AZ ÉPÜLETGÉPÉSZET

KÉZIKÖNYVE

FOSZERKESZTO:
DR. MENYHÁRT JÓZSEF

2. KIADÁS

v
. 'o'" ... lJ~
f}'~'b- ..
ct
,
.>
.JI_L'·· .••••• --.,

KLTE MFK Könyvtéra

DEBRECEN

IlU
1600'111111
4405

<1
MUSZAKI KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST, 1978
 Foszerkeszto:

DR.MENYHÁRTJÓZSEF
okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto egyetemi docens

Szerkesztok:

DR. FEKETE IVÁN

okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto egyetemi docens

DR. MENYHÁRT JÓZSEF

okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto egyetemi docens

DR. DESTEK ENDRE

okI. gépészmérnök

DR. MESZLÉRY CELESZTIN

okI. gépészmérnök

eg Dr. Menyhárt József foszerk., Budapest, 1977

ETO: 696{697(021)

ISBN 963 10 1810 5 (1. kiadás)

ISBN 963 10 2479 2

Felelos kiadó: Solt Sándor igazgató

Felelos szerkeszto: Simon Pál okI. gépészmérnök
 Szerzok

DR. DESTEK ENDRE DR. MESZLÉR Y CELESZTIN

okI. gépészmérnök okI. lIépészmérnök

DR. ERDOSI ISTVÁN DR. NYERGES TIBOR

okI. gépészrnérnök okI. gépészmérnök

DR. FEKETE IVÁN ORA VECZ BÉLA

okI. gépészmérnök okI. gépészmérnök
a m6szaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto egyetemi docens

HEGEDUS OSZKÁR DR. ÖLLOS GÉZA

okl. gépészmérnök okI. mérnök,
a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto, eiyetemÍ docens

HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. SALLAI GYULA

okI. gépészmérnök, okI. gépészmérnök
a müszaki tudományok kandidátusa,
egyetemi docens

DR. ILLÉS ISTVÁN DR. SIMON FERENC

okI. mérnök okI. gépészmérnök

DR. LÁNG LAJOS DR. TÖMÖR Y TIBOR

okI. gépészmérnök , okI. gépészmérnök ,
a muszaki tudományok kandidátusa, a muszaki tudományok kandidátusa
egyetemi docens

DR. DR. h. c. MACSKÁSY ÁRPÁD DR. VIDA MIKLÓS

okI. gépészmérnök , okI. gépészmérnök,
a muszaki tudományok doktora, a muszaki tudományok kandidátusa,
ny. egyetemi tanár egyetemi tanár

DR. MENYHÁRT JÓZSEF VÖLGYES ISTVÁN

okI. gépészmérnök , okI. gépészmérnök
a muszaki tudományok kandidátusa,
tanszékvezeto egyetemi docens
 Lektorok

BODNÁR FERENC KOV ÁCS LAJOS

okI. gépészmémök okI. gépészmérnök

DR. DÓCS JÁNOS DR. LAKOS ANDOR

okI. gépészmémök, okI. gépészmérnök
a möszaki tudományok kandidátusa

DR. ERDOSI ISTVÁN MAGYAR TAMÁS

okI. gépészmémök okI. gépészmérnök

DR. GYURCSOVICS LAJOS MAJOROS ANDRÁS

okI. gépészmérnök, okI. villamosmémök
egyetemi docens

HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR. MÉSZÁROS FERENC

okI. gépészmémök, okI. gépészmérnök
a miíszaki tudományok kandidátusa,
egyetemi docens

JÓZSEF PÁL MOSONI GYÖRGY

okJ. lIépészmémök okI. gépészmérnök

ORA VECZ BÉLA

oki. gépészmémök

A kézíratot elokészítette: Tar/say Vi/mosné

 Tartalomjegyzék

Eloszó XXI 1.2.4.2. Függoleges felület, turbulens kondenzátum-

áramlás . 24
Bevezetés XXII
1.2.5. Hoátadás forrásban levo folyadékok eseté-
A leggyakrabban használt jelölések XXIV 24
ben .
A leggyakrabban használt indexek XXXI 27
1.3. Hosugárzás .
1.3.1. Kirchhoff-törvény . 27
Hotechnika, futés, hoelIátás 1.3.2. Planck-törvény . 28
1.3.3. Wien-törvény . 28
1. Hotechnika (Dr. Fekete Il'án) . 3 1.3.4. Stefan-Boltzmann-törvény . 28
3 1.3.5. Lambert-törvény . 29
1.1. Hovezetés .
1.1.1. A hovezetés instacionárius esetei . 3 1.3.6. Tetszoleges helyzetu szilárd testek sugárzá-
1.1.1.1. 4 sos hocseréje átereszto közegben . 30
Elhanyagolható belso hoellenállású testek
1.1.1.2. 1.3.6.1. Tetszoleges helyzetu dAl és dA2 elemi felü-
Véges belso hóelIenálIású és felületi hoát-
adási ellenállású testek . 6 let sugárzásos hocseréjének hoárama ..... 30
1.1.1.2.1. 7 1.3.6.2. Tetszoleges helyzetu dAl felületelem és A2
Végtelen kiterjedésu sík fal .
1.1.1.2.2. Végtelen félteret kitölto test _ . II felület sugárzásos hocseréjének hoárama .. 30

1.1.1.2.3. 1.3.6.3. Tetszoleges helyzetu Al és A2 felület sugár-

Homérsékletmezo meghatározása véges kü-
zásos hocseréjének hoárama . 30
lönbségek módszerével (Schmidt-módszer)
1.3.7. Egymást burkoló felületek sugárzásos ho-
végtelen kiterjedésunek tekintheto sik fal
esetében . 12 cseréjének hoárama . 31
1.1.2. A hovezetés stacionárius esetei . 13 1.3.8. Párhuzamos, nagy kiterjedésu felületek su-
1.1.2.1. 14 gárzásos hócseréjének hoárama . 31
Több rétegu sík fal .
1.1.2.2. Több rétegu hengeres fal . 14 1.3.9. Felületelem és felület közötti ep besugárzási
1.2. Konvekciós hoátadás " . 17 tényezo szerkesztése . 32
1.2.1. 17 1.3.10. Sugárzási hoátadási tényezo . 32
Hoátadási tényezo, hóáram .
1.2.2. Hoátadás szabad áramlással . 17 1.3.11. Sugárzási homérséklet. . 33
1.2.2.1. Függoleges fal , . 17 1.4. Hoátbocsátás . 33
1.2.2.2. Vízszintes fal . 18 1.4.1. Több rétegu sík fal -. 33
1.2.2.3. Vízszintes cso . 18 1.4.2. Több rétegu hengeres fal . 35
1.2.2.4. 18 1.4.3. Bordáscso, ill. csoköteg . 35
Függoleges cso .
1.2.2.5. Cso vízben . 18 1.4.4. Hocserélok . 36
1.2.2.6. 19 1.4.4.1. Közepes (Iogaritmikus) homérséklet-kü-
Zárt tér (réteg) .
1.2.3. 19 lönbség . 36
Hoátadás kényszeráramlással .
1.2.3.1. Sík fal . 19 1.4.4.2. Hocserélot elhagyó közegek homérséklete,
1.2.3.2. Áramlás csoben . 20 adott hocserélo esetén . 37
1.2.3.3. 21 1.5. Irodalom . 38
Keresztirányú áramlás egyes cso körül .
1.2.3.4. Keresztirányú áramlás cso köteg körül . 22
1.2.3.5.-- Keresztirányú áramlás bordázott cso és 2. Áramlástani alapok (Dr. Tömöry Tibor) . 39
csoköteg körül . 22
1.2.4. ~ Hoátadás teli tett goz lecsapódásakor film- 2.1. Ideális közeg . 39
kondenzációval . 24 2.2. Folytonosság . 39
1.2.4.1. Függoleges felület, lamináris kondenzátum- 2.3. BernoulIi-egyenlet . 39
áramlás . 24 2.4. A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása .. 41
 vm TARTALOMJEGYZÉK

2.4.1. Tartályból kifolyás állandósult (stacioná- 5.1.1.3. Lehulo felületek méretei . 89

rius) állapotban . 41 5.1.1.4. Hoátbocsátási tényezo meghatározása . 90

2.4.1.1. Kifolyási sebesség . 41 5.1.1.5. Hohidak és sarkok . 106
2.4.1.2. A tartály ból kiáramló közeg térfogatárama 5.1.2. A hoveszteséget befolyásoló egyéb tényezok 107
2.4.2. Nyitott tartály kiürülési ideje . 41 5.1.3. Teljes hoveszteség . 109
2.4.3. Csöben áramló közegmennyiség mérése . 41 5.1.4. Megjegyzések a hoveszteség számításához 109
2.4.4. Sebességmérés Prandtl-csovel . 43 5.1.5. Sugárzó futésseI tervezett helyiségek ho-
2.4.5. Csovezeték falán kiáramló közegmennyiség 43 vesztesége . 110
2.4.6. Borda-Carnot-veszteség . 44 5.1.6. Példa a hoveszteség meghatározására . 110
2.5. Kritikus nyomás . 44 5.1.7. Padlók hovesztesége . 111
2.6. Az áramlás minosége , . 44 5.2. Honyereség-számitás stacionárius feltételek
2.7. Nyomásveszteség csovezetékben . 45 esetén . 115
2.7.1. A súrlódási ellenállás-tényezo . 45 5.2.1. Belso térben keletkezo és bejutó hoterhelés 115
2.7.2. Egyenértéku átméro . 47 5.3. Honyereség-számitás instacionárius feltéte-
2.7.3. C alaki veszteségtényezo . 47 lek esetén . 118
2.7.4. A csoellenállás számitásának pontossága .. 52 5.3.1. A homérséklet-hullámzás egyenlete . 118
2.8. Hasonlóság . 52 5.3.2. Egyrétegu határolószerkezet csillapítási
2.9. Irodalom . 54 tényezoje . 119
5.3.3. Egyrétegu határolószerkezet felületi hoel-
nyelési tényezoje . 120
3. Idojárási alapismeretek (Dr. Menyhárt Jó-
zsef) . 55 5.3.4. Fajlagos felületi hostabiIitás . 121
5.3.5. Több rétegu határolószerkezet csillapitási
3.1. Általános ismertetés . 55
121
tényezoje és fáziskésleltetése .
3.2. A levego homérséklete .. , . 56
5.3.6. Helyiség hostabilitása . 121
3.3. Hofokhíd . 62
5.3.7. A helyiség-homérséklet alakulása . 122
3.4. Széljárás . 64
5.4. Honyereség-számítás instacionárius feltéte-
3.5. Napsugárzás . 66
lek esetén, egyszerusített eljárással . 122
3.6. J-égnedvesség . 69
5.4.1. Hoelnyelés . 122
3.7. Irodalom . 72
5.4.2. Csillapítás .. : . 123
5.4.3. Fajlagos felületi hostabilitás . 123
4. Közérzet (Dr. Menyhárt József) . 73
5.4.4. Hostabilitás . 123
4.1. A közérzet fogalma . 73 5.4.5. Hofokmodulus . 123
4.2. Az emberi test hoegyensúlya . 73 5.4.6. Honyereség meghatározása egyenértéku
4.3. Az emberi test holeadása . 74 homérséklet-különbség felhasználásával. .. 124
4.4. Az emberi test nedvességleadása . 77 5.5. Pára diffúzió . 126
4.5. A közérzet méroszámai . 77 5.5.1. A páradiffúzió egyenlete . 127
4.5.1. Eredo homérséklet . 78 5.5.2. Páralecsapódás ahatárolószerkezetek felü-
4.5.2. A levego-homérséklet, a sugárzási homér- letén . 128
séklet és a levegosebesség méroszámai .... 78 5.5.3. Páralecsapódás a szerkezet belsejében . 128
4.5.3. A levego-homérséklet és a nedvességtarta- 5.5.4. A méretezés alapelvei . 129
lom méroszámai . 79 5.6. Irodalom . 130
4.5.4. A levego-homérséklet, a nedvességtartalom
és a levegosebesség méroszámai . 80
4.6. 6. Fütoberendezések szerkezetei, anyagai ..... 13]
A levego összetételének hatása az ember
közérzet ére . 81 6.1. Kazánok (Homonnay Györgyné dr.) . 131
4.7. A környezet hatása az ember közérzetére .. 83 6.1.1. Öntöttvas kazánok . 131
4.8. Irodalom . 85 6.1.1.1. A MARABU kazáncsalád . 132
6.1.1.2. A KOMFORT kazáncsalád . 138
5. Épületek hovesztesége. Épületek hotechni- 6.1.1.3. Külföldi kazántípusok . 140
kai jellemzoi (Dr. Menyhárt József) .... 86
6.1.2. Acéllemez kazánok . 141
5.1. Hoveszteség-számi tás stacionárius feltéte- 6.1.3. A tiizelés elemei . 145
lek esetén . 86 6.1.3.1. Szilárd tüzelés . 145
5.1.1. A höveszteség-számitás alapegyenlete . 86 6.1.3.2. Folyékony tüzelés . 145
5.1.1.1. Zárt terek belso homérséklete . 86 6.1.3.3. Gáztüzelés . 155
5.1.1.2. Külso (méretezési alap-) homérséklet. . 86 6.1.4. Villamos futésu kazánok . 155
 TARTALOMJEGYZÉK IX

6.1.5. Egyéb kazánházi berendezések 158 6.6.3. A gépalapozások fajtái , 232

6.2. Hocserélok (Dr. Fekete Iván) 160 6.6.4. Méretezés 234
6.3. Holeadók (Dr. Fekete Iván) 168 6.6.5. Acél- és gumirugók 234
6.3.1. Tagos radiátorok .. _ 169 6.7. Mérések és méromuszerek (Sal/ai GYI/la) 235
6.3.2. Csovázas radiátorok 178 6.7.1. Mérési módszerek 235
6.3.3. Lapfutotestek " 183 6.7.1.1. Kitéréses mérési módszer 235
6.3.4. csorutotestek 188 6.7.1.2. Kiegyenlíto vagy kompenzációs mérési
6.3.4.1. Sima csorutotestek 188 módszer 235
6.3.4.2. Bordáscsövek 189 6.7.2. A méromuszerek fajtái 235
6.3.5. Konvektorok 192 6.7.3. A mérorendszer és a méromuszer hibája .. 236
6.3.6. Szegélyfutotestek 196 6.7.4. Méromuszerek és mérések az épülelgépé-
6.4. Csovezetékek, szerelvények (Dr. Menyhárt szet ben 236
József) 197 6.7.4.1. Homérsékletmérés 236
6.4.1. Csövek , , 197 6.7.4.2. A levego abszolút nedvességtartalmának
6.4.1.1. Folytacél csövek 197 mérése 240
6.4.1.2. Alumínium csövek 202 6.7.4.3. A levego relatív nedvességlartalmának mé-
6.4.1.3. Rézcsövek 202 rése 240
6.4.1.4. Muanyag csövek 204 6.7.4.4. Nyomásmérés 241
6.4.2. Csokötések 204 6.7.4.5. Térfogatáram-mérés 242
6.4.2.1. Karimás kötések 205 6.7.4.6. Vízszintmérés 244
6.4.2.2. Menetes kötések 205 6.7.4.7. Áramló közegek hoáramainak mérése (ho-
6.4.2.3. Nem oldható kötések : 206 mennyiségmérés) - 244
6.4.3. Tömítések 207 6.7.4.8. Füstgázelemzés _ 244
6.4.4. Csohálózat kialakitása 207 6.7.5. Készülékek muszerezése 245
6.4.5. Csovezeték hotágulása 209 6.7.5.1. Hotechnikai készülékek 245
6.4.6. Csövek hoszigetelése 210 6.7.5.2. Szivattyúk 245
6.4.7. Csoszerelvények 210 6.7.5.3. Kazánok 245
6.4.7.1. Elzárószerelvények 210 6.7.5.4. Hoközpontok 245
6.4.7.2. Szabályozószerelvények 216 6.8. Futoberendezések automatikaelemei (Sal/ai
6.4.7.3. Egyéb szerelvények 217 Gyula) _. _ 246
6.4.8. Csovezetékek színjelölése _ 220 6.8.1. Osztályozás 246
6.5. Villamos hajtású gépek, vilIamos hajtások 6.8.2. Segédenergia nélküli (közvetlen muködésu)
(Sal/ai Gyula) 220
szabályozók 246
6.5.1. Szivattyúk 220 6.8.2.1. Kétállású szabályozók 246
6.5.2. Szivattyútipusok 221 6.8.2.2. Folytonos muködésu szabályozók 246
6.5.2.1. Dugattyús szivattyúk 221 6.8.3. Segédenergiával muködo (közvetett mukö-
6.5.2.2. Fogaskerék-szivattyúk 221
désu) szabályozók 248
6.5.2.3. Centrifugális szivattyúk 221
6.5.3. 6.8.3.1. Érzékelok 248
Szivattyúk szabályozása 223
6.5.4. 6.8.3.2. Szabályozók 251
Keringtetoszivattyúk, kondenzvízszi va ty-
6.8.4. Beavatkozószervek 252
tyúk 223
6.5.5. 6.8.4.1. Kétállású beavatkozók 252
Tüzeloanyag-szivattyúk 224
6.5.6. 6.8.4.2. Folytonos muködésu szabályozók beavat-
Légkompresszorok _ 224
6.5.7. kozószervei 253
Villamos hajtások 226
6.5.7.1. Rövidrezárt motor 226 6.8.4.3. Szabályozószelepek kiválasztása 253
6.5.7.2. Csúszógyurus motor _ 227 6.9. Korrózióvédelem (Dr. Tömöry Tibor) 257
6.5.8. Villamos motorok kiválasztása ' 228 6.9.1. Korróziós folyamat _ 257
6.5.9. Különleges motorok 229 6.9.2. Korróziós jelenségek központi futoberende-
6.5.10. A villamos hajtás fordulatszám-szabályo- zésekben 259
zása 229 6.9.3. Néhány fontosabb fém korróziója, a véde-
6.5.1 J. Motorkapcsoló, motorvédelem ., , , 230 kezés lehetoségei _ 259
6.5.i2. Érintésvédelem 230 6.10. Hoszigetelés (Dr. Tömöry Tibor) 261
6.6. Gépelhelyezés, gépalapozás (Sal/ai Gyula) 231 6.10.1. Energiaveszteség " 261
6.6.1. A gépalapozás célja 231 6.10.2. Hoszigetelo anyagok, eljárások 262
6.6.2. A rezgéscsökkentés módszerei 231 6.11. Irodalom .,. _ 264
 x TARTALOMJEGYZÉK

7. Egyedi (ütések (Homonnay Györgyné dr.) 267 8.JO. Melegvíz-futések szabálYOlása . 318
8.10.1. Helyí szabályozás . 319
7.1. Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák .. 267
8.10.2. Központi szabályozás . 319
7.1.1. KandalIók . 267
8.10.2.1. Homérséklet-szabályozás szivattyús futés
7.1.2. Kályhák . 267
esetén . 319
7.1.2.1. Cserépkályhák . 268
8.10.2.2. Homérséklet-szabályozás gravitációs fütés
7.1.2.2. Vaskályhák . 271
esetén . 319
7.1.2.3. Vaskályha mesterséges légárammal . 272
8.10.2.3. Mennyiségi szabályozás . 320
7.1.2.4. Kályhák méretezése, kiválasztása . '273
8.10.2.4. Kombinált szabályozás . 320
7.2. Olajkályhák . 273
8.11. Melegviz-futések üzemeltetése és karban-
7.2.1. Tartályos olajkályhák . 273
tartása ............•.................. 321
7.2.2. Központi olajellátás . 273
8.12. Egyéb folyadék hohordozók . 321
7.3. Gázkályhák . 275
8.13. Irodalom . 328
7.4. Villamos futésu kályhák . 276
7.4.1. Hotárolós villamos futésu kályhák . 276
7.4.2. Közvetlen villamos futotestek . 277 9. Gozfútések (Dr. Tömöry Tibor) . 329
7.5. Irodalom . 278
9.1. Gozfutések hálózatsémái . 329
9.1.1. Kisnyomású gozfutés . 329
8. Melegvíz-fütések (Dr. Menyhdrt József) .. 279 9.1.2. 336
Nagynyomású gozfútés .
8.1. Gravitációs melegvíz-futések . 279 9.1.3. Go~-Iég forgatásos rendszer . 336
8.1.1. Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futések 280 9.1.4. Vákuum-gozfutés . 337
8.1.2. Felso elosztású gravitációs melegvíz-futé- 9.2. Goz-futoberendezések különleges csomó-
sek . 281 pontjai és szerelvényei . 338
8.1.3. 282 9.2.1. A kazánház belmagassága . 338
Egycsöves gravitációs melegvíz-futések .
8.1.4. Egyszinti futések . 283 9.2.2. Kazánkötések . 338
8.2. Szivattyús melegvíz-futések . 284 9.2.3. Ka7.ánbiztosítás . 339
8.3. Magas házak melegvíz-futése . 287 9.2.4. Kazánszerelvények . 341
8.4. 9.2.5. Csovezetéki csomópontok . 341
Melegvíz-futoberendezések különleges al-
kotóelemei . 288 9.2.6. Futotestszerelvények . 342
8.5. 291 9.2.7. Légtelenítés . 343
Melegvíz-futések biztonsági berendezései ..
8.5.1. Gravitációs fútések . 291 9.2.8. Kondenzvíz-visszatáplálás . 343
8.5.2. Szivattyús futések nyomásviszonyai . 292 9.3. Csovezeték-méretezés . 345
8.5.2.1. Nyomott rendszerek . 293 9.4. Kisnyomású gozfutések szabálYOl.ása . 367
8.5.2.2. Szívott rendszerek . 295 9.4.1. Központi szabályozás . 367
8.6. Légvezetékek kialakítása . 295 9.4.2. Szabályozás két alapvezetékkel . 368
8.6.1. Gravitációs rendszerek . 295 9.5. Ozemvítel, karbantartás . 368
8.6.2. Szivattyús rendszerek . 296 9.6. Irodalom . 369
8.6.2.1. Nyomott rendszerek . 296
8.6.2.2. Szívott rendszerek . 297
10. Sugárzó fütések (Dr. Dr. h. c. Mm'skÚ!J'Y
8.7. Melegvíz-futések csovezetékeinek mérete-
Árpdd) . 370
zése . 297
8.7.1. Gravitációs melegvíz-futések csohálózatá- 10.1. A sugárzó futés elonyei és hátrányai . 370
nak méretezése . 299 10.2. A besugárzási tényezo . 370
8.7.1.1. Hatásos nyomás kialakulása . 299 10.2.1. A besugárzási tényezo fogalma . 370
8.7.1.2. Alsó elosztású gravitációs rendszerek mére- 10.2.2. A besugárzási tényezo meghatározása a
tezése . 301 ~yakorlatban eloforduló legfontosabb ese-
8.7.1.3. Felso elosztású gravitációs rendszerek mé- tekben . 370
retezése . 302 10.2.3. Példák a besugárzási tényezo meghatározá-
8.7.1.4. Egycsöves gravitációs futések mérete7ése .. 304 sára . 372
8.7.1.5. Egyszinti gravitációs futések méretezése ... 306 10.3. Sugárzó futotestek holeadása . 376
8.7.2. Szivattyús futoberendezések méretezése .. 308 10.3.1. Általános összefüggés . 376
8.8. Kombinált gravitációs-szivattyús fütések 317 10.3.1.1. Telí mennyezet-futotest lefelé irányuló ho-
8.9. Keveroberendezések . 318 leadása . 376
8.9.1. Gravitációs keverés . 318 10.3.1.2. Sávos mennyezet-futotest lefelé irányuló
8.9.2. Keverés szivattyús futésekben . 318 holeadása . 376
 TARTALOMJEGYZÉK XI

10.3.1.3. Padlóban elhelyezett futotest felfelé irányu- I J.2.1. Hotermelés villamosenergia -szolgáltatással
ló holeadása . 377 egybekötve . 401
10.3.1.4. Falfutotest holeadása . 377 ] 1.2.1.1. Általános kérdések . 401
10.3.1.5. Sugárzóernyo holeadása . 378 11.2.1.2. HoswlgáItatás fútoerómubol . 402
10.3.1.6. Infravörös (magas homérsékletu) sugárzók 11.2.1.2.1. Forróvíz-szolgáltatás . 402
holeadása . 379 ] 1.2.1.2.2. Gozszolgáltatás . 405
10.4. Sugárzó futo.estek homérséklet-megoszlá- ]1.2.2. Hotermelés fútomuben . 405
sa, közepes homérséklete és holeadása . 379 11.2.2.1. Fútomuvek kialakításának szempontjai ., 405
10.4.1. Általános észrevételek . 379 11.2.2.2. Fútomuvek csoportosítása az alkalmawtt
10.4.2. Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . 380 energiahordozó szerint . 406
10.4.2.1. Mennyezetfutés számítása a lineáris ho- 11.2.2.2.1. Hagyományos energiahordozók . 406
áramlás törvényszeruségei alapján . 380 11.2.2.2.2. Szemétégetés . 406
10.4.2.2. Mennyezetfutés számítása a síkbeli hoáram- ]] .2.2.2.3. Geotermikus energia hasznosítása . 408
lás törvényszeruségei alapján . 382 ] 1.2.2.3. Futómúvek csoportosítása a termeIt ener-
10.4.2.3. Padlófutés . 384 hordozó szerint . 408
10.4.2.4. Falfutés . 385 ] 1.2.2.4. Futómuvek fo berendezései . 409
10.4.3. Kis tehetetlenségu sugárzó futötest . 386 ] 1.2.3. Futoerómuvek és futómuvek együttmukö-
10.4.3.1. Felül hoszigetelt sugárzóernyo . 386 dése . 413
10.4.3.2. Felül szigetelés nélküli sugárzóernyo . 389 ] 1.3. Hoszállítás . 413
10.4.3.3. Alumínium lamellás mennyezetek .' . 389 ] 1.3.1. Forróvíz-vezetékek . 4]4
10.4.4. Infravörös sugárzó futés . 389 4]4
]1.3.].1. Osztályozás .
10.5. Szerkezeti megoldások . 389 ] 1.3.1.2. Forróvíz-vezetékek nyomásviszonyai . 4]6
10.5.1. Betonrétegbe ágyawtt csokígyó . 389 421
11.3.2. Nagynyomású goz-távvezetékek .
10.5.1.1. Mennyezetfutés . 390 421
11.3.2.1. Osztályozás .
10.5.1.2. Padlófutés . 390 421
11.3.2.2. Nagynyomású goz-távvezetékek kialakítása
10.5.1.3. Falfútés . 39] 11.3.3. Távvezetékek alkotóelemei. , . 425
10.5.1.4. Csokígyó készítése és szerelése . 39]
]1.3.3.1. Csövek, szerelvények . 425
10.5.1.5. Csokígyó beágyazása . 392 425
11.3.3.2. Hotágulást felvevo szerkezetek .
10.5.2. Kis tehetetlenségu sugárzó futés . 392 11.3.3.3. A csovezetékek hoszigetelése .. ' . 426
10.5.2.1. Általános észrevételek . 392 11.3.3.4. Csofektetési módok . 426
10.5.2.2. Mennyezet-futotest vakolatba ágyazott cso- 11.3.3.4.1. Csovezetés terepszint alatt . 427
kígyóval. . 392 11.3.3.4.2. Csovezetés terepszint felett . 431
10.5.2.3. Mennyezet-futotest függesztett, vakolással 1l.3.4. Távvezetékek méretezése . 432
ellátott, fémlemezes csokígyóval . 392 11.3.4.1. Hidraulikai méretezés . 432
10.5.2.4. Fémfelületú sugárzó fútotestek . 393 11.3.4.2. Hotani méretezés . 435
10.5.2.5. Infravörös sugárzó fútotestek . 395 441
11.3.4.3. Szilárdsági méretezés .
10.5.2.6. Beton futotest . 395 ] ] .3.5. Hotávvezetékek tervezése. A tervezés elo-
10.6. A sugárzó futés csohálózatának kialakítása 395 és kíegészito munkálatai . 441
10.6.1. Általános észrevételek . 395 1l.3.5.1. A fútó-távvezetékek tervezési elomunkála-
10.6.2. Mennyezet- és válaszfalfútés csovezeték- tai . 441
rendszere . 395 11.3.5.2. Futó-távvezetékek elhelyezése . 442
10.6.3. Külso falpanel csovezeték-rendszere . 397 11.4. Hofogyasztók . 444
10.6.4. Kis tehetetlenségú sugárzó fútés csovezeték- 1l.4.1. Forróvíz-hálózatra kapcsolt hofogyasztók 444
rendszere . 398 11.4.1.1. Futési hofogyasztók . 445
10.7. Irodalom . 398 11.4.1.2. Futési fogyasztók és állandó homérsékletu
forró vizet igénylo fogyasztók egyideju rá-
kapcsolása a távhálózatra . 446
ll. Távftltések (Homonnay Györgyné dr.) '" . 399 11.4.2. Nagynyomású gozfútésre kapcsolt hofo- 448
gyasztók .
11.1 399 11.4.2.1. Hoközpontok . 448
Általános áttekintés .
11.1.1. 11.4.2.2. Nyomáscsökkento állomások és gozhutok 452
A távfútés elonyei és alkalmazási korlátai 399
11.1.2. A távfútések csoportosítása . 400 11.5. Távfutések: rendszerelméleti szemlélete és
11.1.3. A távfútések rés7.ei . 401 szabályozása . 453
11.2. Hótermelés . 401 11.6. Irodalom . 453
XII TARTALOMJEGYZÉK

12. Fútoberendezések szabályozása (SaUai 15.1.8. 497

Hovezetési tényezo .
Gyula) . 456 15.2. Gázok állapotjelzoi . 501
12.1. Általános kérdések .•.................. 456 15.2.1. Homérséklet . 501
12.2. Hotermelo, hocserélo berendezések szabá- 15.2.2. Nyomás _ _ _.. 501
lyozása . 457 15.2.3. Fajtérfogat '" _.. 503
12.2.1. Olajtüzelésu hotermelok . 457 15.2.4. Suruség . 504
12.2.2. Gáztüzelésu hoterlllelok . 457 15.2.5. Fajsúly . 504
12.2.3. Hocserélok . 458 15.2.6. Belso energia _ . 505
12.3. Futoberendezések szabályozása . 459 15.2.7. Entalpia _ . 506
12.3.1. Holeadók szabályozása . 459 15.2.8. Entrópia _.. 506
12.3.2. Központi fütok szaberendezésebályozása 460 15.3. Gáztörvények _ . 506
12.3.3. Futoberendezések szabályozása központi 15.3.1. A Boyle-Mariotte-törvény, izotermikus
használati Illelegvíz-ellátás esetén . 463 állapotváltozás . 507
12.4. Irodalom . 464 15.3.2. A Gay-Lussac-törvény, izobár állapotvál-
tozás _. 507
15.3.3. Az általános gáztorvény . 508
13. Fútoberendezések üzemviteli szempontjai 15.3.4. Az Avogadro-törvény " 508
(SaUai Gyula) . 465
15.3.5. A Poisson-törvény, adiabatikus állapotvál-
13.1. Helyi futés és központi futés . 465 tozás . 509
13.2. Melegvíz-fütés és kisnyomásÚ gozfutés . 465 15.3.6. Politropikus állapotváltozás . 509
13.3. NagynyomásÚ gozfutés és forróvíz-futés .. 466 15.4. Gázkeverékek . 509
13.4. Futoközpont . 467 15.4.1. Gázkeverékek fontosabb anyagjellemzoi 510
13.5. Gépház és kapcsolóhelyiség . 467 15.4.1.1. Fajho . 510
13.6. Goz- vagy vízkazán " . 468 15.4.1.2. MolekulasÚly . 510
13.7. Futoberendezések üzeme, hoszi.ikséglet, ho- 15.4.1.3. Gázállandó . 511
veszteség, üzemkarakterisztika . 469 15.4.2. Gázkeverékek állapotjelzoi . 511
i3.8. Az üzelllvitellel kapcsolatos szervezési in- 15.4.2.1. Homérséklet _ . 511
tézkedések . 470 15.4.2.2. Nyomás . 511
13.9. Irodalom : 471 15.4.2.3. Fajtérfogat, fajsúly és suruség . 511
15.4.2.4. Entalpia . 512
14. Fütoberendezések építészeti és épületszerke- 15.4.3. Gázkeverékekre vonatkozó gáztörvények . 512
zeti követelményei (Dr. Tömöry Tibor) . 472 15.5. Irodalom . 512

14.1. Kémény, füstjárat " . 472

14.2. Hatásos nyomás meghatározása . 472 16. A levego (Dr. Menyhárt József) . 513
14.3. Az áramkör ellenállása, méretezése . 475
16.1. Száraz levego . 513
14.4. Mesterséges huzat növelés . 480
16.1.1. A légnyomás és homérséklet változása a
14.5. Kémények építése . 481 513
magassággal .
14.6. Építészeti helyigény . 481 515
16.2. Levegoszennyezodések .
14.7. Tüzeloanyag-fogyasztás , 486
16.2.1. A levego állandó alkotóinak hatása az em-
14.8. Irodalom . 486
berre . 515
16.2.2. A levegoszennyezodések hatása az emberre 515
Levegotecbnika, hutés, kondicionálás . 487 16.2.2.1. Porok . 515
16.2.2.2. Gázok és gozök _ . 516
15. Gázok fizikája (Dr. Fekete Iván) . 489
16.3. 517
Nedves levego .
15.1. Gázok anyagjellemzoi . 489 16.3.1. A levego-vízgöz keverék általános állapot-
15.1.1. Fajho állandó térfogaton . 489 egyenlete . 518
15.1.2. Fajho állandó nyomáson : . 489 16.3.2. A nedves levego surusége . 518
15.1.3. Mólho . 490 16.3.3. Abszolút nedvesség . 518
15.1.4. Fajhoviszony . 491 16.3.4. Relatív nedvesség . 522
15.1.5. Gázállandó . 491 16.3.5. A nedves levego alkotóinak résznyomása 522
15.1.6. Viszkozitás .. _ . 491 16.3.6. A nedves levego entalpiája . 522
15.1.6.1. Dinamikai viszkozitás . 49\ 16.3.7. A nedves homérséklet fogalma " 523
15.1.6.2. Kinematikai viszkozitás . 496 16.4. A légállapot-diagramok . 528
15.1.7. Kritikus homérséklet és nyomás . 497 16.4.1. Az i-x diagram felépítése . 528
 TARTALOMJEGYZÉK XIII

16.4.1.1. Az í-x diagram használata . 531 18.1.4. VentilIátorok munka pontja . 580
16.4.2. Állapotváltozások irányjelzoje az í-x
diag- 18.1.5. Ventillátorok soros és párhuzamos kapcso-
ramban . 531 lása . 581
16.4.3. Keverés í-xdiagramban . 532 18.1.6. Ventillátor és légcsatorna eredo jelleggör-
16.4.3.1. Vízgoz és levego keverése . 533 béje . 582
16.4.3.2. Víz és levego keverése . 533 18.1.7. Ventillátorok stabil és labilis üzeme . 584
16.4.4. Folyamatok ábrázolása í-x
diagramban . 534 18.1.8. Ventillátorok szabályozása . 584
16.4.5. Egyéb légállapot-diagramQk . 535 18.1.9. Ventillátorok rezgéselháritása . 586
16.5. Irodalom . 535 18.1.10. VentilIátorok zajkeltése . 588
18.1.11. Ventillátorok kiválasztása . 588
17. Akusztika (Dr. Fekete b-dn) . 536 18.2. Léghevitok . 588
18.2.1. Goz- és vizfutésu léghevitok . 588
17.1. Általános kérdések . 536
18.2.2. Füstgázüzemu léghevitok . 590
17.2. A hang szubjektív méroszámai . 537
18.2.3. VilIamos léghevitok . 591
17.3. Zajszin~határgörbék . 538
17.4. 539
18.3. Felületi hutok . 591
Megengedett zajszint .
18.4. Hovisszanyero hocserélok . 591
17.5. Hang terjedése zárt térben . 539
18.5. Légszurok . 592
17.6. Gépek, berendezések által keltett zaj " . 541
18.5.1. Osztályozás . 592
17.7. Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj . 542
18.5.2. Légszurok muszaki jellel11zoi . 592
17.8. Légcsatorna-hálózat természetes csilla pi-
18.5.3. Szurofajták . 594
tása , . 544
17.9. 544
18.5.3.1. Olajos fém légszurok . 594
HangcsilIapítók .
17.10. 545
18.5.3.2. Száraz szurok . 594
Légcsatorna-hál6zat akusztikai méretezése
17.1 1. Irodalom . 545
18.5.3.3. Automatikus szurók . 595
18.5.3.4. ElektrofiIter . 596
18.5.3.5. Aktiv szén szuro . 596
18. Sze1lózteto- és klímaberendezések szerkezeti
18.5.3.6. Több fokozatú szurok . 596
elemei (Dr. Fekete Iván) . 546
18.5.3.7. Különleges szurok . 596
18. J. VentiIlátorok . 546 18.6. Nedves hocserélo . 596
18.1.1. Radiális ventillátorok , . 546 18.7. Légcsatornák . 596
18.1.1.1. Sebességháromszögek , 546 18.7.1. Egyenes légcsatornák ." . 596
18.1.1.2. A szállított közeg nyomásnövekedése . 547 18.7.2. Idomok . 597
18.1.1.3. Llp- vjelleggörbe ...•................. 548 18.7.3. Elzáró- és szabályozószerkezelek ". 598
18.1.1.4. Pte-Vjelleggörbe ; . 550 18.7.4. Külso levegot beszívó, távozó levegot kifújó
J8.1.1.5. Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V szerkezetek . 600
jelleggörbesereg ., . 551 18.7.5. Befúj6szerkezetek . 600
18.1.1.6. Logaritmikusjelleggörbesereg . 552 18.7.5.1. Falban elhelyezett befújószerkezetek . 601
18.1.1. 7. Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo szá- 18.7.5.2. Mennyezetben elhelyezett befújószerkeze-
nlokkal . 554 tek ...•.............................. 605
J 8.1.1.8. Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo . 554 18.7.5.3. Perforált álmennyezetek " . 607
18.1.1.9. Szerkezetek . 557 18.7.5.4. Padlóban, bútorzatban elhelyezeIt befújó-
18.1.2. Axiális ventilIátorok . 570 szerkezetek ...•....................... 609
18.1.2.1. Sebességháromszögek . 570 18.7.6. EIsziv6szerkezetek . 610
18.1.2.2. A szállított közeg nyomásnövekedése . 570 18.7.7. Nyomásveszteség szárnilása . 610
18.1.2.3. Llp- Vjelleggörbe . 571 18.7.8. Hoveszteség, hoszigetelés . 613
18.1.2.4. Pte-V jelleggörbe . 571 18.7.9. Légcsatorna-hálózat méretezése . 614
18.1.2.5. Arányossági törvények. Llp-V és Pte-V 18.7.9.1. Kis légsebességu berendezések . 614
jelleggörbesereg . 571 18.7.9.2. Nagy légsebességu berendezések . 614
8.1.2.6. Logaritmikus jelleggörbesereg : . 572 18.7.10. Levegovezelés helyiségekben . 616
8.1.2.7. Jelleggörbék dimenzió nélküli jellemzo szá- 18.8. Irodalom . 617
mokkal . 572
8.1.2.8. 573
19. Szellózólevego meghatározása légtechnikai
Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo .
8.1.2.9. berendezésekben (Dr. Menyhárt József) ... 618
Szerkezetek . 573
8.1.3. Különleges ventilIátorok . 575 19.1. Légtechnikai rendszerek általános elrende-
8.1.3.1. Keresztáramú ventillátor . 575 zése . 618
8.1.3.2. TetoventilIátor . 575 19.1.1. Méretezési külso homérséklet . 618
XIV TARTALOMJEGYZÉK

