Hah​ner

Pé​ter
A VAD​N YU​GAT
20 hős – 20 ta​lány


© Hah​ner Pé​ter 2012
 Előszó
Ezt a köny​vet azok​nak ír​tam, akik (hoz​zám ha​son​ló​an) gyer​mek​ko​r uk óta sok köny​vet ol​vas​tak és
sok fil​met lát​tak az in​di​á​nok​r ól, cow​boyok​r ól, arany​ásók​r ól, és sze​r et​nék meg​tud​ni, mi igaz mind​ab​-
ból, amit az írók meg​ír​tak, a ren​de​zők pe​dig a film​vász​non meg​je​le​ní​tet​tek.
Ez a könyv nem az ame​r i​kai Nyu​g at át​fo​g ó tör​té​ne​te. In​kább vi​szony​lag rö​vid is​me​r et​ter​jesz​tő írá​-
sok gyűj​te​mé​nye, ame​lyek be​mu​tat​ják azon tör​té​nel​mi ré​g ió egyes kor​sza​ka​it és is​mer​tebb sze​mé​lyi​-
sé​g e​it, ame​lyet ha​zánk​ban leg​g yak​r ab​ban „az ame​r i​kai Vad​nyu​g at” né​ven em​le​g e​tünk. Re​mé​lem,
hogy az egyes fe​je​ze​tek ön​ma​g uk​ban sem ér​dek​te​len ol​vas​má​nyok, együt​te​sen pe​dig ta​lán kör​vo​na​-
laz​hat​ják az Ame​r i​kai Egye​sült Ál​la​mok nyu​g at felé irá​nyu​ló, kon​ti​nen​tá​lis ter​jesz​ke​dé​sé​nek tör​té​ne​-
tét – némi ki​te​kin​tés​sel an​nak előz​mé​nye​i​r e és kö​vet​kez​mé​nye​i​r e. A te​ma​ti​kus és élet​r aj​zi fe​je​ze​tek
vál​ta​koz​ta​tá​sá​val azt sze​r et​tem vol​na hang​sú​lyoz​ni, hogy a ter​mé​sze​ti kö​r ül​mé​nyek és gaz​da​sá​g i-tár​-
sa​dal​mi fo​lya​ma​tok mel​lett a tör​té​nel​met a hoz​zánk ha​son​ló em​be​r ek tö​r ek​vé​sei, si​ke​r ei, ku​dar​cai,
gyen​g e​sé​g ei és erő​fe​szí​té​sei is ala​kít​hat​ják.
Ez a könyv nem kí​ván pon​tos ké​pet nyúj​ta​ni az ame​r i​kai kon​ti​nens in​di​án kul​tú​r á​i​r ól, hi​szen eh​hez
be kel​le​ne mu​tat​nia a ka​na​dai, kö​zép- és dél-ame​r i​kai ős​la​kos​ság tör​té​nel​mét is. Az ol​va​só ki​zá​r ó​lag
a mai Ame​r i​kai Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​tén élő in​di​á​nok tör​té​nel​mé​r ől és kép​vi​se​lő​i​r ől ta​lál ben​ne
in​for​má​ci​ó t. Mi​vel a kö​tet nem​csak a mai or​szág nyu​g a​ti fe​lé​nek tör​té​nel​mi for​du​la​ta​it is​mer​te​ti, ha​-
nem a ke​le​ti part​hoz kö​ze​lebb fek​vő ré​g i​ó k né​hány le​g en​dás alak​ját és ese​mé​nyét is, s rá​adá​sul meg​-
kü​lön​böz​te​tés nél​kül hasz​ná​lom a Nyu​g at, Vad​nyu​g at és ha​tár​vi​dék el​ne​ve​zé​se​ket, úgy ér​zem, leg​-
alább itt, az elő​szó​ban il​le​ne meg​ma​g ya​r áz​nom, hogy mit is ér​tek raj​tuk. A ma​g am ré​szé​r ől el​fo​g ad​-
ha​tó​nak te​kin​tem Ri​chard White szem​lé​le​tét, aki sze​r int „nem a föld​rajz ha​tá​roz​za meg a Nyu​gat ha​tá​-
ra​it, in​kább a tör​té​ne​lem hoz​ta lét​re. Az, amit az ame​ri​ka​i​ak a XX. szá​zad​ban Nyu​gat​nak is​mer​nek el, a
sa​ját mű​vük. Nem olyas​mi, ami min​dig lé​te​zett bi​zo​nyos föld​raj​zi ke​re​tek kö​zött, vár​va a fel​fe​de​zést...
Ha a Nyu​ga​tot föld​raj​zi kri​té​ri​u​mok​kal akar​juk meg​ha​tá​roz​ni, el​tor​zít​juk a nyu​ga​ti kör​nye​zet ter​mé​-
sze​tét, mert sta​ti​kus​sá tesszük azt, ami di​na​mi​kus volt. A vi​dék a raj​ta élő nö​vé​nyek​kel és ál​la​tok​kal
együtt nem​csak ter​mé​sze​tes, ha​nem em​be​ri lé​nyek múlt​be​li ak​ci​ó​i​nak a kö​vet​kez​mé​nye is... Az ame​ri​kai
Nyu​gat kü​lön​bö​ző nép​cso​por​tok hó​dí​tá​sá​nak és ke​ve​re​dé​sé​nek a ter​mé​ke. A Nyu​gat kora ak​kor vet​te
kez​de​tét, ami​kor az eu​ró​pa​i​ak hoz​zá​lát​tak a kon​ti​nens egyes te​rü​le​te​i​nek meg​hó​dí​tá​sá​hoz, és ami​kor
az in​di​án, eu​ró​pai, ázsi​ai és af​ri​kai ere​de​tű né​pek össze​ta​lál​koz​tak azo​kon a Mis​sou​ri​tól nyu​gat​ra fek​-
vő te​rü​le​te​ken, ame​lyek ké​sőbb az Egye​sült Ál​la​mok ré​szé​vé vál​tak. A Nyu​gat nem hir​te​len buk​kant fel,
in​kább fo​ko​za​to​san lét​re​hoz​ták.” („It’s Your Mis​for​tu​ne and None of My Own”. A His​to​ry of the Ame​-
ri​can West. Nor​man, Lon​don, 1991, Uni​ver​sity of Ok​la​ho​ma Press. 3., 4. o.)
A ma​g am ré​szé​r ől fe​les​le​g es​nek tar​tom még „a Mis​sou​r i​tól nyu​g at​r a fek​vő” meg​szo​r í​tást is. Ha
el​fo​g ad​juk, hogy a Nyu​g at tör​té​nel​mi​leg vál​to​zó fo​g a​lom, ak​kor a XVII. szá​zad első an​g ol te​le​pe​se​i​-
nek sze​mé​ben az At​lan​ti-óce​án part​já​tól pár ki​lo​mé​ter​r e fek​vő te​r ü​let ugyan​o lyan „Vad​nyu​g at” volt,
mint a XVIII. szá​zad va​dá​szai szá​má​r a Ken​tu​cky. Ri​chard White sze​r int a Pán​fi​lo de Nar​vá​ez 1527-
1528-as ex​pe​dí​ci​ó ​ját túl​élő fe​ke​te rab​szol​g a, Es​te​va​ni​co tör​té​ne​té​vel kezd​het​jük a Nyu​g at be​mu​ta​tá​-
sát, aki „fe​ke​te em​ber​ként fe​hér em​be​re​ket ve​ze​tett az in​di​á​nok közé”. Ak​kor vi​szont ugyan​úgy hoz​zá​-
tar​to​zik e tör​té​net​hez Po​ca​hon​tas is, aki in​di​án asszony lé​té​r e hoz​zá​ment a fe​ke​te rab​szol​g á​kat dol​-
goz​ta​tó fe​hér John Rol​fe-hoz, vagy Da​ni​el Bo​o ​ne, aki fe​ke​te tár​sá​val va​dász​g a​tott a Mis​sou​r i part​ja​in
élő in​di​á​nok föld​je​in. A Nyu​g at vagy Vad​nyu​g at el​ne​ve​zést e kö​tet​ben én is olyan kor​szak és olyan
ré​g ió meg​je​lö​lé​sé​r e hasz​ná​lom, amely​ben még nem szi​lár​dult meg az eu​r ó​pai tí​pu​sú gaz​da​sá​g i, tár​-
sa​dal​mi, po​li​ti​kai és kul​tu​r á​lis rend, amely bő​sé​g es erő​for​r á​sai ré​vén le​he​tő​sé​g et kí​nált a tár​sa​dal​mi
fel​emel​ke​dés​r e, s amely​ben in​di​án, eu​r ó​pai, af​r i​kai és ázsi​ai né​pek lép​tek kap​cso​lat​ba egy​más​sal.
Né​hány do​log​r a még fel kell hív​nom az ol​va​só fi​g yel​mét. Bár e kö​tet​ben sok​szor ne​ve​zek majd
„in​di​án​nak” bi​zo​nyos em​be​r e​ket, nem sza​bad meg​fe​led​kez​nünk há​r om meg​szo​r í​tás​r ól. Az első: ez az
el​ne​ve​zés Ko​lum​busz té​ve​dé​sén ala​pul, aki azt hit​te, az In​di​á​ba ve​ze​tő utat ta​lál​ta meg. A má​so​dik: ez
az el​ne​ve​zés nem egy egy​sé​g es nép​r e vo​nat​ko​zik, ha​nem egy egész kon​ti​nens egy​más​tól szin​te min​-
den​ben kü​lön​bö​ző nép​cso​port​ja​i​r a, akik ugyan​úgy ősi el​len​ség​nek te​kin​tet​ték egyes szom​széd​ja​i​kat,
mint az eu​r ó​pa​i​ak. A har​ma​dik: nap​ja​ink​r a az Egye​sült Ál​la​mok​ban az „in​di​án” név meg​ve​tő, sér​tő
ki​fe​je​zés​sé vált. Ahogy fe​ke​te bőrű em​ber​tár​sa​ink sem örül​nek, ha „né​g er​nek” ne​ve​zik őket – még
ak​kor sem, ha ezt nem bán​tó szán​dék​kal te​szik –, Ame​r i​ka ős​la​ko​sai sem sze​r e​tik, ha „in​di​án​nak”
szó​lít​ják őket. A hi​va​ta​los el​ne​ve​zés Na​ti​ve Ame​ri​can, vagy​is ős​la​kos-ame​r i​kai. Eb​ben a könyv​ben
csak azért hasz​nál​tam még​is oly sok​szor a régi el​ne​ve​zést, mert a be​mu​ta​tott kor​szak​ban még min​-
den​ki az „in​di​án” szót hasz​nál​ta.
Az ős​la​ko​sok és tör​zse​ik ha​zánk​ban ha​g yo​má​nyos​sá vált, leg​is​mer​tebb el​ne​ve​zé​se​it meg​tar​tot​tam,
és pró​bál​tam kö​vet​ni a leg​szín​vo​na​la​sabb ma​g yar nyel​vű össze​fog​la​ló kö​tet​ben, az In​di​á​nok és ősi
kul​tú​rák Észak-Ame​ri​ká​ban című könyv​ben (Bu​da​pest, 1993, He​li​kon Ki​adó) al​kal​ma​zott írás​mó​dot.
Et​től csak né​hány eset​ben tér​tem el. A ré​g eb​bi ne​vek ere​de​ti ki​ej​té​se ma már az ame​r i​kai ős​la​kos​ság
kö​r é​ben sem is​mert, a fe​hé​r ek pe​dig ál​ta​lá​ban a szom​szé​dos cso​por​tok​tól vet​ték át az egyes in​di​án
tör​zsek ne​vét, nem tö​r őd​ve az​zal, ho​g yan is ne​ve​zi ma​g át egy-egy nép. Rá​adá​sul bi​zo​nyos ne​vek an​-
gol, má​sok fran​cia vagy ép​pen in​di​án ere​de​tű​ek, ame​lye​ket he​ve​nyé​szet​ten for​dí​tot​tak le, majd a ké​-
sőb​bi át​írá​sok és ki​ej​tés​mó​dok ezt to​vább tor​zí​tot​ták. Vagy​is alig​ha tud​juk va​la​ha is meg​ha​tá​r oz​ni az
in​di​án ne​vek „he​lyes” ki​ej​té​sét, így a leg​egy​sze​r űbb meg​ma​r ad​nunk a ha​g yo​mány​nál. Ezért hasz​ná​-
lok oly​kor in​di​án, oly​kor an​g ol, oly​kor meg ma​g yar ne​ve​ket.
E könyv meg​írá​sá​hoz igen ko​moly se​g ít​sé​g et kap​tam ame​r i​kai ro​ko​na​im​tól és ba​r á​ta​im​tól, Frank
és Ire​ne Schu​bert​től. Nem csak meg​mu​tat​ták az ame​r i​kai Nyu​g at egy ré​szét, de sok könyv​vel, fo​lyó​-
irat​tal és hasz​nos in​for​má​ci​ó ​val tá​mo​g at​ták mun​ká​mat. Ezért itt sze​r et​nék ne​kik kö​szö​ne​tet mon​da​ni.
Raj​tuk kí​vül pe​dig ez​út​tal is fe​le​sé​g e​met, Por​dány Sa​r ol​tát il​le​ti kö​szö​net, aki​től a leg​több biz​ta​tást
kap​tam.
 1. Honnan származnak az indiánok?
A cím​ben fel​tett kér​dés​r e rö​vi​den vá​la​szol​ha​tunk: min​den jel sze​r int Ázsi​á​ból. Hogy mi​ért va​g yunk
ilyen biz​to​sak eb​ben? Mert az ame​r i​kai kon​ti​nen​sen nem él​tek az em​ber​hez kö​zel álló fő​em​lő​sök, s
mert az összes it​te​ni le​let a más föld​r é​sze​ken ko​r áb​ban meg​je​lent homo sa​pi​enstől szár​ma​zik. Ré​g eb​-
bi faj ma​r ad​vá​nya​it még nem fe​dez​ték fel. Rá​adá​sul egyes alasz​kai és szi​bé​r i​ai ősi le​le​tek, nyíl​he​g yek
és egyéb esz​kö​zök rend​kí​vül ha​son​lí​ta​nak egy​más​r a.
Arra a kér​dés​r e azon​ban már jó​val ne​he​zebb a vá​lasz, hogy mi​kor ér​kez​tek meg ide az in​di​á​nok
ősei Ázsi​á​ból. Ko​r áb​ban a leg​több szak​ér​tő úgy vél​te, hogy a be​ván​dor​lás​r a ti​zen​két​ezer év​vel ez​előtt
ke​r ül​he​tett sor, az utol​só nagy jég​kor​szak vé​g én, ami​kor az ala​cso​nyabb ten​g er​szint​nek kö​szön​he​tő​-
en át​já​r ó lé​te​sült Ázsia és Ame​r i​ka kö​zött, a mai Be​r ing-szo​r os he​lyén. Az in​di​á​nok ősei át​kel​tek
Ame​r i​ká​ba, majd las​sacs​kán be​né​pe​sí​tet​ték a kon​ti​nenst észak​r ól dél felé, a szá​r az​föld bel​se​jé​ben ter​-
jesz​ked​ve. Csak​hogy szám​ta​lan le​le​tet ta​lál​tak Dél-Ame​r i​ka te​r ü​le​tén, amely va​ló​szí​nű​leg húsz​ezer
éves​nél is ré​g eb​bi. A bra​zí​li​ai Ped​r a Fura​da le​lő​he​lyen pél​dá​ul a szak​ér​tők az em​be​r i je​len​lét har​-
minc​két​ezer vagy negy​ven​nyolc​ezer éves bi​zo​nyí​té​ka​it fe​dez​ték fel. Vagy​is könnyen meg​le​het, hogy
Ame​r i​ka be​né​pe​sí​té​se egy​r észt jó​val ré​g eb​ben in​dult meg, más​r észt pe​dig az is el​kép​zel​he​tő, hogy a
be​ván​dor​lók a ten​g er​par​ton még az​előtt el​ju​tot​tak Dél-Ame​r i​ká​ba, mi​előtt szét​ter​jed​tek vol​na Észak-
Ame​r i​ká​ban. Sőt, egye​sek azt a le​he​tő​sé​g et is fel​ve​tet​ték, hogy a kon​ti​nenst nem is észak​nyu​g at​r ól,
ha​nem észak​ke​let​r ől né​pe​sí​tet​ték be, a ten​g er​part men​tén. Vagy​is be kell is​mer​nünk, hogy a je​len​le​g i
tu​dá​sunk alap​ján csak fel​te​vé​sek​be bo​csát​koz​ha​tunk az első be​ván​dor​lók ér​ke​zé​sé​nek ide​jé​r ől.
Arra a kér​dés​r e, hogy há​nyan ván​do​r ol​hat​tak be, né​hány szak​ér​tő azt a vá​laszt adta, hogy nem túl
so​kan. Erre ab​ból kö​vet​kez​tet​tek, hogy a leg​több in​di​án a 0 vér​cso​port​hoz tar​to​zik, igen ke​vés köz​tük
az A vér​cso​port, B pe​dig egy​ál​ta​lán nincs. Vagy​is fel​te​he​tő​leg csak né​hány csa​lád ván​do​r olt be Szi​bé​-
ri​á​ból, majd a ked​ve​zőbb ég​haj​la​ti kö​r ül​mé​nyek kö​zött gyor​san el​sza​po​r od​tak. Ge​ne​ti​ka​i​lag az esz​-
ki​mók tér​nek el leg​in​kább a töb​bi ame​r i​kai nép​cso​port​tól, köz​tük mind​há​r om vér​cso​port tag​ja​it meg​-
ta​lál​hat​juk. Könnyen el​kép​zel​he​tő, hogy több be​ván​dor​lá​si hul​lám volt, s az esz​ki​mók a töb​bi nép​től
el​kü​lö​nül​ve ér​kez​tek meg Ame​r i​ká​ba.
Kr. e. 10 000 tá​ján már a kon​ti​nens min​den ré​szén él​tek gyűj​tö​g e​tő és va​dá​szó in​di​án tör​zsek. A pa​-
leo​lit vagy pa​leo-in​di​án kor​szak, mely​ben a nagy​va​dak va​dá​sza​ta volt a jel​leg​ze​tes élet​mód, Kr. e.
8000 tá​ján ért vé​g et. Ezt kö​vet​te az úgy​ne​ve​zett ar​cha​i​kus kor (Kr. e. 8000-1500 kö​r ül), mely​ben már
meg​je​len​tek a me​ző​g az​da​ság első nyo​mai. A Kr. e. 1500-tól az eu​r ó​pa​i​ak be​ván​dor​lá​sá​ig tar​tó kor​-
sza​kot egye​sek posz​tar​cha​i​kus kor​szak​nak, má​sok ki​ala​kí​tó (for​ma​ti​ve) vagy klasszi​kus kor​nak ne​ve​-
zik. Ek​kor ter​jedt el a me​ző​g az​da​ság, a fa​ze​kas​ság, az íj és a nyíl hasz​ná​la​ta, a szö​vés gya​kor​la​ta, s
ek​kor jöt​tek lét​r e ál​lan​dó te​le​pü​lé​sek. Némi le​egy​sze​r ű​sí​tés​sel el​mond​hat​juk, hogy a Szent Lő​r inc- és
a Co​lo​r a​do fo​lyó kö​zött hú​zott kép​ze​let​be​li vo​nal​tól észak​r a a gyűj​tö​g e​tés, a ha​lá​szat és a va​dá​szat
volt az élet​mó​dot meg​ha​tá​r o​zó gaz​da​sá​g i te​vé​keny​ség, dél​r e pe​dig a me​ző​g az​da​ság.
Vall​juk be, egy​ál​ta​lán nem tud​juk, há​nyan le​het​tek az in​di​á​nok az eu​r ó​pa​i​ak meg​ér​ke​zé​se előtt.
Egye​sek tíz​mil​lió észak-ame​r i​kai in​di​án​r ól ír​nak, má​sok sze​r int négy​mil​li​ó ​nál va​la​mi​vel ke​ve​seb​ben
él​het​tek Me​xi​kó​tól észak​r a, de a leg​el​fo​g a​dot​tabb becs​lés sze​r int in​kább csak egy​mil​li​ó ​an, pon​to​sab​-
ban hét​száz​ö t​ve​nez​r en a mai Egye​sült Ál​la​mok, és két​száz​ö t​ve​nez​r en a mai Ka​na​da te​r ü​le​tén. Ez a lét​-
szám a fe​hé​r ek ál​tal be​ho​zott be​teg​sé​g ek kö​vet​kez​té​ben 1600 után ro​ha​mo​san csök​kent, az 1900-as
nép​szám​lá​lás sze​r in​ti 237 196 fő volt a de​mo​g rá​fi​ai mély​pont. Ez​u​tán az in​di​á​nok szá​ma ro​ha​mos
nö​ve​ke​dés​nek in​dult. (Lásd a 19. fe​je​ze​tet!)
A XVII. szá​zad​ban az ame​r i​kai ős​la​kos​ság mint​egy két​száz cso​por​tot al​ko​tott, ame​lyek nyel​vü​ket,
kul​tú​r á​ju​kat és iden​ti​tá​su​kat te​kint​ve tel​je​sen el​kü​lö​nül​tek egy​más​tól. E cso​por​tok​nak kö​r ül​be​lül egy​-
ne​g ye​de halt ki, más cso​por​tok azon​ban több rész​r e osz​tód​tak. 1970-ben száz​het​ven​há​r om cso​por​tot
kü​lö​ní​tet​tek el. Az Egye​sült Ál​la​mok mai te​r ü​le​tén a XVIII-XIX. szá​zad​ban nyolc olyan ré​g i​ó t tu​dunk
el​ha​tá​r ol​ni egy​más​tól, me​lyen be​lül nagy​já​ból ha​son​ló kul​tú​r á​jú nép​cso​por​tok él​tek.
Észak​ke​le​ten a sűrű erdő volt a meg​ha​tá​r o​zó ter​mé​sze​ti kör​nye​zet. A Nagy-ta​vak​nál algan​kin nyel​-
vű, föld​mű​ve​lő, va​dá​szó és ha​lá​szó né​pek él​tek na​g yobb fal​va​ik​ban (hju​r o​nok, odzsib​vák, sa​ú​nik, ili​-
no​jok stb.). Az algan​kin wig​wam, az ágak​ból ké​szült kuny​hó volt az ott​ho​nuk. Gyak​r an áll​tak a fe​hé​-
rek el​le​ni har​cok élé​r e: 1763-ban az ata​va Pon​ti​ac, 1808-ban a sa​ú​ni Te​cum​seh pró​bál​ta össze​fog​ni a
tör​zse​ket, hogy kö​zö​sen sza​ba​dul​ja​nak meg a fe​hé​r ek​től. (Lásd er​r ől a 8. fe​je​ze​tet!) A Fel​ső-tó vi​dé​-
kén élő odzsib​vák vagy más né​ven csi​pu​ák ívelt orrú, nyír​fa​ké​r eg​g el fe​dett ke​nu​ik​r ól vol​tak hí​r e​sek.
Az algan​ki​nok kö​zött élő, iro​kéz nyel​vű né​pek va​la​mi​kor 1450 és 1600 kö​zött kon​fö​de​r á​ci​ó t hoz​tak
lét​r e a hju​r o​nok el​len az On​ta​r io-tó​tól dél​r e és ke​let​r e. A mó​ha​kok, onej​dák, onandágák, ka​jú​g ák és
sze​ne​kák szö​vet​sé​g é​hez 1720 után csat​la​koz​tak a tusz​kar​ó rák is. Va​dá​szat​ból, ha​lá​szat​ból s némi me​-
ző​g az​da​sá​g i te​vé​keny​ség​ből él​tek, ku​ko​r i​cát, ba​bot, do​hányt és tö​köt ter​mesz​tet​tek. Ők fe​dez​ték fel az
Ame​r i​ká​ban olyan​nyi​r a ked​velt ju​har​szi​r u​pot. „Hosszú​ház né​pé​nek” ne​vez​ték őket, mert fá​ból épült,
több csa​lá​dot be​fo​g a​dó, be​lül emel​vé​nyek​kel ta​g olt épü​le​tek​ben lak​tak. Az iro​ké​zek ne​vé​hez fű​ző​dik
a ha​di​fog​lyok hosszas és ala​pos meg​kín​zá​sá​nak a ha​g yo​má​nya. A skal​po​lás is er​r ől a vi​dék​r ől ter​jedt
el nyu​g at felé, bár nem vált ál​ta​lá​nos​sá: a dél​nyu​g a​ti apa​csok pél​dá​ul so​ha​sem sa​já​tí​tot​ták el. A le​g yő​-
zött el​len​fél fej​bő​r é​nek le​met​szé​se va​ló​szí​nű​leg a fej le​vá​g á​sát he​lyet​te​sí​tet​te. Dé​lebb​r e, a ke​le​ti part​-
vi​dé​ken a pa​u​he​ten, mik​mek, aben​a​ki és de​l​aver in​di​á​nok kö​r é​ben jó​val na​g yobb volt a föld​mű​ve​lés
je​len​tő​sé​g e, mint észa​kabb​r a.
A for​r ó és ned​ves ég​haj​la​tú Dél​ke​le​ten fej​lett vá​r o​sok szü​let​tek, vol​tak ta​nács​ko​zó​épü​le​te​ik, hal​-
mo​kon álló szer​tar​tá​si köz​pont​ja​ik, ke​r í​té​se​ik és csa​tor​ná​ik. A sű​r űn la​kott te​le​pek né​pes​sé​g e kö​r é​ben
ki​fi​no​mult tár​sa​dal​mi hi​e​r ar​chia ala​kult ki, több ki​vált​sá​g os tes​tü​let​tel. A ma​tri​li​ne​á​r is, vagy​is anya​-
ági le​szár​ma​zást fi​g ye​lem​be vevő tár​sa​da​lom klán​ja​in be​lül ti​los volt a há​zas​ság. Néha há​bo​r ú he​lyett
egy meg​le​he​tő​sen dur​va lab​da​já​ték​ban él​ték ki har​ci​as​sá​g u​kat. Fej​lett volt a me​ző​g az​da​ság: ba​bot, tö​-
köt és nap​r a​for​g ót ter​mesz​tet​tek, de a leg​fon​to​sabb ter​mény a ku​ko​r i​ca volt. Az úgy​ne​ve​zett „öt ci​vi​-
li​zált törzs”, a cse​r o​ki, csak​tó, csi​ká​szó, krík és sze​mi​nol nép vet​te át leg​g yor​sab​ban a be​ván​dor​ló fe​-
hé​r ek kul​tú​r á​ját. Ge​r en​da- és tég​la​há​za​kat épí​tet​tek, szán​tot​tak-ve​tet​tek, még rab​szol​g á​ik is vol​tak. A
cse​r o​ki Se​qu​o ​yah egy nyolc​van​ö t jel​ből álló ábé​cét is össze​ál​lí​tott. Ta​lán ép​pen szem​be​ö t​lő fej​lett​sé​-
gük mi​att te​le​pí​tet​ték át nyu​g at​r a e tör​zse​ket az 1830-as évek​ben. Csak a szub​tró​pu​si ég​haj​la​ton élő
sze​mi​no​lok tud​tak ki​tar​ta​ni. (Lásd a 14. fe​je​ze​tet!)
A leg​fej​let​tebb, ön​tö​zé​ses me​ző​g az​da​sá​g i te​vé​keny​ség a szá​r az, szik​lás, si​va​ta​g os Dél​nyu​g a​ton
folyt, az úgy​ne​ve​zett pu​eb​ló in​di​á​nok (zu​nyik és ho​pik) kö​r é​ben. E né​pek ku​ko​r i​cát, ba​bot, tö​köt,
nap​r a​for​g ót, gya​po​tot ter​mesz​tet​tek, szö​vő​szé​ket hasz​nál​tak, ko​sa​r a​kat fon​tak, ke​r á​mi​át ké​szí​tet​tek,
eme​le​tes épü​le​tek​ben (pu​eb​lók​ban) lak​tak, s mind val​lá​si szer​tar​tá​sa​ik, mind kor​mány​za​ti rend​sze​r ük
igen össze​tett volt. A tár​sa​dal​mat az öre​g ek ta​ná​csai irá​nyí​tot​ták. Va​ló​szí​nű​leg itt ér​vé​nye​sült leg​job​-
ban a fej​let​tebb, kö​zép-ame​r i​kai tár​sa​dal​mak ha​tá​sa. A pu​eb​ló​kat a ke​le​tebb​r e élő no​mád va​dá​szok, az
ata​paszk nyel​vű na​va​hók és az apa​csok fosz​to​g at​ták, néha pe​dig ke​r es​ked​tek ve​lük. A na​va​hók vé​g ül
át​vet​ték a me​ző​g az​da​sá​g ot, a har​ci​a​sabb apa​csok kö​r é​ben azon​ban csak cse​kély je​len​tő​sé​g e volt.
Ka​li​for​ni​á​ban a bő​sé​g es nö​vény- és ál​lat​vi​lág me​ző​g az​da​ság nél​kül is el​tar​tot​ta az egy​más​tól el​szi​-
ge​telt, apró fal​vak né​pét. A fal​vak kö​zöt​ti össze​fo​g ás igen rit​ka volt, csak a mo​ha​vi, juma és ka​mia
nép tö​r e​ke​dett erre. Az itt élők hét fő nyelv​csa​lád​r a osz​lot​tak, és több mint száz​húsz nyelv​já​r ást be​-
szél​tek. A XVIII. szá​zad​ban a spa​nyo​lok misszi​ó ​kat hoz​tak lét​r e az in​di​á​nok szá​má​r a (az egyi​ket Ka​-
piszt​r án Já​nos​r ól ne​vez​ték el), me​lye​ket Me​xi​kó füg​g et​len​né vá​lá​sa (1821) után fel​szá​mol​tak. A ka​li​-
for​ni​ai arany​láz (1848-1849) ide​jén a be​ván​dor​lók ára​da​ta el​sö​pör​te a szer​ve​zet​len, bé​kés fal​vak kul​-
tú​r á​ját, a be​teg​sé​g ek és gyil​kos​sá​g ok mi​att az ős​la​kos​ság 90%-a el​pusz​tult.
Az észak​nyu​g a​ti part​vi​dék tör​zsei (tlin​g i​tek, haj​dák, si​nu​kok, kva​ki​ut​lok stb.) a la​zac ha​lá​sza​tá​nak
kö​szön​he​tő​en vi​szony​la​g os jó​lét​ben, nagy nép​sű​r ű​ség​ben él​tek, még me​ző​g az​da​ság​r a sem volt szük​-
sé​g ük. Ál​lan​dó fal​vak​ban lak​tak, mert a ha​lá​szat na​g yobb csa​pa​tok együtt​mű​kö​dé​sét kö​ve​tel​te meg. E
fal​vak al​kot​ták a tár​sa​da​lom alap​egy​sé​g ét, ame​lye​ket a leg​idő​sebb fő​nö​kök igaz​g at​tak, a leg​fon​to​-
sabb dön​té​se​ket azon​ban kö​zö​sen hoz​ták meg. Még bál​ná​r a is va​dász​tak. Sok sza​bad ide​jük volt,
össze​tett tár​sa​dal​mat és kul​tú​r át hoz​tak lét​r e, s azo​kat be​csül​ték, akik sa​já​tos ün​ne​pe​ik, a pat​le​csek
(pot​lach) so​r án a leg​több aján​dé​kot tud​ták el​o sz​to​g at​ni. Pat​le​cse​ket ren​dez​tek há​zas​ság​kö​tés​kor,
gyász ide​jén, sőt még az első haj​vá​g ás al​kal​má​ból is. Aki meg​szé​g ye​nült, aján​dé​ko​zás​sal ál​lít​hat​ta
hely​r e te​kin​té​lyét, és a ri​vá​li​sok is ez​zel dön​töt​ték el, ki a te​kin​té​lye​sebb kö​zü​lük. Gya​ko​r i​ak vol​tak a
há​bo​r úk a fal​vak kö​zött, s az el​fo​g ott el​len​sé​g et rab​szol​g a​sor​ba ta​szí​tot​ták. A né​pes​ség​nek mint​egy
20-30%-a élt rab​szol​g a​ként. Kul​tú​r á​juk jel​ké​pé​vé a dí​szes desz​ka​ház és csó​nak, va​la​mint a to​tem​o sz​-
lop vált, mert az er​dő​sé​g ek​nek kö​szön​he​tő​en igen ki​fi​no​mult fa​szob​r á​szat ala​kult ki fal​va​ik​ban. Fon​-
tak is a fák rost​ja​i​ból és a he​g yi kecs​ke sző​r é​ből. Mi​vel a ba​r át​ság​ta​lan ég​haj​lat mi​att te​r ü​le​tük nem
volt von​zó a fe​hé​r ek szá​má​r a, kul​tu​r á​lis iden​ti​tá​su​kat a XX. szá​zad​ban is meg​ő riz​het​ték.
A leg​sze​g é​nyeb​bek és kul​tu​r á​li​san leg​fej​let​le​neb​bek a Nagy-me​den​ce kő​kor​sza​ki szin​ten élő, gyűj​-
tö​g e​tő élet​mó​dot foly​ta​tó, csa​lá​di cso​por​tok​ban bo​lyon​g ó la​kói vol​tak (so​só​nik, pá​jú​tok, jú​tok stb.).
A ked​ve​zőt​len ég​haj​lat, a for​r ó nya​r ak és a hi​deg te​lek mi​att olyan​nyi​r a nem zak​lat​ták e vi​dék la​kó​it,
hogy még a XX. szá​zad ele​jén is akad​tak olya​nok, akik ko​va​kő​ből pat​tin​tott nyíl​he​g yet hasz​nál​tak.
Észa​kon né​hány törzs át​vet​te a lo​vas va​dá​szok élet​mód​ját, dé​len azon​ban gyűj​tö​g e​tés​ből él​tek, ha​jí​tó​-
bo​tot hasz​nál​tak, s még a szöcs​ké​ket és sás​ká​kat is cse​me​g é​nek te​kin​tet​ték. Gyö​ke​r e​ket, bo​g yó​kat et​-
tek, s ha hús​hoz ju​tot​tak, a na​pon szá​r í​tot​ták. A gyűj​tö​g e​tés ván​dor​lást igé​nyelt, ezért ál​lan​dó lak​he​-
lyek sem ala​kul​tak ki. Nyá​r on alig vi​sel​tek va​la​mi​lyen öl​tö​zé​ket, té​len pe​dig ál​lat​bő​r ök​be bur​ko​lóz​-
tak.
Et​től észak​r a, a Fenn​sík vi​dé​kén (a mai Wa​shing​ton, Ore​g on és Brit Co​lum​bia te​r ü​le​tén) az er​dős
he​g yek és a fo​lyó men​ti fal​vak tör​zsei (kőr​da​le​nek, flet​he​dek, szpo​k​ének, né​pör​szik, ka​jú​szik stb.)
szer​ve​zet​tebb kö​zös​sé​g ek​ben él​tek. A leg​kü​lön​bö​zőbb ke​nu​kat ké​szí​tet​ték fa​ké​r eg​ből, ká​ka​fo​nat​ból
vagy ki​vájt fa​törzs​ből, szi​g onnyal ha​lász​tak, majd a ló XVII-XVIII. szá​za​di el​ter​je​dé​se után ki​sebb er​-
dei ál​la​tok​r a va​dász​tak. Bö​lény nem élt a vi​dé​kü​kön, de an​nál több szar​vas, őz, he​g yi kecs​ke, vid​r a és
hód. Észa​kon föld​be vájt lak​he​lye​ken él​tek, de el​ter​jedt a sík​sá​g i tipi is, amely​nek lé​ce​it ál​lat​bőr he​-
lyett gyé​kény​fo​nat​tal bo​r í​tot​ták be, oly​kor pe​dig paj​ta​sze​r ű épü​le​te​ket is emel​tek. Ők te​nyész​tet​ték ki a
hí​r es apal​úsza (ap​pa​lo​o​sa) faj​tá​jú lo​vat, s a lo​vag​lás el​ter​je​dé​se fel​len​dí​tet​te a Nagy Sík​ság né​pe​i​vel
való ke​r es​ke​del​mü​ket. Egy​más​sal nem el​len​sé​g es​ked​tek, in​kább a Sík​ság fe​ke​te​lá​bú és var​jú tör​zse​i​-
vel há​bo​r ús​kod​tak.


Ha az ame​r i​ka​i​ak és eu​r ó​pa​i​ak az in​di​á​no​kat em​le​g e​tik, leg​g yak​r ab​ban a Nagy Sík​ság no​mád, bö​-
lény​va​dász tör​zse​i​r e gon​dol​nak, a tol​las fej​díszt vi​se​lő, kúp ala​kú, bö​lény​bőr sá​tor​ban (a tipiben) élő
sá​je​nek​r e, szi​úk​r a, var​júk​r a, ka​men​csik​r e és fe​ke​te​lá​bú​ak​r a. Ez az élet​mód azon​ban csak a ló el​ter​je​-
dé​se után, a XVIII-XIX. szá​zad​ban ala​kul​ha​tott ki. (Vagy​is a ti​pi​kus​nak te​kin​tett in​di​án tu​laj​don​kép​pen
a gyar​ma​to​sí​tás ko​r á​nak gyer​me​ke volt!) Ko​r áb​ban a fo​lyó​völ​g yek​ben me​ző​g az​da​sá​g i te​vé​keny​sé​g et
vé​g ez​tek, nyu​g a​ton gyűj​tö​g et​tek, s néha sza​ka​dé​kok​ba pró​bál​ták haj​ta​ni a bö​lé​nye​ket. A ló el​ter​je​dé​-
sé​vel a fér​fi​ak már csak va​dá​szat​tal, há​bo​r ús​ko​dás​sal és va​r ázs​lás​sal fog​lal​koz​tak, min​den más mun​-
ka a nők fel​ada​ta lett. A tár​sa​da​lom alap​egy​sé​g e a va​dá​szok ban​dá​ja volt, me​lyek klá​nok sze​r int kap​-
cso​la​tot tar​tot​tak egy​más​sal, s néha na​g yobb tör​zsi össze​fo​g ás is lét​r e​jött. A ha​tal​mas tá​vol​sá​g ok mi​-
att olyan​nyi​r a el​té​r ő nyel​vek ala​kul​tak ki, hogy a Sík​ság né​pei kény​te​le​nek vol​tak meg​al​kot​ni a jel​be​-
szé​det. De azért nem min​den sík​sá​g i nép vált no​mád va​dásszá: a men​de​nek, ari​ka​r ák, hi​dat​szák, pa​u​-
nik, vi​csiták és oma​hák a fal​va​ik​ban ma​r ad​tak, s nem hagy​tak fel a me​ző​g az​da​ság​g al. A fe​hé​r ek be​-
teg​sé​g ei ter​mé​sze​te​sen a fal​vak​ban élő né​pe​ket pusz​tí​tot​ták na​g yobb mér​ték​ben, s a be​ván​dor​lók őket
űz​ték el ter​mé​keny völ​g ye​ik​ből. A Sík​ság no​mád, va​dász tör​zsei vi​szont to​vább ki​tar​tot​tak, ők vol​tak
a leg​har​ci​a​sab​bak, és ők in​dí​tot​ták meg a leg​több há​bo​r út a fe​hé​r ek el​len a XIX. szá​zad​ban.
Mi​lyen kö​zös vo​ná​sai vol​tak az in​di​á​nok kul​tú​r á​já​nak? Ne​héz erre vá​la​szol​ni, hi​szen az új​ko​r i
Ame​r i​ka ős​la​kói nyel​vü​ket, mű​velt​sé​g ü​ket és élet​mód​ju​kat te​kint​ve ugyan​úgy kü​lön​böz​tek egy​más​-
tól, mint az új​ko​r i Eu​r ó​pa la​kói. Egye​sek va​dá​szok vol​tak, má​sok ter​me​lők, egye​sek har​ci​a​sak, má​-
sok bé​ké​sek, egye​sek fej​lett vá​r os​ál​la​mok​ban él​tek, má​sok a kő​kor​sza​ki gyűj​tö​g e​tők szint​jén ve​g e​tál​-
tak. Ha azon​ban még​is ra​g asz​ko​dunk a kö​zös vo​ná​sok ki​eme​lé​sé​hez, ak​kor a szél​ső​sé​g es in​di​vi​du​a​-
liz​must kell meg​em​lí​te​nünk: ke​vés volt a törzs​szö​vet​ség, s ma​g uk a tör​zsek is vál​toz​tak, szét​vál​hat​tak
vagy be​fo​g ad​hat​tak más tör​zse​ket. A kon​ti​nens leg​na​g yobb ré​szén nem a törzs volt a leg​ha​té​ko​nyabb
szer​ve​zet, ha​nem a csa​lá​dok szö​vet​sé​g é​ből ki​ala​kult ban​da, a leg​tar​tó​sabb cso​port pe​dig a csa​lád. A
ban​dák élé​r e ka​r iz​ma​ti​kus ve​ze​tők ke​r ül​tek, aki​ket tisz​te​let​ből kö​vet​tek a fi​a​ta​lok, de akik sen​ki​r e sem
kény​sze​r ít​het​ték rá aka​r a​tu​kat, s ha​tal​mu​kat sem örö​kít​het​ték át gyer​me​ke​ik​r e. A sze​mély​te​len, kény​-
sze​r í​tő ha​ta​lom igen rit​ka volt, ta​lán csak a pu​eb​ló in​di​á​nok pap​jai ren​del​kez​tek ilyes​mi​vel. Po​li​ti​kai
té​r en a leg​több nép szer​ve​ze​tet (Ala​in Tes​tart fran​cia ant​r o​po​ló​g us ki​fe​je​zé​sé​vel élve) „oli​g ar​chi​á​val
ke​r esz​te​zett de​mok​r á​ci​á​nak” ne​vez​het​jük, vagy​is a leg​fon​to​sabb dön​té​se​ket kö​zö​sen hoz​ták meg. Spi​-
ri​tu​á​lis té​r en pe​dig va​la​mennyi kö​zös​ség hitt az őrző szel​le​mek​ben s egy ter​mé​szet​fe​let​ti vi​lág​ban,
amellyel má​g i​kus kap​cso​la​tot le​het te​r em​te​ni. Sá​má​nok, pa​pok, va​r ázs​lók pró​bál​ták a kö​zös​ség ér​de​-
ké​ben be​fo​lyá​sol​ni ezt a szel​lem​vi​lá​g ot, de az egyé​nek is re​mény​ked​het​tek ab​ban, hogy a szé​les kö​-
rök​ben el​ter​jedt böj​tö​lés, iz​zasz​tó​sá​tor vagy szer​tar​tá​sos tán​cok se​g ít​sé​g é​vel ter​mé​szet​fe​let​ti üze​ne​te​-
ket kap​hat​nak.
 2. Pocahontas – A megmentő
Az an​g ol Ki​r á​lyi Vir​g i​nia Tár​sa​ság​nak 1607 má​ju​sá​ban si​ke​r ült lét​r e​hoz​nia az első ál​lan​dó te​le​pet
Ame​r i​ká​ban. Há​r om ha​jó​ja, a Su​san Cons​tant, a God​speed és a Dis​co​very be​ha​tolt abba az öböl​be,
ame​lyet Sir Wal​ter Ra​le​igh fel​fe​de​zői húsz év​vel ko​r áb​ban Che​sapeake-nek ne​vez​tek el, és part​r a tett
száz-egy​né​hány an​g ol fér​fit. Több​sé​g ük ka​lan​dot ke​r e​ső ne​mes volt, de akadt köz​tük ács, tég​la​ve​tő,
kő​mű​ves, ko​vács, bor​bély, sza​bó és ten​g e​r ész is.
Egyi​kük, egy John Smith nevű hu​szon​hét év kö​r ü​li zsol​dos ka​to​na az em​lék​ira​ta​i​ban azt ál​lí​tot​ta
ma​g á​r ól, hogy nem​csak fran​cia és hol​land szol​g á​lat​ban har​colt a spa​nyo​lok el​len, de a ti​zen​ö t éves
há​bo​r ú so​r án Ma​g yar​o r​szá​g on és Er​dély​ben is ki​tün​tet​te ma​g át. Ál​lí​tó​lag Szé​kely Mó​zes ba​r át​ja volt,
há​r om pár​vi​a​dal​ban ara​tott győ​zel​met osz​mán baj​no​kok el​len, és Bá​tho​r y Zsig​mond er​dé​lyi fe​je​de​-
lem ütöt​te lo​vag​g á. A ta​tá​r ok fog​lyul ej​tet​ték, el​hur​col​ták a Krím​be, majd a leg​kü​lön​bö​zőbb ka​lan​dok
után si​ke​r ült vissza​tér​nie Ang​li​á​ba. Most pe​dig ő is meg​ér​ke​zett Vir​g i​ni​á​ba.
A part​r a szál​ló sze​r en​cse​va​dá​szok az I. Ja​kab ki​r ály​r ól Ja​mes név​r e ke​r esz​telt fo​lyó egyik fél​szi​g e​-
tén há​r om​szög ala​kú erő​döt épí​tet​tek, amely a Ja​mes-erőd, majd a Ja​mes-vá​r os (Ja​mes​town) ne​vet
kap​ta. Úgy hit​ték, hogy gaz​dát​lan te​r ü​let​r e ér​kez​tek, ho​lott a mai Vir​g i​nia part​vi​dé​ke ek​ko​r i​ban az
algan​kin nyelv ke​le​ti dia​lek​tu​sát be​szé​lő pa​u​he​ten törzs​szö​vet​ség​hez tar​to​zott. Mint​egy har​minc ki​-
sebb törzs 8500-9000 tag​ja al​kot​ta e kon​fö​de​r á​ci​ó t, amely​nek élén Powha​tan fő​nök állt. (A neve azt
je​len​ti: „futó pa​tak zu​ha​ta​g a”.) A több​ne​jű​ség​ben élő ural​ko​dó​nak ál​lí​tó​lag tíz lá​nya volt, me​lyek kö​-
zül a ha​g yo​mány sze​r int Po​ca​hon​tast sze​r et​te a leg​job​ban.
A Po​ca​hon​tas (más for​má​ban: Po​ca​han​tes, Po​ka​han​te​su) név já​té​kost, tré​fást, paj​kost, csin​ta​lant,
bo​hót je​lent. Ez azon​ban csak egy nyil​vá​nos név volt, a lány tit​kos neve Ma​to​a​ka vagy Ma​to​wa​ka
(má​sok sze​r int Ma​to​ka, Ma​to​aks vagy Ma​to​ax) le​he​tett, amely azo​nos volt a klán​ja ne​vé​vel. Az any​já​-
ról sem​mit sem jegy​zett fel a tör​té​net​írás, s Po​ca​hon​tas élet​ko​r át is csak meg​be​csül​ni tud​juk: 1607-
ben ti​zen​négy éves le​he​tett vagy va​la​mi​vel ke​ve​sebb. A nyá​r i me​leg​ben az itt elő in​di​án lá​nyok mind​-
össze ágyék​kö​tőt vi​sel​tek, és csak a pu​ber​tás ko​r á​ban kezd​ték hor​da​ni az asszo​nyok​hoz illő bőr​szok​-
nyá​kat. Mi​vel reg​g el és este szer​tar​tá​sos mo​sa​ko​dást vé​g ez​tek a fo​lyók​ban, va​ló​szí​nű​leg jó​val tisz​táb​-
bak vol​tak nyu​g a​tabb​r a élő hon​fi​tár​sa​ik​nál és az an​g o​lok​nál.
Az in​di​á​nok egy ré​sze ba​r át​sá​g o​san fo​g ad​ta a fe​hé​r e​ket, a pasz​pa​heg törzs azon​ban rá​juk tá​madt, s
ezért az an​g o​lok kény​te​le​nek vol​tak ágyúk​kal vé​del​mez​ni Ja​mes​townt. A har​cok mi​att a te​le​pe​sek a
gyar​ma​ti ta​nács tag​já​vá vá​lasz​tot​ták a had​vi​se​lés​ben ta​pasz​talt John Smith ka​pi​tányt. Az erőd egy​r e
fo​g yat​ko​zó szá​mú la​kos​sá​g át a ba​r át​sá​g o​sabb in​di​á​nok men​tet​ték meg az éh​ha​lál​tól, ami​kor meg​o sz​-
tot​ták ve​lük ku​ko​r i​cá​ju​kat. De​cem​ber ele​jén a te​le​pe​sek be​lát​ták, hogy tár​g yal​ni​uk kell az in​di​á​nok
fő​nö​ké​vel, és Smith né​hány tár​sá​val együtt egy csó​na​kon be​me​r ész​ke​dett a Chic​ka​ho​miny fo​lyó tor​-
ko​la​tá​ba.


Vá​r at​la​nul nyíl​zá​por zú​dult rá​juk, aki te​het​te, el​me​ne​kült, Smith-t pe​dig az in​di​á​nok fog​lyul ej​tet​-
ték. Át​ad​ták Ope​chan​ca​nough-nak, Powha​tan fő​nök öccsé​nek, aki be​mu​tat​ta a kör​nyék tör​zse​i​nek, s
meg​vi​tat​ták, mit is kezd​je​nek a fe​hér be​to​la​ko​dó​val. Vé​g ül 1608 ja​nu​ár​já​ban el​vit​ték a mai York fo​-
lyó part​ján lévő We​r o​wocó​mo​co nevű köz​pont​juk​ba, Powha​tan fő​nök szí​ne elé. (A te​lep neve „gaz​-
dag ud​vart” je​lent.) A te​le​pü​lés mint​egy száz ágak​kal, nö​vé​nyek​kel fe​dett fa​ház​ból állt, s meg​mű​velt
föl​dek vet​ték kö​r ül, me​lye​ken ku​ko​r i​cát, ba​bot, do​hányt, tö​köt és nap​r a​for​g ót ter​mesz​tet​tek.
Ha hi​he​tünk John Smith em​lék​ira​ta​i​nak, a nagy​fő​nök előtt kü​lö​nös je​le​net ját​szó​dott le. A leg​kü​-
lön​bö​zőbb fő​nö​kök, vé​nek és sá​má​nok je​len​lé​té​ben a hat​van kö​r ü​li Powha​tan meg​tisz​tál​ko​dott, majd
la​ko​mát ren​dez​tek, s hossza​san ta​nács​koz​tak. Vé​g ül két szik​lát gör​dí​tet​tek elő, Smith-t le​szo​r í​tot​ták az
egyik​r e, s meg​len​g et​ték fe​let​te dí​szes, fá​ból ké​szült bal​tá​i​kat és bun​kós​bot​ja​i​kat. A ka​pi​tány azt hit​te,
ütött az utol​só órá​ja, ami​kor vá​r at​la​nul női ka​r ok ölel​ték át, s azt vet​te ész​r e, hogy a fő​nök fi​a​tal lá​-
nya hoz​zá​si​mul​va vé​del​me​zi. Ez​zel ke​g yel​met ka​pott, s ő is részt ve​he​tett a la​ko​mán.
Egyes tör​té​né​szek sze​r int Smith ta​lál​ta ki az egész tör​té​ne​tet, vagy in​kább fel​ele​ve​ní​tet​te az el​fo​g ott
har​cos ősi mí​to​szát, aki​be leg​na​g yobb el​len​sé​g é​nek lá​nya sze​r el​mes lesz, és meg​men​ti. Má​sok sze​-
rint azon​ban sok​kal va​ló​szí​nűbb, hogy egy ri​tu​á​lis be​fo​g a​dá​si szer​tar​tá​son esett át. Powha​tan va​ló​szí​-
nű​leg szö​vet​ség​r e kí​vánt lép​ni az eu​r ó​pa​i​ak​kal, hogy meg​erő​sít​se ha​tal​mát, és ke​r es​ked​ni is sze​r e​tett
vol​na ve​lük. Sok észak-ame​r i​kai törzs​nél örök​be​fo​g a​dás​sal el​len​sú​lyoz​ták a há​bo​r ús vesz​te​sé​g e​ket, s
ilyen​kor egy ro​ko​na​it el​ve​szí​tő asszony​nak ju​tott az a fel​adat, hogy egy jel​ké​pes ki​vég​zé​si je​le​net so​-
rán szer​tar​tá​so​san vissza​ad​ja a fo​g oly éle​tét, aki​nek ez​u​tán má​so​dik any​ja lesz. Annyi bi​zo​nyos, hogy
Po​ca​hon​tas et​től kezd​ve kü​lö​nö​sen ked​ve​sen bánt Smith-szel, af​fé​le párt​fo​g ó​já​vá, tá​mo​g a​tó​já​vá vált,
mint​ha fe​le​lős​ség​g el tar​toz​na érte és a fe​hé​r e​kért. A szép, fi​a​tal lány egy​faj​ta köz​ve​tí​tő lett a két nép, a
két kul​tú​r a kö​zött, mint​ha a be​fo​g a​dá​si szer​tar​tás​sal Smith ro​ko​ná​vá vált vol​na. Az ő ve​ze​té​sé​vel az
in​di​á​nok 1608 ele​jén va​da​kat, ha​la​kat és más élel​met vit​tek Ja​mes​town​ba. Rá​adá​sul meg​ér​ke​zett az
első után​pót​lás is Ang​li​á​ból, a Su​san Cons​tant nevű hajó part​r a tett nyolc​van-száz új te​le​pest (köz​tük
az első két fe​hér nőt). Vir​g i​nia meg volt ment​ve – leg​alább​is egy kis idő​r e.
John Smith im​már vál​lal​koz​ha​tott egy fel​fe​de​ző​út​r a: egé​szen a mai Wa​shing​to​nig fel​ha​jó​zott, s fel​-
tér​ké​pez​te a Ja​mes, Rap​pa​han​nock és Po​to​mac fo​lyók tor​ko​la​tá​nak vi​dé​két. 1608 őszén pe​dig részt
vett We​r o​wocó​mo​có​ban az ara​tá​si ün​nep​sé​g en, ahol kö​zöl​te Powha​tan​nal a Vir​g i​nia Tár​sa​ság aján​la​-
tát: le​g yen ő az an​g ol ki​r ály va​zal​lu​sa​ként az in​di​á​nok ural​ko​dó​ja. A fő​nök azon​ban nem volt haj​lan​-
dó ezért Ja​mes​town​ba utaz​ni, sőt még le​tér​del​ni sem, csak abba egye​zett bele, hogy Smith két tár​sá​val
együtt a fe​jé​r e te​g ye a Lon​don​ból kül​dött „ko​r o​nát”.
Az in​di​á​nok ha​ma​r o​san ag​g ód​ni kezd​tek: a fe​hé​r ek ugyan nem ta​lál​ták meg, amit a leg​job​ban ke​-
res​tek (vagy​is az ara​nyat), még​sem mu​tat​ták sem​mi je​lét an​nak, hogy ha​ma​r o​san el​tá​voz​ná​nak. In​-
kább ku​ta​kat ás​tak, há​za​kat és temp​lo​mot épí​tet​tek. Powha​tan egy idő után nem kí​vánt ta​lál​koz​ni
Smith-szel, s har​co​sai 1609 ja​nu​ár​já​ban rá is tá​mad​tak vol​na, de Po​ca​hon​tas fi​g yel​mez​tet​te. A te​le​pe​-
sek a má​so​dik te​let is ne​he​zen vé​szel​ték át, és Smith kény​te​len volt va​la​mennyi​jü​ket vas​fe​g ye​lem​mel
mun​ká​r a kény​sze​r í​te​ni. Nyá​r on meg​ér​ke​zett a má​so​dik után​pót​lás, im​már hét ha​jón. A fe​hé​r ek új te​le​-
pe​ket épí​tet​tek, s már​is ha​tal​mi har​cok rob​ban​tak ki köz​tük. John Smith-t egye​sek az​zal vá​dol​ták meg,
hogy a te​lep fe​let​ti egyed​ura​lom meg​szer​zé​se cél​já​ból el akar​ja ven​ni Powha​tan lá​nyát, mire ő, hogy
tisz​táz​za ma​g át, és ke​zel​tes​se a se​be​sü​lé​sét (me​lyet egy fel​r ob​bant lő​po​r os hor​dó oko​zott) ha​jó​r a
szállt, és 1609 szep​tem​be​r é​ben vissza​tért Ang​li​á​ba.
1609-1610 te​lét rend​kí​vül ne​he​zen él​ték túl a te​le​pe​sek, mert Powha​tan im​már min​den tá​mo​g a​tást
meg​ta​g a​dott tő​lük. Mire má​jus​ban új ha​jók ér​kez​tek, Ja​mes​town​ban csak hat​va​nan ma​r ad​tak élet​ben.
Nyá​r on azon​ban meg​ér​ke​zett De La Warr lord, a kor​mány​zó, és ke​mény kéz​zel át​vet​te a gyar​mat irá​-
nyí​tá​sát. Új te​le​pe​sek jöt​tek Ang​li​á​ból és a Ber​mu​dák​r ól, s a gyar​mat nagy ne​he​zen talp​r a állt. Ha ara​-
nyat nem is ta​lál​tak, ha​ma​r o​san ki​de​r ült, hogy a do​hány​ter​mesz​té​se és ex​por​tá​lá​sa rend​kí​vül ki​fi​ze​tő​-
dő. Ezért egy​r e több te​le​pü​lést hoz​tak lét​r e a Ja​mes fo​lyó men​tén.
Po​ca​hon​tas​r ól ke​ve​set je​g yez​tek fel ezek​ben az évek​ben. Egyes in​for​má​ci​ó k sze​r int hoz​zá​ment egy
har​cos​hoz, aki​nek a ne​vét nem is​mer​jük. Va​ló​szí​nű​leg egy idő​r e el​hagy​ta a vi​dé​ket. Má​sok azt ír​ták
róla, hogy 1609-ben egy má​sik an​g ol éle​tét is meg​men​tet​te: a fi​a​tal Hen​r y Spel​ma​nét, aki túsz volt
Powha​tan vá​r o​sá​ban, s meg​pró​bált el​me​ne​kül​ni. Po​ca​hon​tas meg​ta​lál​ta, s meg​mu​tat​ta neki az utat a
Po​to​mac fo​lyó​hoz.
1613-ban vi​szont Po​ca​hon​tas újra a fi​g ye​lem köz​pont​já​ba ke​r ült. Sa​mu​el Ar​g all ka​pi​tány fel​ha​jó​-
zott a Po​to​ma​con, hogy élel​met vá​sá​r ol​jon az in​di​á​nok​tól. Az it​te​ni la​kos​ság​tól tud​ta meg, hogy
Powha​tan lá​nya a kö​zel​ben tar​tóz​ko​dik. Po​ca​hon​tast meg​in​vi​tál​ták a ha​jó​r a, ahol kö​zöl​ték vele. nem
tér​het vissza, ve​lük kell men​nie Ja​mes​town​ba, hogy bé​két te​r emt​sen a két nép kö​zött. Powha​tan​nak pe​-
dig meg​üzen​ték, hogy ha még lát​ni kí​ván​ja ked​venc lá​nyát, en​g ed​je sza​ba​don an​g ol fog​lya​it, szol​g ál​-
tas​sa vissza az el​lo​pott fegy​ve​r e​ket, s ad​jon ga​bo​nát. A törzs​fő​nök ezt meg​tet​te, és jó idő​r e újra bé​ké​-
sen élt egy​más mel​lett a fe​hér és in​di​án kö​zös​ség. Powha​tan ha​ma​r o​san le is mon​dott a ha​ta​lom​r ól
öccse, Ope​chan​ca​nough ja​vá​r a.
Nem tud​juk, Po​ca​hon​tas ho​g yan fo​g ad​ta el​r ab​lá​sát, min​den​eset​r e sem​mi nyo​ma, hogy vissza kí​vánt
vol​na tér​ni az in​di​á​nok​hoz. A hely​ze​tét meg​könnyí​tet​te, hogy mind Sir Tho​mas Ga​tes, a kor​mány​zó
he​lyet​te​se, mind Sir Tho​mas Dale, Vir​g i​nia mar​sall​ja úgy bánt vele, mint egy „in​di​án her​ceg​nő​vel”.
Ta​lán ab​ban re​mény​ked​tek, hogy hoz​zá​ad​hat​ják egy eu​r ó​pa​i​hoz, és le​szár​ma​zot​ta​ik ural​kod​nak majd
Vir​g i​ni​á​ban, el​fo​g ad​va az an​g ol ki​r ály fenn​ha​tó​sá​g át? Ale​xan​der Whita​ker tisz​te​le​tes​r e bíz​ták a lányt,
aki min​dent meg​tett, hogy meg​nyer​je a ke​r esz​tény hit szá​má​r a. Po​ca​hon​tas ha​ma​r o​san az eu​r ó​pai
asszo​nyok ru​há​ját vi​sel​te, meg​ta​nult an​g o​lul, át​tért a ke​r esz​tény​ség​r e, és fel​vet​te a Re​bec​ca ne​vet.
Hen​r i​co te​le​pen is​mer​ke​dett össze a fris​sen meg​ö z​ve​g yült, hu​szon​egy​né​hány éves John Rol​fe-fal,
aki 1611-1612-ben do​hányül​tet​vé​nye​ket lé​te​sí​tett a kör​nyé​ken. De nem a Vir​g i​ni​á​ban ős​ho​nos Ni​co​ti​-
a​na rus​ti​ca nevű do​hányt ter​mesz​tet​te, ha​nem a spa​nyo​lok nyu​g at-in​di​ai ül​tet​vé​nye​i​r ől szár​ma​zó,
sok​kal jobb mi​nő​sé​g ű Ni​co​ti​a​na ta​ba​cumot. 1617-ben már húsz​ezer font do​hányt ex​por​tál​tak a gyar​-
mat​r ól, a kö​vet​ke​ző év​ben pe​dig két​szer annyit. Ha​ma​r o​san nyil​ván​va​ló​vá vált, hogy Vir​g i​nia tör​té​-
ne​té​r e a do​hány fog meg​ha​tá​r o​zó ha​tást gya​ko​r ol​ni. Mi​vel ez a nö​vény hét év alatt ki​me​r í​ti a ta​lajt, új
meg új föl​de​ket kell mű​ve​lés alá ven​ni, vagy​is fo​lya​ma​to​san ter​jesz​ked​ni kell. A do​hány ter​me​lé​se
csak nagy ül​tet​vé​nye​ken és ol​csó mun​ka​erő​vel volt ki​fi​ze​tő​dő, s mi​vel az in​di​á​no​kat nem le​he​tett
ilyen mun​ká​r a fog​ni, a fe​hér szer​ző​dé​ses szol​g ák pe​dig pár év alatt fel​sza​ba​dul​tak, egyet​len meg​o l​-
dás ma​r adt: af​r i​kai rab​szol​g ák be​ho​za​ta​la.
Az 1619-es év​ben egy​szer​r e szü​le​tett meg az ame​r i​kai tár​sa​dal​mi-po​li​ti​kai rend​szer két – egy​más​-
sal me​r ő​ben el​len​té​tes – sa​já​tos​sá​g a: a kép​vi​se​le​ti rend​szer és a rab​szol​g a​ság. Eb​ben az év​ben szer​-
vez​ték meg Vir​g i​nia gyar​mat két leg​fel​ső tes​tü​le​tét: a kor​mány​zó ta​ná​csát, amely az an​g ol fel​ső​ház​r a,
és a vá​lasz​tott kép​vi​se​lő-tes​tü​le​tet, amely az an​g ol al​só​ház​r a em​lé​kez​te​tett. És ugyan​eb​ben az év​ben
vá​sá​r ol​ták meg az első húsz rab​szol​g át egy hol​land ke​r es​ke​dő​ha​jó​r ól. Azt pe​dig a kö​vet​ke​ző szá​za​-
dok dön​töt​tek el, hogy a de​mok​r a​ti​kus kép​vi​se​le​ti rend​szer és a rab​szol​g a​ság ké​pes-e hosszabb tá​von
fenn​ma​r ad​ni ugyan​ab​ban az or​szág​ban – avagy az egyik​r ől le kell majd mon​da​ni a má​sik ér​de​ké​ben.
De tér​jünk vissza Po​ca​hon​tas​hoz! John Rol​fe rend​kí​vül von​zó​nak ta​lál​ta az „in​di​án her​ceg​nőt” a
gyar​ma​ti ha​tó​sá​g ok pe​dig min​dent meg​tet​te an​nak ér​de​ké​ben, hogy a fi​a​ta​lok há​zas​sá​g ot kös​se​nek.
Ez az es​kü​vő ugyan​is azt je​lez​te az anya​o r​szág la​kói szá​má​r a, hogy Ame​r i​ká​ban sem​mi​lyen ve​szély
sem fe​nye​g e​ti a gyar​ma​to​sí​tó​kat, az ős​la​ko​sok ké​szek fel​ven​ni a ke​r esz​tény​sé​g et, és be​o l​vad​ni az eu​-
ró​pa​i​ak tár​sa​dal​má​ba – vagy​is jöj​jön csak mi​nél több te​le​pes Vir​g i​ni​á​ba! Powha​tan fő​nök nem volt
el​r a​g ad​tat​va lá​nya há​za​so​dá​si ké​szü​lő​dé​se​i​től, de ami​kor egy ha​jon el​vit​tek Po​ca​hon​tast az ap​já​hoz, a
fő​nök fo​g ad​ta, és haj​lan​dó volt bé​két köt​ni a fe​hé​r ek​kel. Ezt ne​vez​ték „Po​ca​hon​tas bé​ké​jé​nek”, amely
le​he​tő​vé tet​te Vir​g i​nia meg​erő​sö​dé​sét.
Po​ca​hon​tast va​ló​szí​nű​leg Hen​r i​có​ban ke​r esz​tel​te meg Ale​xan​der Whita​ker. A há​zas​ság​kö​tés​r e 1614
áp​r i​li​sá​nak ele​jén ke​r ült sor Ja​mes​town temp​lo​má​ban, ahol min​den bi​zonnyal Ri​chard Buc​ke rek​tor,
a gyar​mat leg​fel​sőbb egy​há​zi tiszt​vi​se​lő​je is je​len volt – ha nem ép​pen ő irá​nyí​tot​ta a szer​tar​tást. A fi​-
a​tal pár min​den jel sze​r int bol​do​g an kezd​te meg a kö​zös éle​tet, s 1615 ele​jén gyer​me​kük is szü​le​tett,
akit Tho​mas név​r e ke​r esz​tel​tek. Min​den bi​zonnyal in​di​án cse​léd​lá​nyok él​tek ve​lük, akik men​te​sí​tet​ték
Po​ca​hon​tast min​den két​ke​zi mun​ká​tól. John Rol​fe pe​dig 1614-ben a gyar​mat tit​ká​r a és fő​jegy​ző​je lett.
A csőd szé​lén tán​tor​g ó Ki​r á​lyi Vir​g i​nia Tár​sa​ság sze​r et​te vol​na még job​ban rek​lá​moz​ni az óce​án
túl​só part​ján el​ért „si​ke​r e​it”, s sze​r e​tett vol​na mi​nél több ki​ván​dor​lót csá​bí​ta​ni a gyar​mat​r a. Ezért
meg​hív​ta a Rol​fe csa​lá​dot Lon​don​ba. Ve​lük tart​ha​tott Po​ca​hon​tas egyik húga, Ma​ta​chan​na, az ő fér​je,
To​ma​kin vagy Ut​ta​ma​ta​ma​kin, a törzs egyik va​r ázs​ló​ja, és sok fi​a​tal in​di​án mind​két nem​ből. 1616-
ban száll​tak fel a Tre​a​su​rer nevű ha​jó​r a, s negy​ven-öt​ven na​pos ha​jó​út után jú​ni​us ele​jén ér​kez​tek
meg Ang​li​á​ba.
Po​ca​hon​tas a ko​r a​be​li elő​ke​lő an​g ol höl​g yek vi​se​le​té​ben szállt part​r a, in​di​án kí​sé​r e​te azon​ban az
ős​la​ko​sok ha​g yo​má​nyos öl​tö​zé​ket vi​sel​te. Nem ők vol​tak a leg​el​ső ame​r i​ka​i​ak, akik fel​buk​kan​tak
Lon​don​ban. 1497-ben ér​ke​zett meg az első in​di​án VII. Hen​r ik ud​va​r á​ba, majd VIII. Hen​r ik és I. Er​zsé​-
bet ko​r á​ban is meg​cso​dál​hat​ták a lon​do​ni​ak az Új​vi​lág szü​löt​te​it. Az első in​di​án asszony, aki Lon​don​-
ban járt, a ma​i​ne-i Ab​na​ki volt, 1605-ben. De azért Po​ca​hon​tas és tár​sai rend​kí​vül nagy szen​zá​ci​ó t
kel​tet​tek a ne​g yed​mil​li​ó s an​g ol fő​vá​r os​ban. Lon​don egyik leg​r é​g eb​bi fo​g a​dó​já​ban száll​tak meg,
költ​sé​g e​i​ket a Vir​g i​nia Tár​sa​ság fi​zet​te. Ün​nep​sé​g e​ket ren​dez​tek az „in​di​án her​ceg​nő” tisz​te​le​té​r e,
meg​hív​ták Lon​don püs​pö​ké​nek pa​lo​tá​já​ba, Lady De La Warr be​mu​tat​ta Dá​ni​ai Anna ki​r ály​né​nak,
Pemb​r o​ke earl​je pe​dig I. Ja​kab ki​r ály​nak. Az ural​ko​dó​pár úgy bánt vele, mint egy kül​föl​di ural​ko​dó​-
csa​lád tag​já​val. Az egy házi ha​tó​sá​g ok na​g yon sze​r et​tek vol​na To​ma​kint is meg​té​r í​te​ni, ő azon​ban
egy​ál​ta​lán nem volt el​r a​g ad​tat​va az ang​li​ai élet​től, és hű ma​r adt az in​di​án ha​g yo​má​nyok​hoz.
Sze​g ény Po​ca​hon​tas azon​ban igen rosszul vi​sel​te az ang​li​ai ég​haj​la​tot. Va​ló​szí​nű​leg tu​ber​ku​ló​zis
kí​noz​ta, s ami​kor 1617 feb​r u​ár​já​ban ha​jó​r a száll​tak, hogy vissza​tér​je​nek Ame​r i​ká​ba, a ken​ti Gra​ve​-
send​nél part​r a kel​lett száll​ni vele, mi​előtt a hajó ki​fut​ha​tott vol​na az óce​án​r a. Itt is halt meg, ez év
már​ci​u​sá​ban, ta​lán 21-én. Sír​he​lyé​r ől kor​tár​sai meg​fe​led​kez​tek, s csak a XX. szá​zad​ban kezd​tek ku​tat​-
ni utá​na. Va​ló​szí​nű​leg Gra​ve​send Szent György​r ől el​ne​ve​zett temp​lo​má​nak te​me​tő​jé​ben he​lyez​ték
örök nyu​g a​lom​r a.
Mi​vel két​éves kis​fia is be​te​g es​ke​dett, az apja nem mer​te ma​g á​val vin​ni az útra. Rá​bíz​ta Sir Le​wis
Stu​kely​r a, De​vons​hire al​ad​mi​r á​li​sá​r a. Vir​g i​ni​á​ban John Rol​fe a kép​vi​se​lő​ház, a Pol​g á​r ok Háza (Hou​-
se of Bur​ges​ses) tag​ja lett, har​mad​szor is meg​há​za​so​dott, és do​hányül​tet​vé​nyei nagy jö​ve​del​met biz​-
to​sí​tot​tak neki. 1622-ben halt meg, s eb​ben az év​ben „Po​ca​hon​tas bé​ké​je” is vé​g et ért: a pa​u​he​ten
törzs​szö​vet​ség va​la​mennyi har​co​sa rá​tá​madt a fe​hé​r ek​r e, s a gyar​mat la​kó​i​nak több mint egy​ne​g ye​dét
el​pusz​tí​tot​ta. A had​já​r a​tot Powha​tan öccse, Ope​chan​ca​nough ve​zet​te. Az an​g ol ki​r á​lyi kor​mány​zat
erre át​vet​te a gyar​mat irá​nyí​tá​sát, Vir​g i​nia 1624-ben ko​r o​na​g yar​mat lett, s mód​sze​r e​sen hoz​zá​lát​tak,
hogy el​űz​zék az in​di​á​no​kat a part​vi​dék​r ől.
Po​ca​hon​tas fia, Tho​mas Rol​fe az 1630-as évek​ben ér​ke​zett meg Vir​g i​ni​á​ba, s vet​te át apja bir​to​ka​it.
A gyar​ma​ti mi​lí​cia tag​ja lett, vagy​is a nyílt har​cot is vál​lal​ta any​ja ro​kon​sá​g á​val. A szü​lei há​zas​sá​g a
ál​tal kép​vi​selt ígé​r et te​hát nem vált va​ló​r a: a két nép nem ol​vadt össze bé​ké​sen. Tho​mas Rol​fe a fe​hé​-
rek vi​lá​g át vá​lasz​tot​ta. Jane Poy​th​r ess-szel kö​tött há​zas​sá​g á​ból egy lány, Jane szü​le​tett, aki 1675-ben
Ro​bert Bol​ling fe​le​sé​g e lett. A Bol​ling csa​lád pe​dig Vir​g i​nia egyik leg​ki​ter​jed​tebb fa​mí​li​á​já​vá fej​lő​-
dött, s ha a XX. szá​za​di csa​lád​fa​ku​ta​tók​nak iga​zuk van, ak​kor Po​ca​hon​tas​nak a múlt szá​zad​ban már
rend​kí​vül sok utó​da élt az Egye​sült Ál​la​mok​ban. Egyi​kük, Edith Bol​ling Galt (1872-1961) Wood​r ow
Wil​son el​nök fe​le​sé​g e lett 1915-ben. S Nan​cy Rea​g an is a ro​kon​ság​hoz tar​to​zik.
Po​ca​hon​tas a XIX. szá​zad​ban vált szé​le​sebb kö​r ök​ben is​mert​té: a val​lá​sos cso​por​tok azt hang​sú​-
lyoz​ták, hogy „po​g ány” lé​té​r e fel​vet​te a ke​r esz​tény​sé​g et, a ro​man​ti​ka mű​vé​szei pe​dig a ter​mé​szet
rom​lat​lan gyer​me​ke​ként mu​tat​tak be. Ő volt a ne​mes vad​em​ber női meg​fe​le​lő​je, Ame​r i​ka egyik jel​-
ké​pe és eré​nye​i​nek meg​tes​te​sí​tő​je. Köl​te​mé​nyek és szín​da​r a​bok hős​nő​je lett, még Ge​o r​g e Wa​shing​-
ton Cus​tis, az első el​nök ne​velt fia is írt róla egy drá​mát. A New York-i Sza​bad​ság-szo​bor el​ké​szü​lé​se
(1886) előtt az al​le​g o​r i​kus áb​r á​zo​lá​so​kon gyak​r an egy in​di​án asszony kép​vi​sel​te az Egye​sült Ál​la​mo​-
kat, s eb​ben va​ló​szí​nű​leg Po​ca​hon​tas nép​sze​r ű​sé​g e is sze​r e​pet ját​szott. A XX. szá​zad​ban a leg​kü​lön​-
bö​zőbb írás​mű​vek, an​ti​kom​mu​nis​ta, lé​lek​ta​ni és ka​lan​dos tör​té​ne​tek, pa​r ó​di​ák és is​me​r et​ter​jesz​tő írá​-
sok je​len​tek meg róla. Több ame​r i​kai vá​r os, me​g ye és is​ko​la vi​se​li a Po​ca​hon​tas vagy Ma​to​a​ka ne​-
vet, akár​csak egy tó, egy ter​mé​szet​vé​del​mi park s az ame​r i​kai ha​di​ten​g e​r é​szet öt ha​jó​ja. Ter​mé​sze​te​-
sen a film​vász​non is több​ször meg​je​lent, ahol a XX. szá​zad vé​g én a ter​mé​szet​vé​de​lem fon​tos​sá​g á​r a
fi​g yel​mez​tet​te az utó​kort.
 3. Milyen nagyhatalmak harcoltak az amerikai Nyugatért?
A spa​nyo​lok a XVI. szá​zad​ban ha​tal​mas gyar​mat​bi​r o​dal​mat hoz​tak lét​r e Kö​zép- és Dél-Ame​r i​ka te​-
rü​le​tén. Egy ide​ig azt re​mél​ték, hogy Észak-Ame​r i​ká​ban is olyan arany​ban gaz​dag bi​r o​dal​mak​r a
buk​kan​hat​nak, mint ami​lye​ne​ket Her​nán Cor​tés és Fran​cis​co Pi​zar​r o meg​hó​dí​tott. Spa​nyol fel​fe​de​zők
ad​tak ne​vet Flo​r i​dá​nak (Juan Pon​ce de Léon, 1513), s ők tér​ké​pez​ték fel a Me​xi​kói-öböl part​ját. Pán​fi​-
lo de Nar​vá​ez ha​tolt be Flo​r i​dá​ba (1528), s az ő ex​pe​dí​ci​ó ​ja négy túl​élő​jé​nek egyi​ke, Ál​var Núñez
Ca​be​za de Vaca töl​tött el​ső​ként éve​ket az in​di​á​nok kö​zött. E túl​élők tör​té​ne​te​in lel​ke​se​dett fel annyi​r a
Fran​cis​co Váz​qu​ez de Co​r o​na​do, hogy több mint há​r om​száz fős ex​pe​dí​ci​ó t ve​ze​tett a Szik​lás-hegy​-
ség déli ré​szé​ig (1540-1542). Bár fel​de​r í​tői a mai Kan​sa​sig el​ju​tot​tak, csa​ló​dot​tan tér​tek vissza, mert
meg​hó​dí​ta​ni való bi​r o​dal​ma​kat vagy ne​mes​fé​me​ket se​hol sem ta​lál​tak. Ugyan​így járt Her​nan​do de
Soto, az első eu​r ó​pai, aki át​kelt a Mis​sis​sip​pin, s be​jár​ta a mai Egye​sült Ál​la​mok dél​ke​le​ti ré​szét
(1539-1542).
A spa​nyol gyar​ma​ti ha​tó​sá​g ok ezért nem lát​ták ér​tel​mét az észak felé in​dí​tott ex​pe​dí​ci​ó k​nak. Bár a
fel​fe​de​zők sok in​for​má​ci​ó ​val szol​g ál​tak, se me​sés kin​csek​r ől nem ér​ke​zett hír, sem „meg​té​r í​tés​r e
mél​tó”, „ci​vi​li​zált” né​pek​r ől. A spa​nyo​lok meg​ala​pí​tot​ták ugyan az első ál​lan​dó te​le​pü​lést a mai
Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​tén, a flo​r i​dai St. Au​g us​tine-t (San Agus​tín, 1565), ha​jó​ik be​jár​ták a ke​le​ti és
nyu​g a​ti part men​ti vi​ze​ket, hit​té​r í​tő​ik el​ju​tot​tak a mai Dél-Da​ko​tá​ig, és rö​vid éle​tű misszi​ó t te​le​pí​tet​-
tek a Che​sapeake-öböl​be is (Aja​cán, 1570-1571), de ki​zá​r ó​lag a ri​vá​lis nagy​ha​tal​mak ter​jesz​ke​dé​sé​-
nek el​len​sú​lyo​zá​sá​r a hoz​tak lét​r e új te​le​pe​ket bi​r o​dal​muk észa​ki ha​tá​r a​in. Juan de Oña​te 1598-ban be​-
nyo​mult az Új-Me​xi​kó​nak ne​ve​zett te​r ü​let​r e, le​g yőz​te a pu​eb​ló in​di​á​no​kat, s utó​da meg​ala​pí​tot​ta San​-
ta Fe vá​r o​sát (1608-1610). Az 1680-as pu​eb​ló lá​za​dás azon​ban el​űz​te in​nen a meg​szál​ló​kat.
Könnyen le​het, hogy a fran​ci​ák ki​hí​vá​sa nél​kül a spa​nyo​lok nem is ál​lí​tot​ták vol​na vissza az ural​-
mu​kat ezen a vi​dé​ken. Csak​hogy Ro​bert Ca​ve​li​er, más né​ven La Sal​le ura​ság 1682-ben a Mis​sis​sip​pi
egész víz​g yűj​tő me​den​cé​jét fran​cia bir​tok​ká nyil​vá​ní​tot​ta, és Loui​si​a​ná​nak ne​vez​te el. A spa​nyol ha​tó​-
sá​g ok erre vissza​fog​lal​ták Új-Me​xi​kót (bár la​kos​sá​g a a XVIII. szá​zad kö​ze​pén sem érte el a négy​ezer
főt). Majd misszi​o ​ná​r i​u​so​kat küld​tek a ha​szi​náj in​di​á​nok föld​jé​r e (1690, 1716), s az ő kad​dó nyel​vű,
„ba​r át” je​len​té​sű kö​szön​té​sük alap​ján a ré​g i​ó t Te​jas​nak ke​r esz​tel​ték el. 1718-ban meg​ala​pí​tot​ták San
An​to​ni​ó t, de te​xa​si te​le​pe​i​ken még 1810-ben is mind​ö ssze négy​ezer ke​r esz​tény élt. Ka​li​for​ni​á​ba pe​dig
a brit és orosz ter​jesz​ke​dés el​len​sú​lyo​zá​sá​nak cél​já​val nyo​mul​tak be: 1769-ben Ju​ní​pe​r o Ser​r a je​zsu​i​-
ta szer​ze​tes hoz​zá​lá​tott hu​szon​egy misszió lét​r e​ho​zá​sá​hoz, ame​lye​ket ha​ma​r o​san pre​si​diók, vagy​is
ka​to​nai te​le​pek vé​del​mez​tek.
Két ki​sebb eu​r ó​pai ha​ta​lom is te​le​pe​ket ho​zott lét​r e Észak-Ame​r i​ká​ban, de gyar​ma​to​sí​tá​si kí​sér​le​te​-
ik igen rö​vid éle​tű​nek bi​zo​nyul​tak. Egy svéd ke​r es​ke​del​mi tár​sa​ság 1638-ban meg​ala​pí​tot​ta a mai De​-
la​wa​r e ál​lam te​r ü​le​tén a Chris​ti​na-erő​döt, s pár száz te​le​pe​se ter​jesz​ked​ni kez​dett a De​la​wa​r e fo​lyó
men​tén. A hol​lan​dok, akik szö​vet​sé​g e​se​ik vol​tak a har​minc​éves há​bo​r ú​ban, 1655-ig nem há​bor​g at​ták
őket, ek​kor azon​ban sa​ját gyar​ma​tuk​hoz csa​tol​ták a te​r ü​le​tet. Ők ugyan​is még 1614-ben hoz​tak lét​r e
szőr​me​ke​r es​ke​dő-te​le​pet a mai Man​hat​tan-szi​g e​ten, s 1626-ban Pe​ter Mi​nu​it hol​land kor​mány​zó
meg​vá​sá​r ol​ta az egész szi​g e​tet az in​di​á​nok​tól hat​van gul​den ér​té​kű áru​cik​ke​kért. A Hud​son part​ja​in
lét​r e​ho​zott gyar​ma​tot Ni​e​uw-Ne​der​land​nak (Új-Hol​lan​di​á​nak), fő​vá​r o​sát Ni​e​uw-Ams​ter​dam​nak (Új-
Amsz​ter​dam​nak) ne​vez​ték el. 1664 au​g usz​tu​sá​ban azon​ban az an​g ol flot​ta el​fog​lal​ta, s II. Ká​r oly ki​-
rály öccsé​nek, York her​ce​g é​nek tisz​te​le​té​r e mind​ket​tőt New Yor​k​r a ke​r esz​tel​ték át.
Ke​vés​sé köz​is​mert, de az oro​szok jó​val si​ke​r e​sebb​nek bi​zo​nyul​tak Észak-Ame​r i​ká​ban. 1725-ben a
hal​dok​ló Nagy Pé​ter cár fel​kér​te a dán Vi​tus Be​r in​g et, hogy vizs​g ál​ja meg, van-e össze​köt​te​tés Ázsia
és Észak-Ame​r i​ka kö​zött. 1728-ban Be​r ing át​ha​ladt a ké​sőbb róla el​ne​ve​zett szo​r o​son, a „nagy észa​ki
ex​pe​dí​ció” (1733-1743) so​r án pe​dig he​lyet​te​se, Alek​szej Il​jics Csi​r i​kov 1741-ben part​r a szállt az Ale​-
ut-szi​g e​tek egyi​kén, majd a mai Sit​ká​nál, és szőr​mék​kel meg​r a​kod​va tért vissza. Ez​u​tán orosz prém​-
va​dá​szok jár​ták vé​g ig az Ale​ut szi​g e​te​ket, s Gri​g o​r ij Iva​no​vics Se​li​kov 1784-ben a Ko​di​ak-szi​g e​ten
ke​r es​ke​del​mi te​le​pet ho​zott lét​r e.
Alek​szandr And​r e​je​vics Ba​r a​nov, egy fa​lu​si kis​ke​r es​ke​dő fia el​ju​tott Ko​di​ak​r a, s hu​szon​nyolc év
alatt, 1790-től 1818-ig óri​á​si gyar​mat​bi​r o​dal​mat épí​tett ki. 1799-ben az ő ve​ze​té​sé​vel húsz évre meg​-
ala​pí​tot​ták az Orosz-Ame​r i​kai Tár​sa​sá​g ot. Még eb​ben az év​ben meg​épí​tet​te a Mi​haj​lovszk-erő​döt hat
mér​föld​r e észak​r a a mai Sit​ká​tol. Há​r om év múl​va az erő​döt a tlin​g it in​di​á​nok el​fog​lal​ták, de 1804-
ben Ba​r a​nov vissza​tért, s a mai Sit​ka he​lyén lét​r e​hoz​ta Új-Ar​hang​elsz​ket. A vá​r os​ban ha​ma​r o​san két
temp​lom, is​ko​la, kór​ház és több ma​lom épült, s a gyar​mat 1819-ig har​minc​ö t​mil​lió ru​bel ér​té​kű pré​-
met ex​por​tált. A tár​sa​ság bi​r o​dal​ma több mint há​r om​ezer ki​lo​mé​te​r en át hú​zó​dott, flot​tá​ja hu​szon​-
négy ke​r es​ke​del​mi ál​lo​más és öt erőd kö​zött ha​jó​zott. Ba​r a​nov tá​vo​zá​sá​nak évé​ben (1818) már négy​-
száz​négy orosz, há​r om​száz​ö t​ven​ö t kre​o l s négy​ezer ale​u​ti élt a gyar​ma​ton, s raj​tuk kí​vül mint​egy tíz​-
ezer in​di​án is​mer​te el az orosz cár fenn​ha​tó​sá​g át. Egyes oro​szok már Ha​waii és Ka​li​for​nia el​fog​la​lá​-
sá​r ól ál​mo​doz​tak. Ba​r a​nov meg​bí​zott​ja, Iván Alek​szand​r o​vics Kusz​kov a skor​but meg​elő​zé​sé​r e egé​-
szen Ka​li​for​ni​á​ig el​ha​jó​zott a zöld​sé​g e​kért és gyü​möl​csö​kért. 1812-ben San Fran​cis​có​tól öt​ven mér​-
föld​r e észak​r a meg​ala​pí​tot​ta a Ross-erő​döt, amely​nek neve Orosz​o r​szág​r a utal. Nem cso​da, hogy
1821-ben I. Sán​dor cár újabb húsz évre meg​hosszab​bí​tot​ta a tár​sa​ság ala​pí​tó​le​ve​lét.
Ba​r a​nov tá​vo​zá​sa után meg​in​dult a las​sú ha​nyat​lás. Egy orosz-ame​r i​kai egyez​ménnyel 1824-ben az
észa​ki szé​les​ség 54. fo​ká​nál és 40. per​cé​nél húz​ták meg Alasz​ka déli ha​tá​r át, s ez​zel Orosz​o r​szág le​-
mon​dott Ore​g on​r ól. A pré​mes ál​la​tok ki​pusz​tí​tá​sa és a spa​nyol ha​tó​sá​g ok​kal, va​la​mint az ame​r i​kai
be​ván​dor​lók​kal ki​ala​kult konf​lik​tu​sok mi​att a Ross-erő​döt 1841-ben har​minc​ezer dol​lá​r ért el​ad​ták
John Sut​ter​nek. (Lásd a 18. fe​je​ze​tet!) Az Orosz-Ame​r i​kai Tár​sa​ság egy​r e ke​ve​sebb hasz​not haj​tott a
moszk​vai kor​mány​zat​nak, s ha​ma​r o​san ki​fe​je​zet​ten rá​fi​ze​té​ses​nek bi​zo​nyult. Szi​bé​r ia kor​mány​zó​ja
már 1853-ban azt ja​va​sol​ta I. Mik​lós cár​nak, hogy mond​ja​nak le a ne​he​zen véd​he​tő és költ​sé​g es fenn​-
tar​tá​sú Alasz​ká​r ól, s in​kább az Amur vi​dé​ke fe​lett szi​lár​dít​sák meg ural​mu​kat. Vé​g ül 1867-ben And​-
rew John​son el​nök kor​má​nyá​nak kül​ügy​mi​nisz​te​r e, Wil​li​am H. Se​ward 7 200 000 dol​lá​r ért meg​vá​sá​-
rol​ta a Te​xas​nál két​szer na​g yobb Alasz​kát. Az ame​r i​kai po​li​ti​ku​sok több​sé​g e „Se​ward őrült​sé​g e”,
„Jég​hegy​o r​szág” és „Se​ward jég​szek​r é​nye” né​ven em​le​g et​te az új ter​r i​tó​r i​u​mot, és csak az 1897-
1898-as alasz​kai arany​láz ide​jén vál​toz​tat​ták meg a vé​le​mé​nyü​ket.
Az an​g ol gyar​ma​to​sí​tó​kat leg​job​ban Fran​cia​o r​szág észak-ame​r i​kai te​vé​keny​sé​g e ag​g asz​tot​ta. A
XVI. szá​zad ele​jé​től a fran​cia ha​lá​szok rend​sze​r e​sen el​lá​to​g at​tak a Szent Lő​r inc-fo​lyó tor​ko​la​tá​hoz.
Az itá​li​ai Gio​van​ni da Ver​r a​zano I. Fe​r enc fran​cia ki​r ály meg​bí​zá​sá​ból ha​józ​ta vé​g ig a ke​le​ti part​vi​-
dé​ket, s el​ne​vez​te Új-Fran​cia​o r​szág​nak. A szá​zad má​so​dik fe​lé​ben a fran​cia val​lás​há​bo​r úk vé​g et ve​-
tet​tek egy idő​r e a gyar​ma​to​sí​tás​nak. A XVII. szá​zad ele​jén azon​ban Qu​é​bec vá​r o​sá​nak meg​ala​pí​tá​sa
(1608) után a Szent Lő​r inc-fo​lyó part​ja​in Új-Fran​cia​o r​szág gyar​mat las​sacs​kán be​né​pe​sült. A je​zsu​i​ta
Jac​qu​es Mar​quet​te a Nagy-ta​va​kon ke​r esz​tül el​ju​tott a Mis​sis​sip​pi​ig (1673), s egé​szen az Ar​kan​sas fo​-
lyó​ig le​ha​jó​zott raj​ta. A már em​lí​tett La Sal​le Loui​si​a​na né​ven fran​cia bir​tok​ká nyil​vá​ní​tot​ta az Ap​pa​-
lache- és a Szik​lás-hegy​ség víz​vá​lasz​tó​ja kö​zöt​ti óri​á​si te​r ü​le​tet (1682), s 1718-ban a fran​cia kor​-
mány​za​tot irá​nyí​tó Or​lé​ans her​ce​g e tisz​te​le​té​r e a Mis​sis​sip​pi tor​ko​la​tá​nál La No​u​vel​le-Or​lé​ans (New
Or​le​ans) név​r e ke​r esz​tel​tek el egy új te​le​pü​lést.
Az an​g o​lok csak a XVI. szá​zad vé​g én árul​tak el némi ér​dek​lő​dést Észak-Ame​r i​ka iránt. Wal​ter Ra​-
le​igh ho​zott lét​r e elő​ször te​le​pet a mai Észak-Ca​r o​li​na part​vi​dé​ké​nek Ro​ano​ke nevű szi​g e​tén 1585-
ben, de az első te​le​pe​sek nyom​ta​la​nul el​tűn​tek. Ek​ko​r i​ban az an​g o​lok I. Er​zsé​bet, a Szűz Ki​r ály​nő
tisz​te​le​té​r e Vir​g i​nia né​ven em​le​g et​ték a 34. és 48. szé​les​sé​g i kör kö​zöt​ti part​vi​dé​ket. 1607-től 1733-ig
(kü​lön​bö​ző gyar​ma​tok össze​vo​ná​sá​tól el​te​kint​ve) ti​zen​há​r om an​g ol gyar​mat szi​lár​dult meg a ke​le​ti
part​vi​dé​ken. A fel​fe​de​zé​sek fő​leg az újabb, meg​mű​vel​he​tő föl​dek utá​ni haj​szá​nak és a prém​va​dá​szok
te​vé​keny​sé​g é​nek tu​laj​do​nít​ha​tók, va​la​mint a brit flot​tá​nak, amely a XVIII. szá​zad​ban fel​tér​ké​pez​te a
kon​ti​nens nyu​g a​ti part​ját.
A XVII. szá​zad​vé​g é​től az eu​r ó​pai nagy​ha​tal​mak há​bo​r úi Észak-Ame​r i​ká​ban is össze​csa​pá​sok​hoz
ve​zet​tek, me​lyek​be a fe​hé​r ek be​von​ták in​di​án szö​vet​sé​g e​se​i​ket is. A brit gyar​ma​tok​nak több mint tíz​-
szer annyi la​ko​sa volt, mint a fran​ci​ák​nak, de csak rit​kán tud​tak ha​té​ko​nyan együtt​mű​köd​ni. A ka​na​dai
fran​ci​á​kat a brit flot​ta könnyen el​vág​hat​ta az anya​o r​szág​tól, vi​szont ők könnyeb​ben moz​g ó​sí​tot​ták in​-
di​án szö​vet​sé​g e​se​i​ket. Az augsbur​g i liga há​bo​r ú​já​ban (1688-1697), ame​lyet Ame​r i​ká​ban Vil​mos ki​-
rály há​bo​r ú​já​nak ne​vez​tek, New York​tól észak​r a csap​tak össze egy​más​sal az an​g ol és fran​cia gyar​-
ma​tok la​kói, in​di​án szö​vet​sé​g e​se​ik​kel az ol​da​lu​kon, de je​len​tős ered​ményt egyik fél sem ért el. A spa​-
nyol örö​kö​sö​dé​si há​bo​r ú​ban (1701-1714), ame​lyet Ame​r i​ká​ban Anna ki​r ály​nő há​bo​r ú​já​nak hív​tak,
Nagy-Bri​tan​nia meg​sze​r ez​te Fran​cia​o r​szág​tól a Hud​son-öböl vi​dé​két, New​found​lan​dot és (az ed​dig
Aca​dia né​ven is​mert) Új-Skó​ci​át. Az oszt​r ák örö​kö​sö​dé​si há​bo​r ú​ban (1740-1748), ame​lyet Ame​r i​ká​-
ban György ki​r ály há​bo​r ú​já​nak ne​vez​tek, az észa​ki brit gyar​ma​tok la​kói már na​g yon is te​vé​keny​nek
bi​zo​nyul​tak: el​fog​lal​ták a fran​cia Louis​bourg-erő​döt a Cape Bre​ton-szi​g e​ten. Egye​sek sze​r int ez volt
az ame​r i​kai tör​té​ne​lem első olyan ka​to​nai ak​ci​ó ​ja, ame​lyet fe​g yel​me​zet​len, fél​ka​to​nai erők haj​tot​tak
vég​r e, s min​den​ki meg​döb​be​né​sé​r e si​ker​r el járt. De a győz​te​sek na​g yon fel vol​tak há​bo​r od​va, ami​-
kor az aa​che​ni bé​ke​szer​ző​dés​sel vissza kel​lett ad​ni​uk Louis​bour​g ot Fran​cia​o r​szág​nak.
Az erő​vi​szo​nyo​kat csak a hét​éves há​bo​r ú (1756-1763) vál​toz​tat​ta meg, ame​lyet Ame​r i​ká​ban fran​cia
és in​di​án há​bo​r ú​nak ne​vez​tek. Ez a há​bo​r ú tu​laj​don​kép​pen Ame​r i​ká​ban már ko​r áb​ban meg​kez​dő​dött,
ak​kor, ami​kor 1754-ben Ge​o r​g e Wa​shing​ton a vir​g i​ni​ai ön​kén​te​sek élén rá​tá​madt egy fran​cia kül​-
dött​ség​r e. A kö​vet​ke​ző év​ben pe​dig a Du​qu​es​ne-erőd (ma: Pitts​burgh) el​len vo​nu​ló Ed​ward Brad​dock
ve​zér​ő r​nagy had​se​r e​g ét sem​mi​sí​tet​ték meg a fran​ci​ak és in​di​án szö​vet​sé​g e​se​ik. A brit kor​mány az
idő​sebb Wil​li​am Pitt ál​lam​tit​kár (1757-1761) ve​ze​té​sé​vel elő​ször a tör​té​ne​lem​ben Ame​r i​ká​r a kon​-
cent​r ál​ta erő​for​r á​sa​it, har​minc ezer ka​to​nát kül​dött az Új​vi​lág​ba, a brit flot​ta blo​kád alá vet​te a fran​-
cia ki​kö​tő​ket, s az újon​nan ki​ne​ve​zett fi​a​tal, te​het​sé​g es pa​r ancs​no​kok be​vet​ték Louis​bour​g ot (1758),
Qu​é​be​cet (1759) és Mont​r é​alt (1760).
Észak-Ame​r i​ka po​li​ti​kai tér​ké​pe át​ala​kult: 1763-tól a Mis​sis​sip​pi​től ke​let​r e fek​vő te​r ü​le​tek brit, a
nyu​g at​r a fek​vők pe​dig spa​nyol kéz​r e ke​r ül​tek. Fran​cia​o r​szág ki​szo​r ult a kon​ti​nens​r ől. De ez az ál​la​-
pot sem tar​tott so​ká​ig: az új te​r ü​le​tek vé​del​mi és kor​mány​za​ti ki​adá​sai rend​kí​vül meg​nö​vel​ték a hét​-
éves há​bo​r ú​ban amúgy is el​adó​so​dott brit kor​mány ter​he​it. A költ​sé​g ek egy ré​szét meg​pró​bál​ták az
ed​dig alu​la​dóz​ta​tott gyar​ma​ti la​kos​ság​r a há​r í​ta​ni. Az ame​r i​ka​i​ak vi​szont nem ér​tet​ték, hogy mi​ért
kell a győ​ze​lem után töb​bet adóz​ni, mint előt​te, s ha​ma​r o​san az​zal ér​vel​tek, hogy nincs kép​vi​se​le​tük a
brit par​la​ment​ben, amely ezért nem hoz​hat tör​vé​nye​ket a szá​muk​r a. A konf​lik​tus az ame​r i​kai füg​g et​-
len​sé​g i há​bo​r ú​hoz (1775-1783) ve​ze​tett, amely újra át​for​mál​ta Észak-Ame​r i​ka po​li​ti​kai tér​ké​pét:
meg​szü​le​tett a füg​g et​len Egye​sült Ál​la​mok, mely​nek ha​tá​r a​it a pá​r i​zsi béke (1783) a Mis​sis​sip​pi​nél, a
Nagy-ta​vak​nál és a spa​nyol kéz​r e ke​r ült Flo​r i​da észa​ki ha​tá​r á​nál je​löl​te ki.
S mi​köz​ben a nagy​ha​tal​mak Észak-Ame​r i​ká​ért küz​döt​tek, az ős​la​ko​sok vi​lá​g á​ban le​zaj​lott egy
nagy​sza​bá​sú „öko​ló​g i​ai in​vá​zió”. Új ál​la​tok és új nö​vé​nyek ter​jed​tek el a kon​ti​nen​sen, ame​lyek tel​je​-
sen fel​for​g at​ták an​nak ter​mé​sze​ti rend​sze​r ét. Eu​r ó​pá​ból meg​ér​ke​zett a szar​vas​mar​ha, a ser​tés és a juh.
A leg​na​g yobb vál​to​zá​so​kat a leg​ki​sebb és a leg​na​g yobb ál​la​tok okoz​ták: a ba​ci​lu​sok, ví​r u​sok és a lo​-
vak. Az ős​la​kos​ság kö​r é​ben a ko​r áb​bi év​szá​za​dok so​r án nem ala​kult ki im​mu​ni​tás az eu​r ó​pa​i​ak ál​tal
be​ho​zott be​teg​sé​g ek​kel szem​ben. Óri​á​si arány​ban vál​tak ál​do​za​tá​vá a him​lő​nek, ka​nya​r ó​nak, sza​már​-
kö​hö​g és​nek és más jár​vá​nyok​nak: egyes tör​zsek né​pes​sé​g ük 15%-át, má​sok azon​ban 90%-át is el​ve​-
szít​het​ték. A le​te​le​pe​dett, me​ző​g az​da​sá​g i kö​zös​sé​g ek tag​jai jó​val na​g yobb arány​ban pusz​tul​tak el,
mint a Nagy Sík​ság no​mád tör​zsei. A pu​eb​ló in​di​á​nok szá​ma hat​van​ezer​r ől ki​lenc​ezer​r e csök​kent.
Mind​ez na​g yon is meg​könnyí​tet​te a fe​hé​r ek ké​sőb​bi be​te​le​pe​dé​sét az ős​la​kos​ság föld​je​i​r e.
Egy hí​r es le​g en​da sze​r int a Nagy Sík​sá​g on kó​bor​ló musz​tán​g ok Co​r o​na​do el​kó​bo​r olt lo​va​i​nak a
le​szár​ma​zot​tai. Co​r o​na​do azon​ban öt​száz​ö t​ven​nyolc lo​vat vitt ma​g á​val fel​fe​de​ző​út​já​r a, ezek kö​zül
csak ket​tő volt mén, és egyik sem ve​szett el. A lo​vak az 1680-as pu​e​blo lá​za​dás után kezd​tek el​kó​bo​-
rol​ni az in​di​á​nok ál​tal el​pusz​tí​tott ran​chok​r ól. A XVIII. szá​zad má​so​dik fe​lé​r e már észa​kon is el​ter​-
jed​tek. Egyes né​pek, mint a men​de​nek, pa​u​nik, ari​ka​r ák és vi​csiták, a ló há​zi​a​sí​tá​sa után is foly​tat​ták a
me​ző​g az​da​sá​g i te​vé​keny​sé​g et. Má​sok vi​szont, mint a sá​je​nek és var​júk, fel​hagy​tak a me​ző​g az​da​ság​-
gal, és lo​vas no​má​dok​ká vál​va ki​zá​r ó​lag va​dá​szat​tal fog​lal​koz​tak. A szi​úk és fe​ke​te​lá​bú​ak már a ló
meg​szer​zé​se előtt is va​dá​szok vol​tak. A ló vi​szont nem​csak ered​mé​nye​seb​bé tet​te a va​dá​sza​tot, de le​-
he​tő​vé tet​te az éle​lem szál​lí​tá​sát is. Az áru​cse​r e is fel​g yor​sult, mi​köz​ben egész né​pek ván​do​r ol​tak el
régi va​dász​te​r ü​le​te​ik​r ől, s szo​r í​tot​tak ki más né​pe​ket ott​ho​na​ik​ból. A va​dá​szat és a por​tyák si​ke​r e​seb​-
bek let​tek, meg​nőtt a fér​fi​ak te​kin​té​lye, s ott is ki​ala​kul​ha​tott a több​ne​jű​ség, ahol ko​r áb​ban is​me​r et​len
volt. Az ara​pa​hók​kal és sá​je​nek​kel szö​vet​ke​ző szi​úk vál​tak a Nagy Sík​ság leg​te​kin​té​lye​sebb har​co​sa​i​-
vá, af​fé​le in​di​án nagy​ha​ta​lom​má a XIX. szá​zad​r a.
„Érin​tet​len Nyu​g at” te​hát a XVII. szá​zad​tól kezd​ve nem lé​te​zett. Az eu​r ó​pa​i​ak gyar​ma​to​sí​tó te​vé​-
keny​sé​g e köz​ve​tett mó​don már az​előtt fel​for​g at​ta a Nyu​g at régi tár​sa​dal​mi-po​li​ti​kai-kul​tu​r á​lis rend​-
sze​r ét, mi​előtt az eu​r ó​pai szár​ma​zá​sú né​pek le​te​le​ped​tek vol​na az ős​la​kos​ság föld​je​in.
 4. Daniel Boone – A vadász
A kvé​ker Squi​r e Bo​o ​ne 1713-ban, ti​zen​nyolc éves ko​r á​ban ha​jó​zott át Ang​li​á​ból Ame​r i​ká​ba. Phi​la​-
del​phia kö​ze​lé​ben te​le​pe​dett le, ta​kács lett, far​mot ala​pí​tott, s 1720-ban fe​le​sé​g ül vet​te az öt év​vel fi​a​-
ta​labb Sa​r ah Mor​g ant, aki ti​zen​egy gye​r e​ket szült neki. Da​ni​el Bo​o ​ne a Schu​yl​kill fo​lyó völ​g yé​ben
lát​ta meg a nap​vi​lá​g ot, a mai Exe​ter te​r ü​le​tén, 1734. ok​tó​ber 22-én.
A ter​mé​sze​tet már gyer​mek​ko​r á​ban meg​ked​vel​te, ami​kor a csa​lád te​he​ne​it leg​el​tet​te, és ve​lük is éj​-
sza​ká​zott. Mi​után ti​zen​két-ti​zen​há​r om éves ko​r á​ban meg​kap​ta az első pus​ká​ját, a va​dá​szat lett a fő
idő​töl​té​se. A ta​nu​lást nem si​ke​r ült meg​sze​r et​tet​ni vele, de er​r ől nem ő te​he​tett: első ta​ní​tó​ja, egy ré​-
sze​g es ír rend​sze​r e​sen ott​hagy​ta a di​ák​ja​it, és ki​sé​tált az er​dő​be, aho​vá a whis​ky​kész​le​tét rej​tet​te. Da​-
ni​el azon​ban meg​ta​lál​ta az italt, és hány​ta​tót tett bele. A ta​nár meg akar​ta ver​ni, mire a fiú le​ütöt​te, ha​-
za​sza​ladt, és ez​zel bú​csút is mon​dott a rend​sze​r es ok​ta​tás​nak.
Penn​syl​va​nia kvé​ker la​kos​sá​g a vi​szony​lag bé​ké​sen élt együtt a kör​nye​ző vi​dék in​di​án​ja​i​val. Da​ni​elt
a csa​lád​ja és a ma​g án​tu​laj​don tisz​te​le​te a fe​hé​r ek vi​lá​g á​hoz kö​töt​te, de a sa​já​tos kvé​ker to​le​r an​cia ha​-
tá​sá​r a so​ha​sem lett be​lő​le in​di​án​g yű​lö​lő. Rend​sze​r e​sen húst és szőr​mét cse​r élt mind az ős​la​ko​sok​kal,
mind a kör​nyék skan​di​náv szár​ma​zá​sú va​dá​sza​i​val. A kü​lön​bö​ző né​pek kul​tú​r ái sa​já​tos ke​ve​r é​ket al​-
kot​tak: az in​di​á​nok meg​ta​nul​tak skan​di​náv ere​de​tű ge​r en​da​há​za​kat épí​te​ni, a fe​hér va​dá​szok pe​dig át​-
vet​ték az in​di​án vi​se​le​tét, a mo​ka​szint, a roj​tos va​dász​in​g et és a bőr​ha​r is​nyát. (A fal​vak​ban néha meg
is bot​r án​koz​tak öl​tö​zé​kü​kön, mert e két utób​bi ru​ha​da​r ab kö​zött csak egy in​di​án ágyék​kö​tőt hord​tak,
s comb​juk egy ré​sze mez​te​len ma​r adt.) Bo​o ​ne egész éle​té​ben ezt a fi​a​tal ko​r á​ban meg​ked​velt ru​há​za​-
tot vi​sel​te, hód​prém ka​lap​pal, szé​les bőr​ö v​vel, go​lyó​ö n​tő fel​sze​r e​lés​sel, lő​po​r os sza​r u​val, kés​sel és
to​ma​hawk​kal ki​egé​szít​ve. Ezen a vi​dé​ken, Penn​syl​va​nia dél​ke​le​ti ré​szén fej​lesz​tet​ték ki a né​met szár​-
ma​zá​sú ko​vá​csok eu​r ó​pai va​dász​fegy​ve​r e​ik​ből azt a kis ka​li​be​r ű, „hosszú pus​kát vagy „Penn​syl​va​nia
pus​kát”, amellyel két​száz mé​ter​r ől is cél​ba le​he​tett ta​lál​ni.
1748-ban Da​ni​el ap​ját a kvé​ke​r ek ki​zár​ták az egy​ház​ból, mert két gyer​me​ke más fe​le​ke​ze​tű​ek​kel
há​za​so​dott össze. Ez​zel a fi​ú​nak is meg​szűnt min​den kap​cso​la​ta a szer​ve​zett egy​há​zak​kal, s bár ke​-
resz​tény​nek val​lot​ta ma​g át, több​ször ki​je​len​tet​te: „So​ha​sem hal​lot​tam, hogy bár​mi jó ki​sült vol​na a
val​lá​si vi​ták​ból!”
Penn​syl​va​ni​á​ban fej​lesz​tet​ték ki azt a csó​nak​r a em​lé​kez​te​tő, pony​vá​val fe​dett sze​kér​faj​tát is, a co​-
nes​to​gát, amely​r e a Bo​o ​ne csa​lád min​de​nét fel​r ak​ta, ami​kor 1750-ben el​hagy​ta a gyar​ma​tot. Több ro​-
kon​nal együtt, hosszas ván​dor​lás után 1751-ben Észak-Ca​r o​li​ná​ban te​le​ped​tek le, a Yad​kin fo​lyó​nál.
Da​ni​el​nek sem​mi ked​ve sem volt a föld​mű​ve​lés​hez. In​kább he​te​ken át va​dá​szott, majd a szar​va​sok bő​-
rét a me​g ye​szék​he​lyen el​ad​ta, s a pénz​ből lő​port, ól​mot, szer​szá​mo​kat, csap​dát és lo​va​kat vá​sá​r olt.
Ma​g as hom​lo​kú, dús szem​ö l​dö​kű, hosszú, hor​g as orrú fér​fi lett be​lő​le, szür​kés​kék sze​mé​nek szú​r ós
pil​lan​tá​sa még a fenn​ma​r adt fest​mé​nye​ken is ér​zé​kel​he​tő. Re​me​kül lőtt, min​den dí​jat el​nyert a lö​vész​-
ver​se​nye​ken – ez a díj ál​ta​lá​ban némi hús volt, whis​ky vagy a ki​lőtt ólom össze​sze​dé​se.
Ezen a vi​dé​ken már érez​he​tő volt a fe​szült​ség az in​di​á​nok és a fe​hé​r ek kö​zött, ame​lyet a fran​ci​ák is
szí​tot​tak, mert ek​ko​r i​ban pró​bál​ták meg​vet​ni a lá​bu​kat az Ohio völ​g yé​ben. 1754-ben a mai Pitts​burgh
he​lyén fel​épí​tet​ték a Du​qu​es​ne-erő​döt, s ve​r e​sé​g et mér​tek az ifjú Ge​o r​g e Wa​shing​ton​nak az erőd felé
kö​ze​le​dő, fegy​ve​r es vir​g i​ni​ai ön​kén​te​se​i​r e. A brit ha​tó​sá​g ok erre 1755-ben oda​küld​ték Ed​ward Brad​-
dock ve​zér​ő r​na​g yot, aki már egy ki​sebb, de hi​va​tá​sos had​se​r eg​g el kí​sé​r el​te meg a Du​qu​es​ne-erőd el​-
fog​la​lá​sát. Da​ni​el Bo​o ​ne a gyar​ma​ti mi​lí​cia tag​ja​ként csat​la​ko​zott a brit had​se​r eg​hez, s az egyik sze​-
ke​r et ő haj​tot​ta.
1755. jú​li​us 9-én, pár mér​föld​r e az erőd​től, a mai Mc​Ke​es​port vá​r os kö​ze​lé​ben az ezer​négy​száz
fegy​ve​r es​r e min​den ol​dal​r ól zá​po​r oz​ni kezd​tek a fran​ci​ák és in​di​án szö​vet​sé​g e​se​ik go​lyói. Brad​dock
az el​sők kö​zött esett el, ez​r e​dét tel​je​sen be​ke​r í​tet​ték, Ge​o r​g e Wa​shing​ton​nak pe​dig, aki meg​pró​bál​ta
ren​de​zett vissza​vo​nu​lás​r a bír​ni a fej​veszt​ve me​ne​kü​lő ka​to​ná​kat, le​lőt​ték a ka​lap​ját a fe​jé​r ől, s négy
he​lyen lőt​ték át a ru​há​ját. Bo​o ​ne egy kis ide​ig ki​tar​tott, majd az ál​ta​lá​nos me​ne​kü​lést lát​va át​ug​r ott az
egyik be​fo​g ott lóra, el​vág​ta a szí​ja​it és el​vág​ta​tott. A bri​tek mint​egy ezer em​bert ve​szí​tet​tek, akik
meg​hal​tak, meg​se​be​sül​tek vagy fog​ság​ba es​tek. Bo​o ​ne ha​zá​ig me​ne​kült, s ami​kor a Ju​ni​a​ta fo​lyó híd​-
ján egy ré​szeg in​di​án az​zal fe​nye​g et​te, hogy meg​ö li, si​ke​r ült a fo​lyó​ba dob​nia el​len​fe​lét. (Bár ret​tent​-
he​tet​len in​di​án​va​dász​nak pró​bál​ták ké​sőbb fel​tün​tet​ni, egész éle​té​ben össze​sen há​r om in​di​ánt ölt meg
– ez volt az első.)
A kö​vet​ke​ző év​ben meg​há​za​so​dott, fe​le​sé​g ül vet​te a négy év​vel fi​a​ta​labb Re​bec​ca Bryant. A csa​lá​di
le​g en​dák sze​r int az első négy​szem​köz​ti be​szél​g e​tés so​r án a fi​a​tal​em​ber annyi​r a za​var​ban volt, hogy
ké​sé​vel szó​r a​ko​zot​tan ki​lyug​g at​ta a lány fe​hér kö​té​nyét, de Re​bec​ca nem vet​te zo​kon, s ezért Da​ni​el
na​g yon meg​sze​r et​te. Ké​sőbb szar​vast vitt aján​dék​ba a lány csa​lád​já​nak, szét​vag​dal​ta a ház előtt, s ala​-
po​san ki​ne​vet​ték, ami​kor a vé​r es ru​há​já​ban és vé​r es kéz​zel akart le​te​le​ped​ni a csa​lá​di asz​tal​hoz. A
Bryan- és Bo​o ​ne-klán hár​mas es​kü​vőt ren​de​zett, s Da​ni​el azon​nal ma​g á​hoz vet​te báty​ja két el​ár​vult
fiát. Ké​sőbb tíz sa​ját gyer​me​kük is szü​le​tett, s Re​bec​ca be​fo​g a​dott hat árva uno​ka​test​vért. Éle​tük vé​g én
pe​dig el​mond​hat​ták, hogy nem ke​ve​sebb, mint hat​van​nyolc uno​ká​juk szü​le​tett.
A csa​lád tíz éven át a Yad​kin fo​lyó mel​lett, a Bryan Sett​le​ment nevű te​le​pü​lé​sen la​kott. Föld​szin​tes
ge​r en​da​házuk​ban (az aj​tót tar​tó ti​zen​nyolc vas​sze​g et ki​vé​ve) min​den fá​ból ké​szült. Da​ni​el néha szál​lí​-
tást vál​lalt, de a csa​lád meg​él​he​té​sét a va​dá​szat​tal biz​to​sí​tot​ta. Hó​na​pok​r a tá​vol ma​r adt, ősszel szar​-
vas​r a va​dá​szott, té​len pe​dig csap​dá​kat ál​lí​tott. Ál​ta​lá​ban is​me​r ő​sök​kel in​dult el, majd őket tá​bo​r ok​ban
hagy​ta, s egye​dül jár​ta a va​dont ku​tyá​já​val és lo​vá​val. Az éj​sza​ká​kat fe​dett, he​ve​nyé​szett me​ne​dé​kek​-
ben töl​töt​te. Egy Bib​li​át, egy tör​té​ne​lem​köny​vet és Swift Gul​li​ver uta​zá​sai című re​g é​nyét hord​ta ma​-
gá​val. Sze​r et​te be​vés​ni a ne​vét a fák​ba, vagy ugyan​így kö​zöl​ni az arra ván​dor​lók​kal, hogy ivó​víz ta​-
lál​ha​tó a kö​zel​ben. (Ké​sőbb, mi​után hí​r es lett, ren​g e​teg ef​fé​le vé​sés​nyo​mot tu​laj​do​ní​tot​tak neki,
amely​hez sem​mi köze sem volt.) Az in​di​á​nok​kal ba​r át​sá​g o​san vi​sel​ke​dett, így ál​ta​lá​ban nem bán​tot​ták
– de azért az össze​g yűj​tött pré​me​ket több​ször is el​r a​bol​ták tőle. Ha​tal​mas tá​vol​sá​g o​kat járt be, s már
ek​kor el​ju​tott az Ap​pa​lache-hegy​ség túl​o l​da​lá​r a, a mai Ken​tu​cky ál​lam te​r ü​le​té​r e is, 1765-ben pe​dig
Flo​r i​dá​ig el​kó​bo​r olt. Azt me​sél​ték róla, hogy so​ha​sem té​vedt el, és min​den utat meg​jegy​zett. Sa​ját be​-
val​lá​sa sze​r int azon​ban meg​esett vele, hogy csak há​r om​na​pos bo​lyon​g ás után ta​lál​ta meg a he​lyes
utat.
A csa​lá​di ha​g yo​mány sze​r int egy​szer olyan so​ká​ig ma​r adt tá​vol, hogy a fe​le​sé​g e ha​lott​nak hit​te.
Mire még​is ha​za​tért, az asszony már fér​je egyik test​vé​r é​től volt ter​hes. Ál​lí​tó​lag Bo​o ​ne nem ve​sze​ke​-
dett, sa​ját​já​nak te​kin​tet​te a gye​r e​ket, s ki​je​len​tet​te, hogy a do​log a csa​lád​ban ma​r ad. Akár va​ló​ban
meg​tör​tént az eset, akár csak egy ko​r a​be​li ván​dor​mo​tí​vu​mot ele​ve​ní​tett fel a ha​g yo​mány, a tör​té​net
jól jel​zi a ha​tár​vi​dé​ki há​zas​ság prob​lé​má​it. A fér​jek hosszú idő​r e ma​g uk​r a hagy​ták fe​le​sé​g ü​ket, s az
asszo​nyok​r a ezért ren​g e​teg fel​adat há​r ult – ugyan​ak​kor sza​ba​dab​ban és ön​ál​lób​ban vi​sel​ked​het​tek.
Bo​o ​ne ál​lan​dó​an ké​szen állt tá​vo​lab​bi te​r ü​le​tek​r e ván​do​r ol​ni, de Re​bec​ca nem akart el​szi​g e​te​lőd​ni
a tár​sa​da​lom​tól. A férj így be​szelt, ami​kor va​la​ki le​te​le​pe​dett tő​lük ti​zen​két mér​föld​r e nyu​g at​r a: „Túl​-
zsú​folt hely az olyan, ahol en​ge​dély nél​kül fát vág​hat​nak a ker​ted​ben!” Vé​g ül a vad​ál​lo​mány meg​fo​-
gyat​ko​zá​sa és az el​adó​so​dás mi​att 1766-ban ro​ko​na​ik​kal együtt nyu​g a​tabb​r a köl​töz​tek, a Be​aver pa​-
tak​hoz.
In​nen in​dult 1769 má​ju​sá​ban leg​hosszabb ván​dor​út​já​r a, ahon​nan csak két év múl​va tért haza. Újra
át​kelt a he​g ye​ken, arra a vi​dék​r e, amely​r ől elő​ször Brad​dock had​se​r e​g é​ben hal​lott John Find​ley​től,
egy ír ke​r es​ke​dő​től, aki​vel együtt haj​tot​ták a lo​va​kat. Sok penn​syl​va​ni​ai ke​r es​ke​dő kelt át a he​g ye​ken
a sa​ú​ni in​di​á​nok​hoz, s azt me​sél​ték, hogy itt igen ter​mé​keny a föld, ren​g e​teg a vad, s az egész vi​dék
af​fé​le föl​di pa​r a​di​csom. A tá​jat a me​zők iro​kéz el​ne​ve​zé​se (kan​ta​ke) alap​ján a XVIII. szá​zad kö​ze​pé​-
től Ken​tu​cky né​ven em​le​g et​ték.
Bo​o ​ne több ló​val, fegy​ve​r ek​kel, csap​dák​kal és ta​ka​r ók​kal meg​r a​kod​va in​dult út​nak John Find​ley,
John Ste​wart, Ja​mes Mo​o ​ney, Joseph Hol​dén és Wil​li​am Coo​ley tár​sa​sá​g á​ban. Észak​nyu​g at felé ha​-
lad​tak, a mai 421-es főút vo​na​lán, majd át​kel​tek a Cum​ber​land-há​g ón. Az első fe​hér em​ber, aki át​ha​-
ladt raj​ta, egy vir​g i​ni​ai, Gab​r i​el Art​hur volt, akit az in​di​á​nok fog​tak el a XVII. szá​zad vé​g én. A há​g ót
Tho​mas Wal​ker vir​g i​ni​ai fel​fe​de​ző ne​vez​te el Cum​ber​land her​ce​g ​é​r ől, a skót fel​ke​lők el​len ví​vott
cul​lo​de​ni csa​ta (1746) győz​te​sé​r ől. Az ame​r i​kai tár​sa​da​lom szé​le​sebb ré​te​g e​i​nek fi​g yel​mét azon​ban
csak Bo​o ​ne kel​tet​te fel a „Nyu​g at fő​ka​pu​ja” iránt.
A va​dá​szok meg​ta​lál​ták azt az el​ha​g yott, Szi​pa​ki-tiki nevű in​di​án te​le​pet, ame​lyet a fe​hé​r ek egy kék
vizű, sós for​r ás​r ól Blue Licks né​ven em​le​g et​tek. Ren​g e​teg bö​lény le​g e​lé​szett a kör​nyé​ken, és Bo​o ​ne
bol​do​g an ki​ál​tott fel: „Olyan gaz​da​gok va​gyunk, mint az öreg Boáz, aki ezer dom​bon leg​el​tet​te nyá​ja​-
it!”
Hat hó​na​pon át va​dász​g at​tak bé​ké​sen, in​di​á​nok​nak a nyo​mát sem lát​ták. De​cem​ber​ben azon​ban Bo​-
o​ne az ap​já​r ól ál​mo​dott, s ez rossz elő​ér​zet​tel töl​töt​te el. Nem csa​ló​dott: 22-én sa​ú​ni har​co​sok tör​tek
rá​juk. Bo​o ​ne négy tár​sa el​me​ne​kült, ő és Ste​wart pe​dig fog​ság​ba esett. Az in​di​á​nok a tá​vo​li Chil​li​co​-
the-ből ér​kez​tek, a mai Ohio ál​lam te​r ü​le​té​r ől, s Will Ka​pi​tány volt a ve​ze​tő​jük. Ki​je​len​tet​ték, hogy ez
az ő régi va​dász​te​r ü​le​tük, s a fe​hé​r ek​nek itt sem​mi ke​r es​ni​va​ló​juk. Min​dent el​vet​tek Bo​o ​ne-tól és tár​-
sá​tól, csak két pár mo​ka​szint, egy apró fran​cia pus​kát, lő​port és go​lyót ad​tak ne​kik, hogy ha​za​tér​hes​-
se​nek. (Ez a hely​zet újra meg újra meg​is​mét​lő​dik majd Bo​o ​ne éle​té​ben: a nagy fel​fe​de​ző és hí​r es va​-
dász csak rit​kán tart​hat​ta meg a zsák​má​nyát.)

