jeltelen sírba kerüljön, ki-
csempészték a tetemet a vesztőhelyről, és titkon
elhelyezték a ferencesek pesti templomának
kriptájában. A sírüreget egy vörös mészkőtáblá-
val zárták le, amelyre három aranyozott nagybe-
tűt írtak: G. B. L. A teljes felirat így szól: „1849.
dik évi October hó 6-kán az Urban elhunyt
G.B.L. Áldás és béke hamvaira.” Ezt a márvány-
IPM 2019. október 113
Középen: A gróf lapot a feliratával befelé helyezték el a koporsót
Batthyány Lajos őrző sírüreg elé, hogy a dolog teljesen titokban
nevének rövidíté- maradjon, s csak a beavatottak tudják, ki nyug-
sével feliratozott szik ott. (A  korábban még elhanyagolt állapotú
kőtábla és a sírjá- kriptában továbbra is megőrzött márványlapot
nak egykori helye,
bemutattuk Katona Tamással Az 1848/49-es
a 12 évvel ezelőtti
forradalom és szabadságharc emlékhelyei című
állapotot mutató
felvételen műsorunkban valamikor húsz éve már.)
Jobbra: a felújí- A felújított kriptában pedig ott az eredeti kő és
tott kripta friss egy újabb is, melynek a szövege: „E sír­üregben
felvételen őrizték keresztényi kegyelettel a budapesti
(IV.  ker.) ferencrendiek a rémuralomnak ál-
dozatul esett Batthyány Lajos gróf Magyar-
orsz. I. független minister elnökének általuk
hazafias bátorsággal iderejtett tetemét 1849.
évi oct. 6-ától 1870. évi június 9-éig.” Vagyis
a Fiumei úti temetőben megépült mauzóleum
elkészültéig. (Egy szövegmagyarázat még a
fiatalabbak kedvéért: 1950-ben, Nagy-Buda-
pest létrehozásakor kapta meg a fővároshoz
csatolt addig önálló város, Újpest a IV. kerület
sorszámot, miután a Belvárost és Lipótvárost
összevonták V. kerületi számozással.)
A 170 éve lezajlott holttestmentő akciót a fe-
rencesek részéről Dank Agáp szerzetes barát
szervezte, intézte, akinek az emléktábláját a
templomtérben bárki megtekintheti. De, mint
már tudható, a dolog nem csak a ferences ba-
rát érdeme. Együtt végezték el a titkos mun-
kát Szántóffy Antal józsefvárosi plébánossal
1849. október 6-án éjszaka. Erről szól a krip-
tában elhelyezett új felirat, melyen mindkette-
jük arcmása látható.
Most, a szabadságharc leverésének és hősei
kivégzésének 170.  évfordulóján mi ennek a
történetnek és a helyszínének a bemutatásával
emlékeztünk. n
amatőr tudomány

A szoftverrádió Nem az online adások vételére való internetes rádióról lesz szó, hanem az
igazi rádióról, amely az éterben terjedő jeleket fog ja. Csak elektroncsövek
vagy tranzisztorok helyett minden lényeges dolgot szoftver csinál benne.
A hardver teljesen általános, nem nagyon emlékeztet egy rádióra, mégis
Sümegi András lehet vele tévét nézni, vagy bele lehet hallgatni a körülöttünk zajló rádió-
forgalomba, például az áruházi biztonsági őrök, a taxisok, vagy akár a
felettünk elhúzó utasszállító repülőgépek forgalmazásába is.

Fent: Ezt a 10 W-os R/7-es
katonai rádiót a Standard
Villamossági Rt. tervezte és
gyártotta az 1930-as évek
elején. 840−2270 kHz-es
tartományban üzemelt, táv-
beszélő módban körülbelül
30 kilométer, távíró (morze)
módban mintegy 60 kilo-
méter hatótávolsággal. Az
adóra és a vevőre is ráírták:
„Elg. is hallja”
A Locomotiv GT dalát mindenki ismeri: „A  kö-
zel lakó amatőrök tisztán hallották, mikor a cse-
peli adó huszonötben jó reggelt kívánt.” A dal az
1925-ös évet idézi, amikor a Magyar Rádió meg-
kezdte rendszeres adásait. A  kísérleti adások két
évvel korábban egy bútorszállító kocsiból kialakí-
tott stúdióban indultak. Ez a kocsi ma is látható a
Puskás Tivadar Távközlési Technikum udvarán.
Az „amateur” elnevezés ekkoriban azokra illett
rá, akik foglalkozásuktól függetlenül, magánszor-
galomból igyekeztek elsajátítani a rádiózás tudo-
mányát. Főleg detektoros és egy- vagy kétlámpás
vevőkészülékeket építettek, amelyekkel a műsor-
szóró adók jeleit igyekeztek befogni. Eleinte több-
nyire csak a vétellel kísérleteztek. 1924-ben, az or-
szágban elsőként megalakult a Műegyetemi Rádió
Club azzal a céllal, hogy „legalább egy a rádióval
foglalkozó egyesület legyen Magyarországon”. Itt
már komolyan foglalkoztak a rövidhullámú adás-
technikával is.
Amerikában a rádióamatőr mozgalom jóval elter-
jedtebb volt. Például New York környékén félezer

114 IPM 2019. október

amatőr állomás működött már az első világháború
előtt. Az amatőr adók zavarták a hivatalos for-
galmazást, ezért az éterben rendet kellett tenni.
1912-ben összeült az első, washingtoni rádiókon-
ferencia, ahol az akkoriban haszontalannak tartott
1,5  MHz feletti, rövidhullámú sávot jelölték ki
az amatőröknek. Gondolták, hogy ezzel egyszer
s mindenkorra elintézték a kérdést. Néhány év
múlva azonban jöttek a hírek, hogy az amatőrök
hihetetlenül kis adóteljesítményekkel igen nagy tá-
volságú összeköttetéseket létesítenek. Kis készülé-
keikkel átrádióztak az Atlanti-óceánon. Sőt 1924-
ben létrejött az első nagy távolságú, úgynevezett
DX-összeköttetés is Anglia és Új-Zéland között.
Az áthidalt távolság 20  ezer kilométer volt! Az
amatőrök felfedezték az ionoszférareflexiók hatá-
sát és a rövidhullámú sáv használhatóságát. A cso-
dára a hivatalos szervek is felfigyeltek. Megindult
a harc a rövidhullámokért, aminek a vége az lett,
hogy a felfedezőket épp csak megtűrték a sávban.
Az adótól a vevőig háromféle úton juthatnak el a rá-
dióhullámok. Az első a közvetlen hullámterjedés,
a második a földfelszínt követő felületi hullámter-
jedés, a harmadik az ionoszféráról való visszave-
rődés. Manapság a legtöbb állomás az ultrarövid-
hullámú sávban ad. Itt a hullámok közvetlen terje-
déssel jutnak el a vevőig. A vevőnek „látnia” kell az
adóantennát a vételhez, de a földfelszín görbülete
miatt nagyobb távolság esetén ez nem lehetséges.
Az antenna magasságától függően 70−130  kilo-
méterig lehetséges a vétel. Alacsony frekvenciá-
kon, a hosszúhullámú sávban a felületi hullámter-
jedés dominál. A hullámok követik a földfelszínt,
így akkor is eljutnak a vevőhöz, ha az a
horizont alatt van. Az így áthidalható
távolság akár 5000  kilométer is lehet.
Hátrány, hogy nagy és költséges anten-
narendszer kell hozzá, és az atmoszfe-
rikus zajokra (például vihar) érzékeny
az adás. Az előbbi két frekvenciasáv
között, a rövidhullámú sávban a felületi
hullámok gyorsan csillapodnak, csak né-
hányszor tíz kilométert lehet velük áthi-
dalni. A  rövidhullámok nagy távolságú
terjedését azok a 3–­­30  MHz közötti
térhullámok teszik lehetővé, amelyek
az ionoszféráról visszaverődve jutnak el
a vevőhöz. Az ionoszféra a felső légkör
napsugárzás által ionizált tartománya,
a szerkezete a nap folyamán változó.
Éjszaka „kitükrösödik”, 180–300 kilo-
méter magasságban kialakul egy sima,
jó visszaverő képességű réteg. Az erről
visszaverődő rádióhullámok az adótól
körülbelül 2000  kilométer távolságra
jól foghatók. A hullámok többször visszaverődhet-
nek a földfelszín és az ionoszféra között, a második
reflexió mintegy 4000  kilométerre fogható, de
ez már igen gyenge szokott lenni. Napközben az
ionoszféra szerkezete bonyolultabb lesz, kialakul
egy alacsonyabban fekvő réteg is, amely csaknem
1000 kilométer távolságra veri vissza a jeleket.
RTL-SDR
Az amatőr rádiózás legaktívabb területe a 90-es
évekig a rövidhullámú rádiózás volt, ebben a sáv-
ban lehetett igazi, nagy távolságú összeköttetése-
ket létesíteni. Az URH-rádiózás inkább a mobil-
telefont helyettesítette az amatőrök körében. A 90-
es években kezdett megjelenni a digitális technika.
Az amatőrök digitális átvitellel kísérleteztek, és
A 446 MHz körüli előre
a rádiózást kiszolgáló segédprogramok (például
programozott frekvenciákon
naplóíró program) is terjedtek. Nemsokára meg- működő PMR adóvevőket
jelentek a digitálisan vezérelt adóvevők, amelyek többnyire párban árulják.
egy számítógéppel összekötve akár ember nélkül is Használatukhoz nem kell
rádiózhattak, de a lényeget tekintve ezek még min- engedély
dig analóg berendezések voltak. A nagy sebességű
analóg-digitális átalakítók és a nagy teljesítményű
jelfeldolgozó processzorok megjelenésével ké-
zenfekvővé vált a gondolat, hogy a rádiókészülék
funkcióit ne analóg áramkörökkel, hanem szoftve-
rekkel valósítsák meg.
A Magyar Rádió első stúdiója
A szoftverrádió koncepciója az, hogy az antenná-
Reiss Henrik bútorszállító
ról érkező, zajérzékeny és képlékeny analóg jelet
kocsijában működött. A kocsi
ahelyett, hogy mindenféle áramkörökön átvezetve ma is megvan, a Puskás
gyúrogatnák, a lehető leghamarabb digitális jellé Tivadar Távközlési Technikum
alakítják, hogy aztán minden szűrést, jelátalakítást (Budapest, Gyáli u. 22.)
algoritmusok oldjanak meg. Ezt a mai elektroni- udvarán látható

n ipm
IPM 2019.előfizetéssel
október pénzt takaríthat meg! AJÁNLATUNK A 129. OLDALON TALÁLHATÓ 115
amatőr tudomány