19.1.2. Szelloztetett kondicionált terek belso ho- 20.8. SzeIloztetó- és légfútö-berendezések átvé-
mérséklete 618 tele, üzembe helyezése és karbantartása . 649
19.2. A szellozolevego térfogatárama szelloztetó- 20.8.1. Berendezések átadása és átvétele . 649
berendezésekben 618 20.8.2. A berendezés próbaüzeme . 649
19.2.1. Folyamatos szelloztetés 619 20.8.3. Beszabályozás . 649
19.2.1.1. Légcsere-tényezo 619 20.8.4. Szelloztetó- és légfútó-berendezések üzeme
19.2.2. Szakasws szellozés 620 és karbantartása . 650
19.3. A szellozolevego térfogatárama légfutó- 20.9. Irodalom .. ' . 650
berendezésekben 621
19.4. A szellozo levego térfogatárama \égbútó-
21. Klímaberendezések (Dr. Menyhdrt József) 651
berendezésekben 622
19.5. A szellozolevego térfogatárama ködtelenító- 21.1. Klím~berendezések alkalmazása . 651
berendezésekben 623 21.1.1. Klímaberendezések osztályozása . 652
19.6. A szellozolevego térfogatárama klimatizá- 21.1.2. Klímaberendezések elvi felépítése . 653
lóberendezésekben 623 21.2. Kondicionált terek méretezése . 653
19.6.1. A belso levego állapota 623 21.2.1. Belso légáIlapot . 654
19.6.2. Klimatizált tér ho- és nedvességterhelése .. 623 21.2.2. Hó- és nedvességterhelés . 654
19.6.3. A szellozolevego állapotának megválasz- 21.2.3. A szellozolevego térfogat- (tömeg-) árama 654
tása 624 21.3. Klimatizáló rendszerek kialakítása . 654
19.6.4. A szellOzolevego tömegárama 6:25 21.3.1. Klímaközpont . 654
19.6.5. A szellozolevego térfogatárama " 625 21.3.2. Elosztó- és gyujtohálózat . 655
19.7. Levegovezetés szelloztetett és kondicionált 21.3.3. Befúvó- és elszívószerkezetek '" . 655
terekben 628 21.4. Klímaközpont nedves hocseréveI . 655
19.7.1. Levegóvezetés szelloztetett térben 628 21.4.1. A klímaközpont alkotóelemei . 657
19.7.2. Levegovezetés légfútó-berendezések esetén 630 21.4.1.1. VentilIátorok . 657
19.7.3. Levegovezetés kondicionált térben 630 21.4.1.2. Szurök . 657
19.8. Irodalom 631 21.4.1.3. Légfútotestek . 657
21.4.1.4. Léghutotestek . 657
21.4.1.5. Nedves hocserélo kamra . 657
20. Szel1ozteto- és légfüto-berendezések (Dr.
21.4.1.6. Légnedvesíto kamra . 657
Menyhárt Józse!) 632
21.4.1. 7. Zár6szerkezetek . 659
20.\. Szelloztetorendszerek kialakítása 632 21.4.1.8. Szabályoz6elemek . 659
20.1.1. A szelloztetóberendezések felosztása 632 21.4.1.9. Légcsatornák . 659
20.2. Központi szellóztetorendszerek 634 21.4.2. Nedves hocserélo . 659
20.2.1. Szellozoközpont 634 21.4.2.1. Vízgyujto tank . 660
20.2.2. Elosztó- és gyujtohálózat 635 21.4.2.2. Porlasztók. porlasztókeretek . 661
20.2.3. Befúvó- és elszívószerkezetek 635 21.4.2.3. Cseppleválasztók . 662
20.2.4. Friss levego vétele 635 21.4.2.4. Nedvesítokamra . 664
20.2.5. A távozó (elhasznált) levego elvezetése 636 21.4.2.5. Nedves h6cserélok méretezése . 664
20.2.6. Szelloztetoberendezések tervezése 636 21.4.2.5.1. Diffúzió . 665
20.3. Helyi szelloztetoberendezések 638 21.4.2.5.2. Víz és levego közötti elválasztófelületen vég-
20.4. Különféle rendeltetésu helyiségek szelloz- bemeno ho- és anyagcsere . 668
tetése 638 21.4.2.5.3. A ho- és anyagcsere alapösszefüggései . 670
20.4.1. Lakóépületek szelloztetése 638 21.4.2.5.4. Nedves hócsere általános és jellegzetes ese-
20.4.2. Közösségi épületek szelloztetése 639 tei . 671
20.4.3. Különleges igényu helyiségek szellöztetése 640 21.4.2.5.5. Méretezési kérdések . 673
20.4.4. Ipari épületek szelloztetése 641 21.4.2.5.6. Levego állapotváltozásának és elméleti vég-
20.5. Légfútó-rendszerek kialakítása 642 állapotának meghatározása . 673
20.5.1. Központi légfúto-rendszerek 642 . 2\.4.2.5.7. A levego valós végállapota és a megvalósu-
20.5.2. Légfutotestek kialakítása és beépítése 642 lási fok . 676
20.5.3. Légfútotestek méretezése 642 21.4.2.5.8. Levego végállapotának meghatározása a
20.5.4. Központi légfuto-rendszerek tervezése " 643 hutési és nedvesítési fok alapján . 677
20.5.5. Légfutó-rendszerek 644 21.4.3. Levegókezelési folyamatok i-x diagram-
20.6. Helyi légfuto-berendezések 646 ban . 678
20.7. Gravitációs légfutés 649 21.4.4. Betétes nedves hócserélök . 681
 TARTALOMJEGYZÉK xv
21.4.5. A levego nedvesítése . 683 23. Hutés a légtechnikában (Dr. Lá"g Lajos) .. 722
21.4.5.1. Nedves hocserélok adiabatikus üzemben .. 683
23.1. 722
Alapfogalmak .
2IA.5.2. Utónedvesítés . 684
23.1.1. 722
A hutoberendezés (gépi hutés) feladata .
21.4.6. A levego szárítása . 685
23.1.2. Hutofolyamat . 722
21.5. Klímaközpontok felületi hutéssei . 685 23.1.3. Hutofolyamatok osztályozása . 722
21.5.1. Léghutotest kialakítása és méretezése . 686 3.21.4. Hutofolyamatok értékelése . 723
21.5.2. Felületi hutéssei dolgozó klímaközpontban 23.2. Hutofolyamatok . 724
végbemeno állapotváltozások . 692 23.2.1. Kompresszoros hutofolyamat . 724
2/.6. Energia-visszanyerés lehetoségei klíma köz- 23.2.2. Abszorpciós hutofolyamat . 725
pontokban . 693 23.2.3. Termoelektromos hutofolyamat . 729
21.7. A levegokondicíonálás modern irányzatai 696 23.3. Hutoközegek . 729
21.7.1. Nagynyomású klímaberendezések . 696 23.3.1. A hutoközegek iránt támasztott követelmé-
21.7.1.1. Egycsatornás, nagynyomású klímaberende- nyek . 729
zés . 697 23.3.2. Klímatechnikai célokra gyakrabban hasz-
21.7.1.2. Egycsatornás, nagynyomású klímaberende- nált hutoközegek . 730
zés klímakonvektorral. . 699 23.3.3. Hutoközegek jellemzo tulajdonságainak
21.7.1.3. Kétcsatornás, nagynyomású klímaberende- összefoglalása . 733
zés . 701 23.3.3.1. Veszélyesség '.' . 733
21.7.2. Helyi klimatizálókészülékek . 702 23.3.3.2. Vízoldó képesség, tisztaság . 733
21.7.2.1. Szobaklimatizáló készülékek . 702 23.3.3.3. A hutoközegek kalorikus jellemzoi . 734
21.7.2.2. Klímakészülékek . 705 23.3.4. Közvetítoközegek . 735
21.7.2.3. Helyi klimatizálókészülékek megosztott hu- 23.3.5. Hutogépolajok . 745
téssel . 706 23.3.6. Hutoközegekre, hutogépolajokra vonatko-
21.8. Klimatizáló rendszerek kialakítása . 707 zó magyar szabványok . 746
21.8.1. Lakó- és kommunális épületek kondicioná- 23.4. A hutoberendezések elemei . 746
(ása . 707 23.4.1. Kompresszor . 746
21.8.2. Ipari épületek kondicionálása . 708 23.4.1.1. Alternáló dugattyús hutokompresszorok .. 746
21.8.3. Jármuvek kondicionálása . 709 23.4.1.2. Rotációs kompresszorok . 749
23.4.1.3. Turbókompresszorok " . 750
21.9. Klímaberendezések átvétele, üzemeltetése
23.4.1.4. Hermetikus motorkompresszorok . 752
és karbantartása . 710
23.4.1.5. H utokompresszorok teljesítménysza bályo-
21.9.1. Klímaberendezések átadása és próbaüzeme 710
21.9.2.
zása . 754
Átvételi és üzemi mérések . 710
23.4.2. Elpárologtatók . 754
21.9.3. Karbantartás és üzemeltetés . 711
23.4.21. Száraz rendszeru elpárologtatók . 754
21.9.4. Muszerezés . 711
23.4.2.2. Elárasztott rendszeru elpárologtatók . 755
21.10. Irodalom . 712
23.4.2.3. Folyadékot huto elpárologtatók . 756
23.4.2.4. Levegot huto elpárologtatók . 757
22. Ködtelenítoberendezések (Dr. Me"yhárt 23.4.2.5. Elpárologtatók jelleggörbéi . 758
József) . 713 23.4.3. Kondenzátorok . 759
23.4.3.1. Átfolyásos kondenzátorok . 759
22.1. A köd fogalma . 713 23.4.3.2. Víztakarékos kondenzátorok . 759
22.1.1. A köd keletkezése . 713 23.4.3.3. Léghutésu kondenzátorok . 760
22.2. A ködtelenítés módszerei . 714 23.4.3.4. Kondenzátorok jelleggörbéje . 761
22.3. Ködtelenítoberendezések méretezése . 714 23.4.4. Adagolószervek . 761
22.4. Ködtelenftoberendezések kialakítása . 716 23.4.4.1. Automatikus adagolószervek . 761
22.4.1. Helyi ködtelenítoberendezés . 718 23.4.4.2. Szintszabályozók . 765
22.5. Különféle rendeltetésu helyiségek ködtele- 23.4.5. Kiegészíto elemek . 766
nítése . 719 23.4.5.1. Utóhuto . 766
22.5.1. Konyha ködtelenítése . 719 23.4.5.2. Olajleválasztó . 767
22.5.2. Mosoda ködtelenítése . 719 23.4.5.3. 767
Folyadékleválasztó .
22.5.3. Uszodák és fürdok ködtelenítoberendezései 720 23.4.5.4. Szúrok . 767
22.5.4. Ipari üzemek ködtelenlto-rendszerei . 720 23.4.5.5. 769
Légteleníto .
22.6. Ködtelenítoberendezések átvétele, üzembe 23.4.6. Csovezetékek . 769
helyezése és karbantartása . 720 23.4.6.1. Szívóvezeték . 770
~2.7. Irodalom . 721 23.4.6.2. Nyonlóvezeték. '" . 771
XVI TARTALOMJEGYZÉK

23.4.6.3. Folyadékvezeték . 771 24.3.7.3. A por mozgása a diffúziós erok hatására 800
23.4.7. A hutofolyamat másodIagos szabályozói .. 771 24.3.7.4. A por mozgása elektromos erotérben . 800
23.4.7.1. E1párolgási nyomás szabályozó . 771 24.3.7.5. A por mozgása ultrahang hatására . 800
23.4.7.2. Termosztatikus vezérlésu elpárolgási nyo- 24.3.8. A por szemcsézete . 801
más szabályozó . 772 24.3.8.1. Porok maradványgörbéjének matematikai
23.4.7.3. Indításszabályozó . 772 leírása ; . 802
23.4.7.4. Teljesítményszabályozó . 772 24.3.8.2. A logaritmikus normális eloszlás . 803
23.4.7.5. Termosztatikus utánfecskendezo szelep . 772 24.3.8.3. A kétféle eloszlási rendszer összehasonlítá-
23.4.7.6. Nyomásról vezérelt hutovíz-szabályozó . 772 saportechnikai szempontból . 805
23.4.7.7. Nyomáskapcsolók . 77'2 24.4. 805
Porleválasztással kapcsolat os alapfogalmak
23.4.7.8. Homérsékletkapcsoló . 774 24.4.1. Az összportalanitási fok . 805
23.4.7.9. Mágnesszelep . 774 24.4.2. A frakcióportalanítási fok (frakcióhatá-
23.5. Hutoberendezések szabályozási kérdései . 774 sok) . 806
23.5.1. Hutoberendezés üzemi viselkedése . 774 24.4.3. Az Efr frakcióportalanítási görbe újabb ér-
23.5.2. A hutoteljesÍlményt szabályozó beavatko- telmezése és ábrázolása . 807
zások hatása a berendezés üzemállapotára 775
24.5. Porleválasztók . 811
23.5.2.1. Beavatkozás a kompresszorba épített be- 24.5.1. Nehézségi erotér felhasználásával muködo
avatkozószerv útján . 775
leválasztók (porkamrák) . 812
23.5.2.2. Beavatkozás a kompresszor szívóoldalán
24.5.2. Ütközéses porleválasztók . 812
alkalmazott fojtással . 777
24.5.3. Centrifugális leválasztók (ciklonok) . 812
23.5.2.3. Beavatkozás nagynyomású, túlhevített goz 24.5.4, Elektrosztatikus leválasztók . 815
szívóoldalra való visszavezetésévei (by-pass) 778
24.5.5. Nedves porleválasztók . 817
23.5.2.4. A berendezés hutoteljesítményének változ- 24.5.6. Szuro hatás felhasználásával mÜködo por-
tatása a kompresszor szakaszos üzemelteté- leválasztók . 819
sévei . 779
24.5.6.1. Folyamatos üzemu leválasztók . 1319
23.6. Hutoberendezések . 780
24.5.6.2. Mechanikus és szuro hatás a lapján mÜködo
23.6.1. Közvetlen elpárologtatású huto berendezés 780
leválasztók . 820
23.6.2 .. Közvetett elpárologtatású huto berendezés 783
24.5.6.3. Légszurok . 821
23.6.3. Közvetlen és közvetett elpárologtatlÍsú be- 24.5.6.4. Szuroszerkezelek . 822
rendezések összehasonlítása . 783
24.5.6.5. Nedves légszÜrok . 822
23.6.4. Hutógépcsoport . 785
23.6.5. 785 24.6. Pormintavevo, porméro és regisztrálóbe-
Folyadékhuto egységek .
23.6.6. 787 rendezések . 823
Hoszivattyú-üzem .
23.7. Irodalom . 787 24.6. t. Porszennyezodés mérése szabad térben . 823
24.6.2. Porszennyezodés mérése zárt térben . 824
24.6.2.1. Gravimetriás portartalom-meghatározás .. 824
24. Ipari szellozés (Dr. Nyerges Tibor) . 789 24.6.2.2. Hordozható pormintavevo készülékek . 825
24.6.2.3. Konitest . 825
24.1. Az ipari szelloztetoberendezések feladata 789
24.6.2.4. Optikai részecskeszámláló berendezés . 826
24.1.1. A különbözo szennyezoanyagok hatása a
24.6.2.5. Termálprecipitátor . 826
szelloztetoberendezés kialakítására . 789
24.6.2.6. Koniméter " . 827
24.2. Por technikai alapfogalmak .•............ 790
24.6.2.7. Tyndalloszkóp . 827
24.2.1. A porok osztályozása . 790
24.6.2.8. Kapnográf . 827
24.2.1.1. Nagyság szerinti osztályozás . 790
24.6.2.9. ARC típusú folyamatos porméro készülék 828
24.2.1.2. Származás szerinti osztályozás . 790
24.2.1.3. 791 24.6.3. Csovezetékben végzett porméréshez hasz-
Élettani hatás szerinti osztályozás .
24.3. A porok néhány fizikai jellemzoje . 791 nált készülékek ...................•.... 828
24.3.1. 791 24.6.3.1. Muszertípusok . 828
Elektromos tulajdonságok .
24.3.2. 792 24.6.3.2. Porminták laboratóriumi értékeléséhez
Optikai tulajdonságok .
24.3.3. 792 nükséges muszerek . 829
A porok nedvesíthetósége .
24.3.4. Az ultrahang hatása a porrészecskékre . 792 24.7. Ipari szellozoberendezések . 830
24.3.5. A porhalmazok egyéb fizikai jellemzoi . 793 20.1. Általános (hígító) szelloztetoberendezések
24.3.6. Porgyulladás és porrobbanás . 794 méretezése . 831
24.3.7. A por mozgása . 798 24.7.1.1. Méretezés stacionárius állapotra . 831
24.3.7.1. A por mozgása gravitációs erotérben . 798 24.7.1.2. Méretezés instacionárius állapotra ., . 832
24.3.7.2. A por mozgása centrifugális erotérben . 799 24.7.2. Helyi (burkolatos) elszívóberendezések . 832
 TARTALOM JEGYZÉK XVII
'"

.7.2.1. Forgókorongok (köszöruk, polírozógépek vagy folyadéktágulásos homérséklet-kap-

stb.) burkolatos elszívása . 832 csolók 917
.7.2.2. Faipari elszívóberendezések . 833 26.7.3. Elektronikus kétállású szabályozók 917
.7.2.3. Galvanizálóüzemek elszívóberendezései . 833 26.7.4. Mágnesszelepek 917
.7.2.4. Futött kádak peremes elszívása . 838 26.7.5. Közvetlen muködésu (segédenergia nélküli)
.7.2.4.1. A kritikus légmennyiség . 839 szabályozók 917
.7.2.4.2. Festo-fényezo muhelyek szelleztetoberen- 26.7.6. Szervmotoros szabályozó- és keveroszele-
dezése . 840 pek 918
.8. Ipari légfüggönyök méretezése Köhler- 26.7.7. Elektromechanikus szabályozó 918
Gruhn-féle eljárással . 842 26.7.8. Szabályozókészülékek karbantartása 918
.8.1. A méretezés termodinamikai alapjai . 843 26.8. Irodalom .....................••....•. 919
.8.2. A légfüggöny homérlege . 844
.8.3. A légfüggöny impulzusmérlege . 844 27 • Légtechnikai berendezések üzemeltetése (Dr
.9. Irodalom . 845 Tömöry Tibor) 920
2'7.1. A légtechnikai rendszerek üzembe helyezése 920
Természetes szelloztetés (Dr. Tömöry Tibor) 847 27.1.1. Beszabályozás 920
27.2 .. A légtechnikai rendszerek üzemeltetése 921
.1. Fizikai adatok . 847
27.3 . Irodalom 928
.2. Az épület körül kialakult nyomásviszonyok 877
.3. A természetes szelloztetés méretezése ..... 886
.4. J,>élda a természetes szelloztetés méretezé- Vízellátás, csatornázás, gázellátás 929
sére . 887
'.5. Irodalom . 890 28. Vízellátás . 931

28.1. A víz és tulajdonságai, vízminosítés (Dr.

Ol/os Géza) . 931
Légtechnikai berendezések szabályozása
28.1.1. A víz fizikai és kémiai sajátosságai. . 931
(Sal/ai Gyula) . 891
28.1.2. A természetben levo víz sajátosságai . 931
.1. Szabályozáselméleti alapfogalmak 891 28.1.3. Az ivóvíz kémiai minosítése . 937
. 1.1. A szabályozási kör felépítése . 891 28.1.4. A víz biológiai sajátosságai . 937
.1.2. A szabályozás feltételei . 892 28.1.5. Az ivóvíz bakteriológiai minosítése . 938
.1.3. Átmeneti függvények . 892 28.2. Vízszerzés (Dr. Ol/os Géza) . 939
.2. Szabályozók osztályo711sa . 893 28·f·1. Kutak . 939
.2.1. Kétállású szabályozók . 893 28.3. Víztisztítás (Dr. Ol/os Géza) . 944
.2.2. Folytonos szabályozók . 893 28.3.1. Durva tisztítás . 944
.2.3. Szabályozott szakaszok . 893 28.3.2. Szurés . 949
.2.4. Szabályozók kiválasztása az átmeneti függ- 28.3.3. Kémiai tisztítás . 950
vény ismeretében . 893 28.3.4. Vízlágyítás . 953
íj. A szabályozott folyamatok jellemzoi . 894 28.3.5. Csírátlanítás, fertotlenítés . 955
;.3.1. A szabályozás jósága . 894 28.4. Vízszükséglet (Dr. Erdosi István) . 955
,.4. Szabályozó berendezések felépítése . 895 28.5. Gravitációs és szivattyús vízellátás (Dr.
.4.1. Különféle elveken muködo szabályozók 895 Erdosi István) . 961
.4.1.1. Villamos muködtetétu szabályozók . S96 28.5.1. Áramlás zárt csovezetékben, nyomásvona-
,.4.1.2.
.4.1.3.
Elektronikus szabályozás
Pneumatikus szabályozás
.
.
899
900 28.5.2.
lak
Gravitációs vízszállítás
.
.
,-,--
961
963
.4.1.4. Hidraulikus szabályozás . 902 28.5.3. Szivattyús vízszállítás . 965
.5. A légfuto- és szelloztetoberendezések szabá- 28.5.4. A tárolók feladata a vízellátásban . 965
lyozási módjai . 904 28.5.5. Hegyvidék vízellátása . 968
.6. Különféle típusú klímaberendezések szabá- 28.6. Szivattyúk (Dr. Erdos; István) . 969
lyozási módjai . 908 28.6.1. Az örvényszivattyú jellemzoi . 969
;.7. A szabályozókészülékek üzembe helyezése 28.6.2. Szivattyúk szabályozása . 970
és üzemeltetése . 917 28.6.3. A szivattyúüzem vizsgálata . 972
;.7.1. Elektromechanikus kétállású, tágulófémes 28.7. Víztárolók (Dr. Erdos; István) . 973
homérséklet-érzékelok (homérséklet-kap- 28.7.1. A tároló kialakítása . 973
csolók) . 917 28.7.2. A tárolótérfogat meghatározása . 974
í.7.2. Elektromechanikus kétállású goztenziós 28.8. Vízmérés (Dr. Erdos; István) . 977

I\.z épületgépéozet kézikönyve

XVIII TARTALOMJEGYZÉK

28.9. A vízellátás csohálózata és szerelvényei 29.2.1. A csatornahálózat részei . 1056

(HegedusOszkár) . 980 29.3. Víznyelok, berendezési tárgyak, szerelvé-
28.9.1. Csovezeték . 981 nyek (Hegedus Oszkár) . 1057
28.9.2. Csokapcsoló idomok " . 987 29.3.1. Berendezési tárgyak . 1057
28.9.3. Szerelvények . 989 29.3.2. Csatornaszerelvények . 1061
28.9.4. Segédanyagok . 993 29.4. A csatornahálózat anyagai és építése . 1064
28.9.5. Csovezeték szerelése . 993 29.4.1. Csatornacsövek (Hegedus Oszkár) . 1064
28.9.6. Korrózió elleni védekezés . 994 29.4.2. Csövek kapcsolása (Hegedus Oszkár) . 1067
28.9.7. Zaj elleni védelem . 995 29.4.3. A csatornahálózat szerelése és építése (He-
28.10. Épületen belüli vízhálózat méretezése (Dr. gedus Oszkár) . 1069
Erdösi István) - . ~9~ 29.4.4. A csatornahálózat mutárgyai (Dr. Destek
28.11. Tuzoltó berendezések (Oravecz Béla) . 1013 Endre) . 1070
28.11.1. Általános eloírások . 10]3 29.5. A csatornahálózat áramlástani méretezése
28.11.2. Külso hálózatok . WI4 (Dr. Destek Endre) . 1073
28.11.3. Belso hálózatok . 1015 29.5.1. Ágvezeték . 1074
28.1 ].4. Önmuködo zuhany berendezés (Sprinkler) 1018 29.5.2. Ejtovezeték . 1075
28.] 1.5. Zuhany berendezés szomszédos tuz elleni 29.5.3. Csapadékvíz-ejtovezeték . 1075
védelemre (Drensher) . 1020 29.5.4. Szellozovezeték . 1075
28.]2. Mc1egvíz-ellátás . 1021 29.5.5. Alapcsatorna . 1075
28. ]2.1. A melegvíz-igények meghatározása (Ora- 29.6. Szennyvízszállítás, szennyvízátemelés (Dr.
vecz Béla) . 1021 Simon Ferenc) . 1078
28.]2.2. Helyi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) ., . '. 1021 29.6.1. Szennyvízdaraboló szivattyú ............• 1079
28. ]2.3. Központi melegvíz-ellátás (Oravecz Béla) 1025 29.6.2. Szennyvíz-búvárszivattyú . 1080
28.12.4. Melegvíz-termelok és -tárolók (bojlcrek) 29.6.3. FÜggoleges tengelyu szivattyú . 1080
méretezése (Oravecz Béla) . 1031 29.6.4. Szivattyú hajlékony közlotengellyel . 1080
28.12.5. Keringtetovezeték (Oravecz Béla) . 1034 29.6.5. Zagyszivattyú . 1080
28.12.6. Héviz- (termálvíz-) muvek és részei (Dr. Si- 29.6.6. Speciális búvárszivattú . 1081
mon Ferenc) . 1035 29.6.7. Csiga szivattyú . 1082
28.]3. Magasházak vízellátása (Dr. Destek Endre) 1043 29.6.8. Mammutszivattyús kiemelok . 1082
28.] 3.1. Általános szempontok . 1043 29.7. Szennyvíztisztítás . 1084
28.13.2. Zóna beosztás . 1044 29.7.1. Alapelvek (Dr. Illés István) . 1084
28.13.3. Gépészetí szintek . 1045 29.7.2. A mechanikai szennyvíztisztítás és berende-
28.13.4. Közmu-kiegyenlíto-medence . 1045 zései (Dr. Illés István) . 1084
28.13.5. Vízellátás felso tartállyal . 1046 29.7.3. BiOlógiai szennyvíztisztítás (Dr. Illés Ist-
28.13.6. Vízellátás hidroforral . 1047 ván) . 1093
28.13.7. A felso tároló, a hidrofortartály térfogata 29.7.4. Gépi üzemu kisberendezések (Dr. Simon
és a szivattyú vízszállítása . 1048 Ferenc) . lll]
28.]3.8. Melegvíz-ellátás . 1049 29.7.5. A szennyvíziszap kezelése (Dr. Illés htl'án) 1115
28.13.9. Tuzvédelem . 1049 29.7.6. Ipari szennyviztisztítási feladatok (Dr. Illés
28.]4. Irodalom ; . 1050 István) . 1122
29.8. Irodalom . 1129

29. Csatornázás 1051

30. Gázellátás . ]130
29.1. A szennyvíz mennyiségi és minoségi jellem-
zoi (Dr. Illés István) . 1051 30.1. Égheto gázkeverékek (Dr. Meszléry Celesz-
29.1.1. A házi szennyvíz mennyisége . 1051 tin) . 1130
29.1.2. Az ipari szennyviz mennyisége . 1052 30.1.1. Gázkeverékek tüzeléstechnikai jellemzoi 1130
29.1.3. A locsoló-, talaj- és csapadékvíz mennyisége 1052 30.1.2. Gázok égési folyamatainak számítása . 1137
29.1.4. A házi szennyvízben levo szennyezodések 1053 30.1.3. Gázok hoátadási jellemzoi . 1147
29.1.5. Ipari szennyvizek minosége . 1054 30.2. Gáztermelés, gázgyártás (Dr. Vida Miklós)
29.1.6. A csapadékvíz minosége . 1055 30.2.1. Gázgyártási eljárások . 1148
29.1.7. A házi, ipari és csapadékvíz keveredésének 30.2.2. Szénhidrogénbontás . 1152
hatása a szennyvíz minoségére . 1055 30.2.3. Propán-bután gáz . 1154
29.2. A szennyvízelvezetés módszerei (Dr. Des- 30.3. Gáztárolás (Dr. Vida Miklós) . 1155
tek Endre) . 1055 30.3.1. Gáztartók . 1157
 TARTALOMJEGYZÉK XIX

4. Gázok szállítása, elosztása (Dr. Vida Mik- 30.7.1. Nagykonyhai gázfogyasztó készülékek . 1216
lós) . 1159 30.7.2. Gáztüzelésu kazánok központi fútéshez . 1223
4.1. Gázok szállítása . 1159 30.7.3. Ipari kazánok gáztüzelésseI . 1228
u. Gázfogadó és nyomásszabályozó állomá- 30.8. Biztonsági és szabályozóberendezések ( Völ-
sok . 1163 gyes István) . 1228
4.3. Gázmérés . 1171 30.8.1. _ Biztonsági szerkezetek . 1228
4.4. Gázvezeték tervezése . 1178 30.8.2. Szabályozószerkezetek . 1231
4.5. Gázvezeték méretezése . 1179 30.8.3. Kombinált biztonsági és szabályozószerke-
5. A csohálózat szerelése, csoanyagok és sze- zetek . 1233
relvénk (Hegedus Oszkár) . 1185 30.8.4. Programszabályozók . 1234
5.1. Gázvezeték szerelése . 1185 30.9. Gázfogyasztó készülékek égéstermékeinek
5.2. Szerelési anyagok, szerelvények, tömítések 1193 elvezetése (Dr. Meszléry Celesztin) . 1234
5.3. Gázvezeték átvétele . 1195 30.9.1. Nyílt égésteru készülékek . 1234
6. Fogyasztókészülékek (Völgyes István) . 1197 30.9.2. Zárt égésteru készülékek . 1235
6.1. Általános elvek . 1197 30.9.3. Égéstermék-elvezetés nélküli gázfogyasztó
6.2. Gázfozok, gáztuzhelyek . 1198 készülékek üzeme . 1236
6.3.
30.9.4. Kéményrendszerek . 1244
Gáz-vízmelegítok . 1200
30.9.5. Az égéstermék-elvezetés tervezése, mérete-
6.4. Melegvíz-tároló . 1204
zése . 1251
5.5. Gáz-fútokészülékek . 1206 30.10. Irodalom . 1263
7. Iparí fogyasztókészülékek (Dr. Meszléry
Celesztin) . 1216 Név- és tárgymutató . 1265
 Eloszó
Mindnyájunk elott ismeretes, hogy az elmúlt egy-
két évtizedben az építoipar nálunk is rohamos fej-
lodésen ment áto Ugyanez a fejlodés jelentkezett
szaktefÜletünkön is, az épületgépészet Qlinden ágá-
ban. A népgazdasági tervek azonban még fokozot-
tabb igényeket támasztanak szaktefÜletünkkel szem-
ben, aminek teljesítéséhez a muszaki színvonal to-
vábbigyors emelése az elofeltétel.
A muszaki fejlesztés elengedhetetlen velejárója a
korszeru szakmai irodalom. Szakterületünknek van
hazai irodalma, azonban eddig még nem sikerült
olyanelegendo számú és színvonalú kiadványt köz-
zétenni, amit az épületgépészettel foglalkozó mér-
nökök, technikusok és szakmunkások igényelnek.
Az Épületgépészet Kézikönyve - amelyet hosz-
szú, több éves elokészíto munka után most az 01-
vasók kezébe adunk - azzal a céllal készült, hogy
segédeszköze legyen mindazoknak, akik az épület-
gépészet szaktefÜletén tevékenykednek. Remél-
jük,jól használható része lesz - ma és holnap - á
magyarnyelvu építoipari szakirodalomnak.
Könyvünk támaszkodik a hazai és nemzetközi
szakirodalomra, annál is inkább, mert e kiadvány
kézikönyv,s így csak az elméleti alapok átvételére,
ill. tételes hivatkozásra szorítkozhatunk. Ugyan-
akkor fo célkituzés volt az elméleti alapok hasz-
nálatának megkönnyítése. Reméljük, egyakorlati
kézikönyvaz olva sót az elméleti szakmunkákhoz is
közelebbviszi.
A kézikönyv összeállítása nagy és nehéz feladat
elé állította a felkért szerzoket. Olyan ismeretanya-
got kellett összegyujteni minden témakörben, amely
a korszeru elméleti alapokat felhasználva, a gya-
korló mérnöknek, technikusnak a mindennapi
munkában ad jó támaszt és segítséget. Ezenfelül
szem elott kellett tartani az igények rohamos fej-
lodését is, ügyelve arra, hogy kelloen hosszú távon
legyen a kézikönyv használható.
E fáradtságos és nehéz munkáért külön-külön kö-
szönetet mondok a könyv minden egyes szerzojé-
nek. Ugyancsak köszönet illeti az egyes részek fel-
dolgozását végzo szerkesztoket, valamint lektoro-
kat is, akik szintén idot és fáradtságot nem kímélve
munkálkodtak azon, hogya kézikönyv megjelen-
hessék.
Egyidejuleg szerzotársaim és a magam nevében
megköszönöm a Kiadónak, hogy sok egyéb felada-
ta mellett lehetoséget teremtett az Épületgépészet
Kézikönyve megjelentetésére, amivel az erosen fej-
lodo szakterületünknek igen nagy segítséget nyúj-
tott. Ugyancsak a szerzoi kollektíva véleményét tol-
mácsolom akkor is, amikor köszönetet mondok a
Kiadó e könyv elokészítését, a kézirat feldolgozá-
sát irányító vezeto munkatársainak, felelos és mu-
szaki szerkesztoinek, a Kiadó és a Nyomda mind-
azon munkatársainak, akik e könyv létrehozásának
munkájában részt vettek.
Budapest, 1976. július hó
Foszerkeszto
 Bevezetés
E kézikönyv célja az épületgépészeti rendszerek,
berendezések kialakításához, méretezéséhez, üze-
meltetéséhez és ellenorzés6hez szükséges alap- és
szakismeretek összegyujtése, rendszerezése a terve-
zoi, kivitelezoi és üzemeltetoi gyakorlat számára.
A kézikönyv a villamos belso hálózatok és vilá-
gítás kivételével az épület gépészeti szakterület min-
den ágával foglalkozik. Három fo részbol áll, ezek
a fo részek egyben a gyakorlat által kialakított, ki-
érlelt szakterületeket fogják át. A fo részeken belül
az egyes témaköröket külön fejezetekben tárgyal-
juk.
Valamennyi fo részt, fejezetet úgy alakítottuk ki,
hogy az a gyakorlat számára közvetlenül használ-
!Iató legyen. Ezt tükrözi a fejezetek sorrendje is.
Igy pl. az elso öt fejezet foglalja magában mindhá-
rom fo rész hotani, áramlástani, közérzeti stb. alap-
kérdéseit.
Az egyes fejezetekbe gazdag kísérleti, mérési,
tapasztalati adatgyujteményt, táblázatokat, no-
mogramokat, diagramokat építettünk be azzal a
céllal, hogy olvasóink mindennapi tevékenységét
megkönnyítsük. Tekintve, hogy az összegyujtött és
közölt adatgyujtemény sok forrásból származik,
elofordulhat, hogy egyes eredmények egymástól el-
térnek. Már a válogatás során is azokat az adato-
kat, számokat vettük figyelembe, amelyek közel áll-
nak az átlageredményhez, vagy már a gyakorlatban
eddig is elfogadottak voltak, vagy - az elobbiek
hiányában - éppen a biztonság felé mutatnak.
A kézikönyv jellege nem tette lehetové, hogy az
egyes fizikai jelenségeket tételesen elemezzük. Így
könyvünkben nem közlünk elméleti vizsgálatot, le-
vezetést, de sok esetben - ha a probléma kör meg-
kívánja - röviden bemutat juk a kérdés elméleti
felvetését, és csupán végeredményeket közlünk.
Viszont megfelelo hivatkozásokkal láttunk el min-
den témakört, hogy megkönnyítsük az olvasó nak
a szakirodalom után keresését.
A kézikönyv három fo részbol áll. Az elso rész
bevezetoül a hotechnikai, áramlástani, közérzeti és
meteorológiai alapokat tárgyalja. Erre építve is-
merteti a futés, hoellátás korszeru módozatait, a
futorendszerek kialakítását és méretezését. Meg-
felelo arányban kapott helyet az elso részben a futo-
rendszerek alkotóelemeinek családja, bemutatva
a korszeru futés, hoellátás megvalósításához kiala-
kított hotermeloket, holeadó kat, hoc.seréloket.
Foglalkozik továbbá az elso rész a futorendsze-
rek energiaellátási kérdéseivel, a gazdaságos üzem-
mód kialakításával, a futo és hoellátó rendszerek
szabályozásával. Bemutatja a távfutés lehetséges
megoldási módozatait és a különféle rendszerek
komplex méretezését. Ugyancsak megtalálhatók itt
a futorendszerekhez kapcsolódó építészeti kérdé-
sek, problémák megoldási lehetoségei is.
A második rész elso öt fejezete a levegotechnika
általános elméleti és gyakorlati kérdéseit tárgyalja.
E fejezetekben összegyujtöttük mindazokat az ál-
talános ismereteket, amelyek az egyes légtechnikai
rendszerek méretezéséhez, kialakításához adnak se-
gítséget. Ezek a fejezetek a gázok, a nedves levego
és a hang fizikájával, szerkezeti elemek kialakítá-
sával és méretezésévei, a szellozolevego meghatá-
rozásának módozataival foglalkoznak, továbbá a
szellozteto, légfuto, klimatizáló és ködteleníto rend-
szerek speciális kérdéseivel, kialakításával és mére-
tezésével. A második rész tárgyalja még az ipari
szelloztetés, a természetes szelloztetés elvi és gya-
korlati kérdéseit, valamint a levegotechnikában al-
kalmazott hutési eljárásokat. Ezt a részt is szabá-
lyozási és üzemeltetési kérdésekkel zárjuk le.
A kézikönyv harmadik részének két fejezete a
lakó- és kommunális· épületek, ipari és mezogazda-
sági épületek, valamint telepek vízellátásával, me-
legvíz-ellátásával és csatornázásával foglalkozik.
Az itt összegyujtött anyag megalapozza és kiegé-
szíti a témakörtel foglalkozó szakemberek isme-
reteit. Külön kiemeltük a témakörön belül a
szennyvíztisztítás kérdését, igazodva a környezet-
védelem fokozódó igényeihez. A harmadik rész
utolsó fejezete bevezetoül röviden foglalkozik a gáz
termelési kérdéseivel, és igen részletesen a szállítás
és elosztás, valamint a fogyasztás problémáival.
Mindhárom fejezet segítséget ad mind a tervezo-
 BEVEZETÉS
nek, kivitelezonek, mind az üzemelteto szakember-
nek.
Külön meg kell emlékezni az alkalmazott mér-
tékrendszerrol. A vonatkozó rendeletek értelmé-
ben a nemzetközi mértékrendszert (SI = Systeme
International) vettük alapul könyvünkben. A nem-
zetközi mértékrendszer alapegységei : hosszúság
(m), tömeg (kg), ido (s), homérséklet (K), -áram-
erosség (A). Az alapegységek felhasználásával le-
het a többi mértékegységet leszármaztatni.
A nemzetközi mértékrendszer következetes hasz-
nálata ma még igen sok nehézségbe ütközik. Igen
sok fizikai jellemzo újramérése volna kívánatos, és
ezek segítségével válna lehetové a többi leszármaz-
tatott jellemzo, ill. egység értékének, mértékegysé-
génekdefiniálása. Mivel ez a munka eddig csak kis
részben történt meg, kénytelenek voltunk a tech-
nikai mértékegységben definiált jellemzoket átszá-
mítani s az SI rendszerbe beilleszteni. Ezek termé-
szetes velejárója, hogy az átszámított értékek sok
esetben azonnal mutatják, hogy e jellemzok nem
újra mért, hanem csak átszámított értékek.
Ugyancsak ezek a problémák mutatkoznak a ta-
pasztalati (mért) adatokon nyugvó méretezési el-
járásokban is, amelyeket szép számban megtalá-
lunk szakterÜletünkön. Az eljárásokat kidolgozó
szerzok korábban technikai mértékrendszerben
dolgozva adták meg eredményeiket. Ezek újraér-
tékelését azonban általában még nem végezték el.
E könyv szerzoi sok adatot, táblázatot, méretezési
eljárást dolgoztak át, ültettek át nemzetközi mér-
tékrendszerre. Természetszeruleg minden adat át-
ültetésére nem vállalkozhattunk, így bizonyos ese-
XXIII
tekben kénytelenek voltunk egy-egy méretezési
módszert régi dimenziókkal megadni.
Összességében könyvünkrol azt mondhatjuk,
hogy teljes egészében SI mértékrendszerben ké-
szült. Lényegében minden táblázatot nemzetközi
mértékrendszerben állítottunk össze, így a gyakor-
latban szükséges adatok mértékrendszer tekinteté-
ben már nem jelentenek külön nehézséget.
Ismerve az egyik mértékrendszerrol a másik mér-
tékrendszerre való átállás nehézségeit, táblázatain-
kat többnyire kettos mértékrendszerben közöltük.
Ugyancsak az átállás megkönnyítése végett az el-
elméleti összefüggések után nem közlünk dimen-
ziót. Hiszen a felhasználó dönti el, hogy milyen
értéket milyen dimenzióval kíván helyettesíteni. Vi-
szont a konkrét számítási célra leszármaztatott ki-
fejezésekben az egyes jellemzoket dimenzióval ad-
juk meg, sot esetleg az összefüggés után is feltüntet-
jük a mértékegységet. Mindenkor az SI mérték-
egység áll az elso helyen, s a technikai mértékegysé-
get zárójelben adtuk meg.
A mértékrendszerrel kapcsolatosan külön fel kell
hívni a figyelmet arra, hogy nem követtünk el hi-
bát, ha a LJt homérséklet-külöabség mellett oC
jelet tüntettünk fel. A vonatkozó eloírások, szab-
ványok ezt megengedik, utalva arra, hogy a Kel-
vin- és a Celsius-skála beosztása azonos.
A kézikönyv minden fejezetéhez irodalomjegyzé-
ket csatoltunk, e jegyzékek a hazai gyakorlatban
legkönnyebben beszerezheto, fellelheto szakköny-
veket tartalmazzák. E jegyzékeket is abban a re-
ményben állítottuk össze, hogy ezekkel is az olvasó
segítségére leszünk. Hasonló elképzelés eredménye a
könyv végén található név- és tárgymutató is.
 A leggyakrabban használt jelölések