Bo​o ​ne és Ste​wart nem tért haza, in​kább a tá​vo​zó in​di​á​nok nyo​má​ba eredt, s az egyik éj​sza​kán si​ke​-
rült vissza​lop​ni​uk tő​lük a lo​va​i​kat. Ha​ma​r o​san azon​ban az in​di​á​nok újra utol​ér​ték őket, s na​g yo​kat
hu​jo​g at​va, ne​vet​ve kér​dez​g et​ték tő​lük tört an​g ol​ság​g al: „Lo​va​kat lop​ni?” Jól meg​kö​töz​ték fog​lya​i​-
kat, s most már ma​g uk​kal vit​ték őket. Egy hét múl​va, az Ohio fo​lyó​nál Bo​o ​ne és Ste​wart szer​zett egy
pus​kát, és az egyik éj​sza​ka el​szö​kött. Olyan sze​r en​csé​jük volt, hogy el​me​ne​kült tár​sa​i​kat is meg​ta​lál​-
ták, sőt fel​buk​kant Bo​o ​ne egyik öccse is, egy tár​sá​val, Ne​eley​vel. En​nek kö​szön​he​tő​en Bo​o ​ne foly​tat​-
hat​ta a va​dá​sza​tot, de Ste​wart el​tűnt (csak évek múl​va ta​lál​ták meg a csont​vá​zát), a töb​bi​ek ha​za​tér​tek,
s Bo​o ​ne vé​g ül az öccsé​vel, Squi​r e-rel ma​r adt ket​tes​ben.
1770 ta​va​szán Squi​r e két​szer is ha​za​tért a zsák​mánnyal, hogy lő​szer​r el meg​r a​kod​va jöj​jön vissza, s
tá​vol​lé​té​ben Bo​o ​ne hó​na​po​kat töl​tött ma​g á​nyo​san az er​dő​ben. A leg​va​ló​szí​nűt​le​nebb le​g en​dák szö​-
vőd​tek a sze​mé​lye köré: ál​lí​tó​lag egy​szer be​ke​r í​tet​ték az in​di​á​nok, s ő le​ug​r ott egy sza​ka​dék​ba, a fák
te​te​jé​r e. Csak 1771 ta​va​szán in​dult ha​za​fe​lé az öccsé​vel, de meg​is​mét​lőd​tek az elő​ző év ese​mé​nyei:
több száz dol​lár ér​ték​ben ra​bol​tak el tő​lük lo​va​kat és ir​há​kat az in​di​á​nok. Igaz, Squi​r e két​szer is ha​za​-
tért ko​r áb​ban a zsák​mány egy ré​szé​vel, de a két​éves va​dá​szat meg így sem le​he​tett na​g yon jö​ve​del​-
me​ző. A le​g en​dák sze​r int oda​ha​za Bo​o ​ne fe​le​sé​g e ép​pen egy mu​lat​ság​ban vett részt, és alig is​mer​te
fel hosszú hajú fér​jét, ami​kor tánc​r a kér​te.
1772 őszén Bo​o ​ne újra el​lá​to​g a​tott Ken​tu​cky​ba öt tár​sá​val. Ek​kor már ter​jed​ni kez​dett a ter​mé​keny
vi​dék híre, a leg​kü​lön​bö​zőbb tár​sa​sá​g ok küld​ték ide ügy​nö​ke​i​ket, s ter​vez​g et​ték a föl​dek ki​áru​sí​tá​sát.
A vir​g i​ni​ai Wil​li​am Rus​sell, a Füg​g et​len​sé​g i Nyi​lat​ko​zat egyik alá​író​ja több vir​g i​ni​ai csa​lá​dot sze​r e​-
tett vol​na le​te​le​pí​te​ni Ken​tu​cky​ban, s fel​kér​te Bo​o ​ne-t, hogy le​g yen az egyik ve​ze​tő​jük. A csa​lád​ból
igen so​kan csat​la​koz​tak Rus​sell te​le​pe​se​i​hez, s 1773. szep​tem​ber 25-én a negy​ven-öt​ven fős csa​pat ló​-
há​ton meg​in​dult nyu​g at felé. Az er​dei ös​vé​nyek túl kes​ke​nyek vol​tak a sze​ke​r ek​nek, ezért a ki​csi​nyek
egy-egy ko​sár​ban ül​tek, mely a lo​vak ol​da​lán ló​g ott. Így szál​lí​tot​ták a ba​r om​fi​kat is, csak a te​he​ne​ket
és a disz​nó​kat haj​tot​ták.
A Ken​tu​cky be​te​le​pí​té​sé​r e irá​nyu​ló első kí​sér​let bal​jós​lat​ban kez​dő​dött. Rus​sell hát​r a ma​r adt, Bo​o ​-
ne ezért vissza​küld​te hoz​zá leg​idő​sebb fiát egy va​dásszal, két rab​szol​g á​val és két má​sik fi​ú​val. Ok​tó​-
ber 9-én az in​di​á​nok va​la​mennyi​jü​ket le​mé​szá​r ol​ták. Bo​o ​ne fi​á​nak egy Big Jim nevű cse​r o​ki még a
kör​me​it is le​tép​te a ke​zé​r ől és a lá​bá​r ól, mi​előtt össze​vag​dal​ta. A mé​szár​lás min​den​kit ha​lál​r a ré​mí​-
tett, a te​le​pe​sek egy ré​sze ha​za​me​ne​kült, a Bo​o ​ne csa​lád pe​dig a há​g ó​tól ke​let​r e, a Clinch fo​lyó​nál
húz​ta ki a te​let. Ta​vasszal Bo​o ​ne vissza​tért a mé​szár​lás szín​he​lyé​r e, s el​r en​dez​te a sírt, hogy fia te​te​-
mét ne ás​has​sák ki a far​ka​sok.
A mé​szár​lás​r a a te​le​pe​sek az ár​tat​lan in​di​á​nok el​le​ni tá​ma​dá​sok​kal vá​la​szol​tak, s 1774-ben ki​r ob​-
bant „Lord Dun​mo​r e há​bo​r ú​ja”. A Vir​g i​nia kor​mány​zó​já​r ól el​ne​ve​zett ha​tár​vi​dé​ki össze​csa​pá​sok​r a
azért ke​r ült sor, mert a lord Vir​g i​ni​á​hoz akar​ta csa​tol​ni Ken​tu​ckyt, és sa​ú​ni fő​nö​kö​ket ej​tett tú​szul. A
vé​r es har​cok alatt a te​le​pe​sek he​ve​nyé​szett erő​dök​be me​ne​kül​tek, s a ka​to​nák vé​g ül le​mon​dat​ták a sa​-
ú​ni​kat Ken​tu​cky​r ól.
1775-ben Ri​chard Hen​der​son föld​spe​ku​láns, a Tran​syl​va​nia Tár​sa​ság egyik ala​pí​tó​ja kér​te Bo​o ​ne
se​g ít​sé​g ét. (A tár​sa​ság neve egy​sze​r ű​en „er​dőn túli te​r ü​le​tet” je​lent, sem​mi köze Er​dély​hez.) Fa​vá​g ó​-
kat to​bo​r o​zott, és rá​be​szél​te a cse​r o​ki in​di​á​no​kat, hogy ér​ték​te​len aján​dé​ko​kért le​mond​ja​nak a Ken​tu​-
cky és Cum​ber​land fo​lyók köz​ti, óri​á​si te​r ü​let​r ől. Oco​nos​to​ta cse​r o​ki fő​nök így fi​g yel​mez​tet​te Bo​o ​-
ne-t: „Test​vér, szép föl​det ad​tunk ne​ked, de azt hi​szem, sok gon​dod lesz vele, amíg be​né​pe​sí​ted!” A
gon​dok az​zal kez​dőd​tek, hogy Bo​o ​ne har​minc-har​minc​ö t em​ber​r el meg​pró​bál​ta jár​ha​tób​bá ten​ni a
Cum​ber​land-há​g ón át​ve​ze​tő utat, ame​lyet ha​ma​r o​san Wil​der​ness út​nak, vagy​is a „va​don út​já​nak” ne​-
vez​tek el. Fá​kat dön​töt​tek ki, göd​r ö​ket töl​töt​tek fel, de ma​g át a há​g ót csak húsz év múl​va tud​ták sze​ke​-
rek szá​má​r a is jár​ha​tó​vá ten​ni. Az in​di​á​nok rend​sze​r e​sen meg​ö l​tek né​há​nyat Hen​der​son em​be​r ei kö​-
zül. Bo​o ​ne-nak alig si​ke​r ült rá​ven​ni őket, hogy leg​alább Hen​der​sont vár​ják meg, aki ha​ma​r o​san meg
is ér​ke​zett sze​ke​r ek​kel, lő​szer​r el, ku​ko​r i​cá​val és há​zi​ál​la​tok​kal.
Az út vé​g én, a Ken​tu​cky fo​lyó​nál lét​r e​ho​zott tá​bort már​is az új gyar​mat, Tran​syl​va​nia fő​vá​r o​sá​vá
nyil​vá​ní​tot​ták Bo​o ​nes​bo​r ough (vagy​is „Bo​o ​ne vá​r o​sa”) né​ven. A „fő​vá​r os” mind​ö ssze két na​g yobb
és sok ki​sebb ge​r en​da​ház​ból állt, me​lyet egy ge​r en​da​fal vett kö​r ül. Mint​egy nyolc​van ame​r i​kai te​le​-
pe​dett le itt, pár szá​zan Ken​tu​cky tá​vo​lab​bi föld​je​in kó​bo​r ol​tak, s per​sze eszük​ben sem volt en​g e​del​-
mes​ked​ni Hen​der​son tár​sa​sá​g á​nak. A tár​sa​ság meg​sza​vaz​ta ugyan, hogy Bo​o ​ne, aki annyit tett a te​r ü​-
let be​te​le​pí​té​sé​ért, két​ezer acre föl​da​do​mány​ban ré​sze​sül​jön, de a ter​ve​zett Tran​syl​va​nia gyar​ma​tot
vé​g ül egyet​len ha​tó​ság sem is​mer​te el, és Hen​der​son​nak is le kel​lett mon​da​nia róla.
Bo​o ​ne még​is el​hoz​ta 1775-ben a csa​lád​ját Bo​o ​nes​bo​r ough-ba, a füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú (1775-1783)
ki​tö​r é​se azon​ban az in​di​á​no​kat is ak​ti​vi​zál​ta. 1776 ta​va​szán már csak mint​egy két​száz te​le​pes ma​r adt
Ken​tu​cky​ban, s a több​sé​g ük Bo​o ​nes​bo​r ough-hoz ha​son​ló erő​dök​be hú​zó​dott. Ek​kor ke​r ült sor Bo​o ​ne
éle​té​nek leg​hí​r e​sebb epi​zód​já​r a, amely​nek alap​ján Ja​mes Fe​ni​mo​r e Coo​per ké​sőbb meg​ír​ta Az utol​só
mo​hi​kán né​hány fe​je​ze​tét.
1776. jú​li​us 14-én Bo​o ​ne lá​nya, Jem​i​ma két má​sik lánnyal együtt csó​nak​ba ült. A fo​lyó el​r a​g ad​ta
őket, s ha​ma​r o​san két cse​r o​ki és há​r om sa​ú​ni in​di​án fog​lyai let​tek. A fe​hé​r ek per​sze azon​nal utá​nuk
ered​tek, Bo​o ​ne több mér​föl​dön át ül​döz​te őket me​zít​láb, mert még ren​de​sen fel​ö l​töz​ni sem volt ide​je.
Az in​di​á​nok mo​ka​szint ad​tak a lá​nyok​r a, szok​nyá​ju​kat térd​nél le​vág​ták, hogy gyor​sab​ban ha​lad​has​sa​-
nak, s még lo​va​kat is sze​r ez​tek ne​kik. A lá​nyok per​sze min​dent el​kö​vet​tek, hogy nyo​mo​kat hagy​ja​nak
ma​g uk után. A har​ma​dik na​pon a Lic​king fo​lyó​nál az in​di​á​nok el​bíz​ták ma​g u​kat, és tá​bor​tü​zet gyúj​-
tot​tak. Itt csa​pott le rá​juk Bo​o ​ne a tár​sa​i​val. Két in​di​án ha​lá​los se​bet ka​pott, a töb​bi​ek pe​dig el​me​ne​-
kül​tek. Az ál​ta​lá​nos zűr​za​var​ban az egyik lányt, Be​tsyt nem is​mer​ték fel a meg​men​tői, s egyi​kük már
majd​nem le​ütöt​te a pus​ka​tus​sal, ami​kor Bo​o ​ne rá​ki​ál​tott: „Az Is​ten sze​rel​mé​re, ne öld meg, ha már ek​-
ko​ra utat meg​tet​tünk, hogy meg​ment​sük!” Bo​o ​ne in​dít​vá​nyá​r a va​la​mennyi​en meg​könnyeb​bül​ten ki​sír​-
ták ma​g u​kat, majd ha​za​tér​tek, s mind​há​r om lányt férj​hez ad​ták.
A har​cok per​sze foly​ta​tód​tak, s a brit tisz​tek a nyu​g a​ti te​le​pe​sek el​le​ni tá​ma​dá​sok​r a ösz​tö​nöz​ték az
in​di​á​no​kat. Több ezer sa​ú​ni, ma​ja​mi és de​l​aver har​cos fe​nye​g et​te Ken​tu​cky te​le​pe​se​it, akik kö​zül a
há​bo​r ú vé​g é​ig mint​egy nyolc​száz​hat​va​nat öl​tek meg. A te​le​pe​sek Har​r ods​burgh, Bo​o ​nes​bo​r ough és
Lo​g an’s Sta​ti​o n erőd​je​i​ben él​tek. Black​fish (Fe​ke​te Hal, in​di​án ne​vén Cot​ta​wa​ma​g o) sa​ú​ni fő​nök
1777. áp​r i​lis 24-én Bo​o ​nes​bo​r ough far​me​r e​i​r e tá​madt, amíg azok a föl​de​ken dol​g oz​tak. Bo​o ​ne töb​-
bed​ma​g á​val a se​g ít​sé​g ük​r e si​e​tett. Go​lyót ka​pott a bo​ká​já​ba, s egyik tár​sa a há​tán vit​te vissza az erőd​-
be.
Ne​héz volt után​pót​lás nél​kül ki​tar​ta​ni, s Bo​o ​nes​bo​r ough la​ko​sa​i​nak leg​job​ban a só hi​ány​zott. 1778
ja​nu​ár​já​ban ezért Bo​o ​ne har​minc-egy​né​hány em​ber​r el el​in​dult Blue Licks sós for​r á​sá​hoz. Ro​ham​-
mun​ká​ban pá​r ol​ták a sót és küld​ték vissza az erőd​be. Csak​hogy ek​ko​r i​ban Corn​st​al​kot (in​di​án ne​vén
Ho​ko​les​kwát), a sa​ú​nik egyik ve​ze​tő​jét egy tár​g ya​lás so​r án tú​szul ej​tet​ték, majd meg​lin​csel​ték. A sa​ú​-
nik ezért té​len is ha​di​ö s​vény​r e vo​nul​tak, s Black​fish ve​ze​té​sé​vel feb​r u​ár 7-én fog​lyul ej​tet​ték a só​pár​-
lók szá​má​r a va​dá​szó Bo​o ​ne-t.
A fo​g oly min​dent meg​tett, hogy el​ke​r ül​je a na​g yobb vér​o n​tást. Si​ke​r ült meg​g yőz​nie a sa​ú​ni​kat,
hogy ne har​col​ja​nak, ő majd min​den​kit rá​be​szél, hogy adja meg ma​g át. A só​pár​ló​nál dol​g o​zó hu​-
szon​hét fe​hér így is tett, s ju​tal​mul Bo​o ​ne is részt ve​he​tett az in​di​á​nok ta​nács​ko​zá​sán, ame​lyen meg​vi​-
tat​ták, hogy vé​g ez​ze​nek-e fog​lya​ik​kal. Bo​o ​ne ékes​szó​ló ér​ve​lé​sé​nek ha​tá​sá​r a 59:61 arány​ban a kí​mé​-
let mel​lett dön​töt​tek. De azért Bo​o ​ne szá​má​r a ren​dez​tek egy vessző​fu​tás​sze​r ű szer​tar​tást, mert csak
azt ígér​ték meg, hogy a tár​sa​it nem bánt​ják, őt vi​szont sze​r et​ték vol​na meg​kí​noz​ni kis​sé. Bo​o ​ne vál​-
lal​ko​zott rá: az in​di​á​nok két sor​ba áll​tak, ő pe​dig oly kö​zel fu​tott az egyik sor​hoz, hogy a má​sik sor
el sem érte, és sok kárt nem te​het​tek ben​ne. Az egyik ag​r esszív tá​ma​dó​ját „le​fe​jel​te”, s a vé​g én a fe​hé​-
rek és in​di​á​nok együtt ün​ne​pel​ték a hőst.
Va​la​mennyi fe​hér fog​lyot Chil​li​co​the-ba szál​lí​tot​ták. Bo​o ​ne-ra na​g yon vi​g yáz​tak, mert a lá​nya ki​-
sza​ba​dí​tá​sa so​r án meg​ö l​te Black​fish egyik fiát. Ami​kor kér​dő​r e von​ták, vál​lal​ta tet​tét, s ki​je​len​tet​te:
„A há​bo​rú​ban sok olyan do​log tör​té​nik, amit jobb el​fe​lej​te​ni!” Ez​zel min​den in​di​án egyet​ér​tett, az
asszo​nyok le​mos​ták Bo​o ​ne-t a fo​lyó​ban, csak egy hosszú tin​cset hagy​tak meg a ha​já​ból a feje kö​ze​-
pén, s pi​pa​szer​tar​tás kö​ze​pet​te Shel​to​we, vagy​is Nagy Tek​nős né​ven a törzs tag​já​vá fo​g ad​ták. A fe​hér
fog​lyo​kat Det​r o​it​ba vit​ték a bri​tek​hez – Bo​o ​ne-t is ki​hall​g at​ta a pa​r ancs​nok –, s több​sé​g ük bör​tön​be
ke​r ült. Sok​kal job​ban jár​tak azok, akik Bo​o ​ne-hoz ha​son​ló​an vissza​tér​het​tek a sa​ú​nik​hoz. Az egyik
ken​tu​ckyi fo​g oly el​szö​kött, s azt ter​jesz​tet​te, hogy Bo​o ​ne át​állt a bri​tek​hez. A sa​ú​nik pe​dig ko​mo​lyan
el​hit​ték neki, hogy a kö​vet​ke​ző év​ben ve​lük tart s Bo​o ​nes​bo​r ough min​den la​ko​sát rá​be​szé​li, hogy
adja meg ma​g át.
Bo​o ​ne-nak ez esze ágá​ban sem volt, s jú​ni​us 16-án meg​szö​kött. Fab​r i​kált ma​g á​nak egy pus​kát ócs​-
ka al​kat​r é​szek​ből, s ami​kor az in​di​á​nok egy puly​ka után ered​tek, fel​ug​r ott a lóra, ame​lyet ve​zet​nie
kel​lett vol​na. Négy nap alatt csak egy​szer ét​ke​zett, és si​ke​r ült meg​ten​nie a száz​hat​van mér​föl​des tá​vol​-
sá​g ot Bo​o ​nes​bo​r ough-ig. Ott​hon nagy csa​ló​dás vár​ta: fe​le​sé​g e ha​za​köl​tö​zött, s min​den​ki gya​na​kod​va
fo​g ad​ta a róla ter​jesz​tett rá​g al​mak mi​att. Csak a csa​lád macs​ká​ja ug​r ott az ölé​be, s Jem​i​ma lá​nya ro​-
hant bol​do​g an imá​dott apja elé.
Mint​egy hat​van fér​fi, ti​zen​két nő és húsz gye​r ek ma​r adt Bo​o ​nes​bo​r ough-ban, ami​kor 1778. szep​-
tem​ber 7-én meg​ér​ke​zett négy​száz in​di​án a ka​na​dai brit mi​lí​cia tag​ja​i​val. Black​fish a fi​a​ként üd​vö​zöl​-
te Bo​o ​ne-t, s két na​pon át tár​g yal​tak a meg​adás​r ól, mi​előtt ki​tört a küz​de​lem. Sze​r en​csé​r e az in​di​á​-
nok​nak so​ha​sem volt tü​r el​mük a tar​tós ost​r om​hoz, némi lö​völ​dö​zés, gyúj​to​g a​tá​si és árok​á​sá​si kí​sér​-
le​tek után, szep​tem​ber 18-án tá​voz​tak. Mind​ö ssze két fe​hér esett el, s pár nap múl​va be​fu​tott az erő​sí​-
tés Vir​g i​ni​á​ból.
A győ​ze​lem után Bo​o ​ne-t bí​r ó​ság elé ál​lí​tot​ták, az​zal a vád​dal, hogy át​ad​ta a só​pár​ló​kat az in​di​á​-
nok​nak, tár​g yalt a bri​tek​kel és az ost​r om​ló sa​ú​nik​kal. Ter​mé​sze​te​sen fel​men​tet​ték, s elő​lép​tet​ték őr​-
naggyá. Ez​u​tán vissza​ment Észak-Ca​r o​li​ná​ba a fe​le​sé​g é​hez, majd 1779 szep​tem​be​r é​ben már mint​egy
száz te​le​pest ve​ze​tett Ken​tu​cky​ba – köz​tük Ab​r a​ham Lin​coln nagy​ap​ját. Bo​o ​nes​bo​r ough-tól hat mér​-
föld​r e te​le​pe​dett le Re​bec​cá​val, s Bo​o ​ne’s Sta​ti​o n​nak, „Bo​o ​ne ál​lo​má​sá​nak” ne​vez​ték el a far​mot.
Mint​egy ti​zen​ö t-húsz csa​lád élt itt ve​lük, s a negy​ven​éves Re​bec​ca itt szül​te meg Bo​o ​ne ti​ze​dik gyer​-
me​két.
A füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú utol​só éve​i​ben Bo​o ​ne a mi​lí​cia al​ez​r e​de​se, (vir​g i​ni​ai) kép​vi​se​lő, majd me​-
gyei she​r iff lett, s részt vett ab​ban a had​já​r at​ban is, ame​lyet 1780-ban Chil​li​co​the el​len in​dí​tot​tak. A
har​cok azon​ban ez​zel sem ér​tek vé​g et. 1782 au​g usz​tu​sá​ban, ami​kor a ke​le​ti par​ton már csak a bé​ke​-
kö​tést vár​ták, több száz sa​ú​ni kelt át az Ohi​ó n, s tá​madt Bryan’s Sta​ti​o n​r a. Bo​o ​ne száz​nyolc​van​két
fegy​ve​r es​sel ér​ke​zett a te​lep fel​men​té​sé​r e, s az in​di​á​nok vissza​vo​nul​tak. A fe​hé​r ek ön​bi​za​lom​tól el​-
tel​ve ül​döz​ni kezd​ték őket, csak Bo​o ​ne-nak tűnt fel, hogy a me​ne​kü​lők gon​do​san egy​más nyo​ma​i​ba
lép​nek, hogy lep​lez​zék, há​nyan van​nak. Au​g usz​tus 19-én kö​zöl​te tár​sa​i​val Blue Licks kö​ze​lé​ben,
hogy csap​da ké​szül a szá​muk​r a, de sen​ki sem hitt neki, s még gyá​va​ság​g al is meg​vá​dol​ták. Bo​o ​ne a
ha​r ag​tól könnyez​ve kö​vet​te tár​sa​it a Lic​king fo​lyón való át​ke​lés​nél, ami​kor vá​r at​la​nul sor​tűz zú​dult
rá​juk, s pár perc alatt hat​van​hat ame​r i​ka​it lőt​tek le. Bo​o ​ne az er​dő​be me​ne​kült, egyik fia és uno​ka​-
öccse ott halt meg az ol​da​lán. Csak öt nap múl​va tu​dott vissza​tér​ni, hogy el​te​mes​se a meg​skal​polt, fel​-
fú​vó​dott holt​tes​te​ket, ame​lye​ken ke​se​lyűk la​ko​máz​tak. Ez volt éle​te egyik leg​szo​mo​r úbb idő​sza​ka.
A há​bo​r ú után az in​di​á​nok észa​kabb​r a hú​zód​tak, s Ken​tu​cky biz​ton​sá​g o​sabb hellyé vált. A XVIII.
szá​zad vé​g é​ig mint​egy két​száz​ezer te​le​pes ha​ladt vé​g ig a Wil​der​ness úton, ame​lyet Bo​o ​ne je​lölt ki. Ő
pe​dig a csa​lád​já​val Li​mes​to​ne-ban (ma: Mays​vil​le) te​le​pe​dett le, az Ohio déli part​ján, ahol az öt​ven​-
éves va​dász meg​pró​bált ke​r es​ke​de​lem​ből, föld​mé​r és​ből, fo​g a​dó mű​köd​te​té​sé​ből és föld​spe​ku​lá​ci​ó ​-
ból meg​él​ni. Csak​hogy a jogi ügyek​ben já​r at​lan vál​lal​ko​zó ha​ma​r o​san föld nél​kül ta​lál​ta ma​g át, s fo​-
ko​za​to​san vissza​tért a va​dá​szat​hoz. Újra she​r iff, majd kép​vi​se​lő lett, s a mi​lí​cia al​ez​r e​de​se​ként 1786
szep​tem​be​r é​ben ott volt egy in​di​án falu ost​r o​má​nál, ahol meg​ta​lál​ták vég​r e azt a Big Jim nevű cse​r o​-
kit, aki 1773-ban oly bru​tá​li​san meg​g yil​kol​ta Bo​o ​ne fiát. Az apa csak állt, és néz​te, ahogy az em​be​r ei
vé​g ez​nek az in​di​án​nal. Ez volt az utol​só csa​tá​ja, mert nem tet​szett neki, hogy a fe​hé​r ek a bé​ké​sebb fő​-
nö​kö​ket is meg​g yil​kol​ták.
1789-ben a csa​lád Po​int Ple​as​ant​be köl​tö​zött, ahol Bo​o ​ne újra sok min​den​nel meg​pró​bál​ko​zott –
még az ön​ál​ló Ken​tu​cky kép​vi​se​lő​jé​vé is meg​vá​lasz​tot​ták –, de 1792-ben vissza​köl​töz​tek a vir​g i​ni​ai
Lee-erőd kö​ze​lé​be. Ez​u​tán Bo​o ​ne már csak va​dá​szat​tal és csap​da​ál​lí​tás​sal fog​lal​ko​zott. Ma​r a​dék föld​-
je​it adó​hát​r a​lék mi​att el​ko​boz​ták, régi adós​sá​g ai mi​att el​já​r á​sok in​dul​tak el​le​ne, s 1799-ben úgy dön​-
tött, hogy vég​leg el​hagy​ja az Egye​sült Ál​la​mo​kat. A csa​lád jó​ko​r a csó​na​kot ké​szí​tett, s le​ha​jó​zott a
spa​nyol ké​zen lévő Loui​si​a​ná​ba, a mai Mis​sou​r i ál​lam te​r ü​le​té​r e. A spa​nyol ha​tó​sá​g ok ka​to​nai dísz​-
szem​lé​vel kö​szön​töt​ték az öre​g et, s a Fem​me Osa​g e ke​r ü​let úgy​ne​ve​zett szin​di​ku​sá​vá (bé​ke​bí​r ó​já​vá
és ka​to​nai pa​r ancs​no​ká​vá) ne​vez​ték ki. Va​ló​szí​nű​leg ab​ban bi​za​kod​tak, hogy ugyan​úgy te​le​pe​se​ket
hoz majd Loui​si​a​ná​ba, ahogy ko​r áb​ban Ken​tu​cky​ba.
Bo​o ​ne éle​te leg​bol​do​g abb sza​ka​szá​nak te​kin​tet​te a kö​vet​ke​ző éve​ket. Bé​ke​bí​r ói te​vé​keny​sé​g ét meg​-
be​csül​ték, s azt be​szél​ték róla, hogy in​kább az igaz​ság, mint a tör​vény sze​r int ítél​ke​zett. Ami​kor egy
hi​te​le​ző el​vet​te egy sze​g ény öz​vegy utol​só te​he​nét, Bo​o ​ne így kö​zöl​te vele dön​té​sét: „Tar​to​zik ne​ked,
vidd a te​he​nét, de soha töb​bé nem néz​hetsz egy be​csü​le​tes em​ber sze​mé​be!” Majd adott egy te​he​net az
öz​vegy​asszony​nak a sa​ját​jai kö​zül. Rá​adá​sul újra he​te​ken át né​mán va​dász​g at​ha​tott, új ba​r át​ja, egy
Derry Co​burn nevű rab​szol​g a tár​sa​sá​g á​ban. A Mis​sou​r i észa​ki part​ján egy​szer húsz na​pig rej​tőz​köd​-
tek egy bar​lang​ban, arra vár​va, hogy a kö​zel​ben tá​bo​r o​zó in​di​á​nok tá​voz​za​nak. Más​kor a csap​da Bo​-
o​ne ke​zé​r e csa​pó​dott, ami kis hí​ján le​fa​g yott, mire Co​burn ki​sza​ba​dí​tot​ta.
Csak​hogy az Egye​sült Ál​la​mok​ból nem volt olyan könnyű el​köl​töz​ni. 1803-ban Jef​fer​son kor​má​-
nya meg​vá​sá​r ol​ta Loui​si​a​nát, s hő​sünk újra ame​r i​kai föl​dön ta​lál​ta ma​g át. Az a bir​tok, ame​lyet a spa​-
nyol ha​tó​sá​g ok​tól ka​pott, az új, ame​r i​kai ren​de​le​tek sze​r int nem le​he​tett az övé, mert nem ott la​kott,
és nem épí​tett rá sem​mit. Az 1812-1815-ös ame​r i​kai-brit há​bo​r ú​ban újra el kel​lett me​ne​kül​nie csa​lád​-
já​val együtt az in​di​á​nok tá​ma​dá​sai elől. Fe​le​sé​g ét, Re​bec​cát 1813-ban ve​szí​tet​te el, he​tek​r e de​presszi​-
ós lett, s mind​ö rök​r e bol​dog​ta​lan. Utol​só éve​it gyer​me​ke​i​nél töl​töt​te, s még 1817 te​lén is va​dá​szott
egyet az egyik uno​ká​já​val. A kö​vet​ke​ző év​ben Jem​i​ma há​zá​ban ke​r es​te fel tisz​te​let​tel egy lá​to​g a​tó a
nyolc​van​négy éves öreg​urat, aki épp egy te​hén​szar​vat csi​szol​g a​tott, s azt mond​ta: „Lő​po​ros sza​rut ké​-
szí​tek. Ősszel va​dász​ni aka​rok men​ni!”
Fe​ke​te dió​fá​ból csi​nál​ta​tott ma​g á​nak ko​por​sót, pon​to​san olyat, ami​lyen​ben Re​bec​cát he​lyez​ték
örök nyu​g a​lom​r a. Csi​szol​g at​ta, tisz​to​g at​ta, s né​hány lá​to​g a​tó​nak az​zal di​cse​ke​dett, hogy egy​szer jót
szun​dí​tott ben​ne. Na​t​han fia farm​ján halt meg, a mai Mis​sou​r i De​fi​ance te​r ü​le​tén 1820. szep​tem​ber
26-án. Ami​kor érez​te, hogy kö​zel a vég, ha​ját le​vá​g at​ta, fo​g át meg​mos​ta (még va​la​mennyi meg​volt!),
s el​bú​csú​zott min​den​ki​től, mi​köz​ben Na​t​han és Jem​i​ma a két ke​zét fog​ta.
Hír​ne​vét an​nak kö​szön​het​te, hogy egy John Fil​son nevű penn​syl​va​ni​ai ta​ní​tó 1784-ben (ami​kor Bo​-
o​ne még csak öt​ven​éves volt) ki​adott egy köny​vet Ken​tu​cky​r ól The Dis​co​very, Sett​le​ment and Pre​sent
Sta​te of Ken​tuc​ke (Ken​tu​cky ál​lam fel​fe​de​zé​se, be​te​le​pí​té​se és mai ál​la​po​ta) cím​mel. E kö​tet füg​g e​lé​-
ké​nek címe így hang​zott: The Ad​ven​tu​res of Co​lonel Da​ni​el Bo​o​ne (Da​ni​el Bo​o ​ne ez​r e​des ka​land​jai).
A könyv​nek, amely​ben Bo​o ​ne úgy je​lent meg, mint a „va​don le​g yő​ző​je”, a „ter​mé​szet em​be​r e”, elő​-
ször Eu​r ó​pá​ban volt si​ke​r e: egy év múl​va már meg​je​lent a fran​cia ki​adás, majd még az 1790-es évek​-
ben há​r om né​met, egy an​g ol és egy ír ki​adás is nap​vi​lá​g ot lá​tott. Hét év​vel Bo​o ​ne 1820-ban be​kö​vet​-
ke​zett ha​lá​la előtt egyik tá​vo​li ro​ko​na, Da​ni​el Bryan már két​száz​ö t​ven ol​da​las epi​kus köl​te​ményt írt
róla The Moun​ta​in Muse (A he​g yi mú​zsa) cím​mel. Az öreg Bo​o ​ne nem volt tőle el​r a​g ad​tat​va, és ki​je​-
len​tet​te, hogy „az ef​fé​le mű​vek​kel vár​ni kéne, amíg az il​le​tő sze​mély a föld alá ke​rül!” Há​r om év​vel a
ha​lá​la után az Egye​sült Ál​la​mok​ban már ol​vas​hat​ták By​r on Don Juan című ver​ses re​g é​nyét, amely​nek
8. éne​ké​ben a köl​tő hét stan​zát szen​telt Da​ni​el Bo​o ​ne em​lé​ké​nek. Ha​ma​r o​san fü​ze​tes re​g é​nyek, ver​-
sek, met​sze​tek, fest​mé​nyek hőse lett, az ő tör​té​ne​té​nek fel​idé​zé​sé​vel le​he​tett iga​zol​ni a ter​jesz​ke​dést
vagy ép​pen kri​ti​zál​ni a mo​dern ci​vi​li​zá​ci​ó t. E mű​vek egy ré​szét még éle​té​ben ol​vas​hat​ta, és így vé​le​-
ke​dett ró​luk: „Sok hősi tett és lo​va​gi​as ka​land ve​lem kap​cso​lat​ban csak a kép​ze​let műve. A vi​lág azt
mon​dott ró​lam, amit akart, de én azért csak egy egy​sze​rű em​ber vol​tam.”
Hi​á​ba til​ta​ko​zott – aki​ből a tö​meg​tá​jé​koz​ta​tás és az iro​da​lom hőst akar fa​r ag​ni, az hős lesz. Ha​lá​la
után há​r om év​vel meg​je​lent Ja​mes Fe​ni​mo​r e Coo​per sa​ját iro​dal​mi ver​zi​ó ​ja Da​ni​el Bo​o ​ne éle​té​r ől
The Pi​o​ne​ers cím​mel, ame​lyet ma​g ya​r ul Bőr​ha​ris​nya cím​mel ad​tak ki. Már a re​g ény​hős ne​vé​nek
hang​zá​sa (Na​tha​ni​el Bump​po) is Da​ni​el Bo​o ​ne-ra utal. A so​r o​zat meg​je​le​nés sze​r in​ti má​so​dik kö​te​té​-
ben, Az utol​só mo​hi​kánban az egyik leg​iz​g al​ma​sabb fe​je​zet, az in​di​á​nok ál​tal el​r a​bolt lá​nyok ki​sza​ba​-
dí​tá​sa pon​to​san fel​idé​zi Da​ni​el Bo​o ​ne éle​té​nek egyik epi​zód​ját, a kö​vet​ke​ző kö​tet, A pré​ri első fe​je​ze​-
té​ben pe​dig Coo​per nyíl​tan em​lé​kez​te​ti ol​va​só​it Ken​tu​cky hő​sé​r e. Egyes elem​zők sze​r int Na​tha​ni​el
Bum​poo volt a leg​em​lé​ke​ze​te​sebb kép​ze​let​be​li sze​mély, akit az Egye​sült Ál​la​mok adott a vi​lág​nak.
Az ő alak​já​ban je​lent meg elő​ször az a nyu​g a​ti hős, aki szem​be​száll a vad vi​dék ki​hí​vá​sa​i​val, de a
„ci​vi​li​zá​ció” elő​r e​nyo​mu​lá​sa után ép​pen sa​ját si​ke​r ei mi​att szo​r ul ki a vi​lág​ból.
A Ken​tu​cky va​dá​szai című in​du​ló, amely Bo​o ​ne em​lé​két idéz​te fel, And​r ew Jack​son el​nök​vá​lasz​tá​si
kam​pá​nyá​nak az in​du​ló​ja volt. A szín​pa​don Noah Lud​low szí​nész ját​szot​ta el a sze​r e​pét, és ő vi​sel​te
elő​ször hód​prém ka​lap he​lyett azt a mo​só​med​ve szőr​mé​jé​ből ké​szült sap​kát, ame​lyet ké​sőbb Davy
Croc​kett ter​jesz​tett el. (Lásd a 10. fe​je​ze​tet!) Ken​tu​cky ál​lam ki​vív​ta, hogy Bo​o ​ne ham​va​it 1845-ben
át​szál​lít​sák Mis​sou​r i​ból a ken​tu​ckyi Frank​fort​ba. A mis​sou​r i​ak ter​mé​sze​te​sen azt ter​jesz​tet​ték, hogy
nem is „az iga​zi” Bo​o ​ne ham​va​it vit​ték el, s az​ó ta mind​két em​lék​hely​r e özön​le​nek a tu​r is​ták. Szob​-
rok, fest​mé​nyek, fü​ze​tes re​g é​nyek, a XX. szá​zad​ban pe​dig kép​r e​g é​nyek, re​g é​nyek, fil​mek és té​vé​so​-
ro​za​tok idéz​ték fel az egy​ko​r i va​dász em​lé​két.
 5. Hogyan éltek a gerendaházakban?
A föld​bir​tok volt a leg​drá​g ább kincs a régi Ame​r i​ká​ban, s en​nek az ígé​r e​te vett rá oly sok em​bert a
ki​ván​dor​lás​r a. A Vir​g i​nia Tár​sa​ság 1618-ban öt​ven acre föl​det ígért min​den újon​nan ér​ke​ző​nek, Lord
Bal​ti​mo​r e, Ma​r y​land ura 1633-ban pe​dig két​ez​r et, de az​tán ha​ma​r o​san ezt a mé​r e​tet is öt​ven​r e csök​-
ken​tet​ték. (1 acre 4046,9 négy​zet​mé​ter​r el volt egyen​lő, a ha​g yo​mány sze​r int egy em​ber egy nap alatt
ennyi föl​det tud fel​szán​ta​ni.) Más gyar​ma​to​kon is ha​son​ló volt a gya​kor​lat. Mas​sachu​setts, Con​nec​ti​-
cut és Rho​de Is​land pu​r i​tán gyar​ma​ta​in egy-egy vá​r os ve​ze​tői osz​tot​ták szét a ház​he​lye​ket és a kö​ze​li
bir​to​ko​kat azon le​te​le​pü​lők kö​zött, akik meg​fe​lel​tek a kö​zös​ség ál​tal fel​ál​lí​tott er​köl​csi mér​cé​nek.
A rend​kí​vül sok sza​bad föld le​he​tet​len​né tet​te, hogy ki​ala​kul​jon a nagy​bir​to​ko​sok​tól sze​mé​lyes
füg​g és​ben élő pa​r aszt​ság. Az az elv, amely Eu​r ó​pá​ban oli​g ar​chi​kus rend​sze​r ek​hez ve​ze​tett – mely
sze​r int azok szól​hat​nak bele egy or​szág irá​nyí​tá​sá​ban, akik sza​bad föld​bir​to​kos​ként bir​to​kol​ták an​nak
egy ré​szét –, Ame​r i​ká​ban de​mok​r a​ti​kus kö​vet​kez​mé​nyek​kel járt, hi​szen a sza​bad fér​fi​ak több​sé​g e
föld​bir​to​kos volt, vagy könnyen azzá vál​ha​tott.
Az ame​r i​kai füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú (1775-1783) pe​dig olyan tár​sa​dal​mi kö​vet​kez​mé​nyek​kel járó
po​li​ti​kai for​r a​da​lom​nak bi​zo​nyult, amely to​vább erő​sí​tet​te az Ang​li​á​tól örö​költ po​li​ti​kai és tár​sa​dal​-
mi rend​szer de​mok​r a​ti​kus ten​den​ci​á​it. A há​bo​r ú évei alatt Rho​de Is​land és Con​nec​ti​cut ki​vé​te​lé​vel va​-
la​mennyi ál​lam új al​kot​mányt ké​szí​tett. A tör​vény​ho​zó ha​tal​mat két​ka​ma​r ás gyű​lé​sek​r e bíz​ták, me​-
lyek​nek lét​szá​ma meg​nö​ve​ke​dett. Im​már mind​két ka​ma​r a tag​ja​it vá​lasz​tot​ták, s a ki​ne​ve​zés gya​kor​la​-
ta el​tűnt. A tény​le​g es ha​ta​lom az al​só​há​zak ke​zé​r e ke​r ült. A vég​r e​haj​tó ha​tal​mat gya​kor​ló kor​mány​-
zók sze​r e​pe csök​kent, csak két ál​lam​ban, Mas​sachu​setts​ben és New York​ban kap​tak vé​tó​jo​g ot. A vá​-
lasz​tá​sok gya​ko​r ib​bak, az ülé​sek nyil​vá​no​sak let​tek, több ál​lam​ban is nyi​lat​ko​zat​ban tet​ték köz​zé az
em​be​r i jo​g o​kat. Az örök​le​tes ha​ta​lom elve ta​bu​vá vált, el​til​tot​ták a ne​me​si cí​me​ket, a pri​mo​g e​ni​tú​r át
(az el​ső​szü​löt​tek meg​kü​lön​böz​te​té​sét az örö​kö​sö​dés​nél) és a hi​va​ta​lok örö​köl​he​tő​sé​g ét. El​ter​jedt a
tár​sa​dal​mi fel​sőbb​r en​dű​ség kül​ső je​g ye​i​nek meg​ve​té​se, a „re​pub​li​ká​nus egy​sze​r ű​ség”. Az elő​ke​lő
tár​sa​dal​mi hely​zet nem ala​pul​ha​tott töb​bé a szü​le​té​sen, ha​nem ki​zá​r ó​lag az egyé​ni ér​de​men, s nem
vont maga után au​to​ma​ti​ku​san jo​g ot bi​zo​nyos köz​hi​va​ta​lok​r a. A tár​sa​dal​mi mo​bi​li​tás pe​dig to​vább
nö​ve​ke​dett, mert már a XVIII. szá​zad kö​ze​pé​től meg​in​dult a ki​ván​dor​lás Nyu​g at​r a (amin ek​ko​r i​ban az
Ap​pa​lache-hegy​ség víz​vá​lasz​tó​ján túli te​r ü​le​tet ér​tet​ték), és egy​r e töb​ben sze​r ez​tek ott föld​tu​laj​dont.
Az új köz​tár​sa​ság nyu​g a​ti ha​tá​r a​it a pá​r i​zsi béke (1783) a Mis​sis​sip​pi fo​lyó​nál je​löl​te ki – vagy​is az
ame​r i​kai ál​lam mint​egy két​száz​hu​szon​ö t​mil​lió acre föld bir​to​ká​ba ju​tott. Ko​r áb​ban a gyar​ma​tok la​-
kói ar​r ól áb​r án​doz​tak, hogy fo​lya​ma​to​san ki​ter​jeszt​hes​sék bir​to​ka​i​kat nyu​g at felé, 1780-ban azon​ban
a Kong​r esszus fel​szó​lí​tot​ta az ál​la​mo​kat, hogy a nyu​g at​r a fek​vő, gaz​dát​lan te​r ü​le​te​ket en​g ed​jék át a
szö​vet​sé​g i kor​mány​zat​nak. Az 1785-ös föld​r en​de​let ki​mond​ta, hogy e te​r ü​le​te​ket el​adás előtt fel​mé​-
rik, s hat​szor hat mér​föl​des egy​sé​g ek​r e, úgy​ne​ve​zett towns​hipekre oszt​ják. Egy towns​hip te​hát har​-
minc​hat egy négy​zet​mér​föld te​r ü​le​tű szek​ci​ó ​ból fog áll​ni, me​lyek kö​zül az egyik jö​ve​del​mét köz​o k​-
ta​tá​si cé​lok​r a kell fel​hasz​nál​ni. Ké​sőbb ezt a fel​o sz​tá​si rend​szert ter​jesz​tet​ték ki a Mis​sis​sip​pin túli te​-
rü​le​tek​r e is. Több négy​ze​tes alap​r ajzú towns​hip al​ko​tott egy me​g yét (countyt). A countyk en​nek kö​vet​-
kez​té​ben ma​g uk is töb​bé-ke​vés​bé négy​ze​tes for​má​jú​ak let​tek – leg​alább​is ott, ahol ko​r áb​bi föl​da​do​-
má​nyok, hegy​sé​g ek vagy fo​lyók nem mó​do​sí​tot​ták a ha​tá​r o​kat. Ez ha​tá​r oz​ta meg a szán​tó​föl​dek for​-
má​ját és az utak irá​nyát is, s re​pü​lő​g ép​r ől néz​ve ezért tű​nik az Egye​sült Ál​la​mok sík​vi​dé​ki te​r ü​le​te
vé​g e​ér​he​tet​len sakk​táb​lá​nak. 1785-ben még úgy dön​töt​tek, hogy a szek​ci​ó ​kat egy​ben és ár​ve​r és​sel
bo​csát​ják áru​ba, leg​alább hat​száz​negy​ven dol​lá​r ért. Ame​lyik föld nem kelt el az ár​ve​r é​sen, azt ké​sőbb
a föld​hi​va​ta​lok​ban le​he​te​ti meg​vá​sá​r ol​ni.
 Az is kér​dé​ses volt, ho​g yan bán​jon az új kor​mány​zat az ál​lam​má még nem ren​de​ző​dött te​r ü​le​tek
la​ko​sa​i​val. Ezt az 1787-es, úgy​ne​ve​zett észak-nyu​g a​ti ren​de​let​tel ha​tá​r oz​ták meg: kez​det​ben gyám​ság
alá ke​r ül​nek, majd tel​jes egyen​jo​g ú​sá​g ot biz​to​sí​ta​nak a szá​muk​r a. A rit​kán la​kott te​r ü​let neve ter​r i​tó​-
ri​um lesz, kor​mány​zó​ját, tit​ká​r át és há​r om bí​r á​ját a szö​vet​sé​g i kor​mány​zat ne​ve​zi ki. Amint a sza​bad,
fe​hér fér​fi​ak el​érik az öt​ez​r es lét​szá​mot, kép​vi​se​lő-tes​tü​le​tet vá​laszt​hat​nak, s a Kong​r esszus öt-tíz fős
ta​ná​csot ne​vez ki a gyű​lés ál​tal ja​va​solt egyé​nek kö​zül. Egye​lő​r e azon​ban a ki​ne​ve​zett kor​mány​zó​nak
és a Kong​r esszus​nak vé​tó​jo​g a lesz. Ami​kor a ter​r i​tó​r i​u​mok sza​bad fér​fi la​kos​sá​g a el​éri a hat​van​ez​-
res lét​szá​mot, egyen​jo​g ú ál​lam​ként csat​la​koz​hat​nak az Uni​ó ​hoz.
Az 1785-ös föld​r en​de​let csak a gaz​da​g ok szá​má​r a tet​te vol​na le​he​tő​vé nyu​g a​ti föl​dek meg​szer​zé​-
sét, ezért ké​sőbb fo​ko​za​to​san mó​do​sí​tot​tak az elő​írá​so​kon. Az 1800-as, Har​r i​son-féle föld​tör​vény há​-
rom​száz​húsz acre-ra (vagy​is fél szek​ci​ó ​r a) csök​ken​tet​te a meg​vá​sá​r ol​ha​tó föl​dek nagy​sá​g át, egy acre
föld árát két dol​lár​ban ha​tá​r oz​ta meg, de több​éves tör​lesz​tést tett le​he​tő​vé. A kor​mány föl​de​l​adás​ból
szár​ma​zó jö​ve​del​me nö​ve​ked​ni kez​dett, de még min​dig so​kan pa​nasz​kod​tak, hogy a föl​dek ára ma​-
gas, a tör​lesz​tés pe​dig a spe​ku​lán​sok​nak ked​vez.
A XIX. szá​zad első fe​lé​ben a po​li​ti​ku​sok so​kat vi​tat​koz​tak azon, hogy mi​nek is te​kint​sék a föld​vá​-
sár​lás nél​kül le​te​le​pe​dő​ket, az úgy​ne​ve​zett squ​at​tereket: jog​ta​la​nul föl​det fog​la​ló csa​var​g ók​nak vagy
bá​tor út​tö​r ők​nek, a „ci​vi​li​zá​ció él​csa​pa​tá​nak”? Vé​g ül fo​ko​za​to​san az a né​zet ke​r e​ke​dett felül, hogy a
squ​at​terek egy​sze​r ű​en sze​g é​nyebb far​me​r ek, akik​nek előbb meg kell ter​mel​ni​ük a vé​tel​árat, hogy
meg​ve​hes​sek a föl​det. Vagy​is tu​laj​don​kép​pen csak köl​csön​ve​szik a gaz​dát​lan föl​det, s bár a tör​vé​nye​-
ket meg​sze​g ik, an​nak alap​el​vé​hez még​is​csak hűek ma​r ad​nak: ők is azon te​vé​keny​ked​nek, hogy ki​ala​-
kít​sák az egy​más​tól füg​g et​len, sza​bad kis ter​me​lők tár​sa​dal​mát Nyu​g a​ton. Ezért a Kong​r esszus szá​-
muk​r a egy​r e ked​ve​zőbb tör​vé​nye​ket ho​zott.
Az 1820-as föld​tör​vény a meg​vá​sá​r ol​ha​tó föld mi​ni​mu​mát nyolc​van acre-ban ha​tá​r oz​ta meg, s egy
acre csak 1,25 dol​lár​ba ke​r ült. Ha pe​dig az adós nem tud​ta ki​fi​zet​ni a tel​jes össze​g et, a már ki​fi​ze​tett
összeg​nek meg​fe​le​lő te​r ü​le​tet meg​tart​hat​ta. A squ​at​terek leg​na​g yobb fé​lel​me az volt, hogy mi​előtt
meg tud​nák vá​sá​r ol​ni a föl​det, ame​lyen (eset​leg már évek óta) meg​te​le​ped​tek, egy gaz​da​g abb vá​sár​ló
ki​fi​ze​ti az árát, és ki​la​kol​tat​ja őket. Az 1841-es elő​vá​sár​lá​si tör​vény se​g í​tett raj​tuk: le​he​tő​vé tet​te,
hogy a még fel nem mért ál​la​mi föl​de​ken élő s azon ja​ví​tá​so​kat esz​köz​lő te​le​pe​sek jo​g ot kap​ja​nak
száz​hat​van acre föld meg​vá​sár​lá​sá​r a, acre-on​ként 1,25 dol​lá​r ért. Tho​mas Hart Ben​ton sze​ná​tor, a
nyu​g a​ti ter​jesz​ke​dés egyik leg​ha​tá​r o​zot​tabb tá​mo​g a​tó​ja (John Char​les Frémont apó​sa, lásd a 22. fe​je​-
ze​tet!) 1854-ben el​fo​g ad​tat​ta a fo​ko​za​tos​sá​g i tör​vényt. Ez le​he​tő​vé tet​te az el​adat​lan föl​dek árá​nak
csök​ken​té​sét: a tíz éve el nem adott föl​det acre-nként egy dol​lá​r ért, a har​minc éve el nem adott föl​det
pe​dig acre ón​ként 12,5 cen​t​ért le​he​tett meg​vá​sá​r ol​ni.
Mind​ez pa​pí​r on na​g yon lo​g i​kus​nak tű​nik, a va​ló​ság azon​ban ter​mé​sze​te​sen za​va​r o​sabb volt. A szö​-
vet​sé​g i kor​mány​zat úgy osz​to​g at​ta a föl​de​ket, ahogy azt pil​la​nat​nyi szük​ség​le​tei meg​kí​ván​ták. Föld​r e
be​vált​ha​tó köt​vé​nye​ket adott a ka​to​nák​nak és a ve​te​r á​nok​nak, ha pe​dig egy ál​lam se​g ít​sé​g et kért út,
vas​út vagy csa​tor​na meg​épí​té​sé​hez, föl​det ka​pott, amely​nek az árát fel​hasz​nál​hat​ta. A köt​vé​nye​ket el
le​he​tett adni, ezért ha​ma​r o​san kü​lön pi​a​cuk ala​kult ki. A spe​ku​lán​sok fel​vá​sá​r ol​ták őket név​ér​ték alatt,
föl​det vet​tek raj​tuk, amit az​tán pi​a​ci áron ad​tak to​vább, Iowa ál​lam​ban 1862-ben a ma​g án​kéz​ben lévő
föl​dek két​har​ma​da a spe​ku​lán​sok ke​zén volt, s az it​te​ni föld​vá​sár​lók nem a fent le​írt mó​don sze​r ez​tek
föl​det, ha​nem a spe​ku​lán​sok​tól vagy Iowa ál​lam​tól. Azért ne gon​dol​juk, hogy a te​le​pe​sek tel​je​sen ki
vol​tak szol​g ál​tat​va a spe​ku​lán​sok​nak, hi​szen ma​g uk is spe​ku​lá​ci​ó t foly​tat​tak, vagy együtt​mű​köd​tek
egyes spe​ku​lán​sok​kal. Ha a far​mer​nek nem volt pén​ze az elő​vé​tel​hez, 40%-os ka​mat​r a köl​csö​nöz​he​-
tett a spe​ku​láns​tól, s még így is a sza​bad​pi​a​ci ár alatt vá​sá​r olt.
A te​le​pe​sek pe​dig a XVIII. szá​zad vé​g é​től meg​kezd​ték hosszas ván​dor​lá​su​kat nyu​g at felé. 1800-ban
mint​egy 387 000 em​ber élt az At​lan​ti-óce​án part​ján fek​vő ál​la​mok​tól nyu​g at​r a, 1810-re 1 338 000 la​-
kott az Ap​pa​lache-hegy​ség víz​vá​lasz​tó​ján túl, 1820-ban pe​dig 2 219 000. Elő​ször „kö​zé​pen” nyo​mul​-
tak elő​r e, az Ohio és Mis​sis​sip​pi ta​lál​ko​zá​si pont​já​hoz: Ken​tu​cky 1792-ben, Ten​nes​see 1796-ban
nyer​te el az ál​la​mi stá​tuszt. Majd az 1820-as évek​r e nem​csak ki​töl​töt​ték az észa​ki és déli te​r ü​le​te​ket,
ahogy a Nagy-ta​vak és a Me​xi​kói-öböl irá​nyá​ba ter​jesz​ked​tek, de át​lép​tek a Mis​sis​sip​pin is Loui​si​a​na
(1812) és Mis​sou​r i (1821) ál​lam​má szer​ve​zé​sé​vel. Ál​ta​lá​ban az észa​ki​ak nem men​tek dél​r e, a dé​li​ek
pe​dig észak​r a, te​hát az Ohio-völgy​be New York​ból, Penn​syl​va​ni​á​ból és az észak​ke​le​ti ál​la​mok​ból ér​-
kez​tek te​le​pe​sek, míg Ken​tu​cky​ba, Ten​nes​see-be és New Or​le​ans​ba a rab​szol​g a​tar​tó dél​r ől. 1844-ben
Ralph Wal​do Em​er​son már így fo​g al​ma​zott: „Eu​ró​pa az Al​leg​heny-hegy​sé​gig hú​zó​dik; Ame​ri​ka azon
túl fek​szik.” Va​ló​ban: az ame​r i​kai tár​sa​da​lom de​mo​g rá​fi​ai súly​pont​ja ek​kor már az Al​leg​heny-hegy​-
ség​től nyu​g at​r a he​lye​ző​dött át. 1860-ra az Egye​sült Ál​la​mok la​kó​i​nak több mint a fele az Ap​pa​lache-
hegy​ség​től nyu​g at​r a élt – egye​sek már a Csen​des-óce​án part​ján.
A te​le​pe​sek több​sé​g e ön​el​lá​tás​r a tö​r ek​vő far​mer volt. Eb​ben a kor​szak​ban még nem tud​ták vol​na
pi​ac​r a vin​ni áru​i​kat, a több​let ter​me​lé​se te​hát idő​vesz​te​ség​nek tűnt. Az új bir​tok el​fog​la​lá​sa után elő​-
ször a fá​kat vág​ták ki, és a tön​kö​ket éget​ték el. Majd meg​épí​tet​ték lak​he​lyü​ket, amely a nagy er​dő​sé​-
gek​nek kö​szön​he​tő​en a Mis​sis​sip​pi​től ke​let​r e ál​ta​lá​ban ge​r en​da​ház volt. Ez az épít​mény vált a nyu​g a​ti
ter​jesz​ke​dés, az ön​te​vé​keny, ame​r i​kai vál​lal​ko​zó kedv szim​bó​lu​má​vá, olyan​nyi​r a, hogy az 1840-es
el​nök​vá​lasz​tá​son ezt nyil​vá​ní​tot​ták Wil​li​am Hen​r y Har​r i​son jel​vé​nyé​vé. Ké​sőbb rend​sze​r e​sen fel​em​-
le​g et​ték, hogy Ab​r a​ham Lin​coln is ge​r en​da​ház​ban szü​le​tett.
A ge​r en​da​ház​nak az volt az elő​nye, hogy gyor​san meg le​he​tett épí​te​ni, a hely​szí​nen ta​lál​ha​tó anya​-
gok​ból, és alig kel​lett hoz​zá né​hány szer​szám (egy fű​r ész és egy bal​ta is ele​g en​dő volt). Egyet​len fér​-
fi is el tud​ta ké​szí​te​ni, de a szom​szé​dok ál​ta​lá​ban se​g í​tet​tek egy​más​nak. Le​he​tő​leg min​dent fa​sze​g ek​-
kel rög​zí​tet​tek, mert a vasszög drá​g ább volt. Az első an​g ol te​le​pe​sek még füg​g ő​le​g es ge​r en​dák​kal
épí​tet​tek há​za​kat, a XVII. szá​za​di skan​di​náv be​ván​dor​lók azon​ban De​la​wa​r e-ból el​ter​jesz​tet​ték a víz​-
szin​te​sen egy​más​r a fek​te​tett ge​r en​dák​kal való épít​ke​zést. Kez​det​ben csak a fa​tör​zse​ket tet​ték egy​más​-
ra, majd aki​nek több ide​je volt, és job​ban ér​tett a fa meg​mun​ká​lá​sá​hoz, szög​le​tes ge​r en​dá​kat ala​kí​tott
ki a fa​tör​zsek​ből. A leg​több ház fa​la​i​nak hossza hat és tíz mé​ter kö​zött volt. A ge​r en​dák kö​zét fa​tör​-
me​lék​kel és agyag​g al töl​töt​ték ki. A te​tőt fa​ké​r eg vagy fa​le​me​zek fed​ték. Az egyik ol​dal​r a tűz​he​lyet
épí​tet​tek, mely​nek agyag​g al bo​r í​tott fá​ból, kő​ből vagy fű​vel ke​vert föld​ből ké​szült ké​mé​nye a fa​lon
kí​vül emel​ke​dett. A pad​ló leg​g yak​r ab​ban ke​mény​r e dön​g ölt agyag volt. A leg​ko​r áb​bi ge​r en​da​há​zak​-
nál még nem üve​g et tet​tek az ab​la​kok​ba, ha​nem zsa​lut, spa​let​tát vagy zsír​pa​pírt. A köz​pon​ti he​lyi​ség
egy​szer​r e volt kony​ha, nap​pa​li, dol​g o​zó​szo​ba és há​ló​szo​ba. A csa​lád itt tar​tot​ta va​la​mennyi fon​to​sabb
szer​szá​mát, fegy​ve​r ét, élel​mét és ru​há​za​tát – ál​ta​lá​ban a fal​r a akaszt​va.
A ge​r en​da​há​zat leg​töb​ben csak ide​ig​le​nes lak​hely​nek szán​ták – amíg to​vább nem ván​do​r ol​nak,
vagy új épü​le​tet nem emel​nek tég​lá​ból, kő​ből vagy ala​po​sab​ban meg​mun​kált fá​ból. A sok fa mi​att a
bir​to​kot is cik​cakk​ban épí​tett, víz​szin​te​sen egy​más​r a he​lye​zett ke​r í​tés​desz​kák​kal vet​ték kö​r ül. Fő​leg
ku​ko​r i​cát ül​tet​tek, mert a táp​ér​té​ke négy​sze​r e​se volt a bú​zá​énak, szük​ség ese​tén lágy szá​r át is meg​-
ehet​ték, és whis​kyt is főz​tek be​lő​le. A ku​ko​r i​ca közé gyak​r an ül​tet​tek ba​bot és tö​köt, hogy haj​tá​sai fel​-
kúsz​has​sa​nak a ku​ko​r i​ca szá​r án. A kony​ha​kert​ben bur​g o​nyát, bor​sót és do​hányt ter​mesz​tet​tek, és az
ét​r en​det az er​dő​ből gyűj​tött gyü​möl​csök​kel, va​la​mint le​he​tő​ség sze​r int ha​lak​kal és va​dak​kal egé​szí​-
tet​ték ki. Há​zi​ál​lat​ként csir​két, ku​tyát és te​he​net tar​tot​tak. A leg​ér​té​ke​sebb azon​ban a disz​nó volt, szin​te
etet​ni sem kel​lett, ab​ból táp​lál​ko​zott, amit az er​dő​ben ta​lált, és csak​nem min​den test​r é​szét el le​he​tett
fo​g yasz​ta​ni. Az iga​zi nyu​g a​ti disz​nók meg​et​ték a kí​g yó​kat, át​úsz​tak a fo​lyó​kon, és gaz​dá​juk a leg​va​-
dabb tör​té​ne​te​ket ter​jesz​tet​te ró​luk. Egye​sek ko​mo​lyan ál​lí​tot​ták, hogy az ő disz​nó​juk át​ug​r ik a ke​r í​-
té​sen és köz​ben szal​tót csi​nál.
 A far​me​r ek első nem​ze​dé​ke ex​ten​zív gaz​dál​ko​dás​sal gyor​san ki​me​r í​tet​te a föl​det, majd pár év múl​-
va, ami​kor a ter​més​ho​zam csök​ken​ni kez​dett, to​vább​állt. Jó pél​da erre Ab​r a​ham Lin​coln csa​lád​ja: az
apja Vir​g i​ni​á​ban szü​le​tett, ő maga már Ken​tu​cky​ban, majd a csa​lád In​di​a​ná​ba, utá​na pe​dig Il​li​no​is-ba
köl​tö​zött. Az in​ten​zí​vebb gaz​dál​ko​dást csak a te​le​pe​sek má​so​dik nem​ze​dé​ke kezd​te meg, ők ve​tet​tek
bú​zát, trá​g yáz​ták a föl​de​ket és ők ke​r es​tek elő​ször pi​a​co​kat ter​mé​nye​ik szá​má​r a.
A pi​o ​nír far​me​r e​ket sze​r e​tik ma​g á​nyos​nak fel​tün​tet​ni, ho​lott nyu​g a​ton a csa​lád​nak sok​kal na​g yobb
je​len​tő​sé​g e volt, mint ke​le​ten. A csa​lád biz​to​sí​tot​ta a mun​ka​tár​sa​kat, a tár​sa​sá​g ot, s meg​könnyí​tet​te a
bir​tok vé​del​mét. A csa​lád köz​ve​tí​tet​te a ter​me​lé​si mód​sze​r e​ket, a val​lá​si és eti​kai ér​té​ke​ket, a fér​fi​ak​-
hoz és nők​höz illő vi​sel​ke​dést, a da​lo​kat, tré​fá​kat és a ba​bo​ná​kat. Nyu​g a​ton sok​kal rit​kább volt az öz​-
vegy vagy az agg​le​g ény, mint ke​le​ten. A ma​g á​nyos asszony volt a leg​r it​kább: az 1800 és 1840 kö​zöt​ti
idő​szak​ban egy öt​ven​ezer fős né​pes​sé​g en be​lül a ku​ta​tok mind​ö ssze húsz egye​dül élő nőt ta​lál​tak. A
szak​ér​tők sze​r int az Ap​pa​lache-hegy​ség és a Mis​sis​sip​pi kö​zött mind​ö ssze a la​kos​ság 1%-ának két​-
ötö​de élt egye​dül.
Az el​köl​töz​te​té​si po​li​ti​ka (lásd a 14. és 19. fe​je​ze​tet!) győ​zel​mé​ig több száz fe​hér élt az in​di​á​nok
kö​zött a Mis​sis​sip​pi​től ke​let​r e. Olya​nok is akad​tak, mint Sam Hous​ton (lásd a 16. fe​je​ze​tet!), aki​ket
von​zott a sza​ba​dabb, mun​kát​la​nabb élet, s ezért oda-vissza jár​tak a két kul​tú​r a kö​zött. A te​le​pe​sek az
in​di​á​nok​tól ta​nul​ták a gyógy​nö​vé​nyek hasz​ná​la​tát, az ége​tés​sel való er​dő​ir​tást és az er​dei gyűj​tö​g e​tés
tit​ka​it. A prém​ke​r es​ke​de​lem ré​vén az in​di​á​nok a leg​kü​lön​bö​zőbb áru​kat sze​r ez​ték be a fe​hé​r ek​től, fő​-
leg a tar​tós fém​esz​kö​zök és a jobb ta​ka​r ók vol​tak ke​r e​set​tek. Az időn​ként ki​r ob​ba​nó, vé​r es konf​lik​tu​-
sok mel​lett te​hát kö​ze​le​dés​r e és kul​tu​r á​lis cse​r é​r e is sor ke​r ült. Csak​hogy a gaz​da​sá​g i fej​lő​dés di​na​-
mi​ká​ja az ős​la​kos​ság el​len dol​g o​zott. Az új szer​szá​mok és ru​hák ter​je​dé​sé​vel el​tűn​tek az ősi in​di​án
mes​ter​sé​g ek. Egy​r e több va​dat öl​tek, hogy prém​jük​kel ke​r es​ked​hes​se​nek, s ezért az ál​la​tok egy ré​sze
ki​pusz​tult. S bár a fe​hé​r ek is so​kat it​tak, az al​ko​hol az in​di​á​nok​nak ár​tott töb​bet: fel​bom​lasz​tot​ta tár​sa​-
dal​mi struk​tú​r á​ju​kat, meg​sem​mi​sí​tet​te élet​mód​ju​kat. Az észa​ki föl​dek nem vol​tak kü​lö​nö​seb​ben ter​-
mé​ke​nyek, a dé​li​e​ket pe​dig a do​hány és a gya​pot ter​me​lé​se me​r í​tet​te ki – vagy​is a te​le​pe​sek​nek ter​-
jesz​ked​ni​ük kel​lett. A fe​hé​r ek​kel foly​ta​tott ke​r es​ke​de​lem te​hát előbb meg​könnyí​tet​te az in​di​á​nok éle​-
tét, majd ki​szo​r í​tot​ta őket régi vi​lá​g uk​ból.
 6. Meriwether Lewis – A felfedező
Wil​li​am Le​wis ül​tet​vé​nyes és fe​le​sé​g e, Lucy Me​r i​wet​her úgy dön​tött, hogy ve​ze​ték​ne​ve​ik​ből ál​lít​ja
össze an​nak a gyer​me​kük​nek a ne​vét, aki 1774. au​g usz​tus 18-án szü​le​tett a vir​g i​ni​ai Ivy​ban. Az apá​val
öt év múl​va vég​zett a tü​dő​g yul​la​dás, az anyát azon​ban ke​mé​nyebb fá​ból fa​r ag​ták: a füg​g et​len​sé​g i há​-
bo​r ú (1775-1783) ide​jén fegy​vert fog​va űzte ki a ré​szeg brit ka​to​ná​kat az ül​tet​vé​nyé​r ől, majd új​r a​há​-
za​so​dott, és nyolc​van​hat éves ko​r á​ig élt. A fia Geor​g iá​ban töl​tött pár évet a mos​to​ha​ap​já​val, ahol
olyan​nyi​r a meg​ked​vel​te a ter​mé​szet​já​r ást és a va​dá​sza​tot, hogy ké​sőbb már nem érez​te jól ma​g át a
vir​g i​ni​ai ül​tet​vé​nyes sze​r e​pé​ben.
Húsz​éves ko​r á​ban csat​la​ko​zott a Ge​o r​g e Wa​shing​ton ál​tal össze​hí​vott ön​kén​te​sek​hez, akik​kel az el​-
nök vér nél​kül le​ver​te a nyu​g at-penn​syl​va​ni​ai far​me​r ek „whis​ky​lá​za​dá​sát”, majd to​vább​r a is ka​to​na
ma​r adt, és az észa​ki erő​dök​ben tel​je​sí​tett szol​g á​la​tot. 1801-ben egy régi vir​g i​ni​ai is​me​r ő​se, Tho​mas
Jef​fer​son lett az Egye​sült Ál​la​mok el​nö​ke, aki Me​r i​wet​her Le​wist ki​ne​vez​te tit​ká​r á​vá.
A Fe​hér Ház​ban a két agg​le​g ény azon saj​nál​ko​zott, mi​lyen ke​ve​set tud az észak-ame​r i​kai kon​ti​nens
nyu​g a​ti fe​lé​r ől. Még pon​tos mé​r e​tei is csak 1794-ben de​r ül​tek ki, ami​kor a ha​jó​sok vég​r e meg​ha​tá​-
roz​ták, hogy mi​lyen szé​les​sé​g i és hosszú​sá​g i fok​nál ta​lál​ha​tó a Co​lum​bia tor​ko​la​ta. Az Egye​sült Ál​-
la​mok több mint öt​mil​li​ó s la​kos​sá​g á​ból csak fél​mil​li​ó ​an él​tek az Ap​pa​lache-től nyu​g at​r a, s mind​-
össze négy út ve​ze​tett át e hegy​sé​g en. Az At​lan​ti-óce​án part​já​tól az Egye​sült Ál​la​mok nyu​g a​ti ha​tá​r át
ké​pe​ző Mis​sis​sip​pi​ig való uta​zás leg​alább hat he​tet vett igény​be. Tho​mas Jef​fer​son (a kon​ti​nens egyik
leg​mű​vel​tebb em​be​r e!) még úgy vél​te, hogy az Ap​pa​lache-ben ta​lál​ha​tó Blue-hegy​ség Észak-Ame​r i​-
ka leg​ma​g a​sabb hegy​sé​g e. Azt is el​kép​zel​he​tő​nek tar​tot​ta, hogy a bel​ső te​r ü​le​te​ken mű​kö​dő vul​ká​no​-
kat, ma​mu​to​kat és a Csen​des-óce​á​nig ve​ze​tő vízi át​já​r ó​kat le​het ta​lál​ni. Bár 1801-ben meg​je​lent a skót
Ale​xan​der Mac​ken​zie út​le​írá​sa, aki el​ső​ként utaz​ta át a kon​ti​nenst Ka​na​dá​ból a Csen​des-óce​á​nig
(1792-1793), Jef​fer​son en​nél sok​kal töb​bet sze​r e​tett vol​na meg​tud​ni.
Már évek óta fog​lal​koz​tat​ta egy fel​fe​de​ző​út gon​do​la​ta, s 1803 ja​nu​ár​já​ban fel​kér​te a Kong​r esszust,
hogy biz​to​sít​sa egy ka​to​nai ex​pe​dí​ció költ​sé​g e​it, amely fel​tár​ja a Mis​sou​r i for​r á​sát, majd el​jut a
Csen​des-óce​á​nig. Az el​nök meg volt róla győ​ződ​ve, hogy az is​me​r et​szer​zés és ke​r es​ke​de​lem cél​ja​in
kí​vül a nagy​ha​tal​mi szem​pon​tok is szük​sé​g es​sé te​szik a fel​fe​de​ző​utat. És mi​vel úgy lát​ta, hogy fi​a​tal
ba​r át​ja, Me​r i​wet​her Le​wis ugyan​csak haj​la​mos a de​presszi​ó ​r a, őt ne​vez​te ki az ex​pe​dí​ció ve​ze​tő​jé​-
nek, hogy ko​moly fel​adat​r a kon​cent​r ál​jon lel​ki prob​lé​mái he​lyett.
1803-ban az Egye​sült Ál​la​mok kor​má​nya meg​vá​sá​r ol​ta Na​pó​le​o n​tól Loui​si​a​nát, vagy​is a Mis​sis​-
sip​pi nyu​g a​ti víz​g yűj​tő me​den​cé​jét, s ez ala​po​san meg​nö​vel​te az ér​dek​lő​dést a nyu​g a​ti te​r ü​le​tek iránt.
A Kong​r esszus meg​sza​vaz​ta a kért két​ezer-öt​száz dol​lá​r os össze​g et (még sen​ki sem tud​ta, hogy az
ex​pe​dí​ció össze​sen 38 722,25 dol​lár​ba fog ke​r ül​ni). Jef​fer​son pe​dig, mi​után a Fe​hér Ház​ban éve​kig
fej​leszt​g et​te Le​wis mű​velt​sé​g ét, most fel​ké​szí​tés cél​já​ból el​küld​te őt a phi​la​del​phi​ai Penn​syl​va​nia
Egye​tem​r e és az Ame​r i​kai Fi​lo​zó​fi​ai Tár​sa​ság​hoz. Itt a fi​a​tal​em​ber pár hó​nap alatt meg​ta​nul​ta, ho​-
gyan kell csil​la​g á​sza​ti mé​r é​sek alap​ján meg​ha​tá​r oz​ni a föld​r aj​zi hely​ze​tet, meg​is​mer​ke​dett az or​vos​-
tu​do​mány, a bo​ta​ni​ka és az ás​vány​tan alap​ja​i​val, s meg​be​szél​ték vele, mi​lyen in​di​án szo​ká​so​kat fi​-
gyel​jen meg. (A ko​r a​be​li tu​dó​so​kat még az is fog​lal​koz​tat​ta, van-e va​la​mi​lyen köze az in​di​án val​lá​-
sok​nak a ju​da​iz​mus​hoz, mert egye​sek el​kép​zel​he​tő​nek tar​tot​ták, hogy az ame​r i​kai ős​la​kos​ság Iz​r a​el
el​ve​szett tör​zse​i​nek a le​szár​ma​zott​ja.)
Ez​alatt Jef​fer​son össze​to​bo​r oz​tat​ta az ex​pe​dí​ció részt​ve​vő​it. Nem ka​land​vá​g yó úri​em​be​r e​ket akart
Le​wis mel​lé ál​lí​ta​ni, ha​nem ta​pasz​talt és fe​g yel​me​zett ha​tár​vi​dé​ki​e​ket, s arra tö​r e​ke​dett, hogy le​g yen
köz​tük va​dász, ha​jós, ács és ko​vács is. Elő​ször is fel​kér​te Le​wis egyik régi is​me​r ő​sét, Wil​li​am Clar​-
kot (1770-1838), hogy le​g yen az ex​pe​dí​ció má​sik ve​ze​tő​je. Ő is vir​g i​ni​ai volt, ti​zen​négy éves ko​r á​-
ban Ken​tu​cky​ba ván​do​r olt, s 1794-ben hi​va​tá​sos ka​to​na​ként har​colt Ant​hony Way​ne tá​bor​nok mel​lett
„a ki​dőlt fák csa​tá​já​ban”. (Lásd a 8. fe​je​ze​tet!) Az ame​r i​kai füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú nyu​g a​ti hő​sé​nek,
Ge​o r​g e Ro​g ers Clark​nak az öccse volt, s ta​pasz​talt in​di​án​har​cos​nak te​kin​tet​ték. Ér​tett a tér​kép​r aj​zo​-
lás​hoz, a ha​jó​zás​hoz és az in​di​á​nok​kal való tár​g ya​lás​hoz is. A két ve​ze​tő jól ki​egé​szí​tet​te egy​mást:
Le​wis ide​g es, me​lan​ko​li​kus ér​tel​mi​sé​g i volt, Clark nyu​g odt, nyílt​szí​vű ka​to​na​em​ber. Nem ér​de​kel​te
őket, me​lyi​kük​nek ma​g a​sabb a rang​ja, köl​csö​nö​sen ka​pi​tány​nak ne​vez​ték egy​mást, és kö​zö​sen hoz​ták
meg a dön​té​se​ket.
Az ex​pe​dí​ció csa​pa​tát vé​g ül har​minc​egy fő al​kot​ta: a két tiszt (Le​wis ka​pi​tány, Clark had​nagy volt),
hu​szon​hét vi​szony​lag fi​a​tal, nőt​len ka​to​na, egy fél​vér tol​mács, Ge​o r​g e Dro​u​il​lard és Clark óri​á​si fe​-
ke​te rab​szol​g á​ja, York. Né​hány ha​jós, egy őr​mes​ter és öt köz​ka​to​na se​g í​tet​te őket az út első sza​ka​-
szán, de ők ha​mar vissza​tér​tek. Egy Scam​mon nevű, ha​tal​mas, fe​ke​te új​fund​lan​di ku​tya azon​ban
mind​vé​g ig ve​lük tar​tott. Va​la​mennyi részt​ve​vő pus​kát, kést és to​ma​haw​kot vitt ma​g á​val, a két tiszt
pisz​tolyt is. Volt még egy ki​sebb, for​g ó​dob​r a he​lye​zett bronz​ágyú​juk és egy sű​r í​tett le​ve​g ő​vel mű​kö​-
dő lég​pus​ká​juk. Jef​fer​son ra​g asz​ko​dott hoz​zá, hogy vi​g ye​nek ma​g uk​kal mé​r ő​esz​kö​zö​ket, or​vo​si do​-
bozt, hor​doz​ha​tó mik​r o​szkó​pot, egy szét​szed​he​tő fém​ke​nut és oly sok le​ves​port, hogy ala​po​san meg
is utál​ták az uta​zás vé​g é​r e. Az in​di​á​nok​nak aján​dé​ko​kat vit​tek: ru​há​kat, tük​r ö​ket, szí​nes gyön​g yöt,
zseb​ken​dő​ket, sza​la​g o​kat, va​la​mint ren​g e​teg „bé​ke​ér​met”, mely​nek az egyik ol​da​lán Jef​fer​son arc​ké​-
pe volt lát​ha​tó, a má​si​kon két egy​más​ba tett kéz.
1803-1804 te​lét a részt​ve​vők ki​kép​zés​sel, a kész​le​tek és in​for​má​ci​ó k gyűj​té​sé​vel töl​töt​ték egy tá​-
bor​ban, St. Louis​tól észak​r a. 1804. má​jus 14-én in​dul​tak út​nak a Mis​sou​r i fo​lyón. A fő hajó (a ke​el​bo​-
at) egy öt​ven​ö t láb hosszú, la​pos, fe​dett, te​her​szál​lí​tó bár​ka volt, le​dönt​he​tő ár​boc​cal és ti​zen​két pár
eve​ző​vel. Le​he​tett te​hát evez​ni és vi​tor​láz​ni, tol​hat​ták a fo​lyó​me​der​be le​szúrt póz​nák​kal, vagy von​tat​-
hat​ták a part​r ól. Két na​g yobb kenu kí​sér​te a ha​jót.
Kez​det​ben bé​ké​sen ha​józ​tak fel​fe​lé a fo​lyón, gyö​nyör​köd​ve a táj​ban, és csak a szú​nyo​g ok kí​noz​ták
őket. Át​la​g o​san ti​zen​ö t mér​föl​det tet​tek meg na​pon​ta. El​ső​ként az otó in​di​á​nok​kal ta​lál​koz​tak, és
hang​za​tos bé​ke​szó​la​mok kö​ze​pet​te osz​to​g at​ták köz​tük Jef​fer​son aján​dé​ka​it. Az ex​pe​dí​ció egyet​len ál​-
do​za​ta, Flo​yd Bluff őr​mes​ter au​g usz​tus 20-án halt meg vá​r at​la​nul, va​ló​szí​nű​leg vak​bél​g yul​la​dás​ban.
Eb​ben a kor​ban ez a be​teg​ség ak​kor is vég​zett vol​na vele, ha egy vá​r os​ban sújt le rá. A mai io​wai Si​-
oux City he​lyén te​met​ték el. Ezen kí​vül csak ki​sebb bal​ese​tek tör​tén​tek: az ex​pe​dí​ció egyik tag​ja két
el​kó​bo​r olt ló után ment, és két hé​tig nem ta​lált vissza, Le​wis pe​dig kis hí​ján meg​mér​g ez​te ma​g át,
ami​kor ás​vá​nyo​kat vizs​g ált a tűz fö​lött.
Szep​tem​ber 23-án ta​lál​koz​tak a ret​te​g ett ti​ton szi​úk​kal, akik fe​nye​g e​tő​en vi​sel​ked​tek, s kis hí​ján
több​ször is ki​tört a tűz​harc. Vé​g ül el​szív​ták a bé​ke​pi​pát, de az in​di​á​nok igen sok aján​dé​kot kö​ve​tel​tek.
Az ari​ka​r ák ba​r át​sá​g o​sab​bak vol​tak, akár​csak a men​de​nek és hi​dat​szák, akik​nek a mai Észak-Da​ko​ta
te​r ü​le​tén fek​vő te​le​pe​it ok​tó​ber​r e ér​ték el. A hi​dat​szák meg​pró​bál​ták Yor​k​r ól, Clark rab​szol​g á​já​r ól
le​mos​ni a fe​ke​te szint, mert fes​ték​nek vél​ték. Nagy​sza​bá​sú bé​ke​szer​tar​tás után az uta​zók erő​döt és ge​-
ren​da​há​za​kat épí​tet​tek, s itt húz​ták ki a rend​kí​vül ke​g yet​len te​let. Ala​po​san ki​fag​g at​ták az in​di​á​no​kat
az előt​tük álló út​r ól, mert ez​u​tán már is​me​r et​len vi​dék​r e kel​lett be​ha​tol​ni​uk. Sze​r en​csé​jük​r e azon​ban
no​vem​ber 11-én fel​buk​kant az erőd​ben egy fran​cia-ka​na​dai ke​r es​ke​dő, Tous​sa​int Char​bon​neau és ter​-
hes so​só​ni in​di​án fe​le​sé​g e, Sa​ca​g a​wea. (A „Ma​dár Asszonyt” je​len​tő név be​tű​zé​sé​ben és ki​ej​té​sé​ben
az ame​r i​ka​i​ak sem biz​to​sak, egye​sek sze​r int Sa​ka​ka​wea vagy Sa​ca​ja​wea a he​lyes írás​mód, a leg​g ya​-
ko​r ibb ki​ej​tés pe​dig „szö​köd​zsé​ví​a​ként” hang​zik.)
Char​bon​neau-t fel​fo​g ad​ták az ex​pe​dí​ció tol​má​csá​nak, de ha​ma​r o​san ki​de​r ült, hogy a ti​zen​éves Sa​-
ca​g a​wea sok​kal hasz​no​sabb úti​tár​suk lesz. Az asszony 1805. feb​r u​ár 11-én szül​te meg a fiát, Jean-
Bap​tis​te-ot egy ital se​g ít​sé​g é​vel, ame​lyet Le​wis a csör​g ő​kí​g yó csör​g ő​jé​ből ké​szí​tett. Clark az
asszonyt Ja​ney-nek, fiát pe​dig Pom​pey​nak ne​vez​te el, és egy tür​kiz​zel ki​r a​kott övét aján​dé​ko​zott a fi​-
a​tal anyá​nak. Va​ló​szí​nű​leg sen​ki sem bánt ilyen ked​ve​sen Sa​ca​g a​we​á​val évek óta – és ő ezt a kö​vet​ke​-
ző hó​na​pok so​r án több​szö​r ö​sen vi​szo​noz​ta is.
A na​g yobb hajó és sze​mély​ze​te vissza​tért a Mis​sou​r in St. Louis​ba, s az uta​zást áp​r i​lis 7-én a két ki​-
sebb csó​nak​kal foly​tat​ták. Ami​kor az egyik má​jus 14-én fel​dőlt, csak Sa​ca​g a​we​á​nak volt annyi lé​lek​-
je​len​lé​te, hogy egyet​len moz​du​lat​tal ki​emel​je a víz​ből az ex​pe​dí​ció szer​szá​ma​it, gyógy​sze​r e​it és
jegy​ze​te​it, ame​lye​ket nél​kü​le el​so​dort vol​na az ár. Má​jus 20-án a há​lás fel​fe​de​zők róla ne​vez​tek el
Bird Womannek, vagy​is Ma​dár Asszony​nak egy fo​lyót. Ami​kor pe​dig meg​be​te​g e​dett, Clark gon​do​san
ápol​ta, s egy ké​nes for​r ás vi​zé​vel meg is gyó​g yí​tot​ta. Jú​ni​us 3-án a Ma​r i​as fo​lyó tor​ko​la​tá​nál nem
tud​ták, me​lyik fo​lyó​med​r et kö​ves​sék, de vé​g ül hosszas vizs​g á​ló​dás után a déli irányt vá​lasz​tot​ták.
Ezen a vi​dé​ken, a mai Mon​ta​na te​r ü​le​tén már kel​le​met​len ta​lál​ko​zá​sok​r a is sor ke​r ült a grizzly med​-
vék​kel, s az éj​sza​kai tá​bor​ba be​té​ve​dő és ott pá​nik​ba eső bö​lény​bi​ka ugyan​ilyen ve​sze​del​mes​nek bi​-
zo​nyult.
A leg​na​g yobb ve​szélyt még​is a kör​nyék in​di​án tör​zsei je​len​tet​ték. Sa​ca​g a​wea azon​ban biz​to​sí​tot​ta
őket, hogy ha​ma​r o​san el​jut​nak a Mis​sou​r i „hár​mas vil​lá​já​hoz”, az ő né​pé​nek, a so​só​nik​nak a kö​ze​lé​-
be. (In​nen ra​bol​ták el pár éve a hi​dat​sza in​di​á​nok, akik el​ad​ták Char​bon​neau-nak.) Az ef​fé​le in​for​má​-
ci​ó k​r a nagy szük​ség volt, mi​ó ta egy zu​ha​tag​ban el​ve​szí​tet​ték az ex​pe​dí​ció utol​só irány​tű​jét is. Jú​li​us
27-én Le​wis ag​g ód​va írta a nap​ló​já​ba, hogy​ha nem ta​lál​nak olyan né​pet, amely haj​lan​dó lo​va​kat el​ad​-
ni ne​kik, az ex​pe​dí​ció ku​dar​cot vall.
A Lem​hi-ha​g ó​nál kel​tek át a kon​ti​nens fő víz​vá​lasz​tó​ján. Au​g usz​tus 13-án ta​lál​koz​tak két in​di​án
asszonnyal, akik el​ve​zet​ték Le​wist a so​só​ni fa​lu​ba. Au​g usz​tus 17-én az egész ex​pe​dí​ció meg​ér​ke​zett
az in​di​á​nok​hoz. Sa​ca​g a​wea előbb az egyik asszony nya​ká​ba bo​r ult, aki régi ba​r át​nő​je volt, s azért
kap​ta az Ugró Hal ne​vet, mert ami​kor Sa​ca​g a​we​át fog​lyul ej​tet​ték, neki si​ke​r ült egy pa​ta​kon át​ugor​va
meg​me​ne​kül​nie. Ez​u​tán Sa​ca​g a​wea ala​po​sab​ban meg​néz​te a so​só​nik fő​nö​két, Ca​meah​wai​tot, és fel​is​-
mer​te ben​ne a fi​vé​r ét. Ma​g á​hoz ölel​te, és hosszan zo​ko​g ott.
Re​g ény​be illő ta​lál​ko​zás volt – s en​nek kö​szön​he​tő​en az ex​pe​dí​ció ez​u​tán min​den tá​mo​g a​tást meg​-
ka​pott a so​só​nik​tól. Hu​szon​ki​lenc ló​val in​dul​hat​tak to​vább nyu​g at felé. A Bit​ter​r oot-hegy​sé​g en még
így is csak nagy ne​héz​sé​g ek árán kel​tek át, s va​la​mennyi​en meg​be​te​g ed​tek. Ok​tó​ber 10-én el​ér​ték a
Sna​ke fo​lyót, s in​nen ke​nu​kon foly​tat​ták az utat. A ba​r át​sá​g os né​pör​szi in​di​á​nok min​den​ben se​g í​tet​ték
a fel​fe​de​ző​ket. Ok​tó​ber 18-án már a Co​lum​bia fo​lyón ha​lad​tak öt ke​nu​ban az óce​án felé. Egy​r e több
in​di​án törz​zsel ta​lál​koz​tak, de va​la​mennyi​en be​lát​ták, hogy harc​r a ké​szü​lő​dő csa​pat nem hoz​na ma​g á​-
val egy in​di​án nőt, aki a cse​cse​mő​jét böl​cső​ke​r et​ben vi​szi a há​tán. Clark le is írta nap​ló​já​ban, hogy
„tol​má​csunk fe​le​sé​gé​nek, en​nek az in​di​án asszony​nak a lát​vá​nya meg​győz​te e né​pe​ket bé​kés szán​dé​ka​-
ink​ról”.
No​vem​ber 7-én hal​lot​ták meg az óce​án zú​g á​sát. Egyes tör​té​né​szek iro​ni​ku​san meg​jegy​zik, hogy
alig​ha​nem Sa​ca​g a​wea volt az első ame​r i​kai asszony, aki sza​va​za​ti jo​g ot ka​pott, mert az ő vé​le​mé​nyét
is meg​kér​dez​ték a fér​fi​ak no​vem​ber 24-én, ami​kor ar​r ól vi​táz​tak, hol üs​se​nek tá​bort. Vé​g ül a Co​lum​-
bia tor​ko​la​tá​nak déli part​ján tá​bo​r oz​tak le, s a gyor​san össze​tá​kolt, és egy ba​r át​sá​g os törzs​r ől el​ne​ve​-
zett Clat​sop-erőd​ben húz​ták ki a te​let. Sa​ca​g a​wea szá​má​r a nagy él​mény volt a Csen​des-óce​án lát​vá​-
nya, akár​csak a part​r a ve​tett bál​náé, ame​lyet a tá​bor​tól dél​r e ta​lál​tak. A fér​fi​ak a hosszas nél​kü​lö​zés
után most be​teg​r e et​ték ma​g u​kat a bál​na​hús​ból, és Sa​ca​g a​we​á​nak kel​lett meg​g yó​g yí​ta​nia őket kü​lön​-
fé​le fő​ze​tek​kel.
Egy ide​ig ab​ban re​mény​ked​tek, hogy fel​buk​kan egy ame​r i​kai hajó, s ten​g e​r i úton tér​het​nek haza.
Hajó azon​ban nem jött, s ők 1806 már​ci​u​sá​ban meg​in​dul​tak vissza​fe​lé. A nagy hó mi​att csak ez év
nya​r án tud​tak túl​jut​ni a he​g ye​ken. Jú​li​us ele​jén több cso​port​r a osz​lot​tak, hogy na​g yobb te​r ü​le​tet be​-
jár​has​sa​nak. Le​wis ki​lenc em​ber​r el egye​ne​sen ke​let felé ha​ladt, majd észa​kabb​r a fel​mér​te a Ma​r i​as
fo​lyó vi​dé​két is. Clark Sa​ca​g a​we​á​val és a töb​bi​ek​kel dél felé in​dult el, s a Yel​lows​to​ne fo​lyá​sát kö​vet​-
te. Au​g usz​tus 12-én ta​lál​koz​tak össze va​la​mennyi​en a Mis​sou​r i fo​lyón, a Litt​le Mis​sou​r i tor​ko​la​tá​nak
kö​ze​lé​ben. Nagy sze​r en​csé​jük volt, hogy nem ta​lál​koz​tak har​ci​a​sabb in​di​án ban​dák​kal. Csak Le​wi​sék​-
tól pró​bál​tak fegy​vert és lo​vat lop​ni a fe​ke​te​lá​bú​ak, s ők kény​te​le​nek vol​tak két har​cost meg​ö l​ni. Sa​-
ca​g a​wea és fér​je au​g usz​tus 17-én vált el a fel​fe​de​zők​től a hi​dat​szák fal​va​i​nál. Char​bon​neau öt​száz
dol​lárt és har​minc​há​r om cen​tet ka​pott szol​g á​la​ta​i​ért, Sa​ca​g a​wea pe​dig ter​mé​sze​te​sen egy cen​tet sem.
Az ame​r i​ka​i​ak nem tud​tak róla, de Ja​mes Wil​kin​son tá​bor​nok, a spa​nyo​lok fi​ze​tett ügy​nö​ke el​árul​-
ta a spa​nyol ha​tó​sá​g ok​nak Le​wis és Clark ter​ve​it. 1804 au​g usz​tu​sá​tól két éven be​lül négy spa​nyol ka​-
to​nai ex​pe​dí​ció is út​nak in​dult az el​fo​g á​suk​r a San​ta Fé​ből, de a nagy tá​vol​sá​g ok és az in​di​á​nok el​len​-
sé​g es​sé​g e mi​att mind ku​dar​cot val​lott. A ne​g ye​dik spa​nyol ex​pe​dí​ci​ó ​nak száz​negy​ven mér​föld​r e si​-
ke​r ült meg​kö​ze​lí​te​ni Le​wis és Clark csa​pa​tát, de er​r ől egyik fél sem szer​zett tu​do​mást.
Le​wis és Clark ex​pe​dí​ci​ó ​ja 1806. szep​tem​ber 23-án ért vissza St. Louis​ba, ahol so​kan már ha​lott​nak
hit​ték a fel​fe​de​ző​ket. Az uta​zás két évig, négy hó​na​pig és tíz na​pig tar​tott. Több mint ti​zen​két​ezer-há​-
rom​száz ki​lo​mé​tert jár​tak be. Bár az észak​nyu​g a​ti át​já​r ót nem ta​lál​ták meg, el​ké​pesz​tő mennyi​sé​g ű
tu​do​má​nyos in​for​má​ci​ó ​val lát​ták el az Egye​sült Ál​la​mok tu​dó​sa​it, ka​to​ná​it és po​li​ti​ku​sa​it. Az ő to​po​-
grá​fi​ai ada​ta​ik alap​ján ké​szült el az első rész​le​te​sebb tér​kép az észak​nyu​g a​ti te​r ü​le​tek​r ől. Mint​egy két​-
száz új nö​vény​faj​r ól és száz​hu​szon​két is​me​r et​len ál​lat​faj​r ól szá​mol​tak be. Kö​r ül​be​lül öt​ven törz​zsel
is​mer​ked​tek meg, s már vissza​té​r é​sük előtt há​r om in​di​án kül​dött​ség ke​r es​te fel a ha​tó​sá​g o​kat. Tu​cat​-
nyi bőr​kö​té​ses jegy​ző​köny​vük mind​má​ig fel​be​csül​he​tet​len ér​té​kű tör​té​nel​mi for​r ás. A ko​r a​be​li ame​-
ri​ka​i​ak azt a kö​vet​kez​te​tést von​ták le fel​fe​de​zé​se​ik​ből, hogy nyu​g a​ton rend​kí​vü​li kin​csek vár​nak rá​-
juk. Loui​si​a​na va​ló​ban az övék lett, s ha​ma​r o​san Ore​g on is az ölük​be hullt.
Sa​ca​g a​wea ké​sőb​bi sor​sá​r ól két el​mé​let szü​le​tett. Egyes ada​tok arra utal​nak, hogy 1812-ben, hu​-
szon​éve​sen halt meg a mai Dél-Da​ko​ta te​r ü​le​ten, a Ma​nu​el-erőd​ben. A tör​té​né​szek egy ré​sze azon​ban
úgy véli, hogy ez in​kább Ot​ter Tail (Vid​r a​fark) le​he​tett, Char​bon​neau má​sik fe​le​sé​g e, Sa​ca​g a​wea pe​-
dig előbb a ka​men​csik kö​zött élt a mai Ok​la​ho​má​ban, majd vissza​tért sa​ját né​pé​hez, Wyo​ming​ba. Ek​-
kor már Po​r i​vo (Fő​nök Asszony) né​ven em​le​g et​ték, és a Wind Ri​ver Ügy​nök​ség​ben halt meg 1884-
ben, a ki​lenc​ve​nes éve​i​ben.
Clark ez​u​tán Loui​si​a​na Ter​r i​tó​r i​um in​di​án​ügyek​kel fog​lal​ko​zó kor​mány​hi​va​tal​no​ka s mi​lí​ci​á​já​nak
tá​bor​no​ka (1807-1813), majd Mis​sou​r i Ter​r i​tó​r i​um kor​mány​zó​ja (1813-1820) lett. Yor​kot fel​sza​ba​dí​-
tot​ta. To​vább​r a is az in​di​án​ügyek tiszt​vi​se​lő​je ma​r adt, s min​dig jó​in​du​la​tú​an bánt az ős​la​kos​ság​g al.
Le​wist 1807-ben Jef​fer​son Loui​si​a​na Ter​r i​tó​r i​um kor​mány​zó​já​vá ne​vez​te ki, de az egy​ko​r i fel​fe​de​ző
nem tud​ta ma​g át meg​ked​vel​tet​ni sem a te​r ü​let la​ko​sa​i​val, sem wa​shing​to​ni fe​let​te​se​i​vel. Te​vé​keny​sé​-
gét sú​lyos kri​ti​kák​kal il​let​ték, s 1809 szep​tem​be​r é​ben el​in​dult Wa​shing​ton​ba, hogy tisz​táz​za ma​g át.
Már a ha​jón za​var​tan vi​sel​ke​dett és so​kat ivott. A Nash​vil​le felé ve​ze​tő or​szág​úton szál​lást kért egy te​-
le​pes ge​r en​da​há​zá​ban, s más​nap, ok​tó​ber 11-én az ágyá​ban ta​lál​ták ha​lá​los se​bek​kel a tes​tén. Ta​lán
rab​ló​g yil​kos​ság ál​do​za​ta lett, ugyan​is a pén​zét nem lel​tek meg nála. De az is el​kép​zel​he​tő, hogy ön​-
gyil​kos lett, és csak a ha​lá​la után ra​bol​ták ki. Könnyen meg​le​het, hogy az egyik leg​hí​r e​sebb ex​pe​dí​ció
ve​ze​tő​je, aki több mint két éven át tűr​te egy fel​fe​de​ző​út meg​pró​bál​ta​tá​sa​it, a min​den​na​pos po​li​ti​kai
int​r i​kák sú​lyát már nem tud​ta el​vi​sel​ni.
 7. Hogyan terjesztette ki fennhatóságát az Egyesült Államok a
kontinensen?
Ami​kor az Egye​sült Ál​la​mok 1783-ban el​is​mer​tet​te füg​g et​len​sé​g ét, a pá​r i​zsi bé​ke​szer​ző​dés sze​r int
észa​kon a Nagy-ta​vak, nyu​g a​ton a Mis​sis​sip​pi, dé​len pe​dig a spa​nyol ké​zen lévő Flo​r i​da lett az új
köz​tár​sa​ság ha​tá​r a. (Flo​r i​da ek​ko​r i​ban még ki​ter​jedt a Me​xi​kói-öböl azon part​vi​dé​ké​r e is, amely a
Mis​sis​sip​pi tor​ko​la​tá​tól ke​let​r e fek​szik.) A Mis​sis​sip​pi​től nyu​g at​r a hú​zó​dó te​r ü​let szin​tén Spa​nyol​o r​-
szág bir​to​ka volt. A XVIII. szá​zad vé​g én azon​ban leg​fel​jebb há​r om​ezer spa​nyol élt a mai Te​xas, ti​zen​-
ki​lenc​ezer a mai Új-Me​xi​kó és nyolc​ezer Ka​li​for​nia te​r ü​le​tén. Az Egye​sült Ál​la​mok rend​kí​vül gyors
de​mo​g rá​fi​ai és gaz​da​sá​g i fej​lő​dé​se, va​la​mint a ked​ve​ző nem​zet​kö​zi kö​r ül​mé​nyek két em​ber​ö l​tő alatt
le​he​tő​vé tet​ték a több mint két​mil​lió négy​zet​mér​föl​des te​r ü​let el​fog​la​lá​sát.
A te​r ü​let​szer​zés​r e a XIX. szá​zad ele​jén adó​dott az első al​ka​lom. 1800-ban Bo​na​par​te fran​cia első
konzul meg​kö​töt​te a spa​nyol kor​mánnyal a har​ma​dik San Il​de​fon​so-i szer​ző​dést. Eb​ben az Et​r u​r i​ai
Ki​r ály​ság​g á nyil​vá​ní​tott Tos​ca​nát a spa​nyol ki​r ály só​g o​r a, Pár​ma her​ce​g e fi​á​nak, Bour​bon-Pár​mai
La​jos Fe​r enc​nek jut​tat​ták, s en​nek fe​jé​ben Spa​nyol​o r​szág át​en​g ed​te Fran​cia​o r​szág​nak a Mis​sis​sip​pi
nyu​g a​ti víz​g yűj​tő me​den​cé​jét, ame​lyet ek​ko​r i​ban Loui​si​a​na né​ven em​le​g et​tek. A hét​éves há​bo​r ú
(1756-1763) előtt a tel​jes víz​g yűj​tő te​r ü​let, az Ap​pa​lache- és a Szik​lás hegy​ség kö​zött fran​cia gyar​mat
volt Loui​si​a​na né​ven, majd 1763-ban ke​le​ti ré​sze brit, 1783-ban pe​dig ame​r i​kai kéz​r e ke​r ült, s ez​u​tán
csak a nyu​g a​ti részt, a Mis​sis​sip​pi és a Szik​lás-hegy​ség víz​vá​lasz​tó​ja köz​ti részt ne​vez​ték Loui​si​a​ná​-
nak.
Az ame​r i​kai kor​mányt meg​r i​asz​tot​ta az a le​he​tő​ség, hogy a gyen​g e Spa​nyol​o r​szág he​lyett a köz​is​-
mer​ten erős és ag​r esszív Fran​cia​o r​szág ve​he​ti bir​to​ká​ba a ha​tá​r a​i​tól nyu​g at​r a fek​vő te​r ü​le​tet, s így
bár​mi​kor le​zár​hat​ja előt​te a Mis​sis​sip​pi tor​ko​la​tát. Ezért Tho​mas Jef​fer​son el​nök 1803-ban Pá​r izs​ba
küld​te Ja​mes Mon​r oe-t az​zal az uta​sí​tás​sal, hogy pró​bál​ja meg​vá​sá​r ol​ni New Or​le​ans vá​r ost egy ak​-
ko​r a te​r ü​let​tel a fo​lyó tor​ko​la​tá​nál, amek​ko​r á​tól a fran​ci​ák haj​lan​dó​ak meg​vál​ni. Arra is fel​ha​tal​maz​-
ta, hogy az al​ku​do​zás so​r án tíz​mil​lió dol​lá​r ig emel​he​ti a fel​kí​nált fi​zet​sé​g et.
Csak​hogy a fran​cia kor​mány ek​kor már be​lát​ta, hogy az óce​á​non túl nem tud​ja meg​ő riz​ni a na​-
gyobb gyar​ma​to​kat. Bo​na​par​te had​se​r e​g e még a vi​szony​lag kis te​r ü​le​tű Sa​int-Do​min​g ue gyar​ma​tot (a
mai Ha​i​tit) sem tud​ta vissza​fog​lal​ni a lá​za​dó rab​szol​g ák​tól, a sár​g a​láz pe​dig több ezer ka​to​ná​ját el​-
pusz​tí​tot​ta. Ho​g yan is tud​ná meg​vé​de​ni az óri​á​si Loui​si​a​nát, ha ki​újul a há​bo​r ú Nagy-Bri​tan​ni​á​val? A
brit flot​ta szá​má​r a gye​r ek​já​ték lesz blo​kád alá ven​ni vagy akár el is fog​lal​ni New Or​le​anst. Pénz​r e vi​-
szont na​g yon is szük​sé​g e volt a fran​cia kor​mány​zat​nak, s ezért Tal​ley​r and kül​ügy​mi​nisz​ter a kö​vet​-
ke​ző kér​dés​sel lep​te meg Pá​r izs​ban Mon​r oe-t: „És mennyit ad​ná​nak egész Loui​si​a​ná​ért?”
1803. áp​r i​lis 30-án alá is ír​ták a szer​ző​dést: Jef​fer​son két​sze​r e​sé​r e nö​vel​het​te or​szá​g a te​r ü​le​tét. Az
Egye​sült Ál​la​mok ti​zen​ö t​mil​lió dol​lá​r ért 2 144 520 négy​zet​ki​lo​mé​ter nagy​sá​g ú te​r ü​let​r e tett szert,
vagy​is egy acre (0,405 hek​tár) alig há​r om cent​be ke​r ült. Nem cso​da, hogy a vá​sár​lást az Egye​sült Ál​-
la​mok leg​jobb üz​le​té​nek ne​vez​ték. A ha​tá​r ok biz​ton​sá​g o​sab​bá vál​tak, és óri​á​si te​r ü​let nyílt meg a me​-
ző​g az​da​ság ter​jesz​ke​dé​se előtt. Az el​nök meg volt győ​ződ​ve róla, hogy ez​zel si​ke​r ült év​szá​za​dok​r a
te​r et biz​to​sí​ta​nia az ame​r i​kai la​kos​ság bé​kés ter​jesz​ke​dé​sé​hez – csak​hogy ez​zel ala​po​san alá​be​csül​te
or​szá​g a fej​lő​dé​sé​nek di​na​miz​mu​sát.
Rá​adá​sul pon​tos föld​r aj​zi is​me​r e​tek hí​ján egy​ál​ta​lán nem tisz​táz​ták, hogy hol is hú​zód​nak a meg​-
vá​sá​r olt te​r ü​let ha​tá​r ai. Sok ame​r i​kai azt hit​te, Te​xas is Loui​si​a​ná​hoz tar​to​zik, s ké​sőbb erre so​kan hi​-
vat​koz​tak. A Flo​r i​da nyu​g a​ti sar​ká​ban élő ame​r i​kai te​le​pe​sek pe​dig úgy vél​ték, hogy ők Loui​si​a​ná​ban
lak​nak, 1810-ben fel​lá​zad​tak, el​fog​lal​ták Ba​ton Rou​g e erőd​jét, s „Nyu​g at-flo​r i​dai Köz​tár​sa​ság” né​-
ven fel​vé​te​lü​ket kér​ték az Egye​sült Ál​la​mok​ba. Eb​ben az év​ben a Mis​sis​sip​pi és a Pe​arl fo​lyó köz​ti te​-
rü​le​tet, 1812-ben pe​dig a Pe​arl és a Perd​i​do fo​lyó köz​ti te​r ü​le​tet csa​tol​ták Loui​si​a​na Ter​r i​tó​r i​um​hoz,
s ez​zel Spa​nyol-Flo​r i​da a mai tag​ál​lam mé​r e​té​r e zsu​g o​r o​dott.
A la​tin-ame​r i​kai ál​la​mok 1810-től meg​in​du​ló füg​g et​len​sé​g i há​bo​r úi mi​att Spa​nyol​o r​szág kény​te​-
len volt csök​ken​te​ni a Flo​r i​dá​ban ál​lo​má​so​zó ka​to​nái lét​szá​mát. Ezért a fél​szi​g e​ten ha​ma​r o​san anar​-
chi​kus ál​la​po​tok ala​kul​tak ki. In​di​á​nok, szö​kött rab​szol​g ák, ka​ló​zok, csem​pé​szek és ban​di​ták te​le​ped​-
tek be Flo​r i​dá​ba, rá​tá​mad​tak a ha​tá​r on túl élő ame​r i​kai te​le​pek​r e, majd vissza​hú​zód​tak a spa​nyol
gyar​mat​r a, ahol nem ül​döz​het​ték őket. Az első sze​mi​nol há​bo​r ú (1816-1818) fo​lya​mán ezért And​r ew
Jack​son tá​bor​nok be​tört Flo​r i​dá​ba, s ha​tás​kö​r ét messze túl​lép​ve 1818-ban el​fog​lal​ta a két leg​fon​to​-
sabb spa​nyol erő​döt, St. Mark​st és Pen​sa​co​lát. Ja​mes Mon​r oe kor​má​nya sú​lyos di​lem​ma elé ke​r ült:
bün​tes​se meg a nép​sze​r ű tá​bor​no​kot, vagy ra​g ad​ja meg az al​kal​mat Flo​r i​da meg​szer​zé​sé​r e? John
Quin​cy Adams kül​ügy​mi​nisz​ter vé​g ül ez utób​bi meg​o l​dás​r a be​szél​te rá kol​lé​g á​it, és fel​szó​lí​tot​ta a
spa​nyol kor​mányt, hogy vagy tart​sa fenn a ren​det Flo​r i​dá​ban, vagy adja el a te​r ü​le​tet az Egye​sült Ál​-
la​mok​nak. A lá​za​dó gyar​ma​ta​i​val har​co​ló spa​nyol kor​mány kény​te​len volt en​g ed​ni.
1819-ben meg​kö​töt​ték a két kül​ügy​mi​nisz​ter​r ől el​ne​ve​zett Adams-Onís-szer​ző​dést. A spa​nyol kor​-
mány öt​mil​lió dol​lár fe​jé​ben át​ad​ta Flo​r i​dát. Pon​to​san ki​je​löl​ték a nyu​g a​ti spa​nyol és ame​r i​kai te​r ü​le​-
tek köz​ti ha​tár​vo​na​lat: a Sa​bi​ne fo​lyó, a Red Ri​ver, a 100. nyu​g a​ti hosszú​sá​g i fok, az Ar​kan​sas fo​lyó
és a 42. észa​ki szé​les​sé​g i kör fog​ja el​ha​tá​r ol​ni a két ál​lam bir​to​ka​it. Vagy​is a szer​ző​dés​sel az Egye​-
sült Ál​la​mok le​mon​dott Te​xas​r ól, Spa​nyol​o r​szág pe​dig Ore​g on​r ól.
A spa​nyol kor​mány azon​ban már nem so​ká​ig szól​ha​tott bele Észak-Ame​r i​ka ügye​i​be. 1821 ja​nu​ár​-
já​ban ugyan még a spa​nyol kor​mány​zó en​g e​dé​lyez​te egy Moses Aus​tin nevű, el​adó​so​dott ame​r i​ka​i​-
nak, hogy há​r om​száz ame​r i​kai csa​lá​dot le​te​le​pít​sen Te​xas rit​kán la​kott vi​dé​kén, egy hó​nap múl​va
azon​ban Me​xi​kó ki​mond​ta füg​g et​len​sé​g ét. Moses Aus​tin fia, Step​hen Aus​tin már a füg​g et​len Me​xi​kó​-
tól kap​ta meg az ap​já​nak ígért föl​de​ket, ahol hoz​zá​lá​tott a te​le​pí​tés​hez. Az 1824-es me​xi​kói al​kot​-
mány Te​xast Coa​hui​la tar​to​mány​hoz csa​tol​ta, s meg​in​dult a ván​dor​lás az új, Coa​hui​la y Te​jas nevű
me​xi​kói tag​ál​lam felé, ahol ha​tal​mas föl​de​ket le​he​tett bir​tok​ba ven​ni. Az 1830-as évek kö​ze​pén már
mint​egy har​minc​ezer fe​hér ame​r i​kai, négy​ezer me​xi​kói és öt​ezer fe​ke​te rab​szol​g a élt a mai Te​xas te​-
rü​le​tén.
Me​xi​kó​vá​r os​ban ha​ma​r o​san a cent​r a​li​zált és dik​ta​tó​r i​kus kor​mány​zat hí​vei ju​tot​tak ha​ta​lom​r a, akik
egy​r e na​g yobb nyug​ta​lan​ság​g al fi​g yel​ték az ön​kor​mány​zat​r a tö​r ek​vő ame​r i​kai te​le​pe​se​ket. Nö​vel​ték
az adót, és ka​to​nai hely​ő r​sé​g e​ket hoz​tak lét​r e. 1835-ben An​to​nio Ló​pez de San​ta Anna, Me​xi​kó el​nö​-
ke dik​tá​tor​r á nyil​vá​ní​tot​ta ma​g át, fel​szá​mol​ta az 1824-es al​kot​mányt, és meg​pró​bál​ta meg​r end​sza​bá​-
lyoz​ni a te​xa​si​a​kat. Ők vi​szont el​len​áll​tak, San An​to​ni​ó ​ban le​fegy​ve​r ez​ték a me​xi​kói ka​to​ná​kat, de
1835 őszén még min​dig csak az 1824-es al​kot​mány hely​r e​ál​lí​tá​sát kö​ve​tel​ték. 1836-ban San​ta Anna a
had​se​r e​g e élén be​vo​nult Te​xas​ba, s mind az Ala​mo, mind a Go​li​ad nevű erőd vé​dő​it le​mé​szá​r ol​tat​ta.
A la​kos​ság ke​let felé me​ne​kült, s eköz​ben már​ci​us 2-án egy Wa​shing​ton-on-the-Bra​zos nevű te​lep
egyik igény​te​len kül​se​jű fé​sze​r é​ben öt​ven​ki​lenc kép​vi​se​lő (há​r om me​xi​kói is volt köz​tük) ki​mond​ta
Te​xas füg​g et​len​sé​g ét. Sam Hous​tont a te​xa​si fegy​ve​r e​sek fő​pa​r ancs​no​ká​vá vá​lasz​tot​ták, s ő áp​r i​lis
21-én a San Ja​cin​to fo​lyó mel​lett el​söp​r ő győ​zel​met ara​tott San​ta Anna túl​erő​ben lévő had​se​r e​g e fe​-
lett. (Lásd a 16. fe​je​ze​tet!) Ez​zel si​ke​r ült Te​xas füg​g et​len​sé​g ét biz​to​sí​ta​ni – Me​xi​kó ugyan nem is​mer​-
te el, de sem​mit sem te​he​tett el​le​ne.
A te​xa​si​ak meg​sza​vaz​ták csat​la​ko​zá​su​kat az Ame​r i​kai Egye​sült Ál​la​mok​hoz. Az ame​r i​kai po​li​ti​ku​-
sok azon​ban nem akar​ták egy nagy te​r ü​le​tű, rab​szol​g a​tar​tó ál​lam be​ke​be​le​zé​sé​vel fel​bo​r í​ta​ni a rab​-
szol​g a​tar​tó és sza​bad ál​la​mok tö​r é​keny egyen​sú​lyát, s egye​lő​r e nem kí​ván​tak há​bo​r úz​ni Me​xi​kó el​len
sem. Ezért csak el​is​mer​ték az új, füg​g et​len ál​la​mot (1837-ben), a csat​la​ko​zás le​he​tő​sé​g ét vi​szont húz​-
ták-ha​lo​g at​ták. A te​xa​si​ak erre kö​ze​led​ni kezd​tek az eu​r ó​pai nagy​ha​tal​mak felé, el​is​mer​tet​ték ál​la​mu​-
kat, ke​r es​ke​del​mi szer​ző​dé​se​ket kö​töt​tek, s ter​jesz​ke​dé​si cé​lo​kat han​g oz​tat​tak. Si​ke​r ült is meg​r i​asz​ta​-
ni​uk az ame​r i​kai po​li​ti​ku​so​kat, akik at​tól tar​tot​tak, hogy a pénz​ügyi gon​dok​kal küsz​kö​dő Te​xas​ból
brit báb​ál​lam vá​lik.
Az 1840-es évek ele​jé​r e ala​po​san fel​erő​söd​tek a na​ci​o ​na​lis​ta ér​zel​mek az Egye​sült Ál​la​mok​ban, s
egy​r e nép​sze​r űb​bé vált a te​r ü​le​ti ter​jesz​ke​dés po​li​ti​ká​ja. Meg​in​dult a fo​lya​ma​tos ván​dor​lás nyu​g at​r a,
s a te​le​pes el​vár​ta, hogy ha​zá​ja vé​del​mez​ze meg, ak​kor is, ha Ka​li​for​nia, Te​xas vagy Ore​g on te​r ü​le​-
tén la​kik. Nagy-Bri​tan​ni​át még sok ame​r i​kai af​fé​le ősi el​len​ség​nek te​kin​tet​te, de tar​tot​tak Fran​cia​o r​-
szág​tól is. Ami​kor ki​de​r ült, hogy a két nagy​ha​ta​lom köl​csö​nö​ket nyújt Me​xi​kó​nak, az ame​r i​kai po​li​-
ti​ku​sok at​tól kezd​tek fél​ni, hogy mi​vel fi​zet​ni nem tud, Me​xi​kó majd olyan te​r ü​le​tek​kel tör​lesz​ti adós​-
sá​g át, ame​lyek​r e az ame​r i​ka​i​ak​nak is fáj a fo​g uk. At​tól tar​tot​tak, hogy​ha az Egye​sült Ál​la​mok nem
lép fel ak​tí​vab​ban, ak​kor az eu​r ó​pai nagy​ha​tal​mak ter​jesz​tik majd ki a be​fo​lyá​su​kat Te​xas​r a és Ka​li​-
for​ni​á​r a. Már​pe​dig egy​r e töb​ben val​lot​ták, hogy az ame​r i​kai ál​lam ter​jesz​ke​dé​se nem olyan, mint
más ál​la​mé, hi​szen sza​bad​sá​g ot, de​mok​r á​ci​át biz​to​sít más né​pek szá​má​r a. 1845-ben fo​g al​ma​zó​dott
meg ez az ideo​ló​g ia a leg​ha​tá​so​sab​ban, ami​kor egy új​ság​író a kö​vet​ke​ző​ket tet​te köz​zé a De​moc​ra​tic
Re​vi​ew című lap ha​sáb​ja​in: „Nyil​ván​va​ló el​ren​del​te​té​sünk, hogy be​né​pe​sít​sük azt a kon​ti​nenst, me​lyet
a Gond​vi​se​lés ado​má​nyo​zott éven​te meg​sok​szo​ro​zó​dó mil​li​ó​ink​nak.” A leg​töb​ben úgy vé​lik, hogy
John L. O’Sul​li​van fo​g al​ma​zott így, má​sok azon​ban Jane Storm​nak tu​laj​do​nít​ják a hí​r es mon​da​tot. De
bár​ki is ve​tet​te pa​pír​r a, meg​szü​le​tett a „nyil​ván​va​ló el​r en​del​te​tés” tana, az ame​r i​kai ter​jesz​ke​dő po​li​-
ti​ka iga​zo​lá​sa.
Az 1844-es el​nök​vá​lasz​tást Ja​mes K. Polk már „Te​xas vissza​csa​to​lá​sá​nak és Ore​g on vissza​fog​la​lá​-
sá​nak” prog​r am​já​val nyer​te meg. Vagy​is azt hir​det​te, hogy e két te​r ü​let ko​r áb​ban már ame​r i​kai ké​zen
volt: Te​xast Loui​si​a​ná​val vá​sá​r ol​ták meg, Ore​g on​ban pe​dig As​tor erő​döt épí​tett az 1812-1815-ös
ame​r i​kai-brit há​bo​r ú előtt. (Lásd a 11. fe​je​ze​tet!) A pár hó​na​pig még hi​va​ta​lá​ban ma​r a​dó elő​ző ál​lam​-
fő, John Ty​ler úgy dön​tött, nem en​g e​di át utód​já​nak Te​xas meg​szer​zé​sé​nek di​cső​sé​g ét. Az an​ne​xió ál​-
lam​kö​zi szer​ző​dés​sel való meg​va​ló​sí​tá​sá​hoz a Sze​ná​tus két​har​ma​dos több​sé​g é​r e lett vol​na szük​ség.
Mi​vel a déli John C. Cal​houn kül​ügy​mi​nisz​ter úgy ér​velt, hogy Te​xast a rab​szol​g a​ság fenn​tar​tá​sá​nak
ér​de​ké​ben kell an​nek​tál​ni, az észa​ki ál​la​mok sze​ná​to​r ai nem vol​tak haj​lan​dó​ak tá​mo​g at​ni ezt a ter​vet.
A kor​mány​zat ezért úgy ha​tá​r o​zott, hogy nem ál​lam​kö​zi szer​ző​dés​sel, ha​nem a két ka​ma​r a kö​zös ha​-
tá​r o​za​tá​val hajt​ja vég​r e az an​ne​xi​ó t, mert eh​hez elég az egy​sze​r ű szó​több​ség. Ty​ler így el​nök​sé​g é​nek
utol​só nap​ja​i​ban, 1845. már​ci​us 1-jén alá​ír​hat​ta a Te​xas csat​la​ko​zá​sá​r ól szó​ló ha​tá​r o​za​tot. A „Ma​g á​-
nyos Csil​lag Köz​tár​sa​sá​g át” (Lone Star Re​pub​lic), ame​lyet a zász​la​ján lát​ha​tó, egyet​len csil​lag​r ól ne​-
vez​tek így, az​zal a fel​té​tel​lel csa​tol​ták az Egye​sült Ál​la​mok​hoz, hogy jót​áll adós​sá​g a​i​ért, és nem osz​-
lik több ál​lam​r a. Ez​zel ugyan​is fel​bo​r ult vol​na a sza​bad és rab​szol​g a​tar​tó ál​la​mok egyen​sú​lya. Mi​vel
már nyil​ván​va​ló volt, hogy észa​kon is újabb ter​jesz​ke​dés​r e ke​r ül sor, s a rab​szol​g a​tar​tó Te​xas csat​la​-
ko​zá​sa ön​ma​g á​ban nem biz​to​sí​tott túl​súlyt a déli ál​la​mok ré​szé​r e.
A kon​ti​nens nyu​g a​ti ré​szén, Alasz​ka, Ka​li​for​nia és a Szik​lás-hegy​ség kö​zött fek​vő Ore​g o​nért a
XIX. szá​zad ele​jén még négy nagy​ha​ta​lom ver​sen​g ett: Orosz​o r​szág, Nagy-Bri​tan​nia, Spa​nyol​o r​szág
és az Egye​sült Ál​la​mok. Spa​nyol​o r​szág az 1819-es Adams-Onís-szer​ző​dés​ben mon​dott le róla,
Orosz​o r​szág pe​dig az 1824-es orosz-ame​r i​kai szer​ző​dés​ben, amellyel az észa​ki szé​les​ség 54. fo​ká​nál
és 40. per​cé​nél je​löl​ték ki Alasz​ka déli ha​tá​r át. 1818-ban egy brit-ame​r i​kai szer​ző​dés Ore​g ont meg​-
nyi​tot​ta mind az ame​r i​kai, mind a brit nem​zet te​le​pe​sei előtt. Az 1840-es évek ele​jén az ame​r i​ka​i​a​kat
el​fog​ta az Ore​g on-láz: egy​r e több te​le​pes vá​g ott neki az Ore​g on-ös​vény​nek, hogy el​jus​sa​nak a Co​-
lum​bia fo​lyó ter​mé​keny völ​g yé​be. 1845-re mint​egy öt​ezer ame​r i​kai és hét​száz​ö t​ven brit élt itt.
 A lon​do​ni kor​mány haj​lan​dó lett vol​na a Co​lum​bia fo​lyó men​tén ki​je​löl​ni a ha​tárt, a ter​jesz​ke​dés
szél​ső​sé​g e​sebb ame​r i​kai hí​vei vi​szont egész Ore​g ont az Egye​sült Ál​la​mok​hoz sze​r et​tek vol​na csa​tol​-
ni, s az észa​ki ha​tá​r át ké​pe​ző szé​les​sé​g i kör​r e utal​va (54° 40’) e jel​szót han​g oz​tat​ták: „Öt​ven​négy-
negy​ven vagy harc!” Te​xas an​ne​xi​ó ​ja azon​ban egy idő​r e meg​nyug​tat​ta a ke​dé​lye​ket, s ezért Polk 1845
jú​li​u​sá​ban fel​aján​lot​ta a brit nagy​kö​vet​nek Ore​g on fel​o sz​tá​sát a 49. szé​les​sé​g i kör men​ten, vagy​is a
ka​na​dai-ame​r i​kai ha​tár nyu​g a​ti irány​ban való meg​hosszab​bí​tá​sá​val. A nagy​kö​vet el​uta​sí​tot​ta az aján​-
la​tot, s kor​má​nyá​val sem kö​zöl​te. Polk erre fe​nye​g e​tő gesz​tu​so​kat tett, 1846 áp​r i​li​sá​ban alá​ír​ta a
Kong​r esszus ha​tá​r o​za​tát, mely sze​r int Ore​g ont nem te​kin​tik töb​be brit-ame​r i​kai kö​zös bir​tok​nak. A
bel​po​li​ti​kai gon​dok​kal küsz​kö​dő lon​do​ni kor​mány nem akart há​bo​r út vív​ni a nép​sze​r űt​len Hud​son-
öböl Tár​sa​ság ke​r es​ke​del​mi jo​g a​i​nak vé​del​mé​ben, s 1846. jú​ni​us 15-én az ame​r i​kai Sze​ná​tus ra​ti​fi​-
kál​ta az Ore​g on-szer​ző​dést, ame​lyet az ame​r i​kai kül​ügy​mi​nisz​ter​r ől és a brit kö​vet​r ől Bu​cha​nan-Pa​-
ken​ham-szer​ző​dés né​ven is em​le​g et​tek. Ez​zel Ore​g ont ket​té​o sz​tot​ták a 49. szé​les​sé​g i fok men​ten. A
Van​cou​ver-szi​g e​tet tel​jes egé​szé​ben brit ké​zen hagy​ták, mert a Hud​son-öböl Tár​sa​ság ide köl​tö​zött át.
Több ame​r i​kai po​li​ti​kus nem volt haj​lan​dó be​lát​ni, hogy​ha ha​zá​juk egész Te​xast be​ke​be​lez​het​te, ak​-
kor mi​ért nem te​het​te ezt meg egész Ore​g on​nal is. Ezek​nek a szó​ki​mon​dó Tho​mas Hart Ben​ton sze​-
ná​tor a kö​vet​ke​ző vá​laszt adta: „Azért, mert Nagy-Bri​tan​nia erős, Me​xi​kó pe​dig gyen​ge!”
Bár​mi​lyen gyen​g e is volt Me​xi​kó, a két ál​lam dip​lo​má​ci​ai kap​cso​la​tai egy​r e fe​szül​teb​bé vál​tak. Te​-
xas an​ne​xi​ó ​ja után Me​xi​kó nagy​kö​ve​te el​hagy​ta Wa​shing​tont. Polk el​nök vi​szont min​den​kép​pen meg
akar​ta sze​r ez​ni ha​zá​ja szá​má​r a Ka​li​for​ni​át, mert at​tól tar​tott, hogy a Csen​des-óce​án ke​r es​ke​del​me
szem​pont​já​ból lét​fon​tos​sá​g ú part​vi​dék brit kéz​r e ke​r ül​het. 1845 vé​g én John Sli​dell ame​r i​kai kö​vet
hu​szon​ö t​mil​lió dol​lárt aján​lott fel a me​xi​kói kor​mány​nak Ka​li​for​ni​á​ért és Új-Me​xi​kó​ért, Me​xi​kó​vá​-
ros​ban azon​ban meg sem hall​g at​ták a „jen​ki ügy​nö​köt.
A há​bo​r ú vé​g ül a te​xa​si ha​tár​vi​ta mi​att rob​bant ki. A me​xi​kó​i​ak a Nu​e​ces fo​lyót, a te​xa​si​ak pe​dig a
Rio Gran​dét te​kin​tet​ték Te​xas ha​tá​r á​nak. Polk el​nök a te​xa​si​ak vé​del​mé​nek ürü​g yén 1846 ja​nu​ár​já​ban
Za​cha​r y Tay​lor ve​ze​té​sé​vel had​se​r e​g et kül​dött a két fo​lyó köze. A me​xi​kó​i​ak pe​dig, akik nem​csak a
Rio Gran​dét nem is​mer​ték el ha​tár​nak, de meg Te​xas​r ól sem mond​tak le, meg​tet​ték neki azt a szí​ves​-
sé​g et, hogy áp​r i​lis 24-én rá​tá​mad​tak a – sze​r in​tük – me​xi​kói te​r ü​le​ten ál​lo​má​so​zó ame​r i​ka​i​ak​r a. Polk
ez​u​tán had​üze​ne​ti ja​vas​la​tot kül​dött a Kong​r esszus elé, ki​je​lent​ve, hogy „Me​xi​kó ame​ri​kai te​rü​le​ten
ame​ri​kai vért on​tott!” Má​jus 13-án a Kong​r esszus fel​ha​tal​maz​ta az el​nö​köt öt​ven​ezer ön​kén​tes be​hí​-
vá​sá​r a, meg​sza​va​zott tíz​mil​lió dol​lárt a költ​sé​g ek​r e, és ha​dat üzent.
„Fel, Mon​te​zu​ma csar​no​ka​i​ba!” – szállt a jel​szó az Egye​sült Ál​la​mok déli és nyu​g a​ti ál​la​ma​i​ban,
ahol a há​bo​r ú igen nép​sze​r ű volt, s ahon​nan igen sok ön​kén​tes vo​nult be ka​to​ná​nak. Az észak​ke​le​ti​ek
már tá​vol​r ól sem vol​tak ilyen lel​ke​sek, egye​sek azt han​g oz​tat​ták, hogy a há​bo​r ú nem más, mint a dé​-
li​ek össze​es​kü​vé​se a rab​szol​g a​ság ki​ter​jesz​té​sé​r e. Ez túl​zás volt: a há​bo​r ú azért rob​bant ki, mert Me​-
xi​kó nem mon​dott le Te​xas​r ól, az ame​r i​kai kor​mány​zat pe​dig meg akar​ta sze​r ez​ni San Fran​cis​co ki​-
kö​tő​jét.
Bár az Egye​sült Ál​la​mok erő​fö​lé​nye kez​det​től nyil​ván​va​ló volt, a nagy tá​vol​sá​g ok és az is​me​r et​len
te​r ep mi​att a há​bo​r ú még​is ne​he​zebb​nek bi​zo​nyult, mint vár​ták. Za​cha​r y Tay​lor már a had​üze​net előtt
meg​ví​vott két győz​tes üt​kö​ze​tet Palo Alto kö​ze​lé​ben (má​jus 8.) és Res​a​ca de la Pal​má​nál (má​jus 10.).
Ez​u​tán be​nyo​mult Me​xi​kó​ba, s szep​t​em​ber​r e el​fog​lal​ta Mon​ter​r eyt. 1847. feb​r u​ár 22-én San​ta Anna
tá​bor​nok rá​tá​madt ti​zen​hat​ezer em​ber​r el Bu​e​na​vis​tá​nál, de ve​r e​sé​g et szen​ve​dett az alig négy​ezer-
nyolc​száz fős ame​r i​kai had​se​r eg​től.
1846 nya​r án Step​hen Watts Ke​arny dan​dár​tá​bor​nok ezer​hat​száz ka​to​ná​val el​fog​lal​ta Új-Me​xi​kót. Itt
had​se​r e​g ét meg​o sz​tot​ta, s Ale​xan​der W. Don​i​phant öt​száz ka​to​ná​val meg​in​dí​tot​ta dél felé, ő maga pe​-
dig be​nyo​mult Ka​li​for​ni​á​ba. Don​i​phan a sze​dett-ve​dett had​se​r e​g é​vel el​fog​lal​ta El Pa​sót, majd Chi​-
hua​hu​át. Mire Ke​arny el​ju​tott Ka​li​for​ni​á​ba, itt már az ame​r i​ka​i​ak vol​tak az urak: 1846 jú​ni​u​sá​ban az
itt élő te​le​pe​se​ik fel​lá​zad​tak, és át​vet​tek a ha​tal​mat. A te​xa​si​ak pél​dá​ját kö​vet​ve ki​ki​ál​tot​ták a füg​g et​-
len​sé​g et, fel​von​tak egy csil​lag​g al és egy grizzly med​vé​vel dí​szí​tett zász​lót, majd há​r om hét múl​va
meg​ér​ke​zett az ame​r i​kai flot​ta, és a rö​vid éle​tű köz​tár​sa​sá​g ot az Egye​sült Ál​la​mok​hoz csa​tol​ták.
Mi​vel az ed​di​g i győ​zel​mek nem bi​zo​nyul​tak dön​tő​nek, Polk el​nök úgy ha​tá​r o​zott, hogy egye​nest
Me​xi​kó​vá​r os​r a kell le​súj​ta​ni. 1847 már​ci​u​sá​ban Win​fi​eld Scott tá​bor​nok part​r a szállt Ve​r ac​r uz​ban
egy ti​zen​ö t​ezer fős had​se​r eg élén. Fél évig tar​tó had​já​r at, szám​ta​lan ki​sebb-na​g yobb csa​ta és egy
meg​le​he​tő​sen vé​r es ost​r om után 1847. szep​tem​ber 14-én elő​ször vontak fel ame​r i​kai zász​lót egy ide​-
gen ál​lam fő​vá​r o​sá​ban.
A te​r ü​le​ti ter​jesz​ke​dés szél​ső​sé​g e​sebb hí​vei már egész Me​xi​kó be​ke​be​le​zé​sé​r ől ál​mo​doz​tak, Polk
el​nök azon​ban böl​csen ra​g asz​ko​dott ere​de​ti cél​ja​i​hoz. Az 1848. feb​r u​ár 2-án alá​írt Gua​da​lu​pe Hi​dal​-
go-i bé​ke​szer​ző​dés​ben Me​xi​kó le​mon​dott Ka​li​for​ni​á​r ól, Új-Me​xi​kó​r ól és Te​xas​r ól, va​la​mint el​is​-
mer​te a Rio Gran​dét a két ál​lam ha​tá​r á​nak. En​nek fe​jé​ben az Egye​sült Ál​la​mok ti​zen​ö t​mil​lió dol​lárt
fi​ze​tett Me​xi​kó​nak, s ki​elé​g í​tet​te sa​ját ál​lam​pol​g á​r a​i​nak Me​xi​kó​val szem​ben tá​masz​tott, 3,25 mil​lió
dol​lá​r os kö​ve​te​lé​se​it is. Me​xi​kó (Te​xasszal együtt) el​ve​szí​tet​te te​r ü​le​te fe​lét az Egye​sült Ál​la​mok te​-
rü​le​te vi​szont több mint 66%-kal 1,2 mil​lió négy​zet​mér​föld​del meg​nö​ve​ke​dett. Ez​zel ki​ala​kult az
Egye​sült Ál​la​mok kon​ti​nen​tá​lis te​r ü​le​té​nek mai alak​za​ta. Ezen már csak 1853-ban mó​do​sí​tot​tak, ami​-
kor Ja​mes Gads​den, az Egye​sült Ál​la​mok me​xi​kói kö​ve​te tíz​mil​lió dol​lá​r ért meg​vá​sá​r olt egy vas​út​-
épí​tés​r e al​kal​mas te​r ü​let​sá​vot a mai Ari​zo​na és Új-Me​xi​kó déli ré​szén. Ki​lenc nap​pal a Gua​da​lu​pe Hi​-
dal​g o-i bé​ke​szer​ző​dés alá​írá​sa előtt az im​már ame​r i​kai ké​zén lévő Ka​li​for​ni​á​ban rá​buk​kan​tak a vi​lág
leg​na​g yobb arany​le​lő​he​lyé​r e. (Lásd a 18 fe​je​ze​tet!) Ugyan ki ké​tel​ked​he​tett ezek után ab​ban, hogy az
Egye​sült Ál​la​mok ha​tá​r a​it az is​te​ni gond​vi​se​lés ter​jesz​tet​te ki egé​szen az óce​á​nig.
Még​is akad​tak olya​nok, akik két​ség​be von​ták ezt. Az óri​á​si te​r ü​le​ti nye​r e​ség ki​élez​te az észa​ki és
déli ál​la​mok el​len​té​tét, mert azon​nal fel​ve​tő​dött a kér​dés, hogy sza​bad vagy rab​szol​g a​tar​tó ál​la​mok
jön​nek-e majd lét​r e az újon​nan meg​szer​zett te​r ü​le​te​ken. Ezt az el​len​té​tet pe​dig nem si​ke​r ült meg​o l​da​-
ni, ami ti​zen​há​r om év múl​va a mo​dern tör​té​ne​lem egyik leg​vé​r e​sebb pol​g ár​há​bo​r ú​já​hoz ve​ze​tett.
Ralph Wal​do Em​er​son fi​lo​zó​fus meg​jó​sol​ta ezt a me​xi​kói há​bo​r ú ide​jén, ami​kor így írt: „Me​xi​kó
meg fog mér​gez​ni ben​nün​ket.” Még John C. Cal​houn, a déli ál​la​mok tár​sa​dal​mi rend​sze​r é​nek vé​del​-
me​ző​je is rosszat sej​tett: „Me​xi​kó a til​tott gyü​mölcs szá​munk​ra... El​fo​gyasz​tá​sá​nak bün​te​té​se az lesz,
hogy in​téz​mé​nye​in​ket po​li​ti​kai ha​lál​ra ítél​jük.” A ro​ha​mo​san meg​nö​ve​ke​dett Egye​sült Ál​la​mok va​ló​-
ban nem ma​r ad​ha​tott olyan, mint a ter​jesz​ke​dés kez​de​tén volt. A pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) so​r án a
szö​vet​sé​g i kor​mány​zat ha​tal​ma soha nem lá​tott mér​ték​ben meg​erő​sö​dött, a déli ál​la​mok gaz​da​sá​g i és
tár​sa​dal​mi rend​sze​r e pe​dig meg​sem​mi​sült.
A ter​jesz​ke​dés vi​szont a pol​g ár​há​bo​r ú után is foly​ta​tó​dott: Alasz​kát 1867-ben vá​sá​r ol​ták meg hét​-
mil​lió dol​lá​r ért Orosz​o r​szág​tól, s ugyan​eb​ben az év​ben vet​ték bir​tok​ba a Mid​way-szi​g e​te​ket is. Az
Egye​sült Ál​la​mok csen​des-óce​á​ni hó​dí​tá​sa azon​ban már egy új kor​szak nyi​tá​nyát je​lez​te.
 8. Tecumseh – Az indián összefogás szervezője
Te​cum​seh volt az egyet​len in​di​án, aki nem​csak a régi ál​la​po​tok fenn​tar​tá​sá​ért, ha​nem a kü​lön​bö​ző
in​di​án tör​zsek össze​fo​g á​sán ala​pu​ló, új, ön​ál​ló in​di​án ál​lam lét​r e​ho​zá​sá​ért is har​colt. 1768 már​ci​u​sá​-
ban szü​le​tett, a mai Ohio te​r ü​le​tén, a Sci​o ​to fo​lyó kö​ze​lé​ben. Ez a vi​dék 1763-ig fran​cia bir​tok​nak
szá​mí​tott, majd brit kéz​r e ke​r ült. A brit ha​tó​sá​g ok Pon​ti​ac ata​va fő​nök fel​ke​lé​sé​ből (1763-1766) azt a
kö​vet​kez​te​tést von​ták le, hogy nem sza​bad meg​en​g ed​ni az ame​r i​kai gyar​ma​tok la​kó​i​nak le​te​le​pe​dé​sét
az Ap​pa​lache-hegy​ség víz​vá​lasz​tó​já​tól nyu​g at​r a. Az 1763-ban köz​zé​tett ren​de​le​tet azon​ban nem tar​-
tot​ták tisz​te​let​ben. Et​től kezd​ve egyes in​di​á​nok – mint Te​cum​seh is – szá​mí​tot​tak a brit ha​tó​sá​g ok tá​-
mo​g a​tá​sá​r a.
Te​cum​seh ne​vé​nek je​len​té​se egye​sek sze​r int „el​ha​la​dó pár​duc” má​sok sze​r int „egyik hely​r ől a má​-
sik​r a megy”. Hét test​vé​r e volt, az apja, Puck​sin​wa vagy Puc​kes​hi​va a sa​ú​nik har​ci fő​nö​ke volt, az
any​ja, Met​ho​a​tas​ke vagy Met​ho​ta​sa pe​dig krík szár​ma​zá​sú le​he​tett. A csa​lád wig​wamok​ban, vagy​is
ágak​ból ké​szí​tett, bőr​r el le​ta​kart, fél​g ömb for​má​jú sát​r ak​ban élt. So​kat ván​do​r ol​ták, s ta​lán ép​pen
ezért vált nyil​ván​va​ló​vá Te​cum​seh szá​má​r a, hogy kö​zös a sor​sa más tör​zsek in​di​án​ja​i​val, s iga​zi el​-
len​sé​g ük a fe​hér em​ber.
Gyer​mek​ko​r á​ban ta​nú​ja volt „Lord Dun​mo​r e há​bo​r ú​já​nak”, azaz a ma Ken​tu​cky​hoz tar​to​zó te​r ü​let
te​le​pe​sei és a sa​ú​ni in​di​á​nok kö​zött 1774-ben ki​r ob​bant ha​tár​vi​dé​ki össze​csa​pá​sok​nak, me​lye​ket Vir​-
gi​nia kor​mány​zó​já​r ól ne​vez​tek el. E har​cok​ban esett el Te​cum​seh apja. A há​bo​r ú után a sa​ú​nik vissza​-
vo​nul​tak az Ohio fo​lyó​tól észak​r a, s Te​cum​seh-t Black​fish fő​nök fo​g ad​ta ma​g á​hoz. Te​cum​seh ve​lük
har​colt Blue Licks mel​lett is, ahol 1782-ben Da​ni​el Bo​o ​ne-ra és tár​sa​i​r a mer​tek jó​ko​r a ve​r e​sé​g et.
(Lásd a 4. fe​je​ze​tet!) Az ame​r i​kai füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú be​fe​je​zé​se (1783) után már az Ohi​ó ​tól észak​r a
fek​vő vi​dék​r e is be​nyo​mul​tak a te​le​pe​sek. Te​cum​seh is részt vett a ha​jó​ik el​le​ni tá​ma​dá​sok​ban, és már
ek​kor meg​pró​bál​ta ele​jét ven​ni az in​di​á​nok ke​g yet​len​ke​dé​se​i​nek. So​kat uta​zott, sok tör​zset meg​is​-
mert, s ami​kor a mai Mis​sou​r i te​r ü​le​té​r e át​köl​tö​zött any​ját meg​lá​to​g at​ta, még bö​lény​va​dá​sza​ton is
részt vett.
Eköz​ben az Ohio fo​lyó, a Nagy-ta​vak és a Mis​sis​sip​pi köz​ti te​r ü​let​r e – me​lyet a fe​hé​r ek „a régi
Észak​nyu​g at” né​ven em​le​g et​tek, s mely​nek 1787-től Észak​nyu​g a​ti Ter​r i​tó​r i​um lett a hi​va​ta​los neve –
egy​r e több te​le​pes köl​tö​zött be. Sőt, 1790-ben be​vo​nult Jo​si​ah Har​mar tá​bor​nok is, hogy meg​vé​del​-
mez​ze őket. Kis Tek​nős (Litt​le Turt​le, in​di​án né​ven Mis​hi​ki​nak​wa) má​já​mi fő​nök azon​ban több ki​-
sebb üt​kö​zet​ben is ve​r e​sé​g et mért rá, s ezért a tá​bor​no​kot vissza​hív​ták. A kö​vet​ke​ző év​ben Art​hur St.
Cla​ir tá​bor​nok, a füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú hőse vo​nult ide, több mint két​ezer ka​to​ná​val. 1791. no​vem​ber
4-én azon​ban a Wa​bash fo​lyó​nál Kis Tek​nős, a sa​ú​ni Kék Ka​bát (Blue Jac​ket, Wey​api​er​sen​wah) és a
de​l​aver Aján​dé​ko​zó (Gi​ver of Pre​sents, Buc​kon​g ahe​las) har​co​sai meg​tá​mad​ta. Az Egye​sült Ál​la​mok
tör​té​ne​té​ben ez volt a leg​na​g yobb vesz​te​ség, ame​lyet ka​to​nái az in​di​á​nok​tól el​szen​ved​tek: hat​száz​har​-
minc​két ka​to​nát öl​tek meg, va​la​mint a tá​bort kö​ve​tő két​száz ci​vilt, az in​di​á​nok kö​zül vi​szont leg​fel​-
jebb öt​ve​nen es​tek el. A fe​hé​r ek föld​éh​sé​g é​nek ki​g ú​nyo​lá​sá​r a az in​di​á​nok föld​del töm​ték be el​esett
el​len​sé​g e​ik szá​ját.
Eb​ben a csa​tá​ban Te​cum​seh is részt vett, s tár​sa​i​val együtt úgy érez​te, si​ke​r ült fel​tar​tóz​tat​nia a te​le​-
pe​sek be​áram​lá​sát az Észak​nyu​g a​ti Ter​r i​tó​r i​um​r a. To​vább har​colt Ohio, Ken​tu​cky és Ten​nes​see te​r ü​-
le​tén, s 1792 szep​tem​be​r é​ben ott volt Nash​vil​le ost​r o​má​nál is. Báty​já​nak, Chik​si​ká​nak ha​lá​la után
egy​r e több sa​ú​ni te​kin​tet​te olyan har​ci fő​nök​nek Te​cum​seh-t, akit ér​de​mes kö​vet​ni. Har​colt a ké​sőb​bi
Flo​r i​da, Mis​sis​sip​pi, Ala​ba​ma és Geor​g ia te​r ü​le​tén, vagy​is a dél​ke​le​ti tör​zsek is meg​is​mer​het​ték.
1793-ban újra észak​r a hív​ták, mert Ant​hony Way​ne tá​bor​nok (bá​tor​sá​g a mi​att: „Őrült Ant​hony”)
több mint har​minc​hat​ezer ka​to​ná​val nyo​mult be Cin​cin​na​ti​ból az Észak​nyu​g a​ti Ter​r i​tó​r i​um​r a. Gre​en​-
vil​le-nél erő​döt emelt, s ka​to​nái itt húz​ták ki a te​let, sor​r a vissza​ver​ve Te​cum​seh és má​sok ki​sebb tá​-
ma​dá​sa​it. A kö​vet​ke​ző év​ben Way​ne tá​bor​nok be​ha​tolt a mai Ohio te​r ü​le​té​r e, mód​sze​r e​sen el​ke​r ül​te a
csap​dá​kat, s a Ma​u​mee fo​lyó part​ján, nem messze a brit Mi​a​mi-erőd​től meg​épít​tet​te De​fi​ance-erő​döt,
mely​nek már a neve is ki​hí​vást je​len​tett. 1794. au​g usz​tus 20-án csa​pott össze az in​di​á​nok​kal egy olyan
tisz​tá​son, ame​lyen egy cik​lon ki​dön​töt​te a fá​kat – s ezért az üt​kö​zet „a ki​dőlt fák csa​tá​ja” né​ven ke​r ült
be a tör​té​ne​lem​be. A részt​ve​vők szá​mát nem is​mer​jük pon​to​san, ta​lán há​r om​ezer-nyolc​száz fe​hér
har​colt két​ezer in​di​án​nal. Te​cum​seh is ott volt. A fe​hé​r ek elő​nyös fel​ál​lá​sá​nak kö​szön​he​tő​en az in​di​á​-
nok egy óra el​tel​té​vel vissza​vo​nul​tak a Mi​a​mi-erőd felé, aho​vá a brit hely​ő r​ség nem volt haj​lan​dó be​-
bo​csá​ta​ni őket. Way​ne le​r om​bolt né​hány in​di​án te​le​pü​lést, meg​épít​tet​te Way​ne-erő​döt, a kö​vet​ke​ző
év​ben pe​dig meg​hív​ta az in​di​á​no​kat Gre​en​vil​le-be, egy nagy​sza​bá​sú tár​g ya​lás​r a. Tu​cat​nyi törzs mint​-
egy ezer tag​ja je​lent meg. Két hó​na​pig tar​tó hu​za​vo​na után húsz​ezer dol​lár ér​té​kű áru​cikk és ki​lenc​-
ezer-öt​száz dol​lár já​r a​dék fe​jé​ben a meg​hí​vot​tak le​mond​tak a mai Ohio ál​lam te​r ü​le​té​nek két​har​ma​-
dá​r ól s In​di​a​na ál​lam dél​ke​le​ti ré​szé​r ől. Ez nagy si​ker volt az Egye​sült Ál​la​mok kor​má​nya szá​má​r a:
nem csak hely​r e​ál​lí​tot​ta had​se​r e​g é​nek te​kin​té​lyét, de a bri​tek is vissza​vo​nul​tak a Nagy-ta​vak​tól dél​r e
fek​vő, még át nem adott erőd​je​ik​ből, s 1800-ra már negy​ven​ö t​ezer te​le​pes köl​tö​zött be Ohi​ó ​ba.
Te​cum​seh nem vett részt ezen a ta​lál​ko​zón, sza​kí​tott Kék Ka​bát​tal s nem volt haj​lan​dó el​fo​g ad​ni a
gre​en​vil​le-i szer​ző​dést. Egye​lő​r e azon​ban csak annyit te​he​tett, hogy nyu​g a​tabb​r a vo​nult, az 1800-tól
In​di​a​na Ter​r i​tó​r i​um nevű te​r ü​let​r e. Egy​r e nőtt a te​kin​té​lye az in​di​á​nok kö​r é​ben, aki​ket arra pró​bált
rá​be​szél​ni, hogy ne fo​g ad​jak el a „tü​zes vi​zet” a fe​hé​r ek​től, mert a ré​sze​g es​ke​dés de​mo​r a​li​zá​ló​dás​-
hoz, bel​ső küz​del​me ez és újabb te​r ü​le​tek​r ől való le​mon​dás​hoz ve​zet.
Ma​g án​éle​té​r ől nem so​kat tu​dunk. Első fe​le​sé​g e, Moh​ne​toh​se olyan​nyi​r a el​ha​nya​g ol​ta gyer​me​kü​ket,
Mahyaw​we​kaw​pa​wét, hogy Te​cum​seh el​hagy​ta az asszonyt. A má​so​dik fe​le​sé​g ét Ma​ma​té​nak hív​tak, s
Nay​tha​way​nah nevű fiuk szü​le​té​se után meg​halt. Egyes szer​zők sze​r int Te​cum​seh az 1790-es évek​ben
sze​r el​mes lett egy Re​bec​ca Gal​lo​way nevű, sző​ke szép​ség​be, aki meg​ta​ní​tot​ta ol​vas​ni, s hoz​zá is ment
vol​na, ha a fér​fi haj​lan​dó lett vol​na a fe​hér em​be​r ek élet​mód​ját kö​vet​ni. Te​cum​se azon​ban in​kább a
né​pét vá​lasz​tot​ta, örök​r e bú​csút mon​dott Re​bec​cá​nak, és soha sen​kit sem vett fe​le​sé​g ül. Ez a tör​té​net
alig​ha​nem a ro​man​ti​kus le​g en​dák a vi​lá​g á​ba tar​to​zik: a XVIII. szá​zad vé​g én túl​sá​g o​san nagy volt a
sza​ka​dék egy ke​r esz​tény te​le​pes lá​nya és egy sa​ú​ni har​cos kö​zött ah​hoz, hogy ilyen kap​cso​la​tok lét​r e​-
jö​hes​se​nek.
Te​cum​seh egyik öccse, a fél​sze​mű La​u​le​wa​si​ka (Erős Hang) is al​ko​ho​liz​mus rab​ja lett, de 1805 kö​-
rül misz​ti​kus él​mé​nyek ha​tá​sá​r a tel​je​sen meg​vál​to​zott. Ál​lí​tó​lag egy is​te​ni ha​ta​lom is​mer​tet​te vele az
al​ko​ho​liz​mus ret​te​ne​tes kö​vet​kez​mé​nye​it, ő pe​dig et​től új​já​szü​le​tett, s fel​vet​te a Tenks​wa​ta​wa (Nyi​tott
Ajtó) ne​vet. A két test​vér együtt hir​det​te, hogy fel kell hagy​ni a ré​sze​g es​ke​dés​sel, vissza kell sze​r ez​ni
az in​di​á​nok ön​be​csü​lé​sét, és szé​les körű össze​fo​g ást kell ki​épí​te​ni a tör​zsek kö​zött a fe​hér em​be​r ek
el​len. Te​cum​seh a föl​dek el​adá​sa el​len til​ta​ko​zott, Tenskwa​ta​wa – akit im​már Pró​fé​ta né​ven em​le​g et​-
tek – pe​dig azt ta​ná​csol​ta né​pé​nek, hogy ra​g asz​kod​jon az ősi szo​ká​sok​hoz. Gre​en​vil​le-be köl​töz​tek,
nagy fa​há​zat épí​tet​tek, me​lyet kö​ve​tő​ik ki​sebb épü​le​tei vet​tek kö​r ül, és egy​r e több in​di​án kez​dett ér​-
dek​lőd​ni ta​ní​tá​sa​ik iránt.
Te​vé​keny​sé​g ük ter​mé​sze​te​sen nyug​ta​la​ní​tot​ta Wil​li​am Hen​r y Har​r i​sont, In​di​a​na Ter​r i​tó​r i​um kor​-
mány​zó​ját (1800-1812). Meg​pró​bál​ta alá​ás​ni a Pró​fé​ta hi​te​lét, és ezt üzen​te a hí​ve​i​nek: „Ha tény​leg
pró​fé​ta, kér​jé​tek meg, ál​lít​sa meg a Na​pot, té​rít​se el a Hol​dat, áll​ja​nak meg a fo​lyók vagy kel​je​nek fel
a hol​tak sír​ja​ik​ból! Ha meg​te​szi, el​hi​he​ti​tek, hogy Is​ten küld​te!” Har​r i​son nagy hi​bát kö​ve​tett el: Te​-
cum​seh ugyan​is a fe​hé​r ek új​ság​ja​i​ból tu​do​mást szer​zett az 1806-ban ese​dé​kes nap​fo​g yat​ko​zás​r ól.
Tenskwa​ta​wa nyu​g od​tan be​je​len​tet​te, hogy jú​ni​us kö​ze​pén meg fog​ja ten​ni, amit Har​r i​son kért. Az
elő​r e jel​zett idő​ben be​kö​vet​ke​ző sö​tét​ség ala​po​san meg​nö​vel​te a két fi​vér te​kin​té​lyét az in​di​á​nok kö​-
ré​ben. Hír​vi​vők men​tek a tá​vo​lab​bi tör​zsek​hez is, a men​de​nek​hez, szi​úk​hoz, ari​ka​r ák​hoz és fe​ke​te​lá​-
bú​ak​hoz. Saj​nos az erő​sza​kot nem tud​ták el​ke​r ül​ni: hi​á​ba til​ta​ko​zott Te​cum​seh, a Pró​fé​ta hí​vei sok
ke​r esz​tény hit​r e tért in​di​ánt meg​g yil​kol​tak.
A wa​shing​to​ni kor​mány​zat az​zal gya​nú​sí​tot​ta a ka​na​dai brit ha​tó​sá​g o​kat, hogy az Egye​sült Ál​la​-
mok​tól füg​g et​len in​di​án ál​la​mot sze​r et​né​nek lét​r e​hoz​ni észa​kon. „At​tól tar​tok – írta 1807-ben Har​r i​-
son a kor​mány​nak –, e pró​fé​ta olyan gé​pe​zet, ame​lyet a bri​tek hoz​tak moz​gás​ba, go​nosz cél​lal!” 1808-
ban Te​cum​seh és hí​vei el​hagy​ták Gre​en​vil​le-t, s Prop​het​stown („a pró​fé​ta vá​r o​sa”) né​ven né​pes te​le​-
pü​lést hoz​tak lét​r e a mai In​di​a​na nyu​g a​ti ré​szén, ahol a Tip​pe​ca​noe a Wa​bash fo​lyó​ba öm​lik. A fe​hé​-
rek ret​teg​ve em​le​g et​ték, hogy az in​di​á​nok va​la​mi​lyen nagy​sza​bá​sú ak​ci​ó ​r a ké​szü​lőd​nek. Har​r i​sont
az​zal ri​o ​g at​ta a sa​ját apó​sa, hogy a sa​ú​ni Pró​fé​ta ál​lí​tó​lag két​ezer hód​pré​met kí​nált an​nak, aki el​hoz​za
neki a kor​mány​zó fe​jét. Te​cum​seh pe​dig sor​r a lá​to​g at​ta a tör​zse​ket a Mis​sou​r i mel​lett élő oszi​dzsok​-
tól a flo​r i​dai sze​mi​no​lo​kig, és a Fel​ső-tó​tól a Me​xi​kói-öbö​lig ter​je​dő óri​á​si te​r ü​le​ten le​fek​tet​te egy
in​di​án szö​vet​ség alap​ja​it. Csak​hogy mi​köz​ben ő dé​len járt, Har​r i​son kor​mány​zó 1809-ben a leg​jobb
sa​ú​ni va​dász​te​r ü​le​tek​r ől mon​dat​ta le a le​ita​tott és meg​vesz​te​g e​tett, öre​g ebb fő​nö​kö​ket.
1810-re mint​egy ezer har​cos la​kott már Prop​het​stown​ban. Har​r i​son, aki idá​ig azt hit​te, a Pró​fé​ta a
ve​ze​tő​jük, cso​dál​koz​va fe​dez​te fel, hogy in​kább Te​cum​seh-t kö​ve​tik. Tár​g ya​lás​r a hív​ta hát vin​cen​nes-
i há​zá​nak kö​ze​lé​be, aho​vá au​g usz​tus 11-én Te​cum​seh meg is ér​ke​zett, mint​egy nyolc​van, har​ci szí​-
nek​ben pom​pá​zó har​cos kí​sé​r e​té​ben. A több na​pon át tar​tó vi​ták so​r án ar​r ól pró​bál​ta meg​g yőz​ni a
kor​mány​zót, hogy egyik törzs sem ad​hat el föl​det a fe​hé​r ek​nek, mert a föld min​den in​di​án nép kö​zös
tu​laj​do​na: „El​ad​ni egy te​rü​le​tet? Mi​ért nem ad​ják el a le​ve​gőt, a nagy ten​gert, akár a föl​det? Hát nem
va​la​mennyi gyer​me​ke hasz​ná​la​tá​ra hoz​ta lét​re a Nagy Szel​lem?” A vita olyan​nyi​r a el​mér​g e​se​dett,
hogy Te​cum​seh egy​szer nyíl​tan ha​zug​nak ne​vez​te a kor​mány​zót, mire a ka​to​nák pisz​to​lya​ik után
nyúl​tak, az in​di​á​nok pe​dig fel​kap​ták to​ma​hawk​ja​i​kat. Har​r i​son nyu​g od​tan be​je​len​tet​te, hogy a tár​g ya​-
lás​nak vége, s ez​zel si​ke​r ült el​ke​r ül​nie a vér​o n​tást. Te​cum​seh más​nap bo​csá​na​tot kért, s a tár​g ya​lá​sok
is foly​ta​tód​tak, de ered​mény​te​le​nek ma​r ad​tak. Az in​di​án fő​nök egy​szer las​sacs​kán le​szo​r í​tot​ta egy
pad​r ól a kor​mány​zót, s ami​kor Har​r i​son meg​kér​dez​te, mi​ért te​szi, Te​cum​seh ne​vet​ve kö​zöl​te, hogy a
fe​hé​r ek pon​to​san így vi​sel​ked​nek az in​di​á​nok​kal. Har​r i​son ezek után még​is így be​szélt az in​di​a​nai
tör​vény​ho​zás előtt. „Va​jon a föld​gömb egyik leg​szebb ré​szé​nek ter​mé​sze​ti ál​la​pot​ban kel​le​ne ma​rad​-
nia, né​hány nyo​mo​rult vad​em​ber va​dász​te​rü​le​te​ként, ami​kor min​den jel arra mu​tat, hogy a Te​rem​tő
nagy né​pes​ség fenn​tar​tá​sá​ra szán​ta...?”
Te​cum​seh 1811-ben Ka​na​dá​ba uta​zott, s ez​zel vég​leg meg​g yőz​te az ame​r i​ka​i​a​kat ar​r ól, hogy a brit
ha​tó​sá​g ok buj​to​g at​ják. Ez nem volt igaz, Te​cum​seh-nak meg​vol​tak a maga okai arra, hogy gyű​löl​je
az ame​r i​ka​i​a​kat, de Har​r i​son már el​szán​ta ma​g át az of​fen​zí​vá​r a. Azt kö​ve​tel​te, hogy a Pró​fé​ta adja ki
azo​kat a har​co​so​kat, akik te​le​pe​se​ket gyil​kol​tak meg, majd fel​ké​szült a harc​r a.
Te​cum​seh ok​tó​ber​ben har​ci szí​nek​ben je​lent meg a dél​ke​le​ti krík nem​zet éven​te meg​r en​de​zett ta​ná​-
csán. Vad szó​nok​lat​tal a fe​hé​r ek el​le​ni harc​r a szó​lí​tot​ta fel a gyű​lés részt​ve​vő​it. Tá​vo​zá​sa után föld​-
ren​g és ráz​ta meg a vi​dé​ket, s ezért igen so​kan úgy érez​ték, hogy a Nagy Szel​lem mel​let​te áll, és va​ló​-
ban el​jött a harc ide​je. A fes​tett to​ma​hawk​ja​ik​r ól „vö​r ös bo​tok” né​ven em​le​g e​tett krík har​co​sok ké​-
szen is áll​tak a küz​de​lem​r e. Ál​lí​tó​lag Te​cum​seh egy kö​teg pál​cát ha​g yott ná​luk, amely​ből na​pon​ta el
kel​lett tör​ni​ük egyet, és ak​kor kel​lett el​kez​de​ni a küz​del​met, ami​kor va​la​mennyi el​fo​g yott.
Har​r i​son eköz​ben ezer fegy​ve​r es élén meg​in​dult Prop​het​stown el​len. A te​lep kö​ze​lé​ben né​hány fő​-
nök elé​bük ment, s tár​g ya​lá​so​kat in​dít​vá​nyo​zott. Har​r i​son el​fo​g ad​ta ezt, had​se​r e​g é​vel együtt tá​bort
ütött, az in​di​á​nok pe​dig no​vem​ber 7-e haj​na​lán rá​juk tá​mad​tak. Har​r i​son éle​tét va​ló​szí​nű​leg csak az
men​tet​te meg, hogy a zűr​za​var​ban nem ta​lál​ta meg a lo​vát, ugyan​is a tá​ma​dók min​den lóra pat​ta​nó
tisz​tet le​lőt​tek. Az in​di​á​nok vé​g ül vissza​vo​nul​tak, a fe​hé​r ek pe​dig be​nyo​mul​tak Prop​het​stown​ba, s a
föld​del tet​tek egyen​lő​vé. A tip​pe​ca​noe-i csa​tá​nak el​ke​r esz​telt üt​kö​zet nem volt el​söp​r ő győ​ze​lem: a
fe​hé​r e​ket meg​lep​ték, s száz​nyolc​van​nyol​can meg​hal​tak vagy meg​se​be​sül​tek, mi​előtt le tud​ták győz​ni
tá​ma​dó​i​kat.
Te​cum​seh ép​pen az ilyen kis, kor​lá​to​zott össze​csa​pá​so​kat sze​r et​te el​ke​r ül​ni, amíg sze​le​sebb körű,
ál​ta​lá​nos tá​ma​dást nem tud​nak in​dí​ta​ni a fe​hé​r ek el​len. Ha a tör​zsek kü​lön-kü​lön fog​nak fegy​vert, va​-
la​mennyit le fog​ják győz​ni! A ha​já​nál fog​va ráz​ta meg öccsét, Tenskwa​ta​wát, s el​űz​te a vi​dék​r ől. De
már nem te​he​tett sem​mit: az apró, he​lyi Össze​csa​pá​sok so​ka​sod​ni kezd​tek, s hoz​zá​já​r ul​tak ah​hoz,
hogy Ja​mes Ma​di​son el​nök 1812. jú​ni​us 1-jén a ten​g e​r i in​ci​den​sek​r e, a sér​tő ren​de​le​tek​r e és az in​di​á​-
nok buj​to​g a​tá​sá​r a hi​vat​koz​va had​üze​ne​ti ja​vas​la​tot te​g yen Nagy-Bri​tan​nia el​len a Kong​r esszus előtt.
Az 1812-1815-ös ame​r i​kai-brit há​bo​r ú​ban mind​két fél meg​pró​bál​ta maga mel​lé ál​lí​ta​ni az észa​ki
in​di​á​no​kat. Te​cum​seh két​szer is el​tör​te azt a bé​ke​pi​pát, ame​lyet az ame​r i​kai kor​mány kö​ve​te nyúj​tott
felé a Way​ne-erőd​ben, majd hí​ve​i​vel át​vo​nult a ka​na​dai brit Mal​den-erőd​be. Ami​kor az erőd​r e tá​ma​-
dó Wil​li​am Hull ame​r i​kai tá​bor​nok meg​tud​ta, hogy Te​cum​seh har​co​sai tá​mad​ják az után​pót​lá​sát, si​et​-
ve vissza​vo​nult. Isa​ac Brock tá​bor​nok brit és Te​cum​seh in​di​án csa​pa​tai pe​dig olyan ügye​sen ma​nő​ve​-
rez​tek, hogy a Det​r o​it​ba zár​kó​zó Hull azt hit​te, óri​á​si had​se​r e​g ek kö​ze​led​nek felé, és ka​pi​tu​lált.
A sa​ú​ni fő​nök 1813-ban már nem tu​dott ilyen si​ke​r e​sen együtt​mű​köd​ni Brock utód​já​val, Hen​r y
Proc​ter tá​bor​nok​kal. Te​cum​seh fel​há​bo​r o​dá​sá​r a Proc​ter azt sem aka​dá​lyoz​ta meg, hogy egy ki​sebb
győ​ze​lem után az in​di​á​nok le​mé​szá​r ol​ják az ame​r i​kai fog​lya​i​kat. Az ohi​ó i Meig​st-erőd kö​zös ost​r o​-
ma si​ker​te​len​nek bi​zo​nyult, az in​di​á​nok pe​dig itt is ame​r i​kai fog​lyo​kat gyil​kol​tak meg. A dü​hön​g ő
Te​cum​seh, aki ek​kor már brit egyen​r u​há​ban har​colt, meg​aláz​ta Proc​tert a ka​to​nái előtt. A tá​bor​nok
úgy dön​tött, hogy vissza​vo​nul az Erie-tó észa​ki part​já​r a, s vele tar​tot​tak Te​cum​seh har​co​sai is.

A Det​r o​i​tot vissza​fog​la​ló Har​r i​son tá​bor​nok se​r e​g e a Thames fo​lyó​nál érte utol a bri​te​ket és in​di​án
szö​vet​sé​g e​se​i​ket. Ok​tó​ber 4-e es​té​jén Te​cum​seh el​mond​ta har​co​sa​i​nak, hogy a más​na​pi csa​tát nem
fog​ja túl​él​ni. 5-én az üt​kö​zet előtt ki​bé​kült Proc​ter​r el, min​den tiszt​tel ke​zet fo​g ott, s el​bú​csú​zott tő​lük.
Har​r i​son túl​erő​ben volt: há​r om​ezer-öt​száz fegy​ve​r es​sel könnyen le​g yőz​te a hét​száz bri​tet és a száz
in​di​ánt. Te​cum​seh a brit jobb​szár​nyon egy ide​ig fel tud​ta tar​tóz​tat​ni a tá​ma​dó lo​vas​sá​g ot, de az​tán
meg​ér​ke​zett a gya​log​ság, és el​sö​pör​te el​len​fe​le​it. Har​r i​son őszin​te fel​há​bo​r o​dá​sá​r a az ame​r i​kai ka​to​-
nák meg​nyúz​ták Te​cum​seh holt​tes​tét, s szét​szab​dalt bő​r ét em​lék​tárgy​ként el​o sz​to​g at​ták.
Te​cum​seh ha​lá​la és az 1812-1815-ös ame​r i​kai-brit há​bo​r ú után meg​szűnt az in​di​án el​len​ál​lás „a
régi Észak​nyu​g a​ton”. Az in​di​á​nok sor​r a le​mond​tak a te​r ü​le​te​ik​r ől, s meg​ala​kul​ha​tott Ohio, In​di​a​na,
Il​li​no​is, Mi​chi​g an és Wis​con​sin ál​lam. A kol​lek​tív lel​ki​fur​da​lás kü​lö​nös bi​zo​nyí​té​ka​ként az Egye​sült
Ál​la​mok​ban a kö​vet​ke​ző száz​ö t​ven év so​r án fur​csa le​g en​da ter​jedt el. Esze​r int a sa​ú​ni fő​nök a ha​lá​la
előtt át​kot mon​dott Har​r i​son​r a és utó​da​i​r a: a húsz​éven​te meg​vá​lasz​tott el​nö​kök​nek meg kell hal​ni​uk
hi​va​ta​luk​ban. (Már csak az a kér​dés, hon​nan tud​ta a hal​dok​ló Te​cum​seh, hogy Har​r i​sont hu​szon​hét év
múl​va el​nök​ké fog​ják vá​lasz​ta​ni?) Aki sze​r et misz​ti​kus je​len​tő​sé​g et tu​laj​do​ní​ta​ni a tör​té​nel​mi vé​let​le​-
nek​nek, el​hi​he​ti, hogy Wil​li​am Hen​r y Har​r i​son, Ab​r a​ham Lin​coln, Ja​mes A. Gar​fi​eld, Wil​li​am Mc​-
Kin​ley, War​r en G. Har​ding, Frank​lin De​la​no Ro​o ​sevelt és John F. Ken​ne​dy ese​té​ben az átok be​tel​je​-
sült. Te​cum​seh átka azon​ban min​den jel sze​r int ere​jét ve​szí​tet​te a XX. szá​zad vé​g é​r e, mert a Ro​nald
Rea​g an és Ge​o r​g e W. Bush el​le​ni me​r ény​le​tek si​ker​te​le​nek vol​tak.
 9. Milyen szerepet játszottak a mormonok a Vadnyugaton?
Az Egye​sült Ál​la​mok​ban 1800 kö​r ül ki​bon​ta​ko​zó, „má​so​dik nagy éb​r e​dés” né​ven em​le​g e​tett val​lá​-
si moz​g a​lom so​r án igen sok új szek​ta jött lét​r e. Akik Ame​r i​kát af​fé​le he​do​nis​ta, min​den spi​r i​tu​á​lis
szen​ve​dély​től men​tes fo​g yasz​tói tár​sa​da​lom​nak tart​ják, meg​fe​led​kez​nek ar​r ól, hogy itt szü​le​tett meg
a shake​r ek​nek, Krisz​tus Ta​nít​vá​nya​i​nak, Je​ho​va Ta​nú​i​nak, a Ke​r esz​tény Tu​do​mány​nak, az ad​ven​tiz​-
mus​nak s a pün​kös​di-ka​r iz​ma​ti​kus moz​g a​lom​nak az egy​há​za – nem is be​szel​ve a szám​ta​lan ki​sebb
szek​tá​r ól. A leg​si​ke​r e​sebb egy​há​zat azon​ban, amely​nek ma ti​zen​egy​mil​lió tag​ja van, egy ta​nu​lat​lan,
ver​mon​ti szár​ma​zá​sú ti​zen​éves ala​pí​tot​ta New York​ban.
Joseph Smith (1805-1844) az ap​já​val és szom​széd​ja​i​val együtt a ko​r a​be​li má​g i​kus hi​e​del​me​ket kö​-
vet​ve „lá​tó​kö​vek” se​g ít​sé​g é​vel kin​csek​r e va​dá​szott az er​dők​ben, s az em​be​r ek rom​lott​sá​g án el​mél​ke​-
dett. Azt ál​lí​tot​ta, hogy 1820-ban az Atya és a Fiú je​lent meg előt​te, majd há​r om év múl​va Mo​r o​ni an​-
gyal, Mor​mon fia. Az an​g yal kö​zöl​te vele, hogy ő lesz az Úr pró​fé​tá​ja, és 1827-ben el​ve​zet​te egy
hely​r e, ahol Smith meg​ta​lál​ta a Bib​lia egyik el​ve​szett köny​vét. Arany​táb​lák​r a ír​ták egyip​to​mi nyel​-
ven, Smith pe​dig két kris​tály (Urim és Thum​mim, két lá​tó​kő) se​g ít​sé​g é​vel két éven át for​dí​tot​ta, s
Mor​mon köny​ve né​ven 1830-ban meg is je​len​tet​te. A hat​száz ol​da​las írás​mű ar​r ól szólt, ho​g yan ju​tot​-
tak el Ame​r i​ká​ba Iz​r a​el el​ve​szett tör​zsei, az in​di​á​nok ősei, mi​lyen har​co​kat vív​tak egy​más​sal, és mi​-
lyen pró​fé​ci​á​kat han​g oz​tat​tak. (Ami​kor egye​sek az arany​táb​lá​kat sze​r et​ték vol​na lát​ni, Smith kö​zöl​te
ve​lük, hogy vissza​ad​ta őket az an​g yal​nak.)
Ugyan​eb​ben az év​ben, áp​r i​lis 6-án meg​ala​pí​tot​ta a gyü​le​ke​ze​tét New York ál​lam Fa​yet​te nevű te​le​-
pü​lé​sén. Kez​det​ben Krisz​tus Egy​há​zá​nak ne​vez​ték, 1838-tól Az Utol​só Na​pok Szent​je​i​nek Jé​zus
Krisz​tus Egy​há​za lett a neve, de min​den​ki csak mor​mon egy​ház né​ven em​le​g et​te. Smith ak​tív, ka​r iz​-
ma​ti​kus ve​ze​tő volt, s a ta​ní​tá​sa is tet​szett a kor​tár​sai egy ré​szé​nek. Azt hir​det​te, hogy az ame​r i​ka​i​ak
sem​mi​vel sem alább​va​lók az eu​r ó​pa​i​ak​nál, sőt ők a fel​sőbb​r en​dű​ek, hi​szen ők is​me​r ik a Bib​lia el​ve​-
szett köny​vét, s az ő ha​zá​juk az iga​zi meg​szen​telt föld, a sza​bad​ság föld​je. A pro​tes​tan​tiz​mus pesszi​-
miz​mu​sá​val sza​kít​va el​ve​tet​te a pre​desz​ti​ná​ci​ó t és az em​ber bű​nös​sé​g é​nek ta​ní​tá​sát: az em​ber sza​bad
és tisz​ta, Jé​zus tel​je​sen meg​vál​tot​ta. Sze​r in​te az em​be​r ek nem te​r em​tett lé​nyek, ha​nem már szü​le​té​sük
előtt is Is​ten va​ló​di gyer​me​kei, s a meg​iga​zu​lás út​ján ma​g uk is is​te​nek​ké vál​hat​nak. A gond​vi​se​lés és
a ke​g ye​lem nem egy​irá​nyú, Is​ten​től az em​be​r ig, és az em​ber is részt​ve​vő​je az is​te​ni te​r em​tés​nek. Is​ten
ki​r ály​sá​g á​ban min​den hit​hű mor​mon fér​fi ön​ál​ló boly​g ót kap majd, ame​lyet fe​le​sé​g e​i​vel és gyer​me​-
ke​i​vel be​né​pe​sít​het. Ezen a vi​lá​g on pe​dig az egy​ház olyan szo​r os kö​zös​sé​g et ígért (tag​jai jö​ve​del​me
egy​ti​ze​dé​nek fe​jé​ben), amely​ben az egyé​nek kö​zö​sen el​jut​hat​nak a meg​vál​tá​sig, egy​mást se​g í​tik,
együtt gaz​da​g od​nak, té​r í​te​nek és a kí​vül​ál​lók​kal csak egy​házu​kon ke​r esz​tül érint​kez​nek. A ko​r a​be​li
re​form​moz​g al​mak​hoz ha​son​ló​an a mor​mo​nok is el​uta​sí​tot​ták a kávé, a tea, az al​ko​hol​tar​tal​mú ita​lok
és a do​hány él​ve​ze​tét. Mint más kor​társ szek​ták, ők is ra​di​ká​lis mó​don akar​ták meg​o l​da​ni a sze​xu​a​li​-
tás prob​lé​má​it, s ahogy az One​i​da Kö​zös​ség ezt a sza​bad sze​r e​lem​ben, a shake​r ek pe​dig a cö​li​bá​tus​-
ban ke​r es​ték, a mor​mo​nok a több​ne​jű​sé​g et nyil​vá​ní​tot​ták meg​o l​dás​nak.
A mor​mon kö​zös​ség​nek 1831-ben el kel​lett köl​töz​nie New York​ból az ohi​o i Kirt​land Millsbe, ahol
Smith meg​épít​tet​te első temp​lo​mát. 1837-ben az egy​ház köz​pont​ja át​te​le​pült Mis​sou​r i​ba, majd há​r om
év múl​va Il​li​no​is-ba, ahol meg​ala​pí​tot​tak egy Na​u​voo nevű vá​r ost. A gya​ko​r i köl​tö​zé​sek​nek az egy​-
ház rend​kí​vü​li nép​sze​r űt​len​sé​g e volt az oka. A kor​tár​sak fel​há​bo​r í​tó​nak ta​lál​ták, hogy a mor​mo​nok
nem in​di​vi​du​a​lis​ták, ha​nem alá​r en​de​lik ma​g u​kat a kö​zös​ség​nek, hogy fő​pap​juk egy​ben gaz​da​sá​g i ve​-
ze​tő is hogy sa​ját bank​juk van, hogy igen sok föl​det vesz​nek meg, hogy el​uta​sít​ják a rab​szol​g a​sá​g ot,
s ba​r át​sá​g o​san vi​sel​ked​nek az in​di​á​nok​kal. Rá​adá​sul nem egyé​ni​leg vet​tek részt a po​li​ti​kai élet​ben,
ha​nem a ve​ze​tő​ik tár​g ya​lá​sok után „el​ad​ták” a kö​zös​ség tag​ja​i​nak sza​va​za​ta​it. Min​den zárt kö​zös​ség
gya​nút éb​r eszt a kí​vül​ál​lók​ban, a mor​mo​nok gaz​dag​sá​g a azon​ban irigy​sé​g et, a po​li​g á​mia gya​kor​la​ta
pe​dig óri​á​si fel​há​bo​r o​dást kel​tett. Nem tud​juk, hogy Smith hány nőt vett fe​le​sé​g ül, a szak​ér​tők sze​r int
hu​szon​nyolc és har​minc​há​r om kö​zött volt fe​le​sé​g ei szá​ma – né​g yet a tör​vé​nyes fe​le​sé​g e, Emma Hale
tud​tá​val vett el, a töb​bit ti​tok​ban. A mor​mo​nok ugyan​is csak az első fe​le​ség hoz​zá​já​r u​lá​sá​val ve​het​tek
el új asszo​nyo​kat. (Nem tud​juk, mit szólt mind​eh​hez Emma, csak annyi biz​tos, hogy fér​je ha​lá​la után
nem mor​mon​nal há​za​so​dott össze.)
Mis​sou​r i​ban rend​sze​r e​sen meg​tá​mad​ták a mor​mo​nok te​le​pe​it. Ami​kor lét​r e​hoz​ták fegy​ve​r es cso​-
port​ju​kat, az ál​la​mi mi​lí​cia a ré​g eb​bi te​le​pe​se​ket tá​mo​g at​ta. Na​u​voo mor​mon la​kos​sá​g a 1844-re tíz​-
ezer​r e nö​ve​ke​dett, s a töb​bi te​lep la​ko​sa​i​val együtt mint​egy hu​szon​ö t​ez​r en kö​vet​ték az egy​ház ta​ní​tá​-
sát. Eb​ben az év​ben Smith már po​li​ti​kai szer​ve​ze​tet ho​zott lét​r e – az öt​ve​nek ta​ná​csát, amely meg​épí​ti
Is​ten föl​di ki​r ály​sá​g át –, majd be​je​len​tet​te, hogy in​dul az ame​r i​kai el​nök​vá​lasz​tá​son. Az el​len​sé​g es​ke​-
dés mi​att azon​ban már azt is el​ter​vez​te, hogy eset​leg a tá​vo​lab​bi Nyu​g at​r a kell köl​töz​ni​ük. Gyak​r an
em​le​g et​te, hogy a Szik​lás-hegy​ség​ben ha​tal​mas ál​la​mot hoz​hat​nak lét​r e.
Smith-t az il​li​no​is-i Cart​ha​g e vá​r os​ban be​bör​tö​nöz​ték gyúj​to​g a​tás, áru​lás és po​li​g á​mia vád​já​val, s
mi​köz​ben a per​r e várt, 1844. jú​ni​us 27-én a bör​tön​be be​tö​r ő tö​meg Hy​r um nevű báty​já​val együtt
meg​g yil​kol​ta. Egy mor​mon meg​ö l​te Smith egyik gyil​ko​sát, de erre el​kezd​ték fel​g yúj​ta​ni a mor​mo​-
nok há​za​it, s az ál​la​mi ha​tó​sá​g ok kö​zöl​ték, hogy tő​lük nem vár​hat​nak vé​del​met. Ek​kor ál​lí​tot​ta az
egy​ház élé​r e a ma​g as, erős test​al​ka​tú Brig​ham Youn​g ot (1801-1877) a „ti​zen​két apos​tol gyű​lé​se”.
Young is Ver​mont​ban szü​le​tett, ta​nu​lat​lan, de gya​kor​la​ti​as és ha​tá​r o​zott ács volt, aki ren​g e​teg té​r í​-
tő​út​r a vál​lal​ko​zott. 1844-ben ő is fel​is​mer​te, hogy nem ma​r ad​hat​nak Il​li​no​is-ban. Ol​vas​ta Frémont út​-
le​írá​sát, amely​ből meg​tud​ta, hogy a Szik​lás-hegy​sé​g en túl, a Me​xi​kó bir​to​ká​ban lévő Nagy-me​den​ce
te​r ü​le​tén, a ko​pár he​g yek és a Nagy-sós​tó kö​ze​lé​ben jó ter​mő​föl​dek ta​lál​ha​tók. (Lásd a 22. fe​je​ze​tet!)
Az il​li​no​is-iak​nak meg​ígér​te, hogy ki​vo​nul​nak az Egye​sült Ál​la​mok​ból, s ez​zel el​ér​te, hogy egy ide​-
ig nem zak​lat​ták őket.
Ap​r ó​lé​kos gond​dal más​fél éven át ké​szül​tek az uta​zás​r a, és 1846. feb​r u​ár 4-én meg​in​dul​tak nyu​g at
felé. Tu​ta​jo​kon kezd​ték meg az át​ke​lést a csak​nem egy mér​föld szé​les Mis​sis​sip​pin, amely ez​u​tán sze​-
ren​csé​r e be​fa​g yott, s ez​zel az át​ke​lés biz​ton​sá​g o​sab​bá vált. Io​wán ke​r esz​tül igen las​san ha​lad​tak a ta​-
va​szi sár​ban a csör​g ő​kí​g yók és a szú​nyo​g ok kö​zött. Young ala​po​san meg​szer​vez​te az uta​zást: ki​sebb
csa​pa​tok​ban vo​nul​tak, rend​sze​r es idő​kö​zök​ben egy​más után, és na​g yon bé​ké​sen vi​sel​ked​tek a he​lyi
la​kos​ság​g al. 1846 jú​ni​u​sá​r a Na​u​voo szin​te la​kat​lan vá​r os​sá vált, a szom​szé​dos te​le​pü​lé​sek la​ko​sai pe​-
dig meg​szent​ség​te​le​ní​tet​ték és tet​ték és fel​g yúj​tot​ták az el​ha​g yott mor​mon temp​lo​mot.


A „mor​mon ös​vény​nek” ne​ve​zett út​vo​na​lon Brig​ham Young egyen​lő tá​vol​sá​g ok​ban pi​he​nő​ál​lo​má​-
so​kat ho​zott lét​r e. Akik itt egy idő​r e meg te​le​ped​tek, még ga​bo​nát is ve​tet​tek, hogy le​g yen mit enni az
utá​nuk ér​ke​zők​nek. Nyár​r a az első csa​pat el​ér​te a Mis​sou​r i part​ját. Itt tá​bort ver​tek, há​za​kat, ut​cá​kat,
mal​mo​kat, mű​he​lye​ket épí​tet​tek, ku​ta​kat ás​tak, és vet​ni kezd​tek. Azt ter​vez​ték ugyan​is, hogy ezen az
ele​ve Téli Szál​lás​nak (Win​ter Qu​ar​ters) el​ne​ve​zett te​le​pen húz​zák ki a te​let.
Sor​r a ér​kez​tek a sze​kér​ka​r a​vá​nok. Min​den ka​r a​ván olyan volt, mint egy ki​sebb falu, amely ke​r e​ke​-
ken gör​dül: a nők varr​tak, főz​tek, ta​nít​g at​ták a gye​r e​ke​ket, a fér​fi​ak őr​köd​tek és kar​ban​tar​tot​ták a sze​-
ke​r e​ket. Min​den ka​r a​vánt szá​zas, öt​ve​nes és tí​zes cso​por​tok​r a osz​tot​tak, ame​lyek​ben egy-egy „ka​pi​-
tány” és „had​nagy” tar​tot​ta fenn a ren​det. Min​den este imád​koz​tak, majd kár​tyáz​tak, do​mi​nóz​tak, sót
egy ve​lük tar​tó an​g ol re​zes​ban​da ze​né​jé​r e még tán​col​tak is. Brig​ham Young néha meg is rót​ta a ka​r a​-
vá​no​kat, hogy túl​sá​g o​san so​kat szó​r a​koz​nak. Nem mint​ha nem szen​ved​tek vol​na ép​pen ele​g et a fagy​-
tól és a sár​tól, de az is bi​zo​nyos, hogy so​ha​sem volt még a tör​té​ne​lem​ben ilyen tö​me​g es ván​dor​lás –
ilyen ke​vés ál​do​zat​tal.
Ősz​r e már ti​zen​két-ti​zen​ö t​ezer la​ko​sa volt a Téli Szál​lás​nak. Young itt hal​lot​ta meg, hogy ki​tört az
ame​r i​kai-me​xi​kói há​bo​r ú. Öt​száz ön​kén​tes​ből meg​szer​vez​te a mor​mon had​o sz​tályt, hogy ne te​kint​-
sék őket az Egye​sült Ál​la​mok el​len​sé​g é​nek. A had​o sz​tály tag​ja​i​nak meg​ígér​ték, hogy nem kell em​-
bert öl​ni​ük, és eről​te​tett me​net​ben meg​in​dul​tak Ka​li​for​nia felé. Mire oda​ér​tek, ott már vé​g et is ér​tek a
har​cok. Ugyan​ek​kor két​száz​har​minc mor​mon Sa​mu​el Bran​nan ve​ze​té​sé​vel New York​ból Ka​li​for​ni​á​-
ba ha​jó​zott, ahol meg​ala​pí​tot​ták az első ame​r i​kai új​sá​g ot. Brann​an​nek ve​ze​tő sze​r e​pe volt az arany​láz
ki​r ob​ban​tá​sá​ban, mert ő ter​jesz​tet​te el el​ső​ként San Fran​cis​có​ban a co​lo​mai le​let hí​r ét. (Lásd a 18. fe​-
je​ze​tet!) Ké​sőbb ki​zár​ták egy​há​zá​ból, mert an​nak pén​zét sa​ját cél​ja​i​r a fek​tet​te be, s ami​kor Young „az
Úr pén​zét” kér​te tőle, ál​lí​tó​lag azt fe​lel​te, oda is adja, amint szám​lát kap róla az Úr​tól.
Bár 1846-1847 te​lén hat​száz mor​mont el​vitt a skor​but és a ma​lá​r ia, az út kö​vet​ke​ző sza​ka​szát si​ke​-
rült gon​do​san elő​ké​szí​te​ni. Young száz​negy​ven​négy fér​fi​ból lét​r e​hoz​ta az elő​csa​pa​tot, akik Iz​r a​el ti​-
zen​két tör​zsé​nek ti​zen​két-ti​zen​két tag​ját kép​vi​sel​ték (hár​man fe​ke​ték vol​tak). Ve​lük tar​tott há​r om
asszony és két gyer​mek is. Ki​lenc​ven​há​r om lo​vat, hat​van​hat ök​r öt, öt​ven​két ösz​vért és ti​zen​ki​lenc te​-
he​net vit​tek ma​g uk​kal. Áp​r i​lis 9-én in​dul​tak út​nak, hogy elő​ké​szít​sék a töb​bi​ek uta​zá​sát. Há​r om nap
múl​va a Plat​te fo​lyó​nál vol​tak, s tíz-ti​zen​két fős cso​por​tok​ban vo​nul​tak to​vább an​nak észa​ki part​ján,
hogy el​ke​r ül​hes​sék a konf​lik​tu​so​kat a déli par​ton hú​zó​dó Ore​g on-ös​vény ki​ván​dor​ló​i​val. Haj​na​li öt​-
kor kel​tek, hét​kor út​nak in​dul​tak, s na​pon​ta ti​zen​ö t mér​föl​det is meg tud​tak ten​ni. Vol​tak fel​de​r í​tő​ik,
akik be​lo​va​g ol​ták a kör​nyé​ket, va​dá​sza​ik, akik friss húst sze​r ez​tek, és va​la​mennyi fér​fi​nak tölt​ve kel​-
lett tar​ta​nia a pus​ká​ját. Es​tén​ként ze​nél​tek és tán​col​tak, bár Young in​kább a him​nu​szok ének​lé​sét szor​-
gal​maz​ta.
A tá​vol​sá​g ot egy ke​r ék for​g á​sá​nak a szám​lá​lá​sá​val mér​ték, s mi​vel ez rend​kí​vül mo​no​ton fel​adat
volt, egyi​kük szer​kesz​tett egy fo​g as​ke​r e​kes tá​vol​ság​mé​r őt. Young szi​g o​r ú​an meg​til​tot​ta, hogy sport​-
ból va​dássza​nak a bö​lé​nyek​r e, csak annyit volt sza​bad meg​ö l​ni, amennyit meg​et​tek. Ami​kor fel​buk​-
kan​tak a pa​ú​ni in​di​á​nok, Young úgy dön​tött, a béke ked​vé​ért mind​annyi​szor ven​dé​g ül lát​ják őket,
ahány​szor csak ta​lál​koz​nak. Nem is volt sem​mi gond​juk az in​di​á​nok​kal. Tíz mér​föl​den​ként osz​lo​po​-
kat emel​tek, me​lyek ha​sa​dé​ká​ban in​for​má​ci​ó k​kal te​le​írt le​ve​le​ket hagy​tak az utá​nuk vo​nu​lók szá​má​r a.
Ké​sőbb a fák el​fogy​tak, s kény​te​le​nek vol​tak az üze​ne​te​ket bö​lény​ko​po​nyák​ban el​he​lyez​ni. A La​r a​-
mie-erőd​nél Mis​sis​sip​pi​ből ér​ke​zett mor​mo​nok​kal ta​lál​koz​tak, a mai Co​lo​r a​do te​r ü​le​tén pe​dig össze​-
gyűjt​het​ték azo​kat, akik el​ma​r ad​tak a mor​mon had​o sz​tály​tól.
Az Észa​ki-Plat​te fo​lyón a ma​g uk​kal ho​zott bőr​ha​jó​kon (bőr​r el be​vont csó​nak​váz) kel​tek át, s tu​tajt
épí​tet​tek az utá​nuk ér​ke​zők​nek. Egy nem mor​mon te​le​pe​sek​ből álló ka​r a​ván tag​ja​it is át​vit​ték a fo​-
lyón, for​du​lón​ként más​fél dol​lá​r ért, majd ki​lenc fér​fi ott ma​r adt, hogy ke​zel​je a kom​pot. A Swe​et​-
water fo​lyó men​tén ha​lad​tak to​vább, és a Déli-há​g ó​nál kel​tek át a víz​vá​lasz​tón. A Gre​en fo​lyó​nál ta​-
lál​koz​tak Jim Bridger​r el, a hí​r es he​g yi em​ber​r el (lásd 11. fe​je​ze​tet!), aki ál​lí​tó​lag ezer dol​lár​ban fo​-
ga​dott ve​lük, hogy a Nagy-sós​tó​nál nem le​het ku​ko​r i​cát ter​mesz​te​ni. Pár nap múl​va ta​lál​koz​tak Sa​mu​-
el Bran​nan né​hány em​be​r é​vel, akik a nyu​g a​ti part​r ól tér​tek vissza, és meg​pró​bál​ták rá​be​szél​ni őket,
hogy egé​szen Ka​li​for​ni​á​ig foly​tas​sák az utat. Young azon​ban erre nem volt haj​lan​dó. Nem akar​ta la​-
kott me​xi​kói te​r ü​let​r e vin​ni a né​pét, in​kább ön​ál​ló ál​la​mot kí​vánt lét​r e​hoz​ni olyan vi​dé​ken, amely
sen​ki​nek sem kell. A Szik​lás-hegy​ség lej​tő​in le​eresz​ked​ve ta​lál​ták fel az úgy​ne​ve​zett mor​mon fé​ket,
amely ha​ma​r o​san el​ter​jedt: a hát​só sze​kér​ke​r ék ele​jé​hez ge​r en​dát il​lesz​tet​tek, ame​lyet egy fo​g an​tyú​-
val ál​lít​hat​tak be.
Young elő​csa​pa​ta 1847. jú​li​us 24-én ér​ke​zett meg a Nagy-sós​tó​hoz. Ezer mér​föl​det tet​tek meg, és
egyet​len úti​tár​su​kat sem ve​szí​tet​ték el. A láz​be​teg Brig​ham Young ta​ka​r ó​ba bur​ko​lóz​va fe​küdt Wil​-
ford Wood​r uff sze​ke​r én, mel​let​te fe​le​sé​g e, Cla​r a. Tű​zött a nap, s ami​kor tár​sai lel​ke​sen el​új​sá​g ol​ták
neki, hogy fel​tá​r ult előt​tük a völgy lát​vá​nya, csak ennyit mon​dott: „Ez a meg​fe​le​lő hely! Hajt​sa​tok to​-
vább!” Már az első na​pon bur​g o​nyát ül​tet​tek, s egy pa​tak vi​zét el​té​r í​tet​ték az ön​tö​zés​hez. Az éj​je​li zá​-
port is​te​ni jel​nek te​kin​tet​ték – úgy lát​szott, va​ló​ban azt a he​lyet ta​lál​ták meg, ahol meg​ala​pít​hat​ják a
mor​mo​nok or​szá​g át. Jú​li​us 29-én ért ide a má​so​dik ka​r a​ván, és au​g usz​tus vé​g én a har​ma​dik. Kuny​hó​-
kat és sát​r a​kat emel​tek, s Young ha​ma​r o​san so​kad​ma​g á​val vissza​tért, hogy se​g ít​se​nek a töb​bi​ek​nek.
Az év vé​g é​ig ezer​hat​szá​zan ér​kez​tek meg, a kö​vet​ke​ző év​ben két​ezer-öt​szá​zan.
Young szi​g o​r ú​an kéz​be vet​te az irá​nyí​tást, mert at​tól tar​tott, ke​mény rend​sza​bá​lyok nél​kül éh​ha​lál
vár rá​juk. Kö​zö​sen meg​szer​ve​zett mun​ká​val vá​r os​épí​tés​hez lát​tak, ön​tö​ző​csa​tor​ná​kat ás​tak, fá​kat ül​-
tet​tek, ki​je​löl​ték a csa​lá​dok ál​tal mű​vel​he​tő far​mo​kat, s szi​g o​r ú​an meg​til​tot​tak a föl​de​l​adást, a for​r á​-
sok vagy er​dők ma​g án​tu​laj​do​nát. A te​le​pet a „ti​zen​két apos​tol gyű​lé​se” kor​má​nyoz​ta, Young el​nök​le​-
té​vel.
1848-ban ki​de​r ült, hogy hi​á​ba hagy​ták el az Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​tét – Me​xi​kó a Gua​da​lu​pe Hi​-
dal​g o-i bé​ke​szer​ző​dés​sel át​ad​ta az Egye​sült Ál​la​mok​nak azt a vi​dé​ket is, ame​lyen meg​te​le​ped​tek. A
kö​vet​ke​ző év​ben pe​dig az arany​láz fel​len​dí​tet​te a Salt Lake City​nek el​ke​r esz​telt vá​r ost. A mor​mo​nok
ugyan nem men​tek el ara​nyat ke​r es​ni, in​kább elő​nyös üz​le​te​ket kö​töt​tek a Ka​li​for​ni​á​ba ván​dor​ló sze​-
ren​cse​va​dá​szok​kal.
1849 már​ci​u​sá​ban a mor​mo​nok De​se​r et​nek ne​vez​ték el ál​la​mu​kat a Mor​mon köny​vé​ben em​le​g e​tett
méz​g yűj​tő mé​hek​r ől, s azt kér​ték a Kong​r esszus​tól, te​kint​se az Egye​sült Ál​la​mok új tag​ál​la​má​nak.
Brig​ham Young úgy ter​vez​te, hogy ál​la​muk ma​g á​ban fog​lal​hat​ja a mai Utah és Ne​va​da mel​lett a mai
Ka​li​for​nia déli, Co​lo​r a​do nyu​g a​ti s Ari​zo​na észa​ki ré​szét is. A Kong​r esszus azon​ban 1850-ben csak
egy Utah Ter​r i​tó​r i​u​mot ho​zott lét​r e a mai Utah és Ne​va​da te​r ü​le​tén, de kor​mány​zó​já​ul Youn​g ot ne​-
vez​te ki. Ek​kor még sen​ki sem tud​ta, hogy ál​lí​tó​lag öt​ven​hét gye​r e​ke van több mint húsz fe​le​ség​től.
1855-ben már 4225 la​ko​sa volt a mor​mo​nok fő​vá​r o​sá​nak. Ek​kor gyár​tot​ták azo​kat a könnyű, em​-
ber ál​tal is húz​ha​tó, két​ke​r e​kű ta​li​g á​kat, ame​lyek​kel meg​könnyí​tet​ték a ló​val nem ren​del​ke​ző csa​lá​-
dok uta​zá​sát. Egy​r e több te​le​pü​lést hoz​tak lét​r e, az első har​minc év alatt nem ke​ve​sebb, mint há​r om​-
száz​ö t​ven​nyol​cat. Fű​r ész​mal​mo​kat, cse​r ép​ége​tőt, ko​hó​kat és tex​til​üze​me​ket lé​te​sí​tet​tek.
A szö​vet​sé​g i kor​mánnyal vi​szont 1855-ben sú​lyos konf​lik​tus​ba ke​ve​r ed​tek. Wa​shing​ton​ból olyan
bí​r á​kat ne​vez​tek ki a ter​r i​tó​r i​um​r a, akik ki​tért mor​mo​nok vol​tak, utál​ták Brig​ham Youn​g ot, és ezért a
mor​mo​nok nem ve​tet​tek alá ma​g u​kat dön​té​se​ik​nek. A sér​tett bí​r ák vissza​tér​tek, s el​ter​jesz​tet​ték, hogy
Young ke​g yet​len dik​tá​tor, aki el akar​ja pusz​tí​ta​ni a más val​lá​si​a​kat. A mor​mo​nok ve​ze​tői va​ló​ban
több​ször is ki​je​len​tet​ték, hogy ők „a tör​vény fe​lett él​nek”, s ezt ke​le​ten ért​he​tő mó​don nem fo​g ad​ta
he​lyes​lés. A wa​shing​to​ni kor​mány​zat két​ezer-öt​száz ka​to​nát kül​dött a mor​mo​nok pe​dig fel​fegy​ver​-
kez​tek, és ké​szül​tek a harc​r a. Ar​kan​sas​ban ek​ko​r i​ban gyil​kol​ták meg Par​ley Prat​tot, az ere​de​ti „ti​zen​-
két mor​mon apos​tol” egyi​két. Öz​ve​g ye meg​ér​ke​zett Salt Lake City​be, és bosszút kö​ve​telt. Brig​ham
Young azt ter​vez​te, hogy meg​tor​lás​ként a he​lyi in​di​á​nok​kal össze​fog​va le​zá​r at​ja a Ka​li​for​ni​á​ba ve​ze​-
tő utat. Zűr​za​va​r os kö​r ül​mé​nyek és tö​meg​hisz​té​r ia kö​ze​pet​te ép​pen meg​ér​ke​zett egy né​pes ka​r a​ván
Ar​kan​sas​ból, s több száz jól táp​lált szar​vas​mar​hát haj​tot​tak át az éhe​ző te​le​pe​ken. 1857 szep​tem​be​r é​-
ben Moun​ta​in Me​adows​nál a mor​mo​nok a pa​jút in​di​á​nok​kal kö​zö​sen le​mé​szá​r ol​tak mint​egy száz​húsz
emig​r áns fér​fit és nőt, csak a gyer​me​ke​i​ket kí​mél​ték meg. Az eset ha​tal​mas bot​r ányt kel​tett, egy ide​ig
mind Salt Lake City, mind Wa​shing​ton há​bo​r ús elő​ké​szü​le​te​ket tett. Tho​mas L. Kane ez​r e​des azon​ban
há​r om​ezer ka​to​na élén meg​ér​ke​zett ke​let​r ől, s az ő köz​ve​tí​té​sé​vel si​ke​r ült el​ke​r ül​ni a konf​lik​tus ki​-
éle​ző​dé​sét. Utah be​fo​g ad​ta a szö​vet​sé​g i had​se​r e​g et és a tiszt​vi​se​lő​ket, a mor​mo​nok pe​dig el​nö​ki ke​-
gyel​met kap​tak. Bár Brig​ham Young min​dent meg​tett a Moun​ta​in Me​adows-i mé​szár​lás el​tus​so​lá​sá​r a,
a bű​nö​sök kö​zül töb​be​ket ki​zár​tak az egy​ház​ból, s vé​g ül húsz év múl​va ha​lál​r a ítél​tek és ki​vé​g ez​tek
egyet​len sze​mélyt, John D. Lee-t.
Utah meg​in​dul​ha​tott a bé​kés fej​lő​dés út​ján. 1880-ra már száz​negy​ven​szer fe​hér la​ko​sa volt, akik​-
nek csak 83%-a tar​to​zott a mor​mon egy​ház​hoz. Az Egye​sült Ál​la​mok tag​ál​la​má​vá azon​ban csak
1896-ban vál​ha​tott, mi​után 1890-ben fel​szá​mol​ták a po​li​g á​mi​át. A mor​mo​nok ta​ní​tá​sai fo​ko​za​to​san
kö​ze​led​ni kezd​tek a kon​zer​va​tív, ha​g yo​má​nyos pro​tes​tan​tiz​mus ta​ní​tá​sa​i​hoz. 1978-ban a fe​ke​ték szá​-
má​r a is le​he​tő​vé tet​tek a tel​jes jogú tag​sá​g ot, ame​lyet Smith még meg​ta​g a​dott tő​lük.
 10. Davy Crockett – A tréfamester
Da​vid Croc​kett 1786. au​g usz​tus 17-én szü​le​tett a mai Ten​nes​see ál​lam Gree​ne me​g yé​jé​nek te​r ü​le​-
tén. John Croc​kett és Re​bec​ca Haw​kins ki​lenc gyer​me​ke kö​zül ő volt az ötö​dik. Nagy​ap​ját a cse​r o​ki
in​di​á​nok öl​ték meg, apja pe​dig har​colt az ame​r i​kai füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú​ban (1775-1783). Da​vyt már
ti​zen​két éves ko​r á​ban el​küld​ték Vir​g i​ni​á​ba mar​há​kat te​r el​ni. A mun​ka nem tet​szett neki, és ha​za​szö​-
kött, de a sze​g ény te​le​pes há​zas​pár nem örült en​nek, s ré​sze​g es apja néha ala​po​san el​lát​ta a ba​ját.
Ezért el​szö​kött ott​hon​r ól is, al​kal​mi mun​ká​kat vál​lalt, sze​ke​r e​ket haj​tott vagy far​mo​kon dol​g o​zott.
Csak rö​vid ide​ig járt a te​le​pe​sek is​ko​lá​já​ba. Ko​mo​lyabb mű​velt​ség​r e so​ha​sem tett szert, de min​dig
szí​ve​sen la​poz​g at​ta az új​sá​g o​kat, év​köny​ve​ket és tör​vény​köny​ve​ket. Ti​zen​hat éve​sen ha​za​tért, meg​-
pró​bál​ta tör​lesz​te​ni apja adós​sá​g a​it, de csak to​vább nö​vel​ni volt ké​pes. 1806-ban fe​le​sé​g ül vet​te Polly
Fin​leyt. Há​r om gyer​me​kük szü​le​tett, s Davy meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy sok​kal si​ke​r e​seb​ben gya​r a​pí​tot​ta
csa​lád​ját, mint va​g yo​nát. 1811-ben nyu​g at​r a köl​töz​tek, Win​ches​ter kö​ze​lé​be, a Bean pa​tak mel​lé, ahol
föl​det bé​r el​tek. A gaz​dál​ko​dás​sal Davy nem bol​do​g ult, de an​nál si​ke​r e​sebb va​dász​nak bi​zo​nyult, ren​-
ge​teg szar​vast és med​vét ej​tett el.
Ma​g as, tes​tes, hosszú bar​na hajú és kék sze​mű fér​fi lett be​lő​le. Vö​r ös arc​bő​r é​r e kü​lö​nö​sen büsz​ke
volt, ak​ko​r i​ban ezt az egész​ség je​lé​nek te​kin​tet​ték. Nyi​tott, bő​be​szé​dű, nagy​lel​kű sze​mé​lyi​ség volt, aki
min​dig ren​g e​te​g et be​szélt és tré​fál​ko​zott.
Ami​kor 1813-ban ki​tört a há​bo​r ú a krík in​di​á​nok​kal, Davy csat​la​ko​zott And​r ew Jack​son had​se​r e​-
gé​hez. Részt vett a tal​lus​sa​hat​chee-i és tal​lad​egai üt​kö​ze​tek​ben, majd 1814-ben újra ott volt Jack​son
ka​to​nái kö​zött. Ál​lí​tó​lag töb​bet nél​kü​lö​zött, mint har​colt, s az el​lá​tás olyan csap​ni​va​ló volt, hogy
nem​egy​szer az el​len​ség​től, a krík in​di​á​nok​tól kel​lett ku​ko​r i​cát sze​r ez​nie pus​ka​po​r ért és go​lyó​kért
cse​r é​be. Bár az őr​mes​te​r i ran​g ig vit​te, nem volt el​r a​g ad​tat​va a ka​to​na​élet​től, s Pen​sa​co​la el​fog​la​lá​sa
után vissza​tért a farm​já​r a.
Fe​le​sé​g ét hu​szon​hét éves ko​r á​ban el​vit​te a ma​lá​r ia, s Davy össze​há​za​so​dott egy két​g yer​me​kes öz​-
vegy​asszonnyal, Eli​za​beth Pat​ton​nal, aki​nek nem​csak nyolc​száz dol​lár kész​pén​ze volt (ak​ko​r i​ban ez
igen te​kin​té​lyes összeg​nek szá​mí​tott!), de több mint két​száz acre föld​je is. Ami​kor az es​kü​vői va​cso​-
rán egy disz​nó be​szem​te​len​ke​dett a szo​bá​ba, a ha​tá​r o​zott és jó ke​dé​lyű asszony e sza​vak​kal ker​g et​te
el: „Ki​fe​lé, mos​tan​tól én fo​gok itt rö​fög​ni!” Az öt gyer​mek mel​lé még négy kö​zös gyer​me​ket is szült
Da​vy​nek, s nem bán​ta, hogy fér​jét gyak​r an el​szó​lít​ja a va​dá​szat, a há​bo​r ús​ko​dás és a po​li​ti​ka.
Croc​kett e há​zas​ság​nak kö​szön​he​tő​en bér​lő​ből föld​bir​to​kos​sá vált. Az álma az volt, hogy még egy
lé​pést tesz a tár​sa​dal​mi rang​lét​r án, s be​ke​r ül az ül​tet​vé​nye​sek közé. Bár szert tett né​hány rab​szol​g á​r a
és sza​bad se​g éd​mun​kás​r a, egy ví​zi​ma​lom​r a és egy szesz​pár​ló​r a, ezt a cél​ját so​ha​sem érte el. Ami​kor
vi​szont nyu​g a​tabb​r a köl​töz​tek, a ten​nes​see-i Law​r en​ce me​g ye Sho​al pa​tak​ja kö​ze​lé​be, Croc​kett meg​-
kezd​het​te po​li​ti​kai pá​lya​fu​tá​sát. Előbb elöl​já​r ó lett, majd bé​ke​bí​r ó, a he​lyi pol​g ár​ő r​ség ez​r e​de​se, s
vé​g ül 1821-ben in​dult az ál​la​mi kép​vi​se​lő-tes​tü​let vá​lasz​tá​sa​in. Min​den hi​va​talt szí​ve​sen el​vál​lalt, és
ami​kor nem ér​tett va​la​mi​hez, bi​zony​ta​lan​sá​g át nagy​szá​jú​ság​g al és di​csek​vés​sel el​len​sú​lyoz​ta. Fen​nen
han​g oz​tat​ta pél​dá​ul, hogy nem ta​nult ugyan jo​g ot, még​sem fel​leb​bez​tek so​ha​sem a bé​ke​bí​r ói dön​té​sei
el​len. Csak azt nem em​lí​tet​te meg, hogy a leg​bo​nyo​lul​tabb ügy​ben, amely elé ke​r ült, el​kó​bo​r olt disz​-
nók ho​va​tar​to​zá​sá​r ól kel​lett dön​te​nie.
Az ál​la​mi tör​vény​ho​zó szerv vá​lasz​tá​sa​in ta​nul​ta meg, ho​g yan kell el​ját​sza​ni az egy​sze​r ű, de csa​va​-
ros eszű far​mer sze​r e​pét. Na​g yo​kat mon​dott, vic​ce​ket me​sélt, és maró gúnnyal tá​mad​ta el​len​fe​le​it. Az
első vá​lasz​tá​son az​zal di​cse​ke​dett, hogy még új​sá​g ot sem ol​va​sott soha, és fo​g al​ma sincs róla, ho​-
gyan mű​kö​dik a kor​mány​zat. Egyik vá​lasz​tá​si szó​nok​la​tát így kezd​te: „Azt hi​szem, tud​ják, mi​ért jöt​-
tem ide, de ha nem, el​mond​ha​tom! A sza​va​za​ta​i​kért jöt​tem, és ha nem lesz​nek na​gyon elő​vi​gyá​za​to​sak,
meg is szer​zem!” Mi​vel a po​li​ti​kai kér​dé​sek​r ől sem​mit sem tu​dott mon​da​ni, ki​je​len​tet​te, hogy olyan
ő, mint az egy​sze​r i em​ber, aki egy hor​dót emelt a feje fölé, mert meg akar​ta néz​ni, van-e még al​ma​-
bor az al​ján. Neki is van még némi szó​nok​lat a tar​so​lyá​ban, de már kép​te​len hoz​zá​jut​ni, s kü​lön​ben is
„úgy ki​szá​radt, mint a lő​po​ros tü​lök, s az ide​je, hogy va​la​mennyi​en meg​ned​ve​sít​sék a tor​ku​kat!” Hall​-
ga​tó​i​nak több​sé​g e ezek után öröm​mel kö​vet​te a kocs​má​ba, s meg sem hall​g at​ta az el​len​fél be​szé​dét.
Két kép​vi​se​lői idő​sza​kot töl​tött Ten​nes​see tör​vény​ho​zá​sá​ban (1822-1823), ahol min​dig a sze​g ény
far​me​r ek szó​szó​ló​já​nak a sze​r e​pé​ben le​pett fel. A po​li​ti​kai de​mok​r a​ti​zá​ló​dás idő​sza​ká​ban ő lett „az
egy​sze​r ű em​be​r ek ko​r á​nak” egyik meg​tes​te​sí​tő​je, aki nem mű​velt és nem gaz​dag, még​is mél​tó min​-
den hi​va​tal​r a, ha el tud​ja nyer​ni pol​g ár​tár​sai bi​zal​mát. A nagy va​dász sze​r e​pét ját​szot​ta, úgy hasz​nál​va
fel a va​dász​me​sé​ket, mint a mű​velt po​li​ti​ku​sok a klasszi​kus idé​ze​te​ket. Azt han​g oz​tat​ta, hogy 1825-
1826 te​lén egy​ma​g a száz​ö t med​vét ej​tett el. (Erre so​kan csak le​g yin​tet​tek: „Ugyan, Davy nem tud száz​-
ö​tig szá​mol​ni!”) Ami​kor vá​lasz​tó​i​tól ka​pott egy 41-es ka​li​be​r ű Ken​tu​cky pus​kát, Old Be​tsy​nek (Öreg
Er​zsi​nek) ne​vez​te el, s ál​lan​dó​an ma​g á​nál hord​ta, hogy min​den​kit em​lé​kez​tes​sen va​dász​si​ke​r e​i​r e. Bár
sok időt töl​tött kocs​mák​ban és kár​tyáz​g a​tás​sal, azért hasz​nos po​li​ti​kai kap​cso​la​tok​r a is szert tett, és
And​r ew Jack​son kö​ve​tő​it tá​mo​g at​ta. (Lásd a 14. fe​je​ze​tet!)
1825-ben már az Egye​sült Ál​la​mok kép​vi​se​lői szé​ké​r e pá​lyá​zott, de ezt a vá​lasz​tást el​ve​szí​tet​te. Két
év múl​va újra pró​bál​ko​zott. A jack​so​ni de​mok​r á​cia prog​r am​ját han​g oz​tat​ta: a te​le​pe​sek tá​mo​g a​tá​sá​-
nak szük​sé​g es​sé​g ét és a vá​mok csök​ken​té​sét. Egy szó​no​ki ver​seny so​r án rá​bi​zo​nyí​tot​ták, hogy ha​zu​-
dott, mire ki​je​len​tet​te, hogy ez igaz, de el​len​fe​le is ha​zu​dott, és ő csak a sa​ját fegy​ve​r é​vel vá​g ott
vissza. A vá​lasz​tók meg​tap​sol​tak őszin​te​sé​g ét, el​len​fe​le mér​g e​sen vissza​lé​pett, ő pe​dig meg​nyer​te a
vá​lasz​tást. 1828-tól két éven át a wa​shing​to​ni Kép​vi​se​lő​ház tag​ja volt.
Kong​r esszu​si „szűz​be​szé​dé​ben” (vagy​is első fel​szó​la​lá​sá​ban) a sze​g ény te​le​pe​sek tá​mo​g a​tá​sát in​-
dít​vá​nyoz​ta. „A gaz​da​gok​nak ke​vés tör​vény​re van szük​sé​gük – je​len​tet​te ki –, leg​alább néha hoz​hat​-
nánk tör​vényt a sze​gé​nyek szá​má​ra is!” Wa​shing​ton​ban nagy tár​sa​sá​g i éle​tet élt, és fo​ko​za​to​san rab​ja
lett a sze​r e​pe​i​nek. Im​már nem bo​hóc​ko​dott annyit, in​kább az úri​em​bert pró​bál​ta el​ját​sza​ni, de ami​kor
az új​ság​írók nem ta​lál​tak más té​mát, ál​ta​lá​ban őt fi​g u​r áz​ták ki. Azt ter​jesz​tet​ték róla, hogy egy dísz​-
ebé​den lo​pá​si szán​dék​kal vá​dol​ta a tá​nyér​ját el​vi​vő pin​cért majd ivott a kéz​mo​só víz​ből. Bár​do​lat​lan,
dur​va vi​dé​ki​nek tün​tet​ték fel, af​fé​le szó​r a​koz​ta​tó vad​em​ber​nek, ő pe​dig régi „imá​zsa” meg​erő​sí​té​sé​-
vel vá​g ott vissza: hát igen, ő az egy​sze​r ű va​dász, de át​lá​bolt a Mis​sis​sip​pin, egy gőz​ha​jót ci​pel​ve a há​-
tán! 1829-ben egy gyű​lé​sen fo​g a​dott vá​lasz​tó​i​val egy gal​lon whis​ky​ben, hogy messzebb ug​r ik be a
part​r ól a fo​lyó​ba, mint bár​ki, min​den​ki​nél na​g yob​bat csob​ban, és ke​vés​bé lesz vi​zes. Majd min​den
ug​r án​do​zás nél​kül be​je​len​tet​te, hogy el​ve​szí​tet​te a fo​g a​dást, és meg​itat​ta ve​lük a whis​kyt. Meg is
nyer​te a vá​lasz​tást.
Má​so​dik kép​vi​se​lői idő​sza​ká​ban egy​r e job​ban el​tá​vo​lo​dott Jack​son de​mok​r a​ta Part​já​tól, mert úgy
érez​te, a párt nem tá​mo​g at​ja kel​lő​kép​pen a sze​g ény te​le​pe​se​ket. Nem volt ép​pen kö​vet​ke​ze​tes kép​vi​se​-
lő, néha ér​tel​met​len tör​vény​mó​do​sí​tá​so​kat ja​va​solt, majd még​is meg​sza​vaz​ta az ere​de​ti ja​vas​la​tot.
1830 má​ju​sá​ban azon​ban rend​kí​vü​li em​ber​ség​r ől tett ta​nú​bi​zony​sá​g ot: nem volt haj​lan​dó meg​sza​vaz​-
ni a dél​ke​le​ti in​di​á​nok erő​sza​kos ki​te​le​pí​té​sé​nek prog​r am​ját. Pe​dig nagy​ap​ját az in​di​á​nok öl​ték meg
ő maga pe​dig har​colt a krík há​bo​r ú​ban. Még​sem gyű​löl​te Ame​r i​ka ős​la​kó​it, s jól em​lé​ke​zett arra, mi​-
lyen sok​szor ka​pott élel​met tő​lük. Kép​vi​se​lő​tár​sai sze​mé​r e ve​tet​te, hogy va​la​ha arra ösz​tö​kél​ték az
in​di​á​no​kat, egye​nek far​me​r ek, most pe​dig ka​to​nai kí​sé​r et​tel át​vi​szik őket a Mis​sis​sip​pin, hogy le​g ye​-
nek újra va​dá​szok. Így be​szélt: „Re​mé​lem, Te​rem​tőm az élet​től is meg​foszt majd, ami​kor lel​ki​is​me​re​te​-
met fel​cse​ré​lem a párt szem​pont​ja​i​ra! Ha én le​szek e ház​ban az egyet​len kép​vi​se​lő, aki a tör​vény el​len
sza​vaz, és az egyet​len em​ber az Egye​sült Ál​la​mok​ban, aki el​len​zi, ak​kor is el​le​ne sza​va​zok! Ha​lá​lom
nap​ján is öröm​mel gon​do​lok majd arra, hogy nem sza​vaz​tam meg!”
A De​mok​r a​ta Párt ve​ze​tői nem vol​tak el​r a​g ad​tat​va at​tól, hogy „a ten​nes​see-i vad​em​ber​nek” ön​ál​ló
vé​le​mé​nye van. Áru​ló​nak ne​vez​ték, ő pe​dig az​zal vá​g ott vissza, hogy And​r ew Jack​son el​nök az áru​ló,
a New York-i Van Bu​r en kö​ve​tő​je lett, s meg​fe​led​ke​zett a Nyu​g at​r ól! Az 1831-es vá​lasz​tá​son a párt
nem tá​mo​g at​ta, s az​zal vá​dol​ták, hogy túl so​kat kár​tyá​zott, ivott és hi​ány​zott az ülé​sek​r ől. Egy nyil​vá​-
nos vi​tán Davy el​vesz​tet​te a fe​jét, és ne​ki​ment el​len​fe​lé​nek, aki fegy​vert ránt​va vé​de​ke​zett. Nem cso​-
da, hogy ezt a vá​lasz​tást el​ve​szí​tet​te – bár mind​ö ssze öt​száz​ki​lenc​ven​ö t sza​va​zat​tal.
Pe​dig eb​ben az év​ben vált nem​ze​ti hí​r es​ség​g é. 1831-ben be​mu​tat​tak New York​ban Ja​mes Kir​ke Pa​-
ul​ding The Lion of the West (A Nyu​g at orosz​lán​ja) című szín​da​r ab​ját, amely​nek Nim​r od Wild​fi​r e volt
az egyik fő​sze​r ep​lő​je, egy kü​lönc, nagy​szá​jú, di​csek​vő kép​vi​se​lő, aki így menny​dör​g ött a szín​pa​don:
„Fé​lig ló va​gyok, fé​lig ali​gá​tor, olyan, mint a föld​ren​gés, s úgy ha​sí​tom a vi​zet, mint a gőz​ha​jó! Va​la​-
mennyi fic​kó kö​zül, akik az Al​leg​heny-hegy​ség in​nen​ső ol​da​lán él​nek, én ug​rom a leg​ma​ga​sabb​ra, én
ku​po​ro​dom össze a leg​ki​sebb​re, én me​rü​lök a leg​mé​lyebb​re, én ma​ra​dok lent leg​to​vább, és én bú​jok elő
a leg​szá​ra​zab​ban! Ne​kem van a leg​csí​no​sabb hú​gom, a leg​gyor​sabb lo​vam és a leg​csú​nyább ku​tyám az
egész ke​rü​let​ben!”
A szín​pa​di fi​g u​r á​ban min​den​ki rá​is​mert Davy Croc​kett​r e, aki​től a szer​ző kény​te​len volt bo​csá​na​tot
kér​ni, s kö​zöl​te vele, hogy nem akar​ta meg​sér​te​ni. Croc​kett nem csak el​fo​g ad​ta a ma​g ya​r á​za​tot, de
1833 de​cem​be​r é​ben meg is néz​te a szín​da​r a​bot, ami​kor a tár​sa​ság Wa​shing​ton​ba lá​to​g a​tott. Paul And​-
rew Hut​ton ame​r i​kai tör​té​nész e sza​vak​kal idéz​te fel a je​le​ne​tet: „Ami​kor a bőr​ru​hás Hac​kett (a hí​r es
Shakes​peare-szí​nész) vad​macs​ka szőr​mé​jé​ből ké​szült ka​lap​já​ban a szín​pad​ra lé​pett, meg​ha​jolt Croc​-
kett felé. Az ez​re​des fel​állt, és ő is meg​ha​jolt. Erre a kö​zön​ség tom​bol​ni kez​dett, s a va​ló​ság és a le​gen​-
da egyet​len koz​mi​kus pil​la​nat​ra össze​ol​vadt.” A szín​da​r ab húsz éven át ma​r adt mű​so​r on...
Ta​lán nem túl​zok, ha azt mon​dom, hogy ez a „koz​mi​kus pil​la​nat”, va​ló​ság és le​g en​da össze​o l​va​dá​-
sa az ame​r i​kai Nyu​g at tör​té​nel​mé​nek meg​ha​tá​r o​zó sa​já​tos​sá​g a. Na​g yon sok​szor ugyan​is egy​sze​r ű​en
nem le​het el​kü​lö​ní​te​ni egy​más​tól a tényt és a fik​ci​ó t, a tény​le​g es éle​tet és en​nek az élet​nek az iro​dal​-
mi, szín​há​zi vagy cir​ku​szi áb​r á​zo​lá​sát. Davy Croc​kett ese​té​ben ugyan​is nem ar​r ól volt szó, hogy ő a
Nyu​g at hőse, és ezért a szín​pad​r a ke​r ült – in​kább ar​r ól, hogy el​ját​szott egy sze​r e​pet, amit má​sok ko​-
mo​lyan vet​tek, szín​pad​r a ál​lí​tot​tak, ő pe​dig ez​u​tán már min​den​kép​pen meg kí​vánt fe​lel​ni a vele szem​-
ben meg​fo​g al​ma​zott el​vá​r á​sok​nak. Egy szí​nész, Noah Lud​low mo​só​med​ve​szőr​me sap​ká​ban ala​kí​tot​-
ta a ko​r áb​bi nem​ze​dék hő​sé​nek, Da​ni​el Bo​o ​ne-nak a sze​r e​pét a szín​pa​don (bár Bo​o ​ne hód​prém ka​la​-
pot hor​dott, lásd a 4. fe​je​ze​tet!), mire Davy Croc​kett ki​sa​já​tí​tot​ta ezt a vi​se​le​tét, és el​kez​dett ilyen sap​-
ká​ban jár​ni. Vagy​is nem az ere​de​ti Bo​o ​ne pél​dá​ját kö​vet​te, akit nem is​mert, ha​nem egy szí​né​szét, akit
na​g yon so​kan is​mer​tek.


Ta​lán meg​nö​ve​ke​dett nép​sze​r ű​sé​g é​nek kö​szön​het​te, hogy 1833-ban meg​nyer​te a vá​lasz​tást, és
újabb két évet Wa​shing​ton​ban tölt​he​tett kép​vi​se​lő​ként. Eb​ben az év​ben már Ja​mes Strange French
köny​vet írt Davy Croc​kett éle​té​r ől és ka​land​ja​i​r ól, bő​sé​g e​sen me​r ít​ve Pa​ul​ding szín​da​r ab​já​nak szö​ve​-
gé​ből, Sket​ches and ec​cent​ri​ci​ti​es of Col. Da​vid Croc​kett of West Ten​nes​see (Fel​jegy​zé​sek és ér​de​kes​-
sé​g ek a nyu​g at-ten​nes​see-i Da​vid Croc​kett ez​r e​des​r ől) cím​mel. A kö​tet​ből meg​tud​hat​ták az ol​va​sók,
hogy Davy Croc​kett ké​pes „le​vi​g yo​r og​ni a fá​r ól” a mo​só​med​vét. Egy​szer ki​de​r ült, hogy amit ál​lat​-
nak né​zett, csak egy nagy cso​mó volt a fán, de a háncs le​vált Davy vi​g yor​g á​sá​tól. Más​kor pe​dig csak
rá​emel​te a pus​ká​ját egy mo​só​med​vé​r e, mire az így ki​ál​tott: „Ne lőj, Davy, már​is le​me​gyek!”
A könyv​nek nagy si​ke​r e lett, s Croc​kett úgy dön​tött, Tho​mas Chil​ton se​g ít​sé​g é​vel maga ír köny​vet
sa​ját ma​g á​r ól. 1834-ben je​lent meg A Nar​ra​ti​ve of the Life of Davy Croc​kett of the Sta​te of Ten​nes​see
(A Ten​nes​see ál​lam​be​li Davy Croc​kett éle​té​nek el​be​szé​lé​se) cím​mel. Best​sel​ler lett, és sen​kit sem za​-
vart, hogy ren​g e​teg epi​zód már egy​szer meg​je​lent Da​ni​el Bo​o ​ne élet​r aj​zá​ban. A leg​töb​ben ezt a ver​-
si​két idéz​ték a kö​tet​ből: „I have this rule for others when I’m dead, / Be al​ways sure you’re right –
Then Go Ahead!” (E sza​bályt ha​g yom má​sok​r a ha​lá​lom után: Légy min​dig biz​tos iga​zad​ban, az​u​tán
elő​r e!)
Croc​kett az or​szág egyik leg​nép​sze​r űbb po​li​ti​ku​sa lett – nem azért, amit telt, ha​nem a kép mi​att,
amit ki​ala​kí​tott ma​g á​r ól. Wa​shing​ton​ban le is fes​tet​ték, va​dász​ö l​tö​zet​ben, a lá​bá​nál há​r om ku​tyá​val,
ame​lye​ket a fő​vá​r os ut​cá​i​r ól szed​tek össze. 1835-ben Chil​ton se​g ít​sé​g é​vel meg​ír​ta má​so​dik köny​vét,
egy úti​r aj​zot, és 1834-1835-ben két gyen​g e re​g ény is nap​vi​lá​g ot lá​tott, me​lyek​nek ö volt a hőse. Ek​-
kor​r a már a könyv​ki​adók is ak​ci​ó ​ba lép​tek, és al​ma​na​cho​kat ad​tak ki Davy Croc​kett ne​vé​ben. (Nap​-
tárt, idő​já​r á​si ada​to​kat és ara​tá​si hí​r e​ket le​he​tett ta​lál​ni e ki​ad​vá​nyok​ban, Croc​kett na​g yot​mon​dó me​-
sé​i​nek a tár​sa​sá​g á​ban. Ter​mé​sze​te​sen sem ő, sem örö​kö​sei nem kap​tak ré​sze​se​dést az al​ma​na​chok ki​-
adó​i​nak be​vé​te​lé​ből.) A Kép​vi​se​lő​ház​ban pe​dig rend​sze​r e​sen szem​be szállt Jack​son kor​má​nyá​val, s
így ki​a​bált: „Amit itt lá​tok, az or​szág ci​vi​li​zált ré​szén, ar​ról an​nak a fic​kó​nak a vé​le​mé​nye jut eszem​-
be, aki egy​szer meg​pró​bált meg​nyír​ni egy disz​nót: sok or​di​bá​lás és ke​vés gyap​jú!” Ek​kor már Jack​son
el​len​fe​le​i​nek, a Whig Párt​nak a lap​jai tá​mo​g at​ták.
Köny​vé​nek ter​jesz​té​se so​r án be​jár​ta a ke​le​ti part nagy​vá​r o​sa​it, a whigek aján​dé​kok​kal hal​moz​ták
el, ő pe​dig im​már min​den tö​r ek​vést tá​mo​g a​tott, amely el​len​té​tes volt a De​mok​r a​ta Párt cél​ja​i​val, még
a nem​ze​ti ban​kot és a ma​g as vá​mo​kat is. A sze​g ény te​le​pe​sek​r ől is meg​fe​led​ke​zett, s az ün​nep​lés
olyan​nyi​r a meg​r é​sze​g í​tet​te, hogy néha az el​nö​ki rang​r ól áb​r án​do​zott. De a min​den​na​pos po​li​ti​kai ap​-
ró​mun​ká​tól el​tá​vo​lo​dott, az ol​va​só​kat po​li​ti​kai vá​das​ko​dá​sai jó​val ke​vés​bé ér​de​kel​ték, mint a med​ve​-
va​dá​szat, adós​sá​g ai pe​dig egy​r e job​ban nyo​masz​tot​ták. 1835-ben kö​zöl​te vá​lasz​tó​i​val, hogy​ha tá​mo​-
gat​ják, a leg​jobb ké​pes​sé​g ei sze​r int fog​ja szol​g ál​ni őket, ha pe​dig nem, me​het​nek a po​kol​ba, ő pe​dig
el​megy Te​xas​ba. Két​száz​ö t​ven​két sza​va​zat​tal ve​szí​tet​te el a vá​lasz​tást – és úgy dön​tött, áll​ja a sza​vát.
Sam Hous​ton (lásd a 16. fe​je​ze​tet!) régi is​me​r ő​se volt, és va​ló​szí​nű​leg tőle hal​lott ar​r ól, hogy a
Me​xi​kó​hoz tar​to​zó Te​xas​ban ha​tal​mas föld​te​r ü​le​te​ket le​het sze​r ez​ni. Davy fe​le​sé​g é​nek azon​ban nem
volt ked​ve az újabb köl​töz​kö​dés​hez, így az​tán Croc​kett a csa​lád​ja nél​kül in​dult út​nak 1835 no​vem​be​-
ré​ben há​r om ba​r át​ja tár​sa​sá​g á​ban. Ami​kor va​dász​ö l​tö​zé​ké​ben és Old Be​tsy​vel a ke​zé​ben meg​ér​ke​zett
az ar​kan​sa​si Litt​le Rock​ba, a vá​r os​atyák va​cso​r át ad​tak a tisz​te​le​té​r e. Ek​kor már min​den​ki hal​lott a
Te​xas​ban gaz​dál​ko​dó ame​r i​ka​i​ak és az An​to​nio Ló​pez de San​ta Anna ve​zet​te me​xi​kói kor​mány ki​éle​-
ző​dő el​len​té​té​r ől. Croc​kett Litt​le Rock​ban az​zal di​cse​ke​dett, hogy majd ő le​vág​ja San​ta Anna fe​jét, és
az óra​lán​cán fog​ja vi​sel​ni. Min​den jel arra mu​tat, hogy új éle​tet kí​vánt kez​de​ni: sor​r a el​ad​ta régi dí​-
szó​r á​it, si​ker​te​len po​li​ti​kai pá​lya​fu​tá​sá​nak em​lé​ke​it.
Te​xas​ban elő​ször Clarks​vil​le-ben szállt meg, Wil​li​am Beck​nell​nél, a San​ta Fe-ös​vény első ke​r es​ke​-
dő​jé​nél. (Lásd a 13. fe​je​ze​tet!) Bö​lény​r e va​dá​szott, és el volt ra​g ad​tat​va Te​xas​tól. Na​cog​do​ches​ben is
meg​ün​ne​pel​ték az ér​ke​zé​sét, ő pe​dig min​den​ki​től régi ba​r át​ja, Sam Hous​ton fel​ö l ér​dek​lő​dött. Nem
tud​ta, hogy Hous​ton a te​xa​si had​se​r eg fő​pa​r ancs​no​ka​ként ép​pen ek​kor ren​del​te el, hogy San An​to​nio
mel​lett rob​bant​sák fel az Ala​mo nevű misszi​ó s épü​le​tet, mert San​ta Anna had​se​r e​g e kö​ze​le​dik, és
sem​mi ér​tel​me sem len​ne a vé​del​mé​nek.
A had​se​r eg min​den ön​kén​te​sé​nek 4605 acre föl​det Ígér​tek, mire Davy 1836. ja​nu​ár 14-én hat​van​hat
tár​sá​val együtt fel​es​kü​dött Na​cog​do​ches​ben Te​xas ide​ig​le​nes kor​má​nyá​nak szol​g á​la​tá​r a. Előbb azon​-
ban azt kö​ve​tel​te, hogy a „köz​tár​sa​ság” szót il​lesszék bele az eskü szö​ve​g é​be. Ez​u​tán a „ten​nes​see-i
lo​vas ön​kén​te​sek” élén büsz​kén be​lo​va​g olt San An​to​ni​ó ​ba. Itt Wil​li​am Bar​r et Tra​vis, egy ügy​véd és
Ja​mes Bowie, a ha​tal​mas Bowie-kés név​adó​ja ép​pen arra ké​szült, hogy Hous​ton pa​r an​csá​val el​len​tét​-
ben az Ala​mó​ban vár​ja mega me​xi​kói csa​pa​to​kat. (Az épü​let azok​tól a spa​nyol ka​to​nák​tól kap​ta ezt a
ne​vet – mely spa​nyo​lul annyit je​lent: nyár​fa –, aki​ket 1802-ben egy San José y San​ti​a​g o del Ala​mo de
Par​r as nevű vá​r os​ból ve​zé​nyel​tek ide.) Feb​r u​ár 10-én nagy ün​nep​ség​g el fo​g ad​ták a ten​nes​see-i ön​-
kén​te​se​ket – amely​nek az a hír ve​tett vé​g et, hogy San​ta Anna had​se​r e​g e tíz nap múl​va meg​ér​ke​zik.
Feb​r u​ár 23-án ezer​ö t​száz ka​to​na száll​ta meg a kör​nyé​ket. A vé​dők szá​ma a ha​g yo​má​nyok sze​r int a
száz​ki​lenc​ve​net sem érte el, Tho​mas Rick Lind​ley tör​té​nész azon​ban két​száz​hat​van​r a be​csü​li. Ez​zel
per​sze az ost​r om​lók még min​dig öt-hat​szo​r os túl​erő​ben vol​tak. Egyes tör​té​né​szek úgy vé​lik, hogy a
vé​dők nem ön​g yil​kos vál​lal​ko​zás​r a ké​szül​tek, ha​nem mind​vé​g ig arra vár​tak, hogy kül​ső tá​mo​g a​tást
kap​ja​nak. Ti​zen​há​r om na​pon át ki​tar​tot​tak a túl​erő​vel szem​ben. Ami​kor San​ta Anna meg​adás​r a szó​lí​-
tot​ta fel őket, Tra​vis vá​la​sza egy ágyú​lö​vés volt. 1836. már​ci​us 4-re San​ta Anna már kö​zel há​r om​ezer
me​xi​kói ka​to​nát vont össze az Ala​mo kö​r ül. 5-én ha​di​ta​ná​csot tar​tott, ki​mond​ta, hogy nem ej​te​nek
fog​lyo​kat, és éj​sza​ka a me​xi​kó​i​ak ze​ne​ka​r a ját​sza​ni kezd​te a De​gü​el​lo (To​r ok​met​sző) el​ne​ve​zé​sű dal​-
la​mot. Ezer​száz ka​to​na zú​dult a vé​dők​r e. Tra​vis az észa​ki fal​nál esett el egy ágyú mel​lett, Bowie a be​-
teg​ágyán vé​de​ke​zett pisz​tollyal és hí​r es ké​sé​vel. A ha​g yo​má​nyok sze​r int Davy Croc​kett a pus​ká​ját, az
Old Be​tsyt for​g at​va halt meg az Ala​mo dél​ke​le​ti ke​r í​té​sé​nek Holt​tes​tét a töb​bi el​esett tes​té​vel együtt
mág​lyán éget​ték el. A vé​dők kö​zül csak fél tu​cat me​xi​kói asszony élte túl az ost​r o​mot, két ame​r i​kai
ka​to​na fe​le​sé​g e, az ő gyer​me​ke​ik, Tra​vis rab​szol​g á​ja, va​la​mint egy me​xi​kói, aki​nek si​ke​r ült meg​-
győz​nie a tisz​te​ket, hogy fo​g oly volt az erőd​ben. A me​xi​kói se​r eg​ből négy​száz-hat​száz ka​to​na esett
el.
 Davy Croc​kett már éle​té​ben is „az egy​sze​r ű em​be​r ek ko​r á​nak” szim​bó​lu​má​vá vált, ha​lá​lá​val pe​dig
be​ke​r ült a Nyu​g at fél​is​ten​ként tisz​telt hő​se​i​nek pan​te​o n​já​ba. A XIX. szá​za​di al​ma​na​chok​ban af​fé​le
ame​r i​kai Her​ku​les​ként mu​tat​ták be, aki fé​lig ször​nye​teg, fé​lig bo​hóc, meg​r án​g at​ja a Hal​ley-üs​tö​kös
far​kát, és egész​ben nye​li le a né​g e​r e​ket. Ál​lan​dó​an fel​buk​kant a neki tu​laj​do​ní​tott ön​jel​lem​zés: „Fé​lig
ló és fé​lig ali​gá​tor!” Mo​só​med​ve​szőr​mé​ből ké​szült sap​ká​ját az 1840-es vá​lasz​tás egyik el​nök​je​lölt​je,
Wil​li​am Hen​r y Har​r i​son tá​bor​nok is vi​sel​ni kezd​te, és meg is nyer​te az el​nök​vá​lasz​tást. Ma​g á​val az
em​ber​r el, a sze​g ény, adós​sá​g ok​kal küsz​kö​dő far​mer​r el sen​ki sem tö​r ő​dött töb​bé. Me​lo​drá​mák, re​g é​-
nyek, gyer​mek​me​sék hőse lett, ha​jók és va​dász​tár​sa​sá​g ok vi​sel​ték a ne​vét, és még 1954-ben is a róla
szó​ló film​so​r o​zat lett a Dis​ney Stú​dió leg​si​ke​r e​sebb té​vé​so​r o​za​ta. (A ke​r es​ke​dők több mint száz​mil​-
lió dol​lárt ke​r es​tek a mo​só​med​ve​szőr​me sap​kák má​so​la​ta​i​val, mert min​den kis​fiú ilyet kö​ve​telt.)
Davy Croc​kett több mint har​minc film​ben buk​kant fel, Fess Par​ker és John Way​ne után Billy Bob
Thorn​ton is el​ját​szot​ta a sze​r e​pét. Ami​kor pe​dig egy tör​té​nész 1978-ban fel​ve​tet​te, hogy va​ló​szí​nű​leg
nem harc köz​ben esett el, ha​nem el​fog​ták és ki​vé​g ez​ték, a ku​ta​tót áru​ló​nak és kom​mu​nis​ta ügy​nök​nek
ne​vez​ték. Pe​dig ez a tény sem​mit sem von le Davy hő​si​es​sé​g é​ből. De ne vá​dol​juk az utó​kort, hogy az
is​me​r et​len va​ló​ság he​lyett a jól is​mert le​g en​dá​hoz ra​g asz​ko​dott, hi​szen ezt tet​ték a kor​tár​sak, sőt pon​-
to​san ezt tet​te maga Davy Croc​kett is.
 11. Kik voltak a hegyi emberek?
Az ame​r i​kai szőr​me​ke​r es​ke​de​lem már a gyar​ma​to​sí​tás első év​szá​za​da​i​ban is rend​kí​vül ki​fi​ze​tő​dő​-
nek bi​zo​nyult. A XVII-XVIII. szá​zad​ban a fran​cia, hol​land és an​g ol ke​r es​ke​dők az in​di​á​nok​kal vé​g ez​-
tet​tek el a va​dá​sza​tot, és eu​r ó​pai áru​cik​ke​ket kí​nál​tak ne​kik a szőr​mé​ért. A fran​ci​ák kü​lö​nö​sen szé​les
körű kap​cso​la​to​kat épí​tet​tek ki a mai Ka​na​da ke​le​ti ré​szén, a Nagy-ta​vak vi​dé​kén és a Mis​sis​sip​pi víz​-
gyűj​tő me​den​cé​jé​ben élő tör​zsek​kel. Oly​kor az in​di​á​nok vit​ték el a szőr​mét Mont​r é​al​ba vagy más
fran​cia te​le​pek​r e, más​kor pe​dig a fran​cia ke​r es​ke​dők ha​józ​tak el a fo​lyó​kon és ta​va​kon az in​di​án fal​-
va​kig.
Az an​g o​lok a Hud​son-öböl Tár​sa​ság (Hud​son’s Bay Com​pany) 1670-es, és az Észak​nyu​g a​ti Tár​sa​-
ság (North West Com​pany) 1784-es meg​ala​pí​tá​sá​val vál​tak a fran​ci​ák ri​vá​li​sa​i​vá, akik az 1763-as pá​-
ri​zsi bé​ke​szer​ző​dés​sel el is ve​szí​tet​ték észak-ame​r i​kai gyar​ma​ta​i​kat. 1821-ben az utób​bi tár​sa​ság be​-
ol​vadt az előb​bi​be, s ez​zel a Hud​son-öböl Tár​sa​ság af​fé​le ke​r es​ke​del​mi és po​li​ti​kai nagy​ha​ta​lom​má
vált a mai Ka​na​da te​r ü​le​tén és a mai Egye​sült Ál​la​mok észa​ki vi​dé​kén. A XVIII. szá​zad vé​g én a szőr​-
mé​ket a hí​r es vo​ya​geurök (a fran​cia név „uta​zót” je​lent), fran​cia apák és in​di​án anyák le​szár​ma​zot​tai
szál​lí​tot​ták ha​tal​mas ke​nu​i​kon a leg​fon​to​sabb be​g yűj​tő​he​lyek​r e, Mont​r é​al​ba, a Hud​son-öböl​höz vagy
St. Louis​ba.
Az Egye​sült Ál​la​mok a XIX. szá​zad ele​jén, Loui​si​a​na 1803-as meg​vá​sár​lá​sa után kap​cso​ló​dott be a
szőr​me​ke​r es​ke​de​lem​be. Eu​r ó​pá​ban ugyan​is di​vat​ba jöt​tek a hód​prém ka​la​pok, s a ke​r es​ke​dők bár​mi​-
lyen mennyi​sé​g et szí​ve​sen át​vet​tek a „sző​r ös bank​je​g yek” né​ven em​le​g e​tett pré​mek​ből. Ame​r i​ká​ban
pe​dig sok olyan fér​fi akadt, aki meg​ve​tett min​den tár​sa​dal​mi kö​te​lé​ket, nem akart sem dol​g oz​ni, sem
csa​lá​dot ala​pí​ta​ni, in​kább a he​g yek​ben kó​bo​r ol​va élt. Vol​tak köz​tük szö​kött bű​nö​zők és bé​kés re​me​ték
is. A prém​va​dá​szat re​mek meg​él​he​té​si for​r ást biz​to​sí​tott szá​muk​r a, s egy​r e töb​ben kezd​tek csap​da​ál​lí​-
tás​sal fog​lal​koz​ni. Trap​pe​r ek​nek, prém​va​dá​szok​nak ne​vez​ték őket, bár ők job​ban ked​vel​ték a he​g yi
em​ber (Moun​ta​in Man) ne​vet. A vál​lal​ko​zók pe​dig meg​pró​bál​ták ki​hasz​nál​ni ké​pes​sé​g e​i​ket.
John Ja​cob As​tor New York-i ke​r es​ke​dő 1808-ban lét​r e​hoz​ta az Ame​r i​kai Szőr​me Tár​sa​sá​g ot
(Ame​ri​can Fur Com​pany). Mi​után ez​zel irá​nyí​tá​sa alá von​ta a prém​ke​r es​ke​del​met a Mis​sis​sip​pi​től ke​-
let​r e, ki akar​ta ter​jesz​te​ni te​vé​keny​sé​g ét az észak​nyu​g a​ti part​vi​dék​r e is. 1810-ben meg​ala​pí​tot​ta a
Csen​des-óce​á​ni Szőr​me Tár​sa​sá​g ot (Pa​ci​fic Fur Com​pany), al​kal​ma​zott​ja​i​nak egy ré​szét a Ton​quin
nevű ha​jó​r a ül​tet​te, amely kör​be​ha​józ​ta a kon​ti​nenst (1810), majd út​nak in​dí​tott egy szá​r az​föl​di ex​pe​-
dí​ci​ó t is (1811). Ez az utób​bi csa​pat Wil​son Pri​ze Hunt, Ro​bert Stu​art és Do​nald Mc​Ken​zie ve​ze​té​sé​-
vel az ari​ka​r a fal​vak​ból ju​tott el Ore​g on​ba – Le​wis és Clark ex​pe​dí​ci​ó ​ja után el​ső​ként. As​tor​nak az
volt az el​kép​ze​lé​se, hogy a két ex​pe​dí​ció a Co​lum​bia tor​ko​la​tá​nál ta​lál​ko​zik majd. A part​r a szál​ló
trap​pe​r ek meg is épí​tet​ték 1811 már​ci​u​sá​ban az As​to​r ia nevű erő​döt. A hajó észa​kabb​r a vi​tor​lá​zott,
ka​pi​tá​nya meg​sér​tet​te az in​di​á​no​kat, akik ezért az egész sze​mély​ze​tet le​mé​szá​r ol​ták, az egyet​len élet​-
ben ma​r adt ten​g e​r ész pe​dig ön​ma​g á​val és az in​di​á​nok​kal együtt fel​r ob​ban​tot​ta a ha​jót. Fél év múl​va
meg​ér​ke​zett az a negy​ven​ö t fér​fi, aki túl​él​te a szá​r az​föl​di át​ke​lést a kon​ti​nen​sen. Vég​r e hoz​zá​lát​hat​tak
a pré​mek be​szer​zé​sé​hez. Csak​hogy 1812-ben ki​tört az ame​r i​kai-brit há​bo​r ú, az As​to​r ia kis csa​pa​ta el​-
ad​ta min​de​nét brit ri​vá​li​sa​i​nak, s a bri​tek bir​tok​ba vet​ték az erő​döt is. A bé​ke​szer​ző​dés ugyan vissza​-
jut​tat​ta az ame​r i​ka​i​ak​nak, de As​tor már nem akart töb​bet köl​te​ni egy olyan vál​lal​ko​zás​r a, amely ren​-
ge​teg ál​do​zat​tal jár, és sem​mi​lyen hasz​not nem hajt. Ro​bert Stu​art és hat tár​sa pe​dig meg​in​dult ha​za​-
fe​lé: ők vol​tak az első fér​fi​ak, akik nyu​g at​r ól ke​let​r e át​kel​tek a kon​ti​nen​sen, nagy​já​ból a maj​da​ni
Ore​g on-ös​vény men​tén. (Lásd a 13. fe​je​ze​tet!)