Fent: A direkt hullámok vőt, hanem egy komoly digitális rádióvevőt rejt,
(sárga), a térhullámok (piros)
amellyel a VHF- és UHF-sávban, körülbelül
és a felületi hullámok (lila)
30  MHz-től 1700  MHz-ig terjedő frekven-
terjedése a Föld körül
ciatartományban lehet rádiózgatni. Amelyik
Középen: Az RTL-SDR a hibrid eszköz lehetővé teszi a keverés nélküli, direkt
szoftverrádiók családjába tar- mintavételt (I vagy Q direct sampling), azzal
tozik. A V3 egy kicsit drágább,
30  MHz alatt, a rövidhullámú sávban is lehet
de profibb megoldás, mint
jeleket fogni. Kicsit több pénzért távol-keleti
az áruházi tévés USB-stick.
Ennél már a teljes rövidhullá- webáruházakban lehet találni a tévés sticknél
mú tartományt is vehetjük, az profibb eszközöket, csak az RTL-SDR kifeje-
antennakábelre ültetett tápfe- zésre kell keresni. Az SDR a szoftvervezérelt
szültséggel aktív antennát is rádió (Software Defined Radio) rövidítése, az
tud táplálni, és van benne egy RTL pedig az eredeti Realtek RTL2832U
szűrő, amely az USB-csatlako- chipset nevéből jön. Aki mindent tudó HF/
zó felől jövő zajt szűri ki VHF/UHF/SHF rádióvevőre vágyik, az cirka
30 ezer forintból megúszhatja a dolgot.
kai eszközök némi kompromisszummal képesek
megtenni. Az antenna felőli oldalon van egy ana- A rádió üzembe helyezése
lóg bemeneti egység, amely előerősítőt és keverőt A Realtek RTL2832U lapkakészleten alapuló
tartalmaz. A  keverő a jelet 30  MHz alatti tarto- DVB-T USB-dugók rádióvevőként való használa-
mányba transzponálja, ahol a digitális áramkörök ta igen egyszerű. Windows rendszerhez az airspy.
már megbirkóznak vele. Az ilyen berendezések com/download oldalról töltsük le a Windows SDR
hatalmas előnye, hogy a hardver olcsó és univerzá- Software Package-et. A csomagot célszerű a C:\-
lis. Ahelyett, hogy minden funkcióhoz más, drága ben létrehozott, mondjuk, SRD nevű mappába
és bonyolult analóg áramkört kellene beépíteni, kibontani, mert a hosszú és ékezetes betűket tar-
mindent ugyanaz az olcsó digitális hardver csinál. talmazó elérési utakat nem szereti. Ha ez sikerült,
Egy új funkció, például egy eddig nem használt akkor indítsuk el az install-rtlsdr.bat fájlt. Egyebek
moduláció, nem igényel új áramkört, csak szoft- mellett ez fogja letölteni a Zadigot (közben inter-
verfrissítést. netkapcsolat kell). Amikor ez megvan, elindítjuk a
A laikusok körében kevéssé közismert, hogy a zadig.exe-t. Dugjuk be a sticket egy USB-portba,
hipermarketekben pár ezer forintért megvásá- és a legördülő menüben válasszuk ki az eszközt.
rolható USB TV tuner stick nemcsak tévéve- Ezután az Install driver gombra kattintva telepít-

116 IPM 2019. október

sük a szükséges drivert. Most már nincs más dol-
gunk, mint elindítani az SDRSharp.exe-t. Ha nem
lenne telepítve még a Microsoft .NET framework,
akkor kérni fogja a telepítését.
Ha a telepítés megvan, akkor még finomítani
kell néhány beállítást, amihez a menüsorban
a Play gomb melletti fogaskerékre kell kattin-
tani. A Device listában már ki van választva az
eszközünk, ha a program felismerte. A  Sample
Rate a mintavételezés sebessége, vagyis az, hogy
milyen gyorsan olvassa a gép az adatokat. Az
alapértelmezett 2,4 MSPS mindenre elég, nincs
értelme ennél nagyobbat beállítani. Az RTL
AGC-t (automatikus erősítésszabályozás) sze-
rintem felesleges bekapcsolni, csak zajt okoz, a
Tuner AGC-t viszont érdemes. Majd tapasztalni
fogjuk, hogy az állomások frekvenciája látszólag
nem egészen pontos. A kis eltérések oka a mi ve-
vőnk saját pontatlansága. Ezt lehet korrigálni a
Frequency correction beállítással. Ezzel meg is
volnánk. A képernyő bal oldalán lévő paneleken
található ezernyi beállítási lehetőség magáért
beszél, bátran lehet kísérletezni. Érdekesebb
a képernyő középső része. Felül a rádiósáv egy
része látszik, hasonlóan a szokásos rádiókészü-
lékek skálájához, azzal a különbséggel, hogy ez a
program azt is kiírja, hogy milyen (műsorszóró,
repülési, amatőr, PMR) sávban vagyunk. A Play
gomb megnyomására a sávban fogható jel spekt-
ruma is megjelenik, jobbára hullámzó zaj képé-
ben. Az állomásokat kiugró, nagy csúcsok jel-
zik. Zoomolni is lehet, egyszerre szélesebb vagy
keskenyebb sávot figyelhetünk. A  vétel nem az
egész sávban, hanem csak a piros mutató beál-
lított frekvenciáján, illetve az akörül világosabb
színnel jelzett sávban történik. Alul ugyanez lát-
ható spektrogramként, amely időben halad lefe-
lé, mint egy futószalag, így a korábbi események
is látszanak rajta.
Androidos mobiltelefon esetén is működik a
dolog, csak egy OTG-kábel kell, amellyel a te-
lefonhoz csatlakoztatjuk a sticket. A  Google
Play áruházból telepítsük az SDR Touch − Live
radio via USB appot, és hozzá az SDR drivert
is. Utóbbi telepítését egyébként kéri is, ha nem
lenne meg. A telefonon be kell kapcsolni a Fej-
lesztői lehetőségek opciót. Ehhez nyissuk meg
a Beállításokat, majd a Telefonról szekcióban
keressük meg a Build-számot. Erre gyors egy-
másutánban koppintsunk ötször, így aktiváljuk
a Fejlesztői beállításokat. Itt be kell kapcsolni
az USB-hibakeresés lehetőséget, hogy a driver
hozzáférhessen a stickhez. Ezután nincs más
dolgunk, mint elindítani az SDR Touch appliká-
ciót, és örvendezni, amikor megszólal a rádiónk.
IPM 2019. október 117
Kezdődjék a szörfözés!
Elsőként a 87,5–108,0  MHz közötti URH-
sávban érdemes próbálkozni FM üzemmódban. Az Airspy SDR alkalmazása
Ha jól működik a dolog, akkor szépen jönnek az a ferihegyi közelkörzetben
állomások, az RDS-t bekapcsolva a nevüket is ki- elkapja egy utasszállító gép
írja a szoftver. Ezután érdemes megnézegetni az adását
NMHH honlapjáról letölthető nem-
zeti frekvenciafelosztás táblázatát,
hogy mégis mi merre van. Például a
polgári repülési kommunikációs sá-
vot 118–137  MHz között találjuk,
itt AM üzemmód használatos. A pol-
gári célra engedély nélkül használható
PMR adóvevők 446,0–446,1 MHz
között dolgoznak FM modulációval.
A  rádióamatőr sávok 50,0–52,0;
70,0–70,2; 144,0–146,0; 430,0–
440,0 és 1240–1300  MHz között
vannak. Tartsuk szem előtt, hogy a
nem kifejezetten nekünk szóló adáso-
kat lehallgatni, rögzíteni, dekódolni,
bármi módon felhasználni a törvény
szerint nem szabad. Ha a készülékünk
rövidhullámú sáv vételére is alkalmas,
akkor ott távoli műsorszóró adókat is
elcsíphetünk. A  jó vételhez az adott
sávra való jó antenna is kell, a stickhez
kapott kis botantenna csak az első
próbálkozásokhoz lesz elég, rövidhul-
lámon pedig teljesen használhatatlan. Régen a Sza- Ahhoz, hogy egy andoridos
bad Európa Rádió (SZER) rövidhullámon adott, telefonból igazi rövidhullámú
akik még emlékeznek Cseke László hangjára, azok vevőt csináljunk, nemcsak az
azt is tudják, milyen a jó antenna. Állítólag jövőre app kell, hanem az is, hogy a
újraindul a SZER magyar nyelvű adása, egyelőre stick lehetővé tegye a közvet-
len mintavételt, és szükséges
csak online, rövidhullámon nem. De ki tudja, talán
egy jó antenna is
előbb-utóbb újra szükség lesz erre a rádiós tudo-
mányra! n
tudta-e?

