Egészségügyi kártevőirtó és fertőtlenítő

képzés

A védekezés általános szempontjai

Sallay Andrea
 A védekezés fogalma

A kártevő
elpusztítása.

VÉDEKEZÉS = MEGELŐZÉS + IRTÁS

A kártevő
● bejutásának,
● megtelepedésének,

● elszaporodásának

a megakadályozása.
 A védekezés szakmai irányelvei

❶ A kártevő fajának és életmódjának ismerete.

❷ Előzetes helyszíni szemle végrehajtása.
❸ A védekezés céljának meghatározása.
❹ A megfelelő módszer(ek), irtószer(ek) kiválasztása.
❺ A terület felmérése.
❻A kiválasztott módszer(ek) kifogástalan technológiával történő
végrehajtása.
❼ Meggyőződés az elért eredményről objektív mérési módszerrel.
❽Az elért eredmény fenntartása, illetve a megelőzés érdekében
szükséges intézkedések.
 1. A kártevő fajának és életmódjának ismerete

● Az ártalmat okozó kártevő meghatározása (identifikálás) és

életmódjának (fejlődés, szaporodás, táplálkozás, kártétel jellege,
környezeti igényei) ismerete a védekezés alapja.
● A kártevő faját minden esetben határozzuk vagy határoztassuk
meg (lehetőleg a helyszínen begyűjtött egyedek alapján).
 2. Előzetes szemle végrehajtása a területen

A kivitelező részéről szakképzett személy, a megrendelő részéről megfelelő

helyismerettel rendelkező, intézkedésre jogosult személy együttes jelenléte
szükséges.
A szemle során tisztázandó:
● A kezelendő terület sajátosságai (alaprajz), az ott zajló tevékenységek,
tárolt anyagok, ott tartózkodó személyek, haszon/társállatok.
● Az ártalom jellege, mértéke, kiterjedése (bejutási kapu!).
● Az esetleges kártevőgócok felderítése.
● A fertőzöttség mértékének megállapítása (csapdázás, kiűzés,
próbaetetés).
● A megrendelő részéről szükséges előkészületek (műszaki hiányosságok
kijavítása, lomtalanítás, takarítás, a bejutás lehetőségének biztosítása).
● A kezelendő terület műszaki sajátosságai.
● A munka végrehajtásának időpontja.
● A betartandó óvórendszabályok.
 3. a védekezés céljának meghatározása

A kártevő biológiai tulajdonságai szabják meg a védekezés célját.

● Maradéktalan elpusztítás
➢ emberen élősködő vérszívó ektoparaziták (ruhatetű, fejtetű, lapostetű, ágyi
poloska, embervért is szívó bolhák)
➢ endoparaziták (rühatka)
● Mentesítés, majd az elért mentesség fenntartása
➢ csótányok
➢ rágcsálók
➢ Fáraóhangya
● Jelentős ártalmat nem okozó, ún. veszélyességi küszöbszint alatt tartás
➢ legyek
➢ csípőszúnyogok (különleges eset: maláriaszúnyog imágó maláriás beteg
közelében)
➢ Emberi tartózkodásara szolgáló zárt helyiségben legyek, csípőszúnyogok
esetében a 0 db az ártalmat nem okozó veszélyességi küszöbszint.
➢ kullancsok
➢ házi poratka
 4. Megfelelő módszer(ek) és irtószer(ek) kiválasztása

● A hatástani, alkalmazás- és
Megelőzés Monitoring biztonságtechnikai követelmények
valamint a ráfordítás-eredmény
mérlegelése alapján válasszuk ki
Irtás az alkalmazandó módszert.

● A különféle módszer-csoportok
együttes, egymást kiegészítő
● Fizikai-mechanikai módszerek alkalmazása, az integrált
● Biológiai-élettani módszerek védekezési gyakorlat alkalmazása
● Vegyi módszerek a legcélravezetőbb.
● Általános higiénés rendszabályok
betartása
 5. a terület felmérése

A kezelendő területnagyság megállapítása

●
m3 -ben:
➢ légtér gázosítás

➢ zárt térben végzett ULV, hidegköd- és szárazköd képzés

➢ füstképzés, légtértelítés

●
m2 -ben:
➢ mérgezett csalétek kihelyezés

➢ permetezés

➢ porozás

● hektárban:
➢ szabadban alkalmazott aeroszol-képzés (melegköd, hidegköd, ULV)
 6. A kiválasztott módszer(ek)
kifogástalan technológiával történő végrehajtása

Járványügyi rendelet 39. § (1):

A védekezés szakmai irányelveit, az alkalmazható
irtószereket és eljárásokat, valamint a kistérségi
népegészségügyi intézet és a megyei népegészségügyi
szakigazgatási szervek feladatait az OEK által
időszakosan kiadott „Tájékoztató az engedélyezett
irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni
védekezés szakmai irányelveiről” tartalmazza.