Ma​nu​el Lisa, egy ra​fi​nált és gát​lás​ta​lan St. Louis-i üz​let​em​ber 1809-ben meg​ala​pí​tot​ta a Mis​sou​r i
Szőr​me Tár​sa​sá​g ot (Mis​sou​ri Fur Com​pany), amely 1825-ig mű​kö​dött. Lisa úgy gon​dol​ta, hogy a
Szik​lás-hegy​ség in​di​án​ja​it alig​ha le​het rá​be​szél​ni a hód​va​dá​szat​r a, ezért in​kább fe​hér trap​pe​r ek​kel
kö​tött szer​ző​dést: hoz​za​nak neki mi​nél több hód​pré​met a Yel​lows​to​ne és a Big​horn fo​lyók ta​lál​ko​zá​-
sá​nál meg​épí​tett erőd​jé​be. Meg​bí​zott​jai a Szik​lás-hegy​ség észak​ke​le​ti ré​szén te​vé​keny​ked​tek.
A vir​g i​ni​ai Wil​li​am H. Ash​ley is be akart kap​cso​lód​ni a prém​ke​r es​ke​de​lem​be. 1823-ban het​ven
trap​per​r el (akik közt olyan ké​sőb​bi hí​r es​sé​g ek vol​tak, mint Je​de​diah Smith, Jim Bridger, Hugh Glass,
Tom Fitz​pat​r ick és a Sub​let​te fi​vé​r ek) fel​ha​jó​zott a Mis​sou​r in a Yel​lows​to​ne fo​lyó​ig. Itt azon​ban jú​ni​-
us 2-án az ari​ka​r a in​di​á​nok rá​juk tá​mad​tak, ti​zen​ö töt meg​ö l​tek kö​zü​lük, a töb​bi​e​ket pe​dig me​ne​kü​lés​-
re kény​sze​r í​tet​ték. Hen​r y Le​aven​worth ez​r e​des két​száz ka​to​ná​val és sziú se​g éd​csa​pa​tok​kal (az ari​ka​-
rák ősi el​len​sé​g e​i​vel) ér​ke​zett au​g usz​tus​ban, hogy meg​to​r ol​ja az öl​dök​lést. A szi​úk össze​csap​tak az
ari​ka​r ák​kal, akik ez​u​tán gyor​san szét​o sz​lot​tak. A ka​to​nák csak egy rok​kant vén​asszonyt és ren​g e​teg
ku​tyát ta​lál​tak a fa​lu​juk​ban.
Mi​vel az észak​r ól in​dí​tott, cso​por​tos ex​pe​dí​ci​ó ​val ilyen ku​dar​cot val​lott, Ash​ley úgy dön​tött, hogy
em​be​r ei kü​lön-kü​lön, ke​let​r ől fog​nak be​ha​tol​ni a Szik​lás-hegy​ség még fel nem tárt vi​dé​ke​i​r e, ő pe​-
dig min​den év​ben ta​lál​ko​zót szer​vez a szá​muk​r a egy elő​r e ki​je​lölt he​lyen. Itt át​ve​szi tő​lük a pré​me​ket
és el​lát​ja őket a szük​sé​g es fel​sze​r e​lés​sel. Az első ilyen ta​lál​ko​zó​r a 1825. jú​li​us 1-jén ke​r ült sor, egy
Hen​r y’s Fork né​ven em​le​g e​tett he​lyen, a Gre​en Ri​ver mel​lett, a mai Utah és Wyo​ming ál​lam ha​tá​r án.
Az in​di​á​nok​kal együtt mint​egy száz​hú​szan vet​tek részt raj​ta, nem szá​mít​va az asszo​nyo​kat és a gye​r e​-
ke​ket, s még a Hud​son-öböl Tár​sa​ság hu​szon​ki​lenc em​be​r e is meg​je​lent. Egye​sek egy tár​sa​ság fi​ze​-
tett al​kal​ma​zot​tai vol​tak, má​sok hi​tel​be dol​g oz​tak egy tár​sa​ság​nak, s olyan „sza​bad trap​pe​r ek” is
akad​tak, akik ma​g á​nyos vál​lal​ko​zó​ként a leg​töb​bet fi​ze​tő​nek kí​nál​ták fel prém​je​i​ket. Ash​ley át​la​g o​-
san há​r om dol​lárt fi​ze​tett egy font pré​mért. 8829 font sú​lyú szál​lít​mánnyal tá​vo​zott, amely St. Louis​-
ban negy​ven-öt​ven​ezer dol​lárt is meg​ért. A kö​vet​ke​ző ti​zen​négy év​ben nya​r an​ta új ta​lál​ko​zó​kat ren​-
dez​tek, több​sé​g ü​ket a mai Wyo​ming ál​lam kö​zép​ső és nyu​g a​ti, va​la​mint a mai Utah észa​ki ré​szén,
egyet pe​dig a mai Ida​ho ke​le​ti fe​lén.
A he​g yi em​be​r ek ta​vasszal in​dul​tak el a fo​lyók és pa​ta​kok men​tén hó​dok után ku​tat​va. Lő​fegy​ver​r el
nem va​dász​hat​tak, hi​szen az tönk​r e​tet​te vol​na a pré​met. A se​kély, part men​ti víz​ben el​he​lyez​ték csap​-
dá​i​kat, a kö​zel​ben le​szúr​tak egy bo​tot, amely​r e a hód nemi mi​r igy​vá​la​dé​kát ken​ték. Az ál​la​to​kat fel​iz​-
gat​ta a szag, oda​úsz​tak, a csap​da el​fog​ta őket, és ami​kor me​ne​kül​ni pró​bál​tak, be​le​ful​lad​tak a víz​be,
mert a csap​dá​kat egy mé​lyeb​ben le​vert ka​r ó​hoz lán​col​ták. A haj​nal​ban vissza​té​r ő he​g yi em​ber hely​-
ben meg​nyúz​ta az ál​la​tot, csak az ir​há​ját, mi​r i​g yét és far​kát vit​te ma​g á​val, ami köz​ked​velt cse​me​g é​-
nek szá​mí​tott. Az ir​hák​r ól le​tisz​to​g at​ták a húst, ki​fe​szí​tet​ték szá​r ad​ni, majd nagy kö​vek​kel össze​pré​-
sel​ték.
Nyár kö​ze​pén a he​g yi em​ber nem ál​lí​tott csap​dát, mert ilyen​kor hul​lott a hó​dok sző​r e. Ezért ek​kor
ke​r ült sor a ta​lál​ko​zók​r a, olyan he​lye​ken, ahol volt ele​g en​dő fű és ivó​víz. Ez volt szá​muk​r a a tár​sa​sá​-
gi élet idő​sza​ka. Elő​ször meg​hall​g at​ták a nagy​vi​lág hí​r e​it, majd be​sze​r ez​ték a kö​vet​ke​ző évre szük​sé​-
ges szer​szá​mo​kat, fegy​ve​r e​ket, lő​szert és pus​ka​port, ta​ka​r ó​kat, csap​dá​kat, ká​vét, cuk​r ot, do​hányt és
whis​kyt. A ke​r es​ke​dők ter​mé​sze​te​sen ma​g as ára​kat szá​mí​tot​tak áru​i​kért, de a hód​pré​me​ket is jó pén​-
zért vet​ték át. Az üz​let​kö​té​se​ket több na​pos ré​sze​g es​ke​dés kö​vet​te. Tán​col​tak, éne​kel​tek, ló​ver​senyt
ren​dez​tek, kést do​bál​tak, ve​r e​ked​tek, és olyan nagy té​tek​ben kár​tyáz​tak, hogy egye​sek nem​csak egész
évi ke​r e​se​tü​ket, de fegy​ve​r ü​ket, lo​vu​kat, sőt skalp​ju​kat is el​ve​szí​tet​ték a kár​tyán. Szó​r a​ko​zá​sa​ik nem
vol​tak ki​fi​no​mul​tak: né​há​nyan ki​tű​nő tré​fá​nak tar​tot​ták egy​más fel​g yúj​tá​sát. Az egyik ver​seny ab​ból
állt, hogy két fér​fi nad​r ág​szá​r át be​kö​töt​ték alul, majd a nad​r á​g ok​ba en​g ed​tek egy-egy va​dász​me​nyé​-
tet, s fo​g a​dá​so​kat kö​töt​tek, ki bír​ja to​vább az ál​lat ma​r á​sa​it és kar​mo​lá​sát. A tom​bo​ló ün​nep​sé​g e​ket
ál​ta​lá​nos ki​me​r ült​ség, majd szét​o sz​lás kö​vet​te.
Ősszel még csap​dá​kat ál​lí​tot​tak, majd me​ne​dék​he​lyet ke​r es​tek té​li​r e. Egye​sek az in​di​á​nok​nál töl​töt​-
ték az ál​ta​luk fre​e​zing time, „fa​g yasz​tó idő” né​ven em​le​g e​tett év​sza​kot, s nem egy​szer in​di​án fe​le​sé​g et
is vá​sá​r ol​tak ma​g uk​nak. Má​sok meg​hú​zód​tak el​r ej​tett ge​r en​da​há​za​ik​ban, és ru​há​ik, szer​szá​ma​ik, fel​-
sze​r e​lé​sük ja​vít​g a​tá​sá​val töl​töt​ték a te​let. Aki már ki​hú​zott egy te​let a va​don​ban, azt egy fran​cia szó, a
„tél” el​tor​zí​tá​sá​val az el​is​me​r ő hi​ver​nan név​vel il​let​tek. Aki még nem, azt ugyan​csak fran​ci​á​ul a meg​-
ve​tő man​geur de lard, sza​lon​na​evő né​ven em​le​g et​ték.
Oly​kor el​ké​pesz​tő ál​ló​ké​pes​ség​r ől tet​tek ta​nú​bi​zony​sá​g ot. John Col​ter a Le​wis és Clark ál​tal ve​ze​-
tett ex​pe​dí​ció tag​ja volt, de min​dig hagy​ta ma​g át rá​be​szél​ni még né​hány nyu​g a​ti vál​lal​ko​zás​r a, mi​-
előtt vissza​tért vol​na ha​zá​já​ba, Vir​g i​ni​á​ba. Ő fe​dez​te fel a mai Yel​lows​to​ne Nem​ze​ti Park gej​zír​je​it és
me​leg for​r á​sa​it, de sen​ki sem akart hin​ni neki. 1808-ban a Mis​sou​r i fel​ső fo​lyá​sá​nál ál​lí​tot​ta fel csap​-
dá​it, ami​kor több száz fe​ke​te​lá​bú in​di​án vet​te kö​r ül. Két tár​sát le​nyi​laz​ták, neki azon​ban szó​r a​koz​ta​-
tóbb ha​lál​ne​met szán​tak: fel​szó​lí​tot​ták, hogy fus​son, s csak fél perc múl​va ered​nek a nyo​má​ba. Col​ter
me​zít​láb ké​pes volt mér​föl​de​ken át ro​han​ni a szik​lás ta​la​jon, egyik ül​dö​ző​jé​től el​vet​te a lán​dzsát, és
vég​zett vele, majd be​le​ve​tet​te ma​g át a Jef​fer​son fo​lyó​ba, hor​da​lék​fa alá rej​tő​zött, és mér​föl​de​ket
úszott. Hét nap múl​va vé​r e​sen és tüs​kék​kel teli, nap​éget​te bőr​r el meg​ér​ke​zett Ma​nu​el Lisa két​száz
mér​föld​r e lévő erőd​jé​be. Nem​csak túl​él​te a ka​lan​dot, de pár hét pi​he​nés után vissza is tért a he​g yek​be.
Hugh Glasst 1824 nya​r án annyi​r a össze​mar​ta egy med​ve, hogy tár​sai már le​mond​tak róla. Ott
hagy​ták mel​let​te a fi​a​tal Jim Bridgert és John S. Fitz​g eral​dot az​zal, hogy vár​ják meg, amíg meg​hal,
és te​mes​sék el tisz​tes​ség​g el. Ők azon​ban in​kább ma​g uk​hoz vet​ték Hugh Glass fel​sze​r e​lé​sét, fegy​ve​-
rét, és egy​sze​r ű​en ma​g á​r a hagy​ták. Glass bosszút es​kü​dött. El​von​szol​ta ma​g át egy for​r á​sig, ahol bo​-
gyó​kon élt. Ez​u​tán bö​lény​te​te​mek​hez von​szol​ta ma​g át, és ezek​ből táp​lál​ko​zott, a far​ka​so​kat pe​dig a fű
fel​g yúj​tá​sá​val ri​asz​tot​ta el. Gyö​ke​r e​ket és el​hul​lott ál​la​to​kat evett, s csúsz​va-mász​va si​ke​r ült el​jut​nia a
száz​ö t​ven mér​föld​nyi tá​vol​ság​ban fek​vő Ki​o ​wa-erőd​be, ahol fel​g yó​g yult. Rend​kí​vü​li ka​lan​dok és
több​éves ku​ta​tás után meg​ta​lál​ta cser​ben​ha​g yó​it – majd min​den​ki leg​na​g yobb meg​döb​be​né​sé​r e egy
rö​vid szó​nok​lat​tal meg​bo​csá​tott ne​kik.
Jim Bridger, aki oly rú​tul sor​sá​r a hagy​ta, 1825-ben fel​fe​dez​te a Nagy-sós​tót, s egy ide​ig azt hit​te,
hogy az óce​án part​já​r a ju​tott. Há​r om fe​le​sé​g e volt há​r om kü​lön​bö​ző in​di​án törzs​ből. (Az is​mert ame​-
ri​kai és ka​na​dai he​g yi em​be​r ek 40%-a in​di​án nő​vel há​za​so​dott össze, s e há​zas​sá​g ok​nak csak egy​ö tö​-
de bom​lott fel.) A leg​kü​lön​bö​zőbb vál​lal​ko​zók​nak dol​g o​zott, s egy ide​ig a rö​vid éle​tű Szik​lás-hegy​-
ség Szőr​me Tár​sa​ság (Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany) társ​tu​laj​do​no​sa volt (1830-1834). Há​r om éven
át hord​ta a há​tá​ban egy in​di​án nyíl da​r ab​ját, amíg Mar​cus Whit​man or​vos és hit​té​r í​tő 1835-ben el nem
tá​vo​lí​tot​ta. (Lásd a 20. fe​je​ze​tet!) Hu​szon​egy éven át jár​ta a Nyu​g a​tot, majd a prém​ke​r es​ke​de​lem ha​-
nyat​lá​sa ide​jén Louis Vas​qu​ez​zel erő​döt épí​tett az Ore​g on-ös​vé​nyen (1843), és a ki​ván​dor​lók​kal ke​-
res​ke​dett. Tíz év múl​va tu​laj​do​nai el​ad​ta a mor​mo​nok​nak. A leg​kü​lön​bö​zőbb ka​to​nai ex​pe​dí​ci​ó k​nak
volt a fel​de​r í​tő​je, köz​r e​mű​kö​dött a Bo​ze​man-ös​vény fel​mé​r é​sé​ben, s még Gren​vil​le M. Dod​g e-nak, a
Uni​on Pa​ci​fic Vas​út​tár​sa​ság mér​nö​ké​nek is se​g éd​ke​zett. Ber​nard De​Vo​to tör​té​net​író „a nyu​g at at​la​-
szá​nak” ne​vez​te.
A he​g yi em​be​r e​ket messzi​r ől meg le​he​tett is​mer​ni – fő​leg a kö​r ü​löt​tük ter​jen​g ő sza​g ok​r ól, hi​szen
a ru​há​ju​kat hó​na​po​kig vi​sel​ték mo​sás nél​kül. (Néha rá​tet​ték egy han​g ya​boly​r a, hogy a han​g yák pusz​-
tít​sák el be​lő​le a fér​g e​ket.) Bőr​r u​há​i​kat min​den​hol roj​tok dí​szí​tet​ték, bő​r ük bar​ná​r a égett, ha​juk és
sza​kál​luk el​ké​pesz​tő​en bo​zon​tos volt. Övük​ben pisz​tolyt, skalp​kést, to​ma​haw​kot hord​tak. Bőr- vagy
szőr​me​ka​lap​juk volt, nya​kuk​ban zacs​kó, pi​pá​val, do​hánnyal, go​lyó​ö n​tő​vel és más szer​szá​mok​kal,
vál​lu​kon lő​por​tar​tó sza​r u és pus​ka. Még a vá​r o​sok​ban is vil​lo​g ó szem​mel te​kin​g et​tek jobb​r a-bal​r a,
mert a va​don​ban meg​szok​ták, hogy bár​mi​kor fel​buk​kan​hat egy vad​ál​lat vagy egy el​len​sé​g es in​di​án.
Ét​ke​zé​si szo​ká​sa​ik lát​tán a vá​r o​si em​be​r ek ál​ta​lá​ban rosszul let​tek. Si​ke​r es va​dá​szat ese​tén több
kiló húst is be​fal​tak, mert nem tud​ták, lesz-e mit en​ni​ük a kö​vet​ke​ző na​pok​ban. A bö​lény​má​jat nyer​sen
et​ték (mint az in​di​á​nok), min​den ál​la​ti bel​ső​sé​g et el​fo​g yasz​tot​tak, s olyan ál​la​to​kat is, ame​lyek​től más
em​ber​nek fel​for​dult a gyom​r a. Ál​ta​lá​ban hú​son él​tek, nö​vé​nyi táp​lá​lék és ke​nyér nél​kül. Az éhe​zést
jól bír​ták, ha más nem volt, ló​vért it​tak, vagy le​vág​ták ösz​vé​r ük fü​lét és meg​et​ték, bőr​szí​ja​ik​kal
együtt.
Élet​fel​fo​g á​su​kat az ha​tá​r oz​ta meg, hogy cse​kély esé​lyük volt a hosszú élet​r e. Ke​mé​nyen har​col​tak,
könnye​dén öl​tek, nem kér​tek és nem is ad​tak ke​g yel​met. A ha​lál kö​zöm​bö​sen érin​tet​te őket. Si​ke​r ült
meg​va​ló​sí​ta​ni​uk a tö​ké​le​tes sza​bad​sá​g ot – azon az áron, hogy vissza​lép​tek a ci​vi​li​zá​ci​ó s fej​lő​dés út​-
ján. De azért nem vol​tak va​la​mennyi​en bár​do​lat​lan vad​em​be​r ek. Olyan is akadt köz​tük, mint Je​de​diah
Smith, aki Bib​li​át hor​dott ma​g á​val, nem do​hány​zott, nem ká​r om​ko​dott, s csak nagy rit​kán ivott, a tár​-
sa​ság ked​vé​ért. (Lásd a 12. fe​je​ze​tet!)
A he​g yi em​be​r ek rend​kí​vül fon​tos sze​r e​pet ját​szot​tak a Nyu​g at tör​té​ne​té​ben. Ők vol​tak a fe​hé​r ek
ter​jesz​ke​dé​sé​nek fel​de​r í​tői, ők ta​lál​tak rá a for​r á​sok​r a, ös​vé​nyek​r e, há​g ók​r a, át​ke​lő​he​lyek​r e és a ter​-
mé​ke​nyebb vi​dé​kek​r e. Ők vál​lal​koz​tak a te​le​pe​sek ka​r a​ván​ja​i​nak ve​ze​té​sé​r e, s ők lép​tek kap​cso​lat​r a a
kü​lön​bö​ző in​di​án tör​zsek​kel – nem​egy​szer aka​r at​la​nul is el​ter​jeszt​ve kö​r ük​ben a fe​hér em​be​r ek be​-
teg​sé​g e​it.
1840 tá​ján élet​kö​r ül​mé​nye​ik meg​ne​he​zed​tek. A hó​do​kat egy​r e több vi​dék​r ől si​ke​r ült ki​pusz​tí​ta​ni​uk,
az in​di​á​nok el​len​sé​g es​sé vál​tak a fe​hé​r ek ter​jesz​ke​dé​se mi​att, a ke​r es​ke​del​met pe​dig az éves ta​lál​ko​-
zók he​lyett már az erő​dök​ben bo​nyo​lí​tot​ták le. Egyes he​g yi em​be​r ek a had​se​r eg​hez csat​la​koz​tak
nyom​ke​r e​ső​ként, má​sok a fel​fe​de​zők​nek se​g éd​kez​tek, vagy sa​ját ke​r es​ke​dés​sel kí​sér​le​tez​tek. A XIX.
szá​zad má​so​dik fe​lé​r e a vad​ál​lo​mány meg​csap​pa​ná​sa, az eu​r ó​pai di​vat meg​vál​to​zá​sa és a te​le​pe​sek
gyor​su​ló be​áram​lá​sa nyo​mán ők is el​tűn​tek a Nyu​g at​r ól.
 12. Jedediah Strong Smith – A hegyi ember
Nem volt ti​pi​kus he​g yi em​ber: csen​des volt és jó mo​do​r ú, nem do​hány​zott, nem ká​r om​ko​dott, igen
val​lá​sos volt, a me​to​dis​ta egy​ház tag​ja, Bib​li​át hor​dott ma​g á​val, és min​dig ren​de​sen meg volt bo​r ot​-
vál​koz​va. 1799. feb​r u​ár 12-én szü​le​tett New York ál​lam Je​r i​cho nevű te​le​pü​lé​sén, mely​nek ma Ba​-
inbridge a neve. Apja, Je​de​diah Smith bol​tos és any​ja, Sally Strong a ti​zen​két gyer​me​ké​vel együtt
egy​r e nyu​g a​tabb​r a ván​do​r olt, előbb Penn​syl​va​ni​á​ba, majd Ohi​ó ​ba. A ha​g yo​mány sze​r int Je​de​diah
egy or​vos​tól meg​kap​ta Le​wis és Clark ex​pe​dí​ci​ó ​já​nak tör​té​ne​tét, és ez​u​tán csak arra vá​g yott, hogy
nyu​g a​ti te​r ü​le​te​ket fe​dez​hes​sen fel. Bar​na hajú, kék sze​mű, ma​g as fi​a​tal​em​ber volt.
1821-ben el​hagy​ta csa​lád​ját, s a kö​vet​ke​ző év​ben csat​la​ko​zott Wil​li​am H. Ash​ley prém​va​dá​sza​i​hoz.
Ok​tó​ber​r e el​ju​tot​tak a Mis​sou​r in a Yel​lows​to​ne fo​lyó​ig, ahol erő​döt emel​tek, s Smith be​jár​ta a kör​-
nyé​ket. 1823-ban ő is ott volt, ami​kor az ari​ka​r a in​di​á​nok rá​tá​mad​tak Ash​ley em​be​r e​i​r e, s ti​zen​ö töt
meg​ö l​tek. Te​me​té​sü​kön Smith mon​dott imát. Majd részt vett Hen​r y Le​aven​worth ez​r e​des ered​mény​te​-
len meg​tor​ló ak​ci​ó ​já​ban is, ahol ka​pi​tá​nyi ran​g ot ka​pott. (Lásd a11. fe​je​ze​tet!) Ez​u​tán a tár​sai gyak​r an
ne​vez​ték ka​pi​tány​nak.
A dics​te​len had​já​r at után Smith lo​va​kat szer​zett, s né​hány tár​sá​val meg​in​dult a Black-hegy​ség felé.
Egy grizzly med​ve rá​tá​madt, és ret​te​ne​tes fej​se​be​ket ej​tett raj​ta: egyik fü​lét és a fej​bő​r ét a bal sze​me
fe​lett le​sza​kí​tot​ta. Smith így ri​mán​ko​dott Ja​mes Cly​man​hez: „Ó, csak pró​báld meg vissza​varr​ni va​la​-
hogy!” Cly​man meg​tet​te, ami az adott vi​szo​nyok kö​zött telt tőle, és tíz nap múl​va Smith újra lóra ül​-
he​tett. A haja a seb he​lyén nem nőtt vissza, ahol vi​szont ki​nőtt, ott hosszú​r a nö​vesz​tet​te, hogy el​ta​kar​ja
vissza​varrt fü​lét. A fenn​ma​r adt port​r é sze​r int az arca ala​po​san el​torzult, s kis​sé ijesz​tő le​he​tett, amit
ba​r át​sá​g os mo​sollyal el​len​sú​lyo​zott.
1823-1824 te​lét Smith és tár​sai a var​jú in​di​á​nok kö​r é​ben töl​töt​ték, a Wind fo​lyó​nál. A var​júk ked​-
vel​ték a trap​pe​r e​ket, s bár lo​va​i​kat sok​szor el​haj​tot​ták, ez csak a bá​tor​ság bi​zo​nyí​té​ka volt a ré​szük​-
ről, ami nem zár​ta ki a ba​r át​sá​g ot. Smith tő​lük tud​ta meg, hogy nyu​g at​r a igen sok a hód. A var​júk
ugyan nem ér​tet​ték, mi​ért kell fe​hér ba​r á​ta​ik​nak útra kel​ni​ük, hi​szen itt a Nagy Szel​lem a leg​szebb vi​-
dé​ket je​löl​te ki szá​muk​r a. El is mond​ták ne​kik, mi​lyen vi​lág vár rá​juk, ha el​in​dul​nak. Dé​len sok a ko​-
pár sík​ság, a víz me​leg és bü​dös. Észa​kabb​r a hosszú​ak a te​lek, nincs elég fű a lo​vak​nak, s ezért ku​-
tyák​kal kell von​tat​ni a tra​vo​is-t. Nyu​g at felé, a Co​lum​bia fo​lyó​nál sze​g ény és pisz​kos em​be​r ek él​nek,
ha​lat esz​nek, s min​dig a szál​ká​kat sze​de​g e​tik ki a szá​juk​ból. Ke​let​r e, a Mis​sou​r i​nál pe​dig a sá​r os fo​-
lyó​vi​zet isszák a he​lyi​ek, ame​lyet még a var​júk ku​tyái sem in​ná​nak meg!
1824 feb​r u​ár​já​ban Smith még​is meg​in​dult észak​nyu​g at​r a, de a nagy hó mi​att vissza kel​lett for​dul​-
nia. Ek​kor a var​júk egy ho​mok​kal be​hin​tett bö​lény​bőr​r e raj​zolt tér​ké​pen meg​mu​tat​ták neki, hol le​het
át​kel​ni a he​g yen: azon a pon​ton, ame​lyet a fe​hé​r ek ké​sőbb Déli-hágó né​ven em​le​g et​tek. As​tor em​be​-
rei, Ro​bert Stu​art​tal az élü​kön már át​ha​lad​tak ezen a há​g ón 1812 ok​tó​be​r é​ben, ami​kor vissza​tér​tek a
Co​lum​bia tor​ko​la​tá​tól, de fel​fe​de​zé​sük nem vált is​mert​té az Egye​sült Ál​la​mok​ban. Most Je​de​diah
Smith tíz tár​sá​val együtt nagy ne​héz​sé​g ek árán át​kelt a há​g ón, amely​nek ha​ma​r o​san el is ter​jedt a
híre.
A trap​pe​r ek ren​g e​teg hód​pré​met össze​g yűj​töt​tek, s a so​só​ni in​di​á​nok is ba​r át​sá​g os​nak bi​zo​nyul​tak,
bár egy reg​g el sző​r én-szá​lán el​tűn​tek, a fe​hé​r ek lo​va​i​val együtt. Ez​út​tal azon​ban si​ke​r ült vissza​sze​-
rez​ni a lo​va​kat. Smith a szőr​mé​ket el​küld​te Ash​ley​hez, az​tán he​ted​ma​g á​val meg​in​dult Ore​g on felé –
ők vol​tak az első ame​r i​ka​i​ak, akik az el​múlt tíz év so​r án a nagy víz​vá​lasz​tó​tól nyu​g at​r a me​r ész​ked​-
tek. El​ju​tot​tak a mai Mon​ta​na nyu​g a​ti ré​szén lévő Flat​head-ál​lo​má​sig, a Hud​son-öböl Tár​sa​ság te​le​-
pé​ig.
 1824 de​cem​be​r é​ben csat​la​koz​tak a brit prém​va​dá​szok nagy csa​pa​tá​hoz, amely in​di​án nők és gyer​-
me​kek kí​sé​r e​té​ben Pe​ter Ske​ne Og​den ve​ze​té​sé​vel meg​in​dult dél​r e hód​pré​met gyűj​te​ni. Egé​szen a
Nagy-sós​tó​ig ju​tot​tak el. Smith-nek nem tet​szett, hogy a ka​na​dai brit alatt​va​lók ilyen mé​lyen be​nyo​-
mul​nak az ál​ta​la ame​r i​kai bir​tok​nak te​kin​tett te​r ü​let​r e, ezért 1825 áp​r i​li​sá​ban el​vált tő​lük, hogy meg​-
ke​r es​se Ash​ley em​be​r e​it, s kö​zöl​je ve​lük a tör​tén​te​ket. Vé​g ül John​son Gard​ner prém​va​dász vo​nult
hu​szon​ö t ame​r i​ka​i​val Og​den elé má​jus​ban. Kö​zöl​ték, hogy ez itt az Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​te, te​hát a
sza​bad​ság föld​je, aki szer​ző​dé​ses szol​g a, mos​tan​tól te​kint​se sza​bad​nak ma​g át, a ka​na​da​i​ak meg tá​-
voz​za​nak. Majd há​r om és fél dol​lárt aján​lot​tak a hód​prém da​r ab​já​ért. Sok min​dent el​árul a ko​r a​be​li
föld​r aj​zi is​me​r e​tek​r ől, hogy mind Og​den, mind Gard​ner úgy vél​te, Ore​g on​ban van​nak, amit az egyi​-
kük brit, a má​sik pe​dig ame​r i​kai te​r ü​let​nek te​kin​tett, ho​lott va​ló​já​ban me​xi​kói te​r ü​le​ten vol​tak. Az in​-
di​á​nok és a sza​bad trap​pe​r ek nagy ré​sze azon​nal ott​hagy​ta Og​dent, aki kény​te​len volt tá​voz​ni.

Ash​ley, aki ezen a nyá​r on szer​vez​te meg a he​g yi em​be​r ek első ta​lál​ko​zó​ját, Je​de​diah Smith-szel
együtt St. Louis​ba vit​te a tö​mén​te​len hód​pré​met. Smith egy hó​na​pig sem ma​r adt a vá​r os​ban: het​ven
em​ber​r el, száz​hat​van ló​val és ösz​vér​r el, va​la​mint húsz​ezer dol​lár ér​té​kű fel​sze​r e​lés​sel meg​in​dult a
Szik​lás-hegy​ség felé, azon az út​vo​na​lon, ame​lyet majd Ore​g on-ös​vény né​ven fog​nak em​le​g et​ni. A ta​-
pasz​ta​lat már meg​ta​ní​tot​ta rá, ho​g yan kell fel​de​r í​te​ni a te​r e​pet, s ho​g yan kell őr​sé​g et szer​vez​ni, hogy
az in​di​á​nok ne lop​has​sák el a lo​va​i​kat. 1825-1826 te​lét a Nagy-sós​tó​nál töl​töt​ték, majd szét​o sz​lot​tak, s
Smith be​jár​ta a mai Ida​ho ál​lam déli ré​szét.
A he​g yi em​be​r ek 1826-os ta​lál​ko​zó​ja után Ash​ley ki​szállt az üz​let​ből, hogy foly​tat​has​sa fél​be​ma​-
radt po​li​ti​ku​si pá​lya​fu​tá​sát Mis​sou​r i​ban. Smith Da​vid E. Jack​son​nal és Wil​li​am L. Sub​let​te-tel kö​zö​-
sen meg​vet​te tőle a vál​la​la​tot, és úgy dön​töt​tek, hogy új te​r ü​le​te​ket tár​nak fel a prém​va​dá​szat szá​má​r a.
Smith to​vább​r a is hód után ku​ta​tott an​nak a ti​zen​négy em​ber​nek a tár​sa​sá​g á​ban, akik​kel 1826 au​g usz​-
tu​sá​ban a Nagy-sós​tó vi​dé​ké​r ől meg​in​dult dél felé. A Se​vi​er fo​lyó men​tén ha​lad​tak, ko​pár, szik​lás vi​-
dé​ken. Hód nem volt se​hol, és ha​ma​r o​san a bö​lé​nyek is el​tűn​tek. A Co​lo​r a​do fo​lyá​sát kö​vet​ve foly​tat​-
ták út​ju​kat dél​nyu​g at​r a, a lo​vak fele el​pusz​tult, s egy​r e töb​ben kény​sze​r ül​tek gya​log​lás​r a. Vé​g ül a
mo​ha​vi in​di​á​nok​nál pi​hen​het​tek meg, akik​től meg​tud​ták, hogy már nin​cse​nek messze a ka​li​for​ni​ai
misszi​ó k​tól. 1826. no​vem​ber 10-én Smith és tár​sai el​hagy​ták a fo​lyót, s ti​zen​ö t na​pon át men​tek nyu​-
gat felé a si​va​tag​ban. Mi​után a só​si​va​ta​g on is át​kel​tek, a ka​li​for​ni​ai San Ber​nar​di​no-völgy​ben gyö​-
nyö​r ű, ta​va​szi​as ég​haj​lat fo​g ad​ta őket. Min​den​fe​lé gyü​mölcs​fá​kat lát​tak, le​g e​lé​sző lo​vak, mar​hák és
ju​hok tö​me​g ét.
A San Gab​r i​el-misszi​ó ​ban ba​r át​sá​g o​san üd​vö​zöl​ték az Egye​sült Ál​la​mok első pol​g á​r a​it, akik ke​let​-
ről, szá​r az​föl​di úton ér​kez​tek meg Ka​li​for​ni​á​ba. (A két in​di​ánt vi​szont, akik ve​zet​ték őket, be​bör​tö​-
nöz​ték, mert el​szök​tek egy misszi​ó ​ból.) Smith és tár​sai el​lá​to​g at​tak az ap​r ócs​ka Los An​g e​les​be, majd
San Di​e​g ó​ban fel​ke​r es​ték a me​xi​kói kor​mány ál​tal ki​ne​ve​zett kor​mány​zót. José Ma​r ía de Eche​an​día
azon​nal fel​is​mer​te a lá​to​g a​tás je​len​tő​sé​g ét: egy tör​té​nel​mi ha​tár sem​mi​sült meg! Ha ezek az ame​r i​ka​-
i​ak ide​ér​tek, ak​kor má​sok is kö​vet​ni fog​ják őket. Leg​szí​ve​seb​ben le​tar​tóz​tat​ta és Me​xi​kó​ba küld​te
vol​na Smith-t és em​be​r e​it, de vé​g ül sza​ba​don bo​csá​tot​ta őket, fel​té​te​lül szab​va, hogy azon az úton tá​-
voz​nak, ame​lyi​ken meg​ér​kez​tek.
Smith és tár​sai még​is észak felé in​dul​tak meg 1827 ja​nu​ár​já​ban – va​ló​szí​nű​leg nem vol​tak tisz​tá​ban
Ka​li​for​nia mé​r e​te​i​vel. A San Jo​a​quin-völ​g yön ke​r esz​tül egé​szen San Fran​cis​co vi​dé​ké​ig ér​tek el. Már
ezer​ö t​száz font sú​lyú hód​prém​r e tet​tek szert, de Smith nem na​g yon tud​ta, ho​g yan jus​son el a he​g yi
em​be​r ek ez évi ta​lál​ko​zó​já​r a. A me​xi​kói ha​tó​sá​g ok is egy​r e nyug​ta​la​nab​bak let​tek, a kor​mány​zó újra
a le​tar​tóz​ta​tá​su​kat ter​vez​g et​te. Ezért Smith az em​be​r ei több​sé​g ét hát​r a​hagy​ta, meg​ígér​te ne​kik, hogy
pár hó​nap múl​va vissza​tér, és Si​las Go​bel, va​la​mint Ro​bert Evans tár​sa​sá​g á​ban, hét ló​val, két ösz​vér​-
rel, ta​kar​mánnyal és éle​lem​mel meg​r a​kod​va el​in​dult ke​let​r e.
Ők vol​tak az első fe​hér em​be​r ek, akik át​kel​tek a Si​er​r a Ne​va​dán, va​ló​szí​nű​leg az Eb​betts-há​g ón ke​-
resz​tül. Csak két ló és egy ösz​vér pusz​tult el a két mé​ter ma​g as hó​ban. Ez​u​tán át​szel​ték a Nagy-me​-
den​cét, s mi​vel nem fe​dez​ték fel a Hum​boldt fo​lyót, at​tól dél​r e ha​lad​tak, és néha na​po​kig ki kel​lett
bír​ni​uk ivó​víz nél​kül. Jú​ni​us vé​g é​r e ér​tek el a Nagy-sós​tó​hoz, jú​li​us 3-án pe​dig a Bear-tó​hoz, a he​g yi
em​be​r ek ta​lál​ko​zó​já​r a. Tár​sa​ik már ha​lott​nak hit​ték Smith-t, s most örö​mük​ben még a St. Louis​ból
ide​szál​lí​tott ágyút is el​sü​töt​ték a tisz​te​le​té​r e. Smith, Jack​son és Sub​let​te prém​va​dász tár​sa​sá​g a nagy
ha​szon​r a tett szert eb​ben az év​ben.
Smith úgy dön​tött, hogy ígé​r e​té​hez hí​ven vissza​megy a tár​sa​i​ért Ka​li​for​ni​á​ba. 1827 őszén neki is
in​dult egy né​pes tár​sa​ság​g al, még​pe​dig ugyan​azon az út​vo​na​lon, mint az elő​ző év​ben. A mo​há​vi in​di​-
á​nok most is ba​r át​sá​g o​san fo​g ad​ták őket, majd ami​kor a csa​pat egy ré​sze át​kelt a Co​lo​r a​do fo​lyón, a
túl​só par​ton ma​r adt tíz fér​fit le​mé​szá​r ol​ták, a lo​va​kat és a nő​ket pe​dig el​hur​col​ták. Smith-ék​nek csak
öt pus​ká​juk és ti​zen​ö t font szá​r í​tott hú​suk ma​r adt. A pa​jú​tok​tól és so​só​nik​tól azon​ban si​ke​r ült lo​va​kat
vá​sá​r ol​ni, s au​g usz​tus vé​g é​r e el​ju​tot​tak a San Ber​nar​di​no-völgy​be. Az elő​ző év​ben hát​r a​ha​g yot​tak tá​-
bo​r á​hoz, a Sta​nis​laus fo​lyó​hoz szep​tem​ber 18-án ér​kez​tek meg.
A ka​li​for​ni​ai ha​tó​sá​g ok azon​ban em​lé​kez​tek arra, hogy az elő​ző év​ben ki​til​tot​ták Smith-t. Ez​út​tal
va​ló​ban le​tar​tóz​tat​ták, s Eche​an​día kor​mány​zó csak hosszas hu​za​vo​na és a ki​kö​tő​ben hor​g ony​zó
ame​r i​kai ha​jók ka​pi​tá​nya​i​nak köz​ben​já​r á​sá​r a tett le ar​r ól, hogy Me​xi​kó​ba szál​lít​sa. Smith ígé​r e​tet tett,
hogy azon​nal tá​vo​zik az em​be​r e​i​vel együtt, abba az irány​ba, amer​r ől ér​ke​zett. De újra meg​szeg​te a
sza​vát, és tár​sa​i​val in​kább észak felé in​dult el, a Sac​r a​men​to völ​g yé​ben.
Ez az uta​zás azon​ban egy​r e vész​jós​lóbb szí​ne​ze​tet öl​tött. Rend​kí​vül ne​héz volt több száz ló​val vo​-
nul​ni​uk, néha bal​tá​val kel​lett utat vág​ni az ál​la​tok​nak. Két med​ve is rá​tá​madt Smith-re, az egyik elől
egy pa​tak​ba kel​lett ug​r a​nia, a má​sik pe​dig el​kap​ta a lova far​kát, és hosszan von​szol​tat​ta ma​g át, mire
el​en​g ed​te. Az in​di​á​nok is ba​r át​ság​ta​la​nul vi​sel​ked​tek. Az éle​lem el​fo​g yott, va​dat nem ta​lál​tak, s kény​-
te​le​nek vol​tak meg​en​ni a ku​tyá​ju​kat és egy csi​kót. Jú​ni​us 23-án ha​tol​tak be a brit-ame​r i​kai kö​zös bir​-
tok​nak szá​mí​tó Ore​g on​ba, bár ők nem tud​ták, hogy pon​to​san mer​r e jár​nak. Si​núk in​di​á​nok jöt​tek a tá​-
bo​r uk​ba, hogy lo​va​kat ve​g ye​nek, de olyan​nyi​r a fel​há​bo​r od​tak a fe​hé​r ek al​ku​do​zá​sán, hogy lö​völ​döz​-
ni kezd​tek az ál​la​tok​r a, há​r om ösz​vér és egy ló el is pusz​tult. Az Ump​qua fo​lyó​nál egy in​di​án el​lo​pott
egy bal​tát, mire meg​kö​töz​ték, s ki​vég​zés​sel fe​nye​g et​ték, amíg vissza nem adta. A he​lyi tör​zsek ezt
olyan sér​tés​nek te​kin​tet​ték, hogy jú​li​us 14-én rá​tá​mad​tak a fe​hé​r ek​r e, és ti​zen​ö t fér​fit le​mé​szá​r ol​tak.
Csak Smith és há​r om tár​sa tu​dott el​me​ne​kül​ni. Lo​va​ik, fel​sze​r e​lé​sük, hód​prém​je​ik, fegy​ve​r e​ik – min​-
den el​ve​szett.
Va​la​hogy még​is si​ke​r ült el​jut​ni​uk a több mint két​száz ki​lo​mé​ter​r e lévő Van​cou​ver-erőd​be. A Hud​-
son-öböl Tár​sa​ság ve​ze​tő​je, John Mc​Lough​lin ba​r át​sá​g o​san fo​g ad​ta őket, s még egy meg​tor​ló ex​pe​-
dí​ci​ó t is in​dí​tott a mé​szár​lás hely​szí​né​r e. De már csak pár tu​cat lo​vat és ösz​vért tud​tak vissza​sze​r ez​ni.
A pré​mek egy ré​szét az in​di​á​nok vissza​ad​tak. Smith 1829 már​ci​u​sá​ban ha​jón in​dult az Egye​sült Ál​la​-
mok felé a Co​lum​bia fo​lyón, a Nez Per​cé-erőd​nél (a ké​sőb​bi Wal​la Wal​la-erőd) nagy ki​té​r őt tett
észak felé, majd el​ju​tott a Szik​lás-hegy​ség​be. Ka​li​for​ni​ai uta​zá​sa​i​ból sem​mi​lyen ha​szon​r a nem tett
szert, s szám​ta​lan tár​sát el​ve​szí​tet​te. A hó​dok szá​ma meg​fo​g yat​ko​zott, az in​di​á​nok egy​r e ba​r át​ság​ta​la​-
nab​bak​ká vál​tak, a Szik​lás-hegy​ség déli ré​szén pe​dig a Ta​o s​ból ér​ke​ző trap​pe​r ek ál​lí​tot​ták fel csap​dá​-
i​kat.
Az 1829-1830-as te​let Smith is​mét a Wind fo​lyó​nál töl​töt​te. Bi​zo​nyos je​lek arra mu​tat​nak, hogy szí​-
ve​sen vissza​tért vol​na „az ál​la​mok​ba”, de a cég adós​sá​g ai mi​att erre nem volt le​he​tő​sé​g e. Egyik fi​vé​-
ré​nek el​kül​dött két​ezer-két​száz dol​lárt, s így írt neki: „Ha bár​ki a ba​rá​ta​ink kö​zül ne​héz hely​zet​ben
van, kér​lek, tu​dasd ve​lem, s ne fel​edd, hogy test​vé​rek va​gyunk! Nem fo​gom meg​bo​csá​ta​ni, ha nem is​-
mer​te​ted ve​lem a hely​ze​te​det! Ne légy túl sze​rény! Hi​szen azért néz​tem szem​be min​den ve​széllyel, hogy
se​gít​sem a szű​köl​kö​dő​ket, ezért kel​tem át az örök hó bo​rí​tot​ta he​gye​ken, ezért vág​tam át a ho​mo​kos
sík​sá​go​kon a nyá​ri hő​ség​ben, víz​re szom​jaz​va, s na​gyon örül​tem, ha víz he​lyett leg​alább ár​nyé​kot ta​-
lál​tam, ahol le​hűt​he​tem fel​he​vült tes​te​met. Ezért gya​lo​gol​tam na​po​kig evés nél​kül, s na​gyon elé​ge​dett
vol​tam, ami​kor össze tud​tam gyűj​te​ni, pár gyö​ke​ret, né​hány csi​gát, s még elé​ge​det​tebb, ami​kor sze​rez​-
het​tünk egy da​rab ló​húst vagy egy fi​nom, sült ku​tyát...”
1830 ele​jén a Pow​der és a Big​horn fo​lyók​nál ál​lí​tot​ta fel csap​dá​it, de a je​lek sze​r int a sze​r en​cse el​-
hagy​ta. Az ol​va​dás mi​att vá​r at​la​nul fel​duz​zad​tak a fo​lyók, s egy át​ke​lés​nél har​minc lo​vát és több száz
csap​dá​ját so​dor​ta el az ára​dat. A mai Mon​ta​na te​r ü​le​té​r e ván​do​r olt, de a fe​ke​te​lá​bú in​di​á​nok olyan el​-
len​sé​g e​sen vi​sel​ked​tek, hogy vissza kel​lett tér​nie.
Ez​alatt part​ne​r e, Sub​let​te nyolc​van​egy em​ber​r el, tu​cat​nyi mar​há​val és tíz sze​kér​r el meg​in​dult St.
Louis​ból, és be​bi​zo​nyí​tot​ta, hogy sze​ke​r ek​kel is el le​het jut​ni a Szik​lás-hegy​sé​g ig. Út​vo​na​lát so​ká​ig
csak „Sub​let​te csa​pá​sa” né​ven em​le​g et​ték, amíg pár év múl​va át nem ke​r esz​tel​ték Ore​g on-ös​vény​r e.
Eb​ben az év​ben a Popo Agie fo​lyó​nál volt a he​g yi em​be​r ek ta​lál​ko​zó​ja. Smith meg​tud​ta, hogy az any​-
ja az elő​ző té​len meg​halt, úgy lát​ta, hogy túl sok prém​va​dász​tár​sa​ság jött már lét​r e, és nem volt ked​ve
to​vább ha​da​koz​ni az in​di​á​nok​kal sem. Ki​szállt hát az üz​let​ből, Jack​son​nal és Sub​let​te-tel együtt min​-
den fel​sze​r e​lé​sü​ket el​ad​ták Tho​mas Fitz​pat​r ick​nak, Jim Bridger​nek és tár​sa​ik​nak, ahogy ko​r áb​ban
Ash​ley is el​ad​ta ne​kik az övét. Bridge​r ék pe​dig lét​r e​hoz​ták a Szik​lás-hegy​ség Szőr​me Tár​sa​sá​g ot
(Ro​cky Moun​ta​in Fur Com​pany).
Smith szá​má​r a ez volt az utol​só ta​lál​ko​zó. Au​g usz​tus 4-én út​nak in​dult, „Sub​let​te csa​pá​sát” kö​vet​te,
s ok​tó​ber 10-én mint​egy öt​ve​ned​ma​g á​val, tíz sze​kér​r el meg​ér​ke​zett St. Louis​ba. Cso​dál​koz​va lát​ta,
hogy im​már nem ez a vá​r os a „Nyu​g at ka​pu​ja”, ha​nem a há​r om​száz​ö t​ven ki​lo​mé​ter​r el nyu​g a​tabb​r a
fel​épült In​de​pen​den​ce. Az új​sá​g ok di​cső​í​tet​ték Smith-t és tár​sa​it, mert be​bi​zo​nyí​tot​ták, hogy az ame​r i​-
ka​i​ak ter​jesz​ke​dé​sét a Szik​lás-hegy​ség sem ál​lít​hat​ja meg. Ki​de​r ült, hogy nem szük​sé​g es észak felé
ke​r ül​ni, ha va​la​ki el akar jut​ni Ore​g on​ba vagy Ka​li​for​ni​á​ba. Smith-ék fon​tos in​for​má​ci​ó k​kal szol​g ál​-
tak a had​ügy​mi​nisz​té​r i​um​nak, pré​me​i​ket el​ad​ták Ash​ley​nek, s csak​nem öt​ven​négy​ezer dol​lá​r on osz​-
toz​kod​hat​tak.
Je​de​diah Smith pénz​zel lát​ta el test​vé​r e​it, s még egy nagy há​zat is vett ne​kik St. Louis​ban. (A leg​fi​a​-
ta​lab​ba​kat azon​ban más​hol ta​nít​tat​ta, mert a vá​r ost nem tar​tot​ta elég tisz​tes​sé​g es te​le​pü​lés​nek.) Le​má​-
sol​tat​ta a nap​ló​ját, azt ter​vez​ve, hogy majd ki​ad​ja az ál​ta​la ké​szí​tett tér​ké​pek​kel együtt. Ám úgy dön​-
tött, hogy előbb meg​is​me​r i a dél​nyu​g a​ti vi​dé​ket is, és ke​r es​ked​ni fog a San​ta Fe-ös​vé​nyen. (Lásd a 13.
fe​je​ze​tet!)
Ash​ley út​le​ve​let szer​zett neki Tho​mas Ben​ton sze​ná​tor​tól. Smith ti​zen​egy sze​ke​r et ra​kott meg áru​-
cik​kek​kel, ko​r áb​bi part​ne​r ei is fel​sze​r el​tek tíz sze​ke​r et, az egyik​r e hat​fon​tos ágyút tet​tek, s az 1831.
áp​r i​lis 10-i in​du​lás ide​jén még két sze​kér csat​la​ko​zott hoz​zá​juk. Össze​sen nyolc​van​há​r om fér​fi vá​g ott
neki az út​nak. A mis​sou​r i Le​xing​ton​ba érve Smith vég​r en​del​ke​zett, mint aki rosszat sejt: min​den va​-
gyo​nát fel​o sz​tot​ta test​vé​r ei kö​zött, s el​r en​del​te, hogy az apja kap​jon ha​von​ta két​száz dol​lárt.
Má​jus​r a ki​ju​tot​tak a pré​r i​r e. Ez​út​tal egy köz​is​mert, ki​je​lölt úton ha​lad​tak, s úgy tűnt, min​den a leg​-
na​g yobb rend​ben. A Paw​nee pa​tak​nál ugyan ke​r ül​g et​ni kezd​te őket pár száz gró​vantr in​di​án, de az
ágyú​val el​ijesz​tet​ték őket. En​nek da​cá​r a két el​kó​bor​ló tár​suk​kal vé​g ez​tek az in​di​á​nok, s ez óva​tos​ság​-
ra int​het​te vol​na Smith-t is. Ő azon​ban már annyi ne​héz​sé​g et le​küz​dött a leg​já​r at​la​nabb vi​dé​ke​ken,
hogy va​ló​szí​nű​leg nem vet​te ko​mo​lyan azo​kat a ve​sze​del​me​ket, ame​lyek egy tíz éve hasz​ná​la​tos ke​-
res​ke​del​mi út​vo​nal men​tén les​tek rá.
Má​jus 27-én az Ar​kan​sas fo​lyót el​hagy​va el​ér​ték a Ci​mar​r on-si​va​ta​g ot, és Smith Fitz​pat​r ick tár​sa​-
sá​g á​ban előre​lo​va​g olt vi​zet ke​r es​ni, ahogy ezt már annyi​szor meg​tet​te út​jai so​r án. Ta​lál​tak is egy
mely víz​tá​r o​zót – víz nél​kül. Smith itt hagy​ta Fitz​pat​r ic​kot, és to​vább lo​va​g olt. So​ha​sem lát​ták töb​bé.
Tár​sai hossza​san ke​r es​ték, majd kény​te​le​nek vol​tak nél​kü​le foly​tat​ni az utat San​ta Fe felé.
A ka​men​csi in​di​á​nok​kal ke​r es​ke​dő me​xi​kó​i​ak hoz​ták el a pus​ká​ját és pisz​to​lyát ké​sőbb San​ta Fébe,
s ők tud​ták meg az in​di​á​nok​tól, hogy mi is tör​tént tu​laj​don​kép​pen. A Ci​mar​r on fo​lyó egyik mel​lék​-
ágá​nak ka​nya​r u​la​tá​nál, a mai Kan​sas ál​lam dél​nyu​g a​ti sar​ká​ban ti​zen​ö t-húsz ka​men​csi várt les​ben a
bö​lé​nyek​r e. Smith ké​sőn vet​te ész​r e őket, el​me​ne​kül​ni már nem tu​dott, hát be​szél​g et​ni pró​bált, hogy
je​lez​ze bé​kés szán​dé​ka​it. Azok pe​dig las​san kör​be​fog​ták, s amíg lova ide​g e​sen tán​col​va igye​ke​zett ki​-
tör​ni a kör​ből, az egyik ka​men​csi el​sü​töt​te a pus​ká​ját, s há​tul​r ól Smith bal vál​lá​ba lőtt. Smith meg​for​-
dult, s egyet​len pus​ka​lö​vés​sel vég​zett az in​di​á​nok fő​nö​ké​vel. A pisz​to​lyát azon​ban már nem ránt​hat​ta
elő, mert az in​di​á​nok lán​dzsá​ik​kal ne​ki​es​tek.
Máig sem tud​juk, hol nyug​sza​nak a Nyu​g at egyik leg​je​len​tő​sebb fel​fe​de​ző​jé​nek csont​jai a pré​r in. A
maga ko​r á​ban ő is​mer​te a leg​job​ban a Nyu​g at föld​r aj​zát, de a ka​men​csik mi​att tu​dá​sá​nak csak kis ré​-
szét si​ke​r ült át​ad​nia a kor​tár​sa​i​nak. Ira​tai el​vesz​tek, s nap​ló​ja má​so​la​tá​nak tö​r e​dé​kei csak száz év
múl​va ke​r ül​tek elő. Ash​ley ma​g á​val vit​te Wa​shing​ton​ba Smith né​hány tér​ké​pét, ami​kor kép​vi​se​lő lett
(1831-1837), s az ő köz​ve​tí​té​sé​vel Smith is​me​r e​te​i​nek egy ré​sze még​is​csak el​ju​tott Da​vid H. Burr​höz,
a Kép​vi​se​lő​ház föld​r aj​zi szak​ér​tő​jé​hez, aki fel​hasz​nál​ta azt az Egye​sült Ál​la​mok tér​ké​pé​nek el​ké​szí​-
té​sé​nél.
 13. Melyek voltak a Nyugatra vezető ösvények?
Az első hí​r e​sebb, Vir​g i​ni​á​ból nyu​g at​r a tar​tó ös​vény a Cum​ber​land-há​g ón ha​ladt ke​r esz​tül. Ez az át​-
já​r ó Da​ni​el Bo​o ​ne uta​zá​sai nyo​mán vált köz​is​mert​té 1770-től. (Lásd a 4. fe​je​ze​tet!) 1775-ben Bo​o ​ne
har​minc-har​minc​ö t em​ber​r el meg​pró​bál​ta jár​ha​tób​bá ten​ni a há​g ón át​ve​ze​tő utat, ame​lyet ha​ma​r o​san
Wil​der​ness út​nak, vagy​is a „va​don út​já​nak” ne​vez​tek el. Ken​tu​cky​ba ve​ze​tett, Bo​o ​nes​bo​r ough-ba, egy
le​ága​zá​sán pe​dig Har​r ods​bur​g on át egé​szen Louis​vil​le-ig, az Ohio fo​lyó​ig le​he​tett el​jut​ni. Igen kez​-
det​le​g es ös​vény volt, csak gya​log vagy lo​von le​he​tett köz​le​ked​ni raj​ta, de több ezer te​le​pes hasz​nál​ta.
Észak​r ól a sa​ú​nik, dél​r ől a cse​r o​kik fe​nye​g et​ték az uta​zó​kat. Ami​kor Ken​tu​cky ál​lam lett (1792), az
utat ki​szé​le​sí​tet​ték, hogy sze​ke​r ek​kel is vé​g ig le​hes​sen men​ni raj​ta, és pos​ta​szol​g á​lat is járt erre. A
Nem​ze​ti út meg​épí​té​se és a gőz​ha​jók meg​je​le​né​se után az 1820-as évek​től a je​len​tő​sé​g e egy​r e csök​-
kent.

A leg​r é​g eb​bi ös​vé​nyek kö​zül a Na​t​chez-csa​pás ér​de​mel em​lí​tést. Csak​nem öt​száz mér​föl​dön
(nyolc​száz ki​lo​mé​te​r en) át hú​zó​dott a Cum​ber​land fo​lyó​nál lévő Nash​vil​le-től a Mis​sis​sip​pi mel​let​ti
Na​t​che​zig. Spa​nyo​lok. fran​ci​ák és an​g o​lok hasz​nál​ták a gyar​ma​ti idők​ben, majd nyom​vo​na​lán 1806
és 1820 kö​zött utat épí​tet​tek ki, hogy össze​kös​sek Ten​nes​see-t a köz​tár​sa​ság (ak​ko​r i) dél​nyu​g a​ti ré​-
szé​vel. Az ame​r i​ka​i​ak in​kább csak észak felé ha​lad​tak raj​ta, mert dél felé vízi úton is köz​le​ked​het​tek.
Az ame​r i​kai-brit há​bo​r ú​ban (1812-1815) és ké​sőb​bi in​di​án​há​bo​r úi so​r án And​r ew Jack​son is ezt az
utat hasz​nál​ta. (Lásd a 14. fe​je​ze​tet!)
Ugyan​ilyen ősi út​vo​nal volt a „régi spa​nyol ös​vény” el​ne​ve​zé​sű csa​pás San​ta Fé​ből in​dult észak​-
nyu​g at felé a Rio Cha​ma völ​g yé​ben, majd a San Juan-hegy​ség túl​o l​da​lán a Do​lo​r es fo​lyó mel​lett ha​-
ladt. A Co​lo​r a​do, Gre​en és Se​vi​er fo​lyó​kon át​kel​ve dél​nyu​g at​nak for​dult, át​ha​ladt a Mo​ja​ve-si​va​ta​-
gon, és a Ca​jon-há​g ón ke​r esz​tül Los An​g e​les kor​nyé​ké​r e ért. Azért ka​nya​r o​dott ilyen na​g yot észak
felé, hogy uta​sai el​ke​r ül​je Co​lo​r a​do-fenn​sík és a Grand-ka​nyon ki​et​len vi​dé​két. A XIX. szá​zad​ban
San​ta Fe la​kói ezen az út​vo​na​lon ke​r esz​tül sze​r ez​ték be Ka​li​for​nia ter​mé​ke​it, s még kí​nai áru​cik​kek​r e
is szert te​het​tek. Az ös​vé​nyen csak te​her​hor​dó ál​la​tok​kal le​he​tett árut szál​lí​ta​ni, s 1848 után már nem
hasz​nál​ták.
A Kong​r esszus 1802-1803-ban el​r en​del​te, hogy az Ohio föld​je​i​nek el​adá​sá​ból be​folyt össze​g ek
3%-át Ohio út​ja​i​nak meg​épí​té​sé​r e, 2%-át pe​dig az oda ve​ze​tő út ki​ala​kí​tá​sá​r a kell for​dí​ta​ni. 1806-ra
gyűlt össze annyi pénz, hogy a had​ügy​mi​nisz​té​r i​um had​mér​nö​kei hoz​zá​lát​hat​ták a ma​r y​lan​di Cum​-
ber​land​ből nyu​g at felé ve​ze​tő út vo​na​lá​nak ki​je​lö​lé​sé​hez. Az épít​ke​zés 1811-ben in​dult meg, de a
száz​har​minc mér​föld tá​vol​ság​ban lévő, im​már Ohi​ó ​ban fek​vő Whe​el​in​g et csak 1818-ban ér​ték el az
épí​tők. Ha​tal​mas for​g a​lom in​dult meg az új úton, s a pos​ta​ko​csik, a sú​lyos sze​ke​r ek, a disz​nó​kon​dák,
a szar​vas​mar​ha​csor​dák és juh​nyá​jak mi​att a fenn​tar​tá​sa is igen költ​sé​g es​nek bi​zo​nyult. Egy​r e töb​ben
köve tel​ték, hogy épít​sék to​vább, In​di​a​nán és Il​li​no​is-on ke​r esz​tül egé​szen Mis​sou​r i​ig. 1825-ben sza​-
vaz​ta meg a Kong​r esszus az első össze​g e​ket az im​már Nem​ze​ti út né​ven em​le​g e​tett vál​lal​ko​zás​r a. Az
Ohio ál​lam kö​ze​pén fek​vő Co​lum​bust 1833-ban érte el az út, de ek​kor már a csa​tor​na​épí​tés​r e te​r e​lő​-
dött a fi​g ye​lem. In​di​a​na​po​li​sig már csak ma​g án​vál​lal​ko​zók tá​mo​g a​tá​sá​val tud​ták meg​épí​te​ni 1850-
ben, és ha​ma​r o​san át is ad​ták azok​nak az ál​la​mok​nak a ke​ze​lé​sé​be, ame​lye​ken át​ha​ladt.
1817-ben ugyan​is be​kö​szön​tött a „csa​tor​na​kor​szak”: New York ál​lam De​Witt Clin​ton kor​mány​zó
ve​ze​té​sé​vel hoz​zá​lá​tott a Hud​son fo​lyó és a Nagy-ta​vak, pon​to​sab​ban az Erie-tó köz​ti vízi út lét​r e​ho​-
zá​sá​hoz. Szö​vet​sé​g i tá​mo​g a​tást nem kap​tak, de New York gaz​dag föld​bir​to​ko​sai, ban​ká​r ai és ke​r es​ke​-
dői jó​vol​tá​ból 1825-re az egész csa​tor​na el​ké​szült, s bi​zo​nyos ré​sze​it már ko​r áb​ban is az uta​zók ren​-
del​ke​zé​sé​r e bo​csá​tot​ták. Clin​ton kor​mány​zó a meg​nyi​tó​ün​ne​pen egy kis hor​dó​ból szer​tar​tá​so​san be​-
le​ö n​töt​te az Erie-tó vi​zét New York City ki​kö​tő​jé​be. Az Erie-csa​tor​na há​r om​száz​hat​van​há​r om mér​-
föld (öt​száz​nyolc​van​négy ki​lo​mé​ter) hosszú, s mi​vel a két vég​pont​ja, Al​bany és Buf​fa​lo kö​zött száz​-
het​ven​két mé​ter a szint​kü​lönb​ség, nyolc​van​há​r om zsi​lip​r e volt szük​ség a mű​köd​te​té​sé​hez. A le​g en​dák
sze​r int néha ak​ko​r a volt a tor​ló​dás a zsi​li​pek​nél, hogy egy mér​föl​det is meg le​he​tett ten​ni bár​ká​r ól
bár​ká​r a lé​pe​g et​ve, anél​kül, hogy az em​ber lába vi​zes lett vol​na. A Nagy-ta​vak kör​nyé​ké​nek ter​mé​kei
a csa​tor​ná​nak kö​szön​he​tő​en rö​vid úton el​ju​tot​tak az At​lan​ti-óce​án part​já​r a, a New York​ban part​r a
szál​ló be​ván​dor​lók pe​dig a csa​tor​nán in​dul​hat​tak el nyu​g at​r a. Az új vízi út men​tén nö​ve​ke​dés​nek in​-
dul​tak a vá​r o​sok, New York pe​dig vég​leg a tran​szat​lan​ti ke​r es​ke​de​lem köz​pont​já​vá vált. Az ösz​vé​r e​i​-
ket haj​tó von​ta​tók 1905-ből szár​ma​zó dala (The Erie Ca​nal) máig igen nép​sze​r ű, s Bru​ce Spring​ste​en
is nagy si​ker​r el adta elő.
Az Egye​sült Ál​la​mok​ban 1850-ig 3698 mér​föld​nyi csa​tor​nát épí​tet​tek: New York​ban és Penn​syl​va​-
ni​á​ban pél​dá​ul 1757 mér​föl​det, Ohi​ó ​ban 792-t, In​di​a​ná​ban 214-et. Meg​épí​té​sük va​la​mennyi ál​lam
gaz​da​sá​g á​r a ser​ken​tő ha​tást gya​ko​r olt, a csa​tor​nák men​tén fek​vő vá​r o​sok ke​r es​ke​del​me fel​len​dült,
né​pes​sé​g ük meg​nö​ve​ke​dett. A csa​tor​na​épí​tést az 1837-es gaz​da​sá​g i vál​ság fé​kez​te le, és az 1840-es
évek​ben, a vas​utak épí​té​sé​nek meg​kez​dé​se mi​att las​san fel​hagy​tak vele. Nyu​g a​ton, aho​vá a vas​út csak
az 1860-as évek​ben ha​tolt be, a ha​g yo​má​nyos, szá​r az​föl​di út​vo​na​lak még év​ti​ze​de​kig meg​ő riz​ték je​-
len​tő​sé​g ü​ket.
Az 1819-es gaz​da​sá​g i vál​ság ide​jén azt mon​do​g at​ták nyu​g a​ton, hogy „olyan rit​ka a jó pénz, mint a
tyúk foga!” Min​den​ki tud​ta, hogy a nyu​g a​ti ha​tár​tól dél​r e, a spa​nyol gyar​ma​to​kon van ne​mes​fém, és
nagy az igény az ame​r i​kai áru​cik​kek​r e, csak​hogy a spa​nyol ha​tó​sá​g ok vé​del​mez​ték a ha​tá​r o​kat, és
sok ame​r i​kai ke​r es​ke​dő kö​tött ki a chi​hua​hu​ai bör​tö​nök​ben. 1821-re azon​ban Me​xi​kó ki​vív​ta füg​g et​-
len​sé​g ét, s ez egé​szen új hely​ze​tet te​r em​tett. Wil​li​am Beck​nell (1790?-1865), „a San​ta Fe-ös​vény aty​-
ja” is​mer​te ezt fel el​ső​ként. Leg​alább öt hi​te​le​ző​je pe​r el​te be, és a she​r iff elől me​ne​kül​ve 1821-ben el​-
hagy​ta a mis​sou​r i Frank​lint, hogy hu​szon-egy​né​hány prém​va​dász tár​sa​sá​g á​ban az in​di​á​nok​kal ke​r es​-
ked​jen. A Ra​ton-há​g ó​tól dél​r e me​xi​kói ka​to​nák​kal ta​lál​ko​zott, akik kö​zöl​ték vele, hogy ha​zá​juk már
füg​g et​len, és szí​ve​sen lát​ják az ame​r i​kai ke​r es​ke​dő​ket. Beck​nell azon​nal foly​tat​ta az út​ját San​ta Fébe,
az egy​ko​r i spa​nyol Új-Me​xi​kó fő​vá​r o​sá​ba. Frank​lin​be vissza​tér​ve ál​lí​tó​lag az ut​cán kést vá​g ott nye​-
reg​tás​ká​já​ba, ami​ből a bá​mu​ló já​r ó​ke​lők sze​me lát​tá​r a csak úgy öm​lött az ezüst​pénz az út po​r á​ba...
1824-ben már száz​ki​lenc​ven​ezer dol​lárt jö​ve​del​me​zett a rend​sze​r es​sé váló ke​r es​ke​de​lem a San​ta
Fe-ös​vé​nyen. Tho​mas Hart Ben​ton sze​ná​tor ki​vív​ta, hogy a kor​mány meg​bí​zott​jai ren​de​sen fel​mér​jék
az utat, s 1828-tól 1830-ig a ka​men​csi és ká​jo​va in​di​á​nok tá​ma​dá​sai mi​att ka​to​nai kí​sé​r e​tet is ad​tak a
ke​r es​ke​dők mel​lé. Előbb Frank​lin, majd 1830-tól a száz mér​föld​del nyu​g a​tabb​r a fek​vő In​de​pen​den​ce
volt az ös​vény ki​in​du​ló​pont​ja, ahon​nan min​den ta​vasszal ne​ki​vág​tak a ke​r es​ke​dők áru​val meg​r a​kott
co​nes​to​ga sze​ke​r ei. Hat-nyolc ösz​vér vagy ökör von​tat​ta a sze​ke​r e​ket – a lo​vak túl nagy vonz​erőt je​-
len​tet​tek vol​na az in​di​á​nok szá​má​r a. Az ökör job​ban bír​ta ugyan az éhe​zést, de az ösz​vér gyor​sabb
volt, s ha még a sze​ke​r et is el​ad​ták, haza le​he​tett tér​ni a há​tán.
Napi ti​zen​ö t mér​föl​det meg​té​ve át​la​g o​san het​ven​két na​pig tar​tott az út, de ha az úgy​ne​ve​zett Ci​mar​-
ron-át​vá​g ást vá​lasz​tot​ták, tíz nap​pal ha​ma​r abb oda​ér​het​tek. Ezen az út​sza​ka​szon érte a ha​lál Je​de​diah
Smith-t. (Lásd a 12. fe​je​ze​tet!) A ke​r es​ke​dők vit​tek szö​ve​te​ket, kesz​tyű​ket, sza​la​g o​kat, ék​sze​r e​ket, fé​-
sű​ket, evő- és var​r ó​esz​kö​zö​ket, zseb​ké​se​ket, bo​r ot​vá​kat, órá​kat, por​ce​lánt és whis​kyt. A mai Kan​sas
ke​le​ti ré​szé​nek kö​ze​pé​ig – az in​di​á​nok​kal való 1825-ös tár​g ya​lá​sok mi​att Coun​cil Gro​ve-nak („ta​-
nács​ko​zó​li​g et​nek”) el​ke​r esz​telt hely​sé​g ig – ter​mé​keny pré​r in ha​lad​tak. Itt ál​ta​lá​ban be​vár​ták egy​mást,
és na​g yobb csa​pat​ban nyo​mul​tak elő​r e, mert et​től nyu​g at​r a meg​je​len​tek a bö​lé​nyek és az in​di​á​nok. Itt
volt a Last Chance Store („utol​só esély bolt​ja”) nevű be​vá​sár​ló​hely. Négy osz​lop​ban ha​lad​tak egy​más
mel​lett, hogy az in​di​á​nok tá​ma​dá​sa ese​tén gyor​san kört al​kot​has​sa​nak. Szí​ve​sen va​dász​tak út​köz​ben a
bö​lé​nyek​r e, nem gon​dol​va arra, hogy ez​zel meg​ha​r a​g ít​ják az in​di​á​no​kat. Ha nem for​dul​tak dél​nyu​-
gat​r a, hogy gyor​sab​ban el​ér​jék a Ci​mar​r on fo​lyót, ha​ma​r o​san el​jut​hat​tak Bent erőd​jé​hez. Ezt a te​le​pet
Char​les és Wil​li​am Bent épí​tet​te 1832-ben, s az öt​ven nap​ja ván​dor​ló ke​r es​ke​dők bol​do​g ok vol​tak,
hogy vég​r e asz​tal​nál és tá​nyér​ból ét​kez​het​nek. Itt for​dul​tak éle​sen dél felé, és a Ra​ton-há​g ón át​kel​ve
ke​let​r ől meg​ke​r ül​ték a Sang​r e de Chris​to-hegy​sé​g et. San​ta Fe előtt a ke​r es​ke​dők rend​be hoz​ták ru​há​-
za​tu​kat, s han​g os os​tor​csat​tog​ta​tás kö​ze​pet​te vo​nul​tak be a vá​r os​ba, mely​nek la​kói az ut​cák​r a cső​dül​-
ve ün​ne​pel​ték őket. Az áru​cik​kek fe​lét ha​ma​r o​san a me​xi​kói ke​r es​ke​dők vit​ték to​vább dél​r e, a Chi​-
hua​hua-ös​vé​nyen.
A San​ta Fe ös​vé​nyen nem köz​le​ked​tek te​le​pe​sek, még​is igen nagy volt a je​len​tő​sé​g e. Meg​g yőz​te az
ame​r i​kai tár​sa​dal​mat ar​r ól, hogy át le​het kel​ni a Nagy Sík​sá​g on, ne​mes​fé​met jut​ta​tott a Mis​sis​sip​pi-
völgy​be, és az ame​r i​kai-me​xi​kói há​bo​r ú (1846-1848) ki​tö​r é​se után Step​hen Watts Ke​arny tá​bor​nok
had​se​r e​g e is ezen az ös​vé​nyen vo​nult, mi​előtt el​fog​lal​ta San​ta Fét (1846). A ke​r es​ke​de​lem az​u​tán is
foly​ta​tó​dott, hogy Új-Me​xi​kó az Egye​sült Ál​la​mok​hoz ke​r ült. Ez volt az egyik leg​hosszabb ide​ig
hasz​nált ös​vény, egé​szen 1880-ig köz​le​ked​tek raj​ta, amíg a vas​út el nem ju​tott San​ta Fébe. A le​g en​dák
sze​r int mind​má​ig szel​lem​ka​r a​vá​nok jár​ják éj​sza​kán​ként az ös​vényt.
A te​le​pe​sek szá​má​r a az Ore​g on-ös​vény volt a leg​je​len​tő​sebb út​vo​nal nyu​g at télé. El​ső​ként John Ja​-
cob As​tor vissza​té​r ő prém​va​dá​szai jár​ták vé​g ig 1812-ben, de nyu​g at​r ól ke​let felé. (Lásd a 11. fe​je​ze​-
tet!) 1818-tól az ame​r i​kai-brit szer​ző​dés Ore​g ont meg​nyi​tot​ta mind az ame​r i​kai, mind a brit nem​zet
te​le​pe​sei előtt. Egy​r e több he​g yi em​ber jár​ta a vi​dé​ket, s ala​po​san meg​is​mer​ked​tek az út kü​lön​fé​le
sza​ka​sza​i​val. Ke​let​r ől sze​ke​r ek​kel a Smith, Jack​son és Sub​let​te ne​vé​vel fém​jel​zett prém​va​dász-vál​lal​-
ko​zás ju​tott el elő​ször a Szik​lás-hegy​ség​be 1830-ban. Hat év múl​va jár​ta vé​g ig az ös​vényt az első két
asszony: Nar​cis​sa Whit​man és Eli​za Spal​ding, hit​té​r í​tő fér​je​ik és egy prém​va​dász csa​pat tár​sa​sá​g á​-
ban. (Lásd a 20. fe​je​ze​tet!) A te​le​pe​sek 1841-től kezd​ték hasz​nál​ni az Ore​g on-ös​vényt, ame​lyet John C.
Frémont fel​mé​r é​sei és je​len​té​sei to​vább nép​sze​r ű​sí​tet​tek. (Lásd a 22. fe​je​ze​tet!)
Az Ore​g on​ba ve​ze​tő, két​ezer mér​föl​des uta​zás​r a öt-hat hó​na​pot kel​lett rá​szán​ni. Mis​sou​r i nyu​g a​ti
vá​r o​sa​i​ból, West​port Lan​ding​ből vagy In​de​pen​den​ce-ből in​dul​tak a ka​r a​vá​nok, ál​ta​lá​ban ta​vasszal,
hogy le​g yen ele​g en​dő fű az ál​la​tok​nak a pré​r in. Aki ké​sőbb vá​g ott neki, an​nak nagy ki​té​r ő​ket kel​lett
ten​nie, ha le​g el​tet​ni akart. A fér​fi​ak lo​va​g ol​tak, vagy a ke​le​ti co​nes​to​ga wa​gon nevű, fe​dett, ro​busz​tus,
csó​nak​for​má​jú sze​ke​r ek​ből át​ala​kí​tott, könnyebb, úgy​ne​ve​zett pra​i​rie schoo​nereket („a pré​r i ha​jó​it”)
haj​tot​ták. Az asszo​nyok és gyer​me​kek a sze​ke​r e​ken ül​tek, vagy in​kább gya​lo​g ol​tak, mert az ál​la​to​kat
kí​mél​ni kel​lett, és a sze​ke​r e​ken sem volt sok hely. A te​le​pe​sek szar​vas​mar​há​kat is te​r el​tek. Ezen a vi​-
dé​ken is aján​la​tos volt ök​r ö​ket igá​ba fog​ni, mert ezek az ál​la​tok ke​vés​bé kel​tet​te fel az in​di​á​nok ér​-
dek​lő​dé​sét. Az ős​la​ko​sok tá​ma​dá​sa​i​tól kü​lön​ben csak az 1860-as évek há​bo​r úi ide​jén kel​lett tar​ta​ni, a
ko​r áb​bi évek​ben in​kább csak kol​dul​tak, lop​tak, vagy ke​r es​ked​tek az uta​zók​kal. Éj​sza​kán​ként sem a tá​-
ma​dá​sok​tól fél​ve ál​lí​tot​ták kör​be a sze​ke​r e​ket, ha​nem azért, hogy az ál​la​tok el ne kó​bo​r ol​ja​nak.
Egyes sta​tisz​ti​kák sze​r int az úton tör​tént ha​lál​ese​tek​nek mind​ö ssze 4%-a tu​laj​do​nít​ha​tó az in​di​á​nok tá​-
ma​dá​sa​i​nak – sok​kal töb​ben pusz​tul​tak el jár​vá​nyok vagy bal​ese​tek mi​att. A ko​le​r a, a fo​lyók, a sza​ka​-
dé​kok, a kí​g yó​ma​r ás, a ho​mok​vi​har vagy a bö​lé​nyek ro​ha​ma volt a leg​több ha​lál​eset oka. Az út​nak
in​du​lók 5-6%-a nem ju​tott el Ore​g on​ba, s egy ko​r a​be​li mon​dás sze​r int egy-egy sír ju​tott min​den öt​-
száz láb​nyi tá​vol​ság​r a.
Ne a mai utak vo​na​lát kép​zel​jük el: az ös​vény oly​kor fél mér​föl​des​r e is ki​szé​le​se​dett, más​kor
egyet​len ke​r ék​nyom​má szű​kült össze. Né​hol pár​hu​za​mos utak kö​zül le​he​tett vá​lasz​ta​ni. Az 1840-es
évek kö​ze​pé​ig ál​ta​lá​ban ve​ze​tőt bé​r el​tek, ké​sőbb azon​ban az úti​köny​vek és út​le​írá​sok ez fe​les​le​g es​sé
tet​ték. A Plat​te fo​lyó déli part​ján ha​lad​tak, olyan kő​alak​za​to​kat kö​vet​ve, mint a Court​hou​se Rock (Tör​-
vény​szé​ki Épü​let Szik​lá​ja), Chim​ney Rock (Ké​mény-szik​la) vagy Scotts Bluff (Scott Szik​la​szirt​je). Az
In​de​pen​den​ce Rockra, vagy​is a Füg​g et​len​ség Szik​lá​já​r a so​kan fel​vés​ték a ne​vü​ket. A Plat​te fo​lyó​r ól
azt mond​ták, hogy „egy mér​föld szé​les, húsz cen​ti mély, nem túl ke​mény, szán​ta​ni túl puha, át​kel​ni a
süp​pe​dős ho​mok mi​att nem le​het, át​ha​józ​ni pe​dig azért, mert se​kély...” A he​g ye​ket a La​r a​mie-erőd​nél
ér​ték el, hat​száz​hat​van​hét mér​föld után. Itt a leg​töb​ben meg​pi​hen​tek, ki​ja​ví​tot​ták sze​ke​r e​i​ket és fel​töl​-
töt​ték kész​le​te​i​ket Az asszo​nyok nagy​mo​sást ren​dez​tek, bár a csa​pa​to​kat ve​ze​tő he​g yi em​be​r ek ezt tel​-
je​sen fe​les​le​g es​nek tar​tot​ták. Ez​u​tán a Swe​et​water pa​ta​kot kö​vet​ve ju​tot​tak el a Déli-há​g ó​hoz, „Ore​-
gon ka​pu​já​hoz”, majd a Gre​en fo​lyó völ​g yé​ben ha​lad​tak dél​nyu​g at felé a Bridger-erő​dig. Itt szét​vál​-
tak az utak: aki Ka​li​for​ni​á​ba tar​tott, kü​lön​bö​ző ös​vé​nye​ken meg​ke​r ül​het​te a Nagy-sós​ta​vat, hogy el​-
jus​son a Hum​boldt fo​lyó​hoz. Akik Ore​g on​ba igye​kez​tek, azok a Bridger-erőd​nél észak​nyu​g at felé
for​dul​tak, hogy el​ér​jek a Sna​ke fo​lyó mel​let​ti Hall-erő​döt. Az út kö​vet​ke​ző sza​ka​sza sem volt
könnyebb, de az uta​zók 1835 mér​föld meg​té​te​le után Whit​ma​nék misszi​ó ​já​nál se​g ít​sé​g et kap​hat​tak.
In​nen​től a Co​lum​bia fo​lyót kö​vet​ve ju​tot​tak el a rend​kí​vül ter​mé​keny Wil​la​met​te-völgy​be.
A tö​me​g es ván​dor​lás 1843-ban in​dult meg. 1845-ben mint​egy há​r om​ez​r en ván​do​r ol​tak ki Ore​g on​-
ba, 1847-ben négy-ötez​r en, s egyes becs​lé​se sze​r int az 1860-as évek vé​g é​ig nyolc​van​ez​r en hasz​nál​ták
az ös​vényt. Mi​ni​má​lis mó​do​sí​tá​sok​kal ezen az út​vo​na​lon ha​ladt nyu​g at felé a Szik​lás-hegy​sé​g ig a
Mor​mon-ös​vény és a Pony Exp​ress pos​ta​szol​g á​lat, akár​csak a pos​ta​ko​csik és a vas​út. Csak az 1880-as
évek vas​út​épí​té​sei csök​ken​tet​tek az ös​vény for​g al​mát, de még ek​ko​r i​ban is hasz​nál​ták szar​vas​mar​hák
és ju​hok te​r e​lé​sé​r e.
A mor​mo​nok az il​li​no​is-i Na​u​voo​ból in​dul​tak el, a Mis​sis​sip​pi part​já​r ól. Oma​há​nál kel​tek át a Mis​-
sou​r in, és in​nen​től a Plat​te fo​lyó észa​ki part​ján ha​lad​tak, hogy el​ke​r ül​jék a konf​lik​tu​so​kat a déli par​-
ton ha​la​dó uta​zók​kal. A Bridger-erőd​nél tér​tek le az Ore​g on-ös​vény​r ől, és ha​ma​r o​san el​ér​ték Salt
Lake Cityt.
A Ka​li​for​nia-ös​vé​nyen elő​ször 1841-ben ha​ladt vé​g ig egy ki​ván​dor​ló​ka​r a​ván. Az ida​hói Soda
Springsnél tér​tek le az Ore​g on-ös​vény​r ől, a Hum​boldt fo​lyót kö​vet​ték, amíg csak le​he​tett, majd a
Car​son, a Wal​ker fo​lyót, s vé​g ül har​minc​hár​man ér​kez​tek meg Ka​li​for​ni​á​ba. Az őket kö​ve​tő ki​ván​-
dor​lók​nak fő​leg arra kel​lett ügyel​ni​ük, hogy még a tél be​áll​ta előtt át​jus​sa​nak a Si​er​r a Ne​va​dán, s ne
jár​ja​nak úgy, mint a sze​r en​csét​len Don​ner-csa​pat. Ja​cob és Ge​o r​g e Don​ner il​li​no​is-i vál​lal​ko​zók ki​-
ván​dor​ló ka​r a​ván​ja 1846 őszén meg​kés​ve vá​g ott neki a Si​er​r a Ne​va​dá​nak, és a ko​r án le​hul​ló hó mi​att
a hegy​ség​ben re​kedt. A nyolc​van​ki​lenc ki​ván​dor​ló kö​zül csak negy​ven​ö tén él​tek túl a tél meg​pró​bál​-
ta​tá​sa​it, és ezek kö​zül is töb​ben kan​ni​ba​liz​mus​r a kény​sze​r ül​tek. Az 1848-1849 és arany​láz ter​mé​sze​te​-
sen rend​kí​vü​li mó​don fel​duz​zasz​tot​ta az ös​vény for​g al​mát, me​lyen az 1860-as évek vé​g é​ig mint​egy
két​száz​ö t​ven​ezer uta​zó ha​ladt vé​g ig.
Az arany​láz mi​att nem ha​lo​g at​hat​ták so​ká​ig a ka​li​for​ni​ai pos​ta​ko​csi-szol​g á​lat lét​r e​ho​zá​sát sem.
1856-ban het​ven​ö t​ezer alá​írás​sal el​lá​tott pe​tí​ci​ó t ju​tat​tak el a Kong​r esszus​hoz ez ügy​ben. Az észa​ki és
déli ál​la​mok kép​vi​se​lői so​kat vi​táz​tak azon, mer​r e ha​lad​jon a pos​ta, s a dé​li​ek at​tól tar​tot​tak, hogy​ha a
kö​zép​ső út​vo​na​lon épül ki, ak​kor a maj​da​ni transz​kon​ti​nen​tá​lis vas​út is ezt az út​vo​na​lai kö​ve​ti. A
Kong​r esszus hat​száz​ezer dol​lár tá​mo​g a​tást ígért an​nak a tár​sa​ság​nak, amely lét​r e tud​ja hoz​ni ezt a
szol​g á​la​tot. A déli fő​pos​ta​mes​ter vé​g ül pá​lyá​za​tot írt ki, és az észa​ki aján​la​to​kat el​vet​ve John But​ter​fi​-
eld és Wil​li​am G. Far​g o vál​la​la​tát bíz​ta meg, hogy Te​xa​son és Új-Me​xi​kón ke​r esz​tül lé​te​sít​sen pos​ta​-
ko​csi-szol​g á​la​tot Mis​sou​r i és Ka​li​for​nia kö​zött. A nagy ív​ben dél​r e ka​nya​r o​dó út​vo​na​lat az észa​ki​ak
ox​bow út​nak ne​vez​ték, az ökör​já​r om U ala​kú ré​szé​r ől.
Az Over​land Mail Com​pany (Szá​r az​föl​di Pos​ta​vál​la​lat, a ve​ze​tő​jé​r ől néha But​ter​fi​eld Over​land
Mail né​ven em​le​g et​ték) első két pos​ta​ko​csi​ja 1857 szep​tem​be​r é​nek kö​ze​pén in​dult el a két vég​ál​lo​-
más​r ól: a mis​sou​r i Tip​ton​ból és a ka​li​for​ni​ai San Fran​cis​có​ból. Há​r om hé​ten át szá​g ul​dot​tak út​ta​lan
uta​kon. Ok​tó​ber kö​ze​pén a la​pok büsz​kén hir​det​ték: a nyu​g at​r a tar​tó pos​ta​ko​csi​nak hu​szon​négy, a ke​-
let​r e in​du​ló​nak hu​szon​egy nap​r a volt szük​sé​g e, hogy meg​te​g ye a 2812 mér​föl​des tá​vol​sá​g ot. A tár​sa​-
ság meg​kap​ta a kor​mány​tá​mo​g a​tást, Ja​mes Bu​cha​nan el​nök pe​dig e sza​vak​kal gra​tu​lált: „Nagy​sze​rű
győ​ze​lem ez a ci​vi​li​zá​ció és az Unió szá​má​ra!”
A Con​cord tí​pu​sú pos​ta​ko​csik a nyu​g a​ti, hosszú távú uta​zá​sok​hoz ter​ve​zett, kü​lön​le​g es al​kot​má​-
nyok vol​tak. Ne​héz, va​salt ke​r e​ke​ik pe​r e​me szé​les volt, hogy ne süllyed​je​nek a ho​mok​ba, és egy​más​-
tól tá​vol he​lyez​ték el őket, hogy a ko​csi ne bo​r ul​jon fel. A ko​csi​szek​r ényt bőr len​g és​csil​la​pí​tók tar​tot​-
ták, az ab​la​ko​kat bőr​füg​g ö​nyök véd​ték a por​tól, há​tul pe​dig nagy láda volt a poggyá​szok szá​má​r a.
Ál​ta​lá​ban négy lo​vat vagy hat ösz​vért fog​tak be elé​jük, a ko​csis, a pus​ká​val fel​sze​r elt kí​sé​r ő és még
egy-két utas a ko​csi​szek​r é​nyen fog​lalt he​lyet. Az út​vo​nal men​tén tíz-ti​zen​ö t mér​föl​den​ként fá​ból vagy
vá​lyog​ból épí​tett ál​lo​má​sok vol​tak, ahol lo​vat vál​tot​tak, és a tár​sa​ság az uta​sok élel​me​zé​sé​r ől is gon​-
dos​ko​dott. (Az ét​r end nem volt túl vál​to​za​tos, szin​te min​den​hol ba​bot, sza​lon​nát, ke​nye​r et és ká​vét
kap​tak.) Az uta​sok nem to​long​tak a pénz​tár​nál, mert a há​r om hé​tig tar​tó ücsör​g és ké​nyel​met​len volt
és sok​ba is ke​r ült: két​száz dol​lár​ba. Ha va​la​ki még​is el​szán​ta ma​g át az útra, ak​kor elő​ször a hány​in​-
ger​r el kel​lett meg​küz​de​nie: ki​épí​tett utak hí​ján ugyan​is a ko​csi annyit dö​cö​g ött és zö​työ​g ött, hogy
uta​sai ten​g e​r i​be​teg​ség​r e pa​nasz​kod​tak. Egész nap nyel​ni​ük kel​lett a port, amit a lo​vak fel​ver​tek, s
tisz​tál​ko​dá​si le​he​tő​sé​g e​ik ugyan​csak kor​lá​to​zot​tak vol​tak. Ha sár​ten​g e​r en kel​lett át​kel​ni, a ko​csis el​-
ki​ál​tot​ta ma​g át: „Urak, ki​szál​lás! Tol​ják meg a ko​csit!” Ha pe​dig túl sok volt a kül​de​mény, az utas​te​r et
is fel​töl​töt​ték ve​lük. Mark Twain fel​je​g yez​te, hogy egy​szer a cso​ma​g ok és pos​ta​zsá​kok te​te​jén kel lett
utaz​nia.
A pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) ki​tö​r é​sé​vel a Te​xa​son át ve​ze​tő utat nem le​he​tett hasz​nál​ni, és a pos​ta​-
ko​csi-szol​g á​lat át​te​vő​dött a köz​pon​ti út​vo​na​lak​r a. Itt az 1854-ben lét​r e​ho​zott és há​r om tu​laj​do​no​sá​r ól
Rus​sell, Ma​jors & Waddell né​ven is​mert, áru​szál​lí​tó vál​la​lat pró​bált pos​ta​szol​g á​la​tot ki​épí​te​ni ál​la​mi
tá​mo​g a​tás re​mé​nyé​ben. Wil​li​am H. Rus​sell, a tár​sa​ság egyik ala​pí​tó​ja a co​lo​r a​dói arany​lá​zat ki​hasz​-
nál​va 1859-ben John S. Jo​nesszal lét​r e​hoz​ta a Le​aven​worth & Pike’s Peak Exp​ress Com​pany nevű pos​-
ta​ko​csi​kat mű​köd​te​tő cé​g et, de az arany​láz gyor​san vé​g et ért, és a vál​lal​ko​zás csőd​be ment. Rus​sel​nek
régi part​ne​r ei si​et​tek a se​g ít​sé​g é​r e, Ale​xan​der Ma​jors és Wil​li​am B. Waddell. 1860 ele​jén a cé​g ét át​-
szer​vez​ték Cent​ral Over​land, Ca​li​for​nia & Pike’s Peak Exp​ress Com​pany né​ven. Ka​li​for​nia és Salt
Lake City kö​zött szál​lí​tot​tak uta​so​kat és cso​ma​g o​kat, ha​szon​r a azon​ban ez​út​tal sem si​ke​r ült szert ten​-
ni​ük. Al​kal​ma​zott​ja​ik át is ke​r esz​tel​ték a vál​la​la​tot, új sza​va​kat il​leszt​ve a kez​dő​be​tűk​höz: Clean Out
of Cash and Poor Pay, vagy​is „Egy​ál​ta​lán Nincs Pénz és Rossz a Fi​ze​tés.”
Wil​li​am M. Gwin, Ka​li​for​nia sze​ná​to​r a el​hi​tet​te Rus​sel​lel, hogy​ha a köz​pon​ti úton (a mai Neb​r as​-
ka, Wyo​ming, Utah és Ne​va​da ál​la​mok te​r ü​le​tén) szer​vez​nek meg egy gyors és jól rek​lá​moz​ha​tó pos​-
ta​szol​g á​la​tot, ak​kor biz​to​san meg​kap​ják a kor​mány anya​g i tá​mo​g a​tá​sát. Ezért lét​r e​hoz​ták a Pony Exp​-
resst, az​zal a szán​dék​kal, hogy tíz na​pon be​lül el​jut​tas​sák a le​ve​le​ket Mis​sou​r i​ból Ka​li​for​ni​á​ba, fele
annyi idő alatt, mint az Over​land Mail Com​pany. Egy un​cia (28,35 gramm) sú​lyú le​vél szál​lí​tá​sá​ért öt
dol​lárt kér​tek. A lo​va​sok négy le​zár​ha​tó zseb​bel fel​sze​r elt nye​r eg​tás​ká​ban, a mo​chi​lában (ejtsd:
mocsí​la) vit​ték a le​ve​le​ket. A mis​sou​r i Sa​int Joseph és a ka​li​for​ni​ai Sac​r a​men​to köz​ti 1966 mér​föld
(3164 ki​lo​mé​ter) hosszú​sá​g ú út​vo​na​lon tíz-ti​zen​ö t mér​föl​den​ként ál​lo​má​so​kat lé​te​sí​tet​tek, ahol mint​-
egy négy​száz ló volt, és lo​va​sok, ál​lo​más​ve​ze​tő út​fel​ügye​lők, lo​vá​szok és egyéb se​g éd​sze​mély​zet
tel​je​sí​tett szol​g á​la​tot. Az ál​lo​má​sok szá​ma bi​zony​ta​lan, a leg​több ké​zi​könyv​ben száz​ki​lenc​ve​net em​-
le​g et​nek, me​lyek kö​zül száz​hat​van​ö t​nél csak lo​vat vál​tot​tak, hu​szon​ö t​nél pe​dig lo​vast is. Mint​egy két​-
száz lo​vast al​kal​maz​tak, akik öt​ven-hat​van mér​föl​det (nyolc​van-ki​lenc​ven​ö t ki​lo​mé​tert) lo​va​g ol​tak,
szük​ség ese​tén azon​ban két​szer-há​r om​szor ennyit. Ál​lí​tó​lag 374 753 le​ve​let szál​lí​tott a Pony Exp​ress,
s mind​ö ssze egy vagy két szál​lít​mány ve​szett el. Csak​hogy meg​le​pő​en rö​vid ide​ig mű​kö​dött, 1860.
áp​r i​lis 3-tól 1861. ok​tó​ber 26-ig: a táv​író üzem​be lé​pé​se után két nap​pal a pos​ta​szol​g á​lat bé​ké​sen ki​-
múlt. A Rus​sell, Ma​jors & Waddell vál​la​lat tönk​r e​ment, s Ben Hol​la​day fel​vá​sá​r ol​ta. Ha​ma​r o​san az ő
ko​csi​jai vit​ték a pos​tát és az uta​so​kat a köz​pon​ti úton, Mis​sou​r i és Salt Lake City kö​zött, az Over​land
Mail Com​pany et​től nyu​g at​r a, Salt Lake City és Ne​va​da kö​zött te​vé​keny​ke​dett, a Wells, Far​go & Com​-
pany pe​dig Ne​va​da és Ka​li​for​nia kö​zött. 1866-ban a jó szi​mat​tal meg​ál​dott Ben Hol​la​day el​ad​ta a
Wells, Far​go & Com​panynek a vál​la​la​tát, mert meg​érez​te, hogy a vas​út​épí​tés ha​ma​r o​san vé​g et vet a
pos​ta​ko​csik ko​r á​nak. A Wells, Far​go & Com​pany ma az Egye​sült Ál​la​mok egyik leg​na​g yobb bank​ja.
 14. Andrew Jackson – Az első „nyugati” elnök
And​r ew Jack​son volt az első el​nök, aki nem elő​ke​lő és mű​velt csa​lád​ban lát​ta meg a nap​vi​lá​g ot.
Sze​g ény te​le​pes csa​lád​ban szü​le​tett Észak- és Dél-Ca​r o​li​na ha​tár​vi​dé​kén, 1767-ben. Gyer​mek​ko​r á​ban
a füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú (1775-1783) ide​jén az an​g o​lok fog​sá​g á​ba ke​r ült, s mi​vel nem volt haj​lan​dó
ki​tisz​tí​ta​ni egy tiszt csiz​má​ját, kard​vá​g ást ka​pott az arca​r a. A tel​je​sen el​ár​vult fiút ro​ko​nai ne​vel​ték fel
Észak-Ca​r o​li​ná​ban ahol úgy em​lé​kez​tek rá, mint „a leg​lár​má​sabb, leg​vi​dá​mabb, ka​kas​vi​a​da​lo​kat ren​-
de​ző, ló​ver​se​nye​ző, kár​tyá​zó csi​bészre”. Csak ele​mi ok​ta​tás​ban ré​sze​sült s ügy​vé​dek ol​da​lán tett szert
jogi is​me​r e​tek​r e. Az ak​ko​r i​ban nyu​g a​ti ál​lam​nak szá​mí​tó Ten​nes​see-ben azon​ban nem kö​ve​tel​tek tőle
dip​lo​mát: részt ve​he​tett az ál​lam al​kot​má​nyá​nak meg​szer​kesz​té​sé​ben (1796), s az Egye​sült Ál​la​mok
kép​vi​se​lő​jé​vé (1796-1797), majd sze​ná​to​r á​vá (1797-1798, 1823-1825) vá​lasz​tot​ták. Iga​zi vad​nyu​g a​ti
tiszt​vi​se​lő volt, aki so​kat pár​ba​jo​zott: egy go​lyó, ami a szí​ve mel​lé fú​r ó​dott be, és amit nem tud​tak el​-
tá​vo​lí​ta​ni, éle​te vé​g é​ig kí​noz​ta. A ten​nes​see-i Leg​fel​sőbb Bí​r ó​ság bí​r á​ja​ként egy​szer pisz​tolyt ránt​va
kény​sze​r í​tet​te en​g e​del​mes​ség​r e a bí​r ó​sá​g ot sér​te​g e​tő és a she​r iff​nek is el​len​sze​g ü​lő vád​lot​tat, Rus​sel
Be​ant: „Eb​ben a pil​la​nat​ban add meg ma​gad, te po​ko​li gaz​em​ber, vagy ke​resz​tül​lő​lek!” Az il​le​tő ké​-
sőbb az​zal in​do​kol​ta meg​hu​nyász​ko​dá​sát, hogy „Jack​son​nak lö​vés volt a sze​mé​ben”, vagy​is lát​ta raj​-
ta, hogy nem tré​fál.
Az egy​ko​r i sze​g ény fi​ú​ból mó​dos, rab​szol​g a​tar​tó ül​tet​vé​nyes lett, akit 1802-ben a he​lyi ön​kén​tes
mi​lí​cia tá​bor​no​ká​vá vá​lasz​tot​tak. A ma​g as és vé​kony Jack​son szü​le​tett ve​ze​tő volt, erő​tel​jes, ka​r iz​ma​-
ti​kus sze​mé​lyi​ség. Rend​kí​vül ud​va​r i​a​san és lo​va​g i​a​san vi​sel​ke​dett a nők​kel, akik min​dig iga​zi úri​em​-
ber​nek tar​tot​ták. Az ame​r i​kai-brit há​bo​r ú ide​jén, 1812-ben ön​kén​te​sek élén New Or​le​ans meg​se​g í​té​-
sé​r e in​dult, de Na​t​chez​be érve a had​ügy​mi​nisz​té​r i​um​tól azt az uta​sí​tást kap​ta, hogy éle​lem​hi​ány mi​att
fel kell osz​lat​nia had​se​r e​g ét. Jack​son és a tiszt​jei in​kább át​en​g ed​ték a lo​vu​kat a be​te​g ek​nek, s a tá​bor​-
nok gya​lo​g o​san ve​zet​te haza az em​be​r e​it Ten​nes​see-be. Ál​ló​ké​pes​sé​g e és ha​tá​r o​zott​sá​g a mi​att ek​kor
ne​vez​ték el a leg​ke​mé​nyebb ame​r i​kai fá​r ól „Öreg Hi​ko​r i​nak”.
A krík in​di​á​nok el​le​ni há​bo​r ú​ban (1813-1814) szer​zett se​be​sü​lé​se mi​att csak fél kar​ját hasz​nál​hat​ta,
még​is pus​kát sze​g e​zett ha​za​fe​lé in​du​ló, lá​za​dó ka​to​ná​i​r a, és va​la​mennyit vissza​küld​te a tá​bor​ba. (Va​-
ló​szí​nű​leg ők is úgy lát​ták, hogy „lö​vés volt a sze​mé​ben”.) Első íz​ben Tal​lus​hat​chee-nél (1813. no​-
vem​ber 3.) di​a​dal​mas​ko​dott, ahol a csa​ta után örök​be fo​g a​dott egy el​ár​vult in​di​án cse​cse​mőt, Lyn​-
coyát. El​söp​r ő győ​zel​met 1814. már​ci​us 27-én ara​tott az in​di​á​nok fe​lett a Tal​la​po​o ​sa fo​lyó Ló​pat​kó-
ka​nya​r u​la​tá​nál (Horses​hoe Bend), ahol leg​alább nyolc​száz​ö t​ven in​di​án pusz​tult el. Egy hó​nap múl​va
meg​je​lent Jack​son tá​bo​r á​ban Vö​r ös Sas krík fő​nök, és a kö​vet​ke​ző szó​nok​la​tot tar​tot​ta: „Annyit ár​-
tot​tam a fe​hé​rek​nek, amennyit csak tud​tam. Har​col​tam ve​lük, és bát​ran har​col​tam. Ha len​ne se​re​gem,
még min​dig har​col​nék. De nin​csen. Né​pem nincs töb​bé. Nincs más te​en​dőm, mint hogy sír​jak ha​zám
sze​ren​csét​len​sé​ge mi​att.” Bár ka​to​nái ki​vég​zést kö​ve​tel​tek, Jack​son meg​ke​g yel​me​zett Vö​r ös Sas​nak,
s fel​kér​te, hogy bír​ja rá a bé​ke​kö​tés​r e va​la​mennyi krík in​di​ánt. Győ​zel​mei mi​att Jack​sont az ame​r i​kai
had​se​r eg dan​dár​tá​bor​no​ká​vá ne​vez​ték ki.
Az ame​r i​kai-brit há​bo​r ú​ban (1812-1815) 1815. ja​nu​ár 8-án egy öt​ezer fős, ön​kén​te​sek​ből, ha​tár​vi​-
dé​ki va​dá​szok​ból és ka​ló​zok​ból álló, rög​tön​zött had​se​r eg élén dön​tő ve​r e​sé​g et mért a New Or​le​ans
el​len tá​ma​dó nyolc​ezer harc​edzett, brit ka​to​ná​r a. Jack​son (in​di​án ne​vén Éles Kés) ez​u​tán le​g en​dás
nem​ze​ti hősé vált. Bár a bé​két már pár nap​pal ko​r áb​ban meg​kö​töt​ték az eu​r ó​pai Gent​ben, az ő győ​-
zel​me adta vissza az ame​r i​ka​i​ak ön​bi​zal​mát, s or​szág​szer​te ün​ne​pel​ték „a New Or​le​ans-i csa​ta hő​sét”.
Az első sze​mi​nol há​bo​r ú​ban (1817-1818) nem csak az in​di​á​nok​r a mért ve​r e​sé​g e​ket, de Mon​r oe el​nök
uta​sí​tá​sa​it sza​ba​don ér​tel​mez​ve Flo​r i​dát is el​fog​lal​ta. John Quin​cy Adams kül​ügy​mi​nisz​ter ezek után
könnyen rá​bír​ta a spa​nyo​lo​kat 1819-ben, hogy el​ad​ják Flo​r i​dát az Egye​sült Ál​la​mok​nak. Jack​son di​a​-
da​lai ri​asz​tó kö​vet​kez​mé​nyek​kel jár​tak az ős​la​kos​ság​r a néz​ve.

Már Tho​mas Jef​fer​son úgy vé​le​ke​dett, hogy az in​di​á​no​kat el kell tá​vo​lí​ta​ni a Mis​sis​sip​pin túli te​r ü​-
le​tek​r e. Az ő kor​má​nya in​dí​tott elő​ször út​nak nyu​g a​ti föl​dek​r e in​di​á​no​kat: a csi​ka​mó​g a törzs tag​ja​it
1809-ben. Ké​sőbb Ja​mes Mon​r oe és John Quin​cy Adams el​nök is el​fo​g ad​ta ezt a po​li​ti​kát. Jack​son
egyet​ér​tett ve​lük. Elő​ször is at​tól tar​tott, hogy​ha az Egye​sült Ál​la​mok há​bo​r úz​ni kezd bár​me​lyik eu​-
ró​pai nagy​ha​ta​lom​mal az in​di​á​nok el​le​ne for​dul​hat​nak. Úgy gon​dol​ta, hogy az in​di​á​nok csak ak​kor
me​ne​kül​het​nek meg a fe​hé​r ek ál​tal kép​vi​selt fe​nye​g e​tés​től, a ki​erő​sza​kolt szer​ző​dé​sek​től és az ál​lan​-
dó zak​la​tás​tól, ha ke​le​ti föld​je​i​ket el​cse​r é​lik nyu​g a​ti föl​dek​r e. Az in​di​á​no​kat kis​ko​r ú​ak​nak te​kin​tet​te,
nem ál​lam​pol​g á​r ok​nak, ha​nem alatt​va​lók​nak, akik nem ren​del​kez​het​ne ön​ma​g uk​r ól, ha​nem sa​ját ér​-
de​kük​ben az ame​r i​kai kor​mány​zat​nak kell gon​dos​kod​nia ró​luk, kü​lön​ben el​pusz​tul​nak. Ha nagy te​r ü​-
le​tek ma​r ad​nak a ke​zü​kön, meg​ő r​zik régi szo​ká​sa​i​kat, s nem lesz​nek haj​lan​dó​ak „ci​vi​li​zá​lód​ni”,
vagy​is in​di​án kul​tú​r á​juk​r ól le​mond​va ke​r esz​tény far​me​r ek​ké vál​ni. Ezért fel kell ne​kik aján​la​ni, hogy
vagy hagy​jak el tör​zsi kö​zös​sé​g ü​ket és ol​vad​ja​nak be a fe​hé​r ek tár​sa​dal​má​ba, vagy a törz​zsel együtt
köl​töz​ze​nek nyu​g at​r a. Ha ezt nem te​szik meg, pusz​tu​lás vár rá​juk. Az in​di​á​nok vi​szont – némi jog​g al
– fel​hív​ták a fi​g yel​met arra az el​lent​mon​dás​r a, hogy ha a fe​hé​r ek „ci​vi​li​zál​ni” sze​r et​nék őket, ak​kor
mi​ért kül​dik el őket a „ci​vi​li​zá​ci​ó ​tól” tá​vo​li vi​dé​kek​r e?
Jack​sont azon​ban ef​fé​le kér​dé​sek​kel nem le​he​tett za​var​ba hoz​ni. A 7. ka​to​nai ke​r ü​let pa​r ancs​no​ka​-
ként az 1814-es Jack​son-erőd​be​li szer​ző​dés​sel le​mon​dat​ta a krík nem​ze​tet föld​je fe​lé​r ől, a mai Ala​ba​-
ma ál​lam há​r om​ö tö​dé​r ől és Geor​g ia egy​ö tö​dé​r ől. 1816-ban a csi​ká​szó​kat mon​dat​ta le Ten​nes​see déli
ré​szén bir​to​kolt te​r ü​le​tük​r ől, 1817-ben a cse​r o​ki​kat va​la​mi​vel több, mint két​mil​lió acre föld​r ől Geor​-
giá​ban, Ala​ba​má​ban és Ten​nes​see-ben, 1818-ban pe​dig újra a csi​ká​szó​kat Ten​nes​see déli ha​tá​r á​tól
észak​r a fek​vő összes föld​jük​r ől. 1820-ban a csak​tó​kon volt a sor: a Doak’s Stand-i szer​ző​dés​ben le​-
mond​tak a Mis​sis​sip​pi​től ke​let​r e fek​vő föld​je​ik fe​lé​r ől, 5 169 788 acre te​r ü​let​r ől, a mai Ok​la​ho​ma
déli fe​lét ké​pe​ző föl​dek fe​jé​ben. Mind​ezt Jack​son egye​lő​r e ka​to​nai mi​nő​sé​g é​ben haj​tot​ta vég​r e, a déli
te​r ü​le​tek fő​pa​r ancs​no​ka​ként. Mi lesz az in​di​á​nok​kal, ha ma​g a​sabb hi​va​talt sze​r ez ma​g á​nak?
Már​pe​dig erre min​den esé​lye meg​volt. Ten​nes​see ál​lam fel​ké​r é​sé​r e je​löl​tet​te ma​g át az 1824-es el​-
nök​vá​lasz​tá​son, s a kor​lá​to​zott, ol​csó és ha​té​ko​nyabb kor​mány​za​tot kö​ve​te​lők moz​g al​má​nak élé​r e
ke​r ült. Ő kap​ta a leg​több népi sza​va​za​tot, de mi​vel az elek​to​r i sza​va​za​tok​ból nem tu​dott ab​szo​lút több​-
sé​g et sze​r ez​ni, a vá​lasz​tást a Kép​vi​se​lő​ház dön​töt​te el – John Quin​cy Adams ja​vá​r a. Azon​nal or​szá​-
gos moz​g a​lom szer​ve​ző​dött az​zal a cél​lal, hogy a kö​vet​ke​ző vá​lasz​tá​son a „Nyu​g at hő​sét” jut​tas​sák a
Fe​hér Ház​ba. Jack​sont a nép je​lölt​jé​vé és a re​form kép​vi​se​lő​jé​vé nyil​vá​ní​tot​ták, klu​bo​kat, bi​zott​sá​g o​-
kat, la​po​kat ala​pí​tot​tak, s el​ér​ték, hogy min​den elé​g e​det​len mel​lé​jük áll​jon. A New York-i Van Bu​r en
és a déli John C. Cal​houn meg​szer​vez​te a Re​pub​li​ká​nus Párt de​mok​r a​ta-re​pub​li​ká​nus szár​nyát, a De​-
mok​r a​ta Párt előz​mé​nyét.
Az 1828-as vá​lasz​tás so​r án fék​te​len vá​das​ko​dás folyt (ezt ne​vez​ték „sár​ha​ji​g á​lás​nak”). Jack​son​r ól
azt ál​lí​tot​ták, hogy az any​ja pros​ti​tu​ált, az apja fél​vér, sze​mé​r e hány​ták pár​ba​ja​it, és hogy a had​já​r a​tai
so​r án ki​vé​g ez​tet​te a lá​za​dó ka​to​ná​kat. Egy régi vá​dat is fel​ele​ve​ní​tet​tek, mely sze​r int fe​le​sé​g e, Ra​chel
Don​el​son „bi​g á​mi​át kö​ve​tett el”. Va​ló​já​ban csak annyi tör​tént, hogy Jack​son​ék há​zas​ság​kö​té​se ide​jén,
1791-ben még nem lé​pett ér​vény​be az a bí​r ó​sá​g i dön​tés, amely az asszonyt el​vá​lasz​tot​ta elő​ző fér​jé​-
től, ezért há​zas​ság​kö​té​sü​ket pár év múl​va meg kel​lett is​mé​tel​ni. Jack​son el​len​fe​lei ez​u​tán csá​bí​tás​sal
és vad​há​zas​ság​g al vá​dol​hat​ták a fér​fit, aki fe​le​sé​g e be​csü​le​té​nek vé​del​mé​ben bár​mi​kor kész volt
fegy​vert rán​ta​ni.
Az 1828-as vá​lasz​tá​son el​söp​r ő győ​zel​met ara​tott a nem​ze​ti re​pub​li​ká​nus John Quin​cy Adams fö​-
lött. A győ​zel​met azon​ban gyász ke​se​r í​tet​te meg: ami​kor Jack​son fe​le​sé​g e meg​tud​ta, hogy mi​lyen rá​-
gal​mak​kal hal​moz​za el az el​len​sé​g es saj​tó, ideg​ö ssze​o m​lást ka​pott, és egy szív​r o​ham vég​zett vele.
Imá​dott Ra​chelje arc​ké​pét Jack​son éle​te vé​g é​ig a nya​ká​ban vi​sel​te, s ha​lá​lát so​ha​sem bo​csá​tot​ta meg
po​li​ti​kai el​len​fe​le​i​nek.
Győ​zel​me azt je​lez​te, hogy az ame​r i​kai de​mok​r á​cia új sza​ka​szá​ba lé​pett, amely​ben már ala​csony
sor​ból szár​ma​zó, ta​nu​lat​lan em​ber is be​tölt​he​ti akár or​szá​g a leg​ma​g a​sabb hi​va​ta​lát is, ha el​nye​r i a
nép tá​mo​g a​tá​sát. A gyor​san át​ala​ku​ló, szám​ta​lan re​g i​o ​ná​lis, gaz​da​sá​g i és po​li​ti​kai el​len​tét​től meg​o sz​-
tott ame​r i​kai tár​sa​da​lom zöme erő​sebb, sze​mé​lye​sebb és egy​ben nép​sze​r űbb el​nö​ki ha​tal​mat igé​nyelt,
s ugyan​ak​kor ki​vált​sá​g ok​tól men​tes, ta​ka​r é​kos, nem köl​te​ke​ző ál​la​mot, amely​ben egyen​lők az esé​-
lyek – leg​alább​is va​la​mennyi fe​hér, fel​nőtt fér​fi szá​má​r a. Jack​son I829-es be​ik​ta​tá​sa is ezt je​lez​te: a
nép el​árasz​tot​ta Wa​shing​tont, a Fe​hér Ház​ban egy​mást ta​pos​ták a fris​sí​tő​kért, több ezer dol​lá​r os kárt
okoz​tak, s az új el​nö​köt kis hí​ján agyon​nyom​ták. „Meg​kez​dő​dött a cső​cse​lék ki​rá​lyi ural​ma!” – hir​-
det​te a nem​ze​ti-re​pub​li​ká​nus saj​tó. A de​mok​r a​ta-re​pub​li​ká​nus új​ság​írók vi​szont így ír​tak: „Nagy nap
ez a nép szá​má​ra. Jack​son tá​bor​nok a nép el​nö​ke.”


Az új el​nök arra hi​vat​koz​va, hogy ő az egyet​len szö​vet​sé​g i tiszt​vi​se​lő, akit a nép egé​sze és nem
egy-egy ál​lam la​kos​sá​g a vá​lasz​tott meg, ala​po​san meg​nö​vel​te az el​nö​ki ha​tal​mat a Kong​r esszus ro​-
vá​sá​r a. Több​ször élt vé​tó​jo​g á​val, mint elő​dei össze​sen. Ő már el​fo​g ad​ta a „pré​da​r end​szert”, vagy​is
azt az el​vet, hogy a győz​tes párt a tá​mo​g a​tó​it ül​tet​he​ti min​den szö​vet​sé​g i hi​va​tal​ba. De vég​te​le​nül
nép​sze​r ű ma​r adt, mert meg​ve​tet​te a ha​ta​lom kül​ső je​le​it, bár​ki meg​szó​lít​hat​ta, meg​lá​to​g at​hat​ta, s még
a ré​szeg mun​ká​sok​kal is szí​vé​lye​sen el​be​szél​g e​tett. Elő​dei ide​jén ez el​kép​zel​he​tet​len volt. Jack​son ko​-
rá​ban jött di​vat​ba, hogy az ut​cán cse​cse​mő​ket nyúj​ta​nak az el​nök felé, aki​ket az or​szág első em​be​r e
meg​csó​kol. Egy​szer egy rend​kí​vül pisz​kos, bü​dös kis​ba​bát nyom​tak a kar​já​ba. Jack​son így szó​no​-
kolt: „Íme, az ame​ri​kai fi​a​tal​ság egyik re​mény​tel​jes kép​vi​se​lő​je!” Majd át​ad​ta a cse​cse​mőt a szárny​se​-
géd​jé​nek: „Csó​kol​ja meg, tá​bor​nok!”
El​len​fe​lei az​zal vá​dol​ták, hogy hi​va​ta​los ka​bi​net​je he​lyett in​kább szű​kebb ba​r á​ti kö​r é​nek a ta​ná​csa​it
kö​ve​ti, akik a Fe​hér Ház kony​há​ján ke​r esz​tül jut​nak el hoz​zá. E so​kat em​le​g e​tett „kony​ha​ka​bi​net” je​-
len​tő​sé​g ét azon​ban el​tú​loz​ták. Jack​son​nak azért volt szük​sé​g e egy​ko​r i ba​r á​tai ta​ná​csa​i​r a, mert ka​bi​-
net​je gyor​san bom​lás​nak in​dult. A déli Cal​houn al​el​nök a gaz​da​sá​g i ne​héz​sé​g ek​kel küsz​kö​dő, és a vá​-
mok mi​att há​bor​g ó dél-ca​r o​li​na​i​ak élé​r e állt, azt hir​det​ve, hogy min​den ál​lam ér​vény​te​le​nít​he​ti azt a
szö​vet​sé​g i tör​vényt, ame​lyet al​kot​mány​el​le​nes​nek ta​lál. Rá​adá​sul a wa​shing​to​ni höl​g yek Cal​houn fe​-
le​sé​g é​vel az élü​kön ki​kö​zö​sí​tet​ték Ea​ton had​ügy​mi​nisz​ter fe​le​sé​g ét, mert az asszony már há​zas​sá​g a
előtt in​tim kap​cso​lat​ban állt ké​sőb​bi fér​jé​vel. Jack​son​nak nyil​ván sa​ját meg​r á​g al​ma​zott fe​le​sé​g e járt
az eszé​ben, ami​kor az asz​talt ver​ve kö​ve​tel​te, hogy mi​nisz​te​r ei bán​ja​nak tisz​te​let​tel Peggy Ea​ton​nal.
Ezt ne​vez​ték „al​só​szok​nya-há​bo​r ú​nak” vagy „Ea​ton-ma​la​r i​á​nak”. 1831-ben vé​g ül Jack​son át​szer​vez​te
a ka​bi​ne​tet, és ki​hagy​ta be​lő​le az al​el​nök ba​r á​ta​it.
Egy év múl​va ko​moly bel​po​li​ti​kai vál​ság bon​ta​ko​zott ki: Dél-Ca​r o​li​na ér​vény​te​len​nek nyil​vá​ní​tot​ta
a vá​mo​kat a sa​ját te​r ü​le​tén, s az Uni​ó ​ból való ki​vá​lás​sal fe​nye​g e​tő​zött. Jack​son ezt áru​lás​nak te​kin​tet​-
te, és erő​sza​kos fel​lé​pés​r e is ké​szen állt a szö​vet​sé​g i tör​vé​nyek vég​r e​haj​tá​sa ér​de​ké​ben. Észak és Dél
konf​lik​tu​sa vé​g ül komp​r o​misszum​mal zá​r ult le: 1833-ban a kor​mány meg​ígér​te, hogy tíz éven be​lül
20%-kal csök​ken​ti a vá​mo​kat, Dél-Ca​r o​li​na pe​dig vissza​von​ta ér​vény​te​le​ní​tő ha​tá​r o​za​ta​it.
Jack​son nem volt haj​lan​dó alá​ír​ni az Egye​sült Ál​la​mok Bank​ja ala​pí​tó​le​ve​lé​nek meg​hosszab​bí​tá​sát.
Dön​té​sét így in​do​kol​ta: „Min​den igaz​sá​gos kor​mány​zat ide​jén lé​tez​nek meg​kü​lön​böz​te​té​sek a tár​sa​da​-
lom​ban. Em​be​ri in​téz​mé​nyek nem tud​ják biz​to​sí​ta​ni a te​het​ség, a mű​velt​ség, a va​gyon egyen​lő​sé​gét...
De ami​kor a tör​vé​nyek mind​eze​ket a ter​mé​sze​tes és jo​gos elő​nyö​ket mes​ter​sé​ges meg​kü​lön​böz​te​té​sek​-
kel fo​koz​zák, cí​me​ket, ked​vez​mé​nye​ket és exk​lu​zív ki​vált​sá​go​kat osz​to​gat​va, hogy a gaz​da​got még gaz​-
da​gab​bá, a ha​tal​mast pe​dig még ha​tal​ma​sab​bá te​gyék, ak​kor a tár​sa​da​lom egy​sze​rű tag​jai, a far​me​-
rek, a mes​ter​em​be​rek és a mun​ká​sok, akik​nek sem ide​jük, sem esz​kö​ze​ik nin​cse​nek ef​fé​le ked​vez​mé​nyek
meg​szer​zé​sé​re, jog​gal pa​nasz​kod​nak kor​mány​za​tuk igaz​ság​ta​lan​sá​gá​ra.”
Az 1832-es vá​lasz​tás ezért a „bank​há​bo​r ú” je​g yé​ben zaj​lott. Jack​son azon​ban könnyen le​g yőz​te
Hen​r y Clayt, akit a nem​ze​ti-re​pub​li​ká​nu​sok in​dí​tot​tak, s több elek​to​r i sza​va​za​tot szer​zett, mint négy
éve. Vá​lasz​tá​si győ​zel​me után ki​vé​tet​te a szö​vet​sé​g i pén​ze​ket a nem​ze​ti bank​ból, s kü​lön​bö​ző ál​la​mi
ban​kok​ban he​lyez​tet​te el, ame​lye​ket ezért „kis ked​venc ban​kok” né​ven em​le​g et​tek. Az ál​lam​adós​sá​g ot
1835-re si​ke​r ült fel​szá​mol​ni, a nem​ze​ti bank a kö​vet​ke​ző év​ben meg is szűnt, s vele együtt el​tűnt az a
ha​ta​lom is, amely fé​kez​ni tud​ta vol​na a ve​sze​del​me​sen nö​vek​vő spe​ku​lá​ci​ó t és inf​lá​ci​ó t.
Jack​son má​so​dik el​nö​ki idő​sza​ka (1833-1837) ide​jén bon​ta​ko​zott ki a „má​so​dik két​párt​r end​szer”.
Az el​nök tá​mo​g a​tói hoz​ták lét​r e az első mo​dern po​li​ti​kai tö​meg​pár​tot, a De​mok​r a​ta Pár​tot, amely​nek
hí​ve​it az kö​töt​te össze, hogy az egyen​lő​ség je​g yé​ben meg akar​tak sza​ba​dul​ni min​den gaz​da​sá​g i és
po​li​ti​kai ki​vált​ság​tól. Jack​son mű​ve​let​len​sé​g é​r e utal​va el​len​fe​lei sza​már​ként áb​r á​zol​ták a ka​r i​ka​tú​r á​-
kon az el​nö​köt, s en​nek kö​szön​he​tő​en mind​má​ig ez az ál​lat a De​mok​r a​ta Párt jel​ké​pe. Jack​son el​len​-
fe​lei 1834-ben hi​va​ta​lo​san is fel​vet​ték a Whig Párt ne​vet. A XVIII. szá​zad​ban a ki​r á​lyi fel​ség​jo​g ok
vissza​szo​r í​tá​sá​r a tö​r ek​vő brit pár​tot ne​vez​ték így, s a nem​ze​ti re​pub​li​ká​nu​sok azért vá​lasz​tot​ták ezt az
el​ne​ve​zést, hogy ez​zel is hang​sú​lyoz​zák az ál​ta​luk „I. And​r ás ki​r ály​nak” gú​nyolt Jack​son​nal való
szem​ben​ál​lá​su​kat.
Az ame​r i​kai el​nö​ki hi​va​talt Jack​son ala​kí​tot​ta át a tör​vé​nyek pusz​ta vég​r e​haj​tó​já​ból ha​tá​r o​zott, ve​-
ze​tő sze​r e​pet be​töl​tő, párt​szer​ve​zet és szé​les körű tö​meg​bá​zis ál​tal tá​mo​g a​tott po​li​ti​kai ha​ta​lom​má,
amely sa​ját el​vei és cél​jai meg​va​ló​sí​tá​sá​ért küzd​het, akár a Kong​r esszus​sal szem​ben is. Az el​nök sze​-
mé​lyé​nek meg​nö​ve​ke​dett je​len​tő​sé​g ét az is mu​tat​ja, hogy ő volt az első ame​r i​kai ál​lam​fő, aki el​len
me​r ény​le​tet kí​sé​r el​tek meg. 1835. ja​nu​ár 30-án a Kong​r esszus épü​le​te előtt Ri​chard Law​r en​ce ideg​be​-
teg szo​ba​fes​tő két mé​ter​r ől két pisz​tollyal is rá​lőtt. Egyik fegy​ver sem sült el ren​de​sen, s a me​r ény​lőt
el​me​g yógy​in​té​zet​be zár​ták. Az el​nök ra​jon​g ói pe​dig azt han​g oz​tat​ták, ki​zá​r ó​lag az is​te​ni gond​vi​se​-
lés​nek kö​szön​he​tő, hogy egy​más után két mű​kö​dő​ké​pes pisz​toly mon​dott csü​tör​tö​köt.
Jack​son az el​nök​sé​g e ide​jén vég​r e meg​va​ló​sít​hat​ta azt az in​di​án​po​li​ti​kát, ame​lyet év​ti​ze​dek óta hir​-
de​tett: a dél​ke​le​ti tör​zsek ki​te​le​pí​té​sét. Nem az ős​la​kos​ság ki​pusz​tí​tá​sá​r a tö​r e​ke​dett, ha​nem arra, hogy
meg​vé​del​mez​ze őket a fe​hé​r ek el​nyo​má​sá​tól, va​la​mint hogy meg​mű​vel​he​tő, ol​csó föl​det biz​to​sít​son
szá​muk​r a. Nem pusz​tán a vég​r e​haj​tó ha​ta​lom in​téz​ke​dé​se​i​vel va​ló​sí​tot​ta meg el​kép​ze​lé​se​it: a Kong​-
resszust is rá tud​ta ven​ni a meg​fe​le​lő tör​vé​nyek el​fo​g a​dá​sá​r a. He​ves vi​ták után, 1830. má​jus 30-án a
Kong​r esszus el​fo​g ad​ta az el​köl​töz​te​tés tör​vé​nyét, amely fel​ha​tal​maz​ta az el​nö​köt, hogy szer​ző​dé​se​ket
kös​sön az egyes tör​zsek át​te​le​pe​dé​sé​r ől a Mis​sis​sip​pin túl​r a. A leg​na​g yobb ne​héz​sé​g et az „öt ci​vi​li​-
zált törzs” el​köl​töz​te​té​se okoz​ta. Ne​kik az In​di​án Ter​r i​tó​r i​u​mon, a mai Ok​la​ho​ma ál​lam te​r ü​le​tén je​-
löl​ték ki lak​he​lyü​ket.
A csak​tók bé​kés tör​zse en​g e​dett elő​ször. 1830. szep​tem​ber 27-én ír​tak alá a szer​ző​dést a Danc​ing
Rab​bit pa​tak​nál, mely sze​r int az in​di​á​nok húsz éven át évi húsz​ezer dol​lárt kap​nak, s át kell köl​töz​ni​-
ük a mai Ok​la​ho​ma te​r ü​le​té​r e. Mint​egy ti​zen​ö t​ezer csak​tót köl​töz​tet​tek át a ka​to​nák öt​száz-ezer fős
cso​por​tok​ban, nagy nél​kü​lö​zés kö​ze​pet​te. Mint​egy öt​ezer csak​tó el​r ej​tő​zött Ke​let-Mis​sis​sip​pi ál​lam
er​dős vi​dé​kén. Az el​köl​tö​zöt​tek csak 1860-ra tud​tak mű​kö​dő​ké​pes kor​mány​za​tot lét​r e​hoz​ni. A XX.
szá​zad vé​g én több mint nyolc​van​hat​ezer csak​tó élt az Egye​sült Ál​la​mok​ban.
A csi​ká​szók mint​egy ötez​r en vol​tak (kö​zü​lük ez​r en rab​szol​g a​sor​ban), ami​kor Levi Col​bert fő​nök
alá​ír​ta a szer​ző​dést a Pon​to​toc pa​tak​nál 1832-ben. Elég ked​ve​ző szer​ző​dés volt, az ő út​juk volt a leg​-
rö​vi​debb, ezért ők szen​ved​tek a leg​ke​ve​seb​bet az uta​zás so​r án. 1836-1838 fo​lya​mán köl​töz​tek el. Ok​-
la​ho​má​ban előbb a csak​tók nem​ze​té​hez csat​la​koz​tak, majd 1856-ban füg​g et​le​ned​tek tő​lük. A csak​tók​-
kal együtt a dé​li​ek mel​lé áll​tak az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú​ban, s ezért so​kat kel​lett szen​ved​ni​ük. Ma​-
nap​ság mint​egy har​minc​ezer csi​ká​szó él Ok​la​ho​má​ban.
A krí​kek több​sé​g e ma​r ad​ni kí​vánt, s ké​szek vol​tak alá​vet​ni ma​g u​kat az ál​la​mi tör​vé​nyek​nek. A fe​-
hé​r ek azon​ban 1831-re tö​me​g e​sen köl​töz​tek be föld​je​ik​r e, s a kor​mány nem vé​del​mez​te meg az in​di​-
á​no​kat. A szer​ző​dést 1832-ben írat​ták alá ve​lük. 1835-re a krí​kek több​sé​g e a ki​ván​dor​lás mel​lett dön​-
tött, má​sok azon​ban a cse​r o​kik közé me​ne​kül​tek, vagy gyúj​to​g at​ni, ra​bol​ni és öl​dö​köl​ni kezd​tek el​ke​-
se​r e​dé​sük​ben. 1836-ban még egy rö​vi​debb pol​g ár​há​bo​r út is ki​r ob​ban​tot​tak. Vé​g ül a had​se​r eg csű​r ök​-
be gyűj​töt​te őket, s 1836-1837 fo​lya​mán a mai Ok​la​ho​má​ba ke​r ül​tek. A ti​zen​ö t​ezer krík kö​zül mint​-
egy há​r om​ezer-öt​szá​zan hal​tak meg az el​köl​töz​te​tés so​r án. Nap​ja​ink​ban kö​zel het​ven​ezer tag​ja van a
krík (más né​ven masz​ka​g í) nem​zet​nek.
A cse​r o​kik kö​ze​lí​tet​ték meg leg​in​kább a „ci​vi​li​zá​ci​ó ​nak” azt a szint​jét, amit a fe​hé​r ek el​vár​tak az
in​di​á​nok​tól. 1827 óta írott al​kot​má​nyuk volt, föl​det mű​vel​tek, rab​szol​g á​ik vol​tak, egy Se​qu​o ​yah nevű
tár​suk ábé​cét szer​kesz​tett, és új​sá​g ot is nyom​tat​tak. Geor​g ia ál​lam la​kói azon​ban ép​pen ezért tar​tot​tak
tő​lük, s min​dent el​kö​vet​tek a zak​la​tá​suk​r a. Sor​su​kat az pe​csé​tel​te meg, hogy 1829-ben ara​nyat ta​lál​tak
a föld​jü​kön. Geor​g ia ál​lam meg​til​tot​ta szá​muk​r a az arany​bá​nyá​sza​tot, s az úgy​ne​ve​zett „ál​la​mi gár​-
dis​ták” fegy​ve​r e​se​i​vel ter​r o​r i​zál​ta őket. 1832-ben a Leg​fel​sőbb Bí​r ó​sá​g on pert nyer​tek Geor​g ia ál​-
lam el​len, Jack​son el​nök azon​ban ál​lí​tó​lag csak ennyit mon​dott: „Nos, John Mar​shall (a fő​bí​r ó) dön​-
tést ho​zott, hajt​sa is vég​re!” A törzs ki​sebb ré​szé​nek ve​ze​tői vé​g ül 1835 de​cem​be​r é​ben ír​tak alá a
New Echo​ta-i szer​ző​dést, mely sze​r int öt​mil​lió dol​lár fe​jé​ben át​köl​töz​nek az Ar​kan​sas, Grand és Ca​-
na​di​an fo​lyók mel​lé. A törzs 80%-a til​ta​ko​zott, de a kö​vet​ke​ző há​r om év fo​lya​mán a had​se​r eg kí​sé​r e​-
té​ben el kel​lett hagy​ni​uk ha​zá​ju​kat. Az út​vo​na​lat, amit 1838-1839 te​lén kö​vet​tek, a Könnyek ös​vé​nyé​-
nek ne​vez​ték el, mert a törzs ti​zen​ö t​ezer tag​ja kö​zül ezer​ö t​száz-négy​ezer in​di​án be​le​halt a nél​kü​lö​zé​-
sek​be. A XX. szá​zad vé​g én há​r om​száz​hat​van​ki​lenc​ezer cse​r o​ki élt az Egye​sült Ál​la​mok​ban.
A flo​r i​dai sze​mi​no​lok ek​ko​r i​ban min​den me​ne​kül​tet be​fo​g ad​tak, akár in​di​án volt, akár fe​ke​te rab​-
szol​g a. A ve​ze​tő​ik​kel kö​tött szer​ző​dé​se​ket (1832, 1833) az in​di​á​nok nem vet​ték fi​g ye​lem​be. A má​so​-
dik sze​mi​nol há​bo​r ú​ban (1835-1842) mint​egy öt-tíz​ezer ame​r i​kai ka​to​na és ten​g e​r ész tá​madt rend​sze​-
re​sen a va​la​mi​vel több, mint ezer in​di​án har​cos​r a. A leg​je​len​tő​sebb si​ke​r e​ket a krík anyá​tól és an​g ol
apá​tól szár​ma​zó Os​ce​o la (1800?-1838) érte el. (Ne​vé​nek je​len​té​se, a „fe​ke​te ital ki​ál​tá​sa” egy szer​tar​-
tás​r a utal.) 1835. de​cem​ber 28-án har​co​sa​i​val együtt száz​tíz ka​to​ná​val vég​zett. 1837-ben tár​g ya​lás
ürü​g yén csap​dá​ba csal​ták, s bör​tön​ben halt meg. A har​cot azon​ban Billy Bow​legs, in​di​án ne​vén Hal​-
pu​da Mik​ko, vagy​is Al​li​g á​tor Fő​nök foly​tat​ta. Mint​egy há​r om​ezer ame​r i​kai ka​to​na esett el, s har​-
minc​mil​lió dol​lárt köl​töt​tek a há​bo​r ú​r a. Vé​g ül há​r om-négy​ezer sze​mi​nolt si​ke​r ült el​köl​töz​tet​ni, több
száz azon​ban Flo​r i​dá​ban ma​r adt, s 1855-1858-ban egy ki​sebb ge​r il​la​há​bo​r út is meg tud​tak vív​ni. Ma​-
nap​ság ti​zen​nyolc-ti​zen​ki​lenc​ezer sze​mi​nol él Ok​la​ho​má​ban, s ti​zen​ö t-ti​zen​hat​ezer Flo​r i​dá​ban.
A ki​sebb észa​ki tör​zsek​kel könnyeb​ben el​bán​tak. 1830-ban Wis​con​sin​ban a szók és foksz törzs le​-
mon​dott a te​r ü​le​te​i​r ől. Csak a szók Fe​ke​te Só​lyom (1767-1838), in​di​án ne​vén Ma-ka-tai-me-she-kia-
kiak til​ta​ko​zott a Mis​sis​sip​pi​től ke​let​r e fek​vő föld​je​ik el​vé​te​le el​len. 1832-ben egy ki​sebb há​bo​r út is
ki​r ob​ban​tott, ami​kor egy-két​ezer kö​ve​tő​jé​vel a szi​úk elől me​ne​kül​ve vissza​tért régi, il​li​no​is-i te​r ü​le​-
té​r e, ame​lyet ko​r áb​ban át​en​g e​dett a fe​hé​r ek​nek. Tár​g yal​ni pró​bált, de kö​ve​te​it le​lőt​tek. A ti​zen​ö t hé​tig
tar​tó há​bo​r ú​ban mint​egy het​ven te​le​pes és ka​to​na, va​la​mint (egye​sek sze​r int) négy​száz​negy​ven​két,
vagy (má​sok sze​r int) öt​száz​ki​lenc​ven​két in​di​án halt meg. Az ered​mény pe​dig az volt, hogy a szók,
foksz és vi​ne​bé​g ó nép​nek még több föld​r ől kel​lett le​mon​da​nia.
Ma​nap​ság már nem te​kint​jük kü​lö​nö​seb​ben si​ke​r es​nek vagy hu​má​nus​nak And​r ew Jack​son in​di​án​-
po​li​ti​ká​ját. Fe​hér kor​tár​sa​i​nak több​sé​g e azon​ban he​lye​sel​te és tá​mo​g at​ta in​téz​ke​dé​se​it. Jack​son min​-
den idő egyik leg​nép​sze​r űbb el​nö​ke​ként hagy​hat​ta el a Fe​hér Há​zat. 1837. már​ci​us 3-án éj​fél​kor pi​-
páz​g a​tás köz​ben oda​szólt ba​r á​ta​i​nak: „Ura​im, nem va​gyok töb​bé az Egye​sült Ál​la​mok el​nö​ke, ha​nem
ugyan​olyan jó pol​gár, mint bár​me​lyi​kük.” Még nyolc évet élt Nash​vil​le mel​let​ti bir​to​kán, a Her​mi​tage-
on, ahol a De​mok​r a​ta Párt köz​tisz​te​let​ben álló „nagy öreg​jé​nek” sze​r e​pé​ben mind​vé​g ig meg​ő riz​te
po​li​ti​kai be​fo​lyá​sát.
 15. Milyen fegyvereket használtak a Vadnyugaton?
A Ken​tu​cky pus​ka a XVIII. szá​zad fo​lya​mán és a XIX. szá​zad első két év​ti​ze​dé​ben volt a va​dá​szok
ked​ven​ce. Né​met fegy​ver​mű​ve​sek ké​szí​tet​ték Penn​syl​va​ni​á​ban, eu​r ó​pai va​dász​fegy​ve​r ek to​vább​fej​-
lesz​té​sé​vel, de Ken​tu​cky​ban lett nép​sze​r ű, és in​nen kap​ta a ne​vét. Ko​vás gyúj​tó​szer​ke​zet​tel el​lá​tott, kü​-
lön​bö​ző ka​li​ber​r el gyár​tott fegy​ver volt, mely​nek igen hosszú csö​ve biz​tos cél​zást tett le​he​tő​vé. A jó
cél​lö​vő száz​nyolc​van mé​ter​r ől el tu​dott ta​lál​ni egy em​ber​fej nagy​sá​g ú tár​g yat. Mi​vel eb​ben a kor​ban
még nem le​he​tett két haj​szál​pon​to​san egy​for​ma fegy​vert ké​szí​te​ni, a va​dász ma​g á​nak ön​töt​te ólom​ból
a meg​fe​le​lő mé​r e​tű go​lyót. Tü​ze​lés előtt lő​port kel​lett töl​te​ni a cső​be, a pus​ka​vessző​vel rá​tol​ni a zsí​-
ros rongy​ba csa​vart go​lyót, hát​r a​haj​ta​ni a ka​kast, és egy kis lő​port szór​ni a gyúj​tó​szer​ke​zet​r e. Ezért a
Ken​tu​cky pus​ka hasz​ná​lói ál​ta​lá​ban egy na​g yobb lő​po​r os sza​r ut, egy ki​sebb ada​g o​ló sza​r ut, ko​va​kö​-
vet, rongy​da​r ab​ká​kat, pisz​ká​ló​pál​cá​kat és pus​ka​vesszőt hord​tak ma​g uk​kal.
A Haw​ken-féle pus​ka az 1820-as évek​től az 1850-es éve​kig volt nép​sze​r ű. Ko​vás gyúj​tó​szer​ke​zet
he​lyett már ütő​szeg​r e le​súj​tó kis ka​la​páccsal, azaz csap​pan​tyú​val lát​ták el. Elöl​töl​tős, vi​szony​lag rö​-
vid csö​vű fegy​ver volt, amellyel egy perc alatt négy-öt lö​vést le​he​tett le​ad​ni. Ja​cob és Sa​mu​el Haw​ken
kezd​te gyár​ta​ni St. Louis​ban 1815-től. Vi​szony​lag kis mé​r e​te mi​att könnyű volt szál​lí​ta​ni, s ezért a he​-
gyi em​be​r ek, fel​de​r í​tők ked​venc fegy​ve​r e lett, Kit Car​son és Jim Bridger is ilyen pus​kát hasz​nált.
A Spen​cer-fele is​mét​lő​pus​ka volt az első tár​r al fel​sze​r elt kézi lő​fegy​ver Chris​to​pher M. Spen​cer
sza​ba​dal​maz​tat​ta 1860-ban. Egy fém​cső​ben hét töl​tényt le​he​tett be​he​lyez​ni az agy​ba, ame​lye​ket tíz
má​sod​perc alatt ki ehe​tett lom. Új​r a​töl​té​se egy per​cet sem vett igény​be. Bár a go​lyók könnyen össze​-
nyo​mód​hat​tak, s több is fel​r ob​ban​ha​tott, a gyors tü​ze​lés le​he​tő​sé​g e mi​att előbb az ame​r i​kai ha​di​ten​-
ge​r é​szet, majd a had​se​r eg is több mint száz​ez​r et ren​delt be​lő​le a pol​g ár​há​bo​r ú ide​jén (1861-1865)
A Hen​r y-féle pus​kát Ben​ja​min Ty​ler Hen​r y sza​ba​dal​maz​tat​ta szin​tén 1860-ban. Mind a had​se​r eg​-
ben, mind nyu​g a​ton rend​kí​vül ked​velt lett, mert ti​zen​hat töl​tényt le​he​tett el​he​lyez​ni a tá​r á​ban, s per​-
cen​ként hu​szon​nyolc lö​vést is le le​he​tett adni vele. Bár a pol​g ár​há​bo​r ú alatt a had​se​r eg nem fo​g ad​ta
el, sok ka​to​na a sa​ját pén​zé​ből is meg​vet​te. A töl​té​nyek to​váb​bí​tá​sá​r a egy eme​lőt sze​r el​tek bele, így
hasz​ná​ló​ja egyet​len moz​du​lat​tal ki​vet​het​te az üres hü​velyt, fel​húz​hat​ta a ka​kast és be​tölt​het​te az új töl​-
tényt. Nyu​g a​ton így be​szél​tek róla: „Egy olyan fegy​ver, amit meg​töl​tesz va​sár​nap, és egész hé​ten lősz
vele!” Az in​di​á​nok „sok​lö​ve​tű szel​lem​pus​ká​nak” ne​vez​ték. Negy​ven​ö t dol​lár​ba ke​r ült, ami nagy pénz
volt ak​ko​r i​ban.
A Win​ches​tert a Hen​r y-féle pus​ka to​vább​fej​lesz​té​sé​vel ala​kí​tot​ta ki Oli​ver Win​ches​ter 1866-ban, s
úgy ne​vez​ték: „a pus​ka, amely meg​hó​dí​tot​ta a Nyu​ga​tot”. A leg​na​g yobb új​don​sá​g a az volt, hogy ol​-
dal​r ól egy kis nyí​lá​son át egyen​ként le​he​tett go​lyó​kat töl​te​ni bele, tár nél​kül. 1873-as mo​dell​je volt a
leg​nép​sze​r űbb, en​nek ka​li​be​r e azo​nos volt a Colt-féle re​vol​ver ka​li​be​r é​vel, s így nem kel​lett kü​lön
töl​tényt tar​ta​ni a pisz​toly​hoz és a pus​ká​hoz. Új​r a​töl​tés nél​kül ti​zen​ö t lö​vést le​he​tett le​ad​ni vele,
könnyű volt, erős és biz​ton​sá​g os. Buf​fa​lo Bill fél tu​ca​tot vá​sá​r olt be​lő​le, s meg​ír​ta a gyár​nak, hogy
min​den fegy​vert ki​pró​bált már, de ezt tart​ja a leg​több​r e. Mire 1925-ben fel​hagy​tak gyár​tá​sá​val, már
több mint hét​száz-húsz​ezer ké​szült el be​lő​le.
De bár​mi​lyen nép​sze​r ű is volt a Win​ches​ter, na​g yobb vad​r a nem le​he​tett va​dász​ni vele. Buf​fa​lo Bill
egy​szer csak a ti​zen​egye​dik go​lyó​val tu​dott le​te​r í​te​ni egy med​vét. Az 1870-től gyár​tott Re​ming​ton-
féle egy​lö​ve​tű pus​kák vi​szont a bö​lény​va​dá​szok ked​ven​ce​i​vé vál​tak, és Cus​ter tá​bor​nok is ma​g á​val
vitt egyet a Litt​le Big​horn fo​lyó mel​let​ti üt​kö​zet​be. Nagy ka​li​be​r e volt, va​dá​szat​nál ru​dak​r a ál​lí​tot​ták
fel. A zá​vár​zat vissza​hú​zá​sá​val le​he​tett új go​lyót el​he​lyez​ni ben​ne. Ame​r i​ká​ban sport​lö​vé​sze​i​hez, va​-
dá​szat​hoz hasz​nál​ták, de az eu​r ó​pai had​se​r e​g ek so​kat ren​deltek be​lő​le.
 A sö​r é​tes pus​ká​kat shot​gun né​ven em​le​g et​ték. Volt egy​csö​vű és két​csö​vű, igen sok​fé​lét gyár​tot​tak
be​lő​lük. Néha le​fű​r é​szel​ték a csö​vü​ket, hogy kis he​lyen is el​fér​je​nek, mi​vel úgy​sem a pon​tos cél​zás
volt a fel​ada​tuk. Ön​vé​del​mi fegy​ver volt, őrök és fegy​ő ​r ök hasz​nál​ták, de ilyen pus​kát tar​tot​tak ké​-
szen​lét​ben a pos​ta​ko​csik fegy​ve​r es kí​sé​r ői is. Őket hív​ták shot​gun ri​derek​nek, s ezért az Egye​sült Ál​-
la​mok​ban néha még ma is így ne​ve​zik tré​fá​san azt, aki a so​főr mel​lett, az első ülé​sen uta​zik az au​tó​-
ban.
Hen​r y De​r in​g er 1825-ben ké​szí​tet​te el a nagy ka​li​be​r ű, de ap​r ócs​ka pisz​tolyt, amit róla ne​vez​tek el.
Nem sza​ba​dal​maz​tat​ta, ezért ren​g e​te​g en gyár​tot​ták. Ez volt az első ütő​sze​g es ké​zi​fegy​ver, ere​de​ti​leg
egy​lö​ve​tű, majd két​lö​ve​tű vál​to​za​tok​ban. Leg​fel​jebb két mé​ter​r ől le​he​tett vele el​ta​lál​ni va​la​mit, vi​-
szont könnyen el le​he​tett rej​te​ni. A nők re​ti​kül​jük​ben, de​kol​tá​zsuk​ban, ha​r is​nya​kö​tő​jük​ben is el​dug​-
hat​ták, s a ha​mis​kár​tyá​sok is ked​vel​ték. John Wil​kes Booth ilyen fegy​ver​r el ölte meg Ab​r a​ham Lin​-
coln el​nö​köt.
A Pep​per​box, vagy​is „Bors​szó​r ó” né​ven em​le​g e​tett, kü​lö​nös for​má​jú, hat​csö​vű zseb​pisz​tolyt Ethan
Al​len sza​ba​dal​maz​tat​ta 1837-ben. Ez volt az első olyan pisz​toly, amely​nél a ra​vasz meg​hú​zá​sa​kor a
csö​vek is el​fo​r og​tak. Sú​lyos volt, tel​je​sen pon​tat​lan s meg​bíz​ha​tat​lan, mert oly​kor egy​szer​r e sült el az
összes cső. Vi​szont ol​csó volt, rab​lás​hoz vagy rend​bon​tás​hoz ki​vá​ló​an meg​fe​lelt.
Sa​mud Colt (1814-1862) egy sze​g ény, con​nec​ti​cu​ti csa​lád tag​ja in​di​ai ha​jó​út​ján pil​lan​tott meg egy
for​g ó​pisz​tolyt, ami még elég ko​r ai tí​pus volt. Azon​nal ki​fa​r ag​ta fá​ból, s ha​za​té​r é​se után, 1836-ban
sza​ba​dal​maz​tat​ta is az első vál​to​za​tot. Nem a for​g ó rész volt az új​don​ság, ha​nem az, hogy a ka​kas fel​-
hú​zá​sá​val ke​r ült az új töl​tény a cső mögé. Az első vál​to​zat​ban a for​g ó​dob csö​ve​it kü​lön-kü​lön kel​lett
meg​töl​te​ni go​lyó​val és lő​por​r al, mint a ré​g eb​bi pus​kák​nál. Majd egy​r e újabb, könnyebb és pon​to​sabb
vál​to​za​tok ké​szül​tek. Colt 1839-es mo​dell​jé​nél már nem kel​lett ki​ven​ni a do​bot az új​r a​töl​tés​hez. Sa​-
mu​el Ha​mil​ton Wal​ker, a te​xa​si rangerök (lásd a 37. fe​je​ze​tet!) al​ez​r e​de​se el​mond​ta Wa​shing​ton​ban,
hogy 1844-ben fegy​ve​r e​sei az új pisz​toly​nak kö​szön​he​tő​en tud​ták vissza​ver​ni egy nagy ka​men​csi
csa​pat tá​ma​dá​sát. Ezért a had​se​r eg 1846-ban ezer da​r a​bot ren​delt a Wal​ker ja​vas​la​tá​r a im​már hat​lö​ve​-
tű​vé fej​lesz​tett ké​zi​fegy​ver​ből. A leg​nép​sze​r űb​bé azon​ban az 1873-as mo​dell vált. Hi​va​ta​los neve
Peaca​ma​ker („Bé​kí​tő”) volt, de ne​vez​ték „Hat​lö​ve​tű​nek”, „Disz​nó​láb​nak”, „Esély​egyen​lí​tő​nek”, „Ha​-
tár​vi​dé​ki mo​dell​nek”, „Eke​fo​g an​tyú​nak”, „Ujj​tö​r ő​nek” vagy a ka​li​be​r e alap​ján egy​sze​r ű​en csak 45-
ös​nek is. Kilenc​ven mé​te​r en be​lül le​he​tett vele pon​tos ta​lá​la​tot el​ér​ni. Sing​le ac​ti​on jel​le​g ű volt, vagy​-
is min​den lö​vés előtt kéz​zel kel​lett fel​húz​ni a ka​kast. A ké​sőbb el​ter​je​dő, do​ub​le ac​ti​on jel​le​g ű for​g ó​-
pisz​to​lyok​nál a ra​vasz meg​hú​zá​sá​val emel​ke​dik fel a ka​kas és for​dul egyet a tár.
 16. Sam Houston – Texas hőse
Sam Hous​ton 1793. már​ci​us 2-án szü​le​tett, a vir​g i​ni​ai Tim​ber Ridge ül​tet​vé​nyen. Ősei ír​o r​szá​g i
skó​tok vol​tak, az apja, Sa​mu​el Hous​ton ka​to​na. 1806-ban a csa​lád tönk​r e​ment, az apa meg​halt, az
anya, Eli​za​beth Pax​ton pe​dig ko​csi​r a tet​te ki​lenc gyer​me​két, in​g ó​sá​g a​i​val együtt, és meg​in​dult nyu​g at
felé. Ten​nes​see-ben te​le​pe​dett le a ro​ko​na​i​nál, Ma​r y​vil​le tá​ján.
Sam volt a csa​lád fe​ke​te bá​r á​nya. Mi​vel a far​me​r ek mun​ká​já​hoz nem fű​lött a foga, több​ször is el​-
szö​kött a kö​zel​ben élő cse​r o​ki in​di​á​nok​hoz. Néha egy egész évet is el​töl​tött a kö​r ük​ben, in​di​án lá​-
nyok let​tek a sze​r e​tői, és so​ha​sem unta meg ked​venc köny​vé​nek, az Íli​ásznak az ol​vas​g a​tá​sát. Mint​egy
száz​ki​lenc​ven cen​ti​mé​ter ma​g as, tes​tes, von​zó, ka​r iz​ma​ti​kus fér​fi lett be​lő​le, aki szí​ve​sen vi​sel​te az
in​di​á​nok szí​nes ru​há​it. A cse​r o​kik Ka​la​nu né​ven em​le​g et​ték, amely egy​szer​r e je​lent hol​lót és egy in​-
di​án ka​to​nai tiszt​sé​g et.
1812-ben az any​ja vég​r e rá tud​ta ven​ni, hogy mun​kát vál​lal​jon: ta​nár lett. Eh​hez ek​ko​r i​ban nem kel​-
lett kü​lö​nö​sebb elő​kép​zett​ség: egyet​len tan​te​r em​ből álló ge​r en​da​ház​ban írni, ol​vas​ni és szá​mol​ni ta​-
ní​tot​ta a far​me​r ek gye​r e​ke​it nyolc dol​lár tan​díj fe​jé​ben, mely​nek egy​har​ma​dát pénz​ben, egy​har​ma​dát
ku​ko​r i​cá​ban, egy​har​ma​dát szö​vet​ben kap​ta meg.
A krík há​bo​r ú (1813-1814) má​so​dik évé​nek ja​nu​ár​já​ban a Stro​ther-erőd​höz vo​nu​ló erő​sí​tés tag​ja​-
ként csat​la​ko​zott And​r ew Jack​son had​se​r e​g é​hez. Már​ci​us 27-én részt vett a Tal​la​po​o ​sa fo​lyó Ló​pat​-
kó-ka​nya​r u​la​tá​nál (Horses​hoe Bend) ví​vott csa​tá​ban. (Lásd a 14. fe​je​ze​tet!) Az el​sők kö​zött ro​ha​moz​ta
meg az in​di​á​nok mell​véd​jét. Nyíl​lal át​lőt​ték a comb​ját, majd se​be​sü​lé​sé​nek el​lá​tá​sa után két go​lyót is
ka​pott a jobb vál​lá​ba. Fél​hol​tan szál​lí​tot​ták haza az any​já​hoz, de ez​zel el​nyer​te Jack​son tá​bor​nok
meg​be​csü​lé​sét és ba​r át​sá​g át.
Nash​vil​le-be köl​tö​zött, jogi vég​zett​sé​g et szer​zett, s úgy tűnt, kar​r i​er​je tö​r et​le​nül ível fel​fe​lé: ügy​véd
lett, ke​r ü​le​ti köz​vád​ló s az ál​la​mi mi​lí​cia tiszt​je. Mind​eb​ben per​sze nagy sze​r e​pe volt Jack​son párt​fo​-
gá​sá​nak, akit Hous​ton rend​sze​r e​sen meg is lá​to​g a​tott Her​mi​tage nevű bir​to​kán. 1816-ban in​di​án​ügyi
meg​bí​zott lett, 1818-ban Wa​shing​ton​ba is el​kí​sért egy cse​r o​ki kül​dött​sé​g et, majd ál​la​ma a Kong​-
resszus kép​vi​se​lő​jé​vé vá​lasz​tot​ta (1823-1827). 1826-ban pisz​toly​pár​bajt ví​vott, és na​g yon meg​-
könnyeb​bült, ami​kor ki​de​r ült, hogy el​len​fe​le nem halt bele a se​be​sü​lés​be. Har​minc​négy éves ko​r á​ban
pe​dig az egyik leg​na​g yobb meg​tisz​tel​te​tés​ben ré​sze​sült: Ten​nes​see kor​mány​zó​já​vá vá​lasz​tot​ták. Két​-
éves kor​mány​zó​sá​g a (1827-1829) azon​ban meg​le​he​tő​sen fur​csán ért vé​g et.
1829. ja​nu​ár 21-én el​vet​te fe​le​sé​g ül Eli​za Al​lent, a ti​zen​nyolc éves, sző​ke szép​sé​g et. A fi​a​tal​asszony
azon​ban még az év áp​r i​li​sá​ban el​hagy​ta, és vissza​köl​tö​zött a szü​le​i​hez. Hous​ton so​ha​sem fed​te fel vá​-
lá​sá​nak okát, csak ennyit volt haj​lan​dó kö​zöl​ni: „Fáj​dal​mas do​log, de ma​gán​ügy!” Ami​kor pe​dig
évek​kel ké​sőbb Te​xas​ban egy ba​r át​ja fag​g at​ta, meg​kér​dez​te tőle: „Tudsz tit​kot tar​ta​ni?” Majd az
igen​lő vá​lasz után így zár​ta rö​vid​r e a be​szél​g e​tést: „Én is.” A tör​té​né​szek csak ta​lál​g at​nak. Ta​lán sze​-
xu​á​li​san nem tud​tak össze​han​g o​lód​ni? Eli​za un​do​r o​dott vol​na Sam há​bo​r ús se​be​sü​lé​se​i​től? Vagy
más​ba volt sze​r el​mes a lány? A lo​va​g i​as Sam Hous​ton egész éle​té​ben ki​zá​r ó​lag tisz​te​let​tel em​le​g et​te
egy​ko​r i fe​le​sé​g ét – még an​nak má​so​dik há​zas​sá​g a után is –, és meg​ígér​te, hogy aki meg​sér​ti, at​tól ő
fog elég​té​telt kér​ni.
Ez a vá​lás vi​szont vé​g et ve​tett Sam po​li​ti​kai pá​lya​fu​tá​sá​nak. El​len​fe​lei a leg​va​dabb rá​g al​ma​kat ter​-
jesz​tet​ték róla, mire Hous​ton le​mon​dott a kor​mány​zó​ság​r ól, és el​hagy​ta az ál​la​mot. Ha​jón tá​vo​zott
Nash​vil​le-ből, de​presszi​ó ​san, ön​g yil​kos​sá​g i ter​ve​ket fon​tol​g at​va bá​mul​ta a Cum​ber​land fo​lyó hul​lá​-
ma​it. Ek​kor azon​ban le​csa​pott a kö​ze​lé​ben egy sas, majd na​g yot ri​kolt​va el​szállt nyu​g at felé. Az in​di​-
á​nok egy​ko​r i ba​r át​ja azt ol​vas​ta ki az égi jel​ből, hogy nyu​g a​ton új élet vár rá, s össze​szed​te ma​g át.
 Egy ide​ig a mai Ok​la​ho​ma te​r ü​le​tén élt, régi cse​r o​ki ba​r á​tai kö​zött. In​di​án ru​hát vi​selt, toll​dí​szek​-
kel, és még an​g ol nyel​ven sem volt haj​lan​dó be​szel​ni. Olyan so​kat ivott, hogy im​már új ne​vet ka​pott
az in​di​á​nok​tól: Uce​ti Ár​di​tász​kí, vagy​is Nagy Ré​sze​g es. Ke​r es​ke​del​mi ál​lo​mást lé​te​sí​tett a Neos​ho fo​-
lyó​nál, s 1830-ban el​vet​te fe​le​sé​g ül a szép és in​tel​li​g ens Ti​a​na (Di​a​na, Ta​la​hi​na) Ro​g ers nevű cse​r o​ki
asszonyt. Majd las​sacs​kán vissza​tért a po​li​ti​kai élet​be: ugyan​eb​ben az év​ben Wa​shing​ton​ba ment,
hogy And​r ew Jack​son el​nök előtt kép​vi​sel​je az in​di​á​nok ügyet. Két év múl​va pe​dig egy Her​mi​tage-
ról ho​zott hi​ko​r i​fá​ból ké​szült sé​ta​bot​tal meg​ver​te egy wa​shing​to​ni ut​cán Wil​li​am Stan​berry kép​vi​se​-
lőt, aki rá​g al​maz​ta az el​nö​köt. A kép​vi​se​lő rá​lőtt, de a pisz​to​lya csü​tör​tö​köt mon​dott. Hous​tont le​tar​-
tóz​tat​ták, s a pere egy hó​na​pon át el​hú​zó​dott. Maga Jack​son vá​sá​r olt neki ren​des öl​tö​zé​ket, hogy ne
va​dász​ing​ben és bőr láb​szár​vé​dő​ben áll​jon a Kép​vi​se​lő​ház tör​vény​szé​ke elé. Hous​ton ékes​szó​ló vé​-
dő​be​szé​det mon​dott, mely​ben meg​em​lí​tet​te az óko​r i Gö​r ög​o r​szá​g ot, Ró​mát, Ca​e​sart, Crom​wellt, Bo​-
na​par​tét, Black​sto​ne-t és Pál apos​tolt is. Ju​ni​us Brutus Booth (Lin​coln ké​sőb​bi gyil​ko​sá​nak apja), a
hí​r es szí​nész lel​ke​sen gra​tu​lált neki, s vé​g ül Hous​ton meg​r o​vás​sal és öt​száz dol​lár bün​te​tes​sél meg​-
úsz​ta az ügyet.
Va​ló​szí​nű​leg Jack​son hív​ta fel a fi​g yel​mét arra, hogy az egye​lő​r e Me​xi​kó ural​ma alatt álló Te​xas​-
ban új éle​tet kezd​het​ne. Hous​ton hossza​san ké​szü​lő​dött az útra, el​hagy​ta in​di​án fe​le​sé​g ét, s még Jack
nevű, fa​r ok nél​kü​li lo​vát is el​cse​r él​te egy má​sik​r a, mert úgy gon​dol​ta, hogy Te​xas​ban sze​g ény ál​lat
so​kat szen​ved​ne a le​g yek​től. Vé​g ül 1832. de​cem​ber 2-án át​kelt a Red Ri​ve​r en, amely ek​ko​r i​ban az or​-
szág​ha​tár volt.
A te​xa​si ra​di​ká​li​sok nagy öröm​mel fo​g ad​ták. A San Fe​li​pé​ben tar​tott kong​r esszu​son egye​lő​r e a
mér​sé​kel​tek, Step​hen F. Aus​tin hí​vei vol​tak több​ség​ben, akik csak annyit kö​ve​tel​tek, hogy le​g yen Me​-
xi​kón be​lül ön​ál​ló kor​mány​za​tuk, ne von​ják össze Te​xast Coa​hui​la ál​lam​mal. Aus​tin el is vit​te ezt a
ké​r el​met Me​xi​kó​vá​r os​ba. Ott azon​ban a kö​vet​ke​ző év​ben, 1833-ban An​to​nio Ló​pez de San​ta Anna lett
az el​nök, meg​dön​töt​te az 1824-es al​kot​mányt, s vele a cent​r a​li​zá​ci​ó ​r a tö​r ek​vő erők győ​ze​del​mes​ked​-
tek. Aus​tint be​bör​tö​nöz​ték, s mire 1835-ben ki​sza​ba​dult, már ő is azt han​g oz​tat​ta, hogy a füg​g et​len​sé​-
gi há​bo​r ú az egyet​len esz​köz a sza​bad​ság meg​ő r​zé​sé​r e.
Hous​ton Na​cog​do​ches​ben te​le​pe​dett le, föl​det vá​sá​r olt, ügy​véd lett, és 1833 áp​r i​li​sá​ban már őt is az
új te​xa​si kong​r esszus tág​já​vá vá​lasz​tot​tak. Egye​lő​r e óva​tos​ság​r a in​tet​te a te​xa​si​a​kat, ne​hogy idő előtt
fel​ke​lést rob​bant​sa​nak ki. 1835-ben Na​cog​do​ches ke​r ü​le​ti ka​to​nai pa​r ancs​no​ka​ként to​bor​zott ön​kén​te​-
se​ket, mert im​már ki​sebb-na​g yobb csa​tá​r o​zá​sok tör​tek ki a me​xi​kói hely​ő r​sé​g ek​kel. Hous​ton a mér​-
sék​let mel​lett állt ki az 1835. no​vem​ber 3-án San Fe​li​pé​ben ren​de​zett kong​r esszu​son is, ame​lyen bőr​-
ru​há​ban vett részt. E kong​r esszus ki​mond​ta Te​xas tar​to​mány füg​g et​len​sé​g ét – de egye​lő​r e Me​xi​kón
be​lül, az 1824-es me​xi​kói al​kot​mány elő​írá​sai sze​r int. Sam Hous​tont pe​dig no​vem​ber 12-én ki​ne​vez​-
ték a had​se​r eg fő​pa​r ancs​no​ká​vá. Egy​r e több ön​kén​tes tá​mo​g a​tó ér​ke​zett az Egye​sült Ál​la​mok​ból, s
Hous​ton ne​ki​állt, hogy hasz​nál​ha​tó had​erőt hoz​zon lét​r e be​lő​lük.


A Rio Gran​dé​tól in​nen (a te​xa​si​ak a fo​lyót te​kin​tet​ték tar​to​má​nyuk ha​tá​r á​nak) mind​ö ssze ezer​négy​-
száz me​xi​kói ka​to​na állt fegy​ver​ben, aki​ket vér nél​kü​li ak​ci​ó k​kal egy​más után rá​vet​tek a ka​pi​tu​lá​ci​ó ​-
ra. Egyes te​xa​si​ak már olyan​nyi​r a el​bíz​ták ma​g u​kat, hogy Me​xi​kó meg​tá​ma​dá​sát ter​vez​g et​ték, amit
mind Hous​ton, mind Hen​r y Smith, az ide​ig​le​nes kor​mány​zó őrült​ség​nek tar​tott. Ja​mes Grant pe​dig,
aki​nek bá​nyái vol​tak a Rio Gran​dé​tól dél​r e, meg is in​dult Me​xi​kó el​len két​száz fegy​ve​r es​sel. Hous​ton
dü​hö​sen utá​na​lo​va​g olt, de Go​li​ad​ban meg​tud​ta, hogy San​ta Anna már San An​to​nio felé vo​nul egy
had​se​r eg​g el. Te​xas fő​pa​r ancs​no​ka úgy dön​tött, hogy össze​von min​den fegy​ve​r es erőt, ezért meg​pa​-
ran​csol​ta Ja​mes Bowie-nak, a le​g en​dás Bowie-kés fel​ta​lá​ló​já​nak, hogy előz​ze meg San​ta An​nát, rob​-
bant​sa fel az Ala​mo nevű egy​ko​r i misszi​ó s épü​le​tet, ame​lyet erőd​dé ala​kí​tot​tak át, és hoz​za el az
ágyú​it. A te​xa​si kor​mány​zat tag​jai vad kap​ko​dás​ba kezd​tek, mind az ide​ig​le​nes kor​mány​zót, mind
Hous​tont le​vál​tot​ták, s Ja​mes W. Fan​nint ne​vez​ték ki Hous​ton he​lyé​r e, aki tá​ma​dást sür​g e​tett a me​xi​-
kói Ma​ta​mo​r os el​len. Hous​ton már mér​g e​sen ott akar​ta hagy​ni az egész had​se​r e​g et, ami​kor San​ta
Anna kö​ze​le​dé​sé​nek hí​r é​r e még​is fel​kér​ték, hogy szer​vez​ze meg a vé​del​met.
1836. már​ci​us 2-án, Hous​ton szü​le​tés​nap​ján a Wa​shing​ton-on-the-Bra​zos nevű, ap​r ócs​ka te​lep fé​-
sze​r é​ben öt​ven​ki​lenc kép​vi​se​lő ki​mond​ta Te​xas füg​g et​len​sé​g ét. Volt köz​tük ti​zen​egy vir​g i​ni​ai, ki​lenc
ten​nes​see-i, ki​lenc észak-ca​r o​li​nai, öt ken​tu​ckyi, négy dél-ca​r o​li​nai, négy geor​g iai, há​r om me​xi​kói,
két penn​syl​va​ni​ai, két New York-i, há​r om is​me​r et​len szü​le​té​sű és egy-egy mas​sachu​sett​si, New Jer​-
sey-i, ír​o r​szá​g i, skó​ci​ai, ang​li​ai és ka​na​dai. Hous​ton is az alá​írók kö​zött volt, s más​nap a kon​ven​ció
fő​pa​r ancs​nok​ká ne​vez​te ki.
Há​r om nap múl​va ki​de​r ült, mennyi​r e bíz​hat az új fő​pa​r ancs​nok be​o sz​tott „tiszt​jei” en​g e​del​mes​sé​-
gé​ben. Meg​ér​ke​zett Wil​li​am Bar​r elt Tra​vis, az ön​kén​te​sek egyik pa​r ancs​no​ká​nak le​ve​le San An​to​ni​ó ​-
bol: Ja​mes Bowie-val együtt úgy dön​töt​tek, hogy nem rob​bant​ják fel az Ala​mót, in​kább meg​vé​dik, és
eh​hez ké​r ik Hous​ton tá​mo​g a​tá​sát. A Ma​ta​mo​r os el​len in​dult had​se​r eg pe​dig, Fan​nin​nel az élen ott
kuk​solt Go​li​ad​ban, és hagy​ta ma​g át be​ke​r í​te​ni. Hous​ton sze​r int az lett vol​na a lo​g i​kus, ha min​den
fegy​ve​r es erőt össze​von​nak, és nem zár​kóz​nak be véd​he​tet​len erő​dök​be.
Már​ci​us 11-én a fő​pa​r ancs​nok tol​las ka​la​pot, bőr​r u​hát s ezüst sar​kan​tyús csiz​mát hú​zott, majd kard​-
dal és pisz​tollyal fel​sze​r el​kez​ve szem​lét tar​tott a „had​se​r e​g e” fe​lett Gon​za​les​ben. Mind​ö ssze há​r om​-
száz​het​ven​négy fegy​ve​r es állt a ren​del​ke​zé​sé​r e. Itt ér​te​sült róla, hogy az Ala​mót ti​zen​há​r om na​pig
tar​tó ost​r om után, már​ci​us 6-án el​fog​lal​ták, vé​dő​it le​mé​szá​r ol​ták. Eras​tus „Sü​ket” Smith, a hí​r es va​-
dász hoz​ta el Hous​ton tá​bo​r á​ba az ost​r om né​hány túl​élő​jét, Su​san​nah Dic​kin​sont, egy tiszt öz​ve​g yét,
ti​zen​ö t hó​na​pos An​g e​li​ca lá​nyát és Joe-t, Tra​vis ifjú, né​g er szol​g á​ját. Mint​egy har​minc asszony csak
most tud​ta meg, hogy meg​ö z​ve​g yült, hu​szon-egy​né​hány ka​to​na pe​dig már​is meg​szö​kött, és a rém​hí​-
rek​kel Te​xas-szer​te pá​ni​kot kel​tett. A la​kos​ság min​den​hol me​ne​kül​ni kez​dett a na​po​kon át zu​ho​g ó
eső​ben.
Hous​ton össze​g yűj​tött annyi fegy​ve​r est, amennyit csak tu​dott, s las​san vo​nult vissza ke​let felé. A
Co​lo​r a​do fo​lyó part​ja tele volt ret​te​g ő me​ne​kül​tek​kel, s a pa​r ancs​nok min​den​kit át​jut​ta​tott a túl​só
part​r a, mi​előtt a se​r e​g e is át​kelt. Be​fu​tott az újabb hír: Fan​nin ka​pi​tu​lált Go​li​ad​nál, s mint​egy há​r om​-
száz​ki​lenc​ven tár​sá​val együtt a me​xi​kó​i​ak ki​vé​g ez​ték. Hous​ton ka​to​nái lá​zong​tak, a pa​r ancs​nok fi​-
gyel​mez​te​tés​ként két sírt ása​tott, de így is töb​ben el​szök​tek a se​r eg​ből. Má​sok vi​szont csat​la​koz​tak
hoz​zá​juk, és San Fe​li​pé​ben a Cin​cin​na​ti vá​r os ál​tal kül​dött két hat​fon​tos ágyút is meg​kap​ták. A ka​to​-
nák azon​nal el​ke​r esz​tel​ték eze​ket „Iker​nő​vé​r ek​nek”. Az ál​ta​lá​nos zűr​za​var​ban az is meg​tör​tént, hogy
egy fiú fegy​ver​ko​vács​nak néz​te Hous​tont, s rá​bíz​ta a pus​ká​ját, hogy ja​vít​sa meg. Mire tár​sai fi​g yel​-
mez​tet​ték, hogy a fő​pa​r ancs​nok​nak adta oda a fegy​vert, és men​te​g e​tőz​ve vissza​tért érte, Hous​ton már
meg is ja​ví​tot​ta.
Sze​r en​csé​r e San​ta Anna meg​o sz​tot​ta a had​se​r e​g ét, és csak egy ré​szé​vel in​dult a te​xa​si​ak ül​dö​zé​sé​-
re. Áp​r i​lis 20-án érte utol őket a San Ja​cin​to fo​lyó​nál. Ze​né​szei újra a De​gü​el​lo (To​r ok​met​sző) nevű
dal​la​mot ját​szot​tak, mint az Ala​mó​nál, azt je​lez​ve, hogy nem lesz ke​g ye​lem. Hous​ton vi​szont nagy​-
sza​bá​sú be​szé​det mon​dott ka​to​ná​i​nak, s ek​kor vált jel​szó​vá a „Re​mem​ber the Ala​mo!” (Em​lé​kez​ze​tek
Alam​ó ra!) fel​szó​lí​tás. Este Hous​ton el​r en​del​te, hogy min​den​ki lak​jon jól, és alud​jon na​g yot, mert
más​nap üt​kö​zet lesz. Ami​kor reg​g el meg​lát​ta, hogy egy sas kö​r öz az égen, úgy érez​te, ez jó jel.
1836. áp​r i​lis 21-én ke​r ült sor a San Ja​cin​to fo​lyó mel​let​ti üt​kö​zet​r e. Hous​ton két​száz​negy​ven​nyolc
be​teg ka​to​nát hát​r a​ha​g yott a sze​ke​r ek​nél, s így hét​száz​nyolc​van​há​r om fegy​ve​r est tu​dott ki​ál​lí​ta​ni San​-
ta Anna mint​egy ezer​négy​száz ka​to​ná​ja el​len. Eras​tus „Sü​ket” Smith-t el​küld​te, hogy gyújt​sa fel a
Vin​ce hi​dat, ame​lyen me​xi​kói erő​sí​té​sek ér​kez​het​nek. Dél​után fél négy​kor óva​to​san elő​r e​nyo​mul​tak.
Me​xi​kó​ban ez a szi​esz​ta ide​je, s ezért San​ta Anna és sok ka​to​ná​ja is aludt. Majd a te​xa​si ze​ne​kar ját​-
sza​ni kezd​te a „Will You Come to the Bo​wer I Have Sha​ded for You” (El​jössz a lu​g as​ba, ame​lyet ne​ked
ké​szí​tet​tem?) című dalt, és dö​r ög​ni kezd​tek az „Iker​nő​vé​r ek”. A te​xa​si​ak egy fe​hér zász​lót len​g et​ve
tá​mad​tak, ame​lyen a sza​bad​ság is​ten​nő​je volt lát​ha​tó (a „Ma​g á​nyos Csil​lag” zász​la​ját csak ké​sőbb al​-
kot​ták meg). „Em​lé​kez​ze​tek Alam​óra! Em​lé​kez​ze​tek Go​li​ad​ra!” – szállt a ki​ál​tás. Az egész üt​kö​zet
mind​ö ssze ti​zen​nyolc per​cig tar​tott. Hat​száz​har​minc me​xi​kó​it öl​tek meg, hét​száz​har​min​c​at ej​tet​tek
fog​lyul, ren​g e​teg fegy​ver, éle​lem, ló, ösz​vér és hu​szon​egy​ezer dol​lár ér​té​kű ezüst ke​r ült a győz​te​sek
bir​to​ká​ba. A te​xa​si​ak kö​zül mind​ö ssze ket​ten es​tek el, s a mint​egy har​minc se​be​sült kö​zül ké​sőbb meg
ha​tan hal​tak meg.
Hous​ton alól két lo​vat lőt​tek ki, és a bo​ká​ján el is ta​lál​ták. Amíg se​be​sült lá​bát kö​töz​ték, a há​tát egy
fá​nak vet​ve ko​szo​r út kö​tött le​ve​lek​ből, s el​kül​det​te új sze​r el​mé​nek, Anna Ra​g u​et-nak. Ku​ko​r i​cát maj​-
szolt, mely​nek el​hul​lott sze​me​it egy ka​to​na fel​szed​te, az​zal, hogy el fog​ja ül​tet​ni. Hous​ton ezt jó öt​let​-
nek tar​tot​ta, ő is osz​to​g at​ni kezd​te a ma​g o​kat: ne​vezzék a ter​mést San Ja​cin​to-féle ku​ko​r i​cá​nak!
San​ta Anna a köz​le​g é​nyek ru​há​já​ban pró​bált me​ne​kül​ni, de el​fog​ták, s Hous​ton elé vit​ték. Az egy​-
kor oly nagy​ké​pű dik​tá​tor, aki „Nyu​g at Na​pó​le​o n​já​nak” ne​vez​tet​te ma​g át, most így haj​bó​kolt a győz​-
tes előtt: „Nem min​den​na​pi em​ber, aki le​győz​te Nyu​gat Na​pó​le​on​ját! És most nagy​lel​kű​nek kell len​nie
a le​győ​zöt​tel!” „Erre Ala​mó​ban kel​lett vol​na gon​dol​nia!” – fe​lel​te Hous​ton, de azért meg​vé​del​mez​te
azok​tól, akik már kö​te​let is hoz​tak a dik​tá​tor szá​má​r a. Fegy​ver​szü​ne​tet ír​tak alá, s a me​xi​kói ka​to​ná​-
kat Te​xas el​ha​g yá​sá​r a kö​te​lez​ték. A me​xi​kói kor​mány ugyan nem is​mer​te el az új ál​la​mot, de nem tu​-
dott új had​se​r e​g et kül​de​ni Te​xas​ba, amely így gya​kor​la​ti​lag füg​g et​len​né vált. Hous​ton az​zal a hát​só
gon​do​lat​tal en​g ed​te el San​ta An​nát, hogy bel​po​li​ti​kai fel​for​du​lást idéz majd elő Me​xi​kó​ban, amely​-
nek ezért nem lesz le​he​tő​sé​g e Te​xasszal fog​lal​koz​ni. Ez a szá​mí​tá​sa pon​to​san be​vált, s a vég​te​le​nül
kor​r upt és ha​r á​cso​ló San​ta Anna össze​sen ti​zen​egy al​ka​lom​mal állt kü​lön​bö​ző cí​me​ken a me​xi​kói
kor​mány élén.
A San Ja​cin​to-i csa​ta győz​te​sét ez​u​tán Te​xas nem​ze​ti hő​sé​nek te​kin​tet​ték, Wa​shing​ton​hoz és Jack​-
son​hoz ha​son​lí​tot​ták, s 1836 szep​tem​be​r é​ben köz​tár​sa​sá​g i el​nök​ké vá​lasz​tot​ták (1836-1838). Hous​ton
be​vo​nult az apró, két​szo​bás, sá​r os pad​ló​jú ge​r en​da​ház​ba, ame​lyet kor​mány​zói re​zi​den​ci​á​nak nyil​vá​-
ní​tot​tak. Aus​tint ne​vez​te ki kül​ügy​mi​nisz​te​r é​vé, Hen​r y Smith-t pénz​ügy​mi​nisz​te​r é​vé, al​kot​mányt ké​-
szí​tet​tek, majd kér​tek fel​vé​te​lü​ket az Egye​sült Ál​la​mok​ba. Az észa​ki és déli ál​la​mok el​len​té​tei mi​att
erre még nem ke​r ül​he​tett sor, de Jack​son a kor​mány​za​ta vé​g én, 1837-ben el​is​mer​te a füg​g et​len Te​xa​-
si Köz​tár​sa​sá​g ot. A má​so​dik el​nök, Mi​r a​beau B. La​mar meg​pró​bál​ta el​űz​ni az in​di​á​no​kat, igye​ke​zett
a Csen​des-óce​á​nig ki​tol​ni a ha​tá​r o​kat, s bár több eu​r ó​pai or​szág​g al el​is​mer​tet​te Te​xast, költ​sé​g es vál​-
lal​ko​zá​sa​i​val jó​ko​r a inf​lá​ci​ó t oko​zott. Az újra hi​va​tal​ba lépő Hous​ton a má​so​dik el​nök​sé​g e ide​jén
(1841-1844) ezért a fe​lé​r e csök​ken​tet​te a kor​mány​zói fi​ze​té​sét, és si​ke​r ült a har​minc​ezer la​ko​sú, de
Fran​cia​o r​szág​nál is na​g yobb ál​la​ma pénz​ügye​it rend​be hoz​nia. Bé​ké​r e tö​r e​ke​dett mind az in​di​á​nok​-
kal, mind Me​xi​kó​val, és el​nök​ként is vé​del​mez​te egy​ko​r i in​di​án ba​r á​ta​it.
1840-ben is​mét meg​há​za​so​dott, negy​ven​hét éve​sen el​vett fe​le​sé​g ül egy hu​szon​egy éves szép​sé​g et,
Mar​g a​r et Mof​fet​te Lea-t, aki nyolc gye​r e​ket szült neki. Te​xas 1845-ben csat​la​koz​ha​tott az Egye​sült
Ál​la​mok​hoz. Hous​ton sze​ná​tor lett (1846-1859), majd újra kor​mány​zó​vá vá​lasz​tot​ták. 1860-ban azon​-
ban el​le​nez​te Te​xas ki​vá​lá​sát az Uni​ó ​ból, s a for​r ó​fe​jű fi​a​ta​lok már egy te​xa​si Brutust kö​ve​tel​tek, aki
meg​sza​ba​dít​ja őket az „áru​ló” Hous​ton​tól. Az öreg​úr azon​ban szen​ve​dé​lyes szó​nok​la​tok​kal fi​g yel​-
mez​tet​te a pol​g ár​há​bo​r ú ve​szé​lye​i​r e hon​fi​tár​sa​it. Bár meg​hív​ták abba a kon​ven​ci​ó ​ba, amely az Uni​ó ​-
ból való ki​vá​lás mel​lett dön​tött, csak bot​já​r a tá​masz​kod​va ül​dö​g élt, és nem moc​cant, ami​kor a ne​vén
szó​lí​tot​ták, hogy es​küd​jön fel a Kon​fö​de​r á​ci​ó ​r a.
Vissza​tért a farm​já​r a, ahol 1863. jú​li​us 26-án meg​halt. Be​teg​ágyá​nál fe​le​sé​g e a Bib​li​á​ból ol​va​sott
fel neki, és Hous​ton utol​só sza​vai ezek vol​tak: „Te​xas... Te​xas... Mar​ga​ret...” Ma Te​xas leg​na​g yobb s
az Egye​sült Ál​la​mok ne​g ye​dik leg​na​g yobb vá​r o​sa vi​se​li a ne​vét.
 17. Hogyan dolgoztak az aranyásók?
Az 1840-es évek​ben az a ke​vés ame​r i​kai, aki el​ju​tott a tá​vo​li Ka​li​for​ni​á​ba, ve​g yes ér​zel​me​ket táp​-
lált a tar​to​mány mint​egy nyolc​ezer fős la​kos​sá​g a iránt. Lus​ta, hiú, pa​zar​ló és er​kölcs​te​len nép​nek tar​-
tot​ták a me​xi​kói ere​de​tű ka​li​for​ni​a​i​a​kat, de va​la​hogy még​is von​zot​ta őket sa​já​tos élet​mód​juk, a ke​vés
mun​ka, a sok szi​esz​ta és a gya​ko​r i ün​ne​pé​lyek.
A ka​li​for​ni​a​i​ak nem haj​szol​ták ma​g u​kat, mint a ke​le​ti par​ton élő ame​r i​ka​i​ak, és mint​ha sok​kal job​-
ban él​vez​ték vol​na az élet szép​sé​g e​it. Ha a be​ván​dor​lás olyan las​sú ütem​ben foly​ta​tó​dott vol​na, ahogy
el​kez​dő​dött, a be​te​le​pül​tek ta​lán át​vet​ték vol​na a me​xi​kói kul​tú​r át, és a mai Ka​li​for​nia na​g yon is kü​-
lön​böz​ne az Egye​sült Ál​la​mok töb​bi ál​la​má​tól. A XIX. szá​zad kö​ze​pén azon​ban ki​tört min​den idők
leg​na​g yobb arany​lá​za, és a sze​r en​cse​va​dá​szok ára​da​ta egy​sze​r ű​en el​sö​pör​te a bé​kés, nyu​g odt, régi
ka​li​for​ni​ai élet​mó​dot.
Az első arany​da​r a​bo​kat 1848. ja​nu​ár 24-én ta​lál​ta meg Ja​mes Wil​son Mar​shall egy Co​lo​ma nevű
te​le​pen. (Lásd a 18. fe​je​ze​tet!) A sze​r en​cse​va​dá​szok pe​dig a kö​vet​ke​ző év​ben árasz​tot​ták el Ka​li​for​ni​át
– ezért csak „negy​ven​ki​len​ce​sek” (forty-ni​ners) né​ven em​le​g e​ti őket a tör​té​net​írás.
A ke​le​ti part​r ól há​r om úton le​he​tett el​jut​ni a nyu​g a​ti​r a. A leg​o l​csóbb a szá​r az​föl​di volt: el kel​lett in​-
dul​ni az Ore​g on-ös​vé​nyen, majd a ké​sőb​bi Utah ál​lam te​r ü​le​tén dél​nyu​g at felé for​dul​ni, és át​kel​ni a
Si​er​r a Ne​va​dán. Az uta​zás jó eset​ben négy hó​na​pot vett igény​be, ha az uta​zók​nak sze​r en​csé​jük volt, s
nem tá​mad​tak rá​juk az in​di​á​nok, nem be​te​g ed​tek meg és nem té​ved​tek el. Aki meg​en​g ed​het​te ma​g á​-
nak, a biz​ton​sá​g o​sabb, de sok​kal hosszabb ten​g e​r i úton ju​tott el Ka​li​for​ni​á​ba. Egyes clip​perek ki​lenc​-
ven nap alatt ke​r ül​ték meg a Horn-fo​kot (vagy​is Dél-Ame​r i​kát), e ha​jók tu​laj​do​no​sai azon​ban uta​sok
he​lyett szí​ve​seb​ben szál​lít​tat​tak drá​g a kül​de​mé​nye​ket. Az utas​szál​lí​tó ha​jók öt-hat, rossz eset​ben nyolc
hó​na​pon át há​nyód​tak a ten​g e​r en. Uta​sa​ik​nak ennyi ide​ig kel​lett el​vi​sel​ni​ük a zsú​folt​sá​g ot, az unal​mat
és a si​lány élel​me​zést. Volt meg egy har​ma​dik le​he​tő​ség is: gő​zös​sel el​jut​ni a Pa​na​ma-föld​szo​r o​sig,
va​la​hogy át​kel​ni az eső​er​dőn és a mo​csa​r a​kon, s aki nem kap​ta meg a sár​g a​lá​zat, az a Csen​des-óce​án
part​ján vár​ha​tott olyan ha​jó​r a, amely haj​lan​dó fel​ven​ni. A le​g en​dák sze​r int ez az út csak egy-két hó​-
na​pot vett igény​be, a va​ló​ság​ban azon​ban sok​kal hosszabb volt.
A sze​r en​cse​va​dá​szok az út fo​lya​mán fan​tasz​ti​kus tör​té​ne​tek​kel tar​tot​ták a lel​ket egy​más​ban. El​ter​-
jesz​tet​ték, hogy egy ka​li​for​ni​ai arany​ásó ti​zen​hat dol​lár ér​té​kű arany​port mo​sott ki a sza​kál​lá​ból. Egy
vi​har után pe​dig egy asszony ál​lí​tó​lag tíz dol​lár​nak meg​fe​le​lő arany​port rá​zott ki a füg​g ö​nye​i​ből.
Má​sok azt me​sél​ték, hogy egy be​teg bá​nyász csak az után gyó​g yult meg, hogy egy gőz​für​dő​ben ki​iz​-
zadt ma​g á​ból negy​ven​ki​lenc és fél dol​lár ér​té​kű arany​port. (A na​g yot mon​dók jól te​szik, ha egé​szen
pon​tos ada​tok​kal áll​nak elő...)
Akik meg​ér​kez​tek, a Si​er​r a Ne​va​da nyu​g a​ti lej​tő​in épí​tet​ték fel tá​bo​r a​i​kat, egy há​r om​száz ki​lo​mé​-
ter hosszú és öt​ven ki​lo​mé​ter szé​les te​r ü​le​ten. Ezt a vi​dé​ket ne​vez​ték a Mo​ther Lode (Anya​te​lér) bi​r o​-
dal​má​nak, mert azt hit​ték, van va​la​hol egy ha​tal​mas, köz​pon​ti for​r á​sa az arany​nak, ame​lyet per​sze
sen​ki sem ta​lált meg. A tá​bo​r ok​nak hang​za​tos ne​ve​ket ad​tak: Red Dog (Vö​r ös Ku​tya), Rough and Re​-
ady (He​ve​nyé​szett), You Bet (Meg​hi​szem azt), Fair Play (Tisz​tes​sé​g es já​ték), Jesus Ma​ria, Bran​dy
City, Whis​key Dig​gings (Whis​ky Bá​nya) és Bear Val​ley (Med​ve-völgy). A la​kó​he​lyek több​sé​g e egy​-
sze​r ű sá​tor, kuny​hó, ge​r en​da​ház vagy vá​lyo​g ​épü​let volt. Az arany​ásók elöl​já​r ó​kat vá​lasz​tot​tak, akik
nyil​ván​tar​tot​ták a claimeket, a bir​tok​ba vett te​r ü​le​te​ket. Ha gaz​dag volt a le​lő​hely, ezek tíz négy​zet​láb
nagy​sá​g ú, ha sze​g é​nyebb, ak​kor há​r om mé​ter szé​les és ki​lenc mé​ter hosszú föld​csí​kok vol​tak. Min​-
den​ki​nek csak egy cla​imje le​he​tett, ki​vé​ve a te​r ü​let fel​fe​de​ző​jét, aki​nek ket​tő. Aki há​r om na​pon át nem
dol​g o​zott, el​ve​szít​het​te tu​laj​don​jo​g át.
 Ahol a tek​to​ni​kus moz​g á​sok és a vul​ká​nok ere​je a vi​szony​lag ma​g a​san fek​vő kő​ze​tek ha​sa​dé​ka​i​ba
va​la​ha ara​nyat jut​ta​tott, amit a gyors fo​lyók a tör​me​lék​kel együtt le​mos​tak, ott kez​det​ben a leg​egy​sze​-
rűbb esz​kö​zök is ered​mé​nyes​nek bi​zo​nyul​hat​tak. Elég volt egy nagy fém​tá​nyér​ba mer​ni a pa​tak​me​der
iszap​ját, majd ad​dig lö​työg​tet​ni a vi​zet a tá​nyér​ban, amíg csak a leg​sú​lyo​sabb fém​szem​csék ma​r ad​tak
meg az al​ján. A crad​le (böl​cső) vagy roc​ker (rázó) egy fa​lá​da volt: felül egy lyu​kak​kal el​lá​tott tar​tály​-
ba tet​ték a tör​me​lé​ket, majd vi​zet ön​töt​tek bele, és egyen​le​te​sen rin​g at​ták vagy ráz​ták. A víz alul ki​-
folyt, a ne​he​zebb fém​szem​csék pe​dig fenn​akad​tak a láda al​já​r a ke​r eszt​ben oda​sze​g e​zett lé​cek kö​zött.
A long tom (hosszú Tom) ugyan​így mű​kö​dött, csak há​r om-négy​mé​te​r es fa​vá​lyú​val ve​zet​ték bele a vi​-
zet. A slu​i​ce (zsi​lip) nem volt más, mint hosszú, egy​más​ba il​lesz​tett fa​vá​lyúk együt​te​se. Az egyik vé​-
gén vi​zet ve​zet​tek bele, két ol​da​lán pe​dig föl​det la​pá​tol​tak rá, s az ara​nyat itt is a vá​lyúk al​já​r a szö​g e​-
zett lé​cek tar​tot​ták fel.
Ren​des érc​bá​nyá​szat​r a, já​r a​tok fú​r á​sá​r a csak ke​ve​sen vál​lal​koz​tak, eh​hez ala​pos is​me​r e​tek​r e volt
szük​ség. In​kább új med​r et ás​tak egy pa​tak vagy ki​sebb fo​lyó szá​má​r a, és el​té​r í​tet​ték, hogy tü​ze​te​sen
át​vizs​g ál​has​sák az ere​de​ti med​r ét. Ka​li​for​ni​á​ban szü​le​tett meg a hid​r a​u​li​kus bá​nyá​szat is, Ed​ward E.
Mat​te​son és egy is​me​r et​len fran​cia ta​lál​má​nya. A hegy te​te​jé​r ől csö​ve​ken ve​zet​ték le a vi​zet, amíg
olyan erős nem lett a nyo​má​sa, hogy egész dom​bo​kat el​mos​hat​tak vele. Eh​hez per​sze már ko​mo​lyabb
be​r u​há​zás​r a volt szük​ség, akár​csak a mély​fú​r á​sos érc​bá​nyá​szat​hoz.
A ki​ter​melt ér​cet apró da​r a​bok​r a kel​lett tör​ni, majd to​vább őröl​ni, hogy hi​g any se​g ít​sé​g é​vel ki​vá​-
laszt​has​sák be​lő​le az ara​nyat. Sze​r en​csé​r e San Fran​cis​có​tól dél​r e még 1845-ben fel​fe​dez​tek egy hi​-
gany​le​lő​he​lyet. Az őr​lés​hez la​tin-ame​r i​kai ere​de​tű ar​rastrákat hasz​nál​tak: egy ke​mény, ke​r ek te​r ü​le​tet
fa​lak​kal vet​tek kö​r ül, sú​lyos, ér​des kö​ve​ket rak​tak bele, me​lye​ket egy köz​pon​ti ten​g ely​ből ki​ál​ló kar
se​g ít​sé​g é​vel moz​g at​tak. A kö​ve​ket ké​sőbb kő​ke​r ék​kel vál​tot​ták fel, me​lyet ösz​vér vagy ví​zi​ke​r ék for​-
ga​tott. Az őr​lés után kö​vet​ke​zett az amal​g a​má​lás: az arany hi​g any se​g ít​sé​g é​vel tör​té​nő ki​vo​ná​sa, majd
a hi​g anyt he​ví​tés​sel el​vá​lasz​tot​ták az arany​tól. Az első évek​ben ez az el​já​r ás oly ke​vés​sé volt ha​té​-
kony, hogy az arany két​har​ma​da is el​vesz​he​tett. Ha pe​dig az arany fém​szul​fi​dok​kal egye​sült, a hi​g any
nem volt ele​g en​dő a ki​vo​ná​sá​hoz, eh​hez már ko​moly ké​mi​ai szak​is​me​r e​tek​r e volt szük​ség.
A ma​g á​nyos arany​ásó könnyen ban​di​ták ál​do​za​tá​vá vál​ha​tott, ezért két-há​r om​fős „part​ne​r i” kö​zös​-
sé​g ek ala​kul​tak ki, me​lyek​nek tag​jai együtt dol​g oz​tak, lak​tak és ét​kez​tek. A leg​r ú​tabb cse​le​ke​det​nek a
part​ner be​csa​pá​sát te​kin​tet​ték. Több kö​zös​ség al​ko​tott egy tá​bort, ahol a leg​fon​to​sabb dön​té​se​ket a tá​-
bor nagy​g yű​lé​se mond​ta ki. A tol​va​jo​kat meg​kor​bá​csol​ták és ki​til​tot​ták, a gyil​ko​so​kat fel​akasz​tot​ták.
E bá​nyász​tá​bo​r o​kat egyes tör​té​né​szek a de​mok​r á​cia böl​cső​i​nek te​kin​tet​ték, s ab​ban iga​zuk is volt,
hogy a ke​le​ti part​r ól vagy Eu​r ó​pá​ból ér​ke​zett fér​fi​ak sem​mi​lyen tár​sa​dal​mi kü​lönb​sé​g et nem is​mer​-
tek el egy​más kö​zött. A fe​ke​té​ket, kí​na​i​a​kat, me​xi​kó​i​a​kat vagy in​di​á​no​kat azon​ban nem te​kin​tet​ték
egyen​lő​nek ma​g uk​kal, s ha be is fo​g ad​ták őket a tá​bor​ba, kü​lön adót ve​tet​tek ki rá​juk, vagy más mó​-
don kü​lö​ní​tet​tek el őket. A bí​r ó​sá​g a​i​kon sem fo​g ad​ták el ta​nús​ko​dá​su​kat, s ez​zel gya​kor​la​ti​lag ki​tet​-
ték őket a tá​ma​dá​sok​nak, hi​szen sem​mi​lyen fó​r u​mon sem emel​het​tek pa​naszt.