Ki írta a legrészletesebb naplót?

Naplót sokan írnak, de a legtöbben egy idő után abbahagyják, vagy csak életük egy-egy
kitüntetett szakaszát dokumentálják. Nem úgy, mint Buckminster Fuller, aki nagyjából 15 perces
bontásokban jegyezte fel saját életét.
Buckminster Fuller a 20. század egyik legérdekesebb embere volt,
aki egyszerre alkotott építészként, költőként, íróként, formaterve-
zőként, feltalálóként, és még ki tudja, hány további területen. Befe-
jezetlen matematikai egyetemi tanulmányait autodidakta módon
egészítette ki, és szinte egész életében arra a ma is nagyon aktuális
kérdésre kereste a választ, hogy van-e esélye az emberiségnek ar-
ra, hogy hosszú ideig és sikeresen fennmaradjon a Földön, és ha
igen, hogyan. Az általa alkotott geodéziai kupola formája után
nevezték el róla a 60 atomos szénmolekulát fullerénnek. Számos
könyve mellett legfőbb műve az a gigantikus napló, amely nagyjá-
ból 80 métert tölt meg a polcon, és amelybe élete minden mozza-
natát lejegyezte. Tudatos döntés volt a részéről, hogy az életét a leg-
teljesebb mértékben dokumentálja, és nem szelektált, mindent leírt,
ami az eszébe jutott, és ami vele történt, további sok ezer egyéb
dokumentummal, levélmásolattal, vázlattal egészítve ki a művét.
A Dymaxion Chronofile-nak nevezett napló ma a Stanford Egye-
tem könyvtárában található.

MIÉRT ZSETONT HASZNÁLNAK Milyen beszéd

A JÁTÉKTERMEKBEN?
A játéktermekben készpénz helyett zsetonokkal
játszanak, ami sok szempontból egyszerűbb
és célszerűbb megoldás. Eredetileg azonban nem
ez volt az oka a zsetonok bevezetésének.
Az 1960-as évek Amerikájában a játéktermi nyerőgépek hagyományos
pénzérmékkel működtek, azonban az ezüst világpiaci árának emelkedése
arra késztette az amerikai kincstárat, hogy lecserélje a régi érméket újfajta,
ezüst nélküli ötvözetből készültekre. Hirtelen
sok ezer gépet kellett volna átállítani az új
érmékre, de ehelyett a szerencsejáték
Mekkájának számító Nevadában a
játéktermesek érdekvédelmi szö-
vetsége az amerikai kincstárhoz
fordult. Azt kérték, tegyék le-
hetővé olyan pénzhelyettesítő
érmék bevezetését, amelyek-
kel módosítás nélkül is hasz-
nálhatók maradnak a gépeik.
Az engedélyt megkapták, és
hamarosan szinte mindenhol
megjelentek a kaszinón kívül ér-
téktelen, azonban a pénztárakban
nagyon is valódi pénzért adható és
vehető zsetonok.
a leetspeak?
Próbált már betűket számokkal
helyettesíteni a szövegben? A leet, avagy
1337 erről szól, de néha igen jó fantázia
kell a tartalom értelmezéséhez.
Eredetileg a hackerkultúrában tűnt fel, neve az elite szó-
ból származik, ahol különböző csoportokat jelöltek vele.
A csoportokon belül, a fórumokban és chatszobákban
az összetartozás kifejezésére saját írott dialektusok ala-
kultak ki, amelyekben a szavak betűit különböző ASCII-
karakterekkel, leggyakrabban számokkal cserélték ki,
egyszerű hasonlóság alapján. A kifacsart szavak jól jöttek
akkor is, ha nyilvános fórumon valami olyanról szerettek
volna írni, amit csak egy szűk csoport ért meg, rákeresni
azonban nem lehet. Hiszen ki keresne az interneten a
„d0wnl04D pR09r4M” szavakra, ha valójában a „down-
load program” érdekelné. A  betűk cserélgetésén kívül
számos más változás is történt. Az angol -or/-er utótag
helyett sokszor -xort használnak, így a hacker szó legin-
kább H4x0R-ré változik. Eleinte a leetspeak jó eszköz volt
illegális tartalmak megjelölésére is, a 18 éven felülieknek
szánt filmeket Pr0nként nem találták meg az egyszerű
tartalomszűrők, de ma már szinte minden spamszűrő a
szemétbe üríti az üzenetet, legyen benne hagyományos
módon vagy leet módon kódolva az ajánlat.

118 IPM 2019. október

 IPMTUDTA-E?
ELŐFIZETÉS
EGY ÉVRE (3 LAPSZÁM) 2940 FT HELYETT

2140 FT-ÉRT
2–2019. • Fog
yasztói ár: 980
Ft
ta-e?

Mitől pöttyö
s egy kanada
zin–tud

Miért fekete i tó?

a jegesmedve
Miért rózsas bőre?
ss maga

zín a flamin

extra Miért a góly gó ?

a hozza a gy
Interpre

Mi adja a ré ereket?
gi könyvek ill
atát?

43

27
ors lehet egy

%
b kutyája agár?
gyar agár az angol agár, rövi
sebesség d távon ak
e, ár 80 km
kat elsősorb amely egy különö
lábú agara
/ó
étve találkoz an vadásza s véletlenn rás sebességet is
ni agarakk tra használt ek köszön elér
ig sík terep al –több ors
zágban tör
ák, ugyanis
még a gyors heti fenn het. Ettől
en akár 80
km/órás, ter vény is tiltja abb vadaka maradását
v 481 méter ep en akár 50 ezt t is uto .
gyesület ált
, ami 525 ya
rd, és az ag km/órás seb – agárversenyeken ma lérik. Bár a
vadá-
esség, ami
al elismert árversenye elképesztőn is megmutathatják,

kedvezmény
agárfajták k
n fut és job
ban boldo között szerep őshazájának számító ek számít eg
y kutyától.
atra majd ve gul nehezeb el a magyar Angliában
rse b terepen. A ag ár is, amely ala ku lt ki. Az FCI,
ászat is eltűn nyzésre az agarakat, a magyar ne
messég
ugyan nem
olyan gyors
azaz a
t az ország második vilá
gháború utá a török hódoltság elő
Paul Croes

elmi film for ból, a fajjal , mint az

nem foglalk tt és után is
ga
ni a faj megm tásához mégis találtak oztak és kih n azonban nemcsak a elő-
entésével, néhány pé altnak is hit nemesség,
ban fogad génbankot ldányt a na ték egészen hanem
ta el önálló hoztak létre gyecsedi, vo 1963
ekintetben fajtaként a és társaság lt Károlyi-ura -ig, amikor egy
és

felér a híres ma gy ot alapítottak da lomban. Ek

angol rokon ar agarat, amely azóta a magyar ag kor
Fotó: Inge

ával. számos ha ará

zai és nemz szás újjáélesz-
etközi verse
nyen

140 érdekes kérdések és válas

ség rejtvények, fejtö zok
rők
MEGRENDELÉS:

WWW.MEDIACITY.HU/ELOFIZETES
+36-80-296-855 | elofizetes@mediacity.hu
tudta-e?
Hányan voltak
a honfoglaló magyarok?
Számos elmélet létezik a honfoglaló magyarok lélekszámával kapcsolatban, amelyek
között nem ritka az akár tízszeres eltérés sem.
A honfoglalók létszámára leginkább indirekt módon tudnak kö-
vetkeztetni az őstörténészek, ugyanis az a nagyon kevés forrás,
MIÉRT VAN
SZEGEDEN RÓMAI
KÖRÚT?
A szegedi Nagykörút nyolc
európai nagyváros nevét viseli,
a furcsa névadás pedig az 1879-es
nagy árvízhez kapcsolódik.
Nem túlzás azt mondani, hogy az 1879
márciusában Szegedet elöntő hatalmas ár-
víz szinte az egész várost eltörölte a föld
színéről. Csak a város legmagasabb pontja-
in álló épületek maradtak meg, nagyjából
60  ezer ember vált hajléktalanná. A  ka-
tasztrófa nyomán példátlan mértékű adako-
zás indult az újjáépítésre, számos európai
ország és nagyváros ajánlotta fel a segítsé-
gét. A pusztítás után egy teljesen új várost
terveztek a falusias vályogházak helyén, a
városrészeket összefűző fő körutat pedig
azokról a városokról nevezték el, amelyek a
legtöbbet segítettek az újjáépítésben. Így
lett Bécsi, Moszkvai, Londoni, Párizsi,
Berlini, Brüsszeli, Római és Temesvári
körút, amelyek nagykörútként 6 kilométer
hosszúságban ölelik körül Szeged belváro-
sát. A teljes újjáépítési vállalkozást vezető
Tisza Lajos királyi biztos pedig egy önálló
körutat kapott, igaz, csak a kisebbiket.
120 IPM 2019. október
amely rendelkezésünkre áll a
korról, leginkább a harcosok
létszámára utal, ebből lehet
következtetni a családok szá-
mára, illetve végül a teljes lé-
lekszámra.
Nos, már a harcosok létszá-
mát is 20 ezer és 200 ezer fő
közöttire becsülik a témával
foglalkozó történészek és ku-
tatók, ennek megfelelően a tel-
jes honfoglaló magyarság számát is 100 ezer és egymillió közöttire
saccolják az egyes források.
Programok és online
szolgáltatások feltörése
nemcsak itthon, hanem
más országokban is
büntetendő cselekmény,
mégis van, amikor bátran
próbálkozhatunk vele,
sőt ha sikerrel járunk,
még jutalmat is kapunk.
LEHET-E PROGRAMOK
FELTÖRÉSÉVEL PÉNZT KERESNI?
A fehérsapkás, azaz etikus hekkerkedés egyik alaptétele, hogy csak olyan dolgot próbá-
lunk feltörni, amivel megbíztak, vagy amit megengednek. Akkor is számtalan lehetőség
van azonban, ha épp nem vagyunk egy jól menő IT-biztonsági cég alkalmazásában, hogy
megbízásból végezzünk behatolási teszteket. Sok vállalat és szolgáltató hirdet „bug
bounty” programokat, azaz jutalmat ígér bárkinek, aki hibát, biztonsági sérülékenysé-
get, azaz bugot talál a termékében. A termék lehet asztali gépen, mobilon futó szoftver,
egy webes alkalmazás vagy egy hardver is. Először 1983-ban jutott eszébe egy fejlesztő-
cégnek, hogy nyilvános tesztelésre hívja a programozókat, ők egy bogárhátú Volkswa-
gent (ötletes áthallással az eredetileg bogarat, de programhibát is jelentő bug szóra) ígértek
jutalmul annak, aki kritikus hibát talál az operációs rendszerükben. Azóta számos cég,
például a Google, a Facebook, a Microsoft, az Adobe is hirdetett ilyen programot, 2016-
ban pedig az amerikai kormányzat indított hasonlót Hack the Pentagon címmel, akkor
több mint 70 ezer dollárt fizettek ki a biztonsági réseket feltáró programozóknak.