Hotechnika, futés, hoellátás

a %
Eu Jjkg
JjkgK
kWjm2m
PgajK
mjs
mmjs2
oC
°Ch
m2js
m2
kgjs
Wjm2K4
OCnap
WkJ
m2js
kl jkg
Wjm2K
Wjfn2 K
K(kgjh)
(m2jh)
(kcal) oc)oc)
(kcaljkg
(kcaljkg
(m2jh)
(kpjm2) oc)
(kcaljkg°C)
(kcaljm2hK4)
(kcaljh
(kcaljm2h°C)
(kcaljkg)
(kcaljm2h°C)
(kcaljhm2)
(kcaljhm2m) elnyelési (abszorpciós) tényezo
ep'
D
Ei
a,
BL
Fo,
Fr
Gr homérséklet-vezetési tényezo
h,
g,
B,
c,
p,
iA,
felület
Archimedes-szám·
fajlagos felületi hostabilitás
biztonsági felszálló
Biot-szám
biztonsági leszálló
fajho
sebesség
fajho állandó nyomáson
fajho állandó térfogaton
sugárzási tényezo
jellemzo méret
átméro
átengedési tényezo
hotehetetlenségi tényezo
diffúziós tényezo
emisszió (hosugárzás hoáramsurusége)
Euler-szám
Fourier-szám
Froude-szám
nehézségi gyorsulás
futési hofokhid
hutési hofokhíd
az idoegység alatt e1tüzelt tüzeloanyag mennyisége
Galilei-szám
Grasshof-szám
magasság
a helyiség hostabilitása
entalpia
fajlagos entalpia
kihasználási fok
hosugárzás energiaáram-surusége
dA hullámhossz-tartományban
hoátbocsátási tényezo
jellemzo méret
tömeg
tömegáram
hofok -modulus
Nusselt-szám
pótléktényezo
nyomás

..
 A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK xxv

dp, Pa (kpjm2) nyomásveszteség, nyomáskülön bség

P, W teljesítmény
Pe Peclet-szám
Pr Prandtl-szám
ej, Wjm2 (kcaljhm2) hoáramsuruség
/1q( r), Jjm2 (kcaljm2) egységnyi felületu fal hotartalom-változá.sa 't ido
alatt
Jjm2 (kcaljm2) egységnyi felületi fal hotartalom-változása végte-
len ido alatt
Q, J (kcal) hotartalom
Q, W (kcaljh) hoáram
LiQ('r), J (kcal) hotartalom-változás 't ido alatt
AQ=, J (kcal) hotartalom-változás végtelen ido alatt
r, Jjkg (kcaljkg) vízgoz rejtett hoje
R visszaverési (reflexiós) tényezo
R, JjkgK (kpmjkgK) gázállandó
R, m2KjW (m2hoCjkcal) hovezetési ellenállás
R, kgjs (kgjh) égéstermék tömegárama
Re Reynolds-szám

S, súrlódási nyomásesés
Pajm ( kP~n2 )
S, Wjm2K (kcaljm2h°C) hoelnyelési tényezo
1, KeC) homérséklet
Al, K (oC) homérséklet-különbség
Lllköz, oC közepes homérséklet-különbség
T, K abszolút homérséklet
Tsug,
K sugárzási homérséklet
U, Wjm2K (kcaljm2h°C) felületi hoelnyelési tényezo
u, mjs áramlási sebesség
V, m3 térfogat
V, m3js (m3jh) térfogatáram
W, mjs sebesség
x,y, z, m helykoordináták
2, nap futési napok száma
IX, Wjm2K (kcaljm2h°C) konvektív hoátadási tényezo
O:ö' W jm2 K (kcaljm2 h oC) összesített hoátadási tényezo
OCS Wjm2K (kcaljm2h°C) sugárzási hoátadási tényezo
P, ljK térfogattágulási együttható
y, Njm3 (kpjm3) közeg fajsúlya
b, m falvastagság, jellemzo méret
e, emissziós tényezo
e
közepes homérséklet-különbség korrekciós ténye-
zoje
c ellenállás-tényezo
fJ, Pas (kpsjm2) dinamikai viszkozitás
fJ hatásfok, megvalósulási fok
1J ,
túlhomérséklet (homérséklet-különbség valamely
homérséklethez viszonyítva)
x, Wjm2K (kcaljm2h°C) hoátbocsátási tényezo
A, WjmK (kcaljmh°C) hovezetési tényezo
A
súrlódási ellenállás-tényezo
A, m,fJ.m hullámhossz
'll, m2js kinematikai viszkozitás
e, kgjm3 suruség

..
 XXVI A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK

í, s (h) ido
ep felületelern besugárzási tényezoje felületre
(/> felület közepes besugárzási tényezoje felületre
(-) amplitúdó
e, oc ho mérséklet -ingadozás
ro, rad/s (rad/min) szögsebesség

Levegötechnika, hutés, kondicionálás

a elnyelési tényezo
a, m2/s (m2/h) homérséklet-vezetési tényezo
A, m2 felület, keresztmetszet
A, m2/Sabin teremabszorpció
Ar Archimedes-szám
Ei Biot-szám
e, mis sebesség
e, J/kgK (kcal/kg oC) fajho
ep' J/kgK (kcaljkg°C) fajho állandó nyomáson
ev, J /kg K (kcal/kg oc) fajho állandó térfogaton
C, J/kmólK (kcaljkmól°C) mólho
C, J/m3K (kcal/m30C) fajho egységnyi térfogatra vonatkoztatva
C, W/m2K4 (kcal/m2hK4) sugárzási tényezo
d, m átméro
d, m jellemzo méret
D, m átméro
D, cm2/s(m2/h) diffúziós tényezo
Eu Euler-szám
f,Fo Hz rezgésszám
F ourier-szá m
Fr Froude-szám
g, m/s2 nehézségi gyorsulás
G, OC nap hofokhíd
Gr Grasshof-szám
h, mm,m jellemzo méret
H, W/K (kcal/hoC) hostabilitás
i, J, kJ (kcal) entalpia
i, kJ /kg (kcaljkg) fajlagos entalpia
Ai/l1x irányjelzo
k, W/m2K (kcaljm2h°C) hoátbocsátási tényezo
k, g/m3, l/m3, m3/m3 koncentráció
K, g, I szennyezo vagy káros anyag
k, gis, I/s (g/h, ljh) szennyezo vagy káros anyagáram
1, m jellemzo méret
L, m jellemzo méret
L, db hangteljesítményszint, hangnyomásszint
Le Lewis-féle szám
m, I/h
kg
limin
kg/s
db/cm3 tömeg
n*
N,
n, tömegáram
molekulasúly
fordulatszám
légcsere-tényezo
keverési arány
irányjelzo
szemcseszám
 A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK XXVII

Nu % Wm
sm3jkg
NPa
mjs
gjkg
J/kg
mJW
m3
K (kcal)
jm2Kjkcaljm2hoC
js
jkg
Njm3
JjK
KeC)
1jK
Wjm2s/m2
JjkgK
(K) (kcal/kg)
(kgjkg)
(mjs)
(LE)(kcaljkg)
(kpjm2)
(kp
(kp/m3)
(kpmjkgK)
(kcaljK)
(kcal) s/m2) h torr)
(kcaljm2h) Nusselt-szám
gjm2
m3js (kcaljh)
mgjm3, sPa gjm3
(m3jh)(kgjm2
-m~
e
e,
Pr
Sh
K
T,
1J,
eP,
p,
Q,
q,
JPa
Q,
r,
'lJ,
S,
(kpjm2) ( kPjm2)
t, (kcal)
eC) nyomás, parciális nyomás
nyomáskülönbség
teljesítmény
Peclet-szám
Prandtl-szám
hotartalom
hoáram
hoáramsuruség
hotartalom-változás
hotartalom
irányítási tényezo
hoáram, transzmissziós veszteség (nyereség)
futo-, hutoteljesítmény
hotartalom-változás
rejtett ho, párolgásho
vízgoz-párolgásho O oC homérsékleten
gázállandó
Reynolds-szám

súrlódási nyomásesés

entrópia
portartalom
Schmidt-szám
Sherwood-szám
homérséklet
homérséklet-különbség
abszolút homérséklet
ido, idoállandó
sebesség
sebesség
fajtérfogat
térfogat
térfogatáram
sebesség
abszolút nedvesség
jellemzo méret
szemcseméret
jellemzo méret
akusztikai abszorpciós tényezo
konvektív hoátadási tényezo
térfogattágulási együttható
anyagátadási tényezo
fajsúly
jellemzo méret
átméro-tényezo
emissziós tényezo
porlasztási tényezo (fok)
fajlagos hutoteljesÍtmény
ütközési ellenállás-tényezo
dinamikai viszkozitás
hatásfok, megvalósulási fok
túlhomérséklet, homérséklet
fajhoviszony
 xxvm A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK

x, WjmZK (kcaljmz0C) hoátbocsátási tényezo

A, súrlódási tényezo
A WjmK (kcaljmh°C) hovezetési tényezo
A teljesítményszám
J. szállítási fok
A, % hutési fok
nedvesítési fok
fl, %
v, mZjs (mZjs) kinematikai viszkozitás
[;1, kgjm3 suruség
1jJ, % relatív telítettség
'IP nyomásszám
a fordulatszám-tényezo
1', s(h) ido
e amplitúdó, homérséklet-ingadozás
ep, % relatív nedvesség
ep mennyiségi szám

Vízellátás, csatornázás, gázellátás

A, m
Jm3jm3
JjkgK
mjs2
IN
Ijsha
Pa
kJ
mgjl
kJjkg
WjmZK
NjmZ m3K
K(kcaljkg)
(kcaljkg
jkg(kcal)
m2
ljs
ljdfo(kpjmZ)
kJjNm3
kJjNm3 (bar)(kcaljNoc)
oc)
(kcaljmzh
(kcaljNm3)m3oc)
oc) felület, keresztmetszet
E,
H,
, m3jm3 légköri nyomás
d,
COZmaxNm3jNm3
m3jm3 Nm3jNm3
COe1m biokémiai oxigénigény
COz, fajho
fajho állandó nyomáson
fajho állandó nyomáson egységnyi térfogatra
fajho állandó térfogaton
gömbölyu zárójelbe tett kémiai képlet: az égheto
gázkeverék alkotóinak elégetés elotti térfogatará-
nya
zárójel nélküli kémiai képlet: a nedves égéstermék
alkotóinak térfogataránya
zárójel nélküli kémiai képlet sz indexszel : a száraz
égéstermék alkotóinak térfogataránya
elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott
maximális szén-dioxid-koncentráció
elméleti égéstermék-mennyiségre vonatkoztatott
szén-monoxid-tartalom
átméro, jellemzo méret
átméro .
nyeloegység
ellenállás
fejadag
nehézségi gyorsulás
magasság
veszteségmagasság
égéstermék-hígítási tényezo
szállítómagasság
futoérték
égésho
entalpia
fajlagos entalpia
csapadékintenzitás
óránkénti csapolás ok száma
hoátbocsátási tényezo
 A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELÖLÉSEK XXIX

k m
K
KeC)
mis
%limin
kg
m
JJ/kg
(kcal)
g/kg
Pa(
m3/m3
kg/s
W
Nm3
m3/kg
N/m3
m3
Nm,
mg/l
Pa
J/kgK1m2 WsK
kp/m2)
(kg/kg)
K(kg/h)
(kcaljh)(kcaljm2
(kp/m3)
(kp
(kp/m2)
Nm3/Nm3
kJPa1/2/Nm3 (kp k oc)
m) oc)
m/kg°C)
m/kg munka
jellemzo
vízhozam
Wobbe-szám
bovített
tömeg
tömegáram
nyomás
sebesség légcsere-tényezo
hidraulikai
hotartalom
hoáram
fordulatszám
homérséklet
abszolút sugár
Nusselt-szám
méret, csohossz
Prandtl-szám
száraz relatív
homérséklet
méret
kiömlési
nyomásviszony
Wobbe-szám
terhelési
relatív egység
Reynolds-szám
molekulasúly
univerzális
térfogatviszony
tömegarány
gázállandó
túlnyomás,
hoáram, érdesség
gázállandó gázsuruség
tényezo
depresszió,
energiaáram nyomáskülönbség
Pa,
m3/hfo
gnm3
W
kJ/Nm3
m3/s, bar
Nm3/kmól (kp/m2)
(kcaljNm3)
m3/h sebesség,
ember
kémiai
térfogatáram
móltérfogat
térfogat
fajtérfogat
tökéletes
abszolút
gyújtási
fajsúly égési
égés sebesség
oxigénfogyasztása
aoxigénigény
tökéletes
lakósegyenérték
huzatszükséglet
gáztechnikai
fizikai nedvesség égés
minimális
egyenlotlenségi
normáltérfogat
hoátadási minimális
tényezo
normáltérfogat
ellenállási-tényezo
koncentráció
tényezo oxigénszükséglete
levegoszükséglete
xxx A LEGGYAKRABBAN HASZNÁLT JELOLÉSEK

dinamikai viszkozitás
"
'YJ

fajhoviszony, mólviszony
A.
csosúrlódási tényezo
}" W/mK (kcal/mhDC) hovezetési tényezo
A.
légellátási tényezo
p, N s/m2 (kps/m2) dinamikai viszkozitás
r, m2/s kinematikai viszkozitás
(!, kg/m3 suruség
~) lefolyási tényezo
T, s, d ido
cp, % relatív nedvesség
úl, mis ülepedési sebesség
 A leggyakrabban használt index ek

geod geodétikus
a eredo
motor
manometrikus
mechanikai
eloremeno
csökkeno
csatorna
atmoszferikus
meleg
mennyezet
adszorpciós
jég
ablak
goz
hocserélo
gáz
kazán
érdes
csapadék
gerincvezeték
eleje,
hatásos
határ közeg
kritikus
gravitációs
kondenzálódó
hutési
egyenértéku
mellék
megengedett
gazdag
ideális
gyulladás
leválasztott
fal
borda
elozetes
ember
egyenáramú
mértékadó
általános
belso
berendezés
keresztára
frakció
felületi
felso
elméleti
hasznos
hidrosztatikai
külso kezdeti
érezheto
indikált
fekete
ellenáramú
centrifugál
Carnot
forró
barometrikus
adiabatikus
évi
hálózati
forrási
félterhelés
kerületi
dinamikus
napl
levego
égéstermék
hideg
gyuru test
víz
hidraulikai
diffúzió
használati
futés
keveredési,
méretezési,
közeg
átlagos
környezet
befelé,
ajtó
elágazó
munkapont
közepes
abszorpciós
huto
látszólagos
füstgáz
épület
bekapcsolás
folyamatos
helyiség
átengedési
biztonsági
kifelé, m
is
relatív
fiziológiai
hipotetikus
égési,
folyadékégheto ú kilépo,
kevert
méro
befúvási,
víz
keringtetett leszálló
felszálló
kifúvási,
ind
M
id
ki
ker
kaz
m
mokey
ke
hu
huk
ho
hv
me
ér
er
mérga
kköz
eloz
Jmé
évi
kö
hip
kül
ép
ge
gforr
gy
hi
hhely
ha
há
gyu
fi
fr
ftharm
fut
közhfv
ffg
foly
lev
le
kimeno
hang mel
kr
meg
hangnyomás
harmatpont
leghidegebb
középhomérséklet I
konv
levr
konvekciós
 normál
nedves
visszatéro
száraz
utóhutés
rés
robbanási
univerzális
vona
zsalu
zárt
összes limisszió
tér
statikus
természetes
transz
szélsebesség
víz,
szÍvónedvesség
üzemszünet
por uZ
üi
vf
vg
szellozés tüüsz
vvon
vol
üj
w sZig
tszab-
tá
reflexiós
sugárzási
szigetelési
szakaszos
szelep
szegény
szellozo
nyomó
üzemi
XXXIInapsugár
radiátor
radiális
redukált
alaki
zárási
önfelszÍvó
szivattyú
tüzeloberendezés
túlhevítés
súrlódási
szállított
padló
támadott
rejtett
technikai
telítési
üzemido
védett
vÍzfelület
volumetrikus
optimális
tengely
tangenciális
tartály
szükséges
névleges
tégla
üresjárat
naplég
elpárologtató
párolgás
tágulási
tényleges
teljes
világítás zt
zá
zs stech
st
súr
té
túl
tsz tr
telA LEGGYAKRABBAN
te
telj
tég
szeg
sz
SZIV szabályozott HASZNÁLT viI
INDEXEK
ze
és távozóvízgoz
üvég
ág

j
Hotechnika, futés, hoelIátás
Szerkesztette:

Dr. Fekete Iván

. ,
 1. Hotechnika
Sunro: DR. FEKETE
Lektor: Homonnay Györgyné dr.
1.1. Hovezetés
Az a test, amelynek valamennyi pontjában a ho-
mérséklet azonos és egyenlo a környezo közeg ho-
mérsékletével, a hoegyensúly állapotában van.
A homérsékletmezo a testbe:Q térben és idoben ál-
landó. Ez az elméleti állapot a valóságban nem lé-
tezik, a testek homérséklete bizonyos térbeli elosz-
lást mutat. A homérséklet-különbség következté-
ben a testben hovándorlás megy végbe, a magasabb
homérsékletu pontokból az alacsonyabb homér-
sékletu pontok felé.
Ha a testben a hovándorlás idoben változó ho-
mérsékletmezoesetén megy végbe, nem állandósult,
instacionárius homérsékletmezorol, ill. instacioná-
rius hoáramlás jelenségérol beszélünk. A test a fo-
lyamat során tehát melegszik vagy lehul, ezzel ho-
tartalma változik. (Az instacionárius folyamat kez-
deti vagy rendezetlen állapotból rendezett állapot-
ba megy áto A rendezetlen állapot az az idoszak,
ami alatt a lehulés vagy felmelegedés az egész testre
kiterjed. A homérséklet-változás sebessége a test
egyes pontjaiban különbözo. A homérsékletmezo
erosenfügg a kezdeti állapottól. KiegyenIítodési fo-
lyamat következtében beáll a rendezett állapot,
amikor a homérséklet-változás sebessége a test
valamennyi pontjában gyakorlatilag azonossá vá-
lik.)
A homérsékletmezo idobeli változásának két
alapveto jellege lehetséges: a) a folyamatot a ki-
egyenlítodés tendenciája jellemzi, a homérséklet-
mezoidoben állandóvá válik; b) a folyamat perio-
dikus,a homérsékletmezo idoben periodikusan vál-
tozik.Az a) esetben nem állandósult, instacionárius
jelenségrol,ab) esetben kvázistacionárius folyamat-
róIbeszélünk.
Az instacionárius és kvázistacionárius hovándor-
lás folyamata a testek lehuléséveI, ill. felmelegedé-
séveI,hotartalom-változásával kapcsolatos. Állan-
dósult hovándorlás folyamán a testek homérsék-
let mezoje idoben állandó, hotartalmuk változat-
lan.
A hovándorlás összetett folyamatának három
részjelenségét, a hovezetést, hosugárzást és kon-
,
vekcióshoátadást ~ következo fejezetek tartalmaz-
3·
IVÁN
zák. A test és környezete közötti hovándorlás fo-
lyamán az egyes részjelenségek szoros kapcsolat-
ban állnak egymással.
1.1.1. A hovezetés
iilstacionárius esetei
Ez a fejezet a hovezetés instacionárius jelenségé-
nek néhány különleges esetét tartalmazza szilárd
testek esetében. (A kvázistacionárius folyamat egyes
eseteit az 5. fejezet tárgyalja.)
Itt kizárólag azokat az eseteket ismertetjük, ame-
lyek a következokkel jellemezhetok:
- a jelenség hoforrásmentes ;
- a jelenség kezdetén a test és környezete a ho-
egyensúly állapotában van (a test valamennyi pont-
jának homérséklete azonos és egyenlo a környezo
közeg homérsékletéveI, kezdeti feltétel) ;
- a jelenség kezdetén a test egész határoló felü-
letének, ill. környezo közegének homérséklete ug-
rásszeruen megváltozik, és a jelenség folyamán a
továbbiakban állandó marad (határfeltétel) ; az
ugrásszeru homérséklet-emelkedés a test felmelege-
déséveI, a homérséklet-csökkenés annak lehulésé-
veljár;
- a hovezetés jelensége egydimenziós, a szilárd
test alakja egyszeru geometriai forma;
- a test anyagjellemzoi állandó értékek;
- a hocsere a környezo közeg és a test között ál-
landó hoátadási tényezo mellett megy végbe;
- a vizsgálat tárgya az instacionárius jelenség
rendezett állapota.
A hovándorlás jelenségének idobeli változásával
kapcsolatban három kérdés merül fel:
a) homérsékletmezo idobeli változása;
b) hoáram idóoeli változása;
c) a test hotartalmának (a környezettel kicserélt
homennyiségnek) idobeli változása.
Ezek számítása a következok szerint lehetséges.
4 HOTECHNIKA

A homérsékletmezo idéSbeli változását héSforrás- A homérsékletmezo (1-1), (1-2), (1-3) differenciál-

mentes szilárd testekben Fourier szerint leíró diffe- egyenletének megoldása a homérsékletet mint a
renciálegyenlet hely és ido függvényét adja meg:
sík fal esetében:
t= fen, -,;). (1-5)
(1-1)
at _-a
a-,; ax2+ a2t
(a2t ay2+ a2t).
az2 '
henger esetében : Ezen függvény hely szerinti derivált ja (:~) és a
Fourier-törvény [1. az (1-4) összefüggést] alapján a
(1-2) hoáram meghatározható a test egyes pont jaiban,
a-,; ar2
at =a (a2t +!r .arat) .' az ido függvényében:
gömb esetében:
O=f(n, -,;). (1-6)

a-,; ar2 +~.

r ar (1-3) A hoáram idobeli változásának .iellegét a test fe-
at =a (a2t at) '
lületén az 1-1. b) ábra szemlélteti.
Hotartalom-változás. A test -r: idéS alatti hotarta-
ahol t homérséklet; -,;ido; a=~ a test homérsék-
ce lom-változása (a környezettel kicserélt ho mennyi-
let-vezetési tényezoje; A. a test hovezetési tényezoje; sége) a test felületén számított hoáram ido szerinti
c a test fajhoje; e a test surusége; x, y, z, r hely- integrálja:
koordináták.
A differenciálegyenlet analitikai megoldása (a ho-
mérséklet mint a hely és az ido függvénye) néhány
egyszeru alakú testre, különbözo peremfeltételek és
=J
L1Q(-r:)
O
Ofel d-,;. (1-7)
a bevezetoben felsorolt egyéb feltételek mellett az [A felületi hoáramot az (1-4) összefüggés adja a fe-
1.1.1.1. és 1.1.1.2. pontban található. A homérsék- lületi helykoordináták helyettesítéséveI.] Végtelen
let idobeli változásának jellegét a test egyes pont- ido alatt a test hotartalom-változása a tk közegho-
jaiban meIegedés esetén az 1-1. a) ábra szemlélteti. mérséklethez és te kezdeti homérséklethez tartozó
A homérsékletek aszimptotikusan közelednek a tk hotartalmak különbsége:
közeghomérséklethez.
A böáram héSforrásmentes szilárd testekben a ~
Fourier-törvény szerint számítható:
L1Q~= f Ofel d-,;=VeC(tk-te), (1-8)
0= -A. an
at A, (1-4) o

ahol Va test térfogata.

ahol O hoáram ; A. a test hovezetési tényezoje; :~ ho- A hotartalom-változást az 1-1. b) ábra görbéje
mérséklet-gradiens a hoterjedés irányában; A felü- alatti terület jellemzi. Idobeli változását az 1-1. c)
ábra tünteti fel. A görbe aszimptotikusan közele-
let a hoterjedésre meroleges irányban.
dik a L1Q~ értékhez.
A gyakorlati számításokat a t homérséklet he-
lyett a tk közeghomérséklethez viszonyított
{)= t- tk túlhomérséklettel célszeru végezni.

1.1.1.1. Elhanyagolható belso hoellenállású

testek
aj hj ej
Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1.1.
1-1. ábra. a) A homérséklet idobeli változása
a test felmelegedéseesetén
pontban felsorolt feltételeken túl a következok jel-
lemzik:
te a test kezdeti homérséklete; tk az ugrásszeruen mell-
változott közeg homérséklet - a test kezdeti homérséklete és a környezo kö-
b) A hoáram idobeli változása a test felületén zeg homérséklete -r:=0 pillanatban azonos (kezdeti
Qfel felületi hoáram
feltétel) :
c) A test hotartalmának idobeli változása (1-9)
 HOVEZETÉS 5

- a környezo közeg homérséklete l'= O pillanat-

ban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben ál-
landó marad (harmadfajú peremfeltétel) :
tk=állandó oC; (1-10)
- a test hovezetési tényezoje igen nagy (hoellen-
állása elhanyagolhatóan kicsi):
A_oo;
- a test és környezete közötti hoátadási ténye-
ahol G=:; a test hocserében részt vevo A felületé-
bol, I jellemzo méretébol és V térfogatából képzett
tényezo; Bi és Fo értelmezése az (1-12), ill. (1-13)
szerint.
Különbözo egyszeru testek hocserére jellemzo
méreteit, a Biot- és Fourier-kritériumok értelme-
zését az 1-1. táblázat tartalmazza.
(1-11) Hoáram a test felületén:
<x

zovéges értéku. (1-16)

A jelenséget a Biot-kritérium kis értéke jellemzi:
Hotartalom-változás a testben l' idotartam alatt:
Bi= ~ 1-0, (1-12)
LlQ(l') = 1- e-G· Bt· Fo (1-17)
ahol a felület és a környezet közötti hoátadási té-
<x
LlQ~ '
nyezo; A a test hovezetési tényezoje; I a test jel- ahol ilQ~=Vec1)e J(kcal) (1-18)
lemzohosszmérete.
A gyakorlatban a Bi«O,l esetek tartoznak ide [1.az (1-8) összefüggést és az 1-2. ábrát].
(pl. a hoterjedés irányában kis méretu fémtestek,
LlQ(l') ti" k' h 'd" I h"
valamint kevert folyadékot tartalmazó tartályok). LlQ~ azt eJezl 1, ogy l' 1 o a att a test otar-
A jelenség idobeli lefolyását a Fourier-krité-
talom-változása hányad részét teszi ki a l'= 00 ido
rium (1.a 2.8. pontot) jellemzi:
alatti hotartalom-változásnak [1. az 1-1. c) ábra
a jobb oldali ordinátáját].
Fo=pl', (1-13) A test l' ido alatti hotartalom-változása (1-17)
ahol a= ~ a test homérséklet-vezetési tényezoje, alapján:
ce
m2/s (m2/h). LlQ(l') = LlQ=(l_e-G·Bi-FO) J(kcal) (1-19)
Homérsékletmezo (testhomérséklet) : AQ = az (1-18) összefüggésseI adott.
I)(l') -~T

y=e e Vec , (1-14) Néhány egyszeru test ()o~l')

e homérséklet-változá-
aholl)(l') a test túlhomérséklete a környezo közeg
homérsékletéhez viszonyítva l' idoben, oC; 1)e a test sát, Q(l') hoáramát és ~~~) hotartalom-változását
túlhomérséklete a környezo közeg homérsékleté- kifejezo összefüggést az 1-1. táblázat, a homérsék-
hez viszonyítva a folyamat elején, oC (1-2. ábra); let-változás és hotartalom-változás számítóábráját
A a test hocserében részt vevo felülete, m2; Va test az 1-3. ábra tartalmazza.
térfogata, m3; hoátadási tényezo a test felületén,
<x
Folyadékkal töltött tartály felmelegedését vagy
W/m2K (kcal/m2h°C); e a test surusége, kg/m3; lehulését az elozo összefüggésekkel lehet számítani,
c a test fajhoje, J/kgK (kcal/ki.°C); l' ido, s (h).
Kritériumos formában: l'
2I5
I
,~ " ...••.
I '0.999
0.998 0,98
(]
3 o 68' f2 7
/' 997
-- 0.5
0,99 ,1{) (r)
d7 Afl_
0,8
qal 1)(l') =e-G.Bt.Fo,
7 (1-15) - ~99S
ag7
OPOfO 1)e ~$5

a) b)
1-2. ábra. Túlhomérséklet értelmezése 1-3. ábra. Elhanyagolható belso hoellenállású testek homér-
aj lehlilés; bJ felmelegedés séklet-változása (baloldali ordináta) és hotartalom-változása
).- -; ot véges érték; Ei-O (Bi«O,1) Uobb oldali ordináta)
 6 HOTECHNIKA

1-1. táblázat. Egyszeru alakú, elhanyagolható belso hoellenállású testek homérséklet-változása,

felületi hoárama és hotartalom-változása, a környezo közeg ugrásszeru homérsékletváltozása következtében

i)
- -
Oe
-r
LlQ=
3T /
, ro2
...
~~
-
Gömb
Kocka
Henger
6o2aOee-3Bi.Fo
1 :--
I L2
Rúd3I II 2A. o/2
-J4.-!~A 2aoA.
a3aAR
4R2n
-2RnL 4oL
R3n
6o2 /T
4R2nat}ee-3BI.Fo
l_e-Bi.Fo
lJ' e-Bi.Fo
o3
2A.aOee-Bi.Fo
I 2RnLaOee-2Bi.Fo
-R 4a-R
-r
oO •....•. e·-2BI.Fo
2o/2
I l_e-2BI.Fo
4oLaf).ee-2BI.Fo I
--r
ao2L
R2nL iR2
/
l_e-3Bi.Fo
Oe-3Bi.Fo
I
Test T

c) (~rT
GrT ~
Q(r), ~cal/h)

mindössze az (x hoátadási tényezo helyett a tartály
k hoátbocsátási tényezojével k~ll számolni. A már
felsorolt feltételezéseken kívül ez a számítás figyel-
men kívül hagyja a tartály tömegét.
1.1.1.2. Véges belso hoellenállású
és felületi hoátadási ellenállású testek
Az ebben a pontban szereplo eseteket az 1.1.
pontban felsorolt feltételeken túl a következok jel-
lemzik:
- a test kezdeti homérséklete és a környezo kö-
zeg homérséklete -r=0 pillanatban azonos (kezdeti
feltétel) :
te=tkIT=o oC; (1-20)
- a környezo közeg homérséklete -r=0 pilla-
natban ugrásszeruen tk értékre változik és idoben
állandó marad (harmadfajú peremfeltétel) :
tk=állandó oC; (1-21)
- a test A hovezetési tényezoje, valamint a test és
környezete közötti (x hoátadási tényezo véges értéku.
 HOVEZETÉS 7

1-2. táblázat. Mn=f (Bi) értékei a végtelen kiterjedésli sík fal homérsékletmezojének számltásához

Bi M, M, M, M. M.

o 14,1372 0,8603
1,5708
6,2927
6,2991
6,3148
6,3923
6,3770
6,4224
6,2959
15,7460
12,6218
12,8678
12,6139
0,0000
6,1864
6,2845
6,2895
15,7105
12,5696
12,5665
I 0,9882
0,4328
0,5218
0,5932
0,7506
0,7910
0,8274
0,2425
0,2791
0,3111
0,6533
0,7051
1,0769
1,3978
1,3766
1,3496
1,4149
.10,9956
10,8172
10,0949
10,2003
10,7832
15,7118
9,4333
6,5097
9,4311
9,4354
9,4459
15,7207
6,3305
15,7270
6,3461
6,3616
6,4074
9,4879
9,9667
6,5783
7,6647
15,7131
9,4565
15,7334
9,4983
15,7524
9,5087
9,5190
9,5293
9,8119
7,1263
7,4954
15,7397
15,7650
15,8336
15,9536
9,5801
15,8026
15,8945
12,5711
12,5727
3,1731
12,5743
12,5902
12,5981
12,6375
12,6453
12,7223
12,9352
12,6841
12,5823
12,6296
12,9988
0,0447
0,0316
0,0998
0,0774
0,0893
0,0632
0,1987
0,1410
1,3138
1,1925
1,264613,8666
13,8048
1,4289
1,4729
1,540013,2142
13,9094
7,8540
9,4256
6,2841
6,2835
6,2833
9,4258
6,2848
6,2838
9,4254
9,4248
6,2832
9,4249
15,7082
15,7085
15,7083
15,7086
15,7092
15,7081
15,7080
12,5672
12,5680
3,1416
12,5670
12,5667
12,5668
12,5664
1,4961
1,5451
1,5325
10,3898
10,5117
10,6543
10,0339
10,1502
10,7334
4,6353
4,5979
4,1746
4,1116
4,0336
4,2264
4,2694
4,3058
9,4775
6,4373
9,8928
6,8140
3,9352
3,8088
9,7240
15,7143
9,4670
15,7587
15,7713
6,9924
9,6296
6,7040
7,1806
7,2281
7,3959
7,6057
7,7259
16,7691
7,7012
17,0026
7,0640
16,0654
16,1177
6,9096
16,0107
16,1675
16,2147
16,4474
3,1606
3,1668
3,2341
12,6060
3,3204
12,7966
13,0584
13,1660
13,4078
13,1141
13,5420
13,7085
9,4252
9,4250
9,4290
3,1441
3,1429
3,1448
3,1435
3,1419
3,1543
1,5552
10,8871
10,8606
4,6543
7,7764
7,7573
13,9981
1,5202
4,6202
4,4255
4,4915
16,2594
16,5864
16,8794.
16,9519
3,2039
3,2636
3,3477
3,2923
3,3744
3,5422
4,7124
17,2788
3,1422
1,5514
4,6658
17,1093
13,9644
4,5615
3,6436
3,4003
3,4256
9,4269
3.1479
17,0686

A jelenséget a Biot-kritérium [1. az (1-12) össze- 1.1.1.2.1. Végtelen kiterjedésli sík fal
függést]közepes értékei jellemzik. A gyakorlatban
Homérsékletmezo. A fal tetszoleges x helyzetu
aBi számértékének O.l«Bi«l00 intervalluma tar- síkjában (1.az 1-4. ábrát):

tozikide. Az idóoeli lefolyásra a Fo= ~ l' kritérium

(1.2.8. pontot) jellemzo.

l__
8 HOTECHNIKA

t
ahol Mn=f(Bi)=f(i lJ, számértékeit az 1-2. táblá-
zat tartalmazza;

A =. 2 sin Mti
n sm Mn eos Mn+Mn
- f(Bi) (1-23)

számértékeit a Biot-kritérium függvényében <J.Z 1-3.

táblázat tartalmazza.
A fal felületén (x= ± 1) : x +x

1-4. ábra. Homérsékletmezo végtelen kiterjedésÜ sík fal le-

A felületi homérsékletek gyakorl.ati meghatározá- hulése esetén
sára alkalmas az 1-5., 1-6., 1-7. és 1-8. ábra . .:lés ~ véges érték (O,I<Bi<IOO)

.( . TJ~O
'V(!f,
--,y;- o, 1
i
0,2

0;3

0;4

0;5

0,6
-
0;7

aB
ag

7,04001 0,05 141 0,5 5 10 SO 100

Fo
1-5. ábra. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal felületén
x/l=l; 0.001 <Fo<100; O,I<Bi<IOOO

. ~

- ~5 1 5 10 50

1-6. ábra. Homérséklet végtelen kiterjedésu sik fal felületén

x/l=l; O.l<Fo<IOOO; O,OOI<Bi<O,1
700 SOO 1000
fO
 HOVEZETÉS 9

1-3. táblázat. A,,=C (Bi) értékei a végtelen kiterjedésu sík Cai hömérsékletmezöjének számításához

Bi A, A, A. A, A.

-0,0000
-u,0003 1,0000
1,2732
1,0004
1,0008
1,0015
1,00200,0075
-0,0001
0,0001
-0,1069
-0,1115
0,2546
0,1340
-0,0901
-0,1015
0,1291
0,0000
-0,0016
-0,0535
-0,0032
0,0013
0,1959
0,0007
0,0050
-0,0040
-0,0048
0,1588
0,0063
0,0289
-0,0064
-0,0056
-0,0072
0,0626
0,1740
-0,0080
-0,0119
0,0241
0,0184
0,0003
0,0005
-u,0000
1,0002
-0,0002
-0,0000
-0,4244
-0,1819
-0,1759
-0,1779
-0,1621
-0,1718
-0,1803
-0,1141
-0,1132
-0,1791
1,05810,1379
0,1405
0,2502
0,1365
0,1182
0,2472
0,2535
0,1394
0,1415
0,2394
-0,3880
-0,0197
-0,3812
-0,0004
-0,1246
-0,0045
-0,0795
-0,1309
-0,0013
-0,0024
-0,0022
-0,1174
-u,1514
-0,0676
-0,0067
-0,0089
-0,0583
1,0813
1,07010,0025
0,0768
0,1072
0,0881
0,0038
0,2320
0,2039
0,0828
0,0148
-0,0873
-0,3722
-0,3442
-0,1089
-0,0006
-0,0366
-0,0483
-u,0876
-0,0018
-0,0132
-0,01
1,09180,0010
0,0543
0,ü701
0,0040
0,0243
-0,1403
-0,3604
-0,1282
-0,3215
-0,0991
-0,0196
-0,0589
-0,0231
-0,0427
-0,0153
-0,0750
-0,0300
-0,0175
1,11920,0124
-0,1517
-0,0414
-0,0217
-0,0157
-0,0318tO
0,0087
0,1396
0,0451
0,0335
0,0112
0,0379
0,0100
0,0351
0,0423
0,0667
0,0466
-0,0002
-0,0000 1,0030
1,0065
-0,0009
--0,0004
1,0012
-0,0008
-0,0012
-0,0020
1,2727
1,2723
1,2728
1,2730
1,2731
-0,4232
-0,4217
-0,4227
-0,4239
-0,4198
-0,4237
-0,1157
-0,1808
-0,1098
1,0312
1,0450
1,0159
-0,0381
-0,4084
-0,0555
-0,0719
1,2403
1,0130
-0,1025
-0,0158
1,2287
1,1016
1,1107
1,2478
-0,1154
-u,0008,I 1,1537
1,1784
1,2569
1,2532
1,21020,0004
0,2517
0,2526
-0,3934
-0,119
0,0196
0,2104
0,1861
0,1154
-0,2013
0,0848
0,00tO
0,0002
0,0020
1,2717
1,2699
-0,4147
1,25980,2539
1,2677
1,00990,0030
-0,2881
-0,2367
1,2612 I I

I
I
\\

A fal szimmetriasíkjában (x=O): (A mZ falfelület esetén a következo értékek A-szo-

rosát kell venni!)
A fal tetszoleges x helyzetu síkjában (1. az 1-4. áb-
(1-25) rát) :

A szimmetriasík homérsékleteinek gyakorlati szá-

mítására használható az 1-9. és 1-10. ábra.
Hoáramsííruség (hoáram egységnyi falfelületen).
i
q(x, -r)=1}e ~ ,,=1 A"M" sin (M~~. ) e-M'
(kcalíh
Fo
m2).
W/m2
(1-26)
 10 .0,00050,001
0,005 o,Ot HOTECHNIKA
0,0001
tt!'(il,7:)~ 0,6

1,0
0,7
AS
0,9

8i

1,0

1
0." 1••
I~ ,
'0.3

0,1,

v'(tl,T) O)
-~
e
, ~"
0;0

0,2

43
~4
0,5
,-
1-7. ábra. Homérséklet

-,-

"
- 0,05 0,1

végtelen kiterjedésu sík fal felületén

xll= 1; 0,0001 <Fo< 1,0; 0,1 <Bi< 1,0
,

Bm
0,5 1
Fo

~6
0,7

0,8

49

~OM001 0;0005 14001 0,005 0,01 0,5 1

Fo

1-8, ábra, Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal felületén

xl/=I; 0,0001 <Fo<I,O; 2<Bi<90

(A jelölések értelmezését 1. az elozo, Homérséklet- (A mínusz elojel azt fejezi ki, hogy a hoáram ezen
mezo c, bekezdésben,) a felületen - x irányú!)
Hotartalom-változás az egységnyi felületu falban,
A fal egyik felü/etén (x= -/ vagy x= +/): T idotartam alatt (a két határoló felületen -r: idotar-
tam alatt két irányban összesen átvándorolt ho-
mennyiség) :
q'( + 1, T )_-'1 ~ ""'"
~ AM' W/ m 2
i
- 'U e / n~1 " n SIO
M ne_M2,n Fo

(kcal/h m2), (1-27) LJq(-/,+/,-r:) An sin Mn(l_e-M; 'Fo), (1-29)

LJq= n-I Mn

ahol LJq==2/ec-&e J/m2 (kcal/m2) (1-30)

q( -/
,
T)= --& ~ iAM
e / n=l II 'n
sin Mne-M~' Fo W/m2
az egységnyi felületu fal hotartalom-változása vég-
(kcal/hm2). (1-28) telen ido alatt (azaz az egységnyi felületu fal kezdeti
 HOVEZETÉS 11

0,0
ahol erf a Gauss-féle hibaintegrál [erf(x) értékeit 1.
1r
V(O,r) 0,1

0,2
az irodalomban szereplo Pattantyús: Gépész- és vil-
lamosmérnökök kézikönyve 1. kötetében].
0,3 A Fourier-szám értelmezése végtelen félteret
0,4 kitölto testre:
0,5
0,6 (1-32)
0,7

0,8

0,9
a=-Ah"a test
ce
om érse'klet-vezetesl
'" tenyezoJe,
". m2/ s
7,0 0,050,f Ml S 10 IIJffKJ
(m2Jh). A Biot-szám értelmezése végtelen félteret
Fo kitölto testre:
1·9. ábra. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmet-
oc
riasíkjában (1-33)
xl/=O; O,05<Fo< 100; 0,1 <Bi<IOOO Bi=J. x.
Szokásos másik formula :
hotartalma a tk homérséklethez viszonyítva). (A je-
löIésekmagyarázatát 1. az elozo, Homérsékletmezo
c.bekezdésben.)
A hotartalom-változás gyakorlati számítására al- {je 'l') =erf( Y 4a'l'
{}(x, _x_) +
kalmasaz 1-11. ábra.