A bá​nyá​szok két​har​ma​da az Egye​sült Ál​la​mok észa​ki és kö​zép​ső ál​la​ma​i​ból ér​ke​zett. Több​sé​g ük a
hú​szas éve​i​ben járó, ma​g á​nyos fér​fi volt. Az írás​tu​dat​la​nok ará​nya jó​val ki​sebb volt kö​zöt​tük, mint
nem​ze​ti szin​ten, ami arra utal, hogy mó​do​sab​bak vol​tak az át​lag​nál. Az arany​láz kez​de​tén Ka​li​for​ni​á​-
ban har​minc​szor annyi fér​fi volt, mint nő, a tá​bo​r ok​ban egy​ál​ta​lán nem vol​tak asszo​nyok, s ha még​is
fel​buk​kant oly​kor egy-egy, tá​vo​lab​bi he​lyek​r ől is cso​dá​já​r a jár​tak. Ha pe​dig még cse​cse​mő​je is volt,
az iga​zi szen​zá​ci​ó ​nak szá​mí​tott.
Az arany​bá​nyá​szo​kat el​ha​nya​g olt kül​se​jük​r ől le​he​tett fel​is​mer​ni: sza​kál​luk ápo​lat​lan, ha​juk hosszú
volt, fla​nel​in​g et, csiz​mát és ócs​ka ru​há​kat vi​sel​tek. Min​den fel​sze​r e​lé​sük pár ta​ka​r ó​ból, fegy​ver​ből,
szer​szám​ból és edény​ből állt, hogy gyor​san útra tud​ja​nak kel​ni, ha gaz​da​g abb le​lő​hely​r ől hal​la​nak. A
bá​nyász​tá​bo​r ok pár nap alatt nőt​tek ki a föld​ből, és ugyan​ilyen gyor​san sem​mi​sül​tek meg, vál​tak
„szel​lem​vá​r o​sok​ká”, ha a le​lő​he​lyek nem vál​tot​ták be a hoz​zá​juk fű​zött re​mé​nye​ket. Sa​já​tos bá​nyász​-
szleng is ki​ala​kult. A csil​lo​g ó pi​r i​tet, amely össze​té​veszt​he​tő volt az arannyal, fool’s gold (bo​lon​dok
ara​nya) né​ven em​le​g et​ték, a spa​nyol bo​nan​za (szép idő) a nagy mennyi​sé​g ű arannyal ren​del​ke​ző le​lő​-
he​lyet je​len​tet​te, majd át​vitt ér​te​lem​ben min​den si​ke​r es vál​lal​ko​zást így hív​tak. A bo​nan​za el​len​té​te a
bor​ras​ca volt: olyan le​lő​hely, ahol igen ke​vés volt az arany. A cla​im jum​ping más te​r ü​le​té​nek az át​ku​-
ta​tá​sát je​len​tet​te, a sal​ting a mine (bá​nya​só​zás) pe​dig kis mennyi​sé​g ű arany el​he​lye​zé​sét egy le​lő​he​-
lyen, ame​lyet ez​u​tán jó​ko​r a össze​g ért el le​het adni egy ta​pasz​ta​lat​lan sze​r en​cse​va​dász​nak.
Az arany​ásók​nak csak el​enyé​sző ki​sebb​sé​g e gaz​da​g o​dott meg. Ha​ma​r o​san nyil​ván​va​ló​vá vált,
hogy az ara​nyá​sás​nál sok​kal ki​fi​ze​tő​dőbb az arany​ásók​kal való ke​r es​ke​de​lem: ahol sok az em​ber, de
ke​vés az áru, ott ala​po​san fel​men​nek az árak. Egy in​g ért har​minc dol​lárt, egy to​já​sért egy dol​lárt (egy
cow​boy egy napi ke​r e​se​tét) is el​kér​het​tek a bá​nyá​szok​tól, s kez​det​ben a ta​pasz​ta​lat​lan in​di​á​nok egy
csé​sze ara​nyat ad​tak egy csé​sze cu​ko​r ért. A szar​vas​mar​hák ára a tíz​sze​r e​sé​r e emel​ke​dett a bá​nya​vi​dé​-
ken. Egy ka​li​for​ni​ai asszony ne​ki​állt sü​te​mé​nye​ket süt​ni a bá​nyá​szok​nak, és egy év alatt ti​zen​nyolc​-
ezer dol​lár ha​szon​r a tett szert. Ge​o r​g e Briggs dinnyét árult, és annyi ara​nyat ka​pott, hogy egy ha​tal​-
mas gyü​möl​csöst lé​te​sít​he​tett, amely évi har​minc​ö t​ezer dol​lárt jö​ve​del​me​zett. Ale​xan​der Todd meg​-
un​ta a fi​zi​kai mun​kát, és in​kább le​ve​le​ket hor​dott a bá​nya​vi​dék​r ől San Fran​cis​có​ba és vissza – egy-
egy un​cia arany fe​jé​ben. Ha​ma​r o​san pos​ta​szol​g á​la​tot lé​te​sí​tett és ala​po​san meg​g az​da​g o​dott.
Az ame​r i​kai-me​xi​kói há​bo​r út (1846-1848) le​zá​r ó Gua​da​lu​pe Hi​dal​g o-i bé​ke​szer​ző​dés sze​r int az
Ame​r i​kai Egye​sült Ál​la​mok 18 250 000 dol​lárt fi​ze​tett Me​xi​kó​nak Ka​li​for​nia és a szom​szé​dos tar​to​-
má​nyok fe​jé​ben. A ka​li​for​ni​ai bá​nyák​ból egyet​len év​ti​zed alatt har​minc​szor ennyi ara​nyat ter​mel​tek
ki. Az 1850-es évek​ben in​nen ke​r ült for​g a​lom​ba a vili arany​kész​le​té​nek 45%-a. Az Egye​sült Ál​la​mok
arany​kész​le​te 1848 és 1851 kö​zött hússzo​r o​sá​r a nö​ve​ke​dett, és a kül​föl​di tőke özön​lött az or​szág​ba.
Brit üz​let​em​be​r ek 1860 és 1901 kö​zött öt​ven​mil​lió fon​tot fek​tet​tek a nyu​g a​ti bá​nyák​ba, és nyolc​van​-
mil​li​ó ​ért vá​sá​r ol​tak vas​úti rész​vé​nye​ket.
Az arany​ásók több​sé​g e pe​dig vég​le​g e​sen ki​sza​kadt a régi kör​nye​ze​té​ből. Egy​r e ke​ve​sebb le​ve​let
kap​tak csa​lád​juk​tól, és egy​r e ke​ve​sebb pénzt küld​tek haza. Fo​ko​za​to​san meg​g yen​g ül​tek azok a szá​lak,
ame​lyek egy​ko​r i ott​ho​nuk​hoz fűz​ték őket. Akik pe​dig még​is ha​za​tér​tek, cso​dál​koz​va vet​tek ész​r e,
hogy hi​á​nyol​ják a meg​szo​kott élet​mó​dot, a bá​nya​vi​dék ka​lan​dos vi​lá​g át, a baj​tár​si​as, sza​bad és köz​-
vet​len kap​cso​la​to​kat. Nem érez​tek ott​hon ma​g u​kat régi lak​he​lyü​kön, és ál​lan​dó​an ké​szen áll​tak arra,
hogy újra útra kel​je​nek. Úti cél​ban pe​dig nem volt hi​ány: a ka​li​for​ni​ai arany​le​let el​ké​pesz​tő mennyi​-
sé​g e min​den​kit meg​g yő​zött ar​r ól, hogy bár​mi​kor rá​buk​kan​hat​nak egy újabb le​lő​hely​r e, amely egyet​-
len csa​pás​r a mil​li​o ​mos​sá te​he​ti őket.
Az 1848-1849-es ka​li​for​ni​ai arany​láz meg​vál​toz​tat​ta Ame​r i​kát, az ame​r i​kai tár​sa​da​lom men​ta​li​tá​-
sát. Ko​r áb​ban ál​ta​lá​nos volt a meg​g yő​ző​dés, hogy a si​kert, a gaz​dag​sá​g ot és a tár​sa​dal​mi fel​emel​ke​-
dést ki​zá​r ó​lag ke​mény mun​ká​val le​het el​ér​ni – most azon​ban úgy tűnt, hogy némi sze​r en​cse és vál​lal​-
ko​zó kedv árán cse​kély erő​fe​szí​tés​sel is meg​sze​r ez​he​tő a nagy va​g yon.
Ka​li​for​ni​á​ban új tí​pu​sa szü​le​tett meg a pi​o ​ní​r ok​nak, az is​me​r et​len vi​dé​kek fel​fe​de​ző​i​nek. Már nem
csak a he​g yi em​be​r ek ha​tol​tak be olyan te​r ü​le​tek​r e, ahol a far​me​r e​ket sem​mi sem von​zot​ta: az arany​-
ásók tö​me​g e​sen ván​do​r ol​tak a Szik​lás-hegy​ség és a Nagy-me​den​ce el​du​g ott ré​sze​i​r e, az észak​nyu​g a​ti
va​don​ba és Ari​zo​na tü​zes sík​sá​g a​i​r a. Nél​kü​lük eze​ket a te​r ü​le​te​ket csak jó​val ké​sőbb és las​sab​ban te​-
le​pí​tet​ték vol​na be. Ha pe​dig ku​ta​tó​mun​ká​juk si​ker​r el járt, azon​nal kö​vet​ték őket a ke​r es​ke​dők, ügy​-
vé​dek, nyom​dá​szok, ha​mis​kár​tyá​sok és tár​sa​ik. A bá​nyá​szok nem ke​let​r ől nyo​mul​tak nyu​g at felé,
mint a far​me​r ek, ha​nem nyu​g at​r ól, Ka​li​for​ni​á​ból ke​let felé. A bá​nya​vá​r o​sok von​ze​r e​je pe​dig új len​-
dü​le​tet adó a köz​le​ke​dés fej​lesz​té​sé​r e irá​nyu​ló erő​fe​szí​té​sek​nek is.
1858-ban a brit co​lum​bi​ai Fra​ser fo​lyó​nál tört ki arany​láz. Hu​szon​ö t-har​minc​ezer sze​r en​cse​va​dász
je​lent meg a hely​szí​nen, az arany azon​ban ke​vés volt, ki​ter​me​lé​se pe​dig jó​val ne​he​zebb, mint Ka​li​for​-
ni​á​ban, így az​tán a bá​nyá​szok 80-90%-a még ugyan​eb​ben az év​ben el is tá​vo​zott. Eb​ben az esz​ten​dő​-
ben ta​lál​tak ara​nyat a co​lo​r a​dói Den​ver vi​dé​kén is, és egy éven be​lül mint​egy öt​ven​ezer egy​ko​r i
„negy​ven​ki​len​ces” tó​dult ide lo​von, sze​ké​r en vagy ké​zi​ko​csit von​szol​va. Ez volt a hí​r es „Pi​kes Peak-i
arany​láz”, ame​lyet a Szik​lás-hegy​ség egyik csú​csá​r ól ne​vez​tek el. Az arany​ásók kö​r é​ben di​vat​ba jött,
hogy sze​ke​r e​ik​r e fel​ír​tak: „Pi​kes Peak vagy a csőd!” (Pi​kes Peak or Bust!) A bá​nyá​szok fele azon​ban
pár hó​nap múl​va meg is in​dult vissza​fe​lé, s akik​nek volt hu​mor​ér​zé​kük, a kö​vet​ke​ző fel​irat​tal tá​voz​-
tak: „Csőd, is​te​nem​re!” (Bus​ted, by God!) Ám a tü​r el​me​seb​bek be​jár​ták a Szik​lás-hegy​ség el​du​g ott
völ​g ye​it, és igen sok arany-, ezüst- és ólom​le​lő​hely​r e akad​tak, ha nem is olyan bő​sé​g e​sek​r e, mint Ka​-
li​for​ni​á​ban. A kö​vet​ke​ző év​ti​zed​ben Co​lo​r a​do te​r ü​le​tén hu​szon​ö t​mil​lió dol​lár ér​té​kű ara​nyat ter​mel​-
tek ki.
Ne​va​da nyu​g a​ti ré​szén 1850 óta bá​nyász​tak, je​len​tő​sebb si​ker​r el azon​ban sen​ki sem di​cse​ked​he​tett.
Míg​nem 1859-ben két ír, Pe​ter O’Ri​ley és Pat​r ick Mc​Laugh​lin vá​r at​la​nul jó​ko​r a ezüs​tér​r e buk​kant, s
mind​járt part​ne​r i kap​cso​lat​r a lépett az arra lo​vag​ló Hen​r y T. P. Com​stock​kal, aki ké​sőbb ad​dig hen​ce​-
gett, amíg a le​lő​he​lyet róla ne​vez​ték el Com​stock-tel​ér​nek (Com​stock Lode). Tíz​ezer sze​r en​cse​va​dász
ér​ke​zett ide s a kö​vet​ke​ző húsz év fo​lya​mán há​r om​száz​mil​lió dol​lár ér​té​kű ne​mes​fé​met ter​mel​tek ki.
Ne​va​dát „Ka​li​for​nia gyer​me​ké​nek” ne​vez​ték el az új​ság​írók: ugyan​is a tőke és a mun​ka​erő Ka​li​for​ni​-
á​ból áram​lott Ne​va​dá​ba.
Az 1860-as évek első fe​lé​ben Ida​ho dél​nyu​g a​ti ré​szén, Ore​g on és Ida​ho ha​tá​r án, majd Mon​ta​ná​ban
tört ki arany​láz, amely har​minc-negy​ven​ezer em​bert von​zott a ré​g i​ó ​ba. 1862-ben az ari​zo​nai Gila fo​-
lyó​nál is ta​lál​tak ara​nyat. Tu​cson​ba annyi sze​r en​cse​va​dász ér​ke​zett, hogy a he​lyi la​kos​ság sze​r int nem
is az arany mi​att jöt​tek, ha​nem a San Fran​cis​có-i rend​ő r​ség ker​g et​te ide az összes csir​ke​fo​g ót. 1867-
ben Wyo​ming ke​r ült sor​r a, majd 1870-ben is​mét Co​lo​r a​do, ahol Le​ad​vil​le tíz év alatt ti​zen​négy​ezer
la​ko​sú nagy​vá​r os​sá nőtt.
1874-ben el​ter​jedt a hír: a Da​ko​ta Ter​r i​tó​r i​u​mon lévő Black-hegy​sé​g en is ta​lál​ha​tó arany. Ez a szi​-
úk szent he​g ye volt, ezért a wa​shing​to​ni kor​mány​zat, amely nem akart in​di​án​há​bo​r út, fel​szó​lí​tot​ta a
had​se​r e​g et, hogy vizs​g ál​ja meg a hegy​sé​g et. A ka​to​nák vi​szony​lag vissza​fo​g ott je​len​té​se​ket küld​tek,
az új​sá​g ok azon​ban fel​na​g yí​tot​ták a hí​r esz​te​lé​se​ket, és köz​zé​tet​tek, hogy „a fü​vek gyö​ke​ré​től le​fe​lé az
egész hegy​ség szín​arany!” Meg​in​dult az arany​ásók ára​da​ta, né​hány hó​na​pon be​lül több ezer em​ber
tó​dult a vi​dék​r e, s meg​ala​pí​tot​ták De​ad​wood vá​r o​sát, ame​lyet egy pa​tak​me​der​ben ta​lált, ki​dőlt fák​r ól
ne​vez​tek el. Az arany​láz ki​r ob​ban​tot​ta a nagy sziú há​bo​r út (1876-1877), amely​nek leg​hí​r e​sebb epi​-
zód​ja a Litt​le Big​horn fo​lyó​nál le​zaj​lott üt​kö​zet volt. (Lásd a 28. fe​je​ze​tet!) De​ad​wood pe​dig a Vad​-
nyu​g at egyik leg​hír​hed​tebb te​le​pü​lé​sé​vé vált, egy pos​ta​ko​csis csak​úgy em​le​g et​te: „A leg​zű​rö​sebb vá​-
ros a po​kol in​nen​ső ol​da​lán”. 1876-ban itt öl​ték meg „Vad” Bill Hic​ko​kot, a hí​r es mes​ter​lö​vészt.
(Lásd a 37. fe​je​ze​tet!)
1877-ben Ari​zo​na dél​ke​le​ti ré​szé​r e irá​nyult a fi​g ye​lem. Ami​kor Ed Schi​ef​fe​lin vizs​g á​lód​ni kez​dett
az apa​csok és skor​pi​ó k ál​tal la​kott, pusz​ta vi​dé​ken, a ba​r á​tai azt jó​sol​ták neki, hogy csak a sír​kö​vét
fog​ja meg​ta​lál​ni. Ezért Schi​ef​fe​lin Gra​ve​yardnak (Te​me​tő) ne​vez​te el a cla​imjeit és Tombs​to​ne-nak
(Sír​kő) a tá​bo​r át. Mi​vel sok ezüst​le​lő​he​lyet ta​lált, Tombs​to​ne gyor​san vá​r os​sá nőtt, s 1881-ben itt ke​-
rült sor a kor​szak leg​hí​r e​sebb tűz​har​cá​r a, mely​nek Wyatt Earp is a ré​sze​se volt. (Lásd a 38. fe​je​ze​tet!)
1896-ban Ka​na​da alasz​kai ha​tá​r á​hoz kö​zel, a Klon​di​ke fo​lyó​nál ta​lál​tak ara​nyat. Mint​egy száz​ezer
em​ber in​dult út​nak, de a hi​deg, a be​teg​sé​g ek és az éhe​zés mi​att csak min​den má​so​dik ju​tott el az
arany​me​zők​r e, ara​nyat pe​dig leg​fel​jebb pár ez​r en tud​tak ki​ter​mel​ni.
Több ame​r i​kai ál​lam is az arany​lá​zak​nak kö​szön​het​te gyors be​né​pe​se​dé​sét: Ka​li​for​nia, Ne​va​da,
Co​lo​r a​do, Mon​ta​na és Ida​ho. A bá​nyá​szat fel​len​dü​lé​se ser​ken​tő​leg ha​tott az ipar​r a, a me​ző​g az​da​ság​-
ra, a ke​r es​ke​de​lem​r e és a köz​le​ke​dés​r e. Az egyé​ni ki​ter​me​lés azon​ban leg​fel​jebb öt-hat évig volt ki​fi​-
ze​tő​dő: a fel​szí​ni le​lő​he​lyek gyor​san ki​ürül​tek, mély​fú​r ás​r a pe​dig csak a tő​ké​vel ren​del​ke​ző nagy​vál​-
la​la​tok vol​tak ké​pe​sek. Az arany​ásó vá​laszt​ha​tott: bér​mun​kás lesz a bá​nyá​ban, vagy to​vább​ván​do​r ol
va​la​me​lyik tá​vo​li hegy​ség​be, ab​ban re​mény​ked​ve, hogy előbb-utóbb rá​ta​lál „a nagy fo​g ás​r a”. A kez​-
de​ti op​ti​miz​mus csök​ke​né​se még a szó​lás​mon​dá​sok vál​to​zá​sán is le​mér​he​tő volt. Az 1850-es évek​ben
így hang​zott a köz​ked​velt bá​nyász​köz​mon​dás: „Az arany ott van, ahol meg​ta​lá​lod!” Pár év​ti​zed múl​-
va vi​szont már in​kább azt mon​do​g at​tak: „Az arany ott van, ahol én nem va​gyok!”
 18. John Augustus Sutter – „Kalifornia Atyja”
A vi​lág leg​na​g yobb arany​le​lő​he​lyé​nek egyik fel​fe​de​ző​je Jo​hann Au​g us​tus Sut​ter né​ven lát​ta meg a
nap​vi​lá​g ot a ba​deni Kan​dern fa​lu​ban 1803. feb​r u​ár 5-én. Pa​r asz​ti szár​ma​zá​sú apja egy pa​pír​g yár al​-
kal​ma​zott​ja volt, any​ja pe​dig egy pap lá​nya a Raj​na völ​g yé​ből. Jo​hann ti​zen​ö t éves ko​r á​tól Svájc​ban
élt. Előbb egy ba​se​li nyom​dász​nál inas​ko​dott, majd egy aar​bur​g i szö​vet​áru-ke​r es​ke​dő dol​g o​zó​ja lett.
Itt is​mer​ke​dett meg An​net​te Dü​belddel. A lány any​ja egy mó​dos öz​vegy volt, aki​nek a va​g yo​na
húsz​ezer sváj​ci frank​r a rú​g ott. A fi​a​tal​em​ber át​köl​tö​zött a lány la​kó​he​lyé​r e, a ber​ni kan​ton​ban ta​lál​-
ha​tó Burg​dorf​ba, ahol egy fű​sze​r es se​g éd​je lett. Min​den jel arra mu​tat, hogy a két​ezer frank ho​zo​-
mány re​mé​nyé​ben el​csá​bí​tot​ta An​net​tét, mert első gyer​me​kük 1826. ok​tó​ber 24-i há​zas​sá​g uk más​nap​-
ján szü​le​tett meg.
Sut​ter​nek si​ke​r ült rá​be​szél​nie az anyó​sát, hogy tá​mo​g as​sa egy szö​vet​tel és var​r ó​esz​kö​zök​kel ke​-
res​ke​dő üz​let meg​ala​pí​tá​sá​ban, amely​nek a Jo​hann Au​gus​tus Sut​ter & Co. ne​vet adta. Ez volt az első
vál​lal​ko​zás, amely​ben tö​ké​le​te​sen ku​dar​cot val​lott. Mi​vel nem volt sváj​ci ál​lam​pol​g ár, nem ver​seng​-
he​tett a he​lyi ke​r es​ke​dők​kel, s hi​á​ba utaz​ta be a vi​dé​ket, nem tud​ta rá​ven​ni a pa​r asz​to​kat, hogy tőle vá​-
sá​r ol​ja​nak. Az sem hasz​nált a vál​lal​ko​zá​sá​nak, hogy imád​ta a ka​to​nás​ko​dást, és 1828-ban ön​kén​tes​-
ként csat​la​ko​zott a ber​ni pol​g ár​ő r​ség​hez, ahol az al​had​na​g yi ran​g ot si​ke​r ült meg​sze​r ez​nie.
1834 má​ju​sá​ban, ami​kor​r a már öt​ven​ezer frank adós​sá​g ot hal​mo​zott fel, ti​tok​ban fel​szá​mol​ta üz​le​-
tét, el​hagy​ta fe​le​sé​g ét és öt gyer​me​két. A fran​cia​o r​szá​g i Le Hav​r e ki​kö​tő​vá​r o​sá​ba szö​kött, és ha​jó​r a
szállt, hogy sose tér​jen vissza. Hi​te​le​zői el​já​r ást in​dí​tot​tak és el​fo​g a​tó​pa​r an​csot adat​tak ki el​le​ne.
Anyó​sa hat hó​nap múl​va meg​halt, fe​le​sé​g e az adós​sá​g ok mi​att nem ve​het​te fel az örök​sé​g ét, és több
mint egy év​ti​ze​den át arra kény​sze​r ült, hogy ke​g ye​lem​ke​nyé​r en él​jen, vár​va fér​je je​lent​ke​zé​sét. Ra​-
ada​sul Sut​ter öccse, Ja​kob Fried​r ich fe​le​sé​g ül vet​te An​net​te hú​g át, mi​vel azon​ban a fér​fi al​ko​ho​lis​ta
lett, az asszony kény​te​len volt el​vál​ni tőle. Vagy​is az im​már Sut​ter ne​vet vi​se​lő ki​ván​dor​ló csak bal​-
sze​r en​csét, sze​g ény​sé​g et és egy tönk​r e​tett csa​lá​dot ha​g yott maga mö​g ött Eu​r ó​pá​ban. Jo​hann élet​út​ját
ezt kö​ve​tő​en is egy​r e sú​lyo​sabb cső​dök és ku​dar​cok kí​sér​ték.
1834 jú​li​u​sá​ban part​r a szállt New York​ban. Nyu​g at​r a ván​do​r olt, s el​ju​tott St. Louis​ba, ahol azt me​-
sél​te min​den​ki​nek, hogy gaz​dag sváj​ci csa​lád​ból szár​ma​zik, ka​to​nai ne​ve​lés​ben ré​sze​sült, s X. Ká​r oly
fran​cia ki​r ály sváj​ci gár​dá​já​nak volt a ka​pi​tá​nya. Kí​sér​le​te​zett csem​pé​szet​tel, bá​nyá​szat​tal és ke​r es​ke​-
de​lem​mel. 1835-ben úgy tűnt, a San​ta Fe-ös​vé​nyen való ke​r es​ke​de​lem​ből ő is meg​g az​da​g od​hat majd,
de a kö​vet​ke​ző év​ben ugyan​itt mind a sa​ját, mind a be​fek​te​tők pén​zét el​ve​szí​tet​te. Egy​r e alan​ta​sabb
ügyes​ke​dés​sel pró​bált fel​szí​nen ma​r ad​ni. Musz​tán​g o​kat vá​sá​r olt az apa​csok​tól, és el​ad​ta sze​g ény far​-
me​r ek​nek, akik nem tud​ták, hogy a vad lo​vak​nak sem​mi​lyen hasz​nát sem ve​he​tik majd. San​ta Fé​ben
két né​met ke​r es​ke​dő​nek azt ígér​te, hogy az áru​cik​ke​i​ket el​vi​szi dél​r e, a Rio Gran​de fo​lyó​hoz, ahol
drá​g áb​ban le​het el​ad​ni őket. El is adott min​dent, majd be​teg​sé​g et szín​lelt, és kö​zöl​te, hogy nem tud​ta
be​g yűj​te​ni a pénzt. Az egyik né​met ke​r es​ke​dőt el​küld​te dél​r e a pén​zért, ott azon​ban ki​de​r ült, hogy
Sut​ter már fel​vet​te. Mire a ke​r es​ke​dő vissza​tért San​ta Fébe, bot​tal üt​het​te a „nagy​be​teg” Sut​ter nyo​mat.
1837-ben a mis​sou​r i West​port​ban (ma Kan​sas City) szál​lo​dát pró​bált épít​tet​ni sa​ú​ni in​di​á​nok​kal,
majd il​le​g á​li​san whis​kyt adott el az ős​la​kos​ság​nak. De csak annyit ért el mind​ez​zel hogy maga is rá​-
szo​kott az ivás​r a, má​sod​szor is csőd​be ment, és újra azon tör​het​te a fe​jét, hová me​ne​kül​het​ne. Egye​-
sek azt hí​r esz​tel​ték, jö​ve​del​me​ző do​log ke​r es​ke​dő​ál​lo​má​so​kat lé​te​sí​te​ni a San​ta Fe-ös​vé​nyen, má​sok
pe​dig azt, hogy Ka​li​for​ni​á​ban ha​tal​mas te​r ü​le​te​ket le​het bir​tok​ba ven​ni. Ma​g á​tól ér​te​tő​dő​nek tűnt a
meg​o l​dás: ke​r es​ke​del​mi ál​lo​mást kell lé​te​sí​te​nie egy ha​tal​mas nyu​g a​ti bir​to​kon, amer​r e a be​ván​dor​-
lók jár​nak. Ezért 1838 áp​r i​li​sá​ban az Ame​r i​kai Szőr​me Tár​sa​ság (Ame​ri​can Fur Com​pany) al​kal​ma​-
zot​ta​i​val együtt maga is el​in​dult nyu​g at felé az Ore​g on-ös​vé​nyen.
A ka​r a​vánt And​r ew Drips ve​zet​te, s nem​csak kong​r e​g a​ci​o ​na​lis​ta hit​té​r í​tők (lásd a 20. fe​je​ze​tet!)
utaz​tak ve​lük a fe​le​sé​g e​ik​kel együtt, ha​nem Wel​ling​ton egy​ko​r i ka​to​ná​ja, Wil​li​am Drum​mond Ste​-
wart, a na​pó​le​o ​ni há​bo​r úk után a ka​to​nai szol​g á​lat​tól vissza​vo​nult skót ka​pi​tány és Alf​r ed Ja​cob Mil​-
ler fes​tő is. Min​den jel arra mu​ta​tott, hogy Sut​ter​nek in​kább Ka​li​for​nia felé kel​le​ne ven​nie az irányt.
Az ös​vé​nyen ta​lál​koz​tak Joseph R. Wal​ker​r el, a hí​r es he​g yi em​ber​r el, aki ép​pen ka​li​for​ni​ai lo​va​kat
te​r elt kelet felé el​adás​r a. Majd Kit Car​son​nal is, aki​től Sut​ter meg​vá​sá​r olt egy va​ló​szí​nű​leg Ka​li​for​ni​-
á​ból szár​ma​zó in​di​án fiút. A ka​r a​ván tag​jai részt ve​het​tek a he​g yi em​be​r ek éves ta​lál​ko​zó​ján, a Wind
pa​tak völ​g yé​ben. Ste​wart itt meg​aján​dé​koz​ta Jim Bridgert, az is​mert he​g yi em​bert egy vért​tel és egy
fém​si​sak​kal, Mil​ler pe​dig le is raj​zol​ta a je​le​ne​tet.
Sut​ter no​vem​ber ele​jén ju​tott el a nyu​g at-ore​g o​ni Wil​la​met​te-misszi​ó ​ba. Be​jár​ta az ore​g o​ni ke​r es​-
ke​del​mi te​le​pe​ket, s el​ter​vez​te, hogy ilyes​mit lé​te​sít majd Ka​li​for​ni​á​ban. A szá​r az​föl​di utat azon​ban
túl ve​szé​lyes​nek tar​tot​ták, s a Van​cou​ver-erőd brit pa​r ancs​no​ka fel​jut​tat​ta Sut​tert egy Ho​no​lu​lu​ba in​-
du​ló ha​jó​r a, a Co​lum​biára. Sut​ter 1838 de​cem​be​r é​ben meg​ér​ke​zett az ak​ko​r i​ban Sand​wich-szi​g e​tek
né​ven em​le​g e​tett Ha​wai​i​ba. Mi​vel nem ta​lált olyan ha​jót, amely Ka​li​for​ni​á​ba vit​te vol​na, öt hó​na​pot
kel​lett Ho​no​lu​lu​ban töl​te​nie. A ké​r el​me​zés​ben min​dig ügyes​nek bi​zo​nyult, az it​te​ni ke​r es​ke​del​mi
konzu​lok bi​zal​mát is si​ke​r ült el​nyer​nie, s fel​ve​he​tett 3008,68 dol​lár hi​telt a French & Green​way Com​-
panytól. (A szám​lát tíz év múl​va nyúj​tot​ták be neki, s ek​kor már ka​li​for​ni​ai föl​dek​kel fi​ze​tett.) III. Ka​-
me​ha​me​ha ki​r ály jó​in​du​la​tá​ba is be​fér​kő​zött, és az ural​ko​dó tíz szer​ző​dé​ses szol​g át bo​csá​tott a ren​-
del​ke​zé​sé​r e há​r om évre. Sut​ter ho​no​lu​lui sze​r e​tő​je, Ma​na​i​ki ké​sőbb több gyer​me​ket szült neki.
Mi​vel köz​vet​le​nül Ka​li​for​ni​á​ba nem in​dult hajó, Sut​ter a szol​g á​i​nak, sze​r e​tő​i​nek és más kí​sé​r ő​i​nek
tár​sa​sá​g á​ban a Clemen​tine nevű ke​r es​ke​dő​ha​jón Alasz​ká​ba uta​zott. A mai Sit​ka he​lyén álló Új-Ar​-
hang​elszk volt az orosz gyar​mat kor​mány​zó​já​nak szék​he​lye. (Lásd a 3. fe​je​ze​tet!) A sváj​ci ka​lan​dor
meg​nyer​te Iván An​to​no​vics Ku​pr​ja​nov kor​mány​zó és fe​le​sé​g e, Jul​ja Iva​nov​na Meny​si​ko​va her​ceg​nő
bi​zal​mát is. Itt szer​zett tu​do​mást ar​r ól, hogy a kor​mány​zó ál​tal irá​nyí​tott Orosz-Ame​r i​kai Tár​sa​ság​-
nak van egy te​le​pe Ka​li​for​ni​á​ban, amely​r e fel​épí​tet​ték a Ross-erő​döt. Mi​előtt te​hát meg​ér​ke​zett vol​na
Ka​li​for​ni​á​ba, Sut​ter ala​po​san meg​is​mer​ked​he​tett több si​ke​r es ke​r es​ke​del​mi ál​lo​más, a San​ta Fe-ös​vé​-
nyen fek​vő Bent-erőd, az Ore​g on-ös​vé​nyen ta​lál​ha​tó La​r a​mie- és Van​cou​ver-erőd, va​la​mint Új-Ar​-
hang​elszk mű​kö​dé​sé​vel. Hoz​zá​fog​ha​tott hat éle​te nagy vál​lal​ko​zá​sá​hoz. A Ka​li​for​ni​á​ba in​du​ló
Clemen​tine-en már né​pes kí​sé​r et​tel fog​lalt he​lyet: két ha​waii asszony, nyolc ha​waii fér​fi, a meg​vá​sá​-
rolt in​di​án fiú, va​la​mint egy bel​g a, egy ír és egy né​met is​me​r ő​se tár​sa​sá​g á​ban. Még két gé​pészt is rá​-
be​szélt, hogy csat​la​koz​zon hoz​zá​juk.
1839. jú​li​us 4-én Mon​te​r ey​ben Ka​li​for​nia me​xi​kói kor​mány​zó​ja, Juan Ba​utis​ta de Al​va​r a​do ün​ne​-
pé​lyes fo​g a​dást ren​de​zett Tho​mas O. Lar​kin ame​r i​kai konzul szá​má​r a. Az ün​nep​sé​g en vá​r at​la​nul
meg​je​lent egy ma​g a​biz​tos sváj​ci úri​em​ber, aki egész ha​lom aján​ló​le​ve​let adott át Al​va​r a​dó​nak. (Sut​-
ter​nek ugyan​is az volt a szo​ká​sa, hogy va​la​mennyi út​já​ba ke​r ült te​kin​té​lye​sebb sze​mély​től aján​ló​le​ve​-
let kért, Ste​wart ka​pi​tány​tól ugyan​úgy, mint Ku​pr​ja​nov kor​mány​zó​tól.) John C. Jo​nes ho​no​lu​lui ame​-
ri​kai konzul egye​ne​sen ar​r ól biz​to​sí​tot​ta aján​ló​le​ve​lé​ben a kor​mány​zót, hogy ez a meg​bíz​ha​tó, sváj​ci
üz​let​em​ber szí​ve​sen le​te​le​ped​ne Ka​li​for​ni​á​ban, amennyi​ben a tar​to​mány meg​fe​lel az el​vá​r á​sa​i​nak...
Al​va​r a​dót va​ló​szí​nű​leg nem ez a szem​te​len ma​g a​biz​tos​ság ha​tot​ta meg, ha​nem Sut​ter konk​r ét aján​-
la​tai. A sváj​ci ugyan​is fel​kí​nál​ta neki, hogy ha le​te​le​ped​het a Sac​r a​men​to fo​lyó mel​lett, ak​kor ke​r es​-
ked​ne az in​di​á​nok​kal, s ugyan​ak​kor fé​ken is tar​ta​ná őket. Biz​to​sí​ta​ná a ha​tárt, s olyan szőr​me​ke​r es​ke​-
dő-há​ló​za​tot épí​te​ne ki, amellyel ki​szo​r ít​hat​nak a tar​to​mány​ból a Hud​son-öböl Tár​sa​ság ke​r es​ke​dő​it.
A kor​mány​zót egy​szer​r e ag​g asz​tot​ta a me​xi​kói te​r ü​le​ten álló Ross-erőd, va​la​mint a po​li​ti​kai ri​vá​li​sa
és uno​ka​test​vé​r e, Ma​r i​a​no Gua​da​lu​pe Val​le​jo, az észa​ki ke​r ü​let ka​to​nai pa​r ancs​no​ka. Al​va​r a​do úgy
vél​te, hogy ez a jó szer​ve​ző​nek, ügyes és gya​kor​la​ti​as sze​mé​lyi​ség​nek tűnő sváj​ci az ő be​fo​lyá​sát
erő​sí​ti majd, ha af​fé​le emp​res​ario de co​lo​ni​za​ci​ón (te​le​pí​té​si vál​lal​ko​zó) mi​nő​ség​ben te​vé​keny​ked​het.
Kö​zöl​te Sut​ter​r el, hogy szí​ve​sen lát​ja, út​le​ve​let ad neki, s meg​en​g e​di, hogy ki​vá​lassza azt a te​r ü​le​tet,
ame​lyet sze​r et​ne. Egy év múl​va tér​jen vissza hoz​zá, ak​kor meg​kap​ja a me​xi​kói ál​lam​pol​g ár​sá​g ot és
az ado​mány​le​ve​let. A ha​tal​mas te​r ü​let​r e ter​mé​sze​te​sen te​le​pe​se​ket kell hoz​nia, akik kö​zött majd el​-
oszt​ják a föl​de​ket. Al​va​r a​do úgy lát​ta, hogy ez az utób​bi fel​té​tel kis​sé el​g on​dol​koz​tat​ta Sut​tert, aki va​-
ló​szí​nű​leg azt vár​ta, hogy egy ki​sebb sváj​ci kan​ton mé​r e​tű te​r ü​let örök​r e az ő bir​to​ká​ban ma​r ad​hat. A
kor​mány​zó még egy hosszú és hang​za​tos cím​mel is meg​aján​dé​koz​ta Sut​tert: mos​tan​tól ő lesz a Re​-
pre​sen​tante del Go​vi​er​no en las fron​ter​as del Nor​te y En​car​ga​do de la Jus​ti​cia (az észa​ki ha​tár kor​-
mány​za​ti meg​bí​zott​ja és igaz​ság​ügyi meg​ha​tal​ma​zott​ja).
Az új re​pre​sen​tante a kí​sé​r ői tár​sa​sá​g á​ban meg​in​dult észak felé, a mai San Fran​cis​co-öböl irá​nyá​-
ba. Sen​kit sem ta​lált a kör​nyé​ken, aki meg tud​ta vol​na mu​tat​ni, me​lyik a Sac​r a​men​to fo​lyó, s nyolc
nap​ba telt, mire egy ki​sebb ha​jót ki​bé​r el​ve meg​ta​lál​ta. Vé​g ül a Sac​r a​men​to első mel​lék​fo​lyó​já​nál, az
Ame​r i​can​nél te​le​ped​tek le, a prém​ke​r es​ke​dők és az Ame​r i​ká​ból ér​ke​ző be​ván​dor​lók út​vo​na​lá​nak ta​-
lál​ko​zá​si pont​ján. A fo​lyót azért ne​vez​ték Ame​r i​can​nek, mert ti​zen​két éve itt tá​bo​r oz​tak Je​de​diah
Smith em​be​r ei. (Lásd a 12. fe​je​ze​tet!)
A kö​vet​ke​ző hét év ke​mény mun​ká​val telt el Sut​ter és vál​to​zó össze​té​te​lű csa​pa​ta szá​má​r a. A ha​wai​-
i​ak előbb fű​kuny​hó​kat épí​tet​tek, majd vá​lyog​fal​lal vet​ték kö​r ül te​le​pü​ket, és ge​r en​da​há​za​kat is ké​szí​-
tet​tek. Egy ágyú és egy óri​á​si bul​dog se​g ít​sé​g é​vel vé​de​kez​tek a rab​lók el​len. 1841 nya​r á​r a fel​épí​tet​ték
a Sut​ter-erő​döt, az oro​szok​tól pe​dig meg​vet​ték a Ross-erőd épü​le​te​it és ál​la​ta​it. (Har​minc​ezer dol​lár
volt a vé​tel​ár, de az el​adó​nak jó pár évig vár​nia kel​lett, amíg meg​kap​ta.) Sut​ter​nek im​má​r on volt ti​-
zen​két ágyú​ja, in​di​án fegy​ve​r e​se​it pe​dig az orosz erőd​ben ta​lált kék és zöld orosz egyen​r u​hák​ba öl​-
töz​tet​het​te, mert min​dig imád​ta a ka​to​nás​dit. Meg​kap​ta a me​xi​kói had​se​r eg ka​pi​tá​nyi rang​ját, ki​ne​vez​-
ték az észa​ki ha​tár​vi​dék ka​to​nai pa​r ancs​no​ká​vá, ő pe​dig lel​ke​sen gya​kor​la​toz​tat​ta az in​di​á​no​kat, akik​-
ből sa​ját kis hely​ő r​sé​g et szer​ve​zett.
Ame​r i​kai, me​xi​kói, in​di​án, brit és ha​waii nép​ség nyüzs​g ött kö​r ü​löt​te. In​di​á​no​kat, majd sze​g ény me​-
xi​kói pa​r asz​to​kat pró​bált rá​ven​ni, hogy dol​g oz​za​nak neki. A mes​ter​em​be​r ek igen rit​kák vol​tak, s Sut​-
ter az Egye​sült Ál​la​mok​ból ér​ke​ző be​ván​dor​ló ácso​kat és ko​vá​cso​kat pró​bál​ta rá​be​szél​ni, hogy le​-
gye​nek az al​kal​ma​zot​tai. Szőr​mé​vel ke​r es​ke​dett, szeszt fő​zött, gyü​mölcs​fá​kat ül​te​tett, ha​la​kat só​za​tott
be, lo​va​kat és mar​há​kat vá​sá​r olt, há​za​kat és utat épít​te​tett, bú​zát vet​te​tett, eké​ket ké​szít​te​tett, gyap​jú​ta​-
ka​r ó​kat szö​ve​tett in​di​án asszo​nyok​kal, s még ka​lap​ké​szí​tés​sel is kí​sér​le​te​zett. Ha​ma​r o​san több ezer
ló, mar​ha, juh és disz​nó tu​laj​do​no​sa lett. Eköz​ben pe​dig ál​lan​dó​an le​ve​le​zett, a mon​te​r eyi ame​r i​kai
konzul​lal áru​kat sze​r ez​te​tett be, a Hud​son-öböl Tár​sa​ság​tól ól​mot, lő​szert, csap​dá​kat és ru​ha​ne​műt
kért, azt ígér​ve, hogy hód​pré​mek​kel fi​zet majd. Pén​ze ugyan​is alig volt: ren​g e​teg hi​telt vett fel kü​lön​-
bö​ző vál​la​la​tok​tól, s va​la​hogy min​dig tü​r e​lem​r e tud​ta bír​ni hi​te​le​ző​it.


A Sac​r a​men​to völ​g yé​ben élő, ha​lá​szó, va​dá​szó és gyűj​tö​g e​tő in​di​á​nok​kal hol ha​da​ko​zott, hol pe​dig
ke​r es​ke​dett. Ezek tá​vol​r ól sem vol​tak „vad​em​be​r ek”, so​kan azok​ban a spa​nyol misszi​ó k​ban ne​vel​ked​-
tek, ame​lye​ket Me​xi​kó csak 1834-ben osz​la​tott fel. Be​szél​tek spa​nyo​lul, és töb​ben ke​r esz​té​nyek vol​-
tak. Sut​ter az​zal vá​dol​ta őket, hogy lop​kod​ják a lo​va​it, és ké​sőbb so​kat me​sélt az in​di​á​nok el​len in​dí​-
tott „had​já​r a​ta​i​r ól”. Fő​leg két mí​vak in​di​án​nal, Ru​fi​nó​val és Rap​he​r ó​val gyűlt meg rend​sze​r e​sen a
baja, amíg el nem fog​ta és ki nem vé​g ez​tet​te őket.
Az in​di​á​nok​kal úgy bánt, mint egy ko​r a​be​li déli föld​bir​to​kos a rab​szol​g á​i​val. Csak mun​ka​ere​jük
meg​ő r​zé​sé​r e tö​r e​ke​dett, má​sok​nak is ki​ad​ta dol​g oz​ni őket, és in​di​án lá​nyo​kat aján​dé​ko​zott ba​r á​ta​i​-
nak. Aki meg​szö​kött tőle, azt fegy​ve​r e​sek​kel ho​zat​ta vissza, majd meg​kor​bá​csol​tat​ta. Sok in​di​án sze​-
re​tő​je több fél​vér gyer​me​ket szült neki, s ahogy Pat​r i​cia Nel​son Li​me​r ick ame​r i​kai tör​té​nész meg​fo​-
gal​maz​ta: ha nem is volt szó sze​r int Ka​li​for​nia Aty​ja, de min​dent meg​tett en​nek ér​de​ké​ben...
A me​xi​kói ha​tó​sá​g ok be​tar​tot​ták ígé​r e​tü​ket: 1841-ben 48 818 acre te​r ü​le​tet biz​to​sí​tot​tak a szá​má​r a,
ame​lyet ké​sőbb ado​má​nyok​kal meg​há​r om​szo​r oz​tak. Sut​ter az ado​mány egy ré​szét va​ló​ban el​o sz​tot​ta,
és ti​zen​két csa​lá​dot le​te​le​pí​tett, de jó​val na​g yobb te​r ü​let erő​for​r á​sa​it hasz​nál​ta fel. Már az egész Sac​-
ra​men​to- és San Jo​a​quin-völgy meg​hó​dí​tá​sá​r ól és egy ön​ál​ló bi​r o​da​lom, New Hel​ve​tia (Új-Svájc)
lét​r e​ho​zá​sá​r ól ál​mo​do​zott. Köz​ben pe​dig olyan​nyi​r a meg​ter​hel​te vál​lal​ko​zá​sát, hogy újra az anya​g i
csőd fe​nye​g et​te.
A me​xi​kói bel​po​li​ti​kai csa​tá​r o​zá​sok​ba is be​avat​ko​zott – meg​le​he​tő​sen ügyet​le​nül. Ami​kor Ma​nu​el
Mi​chelto​r e​na tá​bor​nok össze​kü​lön​bö​zött Al​va​r a​dó​val, Sut​ter az előb​bi mel​lé állt, részt vett a tá​bor​-
nok ha​di​ta​ná​csá​ban, „had​se​r e​g et” ál​lí​tott fel a szá​má​r a, és fegy​ve​r e​ket ka​pott. 1845-ben száz​fős „had​-
se​r e​g é​vel” el​űz​te San Jo​sé​ból Al​va​r a​do tá​mo​g a​tó​it, és egé​szen Los An​g e​le​sig ül​döz​te őket. Az ope​-
rett​há​bo​r ú az​zal ért vé​g et, hogy Sut​ter be​sé​tált el​len​fe​lei csap​dá​já​ba, el​fog​ták, s mi​után Mi​chelto​r e​na
ka​pi​tu​lált, ko​mo​lyan fon​tol​g at​ták, hogy agyon​lö​ve​tik. Neki azon​ban si​ke​r ült meg​g yőz​nie Pio de Je​s​-
ús Pi​cót, Ka​li​for​nia új kor​mány​zó​ját, hogy nem ön​ként tá​mo​g at​ta Mi​chelto​r e​nát, s vé​g ül fel​men​tet​ték.
A me​xi​kó​i​ak el​né​ző​ek vol​tak vele – pe​dig Sut​ter nem tar​tot​ta be a ne​kik tett ígé​r e​te​it. Ahe​lyett,
hogy egy ha​tár​erőd​ben vé​del​mez​te vol​na Ka​li​for​ni​át, in​kább tág​r a nyi​tot​ta a ka​pu​it va​la​mennyi Egye​-
sült Ál​la​mok​ból ér​ke​ző be​ván​dor​ló előtt. Szál​lást, ru​hát, élel​met biz​to​sí​tott szá​muk​r a, s per​sze köz​-
ben jó üz​le​te​ket kö​tött ve​lük. Az ore​g o​ni​ak már 1841-ben ar​r ól be​szél​tek, hogy Sut​ter af​fé​le má​so​dik
Te​xasszá ala​kít​ja át Ka​li​for​ni​át – vagy​is elő​ké​szí​ti ön​ál​ló​su​lá​sát és az Egye​sült Ál​la​mok​hoz való
csat​la​ko​zá​sát. Ami​kor 1844-ben meg​ér​ke​zett Frémont má​so​dik ex​pe​dí​ci​ó ​ja Kit Car​son​nal, Sut​ter őket
is el​lát​ta ösz​vé​r ek​kel, lo​vak​kal és mar​hák​kal. (Lásd a 22. fe​je​ze​tet!)
1846-ban ki​tört az ame​r i​kai-me​xi​kói há​bo​r ú, s a har​ma​dik fel​fe​de​ző​út​ját járó Frémont gyor​san
vissza​tért Ka​li​for​ni​á​ba. A San Fran​cis​có​tól észak​r a fek​vő So​no​má​ba jú​ni​us 14-én Frémont ja​vas​la​tá​-
ra Eze​ki​el Mer​r itt ve​ze​té​sé​vel be​tört har​minc-egy​né​hány ame​r i​kai, el​fog​lal​ták a fegy​ver​tárt, s a ka​to​-
nai pa​r ancs​no​kot a Sut​ter-erőd​be zár​ták. Ez​u​tán ki​ki​ál​tot​ták a Ka​li​for​nia Köz​tár​sa​ság meg​ala​ku​lá​sát.
Pár nap múl​va meg​ér​ke​zett az Egye​sült Ál​la​mok csen​des-óce​á​ni ha​di​flot​tá​ja, s bé​ké​sen át​vet​te a ha​tal​-
mat Mon​te​r ey​ben. Sut​ter​nek na​g yon rosszul esett, hogy Frémont nem őt ne​vez​te ki a sa​ját erőd​je pa​-
rancs​no​ká​vá, mind​ö ssze had​nagy és in​di​án​ügyi meg​bí​zott lett.
Sut​ter a po​li​ti​kai for​du​lat után ab​ban re​mény​ke​dett, hogy ott foly​tat​hat​ja üz​le​ti te​vé​keny​sé​g ét, ahol
ab​ba​hagy​ta. 1847-ben már mint​egy két​száz​nyolc​van fe​hér al​kal​ma​zott​ja volt, csak az nem volt vi​lá​-
gos, mi​ből fog​ja biz​to​sí​ta​ni meg​él​he​té​sü​ket. Ez év má​ju​sá​ban rá​be​szélt két ácsot, hogy ké​szít​sen neki
egy fű​r ész​mal​mot. Nyil​ván arra gon​dolt, hogy meg fog nö​ve​ked​ni a Ka​li​for​ni​á​ba be​ván​dor​ló te​le​pe​-
sek szá​ma, s jó üz​let len​ne ház​nak való desz​ká​kat kí​nál​ni a szá​muk​r a. Az egyik ács, Ja​mes Wil​son
Mar​shall már el is ter​vez​te, hol fog áll​ni a fű​r ész​ma​lom: az Ame​r i​can fo​lyó déli ága mel​lett, úgy öt​-
ven mér​föld tá​vol​ság​ban, észak​ke​let​r e az erőd​től, egy Co​lo​ma nevű te​le​pen. A kö​zel​ben élő ni​szen​an
in​di​á​nok nyel​vén a cul​lu​ma szó „gyö​nyö​r űt” je​lent. Nyá​r on és ősszel sok mor​mon ér​ke​zett Ka​li​for​ni​-
á​ba, s ők is ar​r ól be​szél​tek, hogy fel kell ké​szül​ni a be​ván​dor​lók ér​ke​zé​sé​r e. Egy Sam Bran​nan nevű
mor​mon meg is nyi​tott egy bol​tot az erőd kö​ze​lé​ben. De​cem​ber​ben Sut​ter még ho​za​tott két​ezer gyü​-
mölcs​fát, de el​ül​tet​ni őket már nem volt ide​je.
1848. ja​nu​ár 24-én, hét​főn zu​ho​g ott az eső, de azért Mar​shall utá​na​né​zett, hogy ha​lad a mun​ka Co​-
lo​mán. Tíz in​di​án és tíz fe​hér mun​kás már fel​ál​lí​tot​ta a bó​dé​kat, és most ár​ko​kat ásott, hogy azok​ba
te​r el​je a vi​zet. Mar​shall azt mé​r e​g et​te, elég jól lejt-e az árok, hisz a ben​ne fo​lyó víz​nek kell majd for​-
gat​nia a ma​lom​ke​r e​ket. Vá​r at​la​nul va​la​mi csil​lo​g ást vett ész​r e, de elő​ször azt hit​te, csak kvarc. Majd
fel​vet​te a fé​nyes da​r ab​ká​kat, két kő​vel össze​nyom​ta őket – és ki​de​r ült, hogy for​mál​ha​tó és nem tör​-
nek el. „Mi az?” – ér​dek​lő​dött egy Wil​li​am Scott nevű ács. „Arany!” – fe​lel​te Mar​shall. „Ó, az nem
le​het!” – hi​tet​len​ke​dett Scott, mire Mar​shall csak ennyit mon​dott: „Tud​tom​mal nem le​het más.” Az
egyik ács ka​la​pál​ni kezd​te a fém​da​r a​bot, és si​ke​r ült vé​kony le​mezt ala​kí​ta​nia be​lő​le. Egy má​sik mun​-
kás be​le​dob​ta abba a for​r ó lúg​o l​dat​ba, amellyel fe​le​sé​g e szap​pant fő​zött – és még fé​nye​seb​ben ke​r ült
elő.
Négy nap múl​va Mar​shall meg​ér​ke​zett Sut​ter-erőd​be, és be​mu​tat​ta fő​nö​ké​nek a le​le​tet. Sut​ter iro​dá​-
já​ban elő​vet​ték az En​cyc​lope​dia Ame​ri​ca​na meg​fe​le​lő kö​te​tét, amely is​mer​tet​te, mi​r ől le​het fel​is​mer​-
ni az ara​nyat. El​vé​g ez​ték a szük​sé​g es vizs​g á​la​to​kat, és Sut​ter le​von​ta a kö​vet​kez​te​test: „Arany, a leg​-
jobb mi​nő​sé​gű, leg​alább hu​szon​há​rom ka​rá​tos...” A spa​nyol gyar​ma​to​sí​tók év​szá​za​do​kon át ku​tat​tak
arany után Ame​r i​ká​ban, mit sem tud​va ar​r ól, hogy a XVIII. szá​zad​ban már bir​tok​ba is vet​tek a vi​lág
leg​na​g yobb le​lő​he​lyét. Me​xi​kó kor​má​nya pe​dig Mar​shall fel​fe​de​zé​se után ki​lenc nap​pal alá​ír​ta a
Gua​da​lu​pe Hi​dal​g o-i bé​ke​szer​ző​dést, amellyel Ka​li​for​ni​át át​en​g ed​te az Egye​sült Ál​la​mok​nak.
Az a sze​mély pe​dig, aki​nek a le​lő​hely a bir​to​ká​ban volt, csak feb​r u​ár 1-jen lo​va​g olt fel Co​lo​má​ba,
hogy meg​kér​je a mun​ká​sa​it: leg​alább hat hé​tig tart​sak ti​tok​ban a tör​tén​te​ket, s ne hagy​ják abba a ma​-
lom épí​té​sét. De ho​g yan is gon​dol​hat​ta, hogy hall​g at​nak rá? Már​ci​us ele​jén már va​la​mennyi al​kal​ma​-
zott​ja ott​hagy​ta, még a sza​ká​csai is. Sut​ter a he​lyi in​di​á​nok​kal két​száz dol​lár ér​té​kű aján​dék fe​jé​ben
el​is​mer​tet​te tu​laj​don​jo​g át a te​r ü​let​r e, majd le​ve​let írt Ka​li​for​nia új, ame​r i​kai kor​mány​zó​já​nak, azt
kér​ve, hagy​ja jóvá az in​di​á​nok​kal kö​tött szer​ző​dé​sét. (Erre azért volt szük​ség, mert nem volt még
biz​tos, hogy az új kor​mány​zat el​is​me​r i-e a me​xi​kói kor​mány​zat föl​da​do​má​nya​it.) A kor​mány​zó
azon​ban azt fe​lel​te Sut​ter​nek, hogy az Egye​sült Ál​la​mok kor​mány​za​ta nem is​mer​he​ti el ma​g án​sze​mé​-
lyek in​di​á​nok​kal kö​tött szer​ző​dé​se​it. És ez​zel meg​nyílt az ör​vény, amely az el​kö​vet​ke​ző évek​ben
száz​ez​r e​ket szí​vott ma​g á​ba. Első ál​do​za​ta pe​dig John A. Sut​ter volt.
Ami​kor egy San Fran​cis​có-i új​ság hírt adott a le​let​r ől, elő​ször sen​ki sem hit​te el. De má​jus 12-én
Sam Bran​nan egy arany​por​r al teli üveg​g el a ke​zé​ben vé​g ig​r o​hant a Mont​g o​mery ut​cán, ezt ki​ál​toz​va:
„Arany! Arany az Ame​ri​can fo​lyó​nál!” A nyolc​száz​ö t​ven la​ko​sú vá​r os​ból két hé​ten be​lül va​la​mennyi
egész​sé​g es fér​fi el​tűnt, a he​lyi lap pe​dig elő​fi​ze​tők hí​ján meg​szűnt. Jú​li​us​ban egész Ka​li​for​ni​á​ban el​-
ter​jedt a hír, mely​nek kö​vet​kez​mé​nye​it Mon​te​r ey pol​g ár​mes​te​r e, Wal​ter Col​ton így idéz​te fel em​lék​-
ira​ta​i​ban: „A ko​vács el​dob​ta a ka​la​pá​csot, az ács a gya​lut, a kő​mű​ves a va​ko​ló​ka​na​lat, a far​mer a sar​-
lót, a pék a ci​pót és a csa​pos az üve​get. Va​la​mennyi​en el​in​dul​tak a bá​nyák​ba, egye​sek lo​von, má​sok
ko​csin, vol​tak, akik man​kó​val, és olyan is akadt, aki to​ló​szé​ken. Egy ame​ri​kai asszony, aki csak a kö​-
zel​múlt​ban nyi​tott meg ná​lunk egy szál​lo​dát, szed​te a sá​tor​fá​ját, és olyan gyor​san tá​vo​zott, hogy ven​-
dé​gei meg a szám​lá​i​kat sem fi​zet​het​ték ki. Az adó​sok vol​tak ter​mé​sze​te​sen a leg​gyor​sab​bak. Csak nők
ma​rad​tak Mon​te​rey​ben, egy ra​kás fe​gyenc, s itt-ott egy ka​to​na, aki bár​mi​kor kész volt fa​kép​nél hagy​ni
ka​pi​tá​nyát. Mély​sé​ge​sen meg​ér​tem őket: hét dol​lárt ke​res​tek ha​von​ta, míg má​sok na​pon​ta két​száz-há​-
rom​száz dol​lár ér​té​kű ara​nyat gyűjt​het​tek össze.”
A Csen​des-óce​án ke​r es​ke​dő​ha​jói elő​ször a kon​ti​nens nyu​g a​ti part​ján és a szi​g e​te​ken ter​jesz​tet​ték el
a nagy új​sá​g ot. Ore​g on fér​fi la​kos​sá​g á​nak a fele meg​in​dult dél​r e, a me​xi​kó​i​ak, pe​r u​i​ak és chi​le​i​ek
pe​dig észak felé ván​do​r ol​tak. Meg​ér​kez​tek az első benn​szü​löt​tek Ha​wai​i​r ól, a fran​cia fenn​ha​tó​ság
alatt álló Mar​qui​ses-szi​g e​tek tel​jes hely​ő r​sé​g e pe​dig fa​kép​nél hagy​ta a kor​mány​zót és ha​jó​r a szállt.
Az Egye​sült Ál​la​mok ke​le​ti ré​szé​r e 1848 au​g usz​tu​sá​ban ér​kez​tek meg az első hí​r esz​te​lé​sek, de​cem​-
ber​ben pe​dig be​fu​tott Wa​shing​ton​ba az első kül​de​mény: egy te​ás​do​boz, há​r om​száz un​cia arannyal
meg​tölt​ve! Polk el​nök, akit so​kan bí​r ál​tak hó​dí​tó po​li​ti​ká​ja és te​r ü​let​szer​zé​sei mi​att, ter​mé​sze​te​sen a
po​li​ti​ká​ja iga​zo​lá​sá​r a hasz​nál​ta fel a nagy új​sá​g ot. 1848. de​cem​ber 5-én e sza​vak​kal nyi​tot​ta meg a
Kong​r esszus ülés​sza​kát: „Tud​tuk, hogy je​len​tős ne​mes​fém​bá​nyák van​nak a meg​szer​zett te​rü​le​te​ken. A
kö​zel​múlt​ban tett fel​tá​rá​sok azon​ban azt va​ló​szí​nű​sí​tik, hogy ezek a bá​nyák sok​kal ki​ter​jed​teb​bek és
ér​té​ke​seb​bek, mint fel​té​te​lez​tük. Az arany mennyi​sé​gé​ről szó​ló be​szá​mo​lók olyan rend​kí​vü​li​ek, hogy
hi​he​tet​le​nek len​né​nek, ha a hi​va​ta​los je​len​té​sek nem erő​sí​te​nék meg őket...” Ta​lán egyet​len el​nö​ki be​-
je​len​tés​nek sem volt még ek​ko​r a si​ke​r e. Csa​lá​dok bom​lot​tak fel, hi​va​ta​lo​kat hagy​tak ott, s szám​ta​lan
be​zárt bolt aj​ta​já​r a fel​ke​r ült a fel​irat: „El​ment a bá​nyák​ba!”
Ka​li​for​ni​át 1849-re ön​töt​te el a sze​r en​cse​va​dá​szok ára​da​ta – aki​ket emi​att ké​sőbb „negy​ven​ki​len​ce​-
sek” (forty-ni​ners) né​ven em​le​g et​tek. Az ál​lam né​pes​sé​g e hó​na​po​kon be​lül száz​ezer fő​vel gya​r a​po​-
dott, az 1848 nya​r án még ki​halt San Fran​cis​co negy​ve​n​ez​r es nagy​vá​r os​sá vált. A ki​kö​tő tele volt el​ha​-
gyott ha​jók​kal, mert a ten​g e​r é​szek is sze​r en​csét akar​tak pró​bál​ni. Majd szé​le​sebb kö​r ök​ben gyű​r ű​zött
to​vább az ör​vény: Auszt​r á​lia vá​r o​sa​i​ban pla​ká​tok hir​det​ték a ka​li​for​ni​ai hí​r e​ket, fel​g yor​sult a ki​ván​-
dor​lás az éh​ín​ség súj​tot​ta Ír​o r​szág​ból, ha​jó​r a száll​tak az 1848-as eu​r ó​pai for​r a​dal​mak ki​áb​r án​dult
vagy ül​dö​zött részt​ve​vői, és Kí​ná​ból is egy​r e töb​ben me​ne​kül​tek Ka​li​for​ni​á​ba a Taj​ping-fel​ke​lés za​-
var​g á​sai elől.
Az em​ber​ára​dat egy​sze​r ű​en el​sö​pör​te Sut​ter bi​r o​dal​mát. „Egy biz​tos – je​len​tet​te ki ké​sőbb –, az em​-
be​rek úgy te​kin​tet​tek a tu​laj​do​nom​ra, mint​ha az övék lett vol​na...” Sen​ki sem volt haj​lan​dó dol​g oz​ni
neki, a be​ván​dor​lók pe​dig nyu​g od​tan le​te​le​ped​tek bir​to​ka​in. Ga​bo​ná​ja el​r o​hadt a föl​de​ken, de ő nem
volt haj​lan​dó ma​g a​sabb fi​ze​tést kí​nál​ni sen​ki​nek sem. In​kább maga is meg​pró​bált ara​nyat ásat​ni ha​-
waii és in​di​án mun​ká​sa​i​val, de min​den​fe​lé kö​vet​ték, le​itat​ták és ki​fosz​tot​ták őket. Sut​ter lo​va​it el​lop​-
ták, sza​ba​don kó​bor​ló mar​há​it és disz​nó​it egy​sze​r ű​en le​vág​ták és el​fo​g yasz​tot​ták. Hi​á​ba küld​te a she​-
rif​fet a rab​lók után, azok oly so​kan vol​tak, s olyan jól fel vol​tak fegy​ve​r ez​ve, hogy egy​sze​r ű​en ki​ne​-
vet​ték. Egy sac​r a​men​tói hús​fel​dol​g o​zó cég ál​lí​tó​lag hat​van​ezer dol​lár ha​szon​r a tett szert 1849-1850
te​lén, ami​kor ki​mér​te Sut​ter el​lo​pott ál​la​ta​i​nak hú​sát.
Ami​kor a fia, if​jabb Jo​hann Au​g us​tus 1848 őszén meg​ér​ke​zett Eu​r ó​pá​ból, azt vár​ta, hogy egy le​-
gen​dás ro​man​ti​kus hős fo​g ad​ja, ehe​lyett egy ren​det​len, ré​sze​g es ala​kot ta​lált, aki több​ször is a sze​mé​-
re hány​ta, hogy ő volt az oka a ki​kény​sze​r í​tett há​zas​sá​g á​nak. Sut​ter ira​tai tel​je​sen ren​de​zet​le​nek vol​-
tak, s im​már nyolc​van​ezer dol​lár tar​to​zást hal​mo​zott fel. A fia volt az, aki vé​g ül ki​fi​zet​te az oro​szok​-
nak a Ross-erőd árát, s el​küld​te apja egyik al​kal​ma​zott​ját Svájc​ba a csa​lád töb​bi tag​já​ért. Sut​ter fe​le​-
sé​g e és gyer​me​kei 1850 ja​nu​ár​já​ban ju​tot​tak el vég​r e Ka​li​for​ni​á​ba, s az ő ked​vü​kért a fér​fi mér​sé​kel​-
te kis​sé az ita​lo​zást. Még ar​r ól is meg​g yőz​te ma​g át, hogy meg​vá​laszt​hat​ják Ka​li​for​nia kor​mány​zó​já​-
nak, de mind​ö ssze két​ezer-két​száz​egy sza​va​za​tot ka​pott. Már csak ab​ban re​mény​ke​dett, hogy a ha​tó​sá​-
gok el​is​me​r ik majd tu​laj​don​jo​g át – de hi​á​ba várt erre éve​ken ke​r esz​tül. Vé​g ül 1858-ban csak az első
ado​mányt is​mer​ték el, a töb​bit nem, és arra kö​te​lez​ték, hogy té​r ít​se meg azok ká​r át, akik​nek föl​det
adott el a má​so​dik ado​mány​ból. Sut​ter ital​ba foj​tot​ta bá​na​tát, s vég​leg tönk​r e​ment.
Bir​to​kai igaz​g a​tá​sát elő​ször fi​á​r a bíz​ta, aki Sac​r a​men​to vá​r o​sá​nak meg​ala​pí​tá​sá​val pró​bál​ta ér​té​ke​-
sí​te​ni apja föld​jét. If​jabb Jo​hann Au​g us​tus vé​g ül nem bír​ta a fe​szült​sé​g et, ott​hagy​ta ap​ját, s át​köl​tö​zött
Me​xi​kó​ba. Az idő​sebb Sut​ter pe​dig el​ad​ta erőd​jét, s ma​r a​dék pén​zé​vel csa​lá​dos​tul át​te​le​pült Hock
Farm​r a, a Fe​at​her fo​lyó mel​lé. 1857-ben vé​g ül a hi​te​le​zők ezt a far​mot is zár alá vé​tet​ték, majd 1865
nya​r án va​la​me​lyik hi​te​le​ző​je vagy ha​r a​g o​sa az egé​szet fel​g yúj​tot​ta.
Éle​te hát​r a​lé​vő ré​szé​ben Sut​ter jó​vá​té​te​lért és se​g é​lyért ost​r o​mol​ta a ha​tó​sá​g o​kat. 1864-ben a ka​li​-
for​ni​ai tör​vény​ho​zás meg​sza​va​zott neki ti​zen​ö t​ezer dol​lárt, ame​lyet két​száz​ö t​ven dol​lá​r os havi já​r a​-
dék for​má​já​ban jut​tat​tak el hoz​zá. Mi​után ez az ado​mány el​fo​g yott, Sut​ter​nek si​ke​r ült újabb négy évre
meg​újít​tat​nia. A Hock Farm fel​g yúj​tá​sa után a csa​lád​já​val Wa​shing​ton​ba köl​tö​zött, hogy a Kong​-
resszus köz​vet​len kö​ze​lé​ből kö​ve​tel​hes​se a kár​pót​lást. Fo​lya​mod​vá​nyai azon​ban ered​mény​te​le​nek
vol​tak. 1871-ben fe​le​sé​g é​vel a penn​syl​va​ni​ai Li​titz​ben te​le​pe​dett le. Utol​só éve​it múlt​já​nak meg​szé​pí​-
té​sé​vel töl​töt​te. Az 1875-ben lét​r e​ho​zott Ka​li​for​nia ter​r i​tó​r i​u​mi idő​sza​ká​nak szö​vet​sé​g es út​tö​r ői (As​-
so​cia​ted Pi​o​ne​ers of the Ter​ri​to​ri​al Days of Ca​li​for​nia) nevű egye​sü​le​tet lá​to​g at​ta New York City​ben.
Az egye​sü​le​ti ta​g ok bó​kok​kal hal​moz​ták el az öre​g et, „ne​mes pát​r i​ár​ká​nak”, tisz​ta jel​lem​nek és „klá​-
nunk tisz​telt ve​ze​tő​jé​nek” ne​vez​ték.
Hu​bert Howe Banc​r oft tör​té​nész meg​lá​to​g at​ta Sut​tert Li​titz​ben, és fel​je​g yez​te, ho​g yan is ér​tel​mez​te
a tör​tén​te​ket: „Ki​ra​bol​tak és tönk​re​tet​tek az ügy​vé​dek és a po​li​ti​ku​sok. Em​be​re​i​met szétzúz​ta a ci​vi​li​-
zá​ció acél​sar​ka, nyá​ja​i​mat el​haj​tot​ták az éhes arany​ásók, erő​dö​met és mal​ma​i​mat el​hagy​ták, s hagy​-
ták tönk​re​men​ni, föld​je​i​men tör​vény​te​le​nül meg​te​le​ped​tek a be​ván​dor​lók, s vé​gül csa​lás​sal ki​for​gat​tak
min​de​nem​ből. Egész Sac​ra​men​to az enyém volt va​la​ha...”
1880-ban a Kong​r esszus elé ke​r ült egy ha​tá​r o​zat, mely sze​r int öt​ven​ezer dol​lárt kell jut​tat​ni neki a
me​xi​kói há​bo​r ú​ban tett szol​g á​la​ta​i​ért. Jú​ni​us 16-án azon​ban a Kong​r esszus el​na​pol​ta az ülé​se​it, anél​-
kül, hogy ezt meg​sza​vaz​ta vol​na. Sut​ter pe​dig két nap múl​va meg​halt a wa​shing​to​ni Penn​syl​va​nia Ho​-
tel​ben. Egyik ba​r át​ja a ha​lot​ti bú​csúz​ta​tó​já​ban Jé​zus Krisz​tus​hoz ha​son​lí​tot​ta, aki e sza​vak​kal vi​sel​te
el a bán​tal​ma​kat. „Atyám, bo​csáss meg ne​kik, mert nem tud​ják, mit cse​lek​sze​nek!”
A tör​té​né​szek nem osz​tot​ták ezt a vé​le​ményt. Banc​r oft egy​sze​r ű ka​lan​dor​nak te​kin​tet​te Sut​tert, ener​-
gi​kus és te​vé​keny, de el​vet, be​csü​le​tet nem is​me​r ő, má​sok jo​g a​it el​tip​r ó, ve​sze​ke​dős, ré​sze​g es alak​-
nak. Má​sok azt fur​csáll​ták, hogy a nagy​vál​lal​ko​zó ép​pen éle​te leg​na​g yobb le​he​tő​sé​g é​vel, az arany​láz​-
zal nem tu​dott mit kez​de​ni. Sut​ter éle​te csu​pa ku​darc volt, de ő min​dig má​so​kat okolt a tör​tén​te​kért.
Tu​laj​don​kép​pen úgy járt, mint az ál​ta​la ki​zsák​má​nyolt in​di​á​nok: a „ké​sőbb ér​ke​zők” ki​for​g at​ták min​-
de​né​ből. Ha vi​szont más vad​nyu​g a​ti vál​lal​ko​zók​hoz ha​son​lít​juk, mint pél​dá​ul a zsák​má​nyát rend​sze​-
re​sen el​ve​szí​tő Da​ni​el Bo​o ​ne-hoz, Je​de​diah Smith-hez vagy Wil​li​am Bent​hez, aki fel​r ob​ban​tot​ta az
erőd​jét a San​ta Fe-ös​vé​nyen, mert ke​ve​sell​te a kor​mány ál​tal fel​kí​nált árat, ak​kor nem is tű​nik olyan
tra​g i​kus​nak és kü​lön​le​g es​nek a tör​té​ne​te.
 19. Hogyan változott az amerikai kormány indiánpolitikája?
Az Egye​sült Ál​la​mok kor​mány​za​ta in​di​án​po​li​ti​ká​já​nak tör​té​ne​te öt, egy​más​tól jól el​kü​lö​nít​he​tő
kor​szak​r a ta​g ol​ha​tó.
Az első az el​kü​lö​ní​tés kora volt, amely az 1880-as éve​kig tar​tott. A füg​g et​len​ség ki​ví​vá​sa (1783)
után a szö​vet​sé​g i kor​mány​zat ugyan​úgy vé​le​ke​dett az in​di​á​nok​r ól, mint a brit gyar​ma​ti kor​mány​zat:
el​kü​lö​nült po​li​ti​kai egy​sé​g ek​be tö​mö​r ül​nek, me​lyek​kel úgy kell bán​ni, mint más nem​ze​tek​kel. Vagy​is
szer​ző​dé​se​ket kell köt​ni ve​lük, és pon​to​san ki kell je​löl​ni azo​kat a ha​tá​r o​kat, ame​lyek el​vá​laszt​ják
egy​más​tól a „fe​hé​r ek” és a „réz​bő​r ű​ek” te​r ü​le​te​it. A brit kor​mány​zat az 1763-as prok​la​má​ci​ó s vo​nal​-
lal az Ap​pa​lache-hegy​ség​től nyu​g at​r a fek​vő te​r ü​le​te​ket meg akar​ta hagy​ni az in​di​á​nok ke​zén, s a
konf​lik​tu​sok el​ke​r ü​lé​sé​r e meg​til​tot​ta a fe​hé​r ek​nek, hogy oda te​le​pül​je​nek. John Mar​shall, az Egye​sült
Ál​la​mok fő​bí​r á​ja 1831-ben ugyan​ezt a lo​g i​kát kö​vet​te, ami​kor az Egye​sült Ál​la​mo​kon be​lü​li „füg​-
gés​ben álló, bel​ső nem​ze​tek​nek” ne​vez​te az in​di​án tör​zse​ket.
Eb​ből kö​vet​ke​zett az a po​li​ti​kai gya​kor​lat, hogy az el​kü​lö​nült in​di​án nem​ze​tek​nek el​kü​lö​nült te​r ü​-
le​tet kell biz​to​sí​ta​ni, a konf​lik​tu​sok meg​elő​zé​se cél​já​ból mi​nél tá​vo​labb a fe​hé​r ek vi​lá​g á​tól. Az 1830-
as „el​köl​töz​te​té​si tör​vény” ér​tel​mé​ben a dél​ke​le​ti ál​la​mok te​r ü​le​té​r ől az „öt ci​vi​li​zált törzs” (cse​r o​-
kik, csak​tók, csi​ká​szók, krí​kek, sze​mi​no​lok) tag​ja​it erő​szak​kal át​te​le​pí​tet​ték a Mis​sis​sip​pi nyu​g a​ti
part​já​r a. (Lásd a 14. fe​je​ze​tet!) Észak​r ól is több törzs​nek ide kel​lett köl​töz​nie. Mind​ezt lát​szó​lag ér​vé​-
nyes szer​ző​dé​sek alap​ján kény​sze​r í​tet​ték ki, ame​lye​ket a szö​vet​sé​g i kor​mány​zat és a tör​zsek ve​ze​tői
ír​tak alá. A köl​töz​ni nem kí​vá​nó tör​zsek​r e azon​ban sú​lyos po​li​ti​kai nyo​más ne​he​ze​dett, s ha a kor​-
mány ta​lált ma​r ok​nyi in​di​ánt, akik meg​vesz​te​g e​tés ha​tá​sá​r a alá​ír​ták a szer​ző​dést, nem fog​lal​koz​tak
az​zal a kér​dés​sel, hogy az alá​írók va​ló​ban tör​zsü​ket kép​vi​se​lik-e.
Az el​kü​lö​ní​tés kor​mány​po​li​ti​ká​já​nak ide​jén az in​di​á​nok el​len​ál​la​sa kü​lön​fé​le for​má​kat öl​tött.
Egyes tör​zsek szö​vet​sé​g e​ket hoz​tak lét​r e, s a sa​ú​ni ve​ze​tő, Te​cum​seh is arra ösz​tö​kél​te őket, hogy
szé​les körű össze​fo​g ás​sal aka​dá​lyoz​zák meg föld​je​ik el​vé​te​lét. (Lásd a 8. fe​je​ze​tet!) Cse​r o​ki ve​ze​tők,
mint John Ross, a wa​shing​to​ni po​li​ti​ku​sok​tól pró​bál​tak tá​mo​g a​tást sze​r ez​ni, majd a szö​vet​sé​g i tör​-
vény​szé​kek​hez for​dul​tak.
Az 1850-es évek​r e a fe​hér te​le​pe​sek egy​r e na​g yobb lét​szám​ban özön​löt​tek a Mis​sis​sip​pi​től nyu​g at​-
ra fek​vő föl​dek​r e, így tart​ha​tat​lan​ná vált az a fik​ció, hogy ezt a vi​dé​ket az in​di​á​nok szá​má​r a biz​to​sít​-
hat​ják. Az el​kü​lö​ní​tés po​li​ti​ká​já​nak újabb esz​kö​ze a re​zer​vá​tu​mok ki​je​lö​lé​se volt: ki​sebb te​r ü​le​te​ken
pró​bál​ták össze​g yűj​te​ni a tör​zse​ket (le​he​tő​leg ko​r áb​bi va​dász​te​r ü​le​te​i​ken), ahol a kor​mány ok​ta​tást,
élel​me​zést biz​to​sí​tott szá​muk​r a, és elő​se​g í​tet​te, hogy át​tér​je​nek a me​ző​g az​da​sá​g i ter​me​lés​r e. A Nagy
Sík​ság har​ci​as tör​zsei szá​má​r a azon​ban a harc, a sza​bad kó​bor​lás és a va​dá​szat volt az élet ér​tel​me, s
az 1860-as évek​től egy​mást kö​vet​ték az in​di​án​há​bo​r úk.
Eze​ket a fegy​ve​r es konf​lik​tu​so​kat há​r om cso​port​r a oszt​hat​juk. Az el​ső​be tar​toz​nak a nagy,
hosszabb há​bo​r úk, ame​lyek​ben egész törzs​szö​vet​sé​g ek fog​tak fegy​vert a fe​hé​r ek ter​jesz​ke​dé​sé​nek
meg​ál​lí​tá​sá​r a. Ilyen volt a szán​ti szi​úk fel​ke​lé​se Min​neso​tá​ban 1862-ben. Azért rob​bant ki, mert a pol​-
gár​há​bo​r ú (1861-1865) mi​att a pénz​já​r a​dék nem ér​ke​zett meg idő​ben, így az in​di​án​ügyek he​lyi ügy​-
nö​ke az élel​met sem osz​tot​ta ki. Az éhe​ző szi​úk au​g usz​tus 17-én be​tör​tek egy te​le​pes csa​lád​hoz, s
meg​ö l​ték a tag​ja​it. Ez​u​tán Kis Var​jú fő​nök ve​ze​té​sé​vel úgy dön​töt​tek, hogy itt a jó al​ka​lom a fe​hé​r ek
el​le​ni harc​r a, hi​szen azok ép​pen egy​mást öl​dök​lik tá​vo​li csa​ta​me​ző​kön. Mint​egy hét​száz te​le​pest mé​-
szá​r ol​tak le, jó​r észt bé​kés far​me​r e​ket, asszo​nyo​kat és gye​r e​ke​ket. A had​se​r eg pár hó​nap alatt vé​g et
ve​tett a har​cok​nak. A bí​r ó​sá​g ok több mint há​r om​száz in​di​ánt ítél​tek ha​lál​r a. Lin​coln el​nök va​la​-
mennyi​nek meg​ke​g yel​me​zett, ki​vé​ve a gyil​kos​sá​g ok és nemi erő​sza​kok el​kö​ve​tő​it. E har​minc​nyolc
in​di​ánt egy​szer​r e vé​g ez​ték ki 1862. de​cem​ber 26-án Man​ka​tó​ban, egy ha​tal​mas, négy​szög​le​tes alap​-
rajzú akasz​tó​fán. Ez volt a leg​na​g yobb tö​me​g es ki​vég​zés az Egye​sült Ál​la​mok tör​té​ne​té​ben.
A nyug​ta​lan​ság gyor​san át​ter​jedt nyu​g at​r a, ahol a co​lo​r a​dói ön​kén​te​sek (nem a hi​va​tá​sos had​se​-
reg!) John Chi​ving​ton ve​ze​té​sé​vel 1864. no​vem​ber 29-én Sand Cre​ek​nél rá​tá​mad​tak a bé​kés sá​je​nek
tá​bo​r á​r a, s több mint két​száz in​di​ánt meg​g yil​kol​tak. Ezt a tö​meg​g yil​kos​sá​g ot idé​zik fel a leg​g yak​r ab​-
ban a fil​mek​ben és a köny​vek​ben. Az in​di​á​nok szem​pont​já​ból Vö​r ös Fel​hő há​bo​r ú​ja (1866-1868) bi​-
zo​nyult a leg​si​ke​r e​sebb​nek, a nagy sziú há​bo​r ú​ban (1876-1877) ara​tott Litt​le Big​horn-i győ​ze​lem pe​-
dig a leg​di​a​dal​ma​sabb​nak. (Lásd a 24., 28. és 30. fe​je​ze​tet!)
A há​bo​r úk má​so​dik cso​port​já​ba azo​kat az el​hú​zó​dó had​já​r a​to​kat so​r ol​hat​juk, ame​lyek​kel egy-egy
ki​sebb in​di​án csa​pat por​tyá​zá​sa​it pró​bál​ta fel​szá​mol​ni a had​se​r eg. Dél​nyu​g a​ton az apa​csok és na​va​-
hók ban​dái tar​tot​ták ret​te​g és​ben a la​kos​sá​g ot év​ti​ze​de​ken át Vic​to​r io és Ge​r o​ni​mo ve​ze​té​sé​vel. (Lásd
a 34. fe​je​ze​tet!)
A há​bo​r úk har​ma​dik cso​port​já​ba azok a hí​r es​sé vált küz​del​mek tar​toz​nak, ame​lye​ket a re​zer​vá​tu​-
mok​ból el​szö​kő és régi te​r ü​le​te​ik​r e vissza​tér​ni kí​vá​nó in​di​á​nok vív​tak. 1877-ben a Joseph fő​nök (in​-
di​án ne​vén Hin-mah-too-yah-lat-kekt, He​g yek​ből Le​g ör​dü​lő Menny​dör​g és, 1840-1904) ve​zet​te
nyolc​száz né​pör​szi nem volt haj​lan​dó be​vo​nul​ni az Ida​ho te​r ü​le​tén lé​te​sí​tett Lap​wai Re​zer​vá​tum​ba. A
Wal​lo​wa-völ​g yet el​hagy​va há​r om hó​nap alatt ezer​hét​száz mér​föl​det tet​tek meg Észak-Ame​r i​ka leg​ne​-
he​zebb te​r e​pén, hét győz​tes csa​tát vív​tak az őket ül​dö​ző több ezer ka​to​na el​len, és kis hí​ján si​ke​r ült át​-
jut​ni​uk Ka​na​dá​ba. Ami​kor a ha​tár kö​ze​lé​ben be​ke​r í​tet​ték őket, Joseph fő​nök a kö​vet​ke​ző sza​vak​kal
adta meg ma​g át: „Fő​nö​ke​in​ket meg​öl​ték. Az öre​gek mind ha​lot​tak... Né​pem egy ré​sze a he​gyek​be me​-
ne​kült, nincs ta​ka​ró​juk, nincs élel​mük, sen​ki sem tud​ja, mer​re van​nak, ta​lán meg is fagy​tak már. Idő​re
van szük​sé​gem, hogy meg​ke​res​sem a gyer​me​ke​i​met, s nem tu​dom, há​nyat fo​gok meg​ta​lál​ni. Ta​lán már
csak a hol​tak kö​zött ta​lá​lom meg őket. Hall​gas​sa​tok rám, fő​nö​kök! Fá​radt va​gyok, szí​vem be​teg és szo​-
mo​rú. Néz​zé​tek csak meg, hol áll a Nap – e pil​la​nat​tól fog​va nem har​co​lok töb​bé.”
Egy év múl​va a mai Ok​la​ho​ma te​r ü​le​tén ki​ala​kí​tott re​zer​vá​tum​ból in​dult meg észak felé mint​egy
há​r om​száz sá​jen Kis Far​kas és Tom​pa Kés ve​ze​té​sé​vel. Tíz​ezer ka​to​ná​val és több ezer ci​vil ön​kén​tes​-
sel a nyo​muk​ban, éhez​ve és fáz​va át​kel​tek Kan​sa​sen és Neb​r as​kán. Egy ré​szü​ket a Ro​bin​son-erőd​be
zár​ták, ahon​nan nagy vesz​te​sé​g ek arán si​ke​r ült ki​tör​ni​ük, más ré​szük föld​be vájt üre​g ek​ben te​lelt át, s
akik élet​ben ma​r ad​tak, vé​g ül sa​ját re​zer​vá​tu​mot kap​tak a Ton​g ue fo​lyó​nál.
Az 1880-as évek​ben az Egye​sült Ál​la​mok in​di​án​po​li​ti​ká​ja gyö​ke​r es for​du​la​tot vett: meg​kez​dő​dött a
kény​sze​r ű asszi​mi​lá​ció kora. Az el​kü​lö​ní​tés he​lyett im​már az volt a cél, hogy a tör​zsi kö​zös​sé​g ek
sem​mi​sül​je​nek meg, az in​di​á​nok ol​vad​ja​nak be a fe​hé​r ek tár​sa​dal​má​ba, s vál​ja​nak ke​r esz​tény far​me​-
rek​ké vagy mes​ter​em​be​r ek​ké. Az 1887-es Da​wes-tör​vény le​he​tő​vé tet​te, hogy a re​zer​vá​tu​mok kö​zös,
tör​zsi föld​te​r ü​le​te​it száz​hat​van acre nagy​sá​g ú, egyé​ni bir​to​kok​r a osszák fel. A ma​r a​dék föl​de​ket ter​-
mé​sze​te​sen a fe​hér te​le​pe​sek ren​del​ke​zé​sé​r e bo​csá​tot​ták. Mi​vel a cse​r o​ki és csak​tó in​di​á​nok meg
akar​ták őriz​ni a tör​zsi tu​laj​dont, az 1898-as Cur​tis-tör​vénnyel fel​szá​mol​ták tör​zsi kor​mány​za​tu​kat.
A föld​ma​g án​tu​laj​don ki​ala​kí​tá​sa és a tör​zsi kö​zös​sé​g ek fel​bom​lasz​tá​sa mel​lett e po​li​ti​ká​nak az in​-
di​án kul​tú​r a fel​szá​mo​lá​sa volt a har​ma​dik cél​ja. A jel​szó így hang​zott: „Öl​jük meg az in​di​ánt és ment​-
sük meg az em​bert!” A re​zer​vá​tu​mok​ban sor​r a meg​til​tot​ták a több​ne​jű​sé​g et, a szer​tar​tá​so​kat, s még a
gyógy​fü​vek​ből való or​vos​sá​g ok ké​szí​té​sét is. 1884-ben be​til​tot​ták a szi​úk nap​tán​cát (sun​dance), azt az
éves ta​lál​ko​zót, amely le​he​tő​sé​g et biz​to​sí​tott szá​muk​r a a pár​vá​lasz​tás​r a és a tör​zsi iden​ti​tás meg​erő​sí​-
té​sé​r e. Ha​ma​r o​san meg​til​tot​ták az in​di​á​nok​nak szánt szar​vas​mar​hák haj​ku​r á​szá​sát is, ami régi va​dá​-
sza​tok em​lé​két idéz​te fel, de ame​lyet most bar​bár ál​lat​kín​zás​nak mi​nő​sí​tet​tek. Igye​kez​tek mi​nél több
in​di​án gye​r e​ket el​sza​kí​ta​ni a csa​lád​já​tól, hogy a fe​hé​r ek ál​tal ve​ze​tett, bent​la​ká​sos is​ko​lák​ba vi​hes​sék.
Az 1879-ben meg​ala​pí​tott penn​syl​va​ni​ai Car​lis​le In​di​án Ipa​r i Is​ko​la (Car​lis​le In​di​an In​dust​ri​al
School) volt a leg​hí​r e​sebb ilyen in​téz​mény, amely 1918-ig mű​kö​dött. Az is​ko​lá​ban kö​te​le​ző volt az
an​g ol nyelv hasz​ná​la​ta, a fiúk egyen​r u​hát kap​tak, a lá​nyo​kat sző​ni, varr​ni és zon​g o​r áz​ni ta​ní​tot​ták.
Mark Twain így gú​nyo​ló​dott: „He​lyes, ezt kell csi​nál​ni az in​di​á​nok​kal! Az egyik fe​lét meg​öl​jük, a má​-
si​kat ha​lál​ra ok​tat​juk!” Ez saj​nos nem pusz​ta tré​fa volt: az is​ko​la ren​g e​teg di​ák​ja halt meg tu​ber​ku​ló​-
zis​ban és más fer​tő​ző be​teg​sé​g ek​ben.
Eb​ben a kor​szak​ban az in​di​á​nok el​len​ál​lá​sá​nak egyik for​má​ja a má​g i​á​ba ve​tett hit volt. 1888-ban
Wovo​ka (Fa​vá​g ó, 1856-1932), egy pa​jút má​g us meg​hir​det​te a szel​lem​tánc​moz​g al​mat (ghost dance).
El​ter​jesz​tet​te, hogy a Föl​det ha​ma​r o​san új ré​teg bo​r ít​ja be, amely maga alá te​me​ti a fe​hér em​bert. Az
in​di​á​nok bol​do​g an él​het​nek majd a meg​újult föl​dön őse​ik szel​le​mé​nek tár​sa​sá​g á​ban, s eh​hez sem​mi
mást nem kell ten​ni​ük, mint „szel​le​min​g et” ölt​ve szer​tar​tá​sos tán​cok​kal vár​ni a meg​úju​lást. A szel​-
lem​tánc ro​ha​mo​san ter​jedt, s a ha​tó​sá​g ok új fel​ke​lés​től tar​tot​tak. (Ami azt il​le​ti, némi jog​g al: Wovo​ka
azt hir​det​te, a szel​le​min​g et nem fog​ja a go​lyó...) Ta​lán ele​g en​dő lett vol​na egy kis időt hagy​ni az in​di​-
á​nok​nak, hi​szen Wovo​ka sze​r int csak pár hó​na​pot kel​lett vár​ni az új kor​szak el​jö​ve​te​lé​r e. Saj​nos a ka​-
to​nák ennyit sem akar​tak vár​ni. 1890. de​cem​ber 29-én a dél-da​ko​tai Woun​ded Knee pa​tak​nál a had​se​-
reg be​ke​r í​tett egy szel​lem​tánc​r a össze​g yűlt, há​r om​száz​negy​ven fős tá​bort, és hoz​zá​lát​tak az in​di​á​nok
le​fegy​ver​zé​sé​hez. Egy pus​ka tisz​tá​zat​lan kö​r ül​mé​nyek kö​zött el​sült, mire ki​tört az ál​ta​lá​nos lö​völ​dö​-
zés. Száz​negy​ven​hat in​di​án és hu​szon​ö t ka​to​na halt meg. E szük​ség​te​len és vé​r es in​ci​dens zár​ta le az
in​di​án​há​bo​r úk tör​té​ne​tét.
A kény​sze​r ű asszi​mi​lá​ció po​li​ti​ká​ja ku​dar​cot val​lott. Az in​di​á​nok nem vál​tak far​me​r ek​ké, több​sé​-
gük is​ko​lá​zat​la​nul, rossz egész​ség​ügyi vi​szo​nyok kö​ze​pet​te és nyo​mor​ban élt. Bár an​g o​lul meg​ta​nul​-
tak, a régi nyel​vek kö​zül fél​tu​cat​nyi sem tűnt el, s noha so​kan fel​vet​ték a ke​r esz​tény val​lást, a régi
szer​tar​tá​so​kat ti​tok​ban to​vább​r a is el​vé​g ez​ték. A fe​hé​r ek​nek a leg​kü​lön​bö​zőbb mód​sze​r ek​kel si​ke​r ült
meg​sze​r ez​ni tő​lük föld​je​i​ket: az in​di​án ké​zen lévő bir​to​kok te​r ü​le​te száz​har​minc​nyolc​mil​lió acre-ról
1934-re negy​ven​hét​mil​lió acre-ra csök​kent. Ezt a tényt alig​ha kom​pen​zál​ta, hogy az in​di​án ka​to​nák
első vi​lág​há​bo​r ú​ban ta​nú​sí​tott bá​tor​sá​g á​nak ju​tal​má​ul 1924-ben va​la​mennyi ős​la​kos ame​r i​kai meg​-
kap​ta az ál​lam​pol​g ár​sá​g ot.
A kor​mány​po​li​ti​ka újabb for​du​la​ta Frank​lin De​la​no Ro​o ​sevelt kor​mány​za​ta (1933-1945) ide​jén kö​-
vet​ke​zett be. Ez volt a tör​zsek vissza​ál​lí​tá​sá​nak kor​sza​ka. John Col​li​er (1884-1968) lett az in​di​án​ügyi
meg​bí​zott, s ő fo​g ad​tat​ta el a Kong​r esszus​sal az in​di​án re​o r​g a​ni​zá​ci​ó s tör​vényt 1934-ben. Eb​ben
meg​til​tot​ták, hogy foly​tas​sák a tör​zsi te​r ü​le​tek egyé​ni bir​to​kok​r a való fel​o sz​tá​sát, le​he​tő​vé tet​ték a ki​-
adá​so​kat el​len​ő r​ző tör​zsi kor​mány​za​tok lét​r e​ho​zá​sát, évi két​mil​lió dol​lárt biz​to​sí​tot​tak az ős​la​kos​-
ság​nak föld​szer​zés​r e, és tíz​mil​li​ó s köl​csön​ala​pot lé​te​sí​tet​tek a tör​zsek és egyé​nek szá​má​r a. Col​li​er
köz​egész​ség​ügyi szol​g á​la​tot szer​ve​zett az in​di​á​nok​nak, két​nyel​vű köny​ve​ket íra​tott, biz​to​sí​tot​ta a val​-
lás​sza​bad​sá​g ot, s ez​u​tán már sem​mi​lyen szer​tar​tást sem til​tot​tak be a re​zer​vá​tu​mok​ban. A gye​r e​ke​ket
nem bent​la​ká​sos is​ko​lák​ban, ha​nem a re​zer​vá​tu​mok be​já​r ós is​ko​lá​i​ban ta​nít​tat​hat​ták. Bár Col​li​er
álma az volt, hogy a tör​zsek gaz​da​sá​g i ön​ál​ló​ság​r a te​g ye​nek szert, ezt nem si​ke​r ült meg​va​ló​sí​ta​nia.
Vi​szont a tör​zsek af​fé​le hol​ding​tár​sa​sá​g ok​ká ala​kul​tak át, ame​lyek​nek tu​laj​do​naik és tör​vé​nyes jo​g a​-
ik van​nak. Ki​lenc​ven​ö t törzs ké​szí​tett al​kot​mány ma​g á​nak, s össze​sen mint​egy négy​mil​lió acre föld
ke​r ült vissza az in​di​á​nok ke​zé​r e vá​sár​lás vagy spe​ci​á​lis tör​vé​nyek​kel való vissza​csa​to​lás ré​vén. 1944-
ben lét​r e​hoz​ták az Ame​r i​kai In​di​á​nok Nem​ze​ti Kong​r esszu​sát (Na​ti​o​nal Cong​ress of Ame​ri​can In​di​-
ans), amely ha​ma​r o​san be​fo​lyá​sos po​li​ti​kai té​nye​ző​vé vált. 1946-ban pe​dig a Kong​r esszus in​di​án​-
igény-bi​zott​sá​g ot ho​zott lét​r e a ha​mi​sí​tá​sok és szer​ző​dés​sze​g é​sek ki​vizs​g á​lá​sá​r a. A bi​zott​ság a kö​vet​-
ke​ző har​minc év alatt több mil​lió dol​lár jó​vá​té​telt osz​tott szét, s a pénzt le​he​tő​leg a tör​zsek​hez jut​tat​ta
el.
A má​so​dik vi​lág​há​bo​r ú​ban a harc​ké​pes fi​a​tal in​di​án fér​fi​ak egy​har​ma​da be​vo​nult a had​se​r eg​be, s
így a há​bo​r ú után ki tud​ták hasz​nál​ni a ve​te​r á​nok szá​má​r a biz​to​sí​tott jut​ta​tá​so​kat. A ha​di​ipar a fi​a​tal
fér​fi​ak egy​ne​g ye​dét fog​lal​koz​tat​ta. Több ezer in​di​án nő vál​lalt vö​r ös​ke​r esz​tes mun​kát, s még töb​ben
áll​tak be azok​r a a mun​ka​he​lyek​r e, ame​lyek a fér​fi​ak be​vo​nu​lá​sa után meg​üre​sed​tek. A had​se​r eg​ben
nem kü​lö​ní​tet​ték el az in​di​á​no​kat, mint az af​r i​kai-ame​r i​ka​i​a​kat, ha​nem a fe​hé​r ek egy​sé​g e​i​be ke​r ül​tek.
A ha​di​ten​g e​r é​szet több mint négy​száz na​va​hót al​kal​ma​zott, mert az ő sa​já​tos nyel​vü​kön kül​dött, kó​-
dolt üze​ne​te​ket az el​len​ség nem tud​ta meg​fej​te​ni.
A má​so​dik vi​lág​há​bo​r ú után még​is új tá​ma​dás in​dult az in​di​án tu​laj​don el​len, ame​lyet ter​mi​na​ti​on-
po​li​ti​ká​nak („le​zá​r ás”, „vé​g et ve​tés”) ke​r esz​tel​tek el. Újra el​ter​jedt az a né​zet, hogy az in​di​ánt el kell
sza​kí​ta​ni a tör​zsé​től, olyan​ná kell ten​ni, mint a fe​hér em​ber. Ezért ki​ter​jesz​tet​ték az ál​la​mok bün​te​tő​-
jo​g i és pol​g ár​jo​g i fenn​ha​tó​sá​g át a re​zer​vá​tu​mok nagy ré​szé fe​lett, több tör​zset fel​o sz​lat​tak, vagy fel​-
szá​mol​ták ve​lük a szö​vet​sé​g i szin​tű kap​cso​la​to​kat. En​nek ha​tá​sá​r a újra több törzs el​ve​szí​tet​te föld​je​it,
mert nem tud​ták fi​zet​ni az adó​i​kat, vagy az egész​ség​ügyi, ok​ta​tá​si és mun​ka​ügyi tá​mo​g a​tás nél​kül
nyo​mor​ba süllyed​tek. E po​li​ti​ka ered​mé​nye​kép​pen 1,6 mil​lió acre in​di​án föl​det ad​tak el. Sze​r en​csé​r e
ez a po​li​ti​ka nem ka​pott tá​mo​g a​tást, s az 1960-as vá​lasz​tá​son már mind​két párt el​nök​je​lölt​je el​uta​sí​-
tot​ta.
Az 1960-as évek​ben, a pol​g ár​jo​g i küz​del​mek ide​jén újra a tör​zsek vissza​ál​lí​tá​sa, az ön​kor​mány​zat
és az ön​el​lá​tás ki​har​co​lá​sa, az erő​for​r á​sok fej​lesz​té​se és a kul​tu​r á​lis új​já​éle​dés ke​r ült be a jel​sza​vak
közé. Ter​mi​na​ti​on he​lyett a tör​zsek „fej​lesz​té​se” lett a cél, hogy még több föl​det sze​r ez​hes​se​nek, s
eze​ket gaz​da​sá​g o​san ki​ak​náz​has​sák. Az in​di​án köl​csön​ala​pot négy év alatt hu​szon​hét​mil​lió dol​lár​r a
emel​ték, és ipa​r i lé​te​sít​mé​nye​ket te​le​pí​tet​tek a re​zer​vá​tu​mok kö​ze​lé​be. Lyn​don B. John​son el​nök
1968-ban – elő​ször az Egye​sült Ál​la​mok tör​té​ne​té​ben! – üze​ne​tet kül​dött a Kong​r esszus​nak az in​di​án​-
kér​dés​r ől. Eb​ben ki​mond​ta, hogy „jo​go​kat kell adni az első ame​ri​ka​i​ak​nak arra, hogy in​di​á​nok ma​-
rad​has​sa​nak, jo​ga​i​kat vi​szont ame​ri​ka​i​ként gya​ko​rol​ják!” Le​he​tő​sé​g et kell kap​ni​uk, hogy ott​ho​na​ik​-
ban ma​r ad​ja​nak, ha így kí​ván​ják, és arra is, hogy a vá​r o​sok​ba köl​töz​ze​nek. Olyan is​me​r e​tek​kel kell
fel​r u​ház​ni őket, hogy egyen​lők le​hes​se​nek a nem in​di​á​nok​kal. Ri​chard M. Ni​xon el​nök így fo​g al​ma​-
zott: „Az in​di​án nép​pel kap​cso​la​tos nem​ze​ti po​li​ti​ká​nak csak​is ez le​het a cél​ja: meg​erő​sí​te​ni az in​di​á​-
nok au​to​nó​mi​á​já​nak tu​da​tát, anél​kül, hogy kö​zös​sé​gi kö​tő​dé​sü​ket fe​nye​get​nénk. Biz​to​sí​ta​nunk kell az
in​di​ánt, hogy irá​nyít​hat​ja a sa​ját éle​tét, anél​kül, hogy erő​szak​kal el​sza​kí​ta​nak a tör​zsi cso​port​tól. És
meg kell győz​nünk az in​di​á​no​kat, hogy füg​get​le​ned​het​nek a szö​vet​sé​gi el​len​őr​zés​től, anél​kül, hogy
meg​szűn​ne a szö​vet​sé​gi vé​de​lem és tá​mo​ga​tás.”
En​nek az üze​net​nek a szel​le​mé​ben fo​g ad​ta el a Kong​r esszus 1975-ben az in​di​án ön​r en​del​ke​zé​si és
ok​ta​tás​ügyi tá​mo​g a​tá​si tör​vényt. Ez​zel fel​ha​tal​maz​ták az in​di​án tör​zse​ket, hogy köz​vet​le​nül is kap​-
cso​lat​ba lep​hes​se​nek a bel​ügyi, egész​ség​ügyi, ok​ta​tás​ügyi és nép​jó​lé​ti mi​nisz​té​r i​um​má, be​kap​cso​lód​-
has​sa​nak va​la​mennyi szo​ci​á​lis prog​r am​ba, s ma​g uk ren​del​kez​ze​nek a szá​muk​r a biz​to​sí​tott össze​g ek
fel​hasz​ná​lá​sá​r ól. A pol​g ár​jo​g i moz​g al​mak ered​mé​nye​ként a nők​höz és az af​r i​kai-ame​r i​ka​i​ak​hoz ha​-
son​ló​an az in​di​á​nok is ré​sze​sül​tek a po​zi​tív diszk​r i​mi​ná​ció ál​tal nyúj​tott elő​nyök​ből.
Ma​nap​ság a szö​vet​sé​g i kor​mány​zat vé​del​me​zi a tör​zsi tu​laj​dont, az in​di​án ön​kor​mány​za​tot, s szol​-
gál​ta​tá​so​kat biz​to​sít – de ki​zá​r ó​lag tör​zsi szin​ten. Az egyé​nek​kel azon​ban úgy bá​nik, mint bár​mely
más ál​lam​pol​g ár​r al, nem „gyám​ko​dik” fe​let​tük. A fő fe​le​lős​ség a bel​ügy​mi​nisz​té​r i​um​hoz tar​to​zó in​-
di​án​ügyek hi​va​ta​láé, amely​nek re​g i​o ​ná​lis iro​dái van​nak az or​szág kü​lön​bö​ző ré​sze​in, az egyes in​di​-
án​ügy​nök​sé​g ek​ben pe​dig szu​per​in​ten​den​sei. A tör​zsek​nek jo​g uk​ban áll sza​bá​lyoz​ni tag​sá​g u​kat, tör​ve
nyé​két hoz​ni, rend​ő r​sé​g et és bí​r ó​sá​g ot lé​te​sí​te​ni, s igaz​sá​g ot szol​g ál​tat​ni (ki​vé​ve a sú​lyo​sabb bű​nö​-
ket). Adó​kat vet​het​nek ki a törzs tag​ja​i​r a, el​tá​vo​lít​hat​ják a be​ha​to​ló​kat a tör​zsi bir​tok​r ól, sza​bá​lyoz​-
hat​ják a föld​hasz​ná​la​tot, a va​dá​sza​tot és a ha​lá​sza​tot. A leg​több tör​zset ta​nács igaz​g at​ja, egye​sek​nek
írott al​kot​má​nyuk van, má​sok csak a szo​kás​jog​r a hi​vat​koz​nak.
 A XXI. szá​zad ele​jén az At​las of the North Ame​ri​can In​di​an (Az észak-ame​r i​kai in​di​á​nok at​la​sza)
című kö​tet sze​r int há​r om​száz​ti​zen​ö t re​zer​vá​tum volt az Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​tén. Egye​sek egyet​len
törzs tu​laj​do​nai ké​pe​zik, má​so​kon több törzs osz​to​zik, egye​sek egy tömb​ben van​nak, má​sok szét​szór​-
va. E föl​dek egy ré​szét nem in​di​á​nok is bér​be ve​he​tik, vagy meg​vá​sá​r ol​hat​ják. A leg​na​g yobb re​zer​vá​-
tum a na​va​hó​ké. Van​nak olya​nok is ke​le​ten, ame​lye​ket csak a tag​ál​lam is​mert el, a szö​vet​sé​g i kor​-
mány​zat nem. A re​zer​vá​tu​mok​ban csak a szö​vet​ség, és a tör​zsi tör​vé​nyek van​nak ér​vény​ben, bár némi
jo​g o​kat biz​to​sí​ta​nak a tag​ál​lam és a he​lyi kor​mány​zat ré​szé​r e is. A re​zer​vá​tu​mok hely​ze​te vál​to​zó,
egyes re​zer​vá​tu​mok​ban ál​la​mi se​g é​lyen ten​g ő​dik a la​kos​ság, más tör​zsek azon​ban olaj​le​lő​he​lye​ik​nek
vagy az ál​ta​luk mű​köd​te​tett já​ték​ka​szi​nók​nak kö​szön​he​tő​en meg​g az​da​g od​tak.
A 2010-es nép​szám​lás so​r án 2 900 000 sze​mély te​kin​tet​te ma​g át tel​jes egé​szé​ben, 5 200 000 sze​-
mély pe​dig rész​ben ame​r i​kai in​di​án​nak vagy alasz​kai ős​la​kos​nak: összes​sé​g é​ben az össz​la​kos​ság
1,7%-a. Ez a 2000-es ada​tok​hoz ké​pest 39%-os nö​ve​ke​dést je​lent, több mint két​szer olyan ará​nyút,
mint az össz​la​kos​ság egé​szé​nek 18%-os nö​ve​ke​dé​se. Vagy​is sok min​dent el​mond​ha​tunk az in​di​á​nok​-
ról, csak azt nem, hogy ki​ha​ló​fél​ben len​né​nek. A leg​több in​di​án Ka​li​for​nia és Ok​la​ho​ma te​r ü​le​tén él.
Nagy in​di​án né​pes​ség​g el ren​del​ke​zik még Ari​zo​na, Te​xas, New York, Új-Me​xi​kó, Wa​shing​ton,
Észak-Ca​r o​li​na, Flo​r i​da, Alasz​ka és Mi​chi​g an. A vá​r o​sok kö​zül a leg​több in​di​án New York City​ben,
Los An​g e​les​ben, Ok​la​ho​ma City​ben, Tul​sá​ban és Chi​ca​g ó​ban él.
 20. Narcissa Whitman – A hittérítő
Az Egye​sült Ál​la​mok​ban 1800 kö​r ül kez​dő​dött meg a „má​so​dik nagy éb​r e​dés”, vagy​is a val​lá​si kö​-
zös​sé​g ek meg​erő​sö​dé​se, ak​ti​vi​tá​suk meg​nö​ve​ke​dé​se. (Kö​r ül​be​lül száz év​vel „az első nagy éb​r e​dés”
után.) Több egy​há​zat új​já​szer​vez​tek, sok új szek​ta ala​kult, az egy​ház​köz​sé​g ek lét​szá​ma fel​duz​zadt, s
óri​á​si tö​meg​g yű​lé​se​ken hir​det​ték az igét. A leg​si​ke​r e​sebb​nek a me​to​dis​ta és bap​tis​ta egy​ház bi​zo​-
nyult, mert nem az ele​ve el​r en​de​lés​r e, ha​nem a sze​mé​lyes meg​té​r és​r e he​lyez​te a hang​súlyt. A té​r í​tő​-
szen​ve​dé​lyek szám​ta​lan re​form​moz​g al​mat erő​sí​tet​tek fel, több kö​zött az an​ti​al​ko​ho​lis​tá​két, az első
fe​mi​nis​tá​két és az abo​li​ci​o ​niz​mus​nak (a rab​szol​g a​ság el​tör​lé​sét cél​zó moz​g a​lom​nak) is nagy len​dü​-
le​tet ad​tak.
En​nek a kor​szak​nak volt a gyer​me​ke Nar​cis​sa Pr​en​tiss, aki Step​hen Pr​en​tiss és Cla​r is​sa Ward há​-
zas​sá​g á​ból szü​le​tett 1808. már​ci​us 14-én New York-i Pratts​burgh​ben. Nyolc test​vé​r e volt. Az apja
örlő- es fű​r ész​mal​mot mű​köd​te​tett, s több he​lyi hi​va​tal​ba is meg​vá​lasz​tot​ták. Az any​ja pratts​burg​hi
kong​r e​g a​ci​o ​na​lis​ta egy​ház egyik leg​ak​tí​vabb tag​ja volt. (Ez az egy​ház az an​g ol pu​r i​tá​nok moz​g al​ma
nyo​mán jött lét​r e, a kál​vi​ni ta​ní​tá​so​kat kö​vet​te, de va​la​mennyi gyü​le​ke​zet egyen​r an​g ú​sá​g át az ál​lam​-
tól való füg​g et​len​sé​g ét hang​sú​lyoz​ta, s nem tett meg​kü​lön​böz​te​tést lel​ké​szek és la​i​ku​sok kö​zött.) Nar​-
cis​sa rend​kí​vül kö​zel állt any​já​hoz, aki​nek ő volt a leg​idő​sebb lá​nya. A csa​lád ott​ho​ná​ban hoz​ták lét​r e
a he​lyi misszi​o ​ná​r i​us kö​zös​sé​g et. Nar​cis​sa ab​ban a meg​g yő​ző​dés​ben ne​vel​ke​dett, hogy a hit​té​r í​tői hi​-
va​tás a leg​szebb vi​lá​g on, és ti​zen​ö t éve​sen el​ha​tá​r oz​ta, hogy maga is ezt fog​ja vá​lasz​ta​ni.
Ti​zen​ö t éves ko​r á​ban hat hó​na​pig ta​nult az Au​burn Aka​dé​mi​án, majd a Frank​lin Aka​dé​mi​át is lá​to​-
gat​ta (1828, 1831). Kö​zép​ma​g as lány volt, akit csak ak​kor ta​lál​tak von​zó​nak, ha fel​lel​ke​sed​ve szó​no​-
kolt vagy éne​kelt. Hen​r y H. Spal​ding, aki szin​tén a hit​té​r í​tői pá​lyá​r a ké​szült, meg​kér​te a ke​zét, de ko​-
sa​r at ka​pott. Nar​cis​sa vi​dé​ki is​ko​lák​ban ta​ní​tott, s ami​kor a csa​lád át​köl​tö​zött Amity​be, majd An​g e​li​-
cá​ba, ott is a va​sár​na​pi is​ko​la meg​szer​ve​zé​sé​nek szen​tel​te ma​g át.
1810-be jött lét​r e egy fe​le​ke​ze​tek kö​zöt​ti szer​ve​zet, az Ame​ri​can Bo​ard of Com​mis​si​o​ners for Fo​re​-
ign Mis​si​ons (ABCFM, Kül​föl​di Missziók Meg​bí​zott​ja​i​nak Ame​r i​kai Tes​tü​le​te), amely az első negy​-
ven éve alatt ezer​két​száz​ö t​ven hit​té​r í​tő te​vé​keny​sé​g ét pén​zel​te, több mint nyolc​mil​lió dol​lár​ból. Ami​-
kor 1827-ben az Egye​sült Ál​la​mok és Nagy-Bri​tan​nia meg​hosszab​bí​tot​ta az egyez​ményt Ore​g on kö​-
zös bir​tok​lá​sá​r ól, a tes​tü​let fel​ve​tet​te, hogy fog​lal​koz​ni kel​le​ne az ore​g o​ni ős​la​kos​ság meg​té​r í​té​sé​vel
is. Az egy​há​zi la​pok vi​lág​g á kür​töl​ték, hogy 1831-ben négy né​pör​szi in​di​án, 1833-ban pe​dig ál​lí​tó​lag
há​r om flet​hed in​di​án ér​ke​zett Ore​g on​ból St. Louis​ba, és a fe​hér em​ber val​lá​sa iránt ér​dek​lő​dött.
Vagy​is a „nyu​g a​ti böl​csek” két​ezer mér​föl​det gya​lo​g ol​tak a Szent​írá​sért! Az öt​ve​nes éve​i​ben járó Sa​-
mu​el Par​ker lel​ki​pász​tor ezen úgy fel​lel​ke​se​dett, hogy el​dön​töt​te: maga in​dul Ore​g on​ba. 1834-ben
Amity​be is el​lá​to​g a​tott, ahol olyan si​ke​r es pré​di​ká​ci​ó t tar​tott, hogy Nar​cis​sa azon​nal fel​aján​lot​ta,
hogy mun​ka​tár​sa lesz.
Par​ker már ko​r áb​ban Whe​eler vá​r os​ban meg​is​mer​ke​dett a har​minc​két éves, ta​lán ke​vés​bé ki​fi​no​-
mult, mint in​kább ener​g i​kus és erős Mar​cus Whit​man​nel. A fér​fi or​vo​si gya​kor​la​tot foly​ta​tott ti​zen​há​-
rom éven át Penn​syl​va​ni​á​ban és Ka​na​dá​ban, de most ős is ké​szen állt a té​r í​tő​mun​ká​r a. Az ABCFM azt
aján​lot​ta neki, hogy eh​hez elő​ször is sze​r ez​zen be egy meg​fe​le​lő fe​le​sé​g et. Va​ló​szí​nű​leg már ko​r áb​-
ban is​mer​te Nar​cis​sát, aki hu​szon​nyolc éve​sen vén​lány​nak szá​mí​tott, és Mar​cus kí​nál​ta szá​má​r a az
egyet​len esélyt, hogy meg​va​ló​sít​sa régi ál​mát, s hit​té​r í​tő le​g yen.
1835-ben az öt​ven​ö t éves, kür​tő​ka​la​pos, nya​ka kö​r ül hosszú, fe​hér sá​lat vi​se​lő Par​ker és a har​-
minc​há​r om éves, erős, vi​dé​ki or​vos, Whit​man az Ame​r i​kai Szőr​me Tár​sa​ság trap​pe​r e​i​hez csat​la​-
kozva Ore​g on​ba uta​zott. A bo​zon​tos he​g yi em​be​r ek kez​det​ben nem vi​sel​ked​tek ba​r át​sá​g o​san a két vá​-
ro​si „fi​csúr​r al”. „Nyil​ván​va​ló je​lek​kel meg​ér​tet​ték ve​lünk – írta Whit​man –, hogy tár​sa​sá​gunk nem
kel​le​mes a szá​muk​ra, en​gem még záp​to​já​sok​kal is meg​do​bál​tak.” De Whit​man hasz​nos​sá tud​ta ten​ni
ma​g át: együtt ci​pe​ke​dett, fő​zött és épí​tet​te a tu​tajt a prém​va​dá​szok​kal, s ko​le​r á​ból, s az ázsi​ai ko​le​r á​-
ból is ki​g yó​g yí​tot​ta őket. Par​ker ez​alatt azon me​r en​g ett, mi​lyen szép is lesz, ha a Nagy Sík​sá​g ot be​-
töl​ti majd a temp​lo​mok ha​r ang​já​nak kon​g á​sa. Whit​man ope​r ál​ta ki Jim Bridger​ből a fe​ke​te​lá​bú in​di​á​-
nok nyíl​he​g yet, ame​lyet a he​g yi em​ber évek óta a tes​té​ben hor​dott. Az or​vos cso​dál​ko​zott, hogy a
nyíl​hegy nem oko​zott fer​tő​zést, mire Bridger biz​to​sí​tot​ta róla, hogy „a hús nem rom​lik meg a Szik​lás-
hegy​ség​ben”. Whit​man azt is fel​mér​te, vé​g ig le​het-e men​ni sze​ke​r ek​kel ezen az út​vo​na​lon, asszo​nyo​-
kat, gyer​me​ke​ket és bú​to​r o​kat szál​lít​va. Par​ker pe​dig olyan át​élés​sel éne​kelt him​nu​szo​kat a La​r a​mie-
erőd​ben a szi​úk​nak, hogy azok a ba​r á​ta​i​kat is el​hoz​ták, hadd hall​g as​sák mi​nél töb​ben. (Hogy ma​g uk​-
ban mit gon​dol​tak, az más kér​dés.) Flet​hed és né​pör​szi in​di​á​nok​kal is ta​lál​koz​tak, akik biz​to​sí​tot​ták
őket, hogy szí​ve​sen lát​ják a misszi​o ​ná​r i​u​so​kat. A Gre​en fo​lyó​nál el​vál​tak, Whit​man vissza​tért, hogy
meg​há​za​sod​jon, Par​ker pe​dig el​ju​tott a Van​cou​ver-erőd​be, majd ha​jó​val tért haza, s ta​pasz​ta​la​tai
alap​ján nagy si​ke​r ű köny​vet írt.
Whit​man rá​be​szél​te Spal​din​g ot, Nar​cis​sa egy​ko​r i ké​r ő​jét, hogy fe​le​sé​g é​vel, Eli​zá​val együtt tart​sa​-
nak ve​lük Ore​g on​ba. Whit​man 1836. feb​r u​ár 18-án há​za​so​dott össze Nar​cis​sá​val, aki fe​ke​te se​lyem-
és gyap​jú​szá​lak​ból szőtt ru​hát vi​selt az es​kü​vő​jén. Az ifjú pár más​nap el​uta​zott a féri csa​lád​já​hoz, és
már​ci​us kö​ze​pén már meg is in​dul​tak nyu​g at tele. Pitts​burgh-ből ha​jó​val utaz​tak Cin​cin​na​ti​ba és St.
Louis​ba. Nar​cis​sa már itt úgy érez​te, hogy ide​g en vi​lág​ba csöp​pent, s alig ér​tet​te a nyelv​já​r ást. Az
úton kü​lön​ben ki​fe​je​zet​ten meg​sze​r et​te fér​jét, s le​vél​ben azt ja​va​sol​ta hú​g á​nak, hogy ő is ha​son​ló hi​-
va​tá​sú fér​fi​val kös​se össze az éle​tet.
A hit​té​r í​tők öten vol​tak: a Whit​man há​zas​pár, a Spal​ding há​zas​pár és Wil​li​am H. Gray, egy ács. Két
sze​ke​r ük volt, több ló​val, te​hén​nel és ösz​vér​r el. Ve​lük tar​tott két né​pör​szi fiú, aki​ket Whit​man vitt ke​-
let​r e, és két fi​a​tal szol​g a. Ta​lán nem volt jó öt​let, hogy ép​pen Spal​ding​g al, Nar​cis​sa ki​ko​sa​r a​zott ké​-
rő​jé​vel utaz​tak, aki azért is meg volt sért​ve, mert nem őt ne​vez​ték ki az ex​pe​dí​ció ve​ze​tő​jé​nek, ha​nem
Whit​mant. Mi​vel egy gőz​ha​jó nem vár​ta meg őket, ki​lenc​na​pos gyors lo​vag​lás​sal csak má​jus vé​g é​r e
si​ke​r ült utol​ér​ni​ük azt a het​ven​fős prém​ke​r es​ke​dő tár​sa​sá​g ot, amellyel utaz​ni kí​ván​tak. E csa​pa​tot a
hí​r es he​g yi em​ber, Tho​mas Fitz​pat​r ick ve​zet​te.
A Plat​te fo​lyó men​tén ha​lad​tak, az Ore​g on-ös​vé​nyen. (Lásd a 13. fe​je​ze​tet!) Ko​r án kel​tek, gyor​san
meg​r eg​g e​liz​tek, s hat​kor út​nak in​dul​tak. Ti​zen​egy óra táj​ban meg​pi​hen​tek, et​tek, majd ket​tő​kor újra
fel​ke​r e​ked​tek, hogy hat​kor már éj​sza​kai tá​bort ver​hes​se​nek. Bö​lény​trá​g yá​val tü​zel​tek, friss, majd
szá​r í​tott bö​lény​húst et​tek, de a te​he​ne​ik te​jet is ad​tak. A sok fegy​ve​r es fér​fi​nak kö​szön​he​tő​en, akik​nek
gond​juk volt az őr​ség​r e is, az uta​zás tö​ké​le​te​sen biz​ton​sá​g os volt. Nar​cis​sá​nak és Eli​za Spal​ding​nak,
az első két fe​hér asszony​nak, aki át​kelt a Szik​lás-hegy​sé​g en, nem kel​lett ag​g ód​nia az in​di​á​nok mi​att.
La​r a​mie-erőd​ben nyolc na​pig pi​hen​tek, s Nar​cis​sa öröm​mel fe​dez​te fel, hogy ter​hes.
Jú​li​us 4-én ér​ték el a Déli-há​g ót, majd pár nap múl​va a Gre​en fo​lyó​nál részt ve​het​tek a he​g yi em​be​-
rek és in​di​á​nok éves ta​lál​ko​zó​ján. A két hölgy meg​je​le​né​se nagy szen​zá​ci​ó t oko​zott mind a fe​hér,
mind a réz​bő​r ű fér​fi​ak kö​r é​ben. A nők szí​ve​sen vet​tek részt a ne​kik ren​de​zett is​ten​tisz​te​le​ten, s bib​li​ák
nagy ré​szét szét is osz​to​g at​ták a meg​je​len​tek kö​zött. Iga​zán szí​nes tár​sa​ság gyűlt össze, még Wil​li​am
Drum​mond Ste​wart, egy skót ne​mes​em​ber is je​len volt. Meg​ér​kez​tek a Hud​son-öböl Tár​sa​ság em​be​-
rei is, akik in​nen​től vál​lal​ták a hit​té​r í​tők ve​ze​té​sét. Jú​li​us kö​ze​pén Whit​man meg​kér​dez​te Fitz​pat​r ick​-
től, hogy mi​vel tar​to​zik a szol​g á​la​ta​i​ért, mire Fitz​pat​r ick vissza​kér​de​zett, hogy mi​vel tar​to​zik az or​-
vo​si ke​ze​lé​se​kért, mind​ket​ten ki​je​len​tet​ték, hogy sem​mi​vel, és ba​r át​ság​ban el​vál​tak.
A té​r í​tő​ket mint​egy két​száz in​di​án kí​sér​te a Sna​ke fo​lyó part​ján lévő Hall-erőd​hoz. Az út​nak ez az
utol​só sza​ka​sza volt a leg​ne​he​zebb, Whit​mant re​u​ma gyö​tör​te, Nar​cis​sa rá sem tu​dott már néz​ni a
szá​r í​tott pisz​kos bö​lény​hús​r a, s Sna​ke-erőd​nél az egyik sze​ke​r et is ott kel​lett hagy​ni​uk. Szep​tem​ber 1-
én vég​r e meg​ér​kez​tek a brit Hud​son-öböl Tár​sa​ság Wal​la Wal​la-erőd​jé​be (ame​lyet ké​sőbb Nez Per​-
cé-erőd né​ven is​mer​tek), a Co​lum​bia fo​lyó​hoz. Mi​vel Ore​g on brit-ame​r i​kai kö​zös bir​tok volt a brit
ha​tó​sá​g ok a leg​na​g yobb ud​va​r i​as​ság​g al fo​g ad​ták az ame​r i​kai hit​té​r í​tő​ket. A ki​sebb vá​r os​nak is be​il​lő
Van​cou​ver-erőd​ben pe​dig John Mc​Lough​lin, a tár​sa​ság ve​ze​tő ügy​nö​ke (akit az in​di​á​nok Fe​hér Fejű
Sas, az ame​r i​ka​i​ak pe​dig Ore​g on Aty​ja né​ven em​le​g et​tek) azt is fel​aján​lot​ta a höl​g yek​nek, hogy a te​-
let húz​zák ki az erőd​ben. Vé​g ül csak ad​dig ma​r ad​tak, amíg a fér​je​ik meg​fe​le​lő lak​hely​r ől nem gon​-
dos​kod​tak szá​muk​r a, de a kong​r e​g a​ci​o ​na​lis​ta Nar​cis​sa és Eli​za már​is össze​tű​zött a he​lyi ang​li​kán
pap​pal az erőd gyer​me​ke​i​nek ta​ní​tá​sán.
Whit​ma​nék vé​g ül a ka​jú​szi törzs kö​r é​ben te​le​ped​tek le, hu​szon​ö t mér​föld​r e ke​let​r e a Wal​la Wal​la-
erőd​től, a mai Wa​shing​ton ál​lam déli ré​szén. Spal​din​g ék pe​dig a né​pör​szik​nél, jó​val tá​vo​labb, a mai
Ida​ho ál​lam te​r ü​le​tén, Lap​wai​ban. Mar​cus csak de​cem​ber​ben mu​tat​ta meg Nar​cis​sá​nak azt a Wai​i​lat​pu
nevű te​le​pet, ame​lyen Gray két ha​waii se​g éd​mun​kás és má​sok se​g ít​sé​g é​vel vá​lyog​tég​lás há​zat és ge​-
ren​da​fé​szert épí​tett. A Van​cou​ver-erőd​ből be​sze​r ez​he​tő összes bú​tort fel​hasz​nál​hat​ták és min​dent el​-
kö​vet​tek, hogy biz​to​sít​sák a ké​nyel​met, még üveg is volt az ab​la​kok​ban! Mc​Lough​lin szol​g á​ló​lányt
bo​csá​tott a ren​del​ke​zé​sük​r e és a ha​waii mun​ká​sok is min​den​ben se​g í​tet​tek ne​kik. 1837 már​ci​u​sá​ban
meg​szü​le​tett a kis​lá​nyuk, Ali​ce Cla​r is​sa. Mar​cus ha​ma​r o​san mal​mot, ko​vács​mű​helyt és is​ko​la​épü​le​tet
épí​tett. Bú​zát, ku​ko​r i​cát, bur​g o​nyát, fe​hér​r é​pát és dinnyét ter​mesz​tet​tek. A csor​da gya​r a​po​dott, saj​tot
és va​jat ké​szí​tet​tek, ön​tö​ző​csa​tor​ná​kat ás​tak. Csak a té​r í​tés nem ha​ladt, ami​ért tu​laj​don​kép​pen ide
utaz​tak. Whit​ma​nék a kö​vet​ke​ző tíz év fo​lya​mán egyet​len in​di​ánt sem ta​lál​tak al​kal​mas​nak a meg​ke​-
resz​te​lés​r e, és a ná​luk jó​val en​g e​dé​ke​nyebb Spal​din​g ék is mind​ö ssze nyolc né​pör​szit ke​r esz​tel​tek
meg 1839-ben.
A hit​té​r í​tők al​kot​ták az első je​len​tő​sebb ame​r i​kai cso​por​tot, amely nem fe​hér em​be​r ek kö​r é​ben élt.
Nyolc ka​jú​szi falu vet​te kö​r ül a te​le​pü​ket Ez a nép már kezd​te el​ve​szí​te​ni kul​tu​r á​lis iden​ti​tá​sát, s fé​lig-
med​dig be​le​o l​vadt a né​pör​szik tör​zsé​be. Kez​det​ben nagy ér​dek​lő​dést ta​nú​sí​tot​tak a fe​hér csa​lád és fő​-
leg az új​szü​lött kis​lány iránt. Azt vár​ták, hogy a fe​hé​r ek​től kü​lön​le​g es va​r ázs​la​to​kat ta​nul​hat​nak, és
szí​ve​sen részt vet​tek val​lá​si szer​tar​tá​sa​i​kon. Ha​ma​r o​san ki​de​r ült azon​ban, hogy a hit​té​r í​tők nem ke​ve​-
seb​bet kí​ván​nak tő​lük, mint egész hi​e​de​lem​vi​lá​g uk, rí​tu​sa​ik és szo​ká​sa​ik fel​adá​sát. Rá​adá​sul Nar​cis​sa
nem tud​ta és nem is kí​ván​ta át​lép​ni azt a ha​tal​mas kul​tu​r á​lis sza​ka​dé​kot, amely el​vá​lasz​tot​ta őket egy​-
más​tól: még a nyel​vü​ket sem ta​nul​ta meg. Nem tu​dott sze​r e​tet​tel kö​ze​led​ni a ka​jú​szik felé, ki​zá​r ó​lag a
szi​g o​r ú ne​ve​lő​nő sze​r e​pét tud​ta el​ját​sza​ni. Mély​sé​g e​sen ide​g en​ke​dett az in​di​á​nok​tól, azok pe​dig egy​-
sze​r ű​en nem ér​tet​ték, hogy a pro​tes​táns hit​té​r í​tők mi​ért be​szél​nek ál​lan​dó​an a bűn​r ől, ami​kor ők az
éle​tet ki​fe​je​zet​ten szép​nek tar​tot​ták. Mi​ért len​ne bű​nös do​log a tánc, a já​ték, a ki​fes​tett arc, a tol​lak vi​-
se​le​te és a ló​ver​seny​zés, amellyel ős​idők óta szó​r a​koz​nak? A lát​vá​nyo​sab​ban te​vé​keny​ke​dő s a kül​-
sőd​le​g es sza​bá​lyok be​tar​tá​sá​val meg​elé​g e​dő ka​to​li​kus pa​pok​nak jó​val na​g yobb si​ke​r ük volt az in​di​á​-
nok kö​r é​ben, mint a szi​g o​r ú pro​tes​tán​sok​nak.
Nar​cis​sa az ér​ke​zé​sük után két év​vel kap​ta meg az első le​ve​let csa​lád​tag​ja​i​tól. A gaz​da​sá​g i vál​ság
mi​att az ABCFM arra kér​te őket, hogy csök​kent​sek ki​adá​sa​i​kat. 1838-ban vi​szont se​g ít​sé​g et kap​tak:
Hen​r y Gray a fe​le​sé​g é​vel, va​la​mint a Wal​ker, Smith és Ells csa​lád​dal tért vissza ke​let​r ől. A cso​port
ere​de​ti​leg Af​r i​ká​ba és Szi​ám​ba (ma Thai​föld) akart utaz​ni té​r í​te​ni, de az ABCFM ide irá​nyí​tot​ta őket.
Wal​ke​r ék és Ell​sék a flet​hed in​di​á​nok​hoz men​tek Ts​hi​ma​ka​in​ba, Grayék Spal​din​g ék​hoz csat​la​koz​tak,
Smit​hék pe​dig Wai​i​lat​pu​ban ma​r ad​tak. Ha​ma​r o​san a szol​g ák​kal együtt vagy har​min​can lak​tak Whit​-
ma​nék misszi​ó s épü​le​te​i​ben.
1839-ben nagy sze​r en​csét​len​ség érte Nar​cis​sát és Mar​cust: két​éves kis​lá​nyuk el​to​tyo​g ott a fo​lyó​-
hoz, és mi​előtt ol​vas​g a​tó szü​lei ész​be kap​tak vol​na, be​le​ful​ladt. Az asszony jó idő​r e de​presszi​ó s lett,
és hi​á​ba pró​bál​ta ma​g át az​zal vi​g asz​tal​ni, hogy Is​ten ma​g á​hoz ve​szi azt a gyer​me​ket, akit túl​sá​g o​san
is sze​r et​nek. Az igaz​ság az volt, hogy mi​köz​ben Nar​cis​sa a ka​jú​szi anyá​kat vá​dol​ta az​zal, hogy el​ha​-
nya​g ol​ják gyer​me​ke​ik ne​ve​lé​sét, ő maga volt az, aki nem ügyelt meg​fe​le​lő​en a kis​lá​nyá​r a. 1841-től
már az a gon​do​lat gyö​tör​te, hogy nem való a hit​té​r í​tői pá​lyá​r a.
Az in​di​á​nok to​vább​r a sem ér​tet​ték, mi​ért nem me​het​nek be ak​kor a fe​hé​r ek​hez, ami​kor csak akar​-
nak, mi​ért nem cse​r él​nek ve​lük aján​dé​ko​kat, ahogy ők szok​ták, és mi​ért baj az, ha lo​va​ik a misszió
ül​tet​vé​nyén le​g e​lész​nek. Egy​r e több in​di​án tet​te szó​vá, hogy a fe​hé​r ek​nek fi​zet​ni​ük kel​le​ne, ami​ért az
ő föld​jü​kön él​nek. Mind gya​ko​r ibb lett a han​g os​ko​dás, a fe​nye​g e​tő​zés, Whit​mant egy​szer meg is
ütöt​ték, s ami​kor a bán​tal​ma​zást hit​té​r í​tő​höz illő sze​líd​ség​g el fo​g ad​ta, az in​di​á​nok gyá​vá​nak te​kin​tet​-
tek. Mi​után Mar​cus 1842-ben egy tár​g ya​lás​r a vissza​tért ke​let​r e, a misszi​ó s épü​let​ben ha​g yott Nar​cis​sa
az egyik éj​je​li lá​to​g a​tót az​zal gya​nú​sí​tot​ta, hogy meg akar​ta erő​sza​kol​ni. Egy idő​r e a Wal​la Wal​la-
erőd​be köl​tö​zött, s ez​alatt az in​di​á​nok fel​éget​ték a misszió mal​mát. A ka​jú​szik már azt ter​jesz​tet​ték,
hogy Mar​cus ka​to​nák​kal fog vissza​tér​ni. Ez nem volt igaz, de vissza​té​r é​se​kor, 1843-ban több száz te​-
le​pes​nek se​g í​tett el​jut​ni a Hall-erőd​ből a Co​lum​bia fo​lyó​hoz. Az 1840-es évek ele​jé​től egy​r e több te​-
le​pes ér​ke​zett Ore​g on​ba. Wai​i​lat​pu már nem is misszió volt, ha​nem pi​he​nő​hely az Egye​sült Ál​la​mok
be​ván​dor​lói szá​má​r a. A ka​jú​szik jól lát​ták, hogy az ame​r i​ka​i​ak tu​laj​don​kép​pen el akar​ják tő​lük ven​ni
a ha​zá​ju​kat. Nar​cis​sa pe​dig nyíl​tan meg​ír​ta a szü​le​i​nek, hogy im​már nem az in​di​á​nok meg​té​r í​té​sét,
ha​nem a kör​nyék fe​hér te​le​pe​sek​kel való be​né​pe​sí​té​sét te​kin​ti fel​ada​tá​nak. 1844-ben be​fo​g ad​ta a Sa​-
ger csa​lád hat el​ár​vult gyer​me​két, vagy​is Mar​cus uno​ka​ö ccsé​vel és a há​r om ko​r áb​ban be​fo​g a​dott,
fél​vér gye​r ek​kel együtt már ti​zen​ket​ten ül​tek min​den nap az asz​tal​nál. Az is​ko​lá​ba már csak a fe​hé​r ek
gye​r e​kei jár​tak. 1846-ra az Egye​sült Ál​la​mok és Nagy-Bri​tan​nia ket​té​o sz​tot​ta Ore​g ont, s déli ré​szét
az Egye​sült Ál​la​mok​hoz csa​tol​ták.
Szá​zá​val jöt​tek ke​let​r ől a te​le​pe​sek sze​ke​r ei, a va​dak​r a ők va​dász​tak, a fü​vet az ő lo​va​ik leg​el​ték le,
s már a misszió is ne​kik adott mun​kát, nem az in​di​á​nok​nak. 1847-ben négy-öt​ezer be​ván​dor​ló ér​ke​-
zett, s ma​g uk​kal hoz​ták az in​di​á​no​kat pusz​tí​tó him​lőt és vér​hast. Mar​cust már évek óta az​zal vá​dol​ták
a ka​jú​szik, hogy gyógy​sze​r e​i​vel meg​mér​g e​zi őket – most itt volt a bi​zo​nyí​ték: ok​tó​ber​ben és no​vem​-
ber​ben mint​egy har​minc in​di​án halt meg a misszió kö​ze​lé​ben.
1847. no​vem​ber 29-én, egy sö​tét, őszi na​pon Ti​lo​ka​ikt és To​ma​has ve​ze​té​sé​vel in​di​á​nok ke​r es​ték
fel a nap​pa​li​já​ban ol​vas​g a​tó Mar​cust. Az or​vos át​ment ve​lük a kony​há​ba, ahol To​ma​has há​tul​r ól két​-
szer le​súj​tott rá a to​ma​hawk​já​val, Ti​lo​ka​ikt pe​dig az ar​cát zúz​ta szét. A jaj​ve​szé​ke​lő Nar​cis​sa át​von​-
szol​ta hal​dok​ló fér​jét a nap​pa​li​ba, az in​di​á​nok pe​dig har​ci ki​ál​tá​sok​kal öl​dö​köl​ni kezd​ték a fe​hé​r e​ket.
Nar​cis​sát is meg​lőt​ték, de még fel tu​dott me​ne​kül​ni a gye​r e​kek​kel és asszo​nyok​kal az eme​let​r e. Ha​-
ma​r o​san azon​ban le​pa​r an​csol​ták őket, mert a tá​ma​dók fel akar​tak gyúj​ta​ni a há​zat. Amint az asszony
ki​ért, tü​zel​ni kezd​tek rá, és har​mad​ma​g á​val a sár​ba zu​hant.
A há​zas​pá​r on kí​vül még tíz em​bert gyil​kol​tak meg. Az a kö​zel​ben elő ró​mai ka​to​li​kus pap vé​g ez​te
te​me​té​si szer​tar​tá​su​kat, akit Whit​ma​nék min​dig gyű​löl​tek. Egy asszonyt meg is erő​sza​kol​tak, s a
negy​ven​hét fog​lyot csak egy hó​nap múl​va tud​ták ki​sza​ba​dí​ta​ni a Hud​son-öböl Tár​sa​ság Wal​la Wal​la-
erőd​ből ér​ke​ző al​kal​ma​zott​jai, akik kü​lön​bö​ző áru​cik​kek​kel vál​tot​ták ki őket. Az ame​r i​kai te​le​pe​sek
erre el​pusz​tí​tot​ták az in​di​á​nok te​le​pe​it, s egy év múl​va ma​g uk a ka​jú​szik ad​ták ki a fe​hé​r ek​nek a mé​-
szár​lás öt leg​ak​tí​vabb részt​ve​vő​jét, köz​tük Ti​lo​ka​ik​tot és To​ma​hast. A bí​r ó​ság ha​lál​r a ítél​te va​la​-
mennyit. Ki​vég​zé​sük előtt Ti​lo​ka​ikt​r ól ki​de​r ült, hogy va​la​mit még​is​csak ta​nult a fe​hé​r ek szer​tar​tá​sa​-
in, mert így be​szélt: „Nem azt mond​ták ne​künk a hit​té​rí​tő​i​tek, hogy Krisz​tus azért halt, hogy meg​ment​-
se a né​pét? Így ha​lunk meg mi is, hogy meg​ment​sük né​pün​ket.”
Nar​cis​sa volt az egyet​len asszony, akit a ka​jú​szik meg​g yil​kol​tak. Tes​te meg​cson​kí​tá​sa is je​lez​te azt
a ha​r a​g ot, ame​lyet a „na​g yon büsz​ké​nek” ne​ve​zett fe​hér asszony ki​vál​tott be​lő​lük. XIX. szá​za​di kor​-
tár​sai a ke​r esz​tény​ség már​tír​já​nak te​kin​tet​ték – egy XX. szá​za​di tör​té​nész, Pat​r i​cia Nel​son Li​me​r ick
pe​dig az in​di​án te​r ü​le​tek „in​to​le​r áns meg​szál​ló​já​nak” ne​vez​te. Ta​lán egyik sem volt, csak egy át​la​g os
asszony, aki túl nagy fel​adat​r a vál​lal​ko​zott, és nem tud​ta ked​ves​ség​g el és sze​r e​tet​tel át​hi​dal​ni a kul​tu​-
rá​lis kü​lönb​sé​g e​ket.
 21. Mi történt a bölényekkel?
A bö​lé​nyek első faj​tá​ja, a hosszú szar​vú Bi​son la​ti​frons két​száz-nyolc​száz​ezer év​vel ez​előtt, a jég​-
kor​szak ide​jén ha​tolt be Ame​r i​ká​ba az Alasz​kát Ázsi​á​val össze​kö​tő föld​nyel​ven. Egész Észak-Ame​r i​-
ká​ban el​ter​jedt, de az ég​haj​lat fel​me​le​g e​dé​sé​vel, száz​húsz​ezer év​vel ez​előtt ki​halt. He​lyét két új faj​ta
vet​te át, me​lye​ket a tu​dó​sok Bi​son an​ti​quus és Bi​son oc​ci​den​ta​lis név​r e ke​r esz​tel​tek. Az előb​bi ki​lenc-
ti​zen​egy​ezer éve ki​halt, az utób​bi​ból pe​dig öt​ezer éve ki​ala​kult a mai ál​lat, la​tin ne​vén Bi​son bi​son,
amely​nek két al​fa​ja jött lét​r e, a sík​sá​g i bö​lény és a he​g yi vagy er​dei bö​lény. A he​g yi bö​lényt meg le​-
he​tett ta​lál​ni a mai Ka​na​dá​tól a Szik​lás-hegy​sé​g en át a mai Új-Me​xi​kó​ig, s egyes fel​te​vé​sek sze​r int az
Ap​pa​lache-hegy​ség​ben is. A sík​sá​g i bö​lény sok​kal na​g yobb szám​ban sza​po​r o​dott el, mert ki​vá​ló​an
al​kal​maz​ko​dott a he​lyi vi​szo​nyok​hoz. Mi​vel ezer-két​ezer éve Észak-Ame​r i​ká​ban az ál​lat​fa​jok csak​-
nem há​r om​ne​g ye​de ki​halt (ta​lán azért, mert meg​vál​toz​tak az ég​haj​la​ti vi​szo​nyok, ta​lán azért, mert az
in​di​á​nok ősei ki​ir​tot​ták őket), a bö​lé​nyek lép​tek a he​lyük​r e, ők fog​lal​ták el a le​g e​lő​ket. Egyes tör​té​né​-
szek a gyom​nö​vé​nyek​hez ha​son​lí​tot​ták a sze​r e​pü​ket, ame​lyek egy na​g yobb öko​ló​g i​ai ka​taszt​r ó​fa után
sza​po​r od​nak el. Mennyi​en le​het​tek? Egye​sek negy​ven- vagy ép​pen száz​mil​li​ó ​r a be​csü​lik szá​mu​kat, de
ez va​ló​szí​nű​leg túl​zás. A szak​ér​tők mér​ték​tar​tóbb becs​lé​sei sze​r int a Nagy Sík​sá​g on hu​szon​ö t​mil​lió
bö​lény tu​dott meg​él​ni, et​től ke​let​r e és nyu​g at​r a pe​dig még öt​mil​lió kó​bo​r ol​ha​tott.
Her​nán Cor​tés volt az első eu​r ó​pai, aki meg​pil​lan​tott egy bö​lényt, még​pe​dig 1519-ben, Mon​te​zu​ma
az​ték ural​ko​dó ál​lat​kert​jé​ben. 1612-ben még az Egye​sült Ál​la​mok mai fő​vá​r o​sa, Wa​shing​ton D. C. te​-
rü​le​tén is bö​lé​nyek le​g e​lész​tek. Az ál​lat ame​r i​kai neve, a buf​fa​lo pon​tat​lan el​ne​ve​zés, a tu​dó​sok sze​-
rint csak az af​r i​kai bi​valyt il​let​né meg. A fran​cia ke​r es​ke​dők azon​ban a sa​ját nyel​vü​kön csak bo​euf
(szar​vas​mar​ha) né​ven em​le​g et​ték az ál​la​tot, eb​ből ala​kult ki a buff​lo és buf​felo név, ame​lyet az an​g ol
be​ván​dor​lók át​vet​tek.
Az eu​r ó​pa​i​ak ál​tal be​ho​zott lo​vak el​ter​je​dé​se előtt a sík​sá​g i in​di​á​nok nem vol​tak ké​pe​sek túl​sá​g o​-
san sok bö​lény el​pusz​tí​tá​sá​r a De azért ne te​kint​sük őket szü​le​tett ter​mé​szet​vé​dők​nek! Néha egész bö​-
lény​csor​dá​kat ker​g et​tek bele a sza​ka​dé​kok​ba. A lo​vak pe​dig két szem​pont​ból is sú​lyos ve​sze​del​met
je​len​tet​tek a bö​lé​nyek szá​má​r a. Egy​r észt 1800 kö​r ül mint​egy két​mil​lió vad​ló kó​bo​r olt a sík​sá​g on, s
leg​el​te le elő​lük a fü​vet. Más​r észt pe​dig a XVIII. szá​zad​ban a Nagy Sík​ság in​di​án​jai is meg​ta​nul​tak lo​-
va​g ol​ni. Igen moz​g é​kony és ha​té​kony va​dá​szok vál​tak be​lő​lük s a bö​lény ir​há​ját kí​nál​ták fel a fe​hér
ke​r es​ke​dők​nek az eu​r ó​pai áru​cik​ke​kért cse​r é​be. Az 1820-as évek​ben New Or​le​ans​ba éven​te mint​egy
száz​ezer bö​lény​bőrt szál​lí​tot​tak a Mis​sis​sip​pin. A Uni​o n-erőd​ből már sok​kal több bö​lény​bőrt ra​kod​-
tak fel a dél felé in​du​ló ha​jók​r a, mint hód​pré​met. St. Louis​ba és a Hud​son-öböl Tár​sa​ság ke​r es​ke​del​-
mi köz​pont​ja​i​ba min​den év​ben több tíz​ezer bö​lény​bőr ér​ke​zett.
A szak​ér​tők sze​r int a bö​lény​ál​lo​mány 20%-ának kel​lett éven​te el​pusz​tul​nia, hogy meg​ma​r ad​jon az
egyen​súly az ál​la​tok szá​ma és a ren​del​ke​zés​r e álló fű mennyi​sé​g e kö​zött. E 20% fele ma​g á​tól hullt el,
egy​har​ma​dát a far​ka​sok fo​g yasz​tot​ták el, a fenn​ma​r a​dó részt pe​dig az in​di​á​nok ej​tet​ték el. Az eu​r ó​pa​-
i​ak​kal foly​ta​tott ke​r es​ke​de​lem azon​ban tel​je​sen fel​bo​r í​tot​ta ezt az egyen​súlyt. A déli sá​je​nek pél​dá​ul
az 1840-es évek​ben há​r om​szor annyi bö​lényt öl​tek meg, mint ko​r áb​ban, mert szer​ző​dést kö​töt​tek a
ke​r es​ke​dők​kel. Rá​adá​sul a ter​mé​sze​tes el​hul​lás és a far​ka​sok tá​ma​dá​sai a be​teg, idős ál​la​to​kat pusz​tí​-
tot​ták, az in​di​á​nok vi​szont az ere​jük és sza​po​r o​dá​si ké​pes​sé​g ük tel​jé​ben lévő ál​la​tok​r a va​dász​tak.
Az 1830-as évek​r e a Mis​sis​sip​pi​től ke​let​r e fek​vő te​r ü​let​r ől ki​pusz​tí​tot​ták a bö​lé​nye​ket. A fo​lyó​tól
nyu​g at​r a azon​ban még több mil​lió ál​lat kó​bo​r olt ha​tal​mas csor​dák​ban. Egy sziú így fog​lal​ta össze,
mit je​len​tett népe szá​m​ár a bö​lény: „A bö​lény min​dent meg​adott ne​künk, amire csak szük​sé​günk volt.
Nél​kü​le nincs​te​le​nek let​tünk vol​na. Bő​ré​ből csi​nál​tuk a tipit. Ir​há​ja volt az ágyunk, a ta​ka​rónk, a bun​-
dánk tél​re. Be​lő​le ké​szült a lük​te​tő hang​já​val az éj​sza​kát be​töl​tő, élő, szent do​bunk. Bö​lény​bőr​ből ké​-
szül​ték a vi​zes​töm​lő​ink. A bö​lény hú​sá​tól let​tünk erő​sek, húsa hú​sunk​ká vált. Egyet​len por​ci​ká​ja sem
ment ve​szen​dő​be. Kon​dér​nak hasz​nált gyom​rá​ba vö​rös​re he​vült kö​vet tet​tünk, meg​főtt ben​ne a le​ve​-
sünk. A szar​vá​ból ka​na​lat, a csont​ja​i​ból kést, asszo​nya​ink​nak meg árt és tűt csi​nál​tunk. Ina​i​ból ké​szí​-
tet​tük az íj húr​ját és a var​ró​fo​na​lat. Bor​dá​i​ból a gyer​me​ke​ink​nek szán​kó, pa​tá​i​ból csör​gő lett. Ha​tal​-
mas ko​po​nyá​ja a neki tá​masz​tott pi​pá​val szent ol​tá​runk volt.” (John Fire/Lame Deer-Ri​chard Er​does:
Sán​ta Őz, a sziú in​di​án sá​mán. Bu​da​pest, 1988, Eu​r ó​pa Ki​adó, 128. o.) Több sík​sá​g i nép af​fé​le te​r em​-
tő​erőt tu​laj​do​ní​tott a bö​lé​nyek​nek, de azért ők is sok ál​la​tot le​ö l​tek ke​r es​ke​del​mi cél​ból.
1846-ban szá​r az​ság kö​szön​tött be, az ég​haj​lat me​le​g eb​bé vált s meg​fo​g yat​ko​zott a fű. Ugyan​ak​kor
te​le​pe​sek nyo​mul​tak be a bö​lé​nyek régi le​g e​lő​i​r e. A far​me​r ek ma​g uk​kal hoz​ták a szar​vas​mar​há​i​kat
ame​lyek bru​cel​lo​sis​sal és lépfe​né​vel fer​tőz​ték meg a bö​lé​nye​ket. Rá​adá​sul az Egye​sült Ál​la​mok kor​-
má​nya mint​egy nyolc​van​hét​ezer in​di​ánt át​te​le​pí​tett az or​szág ke​le​ti ré​szé​r ől a Mis​sis​sip​pin túl​r a,
vagy​is még több va​dász le​sett az ál​la​tok​r a. Mind​ezen fo​lya​ma​tok kö​vet​kez​té​ben a bö​lé​nyek szá​ma
már a fe​hér va​dá​szok te​vé​keny​sé​g é​nek fel​erő​sö​dé​se előtt ne​g yed szá​zad​dal is ala​po​san meg​csap​pant.
Az 1870-es éve​kig a fe​hé​r ek szá​má​r a a bö​lény nyel​ve és húsa mel​lett csak azért volt ér​té​kes az ir​-
há​ja, mert bun​dá​kat varr​tak be​lő​le. 1871-ben azon​ban a tí​má​r ok fel​fe​dez​ték, hogy az ir​há​ból ki​vá​ló
mi​nő​sé​g ű bort is tud​nak ké​szí​te​ni, ame​lyet a gé​pe​ket haj​tó szí​jak​hoz is fel​hasz​nál​hat​nak. Ez​zel a bö​-
lény​va​dá​szat még ki​fi​ze​tő​dőbb üz​let​té vált. Egye​sek sze​r int Wil​li​am Cody azért kap​ta a Buf​fa​lo Bill
ne​vet, mert ti​zen​nyolc hó​nap alatt 4280 bö​lényt lőtt le. Tel​je​sít​mé​nye azon​ban el​ma​r adt Ge​o r​g e Ca​u​-
sey ered​mé​nye​i​től, aki Új-Me​xi​kó és Te​xas ha​tá​r án va​dá​szott, és ti​zen​há​r om év alatt negy​ven​ezer bö​-
lényt ej​tett el. A bö​lé​nyek pusz​tí​tá​sa olyan​nyi​r a fel​g yor​sult, hogy az 1880-as évek​r e a Nagy Sík​ság
déli ré​szén már alig ma​r adt be​lő​lük né​hány pél​dány. Ez​u​tán az észa​ki ré​sze​ken vett len​dü​le​tet a va​dá​-
szat, és a ha​g yo​mány sze​r int 1884-ben küld​ték ke​let​r e vas​úton az utol​só bö​lény​bőr​szál​lít​mányt a Da​-
ko​ta Ter​r i​tó​r i​um​r ól. Észa​kon nem is a bőr, ha​nem a szőr​me mi​att va​dász​ták az ál​la​to​kat: az északi
bölények sok​kal dú​sabb és vas​ta​g abb szőr​mét nö​vesz​tet​tek a dé​li​ek​nél.
A bö​lény​va​dá​szok nem is ne​vez​ték ma​g u​kat va​dász​nak, hogy ez​zel is ki​fe​jez​zék a spor​to​ló úri​em​-
be​r ek irán​ti meg​ve​té​sü​ket. Ők a hun​ter név he​lyett a run​nert hasz​nál​ták, mert ahogy a mar​hák​kal való
fog fog​lal​ko​zást to run cows, a vad​lo​vak be​fo​g á​sát to run mus​tang sza​vak​kal il​let​ték, ugyan​így sa​ját
te​vé​keny​sé​g ü​ket is a to run buf​fa​lo, „bö​lényt fut​tat​ni” ki​fe​je​zés​sel ír​ták le. Ez arra utalt, hogy kez​det​-
ben ló​hát​r ól vé​g ez​tek mun​ká​ju​kat. Ké​sőbb azon​ban jó​val ha​té​ko​nyabb​nak bi​zo​nyult a ta​laj​r a tá​masz​-
ta​ni a fegy​vert, s elő​ször a csor​da ve​zér​bi​ká​ját le​lő​ni – amely ri​aszt​hat​ta vol​na a töb​bi ál​la​tot –, majd
azo​kat, ame​lyek a csor​da élé​r e áll​hat​ták vol​na. Így egyet​len va​dász már kora reg​g el annyi ál​la​tot ejt​-
he​tett el, hogy a se​g é​dei alig győz​ték meg​nyúz​ni őket. A nyú​zó​kat jól meg​fi​zet​ték, de azért a va​dá​-
szok min​dig le​néz​ték őket kis​sé, és ők ma​g uk nem is vol​tak haj​lan​dók el​vé​g ez​ni ezt a mun​kát. Ál​lí​tó​-
lag egyet​len em​ber sem árasz​tott na​g yobb bűzt maga kö​r ül, mint a vé​r es és néha fér​g ek​kel teli ir​hák​-
kal fog​lal​ko​zó nyú​zók, akik per​sze he​te​kig nem tud​tak meg​mo​sa​kod​ni. Még a jobb bor​dé​lyok sem
vol​tak haj​lan​dó​ak szol​g ál​ta​tá​so​kat nyúj​ta​ni szá​muk​r a. A cow​boyok mé​lyen meg​ve​tet​ték őket, és
gyak​r an össze​kap​tak ve​lük.
A bö​lény​va​dá​szok tá​vol​r ól sem vol​tak sza​dis​ta em​be​r ek, akik jó szó​r a​ko​zás​nak te​kin​tet​ték az ál​la​-
tok tö​me​g es el​pusz​tí​tá​sát. Nem gyű​löl​ték és nem sze​r et​ték az ál​la​to​kat – egy​sze​r ű​en pénzt akar​tak ke​-
res​ni. Át​la​g o​san há​r om dol​lárt kap​tak egy ir​há​ért, de egy sú​lyo​sabb és sző​r ö​sebb téli da​r a​bért tíz​szer
ennyit is el​kér​het​tek. Vi​lág​né​ze​tü​ket Frank Ma​yer fog​lal​ta össze. „Ott mász​kált. Ir​há​ja volt. Az ir​há​-
ért pénzt ad​tak. Fi​a​tal vol​tam, hu​szon​két éves. Tud​tam lőni. Sze​ret​tem va​dász​ni. Ka​lan​do​kat sze​ret​tem
vol​na, Itt volt a ka​land... Csak annyit tud​tam, hogy több mil​lió vad​ál​lat kó​bo​rol a sík​sá​gon, ne​kem pe​-
dig pénz​re volt szük​sé​gem.” (Wild​West, 1997. áp​r i​lis 22.) A Vad​nyu​g at leg​hí​r e​sebb she​r iff​jei és fegy​-
ve​r e​sei kö​zül so​kan bö​lény​va​dász​ként kezd​ték pá​lya​fu​tá​su​kat: Pat​r ick F. Gar​r ett, Bat Mas​ter​son és
Wyatt Earp is ezt a fog​lal​ko​zást űzte egy ide​ig.
A bö​lény​va​dá​szat ve​sze​del​mes mun​ka volt. Sok va​dászt el​ta​po​sott a meg​va​dult bö​lény​csor​da, má​-
so​kat az in​di​á​nok vagy a ban​di​ták öl​tek meg. Egye​sek mér​g ét vit​tek ma​g uk​kal, hogy el​ke​r ül​jék az in​-
di​á​nok kín​zá​sa​it. Mi​vel ál​ta​lá​ban té​len va​dász​tak, ami​kor a bö​lé​nyek bun​dá​ja vas​ta​g abb volt, gyak​r an
meg​tör​tént, hogy hó​fú​vás zú​dult a sík​ság​r a, és az el​va​kult va​dász ott fa​g yott meg pár száz mé​ter​r e a
tá​bo​r á​tól, ame​lyet nem tu​dott meg​ta​lál​ni.
Az 1880-as évek​r e már csak a Yel​lows​to​ne Nem​ze​ti Park​ban, az első, 1872-ben lét​r e​ho​zott ter​mé​-
szet​vé​del​mi te​r ü​le​ten ma​r ad​tak bö​lé​nyek. Egy​r e több ame​r i​kai lát​ta be, hogy il​le​ne meg​vé​del​mez​ni a
ki​ha​lás​tól ezt a kü​lön​le​g es ál​lat​fajt, és több ran​chon is te​nyész​te​ni kezd​ték. A te​xa​si Char​les Go​o d​-
night​nak, a kan​sa​si Char​les Jes​se „Buf​fa​lo” Jo​nes​nak, a da​ko​tai Ja​mes Phi​lip​nek és Pe​ter De​pree-nek,
a mon​ta​nai Mi​chel Pab​ló​nak és Char​les Al​lard​nak kö​szön​he​tő, hogy vé​g ül a bö​lény még​sem pusz​tult
ki. 1894-ben pe​dig a Kong​r esszus meg​hoz​ta az első bö​lény​vé​del​mi tör​vényt.
A XX. szá​zad​ban a bö​lény az Egye​sült Ál​la​mok egyik nem​ze​ti szim​bó​lu​má​vá vált. Wyo​ming ál​la​mi
zász​la​ján bö​lény lát​ha​tó, akár​csak a leg​kü​lön​bö​zőbb in​téz​mé​nyek jel​ké​pe​in. 1913-ban egy pénz​ér​mé​-
re is fel​ke​r ült, 1929-ben a bel​ügy​mi​nisz​té​r i​um pe​csét​jé​r e, s több mint két​száz hely​ség neve utal vagy
utalt a bö​lény​r e. Ma​nap​ság több ál​lam​ban tar​ta​nak fenn le​g e​lő​ket a bö​lé​nyek szá​má​r a. Egyes ál​lat​te​-
nyész​tők szar​vas​mar​há​val ke​r esz​tez​ték a fajt, s en​nek az ál​lat​nak a hú​sát be​e​fa​lo ste​ak né​ven több
nyu​g a​ti ven​dég​lő​ben meg​ta​lál​hat​juk.
 22. John Charles Frémont – A nyomkereső
Az ame​r i​kai Vad​nyu​g at egyik leg​hí​r e​sebb fel​fe​de​ző​je egy ér​zel​mes, in​du​la​tos vir​g i​ni​ai lány, Anne
Be​ver​ley Whiting és egy fran​cia emig​r áns ka​lan​dor, Char​les Frémont (vagy Fre​mon) vi​ha​r os sze​r el​-
mé​nek volt a gyü​möl​cse. Anne 1811-ben ott​hagy​ta idő​sebb első fér​jét, John Pryort, s ami​kor 1813. ja​-
nu​ár 21-én Sa​van​nah-ban meg​szül​te fiat, John Char​lest, a gyer​mek tör​vény​te​len​nek szá​mí​tott. A kis
John öt​éves volt, ami​kor az apja meg​halt. A pár há​r om gyer​me​ke kö​zül két fiú ma​r adt élet​ben, aki​ket
az el​sze​g é​nye​dett, öz​vegy anya egye​dül ne​velt fel. Frémont egész éle​té​ben arra tö​r e​ke​dett, hogy be​-
jus​son a tár​sa​da​lom fel​sőbb kö​r e​i​be, ame​lyek​ből szü​le​té​sé​nek kö​r ül​mé​nyei mi​att ki​zár​ták. Ez vi​-
szony​lag gyor​san si​ke​r ült is neki. Larry Mc​Murt​r y ame​r i​kai író úgy fo​g al​ma​zott, hogy Frémont szu​-
per​sztár lett, mi​előtt e szót fel​ta​lál​ta vol​na, majd alig​ha​nem ő volt az első ame​r i​kai hí​r es​ség, akit a
hír​ne​ve tett tönk​r e.
A te​het​sé​g es, von​zó fiút már 1830-ban fel​vet​ték a Col​le​g e of Char​le​s​ton nevű egye​tem​r e, de egy
sze​r e​lem mi​att el​ha​nya​g ol​ta ta​nul​má​nya​it, és 1831 feb​r u​ár​já​ban el​bo​csá​tot​ták. Egy gaz​dag, vi​lág​lá​tott
char​le​s​to​ni pol​g ár, Joel Ro​berts Po​in​sett vet​te a szár​nyai alá, aki be​utaz​ta Eu​r ó​pát, Orosz​o r​szá​g ot,
Chi​lét és Ar​g en​tí​nát, majd az Egye​sült Ál​la​mok első me​xi​kói nagy​kö​ve​te lett. Jól fi​ze​tő ál​lá​so​kat
szer​zett Frémont​nak: előbb ma​te​ma​ti​kát ta​nít​ha​tott óce​án​já​r ó ha​jók ten​g e​r é​sze​i​nek majd fő mé​r é​se​ket
vég​zett. 1836-ban részt vett a cse​r o​ki in​di​á​nok föld​je​i​nek fel​mé​r é​sé​ben, s ek​kor ta​nul​ta meg, hogy
kell tá​bo​r oz​ni, tá​jé​ko​zód​ni és élel​met sze​r ez​ni a va​don​ban. Ami​kor pe​dig Po​in​sett had​ügy​mi​nisz​ter
lett Van Bu​r en kor​má​nyá​ban (1837-1841), Wa​shing​ton​ba hív​ta párt​fo​g ó​ját, és a To​po​g rá​fi​ai Had​test
al​had​na​g yá​vá ne​vez​te ki.
Frémont csat​la​koz​ha​tott egy fran​cia ma​te​ma​ti​kus, Joseph Ni​co​las Ni​col​let ex​pe​dí​ci​ó ​i​hoz, s tőle ta​-
nul​ta a leg​töb​bet a tér​ké​pé​szet, geo​ló​g ia és ma​te​ma​ti​ka tit​ka​i​r ól. Ké​sőbb azt mond​ta, hogy a Ni​col​let
ol​da​lán meg​tett uta​zá​sok pó​tol​ták szá​má​r a a Yale és a Har​vard egye​te​met. 1838-ban fel​ha​józ​tak a
Mis​sis​sip​pin, s fel​mér​ték a mai Min​neso​ta dél​nyu​g a​ti ré​szét. A kö​vet​ke​ző év​ben a Mis​sou​r in ha​józ​tak
fel, s el​ju​tot​tak a mai Észak- és Dél-Da​ko​ta te​r ü​le​té​r e, ahol szi​úk va​dász​g at​tak a vé​g e​lát​ha​tat​lan csor​-
dák​ban le​g e​lé​sző bö​lé​nyek​r e. A fi​a​tal​em​ber meg​ta​nul​ta, ho​g yan le​het csil​la​g á​sza​ti meg​fi​g ye​lé​sek
alap​ján pon​tos tér​ké​pe​ket ké​szí​te​ni ada​to​kat gyűj​te​ni nö​vé​nyek​r ől és ás​vá​nyok​r ól, s meg​ér​tet​ni ma​g át
a he​g yi em​be​r ek​kel és az in​di​á​nok​kal.
Ami​kor vissza​tér​tek Wa​shing​ton​ba, Van Bu​r en el​nök​kel is ke​zet rá​za​tott. A tár​sa​sá​g i élet egyik
köz​is​mert sze​r ep​lő​je lett, min​den​ki ked​vel​te az ud​va​r i​as, lo​va​g i​as, déli ne​vel​te​té​sű fi​a​tal​em​bert, aki
ér​de​ke​sen me​sélt, jól tan​colt, s rá​adá​sul a szár​ma​zá​sa is igen rej​té​lyes volt. Fon​tos is​me​r et​sé​g ek​r e tett
szert a kép​vi​se​lők és a sze​ná​to​r ok kö​r é​ben – Tho​mas Hart Ben​ton sze​ná​tor pe​dig két szem​pont​ból is
sors​dön​tő sze​mély​nek bi​zo​nyult az éle​té​ben. Egy​r észt a fel​fe​de​ző​utak tá​mo​g a​tó​ja és a nyu​g at felé tör​-
té​nő ter​jesz​ke​dés egyik szor​g al​ma​zó​ja volt, aki ala​po​san fel​kel​tet​te Frémont dics​vá​g yát. Más​r észt
volt egy gyö​nyö​r ű és okos le​á​nya Frémont.
1840-ben is​mer​ke​dett meg a ti​zen​hat éves Jes​sie Ben​ton​nal. A bar​na szép​ség, akit pár éve még And​-
rew Jack​son a tér​dén lo​va​g ol​ta​tott, egy​aránt já​r a​tos volt a tár​sa​sá​g i, po​li​ti​kai és iro​dal​mi élet​ben. Az
apja ter​mé​sze​te​sen nem egy cse​kély fi​ze​tés​sel ren​del​ke​ző, tör​vény​te​len szár​ma​zá​sú pá​lya​kez​dő​nek
szán​ta, de a két fi​a​tal Wil​li​am Hen​r y Ham​son el​nök te​me​té​se ide​jén (1841) ti​tok​ban el​je​g yez​te egy​-
mást. Ben​ton gya​na​ko​dott, s el​kül​det​te Frémon​tot Iowa Ter​r i​tó​r i​um fel​mé​r é​sé​r e, de a hathó​na​pos tá​-
vol​lét csak még job​ban fel​szí​tot​ta a sze​r el​me​sek el​szánt​sá​g át. 1841. ok​tó​ber 19-én ti​tok​ban há​zas​sá​g ot
kö​töt​tek. Ha​ma​r o​san be​val​lot​ták a tör​tén​te​ket Ben​ton​nak, aki ter​mé​sze​te​sen tom​bolt, és így or​dí​to​zott
Frémont​tal: „Ki a há​zam​ból, s töb​bé ne lép​je át kü​szö​bö​met! Jes​sie itt ma​rad!” Jes​sie erre a bib​li​ai
Ruth sza​va​it idéz​te: „Aho​vá te mégy, oda me​gyek!” A „zord atya” vé​g ül meg​bo​csá​tott, és egyik fi​a​tal​-
nak sem kel​lett el​hagy​nia a há​zát. A kö​vet​ke​ző évek so​r án öt gyer​me​kük szü​le​tett.
Az 1840-es évek ele​jén meg​nö​ve​ke​dett az ér​dek​lő​dés a nyu​g a​ti te​r ü​le​tek iránt, s a tár​sa​da​lom rész​-
le​te​sebb is​me​r e​te​ket kö​ve​telt azok​r ól a tá​vo​li vi​dé​kek​r ől, ame​lyek​r ől egy​r e töb​bet be​szél​tek: Te​xas​-
ról, Új-Me​xi​kó​r ól, Ore​g on​r ól és Ka​li​for​ni​á​r ól. Mind a te​le​pe​sek​nek, mind a ka​to​nák​nak meg​bíz​ha​tó
tér​ké​pek​r e lett vol​na szük​sé​g ük. A had​se​r eg al​kal​ma​zott​jai tet​ték a leg​töb​bet a tá​vo​li te​r ü​le​tek fel​tá​r á​-
sá​ért, kü​lö​nö​sebb ered​mé​nye​ket még​sem si​ke​r ült el​ér​ni​ük. Me​r i​wet​her Le​wis és Wil​li​am Clark 1804-
1806-ban a Mis​sou​r it kö​vet​ve el​ér​te a Csen​des-óce​ánt (lásd a 6. fe​je​ze​tet!), de csak a prém​va​dá​szok
jár​tak a nyo​muk​ban. Ze​bu​lon Pike ka​pi​tány el​ju​tott a Szik​lás-hegy​ség​be, s meg​is​mer​te a San​ta Fe felé
ve​ze​tő utat is (1806-1807), de ez ke​r es​ke​del​mi ös​vény ma​r adt. Step​hen H. Long had​mér​nök ex​pe​dí​ci​-
ót ve​ze​tett a Nagy Sík​ság​r a (1819-1820), csak​hogy je​len​té​sé​ben „Nagy Ame​r i​kai Si​va​tag​nak” ne​vez​te
el a vi​lág egyik leg​ter​mé​ke​nyebb me​ző​g az​da​sá​g i te​r ü​le​tét. A fé​lig írás​tu​dat​lan he​g yi em​be​r ek ala​po​-
san meg​is​mer​ték a Szik​lás-hegy​sé​g et, de min​den tu​dá​su​kat a fe​jük​ben őriz​ték, s egyet​len nyíl​vessző
ki​o lt​hat​ta összes is​me​r e​tü​ket. A szőr​me​tár​sa​sá​g ok ve​ze​tői gya​kor​la​ti​as tu​dás​r a tet​tek szert, de hasz​-
nál​ha​tó tér​ké​pe​ket ők sem ké​szí​tet​tek. Már​pe​dig mind a tár​sa​da​lom, mind a po​li​ti​kai elit pon​tos és
rész​le​tes le​írá​so​kat igé​nyelt azok​r ól a te​r ü​le​tek​r ől, ame​lye​ket a „nyil​ván​va​ló el​r en​del​te​tés” ta​ní​tá​sa
alap​ján bir​tok​ba kí​vánt ven​ni. (Lásd a 7. fe​je​ze​tet!)

1842. ja​nu​ár 1-jén Frémon​ték is ott vol​tak a Fe​hér Ház​ban, John Ty​ler el​nök lá​to​g a​tói kö​zött. Ezen
a na​pon kö​zöl​te Ben​ton sze​ná​tor a ve​jé​vel, hogy mi​vel Ni​col​let be​teg, ő fog​ja ve​zet​ni a kö​vet​ke​ző ex​-
pe​dí​ci​ó t, amely​r e har​minc​ezer dol​lárt kap. Frémont nem szí​ve​sen vált meg imá​dott fe​le​sé​g é​től, még​is
vég​te​le​nül bol​dog volt, ami​kor 1842. má​jus 2-án út​nak in​dul​ha​tott az első olyan ex​pe​dí​ci​ó ​já​r a, mely​-
nek ő volt a ve​ze​tő​je. Hu​szon​négy fős csa​pa​tá​nak az volt a fel​ada​ta, hogy fel​mér​je az Ore​g on-ös​vényt
a Plat​te fo​lyó men​tén a Déli-há​g ó​ig. Egye​sek lo​va​g ol​tak, má​sok a sze​ke​r e​ket von​ta​tó ösz​vé​r e​ket vagy
az éle​lem gya​nánt ma​g uk​kal vitt ök​r ö​ket haj​tot​ták.
Ta​pasz​talt ha​tár​vi​dé​ki em​ber nem volt köz​tük, de nagy sze​r en​csé​jük​r e a mai Kan​sas City kö​ze​lé​ben
ta​lál​koz​tak Kit Car​son​nal. A har​minc​há​r om éves fér​fi már járt Új-Me​xi​kó​ban, Ka​li​for​ni​á​ban, Ari​zo​-
ná​ban és rend​kí​vü​li ta​pasz​ta​la​tok​r a tett szert. Tu​dott spa​nyo​lul, fran​ci​á​ul és több in​di​án nyel​ven, jel​be​-
széd​del pe​dig min​den törz​zsel meg tud​ta ér​tet​ni ma​g át. Rá​adá​sul ki​vá​ló lo​vas volt, vág​tá​ban fel tu​dott
kap​ni a nye​r eg​ből le​ha​jol​va egy föld​r e tett ezüst​dol​lá​r ost. Mély, élet​r e szó​ló ba​r át​ság ala​kult ki e két
olyan​nyi​r a kü​lön​bö​ző fér​fi kö​zött: Car​son nyu​g odt volt, csen​des és ha​tá​r o​zott, Frémont pe​dig gyors,
ér​zé​keny és szen​ve​dé​lyes. Frémont havi száz dol​lárt aján​lott fel Car​son​nak, ha vele tart, s évek​kel ké​-
sőbb egy sze​ná​tu​si bi​zott​ság előtt is el​is​mer​te, hogy egyet​len em​ber​nek sem tar​to​zik töb​bel, mint Car​-
son​nak.
A fe​g yel​me​zett uta​zók napi hu​szon​négy, jobb eset​ben hu​szon​nyolc mér​föl​det is meg tud​tak ten​ni, s
Frémont egész nap aszt​r o​nó​mi​ai mé​r é​se​ket, geo​ló​g i​ai és nö​vény​ta​ni meg​fi​g ye​lé​se​ket vég​zett. Fel​tér​-
ké​pez​ték a fo​lyók pon​tos he​lyét, s au​g usz​tus 8-án már a Déli-há​g ó​nál vol​tak. Frémont kis​sé csa​ló​dott
volt, va​la​mi kü​lön​le​g e​sebb je​len​sé​g et várt. Vi​szont egy hegy​csúcs​r ól meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy az a Szik​-
lás-hegy​ség leg​ma​g a​sabb pont​ja, ötöd​ma​g á​val meg​mász​ta, s ki​tű​zött rá egy kis zász​lót. Ma Frémont-
csúcs​nak ne​ve​zik, igaz, a hegy​ség​ben több mint száz en​nél ma​g a​sabb orom ta​lál​ha​tó. Vissza​fe​lé egy
hor​doz​ha​tó gu​mi​csó​na​kon akar​ták meg​ten​ni az utat a Plat​te fo​lyón, de egy zú​g ón fel​bo​r ul​tak. Sze​r en​-
csé​r e csak a sú​lyo​sabb mű​sze​r ek és fegy​ve​r ek vesz​tek el. Szep​tem​ber 30-án már a Mis​sou​r i​nál vol​tak.
A Sze​ná​tus di​csé​r et​ben ré​sze​sí​tet​te az ifjú fel​fe​de​zőt, aki be​bi​zo​nyí​tot​ta, hogy a Mis​sou​r i és a Szik​lás-
hegy​ség köz​ti te​r ü​let nem si​va​tag, na​g yon is zsí​r os a ta​la​ja, sok a fű és a víz, el le​het jut​ni sze​ke​r ek​kel
és vá​g ó​mar​hák​kal a há​g ó​ig, s rá​adá​sul a bö​lény​csor​dák is biz​to​sí​ta​nak élel​met. Jes​sie pe​dig ka​pott
egy gyű​r ött lo​bo​g ót e sza​vak kí​sé​r e​té​ben: „E zász​ló fenn le​be​gett a Szik​lás-hegy​ség leg​ma​ga​sabb csú​-
csán – én pe​dig el​hoz​tam ne​ked.”
Ha​ma​r o​san ki​de​r ült, hogy Jes​sie ki​vá​ló író. Frémont ugyan​is neki dik​tál​ta le a je​len​té​sét 1842-1843
te​lén, és nem​csak szak​sze​r ű to​po​g rá​fi​ai, me​te​o ​r o​ló​g i​ai, nö​vény- és ál​lat​ta​ni le​írást ké​szí​tet​tek, ha​nem
egy vég​te​le​nül ér​de​kes ol​vas​mányt is. A szak​em​be​r ek mel​lett a nagy​kö​zön​ség is él​vez​het​te a vi​szony​-
lag rö​vid (nyolc​van​o l​da​las!), élet​te​li be​szá​mo​lót a grizzly med​vék​r ől, bö​lé​nyek​r ől és egy ku​tya​hús​-
ból ké​szült va​cso​r á​r ól, amellyel in​di​á​nok kí​nál​ták meg a fel​fe​de​ző​ket. A Kong​r esszus​ban ép​pen Ore​-
gon ho​va​tar​to​zá​sá​r ól folyt a vita, ezért a Sze​ná​tus el​r en​del​te, hogy Frémont je​len​té​sét nyom​tas​sák ki
a kor​mány​zat szá​má​r a, és még ezer pél​dány​ban, hogy sze​le​sebb kör​ben is el​ter​jeszt​hes​sék.
Frémont má​so​dik fel​fe​de​ző​út​já​nak (1843-1844) a tel​jes Ore​g on-ös​vény fel​mé​r é​se lett vol​na a cél​-
ja, és ő újra be​bi​zo​nyí​tot​ta, mi​lyen dús​g az​dag, vi​r ág​zó vi​dék a kon​ti​nens nyu​g a​ti ré​sze. Ez​út​tal har​-
minc​ki​lenc fős csa​pat in​dult út​nak Kan​sas City​ből, s volt köz​tük új​ság​író, két de​l​aver in​di​án, va​la​mint
ve​lük tar​tott Tho​mas Fitz​pat​r ick, az egyik leg​ta​pasz​tal​tabb he​g yi em​ber is. Frémont ra​g asz​ko​dott ah​-
hoz, hogy egy ti​zen​két fon​tos ágyút is ma​g uk​kal vi​g ye​nek. Fe​let​te​sei ag​g o​dal​mas​kod​tak, hogy a
szom​szé​dos nagy​ha​tal​mak ta​lán fe​nye​g e​tő gesz​tus​nak te​kin​tik, ha ágyú​val fel​sze​r elt ka​to​nák vo​nul​-
nak be te​r ü​le​tük​r e, s egy le​vél​ben fel​szó​lí​tot​ták Frémon​tot, hogy ne vi​g ye el az ágyút. Jes​sie vi​szont
tu​do​mást szer​zett a még el nem kül​dött uta​sí​tás​r ól, s ti​tok​ban meg​üzen​te fér​jé​nek, hogy azon​nal in​-
dul​jon út​nak. Frémont annyi​r a bí​zott okos fe​le​sé​g é​ben, hogy így is tett, mi​előtt meg​kap​ta vol​na a pa​-
ran​csot. Az ágyú szál​lí​tá​sá​nak per​sze nem sok ér​tel​me volt, egy​szer sem sü​töt​ték el, és ott is hagy​ták
a Ne​va​da-Ka​li​for​nia-ha​tá​r on. Vi​szont rend​kí​vül meg​nö​vel​te a kis csa​pat ön​bi​zal​mát.
Ez​út​tal egy dé​leb​ben fek​vő utón vo​nul​tak nyu​g at felé. Kit Car​son újra csat​la​ko​zott hoz​zá​juk. A
Déli-há​g ón kel​tek át, és itt már több jel is arra mu​ta​tott, hogy „Ame​r i​ka meg​in​dult nyu​g at​r a”: friss sí​-
rok​r a buk​kan​tak, el​kó​bo​r olt ök​r öt ta​lál​tak, s több ki​ván​dor​ló ka​r a​vánt pil​lan​tot​tak meg. Szep​tem​ber
6-án ér​ték el a Nagy-sós​ta​vat, ame​lyet Frémont vizs​g ált meg el​ső​ként tu​do​má​nyos esz​kö​zök​kel, s
meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy le le​het te​le​ped​ni a kö​ze​lé​ben. En​nek volt kö​szön​he​tő, hogy négy év múl​va
Brig​ham Young ide ve​zet​te a mor​mo​no​kat. (Ta​lán Frémont túl​zot​tan is ter​mé​keny te​r ü​let​nek tün​tet​te
fel ezt a vi​dé​ket, Young ké​sőbb so​kat há​bor​g ott emi​att. Lásd a 9. fe​je​ze​tet!) A fel​fe​de​zők annyi​r a éhez​-
tek, hogy Car​son si​r ályt lőtt va​cso​r á​r a, majd az in​di​á​nok​tól vá​sá​r ol​tak egy lo​vat, és le​vág​ták – de
Frémont és Char​les Preuss, a né​met to​po​g rá​fus kép​te​len volt enni be​lő​le.
 Ti​zen​egyen vissza​tér​tek, Frémont pe​dig az el​szán​tab​bak​kal út​nak in​dult észak​nyu​g at felé. Ok​tó​ber
ele​jén el​ju​tot​tak a Hud​son-öböl Tár​sa​ság Bo​i​se-erőd​jé​ig, két hét múl​va pe​dig a Wal​la Wal​la-erő​dig.
En​nek kö​ze​lé​ben mű​kö​dött a Whit​man há​zas​pár misszi​ó s te​le​pe. (Lásd a 20. fe​je​ze​tet!) Frémont a
Van​cou​ver-erőd​ben há​r om hó​nap​r a ele​g en​dő élel​met vá​sá​r olt, s úgy dön​tött, még nem tér​nek haza.
No​vem​ber 25-én hu​szon​ö t em​ber​r el, több mint száz ló​val és ösz​vér​r el meg​in​dult dél felé a Deschu​tes
fo​lyó men​tén. Ba​r át​ság​ta​lan, sze​g é​nyes vi​dé​ken vág​tak át, ti​zen​ö t ál​la​tot ve​szí​tet​tek el, és so​kat éhez​-
tek, mire 1844. ja​nu​ár 10-én el​ju​tot​tak a mai Ne​va​da te​r ü​le​tén lévő, ha​lak​kal teli tó​hoz, ame​lyet
Frémont ne​ve​zett el Py​r a​mid-tó​nak.
A kis csa​pat ret​te​ne​tes ne​héz​sé​g ek árán kelt át tél​víz ide​jén a Si​er​r a Ne​va​dán. Kény​te​le​nek vol​tak
meg​en​ni az egyik ku​tyá​ju​kat, a lo​vak és ösz​vé​r ek fele el​pusz​tult, de feb​r u​ár 20-ra át​ju​tot​tak a mai
Car​son-há​g ón. Ott csil​lo​g ott előt​tük a San Fran​cis​co-öböl felé csor​do​g á​ló Sac​r a​men​to fo​lyó. Majd
egy​szer csak fel​buk​kant egy jól öl​tö​zött in​di​án, s spa​nyol nyel​ven kö​zöl​te ve​lük, hogy az Ame​r i​can
fo​lyó​nál van​nak, ő pe​dig „Sut​ter ka​pi​tány” ranc​há​nak egyik va​qu​e​rója. (Lásd a 18. fe​je​ze​tet!)
John Sut​ter oly szí​vé​lye​sen fo​g ad​ta őket, hogy Frémont öt em​be​r e nem is akart to​vább​men​ni. Ő
azon​ban össze​g yűj​tött száz​har​minc lo​vat és ösz​vért, mint​egy har​minc szar​vas​mar​hát, s már​ci​us vé​-
gén meg​in​dult a San Jo​a​quin fo​lyó völ​g yé​ben dél​ke​let felé. Los An​g e​les​től nyu​g at​r a észak​ke​let​nek
for​dul​tak, s la​kat​lan, si​va​ta​g os vi​dé​ken ha​lad​tak to​vább. Ami​kor egy me​xi​kói fér​fit és egy fiút ta​lál​-
tak, akik​nek a ka​r a​ván​ját meg​tá​mad​ták az in​di​á​nok, Kit Car​son má​sod​ma​g á​val a rab​lók nyo​má​ba
eredt, és két skalp​pal tért vissza. Ezen a csa​pat mű​vel​tebb tag​jai fel​há​bo​r od​tak, de mi​után meg​ta​lál​ták
a le​mé​szá​r olt uta​zó​kat is, már nem ször​nyül​köd​tek annyi​r a.
Olyan me​leg volt, hogy éj​jel men​tek, nap​pal pi​hen​tek. Fel​de​r í​tők lo​va​g ol​tak elöl, há​tul és ol​dalt, a
fő csa​pa​tot pe​dig, amely az ál​la​to​kat te​r el​te, fegy​ve​r e​sek fog​ták köz​r e. Át​vág​tak a mai Las Veg​as vi​-
dé​kén, s egy​szer öt​ven-hat​van mér​föl​det kel​lett meg​ten​ni​ük egyet​len csepp víz nél​kül. A fe​nye​g e​tő​ző
in​di​á​no​kat si​ke​r ült tisz​tes tá​vol​ban tar​ta​ni, má​jus ele​jén még​is el​ve​szí​tet​ték egyik tár​su​kat, aki egy el​-
kó​bo​r olt ösz​vér után lo​va​g olt. Az in​di​á​nok le​nyi​laz​ták, majd be​le​dob​ták egy fo​lyó​ba. Má​jus 24-én el​-
ju​tot​tak a Utah-tó​hoz, amely​r ől Frémont azt hit​te, hogy a Nagy-sós​tó déli ré​sze. A mai Co​lo​r a​do ál​-
lam déli fe​lén ha​lad​tak to​vább, jú​li​us​r a a Bent-erőd​nél vol​tak, és az Ar​kan​sas fo​lyó men​tén tér​tek
haza.
A Jes​sie-vel meg​írt má​so​dik je​len​tés még az el​ső​nél is ér​de​ke​sebb volt. A Sze​ná​tus eb​ből már öt​-
ezer pél​dányt nyo​ma​tott, Ja​mes Bu​cha​nan kül​ügy​mi​nisz​ter meg​két​sze​r ez​te a pél​dány​szá​mot, a ki​adók
ver​seng​tek érte, az új​sá​g ok pe​dig rész​le​te​ket kö​zöl​tek be​lő​le. Majd ki​ad​ták a két je​len​tést egy kö​tet​-
ben, ami iga​zi best​sel​ler​nek bi​zo​nyult. A Frémont fel​mé​r é​sei alap​ján ké​szült tér​kép tel​je​sen meg​vál​-
toz​tat​ta a nyu​g a​ti ré​g i​ó k​r ól al​ko​tott ké​pet. Ki​de​r ült, hogy nem lé​te​zik a Bu​e​na​ven​tu​r a fo​lyó, sőt
egyet​len fo​lyó sem vág​ja ket​té a Si​er​r a Ne​va​dát. Frémont tér​ké​pét vit​ték ma​g uk​kal a ki​ván​dor​lók, s
az ő le​írá​sá​ból tá​jé​ko​zód​tak a te​le​pe​sek. Ő ne​vez​te el Nagy-me​den​cé​nek a Si​er​r a Ne​va​da és a Wa​-
satch-hegy​ség köz​ti te​r ü​le​tet. Frémon​tot nem​ze​ti hős​nek te​kin​tet​ték, ka​pi​tánnyá lép​tet​ték elő, s rend​-
sze​r e​sen ta​lál​ko​zott az ál​lam leg​fel​sőbb ve​ze​tő​i​vel. Coo​per re​g ény​hő​sé​r e em​lé​kez​ve Path​fin​dernek
ne​vez​ték el. (A re​g ény ma​g ya​r ul Nyom​ke​re​ső cím​mel vált is​mert​té, az an​g ol cím azon​ban in​kább azt
je​len​ti: „ös​vé​nyek meg​ta​lá​ló​ja”.)
Har​ma​dik fel​fe​de​ző​út​já​r a (1845-1846) már ket​tős szán​dék​kal in​dult. A had​ügy​mi​nisz​té​r i​um tu​do​-
má​nyos fel​mé​r é​se​ket kért tőle, s azt, hogy ke​r es​sen egy rö​vi​debb utat Ka​li​for​ni​á​ba. A ter​jesz​ke​dés
po​li​ti​ká​ját sür​g e​tő sze​ná​to​r ok vi​szont arra szó​lí​tot​ták fel, hogy aka​dá​lyoz​za meg Ka​li​for​nia brit kéz​-
re ke​r ü​lé​sét. Ek​ko​r i​ban ugyan​is so​kan tar​tot​tak at​tól, hogy Nagy-Bri​tan​nia meg​sze​r ez​he​ti, pe​dig erre
va​ló​já​ban sem​mi esély sem volt. Frémont pe​dig min​den jel sze​r int el​bíz​ta ma​g át, s úgy vi​sel​ke​dett,
mint aki​nek Ka​li​for​nia bár​mi​kor az ölé​be hull​hat.
 Im​már job​ban fel​fegy​ver​zett, hat​van​két fős csa​pat​tal, köz​tük ti​zen​két de​l​aver in​di​án​nal és több hí​r es
he​g yi em​ber​r el hagy​ta el St. Louist. Két​száz lo​vuk volt, s egy ki​sebb csor​dát is ma​g uk​kal haj​tot​tak. Az
Ar​kan​sas fo​lyó völ​g yé​ben vo​nul​tak Co​lo​r a​dó​ba, s szep​t​em​ber​r e a Nagy-sós​tó​nál vol​tak. A kü​lön​bö​-
ző fel​mé​r é​sek után dél​nyu​g at felé tá​voz​tak, s még no​vem​ber​ben át​kel​tek a Si​er​r a Ne​va​dán. De​cem​ber
ele​jén újra el​ju​tot​tak Sut​ter erőd​jé​hez. Idá​ig min​den jól ment, jár​ha​tó utat ta​lál​tak a Nagy-sós​tó és
Észak-Ka​li​for​nia kö​zött. Et​től kezd​ve azon​ban Frémont po​li​ti​ká​val kez​dett fog​lal​koz​ni, és en​nek ri​-
asz​tó kö​vet​kez​mé​nyei let​tek.
Ka​li​for​ni​á​ban ek​ko​r i​ban két tiszt har​colt a ha​ta​lo​mért, José An​to​nio Cast​r o ka​to​nai pa​r ancs​nok és
Pio de Je​s​ús Pico kor​mány​zó, egyik az észa​ki, má​sik a déli részt tar​tot​ta ural​ma alatt. Frémont hat​-
van​fős csa​pa​ta nyug​ta​la​ní​tot​ta őket, s 1846 már​ci​u​sá​ban el​r en​del​ték, hogy tér​jen haza. Az ifjú ka​pi​-
tány azon​ban úgy érez​te, hogy min​den te​kin​té​lyét el​ve​szí​te​né, ha en​g e​del​mes​ked​ne. Ezért fegy​ve​r e​se​-
i​vel fel​vo​nult a Hawk’s Peak nevű hegy​r e, erő​döt esz​ká​bál​tak, és nagy él​jen​zés​sel fel​von​ták az ame​r i​-
kai lo​bo​g ót. Há​r om na​pig itt is ma​r ad​tak, de ami​kor meg​hal​lot​ták, hogy a me​xi​kói had​se​r eg ágyúk​-
kal vo​nul fe​lé​jük, Frémont meg​g yőz​te az em​be​r e​it, hogy ennyi ép​pen elég volt a di​cső​ség​ből, egy vi​-
har amúgy is le​fúj​ta a zász​lót, s jobb lesz, ha tá​voz​nak.
Áp​r i​lis 24-én las​sacs​kán meg​in​dul​tak észak​r a. Má​jus 8-án azon​ban a Kla​math-tó​nál, Ore​g on te​r ü​le​-
tén utol​ér​te őket Ar​chi​bald H. Gil​les​pie had​nagy a ha​di​ten​g e​r é​szet​től, és le​ve​le​ket ho​zott Frémont​nak.
A hi​va​ta​los le​ve​lek óva​tos​ság​r a in​tet​ték, s arra szó​lí​tot​ták fel, ne for​dít​sa szem​be az Egye​sült Ál​la​-
mok​kal a ka​li​for​ni​a​i​a​kat. A nem hi​va​ta​los hí​r ek pe​dig ar​r ól szól​tak, hogy kü​szö​bön áll a há​bo​r ú Me​-
xi​kó​val. Frémont szá​má​r a szé​g yen​le​tes do​log​nak tűnt, hogy fegy​ve​r e​se​i​vel együtt bé​ké​sen ha​za​tér​jen,
ami​kor ha​zá​ja há​bo​r ú​zik. Rá​adá​sul az in​di​á​nok is rá​juk tá​mad​tak, s ez to​vább fo​koz​ta az ame​r i​ka​i​ak
har​ci ked​vét. Meg​for​dul​tak, s Gil​les​pie kí​sé​r e​té​ben vissza​tér​tek Ka​li​for​ni​á​ba.
Ott meg​le​he​tő​sen za​va​r os volt a hely​zet. Cast​r o és Pico konf​lik​tu​sa pol​g ár​há​bo​r ú​val fe​nye​g e​tett,
fel​élén​kült min​den faji és val​lá​si el​len​tét. Frémon​ték elő​ször nagy mé​szár​lást ren​dez​tek az in​di​á​nok
kö​zött a Sac​r a​men​to fo​lyó​nál, majd rá​tá​mad​tak a lo​va​kat gyűj​tő me​xi​kói kor​mány​csa​pa​tok​r a. Ka​li​-
for​ni​á​ban még sen​ki sem tud​ta, hogy egy hó​nap​ja há​bo​r ú​ban áll​nak az Egye​sült Ál​la​mok​kal, ezért
so​kan el​si​e​tett​nek tar​tot​ták Frémont fel​lé​pé​sét.
So​no​má​ban 1846. jú​ni​us 14-én Frémont ja​vas​la​tá​r a Eze​ki​el Mer​r itt ve​ze​té​sé​vel har​minc​há​r om
ame​r i​kai el​fog​lal​ta a fegy​ver​r ak​tárt, és fog​lyul ej​tet​te a tar​to​mány ka​to​nai pa​r ancs​no​kát, akit Sut​ter
erőd​jé​be zár​tak. Ki​mond​ták a Ka​li​for​nia Köz​tár​sa​ság meg​ala​ku​lá​sát, majd egy vá​szon egyik sar​ká​ba
tin​tá​val vagy gyü​mölcs​lé​vel egy csil​la​g ot, a má​sik​ba pe​dig egy disz​nó​r a em​lé​kez​te​tő med​vét fes​tet​-
tek. Ez lett a fel​ke​lés zász​la​ja. A So​no​ma el​len vo​nu​ló​kat – két ha​lá​los ál​do​zat árán – vissza​ver​ték.
Frémont gyor​san So​no​má​ba ment, hogy se​g ít​se a fel​ke​lő​ket, majd San Fran​cis​có​ba, ahol el​fog​lal​ta
az apró erő​dö​ket. Ő ne​vez​te el Gol​den Gate-nek, Arany Ka​pu​nak a San Fran​cis​có-i öböl be​já​r a​tát. Ezt
kö​ve​tő​en két​száz​har​minc​négy bo​zon​tos, sza​kál​las prém​va​dász​ból, ten​g e​r ész​ből, far​mer​ből és mar​ha​-
te​nyész​tő​ből lét​r e​hoz​ta a „Ka​li​for​ni​ai Zász​ló​al​jat”. Vég​r e be​fu​tott a hír is, hogy ki​tört a há​bo​r ú –
Frémont fel​lé​le​g ez​he​tett.
John D. Slo​at sor​ha​jó​ka​pi​tány el​fog​lal​ta Mon​te​r eyt, majd át​ad​ta Ro​bert F. Stock​ton ten​g er​nagy​nak
a pa​r ancs​nok​sá​g ot. Zász​ló​al​ja élén Frémont is meg​ér​ke​zett, s meg​egye​zett Stock​ton​nal, hogy a flot​ta
tá​vo​zá​sa után ő lesz a kor​mány​zó. (Pe​dig Stock​ton​nak alig​ha volt joga ilyes​mit meg​ígér​ni.) Au​g usz​-
tus​ban Frémont be​vo​nult Los An​g e​les​be, s meg​tud​ta, hogy Wa​shing​ton​ban már al​ez​r e​des​sé ne​vez​ték
ki. Ka​li​for​ni​át bé​ké​sen há​r om rész​r e osz​tot​ták Frémont, Stock​ton és Gil​les​pie pa​r ancs​nok​sá​g a alatt.
Los An​g e​les​ben vi​szont szep​tem​ber vé​g én fel​ke​lés tört ki, amely el​len már ren​des had​já​r a​tot kel​lett
in​dí​ta​ni. Ke​let​r ől meg​ér​ke​zett Step​hen W. Ke​arny tá​bor​nok is száz dra​g o​nyos​sal. Stock​ton fegy​ve​r e​-
se​i​vel kö​zö​sen, egy​fős vesz​te​ség árán vissza​fog​lal​ta Los An​g e​lest, Frémont pe​dig a lá​za​dók más cso​-
port​ja​it bír​ta ka​pi​tu​lá​ci​ó ​r a, s ő is vissza​tért Los An​g e​les​be.
És ek​kor meg​kez​dőd​tek a ba​jok. Frémont kor​mány​zó​nak te​kin​tet​te ma​g át a Stock​ton​nal kö​tött
egyez​ség alap​ján, Ke​arny azon​ban úgy dön​tött, hogy ő majd hely​r e te​szi ezt a nagy​ké​pű fi​a​tal​em​bert:
a had​ügy​mi​nisz​té​r i​um le​ve​lé​r e hi​vat​koz​va be​je​len​tet​te, hogy övé a pa​r ancs​nok​ság. Vi​ha​r os vi​ták és
vá​das​ko​dá​sok után vé​g ül Frémont kény​te​len volt fel​o sz​lat​ni zász​ló​al​ját. Ke​arny tiszt​jei olyan meg​ve​-
tő​en bán​tak vele, hogy az egyi​ket pár​baj​r a is ki​hív​ta, de Ke​arny meg​til​tot​ta az össze​csa​pást. Frémont​-
nak ha​di​fo​g oly​ként, tu​do​má​nyos fel​sze​r e​lé​se nél​kül kel​lett vissza​tér​nie a had​se​r eg​g el a Don​ner-há​-
gón ke​r esz​tül. A Le​aven​worth-erőd​ben Ke​arny le​tar​tóz​tat​ta, és Wa​shing​ton​ba kí​sér​tet​te, hogy je​len​tést
te​g yen.
Az ame​r i​ka​i​ak több​sé​g e Frémont​tal ro​kon​szen​ve​zett. Ko​lum​busz​hoz ha​son​lí​tot​ták, aki lánc​r a ver​ve
és meg​aláz​va tért haza az Új​vi​lág fel​fe​de​zé​se után. A ha​di​tör​vény​szék egy kö​zel há​r om hó​na​pos pert
kö​ve​tő​en lá​za​dás, en​g e​det​len​ség és fe​g yel​me​zet​len​ség mi​att ki​zár​ta Frémon​tot a had​se​r eg​ből. Ja​mes
Polk el​nök azt ter​vez​te, hogy ke​g ye​lem​ben ré​sze​sí​ti és vissza​he​lye​zi a szol​g á​lat​ba, az in​du​la​tos
Frémont azon​ban el​uta​sí​tot​ta a ke​g yel​met, és har​minc​nyolc éves ko​r á​ban vissza​tért a ci​vi​lek közé.
Ma​g án​em​be​r ek tá​mo​g a​tá​sá​val azon​nal el​ter​ve​zett egy új ex​pe​dí​ci​ó t (1848-1849). Azt kí​ván​ta be​bi​-
zo​nyí​ta​ni, hogy meg le​het épí​te​ni a vas​út​vo​na​lat a 38. szé​les​sé​g i kört kö​vet​ve. A vál​lal​ko​zás ka​taszt​-
ro​fá​lis ered​ménnyel járt: a San Juan-hegy​ség​ben utol​ér​te a tél. Tíz em​be​r e és a csa​pat va​la​mennyi
ösz​vé​r e oda​ve​szett, mert nem ke​r e​sett ide​jé​ben me​ne​dé​ket. Frémont azon​ban nem volt haj​lan​dó el​is​-
mer​ni ku​dar​cát, s azt bi​zony​g at​ta, hogy a vas​út meg​épít​he​tő itt.
Ez​u​tán újabb ku​dar​cok ér​ték, s min​dig má​sok​r a há​r í​tot​ta a fe​le​lős​sé​g et. Ka​li​for​ni​ai bir​to​kán, Ma​r i​-
po​sán te​le​pe​dett meg, ame​lyen arany​le​lő​hely is volt, de olyan las​san si​ke​r ült csak tő​két sze​r ez​nie a ki​-
ter​me​lés​hez, hogy ad​dig​r a el​adó​so​dott, s bir​to​kát 1863-ban el kel​lett ad​nia. A tag​ál​lam​má váló Ka​li​-
for​nia 1850-ben őt küld​te az Egye​sült Ál​la​mok Sze​ná​tu​sá​ba. Mind​ö ssze hu​szon​egy mun​ka​na​pon át
volt sze​ná​tor, de ez​alatt a rab​szol​g a​ság igen ak​tív el​len​fe​lé​nek bi​zo​nyult. Nem vá​lasz​tot​ták újra, mire
meg​szer​vez​te ötö​dik fel​fe​de​ző ex​pe​dí​ci​ó ​ját (1853-1854). Az észa​ki sze​ná​to​r ok ké​r é​sé​r e újra azt sze​-
ret​te vol​na be​bi​zo​nyí​ta​ni, hogy ér​de​mes és le​het​sé​g es transz​kon​ti​nen​tá​lis vas​utat épí​te​ni a köz​pon​ti
út​vo​na​lon. Hu​szon​két em​ber​r el in​dult út​nak, köz​tük volt az első hi​va​tá​sos fény​ké​pész, aki ilyes​mi​r e
vál​lal​ko​zott. Át​kel​tek a co​lo​r a​dói Co​che​to​pa-há​g ón, ahol – an​nak da​cá​r a, hogy de​cem​ber volt – csak
tíz cen​ti ha​vat ta​lál​tak. Frémont ez​zel iga​zol​va lát​ta azt az el​kép​ze​lé​sét, hogy itt kell vas​utat épí​te​ni.
Utah te​r ü​le​tén azon​ban so​kat szen​ved​tek a hi​deg​től és az éh​ség​től, s egyik tár​suk be​le​pusz​tult a nél​kü​-
lö​zés​be, mi​után el​ér​ték a mor​mon te​le​pe​ket. Ez​u​tán dél​nek for​dul​tak, s Ne​va​dá​ból át​ju​tot​tak San
Fran​cis​có​ba. Az ex​pe​dí​ci​ó ​nak szin​te sem​mi ered​mé​nye sem volt, a vas​út​vo​na​lat nem a Frémont ál​tal
ja​va​solt há​g ó​nál épí​tet​ték meg.
Az 1856-os vá​lasz​tá​son Frémont lett az újon​nan lét​r e​ho​zott Re​pub​li​ká​nus Párt el​nök​je​lölt​je. Abo​li​-
ci​o ​nis​ta kap​cso​la​tai mi​att nem volt esé​lye a győ​ze​lem​r e, mert a déli ál​la​mok az​zal fe​nye​g e​tőz​tek,
hogy re​pub​li​ká​nus győ​ze​lem ese​tén ki​vál​nak az Uni​ó ​ból. A vá​lasz​tó​pol​g á​r ok több​sé​g e úgy lát​ta,
hogy csak a De​mok​r a​ta Párt je​lölt​je, Ja​mes Bu​cha​nan ment​he​ti meg a nem​ze​ti egy​sé​g et, s így
Frémont csak a népi sza​va​za​tok 33%-át tud​ta meg​sze​r ez​ni.
Az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú​ban (1861-1865) az Unió nyu​g a​ti csa​pa​ta​i​nak pa​r ancs​no​ká​vá ne​vez​ték ki.
Az ő test​ő r​sé​g é​ben szol​g ált szá​za​dos​ként a ma​g yar Zá​g o​nyi Ká​r oly. Száz nap múl​va Ab​r a​ham Lin​-
coln le​vál​tot​ta Frémon​tot, mert ve​r e​sé​g e​ket szen​ve​dett, s rá​adá​sul sza​bad​nak nyil​vá​ní​tot​ta Mis​sou​r i
rab​szol​g á​it, ami​hez nem volt joga. Ez​u​tán John Pope tá​bor​nok​nak ren​del​ték alá, akit nem sze​r e​tett, s
fel​ment​tet​te ma​g át. 1864-ben a re​pub​li​ká​nu​sok ra​di​ká​lis szár​nya újra el​nök​je​lölt​jé​vé akar​ta nyil​vá​ní​-
ta​ni, de nem fo​g ad​ta el a fel​ké​r ést, és vissza​vo​nult. 1870-re tel​je​sen tönk​r e​ment egy vas​út​épí​té​si spe​-
ku​lá​ció si​ker​te​len​sé​g e mi​att. Előbb Jes​sie írá​sa​i​ból él​tek, majd Frémont ki​ne​vez​tet​te ma​g át Ari​zo​na
kor​mány​zó​já​vá (1878-1881). Za​va​r os vál​lal​ko​zá​sai és hosszas tá​vol​lé​te mi​att azon​ban le​mon​dás​r a
kény​sze​r í​tet​ték. Már em​lék​ira​tai ki​adá​sá​val sem tu​dott si​ke​r e​ket el​ér​ni, s 1890 jú​li​u​sá​ban be​kö​vet​ke​-
zett ha​lá​la előtt a Kong​r esszus fel​ha​tal​maz​ta az el​nö​köt, hogy a meg​fe​le​lő nyug​díj biz​to​sí​tá​sa cél​já​-
ból ne​vez​ze ki az egy​ko​r i fel​fe​de​zőt ve​zér​ő r​naggyá. Ami​kor Frémont New York​ban el​hunyt, Jes​sie-
nek már annyi pén​ze sem volt, hogy Ka​li​for​ni​á​ba szál​lít​tas​sa a holt​tes​tet.
 23. Hogyan alakította át a vasút a Vadnyugatot?
Asa Whit​ney, New York-i üz​let​em​ber már 1844-ben azt ja​va​sol​ta a kor​mány​zat​nak, hogy je​löl​jön
ki egy hat​van mér​föld szé​les föld​csí​kot, amely vé​g ig​hú​zó​dik a nyu​g a​ti te​r ü​le​te​ken, s az el​adá​sá​ból
be​folyt összeg​ből épít​se meg a transz​kon​ti​nen​tá​lis (vagy​is a kon​ti​nenst át​sze​lő) vas​utat. Az el​g on​do​-
lást min​den​ki he​lye​sel​te, de az észa​ki és a déli ál​la​mok konf​lik​tu​sa mi​att a Kong​r esszus so​ká​ig dön​-
tés​kép​te​len​nek bi​zo​nyult, pe​dig már négy le​het​sé​g es út​vo​na​lat is fel​mé​r e​tett.
1860-ban Theo​dore Ju​dah mér​nök​nek si​ke​r ült meg​g yőz​nie négy dús​g az​dag ka​li​for​ni​ai üz​let​em​bert
ar​r ól, hogy a Don​ner-há​g ón át le​het ve​zet​ni a vas​utat Ka​li​for​ni​á​ba, s ez rend​kí​vül ki​fi​ze​tő​dő len​ne az
ő szá​muk​r a is. Mind a né​g yen ke​let​r ől ér​kez​tek Ka​li​for​ni​á​ba az arany​láz ide​jén, s jól tud​ták, ho​g yan
kell meg​g az​da​g od​ni, mert nem bá​nyász​ni kezd​tek, ha​nem ke​r es​ked​tek az arany​ásók​kal. Le​land Stan​-
ford, Char​les Croc​ker, Mark Hop​kins és Col​lis P. Hun​ting​ton – a „Négy Nagy”, ahogy ha​ma​r o​san
em​le​g et​ni kezd​ték őket – 1861 jú​ni​u​sá​ban lét​r e​hoz​ta a Cent​ral Pa​ci​fic Ra​il​ro​ad (Köz​pon​ti Csen​des-
óce​á​ni Vas​út) nevű vas​út​épí​tő tár​sa​sá​g ot. De még vár​ni​uk kel​lett egy évet, amíg a pol​g ár​há​bo​r ú
(1861-1865) ki​tö​r é​se után a déli ál​la​mok sze​ná​to​r ai és kép​vi​se​lői el​hagy​ták a Kong​r esszust, s nem
aka​dá​lyoz​ták to​vább a vas​út köz​pon​ti te​r ü​le​ten tör​té​nő meg​épí​té​sét.
1862. jú​li​us 1-jén a Kong​r esszus el​fo​g ad​ta a csen​des-óce​á​ni vas​út​vo​nal meg​épí​té​sé​r ől szó​ló tör​-
vényt. Fel​ha​tal​maz​ta a „Négy Na​g yot”, hogy kezd​je meg nyu​g at​r ól ke​let felé épí​te​ni a vas​utat, s
ugyan​ak​kor lét​r e​hoz​ta a Uni​on Pa​ci​fic Ra​il​ro​ad (Az Unió Csen​des-óce​á​ni Vas​út​ja) el​ne​ve​zé​sű vál​la​-
la​tot, hogy Neb​r as​ká​ból nyu​g at felé épít​kez​zen. Mind​két tár​sa​ság​nak tíz négy​zet​mér​föld te​r ü​le​tet ad​-
tak min​den egy mér​föld hosszú​sá​g ú, le​fek​te​tett sín​pá​r ért, va​la​mint jó​ko​r a kor​mány​se​g élyt, ame​lyet
har​minc éven be​lül kel​lett vissza​fi​zet​ni​ük. A pénz azon​ban ke​vés​nek bi​zo​nyult, a pol​g ár​há​bo​r ú mi​att
csök​kent az ér​dek​lő​dés a vas​út iránt, a vál​lal​ko​zók pe​dig in​kább a biz​ton​sá​g o​sabb ha​di​szál​lí​tá​sok ré​-
vén pró​bál​tak to​vább gaz​da​g od​ni. A Uni​on Pa​ci​fic sem​mit sem csi​nált, a Cent​ral Pa​ci​fic pe​dig meg​-
elé​g e​dett egy 1863. ja​nu​ár 8-i meg​nyi​tó​ün​nep​ség​g el.
1864-ben a Kong​r esszus új tör​vényt ho​zott a vas​út​épí​tés​r ől: meg​dup​láz​ták a föl​da​do​mányt, s le​he​-
tő​vé tet​ték rész​vé​nyek ki​bo​csá​tá​sát. Erre mind​két vál​la​lat sze​mér​met​len ha​r á​cso​lás​ba kez​dett, ha​tal​-
mas köl​csö​nö​ket vett fel, de leg​alább hoz​zá​lá​tott az épít​ke​zés​hez.
A Uni​on Pa​ci​fic Oma​há​ban, a Mis​sou​r i és a Plat​te fo​lyók ta​lál​ko​zá​sá​nál kezd​te meg a mun​kát. Ele​-
in​te las​san ha​lad​tak: 1865 vé​g é​r e mind​ö ssze negy​ven mér​föld hosszú​sá​g ú vá​g ányt fek​tet​tek le, és az a
ve​szély fe​nye​g et​te őket, hogy​ha 1866 jú​li​u​sá​r a nem si​ke​r ül száz mér​föl​det ma​g uk mö​g ött tud​ni​uk, el​-
ve​szí​tik a kor​mány​tá​mo​g a​tást. A mun​ká​la​to​kat Gre​en​vil​le Dod​g e fő​mér​nök​nek és egy test​vér​pár​nak,
Jack és Dan Ca​se​ment szer​ző​dé​ses sín​fek​te​tők​nek si​ke​r ült meg​g yor​sí​ta​ni​uk. Ír be​ván​dor​ló​kat, pol​-
gár​há​bo​r ús ve​te​r á​no​kat és fel​sza​ba​dí​tott rab​szol​g á​kat al​kal​maz​tak. A föld​mé​r ők ér​kez​tek meg elő​-
ször egy te​r ü​let​r e, őket kö​vet​ték a szin​te​zők és a sín​fek​te​tők. Ez utób​bi​ak a már le​fek​te​tett sí​ne​ken ér​-
ke​ző vas​úti ko​csik​r ól szed​ték le a talp​fá​kat, a sí​ne​ket és a sín​sze​g e​ket. Csa​va​r o​zók és egyen​g e​tők fe​-
jez​ték be a mun​kát, s már rá is gör​dült az újabb szál​lít​mány a sí​nek​r e.
Min​den egy mér​föld hosszú​sá​g ú vá​g ány​hoz negy​ven ko​csi​r a​ko​mány fára, sín​r e, szög​r e, szer​szám​-
ra és éle​lem​r e volt szük​ség. 1866 vé​g é​r e már két​száz​hat​van​ö t mér​föl​det ha​lad​tak, és si​ke​r ült el​jut​ni​uk
Neb​r as​ka nyu​g a​ti ha​tá​r á​ig. Eső​ben és hó​ban is dol​g oz​tak, de az idő​já​r ás tá​vol​r ól sem oko​zott annyi
gon​dot, mint a mun​ká​so​kat kí​sé​r ő szám​ta​lan bű​nö​ző, ha​mis​kár​tyás és pros​ti​tu​ált. Egész sá​tor​vá​r o​sok
épül​tek fel a mun​ká​sok szál​lá​sai kö​r ül, s ami​kor ezek la​kói már a mun​ká​la​to​kat is aka​dá​lyoz​ták, s
több mun​kást meg​g yil​kol​tak, Jack Ca​se​ment fel​fegy​ver​zett em​be​r e​i​vel le​csa​pott a ha​mis​kár​tyá​sok​r a.
A co​lo​r a​dói Ju​les​burg​nél a leg​ve​sze​del​me​seb​be​ket fel is akasz​tot​ták.
 Az in​di​á​nok nyug​ta​lan​kod​ni kezd​tek, ami​kor lát​ták, hogy a fe​hér va​dá​szok szá​zá​val lö​vik le a bö​lé​-
nye​ket, hogy el​lás​sák a mun​ká​so​kat éle​lem​mel, és az sem volt ti​tok előt​tük, hogy a „vas​pa​r i​pa” még
több fe​hér em​bert hoz majd ke​let​r ől. 1867 au​g usz​tu​sá​ban a sá​je​nek egy cso​port​ja Neb​r as​ká​ban fel​-
szed​te a sí​ne​ket, és rá​tá​madt a ki​sik​lott vo​nat uta​sa​i​r a. A mun​ká​sok​nak nem​egy​szer le kel​lett ten​ni​ük a
szer​szá​mo​kat, és fegy​ve​r e​sen kel​lett vé​de​kez​ni​ük a sziú és sá​jen har​co​sok el​len.
A Cent​ral Pa​ci​fic mun​ká​la​ta​it a „Négy Nagy” egyi​ke, Char​les Croc​ker irá​nyí​tot​ta. Itt, nyu​g a​ton az
alap​anya​g ok sok​kal drá​g áb​bak vol​tak, hi​szen szin​te min​dent ke​let​r ől kel​lett ho​zat​ni, ha​jón. Ke​le​ten
egy ton​na sín 91,7 dol​lár​ba ke​r ült, de a szál​lí​tá​si költ​sé​g ek mi​att Ka​li​for​ni​á​ban száz​negy​ven​egy dol​-
lárt kel​lett fi​zet​ni érte. A vi​szony​lag cse​kély né​pes​sé​g ű Ka​li​for​ni​á​ban a má​sik fő gond a mun​ka​erő hi​-
á​nya volt. Vé​g ül Croc​ker rá​éb​r edt a meg​o l​dás​r a, és a kí​nai kö​zös​sé​g ek kö​r é​ben lá​tott hoz​zá a to​bor​-
zás​hoz. Ami​kor az első öt​ven hosszú cop​fos és bő, kék nad​r á​g ot vi​se​lő kuli meg​ér​ke​zett, ne​ve​tés és
sér​te​g e​tés fo​g ad​ta őket. Még hogy ezek​kel a ki​csi és lát​szó​lag oly gyen​g e em​be​r ek​kel akar va​la​ki
vas​utat épí​te​ni?! Croc​ker az ef​fé​le meg​jegy​zé​sek​r e azt vá​la​szol​ta, hogy​ha az őse​ik fel tud​ták épí​te​ni a
kí​nai Nagy Fa​lat, ak​kor ők is sze​r en​csét pró​bál​hat​nak a vas​út​tal. A kí​na​i​ak rend​kí​vül szor​g al​mas​nak,
mér​ték​le​tes​nek és fe​g yel​me​zett​nek bi​zo​nyul​tak. Sok​kal jobb mun​kát vé​g ez​tek a fe​hér em​be​r ek​nél, ro​-
ha​mos gyor​sa​ság​g al fúr​ták az alag​uta​kat, ki​sebb he​g ye​ket hord​tak el, ko​sa​r ak​ban eresz​ked​tek le a
sza​ka​dé​kok​ba, és csak egy kis tea​ivás​r a áll​tak meg néha. A hó​zá​po​r ok​ban több mér​föld hosszú​sá​g ú
pa​lán​kok​kal véd​ték és te​tő​vel fed​ték be a vá​g ány he​lyét, hogy to​vább dol​g oz​has​sa​nak. Croc​ker olyan​-
nyi​r a meg volt ve​lük elé​g ed​ve, hogy Kí​ná​ba is át​ha​jó​zott, és ott foly​tat​ta a to​bor​zást. A kí​na​i​a​kat szá​-
zá​val te​met​ték ma​g uk alá a Si​er​r a Ne​va​da la​vi​nái, de a mun​ká​sok ret​tent​he​tet​le​nül tör​tek elő​r e. Míg
1865 szep​tem​be​r é​től 1866 má​ju​sá​ig csak nyolc mér​föld ké​szült el, a kí​na​i​ak meg​je​le​né​se után a kö​-
vet​ke​ző hat hó​nap​ban hu​szon​nyolc mér​föld hosszú​sá​g ú vá​g ányt fek​tet​tek le. 1868 ta​va​szán már a Si​-
er​r a Ne​va​da ke​le​ti ol​da​lán ha​lad​tak le​fe​lé.
A sík​sá​g on épít​ke​ző Uni​on Pa​ci​fic vé​g ül ezer​nyolc​van​hét mér​föld​nyi sín​párt fek​te​tett le, a Cent​ral
Pa​ci​fic pe​dig a Si​er​r a Ne​va​da ne​he​zebb te​r e​pén en​nél jó​val ke​ve​seb​bet, hat​száz​ki​lenc​ven mér​föld​nyit.
A ta​lál​ko​zás​r a a ké​sőb​bi Utah ál​lam te​r ü​le​tén ke​r ült sor, a Nagy-sós​tó​tól észak​r a, Og​den vá​r os​tól öt
mér​föld​r e ke​let​r e, Pro​mon​to​r y Po​int​nál. A ta​lál​ko​zó​pon​tot nem je​löl​ték ki elő​r e, s a két tár​sa​ság
mun​ká​sai in​kább ri​vá​lis​nak te​kin​tet​ték egy​mást, mint kol​lé​g á​nak. Még a rob​ban​tá​sok​nál sem fi​g yel​-
mez​tet​ték a má​sik vál​la​lat al​kal​ma​zott​ja​it. A Uni​on Pa​ci​fic már száz​hat​van​nyolc mér​föld​del el is
hagy​ta Og​dent, ami​kor a kor​mány ha​tá​r o​zott fel​szó​lí​tá​sá​r a vég​r e meg​egyez​tek a két pá​lya össze​kap​-
cso​lá​sá​ban.