16/2017. (VIII. 7.) EMMI rendelet az egészségügyi

kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel
végzett tevékenység szabályairól 17. § (4)

Az irtószerek szakszerű és biztonságos felhasználásával

kapcsolatos részletes előírásokat és azok
értelmezésének szabályait a fertőző betegségek és a
járványok megelőzése érdekében szükséges
járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendelet
alapján az engedélyezett irtószerekről és az
egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai
irányelveiről időszakosan kiadott tájékoztató
tartalmazza.
 6. A kiválasztott módszer(ek)
kifogástalan technológiával történő végrehajtása
 7. Meggyőződés az elért eredményről
objektív mérési módszerekkel

● Indirekt jel: az ártalom megszűnése

● Objektív eszközök (az elért eredmény monitorozására és a fertőzöttség
mértékének megállapítására egyaránt alkalmas módszerek):
➢ csótánymentesítés esetén: kiűzés, attraktáns tartalmú csótánycsapda
➢ ágyi poloska irtás: kiűzés, melegítő egységgel ellátott ragasztós csapda
➢ élelmiszer-kártevő molyok: feromonos csapda
➢ élelmiszer-kártevők: feromonos/ragasztós csapda, a szitált/rostált termény és
a rostaalj vizsgálata
➢ rágcsálók elleni védekezésnél: mérőkocka, próbaetetés, porszórást követő
lábnyomfigyelés, élvebefogó csapda
➢ csípőszúnyog irtásnál: szúnyogsűrűség mérés (csípésszám meghatározás),
csapdázás
➢ szúnyoglárva irtásnál: szúnyoglárva-sűrűség meghatározás
 7. Meggyőződés az elért eredményről
objektív mérési módszerekkel

irtás előtti egyedszám – irtás utáni egyedszám

x 100 = a kezelés hatékonysága
irtás előtti egyedszám
 8. Az elért eredmény fenntartása, illetve
a megelőzés érdekében szükséges intézkedések

● Vegyi módszerek ismételt alkalmazása

➢ tartós méregmező felújítása
➢ mérgezett csalétek ismételt kihelyezése
● Műszaki megoldások
➢ rovarháló felhelyezése
➢ madarak megtelepedését akadályozó huzalok, tüskék vagy hálók
telepítése, madárriasztó készítmények alkalmazása
➢ rágcsálólyukak betömése
 A rezisztencia

● A rezisztencia (ellenállóképesség) egy hatóanyaggal vagy

hatóanyagcsoporttal szemben egy meghatározott területen élő
kártevő populációban kialakuló, öröklődő sajátosság.
● A rezisztencia csak olyan hatóanyaggal szemben értelmezhető,
amely az adott faj normál érzékenységű egyedeire hatékony.
● A rezisztens populáció olyan hatóanyag mennyiséget képes
elviselni, amely ugyanazon faj normál érzékenységű egyedeit
elpusztítja.
● Kereszt-rezisztenciának nevezzük azt a jelenséget, amikor
nemcsak az alkalmazott, hanem az alkalmazotthoz hasonló kémiai
szerkezetű vegyületekkel szemben is ellenálló képesség
mutatkozik.
 A rezisztencia kialakulásában szerepet játszó tényezők

● Azonos kémiai szerkezetű hatóanyagok kiterjedt alkalmazása

● Az expozíció gyakorisága és időtartama
● Az adott populációban az exponált egyedek száma
● Az érintett populáció izoláltsága
● Azonos vagy rokon vegyületek alkalmazása a növényvédelemben
● Az adott faj biológiai sajátosságai (generációs idő hossza,
nemzedékek egyedszáma)
● Ellenálló képességet eredményező spontán mutációk anélkül is
létrejönnek, hogy a kártevő előzetesen találkozott a hatóanyaggal.
A hatóanyag alkalmazása ebben az esetben a rezisztens egyedek
populáción belüli kiszelektálódását, elterjedését eredményezheti.
 A rezisztencia késleltetésének lehetőségei

● Fizikai-mechanikai és biológiai-élettani módszerek előnyben

részesítése a védekezés során.
● Az irtószer kijuttatási területének és alkalmazási gyakoriságának
meghatározását a kártevő biológiai sajátosságainak figyelembe
vételével végezzük.
● Irtószer-rotáció: eltérő szerkezetű/hatásmechanizmusú hatóanyagok
váltakozó alkalmazása.
● A rovarokban kialakuló (elsősorban biokémiai) védekezési
mechanizmusok mértékének csökkentésére szinergens alkalmazása
(pl. szintetikus piretroidok alkalmazása esetén piperonil-butoxid).