A világ leghíresebb
festményei
1. 1913-ban az olasz Vincenzo Peruggia
ellopta, majd megpróbálta értékesíteni
a világ leghíresebb festményét, a Mona
Lisát. Kinek próbálta eladni a képet?
a) A firenzei Uffizi képtárnak.
b) Egy máig ismeretlen személy-
azonosságú amerikai gyűjtőnek.
c) A későbbi náci vezér Hermann
Göringnek, aki már akkor is gyűjtötte
a műkincseket.
2. Mit ábrázol Picasso egyik leg-
híresebb festménye, a Guernica?
a) A spanyol polgárháborúban
a lebombázott Guernica városban
történt borzalmakat.
b) A spanyol hódítók által az Újvilágban
elkövetett kegyetlenségeket.
c) A második világháború spanyol
áldozatait.
3. Mi a legnépszerűbb összeesküvés-
elmélet Leonardo da Vinci egyik
Megfejtések: 1a, 2a, 3c, 4c, 5b, 6c, 7c
leghíresebb művével, Az utolsó
vacsorával kapcsolatban?
a) Az, hogy eredetileg egy kórház falára
készült volna, és hogy Da Vinci csak
utólag módosította a vázlatait vallási
témájúra.
b) Az, hogy valójában három régebbi
kép összeillesztésével keletkezett.
c) Az, hogy Jézus balján nem János,
hanem Mária Magdolna látható.
4. Melyik állítás nem igaz
Rembrandt Éjjeli őrjárat című képével
kapcsolatban?
a) Egy alkalommal, amikor átszállították
egy másik helyre, alulról 75 centimétert,
balról 22 centimétert levágtak belőle.
b) A kép valójában egy fényes nappali
jelenetet ábrázol, csak az évszázadok
során nagyon besötétedtek a festékek.
c) Eredetileg csak négy alakot ábrázolt,
a festő később egészítette ki egy
újabb vászondarab hozzátoldásával.
MINIKVÍZ
5. Milyen ékszert visel Jan Vermeer
van Delft festményén látható női alak?
a) Arany nyakláncot
b) Gyöngy fülbevalót
c) Rubinnal díszített brosstűt
6. Hova festette Michelangelo
az Ádám teremtése című freskót?
a) Egy nagy méretű vászonra
b) A Szent Péter-bazilika oldalfalára
c) A Sixtus-kápolna mennyezetére
7. Claude Monet számtalan képet
készített a kertjében lévő tóról és az
azon található tavirózsákról. Hányat?
a) 19-et
b) Több mint 60-at
c) Körülbelül 250-et
Értékelés
1-2: Menjen el a világ híres képtáraiba!
3-5: Olvasson még több IPM-et!
6-7: Gratulálunk!
121
ajánló
Fráter Erzsébet:
A Biblia növényei
Scolar Kiadó, 2019. 319 oldal, 5995 Ft
A bibliai szövegek értelmezése évszázados vitákat kavart a zsidó
és keresztény kultúrkörben. Mást mond a rabbinikus teológia,
mást a katolikus és a protestáns. A konzervatív katolikusok csak
a korszellemhez igazodó finom újraértelmezéseket alkottak, míg
a protestánsok az elmúlt két évszázadban több korszakon mentek
át. Nem csoda, hogy nincs koherens álláspont, hiszen a szöveg-
értelmezők különböző fordításokból dolgoznak. Az eredeti szö-
vegek nincsenek meg, csak az
ókori kéziratos másolatok kü-
lönböző fordításai. A Szent-
írás műfaja sem egységes, sok
az elbeszélés, zsoltár, de van-
nak benne törvények, paran-
csolatok, levelek, idézetek és
próféciák is. A szövegek két,
egymástól alapvetően eltérő
kultúra határvonalán szület-
tek. Az Ószövetség népe egy
holisztikus szemléletű keleti
kultúra, amely idővel a görög
világ hatása alá került, míg az
Újszövetség egy analitikus
gondolkodású nyugati kultúra
műve. Összességében a Biblia az évezredes közösségi hagyomá-
nyok üledékrétegeiből kialakult különleges irodalmi képződmény.
Manapság inkább a szöveg spirituális jelentését részesítik előny-
ben, szabadabban értelmezik a szöveget. Fráter Erzsébet szerint
a Bibliát úgy kell kézbe vennünk, mint Isten hozzánk szóló levelét.
A szerző ezzel a reformátori teológiából merítő történet-bibliai
értelmezés mellett kötelezi el magát, és a protestáns Bibliák szöve-
gére támaszkodik. A szerző biológus, az MTA Ökológiai Kuta-
tóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó Vácrátóti
Nemzeti Botanikus Kert kurátora. Könyvét a Szentföld természet-
rajzának áttekintésével, majd a korabeli mezőgazdaság bemutatá-
sával kezdi, külön fejezetet szentel a mezőgazdasághoz kapcso-
lódó ünnepeknek. Ezután következik a növényfajok bemutatása.
A Biblia megközelítőleg kétszázféle növényről ír név szerint. Ma-
napság sokan nem ismerik a tömjént, a szentjánoskenyeret, és nem
mindennap láthatunk mirhafát sem. Az olvasó megtudhatja, miből
készült a mózeskosár, a papirusz, miféle nádból volt a nádpálca.
Külön fejezetet kapott a szőlő és az olajbogyó, hiszen Jézus ko-
rában a Közel-Keleten virágzó szőlőtermesztés folyt, és olajfaül-
tetvények borították a tájat. A bibliai tájakra jellemző gyümölcsök
a citrusfélék, a gránátalma, a füge és a datolya. Ezek egy része ma-
napság is kapható, de például a bizarr formájú cédrát, más néven
citronát mifelénk ritkán látni, míg az úton-útfélen előforduló eperfa
termése most kezd népszerűvé válni. A zöldségfélék és a fűszernö-
vények közül sokat ismerhet a magyar olvasó, de arra biztos kevesen
tudnának válaszolni, hogy miből lehetett Jézus híres töviskoronája,
vagy miből készült a kereszt, amelyen megfeszítették. A válaszokat
megtudhatja az olvasó Fráter Erzsébet könyvéből.
122 IPM 2019. október
könyv
Bánó András–Bálint György:
Bálint gazda,
a százéves kertész
Helikon Kiadó, 2019. 222 oldal, 3999 Ft. E-book: 2590 Ft
Bálint gazda az ország kedvenc kertésze. Ugyan ki ne tudná, hogy
az idén ünnepelte századik születésnapját? Gyöngyösön született
1919-ben, édesapja, Braun Izidor jómódú középbirtokos volt.
A vállalkozó szellemű, több nyelven beszélő, kiváló üzleti érzék-
kel rendelkező apa korán bevonta fiát a gazdaság életébe. Bálint
György kertészmérnöki oklevelét a Kertészeti Egyetem jogelőd-
jén, a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián szerezte 1941-ben.
Apja halálát követően ő lett a gazdaság vezetője, és tanított a Ma-
gyar Izraelita Kézmű- és Földművelési Egyesületben. Nem sok-
kal később behívták munkaszolgálatra, ahonnét a mauthauseni,
majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A holokauszt
során őt és idősebb nővérét kivéve a teljes családját kiirtották,
édesanyja pedig öngyilkos lett. Bálint György a háború után ha-
zatért, és a gyöngyöshalmaji birtokon megpróbálta folytatni a
gazdálkodást, ám 1948-ban kulákká nyilvánították, internálással
fenyegették, és elvették a földjét. Feleségével és kétéves kisfiával
Budapestre költöztek. Agrármérnöki diplomát szerzett, a Föld-
művelésügyi Minisztériumban, állami gazdaságokban dolgozott,
az Állami Biztosító szakértője volt, majd a Kertészet és Szőlészet
című lap főszerkesztői teendőit látta el. Szerkesztette a Kert-
gazdaságot, a Kertbarát Magazint és a Kerti Kalendáriumot, és
más lapokban is publikált. Bálint gazdaként csak a 80-as években
vált híressé, nyugdíjba vonulása után, amikor a Magyar Televízió