1869. má​jus 10-én ke​r ült sor a nagy ün​nep​ség​r e. Mint​egy ezer em​ber je​len​lé​té​ben két ír és két kí​nai
meg​hoz​ta az utol​só két talp​fát. Va​la​ki rá​ki​ál​tott a fény​ké​pész​r e: „Itt az idő, Char​lie! Most süsd el!” A
két kí​nai azt hit​te, fegy​ver​r ől van szó, s ijed​ten el​sza​ladt. (Ez alap​ján könnyen el​kép​zel​het​jük, mi​lyen
bá​nás​mód​ban volt ré​szük a fe​hé​r ek kö​r é​ben.) Vé​g ül meg​nyug​tat​ták őket, és nagy él​jen​zés kö​ze​pet​te
be​il​lesz​tet​ték az ezüst ba​bér​ko​szo​r ú​val dí​szí​tett talp​fá​kat. Ima kö​vet​ke​zett, majd a gon​do​san ki​fúrt
lyuk​ba be​ál​lí​tot​ták az utol​só szö​g et – amely ter​mé​sze​te​sen szín​arany​ból ké​szült.
Fel​har​sant a zene, és Le​land Stan​ford, a Cent​ral Pa​ci​fic egyik ala​pí​tó​ja na​g yot csa​pott az ezüs​tö​zött
fejű ka​la​páccsal – az arany​szög mel​lé... Nem is olyan könnyű egy hosszú nye​lű ka​la​páccsal el​ta​lál​ni
egy szög fe​jét! Le​land át​ad​ta a ka​la​pá​csot Tho​mas Du​r ant​nak, a Uni​on Pa​ci​fic al​el​nö​ké​nek, aki vagy
ud​va​r i​as​ság​ból, vagy ügyet​len​ség​ből ugyan​csak a szög mel​lé ütött. A tá​ví​r ász​nak azon​ban ennyi is
elég volt, és vi​lág​g á kür​töl​te a nagy hírt: „Meg​tör​tént!” Az Egye​sült Ál​la​mok va​la​mennyi vá​r o​sa vad
ün​nep​lés​be kez​dett, Pro​mon​to​r y Po​int​nál pe​dig gon​do​san ki​szed​ték az arany​szö​g et, ren​des szö​g et
ver​tek a he​lyé​r e, majd a Cent​ral Pa​ci​fic Ju​pi​ter nevű moz​do​nya, és a Uni​on Pa​ci​fic En​gi​ne 119-ese
las​san meg​in​dult egy​más felé, amíg te​hén​fo​g ó​ik össze nem ér​tek. A fény​ké​pé​szek meg​ö rö​kí​tet​ték a
nagy ese​ményt: „Ka​li​for​nia ke​zet nyúj​tott New York​nak!” A ti​zen​nyolc un​cia sú​lyú arany​szög pe​dig
ma is meg​te​kint​he​tő a Stan​ford Egye​tem mú​ze​u​má​ban.
Az 1870-es évek gaz​da​sá​g i vál​sá​g a egy idő​r e le​fé​kez​te a vas​út​épí​tést, de az 1880-as és 1890-es
évek​ben sor​r a ké​szül​tek el a transz​kon​ti​nen​tá​lis vas​út​vo​na​lak az Egye​sült Ál​la​mok nyu​g a​ti te​r ü​le​te​in.
A nyu​g at felé épít​ke​ző At​chi​son, To​pe​ka & San​ta Fe nevű vas​út​tár​sa​ság 1881. már​ci​us 8-án kö​töt​te
össze a ke​let felé ha​la​dó Sou​thern Pa​ci​fic Ra​il​ro​ad (Déli Csen​des-óce​á​ni Vas​út) vo​na​lá​val a vá​g á​nyát
az új-me​xi​kói De​ming​ben. Még ez év de​cem​ber 1-jén a Sou​thern Pa​ci​fic vá​g á​nyát össze​kap​csol​ták a
Te​xas & Pa​ci​fic nevű tár​sa​ság vo​na​lá​val a te​xa​si Si​er​r a Blan​cá​ban. 1883. szep​tem​ber 8-án pe​dig a
mon​ta​nai In​de​pen​den​ce Cre​ek​nél fel​avat​ták a Nort​hern Pa​ci​fic Ra​il​ro​ad (Észa​ki Csen​des-óce​á​ni Vas​-
út) vo​na​lát. Még eb​ben az év​ben az ame​r i​kai vas​utak négy idő​zó​nát je​löl​tek ki a kon​ti​nen​sen, hogy
össze​han​g ol​has​sák a vo​na​tok me​net​r end​je​it. 1884-ben el​ké​szült az Ore​gon Short Line (Ore​g o​ni Rö​vid
Vo​nal) nevű vas​út, amely Wyo​min​g ot kap​csol​ta össze Ore​g on​nal. 1893-ra pe​dig a Great Nort​hern
(Nagy Észa​ki) vas​út​vo​nal össze​kö​töt​te St. Paul és Min​ne​apo​lis vá​r o​so​kat Se​att​le-lel.
1865-ben még há​r om​ezer mér​föld volt a nyu​g a​ti vas​utak hossza – a szá​zad vé​g én pe​dig már nyolc​-
van​hét​ezer, és a nem​ze​ti vas​út​vo​na​lak fele itt hú​zó​dott. Te​le​pe​sek ára​da​ta ér​ke​zett a vo​na​to​kon: 1870-
ben a Kan​sas-Neb​r as​ka Ter​r i​tó​r i​um (nem in​di​án) la​kos​sá​g a a fél​mil​li​ó t sem érte el, 1890-re vi​szont
mind Kan​sas ál​la​mé, mind Neb​r as​káé meg​ha​lad​ta a mil​li​ó t. Ore​g on​ban és a maj​da​ni Wa​shing​ton ál​-
lam te​r ü​le​tén 1870-ben száz​ti​zen​ö t​ez​r en él​tek, 1890-ben pe​dig hat​száz​het​ven​ö t​ez​r en. Ari​zo​na ko​r áb​-
ban alig tíz​ez​r es lé​lek​szá​mú volt, de húsz év alatt, a vas​út​nak kö​szön​he​tő​en ki​lenc​ven​ezer​r e duz​zadt
la​kó​i​nak szá​ma. A vas​út gyor​san el​jut​tat​ta a nyu​g a​ti me​ző​g az​da​sá​g i ter​mé​nye​ket és a te​xa​si szar​vas​-
mar​há​kat a ke​le​ti nagy​vá​r o​sok​ba, va​la​mint az úgy​ne​ve​zett kö​zép-nyu​g at​r a (pél​dá​ul Chi​ca​g o hús​fel​-
dol​g o​zó üze​me​i​be), s az or​szág leg​tá​vo​lab​bi pont​ja​it is be​kap​csol​ta a nem​ze​ti pi​ac​g az​da​ság rend​sze​-
ré​be. Ser​ken​tet​te a szén és a vas bá​nyá​sza​tát, az acél​ipart és a gép​g yár​tást. A pos​ta​szol​g á​lat va​la​ha a
gaz​da​g ok szó​r a​ko​zá​sá​nak esz​kö​ze volt, most vi​szont ren​g e​teg le​ve​let, ma​g a​zint, új​sá​g ot, ka​ta​ló​g ust
és üz​le​ti aján​la​tot jut​ta​tott el va​la​mennyi ál​lam​ba. Mire a gép​ko​csik és re​pü​lő​g é​pek ter​je​dé​se csök​-
ken​tet​te a vas​út je​len​tő​sé​g ét, ad​dig​r a az már vég​r e​haj​tot​ta tör​té​nel​mi fel​ada​tát: ki​tel​je​sí​tet​te az ipa​r i
for​r a​dal​mat, gaz​da​sá​g i, tár​sa​dal​mi és po​li​ti​kai egy​ség​be ko​vá​csol​va a Föld egyik leg​na​g yobb és va​-
ló​szí​nű​leg leg​g az​da​g abb or​szá​g át.
 24. Fékevesztett Ló – A harcos
A sa​ját ma​g u​kat „szö​vet​sé​g es​nek”, vagy​is (nyu​g a​ti dia​lek​tus​ban) la​ko​tá​nak vagy (ke​le​ti dia​lek​tus​-
ban) da​ko​tá​nak ne​ve​ző in​di​á​nok​nak a fran​cia ke​r es​ke​dők ad​ták a sziú ne​vet, mert el​len​sé​g e​ik, az
odzsi​bua in​di​á​nok na​de​wi​sounak, azaz „áru​ló kí​g yó​nak” hív​ták őket. Négy ke​le​ti tör​zsük, a szan​ti szi​-
úk a Min​neso​ta fo​lyó mel​lett él​tek, két kö​zép​ső tör​zsük, a jank​to​nok és jank​to​ná​jok a Mis​sou​r i fo​lyó
ke​le​ti part​ján, he​te​dik tör​zsük, a ti​ton vagy la​ko​ta szi​úk pe​dig a Mis​sou​r i​tól nyu​g at​r a. Ez a he​te​dik
törzs maga is hét ki​sebb egy​ség​r e osz​lott, ame​lye​ket an​g ol, fran​cia és in​di​án sza​vak fel​hasz​ná​lá​sá​val
brü​lé (égett com​bú​ak), mini-kan​dzsu (víz​zel ül​te​tők), szan​zark (íj nél​kü​li​ek), tú​ketl (két​üs​tö​sek), húg​-
pá​pá (a kör nyí​lá​sá​nál tá​bo​r o​zok), szi​ha​sza​pa (fe​ke​te​lá​bú​ak – nem azo​no​sak a nem sziú fe​ke​te​lá​bú
törzs tag​ja​i​val!) és og​la​la (el​o szt​ják, ami​jük van) né​ven em​le​g et​tek. A szi​úk a sá​je​ne​ket és ara​pa​hó​kat
szö​vet​sé​g e​se​ik​nek, a var​jú​kat és aszin​boj​no​kat pe​dig el​len​sé​g e​ik​nek te​kin​tet​ték.
Az og​la​la szi​úk leg​hí​r e​sebb har​co​sa 1838-1840 kö​r ül szü​le​tett, ta​lán a mai dél-da​ko​tai Ra​pid City
vagy Bear But​te kö​ze​lé​ben. Any​ja a mini-kan​dzsu Zör​g ő Ta​ka​r ó Asszony (Ratt​le Blan​ket Woman)
volt, Pöttyös Fa​r ok (Spot​ted Tail) brü​lé fő​nök húga. Az apja neve, a Ta​sun​ke Wit​ko vagy Tas​hun​ca-
uit​co pe​dig va​ló​szí​nű​leg egy ló for​má​jú, meg​va​dult szel​lem​r e utalt. Ezt for​dí​tot​tak an​g ol​r a Crazy
Hor​se for​má​ban, amit egye​sek „Őrült Ló​ként”, má​sok „Szi​laj Ló​ként” vagy „Vad Ló​ként” for​dí​tot​tak
ma​g yar​r a. A név in​kább fék​te​len​ség​r e, fé​lel​me​tes​ség​r e utal, mint őrü​let​r e.
A bar​na hajú, vi​lá​g o​sabb bőr​szí​nű kis​fi​út Vi​lá​g os Haj​nak (Light Hair) vagy Für​tös Haj​nak (Curly
Hair) ne​vez​ték. Ál​lí​tó​lag öt​éves ko​r á​ban egy nagy ín​ség ide​jén, ami​kor az apja el​ej​tett két szar​vast, a
gyer​mek ven​dé​g ül hív​ta a törzs összes vén tag​ját, akik szin​te az egész zsák​mányt el​fo​g yasz​tot​ták, de a
fiú di​csé​r e​tét zeng​ve tér​tek haza. Ko​r án ki​tűnt a har​ci já​té​kok​ban. Tíz​éves ko​r á​tól apja Lova Lát​ha​tó​-
nak (His Hor​se On Sight) ne​vez​te, majd az ara​pa​hók vagy a so​só​nik el​le​ni küz​de​lem​ben ta​nú​sí​tott bá​-
tor​sá​g a ju​tal​má​ul át​ad​ta neki a sa​ját ne​vét. De em​le​g et​ték Fér​fit Zúz (Crus​hes Man) és Rossz Asszonyt
Vá​sá​r ol (Buys A Bad Woman) né​ven is. Hall​g a​tag, kö​ze​pes ter​me​tű, hosszú hajú fér​fi lett be​lő​le, aki
so​ha​sem tán​colt, nem éne​kelt, rit​kán vett részt a ta​nács ülé​se​in és még rit​káb​ban szó​lalt fel. Hol az og​-
la​lák​kal, hol a brü​lék​kel ván​do​r olt.
Könnyen le​het, hogy ő is ott volt a La​r a​mie-erőd​nél 1851 szep​tem​be​r é​ben, ami​kor az Egye​sült Ál​-
la​mok kor​má​nya egy nagy​sza​bá​sú szer​ző​dést kö​tött a Nagy Sík​ság tör​zse​i​vel. A sziú, sá​jen, ara​pa​hó,
var​jú, ari​ka​r a, men​den, aszin​bojn és gró​vantr in​di​á​nok el​fo​g ad​ták, hogy a kor​mány uta​kat és erő​dö​-
ket lé​te​sít te​r ü​le​te​i​ken, be​le​egyez​tek, hogy fel​hagy​nak az egy​más és a te​r ü​le​tü​kön át​vo​nu​ló fe​hé​r ek
el​le​ni há​bo​r ús​ko​dás​sal, s en​nek fe​jé​ben a kor​mány évi öt​ven​ezer dol​lár ér​té​kű el​lát​mányt oszt ki köz​-
tük öt​ven esz​ten​dőn át. (A Sze​ná​tus ezt az öt​ven évet ti​zen​ö t​r e csök​ken​tet​te, az össze​g et vi​szont het​-
ven​ezer dol​lár​r a emel​te.) A szer​ző​dést per​sze egyet​len fő​nök sem tar​tat​hat​ta be a töb​bi in​di​án​nal,
mert eh​hez nem volt sem kel​lő szer​ve​zett​sé​g ük, sem ha​tal​muk. A be​ván​dor​lók pe​dig egy​r e so​ka​sod​-
tak, s a leg​ki​sebb in​ci​dens is ko​moly küz​del​me​ket rob​bant​ha​tott ki.
A hí​r es Grat​tan-mé​szár​lás volt az első, na​g yobb ál​do​za​tok​kal járó össze​csa​pás a ka​to​nák és a ti​ton
szi​úk kö​zött. 1854 au​g usz​tu​sá​ban egy te​hén le​ma​r adt a be​ván​dor​lók ka​r a​ván​já​tól, s a mi​ni​kan​dzsu
Ma​g as Hom​lok (High Fo​re​head) le​vág​ta. A te​le​pe​sek pa​naszt tet​tek a La​r a​mie-erőd​ben, ahol meg​je​-
lent Hó​dí​tó Med​ve (Con​qu​e​ring Bear) brü​lé fő​nök, és egy lo​vat aján​lott a te​hé​nért. Hugh B. Fle​ming
had​nagy a bű​nöst kö​ve​tel​te, de Hó​dí​tó Med​ve kö​zöl​te, hogy nem ad​hat​ja ki, mert nem az ő tör​zsé​ből
való. Fé​ke​vesz​tett Ló is ott volt a kö​ze​li tá​bor​ban, ott hal​lot​ta meg, mi tör​tént.
Más​nap, au​g usz​tus 19-én az og​la​la Lo​va​i​tól Fél​nek (Man Af​ra​id Of His Horses) ment el az erőd​be,
hogy ki​bé​kít​se a ka​to​ná​kat, de csak annyit tu​dott meg, hogy a hu​szon​ö t éves John L. Grat​tan al​had​-
nagy arra ké​szül, hogy az in​di​án​tá​bor​ban ve​g ye őri​zet​be a tet​test. A for​r ó​fe​jű fi​a​tal​em​ber min​dig azt
haj​to​g at​ta, hogy​ha kap húsz ka​to​nát és egy ágyút, ak​kor az egész sziú nem​ze​ten át​tör. Most meg​kap​ta
ezt a le​he​tő​sé​g et: dél​után hu​szon​ki​lenc ön​kén​tes​sel, egy tol​máccsal és két ágyú​val in​dult a brü​lék tá​-
bo​r a felé.
A tá​bor​ban Hó​dí​tó Med​ve és Lo​va​i​tól Fél​nek köz​ve​tí​te​ni pró​bált, de Ma​g as Hom​lok már tel​jes har​-
ci dísz​ben je​len​tet​te ki, hogy nem adja meg ma​g át, a tol​mács meg ré​szeg​nek bi​zo​nyult. Az in​du​la​tok
el​sza​ba​dul​tak, és ki​tört a tűz​harc, ame​lyet egy ka​to​na sem élt túl. Grat​tan tes​té​be hu​szon​négy nyi​lat
lőt​tek. A fi​a​tal har​co​sok már az erőd meg​tá​ma​dá​sát ter​vez​g et​ték, de er​r ől az öre​g ek le​be​szél​ték őket,
in​kább tá​bort bon​tot​tak, s el​hagy​ták a kör​nyé​ket.
A ha​g yo​má​nyok sze​r int Fé​ke​vesz​tett Ló ott volt a mé​szár​lás​nál, s lát​ta, amint a bé​kí​tés​r e tö​r ek​vő
Hó​dí​tó Med​ve be​le​hal se​be​sü​lé​sé​be. El​ván​do​r olt a neb​r as​kai ho​mok​dom​bok közé, böj​tölt, vir​r asz​tott,
és egy lá​to​más je​lent meg előt​te. Egy szí​nét vál​tó lo​vas vág​ta​tott felé, aki arra szó​lí​tot​ta fel, hogy sose
vi​sel​jen tol​las fej​díszt, ne kös​se meg a lova far​kát, harc előtt pe​dig dör​zsöl​je be ma​g át ho​mok​kal, s
így se go​lyó, se el​len​ség nem árt​hat neki. Fé​ke​vesz​tett Ló ez​u​tán min​den harc előtt csak egy vil​lám​-
sze​r ű vo​na​lat fes​tett az ar​cá​r a, jég​esőt jel​ké​pe​ző pon​to​kat a tes​té​r e, egyet​len sas​tol​lat tű​zött a ha​já​ba,
egy sas​csont​ból ké​szült sí​pot vett ma​g á​hoz, és egy lyu​kas, ke​r ek kö​vet akasz​tott a bal fü​lé​r e. A va​-
rázs​lat lát​szó​lag be​vált: egyet​len harc​ban sem se​be​sült meg.
A kor​mány a Grat​tan-mé​szár​lás mi​att meg akar​ta lec​kéz​tet​ni a szi​úkat. Wil​li​am S. Har​ney 1855 au​-
gusz​tu​sá​ban hét​száz ka​to​ná​val meg​in​dul a Ke​arny-erőd​ből, s szep​tem​ber 3-án Ash Hol​low​nál (más
né​ven a Blue Wa​ter pa​tak​nál) le​csa​pott a brü​lék​r e. Mint​egy száz ál​do​za​ta volt a csa​tá​nak, koz​tuk több
gyer​mek és asszony. Emi​att Har​neyt az in​di​á​nok Asszony​ö ​lő (Squ​aw Kil​ler) né​ven em​le​g et​ték. Ez​u​tán
a La​r a​mie-erőd​ben meg​fe​nye​g et​te a sziú fő​nö​kö​ket, mert vagy öt​ven lo​vát és ösz​vé​r ét is el​r a​bol​tak.
Több fő​nök fel​ad​ta ma​g át, s ne​kik ké​sőbb Frank​lin Pi​erce el​nök meg​ke​g yel​me​zett. Har​ney nagy​sza​-
bá​sú bé​ke​kon​fe​r en​ci​át ren​de​zett 1856 már​ci​u​sá​ban a Pi​erre-erőd​ben, ahol maga ne​ve​zett ki fő​nö​kö​-
ket a tör​zsek élé​r e, hi​á​ba pró​bál​ták neki el​ma​g ya​r áz​ni, hogy ez​zel sem​mit sem ér el. Az in​di​á​nok nem
azért en​g e​del​mes​ked​nek egy-egy fő​nök​nek, mert erre kö​te​lez​ték őket, ha​nem azért, mert tisz​te​lik és
sza​ba​don kö​ve​tik ve​ze​tő​i​ket. Aki vi​szont a sa​ját sza​kál​lá​r a har​cot kez​de​mé​nyez, azt eb​ben sen​ki sem
gá​tol​hat​ja meg.
Az 1858-1859-es co​lo​r a​dói arany​láz mi​att még több fe​hér be​ván​dor​ló vo​nult a Szik​lás-hegy​ség
felé. Két év múl​va ki​tört az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú, s egy​r e ke​ve​sebb ka​to​na őriz​te a nyu​g a​ti erő​dö​-
ket. Az 1862-es min​neso​tai sziú fel​ke​lés nagy pá​ni​kot oko​zott nyu​g a​ton, s a kö​vet​ke​ző év​ben John M.
Bo​ze​man fel​fe​de​zett egy rö​vi​debb utat az Ore​g on-ös​vény és a mon​ta​nai arany​me​zők kö​zött. Csak​-
hogy ez az og​la​lák föld​je​in ve​ze​tett ke​r esz​tül, ame​lye​ket a szi​úk min​den​kép​pen meg akar​tak vé​del​-
mez​ni.
Fé​ke​vesz​tett Ló ek​ko​r i​ban át​élt egy sze​r el​mi vál​sá​g ot, amely​nek nem is​mer​jük a rész​le​te​it. Csak
annyi bi​zo​nyos, hogy sze​r el​mes lett Fe​ke​te Bö​lény Asszony​ba (Black Buf​fa​lo Woman), Vö​r ös Fel​hő
(Red Cloud) og​la​la fő​nök egyik uno​ka​hú​g á​ba. 1862 nya​r án Fé​ke​vesz​tett Ló Vö​r ös Fel​hőt kö​vet​ve el​-
ment har​col​ni a var​júk el​len, s ez​alatt a lány hoz​zá​ment Nincs Víz​hez (No Wa​ter). Fé​ke​vesz​tett Ló
ezért fáj​dal​má​ban há​r om nap​r a vissza​vo​nult any​ja sát​r á​ba, majd egye​dül ment har​col​ni a var​júk el​-
len, és két skalp​pal tért haza.
Az 1864-es Sand Cre​ek-i mé​szár​lás az egész sík​sá​g on ki​r ob​ban​tot​ta a há​bo​r ús​ko​dást. Fé​ke​vesz​tett
Ló egye​sek sze​r int 1865 ja​nu​ár​já​ban részt vett a co​lo​r a​dói Ju​les​burg vá​r os el​le​ni tá​ma​dás​ban. Ek​ko​-
ri​ban már ing​vi​se​lő volt, vagy​is azon köz​tisz​te​let​ben álló négy og​la​la har​cos egyi​ke, akik vég​r e​hajt​-
hat​ták a tör​zsi dön​té​se​ket. Ez​zel be​ju​tott a tör​zsi tár​sa​da​lom leg​te​kin​té​lye​sebb cso​port​já​ba. A má​sik
há​r om ing​vi​se​lő Kan Ku​tya (He Dog), Ifjú Lo​va​i​tól Fél​nek (Young Man Af​ra​id Of His Horses) és
Kard (Sword) volt. Fé​ke​vesz​tett Ló egyi​ke volt azok​nak, akik csap​dát ál​lí​tot​tak fel a fe​hér ka​to​nák​nak
az Észa​ki-Plat​te fo​lyó egyik híd​já​nál, a mai Cas​per vá​r os he​lyén. A fe​g yel​me​zet​len fi​a​tal har​co​sok
azon​ban min​dig ha​ma​r abb tör​tek ki a les​ből, mint ahogy ter​vez​ték, s csak egy el​lát​má​nyos sze​ke​r et
si​ke​r ült el​sza​kí​ta​ni a csa​pat​tól, majd vé​g ez​tek két tu​cat kö​ze​le​dő ka​to​ná​val. Ez​u​tán Pat​r ick Ed​ward
Conn​o r tá​bor​nok a Pow​der fo​lyó​hoz in​dí​tott had​já​r a​tot 1865-ben, de sem​mit sem si​ke​r ült el​ér​nie.
Had​se​r e​g ét há​r om na​pon át rend​sze​r e​sen meg-meg​tá​mad​ták a szi​úk, de a leg​na​g yobb csa​pást a szá​r az
idő​já​r ás mér​te rá.
Ez év ok​tó​be​r é​ben a ka​to​nák a Sully-erőd​ben írat​tak alá bé​ke​szer​ző​dé​se​ket az in​di​á​nok​kal. Egye​sek
sze​r int a kö​vet​ke​ző év jú​ni​u​sá​ban a har​co​ló Vö​r ös Fel​hő és Lo​va​i​tól Fél​nek tár​sa​sá​g á​ban Fé​ke​vesz​-
tett Ló is fel​ke​r es​te az erő​döt, azt azon​ban nem vol​tak haj​lan​dó​ak el​fo​g ad​ni, hogy a had​se​r eg utat
épít​sen a Pow​der fo​lyó mel​let​ti va​dász​me​ző​i​ken. Az in​di​án​ügy​nök hi​á​ba ma​g ya​r áz​ta, hogy ez csak a
Bo​ze​man-ös​vény​r e vo​nat​ko​zik, ami már tu​laj​don​kép​pen meg is épült. Csak​hogy ez​alatt új ka​to​nák
vo​nul​tak a Pow​der fo​lyó​hoz, mire Vö​r ös Fel​hő úgy érez​te, meg​té​vesz​tet​ték, és vissza​tért észak​r a.
Fé​ke​vesz​tett Ló az​u​tán Vö​r ös Fel​hő ol​da​lán vett részt az og​la​la fő​nök​r ől el​ne​ve​zett há​bo​r ú​ban
(1866-1868). A had​se​r eg há​r om te​le​pet ho​zott lét​r e a Bo​ze​man-ös​vény men​tén, a mai Wyo​ming ál​lam
észa​ki és Mon​ta​na déli ré​szén: a Reno-, Phil Ke​arny- és C. F. Smith-erő​döt. 1866. jú​li​us 17-én haj​na​li
öt​kor száz​het​ven​ö t lo​vat és ösz​vért haj​tot​tak el az in​di​á​nok vad ro​ham​mal a Phil Ke​arny-erőd épí​tő​i​-
től, majd szem​be​for​dul​tak ül​dö​ző​ik​kel, és so​kat meg​ö l​tek kö​zü​lük. Egy hét múl​va egy​szer​r e há​r om
ka​r a​ván​r a tá​mad​tak rá, az​tán az eze​ket fel​men​te​ni pró​bá​ló egy​sé​g ek​kel is szem​be​száll​tak. A ka​to​nák
egy mér​föld​r e sem tá​vo​lod​hat​tak el a Ke​arny-erőd​től, már​is sá​jen, ara​pa​hó és sziú har​co​sok zú​dul​tak
rá​juk.
Az erőd​ben szol​g á​ló Wil​li​am J. Fet​ter​man al​ez​r e​des ha​son​ló né​ze​te​ket han​g oz​ta​tott, mint a né​hai
Grat​tan al​had​nagy: azt ál​lí​tot​ta, hogy nyolc​van em​ber​r el szem​be​száll az egész sziú nem​zet​tel. Úgy
dön​tött, hogy csap​dát ál​lít a szi​úk​nak: csal​étek gya​nánt ösz​vé​r e​ket le​g el​te​tett a Ke​arny-erőd és egy pa​-
tak kö​zött, s egy osz​tag​g al egész éj​jel les​ben állt az er​dő​ben. Haj​nal​ban csa​ló​dot​tan el​hagy​ta őr​he​lyét,
s ter​mé​sze​te​sen az in​di​á​nok ek​kor csap​tak le. Vá​la​szul Fé​ke​vesz​tett Ló Hosszú Em​ber​r el és Kan Ku​-
tyá​val ki​dol​g o​zott egy ha​son​ló csap​dát. De​cem​ber 19-én egy ki​sebb csa​pat​tal rá​r on​tot​tak a fa​vá​g á​son
dol​g o​zó ka​to​nák​r a, majd vissza​vo​nul​tak, s meg​pró​bál​ták el​csal​ni ül​dö​ző​i​ket a Lone Tra​il Ridge nevű
dom​big, ahol ezer har​cos várt rá​juk. Ja​mes Po​well ka​pi​tány azon​ban a ka​pott pa​r ancs​hoz tar​tot​ta ma​-
gát, s nem ül​döz​te az in​di​á​no​kat. Fet​ter​man fel volt há​bo​r od​va, s ké​r el​mez​te, hogy leg​kö​ze​lebb őt
küld​jék ki a fa​vá​g ók vé​del​mé​r e. 1866. de​cem​ber 21-én Hen​r y Be​ebee Car​r ing​ton ez​r e​des be​le​egye​-
zett, s nyolc​van​egy ka​to​nát adott mel​lé az​zal, hogy csak kí​sér​je vissza a fa​vá​g ó​kat, és ne ül​döz​ze a
Lone Tra​il Ridge-nél to​vább az in​di​á​no​kat. Fet​ter​man per​sze nem en​g e​del​mes​ke​dett, s a csap​da ez​út​-
tal tö​ké​le​te​sen mű​kö​dött. Dél​r e va​la​mennyi ka​to​na ha​lott volt. Fet​ter​man hom​lo​kán a lyuk mel​lett lő​-
por​nyo​mo​kat fe​dez​tek fel, ami arra utalt, hogy vagy főbe lőt​te ma​g át, vagy egy​mást lőt​ték főbe az
egyik tiszt​jé​vel. A szi​úk csak „száz ka​to​nát ölő harc” né​ven em​le​g et​ték az össze​csa​pást.
Wil​li​am T. Sher​man tá​bor​nok, a Nagy Sík​sá​g ot ma​g á​ba fog​la​ló ka​to​nai ke​r ü​let pa​r ancs​no​ka 1867-
ben hár​mas had​já​r at​tal pró​bál​ta meg​tör​ni az in​di​á​nok el​len​ál​lá​sát. Ők azon​ban az erő​dö​ket to​vább​r a
is blo​kád alatt tar​tot​ták, s rend​sze​r e​sen meg​tá​mad​ták a Bo​ze​man-ös​vé​nyen uta​zó​kat. A szi​úk meg​r en​-
dez​ték éves nap​tán​cu​kat, s meg​vi​tat​ták, me​lyik erőd​r e mér​je​nek csa​pást. Vé​g ül ti​pi​kus in​di​án dön​tést
hoz​tak, s ahe​lyett, hogy erő​i​ket egye​sí​tet​ték vol​na, a szi​úk a Ke​arny-erő​döt, a sá​je​nek pe​dig a C. F.
Smith-erő​döt ost​r o​mol​ták meg. Au​g usz​tus 1-jén öt​száz sá​jen és ara​pa​hó pár la​ko​tá​val rá​tá​madt hat
szé​na​g yűj​tő​r e és ti​zen​ki​lenc ka​to​ná​r a a C. F. Smith-erőd​től há​r om mér​föld​r e észak​ke​let​r e. Más​nap
Fé​ke​vesz​tett Ló, Vö​r ös Fel​hő és Púp (Hump) pe​dig mint​egy ezer har​cos​sal a Ke​arny-erőd​ből ki​vo​nult
fa​vá​g ó​o sz​ta​g ot tá​mad​ta meg. A „sze​ke​r ek csa​tá​já​ban” két tiszt, hu​szon​négy ka​to​na és hat ci​vil vé​de​-
ke​zett ti​zen​négy sze​kér mö​g ül tü​zel​ve. A fel​men​tő se​r eg ér​ke​zé​se​kor az in​di​á​nok fel​hagy​tak a harc​-
cal. Sú​lyos vesz​te​sé​g e​ket szen​ved​tek, de sok lo​vat sze​r ez​tek, s foly​tat​ták az erő​dök zak​la​tá​sát.
Mi​vel ed​dig​r e a vas​út​vo​nal ki​épü​lé​se fe​les​le​g es​sé tet​te a Bo​ze​man-ös​vény fenn​tar​tá​sát, a kor​mány
pe​dig egé​szen új ala​pok​r a kí​ván​ta he​lyez​ni in​di​án​po​li​ti​ká​ját, Vö​r ös Fel​hő há​bo​r ú​ja azon ke​vés há​bo​-
rúk közé tar​to​zott, ame​lye​ket az in​di​á​nok nyer​tek meg. A kor​mány két nagy re​zer​vá​tu​mot je​lölt ki az
in​di​á​nok szá​má​r a, tá​vol az út- és vas​út​vo​na​lak​tól: az egyi​ket Neb​r as​ká​tól észak​r a, a má​si​kat Kan​sas​-
től dél​r e. 1867 jú​ni​u​sá​ban a déli tör​zsek​kel a Me​di​ci​ne Lod​g e nevű pa​tak​nál tár​g yal​tak, majd a kö​vet​-
ke​ző év​ben az észa​ki​a​kat pró​bál​ták meg​hív​ni a La​r a​mie-erőd​be. Vö​r ös Fel​hő azon​ban meg​üzen​te,
hogy csak a Bo​ze​man-ös​vény erőd​je​i​nek ki​ürí​té​se után tár​g yal. A had​se​r eg ki is ürí​tet​te az erő​dö​ket,
ami​ket 1868 jú​li​u​sá​ban a di​a​dal​it​tas in​di​á​nok fel​éget​tek. Hi​á​ba, mert a büsz​ke Vö​r ös Fel​hő így is csak
az őszi bö​lény​va​dá​szat után volt haj​lan​dó meg​je​len​ni a La​r a​mie-erőd​ben. Ta​lán Fé​ke​vesz​tett Ló is
vele volt száz​hu​szon​ö t más har​cos​sal együtt. A szer​ző​dés ha​tal​mas re​zer​vá​tu​mot je​lölt ki a szi​úk szá​-
má​r a a mai Dél-Da​ko​ta ál​lam​nak a Mis​sou​r i​tól nyu​g at​r a fek​vő te​r ü​le​tén, ahol az in​di​án​ügy​nök​ség
har​minc éven át ru​há​za​tot, ele​i​met és ok​ta​tást biz​to​sí​tott szá​muk​r a. Az et​től nyu​g a​tabb​r a el​te​r ü​lő tá​-
jak​r ól nem esett szó a szer​ző​dés​ben, ezért úgy is ér​tel​mez​het​ték, hogy aki nem akar re​zer​vá​tum​ba vo​-
nul​ni, az to​vább​r a is va​dász​hat ezen a vi​dé​ken.
A győ​ze​lem után Fé​ke​vesz​tett Ló újra a régi el​len​sé​g ek, a var​júk és a so​só​nik el​len har​colt, s meg​-
pró​bál​ta ren​dez​ni ma​g án​éle​tét. 1870-ben régi sze​r el​me, Fe​ke​te Bö​lény Asszony (aki​nek ek​kor már
há​r om gyer​me​ke volt) el​hagy​ta a ked​vé​ért a fér​jét. Nincs Víz azon​ban a nyo​muk​ba eredt, s két nap
múl​va rá​juk ta​lált a Pow​der fo​lyó​nál egy tá​bor​ban. A fel​fegy​ver​zett férj a kö​vet​ke​ző ki​ál​tás​sal ron​tott
be a sá​tor​ba: „Ba​rá​tom, el​jöt​tem!” Az asszony ki​r o​hant, Nincs Víz pe​dig ar​con lőt​te fe​le​sé​g e csá​bí​tó​-
ját. A go​lyó a bal orr​lyu​ka alatt ta​lál​ta el Fé​ke​vesz​tett Lót, meg​r e​pesz​tet​te az áll​kap​csát, s a fér​fi be​le​-
zu​hant a tűz​be. Nincs Víz maga is meg​r é​mült at​tól, amit tett, ki​r o​hant a sá​tor​ból, azt ki​ál​tot​ta, hogy
meg​ö l​te el​len​fe​let, és olyan gyor​san el​me​ne​kült, hogy még az ösz​vé​r ét is a tá​bor​ban fe​lej​tet​te. Fé​ke​-
vesz​tett Ló ba​r á​tai az ösz​vé​r en töl​töt​ték ki ha​r ag​ju​kat, s meg​ö lé​se után el​vit​ték a se​be​sül​tet a nagy​-
báty​já​hoz, Pöttyös Var​jú​hoz (Spot​ted Crow).
A konf​lik​tust vé​g ül az öre​g ek ren​dez​ték el min​den​ki szá​má​r a el​fo​g ad​ha​tó​an: Nincs Víz iz​zasz​tó​sá​-
tor​ban tisz​tult meg a gyil​kos​sá​g i kí​sér​let szennyé​től, lo​vak​kal en​g esz​tel​te ki Fé​ke​vesz​tett Lót, az
asszonyt pe​dig nem bün​tet​ték meg, vissza​me​he​tett a fér​jé​hez. A bot​r ány azon​ban ár​tott Fé​ke​vesz​tett
Ló te​kin​té​lyé​nek, s meg​fosz​tot​ták az ing​vi​se​lő tiszt​ség​től. Egy​szer még meg​ker​g et​te Nincs Vízt, de a
fe​le​sé​g é​r ől le​mon​dott. Össze​há​za​so​dott Fe​ke​te Ken​dő​vel (Black Shawl), aki egy kis​lányt, Fél​nek Tő​-
lét (They Are Af​ra​id Of Her) szül​te neki. A gyer​mek azon​ban két-há​r om éves ko​r á​ban meg​halt, s az
apja há​r om na​pon és éj​sza​kán át gyá​szol​ta böj​töl​ve.
Fé​ke​vesz​tett Ló ek​ko​r i​ban fo​ko​za​to​san el​tá​vo​lo​dott Vö​r ös Fel​hő​től, aki egy Wa​shing​ton​ban tett lá​-
to​g a​tás után be​lát​ta, hogy a szi​úk​nak ki kell egyez​ni​ük a fe​hé​r ek​kel, és a re​zer​vá​tum​ban te​le​pe​dett le.
Fé​ke​vesz​tett Ló 1871-től in​kább az el​len​ál​lást meg​tes​te​sí​tő húg​pá​pá fő​nök, Ülő Bika kö​ve​tői kö​r é​ben
érez​te jól ma​g át. 1872. au​g usz​tus 14-én is mel​let​te volt, ami​kor Ülő Bika har​co​sai a Nort​hern Pa​ci​fic
Ra​il​ro​ad (Észa​ki Csen​des-óce​á​ni Vas​út) fel​mé​r ő​it kí​sé​r ő ka​to​nák​r a tá​mad​tak. Itt mind​ket​ten újabb ta​-
nú​je​lét ad​ták bá​tor​sá​g uk​nak. Ülő Bika bé​ké​sen pi​pá​zott a fe​hér ka​to​nák go​lyó​zá​po​r á​ban, Fé​ke​vesz​tett
Ló pe​dig Fe​hér Bi​ká​val (White Bull) vé​g ig​lo​va​g olt „a bát​r ak vo​na​lán”, az el​len​sé​g es ka​to​nák előtt,
aki csak Fé​ke​vesz​tett Ló lo​vát tud​ták el​ta​lál​ni. Pár nap múl​va pe​dig a húg​pá​pá har​cos, Gall ol​da​lán tá​-
mad​tak rá az O’Fal​lon pa​tak​nál Da​vid Stan​ley ez​r e​des csa​pa​tá​r a.
1873 nya​r án Fé​ke​vesz​tett Ló elő​ször har​colt az​zal a fe​hér ka​to​ná​val, akit ugyan​csak Für​tös​nek ne​-
vez​tek el a szü​lei gyer​mek​ko​r á​ban, aki ugyan​o lyan har​ci​as volt, mint ő, s aki​nek a le​g yő​zé​sé​vel ké​-
sőbb vég​leg be​ír​ta a ne​vét a tör​té​ne​lem​be. Ge​o r​g e A. Cus​ter al​ez​r e​des 7. lo​vas​sá​g a a Garryo​wen in​-
du​ló rit​mu​sá​r a meg​ér​ke​zett a Yel​lows​to​ne fo​lyó​hoz, de a szi​úk​nak nem si​ke​r ült csap​dá​ba csal​ni​uk, s
ki​sebb össze​csa​pá​sok után az in​di​á​nok át​me​ne​kül​tek a fo​lyón.
A kö​vet​ke​ző év​ben Cus​ter al​ez​r e​des a kor​mány meg​bí​zá​sá​ból meg​vizs​g ál​ta a Black-hegy​sé​g et egy
né​pes ex​pe​dí​ció élén, amely még némi ara​nyat is ta​lált. Az új​sá​g ok ala​po​san fel​na​g yí​tot​ták a le​lő​hely
je​len​tő​sé​g ét, és az arany​ásók is fel​fi​g yel​tek a hír​r e. Csak​hogy a Black-hegy​ség, in​di​án ne​vén Páhá
Szá​pá egy​szer​r e volt a szi​úk szent he​lye és élel​mi​szer​r ak​tá​r a, amely​r ől sem​mi áron sem vol​tak haj​-
lan​dó​ak le​mon​da​ni. Más har​co​sok​kal együtt Fé​ke​vesz​tett Ló is le​csa​pott néha a ka​to​nák​r a és az arany​-
ásók​r a.
1875-ben a kor​mány fel​szó​lí​tot​ta a szi​úkat, hogy a konf​lik​tu​sok el​ke​r ü​lé​se ér​de​ké​ben ad​ják el a
Black-hegy​sé​g et. Az in​di​á​nok vé​le​mé​nye meg​o sz​lott. Vö​r ös Fel​hő és Pöttyös Fa​r ok úgy vé​le​ke​dett,
hogy​ha a fe​hé​r ek ezt kí​ván​ják, min​den​kép​pen el fog​ják érni a cél​ju​kat, s leg​alább jól meg kell ve​lük
fi​zet​tet​ni a vi​dé​kért. Ifjú Lo​va​i​tól Fél​nek sze​r int el kell ke​r ül​ni a har​cot, de nem sza​bad el​ad​ni a hegy​-
sé​g et, Fé​ke​vesz​tett Ló és Ülő Bika vi​szont ké​szen állt a há​bo​r ú​r a is a szent hely vé​del​mé​ben.
1876 ja​nu​ár​já​ban már más​fél ezer bá​nyász te​vé​keny​ke​dett a Black-hegy​ség​ben, és sor​r a ala​pí​tot​ták
a te​le​pü​lé​se​ket. A kor​mány in​di​án​ügyi meg​bí​zott​ja meg​üzen​te a tör​zsek​nek, hogy va​la​mennyi kó​bor
csa​pat je​lent​kez​zen az ügy​nök​sé​g e​ken, ame​lyik nem te​szi meg, azt el​len​ség​nek fog​ják te​kin​te​ni. Az
in​di​á​nok azon​ban ezt a ren​de​le​tet egy​sze​r ű meg​hí​vás​nak te​kin​tet​ték, s azt fe​lel​ték, hogy egye​lő​r e va​-
dász​ni kí​ván​nak, majd utá​na fel​ke​r e​sik az ügy​nök​sé​g et. Vá​lasz​ként Joseph Rey​nolds ez​r e​des már​ci​us​-
ban rá​tá​madt a Pow​der fo​lyó​nál egy tá​bor​r a, mert azt hit​te, Fé​ke​vesz​tett Ló kö​ve​tő​it ta​lál​ta meg. A tá​-
bor azon​ban Két Hold (Two Moon) sá​jen fő​nök kö​ve​tő​ié volt, akik el​me​ne​kül​tek ugyan, de még az éj​-
jel min​den le​fog​lalt lo​vu​kat vissza​sze​r ez​ték a ka​to​nák​tól. Ez​u​tán pe​dig va​ló​ban csat​la​koz​tak Fé​ke​-
vesz​tett Ló kö​ve​tő​i​hez, akik min​de​nü​ket meg​o sz​tot​ták a me​ne​kül​tek​kel, majd együtt ke​r es​ték fel Ülő
Bika tá​bo​r át.
Ez a tá​ma​dás győz​te meg a sza​ba​don kó​bor​ló ban​dá​kat, hogy har​col​ni​uk kell a fe​hé​r ek​kel. 1876
nya​r á​r a szo​kat​la​nul sok in​di​án gyűlt össze a nyá​r i nap​tánc szer​tar​tá​sá​r a a mai Mon​ta​na te​r ü​le​tén:
mint​egy hét​ezer sziu és sá​jen, akik kö​zött leg​alább ezer​nyolc​száz-két​ezer harc​ké​pes fér​fi volt. Az
Egye​sült Ál​la​mok had​se​r e​g ei há​r om ol​dal​r ól pró​bál​ták be​ke​r í​te​ni őket, de az in​di​á​nok jú​ni​us 17-én a
Rosebud pa​tak​nál le​csap​tak Ge​o r​g e Cro​o k tá​bor​nok dél​r ől ér​ke​ző ka​to​ná​i​r a, aki​ket vissza​vo​nu​lás​r a
bír​tak. Jú​ni​us 25-én pe​dig harc​r a ké​szen fo​g ad​ták Cus​ter 7. lo​vas​sá​g át, ame​lyet szin​te tel​je​sen meg​-
sem​mi​sí​tet​tek a Litt​le Big​horn fo​lyó mel​lett ví​vott üt​kö​zet​ben. (Lásd a 28. és a 30. fe​je​ze​tet!)
Fé​ke​vesz​tett Ló eb​ben a csa​tá​ban Ülő Bika húg​pá​pá​i​nak az ol​da​lán har​colt. Előbb Mar​cus A. Reno
száz​het​ven​ö t fős zász​ló​al​já​nak fel​tar​tóz​ta​tá​sá​ban vett részt, majd meg​ér​ke​zett Fe​hér Bika, aki a ha​-
gyo​má​nyos sziu csa​ta​ki​ál​tás​sal hív​ta harc​r a Cus​ter egy​sé​g e el​len: „Hoka hey, Test​vér! Nem tart örök​-
ké ez az élet! Most nem for​du​lok vissza!” Fé​ke​vesz​tett Ló erre be​le​fújt sas​csont síp​já​ba, és fel​vág​ta​tott
Fe​hér Bi​ká​val a dom​bo​kon. „Gye​rünk, la​ko​ták! Jó nap ez a ha​lál​ra!” Mind​ket​ten meg​is​mé​tel​ték
1872. au​g usz​tus 14-i bra​vú​r os tet​tü​ket: vad ki​ál​tás​sal át​vág​tat​tak a fe​hér ka​to​nák kö​zött, akik hi​á​ba tü​-
zel​tek rá​juk. Ez​zel két rész​r e sza​kí​tot​tak az el​len​fe​le​i​ket, akik rá​adá​sul a fegy​ve​r ü​ket is ki​lőt​ték, így
most a töb​bi in​di​án meg​r o​ha​moz​hat​ta őket. Egye​sek sze​r int Fé​ke​vesz​tett Ló mér​te a ha​lá​los csa​pást
Cus​ter​r e, de ez csak le​g en​da, mert a nagy zűr​za​var​ban sen​ki sem tud​ta meg​ál​la​pí​ta​ni, hogy ki​vel ke​-
rült szem​be Eső​mos​ta Arc (Rain In The Face) ké​sőbb így idéz​te fel a tör​tén​te​ket: „Ab​ban a harc​ban
oly nagy volt az iz​ga​lom, hogy még a leg​kö​ze​leb​bi ba​rá​ta​in​kat is alig is​mer​tük fel.”
Az Egye​sült Ál​la​mok szá​má​r a ha​tal​mas sok​kot oko​zott az a tény, hogy a Füg​g et​len​sé​g i Nyi​lat​ko​zat
szá​za​dik év​for​du​ló​já​nak ün​ne​pe ide​jén ilyen meg​alá​zó ve​r e​sé​g et szen​ved​tek el ka​to​nái a le​né​zett in​-
di​á​nok​tól. A la​pok​ban egy​r e gyak​r ab​ban em​le​g et​ték Fé​ke​vesz​tett Ló és Ülő Bika ne​vét. Az in​di​á​nok
pe​dig szét​o sz​lot​tak, mert ilyen nagy tá​bor nem ma​r ad​ha​tott so​ká​ig együtt. A lo​va​kat ugyan​is
könnyeb​ben el tud​ták lát​ni fű​vel a ki​sebb csa​pa​tok​ban ván​do​r ol​tak. Fé​ke​vesz​tett Ló és kí​sé​r ői a Litt​le
Mis​sou​r i fo​lyó​hoz lo​va​g ol​tak, s fel​éget​ték ma​g uk mö​g ött a fü​vet, hogy a lo​vas ka​to​nák ne tud​ják kö​-
vet​ni őket. Az egy​r e hí​r e​sebb og​la​la har​cos még ide​jé​ben meg​ér​ke​zett a Slim Butts mel​let​ti üt​kö​zet​be,
ahol szep​tem​ber 9-én Ge​o r​g e Cro​o k tá​bor​nok ka​to​nái rá​tá​mad​tak Ame​r i​kai Ló (Ame​ri​can Hor​se) tá​-
bo​r á​r a, s Fé​ke​vesz​tett Ló részt vett a vissza​vo​nu​ló ka​to​nák ül​dö​zé​sé​ben is.
A harc azon​ban egy​r e re​mény​te​le​nebb​nek tűnt. Az ügy​nök​sé​g én össze​g yűlt öreg fő​nö​kök le​mond​-
tak a Black-hegy​ség​r ől, no​vem​ber 25-én pe​dig a ka​to​nák ve​r e​sé​g et mér​tek Tom​pa Kés sá​jen​je​i​r e,
akik Fej​vesz​tett Ló tá​bo​r á​ba me​ne​kül​tek. A szi​úk ez​u​tán tár​g yal​ni pró​bál​tak Nel​son A. Mi​les tá​bor​-
nok​kal, de ősi el​len​sé​g e​ik, a var​júk, akik a tá​bor​nok nyom​ke​r e​sői vol​tak, rá​juk tá​mad​tak. Eb​ből Fé​-
ke​vesz​tett Ló azt a kö​vet​kez​te​tést von​ta le, hogy to​vább​r a sem le​het meg​bíz​ni a fe​hé​r ek​ben. Így az​tán
el​haj​tot​ták a ka​to​nák mar​há​it, és ami​kor a Che​yen​ne Ri​ver Ügy​nök​ség​ből ér​ke​ző in​di​án kül​dött​ség
meg​adás​r a szó​lí​tot​ta fel őket, nem hall​g at​tak rá.
A har​cok té​len is foly​ta​tód​tak, ami​hez az in​di​á​nok nem vol​tak hoz​zá​szok​va. 1877 ja​nu​ár​já​ban Ülő
Bika a né​pé​vel együtt csat​la​ko​zott Fé​ke​vesz​tett Ló tá​bo​r á​hoz, s meg​o sz​tot​ták kész​le​te​i​ket. Fé​ke​vesz​tett
Ló 8-án meg​pró​bál​ta csap​dá​ba csal​ni Mi​les tá​bor​nok ka​to​ná​it, de az ak​ció si​ker​te​len volt, s egy hó​fú​-
vás vé​g et ve​tett a harc​nak. Az in​di​á​nok el​me​ne​kül​tek, de a nők és a gye​r e​kek na​g yon so​kat szen​ved​tek
az idő​já​r ás mi​att.
Ülő Bika ek​kor úgy dön​tött, hogy át​vo​nul Ka​na​dá​ba. Egy​r e több og​la​la fő​nök pró​bál​ta rá​be​szél​ni
Fé​ke​vesz​tett Lót, hogy adja meg ma​g át, s vé​g ül ő is be​lát​ta, hogy nem te​he​ti ki to​váb​bi nél​kü​lö​zés​nek
éhe​ző kö​ve​tő​it. 1877. má​jus 1-jén J. Wes​ley Ros​en​qu​est had​nagy tíz sze​kér éle​lem​mel, száz mar​há​val
meg​in​dult a Ro​bin​son-tá​bor​ból az og​la​lák​hoz, akik haj​lan​dó​ak vol​tak át​ad​ni fegy​ve​r e​i​ket és kö​vet​ni
őt. Má​jus 6-án Fé​ke​vesz​tett Ló nyolc​száz​nyolc​van​ki​lenc in​di​án​nal meg​je​lent a neb​r as​kai Ro​bin​son-tá​-
bor​ban, s ez​zel vé​g et ért a szi​úk el​len​ál​lá​sa.
Fé​ke​vesz​tett Ló az éle​te utol​só nap​ja​i​r a min​den jel sze​r int meg​ke​se​r e​dett, za​vart em​ber lett, aki se​-
hol sem ta​lál​ta a he​lyét. A fe​hé​r ek to​vább​r a is tar​tot​tak tőle, a Vö​r ös Fel​hőt kö​ve​tő in​di​á​nok pe​dig
vég​te​le​nül fél​té​ke​nyek vol​tak rá. A tá​bor​ban a tisz​tek azon​nal fel​ke​r es​ték, ön​ál​ló ügy​nök​sé​g ét ígér​tek
neki, tisz​ti ran​g ot a fel​de​r í​tők kö​zött, s fel​aján​lot​ták, hogy a la​ko​ták fő​nö​ké​nek mi​nő​sé​g é​ben lá​to​g as​-
son el Ru​ther​ford B. Ha​yes-hez, az Egye​sült Ál​la​mok el​nö​ké​hez. Vö​r ös Fel​hő és Pöttyös Fa​r ok vi​-
szont arra fi​g yel​mez​tet​te, hogy​ha el​megy Wa​shing​ton​ba, fog​lyul fog​ják ej​te​ni Fé​ke​vesz​tett Ló nem
tud​ta, ki​nek higgyen, nem kért a meg​tisz​tel​te​té​sek​ből, az in​di​án​ügy​nök​sé​g et azon​ban el​fo​g ad​ta vol​na
a mai Wyo​ming ál​lam te​r ü​le​tén. Egye​lő​r e vi​szont csak el sze​r e​tett vol​na men​ni bö​lény​r e va​dász​ni.
Ek​kor ri​asz​tó hír ér​ke​zett a tá​bor​ba: a né​pör​szi in​di​á​nok Joseph fő​nök ve​ze​té​sé​vel el​me​ne​kül​tek a
re​zer​vá​tum​ból, és a ka​na​dai ha​tár felé tar​tot​tak. Cro​o k tá​bor​nok fel​aján​lot​ta Fé​ke​vesz​tett Ló​nak, hogy
lo​vat és fegy​vert kap, csak men​jen utá​nuk, és bír​ja rá őket a ka​pi​tu​lá​ci​ó ​r a. Frank Go​u​ard tol​mács
azon​ban rosszul for​dí​tot​ta az og​la​la har​cos sza​va​it, és úgy tol​má​csol​ta ki​je​len​té​sét, hogy in​kább a fe​-
hé​r ek el​len har​col​na. Ez​u​tán a töb​bi in​di​án hi​á​ba pró​bált ma​g ya​r áz​kod​ni, Cro​o k egy​r e ke​vés​bé bí​zott
meg Fé​ke​vesz​tett Ló​ban, s nem en​g ed​te el a bö​lény​va​dá​szat​r a sem. Nem na​g yon tud​ta, mit csi​nál​jon
vele, egyes og​la​lák azt bi​zony​g at​ták, hogy a hí​r es har​cos még​is haj​lan​dó len​ne a né​pör​szik ül​dö​zé​sé​-
re, má​sok vi​szont (Vö​r ös Fel​hő ro​ko​nai) azt ál​lí​tot​ták, hogy Fé​ke​vesz​tett Ló egye​ne​sen a tá​bor​nok
éle​té​r e tör. Cro​o k vé​g ül úgy dön​tött, hogy Fé​ke​vesz​tett Ló min​den​kép​pen az el​len​ál​lás szim​bó​lu​ma
lett, ezért a leg​jobb lesz el​tá​vo​lí​ta​ni a kör​nyék​r ől, és Flo​r i​dá​ba szál​lít​tat​ni. Pa​r an​csát kö​zöl​te Lu​ther
Brad​ley ez​r e​des​sel, és el​uta​zott.
Az og​la​la har​cos ez​alatt fe​le​sé​g é​vel, Fe​ke​te Ken​dő​vel a kö​ze​li Spot​ted Tail Ügy​nök​ség​be lo​va​g olt.
Itt a bé​ke​pár​ti in​di​á​nok nem fo​g ad​ták szí​ve​sen, a She​r i​dan-tá​bor​ba kí​sér​ték, majd meg​ér​ke​zett Jes​se
M. Lee had​nagy, aki arra kér​te, tér​jen vissza a Ro​bin​son-tá​bor​ba. Fé​ke​vesz​tett Ló so​ká​ig té​to​vá​zott,
mert rosszat sej​tett, s azt mond​ta, va​la​mi tör​tén​ni fog vele. Vé​g ül szep​tem​ber 5-én vissza​tért, de már a
Spot​ted Tail ügy​nök​ség in​di​án​jai kí​sér​ték, mint​ha fo​g oly lett vol​na. Csak​hogy a Ro​bin​son-tá​bor kör​-
nyé​kén több ezer la​ko​ta kö​ve​tő​je várt rá. Lee had​nagy​nak meg​pa​r an​csol​ták, hogy vi​g ye az in​di​ánt
Lu​ther Brad​ley ez​r e​des​nek a zár​ka mel​lett lévő hi​va​ta​lá​ba. Brad​ley azon​ban nem akart vele be​szel​ni,
üzen​te, men​jen az ügye​le​tes tiszt​hez.
A hu​za​vo​ná​ból Fé​ke​vesz​tett Ló azt a kö​vet​kez​te​tést von​ta le, hogy akar​ják tar​tóz​tat​ni. Az őr​ház felé
ment Ja​mes Ken​ning​ton ka​pi​tány, két ka​to​na és egy Kis Nagy Em​ber (Litt​le Big Man) nevű og​la​la
rend​ő r kí​sé​r e​té​ben. (Kis Nagy Em​ber mel​let​te har​colt a Litt​le Big​horn-i üt​kö​zet​ben, ezért egye​sek
egye​ne​sen Fé​ke​vesz​tett Ló Jú​dá​sá​nak ne​vez​tek el.) Fé​ke​vesz​tett Ló hir​te​len úgy dön​tött, hogy in​kább
kö​ve​té​vel éj​sza​ká​zik, mint az őr​ház​ban, s az aj​tó​ban meg​for​dult. Kis Nagy Em​ber le​fog​ta, de Fej​vesz​-
tett Ló kést rán​tott, s meg​se​bez​te a csuk​ló​ján. A kö​zel​ben lévő in​di​á​nok oda​sza​lad​tak, s a meg​r i​adt
Ken​ning​ton ki​a​bál​ni kez​dett, hogy vé​g ez​ze​nek az in​di​án​nal. Erre Wil​li​am Gent​les, egy negy​ven​hét
éves ír köz​le​g ény szu​r onnyal hát​ba döf​te a du​la​ko​dót. „Meg​ölt en​gem!” – ki​ál​tott fel Fé​ke​vesz​tett Ló,
és össze​esett.
A dok​tor meg​ér​ke​zett, de sem​mit sem te​he​tett, a se​be​sült már hal​dok​lott. A se​g éd​tiszt iro​dá​já​ba vit​-
ték, s itt halt meg éj​fél felé. Nem akart ágy​ba fe​küd​ni, azt kér​te, fek​tes​sék a föld​r e. Be​en​g ed​ték hoz​zá
az ap​ját, aki​vel a hal​dok​ló így be​szélt: „Sú​lyo​san meg​se​be​sül​tem, apám. Mondd meg né​pem​nek, hogy
már nem vár​hat​nak tő​lem sem​mit.” Az apja a holt​tes​tet vö​r ös ta​ka​r ó​ba bur​kol​ta, egy tra​vo​is-ra (ló
von​tat​ta két fa​ág​r a) he​lyez​te, és át​vit​te a Spot​ted Tail Ügy​nök​ség​be. Ké​sőbb a Pine Ridge re​zer​vá​tum​-
ban te​met​ték el, egye​sek sze​r int az oly hí​r es​sé vált Woun​ded Knee pa​tak mel​lett, de sen​ki sem tud​ja
biz​to​san, hol nyug​sza​nak Fékevesz​tett Ló föl​di ma​r ad​vá​nyai.
Fé​ke​vesz​tett Ló a XX. szá​zad​ban az in​di​án el​len​ál​lás egyik szim​bó​lu​ma lett, szám​ta​lan könyv és
film idéz​te fel alak​ját. Ge​o r​g e Arm​strong Cus​ter leg​hí​r e​sebb élet​r aj​zi film​jé​ben (They Died With
The​ir Boots On, 1941, ma​g yar címe: Az utol​só em​be​rig) ter​mé​sze​te​sen ő adja le a ha​lá​los lö​vést Cus​-
ter​r e. A dél-da​ko​tai Black-hegy​ség​ben pe​dig Kor​c​zak Zi​ó ł​kows​ki irá​nyí​tá​sá​val 1948-ban hoz​zá​lát​tak,
hogy az egész Thun​der​head-he​g yet át​for​mál​ják Fé​ke​vesz​tett Ló óri​á​si szob​r á​vá. Ha el​ké​szül, ál​lí​tó​-
lag száz​ki​lenc​ven​ö t mé​ter hosszú és száz​het​ven​egy mé​ter ma​g as lesz. Azt pe​dig alig​ha​nem a sors iró​-
ni​á​já​nak ne​vez​het​jük, hogy az em​lék​mű Cus​ter me​g yé​ben és Cus​ter vá​r os kö​ze​lé​ben épül.
 25. Mik voltak a cowboyok feladatai?
A te​xa​si​ak az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú​ban (1861-1865) a dé​li​ek Kon​fö​de​r á​ci​ó ​ja ol​da​lán har​col​tak.
Ami​kor a fér​fi​ak a ve​r e​ség után vissza​tér​tek el​sze​g é​nye​dett bir​to​ka​ik​r a, rend​kí​vü​li gaz​da​sá​g i ne​héz​-
sé​g ek​kel kel​lett szem​be​néz​ni​ük. Ek​kor éb​r ed​tek rá, hogy egyet​len va​g yon​tár​g yuk ma​r adt, ame​lyet si​-
ke​r e​sen ér​té​ke​sít​het​nek: a long​horn szar​vas​mar​ha Texas déli sar​ká​ban a me​leg ég​haj​lat​nak és a vég​te​-
len leg​e​lők​nek kö​szön​he​tő​en rend​kí​vül el​sza​po​r od​tak azok a mar​hák, ame​lyek​nek az „őse​it” még a
spa​nyol hó​dí​tók hoz​ták át Eu​r ó​pá​ból. Mint​egy öt-hat​mil​lió ál​lat le​g e​lé​szett bé​ké​sen, az in​di​á​nok​tól és
a ra​g a​do​zók​tól sem há​bor​g at​va. A lege​lő​kön sem​mi​be sem ke​r ült egy ál​lat fel​ne​ve​lé​se, egy bor​jút
há​r om-négy dol​lá​r ért vesz​te​g et​tek, de észa​kon en​nek a tíz​sze​r e​sét is meg​ad​tak vol​na érte. A kér​dés az
volt, hogy jut​tas​sák el észak​r a az ál​la​to​kat?

Elő​ször 1866-ban te​r el​tek fel több nagy csor​dát a Se​da​lia- vagy Shaw​nee-ös​vé​nyen az In​di​án Ter​r i​-
tó​r i​u​mon (a mai Ok​la​ho​ma ál​lam te​r ü​le​tén) át Mis​sou​r i​ba. Az ezer​mér​föl​des úton azon​ban igen sok
vesz​te​ség érte a gaz​dá​kat, egyes far​me​r ek pe​dig a mar​ha​vész ter​jesz​té​sé​r e hi​vat​koz​va nem akar​ták át​-
en​g ed​ni te​r ü​le​tü​kön a te​xa​si​a​kat.
Egy il​li​no​is-i üz​let​em​ber, Joseph G. Mc​Coy fel​is​mer​te a mar​ha​ke​r es​ke​de​lem​ben rej​lő le​he​tő​sé​g et,
és ha​tal​mas ka​r á​mo​kat épí​tett ki egy ál​mos kan​sa​si kis​vá​r os​ban, Abi​le​ne-ben, mert in​nen vas​úton
könnyen to​vább le​he​tett szál​lí​ta​ni az ál​la​to​kat Chi​ca​g ó​ba. A le​g en​da sze​r int a te​xa​si​ak meg​ér​ke​zé​se
előtt Abi​le​ne annyi​r a sze​g ény vá​r os​ka volt, hogy egyet​len kocs​má​r o​sa pré​r i​ku​tyá​kat adott el pár dol​-
lá​r ért az arra ve​tő​dő ide​g e​nek​nek. Mc​Coy ügy​nö​kei azon​ban Te​xas-szer​te el​ter​jesz​tet​ték az új le​he​tő​-
ség hí​r ét, és Abi​le​ne ha​ma​r o​san „Te​xas ke​r es​ke​del​mi fő​vá​r o​sa” lett.
1867-ben mint​egy har​minc​ö t​ezer mar​hát haj​tot​tak Abi​le​ne-be azon az ös​vé​nyen, ame​lyet egy
wichi​tai fél-cse​r o​ki ke​r es​ke​dő, Jes​se Chis​holm hasz​nált, ami​kor árut szál​lí​tott az In​di​án Ter​r i​tó​r i​um​-
ra. Ezt a Se​da​lia-ös​vény​től nyu​g a​tabb​r a fek​vő út​vo​na​lat ezért Chis​holm-ös​vény​nek ne​vez​ték el. Abi​-
le​ne-ben egy​r e na​g yobb mé​r e​tű ka​r á​mo​kat kel​lett épí​te​ni: 1870-ben már ál​lí​tó​lag hét​száz​ezer mar​hát
te​r el​tek ide Te​xas​ból. A vas​út​vo​na​lak azon​ban to​vább épül​tek nyu​g at felé, s a nyo​muk​ban új „mar​ha​-
vá​r o​sok”, vagy​is szar​vas​mar​ha-ke​r es​ke​del​mi köz​pon​tok vi​r á​g oz​tak fel: Wichi​ta, Cald​well, Ellsworth
és Dod​g e City. Ez utób​bi vá​r os​ba az úgy​ne​ve​zett nyu​g a​ti ös​vé​nyen le​he​tett el​jut​ni, ame​lyet Lu​ci​en
Max​well ala​kí​tott ki, s egé​szen Ogal​la​lá​ig tar​tott. Két te​xa​si, Char​les Go​o d​night és Oli​ver Lo​ving pe​-
dig úgy dön​tött, hogy az egész In​di​án Ter​r i​tó​r i​u​mot el​ke​r ül​ve, Új-Me​xi​kón át fog​ják el​haj​ta​ni az ál​-
la​ta​i​kat Co​lo​r a​dó​ba. Vál​lal​ko​zá​suk si​ke​r es​nek bi​zo​nyult: az arany​ásó​vá​r o​sok la​kói és az el​szi​g e​telt
erő​dök ka​to​nái min​den pénzt meg​ad​tak a rég​ó ta nél​kü​lö​zött mar​ha​hú​sért. A ró​luk el​ne​ve​zett ös​vény,
a Go​o d​night-Lo​ving-ös​vény egy​r e észa​kabb​r a nyúlt, s egyes vál​lal​ko​zók egé​szen Ka​na​dá​ig el​ju​tot​tak
a csor​dá​ik​kal. (Lásd a 26. fe​je​ze​tet!) Mon​ta​ná​ban száz dol​lárt is el le​he​tett kér​ni egy mar​há​ért.
A mar​ha​ke​r es​ke​de​lem ha​tal​mas hasz​not haj​tott a vál​lal​ko​zók​nak, aki​ket csak „csor​da​bá​r ók” (catt​le
ba​rons) né​ven em​le​g et​tek. Ale​xan​der Ha​mil​ton Swan pél​dá​ul skót ban​ká​r ok tá​mo​g a​tá​sát meg​sze​r ez​ve
olyan rész​vény​tár​sa​sá​g ot ho​zott lét​r e, amely száz​húsz​ezer mar​ha fe​lett ren​del​ke​zett, és sze​mé​lyes va​-
gyo​na meg​kö​ze​lí​tet​te a há​r om​mil​lió dol​lárt. Oly​kor a sze​g é​nyeb​bek​r e is rá​mo​soly​g ott a sze​r en​cse.
So​kan em​le​g et​tek egy bi​zo​nyos szol​g á​ló​lányt, akit a gaz​dá​ja kész​pénz hí​ján ti​zen​ö t mar​há​val fi​ze​tett
ki, és meg​en​g ed​te, hogy a le​g e​lő​jén tart​sa az ál​la​to​kat. Az ügyes lány tíz év alatt hu​szon​ö t​ezer dol​lár
ér​té​kű​r e gya​r a​pí​tot​ta a csor​dát.
Húsz év alatt mint​egy tíz​mil​lió mar​hát haj​tot​tak észak felé Te​xas​ból. A vas​út​vo​na​lak meg​épü​lé​sé​-
nek és a hű​tő​ipar fej​lő​dé​sé​nek jó​vol​tá​ból az Egye​sült Ál​la​mok la​kos​sá​g a „mar​ha​hús​evő” nép​pé vál​-
to​zott, az egyik vas​úti cso​mó​pont​ban fek​vő Chi​ca​g o pe​dig a hús​ipar köz​pont​já​vá fej​lő​dött. (Ezt per​-
sze nem csak a te​xa​si​ak​nak kö​szön​het​te, a kör​nyé​ken ko​r áb​ban is el​ter​jedt a mar​ha​te​nyész​tés.)
Az ér​té​kes csor​dá​kat azok a lo​vas és fegy​ve​r es fér​fi​ak haj​tot​ták észak felé, aki​ket vi​lág​szer​te cow​-
boyok (te​he​nész fiúk) né​ven is​mer​nek – bár ez a név Te​xas​ban kis​sé meg​ve​tő el​ne​ve​zés​nek szá​mí​tott,
s job​ban ked​vel​ték a cowhand (te​he​nész​se​g éd) ne​vet. Egy​har​ma​duk fe​ke​te vagy me​xi​kói volt, ami​r ől
a wes​tern​fil​mek ren​de​zői szí​ve​sen meg​fe​led​kez​nek. Több​sé​g ük tí​zes évei vé​g én és hú​szas évei ele​jén
járt. Rend​kí​vül ke​mény mun​kát vé​g ez​tek, na​g yon cse​kély fi​ze​té​sért. A ke​r e​se​tük napi egy dol​lár kö​r ül
volt, s ezért he​te​ken át egész na​po​kat kel​lett a nye​r eg​ben töl​te​ni​ük, por​ban, eső​ben és – ha észak​r a fel​-
ju​tot​tak – oly​kor hó​vi​har​ban is.
A cow​boyok vi​se​le​te fur​csá​nak tűn​he​tett a kí​vül​ál​lók szá​má​r a, akik cso​dál​koz​va néz​ték a nya​kuk
kö​r ül szí​nes ken​dőt, ke​zü​kön kesz​tyűt vi​se​lő, ma​g as sar​kú csiz​má​ban bil​le​g ő fér​fi​a​kat, akik​nek csi​-
lin​g e​lő sar​kan​tyúk je​lez​ték a kö​ze​le​dé​sét. Ez az öl​tö​zék azon​ban egy sa​já​tos te​vé​keny​ség​hez ki​ala​kí​-
tott mun​ka​r u​ha volt, s nagy ré​szét a me​xi​kói var​r ók​tól (az ot​ta​ni lo​vas pász​to​r ok​tól) vet​ték át. Olyan
ka​la​pot kel​lett vi​sel​ni​ük, amely mé​r e​té​nél fog​va hű​vö​sen tart​ja fe​jük fe​lett a le​ve​g őt, szük​ség ese​tén
pe​dig vi​zet is le​het me​r í​te​ni vele. A ka​lap ka​r i​má​já​nak szé​les​nek kel​lett len​nie, hogy vi​se​lő​je sze​mét
véd​je a Nap su​g a​r a​i​tól, ugyan​ak​kor annyi​r a még​sem le​he​tett szé​les, mint a somb​r e​r óé, ame​lyet a szél
könnyen le​kap​ha​tott a tu​laj​do​no​sa fe​jé​r ől. A cow​boyok a Stet​son Ka​lap Tár​sa​ság ál​tal gyár​tott és ter​-
jesz​tett fej​fe​dő​ket ked​vel​tek leg​job​ban, s ezért ke​le​ten gyak​r an min​den szé​le​sebb ka​r i​má​jú, nyu​g a​ti
ka​la​pot „stet​son” né​ven em​le​g et​tek. A nya​kuk​ban hor​dott ken​dőt a cow​boyok te​r e​lés köz​ben egé​szen
a sze​mü​kig fel​húz​ták, így véd​ve meg or​r u​kat és szá​ju​kat a csor​da ál​tal fel​vert por​fel​hő​től. Szük​ség
ese​tén egy tö​r ött kart is a ken​dő tar​tott meg. A cow​boyok gyap​jú- vagy fla​nel​in​g et vi​sel​tek, amely fel​-
szív​ja az iz​zad​sá​g ot, mel​lényt, amely sza​ba​don hagy​ja a kar​ju​kat, és erős, tar​tós, le​he​tő​leg a had​se​r eg
szá​má​r a ké​szí​tett nad​r á​g ot. A nad​r ág fe​lett chaps (ejtsd: sepsz) el​ne​ve​zé​sű, bőr nad​r ág​vé​dőt hord​tak,
amely nél​kül a tö​vi​ses bok​r ok vé​r es​r e se​bez​ték vol​na a lá​bu​kat. Ez nem volt más, mint egy de​r é​kon
meg​kö​tött bőr​kö​tény, ame​lyet a lo​vas élet​mód​hoz iga​zít​va fél​be​vág​tak, és a lá​buk​hoz erő​sí​tet​tek. A
kesz​tyű​r e és bőr csuk​ló​vé​dők​r e azért volt szük​ség, mert aki ezek nél​kül pró​bált vol​na lasszó​val meg​-
ál​lí​ta​ni egy vág​ta​tó, több​má​zsás mar​hát, an​nak a kö​tél ala​po​san fel​se​bez​te vol​na a ke​zét. Hosszú ka​bá​-
tot vi​sel​tek, amely meg​véd​te őket az eső​től, por​tól, há​tul pe​dig fel volt vág​va, hogy lóra le​hes​sen
száll​ni ben​ne. A csiz​má​nak azért volt ma​g as és kis​sé elő​r e​haj​ló sar​ka, hogy a tu​laj​do​no​sa job​ban
meg​vet​hes​se a lá​bát a ta​la​jon lasszó​zás köz​ben. Egye​dül a sar​kan​tyúk​r a erő​sí​tett, csi​lin​g e​lő fém​da​-
rab​kák​nak, az úgy​ne​ve​zett jing​le​bobok​nak nem volt sem​mi​lyen hasz​nos sze​r e​pük – leg​fel​jebb je​lez​-
ték, hogy iga​zi, vér​be​li cow​boy kö​ze​le​dik.
Mun​ká​juk ta​vasszal kez​dő​dött Te​xas​ban: lo​von be​jár​ták a ha​tal​mas, el​ke​r í​tet​len le​g e​lő​ket, hogy be​-
gyújt​sák a gaz​dák mar​há​it, ame​lye​ket a sző​r ük​be ége​tett je​lek​r ől is​mer​tek fel. Sok nem​r ég szü​le​tett,
je​lö​let​len bor​jú kö​vet​te a te​he​ne​ket (a cow​boyok do​gie né​ven em​le​g et​ték őket), ame​lye​ket a be​g yűj​tés
(roun​dup) után meg kel​lett je​löl​ni. Eh​hez ügye​sen kel​lett bán​ni a lasszó​val, ne​hogy ki​tör​jék az ál​lat
lá​bát vagy a nya​kát. Ál​ta​lá​ban ket​ten kap​ták el a bor​ja​kat, az egyik cow​boy a szar​va köré, a má​sik a
hát​só lába alá dob​ta a hur​kot, s az így moz​g ás​kép​te​len​né tett ál​la​tot a föld​r e dön​töt​ték. A tü​zes vas​sal
is vi​g yáz​ni kel​lett, hogy csak a szőrt éges​se ki, de ko​mo​lyabb se​bet ne okoz​zon. A je​lö​lé​se​ket gyak​-
ran a szom​széd gaz​da kép​vi​se​lő​i​nek je​len​lé​té​ben vé​g ez​ték, akik iga​zol​ták, hogy csak a sa​ját te​he​ne​i​-
ket kö​ve​tő bor​ja​kat je​löl​ték meg, s nem tu​laj​do​ní​tot​ták el más ál​la​ta​it. Te​xas​ban már 1848-ban tör​-
vény szü​le​tett ar​r ól, hogy a je​lö​lé​se​ket hi​va​ta​lo​san jegy​zék​be kell vé​tet​ni és köz​zé kell ten​ni. A bi​kák
több​sé​g ét kaszt​r ál​ták, mert az ök​r ök en​g e​del​me​seb​bek vol​tak, és job​ban meg​híz​tak. A cow​boyok​nak
arra is ügyel​ni​ük kel​lett, hogy a don​g ó​le​g yek ne fer​tőz​zék meg az ál​la​tok se​be​it.
Nyá​r on, ami​kor már volt elég fű a pré​r in, össze​te​r el​ték az ál​la​to​kat, s meg​in​dul​tak ve​lük észak felé.
A leg​ki​sebb csor​da is leg​alább öt​száz ál​lat​ból állt, a leg​na​g yobb, ame​lyet 1869-ben in​dí​tot​tak út​nak,
ti​zen​ö t​ezer​ből. Az át​la​g os csor​dák​ban ezer​ö t​száz-két​ezer mar​ha bal​la​g ott bé​ké​sen le​g e​lész​ve. A gaz​-
dák úgy gon​dol​ták, két​száz​ö t​ven mar​hán​ként van szük​ség egy cow​boy​r a, a fu​ka​r ab​bak pe​dig úgy vél​-
ték, hogy elég lesz egy em​ber min​den négy​száz ál​lat​hoz. A te​r e​lés a fő​nök, a tra​il boss irá​nyí​tá​sa alatt
zaj​lott, aki vagy a tu​laj​do​nos volt, vagy egy ta​pasz​tal​tabb szak​em​ber, akit jól meg​fi​zet​tek. Úgy kel​lett
meg​ter​vez​nie a te​r e​lést, mint egy ka​to​nai had​mű​ve​le​tet: is​mer​nie kel​lett az út​vo​na​lat, az ita​tó​he​lye​ket,
a gáz​ló​kat és a pi​he​nő​he​lye​ket. Ő je​löl​te ki az irányt, ő mond​ta meg, mennyi utat tesz​nek meg egy nap
alatt, és hol tér​nek nyu​g o​vó​r a. Ő tár​g yalt az út​juk​ba ke​r ü​lő föl​dek tu​laj​do​no​sa​i​val, ő al​ku​do​zott az in​-
di​á​nok​kal, ő tar​tott ren​det a cow​boyok kö​zött, ő fi​zet​te ki őket, és ő adta el a mar​há​kat, ami​kor el​ér​ték
út​juk vég​cél​ját. A má​so​dik leg​fon​to​sabb sze​mély a sza​kács volt, aki egy spe​ci​á​li​san fel​sze​r elt sze​ké​-
ren, az úgy​ne​ve​zett chuck wa​gonon uta​zott. A jó sza​kács néha az or​vos, a bor​bély, a sza​bó, a ko​vács
és a bé​kél​te​tő fel​ada​ta​it is el​lát​ta. Ál​ta​lá​ban meg​előz​te a csor​dát, s mire a pi​he​nő​hely​r e ér​tek, már ká​-
vé​val és éle​lem​mel fo​g ad​ta a te​r e​lő​ket. A leg​g ya​ko​r ibb táp​lá​lék a kon​zerv​bab, a ko​vásszal sü​tött ke​-
nyér és a sza​lon​na volt, de néha le​vág​tak egy-egy bor​jút is. Egy meg​fe​le​lő​en fel​sze​r elt chuck wa​-
gonban a lám​pák​tól és a ká​vé​da​r á​ló​tól kezd​ve a szer​szá​mo​kig és edé​nye​kig min​dent meg le​he​tett ta​-
lál​ni. Ez a sze​kér szál​lí​tot​ta a cow​boyok ta​ka​r ó​it és há​ló​zsák​ja​it is, ame​lye​ket min​den reg​g el gon​do​-
san fel kel​lett gön​g yöl​ni és össze kel​lett szí​jaz​ni.
Leg​alább nyolc-tíz cow​boy​r a volt szük​ség. Ket​ten az élen lo​va​g ol​tak, ők vol​tak az úgy​ne​ve​zett a
po​int ri​derek, akik arra vi​g yáz​tak, hogy az élen​já​r ó mar​hák ne tér​je​nek el az út​irány​tól. A csor​da oly​-
kor fel mér​föl​dön át le​sza​ka​do​zott, két ol​da​lán úgy​ne​ve​zett swing ri​derek és flank ri​derek szá​g ul​doz​-
tak elő​r e és hát​r a. Ők te​r el​ték vissza az el​bi​tan​g ol​ni ké​szü​lő ál​la​to​kat. Há​tul pe​dig két-há​r om drag ri​-
der ösz​tö​kél​te az el​ma​r a​do​zó mar​há​kat. Ter​mé​sze​te​sen ők nyel​ték a leg​több port, s ezért a leg​fi​a​ta​-
lab​ba​kat és az ide​g e​ne​ket ál​ta​lá​ban a drag ri​derek közé osz​tot​ták be. Mi​vel a cow​boyok egész nap
nye​r eg​ben vol​tak, a lo​vak​nak azon​ban – az em​be​r ek​kel el​len​tét​ben! – pi​he​nés​r e is szük​sé​g ük volt,
egy ki​sebb mé​nes kí​sér​te a csor​dát, ame​lyet spa​nyol ki​fe​je​zés​sel re​mu​dának ne​vez​tek, s amely​r e a lo​-
vász​fiú, a wrang​ler vi​g yá​zott. A sze​g é​nyebb gaz​dák két lo​vat bo​csá​tot​tak egy-egy cow​boy ren​del​ke​-
zé​sé​r e, a mó​do​sab​bak ha​tot.
 Min​den cow​boy​nak volt azon​ban egy sa​ját, ked​venc lova, amely​ben meg​bí​zott, s amely​hez na​g yon
ra​g asz​ko​dott. A leg​jobb te​xa​si lo​vak szí​vós, erős, kis ter​me​tű ál​la​tok vol​tak, jó te​r e​lő​ér​zék​kel ren​del​-
kez​tek, és so​ha​sem buk​tak fel. Azon a te​r e​pen, ame​lyen a mar​há​kat te​r el​tek, ló nél​kül nem le​he​tett
vol​na köz​le​ked​ni, s a gya​lo​g os sza​bad pré​dá​ja volt min​den vad​ál​lat​nak és ban​di​tá​nak. A cow​boyt ló
nél​kül a sa​ját csor​dá​ja is el​ti​por​ta vol​na. Egye​sek sze​r int az iga​zi cow​boy csak két do​log​tól ret​te​g ett:
a tisz​tes​sé​g es asszony​tól és at​tól, hogy el​ve​szí​ti a lo​vát.
A cow​boy, mint vér​be​li lo​vas em​ber, mély​sé​g e​sen meg​ve​tet​te a „gya​lo​g os” far​me​r e​ket. „Föld​tú​r ó​-
nak” (sod​bus​ter), „fész​kes​nek” (nes​ter) ne​vez​te őket, és ki​zá​r ó​lag olyan mun​kát vál​lalt, ame​lyet lo​-
von le​he​tett vé​g ez​ni. Ha tű​zi​fá​ért küld​ték, lo​von von​szol​ta maga után az össze​kö​tö​zött ro​zsét, ha azt
mond​ták neki, nyis​sa ki a ka​put, a nye​r eg​ből le​ha​jol​va nyi​tot​ta ki. Sem​mi​vel sem le​he​tett job​ban meg​-
sér​te​ni egy cow​boyt, mint az​zal, hogy gya​lo​g o​san el​vég​zen​dő mun​kát kö​ve​tel​nek tőle. Egy​szer egy
gaz​da meg​kér​te az egyik cow​boyt, hogy etes​se meg a disz​nó​kat. Az il​le​tő egy szót sem szólt, csak
össze​cso​ma​g olt, és el​hagy​ta a ran​chot. A gaz​da erre egy má​sik cow​boy​nak szólt, de más​nap már ezt
sem ta​lál​ta, és be kel​lett lát​nia, hogy ha nem akar meg​vál​ni va​la​mennyi al​kal​ma​zott​já​tól, ilyen mun​kát
nem bíz​hat rá​juk.
A cow​boy hó​na​po​kat töl​tött nye​r eg​ben a sík​sá​g on, s a nők kö​zül leg​fel​jebb a pros​ti​tu​ál​tak​kal ke​r ül​-
he​tett rend​sze​r e​sen kap​cso​lat​ba. Ezért az​tán mé​lyen tisz​tel​te az úgy​ne​ve​zett „tisz​tes​sé​g es asszo​nyo​-
kat”, s úgy vi​sel​ke​dett ve​lük, mint a leg​fé​lén​kebb úri​em​ber. Egy cow​boyt egy​szer el​küld​tek az egyik
ranch gazd​asszo​nyá​hoz, hogy kér​jen el tőle egy bi​kát. Az il​le​tő azon​ban úgy érez​te, hogy ezt az ál​lat​-
ne​vet nem hasz​nál​hat​ja egy hölgy előtt, és csak annyit tu​dott ki​nyög​ni, hogy a „gentle​man mar​há​ért”
jött. Egy má​sik hí​r es tör​té​net sze​r int egy cow​boy több ki​lo​mé​tert vág​ta​tott, hogy vissza​vi​g ye egy kis​-
asszony​nak a bál​ban fe​lej​tett sár​ci​pő​jét. Ami​kor meg​kö​szön​ték neki, azt is meg​kér​dez​ték, mi​ért csak
az egyik ci​pőt hoz​ta el. Így fe​lelt: „A má​si​kat a kö​vet​ke​ző va​sár​na​pon ho​zom el, ha meg​en​ge​di, és na​-
gyon saj​ná​lom, hogy a kis​asszony nem száz​lá​bú...”
A mai wes​tern​fil​mek​ben ál​ta​lá​ban bé​kés, kö​vér, bar​na szar​vas​mar​há​kat te​r el​g et​nek a film​szí​né​szek.
Az iga​zi cow​boyok​nak azon​ban a hó​dí​tó spa​nyo​lok csor​dá​i​tól el​sza​kadt és vér​ke​ve​r e​dés​sel ki​ala​kult
faj​tá​val, a fe​ke​te, sző​r ös, cson​tos, nagy fülű, szét​ál​ló szar​vú long​hornnal kel​lett meg​bir​kóz​ni​uk. Az
ál​lat két szar​va köz​ti tá​vol​ság oly​kor az egy mé​tert is meg​ha​lad​ta, és olyan gyor​san sza​ladt, mint a
ver​seny​ló. Nyug​ta​lan, ide​g es ál​lat volt. Ha rég​ó ta nem ivott, és a tá​vol​ból meg​érez​te a víz sza​g át,
vagy bár​mi meg​r i​asz​tot​ta, könnyen el​ve​szí​tet​te a fe​jét, és va​dul ro​han​ni kez​dett. Éj​sza​ka a cow​boyok
fel​vált​va őr​köd​tek a csor​da kö​r ül, és mo​no​ton, dünnyö​g ő da​lok ének​lé​sé​vel pró​bál​ták meg​nyug​tat​ni
az ál​la​to​kat. Néha még​is meg​esett, hogy a csor​da meg​r i​adt va​la​mi​lyen szo​kat​lan szag​tól, fény- vagy
hang​je​len​ség​től. Ilyen​kor a cow​boyok arra éb​r ed​tek, hogy azon​nal fel kell pat​tan​ni​uk a leg​jobb lo​va​-
ik​r a – ame​lyek re​mél​he​tő​leg nem fog​nak el​bot​la​ni ve​lük a meg​va​dult csor​da kö​ze​pén –, és már vág​-
tat​hat​nak is a ko​r om​sö​tét, is​me​r et​len te​r e​pen, ab​ban re​mény​ked​ve, hogy si​ke​r ül va​la​hogy kör​be haj​-
ta​ni​uk az ál​la​to​kat, hogy vé​g ül ki​fá​r ad​va meg​áll​já​nak. Ilyen​kor a mar​hák tu​cat​nyi bor​jút is agyon​ta​-
pos​hat​tak, s jó né​hány cow​boyt is a pré​r in te​met​tek el jel​te​len sír​ba a tár​sai. Ez az éj​sza​kai ri​a​da​lom
volt a ret​te​g ett stam​pe​de (ejtsd: sztem​pid), amely​r e nincs is ma​g yar el​ne​ve​zés. Pe​dig nem volt is​me​-
ret​len ha​zánk​ban sem: aki ol​vas​ta A kő​szí​vű em​ber fiai című re​g ényt, biz​to​san em​lék​szik rá, ho​g yan
va​dí​tot​ta meg a pi​pá​ba ka​part ka​lap​szu​tyok il​la​tá​val Bok​sa Ger​g ő az oszt​r á​kok ál​tal el​fo​g ott csor​dát,
s ho​g yan haj​tot​ta vissza a ma​g ya​r ok​hoz.
Nagy gon​dot je​len​tett a fo​lyó​kon való át​ke​lés is. Meg kel​lett ke​r es​ni azo​kat a he​lye​ket, ahol nin​cse​-
nek göd​r ök a par​ton, ahol az ál​la​tok le tud​nak eresz​ked​ni a víz​be, a túl​só par​ton pe​dig könnyen ki​-
mász​hat​nak. Ha a Nap a long​horn sze​mé​be sü​tött, úsz​ni sem volt haj​lan​dó, csak vi​tet​te ma​g át az ár​r al,
és mér​föl​dek​kel odébb ka​pasz​ko​dott ki. A cow​boyok a fo​lyó​ban lo​von ülve, mez​te​le​nül, or​dí​toz​va
pró​bál​ták a part felé te​r el​ni az ál​la​to​kat, majd át kel​lett jut​tat​ni​uk a lo​va​kat és a chuck wa​gont is. A leg​-
jobb mód​szer az volt, ami​kor a sza​ká​csot el​ső​ként vit​tek át sze​ke​r es​tül, így leg​alább az át​ke​lés után
azon​nal éle​lem​mel kí​nál​hat​ta a hul​la​fá​r adt cow​boyo​kat.
A leg​r ö​vi​debb úton is két hó​na​pig tar​tott a te​r e​lés, San An​to​nio és Abi​le​ne kö​zött ki​lenc​ven na​pig
vo​nul​tak a mar​hák, Mon​ta​ná​ba pe​dig fél év alatt tud​tak el​jut​ni. A cow​boyok napi egy dol​lá​r ért küz​-
döt​tek meg a ho​mok​vi​ha​r ok​kal, a szom​jú​ság​g al, a meg​va​dult mar​hák​kal, a pré​r i​tűz​zel, a ban​di​ták​kal
és az in​di​á​nok​kal – ezek hi​á​nyá​ban pe​dig az una​lom​mal és az egy​han​g ú​ság​g al. Jobb szó​r a​ko​zás hí​ján
a kon​zerv​do​bo​zok fel​ira​ta​it ol​vas​g at​ták, s azt te​kin​tet​ték az iga​zi zöld​fü​lű​nek, aki még nem tud​ta kí​-
vül​r ől, mi van rá​nyom​tat​va a bab​kon​zerv do​bo​zá​r a.
A fé​kez​he​tet​le​nül tom​bo​ló, bé​kés kis​vá​r o​so​kat fel​for​g a​tó cow​boyok ké​pét a vá​r o​si​ak al​kot​ták meg.
Tel​je​sen ért​he​tő, ha a több hó​na​pos lo​vag​lás után a vá​r os​ba ér​ke​ző cow​boy​nak ked​ve tá​madt némi
szó​r a​ko​zás​r a. Ek​kor kap​ta meg a fi​ze​té​sét is, és ahogy ek​ko​r i​ban mond​ták, „a pénz éget​te a zse​bét”.
Első útja ál​ta​lá​ban a bor​bély​hoz ve​ze​tett, a má​so​dik a bol​tos​hoz, ahol ki​cse​r él​het​te el​r on​g yo​ló​dott,
mocs​kos ru​há​za​tát. Ek​kor már vár​ták rá a kocs​má​r o​sok, a pros​ti​tu​ál​tak és a ha​mis​kár​tyá​sok, akik né​-
hány óra alatt meg is sza​ba​dí​tot​ták több havi mun​ká​já​nak bé​r é​től. Nem cso​dál​koz​ha​tunk azon, ha a
cow​boyok mér​g ük​ben vé​g ig​vág​tat​tak a vá​r o​son, a le​ve​g ő​be pu​fog​tat​tak, és ki​dön​töt​tek né​hány út​jel​-
ző táb​lát, mi​előtt üres zseb​bel út​nak in​dul​tak vol​na új mun​kát ke​r es​ni. A vá​r o​si​ak ez​u​tán ször​nyül​köd​-
het​tek, hogy mi​lyen ve​sze​del​mes, gyil​kos hor​da vo​nult át a bé​kés te​le​pü​lé​sen. Pe​dig Char​les Go​o d​-
night, aki egész éle​tét a mar​ha​ke​r es​ke​de​lem​nek szen​tel​te, azt ál​lí​tot​ta, hogy mind​ö ssze két ve​r e​ke​dést
lá​tott öt​ven év alatt, és az iga​zi cow​boyo​kat so​ha​sem kel​lett bí​r ó​ság elé ál​lí​ta​ni.
A mar​ha​te​r e​lés vi​r ág​ko​r a mind​ö ssze húsz évig tar​tott. Az 1880-as évek​r e a pré​r it már vas​utak szel​-
ték át, és egy​r e na​g yobb szám​ban ér​kez​tek a far​me​r ek, akik szö​g es​dró​tok​kal ke​r í​tet​ték el a víz​le​lő​he​-
lye​ket, s aka​dá​lyoz​ták a csor​dák sza​bad vo​nu​lá​sát. A mar​ha​te​nyész​tők és a cow​boyok sze​mé​lyes sér​-
tés​nek te​kin​tet​ték a szö​g es​drót hasz​ná​la​tát, s kü​lö​nö​sen a bir​ka​te​nyész​tők​r e ha​r a​g ud​tak. Úgy vél​ték
ugyan​is, hogy a bir​ka meg​fer​tő​zi az ivó​vi​zet, és úgy le​g e​li le a fü​vet, hogy az jó da​r a​big nem nő ki.
Több ezer ju​hot mé​szá​r ol​tak le, hogy el​r i​asszák a te​nyész​tő​ket, és nem​egy​szer a pász​to​r ok is ál​do​za​-
tul es​tek a har​cok​ban. A csor​da​bá​r ók úgy vél​ték, hogy pusz​tán azért, mert el​ső​ként haj​tot​ták át mar​há​-
i​kat egy te​r ü​le​ten, már bi​zo​nyos elő​jo​g o​kat is él​vez​nek, és el​ker​g et​he​tik a te​le​pe​se​ket. A kor​mány​zat
azon​ban a vé​del​mé​be vet​te a far​me​r e​ket, és fel​lé​pett a csor​da​bá​r ók il​le​g á​lis te​r ü​let​fog​la​lá​sa​i​val
szem​ben.
A mar​ha​ke​r es​ke​del​met leg​in​kább sa​ját si​ke​r e fe​nye​g et​te: igen nagy mennyi​sé​g ű ke​le​ti és eu​r ó​pai
tőke kap​cso​ló​dott be a bu​sás hasz​not ígé​r ő ál​lat​te​nyész​tés​be, s a mar​hák szá​ma egy​r e nőtt. 1884-ben
mint​egy négy​száz​ti​zen​hat​ezer mar​hát haj​tot​tak észak​r a Te​xas​ból, ami óha​tat​la​nul az​zal a kö​vet​kez​-
ménnyel járt, hogy a kö​vet​ke​ző évre az árak 40%-kal csök​ken​tek. Rá​adá​sul lép​g yul​la​dás ter​jedt az ál​-
la​tok kö​zött, s ezért or​szág​szer​te meg​szi​g o​r od​tak a ka​r an​tén​r en​del​ke​zé​sek.
A vég​ső csa​pást a ter​mé​szet mér​te a cow​boyok vi​lá​g á​r a. A Nagy Sík​sá​g on éve​ken át me​leg nya​r ak
és eny​he te​lek kö​vet​tek egy​mást, ta​vasszal pe​dig min​dig volt bő​sé​g e​sen ivó​víz. A csor​da​bá​r ók csak
le​g yin​tet​tek, ha va​la​ki fel​ve​tet​te, hogy az ál​la​tok​nak téli szál​lás​r a is szük​sé​g ük le​het. 1885-1886 tele
azon​ban igen ke​mény volt, és a pré​r in több ezer mar​ha fa​g yott meg. A kö​vet​ke​ző ta​vasz és nyár szá​-
raz​sá​g ot ho​zott, a túl​ter​helt le​g e​lő​kön az ál​la​tok nem ta​lál​tak élel​met. A gaz​dák meg​r i​ad​tak, és azo​-
kért a mar​há​kért, ame​lye​kért a régi szép idők​ben negy​ven dol​lárt is kér​het​tek, im​már nyolc dol​lárt is
el​fo​g ad​tak. Az​tán meg​ér​ke​zett 1886-1887 tele. Már no​vem​ber​ben fagy​ni kez​dett, ja​nu​ár​ban pe​dig
olyan hó​vi​ha​r ok sö​pör​tek vé​g ig a pré​r in, ami​lye​ne​ket em​ber​em​lé​ke​zet óta nem lát​tak. A csont​tá so​vá​-
nyo​dott mar​hák tí​zez​r é​vel pusz​tul​tak.
Az ál​lat​te​nyész​tők előbb ab​ban re​mény​ked​tek, hogy a ka​taszt​r ó​fa ha​tá​sá​r a leg​alább emel​ked​ni fog
az élet​ben ma​r adt mar​hák ára. Csak​hogy or​szág​szer​te túl​sá​g o​san so​kan dob​tak egy​szer​r e a pi​ac​r a
meg​ma​r adt ál​la​ta​i​kat, hogy ment​sék a ment​he​tőt, s ez​zel az árak to​vább zu​han​tak. A gaz​da​sá​g ok sor​r a
tönk​r e​men​tek. Né​hány​nak ugyan si​ke​r ült újra talp​r a áll​nia, a csor​da​bá​r ók ha​tal​ma azon​ban vég​leg
meg​tört. Már nem tud​tak ha​té​ko​nyan szem​be​száll​ni a far​me​r ek ter​jesz​ke​dé​sé​vel, és be​lát​ták, hogy a
mar​ha nem ké​pes át​te​lel​ni a le​g e​lőn. Ran​cho​kat hoz​tak lét​r e, is​tál​ló​kat épí​tet​tek, és ma​g uk is szö​g es​-
drót​tal vet​ték kö​r ül bir​to​ka​i​kat. A cow​boyok pe​dig szög​r e akasz​tot​ták fegy​ve​r e​i​ket, és egy​sze​r ű me​-
ző​g az​da​sá​g i se​g éd​mun​kás​sá vál​tak.
A fegy​ve​r es konf​lik​tu​sok per​sze ez​u​tán sem tűn​tek el a mar​ha​ke​r es​ke​de​lem vi​lá​g á​ból. A leg​hí​r e​-
sebb ilyen össze​csa​pás az 1892-es „John​son me​g yei há​bo​r ú” volt. Erre azért ke​r ült sor, mert a wyo​-
min​g i nagy​g az​dák meg​elé​g el​ték a te​le​pe​sek ál​tal el​kö​ve​tett mar​ha​lo​pá​so​kat. A Che​yen​ne-től két​száz​-
öt​ven mér​föld​r e észak​nyu​g at​r a fek​vő John​son me​g yé​ben kü​lö​nö​sen ki​éle​ződ​tek az el​len​té​tek. A
nagy​g az​dák mély​sé​g e​sen elé​g e​det​le​nek vol​tak a bí​r ó​sá​g ok te​vé​keny​sé​g é​vel, mi​vel az es​küdt​szé​kek
tag​jai ál​ta​lá​ban a sze​g é​nyebb vád​lot​tak​kal érez​tek együtt, és fel​men​tet​ték őket. A gaz​dák ezért de​tek​tí​-
ve​ket bé​r el​tek, vagy ma​g uk csap​tak le a tol​va​jok​r a. Így akasz​tot​ták fel 1889-ben a Catt​le Kate (Szar​-
vas​mar​ha Kata) né​ven em​le​g e​tett Ella Wat​son pros​ti​tu​ál​tat és part​ne​r ét, Jim Ave​r illt. Há​r om év múl​va
pe​dig a nagy​g az​dák ha​lál​lis​tá​kat ké​szí​tet​tek, és sa​ját ke​zük​be pró​bál​ták ven​ni az igaz​ság​szol​g ál​ta​tást.
Ké​sőbb azt ál​lí​tot​ták, hogy a lis​tán sze​r ep​lő sze​mé​lyek 90%-át más ál​la​mok​ban már kö​r öz​ték, ami ta​-
lán túl​zás volt, de némi alap​ja azért le​he​tett.
1892. áp​r i​lis 5-én negy​ven​hat he​lyi ön​kén​tes „rend​csi​ná​ló”, ti​zen​ki​lenc cow​boy, öt de​tek​tív és hu​-
szon​két fel​bé​r elt (több​sé​g ük​ben te​xa​si) fegy​ve​r es ér​ke​zett meg a vo​nat​tal, s szállt lóra, hogy le​csap​ja​-
nak ki​je​lölt ál​do​za​ta​ik​r a. Meg​le​he​tő​sen ügyet​le​nül lát​tak mun​ká​hoz: az első két ál​do​zat, Nick Ray és
Nate Cham​pi​o n oly ke​mé​nyen el​len​állt a KC Ranch nevű te​lep egyik fa​há​zá​ban, hogy ti​zen​két órán át
fel​tar​tóz​tat​ták a „rend​csi​ná​ló​kat”, mi​előtt si​ke​r ült fel​g yúj​ta​ni a házu​kat és le​lő​ni őket. A he​lyi la​kos​-
ság ez​alatt fegy​vert fo​g ott, s a buf​fa​lói she​r iff ve​ze​té​sé​vel mint​egy két​szá​zan zú​dul​tak a nagy​g az​dák
fegy​ve​r e​se​i​r e. Buf​fa​ló​tól ti​zen​há​r om mér​föld​r e dél​r e ost​r om alá vet​ték őket a TA Ran​chon, és már
ép​pen arra ké​szü​lőd​tek, hogy di​na​mit​tal meg​r a​kott sze​ke​r e​ket ta​szí​ta​nak az ost​r om​lot​tak közé, ami​-
kor a had​se​r eg be​avat​ko​zá​sa vé​g et ve​tett a harc​nak. So​kat el​árul a ko​r a​be​li fegy​ver​hasz​ná​lat​r ól, hogy
a TA Ran​chon több órán át tar​tó lö​völ​dö​zés​nek egyes for​r á​sok sze​r int mind​ö ssze egy, má​sok sze​r int
pe​dig két ál​do​za​ta volt, mind​ket​ten te​xa​si​ak, akik ön​ma​g u​kat se​be​sí​tet​ték meg, s ké​sőbb ebbe be​le​hal​-
tak. Che​yen​ne vá​r os​ban hó​na​po​kig szer​vez​tek a ha​lál​lis​ták ké​szí​tő​i​nek a pe​r ét, amely​r e vé​g ül még​-
sem ke​r ült sor. A ta​núk ugyan​is el​tűn​tek, s alig​ha le​he​tett pár​tat​lan es​küdt​szé​ket össze​ál​lí​ta​ni. A John​-
son me​g yei há​bo​r ú fő kö​vet​kez​mé​nye az volt, hogy a po​pu​lis​ták​kal össze​fo​g ó de​mok​r a​ták​nak si​ke​-
rült ki​szo​r í​ta​ni​uk a ha​ta​lom​ból a re​pub​li​ká​nus kor​mány​zót, ho​lott a lö​völ​dö​zés​ben mind​két párt hí​vei
részt vet​tek.
 26. Charles Goodnight – A rancher
Ranchnak azt az ál​lat​te​nyész​tő gaz​da​sá​g ot ne​vez​ték, amely​nek vi​szony​lag nagy te​r ü​le​te, több épü​le​-
te és al​kal​ma​zott​ja volt. Ran​chernek vagy cattle​mannek pe​dig en​nek a tu​laj​do​no​sát és irá​nyí​tó​ját. Egy
régi te​xa​si vicc sze​r int az a kü​lönb​ség a cow​boy és a cattle​man kö​zött, hogy a cow​boy​nak az öv​csat​ja
el​ta​kar​ja a ha​sat, a cattle​man ese​té​ben pe​dig for​dí​tott a hely​zet. Per​sze nem volt min​den cattle​man el​-
há​ja​so​dott nagy​vál​lal​ko​zó, az egyik leg​hí​r e​sebb, Char​les Go​o d​night késő öreg​ko​r á​ig meg​ő riz​te ki​-
spor​tolt, mél​tó​ság​tel​jes kül​se​jét.
Az em​lí​tett ran​cher Char​les Go​o d​night te​le​pes és Char​lot​te Col​li​er má​so​dik fi​a​ként, 1836. már​ci​us
5-én szü​le​tett Il​li​no​is ál​lam déli ré​szén, Ma​cou​pin me​g yé​ben. Öt éves ko​r á​ban az apja meg​halt, az
any​ja pe​dig hoz​zá​ment egy Hi​r am Daugherty nevű far​mer​hez. Char​les mind​ö ssze két évig járt is​ko​lá​-
ba. Nem volt te​hát írás​tu​dat​lan, de olyan csú​nyán írt, hogy a le​ve​le​it fel​nőtt ko​r á​ban néha még sa​ját
maga sem tud​ta ki​si​la​bi​zál​ni. 1845-ben a csa​lád min​den tu​laj​do​nát össze​zsú​fol​ták két sze​kér​r e, és
meg​in​dul​tak Te​xas felé. Char​lie nye​r eg és ta​ka​r ó nél​kül, egy Bla​ze nevű kan​cán lo​va​g olt.
Alig te​le​ped​tek le, az asszony ott​hagy​ta má​so​dik fér​jét (Char​les sze​r int „jó ok​kal”), és öt gyer​me​-
ké​vel Port Sul​li​van​ben, majd Wa​có​tól nyu​g at​r a pró​bált meg​él​ni. Nem le​he​tett könnyű sor​sa. Egy régi
an​g ol szó​lás​mon​dás sze​r int „Ang​lia po​kol a lo​vak, pur​ga​tó​ri​um a szol​gák és pa​ra​di​csom az asszo​nyok
szá​má​ra.” (Ezen azt ér​tet​ték, hogy agyon​haj​szol​ják a lo​va​kat, ke​mé​nyek a szol​g ák​kal és ud​va​r i​a​sak a
nők​kel.) Ame​r i​ká​ban ezt a kö​vet​ke​ző​kép​pen ala​kí​tot​tak át: „Te​xas menny​or​szág a fér​fi​ak és a ku​tyák,
de po​kol az asszo​nyok és a lo​vak szá​má​ra.” Sze​r en​csé​r e Char​les ti​zen​éve​sen egy olyan ál​lat​te​nyész​tő​-
nél, John Poo​le-nál vál​lalt mun​kát, aki jól bánt vele, és sok min​den​r e meg​ta​ní​tot​ta. Va​dá​szott, ha​lá​-
szott, meg​is​mer​ke​dett a vi​dék ál​lat​vi​lá​g á​val, vál​lalt fu​va​r o​zást, majd mi​után az any​ja hoz​zá​ment egy
Adam She​ek nevű pré​di​ká​tor​hoz, új fél​test​vé​r é​vel, J. Wes She​ek​kel fo​g ott kö​zös vál​lal​ko​zás​ba. 1856-
ban egy csor​da gon​do​zá​sát vál​lal​ták Palo Pin​to me​g yé​ben. Min​den ne​g ye​dik új​szü​lött bor​jút meg​tart​-
hat​ták, s négy​évi ke​mény mun​ká​val száz​nyolc​van mar​há​ból álló, sa​ját csor​dá​r a tet​tek szert.
Előbb a he​lyi mi​lí​cia tag​ja​ként vett részt az in​di​án tá​ma​dá​sok el​le​ni küz​del​mek​ben, majd 1857-ben
a Te​xas Rangers, a hí​r es lo​vas csend​ő r​ség fel​de​r í​tő​je lett. So​ha​sem hor​dott ma​g á​val irány​tűt, még​is
pon​to​san meg​érez​te az irá​nyo​kat éj​jel és nap​pal, köd​ben és vi​har​ban. Tu​dott tü​zet gyúj​ta​ni ócs​ka ron​-
gyok és szik​r a se​g ít​sé​g é​vel. Jó szem és jó fül kel​lett eh​hez a mes​ter​ség​hez: az iga​zi fel​de​r í​tő meg
tud​ta kü​lön​böz​tet​ni az ál​la​tok és az eze​ket után​zó in​di​á​nok hang​ját. A ta​laj, a nö​vény​zet és az ál​lat​vi​-
lág is​me​r e​té​ben meg tud​ta ta​lál​ni a leg​kö​ze​leb​bi víz​le​lő​he​lye​ket. Tud​ta pél​dá​ul, hogy a mes​qui​te cser​-
je a szá​r az ég​haj​la​ton csak ak​kor hajt ki, ha ál​la​tok ürü​lé​ké​ből nye​r i táp​anya​g át. A sík​sá​g on azon​ban
a mes​qui​te mag​va​it ki​zá​r ó​lag a musz​táng le​g e​li le, amely so​sem tá​vo​lo​dik el há​r om mér​föld​nél
messzebb​r e a víz​től. Ha te​hát ilyen bok​r ot ta​lált, meg kel​lett vizs​g ál​nia azok​nak az ada​tok​nak a vi​sel​-
ke​dé​sét, ame​lyek gyak​r an fo​g yasz​ta​nak vi​zet. Ha a fecs​ke ala​cso​nyan re​pül, egye​ne​sen és nyi​tott
csőr​r el, ak​kor va​ló​szí​nű​leg a víz felé tart. Ha a musz​tán​g ok egy csa​pat​ban és gyor​san ha​lad​nak, vél​-
he​tő​en a víz irá​nyá​ba men​nek. Ha szét​szór​tan, ké​nyel​me​sen le​g e​lész​nek, fel​te​he​tő​en az ita​tó​hely​r ől
jön​nek. Ha pe​dig ilyen je​le​ket nem ész​lelt, ak​kor más mód​ját kel​lett vá​lasz​ta​nia a szom​jú​ság le​küz​dé​-
sé​nek. Ka​vics, lö​ve​dék vagy réz szo​po​g a​tá​sa eny​hí​ti a szom​jú​sá​g ot, de a tö​vi​se​i​től és hé​já​tól meg​tisz​-
tí​tott fü​g e​kak​tusz (prickly pear) is so​ká​ig ned​ve​sen tart​ja a szá​jat. Az éh​ség el​len a bagó rá​g á​sa a leg​-
ered​mé​nye​sebb. A csör​g ő​kí​g yó ma​r á​sát kés​sel fel​vág​ták, és só​val töl​töt​ték meg. Go​o d​night sze​r int a
só és a bö​lény​zsír még az arany​eret is meg​g yó​g yít​ja.
A fel​de​r í​tő​nek ér​te​nie kel​lett a nyo​mok ol​va​sá​sá​hoz. Go​o d​night meg tud​ta kü​lön​böz​tet​ni a kó​bor
ló, a kö​té​len ve​ze​tett ló és a lo​vast szál​lí​tó ló pa​ta​nyo​ma​it. A nap​pa​li és éj​sza​kai nyo​mo​kat könnyű
volt el​kü​lö​ní​te​ni, ez utób​bi​a​kon ugyan​is ro​va​r ok és fér​g ek mász​tak át, ame​lyek nap​pal nem jön​nek
elő. Ter​mé​sze​te​sen mi​nél ré​g eb​bi egy nyom, an​nál több ro​var ha​ladt át raj​ta. A kö​ve​tett ló szí​nét több
ki​lo​mé​ter tá​vol​ság​ból is meg tud​ta ha​tá​r oz​ni, csak odá​ig kel​lett kö​vet​ni a nyo​mo​kat, ahol a lo​vat le​-
nyer​g el​ték. A hosszú ide​je fel​nyer​g elt ál​lat ugyan​is ilyen​kor sze​r et meg​hem​per​g őz​ni a ta​la​jon, mi​-
köz​ben több szőr​szá​lát is el​hul​lat​ja.

Az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) kez​de​tén, ami​kor Te​xas a déli Kon​fö​de​r á​ci​ó ​hoz csat​la​ko​-
zott, Go​o d​night is el​kí​sér​te a ka​men​csi in​di​á​nok​hoz azt a kül​dött​sé​g et, amely meg​pró​bál​ta rá​be​szél​ni
a leg​hí​r e​sebb fő​nö​kö​ket, hogy kös​se​nek bé​két a Kon​fö​de​r á​ci​ó ​val. A ká​jo​va Sa​tank és Sa​tan​ta, va​la​-
mint a ka​men​csi Ma​g á​nyos Far​kas (Lone Wolf), Vö​r ös Med​ve (Red Bear) és Sas Fő​nök (Eag​le Chi​ef)
azon​ban kö​zöl​te a kül​dött​ség​g el, hogy a te​xa​si​ak​nak épp elég lo​vuk és mar​há​juk van, ők pe​dig in​-
kább ve​lük har​col​nak, tő​lük ra​bol​nak, és a me​xi​kó​i​ak​kal ke​r es​ked​nek. A pol​g ár​há​bo​r ú éve​i​ben Go​-
od​night a ha​tár​vi​dé​ket őrző ez​r ed tag​ja volt, a Bel​knap-erőd szom​széd​sá​g á​ban.
1864-ben le​járt a szol​g á​la​ti ide​je, és vissza​tért az im​már ott​ho​ná​nak te​kin​tett Black Springs Ranch​-
ra, a Bel​knap-erőd​től dél​ke​let​r e, ahol to​vább​r a is mar​ha​te​nyész​tés​sel fog​lal​ko​zott. Te​xast tönk​r e​tet​te
a há​bo​r ú, a nyu​g a​ti és észa​ki ha​tár nyit​va állt. Ez év ok​tó​be​r é​ben több száz in​di​án tört be az Elm Cre​-
ek vi​dé​ké​r e, sok em​bert meg​ö l​tek, he​tet ma​g uk​kal vit​tek, s mint​egy tíz​ezer mar​hát el​r a​bol​tak. 1865
nya​r án Go​o d​night azt ter​vez​te, hogy két​ezer mar​hát el​hajt Új-Me​xi​kó​ba, szep​tem​ber​ben azon​ban az
in​di​á​nok újra le​csap​tak, s az egész csor​dát el​r a​bol​ták.
Ezért a kö​vet​ke​ző év​ben Go​o d​night úgy dön​tött, hogy nem kö​ve​ti a töb​bi te​xa​si pél​dá​ját, akik észak
felé te​r e​lik ál​la​ta​i​kat. Ő in​kább a nyu​g a​ti bá​nyász​vá​r o​sok​ba pró​bál el​jut​ni, ahol több volt a pénz, és a
kör​nyé​kü​kön sok volt a sza​bad le​g e​lő. Ezért azt ter​vez​te, hogy előbb dél​nyu​g at felé hajt​ja a csor​dát,
azon az úton, ame​lyen az Over​land Mail Com​pany pos​ta​ko​csi-szol​g á​la​ta köz​le​ke​dett, majd a Pe​cos
fo​lyó​nál észak​r a for​dul. (Lásd a 13. fe​je​ze​tet!) Ez​zel el​ke​r ül​he​ti a Te​xas nyu​g a​ti, ek​kor még szin​te la​-
kat​lan ré​szén kó​bor​ló in​di​á​no​kat is. Ter​ve​it kö​zöl​te a kö​zel​ben élő, öt​ven​négy éves Oli​ver Lo​ving​-
gal, aki maga is ép​pen a csor​dát gyűj​töt​te össze. Lo​ving is​mer​tet​te vele az út ne​héz​sé​g e​it, de ami​kor
lát​ta, hogy a fi​a​tal​em​bert ez sem ret​ten​ti el, hir​te​len ki​je​len​tet​te: „Ha meg​en​ge​di, én is ma​gá​val me​-
gyek!” Go​o d​night meg​ö rült a ta​pasz​tal​tabb gaz​da tár​sa​sá​g á​nak: „Nem hogy meg​en​ge​dem, de ez az,
ami​re a leg​job​ban vá​gyom! Nem csak a fegy​ve​res ere​jé​re van szük​sé​gem, de a ta​ná​csa​i​ra is!”
1866 jú​ni​u​sá​ban a két üz​let​társ egye​sí​tet​te csor​dá​it, s a két​ezer ál​lat​tal, va​la​mint ti​zen​nyolc jól fel​-
fegy​ver​zett cow​boy​jal meg​in​dult dél​nyu​g at fele. Go​o d​night tíz-ti​zen​ö t mér​föld​del a csor​da előtt lo​-
va​g olt, ke​r es​te a viz​le​lő​he​lye​ket, le​g e​lő​ket és pi​he​nő​he​lye​ket, s idő​r ől idő​r e a ka​lap​ja len​g e​té​sé​vel je​-
lez​te a tá​vol​ból, hogy mer​r e tart​sa​nak. A leg​ne​he​zebb út​sza​kasz a Midd​le Con​cho pa​tak után kez​dő​-
dött, ami​kor át kel​lett vág​ni​uk a Lla​no Es​ca​ta​do nevű, óri​á​si, ko​pár sík​ság déli ré​szén. A mar​há​kat
ala​po​san meg​itat​tak, majd meg​in​dul​tak nyu​g at​r a, a Pe​cos fo​lyó Hor​sehead Cros​sing nevű át​ke​lő​he​lye
felé. (Azért ne​vez​ték Ló​fej-át​ke​lő​nek, mert ren​g e​teg ál​lat​ko​po​nya he​vert a kör​nyé​kén. Ál​lí​tó​lag a ka​-
men​csik olyan​nyi​r a meg​haj​tot​ták egy​szer a lo​va​i​kat, hogy har​minc ál​lat ha​lál​r a itta ma​g át a fo​lyó​-
nál.) Go​o d​nigh​ték​nak mint​egy száz mér​föl​det kel​lett meg​ten​ni​ük víz nél​kül. Az ál​la​tok há​r om na​pon
át vo​nul​tak, szá​zá​val hul​lot​tak el, s ami​kor meg​érez​ték a víz sza​g át olyan vad ro​ham​ban zú​dul​tak a
Pe​cos​ba, hogy ki​sebb ára​dást okoz​tak, s a fo​lyó kis ide​ig vissza​fe​lé folyt. A haj​tás a fo​lyó nyu​g a​ti
part​ján foly​ta​tó​dott, s ha​ma​r o​san el​ju​tot​tak az új-me​xi​kói Sum​ner-erőd​be, ahol pár év​vel ko​r áb​ban
re​zer​vá​tu​mot lé​te​sí​tet​tek a na​va​hók és mesz​ka​le​r ó apa​csok szá​má​r a. Az itt élő nyolc​ezer-öt​száz in​di​-
án éhe​zett, s Go​o d​night és Lo​ving jó pén​zért ad​hat​ta el az ál​la​to​kat a kor​mány ügy​nö​ke​i​nek. Ez​u​tán
úgy dön​töt​tek, hogy a meg​ma​r adt hét-nyolc​száz mar​hát Lo​ving to​vább​hajt​ja Co​lo​r a​dó​ba, fi​a​ta​labb
part​ne​r e pe​dig vissza​tér Te​xas​ba, hogy egy újabb csor​dát te​r el​jen fel még a tél előtt.
Go​o d​night mint​egy ti​zen​két​ezer dol​lárt vitt ma​g á​val arany​ban, s há​r om cow​boy​jal tet​te meg
vissza​fe​lé az utat. Egy éj​sza​kai vi​har ide​jén a meg​pa​kolt ösz​vér meg​r i​adt, ro​han​ni kez​dett, és mire
meg​ál​lí​tot​ták, a pénz még meg​volt, a reá kö​tö​zött éle​lem nagy ré​sze azon​ban el​ve​szett. Go​o d​night ké​-
sőbb azt me​sél​te, hogy so​ha​sem fe​lej​ti el eze​ket a na​po​kat, ami​kor ét​len-szom​jan ván​do​r ol​tak több
ara​nyat szál​lít​va, mint amennyit va​la​ha is lát​tak éle​tük​ben, de sem​mi hasz​nát sem ve​het​ték. Éj​sza​ka
utaz​tak, hogy nap​pal el​r ej​tőz​hes​se​nek az in​di​á​nok elől, s olyan gyors iram​ban ha​lad​tak, hogy ti​zen​hét
nap múl​va el​ju​tot​tak a Bra​zos fo​lyó​hoz, Te​xas sű​r űb​ben la​kott ré​szé​r e.
Go​o d​night még eb​ben az év​ben el tu​dott haj​ta​ni egy újabb csor​dát a Sum​ner-erőd kö​ze​lé​be, bár az
in​di​á​nok egy éj​jel el​lop​ták a lo​vak egy ré​szét, más​kor pe​dig egy meg​va​dult bö​lény​csor​da so​dor​ta
ma​g á​val a szar​vas​mar​há​kat. A cow​boyok azon​ban va​la​mennyi ál​la​tot be tud​ták gyűj​te​ni, s mi​után ta​-
lál​koz​tak Lo​ving​g al, Bos​que Gran​de né​ven lét​r e​hoz​ták az első te​xa​si ran​chot Új-Me​xi​kó​ban, ahol át​-
te​lel​het​tek. A két part​ner, Lo​ving és Go​o d​night úgy ha​tá​r o​zott, hogy ezen​túl nem kü​lö​ní​tik el egy​más​-
tól az ál​la​ta​i​kat, ha​nem kö​zö​sen fog​nak el​ad​ni és vá​sá​r ol​ni. Sem​mi​lyen szer​ző​dést nem ír​tak alá, de
amit meg​be​szél​tek, ah​hoz mind​ket​ten tar​tot​ták ma​g u​kat.
Az új ös​vény híre Te​xas-szer​te el​ter​jedt, s ha​ma​r o​san más gaz​dák is az úgy​ne​ve​zett Go​o d​night-Lo​-
ving-ös​vé​nyen haj​tot​ták az ál​la​ta​i​kat észak felé. A ne​héz​sé​g ek per​sze nem szűn​tek meg: 1867-ben hol
az in​di​á​nok tá​mad​tak a csor​dák​r a, hol az ál​la​tok ijed​tek meg va​la​mi​től, és oly sok​szor fog​tak vad fu​-
tás​ba (ezt ne​vez​ték stam​pe​de-nek), hogy tel​je​sen le​so​vá​nyod​va ér​kez​tek meg Új-Me​xi​kó​ba.
Lo​ving ag​g ód​ni kez​dett a ké​se​de​lem mi​att, úgy érez​te, hogy túl las​san ha​lad​nak, s az üz​let​em​be​r ek
nem vár​ják meg őket. Ezért jú​li​us​ban úgy dön​tött, meg​elő​zi a csor​dát, és el​lo​va​g ol San​ta Fébe, hogy
elő​r e meg​kös​se az üz​le​tet. Go​o d​night fél​tet​te idő​sebb tár​sát, és arra kér​te, csak éj​sza​ka utaz​zon, nap​-
pal rej​tőz​zön el, majd mel​lé adta kí​sé​r ő​nek leg​ta​pasz​tal​tabb em​be​r ét, „Fél​ka​r ú” Bill Wil​sont. Lo​ving
azon​ban nem sze​r e​tett éj​jel utaz​ni, fé​nyes nap​pal vág​ta​tott Wil​son​nal a Pe​cos fo​lyó és a Gua​da​lu​pe-
hegy​ség kö​zött, ahol több ki​lo​mé​ter tá​vol​ság​ból is lát​ni le​he​tett őket. Vá​r at​la​nul ka​men​csi in​di​á​nok
tör​tek rá​juk a he​g yek​ből. Lo​ving és Wil​son a fo​lyó​hoz vág​ta​tott, s fe​de​zé​ket ke​r e​sett a me​r e​dek par​-
ton. A tá​ma​dok meg​sze​r ez​ték a lo​va​i​kat, ők vi​szont le tud​ták lőni azo​kat, akik a fo​lyó fe​lől pró​bál​ták
meg​kö​ze​lí​te​ni őket. A ka​men​csik órá​kon át sakk​ban tar​tot​ták őket, majd oda​ki​ál​tot​ták ne​kik spa​nyo​-
lul, hogy tár​g yal​ja​nak. Mi​vel Lo​ving és Wil​son úgy érez​te, nincs sok vesz​te​ni​va​ló​ja, elő​búj​tak, ek​kor
azon​ban tü​zel​ni kezd​tek rá​juk. Lo​ving csuk​ló​ját és ol​da​lát ta​lá​lat érte, mire is​mét a ma​g as part vé​del​-
mé​ben ke​r es​tek me​ne​dé​ket.
 A ka​men​csik nagy ív​ben a le​ve​g ő​be nyi​laz​tak, hogy le​hul​ló nyi​la​ik el​ta​lál​ják a fe​hé​r e​ket, de ez​zel
nem ér​tek el sem​mit. Le​szállt az éj, s a seb​láz​tól szen​ve​dő Lo​ving rá​be​szél​te Wil​sont, hogy me​ne​kül​-
jön el, s hoz​zon se​g ít​sé​g et. Wil​son ele​in​te til​ta​ko​zott, de vé​g ül Lo​ving meg​g yőz​te, hogy el​jut​hat Go​-
od​night csa​pa​tá​ig. Az al​só​r u​há​r a vet​kő​zött, me​zít​lá​bas Wil​son egy Hen​r y-ka​r a​béllyal a fo​lyó​ba me​-
rült. Majd​nem meg​ful​ladt, de még​is si​ke​r ült ész​r e​vét​le​nül el​úsz​nia a les​ben álló in​di​á​nok kö​zött. Há​-
rom ret​te​ne​tes nap múl​va vé​r es láb​nyo​mo​kat hagy​va maga mö​g ött, ki​éhez​ve, lá​za​san és szom​ja​san
meg​ér​ke​zett Go​o d​night nyolc​van mér​föld​r e lévő tá​bo​r á​ba.
Go​o d​night azon​nal Lo​ving meg​men​té​sé​r e vág​ta​tott, de ad​dig​r a a nagy eső mi​att meg​duz​zadt a fo​-
lyó, és már hi​á​ba ke​r es​te idős part​ne​r ét a meg​adott he​lyen. Lo​ving nem volt ha​lott: Wil​son tá​vo​zá​sa
után még két tel​jes na​pon és éj​sza​kán ke​r esz​tül ki​tar​tott rej​tek​he​lyén, éh​ség​től és se​be​i​től szen​ved​ve.
A har​ma​dik éj​sza​ka be​kú​szott a fo​lyó​ba, és az áram​lat​tal szem​ben úsz​va el​me​ne​kült. El​ju​tott egy át​ke​-
lő​he​lyig, de az éh​ség​től el​vesz​tet​te az esz​mé​le​tét. Há​r om me​xi​kói sze​ke​r es ta​lált rá, akik​nek két​száz​-
öt​ven dol​lárt ígért, ha el​vi​szik a Sum​ner-erőd​be. A me​xi​kó​i​ak meg is tet​ték ezt, s Lo​vin​g ot pár nap
múl​va már a had​se​r eg or​vo​sai vet​ték gond​juk​ba.
Ami​kor Go​o d​night ezt meg​tud​ta, a csor​dát hát​r a​hagy​va vág​ta​tott az erőd​be. (Ek​kor már har​minc​-
két nap​ja csak a nye​r eg​ben tu​dott szun​di​kál​ni egy ke​ve​set.) Az or​vo​sok kö​zöl​ték vele, hogy Lo​ving
ol​dal​se​be nem ve​szé​lyes, a kar​ját azon​ban am​pu​tál​ni kell. A mű​tét nem se​g í​tett, Lo​ving ál​la​po​ta
rosszab​bo​dott, de csak azon saj​nál​ko​zott, hogy „ide​g en​ben” fog​ják el​te​met​ni. Go​o d​night erre meg​-
ígér​te neki, hogy az ott​ho​ni te​me​tő​ben fog​ja vég​ső nyu​g a​lom​r a he​lyez​ni.
Oli​ver Lo​ving 1867. szep​tem​ber 25-én halt meg. Ide​ig​le​ne​sen a Sum​ner-erőd​ben te​met​ték el, majd
a kö​vet​ke​ző év feb​r u​ár​já​ban Go​o d​night ki​han​tol​tat​ta a ko​por​sót, és hat ösz​vér von​tat​ta sze​kér​r e he​-
lyez​te. A cow​boyok​kal kö​r ül​vett te​me​té​si me​net min​den kü​lö​nö​sebb in​ci​dens nél​kül ju​tott el Te​xas​ba,
ahol We​at​her​ford sza​bad​kő​mű​ves test​vé​r i​sé​g e mél​tó tisz​te​let​adás kö​ze​pet​te el​te​met​tet​te a Go​o d​night-
Lo​ving-ös​vény egyik név​adó​ját. Char​les Go​o d​night​nak éle​te vé​g é​ig meg-meg​csuk​lott a hang​ja, ami​-
kor „öreg part​ne​r ét” em​le​g et​te. Lo​ving csa​lád​já​nak pe​dig a kö​vet​ke​ző évek so​r án het​ven​két​ezer dol​-
lárt fi​ze​tett ki, pon​to​san a fe​lét an​nak az összeg​nek, ame​lyet a kö​zös tu​laj​do​nú szar​vas​mar​hák​kal ke​-
re​sett.
Lo​ving ál​ló​ké​pes​sé​g e, ki​tar​tá​sa és kü​lö​nös te​me​té​si me​ne​te olyan hí​r es​sé vált, hogy utol​só nap​ja​i​-
nak tör​té​ne​tét Larry Mc​Murt​r y ame​r i​kai író át​emel​te hí​r es Loneso​me Dove című, 1985-ben meg​je​lent
re​g é​nyé​nek cse​lek​mé​nyé​be (ma​g ya​r ul: Árva Ga​lamb. Bu​da​pest, 2003, Ma​g yar Könyv​klub). A re​g ény​-
ből egy rend​kí​vül si​ke​r es te​ve​so​r o​zat is szü​le​tett, ame​lyet ha​zánk​ban Te​xa​si kró​ni​kák cí​men mu​tat​tak
be.
A Go​o d​night-Lo​ving-ös​vé​nyen a kö​vet​ke​ző évek​ben szar​vas​mar​hák tíz​ez​r e​it haj​tot​ták észak felé,
egé​szen Den​ve​r ig, bár az in​di​á​nok és a me​xi​kói ban​di​ták, a ka​men​csik​kel ke​r es​ke​dő, hír​hedt co​man​-
che​rók min​dent meg​tet​tek a cow​boyok és gaz​dák zak​la​tá​sá​r a. De még a hi​va​tal​no​kok is úgy vél​ték,
hogy a te​xa​si cattle​manek „meg​ko​pasz​tá​sa” bo​csá​na​tos bűn. Ami​kor Go​o d​night a Ra​ton-há​g ón ke​-
resz​tül akar​ta át​ve​zet​ni a csor​dát Új-Me​xi​kó​ból Co​lo​r a​dó​ba, az utat meg​épí​tő és kar​ban​tar​tó Ri​chens
La​cey Woot​ton vám​sze​dő​ál​lo​má​sán tíz cen​tet kö​ve​tel​tek tőle szar​vas​mar​hán​ként. Go​o d​night so​kall​ta
az össze​g et, és meg​es​kü​dött, hogy​ha nem kap en​g ed​ményt, új át​já​r ót ke​r es. Woot​ton a sze​me közé ne​-
ve​tett: csak tes​sék! Ezt az át​já​r ót hasz​nál​ták mind a jút, mind a ka​men​csi in​di​á​nok, és a San​ta Fe-ös​-
vény lét​r e​ho​zá​sa óta itt kel​tek át a Mis​sou​r i​ból ér​ke​ző ke​r es​ke​dők is, és min​den​ki meg volt győ​ződ​ve
róla, hogy nincs má​sik út. Go​o d​night erre előbb ki​épí​tett egy pi​he​nő​r an​chot Dél-Co​lo​r a​dó​ban az
Apis​ha​pa pa​tak​nál, majd meg​ta​lál​ta a Trin​che​r a-há​g ót, ame​lyen el​ke​r ül​het​te Woot​ton út​vo​na​lát. 1868-
1869-ben több csor​dát haj​tott vé​g ig a hosszabb ös​vé​nyen, Új-Me​xi​kó déli ré​szé​től egé​szen Wyo​min​-
gig. Egy​szer meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy ezek​ben az évek​ben négy nap volt a leg​hosszabb idő, ame​lyet
ugyan​azon a he​lyen töl​tött.
Go​o d​night ki​lenc éven át haj​tot​ta Te​xas​ból a csor​dá​kat, ál​ta​lá​ban nyolc-tíz​ezer mar​hát éven​te.
1875-ben még egy ke​le​tebb​r e, Gra​na​dá​ba ve​ze​tő ös​vényt is ki​ala​kí​tott, ame​lyet Új Go​o d​night-ös​vény
né​ven em​le​g et​tek. A he​lyi gaz​dák az​zal vá​dol​ták, hogy a te​xa​si jó​szá​g ok​kal meg​fer​tő​zi az it​te​ni ál​la​-
to​kat. A ma ba​be​si​o​sisnak, ek​ko​r i​ban Te​xas-láz​nak ne​ve​zett mar​ha​vész​től ál​lí​tó​lag csak úgy le​he​tett
meg​kí​mél​ni az ál​la​to​kat, ha észa​kon, a hi​deg​ben te​lel​tet​ték ki őket. Csak​hogy nem le​he​tett be​bi​zo​nyí​-
ta​ni, me​lyik csor​da te​lelt észa​kon és me​lyik nem, ezért a co​lo​r a​dói far​me​r ek néha éj​sza​kán​ként rá​lőt​-
tek Go​o d​night csor​dá​i​r a, s stam​pe​de-et idéz​tek elő. Évek​kel ké​sőbb egy co​lo​r a​dói be​val​lot​ta Go​o d​-
night​nak, hogy va​la​ha ő is részt vett az ef​fé​le me​r ény​le​tek​ben. Go​o d​night azon​ban nem volt ha​r ag​tar​-
tó, s csak ennyit vá​la​szolt: „Ti, fiúk, olyan jó mun​kát vé​gez​te​tek, hogy az az át​ko​zott csor​da még min​-
dig ro​han!”
Go​o d​night meg​sze​g ett min​den ét​ke​zé​si elő​írást: éve​ken át szin​te csak húst és ká​vét fo​g yasz​tott, és
meg​ál​lás nél​kül do​hány​zott. Ala​po​san meg​vá​lo​g at​ta a mun​ka​tár​sa​it, a ré​sze​g e​se​ket, sze​r en​cse​já​té​ko​-
so​kat és kö​töz​kö​dő​ket el​tá​vo​lí​tot​ta, a meg​bíz​ha​tó​a​kat azon​ban na​g yon meg​be​csül​te. A már em​lí​tett
„Fél​ka​r ú” Bill Wil​sont úgy em​le​g et​te, mint „a leg​nyu​g od​tabb em​bert a cég​nél”. Ami​kor pénzt kül​dött
Den​ver​be, min​dig Bose Ikard​r a, az egy​ko​r i rab​szol​g á​r a bíz​ta, mert úgy vé​le​ke​dett, hogy egyet​len tol​-
vaj sem gon​dol​ná, hogy egy „né​g er​nél” ek​ko​r a össze​g et ta​lál​hat. Ikard sír​fel​ira​tát is Go​o d​night ké​-
szí​tet​te: „Bose Ikard – Négy évig szol​gált a Go​od​night-Lo​ving-ös​vé​nyen, soha nem bújt ki a kö​te​les​ség
alól, so​ha​sem en​ge​det​len​ke​dett, mel​let​tem vág​ta​tott sok stam​pe​de-ben, részt vett há​rom össze​csa​pás​-
ban a ka​men​csik​kel. Nagy​sze​rű​en vi​sel​ke​dett. C. Go​od​night.” (Ez a sír​fel​irat is be​ke​r ült Mc​Murt​r y re​-
gé​nyé​be, ahol szin​te ugyan​ezt írja fel Call ka​pi​tány a fe​ke​te De​ets sír​kö​vé​r e.)
Idős ko​r á​ban Go​o d​night szí​ve​sen el​me​sél​te, ho​g yan lá​tott hoz​zá a nagy te​r e​lé​sek​hez. Elő​ször szer​-
zett öt​ven-hat​van lo​vat. A há​r om​ezer szar​vas​mar​há​ból álló csor​dák össze​g yűj​té​se ál​lí​tó​lag há​r om na​-
pot vett igény​be. Ti​zen​hat vagy ti​zen​nyolc cow​boy​r a volt szük​sé​g e, egy sza​kács​r a, egy lo​vász​r a és
négy ösz​vér​r e, ame​lyek a sza​kács sze​ke​r et húz​tak.
A két leg​ta​pasz​tal​tabb cow​boy lo​va​g olt elöl, a töb​bi​ek vi​szont na​pon​ta vál​tot​ták egy​mást a csor​da
két ol​da​lán. A csor​da ele​jé​től fél mér​föld​nél messzebb nem ma​r ad​ha​tott le egyet​len ál​lat sem. Az első
éj​sza​ká​kon, amíg az ál​la​tok meg nem szok​ták az új kör​nye​ze​tet, a cow​boyok fele éj​sza​kán​ként őr​sé​-
get biz​to​sí​tott, két hét múl​va azon​ban ele​g en​dő volt négy őr, két-há​r om hó​nap múl​va pe​dig már ket​tő
is. Egy​más​sal szem​ben kel​lett a csor​da kö​r ül kö​r öz​ni​ük. Ha az első két hé​ten nem ri​asz​tot​ta meg az
ál​la​to​kat sem​mi, ak​kor már nem volt va​ló​szí​nű, hogy a te​r e​lés so​r án stam​pe​de-re ke​r ül​het sor. Ha pe​-
dig még​is, ak​kor a cow​boyok fel​pat​tan​tak apró ter​me​tű te​xa​si lo​va​ik​r a, ame​lyek a sö​tét​ben vág​tat​va
szin​te ma​g uk​tól te​r el​ték jobb​r a az élen szá​g ul​dó mar​há​kat. Go​o d​night azt is meg​je​g yez​te, hogy a le​-
csen​de​sü​lő mar​hák min​dig jobb​r a for​dul​va hagy​nak fel a ro​ha​nás​sal – ő leg​alább​is még so​ha​sem lá​-
tott bal​r a ka​nya​r o​dó csor​dát. Az apa​csok ha​ma​r o​san fel​fe​dez​ték, hogy „Char​lie Te​ja​no” (te​xa​si Char​-
lie) vagy „Bu​e​n​as No​ches” (spa​nyo​lul azt je​len​ti, „jó éjt”, akár​csak az an​g ol „good night”) lo​va​it na​-
gyon ne​héz el​lop​ni, mert a re​mu​dát (a mé​nest) éj​jel a mar​hák és a sze​kér kö​zött he​lye​zik el.
Az új​szü​lött bor​jak​kal kü​lö​nö​sen sok gond volt. Ami​kor si​et​tet​ni kel​lett a csor​dát, és nem tud​ták
mire fel​r ak​ni az éj​sza​ka szü​le​tett bor​ja​kat, reg​g e​len​te le​ö l​ték őket, hogy ne las​sít​sák a te​r e​lést. Ezt
per​sze sen​ki sem csi​nál​ta szí​ve​sen, és ké​sőbb már sze​ke​r ek​r e tet​ték fel a ki​csi​nye​ket. Csak​hogy a te​-
he​nek a sza​g uk​r ól is​me​r ik fel a bor​ja​i​kat, a sze​ké​r en vi​szont a sza​g ok össze​ke​ve​r ed​nek. Ezért az​tán a
bor​ja​kat szá​mo​zott zsá​kok​ba dug​ták, mind​egyi​ket min​dig ugyan​ab​ba, hogy a sza​g uk meg​ma​r ad​jon, s
este a te​he​nek meg​szop​tas​sák őket.
1869-ben Go​o d​night fel​szá​mol​ta az Apis​ha​pa Ran​chot, és Den​ver​től dél​r e, az Ar​kan​sas fo​lyó men​-
tén, Pu​e​blo vá​r os kö​ze​lé​ben meg​ala​pí​tot​ta a Rock Cañon Ran​chot. Ide hoz​ta el fe​le​sé​g ét, a har​minc​-
egy éves Mary Ann Dyer ta​nár​nőt, egy ügy​véd lá​nyát, aki​vel Ken​tu​cky​ban há​za​so​dott össze 1870. jú​-
li​us 26-án. Az es​kü​vő után vo​na​ton ér​kez​tek meg Abi​le​ne-be, ahol a fi​a​tal​asszony meg​döb​ben​ve hal​-
lot​ta, hogy két ban​di​tát az éj​sza​ka fel​akasz​tot​tak. Ez meg​le​he​tő​sen fel​zak​lat​ta a ci​vi​li​zál​tabb el​já​r á​sok​-
hoz szo​kott Mary Annt, aki így pa​nasz​ko​dott fér​jé​nek: „Úgy hal​lot​tam, táv​író​póz​ná​ra akasz​tot​ták
őket!” Go​o d​night meg​g on​do​lat​la​nul vá​la​szolt: „Hát, nem hi​szem, hogy ez ár​ta​na a táv​író​póz​ná​nak...”
Új​don​sült fe​le​sé​g e ezen úgy fel​há​bo​r o​dott, hogy ki​je​len​tet​te: nem akar ilyen vi​dé​ken élni. De az​tán
meg​bé​kélt, s meg​fe​led​ke​zett köl​tö​zé​si szán​dé​ka​i​r ól.
1871-ben Go​o d​night is részt vett a co​lo​r a​dói ál​lat​te​nyész​tők szö​vet​sé​g é​nek meg​ala​pí​tá​sá​ban, amely
sza​bá​lyoz​ta a mar​hák be​g yűj​té​sét, a je​lek nyil​ván​tar​tá​sát s a je​lö​let​len ál​la​tok ke​ze​lé​sét. Ön​tö​ző​r end​-
szert épít​tet​tek ki, s két év múl​va meg​szer​vez​ték az ál​lat​te​nyész​tők bank​ját. Az 1873-as gaz​da​sá​g i vál​-
ság azon​ban jó​ko​r a csa​pást mért a nagy​g az​dá​r a. Ahogy ő fo​g al​ma​zott: „Le​sö​pört en​gem a Föld szí​-
né​ről...” A hoz​zá ha​son​ló vál​lal​ko​zók azon​ban min​dig ké​pe​sek talp​r a áll​ni. Egy má​sik ran​cher ek​ko​-
ri​ban e sza​vak​kal adott han​g ot op​ti​miz​mu​sá​nak: „Jól va​gyok, és vissza fo​gok tér​ni! Ami​kor öt​ven év​-
vel ez​előtt ide​jöt​tem, csak hat​van​öt cen​tem volt és az aszt​mám. Az aszt​mám pe​dig még min​dig meg​-
van!”
1876-ban Go​o d​night úgy dön​tött, hogy vissza​köl​töz​nek Te​xas​ba, pon​to​sab​ban an​nak Pan​hand​le
(Ser​pe​nyő​nyél) né​ven em​le​g e​tett észa​ki ré​szé​be. Fe​le​sé​g ét egy idő​r e Ka​li​for​ni​á​ba küld​te, meg​ma​r adt
szar​vas-mar​hái szá​má​r a pe​dig a Palo Duro nevű ka​nyon​ban meg​ala​pí​tot​ta a Home (vagy​is Ott​hon)
nevű ran​chot. Üz​le​ti kap​cso​lat​ba lé​pett John Ge​o r​g e Ada​ir brit üz​let​em​ber​r el, aki pén​zel​te a vál​lal​ko​-
zást, és havi két​ezer-öt​száz dol​lár fi​ze​tést biz​to​sí​tott Go​o d​night​nak. Öt éven be​lül mint​egy száz​ezer
szar​vas​mar​ha leg​el​g e​tett a ka​nyon​ban, ame​lyek Ada​ir mo​nog​r am​ját, a „JA” bé​lye​g et vi​sel​ték. Go​o d​-
night éven​te több tíz​ezer ál​la​tot adott el, és újra ha​tal​mas jö​ve​de​lem​r e tett szert. A hír​hedt ban​di​ta,
Dutch Hen​r y tá​bo​r át sze​mé​lye​sen ke​r es​te fel, s kö​zöl​te vele a „bé​kés egy​más mel​lett élés” fel​té​te​le​it.
A ban​di​ta el​is​me​r ő​en rö​hö​g ött, és gyak​r an em​le​g et​te, mi​lyen lát​vány is volt, „ami​kor az az át​ko​zott
öreg​em​ber” szin​te meg​fe​nye​g et​te őt: ma​g á​nyo​san ült, s fegy​ve​r es rab​lók vet​ték kö​r ül.
Vé​g ül Go​o d​night​nak si​ke​r ült olyan kö​r ül​mé​nye​ket te​r em​te​nie, hogy fe​le​sé​g ét is el​hív​hat​ta a Palo
Duro-ka​nyon​ba. Az asszony, akit min​den​ki Molly​nak hí​vott, gond​ját vi​sel​te a cow​boyok​nak, meg​-
varr​ta a ru​há​i​kat, és ápol​ta a be​te​g e​ket. Go​o d​night egy spe​ci​á​lis női nyer​g et ter​ve​zett neki. A leg​kö​ze​-
leb​bi asszony, T. S. Bug​bee ran​cher fe​le​sé​g e nyolc​van mér​föld​r e észak​r a la​kott tő​lük.
1878-ban nagy csa​pat ka​men​csi, apacs, pa​ú​ni és ká​jo​va in​di​án ér​ke​zett a ka​nyon​ba, s bö​lény hí​ján a
mar​há​kat kezd​ték öl​dö​köl​ni. Mint​egy két​száz​ö t​ve​nen le​het​tek, de a rém​hí​r ek tíz​sze​r e​sé​r e nö​vel​ték a
szá​mu​kat. Go​o d​night tár​g ya​lás​r a hív​ta ve​ze​tő​jü​ket, a hí​r es Qu​anah Par​kert, aki​vel így be​szélt: „Sok
fegy​ve​rem és sok go​lyóm van, jó em​be​rek és jó lö​vé​szek, de nem aka​rok har​cot, ha rá nem kény​sze​rí​-
tesz. Ha ren​det tar​tasz, jól vi​sel​ked​tek, meg​vé​ded és bé​kén ha​gyod a tu​laj​do​no​mat, két​na​pon​ta két
mar​hát adok ne​ked, amíg meg nem ta​lál​já​tok a bö​lé​nye​ket.” Qu​anah Par​ker el​fo​g ad​ta az aján​la​tot, s a
konf​lik​tust si​ke​r ült bé​ké​sen meg​o l​da​ni. Ha​ma​r o​san meg​ér​ke​zett a had​se​r eg, és hosszas tár​g ya​lá​sok
után az in​di​á​nok haj​lan​dó​ak vol​tak vissza​tér​ni az In​di​án Ter​r i​tó​r i​um​r a.
Go​o d​night gya​r a​pí​tot​ta a bir​to​ka​it, új épü​le​te​ket épít​te​tett, öt​ven al​kal​ma​zott és száz ló szá​má​r a
ren​delt el​lát​mányt, s hat​van​hét mér​föld hosszú​sá​g ú szö​g es​dró​tot ho​za​tott Dod​g e City​ből. Si​ke​r e​sen
ke​r esz​tez​te a long​hornt más mar​hák​kal (lásd a 25. fe​je​ze​tet!), s 1883-ra 1 335 000 acre te​r ü​le​tű bir​to​-
kot igaz​g a​tott. Tej​g az​da​ság, ba​r om​fi​te​nyé​szet, ko​vács​mű​hely és bá​dog​edé​nye​ket gyár​tó üzem is lé​te​-
sült föld​je​in. Part​ne​r e, Ada​ir idő​r ől idő​r e meg​lá​to​g at​ta, s 1885-ben be​kö​vet​ke​zett ha​lá​la után Go​o d​-
night egy évig az öz​ve​g ye üz​let​tár​sa ma​r adt, majd meg​o sz​tot​tak a fel​hal​mo​zott va​g yont. 1881-ben
Go​o d​night ve​ze​tő sze​r e​pet ját​szott a Pan​hand​le Stock As​so​ci​a​ti​on of Te​xas (Te​xa​si Pan​hand​le Vá​g ó​-
mar​ha-te​nyész​tő Egye​sü​let) lét​r e​ho​zá​sá​ban. Az egye​sü​le​tet öt​fős vég​r e​haj​tó bi​zott​ság irá​nyí​tot​ta,
amely vizs​g á​ló​biz​to​so​kat, de​tek​tí​ve​ket és jogi ta​nács​adó​kat bé​r el​he​tett fel, ka​r an​tén​r en​de​le​te​ket tar​ta​-
tott be, és fel​lé​pett a mar​ha​tol​va​jok el​len. Ez az egye​sü​let hoz​ta lét​r e az első is​ko​lá​kat is a far​me​r ek
gye​r e​kei szá​má​r a. Ami​kor csak​nem tel​je​sen ki​ir​tot​ták a bö​lé​nye​ket az 1880-as évek​r e, Go​o d​night
több bö​lény​bor​jút be​haj​tott a ka​r ám​ja​i​ba, s ha​ma​r o​san egy ki​sebb bö​lény​csor​dát ho​zott lét​r e. Még ke​-
resz​tez​te is a szar​vas​mar​hák​kal a bö​lé​nye​ket, ki​te​nyészt​ve a cat​ta​loo nevű ál​la​tot – amely​nek a ne​vét
ta​lán „teh​lény​ként” le​het​ne ma​g yar​r a for​dí​ta​ni. Ha​ma​r o​san már negy​ven ilyen ál​la​ta volt, de a te​he​-
nek oly gyak​r an el​ve​tél​tek, hogy vé​g ül fel​ha​g yott a kí​sér​le​te​zés​sel.
Ami​kor Go​o d​night 1887-ben egész​ség​ügyi okok​ból el​hagy​ta a bir​to​ka​it, úgy lát​ta, hogy ezek tíz év
alatt éven​te 72%-át ter​mel​ték meg an​nak a tő​ké​nek, ame​lyet Ada​ir be​fek​te​tett. Egy ide​ig még igaz​g at​ta
a Qui​ta​que Ran​chot, majd 1890-ben el​ad​ta a ré​szét. 1900-ban már csak a róla el​ne​ve​zett vas​úti meg​ál​-
ló, a Go​o d​night kör​nyé​kén gaz​dál​ko​dott, és itt is élt éle​te vé​g é​ig. Fe​le​sé​g é​vel együtt lét​r e​hoz​ta a Go​-
od​night Aka​dé​miát, egy ko​e​du​kált is​ko​lát, amely 1898-ban kezd​te meg az ok​ta​tást, egy ide​ig a Bap​tis​-
ta Egy​ház irá​nyí​tá​sá​val.
A XX. szá​zad ele​jén egy​r e több új​ság​író, ér​dek​lő​dő ama​tőr és tu​dós ke​r es​te fel Go​o d​nigh​tot, és
arra kér​te, hogy írja meg, vagy dik​tál​ja le em​lék​ira​ta​it. Az idős Go​o d​night azon​ban ki​je​len​tet​te, hogy
nem te​szi, „mert fé​lek, hogy az írók túl sok vö​rös fes​té​ket ke​ver​nek hoz​zá”. Ami​kor so​kat ma​g asz​tal​-
ták a nyil​vá​nos​ság előtt, a kö​vet​ke​ző tör​té​net​tel vá​la​szolt: „Ez arra em​lé​kez​tet, ami​kor a Worth-erőd​be
és Den​ver​be utaz​tam bi​ká​kat ven​ni. Es​té​re haza akar​tam tér​ni, és ami​kor ki​de​rült, hogy nem te​he​tem
meg, táv​ira​tot küld​tem a fe​le​sé​gem​nek. A kö​vet​ke​ző​ket ír​tam az űr​lap​ra: »Mrs. Char​les Go​od​night ré​-
szé​re. Cím: Go​od​night, Te​xas. Nem tu​dok ma ha​za​men​ni. Go​od​night. (vagy​is: Jó éjt!) Char​les Go​od​-
night.« Át​ad​tam a tá​ví​rász​nak, aki el​ol​vas​ta, és ez​zel adta vissza: »Át​ko​zot​tul sok itt a Go​od​night!«”
Go​o d​night te​vé​keny ma​r adt éle​te vé​g é​ig, és min​dig fel​há​bo​r í​tot​ta má​sok lus​ta​sá​g a. J. Evetts Ha​ley,
aki vé​g ül meg​ír​ta az élet​r aj​zát, még lát​ta, amint mér​g e​sen há​bo​r og az ár​nyék​ban he​ve​r é​sző fér​fi​ak
lát​tán: „Át​ko​zott le​gyek, ha va​la​ha is volt időm ilyes​mi​re!” So​ha​sem he​nyélt, és még az esős na​po​kon
is ta​lált mun​kát cow​bo​yai szá​má​r a: ilyen​kor a hasz​nált lé​cek​ből kel​lett ki​hu​zi​g ál​ni​uk a szö​g e​ket, ami​-
ket az​tán egye​nes​r e kel​lett ka​la​pál​ni​uk – bár fél dol​lá​r ért több új sze​g et vá​sá​r ol​ha​tott vol​na, mint
amennyit az egész csa​pat egy nap alatt ki​ja​ví​tott. Al​kal​ma​zott​jai szán​dé​ko​san szö​g e​ket ej​tet​tek el,
amer​r e járt, hogy lás​sák, amint gaz​dá​juk va​la​mennyit fel​sze​di, ef​fé​le meg​jegy​zé​sek​kel: „Bű​nös do​log
pa​za​rol​ni.” Go​o d​night min​dig gyor​san evett, el​ső​nek állt fel az asz​tal​tól, s meg a ven​dég​lők​ben is el​-
né​zést kér​ve ki​sé​tált az épü​let elé, mert ál​lí​tó​lag gyo​mor​fá​jást ka​pott, ha nem pat​tant fel azon​nal,
ahogy a te​r e​lé​sek​nél meg​szok​ta. A tör​té​né​szek kér​de​zős​kö​dé​sei na​g yon fel tud​ták bosszan​ta​ni, s Ha​-
ley​nek egy​szer a kö​vet​ke​ző​ket je​len​tet​te ki: „Ami​kor ilyen dol​gok​ról fag​gat, a sze​mély​vo​na​tot ül​dö​ző
kis​ku​tyák jut​nak az eszem​be. Min​dig sze​ret​tem vol​na tud​ni, mit csi​nál​ná​nak, ha el​kap​ná​nak egyet.”
A fe​le​sé​g e 1926-ban halt meg. Ez​u​tán Go​o d​night gyak​r an ül​dö​g élt ma​g á​nyo​san a szo​bá​já​ban,
mely​nek az egyik fa​lát Oli​ver Lo​ving port​r é​ja dí​szí​tet​te, a má​si​kat Old Si​kes nevű bi​ká​já​nak a képe. A
csen​det csak egy nagy fa​li​ó ra ke​tye​g é​se tör​te meg, ame​lyet a fe​le​sé​g é​nek vett, és sze​mé​lye​sen a kö​-
vet​ke​ző​ket írta rá: „Mrs. Mary Dyer Go​od​night, Te​xas Pan​hand​le út​tö​rő​jé​nek tisz​te​le​té​re. 1876-1877-
ben hó​na​po​kon át alig lá​tott em​bert, asszonyt egy​ál​ta​lán nem, leg​kö​ze​leb​bi szom​széd​ja het​ven​öt mér​-
föld tá​vol​ság​ra volt, a leg​kö​ze​leb​bi te​lep pe​dig két​száz mér​föld​re. Az el​szi​ge​telt​sé​get és ne​héz​sé​ge​ket
vi​dám szív​vel, a ve​szélyt ret​tent​he​tet​len bá​tor​ság​gal tűr​te. Min​dig op​ti​mis​tán fo​gad​ta az élet kü​lön​fé​le
aján​dé​ka​it, ott​ho​nát az öröm lak​he​lyé​vé tet​te.” Ha egy​ko​r i tár​sa​i​tól kel​lett bú​csúz​nia, Char​les Go​o d​-
night min​dig meg​ta​lál​ta a meg​fe​le​lő sza​va​kat.
1927-ben, ki​lenc​ven​egy éve​sen el​vet​te fe​le​sé​g ül egy tá​vo​li ro​ko​nát, a hu​szon​hat éves Co​r in​ne Go​-
od​night ápo​ló​nőt és tá​ví​r ászt, aki​vel rég​ó ta le​ve​lez​tek, s aki vé​g ül fel​ke​r es​te, majd meg​g yó​g yí​tot​ta. A
ran​chot el​ad​ta, az​zal a fel​té​tel​lel, hogy to​vább​r a is itt lak​hat. A te​le​ket egész​ség​ügyi okok​ból az ari​zo​-
nai Phoe​nix​ben töl​töt​te. Itt is halt meg, 1929. de​cem​ber 12-én. Első fe​le​sé​g e mel​lé te​met​ték Go​o d​night
vá​r os te​me​tő​jé​be. Bár két temp​lom épí​té​sét fi​nan​szí​r oz​ta, egyet​len egy​ház​hoz sem tar​to​zott. Éle​te vé​-
gén má​so​dik fe​le​sé​g e ké​r é​sé​r e még​is csat​la​ko​zott egy​hez, noha ami​kor va​la​ki meg​kér​dez​te, me​lyik
egy​há​zat vá​lasz​tot​ta, így fe​lelt. „Nem tu​dom, me​lyik az, de át​ko​zot​tul jó!”
 27. Kik voltak a „bölénykatonák”?
A vá​lasz könnyű: azo​kat a fe​ke​te bőrű (af​r i​kai-ame​r i​kai) ka​to​ná​kat ne​vez​tek el az in​di​á​nok „bö​-
lény​ka​to​nák​nak” akik az 1866-ban fel​ál​lí​tott két lo​vas​sá​g i (9. és 10.) és két gya​log​sá​g i (24. és 25.) ez​-
red​ben tel​je​sí​tet​tek szol​g á​la​tot Nyu​g a​ton. Ezek vol​tak az ame​r i​kai had​se​r eg első, bé​ke​idő​ben fel​ál​lí​-
tott, tel​jes egé​szé​ben fe​ke​te ez​r e​dei.
Ter​mé​sze​te​sen nem ők vol​tak az első fe​ke​ték, akik meg​je​len​tek Nyu​g a​ton. Ami​kor 1528-ban a Flo​-
ri​da gyar​ma​to​sí​tá​sá​val kí​sér​le​te​ző Pán​fi​lo de Nar​vá​ez ex​pe​dí​ci​ó ​ja ha​jó​tö​r ést szen​ve​dett, a négy túl​élő
kö​zött ott volt egy Es​te​va​ni​co vagy Est​e​ba​ni​co nevű fe​ke​te rab​szol​g a is. Ál​var Núñez Ca​be​za de Vaca
ve​ze​té​sé​vel ő is be​jár​ta a mai Te​xas és Észak-Me​xi​kó vi​dé​két, majd vissza​tért Me​xi​kó​vá​r os​ba. Es​te​va​-
ni​co 1539-ben Mar​cos de Niza fe​r en​ces szer​ze​tes​sel újra el​ju​tott a pu​eb​ló in​di​á​nok vá​r o​sa​i​ig. Itt
ugyan vé​g ez​tek vele az in​di​á​nok, de az ál​ta​la ter​jesz​tett hí​r ek bír​ták rá Co​r on​adót hí​r es fel​fe​de​ző​út​já​-
nak meg​in​dí​tá​sá​r a (amely​ben szin​tén részt vet​tek fe​ke​te rab​szol​g ák). Az első fe​ke​te asszony Juan de
Oña​te má​so​dik ex​pe​dí​ci​ó ​já​val ér​ke​zett a mai Új-Me​xi​kó te​r ü​le​té​r e, s Isa​bel de Ol​ver​á​nak hív​ták. A
XVII. szá​zad vé​g é​r e igen sok fe​ke​te és fél​vér dol​g o​zott a spa​nyol gyar​ma​to​kon, s azok észa​ki ha​tár​-
vi​dé​ke​in is Los An​g e​les negy​ven​hat ala​pí​tó​ja kö​zül hu​szon​ha​tan vol​tak tel​jes egé​szé​ben vagy rész​ben
af​r i​kai szár​ma​zá​sú​ak. A töb​bi ka​li​for​ni​ai te​le​pü​lé​sen is ma​g as volt a fe​ke​ték ará​nya.
Az 1820-as évek ele​jé​től sok szö​kött rab​szol​g a és sza​bad fe​ke​te köl​tö​zött át a Me​xi​kó​hoz tar​to​zó
Te​xas​ba, mert Me​xi​kó kor​má​nya el​tö​r öl​te a rab​szol​g a​sá​g ot. A leg​je​len​tő​sebb klánt a négy Ash​worth
fi​vér ala​pí​tot​ta meg, akik az 1830-as évek​ben kö​zel két​ezer acre föl​det sze​r ez​tek, s két​ezer-öt​száz
mar​há​ból álló csor​dát hoz​tak lét​r e Jef​fer​son me​g yé​ben.
A fe​ke​ték fon​tos sze​r e​pet ját​szot​tak a fel​fe​de​zé​sek​ben is. Egy York nevű fe​ke​te rab​szol​g a a Le​wis
és Clark-féle ex​pe​dí​ció (1804-1806) egyik leg​te​vé​ke​nyebb részt​ve​vő​je volt. (Lásd a 6. fe​je​ze​tet!) Ja​-
cob Dob​son, egy sza​bad fe​ke​te részt vett John Char​les Frémont má​so​dik és har​ma​dik fel​fe​de​ző út​ján
(1843-1846). (Lásd a 22. fe​je​ze​tet!) Pe​ter Ran​ne an​nak a csa​pat​nak volt a tag​ja, amellyel Je​de​diah
Smith 1826-ban el​ér​te Ka​li​for​ni​át. (Lásd a 12. fe​je​ze​tet!) A leg​na​g yobb fe​ke​te kö​zös​ség a Szik​lás-
hegy​ség​től nyu​g at​r a, Ka​li​for​ni​á​ban ala​kult ki, ahol az arany​láz ha​tá​sá​r a 1850-ben már csak​nem ezer
fe​ke​te élt. Ké​sőbb va​la​mennyi te​le​pü​lé​sen, me​lye​ket az arany​láz ide​jén ala​pí​tot​tak, meg​je​len​tek fe​ke​te
bá​nyá​szok és vál​lal​ko​zók. A Te​xas​ból észak felé tör​té​nő nagy te​r e​lé​sek​ben több ezer af​r i​kai-ame​r i​kai
vett rész, a cow​boyok mint​egy ne​g ye​de fe​ke​te volt. Az 1870-es évek vé​g én pe​dig csak​nem húsz​ezer
fe​ke​te ván​do​r olt ki a déli ál​la​mok​ból Kan​sas​be, ahol meg​ala​pí​tot​ták Ni​co​de​mus vá​r ost, de so​kan te​le​-
ped​tek le kö​zü​lük Neb​r as​ká​ban és Co​lo​r a​dó​ban is. Az 1890-es évek ele​jén pe​dig csak​nem öt​ven​ezer
fe​ke​te ván​do​r olt be az In​di​án Ter​r i​tó​r i​um​r a (a ké​sőb​bi Ok​la​ho​má​ba).
A Nyu​g a​ton te​vé​keny​ke​dő af​r i​kai-ame​r i​ka​i​ak kö​zül még​is a fe​ke​te ka​to​nák​nak, a „bö​lény​ka​to​nák​-
nak” az em​lé​két idé​zik fel leg​g yak​r ab​ban. Hogy mi​ért ad​ták ne​kik ezt a ne​vet, azt már ne​he​zebb meg​-
ál​la​pí​ta​ni. A leg​el​ter​jed​tebb ma​g ya​r á​zat sze​r int azért, mert a ka​to​nák haja a bö​lény sző​r é​r e em​lé​kez​te​-
tett. Má​sok sze​r int a ka​to​nák har​ci​as​sá​g á​r a és ke​mény​sé​g é​r e, vagy pe​dig tél​víz ide​jén vi​selt bö​lény​-
bőr bun​dá​ik​r a utal​tak ez​zel az el​ne​ve​zés​sel. Azt sem tud​juk, me​lyik törzs ke​r esz​tel​te el így a ka​to​ná​-
kat, egye​sek sze​r int a sá​je​nek, má​sok sze​r int a ka​men​csik. Meg​g yő​ző bi​zo​nyí​té​kot azon​ban még
egyik​r e sem si​ke​r ült ta​lál​ni. Az el​ne​ve​zés első íz​ben egy 1872-ben írott és csak 1909-ben pub​li​kált
ma​g án​le​vél​ben buk​kan fel, mely​ben egy fe​hér had​nagy fe​le​sé​g e így ír: „Az in​di​á​nok bö​lény​ka​to​nák​-
nak ne​ve​zik őket, mert gyap​jas fe​jük olyan​nyi​ra ha​son​lít arra a szőr​pár​ná​ra, ami a bö​lény szar​vai kö​-
zött van.” A The Na​ti​on című ma​g a​zin 1873-ban köz​zé​tett egy le​ve​let, amely a kö​vet​ke​ző​ket ál​lí​tot​ta a
fe​ke​te ka​to​nák​r ól: „Az in​di​á​nok kez​det​ben mély​sé​ges meg​ve​tés​sel ke​zel​ték őket, és ami​kor al​kal​muk
nyílt meg​öl​ni egyet, nem vet​ték el a skalp​ját. Egy idő után, ami​kor íze​lí​tőt kap​tak har​ci​as​sá​guk​ból, el​-
kezd​ték tisz​tel​ni őket, s tisz​te​le​tü​ket az​zal je​lez​ték, hogy meg​skal​pol​ták azo​kat, aki​ket meg tud​tak
ölni... E bö​lény​ka​to​nák... ak​tív, in​tel​li​gens és ha​tá​ro​zott fér​fi​ak... Ál​ta​lá​ban job​bak a bé​ke​idő​ben to​bo​-
roz​ha​tó fe​hér fér​fi​ak át​la​gá​nál... mert bé​ke​idő​ben a leg​te​het​sé​ge​sebb fe​ke​te fi​a​tal fér​fi​ak szí​ve​sen be​-
áll​nak ka​to​ná​nak, ha​son​ló fel​té​te​lek kö​ze​pet​te azon​ban csak je​len​ték​te​len vagy al​sóbb​ren​dű fe​hé​re​ket
le​het rá​be​szél​ni, hogy be​ad​ja​nak.” (Az új​sá​g ot ezek után ter​mé​sze​te​sen el​árasz​tot​ták a fel​há​bo​r o​dott
fe​hér ka​to​nák til​ta​ko​zó le​ve​lei.) Az 1890-es évek​r e a „bö​lény​ka​to​nák” név köz​is​mert​té vált. Ma​g uk a
ka​to​nák azon​ban egy​ál​ta​lán nem vol​tak büsz​kék arra, hogy egy ál​lat​r ól ne​vez​ték el őket, és nem is
hasz​nál​ták ön​ma​g uk​r a ezt a ki​fe​je​zést.
Egyes fe​ke​ték már az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) előtt csat​la​koz​tak ön​kén​tes​ként a had​se​-
reg​hez. A pol​g ár​há​bo​r ú​ban több mint száz​nyolc​van​ezer fe​ke​te fér​fi tel​je​sí​tett szol​g á​la​tot, ők kép​vi​-
sel​ték az Unió ka​to​ná​i​nak 10%-át, és kö​r ül​be​lül har​minc​ö t​ez​r en hal​tak meg kö​zü​lük – több​sé​g ük be​-
teg​ség​ben. Egyi​kük sem volt „re​g u​lá​r is”, vagy​is hi​va​tá​sos ka​to​na, azaz nem vál​hat​tak vol​na a bé​ke​-
idő​ben is fenn​tar​tott ál​lan​dó had​se​r eg tag​ja​i​vá. 1866-tól azon​ban ez is le​het​sé​g es lett. Hen​r y M. Wil​-
son, Mas​sachu​setts sze​ná​to​r a ja​nu​ár 10-én elő​ter​jesz​tet​te a had​se​r eg há​bo​r ú utá​ni át​szer​ve​zé​sé​nek tör​-
vény​ja​vas​la​tát. Az 1866. jú​li​us 28-án el​fo​g a​dott tör​vény vé​g ül hat ez​r e​det ál​lí​tott fel a fe​ke​ték szá​má​-
ra, a 9. és 10. lo​vas​ez​r e​det, va​la​mint a 38., 39., 40. és 41. szá​mú gya​lo​g o​s​ez​r e​det. Ez utób​bi né​g yet
1869-ben a 24. és 25. ez​r ed​ben von​ták össze. Ál​ta​lá​nos volt a meg​g yő​ző​dés, hogy a fe​ke​te ka​to​nák a
Vad​nyu​g a​ton sok​kal ke​vés​bé lesz​nek haj​la​mo​sak a de​zer​tá​lás​r a, s bő​r ük szí​ne mi​att sok​kal egy​sze​-
rűb​ben azo​no​sít​ha​tó​ak majd, mint a he​lyi la​kos​ság​ba könnyeb​ben be​o l​va​dó fe​hér szö​ke​vé​nyek. Va​ló​-
szí​nű​leg ezért osz​tot​ták be mind a négy fe​ke​te ez​r e​det (a déli ál​la​mok​ban való rö​vid szol​g á​lat után) a
Mis​sou​r i ka​to​nai kör​zet​be, amely a Mis​sis​sip​pi és a Szik​lás-hegy​ség köz​ti te​r ü​le​tet fog​lal​ta ma​g á​ban.
Egye​lő​r e csak köz​le​g é​nyek, ti​ze​de​sek és őr​mes​te​r ek le​het​tek a fe​ke​te ka​to​nák. A tisz​ti ran​g ok​r ól a
tör​vény​ben nem volt szó, de nem is til​tot​ták. Az első vi​lág​há​bo​r ú​ig öt fe​ke​te ka​to​na ka​pott tisz​ti ran​-
got a re​g u​lá​r is had​se​r eg​ben (az 1898-as spa​nyol-ame​r i​kai há​bo​r ú ön​kén​te​sei kö​zül azon​ban töb​ben
is, de ez jó​val ala​cso​nyabb rang​nak szá​mí​tott). Kez​det​ben a fe​ke​te ez​r e​dek lel​ké​szei fe​hé​r ek vol​tak,
de ké​sőbb va​la​mennyit fe​ke​te lel​ké​szek vál​tot​ták fel. 1867 és 1890 kö​zött a fe​ke​te ka​to​nák kép​vi​sel​tek
a tel​jes had​erő 12%-át és a lo​vas​ság 20%-át. Részt vet​tek száz​hat​van​nyolc ki​sebb-na​g yobb üt​kö​zet​ben
az in​di​á​nok el​len. A leg​je​len​tő​sebb had​mű​ve​le​tek, me​lyek​ben sze​r e​pet kap​tak, a kan​sa​si, co​lo​r a​dói,
te​xa​si, új-me​xi​kói és az in​di​án ter​r i​tó​r i​u​mi küz​del​mek vol​tak a ka​men​csik és szö​vet​sé​g e​se​ik el​len
(1867-1875), va​la​mint a co​lo​r a​dói és utah-i jú​tok (1879-1880), az ari​zo​nai és új-me​xi​kói apa​csok
(1885-1886), il​let​ve a dél-da​ko​tai szi​úk (1890-1891) el​le​ni had​já​r a​tok. Há​r om al​ka​lom​mal Me​xi​kó te​-
rü​le​té​r e is be​tör​tek az apa​csok ül​dö​zé​se so​r án. Har​col​tak a ban​di​ták el​len, észak​nyu​g a​ton pe​dig er​dő​-
tü​ze​ket ol​tot​tak.
A 9. lo​vas​ez​r ed nyolc​van​egy, a 10. pe​dig hat​van​hat össze​csa​pás​ban vett részt. E har​cok​ban a lo​vas​-
ság jó​val na​g yobb sze​r e​pet ka​pott a gya​log​ság​nál, amely több időt töl​tött őr​szol​g á​lat​tal és más, az
erő​dök​ben el​vé​g ez​he​tő szol​g á​lat​tal. A száz​hat​van​nyolc üt​kö​zet​ből, mely​ben a fe​ke​te ka​to​nák har​col​-
tak, a gya​log​ság csak ti​zen​nyolc al​ka​lom​mal küz​dött a lo​vas​ság nél​kül, és ti​zen​ö t​ször lo​vas​sá​g i tá​-
mo​g a​tás​sal. 1870 és 1890 kö​zött ti​zen​négy hi​va​tá​sos ka​to​na és négy sze​mi​nol-fe​ke​te fel​de​r í​tő ka​pott
ér​dem​r en​det (Me​dal of Ho​nor) ki​emel​ke​dő szol​g á​la​ta​i​ért. Az „ér​dem iga​zo​lá​sa” (Cer​ti​fi​ca​te of Me​-
rit) nevű ki​tün​te​tés​ben hat​van​egy fe​ke​te ka​to​na ré​sze​sült az első vi​lág​há​bo​r ú​ig.
A fe​ke​ték szá​má​r a a ka​to​nás​ko​dás jó​val von​zóbb fog​lal​ko​zás volt, mint a fe​hér fér​fi​ak kö​r é​ben, és
ál​ta​lá​ban to​vább is szol​g ál​tak a fe​hé​r ek​nél. En​nek az volt az oka, hogy nem volt könnyű sta​bil és ál​-
lan​dó jö​ve​de​lem​mel járó fog​lal​ko​zást ta​lál​ni​uk, a szi​g o​r ú​an sza​bá​lyo​zott ka​to​na​élet​ben pe​dig ke​vés​-
bé ér​vé​nye​sül​het​tek a faji elő​íté​le​tek, mint a ci​vi​lek vi​lá​g á​ban. Rá​adá​sul a fegy​ver​vi​se​let és a lo​vag​lás
olyan te​kin​télyt biz​to​sí​tott, amellyel a pol​g ár​há​bo​r ú előtt csak a fe​hé​r ek ren​del​kez​het​tek. Mind​ezek
alap​ján egy vi​lág vá​lasz​tot​ta el őket az in​di​á​nok​tól, akik iránt sem​mi​fé​le ro​kon​szen​vet sem érez​tek –
te​hát nem sza​bad XX. szá​za​di el​kép​ze​lé​se​ink alap​ján azt fel​té​te​lez​ni, hogy bár​mi​lyen szo​li​da​r i​tást ta​-
nú​sí​tot​tak egy má​sik ki​sebb​sé​g i cso​port iránt.
A tár​sa​da​lom so​ká​ig nem vett tu​do​mást a fe​ke​te ka​to​nák nyu​g a​ti te​vé​keny​sé​g é​r ől. Az első wes​tern​-
fil​met, amely egy af​r i​kai-ame​r i​kai őr​mes​ter konf​lik​tu​sa​it mu​tat​ta be, John Ford ké​szí​tet​te Ser​ge​ant
Rut​led​ge (Rut​led​ge őr​mes​ter) cím​mel 1960-ban. A pol​g ár​jo​g i küz​del​mek ha​tá​sá​r a vé​g ül a „bö​lény​ka​-
to​nák” köz​is​mert kul​tu​r á​lis jel​kép​pé vál​tak, szám​ta​lan film, re​g ény, fest​mény, em​lék​mű, vi​deo​já​ték és
dal idéz​te fel alak​ju​kat. Ez utób​bi​ak kö​zül min​den bi​zonnyal Bob Mar​ley Buf​fa​lo Sol​di​er című, 1983-
ban köz​zé​tett dala vált a leg​is​mer​teb​bé. Szám​ta​lan alap​ta​lan hí​r esz​te​lés is el​ter​jedt a „bö​lény​ka​to​nák​-
ról”, me​lyek sze​r int fel​sze​r e​lé​sük és el​lá​tá​suk min​dig rosszabb volt más egy​sé​g e​ké​nél, har​ci ered​mé​-
nye​i​ket te​kint​ve azon​ban fe​lül​múl​ták őket. Ezek​r e azon​ban sem​mi bi​zo​nyí​ték nincs.
A mai af​r i​kai-ame​r i​ka​i​ak tisz​te​lik a „bö​lény​ka​to​nák” em​lé​két, a mai ős​la​kos ame​r i​ka​i​ak (vagy​is az
in​di​á​nok) azon​ban gyak​r an han​g oz​tat​ják, hogy ezek a har​co​sok mind​ö ssze zsol​do​sok vol​tak, akik in​-
di​á​no​kat mé​szá​r ol​ták. Azt a küz​del​met, ame​lyet a fe​ke​te ka​to​nák Nyu​g a​ton vív​tak an​nak ér​de​ké​ben,
hogy a fe​hé​r ek​kel egyen​lő tel​je​sít​mé​nyek​r e ké​pes ál​lam​pol​g á​r ok​nak is​mer​jék el őket, az in​di​á​nok
hó​dí​tó há​bo​r ú​nak ér​tel​me​zik, mely​nek őse​ik vol​tak a vesz​te​sei. A nem eu​r ó​pai ősök​kel ren​del​ke​ző
nép​cso​por​tok te​hát tá​vol​r ól sem érez​nek szo​li​da​r i​tást egy​más iránt, s egé​szen el​té​r ő​en ér​tel​mez​he​tik
kö​zös múlt​juk ese​mé​nye​it. Kü​lö​nö​sen ak​kor – ahogy ezt Frank N. Schu​bert tör​té​nész meg​fo​g al​maz​ta
–, ami​kor őse​ik har​cai nem csak az ame​r i​kai tör​té​ne​lem​nek, de az ame​r i​kai mi​to​ló​g i​á​nak is ré​sze​i​vé
vál​tak.
 28. George Armstrong Custer – A leghíresebb legyőzött
Ge​o r​g e Arm​strong Cus​ter 1839-ben szü​le​tett az ohi​ó i New Rum​ley-ben, egy har​mo​ni​kus, sze​r e​tet​-
tel​jes, sok​g yer​me​kes csa​lád​ban. Né​met szár​ma​zá​sú ap​já​nak, Ema​nu​el Hen​r y Cus​ter ko​vács​nak ere​de​-
ti​leg Kus​ter vagy Ku​es​ter volt a ve​ze​ték​ne​ve. Any​ja, Ma​r ia Ward Kirk​pat​r ick kis​fiú ko​r á​ban Au​tie-
nak be​céz​te a sző​ke, ked​ves gyer​me​ket, aki már négy​éve​sen egyen​r u​hát ka​pott, hogy együtt ma​sí​r oz​-
has​son a vá​r o​si mi​lí​ci​á​val. Ra​kon​cát​lan fiú volt, de ha akar​ta, meg tud​ta ta​nul​ni a lec​két.
Mi​vel a bú​tor​ké​szí​tő​nél való inas​ko​dás nem tet​szett neki, ta​ná​r i ok​le​ve​let szer​zett, s még ta​ní​tott is
Ca​diz​ban. Itt sze​r el​mes lett szál​lás​adó​ja lá​nyá​ba. Az apa ki​til​tot​ta az if​jút a há​zá​ból, majd va​ló​szí​nű​leg
se​g éd​ke​zett egy is​me​r ős kép​vi​se​lő​nek ab​ban, hogy be​jut​tas​sa a fi​a​tal​em​bert a West Po​int-i Ka​to​nai
Aka​dé​mia hall​g a​tói közé 1857-ben. (Egy ka​dét ugyan​is nem há​za​sod​ha​tott meg.)
Az 1802-ben ala​pí​tott ka​to​nai is​ko​lá​ban nagy volt a fe​g ye​lem: aki évi két​száz meg​r o​vást szer​zett, el
kel​lett hagy​nia az in​té​ze​tet. Cus​ter​nek, akit sző​ke haja mi​att Fanny​nek ne​vez​tek osz​tály​tár​sai, már a
má​so​dik év​ben si​ke​r ült száz​ki​lenc​ven​két meg​r o​vást össze​g yűj​te​nie, és az öt​ven​ha​to​dik he​lyet tud​ta
meg​sze​r ez​ni a hat​van ta​nu​ló kö​zül. 1860-ra az utol​só hely​r e csú​szott le, száz​ki​lenc​ven​egy meg​r o​vás​-
sal. Ha nem tör ki az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865), alig​ha tud​ta vol​na el​vé​g ez​ni az is​ko​lát, de
oly sok déli szár​ma​zá​sú ka​dét hagy​ta el West Po​in​tot, és oly nagy szük​ség volt a tisz​tek​r e, hogy az
ere​de​ti​leg öt​éves, de most négy​éves​r e rö​vi​dí​tett kép​zés vé​g én őt is át​en​g ed​ték. 1861 nya​r án így írt
szü​le​i​nek: „Csak har​minc​né​gyen vizs​gáz​tunk le, s ezek kö​zül har​minc​hár​man job​ban vizs​gáz​tak ná​-
lam.” Neki si​ke​r ült a leg​több meg​r o​vást össze​g yűj​te​nie négy év alatt: hét​száz​hu​szon​ha​tot. Lo​vas​sá​g i
tak​ti​ká​ból kü​lö​nö​sen rosszul vizs​g á​zott. Már ép​pen had​bí​r ó​ság elé akar​ták ál​lí​ta​ni, mert nem ve​tett
vé​g et két fi​a​ta​labb ka​dét ve​r e​ke​dé​sé​nek, ami​kor Wa​shing​ton​ba ren​del​ték, hogy ve​g ye fel a szol​g á​la​-
tot.
A jó​ked​vű, op​ti​mis​ta fi​a​tal​em​ber ki​fe​je​zet​ten él​vez​te a há​bo​r út: el​is​mer​te, hogy or​szá​g á​nak so​kat
ár​ta​na az el​hú​zó​dá​sa, de be​val​lot​ta, hogy nem kí​ván ma​g á​nak más élet​mó​dot. A 2., majd az 5. lo​vas​-
ez​r ed​hez osz​tot​ták be, had​nagy​ból gyor​san fő​had​naggyá, majd ide​ig​le​nes (bre​vet) szá​za​dos​sá lép​tet​-
ték elő. Részt vett több csa​tá​ban, az​tán 1862-ben Ge​o r​g e B. McC​lel​lan tá​bor​nok​nak, az Unió fő​pa​-
rancs​no​ká​nak ve​zér​ka​r á​hoz ke​r ült. A tá​bor​nok le​vál​tá​sa után vissza​tért az 5. lo​vas​ság​hoz, ahol olyan​-
nyi​r a ki​tün​tet​te ma​g át a bá​tor fel​de​r í​tő​ak​ci​ó k​ban, hogy Ge​o r​g e Me​a​de tá​bor​nok 1863 nya​r án az ön​-
kén​te​sek had​se​r e​g é​nek dan​dár​tá​bor​no​ká​vá lép​tet​te elő. (Ez a re​g u​lá​r is had​se​r eg​ben őr​na​g yi rang​nak
fe​lelt meg.) Ő volt a had​se​r eg leg​fi​a​ta​labb tá​bor​no​ka, s néha össze​súg​tak a háta mö​g ött: „Ki ez a gye​-
rek és hol a daj​ká​ja?” Má​sok úgy em​le​g et​ték, mint „az arany​für​tös tá​bor​nok​fi​út”.
A gettys​bur​g i csa​ta har​ma​dik nap​ján, 1863. jú​li​us 3-án ő aka​dá​lyoz​ta meg, hogy J. E. B. Stu​art hát​ba
tá​mad​ja az Unió se​r e​g e​it. A fő csa​ta​tér​től há​r om mér​föld​r e si​ke​r ült meg​ál​lí​ta​ni a Kon​fö​de​r á​ció lo​-
vas​sá​g át, s ez​zel a ki​ál​tás​sal hív​ta harc​ba ka​to​ná​it: „Gye​rünk, ti ro​zso​má​kok!” (Come on, you wol​ve​ri​-
nes!) Ka​to​nái ked​vel​ték, el​is​mer​ték bá​tor​sá​g át, és igen kü​lö​nös em​ber​nek tar​tot​ták. Egy​r észt meg​-
ígér​te a nő​vé​r é​nek, hogy nem iszik al​ko​holt, és az ígé​r e​tét be is tar​tot​ta. Más​r észt meg​fo​g ad​ta, hogy
Rich​mond (a Kon​fö​de​r á​ció fő​vá​r o​sa) el​fog​la​lá​sa előtt nem vá​g at​ja le a ha​ját, amely már har​minc
cen​ti hosszú​sá​g ú​r a nőtt. Arany zsi​nó​r o​zás​sal dí​szí​tett, fe​ke​te bár​sony egyen​r u​hát ter​ve​zett ma​g á​nak,
amely​hez bí​bor nyak​ken​dőt vi​selt, s szé​les, egyik ol​da​lán le​haj​tott ka​r i​má​jú, arany​zsi​nó​r os ka​la​pot.
El​fog​ta né​hány egy​ko​r i osz​tály​tár​sát is, akik a dé​li​ek tiszt​jei let​tek, de min​dig nagy​lel​kű​en bánt ve​lük.
1864. feb​r u​ár 9-én a mi​chi​g a​ni Mon​r oe vá​r os első pres​bi​te​r i​á​nus temp​lo​má​ban, az ál​lam leg​fé​nye​-
sebb es​kü​vő​jén fe​le​sé​g ül vet​te Eli​za​beth Cliff Ba​cont, a vá​r os egyik leg​te​kin​té​lye​sebb bí​r á​já​nak tö​r é​-
keny szép​sé​g ű le​á​nyát. Az ifjú pár Au​tie-nak és Lib​bie-nek be​céz​te egy​mást. Sze​r el​mük or​szág​szer​te
is​mert​té vált, mert egy déli új​ság köz​zé​tet​te Cus​ter fe​le​sé​g é​hez írott, szen​ve​dé​lyes le​ve​le​it, ame​lyek a
dé​li​ek ke​zé​r e ke​r ül​tek. Cus​ter meg is je​g yez​te: „Va​la​ki​nek ez​u​tán óva​to​sab​ban kell bán​nia a két​ér​tel​-
mű​sé​gek​kel...”
Phi​lip She​r i​dan tá​bor​nok irá​nyí​tá​sa alatt 1864-ben a Shen​an​do​ah fo​lyó völ​g yé​ben tün​tet​te ki ma​g át
egy lo​vas​had​o sz​tály élén. A re​g u​lá​r is had​se​r eg szá​za​do​si rang​ját kap​ta meg, majd ide​ig​le​nes (bre​vet)
ez​r e​de​si ran​g ot szer​zett. Az ő egy​sé​g é​ben vol​tak a leg​na​g yob​bak a vesz​te​sé​g ek, de em​be​r ei még​is
sze​r et​ték, mert ön​bi​zal​mat adott ne​kik, s min​dig ki​vet​te a ré​szét a csa​ták​ból. Az el​len​ség csak „re​pü​lő
ör​dö​g ök” né​ven em​le​g et​te lo​va​sa​it. She​r i​dan fel​ter​jesz​tet​te a tény​le​g es dan​dár​tá​bor​no​ki rang​r a, s ő
ad​hat​ta át Wa​shing​ton​ban az el​len​ség​től el​vett zász​ló​kat a had​ügy​mi​nisz​ter​nek. 1865-ben részt vett az
utol​só har​cok​ban, lo​va​sai egé​szen az ap​po​mat​to​xi bí​r ó​sá​g i épü​le​tig ül​döz​ték a dé​li​e​ket, ad​dig az épü​-
le​tig, amely​ben Ro​bert E. Lee tá​bor​nok, a dé​li​ek fő​pa​r ancs​no​ka áp​r i​lis 9-én le​tet​te a fegy​vert Ulys​ses
S. Grant előtt. Jel​lem​ző Cus​ter​r e, hogy pár nap​pal ko​r áb​ban sze​mé​lye​sen be​vo​nult a Kon​fö​de​r á​ció
vo​na​lai mögé, ahol kö​zöl​te Ja​mes Long​street tá​bor​nok​kal She​r i​dan ne​vé​ben, hogy fel​té​tel nél​kü​li ka​-
pi​tu​lá​ci​ó t kö​ve​tel – va​ló​szí​nű​leg sze​r et​te vol​na ő meg​sze​r ez​ni ezt a nyi​lat​ko​za​tot. Per​sze lógó or​r al
kel​lett tá​voz​nia, s a nyi​lat​ko​za​tot Lee adta át Grant​nek. She​r i​dan még​is há​lás volt: húsz dol​lá​r ért meg​-
vet​te az asz​talt, ame​lyen Lee alá​ír​ta a ka​pi​tu​lá​ci​ó t, és el​küld​te Cus​ter fe​le​sé​g é​nek, az​zal, hogy az ő
fér​je tet​te a leg​töb​bet a győ​ze​le​mért.
A pol​g ár​há​bo​r ú után, 1866 au​g usz​tu​sá​ban Cus​ter el​vesz​tet​te az ön​kén​te​sek had​se​r e​g é​ben be​töl​tött
ma​g as rang​ját, s a re​g u​lá​r is had​se​r eg 7. lo​vas​ez​r e​dé​nek al​ez​r e​de​se lett. A kan​sa​si Ri​ley-erőd​ben tel​je​-
sí​tett szol​g á​la​tot, Lib​bie-vel egy szép, nagy ház​ban lak​tak, s élénk tár​sa​sá​g i éle​tet él​tek. Az in​di​án​há​-
bo​r úk ide​jén a lo​vas​ság fon​tos sze​r e​pet ját​szott, de az élel​met és ta​kar​mányt szál​lí​tó sze​ke​r ek se​bes​-
sé​g e kor​lá​toz​ta moz​g é​kony​sá​g át. 1867-ben Win​fi​eld Scott Han​cock tá​bor​nok tár​g yal​ni pró​bált Lar​-
ned-erőd​ben a szi​úk​kal, akik azon​ban el​me​ne​kül​tek, s Han​cock Cus​tert küld​te az ül​dö​zé​sük​r e. Cus​ter
elő​ször ta​pasz​tal​ta, hogy az in​di​á​nok nyom nél​kül el tud​nak tűn​ni a sík​sá​g on: pár nap alatt száz​ö t​ven
mér​föl​det járt be, de sen​kit sem ta​lált, és ka​to​nái kö​zül is so​kan de​zer​tál​tak. Ez már nem a pol​g ár​há​-
bo​r ú ön​tu​da​tos ka​to​nák​ból álló had​se​r e​g e volt, s ezért Cus​ter egy​r e szi​g o​r úbb bün​te​té​sek​kel súj​tot​ta
en​g e​det​len, fe​g yel​me​zet​len em​be​r e​it, egye​se​ket ko​pasz​r a nyí​r a​tott, má​so​kat meg​kor​bá​csol​ta​tott.
1867 szep​tem​be​r é​ben ha​di​tör​vény​szék elé ke​r ült. A nyá​r i had​já​r at so​r án ugyan​is, ami​kor az in​di​á​-
no​kat kel​lett ül​döz​nie, en​g e​dély nél​kül tá​vo​zott Wal​lace-erőd​ből, mert ag​g ó​dott a Hays-erőd​ben ha​-
gyott fe​le​sé​g é​ért. Rá​adá​sul eről​tet​te az elő​r e​nyo​mu​lást, s nem ke​r es​tet​te meg se​be​sült ka​to​ná​it. Egy
évre fi​ze​tés nél​kül fel​füg​g esz​tet​ték, ő pe​dig úgy érez​te, hogy bűn​bak​nak ki​ál​tot​ták ki a had​já​r at si​ker​-
te​len​sé​g é​ért, és még a saj​tó​ban is til​ta​ko​zott.
1868-ban She​r i​dan tá​bor​no​kot ne​vez​ték ki a Mis​sou​r i ka​to​nai kör​zet pa​r ancs​no​ká​vá, aki két hó​nap​-
pal az egy​éves fel​füg​g esz​tés le​tel​te előtt, vissza​hív​ta a had​se​r eg​hez egy​ko​r i har​cos​tár​sát. She​r i​dan
úgy dön​tött, hogy té​len fog​nak le​csap​ni a sík​sá​g i in​di​á​nok​r a, aki​ket gyil​kos​sá​g o​kért, nemi erő​sza​kért
és em​ber​r ab​lá​sért tar​tot​tak fe​le​lős​nek. Ő küld​te Cus​tert a Wa​s​hi​ta fo​lyó​hoz, hogy sem​mi​sít​se meg az
in​di​á​nok mé​ne​sét, s hoz​za vissza az el​r a​bolt em​be​r e​ket. Cus​ter no​vem​ber 27-én csa​pott le Fe​ke​te Üst
(Black Kett​le) sá​jen fő​nök bé​kés fa​lu​já​r a, mi​köz​ben ze​ne​ka​r a ked​venc in​du​ló​ját, a Garryo​went ját​-
szot​ta. Joel H. El​li​o ​tt had​nagy hu​szad​ma​g á​val a me​ne​kü​lők ül​dö​zé​sé​r e in​dult, de vá​r at​la​nul sá​jen, ara​-
pa​hó és ká​jo​va har​co​sok gyű​r ű​jé​ben ta​lál​ta ma​g át, akik va​la​mennyi​ük​kel vé​g ez​tek. Ek​kor ki​de​r ült,
hogy a fo​lyó men​tén egy egész sor in​di​án​tá​bor van, ame​lyek har​co​sai fegy​vert fog​va kö​ze​led​nek fe​-
lé​jük. Cus​ter le​ö let​te a sá​je​nek lo​va​it, majd egy ha​di​csel​lel vissza​vo​nult. A sá​je​nek sze​r int ti​zen​négy
har​cos (köz​tük Fe​ke​te Üst fő​nök), va​la​mint ti​zen​hét nő és gye​r ek volt a csa​ta ál​do​za​ta, Cus​ter sze​r int
azon​ban száz​há​r om in​di​án. Csak​hogy El​li​o ​tt osz​ta​g á​nak el​vesz​té​sé​ért so​kan Cus​tert okol​ták, s némi
jog​g al hány​ták a sze​mé​r e, hogy nagy tak​ti​kai hi​bát vé​tett: is​me​r et​len lét​szá​mú el​len​ség​r e tá​madt, is​-
me​r et​len te​r e​pen, fel​de​r í​tés nél​kül. (Nem ez volt az utol​só ilyen csa​ta az éle​té​ben.) A leg​több ame​r i​kai
azon​ban úgy gon​dol​ta, hogy Cus​ter még​is​csak győ​zel​met ara​tott, és She​r i​dan is meg​di​csér​te. A sá​je​-
nek Hi-es-tzi, vagy​is Hosszú Haj né​ven em​le​g et​ték, ka​to​nái pe​dig Vas​fe​ne​kű​nek (Iron Butts) ne​vez​ték,
arra utal​va, mi​lyen jól bír​ja a lo​vag​lást.