1.1.1.2.2. Végtelen félteret kitölto test

Homérsékletmezo. A test felületével párhuzamos,

attóltetszoleges x távolságú síkjában: A gyakorlati számításhoz az 1-12. ábra alkalmazha-
tó.
A testfelületén (x=O):
{}
{}(x, -er
e 'l') _ f(_l Fo ) +
2r./_

+[l-erf( 1 +BiYFo)]e(Bi+Bi2.FO),
2Y Fo (1-31)

0,0
101 5
rUi
500 700
--
~-
v (O,TJo.l
ve 7

0,2

tp
D,~

0,5
,
f---
0,6

0,7

rooo
Fo

1-10. ábra. Homérséklet végtelen kiterjedésu sík fal szimmetriasíkjában

xl/=O; 0,1 <Fo< 1000; 0.001 <Bi<O,1
 12 HOTECHNIKA

~(-I,tl,T) Hotartalom-változás. A test hotartalom-változá-

"q~- ~--
1,0
sa 1: idotartam alatt planimetrálással egyszeruen
0,9 meghatározható, ha a 4(0, 1:) hoáramsuruség görbé-
0,8 jét néhány 1: értékre kiszámítva megrajzoljuk. A gör-
0,7 .~ be alatti terület szolgáltatja a test egységnyi felületu
0,6 hotartalom-változását 1: ido alatt:
0,5
0,4 Llq(O, 1:)= AT J/m2 (kcalfm2) (1-38)
OJ3

0,2 (1-13. ábra).

(1,1
aD
70-5
1.1.1.2.3. HomérsékJetmezo meghatározása
véges különbségek módszerével (Schmidt-módszer)
1-11. ábra. Hotartalom-változás végtelen kiterjedésu sík fal- végtelen kiterjedésUDek tekintheto sík fal esetében
ban
A módszer a folytonos jelenséget térben és ido-
Amennyiben az erf(x) értékei táblázatban nem ta- ben ugrásszeru folyamatok sorozatával közelíti
lálhatók meg, a felületi homérséklet közelíto szá- meg. Az alkalmazás feltételei megegyeznek az
mítása: 1.1.1.2. pontban felsoroltakkal, azzal a különbség-
1 gel, hogya test kezdeti homérséklet-eloszlása tet-
(1-36) szoleges, és a jelenség a fal szimmetriasíkjára nem
szükségképpen szimmetrikus.
A módszer feltételezi, hogyahomérsékletmezo
bizonyos Lh idotartamokon belül állandó, és azok
Hoáramsuruség (hoáram egységnyi felületen) a eltelte után ugrásszeruen változik az egész testben.
test határoló felületén (x=O). (A m2 felület esetén A térbeli eloszlást illetoen a módszer feltételezi,
a következo érték A-szorosát kell venni!) hogya homérséklet a fal Llx vastagságú rétegeiben
lineárisan, a réteghatárokon ugrásszeruen válto-
zik. Az ido- és térbeli ugrásszakaszok között fenn-
q(O, 1:)= - oc Oe [1- erf( y a1: (~ r) ] e/lT(-iY álló összefüggés:
W/m2 (kcalfhm2), (1-37)
Ll1:= (~;2
s (h), (1-39)
ahol hoátadási tényezo a test és környezete kö-
oc ahol Ll1: idoköz,s (h); Llx a fal rétegvastagsága, m;
zött, W/m2K (kcalfm2h oc); A a test hovezetési té- a= ~ a fal homérséklet-vezetési tényezoje, m2/s
nyezoje, W/mK (kcalfmh°C); a többi jelölés ma- ce
gyarázatát 1. az (1-31) és (1-32) összefüggés után. (m2/h).

0,0

-I(x,T)
~0,1
0,2

0,3

0,4

0,5

a6

0,7

S 70 50
BlflO
1-12. ábra. Végtelen félteret kitölto test homérséklete
 HOVEZETÉS 13

A feladathoz illeszkedo tetszoleges L1-r idoköz szekötése az l' pontot, 1 és 3 összekötése a 2' pon-
felvétele meghatározza L1x értékét, ill. tetszoleges tot, 2 és 4 összekötése a 3' pontot, 3 és b összeköté-
L1x felvétele meghatározza L1-r értékét, 1. az (1-39) se a 4' pontot, A és l'összekötése a O' és a' pontot,
össl.efüggést. Minél kisebb rétegvastagságot válasz- B és 4' összekötése az 5' és b' pontot eredményezi.
tunk, annál jobban közelíti a homérsékletmezo ug- A O', 1',2',3',4' és 5' pont összekötése egyenesek-
rásszeru változása a tényleges, folyamatos válto- kel, adja a homérséklet-eloszlás új vonalát, L1-r ido-
zást. A muveletek elvégzése természetesen annál köz eltelte után. A szerkesztést hasonlóan végezzük
nehézkesebbé válik. a következo L1-r idoközre, de most a 0'-5' homér-
A módszer alkalmazását szerkesztési eljárással sékletvonalat tekintjük adottnak. Így nyerjük az
az 1-14. ábra szemlélteti. A falat L1x vastagságú O", 1", 2", 3", 4" és 5" homérsékletvonalat. A szer-
rétegekre osztjuk, az elso és utolsó réteget· L1x/2 kesztést tetszoleges számú L1-r idotartamra hason-
vastagságúra választ juk. A határoló felületek elott, lóan foly tat juk tovább. Különbözo anyagokból
tolük L1x/2 távolságra segédsíkot veszünk fel (szag- álló, több rétegu fal esetében az abszcisszatenge-
gatott vonal). A környezo közeg homérsékletvo- lyen L1x helyett L1x/A értékeket kell feltüntetni.
nalán (tk), a falfelülettol A/oc távolságra felvesszük
az A és B pontot (a A/a. vastagságú falréteg a felü-
leti hoátadási ellenállást reprezentálja; A a fal ho- 1.1.2. A hovezetés
vezetési tényezoje, oc a hoátadási tényezo a fal és a stacionárius esetei
környezet között). Megrajzoljuk a fal te kezdeti
homérséklet-eloszlását (O, 1, 2, 3, 4, 5 vonal). A O
pontot A-val, az 5 pontot B-vel kötjük össze. Ez a fejezet a hovezetés stacionárius jelenségének
A szaggatott segédvonalakon az a és b segédponto- néhány esetét tartalmazza, szilárd testek esetében,
kat kapjuk. A L1-r idoköz eltelte után ugrásszeruen a következo feltételek mellett:
beálló új homérsékletvonal szerkesztése: a és 2 ösz- - a jelenség hoforrásmentes ;
- a hovezetés jelensége egydimenziós, a szilárd
test alakja egyszeru geometriai forma;
q(o,r) - a test anyagjellemzoi állandó értékek;
4q(o,r)-Ar - a környezo közeg és a test közötti hoátadást
nem vizsgáljuk;
- a szilárd test hoáram irányában vett két kü-
lönbözo felületén adott a homérséklet, amely ido-
ben állandó.
A hovezetés jelenségével kapcsolatban az elobbi
r feltételek esetén a következo problémák merülnek
fel:
1-13. ábra. Végtelen félteret aj homérséklet-eloszlás a testben (homérséklet-
kitölto test hotartalom-változása mezo);
b J hoáram nagysága.
Ezek a következok szerint számíthatók.
Homérsékletmezot hoforrásmentes szilárd testben
Fourier szerint leíró differenciálegyenlet
sík fal esetében:
82t 82t 82t
8x2+ 8y2+ 8x2=0; (1-40)
henger esetében:

82t
Sr2
+~. 8t -O'
r 8r - ,
(1-41)

gömb esetében:

(1-42)
1·14.ábra. Homérsékletmezo szerkesztése Schmidt-módszer-
rel, végtelen kiterjedésu sík falban ahol t homérséklet; x, y, z, r helykoordináták.
14 HOTECHNIKA

Hoáram hoforrásmentes szilárd testben a Fou- t

rier-törvény szerint: ti
t3
Q=-A on
ot A, (1-43)
t-IW't,'2
ahol Q hoáram; A a test hovezetési tényezoje;

:~ homérséklet-gradiens a hoterjedés irányában;

A felület a hoterjedésre meroleges irányban.
A homérsékletmezo (1-40), (1-41), (1-42) diffe-
renciálegyenletének megoldása a homérsékletet a
hely függvénye ként állítja elo: 1-15. ábra. Homérsékletmezo
több rétegu sík falban
t=f(n). (1-44)
vetítjük a 1éptékhelyes falszerkezet réteghatáraira
A homérsékletfüggvény hely szerinti deriváltja, (C és D pont). Az így kapott pontok egyenesekkel
való összekötése adja a tényleges homérsékletvona-
(:~1 a Fourier-törvény [(1-4), ill. (1-43)] alapján lat (A-C-D-B vonal).
meghatározza az idoben és hely szerint állandó ho- A (j/A rétegvastagságok meghatározásához az
áramot. 1-16. és 1-17. ábra használható.
Hoáram:
1
1.1.2.1. Több rétegu sík fal Q=~(tI-t"+I)A W (kcal/h), (1-47)
2-;--.!.
1=1 Al
Homérsékletmezo. Az í-edik réteg homérséklete
az i- 1-edik réteggel érintkezo felületen: ahol {Ji a réteg vastagsága, m; Ai a réteg hovezetési
tényezoje, W/mK (kcal/mh°C); A a fal hoáram
irányára meroleges felülete, m2• A többi jelölést l.
az 1-15. ábrán.
(1-45)

1.1.2.2. Több rétegu hengeres fal

vagy

_
iI
{JI
Al ( ) oC 6
Homérsékletmezo. Az i-edik réteg homérséklete
az í-1·edikréteggel érintkezo felületen:
tl-t"tl+~ tl-/,,+I , (1-4 )
2-;~
1~1 Al
(1-48)
ahol i a rétegek sorszáma; n a rétegek száma; {Ji ré-
tegvastagság, m; Ai a réteg hovezetési tényezoje,
W/m K (kcal/m h oc). A többi jelölést 1.az 1-15. áb- vagy
rán.
A (j/A érték gyors meghatározását segíti elo az
1-16. és 1-17. ábra. A homérséklet-eloszlás az egyes
rétegeken belül lineáris.
A homérséklet-eloszlás grafikus meghatározása.
A léptékhelyesen megrajzolt több rétegu fal mellett
tetszoleges léptékben, de azonos rétegsorrendben ahol í a rétegek sorszáma; n a rétegek száma; Aj
felrajzoljuk a falat (j/A rétegvastagságokkal (1-18. a rétegek hovezetési tényezoje, W/mK (kcal/mh oC);
ábra). Az így kapott fal két határsíkján bejelöljük {Jegy, a rétegek egyenértéku falvastagsága :
a homérsékleteket, és megrajzoljuk a lineáris el-
oszlás vona lát (A'-B' egyenes). Az egyes rétegha- 1 . dH1
tárokon kapott homérsékleteket (C' és D' pont) át- {Jegy ,= 2n In --cr; , m. (1-50)
 HOVEZETÉS 15

.
• m~.
...•••Sca-'
V '
.••.••••..•• a .•••••
". •• '111 ";'.1
2 .• _
I
3 <
31ll
3, <:J
a3
'111
,,<:><<'

• ~ 8 ~ 10
~,v 20
\'J~
<:s-'"
114JI! 41! SO
af 4f4,7
"'
2IlO
.0708p'100
~Q.gr ' ~ _ Il'\~~~<

m
2 ,
'ti

~ 0,1
~Ml
~~T
"'" 0,118

1J,fJ5

0,0.
qOJ

0,02

0/1

ójí.,/n'xjW(m2h'·Cjkcal) ""~

1-16. ábra. Nomogram sik fal AId és dIA értékének meghatározására

~OO . ~~~i ~'>~.•

• V'" ~.
O' ~~ • 1>" "
.
1'1, .
1

m 300
200
~ ~.

"i;",00
~ 81!
~ 70
').jJ; W, mZ K kco/lm fl ·C)
~ 80
~ {jfJ
~ 40
<
~
30

~ 20
•...
•...•

10

It- S 6 789103 3
I
.
I 1 ' I ,, 1
lÓ-J 98
fT l' "1""
•. J
• I . I
'z'"
' , , II
10-,981
.
G

ó/~,mzKiW(m1h'cjKco/)
1-17. ábra. Nomogram sík fal AId és dp. értékének meghatározására
16 HOTECHNIKA

Számértékei az 1-20. és 1-21. ábrából vehetok.

A többi jelölést 1. az 1-19. ábrán. A {Jegy/Aértékek
az 1-16. és 1-17. ábrából egyszeruen meghatároz-
hatók. t,---
Az egyes rétegeken belüli homérsékletgörbék
egyenlete:

ln-d
t1=t,-+ (t,- t'+I) oc (1-51)
ln~
d,
(1. az 1-19. ábra felso részét).
Hoáram, 1 m hosszú falra vonatkoztatva. (L m l'll1
7. 2 Ili-Pil~i"
1-11, Itt
hosszú hengeres fal esetén az itteni hoáram L-sze-
resét kell venni!)
1-19. ábra. Homérséklet-eloszlás
1
több rétegu hengeres falban
QI= n 1 d (l1-t,,+I) Wjm(kcal/hm),
~ --In--!±! Q$ a;
,= 1 2:rr", d, (1-52)
ahol i a rétegek sorszáma; n a rétegek száma; A,
ó'!J'I OJ~
o,J2
= = ó,gy-!r1n rt fil{/! O,I!,
0,,/2

az egyes rétegek hovezetési tényezoje, WjmK [},/O ... 0,/0

(kcal/m h oc); a többi jelölést 1. az 1-19. ábrán; 0,08 -': 0,08

vagy [},08 ~5
[},O'._, 1 '/II,

n A o,Ol " _1-1- ,~ , .+tl-- 0,02

o 3 .!,l~ ()
QI=~'=1 ~(tl-tn+l)
egy i
Wjm(kcaljhm), 1 1,1 !,ll,3 1,.1,51,61,7 1,8 1,9 2 lJ 2,ll3 2,1,l,5.§'L
o,

(1-53) 1-20. ábra. Hengeres fal egyenérléku falvastagsága

ahol {Jegy,az egyes rétegek egyenértéku falvastag- kís dl+1ldj átméroviszony esetén
sága az (1-50) összefüggés szerint. A többi jelölést
1. az (1-52) összefüggésnél. Ó,gy
{Jey értékei az 1-20. és 1-21. ábrából, ennek alap- 0,38 ..L 438
ján 1j{Jegyértékei az 1-16. és 1-17. ábrából leolvas-
~38 -- -
hatók.
~--~" IL _1 In!!iti.
~ ~..J.....oo'"l
p
q36'

~~ 4n
o,~ q~
o,Z8 'lJ.L'1 428
~ / ~
42, I 42~
0,0 qu
:lttl Az ~ qM
2.
0,18 • 418
0,$ 4~
4~-aII(,})--
'Q)~.ÉL JI qu 4~
~, /il .J--jÓ~ A, ir A;' I II].., 3 , S~T~6 7 8íl~ 9 18
d,.•,
1-18. ábra. Több rétegu sík fal homérséklet-eloszlásának szer- di
kesztése, tetszoleges léptéku éJI). helyettesíto rétegekkel 1-21. ábra. Hengeres fal egyenértéku falvastagsága nagy
J, 2,3 a rétegekmegjelölése;
<D.®. ®. @ a rétegekhatárfelülete dH Ildj átméroviszony esetén
 KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 17

1.2. Konvekciós hoátadás

1.2.1. Hoátadási tényezo, hoáram 1.2.2. Hoátadás szabad áramIással

Ha a szilárd test felülete és vele közvetlenül

érintkezo áramló közeg (folyadék vagy gáz) között 1.2.2.1. }'üggoleges fal
jön létre hoáramlás, konvekciós hoátadásról be-
szélünk.A hoáramot a felület közvetlen közelében Lamináris szabad áramlás:
kialakuló áramlási és homérsékletviszonyok, vala-
minta felület és a faltóI távolabbi közeg homérsék- (1-55)
let-különbsége határozza meg. Newton szerint a ahol
hoáramsuruség:
4= IX LJtCk W/m2 (kcal/h m2), (1-54) C Pr= 1, 8 '1'"
Prl/2
I n.1J")'
ha Pr<. 0,5; (1-56)
ahol IX konvekciós hoátadási tényezo, W/m2K
(kcal/m2hoc); LJtCk a felület és az áramló közeg ho- ha Pr>0,5;
mérséklet-különbsége, oC. CPr=0,652 ( 1,I+Pr
Py2 )1/4 '
A felület mentén kialakuló áramlási és termikus (1-57)
határréteg döntoen befolyásolja IX értékét. Lami-
nárisáramlás (1. a 2.6. pontot) esetén a test felü- (1-58)
leteés az áramló közeg között a hovándorlás ki-
zárólag hovezetés formájában megy végbe. Tur- ahol g nehézségi gyorsulás, m/s2; 1 a fal magassága,
bulens(örvényló') áramlás esetében hovezetés csak m; v a közeg kinematikai viszkozitása a falhomér-
a lamináris határrétegben játszódik le, a turbulens sékleten, m2/s; fl az áramló közeg térfogattágulási
határrétegben és azon túl az "áramló közegrészecs-
kéka hovándorlás irányában is elmozdulnak, ami a együtthatója, I/K; gázok esetében fl=;k' 1/K;
hoterjedésintenzitását növeli.
A közeg áramlását létrehozó erok szerint sza- LJTck a fal és a nem áramló - faltól távoli - kö-
bad áramlásról, ill. kényszeráramlásról beszélünk. zeg homérséklet-különbsége, K; Tk a - faltól tá-
Az elso esetben az áramlást a közeg suruségkü- voli - közeg homérséklete, K. Pr a közeg Prandtl-
lönbsége, az utóbbi esetben valamilyen kívülrol száma [1. a 2.8. pont (2-68) összefüggését].
ható nyomás okozza. A hoátadás következtében Érvényességi határ: Gr . Pr<. 109• A kapott Nus-
létrejöhet a közeg halmazállapot-változása: for- selt-számból IX az 1-33. ábra alapján egyszeruen
rásavagy kondenzáció ja is. meghatározható.
A konvekciós hoátadási tényezo elméleti meg- Turbulens szabad áramlás:
határozása csak bizonyos egyszeru esetekben lehet-
séges,mivel a folyamatot jellemzo folytonossági Nu=0,129(Gr . Pr)1/3. (1-59)
egyenletbol,a súrlódásos folyadékok áramlásának
eroegyensúly~tleíró Navier-Stokes-egyenletbol és A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az
a hovezetés általános differenciálegyenletébol álló (1-58), ill. (2-68) összefüggés szerint. Vonatkozási
differenciálegyenlet-rendszer megoldását feltételezi. homérséklet a falhomérséklet. Érvényességi határ:
Ezért a konvekciós hoátadási tényezot általában Gr . Pr> 109• A Nusselt-számból IX az 1-33. ábra
kisérletiúton határozzák meg. A nyert eredmények alapján egyszeruen meghatározható.
a hasonlósági elmélet alapján általánosíthatók. Egyszeru közelíto összefüggések függoleges fal
Az általánosított összefüggéseket a hoátadás kü- menti szabad áramlásra.
Iönféleeseteire kritériumos egyenletek formájában
Nusselt szerint:
szokásmegadni (1.a 2.8. pontot). Mivel a hoátadás
gyakorlatiszámításához az konvekciós hoátadási
IX
4
tényezorevan szükség, a kritériumos egyenleteket
célszeruen az IX-t tartalmazó Nusselt-számra ki- 1X=2,56y' LJi~-~- W/m2K, (1-60)
fejezettformában használják. A Nusselt-szám is- ill.
meretében az konvekciós hoátadási tényezo a
IX

(2.{í7) összefüggésbol számítható (az 1-33. ábrából 4

egyszeruenmeghatározható). 1X=2,2y' LJtCk kcalfm2hoC, (1-61)

4 ~pQ]etaépészek kézikönyve
18 HOTECHNIKA

L1tfk< 15 oC esetén: Nu SO

W/m2K,
40
- ./
30 LLl l
1 L .....
7." VI " r- ./ I
/
ill.
ex=3,49+0,09L1tfk
i-
~
i- F (1-62) v20..-/ i-
/
10
ex=3,0+0,08L1tfk kcal/m2hoC. (1-63) 7

Schack szerint:
"S
J
2
_ L1tfk 2 1,0
(1-64)
ex-6,98 V-Tkl Wim K, 0,7
ill. ~{
~ 310-510ijiifliFTirP 12S !01!02 !03 fO' !05706 107 708
Gr,Pr
ex= 6 ~ kcal/m2hoC , (1-65)
VLft
Tkl ' 1-22. ábra. Hoátadás lamináris szabad áramláskor, vÍ7Szintes
cso körül Gr . Pr< 105 esetén, Senftleben szerint
ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége,
oC; Tk közeghomérséklet, K; I a fal magassága, m.
Turbulens szabad áramlás. Az áramlás Gr . Pr> 109
határ felett turbulens. Erre az állapotra a Nusselt-
1.2.2.2. Vízszintes fal szám az (1-59) összefüggés szerint határozható meg.
A Nusselt-szám birtokában ex az 1-33. ábrából ve-
Kol/mar-Liese szerint: heto.
hoátadás felfelé Egyszeru közelíto összefüggés vízszintes eso kö-
4
rüli szabad áramlásra.
J odlbauer szerint:
ex=(2,7 ... 3,2)YL1tfk W/m2K, (1-66)
ill.
4 __ (1-71)
ex=(2,3 ... 2,8yY L1tfk kcal/m2hoC; (1-67)
ill.
hoátadás lefelé
4
ex=(0,58 ... 1,28)J1 L1tfk W/m2K, (1-68) ex=4,15 V-!dtfk
k kü!
1. kcal/m2hoC, (1-72)
ill.
ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége,
4 __
oC; Tk közeghomérséklet, K; dkül a cso külso át- ~
ex=(0,5 ... I,I)Y L1tfk keal/m2hoC, (1-69) méroje, m.
ahol L1tfk a fal és a közeg homérséklet-különbsége,
oC.
1.2.2.4. Függoleges cso

1.2.2.3. Vízszintes cso Függoleges cso menti szabad áramlás hoátadási

tényezoje a cso mentén erosen változó. Közelíto
Lamináris szabad áramlás. értékként a vízszintes esore vonatkozó ex érték ve·
Jodlbauer szerint: heto.

Nu=0,4(Gr ·Pr)1/4. (1-70)

1.2.2.5. Cso vízben
A Grasshof-szám és Prandtl-szám értelmezése az
(1-58), ill. (2-68) összefüggés szerint. Vonatkozási
homérséklet a falhomérséklet. Jellemzo I méret a Futött cso hoátadási tényezoje vízben, Grigul/-
Schack szerint:
cso külso átméroje. Érvényességi határok:
IOS<Gr . Pr< 109• A Nusselt-számot Gr· Pr< 105
esetre Senftleben szerint az 1-22. ábra tünteti fel.
ex a Nusselt-szám alapján az 1-33. ábrából leolvas-
ható.
.~ (18,6+ 20,76 11 t~t'jVt~::, W/m'K,
(1-73)"
 KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 19

ill. 25
4 l 20
t5
CX=(16+17,85Vtf~tk)V t~:~k kcalfm2hoC, 10

(1-74) 8
6
ahol tf falhomérséklet, oC; tk közeg- (víz-) homér-
4-
séklet, oC; dkül a cso külso átméroje, m.
3
2
1.2.2.6. Zárt tér (réteg) ~5
1-
10123 S 103
Szilárd felületekkel határolt, folyadékkal vagy
gázzal kitöltött zárt térben (rétegben) a hovándor-
lás összetett jelensége megy végbe, amit úgy te- 1-24. ábra. Hoátadás szabad áramlás esetén, zárt térben.
kintünk, mintha a hoterjedés kizárólag vezetésseI A " tényezo meghatározása
történne. A hoáramot a Aegy egyenértéku hovezeté- m(Gr. Pr)r
si tényezovel, a zárt tér hoterjedés irányában mért ,,=1+ Gr.Pr+n •
h vastagságával és a falfelületek tfl> tf2 homérsékle- A római számok jelentését 1. az t-23. ábrán
tének különbségével számítjuk.
Az egyenértéku hovezetési tényezo: tünteti fel. Az (1-76) egyenlet érvényességi határa:
Gr· Pr< IOS; Gr· Pr< lO2 határ alatt gyakorlati-
(1-75)
lag nincs áramlás, ezért x= 1.
ahol A a zárt teret kitölto közeg hovezetési tényezo- Az (1-76) összefüggést az 1-24. ábra tünteti fel,
je, WjmK (kcalfmh°C) és az 1-23. ábra eseteinek megfeleloen.

x=l+ m(Gr . Pr)' . (1-76)

Gr ·Pr+n
1.2.3. Hoátadás kényszerátamIással
A Grasshof-szám és Prandtl-szám az (1-58), ill.
(2-68) összefüggés szerint. A Grasshof-számba a fal- Az összefüggésekben szereplo Reynolds-számot
felületek t fl- t f2 homérséklet-különbségét kell he- és Prandtl-számot a (2-59), ill. (2-68) összefüggés
értelmezi.
lyettesíteni, vonatkozási homérséklet t= t fl ~ t f2, jel-
lemzo I méret a' felületek hoáramlás irányában mért
1.2.3.1. Sík fal
o távolsága. A kifejezés m, n és r állandóinak érté-
két a geometriai forma, a térbeli elhelyezkedés és a
Lamináris kényszeráramlás:
hoterjedés iránya figyelembevételével az 1-23. ábra
Nu=O,664' Re1/2. Pr1/3• (1-77)
r n
i
- -- I ~RJl-
II/.
V
-«- ~
II
t;;!032'lo'if,3JJ
I
IW19 1~4S·1O'17;270
-
V k'· h" , 'kl
onat ozasl omerse et:
t f+ tk
-2- ,
~)' , 1'
a la es az aram o
--
~~-+
I
40l511.3D'!O'IP60 közeg homérsékletének számtani középértéke, oC.
Jellemzo méret: L, a sík fal hossza az áramlás irá-
nyában, m. Érvényességi határok: Re< IOS ;
lO-I<Pf< lO3. A Nusselt-számbóla az 1-33. áb-
rábólleolvasható.
Turbulens kényszeráramlás:

Nu=O,057(Re . Pr)O,78. (1-78)

V k'· h" , 'kl t f+ tk c'; 1; , 1'

onat ozasl omerse et: -2- ,
a la es az aram o
közeg homérsékletének számtani középértéke, .oc.
Jellemzo métet: L, a sík fal hossza az áramlás irá-
1·23. ábra. Hoátadás szabad áramlás esetén, zárt térben nyában, m. Érvényességi határok:· Re>5 . IOS;
[Az (1·76) egyenlet állandói] Pr~O,71.

4'
20 HOTECHNIKA

A Nusselt-szám alapján ot értékét az 1-33. ábrá- Turbulens kényszeráramlás :

ból határozhatjuk meg.
Egyszeru közelíto összefüggések.
Nu=0,116(Re2/3-125)PrI/3 [1 +
Levego közegre Jürges szerint:
v< 5 mis esetén
ot=5,8+3,9v W/m2K, (1-79)
+( d t ~~.
)2/3] ( )0.14

A jelölések magyarázatát 1. az (1-85) egyenlet-

(1-86)

nél. Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg

számtani középhomérséklete, oc. Jellemzo méret:
ot = 5 + 3,4v kcal/m2 h oC; (1-80) a dbel cso belso átméro, m. Érvényességi határok:
v>5 mis esetén
L
2320<Re<1()6; 0,6<Pr<500; d>1.
bel
ot=7,14vo.78 W/m2K, (1-81)
ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. ábrából ve-
ill. heto.
(1-82) Víz közeg esetében:

ahol v a levego áramlási sebessége, mis.

Nu=0,024 [1+ ( drl t3]ReO.8
. Pr0.33.
Víz közegre turbulens áramláskor, Stender és Mer-
kel szerint: (1-87)
A jelölések magyarázatát 1. az- (1-85) egyenletnél.
ot=2041(1 +0,015tkköz)vo.87 W/m2K, (1-83) Vonatkozási homérséklet: az áramló közeg szám-
ill. tani középhomérséklete, oc. Jellemzo méret: a dbel
cso belso átméro, m. Érvényességi határok:
ot=1755(1+0,015tkköz)vo.87 kcal/m2hoC, (1-84) L
ahol v a víz áramlási sebessége, m/s; tkköz a víz kö- 7 ·103<Re<1()6; 1<Pr<500; d->l.
bel
zepes homérséklete, oC; tkköz< 100 oC. Az áramlás ot értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. ábrából ve-
turbulens jellegét ellenorizni kell! heto.
Gázok, túlhevített gozök esetében:
1.2.3.2. Áramlás csó'ben
Nu=0,024 [1+ ( dr' r3]ReO.786·PrO.45. (1-88)
Lamináris kényszeráramlás : A jelölések magyarázatát 1. az (1-85) egyenietnél.

Vonatkozási homérséklet: t r+ ~ köz , a fal és az

Nu= 3,65+ d 2/3 - , áramló közeg közepes homérsékletének számtani
[ 0,0668( Re . Pr . dt.!..
1+0,045(Re.pr. 'i') ) ] ( 'YJr
'YJk )0.14 középértéke, oc. Jellemzo méret: a dbel cso belso
átméro, m. Érvényességi határok: 7 . 1Q3 < Re< 1()6;
(1-85)
L
ahol dbel cso belso átméroje, m; L csónossz, m; 0,7<Pr<lO; d->1.
bel
'YJk az áramló közeg dinamikai viszkozitása a vonat-
kozási homérsékleten, Pas (kps/m2); 'YJr az áramló Nem .kör keresztmetszetu csövek hoátadási té-
közeg dinamikai viszkozitása a csofal homérsék- nyezojének számításakor a dbel cso belso átméro
letén, Pa 8 (kp 8/m2). Vonatkozási homérséklet: az. helyett a nyomásveszteség szempontjából egyen-
áramló közeg számtani középhomérséklete, oc. értéku degy csoátmérovel (1. a 2.7.2. pontot) kell
Jellemzo méret: a dbel cso belso átméro, m. Érvé- számolni!
nyességi határok: Egyszeru közelíto összefüggések.
Víz közegre, turbulens áramlás esetén Stender és
lO-4< L__ < lo. Merkel szerint:
Re· Pr· dbel
vO.87
A Nusselt-szám birtokában ot az 1-33. ábrából le-
olvasható. ot=2041(1+0,015tkköz) tf.l.13
bel W/m2K, (1-89)
 KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 21

ill. ahol T fköz a csofal közepes homérséklete, K ; Tk

a esohöz áramló közeg homérséklete, K.
A homérsékletviszonyt tartalmazó
(1-90)
ahol tkköz a víz közepes homérséklete, oC; tkköz<
<100 oC; v a víz áramlási sebessége, mIs; dbel a
(0,785 T~:öz
)m/4

cso belso átméroje, m. tényezot csak gázok esetében kell figyelembe ven-
Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell! ni, folyadékoknál értékét 1-nek vesszük. Vonatko-
Böhm szerint, tHöz::> 130 oC esetén
vO,8 zási homérséklet: t f kÖZ; tHöz , a csofal közepes héS-
lX=3896 ~,2bel W/m2K, (1-91)' mérsékletének és az áramló közeg számtani közép-
homérsékletének számtani középértéke. Jellemzo
ill. méret dkül' a cso külso átméroje. Érvényességi hatá-
rok: lO-I<Re< 1()6; 0,5<Pr< 103. A Reynolds-
(1-92) számban szereplo sebesség a cso elotti szabad csa-
toma-keresztmetszetre vonatkozik.
ahol v a víz áramlási sebessége, m/s; dbel a cso belso C cs6 és m értékeit az 1-4. táblázat tartalmazza.
átméroje,m. A 900-tóI eltéro támadási szög esetén a héSátadási
Túlhevített gozre: tényezo V ornehm szerint az 1-5. táblázatnak meg-
feleléSenmódosul.

lX= (4,42+0,30 1~
t ) ;~
vO,75 W/m2K, (1-93) 1-4. táblázat. Ccs6 és m értékei csa körüli keresztáramJás
ill. esetén, az (1-97) összefüggés álhuaclói

Re m
Cs6koresztmetszct I

ahol tk a goz homérséklete, oC; vn a normálállapotú 0,618

0,821
0,638
0,675
0,330
0,385
0,466
0,805
0,782
0,588 0,0921
0,615
0,891 50000,4
19500
0,174
0,222
0,144
0,138
0,0347
0,0239 ... .....
40 .44000
100000
19500
goz közepes sebessége,
Kör
lapjára
Négyzet
Hatszög kereszt-m/s; dbel a4 ...
40000
4000 cso belso átméro-
40000
40
400000 sarokéle
felé mutataz
metszet.
aáramlás
meroleges
cso lapjáraAz
A
iránya cso
a cso
je,m.
Levegore, turbulens áramlás esetén, Schack szerint:

0(= , ,
[413+023 100'
tHöz_O 100
0077 (tkkÖZ)2] • ao~
VnO,7S

W/m2K, (1-95)
ill.

CIt=
,
[355+02 , 100'
tkköz_O 100
0066 (tkkÖZ)2] ~,2S
V2,7S
boi

kcalJm2hoC (1-96)
ahol tkköz< 1000 oC, a levego közepes homérsék-
lete;vD a normálállapotú levego közepes sebessége,
mis; dbel a cso belso átméroje, m.
Az áramlás turbulens jellegét ellenorizni kell!

1.2.3.3. Keresztirányú áramlás

egyes cso körül

Nu= 1, llC cSu•. ' Tk

Re'" . }'rO,31 (o , 785 Tfköz )m/4 '

l (1-97)
22 HOTECHNIKA

1-5. táblázat. A konvekciós hoátadási tényezo csökkenése

a rp támadási szög függvényében (V ornehm szerint)
40
60
50 I 0,50
30
0,95
0,75
0,86
0,63/ 11-1
20 90180
-'-t~t
+tsatJ-
4--$-~~
Csóe/rendezés

rp, fok 70
0,99 , t t t IIv

- "
~:
= -.:"
'" ~ e·2000~
~f
1,1
o,~
0,8
49
0,9
1,0
0,9
0,7
1,0
1,1
1,1

N 1.

1:>-<
29
l!e·~qfi:.I'
i'3 I'.
2
- ir 1,1
A 1,0
Re,tfff1·' _
~rl~ll_
Sz 'li. 1
ex értéke a Nusselt-szám alapján az 1-33. ábrából t-.:: 0,9

1,2
leolvasható. 1,1
I
r--- ~e-2JUO; d .,
'12 I

Egyszeru közelíto összefüggés.