Ablak című közéleti műsorának ál-
landó munkatársa lett. A népszerű
műsor péntek esténként nézők mil-
lióit ültette a képernyők elé. Amit
a kertészkedésről elméletben leírt,
vagy a tévében elmondott, azt saját
kis mintagazdaságában, balatonfü-
redi kertjében meg is tudta mutatni.
Közben politikai szerepet is vállalt,
belépett az SZDSZ-be, és 1994 és
1998 között országgyűlési képvise-
lő volt. Később a politikát otthagy-
ta, mert Antónia, a harmadik fele-
sége választás elé állította: vagy a
politika, vagy ő. Most megjelent, ön-
életrajzában meglepő őszinteséggel
beszél hosszú életének eddig isme-
retlen részleteiről is. Számos anekdotát mesél el szülei, nővérei
dolgairól, szerelmeiről, a halmaji gazdaságról, a lovakról, a diák-
éveiről éppúgy, mint a munkaszolgálatról és a lágerről. Az olvasó
megismerheti Cifrát, az okos lovat, aki sántának tettette magát,
és megtudhatja azt is, miként lehet ugyanazt a nőt kétszer fele-
ségül venni. Az elmúlt évszázadra visszatekintve Bálint gazda így
nyilatkozott: „Az ember sok mindenben változik: ízlése, szoká-
sai, vágyai megváltoznak, de a szakmámat mindig is szerettem,
és sohase vágytam rá, hogy valami mást csináljak.”
web
Az atombomba
története
www.atomicheritage.org
Nálunk sokan úgy vélik, hogy
a japánokat meglepetésszerűen
érte a hirosimai és nagaszaki
atomtámadás. Még olyan véle-
ményeket is lehet hallani, hogy
sejtelmük sem volt, hogy miféle
bombát dobtak rájuk az ameri-
kaiak. Ezt nem támasztja alá, de
nem is cáfolja Hirohito császár
híres beszéde, mely 1945. au-
gusztus 15-én hangzott el a rá-
dióban. Ez volt az első alkalom a történelem során, hogy a japán császár
hangját a nép hallhatta. Hirohito megadásra szólította fel a japánokat,
azt mondta: „az ellenség új és különösen kegyetlen bombát kezdett
alkalmazni, ha folytatjuk a harcot, nemcsak a japán nemzet végső ös�-
szeomlását és pusztulását okoznánk, hanem ez az emberi civilizáció
teljes kihalásához vezetne”. Nem magyarázta, hogy miféle bombáról
lehet szó, és arra sem tért ki, hány ilyen fegyvere lehet még az ameri-
kaiaknak, pedig valószínűleg pontosan tudta, hogy a ledobott kettőn
kívül legfeljebb még egy vagy kettő lehet. A közhiedelemmel ellentét-
ben nem a Manhattan-terv volt az egyetlen kísérlet atombomba kifej-
lesztésére. A japánoknak is volt saját projektjük, sőt azt is mondhatnánk,
a bomba ötlete is tőlük származik. 1934-ben Tadajosi Hikoszaka, a
Tohoku Egyetem professzora felvetette, hogy az atommagokban óriási
energia lehet, amelyet felszabadítva szinte kimeríthetetlen nukleáris
energiatermelést és addig soha nem látott erejű fegyvereket lehetne
létrehozni. Japán két projektet is indított az atombomba kifejlesztésé-
re, az egyiket a RIKEN fizikai kutatóintézetben dr. Nisina Josio ve-
zette, aki azelőtt Niels Bohr közeli munkatársa volt. A másikat a Ja-
pán Haditengerészeti Parancsnokság megbízásából Arakacu Bun­
szaku professzor irányította a Kiotói Birodalmi Egyetemen. Ő koráb-
ban Ernest Rutherford mellett dolgozott a Cambridge-i Cavendish
Laboratóriumban, és a Berlini Egyetemen Albert Einstein irányítása
alatt. A bomba megépítéséig nem jutottak el, de pontosan tudták, ho-
gyan működik, és mekkora erőfeszítések kellenek a megépítéséhez.
A támadás másnapján japán fizikusokból álló csoport érkezett Hi-
rosimába annak megállapítására, hogy tényleg atombomba rob-
bant-e ott.
A későbbi Nobel-díjas atomfizikus, Jukava Hideki és társai tájékoz-
tatták Tojoda Szoemu admirálist és rajta keresztül a császárt a té-
nyekről, és arról is, hogy az amerikaiaknak hány bombája lehet még.
Hogy ebben tévedtek-e, vagy sem, azt is megtudhatja, aki elolvassa a
japán atomprojekt történetét az Atomic Heritage Foundation hon-
lapján. Az alapítványt 2002-ben hozta létre Cynthia Kelly Washing-
ton DC-ben. A célja a Manhattan-terv és az atomkorszak eseményei-
nek kutatása és értelmezése, emlékezetének megőrzése. Ebbe bele-
tartozik a történelmi emlékhelyek gondozása, a dokumentumok fel-
kutatása és feldolgozása, a veteránokkal készített interjúk, oktatási
anyagok készítése. Honlapjukon a History menüpont alatt tekinté-
lyes számú cikk olvasható a témában.
n ipm
IPM 2018.előfizetéssel
december pénzt takaríthat meg! AJÁNLATUNK A 129. OLDALON TALÁLHATÓ 123
APP
Sugárzásdetektor
a mobiltelefonban
https://gammapix.com/sites/
Rengeteg ismeret van a közepes és nagy sugárdózisok egész-
ségkárosító hatásairól, ugyanakkor még ma is keveset lehet
tudni az igen enyhe, de hosszú ideig ható sugárzás követ-
kezményeiről. Ezért is érdekes dolog figyelni a környezeti
sugárzás mértékét. Sajnos olcsó, jól működő és megbízható
detektorok nincsenek. Egy Geiger−Müller-számláló ára több
tíz- vagy százezer forint. Mobiltelefon mikrofonbemeneté-
be dugaszolható szerény diódás detektorokat tízezer forint
körüli áron lehet kapni a kelet-ázsiai webáruházakban.
A GammaPix nevű applikáció fejlesztőinek ötlete az, hogy
nem kell a telefonhoz kívülről érzékelő diódákat kapcsolni,
a detektorként használható félvezető adott: benne van a kame-
ra képérzékelőjében. Ezzel csupán annyi gond van, hogy
ahány telefon, annyiféle, a jel zajos, és a képérzékelő körüli
alkatrészek, például a lencse üvege sugárzást elnyelő szűrő-
ként viselkedhet. A dolog tehát nehezen kézben tartható, de
nem reménytelen. A fejlesztők hangsúlyozzák, hogy az app-
likáció nem helyettesíti a professzionális sugárzásdetekto-
rokat, de jelzésértékű információt adhat. Állításuk szerint
akár a fukusimaihoz hasonló események jelzésére is jó lehet.
A fejlesztést az Amerikai Védelmi Minisztérium is támo-
gatja. Az app csak azokkal a telefonokkal működik jól, ame-
lyeknek megfelelő kamerája van. iOS- és Android-platformra
is fejlesztik, van ingyenes és reklámmentes változata is,
utóbbi 5590 forint. A telepítés után egy csomó dolgot el kell
fogadni, aztán egy kalibrációs procedúra következik. A be-
állításoknál nem árt ellenőrizni, hogy melyik kamerát ini-
cializálta az app, és melyik van beállítva a méréshez, mert ez
eltérő lehet, és akkor nem vizsgál semmit. A mérések alatt
a kamerát le kell takarni, erre a legjobb egy darab fekete szi-
getelőszalag. Egy vizsgálat 10 percig tart. Az eredményt a
mérés helyével együtt a felhőbe is feltölti, és naplózhatja is.
A háttérben is képes működni, ilyenkor az akkumulátor ener-
giájának 1–5 százalékát elhasználja, viszont akkor is figyel-
meztet a sugárzásra, ha épp nem használjuk. A kapott adatok
szakemberek számára nem bírnak nagy jelentőséggel, de a
laikus felhasználónak elegendők.
program