A kö​vet​ke​ző évek​ben Cus​ter a Le​aven​worth- és Hays-erőd​ben tel​je​sí​tett szol​g á​la​tot. 1872-ben She​-
ri​dan meg​hív​ta arra a va​dá​szat​r a, ame​lyet Buf​fa​lo Bill szer​ve​zett az Ame​r i​ká​ba lá​to​g a​tó Alek​szej Ro​-
ma​nov orosz nagy​her​ceg​nek. (Lásd a 36. fe​je​ze​tet!) Cus​ter cik​ket írt er​r ől az ese​mény​r ől, s ki​de​r ült,
hogy az új​sá​g ok szí​ve​sen köz​lik írá​sa​it. 1874-ben egy kö​te​te is meg​je​lent My Life on the Pla​ins (Éle​-
tem a Sík​sá​g on) cím​mel.
1873-ban a 7. lo​vas​ez​r e​det a Da​ko​ta Ter​r i​tó​r i​um​r a ren​del​ték. Cus​ter Da​vid Stan​ley ez​r e​des be​o sz​-
tott tiszt​je lett a Rice-erőd​ben, s mind fe​let​te​sé​vel, mind alá​r en​delt​je​i​vel meg​r om​lott a kap​cso​la​ta. Ka​-
to​ná​i​tól vas​fe​g yel​met kö​ve​telt, ér​zé​ket​le​nül és ma​ka​csul szám​ta​lan apró fel​adat​tal és fe​les​le​g es mun​-
ká​val gyö​tör​te őket, Stan​ley pe​dig úgy érez​te, hogy nem tart​ja tisz​te​let​ben. Cus​ter eb​ben az év​ben a
Yel​lows​to​ne fo​lyó​nál csa​pott össze a szi​úk​kal, majd szep​tem​ber​ben ez​r e​dé​vel együtt be​köl​tö​zött az
Ab​r a​ham Lin​coln-erőd​be. Lib​bie is ide köl​tö​zött, s újra élénk tár​sa​sá​g i éle​tet él​tek.
A kö​vet​ke​ző év​ben Cus​ter egy ki​lenc​száz​ö t​ven​egy fős ex​pe​dí​ció élén, mely​ben vol​tak geo​ló​g u​sok,
új​ság​írók, fény​ké​pé​szek és had​mér​nö​kök is, She​r i​dan pa​r an​csá​r a el​vo​nult a Black-hegy​ség​be, hogy
meg​vizs​g ál​ja az arany​le​lő​he​lyek​r ől ter​jesz​tett hí​r esz​te​lé​se​ket. (Lásd a 24. fe​je​ze​tet!) A nagy​sza​bá​sú
ki​r án​du​lás so​r án a ka​to​nák va​dász​tak, ha​lász​tak, base​ballt ját​szot​tak, a ze​ne​kar kon​cer​te​ket adott, Cus​-
ter pe​dig el​ej​tett egy grizzly med​vét. A French pa​tak​nál ta​lál​tak némi ara​nyat, s két​na​pos mun​ká​val
mint​egy het​ven​ö t dol​lár ér​té​kűt ki is ter​mel​tek. Cus​ter óva​tos nyi​lat​ko​za​to​kat tett, hang​sú​lyoz​ta, hogy
még meg kell vizs​g ál​ni az arany mi​nő​sé​g ét, de az új​sá​g ok az egész or​szá​g ot te​le​kür​töl​ték a nagy hír​-
rel, ala​po​san fel​na​g yít​va a le​lő​hely je​len​tő​sé​g ét. A kö​vet​ke​ző év​ben egy má​sik tiszt ál​tal ve​ze​tett ex​-
pe​dí​ció is ta​lált ara​nyat. A Black-hegy​ség, in​di​án ne​vén Páhá Szá​pá egy​szer​r e volt a szi​úk szent he​lye
és élel​mi​szer-rak​tá​r a. A szi​úk azt han​g oz​tat​ták, hogy Pe​hin Hans​ka (a szi​úk nyel​vén Hosszú Haj,
vagy​is Cus​ter) a „tol​va​jok út​ján” ér​ke​zett, s a szent hegy​r e ve​zet​te a ka​to​ná​kat. Az arany​ásók el​árasz​-
tot​ták a kör​nyé​ket, a kor​mány meg akar​ta ven​ni a he​g yet, s ez​zel ki​r ob​ban​tot​ta a nagy sziú há​bo​r út
(1876-1877). El​r en​del​te ugyan​is, hogy 1876. ja​nu​ár 31-ig va​la​mennyi in​di​án vo​nul​jon egy-egy ügy​-
nök​ség kö​ze​lé​be, kü​lön​ben a ka​to​nák hajt​ják oda őket. A tör​zsek egy ré​sze nem en​g e​del​mes​ke​dett, s
ezért feb​r u​ár 1-jén meg​in​dult el​le​nük a há​bo​r ú.
Cus​ter több​ször el​lá​to​g a​tott New York​ba, üz​le​ti vál​lal​ko​zá​sok​r ól tár​g yalt, s még egy nem​ze​ti fel​o l​-
va​só kör​út​r a is rá akar​ták be​szél​ni, de erre nem volt haj​lan​dó. Grant el​nök már​is so​kall​ta az al​ez​r e​des
nép​sze​r ű​sé​g ét: nem tet​szett neki, hogy Cus​ter a saj​tó​ban til​ta​ko​zott a had​bí​r ó​ság íté​le​te el​len, hogy ta​-
nús​ko​dott Wil​li​am W. Bel​knap had​ügy​mi​nisz​ter el​len a Kong​r esszus előtt, s meg​g on​do​lat​lan nyi​lat​-
ko​za​ta​i​val ár​tott Grant öccsé​nek, Or​vil​nak is. Az el​nök két​szer is meg​ta​g ad​ta, hogy fo​g ad​ja Cus​tert, s
nem akar​ta el​en​g ed​ni az 1876-os had​já​r at​r a sem, de Alf​r ed Terry tá​bor​nok, a da​ko​tai ka​to​nai ke​r ü​let
pa​r ancs​no​ka kö​zöl​te vele, hogy szük​sé​g e van Cus​ter​r e. Grant vé​g ül be​ad​ta a de​r e​kát, csak azt kö​töt​te
ki, hogy Terry le​g yen a pa​r ancs​nok, ne Cus​ter.
A had​já​r at ter​ve sze​r int há​r om ol​dal​r ól pró​bál​ták be​ke​r í​te​ni a Mon​ta​na te​r ü​le​tén va​dá​szó in​di​á​no​-
kat. Ge​o r​g e Cro​o k tá​bor​nok a wyo​min​g i Fet​ter​man-erőd​ből észak felé vo​nult, John Gib​bon ez​r e​des a
mon​ta​nai Shaw- és El​lis-erőd​ből ke​let felé, Terry pe​dig az Ab​r a​ham Lin​coln-erőd​ből nyu​g at felé. Az
óri​á​si te​r ü​le​ten min​den jel sze​r int ne​he​zebb volt meg​ta​lál​ni, mint le​g yőz​ni az in​di​á​no​kat. Gib​bon és
Terry had​o sz​lo​pa ta​lál​ko​zott a Yel​lows​to​ne fo​lyó​nál, s el​ha​tá​r oz​ták, hogy Cus​ter 7. lo​vas​ez​r e​de fog​ja
fel​ku​tat​ni az in​di​á​no​kat, akik min​den bi​zonnyal a Litt​le Big​horn fo​lyó​nál lesz​nek va​la​hol.
Csak​hogy ez​alatt az in​di​á​nok lét​szá​ma hét​ezer​r e, a har​co​so​ké pe​dig mint​egy ezer​nyolc​száz-két​-
ezer​r e nö​ve​ke​dett. Fel​fe​dez​ték Cro​o k dél​r ől kö​ze​le​dő had​se​r e​g ét, s jú​ni​us 17-én a Rosebud pa​tak​nál
rá is tá​mad​tak. Az egész nap tom​bo​ló csa​tá​nak az volt a kö​vet​kez​mé​nye, hogy Cro​o k ugyan győ​zel​-
met köny​vel​he​tett el, hi​szen az in​di​á​nok este el​lo​va​g ol​tak, de más​nap az ő had​se​r e​g e is vissza​vo​nult a
Ton​g ue fo​lyó​nál lévő bá​zi​sá​r a. Vagy​is – ahogy Ro​bert M. Ut​ley meg​fo​g al​maz​ta Ülő Bika élet​r aj​zá​-
ban – „az in​di​á​nok arat​tak iga​zi, tak​ti​kai és stra​té​gi​ai győ​zel​met. Sa​ját lét​szá​muk​nál két​szer​te vagy
en​nél is na​gyobb had​erőt tá​mad​tak meg, me​lyet egy egész na​pig le​kö​töt​tek, sú​lyos vesz​te​sé​ge​ket okoz​-
tak neki, és rá​kény​sze​rí​tet​ték, hogy vissza​vo​nul​jon bá​zi​sa​i​ra... Ez​zel hat hét​re ki​von​ták a stra​té​gi​ai
egyen​súly​ból, s ennyi idő alatt le is zaj​lot​tak a had​já​rat leg​fon​to​sabb ese​mé​nyei.” (Lásd a 24. és a 30.
fe​je​ze​tet!)
1876. jú​ni​us 22-én Cus​ter út​nak in​dult a Rosebud pa​tak men​tén. Egyik leg​újabb élet​r ajz​író​ja, Jeffry
D. West sze​r int hat​száz​negy​ven​he​ten vol​tak: har​minc​egy tiszt, öt​száz​hat​van​hat köz​ka​to​na, har​minc-
egy​né​hány ari​ka​r a és var​jú in​di​án fel​de​r í​tő, né​hány sze​ke​r es és más ci​vil al​kal​ma​zott. Az ame​r i​kai
Wild​West ma​g a​zin 2007. jú​ni​u​si szá​ma sze​r int hat​száz​hat​van​e​g yen: har​minc​egy tiszt, öt​száz​nyolc​van​-
hét köz​ka​to​na, har​minc​há​r om ari​ka​r a nyom​ke​r e​ső, hat var​jú nyom​ke​r e​ső és né​hány ci​vil al​kal​ma​zott.
Az in​du​lás​nál Gib​bon tré​fá​san rá​szólt a pa​r ancs​nok​r a. „Nos, Cus​ter, ne le​gyen önző, vár​jon meg min​-
ket!” Cus​ter egy rö​vid, ta​g a​dó mon​dat​tal vá​la​szolt, de nem volt vi​lá​g os, hogy Gib​bon fel​szó​lí​tá​sá​nak
első vagy má​so​dik fe​lé​r e utalt.
A har​ma​dik na​pon Cus​ter in​di​án fel​de​r í​tői ren​g e​teg nyo​mot ta​lál​tak, s le​von​ták a meg​fe​le​lő kö​vet​-
kez​te​tést: az ügy​nök​sé​g ek​r ől igen sok sziú és sá​jen in​di​án csat​la​ko​zott Ülő Bika és Fé​ke​vesz​tett Ló
kö​ve​tő​i​hez. Jú​ni​us 25-én Cus​ter előre​lo​va​g olt a fel​de​r í​tők​höz, s ve​ze​tő​jük, a fél​vér Mitch Bo​yer a
Litt​le Big​horn felé mu​ta​tott: „Tá​bor​nok, fel​akasz​tat​hat, ha nem ta​lál több in​di​ánt ab​ban a völgy​ben,
mint amennyit egész éle​té​ben lá​tott!” Cus​ter sem​mit sem fe​de​zett fel a táv​csö​vén ke​r esz​tül, ezért csak
gú​nyo​ló​dott: „Át​ko​zot​tul jó lát​ványt nyúj​ta​nál, ha fel​akasz​tat​nánk, ugye?” Nem lát​ta a tá​bor mé​r e​te​it,
nem mér​te fel az el​len​ség ere​jét, és nem hitt a fel​de​r í​tő​i​nek.
Terry tá​bor​nok az​zal bo​csá​tot​ta el, hogy „hasz​nál​ja az íté​lő​ké​pes​sé​gét, s te​gye azt, amit a leg​jobb​-
nak ta​lál, ha el​éri a ha​di​ös​vény!” Cus​ter azt ta​lál​ta a leg​jobb​nak, ha más​nap tá​mad, de az​tán ki​de​r ült,
hogy az egyik őr​mes​te​r é​r e már rá​lőt​tek – vagy​is az in​di​á​nok tud​nak ró​luk, és könnyen szét​szó​r ód​hat​-
nak, ahogy már oly sok​szor meg​tet​ték! Ezért Cus​ter úgy dön​tött, hogy még ezen a na​pon rá​tá​mad a
fa​lu​r a. Egy zász​ló​al​jat Fre​derick W. Ben​te​en ve​ze​té​sé​vel dél​r e kül​dött, Mar​cus A. Re​nót egy száz​het​-
ven​ö t fős zász​ló​alj​jal pe​dig a fo​lyón túl​r a, hogy tá​mad​jon a tá​bor​r a. Ő maga két​száz​ti​zen​négy em​ber​-
rel a fo​lyó in​nen​ső ol​da​lán tört elő​r e.
Reno egy​sé​g ét az in​di​á​nok gyor​san fel​tar​tóz​tat​ták. A ka​to​nák húsz per​cen át a ló​r ól le​száll​va lö​völ​-
döz​tek, majd ami​kor úgy tűnt, hogy bal​r ól be​ke​r í​tik őket, vissza​vo​nul​tak egy ame​r i​kai nyár​fák​ból
álló er​dő​be. A vissza​vo​nu​lás​ból csú​fos me​ne​kü​lés lett, Vé​r es Kés ari​ka​r a nyom​ke​r e​ső fe​jét ép​pen
Reno mel​lett lőt​ték szét, a tiszt ru​há​ját vér és agy​ve​lő fröcs​köl​te össze, ezért el​vesz​tet​te a fe​jét, és
egy​sé​g é​vel fel​me​ne​kült arra a domb​r a, amit ké​sőbb róla ne​vez​tek el. Ben​te​en dél​r e vo​nult, de nem ta​-
lált in​di​á​no​kat, két​szer meg​állt itat​ni, s mire a lö​völ​dö​zés hely​szí​né​r e ért, már csak Reno egy​sé​g é​hez
tu​dott csat​la​koz​ni.
Cus​ter fel​vág​ta​tott ka​to​ná​i​val észak felé, a dom​bok​r a. Csak annyit lá​tott a ma​g as​lat​r ól, hogy oda​-
lent a fa​lu​ban a nők és a gye​r e​kek már me​ne​kül​nek. „Szun​di​ká​lás köz​ben kap​tuk el őket!” – ki​ál​tot​ta
vi​dá​man. Ka​to​nái él​je​nez​tek. Két szá​zad le​vág​ta​tott a me​r e​dé​lyen a fo​lyó​hoz, majd vissza​tért. Cus​ter
to​vább vo​nult elő​r e, a ké​sőbb róla el​ne​ve​zett domb fele, s ek​kor a Reno fe​lett ara​tott győ​zel​men fel​-
lel​ke​se​dett in​di​án har​co​sok hul​lá​ma han​g os „Hoka hey!” ki​ál​tá​sok​kal át​kelt a fo​lyón, és fel​szá​g ul​dott
a domb​r a. A ka​to​nák le​ug​r ál​tak lo​va​ik​r ól, ame​lye​ket az in​di​á​nok azon​nal szét​ker​g et​tek. Cus​ter ott állt
egy vé​del​mi kör kö​ze​pén, amely egy​r e fo​g yott kö​r ü​löt​te, két fi​vé​r e, Tom és Bos​ton, va​la​mint egy
uno​ka​fi​vé​r e tár​sa​sá​g á​ban. Egyet​len ka​to​na élte túl a csa​tát eb​ből az osz​tag​ból, egy Frank Fin​kel vagy
Fink​le nevű köz​le​g ény. A se​r eg​ből két​száz​hat​van​ket​ten es​tek el, hat​van​nyol​can meg​se​be​sül​tek, s ké​-
sőbb kö​zü​lük ha​tan meg​hal​tak. Az in​di​á​nok vesz​te​sé​g ét het​ven​ö t kö​r ü​li​r e be​csü​lik.
A füg​g et​len​sé​g é​nek szá​za​dik év​for​du​ló​ját ün​nep​lő Egye​sült Ál​la​mok szá​má​r a nagy sok​kot oko​zott
ez a ve​r e​ség. Cus​ter fe​let​te​sei úgy vé​le​ked​tek, hogy egy is​ko​lá​zott lo​vas​sá​g i tiszt ese​té​ben nem nagy
di​cső​ség va​kon be​le​r o​han​ni egy olyan üt​kö​zet​be, ame​lyet csak el​ve​szí​te​ni le​het. Grant el​nök füg​g e​-
lem​sér​tő, en​g e​det​len tiszt​nek tar​tot​ta Cus​tert, s sze​mély sze​r int őt te​kin​tet​te fe​le​lős​nek az ame​r i​kai
had​erők in​di​án​há​bo​r úk​ban el​szen​ve​dett egyik leg​na​g yobb ve​r e​sé​g é​ért. Csak​hogy ak​ci​ó ​ba lé​pett
Elisa​beth Ba​con Cus​ter, az egész nem​zet ál​tal tisz​telt öz​vegy. Elő​ször egy Fre​derick Whit​ta​ker nevű
tör​té​nésszel írat​ta meg a fér​je élet​r aj​zát, amely még 1876-ban, fél év​vel a csa​ta után meg is je​lent,
majd maga ké​szí​tett há​r om vissza​em​lé​ke​zést kö​zös éle​tük​r ől. Ezek​ben úgy mu​tat​ta be né​hai fér​jét,
mint sze​r e​tő há​zas​tár​sat és lel​ki​is​me​r e​tes tisz​tet, aki hősi ha​lált halt. Há​r om köny​vé​ből 1901-ben
Mary Burt meg​al​kot​ta azt a The Boy Ge​ne​ral (A fiú tá​bor​nok) című, rö​vi​dí​tett ki​adást, ame​lyet úgy
rek​lá​moz​tak, hogy eb​ből ha​za​fi​as​sá​g ot és er​köl​csös​sé​g et ta​nul​hat​nak a fi​a​ta​lok. Cus​ter fe​le​sé​g e még
azt is el​ér​te, hogy E. S. God​frey ka​pi​tány át​ír​ta a ked​vé​ért a Litt​le Big​horn fo​lyó men​ti csa​tá​r ól szó​ló
ta​nul​má​nyát, és ked​ve​zőbb szín​ben tün​tet​te fel ben​ne a fér​jét. Mind​azok, akik kri​ti​ku​sabb szem​mel te​-
kin​tet​tek Cus​ter pá​lya​fu​tá​sá​r a, úgy dön​töt​tek, hogy az öz​vegy​r e való te​kin​tet​tel csak a ha​lá​la után te​-
szik majd köz​zé írá​sa​i​kat. Elisa​beth Ba​con Cus​ter azon​ban az​zal tet​te a leg​na​g yobb szol​g á​la​tot fér​je
em​lé​ké​nek, hogy 1933-ig, ki​lenc​ven​egy éves ko​r á​ig élt, túl​él​te va​la​mennyi kor​tár​sát, s mire a ha​lá​la
után a lo​va​g i​as had​tör​té​né​szek hoz​zá​lát​tak vol​na fér​je pá​lya​fu​tá​sá​nak tár​g yi​la​g os elem​zé​sé​hez, már
késő volt. Mind​má​ig Cus​tert te​kin​tik a nyu​g a​ti had​se​r eg leg​na​g yobb hő​sé​nek, szám​ta​lan re​g ény, mo​-
no​g rá​fia, ta​nul​mány, is​me​r et​ter​jesz​tő cikk, já​ték- és do​ku​men​tum​film dol​g oz​ta fel éle​tét, ra​jon​g ói pe​-
dig klu​bo​kat ala​kí​tot​tak, me​lyek​ben könnyes szem​mel ének​lik a Garryo​went, Cus​ter in​du​ló​ját. A hely​-
ze​ten az sem vál​toz​ta​tott, hogy egyes fil​mek​ben, mint pél​dá​ul Art​hur Penn Kis Nagy Em​berében (Litt​-
le Big Man, 1970) má​ni​á​kus in​di​án​g yil​kos​nak ál​lí​tot​ták be. Mind​má​ig a Litt​le Big​horn fo​lyó​nál le​zaj​-
lott üt​kö​zet ma​r adt az egyik leg​töb​bet em​le​g e​tett csa​ta, és sok​kal gyak​r ab​ban idé​zik fel Cus​ter em​lé​-
két, mint si​ke​r e​sebb kor​tár​sai, Ge​o r​g e Cro​o k vagy Nel​son A. Mi​les tá​bor​no​kok pá​lya​fu​tá​sát.
 29. Hogyan népesült be a Nagy Síkság?
A XIX. szá​zad kö​zé​pén az észa​ki és déli ál​la​mok el​len​té​te egy idő​r e meg​aka​dá​lyoz​ta a te​le​pe​sek
hely​ze​té​nek meg​könnyí​té​sét. A rab​szol​g a​tar​tó ál​la​mok ve​ze​tői be​lát​ták, hogy a te​le​pe​sek új ál​la​mai el
fog​ják uta​sí​ta​ni a rab​szol​g a​sá​g ot, s ezért ők ha​ma​r o​san ki​sebb​ség​be ke​r ül​nek a Kong​r esszus​ban.
Egyi​kük nyíl​tan ki is mond​ta: „Jobb ne​künk, ha ezek a ter​ri​tó​ri​u​mok meg​ma​rad​nak pusz​ta​ság​nak,
zúgó va​don​nak, ame​lyet csak a réz​bő​rű va​dá​szok jár​nak, mint​ha be​te​le​pí​te​nék va​la​mennyit.”
A pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) ki​r ob​ba​ná​sa azon​ban le​he​tő​vé tet​te a Re​pub​li​ká​nus Párt szá​má​r a,
hogy sa​ját ideo​ló​g i​á​já​nak meg​fe​le​lő​en ren​dez​ze ezt a kér​dést. E párt ve​ze​tői sze​r int a mun​ka​vál​la​ló​-
nak meg kell adni az esélyt, hogy a sza​bad mun​ka ré​vén meg​g az​da​g od​jon, maga is mun​ka​adó​vá vál​-
jon, s így az ál​ta​lá​nos gaz​da​sá​g i fej​lő​dés tom​pí​ta​ni fog​ja az osz​tály​el​len​té​te​ket. Az Unió Kong​r esszu​-
sa en​nek meg​fe​le​lő​en 1862-ben el​fo​g ad​ta a te​le​pes​tör​vényt (Ho​mes​tead Act). Esze​r int min​den ál​lam​-
pol​g ár vagy be​ván​dor​ló bir​tok​ba ve​het egy ne​g yed szek​ci​ó ​nak meg​fe​le​lő (lásd az 5. fe​je​ze​tet!), száz​-
hat​van acre nagy​sá​g ú föld​bir​to​kot, név​le​g es ár, mint​egy har​minc dol​lár ke​ze​lé​si költ​ség fe​jé​ben, ha
öt éven át e föl​dön él és meg​mű​ve​li. Ha gyor​sab​ban kí​ván​ja meg​vá​sá​r ol​ni, ezt is meg​te​he​ti hat hó​nap
múl​va, ha min​den acre után 1,25 dol​lárt fi​zet. Ez azért volt ked​ve​ző le​he​tő​ség, mert aki így tett, jel​zá​-
log​hi​te​it is gyor​sab​ban ve​he​tett fel a föld​r e. A tör​vény nem vo​nat​ko​zott Te​xas​r a, Dél​nyu​g at​r a és Ka​li​-
for​ni​á​r a, ahol még a spa​nyo​lok ala​poz​ták meg a föl​de​l​adás rend​sze​r ét, sem az In​di​án Ter​r i​tó​r i​um​r a,
vagy​is a ké​sőb​bi Ok​la​ho​ma ál​lam​r a.
Ugyan​eb​ben az év​ben fo​g ad​ták el a csen​des-óce​á​ni vas​út​vo​nal meg​épí​té​sé​nek és a Mor​r ill-féle föl​-
da​do​mány​nak a tör​vé​nyét. Az előb​bi a vas​út​tár​sa​sá​g ok​nak jut​ta​tott nagy te​r ü​le​te​ket a transz​kon​ti​nen​-
tá​lis vas​út​vo​nal meg​épí​té​si költ​sé​g e​i​nek biz​to​sí​tá​sá​r a, az utób​bi pe​dig az ál​la​mok​nak a fel​ső​o k​ta​tás
költ​sé​g e​i​r e. A tár​sa​da​lom lel​ke​sen ün​ne​pel​te az új tör​vé​nye​ket, és min​den​ki meg volt győ​ződ​ve róla,
hogy ezek​kel tény​le​g e​sen meg​te​r em​tet​ték az ön​ál​ló, füg​g et​len kis​ter​me​lők köz​tár​sa​sá​g át. Az Egye​-
sült Ál​la​mok né​pes​sé​g e azon​ban 1862 és 1890 kö​zött har​minc​két​mil​li​ó ​val nö​ve​ke​dett meg, de csak
két​mil​li​ó ​an te​le​ped​tek le a te​le​pes​tör​vény se​g ít​sé​g é​vel meg​vá​sá​r olt 372 659 far​mon. Mire a kor​-
mány​zat ha​tá​r o​zott tá​mo​g a​tás​ban ré​sze​sí​tet​te a te​le​pe​se​ket, az ipa​r i for​r a​da​lom és a vá​r o​si​a​so​dás egé​-
szen új utak​r a te​r el​te az Egye​sült Ál​la​mok tör​té​nel​mét.
A te​le​pes​tör​vény je​len​tő​sé​g et nem sza​bad el​tú​loz​nunk. A szö​vet​sé​g i kor​mány​zat 1900-ig 82 041
644 acre föl​det jut​ta​tott egyé​nek​nek, de több mint hat​szor ennyit, 521 mil​lió acre-t vas​út​tár​sa​sá​g ok​nak
és ál​la​mok​nak, ame​lyek​től szin​tén meg le​he​tett vá​sá​r ol​ni a föl​det. Az egyé​ni föld​igény​lők jó ré​sze is
a spe​ku​lán​sok, mar​ha​te​nyész​tők vagy a bá​nya​tár​sa​sá​g ok kép​vi​se​lői kö​zül ke​r ült ki. Az ál​la​mok​nak és
a vas​út​tár​sa​sá​g ok​nak nagy sze​r e​pük volt a te​le​pe​sek to​bor​zá​sá​ban. Ügy​nö​ke​ik a ke​le​ti par​ti és az eu​-
ró​pai vá​r o​sok​ban hir​de​té​se​ket tet​tek köz​zé, ol​csó hajó- és vo​nat​je​g yek​r ől gon​dos​kod​tak, a Great
Nort​hern Vas​út​tár​sa​ság pe​dig még ide​ig le​nes szál​lá​so​kat is biz​to​sí​tott.
A te​le​pe​sek több​sé​g e még​is a Mis​sis​sip​pi men​ti ál​la​mok​ból köl​tö​zött nyu​g at​r a. Itt pe​dig ren​g e​teg
ne​héz​ség​g el kel​lett meg​küz​de​ni​ük. A te​le​pes​tör​vény ál​tal biz​to​sí​tott száz​hat​van acre ugyan​is csak a
ked​ve​zőbb ég​haj​la​tú Mis​sis​sip​pi-völgy​ben volt ele​g en​dő egy csa​lád meg​él​he​té​sé​hez, nyu​g a​ton már
nem. Észak-Da​ko​tá​ban pél​dá​ul két​száz​hu​szon​hét acre te​r ü​let​r e volt szük​ség egy vi​r ág​zó bir​tok meg​-
te​r em​té​sé​hez. A pré​r i nagy ré​szén egy​ál​ta​lán nem volt fa, vagy​is nem le​he​tett olyan gyor​san ge​r en​da​-
há​za​kat emel​ni, ahogy ezt a ko​r áb​bi te​le​pe​sek tet​ték a ke​let​r e fek​vő, er​dős vi​dé​ken. A te​le​pes csa​lá​dok
gyep​tég​lák​ból épí​tett há​zak​ban (sod hou​se), desz​ka​kuny​hó​ban (shanty) vagy föld​be vájt me​ne​dé​kek​-
ben (du​gout) lak​tak. A gyep​tég​la ház fel​épí​té​sé​hez csak né​hány nap​r a volt szük​ség, nyá​r on hű​vös volt,
té​len me​leg, nem le​he​tett fel​g yúj​ta​ni, s a fa​lai go​lyó​ál​ló​nak bi​zo​nyul​tak. Vi​szont sö​tét volt, nyo​masz​-
tó, meg​te​le​ped​tek ben​ne a bo​g a​r ak, a kí​g yók, és ha a te​te​jét nem ké​szí​tet​ték el meg​fe​le​lő​en, át​eresz​tet​-
te az eső​vi​zet.
Az ivó​víz be​szer​zé​se is gon​do​kat oko​zott. Igen mély ku​ta​kat kel​lett ásni, me​lyek​ből szél​ke​r ék se​-
gít​sé​g é​vel emel​ték ki a vi​zet. A ta​laj rend​kí​vül ter​mé​keny volt, de az év​szá​za​dok so​r án a bö​lé​nyek
mil​li​ó i kő​ke​mény​r e ta​pos​ták, és ezért spe​ci​á​lis, oly​kor négy ökör​r el von​ta​tott ekék​kel kel​lett fel​tör​ni.
Kü​lön​le​g es bú​zá​r a is szük​ség volt, amely job​ban bír​ta a hi​de​g et és a szá​r az​sá​g ot, ezt Orosz​o r​szág​ból
ho​zat​ták be. Fa hí​ján sok gon​dot oko​zott a bir​tok be​ke​r í​té​se is: ke​r í​tés nél​kül az ál​la​tok ki​lo​mé​te​r ek​r e
el​bi​tan​g ol​hat​tak. Az 1860-as évek​től szá​mos kí​sér​let tör​tént ol​csó fém​ke​r í​té​sek meg​al​ko​tá​sá​r a, s vé​-
gül Joseph F. Glid​den 1874-ben sza​ba​dal​maz​tat​ta a mind​má​ig vi​lág​szer​te al​kal​ma​zott szö​g es​dró​tot.
Ez év​ben tíz​ezer font sú​lyú szö​g es​dró​tot si​ke​r ült el​ad​nia, 1876-ban már 2 840 000 fon​tot, 1880-ban
pe​dig nyolc​van​mil​lió font​nál is töb​bet.
A far​me​r ek több​sé​g e sze​r é​nyen kezd​te, ti​zen​ö t-hu​szon​ö t acre föl​det mű​velt meg. Ál​ta​lá​ban bú​zát,
ku​ko​r i​cát és bur​g o​nyát ter​mesz​tet​tek, s nem​egy​szer kény​te​le​nek vol​tak szá​r í​tott bö​lé​ny​ü​r ü​lék​kel tü​-
zel​ni. A bú​zát job​ban el le​he​tett adni, Min​neso​ta meg​mű​velt föld​je​i​nek 70%-án búza nőtt. Neb​r as​ká​ban
és Kan​sas​ben azon​ban job​ban bíz​tak a ku​ko​r i​cá​ban: több ter​mett, eké​r e sem volt szük​ség hoz​zá, és ha
em​be​r i fo​g yasz​tás​r a nem kel​lett, az ál​la​tok​kal is me​g e​tet​het​ték. A fő gond a tő​ke​hi​ány volt: ezer dol​-
lár​r al már egész biz​ton​sá​g o​san el le​he​tett kez​de​ni a gaz​dál​ko​dást, de ennyi pén​ze csak ke​vés te​le​pes​-
nek volt. Ha jó volt a ter​més, az első évek​ben két-há​r om​száz dol​lár jö​ve​de​lem volt vár​ha​tó, amely ké​-
sőbb fel​emel​ked​he​tett ezer​két​száz dol​lár​r a. Egy-két te​hén szin​te lét​fon​tos​sá​g ú volt a csa​lá​dok szá​má​-
ra, a tej​r e a gye​r e​kek​nek volt szük​sé​g ük, a va​jat pe​dig jó áron el le​he​tett adni.
Ha vé​g ül a te​le​pe​sek​nek si​ke​r ült meg​bir​kóz​ni​uk mind​ezen ne​héz​sé​g ek​kel, és meg tud​tak ba​r át​koz​ni
egy olyan vi​dék​kel, ahol a leg​kö​ze​leb​bi szom​széd​juk eset​leg mér​föl​dek​r e la​kott tő​lük, még min​dig
be​kö​vet​kez​he​tett egy na​g yobb szá​r az​ság, amely csa​lá​dok ez​r e​it tet​te tönk​r e, vagy meg​je​len​het​tek a
sás​kák, ame​lyek a ko​r a​be​li szó​lás​mon​dás sze​r int „sem​mit sem hagy​tak ma​guk után, csak a jel​zá​lo​-
got”. A far​me​r ek ilyen ver​si​ké​ket ter​jesz​tet​tek: „Öt​száz mér​föld​re van víz, / És száz mér​föld​re fa. / Po​-
kol​ba e vad vi​dék​kel, / Itt ha​gyom még ma.” Ok​la​ho​ma nyu​g a​ti ré​szén a kö​vet​ke​ző dal ter​jedt el: „Él​-
jen soká Gre​er me​gye, nincs a Föl​dön mása, / A po​los​ká​nak, sás​ká​nak és bol​há​nak ha​zá​ja. / Csak​is e
hely di​csé​re​tét zen​gi éne​kem, / Míg éhen nem pusz​tu​lok a sa​ját föl​de​men.”
Nem cso​dál​hat​juk, hogy a te​le​pe​sek kö​r é​ben igen gya​ko​r i volt az el​ván​dor​lás. Azok kö​zül, akik
1854 és 1860 kö​zött köl​töz​tek be Kan​sas​be, az 1860-as évek kö​ze​pén már csak min​den har​ma​dik csa​-
lá​dot le​he​tett meg​ta​lál​ni a bir​to​kán. A mo​bi​li​tás ké​sőbb is sok​kal na​g yobb volt, mint a Mis​sis​sip​pi​től
ke​let​r e. A fér​fi​ak és nők ará​nya ugyan​csak sa​já​to​san ala​kult. Mi​vel az volt a szo​kás, hogy a fér​fi​ak
men​nek előbb nyu​g at​r a, és csu​pán ak​kor hív​ják ma​g uk után a csa​lá​dot, ami​kor el​fo​g ad​ha​tó élet​kö​r ül​-
mé​nye​ket te​r em​tet​tek, 1880-ban Wyo​ming te​r ü​le​tén há​r om​szor annyi fér​fi élt, mint nő, és ez az arány
csak las​san vál​to​zott.
A né​pes​ség​nö​ve​ke​dés azon​ban min​den ne​héz​ség el​le​né​r e is gyors ütem​ben foly​ta​tó​dott. Az első
nyu​g a​ti ál​la​mok még az arany​lá​zak​nak vagy a wa​shing​to​ni po​li​ti​kai al​kuk​nak kö​szön​het​ték, hogy ál​-
lam​má szer​ve​ződ​het​tek (Ka​li​for​nia 1850-ben, Ore​g on 1859-ben, Ne​va​da 1864-ben). Neb​r as​ka azon​-
ban 1867-ben már a far​me​r ek meg​so​ka​so​dá​sá​val érte el a szük​sé​g es lé​lek​szá​mot. Co​lo​r a​do 1876-ban
megint csak az arany​láz​nak kö​szön​het​te ál​lam​má szer​ve​zé​sét. 1890-re az észa​ki és kö​zép​ső ter​r i​tó​r i​u​-
mok is ál​lam​má vál​tak (1889-ben Wa​shing​ton, Mon​ta​na, Észak- és Dél-Da​ko​ta, 1890-ben Ida​ho és
Wyo​ming). Utah gyor​san be​né​pe​sült, de a mor​mo​nok​nak le kel​lett mon​da​ni​uk a több​ne​jű​ség​r ől, hogy
tel​jes jogú tag​ál​lam​ként csat​la​koz​has​sa​nak az Uni​ó ​hoz 1896-ban. Ok​la​ho​ma 1907-ben, Ari​zo​na és
Új-Me​xi​kó pe​dig csak 1912-ben vált ál​lam​má.
Ok​la​ho​ma meg​szü​le​té​sé​r e egé​szen kü​lön​le​g es kö​r ül​mé​nyek kö​zött ke​r ült sor. A név csak​tó nyel​-
ven „vö​r ös né​pet” je​lent. Ere​de​ti​leg In​di​án Ter​r i​tó​r i​um​nak ne​vez​ték, és a föld​je​ik​től meg​fosz​tott in​di​-
á​no​kat te​le​pí​tet​ték ide. Mi​vel a föl​dek egy ré​sze tör​zsi tu​laj​don​ban volt, az 1880-as évek​ben nagy
moz​g a​lom in​dult meg an​nak ér​de​ké​ben, hogy az in​di​á​nok az ál​ta​luk tény​le​g e​sen nem hasz​nált föl​de​-
ket en​g ed​jék át a te​le​pe​sek​nek. Vé​g ül az 1887-es Da​wes-tör​vény el​fo​g a​dá​sa le​he​tő​vé tet​te, hogy a ter​-
ri​tó​r i​um kö​zép​ső ré​szén fek​vő, 1 920 000 acre mé​r e​tű vi​dé​ket meg​nyis​sák a fe​hér te​le​pe​sek előtt.
(Lásd a 19. fe​je​ze​tet!) Ám hogy biz​to​sít​sák az egyen​lő esé​lye​ket, úgy dön​töt​tek, hogy egy új el​já​r ás​sal
te​szik le​he​tő​vé a föld el​fog​la​lá​sát, a land run, vagy​is a „föld​r o​ham” meg​szer​ve​zé​sé​vel.
A had​se​r eg sen​kit sem en​g e​dett be a te​r ü​let​r e 1889. áp​r i​lis 22-ig. Mint​egy öt​ven-hat​van​ezer em​ber
gyűlt össze a ha​tá​r a​in. Pont​ban déli ti​zen​két óra​kor el​dör​dült egy ágyú, és ami ez​u​tán le​ját​szó​dott, azt
az egyik je​len​lé​vő új​ság​író a kö​vet​ke​ző sza​vak​kal írta le: „Vé​gig a vo​na​lon, amed​dig csak a szem el​-
lá​tott, egyet​len éles ki​ál​tás​sal ki​tör​tek a gyors lo​va​sok, őket kö​vet​ték a könnyű hin​ták és ko​csik, vé​gül
pe​dig a ne​héz sze​ke​rek. Itt-ott egy em​ber bi​cik​lin szá​gul​dott, má​sok gya​log ro​han​tak, fe​let​tük pe​dig ak​-
ko​ra por​fel​hő le​be​gett, mint egy csa​ta​té​ren. Vad ro​ham volt, ke​mény és ke​gyet​len zűr​za​var, csu​pa iz​ga​-
lom és csu​pa ve​szély.”
Mire az éj le​szállt, a te​le​pe​sek el​fog​lal​ták a ki​je​lölt bir​to​ko​kat, meg​ala​pí​tot​ták Nor​man, Ok​la​ho​ma
City, King​fis​her, Ed​mond és Guthrie vá​r o​sát, egye​sek pe​dig már hoz​zá is lát​tak a szán​tás​hoz. A ko​r a​-
be​li fény​ké​pek ta​nú​bi​zony​sá​g a sze​r int Guthrie áp​r i​lis 22-e dél​után​ján még csak egy nagy, fü​ves sík​-
ság volt, ame​lyen egy-két kis sá​tor állt, és ren​g e​te​g en sza​lad​g ál​tak raj​ta, hogy le​ver​jék a ház​he​lye​ket
ki​je​lö​lő ka​r ó​kat. Ám öt nap le​for​g á​sa alatt óri​á​si sá​tor​vá​r os​sá nőtt, tele lo​vak​kal és sze​ke​r ek​kel, s itt-
ott ge​r en​da​vá​zak emel​ked​tek egy​r e ma​g a​sabb​r a. Egy hó​nap múl​va a sát​r ak el​tűn​tek, eme​le​tes há​zak
sze​g é​lyez​ték az ut​cá​kat, min​den​fe​lé ügy​vé​di iro​dá​kat, ét​ter​me​ket, bol​to​kat és kocs​má​kat le​he​tett lát​ni.
Jú​ni​u​sig 5764 gaz​da​ság lé​te​sült, a kö​vet​ke​ző év fo​lya​mán pe​dig még hét​ezer-har​minc​há​r om. Per​sze
nem bi​zo​nyult mind élet​ké​pes​nek: az össze​sen 12 797 gaz​da​ság​ból 1890 jú​ni​u​sá​r a már csak 7678 ma​-
radt – a töb​bi vagy tönk​r e​ment, vagy a gaz​dá​ik jobb be​fek​te​tés után néz​tek. Ok​la​ho​má​ban még négy
„föld​r o​ham​r a” ke​r ült sor (1891, 1892, 1893, 1895), s az 1893-as​ban több mint száz​ezer em​ber vett
részt. Mind​ezek azon​ban ak​ko​r a zűr​za​var​r al és oly sok vi​tá​val jár​tak, hogy 1901-ben már in​kább sor​-
so​lás​sal je​löl​ték ki az új föl​dek te​le​pe​se​it.
A „föld​r o​ha​mok” ide​jén még a had​se​r eg sem tud​ta meg​aka​dá​lyoz​ni, hogy egyes so​o​nerek, vagy​is a
„ko​r áb​ban ér​ke​zet​tek” a hi​va​ta​lo​san meg​hir​de​tett idő​pont előtt el​fog​lal​ja​nak egy-egy bir​to​kot. Az
egyik tör​té​net sze​r int egy lo​vas min​den​kit meg​elő​zött a „föld​r o​ham​ban”, de cso​dál​koz​va vet​te ész​r e,
hogy egy tá​vo​li völgy​ben egy far​mer már az ök​r e​i​vel szán​to​g at. „Nem adná el ne​kem eze​ket az ál​la​-
to​kat? – ki​ál​tott a far​mer​r e. – Ló​ver​se​nyen in​dí​ta​nám őket, mert ha maga tisz​tes​sé​ges ver​seny​ben elő​-
zött meg, ak​kor ezek a leg​gyor​sabb ál​la​tok a Mis​sis​sip​pi​től nyu​gat​ra!” Ok​la​ho​ma au​tó​i​nak rend​szám​-
táb​lá​ján máig ez ol​vas​ha​tó: So​o​ner Sta​te, vagy​is a „ko​r áb​ban ér​ke​zet​tek ál​la​ma.”
Tho​mas Jef​fer​son el​nök a XIX. szá​zad ele​jén még úgy gon​dol​ta, hogy hon​fi​tár​sai öt​száz éven át
bé​ké​sen ter​jesz​ked​het​nek a kon​ti​nen​sen, oly sok sza​bad föld áll a ren​del​ke​zé​sük​r e. 1890-ben azon​ban
a nép​szám​lá​lás fő​biz​to​sa be​je​len​tet​te, hogy már nem le​het pon​to​san el​kü​lö​ní​te​ni a ha​tár​vi​dé​ket,
olyan​nyi​r a el​lep​ték a sík​sá​g ot a te​le​pe​sek. Ez ak​ko​r i​ban nagy sok​kot oko​zott, és so​kan úgy ér​tel​mez​-
ték, hogy a sza​bad föl​dek el​fogy​tak. Va​ló​já​ban a föl​de​l​adás foly​ta​tó​dott: kü​lö​nö​sen sok föl​det ad​tak el
a XX. szá​zad első év​ti​ze​dé​ben, va​la​mint 1920 és 1930 tá​ján. Aki far​mer​g az​da​sá​g ot akar lé​te​sí​te​ni,
még ma is vá​sá​r ol​hat föl​det az Egye​sült Ál​la​mok​ban – ha nem is oly ki​vá​ló mi​nő​sé​g űt, mint ami​lye​-
ne​ket az első te​le​pe​sek el​fog​lal​tak.
 30. Ülő Bika – A látnok
A leg​hí​r e​sebb sziú fő​nök va​ló​szí​nű​leg a Mis​sou​r i és a Grand fo​lyó ta​lál​ko​zá​sá​nál szü​le​tett, a mai
Dél-Da​ko​ta ál​lam észa​ki ré​szén, 1831-ben. A húg​pá​pák (a sziú in​di​á​nok nyu​g a​ti, ti​ton vagy la​ko​ta né​-
ven em​le​g e​tett cso​port​já​nak egyik tör​zse) tá​bo​r á​ban lát​ta meg a nap​vi​lá​g ot. Az apja elő​ször Ugró
Borz​nak, majd Las​sú​nak ne​vez​te, s csak ti​zen​négy éves ko​r á​ban adta át neki a sa​ját ne​vét, az Ülő Bi​-
kát (an​g o​lul Sit​ting Bull, sziú nyel​ven Ta​tan​ka Ájo​tan​ka), ami​kor a gyer​mek a var​jú in​di​á​nok el​le​ni
üt​kö​zet​ben vég​r e​haj​tot​ta első csa​pá​sát. A sziú fér​fi​ak éle​tét ugyan​is ek​ko​r i​ban a va​dá​szat, a va​r ázs​lat
és a harc töl​töt​te ki (min​den más mun​ka az asszo​nyok fel​ada​ta volt). A húg​pá​pák is ál​lan​dó​an har​col​-
tak, szö​vet​ség​ben más sziú tör​zsek​kel, va​la​mint az ara​pa​hók​kal és az észa​ki sá​je​nek​kel, ősi el​len​sé​g e​-
ik, a var​júk és az aszin​boj​nok el​len.
Ülő Bika a la​ko​ták négy ha​g yo​má​nyos eré​nyé​nek, a bá​tor​ság​nak, az áll​ha​ta​tos​ság​nak, a nagy​lel​kű​-
ség​nek és a böl​cses​ség​nek a meg​tes​te​sí​tő​jé​vé vált. Bá​tor​sá​g át több há​bo​r ús össze​tű​zés​ben be​bi​zo​nyí​-
tot​ta, és a leg​te​kin​té​lye​sebb har​co​sok szö​vet​sé​g ei sor​r a tag​ja​ik közé vá​lasz​tot​ták. Ki​vá​ló​an tűr​te a fáj​-
dal​mat: a nap​tán​cok so​r án úgy fo​hász​ko​dott az is​ten​ség​hez, hogy mell- és hát​iz​ma​it is át​szúr​va füg​-
gesz​tet​te fel ma​g át a tánc​o sz​lop​r a. Le​g en​dá​san nagy​lel​kű volt, az el​ej​tett va​da​kat el​o sz​to​g at​ta, sze​r e​-
tet​tel bánt a gye​r e​kek​kel, az öre​g ek​kel és az ál​la​tok​kal. Még az éhes ku​tyá​kat is hús​sal etet​te. Rá​adá​sul
vics​á​sá vá​kánnak, szent em​ber​nek tar​tot​ták, aki lá​to​má​so​kat ér​tel​me​zett és vi​szá​lyo​kat csen​de​sí​tett le.
Száz​het​ven​ö t cen​ti​mé​ter ma​g as, iz​mos tes​tű, szé​les mell​ka​sú, szú​r ós pil​lan​tá​sú fér​fi volt, akit 1857-
ben a húg​pá​pák har​ci fő​nö​kük​ké vá​lasz​tot​tak.
Első fe​le​sé​g ét Szép Aj​tó​nak (Pretty Door) hív​ták. Az ő ha​lá​la után Ülő Bi​ká​nak két fe​le​sé​g e lett:
Ha​vas (Snow-on-Her), aki két lányt, és Vö​r ös Asszony (Red Woman), aki egy fiút szült neki. A két
asszony kö​zött vi​szály dúlt, vé​g ül Ha​vast el​űz​ték, Vö​r ös Asszony pe​dig meg​halt. 1872-ben Ülő Bika
Négy Kön​töst (Four Ro​bes) vet​te fe​le​sé​g ül. A több​ne​jű​ség azért ala​kult ki, mert az el​esett har​co​sok
öz​ve​g ye​i​nek is szük​sé​g ük volt va​la​ki​r e, aki élel​met és vé​del​met biz​to​sít szá​muk​r a. Nem egy​szer
maga a fe​le​ség kér​te meg a fér​jét, hogy fo​g ad​ják ma​g uk​hoz hú​g át vagy nő​vé​r ét, így tör​tént ez Ülő
Bika csa​lád​já​ban is: Négy Kön​tös ké​r é​sé​r e hoz​zá​juk köl​töz​he​tett meg​ö z​ve​g yült, két gye​r e​ket ne​ve​lő
nő​vé​r e, Lát​ta A Nem​zet (Seen-by-the-Na​ti​on). Ez​út​tal a két asszony igen jól meg​fért mind egy​más​sal,
mind Ülő Bika hú​g á​val, Jó Tol​lal (Good Fe​at​her), csak​úgy, mint Ülő Bika any​já​val, Szent Aj​ta​já​val
(Her-Holy-Door).
Ülő Bika da​lo​kat is írt, népe ha​g yo​má​nya​i​hoz illő éne​ke​ket, me​lyek​ből töb​bet meg​ő r​zött az em​lé​-
ke​zet. If​jú​ko​r á​ban így éne​kelt egy hegy​te​tőn a vi​har​ma​dár​hoz: „Szél​lel szem​ben ér​ke​zem, / Bé​ke​pi​pám
ke​re​sem, / Esőt hoz​va ér​ke​zem!” Egy fa​ko​páncs​hoz írta a kö​vet​ke​ző dalt: „Szép ma​dár, te meg​lát​tál és
meg​saj​nál​tál en​gem, / Va​la​mennyi törzs kö​zött az enyé​met tá​mo​gat​tad, / Le​gyen min​den ma​dár​törzs ro​-
ko​nom mos​tan​tól!”
Ülő Bika csak az 1862-es min​neso​tai sziú fel​ke​lést kö​ve​tő évek​ben kez​dett har​col​ni a fe​hér ka​to​nák
el​len. Vö​r ös Fel​hő há​bo​r ú​ja (1866-1868) után a szi​úk egy ré​sze bé​két kö​tött a fe​hé​r ek​kel, akik el​-
hagy​tak há​r om erő​döt, ha​tal​mas re​zer​vá​tu​mot je​löl​tek ki a szi​úk szá​má​r a a mai Da​ko​ta ál​lam Mis​-
sou​r i​tól nyu​g at​r a fek​vő ré​szén, és ah​hoz is hoz​zá​já​r ul​tak, hogy a szi​úk to​vább​r a is va​dássza​nak az et​-
től nyu​g at​r a hú​zó​dó te​r ü​le​te​ken. Ülő Bika azon​ban úgy érez​te, hogy sem​mi köze a má​sok ál​tal meg​-
kö​tött szer​ző​dés​hez, s a la​ko​ták egy​har​ma​da és a húg​pá​pák fele is úgy dön​tött, hogy nem tö​r őd​nek a
fe​hér em​be​r ek​kel. Ezek a re​zer​vá​tu​mon kí​vül élő cso​por​tok 1869 tá​ján a Rosebud pa​tak​nál Ülő Bi​kát
az egész sziú nép há​bo​r ús fő​nö​ké​vé vá​lasz​tot​ták. A füg​g et​len tör​zsek foly​tat​ták va​dá​sza​ta​i​kat és há​bo​-
rú​i​kat, nya​r an​ta szer​ve​zett nap​tán​ca​ik​r a pe​dig gyak​r an azok a ro​ko​na​ik is el​men​tek, akik a re​zer​vá​tu​-
mi élet​mó​dot vá​lasz​tot​ták.
A há​bo​r ús fő​nök​ség nem azt je​len​tet​te, hogy harc​ban kell bá​tor​sá​g ot mu​tat​ni (Ülő Bika ezt már
szám​ta​lan​szor meg​tet​te), ha​nem azt, hogy bölcs ta​ná​csok​kal kell el​lát​ni a har​co​so​kat, és pél​dát kell
mu​tat​ni ne​kik. A fő​nök pa​r an​cso​kat nem osz​to​g at​ha​tott, aki ott akar​ta hagy​ni, sza​ba​don meg​te​het​te.
Az in​di​á​nok nem azért kö​vet​ték, mert ez volt a kö​te​les​sé​g ük, ha​nem ki​zá​r ó​lag azért, mert tisz​tel​ték.
1870 őszé​től Ülő Bika már nem is vett részt több tá​ma​dás​ban. Bá​tor​sá​g á​nak és a fe​hé​r ek irán​ti meg​-
ve​té​sé​nek azon​ban to​vább​r a is több ta​nú​je​lét adta. 1872. au​g usz​tus 14-én, a Nort​hern Pa​ci​fic Vas​út​tár​-
sa​ság vo​na​lá​nak meg​épí​té​se el​le​ni har​cok so​r án az Ar​r ow pa​tak mel​let​ti csa​tá​ban pél​dá​ul ki​ült a két
had​se​r eg közé, és bé​ké​sen el​szí​vott egy pi​pát a fe​hér ka​to​nák go​lyó​zá​po​r á​ban. Két sziú és két sá​jen
har​cos még csat​la​ko​zott is hoz​zá, és a ka​to​nák egyi​kü​ket sem tud​ták el​ta​lál​ni.
1874-ben szárny​r a ka​pott a hír, hogy arany​le​lő​hely​r e buk​kan​tak a dél-da​ko​tai Black-hegy​ség​ben. A
kor​mány meg​pró​bál​ta meg​vá​sá​r ol​ni a szi​úk​tól a hegy​sé​g et, ők azon​ban nem akar​ták el​ad​ni. Az ál​ta​-
luk Páhá Szá​pá​nak ne​ve​zett te​r ü​let egy​r észt misz​ti​kus, szent hely volt, más​r észt éle​lem​r ak​tár​nak és
ide​á​lis téli tá​bor​hely​nek te​kin​tet​ték. A ré​g i​ó ​ba özön​le​ni kezd​tek az arany​ásók, és az össze​csa​pá​sok el​-
ke​r ü​lé​sé​nek ér​de​ké​ben a kor​mány el​r en​del​te, hogy 1876. ja​nu​ár 31-ig va​la​mennyi in​di​án​nak egy-egy
ügy​nök​ség kö​ze​lé​be kell vo​nul​nia, kü​lön​ben a ka​to​nák meg​in​dul​nak el​le​nük. A tör​zsek nem na​g yon
ér​tet​ték, mit je​len​te​nek az ef​fé​le ha​tár​idők, ezért nem is en​g e​del​mes​ked​tek, s 1876. feb​r u​ár 1-jén ki​-
tört a nagy szid há​bo​r ú (1876-1877).

A had​se​r eg há​r om ol​dal​r ól pró​bál​ta be​ke​r í​te​ni a mai Mon​ta​na ál​lam te​r ü​le​tén ván​dor​ló in​di​á​no​kat.
Csak​hogy egy​r e több re​zer​vá​tu​mi in​di​án is meg​je​lent a sza​ba​don kó​bor​lók tá​bo​r a​i​ban, a dús fű és a
sok bö​lény pe​dig le​he​tő​vé tet​te, hogy a nö​vek​vő kö​zös​sé​g ek hu​za​mo​sab​ban együtt ma​r ad​ja​nak. Nap​-
tán​cot ren​dez​tek, amely​r e Ülő Bika igen ala​po​san fel​ké​szült. Elő​ször egy ál​mot lá​tott, amely​ben ho​-
mok​vi​har csa​pott össze egy fe​hér fel​leg​g el, de a fel​leg sér​tet​len ma​r adt. Ezt úgy ér​tel​mez​te, hogy a
ka​to​nák nem árt​hat​nak az in​di​á​nok​nak. Majd bö​lényt ál​do​zott a szi​úk is​ten​sé​g é​nek, Vá​kán​tán​ká​nak,
mind​két kar​já​ból ki​vá​g ott öt​ven-öt​ven hús​da​r a​bot, és hossza​san tán​colt a Nap​ba néz​ve. A várt lá​to​más
meg​ér​ke​zett: Ülő Bi​ká​nak úgy tűnt, hogy fej​jel le​fe​lé ka​to​nák és lo​vak hul​lot​tak egy in​di​án fa​lu​r a. Eb​-
ből azt a kö​vet​kez​te​test von​ta le, hogy a ka​to​nák rá fog​nak tá​mad​ni az egy​r e né​pe​sebb tá​bor​r a, de va​-
la​mennyi​en el fog​nak pusz​tul​ni. Ami​kor el​ter​jedt a lá​to​má​sá​nak híre, a har​co​so​kat el​töl​töt​te a le​g yőz​-
he​tet​len​ség ér​zé​se. Elő​ször jú​ni​us 17-én arat​tak tak​ti​kai és stra​té​g i​ai győ​zel​met a Rosebud pa​tak​nál,
Ge​o r​g e Cro​o k tá​bor​nok ka​to​ná​i​val szem​ben. Egész nap​r a le​kö​töt​tek, és vissza​vo​nu​lás​r a bír​tak egy
sa​ját lét​szá​muk​nál két​szer na​g yobb hi​va​tá​sos had​se​r e​g et. Majd jú​ni​us 25-én a Litt​le Big​horn fo​lyó
mel​lett szem​be​száll​tak Ge​o r​g e A. Cus​ter al​ez​r e​des 7. lo​vas​ez​r e​dé​vel.
A szi​úk és észa​ki sá​je​nek tá​bo​r a ek​kor​r a már hét​ezer fős​r e duz​zadt, ami azt je​len​tet​te, hogy mint​-
egy ezer​nyolc​száz-két​ezer har​cos kel​he​tett csa​lád​tag​jai vé​del​mé​r e. Egy csa​pa​tot az in​di​á​nok fel​tar​-
tóz​tat​tak, Cus​te​r ét pe​dig be​ke​r í​tet​ték, és szin​te az utol​só em​be​r ig el​pusz​tí​tot​ták. (Lásd a 28. fe​je​ze​tet!)
Ülő Bika előbb a Mar​cus A. Reno zász​ló​al​ja el​len vo​nu​ló har​co​sok​kal tar​tott, majd a nő​ket és a gyer​-
me​ke​ket őriz​te. Ez volt az in​di​á​nok egyik leg​na​g yobb győ​zel​me a tör​té​nel​mük so​r án.
A há​bo​r ú vé​g ül az​zal zá​r ult le, hogy a szi​úk több​sé​g ét az éh​ség ka​pi​tu​lá​ci​ó ​r a kény​sze​r í​tet​te. Ülő
Bika azon​ban ezer kö​ve​tő​jé​vel együtt nem adta meg ma​g át, ha​nem 1877-ben át​vo​nult „a Nagy​ma​ma
Föld​jé​r e”, a Vik​tó​r ia brit ki​r ály​nő fenn​ha​tó​sá​g a alatt álló Ka​na​dá​ba. A lo​vas​r end​ő r​ség tiszt​jei ba​r át​-
sá​g o​san vi​sel​ked​tek vele, vé​del​met ígér​tek neki, és meg​en​g ed​ték, hogy sza​ba​don va​dásszon. Csak​-
hogy a bö​lé​nyek egy​r e fogy​tak, s a szi​úk újra meg újra át​csap​tak ame​r i​kai te​r ü​le​tek​r e, dip​lo​má​ci​ai
konf​lik​tu​so​kat okoz​va. Vé​g ül a ka​na​dai kor​mány is be​lát​ta, hogy vissza kell kül​de​nie a szi​úkat, akik
hosszas hu​za​vo​na után, 1881 nya​r án vissza is tér​tek a Da​ko​ta Ter​r i​tó​r i​u​mon ki​ala​kí​tott re​zer​vá​tum​ba,
a Stan​ding Rock Ügy​nök​ség te​r ü​le​té​r e.
Ülő Bika ek​kor a kö​vet​ke​ző nyi​lat​ko​za​tot tet​te köz​zé: „A fe​hér em​ber sze​ret föl​det ásni éle​le​mért.
Az én né​pem in​kább bö​lény​re va​dá​szik, ahogy atyái tet​ték. A fe​hér em​ber sze​ret egy he​lyen ma​rad​ni.
Az én né​pem sze​re​ti hol itt, hol ott fel​ál​lí​ta​ni sát​ra​it, kü​lön​fé​le va​dász​me​ző​kön. A fe​hér em​ber éle​te
rab​szol​ga​ság. Fog​lyok a vá​ros​ban vagy a far​mon. Az élet, amit né​pem sze​ret​ne, a sza​bad​ság éle​te.
Sem​mi olyas​mit nem lát​tam a fe​hér em​ber dol​gai kö​zött, sem há​za​kat, sem vas​utat, sem ru​hát vagy
élel​met, ami van olyan jó, mint ván​do​rol​ni a nyílt vi​dé​ken, és sa​ját szo​ká​sa​ink sze​rint élni.” Ka​na​dá​-
ból való vissza​té​r é​se után ezt a szo​mo​r ú dalt éne​kel​g et​te: „Har​cos vol​tam én. / Most min​den​nek vége.
/ Ne​héz idő​ket élek.”


Ülő Bika et​től kezd​ve két fe​le​sé​g é​vel és öt gyer​me​ké​vel ge​r en​da​ház​ban la​kott, ál​la​to​kat te​nyész​tett,
ga​bo​nát ter​mesz​tett és gye​r e​ke​it kong​r e​g a​ci​o ​na​lis​ta is​ko​lá​ba já​r at​ta. Nyu​g odt, vi​dé​ki éle​tet élt, s két​-
he​ten​te szom​ba​ton​ként ő is el​lá​to​g a​tott az ügy​nök​ség​r e, ahol húst ka​pott. Itt volt al​ka​lom a tár​sa​sá​g i
élet​r e, a töb​bi in​di​án​nal való ta​nács​ko​zás​r a. Nem volt fo​g oly a re​zer​vá​tum​ban: 1883-ban je​len volt
Bis​marck​ban, Észak-Da​ko​ta fő​vá​r o​sá​ban az ál​la​mi tör​vény​ho​zás épü​le​té​nek alap​kő​le​té​te​lé​nél, 1884-
ben pe​dig St. Pa​ul​ba, Min​ne​apo​lis​ba és New York City​be is el​lá​to​g at​ha​tott. 1885-ben több hó​na​pot töl​-
tött Buf​fa​lo Bill cir​ku​szá​nál. Heti öt​ven dol​lárt ka​pott, száz​hu​szon​ö t dol​lár osz​ta​lé​kot, és ki​zá​r ó​la​g os
jo​g o​kat port​r é​i​nak és alá​írá​sa​i​nak áru​sí​tá​sá​r a. Sze​r e​pe sem volt meg​ter​he​lő: csak el​lo​va​g olt né​hány​-
szor a né​zők előtt, vagy pi​páz​va ül​dö​g élt sát​r á​ban. (Lásd a 36. fe​je​ze​tet!) 1886-ban pe​dig száz sziú és
sá​jen kí​sé​r e​té​ben fel​ke​r es​te a mon​ta​nai var​jú re​zer​vá​tu​mot, ahol nagy ün​nep​lés kö​ze​pet​te el​ás​ták a
csa​ta​bár​dot. 1888-ban Wa​shing​ton​ban ke​zet ráz​ha​tott Gro​ver Cleve​land el​nök​kel.
Az 1887-es Da​wes-tör​vényt, amely le​he​tő​vé tet​te a tör​zsek kö​zös föld​je​i​nek egyé​ni bir​to​kok​r a való
fel​o sz​tá​sát és a ma​r a​dék áru​ba bo​csá​tá​sát, a vég​ső​kig el​le​nez​te. Ezért meg​r om​lott a kap​cso​la​ta a ha​tó​-
sá​g ok​kal. 1890-ben pe​dig el​ter​jedt a re​zer​vá​tum​ban a szel​lem​tánc​moz​g a​lom. Wovo​ka, egy pa​jút má​-
gus ki​je​len​tet​te, hogy ha​ma​r o​san új föld​r é​teg bo​r ul a ré​g i​r e, el​te​me​ti a fe​hé​r e​ket, az in​di​á​nok szá​má​-
ra pe​dig újra lesz bő​sé​g e​sen fű és vad. Eh​hez pe​dig nem kell mást csi​nál​ni, mint tán​col​ni – eset​leg
egy „szel​le​min​g et” vi​sel​ve. Az in​di​á​nok et​től kezd​ve nem küld​ték a gyer​me​ke​i​ket is​ko​lá​ba, min​dent
el​ha​nya​g ol​tak, s egész nap sa​já​tos tán​cot jár​tak, a Föld meg​úju​lá​sá​ban bi​za​kod​va. (Lásd a 19. fe​je​ze​-
tet!)
Ülő Bika maga nem tán​colt, de bá​to​r í​tot​ta a töb​bi​e​ket, és ér​tel​mez​te a lá​to​má​sa​i​kat. A re​zer​vá​tum
ügy​nö​ke arra kér​te, ne tá​mo​g as​sa a moz​g al​mat, in​kább nyug​tas​sa meg az in​di​á​no​kat, és té​r ít​se vissza
őket a mun​ká​hoz. Ülő Bika azon​ban ki​je​len​tet​te, hogy hisz az új val​lás​ban, s úgy lát​ja, az jót tesz né​-
pé​nek. A ha​tó​sá​g ok ag​g ód​ni kezd​tek, kü​lö​nö​sen ak​kor, ami​kor meg​hal​lot​ták azt a hírt, hogy a „szel​-
le​min​g et” vi​se​lő​ket nem fog​ja a go​lyó. Ta​lán még​sem ígér​ke​zik olyan bé​kés​nek ez az új val​lá​si moz​-
ga​lom?
1890. de​cem​ber 15-én a re​zer​vá​tum ügy​nö​ke el​küld​te az in​di​án rend​ő r​sé​g et, hogy tar​tóz​tas​sák le
Ülő Bi​kát. A rend​ő rök haj​nal​ban pró​bál​ták meg ma​g uk​kal vin​ni, de az öreg​em​ber a ház aj​ta​já​nál
meg​ma​ka​csol​ta ma​g át, hi​á​ba húz​ták-von​ták. Egy​r e több in​di​án sza​ladt oda, előbb csak át​ko​zód​ni
kezd​tek, majd vad kö​zel​harc tört ki, amely​ben mind az öreg fő​nö​köt, mind ti​zen​éves fiát és hat kö​ve​-
tő​jét meg​ö l​ték. Hat in​di​án rend​ő r is az ál​do​za​tok kö​zött volt. Ülő Bika rég​ó ta mon​do​g at​ta, hogy la​ko​-
ták fog​jak meg​g yil​kol​ni – ál​lí​tó​lag egy pa​csir​ta kö​zöl​te ezt vele, ami​kor a re​zer​vá​tum​ba köl​tö​zött.
Ülő Bi​kát a Ya​tes-erőd​nél te​met​ték el, de kü​lön​bö​ző van​dá​lok több​ször is fel​nyi​tot​ták a sír​ját. 1953-
ban a szi​úk el​r a​bol​ták föl​di ma​r ad​vá​nya​it, hogy a Mis​sou​r i-völgy domb​ja​in, Mobridge vá​r os kö​ze​lé​-
ben he​lyez​zék örök nyu​g a​lom​r a, húsz ton​na acél​r úd​dal és be​ton​nal biz​to​sít​va sír​ját.
 31. Milyen volt a prostitúció a Vadnyugaton?
Nem csak a ma​g yar nyelv​ben ta​lál​ha​tó szám​ta​lan tár​g yi​la​g os, fi​nom​ko​dó vagy ép​pen dur​va el​ne​-
ve​zés a pros​ti​tu​ál​tak​r a, az an​g ol nyelv vad​nyu​g a​ti hasz​ná​lói is igen ta​lá​lé​kony​nak bi​zo​nyul​tak eb​ben
a kér​dés​ben. A kö​vet​ke​ző ne​ve​ken em​le​g et​ték a pros​ti​tu​ál​ta​kat: Fan​cy La​di​es (kü​lön​le​g es höl​g yek),
Hur​dy Gur​di​es (kin​tor​nák), Crib Girls (bó​dés lá​nyok), Crib​wor​kers (bó​dé​mun​ká​sok), Pain​ted La​di​es
(fes​tett höl​g yek), Dem​i​mon​des (fél​vi​lá​g i​ak), Fal​len Women (bu​kott asszo​nyok), Fid Bits (ínyenc​fa​la​-
tok), Fal​len Fra​ils (bu​kott esen​dők), Re​ig​n​ing Bel​les (ural​ko​dó szép​sé​g ek), Do​ves of the Ro​ost (a há​-
ló​szo​ba ga​lamb​jai), Cyp​ri​ans (cip​r u​si​ak, a szép​ség és a sze​r e​lem is​ten​nő​jé​nek, Aph​r o​di​té​nak a szi​g e​-
té​r e utal​va), Daugh​ters of Sin (a bűn lá​nyai), Fast Girls (gyors lá​nyok), Janes About Town (vá​r o​si spi​-
nék), Fra​il Sis​ters (esen​dő nő​vé​r ek), Oc​cu​pants of Bed Hou​ses (ágyas​há​zak la​kói), Ho​ri​zon​tal Wor​-
kers (víz​szin​tes dol​g o​zók), So​i​led An​gels (szennyes an​g ya​lok), So​i​led Do​ves (szennyes ga​lam​bok),
Dance Hall Girls (tánc​ter​mi lá​nyok), Gold Dig​gers (arany​ásók), Sport​ing Girls (szó​r a​ko​zó lá​nyok),
Nymphs du Pra​i​rie (a pré​r i nim​fái), Nymphs du Pavé (a kö​ve​zet nim​fái), Pretty Wai​ter Girls (csi​nos
pin​cér​lá​nyok), Gif​ted Bo​ar​ders (te​het​sé​g es bent​la​kók), Women of Easy Vir​tue (az ol​csó erény asszo​-
nyai), Fa​iry Bel​les (tün​dé​r i szép​sé​g ek), Fair but Fra​ils (szé​pek, de esen​dők), La​di​es of Eve​ning (az
est höl​g yei) és Ill-fa​med Ma​da​mes (rossz hírű ma​dá​mok).
A wes​tern​fil​mek​ben lá​tott pros​ti​tu​ál​tak ál​ta​lá​ban csi​no​san öl​tö​zött, sza​bad​szá​jú és jó​szí​vű asszo​-
nyok, akik​kel két do​log szo​kott tör​tén​ni, ha sze​r en​csé​jük van, ak​kor egy cow​boy vagy far​mer fel​is​-
me​r i, hogy a szí​vük arany, és a múlt​juk​kal mit sem tö​r őd​ve el​vi​szi őket egy tá​vo​li farm​r a, ahol bol​-
dog csa​lád​anya vál​hat be​lő​lük. Ha nincs sze​r en​csé​jük, ak​kor el​ta​lál​ja őket egy go​lyó, ami​kor a fő​sze​-
rep​lőt ép​pen vé​del​mez​ni pró​bál​ják, s hősi ha​lá​luk fe​led​te​ti er​kölcs​te​len éle​tü​ket. A va​ló​ság​ban azon​-
ban a kép jó​val sö​té​tebb volt.
Az észak-ame​r i​kai in​di​á​nok kö​r é​ben is​me​r et​len volt a pros​ti​tú​ció. Az in​di​án nők sza​ba​don ren​del​-
kez​het​tek a tes​tük​kel, s en​nek az elő​nye​it az első hul​lám​ban ér​ke​ző fe​hér fér​fi​ak (fel​fe​de​zők, ka​to​nák,
prém​va​dá​szok) ugyan​úgy ki​hasz​nál​ták, mint az in​di​án csa​lá​dok. Gyak​r an meg​esett, hogy kü​lön​bö​ző
áru​cik​kek fe​jé​ben egy törzs vagy csa​lád a fe​hér va​dász ren​del​ke​zé​sé​r e bo​csá​tott egy lányt, aki ugyan​-
úgy ki​szol​g ál​ta fe​hér élet​tár​sát, mint​ha in​di​án fér​jet ka​pott vol​na. A fe​hé​r ek in​di​án élet​tár​sát em​le​g et​-
ték egy algan​kin szó​val squ​aw (ejtsd: szkó) né​ven. (Ma már ez dur​va sér​tés​nek szá​mít!) A squ​aw-t két
ló​ért vagy négy font üveg​g yön​g yért le​he​tett meg​vá​sá​r ol​ni, de ha a fő​nök lá​nyá​r ól volt szó, ak​kor
két​ezer dol​lár ér​té​kű pré​met is el​kér​het​tek érte. Sok in​di​án lány​nak meg​nőtt a te​kin​té​lye a tör​zse kö​r é​-
ben, ha fe​hér va​dász​hoz ad​ták, csa​lád​ja könnyeb​ben ju​tott áru​cik​kek​hez, a fe​hér fér​fit pe​dig meg​kü​-
lön​böz​te​tett bá​nás​mód​ban ré​sze​sí​tet​te a törzs. Ez a vi​szony in​kább a fel​bont​ha​tó élet​tár​si kap​cso​lat​r a
em​lé​kez​tet, mint a pros​ti​tú​ci​ó ​r a – de azért nem ál​lott tá​vol tőle.
Az első, kor​mány ál​tal fi​ze​tett, tu​do​má​nyos ex​pe​dí​ció, amely az Egye​sült Ál​la​mok ak​ko​r i te​r ü​le​té​-
ről szá​r az​föl​dön el​ju​tott a Csen​des-óce​án part​já​r a, je​len​tős rész​ben egy in​di​án squ​aw-nak kö​szön​het​te
si​ke​r ét. Me​r i​wet​her Le​wis és Wil​li​am Clark ex​pe​dí​ci​ó ​ja (1804-1806) a Man​dan-erőd​ben fel​fo​g a​dott
tol​mács​ként egy fran​cia prém​va​dászt, Tous​sa​int Char​bon​neau-t, de vé​g ül sok​kal több se​g ít​sé​g et ka​-
pott a fér​fi ti​zen​ö t év kö​r ü​li squ​aw-já​tól, a so​só​ni Sa​ca​g a​we​á​tól. Az új​szü​lött cse​cse​mő​jét böl​cső​ke​-
ret​ben a há​tán ci​pe​lő asszony je​len​lé​te ön​ma​g á​ban is bi​zo​nyí​té​kot nyúj​tott az in​di​á​nok​nak az ex​pe​dí​-
ció bé​kés szán​dé​ka​i​r ól. (Lásd a 6. fe​je​ze​tet!) Joseph Wal​ker (1798-1876), a hí​r es prém​va​dász, he​g yi
em​ber és a Yosemi​te-völgy fel​fe​de​ző​je is so​só​ni in​di​án asszonyt vett maga mel​lé. Kö​zel egy év​ti​ze​-
des együtt​élé​sük​nek az asszony ha​lá​la ve​tett vé​g et.
A fe​hér be​ván​dor​lók első hul​lá​ma nem meg​vál​toz​tat​ni kí​ván​ta a ter​mé​sze​ti vi​szo​nyo​kat, csak a te​-
rü​let ér​té​ke​i​nek mi​nél gyor​sabb ki​ak​ná​zá​sá​r a tö​r e​ke​dett. A fel​fe​de​zők, va​dá​szok, bá​nyá​szok, he​g yi
em​be​r ek és te​he​né​szek több​sé​g e nem akart le​te​le​ped​ni, s ha volt csa​lád​juk, nem hoz​ták ma​g uk​kal.
Ezért az ame​r i​kai vad​nyu​g a​ton ren​g e​teg olyan te​le​pü​lés jött lét​r e (erő​dök, ke​r es​ke​dő​ál​lo​má​sok, bá​-
nya​vá​r o​sok vagy a mar​ha​ke​r es​ke​de​lem köz​pont​jai), ame​lyen egy ide​ig sok ma​g á​nyos, fi​a​tal fér​fi la​-
kott, asszo​nyok nél​kül, vagy vi​szony​lag ke​vés asszony tár​sa​sá​g á​ban. A nő Nyu​g a​ton rit​ka kincs volt,
s ezért igen sok​r a be​csül​ték. Alig​ha vé​let​len, hogy az ame​r i​kai Vad​nyu​g at ál​la​mai ad​ták meg el​ső​ként
a tel​jes ér​té​kű vá​lasz​tó​jo​g ot az asszo​nyok​nak: Wyo​ming 1869-ben, Utah 1870-ben, Co​lo​r a​do pe​dig
1893-ban. Az úgy​ne​ve​zett „tisz​tes​sé​g es asszo​nyo​kat” érint​he​tet​len szen​tek​nek te​kin​tet​ték, és so​ha​sem
zak​lat​ták. Sok fér​fi azt sem tud​ta, ho​g yan szó​lít​sa meg őket. Ezek a nők pe​dig tu​da​tá​ban vol​tak meg​-
kü​lön​böz​te​tett hely​ze​tük​nek, s néha na​g yon is meg​ve​tet​ték a sze​r en​csét​le​nebb sor​sú tár​sa​i​kat. Az ida​-
hói Bo​i​se vá​r o​sá​ból a kö​vet​ke​ző​ket írta is​me​r ő​se​i​nek egy „tisz​tes​sé​g es asszony”, Loui​sa Cook:
„Csak két-há​rom hölggyel kö​töt​tem is​me​ret​sé​get ezen a vi​dé​ken. Hölgy​ből nincs sok. A bá​nyász​vá​ro​-
sok​ban so​kan van​nak, akik női kül​ső​vel ren​del​kez​nek, de ó, is​te​nem, annyi​ra bu​kot​tak és hit​vá​nyak,
hogy élő és égő szé​gye​nei an​nak a nem​nek, ame​lyet meg​becs​te​le​ní​tet​tek. Amint a bá​nyá​szok e vi​dék​re
özön​löt​tek, az ef​fé​le nők is meg​je​len​tek.”
A „tisz​tes​sé​g es lány​nak” ki​já​r ó bá​nás​mód​r ól pe​dig H. C. Corn​wall bá​nya​tu​laj​do​nos nap​ló​já​ból ér​-
te​sül​he​tünk, amit ak​kor ve​ze​tett, ami​kor az 1880-as évek​ben a co​lo​r a​dói Ir​win​ben la​kott. Tőle tud​juk,
hogy a bá​nya​vá​r os egyet​len szü​ze a bá​nya dok​to​r á​nak ti​zen​nyolc éves só​g or​nő​je volt, aki le​sü​tött
szem​mel járt, és még ver​se​ket is sza​valt. A több száz bá​nyász kö​zül csak negy​ve​nen szán​ták rá ma​g u​-
kat, hogy ud​va​r ol​ja​nak neki. Ez ab​ból állt, hogy ki​ö l​töz​tek, és meg​lá​to​g at​ták a le​ányt – aki min​dig
hat-hat hó​do​ló​ját fo​g ad​ta egy​szer​r e. Le​te​le​ped​het​tek a nap​pa​li​ban a he​ve​r ő​r e, a dok​tor fe​le​sé​g e pe​dig
a szo​ba má​sik vé​g én fi​g yel​te a fa​li​ó ​r át, hogy min​den cso​port csak tíz per​cet tölt​hes​sen el a lánnyal.
Pat​r i​cia Nel​son Li​me​r ick, a boul​de​r i Co​lo​r a​do Egye​tem pro​fesszo​r a a kö​vet​ke​ző mó​don ele​mez​te
a „tisz​tes​sé​g es asszo​nyok” és a pros​ti​tu​ál​tak sa​já​tos kap​cso​la​tát: „A tisz​te​let​re mél​tó höl​gyek meg​kü​-
lön​böz​te​tett stá​tu​sza a meg​ve​ten​dők deg​ra​dá​lá​sán ala​pult. A bu​kott nők meg​is​mer​tet​het​ték a fi​a​tal fér​-
fi​ak​kal a sze​xu​á​lis te​vé​keny​sé​get, s ez​zel le​he​tő​vé tet​ték, hogy a tisz​te​let​re mél​tó fi​a​tal nők el​ke​rül​jék a
bu​kást. A pros​ti​tu​ál​tak biz​ton​sá​gi sze​le​pet nyúj​tot​tak a fér​fi​ak szá​má​ra, s így a fe​le​sé​gek ra​gasz​kod​-
hat​tak a min​den bio​ló​gi​ai szük​ség​let fölé emel​ke​dő tisz​ta​ság​hoz. S leg​fő​kép​pen a pros​ti​tú​ció ál​lan​dó​-
an em​lé​kez​te​tett a ha​gyo​má​nyos, há​zi​as női sze​re​pek elő​nye​i​re. A há​zas​ság ál​dá​sai so​ha​sem tűn​tek
von​zóbb​nak, mint ami​kor össze​ha​son​lí​tot​ták azo​kat a véd​te​len pros​ti​tu​ált meg​él​he​té​sért foly​ta​tott ke​-
gyet​len küz​del​mé​vel. Ezért na​gyon ke​vés nyu​ga​ti kö​zös​ség pró​bál​ta fel​szá​mol​ni a pros​ti​tú​ci​ót. In​kább
arra tö​re​ked​tek, hogy sza​bá​lyoz​zak és kor​dá​ban tart​sák.” Ugyan​ezt Ma​r i​o n S. Gold​man tör​té​nész így
fo​g al​maz​ta meg: „A pros​ti​tú​ció ki​je​löl​te a tisz​te​let​re mél​tó tár​sa​ság vi​sel​ke​dé​sé​nek ha​tá​ra​it, s fel​erő​-
sí​tet​te a szo​li​da​ri​tást a tisz​te​let​re mél​tó asszo​nyok kö​zött.”
A prém​va​dá​szok ta​lál​ko​zó​he​lye​in, a bá​nya​vá​r o​sok​ban, az úgy​ne​ve​zett „mar​ha​vá​r o​sok​ban (a te​r e​-
lé​sek vég​pont​ja​in) és a ka​to​nai erő​dök kö​ze​lé​ben min​den​ki szük​ség​sze​r ű​nek tar​tot​ta, hogy pros​ti​tu​ál​-
tak áll​ja​nak a ma​g á​nyos fér​fi​ak ren​del​ke​zé​sé​r e. Ezek a fér​fi​ak néha nem is a sze​xu​á​lis ki​elé​g ü​lés​r e
vá​g ya​koz​tak, ha​nem a rég​ó ta nél​kü​lö​zött asszo​nyi tár​sa​ság​r a. Mark Twain fel​je​g yez​te, hogy ami​kor
egy bá​nyász​tá​bor​ba be​té​vedt egy ke​le​ti be​ván​dor​ló sze​ke​r e, s a bá​nyá​szok egy kar​ton​r u​hát lát​ták raj​-
ta, har​sá​nyan kö​ve​tel​ték, hogy mu​tas​sák meg ne​kik az asszonyt. A be​ván​dor​ló hi​á​ba sza​bad​ko​zott,
hogy a fe​le​sé​g e be​teg és fá​r adt, kény​te​len volt be​mu​tat​ni az össze​se​r eg​lett bá​nyá​szok​nak. Ezek a nő
köré cső​dül​tek, meg​ta​po​g at​ták a ru​há​ját, meg​kér​ték, hogy mond​jon va​la​mit – majd meg​él​je​nez​tek, s
két​ezer-öt​száz dol​lár ér​té​kű arannyal ju​tal​maz​ták meg. Alf Do​ten új​ság​író pe​dig az 1860-as évek​ben a
kö​vet​ke​ző​ket je​g yez​te fel a nap​ló​já​ban Vir​g i​nia City​ben: „Sam Gla​ser​rel el​men​tem a kí​nai ne​gyed​be...
it​tam Tom Po​os​nál... el​men​tem Ma​ry​hez... a szo​bá​já​ban vol​tunk vele... mind​ket​tőnk​nek adott egy sü​te​-
ményt, amely a teg​na​pi ün​nep​ről ma​radt... di​ó​val és édes​ség​gel tölt​ve... az ágyon fe​küd​tünk vele, és én
ópi​u​mot szív​tam vele... egy két év kö​rü​li kis​fiú aludt ott, az egyik nőé le​he​tett... hosszú és ér​de​kes be​-
szél​ge​tés volt vele.” Le​het, hogy a szer​ző el​hall​g at bi​zo​nyos dol​g o​kat, de annyi biz​tos, hogy a női kéz
ál​tal ké​szí​tett sü​te​mény és a meg​hitt be​szél​g e​tés is fon​tos volt a szá​má​r a.
A XIX. szá​zad má​so​dik fe​lé​ben egyes szak​ér​tők sze​r int öt​ven​ezer, má​sok sze​r int két​száz​ezer
asszony is él​he​tett pros​ti​tú​ci​ó ​ból a Mis​sis​sip​pi​től nyu​g at​r a. A leg​kü​lön​fé​lébb et​ni​kai cso​por​tok​ból ke​-
rül​tek ki – nyil​ván azért, hogy min​den sze​xu​á​lis igényt ki​elé​g ít​hes​se​nek. Akadt köz​tük a ke​le​ti part​r ól
ide​ke​r ült ame​r i​kai asszony, me​xi​kói, af​r i​kai, in​di​án nő, va​la​mint a leg​kü​lön​bö​zőbb ázsi​ai, ka​na​dai
vagy eu​r ó​pai be​ván​dor​lók. A fe​hér fér​fi​ak ter​mé​sze​te​sen gyak​r an lá​to​g at​ták a szí​nes bőrű pros​ti​tu​ál​-
ta​kat, a fe​ke​te bőrű fér​fi​ak azon​ban nem ke​r es​het​ték fel a fe​hé​r e​ket. Egye​sek sze​r int min​den ne​g ye​dik
nyu​g a​ti fe​ke​te pros​ti​tu​ált ko​r áb​ban rab​szol​g a volt. A tör​té​né​szek fér​fi pros​ti​tu​ál​tak nyo​ma​it is fel​fe​-
dez​ték – de ők nem a nő​ket szol​g ál​ták ki, ha​nem a fér​fi​a​kat, va​la​mennyi​en nő​nek öl​töz​tek, s va​ló​di
ne​mü​ket ti​tok​ban tar​tot​ták.
A pros​ti​tu​ál​tak át​la​g os élet​ko​r a jó​val ala​cso​nyabb volt azon szí​nész​nők élet​ko​r á​nál, akik a wes​tern​-
fil​mek​ben ala​kít​ják őket. Na​g yon so​kan ti​zen​egy-ti​zen​két éves kor​ban kezd​ték árul​ni ma​g u​kat. A kan​-
sa​si At​chi​son vá​r os ti​zen​két fős bor​délyá​ban pél​dá​ul hat lány fi​a​ta​labb volt ti​zen​ki​lenc éves​nél, öt pe​-
dig a hú​szas éve​i​ben járt. Joseph Snell ame​r i​kai tör​té​nész a „mar​ha​vá​r o​sok” több mint hat​száz pros​ti​-
tu​ált​já​nak vizs​g ál​ta meg az 1870 és 1885 kö​zött ke​let​ke​zett do​ku​men​tu​ma​it, és arra az ered​mény​r e ju​-
tott, hogy át​la​g os élet​ko​r uk hu​szon​há​r om év volt. Így írt ró​luk: „Volt köz​tük ma​gas és ala​csony, kö​vér
és vé​kony, csi​nos és sze​rény kül​se​jű. Jöt​tek jó és rossz csa​lá​dok​ból, ame​lye​ket hát​ra​hagy​tak ke​le​ten,
Ang​li​á​ban, Ír​or​szág​ban, Né​met​or​szág​ban, Fran​cia​or​szág​ban, az in​di​án nem​ze​tek​nél, vagy bár​mely he​-
lyen, ahol lá​nyok te​rem​nek. A pros​ti​tú​ció ol​vasz​tó​té​gely volt, ahol az egyet​len kö​zös sa​já​tos​sá​got egy
női test bir​tok​lá​sa je​len​tet​te.” A co​lo​mai bá​nyász​tá​bor​ban hat pros​ti​tu​ált élt az arany​láz ide​jén: ti​zen​-
hét és har​minc év kö​zöt​ti​ek vol​tak, s akadt köz​tük ír, ka​na​dai, chi​lei, me​xi​kói és New York-i. A pros​ti​-
tu​ál​tak több​sé​g e a ha​tár​vi​dék leg​sze​g é​nyebb és leg​ki​zsák​má​nyol​tabb cso​port​ja​i​ból ke​r ült ki, s igen
sok volt fér​je​zett és anya.
A nyu​g a​ti te​r ü​le​te​ken a pros​ti​tú​ció alap​ja​i​ban nem kü​lön​bö​zött ke​le​ti par​ti​tól. Ta​lán csak annyi​ban,
hogy szem​be​ö t​lőbb és job​ban el​kü​lö​nít​he​tő volt, akár​csak min​den más tár​sa​dal​mi te​vé​keny​ség a fej​-
let​le​nebb, ke​vés​sé dif​fe​r en​ci​ált nyu​g a​ti tár​sa​da​lom​ban. Ugyan​ak​kor a pros​ti​tú​ci​ó ​r a kény​sze​r ült nők
szá​má​r a Nyu​g a​ton va​la​mi​vel könnyebb volt el​utaz​ni, el​tűn​ni, más né​ven és más vá​r os​ban új éle​tet
kez​de​ni, min ke​le​ten De a „bu​kott nők” több​sé​g e itt is a sze​g ény​ség, a ki​szol​g ál​ta​tott​ság, a csa​lá​di kö​-
zös​ség hi​á​nya és a mun​ka​le​he​tő​sé​g ek kor​lá​to​zott vol​ta mi​att vá​lasz​tot​ta ezt a meg​él​he​tést. A pros​ti​tu​-
ál​ta​kat itt is tár​sa​dal​mi ki​r e​kesz​tés, gaz​da​sá​g i ki​zsák​má​nyo​lás és diszk​r i​mi​ná​ció fe​nye​g et​te. A leg​na​-
gyobb ve​szélyt azon​ban az erő​szak je​len​tet​te: fo​lya​ma​to​san tar​ta​ni​uk kel​lett ügy​fe​le​ik​től és stri​ci​je​ik​-
től, sőt egy​más​tól is, mert a ri​va​li​zá​lás mi​att egy​ál​ta​lán nem tar​tot​tak össze. Ön​ma​g u​kat sem kí​mél​-
ték: gya​ko​r i volt kö​r ük​ben az al​ko​ho​liz​mus, a ká​bí​tó​szer-füg​g ő​ség, a be​teg​ség és az ön​g yil​kos​ság.
Ez utób​bi​r a fő​leg ak​kor ke​r ült sor, ami​kor öre​g ed​ni kezd​tek. Ahogy Ann But​ler tör​té​nész meg​fo​g al​-
maz​ta: „Leg​gyakrab​ban az ön​gyil​kos​ság esz​kö​zé​vel si​ke​rült vissza​vo​nul​ni a pros​ti​tú​ci​ó​tól.”
Ha va​la​ki meg​g yil​kolt egy nőt, eny​hí​tő kö​r ül​mény​nek szá​mí​tott, ha ál​do​za​ta pros​ti​tu​ált volt. Ha vi​-
szont egy pros​ti​tu​ált ölt meg va​la​kit, sú​lyos bün​te​tés várt rá. 1882-ben Den​ver​ben egy Nina nevű svéd
lány​nak, aki le​lőt​te a ven​dé​g ét, si​ke​r ült be​bi​zo​nyí​ta​nia, hogy ön​vé​de​lem​ből ölt, és fel​men​tet​ték. A hu​-
szon​két éves, fe​hér Mat​tie Le​mon tíz évet ka​pott egy kli​en​se le​lö​vé​sé​ért, a jó​val idő​sebb és fe​ke​te
bőrű Bel​le War​den azon​ban élet​fogy​tig​la​nit.
Mennyit ke​r es​tek a pros​ti​tu​ál​tak? Ha arra gon​do​lunk, hogy a mon​ta​nai He​le​na vá​r os​ban egy bá​-
nyász havi jö​ve​del​me száz dol​lár alatt ma​r adt, egy „szor​g al​ma​sabb” öröm​lá​nyé vi​szont a két​száz​har​-
minc​há​r om dol​lárt is el​ér​het​te, úgy tűn​het, hogy anya​g i​lag nem is áll​hat​ták rosszul. Egyes ma​dá​mok
– mint Ma​dame Ah Toy San Fran​cis​có​ban, Mat​tie Silks Den​ver​ben vagy Ma​dame Sper​ber a kan​sa​si
Junc​ti​o n City​ben – va​ló​ban meg​g az​da​g od​tak. Ezek azon​ban ki​vé​te​les ese​tek vol​tak. A hét​köz​na​pi
pros​ti​tu​ál​tak egy-egy kö​zö​sü​lé​sért öt vagy hét dol​lárt kér​het​tek – az egész nap​ját nye​r eg​ben töl​tő
cow​boy fi​ze​té​se pe​dig ál​ta​lá​ban napi egy dol​lár volt. Csak​hogy a pros​ti​tu​ált so​ha​sem tart​hat​ta meg az
egész jö​ve​del​met. Fi​zet​nie kel​lett a ma​dám​nak, a stri​ci​nek, a fo​g a​dós​nak, a ház​tu​laj​do​nos​nak, a sza​-
bó​nak, a ko​csis​nak, a ke​r es​ke​dő​nek és a rend​ő rök​nek. Egyes vá​r o​sok​ban sú​lyos adó​kat ve​tet​tek ki rá​-
juk, és a tő​lük be​g yűj​tött pénz je​len​tő​sen hoz​zá​já​r ult a te​le​pü​lés fej​lő​dé​sé​hez. Vagy​is a lá​nyok zö​mé​-
nek alig ma​r adt több pén​ze an​nál, ami ele​g en​dő volt a pusz​ta lét​fenn​tar​tás​r a. Ag​nes Bush az 1890-es
évek​ben jö​ve​del​me​ző bor​dély​há​zat mű​köd​te​tett az ida​hói Bo​i​se-ban. A „benn​la​kó” lá​nyok havi húsz
dol​lárt fi​zet​tek neki, a kö​zel​ben épí​tett bó​dék​ban, az úgy​ne​ve​zett cribek​ben la​kók pe​dig havi öt​ve​net.
Ál​lí​tó​lag hét​száz​húsz dol​lár​ja is össze​jött ha​von​ta, de eb​ből két​száz​het​ven​ö töt ki kel​lett fi​zet​nie bér​le​-
ti dí​jak​r a, s nyil​ván neki is meg kel​lett vesz​te​g et​nie a kü​lön​bö​ző ha​tó​sá​g o​kat.
Szi​g o​r ú hi​e​r ar​chia ér​vé​nye​sült a pros​ti​tu​ál​tak vi​lá​g á​ban, s egy​ál​ta​lán nem volt könnyű fel​jebb jut​ni
a „rang​lét​r án”. A csú​cson né​hány hí​r es ka​lan​dor​nő fog​lalt he​lyet, mint pél​dá​ul Lola Mon​tez tán​cos​nő,
aki I. La​jos ba​jor ki​r ály sze​r e​tő​je volt, és 1853-ban ér​ke​zett meg San Fran​cis​có​ba. A ki​fi​no​mul​tabb
pros​ti​tu​ál​tak az ele​g áns bor​dé​lyok​ban dol​g oz​tak, ahol a ma​dá​mok gon​dos​kod​tak a rend​r ől és a biz​-
ton​ság​r ól. A na​g yobb vá​r o​sok​ban, ahol sza​bá​lyoz​ták te​vé​keny​sé​g ü​ket, „pi​r os​lám​pás” ne​g ye​dek​ben
kel​lett lak​ni​uk: Den​ver​ben a Mar​ket Stree​ten, San Fran​cis​có​ban a Bar​ba​r y Co​as​ton (a „bar​bár par​-
ton”), a ka​na​dai Daw​son City​ben pe​dig az úgy​ne​ve​zett Fran​cia Ne​g yed​ben. Egyes vá​r o​si ha​tó​sá​g ok
rend​sze​r es or​vo​si vizs​g á​la​tot is elő​ír​tak a szá​muk​r a. Jó​val ki​szol​g ál​ta​tot​tab​bak vol​tak azok a lá​nyok,
akik a kis​vá​r o​sok kocs​mái, szál​lo​dái tánc​ter​mei eme​le​tén bé​r el​tek szo​bá​kat, s itt fo​g ad​ták ven​dé​g e​i​-
ket a kocs​má​r o​sok, stri​cik, vagy fér​jük fel​ügye​le​te alatt. So​kan kü​lön erre a cél​r a épí​tett bó​dék​ba, a
cribekbe szo​r ul​tak ki, s ők még a bor​dély vagy kocs​ma nyúj​tot​ta biz​ton​ság​ban sem re​mény​ked​het​tek.
Az erő​dök kö​r ül a kan​ti​nos​nál vagy a mo​só​nők​nél lak​hat​tak, s csak hog ranch, vagy​is „disz​nó​te​lep”
né​ven em​le​g et​ték szál​lá​sa​i​kat. Az ut​cán sé​tá​ló nők he​lyez​ked​tek el a rang​lét​r a leg​al​ján, ná​luk csak a
szí​nes bőrű, sze​g ény pros​ti​tu​ál​ta​kat néz​ték le job​ban. A kí​nai pros​ti​tu​ál​tak szin​te rab​szol​g a​sor​ban él​-
tek.
Volt kiút eb​ből az élet​for​má​ból? Több pros​ti​tu​ált​nak si​ke​r ült meg​há​za​sod​nia, de leg​g yak​r ab​ban
csak az őket ki​hasz​ná​ló bű​nö​zök, stri​cik vagy kocs​má​r o​sok vet​ték el őket, akik nem so​kat vál​toz​tat​tak
a sor​su​kon. Ha gye​r e​ket szül​tek, a ne​héz​sé​g e​ik csak meg​so​ka​sod​tak, s gyer​me​kük sem szá​mít​ha​tott a
tár​sa​da​lom meg​be​csü​lé​sé​r e. A pros​ti​tu​ál​tak le​á​nyai kö​zül igen so​kan kény​sze​r ül​tek arra, hogy kö​ves​-
sék any​juk élet​mód​ját. Ha​lá​luk után pe​dig a te​me​tő kü​lön ré​sze​i​ben föl​del​ték el őket – hogy itt se ke​-
rül​hes​se​nek a „tisz​tes​sé​g es asszo​nyok” kö​ze​lé​be.
 32. Billy the Kid – A kedves törvényen kívüli
Va​la​mennyi​en is​me​r ünk olyan fi​a​tal​em​be​r e​ket, mint Billy the Kid (Billy, a kö​lyök). Ők azok a ked​-
ves, nem​egy​szer von​zó fiúk, akik tá​vol​r ól sem el​ve​te​mült gaz​em​be​r ek, s egy​ál​ta​lán nem ter​vez​ték el,
hogy bű​nö​zők lesz​nek, de va​la​hogy kép​te​le​nek a rend​sze​r es mun​ka​vég​zés​r e és a nor​má​lis csa​lá​di
élet​r e. Vé​g ül min​dig be​kö​vet​ke​zik egy vagy több vé​let​len for​du​lat, amely vég​leg a tár​sa​da​lom pe​r e​-
mé​r e ta​szít​ja őket, ahol előbb-utóbb szo​mo​r ú vég vár rá​juk.
Billy the Kid, azaz Wil​li​am Hen​r y va​ló​szí​nű​leg 1859 őszén szü​le​tett New York írek ál​tal la​kott nyo​-
mor​ne​g ye​dé​ben. (Aki lát​ta Mar​tin Scorsese New York ban​dái című film​jét, az el tud​ja kép​zel​ni ezt a
vi​lá​g ot.) Szü​lei – Mi​chael Mc​Car​thy és fe​le​sé​g e, Cat​he​r i​ne – ír be​ván​dor​lók vol​tak. 1868-ban az anya
nyu​g at​r a köl​tö​zött két kis​fi​á​val, és hoz​zá​ment egy Wil​li​am Hen​r y Har​r i​son Ant​r im nevű fér​fi​hoz, s a
kis Hen​r y et​től kezd​ve a Hen​r y Ant​r im ne​vet vi​sel​te. A tü​dő​be​teg asszony szá​r a​zabb és me​le​g ebb ég​-
haj​lat​r a pró​bált el​jut​ni, s vé​g ül Új-Me​xi​kó Ter​r i​tó​r i​u​mon, Sil​ver City​ben érte a ha​lál 1874-ben.
Lá​nyos arcú, vé​kony, ek​kor ti​zen​ö t éves fi​á​nak sok neve volt éle​te kü​lön​bö​ző sza​ka​sza​i​ban: Hen​r y
Mc​Car​thy, majd Hen​r y Ant​r im, ké​sőbb Ant​r im Kö​lyök, Wil​li​am H. Bon​ney, s vé​g ül Billy the Kid.
Elő​ször egy hen​tes​nél se​g éd​ke​zett, de rossz tár​sa​ság​ba ke​ve​r e​dett, s ba​r á​ta​i​val ki​r a​bolt egy kí​nai mo​-
so​dát. A she​r iff rá akart ijesz​te​ni, s be​zá​r at​ta, a fiú azon​ban a ké​mé​nyen át meg​szö​kött, ami​kor ki​en​-
ged​ték egy fo​lyo​só​r a le​ve​g őz​ni. Ez​u​tán az ari​zo​nai Grant-tá​bor​ból lo​pott lo​va​kat, há​r om​szor is le​tar​-
tóz​tat​ták, ám mind​annyi​szor meg​szö​kött. Min​dig macs​ka​ügyes​ség​g el má​szott fel a fa​lak​r a, s a bi​lin​-
cset könnyen le​húz​ta vé​kony csuk​ló​já​r ól.
Ugyan​itt tör​tént, hogy egy nagy​da​r ab, kö​töz​kö​dő ko​vács, Fran​cis P. Ca​hill ad​dig sér​te​g et​te és pro​-
vo​kál​ta, amíg a fiú ne​ki​esett, és has​ba lőt​te. Ca​hill más​nap meg​halt, s ezért el​fo​g a​tó​pa​r an​csot ad​tak ki
„Hen​r y Ant​r im, ali​as Kid” el​len. (Vagy​is ek​kor már Kö​lyök​nek ne​vez​ték vé​kony, gye​r e​kes test​al​ka​ta
mi​att.) A bí​r ó​ság va​ló​szí​nű​leg fel​men​tet​te vol​na, hi​szen ön​vé​de​lem​ből lőtt, de Ca​hill ba​r á​ta​i​tól tart​va
a fiú in​kább meg​szö​kött.
Száz​het​ven cen​ti​mé​ter ma​g as volt, bar​na hajú, kék sze​mű, két kö​zép​ső fel​ső foga kis​sé ki​állt, de
nem csú​fí​tot​ta el. Nagy​lel​kű volt, jó​ked​vű, vi​dám, rit​kán ivott és nem do​hány​zott. Ál​lan​dó​an a pisz​to​-
lyá​val ját​sza​do​zott, s ki​vá​ló cél​lö​vő lett. Egy​sze​r ű​en öl​töz​kö​dött, ál​ta​lá​ban somb​r e​r ót hor​dott. A nők​-
kel na​g yon ud​va​r i​a​san vi​sel​ke​dett, s mi​vel jól tán​colt, ők is ked​vel​ték. Min​den​hol ren​g e​teg ba​r át​r a tett
szert.
Új-Me​xi​kó Ter​r i​tó​r i​um dél​ke​le​ti ré​szén egy mar​ha- és ló​tol​vaj​ban​da tag​ja lett. Ezen a meg​le​he​tő​-
sen vad vi​dé​ken min​den​ki fegy​vert vi​selt ek​ko​r i​ban, a fér​fi​ak so​kat it​tak, és az er​köl​csi fel​fo​g ás azt
dik​tál​ta, hogy a leg​ki​sebb sér​té​sért is fegy​ver​r el kell meg​fi​zet​ni. Hen​r y itt már a Wil​li​am H. Bon​ney
ne​vet hasz​nál​ta. Sen​ki sem te​kin​tet​te iga​zi bű​nö​ző​nek, mert a mar​ha- és ló​tol​vaj​lás er​r e​fe​lé töb​bé-ke​-
vés​bé bo​csá​na​tos bűn​nek szá​mí​tott. Billy ban​dá​ja néha ijeszt​g et​te az em​be​r e​ket és in​g yen fo​g yasz​tott
a kocs​mák​ban, de nem fog​lal​koz​tak sem be​tö​r és​sel, sem bank​r ab​lás​sal, bé​kén hagy​ták a pos​ta​ko​csi​-
kat, csak ön​vé​de​lem​ből öl​tek, és nem zak​lat​ták az asszo​nyo​kat. Ami​kor 1877 őszén Billy mun​kát ta​-
lált, sem​mi aka​dá​lya sem volt, hogy tör​vé​nyen kí​vü​li csa​var​g ó​ból né​hány év szor​g os mun​ka árán a
tár​sa​da​lom meg​be​csült tag​já​vá vál​jon. Ek​kor azon​ban ki​r ob​bant a Vad​nyu​g at egyik leg​vé​r e​sebb he​lyi
há​bo​r ús​ko​dá​sa, a „Lin​coln me​g yei há​bo​r ú”, amely őt is ma​g á​val so​dor​ta.
Lin​coln me​g yé​ben két gaz​da​sá​g i-ha​tal​mi tö​mö​r ü​lés jött lét​r e. Az egyik ol​da​lon a ke​r es​ke​de​lem​mel
és pénz​ügyek​kel fog​lal​ko​zó Ja​mes D. Do​lan állt, akit Wil​li​am Brady she​r iff tá​mo​g a​tott. A má​sik cso​-
port ve​ze​tő​je John Hen​r y Tuns​tall vál​lal​ko​zó és Ale​xan​der McS​we​en ügy​véd volt, akik a hí​r es mar​-
ha​te​nyész​tő, John S. Chi​sum tá​mo​g a​tá​sá​val ban​kot és áru​há​zat nyi​tot​tak Lin​coln vá​r os​ban. Az új cég
arra tö​r e​ke​dett, hogy ki​szo​r ít​sa Do​lant a Stan​ton-erőd és a he​lyi la​kos​ság el​lá​tá​sá​ból. Do​lan ezt ter​-
mé​sze​te​sen min​den esz​köz​zel meg akar​ta aka​dá​lyoz​ni.
Billy a Lon​don​ból ér​ke​zett Tuns​tall al​kal​ma​zott​ja lett. A le​g en​da sze​r int az an​g ol a párt​fo​g á​sá​ba
vet​te, és af​fé​le atyai jó ba​r át​ként vi​sel​ke​dett vele. A do​ku​men​tu​mok​ban en​nek nincs nyo​ma, annyi
azon​ban bi​zo​nyos, hogy Billy mé​lyen tisz​tel​te gaz​dá​ját. Fel​csil​lant előt​te a be​csü​le​tes élet le​he​tő​sé​g e,
azt ter​vez​te, hogy föl​det vesz és gaz​dál​kod​ni fog.
Do​lan rá​vet​te az egyik ügy​fe​lét, hogy pe​r el​je be McS​we​ent. A pert el​na​pol​ták, de a bí​r ó​ság arra
uta​sí​tot​ta a vád​lot​tat, hogy te​g yen le tíz​ezer dol​lár óva​dé​kot. Do​lan erre hi​vat​koz​va meg​g yőz​te Brady
she​r if​fet, hogy fog​lal​ja le McS​we​en és part​ne​r e, Tuns​tall há​za​it, iro​dá​it és bolt​ja​it. Ha​ma​r o​san a ki​r ótt
összeg több​szö​r ö​sét is le​fog​lal​ták, de Do​lan em​be​r ei azt les​ték, mit le​het​ne még el​ven​ni Tuns​tall​tól.
1878. feb​r u​ár 18-án Tuns​tall lo​vak​kal tá​vo​zott az egyik ranc​há​r ól Billy és há​r om má​sik al​kal​ma​zott​ja
tár​sa​sá​g á​ban. A she​r iff em​be​r ei ezt úgy ér​tel​mez​ték, hogy a le​fog​la​lás elől men​ti a tu​laj​do​nát, s ti​zen​-
né​g yen a nyo​má​ba ered​tek. Az ül​dö​zöt​tek szét​szó​r ód​tak, Tuns​tallt azon​ban utol​ér​ték és le​lőt​ték. Ő lett
a „há​bo​r ú” első ál​do​za​ta.
Billyt mé​lyen meg​r áz​ta gaz​dá​ja meg​ö lé​se. A ki​te​r í​tett holt​test előtt meg​fo​g ad​ta: „El​ka​pok né​há​nyat
kö​zü​lük, mi​előtt meg​ha​lok!” McS​we​en el​fo​g a​tá​si pa​r an​csot ada​tott ki Brady she​r iff és az em​be​r ei el​-
len, s ha​ma​r o​san két olyan fegy​ve​r es cso​port állt egy​más​sal szem​ben, amely​nek tag​jai egy​aránt a tör​-
vény kép​vi​se​lő​jé​nek te​kin​tet​ték ma​g u​kat. Meg​tor​ló ak​ci​ó k kö​vet​ték egy​mást. Áp​r i​lis 1-jén Billy öt
tár​sá​val Lin​coln fő​ut​cá​ján tü​zet nyi​tott Brady she​r iff​r e és az em​be​r e​i​r e, s Bradyt si​ke​r ült meg​ö l​ni​ük.
Ez már elő​r e el​ter​ve​zett gyil​kos​ság volt, s Billy ve​ze​tő sze​r e​pet ját​szott ben​ne – bár nem le​het tud​ni,
ki adta le a ha​lá​los lö​vést. Áp​r i​lis 30-án a két cso​port négy órán át tar​tó tűz​har​cot ví​vott a vá​r os​ban,
ház​te​tők​r ől és a fa​lak mö​g ül tü​zel​tek. A küz​de​lem​nek csak a Stan​ton-erőd​ből ér​ke​ző lo​vas​ság tu​dott
vé​g et vet​ni. Né​hány hét múl​va azon​ban a harc újra fel​lán​g olt. Billy ezek​ben az össze​csa​pá​sok​ban
emel​ke​dett ki a töb​bi fegy​ve​r es kö​zül. Két el​fo​g a​tó​pa​r an​csot is ki​ad​tak el​le​ne.
Jú​li​us 15-én öt na​pig tar​tó tűz​harc tört ki Lin​coln​ban, amely​ben már mint​egy szá​zan vet​tek részt. A
má​so​dik na​pon egy ka​to​nát is el​ta​lál​tak, aki az erőd pa​r ancs​no​ká​nak üze​ne​tét hoz​ta. Ezt már Na​t​han
Dud​ley ez​r e​des sem tűr​het​te: 19-én négy tiszt​tel, har​minc​ö t ka​to​ná​val és két ágyú​val be​lo​va​g olt a vá​-
ros​ba. McS​we​en em​be​r ei úgy lát​ták, hogy a had​se​r eg az el​len​fe​le​ik mel​lé állt. Két​har​ma​duk azon​nal
el​me​ne​kült a vá​r os​ból, hú​szán azon​ban McS​we​en épü​le​té​ben re​ked​tek. Billy is köz​tük volt. Mi​vel a
fegy​ver​le​té​telt meg​ta​g ad​ták, a ka​to​nák rá​juk gyúj​tot​ták a há​zat. Este ki​lenc​kor, ami​kor már égett a
tető a fe​jük fe​lett, Billy ne​g yed​ma​g á​val ki​tört és el​me​ne​kült, a töb​bi​ek kö​zül azon​ban igen so​kan el​es​-
tek. Mi​vel McS​we​ent is meg​ö l​ték, a „Lin​coln me​g yei há​bo​r ú” ez​zel vé​g et is ért. Két mo​no​pó​li​um​r a
tö​r ek​vő üz​le​ti vál​lal​ko​zás konf​lik​tu​sa mi​att rob​bant ki, az ered​mé​nye pe​dig az lett, hogy mind​ket​tő
tönk​r e​ment.
A kö​vet​ke​ző két évet Billy kü​lön​bö​ző rej​tek​he​lye​ken töl​töt​te. Egy ide​ig Chi​sum bir​to​ka​in is meg​-
búj​ha​tott, sőt le​ve​le​zést foly​ta​tott Sally Chi​sum​mel, a dús​g az​dag mar​ha​te​nyész​tő szép​sé​g es uno​ka​hú​-
gá​val. Lin​coln​ban ez​alatt McS​we​en öz​ve​g ye el​já​r ást in​dít​ta​tott Dud​ley ez​r e​des el​len, és az új ter​r i​tó​r i​-
u​mi kor​mány​zó, Lew Wal​lace (a Ben-Hur szer​ző​je!) úgy akart ren​det te​r em​te​ni, hogy ál​ta​lá​nos am​-
nesz​ti​át hir​de​tett. Billy el​len azon​ban ér​vény​ben ma​r adt a ko​r áb​bi el​fo​g a​tó​pa​r ancs, ame​lyet Brady
she​r iff meg​ö lé​se mi​att ad​tak ki.
1879. feb​r u​ár 18-án Billy is részt vett Lin​coln​ban a két el​len​sé​g es csa​pat tár​g ya​lá​sán, ahol meg​-
egyez​tek, hogy nem tá​mad​nak egy​más​r a, és nem is ta​nús​kod​nak egy​más el​len. A bé​két kéz​fo​g á​sok​kal
és nagy ivá​szat​tal pe​csé​tel​ték meg, amely ka​taszt​r o​fá​lis kö​vet​kez​mé​nyek​kel járt. Egy Chap​man nevű
tár​su​kat tré​fá​ból meg akar​ták tán​col​tat​ni, úgy, hogy a lába köré lö​völ​döz​tek, va​la​ki azon​ban ala​po​san
el​vé​tet​te a célt, és agyon​lőt​te a fér​fit. Wal​lace kor​mány​zó erre fél​r e​tet​te a Ben-Hur kéz​ira​tát, Lin​coln​-
ba si​e​tett, Dud​ley ez​r e​dest le​vál​tot​ta, s akit csak tu​dott, el​fo​g a​tott a két ban​da tag​jai kö​zül. Billy le​vél​-
ben kér​te a kor​mány​zót: ér​vény​te​le​nít​se az el​le​ne ki​adott el​fo​g a​tá​si pa​r an​csot, s ak​kor val​lo​mást tesz
Chap​man meg​ö lé​sé​r ől. Wal​lace meg is ígér​te a bűn​bo​csá​na​tot, Billy pe​dig hagy​ta, hogy le​tar​tóz​tas​-
sák. Lin​coln​ban a kor​mány​zó szál​lá​sa mel​lett zár​ták el, és a he​lyi​ek még sze​r e​ná​dot is ad​tak neki.
A tár​g ya​lás áp​r i​lis​ban kez​dő​dött. Billy – az el​len​fe​le​i​vel kö​tött szer​ző​dést meg​szeg​ve – rész​le​tes
val​lo​mást tett mind Chap​man meg​ö lé​sé​r ől, mind Dud​ley el​len. A vád​lot​tak egy ré​sze azon​ban szö​kés​-
ben volt, a töb​bi​e​ket pe​dig fel​men​tet​ték. Wal​lace egye​lő​r e nem ré​sze​sí​tet​te ke​g ye​lem​ben Billyt, a ke​-
rü​le​ti ügyész pe​dig arra ké​szült, hogy vád alá he​lyez​ze Brady she​r iff meg​g yil​ko​lá​sá​ért. Billy úgy lát​-
ta, hogy a tör​vény min​den​ki​nek meg​bo​csá​tott, csak ép​pen neki nem, ezért a laza őri​ze​tet ki​hasz​nál​va
jú​ni​us kö​ze​pén egy​sze​r ű​en el​lo​va​g olt a vá​r os​ból.
Né​hány he​tet Las Veg​as​ban töl​tött. Most már egy​r e töb​ben sze​r et​ték vol​na el​fog​ni, újra és újra me​-
ne​kül​nie kel​lett. Ked​venc bú​vó​he​lye a Sum​ner-erőd volt, ame​lyet a had​se​r eg ko​r áb​ban ki​ürí​tett, s ek​-
ko​r i​ban meg​le​he​tő​sen ve​g yes la​kos​ság né​pe​sí​tet​te be. Billy​nek több sze​r e​tő​je és ba​r át​ja is itt la​kott.
Újra egy mar​ha​tol​vaj​ban​da ala​kult ki kö​r ü​löt​te, amely​nek ugyan nem volt a ve​zé​r e, ám egy​r e na​-
gyobb tisz​te​let​ben ré​sze​sült a tör​vé​nyen kí​vü​li​ek kö​r é​ben. 1880. ja​nu​ar 8-án a Sum​ner-erőd mel​let​ti
kocs​má​ban töl​töt​te az időt, ami​kor egy Joe Grant nevű fér​fi be​le​kö​tött, és ad​dig fe​nye​g e​tő​zött, amíg
mind​ket​ten fegy​vert rán​tot​tak, és Billy le​lőt​te el​len​fe​lét.
Má​jus​ban a ban​da mint​egy hat​van mar​hát haj​tott el. A meg​lo​pott gaz​dák​nak kez​dett ele​g ük len​ni a
fosz​to​g a​tás​ból, szö​vet​ség​r e lép​tek egy​más​sal, és de​tek​tí​ve​ket al​kal​maz​tak. Chi​sum is meg​elé​g el​te
Billyék ak​ci​ó ​it. Ő hív​ta fel Wal​lace kor​mány​zó fi​g yel​mét az egy​ko​r i bö​lény​va​dász​r a, a har​minc​éves,
csak​nem két mé​ter ma​g as Pat​r ick F. Gar​r ett​r e, akit ba​r á​tai „Pat”, a me​xi​kó​i​ak pe​dig „Hosszú Juan”
né​ven em​le​g et​tek. (Lásd a 37. fe​je​ze​tet!) No​vem​ber​ben Lin​coln me​g ye meg​vá​lasz​tot​ta she​r iff​nek Gar​-
ret​tet, aki hoz​zá is lá​tott a rend​csi​ná​lás​hoz.

Billyt ek​kor már ha​mis pénz ter​jesz​té​sé​vel is gya​nú​sí​tot​ták, és ami​kor no​vem​ber​ben négy tár​sá​val
ti​zen​hat lo​vat el​lo​pott egy ke​r es​ke​dő​től, ko​moly haj​tó​va​dá​szat in​dult el​le​ne. No​vem​ber 17-én egy
ran​chon a she​r iff he​lyet​te​se ti​zen​há​r om fegy​ve​r es​sel be​ke​r í​tet​te Billyt és két tár​sát. Az éj​sza​kai lö​völ​-
dö​zés so​r án azon​ban mind​hár​muk​nak si​ke​r ült el​me​ne​kül​ni​ük.
Billy szá​má​r a az je​len​tet​te a legnagyobb fe​nye​g e​tést, hogy a saj​tó egy​r e job​ban fel​fi​g yelt rá. Az új​-
ság​írók ha​tal​mas szen​zá​ci​ó ​ként tá​lal​ták a meg​le​he​tő​sen tri​vi​á​lis tör​té​ne​te​ket, Billyt pe​dig úgy em​le​-
get​ték, mint az Egye​sült Ál​la​mok egyik leg​ve​sze​del​me​sebb ban​di​tá​ját, s egy​r e több gyil​kos​sá​g ot tu​-
laj​do​ní​tot​tak neki. Billy ezek után hi​á​ba írt újra Wal​lace kor​mány​zó​nak, hogy haj​lan​dó meg​ad​ni ma​-
gát. A kor​mány​zó nyu​g od​tan meg​ke​g yel​mez​he​tett vol​na egy is​me​r et​len tör​vé​nyen kí​vü​li​nek, de nem
te​het​te meg ugyan​ezt egy or​szá​g o​san hír​hedt​té vált ban​di​tá​val. In​kább öt​száz dol​lár vér​dí​jat tű​zött ki a
fe​jé​r e.
1880. de​cem​ber 13-án Pat Gar​r ett ti​zen​há​r om fegy​ve​r es​sel be​ke​r í​tet​te Billyt és tár​sa​it egy el​ha​g yott
ház​ban. Rö​vid tűz​harc után nyil​ván​va​ló​vá vált, hogy in​nen nem le​het meg​szök​ni – Gar​r ett ér​tet​te a
dol​g át. Billy ke​dé​lye​sen fog​ta fel a tör​tén​te​ket, és ká​vé​r a in​vi​tál​ta Gar​r et​tet, aki meg​adás​r a szó​lí​tot​ta
fel őt. Tel​tek-múl​tak az órák. Ami​kor a les​ben álló fegy​ve​r e​sek nyár​son húst kezd​tek süt​ni, Billy nem
bír​ta to​vább az éh​sé​g ét, és meg​ad​ta ma​g át.
Ka​r á​csony más​nap​ján Las Veg​as​ban ha​tal​mas tö​meg fo​g ad​ta a sze​ké​r en, meg​bi​lin​csel​ve ér​ke​ző hí​-
res​sé​g et. Billy vi​dám volt. „Hel​lo, doki! – ki​ál​tott oda egy is​me​r ő​sé​nek. – Gon​dol​tam be​ug​rom Veg​as​-
ba, és meg​né​zem ma​gu​kat, hogy vi​sel​ked​nek!” Egye​sek meg akar​ták lin​csel​ni, Gar​r ett azon​ban ha​tá​r o​-
zot​tan meg​véd​te. A Billy fe​jé​r e ki​tű​zött öt​száz dol​lárt a kor​mány​zó kü​lön​bö​ző ne​héz​sé​g ek​r e hi​vat​-
koz​va nem adta ki Gar​r ett​nek, a há​lás pol​g á​r ok azon​ban össze​g yűj​töt​ték neki az össze​g et.
A bí​r ó​ság mind​ö ssze annyit tu​dott be​bi​zo​nyí​ta​ni, hogy Billy részt vett Brady she​r iff gyil​ko​sa​i​nak
fel​haj​tá​sá​ban. Ez azon​ban elég volt ah​hoz, hogy 1881. áp​r i​lis 13-án kö​tél ál​ta​li ha​lál​r a ítél​jék. A vég​-
re​haj​tás idő​pont​ját má​jus 13-ra tűz​ték ki. Billy némi jog​g al tart​hat​ta fur​csá​nak, hogy a „Lin​coln me​-
gyei há​bo​r ú” gyil​kos​sá​g ai mi​att ki​zá​r ó​lag őt ítél​ték el, és azt re​mél​te, hogy a kor​mány​zó ke​g ye​lem​-
ben ré​sze​sí​ti. Erre azon​ban hi​á​ba a várt. Áp​r i​lis 16-án hét fegy​ve​r es szál​lí​tot​ta át Lin​coln​ba, ahol a
she​r iff iro​dá​ja mel​lett bör​tö​nöz​ték be, Do​lan egy​ko​r i bolt​já​ban, az első eme​le​ten.
Két őr vi​g yá​zott rá éj​jel-nap​pal: Ro​bert Ol​lin​g er she​r iff​he​lyet​tes és Ja​mes Bell. Ez utób​bi ba​r át​sá​-
go​san bánt a ki​vég​zé​sé​r e váró fo​g ollyal, Ol​lin​g er azon​ban bosszan​ta​ni pró​bál​ta, és több​ször is meg​-
fe​nye​g et​te. Áp​r i​lis 28-án Ol​lin​g er egy nagy sze​mű sö​r ét​tel töl​tött, két​csö​vű pus​ká​val ér​ke​zett meg őr​-
he​lyé​r e, és a fegy​vert meg​mu​tat​ta Billy​nek: „Aki eb​ből kap​ni fog, meg​ér​zi!” Billy nem hagy​hat​ta vá​-
lasz nél​kül: „Azt el​hi​szem. Csak az​tán vi​gyázz, Bob, ne​hogy vé​let​le​nül meg​lődd ma​gad!” Ami​kor Ol​-
lin​g er ki​ment va​la​mi​ért a ház​ból, Billy meg​kér​te Bellt, kí​sér​je ki az ár​nyék​szék​r e. Vissza​fe​lé jö​vet a
lép​csőn fel​fe​lé Billy ki​húz​ta a ke​zét a bi​lincs​ből, majd le​súj​tott Bell fe​jé​r e, és meg​sze​r ez​te a fegy​ve​-
rét. Bell me​ne​kül​ni pró​bált, de hol​tan zu​hant ki a ház​ból, há​tá​ban go​lyó​val.
Billy meg​lán​colt láb​bal nyu​g od​tan fel​ment a lép​csőn, fog​ta Ol​lin​g er pus​ká​ját, és az ab​lak​nál vá​r a​-
ko​zott. Ol​lin​g er épp a ház felé tar​tott, ami​kor va​la​ki rá​ki​ál​tott: „Bob, a Kö​lyök meg​öl​te Bellt!” Ol​lin​-
ger fel​né​zett, és csak ennyit tu​dott mon​da​ni: „Igen... és en​gem is meg​ölt!” Mind​két cső el​dör​dült, s a
she​r iff​he​lyet​tes hol​tan ro​g yott össze.
Ez​u​tán kü​lö​nös do​log tör​tént. Billy még csak​nem egy órát töl​tött a vá​r os​ban, ho​za​tott ma​g á​nak egy
bal​tát, le​ver​te a lá​bá​r ól a lán​cot, és rö​vid be​szé​det tar​tott az össze​ve​r ő​dött tö​meg​hez, amely​ből sen​ki
sem pró​bál​ta meg​g á​tol​ni tá​vo​zá​sát. El​mond​ta, hogy nem akar​ta meg​ö l​ni Bellt, de kény​te​len volt, és
ki​je​len​tet​te, hogy sen​kit sem fog bán​ta​ni, ha nem áll​nak az út​já​ba. Ho​za​tott ma​g á​nak egy lo​vat, amely
el​fu​tott, de vissza​hoz​ták neki. Meg​ígér​te, hogy vissza fog​ja kül​de​ni, és a leg​tel​je​sebb nyu​g a​lom​ban
ki​lo​va​g olt a vá​r os​ból. (A ló ké​sőbb va​ló​ban vissza​bal​la​g ott.) Va​jon a la​kos​ság ret​te​g é​sé​nek vagy ro​-
kon​szen​vé​nek tu​laj​do​nít​hat​juk, hogy sen​ki sem pró​bál​ta fel​tar​tóz​tat​ni? A saj​tó már „ifjú dé​mon​nak”
ne​vez​te, Wal​lace kor​mány​zó pe​dig újabb öt​száz dol​lárt tű​zött ki a fe​jé​r e.
Billy vé​g ig​lá​to​g at​ta a ba​r á​ta​it a kör​nye​ző he​g yek​ben és ran​cho​kon. Töb​ben is sür​g et​ték, hogy
azon​nal me​ne​kül​jön Me​xi​kó​ba, ő azon​ban nem akar​ta el​hagy​ni a ter​r i​tó​r i​u​mot. In​kább újra be​ál​lí​tott
a Sum​ner-erőd​be, mert itt la​kott leg​újabb sze​r e​tő​je, Pa​u​li​ta Max​well.
 Pat Gar​r ett jú​li​us 14-én este ki​lenc táj​ban lo​va​g olt be az erőd​be. Billy Pete Max​well há​zá​ban tar​tóz​-
ko​dott a sze​r e​tő​jé​vel. Gar​r ett a ház előtt hagy​ta kí​sé​r ő​it, ő maga pe​dig be​sé​tált és le​ült Max​well ágyá​-
ra. Billy ki​ment a kony​há​ba, hogy egyen va​la​mit. Ami​kor meg​lát​ta Gar​r ett em​be​r e​it a ház előtt, be​-
ment Max​well szo​bá​já​ba, és a sö​tét​ben meg​kér​dez​te: „Kik azok a fic​kók oda​kint, Pete?” Gar​r ett azon​-
nal lőtt. Billy egyik ke​zé​ben colt​tal, a má​sik​ban va​dász​kés​sel a föld​r e zu​hant. A szí​ve fö​lött érte a go​-
lyó.
Ha​lá​la or​szá​g os szen​zá​ció lett, és sen​ki sem vet​te ész​r e, hogy a hír​hedt ban​di​ta egy tel​je​sen át​la​g os
fi​a​tal​em​ber volt, sem​mi​ben sem kü​lön​bö​zött a tár​sa​i​tól, akik​nek több​sé​g e tisz​tes pol​g ár​ként öre​g ed​-
he​tett meg. A neki tu​laj​do​ní​tott hu​szon​négy gyil​kos​ság he​lyett négy gyil​kos​sá​g ot kö​ve​tett el, ket​tőt
szél​ső​sé​g es pro​vo​ká​ció ha​tá​sá​r a, ket​tőt a ki​vég​zés elől me​ne​kül​ve. A töb​bi ha​lál​eset​r e tö​me​g es lö​-
völ​dö​zés kö​ze​pet​te ke​r ült sor. Egy​va​la​mi​ben még​is kü​lön​bö​zött tár​sa​i​tól: nem si​ke​r ült idő​ben fel​-
hagy​nia a tör​vé​nyen kí​vü​li élet​tel, és a szen​zá​ció​haj​hász saj​tó ép​pen őt sze​mel​te ki a leg​ve​sze​del​me​-
sebb ban​di​ta sze​r e​pé​r e. Némi jó​in​du​lat​tal azt is mond​hat​nánk, hogy a róla ki​ala​kí​tott kép ál​do​za​ta lett.
Ren​g e​teg re​g ény, ta​nul​mány, kép​r e​g ény, al​bum és film idéz​te fel pá​lya​fu​tá​sát, amely – vall​juk be –
egy​ál​ta​lán nem volt kü​lö​nö​seb​ben je​len​tős. Ter​mé​sze​te​sen a leg​fur​csább le​g en​dák szü​let​tek róla. Egy
for​dít​va elő​hí​vott fény​kép alap​ján pél​dá​ul so​ká​ig azt tar​tot​ták, hogy bal​ke​zes volt. A fi​a​tal Paul New​-
man ezért egy Bal​ke​zes pisz​toly​hős (The Left Han​ded Gun, 1958) című film​ben ját​szot​ta el Billy the
Kid sze​r e​pét – amely a szar​kasz​ti​kus Gore Vi​dal sze​r int ki​zá​r ó​lag a fran​ci​ák tet​szé​sét nyer​het​te el.
Má​sok azt ter​jesz​tet​ték, hogy Pat Gar​r ett Billy egyik tár​sát lőt​te le a sö​tét szo​bá​ban, s Billy bé​ké​sen
él​de​g élt to​vább a te​xa​si Hico vá​r os​ká​ban Ol​lie Ro​berts (Brushy Bob) né​ven. Ezt vi​szont alig​ha​nem
csak Hico la​kói hi​szik el, akik idő​r ől idő​r e Billy the Kid em​lé​ké​nek szen​telt fesz​ti​vá​lok​kal csa​lo​g at​-
hat​nak tu​r is​tá​kat vá​r o​suk​ba.
 33. Kik voltak a leghíresebb banditák?
A Vad​nyu​g at egyik ban​di​tá​já​r ól éle​sen meg​o sz​lik a tör​té​né​szek vé​le​mé​nye. Egye​sek sze​r int Jo​a​qu​-
ín Mu​r i​e​ta kép​ze​let​ben sze​mé​lyi​ség, tör​té​ne​tét John Rol​lin Ridge ko​vá​csol​ta össze több „his​pán”
(vagy​is me​xi​kói szár​ma​zá​sú) tör​vé​nyen kí​vü​li élet​r aj​zá​ból 1854-ben, majd az el​nyo​mott nem​ze​ti ki​-
sebb​ség népi le​g en​dái to​vább szí​nez​ték a me​sé​ket. Má​sok sze​r int 1830 tá​ján szü​le​tett, a me​xi​kói Ál​-
amos​ban, és je​zsu​i​ta is​ko​lá​ba járt. Az arany​láz ide​jén Ka​li​for​ni​á​ba ment, ahol vad​lo​va​kat fo​g ott be.
Ame​r i​kai bű​nö​zők meg​erő​sza​kol​ták a fe​le​sé​g ét, meg​lin​csel​ték a fi​vé​r ét, őt pe​dig meg​kor​bá​csol​ták.
Ezért rab​ló​ban​dát szer​ve​zett, rend​sze​r e​sen le​csa​pott az arany​bá​nyá​szok kö​zös​sé​g e​i​r e, és pos​ta​ko​csi​-
kat is ki​r a​bolt.
Mind​eb​ből csak annyi bi​zo​nyos, hogy az 1850-es évek ele​jén éles tár​sa​dal​mi konf​lik​tus bon​ta​ko​-
zott ki Ka​li​for​nia me​xi​kói és „ang​lo” (vagy​is az Egye​sült Ál​la​mok ke​le​ti ré​szé​r ől ér​ke​ző) la​kói kö​-
zött. Az előb​bi​ek kö​zül töb​ben is a ban​di​tiz​mus​hoz fo​lya​mod​tak, és nem egy, de öt Jo​a​qu​ín ke​r eszt​ne​-
vű bű​nö​ző is is​mert​té vált. Egyi​kük​nek Mu​r i​a​ti volt a ve​ze​ték​ne​ve, ta​lán eb​ből szü​le​tett meg a Mu​r i​e​ta
név​vál​to​zat. 1853-ban a ka​li​for​ni​ai tör​vény​ho​zás fel​bé​r el​te Harry Love egy​ko​r i te​xa​si rangert (lásd a
37. fe​je​ze​tet!), hogy fog​ja el a ban​di​tá​kat. Love és fegy​ve​r e​sei rá is tá​mad​tak egy csa​pat bű​nö​ző​r e, s
két „tró​fe​á​val” tér​tek vissza: „Há​r om​uj​jú Jack” ke​zé​vel és egy me​xi​kói ban​di​ta fe​jé​vel, amely​r ől azt
ál​lí​tot​ták, hogy Jo​a​qu​ín Mu​r i​e​táé. Ezt so​ha​sem si​ke​r ült meg​g yő​ző​en be​bi​zo​nyí​ta​ni, ezért egye​sek azt
ál​lí​tot​ták, hogy a „va​ló​di” Mu​r i​e​ta vissza​tért a me​xi​kói So​no​r a ál​lam​ba, és egy ran​chon fe​jez​te be az
éle​tét 1878-ban.
Jes​se Ja​mes (1847-1882) lé​te​zé​sét azon​ban sen​ki sem von​ta két​ség​be Az ő nép​sze​r ű​sé​g e is egy tár​-
sa​dal​mi-po​li​ti​kai konf​lik​tus​nak tu​laj​do​nít​ha​tó: az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) ide​jén Mis​sou​-
ri négy ha​tár men​ti me​g yé​jé​ből az Unió észa​ki ka​to​nái erő​szak​kal ki​köl​töz​tet​ték a déli Kon​fö​de​r á​ci​ó ​-
val ro​kon​szen​ve​ző la​kos​sá​g ot, há​za​kat rom​bol​tak le és fel​éget​ték a ter​mést. Jes​se és báty​ja, Frank Ja​-
mes (1843-1915) a bush​wac​kerek​hez, a déli Kon​fö​de​r á​ci​ó ​val ro​kon​szen​ve​ző ge​r il​lák​hoz Wil​li​am
Clar​ke Qu​an​trill, majd „Vé​r es” Bill An​der​son fegy​ve​r e​se​i​hez csa​ta​ko​zott. Szá​muk​r a a pol​g ár​há​bo​r ú
nem ért vé​g et 1865-ben: foly​tat​ták a ban​kok és vo​na​tok el​le​ni tá​ma​dá​so​kat, s mé​lyen meg vol​tak győ​-
ződ​ve ar​r ól, hogy mind​ez mél​tó bosszú mind​azért, amit az Unió ka​to​nái Mis​sou​r i​ban el​kö​vet​tek. Az
ál​lam​ban pe​dig olyan nagy volt az el​len​szenv az Unió iránt, hogy igen sok far​mer „a mi fi​a​ink​nak”
te​kin​tet​te Jes​se-t és tár​sa​it, akik az „ide​g e​nek”, az észa​ki​ak, a „jen​kik” és a ban​ká​r ok el​len har​col​nak.
Így az​tán min​dig ta​lál​tak bú​vó​he​lyet és tá​mo​g a​tó​kat ma​g uk​nak Nyu​g at-Mis​sou​r i​ban.
Első bank​r ab​lá​suk​r a Mis​sou​r i Li​berty nevű vá​r o​sá​ban ke​r ült sor, 1866. feb​r u​ár 14-én. Ez volt az
első bank​r ab​lás Ame​r i​ka tör​té​ne​té​ben, me​lyet bé​ke​idő​ben és fé​nyes nap​pal kö​vet​tek el. Ne​héz meg​-
mon​da​ni, hogy pon​to​san hány rab​lás fű​ző​dik a Ja​mes fiúk ne​vé​hez, mert so​kan pró​bál​ták utá​noz​ni a
mód​sze​r e​i​ket. Egyes össze​sí​té​sek sze​r int ti​zen​ö t év alatt ti​zen​két bank​r ab​lást, hét vo​nat​r ab​lást és öt
pos​ta​ko​csi​r ab​lást haj​tol​tak vég​r e ti​zen​egy kü​lön​bö​ző ál​lam és ter​r i​tó​r i​um te​r ü​le​tén. Szí​ve​sen fi​tog​tat​-
ták bá​tor​sá​g u​kat, s ka​cér​kod​tak a ve​széllyel. Jes​se Ja​mes volt ta​lán az első nyu​g a​ti bű​nö​ző, aki fel​is​-
mer​te, mi​lyen ügye​sen le​het a saj​tó köz​r e​mű​kö​dé​sé​vel ma​ni​pu​lál​ni a köz​vé​le​ményt, és sze​mér​met​le​-
nül vissza is élt ez​zel a le​he​tő​ség​g el.
Az Al​lan Pin​ker​ton ala​pí​tot​ta de​tek​tív​ügy​nök​ség nyo​mo​zott utá​nuk, de a chi​ca​g ói nyo​mo​zók nem
iga​zod​tak el Mis​sou​r i​ban, a far​me​r ek ide​g e​nek​nek te​kin​tet​ték őket, s ha​ma​r o​san há​r om de​tek​tí​vet le
is lőt​tek a Ja​mes fiúk farm​já​nak kö​ze​lé​ben. 1875. ja​nu​ár 26-án a de​tek​tí​vek be​ke​r í​tet​ték a fi​vé​r ek any​-
já​nak a há​zát, mert azt fel​té​te​lez​ték, hogy Jes​se és Frank is ott tar​tóz​ko​dik. Be​dob​tak az ab​la​kon egy
vi​lá​g í​tó​r a​ké​tát, ame​lyet az egyik ijedt csa​lád​tag be​le​sö​pört a tűz​be. A rob​ba​nás le​tép​te a Ja​mes fiúk
any​já​nak al​kar​ját, s meg​ö l​te ki​lenc​éves fél​test​vé​r ü​ket. En​nek kö​vet​kez​té​ben me​g ye​szer​te az észa​ki​ak
már​tír​já​nak te​kin​tet​ték az egész csa​lá​dot, s a de​tek​tí​vek ez​u​tán nem is mer​tek el​lá​to​g at​ni Clay me​g yé​-
be.
1876-ban azon​ban egy min​neso​tai kis​vá​r os, North​fi​eld bá​tor la​kói húsz perc alatt ki​ir​tot​ták a Nyu​-
ga​tot ret​te​g és​ben tar​tó ban​dát. A két Ja​mes fi​vér szep​tem​ber 7-én lo​va​g olt be a vá​r os​ba a há​r om
Youn​g er fi​vér (Cole, Jim, Bob), Clell Mil​ler, Char​lie Pitts és Bill Chad​well tár​sa​sá​g á​ban, hogy ki​r a​-
bol​ják a First Na​ti​o​nal Bank (Első Nem​ze​ti Bank) he​lyi fi​ó k​ját. Csak​hogy a pán​cél​szek​r ény​nek idő​-
zár​ja volt, amit Jes​se nem hitt el, le​ütöt​te a pénz​tá​r ost, mire egy tiszt​vi​se​lő ki​me​ne​kült a bank​ból – és
el​sza​ba​dult a po​kol. A vá​r os la​kói fegy​ve​r e​kért ro​han​tak, ál​ta​lá​nos lö​völ​dö​zés tört ki, s még kö​ve​ket
is do​bál​tak. Eli​as Sta​cy apró sze​mű sö​r ét​tel szed​te le a lo​vá​r ól Clell Mil​lert, aki​vel vé​g ül egy va​ká​ci​-
ó​zó or​vos​tan​hall​g a​tó, Hen​r y Whe​eler lö​vé​se vég​zett. A ban​di​ták az ut​cán le​lőt​tek egy sze​r en​csét​len
svéd emig​r ánst, aki sem​mit sem ér​tett az egész​ből, a bank​ban pe​dig Jes​se hi​deg​vér​r el fej​be lőt​te a
pénz​tá​r ost, de mire ki​r o​hant, Bill Chad​wellt szí​ven lőt​ték, Fran​ket és Bob Youn​g ert a lá​bán és kö​nyö​-
kén, Jim Youn​g ert pe​dig az ar​cán ta​lál​ták el. Cole ti​zen​egy go​lyó​val a tes​té​ben még vissza​vág​ta​tott az
öccsé​ért, Bo​bért, s fel​kap​ta a lo​vá​r a, de csak a sér​tet​len Jes​se és a se​be​sült Frank tu​dott el​me​ne​kül​ni, a
töb​bi​ek meg​hal​tak, vagy el​fog​ták őket.
A Ja​mes fi​vé​r ek nap​ja le​ál​do​zó​ban volt, s ami​kor az egyik vas​út​tár​sa​ság öt​ezer dol​lárt kí​nált fel a
ban​da bár​me​lyik tag​já​ért, az már túl nagy kí​sér​tés volt. 1882. áp​r i​lis 3-án Char​lie és Bob Ford reg​g el
nyolc kö​r ül meg​lá​to​g at​ta Jes​se-t, aki ek​ko​r i​ban a csa​lád​já​val St. Joseph vá​r os​ban élt ál​né​ven, egy
domb​te​tőn álló kis ház​ban. Egyik élet​r ajz​író​ja sze​r int Jes​se Ja​mes be​le​fá​r adt a me​ne​kü​lés​be, vé​g et
akart vet​ni az éle​té​nek, és nem akar​ta tör​vé​nyen kí​vü​li élet​r e kény​sze​r í​te​ni csa​lád​ját. Ezért ká​vé​zás
után le​csa​tol​ta a pisz​toly​tás​ká​ját, és ven​dé​g e​i​nek há​tat for​dít​va a szék​r e állt, hogy le​po​r ol​jon egy ké​-
pet a fa​lon. Bob Ford pe​dig ki​hasz​nál​ta az al​kal​mat, és fej​be lőt​te. A gyil​kos​ság ha​tal​mas szen​zá​ci​ó t
kel​tett, St. Joseph la​kói csak most tud​ták meg, hogy az or​szág leg​hí​r e​sebb ban​di​tá​ja ott élt köz​tük.
Frank meg​ad​ta ma​g át, és az es​küdt​szék fel​men​tet​te.
A Dal​ton fi​vé​r ek tá​vol​r ól sem vol​tak ilyen si​ke​r e​sek. Az ap​juk nem ke​ve​sebb, mint ti​zen​ö t gyer​-
mek​kel hagy​ta ma​g á​r a fe​le​sé​g ét, s kö​zü​lük né​g yén vá​lasz​tot​ták a bű​nö​ző​éle​tet: Grat​tan (1861-1892),
Wil​li​am (1863-1894), Ro​bert (1870-1892) és Em​mett (1871-1937). Előbb tör​vény​tisz​te​lő báty​juk,
Frank (1860-1888) ki​se​g í​tői vol​tak, aki az Egye​sült Ál​la​mok mar​sall​já​nak he​lyet​te​se​ként ül​döz​te a
bű​nö​ző​ket a hí​r es „Akasz​tó Bíró”, Isa​ac Par​ker szol​g á​la​tá​ban. (Lásd a 37. fe​je​ze​tet!) Frank ha​lá​la után
azon​ban ló​tol​vaj​lás​ból pró​bál​tak meg​él​ni, ban​ko​kat és pos​ta​ko​csi​kat fosz​to​g at​tak. 1892-ben az a sze​-
ren​csét​len öt​le​tük tá​madt, hogy re​kor​dot fog​nak fel​ál​lí​ta​ni. Há​r om fi​vér, Grat​ton, Ro​bert és Em​mett
ok​tó​ber 5-én Dick Bro​ad​well és Bill Po​wers tár​sa​sá​g á​ban be​lo​va​g olt a kan​sa​si Cof​fey​vil​le-be, hogy
ügyes üte​me​zés​sel egy idő​ben ra​bol​ják ki a Con​don Bank és a First Na​ti​o​nal Bank he​lyi fi​ó k​ját. Csak​-
hogy az 1860-as évek​ben a vá​r os kö​ze​lé​ben él​tek, és most fel​is​mer​ték őket. A Con​don Bank pán​cél​-
szek​r é​nye idő​zá​r as volt, s csak há​r om perc el​tel​té​vel le​he​tett ki​nyit​ni. A má​sik bank​ban könnyeb​ben
ki​ürí​tet​ték a szé​fet, de eköz​ben a vá​r os​la​kók fegy​vert ra​g ad​tak, s az ál​ta​lá​nos lö​völ​dö​zés​ben Em​mett
ki​vé​te​lé​vel va​la​mennyi ban​di​tá​val vé​g ez​tek. Négy he​lyi la​kos is meg​halt. Em​mett ti​zen​négy évet töl​-
tött bör​tön​ben. Wil​li​am Dal​ton ez​u​tán sa​ját ban​dát ala​kí​tott, de a te​xa​si Long​vi​ew vá​r os​ká​ban őket is
lö​vé​sek​kel fo​g ad​ták. Az ok​la​ho​mai Ard​mo​r e-ban vé​g ez​tek vele a tör​vény em​be​r ei.
Szí​ne​sebb egyé​ni​ség volt Black Bart (Fe​ke​te Bart), va​ló​di ne​vén Char​les E. Bo​les (1830-1917?).
Ka​li​for​ni​á​ban 1875 és 1882 kö​zött hu​szon​nyolc al​ka​lom​mal tar​tóz​tat​ta fel a pos​ta​ko​csi​kat egye​dül,
gya​lo​g o​san, két​csö​vű pus​ká​já​val. Mind​annyi​szor fe​hér kö​penyt és a fe​jén fe​hér lisz​tes​zsá​kot vi​selt,
me​lyet a sze​mé​nél ki​lyu​kasz​tott. Sen​kit sem ölt meg, s két​szer ver​set ha​g yott hát​r a maga után. Az
egyik így szólt: „I’ve la​bor​ed long and hard for bre​ad / For ho​nor and for ri​ches / But on my corns
too long you’ve tred / You fine ha​i​red Sons of Bit​ches.” Ta​lán így le​het​ne át​ül​tet​ni ma​g yar​r a: „Ke​mé​-
nyen dol​goz​tam ke​nyé​rért / Hír​név s va​gyon mi​att, / De túl sok​szor tyúk​sze​mem​re lép​te​tek / Ti sző​ke
ku​ra​fi​ak!” Köl​te​mé​nyét így írta alá: „Black Bart, the Po8”. Vagy​is a szó​já​ték​hoz is volt ér​zé​ke, hi​-
szen az utol​só két betű és a szám úgy ol​vas​ha​tó, mint poet, azaz köl​tő. Utol​só rab​lá​sá​nál rá​lőt​tek, me​-
ne​kü​lés köz​ben el​ve​szí​tet​te a zseb​ken​dő​jét, s a tisz​tí​tó jele alap​ján a nyo​má​r a akad​tak. Ki​de​r ült, hogy
Ang​li​á​ban szü​le​tett, az arany​láz ide​jén ke​r ült Ka​li​for​ni​á​ba, s bá​tor ka​to​na​ként har​colt a pol​g ár​há​bo​-
rú​ban. Négy évet és két hó​na​pot töl​tött bör​tön​ben, s ki​sza​ba​du​lá​sa után azon​nal meg​r o​han​ták az új​-
ság​írók. „Ura​im – je​len​tet​te be –, vé​gez​tem a bűn​nel!” Az egyik új​ság​író meg​kér​dez​te, hogy ver​se​ket
fog-e még írni, mire így fe​lelt: „Hát nem hal​lot​ták, hogy vé​gez​tem a bűn​nel?” Örök​r e el​tűnt a vi​lág
sze​me elől. Bár akadt olyan rab​ló, aki ké​sőbb ver​set ha​g yott hát​r a a tett​he​lyen, de a kéz​írás be​bi​zo​nyí​-
tot​ta, hogy Black Bart ko​mo​lyan vet​te fo​g a​dal​mát.
A leg​ke​g yet​le​nebb gyil​kos John Wes​ley Har​din (1853-1895) volt. Ál​do​za​tai szá​mát egye​sek húsz​r a,
má​sok öt​ven​r e be​csü​lik – va​ló​szí​nű​leg negy​ven kö​r ül le​he​tett. Csak annyit mond​ha​tunk a ment​sé​g é​r e,
hogy a nő​ket és a gyer​me​ke​ket nem bán​tot​ta, nem ra​bolt ki ban​ko​kat vagy vo​na​to​kat, leg​fel​jebb mar​-
há​kat haj​tott el. Éle​te nagy ré​szét sze​r en​cse​já​ték​kal töl​töt​te. A te​xa​si Bon​ham​ben szü​le​tett, pré​di​ká​tor
apja a me​to​diz​mus ala​pí​tó​já​r ól, John Wes​ley​r ől ne​vez​te el. Har​dint ta​lán az a gyer​mek​ko​r i él​mény
tet​te hi​deg​vé​r ű gyil​kos​sá, hogy a pol​g ár​há​bo​r ú ide​jén anyai nagy​báty​ját az észa​ki Unió ka​to​nái le​mé​-
szá​r ol​ták, fe​le​sé​g ét meg​erő​sza​kol​ták, házu​kat fel​g yúj​tot​ták. Bár nem fe​ke​te ka​to​nák tet​ték, Har​din et​-
től kezd​ve gyű​löl​te az af​r i​kai-ame​r i​ka​i​a​kat. Első ál​do​za​ta is egy egy​ko​r i rab​szol​g a volt, akit ti​zen​ö t
éve​sen lőtt le. Ez​u​tán le​lőt​te a le​tar​tóz​ta​tá​sá​r a ér​ke​ző há​r om ka​to​nát. A pol​g ár​há​bo​r ú után a meg​szállt
és le​g yő​zött Te​xast a ko​r áb​bi rab​szol​g ák​kal szö​vet​ke​ző, ra​di​ká​lis re​pub​li​ká​nu​sok kor​má​nyoz​ták, s
Har​din egész éle​té​ben min​dent meg​tett, hogy árt​son ne​kik. Két „jen​ki” ka​to​na és egy gya​láz​ko​dó ha​-
mis​kár​tyás volt a kö​vet​ke​ző ál​do​za​ta. 1871-ben négy rend​ő r​r el vég​zett. Majd részt vett egy te​r e​lés​ben,
s egy in​di​ánt, va​la​mint öt me​xi​kó​it ölt meg. Egy szál​lo​dá​ban annyi​r a za​var​ta a szom​széd szo​bá​ból
hall​ha​tó hor​ko​lás, hogy át​lőtt a fa​lon, s meg​ö l​te Char​les Cou​g art.
Em​lék​ira​tai sze​r int Abi​le​ne-ben „Vad” Bill Hic​kock (lásd a 37. fe​je​ze​tet!) egy​szer le akar​ta tar​tóz​-
tat​ni, de Har​din pisz​tolyt rán​tott rá, és meg​hát​r á​lás​r a kész​tet​te. (Har​din sza​va​in kí​vül ezt sem​mi sem
iga​zol​ja.) Ál​do​za​tai kö​zött volt Jack Helm egy​ko​r i rend​ő r​tiszt, aki a re​pub​li​ká​nu​so​kat tá​mo​g at​ta, s
Char​les Webb, Co​manche vá​r os she​r iff​he​lyet​te​se. Ez​u​tán Flo​r i​dá​ba és Ala​ba​má​ba me​ne​kült, de le​tar​-
tóz​tat​ták, s 1878-tól ti​zen​négy évet a te​xa​si Hunts​vil​le bör​tön​ben töl​tött. Fog​sá​g a ide​jén va​sár​na​pi is​-
ko​lák​ban ta​ní​tott, és ki​ta​nul​ta az ügy​vé​di szak​mát. Első fe​le​sé​g e, Jane Bo​wen, aki há​r om gyer​me​ket
szült neki, meg​halt, a má​so​dik, Cal​lie Le​wis szin​te azon​nal ott​hagy​ta. Har​din a sza​ba​du​lá​sa után El
Pa​só​ban pró​bált meg​él​ni, de nem to​long​tak az ügy​fe​lek iro​dá​ja előtt. Mar​tin M’Rose, egy kö​r ö​zött
rab​ló még​is el​küld​te hoz​zá szép​sé​g es és al​ko​ho​lis​ta fe​le​sé​g ét, He​len Be​ulah-t, hogy fel​kér​je vé​dő​jé​-
nek. He​lent az „ügy​véd” el​csá​bí​tot​ta. Har​din neki dik​tál​ta le rend​kí​vül ér​de​kes és ol​vas​má​nyos ön​élet​-
raj​zát, majd a fér​jet meg​be​szé​lés​r e hív​ta, ahol az elő​r e ér​te​sí​tett rend​ő rök fel​is​mer​ték, és le​lőt​ték. Ké​-
sőbb He​len Be​ulah-t egy rend​ő r​tiszt le​tar​tóz​tat​ta bot​r ány​o ko​zá​sért. Har​din ezt zo​kon vet​te, s ha​lá​lo​-
san meg​fe​nye​g et​te a rend​ő r ap​ját, John Sel​mant. Ezért Sel​man 1895. au​g usz​tus 19-én El Paso vá​r os
Acme nevű kocs​má​já​ban egy​sze​r ű​en le​lőt​te Har​dint.
Clay Al​li​son (1840-1887) is a ve​sze​del​mes, pszi​cho​pa​ta gyil​ko​sok közé tar​to​zott, s szin​tén pap volt
az apja. Egy ten​nes​see-i far​mon szü​le​tett, s vad in​du​la​tos​sá​g a mi​att a had​se​r eg al​kal​mat​lan​nak tar​tot​ta
a fegy​ve​r es szol​g á​lat​r a. Vé​g ül még​is ka​to​na lett, a dé​li​ek ol​da​lán har​colt a pol​g ár​há​bo​r ú​ban, s cow​-
boy​ként is dol​g o​zott Char​les Go​o d​night mel​lett. (Lásd a 26. fe​je​ze​tet!) Ál​lan​dó​an ré​szeg ve​r e​ke​dé​-
sek​be és lö​völ​dö​zé​sek​be ke​ve​r e​dett, a le​g en​dák sze​r int egy​szer a ki​ásott sír​ban ví​vott kés​pár​bajt el​-
len​fe​lé​vel. Oly​kor ke​g yet​len lin​cse​lé​sek​ben vett részt, más​kor a far​me​r ek vé​del​mé​r e kelt a nagy​g az​-
dák​kal szem​ben. 1875-ben szem​be​szállt az Új-Me​xi​kó kor​mány​za​tát ki​sa​já​tí​tó, kor​r upt cso​port​tal, az
úgy​ne​ve​zett „San​ta Fe-kör​r el” – rész​ben azért, mert észa​ki​ak irá​nyí​tot​ták. Mi​után egy Frank​lin J. Tol​-
by nevű pa​pot meg​g yil​kol​tak, aki tá​mad​ta a „kör” po​li​ti​ká​ját a la​pok​ban, Al​li​son nyo​mo​zás​hoz lá​tott.
Ki​val​lat​ta, majd fel​akasz​tot​ta a me​xi​kói Cruz Veg​át, vég​zett az emi​att rá​tá​ma​dó Pan​cho Gri​egó​val, és
részt vett a már le​tar​tóz​ta​tott Ma​nu​el Car​de​n​as meg​ö lé​sé​ben is. Al​li​son Gri​e​g o meg​g yil​ko​lá​sát vad
tánc​cal ün​ne​pel​te meg Ci​mar​r on​ban, de előbb mez​te​len​r e vet​kő​zött, és sza​la​g ot kö​tött a pé​ni​szé​r e. A
tet​te​it tá​ma​dó lap nyom​da​g é​pét a fo​lyó​ba dob​ta, majd egy kö​teg bank​je​g yet adott a nyom​dász síró fe​-
le​sé​g é​nek: „Ne​sze, ve​gyél má​sik nyom​dát! Nem har​co​lok nők​kel!” Ál​do​za​tai egy​r e so​ka​sod​tak, el kel​-
lett hagy​nia Új-Me​xi​kót. Részt vett egy te​r e​lés​ben, majd Dod​g e City​ben össze​tű​zött a tör​vény em​be​r e​-
i​vel. Az 1880-as évek​ben a Wa​s​hi​ta fo​lyó​nál te​le​pe​dett le, Te​xas​ban. Ami​kor egy ügyet​len fog​o r​vos
az egyik jó fo​g á​tól sza​ba​dí​tot​ta meg, bosszú​ból sa​ját kezű​leg húz​ta ki a sze​r en​csét​len or​vos fo​g át.
„Wa​s​hi​ta far​ka​sa” vé​g ül egy tri​vi​á​lis bal​eset​ben halt meg: le​esett egy sze​kér​r ől, s ki​tör​te a nya​kát.
Butch Cas​sidy, avagy va​ló​di ne​vén Ro​bert Le​Roy Par​ker (1866-1911) vi​szont va​ló​ban olyan
könnyed és de​r űs sze​mé​lyi​ség le​he​tett, ami​lyen​nek a róla ké​szült, vi​lág​hí​r ű film​ben lát​hat​tuk. Mor​-
mon szü​lei ranc​hán ne​vel​ke​dett. A Cas​sidy ne​vet an​nak a Mike Cas​sidy nevű mar​ha​tol​vaj​nak a tisz​te​-
le​té​r e vet​te fel, aki​nek a be​fo​lyá​sa alá ke​r ült, Butch​nak pe​dig azért ke​r esz​tel​ték el, mert néha be​csü​le​-
tes mun​ká​val, egy hen​tes​nél (but​cher) ke​r es​te a ke​nye​r ét. Rab​lás és mar​ha​lo​pás mi​att két évet töl​tött
Wyo​ming egyik bör​tö​né​ben (1894-1896). Az ál​lam észa​ki ré​szén egy nagy​já​ból húsz​fős bű​nö​ző​csa​-
pat ve​zé​r e lett, ame​lyet hol Vad Ban​da (Wild Bunch), hol Lyuk a Fal​ban (Hole-in-the-Wall) né​ven em​-
le​g et​tek. De azért nem kell el​tú​loz​ni a je​len​tő​sé​g ü​ket: a szak​ér​tők sze​r int leg​fel​jebb hét rab​lás fű​ző​dik
a ne​vük​höz. Butch és Harry Long​baugh (Sun​dance Kö​lyök) pe​dig csak há​r om bűn​tényt kö​ve​tett el kö​-
zö​sen az Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​tén. Ami​kor a de​tek​tí​vek a nyo​muk​ban vol​tak, Sun​dance ba​r át​nő​jé​-
vel, Etta Place-szel Dél-Ame​r i​ká​ba me​ne​kül​tek. A nő vissza​tért, a két fér​fit pe​dig rab​lá​sa​ik mi​att a bo​-
lí​vi​ai San Vin​cen​te vá​r os​ban 1911-ben be​ke​r í​tet​ték a ka​to​nák, mire ők vé​g ez​tek ma​g uk​kal. A ro​man​ti​-
kus le​g en​dák ked​ve​lői azon​ban azt ál​lít​ják, hogy ha​za​tér​tek, Butch 1937-ig, az Etta Place-szel össze​-
há​za​so​dó Sun​dance pe​dig 1957-ig élt.
A ré​g eb​bi wes​tern​fil​mek​ben gyak​r an fel​buk​kan​tak bűn​ban​dá​kat irá​nyí​tó, rej​té​lyes és szép​sé​g es
asszo​nyok. A tör​té​nel​mi Vad​nyu​g a​ton azon​ban a nők so​ha​sem vál​hat​tak a bű​nö​zés vi​lá​g á​nak ve​ze​tő​i​-
vé. A gyak​r an em​le​g e​tett Cala​mity Jane (Ka​la​maj​ka Jane), vagy​is Mart​ha Jane Can​na​r y (1852-1903)
nem is tar​to​zott a bű​nö​zők közé. Nagy​da​r ab, ma​g á​nyos, al​ko​ho​lis​ta asszony volt, aki fér​fi​r u​hát vi​selt,
jól lőtt, még job​ban lo​va​g olt, s a leg​kü​lön​bö​zőbb te​vé​keny​sé​g ek​ből élt – oly​kor pros​ti​tú​ci​ó ​ból. Ren​-
ge​te​g et uta​zott, s min​den​hol a leg​va​dabb tör​té​ne​te​ket ter​jesz​tet​te ma​g á​r ól. Bár azt ál​lí​tot​ta, hogy
„Vad” Bill Hic​kok tit​kos fe​le​sé​g e volt, va​ló​szí​nű​leg sem​mi​lyen kap​cso​lat​ban nem áll​tak egy​más​sal.
Myra Bel​le Shir​ley, is​mer​tebb ne​vén Bel​le Starr (1848-1889) élet​r aj​za sem túl​sá​g o​san de​r űs. Mis​-
sou​r i​ban szü​le​tett, s ala​pos ok​ta​tás​ban ré​sze​sült a Cart​ha​g e Női Aka​dé​mi​án, ahol la​ti​nul, gö​r ö​g ül és
hé​be​r ül is ta​nult. A csa​lá​dot a pol​g ár​há​bo​r ú tet​te tönk​r e, Bel​le báty​ja el​esett a har​cok​ban. Te​xas​ba köl​-
töz​tek, ahol Bel​le-t – a le​g en​dák sze​r int – rö​vid sze​r el​mi vi​szony fűz​te Cole Youn​g er​hez, Jes​se Ja​mes
egyik bűn​tár​sá​hoz, aki​nek egy lányt szült. Va​ló​já​ban Jim Reed​del há​za​so​dott össze 1866-ban, aki ek​-
kor még nem volt bű​nö​ző. Vissza​köl​töz​tek Mis​sou​r i​ba, ahol Bel​le meg​szül​te első gyer​me​két. Jim
Reed lo​va​kat fut​ta​tott, s a csem​pész, rab​ló és gyil​kos cse​r o​ki, Tom Starr kö​ze​li ba​r át​ja lett. Mi​után
Reed le​lőt​te a báty​ja ál​lí​tó​la​g os gyil​ko​sát, vér​dí​jat tűz​tek ki a fe​jé​r e, s Bel​le-lel együtt 1869-ben Ka​li​-
for​ni​á​ba köl​tö​zött. Itt szü​le​tett meg má​so​dik gyer​me​kük. A férj újra me​ne​kül​ni kény​sze​r ült, vissza​tér​-
tek Te​xas​ba, majd az In​di​án Ter​r i​tó​r i​um​r a köl​töz​tek. Ek​kor már va​ló​ban bű​nö​zők vet​ték kö​r ül őket,
de Bel​le ott​hagy​ta a fér​jét, és vissza​ment a szü​le​i​hez. Jim Reed​et pe​dig 1874-ben fel​is​mer​ték, és mi​vel
me​ne​kül​ni akart, le​lőt​ték. Bel​le ott ma​r adt egy fil​lér nél​kül, két gye​r ek​kel, s 1880-ban hoz​zá​ment a
cse​r o​ki Sam Starr​hoz. Sem​mi bi​zo​nyí​té​ka, hogy az asszony tör​vé​nyen kí​vü​li​ek ban​dá​ját ve​zet​te vol​-
na. Csak annyi bi​zo​nyos, hogy a há​zas​párt ló​tol​vaj​lás​sal vá​dol​ták meg, s 1883-ban az a ké​tes meg​tisz​-
tel​te​tés érte Bel​le-t, hogy ő volt az első asszony, aki Isa​ac Par​ker, az „Akasz​tó Bíró” tör​vény​szé​ke elé
ke​r ült. A férj egy évet, az asszony fél évet ka​pott. Bel​le-nek 1886-ban újra bí​r ó​ság elé kel​lett áll​nia,
mert a bir​to​kán rej​te​g et​te a kö​r ö​zött John Midd​le​tont, majd rab​lás​ban való rész​vé​tel​lel is meg​g ya​nú​-
sí​tot​ták, de vé​g ül min​den vád alól fel​men​tet​ték.