Levegore Schack szerint:
1,0
0,9
J,2
I II
;&-8&;/1 - IZ
/,1
1,0 +--t--
k.11-_ --r-'-
t~~d
~~~;
0,9

ex= (4,65+0,35 W/m2K,

(1-98)
1,3
1.2
1,1
'C";OOO
~zidl,r'
1.2
__
.
>-- =
f.t-

to 1-- I

ill. k"
q9

1,2 1,. 1,S 1,8 2

'1

III -- - ---- t-
I

ex= (4+03, 100 ~~\I

tHÖZ) u~·61 kcal/m2hoC ' (1-99)
ahol tHöz a levego közepes homérséklete, oC; Un a
normálállapotú levego közepes sebessége, mis;
dkü1 a cso külso átméroje, m.

1.2.3.4. Keresztirányú áramlás

cso'Kötegkörül

Nu=0,32fA . Re°·61 . PrO·31, (1-100)

ahol fA a csoelrendezésre jellemzo tényezo. Vonat-
kozási homérséklet: a közeghomérséklet számtani
középértéke, oC. Jellemzo méret: a dkül cso külso 1-25. ábra. Hoátadás keresztirányú áramlás esetén, csoköteg
átméro, m. Érvényességi határok: 2· 103< Re< körül
<4.1()4; 0,5<Pr<500. Az összefüggés 10 vagy Nu =O,32fA . ReO,81 • PrO.31; fA =csoclrendezéstol függo tényezo

annál több csosorra vonatkozik, kevesebb csosor

esetén a hoátadási tényezo csökken. A Reynolds-
számban levo sebesség a csövek közötti legszukebb 6 7 8
keresztmetszetre vonatkozik. fA tényezo értéke a
csoe1rendezéstol függ, a geometriai jellemzoket az
1-25. ábra tünteti fel. 900-tóI eltéro támadási szög
esetén ex az 1-5. táblázat szerint csökken.
(jtzÍllós lemez
A Nusselt-szám értéke az (1-100) összefüggésnek 0,7
megfeleloen az 1-25. ábrából, az ennek megfelelo
0,6
ex konvekciós hoátadási tényezo az 1-33. ábrából
olvasható le. f45

1.2.3.5. Keresztirányú áramlás

bordázott cso és csó'töteg körül 3 S 7 9 11 13 15 77
Bordasff! cso, A Au
A bordázott cso hoárama 1 m csohosszra vonat- 1-26. ábra. Hoátadás bordás felületen. aR meghatározása
koztatva: A az 1 m hosszú bordáscsó külso összfelülete; Ao az 1 m hosszú bordá·
zatlan csó külso felülete; "'o bordázatlan csó (csóköteg) hoátadási ténye-
(1-101) zoje; h bordamagasság; SI bordaköz
 KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 23

ahol CXR közepes hoátadási tényezo, W/m2K

(kealjm2h°C); '19= LJto

~tb bordahatásfok (L1tb homér-
séklet-különbség a bordafelület közepes homérsék-
lete és az áramló közeg között). az 1-26. ábrá- CXR

ból veheto. Az ábrán Ao az 1 m hosszú bordázatlan

cso külso felülete; a bordázatlan cso (ill. cso-
CXo
4
köteg) hoátadási tényezoje a külso felületen [1.
3 egyes esore az (1-97), csokötegre az (1-1(0) össze-
függést]. Az 1-26. ábra bordás lemezre is érvényes;
2 ebben az esetben h a bordamagasság, SI a bordaköz.
A esoelrendezés bordáscsoköteg esetében eroseb-
ben befolyásolja a hoátadási tényezot, mint sima

2 3 4- ~O
dbkiJl; bb
dkti/7fk:it 11
1-27.ábra. Hoátadás bordás felületen. A ep tényezo megha- 0,9
tározása
Ib a szögletes borda nagyobbik, bb a kisebbik mérete; dbkUt a kör alakú -
borda külso átméroje; dkUt a cso külso átméroje 0,8

0,7

200n
~_ i
Y, '1m
!OO~' L i
0,6
70 rcc

50
0,5

q~50 0,2 o,~ 0,6 0,8 1;0 ~2 l;~ M 1;8 2

X

10
1-29. ábra. Hoátadás bordás felületen. {) bordahatásfok meg-
határozása
7
5 x = 'l'y dkUt [1.az (I-I0S) összefüggést]
2

!lll.
0,03 OjJ5 0,07 OJ 0,2 0,3 0,5 0,7 1 2 3 S
aR/AbJ'lm
1-28.ábra. Hoátadás bordás felületen. Az Y tényezo megha-
tározása H-
ri,
aR 0,9
1;0
i--!- n.
, .r·a

közepes hoátadási tényezo; "b a borda vastagsága; a borda hove-

t-
"R Ab 0,8
zetési tényezoje
DJ
-ffe
,

aholocI látszólagos konvekciós hoátadási tényezo, 0,6

W/m2K (kealjm2h°C); A=Ac.+Ab 1 mhosszú bor- 0,5

dáscso külso összfelülete, m2 (Ac. az 1 m hosszú o,~

cso bordákkal nem takart külso felülete, m2; Ab
az1 m hosszú cso bordázatának felülete, m2); L1to a 0,3
bordákkal nem takart csofelület és a külso közeg 0,2

homérséklet-különbsége, oc. O 0,7 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0
AbiA
Az ocllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo:
1-30. ábra. Hoátadás bordás felületen. Cll látszólagos kon-
vekciós hoátadási tényezo meghatározása
OCt=OCR[l-~~(1-'I9)] W/m2K (kealjm2h°C), A b az 1 m hoss:IÚeso bordázatának felülete; A az 1 m hosszú bordáscs6
(1-102) külso összfeIülete; {}bordahatásfok ; "R közepes hoátadási tényezo
 24 HOTECHNIKA

csokötegnél. Ezért bordázott cso köteg esetén a sima A jelöléseket és mértékegységeket 1. az (1-106)
csoköteg körüli áramlásra meghatározott CXoho- egyenletnél,
átadási tényezo helyett a következo módosított ér- ill.
tékekkel kell számolni:
eltolt csoelrendezés: 1,41cxo, (1-103)
ex-0,3
_ ·10 -2 ( 36oorg2'YJ3
HLltA3y2) 1/2 kcal/m 2h °C.
soros csoelrendezés: 0,655cxo. (1-104) (1-109)
A f} bordahatásfok az 1-29. ábrából határozható A jelöléseket és mértékegységeket 1. az (1-107)
meg. A diagram abszcisszáján egyenletnél. Vonatkozási homérséklet: a goz teIí-
tési homérsékletének és a falfelület homérsékleté-
x= epY dkú1
2 (1-105) nek számtani középértéke, oC. Érvényességi határ:
Re> 350. Az áramlás turbulens, ha (SI mértékrend-
van feltüntetve. ep az 1-27. ábrából, Yaz 1-28. áb- szerben) :
rából adódik, dkúl a cso külso átméroje, m.
Az (1-102) összefüggést ábrázoló 1-30. ábrából r'YJS/3
az cxllátszólagos konvekciós hoátadási tényezo le- HLlT> 1252 Ari/3 mK. (1-110)
olvasható.
[a jelöléseket és mértékegységeket 1. az (1-106)
egyenletnél ],
1.2.4. Hoátadás ill. ha (technikai mértékrendszerben) :
-telített goz lecsapódásakor flImkondenzációval
'!t/3 S/3 • 3600
HLlt>2680 r. 'YJ. ~ .• mOC. (1-111)
1.2.4.1. Függoleges felület,
lamináris kondenzátumáramlás [a jelöléseket és mértékegységeket 1. az (1-107)
egyenletnél] .

cx=1,6687 ( HA3~;2 )1/4 W/m2K, (1-106)

ahol A a kondenzátum hovezetési tényezoje, W/mK;
e a kondenzátum surusége, kg/m3 ; r a goz párolgás-
hoje, JIkg; H a felület (fal) függoleges mérete, m;
Llt a goz teIítési homérsékletének és a felület homér-
sékletének különbsége, oC; a kondenzátum.dina-
'YJ
mikai viszkozitása, Pas,
ill.
1.2.5. Hoátadás
forrásban levo folyadékok esetében
Forrásban levo folyadékok konvekciós hoátadási
tényezoje a futofelület homérsékletének és a fo-
lyadék teIítési homérsékletének különbségétol függ
(1-31. ábra). A homérséklet-különbség növelésével

cx=0,943 (3~~;~2r r4 kcal/m2hoC,

(1-107)
ahol a jelölések megegyeznek az (1-106) egyenletei-
vel, de mértékegységük: A, kcal/mhoC; y, kp/m3;
r, kcal/kg; H, m; Llt, oC; 'YJ, kp s/m2• Vonatkozási
homérséklet: a goz teIítési homérsékletének és a
falfelület homérsékletének számtani középértéke,
oC.

1.2.4.2. Függoleges felület,

turbulens kondenzátumáramlás

1-31. ábra. A konvekciós hoátadási tényezo változása forrás-

a.=0,9392 . 10-2 ( H~~~3(2) 1/2 W/m2K. ban levo folyadék esetén
(1-108) Llt a ftítöfelület és a folyadék telítésí hömérsékletének különbsége

t
____________ ~i
 KONVEKCIÓS HOÁTADÁS 25

a buborékképzodés intenzitásának és ezzel ér- ex A konvekciós hoátadás jelenségével kapcsolat-

tékének növekedése jár együtt. Egy kritikus érték
eléréseután a buborékok hártyát képeznek, ér-
tékecsökkenni kezd.
Forrásban levo víz konvekciós hoátadási tényezoje
a buborékos szakaszban:
ban eloforduló Nusselt, PrandtI, Grasshof és
ex Reynolds hasonlósági kritériumok gyors meghatá-
rozását az 1-33., 1-34., 1-35. és 1-36. ábrák teszik
lehetové. Az ábrák mind SI, mind technikai mér-
tékrendszerben való számításra alkalmasak.

ex=25,877po,58L1t2,33 Wjm2K, (1-112) - S

3 ~

1
'/;
2 -<:::

aholp a víz nyomása, bar; L1t= t f- ttel a falhomér- •

70S
séklet és a folyadék telítési homérséklete közötti "'i
5 ~
különbség, oC; 3
~ l Z
t:!~
ill.
70~
S
(1-113)
.3
2
Ajelölések azonosak az (1-112) összefüggéséivel, de TO 703
mértékegységük: p, at; L1t, oC. i 2 3 4 5 6 8 7012 16 20 30
.1t, ·C
Az (1-112), ill. (1-113) összefüggést víz esetében
az 1-32. ábra tünteti fel. L1tkr az 1-31. ábrán jelölt 1-32. ábra. A konvekciós hoátadási tényezo buborékos for-
kritikus homérséklet-különbség. rásban levo víz esetén

r7

r?vv ~ ~

r/.

235770 203050 100200 500 la 23 57 100200 500

ot, W/m2k Nu
2 jS:';O 2030 SO 100 200 sao 1173 2 3 .5 7

ot, kCal/mzh ·C
.ot

1-33. ábra. A konvekciós hoátadási tényezo meghatározása a Nusselt-számból: ex = -1 Nu

A az áramló közes hovezetési tényezoje; 1 a test jellemzo geometriai mérete
 26 HOTECHNIKA

1-34. ábra. Az áramló közeg

Prandtl-számának meghatáro-
zása: Pr=!!.-= 1Jcp
a ;.
JI, a, 1'/, sorra az áramló közeg
ep, A

~I
kinernatikai viszkozitása, homérséklet-
I
........•...• vezetési tényezoje, dinamikai viszkozi-
50 100 200 500 SO 100 200 500 KJOO
2000.1fl'6,Pas tása, fajhoje állandó nyomáson és
Pr •••••• j

5 7 la 20 hovezetési tényezoje
5'0'" 100 200. f01!!B
'Ti m

1-35. ábra. A Gr-szám meg-

gP
határozása: Gr=--,JJ
v Ll Tn:

g nehézségi gyorsulás; 1 a test jel-

]emzö geometriai mérete; , az
áramló közei kinematikai visz-
kozitása; P az áramló közeg
térfogati táiUlási ei)'Ütthatója,
I
gázok esetében P = Tk ' Tk az
áramló közeg abszolút hIlmér-
séklete; LlTc k a fal és az áramló
közeg homérséklet-különbsége
Ilu I
10' 10' la' 105 10" 10J 10' 10 0;001
Gr 6m

1-36. ábra. A Reynolds-szám

vi
meghatározása: Re =-v
v a közeg áramlási sebessége; 1 a
test jellemzo geometriai mérete;
2 3 5 7 • az áramló közeg kinematikai
0,2
R~ viszkozitása

~,

i
'''-

~
--------------------------------
 HOSUGÁRZÁS 27

1.3. Hosugárzás

Minden szilárd test és folyadék folyamatosan
bocsát ki magából energiát elektromágneses hul-
lámok formájában. Az elektromágneses hullámok
spektrumának azt a tartományát, amelyen belül a
kisugárzott energia kizárólag a sugárzó test ho-
tartaImából származik, ill. a testet éro sugárzás el-
nyelt része kizárólag hové alakul, hosugárzásnak
nevezzük.Hullámhossztartománya A= 0,8 .. .400 fJ.m.
Egyes gázok - pl. szén-dioxid (C02), ózon (03),
vízgoz(H20), sósav (HCl), ammónia (NH3), kén-
-dioxid(S02)' metán (CH4) és egyéb szénhidrogé-
nek - ugyancsak sugároznak hot, ill. elnyelik a
hosugárzást. A hidrogén (H2), oxigén (02), nitro-
gén(N2) és levego nem hosugárzók, és más anyag
hosugárzását teljesen átengedik. A hosugárzó gá-
zokcsak bizonyos hullámhossztartományokban su-
gároznak, ill. nyeln ek el hosugárzást, ellentétben a
szilárdés folyékonyanyagokkal.
1.3.1. Kirchhoff-törvény
nyelési tényezoje hányadosának állandóságát mond-
ja ki:
~=C2 (1-120)
al a2
Abszolút fekete test esetében Cf= 1, af= 1, így
Cf/af= 1. Ezért bármely test emissziós és elnyelési
tényezojének számértéke azonos:
C=a. (1-121)
Az c emissziós tényezo és ezáltal az a elnyelési té-
nyezo ismerete hosugárzással szemben "átlátszat-
lan" (D=O) testek esetében az R visszaverési té-
nyezo értékének ismeretét is jelenti (R= a= 1-
= 1- c). Az (1-121) összefüggés értelmében a jól
sugárzó test jó elnyelo is azonos homérsékleten.
Az a elnyelési tényezo a hullámhosszal változik.
A meghatározott hullámhosszhoz tartozó elnyelési
tényezot aj. monokromatikus elnyelési tényezonek
nevezzük (1-37. ábra). A teljes hullámhossztarto-
mányra vonatkozó átlagos a elnyelési tényezo:
J.=~

A testre hosugárzással érkezo É energia áram egy

részét a test visszaveri (ÉR), egy részét elnyeli
f aiJ. dA
a=J.=o
A=OO -- ' (1-122)
(Ea), ill. átengedi (ÉD) :

É=ER+Éa+ÉD' (1-114) f
J.=o
ÍJ.dJ.
A visszavert, elnyelt, ill. átengedett energiaáram-
ahol a;. monokromatikus elnyelési tényezo; lj.
hányadota
az érkezo sugárzás intenzitásaA hullámhosszon
a vLsszaverési(reflexiós) tényezo:
(1.az 1.3.2. pontot); A a sugárzás hullámhossza.
ÉR
R=7F' (1-115) 1,0

azelnyelési (abszorpciós) tényezo:

a= É'
Éa
(1-116)
a1 0,9
0,8
I--L-
"I
! j... .••.j..--t;::;.

,
.1
~..•
\
•I lJ
"
,~
il
0,7

0,6
" ,.,.I 'v ;Ii/
ésaz átengedési tényezo: I I \I
0,5
D=É? (1-117) I II
E 0,4
I ,,--1---
1" 2
0,3
fejeziki. Következésképpen
0,2
\ I
~ .•......... -..J
-l
R+a+D= 1. (1-118)
",fO. 0,1
\,-- -...1..... - 1
Ahosugárzásra "átlátszatlan" anyagok D aten-
l'-J -
O
gedésitényezoje zérus, így ezekre: 123456789
",Jim
R+a=1. (1-119)
1-37. ábra. Monokromatikus elnyelési tényezo az érkezo
A Kirchhoff-törvény az azonos homérsékletu tes- hosugárzás hullámbosszának: függvényében
teke emissziós tényezoje (1.az 1.3.4. pontot) és a el- 1 pollrozott alwnlDium; 2 eloxált alumlnium; 3 beton; 4 fehér csempo
 /
28
Az a elnyelési tényezo függ a test elnyelo réte-
gének tulajdonságaitói, homérsékletétol és az ér-
kezo sugárzás hullámhossz menti intenzitáselosz-
lásától. Az abszolút fekete test elnyelési tényezoje
af= 1.
Az R visszaverési és D átengedési tényezo ugyan-
csak függ a test felületi, ill. belso rétegeinek tulaj-
donságaitói, homérsékletétol és a ráeso hosugárzás
hullámhossz menti eloszlásától. Ezt az RA mono-
kromatikus visszaverési, ill. DA monokromatikus
elnyelési tényezo fejezi ki.
Visszaverés tekintetében sima felületrol beszé-
lünk, ha a hovisszaverés a fényvisszaverés törvé-
nyei szerint megy végbe. Érdesnek nevezzük a fe-
lületet, ha a ráeso hosugárzást minden irányban,
különbözo intenzitással veri vissza.
Az emittáló, ill. elnyelo gázok emissziós és el-
nyelési tényezoje a gáz nyomásának, homérsékle-
tének és rétegvastagságának függvénye.
1.3.2. Planck-törvény
A testek hosugárzása bizonyos hullámhossztar-
tományban megy végbe.
A test által dA elemi hullámhossztartományban
kisugárzott energiaáram-suruséget a hosugárzás jA
intenzitásának nevezzük. Az intenzitás mértéke
- adott testhomérsékleten - a hullámhosszal vál-
tozik (1-38. ábra). Az intenzitás függ a test felü-
letének tulajdonságaitói is. A minden hullámhosz-
szon leheto legnagyobb intenzitással sugárzó testet
abszolút fekete testnek nevezzük. Szürke testrol
beszélünk, ha a sugárzás intenzitása a hullámhossz-
tartomány minden hullámhosszán az abszolút
fekete test intenzitásának állandó hányada. A gya-
korlatban eloforduló anyagok, szerkezetek általá-
ban szürke testnek tekinthetok. Színes testrol ak-
kor beszélünk, ha a hosugárzás spektrumában csak
bizonyos hullámhossztartományok fordulnak elo
(pl. bizonyos gázok sugárzása).
1-38. ábra. Hosugárzás lA intenzitáseloszlása a A hullámhossz
függvényében, különbözo T testhomérsékleten
--------------------------
HOTECHNIKA
0,03
b 8 70
A,'um
1-39. ábra. Abswlút fekete test hosugárzásának intenzitás-
eloszlása a A hullámhossz szerint, különbözo testhomérsékle-
teken. A A=O,35 ... 0,8 fLm a látható sugárzás (fénysugárzási
tartomány)
Az abszolút fekete test hosugárzásának inten-
zitása Planck szerint:
(1-123)
ahol jH a T homérsékletu abszolút fekete test in-
tenzitása A hullámhosszon, Wjm2m (kcaljhm2m);
h Planck-féle állandó: 6,6236.10-27 ergs; c fény-
sebesség vákuumban: 2,9979 . 1010 cmjs; k Boltz-
mann-féle állandó: 1,3802.10-18 ergjK; T a su-
gárzó abszolút fekete test abszolút homérséklete,
K; CI összevont állandó: 3,7428.10-18 Wm2
(3,2182 . 10-16 kcalm2jh); C2 összevont állandó:
1,4387 . 10-2 mK; A a sugárzás hullámhossza, m.
Az (1-123) összefüggést az 1-39. ábra szemlélteti.
1.3.3. Wien-törvény
Az abszolút fekete test különbözo homérsékle-
tekhez tartozó intenzitásgörbéinek más-más hul-
lámhosszon van maximuma (1. az 1-38. és 1-39. áb-
rát). A maximális intenzitás Amax hullámhossza és
aTtesthomérséklet közötti összefüggést a Wien-
törvény adja meg:
(1-124)
'S."1.3.4. Stefan-Boltzmann-törvény
Valamely T homérsékletu test teljes hullámhossz-
tartományon, a tér minden irányába kibocsátott ..
teljes hosugárzásának hoáramsuruségét emisszió-
nak nevezzük. Az abszolút fekete test É f emisszióját
l.
l
l!-
 HOSUGÁRZÁS 29

az (1-123) összefüggés hullámhossz szerinti integ- ill.

ráljaadja:

Qsz=ACsz (l~r W (kcaljh), (1-131)

Ef=Cf(I~J Wjm2 (kcaljhm2),
ahol Ef az abszolút fekete test emissziója, W/m2
(kcaljhm2); Cf az abszolút fekete test sugárzási
tényezoje: 5,77 Wjm2K4 (4,96 kcalfm2hK4).
Az abszolút fekete test A nagyságú felülete által
T homérsékleten a teljes hullámhossztartomány-
ban a tér minden irányában összesen kibocsátott
hosugárzás hÓÓTama:
Qf=AEf=ACf(l~r W (kcaljh). (1-126)
Szürke test esetében (1. az 1.3.2. pontot) a sugár-
zás 1hzintenzitása .minden hul1ámhosszon az ab-
szolút fekete test lJ. f intenzitásának gyakorlatilag
állandó hányada (1-40. ábra). A hányadost a szür-
ketest e emissziós tényezojének nevezzük:
A
1-40.ábra. Abszolút fekete test és szürke test hósugárzásának
iA intenzitáseloszlása a A hullámhossz függvényében
1~1I:t Esz
s=-.-=áll.;
IAr
s=yr
(1-125)
ahol A a test sugárzó felülete, m2;
(1-132)
a szürke test sugárzási tényezoje (a homérséklet és
felületmilyenség függvénye).
1.3.5. Lambert-törvény
A törvény a testbol kisugárzott hoáramsuruség
egységnyi térszögbe eso hányadának irány szerinti
megoszlását adja meg:
Ell = En cos {J Wjm2sr (kcalfm2hsr), (1-133)
ahol Ell a test emissziójának egységnyi térszögbe
eso hányada, a sugárzó felület normálisával {J
szöget bezáró irányban; En a test emissziójának
egységnyi térszögbe eso hányada, a sugárzó felület
normálisa irányában ({J=O); {J az egységnyi tér-
szög tengelyének a sugárzó felület normálisával be-
zárt szöge.
A törvény szigorúan nézve csak az abszolút fe-
kete testre érvényes. ({J= 500-ig a legtöbb test su-
gárzáseloszlása a Lambert-törvénynek felel meg.)
Szürke testek esetében a Lambert-törvénytol való
eltérést a {J szögtol ell emissziós tényezovel fejez-
zük ki:

e= ~ASZ = állandó. (1-127) Ell = ellEnf cos {J Wjm2sr (kcaljm2hsr),(I-134)

IH
Az emissziók (a két görbe alatti terület) viszonya ahol ell a szürke test emissziós tényezoje {J irány-
ban (1-41. és 1-42. ábra); Enf az abszolút fekete
isállandó és egyenlo az e emissziós tényezovel:
test emissziójának egységnyi térszögbe eso hánya-
da a sugárzó felület normálisa irányában ({J= O).
e= 1;' (1-128) A test emissziójának egységnyi térszögbe eso
ahol Esz a szürke test, Ef az abszolút fekete test
emissziója T homérsékleten, Wjm2 (kcaljhm2);
e a szürke test emissziós tényezoje (a homérséklet

éstestfelület-milyenség függvénye).
A szürke test emissziója :

Esz = eEf Wjm2 (kcaljhm2). (1-129)

A szürke test A nagyságú felülete által T homér-
sékletena teljes hullámhossztartományban, a tér
~?den irányában összesen kibocsátott hosugárzás
höarama:

Qsz=AEsz=AeCf(l~r W (kcaljh), 1-41. ábra. Fémes anyagok (sima felületek) ep emissziós té-
(1-130) nyezoje a sugárzás P iránya függvényében
30 HOTECHNIKA

o ahol

C=CIC2 W/m2K4 (kcaJ/m2hK4) (1-137)

Cf
a két felületelem kölcsönös sugárzási együtthatója
80' 80' [CI és C2 a két (szürke) felületelem sugárzási té-
nyezoje - l. az (1-132) összefüggést - és C f az
o o,Z 0,4 0,6 0,8 1,0
abszolút fekete test sugárzási tényezoje - l. az
Ell GjJ
(1-125) egyenletet!] ; TI' T2 az 1 és 2 felületelem ab-
1-42. ábra. Egyéb anyagok (érdes felületek) Ep emissziós té- szolút homérséklete, K; {JI' {J2 az 1, ill. 2 felület-
nyezoje elem normálisa és a felületelemeket összeköto
a nedves jég; b fa; c üveg; d papír; e agyag; f réz-ollid; g nyers korund
egyenes által bezárt szög, fok; r a két felületelem
távolsága, m; dAl' dA2 a két felületelem nagysá-
En hányada a felület normálisa irányában ({J=O), ga,m2.
a test emissziójával
E 1.3.6.2. Tetszoleges helyzetu dAl felületelem
En=- W/m2sr (kcal/m2hsr) (1-135)
1'&
és A2 felulet sugárzásos bácseréjének boárama
kapcsolatban áll.
Érdes felületekre a Lambert-törvény (1-133)
összefüggése érvényes. dQI-2=C dAl [(~r-
100 )4] rpl-2 W (kcaljh), (1-138)
_ (T2
1.3.6. Tetszoleges helyzetu ahol
szilárd testek sugárzásos hocseréje
átereszto közegben (1-139)

Ez a pont a térben egymáshoz képest tetszoleges vagy

helyzetu, 1 és 2 jelu két sík felület között hosugár-
zás útján kicserélt hoáram meghatározását tartal- (1-140)
mazza, .azzal a feltétellel, hogy - n1f -1'&- ~.!:l
f/J1-2- COS {JI ..:Ir.
- a két felület közti teret D= 1 áteresztési té-
nyezoju közeg tölti ki; (nl az A2 felület térszöge). A többi jelölés megegye-
- a 2 felületre érkezo hoáram 1 felület felé visz- zik az (1-136) összefüggés jelöléseivel.
A f/J.tényezot felületelem és felület közötti be-
szavert hányadát, valamint az 1 felületre érkezo ho- sugárzási tényezonek nevezzük. A f/J1-2tényezo azt
áram 2 felület felé visszavert hányadát elhanyagol- fejezi ki, hogy a dAl felületelemrol a teljes térbe
juk.
kibocsátott hoáram hányad része jut az A2 fe-
Ezekkel a feltételekkel a két síkfelület között ki- lületre. A f/J besugárzási tényezo értékeit külön-
cserélt hoáram úgy számítható, mint az 1 felület- bözo esetekre a 10. fejezet tartalmazza.
bol 2 felé kibocsátott és általa elnyelt hoáram, va-
lamint a 2 felületrol 1 felé kibocsátott és általa el-
nyelt hoáram különbsége. 1.3.6.3. Tetszóleges helyzetu Al és A2 felület
sugárzásos hácseréjének boárama
1.3.6.1. Tetszoleges helyzetu dA 1 és dA2 elemi felület
sugárzásos bocseréjének boárama QI-2=CAl
. [ ( 100 T2 )4] CPI-2 W (kcalfh),
TI )4 - ( 100
(1-141)
ahol

- ( 100 1'&r2
W (kcaljh),
T2 )4] eos {JIcos {J2 dAl dA2
(1-136) (1-142)
 HOSUGÁRZÁS 31

vagy 1.3.8. Párhuzamos,

nagy kiterjedésu felületek
(1-143) sugárzásos höcseréjének höárama
tPt-2= ~t J CfJt-2dAt·
A,

Két párhuzamos felület:

A jelölések azonosak az (1-136) és (1-138) össze-
függésjelöléseivel.
A tPt-2 tényezo az At felületnek az A2 felületre
vonatkozó közepes besugárzási tényezoje. A tPt_2
Qt-2=CAt [(I~r-(l~r] W (kcaljh),
(1-148)
tényezo azt fejezi ki, hogy az At felületrol a teljes ahol
térbe kibocsátott hoáram hányad része jut az A2
felületre. A tP közepes besugárzási tényezo érté-
kétkülönbözo esetekre a 10. fejezet tartalmazza.
Akicserélt hoáram az A2 felülettel, és az A2 fe-
lüIetnek az At felületre vonatkozó tP2_t közepes
besugárzási tényezojével is kifejezheto: (1-149)
a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja
[Ct és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezo-
Q2-t= -CA2 [(I~r- (l~r] tP2-t W je - 1.az (1-132) összefüggést -, és Cf az abszolút
fekete test sugárzási tényezoje - 1. az (1-125) ösz-
(kcaljh). (1-144) szefüggést] ; At az egyik felület nagysága (At = A2),
m2; Tt, T2 a két felület abszolút homérséklete, K.
1 felület hovesztesége a 2 felület honyeresége.)
(Az Feltétel, hogy az egyes felületek kibocsátott és
Akét közepes besugárzási tényezo összefüggése: visszavert hoárama kizárólag a két felületet éri.
(1-145) Több párhuzamos "átlátszatlan" felület (1-43.
ábra):

1.3.7. Egymást burkoló felületek [ ( Tt)4 ( T2)4] W (kcaljh),

sugárzásos höcseréjének hoárama Qt-2=CAt 100 - 100 (1-150)
ahol

C--1 1 Cf 11m WI 2K4

[ ( Tt )4 ( T,=-)4] W (kcaljh), at --1
-+ elz + 2n (---)
a 2
Qt_2=CAt 100 - 100 (1-146) (kcaIjm2hK4) (1-151)
ahol
a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja, at'
elz a két felület elnyelési tényezoje (1. az 1.3.1. pon-
tot); a az 1 és 2 felület közötti lemezek elnyelési
tényezoje; n a lemezek száma (1. az 1-43. ábrát); a
(1-147) többi jelölést 1. az (1-148) összefüggésnél.

a két felület kölcsönös sugárzási együttható ja

és C2 a két (szürke) felület sugárzási tényezoje
[CI

- 1.az (1-132) összefüggést -, és C f az abszolút

feketetest sugárzási tényezoje -1. az (1-125) egyen- a, az
ktet]; At a burkolt felület, A2 a burkoló felület
nagysága,m2; Tt a burkolt felület abszolút ho-
mérséklete,K; T2 a burkoló felület abszolút ho-
mérséklete,K. [Vö. az (1-141) összefüggésseI! Jelen
esetbentPt-2= 1.] Az (1-146) összefüggés a két
n difliiíemez
felületközötti visszavert sugárzást is figyelembe
!eSZi. 1-43. ábra. Párhuzamos átlátszatlan felületek
32 HOTECHNIKA

1.3.9. Felületelem és felület 1.3.10. Sugárzási

közötti ep besugárzási tényezo hoátadási tényezo
szerkesztése
Felületek konvekeiós és sugárzásos holeadása
A dAl felületelem köré r= 1 sugarú félgömböt raj- a valóságban együttesen fordul elo. Számítástech-
zolunk. A ep-t kifejezo (1-139) összefüggésben levo nikai egyszerusítés végett célszeru a sugárzásos ho-
eos PI eos P2 dA2 kifejezés a dA2 felületelemhez tar- áramsuruséget is a konvekciós hoáramsuruség
tozó térszög által a gömbfelületen határolt terület (1-54) összefüggésének alakjában kifejezni:
vetülete a dAl síkján (1-44. ábra). Az f eos Pl eos P2
A, 4.=IX.LJt=IX.(tl-t~ W/m2 (kcaljhm2), (1-152)
dA2 kifejezés a teljes A2 felület térszöge altal a ahol
gömbfelületen határolt A~ felület A~' vetülete a
dAl síkján (1-45. ábra). Az alapsík félgömb alatti
(TI )4( T2)4
IX
•=bC= 100
tl-t2
100 C W/m2K
(kcal/m2h°C) (1-153)
sugárzási hoátadási tényezo [b homérséklet-ténye-
zo, K4;oC, értéke az 1-46. ábrából veheto; C a fe-
lületek kölcsönös sugárzási együttható ja, 1. az
(1-137), (1-147), (1-149), (1-151) összefüggést; ti' t2
a felületek homérséklete, oC; TI' T2 a felületek ab·
szolút homérséklete, K].
Ha a 2 jelu felület homérséklete közel azonos az
1 felület mentén áramló közeg homérsékletévei,
vagyis t2~ tk' és az 1 falfelület homérsékletét t rfel .
jelöljük, akkor az egyideju konvekciós és sugárzá-
sos hoáramsuruség összesen:
4ö=4k+4.=(lXk+IX.)(tr-tJ W/m2 kcaljhm2),
(1-154)
1-44. ábra. Felületelemek besugárzási tényezoje
20

"
'1f-l-~
:::::
A"
At __ -tr
A;
/
;:::;
b

~.
70ro •
ÍJ \)
60 -
~v ~
::;;..
00 50 ;,100
40 lt\OO " 'o ~
;;;;-

I -;;;;- /
[/
V- @
4-
pf2
O 10 "O
8 pf
6
lj
3
2

r
08

0.5
) o SO 100 ISO lOO lSD O 10 20 30 1,0 50
1-45. ábra. Felületelem és felület besugár:zási tényezoje
f,,oC 1" ·c
1-46. ábra. b homérséklet-tényezo meghatározása
területe Al =:7l • A ep besugárzási tényezo tehát az
A~' terület és az Al =:7l körterület hányadosa ként
határozható meg.
b- (;~r- (;~r
tl -t2
 HOSUGÁRZÁS 33

ill. az
mérséklettel helyettesítheto, amely mellett a ho-
rxö=~k+~s W/m2K (kcaljm2h°C) (1-155) áram nagysága ugyanakkora, mintha a tényleges
összesített hoátadási tényezovel: felület-homérsékletekkel számolnánk. A sugárzá-
sos hlSáram számítására alkalmas ezen homérsék-
qö=~ö(tf-tJ= ~öL1tfk W/m2 (kcaljhm2) letet sugárzási homérsékletnek nevezzük:
(1-156)
[vö. az (1-54) összefüggésel!].
(1-157)

ill.
1.3.11. Sugárzási homérséklet 4~ _

tsug=V~ (/Js_ITi-273 oC, (1-158)

Ha valamely felület (test) különbözo homérsék-
letuhatároló felületekbol álló féltérségben helyez-
kedikel, akkor a test és a határoló felületek kö-
zötti sugárzásos hocsere számításakor a határoló
felületek homérséklete egyetlen olyan fiktív ho-
ahol (/J s- I a testnek az egyes (i-vel jelölt) határoló-
felületekre vonatkozó közepes besugárzási ténye-
zlSje [1. az (1-142) összefüggést!]; TI az egyes hatá-
rolófelületek abszolút homérséklete, K.

1.4. Hoátbocsátás

Két különbözo homérsékletu, fallal elválasztott Réteghatár-homérsék/etek (az i-edik réteg ho-
áramló közeg között konvekciós (esetleg sugárzá- mérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felüle-
sos) hoátadás és hovezetés formájában hocsere ten):
megyvégbe. Az összetett jelenség a hoátbocsátás.
Az1.4. pont a hoátbocsátás néhány olyan esetévei + 1-1
~ ')..1
foglalkozik,amelyek a következo feltételek mellett
tl=tk1- (__
1
~kl 1=1
Ö )
k(tk1-t~
I
oC,
(1-161)
mennekvégbe :
- a jelenség hoforrásmentes ;
ill.
- a hovezetés egydimenziós, a szilárd fal alakja
egyszerugeometriai forma;
- a fal anyagjellemzoi állandó értékek; (1-162)
- a fallal érintkezlS két közeg hlSmérséklete az ahol
egészfelület mentén állandó;
- a ho- és közegáramlás stacionárius jellegu.
A jelenséggel kapcsolatban a következlS kérdé-
sekmerülnek fel:
aj a hlSmérsékletmezo,
(1-163)
b) a hlSáram nagysága.
Ezek számítása a következlS.

1.4.1. Több rétegu sik fal

Fe/ü/etihomérsékletek:

t1= tk1--1- k(tk1- t~ oC, (1-159)

~kl
cs

1-47. ábra. Több rétegu sik fal hóátbocsátása

l Az épület&épészet kézikönyw
 34 HOTECHNIKA

a több rétegu sík fal hoátbocsátási tényezoje (érté-

ke az 1-48. és 1-49. ábra alapján egyszeruen meg-
r- 1
határozható); IXkl, IXIa hoátadási tényezo a fal két ~.:iJ~
oldalán, W/m2K (kcal/m2h°C) (1. az 1.2.1., HU. 100 'ilii
gO

és 1.2.3. pontot); i a rétegek sorszáma; n a rétegek 80

száma. A többi jelölés magyarázatát 1. az 1-47. áb- d"l 70

50
50
50
rán! 40 o
30
Az egyes rétegeken belül a homérséklet-elosz- 30
lS II
lás lineáris. A réteghatár-homérsékletek grafikus lO 20

'5
úton j~ meghatározhatók (1.az Ll.2.1. pontot!). 15

Hoaram: 10

~
7
Q=kA(tkl-td W (kcalfh), (1-164) 6
5
ahol k hoátbocsátási tényezo, W 1m2 K (kcal/m2 h oc)
(1-163) összefüggés szerint; A a hoáramlás irányára
meroleges falfelület, m2; tkl, tla közeghomérséklet
a fal két oldalán, oC (1. az 1-47. ábrát).

1-49. ábra. k hoátbocsátási tényezo meghatározása kis IX ho- 0,1

átadási tényezok esetén 0,09

3 4 S 710000
/0000
7

"k--- 1 -
5

3 -L+Lfri.<
IXkI aitl CA.;
2

1000
7
5
"
3

!JO
1
5
"
3
2

ro m
7 7
5
1-48. ábra. k hoátbocsátási tényezo meghatározása

1
________________ L
 HOÁTBOCSÁTÁS 35

1.4.2. Több rétegu hengeres faI 1-20. és 1-21. ábrából veheto; IXkl, 1Xk2 hoátadási
tényezo a fal két oldalán, W/m2K (kcal/m2h°C)
Felületi homérsékletek: (1.az 1.2.1., 1.2.2. és 1.2.3. pontot); i a rétegek sor-
száma; n a rétegek száma. A többi jelölés magyará-
zatát 1. az 1-50. ábrán •.A homérséklet az egyes ré-
tl=tkl--~dIXkl 1" kl(tkl-t~ oC, (1-165) tegekben az (1-51) összefüggéssei számítható.
és Hoáram 1 m falra vonatkoztatva (L m hosszú
fal esetén a Ql hoáram L-szeresét kell venni!):
tn+l=tk2+ }
IXk2 n+ IJl kl(tkl-tk2) oc. (1-170)
(1-166) ahol kl a több rétegu, 1 m hosszú hengeres fal ho-
Réteghatár-homérsékletek (az i-edik réteg ho- átbocsátási tényezoje, W/mK (kcal/mh°C) az
mérséklete az i-l-edik réteggel érintkezo felüle- (1-169) összefüggés szerint; tkl, tk2 közeghomér-
ten) : séklet a fal két oldalán, oC (1.az 1-50. ábrát).

t;= tkl- --+ ~--In

hA;
( IXkldlJl
1 1=1
I~ 1
--
d;
dHl)
kl(tkl- t~ C,
°
(1-167) 1.4.3. Bordáscsó, ill. csoköteg
ill.
Hoáram 1 m csohosszra vonatkoztatva:

QI=kl(tkl-tk2) Wim (kcal/hm), (1-171)

ahol

W/mK (kcaljmh°C)
ahol
1
k1=-------- W/mK (1-172)
--+~
1 ~ --
1 1n--+
IXkldlJl· 1=12JlA;
d;+1
dl
1
IXk2dn+IJl
az 1 m csohosszra vonatkozó hoátbocsátási té-
nyezo; Abe11m hosszúságú eso belso felülete, m2;
(kcaljmh°C) (1-169) IXbelhoátadási tényezo a cso belso felületén, W/m2K
a több rétegu, 1 m hosszú hengeres fal hoátbocsátá- (kcaljm2h oC); lJ a eso falvastagsága, m; A a cso-
si tényezoje. Értéke a sík falra érvényes 1-48. és anyag hovezetési tényezoje, W/mK (kcal/mh oC);
1-49. ábrából meghatározható, ha IXkl helyett IXkldlJl IXI látszólagos hoátadási tényezo a bordáscso külso

felületén, W/m2K (kcaljm2h°C) [1. az (1-102) ösz-

szefüggést] ; Alm hosszú bordáscso külso össz-
értékét, 1Xk2 helyett lXk2dn+
IJl értékét és ~ ~; helyett
felülete, m2; tkl - tk2 a két közeg homérséklet-kü-
~ ()Al értékét keressük meg a diagramon.l/Jegy; az lönbsége, oC.
egyi
L m hosszú esore:
Q= kAkü\(tkl- tk2) W (kcal/h), (1-173)
ahol

(1-174)
az L m hosszú esore vonatkozó hoátbocsátási té-
nyezo; Akül az L m hosszúságú bordáseso külso
~ összfelülete, m2 (Akül=LA); a többi jelölés meg-
egyezik az (1-171) és (1-172) összefüggés jelölé-
1-50. ábra. Több rétegu hengeres fal hoátbocsátása seivel.
 36 HÖTECHNIKA

1.4.4. Hocserélok t
t't
Hocserél5kben az áramló közegek homérséklete, JI,
és így azok Llt= tk1- tkl h5mérséklet-különbsége a I,y
falfelület mentén változik.
A Q h5áram számításakor ezért az elozo pon- Mel H II ~ 2 IIJtmor

tokban szereplo Llt= tk1- tkl felület mentén ál-

landó h5mérséklet-különbség helyett olyan Lltköz !ie 1 1 I "'t ' flt
közepes homérséklet-különbséggel kell számolni,
A
amely ugyanazt a hoáramot eredményezi, mint a
felület mentén változó Llt= tk1- tJa homérséklet- 1-52. ábra. Ellenáramú hocserélo közegeinek homérséklete a
különbség. falfelület mentén
Hocserélok hoáramát a közegeket elválasztó fal 1 fiítoközC!l; 2 futött közeg; e index: hocscrélóbe lépo közeg; v index:
hocscrélóbol kilépo közeg
formája szerint az (1-164), (1-170), (1-171), ill.
(1-173) összefüggések egyikével határozzuk meg, de 300
a Llt= tk1- tk2 h5mérséklet-különbség helyett a 250

Lltkoz közepes homérséklet-különbséggel számo- 200

lunk. 150

t/mitI,oC
ICJ

1.4.4.1. Közepes (Iogaritmikus)