100 SZÓBAN BUDAPEST

Október 4-től 20-ig
Egy visszaszorulóban lévő műfaj, a tárcanovella másodvirágzása kö-
szönhető a már évek óta megrendezésre kerülő 100 szóban Buda-
pest elnevezésű pályázatnak, melynek feladata egy saját, Budapest-
ről szóló történet megírása, mindössze 100 szóban. A beérkező
pályázatokból egy négytagú zsűri válogatta ki a tizenkét legjobb
történetet, melyekhez kortárs művészek készítettek illusztrációkat.
Ezekből a novellákból és illusztrációikból nyílik irodalmi kiállítás a
CAFe Budapest szervezésében; valamint a legjobb 100 történetből
egy mindenki számára elérhető zsebkönyv is készül.
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
www.cafebudapestfest.hu • A program ingyenes.

STRUKTÚRÁK TÉRBEN, RUBENS, VAN DYCK

IDŐBEN ÉS TÉRIDŐBEN
– AZ ATOMCSILL SOROZAT 200. ELŐADÁSA
Október 10. 17:00
Az univerzumban számos érdekes struktúra található,
az atomoktól a csillagokig, sőt még feljebb a méret-
skálán, a galaxisok csipkeszerű hálójáig. E struktúrák
közül sok ismétlődik, és mindenhol megtalálható – pél-
dául jelenlegi ismereteink szerint a világegyetemben
található összes hidrogénatom tökéletesen egyforma.
Mások viszont egyediek, és a fizikai törvények meg-
szabta alapvető vonásaik mellett magukon hordják
keletkezésük körülményeinek lenyomatát is – ilyen a
csillagok különböző kémiai összetétele. Érdemes
megismerni azokat az alapelveket, fizikai törvényeket,
amelyek megszabják az univerzumban található külön-
böző struktúrák méretét, tulajdonságaikat, gyakori-
ságukat és eloszlását. E szerkezetek legtöbbje nem
érthető meg keletkezésének és pusztulásának törté-
nete nélkül – e történethez viszont átfogó magyarázó
keretet nyújt a Nagy Bummra épülő kozmológia.
ELTE TTK 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.
Eötvös terem (földszint 0.83)
www.atomcsill.elte.hu • Az előadás ingyenes.
124 IPM 2019. október
ÉS A FLAMAND FESTÉSZET FÉNYKORA
Október 30-tól
A kiállítás a Szépművészeti Múzeum Régi Képtár gyűjtemé-
nyének jelentős művészettörténeti korszakokat bemutató so-
rozatának ötödik része. Alapjául a múzeum gazdag flamand
anyaga szolgál, de számos kül-
földi gyűjtemény is kölcsönöz
a tárlatra. Ezek között szerepel
Rubens nagyszabású Decius
Mus-sorozatának egyik darab-
ja is (A jóslat kinyilatkoztatása),
amely mellé a festmény alapján
arany- és ezüstszálakkal szőtt
különleges kárpitot (Madrid,
Palacio Real) is kiállítják: a két
alkotásnak ez lesz az első közös
bemutatója. A kiállítás elsődle-
ges célja bemutatni Rubens pro-
duktumának abszolút elsőségét
és rendkívül erős hatását, vala-
mint az ehhez számos szállal
kapcsolódó 17. századi flamand
festészetet. A szervezők mindemellett azt is fontosnak tart-
ják, hogy ez a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a fla-
mand művészek jelentős közép-európai tevékenységére és
a két régió kulturális kapcsolataira, amelynek egyik kulcsfi-
gurája Lipót Vilmos főherceg volt. A most nyíló, a flamand
festészet fénykorát bemutató tárlaton helyet kapott Van Dyck
Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja című alko-
tása, amelyet a múlt év végén vásárolt meg a Szépművészeti
Múzeum.
Szépművészeti Múzeum 1146 Budapest, Dózsa György út 41.
www.szepmuveszeti.hu • Belépőjegy: 3800 forint
MATEMATIKAI STATISZTIKA HŐSÖK, SZENTEK, HÓDÍTÓK
A METEOROLÓGIÁBAN IV. BÉLA ÉLETE ÉS URALKODÁSA
Október 16. 17:00 December 31-ig
A 19. század második felében kezdődtek a rendszeres A Koronázási Ünnepi Játé-
meteorológiai megfigyelések. A mérőállomások száma kokhoz kapcsolódóan a Szent
és a mérések gyakorisága is megnőtt, különösen az István Király Múzeum kiállí-
utóbbi évtizedekben. Ezen adatsorok vizsgálata elkép- tással tiszteleg IV. Béla örök-
zelhetetlen a matematikai statisztika eszközei nélkül. sége előtt. A  tárlat végig-
Az éghajlatra és változására vonatkozó alapvető infor- kíséri a látogatókat a király
mációt a meteorológiai adatok hordozzák, lényegében életének eseményein, meg-
ezek játsszák a statisztikai minta szerepét a vizsgálatok jelenítve uralkodásának és
során. A klasszikus klimatológia az elemi statisztikákat életútjának legmeghatározóbb és legemblematikusabb pil-
használja, a statisztikus klimatológia viszont fejlettebb lanatait. A sort édesanyja, Meráni Gertrúd tragikus halála
matematikai statisztikai nyitja meg, és az uralkodó emlékezete zárja. A különböző
eljárásokat alkalmaz. tematikai egységeket eredeti tárgyak, installációk és gazdag
Csodák Palotája grafikai tartalom színesíti. Vajon a pillanat szüli a hősöket?
1036 Budapest, Szent lehet-e bárki? Miként lesz valaki hódító?
Bécsi út 38–44. Szent István Király Múzeum
www.csopa.hu • 8000 Székesfehérvár, Országzászló tér 3.
Belépőjegy: 1800 forint www.szikm.hu • Belépőjegy: 700 forint

WORLD PRESS PHOTO KIÁLLÍTÁS – Október 23-ig

A World Press Photo minden évben
a világ egyik legzajosabb fotós esemé-
nye. Ezrek jelentkeznek a mindent el-
döntő versenyre, majd összességében
több mint négymillióan nézik meg a
fényképekből készült vándorkiállítást.
2019-ben 4738 fotográfus 129 ország-
ból 78 801 fotóval pályázott. A kiállítás
143 képét három héten keresztül vá-
logatta egy 21 tagú, riporterekből és
szerkesztőkből álló nemzetközi zsűri,
amely végül 25 ország 43 fotóripor-
terét díjazta. A mostani tárlat szintén
a világra figyelést, a világ felé nyitást,
életünk többféle relációban létező ala-
kulását hívatott dokumentálni.
Magyar Nemzeti Múzeum
1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16.
www.worldpressphotohu.info/
Belépőjegy: 2100 forint

TV-MŰSOR

SZTÁLIN SZÍNESBEN NŐK A SIKER MÖGÖTT

Október 8., 21:00
Sztálinra a történelem egyik leggátlástalanabb és legvére-
sebb kezű diktátoraként emlékezik az utókor. Harmincéves
uralkodása alatt mintegy 20 millió ember életét oltotta
ki, s további 18 milliót küldött – sokak számára túlélhetet-
len – rabszolgamunkára a Gulagra. Senkit se kímélt, ha ér-
dekei úgy kívánták, a legjobb barátait, sőt
saját családtagjait is likvidáltatta. A film kor-
társak beszámolói és utólag színessé tett,
korábban sose látott felvételek segítségével
rajzolja meg a történelem egyik legsöté-
tebb alakjának portréját.
Október 13., 19:00
A nők ma már az élet minden területén jelen vannak: az af-
rikai barlangokban az emberiség eredetét keresik, az eső-
erdőben a főemlősök viselkedését kutatják, az űrben pedig
a legmodernebb technológiákat tesztelik. Pótolhatatlan
munkát végeznek újságszerkesztőségekben, bíróságokon,
nagyvállalati vezetőségi szobákban és iskolai osztály-
termekben is. A Women: The National Geographic
Image Collection című könyv megjelenése alkalmából
műsorra tűzött egyórás különkiadás csaknem 40 új és
archív interjút mutat be nagy hatású női felfedezők-
kel, újságírókkal, aktivistákkal és döntéshozókkal.