In​nen​től fel​g yor​sul​tak az ese​mé​nyek. 1886 vé​g én a fér​je tűz​harc​ba ke​ve​r e​dett egy régi is​me​r ő​sé​vel,
amely​ben mind​ket​ten ha​lá​los se​bet kap​tak. Bel​le ez​u​tán Jack Spa​ni​ard​dal élt együtt rö​vid ide​ig, amíg
a fér​fit gyil​kos​sá​g ért fel nem akasz​tot​ták. Mi​vel más​ként nem tart​hat​ta vol​na meg né​hai fér​je bir​to​kát,
össze​há​za​so​dott Sam Starr egyik fi​a​tal ro​ko​ná​val, a hu​szon​négy éves Jim July-jal. 1889-ben mind a
fiát, mind új fér​jét ló​tol​vaj​lás​sal vá​dol​ták meg. Az asszony el​kí​sér​te Jim July-t a Smith-erőd bí​r ó​sá​g a
elé, majd a ha​za​úton több lö​vés​sel meg​g yil​kol​ták. A tet​tes ki​lé​té​r e nem de​r ült fény, egye​sek a Wat​son
csa​lá​dot gya​nú​sí​tot​ták, akik​nek Bel​le nem adott bér​be egy bir​to​kot, má​sok a fiát, akit ál​lí​tó​lag egy​-
szer meg​kor​bá​csolt, vagy a fér​jét, aki fi​a​ta​labb nő​ket haj​ku​r á​szott.
Az új​ság​írók, a pony​va​r e​g é​nyek írói és a film​r en​de​zők a „ban​di​ták ki​r ály​nő​jé​nek”, „a Sík​ság al​só​-
szok​nyás ré​mé​nek”, „női Ro​bin Hood​nak” moz​g al​mas sze​r el​mi éle​tet élő, er​kölcs​te​len, szép​sé​g es
ka​lan​dor​nő​nek ki​ál​tot​ták ki. Va​ló​já​ban in​kább egy csú​nyács​ka, sze​r en​csét​len asszony volt, aki​nek a
ló​tol​vaj​lás és ül​dö​zött rab​lók rej​te​g e​té​se le​he​tett a leg​na​g yobb bűne.
 34. Geronimo – A rettegett
A leg​hí​r e​sebb apacs har​cos a sa​ját be​val​lá​sa sze​r int 1829-ben, az élet​r ajz​író​ja, An​g ie Debo sze​r int
azon​ban az 1820-as évek ele​jén szü​le​tett a mai Ari​zo​na ál​lam dél​ke​le​ti ré​szén, a Gila fo​lyó fel​ső fo​-
lyá​sá​nál, Clif​ton vá​r os kö​ze​lé​ben. Ek​ko​r i​ban ez a vi​dék me​xi​kói ura​lom alatt állt. Ge​r o​ni​mo apja,
Tak​lis​him (Szür​ke) a mai Új-Me​xi​kó tag​ál​lam dél-nyu​g a​ti ré​szén élő csi​r i​ka​va apa​csok be​don​ko​he
nevű, ki​sebb cso​port​já​hoz tar​to​zott. Az any​ja is apacs volt, de a spa​nyol Ju​a​na ne​vet vi​sel​te. A kis​fiú a
Go​yah​kla vagy Go​ya​alé ne​vet kap​ta, ami „ásí​tót” je​lent. A Ge​r o​ni​mo név a me​xi​kó​i​ak​tól szár​ma​zik.
Vagy azért ad​ták neki, mert Szent Je​r o​mos​hoz fo​hász​kod​tak, ami​kor az apacs har​cos rá​juk tá​madt,
vagy azért, mert úgy érez​ték, hogy ez a név ha​son​lít a Go​ya​alé​hez. Az apa​csok pe​dig el​fo​g ad​ták, s
ma​g uk is így szó​lí​tot​ták őt.
Ge​r o​ni​mo népe néha ti​pi​ben (kúp ala​kú bőr​sá​tor​ban), néha wic​ki​upban (fél​g ömb ala​kú, bő​r ök​kel
fe​dett fa​kuny​hó​ban) élt. A csa​lá​di kö​te​lé​kek igen szo​r o​sak vol​tak, nyel​vü​kön nem lé​te​zett kü​lön szó a
test​vér​r e és az uno​ka​test​vér​r e. A Dél​nyu​g at kul​tu​r á​lis ré​g i​ó ​já​ba tar​to​zó nép a mai Ari​zo​na, Új-Me​xi​-
kó és Me​xi​kó ha​tá​r án élt, va​dá​szat​ból, ku​ko​r i​ca, tök és bab ter​mesz​té​sé​ből, de a hal ta​bu​nak szá​mí​tott
a vi​lá​g uk​ban. Éle​tük je​len​tős ré​szét a harc töl​töt​te ki: előbb a spa​nyo​lok, majd a me​xi​kó​i​ak el​len. A
me​xi​kói kor​mány 1835-től (egy dol​lár​nak meg​fe​le​lő) száz peso vér​dí​jat fi​ze​tett min​den apacs skal​-
pért. Az apa​csok pe​dig rend​kí​vül ve​sze​del​mes har​co​sok​ká vál​tak: is​mer​tek min​den ka​nyont és víz​le​-
lő​he​lyet, rend​kí​vül gyor​san szá​g ul​dot​tak lo​von és gya​log, tö​ké​le​te​sen el tud​tak rej​tőz​ni, és ál​ló​ké​pes​-
sé​g ük is le​g en​dás volt. Tu​dunk olyan apacs asszo​nyok​r ól, akik há​r om​éves fog​ság után ké​pe​sek vol​tak
el​szök​ni Me​xi​kó​vá​r os​ból, és több mint ezer mér​föl​det meg​ten​ni egyet​len kés​sel és egy ta​ka​r ó​val fel​-
sze​r el​ve, hogy vissza​jus​sa​nak az Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​tén lévő ha​zá​juk​ba.
Ge​r o​ni​mót már ti​zen​hét éves ko​r á​ban be​fo​g ad​ták a har​co​sok közé. Első fe​le​sé​g e egy Alope nevű
lány volt, aki​ért az apja igen sok lo​vat kö​ve​telt. A „le​ány​ké​r és” után pár nap​pal Ge​r o​ni​mo egy egész
kis mé​nest haj​tott oda, és meg​kap​ta a lányt. (Ahogy élet​r ajz​író​ja meg​je​g yez​te: csak azt nem kö​zöl​te
sen​ki​vel, hány em​bert ölt meg a lo​vak meg​szer​zé​se so​r án.) Alope há​r om gyer​me​ket szült neki. De
ami​kor 1850-ben egy kis cso​port apaccsal Ge​r o​ni​mó​ék is el​lá​to​g at​tak a me​xi​kói Ja​nos vá​r os​ba, hogy
ke​r es​ked​je​nek, a ka​to​nák egy ré​szü​ket meg​ö l​ték, más ré​szü​ket rab​szol​g á​nak ad​ták el. Ge​r o​ni​mo a fe​-
le​sé​g ét, az any​ját és há​r om gyer​me​két is a ha​lot​tak kö​zött ta​lál​ta meg. Ha​za​tér​ve el​éget​te tipijü​ket, és
ret​te​ne​tes bosszút es​kü​dött a me​xi​kó​i​ak el​len. Gyá​sza ide​jén egy hang négy​szer szó​lí​tot​ta a ne​vén (ez
a szám az apa​csok sze​r int bű​vös volt), és kö​zöl​te vele, hogy egyet​len go​lyó sem tud​ja meg​ö l​ni. Mi​vel
sok​szor meg​se​be​sült, de so​ha​sem ha​lá​lo​san, maga is el​hit​te ezt. Ari​spe kö​ze​lé​ben állt bosszút meg​-
gyil​kolt sze​r et​te​i​ért, és e harc​ban hasz​nál​ta elő​ször a Ge​r o​ni​mo ne​vet.
Ami​kor ki​tört az ame​r i​kai-me​xi​kói há​bo​r ú (1846-1848), az apa​csok ba​r át​sá​g o​san fo​g ad​ták az ame​-
ri​ka​i​a​kat, mert azok az ősi el​len​sé​g e​ik​kel, a me​xi​kó​i​ak​kal har​col​tak. Man​g as Co​lo​r a​das, a csi​r i​ka​va
apa​csok mimb​r é​nó nevű, ki​sebb cso​port​já​nak fő​nö​ke en​g e​dé​lyez​te az ame​r i​ka​i​ak​nak, hogy át​utaz​za​-
nak te​r ü​le​te​i​ken. A be​don​ko​he apa​csok hol Man​g as Co​lo​r a​das, hol Co​chise csi​r i​ka​va apa​csa​i​nak ol​-
da​lán har​col​tak. Egy dol​g ot azon​ban nem vol​tak ké​pe​sek fel​fog​ni: mi​ért nem hagy​ják az ame​r i​ka​i​ak,
hogy annyi me​xi​kó​it öl​je​nek meg, amennyit csak tud​nak, s mi​nél több gyer​me​ket ra​bol​ja​nak tő​lük?
Mi ez​zel a prob​lé​ma? Az ame​r i​ka​i​ak​nak ba​r át​sá​g ot fo​g ad​tak, de nem ígér​ték meg, hogy fel​hagy​nak
ősi el​len​sé​g e​ik öl​dök​lé​sé​vel. Rá​adá​sul a me​xi​kó​i​ak min​den okot meg​ad​tak (leg​alább​is Ge​r o​ni​mo
sze​r int) a bosszú​r a: két újabb fe​le​sé​g e, Chee-hash-kish és Nana-tha-th​tith kö​zül ez utób​bit is ők öl​ték
meg.
Az 1850-es évek vé​g én egy​r e több ame​r i​kai ér​ke​zett az apa​csok te​r ü​le​té​r e, és a pos​ta​ko​csi-szol​g á​-
lat is itt ha​ladt át. Man​g as Co​lo​r a​das 1860-ban el​lá​to​g a​tott az ame​r i​kai bá​nyá​szok egyik tá​bo​r á​ba,
ahol ke​g yet​le​nül meg​kor​bá​csol​ták. Erre már vé​r es há​bo​r ú tört ki, az apa​csok annyi bá​nyászt öl​tek
meg, amennyit csak tud​tak. Még a Ka​li​for​nia-ös​vé​nyen ha​la​dó egyik ka​r a​ván tag​ja​it is le​mé​szá​r ol​ták,
s el​haj​tot​ták ál​la​ta​i​kat. 1861 ja​nu​ár​já​ban új sé​r e​lem érte az apa​cso​kat: Egy el​r a​bolt fiú mi​att Ge​o r​g e
Ni​cho​las Bas​com al​had​nagy tár​g yal​ni hív​ta Co​chise-t, aki csa​lád​tag​ja​i​val együtt je​lent meg előt​te.
Bár együtt​mű​kö​dést ígért, a had​nagy tú​szul akar​ta ej​te​ni. Co​chise a ké​sé​vel rést vá​g ott a sá​tor​pony​-
ván, és el​me​ne​kült, de a csa​lád​tag​ja​it ott tar​tot​ták. Erre Co​chise is tú​szo​kat kez​dett szed​ni – és a vége
ter​mé​sze​te​sen az lett, hogy mind​két fél vég​zett a tú​sza​i​val.
Ge​r o​ni​mo ek​kor már be​há​za​so​dott Co​chise tör​zsé​be, el​vet​te a csi​r i​ka​va She-ghát, majd egy be​don​-
ko​he asszonyt, Shts​ha-she-t. Ál​ta​lá​ban két vagy há​r om fe​le​sé​g e volt – ahogy az a te​kin​té​lyes har​co​-
sok​hoz il​lett.
Az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú​ban (1861-1865) előbb a déli Kon​fö​de​r á​ció ve​ze​tői szor​g al​maz​ták va​la​-
mennyi el​len​sé​g es in​di​án ki​ir​tá​sát, majd meg​ér​ke​zett az észa​ki Unió had​se​r e​g e, és hoz​zá​lá​tott, hogy
az apa​cso​kat és na​va​hó​kat be​te​r el​je a Bos​que Re​don​do nevű re​zer​vá​tum​ba. Rá​adá​sul 1863 ja​nu​ár​já​-
ban a ka​to​nák fog​lyul ej​tet​ték és meg​g yil​kol​ták Man​g as Co​lo​r a​dast. Ge​r o​ni​mót ez​u​tán is​mer​ték el a
csi​r i​ka​vák a fő​nö​kük​nek.
A pol​g ár​há​bo​r ú be​fe​je​zé​sé​vel a bá​nyá​szok, szar​vas​mar​ha-te​nyész​tők és ka​lan​do​r ok vissza​tér​tek,
Ge​o r​g e Cro​o k tá​bor​no​kot, az ari​zo​nai ka​to​nai kör​zet pa​r ancs​no​kát pe​dig meg​bíz​ták, hogy csi​nál​jon
ren​det Dél-nyu​g a​ton. Hosszas tár​g ya​lá​sok kö​vet​ték egy​mást, s 1872 vé​g én még Co​chise is haj​lan​dó
volt bé​két köt​ni, s le​te​le​ped​ni az Ala​mo​sa fo​lyó​nál. Két év múl​va meg is halt. A leg​több apacs csa​pat
be​vo​nult a San Car​los Re​zer​vá​tum​ba. 1876-ban Ge​r o​ni​mo is ígé​r e​tet tett erre, de mi​vel ez a nyu​g a​ti
apa​csok föld​je volt, meg​g on​dol​ta ma​g át, és in​kább el​tűnt a he​g yek​ben kö​ve​tő​i​vel. Ek​kor már őt te​-
kin​tet​ték min​den „re​ne​g át”, vagy​is sza​ba​don kó​bor​ló apacs ve​ze​tő​jé​nek.
1877-ben John Clum in​di​án​ügy​nök Warm Springsnél tár​g yal​ni hív​ta Ge​r o​ni​mót, és ami​kor a har​-
cos meg​ve​tő​en vá​la​szolt, a ka​to​nák elő​buk​kan​tak, és fog​lyul ej​tet​ték. Meg​lán​col​va vit​ték ma​g uk​kal,
száz​tíz har​co​sá​val együtt. Clum szí​ve​sen fel​köt​tet​te vol​na, de fe​let​te​sei nem en​g ed​ték. Erre olyan ki​hí​-
vó üze​ne​te​ket kül​dött a had​ügy​mi​nisz​té​r i​um​ba, hogy le​vál​tot​ták, és éle​te vé​g é​ig em​le​g et​het​te, mi​lyen
sok vér​o n​tást és ne​héz​sé​g et le​he​tett vol​na el​ke​r ül​ni, ha rá hall​g at​nak. Utó​da le​sze​det​te a lán​co​kat Ge​-
ro​ni​mó​r ól, és sza​ba​don en​g ed​te – a San Car​los Re​zer​vá​tum​ban. A ha​tal​mas te​r ü​le​ten az apa​csok ott
va​dász​tak, ahol jól​esett, s csak a napi éle​lem​o sz​tás​nál szá​mol​ták meg őket. Ha​ma​r o​san több csa​pat ki​-
tört a re​zer​vá​tum​ból, s Ge​r o​ni​mo is csak az al​kal​mas pil​la​na​tot vár​ta. 1878 áp​r i​li​sá​ban egy ré​szeg
vita so​r án le​szid​ta egyik uno​ka​ö ccsét, aki ezért ön​g yil​kos lett. Ge​r o​ni​mo az​zal fe​jez​te ki lel​ki​fur​da​lá​-
sát, hogy kö​ve​tő​i​vel együtt ő is el​szö​kött a re​zer​vá​tum​ból, és be​ve​tet​te ma​g át Me​xi​kó he​g yei közé.
Egy ka​r a​ván ki​fosz​tá​sá​val élel​met és fegy​ve​r e​ket sze​r ez​tek, majd csat​la​koz​tak a ha​tá​r on túl, a Si​er​-
ra Mad​r e rej​tek​he​lye​in élő ro​ko​na​ik​hoz. 1879 őszén még​is vissza​tért né​pé​hez a re​zer​vá​tum​ba, mi​-
köz​ben Vic​to​r io, egy má​sik szö​ke​vény ha​tal​mas pusz​tí​tást ren​de​zett Me​xi​kó​ban. Ka​to​nák pró​bál​tak a
nyo​má​r a akad​ni, ám Vic​to​r io és kö​ve​tői nyom​ta​la​nul el​tűn​tek, majd a leg​vá​r at​la​nabb pil​la​na​tok​ban
csap​tak le. 1880 má​ju​sá​ban azon​ban az apacs nyom​ke​r e​ső​ket al​kal​ma​zó me​xi​kói ka​to​nák meg​ta​lál​ták
őket, és har​min​cat meg​ö l​tek kö​zü​lük. Ez év ok​tó​be​r é​ben pe​dig het​ven​nyolc in​di​án​nal együtt Vic​to​r i​ó ​-
val is vé​g ez​tek Tres Cas​tillos​nál. Ge​r o​ni​mo ez​alatt bé​ké​sen él​de​g élt a re​zer​vá​tum​ban.
1881-ben egy in​di​án pró​fé​ta, Noch-ay-del-klin​ne a leg​több apa​csot meg​g yőz​te, hogy ké​pes tár​g yal​-
ni a szel​le​mek​kel, s vissza tud​ja hoz​ni a ha​lot​ta​kat. Egy tán​cot is meg​ta​ní​tott ne​kik, s a ha​tó​sá​g o​kat
annyi​r a meg​r i​asz​tot​ta a val​lá​sos eksz​tá​zis, hogy a pró​fé​tát le​tar​tóz​tat​ták. Kö​ve​tői rá​tá​mad​tak a ka​to​-
nák​r a, s egy ki​sebb össze​csa​pás so​r án vé​g ez​tek a pró​fé​tá​val és ti​zen​ki​lenc hí​vé​vel, va​la​mint nyolc ka​-
to​nát is meg​ö l​tek. Há​r om lo​vas​szá​zad vo​nult be a re​zer​vá​tum​ba, mire több meg​r i​adt in​di​án​nal együtt
szep​tem​ber​ben Ge​r o​ni​mo is meg​szö​kött. A me​xi​kói ha​tá​r ig min​den​kit le​mé​szá​r ol​tak, aki csak az út​-
juk​ba ke​r ült, így gyűj​töt​tek fegy​ve​r e​ket és lo​va​kat. Tombs​to​ne vá​r os mel​lett vo​nul​tak dél​r e, ahol az
egy​ko​r i in​di​án​ügy​nök, Clum volt a pol​g ár​mes​ter, és az Earp fi​vé​r ek​kel együtt még egy ül​dö​ző​csa​pa​-
tot is ki​ál​lí​tott. (Ez utób​bi​ak még nem vív​ták meg hí​r es tűz​har​cu​kat az O. K. Ka​r ám kö​ze​lé​ben. Lásd a
38. fe​je​ze​tet!)

Ge​r o​ni​mo és kö​ve​tői be​ve​tet​ték ma​g u​kat a me​xi​kói Si​er​r a Mad​r e-hegy​ség​be. Nagy öl​dök​lést ren​-
dez​tek a me​xi​kó​i​ak kö​r é​ben, és több üze​ne​tet küld​tek a re​zer​vá​tum​ban ma​r adt ro​ko​na​ik​nak, hogy
csat​la​koz​za​nak hoz​zá​juk. Majd 1882 áp​r i​li​sá​ban vissza​men​tek ér​tük, és több szá​zat el​vit​tek ma​g uk​kal.
Erre már az ame​r i​kai ka​to​nák is meg​szeg​ték a nem​zet​kö​zi jo​g ot, és Me​xi​kó te​r ü​le​tén is ül​döz​ték
őket. Dél​r ől pe​dig a me​xi​kói had​se​r eg tá​madt rá​juk. A küz​del​mek​ben hu​szon​hat har​co​su​kat ve​szí​tet​-
ték el, vi​szont si​ke​r ült egyet​len tá​bor​ba gyűj​te​ni ro​ko​na​i​kat, s he​g yi rej​tek​he​lye​i​ken se​bez​he​tet​len​nek
bi​zo​nyul​tak.
A Si​er​r a Mad​r e mé​lyén foly​ta​tó​dott a „meg​szo​kott” élet​mód: va​dász​tak, gyűj​tö​g et​tek, kész​le​te​ket
hal​moz​tak fel, tá​ma​dá​so​kat in​téz​tek a me​xi​kói fal​vak el​len, majd vál​ta​ko​zó si​ke​r ű küz​del​me​ket foly​-
tat​tak a me​xi​kói ka​to​nák​kal. Ge​r o​ni​mo egyik fe​le​sé​g ét, Chee-hash-kisht el​hur​col​ták, ő pe​dig ha​ma​r o​-
san új fe​le​sé​g et vá​lasz​tott, Zi-yeht. Egyes har​co​sok még ame​r i​kai te​r ü​let​r e is át​tör​tek, mi​vel a me​xi​-
kó​i​ak​tól szer​zett lő​szer nem volt jó az ame​r i​kai fegy​ve​r ek​hez, ami​ket hasz​nál​tak.
Cro​o k tá​bor​nok ez​alatt egy apacs fér​fi​tól, akit aka​r a​ta el​le​né​r e vit​tek tár​sai Me​xi​kó​ba, meg​tud​ta
Ge​r o​ni​mo tá​bo​r á​nak he​lyét. Cro​o k 1883 má​ju​sá​ban mint​egy két​száz​ö t​ven ka​to​ná​val be​nyo​mult Me​xi​-
kó​ba. Ge​r o​ni​mo ép​pen tá​vol volt a tá​bor​tól, de va​cso​r a köz​ben el​ej​tet​te a ké​sét, és fel​ki​ál​tott: „Em​be​-
rek, a fő tá​bor​ban ma​radt né​pünk az ame​ri​kai ka​to​nák ke​zé​re ke​rült! Mit fo​gunk csi​nál​ni?” A lá​to​más
va​ló​r a vált: Cro​o k va​ló​ban be​ke​r í​tet​te a száz​húsz mér​föld​nyi tá​vol​ság​ban lévő tá​bo​r u​kat. Ge​r o​ni​mo
meg​ér​ke​zett har​minc​hat har​co​sá​val, de már nem so​kat te​he​tett. Tár​g yalt a tá​bor​nok​kal, és jú​li​us​r a az
összes re​ne​g át apacs és csa​lád​tag​ja​ik (mint​egy há​r om​száz​hu​szon​ö t in​di​án) vissza​tér​tek a San Car​los
Re​zer​vá​tum​ba. De​c​em​ber​r e va​la​mennyi el​kó​bo​r olt tár​suk kö​vet​te pél​dá​ju​kat. 1884 feb​r u​ár​já​ban Ge​-
ro​ni​mo is meg​ér​ke​zett utol​só kö​ve​tő​i​vel és egy jó​ko​r a csor​dá​val. Nem volt ké​pes fel​fog​ni, hogy mi​-
ért nem tart​hat​ja meg az ál​la​to​kat: „A mi​e​ink, mert mi vet​tük el őket a me​xi​kó​i​ak​tól a há​bo​rú​ink
alatt!” Áp​r i​lis​r a a tisz​tek el​mond​hat​ták, hogy va​la​mennyi apacs a re​zer​vá​tum​ban van.
A had​se​r eg eké​ket és más me​ző​g az​da​sá​g i szer​szá​mo​kat ren​delt ne​kik, ab​ban a re​mény​ben, hogy
hoz​zá​lát​nak szán​ta​ni és vet​ni. 1884 má​so​dik fe​lé​ben min​den arra utalt, hogy a har​cok​nak örök​r e vége.
Csak két konf​lik​tus​for​r ás ma​r adt: egy​r észt az apa​csok elő​sze​r e​tet​tel fo​g yasz​tot​ták a tiz​wint, vagy​is a
ku​ko​r i​cá​ból és fü​vek​ből pá​r olt, al​ko​hol​tar​tal​mú ita​lu​kat, más​r észt pe​dig bán​tal​maz​ták a fe​le​sé​g e​i​ket.
A ka​to​nák ezt a két ha​g yo​mányt sze​r et​ték vol​na fel​szá​mol​ni, az apa​csok​nak pe​dig eszük ágá​ban sem
volt le​mon​da​ni ró​luk. A kor​mány em​be​r ei a ré​sze​g ek be​bör​tön​zé​sé​vel fe​nye​g e​tőz​tek, mire a tá​bo​r ok​-
ban rém​hí​r ek kezd​tek ter​jed​ni. Ge​r o​ni​mo ké​sőbb azt ál​lí​tot​ta, hogy meg​tud​ta: az új​sá​g ok a ki​vég​zé​sét
kö​ve​te​lik. Ezért 1885. má​jus 17-én har​minc​négy apacs fér​fi, száz​ki​lenc asszonnyal és gyer​mek​kel el​-
hagy​ta a tá​bort Ge​r o​ni​mo ve​ze​té​sé​vel.
Az egész or​szág fel​hör​dült, ami​kor a táv​írók vi​lág​g á re​pí​tet​ték a hírt: „Az apa​csok ki​tör​tek!” A
kör​nyé​ken a te​le​pe​sek me​ne​kül​ni kezd​tek, és ok​kal: ha​ma​r o​san ti​zen​hét ci​vil ál​do​zat, va​la​mint száz​ö t​-
ven agyon​haj​szolt vagy le​vá​g ott ló és ösz​vér je​lez​te a szö​ke​vé​nyek út​ját. A had​se​r eg ter​mé​sze​te​sen a
nyo​muk​ba eredt, s Ge​r o​ni​mo a kö​ve​tői egy​har​ma​dát el​ve​szí​tet​te, köz​tük volt a két fe​le​sé​g e is. De ké​-
pes volt ötöd​ma​g á​val vissza​tér​ni, és a re​zer​vá​tum​ból el​r a​bol​ni har​ma​dik fe​le​sé​g ét, She-ghát. Har​cos​-
tár​sa, az Ul​za​na né​ven is is​mert Jol​sanny pe​dig be​tört Új-Me​xi​kó​ba, meg​tett ezer​két​száz mér​föl​det,
meg​ö lt har​minc​nyolc em​bert, és el​haj​tott több száz szar​vas​mar​hát.
1886 már​ci​u​sá​ban a had​se​r eg újra utol​ér​te a szö​ke​vé​nye​ket. Ge​r o​ni​mo 25-én tár​g yalt Cro​o k tá​bor​-
nok​kal. El​mond​ta ki​tö​r é​sé​nek oka​it, a tá​bor​nok pe​dig nyu​g od​tan kö​zöl​te vele, hogy​ha nem tér vissza,
a nyo​má​ban ma​r ad, és meg​ö li az utol​só apa​csot is, „még ak​kor is, ha öt​ven év kell hoz​zá!” Ge​r o​ni​mo
ke​zet rá​zott Cro​o k​kal, s meg​ígér​te, hogy kö​vet​ni fog​ja. A ka​pi​tu​lá​ció éj​sza​ká​ján azon​ban a har​co​sok
inni kezd​tek, s egy al​ko​hol​csem​pész azt mond​ta Ge​r o​ni​mó​nak, hogy az Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​té​r e
érve fel fog​ják akasz​ta​ni. Már​ci​us 28-a éj​sza​ká​ján a tisz​tek lö​vé​se​ket hal​lot​tak az apacs tá​bor​ból, s
más​nap ki​de​r ült, hogy hu​szon​két fér​fi, ti​zen​négy nő és hat gyer​mek el​szö​kött az éj​sza​ka fo​lya​mán.
Ge​r o​ni​mo ter​mé​sze​te​sen köz​tük volt.
En​nek a szö​kés​nek már ka​taszt​r o​fá​lis kö​vet​kez​mé​nyei vol​tak. A hu​má​nus és ügyes Cro​o k tá​bor​no​-
kot le​vál​tot​ták, s Nel​son A. Mi​les ke​r ült a he​lyé​r e. A Me​xi​kó​ba vissza​té​r ő apa​csok Ge​r o​ni​mo ve​ze​té​-
sé​vel újra annyi me​xi​kó​it öl​tek meg, ahá​nyat csak tud​tak. És most már a ha​tó​sá​g ok azok​ban az apa​-
csok​ban sem bíz​tak meg, akik a re​zer​vá​tum​ban ma​r ad​tak: el​dön​töt​ték, hogy va​la​mennyit ki fog​ják te​-
le​pí​te​ni. An​g ie Debo nem túl​zott, ami​kor úgy fo​g al​ma​zott, hogy Ge​r o​ni​mo pusz​tu​lást ho​zott a né​pé​-
re.
Mi​les tá​bor​nok öt hó​na​pon át va​dá​szott az utol​só har​minc-egy​né​hány csi​r i​ka​vá​r a, de hi​á​ba. A hely​-
ze​tet az vál​toz​tat​ta meg, hogy az in​di​á​nok el​kezd​tek vá​g yód​ni a re​zer​vá​tum​ban élő hoz​zá​tar​to​zó​ik
után, s be​lát​ták, hogy nem tart​hat​nak ki so​ká​ig. 1886 szep​tem​be​r é​ben a me​xi​kói ha​tár​hoz kö​ze​li Ske​-
le​ton Canyon​ban (vagy​is Csont​váz-ka​nyon​ban) Ge​r o​ni​mo és a hí​r es Co​chise fia, Na​iche meg​ad​ta ma​-
gát. Ti​zen​hat har​cos volt ve​lük, ti​zen​négy asszony és hat gyer​mek. „Mi​les tá​bor​nok a ba​rá​tod!” –
kezd​te a tol​mács a be​szél​g e​tést, mire Ge​r o​ni​mo így fe​lelt: „Még sose lát​tam, de szük​sé​gem van ba​rá​-
tok​ra! Mi​ért nem volt idá​ig ve​lem?” A tisz​tek ne​vet​tek, Mi​les pe​dig ezt je​g yez​te fel a nap​ló​já​ba: „Neki
volt a leg​tisz​tább, leg​met​szőbb, sö​tét pil​lan​tá​sa, amit va​la​ha lát​tam, el​te​kint​ve Sher​man tá​bor​nok​tól,
ami​kor éle​te vi​rá​gá​ban volt... Min​den moz​du​la​ta ha​tal​mat, ener​gi​át és el​szánt​sá​got jel​zett.” Szep​tem​-
ber 5-én, az in​du​lás​nál Ge​r o​ni​mo vissza​né​zett a jól is​mert me​xi​kói he​g yek​r e, és így szólt: „Ez a ne​-
gye​dik al​ka​lom, hogy meg​adom ma​gam.” Mi​les pe​dig így fe​lelt: „És én azt hi​szem, ez az utol​só.”
Ge​r o​ni​mo és tár​sai a flo​r i​dai Pic​kens-erőd​be, majd öt év múl​va az ok​la​ho​mai Sill-erőd​be ke​r ül​tek.
Úgy ke​zel​ték az öreg har​cost, mint egy köz​tisz​te​let​ben álló ha​di​fog​lyot: el​lá​to​g at​ha​tott az oma​hai
nem​zet​kö​zi ki​ál​lí​tás​r a (1898), a buf​fa​lói pán​ame​r i​kai ki​ál​lí​tás​r a (1901) és a St. Louis-i vi​lág​ki​ál​lí​tás​-
ra (1904). 1901-ben Wa​shing​ton D. C.-ben részt vett Theo​dore Ro​o ​sevelt el​nök be​ik​ta​tá​si fel​vo​nu​lá​-
sán. Az uta​zá​sok ide​jén a vas​út​ál​lo​má​so​kon min​dig si​ke​r ült jó pén​zért el​ad​nia ka​lap​ját és ru​há​ja
gomb​ja​it, me​lye​ket gon​do​san pó​tolt elő​r e fel​hal​mo​zott kész​le​té​ből, mi​előtt meg​ér​kez​tek a kö​vet​ke​ző
ál​lo​más​r a. A Sill-erőd​nél a csa​lád​já​val élt, sa​ját há​zá​ban, amely mel​lett sza​ba​don ker​tész​ked​he​tett. A
had​se​r eg fel​de​r í​tő​i​nek egyen​r u​há​ját hord​ta, s zsold​ját kap​ta. Alá​írá​sa​i​ért, fény​ké​pe​i​ért és a ne​vé​vel
dí​szí​tett em​lék​tár​g ya​kért min​dig szép össze​g e​ket te​he​tett zseb​r e a hí​r es​sé​g e​kért ra​jon​g ó lá​to​g a​tók​tól.
A fenn​ma​r adt fény​ké​pek ta​nú​bi​zony​sá​g a sze​r int egy​szer au​tó​ban ülve né​zett vé​g ig egy bö​lény​va​dá​-
sza​tot, s a fény​ké​pé​szek ked​vé​ért a szi​úk tol​las fej dí​szét is haj​lan​dó volt fel​ven​ni, bár az apa​csok leg​-
fel​jebb haj​pán​tot hord​tak. 1903-ban meg​ke​r esz​tel​ke​dett, de az​tán vissza​tért atyái hi​té​r e, és négy év
múl​va az egy​ház fel​füg​g esz​tet​te tag​sá​g át.
Több mint nyolc​van​éves ko​r á​ban halt meg, 1909-ben: le​r é​sze​g ed​ve a lo​vá​r ól egy árok​ba esett, ahol
csak más​nap reg​g el ta​lál​ták meg, s ez​alatt tü​dő​g yul​la​dást ka​pott. Ek​kor már vi​lág​hí​r ű volt, és „tisz​te​-
le​té​r e” a pá​r i​zsi al​vi​lág tag​ja​it apa​csok​nak kezd​ték ne​vez​ni. Né​pé​r e vi​szont tény​leg pusz​tu​lást ho​zott:
mire 1913-ban az élet​ben ma​r a​dot​ta​kat vissza​en​g ed​ték Új-Me​xi​kó​ba, a mint​egy ezer​két​száz csi​r i​ka​vá​-
ból már csak két​száz​hat​van​e​g yen él​tek. Több​sé​g ük​kel a tu​ber​ku​ló​zis vég​zett.
Az ame​r i​ka​i​ak ha​ma​r o​san meg​fe​led​kez​tek Ge​r o​ni​mo szám​ta​lan ár​tat​lan ál​do​za​tá​r ól, csak arra em​-
lé​kez​tek, hogy két óri​á​si ál​lam had​se​r e​g e sem bírt vele és har​minc-negy​ven har​co​sá​val. Úgy lát​ták,
hogy rend​kí​vül si​ke​r es há​bo​r ú​kat ví​vott, s mél​tó​ság​tel​je​sen adta meg ma​g át, mint Lee tá​bor​nok Ap​-
po​mat​tox​nál. Ami​kor 1940 nya​r án az ame​r i​kai ej​tő​er​nyős ka​to​nák azon évőd​tek egy​más​sal egy tá​-
bor​ban, hogy me​lyi​kük fél job​ban a re​pü​lő​g ép​ből való ki​ug​r ás​nál, egyi​kük, Aub​r ey Eber​hardt az​zal
kí​ván​ta be​bi​zo​nyí​ta​ni nyu​g odt​sá​g át, hogy meg​ígér​te: ug​r ás köz​ben tisz​tán és vi​lá​g o​san oda​ki​ált egy
elő​r e meg​be​szélt szót a tár​sa​i​nak. Mi le​g yen ez? Eber​hardt​nak eszé​be ju​tott egy Ge​ro​ni​mo című,
1939-ben ké​szült wes​tern​film, ame​lyet pár nap​ja lát​tak a Ben​ning-erőd mo​zi​já​ban, s ki​je​len​tet​te, hogy
majd oda​ki​ált​ja a film cí​mét. Így is tett, s az ej​tő​er​nyő​sök kö​r é​ben ez a gesz​tus gyor​san a bá​tor​ság és
el​szánt​ság bi​zo​nyí​té​ká​vá vált. Ha​g yo​mány lett be​lő​le, a híre szé​le​sebb kö​r ök​ben is el​ter​jedt, s ha​ma​-
ro​san az ame​r i​kai kis​fi​úk is azt ki​ál​toz​ták, ha le​ug​r ot​tak va​la​hon​nan: „Ge​ro​ni​mo!”
 35. Milyen szórakozások voltak divatban a Vadnyugaton?
A na​g yobb te​le​pü​lé​sek​től tá​vol, el​szi​g e​tel​ten élő, ke​mény mun​kát vég​ző nyu​g a​ti​ak​nak nagy szük​sé​-
gük volt a szó​r a​ko​zás​r a és já​té​kok​r a, ame​lyek egy idő​r e el​von​ták a fi​g yel​mü​ket min​den​na​pos gond​-
ja​ik​r ól s jö​vő​jük bi​zony​ta​lan​sá​g á​r ól.
E szó​r a​ko​zá​si mó​dok egy ré​sze ma már szin​te ál​lat​kín​zás​nak tű​nik. A bika- vagy med​ve​vi​a​da​lok
Ka​li​for​ni​á​ból ter​jed​tek el, a ku​tya​vi​a​dal Nagy-Bri​tan​ni​á​ból, a ka​kas​vi​a​dal pe​dig már az óko​r i Ázsi​á​-
ban is is​mert volt. E két utób​bi vi​a​dal von​ze​r e​jét a nagy té​te​lek​ben tör​té​nő fo​g a​dá​sok ala​po​san meg​-
nö​vel​ték. Bár a ka​kas​vi​a​dalt be​til​tot​ták, il​le​g á​li​san még min​dig sor ke​r ül rá oly​kor az Egye​sült Ál​la​-
mok​ban. A ló​ver​seny​zés szo​ká​sa Ang​li​á​ból szár​ma​zott, s a ke​le​ti part ál​la​ma​i​ból ter​jedt nyu​g at felé.
A fo​g a​dá​sok rend​kí​vül nép​sze​r ű​ek vol​tak. W. H. Hut​chin​son tör​té​nész ezt az​zal ma​g ya​r áz​ta, hogy
maga a ha​tár​vi​dé​ki élet is egy nagy fo​g a​dás volt: va​jon meg le​het-e gaz​da​g od​ni vagy egy​ál​ta​lán élet​-
ben le​het-e ma​r ad​ni a Nyu​g at ter​mé​sze​ti és tár​sa​dal​mi kö​r ül​mé​nyei kö​ze​pet​te? Egyes far​me​r ek ki​je​-
len​tet​ték, hogy a te​le​pes​tör​vénnyel (1862) a kor​mány fo​g a​dott ve​lük, hogy éhen hal​nak-e a száz​hat​van
acre nagy​sá​g ú bir​to​kon.
Szé​les kö​r ök​ben el​ter​jedt a cél​lö​vés. Nem min​dig a cél​táb​la kö​ze​pét kel​lett el​ta​lál​ni, oly​kor le​tet​tek
egy puly​kát két​száz mé​ter tá​vol​ság​ban, s az vi​het​te haza, aki meg​lőt​te. Más​kor a puly​kát be​ás​ták a
föld​be, és csak nyak​tól fel​fe​lé le​he​tett lát​ni. Penn​syl​va​ni​á​ban a mó​ku​sok​r a lőt​tek, és azt te​kin​tet​ték
nyer​tes​nek, aki​nek a go​lyó​ja az ál​lat​hoz oly kö​zel su​hant el, hogy az ká​bul​tan össze​esett, de élet​ben
ma​r adt. Ked​vel​ték a na​g yot mon​dó ver​se​nye​ket is, s a ta​pasz​tal​tabb he​g yi em​be​r ek, arany​ásók és
cow​boyok min​dent el​kö​vet​tek an​nak ér​de​ké​ben, hogy a leg​va​dabb tör​té​ne​tek​kel káp​r áz​tas​sák el a
„zöld​fü​lű​e​ket” és a „vá​r o​si fi​csú​r o​kat”.
A ve​tél​ke​dők egy ré​sze a sa​já​tos mun​ka​vég​zé​sek​hez kö​tő​dött. A far​me​r ek szán​tás-, ara​tás- vagy ku​-
ko​r i​ca​fosz​tó ver​senyt ren​dez​tek. Az asszo​nyok ve​tél​ke​dőn dön​töt​ték el, ki tud szebb ágy​ta​ka​r ót ké​szí​-
te​ni ki​sebb szö​vet​da​r a​bok​ból (quil​ting). A kö​zös ház- vagy paj​ta​épí​té​sek ál​ta​lá​ban tánc​ver​sennyel
vég​ződ​tek, s az asszo​nyok azon ver​seng​tek, ki tud jobb éte​le​ket fel​kí​nál​ni. A fa​vá​g ók tá​bo​r a​i​ban fű​r é​-
sze​lé​si és fa​vá​g á​si ver​senyt tar​tot​tak, néha pe​dig ket​ten fel​áll​tak a fo​lyó​ban úszó fa​törzs egy-egy vé​-
gé​r e, a lá​buk​kal meg​for​g at​ták, s azon ve​tél​ked​tek, me​lyi​kük köt ki a víz​ben. Vol​tak kő​fú​r ó​ver​se​nyek
és „hó​kor​cso​lya”-ver​se​nyek, me​lyek so​r án hosszú bo​tok​kal egyen​sú​lyoz​tak, s ezek​kel is fé​kez​tek.
Min​den kis kö​zös​ség​nek vol​tak bir​kó​zó-, fu​tó​baj​no​kai és egyéb hí​r es​sé​g ei.
E régi ve​tél​ke​dők kö​zül a XX. szá​zad​r a szin​te ki​zá​r ó​lag a ro​deó ma​r adt meg. Neve a spa​nyol „be​-
ke​r í​tés” szó​ból szár​ma​zik, a szó​r a​ko​zá​si for​ma a mar​ha​te​nyész​tők kö​r é​ben ala​kult ki. Ere​de​ti​leg a
cow​boyok ve​tél​ked​tek egy​más​sal azon, hogy ki lo​va​g ol job​ban, vagy ki hasz​nál​ja ügye​seb​ben a
lasszót. A szak​ér​tők sze​r int a te​xa​si Pe​cos​ban ke​r ült sor az első ro​de​ó ​r a 1883. jú​li​us 4-én, ahol a ke​-
res​ke​dők fel​szó​lí​tot​ták a cow​boyo​kat, hogy mu​tas​sák be a fő​té​r en tu​dá​su​kat. Az ari​zo​nai Prescott vá​-
ros vi​szont az​zal büsz​kél​ke​dik, hogy itt ad​tak elő​ször ezüst​ér​met a ro​deó győz​te​sé​nek 1888. jú​li​us 4-
én. A kan​sa​si Cald​well la​kói azon​ban meg van​nak győ​ződ​ve róla, hogy az ő vá​r o​suk​ban már há​r om
év​vel ko​r áb​ban ezüst​po​hár​r al ju​tal​maz​ták a ro​deó első he​lye​zett​jét. Csak​hogy Me​xi​kó​ban min​den bi​-
zonnyal ko​r áb​ban ren​dez​tek ef​fé​le ver​se​nye​ket. A ro​de​ó t vé​g ül Buf​fa​lo Bill cir​ku​sza és a hoz​zá ha​-
son​ló be​mu​ta​tók ter​jesz​tet​ték el. (Lásd a 36. fe​je​ze​tet!) A leg​nép​sze​r űbb ver​seny​szám a vág​ta​tó mar​-
hák ló​r ól való meg​fé​ke​zé​se, a lo​vak be​tö​r é​se és a bi​kák meg​lo​va​g o​lá​sa volt. A lasszó​zás mes​te​r ei
oly​kor há​r om lasszót is ké​pe​sek vol​tak for​g at​ni (az egyi​ket a fo​g a​ik kö​zött tart​va). A XX. szá​zad vé​-
gén több mint tíz​ezer tag​ja volt a Hi​va​tá​sos Ro​deó Cow​boyok Szö​vet​sé​g é​nek (Pro​fes​si​o​nal Ro​deo
Cow​boys As​so​ci​a​ti​on), de ez csak egyi​ke a szám​ta​lan ro​deó​szö​vet​ség​nek.
 A sze​r en​cse​já​té​kok a szak​ér​tők sze​r int New Or​le​ans​ból ter​jed​tek észak felé, a Mis​sis​sip​pi völ​g yé​-
be, majd on​nan nyu​g at​r a. Az úgy​ne​ve​zett be​ug​r a​tós já​té​kok a ha​zánk​ban is is​mert „Itt a pi​r os, hol a
pi​r os?” el​ne​ve​zé​sű mu​tat​vány​r a em​lé​kez​tet​nek: meg kel​lett mon​da​ni, hogy a há​r om kagy​ló​héj kö​zül
me​lyik alatt van a bor​só​szem, a há​r om le​for​dí​tott kár​tya​lap kö​zül me​lyi​ken van a dáma, vagy a há​-
rom le​for​dí​tott po​hár kö​zül me​lyik alatt van az el​r ej​tett tárgy. Jef​fer​son Ran​dol​ph (So​a​py, vagy​is
Szap​pa​nos) Smith (1860-1898) volt e já​ték​nak ál​cá​zott csa​lás mes​te​r e: ki​tett egy asz​tal​r a há​r om szap​-
pan​da​r a​bot, egyik köré na​g yobb cím​le​tű bank​je​g yet csa​vart, va​la​mennyit pa​pír​ba cso​ma​g ol​ta, majd
áru​ba bo​csá​tot​ta mind​hár​mat ki​sebb össze​g ért. Va​la​me​lyik cim​bo​r á​ja el​ját​szot​ta, hogy meg​ta​lál​ta a
pénzt, s ez​u​tán töb​ben is haj​lan​dó​ak vol​tak be​száll​ni. Ter​mé​sze​te​sen a nagy cím​le​tű bank​je​g yet tar​tal​-
ma​zó cso​ma​g ot ad​dig​r a Smith el​tün​tet​te. Húsz éven át űzte ezt a „mes​ter​sé​g et” a co​lo​r a​dói Den​ver​ben
és Creede-ben, majd az alasz​kai Skagway​ben, s köz​ben jó​ko​r a bűn​szö​vet​ke​ze​te​ket ho​zott lét​r e. Ami​-
kor ez utób​bi vá​r os​ban a há​r om le​for​dí​tott kár​tya​lap trükk​jé​vel „el​nyer​ték” egy arany​ásó két​ezer-hét​-
száz dol​lár ér​té​kű (mai szá​mí​tás sze​r int har​minc​két​sze​r e​sét érő) ara​nyát, az ön​kén​tes rend​csi​ná​lók
gyű​lést ren​dez​tek, és egy bí​r ó​hoz fo​lya​mod​tak. A bíró el​r en​del​te, hogy az ara​nyat vissza kell adni.
Smith el​vesz​tet​te a fe​jét, fegy​ver​r el fe​nye​g e​tő​zött, tűz​harc​ba ke​ve​r e​dett, s szí​ven lőt​ték.
A tör​vé​nye​sebb ke​r e​tek kö​zött űz​he​tő, va​ló​di sze​r en​cse​já​té​kok kö​zül a fá​r aó, a pó​ker, a hu​szon​-
egyes és a ru​lett volt a leg​nép​sze​r űbb. A XIX. szá​zad első fe​lé​ben a Mis​sis​sip​pi alsó fo​lyá​sa men​tén
he​lyez​ked​tek el a hír​hedt já​ték​ka​szi​nók, New Or​le​ans​ban, Vicks​burg​ben, Mem​phis​ben, va​la​mint a Na​-
t​chez-un​der-the-Hill (vagy​is a „Domb alat​ti Na​t​chez”) nevű ki​kö​tő​ben, ame​lyet több ezer ha​jós, sze​-
ren​cse​já​té​kos, pros​ti​tu​ált és ka​lan​dor né​pe​sí​tett be. Több száz ele​g áns, sö​tét öl​tö​nyös, hi​va​tá​sos ha​-
mis​kár​tyás uta​zott fel s alá a Mis​sis​sip​pi gőz​ha​jó​in. A leg​si​ke​r e​sebb egy olasz emig​r áns, Char​les
Cora volt, akit ki​til​tot​tak New Or​le​ans​ból, Vicks​burg​ből és Na​t​chez​ből is, mert hat hó​nap alatt nyolc​-
van​ö t​ezer dol​lárt nyert fá​r a​ó n. Egy ide​ig a sze​r en​cse​já​té​kos (gamb​ler) fog​lal​ko​zá​sa ugyan​o lyan el​fo​-
ga​dott hi​va​tás volt, mint az ügy​vé​de​ké vagy a pa​po​ké. Az​tán egy​r e job​ban szem​be​for​dul​tak ve​lük.
Elő​ször Vicks​burg​ben lin​csel​tek meg ötöt 1835-ben, majd ko​moly moz​g a​lom in​dult a sze​r en​cse​já​té​-
kok el​len, de a fo​lyó​völgy já​ték​ka​szi​nó​it csak a pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) tün​tet​te el vég​le​g e​sen.
A ha​mis​kár​tyá​sok nyu​g at​r a ván​do​r ol​tak, s az arany​láz ide​jén San Fran​cis​co lett a sze​r en​cse​já​ték
köz​pont​ja. A Par​ker Hou​se volt a leg​ele​g án​sabb já​ték​ka​szi​nó, mely​nek a dísz​ter​mé​ben a sze​r en​cse​já​-
té​ko​sok havi tíz​ezer dol​lárt hagy​tak ott. Ál​lí​tó​lag a leg​na​g yobb össze​g et, hat​van​ezer dol​lárt egy Ed
Moses nevű úr tet​te fel a fá​r a​ó ra, és a nyolc​ó rás játsz​ma so​r án két​száz​ezer dol​lárt vesz​tett. Char​les
Cora San Fran​cis​có​ban fe​jez​te be pá​lya​fu​tá​sát. 1855-ben az ut​cán agyon​lőt​te Wil​li​am H. Ri​chard​sont,
az Egye​sült Ál​la​mok mar​sall​ját. Pár éve még meg​úsz​hat​ta vol​na az ügyet az ön​vé​de​lem​r e hi​vat​koz​va,
de ek​kor már a vá​r os​la​kók​nak annyi​r a ele​g ük lett a bű​nö​zők​ből, hogy az ön​kén​tes rend​fenn​tar​tók bi​-
zott​sá​g a fel​akasz​tot​ta Co​r át. Egy má​sik hí​r es já​té​kos, J. J. Bryant is Ka​li​for​ni​á​ba köl​tö​zött, és olyan
jól ment neki az „üz​let”, hogy tá​vo​zá​sa​kor, 1854-ben száz​tíz​ezer dol​lárt kül​dött haza a fe​le​sé​g é​nek.
Ké​sőbb a déli ál​la​mok​ban foly​tat​ta „mes​ter​sé​g ét”, és tel​je​sen tönk​r e​ment, mert a nye​r e​mé​nyét a Kon​-
fö​de​r á​ció pa​pír​pén​zé​ben kap​ta meg, ami a pol​g ár​há​bo​r ú után már sem​mit sem ért.
A bá​nyász​vá​r o​sok​ban, majd a te​r e​lé​sek vég​pont​ja​in lévő „mar​ha​vá​r o​sok​ban” is vi​r ág​zó ipar​ág
volt a sze​r en​cse​já​ték, Den​ver​ben pél​dá​ul 1885-ben két​száz já​ték​ka​szi​nó mű​kö​dött. A co​lo​r a​dói Le​ad​-
vil​le egyik ka​szi​nó​já​ban akasz​tot​ták ki a so​kat idé​zett fel​ira​tot: „Ne lője le a zon​go​ris​tát! Meg​tesz
min​dent, amit tud!” (1945 után a jól zon​g o​r á​zó Harry S. Tru​man el​nö​köt gú​nyol​ták e fel​irat fel​idé​zé​-
sé​vel.) Wyatt Earp, Bat Mas​ter​son és „Vad” Bill Hic​kok is sze​r en​cse​já​té​kot űzött, ami​kor ép​pen nem
vál​lalt rend​fenn​tar​tói fel​ada​to​kat. (Lásd a 37. és a 38. fe​je​ze​tet!) Ezt a já​ték​ka​szi​nók tu​laj​do​no​sai sem
bán​ták. Egy​r észt azért, mert a hí​r es​sé​g ek​kel min​den​ki szí​ve​sen ját​szott, más​r észt azért, mert el​r i​asz​-
tot​ták a bű​nö​ző​ket.
 A XIX. szá​zad má​so​dik fe​lé​ben egy​r e több ál​lam til​tot​ta be a sze​r en​cse​já​té​kot, il​le​g á​li​san azon​ban
to​vább​r a is fenn​ma​r adt. A ha​zánk​ban „fél​ka​r ú rab​ló” né​ven em​le​g e​tett slot ma​chi​ne-t Char​les Fey,
egy San Fran​cis​có-i gé​pész ta​lál​ta fel 1895-ben. Li​berty Bellnek, vagy​is – a Füg​g et​len​sé​g i Nyi​lat​ko​zat
el​fo​g a​dá​sa ide​jén meg​kon​dí​tott phi​la​del​phi​ai ha​r ang​r a utal​va – a Sza​bad​ság ha​r ang​já​nak ne​vez​te el.
Ha a meg​for​g a​tott ke​r e​kek úgy áll​tak meg, hogy há​r om ha​r ang lát​szó​dott a gép nyí​lá​sá​ban, a sze​r en​-
csés já​té​kos öt​ven cen​tet ka​pott. Fey ha​ma​r o​san tö​me​g e​sen gyár​tot​ta a gé​pe​ket, s 50-50%-ban osz​to​-
zott a szó​r a​ko​zó​he​lyek tu​laj​do​no​sa​i​val a hasz​non. Ahol til​tott volt a sze​r en​cse​já​ték, ott az ef​fé​le gé​pe​-
ze​te​ket ze​ne​do​boz​nak ál​cáz​ták.
Ne​va​da 1931-ben le​g a​li​zál​ta a sze​r en​cse​já​té​kot, s előbb Reno és a ka​li​for​ni​ai South Lake Ta​hoe,
majd Las Veg​as vált an​nak köz​pont​já​vá. Ez utób​bi vá​r os​ba 1962-ben már ti​zen​két​mil​lió tu​r is​ta lá​to​g a​-
tott el, akik ek​kor há​r om​mil​li​árd dol​lárt ját​szot​tak el. 1994-re a ka​szi​nók be​vé​te​le már hat​mil​li​árd​r a
nö​ve​ke​dett. A XX. szá​zad má​so​dik fe​lé​ben pe​dig több in​di​án re​zer​vá​tum​ban is en​g e​dé​lyez​ték a sze​-
ren​cse​já​té​kot.
 36. Buffalo Bill – A showman
Wil​li​am F. Cody iga​zi ge​r en​da​ház​ban szü​le​tett Iowa Scott me​g yé​jé​ben, 1846. feb​r u​ár 26-án. Apja,
Isa​ac Cody pi​o ​nír far​mer volt, any​ját Mary Ann Bon​sell Lay​cock​nak hív​ták. A ve​ze​ték​név a Jer​sey-
szi​g e​ten élő, XVII. szá​za​di Le Caude csa​lád ne​vé​ből ala​kult ki. A hat​g yer​me​kes csa​lád 1854-ben két
sze​kér​r e pa​kol​ta fel min​de​nét, és Kan​sas​be köl​tö​zött, a Salt-pa​tak völ​g yé​be.
Kan​sas​ben ép​pen egy ki​sebb pol​g ár​há​bo​r ú volt ké​szü​lő​dő​ben. Az 1854-es Kan​sas-Neb​r as​ka-tör​-
vény ugyan​is úgy szer​vez​te meg a két ter​r i​tó​r i​u​mot, hogy a he​lyi la​kos​ság​r a bíz​ta, tör​vé​nye​sí​tik-e a
rab​szol​g a​sá​g ot vagy sem. Az egyik új ter​r i​tó​r i​u​mot ezért ha​ma​r o​san csak „vér​ző Kan​sas” né​ven em​-
le​g et​ték. Az észa​ki abo​li​ci​o ​nis​ták ugyan​is be​ván​dor​ló​kat és fegy​ve​r e​ket küld​tek, a dé​li​ek pe​dig Mis​-
sou​r i​ból özön​löt​tek át a vá​lasz​tás nap​ján (1855), hogy több he​lyen is sza​vaz​za​nak. A kor​mány le​he​tő​-
vé tet​te, hogy a vá​lasz​tá​si csa​lás​sal lét​r e​ho​zott tör​vény​ho​zás össze​g yűl​jön, mire a rab​szol​g a​ság fel​há​-
bo​r o​dott el​len​fe​lei sa​ját tör​vény​ho​zó szer​vet vá​lasz​tot​tak. Buf​fa​lo Bill min​dig büsz​kén em​le​g et​te,
hogy az ő apja on​tot​ta elő​ször a vé​r ét a rab​szol​g a​ság fel​szá​mo​lá​sá​ért, mert egy gyű​lé​sen, ahol a rab​-
szol​g a​ság be​ve​ze​té​se el​len szó​lalt fel, le​szúr​ták. A vér​ző fér​fit a fia, Bill vit​te haza sze​ké​r en. Ez​u​tán a
szom​széd​ja​ik el​len​ség​ként vi​sel​ked​tek ve​lük, lo​va​i​kat el​haj​tot​tak, ter​mé​sü​ket fel​g yúj​tot​ták. 1856-ban
John Brown, a mi​li​táns abo​li​ci​o ​nis​ták egyik ve​ze​tő​je le​mé​szá​r olt öt Dél​lel ro​kon​szen​ve​ző far​mert, s
a ter​r i​tó​r i​u​mon ha​ma​r o​san pol​g ár​há​bo​r ús ál​la​po​tok ala​kul​tak ki – még a pol​g ár​há​bo​r ú ki​tö​r é​se
(1861) előtt. De azért ne tú​lozzuk el az erő​szak tom​bo​lá​sát: ami​kor a tíz​éves Billt az apja el​küld​te ti​-
zen​há​r om éves nő​vé​r é​vel hét te​hé​nért, sen​ki sem bán​tot​ta a két gyer​me​ket a több na​pig tar​tó uta​zás
ide​jén.
Bill elő​ször a Rus​sell, Ma​jors & Waddell né​ven is​mert áru​szál​lí​tó vál​la​lat kül​dön​ce lett. (Lásd a 13.
fe​je​ze​tet!) A cég ka​r a​ván​ja​it hat​mé​te​r es kor​báccsal fel​sze​r elt ökör​haj​csá​r ok irá​nyí​tot​ták, akik erő​sza​-
kos ter​mé​sze​tük​r ől és mocs​kos szá​juk​r ól vol​tak hír​hed​tek. A haj​csá​r ok hosszú kor​bá​csai ak​ko​r á​kat
szól​tak, mint a pus​ka​lö​vés, és ál​lí​tó​lag az ök​r ök fü​lé​r e te​le​pe​dő le​g ye​ket is agyon tud​ták csap​ni ve​-
lük, anél​kül, hogy az ökör ezt ész​r e​vet​te vol​na. Napi ti​zen​ö t mér​föl​det ha​lad​tak ka​r a​ván​ja​ik​kal, ame​-
lyek​ben hu​szon​ö t áru​szál​lí​tó sze​kér volt, s va​la​mennyi sze​ké​r en há​r om ton​na áru. Egy év​ti​ze​den át ők
vol​tak a Vad​nyu​g at áru​el​lá​tói. Bill ka​pott egy ösz​vért, és ő hoz​ta-vit​te az üze​ne​te​ket az ál​lo​má​sok kö​-
zött. Ek​kor lá​tott elő​ször bö​lé​nye​ket a Nagy Sík​sá​g on, s ek​kor ta​lál​ko​zott elő​ször a nála tíz év​vel idő​-
sebb „Vad” Bill Hic​kok​kal, aki meg​vé​del​mez​te. Bill ugyan​is nem ug​r ott elég gyor​san az egyik ökör​-
haj​csár uta​sí​tá​sá​r a, aki ezért meg​po​foz​ta, mire a fiú az ar​cá​ba vág​ta a for​r ó, teli ká​vé​fő​zőt. A haj​csár
va​ló​szí​nű​leg szét​tép​te vol​na Billt, ha Hic​kok le nem üti. Ek​kor let​tek ba​r á​tok.
Bill ott volt, ami​kor a mor​mo​nok 1857-ben el​fog​ták és fel​g yúj​tot​ták a cég ka​r a​ván​ja​it. (Lásd a 9.
fe​je​ze​tet!) Ti​zen​egy éves ko​r á​ban le​lőtt egy in​di​ánt, ami​kor a har​co​sok szét​ker​g et​ték a vál​la​lat mar​-
há​it, majd a prém​va​dá​szok​kal 1859-ben el​lá​to​g at​ha​tott a La​r a​mie-erőd​be. A vissza​fe​lé ve​ze​tő úton a
ta​pasz​talt Le​wis Simp​son​nal s egy má​sik tár​sá​val együtt Bill is előre​lo​va​g olt, és vá​r at​la​nul negy​ven
in​di​án tá​madt rá​juk. Gyor​san meg​ö l​ték az ösz​vé​r e​i​ket, s a te​te​mek mö​g ött húz​ták meg ma​g u​kat pus​-
kák​kal és col​tok​kal fel​sze​r el​ve. Sze​r en​csé​r e az in​di​á​nok​nak még nem vol​tak pus​ká​ik, s más​fél nap
múl​va bé​kén hagy​ták őket. Bill ugyan​eb​ben az év​ben ara​nyá​sás​sal is meg​pró​bál​ko​zott a mai Den​ver
vi​dé​kén, de sem​mit sem ta​lált. 1859-1860 te​lén egy prém​va​dá​sza​ton el​tör​te a lá​bát, s tár​sa egy kuny​-
hó​ban hagy​ta, amíg se​g ít​sé​g et hoz. A ti​zen​ket​te​dik na​pon a fiú arra éb​r edt, hogy a kuny​hó tele van
szi​úk​kal. Sze​r en​csé​r e az egyi​ket, Eső​mos​ta Ar​cot (Rain in the Face) már is​mer​te a La​r a​mie-erőd​ből,
ezért meg​kí​mél​ték az éle​tét, csak a fegy​ve​r e​it vet​ték el. A hu​szon​ki​len​ce​dik na​pon vég​r e meg​ér​ke​zett
a tár​sa, és ki​ás​ta a kuny​hót a hó alól.
 A Rus​sell, Ma​jors & Waddell vál​la​lat ez​alatt kor​mány​se​g ély re​mé​nyé​ben lét​r e​hoz​ta a Pony Exp​ress
nevű lo​vas pos​ta​szol​g á​la​tot, vál​lal​va, hogy tíz na​pon be​lül el​jut​tat​ja a le​ve​le​ket Mis​sou​r i​ból Ka​li​for​-
ni​á​ba. (Lásd a 13. fe​je​ze​tet!) Mi​vel Cody mind​ö ssze ti​zen​négy és fél éves volt, egy negy​ven​ö t mér​föl​-
des út​sza​ka​szon lo​va​g olt. Nem túl so​ká​ig, mert a jól rek​lá​mo​zott szol​g ál​ta​tás meg​le​pő​en rö​vid ide​ig
mű​kö​dött, 1860. áp​r i​lis 3-tól 1861. ok​tó​ber 26-ig, amíg a táv​író fe​les​le​g es​sé nem tet​te. A vál​la​lat
csőd​be ment, de a Pony Exp​ress em​lé​ké​hez ren​g e​teg le​g en​da kap​cso​ló​dott: egye​sek sze​r int a dough​-
nut nevű, lyu​kas sü​te​ményt a szol​g á​lat el​ső​ként lóra pat​ta​nó al​kal​ma​zott​já​nak, Johnny Fry​nak ké​szí​-
tet​te egy ra​jon​g ó lány, hogy vág​ta​tás köz​ben az uj​já​r a húz​has​sa, és így ehes​se meg.
Az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) ki​tö​r é​se​kor a ti​zen​ö t éves Cody meg​ígér​te az édes​any​já​-
nak, hogy nem áll be ka​to​ná​nak ti​zen​nyolc éves kora előtt. Ezért meg​le​he​tő​sen dics​te​le​nül, ló​tol​vaj​-
ként kezd​te meg pol​g ár​há​bo​r ús pá​lya​fu​tá​sát – ter​mé​sze​te​sen azt ál​lít​va, hogy csak vissza​lop​ja Mis​-
sou​r i ál​lam la​ko​sa​i​tól a Kan​sas​ből ko​r áb​ban el​lo​pott ál​la​to​kat. Fél​ka​to​nai ön​kén​tes mi​lí​ci​ák fel​de​r í​-
tő​je​ként foly​tat​ta e dics​te​len te​vé​keny​sé​g et, majd egy na​g yobb ivá​szat után, 1864 feb​r u​ár​já​ban arra
éb​r edt, hogy be​so​r oz​ták a 7. kan​sa​si ön​kén​tes lo​vas​ez​r ed​be.
A pol​g ár​há​bo​r út kö​ve​tő​en Cody pos​ta​ko​csis lett, majd 1866. már​ci​us 6-án há​zas​sá​g ot kö​tött St.
Louis​ban Loui​sa Fre​deri​ci​vel. Rosszab​bul nem is vá​laszt​ha​tott vol​na: a fran​cia be​ván​dor​lók​tól szár​-
ma​zó, zár​dá​ban ne​vel​ke​dett lány utált min​dent, ami a Vad​nyu​g at​hoz kö​tő​dött. Cody meg​pró​bált csa​lá​-
di éle​tet élni, az any​ja há​zát fo​g a​dó​ként mű​köd​tet​ni, de gyor​san fel​ad​ta, s egy​vég​té​ben hat hó​nap​nál
töb​bet kép​te​le​nek vol​tak együtt töl​te​ni a fe​le​sé​g é​vel. 1866 vé​g én már a had​se​r eg fel​de​r í​tő​je​ként te​vé​-
keny​ke​dett „Vad” Bill Hic​kok​kal. Azért le​á​nya, Arta szü​le​té​sé​r e haza tért, s újra hoz​zá​lá​tott a tisz​tes,
pol​g á​r i élet​mód​hoz. 1867-ben Wil​li​am Rose nevű part​ne​r é​vel egy Rome nevű vá​r ost ala​pí​tott, ab​ban
re​mény​ked​ve, hogy a vas​út ha​ma​r o​san oda​ér, és fel​len​dí​ti a gaz​da​sá​g i éle​tet. Egy hó​na​pon be​lül a né​-
pes​ség el​ér​te a két​ez​r et, fel​épült két​száz ház, Cody el​hoz​ta a csa​lád​ját is. Csak​hogy a vas​út ügy​nö​két
nem vet​ték be az üz​let​be, s ezért a Kan​sas Pa​ci​fic vas​út​vo​na​la in​kább az egy mér​föld tá​vol​ság​ban
lévő Hays City felé ka​nya​r o​dott. Egy ko​le​r a​jár​vány is ki​tört, s így az​tán Rome-ból min​den​ki át​köl​tö​-
zött Hays City​be.
Mit volt mit ten​ni? Loui​sa vissza​tért St. Louis​ba, Cody pe​dig vál​lal​ta, hogy bö​lény​hús​sal lát​ja el a
Kan​sas Pa​ci​fic nevű vas​út​épí​tő vál​la​lat mun​ká​sa​it (1867-1868). Em​lék​ira​ta​i​ban azt ál​lí​tot​ta, hogy ti​-
zen​nyolc hó​nap alatt 4280 bö​lényt lőtt. Eb​ben a mun​ka​kör​ben ra​g adt rá a Buf​fa​lo (vagy​is Bö​lény)
Bill név. Egyes le​g en​dák sze​r int Billy Com​stock​kal való va​dá​sza​ti ver​sen​g és so​r án nyer​te el. Va​ló​ban
sor ke​r ült egy ilyen ver​seny​r e: be​vág​tat​tak egy bö​lény​csor​da kö​ze​pé​be, s Bill öt​ven​hat ál​la​tot ej​tett el,
el​len​fe​le pe​dig „csak” har​minc​he​tet. De a ne​vét nem ezért kap​ta: ak​ko​r i​ban egy​sze​r ű​en ked​vel​ték az
ef​fé​le el​ne​ve​zé​se​ket. A tör​té​né​szek há​r om Te​xas Jac​ket és két Ca​li​for​nia Joe-t is is​mer​nek, s nem ke​-
ve​sebb, mint négy vagy öt Buf​fa​lo Billt.


1868-ban Cody már a had​se​r eg szá​má​r a va​dá​szott. Ami​kor a ka​men​csik és ká​jo​vák ha​di​ö s​vény​r e
lép​tek, ő vit​te meg a hírt a kan​sa​si Hays-erőd​be, há​r om​száz​ö t​ven​ö t mér​föl​det téve meg hat​van óra
alatt. Ezért az ot​ta​ni 5. lo​vas​ez​r ed fel​de​r í​tő​i​nek ve​ze​tő​jé​vé ne​vez​ték ki. Részt vett az in​di​á​nok el​le​ni
had​já​r a​tok​ban, ti​zen​hat csa​tá​ban har​colt. Tá​bor​no​ka az éves je​len​tés​ben kü​lön ki​emel​te Cody nyom​-
ol​va​sói és cél​lö​vői te​het​sé​g ét. A had​ügy​mi​nisz​ter en​g e​dé​lyé​vel száz dol​lár ju​tal​mat ka​pott, ami ek​ko​-
ri​ban óri​á​si összeg volt. 1869-ben részt vett a Ma​g as Bika (Tall Bull) nevű sá​jen fő​nök „ku​tya​ka​to​-
nák” (Ho​ta​mi​taneo) el​ne​ve​zé​sű csa​pa​tá​nak ül​dö​zé​sé​ben, akik el​r a​bol​tak két fe​hér asszonyt. Cody ja​-
vas​la​tá​r a nagy ív​ben meg​ke​r ül​ték az in​di​á​nok tá​bo​r át, s kürt​szó​r a ron​tot​tak rá​juk, on​nan, ahon​nan
nem vár​ták. Az egyik asszonyt, Ma​r ia Wei​chelt si​ke​r ült meg​men​te​ni, s ezt ké​sőbb gyak​r an el is ját​-
szot​ták Buf​fa​lo Bill cir​ku​szá​ban. (A má​si​kat az in​di​á​nok agyon​ver​ték.)
Ek​kor „fe​dez​te fel” őt Ed​ward Zane Carr​o ll Jud​son, aki Ned Bunt​li​ne né​ven írt pony​va​r e​g é​nye​ket.
1869 vé​g én je​lent meg a New York We​ekly című lap​ban a Buf​fa​lo Bill, The King of Bor​der Men (Buf​fa​-
lo Bill, a ha​tár​vi​dé​ki fér​fi​ak ki​r á​lya) című tör​té​net. Cody fo​ko​za​to​san hí​r es​sé vált: ami​kor be​fo​lyá​sos
kül​föl​di ven​dé​g ek lá​to​g at​tak el Nyu​g at​r a, több​ször is fel​kér​ték, hogy kí​sér​je őket. A leg​elő​ke​lőbb
ilyen ven​dé​g e II. Sán​dor cár har​ma​dik fia, Alek​szej nagy​her​ceg volt 1872-ben. A nagy​her​ceg lá​to​g a​-
tá​sá​nak utol​só nap​ján Két Lán​dzsa, a hí​r es sziú va​dász be​mu​tat​ta, ho​g yan kell nyíl​lal ke​r esz​tül​lő​ni
egy bö​lényt. Va​ló​szí​nű​leg ez volt a tör​té​ne​lem első vad​nyu​g a​ti show​mű​so​r a. A XX. szá​zad​ban né​há​-
nyan a bö​lé​nyek egyik ki​pusz​tí​tó​já​nak nyil​vá​ní​tot​ták Buf​fa​lo Billt, meg​fe​led​kez​ve ar​r ól, hogy ép​pen
az in​dí​tot​ta meg a bö​lé​nyek vé​del​mé​r e irá​nyu​ló moz​g al​mat, hogy Buf​fa​lo Bill nép​sze​r ű​sí​tet​te őket.
1872-ben Codyt meg​hív​ták a Bunt​li​ne köny​vé​ből ké​szült szín​da​r ab be​mu​ta​tó​já​r a New York​ba. Még
ez év​ben ér​dem​r end​r e ter​jesz​tet​ték fel szol​g á​la​ta​i​ért, bé​ke​bí​r ó​vá vá​lasz​tot​ták, és kis hí​ján kép​vi​se​lő
lett Neb​r as​ka tör​vény​ho​zó szer​vé​ben. Pár hó​nap múl​va azon​ban már sa​ját ma​g át ala​kí​tot​ta egy chi​ca​-
gói szín​ház​ban. Ami​kor el​fe​lej​tet​te a szö​ve​g et, sza​ba​don me​sélt össze​vissza, és így is nagy si​kert ara​-
tott. A The Scouts of the Pra​i​rie or Red De​vilt​ry as It Is (A pré​r i fel​de​r í​tői, avagy a vö​r ös ör​dön​g ös​-
ség a maga va​ló​já​ban) című szín​da​r ab​nak ter​mé​sze​te​sen sem​mi köze nem volt a va​ló​ság​hoz. Ál​lí​tó​-
lag négy óra alatt ké​szült, s a be​mu​ta​tó után a kri​ti​ku​sok azt la​tol​g at​ták, mit is csi​nált ilyen hosszú ide​-
ig a szer​ző, Ned Bunt​li​ne. A drá​ma hős​nő​jét pe​dig e sza​vak​kal di​csér​te meg egy új​ság: „gyö​nyö​rű in​-
di​án szűz, olasz ak​cen​tus​sal, aki nem tud el​len​áll​ni a fel​de​rí​tők​nek”. A kö​zön​ség kö​r é​ben az elő​adás
még​is ha​tal​mas si​kert ara​tott. Még azt sem bán​ták, hogy Buf​fa​lo Bill le​ki​a​bált a né​ző​tér​r e fe​le​sé​g é​-
nek: „Hé, mama, én az​tán na​gyon rossz szí​nész va​gyok, ugye? Őszin​tén, mama, on​nan is olyan rossz
ez, mint ahogy mi in​nen fent​ről érezzük?” A kö​zön​ség​nek min​den jel sze​r int nem mű​vé​szet​r e vagy a
va​ló​ság áb​r á​zo​lá​sá​r a volt szük​sé​g e, ha​nem egy jó „show​man​r e”, egy von​zó, jó kül​se​jű, ro​kon​szen​-
ves fér​fi​r a, ha​za​fi​as gesz​tu​sok​r a, a folk​lór ele​me​i​ből és a na​ci​o ​na​lis​ta szó​la​mok​ból gyúrt egy​ve​leg​-
re, vagy​is arra a kü​lö​nös mű​faj​r a, amit ma wes​tern​nek ne​ve​zünk.
Buf​fa​lo Bill azon​ban nem​csak az a nyu​g a​ti volt, aki fel​lé​pett a ke​le​ti szín​pa​do​kon, ha​nem az a ke​le​-
ti show​man is, aki egy ide​ig rend​sze​r e​sen visszaj​árt a pré​r i​r e. Az 1870-es évek​ben ősz​től ta​va​szig a
szín​há​zak​ban ját​szott, majd nyá​r on ide​g en​ve​ze​tő​ként, nyom​ke​r e​ső​ként dol​g o​zott, sőt a had​se​r eg ak​ci​-
ó​i​ban is részt vett. Vagy​is pon​to​san azt az éle​tet élte, ame​lyet el​ját​szott. Nem​csak ke​le​ten ala​kí​tot​ta a
nyu​g a​ti har​cost, ha​nem nyu​g a​ton is a ke​le​ti show​mant. Több mint egy tu​cat​nyi író adott ki mint​egy
ezer​hét​száz pony​va​r e​g ényt el​kép​zelt ka​land​ja​i​r ól.
1876-ban részt vett ab​ban a had​já​r at​ban, amely​ben Cus​ter al​ez​r e​des el​esett (lásd a 28. fe​je​ze​tet!) –
de már jel​mezt vi​selt, fe​ke​te bár​sony va​qu​e​ro öl​tö​zé​ket, vö​r ös dí​szí​tés​sel és ezüst​g om​bok​kal. Úgy is
vi​sel​ke​dett, mint​ha szín​pa​don áll​na. Ami​kor egy ve​sze​del​mes tűz​pár​baj​ban le​lőt​te és meg​skal​pol​ta
Sár​g a Haj sá​jen fő​nö​köt, ma​g as​r a emel​te a „tró​fe​át”, és fel​ki​ál​tott: „Az első skalp Cus​te​rért!” (A
skal​pot ál​lí​tó​lag fel​ad​ta pos​tán a fe​le​sé​g é​nek, aki majd​nem el​ájult, ami​kor ki​bon​tot​ta a cso​mag​ból a
bom​lás​nak in​dult „tró​fe​át”.) Cody ez​u​tán a ke​le​ti par​ti vá​r o​sok szín​pa​da​i​r a vissza​tér​ve el​ját​szot​ta a
tör​tén​te​ket. Vagy​is a tény​le​g es nyu​g a​ti hős​tet​tek után a szín​pad​r a lé​pett, majd show​man​ként vissza​tért
a va​ló​di Nyu​g at in​di​án​há​bo​r ú​i​ba, ahol jel​mez​ben és a szín​pa​di​as gesz​tu​sok​kal haj​tot​ta vég​r e azo​kat a
har​ci cse​lek​mé​nye​ket, ame​lye​ket az​tán ke​le​ten újra el​ját​szott a szín​pa​don. Mi​vel rend​kí​vül von​zó kül​-
se​jű, jó hu​mo​r ú, ke​dé​lyes fér​fi volt, aki nem vet​te ko​mo​lyan ma​g át, és nem nagy​ké​pűs​kö​dött, igen
so​kan azt ál​lí​tot​ták róla, hogy egy je​len​ték​te​len sen​ki. Pe​dig ha​tal​mas sze​r e​pe volt a Vad​nyu​g at​r ól vi​-
lág​szer​te ki​ala​kí​tott kép meg​for​má​lá​sá​ban és a tö​meg​szó​r a​ko​zás új for​má​i​nak meg​te​r em​té​sé​ben.
Buf​fa​lo Bill ez​u​tán hat éven ke​r esz​tül lé​pett fel a szín​pa​do​kon. 1882-től már nyílt szí​ni lo​vas​be​mu​-
ta​tó​kat ren​de​zett, cél​lö​vés​sel és va​ló​di bö​lé​nyek​kel. Az első ilyen showt 1883. jú​li​us 4-én mu​tat​ták be
a neb​r as​kai North Plat​te vá​r os​ban. Az elő​adá​sok címe ez volt: Buf​fa​lo Bill’s Wild West, vagy​is Buf​fa​lo
Bill Vad​nyu​g a​ta. „Iga​zi” cow​boyok lép​tek fel – csak ép​pen ra​g yo​g ó​an tisz​ta öl​tö​zék​ben, „tíz​g al​lo​-
nos” ka​la​po​kat, szőr​més láb​szár​vé​dő​ket (chaps) és csil​lo​g ó sar​kan​tyú​kat vi​sel​ve. „Iga​zi” in​di​á​nok je​-
len​tek meg – csak ép​pen ki​zá​r ó​lag ki​fes​tett, lát​vá​nyos toll​díszt vi​se​lő szi​úk. És be​mu​tat​ták, ho​g yan tö​-
rik be a csi​kó​kat, ho​g yan men​tik meg az in​di​á​nok ál​tal ül​dö​zött pos​ta​ko​csi​kat, és ho​g yan tá​mad​ják
meg a ge​r en​da​ház​ban vé​de​ke​ző far​me​r e​ket. A né​zők af​fé​le is​me​r et​ter​jesz​tés​nek fog​ták fel a dol​g ot,
meg​él​je​nez​ték a lo​vas​sá​g ot, pfu​joz​tak az in​di​á​nok​r a, és él​vez​ték a ze​ne​kar já​té​kát.
Va​jon Cody rú​tul ki​zsák​má​nyol​ta vol​na az ame​r i​kai Nyu​g at le​g yő​zött ős​la​kó​it, s cir​kusz​ban mu​to​-
gat​ta őket, pusz​ta de​ko​r á​ci​ó ​ként? A tör​tén​te​ket úgy is fel​fog​hat​juk, hogy mun​kát adott a re​zer​vá​tu​mok
mun​ka​nél​kü​li la​kó​i​nak, bő​kezű​en meg​ju​tal​maz​ta, aján​dé​kok​kal hal​moz​ta el őket, és be​utaz​ta ve​lük a
vi​lá​g ot. Az in​di​á​nok min​den bi​zonnyal jól érez​ték ma​g u​kat a cir​kusz​ban, jól ke​r es​tek, és az elő​adá​-
sok szü​ne​té​ben (amint ezt egy ko​r a​be​li fény​ké​pen lát​hat​juk) a sát​r ak ár​nyé​ká​ban ping​pon​g oz​tak. Az
1885-ös évad​ban a show leg​hí​r e​sebb fel​lé​pő​je Ülő Bika sziú fő​nök volt, aki négy hó​na​pon ke​r esz​tül
heti öt​ven dol​lárt és száz​hu​szon​ö t dol​lár osz​ta​lé​kot ka​pott, rá​adá​sul ki​zá​r ó​la​g os jo​g ok​kal bírt port​r é​-
i​nak és alá​írá​sa​i​nak áru​sí​tá​sá​r a. Min​den​nek fe​jé​ben csak annyit kel​lett ten​nie, hogy ott lo​va​g olt a fel​-
vo​nu​lá​son, és ven​dé​g e​ket fo​g a​dott a tipijé​ben. (Lásd a 30. fe​je​ze​tet!)
A má​sik hí​r es sztár Kis An​nie Oak​ley volt, ere​de​ti ne​vén Pho​e​be Anne Moses (1860-1926). A kö​-
zön​ség imád​ta, mert úgy né​zett ki, mint egy kis​lány, min​dig szok​nyát vi​selt, női nye​r eg​ben ült, és
meg​ma​r adt szi​g o​r ú​an er​köl​csös hölgy​nek, de ki​lőt​te a ci​g a​r et​tát a fér​je, Frank But​ler szá​já​ból, és ké​-
pes volt tü​kör​ből cé​loz​va el​ta​lál​ni egy zsi​nó​r on for​g a​tott pa​lac​kot. Ülő Bika a lá​nyá​nak te​kin​tet​te, és
Wa​ta​nya Ci​ci​lia (Litt​le Sure Shot, Kis Biz​to​san Lövő) név​r e ke​r esz​tel​te el.
A cir​kusz nagy​üzem​mé fej​lő​dött, s Nate Sals​bu​r y szer​ve​ző​mun​ká​já​nak kö​szön​he​tő​en egy év​ben
ké​pe​sek vol​tak száz​har​minc vá​r os​ban be​mu​ta​tót tar​ta​ni. A mint​egy öt​száz ar​tis​tát és se​g éd​je​i​ket a fel​-
sze​r e​lé​se​ik​kel és ál​la​ta​ik​kal együtt ti​zen​nyolc va​g on​ból álló vo​nat szál​lí​tot​ta. 1887-ben Lon​don​ba lá​-
to​g at​tak, Vik​tó​r ia ki​r ály​nő ural​ko​dá​sá​nak öt​ve​ne​dik év​for​du​ló​já​r a. A wind​so​r i kas​tély ud​va​r án a gö​-
rög, dán, szász és bel​g a ki​r ály be​ült a vad​nyu​g a​ti pos​ta​ko​csi​ba, Wales her​ce​g e fel​ka​pasz​ko​dott Buf​fa​-
lo Bill mel​lé a bak​r a, az in​di​á​nok pe​dig sze​r e​pük​höz hűen, üvöl​töz​ve haj​ku​r ász​ták őket. A maj​da​ni
VII. Ed​ward, Wales her​ce​g e így szólt Cody​hoz a pos​ta​ko​csin ülve: „Ez​re​des, négy ki​rá​lya még biz​to​-
san nem volt!” Cody vá​la​sza: „Négy ki​rá​lyom már volt, de a wale​si her​ceg​gel együtt ez már egy ro​yal
flush!”

A cir​kusz be​utaz​ta Eu​r ó​pát, s a Va​ti​kán​ban az in​di​á​nok jót ne​vet​tek a pápa csí​kos nad​r á​g ot vi​se​lő
sváj​ci gár​dis​tá​in. Man​ches​ter​ben már egy elekt​r o​mo​san meg​vi​lá​g í​tott am​fi​te​át​r um​ban ad​tak elő, Né​-
met​o r​szág​ban pe​dig II. Vil​mos csá​szár fel​kér​te An​nie Oak​leyt, hogy az ő szá​já​ból lője ki a szi​var​ját.
An​nie az első vi​lág​há​bo​r ú ide​jén gyak​r an saj​nál​ko​zott, hogy ez​út​tal sem ta​lált mel​lé.
Ami​kor Cody 1890-ben meg​tud​ta, hogy Ülő Bika fő​nök csat​la​ko​zott a szel​lem​tánc nevű moz​g a​-
lom​hoz, és a ha​tó​sá​g ok a le​tar​tóz​ta​tá​sát ter​ve​zik, azon​nal öreg ba​r át​ja se​g ít​sé​g é​r e si​e​tett. Azt ter​vez​te,
hogy ma​g á​val vi​szi, de a Ya​tes-erőd ka​to​nái le​itat​ták, majd vissza​vo​nat​ták a re​zer​vá​tum meg​lá​to​g a​tá​-
sá​nak en​g e​dé​lyét. Pár nap múl​va pe​dig Ülő Bi​kát meg​ö l​ték, ami​kor el​len​állt a le​tar​tóz​ta​tás​nak.
Az 1893-as chi​ca​g ói vi​lág​ki​ál​lí​tá​son Cody cir​ku​sza már fel​so​r a​koz​ta​tott af​r i​kai be​du​i​no​kat, cári
ko​zá​ko​kat, né​met ulá​nu​so​kat és an​g ol dzsi​dá​so​kat is, s a mű​sort el​ne​vez​ték „a vi​lág ke​mény lo​va​sai
kong​r esszu​sá​nak” (Cong​ress of Rough Ri​ders of the World). A si​ker da​ca​r a Cody ál​lan​dó pénz​za​var​-
ral küsz​kö​dött, mert igen bő​kezű​en osz​to​g at​ta a pén​zét mind csa​lád​tag​ja​i​nak, mind a fi​a​tal szí​nész​-
nők​nek. Min​den szél​há​mos „meg tud​ta fej​ni”. Bá​nyá​kat, szál​lo​dá​kat, föld​bir​to​kot vá​sá​r olt, s va​la​-
mennyi​r e rá​fi​ze​tett. Fe​le​sé​g e vég​te​le​nül fél​té​keny​nek bi​zo​nyult, s bár há​r om lányt és egy fiút szült
neki, Cody 1904-ben vá​ló​pert in​dí​tott el​le​ne. Az​zal vá​dol​ta, hogy meg akar​ta mér​g ez​ni, s még Vik​tó​-
ria ki​r ály​nő​r e is fél​té​keny​ke​dett. A saj​tó azon csú​fo​ló​dott, hogy a nagy in​di​án​har​cos most a sa​ját fe​le​-
sé​g é​vel foly​tat küz​del​met, a bí​r ó​ság pe​dig az asszony mel​lé állt, és nem mond​ta ki a vá​lást. A nyil​vá​-
nos​ság előtt meg​hur​colt és meg​szé​g ye​ní​tett Cody 1906-ban újabb eu​r ó​pai tur​né​r a in​dult, s cir​ku​sza
ek​kor több elő​adást tar​tott Ma​g yar​o r​szá​g on is.
Buf​fa​lo Bill ter​mé​sze​te​sen az új ta​lál​mánnyal, a film​mel is meg​pró​bál​ko​zott. És újra az a fur​csa
hely​zet állt elő, hogy az első né​ma​fil​me​ken, 1913-ban sa​ját ma​g át ját​szot​ta el, ha​son​ló sze​r ep​r e be​-
szél​te rá Nel​son Mi​les tá​bor​no​kot, a Woun​ded Knee-nél le​zaj​lott üt​kö​ze​tet (lásd a 19. fe​je​ze​tet!) pe​dig
az ere​de​ti hely​szí​nen akar​ta fel​ven​ni, „va​ló​di” in​di​á​nok se​g ít​sé​g é​vel. Így per​sze sok​kal több gond​ja
volt, mint​ha szí​né​szek​kel és mű​te​r em​ben dol​g o​zott vol​na. Mi​vel „va​ló​di” in​di​á​nok vol​tak, so​ká​ig há​-
bo​r og​tak, hogy a szent sí​r ok fe​lett ve​szik fel a je​le​ne​te​ket, majd mi​után sze​r e​pük​höz hí​ven el​es​tek, ál​-
lan​dó​an fel​emel​ték a fe​jü​ket, hogy meg​néz​zék, mi tör​té​nik kö​r ü​löt​tük. Vagy​is a wes​tern​film, ez az eu​-
ró​pa​i​ak ál​tal annyi​r a le​g en​dás​nak, me​sés​nek és ope​r ett​sze​r ű​nek te​kin​tett mű​faj a meg​szü​le​té​sé​től
kezd​ve sok​kal szo​r o​sabb kap​cso​lat​ban állt a va​ló​ság​g al, mint ahogy ezt Eu​r ó​pá​ból néz​ve gon​dol​-
nánk. Már Buf​fa​lo Bill is igaz tör​té​ne​tet pró​bált be​mu​tat​ni, va​ló​sá​g os sze​r ep​lők​kel – per​sze azt már
nem ér​tet​te meg, hogy a fil​mek igaz​ság​tar​tal​ma és meg​g yő​ző ere​je nem azon áll vagy bu​kik, hogy a
sze​r ep​lői azo​no​sak-e vagy sem a be​mu​ta​tott ese​mény tény​le​g es részt​ve​vő​i​vel.
Éle​te vé​g én el​ad​ta az egész vál​lal​ko​zá​sát, de anya​g i okok​ból még​is kény​te​len volt gyak​r an fel​lép​ni,
s egy​r e na​g yobb füg​g és​be ke​r ült mun​ka​adó​i​tól. Vé​g ül iga​zi vad​nyu​g a​ti mó​don ve​tett vé​g et a fel​lé​pé​-
sek​nek: le​ül​tet​te ma​g á​val szem​ben a mun​ka​adó​ját, Harry H. Tam​ment, le​tett két pisz​tolyt az asz​tal​r a, s
kö​zöl​te, hogy sze​r in​te már le​tör​lesz​tet​te va​la​mennyi adós​sá​g át. Tam​men elő​ször per​r el fe​nye​g e​tő​-
zött, de a pisz​to​lyok lát​tán meg​g on​dol​ta ma​g át, és ki​egyez​tek.
Cody az utol​só nap​ja​it Den​ver​ben töl​töt​te, a nő​vé​r é​nél. Meg​kér​dez​te or​vo​sát, mennyi ide​je van
még hát​r a, s ami​kor meg​hal​lot​ta, hogy leg​fel​jebb har​minc​hat óra, fel​szó​lí​tot​ta a só​g o​r át, hogy kár​-
tyáz​za​nak egyet. Ha​lá​la (1917. ja​nu​ár 10.) után még Wood​r ow Wil​son is rész​vé​tet nyil​vá​ní​tott a csa​-
lád​nak. Hu​szon​ö t​ezer gyá​szo​ló vo​nult el ko​por​só​ja előtt a co​lo​r a​dói tör​vény​ho​zás épü​le​té​ben. A Lo​-
ok​o ut-he​g yen te​met​ték el, de mi​vel a holt​tes​tét Wyo​ming ál​lam is ma​g á​nak kö​ve​tel​te, a co​lo​r a​dó​i​ak
egy ide​ig tank​kal őriz​tet​ték sír​ját.
Le​g en​dá​ja csak az 1960-as évek​r e hal​vá​nyo​dott el. A Beat​les együt​tes már gú​nyo​san idéz​te fel em​-
lé​két Bun​ga​low Bill című da​lá​ban, Ro​bert Alt​man ren​de​ző pe​dig az in​di​á​nok ré​sze​g es és te​het​ség​te​len
ki​zsák​má​nyo​ló​já​nak tün​tet​te fel Buf​fa​lo Bill és az in​di​á​nok (Buf​fa​lo Bill and the In​di​ans, or Sit​ting
Bull’s His​to​ry Les​son, 1976) című film​jé​ben.
 37. Kik voltak a törvény leghíresebb védelmezői?
Az ame​r i​kai Nyu​g a​ton a tör​vény és a rend fenn​tar​tá​sa rend​kí​vü​li ne​héz​sé​g ek​be üt​kö​zött. A te​le​pe​-
sek olyan te​r ü​le​tek​r e ha​tol​tak be, ame​lye​ken nem te​vé​keny​ked​tek rend​fenn​tar​tó tes​tü​le​tek, az in​di​á​nok
kö​r é​ben ősi ha​g yo​mány​nak szá​mí​tott a há​bo​r ús​ko​dás, az ön​vé​del​met és ön​bí​r ás​ko​dást so​kan szük​-
ség​sze​r ű​nek te​kin​tet​ték, és sen​ki sem kor​lá​toz​ta a fegy​ve​r es, fi​a​tal fér​fi​ak vagy ép​pen bű​nö​zők ag​-
resszi​vi​tá​sát. Az első te​le​pe​sek az ősi an​g ol szo​ká​sok sze​r int hoz​tak lét​r e tör​vény​szé​ke​ket, ne​vez​tek
ki bí​r á​kat és she​r if​fe​ket. Nyu​g a​ton az el​szi​g e​telt kö​zös​sé​g ek bé​ke​bí​r ó​kat vá​lasz​tot​tak, vagy szük​ség
ese​tén ma​g uk vet​ték ül​dö​ző​be a bű​nö​ző​ket. Az ön​kén​tes rend​fenn​tar​tás (vi​gi​lant​ism) kü​lön​bö​ző for​-
má​i​nak néha ár​tat​la​nok is ál​do​za​tul es​het​tek, ugyan​ak​kor ez volt a leg​ha​té​ko​nyabb mód​szer a bű​nö​-
zők kor​dá​ban tar​tá​sá​r a, amíg min​den​hol lét​r e nem jött a me​g yei, ke​r ü​le​ti és szö​vet​sé​g i tör​vény​szé​kek
há​ló​za​ta. A tör​vé​nyes rend vé​del​mé​ben há​r om tiszt​vi​se​lő​nek volt ve​ze​tő sze​r e​pe, a szö​vet​sé​g i mar​-
sall​nak (ne​vez​ték az Egye​sült Ál​la​mok mar​sall​já​nak is), a she​r iff​nek és a vá​r o​si mar​sall​nak.
Az Egye​sült Ál​la​mok kor​má​nya 1789-től ne​ve​zett ki szö​vet​sé​g i mar​sal​lo​kat az ál​lam​má még nem
szer​ve​ző​dött ter​r i​tó​r i​u​mok élé​r e. A mar​sal​lok az el​nök sze​mé​lyes ki​ne​ve​zett​jei vol​tak, akik​nek óri​á​si
te​r ü​le​te​ken kel​lett fenn​tar​ta​ni​uk a ren​det, be​tar​tat​ni​uk a szö​vet​sé​g i tör​vé​nye​ket, és vég​r e​haj​ta​ni​uk a
tör​vény​szé​kek dön​té​se​it. Ezért annyi he​lyet​test ne​vez​het​tek ki, amennyit jó​nak lát​tak. Ide​jük nagy ré​-
szét idé​zé​sek ki​adá​sá​val, ta​núk gyűj​té​sé​vel, es​küdt​szé​kek össze​ál​lí​tá​sá​val, bir​to​kok el​adá​sá​val, bí​r ói
pa​r an​csok és meg​ha​tal​ma​zá​sok vég​r e​haj​tá​sá​val töl​töt​ték – va​la​mint ter​mé​sze​te​sen a bű​nö​zők ül​dö​zé​-
sé​vel.
A me​g ye (county) szint​jen a vá​lasz​tott she​r iff és he​lyet​te​sei gon​dos​kod​tak a tör​vé​nyek be​tar​ta​tá​sá​-
ról, és szed​ték be az adó​kat. A leg​kü​lön​bö​zőbb jel​vé​nye​ket vi​sel​ték, a leg​g ya​ko​r ibb a bá​dog​ból ké​-
szült, öt- vagy hat​ágú csil​lag volt. A she​r iff​nek kel​lett tisz​te​let​ben tar​tat​nia a pár​ba​jo​zást és fegy​ver​vi​-
se​lést til​tó ren​de​le​te​ket, s ez bi​zo​nyos ré​g i​ó k​ban szin​te meg old​ha​tat​lan prob​lé​mát je​len​tett. Mind​-
azon​ál​tal a she​r iff hi​va​ta​la in​kább po​li​ti​kai jel​le​g ű volt, mint rend​fenn​tar​tói, s nem kel​lett sze​mé​lye​-
sen ren​det csi​nál​nia az ivók​ban. A she​r if​fek ál​tal a ban​di​ták ül​dö​zé​sé​r e lét​r e​ho​zott fegy​ve​r es kü​lö​nít​-
ményt pos​se-nak ne​vez​ték. Te​xas​ban kons​táb​le​r ek (con​stab​les) né​ven em​le​g et​ték a she​r iff he​lyet​te​se​it.
A Mis​sis​sip​pi​től nyu​g at​r a a vá​r o​si mar​sall vált a leg​hí​r e​sebb bé​ke​fenn​tar​tó tiszt​vi​se​lő​vé. A vá​r os
ta​ná​csa ne​vez​te ki, akár​csak a mai rend​ő r​fő​nö​kö​ket. Ő is jel​vényt vi​selt, és ő is ne​vez​he​tett ki he​lyet​-
te​se​ket. Az ital​fo​g yasz​tás, sze​r en​cse​já​ték és pros​ti​tú​ció sza​bá​lyo​zá​sa is a fel​ada​tai közé tar​to​zott,
akár​csak a ké​mé​nyek el​len​ő r​zé​se, a jár​dák ki​ja​ví​tá​sa vagy a dö​g ök el​szál​lít​ta​tá​sa. A vá​r o​si mar​sall
hi​va​ta​la jó​val ve​szé​lye​sebb volt a she​r if​fé​nél, mert neki kel​lett sze​mé​lye​sen szem​be​száll​nia a ré​sze​-
gek​kel és a bű​nö​zők​kel.
Egyes ál​la​mok sa​ját rend​fenn​tar​tó tes​tü​le​te​ket hoz​tak lét​r e. Te​xas​ban Step​hen F. Aus​tin ala​pí​tot​ta
meg még 1826-ban a Te​xas Rangers nevű fél​ka​to​nai szer​ve​ze​tet. E lo​vas csend​ő r​ség tag​jai, a
rangerök sa​ját lo​vu​kat és sa​ját fegy​ve​r e​i​ket hasz​nál​ták, nem volt se zász​la​juk, se egyen​r u​há​juk, se or​-
vo​si szol​g á​la​tuk. Kis csa​pa​ta​ik a ha​tár​vi​dé​ket jár​ták, hogy je​lez​ni tud​ják az in​di​á​nok és a ban​di​ták tá​-
ma​dá​sa​it. Ők ter​jesz​tet​ték el Te​xas​ban a Colt tí​pu​sú for​g ó​pisz​toly hasz​ná​la​tát. A Te​xas Rangers több​-
szö​r i át​szer​ve​zés után mind​má​ig mű​kö​dik, mint az Egye​sült Ál​la​mok leg​r é​g eb​bi rend​ő r​sé​g e. Ka​li​-
for​nia, Ari​zo​na és Új-Me​xi​kó is lét​r e​ho​zott egy kis idő​r e ha​son​ló szer​ve​ze​te​ket, az in​di​án re​zer​vá​tu​-
mok​ban pe​dig spe​ci​á​lis in​di​án rend​ő ri egy​sé​g ek te​vé​keny​ked​tek.
A szer​ve​zett rend​fenn​tar​tás meg​szi​lár​du​lá​sa előt​ti idő​sza​kok ön​je​lölt rend​fenn​tar​tói kö​zül Roy
Bean bíró (1825?-1903) volt a leg​hí​r e​sebb. Ka​lan​dos éle​tet élt Me​xi​kó​ban, Ka​li​for​ni​á​ban és Te​xas​-
ban, a pol​g ár​há​bo​r ú ide​jén (1861-1865) pe​dig csem​pé​szet​tel fog​lal​ko​zott. Egy asszony mi​att San Di​e​-
gó​ban meg​ö lt va​la​kit, s fel​akasz​tot​ták. Nem tud​juk, mi is tör​tén​he​tett pon​to​san, de élet​ben ma​r adt, s az
il​le​tő hölgy​nek si​ke​r ült le​vág​nia a kö​tél​r ől, mi​előtt meg​ful​ladt vol​na. A nya​kán lévő seb​he​lyet ken​dő​-
vel ta​kar​ta el, és éle​te vé​g é​ig nem tud​ta el​for​dí​ta​ni a fe​jét. San An​to​ni​ó ​ban oly nép​sze​r ű üz​let​em​ber
lett, hogy az egyik vá​r os​r ész (Be​an​town) máig az ő ne​vét vi​se​li. 1882-ben gon​dolt egyet, el​ad​ta min​-
de​nét, ott​hagy​ta a fe​le​sé​g ét a négy gye​r ek​kel, és a Pe​cos fo​lyó nyu​g a​ti part​ján, a me​xi​kói ha​tá​r on te​-
le​pe​dett le. Kocs​mát nyi​tott, bé​ke​bí​r ó​vá vá​lasz​tat​ta ma​g át, s ki​je​len​tet​te, hogy ő kép​vi​se​li „a tör​vényt
a Pe​cos​tól nyu​gat​ra”. Több ál​la​tot tar​tott, a ven​dé​g ek ked​ven​ce egy Brú​nó nevű, nagy, fe​ke​te med​ve
volt, amely ver​senyt ivott ve​lük. Bean kocs​má​ja a vas​út​ál​lo​más mel​lett volt, s az ide lá​to​g a​tó uta​sok
so​ha​sem kap​tak vissza na​g yobb cím​le​tű bank​je​g ye​ik​ből. Ha na​g yon erős​köd​tek, a bíró meg​bír​sá​g ol​ta
őket a vissza​já​r ó összeg​r e. Ami​kor pe​dig Te​xas tör​vény​ho​zá​sa 1896-ban be​til​tot​ta a boksz​meccse​ket,
Bean ren​de​zett egyet a Rio Gran​de ha​tár​fo​lyó ho​mok​szi​g e​tén, amely nem tar​to​zott Te​xas​hoz. Há​r om
kü​lön​vo​nat hoz​ta az ér​dek​lő​dő​ket, s va​la​mennyi​en so​kat fo​g yasz​tot​tak Bean kocs​má​já​ban, mi​előtt az
üres sö​r ös​hor​dó​kon lép​ked​ve át​men​tek a szi​g et​r e.

A te​le​pet, Lang​tryt ar​r ól a Ge​o r​g e Lang​try mér​nök​r ől ne​vez​ték el, aki ki​ügyes​ked​te, hogy erre ha​-
lad​jon a vas​út. Bean pe​dig a kocs​má​ját az ün​ne​pelt an​g ol szí​nész​nő, Lil​lie Lang​try (1853-1929) tisz​te​-
le​té​r e Jer​sey Lillynek ke​r esz​tel​te el. (Vagy​is Jer​sey Li​li​o ​má​nak, a szí​nész​nő ugyan​is Jer​sey szi​g e​tén
szü​le​tett. A két Lang​try​nek sem​mi köze egy​más​hoz.) So​sem ta​lál​koz​tak, de a nő port​r é​ja a kocs​ma fa​-
lán füg​g ött. A kör​nyék la​kói nem szí​ve​sen fo​lya​mod​tak ma​g a​sabb szin​tű bí​r ó​sá​g ok​hoz, in​kább el​fo​-
gad​ták bé​ke​bí​r ó​juk dön​té​se​it, aki egy 1879-es te​xa​si tör​vény​könyv alap​ján ítél​ke​zett kocs​má​já​ban.
Volt pisz​to​lya is, a te​kin​tély ked​vé​ért, de so​ha​sem hasz​nál​ta, s egye​sek sze​r int meg sem volt tölt​ve.
Min​den​ki tud​ta, hogy a vád​lot​tak​nak, vé​dők​nek, ügyé​szek​nek, ta​núk​nak és a hall​g a​tó​ság​nak egy​aránt
italt kell vá​sá​r ol​nia a per alatt. Az ügy​vé​dek je​len​lé​tét Bean sze​mé​lyes sér​tés​nek te​kin​tet​te, s ami​kor
egyi​kük a ha​be​as cor​pus el​vét idéz​te fel (vagy​is ki akar​ta adat​ni az egyik fog​lyot, hogy sza​bad​lá​bon
vé​de​kez​hes​sen), meg​bír​sá​g ol​ta ká​r om​ko​dá​sért. A ha​tó​sá​g ok egy​szer meg​elé​g el​ték Bean te​vé​keny​sé​-
gét, s a me​g ye la​kos​sá​g át sza​bá​lyos bé​ke​bí​r ó-vá​lasz​tás​r a kö​te​lez​ték. Az öreg​úr így mor​g ott: „Ma vá​-
lasz​tást akar​tam vol​na, el​ren​del​tem vol​na egyet!” De nem kel​lett ag​g ód​nia, a he​lyi la​kos​ság több​ször
is új​r a​vá​lasz​tot​ta.
Ami​kor egy holt​test​nél egy col​tot, negy​ven​egy dol​lárt és öt​ven cen​tet ta​lál​tak, Bean azon​nal meg​-
bír​sá​g ol​ta negy​ven​egy dol​lár​r a és öt​ven cent​r e til​tott fegy​ver​vi​se​lé​sért. Egy ba​r át​ját vi​szont fel​men​-
tet​te ha​son​ló vád alól, az​zal ér​vel​ve, hogy a le​tar​tóz​ta​tás pil​la​na​tá​ban állt, te​hát nem ál​lít​ha​tó, hogy
fegy​vert „hor​dott” ma​g á​val. Egy​szer ha​lál​r a ítélt egy fiút, aki ve​r e​ke​dés köz​ben le​lőtt egy lo​vat, majd
meg​saj​nál​ta, és meg​ke​g yel​me​zett neki, arra hi​vat​koz​va, hogy a lo​vast akar​ta le​lő​ni. Ren​g e​teg em​bert
meg​fe​nye​g e​tett, de so​ha​sem vé​g ez​te​tett ki sen​kit. Af​fé​le nem​ze​ti hí​r es​ség​g é vált, egy​r e töb​ben ke​r es​-
ték fel kocs​má​ját, s ha​lá​la után az imá​dott Lil​lie Lang​try is el​lá​to​g a​tott a róla el​ne​ve​zett kocs​má​val
ren​del​ke​ző te​le​pü​lés​r e (ame​lyet mind​má​ig a Roy Bean iránt ér​dek​lő​dő tu​r is​ták tar​ta​nak fenn).
A szer​ve​zett, szi​g o​r ú és tör​vé​nyes igaz​ság​szol​g ál​ta​tás leg​hí​r e​sebb kép​vi​se​lő​jé​vé Isa​ac Char​les Par​-
ker (1838-1896) vált, akit csak „Akasz​tó Bíró” né​ven em​le​g et​tek. Ohi​ó ​ban szü​le​tett, Mis​sou​r i kép​vi​-
se​lő​je volt (1871-1875), majd Ulys​ses S. Grant el​nök a Smith-erőd​ben szé​ke​lő Ar​kan​sas Nyu​g a​ti Ke​-
rü​le​ti Bí​r ó​ság élé​r e ne​vez​te ki, amely​nek az In​di​án Ter​r i​tó​r i​um is a ha​tás​kö​r é​be tar​to​zott. Par​ker a
szi​g o​r á​r ól volt hí​r es, de azt is hang​sú​lyoz​ni kell, hogy a ke​r ü​le​té​ben hat​van​ö t rend​fenn​tar​tó tiszt​vi​se​-
lő halt meg hi​va​ta​li kö​te​les​sé​g e tel​je​sí​té​se köz​ben, s ő úgy érez​te, hogy in​kább az ál​do​za​tok​r a kell te​-
kin​tet​tel len​nie, mint a bű​nö​sök​r e. Így be​szélt az el​ítél​tek​kel jó​té​kony​ko​dó höl​g yek​r ől: „Azok a ked​-
ves asszo​nyok, akik vi​rá​go​kat és sü​te​ményt hoz​nak a bű​nö​zők​nek, jót akar​nak, de ez el​hi​bá​zott jó​ság...
Csak az el​ítél​tet lát​ják, aki ta​lán meg van lán​col​va cel​lá​já​ban, de meg​fe​led​kez​nek az ál​ta​la el​kö​ve​tett
bűn​ről és a csa​lád​ról, amely férj és apa nél​kül ma​radt gyil​kos tet​tük mi​att.” A bí​r ó​sá​g i épü​let kö​ze​lé​-
ben lévő akasz​tó​fán egy​szer​r e hat em​bert le​he​tett ki​vé​g ez​ni. A pony​va​r e​g é​nyek írói ke​g yet​len ször​-
nye​teg​nek tün​tet​ték fel Par​kert, ho​lott hu​szon​egy éves te​vé​keny​sé​g e (1875-1896) alatt mint​egy nyolc​-
ezer-hat​száz em​bert ta​lált bű​nös​nek, de csak száz​hat​van​nyol​cat ítélt ha​lál​r a, akik kö​zül vé​g ül nyolc​-
van​nyol​cat akasz​tot​tak fel. (A töb​bi fel​leb​be​zett, ke​g yel​met ka​pott, vagy a ki​vég​zés előtt meg​halt.)
Az egyik leg​hí​r e​sebb rend​fenn​tar​tó tiszt​vi​se​lő a „Vad” Bill né​ven em​le​g e​tett Ja​mes But​ler Hic​kok
volt. 1837-ben szü​le​tett egy il​li​no​is-i far​mon. Ti​zen​nyolc éves ko​r á​ban Kan​sas​be ván​do​r olt, ahol a
leg​kü​lön​bö​zőbb mun​kák​ból pró​bált meg​él​ni. Első rend​fenn​tar​tói meg​bí​za​tá​sát 1858-ban kap​ta, a kan​-
sa​si Mon​ti​cel​ló​ban. 1861. jú​li​us 12-én vált hí​r es​sé, ami​kor a neb​r as​kai Rock Cre​ek nevű ál​lo​má​son a
já​r an​dó​sá​g át kö​ve​te​lő Da​vid C. Mc​Can​les har​mad​ma​g á​val rá​tá​madt az al​kal​ma​zot​tak​r a. A tűz​harc​ban
mind​há​r om tá​ma​dót le​lőt​ték, s az új​ság​írók ha​ma​r o​san nem csak Hic​kok​nak tu​laj​do​ní​tot​ták az összes
ál​do​za​tot, de azt is el​ter​jesz​tet​ték, hogy egy​ma​g a tíz em​ber​r el vég​zett. (Va​ló​szí​nű​leg csak Mc​Can​lest
lőt​te le.) A pol​g ár​há​bo​r ú​ban az észa​ki​ak ol​da​lán har​colt. John B. San​born tá​bor​nok a leg​te​het​sé​g e​-
sebb fel​de​r í​tő​je​nek ne​vez​te. 1865. jú​li​us 21-én a mis​sou​r i Spring​fi​eldben egy kár​tya​já​ték mi​att Da​vis
K. Tutt sza​bá​lyos pár​baj​r a hív​ta ki a vá​r os egyik te​r én. Tutt lőtt elő​ször, majd Hic​kok het​ven​ö t yard​-
ról (vagy​is 68,5 mé​ter​r ől) pon​to​san a szí​vé​be ta​lált, s a bí​r ó​ság el​fo​g ad​ta, hogy ön​vé​de​lem​ből ölt.
1866-ban Ri​chard Bent​ley Owen ka​pi​tány egy ide​ig de​tek​tív​ként al​kal​maz​ta, hogy a had​se​r eg​től el​lo​-
pott lo​va​kat és ösz​vé​r e​ket fel​ku​tas​sa. 1867-ben pe​dig Ge​o r​g e Arm​strong Cus​ter ez​r e​des 7. lo​vas​sá​g á​-
nak fel​de​r í​tő​je volt pár hó​na​pon át. (Lásd a 28. fe​je​ze​tet!)
Ma​g as, mél​tó​ság​tel​jes, szú​r ós pil​lan​tá​sú fér​fi volt, bőr​r u​hát, hosszú, hul​lá​mos sző​ke ha​jat és ba​-
juszt vi​selt. Két co​li​ját fo​g an​tyú​val elő​r e he​lyez​te el a tok​juk​ban, hogy gyor​sab​ban elő​r ánt​has​sa őket.
Fel​de​r í​tői mun​kái mel​lett oly​kor va​dá​sza​to​kat is szer​ve​zett be​fo​lyá​sos ke​le​ti par​ti sze​mé​lyi​sé​g ek szá​-
má​r a. A kan​sa​si El​lis me​g ye she​r iff​je​ként 1869 au​g usz​tu​sá​ban Hays City​ben két lö​vés​sel vég​zett a ré​-
szeg és fegy​ver​r el fé​ny​ége​tő​ző Bill Mul​vey​vel, aki nem volt haj​lan​dó le​ten​ni a pisz​to​lyát. Szep​tem​ber
27-én az egyik kocs​má​ban az​zal ve​tett vé​g et egy rend​za​va​r ás​nak, hogy fej​be lőt​te az őt meg​fe​nye​g e​tő
Sa​mu​el Strawhunt. A bí​r ó​ság ezt az in​téz​ke​dé​sét is jo​g os ön​vé​de​lem​nek nyil​vá​ní​tot​ta. 1870 jú​li​u​sá​ban
az Egye​sült Ál​la​mok mar​sall​já​nak he​lyet​te​se volt Kan​sas Ter​r i​tó​r i​u​mon. 17-én Hays City egyik kocs​-
má​já​ban két ré​szeg ka​to​na tá​madt rá. Je​r e​mi​ah Loner​g an le​te​per​te, John Kile pe​dig meg​pró​bált be​le​-
lő​ni a fü​lé​be, pisz​to​lya azon​ban csü​tör​tö​köt mon​dott. Hic​kok​nak si​ke​r ült fegy​vert rán​ta​nia, Loner​g ant
tér​den lőt​te, majd két​szer be​le​lőtt Kile-ba, aki más​nap meg is halt. Ké​sőbb az új​sá​g ok azt ál​lí​tot​ták,
hogy ti​zen​ö t ka​to​na tá​madt rá, hár​mat meg​ö lt, s két má​si​kat meg​se​be​sí​tett.
Olyan​nyi​r a hí​r es lett, hogy 1871-ben meg​vá​lasz​tot​ták a te​xa​si mar​ha​ke​r es​ke​de​lem egyik vég​ál​lo​-
má​sát je​len​tő vá​r os, a kan​sa​si Abi​le​ne mar​sall​já​nak. Utol​só tűz​har​cá​r a itt ke​r ült sor, ok​tó​ber 5-én. Az
este az ut​cán ran​da​lí​r o​zó cow​boyo​kat pró​bál​ta rá​bír​ni, hogy ad​ják le fegy​ve​r e​i​ket, ami​kor lö​vést hal​-
lott az Ala​mo Sa​lo​on fe​lől. Oda​r o​hant, s szem​be​ta​lál​ta ma​g át Phi​lip Coe te​xa​si sze​r en​cse​já​té​kos​sal,
régi el​len​fe​lé​vel, aki két​szer rá​lőtt, de nem ta​lál​ta el. Hic​kok elő​r án​tot​ta mind​két pisz​to​lyát, s két​szer
has​ba lőt​te el​len​fe​lét. Eb​ben a perc​ben ér​ke​zett meg ro​han​va, fegy​ver​r el a kéz​ben ba​r át​ja, Mi​chael
Wil​li​ams. Hic​kok azt hit​te, hogy újabb tá​ma​dó ront rá a sö​tét​ből, és agyon​lőt​te a ba​r át​ját.
Az eset min​den jel sze​r int mé​lyen meg​r áz​ta, és ez​u​tán nem vál​lalt töb​bé fegy​ve​r es rend​fenn​tar​tást.
Rá​adá​sul egy​r e rosszab​bul lá​tott, ta​lán tra​cho​má​ja le​he​tett. Fel​lé​pett Buf​fa​lo Bill cir​ku​szá​ban, de nem
volt si​ke​r e, mert alig le​he​tett hal​la​ni, mit mo​tyog. (Lásd a 36. fe​je​ze​tet!) 1876. már​ci​us 5-én Che​yen​-
ne-ben össze​há​za​so​dott Ag​nes Lake That​cher​r el. Mi​vel ott​hont akart te​r em​te​ni a fe​le​sé​g é​nek, s eh​hez
pénz​r e volt szük​sé​g e, az es​kü​vő után két hét​tel egy arany​láz hí​r é​r e el​uta​zott a mai Dél-Da​ko​ta te​r ü​le​-
té​r e, De​ad​wood bá​nya​vá​r os​ba. De töb​bet lá​to​g at​ta a já​ték​asz​ta​lo​kat, mint a bá​nyá​kat, és Buf​fa​lo Bill
sze​r int rossz elő​ér​zet gyö​tör​te. Au​g usz​tus 2-án a Nut​tal és Mann tu​laj​do​ná​ban lévő, 10. szá​mú sa​lo​o n​-
ban pó​ke​r e​zett Char​les Rich, Carl Mann és Wil​li​am R. Mas​sie tár​sa​sá​g á​ban. Ál​ta​lá​ban az aj​tót szem​-
mel tart​va szo​kott ülni, most azon​ban hát​tal az aj​tó​nak fog​lalt he​lyet. Ek​kor be​lé​pett a he​lyi​ség​be a
hu​szon​ö t éves John (Jack) Mc​Call, aki​nek Hic​kok az elő​ző nap el​nyer​te a pén​zét, s köz​vet​len kö​zel​-
ről, há​tul​r ól fej​be lőt​te. A Vad​nyu​g at ret​te​g ett fegy​ve​r e​se azon​nal meg​halt. Az új​sá​g ok azt ter​jesz​tet​-
ték róla, hogy több mint száz ban​di​tá​val vég​zett – élet​r aj​zá​nak leg​jobb szak​ér​tő​je, Joseph G. Rosa
sze​r int azon​ban mind​ö ssze hét em​bert lőtt le. A le​g en​da, mely sze​r int ha​lá​la pil​la​na​tá​ban két ász és két
nyol​cas volt a ke​zé​ben, ame​lyet ké​sőbb „ha​lott em​ber lap​jai” né​ven em​le​g et​tek a Vad​nyu​g a​ton, csak
az 1920-as évek​ben szü​le​tett meg.
Pat​r ick Flo​yd Gar​r ett (1850-1908) Billy the Kid meg​ö lé​sé​nek kö​szön​het​te, hogy hí​r es​sé vált. Ala​-
ba​má​ban szü​le​tett, Te​xas​ban cow​boy volt, majd bö​lény​va​dász​ként pró​bált meg​él​ni. 1880-ban az új-
me​xi​kói Lin​coln me​g ye she​r iff​jé​vé vá​lasz​tot​ták, ahol előbb fog​lyul ej​tet​te Billy the Ki​det, majd szö​-
ké​se után, 1881-ben vég​zett vele. Et​től kezd​ve min​den​ki Billy the Kid meg​ö lé​sé​hez gra​tu​lált neki, bár
ő nem volt el​r a​g ad​tat​va sa​ját hí​r es​sé​g é​től, s egy​szer meg​je​g yez​te, hogy bár​csak mel​lé​lőtt vol​na azon
a hí​r es éj​sza​kán a Sum​ner-erőd​ben. (Lásd a 32. fe​je​ze​tet!) Egyik ba​r át​já​val, Ash Up​son​nal is azért
írat​ta meg Billy éle​té​nek tör​té​ne​tét, hogy tisz​táz​za sa​ját sze​r e​pét. Ez​u​tán gaz​dál​ko​dás​sal kí​sér​le​te​zett,
rangerként mar​ha​tol​va​jok​r a va​dá​szott, s Új-Me​xi​kó kor​mány​zó​já​nak ké​r é​sé​r e ki​vizs​g ált egy hí​r es
gyil​kos​sá​g i ügyet. Va​la​ki meg​g yil​kol​ta Las Cru​ces vá​r os ügy​véd​jét és po​li​ti​ku​sát, Al​bert Jen​nings
Foun​ta​int a fi​á​val együtt. Doña Ana me​g ye she​r iff​je​ként (1897) Gar​r ett le​tar​tóz​ta​tá​si pa​r an​csot szer​-
zett a gya​nú​sí​tot​tak, Oli​ver Lee nagy​g az​da és tár​sai, Wil​li​am Mc​New és Jim Gilil​land el​len. Mc​New-t
le is tar​tóz​tat​ta, a két má​sik gya​nú​sí​tott azon​ban lö​vé​sek​kel fo​g ad​ta az egyik ran​chon, s egyik se​g éd​jét
meg is öl​ték. Lee és Gilil​land el​me​ne​kült, majd a ke​r ü​le​ti bí​r ó​nak meg​ad​ták ma​g u​kat, hogy ne ke​r ül​-
je​nek Gar​r ett ke​zé​r e. 1899-ben meg​r en​de​zett pe​r ü​kön össze​csap​tak egy​más​sal a de​mok​r a​ták és a re​-
pub​li​ká​nu​sok, a vád​lot​ta​kat fel​men​tet​ték, s vé​g ül sen​kit sem ítél​tek el, mire Gar​r ett úgy dön​tött, nem
in​dul a kö​vet​ke​ző she​r iff​vá​lasz​tá​son.
Ez​u​tán El Paso vám​sze​dő​je (1901-1905) lett. De a po​li​ti​kai ügyes​ke​dés​hez nem ér​tett, s nem vá​lasz​-
tot​ták újra. A rend​kí​vül ma​g as fér​fi so​ha​sem je​lez​te kül​ső​sé​g ek​kel, hogy ő a Vad​nyu​g at egyik leg​hí​-
re​sebb em​ber​va​dá​sza, s New York​ban egy​szer egy rend​ő r fi​g yel​mez​tet​te is a vi​dé​ki​es ki​né​ze​tű, egy​-
sze​r ű urat, hogy vi​g yáz​zon ma​g á​r a, mert ez a vá​r os tele van ám bű​nö​zők​kel!
Gar​r ett Új-Me​xi​kó​ban ran​chot vá​sá​r olt, de túl​zot​tan nagy​lel​kű volt min​den​ki​vel, azt be​szél​ték róla,
hogy „bár​ki kér tőle bár​mit, meg​kap​ja” – le​g yen az te​hén, pénz vagy alá​írás egy vál​tón. Mi​vel a pó​-
ke​r e​zést és a ló​ver​seny​zést is ked​vel​te, egy​r e job​ban el​adó​so​dott. A föld​jei bér​be​adá​sa kö​r ü​li vi​ták
mi​att két gya​nús alak, Way​ne Brazel és Carl Adam​son 1908. feb​r u​ár 29-én a Las Cru​ces felé ve​ze​tő
or​szág​úton meg​g yil​kol​ta (vagy meg​g yil​kol​tat​ta). Azt ál​lí​tot​ták ugyan, hogy Gar​r ett fegy​vert rán​tott
rá​juk, de a ha​lott​kém meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy az ál​do​zat a sze​kér​r ől le​szállt vi​zel​ni, s ek​kor há​tul​r ól fej​-
be lőt​ték. Az egy​ko​r i she​r iff ha​lá​lát hosszas vizs​g á​lat kö​vet​te, de bi​zo​nyí​ték hi​á​nyá​ban a vád​lot​ta​kat
fel​men​tet​ték.
Ugyan​ilyen hí​r es​sé vált Bar​tho​lo​mew („Bat”) Mas​ter​son is. A ka​na​dai Qu​é​bec tar​to​mány​ban szü​le​-
tett 1853-ban, majd csa​lád​ja New York​ba, Il​li​no​is-ba és Kan​sas​be köl​tö​zött. Bat az 1870-es évek​ben
dol​g o​zott szin​te​ző​ként a vas​út​nál, majd bö​lény​va​dász​ként har​minc​ö t tár​sá​val öt na​pon ke​r esz​tül ver​te
vissza Ado​be Wallsnál mint​egy öt​száz ka​men​csi, sá​jen és ká​jo​va har​cos tá​ma​dá​sa​it. A had​se​r eg fel​de​-
rí​tő​je​ként is te​vé​keny​ke​dett. Az éle​tét az a tűz​harc vál​toz​tat​ta meg, ame​lyet 1876 ja​nu​ár​já​ban ví​vott a
te​xa​si Swe​et​water (ma: Mo​be​e​tie) vá​r os​ká​ban. Mel​vin King őr​mes​ter meg​dü​hö​dött, ami​kor sze​r el​-
mét, Molly Bren​nan tán​cos​nőt egy ivó​ban Bat Mas​ter​son tár​sa​sá​g á​ban ta​lál​ta, és tü​zet nyi​tott rá​juk.
Molly ál​lí​tó​lag Bat elé ve​tet​te ma​g át, a go​lyó meg​ö l​te, majd meg​állt Bat me​den​ce​csont​já​ban. Bat
vissza​lőtt, az őr​mes​ter más​nap be​le​halt se​be​sü​lé​sé​be. Bat pe​dig et​től kezd​ve sé​ta​bot​r a tá​masz​kod​va
járt (bár egye​sek sze​r int csak az ele​g an​cia ked​vé​ért), ami​ért az em​be​r ek na​g yobb tisz​te​let​tel vet​ték
kö​r ül, és nem mer​tek fegy​vert fog​ni rá.
A kö​vet​ke​ző év​ben Dod​g e City​be köl​tö​zött, ahol báty​ja, Ed a mar​sall he​lyet​te​se volt. Az ut​cán Bat
nya​kon ra​g ad​ta az ag​r esszív mar​sallt, Larry De​g ert, mert nem tud​ta néz​ni, amint rú​g á​sok​kal ösz​tö​ké​li
egyik ap​r ócs​ka fog​lyát a bör​tön felé. Bat maga is a bör​tön​ben kö​tött ki. Ed Mas​ter​son hoz​ta rend​be az
ügyet, a bí​r ó​ság hu​szon​ö t dol​lár​r a bün​tet​te Ba​tet, majd mi​után De​g er mar​sall Ja​mes Kel​ley pol​g ár​-
mes​ter​r el is össze​tű​zött, a pol​g ár​mes​ter párt​ja Bat Mas​ter​sont 1877 vé​g én Ford me​g ye she​r iff​jé​vé vá​-
lasz​tat​ta. De​g ert el​bo​csá​tot​ták, s Ed ke​r ült a he​lyé​r e.
Az új she​r iff ele​g áns ko​csin, jól sza​bott, sö​tét öl​töny​ben, ke​mény​ka​lap​ban és két, ezüst​tel dí​szí​tett,
ele​fánt​csont nye​lű pisz​tollyal jár​ta a me​g yét. He​te​ken be​lül el​fog​ták egy vo​nat​r ab​lás négy tet​te​sét.
1878 áp​r i​li​sá​ban, ami​kor a báty​já​val két ré​szeg cow​boyt pró​bált le​fegy​ve​r ez​ni, tűz​harc​ba ke​ve​r e​dett,
s Ed ha​lá​los se​bet ka​pott. Dod​g e City ün​ne​pé​lyes te​me​tést ren​de​zett neki, és öccse, Ja​mes Mas​ter​son
vet​te át a he​lyét. Ősszel a sá​je​nek me​ne​kü​lé​se oko​zott nagy ri​a​dal​mat a vá​r os​ban, és Bat Mas​ter​son
hoz​ta el azt a hét in​di​ánt a bí​r ó​ság elé, akik fosz​to​g at​tak a kör​nyé​ken. (Lásd a 19. fe​je​ze​tet!) Egy pos​se
élén el​fog​ta Jim Ke​ne​dyt, a nép​sze​r ű szí​nész​nő és éne​kes​nő, Dora Hand gyil​ko​sát is. Egyes ló​tol​va​jo​-
kat Co​lo​r a​dó​ig ül​dö​zött, majd ren​dez​te az egy​más​sal ha​da​ko​zó vas​út​tár​sa​sá​g ok (San​ta Fe és Den​ver,
Rio Gran​de & Wes​tern) konf​lik​tu​sát. Ha​té​kony és te​kin​té​lyes rend​fenn​tar​tó volt, de 1879 vé​g én még​-
sem vá​lasz​tot​ták újra, mert a la​kos​ság meg akart sza​ba​dul​ni Kel​ley po​li​ti​kai párt​já​tól.
Bat ez​u​tán vá​r os​r ól vá​r os​r a járt, s néha vissza​tért Dod​g e City​be, hogy tá​mo​g as​sa az öccsét. Ogal​la​-
lá​ban Buf​fa​lo Bil​lel meg​men​tet​ték a hí​r es fegy​ve​r es és sze​r en​cse​já​té​kos, Ben Thomp​son öccsét a lin​-
cse​lés​től, aki lö​völ​dö​zés​be ke​ve​r e​dett. Tombs​to​ne-ban se​g í​tett Wyatt Earp​nek a sze​r en​cse​já​ték fel​-
ügye​le​té​ben. (Lásd a 38. fe​je​ze​tet!) A co​lo​r a​dói Las Ani​mas​ban she​r iff​he​lyet​tes, Tri​ni​dad​ban vá​r o​si
mar​sall volt, és si​ke​r ült le​be​szél​nie Co​lo​r a​do kor​mány​zó​ját ar​r ól, hogy Doc Hol​li​dayt ki​ad​ják Ari​-
zo​ná​nak. 1883-ban, ami​kor a ba​r át​ját, Luke Short ka​szi​nó​tu​laj​do​nost üz​le​ti el​len​fe​lei ki akar​ták szo​r í​-
ta​ni Dod​g e City​ből, Short se​g ít​sé​g et kért tőle. Bat Mas​ter​son erre meg​hív​ta Dod​g e City​be a Vad​nyu​-
gat leg​hí​r e​sebb fegy​ve​r e​se​it: Wyatt Ear​pöt, Doc Hol​li​dayt, Rowdy Joe Lowe-ot, Shot​g un Col​linst és
má​so​kat. Fe​nye​g e​tő, de erő​szak​men​tes fel​lé​pé​sük​r e a vá​r o​si ha​tó​sá​g ok ki​egyez​tek Short​tal.
Bat Mas​ter​son ez​u​tán nem na​g yon ta​lál​ta a he​lyét. Hol lap​ala​pí​tás​sal kí​sér​le​te​zett, hol az al​ko​hol​ti​-
la​lom hí​vei mel​lé állt, más​kor meg kocs​mát, já​ték​ka​szi​nót és mu​la​tót mű​köd​te​tett kü​lön​bö​ző vá​r o​-
sok​ban. 1899-ben még sa​ját boksz​klu​bot is lét​r e​ho​zott, de gyor​san el​ad​ta. 1902-ben bú​csút mon​dott a
Nyu​g at​nak, s New York City​be köl​tö​zött. Ami​kor Theo​dore Ro​o ​sevelt el​nök fel​aján​lot​ta neki, hogy
le​g yen szö​vet​sé​g i mar​sall Ok​la​ho​ma Ter​r i​tó​r i​u​mon, a kö​vet​ke​ző so​r ok​kal uta​sí​tot​ta vissza ud​va​r i​a​-
san: „Nem én va​gyok a meg​fe​le​lő em​ber erre az ál​lás​ra. Ok​la​ho​ma még vad vi​dék, s ha én len​nék a
mar​sall, va​la​mi if​jonc meg​pró​bál​na vé​gez​ni ve​lem a hí​rem mi​att. Én len​nék a csa​li a fel​nőtt gye​re​kek​-
nek, akik pony​va​re​gé​nyek​kel táp​lál​koz​tak. Öl​nöm kel​le​ne, vagy meg​öl​né​nek. Sem​mi ér​tel​me. Már le​tet​-
tem fegy​ve​re​i​met, és nem aka​rom újra fel​ven​ni.” Ro​o ​sevelt vé​g ül New York ál​lam déli ke​r ü​le​té​nek
szö​vet​sé​g i mar​sall​he​lyet​te​sé​vé ne​vez​te ki. Itt fe​dez​ték fel az új​ság​írók, aki​ket bő​sé​g e​sen el​lá​tott a régi
Vad​nyu​g at​r ól szó​ló tör​té​ne​tek​kel. Ő hív​ta fel a fi​g yel​mü​ket Wyatt Earp​r e, akit csak ez​u​tán pró​bál​tak
ala​po​sab​ban ki​fag​g at​ni az új​ság​írók.
Bat Mas​ter​son re​vol​ver​hős​höz nem mél​tó mó​don fe​jez​te be éle​tét: a Mor​ning Te​legra​ph című lap
si​ke​r es sport​új​ság​író​ja lett be​lő​le. 1921-ben szív​r o​ham vég​zett vele író​asz​ta​lá​nál, ame​lyen a kö​vet​ke​-
ző ci​ni​kus fel​jegy​zést ta​lál​ták: „Öreg vi​lá​gunk​ban so​kan úgy vé​lik, a dol​go​kat egyen​lő​en oszt​ják el kö​-
zöt​tünk. Ma​gam is meg​fi​gyel​tem pél​dá​ul, hogy ugyan​annyi je​get ka​punk. A gaz​da​gok nyá​ron kap​ják, a
sze​gé​nyek té​len.”
 38. Wyatt Earp – A törvény embere
Ni​cho​las Por​ter Earp 1840-ben el​vet​te fe​le​sé​g ül Vir​g i​nia Cook​seyt, aki nem ke​ve​sebb, mint öt fiút
szült neki: Ja​mest, Vir​g ilt, Wyattet, Mor​g ant és War​r ent. Rá​adá​sul az apa ne​vel​te fel az első há​zas​sá​-
gá​ból szár​ma​zó fiút is, New​tont. Az 1848. már​ci​us 19-én szü​le​tett fiú, Wyatt azért kap​ta ezt a meg​le​-
he​tő​sen szo​kat​lan ke​r eszt​ne​vet, mert az apja har​colt az ame​r i​kai-me​xi​kói há​bo​r ú​ban (1846-1848), és
mély​sé​g e​sen tisz​tel​te pa​r ancs​no​kát, Wyatt Berry Stap​pet.
Wyatt Earp az il​li​no​is-i Mon​mouth​ban lát​ta meg a nap​vi​lá​g ot. Csa​lád​ja előbb Io​wá​ba, majd 1863-
ban Dél-Ka​li​for​ni​á​ba ván​do​r olt. A ti​zen​ö t éves fiú ott lo​va​g olt a negy​ven sze​kér​ből álló ka​r a​ván mel​-
lett, va​dász​g a​tott, és részt vett két in​di​án​tá​ma​dás el​há​r í​tá​sá​ban is. Igen ke​vés ide​ig járt is​ko​lá​ba, csak
ép​pen írni, ol​vas​ni és szá​mol​ni ta​nult meg, mint kor​tár​sai nagy ré​sze. A far​me​r ek mun​ká​já​hoz nem
fű​lött a foga, in​kább áru​szál​lí​tó sze​ke​r e​ket haj​tott, majd vissza​köl​tö​zött Mis​sou​r i​ba, ahol La​mar​ban
kons​táb​ler, af​fé​le vá​r o​si rend​fenn​tar​tó lett be​lő​le.
Hú​szas évei ele​jén sú​lyos vál​sá​g on ment ke​r esz​tül. Uril​la Su​ther​land, aki​vel 1870-ben össze​há​za​so​-
dott, fi​a​ta​lon meg​halt, s ez​u​tán Wyattet húsz dol​lár el​sik​kasz​tá​sá​ért be​pe​r el​ték, majd az In​di​án Ter​r i​-
tó​r i​u​mon ló​tol​vaj​lás​sal vá​dol​ták meg. Nem so​kat tu​dunk éle​té​nek er​r ől a kor​sza​ká​r ól, csak annyi bi​-
zo​nyos, hogy kis hí​ján bör​tön​be ke​r ült, de össze​szed​te ma​g át, és et​től kezd​ve tisz​te​let​ben tar​tot​ta – és
má​sok​kal is tisz​te​let​ben tar​tat​ta – a tör​vé​nye​ket. Előbb a föld​mé​r ő​ket élel​me​ző bö​lény​va​dász lett,
majd hat éven át a kan​sa​si „mar​ha​vá​r o​sok​ban”, a te​r e​lé​sek vég​ál​lo​má​sa​in vál​lalt rend​fenn​tar​tói meg​-
bí​za​tá​so​kat.
Ellsworth-ben 1873-ban vá​r o​si mar​sal​lá vá​lasz​tot​ták meg. A mar​sal​lok​nak ha​tá​r o​zot​tan kel​lett fel​-
lép​ni​ük, de azért azt sen​ki sem sze​r et​te vol​na, hogy el​ijesszék a vá​r os​ból a te​xa​si ke​r es​ke​dő​ket és a fi​-
ze​té​sü​ket itt el​köl​tő cow​boyo​kat. A sok kocs​ma és a ren​g e​teg fi​a​tal, fel​fegy​ver​zett fér​fi je​len​lé​te mi​att
gyak​r an fel​lán​g olt az erő​szak, az elő​r e el​ter​ve​zett bűn​cse​lek​mény azon​ban rit​ka​ság volt. Ál​ta​lá​ban
nem bű​nö​zők​kel, ha​nem han​g os​ko​dó mu​la​to​zók​kal kel​lett el​bán​ni. A mar​sal​lok​tól ezért azt vár​ták el,
hogy fe​nye​g e​tő fel​lé​pé​sük​kel le​he​tő​leg ve​g yék ele​jét a lö​völ​dö​zé​sek​nek, és mi​ni​má​lis erő​szak​kal
tart​sák fenn a ren​det.
A ma​g as, erős, ko​mor és mél​tó​ság​tel​jes Wyatt Earp rend​kí​vül ügye​sen bánt a ré​szeg, han​g os​ko​dó,
fe​nye​g e​tő​ző fegy​ve​r e​sek​kel. Ellsworth-ben úgy tar​tóz​ta​tott le va​la​kit, hogy las​san oda​ment hoz​zá, és
ad​dig be​szélt a lel​ké​r e, amíg az il​le​tő le​mon​dott a lö​völ​dö​zés​r ől, és el​dob​ta a fegy​vert. Ha még​is lőni
kel​lett, Wyatt min​dig a le​ve​g ő​be lőtt, és nem az em​be​r ek​r e. A bör​tön​be zárt ré​sze​g ek​től pe​dig so​ha​-
sem vett el egyet​len cen​tet sem. 1874-től Wichi​ta vá​r os​ban, 1876-tól pe​dig Dod​g e City​ben volt a mar​-
sall he​lyet​te​se. Itt fej​lesz​tet​te ki azt a tech​ni​kát, hogy​ha va​la​ki fegy​vert rán​tott rá, ak​kor nem lőt​te le,
ha​nem mé​lyen a sze​mé​be néz​ve meg​der​mesz​tet​te el​len​fe​lét, majd a pisz​to​lyá​val fej​be vág​ta. Sok időt
töl​tött a já​ték​asz​ta​lok​nál, mi​vel ezt az „ipar​ágat” is meg kel​lett vé​del​mez​nie. Em​ber​r e elő​ször csak
1878 jú​li​u​sá​ban lőtt, ami​kor a te​xa​si cow​boyok az ut​cá​r ól be​lö​völ​döz​tek a Co​mi​que Thea​ter nevű
szó​r a​ko​zó​hely​r e, szi​tá​vá lyug​g at​ták a fa​la​it, mire a bent lé​vők Wyattel együtt fel​há​bo​r o​dot​tan ki​r o​-
han​tak, és nagy tűz​harc tört ki. Egyet​len cow​boy halt bele az itt szer​zett se​be​sü​lé​sé​be, de azért az or​-
szá​g os la​pok köz​zé​tet​ték az ese​ményt, és Wyatt kez​dett hí​r es​sé vál​ni.
Fon​tos ba​r át​sá​g o​kat kö​tött ek​ko​r i​ban. Még 1871-ben meg​is​mer​ke​dett a Mas​ter​son fi​vé​r ek​kel, Ed​-
del és Bat​tel, akik szin​tén jól bán​tak a fegy​ver​r el, és sok he​lyen vál​lal​tak kö​zö​sen rend​fenn​tar​tói fel​-
ada​to​kat. Ami​kor pe​dig Wyatt 1877 ok​tó​be​r é​ben vo​nat​r ab​ló​kat ül​dö​zött, a te​xa​si Grif​fin-erőd​ben
meg​is​mer​ke​dett Dr. John Hen​r y Hol​li​day​jel, egy sző​ke, tü​dő​be​teg, ré​sze​g es és in​du​la​tos sze​r en​cse​já​-
té​kos​sal, akit Doc Hol​li​day (Hol​li​day doki) né​ven őr​zött meg az em​lé​ke​zet. Hol​li​day 1851-ben szü​le​-
tett Geor​g iá​ban, és At​lan​tá​ban fog​o r​vos​ként dol​g o​zott egy da​r a​big, amíg tü​dő​be​teg​sé​g e mi​att át nem
köl​tö​zött a szá​r a​zabb ég​haj​la​tú Te​xas​ba. Egy Kate El​der nevű asszonnyal jár​ta a vá​r o​so​kat, aki ál​lí​tó​-
lag ma​g yar szár​ma​zá​sú volt, és Mary Kat​he​r i​ne Ha​r ony volt a va​ló​di neve, bár in​kább Big Nose Kate
(Nagy​o r​r ú Kata) né​ven em​le​g e​tet​ték. Ren​g e​teg le​g en​da fű​ző​dött a ne​vük​höz, ame​lye​ket ké​sőbb a
film​ipar ala​po​san ki​hasz​nált: Doc ál​lí​tó​lag kést do​bott va​la​ki​be, aki pisz​tolyt fo​g ott rá, majd Kate úgy
men​tet​te meg a lin​cse​lés​től, hogy fel​g yúj​tot​ta a vá​r ost... Va​ló​szí​nű​leg sem​mi sem igaz eb​ből, csak
annyi bi​zo​nyos, hogy Dod​g e City​ben egy​szer Doc meg​men​tet​te Wyatt éle​tét. Rend​csi​ná​lás köz​ben
egy ré​szeg te​xa​si fegy​vert fo​g ott a mar​sall he​lyet​te​sé​r e, mire Doc na​g yot ki​ál​tott és a le​ve​g ő​be lőtt.
1879-ben Wyatt ott​hagy​ta a mar​ha​vá​r o​so​kat, és az ari​zo​nai Tombs​to​ne-ba köl​tö​zött. Az új te​le​pü​lé​-
sen pezs​g ett az élet, a sza​lo​nok, bor​dé​lyok és já​ték​ter​mek napi hu​szon​négy órán át tar​tot​tak nyit​va. A
kör​nyé​ken le​te​le​pült ál​lat​te​nyész​tők utál​ták a meg​g az​da​g od​ni és gyor​san to​vább​áll​ni kí​vá​nó vá​r o​si​a​-
kat, ez utób​bi​ak mé​lyen meg​ve​tet​ték a bá​nya​te​lep la​kó​it, a kocs​má​kat úton​ál​lók, mar​ha​tol​va​jok és
más bű​nö​zők né​pe​sí​tet​ték be, a vi​dé​ken pe​dig apa​csok cir​kál​tak. A vá​r o​son kí​vül élő tör​vé​nyen kí​vü​-
li​e​ket ál​ta​lá​ban csak „cow​boyok” né​ven em​le​g et​ték. Két csa​lád mű​kö​dött együtt ve​lük a mar​ha​tol​vaj​-
lás​ban és a pos​ta​ko​csik fosz​to​g a​tá​sá​ban: a Clan​to​nok és Mc​La​u​r yk. Egyes vá​r o​si ke​r es​ke​dők tő​lük
vá​sá​r ol​ták az ol​csó húst, a kocs​má​r o​sok és a ka​szi​nó​tu​laj​do​no​sok pe​dig örül​tek, hogy ná​luk köl​tik el
a rab​lott pénzt. A ran​chok tu​laj​do​no​sai és a „cow​boyok” déli szár​ma​zá​sú​ak vol​tak, és a De​mok​r a​ta
Párt​tal ro​kon​szen​vez​tek, a vá​r o​si​ak észa​ki szár​ma​zá​sú​ak vol​tak, és a Re​pub​li​ká​nus Pár​tot tá​mo​g at​ták.
Ebbe a vá​r os​ba ér​ke​zett meg 1879-ben Wyatt a há​r om fi​vé​r é​vel, Ja​messzel, Vir​g il​lel és Mor​g an​nel,
1880-ban pe​dig fel​buk​kant Doc Hol​li​day is. Va​la​mennyi​en ma​g uk​kal hoz​ták élet​tár​su​kat is, bár va​ló​-
szí​nű​leg csak Ja​mes volt tör​vé​nye​sen há​zas. Wyatt ek​ko​r i​ban a Mat​tie-nek be​cé​zett Ce​lia Blay​lock​kal
élt együtt. Vir​g il az Egye​sült Ál​la​mok mar​sall​já​nak, vagy​is az egész ter​r i​tó​r i​um élé​r e ki​ne​ve​zett
rend​fenn​tar​tó tiszt​vi​se​lő​nek lett a he​lyet​te​se, Wyatt pe​dig előbb a Wells, Far​go & Com​pany nevű pos​-
ta​ko​csi-tár​sa​ság​nál vál​lalt fegy​ve​r es őr​zést, majd 1880 jú​li​u​sá​ban Pima me​g ye she​r iff​he​lyet​te​se lett.
Egy ügy​véd, aki is​mer​te, így jel​le​mez​te: „Bé​ke​fenn​tar​tói ma​ga​tar​tá​sa ki​fo​gás​ta​lan volt. Kö​te​les​sé​gé​-
nek tel​je​sí​té​se köz​ben csen​des volt, de tel​je​sen men​tes min​den fé​le​lem​től. Ál​ta​lá​ban ing​ujj​ban járt, ka​-
bát nél​kül, és fegy​ver sem volt lát​ha​tó nála. Hű​vös volt, so​sem ide​ges​ke​dett, de ha​tá​ro​zott volt és bá​-
tor. So​sem oko​zott konf​lik​tust, de so​ha​sem me​ne​kült el elő​le, s nem há​rí​tot​ta más​ra a fe​le​lős​sé​get. Ide​-
á​lis rend​fenn​tar​tó és tör​vény​tisz​te​lő pol​gár volt.”
El​ke​r ül​he​tet​len​nek tűnt, hogy a rend​fenn​tar​tók szem​be​ke​r ül​je​nek az ag​r esszív „cow​boyok​kal”. Az
Earp fiúk a had​se​r eg el​lo​pott ösz​vé​r e​it a Mc​La​u​r y csa​lád farm​ján ta​lál​ták meg. 1880 ok​tó​be​r é​ben pe​-
dig a „cow​boyok” ba​r át​ja, Wil​li​am Bro​ci​us (Curly, vagy​is Gön​dör Bill) ré​sze​g en lö​völ​döz​ni kez​dett,
és le​lőt​te az őt le​fegy​ve​r ez​ni pró​bá​ló Fred White vá​r o​si mar​sallt. A gyil​kost Wyatt ütöt​te le, s vit​te el
a bí​r ó​ság​r a, ahol azon​ban bal​eset​r e hi​vat​koz​va fel​men​tet​ték. Curly Bill a sza​ba​du​lá​sa után egy temp​-
lom​ban lö​völ​dö​zés​sel meg​tán​col​ta​tott egy pa​pot.
Wyatt te​kin​té​lyét ala​po​san meg​nö​vel​te, ami​kor 1881. ja​nu​ár 14-én meg​men​tet​te a lin​cse​lés​től Mi​-
chael O’Rour​ke-ot, a Johnny-Be​hind-the-De​u​ce (Ket​tes Mö​g öt​ti Johnny) be​ce​ne​vű, hit​vány kis bű​nö​-
zőt. Pus​ká​val a kéz​ben nyu​g od​tan át​ve​zet​te fog​lyát a lin​cse​lés​r e kész tö​me​g en, s csak ennyit mon​dott:
„Áll​ja​nak fél​re! Ad​ja​nak he​lyet! Ezt az em​bert el fo​gom vin​ni a tu​cso​ni bör​tön​be!” Sen​ki sem mert
meg​moc​can​ni.


Az Earp fi​vé​r ek ha​ma​r o​san szem​be​ke​r ül​tek Johnny Be​han she​r if​fel, a me​g ye vá​lasz​tott tiszt​vi​se​lő​-
jé​vel. Be​han ugyan​is meg​szeg​te azt az ígé​r e​tét, hogy Wyattet fog​ja ki​ne​vez​ni he​lyet​te​sé​nek, nem fi​ze​-
tett ne​kik sem​mit, ami​kor nem az ő meg​bí​za​tá​sá​ból ül​döz​ték a rab​ló​kat, s rá​adá​sul ugyan​ab​ba a szí​-
nész​nő​be vol​tak sze​r el​me​sek Wyattel: a Sa​die-nek ne​ve​zett, húsz év kö​r ü​li Josep​hi​ne Sa​r ah Mar​cus​ba.
Be​hant a de​mok​r a​ta pár​ti Tombs​to​ne Nug​get című lap tá​mo​g at​ta, az Ear​pö​ket pe​dig a re​pub​li​ká​nus
pár​ti Tombs​to​ne Epi​ta​ph. Wyatt​nek jól ment ek​ko​r i​ban: bá​nya​he​lye​ket adott el, az Ori​en​tal Sa​lo​on
nevű szó​r a​ko​zó​hely társ​tu​laj​do​no​sa lett, és ő adta a ban​kot a fá​r a​ó ​asz​tal​nál. De azért sze​r e​tett vol​na
she​r iff len​ni, aki a be​sze​dett adók 10%-ából havi két-há​r om​száz dol​lá​r os jö​ve​del​met él​vez​he​tett eb​-
ben az idő​ben.
A báty​ját, Vir​g ilt, az Egye​sült Ál​la​mok mar​sall​já​nak he​lyet​te​sét vá​lasz​tot​ták meg vá​r o​si mar​sal​lá,
aki sok​szor az öccse​it ne​vez​te ki he​lyet​te​sé​vé. 1881 nya​r án meg​so​ka​sod​tak a rab​lá​sok, a ban​di​ták
Johnny Rin​g o és Billy Cla​iborne ve​ze​té​sé​vel Me​xi​kó​ba is át​tör​tek. A me​xi​kói ka​to​nák pe​dig mar​ha​-
tol​va​jok ül​dö​zé​se köz​ben le​lőt​ték a Clan​ton-klán fe​jét, New​man Hay​nes (Old Man, vagy​is Öreg)
Clan​tont. Az ügyet dip​lo​má​ci​ai úton kel​lett ren​dez​ni, a ha​tárt et​től kezd​ve a me​xi​kó​i​ak szi​g o​r ú​an
őriz​ték, a rab​lók pe​dig kény​te​le​nek vol​tak ame​r i​kai te​r ü​le​ten te​vé​keny​ked​ni. Két pos​ta​ko​csi​r ab​lás mi​-
att az Earp fiúk két al​ka​lom​mal is le​tar​tóz​tat​ták Clan​to​nék ba​r á​ta​it, Frank Stil​wellt és Pete Spen​ce-t, de
si​ke​r ült ali​bit iga​zol​ni​uk. Ike Clan​ton nyil​vá​no​san, az ut​cán fe​nye​g et​te meg Mor​g an Ear​pöt: „Már az
éle​te​tek​re tör​tek, fiúk, de pár nap​ja ezt még le​ál​lí​tot​tam! E le​tar​tóz​ta​tás után azon​ban azt mon​dom
majd: hadd men​jen!” A vá​r os​ban a „cow​boyok” nagy fel​há​bo​r o​dá​sá​r a meg​ala​kult a Pol​g á​r ok Biz​ton​-
sá​g i Bi​zott​sá​g a, a Mar​ha​te​nyész​tők Szö​vet​sé​g e pe​dig vér​dí​jat tű​zött ki Bro​ci​us fe​jé​r e (ami​hez sem​mi
joga nem volt). A fe​szült​ség egy​r e nőtt.
Ok​tó​ber 25-én Ike Clan​ton és Tom Mc​La​u​r y az Al​ham​b​ra Sa​lo​onban össze​tű​zött Doc Hol​li​day​jel. A
vi​tá​nak Mor​g an Earp ve​tett vé​g et, Vir​g il he​lyet​te​se. Ike Clan​ton ezért Wyattet fe​nye​g et​te meg az ut​cán,
aki nem tö​r ő​dött vele. De Ike utá​na​ment az Ori​en​tal Sa​lo​onba is, és azt is​mé​tel​g et​te, hogy reg​g el ké​-
szen áll szem​be​néz​ni va​la​mennyi Earp​pel. Egész éj​jel ivott, s har​ci​as üze​ne​te​ket kül​dött Doc Hol​li​-
day​nek is. A vá​r os​ban el​ter​jedt a kö​ze​li össze​csa​pás híre, s más​nap reg​g el Wyattet az​zal fo​g ad​ták az
Ori​en​tal Sa​lo​onban, hogy Ike egy pisz​tollyal és egy win​ches​ter​r el a kéz​ben va​dá​szik rá.
Ok​tó​ber 26-án dél kö​r ül Vir​g il meg​elé​g el​te Ike han​g os​ko​dá​sát, fej​be ver​te, s til​tott fegy​ver​vi​se​lé​-
sért le​tar​tóz​tat​ta. A bí​r ó​sá​g on, ahol Ike to​vább fe​nye​g e​tő​zött, csak hu​szon​ö t dol​lár pénz​bün​te​tés​r e
ítél​ték. De Wyatt​nek már annyi​r a ele​g e lett a fe​nye​g e​tő​zés​ből, hogy a bí​r ó​ság vá​r ó​ter​mé​ben „mocs​-
kos mar​ha​tol​vaj​nak” ne​vez​te Ike-ot, s meg​ígér​te, hogy ki​áll vele, az ut​cán pe​dig le​ütöt​te Tom Mc​La​u​-
ryt.
Billy Clan​ton és Frank Mc​La​u​r y be​lo​va​g olt a vá​r os​ba, s ami​kor meg​tud​ták, mi tör​tént, úgy dön​töt​-
tek, ha​za​vi​szik test​vé​r e​i​ket, ne​hogy vér​o n​tás​r a ke​r ül​jön sor. A sors iró​ni​á​ja, hogy ép​pen ők let​tek az
ese​mé​nyek ál​do​za​tai, akik bé​kí​te​ni akar​tak. Előbb ugyan​is lő​szert vá​sá​r ol​tak, s Wyatt, aki meg​lát​ta
köz​ben őket, ezt a gyil​kos szán​dék bi​zo​nyí​té​ká​nak te​kin​tet​te. A vá​r os​la​kók kö​zül is töb​ben fi​g yel​mez​-
tet​ték az Earp fi​vé​r e​ket, hogy az éle​tük​r e tör​nek. Erre Wyatt, Vir​g il és Mor​g an el​in​dult, hogy le​tar​tóz​-
tas​sa a fe​nye​g e​tő​ző​ket. Doc Hol​li​day csat​la​ko​zott hoz​zá​juk. Tá​vol​r ól sem volt olyan hi​deg​vé​r ű gyil​-
kos, ahogy a le​g en​dák ál​lí​tot​ták róla – most azon​ban úgy dön​tött, hogy a ba​r á​tai mel​lett a he​lye. Vir​-
gil a ke​zé​be nyom​ta a pus​ká​ját, kér​te, hogy rejt​se a ka​bát​ja alá, s cse​r é​be el​vet​te Doc sé​ta​bot​ját, hogy
ne tűn​jön olyan fe​nye​g e​tő​nek.
Frank és Tom Mc​La​u​r y, Ike és Billy Clan​ton, va​la​mint Billy Cla​iborne ek​kor a Frémont utca egyik
üres tel​kén ké​szü​lő​dött a ha​za​té​r és​r e egy Fly nevű fény​ké​pész és egy Har​wood nevű fér​fi háza kö​zött.
Két ház​zal odébb egy O. K. Cor​ral (O. K. Ka​r ám) né​ven em​le​g e​tett te​lek volt – a hí​r es lö​völ​dö​zés er​-
ről kap​ta a ne​vét, ho​lott a te​r ü​le​té​r e be sem lép​tek. Be​han she​r iff meg​kér​te őket, hogy te​g yék le a
fegy​vert, Frank Mc​La​u​r y erre kö​zöl​te, hogy nem akar​nak bajt, de az Earp fi​vé​r ek is te​g yék ugyan​ezt.
Rend​ben, fe​lel​te Be​han, mind​járt le​fegy​ver​zi a má​sik tár​sa​sá​g ot, és elé​jük si​e​tett. A há​r om fi​vér Hol​-
li​day​jel együtt ép​pen be​for​dult a 4. ut​cá​r ól a Frémont ut​cá​ba. A fe​lé​jük igyek​vő Be​han va​la​mi olyas​-
mit mon​dott, hogy a me​g ye she​r iff​je​ként meg​tilt min​den össze​csa​pást. Ezt ta​lán úgy ér​tel​mez​ték,
hogy el​len​fe​le​i​ket már le​fegy​ve​r ez​te? Be​hant fél​r e​tol​ták, és vá​r at​la​nul szem​ben ta​lál​ták ma​g u​kat öt
el​len​fe​lük​kel. Bár Ike Clan​ton és Billy Cla​iborne fegy​ver​te​len volt, Billy Clan​ton és Frank Mc​La​u​r y
egy-egy hat​lö​ve​tűt vi​selt, Tom Mc​La​u​r y pe​dig egy pus​ká​ért nyúlt, amely egy ló nyer​g é​r e volt erő​sít​-
ve.
Vir​g il így ki​ál​tott: „Fel a ke​zek​kel, fiúk, a fegy​ve​re​i​te​ket aka​rom!” Billy és Frank elő​kap​ta a pisz​to​-
lyát, s Vir​g il már hi​á​ba ki​ál​tot​ta, hogy „Meg​állj, nem ezt aka​rom!” Mint​egy har​minc lö​vés dör​dült el.
Billy Clan​ton rá​lőtt Wyat​t​r e, de el​hi​báz​ta. Wyatt has​ba lőt​te a ve​szé​lye​sebb​nek tar​tott, jó cél​lö​vő​nek
te​kin​tett Frank Mc​La​u​r yt, aki az utca felé tán​tor​g ott. Mor​g an csuk​lón és mell​be lőt​te Billy Clan​tont,
aki le​r o​g yott a Har​wood-ház fa​lá​nak tö​vé​ben, de át​vet​te bal ke​zé​be a pisz​to​lyát, és fo​lya​ma​to​san tü​-
zelt. Ike Clan​ton azt ki​a​bál​ta, hogy nincs fegy​ve​r e, majd el​sza​ladt, s Doc utá​na kül​dött lö​vé​se célt té​-
vesz​tett. Be​han she​r iff be​r án​tot​ta Billy Cla​iborne-t a fény​ké​pész há​zá​ba, és maga is ott ke​r e​sett fe​de​-
zé​ket. A ló, amely​nek nyer​g é​r ől Tom Mc​La​u​r y le akar​ta ven​ni a pus​kát, a lö​völ​dö​zés​től meg​r i​ad​va
el​fu​tott, s Doc Hol​li​day mell​ka​son lőt​te To​mot. Billy Clan​ton vagy Frank Mc​La​u​r y be​le​lőtt Vir​g il
Earp láb​szá​r á​ba. Frank Mc​La​u​r y meg​se​bez​te Doc csí​pő​jét, de Mor​g an go​lyó​ja a fe​jé​be fú​r ó​dott. Billy
Clan​ton erre vál​lon lőt​te Mor​g ant, de Wyatt és Mor​g an lö​vé​sei vé​g ez​tek vele.
Mind​ez mind​ö ssze húsz-har​minc má​sod​perc alatt ját​szó​dott le. Be​han she​r iff meg​pró​bál​ta le​tar​tóz​-
tat​ni a sér​tet​len Wyattet, aki kö​zöl​te vele, hogy jobb lesz, ha bé​kén hagy​ja. A két Mc​La​u​r y és Billy
Clan​ton holt​tes​tét ko​por​só​ban köz​szem​lé​r e tet​ték ki, s Tombs​to​ne la​kói nem tud​ták el​dön​te​ni, hogy az
Earp fi​vé​r ek meg​men​tet​ték a vá​r ost, vagy gyil​kos​sá​g o​kat kö​vet​tek el. Ike Clan​ton fel​je​len​tet​te őket, és
Be​han em​be​r ei is el​le​nük val​lot​tak. No​vem​ber 1-jén azon​ban a bé​ke​bí​r ó előtt ki​de​r ült, hogy Ike Clan​-
ton pro​vo​kál​ta ki a lö​völ​dö​zést, és va​la​ki hal​lot​ta, amint Be​han is el​is​mer​te, hogy a „cow​boyok” rán​-
tot​tak elő​ször fegy​vert. A bé​ke​bí​r ó meg​ál​la​pí​tot​ta, hogy Vir​g il Earp he​lye​sen járt el, ami​kor le akar​ta
fegy​ve​r ez​ni a fe​nye​g e​tő​ző Ike Clan​tont, de rosszul tet​te, hogy ép​pen Wyattet és Doc Hol​li​dayt hív​ta
ma​g á​val, Ike sze​mé​lyes el​len​sé​g e​it. Az Earp fi​vé​r ek nem tud​hat​ták, hogy el​len​fe​le​ik kö​zül csak ket​tő
volt fel​fegy​ve​r ez​ve, rá​adá​sul ez a ket​tő pisz​tolyt rán​tott, egy har​ma​dik pe​dig fegy​ve​r ért nyúlt. A bé​-
ke​bí​r ó ki​mond​ta, hogy az em​ber​ö lés nem bű​nös szán​dék​kal tör​tént, ha​nem szük​ség​sze​r ű​en ke​r ült rá
sor, hi​va​ta​li kö​te​les​ség tel​je​sí​té​se köz​ben.
Az es​küdt​szék el​fo​g ad​ta a bé​ke​bí​r ó dön​té​sét, a vá​r os​ban azon​ban a leg​va​dabb rém​hí​r ek ter​jeng​tek.
Min​den​ki félt a „cow​boyok” bosszú​já​tól, a de​mok​r a​ta pár​ti saj​tó vá​das​ko​dott, s azt ter​jesz​tet​te, hogy
az Earp fi​vé​r ek meg​ö l​tek egy ti​zen​ki​lenc éves fiút s két test​vért, aki​ket nem is tar​tot​tak bű​nö​ző​nek.
Ca​sey Te​fert​il​ler ame​r i​kai tör​té​nész így fog​lal​ta össze a hely​ze​tet: „Klasszi​kus ame​ri​kai tör​té​net ez: a
vá​ros pa​nasz​ko​dik a bű​nö​zés mi​att, a rend​őr​ség túl​re​a​gál​ja a tör​tén​te​ket, mire a pol​gá​rok a rend​fenn​-
tar​tók el​len for​dul​nak. Újra meg újra le​ját​szó​dott ez a tör​té​net az ame​ri​kai tör​té​ne​lem​ben, s a cse​lek​-
mény egy​re is​mét​lő​dik.” (Wyatt Earp. The Life Be​hind the Le​gend. New York, 1997, John Wi​ley &
Sons, Inc. 161. o.)
És meg​in​dult a bosszú​had​já​r at. 1881 ka​r á​cso​nya után há​r om nap​pal Vir​g ilt éj​sza​ka tűz alá vet​ték az
ut​cán, ami​nek kö​vet​kez​té​ben a kar​ja meg​bé​nult, a csont​jai egy ré​szét ki kel​lett ope​r ál​ni. Egy le​égett
ház​ból lőt​tek rá, amely​ben meg​ta​lál​ták Ike Clan​ton ka​lap​ját. Wyatt Earp erre el​in​téz​te, hogy ki​ne​vez​-
zék az Egye​sült Ál​la​mok mar​sall​já​nak he​lyet​te​sé​vé, le​mon​dott a já​ték​te​r em​ben való ré​sze​se​dé​sé​r ől,
és a rend​csi​ná​lás​nak szen​tel​te min​den ide​jét. Ike Clan​tont azon​ban az es​küdt​szék bi​zo​nyí​ték hi​á​nyá​ban
fel​men​tet​te. 1882. már​ci​us 18-án pe​dig egy is​me​r et​len fegy​ve​r es az ut​cá​r ól hát​ba lőt​te a bi​li​ár​do​zó
Mor​g an Ear​pöt, aki pár perc múl​va Wyatt kar​ja​i​ban halt meg.
Wyatt Earp ek​kor be​lát​ta, hogy tör​vé​nyes úton nem le​het fe​le​lős​ség​r e von​ni el​len​fe​le​it, és ha meg
akar​ja vé​de​ni rok​kant test​vé​r ét, a sa​ját ke​zé​be kell ven​nie az igaz​ság​szol​g ál​ta​tást. Előbb Mor​g an ko​-
por​só​ját küld​te haza a szü​le​ik​hez, majd Vir​g ilt és fe​le​sé​g ét kí​sér​te a vo​nat​hoz Tu​cson​ban. Az ál​lo​má​-
son azon​ban fel​fe​dez​te, hogy fel​fegy​ver​zett „cow​boyok” fi​g ye​lik őket. A mind​ed​dig szi​g o​r ú​an tör​-
vény​tisz​te​lő Wyatt erre úgy dön​tött, nem hagy​ja, hogy meg​ö l​jék a test​vé​r ét, és pus​ká​ja mind​két csö​vét
be​le​ürí​tet​te Frank Stil​well​be. A ki​g ör​dü​lő vo​na​ton ülő Vir​g il felé így ki​ál​tott: „Egyet Mor​ga​nért!”
Az Earp fi​vé​r ek el​len​fe​lei fel​há​bo​r od​tak a tör​tén​te​ken, ho​lott ez​alatt Tombs​to​ne-ban Pete Spen​ce
fe​le​sé​g e be​val​lot​ta, hogy a fér​je ölte meg Mor​g ant Stil​wel​lel, va​la​mint Fre​e​ze és In​di​án Char​lie
gúny​ne​vű cin​ko​sa​i​val. Csak​hogy egy fe​le​ség val​lo​má​sát a bí​r ó​ság nem fo​g ad​hat​ta el! Wyatt el​len el​-
fo​g a​tá​si pa​r an​csot ad​tak ki Tu​cson​ban Stil​well meg​ö lé​se mi​att, s Be​han she​r iff már a „cow​boyok”
kö​zül vá​lo​g a​tott maga mel​lé olyan se​g é​de​ket, mint Johnny Rin​g o és Curly Bill Bro​ci​us. Vagy​is két
fegy​ve​r es csa​pat ala​kult ki, s mind​ket​tő tag​jai a tör​vény kép​vi​se​lő​i​nek te​kint​het​ték ma​g u​kat. Be​han
hó​na​po​kon ke​r esz​tül ke​r es​te Ari​zo​na Ter​r i​tó​r i​u​mon Wyatt Ear​pöt, de na​g yon vi​g yá​zott, ne​hogy
meg​ta​lál​ja.
Wyatt pe​dig se​g ít​sé​g ül hív​ta leg​kö​ze​leb​bi ba​r á​ta​it: Doc Hol​li​dayt, War​r en öccsét, Te​xas Jack Ver​-
mil​li​o nt, Jack John​sont, Sher​man Mc​Mas​terst és Char​lie Smith-t. Már​ci​us 22-én be​vág​tat​tak Pete
Spen​ce fa​vá​g ó​tá​bo​r á​ba, a mar​ha​tol​va​jok ta​lál​ko​zó​he​lyé​r e, ahol vé​g ez​tek In​di​án Char​lie-val. Két nap
múl​va az Iron Springs nevű for​r ás​nál ki​lenc „cow​boy​jal” csap​tak össze. Wyatt tár​sai vissza​vo​nul​tak,
ő azon​ban le​lőt​te Curly Bill Bro​ci​ust, majd a sa​ját pisz​to​lyö​vé​be be​le​g a​ba​lyod​va és a ló nél​kül ma​-
radt Te​xas Jack Ver​mil​li​o nt maga mögé ül​tet​ve ő is vissza​vo​nult a go​lyó​zá​por​ban. Egy nagy​g az​da át
is adta vol​na neki azt az ezer dol​lá​r os vér​dí​jat, ame​lyet a Mar​ha​te​nyész​tők Szö​vet​sé​g e tű​zött ki Curly
Bill fe​jé​r e, de Wyatt nem fo​g ad​ta el, mond​ván, hogy csak a test​vé​r e​it akar​ta meg​bosszul​ni. Egyes fel​-
te​vé​sek sze​r int be​fo​lyá​sos üz​let​em​be​r ek tá​mo​g at​ták ti​tok​ban a bosszú​had​já​r a​tát, akik meg akar​ták
sza​ba​dí​ta​ni Ari​zo​nát a ban​di​ták​tól.
Wyatt egy ide​ig azt ter​vez​te, hogy​ha a le​tar​tóz​ta​tá​si pa​r an​csot ér​vény​te​le​ní​tik el​le​ne, vissza​tér
Tombs​to​ne-ba. De el​len​sé​g ei vá​das​ko​dá​sai mi​att vé​g ül még​is le​tett er​r ől. Ta​lá​ló meg​fo​g al​ma​zá​sa
sze​r int hely​ze​te a ju​hász​ku​tyá​é​hoz ha​son​lí​tott, „amely​től fél a nyáj és gyű​lö​lik a far​ka​sok”. 1882-ben
meg​ha​r a​g u​dott Doc​r a egy an​ti​sze​mi​ta meg​jegy​zés mi​att (sze​r el​me, Sa​die ugyan​is zsi​dó volt), ott​-
hagy​ta, és el​uta​zott San Fran​cis​có​ba. Ari​zo​ná​ban a re​pub​li​ká​nu​sok és de​mok​r a​ták nél​kü​le foly​tat​ták a
vi​tat a tör​tén​tek ér​tel​me​zé​sé​r ől. A „cow​boyok” pe​dig pár év alatt el​tűn​tek: Johnny Rin​g ót, Billy Cla​-
iborne-t és Ike Clan​tont le​lőt​ték, Pete Spen​ce és Be​han she​r iff pe​dig bör​tön​be ke​r ült. Mind​eh​hez azon​-
ban Wyatt Earp​nek már sem​mi köze nem volt.
 San Fran​cis​có​ban újra kap​cso​lat​ba ke​r ült Sa​die Mar​cusszal, aki​vel együtt is ma​r adt éle​te hát​r a​lé​vő
negy​ven​hat évé​ben. Co​lo​r a​dói és ida​hói vá​r o​sok​ban él​tek, ame​lyek​ben Wyatt ál​ta​lá​ban a sze​r en​cse​já​-
ték fel​ügye​le​tét vál​lal​ta. Még egy​szer ta​lál​koz​tak Doc Hol​li​day​jel is, aki na​g yon örült en​nek: „Ami​kor
hal​lot​tam, hogy Den​ver​ben vagy, Wyatt, lát​ni akar​ta​lak még egy​szer, mert már nem hú​zom so​ká​ig. Te is
lá​tod!” Sa​die fel​jegy​zé​sei sze​r int Wyatt e sza​vak​kal bú​csú​zott el ba​r át​já​tól. „Kü​lö​nös, hogy nél​kü​led
már nem él​nék, még​is te mész el el​ső​nek.” Doc 1887. no​vem​ber 8-án halt meg a co​lo​r a​dói Glen​wood
Springs tü​dő​sza​na​tó​r i​u​má​ban, har​minc​hat éves ko​r á​ban. Wyatt so​ha​sem tar​tot​ta sö​tét lel​kű bű​nö​ző​-
nek.
Az egy​ko​r i rend​fenn​tar​tó ez​u​tán in​g at​lan​vá​sár​lás​sal és sze​r en​cse​já​ték​kal fog​lal​ko​zott, az 1890-es
évek nagy ré​szét San Fran​cis​có​ban töl​töt​te, majd 1897-ben az „utol​só ha​tár​vi​dék​r e”, Alasz​ká​ba köl​tö​-
zött, ahol több ven​dég​lőt mű​köd​te​tett. 1902-ben a szál​egye​nes, őszü​lő öreg​úr a ne​va​dai To​no​pah
rend​fenn​tar​tó​ja lett, majd Los An​g e​les​ben se​g éd​ke​zett a rend​ő rök​nek, ha meg​kér​ték erre. 1915-ben
Jack Lon​don​nal együtt lá​to​g a​tott el az új vál​lal​ko​zás, a film​for​g a​tás nagy stú​di​ó ​i​ba. Nem csak Chap​-
lin​nel, Ra​o ul Walsh-sal és John Ford​dal is​mer​ke​dett meg, de évek​kel ké​sőbb még egy Ma​r i​o n Mor​r i​-
son nevű fi​a​tal szí​nésszel is, aki ké​sőbb John Way​ne né​ven vált vi​lág​hí​r ű​vé. Wil​li​am S. Hart ál​lí​tó​lag
Wyat​től ta​nul​ta meg a gyors pisz​toly​r án​tás mű​vé​sze​tét, John Way​ne pe​dig egész éle​té​ben az ő hű​vös
és nyu​g odt ma​g a​tar​tá​sát pró​bál​ta utá​noz​ni.
Az 1920-as évek ele​jén egy​szer egy rend​ő r Cal​zo​ná​ban még meg​kér​te, hogy se​g ít​sen le​tar​tóz​tat​ni
egy pus​ká​val fe​nye​g e​tő​ző rab​lót, aki egy bolt​ba zár​kó​zott be. Wyatt Earp be​sé​tált az aj​tón, meg​pa​r an​-
csol​ta a rab​ló​nak, hogy adja át fegy​ve​r ét, aki a rend​ő r leg​na​g yobb meg​le​pe​té​sé​r e en​g e​del​mes​ke​dett,
és hagy​ta ma​g át ki​ve​zet​ni. Wyatt az éle​te utol​só éve​it Los An​g e​les​ben töl​töt​te, s 1929. ja​nu​ár 13-án
halt meg nyolc​van​egy éves ko​r á​ban. A ka​li​for​ni​ai Col​ma zsi​dó te​me​tő​jé​ben he​lyez​ték el ur​ná​ját Sa​die
ham​vai mel​lé. Ek​kor már a régi Vad​nyu​g at leg​hí​r e​sebb rend​fenn​tar​tó​já​nak te​kin​tet​ték. Theo​dore Ro​-
o​sevelt el​nök saj​tó​tit​ká​r a, Stu​art Lake írta meg első élet​r aj​zát. Szám​ta​lan film idéz​te fel pá​lya​fu​tá​sát, a
tör​té​né​szek és ren​de​zők a leg​kü​lön​bö​zőbb mó​don ér​tel​mez​ték küz​del​me​it, s 1994-ben em​lék​táb​la ke​-
rült fel egy​ko​r i Los An​g e​les-i háza fa​lá​r a.
 39. Hogyan alakult a Nyugat története a XX. században?
Mi​köz​ben a XX. szá​zad ele​jé​től a Vad​nyu​g at mí​to​sza egy​r e szé​le​sebb kö​r ök​ben el​ter​jedt, az Egye​-
sült Ál​la​mok nyu​g a​ti ré​g i​ó ​ja ro​ha​mo​san át​ala​kult. A régi Nyu​g a​tot a ha​tal​mas te​r ü​le​ten szét​szórt, rit​-
ka né​pes​ség jel​le​mez​te, a XX. szá​za​di Nyu​g a​tot a so​ka​so​dó kis- és nagy​vá​r o​sok. A régi Nyu​g at nem
in​di​án la​kos​sá​g á​nak több​sé​g e észak- és nyu​g at-eu​r ó​pai szár​ma​zá​sú volt, a XX. szá​za​di Nyu​g a​ton
meg​nőtt a kö​zép-ame​r i​kai, ázsi​ai és af​r i​kai ősök​kel ren​del​ke​zők ará​nya. Míg a régi Nyu​g at la​kói
büsz​kén hir​det​ték, hogy tá​vol él​nek a ke​le​ti nagy​vá​r o​sok​tól, s ezért sa​ját szo​ká​sa​ik, er​köl​cse​ik és kul​-
tú​r á​juk van, a XX. szá​za​di Nyu​g at mé​lyen in​teg​r á​ló​dott az ame​r i​kai nem​zet gaz​da​sá​g i, tár​sa​dal​mi és
kul​tu​r á​lis rend​sze​r é​be, s egy​r e ke​vés​bé kü​lön​bö​zött a ke​le​ti ré​g i​ó k​tól. A régi Nyu​g at la​kói ki​me​r ít​he​-
tet​len​nek tar​tot​ták kör​nye​ze​tük erő​for​r á​sa​it, ame​lyek​kel pa​zar​ló​an bán​tak, a XX. szá​za​di Nyu​g at be​-
lát​ta a kör​nye​zet​vé​de​lem fon​tos​sá​g át. A régi Nyu​g at la​kó​i​nak több​sé​g e ma​g á​nyos fér​fi volt, a XX.
szá​za​di Nyu​g at​r a már tel​jes csa​lá​dok köl​töz​tek be, s az egyen​súly las​san hely​r e​állt.
A XX. szá​za​di Nyu​g a​tot a Pa​na​ma-csa​tor​na meg​nyi​tá​sa (1914) ten​g e​r i úton is gyor​sab​ban meg​kö​-
ze​lít​he​tő​vé tet​te, en​nél azon​ban sok​kal fon​to​sabb volt az autó ál​tal kép​vi​selt köz​le​ke​dé​si for​r a​da​lom.
Hen​r y Ford gyá​r á​nak „T-Mo​dell” el​ne​ve​zé​sű au​tó​ja már az át​la​g os ke​r e​se​tű​ek szá​má​r a is el​ér​he​tő
volt, s ha​ma​r o​san a Ge​ne​ral Mo​tors és a Chrys​ler Cor​po​ra​ti​on ter​mé​kei is ri​va​li​zál​hat​tak vele a vá​-
sár​lók ke​g ye​i​ért. Az 1920-as évek vé​g é​r e min​den au​tó​r a 4,9 ame​r i​kai ju​tott, vagy​is az egész tár​sa​dal​-
mat be le​he​tett vol​na tusz​kol​ni az au​tók​ba. Ek​kor már köz​vet​le​nül vagy köz​vet​ve hat​mil​lió fő szá​má​-
ra biz​to​sí​tott mun​kát az au​tó​ipar, mely ser​ken​tet​te a kő​o laj ki​ter​me​lé​sét, az acél-, fes​ték-, gumi- és
üveg​g yár​tást, az utak, ga​r á​zsok és ben​zin​ku​tak épí​té​sét is. Az autó meg​szün​tet​te a Nyu​g at el​szi​g e​telt​-
sé​g ét. Ami​kor egy far​mer fe​le​sé​g ét meg​kér​dez​ték, hogy mi​ért au​tót vá​sá​r ol, ami​kor még für​dő​kád​ja
sincs, így fe​lelt: „Für​dő​kád​dal nem me​he​tek be a vá​ros​ba.” A re​pü​lő​g ép to​vább „csök​ken​tet​te a tá​vol​-
sá​g ot” a nyu​g a​ti és a ke​le​ti ré​g i​ó k kö​zött. Alig​ha vé​let​len, hogy 1930-ra nyu​g a​ton há​r om​szor annyi
volt a re​pü​lők és pi​ló​ták szá​ma, mint ke​le​ten. A rá​dió el​ter​je​dé​se fel​g yor​sí​tot​ta a kul​tu​r á​lis in​teg​r á​ci​-
ót. A holly​woo​di film​g yár​tás fel​len​dü​lé​sé​vel pe​dig im​már egy ti​pi​ku​san nyu​g a​ti szel​le​mi ter​mék gya​-
ko​r olt meg​ha​tá​r o​zó ha​tást az Egye​sült Ál​la​mok, majd az egész vi​lág kul​tú​r á​já​r a.
A XX. szá​zad első há​r om év​ti​ze​dé​ben a nyu​g at​r a áram​ló ma​g án​tő​ke és az ál​la​mi be​r u​há​zá​sok a
tech​no​ló​g i​ai újí​tá​sok​kal együtt for​r a​dal​ma​sí​tot​ták a Nyu​g at ha​g yo​má​nyos gaz​da​sá​g i te​vé​keny​sé​g e​it,
a föld​mű​ve​lést, a bá​nyá​sza​tot, a ha​lá​sza​tot, a fa​ki​ter​me​lést és az ál​lat​te​nyész​tést. Ugyan​ak​kor új vál​-
lal​ko​zá​si for​má​kat is fel​len​dí​tet​tek: az olaj​fi​no​mí​tást, a film​ipart és a tu​r iz​must. Az ál​lam a ka​to​nai lé​-
te​sít​mé​nyek nyu​g at​r a te​le​pí​té​sé​vel, a nem​ze​ti par​kok gya​r a​pí​tá​sá​val, az út​épí​tés​sel és az ön​tö​zé​si ter​-
vek tá​mo​g a​tá​sá​val se​g í​tet​te elő a fej​lő​dést.
Az 1929-ben ki​tört nagy gaz​da​sá​g i vi​lág​vál​ság fő​leg a Nagy Sík​ság déli ré​szé​nek la​kó​it érin​tet​te
ér​zé​ke​nyen. A ko​r áb​bi ta​laj​eró​zió kö​vet​kez​mé​nye​it fel​erő​sí​tő szá​r az​ság és ho​mok​vi​ha​r ok mi​att ren​-
ge​teg sze​g é​nyebb far​mer ment tönk​r e Ok​la​ho​má​ban, Kan​sas​ben és Te​xas észa​ki ré​szén. Öt éven be​lül
mint​egy há​r om​száz​ö t​ven​ezer ok​la​ho​mai és ar​kan​sa​si in​dult nyu​g at​r a, Ka​li​for​ni​á​ba, sze​g é​nyes hol​-
mik​kal meg​r a​kott, ócs​ka au​tó​i​kon, ame​lye​ket „ke​r e​ke​ken gör​dü​lő sze​mét​te​le​pek​nek” ne​vez​tek. Az ő
uta​zá​su​kat idéz​te fel John Ste​in​beck Érik a gyü​mölcs (1939) című re​g é​nye s a be​lő​le ké​szült film,
ame​lyet egy év​vel ké​sőbb John Ford ren​de​zett. Az ál​la​muk ne​vé​r ől okie-k és ar​kie-k né​ven em​le​g e​tett
me​ne​kül​tek több​sé​g e a ka​li​for​ni​ai San Jo​a​quin-völgy​ben te​le​pe​dett le, de a har​min​cas évek vé​g é​ig
rend​kí​vül sze​g ény ma​r adt.
Csak a má​so​dik vi​lág​há​bo​r ú okoz​ta fel​len​dü​lés se​g í​tett raj​tuk – amely az egész ame​r i​kai Nyu​g a​tot
át​for​mál​ta. A re​pü​lő​g ép- és ha​jó​g yá​r ak több ezer új mun​kást kezd​tek fog​lal​koz​tat​ni, a fém​igény ked​-
ve​zett a bá​nyá​szat​nak, a Nagy-Bri​tan​ni​á​ba irá​nyu​ló élel​mi​szer​ex​port kö​vet​kez​té​ben pe​dig nőt​tek a
me​ző​g az​da​sá​g i ter​mé​kek árai. Mi​vel a Pe​arl Har​bor-i tá​ma​dás (1941) után az Egye​sült Ál​la​mok fi​-
gyel​me elő​ször for​dult a csen​des-óce​á​ni had​szín​tér felé, a nyu​g a​ti​ak soha nem lá​tott mér​ték​ben já​r ul​-
hat​tak hoz​zá a nem​zet há​bo​r ús erő​fe​szí​té​se​i​hez. Itt épül​tek a leg​hí​r e​sebb bom​bá​zó​g é​pek, az óri​á​si
csa​ta​ha​jók, az acél- és alu​mí​ni​um​ipar leg​újabb üze​mei, s a tu​do​má​nyos ku​ta​tás új köz​pont​jai. Az új-
me​xi​kói Los Ala​mos​ban fej​lesz​tet​ték ki az első atom​bom​bát, a ka​li​for​ni​ai egye​te​men az első nuk​le​á​-
ris gyor​sí​tót, s a Wa​shing​ton ál​lam​be​li Han​ford​ban a plu​tó​ni​um​ter​me​lés mód​sze​r e​it. A há​bo​r ú fel​-
gyor​sí​tot​ta a nyu​g a​ti ur​ba​ni​zá​ci​ó t: a Szik​lás-hegy​ség, a Dél​nyu​g at és a Nagy Sík​ság né​pes​sé​g é​nek
egy ré​sze a nyu​g a​ti par​ti üze​mek kö​ze​lé​be köl​tö​zött, s a mun​ka​erő irán​ti meg​nö​ve​ke​dett igény ked​ve​-
zett az et​ni​kai ki​sebb​sé​g ek​nek is. Több mint két​száz​ezer af​r i​kai-ame​r i​kai te​le​pült át a déli ál​la​mok​ból
nyu​g at​r a, éven​te mint​egy száz​ö t​ven​ezer me​xi​kói ván​do​r olt be az Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​té​r e, s több
mint hu​szon​ö t​ezer in​di​án lé​pett be a had​se​r eg​be. A diszk​r i​mi​ná​ció csak a ja​pá​no​kat súj​tot​ta: száz​húsz​-
ezer ja​pán-ame​r i​ka​it he​lyez​tek el nyu​g a​ti tá​bo​r ok​ban, az ari​zo​nai Pos​ton​ban és Sa​ca​ton​ban, a ka​li​for​-
ni​ai Man​za​nar​ban és Tu​le​la​ke-ben, az ar​kan​sa​si Roh​wer- és Je​r o​me-tá​bor​ban, a co​lo​r a​dói Gra​na​dá​-
ban, a utah-i To​paz​ban, az ida​hói Mi​n​i​do​ká​ban és a wyo​min​g i He​art Moun​ta​i​non. (Anya​g i vesz​te​sé​-
ge​i​ket egy 1948-as tör​vénnyel har​minc​hét​mil​lió dol​lár​r al kom​pen​zál​ták, 1988-ban pe​dig va​la​mennyi
túl​élő húsz​ezer dol​lár jó​vá​té​telt ka​pott.)
A má​so​dik vi​lág​há​bo​r ú után az ame​r i​kai Nyu​g at, amely egy​kor a nyers​anyag-ki​ter​me​lés és a me​-
ző​g az​da​ság vi​lá​g a volt, az ipar, a szol​g ál​ta​tá​sok, a ka​to​nai lé​te​sít​mé​nyek és a tu​do​má​nyos ku​ta​tás
egyik köz​pont​já​vá vál​to​zott. A kö​vet​ke​ző más​fél év​ti​zed​ben a kor​mány to​vább​fej​lesz​tet​te az út​r end​-
szert, az ön​tö​zést és fő​leg a ka​to​nai lé​te​sít​mé​nye​ket. A szá​r az​föl​di had​erő és a ha​di​ten​g e​r é​szet szá​má​-
ra egy​aránt meg​nőtt a nyu​g a​ti part je​len​tő​sé​g e a hi​deg​há​bo​r ú éve​i​ben, a leg​na​g yobb fej​lesz​té​se​ket
azon​ban a lé​g i​erő igé​nyéi biz​to​sí​tot​ták. 1945 és 1960 kö​zött húsz​ezer re​pü​lő​r e és ra​ké​tá​r a nö​vel​ték a
lé​g i​erő had​ere​jét, s bá​zi​sa​i​nak és tesz​te​lé​si te​r ü​le​te​i​nek nagy ré​szét nyu​g at​r a he​lyez​ték. A szö​vet​sé​g i
lé​g i​erő fej​lesz​té​sé​r e szánt össze​g ek 40%-át Ka​li​for​ni​á​ban köl​töt​ték el, s az új fegy​vert, a hid​r o​g én​-
bom​bát Ne​va​da si​va​ta​g á​ban pró​bál​ták ki. Nem cso​da, hogy 1945 és 1969 kö​zött a nyu​g a​ti ré​g i​ó ​ban
meg​há​r om​szo​r o​zó​dott a tu​dó​sok és mér​nö​kök szá​ma: meg​ha​lad​ta a négy​száz​ez​r et. San Di​e​g o, Los
An​g e​les, Salt Lake City, Den​ver, Phoe​nix, Tu​cson, Al​bu​qu​er​que és Se​att​le egy​aránt ku​ta​tá​si és fej​lesz​-
té​si köz​pont​tá vált. A tu​r is​ták szá​ma 1945 és 1960 kö​zött meg​tíz​sze​r e​ző​dött, ami fő​leg a nem​ze​ti par​-
kok so​ka​so​dó szol​g ál​ta​tá​sa​i​nak, Las Veg​as já​ték​ka​szi​nó​i​nak és Dis​ney​land von​ze​r e​jé​nek tu​laj​do​nít​-
ha​tó. Ka​li​for​ni​á​ban hoz​ták lét​r e az első nyug​dí​ja​sok szá​má​r a ké​szí​tett la​kó​komp​le​xu​mo​kat is.
1960 után a fej​lő​dés to​vább gyor​sult. A nyu​g a​ti ré​g ió la​kos​sá​g a, mely 1945-ben ti​zen​hat​mil​lió volt,
2000-re nyolc​van​mil​li​ó ​r a gya​r a​po​dott. Ez pe​dig meg​nö​vel​te a ré​g ió po​li​ti​kai és kul​tu​r á​lis je​len​tő​sé​-
gét. A leg​több be​ván​dor​ló a nagy​vá​r o​sok la​kos​sá​g át nö​vel​te, ha​tal​mas te​r ü​le​tek épül​tek be Los An​g e​-
les, San José, Sac​r a​men​to, Hous​ton, Dal​las, Den​ver, Se​att​le, Salt Lake City, Al​bu​qu​er​que és El Paso
kö​r ül. Az af​r i​kai-ame​r i​kai, kö​zép-ame​r i​kai, ja​pán-ame​r i​kai, kí​nai-ame​r i​kai be​ván​dor​lók​hoz az 1970-
es évek​ben dél​ke​let-ázsi​ai be​ván​dor​lók csat​la​koz​tak. 1990-re Los An​g e​les ál​ta​lá​nos is​ko​lá​i​ban öt​ven​-
két kü​lön​bö​ző nyel​ven folyt az ok​ta​tás.
A XX. szá​zad vé​g é​r e az ame​r i​kai Nyu​g at a szá​mí​tó​g ép​g yár​tás, a fej​lett tech​no​ló​g ia és a tu​do​má​-
nyos ku​ta​tás fel​leg​vá​r á​vá vált, mely​nek a ka​li​for​ni​ai Szi​lí​ci​um-völgy a jel​ké​pe. A szö​vet​sé​g i gát​épí​-
tés je​len​tő​sé​g e va​la​mit csök​kent, de a tu​r iz​mus és a szö​vet​sé​g i ka​to​nai lé​te​sít​mé​nyek el​lá​tá​sa to​vább​r a
is a la​kos​ság fő jö​ve​del​mi for​r á​sa ma​r adt, s a pénz​ügyi in​téz​mé​nyek és az egész​ség​ügyi szol​g ál​ta​tá​-
sok szin​tén gyor​san fej​lőd​tek.
A né​pes​ség​nö​ve​ke​dés mi​att a Nyu​g at egy​r e na​g yobb erő​vel szólt bele a szö​vet​sé​g i kor​mány​zat po​-
li​ti​ká​já​ba. Az 1961 utá​ni tíz el​nök kö​zül hét szü​le​tett vagy te​le​pe​dett le Nyu​g a​ton. A Leg​fel​sőbb Bí​r ó​-
ság első női bí​r á​ja, Sand​r a Day O’Conn​o r ari​zo​nai volt. Bár Ka​li​for​nia a pol​g ár​jo​g i és di​ák​moz​g al​-
mak egyik köz​pont​ja volt az 1960-as, 1970-es évek​ben, a ré​g ió la​kos​sá​g á​nak zöme a leg​több el​nök​-
vá​lasz​tá​son a kon​zer​va​tí​vabb re​pub​li​ká​nus pár​ti je​löl​tet tá​mo​g at​ta.
 40. Frederick Jackson Turner – A történész
Az 1893-as chi​ca​g ói tör​té​nel​mi vi​lág​kon​fe​r en​cia egyik me​leg dél​után​ján az el​csi​g á​zott részt​ve​vők
alig​ha fi​g yel​tek fel az ötö​dik elő​adó​r a, a Wis​con​sin Egye​tem har​minc​két éves ta​ná​r á​r a, Fre​derick
Jack​son Tur​ner​r e (1861-1932), ami​kor be​je​len​tet​te elő​adá​sa cí​mét: The Signi​fi​cance of the Fron​ti​er in
Ame​ri​can His​to​ry (A ha​tár​vi​dék je​len​tő​sé​g e az ame​r i​kai tör​té​ne​lem​ben). Pe​dig ezek​ben a pil​la​na​tok​-
ban hang​zott el az ame​r i​kai Vad​nyu​g at – vagy, ahogy ek​ko​r i​ban ne​vez​ték: a ha​tár​vi​dék – első át​fo​g ó
tör​té​nel​mi ér​tel​me​zé​se.
Há​r om év​vel ko​r áb​ban a tíz​éven​ként meg​r en​de​zett nép​szám​lá​lás fő​biz​to​sa a kö​vet​ke​ző​ket je​len​tet​te
ki: „1880-ig az or​szág​nak vol​tak ha​tár​vi​dé​ki te​le​pei, mos​tan​ra azon​ban a la​kat​lan te​rü​le​tet olyan​nyi​-
ra fel​ap​róz​ták az egy​más​tól el​szi​ge​telt te​le​pek, hogy már alig​ha be​szél​he​tünk a ha​tár​vi​dék vo​na​lá​ról.”
Ez a be​je​len​tés ak​ko​r i​ban ala​po​san meg​r áz​ta az ame​r i​kai tár​sa​dal​mat, amely meg volt győ​ződ​ve ter​-
mé​sze​ti erő​for​r á​sai és te​r ü​le​te vég​te​len​sé​g é​r ől. So​kan ér​tel​mez​ték úgy a fő​biz​tos ki​je​len​té​sét, hogy
nincs töb​bé sza​bad föld Nyu​g a​ton, ami jó​ko​r a té​ve​dés volt, hi​szen sok​kal több föl​det ad​tak el 1890
után, mint előt​te. Még​is szé​les kö​r ök​ben ter​jedt el az a meg​g yő​ző​dés, hogy egy tör​té​nel​mi kor​szak
le​zá​r ult, a cow​boyok, arany​ásók, in​di​á​nok és prém​va​dá​szok nap​ja le​ál​do​zott.
Így vé​le​ke​dett Fre​derick Jack​son Tur​ner is: nyom​ta​tás​ban meg​je​lent elő​adá​sá​ban már a fő​biz​tos
be​je​len​té​sé​ből in​dult ki. Egy kor​szak vé​g et ért, de e kor​szak​ban sze​r in​te nem a nagy tör​té​nel​mi sze​-
mé​lyi​sé​g ek, a po​li​ti​kai ha​g yo​má​nyok vagy az al​kot​má​nyos fej​lő​dés ha​tá​r oz​ta meg az or​szág tör​té​-
nel​mét, az ame​r i​kai de​mok​r á​cia és az ame​r i​kai jel​lem ki​ala​ku​lá​sát, ha​nem a ha​tár​vi​dék. Ez volt az az
„ol​vasz​tó​té​g ely”, amely ki​ala​kí​tot​ta az ame​r i​kai em​bert a kü​lön​bö​ző be​ván​dor​lók​ból. A nyu​g at felé
nyo​mu​ló te​le​pe​sek ko​r áb​bi lak​he​lyük​től gyö​ke​r e​sen el​té​r ő kör​nye​zet​be ke​r ül​tek, ahol nem kö​vet​het​-
ték a régi tár​sa​dal​mi elő​írá​so​kat, nem al​kal​maz​hat​ták a ha​g yo​má​nyos ter​me​lé​si el​já​r á​so​kat. Az eu​r ó​-
pai ci​vi​li​zá​ció ma​r ad​vá​nyai le​kop​tak ró​luk, és egy új ci​vi​li​zá​ci​ó t hoz​tak lét​r e. Élet​mód​juk​ká vált az
újí​tás, az ál​lan​dó kí​sér​le​te​zés.
A ha​tár​vi​dé​ken az em​bert sa​ját tet​tei alap​ján ítél​ték meg, nem tár​sa​dal​mi ho​va​tar​to​zá​sa sze​r int, s
ezért itt jó​val na​g yobb volt a tár​sa​dal​mi mo​bi​li​tás és sok​kal de​mok​r a​ti​ku​sabb volt a po​li​ti​kai élet,
mint a ke​le​ti par​ton. A ter​mé​sze​ti erő​for​r á​sok bő​sé​g e fe​les​le​g es​sé tet​te az egyé​nek kül​ső el​len​ő r​zé​sét,
s ezért a nyu​g a​ti​ak jó​val in​di​vi​du​a​lis​táb​bak és lá​zon​g ób​bak let​tek ke​le​ti hon​fi​tár​sa​ik​nál. Min​den köl​-
töz​kö​dés​sel vissza​tér​tek a pri​mi​tív tár​sa​dal​mi vi​szo​nyok​hoz, min​dig új​r a​kezd​ték a tár​sa​dal​mi fej​lő​-
dést, és ma​g uk is új​já​szü​let​tek. Tur​ner sza​va​i​val élve: „A te​le​pes fok​ról fok​ra át​ala​kí​tot​ta a va​dont, az
ered​mény azon​ban nem a régi Eu​ró​pa volt... ha​nem va​la​mi új​don​ság, amit már ame​ri​ka​i​nak kell ne​vez​-
nünk.”
Tur​ner sze​r int va​la​mennyi ti​pi​ku​san ame​r i​ka​i​nak te​kin​tett jel​lem​vo​nás – az ál​lan​dó kész​ség a köl​-
töz​kö​dés​r e, az újí​tá​si haj​lam, az erő​for​r á​sok pa​zar​ló fel​hasz​ná​lá​sa, a nők nagy becs​ben tar​tá​sa, a ren​-
dít​he​tet​len op​ti​miz​mus, a fe​g yel​me​zet​len​ség, a tra​dí​ci​ó k meg​ve​té​se, az ál​lan​dó, ke​mény mun​kál​ko​dás
és a kul​tú​r a irán​ti vi​szony​la​g os ér​dek​te​len​ség – ki​ala​ku​lá​sa egy​aránt a ha​tár​vi​dé​ki élet kö​r ül​mé​nye​i​-
nek tu​laj​do​nít​ha​tó. A nő​ket pél​dá​ul azért tisz​tel​ték job​ban, mert kö​zü​lük kez​det​ben csak ke​ve​sen köl​-
töz​tek nyu​g at​r a – alig​ha vé​let​len, hogy a nyu​g a​ti ál​la​mok ad​tak elő​ször tel​jes ér​té​kű vá​lasz​tó​jo​g ot a
nők​nek (Wyo​ming 1869-ben, Utah 1870-ben, Co​lo​r a​do 1893-ban). A ha​tár​vi​dék pe​dig vissza​ha​tott a
ci​vi​li​zál​tabb ke​le​ti ál​la​mok​r a is. Egy​r észt in​nen ér​ke​zett a tá​mo​g a​tás min​den de​mok​r a​ti​kus tö​r ek​vés
szá​má​r a, más​r észt pe​dig a sze​g é​nyeb​bek​nek meg​volt az a le​he​tő​sé​g ük, hogy a gaz​da​sá​g i vál​sá​g ok
ide​jén meg​in​dul​ja​nak nyu​g at​r a új éle​tet kez​de​ni, s ezért rit​káb​ban me​r ült fel kö​r ük​ben a tár​sa​dal​mi-
po​li​ti​kai rend​szer meg​vál​toz​ta​tá​sá​nak igé​nye. Tur​ner sze​r int a ha​tár​vi​dék af​fé​le „biz​ton​sá​g i sze​lep​-
ként” mű​kö​dött: a nincs​te​le​nek és a lá​zon​g ók for​r a​dal​mak ki​r ob​ban​tá​sa he​lyett in​kább nyu​g at​r a ván​-
do​r ol​tak.
Tur​ner té​zi​se tíz éven be​lül or​szág​szer​te el​ter​jedt, s a Wis​con​sin Egye​te​men – majd 1910-től a Har​-
var​don – özön​löt​tek a di​á​kok az elő​adá​sa​i​r a. A Nyu​g at tör​té​ne​te kezd​te ki​szo​r í​ta​ni a tan​köny​vek​ből
az al​kot​má​nyos fej​lő​dés tör​té​ne​tét. J. R. Pole ox​for​di tör​té​nész sze​r int a té​tel rend​kí​vü​li si​ke​r e négy
té​nye​ző​nek tud​ha​tó be. Elő​ször is az egy​sze​r ű​sé​g é​nek: pon​to​san ki​elé​g í​tet​te az át​fo​g ó, egy​té​nye​zős,
min​den​r e ki​ter​je​dő ma​g ya​r á​zat irán​ti igé​nye​ket. Má​sod​szor is na​ci​o ​na​lis​ta jel​le​g ű volt, hi​szen azt
hang​sú​lyoz​ta, hogy az Egye​sült Ál​la​mok nem Eu​r ó​pa egyik „ki​nö​vé​se”, ha​nem egy sa​já​tos tör​té​nel​-
mi fej​lő​dés egye​dül​ál​ló és kü​lön​le​g es kö​vet​kez​mé​nye. Az iga​zi ér​té​kek nem Eu​r ó​pá​ból s nem a ke​le​ti
nagy​vá​r o​sok​ból ér​kez​tek, ha​nem a Nyu​g at vég​te​len sík​sá​g a​i​r ól és hegy​sé​g e​i​ből. A si​ker har​ma​dik té​-
nye​ző​je az idő​zí​tés volt: egy bi​zo​nyos nyu​g a​ti élet​mód le​he​tő​sé​g e va​ló​ban le​zá​r ult, s a tár​sa​dal​mat
gaz​da​sá​g i és iden​ti​tás​vál​ság fe​nye​g et​te. Vé​g ül hang​sú​lyoz​nunk kell a té​tel op​ti​mis​ta jel​le​g ét: a te​le​pe​-
sek ér​té​kek kép​vi​se​lő​i​ként je​len​tek meg, akik új és jobb éle​tet biz​to​sí​tot​tak mind ön​ma​g uk, mind utó​-
da​ik és ke​le​ti hon​fi​tár​sa​ik szá​má​r a. Vagy​is a Tur​ner-té​zis pon​to​san meg​fe​lelt egy fi​a​tal, ön​tu​da​tos és
ha​za​fi​as nem​zet ideo​ló​g i​ai szük​ség​le​te​i​nek.
Ha​ma​r o​san nem is mun​ka​hi​po​té​zis​nek te​kin​tet​ték Tur​ner té​zi​sét – pe​dig ő an​nak szán​ta! –, ha​nem
szent​írás​nak. A po​li​ti​ku​sok a leg​kü​lön​bö​zőbb – nem​egy​szer el​lent​mon​dá​sos – cé​lok ér​de​ké​ben hi​vat​-
koz​tak rá. Az im​pe​r i​a​lis​ta ter​jesz​ke​dés hí​vei sze​r int a kon​ti​nen​tá​lis ha​tár​vi​dék el​tű​né​se mi​att kell új
ha​tár​vi​dé​ket ke​r es​ni az óce​á​non túl, kü​lön​ben el​hal az ame​r i​ka​i​ak vál​lal​ko​zó szel​le​me. A ro​o ​sevel​ti
új po​li​ti​kai irány​vo​nal, a New Deal tá​mo​g a​tói sze​r int azért kell be​avat​koz​ni az ame​r i​kai gaz​da​sá​g i
élet​be, mert már nincs meg a ha​tár​vi​dék je​len​tet​te „biz​ton​sá​g i sze​lep”, de el​len​fe​le​ik is Tur​ner írá​sa​i​-
ból me​r í​tet​ték az ér​ve​ket, ami​kor azt ál​lí​tot​ták, hogy az in​di​vi​du​a​liz​mus szer​ves ré​sze az ame​r i​kai
jel​lem​nek, s nem sza​bad kor​lá​toz​ni.
Az 1920-as évek​től töb​ben is meg​kér​dő​je​lez​ték a té​tel egyes ele​me​it, s az​zal vá​dol​ták Tur​nert, hogy
egyet​len té​nye​ző​vel akar​ja meg​ma​g ya​r áz​ni több év​szá​zad tör​té​nel​mi fej​lő​dé​sét, s le​be​csü​li a ke​le​ti
nagy​vá​r o​sok mo​der​ni​zá​ci​ó s sze​r e​pét. A pro​fesszor nem vá​la​szolt a vá​dak​r a, mert nem na​g yon sze​r e​-
tett írni és a rész​le​tek​kel bí​be​lőd​ni. So​ha​sem volt „mo​no​kau​za​lis​ta”, vagy​is nem akar​ta egyet​len okra
vissza​ve​zet​ni a tör​té​nel​mi fej​lő​dést. A ha​tár​vi​dé​ket nem az egyet​len, ha​nem az egyik meg​ha​tá​r o​zó té​-
nye​ző​nek tar​tot​ta, ame​lyet hí​r es ta​nul​má​nya előtt el​ha​nya​g olt a tör​té​net​tu​do​mány. Té​zi​se mun​ka​hi​po​-
té​zis volt, ame​lyet az újabb ku​ta​tá​sok alap​ján mó​do​sít​hat​tak, el​fo​g ad​hat​tak vagy egé​szen el is vet​het​-
tek.
A nagy gaz​da​sá​g i vi​lág​vál​ság (1929-1933) meg​té​páz​ta az ame​r i​ka​i​ak ön​bi​zal​mát, s ezért a kö​vet​ke​-
ző há​r om év​ti​zed tör​té​nész​nem​ze​dé​ke már úgy érez​te, hogy Tur​ner té​zi​se rész​le​te​i​ben mó​do​sí​tá​sok​r a
szo​r ul. Ray Al​len Bil​ling​ton olyan ré​g i​ó ​ként ha​tá​r oz​ta meg a ha​tár​vi​dé​ket Ame​ri​ca’s Fron​ti​er He​ri​ta​-
ge (Ame​r i​ka ha​tár​vi​dé​ki örök​sé​g e, 1966) című köny​vé​ben, amely kö​zel van a la​kat​lan te​r ü​le​tek​hez,
bő​sé​g es ki​ak​ná​zat​lan erő​for​r á​sok​kal ren​del​ke​zik, ezért ki​vé​te​les le​he​tő​sé​g e​ket kí​nál a sze​g é​nyeb​bek
tár​sa​dal​mi és gaz​da​sá​g i elő​me​ne​te​lé​hez. A szer​ző te​hát meg​ő riz​te Tur​ner op​ti​miz​mu​sát, in​di​vi​du​a​lis​-
ta szem​lé​le​tét, ugyan​úgy a fe​hér em​be​r ek szem​szö​g é​ből kö​ze​lí​tet​te meg a ha​tár​vi​dé​ket, és ugyan​-
olyan ér​té​kek kép​vi​se​lő​i​nek tar​tot​ta a fe​hé​r e​ket, mint nagy előd​je. Azt azon​ban már nem fo​g ad​ta el
Tur​ner té​zi​sé​ből, hogy a Nyu​g at​r a való ván​dor​lás gaz​da​sá​g i vál​sá​g ok ide​jén erő​sö​dött fel: az újabb
ku​ta​tá​sok en​nek pont az el​len​ke​ző​jét bi​zo​nyí​tot​ták. A te​le​pe​sek ép​pen a gaz​da​sá​g i fel​len​dü​lé​sek ko​r á​-
ban hagy​ták el régi lak​he​lye​i​ket.
Va​ló​ban a meg​g az​da​g o​dás és a tár​sa​dal​mi fel​emel​ke​dés irán​ti vágy volt a ván​dor​lás leg​g ya​ko​r ibb
mo​ti​vá​ci​ó ​ja. Egy 1849-es arany​ásó ezt e sza​vak​kal fo​g al​maz​ta meg: „El​me​gyek a bá​nyák​ba, hogy
füg​get​len le​gyek azok​tól az át​ko​zott bo​lon​dok​tól, akik ott​hon úgy ér​zik, hogy fe​let​tem áll​nak, mert sze​-
gény ör​dög va​gyok – fene a bűz​lő ir​há​juk​ba!” Egye​se​ket azon​ban ép​pen a sze​g ény​sé​g ük aka​dá​lyo​zott
meg ab​ban, hogy útra kel​je​nek, hi​szen mind az uta​zás​hoz, mind a le​te​le​pe​dés​hez tő​ké​r e volt szük​ség.
New York​tól Il​li​no​is-ig har​minc dol​lár​ba ke​r ült az út. A nyu​g a​ti föld meg​vá​sár​lá​sa, a ház fel​épí​té​se, a
szer​szá​mok, a ve​tő​mag és az ál​la​tok be​szer​zé​se pe​dig több száz dol​lárt is fel​emészt​he​tett, mi​köz​ben a
ke​le​ti vá​r o​sok​ban a mun​ká​sok bére napi egy-két dol​lár kö​r ül moz​g ott. A sze​g ény​ség és a gaz​dag​ság
te​hát nem volt dön​tő té​nye​ző. Ál​ta​lá​ban az elé​g e​det​tek, az óva​to​sak, a biz​ton​sá​g ot ke​r e​sők és a leg​-
sze​g é​nyeb​bek ma​r ad​tak régi lak​he​lye​i​ken, és a na​g yobb jó​lét​ben vagy tár​sa​dal​mi fel-emel​ke​dés​ben
re​mény​ke​dők in​dul​tak út​nak a ka​land​vá​g yók, az ide​a​lis​ták és az elé​g e​det​le​nek tár​sa​sá​g á​ban.
Felül kel​lett vizs​g ál​ni a tár​sa​dal​mi „biz​ton​sá​g i sze​lep​r ől” ki​ala​kí​tott el​kép​ze​lé​se​ket is. A ke​le​ti vá​-
ro​sok mun​ká​sai nem men​tek el far​mer​nek nyu​g at​r a, mert eh​hez nem volt se pén​zük, se szak​tu​dá​suk.
El​men​tek vi​szont a nyu​g a​ti nagy​vá​r o​sok​ba mun​kás​nak. A far​mer​g az​da​sá​g o​kat a ke​le​ti gaz​dák, a fi​a​-
ik, 1865 után pe​dig az eu​r ó​pai gaz​dák né​pe​sí​tet​ték be. A te​le​pe​sek több​sé​g e azon​ban egy​sze​r ű​en a leg​-
kö​ze​leb​bi ame​r i​kai ál​lam​ból ér​ke​zett, kö​zép-nyu​g at​r ól vagy egy má​sik nyu​g a​ti ál​lam​ból. Bil​ling​ton
ezt úgy fo​g al​maz​ta meg, hogy „a Nyu​g at ön​ma​g át táp​lál​ta” de​mo​g rá​fi​a​i​lag, és nem a gyá​r i mun​ká​so​-
kat von​zot​ta ma​g á​hoz. A „biz​ton​sá​g i sze​lep” azon​ban még​is​csak mű​kö​dött. A Nyu​g at olyan ha​tal​mas
nyers​anyag​for​r ás​nak bi​zo​nyult, hogy a ke​le​ti vá​r o​sok​ban is meg​nö​vel​te a mun​ka​erő-ke​r es​le​tet, ami
meg​ha​lad​ta a mun​ka​erő-kí​ná​la​tot, és ez ma​g a​san tar​tot​ta a bé​r e​ket. És ha nem is men​tek el Nyu​g at​r a
az elé​g e​det​len​ke​dők, min​den​ki hitt ben​ne, hogy vég​ső eset​ben el​me​het​ne, s ez volt, ami szá​mí​tott. A
mun​ká​so​kat ez né​mi​leg meg​nyug​tat​ta, a mun​ka​adók pe​dig ma​g a​sabb bé​r ek​kel és jobb bá​nás​mód​dal
el​len​sú​lyoz​ták a Nyu​g at hí​vo​g a​tó csil​lo​g á​sát.
Tur​ner sze​r int a kü​lön​fé​le fog​lal​ko​zá​sok kép​vi​se​lői meg​ha​tá​r o​zott sor​r end​ben ér​kez​tek meg a ha​-
tár​vi​dék​r e: a trap​pert, va​dászt és pász​tort a bá​nyász, a far​mer és a ke​r es​ke​dő kö​vet​te, majd más vá​r os​-
la​kók. A vá​r os​la​kó azon​ban nem​egy​szer meg​előz​te a far​mert: az arany​ásók vá​r o​sai olyan he​lye​ken
nőt​tek ki a föld​ből, ahol még nem foly​tat​tak me​ző​g az​da​sá​g i te​vé​keny​sé​g et. Az első va​dá​szok és bá​-
nyá​szok mel​lett pe​dig gyor​san fel​buk​kan​tak a ka​to​nák, fa​vá​g ók, hit​té​r í​tők, föld​spe​ku​lán​sok, vas​út​épí​-
tők, szesz​fő​zők, nyom​dá​szok és az ügy​vé​dek is. Rá​adá​sul nem ár​tott, ha az em​ber a ha​tár​vi​dé​ken több
fog​lal​ko​zás​hoz is ért, amennyi​ben min​den kö​r ül​mé​nyek kö​zött meg akar​ja áll​ni a he​lyét. Az ifjú Ab​-
ra​ham Lin​coln pél​dá​ul er​dőt ir​tott, föl​det mű​velt, ha​jó​zott, kom​pot mű​köd​te​tett, föl​det mért, ka​to​nás​-
ko​dott, ügy​véd​dé ké​pez​te ki ma​g át, és pos​ta​mes​ter​sé​g et is vál​lalt, mi​előtt po​li​ti​kai pá​lyá​r a lé​pett.
Bi​zo​nyos sor​r en​di​ség azon​ban még​is fel​ál​lít​ha​tó. El​ső​nek ál​ta​lá​ban azok ér​kez​tek meg a nyu​g a​ti
te​r ü​let​r e, akik nem meg​vál​toz​tat​ni, ha​nem fenn​tar​ta​ni és ki​hasz​nál​ni kí​ván​ták a ter​mé​sze​ti vi​szo​nyo​-
kat: a va​dá​szok, trap​pe​r ek, bá​nyá​szok és te​he​né​szek. Ők ké​pez​ték a nyu​g at felé való ter​jesz​ke​dés él​-
csa​pa​tát. Nem akar​tak vég​le​g e​sen le​te​le​ped​ni, ál​ta​lá​ban csa​lád​juk sem volt, de fel​tár​ták a hasz​nál​ha​tó
út​vo​na​la​kat, meg​ta​lál​ták a ter​mé​keny te​r ü​le​te​ket, a víz​le​lő​he​lye​ket, s ez​zel elő​ké​szí​tet​ték a te​r e​pet a
kö​vet​ke​ző cso​port, a kis​far​me​r ek szá​má​r a. Ők már csa​lá​dos​tul sze​r et​tek vol​na le​te​le​ped​ni, ural​muk
alá akar​ták haj​ta​ni a ter​mé​sze​tet, és nem kí​vül​ál​ló​nak te​kin​tet​ték ma​g u​kat, mint az első cso​port tag​jai,
ha​nem a tár​sa​da​lom tag​ja​i​nak, „a ci​vi​li​zá​ció le​té​te​mé​nye​se​i​nek”. Gaz​dál​ko​dá​suk el​sőd​le​g es cél​ja
azon​ban az ön​el​lá​tás volt. Őket kö​vet​te a har​ma​dik cso​port, a pi​ac​r a ter​me​lő nagy​g az​dák, a ke​r es​ke​-
dők, és más vá​r os​la​kók, akik lét​r e​hoz​ták az érett tár​sa​dal​mi ren​det. E sor​r end per​sze csak nagy ál​ta​lá​-
nos​ság​ban fo​g ad​ha​tó el, hi​szen ked​ve​ző kö​r ül​mé​nyek ese​tén egy erőd, ke​r es​ke​del​mi te​lep vagy
arany​bá​nya mel​lett a vá​r o​sok rend​kí​vül gyor​san fel​épül​het​tek.
Felül kel​lett vizs​g ál​ni az ame​r i​kai jel​lem​r ől és a nyu​g a​ti de​mok​r á​ci​á​r ól al​ko​tott tur​ne​r i ta​no​kat is.
Ame​r i​ka ele​ve de​mok​r á​cia felé mu​ta​tó li​be​r á​lis esz​mé​ket és po​li​ti​kai in​téz​mé​nye​ket örö​költ Nagy-
Bri​tan​ni​á​tól, a ke​le​ti part​vi​dék tár​sa​dal​ma is nyug​ta​lan és de​mok​r a​ti​kus volt, s a mo​bi​li​tás ke​le​ten is
na​g yobb volt, mint Eu​r ó​pá​ban. A Nyu​g at nem lét​r e​hoz​ta, ha​nem fel​erő​sí​tet​te a de​mok​r a​ti​kus ten​den​-
ci​á​kat. És bár​mennyi​r e is meg​nőtt a tár​sa​dal​mi mo​bi​li​tás a nyu​g a​ti kö​zös​sé​g ek​ben, há​r om tár​sa​dal​mi
cso​port itt is igen éle​sen el​kü​lö​nült egy​más​tól. Az el​ső​be tar​toz​tak a „jobb​fé​lék”, az üz​let​em​be​r ek,
po​li​ti​ku​sok és ér​tel​mi​sé​g i​ek, a má​so​dik​ba az „egy​sze​r ű em​be​r ek”, a far​me​r ek, mun​ká​sok, pász​to​r ok
és bá​nyá​szok. A har​ma​dik cso​por​tot a faji vagy et​ni​kai ki​sebb​sé​g ek al​kot​ták. Az újabb, nyu​g a​ti te​le​-
pü​lé​se​ken va​ló​ban könnyeb​ben át le​he​tett jut​ni a má​so​dik cso​port​ból az el​ső​be. Nagy szük​ség volt or​-
vo​sok​r a, ke​r es​ke​dők​r e, ta​ní​tók​r a és ügy​vé​dek​r e, s az újon​nan ér​ke​zők​től nem kér​ték el a dip​lo​má​ju​-
kat. Itt a tár​sa​da​lom a „jobb​fé​lék​től” is meg​kö​ve​tel​te, hogy ne néz​zék le a sze​g ény em​bert. Bár a tár​-
sa​dal​mi rend meg​szi​lár​du​lá​sá​val Nyu​g a​ton is meg​erő​söd​tek a tár​sa​dal​mi cso​por​to​kat el​vá​lasz​tó kor​-
lá​tok, a fel​sőbb​r en​dű​ség kül​ső je​g ye​it itt mind​má​ig job​ban meg​ve​tik, mint a ke​le​ti te​r ü​le​te​ken.
Az 1970-es évek​től fel​lé​pő tör​té​nész​nem​ze​dék, ame​lyet néha re​vi​zi​o ​nis​tá​nak ne​vez​nek, tel​jes egé​-
szé​ben el​uta​sí​tot​ta a Tur​ner-té​zist. Ahol Tur​ner la​kat​lan ha​tár​vi​dé​ket és va​dont lá​tott, ott ők a fej​lett
ős​la​kos-ame​r i​kai ci​vi​li​zá​ci​ó t lát​ták, ame​lyet a fe​hé​r ek el​pusz​tí​tot​tak. Tur​ner sze​r int egé​szen új ci​vi​li​-
zá​ció ala​kult ki Nyu​g a​ton – az új tör​té​né​szek fel​hív​ták a fi​g yel​met egyes kul​tu​r á​lis struk​tú​r ák rend​kí​-
vü​li élet​ké​pes​sé​g é​r e, tar​tós​sá​g á​r a és a kul​tú​r ák ke​ve​r e​dé​sé​r e. Tur​ner ha​tár​vi​dé​ke a de​mok​r á​cia és a
kul​tú​r a elő​r e​nyo​mu​lá​sá​nak ré​g i​ó ​ja, amely​ben a fe​hér em​ber hő​si​es erő​fe​szí​té​sek árán meg​hó​dít​ja a
va​dont. A re​vi​zi​o ​nis​ta tör​té​né​szek fel​tár​ták az el​nyo​más, a faji elő​íté​let, a gát​lás​ta​lan ha​r á​cso​lás és a
kör​nye​zet-pusz​tí​tás bi​zo​nyí​té​ka​it. A ha​tár​vi​dék „el​vá​lasz​tó” vol​ta he​lyett a kü​lön​bö​ző kul​tú​r ák köl​-
csö​nös egy​más​r a ha​tá​sá​r a és a kap​cso​la​tok tér​be​li, idő​be​li vál​to​zá​sá​r a ke​r ült a hang​súly. Ri​chard
White azt eme​li ki „It’s Your Mis​for​tu​ne and None of My Own” (A te ba​jod, s nem az enyém, 1991)
című köny​vé​ben, hogy amit a fe​hé​r ek „érin​tet​len ős​va​don​nak” ne​vez​tek, az nem volt más, mint az ős​-
la​kos​ság ál​tal ezer év alatt át​for​mált ter​mé​sze​ti kör​nye​zet. Az olyan​nyi​r a ön​ál​ló​nak és in​di​vi​du​a​lis​tá​-
nak tar​tott nyu​g a​ti te​le​pe​sek​nek pe​dig jó​val na​g yobb tá​mo​g a​tást nyúj​tott a szö​vet​sé​g i kor​mány​zat,
mint a ke​le​ti ré​g ió la​kó​i​nak. A had​se​r eg vé​del​mez​te meg őket az in​di​á​nok​tól, a kor​mány​zat mér​te fel
te​r ü​le​te​i​ket, az ál​ta​la fi​nan​szí​r o​zott vas​uta​kon vit​ték áru​cik​ke​i​ket a pi​a​cok​r a, a kor​mány épít​tet​te a gá​-
ta​kat és csa​tor​ná​kat, s szám​ta​lan hi​va​talt ép​pen a nyu​g a​ti​ak tá​mo​g a​tá​sá​r a hoz​tak lét​r e. A szö​vet​sé​g i
kor​mány​zat te​hát jó​val erő​sebb és be​fo​lyá​so​sabb volt Nyu​g a​ton, ahol a gyen​g e ál​la​mok, a kez​det​le​-
ges he​lyi kö​zös​sé​g ek és a szer​ve​zet​len pár​tok még nem kor​lá​toz​hat​ták a ha​tal​mát. S a Nyu​g a​ton meg​-
erő​sö​dő ál​la​mi bü​r ok​r á​cia fo​ko​za​to​san ki​ter​jesz​tet​te a ha​tal​mát ke​let​r e is.
A re​vi​zi​o ​nis​ta tör​té​né​szek te​vé​keny​sé​g ét ter​mé​sze​te​sen nem fo​g ad​ta egy​ö n​te​tű he​lyes​lés. Az​zal vá​-
dol​ták őket, hogy el​tú​loz​zák a te​le​pe​sek ter​jesz​ke​dé​sét kí​sé​r ő ku​dar​co​kat és tra​g é​di​á​kat, s nem ve​szik
fi​g ye​lem​be, hogy a Nyu​g at még​is​csak anya​g i si​kert és tár​sa​dal​mi fel​emel​ke​dést biz​to​sí​tott szám​ta​lan
egyén​nek és csa​lád​nak. Tur​ner nem​ze​dé​ke ko​r áb​ban ró​zsa​szí​nű​r e fes​tet​te és meg​szé​pí​tet​te a Nyu​g at
tör​té​ne​tét, sok re​vi​zi​o ​nis​ta tör​té​nész vi​szont el​tú​loz​ta a fe​hér fér​fi​ak ki​zsák​má​nyo​ló sze​r e​pét, s a ne​-
kik ki​szol​g ál​ta​tott asszo​nyo​kat és et​ni​kai ki​sebb​sé​g e​ket ki​zá​r ó​lag ál​do​za​tok​nak tün​tet​te fel. Egye​sek
ta​nul​má​nya​i​ból úgy tű​nik, az an​g ol​szász ci​vi​li​zá​ció kép​vi​se​lői sem​mi​fé​le ér​té​ket sem kép​vi​sel​tek
Nyu​g a​ton. Az​zal is meg​vá​dol​ták az új tör​té​né​sze​ket, hogy nem is​mer​ték el a mí​tosz, a le​g en​da és a
kép​ze​let je​len​tő​sé​g ét, ho​lott na​g yon is so​kat fog​lal​koz​tak a vad​nyu​g a​ti mí​to​szok​kal, csak ép​pen azt is
fel​tár​ták, mennyi​r e el​tá​vo​lod​tak e meg​szé​pí​tett tör​té​ne​tek a va​ló​ság​tól, s mi​lyen ér​de​kek hú​zód​nak
meg mö​g öt​tük.
„Nézzünk szem​be a té​nyek​kel! – in​dít​vá​nyoz​ta Ri​chard White egy San​ta Fe-i tör​té​nész​kon​fe​r en​ci​án
a XX. szá​zad vé​g én. – Egyi​künk sem lesz soha olyan si​ke​res, mint Tur​ner!” Könnyen meg​le​het. De az
sem el​ha​nya​g ol​ha​tó tel​je​sít​mény, hogy a re​vi​zi​o ​nis​ta tör​té​né​szek tel​je​sen meg​újí​tot​tak egy ku​ta​tá​si
szak​te​r ü​le​tet, meg​nö​vel​ték a tár​sa​dal​mi ér​dek​lő​dést a tör​té​ne​lem alap​kér​dé​sei iránt, s szám​ta​lan ki​vá​-
ló köny​vet ír​tak, mely​ben mí​to​szok​tól és le​g en​dák​tól men​te​sen mu​tat​ták be ha​zá​juk nyu​g a​ti ré​szé​nek
tör​té​nel​mét.
 FÜGGELÉK