homérséklet-különbség 5J
.0

Egyenáramú hocserélo: 30

A
LJtk" =------
Llt Llt
max - min (1-175)
2J

oz 1n---
Llt
Lltmin
max
i5

p
,.8
7
ahol Llt max a közegek legnagyobb, Llt min a legkisebb Ó
h5mérséklet-különbsége, oc (a jelölések magya- 5
rázatát 1. az 1-51. ábrán). 1,

3
Ellenáramú hocserélo. Lltkoz meghatározása 2,5

ugyancsak az (1-175) összefüggéssel lehetséges, a 2

jelölések értelmezését az 1-52. ábra tartalmazza 1,5
(Lltmax a közegek legnagyobb, Llt min a legkisebb
h5mérséklet-különbsége, oc). líJ /5 20 2530 I,f) 5050 70 90100 150 200250300 WO 500600 8IJ{) 1000
Az (1-175) szerinti logaritmikus közepes héSmér- IJtmar, ·C
séklet-különbség az 1-53. ábrából leolvasható. 1-53. ábra. Logaritmikus közepes homérséklet-különbség
meghatározása
t LJtmax - At m.in
LltkÖz= Litmax
tit: In __
dtmin

2 ~D
t 0,9 1"
2 1 (U
0,8
- 0,7

0,6 ..... ' . , . ,

O 0,10,2 0,30,40,50,60,70,8 0,9 f,O
A ~
Ide
1-51. ábra. Egyenáramú hocserélo közegeinek homérséklete
a falfelület mentén 1-54. ábra. Köpenyoldalon l járatú, csooldalon 2, 4, 6 stb.
1 fIIt6közes; 2 fötött közeg; e index: hocserélobe lépo közeg; v index: járatú csoköteges hocserélo e korrekciós tényezoje
hocserélöböl kilépo közeg

---- 1
 HÖÁTBOCSÁTÁS 37

Keresztáramú és vegyes áramú hocserélo: W/m2K (kcal/m2h°C); A a hocserélo készülék fü-

tofelülete, m2• A többi jelölést 1. az 1-51. ábrán.
CfJeiY értéke az 1-56. ábrából veheto.
LJtköz- e LI
(1-176)
In
tmax
A - LItmin
[Lltmax-Lltmin 1ell 1,0

(A keresztáramú, ill. vegyes áramú hocserélo kö- ID 0,9

'l'tlg~
0,8
zepes homérséklet-különbségét az ellenáramú ho- 0,7
cserélo mintájára számítjuk (1. az 1-52. ábrát), és a
0,5
kapott értéket e korrekciós tényezovel módosít juk) :
o,s
o,~
LI te
e=f(LI\Llt2 LI~). .
(1-177) 0,3 0.3

0,2
A jelöléseket az 1-52. ábra tartalmazza. Két egy-
szeru kialakítású hocserélo e korrekciós tényezoje
41
O
M I
az 1-54. és 1-55. ábrán található.
0,01 (102 0,05 M ~2 0,5 ~O 2j]. S,O 70;0
wr/Wí
iD

r.A,,,
0.9 1-56. ábra. 'Pegy=f ~I függvény értékei egyenáramú
; -.-
'\1 T
,
~I ! In, I WI
(.W2
kA)
C 0;8
-~O
7,5 1\
2,0
1\
\.1 II. hocserélo esetén, a közegek véghomérsékletének meghatá-
fJ ifJ
rozásához
0,7

0,5 .:eV
~t1Y
0,5 ....
o (41 O,Z OJ3 OJIt OJS 0,8 0,7 0,8 0J9 1,0
Atz
Alt""
Afutött közeg véghomérséklete :
{·ss. ábra. Mindkét oldalon nem keveredo áramú kereszt-
áramú hocserélo e korrekciós tényezoje
(1-180)
A jelölések értelmezését 1. az (1-179) összefüggés-
nél ; a homérsékletek értelmezését 1. az 1-51. áb-
1.4.4.2. Hocserélot elhagyó közegek homérséklete, rán.
adott hocserélo esetéo

Amennyiben adott hocserélot kívánunk felhasz-

nálnivalamilyen célra, á feladat a hocserélot elha- ~O
0,9
gyó közegek homérsékletének kiszámítása a ho-
lfell 0,8
cseréloadatai, ill. a közegek jellemzoi alapján.
47
Egyenáramú hocserélo. A /utoközeg véghomér-
séklete: 0,5

0,5
(1-178) D,4.

ahol 0,3
0,2
0,1
1-e _(I+W.)kA
w' O
CfJegy= _ 2 W. (1-179) qO! 0;02 0,05 0,7 0,2 o,s 7,0 2,0 5,0 70;0
1+ ~I Wí/Ui
W2
1-57. ábra. 'PeU=f ~I; -.- függvény értékei ellenáramú
itt W'1=mlcpl a fütoközeg vízértéke, W/K (kcal/h WI
(.W2 kA)
oc); ml a fütoközeg tömegárama, kg/s (kg/h); hocserélo esetén, a közegek véghomérsékletének meghatá-
c pl a futoközeg fajhoje, J/kgK (kcaljkg°C); rozásához
Ji\= ~Cp2 a futött közeg vízértéke, W/K (kcal/h oc);
k a hocserélo készülék hoátbocsátási tényezoje,
38 HOTECHNIKA

Ellenáramú hocserélo. A /utoközeg véghömér- A jelölések értelmezését 1.az (1-179) összefüggésnél,

séklete: a hömérsékletek értelmezését 1. az 1-52. ábrán.
!fell értéke az 1-57. ábrából veheto.
tly=tle-LJtl=tle-!feIlLJte oC, (1-181)
A/utött közeg véghömérséklete:
ahol
oc. (1-183)
l-e _(I_W.)kA
W, W.
(1-182)
A jelölések értelmezését 1. az (1-181) összefüggés-
1__W
._1 e _(I_~.2)kA
W, W, nél, a hömérsékletek értelmezését 1. az 1-52. áb-
W2 rán!

1.5. IRODALOM

[ll ASHRAE Handbook of Fundamentals. New York, [9] IHVE Guide, Book C. 4th ed. London, The Institution
American Society of Heating, Refrigerating and Air- of Heating and Ventilating Engineers, 1970.
Conditioning Engineers, Inc. 1967. [10] Ko//mar-Liese: Die Strahlungsheizung. München,
[21 Bosnjakovié. Fr.: l'echnische Thermodynamik. I. Teil. R.Oldenbourg, 1957.
4. Aufl. Dresden -Leipzig, Verlag Theodor Steinkopff, [111 Mtu:skásy és szerzotársai: Központi futés. J. köt. Bu-
1965. dapest, Tankönyvkiadó, 1971.
[3] Co. S.T.I.C. Manuel des industries thermiques et [121 Mihejev. M. A.: A hoátadás gyakorlati számításának
aérauliques. Paris, Dunod, 1970. alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 1963.
[4] Eckert. E. R. G.: Introduction to heat and mass transfer. [13] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
New York, McGraw-Hill. 1963. Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg, 1974.
[51 Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. I-I1. köt. Buda- [14] Rietsch/-Raiss: Heiz- und Klimatechnik. 15. neubearb.
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1963. Aufl. Bd. II. Berlin-Heidelberg-New York, Springer
[61 Fekete-Menyhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. Verlag, 1970.
2. kiad. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975. [15] Rohsenow-Hartnett: Handbook of heat transfer. New
[71 Gröber-Erk-Grigull: Grundgesetze der Wii.rmeüber- York, McGraw-HiII, 1973.
tragung. Berlin-Göttingen-Heidelberg, Springer Ver- [16] VDI-Wiirmeatlas, Berechnungsbliitter für den Wiirme-
lag,1963. übergang. Düsseldorf, VDI Verlag GmbH., 1963.
[81 Hartnett. J. P.: Recent advances in heat and mass
transfer. New York, McGraw-HiII, 1961.
 2. Áramlástani alapok
Szerzo: DR. TÖMÖRY TIBOR

Lektor: dr. Gyurcsovics Lajos

2.1. Ideális közeg

Az ideális közeg homogén, súrlódásmentes és A valóságos közeg esetén a homogenitás feltéte-

összenyomhatatlan. A homogenitás azt jelenti,
hogy figyelmen kívül hagyjuk az anyag molekuláris
szerkezetét. Feltételezzük, hogya közeg a teret
egyenletesen tölti ki, és a homogén anyag surusége
megegyezik a valóságos közeg átlagsuruségéveI.
A súrlódásmentesség azt jelenti, hogya közeg elemi
részecskéinek egymáshoz viszonyított elmozdításá-
hoz ero nem szükséges, azaz az ideális közegben
nyugvó súrlódás nincs. Az összenyomhatatlanság
azt jelenti, hogya közeg surusége nem változik a
nyomás változásának hatására.
lezése gyakorlatilag minden esetben lehetséges, noha
a valóságban csak a közeg átlagsUTusége definiál-
ható. A súrlódásmentesség feltételezése csak az
áramlási törvények megfogalmazásához indokolt,
a valóságos közegre végzett gyakorlati számítások
esetén a súrlódás figyelembevétele szükséges. Az ösz-
szenyomhatatlanság feltételezése valóságos folya-
dékok esetében gyakorlatilag mindig lehetséges, va-
lóságos gázok esetében a hangsebességnél kisebb
sebességu áramláskor megengedheto elhanyagolást,
hibát jelent.

2.2. Folytonosság

A folytonosság vagy kontinuitás tétele, amely
valóságos közeg áramlására is érvényes, az anyag-
megmaradás törvényét fejezi ki.
Állandósult (stacionárius) áramlás esetén a foly-
tonosság tétele:
111=evA=állandó kg/s, (2-1)
ahol 111tömegáram, kg/s; e az áramló közeg suru-
sége,kg/m3; v átlagsebesség, m/s; A az áramvona-
lakra meroleges felület, más szóval az átáramlási
keresztmetszet, m2.
Ha a közeg összenyomhatatlan és a vizsgált
áramszakaszban homérséklete nem változik, akkor
e= állandó, ebben az esetben a folytonosság té-
tele:
V=vA=állandó, m3/s, (2-2)
ahol V térfogatáram, m3/s, a többi jelölés megegye-
zik a (2-1) összefüggéseivel.

2.3. Bemoulli-egyenlet

A Bernoulli-egyenlet a mozgási, a helyzeti ener- ill.

gia,valamint a nyomás által végzett munka között
állapít meg összefüggést. Lényegében az áramló
közegenergiamegmaradásának törvényét fejezi ki. ~v2+p+yz=pó=állandó kp/m2, (2-4)
A nehézségi erotérben áramló ideális közeg ál- vagy a késobb értelmezett jelölésekkel
landósult (stacionárius) áramlására érvényes Ber-
noulli-egyenlet: Pdin+Pst+Ph=;::pó=állandó Pa (kp/m2), (2-5)
ahol e a közeg surusége, kg/m3; y a közeg fajsú-
~ v2+p+ egz=pó=állandó Pa, (2-3)
lya, kp/m3; v az áramló közeg átlagsebessége, m/s;
40 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK

P a közeg abszolút nyomása, Pa (kp/m2); g=9,81 Sebességmagasság :

m/s2 a nehézségi gyorsulás; z az áramcso tengely- v2
vonalának tetszoleges magasságban felvett vonat- (2-14)
koztatási szinttol mért távolsága, m. hV=2g m.
A (2-3), (2-4), (2-5) összefüggés kifejezi, hogy az Nyomásmagasság:
áramló közeg Pö össznyomása az áramlás bármely
helyén állandó. Az összefüggések bal oldalának elso
h
p
=-egP m, (2-15)
tagja az egységnyi térfogatú közeg mozgási ener- ill.
giáját, második tagja a nyomás energiáját, harma-
dik tagja helyzeti energiáját fejezi ki. Az egyenlet h=-
p
P
'Y
m. (2-16)
minden tagja nyomás dimenziójú; a baloldal elso
tagját dinamikus nyomásnak, második tagját sta- Az ideális közegre vonatkozó összefüggésekben
tikus nyomásnak, a harmadik tagját hidrosztatikai levo P abszolút nyomás helyett valamely - tetszo-
nyomásnak, a jobb oldalt össznyomásnak nevezik. legesen választott - nyomásszinttol való eltérés-
Dinamikus nyomás: sel, nyomáskülönbséggel is számolhatunk. Ennek
megfeleloen az eredményként kapott Pö össznyomás
(2-6) is nyomáskülönbséget jelent. A leggyakrabban vo-
natkoztatási nyomásszintnek a Po légköri nyomást
ill. választjuk. A légköri nyomáshoz viszonyított nyo-
máskülönbség értelemszeruen elojeles. Pozitív elo-
-'Y2k/2 (2-7) jel esetén túlnyomásról, negatív elojel esetén dep-
Pdin-2gV pm. resszióról beszélünk.
Statikus nyomás: Levego, a levegovel közel azonos suruségu (faj-
súlyú) gáz vagy folyadék vízszintes, ill. zárt áram-
Pst=P Pa (kp/m2). (2-8) körben való áramlásakor a hidrosztatikai nyomás
hatása elhanyagolható vagy éppen zérus. Erre az
A statikus nyomás az áramló közeg belso P nyo- esetre a Bernoulli-egyenlet egyszerubb alakja:
mását fejezi ki, amely az áramlást határoló felü-
leten (csofalon) érvényesül.
Hidrosztatikai nyomás: ~ v2+p=pö=állandó Pa, (2-17)
ill.
Ph= egz Pa, (2-9)
ill. ~ v2+ P= Pö= állandó kp/m2. (2-18)
A futés- és légtechnikában a hidrosztatikai nyo-
(2-10)
mást elhanyagoló Bernoulli-egyenletnek a követ-
A hidrosztatikai nyomás a közeg súlyából vala- kezo alakja használatos, figyelembe véve a (2-6),
mely felületre adódó nyomást fejezi ki. (2-7) és (2-8) összefüggést:
A Bernoulli-egyenletet szokásos a suruség és a Pdin+Pst=Pö' Pa (kp/m2). (2-19)
nehézségi gyorsulás szorzatával, ill. a fajsúllyal vé-
gigosztott alakban is felírni : A (2-19) összefüggés ábrázolásakor a Pst nyomás-
2 vonal minden esetben a Pö össznyomás vonala alatt
helyezkedik el.
g +E+z=Pö=állandó
2V eg eg Pa, (2-11) Valóságos közeg súrlódásos áramlásakor a Ber-
ill. noulli-egyenlet egy, a nyomásveszteséget kifejezo
2 taggal egészül ki. Az áramlás irányában növekvo
számmal jelölt két tetszolegesen választott kereszt-
g +E-+z=Pö=állandó
2V 'Y 'Y kp/m2, (2-12) metszetre vonatkozó Bernoulli-egyenlet:
vagy a késobb értelmezett jelölésekkel : = Pö2+ iJp Pa (kp/m2).
Pö! (2-20)
A két keresztmetszet közötti áramlási nyomásvesz·
hv+hp+hz=hö=állandó m. (2-13) teség:
A (2-11), (2-12), (2-13) összefüggés minden tagja iJp = Pöl - Pö2
Pa .(kp/m2), (2-21)
hosszúság dimenziójú. A z hidrosztatikai magasság ill. az áramlási veszteségmagasság :
analógiájára az elso tagot sebességmagasságnak, a
másodikat nyomásmagasságnak nevezik. iJh = hö! - hö2 m. (2-22)
 A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 41

2.4. A Bernoulli-egyenlet néhány alkalmazása

2.4.1. Tartályból kifolyás 2.4.1.2. A tartályból kiáramló közeg térfogatárama

állandósult (stacionárius) állapotban
Legömbölyített nyílás esetén:
2.4.1.1. Kifolyási sebesség V=A2V2 m3/s, (2-26)
éles falú nyílás esetén:
Zárt tartály. A jelölések értelmezése a 2-1. ábrán
látható. A feltétel szerint At»A2, következésképpen V = IXA2v2 m3/s, (2-27)
v2»vl, ill. Vt = O.
ahol IX az éles szélu nyílás kísérletekkel meghatáro-
zott, dimenzió nélküli átfolyási száma (1. a 2.4.3.
pontban).
I

i
l7i 2.4.2. Nyitott tartály kiürülési ideje
I Éles falú fenéknyíláson keresztül :
1__
I

Az 7:=2~tho=~Atho _ s, (2-28)
2-1. ábra. Szabad kifolyás zárt tartályból Vo IXA2Y2gho
ahol At a tartály keresztmetszete, m2; ho a vízfel-
színnek a kifolyónyílástóI mért távolsága a 7:=0
(2-23) kezdeti idopontban, m; Vo térfogatáram a 7:=0
kezdeti idopontban, m3/s.
ill.

2.4.3. Csoben áramló

(2-24) közegmennyiség mérése
V2= V2g(Pt;P2+h) mis,

aholPt a tartályban a közeg felszíne felett uralkodó A Venturi-mérovel, a mérotorokkal és a méro-

nyomás, Pa (kp/m2); P2 a kifolyónyílás környeze- peremmel végrehajtott mennyiségmérés a Bernoulli-
tében uralkodó nyomás, Pa (kp/m2); e a közeg su- egyenlet alkalmazásán alapszik, és megadja a méro-
rusége, kg/m3; y a közeg fajsúlya, kp/m3; g a ne- szerkezet (elem) elott (1 index) és a legszukebb ke-
hézségigyorsulás, m/s2; h a közegfelszÍn távolsága resztmetszetben (1 index) kialakuló nyomás- és se-
akifolyónyílás középvonalától, m. bességviszonyok összefüggését annak feltételezésé-
Nyitott tartály. A jelölések értelmezése a 2-2. veI, hogy a hidrosztatikus nyomás nem változik,
ábra szerint.
az áramlás állandósult (stacionárius).
Tömegáram:
(2-25)
m= lXeA2Y 2et(pt- P2) kg/s (2-29)
Af (a technikai mértékrendszerben a tömeg származta-
tott mértékegysége miatt a tömegáram nem haszná-
latos).
-- -----~
--- Térfogatáram:

V=lXeA2
-= Az =- . V2-(Pt-P2)
el
m3/s, (2-30)
I ill.
''í
(2-31)
2-2. ábra. Nyitott tartály éles szélu kiömlonyílással
 42 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK

ahol ~ átfolyási szám, értéke a csoátmérore vonat- peremre a 2-5. ábrából veheto. e expanziós szám,
vD A2 kifejezi az áramló közegnek a szukítonyíláson át-
koztatott Reynolds-szám: Re= _1_ és az m=-;4= áramlás közben eloálló suruség- (fajsúly-) változá-
eP -i1k'té·· fU é é'JIb V .~, sát; összenyomhatatlan közeg (folyadék) esetén
= D2 SoLU 1 SI Viszony uggv ny en entun-csore
I;
e= levego, ill. gázok esetén e értéke a 2-6. ábrából
a 2-3. ábrából, mérotorokra a 2-4. ábrából, méro-
veheto, a Pl - P2 nyomásviszony , a " izentropikus
1,16 Pl
o{
1,11,
kitevo és az m szukítési viszony függvényében. Le-
vego, oxigén, nitrogén, hidrogén, szén-mon oxid
1,12 esetén ,,=1,41, szén-dioxid esetén ,,= 1,31. A2 a szu-
kítonyílás legkisebb keresztmetszete, m2; el a közeg
1,10
surusége a zavartalan áramlás szelvényében a szu-
~08 kítonyilás elott, kg/m3; Yl a közeg fajsúlya a
zavartalan áramlás szelvényében a szukítonyílás
1,08 elott, kp/m3; Pl abszolút nyomás a szukítonyílás
elotti csapolás helyén, Pa (kp/m2); P2 abszolút
1,01,
nyomás a szukítonyílás kisnyomású megcsapolása
~02
helyén, Pa (kp/m2). (A Venturi-mérore, a méro-
torokra és a méroperemre az MSZ 1709-56 tar-
;,00 talmaz eloírást.)

a9104~-2~3~4~5~~!0-S-2-3~4
-5-105
Re

2-3. ábra. Mérótorok beömlésu Venturi-méro ol: átfolyási szá-

ma a Reynolds-szám függvényében
m szúkitési viszony

//,
I

/ 'i'/1
1
.••• II
l'I
II ~l::j ~20
!'»~ , ~,-V II-,
i, I '~'f?
I
I"'=-~,4 VI Illi
'1
=
il:I m-0401
I'm=O.45'
~]
IllTT
IT
'tn7-0S5
:
m-O,I~~ I I
i I ITm-05rf
m-{1
IT
'1"
'",
, II!', ,Ill'
rT iVi N
1/iliJIU
,1 ! -06
'1 !-1,Ili!1
1II:T'1III
:1
i,..-
I _",,cs~
m-o, ()ltii -Ol.

o(
0,81,

ot
--+ lj 1,18
0,82

0,80'-

478
~f4
0,76
1,12

0,72

1,08
0,70

1;06
488
1,01,

1,02
0,64

1,00
0,62

0,98 0,60

0,96 458" I 11111 ],,, II]" " II I !o·,~.;)

,1
103 345 10* 2345 laS 2 345
Re Re

2-4. ábra. Mérotorok ol: átfolyási száma a Reynolds-szám 2-5. ábra. Sarokmegcsapolású méröperem ol: átfolyási száma
függvényében a Reynolds-szám függvényében
m szf1kltési viszony m szf1kitési viszony

- ------1,
 A BERNOULLI-EGYENLET NÉHÁNY ALKALMAZÁSA 43

2.4.5. Csovezeték falán kiáramló

közegmennyiség

Az Al keresztmetszetu, vízszintes tengelyu cso

falán helyezkedik el az A2 felületu, éles szélu ki-
ömlonyílás (2-7. ábra). A csovezetékben áramló
közeg sebessége v •• m/s; surusége el' kg/m3; sta-
tikus nyomása Pstl, Pa; a csoben áramló közeg
össznyomása a kiömlonyílás helyén:

Pöl=Pstl +~ ~=Pstl+ Pdinl Pa. (2-34)

M7
A csovezeték környezetében nyugvó, Pst2 lég-
köri nyomású levego helyezkedik el, azaz

0,96 Pö2=Pst2 Pa. (2-35)

A csovezetékben túlnyomás van, Pöl>Pö2' a nyo-
máskülönbség kicsi, következésképpen kiáramlás-
kor a közeg surusége nem változik, az expanziós
tényezo e= l-nek veheto. A nyíláson kiáramló kö-
zeg térfogatárama a (2-30) összefüggéssel számol-
ható:

V = a.A2
0,95 0,96 q97 0,98 o,gg 1,00
[, . y2el (PöI - Pö2)
- m3/s. (2-36)
2-6. ábra. Az 8 expanziós szám értékei tetszoleges" izentro-
pikus kitevo és kis nyomásesés esetén
Az a. átfolyási szám az

a.=0,62 V Pöl
Pstt (2-37)
2.4.4. Sebességmérés Prandtl-csovel összefüggéssei számítható.
A kilépo sugár tengelye és a csovezeték tengelye
A Prandtl-cso félgömb alakú orrpontján a közeg által bezárt p szög a
sebessége zérus, ott az ún. torló pont keletkezik.
A cso hengeres palástján kialakított nyílások kör-
nyezetében az áramlás sebessége a zavartalan (2-38)
áramlás adott helyen kialakuló sebességéveI azo-
p=arc tg V Pdinl
Pstl
nos. A torIóponton a közeg össznyomása (PI), a összefüggéssel határozható meg.
palástfuratokon a közeg statikus nyomása (P2) mér- A kilépo sugár átlagsebessége :
heto.Az orr- és az oldalfuratokra felírt Bernoulli-
egyenletbol következik a mérés helyén uralkodó v _ Ji' (2-39)
o sebesség :
s- a.A2 mis.

(2-32)
I
Af
ill.

v= V~ (PI- P2) mis, (2-33)

ahol,i a közeg stírusége, kg/m3; y a közeg fajsú-
kp/m3; g nehézségi gyorsulás, m/s2; PI a közeg
Iya, .~
ÖSSlnyomásaa torIópontban, Pa (kp/m2); P2 a kö-
~statikus nyomása a palástfuratokon, Pa (kp/m2). ~ v- Vjpstl
(APrandtl-cso kialakítására az MSZ 1709-56 ad 2-7. ábra. Vékony falú cso éles szélu nyílásán kiáramló leve-
c1óirást.) gösugár
44 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK

2.4.6. Borda-Camot-veszteség m/s; v. a közeg sebessége a szuk csoszelvényben,

mis.
A Borda-Carnot-veszteség a 2-8. ábrán látható
hirtelen bovülo csó'ben áll elo. A bovülo csotoldat-
ban fellépo súrlódás nyomásveszteséget okoz, azaz
a Pst2 statikus nyomás a Borda-Carnot-veszteség-
gel kisebb, mint a Bernoulli-egyenletbol számít-
ható, ideális közegáramlás esetén kialakó nyomás.
A Borda-Carnot-veszteség:

(2-40)

ill.
i íJ,

Pm oZ

i1p'=k (v.-v2)2 kp/m2, (2-41)

Ps/ti

ahol a közeg surusége, kg/m3; y a közeg fajsúlya,

fl
kp/m3; v2 a közeg sebessége a bo csoszelvényben, 2-8. ábra. Borda-camot-veszteség hirtelen bovülo csoben

2.5. Kritikus nyomás

A Bernoulli-egyenlet alapján levezetett össze- A kritikus sebesség:

függések csak addig érvényesek, amíg a kereszt-
metszet-változás elotti és utáni nyomásviszony a
kritikus nyomásviszonyt el nem éri. A kritikus vkr= V 2 ,,: 1 pv mis, (2-42)
nyomásviszony esetén az áramlás sebessége a hang-
sebességgel megegyezo lesz. Ebben az esetben a ki- ahol " az áramló közeg i]:entropikus kitevoje; p a
sebb nyomás további csökkenését nem követi se- közeg abszolút nyomása, Pa; v a közeg fajtérfoga·
bességnövekedés. ta, m3/kg.

2.6. Az áramlás minosége

Csövekben, csatornákban kétféle áramlás alakul- ahol v az áramló közeg átlagsebessége, m/s; I jel·
hat ki: lamináris (réteges) és turbulens (gomolygó). lemzo méret (csoben, csatornában áramlás esetén
Az áramlás minoségét a Reynolds-szám dönti el : a d csoátméro), m; 'v az áramló közeg kinematikai
vi viszkozitása, m2/s.
Re= -'v , (2-43)
Lamináris az áramlás Re< 2320, turbulens Re>
v v
>2320 esetén. A súrlódási nyomásesésre jellemzo
A. súrlódási tényezo hirtelen megno, ha Re> 2320.
Az ugrást magában foglaló 2320< Re< 4000 tar·
tományt nemstabilis tartománynak nevezik. A ho-
technikában azonban a nemstabilis tartományban
I ~áfl .~ eloforduló Reynolds-számokat megfelelo óvatos·
I rmax- 2Váll J sággal kell kezelni, mert a hoátadásban jelentos ha·
a) b) tású a határréteg vastagsága és a sebességmegoszlás
2-9. ábra. Sebességmegoszlás csoben rendezetlensége.

-----_------11
a) lamináris áramlás esetén; b) turbulens áramlás esetén Lamináris áramlás esetén a sebesség megoszlása!
i
 AZ ÁRAMLÁS MINOSÉGE 45

parabolikus (v ~y2, Hagen-Poiseuille-áramlás). Az ban a sebesség logaritmikus megoszlású, amely he-

átlagsebesség a cso tengelyében kialakuló maximá- tedfokú parabolával (v ~r7) jól közelítheto [2-9. b)
lis sebesség fele {2-9. a) ábra]. Turbulens áramlás- ábra].

2.7. Nyomásveszteség csovezetékben

A valóságos közeg áramlására érvényes (2-21) A A ellenállás-tényezo a Reynolds-szám függvényé-

összefüggés a nyomásveszteség, amely minden eset- ben a 2-10. ábrán látható.
ben Llp>O. A nyomásveszteséget áramlási ellenál- Lamináris áramlás hidraulikusan sima és érdes
lásnak is nevezik. falú csoben:
A Llp nyomásveszteség a Llpsúr súrlódási és a Llpz
alaki ellenállás összege: (2-45)

Turbulens áramlás hidraulikusan sima csoben.

A 2-10. ábra jobb oldalának görbeserege turbulens
áramlásra vonatkozó ellenállás-tényezoket ad meg.
A görbesereg egy határgörbéhez simul, amely a
hidraulikusan sima csovezetékek esetére érvényes.
+ ~I Ck) Pdini Pa (kp/m2). (2-44) A mérési eredmények függvénygörbéjének megkö-
A (2-44) összefüggés n számú egyenes csoszakasz zelítésére több szerzo összefüggése használatos :
Prandtl és Kármán szerint:
és m számú alaki ellenálláshely nyomásveszteségét
adja meg. Az összefüggésben A a súrlódási ellenál-
1 ,/- (2-46)
lás-tényezo; 1 az egyenes csoszakasz hossza, m;
t,(=21g (Rer J,)-0,8.
d az egyenes cso átméroje (ill. egyenértéku átméro-
je; I. 2.7.2. pontot), m; C az alaki ellenállás vesz- Blasius szerint (Re< 105) :
teségtényezoje; Pdin az egyenes csoszakaszban ki-
A= 0,316 . (2-47)
alakuló dinamikus nyomás a (2-6), ill. (2-7) ösz-
szefüggés szerint, Pa (kp/m2). A dinamikus nyo- VRe
mást az áramló közeg adott átméroju csoben ki-
alakuló átIagsebességeként kell számítani. 2-1. táblázat. A kérdességet jellemzo méret
különbözo csövekben
A (2-44) összefüggés jobb oldala szerint a súr-
lódásiés az alaki ellenállást egyaránt az i-edik cso-
szakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell Csorajta k,mm
számítani. A jelölés azt jelenti, hogy az i-edik és az
(i+ 1)-edik egyenes csoszakasz között elhelyez-
Húzott cso (többek között sárgaréz) 0,0015
kedok-adik alaki ellenállás-helyet az i-edik egye-
PVC cso és PE cso 0,005
nesszakaszra értelmezett dinamikus nyomással kell
Azbesztcement cso (új) 0,6 ... 0,1
számolni. Ez, a gyakorlat szempontjából célszeru
megkötés,alól csak néhány alaki ellenállásfajta ké- Szokványos kereskedelmi minoségu acélcso 0,045
pez kivételt (pl. hirtelen keresztmetszet-szukülés Horganyzott cso 0,15
Rozsdátlanított acé1cso 0,15 1,0
stb.,ahol a nagyobb dinamikus nyomást kell szá-
mításbavenni). Nagyon rozsdás acélcso 1,0 3,0
Öntöttvas csó 0,4 0,6
AszfaJtbevonatú öntöttvas cso 0,125
Korcolt fekete vaslemez csatorna 0,15
2.7.1. J.. súrlódási ellenállás-tényezo FlexibíJís gégecso 0,6 ... 0,8
(esetenként
2,0)
A ). súrlódási ellenállás-tényezo jellemzi az egye-
Sima rabic-csatorna 1,5
nescsövezetékben kialakuló nyomásveszteséget.
Falazott csatorna 3,0 5,0
A ). ellenállás-tényezot nagyszámú mérés eredmé-
Facsatorna 0,2 1,0
nyekénthatározták meg, és a mérési pontok függ-
Betoncsatorna (érdes) 1,0 3,0
l'énygörbéjének közelíto összefüggését adják meg.
 -~
46 0,08 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK
~
A 0,09
0,0.70,10
0,06

I
nof,
I
YTm

'Ifj

.nnn7

.'" r ll..l
-~I--
.l:::' '+I
~o.l"lll
mr ~
o,010~t
(J,009 1
~
t
0,008
10
3
2 3 5 2 3 s 1 3 s 708 2 3 s 707 1 3
Re
2-10. ábra. A súrlódási ellenállás-tényezó a Reynolds-szám és a relatív érdesség függvényében

Nikuradze szerint (Re> 1OS) : mány. A hidraulikusan sima cso görbéje és a határ·
görbe közötti területet átmeneti tartománynak ne-
A= 0,0032 + 0,221 Re -0,237.
li
(2-48) vezzük. Ebben a tartományban a ;. ellenállás-té-
. Turbulens áramlás érdes csoben, határgörbe. nyezo a Colebrook-összefüggéssel:
.\
A 2-10. ábra érdes falú csövekre vonatkozó görbe-
serege a határgörbétoljobbra
getlen a Reynolds-számtól.
te:
eso tartományban füg-
A határgörbe egyenle- f;'1 _- - 2 19 (k/d
~r.;- 3 ,175 + Ref;'
2,51
,r.;-') ,
(2-50)~ i
Turbulens áramlás teljesen érdes csoben. A (2-49)t
: ReYi=200, (2-49) összefüggéssei meghatározott határgörbétol jobbra!'
eso területet, amelyben A független a Reynolds·i
számtól, tiszta turbulens szakasznak nevezzük. ·EbJ
ahol ~ a cso relatív érdessége; k az érdességet jel- ben a tartományban szokásos teljesen érdes csol'Ól

l
lemzo méret, m; d a cso belso átméroje, m. A k ér- beszélni:
dességet jellemzo méret értékeit a 2-1. táblázat tar- 1
talmazza.
Turbulens áramlás érdes csoben, átmeneti tarto- ri = 1,14- 2,0 19 ~ . (2-51)1
 NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 47

2.7.2. Egyenértéku átméro nes csoszakasznak tekinteni, és az így számított súr-

A 2.7. és 2.7.1. pontban szereplo képletekbe nem
kör keresztmetszetu szelvények esetén a nyomás-
veszteségszempontjából egyenértéku átmérot kell
helyettesíteni~
(2-52)
lódási ellenálláshoz az alaki ellenállást hozzáadni.
A könyökcsövek ellenállását az elozokhöz hason-
lóan a tengelyvonalak metszéspontjáig, ill. met-
széspontjától kell egyenes csoszakasznak tekin-
teni és az alaki ellenállást ehhez hozzáadni.
A C veszteségtényezoket hidraulikusan sima cso-
vezetékekre adják meg. Érdes csovezetékek esetén
az ellenállás-tényezo:

ahol 'hi a hidraulikus rádiusz, m; A az áramló kö- Cé= ~ C, (2-54)

zeggelkitöltött szelvény felülete, m2; K az ún. ned-
vesített kerület, azaz a szelvény kerületének az a
ahol Aé=f(Re, ~) az adott Reynolds-számhoz és
része, amelynek mentén az áramló közeg a cso- relatív érdességhez tartozó súrlódási ellenállás-té-
falJalérintkezik, m. A 2-11. ábra néhány különle- nyezo; A=f(Re) az adott Reynolds-számhoz tar-
ges keresztmetszet egyenértéku átmérojét tartal- tozó hidraulikusan sima csovezetékre vonatkozó
mazza.
súrlódási ellenállás-tényezo; C a hidraulikusan sima
esore vonatkozó alaki veszteségtényezo.
A 2-2. és 2-3. táblázat tartalmazza a súrlódási
ellenálláshoz hozzáadandó alaki ellenállás C vesz-
teségtényezoit, értelmezésükkel és a számítási ösz-
szefüggésekkel. Különös figyelmet érdemel a táb-
.• -=-----"'-
-'C-c-.
"II--==-)';Úii-~' lázatban a Pdin dinamikus nyomás értelmezése!
T' 19"'T""i" Y' Y
K·bt2m Állandó téglalap keresztmetszetu (bl=b0 ívcso
ej
C veszteségtényezoje a 2-12. ábrából, a szukülo ke-
2-11. ábra. A folyadékkal kitöltött A keresztmetszet és a resztmetszetu (bl=2b0 ívcso veszteségtényezoje a
nedvesített K kerület értelmezése a hidraulikus rádiusz, ill. 2-13. ábrából veheto. Az alaki ellenállást a kilépo
egyenértéku átméro száinításához
1,00
a) négyzetkeresztmetszetú, teljesen kitöltött szelvény; deo, =a; bJ téglalap
2ab C
0,90
keresztmetszetú,teljesen kitöltött szelvény deo, = a+b; ej téglalap ke-
4bm
resztmetszetü, nyitott (részben kitöltött) szelvény; deIn = b+2m ~80

~70

2.7.3. ~ alaki veszteségtényezo

Az alaki veszteségtényezot mérések kel határoz-

zuk meg. Tekintettel arra, hogy a C veszteségté-
nyezonek a Reynolds-számtól, a fal érdességétol
valófüggését ritkán vesszük figyelembe, a közölt
értékekcsak tájékoztató jelleguek.
Ívek, könyökcsövek vesztesége két részbol tevo- 0,20
dik össze: az ív belso oldalán keletkezo leválási
veszteségbolés az ívdarabban fellépo súrlódási vesz- ~tO
2,5
teségbol:
o
C=~~+~ ~~~ O 1,0 2,0 3,0
(Asúr index a súrlódásra, az i index a leválást elo- "Irtll
idézoirányelterelésre utal.) 7i;
A hálózatméretezéskor célszeru az íveket elo- 2-12. ábra. Állandó téglalap keresztmetszetü ívcso C veszte-
szöra tengelyvonal hosszúságával megegyezo egye- ségtényezoje
 48 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK

2-2. táblázat. Alaki ellenállások 1: veszteségtéoyezoje

------~--
M~
r· -
2g L1p=l:-v2 Pa L1p= 1:-v2(! Pa
Csofajta KiaIakítás
' veszteségtényezo
nyomásesés
tJpkp/mz
kp/m2 =0,152gy
L1p=l:-v2 1:=1,3 (!
=0,35
=0,20
=0,4
=0,8
L1p=l:-v2 1:= 1,0
2 I I y I iv
I

(!
FOJTÓT ÁRCSA, L1p=l:-v2 Pa
2
éles szélu 1:=(~_1)2
aA:l
L1p= 1:2'. v2 kp/m2
2g

L1p=1: g v~ Pa
2
1:=(~_1)2
aA2
L1p= 1:2'. v~ kpjm2
2g

1:2
ELÁGAZÁS, 0,54
V1 0,74 0,74 0,45
éles szélu
----1--- 1:
/1=90°
0,62
j~o
1,5
~,58
45°
I 0,77 0,43
y 2

Ij~
I dp= 1:2- v2 kp/m2
4,5 I 3,1 I 2,0 2g
V2/V1 =0,5
=1,0
=2,0
=3,0

PROFILOK

0,07
0,55
2,0
0,90
0,2
0,23 1_ 0,7 4,0
'1,4 y
~~ L1p= 1: _1)2 kp/m2
X-- - +-- __ ~~ : 2g
 NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 49

2-2. táblázat folytatása

C,öfajta Kialakitás C veszteségtényezö Ap nyomásesés

folyamatosan _ LJp=, ~ vi Pa

{3=
=200
100
=300
.i.-- -=r-~
II. :=1j3
- - J"'Az =0,45
1;=0,20
=0,60
LJp=1;!.-vi
2
2g
kp/m2

O = 40" =~

O
~ '
...l (Borda-carnot)
~ hirtelen
~
;;>
O
~
=EE
-
__
••.
A1- _ -Az
•
. 1;=
(
1--
A
AI)2
2
LJp=l;-vl
LJp=I;-VI
2
e 2
y
~
2 Pa
kp/m
2

k"laram l'as
--.-~ •... -I 1;= 1,0 Llp= \, e 2 P
J- _
2 vI a
y 2 2
t Llp= 1;-2g vI kp/m

{3=30" ~ A1 ft -""A~ ~
folya=to~" }-:•.•.• -t 1;=0,02
dp~
2
C ~ <>i p,
=45" - =0,04 LJp=l;!.-vi kp/m2
-60" =0,07 2g u __

~ h' 1 (1 )2( A2) e 2 P

·0 _ -A - - -, -A2- J-

...l "',,"
,"
O
V, ] 1 ~ V, C~ ~-t t-T, Ap~. Y
,",
Ll =1;-v2 '
kp/m2
~
:;J
p 2g 2 _

N . beáramlás
[Il
II 1;= (1~_I )2 Llp=1;2v~
e Pa

I y 2 2
V2 I Llp= 1;-2g v2 kp/m
-- - -. --- Éles szélu a= 0,63
I Letört szélu a=0,75
Lekerekített szélu a =0,90
Íveit szélu a=O,99

szelvényben kialakuló sebesség dinamikus nyomá- alaki ellenálláshelyek számított nyomásveszteségé-

sárakeIl vonatkoztatni. nek összege. Különbözo, sorba kapcsolt könyök-
A könyökcsoben a veszteség csökkentheto tere- cso-elrendezések esetében az egyes könyökök szá-
lolemezek beépítéséveI. Ebben az esetben C = mításba veheto veszteségtényezoje a 2-14. ábrából
=0,15... 0,2 veszteségtényezo veheto számításba. veheto.
Az egymás után közvetlenül következo - sorba Áramlatok szétválasztása és egyesítése során elo-
kötött - alaki eIlenáIláshelyek nyomásveszteségé- áIló nyomásveszteség a veszteségtényezo felvétele
nekmeghatározásakor figyelemmel keIl lenni arra, alapján számítható. A 2-IS. ábra áramlatok szét-
hogyazok egymásra hatnak. Az elso eIlenáIláshe- választására, a 2-16. ábra áramlatok egyesítésére
lyenmegzavart, rendezetlen közeg áramlik a má- vonatkozik, és minden esetben a legnagyobb közeg-
sodikba, és így tovább. Az együttes nyomásveszte- áram sebességének (vo) dinamikus nyomását kell
ség esetenként lOO%-kal nagyobb, mint az egyes számításba venni.

6 Az épülctgépé szet kézikönyve

 50 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK

2-3. táblázat. Szerelvények veszteségtényezoje

--- C

sz-
4,01,0
.. .4,5 Átméro, 0,75
......0,30
Hullámonként
Jel0,15
d, mm 1,5 2,0 ve5Zleségtónyezo
,5 5 ... 2,5 I----
61,0
6,0
2,0
1,2
4,0 2,0
3,51,5
... 3,0 8 3,0
5,0... 8,0 C

TI
5,0
300
100
200II
3,5 I
I
1,5...2,5
I
4,5 ... 5,0 I
I tangenciális
3,5 -[xx}-
-tXJ-
-ti](]-
-t><}--
---IXXXJ-
~~
I

I
I
 NYOMÁSVESZTESÉG CSOVEZETÉKBEN 51
~OO
C Ibt-2obZ
0,90

OIJO
0,8
0,70
0,6

0,80 0,*

0,2

O
O/tO
-0,2
O 0,2 0/,. 0,8 0,8 .
':'1
m··
D

2-15. ábra. Áramlatszétvá1asztás C veszteségtényezoje

A veszteségtényezot a vll sebesség dinamikus nyomására kell vonatkoztanll

o 1,0 2,0
rktil
/if
2-13. ábra. Szukülo téglalap keresztmetszetú ívcso C veszte-
ségtényezoje
-0,2
Tbel belso sugá<; TkUl külsö sugá<
-0,4
-0,6

0,8
1,0
"2
O 0,2 0,4 0,6 0,8. 1,0
.!!!i.
m(j

2-16. ábra. Áramlategyesítés C veszteségtényezoje

A veszteségtényezot a vll sebesség dinamikus nyomására kell vonatkoztatn

0,35 i ..
I7I 0,'
41 számításba
325 O
I8 \I}kell
könyökcsövek
O leolvllllOtt
C aid Q2S 0,3 A a/ok 8 a/ak