IPM 2019. október

április 125 125
kritika
kiállítás
SZINYEI
IMPRESSZIÓI
Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
Látogatható: 2019. november 24-ig
Felnőtt belépőjegy: 1200 Ft
Azért is érdemes életmű-kiállításokat nézni, mert az
az érzet, vélemény, amelyet egy festőről a legismer-
tebb képei alapján őrzünk, érdekes árnyalatokkal szí-
neződhet. A Jósa András Múzeum Szinyei-tárlatát a
Winkler Nóra festő dédunokája, Szinyei Merse Anna rendezte. Ugyan
egyes főműveket nem látunk itt, a pálya ívét, a festői,
technikai és az élettapasztalat hozta alakulásokat abszolút átélhetjük.
A nyitóterem legelső műve egy jól megoldott iskolai feladat, zöldségek
halma élethűen visszaadva, de nem azért nem nyitja meg a szívet, mert
csak krumplik, uborkák és céklák a szereplői – egy Cézanne-gyümölcs-
csendélet tele van érzelmekkel –, hanem mert még nem érezni benne
a festő jelenlétét.
Még. Azért jó kezdet ez, mert innen csak jobban lehet értékelni a fia-
talkori művek szilajságát és az allegóriai témákon is átáramló szexust.
Rokonairól festett portréin már elképesztő detektálni az értő figyelmet,
amellyel ezeket az arcokat szemléli, és amennyi mindent kiolvas belő-
lük, a tekintetek elevenségét, a gyerekek alakuló karakterét, a köztük
lévő csendes intimitást. Különösen nagyvonalúnak tartom a felesé-
géről, Probstner Zsófiáról készült arcképeit, mert tudjuk, hogy lendü-
letesen indult házasságuk megromlott, és az elégedetlenség dacos kis
jeleit szerintem látni is rajta. Eltérő temperamentumúak voltak, diftéria-
járványban több kisgyermeküket is elvesztették, és akárhányszor neki-
kezdtek, hogy elhagyják a jernyei családi kúriát, hogy pár hónapra más-
hol, például Firenzében éljenek, Szinyei apja lebetegedett, így fiára
maradtak a birtok intézendői. Végül a feleség el is hagyta egy másik
földbirtokossal, de kedves szeretetben maradtak egymással.
A Majális nem jött Nyíregyházára, de egy annál szebb kis vázlata igen,
ezen jobban látszik a sokat vitatott kérdés, hogy az alsó, guggoló figura
mit csinál; kivesz egy üveget a patakból, ahova hűlni tették. A termek
közti folyosón érdekes látni e kép korabeli megítélését, egy gúnyrajz
firtatja, vajon akrobaták-e a szereplők, vagy mégis hogy tudják magukat
így megtartani ezen a dőlésszögön, és a patak lehetetlen elhelyezése
is hosszan zúgott a később nagy sikert hozó kép körül.
Szinyei nagyon vágyta a természetet annak valódi, akkor érvényes va-
lóságában, fényeivel, jellegével visszaadni a képein, az ágaktól kezdve
a mezőkön át a komplett tájakig, és ebben nemcsak a szeretete moz-
gott, hanem a festői törekvés is, a dolgok pillanatnyiságának megra-
gadása. Kedvencem egy mályvabokor, amely bőven a mellette álló
nőalak fölé magasodik, egy virágzó almafa szirmai, és egy zöldben,
okkerekben játszó termőföldekkel teli dombság.
Igazán a korai műveket felvonultató első terem ad felfedezéseket, itt
érezni törekvését, hogy modernül fessen, saját korának megfelelő tech-
nikát, ábrázolásbeli ízlést birtokoljon. Kései képein kevesebb már az újító
szellem és az igazi saját hang, de a pipacsmezők, az apró lila virágokkal
borított dombok így is láthatóan örömöt adtak a látogatóknak.
126 IPM 2019. október
film
MŰ SZERZŐ NÉLKÜL
Rendezte: Florian Henckel von Donnersmarck
Szereplők: Tom Schilling, Sebastian Koch, Paula Beer,
Saskia Rosendahl, Oliver Masucci
Forgalmazó: Cirko Film
Magyarországi bemutató: 2019. október 10.
Mi az, amit a német filmesek nagyon tudnak?
Saját történelmüket mozgóképes formá-
ba önteni. Sorolni lehet a jobbnál jobb ilyen
alkotásokat: A bukás – Hitler utolsó napjai
(2004), A Baader Meinhof csoport (2008),
Sophie Scholl – Aki szembeszállt Hitlerrel
(2005), Good Bye, Lenin! (2003), Lore (2012),
Szöllőskei Gábor Napola – A Führer elit csapata (2004), nem
utolsósorban pedig a 2006-os A mások
élete. Az utóbbival ráadásul az akkor 33 éves Florian Henckel
von Donnersmarck elnyerte a legjobb idegen nyelvű film
Oscar-díját. Az ifjú titán ezáltal meghívót kapott Hollywood-
ba, s engedett a csábításnak: a Johnny Depp és Angelina
Jolie főszereplésével készült Az utazó című pocsék filmmel
való esete pedig megmutatta, hogyan darál be egy tehetsé-
ges filmest az álomgyári gépezet. Nyolcévnyi sebnyalogatás
után Donnersmarck szerencsére újra hazai színekben dolgo-
zott, és végre bebizonyíthatta, hogy több van benne egyetlen
remekműnél. A Mű szerző nélkül meglehetősen hosszú, 189
perces játékideje nagyjából 30 évet ölel fel. Két évvel a má-
sodik világháború kitörése előtt ismerjük meg a kisfiú Kurt
Barnertet, akinek sorsát egészen a 60-as évekig követjük, ami-
kor harmincas felnőttként (Tom Schilling) már az NSZK-ba
szökve egy düsseldorfi modern művészeti iskolában festő-
ként próbálja megtalálni saját hangját. Életét pedig különböző
emberek határozzák meg. Például a modern művészetek iránt
lelkesedő gyönyörű nagynénje, Elisabeth (Saskia Rosendahl
nem sokat szerepel, mégis mindenki rá fog emlékezni legin-
kább a filmből), akit zavart elmeállapota miatt náci nőgyógyá­
sza, Carl Seeband (Sebastian Koch) gázkamrába küld, mivel
akkoriban az örökletes betegséggel küzdő pácienseket ki
kellett végezni. Kurt felcseperedvén pedig épp a háborús
bűneit titkoló orvos lányába szeret bele, aki nagynénje név-
rokona, és hasonlít is rá. Szóval akadnak szappanoperai fordu-
latok is, de a filmet inkább mívesen kidolgozott karakterek
és viszonyok, a gyermekkor meghatározó és későbbi sze-
mélyiségformáló hatásai, a művészetek kifejező ereje, valamint
a sorsszerűség és a karma érdekes aspektusai jellemzik. Az-
zal, hogy Kurt rátalál saját művészi kifejezésmódjára, a lelki-
leg megterhelő gyermekkorából fakadó elfojtásai ledobják
láncaikat, és esélyt kap arra, hogy körülötte minden és mindenki
a helyére kerüljön. A Mű szerző nélkül ráérősen építkezik,
de érdemes elmerülni benne, mert olyan katarzist tartogat,
amely kellőképp elgondolkodtatja és magasba emeli nézőit.
színház
FILMSZÍNHÁZ, SZÍNHÁZFILM
DAN GORDON: BECÉZŐ SZAVAK
Ki, ha nem Hernádi? Nem jut eszembe senki más,
aki eljátszhatná a magyar Shirley MacLaine-t, ami
elég szépen mutatja a hazai színjátszás egyik
Fáy Miklós hiányosságát. Nincs nagy nőnk, vagy talán nagy
asszonyunk nincs, aki elmúlt már akármennyi, és mégis nő, nő, nő,
izgalmas, elérhetetlen, és mégis elérhetőnek látszik, akiről elhi-
szem, hogy ott ül a szobájában három férfi, és várják, hogy hátha.
Vagy egyszerűen örülnek a közelségének.
Persze a három férfi most nincs jelen, ez csak a filmváltozat. Az Orlai
Produkció hű maradt hagyományaihoz, és filmsikereket játszik, de
ezúttal mintha teljesen ellentétes eredménnyel tenné. Nem arról
van szó, hogy az egyszer már sikeres, emlékezetünkben eleven
történet újraéled a Belvárosi Színházban, leporolódik, és kiderül,
mennyire jól megírt párbeszédeket hallgattunk a moziban. Ahhoz
talán túl régen volt a Becéző szavak bemutatója (megnéztem: 1987
a magyar megjelenés, és akkor már hároméves volt a film), nem
eleven a történet mindenki fejében, talán csak annyit lehet tudni,
hogy szomorú lesz a vége. Az eleje meg vicces, mondhatni, ilyen
az élet.
Talán ez a probléma az egész darabbal: ilyen az élet. Az emberek a
boldogságot keresik, s eleinte azt hiszik, megtalálják egy másik olda-
lán, aztán jönnek a felőrlő hétköznapok, bedarálások, menekülések,
megcsalások, ezért igazán kár színházba mennünk. Ez az életünk.
Értem azt is, hogy miért kellene dán királyfiak és feleséggyilkos mór
vezérek kalandjaival azonosulnunk, amikor itt annyira közel vagyunk
sorozat
IDŐBEVÁNDORLÓK
Vetítő csatorna: HBO • Alkotó: Eilif Skodvin, Anne Bjørnstad
Főszereplők: Nicolai Cleve Broch, Ágústa Eva Erlendsdóttir, Krista Kosonen
Az HBO saját gyártású produkcióinak portfó-
liója újabb érdekes európai sorozattal bővült:
Kovács Gellért az extravagáns alaphelyzetű, norvég Időbe-
vándorlók az HBO Nordic első saját gyártású
szériája, s a hatrészes első évad bőséggel kínál annyi érdekességet,
hogy érdemes legyen kitartani mellette.
Különleges világban járunk, amely technikai fejlettségben megegye-
zik a miénkkel, ám a ma emberei mellett nem mindennapi emig-
ránsok nyomkodják a mobilt: vannak itt vikingek, ősemberek, 19.
századi polgárok – mindannyian a múltból érkeztek, s mindahányan
a maguk fejlettségével, kulturális hátterével igyekeznek a társada-
lom részévé válni. Nagyszerű, izgalmas helyzet ez, számos szellemes
megoldásra ad lehetőséget. Ehhez az egyik legalkalmasabb zsá-
ner a noiros krimi, hisz ha van egy (minimum egy) bűnügy, melyet
ki kell nyomozni, s a különböző idősíkokból érkező emberek (köl-
csön)hatása a világra arra is alkalmas, hogy trükkös rejtélyeket
generáljon – azok jól tudják előregördíteni a cselekményt. Pláne,
ha a rendőrpárost egy mai férfi és egy viking nő alkotja, ezzel is
kicsit megbolondítva a szokásos krimisorozatok felállásait.
IPM 2019. október 127
a saját történetünkhöz. Nincs veszélyesen közel, bár mondják, hogy
Houston, az mégsem a Gazdagrét, az egyik szereplő űrhajós, az
mégsem taxisofőr. Más kérdés, hogy Gyabronka Józsefből kön�-
nyebb kinézni a taxisofőrt, mint az űrhajóst, de nem ettől remény-
telen az előadás. Az egyensúly nincs meg, a nevetés és meghatódás
egyensúlya, hogy ez az Aurora Greenway milyen elszántan és ki-
tartóan keresi a boldogságát, mint valami Blanche DuBois A vágy
villamosából, őrizné a méltóságát és eldobja a szerelemért vagy
valami hasonlóért, a megfelelő társért. Aki éppen azért megfelelő,
mert nem társ, mert reménytelen megkötni, mert minden érdeke-
sebb számára az állandóságnál.
Közben van egy másik szál, ami szerencsés esetben mégis jót tesz
az egyensúlynak, egy még hétköznapibb történet a házasságról, gye-
rekekről, beletörődésről és veszteségről. Nincs boldog élet, mond-
ja a regény, a film, de néha lehet legalább nevetni a szerencsétlen-
kedéseinken. Vagy másokén. Nem szörnyen eredeti gondolat, de úgy
megy haza az ember, hogy megint hallott valamit, amit mindig tudott.
Talán nem volna túlzott várakozás, hogy ezt az élményt megkapjuk
a színpadi változattól is. De nem ezt kapjuk, hanem hogy Hernádi már
megint Hernádi, úgy játssza a nagy nőt, mintha valami kabarétréfá-
ban kellene forgatnia a szemét, és még neheztelni sem lehet érte,
mert a többiek épp csak felmondják a szöveget, értelmetlen tőlük
elmélyedést, odaadást, végiggondolt figurákat várni, „kérem, mi csak
a munkánkat végezzük” alapon színjátszanak. Se szomorkodni, se
nevetni nem lehet. Ha jobban belegondolok, ez is egyensúly.
Mihez kezd magával egy egykori viking vezér, hogyan viseli az ős-
ember, ha nem feltétlenül neki kell levadászni a vacsorát? Ezekre
az eddig fel nem tett kérdésekre is választ kapunk a szériából – mert
hát a csavart ebben az esetben persze az jelenti, hogy a régmúlt
figurái hogyan reagálnak ránk, s ez úgy is érdekes, hogy néhány
időutazós történetben már láttunk hasonlót. Csak ott, ugye, leg-
többször a jelen utazott a múltba, s ha meg is fordult a helyzet, a
múlt nem feltétlenül akart a jövőbe költözni. Itt ez történik, és alig-
ha kell hangsúlyozni, hogy az Időbevándorlók kicsit provokálni is
szeretné nézőjét, hisz a kivételes helyzetű emigránsok és a befoga-
dók közötti feszültség bemutatásának nem titkolt szándéka, hogy
párhuzamokat mutasson fel a valósággal. Bár a skandinávok mindig
is lazábban, könnyedebben, ha úgy tetszik, őszintébben álltak hozzá
számos égető kérdéshez – meglehet, ezért is van az, hogy az Idő-
bevándorlóknak fontosabb a szórakoztatás, mint az üzengetés, ami
néha kissé felszínesebbé teszi a sorozatot a felkínált lehetőségek-
hez képest. Viszont az kétségtelen, hogy elégségesen rafinált a for-
gatókönyve, vizuálisan jól kitalált az egész – leköti a nézőt. Az igazi
mélység pedig még később is megérkezhet a sorozatba.
 rejtvény