Filmajánló
E fe​je​zet​ben nem a wes​tern​film tör​té​ne​tét pró​bá​lom fel​vá​zol​ni, pusz​tán sze​r et​nék né​hány fil​met
aján​la​ni azok​nak, akik ugyan​úgy ked​ve​lik ezt a mű​fajt, mint én. Csak olyan fil​mek​r ől írok, ame​lye​ket
ma​g am is lát​tam, s elő​r e el​né​zést ké​r ek azok​tól, akik​nek a ked​ven​ce​it ki​hagy​tam. A fel​so​r ol​tak túl​-
nyo​mó több​sé​g e ter​mé​sze​te​sen ame​r i​kai lesz, a ki​vé​te​lek​r e fel fo​g om hív​ni a fi​g yel​met.
Mit is ne​ve​zünk wes​tern​film​nek? At​tól tar​tok, a leg​kü​lön​bö​zőbb fil​me​ket, ame​lyek túl​nyo​mó több​-
sé​g e ka​land​film, de bő​sé​g e​sen akad​nak köz​tük víg​já​té​kok, drá​mák, sze​r el​mi tör​té​ne​tek, mu​si​ca​lek,
bűn​ügyi tör​té​ne​tek, há​bo​r ús fil​mek is – me​lyek egyet​len kö​zös jel​leg​ze​tes​sé​g e, hogy az ame​r i​kai
Nyu​g a​ton ját​szód​nak. (Vagy an​nak „meg​hosszab​bí​tá​sa​in”: Alasz​ká​ban, Ka​na​dá​ban, Me​xi​kó​ban, de a
fő​sze​r ep​lők ál​ta​lá​ban ak​kor is az Egye​sült Ál​la​mok nyu​g a​ti te​r ü​le​té​r ől ér​kez​nek ide.)
Egyes ren​de​zők​nek va​la​mennyi wes​tern​film​jét ér​de​mes meg​néz​ni, még ak​kor is, ha ezek tör​té​nel​-
mi szem​pont​ból nem ép​pen a leg​meg​bíz​ha​tób​bak. A ma​g am ré​szé​r ől John For​dot, Ant​hony Mannt,
Ho​ward Hawk​st, Ser​g io Le​o ​nét, Sam Pec​kin​pah-t és Clint Eastwoo​dot so​r ol​nám ebbe a cso​port​ba.
John Ford film​je​i​ben cso​dá​la​to​san szép, de ve​sze​del​mes tá​ja​kon vág​tat​nak a fő​sze​r ep​lők, akik
rend​kí​vü​li erő​fe​szí​té​sek és ál​do​za​tok árán meg​le​lik a bol​dog​sá​g ot, és biz​ton​sá​g o​sab​bá te​szik ezt a vi​-
dé​ket. Ha​tos​fo​gat (Sta​ge​co​ach, 1939) című film​jé​nek ha​tá​sá​r a a har​min​cas évek​ben egy​r e job​ban le​-
né​zett wes​tern​film új​já​szü​le​tett: a ren​de​ző be​bi​zo​nyí​tot​ta, hogy ez a mű​faj töb​bet nyújt​hat a fi​a​ta​lok
szá​má​r a ké​szí​tett, ol​csó, szó​r a​koz​ta​tó lát​vá​nyos​ság​nál. A klasszi​kus​nak tar​tott fil​met hét Os​car-díj​r a
je​löl​ték, ket​tőt meg is ka​pott. Fő​sze​r ep​lő​je, John Way​ne iga​zi sztár​r á vált, s ez​u​tán a ren​de​ző ti​zen​két
film​jé​ben ka​pott sze​r e​pet. Ezek kö​zül ta​lán az Aki le​lőt​te Li​berty Va​lance-t (The Man Who Shot Li​-
berty Va​lance, 1962) őriz​te meg leg​in​kább drá​mai ere​jét. Ezt egy​r észt re​mek sze​r ep​o sz​tá​sá​nak kö​-
szön​he​ti (John Way​ne, Ja​mes Ste​wart, Lee Mar​vin), más​r észt for​du​la​tos cse​lek​mé​nyé​nek. E film​ben
hang​zik el egy új​ság​író szá​já​ból a wes​tern​film tör​té​ne​té​nek leg​g yak​r ab​ban idé​zett mon​da​ta: „Ez a
Nyu​gat, uram. Ami​kor a le​gen​dát tény​nek te​kin​tik, a le​gen​dát kell ki​nyom​tat​ni.” A cse​lek​mény ta​nul​-
sá​g a​i​val pe​dig újra és újra ta​lál​koz​ha​tunk a kö​vet​ke​ző év​ti​ze​dek film​je​i​ben: nem min​dig az a hős, akit
a köz​vé​le​mény an​nak tart, s ami​kor a Vad​nyu​g at szü​löt​te ke​mény kéz​zel vé​g et vet az erő​szak​nak, és
le​he​tő​vé te​szi a vá​r o​si ci​vi​li​zá​ció győ​zel​mét, ez​zel olyan vi​lág meg​szü​le​té​sét se​g í​ti elő, amely​ben ő
már nem ta​lál​hat ott​hon​r a.
Ant​hony Mann wes​tern​film​je​i​nek vi​lá​g á​ban a ma​g á​nyos lo​vas​nak már nem​csak az út​já​ba ke​r ü​lő
ban​di​ták​kal kell meg​küz​de​nie, ha​nem múlt​já​nak kí​sér​te​te​i​vel is, hogy meg​ő riz​ze be​csü​le​tét mind ön​-
ma​g a, mind szű​kebb kör​nye​ze​te előtt. Leg​si​ke​r e​sebb film​je, A ‘73-as Win​ches​ter (Win​ches​ter ’73,
1950) ha​tá​sá​r a a ren​de​ző és a fő​sze​r ep​lő, Ja​mes Ste​wart ugyan​o lyan le​g en​dás ket​tős​sé vált a mű​faj
ked​ve​lői szá​má​r a, mint a két John: Ford és Way​ne. A kü​lön​le​g es szer​ke​ze​tű film nem egy sze​mély,
ha​nem egy fegy​ver út​ját kö​ve​ti: azt mu​tat​ja be, mi tör​té​nik mind​azok​kal, akik bir​tok​ba ve​szik a jo​g os
tu​laj​do​no​sá​tól el​r a​bolt win​ches​tert. Köz​ben egy​mást kö​ve​tik a leg​iz​g al​ma​sabb for​du​la​tok, va​la​mint a
ren​de​ző szín​há​zi ta​pasz​ta​la​ta​i​nak kö​szön​he​tő​en az ap​r ó​lé​ko​san ki​dol​g o​zott és lé​lek​ta​ni​lag hi​te​les
drá​mai pil​la​na​tok. Mann má​sik leg​si​ke​r e​sebb film​je A mezte​len sar​kan​tyú (The Na​ked Spur, 1953),
mely​ben a fő​sze​r ep​lő, két gyen​g e jel​le​mű se​g í​tő​tár​sá​val, egy fog​lyul ej​tett ban​di​tá​val és egy le​ánnyal
lo​va​g ol ke​r esz​tül a vad tá​jon, küzd meg kü​lön​bö​ző ne​héz​sé​g ek​kel, és – ter​mé​sze​te​sen – ha​ma​r o​san
ki​de​r ül, hogy egyi​kük sem bíz​hat meg a má​sik​ban. Lát​vá​nyos, pszi​cho​ló​g i​a​i​lag össze​tett, s igen bo​-
nyo​lult cse​lek​mé​nyű film A fér​fi La​ra​mie-ból (The Man from La​ra​mie, 1955) is, va​la​mint a jó​val fe​-
nye​g e​tőbb és re​a​lis​tább A vad​nyu​ga​ti em​ber (The Man of the West, 1958). Mind​ket​tő​ben meg​ta​lál​hat​-
juk az apa​fi​g u​r a és az ön​ál​ló​so​dó fiú, il​let​ve a két fi​vér kö​zöt​ti konf​lik​tust. Az utób​bi hőse, aki​nek a
sze​r e​pét már Gary Coo​per játssza, kény​te​len szim​bo​li​kus csa​lád​ir​tást el​kö​vet​ni, el​pusz​tí​ta​ni fo​g a​dott
ap​ját és fi​vé​r e​it, a ban​di​tá​kat, hogy vissza​tér​hes​sen a ci​vi​li​zált tár​sa​da​lom​ba.
Jó​val de​r ű​sebb a vi​lá​g a Ho​ward Hawks wes​tern​film​je​i​nek. Ezek​ben ál​ta​lá​ban egy kis kö​zös​ség
száll szem​be a va​don​nal, a mar​ha​te​r e​lés ne​héz​sé​g e​i​vel, vagy a ban​di​ták je​len​tet​te fe​nye​g e​tő ve​sze​del​-
mek​kel, s bár e kö​zös​ség​ben a „pro​fik” mel​lett akad​nak esen​dő és gyen​g e em​be​r ek is, össze​fo​g á​suk​-
nak kö​szön​he​tő​en min​den gon​don-ba​jon felül tud​nak ke​r e​ked​ni. A sze​r e​lem és ba​r át​ság fon​tos sze​r e​-
pet ját​szik a tör​té​ne​tek​ben, de a ren​de​ző fa​nyar hu​mo​r á​nak kö​szön​he​tő​en egyet​len hely​zet sem vá​lik
ér​zel​g ős​sé. Rio Bra​vo (1959) című film​jét fran​cia (!) kri​ti​ku​sok nyil​vá​ní​tot​ták min​den idők leg​jobb
wes​tern​film​jé​nek, s ez Qu​en​tin Ta​r an​ti​no ked​venc film​je is. A cse​lek​mé​nye igen egy​sze​r ű: a she​r iff
el​fog egy gyil​kost, majd ba​r á​tai se​g ít​sé​g é​vel meg kell aka​dá​lyoz​nia, hogy cin​kos​tár​sai ki​sza​ba​dít​sák,
amíg a bíró meg nem ér​ke​zik. Va​ló​szí​nű​leg ez az egyet​len film, amely​ben John Way​ne meg​csó​kol
egy fér​fit... Hawks olyan len​dü​le​tes és fe​szült​ség​g el teli film​ben mu​tat​ja be a bű​nö​zők ál​tal ost​r o​molt
rend​fenn​tar​tók hely​ze​tét, hogy ké​sőbb több ren​de​ző is egy XX. szá​za​di nagy​vá​r ost vá​lasz​tott a cse​lek​-
mény hely​szí​né​ül: John Car​pen​ter 1976-ban, Jean-Franço​is Ri​chet pe​dig 2005-ben ren​de​zett egy fil​-
met A 13-as rend​őr​őrs ost​ro​ma (As​sa​ult on Pre​cinct 13) cím​mel, mely​ben hűen kö​vet​te a Rio Bra​vo
szer​ke​ze​tét. Sőt, maga Hawks is annyi​r a meg​ked​vel​te ezt a film​jét, hogy még két, ha​son​ló hely​ze​te​ket
be​mu​ta​tó és ha​son​ló sze​r ep​lő​ket fel​vo​nul​ta​tó wes​tern​fil​met ren​de​zett El Do​ra​do (1966) és Rio Lobo
(1970) cím​mel. Ami​kor át​ad​ta e har​ma​dik film for​g a​tó​köny​vét a le​en​dő fő​sze​r ep​lő​nek, John Way​ne-
nek, a szí​nész el​o l​vas​ni sem volt haj​lan​dó: „Mi​nek? Már két​szer meg​csi​nál​tuk...”
Ser​g io Le​o ​ne olasz ren​de​ző, szá​má​r a ezért a Vad​nyu​g at nem egy meg​ha​tá​r o​zott kör​nye​zet​tel és
tör​té​ne​lem​mel ren​del​ke​ző, konk​r ét föld​r aj​zi ré​g ió, ha​nem óri​á​si szín​pad, ame​lyen név​te​len, el​vont
tu​laj​don​sá​g o​kat meg​tes​te​sí​tő sze​r e​pek csap​nak össze egy​más​sal. Az olasz ope​r ák​hoz illő nagy​sza​bá​-
sú, ro​man​ti​kus je​le​ne​te​ket apró, na​tu​r a​lis​ta és gro​teszk ele​mek el​len​sú​lyoz​zák film​je​i​ben. En​nio Mor​-
ri​co​ne em​lé​ke​ze​tes dal​la​ma​i​nak kö​szön​he​tő​en a pénz​r e vagy bosszú​r a szom​ja​zó hő​sei va​la​mennyi​en
sa​ját ze​nei mo​tí​vu​mok​kal lép​nek a szín​r e, s meg​le​he​tő​sen erő​sza​kos ka​lan​dok után jut​nak el a rend​kí​-
vül lát​vá​nyos vég​ső le​szá​mo​lás​hoz. Az Egy ma​rék​nyi dol​lá​rért (Per un pug​no di dol​la​ri, 1964) című,
olasz-né​met-spa​nyol ko​pro​duk​ci​ó ​ban ké​szí​tett film​je, Ku​r o​sza​va Aki​r a A test​őr (Yō​jimbō, 1961)
című al​ko​tá​sá​nak vad​nyu​g a​ti ver​zi​ó ​ja tet​te hí​r es​sé Clint Eastwoo​dot. A ha​son​ló ko​pro​duk​ci​ó ​ban ké​-
szült Né​hány dol​lár​ral töb​bért (Per qu​alc​he dol​la​ri in piú, 1965) biz​to​sí​tot​ta az első fő​sze​r e​pet Lee
Van Cleef szá​má​r a. A „dol​lár​tri​ló​g ia” har​ma​dik al​ko​tá​sa, A jó, a rossz és a csúf (Il bu​o​no, il brut​to, il
cat​ti​vo, 1966) pe​dig az In​ter​net Mozi Adat​bá​zis (imdb.com) sze​r int min​den idők leg​si​ke​r e​sebb wes​-
tern​film​je. Va​ló​szí​nű​leg azért, mert Eastwood és Van Cleef mel​lett Eli Wal​lach is fő​sze​r e​pet ka​pott
ben​ne, és sod​r ó erő​vel és re​mek hu​mor​r al ját​szot​ta el min​den idők leg​po​fát​la​nabb ban​di​tá​já​nak, Tu​-
có​nak sze​r e​pét. Rá​adá​sul a film egyik rész​le​te fe​lejt​he​tet​len ké​pet vá​zol fel az ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú
vi​lá​g á​r ól is.
Sam Pec​kin​pah-t „Vé​r es Sam” né​ven em​le​g et​ték az 1960-as és 1970-es évek for​du​ló​ján. Ezt az el​-
ne​ve​zést leg​si​ke​r e​sebb wes​tern​film​jé​vel, A vad ban​dával (The Wild Bunch, 1969) ér​de​mel​te ki. Eb​ben
egy ame​r i​kai rab​ló​ban​da Me​xi​kó​ba me​ne​kül ül​dö​zői elől, a né​zők pe​dig nem le​het​nek biz​to​sak ab​-
ban, hogy az ül​dö​zők​kel vagy az ül​dö​zöt​tek​kel kel​le​ne együtt érez​ni​ük. A ban​dát vi​szont még​is​csak
össze​tart​ja va​la​mi​fé​le szo​li​da​r i​tás, s kü​lön​bö​ző ka​lan​dok után egy tár​suk meg​men​té​se ér​de​ké​ben va​-
la​mennyi​en ter​mé​sze​tes​nek te​kin​tik, hogy ön​fel​ál​do​zó​an szem​be​száll​ja​nak egy ki​sebb me​xi​kói had​-
se​r eg​g el. De nem min​den Pec​kin​pah-film vég​ző​dik tö​me​g es vér​o n​tás​sal: a Dél​utá​ni pus​ka​lö​vé​sek
(Ride the High Count​ry, 1962) na​g yon is ha​g yo​má​nyos wes​tern​film, A pap, a kur​ti​zán és a ma​gá​nyos
hős (The Bal​lad of Cab​le Ho​gue, 1970) pe​dig ki​fe​je​zet​ten lí​r ai jel​le​g ű: egy kü​lö​nös sze​r e​lem tör​té​ne​-
te. Pec​kin​pah va​la​mennyi mű​vét a nosz​tal​g ia hat​ja át, hő​sei tud​ják, hogy ide​jük le​járt, az ő vi​lá​g uk el​-
múlt, az új vi​lág​tól egy​ál​ta​lán nin​cse​nek el​r a​g ad​tat​va, de azért meg​pró​bál​nak mél​tó​sá​g u​kat meg​ő riz​-
ve tá​voz​ni.
Clint Eastwood​nak a Nincs bo​csá​nat (Un​for​gi​ven, 1992) című film​je ré​sze​sült a leg​na​g yobb el​is​me​-
rés​ben: 1993-ban négy Os​car-dí​jat ka​pott, köz​tük a leg​jobb film és a leg​jobb ren​de​ző dí​ját. A drá​ma​i​-
lag két​ség​kí​vül ha​tá​sos és re​mek szí​né​sze​ket (Gene Hack​man, Mor​g an Fre​eman, Ri​chard Har​r is) fel​-
so​r a​koz​ta​tó film szá​mom​r a túl​sá​g o​san sö​tét ké​pet fes​tett az ame​r i​kai Nyu​g at​r ól. El kell vi​szont is​-
mer​ni, hogy fon​tos do​log​r a hív​ja fel a fi​g yel​met: em​bert ölni sok​kal ret​te​ne​te​sebb an​nál, ahogy ezt a
leg​több film be​mu​tat​ja. A ma​g am ré​szé​r ől még​is job​ban ked​vel​tem az op​ti​mis​tább vég​ki​csen​g é​sű és
igen for​du​la​tos A tör​vé​nyen kí​vü​li Josey Wales-t (The Out​law Josey Wales, 1976), va​la​mint a mél​tó​-
ság​tel​jes rit​mu​sú Fakó lo​vast (Pale Ri​der, 1985) – még ak​kor is, ha igen sok is​mert wes​tern​film ele​-
me​i​ből épül fel.
A to​váb​bi​ak​ban a vad​nyu​g a​ti tör​té​ne​lem hely​szí​nei, kor​sza​kai és hí​r es​sé​g ei alap​ján pró​bá​lom cso​-
por​to​sí​ta​ni a wes​tern​fil​me​ket. Be kell azon​ban is​mer​nem, hogy sok hí​r es fil​met egy​ál​ta​lán nem le​het
ilyen mó​don be​so​r ol​ni egyet​len ka​te​g ó​r i​á​ba sem. Law​r en​ce Kas​dan nagy si​ke​r ű Sil​ve​radója (1985)
pél​dá​ul ügye​sen ele​g yí​tet​te a te​le​pe​sek, a bosszú, az af​r i​kai-ame​r i​ka​i​ak, a ban​di​ták, az egy​más​tól el​tá​-
vo​lo​dó ba​r á​tok, a csa​lá​di össze​tar​to​zás és a kis​vá​r o​sok meg​tisz​tí​tá​sá​nak mo​tí​vu​ma​it, af​fé​le „min​dent
bele” ala​pon, az ered​mény vi​szont meg​le​he​tő​sen lát​vá​nyos és szó​r a​koz​ta​tó. És hová so​r ol​juk Ro​bert
Alt​man Mc​Ca​be & Mrs. Mil​ler (1971) című film​jét? Az arany​ásók és a pros​ti​tu​ál​tak vi​lá​g át vagy a
nagy​vál​lal​ko​zók​kal szem​be​szál​ló kis​em​be​r ek prob​lé​ma​it be​mu​ta​tó fil​mek közé? Vagy egy kü​lö​nös
sze​r el​mi tör​té​net len​ne ez, mely​ben a kor​szak két leg​von​zóbb szí​né​sze (Ju​lie Chris​tie, War​r en Be​atty)
ala​kít​ja a fő​sze​r e​pe​ket? Azt hi​szem, in​kább egy in​tel​li​g ens és szo​mo​r ú drá​má​nak ne​vez​het​jük, amely
az örök vesz​te​sek sor​sát idé​zi fel. Be​so​r ol​ha​tat​lan film Ni​co​las Ray Johnny Gu​i​tarja (1954) is. „Fe​mi​-
nis​ta” wes​tern​film len​ne? Ro​g er Ebert ame​r i​kai kri​ti​kus „pszi​cho​sze​xu​á​lis me​lo​drá​má​nak” ne​vez​te, s
en​nél ma​g am sem tu​dok jobb meg​ha​tá​r o​zást.
Igen sok film mu​tat​ja be a tör​vény em​be​r e​it, a she​r if​fe​ket és mar​sal​lo​kat, akik szem​be​száll​nak a bű​-
nö​zők​kel. Fred Zin​ne​mann Dél​idője (High Noon, 1952) idéz​te fel leg​ha​tá​so​sab​ban a ma​g á​r a ha​g yott
rend​fenn​tar​tó hely​ze​tét. A Gary Coo​per ál​tal ala​kí​tott mar​sallt sen​ki sem meri tá​mo​g at​ni a vá​r os​ba
ér​ke​ző, bosszú​szom​jas bű​nö​zők​kel szem​ben, aki​ket va​la​ha ő jut​ta​tott bör​tön​be. Vagy ta​lán még​is akad
va​la​ki, aki fegy​vert fog a vé​del​mé​ben? A film pon​to​san annyi idő alatt ját​szó​dik le, amed​dig a cse​lek​-
mény tart, s az ál​lan​dó​an ke​tye​g ő órák egy​r e nö​ve​lik a fe​szült​sé​g et. Ho​ward Hawks még​is na​g yon
mér​g es lett, mi​után meg​néz​te ezt a fil​met: mi​cso​da do​log az, hogy a hi​va​tá​sos rend​fenn​tar​tó a pol​g á​-
rok​tól kér se​g ít​sé​g et? Az ő Rio Bra​vójában és El Do​ra​dójá​ban a she​r iff in​kább el​uta​sít​ja az „ama​tő​-
rök” tá​mo​g a​tá​sát, és „pro​fi​hoz” il​lő​en maga száll szem​be a bű​nö​zők​kel.
Ant​hony Mann A se​riff jel​vé​nye (The Tin Star, 1957) című film​jé​ben egy meg​ke​se​r e​dett, ke​mény
fej​va​dász vál​lal​ko​zik arra, hogy egy zöld​fü​lű fi​a​tal​em​bert ki​ta​nít​son a rend​fenn​tar​tás mes​ter​sé​g é​r e.
Hen​r y Fon​da és Ant​hony Per​kins nagy​sze​r ű já​té​ká​nak kö​szön​he​tő​en a film​nek nem a gyil​ko​sok el​fo​-
gá​sa és nem a she​r iff (egyet​len per​cig sem két​sé​g es) vég​ső győ​zel​me a leg​em​lé​ke​ze​te​sebb ré​sze, ha​-
nem e „ta​ní​tá​si fo​lya​mat” be​mu​ta​tá​sa. Fon​dá​ból szin​te árad a nyu​g odt erő, a ta​pasz​talt fér​fi ma​g a​biz​-
tos​sá​g a, ahogy meg​mu​tat​ja fi​a​tal tár​sá​nak, ho​g yan kell elő​r án​ta​ni a fegy​vert, ho​g yan kell vi​sel​ked​ni
egy kocs​má​ban, s mire kell fi​g yel​ni, ami​kor va​la​ki a ka​lap​já​val pró​bál​ja el​ta​kar​ni a pisz​to​lya felé kö​-
ze​le​dő ke​zét.
Del​mer Da​ves Ben Wade és a far​mer (3:10 to Yuma, 1957) című film​jé​ben a kis​far​mer vál​lal​ja,
hogy tű​zön-ví​zen át el​jut​tat​ja a ret​te​g ett ban​di​ta​ve​zért a bör​tön​be. A fil​met nem is a hős​r e le​sel​ke​dő
ve​sze​del​mek te​szik ér​de​kes​sé, ha​nem az a lé​lek​ta​ni fo​lya​mat, amellyel a ve​sze​del​mes bű​nö​ző fo​ko​za​-
to​san meg​ked​ve​li őr​ző​jét, s vé​g ül mint​ha már neki druk​kol​na sa​ját cim​bo​r ái he​lyett, akik ki akar​ják
sza​ba​dí​ta​ni. A tör​té​ne​tet öt​ven ev​vel ké​sőbb Ja​mes Man​g old újra meg​r en​dez​te Bör​tön​vo​nat Yu​má​ba
(3:10 to Yuma, 2007) cím​mel. A sze​r ep​o sz​tás re​mek (Chris​ti​an Bale, Rus​sel Cro​we), de az új film saj​-
nos sok​kal vé​r e​sebb, erő​sza​ko​sabb és pesszi​mis​tább, mint az ere​de​ti.
Ugyan​csak két fel​dol​g o​zás ké​szült Char​les Por​tis ma​g ya​r ul is ol​vas​ha​tó re​g é​nyé​ből (A fél​sze​mű,
Car​ta​p​hi​lus Ki​adó, 2011). Az első Hen​r y Hat​ha​way A fél​sze​mű se​riff (True Grit, 1969) című film​je,
amellyel a cím​sze​r ep​lőt ala​kí​tó John Way​ne el​nyer​te éle​te egyet​len Os​car-dí​ját. „Ha tud​tam vol​na,
hogy ezen mú​lik, már rég el​ta​kar​tam vol​na az egyik sze​me​met!” – je​len​tet​te ki. Az új ver​zi​ó t Joel és
Ethan Coen ren​dez​te 2010-ben A fél​sze​mű (True Grit) cím​mel, amely​nek meg​van ugyan a maga va​r á​-
zsa, de kis​sé ko​mo​r abb, szo​mo​r úbb al​ko​tás, mint az első.
A rend​fenn​tar​tók vi​lá​g á​ban ját​szó​dó Ap​pa​lo​o​sa (2008), Ed Har​r is film​je vi​szont ér​zel​mi​leg is
meg​r a​g a​dó, iz​g al​mas és kor​hű wes​tern​film. Biz​tos kezű fegy​ve​r e​sei (Ed Har​r is, Vig​g o Mor​ten​sen)
ma​g uk is esen​dő em​be​r ek, akik​nek egy egé​szen hét​köz​na​pi asszony (Re​née Zell​we​g er) fel​buk​ka​ná​sa
okoz​za a leg​na​g yobb prob​lé​má​kat. A film hő​sei ke​vés szó​val ké​pe​sek igen so​kat kö​zöl​ni mind a fér​-
fi​ak és nők kü​lö​nös vi​szo​nya​i​r ól, mind a fér​fi​a​kat össze​fű​ző ba​r át​ság​r ól.
A cow​boyok, nagy​g az​dák és mar​ha​te​r e​lé​sek vi​lá​g át a sok film​ben fel​idé​zett klasszi​kus wes​tern,
Ho​ward Hawks Vö​rös fo​lyója (Red Ri​ver, 1948) mu​tat​ja be a leg​ha​tá​so​sab​ban. John Ford a ve​tí​tés után
így nyi​lat​ko​zott a fő​sze​r ep​lő​r ől, John Way​ne-ről: „Nem is tud​tam, hogy ez a nagy​da​rab fic​kó ját​sza​ni
is tud!” Way​ne ezek után szám​ta​lan​szor ala​kí​tot​ta a te​r e​lé​se​ket irá​nyí​tó nagy​g az​da sze​r e​pét, néha si​-
ke​r e​sen (And​r ew V. Mc​Lag​len: Chi​sum, 1970), néha si​ker​te​le​nül (Mark Ry​dell: The Cow​boys, 1972).
Wil​li​am Wy​ler Ide​gen a cow​boyok kö​zött (The Big Count​ry, 1958) című film​jé​ben Gre​g o​r y Peck ját​-
szot​ta el a nagy​vá​r os​ból ér​ke​zett fér​fi sze​r e​pét, aki a nyu​g a​ti ran​chok vi​lá​g á​ban ta​nú​bi​zony​sá​g ot tesz
bá​tor​sá​g á​r ól, s bé​két köz​ve​tít a he​lyi há​bo​r ús​ko​dás​ban. Az idő​sö​dő, új éle​tet kez​de​ni nem tudó cow​-
boyo​kat két meg​ha​tó​an szép film is fel​idé​zi: Tom Gri​es A ma​gá​nyos cow​boya (Will Pen​ny, 1968) és
Wil​li​am A. Fra​ker Mon​te Walsh-a (1970). Az előb​bi​ben Charl​ton Hes​ton, az utób​bi​ban Lee Mar​vin bi​-
zo​nyít​ja be rend​kí​vü​li szí​né​szi te​het​sé​g ét. Dick Ri​chards egy ki​áb​r án​dult, „re​vi​zi​o ​nis​ta wes​tern​nel”
idéz​te fel a cow​boyok vi​lá​g át (The Cul​pep​per Catt​le Co., 1972), Si​mon Win​g er pe​dig eb​ből ké​szí​tet​te
el min​den idők egyik leg​si​ke​r e​sebb té​vé​film​so​r o​za​tát (Loneso​me Dove, 1989). Ez utób​bit ha​zánk​ban
Te​xa​si kró​ni​kák cím​mel mu​tat​ták be, a film alap​já​ul szol​g á​ló re​g ényt, Larry Mc​Murt​r y re​mek​mű​vét
pe​dig Árva Ga​lamb cím​mel adta ki 2003-ban a Ma​g yar Könyv​klub. Aki ked​ve​li az olyan ki​vá​ló szí​né​-
szek ala​kí​tá​sa​it, mint Ro​bert Du​vall, Tommy Lee Jo​nes, An​je​li​ca Hus​ton és Danny Glo​ver, an​nak nem
sza​bad vissza​r i​ad​nia e film​so​r o​zat hosszá​tól. A cow​boyok vi​lá​g át idéz​te fel Ke​vin Cost​ner Fegy​ver​-
tár​sak (Open Range, 2003) című film​je is, ame​lyet a ma​g am ré​szé​r ől (Ro​bert Du​vall és a ren​de​ző ki​-
tű​nő ala​kí​tá​sa mi​att) az utób​bi év​ti​zed leg​jobb wes​tern​film​jé​nek tar​tok.
A transz​kon​ti​nen​tá​lis vas​út meg​épí​té​sé​vel in​kább a ré​g eb​bi wes​tern​fil​mek fog​lal​koz​tak. Film​tör​té​-
ne​ti szem​pont​ból az ame​r i​kai film​ipar egyik leg​r é​g eb​bi és leg​ér​de​ke​sebb ter​mé​ke egy mind​ö ssze ti​-
zen​egy per​ces wes​tern​film: A nagy vo​nat​rab​lás (The Great Tra​in Rob​bery, 1903). Leg​ha​tá​so​sabb je​le​-
ne​té​ben egy ban​di​ta köz​vet​len kö​zel​r ől a né​zők felé lő – bár en​nek sem​mi köze a cse​lek​mény​hez. A
fi​a​tal John Ford A tűz​pa​ri​pa (The Iron Hor​se, 1924) cím​mel ren​de​zett egy mind​má​ig él​vez​he​tő, iz​g al​-
mas s néha ki​fe​je​zet​ten meg​ha​tó né​ma​fil​met, Ce​cil B. De​Mil​le pe​dig Uni​on Pa​ci​fic (1939) cím​mel ké​-
szí​tett egy nagy​sza​bá​sú ka​land​fil​met, amely​nek nincs sok köze a tör​té​ne​lem​hez, még​is el​len​áll​ha​tat​-
lan len​dü​let​tel ra​g ad​ja ma​g á​val a né​zőt. A vas​út​épí​tés konf​lik​tu​sa​it idéz​te fel Ser​g io Le​o ​ne is az
olasz-ame​r i​kai ko​pro​duk​ci​ó ​ban ké​szült Volt egy​szer egy Vad​nyu​gat (C’era una vol​ta il West, 1968)
című film​jé​ben, amely ma már (meg​ka​pó rész​le​tei da​cá​r a is) kis​sé ope​r ett​sze​r ű​nek tű​nik.
Az arany​ásók vi​lá​g át meg​le​pő​en ke​vés film mu​tat​ta be. John Hus​ton A Si​er​ra Mad​re kin​cse (The
Tre​a​su​re of the Si​er​ra Mad​re, 1948) című re​mek​mű​ve azon​ban egy​ál​ta​lán nem avult el a be​mu​ta​tá​sa
óta el​telt több mint fél év​szá​zad alatt. Há​r om Os​car-dí​jat ka​pott, az In​ter​net Mozi Adat​bá​zis
(imdb.com) a száz leg​jobb film kö​zött tart​ja szá​mon, s eb​ben lát​ha​tó Humph​r ey Bo​g art egyik leg​ki​-
vá​lóbb ala​kí​tá​sa is. Egy fur​csa mu​si​cal, Jos​hua Lo​g an Fesd át a ko​csi​dat (Paint Your Wa​gon, 1969)
című film​je meg​le​he​tő​sen rész​le​te​sen is​mer​te​ti a ka​li​for​ni​ai arany​láz bá​nyá​sza​i​nak min​den​nap​ja​it. Az
al​ko​tók mint​ha nem dön​töt​ték vol​na el, hogy re​a​lis​ta wes​ternt vagy ab​szurd víg​já​té​kot ké​szí​te​nek, de
aki el tud​ja vi​sel​ni, hogy Lee Mar​vin és Clint Eastwood (!) oly​kor dal​r a fa​kad, az igen jól szó​r a​koz​-
hat. Az alasz​kai arany​láz ide​jén ját​szó​dik Hen​r y Hat​ha​way Irány Alasz​ka! (North to Alas​ka, 1960)
című, némi ve​r e​ke​dés​sel és lö​völ​dö​zés​sel fel​dú​sí​tott, néha igen mu​lat​sá​g os sze​r el​mi víg​já​té​ka is.
A te​le​pe​sek nyu​g at​r a való ván​dor​lá​sát sok film idé​zi fel. A ré​g eb​bi​ek kö​zül Ja​mes Cru​ze Az ekhós
sze​kér (The Co​ve​red Wa​gon, 1923) és Ra​o ul Walsh, va​la​mint Louis R. Lo​eff​ler A nagy ös​vény (The
Big Tra​il, 1930) című al​ko​tá​sai a leg​je​len​tő​seb​bek. (Az utób​bi​nak az ifjú John Way​ne a fő​sze​r ep​lő​je.)
A há​r om vá​szon​r a ve​tí​tett s há​r om ka​me​r á​val fel​vett, úgy​ne​ve​zett Ci​ne​r a​ma-tech​ni​ká​val több ren​de​ző
ál​tal el​ké​szí​tett, nagy​sza​bá​sú film​eposz​nak, A Vad​nyu​gat hős​ko​rá​nak (How the West Was Won, 1962)
egyik leg​si​ke​r e​sebb epi​zód​ja is a Ka​li​for​nia felé ván​dor​lók út​ját mu​tat​ja be. John Ford vi​szony​lag vi​-
dám hang​vé​te​lű fil​met ké​szí​tett e té​má​r ól A ka​ra​ván ve​ze​tő​je (Wa​gon Mas​ter, 1950), Wil​li​am A. Well​-
man pe​dig tra​g i​ku​sab​bat A nők Nyu​gat​ra tar​ta​nak (West​ward the Women, 1951) cím​mel. Az ame​r i​kai
far​me​r ek éle​té​r ől azon​ban Svéd​o r​szág​ban al​kot​ták a leg​meg​ha​tóbb és leg​szebb fil​me​ket Vil​helm Mo​-
berg ha​zánk​ban is ki​adott, négy​kö​te​tes re​g é​nye (A ki​ván​dor​lók, Be​ván​dor​lók, Te​le​pe​sek, Az utol​só le​-
vél Svéd​or​szág​ba, 1958-1964, Eu​r ó​pa Könyv​ki​adó) alap​ján. A két két​r é​szes fil​met Jan Tro​ell ren​dez​te
Emig​rán​sok (Ut​vand​rar​na, 1971) és Az új haza (Ny​byg​gar​na, 1972) cím​mel. Max von Sy​dow és Liv
Ull​mann nagy​sze​r ű ala​kí​tá​sá​nak kö​szön​he​tő​en a film igen meg​ha​tó, s ér​zel​mi ere​je mi​att egy​sze​r ű​en
fe​lejt​he​tet​len. Egy Svéd​o r​szág​ból ér​ke​ző te​le​pes csa​lád uta​zá​sát, le​te​le​pe​dé​sét és min​den​nap​ja​it mu​tat​-
ja be, s még az 1862-es min​neso​tai sziú fel​ke​lést, s az ezt kö​ve​tő meg​tor​lást is fel​idé​zi.
Az in​di​á​nok ter​mé​sze​te​sen igen sok wes​tern​film​ben fel​buk​kan​tak, de a leg​több​ször úgy, mint a táj​-
hoz tar​to​zó dísz​le​tek vagy ve​sze​del​mes vad​ál​la​tok. Del​mer Da​ves Tö​rött nyíl (Bro​ken Ar​row, 1950) és
John Ford Che​yen​ne ősz (Che​yen​ne Au​tumn, 1964) című film​je pró​bál​ta el​ső​ként az in​di​á​nok szem​-
szö​g é​ből is be​mu​tat​ni az ős​la​kos​ság és a be​ván​dor​lók konf​lik​tu​sát. A szi​úk vi​lá​g át El​li​o t Sil​vers​tein
A szi​úk fog​sá​gá​ban (A Man Cal​led Hor​se, 1970) és Ke​vin Cost​ner Far​ka​sok​kal tán​co​ló (Dan​ces with
Wol​ves, 1990) című film​jé​ből is​mer​het​jük meg. Ez utób​bi​ban a szi​úk szin​te már va​ló​szí​nűt​le​nül hu​-
má​nu​sak, a fe​hé​r ek pe​dig túl​sá​g o​san is go​no​szak, a nagy​sza​bá​sú bö​lény​va​dá​szat azon​ban min​de​nért
kár​pó​tol​ja a né​zőt. A XVIII. szá​za​di in​di​án​há​bo​r úk vi​lá​g át tár​ja elénk Mi​chael Mann Az utol​só mo​hi​-
kán (The Last of the Mo​hi​cans, 1992) című al​ko​tá​sa, amely szo​kat​lan mó​don in​kább a kor​hoz hű, mint
Coo​per re​g é​nyé​hez, amely​ből ké​szült. Az utób​bi év​ti​ze​dek​ben a po​li​ti​kai kor​r ekt​ség je​g yé​ben még a
leg​vé​r eng​zőbb in​di​á​no​kat is együtt​ér​zés​sel áb​r á​zol​ják a film​vász​non. Jó pél​da erre a leg​hí​r e​sebb
apacs ve​zér éle​té​r ől egy​azon év​ben (1993-ban) ké​szí​tett két film, Wal​ter Hill (Ge​ro​ni​mo – Az ame​ri​-
kai le​gen​da, Ge​ro​ni​mo: An Ame​ri​can Le​gend) és Ro​g er Young (Ge​ro​ni​mo) ren​de​zé​sé​ben.
Az in​di​á​nok ál​tal el​r a​bolt asszo​nyok ké​nyes prob​lé​má​já​r ól John Ford ké​szí​tett el​ső​ként lé​lek​ta​ni​-
lag is hi​te​les fil​met Az ül​dö​zők (The Se​ar​chers, 1956) cím​mel. (Bár az iga​zat meg​vall​va nem az el​r a​-
bolt nők, ha​nem a ki​sza​ba​dí​tá​suk​r a tö​r ek​vő fér​fi​ak lel​ki torzu​lá​sa​i​val fog​lal​ko​zik.) A maga ko​r á​ban
rend​kí​vül nagy​r a ér​té​kelt fil​met egyes kri​ti​ku​sok az​ó ta rasszis​tá​nak mi​nő​sí​tet​ték, pe​dig in​kább csak
hi​te​le​sen idéz fel egy mai szem​mel rasszis​tá​nak tűnő kort. A ta​g ad​ha​tat​la​nul egye​net​len al​ko​tás,
amely ke​ve​r i a tra​g i​kus és ko​mi​kus ele​me​ket, még​is​csak bő​vel​ke​dik a nagy​sze​r ű fel​vé​te​lek​ben és a
meg​r á​zó epi​zó​dok​ban. Ha​son​ló té​mát kö​ze​lí​tett meg Ford Együtt vág​tat​tak (Two Rode To​get​her,
1961) című szín​vo​na​las film​je, és Ron Ho​ward Az el​tűn​tek (The Mis​sing, 2003) című, sok​kal si​ker​te​-
le​nebb, sö​té​tebb és nyo​masz​tóbb al​ko​tá​sa.
A vad​nyu​g a​ti had​se​r eg vi​lá​g át John Ford je​le​ní​tet​te meg hí​r es „lo​vas​sá​g i tri​ló​g i​á​já​ban”. A leg​si​ke​-
re​sebb az Apacs erőd (Fort Apache, 1948), a maga sú​lyos ka​to​nai konf​lik​tu​sá​val és em​lé​ke​ze​tes bál​je​-
le​ne​té​vel. A Sár​ga sza​la​got vi​selt (She Wore a Yel​low Rib​bon, 1949) néha meg​ha​tó, néha mu​lat​sá​g os, a
Rio Gran​dét (1950) pe​dig in​kább a Vic​tor Mc​Lag​len ál​tal ala​kí​tott Quinc​an​non őr​mes​ter mi​att ér​de​-
mes meg​néz​ni, mint a Way​ne és Ma​u​r e​en O’Hara ál​tal ját​szott fő​sze​r ep​lők ér​zel​mi prob​lé​mái mi​att.
Sok​kal ér​de​ke​sebb, fe​szül​tebb, s a maga ko​r á​ban me​r é​szebb film volt John Ford Rut​led​ge őr​mes​te​re
(Ser​ge​ant Rut​led​ge, 1960), amely a fe​ke​te ka​to​ná​kat súj​tó faji elő​íté​le​tek​r e hív​ta fel a fi​g yel​met.
A XIX. szá​zad ele​jé​nek va​dá​sza​it Burt Lan​cas​ter idéz​te fel A ken​tu​ckyi va​dász (The Ken​tuc​ki​an,
1955) című film​ben, a ké​sőb​bi prém​va​dá​szo​kat Ho​ward Hawks a mu​lat​sá​g os Ha​tár​ta​lan ho​ri​zontban
(The Big Sky, 1952) és Syd​ney Pol​lack a ko​mo​lyabb Je​re​mi​ah John​sonban (1972). A leg​na​g yobb
kocs​mai ve​r e​ke​dést Mi​chael Cur​tiz Dod​ge City (1939) című, Er​r ol Flynn fő​sze​r ep​lé​sé​vel ké​szült
film​jé​ben te​kint​het​jük meg. Aki szen​ve​dé​lyes sze​r el​mi drá​mák​r a kí​ván​csi, an​nak King Vi​dor Pár​baj
a na​pon (Duel in the Sun, 1946) című film​jét ajánl​hat​juk, Gre​g o​r y Peck és Jen​ni​fer Jo​nes fő​sze​r ep​lé​-
sé​vel. Aki meg​elég​szik a könnye​debb sze​r el​mi tör​té​ne​tek​kel, an​nak pe​dig Otto Pre​min​g er film​jét, A
fo​lyó, ahon​nan nincs vissza​té​rést (Ri​ver of No Re​t​urn, 1954), amely​ben Ma​r i​lyn Mon​r oe és Ro​bert
Mitchum ta​lál egy​más​r a. A kis​em​be​r e​ket meg​se​g í​tő, rej​té​lyes elő​éle​tű, ám ön​fel​ál​do​zó mes​ter​lö​vész
oly sok​szor fel​buk​ka​nó alak​ját pe​dig Alan Ladd tes​te​sí​tet​te meg leg​em​lé​ke​ze​te​seb​ben Ge​o r​g e Ste​vens
Sha​ne (1953) című film​jé​ben.
Az ön​bí​r ás​ko​dás prob​lé​má​ja áll Wil​li​am A. Well​man ko​moly drá​má​já​nak, a Kü​lö​nös esetnek (The
Ox-Bow In​ci​dent, 1943) a kö​zép​pont​já​ban. Ugyan​ezt a kér​dést kö​ze​lí​tet​te meg Ted Post az Akasszá​tok
ma​gas​ra! (Hang ’Em High, 1968) című, jó​val fe​lü​le​te​sebb film​mel, amely​ben fel​buk​kan Isa​ac Par​ker,
az „Akasz​tó Bíró” tör​té​nel​mi alak​ja is. A sze​r en​cse​já​té​ko​sok vi​lá​g át Ri​chard Don​ner mu​tat​ta be a
rend​kí​vül mu​lat​sá​g os Ma​ve​rickben (1994).
A leg​g yak​r ab​ban vá​szon​r a vitt tör​té​nel​mi ese​mény a Litt​le Big​horn fo​lyó mel​lett meg​ví​vott, 1876-
os csa​ta. Ra​o ul Walsh Az utol​só em​be​rig (They Died with The​ir Boots On, 1941) című film​jé​ben Cus​ter
ez​r e​des fé​le​lem és gáncs nél​kü​li lo​vag​ként je​le​nik meg, Ro​bert Si​o d​mak Cus​ter, a Nyu​gat hőse (Cus​-
ter of the West, 1967) című film​jé​ben em​ber​te​len ka​to​na​tiszt​ként (aki​nek az in​di​á​nok ke​g yel​met ad​-
nak!), Art​hur Penn ki​vá​ló Kis Nagy Em​berében (Litt​le Big Man, 1970) pe​dig ré​sze​g es idi​ó ​ta​ként. A
csa​ta leg​kü​lö​nö​sebb fel​dol​g o​zá​sa Mar​co Fer​r e​r i olasz-fran​cia film​je, a Fe​hér asszonyt ne érints!
(Touche pás à la fem​me blanche, 1974), amely​ben a ren​de​ző a het​ve​nes évek Pá​r i​zsá​nak egyik épít​ke​-
zé​sén ját​szat​ja el jobb sors​r a ér​de​mes szí​né​sze​i​vel (Cat​he​r i​ne De​ne​u​ve-vel, Mar​cel​lo Ma​stro​i​an​ni​val,
Mi​chel Pic​co​li​val és Ugo Tog​naz​zi​val) a hí​r es je​le​ne​te​ket. A ku​sza és os​to​ba tör​té​net​ből csak annyi
de​r ül ki, hogy a ren​de​ző na​g yon utál​ja Ame​r i​kát és mí​to​sza​it.
Wyatt Earp hí​r es tombs​to​ne-i tűz​har​cá​val is gyak​r an ta​lál​koz​ha​tunk a mo​zi​vász​non. John Ford My
Dar​ling Clemen​tine (1946) című film​jé​ben a Hen​r y Fon​da ál​tal ala​kí​tott Wyatt Earp a béke és a ci​vi​li​-
zá​ció ne​vé​ben száll szem​be a ban​di​ták​kal, s csak az ijesz​ti meg kis​sé, ami​kor tánc​r a kell kér​nie szí​ve
höl​g yét. („Volt már va​la​ha sze​rel​mes? – kér​di el​mé​láz​va egyik is​me​r ő​sét. A ren​de​ző hu​mor​ér​zé​ke
eny​hí​ti a pá​toszt: „Nem, én min​dig csa​pos vol​tam...” – hang​zik a vá​lasz.) John Stur​g es két film​ben is
fel​idéz​te az O. K. Ka​r ám kö​ze​lé​ben le​zaj​lott össze​csa​pást (Újra szól a hat​lö​ve​tű, Gun​fight at the O. K.
Cor​ral, 1957) és vé​r es kö​vet​kez​mé​nye​it (Fegy​ve​rek órá​ja, Hour of the Gun, 1967). Nála a Nyu​g at jó​-
val sö​té​tebb és ke​g yet​le​nebb vi​lág, mint Ford film​jé​ben, a nők már nem a meg tes​te​sült tisz​ta​sá​g ot
kép​vi​se​lik, és a harc​ban a ban​di​ták ol​da​lán egy jobb sors​r a ér​de​mes fi​a​tal​em​ber is el​pusz​tul (az ifjú
Den​nis Hop​per ala​kí​tá​sá​ban). Frank Perry Doc (1971) című ízig-vé​r ig ki​áb​r án​dult, „re​vi​zi​o ​nis​ta”
wes​tern​film​jé​ben Wyatt Earp, a kor​r upt po​li​ti​kus hi​deg​vér​r el el​ter​ve​zi az ár​tat​lan Clan​ton csa​lád ki​ir​-
tá​sát. Az utób​bi év​ti​ze​dek​ben azon​ban en​nél jó​val re​a​lis​tább és meg​bíz​ha​tóbb mó​don mu​tat​ták be a
tombs​to​ne-i konf​lik​tu​so​kat, mind Ge​o r​g e P. Cos​ma​tos Tombs​to​ne (1993), mind Law​r en​ce Kas​dan
Wyatt Earp (1994) című film​jé​ben. Az előb​bi len​dü​le​te​sebb és szen​ve​dé​lye​sebb, az utób​bi kis​sé unal​-
mas, de tör​té​nel​mi​leg igen meg​bíz​ha​tó.
Billy the Kid is a ren​de​zők ked​ven​ce, több mint ki​lenc​ven kü​lön​bö​ző szín​vo​na​lú film idéz​te fel
sor​sát. Ho​ward Hug​hes és Ho​ward Hawks kö​zös film​jé​nek A tör​vé​nyen kí​vü​linek (The Out​law, 1943)
nincs sok köze a tör​té​ne​lem​hez, de igen szó​r a​koz​ta​tó, és Jane Rus​sel​nek kö​szön​he​tő​en a maga ko​r á​-
ban vég​te​le​nül ero​ti​kus film​nek szá​mí​tott. Art​hur Penn A bal​ke​zes pisz​toly​hős (The Left Han​ded Gun,
1958) című film​jé​ben Paul New​man af​fé​le „ok nél​kü​li lá​za​dó” fi​a​tal​em​ber​ként ala​kít​ja Billy sze​r e​pét.
Ta​lán Sam Pec​kin​pah-nak si​ke​r ült pon​to​san áb​r á​zol​nia a tör​té​nel​mi sze​mé​lyi​sé​g et Pat Gar​rett and
Billy the Kid (1973) című film​jé​ben, amely néha von​ta​tott, néha köl​tői, néha han​g u​la​tos – és fe​lejt​he​-
tet​len. Chris​to​pher Cain A vad​nyu​gat fiai (Young Guns, 1988) című film​jé​r ől azon​ban ép​pen en​nek el​-
len​ke​ző​jét mond​hat​juk el: kap​ko​dó, kö​zön​sé​g es, stí​lus​ta​lan és tel​je​sen fe​led​he​tő.
Jes​se Ja​mes pá​lya​fu​tá​sá​r ól majd​nem ugyan​ennyi film ké​szült. El​ját​szot​ta őt Ty​r o​ne Po​wel (Hen​r y
King: Jes​se Ja​mes, 1939), Ro​bert Du​vall (Phi​lip Kauf​man: Ban​di​ták a jen​kik föld​jén, The Great
North​fi​eld Min​neso​ta Raid, 1972) és – ta​lán a leg​hi​te​le​sebb fel​dol​g o​zás​ban – Ja​mes Keach (Wal​ter
Hill: Jes​se Ja​mes bal​la​dá​ja, The Long Ri​ders, 1980). Leg​utóbb Brad Pitt ala​kí​tot​ta ezt a sze​r e​pet And​-
rew Do​mi​nik Jes​se Ja​mes meg​gyil​ko​lá​sa, a tet​tes a gyá​va Ro​bert Ford (The As​sas​si​na​ti​on of Jes​se Ja​-
mes by the Co​ward Ro​bert Ford, 2007) című film​ben, ami szá​mom​r a in​kább nyo​masz​tó lé​lek​ta​ni drá​-
má​nak tűnt, mint wes​tern​nek – de hát mi​lyen ala​pon zár​hat​nánk ki az ef​fé​le fil​me​ket a mű​faj​ból?
Buf​fa​lo Bill​nek nincs sze​r en​csé​je a fil​mek​kel: vagy min​den ízé​ben me​se​sze​r ű, ro​man​ti​kus hős​nek
tün​te​tik fel, mint Ce​cil B. De​Mil​le Az iga​zi fér​fiban (The Pla​ins​man, 1936), vagy az in​di​á​nok ha​zug és
ne​vet​sé​g es ki​zsák​má​nyo​ló​já​nak, mint Ro​bert Alt​man a Buf​fa​lo Bill és az in​di​á​nok (Buf​fa​lo Bill and
the In​di​ans, or Sit​ting Bull’s His​to​ry Les​son, 1976) című film​ben. „Vad” Bill Hic​kok több film​ben is
fel​buk​kan, leg​em​lé​ke​ze​te​sebb mó​don a már em​lí​tett Kis Nagy Em​berben. Leg​utóbb Wal​ter Hill mu​tat​-
ta be pá​lya​fu​tá​sát egy rend​kí​vül ku​sza és tör​té​nel​mi​leg is pon​tat​lan al​ko​tás​ban: Vad Bill (Wild Bill,
1995), ame​lyet még Jeff Brid​g es sem tu​dott meg​men​te​ni a fe​le​dés​től. Cala​mity Jane sze​r e​pét e film​-
ben El​len Bar​kin ala​kí​tot​ta, de a tör​té​nel​mi sze​mély​től ugyan​o lyan tá​vol állt, mint Ja​mes Gold​sto​ne
film​jé​nek (Cala​mity Jane, 1984) hős​nő​je. Roy Bean bíró alak​ját két ro​man​ti​kus film is fel​idéz​te: Wil​-
li​am Wy​ler​től az Em​ber a lát​ha​tá​ron (The Wes​ter​ner, 1940), John Hus​ton​tól pe​dig a kis​sé mu​lat​sá​g o​-
sabb Roy Bean bíró éle​te és kora (The Life and Ti​mes of Jud​ge Roy Bean, 1972), amellyel csak az a
gond, hogy a köp​cös és idős bíró sze​r e​pét az ifjú Paul New​man ala​kít​ja. A von​zó szí​nész​hez sok​kal
job​ban il​lett Butch Cas​sidy sze​r e​pe Ge​o r​g e Roy Hill Butch Cas​sidy és a Sun​dance Kö​lyök (Butch Cas​-
sidy and the Sun​dance Kid, 1969) című film​jé​ben. Ta​lán kis​sé túl​ér​té​kel​ték (négy Os​car-dí​jat ka​pott!),
de két​ség​kí​vül kel​le​mes han​g u​la​tú, mu​lat​sá​g os film. Ri​chard Les​ter a cse​lek​mény kép​ze​let​be​li előz​-
mé​nye​it is film​r e vit​te Butch és Sun​dance – A ko​rai évek (Butch and Sun​dance: The Early Days, 1979)
című, ha​son​ló han​g u​la​tú, hu​mo​r os mo​zi​já​ban.
Ha már a hu​mor​nál tar​tunk: ke​vés​sé köz​tu​dott, hogy a Nyu​g at mi​lyen ki​vá​ló víg​já​té​kok​hoz biz​to​sí​-
tott té​má​kat. Bus​ter Kea​ton, Stan és Pan, va​la​mint a Marx test​vé​r ek egy​aránt „el​lá​to​g at​tak” a Vad​nyu​-
gat​r a. Kea​ton Menj nyu​gat​ra (Go West, 1925) című bur​leszk​je a cow​boyok vi​lá​g á​nak leg​mu​lat​sá​g o​-
sabb pa​r ó​di​á​ja. Nem egé​szen vi​lá​g os, hogy Ja​mes W. Horne film​je (Way Out West, 1937) mi​ért kap​ta
ha​zánk​ban a Vad​nyu​ga​ti őr​já​rat cí​met, de annyi bi​zo​nyos, hogy Stan és Pan ta​lán so​ha​sem volt ennyi​-
re szó​r a​koz​ta​tó, mint eb​ben az al​ko​tás​ban. A Marx test​vé​r ek Bot​rány a vad​nyu​ga​ton (Ed​ward Buz​zell:
Go West, 1940) című film​je kis​sé hal​vá​nyabb ko​r áb​bi re​mek​mű​ve​ik​nél, de a vé​g én lát​ha​tó, őrült vo​-
na​to​zás ki​vá​ló​an si​ke​r ült. Igen mu​lat​sá​g os Ge​o r​g e Mar​shall Asszony​lá​za​dása (Dest​ry Ri​des Aga​in,
1939), s mér​sé​kel​ten El​li​o t Sil​vers​tein Cat Bal​lou (1965) című víg​já​té​ka. Re​mek wes​tern​pa​r ó​dia Old​-
rich Lip​ský Li​mo​ná​dé Joe (Li​mo​ná​dový Joe aneb Kons​ká ope​ra, 1964) című cseh​szlo​vák film​je. Mel
Bro​o ks Fé​nyes nyer​gek (Bla​zing Sadd​les, 1974) című nagy si​ke​r ű víg​já​té​kát azon​ban a ma​g am ré​szé​-
ről in​kább kö​zön​sé​g es​nek és har​sány​nak ta​lál​tam, mint szel​le​mes​nek. Sok​kal szó​r a​koz​ta​tóbb To​ni​no
Va​le​r ii és Ser​g io Le​o ​ne Ne​vem Sen​ki (Il Mio nome è Nes​su​no, 1973) című, olasz-fran​cia-né​met ko​-
pro​duk​ci​ó ​ban ké​szült, ko​moly wes​tern​film​nek ál​cá​zott pa​r ó​di​á​ja. Ugyan​ez a hely​zet Ro​bert Ze​mec​kis
Vissza a jö​vő​be 3. (Back to the Fu​tu​re III, 1990) című film​jé​vel: ha meg tu​dunk fe​led​kez​ni róla, hogy
a so​r o​zat első ré​sze még sci-fi volt, igen jól szó​r a​koz​ha​tunk a leg​kü​lön​bö​zőbb wes​tern​fil​mek fel​idé​-
zett ele​me​in.
Kü​lön mű​fajt ké​pez​nek a hu​mo​r os ani​má​ci​ó s fil​mek. Mor​r is és René Gos​cinny mél​tán nép​sze​r ű
kép​r e​g ény​so​r o​za​tá​ból, a Lu​cky Luke epi​zód​ja​i​ból ren​g e​teg rajz​film és já​ték​film ké​szült – vall​juk be,
egyik rosszabb a má​sik​nál. A ki​vé​tel az 1971-es, René Gos​cinny ál​tal ren​de​zett Daisy Town, mely​nek
elég​g é el nem ítél​he​tő mó​don a Lu​cky Luke és a nagy​vá​ros cí​met ad​ták ha​zánk​ban. (A cím​adó so​ha​-
sem lát​ta a fil​met, amely ki​fe​je​zet​ten egy kis​vá​r os​ban ját​szó​dik...) Na​g yon öt​le​tes és vic​ces, bár egy​ál​-
ta​lán nem kis​g yer​me​kek szá​má​r a ké​szült Gore Ver​bin​ski Ran​gója (2011).
Az Ala​mo vé​del​mét több film​r en​de​ző is be​mu​tat​ta. A maga ko​r á​ban el​ké​pesz​tő​en si​ke​r es​nek bi​zo​-
nyult a há​r om té​vé​film össze​vo​ná​sá​ból ké​szült Davy Croc​kett, a Vad​nyu​gat ki​rá​lya (Davy Croc​kett,
King of the Wild Fron​ti​er, 1955) című, Nor​man Fos​ter ál​tal ren​de​zett film – ma már kis​sé me​se​sze​r ű.
Né​mi​leg ha​za​fi​as han​g u​la​tú és el​nyúj​tott, de ma​g á​val ra​g a​dó a John Way​ne ál​tal ren​de​zett The Ala​mo
(1960) – amely​nél csak Burt Ken​ne​dy te​le​ví​zió szá​má​r a ké​szí​tett so​r o​za​ta hosszabb és ha​za​fi​a​sabb:
Ala​mo – 13 nap a di​cső​sé​gig (The Ala​mo: Thir​te​en Days to Glo​ry, 1987). A John Lee Han​cock ál​tal
ren​de​zett The Ala​mo (2004) nem csak az ost​r o​mot, de a San Ja​cin​to-i csa​tát is be​mu​tat​ja.
Se sze​r i se szá​ma a Me​xi​kó te​r ü​le​ten ját​szó​dó wes​tern​fil​mek​nek. Ta​lán John Stur​g es A hét mes​ter​-
lö​vész (The Mag​ni​fi​cent Se​ven, 1960) című film​je a leg​si​ke​r e​sebb – bár el kell is​mer​nünk, hogy
mind​ö ssze hal​vány re​ma​ke-je Ku​r o​sza​va Aki​r a re​mek​mű​vé​nek A hét sza​mu​rájnak (Shi​chi​nin no sa​-
mu​rai, 1954). Ri​chard Bro​o ks Sze​ren​cse​va​dá​szok (The Pro​fes​si​o​nals, 1966) című film​je lát​vá​nyos, de
ki​szá​mít​ha​tó és fe​lejt​he​tő. Ser​g io Le​o ​ne Egy ma​rék di​na​mit (Giú la tes​ta, 1971) című olasz wes​tern​je
vi​szont vé​r es, ku​sza, za​va​r os – de rend​kí​vül ere​de​ti és fe​lejt​he​tet​len.
Mi​chael Ci​mi​no, A szar​vas​va​dász ren​de​ző​je majd négy​ó rás fil​met szen​telt a John​son me​g yei há​bo​-
rú​nak A menny​or​szág ka​pu​ja (He​a​ven’s Gate, 1980) cím​mel. Ere​de​ti​leg több mint öt​ó rás volt, negy​-
ven​mil​lió dol​lárt emész​tett fel, és a film​tör​té​net egyik leg​na​g yobb bu​ká​sát von​ta maga után, kis hí​ján
csőd​be jut​tat​ta a Uni​ted Ar​tists film​stú​di​ó t. A nagy​sze​r ű sze​r ep​o sz​tás (Kris Kris​tof​fer​son, Chris​to​pher
Wal​ken, John Hurt, Isa​bel​le Hup​pert) da​cá​r a a tör​té​net kö​vet​he​tet​len, nyo​masz​tó, tör​té​nel​mi szem​-
pont​ból pe​dig egy​sze​r ű​en ha​zug.
Az ok​la​ho​mai föld​r o​ha​mok fel​dol​g o​zá​sa​it már va​la​mi​vel si​ke​r e​sebb fil​mek​ben te​kint​het​jük meg.
Llo​yd Ba​con Az ok​la​ho​mai kö​lyök (The Ok​la​ho​ma Kid, 1939) című, jó​ked​vű film​jé​ben Ja​mes Cag​ney
méri össze az ere​jét Humph​r ey Bo​g art​tal. Ant​hony Mann Ci​mar​ronja (1960) saj​nos hosszú, las​sú, ér​-
zel​g ős és unal​mas. A ma​g yar néző szá​má​r a mind​ö ssze annyi ér​de​kes​sé​g et tar​to​g at, hogy a fő​sze​r ep​lő
anyó​sá​nak a sze​r e​pét Dar​vas Lili ala​kít​ja. Meg​le​he​tő​sen ér​zel​g ős Ron Ho​ward Túl az Ópe​ren​ci​án
(Far and Away, 1992) című film​je is, a föld​r o​ham be​mu​ta​tá​sa azon​ban ki​vá​ló.
Több film ál​lít​ja kö​zép​pont​ba a mes​ter​lö​vé​sze​ket, akik olyan hí​r es​sé vál​tak, hogy egye​sek ret​teg​tek
tő​lük, má​sok va​dász​tak rá​juk. Hen​r y King A pisz​toly​hős (The Gun​figh​ter, 1950) című film​jé​ben Gre​-
go​r y Peck ala​kít​ja a múlt​já​tól sza​ba​dul​ni pró​bá​ló fegy​ve​r es sze​r e​pét, Jack Ar​nold Nincs név a go​lyón
(No Name on the Bul​let, 1959) című al​ko​tá​sá​ban pe​dig a fi​a​tal Au​die Mur​phy. Ez a sze​r ep azon​ban
John Way​ne-re várt, aki ha​lá​los be​te​g en ját​szot​ta el utol​só film​jé​ben, Don Si​e​g el A mes​ter​lö​vész (The
Shoo​tist, 1976) című re​mek​mű​vé​ben a hír​hedt mes​ter​lö​vészt, aki a kö​ze​le​dő ha​lál​r a ké​szül​ve sze​r et​né
meg​ő riz​ni mél​tó​sá​g át.
Kü​lön ka​te​g ó​r i​át ké​pez​nek a XX. szá​za​di Vad​nyu​g at vi​lá​g át fel​idé​ző fil​mek. Akad​nak köz​tük bűn​-
ügyi tör​té​ne​tek, mint John Stur​g es Rossz nap Black Rock​nál (Bad Day at Black Rock, 1955) című
film​je Spen​cer Tra​cy​vel a fő​sze​r ep​ben, ke​mény ak​ció​fil​mek, mint Sam Pec​kin​pah Hozd el ne​kem Alf​-
re​do Gar​da fe​jét! (Bring Me the Head of Alf​re​do Gar​da, 1974) című film​je, és lé​lek​ta​ni drá​mák, mint
Mar​tin Ritt Hudja (1963). De ta​lá​lunk kö​zöt​tük szé​les körű tár​sa​dal​mi fo​lya​ma​to​kat fel​vá​zo​ló, össze​-
tett drá​má​kat is, mint John Say​les Lone Starja (1996). Ge​o r​g e Ste​vens Óri​ása (Gi​ant, 1956) azt a fo​-
lya​ma​tot mu​tat​ja be egy több év​ti​ze​det fel​ö le​lő, „csa​lád​r e​g ény” for​má​já​ban, ho​g yan vált​ják fel az
olaj​ku​tak a mar​ha​csor​dá​kat, és ho​g yan vál​toz​nak meg en​nek nyo​mán az em​be​r i kap​cso​la​tok is. A leg​-
gyak​r ab​ban azon​ban e fil​mek​ben is a régi élet​mód meg​szű​né​sé​r ől van szó, olyan hő​sök​kel, akik nem
tud​nak be​il​lesz​ked​ni az új vi​lág​ba. Ilyen film John Hus​ton Kal​ló​dó em​be​rek (The Mis​fits, 1961) című
műve, olyan szí​né​szek​kel, mint Ma​r i​lyn Mon​r oe, Clark Gab​le, Mont​g o​mery Clift és Eli Wal​lach. De
fel​so​r ol​hat​juk Da​vid Mil​ler A bát​rak ma​gá​nyo​sak (Lonely Are the Bra​ve, 1962), Pe​ter Bog​da​no​vich
Az utol​só mo​zi​elő​adás (The Last Pic​tu​re Show, 1971), va​la​mint Step​hen Fre​ars The Hi-Lo Count​ry
(1998) című film​jét is.
Mit mond​ha​tunk mind​ezek után a wes​tern​film jö​vő​jé​r ől? Ma​nap​ság ta​g ad​ha​tat​la​nul jó​val ke​ve​sebb
ame​r i​kai film ját​szó​dik a régi Nyu​g a​ton, mint öt​ven év​vel ez​előtt. De azért nem ér​de​mes „ha​lott​nak
nyil​vá​ní​ta​ni” a mű​fajt. Szin​te min​den év​ti​zed​ben el​te​met​ték már, de újra meg újra fel​tá​madt. Előbb a
Far​ka​sok​kal tán​co​ló tá​masz​tot​ta fel, majd a Nincs bo​csá​nat, az utób​bi év​ti​zed​ben pe​dig a Fegy​ver​tár​-
sak és az Ap​pa​lo​o​sa. Még az olyan bi​zarr fil​mek is az élet​ké​pes​sé​g ét bi​zo​nyít​ják, mint Jon Fav​r eau
Cow​boyok és űr​lé​nyek (Cow​boys & Ali​ens, 2011) című al​ko​tá​sa. Ami​kor eze​ket a so​r o​kat írom, ép​pen
Qu​en​tin Ta​r an​ti​no Djan​go Unc​ha​i​ned című wes​tern​jet var​jak a film​ked​ve​lők. Köz​tu​dott, hogy aki​nek
a ha​lál​hí​r ét kel​tik, so​ká​ig fog élni. Re​mél​jük, e régi mon​dás a wes​tern​film​r e is ér​vé​nyes.
 Fogalomtár
abo​li​ci​o​niz​mus: a rab​szol​g ák fel​sza​ba​dí​tá​sá​r a tö​r ek​vő po​li​ti​kai moz​g a​lom el​ne​ve​zé​se az Egye​sült
Ál​la​mok​ban
acre: te​r ü​let​mér​ték, 1 acre 4046,9 négy​zet​mé​ter vagy 0,405 hek​tár vagy 1125 négy​szög​ö l
ad​ven​tiz​mus: ke​r esz​tény val​lá​si irány​zat, az 1830-as, 1840-es évek​ben ala​kult ki az Egye​sült Ál​la​mok​-
ban
apal​úsza vagy ap​pa​lo​o​sa: a né​pör​szi in​di​á​nok ál​tal te​nyész​tett gyors, szí​vós, pettye​zett vagy fol​tos
sző​r ű ló​faj​ta

clip​per: a XIX. szá​zad​ban ki​ala​kí​tott, rend​kí​vül gyors vi​tor​lás hajó
co​man​che​ro: azo​kat az új-me​xi​kói ke​r es​ke​dő​ket ne​vez​ték így, akik az in​di​á​nok​kal (fő​leg a ka​men​-
csik​kel) foly​ta​tott ke​r es​ke​de​lem​ből él​tek
con​stab​le: she​r iff​he​lyet​tes Te​xas​ban
county: köz​igaz​g a​tá​si ré​g ió, Con​nec​ti​cut és Rho​de Is​land ki​vé​te​lé​vel az Egye​sült Ál​la​mok va​la​-
mennyi tag​ál​la​ma countyk​r a van fel​o szt​va – nagy​já​ból a ma​g yar me​g yék​nek fe​lel​nek meg

de​mok​ra​ta: a De​mok​r a​ta Párt tá​mo​g a​tó​ja

ex​ten​zív föld​mű​ve​lés: nagy te​r ü​le​ten, ha​g yo​má​nyos mód​sze​r ek​kel, kis anya​g i be​fek​te​tés​sel, ta​laj​ja​ví​-
tás nél​kül vég​zett föld​mű​ve​lés

font: súly​mér​ték, nagy​já​ból fél ki​ló​nak, 453,6 gramm​nak fe​lel meg

hol​ding​tár​sa​ság: olyan vál​la​lat, amely nem ter​mel vagy ke​r es​ke​dik, ha​nem gaz​da​sá​g i cél​ja tar​tós ré​-
sze​se​dés szer​zé​se egy vagy több jo​g i​lag ön​ál​ló tár​sa​ság​ban
Ho​mes​tead Act: az 1862-ben el​fo​g a​dott te​le​pes​tör​vény, amely a far​me​r ek szá​má​r a le​he​tő​vé tet​te ne​-
gyed szek​ció föld bir​tok​ba vé​te​lét pusz​tán nyil​ván​tar​tá​si díj be​fi​ze​té​se el​le​né​ben

in​di​án​ügy​nök​ség / in​di​án​ügy​nök: az egyes re​zer​vá​tu​mo​kat irá​nyí​tó kor​mány​hi​va​tal, il​let​ve -hi​va​tal​-
nok
in​di​vi​du​a​lis​ta: nem a kö​zös​sé​g i, ha​nem az egyé​ni szük​ség​le​tek​ből ki​in​du​ló, az egyé​nek vál​lal​ko​zó
szel​le​mé​ben bízó, szá​muk​r a sza​bad utat biz​to​sí​ta​ni kí​vá​nó ma​g a​tar​tás
in​ten​zív föld​mű​ve​lés: kis te​r ü​le​ten, újí​tá​so​kat al​kal​ma​zó, je​len​tős anya​g i be​fek​te​tés​sel járó, ta​laj​ja​ví​-
tást is vég​ző föld​mű​ve​lés

Je​ho​va Ta​nú​i​nak Egy​há​za: ke​r esz​tény val​lá​si irány​zat, az 1870-es évek​ben ala​kult ki az Egye​sült Ál​la​-
mok​ban

Ke​resz​tény Tu​do​mány Egy​há​za: pro​tes​táns szent​há​r om​ság-ta​g a​dó ke​r esz​tény fe​le​ke​zet, Mary Ba​ker
Eddy ala​pí​tot​ta az Egye​sült Ál​la​mok​ban 1879-ben
Kon​fö​de​rá​ció: az Egye​sült Ál​la​mok​ból ki​vált rab​szol​g a​tar​tó ál​la​mok (Dél-Ca​r o​li​na, Mis​sis​sip​pi, Flo​-
ri​da, Ala​ba​ma, Geor​g ia, Loui​si​a​na, Te​xas, Vir​g i​nia, Ar​kan​sas, Ten​nes​see és Észak-Ca​r o​li​na)
szer​ve​ze​te (1851-1865)
kong​re​ga​ci​o​na​lis​ta egy​ház: pro​tes​táns ke​r esz​tény fe​le​ke​zet, a XVI-XVII. szá​za​di ang​li​kán pu​r i​tá​nok
moz​g al​má​ból ala​kult ki, fő sa​já​tos​sá​g uk a gyü​le​ke​ze​tek tel​jes ön​ál​ló​sá​g a
Krisz​tus Ta​nít​vá​nya​i​nak Egy​há​za: pro​tes​táns ke​r esz​tény val​lá​si irány​zat, az Egye​sült Ál​la​mok​ban ala​-
kult ki a XIX. szá​zad első fe​lé​ben
kvé​ker: pro​tes​táns ke​r esz​tény val​lá​si irány​zat, Ang​li​á​ban ala​kult ki a XVII. szá​zad​ban, nincs hi​va​tá​sos
pap​sá​g a, hí​vei el​ve​tik az es​küt, a ka​to​nai szol​g á​la​tot, s a gya​kor​la​ti em​ber​ba​r át​ság szük​sé​g es​sé​g ét
hang​sú​lyoz​zák

láb: hossz​mér​ték, 30,48 cen​ti​mé​ter
long​horn: a XVII. szá​za​di spa​nyol gyar​ma​tok​r ól el​kó​bo​r olt szar​vas​mar​hák​ból ki​ala​kult faj​ta a Nagy
Sík​ság déli ré​szén

mar​sall: rend​fenn​tar​tó tiszt​vi​se​lők neve, a szö​vet​sé​g i mar​sallt az Egye​sült Ál​la​mok el​nö​ke ne​ve​zi ki
egy ter​r i​tó​r i​um​r a, a vá​r o​si mar​sallt a vá​r os​la​kók vá​laszt​ják
mér​föld: hossz​mér​ték, 1609,34 mé​ter​nek fe​lel meg
me​to​diz​mus: pro​tes​táns ke​r esz​tény fe​le​ke​zet, Nagy-Bri​tan​ni​á​ban ala​kult ki az 1730-as, 1740-es évek​-
ben Ge​o r​g e és Char​les Wes​ley te​vé​keny​sé​g e nyo​mán
mo​ka​szin: az in​di​á​nok puha bőr​ből ké​szült láb​be​li​je
musz​táng: a XVII. szá​za​di spa​nyol gyar​ma​tok​r ól el​kó​bo​r olt lo​vak​ból ki​ala​kult faj​ta, amely el​ter​jedt a
Nagy Sík​ság egé​szén

New Deal (új osz​tás, új bá​nás​mód): Frank​lin De​la​no Ro​o ​sevelt el​nök ál​tal kép​vi​selt po​li​ti​ka, amely
sza​kí​tott az​zal a ha​g yo​má​nyos el​kép​ze​lés​sel, hogy az ame​r i​kai kor​mány​zat nem avat​koz​hat be ak​-
tí​van a gaz​da​sá​g i és tár​sa​dal​mi fo​lya​ma​tok​ba
nyil​ván​va​ló el​ren​del​te​tés ta​ní​tá​sa (Ma​ni​fest Des​tiny): az ame​r i​kai te​r ü​le​ti ter​jesz​ke​dés ideo​ló​g i​á​ja,
amely sze​r int el​ke​r ül​he​tet​len és szük​ség​sze​r ű az ame​r i​kai po​li​ti​kai rend​szert mi​nél na​g yobb te​r ü​-
le​ten el​ter​jesz​te​ni, az 1840-es évek​től ter​jedt el

oli​gar​cha: nagy va​g yo​na alap​ján ha​tal​mas​ko​dás​r a is ké​pes, rend​kí​vü​li po​li​ti​kai be​fo​lyás​sal ren​del​ke​-
ző sze​mély
One​i​da Kö​zös​ség: val​lá​si szek​ta, John Humph​r ey Jo​nes ala​pí​tot​ta 1848-ban New York​ban

po​li​gá​mia: több​ne​jű​ség
pre​desz​ti​ná​ció: a kál​vi​nis​ta pro​tes​tan​tiz​mus alap​esz​mé​je, mely sze​r int ele​ve el​r en​del​te​tett, hogy ki üd​-
vö​zül​het, és ki kár​ho​zik el
prok​la​má​ci​ós vo​nal: az Ap​pa​lache-hegy​ség víz​vá​lasz​tó​ján hú​zó​dó kép​ze​let​be​li vo​nal, mely​től nyu​-
gat​r a egy 1763-ban ki​adott ki​r á​lyi ren​de​let meg​til​tot​ta a fe​hé​r ek le​te​le​pe​dé​sét
pün​kös​di-ka​riz​ma​ti​kus moz​ga​lom: pro​tes​táns ke​r esz​tény fe​le​ke​zet, az Egye​sült Ál​la​mok​ban ala​kult ki
a XX. szá​zad ele​jén

ranch: nagy te​r ü​le​tű, ál​lat​te​nyész​tő gaz​da​ság
ranger: ere​de​ti​leg kó​szá​ló, ba​r an​g o​ló sze​mélyt je​lö​lő ki​fe​je​zés, az ame​r i​kai Nyu​g a​ton a lo​vas rend​-
fenn​tar​tók el​ne​ve​zé​se lett
re​pub​li​ká​nus: a Re​pub​li​ká​nus Párt tá​mo​g a​tó​i​nak el​ne​ve​zé​se
re​vi​zi​o​nis​ta: a ré​g eb​bi né​ze​tek fe​lül​vizs​g á​lá​sá​r a tö​r ek​vő sze​mé​lyek pe​jo​r a​tív el​ne​ve​zé​se

shaker: a Krisz​tus Má​so​dik El​jö​ve​te​lé​ben Hí​vők Egye​sült Tár​sa​sá​g á​nak tag​ja, a szek​ta a XVIII. szá​za​-
di Nagy-Bri​tan​ni​á​ban ala​kult ki, ne​vü​ket, mely „rá​zó​kat” je​lent, egy szer​tar​tá​sos tán​cuk​r ól kap​ták
she​riff: me​g yei vá​lasz​tott rend​fenn​tar​tó
squ​aw: in​di​án asszo​nyok ma már sér​tés​nek szá​mí​tó el​ne​ve​zé​se
stam​pe​de: a szar​vas​mar​hák ri​adt me​ne​kü​lé​sé​nek neve Te​xas​ban
szek​ció: egy négy​zet​mér​föld​nyi, négy​ze​tes alap​r ajzú te​r ü​le​ti egy​ség az Egye​sült Ál​la​mok​ban
szu​per​in​ten​dens: fel​ügye​lő

ter​ri​tó​ri​um: olyan te​r ü​let, amely​nek még nincs öt​ezer fe​hér, fel​nőtt fér​fi la​ko​sa, ezért kor​mány​zó​ját
az Egye​sült Ál​la​mok el​nö​ke ne​ve​zi ki
tipi: a sík​sá​g i in​di​á​nok kúp ala​kú, fa​vá​zak​r a fe​szí​tett, bőr​ből ké​szült sát​r a
tiz​win: az apa​csok al​ko​hol​tar​tal​mú, ha​g yo​má​nyos ita​la
towns​hip: hat​szor hat négy​zet​mér​föl​des szek​ci​ó ​ból álló, négy​ze​tes alap​r ajzú te​r ü​le​ti egy​ség az Egye​-
sült Ál​la​mok​ban
trap​per: csap​da​ál​lí​tó prém​va​dász

un​cia: súly​mér​ték, 28,35 gramm
Unió: az Ame​r i​kai Egye​sült Ál​la​mok neve, fő​leg a pol​g ár​há​bo​r ú (1861-1865) ide​jén hasz​nál​ták, az
észa​ki, ki nem vált ál​la​mo​kat ért​ve raj​ta
ur​ba​ni​zá​ció: vá​r os​fej​lő​dés

va​qu​e​ro: a me​xi​kói mar​ha​te​r e​lők el​ne​ve​zé​se
whig: a Whig Párt tá​mo​g a​tó​já​nak el​ne​ve​zé​se az Egye​sült Ál​la​mok​ban (1830-as-1850-es évek)
wic​ki​up: egyes in​di​án tör​zsek ku​po​la for​má​jú, fa​vá​zak​r a he​lye​zett, nö​vé​nyek​kel fe​dett lak​he​lye
vo​ya​geur: az észa​ki, ka​na​dai, jó​r észt fran​cia szár​ma​zá​sú ke​r es​ke​dők el​ne​ve​zé​se
wrang​ler: a lo​vász neve Te​xas​ban

yard: hossz​mér​ték, 91,44 cen​ti​mé​ter
 Kronológiai áttekintés
Kr. e. 38 000-10 500 kö​rül Szi​bé​r i​á​ból ázsi​ai va​dász​tör​zsek ván​do​r ol​nak Ame​r i​ká​ba va​ló​szí​nű​leg a
Be​r ing-szo​r o​son ke​r esz​tül, s el​ter​jed​nek az egész kon​ti​nen​sen.
Kr. e. 38 000-8000. Pa​leo​lit (vagy pa​leo-in​di​án) kor, mely​ben a jel​leg​ze​tes élet​mód a nagy​va​dak va​-
dá​sza​ta. En​nek kö​vet​kez​té​ben ki​pusz​tul a ma​mut, a kard​fo​g ú tig​r is, az egy​pú​pú teve, az orosz​lán,
az óri​ás ar​ma​dil​lo, az ős​ho​nos ló és sok más ál​lat​faj.
Kr. e. 9500-8000 kö​rül Clo​vis-kul​tú​r a és San​dia-kul​tú​r a a mai Új-Me​xi​kó ál​lam te​r ü​le​tén. Fol​som-
kul​tú​r a et​től észak​ke​let​r e.
Kr. e. 9000-5000 kö​rül Ó-cor​dil​le​r ai kul​tú​r a a mai Egye​sült Ál​la​mok észak-nyu​g a​ti ré​szén.
Kr. e. 8000-4500 kö​rül Pla​no-kul​tú​r a a Nagy Sík​ság déli ré​szén. Szer​ve​zet​tebb va​dász​kö​zös​sé​g ek.
Kr. e. 5000 kö​rül A fel​me​le​g e​dés kö​vet​kez​té​ben ki​ala​kul Észak-Ame​r i​ka mai ég​haj​la​ta és föld​r aj​za.
Kr. e. 8000 vagy 5000-1000 kö​rül Ar​cha​i​kus kor, a jel​leg​ze​tes élet​mód az ehe​tő nö​vé​nyek gyűj​tö​g e​-
té​se, ki​sebb ál​la​tok va​dá​sza​ta, csap​dá​val való el​ej​té​se és a ha​lá​szat. Kez​det​le​g es szer​szá​mok, ko​sa​-
rak, szö​ve​tek. A ku​tya há​zi​a​sí​tá​sa. Fő nyu​g a​ti köz​pont​jai: a to​vább​élő ó-cor​dil​le​r ai kul​tú​r a, a si​va​-
ta​g i kul​tú​r a a mai Utah, Ne​va​da és Ari​zo​na te​r ü​le​tén, va​la​mint a Co​chise-kul​tú​r a (Kr. e. 7000-500)
a mai Ari​zo​na és Új-Me​xi​kó te​r ü​le​tén. Ke​le​ti köz​pont​jai a Nagy-ta​vak vi​dé​kén az ó-réz kul​tú​r a
(Kr. e. 4000-1500) és a mai Ka​na​da ke​le​ti part​vi​dé​kén a vö​r ös fes​ték kul​tú​r a (Kr. e. 3000-500).
Kr. e. 3500 kö​rül A me​ző​g az​da​ság első nyo​mai (ku​ko​r i​ca​ter​mesz​tés) Me​xi​kó​tól észak​r a, a Co​chise-
kul​tú​r a te​r ü​le​tén.
Kr. e. 2500-1000 kö​rül Ale​u​tok és inu​i​tok (vagy esz​ki​mók) ván​do​r ol​nak át a Be​r ing-szo​r o​son, s te​le​-
ped​nek meg a sark​kö​r i ré​g i​ó k​ban.
Kr. e. 1500 kö​rül-Kr. u. XVI. szá​zad E kort egye​sek posz​tar​cha​i​kus kor​szak​nak, má​sok ki​ala​kí​tó
(for​ma​ti​ve) vagy klasszi​kus kor​nak ne​ve​zik. El​ter​jed a me​ző​g az​da​ság (Me​xi​kó te​r ü​le​té​r ől), a fa​-
ze​kas​ság, az íj és a nyíl, a szö​vés, ál​lan​dó fal​vak jön​nek lét​r e.
Kr. e. 1500-400 kö​rül Ol​mék ci​vi​li​zá​ció Kö​zép-Ame​r i​ká​ban.
Kr. e. 1250-Kr. u. 300 kö​rül A maja ci​vi​li​zá​ció kö​zép​ső és ké​sei kor​sza​ka Kö​zép-Ame​r i​ká​ban.
Kr. e. 1000-Kr. u. 200 kö​rül Temp​lom​domb​épí​tő Adena-kul​tú​r a az Ohio fo​lyó men​tén.
Kr. u. I. szá​zad-XV. szá​zad Ho​ho​kam nevű, ku​ko​r i​cát ter​mesz​tő pu​eb​ló-kul​tú​r a a mai Ari​zo​na déli és
Me​xi​kó észa​ki ré​szén.
100 kö​rül-XIV. szá​zad Ana​sa​zi vagy ősi pu​eb​ló-kul​tú​r a a mai Utah, Co​lo​r a​do, Új-Me​xi​kó és Ari​zo​na
ál​lam te​r ü​le​tén. Több​szin​tes épü​le​tek​ből álló te​le​pek.
II. szá​zad-XV. szá​zad Mo​g ol​lon nevű pu​eb​ló-kul​tú​r a a mai Új-Me​xi​kó és Ari​zo​na ál​lam​ban, va​la​-
mint Me​xi​kó észa​ki ré​szén.
200-700 kö​rül Temp​lom​domb​épí​tő Ho​pe​well-kul​tú​r a a Nagy-ta​vak és a Me​xi​kói-öböl kö​zött.
300 kö​rül Meg​je​le​nik az íj és a nyíl hasz​ná​la​ta a Nagy Sík​sá​g on.
400-1300. Frémont-kul​tú​r a a mai Utah te​r ü​le​tén.
500 kö​rül Meg​szi​lár​dul​nak a kul​tu​r á​lis cso​por​tok: a si​va​ta​g i gyűj​tö​g e​tő​ké (a Nagy-me​den​cé​ben és a
Nagy Sík​ság déli ré​szén), a va​dá​szo​ké (a Sark​vi​dé​ken, a mai Ka​na​dá​ban, a Nagy Sík​sá​g on, a
Fenn​sí​kon és Ka​li​for​ni​á​ban) és a gaz​dál​ko​dó​ké (a mai Egye​sült Ál​la​mok ke​le​ti és dél​nyu​g a​ti ré​-
szén). A leg​fej​let​tebb kö​zös​sé​g ek az észak​nyu​g a​ti part​vi​dé​ken, Kö​zép-Ame​r i​ká​ban, dél​nyu​g a​ton
és dél​ke​le​ten ala​kul​nak ki.
600-1000 kö​zött Lét​r e​jön az Aco​ma és az Ora​i​bi nevű pu​eb​ló, mely va​ló​szí​nű​leg a leg​r é​g eb​bi fo​lya​-
ma​to​san la​kott te​le​pü​lés az Egye​sült Ál​la​mok te​r ü​le​tén.
700-XVI. szá​zad Pa​ta​yan (vagy Ha​ta​ka​ya) nevű pu​eb​ló-kul​tú​r a a mai Ari​zo​na ál​lam nyu​g a​ti ré​szén.
800-1500 kö​rül Temp​lom​domb​épí​tő Mis​sis​sip​pi-kul​tú​r a a Nagy-ta​vak és a Me​xi​kói-öböl kö​zött.
IX. szá​zad-XII. szá​zad Tol​ték ci​vi​li​zá​ció Kö​zép-Ame​r i​ká​ban.
900 kö​rül Gaz​dál​ko​dó né​pek ván​do​r ol​nak észak​ke​let​r ől a Nagy Sík​ság​r a.
1000 kö​rül Az észak​nyu​g a​ti né​pek kö​r é​ben ter​jed​ni kezd a to​tem​o sz​lo​pok épí​té​se. A vi​king Leif
Eriks​son el​jut Új-Skó​ci​á​ba.
1025-1400. A na​va​hók és apa​csok ősei dél​nyu​g at​r a ván​do​r ol​nak.
XII. szá​zad-XVI. szá​zad Az​ték ci​vi​li​zá​ció Kö​zép-Ame​r i​ká​ban.
1300 kö​rül Pa​jút, jút és so​só​ni né​pek ván​do​r ol​nak a mai Ka​li​for​nia te​r ü​le​té​r ől a Nagy-me​den​cé​be.
1492. Ko​lum​busz meg​ér​ke​zik a Ba​ha​ma-szi​g e​tek​r e.
1528-1536. A spa​nyol Ál​var Núñez Ca​be​za de Vaca ha​jó​tö​r ést szen​ved, majd a mai Te​xas te​r ü​le​tén
ván​do​r ol.
1539-1543. A spa​nyol Her​nan​do de Soto, Kuba kor​mány​zó​ja fel​fe​de​ző​csa​pa​tá​val be​jár​ja Nyu​g at-Flo​-
ri​dát, s el​jut​nak a mai Ok​la​ho​ma vi​dé​ké​r e is.
1540-1542. Fran​cis​co Váz​qu​ez de Co​r o​na​do spa​nyol ex​pe​dí​ci​ó ​ja a mai Egye​sült Ál​la​mok dél​nyu​g a​ti
te​r ü​le​tén.
1542-1543. A spa​nyol Juan Rod​r í​g u​ez Cab​r il​lo és Bar​to​lo​mé Fer​r er​lo be​jár​ja Ka​li​for​nia part​vi​dé​két.
1560-1570 kö​rül A mó​hak, onej​da, onandága, ka​jú​g a és sze​ne​ka in​di​á​nok észak​ke​le​ten lét​r e​hoz​zák az
iro​kéz törzs​szö​vet​sé​g et.
1565. A spa​nyo​lok meg​ala​pít​ják Flo​r i​dá​ban St. Au​g us​tine-t. Ez az első eu​r ó​pa​i​ak ál​tal lét​r e​ho​zott vá​-
ros, amely máig fenn​ma​r adt.
1591. A je​zsu​i​ták első misszi​ó ​ja Új-Spa​nyol​o r​szág (a Kö​zép-Ame​r i​kát, a ka​r i​bi szi​g e​te​ket és a mai
Me​xi​kót ma​g á​ba fog​la​ló spa​nyol gyar​mat) észak-nyu​g a​ti ré​szén.
1598. Spa​nyol te​le​pe​sek ér​kez​nek Juan de Ona​te ve​ze​té​sé​vel a mai Új-Me​xi​kó te​r ü​le​té​r e. 1609-ben
spa​nyol ko​r o​na​g yar​mat lesz.
1600 kö​rül A spa​nyo​lok meg​ho​no​sít​ják a ju​ho​kat.
1607. Az an​g o​lok meg​ala​pít​ják Ja​mes​townt, az első ál​lan​dó te​le​pü​lést Vir​g i​ni​á​ban.
1608. Vir​g i​ni​á​ban Po​ca​hon​tas meg​men​ti John Smith éle​tét – vagy fő​sze​r e​pet ját​szik be​fo​g a​dó szer​-
tar​tá​sán. A fran​ci​ák meg​ala​pít​ják Qu​é​be​cet, az első ál​lan​dó fran​cia te​le​pü​lést.
1610. San​ta Fe, spa​nyol Új-Me​xi​kó fő​vá​r o​sá​nak meg​ala​pí​tá​sa.
1620. Ply​mouth​ba brit be​ván​dor​lók ér​kez​nek. Az in​di​á​nok se​g í​te​nek ne​kik ku​ko​r i​cát ter​mesz​te​ni. Az
első ter​més (1621) em​lé​ke a máig meg​r en​de​zett há​la​adás​na​pi ün​nep.
1627. Ri​che​lieu fran​cia bí​bo​r os lét​r e​hoz​za az Új-Fran​cia​o r​szág Tár​sa​sá​g ot, amely te​le​pe​se​ket visz a
Szent Lő​r inc-fo​lyó – et​től kezd​ve Új-Fran​cia​o r​szág né​ven em​le​g e​tett – vi​dé​ké​r e.
1634-1638. Há​bo​r ú az új-ang​li​ai te​le​pe​sek és a pík​vat in​di​á​nok kö​zött.
1659. Elő​ször lát​nak na​va​hó in​di​á​no​kat ló​há​ton.
1670. Meg​ala​kul a mai Ka​na​da te​r ü​le​tén a pré​mek​kel ke​r es​ke​dő an​g ol Hud​son-öböl Tár​sa​ság.
1673. A fran​cia Jac​qu​es Mar​quet​te és Louis Jo​li​et le​ha​jó​zik a Mis​sis​sip​pin az Ar​kan​sas fo​lyó​ig.
1675-1678. „Phi​lip ki​r ály” há​bo​r ú​ja: in​di​án​há​bo​r ú Új-Ang​li​á​ban.
1680. Popé ve​ze​té​sé​vel a pu​eb​ló in​di​á​nok el​űzik a spa​nyo​lo​kat Új-Me​xi​kó​ból.
1682. René Ro​bert Ca​ve​li​er, La Sal​le ura​ság le​ha​jó​zik a Mis​sis​sip​pin, és a fo​lyó víz​g yűj​tő me​den​cé​jét
XIV. La​jos ki​r ály tisz​te​le​té​r e Loui​si​a​na né​ven fran​cia bir​tok​ká nyil​vá​nít​ja.
1690-1693. Fe​r en​ces misszi​ó k a mai Te​xas te​r ü​le​tén.
1692-1696. Di​e​g o José de Var​g as ve​ze​té​sé​vel a spa​nyo​lok vissza​tér​nek Új-Me​xi​kó​ba.
XVIII. szá​zad A Nagy Sík​ság in​di​án​ja​i​nak kö​r é​ben el​ter​jed a ló hasz​ná​la​ta, s ez át​ala​kít​ja élet​mód​ju​-
 kat.
1718. A fran​ci​ák meg​ala​pít​ják New Or​le​anst (La No​u​vel​le-Or​lé​ans né​ven). A spa​nyo​lok meg​ala​pít​ják
Te​xas​ban a San An​to​nio de Va​le​r o misszi​ó t (a maj​da​ni Ala​mót).
1720. Ped​r o de Vil​lasur ex​pe​dí​ci​ó ​ja San​ta Fé​ből el​jut a mai Neb​r as​ka te​r ü​le​té​r e, hogy el​tá​vo​lít​sa a ré​-
gi​ó ​ból a fran​ci​á​kat. A he​lyi in​di​á​nok el​pusz​tít​ják az ex​pe​dí​ci​ó t.
1741. Orosz fel​fe​de​ző​ha​jók Alasz​ka part​vi​dé​kén.
1753-1754. A fran​ci​ák meg​épí​tik a Pres​que Isle, Le Bo​euf, Ven​an​g o és Du​qu​es​ne nevű erő​dö​ket az
Ohio völ​g yé​ben.
1755. Ed​ward Brad​dock brit ve​zér​ő r​nagy se​r e​g e meg​in​dul a fran​cia Du​qu​es​ne-erőd el​len. Jú​li​us 9-én
az ezer​négy​száz fős egy​sé​g et meg​sem​mi​sí​tik a fran​ci​ák és in​di​án szö​vet​sé​g e​se​ik.
1756-1763. A hét​éves há​bo​r ú (Ame​r i​ká​ban fran​cia és in​di​án há​bo​r úk né​ven is​mert) ered​mé​nye​ként a
pá​r i​zsi bé​ke​szer​ző​dés​ben Fran​cia​o r​szág Loui​si​a​na nyu​g a​ti ré​szét Spa​nyol​o r​szág​nak, ke​le​ti ré​szét
Új-Fran​cia​o r​szág​g al együtt Nagy-Bri​tan​ni​á​nak en​g e​di át.
1763. Ki​r á​lyi prok​la​má​ció: a brit kor​mány​zat meg​tilt​ja az Ap​pa​lache-hegy​sé​g en túli le​te​le​pe​dést.
1763-1766. Pon​ti​ac ata​va fő​nök fel​ke​lé​se a Nagy-ta​vak vi​dé​kén.
1769. A spa​nyol fe​r en​ces szer​ze​tes, Ju​ní​pe​r o Ser​r a meg​ala​pít​ja az első misszi​ó t a mai Ka​li​for​nia te​-
rü​le​tén, San Di​e​g o de Al​ca​lá​ban. A kö​vet​ke​ző évek​ben még hú​szat épí​te​nek.
1774-1775. Spa​nyol ten​g e​r é​szek fel​ha​józ​nak a Van​cou​ver-szi​g e​tig. 1778-ban Ja​mes Cook brit ka​pi​-
tány is ki​köt itt két ha​jó​val.
1775. Da​ni​el Bo​o ​ne fa​vá​g ók élén ki​je​lö​li a Ken​tu​cky​ba ve​ze​tő utat, s meg​ala​pít​ja Bo​o ​nes​bo​r ough-t.
1775-1783. Ame​r i​kai füg​g et​len​sé​g i há​bo​r ú. Meg​ala​kul az Ame​r i​kai Egye​sült Ál​la​mok (Füg​g et​len​sé​-
gi Nyi​lat​ko​zat, 1776), és a bé​ke​kö​tés​sel bir​tok​ba ve​szi a Mis​sis​sip​pi​től ke​let​r e fek​vő te​r ü​le​tet.
1779. Mont​r é​al​ban meg​ala​kul a prém​ke​r es​ke​dő Észak​nyu​g a​ti Tár​sa​ság. Hi​va​ta​lo​san 1784-ben szer​-
ve​ző​dik meg. 1821-ben be​o l​vad a Hud​son-öböl Tár​sa​ság​ba.
1781. A spa​nyo​lok meg​ala​pít​ják Los An​g e​lest.
1785. A Kong​r esszus föld​r en​de​le​te ki​mond​ja, hogy a nyu​g a​ti te​r ü​le​te​ket el​adás előtt fel​mé​r ik, s a hat​-
szor hat mér​föl​des towns​hipek har​minc​hat egy négy​zet​mér​föl​des egy​sé​g ei, szek​ci​ó i kö​zül egyik​-
nek a jö​ve​del​mét köz​o k​ta​tá​si cé​lok​r a kell fel​hasz​nál​ni.
1787. A Kong​r esszus észak​nyu​g a​ti ren​de​le​te (a Mis​sis​sip​pi​től nyu​g at​r a és az Ohio fo​lyó​tól észak​r a
lévő te​r ü​le​ten) meg​ha​tá​r oz​za az új ál​la​mok ki​ala​ku​lá​sá​nak mód​ját: elő​ször kör​ze​tek, az​u​tán ter​r i​-
tó​r i​u​mok jön​nek lét​r e, ki​ne​ve​zett kor​mány​zó​val, majd amint la​kos​sá​g uk el​éri a hat​van​ez​r es lét​-
szá​mot, egyen​jo​g ú ál​lam​ként csat​la​koz​hat​nak az Uni​ó ​hoz.
1789. Spa​nyol ex​pe​dí​ció száll​ja meg a Van​cou​ver-szi​g e​tet. Brit-fran​cia há​bo​r ús ve​szély fe​nye​g et, de
1790-ben a spa​nyo​lok vissza​lép​nek, mert nem kap​nak fran​cia tá​mo​g a​tást.
1790. A Kong​r esszus dél​nyu​g a​ti ren​de​le​te (a Mis​sis​sip​pi​től nyu​g at​r a és az Ohio fo​lyó​tól dél​r e lévő
te​r ü​le​ten) meg​ha​tá​r oz​za az új ál​la​mok ki​ala​ku​lá​sá​nak mód​ját, az észak​nyu​g a​ti ren​de​let​hez ha​son​-
ló​an. Egyet​len el​té​r és van, a te​r ü​le​ten nem tilt​ják a rab​szol​g a​tar​tást.
1791. Ver​mont tag​ál​lam lesz.
1792. Ken​tu​cky tag​ál​lam lesz.
1794. Ant​hony Way​ne tá​bor​nok a „ki​dőlt fák csa​tá​já​ban” ve​r e​sé​g et mér a lá​za​dó észak​nyu​g a​ti in​di​á​-
nok​r a au​g usz​tus 20-án.
1795. Spa​nyol​o r​szág meg​erő​sí​ti Nagy-Bri​tan​nia ke​r es​ke​del​mi jo​g a​it észak​nyu​g a​ton.
1796. Ten​nes​see tag​ál​lam lesz.
1799. Az orosz Alek​szandr And​r e​je​vics Ba​r a​nov, Alasz​ka első orosz kor​mány​zó​ja a mai Sit​ka he​lyén
meg​épít​te​ti a No​vo​ar​hang​elszk (Új-Ar​hang​elszk) nevű ke​r es​ke​del​mi ál​lo​mást. Több há​bo​r út vív a
 he​lyi tlin​g it tör​zsek el​len (1802-1804, 1805, 1806, 1809, 1813).
1800. A San Il​de​fon​so-i szer​ző​dés​sel a Mis​sis​sip​pi nyu​g a​ti víz​g yűj​tő me​den​cé​je (Loui​si​a​na) fran​cia
kéz​r e ke​r ül.
1803. Az Egye​sült Ál​la​mok ti​zen​ö t​mil​lió dol​lá​r ért meg​vá​sá​r ol​ja a Mis​sis​sip​pi nyu​g a​ti víz​g yűj​tő me​-
den​cé​jét (Loui​si​a​nát, me​lyet ter​r i​tó​r i​um​má szer​vez​nek). Ohio tag​ál​lam lesz.
1804-1806. Me​r i​wet​her Le​wis és Wil​li​am Clark ve​ze​té​sé​vel az ame​r i​kai kor​mány ex​pe​dí​ci​ó ​ja el​jut a
Csen​des-óce​á​nig.
1806. A Kong​r esszus en​g e​délyt ad a Ma​r y​land​ből nyu​g at felé ve​ze​tő Cum​ber​land út (vagy Nem​ze​ti
út) épí​té​sé​r e, ame​lyen sok te​le​pes in​dul meg. 1811-ben kez​dik épí​te​ni, 1833-ra az út el​jut az in​di​a​-
nai Co​lum​bu​sig, 1850-re In​di​a​na​po​li​sig.
1806-1807. Ze​bu​lon Pike ame​r i​kai had​nagy fel​fe​de​ző​út​ja a mai Egye​sült Ál​la​mok dél​nyu​g a​ti ré​szén.
1809. Ma​nu​el Lisa meg​ala​pít​ja a Mis​sou​r i Szőr​me Tár​sa​sá​g ot.
1811. A tip​pe​ca​noe-i csa​tá​ban (no​vem​ber 7.) Wil​li​am Hen​r y Har​r i​son ve​r e​sé​g et mér Te​cum​seh sa​ú​ni
kö​ve​tő​i​r e. John Ja​cob As​tor ke​r es​ke​dő Csen​des-óce​á​ni Szőr​me Tár​sa​sá​g á​nak al​kal​ma​zot​tai lét​r e​-
hoz​zák As​to​r ia-erő​döt a Co​lum​bia fo​lyó tor​ko​la​tá​nál.
1812. Loui​si​a​na tag​ál​lam lesz. Az oro​szok San Fran​cis​co kö​ze​lé​ben lét​r e​hoz​zák a Ross-erő​döt, ame​-
lyet 1841-ig tar​ta​nak meg.
1812-1815. Ame​r i​kai-brit há​bo​r ú. A thame​si csa​tá​ban (1813. ok​tó​ber 5.) el​esik Te​cum​seh. A há​bo​r ú
mi​att az As​to​r ia-erő​döt bir​tok​ba ve​szik a bri​tek, Ro​bert Stu​art he​ted​ma​g á​val vissza​tér (1812-
1813), el​ső​ként ha​lad​va át a kon​ti​nen​sen nyu​g at​r ól ke​let​r e.
1813-1814. Krík há​bo​r ú. And​r ew Jack​son győ​zel​met arat 1814. már​ci​us 27-én Horses​hoe Bend​nél.
1816. In​di​a​na tag​ál​lam lesz.
1816-1818. Első sze​mi​nol há​bo​r ú. A har​cok so​r án And​r ew Jack​son 1818-ban el​fog​lal​ja Flo​r i​dát.
1817. Mis​sis​sip​pi tag​ál​lam lesz.
1818. Egy brit-ame​r i​kai egyez​ménnyel Ore​g ont kö​zös bir​tok​ként meg​nyit​ják mind​két nem​zet te​le​pe​-
sei előtt. Il​li​no​is tag​ál​lam lesz.
1819. Az Adams-Onís-szer​ző​dés​sel Spa​nyol​o r​szág Flo​r i​dát öt​mil​lió dol​lár fe​jé​ben át​en​g e​di, s ki​je​lö​-
lik a spa​nyol és ame​r i​kai te​r ü​le​tek kö​zöt​ti pon​tos ha​tárt. Ala​ba​ma tag​ál​lam lesz.
1820. Egy föld​tör​vény csök​ken​ti a föl​dek árát és a mi​ni​má​li​san meg​vá​sá​r ol​ha​tó te​r ü​let nagy​sá​g át.
Ma​i​ne tag​ál​lam lesz.
1821. Me​xi​kó ki​mond​ja füg​g et​len​sé​g ét. Wil​li​am Beck​nell a San​ta Fe-ös​vé​nyen el​jut San​ta Fébe, s
rend​sze​r es ke​r es​ke​de​lem in​dul meg. Step​hen F. Aus​tin lét​r e​hoz​za az első ame​r i​kai te​le​pe​ket Te​-
xas​ban. Mis​sou​r i tag​ál​lam lesz.
1823. A me​xi​kói kor​mány meg​nyit​ja Te​xast az ame​r i​kai te​le​pe​sek előtt. 1835-ig Aus​tin mint​egy ezer​-
öt​száz csa​lá​dot te​le​pít ide. Ja​mes Fe​ni​mo​r e Coo​per meg​je​len​te​ti az első re​g é​nyét Na​tha​ni​el Bump​-
pó​r ól The Pi​o​ne​ers cím​mel (ma​g yar címe: Bőr​ha​ris​nya).
1824. Je​de​diah Smith fel​fe​de​zi a Déli-há​g ót. 1824-1825 te​lén Jim Bridger fel​fe​de​zi a Nagy-sós​ta​vat.
Orosz​o r​szág le​mond Ore​g on​r ól.
1825. Meg​r en​de​zik a he​g yi em​be​r ek első ta​lál​ko​zó​ját. 1839-ig ti​zen​ö t ilyen ta​lál​ko​zó​r a ke​r ül sor.
Meg​nyí​lik az Erie-csa​tor​na, ame​lyen sok te​le​pes in​dul nyu​g at felé.
1826. Te​xas​ban lét​r e​hoz​zák a Te​xas Rangers nevű lo​vas csend​ő r​sé​g et.
1830. Az in​di​á​nok el​köl​töz​te​té​sé​nek tör​vé​nye le​he​tő​vé te​szi, hogy a kö​vet​ke​ző évek​ben a krík, sze​mi​-
nol, csi​ká​szó, cse​r o​ki és csak​tó in​di​á​nok ki​te​le​pí​té​sét dél​ke​let​r ől a Mis​sis​sip​pin túl​r a.
1830-as évek Ge​o r​g e Cat​lin, Karl Bod​mer és Alf​r ed Ja​cob Mil​ler fes​tők be​jár​ják a nyu​g a​ti te​r ü​le​te​-
ket.
1831. Vir​g i​ni​á​ban Cy​r us Hall Mc​Cor​mick be​mu​tat​ja ara​tó​g é​pét.
1832. Há​bo​r ú Fe​ke​te Só​lyom szók és foksz in​di​án​jai el​len.
1834. Ja​son Lee me​to​dis​ta misszi​o ​ná​r i​us lét​r e​hoz​za az első ame​r i​kai me​ző​g az​da​sá​g i te​le​pet Ore​g on​-
ban.
1835-1842. A má​so​dik sze​mi​nol há​bo​r ú.
1836. Te​xas fel​lá​zad, ki​mond​ja füg​g et​len​sé​g ét. An​to​nio Ló​pez de San​ta Anna, Me​xi​kó el​nö​ke már​ci​-
us 6-án el​fog​lal​ja Ala​mo erőd​jét, de áp​r i​lis 21-én a San Ja​cin​to-i csa​tá​ban ve​r e​sé​g et szen​ved Sam
Hous​ton se​r e​g é​től. Ar​kan​sas tag​ál​lam lesz. Nar​cis​sa Whit​man az első fe​hér asszony, aki át​kel a
Szik​lás-hegy​sé​g en fér​jé​vel, úton a Wal​la Wal​la völ​g yé​ben lé​te​sí​ten​dő misszió felé.
1837. Mi​chi​g an tag​ál​lam lesz. Ko​le​r a és más jár​vá​nyok kez​dik pusz​tí​ta​ni az in​di​á​no​kat. John De​ere
olyan acél​ekét ké​szít, amely ké​pes fel​tör​ni a szűz​föl​de​ket.
1838. John A. Sut​ter sváj​ci be​ván​dor​ló meg​kez​di a Sut​ter-erőd épí​té​sét Ka​li​for​ni​á​ban. A cse​r o​ki in​di​-
á​no​kat 1838-1839 te​lén a had​se​r eg erő​szak​kal köl​töz​te​ti el Geor​g iá​ból a „könnyek ös​vé​nyén”.
1840. Az or​szág „né​pe​se​dé​si súly​pont​ja” át​ke​r ül az Al​leg​heny-hegy​ség​től nyu​g at​r a.
1841. Elő​vá​sár​lá​si tör​vény: a fel nem mért ál​la​mi föl​de​ken élő, s azon ja​ví​tást esz​köz​lő te​le​pe​sek jo​-
got kap​nak száz​hat​van acre (kb. hat​van​ö t hek​tár) föld ked​vez​mé​nyes meg​vá​sár​lá​sá​r a. Meg​in​dul​-
nak az első te​le​pe​sek az Ore​g on- és Ka​li​for​nia-ös​vé​nyen.
1842. John C. Frémont meg​kez​di fel​fe​de​ző​út​ja​it (1842, 1843-1844, 1845-1846, 1848-1849, 1853-
1854).
1845. Az Egye​sült Ál​la​mok an​nek​tál​ja Te​xa​si. Flo​r i​da tag​ál​lam lesz. Ké​zi​köny​vet ad​nak ki az Ore​-
gon​ba és Ka​li​for​ni​á​ba ve​ze​tő ös​vé​nyek​r ől. Egy új​ság​író meg​fo​g al​maz​za a „nyil​ván​va​ló el​r en​del​-
te​tés” ta​nát.
1846. Ore​g ont brit-ame​r i​kai szer​ző​dés​sel ket​té​o szt​ják a 49. szé​les​sé​g i kör men​tén. Iowa tag​ál​lam
lesz. 1846-1847 te​lén a Don​ner csa​lád ál​tal ve​ze​tett ki​ván​dor​ló​kat a Si​er​r a Ne​va​dá​ban rend​kí​vü​li
hi​deg és ha​va​zás lepi meg.
1846-1848. Ame​r i​kai-me​xi​kói há​bo​r ú. Ka​li​for​ni​á​ban ki​r ob​ban a „med​ve​zász​lós lá​za​dás” a me​xi​kói
ura​lom el​len. A Gua​da​lu​pe Hi​dal​g o-i bé​ke​szer​ző​dés​sel (1848. feb​r u​ár 2.) 18 250 000 dol​lár (va​la​-
mint az ame​r i​kai ál​lam​pol​g á​r ok Me​xi​kó​val szem​ben tá​masz​tott kö​ve​te​lé​se​i​nek át​vál​la​lá​sa) el​le​né​-
ben Me​xi​kó át​en​g e​di Ka​li​for​ni​át, va​la​mint Új-Me​xi​kót, és el​is​me​r i a Rio Gran​dét Te​xas ha​tá​r á​-
nak.
1847. Brig​ham Young ve​ze​té​sé​vel mor​mo​nok ér​kez​nek a Nagy-sós​tó​hoz, ahol le​te​le​ped​nek. Két év
múl​va meg​ala​pít​ják De​se​r et (a ké​sőb​bi Utah) ál​la​mot.
1848. Ja​nu​ár 24-én Ja​mes Mar​shall ács​mes​ter, John A. Sut​ter al​kal​ma​zott​ja ara​nyat fe​dez fel egy fű​-
rész​ma​lom épí​té​se so​r án a ka​li​for​ni​ai Ame​r i​can fo​lyó kö​ze​lé​ben. Ki​tör a ka​li​for​ni​ai arany​láz
(1848-1849). Wis​con​sin tag​ál​lam lesz.
1850. Ka​li​for​nia tag​ál​lam lesz.
1851. Ho​r ace Gre​ely, a New York Tri​bu​ne ala​pí​tó​ja át​ve​szi egy in​di​a​nai új​ság​ból John Babs​to​ne Lane
So​u​le jel​sza​vát, s ilyen for​má​ban te​szi köz​zé: „Menj Nyu​gat​ra, fi​a​tal​em​ber, menj Nyu​gat​ra, és nőj
fel az or​szág​gal!”
1853. A Me​xi​kó​ba kül​dött nagy​kö​vet​r ől Gads​den-féle vá​sár​lás​nak ne​ve​zett szer​ző​dés​sel az Egye​sült
Ál​la​mok tíz​mil​lió dol​lá​r ért meg​vesz egy 45 535 négy​zet​mér​föld nagy​sá​g ú te​r ü​le​tet Ari​zo​na és
Új-Me​xi​kó déli ha​tá​r án.
1856-1860. Pol​g ár​há​bo​r ús ál​la​po​tok Kan​sas​ben.
1857. Utah déli ré​szén a mor​mo​nok és pa​jút in​di​á​nok le​mé​szá​r ol​ják az ar​kan​sa​si be​ván​dor​lók egyik
csa​pa​tát. Az Over​land Mail Com​pany meg​in​dít​ja a pos​ta​ko​csi-szol​g á​la​tot St. Louis és San Fran​cis​-
 co kö​zött.
1858. Arany​láz a brit co​lum​bi​ai Fra​ser fo​lyó​nál. Min​neso​ta tag​ál​lam lesz. Arany​láz Den​ver kör​nyé​-
kén.
1859. Ezüs​töt fe​dez​nek fel Ne​va​dá​ban. Ore​g on tag​ál​lam lesz.
1860. Arany​láz Ida​hó​ban.
1860-1861. A Pony Exp​ress pos​ta​szol​g á​lat mű​kö​dé​se.
1861. Meg​épül az első kon​ti​nen​tá​lis táv​író vo​nal. Kan​sas tag​ál​lam lesz.
1861-1865. Ame​r i​kai pol​g ár​há​bo​r ú. A nyu​g a​ti ál​la​mok kö​zül Te​xas, Ar​kan​sas és Loui​si​a​na csat​la​ko​-
zik a déli ál​la​mok kon​fö​de​r á​ci​ó ​já​hoz. Te​r ü​le​tü​kön ki​sebb, az In​di​án Ter​r i​tó​r i​u​mon ko​mo​lyabb
har​cok​r a ke​r ült sor.
1862. Sziú fel​ke​lés Min​neso​tá​ban. A te​le​pes​tör​vény le​he​tő​vé te​szi, hogy min​den far​mer név​le​g es
összeg fe​jé​ben bir​tok​ba ve​g yen száz​hat​van acre (kb. hat​van​ö t hek​tár) föl​det. Tör​vény a transz​kon​-
ti​nen​tá​lis vas​út​vo​nal meg​épí​té​sé​r ől. Arany​láz az ari​zo​nai Gila fo​lyó​nál.
1862-1865. Arany​lá​zak Mon​ta​ná​ban.
1863. Nyu​g at-Vir​g i​nia ki​vá​lik Vir​g i​ni​á​ból és tag​ál​lam lesz.
1864. A co​lo​r a​dói ön​kén​te​sek no​vem​ber 29-én bru​tá​lis mé​szár​lást haj​ta​nak vég​r e a sá​jen in​di​á​nok tá​-
bo​r á​ban a co​lo​r a​dói Sand Cre​ek​nél. Ne​va​da tag​ál​lam lesz. Több száz na​va​hó pusz​tul bele, ami​kor
több száz mér​föl​des tá​vol​sá​g ot kell meg​ten​ni​ük a szá​munk​r a ki​je​lölt Bos​que Re​don​do nevű re​zer​-
vá​tu​mig.
1866. Meg​kez​dőd​nek a nagy mar​ha​te​r e​lé​sek Te​xas​ból észak felé. 1886-ig mint​egy tíz​mil​lió mar​hát
haj​ta​nak a vas​úti cso​mó​pon​tok​r a vagy észa​kabb​r a. A csak fe​ke​te ka​to​nák​ból (az in​di​án el​ne​ve​zés
sze​r int: „bö​lény​ka​to​nák​ból”) meg​ala​kult négy ez​r ed (a 9-es és 10-es szá​mú lo​vas​sá​g i, a 24-es és
25-ös szá​mú gya​log​sá​g i) 1900-ig lát el szol​g á​la​tot a nyu​g a​ti te​r ü​le​te​ken.
1866-1868. Vö​r ös Fel​hő há​bo​r ú​ja mi​att a had​se​r eg el​hagy​ja a Bo​ze​man-ös​vény erőd​je​it.
1867. Az Egye​sült Ál​la​mok hét​mil​lió dol​lá​r ért meg​ve​szi Alasz​kát Orosz​o r​szág​tól. Wa​shing​ton​ban
meg​ala​pít​ják a far​me​r ek ér​de​ke​it védő „granger” moz​g al​mat. 1875-re nyolc​száz​ezer tag​ja lesz.
Neb​r as​ka tag​ál​lam lesz.
1869. Má​jus 10-én a utah-i Pro​mon​to​r y Po​int​nál be​fe​je​zik az első kon​ti​nen​tá​lis vas​út​vo​nal épí​té​sét.
Wyo​ming ter​r i​tó​r i​u​mon a nők sza​va​za​ti jo​g ot kap​nak. Ned Bunt​li​ne köz​zé​te​szi első pony​va​r e​g é​-
nyét Buf​fa​lo Bill​r ől.
1872. A Kong​r esszus lét​r e​hoz​za az első nem​ze​ti par​kot, a Yel​lows​to​ne-t. Mark Twain Roug​hing It
cím​mel ki​ad​ja vad​nyu​g a​ti em​lé​ke​it. (Ma​g ya​r ul az Úti​raj​zok című kö​tet​ben je​len​tek meg rész​le​tei
1955-ben.)
1872-1873. Há​bo​r ú a mo​dok in​di​á​nok​kal.
1874. Joseph F. Glid​den sza​ba​dal​maz​tat​ja a szö​g es​drót​ját.
1874-1875. Red Ri​ver há​bo​r ú a ká​jo​vák​kal, ka​men​csik​kel és sá​je​nek​kel.
1875. A Black-hegy​ség​ben arany​láz tör ki.
1876-1877. Nagy sziú há​bo​r ú. 1876. jú​ni​us 25-én a Litt​le Big​horn fo​lyó​nál a sziú és sá​jen har​co​sok
el​pusz​tít​ják Ge​o r​g e A. Cus​ter tá​bor​nok 7. lo​vas​ez​r e​dé​nek nagy ré​szét.
1876. Ja​mes But​ler „Vad” Bill Hic​ko​kot meg​g yil​kol​ják De​ad​wood​ban, a Da​ko​ta Ter​r i​tó​r i​u​mon. A
min​neso​tai North​fi​eld la​kói szep​tem​ber 7-én tűz​harc​ban meg​sem​mi​sí​tik Jes​se Ja​mes ban​dá​ját. Co​-
lo​r a​do tag​ál​lam lesz.
1877. Ezüs​töt ta​lál​nak Ari​zo​ná​ban. A né​pör​szik Joseph fő​nök ve​ze​té​sé​vel ki​tör​nek re​zer​vá​tu​muk​ból,
s meg​pró​bál​nak el​jut​ni Ka​na​dá​ba. Kan​sas​ben a nyu​g at​r a ván​dor​ló fe​ke​ték meg​ala​pít​ják Ni​co​de​-
mus vá​r ost.
1878-1879. Az észa​ki sá​je​nek ki​tör​nek re​zer​vá​tu​muk​ból, és a had​se​r eg elől me​ne​kül​ve el​jut​nak Mon​-
ta​ná​ig.
1878-1881. „Lin​coln me​g yei há​bo​r ú”: az új-me​xi​kói Lin​coln​ban két vál​lal​ko​zó​cso​port ri​va​li​zá​lá​sa
gyil​kos​sá​g o​kat és tűz​har​co​kat ered​mé​nyez, me​lyek​ben Billy the Kid is részt vesz.
1879. Lét​r e​hoz​zák az Egye​sült Ál​la​mok föld​ta​ni fel​mé​r ő hi​va​ta​lát (U. S. Ge​o​lo​gi​cal Sur​vey). 1881-től
1894-ig John Wes​ley Po​well ve​ze​ti.
1881. El​ké​szül a má​so​dik transz​kon​ti​nen​tá​lis vas​út​vo​nal: a Sou​thern Pa​ci​fic és az At​chi​son, To​pe​ka &
San​ta Fe Ra​il​ro​ad vá​g á​nyai ta​lál​koz​nak Új-Me​xi​kó​ban. He​len Hunt Jack​son köny​ve (A Cen​tu​ry of
Dis​ho​nor – Egy év​szá​zad becs​te​len​ség) fel​hív​ja a fi​g yel​met az in​di​á​nok​kal való igaz​ság​ta​lan bá​-
nás​mód​r a. Az ari​zo​nai Tombs​to​ne-ban ok​tó​ber 26-án az Earp fi​vé​r ek tűz​har​cot vív​nak az O. K.
Ka​r ám​nál a bű​nö​zők​kel. Ha​lál​r a íté​lik Billy the Ki​det, de két she​r iff​he​lyet​tes meg​ö lé​se után meg​-
szö​kik. Jú​li​us 14-én Pat​r ick Flo​yd (Pat) Gar​r ett a Sum​ner-erőd​ben vé​g ez vele.
1883. Wil​li​am F. Cody (Buf​fa​lo Bill) lét​r e​hoz​za a Wild West Show-t, amely nagy si​kert arat. A Kong​-
resszus a kí​na​i​a​kat ki​zá​r ó tör​vénnyel pró​bál​ja kor​lá​toz​ni az ázsi​a​i​ak be​ván​dor​lá​sát.
1885. Tör​vény a gaz​dag mar​ha​te​nyész​tők tör​vény​te​len föld​fog​la​lá​sa​i​nak fe​lül​vizs​g á​la​tá​r ól. A wyo​-
min​g i Rock Springsben a bá​nyá​szok sok kí​na​it meg​g yil​kol​nak.
1886. Ge​r o​ni​mo apacs fő​nök vég​ső ka​pi​tu​lá​ci​ó ​ja.
1886-1887. A ke​mény tél vé​g et vet a te​xa​si te​r e​lé​sek​nek.
1887. A Da​wes-tör​vény le​he​tő​vé te​szi az in​di​án​r e​zer​vá​tu​mok nagy ré​szé​nek fel​o sz​tá​sát csa​lá​di bir​to​-
kok​r a.
1889. Észak-Da​ko​ta, Dél-Da​ko​ta, Mon​ta​na és Wa​shing​ton tag​ál​lam lesz. Áp​r i​lis 22-én le​zaj​lik az első
föld​r o​ham (land run) a mai Ok​la​ho​ma te​r ü​le​tén. Még hat kö​ve​ti: 1891. szep​tem​ber 22., 23. és 28.,
1892. áp​r i​lis 19., 1893. szep​tem​ber 16., 1895. má​jus 23.
1889-1890. El​ter​jed az in​di​á​nok kö​r é​ben a szel​lem​tánc​moz​g a​lom.
1890. Ida​ho és Wyo​ming tag​ál​lam lesz. A mor​mon egy​ház meg​szün​te​ti a több​ne​jű​sé​g et. A nép​szám​lá​-
lá​si hi​va​tal be​je​len​ti, hogy im​már nincs egy​sé​g e​sen el​kü​lö​nít​he​tő „ha​tár​vi​dék”. De​cem​ber 29-én
le​zaj​lik az utol​só csa​ta az in​di​á​nok és fe​hé​r ek kö​zött a dél-da​ko​tai Woun​ded Knee-nél.
1891. Meg​ala​pít​ják a Nép Párt​ját (Peo​ple’s Par​ty), az ag​r ár​ér​de​ke​ket kép​vi​se​lő, po​pu​lis​ta moz​g a​lom
szer​ve​ze​tét. A kö​vet​ke​ző év​ben je​lölt​jük, Ja​mes B. We​a​ver több mint egy​mil​lió sza​va​za​tot kap az
el​nök​vá​lasz​tá​son.
1892. John Muir Ka​li​for​ni​á​ban meg​ala​pít​ja a Si​er​ra Club nevű ter​mé​szet​vé​del​mi egye​sü​le​tet. Wyo​-
ming​ban áp​r i​lis​ban le​zaj​lik a „John​son me​g yei há​bo​r ú”: a nagy​g az​dák fegy​ve​r e​se​ket bé​r el​nek az
őket fosz​to​g a​tó kis​far​me​r ek el​len, a tűz​harc​nak a had​se​r eg vet vé​g et.
1893. Fre​derick Jack​son Tur​ner tör​té​nész Chi​ca​g ó​ban köz​zé​te​szi a „ha​tár​vi​dék el​mé​le​tét”.
1896. Utah tag​ál​lam lesz.
1897-1898. Arany​láz Alasz​ká​ban.
1900. Fried​r ich We​yer​häu​ser meg​vá​sá​r ol há​r om​ezer-hat​száz négy​zet​ki​lo​mé​ter​nyi te​r ü​le​tet észak​nyu​-
ga​ton, s fa​ki​ter​me​lő tár​sa​sá​g ot ala​pít.
1901. Spind​le​top​ban ola​jat ta​lál​nak: Te​xas​ban meg​kez​dő​dik a ki​ter​me​lés.
1901-1909. Theo​dore Ro​o ​sevelt el​nök​sé​g e alatt meg​há​r om​szo​r oz​zák a szö​vet​sé​g i ké​zen lévő er​dők
te​r ü​le​tét, meg​dup​láz​zák a nem​ze​ti par​kok szá​mát, és sok ter​mé​szet​vé​del​mi in​téz​ke​dést hoz​nak.
1902. A New​lands-féle hely​r e​ál​lí​tá​si tör​vény (New​lands Rec​la​ma​ti​on Act) elő​se​g í​ti húsz nyu​g a​ti ál​-
lam föld​je​i​nek ön​tö​zé​sét. Owen Wis​ter The Vir​gi​ni​an (A vir​g i​ni​ai) című re​g é​nyé​vel a cow​boy be​-
vo​nul a szép​iro​da​lom​ba.
1903. El​ké​szül az első wes​tern​film: A nagy vo​nat​rab​lás (The Great Tra​in Rob​bery).
1905-1915. Ha​tal​mas gyü​möl​csül​tet​vé​nye​ket hoz​nak lét​r e Ka​li​for​ni​á​ban és Wa​shing​ton ál​lam​ban.
1906. San Fran​cis​co nagy ré​szét föld​r en​g és pusz​tít​ja el.
1907. Ok​la​ho​ma tag​ál​lam lesz.
1910. Grif​fith for​g al​maz​ni kez​di az első Holly​wood​ban ké​szült fil​met. A kö​vet​ke​ző év​ben meg​épül
az első stú​dió. A film​ipar köz​pont​ja New York​ból át​te​vő​dik Ka​li​for​ni​á​ba.
1912. Új-Me​xi​kó és Ari​zo​na tag​ál​lam lesz.
1914. A co​lo​r a​dói nem​ze​ti gár​da gyil​kos tá​ma​dást in​téz a sztráj​ko​ló bá​nyá​szok el​len Lud​low​ban.
1916. Pan​cho Vil​la me​xi​kói ban​di​ta négy​száz​nyolc​van​ö t fős csa​pa​ta gyil​kos tá​ma​dást in​téz az új-me​-
xi​kói Co​lum​bus vá​r os​ka el​len. John J. Pershing ame​r i​kai dan​dár​tá​bor​nok hat​ezer em​ber​r el ül​dö​zi
Me​xi​kó​ban (1917-ig). A Kong​r esszus lét​r e​hoz​za a Nem​ze​ti Park Szol​g á​la​tot (Na​ti​o​nal Park Ser​vi​-
ce). Wil​li​am Boe​ing re​pü​lő​g é​pe​ket kezd épí​te​ni Se​att​le-ben.
1917. Az Egye​sült Ál​la​mok be​lép az első vi​lág​há​bo​r ú​ba, s ez fel​len​dí​ti a Nyu​g at gaz​da​sá​g i éle​tét.
1920. A Fred Har​vey ál​tal ko​r áb​ban lét​r e​ho​zott szál​lo​da​lánc tu​r is​ta​u​ta​kat kí​nál, s ez​zel ösz​tön​zi a
nyu​g a​ti tu​r iz​must.
1924. A Kong​r esszus az in​di​á​no​kat is ame​r i​kai ál​lam​pol​g ár​r á nyil​vá​nít​ja. Tör​vény kor​lá​toz​za az
ázsi​ai be​ván​dor​lást (ahogy a dél- és ke​let-eu​r ó​pa​it is).
1929-1933. Her​bert Hoo​ver az Egye​sült Ál​la​mok első el​nö​ke, aki a Mis​sis​sip​pi​től nyu​g at​r a szü​le​tett.
1931. Ne​va​da tör​vé​nye​sí​ti a sze​r en​cse​já​té​kot.
1931-1940. A gaz​da​sá​g i vi​lág​vál​ság és a ho​mok​vi​ha​r ok mi​att a Nagy Sík​ság déli ré​szé​r ől tö​me​g e​sen
ván​do​r ol​nak el nyu​g at felé.
1932-1934. Bon​nie Par​ker és Cly​de Bar​r ow több bank​r ab​lást kö​vet el, míg​nem a loui​si​a​nai Pla​in De​-
a​ling​ben vé​g ez​nek ve​lük a Te​xas Rangers tag​jai.
1933. John Col​li​er in​di​án​ügyi meg​bí​zott lesz, s új ala​pok​r a he​lye​zi az in​di​án​po​li​ti​kát.
1934. Az in​di​án új​já​szer​ve​zé​si tör​vény le​he​tő​vé te​szi a tör​zsek szá​má​r a az ön​kor​mány​za​tot, a föl​dek
egy ré​szé​nek vissza​szer​zé​sét, fej​lesz​té​si köl​csö​nö​ket és a ha​g yo​má​nyok ápo​lá​sát.
1939. John Ford ren​de​zé​sé​ben el​ké​szül a wes​tern​film klasszi​ku​sa, a Sta​ge​co​ach (Ha​tos​fo​gat), amely
hí​r es​sé te​szi John Way​ne-t.
1941. Az Egye​sült Ál​la​mok be​lép a má​so​dik vi​lág​há​bo​r ú​ba, s meg​in​dul a nyu​g a​ti ipar fel​len​dü​lé​se. A
re​pü​lő​g ép​g yár​tás a nem​zet ve​ze​tő ipar​ága lesz.
1942. Száz​húsz​ezer ja​pán-ame​r i​ka​it in​ter​nál​nak tíz tá​bor​ba a nyu​g a​ti ál​la​mok te​r ü​le​tén.
1945. Az új-me​xi​kói Ala​mo​g or​do mel​lett jú​li​us 16-án fel​r ob​bant​ják az első atom​bom​bát.
1946. Ben​ja​min („Bugsy”) Si​e​g el el​kez​di át​épít​tet​ni Las Veg​as leg​na​g yobb szál​lo​dá​ját és ka​szi​nó​ját, a
Fla​min​gót.
1955. A ka​li​for​ni​ai Ana​he​im​ben meg​nyí​lik az első Dis​ney​land.
1959. Alasz​ka és Ha​waii tag​ál​lam lesz.
1960. Meg​nyí​lik az első ari​zo​nai nyug​dí​jas​te​lep, Sun City.
1960-1970. Ka​li​for​nia a hip​pi​moz​g a​lom egyik köz​pont​ja lesz. A ke​le​ti nyug​dí​ja​sok és üz​let​em​be​r ek
egy ré​sze Te​xas​ba, dél​nyu​g at​r a és Ka​li​for​ni​á​ba köl​tö​zik.
1964. Ka​li​for​nia vá​lik az Egye​sült Ál​la​mok leg​né​pe​sebb ál​la​má​vá.
1971. Szi​lí​ci​um-völgy​nek ne​ve​zik el a ka​li​for​ni​ai szá​mí​tás​tech​ni​kai ipar és ku​ta​tás köz​pont​ját. Az
1980-as évek​r e a vi​lág szá​mí​tó​g ép​ipa​r á​nak köz​pont​ja lesz.
1973. Az Ame​ri​kai In​di​án Moz​ga​lom mi​li​tán​sai há​r om hó​nap​r a el​fog​lal​ják Woun​ded Knee-t.
1975. Bill Ga​tes és Paul Al​len meg​ala​pít​ja a Mic​ro​soft vál​la​la​tot.
1980. Az or​szág „né​pe​se​dé​si súly​pont​ja” át​ke​r ül a Mis​sis​sip​pi​től nyu​g at​r a.
1988. A Kong​r esszus en​g e​dé​lye​zi ka​szi​nók lé​te​sí​té​sét az in​di​án re​zer​vá​tu​mok​ban.
 Bibliográfia
(A kö​tet​hez fel​hasz​nált szak​iro​da​lom)

Össze​fog​la​ló mű​vek
Bil​ling​ton, Ray Al​len: Ame​r i​ca’s Fron​ti​er He​r i​ta​g e. New York, Chi​ca​g o, San Fran​cis​co, 1966,
Holt, Ri​ne​hart & Wins​ton.
Bil​ling​ton, Ray Al​len: The Far Wes​tern Fron​ti​er. 1830-1860. New York, Cam​bridge, Ha​g er​stown,
1956, Har​per & Row Pub​lis​hers.
Bil​ling​ton, Ray Al​len-Ridge, Mar​tin: West​ward Ex​pan​si​o n. A His​to​r y of the Ame​r i​can Fron​ti​er. 5.
kiad. New York, Lon​don, 1982 (1949), Mac​mil​lan Pub​lishing Co. Inc. – Col​li​er Mac​mil​lan Pub​-
lis​hers.
Brown, Dee: The Ame​r i​can West. New York, Lon​don, To​r on​to, 1994, Si​mon & Schus​ter.
Da​vis, Wil​li​am W.: A Vad​nyu​g at hős​ko​r a. 1800-1899. Bu​da​pest, 1994, He​li​kon Ki​adó.
Hine, Ro​bert V.-Fa​r ag​her, John Mack: The Ame​r i​can West. A new in​terp​r e​ti​ve his​to​r y. New Ha​ven,
Lon​don, 2000, Yale Uni​ver​sity Press.
Hove, Da​ni​el Wal​ker: What Hath God Wrought. The Trans​for​ma​ti​o n of Ame​r i​ca. 1815-1848. Ox​-
ford, 2007, Ox​ford Uni​ver​sity Press.
Klu​g er, Ri​chard: Se​i​zing Des​tiny. How Ame​r i​ca Grew from Sea to Shi​ning Sea. New York, 2007,
Vin​ta​g e Bo​o ks, a Di​vi​si​o n of Ran​dom Hou​se, Inc.
Mei​nig, D. W.: The Sha​ping of Ame​r i​ca. A Geo​g ra​p​hi​cal Pers​pec​ti​ve on 500 Ye​ars of His​to​r y. Vol.
2. Con​ti​nen​tal Ame​r i​ca. 1800-1850. New Ha​ven and Lon​don, 1993, Yale Uni​ver​sity Press.
Mei​nig, D. W.: The Sha​ping of Ame​r i​ca. A Geo​g ra​p​hi​cal Pers​pec​ti​ve on 500 Ye​ars of His​to​r y. Vol.
3. Trans​con​ti​nen​tal Ame​r i​ca. 1850-1915. New Ha​ven and Lon​don, 1998, Yale Uni​ver​sity Press.
Story of the Great Ame​r i​can West. Ed. Bar​nard, E. D. Ple​as​ant​vil​le, New York, Mont​r é​al, 1977, The
Re​a​der ’s Digest As​so​ci​a​ti​o n, Inc.
The Book of the Ame​r i​can West. Ed. Mo​nag​han, J. New York, 1963, Ju​li​an Mess​ner, Inc.
The Ox​ford His​to​r y of the Ame​r i​can West. Ed. Mil​ner, C. A., O’Conn​o r, C. A., Sand​weiss, M. A.
New York, Ox​ford, 1994, Ox​ford Uni​ver​sity Press.
The Story of the West. Ed. Ut​ley, Ro​bert M. New York, 2003, Dor​ling Kin​ders​ley.
The Wild West. New York, 1993, Time War​ner Com​pany.
White, Ri​chard: „It’s Your Mis​for​tu​ne and None of My Own”. A New His​to​r y of the Ame​r i​can
West. Nor​man, Lon​don, 1991, Uni​ver​sity of Ok​la​ho​ma Press.


Esszé​g yűj​t e​mé​nyek
Li​me​r ick, Pat​r i​cia Nel​son: The Leg​a​cy of Con​qu​est. The Unb​r o​ken Past of the Ame​r i​can West. New
York, Lon​don, 1987, W. W. Nor​ton & Com​pany.
Li​me​r ick, Pat​r i​cia Nel​son: So​met​hing in the Soil. Leg​a​ci​es and Rec​ko​nings in the New West. New
York, Lon​don, 2000, W. W. Nor​ton & Com​pany.
Mc​Murt​r y, Larry: Sa​ca​g a​we​as Nick​name. Es​says on the Ame​r i​can West. New York, 2001, New
York Re​vi​ew Bo​o ks.


Se​g éd​köny​vek
Beck, War​r en A.-Haa​se, Ynez D.: His​to​r i​cal At​las of the Ame​r i​can West. Nor​man, Lon​don, 1989,
Uni​ver​sity of Ok​la​ho​ma Press.
Ble​vins, Win: Dic​ti​o ​na​r y of the Ame​r i​can West. Se​att​le, 2001, Sas​qu​atch Bo​o ks.
Mc​Lough​lin, De​nis: Wild and Wolly. An En​cyc​lope​dia of the Old West. Gar​den City, New York,
1975, Do​ub​le​day & Com​pany, Inc.
Reed​strom, Er​nest L.: Scrap​bo​o k of the Ame​r i​can West. Cald​well, Ida​ho, 1991, The Cax​ton Prin​-
ters, Ltd.
The Ame​r i​can West Year by Year. Ed. Bow​man, J. S. New York, To​r on​to, Lon​don, 1995, Ran​dom
Hou​se.
The New En​cyc​lope​dia of the Ame​r i​can West. Ed. La​mar, H. R. New Ha​ven, Lon​don, 1998, Yale
Uni​ver​sity Press.


Ős​la​kos​ság
Brown, Dee: A Vad​nyu​g at tör​té​ne​te in​di​án szem​mel. 2. kiad. Bu​da​pest, 1976, Kos​suth Ki​adó. Új, bő​-
ví​tett ki​adás: Woun​ded Knee-nél te​mes​sé​tek el a szí​vem. Bu​da​pest, 2011, Car​ta​p​hi​lus Ki​adó.
Cal​lo​way, Co​lin G.: One Last Win​ter Count. Lin​coln, Lon​don, 2003, Uni​ver​sity of Neb​r as​ka Press.
Capps, Ben​ja​min: The Great Chi​efs. New York, 1975, Time-Life Bo​o ks.
Capps, Ben​ja​min: The In​di​ans. New York, 1973, Time-Life Bo​o ks.
Debo, An​g ie: A His​to​r y of the In​di​ans of the Uni​ted Sta​tes. Lon​don, 1995 (1970), Pim​li​co.
Dil​lon, Ri​chard H.: North Ame​r i​can In​di​an Wars. Lei​ces​ter, Lon​don, 1983, Mag​na Bo​o ks-Bi​son
Bo​o ks.
Dock​sta​der, Fre​derick J.: Great North Ame​r i​can In​di​ans. Pro​fi​les in Life and Le​a​ders​hip. New
York, Cin​cin​na​ti, At​lan​ta, 1977, Van Nost​r and Rein​hold Com​pany.
Fire, John/Lame Deer-Er​does, Ri​chard: Sán​ta Őz, a sziú in​di​án sá​mán. Bu​da​pest, 1988, Eu​r ó​pa Ki​-
adó.
Har​vard En​cyc​lope​dia of Ame​r i​can Eth​nic Gro​ups. Ed. Thern​st​r om, S. Cam​bridge, Mas​sachu​setts,
Lon​don, 1980, The Bel​knap Press of Har​vard Uni​ver​sity Press.
Josephy, Al​vin M., Jr.: 500 Na​ti​o ns. An Il​lust​r a​ted His​to​r y of North Ame​r i​can In​di​ans. New York,
1994, Alf​r ed A. Knopf.
Re​mi​ni, Ro​bert V.: And​r ew Jack​son and his In​di​an Wars. New York, 2001, Pen​g uin.
The Na​ti​ve Ame​r i​cans. Ed. Bal​lan​tine, B., Bal​lan​tine I. At​lan​ta, 1993, Tur​ner Pub​lishing, Inc.
The Na​ti​ve Ame​r i​cans. Ed. Tay​lor, C. Lon​don, 1993, Sa​la​man​der Bo​o ks. – Ma​g ya​r ul: In​di​á​nok és
ősi kul​tú​r ák Észak-Ame​r i​ká​ban. Bu​da​pest, 1993, He​li​kon Ki​adó.
Ut​ley, Ro​bert M.: The In​di​an Fron​ti​er of the Ame​r i​can West. 1846-1890. Al​bu​qu​er​que, 1984, Uni​-
ver​sity of New Me​xi​co Press.
Ut​ley, Ro​bert M.: The Last Days of the Si​o ux Na​ti​o n. New Ha​ven, Lon​don, 1963, Yale Uni​ver​sity
Press.
Wald​man, Carl: At​las of the North Ame​r i​can In​di​an. New York, Ox​ford, 1985, Facts On File Pub​li​-
ca​ti​o ns.


In​di​án hí​res​sé​g ek
Amb​r ose, Step​hen E.: Crazy Hor​se and Cus​ter. New York, 1975, Do​ub​le​day.
 Au​to​bio​g ra​phy of Red Cloud. War Le​a​der of the Og​la​las. Ed. Paul, E. He​le​na, 1997, Mon​ta​na His​to​-
ri​cal So​ci​ety Press.
Debo, An​g ie: Ge​r o​ni​mo, The Man, His Time, His Place. Lon​don, 1993, Pim​li​co.
Ec​kert, Al​lan W.: A Sor​r ow in Our He​art, The Life of Te​cum​seh. New York, To​r on​to, Lon​don,
1993, Ban​tam Bo​o ks.
Ge​r o​ni​mo. A le​g en​dás apacs ve​zér ön​élet​r aj​za. Le​je​g yez​te S. M. Bar​r ett. Bu​da​pest, 2002, Szen​zár
Ki​adó.
Ho​ward, He​len Ad​di​son: Saga of Chi​ef Joseph. Lin​coln, Lon​don, 1978 (1941), Uni​ver​sity of Neb​-
ras​ka Press.
Josephy, Al​vin M.: The Pat​r i​o t Chi​efs. A Chro​nic​le of Ame​r i​can In​di​an Le​a​ders​hip. New York,
1961, The Vi​king Press.
Lar​son, Ro​bert W.: Red Cloud. War​r i​o r-Sta​tes​man of the La​ko​ta Si​o ux. Nor​man, 1997, Uni​ver​sity
of Ok​la​ho​ma Press.
Mc​Murt​r y, Larry: Crazy Hor​se. New York, 1999, Vi​king.
Mos​si​ker, Fran​ces: Po​ca​hon​tas. New York, 1976, Alf​r ed A. Knopf.
Peck​ham, Ho​ward H.: Pon​ti​ac and the In​di​an Up​r is​ing. New York, 1947, Rus​sel & Rus​sel.
Saj​na, Mike: Crazy Hor​se. The Life Be​hind the Le​g end. New York, Chi​ches​ter, Wein​heim, 2000,
John Wi​ley & Sons, Inc.
San​doz, Mari: Crazy Hor​se. The Strange Man of the Og​la​las. New York, 1942, Alf​r ed A. Knopf.
Ut​ley, Ro​bert M.: The Lance and the Shi​eld. The Life and Ti​mes of Sit​ting Bull. New York, 1993,
Hen​ry Holt & Com​pany. – Ma​g ya​r ul: A lán​dzsa és a pajzs. Ülő Bika éle​te és kora. Bu​da​pest, 2004,
Osi​r is Ki​adó.
Wick​man, Pat​r i​cia R.: Os​ce​o la’s Leg​a​cy. Tus​ca​lo​o ​sa, Lon​don, 1991, Uni​ver​sity of Ala​ba​ma Press.


Egyéb hí​res​sé​g ek
Ball, John: Born to Won​der. Au​to​bio​g ra​phy of John Ball. Grand Ra​pids, Mi​chi​g an, 1994, Grand
Ra​pids His​to​r i​cal Com​mis​si​o n.
Brant, Mar​ley: Jes​se Ja​mes. The Man and the Myth. New York, 1998, Berk​ley Bo​o ks.
Con​nell, Evan S.: Son of the Mor​ning Star. Cus​ter and the Litt​le Big​horn. New York, 1984, Har​per
Pe​r en​ni​al.
De Bruhl, Mar​shall: Sword of San Ja​cin​to. A Life of Sam Hous​ton. New York, 1993, Ran​dom Hou​-
se.
Derr, Mark: The Fron​ti​er​s​man. The Real Life and the Many Le​g ends of Davy Croc​kett. New York,
1993, Quill.
Fa​r ag​her, John Mack: Da​ni​el Bo​o ​ne. New York, 1992, Hen​ry Holt & Com​pany.
Foo​te, Stel​la: A His​to​r y of Cala​mity Jane. Our Count​r y’s First Li​be​r a​ted Woman. New York, 1995,
Van​ta​g e Press.
Ha​ley, J. Evetts: Char​les Go​o d​night. Cow​man and Pla​ins​man. Nor​man, 1936, Uni​ver​sity of Ok​la​ho​-
ma Press.
Ja​mes, Mar​quis: The Ra​ven. A Bio​g ra​phy of Sam Hous​ton. New York City, 1929, Blue Rib​bons Bo​-
oks.
Jeff​r ey, Ju​lie Roy: Con​ver​ting the West. A Bio​g ra​phy of Nar​cis​sa Whit​man. Nor​man, 1991, Uni​ver​-
sity of Ok​la​ho​ma Press.
John Sut​ter and a Wi​der West. Ed. Owens, Ken​neth N. Lin​coln, Lon​don, 1994, Uni​ver​sity of Neb​-
 ras​ka Press.
Kil​g o​r e, Dan-Crisp, Ja​mes E.: How Did Davy Die? And Why Do We Care So Much? Com​me​mo​r a​-
ti​ve Edi​ti​o n. Te​xas, 2010, A&M Uni​ver​sity Press.
Lake, Stu​art: Wyatt Earp Fron​ti​er Mar​shal. New York, Lon​don, To​r on​to, 1994 (1931), Poc​ket Bo​-
oks.
Lan​g el​li​er, John Phi​lip: Cus​ter. The Man, the Myth, the Mo​vi​es. Me​cha​nics​burg, Penn​syl​va​nia,
2000, Stack​po​le Bo​o ks.
McC​loud, Su​san Evans: Brig​ham Young. A Per​son​al Port​r a​it. Ame​r i​can Fork, Utah, 1996, Co​ven​ant
Com​mu​ni​ca​ti​o ns, Inc.
Mor​g an, Dale L.: Je​de​diah Smith and the Ope​ning of the West. Lin​coln, 1953, Uni​ver​sity of Ok​la​-
ho​ma Press.
Ne​vons, Al​lan: Frémont. Path​ma​ker of the West. Lin​coln, Lon​don, 1983 (1939), Uni​ver​sity of Neb​-
ras​ka Press.
Re​mi​ni, Ro​bert V.: And​r ew Jack​son and His In​di​an Wars. New York, 2001, Pen​g uin.
Rosa, Joseph G.: Wild Bill Hic​kok. The Man & His Myth. Law​r en​ce, Kan​sas, 1996, Uni​ver​sity Press
of Kan​sas.
Rus​sel, Don: The Life and Le​g ends of Buf​fa​lo Bill. Nor​man, Lon​don, 1960, Uni​ver​sity of Ok​la​ho​-
ma Press.
Shack​ford, Ja​mes At​kins: Da​vid Croc​kett. The Man and the Le​g end. 2. kiad. Lin​coln, Lon​don, 1986
(1956), Uni​ver​sity of Neb​r as​ka Press.
Te​fert​il​ler, Ca​sey: Wyatt Earp. The Life Be​hind the Le​g end. New York, 1997, John Wi​ley & Sons,
Inc.
Ut​ley, Ro​bert M.: Billy the Kid. A Short and Vio​lent Life. Lin​coln, Lon​don, 1989, Uni​ver​sity of
Neb​r as​ka Press.
Ut​ley, Ro​bert M.: Cus​ter. Ca​va​li​er in Buck​skin. Nor​man, 2001, Uni​ver​sity of Ok​la​ho​ma Press.
West, Jeffry D.: Cus​ter. The Cont​r o​ver​si​al Life of Ge​o r​g e Arm​strong Cus​ter. New York, 1996, Si​-
mon & Schus​ter.
Woos​ter, Ro​bert: Nel​son A. Mi​les & the Twi​light of the Fron​ti​er Army. Lin​coln, Lon​don, 1993,
Uni​ver​sity of Neb​r as​ka Press.


Bá​nyá​szat
Brands, H. W.: The Age of Gold. New York, 2002, An​chor Bo​o ks.
John​son, Wil​li​am We​ber: The Forty-Ni​ners. New York, 1974, Time-Life Bo​o ks.
Le Bris, Mi​chel: Az arany​láz. Bu​da​pest, 1992, Park Ki​adó.
Paul, Rod​man Wil​son: Mi​ning Fron​ti​er of the Far West. 1848-1880. New York, Chi​ca​g o, San Fran​cis​-
co, 1963, Holt, Ri​ne​hart & Wins​ton, Inc.
Wal​lace, Ro​bert: The Mi​ners. New York, 1976, Time-Life Bo​o ks.


Köz​le​ke​dés
Amb​r ose, Step​hen E.: Nothing Like It in the World. The Men Who Bu​ilt the Trans​con​ti​nen​tal Ra​il​-
ro​ad. 1863-1869. New York, Lon​don, To​r on​to, 2000, Si​mon & Schus​ter.
Bain, Da​vid Ha​ward: Em​pi​r e Exp​r ess. Bu​il​ding the First Trans​con​ti​nen​tal Ra​il​r o​ad. New York,
Lon​don, 1999, Vi​king.
 Brown, Dee: Vas​út a Vad​nyu​g a​ton. Bu​da​pest, 1980, Kos​suth Ki​adó.
Hill, Wil​li​am E.: The Ore​g on Tra​il. Yes​ter​day and To​day. Cald​well, Ida​ho, 1989, The Cax​ton Prin​-
ters, Ltd.
Mo​o dy, Ralph: The Old Tra​ils West. New York, 1963, Tho​mas Y. Cro​well Com​pany.
Ne​vin, Da​vid: The Exp​r ess​men. New York, 1974, Time-Life Bo​o ks.
O’Neil, Paul: The Ri​ver​men. New York, 1975, Time-Life Bo​o ks.
Ra​ils ac​r oss Ame​r i​ca. A His​to​r y of Ra​il​r o​ads in North Ame​r i​ca. Ed. Wit​huhn, W. L. New York,
1993, Smith​mark Pub​lis​hers, Inc.
Sim​mons, Marc-Myers, Joan: Along the San​ta Fe Tra​il. Al​bu​qu​er​que, 1986, Uni​ver​sity of New Me​-
xi​co Press.
Tra​ils West. Wa​shing​ton D. C. 1979, Na​ti​o ​nal Geo​g ra​p​hic So​ci​ety.
Whe​eler, Ke​ith: The Ra​il​r o​a​ders. New York, 1973, Time-Life Bo​o ks.
Wint​her, Os​car Os​burn: The Trans​por​ta​ti​o n Fron​ti​er. Trans-Mis​sis​sip​pi West. 1865-1890. New
York, Chi​ca​g o, San Fran​cis​co, 1964, Holt, Ri​ne​hart & Wins​ton, Inc.


Far​me​rek
Fite, Gil​bert C.: The Far​mers Fron​ti​er. 1865-1900. New York, Chi​ca​g o, San Fran​cis​co, 1966, Holt,
Ri​ne​hart & Wins​ton, Inc.
San​doz, Mari: Old Ju​les. New York, 1935, Has​tings Hou​se.


Had​se​reg
Bour​ke, John G.: Ge​ne​r al Cro​o k in the In​di​an Count​r y. – Re​ming​ton, Fre​deric: A Scout with the
Buf​fa​lo-Sol​di​ers. Two Con​tem​po​r a​r y Nar​r a​ti​ves. Pal​mer Lake, Co​lo​r a​do, 1997, Fil​ter Press.
Coff​man, Ed​ward M.: The Old Army. A Port​r a​it of the Ame​r i​can Army in Peaceti​me. 1784-1889.
New York, Ox​ford, 1986, Ox​ford Uni​ver​sity Press.
Ne​vin, Da​vid: The Me​xi​can War. New York, 1978, Time-Life Bo​o ks.
Ne​vin, Da​vid: The Sol​di​ers. New York, 1973, Time-Life Bo​o ks.
Ric​key, Don, Jr.: Forty Mi​les a Day on Be​ans and Hay. Nor​man, Lon​don, 1963, Uni​ver​sity of Ok​la​-
ho​ma Press.
Schu​bert, Frank N.: Afri​can-Ame​r i​can Sol​di​ers in the U. S. Army. 1866-1891. Mi​li​ta​r y and So​ci​al
Con​text. 2011, Kéz​irat.
Tate, Mi​chael L.: The Fron​ti​er Army in the Sett​le​ment of the West. Nor​man, 1999, Uni​ver​sity of
Ok​la​ho​ma Press.
Ut​ley, Ro​bert M.: Lone Star Jus​ti​ce. The First Cen​tu​r y of the Te​xas Rangers. Ox​ford, New York,
2001, Ox​ford Uni​ver​sity Press.
Ut​ley, Ro​bert M.: Fron​ti​er​s​men in Blue. Hie Uni​ted Sta​tes Army and the In​di​an. 1848-1865. Lin​coln,
Lon​don, 1967, Uni​ver​sity of Neb​r as​ka Press.
Ut​ley, Ro​bert M.: Fron​ti​er Re​g u​lars. The Uni​ted Sta​tes Army and the In​di​an.
1866-1891. Lin​coln, Lon​don, 1973, Uni​ver​sity of Neb​r as​ka Press. Whe​eler, Ke​ith: The Scouts. New
York, 1978, Time-Life Bo​o ks.


Prém​va​dá​szok, út​t ö​rők, fel​fe​de​zők
 Gil​bert, Bil: The Tra​il​bla​zers. New York, 1973, Time-Life Bo​o ks.
Horn, Hus​ton: The Pi​o ​ne​ers. New York, 1974, Time-Life Bo​o ks.
O’Neil, Paul: The Fron​ti​er​s​men. New York, 1977, Time-Life Bo​o ks.
San​doz, Mari: The Be​aver Men. Spe​ar​heads of Em​pi​r e. Lin​coln, Lon​don, 1978 (1964), Uni​ver​sity
of Neb​r as​ka Press.
Ut​ley, Ro​bert M.: A Life Wild and Pe​r i​lous. Moun​ta​in Men and the Paths to the Pa​ci​fic. New York,
1997, Hen​ry Holt & Com​pany.


Cow​boyok
For​bis, Wil​li​am H.: The Cow​boys. New York, 1973, Time-Life Bo​o ks.
Frantz, Joe B.-Choa​te, Ju​li​an Er​nest, Jr.: The Ame​r i​can Cow​boy. The Myth & the Re​a​lity. West​port,
Con​nec​ti​cut, 1955, Green​wood Press, Pub​lis​hers. Os​g o​o d, Er​nest Stap​les: The Day of the Catt​le​-
men. Chi​ca​g o, Lon​don, 1929, Uni​ver​sity of Chi​ca​g o Press.
Tan​ner, Og​den: The Ran​chers. New York, 1977, Time-Life Bo​o ks.


Egyes ré​g i​ó k tör​t é​ne​t e
Caughey, John W.: Ca​li​for​nia. New York, 1940, Pr​en​ti​ce Hall.
Lar​son, T. A.: Wyo​ming. A Bi​cen​ten​ni​al His​to​r y. New York, Nash​vil​le, 1977, W. W. Nor​ton 8c
Com​pany, Inc. – Ame​r i​can As​so​ci​a​ti​o n for Sta​te and Lo​cal His​to​r y.
Lass, Wil​li​am E.: Min​neso​ta. A Bi​cen​ten​ni​al His​to​r y. New York, Nash​vil​le, 1977, W. W. Nor​ton &
Com​pany, Inc. – Ame​r i​can As​so​ci​a​ti​o n for Sta​te and Lo​cal His​to​r y.
Ne​vin, Da​vid: The Te​xans. New York, 1975, Time-Life Bo​o ks.
Pe​ter​son, Char​les S.: Utah. A Bi​cen​ten​ni​al His​to​r y. New York, Nash​vil​le, 1977, W. W. Nor​ton 8c
Com​pany, Inc. – Ame​r i​can As​so​ci​a​ti​o n for Sta​te and Lo​cal His​to​r y.
Sim​mons, Marc: New Me​xi​co. A Bi​cen​ten​ni​al His​to​r y. New York, Nash​vil​le, 1977, W. W. Nor​ton 8c
Com​pany, Inc. – Ame​r i​can As​so​ci​a​ti​o n for Sta​te and Lo​cal His​to​r y.
Tan​ner, Og​den: The Ca​na​di​ans. New York, 1977, Time-Life Bo​o ks.
The Spa​nish West. New York, 1976, Time-Life Bo​o ks.
We​ber, Da​vid J.: The Me​xi​can Fron​ti​er. 1821-1846. The Ame​r i​can South​west un​der Me​xi​co. Al​bu​-
qu​er​que, 1988, Uni​ver​sity of New Me​xi​co Press.
We​ber, Da​vid J.: The Spa​nish Fron​ti​er in North Ame​r i​ca. New Ha​ven and Lon​don, 1992, Yale Uni​-
ver​sity Press.
Whe​eler, Ke​ith: The Alas​kans. New York, 1977, Time-Life Bo​o ks.


Hí​res ese​mé​nyek
Amb​r ose, Step​hen E.: Un​da​un​ted Cou​r a​g e. Me​r i​wet​her Le​wis, Tho​mas Jef​fer​son, and the Ope​ning
of the Ame​r i​can West. New York, 1996, Si​mon & Schus​ter.
Marks, Pa​u​la Mit​chell: And Die in the West. The Story of the O. K. Cor​r al Gun​fight. Nor​man, Lon​-
don, 1989, Uni​ver​sity of Ok​la​ho​ma Press.
San​doz, Mari: Che​yen​ne Au​tumn. Lin​coln, Lon​don, 1992 (1953), Uni​ver​sity of Neb​r as​ka Press.
Ut​ley, Ro​bert M.: High Noon at Lin​coln. Vio​len​ce on the Wes​tern Fron​ti​er. Al​bu​qu​er​que, 1987, Uni​-
ver​sity of New Me​xi​co Press.


Bű​nö​zők
Ho​r an, Ja​mes D.-Sann, Paul: Pic​to​r i​al His​to​r y of the Wild West. A True Ac​count of the Bad Men,
Des​pe​r a​does, Rust​lers and Out​laws of the Old West – and the Men Who Fought Them to Es​tab​-
lish Law and Or​der. Lon​don, New York, Syd​ney, 1954, Spring Bo​o ks.
Rosa, Joseph: Age of the Gun​figh​ter. Lon​don, 1993, Sa​la​man​der Bo​o ks.
Tracht​mann, Paul: The Gun​figh​ters. New York, 1974, Time-Life Bo​o ks.


Egyéb tár​sa​dal​mi cso​por​t ok
Rei​ter, Joan Swal​low: The Women. New York, 1978, Time-Life Bo​o ks.
The Gamb​lers. New York, 1978, Time-Life Bo​o ks.
Whe​eler, Ke​ith: The Chro​nic​lers. New York, 1976, Time-Life Bo​o ks.
Whe​eler, Ke​ith: The Towns​men. New York, 1975, Time-Life Bo​o ks.
Wil​li​ams, Ri​chard L.: The Log​g ers. New York, 1976, Time-Life Bo​o ks.


A mí​t osz​ról
O’Neil, Paul: The End and the Myth. New York, 1979, Time-Life Bo​o ks.


Aján​lott szép​iro​da​lom
Ber​g er, Tho​mas: Kis Nagy Em​ber. Bu​da​pest, 1981, Eu​r ó​pa Ki​adó.
Mc​Murt​r y, Larry: Árva Ga​lamb. 1-2. köt. Bu​da​pest, 2003, Ma​g yar Könyv​klub.
TARTALOM
Előszó
1. Honnan származnak az indiánok?
2. Pocahontas – A megmentő
3. Milyen nagyhatalmak harcoltak az amerikai Nyugatért?
4. Daniel Boone – A vadász
5. Hogyan éltek a gerendaházakban?
6. Meriwether Lewis – A felfedező
7. Hogyan terjesztette ki fennhatóságát az Egyesült Államok a kontinensen?
8. Tecumseh – Az indián összefogás szervezője
9. Milyen szerepet játszottak a mormonok a Vadnyugaton?
10. Davy Crockett – A tréfamester
11. Kik voltak a hegyi emberek?
12. Jedediah Strong Smith – A hegyi ember
13. Melyek voltak a Nyugatra vezető ösvények?
14. Andrew Jackson – Az első „nyugati” elnök
15. Milyen fegyvereket használtak a Vadnyugaton?
16. Sam Houston – Texas hőse
17. Hogyan dolgoztak az aranyásók?
18. John Augustus Sutter – „Kalifornia Atyja”
19. Hogyan változott az amerikai kormány indiánpolitikája?
20. Narcissa Whitman – A hittérítő
21. Mi történt a bölényekkel?
22. John Charles Frémont – A nyomkereső
23. Hogyan alakította át a vasút a Vadnyugatot?
24. Fékevesztett Ló – A harcos
25. Mik voltak a cowboyok feladatai?
26. Charles Goodnight – A rancher
27. Kik voltak a „bölénykatonák”?
28. George Armstrong Custer – A leghíresebb legyőzött
29. Hogyan népesült be a Nagy Síkság?
30. Ülő Bika – A látnok
31. Milyen volt a prostitúció a Vadnyugaton?
32. Billy the Kid – A kedves törvényen kívüli
33. Kik voltak a leghíresebb banditák?
34. Geronimo – A rettegett
35. Milyen szórakozások voltak divatban a Vadnyugaton?
36. Buffalo Bill – A showman
37. Kik voltak a törvény leghíresebb védelmezői?
38. Wyatt Earp – A törvény embere
39. Hogyan alakult a Nyugat története a XX. században?
40. Frederick Jackson Turner – A történész
FÜGGELÉK
Filmajánló
Fogalomtár
Kronológiai áttekintés
Bibliográfia