~501kÖnyökökre 0,301
oket
r
yezoje
1
az egyes vonatkozóan kü-
0,2
0,45

Q"[ffi]3l r
43

0,2

0,1
••.• 1

",1
,1

~ ,~
072 34567
aid
52 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK

2.7.4. A csoellenállás számításának

pontossága
(2-55)
A csovezeték ellenállásának meghatározására kö-
zölt összefüggések és adatok a mérnöki gyakorlat A nyomásveszteség a csoátméro ötödik hatvá-
szempontjából elegendo pontossággal adják meg a nyával fordítottan arányos. Ebbol következoen a
csovezeték ellenállását, azonban ezt csak közelí- tényleges és a számított nyomásveszteség aránya:
tésnek szabad tekinteni. A bizonytalanság okai:
- az érdességet jellemzo méret (k) megválasztá-
(2-56)
sának bizonytalansága, amely rQzsdásodás, lerakó-
dás következtében idovel növekedhet;
- a csatlakozások kialakításának bizonytalan- (Az 1 index a számított, a 2 index a tényleges ér-
sága, amely a járulékos ellenállás-tényezo tagot je- tékekre utal.)
lentosen növeli [vö. a (2-53) összefüggéssei] ; A csoátméro 1%-os csökkenése 5%-os nyomás-
- az alaki ellenálláshely által megzavart áram- növekedést okoz. További adatokat a 2-4. táblázat
kép sebességeloszlásának bizonytalansága; tartalmaz.
- a szerelvények valós ellenállás-tényezojének
bizonytalansága és szórása;
- a csovezetékek méretének a számítottói való 2-4. táblázat. A csoátméro változásának befolyása
eltérése. csovezetékek súrlódási ellenálisára
Az utóbbi okozza a legnagyobb hibát. Azonos V
térfogatáram és állandó A súrlódási ellenállás-té-
-
nyezo feltételezésévei valamely I hosszúságú, d át- d. 0,99
dl- 1,44
2,25
1,10
1,69
1,29
0,98
0,85
0,70
0,95
0,80
0,93
0,75
0,90
LtpI 1,05
méroju egyenes csoszakasz nyomásvesztesége : 5,95
3,OS 14,21
Ltp2

r~
,jP~A~'~v'=+~lf

2.8. Hasonlóság

Bonyolult áramlástechnikai és hotechnikai folya-
matok, jelenségek szabatos vizsgálata valós körül-
mények között igen nehézkes, egyes esetekben
megoldhatatlan. A jelenségek matematikai leírása
és megoldása sok esetben hasonló nehézséget je-
lent. A folyamatok, törvényszeruségek megismerése
azonban szükséges. Ebben nyújt segítséget és ad
megoldást a hasonlóságelmélet és az ennek alkal-
mazásán alapuló modellezési módszer.
A modell az eredeti, a vizsgált folyamatot, je-
lenséget transzformált feltételek mellett megvaló-
sító berendezés. A hasonlóságelmélet szabja meg
azokat a feltételeket, amelyeknek megvalósítása
biztosítja a két jelenség, folyamat egyértelmu meg-
feleltetését. A valóságos és a modellben megvaló-
sított jelenség egyértelmu megfeleltetésébol követ-
kezik, hogy a valós folyamat transzformált modell-
jén mért adatok, megállapított törvényszeruségek a
valóságra visszatranszformálhatók és szabatosan
jellemzik azokat. A modellezés lehetoséget ad arra,
hogy a folyamatokra ható összes tényezo befolyá-
sát együttesen, ill. külön-külön, egymástól elkü-
lönítve vizsgáljuk.
Az esetek többségében meghatározhatók, fel-
írhatók a fizikai jelenségek törvényszeru kapcsola-
tára jellemzo differenciálegyenletek. Ezek azonban
esetenként analitikailag nem oldhatók meg. A ha- i
sonlóságelmélet segítségével végrehajtott modell-
vizsgálatok az elozok ellenére megadják a megol-
dást.
A modellezés alapját képezo hasonlóságelmélet
alaptéteiei :
a) az egymáshoz hasonló jelenségek hasonlósági
kritériumai azonosak (Newton tétele);
b) a jelenséget jellemzo és nem integrált differen-
ciálegyenletekkel megadott törvényszeruségek a ha-
sonlósági kritériumok függvényei (Federman és
Buckingham tétele);
c) a jelenségek akkor hasonlók, ha egyértelmu-
ségi feltételeik hasonlók, és az egyértelmuségi fel-
tételek alapján megállapított hasonlósági kritériu-
 HASONLÓSÁG
mokszámértékei megegyeznek (Kirpicsev és Guhman
tétele).
Az egyértelmuségi feltételek a hasonlóság szük-
ségesés elégséges feltételeit tartalmazzák, amelyek
lehetnek:
aj a rendszerek geometriai hasonlósága;
b) a rendszereket alkotó fizikai jellemzok (su-
ruség,viszkozitás, fajho stb.) hasonlósága;
c) a rendszerek kezdeti állapota;
d) a rendszerek határánfennálló állapotok.
Ha a vizsgált jelenség hasonlósági kritériumai-
ban foglalt összes :fizikai mennyiség az egyértelmu-
ségifeltételekben szerepel, akkor az a hasonlósági
kritérium meghatározó kritérium. Ha azonban a
kritériumban egy olyan fizikai mennyiség is elo-
fordul, amely az egyértelmuségi kritériumot nem
elégítiki, akkor az a kritérium nem meghatározó
kritérium. Ebben az esetben a közelíto modellezés
módszerét kell alkalmazni. A közelíto modellezés a
viszkózus közegre jellemzo áramlási tulajdonságo-
kon, úrn. a stabilitáson és az önmodellezo képessé-
genalapul. A stabilitás a viszkózis közeg azon tu-
lajdonsága, hogy áramlás közben a sebességelosz-
lás egyértelmuen meghatározott. Az önmodellezés
azt jelenti, hogy a mozgás jellege független a fo-
lyamat meghatározó kritériumától.
Áramlási és hotechnikai folyamatok modellezé-
sekora mechanikai és a hohasonlóságot kell meg-
valósítani.
A mechanikai hasonlóság azokat a feltételeket
határozza meg, amelyek teljesülése esetén a geo-
metriailag hasonló rendszerekben hasonló mozgá-
sok mennek végbe. Összenyomhatatlan közeg
áramlásakor a hasonlósági kritériumok a folyto-
nosság (kontinuitás) és a Navier-Stokes-mozgás-
egyenletalapján:
Homokronitási (egyidejuségi) szám:
Ho= 1J1: •
(2-57)
I '
Froude-szám:
gl .
Fr= zr.' (2-58)
Reynolds-szám:
Re= vi . (2-59)
Eu/er-szám:
'll '
P
EU=-2'
ev
(2-60)
ahol v az áramló közeg átlagsebessége, mis; 't ido,
s; / az áramlás irányában jellemzo méret, csoveze-
ték esetén az átméro, m; g nehézségi gyorsulás,
m/s2; 'll az áramló közeg kinematikai viszkozi-
53
tása, m2/s; p a közeg nyomása, Pa (kp/m2); e a
közeg surusége, kg/m3 (kps2/m4).
A homokronitási szám nem állandósult (insta-
cionárius) folyamatok esetén meghatározó krité-
rium, segítségével a valóságos és a modellfolyama-
tok hasonló idopontjai határozhatók meg.
A Froude-szám a nehézségi és a tehetetlenségi
erok viszonyát fejezi ki, és a suruség- (fajsúly-)
különbség következtében létrejövo gravitációs
áramlások hasonlóságát biztosítja.
A Reynolds-szám a tehetetlenségi és a viszkozi-
tási erok viszonya, és nemizotermikus kényszer-
mozgások hasonlósága esetén meghatározó kri-
térium.
Az Euler-szám a valóságos közeg áramlásakor
eloálló nyomásesésbol adódó és a tehetetlenségi
erok viszonya. 70 mis alatti sebességtartományban
a mozgás hasonló abban az esetben is, ha az abszo-
lutnyomások hasonlósága nem elégítheto ki. Ebben
az esetben az Euler-számba az abszolút nyomás he-
lyébe a rendszer két tetszoleges pontja közötti L1p
nyomáskülönbséget kell helyettesíteni. A kényszer-
mozgás esetén adott nyomáskülönbség hatására
kialakuló áramlási sebességet meghatározó Re=
=f(Eu) egyenletben az Euler-szám a meghatározó
kritérium. Két vagy több rendszer mechanikai
hasonlósága esetén a homokronitási, Froude-,
Reynolds-, Euler-számok a tér (terek) tetszoleges
megfelelo pont jaiban azonos értékuek.
Egyes esetekben a (2-57), (2-58), (2-59) és (2-60)
összefüggésben szereplo :fizikaijellemzok nem vagy
csak nehezen mérhetok, következésképpen a mo-
dellvizsgálat során a hasonlósági kritériumok azo-
nossága nem határozható meg. Ebben az esetben
az elozo hasonlósági kritériumokat módosítani
célszeru a jól vagy könnyebben mérheto fizikai jel-
lemzok figyelembevételével:
Galilei-szám:
Ga= Fr . Re2= gP . (2-61)
'lI2 '
Archimedes-szám:
gl
Ar= Fr . [J(T1- T2)=""2
v [J(T1- T2); (2-62)
Grasshof-szám:
gP
Gr= Ga . [J(T1- T2)= pl [J(T1- T2), (2-63)
gázokra :
Gr=gP . T1-T2 (2-64)
112 TI'
ahol a még nem értelmezett betujelek jelentése:
[J térfogat-hotágulási együttható, IIK, gázokra
[J= ~ ' l/K; T abszolút homérséklet, K.
54 ÁRAMLÁSTANI ALAPOK

A Galilei-szám a Froude-számmal megegyezo szám és a Reynolds-szám hányadosa a folyamatban

jelentésu, ugyancsak a nehézségi erok hasonlóságá-
ra jellemzo, csak más fizikai jellemzoket tartal-
mazó kritérium.
Az Archimedes-szám nemizotermikus kényszer-
mozgás esetén lehet meghatározó kritérium, ha
mérheto a tér két pontja között a sUTUSég-vagy a
homérséklet-különbség.
A Grasshof-szám szabad áramlás esetén lehet
meghatározó kritérium, amikor a suruségkülönb-
séget homérséklet-különbség hozza létre, és a ho-
mérséklet-különbség mérheto.
Az áramlástechnikai, a légtechnikai folyamatok
modellezésekor többnyire a hohasonlóságot is meg
kell valósítani. A hó'hasonlóság a geometriailag és
mechanikailag hasonló rendszerekben a homérsék-
letmezok és az energiaáramok hasonlóságát írja
le. A hovezetés és a hocsere egyenleteibol a hoha-
sonlóság kritériumai:
Fourier-szám:
(2-65)
Péc/et-szám:
Pe=vl. (2-66)
a '
Nusselt-szám:
a.1
Nu= -;).. (2-67)
ahol a=~ homérséklet-vezetési tényezo, m2js
cpe
(m2fh) ido, s (h); I jellemzo méret, m; v az áramló
or
közeg átlagsebessége, mjs; a. hoátadási tényezo,
Wjm2K (kcal/m2h°C); )"hovezetési tényezo, WjmK
(kcal/mh oc).
A Fourier-szám nem állandósult instacionárius
folyamatok esetén meghatározó kritérium, amely-
lyel a homérsékletmezoknek a valóságban és a
modellben hasonló idopontjai határozhatók még.
A Péclet-szám a konvektív és konduktív energia-
áramok viszonyát fejezi ki, és az energiaáramok
modellezésekor meghatározó kritérium. A Péclet-
részt vevo közeg fizikai jellemzoit tartalmazó ha-
sonlósági kritérium:
Prandtl-szám:
Pe =~,
Pr= Re a (2-68)
ahol 11 a közeg kinematikai viszkozitása, m2js;
a=~ homérséklet-vezetési tényezo, m2js.
cpe
A Prandtl-szám azonos atomszámú gázok esetén
állandó, sem a nyomástól, sem a homérsékleuol
nem függ. Egyatomos gáz esetén Pr=0,67, két-
atomos gáz esetén Pr= 0,72, háromatomos gáz ese-
tén Pr= 0,8, négy és több atomos gázok esetén
Pr=1.
A Nusselt-szám a hoátadás kritériuma, és a kö-
zegfal határrétegében a hoátadás intenzitásának
jellemzoje.
Hoáramlás modellezésekor a Péclet- vagy a
Prandtl-szám a meghatározó kritérium.
Állandósult turbulens kényszeráramlás kritériu-
mos egyenlete :
Nu=f(Re, Pr). (2-69)
Állandósult szabad áramlás kritériumos egyen-
lete:
Nu=f(Gr, Pr) (2-70)
Az említett folyamatok esetén a (2-69) és (2-70)
egyenlet független változói a meghatározó kri-
tériumok.
Közelíto modellezés keretében az önmodellezés
jelenségével lehet számolni a Reynolds-kritérium
bizonyos meghatározott értéke felett. Minél tagol-
tabb az áramlást határoló tér, minél kevésbé áram-
vonalas (sarkos) a tárgy, annál kisebb Reynolds-
számtól kezdve önmodelles a folyamat.
Kísérletekkel bizonyítottak: ha Gr· Pr>2 .107,
akkor a hoátadási tényezo nem függ a hoforrásnak
a Grasshof-számban szereplo jellemzo méretétol.

2.9. IRODALOM

[II R~k_l-Sp""'g'" T."h",h.,h fm Hcimng- ~d

Klimatechnik. 58. kiadás, Wien, R. Oldenbourg Verlag,
[4JRi,,,,,. H.' Rolrrhydmulik.
Heidelberg-New
5. "",_h. Aull. """"-1
York, Springer Verlag 1954.
1974. [5] Tömöry T.: Szellozo- és hófolyamatok modellezése.
Budapest, ÉTI, 1963.
[2] PaUantyús Á. G.: Gépész- és Villamosmémökök Kézi-
[6] Szucs E.: A hasonlóságelmélet alapjai. Budapest, Muszaki
könyve. 2. kötet. Alaptudományok-Anyagismeret.
Könyvkiadó,I967.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1961.
[7] Pénzes Gy.: Kishotehetetlenségú épületekben kialakuló
[3] Gruber-Blahó: Folyadékok mechanikája. Budapest, légállapotváltozások fizikai modellezése. 1-11. köt.
Tankönyvkiadó, 1952. Budapest, ÉTI, 1973.
 3. Idojárási alapismeretek
Szerzo: DR. MENYHÁRT JÓZSEF
Lektor: Bodnár Ferenc

3.1. Általános ismertetés

Magyarország az északi szélesség 47,75 és tének 13%-a erdoség, így a növényzetnek hazánk
48,5°-a, valamint a keleti hosszúság 16 és 23°-a éghajlatára lényeges hatása van. -
között helyezkedik el, a tengerszint felett 70-1000 Földrészek éghajlatának kialakításában dönto
m közötti magasságbán, a Kárpát-medencében. jelentosége van a hoenergia egyenlotlen eloszlása
A Kárpát-medence az északi szélesség 44,9 és következtében létrejövo nagymérvu légmozgásnak,
49,5°-a, valamint a keleti hosszúság 14,5 és 26,5°-a légcirkulációnak. A légmozgás következtében ál-
között foglal helyet, s így a mérsékelt égövbe esik. landó hocsere van a sarkvidékek és az egyenlíto kö-
A mérsékelt égövre jellemzo a négy évszak jel- zött. Országunk éghajIátára a közel 300 km távol-
legzetes kialakulása, bár az idojárási elemek nagy- ságban levo Adriai-tenger érezteti hatását, de a
fokú változékonysága itt is észlelheto. A változé- viszonylag távol fekvo Atlanti-óceán és a Földközi-
kony idojárást több tényezo befolyásolja, amelyek tenger is számottevo tényezo a Kárpát-medence
közül a legfontosabbak: a környezet és a dombor- idojárásában. Hatásuk érvényesülésének kedvez az
zat hatása, a tengerszint feletti magasság, a növény- észak-déli általános légcirkuláció, ill. az európai
zet és a légcirkuláció. szárazföldön általában uralkodó nyugati-észak-
A Kárpátok és az Alpok majdnem teljesen körül- nyugati szélirány. Ez utóbbi az oka annak, hogy
zárják a Kárpát-medencét, ezért éghajlatában a éghajlatunkra a közeli Fekete-tengernek szinte
környezet hatása, a medencehatás is érvényesül. semmi befolyása nincs.
A tengerszint feletti magasság is lényegesen hat A Kárpát-medencébe beáramló légtömegek szár-
az éghajlat kialakulására. Sugárzás útján a maga- mazási hely szerint lehetnek sarkvidéki, száraz-
san fekvo felületek több energiát nyernek, mint a földi, tengeri és meleg égövi eredetuek. A levego-
szennyezett levegoréteggel borított, mélyen fekvo tömegek származási helyén kívül érdeklodésre tart
területek, de kisugárzásuk is intenzívebb. számot elofordulásuk gyakorisága is. A gyakori-
A domborzati elemek (hegy, völgy, síkság stb.) ság százalékos megoszlásáról ad tájékoztatást a
3-1. táblázat.
foleg a sugárzási viszonyokat befolyásolják. Hatá-
suk hazánkban inkább helyi jelentoségu, közvet-
len környezetükben számottevo. 3-1. táblázat. Magyarországra érkezo légtömegek
Nem közömbös az éghajlat kialakulása szem- égtáj szerinti megoszlása
pontjából a domborzati elemek felületének anyaga
sem, ami a sugárzás, csapadékelnyelési és párolgási VII.I
IV. 963
20
46
67
14
27
14
41
1
x.I I 23
Hónap
41
3
23
33
Szélirány, %
viszonyokban
Meleg
Tengeri érezteti
(Ny)
égövi
Szárazföldi (D) hatását.
(K) Megemlítjük a I.föld-
Megnevezés
felszíntSarkvidéki
borító növényzet
(É) éghajlat-befolyásoló ha-
tását is. Az összefüggo növény takaró megváltoz-
tatja a talaj sugárzás-visszavero képességét, vÍZ-
elnyelését és párolgását, továbbá szél és napsugár-
zás elleni védelmet ad. Országunk területének túl-
nyomó része, mintegy 93%-a állandóan, ill. ido-
szakosan növényzettel borított, míg egész tefüle-
56 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

3.2. A levego homérséklete

Berendezéseink méretezéséhez és a gazdaságos- A Budapesten mért levego-homérséklet napi me-

sági számitásokhoz ismernünk kell az egyes ido-
szakok (napok, hónapok, évek) közepes homérsék-
leteit, a homérséklet szélso értékeit, különféle ho-
mérsékletek elofordulásának gyakoriságát.
Napi közepes homérsékletnek nevezzük az egy
napon háromszor (reggel, délben és este) mért le-
vego-homérsékletek számtani középértékét. Egy
adott idoszak napi közepes homérsékleteinek szám-
tani középértéke az illeto idöszak közepes homér-
séklete. Eszerint beszélünk havi, nyári, téli, évi kö-
zepes homérsékletró1.
netének 35 évi átlagáról ad tájékoztatást a 3-1. áb-
ra. A tavaszi és oszi nap átlaghomérséklet-görbéje
közeIítoleg az évi átlaghomérséklet-görbével azo-
nos. Az átlaghömérséklet napi változása közelí-
toleg sinusgörbét ír le, aminek amplitúdó ja hóna-
pok szerint változik. Az átlagos júliusi nap teljes
homérséklet-ingadozása""' 10 oC, mig egy átlagos
januári nap homérséklet-ingadozása 3... 5 oC kö-
rüli érték. A Budapesten mért napi közepes ho-
mérséklet évi menetét 80 év átlagai alapján a 3-2.
táblázat tartalmazza. A közepes homérsékletek kö-

3-2. táblázat. A külso levego napi középhomérséklete Budapesten

(80 évi átlag, 1871-1950)
Levego-homérséklet, oC

Nap Hónap
--,-
1. II. v. VI. lVII. VIlI. IX. x. XI. lXII.
---
21,7
-0,1
19,5
8,6
8,8
815,1
8,9
21,6
4.6
13,2
22,4
20,3
22,5
10,2
11,9
19,1
10,8
11,1
11,6
11,8
3,1
14,9
-0,8
-1,3
21,2
21,1
12,2
14,2
-1,0
7,0
6,3
8,8
7,8
5,2
-0,4
-0,7
-0,1
-0,3
-0,6
2,6
2,7
3,3
3,6
3,5
3,9
3,7
12,0
11,9
13,7
11,6
13,1
12,9
11,2
20,4
20,0
22,7
20,S
21,7
21,9
20,5
20,6
22,3
17,4
20,7
20,9
17,3
22,2
17,0
19,9
22,6
17,1
20,8
19,0
19,5
15,6
19,7
16,7
19,2
17,9
18,8
21,0
20,1
18,4
21,2
18,2
10,7
3,4
3,8
3,5
15,6
14,6
15,4
-1,2
21,8
21,S
14,4
14,8
19,6
-0,0
19,8
15,0
21,6
-0,2
13,2
15,4
13,4
3,0
14,1
2,9
13,8
-0,6
6,9
6,8
7,3
8,5
8,1
4,4
6,5
5,5
5,1 ,6
15,3
16,4
4,1
4,8
5,2
3,9
5,3
9,2
12,7
13,0
14,1
18,7
17,7
7,5
7,1
7,7
7,6
8,1
3,1
18,1
15,5
15,7
16,2
14,8
16,5
16,3
16,6
17,1
17,0
4,5
3,8
-2,0
5,5
9,7
9,3
8,5
8,8
00,2
21,3
12,8
13,6
14,6
13,1
12,7
12,2
13,4
10,8
10,7
12,8
21,3
22,0
22,1
16,8
21,4
16,9
15,8
16,10,5
0,7
0,6
0,8
1,1
1,0
-1,1
19,2
6,4
7,2
5,6
14,9
19,4
19,7
14,7
15,00,0
4,7
4,4
3,9
8,4
9,3
3,5
-1,6
-1,2
-1,14,6
9,9
10,0
-0,1
15,3
21,8
18,0
18,4
18,3
7,3
99,7
4,5
-0,4
20,2
-0,9
-0,6
-1,2
-1,8
-1,0
10,4
-1,0
-0,8
-1,4
12,4 0,9
0,7
0,3
2,0
2,1
2,2
3,1
2,4
3,4
1,4
1,6
1,3
1,0
2,7
1,2
1,4
1,7
2,2
1,9
1,8
,4
,2
00,2
,1
,0
2,1
,7
0,1
Ill. I IV. I I I I I

1. 22,3I
 A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 57

3-1. ábra. A leveg6-homérséklet napi alakulása Budapesten

35év átlagolása alapján január és július hónapban, valamint
az év egy átlagos napján

o
-I,
O 2 ~ fj 16 18 20 22 24-
Napszak, /;

D-l'Cfelel/
m+·-rc
~-2"'-3'C
~-3"'-4'C
_-4'C {//att

3-2. ábra. A levego-homérséklet január havi középértékének területi alakulása Magyarországon [2]

200C
21'C

22"C
O 19 'C(lIali
ESS'llg .. ·20 oC
~20··2!·C
_2/-"22'C
_2l'Cre/et!

3-3. ábra. A levego-homérséklet július havi középértékeinek területi eloszlása Magyarországon [2]
58 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

3-3. táblázat. A külso levego havi középhomérséklete

--.- --- ---.--
----- --
(SO
-
évi átlag, 1901-1950)
1,6 ..

Hónap
v.
XI.I
VI.lVII.
Ill.
IV.
x. 15,5
-0,2
21,1
-0,9
6,2
5,115,8
4,3
4,7
4,3
10,2
20,4
16,3
15,6
II.IIII 6,65,5
00,4
1,2
21,8
22,4
16,8
17,7
10,8
5,5
14,3
0,9
-2,0
11,0
-3,1
16,6
17,3
16,1
12,1
4,2
0,4
10,4
19,1
16,2
20,0
10,1
11,2
21,5
19,4
20,6
18,3
11,1
16,7
4,6
11,7
20,2
11,7
21,7
17,6
6,1
5,9
21,9
13,6
15,4
18,8
19,6
10,8
10,0
16,5
4,8
9,4
11,4
19,9
4,9' 0,1
0,9
,5 lVIII.
6,3
16,9
9,9
0,7
1,8
5,0
19,7
20,9
XII.1,2
0,0
0,8 20,2
22,7
4,5IX.I 18,0
14,9
9,8 1,3 -1,0
-0,8
-1,4
-1,8
-3,8
-2,0
-2,8 -0,5
6,2 -0,8\ 1,1
I 6,5 17,2 I 2?,4
111,7 11,2 I 5,3
-0,5 I

zül elsosorban a téli és nyári jellemzo hónapok kö- 3-4. táblázat. A külso levego évi középhomérséklete
zéphomérsékletei figyelemre méltók. A január havi (SO évi átlag)
közepes levego-homérséklet területi eloszlása a 3-2.
ábrán, a júliusi középhomérséklet területi eloszlása
a 3-3. ábrán látható, amely 50 évi átlaghomérsékle- Helység I Levego-homérséklel, oC

tet szemléltet.
A 3-2. és 3-3. ábrán bemutatott izoterma-térké- Budapest 10,8
Farkasgyepu 9,3
pekrol leolvasható az ország bármely pontjában a
Kecskemét 10,5
leghidegebb téli és legmelegebb nyári hónap közép-
Kékesteto 6,0
homérséklete. A többi hónapok közepes levego-ho-
mérséklete nagyobb hazai városokra a 3-3. táblá- Keszthely 10,8
zatból veheto. Magyaróvár 9,8
Nyiregyháza 9,8
A levego-homérséklet évi középértékeinek el-
Pécs 11,4
oszlását a 3-4. ábra szemlélteti. Néhány városra a
levego-homérséklet évi középértékét a 3-4. táblázat Szeged 11,4
Szombathely 9,6
tartalmazza, 50 év átlagolása alapján.

8 oC

C8-C%lf
mB"'9 ·c
~g"-70'C
~70"17'C
.'7·C felett 3-4. ábra. A levego-ho-
mérséklet évi középérté-
keinek területi eloszlása
Magyarországon [2]
 A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 59

3-5. táblázat. A külso levego-hOmérséklet 50 év alatt é$z1elt havi, iD. évi abszolút maximumai
(1901-1950)
SOév
Helység maxi-
1. I II. I m. I IV. I v. I VI.m~I VII. lVIII. I IX. I x. I XI. lXII. I muma

--
--
---
---
~I~
Budapest
11.
15.
2.
12.
1905
5.
14.
10.
2.
4.
VI.11.5.
8.
5.
23.
27.
31.
1.
30.
20.
28.
1950
1945
1947
1924
1942
1915
1931
1927
1932
1943
22.
1923
1903
1925
1946
16.
28.
6.
17.
21.
VII.
28.
29.
1920
15.
.1.
23,5
24,1
25,5
27,7
38,3
39,0
38,7
32,8
38,9. 5.
1950
1935
1917
VII.1935
19.
1928
1926
1913
6.
1928
31,8
16,0
15,7
16,8
38,3
25,4
24,0
28,5
28,3
39,5
22,6
38,4
22,4
29,8
18,0
28,8
34,0
38,0
21,0
30,8
37,0
19,0
18,9
33,3
36,2
37,1
21,9
31,2
35,2
34,2
18,7
36,0
16,2
39,5
38,9
38,7
38,6
30,2
35,6
32,4
30,6
31,5
Homérséklet,
1928
28.
1938 11905
1950
1920
17. 21.
26.
1928
9.
6.
1921
oC
oC
11950
27.
13.
17.
14.
19. 1920
1921
15,1
15,2
17,0
15,8
13,6
1936

3-6. táblázat. A külso levego-homérséklet 50 év alatt észlelt havi, ill. évi abszolút minimumai (1901-1950)
SOév

--
Helység mini-

II.
-3,4
--
---
ll. --
--
---
--
14.
15.
9.
1935
21.
1.24.
23.
22.
1923
1906
1947
1919
1929
1920
1935
1920
1927
1929
4.
21.
2.11.
3.
5.
30.
28.
1939
1930
1915
1921
1929
11.18.
16.
1931
1905
3.
29.
1907
1928
1914
1902
26.29.11.
1942
-192
1918
1940
31.
30.
25.3.
1940
31.
1925
1949
30.
17.
16.
1921
1908
-3,4
-1,7
7,0
-16,5
-7,33,2
-27,S
0,8
-23,9
-2,15,0
6,7
-17,7
-23,4
1,2
-12,5
6,0
-23,6
-2,0-3,5
5,5
-9,5
-19,5
7,5 ,3 2.
-28,5
-14,013,2
2,0
-17,2
-27,8
-0,2
-27,8
4,5
8,9
-14,4
-22,5
-28,5
-5,0
-32,2
-16,2
-7,4
-13,2
3,0
-18,0
2.
18·1
1913
12. 3. -23,9
29.
7.
-50
28.
15.
1902
14. -32,2
1927-19,1
-1,4
1935
-21,7
-25,6
1.

24.0,0
24.
1942
-4,2
-26,7
24·1
I II. I Ill. I IV. 1 v. I VI. Hónap
I VII. lVIII. I IX. I x. I XI. lXII. I muma

Budapest1920
19291
Homérséklet, 11940
1929
oC -13,61-4,2
1920 11948
19i.11920 -9,51-13,2
60 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

3-7. táblázat. A külso levego-homérséklet havi DlaXimumainak középértéke

(50 évi átlag, 1901-1950)
24,7
6,1
29,7
25,9
10,6
11,4
30,1
32,5
32,8
17,0
26,4
28,1
25,1
27,6
13,5
12,0
32,2
22,1
21,2
30,2
15,0
18,0
9,9
15,8
29,9 11,5
15,6 10,6
8,6
9,4 Hónap Levego-homérséklet, oc
x.
v.
XI.lXII.
IV.
Ill.
VI. 12,0
24,5
29,3
34,3
19,2
33,8
24,1
16,0
II.IIII 12,1
11,5
12,8
24,6
21,1
29,2
11,0
34,2
10,3
28,9
32,4
24,4
25,7
29,6
30,4
34,0
23,5
33,6
19,7
16,7
32,9
34,9
32,1
30,5
23,3
16,5
16,2
6,9 lVIII.
10,2
12,2
23,5
20,0
34,6
21,9
16,9
28,6
30,3
18,5
27,1
31,4
34,1
22,6
10,8
32,6
11,2
24,8
25,0
19,1
19,3
19,5
18,3
VII. 27,7
10,8
23,6
23,1
I 27,3IX.I 9,9
8,5
7,4
6,9
9,0
9,0
8,1
24,6 117,2

3-8. táblázat. A külso levego-homérséklet havi minimumainak középértéke

(50 évi átlag, 1901-1950)
-125 -63 -118 HónapLevego-homérséklet, oC
v.
X.
XI.
VI.
IV.
Ill.IIlVII.
XII.
II. 7,1
6,0
10,0
IIII 6,5
10,8
-0,3
8,4
8,3
10,0
,8
2,0
3,9
-4,3
-10,4
10,9-13,5
,2
4,2
2,6
-11,9
-5,0
96,6
7,3
9,7-9,3
,7
3,6
-11,5 -2,3
-12:71-Ú
-0,4
-1,6
-0,8
6,1
9,0
-1,8
4,4
3,6
-5,3
I
-6,4 -_ i---------
0,8i
0,2
--_.---4,83.9
1,1,I VIlI.
6,9
5,6IX.
1
- 8,3
I -1,29,0
0,5
-3,71 3,0
-12,7
-11,7
-15,3
-14,5
-13,7
-13,2
-4,6
-11,9
i3,8
-10,8
I - 8,6
-
I
2,3
..
-8,3
9,16,9
- --13,2
-11,3
1,1 -6,5
-5,6
- 5,5 -1,5
-1,8
i - 10,3
8,8
4,8
8,6 4,0
11,9 3,6
9,2 1-0,6-1,4
I10,8 -6,51I 0,6
11,9I -13:4
6,3
-5,2 -11,3I - 4,5 - 9,8
7,7 -11,6
6,0 2,7 I -4,8
I 2,6 --2,51-7'1
3,21 - -7,9 --9,9
10,71 -11,9
-12,99,21- 3,91 0,4

A levego-homérséklet ingadozásáról a szélso ér- az évenként eloforduló azonos közepes homérsék-

tékek adnak tájékoztatást. Abszolút minimumnak
(maximumnak) nevezzük a vizsgált idoszakban elo-
forduló legalacsonyabb (legmagasabb) ténylegesen
mért homérsékletet. A 3-5. és 3-6. táblázat néhány
város levego-homérsékletének 50 év alatt mért ab-
szolút maximumát, ill. abszolút minimumát szem-
lélteti.
Méretezési szempontból nagy jelentosége van a
havi abszolút szélso értékek sok évi átlagának, mert
ez alapul veheto a berendezések méretezéséhez.
A 3-7. táblázat 50 évi átlag alapján a havi abszolút
maximumok középértékét, míg a 3-8. táblázat a havi
abszolút minimumok középértékét tartalmazza.
Hojokgyakoriságon azt a számot értjük, amely
letu napok számát fejezi ki. Mivel az év 365 nap-
jából kevés azonos középhomérsékletu nap van,
célszeru a hofokgyakoriság fogalmát az azonos
homérsékletu napok helyett olyan napokra kiter-
jeszteni, amelyeknek közepes homérséklete egy
megválasztott tartományba esik (pl. 1,0... 1,99 oc).
Ekkor azt vizsgáljuk, hogy egy évben hány olyan
nap van, amelynek közepes homérséklete azonos
homérséklet-tartományba esik.
A Budapestre jellemzo napi közepes levego-ho-,
mérséklet évi gyakoriságát 30 év átlagos adatai f
alapján a 3-9. táblázat adja meg. Néhány külföldi
nagyváros levego-homérsékletének adatait a 3-10. t
I
táblázat tartalmazza.'
~.

1
 A LEVEGO HOMÉRSÉKLETE 61

3-9. táblázat. A napi közepes levego-homérséklet 3-9. táblázat folytatása

évi gyakorisága Budapesten (30 évi átlag~ 1900-1930) tköz-nél alacso-
homérséklet.
évi elofordulási
tköz, levego-
közepes
sékletú
oC
+30 napok

240,87
évi-10
elofordulási
0,234
nyabb
-19
-15
-18
-13
-12
-16
-6
-9
-5
-7sékletú
tköz-nél
-14
-17
-ll ±O
-4
-3
+22
-8 -2
-1
+12
+14
+11
+
+1
+20
+21.
+23
+24
+25
+26
+27
+29
+30 +6
+8
+2
+19
+3
+15
+4
+13
+10
+28
255,27
269,67
0,033
284,67
0,134
1,068
0,234
0,067
215,37
193,22+5
+9
+7
0,201
182,62
7,119
2,168
299,02
49,02
61,82
228,07
76,22
0,368
0,668
90,52
204,52
1,468
117,52
170,62
9,52
157,42
131,52
5,599
144,72
22,87
13,12
17,22
3,499
29,32
38,62
103,92 16
18
17
közepes - oC
homér-
sékletú
száma, tkös napok
napok
alacso-
+22,99
homér-
..2,160
... +21,99
+23,99
+24,99
+25,99
+26,99
+27,99
+28,99
+29,99
+30,99
12,700
0,300
10,850
10,600
2,400
5,650
14,350
14,400
12,800
14,400
14,300
13,400
13,200
13,600
12,700
14,000
12,200
homérséklet,
tköz, levego-
oC
Napi
száma, 10,400
15,000
0,134
0,0333
12,800
0,067
11,300
12,000
0,400
1,560
0,700
4,100
3,600
6,450
9,300
1,330
Hofokközök.
nap/év
száma,
nyabb homér- +21
+22
+24
+25
+27
+28
+31
+29
+23
+26
313,52
327,12
339,87
349,87
356,97
360,57
362,55
364,26
364,76
365,06
364,99
évi
száma,
nap/év
Napi 0,067
14,500
13,600
12,750
7,100
1,980
0,500
0,230
tköz10,000
3,600
1,710
elofordulási
sékletú napok
homér-

I
+20 ... +20,99

3-10. táblázat. Néhány kulióldi nagyváros

hömérsékletadatai

letek
homérsék-
Maximális
közepes
letek
homérsék-évi
-31,0
-15,0
-11,0
-19,2
31,0
-12,6
-17,0
-13,0
40,0
34,8
38,0
35,0
32,6
34,0
43,0
36,01,0évioC
Minimális
közepes
értéke,
32,0
-2,7
20,0
-8,0
-3,0
12,8
33,0
38,7
35,3
30,6
33,74,0
2,8
2,0 homérséklet, Évi
17,3
15,4
25,9
25,2
16,7
11,1
12,8
13,4
9,2
7,3
8,4
3,6
21,1
22,7
13,9
10,3
9,9
Helység oC
közepes értéke, oC
Havanna
Berlin
Madrid
London
Kairó
Moszkva
New
Párizs
Varsó
San
Róma York
RioFrancisco
Sidney
Los de
Djakarta]aneiro
Angeles
Santiago (Chile)
Bécs
62 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

3.3. Hofokhíd

Szellozteto- és klimatizá16berendezések mérete- Futési határhofok (th) az a napi közepes homér-

zésekor gyakran alkalmazott jellemzo szám. A ho- séklet (tkülköJ, amelynél a futóberendezéseket üzem-
fokhíd értelmezéséhez szükséges a futési határhofok be kell helyezni. A határhofok a belso homér-
és a futési nap fogalma. séklet (helyiség-homérséklet) függvénye. Megválasz-
tásához a 3-ll. táblázat ad tájékoztatást. Futési
nap minden olyan nap, amelynek napi közepes ho-
3-11. táblázat. Futési batárhofok
mérséklete a határhofoknál alacsonyabb.
Valamely futési nap hofokhídja (Gnap) a tool belso
Belso 15
homérséklet,
12
18
19
5
8 3 20 10 homérséklet és a tkülköz napi közepes külso homér-
tool' oC I
7 12 III séklet közötti különbség, ennek egységét "nap-
fok" -nak nevezzük:
Gnap= (tool- tkülköz)Z OC nap, (3-1)
3-12. táblázat. Hazai városok téli hofokhidja
séklct,
·C
·Cnap
Z,
homér-
külso
G,
2160
3224
3322
1886
215
155
165
2911
2612
2659
2490
3414
2849
3031
2700
3059
2776
2494
3192
2891
2192
2012
3258
2184
2889
3181
3130
1861
3450
3472
200
202
208
190
196
182
194
154
180
170
162
163
188
155
3353
2801
155
2913
2516
2912
2227
2898
3047
3352
3497
2794
2527
2501
3372
2712
2033
3195
3172
3072
1991
1900
1887
1982
3084
1892
3085
1876
2992
3202
1788
3283
1995
-15
203
149
151
145
150
193
199
189
161
181
169
185
174
176
172
168
187
183
181
2723
3116
3470
3061
2800
3026
2220
2821
3749
4066
3755
3456
2646
3448
3188
1940
3140
1846
205
221
209
218
206
201
188
187
179
175
184
158
168
2058
2743
3298
3011nap
G,
nap
·Cnap
204
2045
1803
211
148
143
149
2824
2778
2132
-20
147
144
191
171
2419
-20
210
232
2072
2178
18/10
15/8
20[12
2864
2028
2758
1879
2120
3050
3171
2772
2781
2899
2635
2928
2650
300115[8
2897
2914
2546
2752
2477
192
20/12
18[10
19[11
3146
3634
2933166
2663
2484
3265
2763
3342
3043
2976
186
160
3066
3056
2392
195
3192
3431
-15
156 fclctti III
Tenger-
252
234
109
129
114
166
110
103
145
138
250
400
214
123
120
112
119
107
170
88
474
698
207
130
133
304
163
90 oC
Méretezési
 HOFOKHíD 63

aholtbela futött helyiségben tartandó homérséklet, 3-13. táblázat. Néhány nagyváros téli bofokbídja
oC; tkülkoza külso levego napi közepes homérsék-
lete, oC; Z idotartam, esetünkben 1 nap. külso
Pl. va- 315 napok
Z,nap
211
154
171
225
3870
233
216
3061
188
3670
5350
273
840
2610
1730
153
248
215
1530
212
136
3270
201
3920
224
12980
3500
3590
3520
1950
183
3080
230
5450
3040
3210 s+10,0
záma,
92Éviközepes
homérséklet,
+11,8
+3,9
+9,7
+9,2
+8,5
+7,9
+10,8
+14,3
+8,3
+15,8
+9,8
+14,1
+15,4
-16,3
+9,0
+4,1
+10,1
+12,7
G,oCnap Télihofokhíd,
Helység oC Évifütési
lamelynaponBern
Zürich
Berlin
Firenze
Helsinki
Lisszabon
Locarno
London
Moszkva
Párizs
Tbiliszi
Marseille
R6ma
Szófia
Varsó
Budapest
a közepes külso homérséklet tkülköz=
Hamburg
Verchojansk
Stuttgart I
= - 2 oC, a belso homérséklet tbcI= + 20 oC, a nap
Bécs
hofokhídja: Gnap=20-(-2)=22 °Cnap. Valamely
idoszakG hofokhídja az illeto idoszakban elofor-
dulóZI számú futési nap hofokhídjainak összege:
Z, Z,
G=~GDap=~ (tbel-tkülkoz)Z oCnap, (3-2)
o o

ahol ZI a tkülkoznapi közepes homérsékletu futési

napokszáma. A hofokhíd az adott idoszak közepes
homérsékletének ismeretében is meghatározható.
Például, ha február havának átlagos homérséklete
+0,4 oC, akkor hofokhídja 20 oC belso homérsék-
letesetén:

Gfebr= (20-0,4)28= 549 °Cnap.

A hofokhidat aszerint, hogy milyen idoszakra vo-

natkozik, nevezzük téli, havi, heti, napi hofok-
hídnak.Természetesen a tényleges hofokhíd az ido-
járási viszonyok szerint évrol évre változó, azon-
ban több esztendo átlagának hofokhídja a kérdé-
seshelység vagy vidék idojárási viszonyaira jellem-
zo. Néhány hazai városunkra meghatározott téli
hofokhídértékeit a 3-12. táblázat tartalmazza.
Összehasonlításul [15] nyomán Budapestre és né-
hány ismert külföldi helységre - 20 oC belso és
12 oChatárhofok esetén - a 3-13. táblázatban kö-
zöljüka futési napok számát és a téli hofokhidat.
A hofokhíd megállapítható a hofokgyakoriság
alapján is. A 3-9. táblázat adatait diagramba fel-
hordva nyerjük a homérséklet-gyakoriság görbéjét
+ adja meg. A futési napok számát a b vonal metszi
-r-;-tH-H
t-U-J
, ,
II
(3-5. ábra). Pl. ha a futendo helyiségek homérsékle-
te tbel= 20 oC, az ehhez tartozó határhomérséklet
th= 12 oC. Berajzolva a 3-5. ábrába a tbe1=20 oC ho-
mérsékletet ábrázoló vonalat (c), továbbá a
th= 12 oC és a gyakorisági görbe A metszéspontján
átmeno ordinátát (b), nyerjük az ordináta-tengely,
a tbel=20 oC homérsékletet ábrázoló vonal (c), a
futési napok számát jelölo ordináta (b), valamint a
gyakorisági görbe által határolt vonalkázott terü-
letet, amelynek méroszáma az évi hö'fokhíd értékét
ki.
Az ország különbözo pontjainak évi futési ho-
fokhídját a 3-6. ábra tartalmazza.
~ A futési hofokhídhoz hasonlóan képezheto a
~ hutés; hofokhíd is. A fogalom teljesen azonos az
' •..
~ eddig tárgyaltakkal, csak a hutési idot nem napok-