Interpress magazin ❱ A gondolkodó ember lApjA 2019. augusztus, XXXIX. évfolyam 8. szám
ára: 1190 Ft, éves előfizetőknek: 790 Ft

Nevessen és nyerjen!
Interpress magazin

hemzsegő
Az IPM 2019. augusztusi számában
neutrínók megjelent keresztrejtvény megfejtése:
Adj hozzá Az Agyhoz! – Soweto – jeff KoonS, AKi lufinyulAKból teremtett művéSzetet – Swinging london – A fAcebooK titKAi

kártyajáték
az ördög csodálatos
hol volt az
édenkert? Fejtse meg a skandináv rejtvény fő sorait, és nyerjen egy Így másfél millió dollár, ha kipukkad,
bibliája
akkor csak huszonöt cent.
féléves IPM-előfizetést. A megfejtést pontos lakcímével
divat- együtt nyílt le­ve­le­ző­lapon vagy e-mailben küldje el szer­ Nyertesek:
Bán Edit, 2092 Budakeszi
diéták kesz­tő­sé­günk részére (IPM 1053 Bp., Kecskeméti u. 5., Kokavecz Bernadett, 2800 Tatabánya
ahogyan az orvos látja
ártanak vagy használnak?
pf@inter­pressma­gazin.hu). Komádi Andrásné, 8200 Veszprém
Matastikné Tímár Tatjána,
holdra szállás TUDTA-E?
5430 Tiszaföldvár
erpressmagazin.hu

Melyik a
hollywoodi összeesküvések legrövide
bb
Beküldési határidő: 2019. október 21.
432. szám

repülőút?
 Elôfizetés akár 3720 Ft kedvezménnyel!
INTERPRESS MAGAZIN ❱ A GONDOLKODÓ EMBER LAPJA 2019. október, XXXIX. évfolyam 10. szám
ára: 1190 Ft, éves előfizetőknek: 880 Ft
INTERPRESS MAGAZIN

BOSZORKÁNYOK
PEDIG NINCSENEK?

ARANYLÁZ ÉVES
MELYIK TENGER VÁLT KETTÉ IZRAEL MENEKÜLŐ FIAI ELŐTT? – A FERENCESEK TEMPLOMA – A POPULISTÁK PÓPÁJA – ARANYLÁZ KALIFORNIÁBAN

KALIFORNIÁBAN

ELÔ­­FIZETÉS ESETÉN
3720 FORINTOT
HASZNÁL VAGY ÁRT
MEGTAKARÍT,
A LÉBÖJT?
ÍGY AZ IPM ÖNNEK
GIGÁSZI KÍSÉRLETEK
Fotó: Getty Images/Ros Roberts

Győztes stratégiák A RÉSZECSKEFIZIKÁBAN

HAVONTA 1190 helyett
HOGYAN LEGYÜNK
terpressmagazin.hu
SIKERESEK MINDENBEN? TUDTA-E?
Hányan vo
lta
a honfogla k
CSAK 880 FORINT!
ló
434. SZÁM

magyarok?

26%
Elôfizetôi elônyök:
✔ 26% kedvezmény (3720 Ft megtakarítás)
✔ Garantált ár (elôfizetôknek nincs árváltozás)
y
kedvezmén ✔ A magazint ingyenesen az otthonába kézbesítjük
✔ Kézbesítési garancia (egy lapszám sem marad ki)

Elôfizetés 6 hónapra 7140 Ft helyett 5700 Ft, megtakarítás 1440 Ft, 20% kedvezmény
Elôfizetés 12 hónapra 14 280 Ft helyett 10 560 Ft, megtakarítás 3720 Ft, 26% kedvezmény
Elôfizetés 24 hónapra 28 560 Ft helyett 19 920 Ft, megtakarítás 8640 Ft, 30% kedvezmény

Interneten: www.mediacity.hu/elofizetes • Telefonon: +36-80-296-855

E-mailben: elofizetes@mediacity.hu • Postai úton vagy személyesen: 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5.

Az IPM havonta jelenik meg, fogyasztói ára 1190 Ft. A kedvezményes elôfizetési díj tartalmazza az áfát, a csomagolási, kézbesítési
és az egyéb díjakat, költségeket. Jelen elôfizetési ajánlat kizárólag belföldi kézbesítés esetén érvényes!
Adatvédelmi tájékoztatónkat és az Elôfizetési Szerzôdési Feltételeket megtekintheti a www.mediacity.hu/aszf weboldalunkon.
megfejtések

ténykép 6. oldal
A Nemzetközi Űrállomáson dolgozók naponta 15-16 napfelkeltét
és ugyanennyi napnyugtát látnak. Mivel 92 percenként kerülik meg
a Földet (27 700 km/órás sebességgel), emiatt 45 percenként látják
valamelyik jelenséget.

skandináv rejtvény 43. oldal

Megfejtés: Az Antarktisz jegébe süllyesztették a berendezést.

flower sudoku 59. oldal szamuráj sudoku 101. oldal

IQ-mix 95. oldal

1) D (Az azonos színű bogarak ábráról ábrára azonos távolságokban, faltól falig körözve haladnak.)
2) Iskola a határon (Ottlik Géza)
3) B
4) XIV – VIII = VI
5)
6) 100 (A szemközti számok
számjegyeinek az összege azonos.)

KÖVESSE AZ INTERPRESS MAGAZINT ONLINE ÉS A FACEBOOKON IS!

www.interpressmagazin.hu www.facebook.com/interpressmagazin
VAJON MI LEHET EGY SIKERES KÉP TITKA?
ETÉS
TUDJ MEG MINDENT RÓLA!
ŐFIZ 2 7 %
EL
kedv ezmény
Megjelent a Digitális Fotó Magazin különszáma

9FO80 Fizessen elő az IPM PSZICHOLÓGIÁRA egy évre

(3 lapszám) 2940 forint helyett 2140 forintért!
RINT
Interneten: www.mediacity.hu/elofizetes • Telefonon: +36-80-296-855
E-mailben: elofizetes@mediacity.hu • Postai úton vagy személyesen: 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5.
Megvásárolható kizárólag a digitalstand.hu oldalon
 INTERPRESS MAGAZIN ❱ A GONDOLKO­­­DÓ EMBER LAPJA 2019. október, XXXIX. évfolyam 10. szám
ára: 1190 Ft, éves előfizetőknek: 880 Ft

INTERPRESS MAGAZIN
BOSZORKÁNYOK
PEDIG NINCSENEK?

ARANYLÁZ

MELYIK TENGER VÁLT KETTÉ IZRAEL MENEKÜLŐ FIAI ELŐTT? – A FERENCESEK TEMPLOMA – A POPULISTÁK PÓPÁJA – ARANYLÁZ KALIFORNIÁBAN
KALIFORNIÁBAN

HASZNÁL VAGY ÁRT

A LÉBÖJT?

GERGELY ÁRPÁD LÁSZLÓ – MODERN KOZMOLÓGIAI ELMÉLETEK

GIGÁSZI KÍSÉRLETEK
Fotó: Getty Images/Ros Roberts

Győztes stratégiák A RÉSZECSKEFIZIKÁBAN

HOGYAN LEGYÜNK
www.interpressmagazin.hu
SIKERESEK MINDENBEN? TUDTA-E?
Hányan vo
lt
a honfogla ak
l
magyarok ó
434. SZÁM