ban, hanem órákban adják meg, ezért a mérték-
egység nem nap fok, hanem óra fok :
H' sc..:>
. 4
3
ri 1
00'. 2
6'~
z,

100 150 200 250 300. 350 365 Ghü=~(tkülkoz-t)Z' °Ch, (3-3)
o
NllpoJ: Slllmll

3-5. ábra. Budapest hofokgyakorisága és hofokhidja (1900- ahol tkülkoza külso levego homérsékletének óraI
1930. évi adatok alapján) középértéke, oC; t a lehutött levego homérséklete
64 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

)-)
sopro;3C~[U
10

SZO~báíhe!
330~V
-JlJ (
3200 '\ Nogifonizsa )
/
'\ 1'-o
3100 i...,
.-.-./'-' J
.-....~

l,
.....,.
..\ r-
30DD _.~_ ...",j

3-6. ábra. Évi futési hofokhíd-értékek Magyarországon

oc; ZI a hutési napok száma; Z' a tkülköz órai kö- 3-14. táblázat. Uütési hofokhíd havi és évi értékei
zepes homérsékletu hutési órák száma. BudapesteD, 24 oC hiitési határhofok és 1=20 oC
A formulával tetszoleges idoszakra meghatároz- lehutött levego homérséklet esetéD
ható a hutési hofokhíd (havi, évi hofokhíd). érték
A 3-14. táblázat Budapest havi és évi hutési ho- II
v.II
VI.
X.III 6250
501
VII.lVIII.
960
Hütési hofokhid. °Ch
IX. I I 2073 I
I 2010
fokhíd értékeit
IV. adja meg. A táblázat 5 év átlagait Havi érték 601 lÉvi
tartalmazza,94ezért az adatokat csak tájékoztató ér-
tékként ajánljuk. A táblázat 24 oC hutési határho-
fok és t= + 20 oc lehutött levego homérsékletre
vonatkozik.

3.4. Széljárás

Földrészünkön nyugati, északnyugati szélirány hanem - foként a hegyvidéken - helyi hatások is

az uralkodó. A Kárpát-medence széljárását is ez a
nyugati-északnyugati szél, továbbá a domborzati
viszonyok alakítják ki. Ezek hatásaként a Dunán-
túlon és az Alföldön nyugati és északnyugati, míg
az ország keleti és északi részein az északi-észak-
keleti szélirány az uralkodó (3-7. ábra). A hazai
százalékos szélirányeloszlásról ad felvilágosítást a
3-15. táblázat. A 3-16. és 3-17. táblázat Bacsó nyo-
mán közli a szélirányok évszakos és évi százalékos
eloszlását Budapesten.
Magyarországon az átlagos szélsebesség értéke
2 .. .4 mis körül van. A szél sebessége a tengerszint
feletti magassággal no. A szél sebességét és irányát
nemcsak a légnyomás átlagos eloszlása alakítja ki,
érvényesülnek.
A szél sebességének már határozott napi menete
van, amennyiben a légáramlás a délelotti órákban
megélénkül, délben a legerosebb, míg estére a szél
lecsendesül (3-18. táblázat). A szélsebesség évi ala-
kulását a 3-19. táblázatban láthatjuk. Az évi me-
net tavaszi megélénkülést, nyárvégi, oszi ellany-
hulást mutat.
Futo- és légtechnikai berendezésekkel kapcso-
latban érdeklodésre tart számot, hogy az egyes kül-
so homérsékletekhez milyen szélsebességek tar-
toznak. Tapasztalat szerint alacsony homérsékle-
tek kis szélsebességgel párosulnak, és az átlagos
szélsebességek + 2 és + 12 oC között a legnagyob-
 SZÉLJÁRÁs 6S

3-15. táblizat. SzéUrányok eloszlása Magyarországon, 3-16. táblázat. SzéUrányok éYSZakszeriod eloszlása
széle8eDdek nélkül (10 évi átlag) BuclapesteD (SO évi átlag)
Szél- Szélirány, %
tO
4
15
2
62
9
II
239
193
12
27
10
17
257
122
17
12
14
4
7
6
29
21
24
18
17
15
II
2
19
5
8
9
13
7
30
8
3
16
23 4
38
8
17
3
5
15
9
16
33 4
82
49 18
13
20
11310
12
II
19
6215
14
15514
9
13
16
20
15
7 12
93317
11 II
14
27
26
30
21
12
35
16
17
9 12 Égtáj Szélirány, %
8 I 20
13
10 15
to
7
5
8
23
3
4
9
6 to
2419
565
8820
2226
87
13
34
6 10
13
9 csend,
Évszak
ITavasz
Osz
9 Nyár
15
32 .Égtáj
É I ÉK I K I OKI O I ONy I Ny lÉNY
OKI O I ONy I Ny lÉNY
Tél

3-17. táblázat. SzéUrányok eloszbisa

Budapest különbözo helyein (30 évi átlag)
tto
15
4
II
44
12
159
14
138
5
33
32o24
tO
133
10 4
I
30
9
43
37
1
76
151
17II
8
27 III
2 to
to
3
15
6 to
10
9
4
12
3
5
7 14 Égtáj
Szélirány, %
Pestimre
Csepel
Mátyásföld
Lágymányos
Szabadság-hegy
Hungária
Meteorológiai
krt. Intézet Mérési hely
É IÉKI K JOKI O !ONy!NY! ÉNy
Budaörs

3-7. ábra. Magyarország- egyes részeinek uralkodó széliránya [2]

1 Az épUletaépészet kézikönyve
66 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

22 ... 23
18... 19 h
3-18.19...
3,172013I 23
táblázat.
2,05
12... 20 ...
14...
16...
mis
13...
15...
17...
3,27
1,93
2,0
2,49
2,75
2,23
1,97
2,16
2,12
2,97
A2,2124
21
15
17
16
18
14
1,40
2,97
3,28
2,71
3,17
1,99
1,95
1,91
1,88
3,32
szélsebesség napi menete Budapesten bak. A szeles és viharos napok százalékos szélirány-
1.
II Idotartam,
21...22 II I II Szélsebesség,
(35
SZél":l:SSég,
II évi átlag) eloszlását Budapesten a 3-20. táblázat szemlélteti.
I Budapesten a szélsebesség napi maximuma 20 évi
átlagban a 20 mis értéket évente 20 napon át érte
el vagy haladta meg. Az ez ideig feljegyzett leg-
erosebb széllökés sebessége Budapesten 42,3 mjs
volt (1940. március 15.).

3-20. táblázat. Szeles és viharos napok szélirányeloszlása

Budapesten

Égtáj
I É lÉNY I Nyi DNyl D I DK\ K I ~
1
54
6
37 2
v=1O mis -1--
Szeles napok, %
I

Viharos napok, %
v=15 mis

3-19. táblázat. Szélsebesség havi, ill. évi középértéke

(10 évi átlag)
5,2
3,1I Ill.
2,5 VI.
II.
XI.
IV.
V.
X. I 2,8 közép- IX. Hónap Szélsebesség. mis
2,8
2,9
4,7
4,9
4,3
5,1
2,5
2,4
1,5
2,7
3,0
5,4
2,2
1,9
3,1
1,8
3,3
2,2
1,6
III XII. 3,3
6,0
2,7
értéke 4,7
2,4
1,8 5,4
2,8
I,lVII. lVIII. I 2,4 I 2,4
1,6
1,8I 2,0
IIOéV
I
3,0 I 3,1

3.5. Napsugárzás

A napsugárzás révén a Földre jutó hoenergia
az éghajlatnak meghatározó eleme, ennek függvé-
nyeként alakul éghajlatunk.
A besugárzás útján érkezo hoenergia országunk-
ban 418 ... 460 kJjcm2év (100... 110 kcaljcm2év).
Legtöbb hoenergiát Kalocsa kap, 452 .. .460 kJjcm2
év (108... 110 kcaljcm2 év), míg Sopron, Koszeg kör-
nyéke részesedik legkevésbé a sugárzási hoben, alig
418 kJjcm2év (100 kcaljcm2év).A különbség oka a
sugárzási, borultsági viszonyok különbözoségébol
adódik.
Néhány hazai városra a 3-21. táblázatban kö-
zöljük sok évi számított átlag alapján a sugárzás
útján érkezo ho havi és évi összegeit.
Országunk területére számítások szerint 4,06 .1017
kJjév (9,7 . 1016 kcaljév) homennyiség érkezik, ami-
bol a földfelszín kb. 20%-ot visszaver, a többit
elnyeli. Az elnyelt honek mintegy fele kisugárzái
útján eltávozik, s a maradvány hatásaként menne~
végbe a különféle folyamatok: a levego homérsék-
let-változása, hóolvadás, párolgás, felhoképzodéi
stb. Berendezéseink szempontjából elsosorban ,
napsugárzás intenzitásának ismerete szükséges. Ha
zai létesítményeink tervezésekor felhasználható nap
sugárzási adatokat a 3-8., 3-9. és 3-10. ábra tartal
maz. A 3-8. ábra a sugárzásra meroleges és vízszin
tes síkra, a 3-9. ábra a vízszinteshez 30° alatt hajI<
felületre és a 3-10. ábra függoleges falakra adja mel
a sugárzási intenzitást július elsejére.
Különféle felületek az érkezo homennyiségbo
csak bizonyos hányadot nyelnek el. Felületek ab
szorpciós tényezojét a 3-22. táblázat' tartalmazza.
Nem közömbös számunkra a napsugárzás gya
korisága vagy más szóval a napsütés idotartam,
 NAPSUGÁRZÁS 67

3-21. táblázat. Besugárzás havi és évi összegei (sok évi számított átlag)
Besugárzás,
v.IIlVII.
m.
X.
XI.lXII.
II.
IV.I
VI. 9,1 átlag
10,4
14,2
16,1
10,5
13,7
13,8
4,8
13,0
15,4
11,7
14,1
15,6
24,3
44,0
68,3
34,4
24,7
]9,3
59,9
57,8
5,9
443,10
]05,7
67,5
442,20
10,9
2,1
64,S
23,1
43,6
4,6
]5,5
64,5
25,1
14,0
15,9
54,5
]4,3
39,0
57,4
66,5
2,7
36,S
11,3
12,2
428,8
7,1
8,8
105,7
3,1
9,5
63,3
65,8
13,5
2,9
14,8
54,9
8,7
5,5
8,0
9,2
II 10,7
1,3
2,8
4,7
13,1
15,7
15,1
8,3
104,1
1,9
20,1
37,7
15,2
65,4
62,9
69,1
16,5
38,1
15,0
19,7
59,1
7,9
3,0
56,6
443,4
438,1
12,6
104,5
.62,9
33,]
65,0
39,4
59,5
438,40
9,4
39,8
13,0
59,4
38,6
]6,3
58,7
6,0
443,0
8,2
9,3
8,2
105,5
1,7
34,8
44,8
436,3
102,8
63,7
34,0
45,7
5,8
19,3
8,1
33,1
105,8
9,0
104,6 58,7
I 14,0
10,6
vm. ]2,6
IX.I 13,0
12,6 kcal/cm'
Sokévi év
Besugárzás,
Hónap kl/cm'hónap
kl/cm' év
34,4 I 44,4

VIZSIm/esse/ 30°-o/ bezóró Sik

1100 1100

goo 900
I I I ~
1000 1000
r-_ " " 1.
/ ,~' tga í7~ mero.~e Bm
/ 800
900 900

800
1/ // \. \
800
/ IL ;
/ ~~ i/l~J \

,I 1/ \
\
__1 /\ \
, 1/ '\

I
i I \ \
200
!/ \\
200

100
/1/ \, 700 KKJ

~ \\ j
5 6 7 8 9 10 11 72 13 lJ,. 15 16 77 18 79 20 7 8 9 70 11 12 13 11, 15 lG 17 18 1920
Napslok,h NOPSZOK,fl

3-8. ábra. Napsugárzás energiahozama sugárzásra meroleges 3-9. ábra. Napsugárzás energiahomma a vf28Zinteshez 30"
és vízszintes síkon, Budapesten, július Hn (2] alatt· hajló felületen, Budapesten, július 1-60 (2]

7'

l _
68 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

3-22. táblázat. Felületek abszorpciós tényezoje

Abszorpciós
Megnevezés tényezo

Kátránypapirral boritott felület 0,9

Fekete felület 0,8
Sötétszürke felület 0,7
Világos színu felület 0,6
Fehér felület 0,5

sem. A napsütés elméletileg lehetséges idotartamát

3-10. ábra. Napsugárzás energiahozama függoleges falakon,
Budapesten, július l-én
(3-23. táblázat) alapvetoen a földrajzi helyzet, míg a
napsütés tényleges idotartamát a környezet, a le-
vego szennyezettsége és a borultság szabja meg.
50 évi átlag alapján Takács szerkesztette meg a
3-11. ábrát, amely az évi napsütéstartam területi
eloszlását szemlélteti. A napsütéses órák havi és évi
eloszlásáról a 3-24. táblázat ad tájékoztatást. A nap-
sütés havi maximuma július hónapban van, 270...
310 óra értékkel (napi átlag 8... 10 óra), míg a nap-
sütés minimuma, 40 ... 50 óra (napi átlag 1... 1,5 óra)
decemberben mérheto.
Ha a tényleges napsütés idejét az elméletileg le-
hetséges napsütési idotartamhoz viszonyítjuk, azt
tapasztaljuk, hogya Nap a lehetséges ,idotartamnak
decemberben és januárban a l5 ... 20%-ában, míg
júliusban és augusztusban a 60... 65%-ában süt.

!-, >2050 ora

E7J 2000 .. 2050
;ss-; 7950" 2000
~lqOO·1950
~7850"J900
:~ 7800"1850

1950
ml 7750"'1800
_<7750 ora

3-11. ábra. Évi napsütéstartam területi eloszlása [2]

 NAPSUGÁRZÁS 69

3-23. táblázat. Az elméletileg lehetséges napslitéstartam

VI.
Ill.
II. V.
IV.
x. Év IX. 275 Hónap Napsütéstartam. h
471
4449
4444
279
404
287
475
469
461
437
4451
410
274
407
283377
441
483
368
440
480
466
262
338
268
285
367
258
336
376 273
279
IIl332
VII. lVIII. I
XI. lXII. I

3-24. táblázat. A tényleges napsütéses órák (SO évi átlag)

274
129
142
242
281
159
140
260
300
141
77
44
2002
253
49
262
46
67
2068
1962
1982
249
228
265
238
260
48
296
277
84
50
178
304
189
71
87 lVIII. IX.I 271110
2051
138
280
276
275
257
125
45
94
297
263
90
186
145
177
82
195
185
1991
1916
1950
136
137
188
75
270
253
285
129
266
202
144
92
187
78
193
150
93
80
68
259
64
135 60
62
57
63
59
- Év
I Hónap
Napsütéstartam. h
x.IIIlI VII.
v.
XI.
Ill.
VI.
IV.
II. 247
278
XII.
39
I

3.6. Légnedvesség

A futo- és légtechnikai berendezések üzemét és átlag alapján. A Budapesten mért relatív nedvesség
méretezését a légnyomás, csapadék és felhozet különféle értékeinek százalékos elofordulását a
kisebb mértékben befolyásolja. A léghuto és klima- 3-13. ábra tartalmazza, 35 évi átlag alapján [2].
berendezések muködésére a légnedvesség jelentosen Berendezéseink méretezéséhez (hutés, szárítás,
hat. A relatív nedvesség havi középértékeit néhány szelloztetés) a levego homérsékletének és nedvesség-
hazai városra a 3-25. táblázat adja meg. Néhány
külföldi városra a havi és évi közepes relatív lég-
nedvesség értéket a 3-26. táblázat tartalmazza. Iv
2,5
A légnedvesség napi alakulásáról ad tájékoztatást a
3-12. ábra, amely Budapest adatait tünteti fel 30 évi
2,0

gO
~ ~ "'~ ~
~" '~
fQfll/ar .J.,.. I
•••1--
..•
'!J/ius
Q 80 1"1" ••••••

~ ,';; """

~ 70
!'>.
~ CO
'"
r::::. 50
~
~4~12345678gmn~EU~~vmm~nnE~ 70 20 30 40 50 60 70 80 90 700
Napsza.kl II Levego re/at/v nedvessége, %

3-12.ábra. A légnedvesség napi a~lása Budapesten, 30 évi 3-13. ábra. Relativ nedvesség egyes értékeinek elofordulása
átlag alapján Budapesten. 35 évi átlag alapján
70 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

3-25. táblázat. A relatív nedvesség középértékei (SOévi átlag)

Relatív nedvességtartalom, %
67
79
73
65
63
73
64
58 Y.HelységIV.
83III VI.
II.
71
17
61
78
70
87
12
63
73
62
59
69
82
80
74
66
81
86
65
83
84
67
76
79
75
60
64 80
83
79
84 x. Év Hónap
IlVII.
Ill. IlVIII. I IX. I
76II
82
64
63 I
I I XI. lXII. I

3-26. táblázat. Nagyvárosok levegojének közepes relatív nedvességtartaImai

67 64
12
67
74
71
82
81
84
79
47
82
76
69
63
78
65
68
43
75
92
61
17
87
70
85
48
77
55
52
59
68
78
63
76 ÉvlVIII.
90
73
88
50
57
86
83
58
95
80
66 96
92
90
63
65
87
86
78
80
56
69
75
85 Hónap nedvességtartalom. %
Relatív
x.
II.IIIlVII.
v.
Ill.
IV.
VI.
XI. XII. I IX.I .

3-27. táblázat. A levego-homérséklet és a relativ légnedvesség komplex értékeinek évi elofordulási gyakorisága
(Budapest, 34 évi átlag)
Relatív Homérséklet, oC
nedvesség,
% I81 -9 ...0 0... 9 I 10... 19 20 ... 29 30... 40 I Összesen
182 ...
118
19
201
3382
139
65543
1112
45630
46 27
43
1596
109975831013 1
2094 4
16249
8002
9096
34910
275
403125
159
7317
645964
163
4474
7633
8580
1085
3689
1053
27090
2203
3779
21295
13 124..
1231
81
24192
19319
28578
4525
1397
8091
10 745
23383
982
12011
401
16
15...
...
I6 .
14...
I 19 16
I 13 593261
849 I
I
I

Összesen 37 2374 34064 I 102615 103210 I 51 370 I 4386 298056

 LÉGNEDVESSÉG 71

3-28. táblázat. A levego-homérséklet és a relatív légnedvesség komplex értékeinek elofordulási gyakorisága nyáron
(Budapest, 35 évi átlag)
Relativ Homérséklet, oC
nedvesség,
% 0... 4 5 •.. 9 40 I
I 10 ..• 14 I 15...19 I 20 •.. 24 I 25 ••. 29 I 30 ... 34 I 35...39 I ~s~n

14
.,·..
188 6448
6262
6863
7377
7183
55741
4718
6125
7221
4141
5606
1457
...
3388
49
12731
..
13
...
...
..
42
4178
2390
2146
1305
1951
1462
378
54
15
1908
20
..
...
22
377
43
...
375
·1431
..
119
527
264471
55
241
·11
1181
22763
1438
3872
774
28
273
1499
1310
315040067561
1207
121 56
647
54062243
52278
12995
3344
172650
2826
3011
87
·..... . . .
....
.3...
..
27311
45
..
...
1789
4299
1081
1496
873
3071
.237
1..
... 28453
48.111
11061 ..
181
277
612
573
882
991
356 ·.......2..1.
..
76169
72
99
10
20

Összesen 5 277 8348 I 28436 23 012 I 13 036 3879 286 I 77 280

3-29. táblázat. A levego teljes entaJpüijának értékei

(Budapest, 35 évi átlag)

lU/kg Entalpia I kcal/kg I Évi I

h gyakorisáa
% I Nyári I
h gyakoriság
%
tartalmának együttes ismerete, ill. az entalpia évi
---
<0,05
-8,37
248
384
385
358
128
0,01
0,6
2,1
11,3
14,0
17,5
5,8
1,7
8,7
4,4
2,2
9,344
7,8
6,4
1,6
0,5
6,5
16,3
4,3
0,1 811
682
557
329
701
706
1813
12
47
307
192
37
96 675
603
607
0,3
3,8
8,0
2,6
1,2
7,7
7,0
6,9 195
93 <-2
574
377
3229
41
102
613 0>17
11
...-1...0
1...2
14389675......3..4957615
-1.
11...12
12...
214...
10...
13...
15... 13-2
10
814
11
16
és napi változásáról, valamint területi eloszlásáról
tájékoztató adatok volnának igen fontosak. A kü-
\16 ... 17 lön-külön kiszámított homérséklet- és relatív ned-
vesség átlagok együttes figyelembevételének és
azokból az átlagos entalpia kiszámításának kevés a
fizikai realitása, tekintettel a két tényezo nagy napi
és évi ingadozására és változékonyságára. Jobban
tájékoztat az együttes (komplex) értékek gyakori-
ságának vizsgálata. Az erre vonatkozó táblázatokat
a Budapesten mért levego-homérséklet és relatív
légnedvesség összetartozó értékeibol állították ösz-
sze. Az észlelés adatainak átlagos gyakorisági ér-
tékei érdekes összefüggéseket mutatnak, és a levego
entalpiájának évi változásairól, valamint a külön-
bözo komplex légállapotok elofordulásáról adnak
klimatológiailag és gyakorlatilag jól értékesítheto
tájékoztatást. A 3-27. táblázat a levego-homérséklet
és a relatív nedvesség évi gyakoriságát, míg a 3-28.
táblázat a nyári félév hasonló adatait tünteti fel.
A légtechnikai berendezésekkel kapcsolatban a
külso levego entalpiagyakoriságának ismerete is
igen fontos. Értékeit Budapestre a 3-29. táblázat
Összeg I 8766 I 100 I 2208 I 100 adja meg.
72 IDOJÁRÁSI ALAPISMERETEK

3.7. IRODALOM

[1] Aujeszky L.: A légkör fizikája. Budapest, Mérnöki [10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés.
Továbbképzo Intézet, 1965. (Egyetemi jegyzet.) Budapest, Tankönyvkiadó, 1965.
[2] Bacsó N.: Magyarország éghajlata. Budapest, Akadé- [ll] Menyhárt J.: Légtechnika. - Méretezési alapadatok.
miai Kiadó, 1969. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
[3] Bosnjakovic. Fr.: Technische Thermodynamik. Dres- [12] Menyhárt J.: Szellozéstechnika. Budapest, Tankönyv-
den-Leipzig, Verlag von Theodor Steinkopff, 1965. kiadó, 1975.
[4] Böer. W.: Technische Meteorologie. Leipzig, Taubner V. [13] Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi-
1964. könyve. 2. köt. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1963.
[5] Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1. kötet. Buda- [14] Probá/d F.: Budapest városklímája. Budapest, Akadé-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1963. miai Kiadó, 1974.
[6] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai. [15] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975. Klimatechnik. München, Verlag R. Oldenbourg,
[7] Homonnayné-Zöld: Budapest hutési hofokhídja. Épü- 1974/75.
letgépészet. 6. sz. (1963) [16] Rietschel-Raiss: Futés- és légtechnika. Budapest,
[8] Homonnay Gy.-né: Futéstechnika. 1. Budapest, Tan- Muszaki Könyvkiadó, 1964.
könyvkiadó,1976. [17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. New York,
[9] Kamenyev. P. N.: Otoplenyija i ventiljacija. 1-11. American Society of Heating, Refrigerating and Air
Moszkva, Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo, Conditioning Engineers, Inc. 1970.
1965.
 4. Közérzet
Szen:o: DR. MENYHÁRT
Lektor: Bodnár Ferenc
4.1. A közérzet fogalma ,
Közérzeten az emberi szervezetet éro környezeti
hatások alapján tudatunkban kialakuló érzetek
összességétértjük. A közérzet tehát az ember szub-
jektív reagálása az objektív környezetre.
A körérzetet környezeti jellemzok, más néven
mikrokIímás tényezok, fiziológiai tényezok és a
pszichikai állapot befolyásolják. MikrokIímás té-
nyezok:a környezo levego homérséklete, nedvesség-
tartalma, áramlásának sebessége és iránya, szeny-
nyezettsége; a környezo felületek homérséklete; a
környezet színe, a világítás (természetes vagy mes-
terséges); a környezet zajszintje stb. Fiziológiai té-
4.2. Az emberi test hoegyensúlya
Az emberi test élettevékenységének alapja az
anyagcsere. Az anyagcsere során a szervezet táp-
anyagokat (étel, ital, levego stb.) használ fel, ame-
lyekaz emberi testben végbemeno különféle fizikai,
kémiai, biológiai folyamatok eredményeként mun-
kavégzésreés hotermelésre fordítódnak. Az emberi
szervezet munkavégzése két csoportra osztható : a
belsoszervekre, ill. kiszolgálásukra fordított munka
(ezt más néven anyagcserének is nevezzük), ami
állandó, továbbá az ember hasznos, céltudatos
munkája,ami egyaránt lehet fizikai és szellemi tevé-
kenység.
Az anyagcsere minden esetben hotermeléssel jár.
Eza ho az emberi testet olyan átlagos homérsékle-
tentartja, amely a környezet homérsékleténél rend-
szerintmagasabb. Ezen a homérsékleten az ember-
nekkellemes a közérzete. A kellemes közérzet fel-
JÓZSEF
nyezok: életkor, testsúly, a munkavégzés intenzi-
tása és milyensége, a test hoszabályozó rendszeré-
nek muködése, a táplálék mennyisége és összetétele
stb.
Az eddigi közérzeti vizsgálatok arra irányultak,
hogya közérzet jellemzésére objektív méroszámo-
kat dolgozzanak ki.
A vizsgálatok a mikroklímás és fiziológiai ténye-
zok mérése mellett foleg a megfigyelt személyek
szubjektív véleményén alapulnak. A tapasztalatok
rögzítésekor rendszerint a 70... 90%-os többség vé-
leményére támaszkodnak.
tételezi a szervezet fölös - de folytonosan termelt-
melegének leadását.
Nyugalomban levo felnott ember átlagos test-
homérséklete + 37,0 oC körüli érték. A ± 0,5 oC el-
térés még normális testhomérsékletnek tekintheto.
A vizsgálatokhoz felnott, normál testalkatú embert
vesznek alapul. Kirekesztik azt az esetet, amikor a
felvett tápanyag egy része a szervezetet építi to-
vább.
Kellemes a közérzet, ha a szervezet fölös hojét
a kívánatos testhomérséklet megtartásával adja át
környezetének. Ha a termelt és leadott ho nincs
egyensúlyban, a test hoegyensúlya felborul. Ennek
oka lehet a túl sok vagy a túl kevés hotermelés, ill.
holeadás, ami a testhomérséklet megváltozását
vonhatja maga után. Szélso esetben az életfunk-
ciók megszunése is bekövetkezhet (megfagyás, ho-
guta).
 74 KÖZÉRZET

4.3. Az emberi test holeadása

Az emberi test hotermelése az anyagcserétol és
az ember által végzett munkától függ. Ebben az
értelmezésben munka a mozgás, a helyváltoztatás
(pl. séta, sport stb.) is. Legkisebb a szervezet ho-
termelése fekvo helyzetben, alváskor. Ekkor az
anyagcserével kapcsolatos hotermeléshez jándó,
munkavégzésbol származó hotermelés minimális.
Az ember holeadásának megoszlását 20 oC kör-
nyezeti homérséklet feltételezéséveI a 4-1. táblázat
tartalmazza.
4-1. táblázat. Az ember botermelése
(20 oC környezet-Mmérséklet
ben a 4-2. ábrán láthatók; I lev a környezo levego
száraz homérséklete, oC.
Az emberi test felületének homérséklete sok té-
nyezo függvénye, ilyen pl. a levego száraz homérsék-
lete, a környezo felületek sugárzási homérséklete,
a levego abszolút és relatív nedvessége, a levego
mozgásának iránya és sebessége, az ember által
végzett munka, az ember ruházata stb.
4-2. táblázat Az emberi testre vonatkozó
- a környezettol függo - kODvekciós MátadAsi tényezo
esetén) értékei

" homennyiség 5,SOI I kcal/m,'hoC

3,0
4,0
5,0
6,97
6,0
7,0
11,62
3,48
4,64
8,13
10,0 II
«konv
Hoátadási ténYezo.
A Ahelyiségben
Zárt hotermeJés
helyiség,
Nyitott
Szabad oka
nagy
helyiség,
terület, 3,0 Környezeti
misablak-
belso
gyakori
állandóan viszonyok
méretek-
és W
átlagos
határolószerke-
nyitott W/m'K szélsebesség
zetekkel
huzatmentes
gig
kel, csak
légáramlás
ajtónyitás,
sebességig
kodó szél mis az
részben,
légállapot
irányában
nyiIászárók, 0,5 védve
légáramlás
légáramlás mis
1,5ural-
sebessé-
1,0
..s
~s::
> N
~..s>~00.
:I:
.~
.~ karral
>uokcal/h
ülés120
40
10
250
200
50
60
125
75
20
25
400
állás
kézzel
törzzsel
járás
nehéz nehéz
139,4
290,5
fekvés 232,4
145,2
464,8
58,0
87,0
29,0
Zárt helyiség lépcson
46,4
23,2
11,6
I méretekkel,
nehéz kis belso
I Termelt
uo
69,7~
{{ könnyu
{ könnyu
könnyu
{ sík terepen

Az emberi test fölös hojét környezetének a kö-

vetkezo módokon adja át:
- konvekcióval,
- sugárzással,
- párolgással,
- légzésset
A konvekció útján leadott ho foleg a környezo
levego száraz homérsékletének és a levego áramlási
sebességének függvénye:
Qkonv=AElXkonv(/E-/lev) W (kcaljh), (4-1)
ahol AE az emberi test felülete, m2, számértéke a 4-1. 7,6

ábrából veheto a -testsúly függvényében; IXkonv kon-

vekciós hoátadási tényezo, W1m2 K (kcaljm2 hOC),
számértéke a 4-2. táblázatból veheto; IE az emberi 40 50 60 70 80 90
test közepes felületi homérséklete, oC, közelíto Testsu/Ij; kp

értékei a környezo levego-homérséklet függvényé- 4-1. ábra. Az emberi test felülete·

 AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 75

35
Lényegesen egyszerusítheto a sugárzás útján le-
adott ho közelíto számítása, ha a környezo felüle-
teket azonos tsUg homérsékletunek tételezzük fel, és
az emberi testet súlypontjába helyezett függoleges
helyzetu felületelemmel helyettesítjük:
Qs = A~bC(tE - (SUg) W (kcalfh), (4-3)

ahol a már ismert jelöléseken kívül: C kölcsönös

sugárzási együttható, átlagosan C=5,11 W/m2K4
(4,4 kcaljm2hK4) (a szabad testrészek 31,5 oC, a
ruhával fedett testrészek 24,5 oC homérséklettel
vehetok figyelembe);
/6 IB 20 22 24 26 2B 30
tsz - f;ey , 'C 4 n
4-2. ábra. Az emberi test felületi homérséklete ~ (/JE-A,Ti, -273°C. (4-4)
'~I

A (4-3) összefüggés alapján szerkesztették meg a

A sugárzással leadott ho foleg a helyiséget hatá-
4-3. ábrán látható nomogramot, amely a tSUg és a
roló felületek homérsékletének, valamint a test kö-
tE (ill. (lev) függvényében adja meg az emberi test
zepesfelületi homérsékletének függvénye:
"
--
---
-- --
--
-14._--"---
----
---
---- -- -"--
---
---
-
<6 } -- " ------f--- ---- ' "J--~-
"
n
--- ~
r"-~ 1J'"
---~-
-----
t-.-.
22 -~ •.. .•. .•.. ::::>'<, - ~/ ./ " -",-

Qs=A~ ~ 1 -~
b;C;(tE-tA.)(/JE-A, ", W~~(kcalfh),
10
50 "
T (4-2) " 1--~?"
-. ~~
'" 't:.,~
20
fL....
16
18
24
1:-,
~
pf~--~ .;.7
a -~
28
.. ~=-_
~.;..:=.........
10
i'--~-- _
",,'" _
____
~--~~~~
---.- ---~
'>~kX
./",)//-'\
ov
~I'<
~
---......
. -- t-------
~->.
-t-
-~ .:-..

"'. " '~ /d___

•.•.•..•..
",=~c
'k..--0
4
•........•..
I no' n_"
L- ------
,,) ~
/ n_
-=:."C 140

- - J~~r~_~
70
)0 10 10 -"" .~
- :=+==1==
"=~. .~ I I

f
70 Ón
;=1 10
.0 30
70 130

ahol A~ az emberi test sugárzásos hocserében részt kca//h

120
vevo felülete, m2, amely a test összes felületének
(1. a 4-1. ábrát) mintegy 80%-a; bl homérséklet- 110
tényezo,
100
1
(TE)4 (TAI)4 90
b,= 100 - 100 K4fC;
tE-tAl
80
Cj kölcsönös sugárzási együttható, W/m2K4 (kcal'
m2 h K 4) ; tAl a határolófelületek homérséklete, oC; 70
(/JE -Al az emberi testnek az egyes határoló felüle-
tekre vonatkozó közepes besugárzási tényezoje so
(1.az 1.3.6. pontot).
50

40
ffO

!W"'" 30
-::::::

90 l! 20
80.Ji
70
10
60

50
'O
40
flen ·C
4-4. ábra. Az emberi test holeadása a levego-homérséklet
függvényében
Könny6 ülo munka végzése, normálroházat nyugvó levegoben;

l4 2l - - - - - mozgó levegoben (Vlev =l mIs)

a összes holeadás, QIJ: b száraz holeadás (konvekció és sugárzás), Qsz:
tsug, 'C
c nedves holeadás (párolgás és légzés), Qn; d holeadás sugárzás útján, Qo;
4-3. ábra. Az emberi test holeadása sugárzás útján e 1c:onvekciós holeadás, Qkonv; {holeadás párolgás útján, Úpár
76 KöZÉRZET

4-3 •.táblázat. Az emberi test ho- és nedvességleadása párolgással a levego-homérséklet függvényében

Levego-
31I 12
14
18
16
20
32
102
34
40260
24
28
268221,1
30
488
73
27,2
42,6
31,5 10
31
49,5
35,0
8,9.10-3
8,8.10-3
11,1.10-3
8,6.10-3
20,3.10-3
13,3.10-3
24,4.10-3
18,1
18,7
21,4
18,451,4
23,4
40,7
69,2
28,0
59,5
9,4.10-3
8,6.10-3
28,3·IO-a
23,0
19,8
21,1
21,816,6.10-3
32,6
59,8
18,1 I
homér-
gis
adás,
séklet,
v1ev=0 oC
W I

sugárzási holeadását. A nomogram megszerkesz- ahol {3párolgási tényezo, kg/m2sPa (kg/m2htorr).

tésekor A~ = 1,6 m2, b= 1,03 K4tC és C=5,11 A víz párolgási tényezoje {3=a+bVlev, ahol a=
W/m2 K4 (4,4 kcalfm2 h K4) értéket vettek alapul.
=4,581 .10-8 kg/m2sPa (0,022 kg/m2htorr), b=
= 3,539 .10-8 kg/m3 Pa (0,017 kgs/m3htorr), V1eV

A párolgás útján leadott ho nagyságát a környezo a levego sebessége, m/s; PgE a borfelületen kiváló
levego homérséklete, nedvességtartalma, valamint nedvesség homérsékletének megfelelo telített goz
mozgási sebessége befolyásolja: parciális nyomása, Pa (torr); Pg a levegoben levo
vízgoz parciális nyomása, Pa (torr); r a vízgoz
rejtett hoje, J/kg (kcaljkg).
--~-- ---o
.•.

320

'-. lanka4h
'80

240
- ~200
2W

200
--~160
160
--~120
120

81
-~80
40 4-5. ábra. Az emberi test holeadása kü'
lönbözo munkaintenzitás esetén
1 nehéz fizikai munka végzése (88 W; 9 mkp/s),
o o könnyií ruházat; 2 középnehéz fizikai munka
8 12 1S 20 24- 28 .32 36 végzése (44 W; 4,5 mkp/sj, könnyií ruházat; j
2ft/' J 'C könnyClülO munka végzése, normálruházat
 AZ EMBERI TEST HOLEADÁSA 17

Az emberi test által párolgás útján leadott hot
a 4-3.táblázat a t lev levego-homérséklet függvényé-
benszemlélteti. A táblázat normálöltözetu, könnyu
munkátvégzo emberre vonatkozik, 30... 70% relatív
nedvességtartományban.
A légzés útján leadott ho mennyisége foleg a vég-
zett munkától függ, a környezet homérsékletének
nincs számottevo szerepe. Számításokban Qlég=
=4,89 W (4,2 kcalfh) állandó értéket lehet figye-
lembevenni.
Az ember teljes holeadása:
QE = Qkonv + Qs + Qpár + Qlég' (4-6)
A holeadást a levego homérsékletének függvé-
nyében a 4-4. ábra szemlélteti. A diagram könnyu
munkát végzo, ülo, normál ruházatú emberre vo-
natkozik. tlev=20 oC felett a teljes holeadás alig
változik, a száraz holeadás csökkenését a nedves
holeadás növekedése kompenzálja.
Az emberi test holeadása különbözo munkain-
tenzitás esetén a 4-5. ábrán látható.

4.4. Az emberi test nedvességleadása

- /
~r
1
-
-~----<
] --//I1I // - - ---1
'(\>
I T~
-
-/I./// 7 f
I~
-
1:/'*':W~ ~'
,']I "CI
I IV l_J
fl'
~
7 10S A szervezet a táplálkozás során felvett nedvesség
-~/
~<:.
?A egy részét a borfelületen keresztül párolgással jut-
~?l /00

95
tatja a környezetbe.
Az emberi test nedvességleadása párolgással,
90
nyugvó levegó'ben a 4-3. táblázatban látható.
A táblázat adatai mérési eredmények. A nyugvó és
85 áramló levegore vonatkozó értékeket a 4-6. ábra
tünteti fel. Az ábra normálöltözetu, könnyu, ülo-
munkát végzo emberre vonatkozik.

40
/0111
35

30

25

20
lj
/0 12 ll, 16 ~i8-2~0-2-2-24-2~6-2-B-30 4-6. ábra. Az ember nedvességleadása párolgással
4,J'C Könnyu ülo munka végzése, normálruházat

4.5. A közérzet méroszámai

A zárt helyiségben kialakuló közérzet sok tényezo
függvénye. Éppen ezért jellemzésére sokféle jel-
lemzo számot javasoltak.
Az ember termikus körérzetét a környezo levego
száraz homérséklete (tsz), a helyiséget határoló
felületek sugárzási homérséklete (tSUg), a levego
relatív nedvességtartalma (ep), az embert éro lég-
áramlat sebessége (Vlev) és iránya, a munkavégzés
intenzitása, az ember ruházata, életkora, testsúlya
stb. határozza meg.
78 KÖZÉRZET

A termikus közérzet használatos méroszámait a
felsorolt tényezok különféle csoportosításával ha-
tározzák meg aszerint, hogy az adott viszonyok kö-
zött melyek vannak konfortérzetünkre dönto ha-
tással. Ennek megfeleloen a méroszámok használ-
hatósága is korlátozott, sot gyakran elofordul, hogy
azonos komfortviszonyokat leíró két jellemzo szám
egymásnak ellentmond.
oc). Nielsen és Pedersen az 1-1 és 2-2 görbék közé
eso területtel adja meg a jó közérzet mezejét, ami-
kor az ember sugárzás és konvekció útján leadott
melege 65 ... 83 W (56 ... 71 kcal/h), a borhomérsék-
let 33... 34 oc.
Ghai amerikai kutató 0,15 mis levegosebesség
esetére a kellemes közérzet mezejét a 3-3 és 4-4
görbe által határolt területtel adja meg.

4.5.1. Eredo homérséklet 4.5.2. A levego-homérséklet,

a sugárzási homérséklet
és a levegO8ebesség méroszámai
A levego és a környezo határolószerkezetek ho-
mérsékletének együttes hatását fejezik ki általában
az "eredo" jelzovel. Az eredo homérséklet a kon- A Bedford-féle egyenértéku homérséklet:
vekció és sugárzás útján leadott ho nagyságára
utal. tegy=0,522tsz+0,478tsug-0,205(37,8- tsz)JIvlev oc.
Missenard eredo homérséklete normálöltözetu (4-10)
emberre
A jelölések megegyeznek a 4.5.1. fejezetben levok-
tor = 0,45tsz+ 0,55tsug oc. (4-7) kel, v1ev a levegosebesség, mis.
Cadiergues egyenértéku homérséklete:
A kifejezés v lev = 0,1 mis körüli levegosebesség ese-
tére érvényes.
Carrier eredo homérséklete: (4-11)

(4-8) A Kata-szám:
A jelölések megegyeznek a (4-7) összefüggéséivel.
Winslow, Gagge és Herrington eredo homérséklete
öltözék nélküli emberre:
Ka=:t=(iXkonv+
q -2--
iXSUg)(t1+t2) tcr, (4-12)
ahol q a környezet által a Kata-homéro (4-8. ábra)
ter=0,52tsz+0,48tsug oc. (4-9)
:0
A 4-7. ábra tsz-tsUg koordináta-rendszerben áb-
rázolja a jó közérzet mezejét. A vonalkázott terület
a Carrier-féle eredo homérséklet alapján jelöli ki a
jó termikus közérzet tartományát (ter= 18,5 ... 21,5 ~ 1II138'C

30

25
~n1
~ 1II135'C
20
.•••••••••'.1

1
."-..... ~-.
15

70
l~
20 25 30
t,'iU!]J oc

4-7. ábra. Az eredo homérséklet értékei (különbözo szerzok

szerint) 4-8. ábra. Kata-homéro
 A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 79

l cm2 [elületérol elvont homennyiség, miközben a 4.5.3. A levegéi-homérséklet

homéro homérséklete t2 oC-ról ti oC-ra süllyed és a nedvességtartalom méroszámai
Wjcm2 (mcaljcm2); 't a lehulés ideje, (t2-rol tere), s;
ter az eredo homérséklet, oC.
Lancaster és Castens által összeállított és Ruge
A Kata-homéron általában t2=38 oC, t1=35 oC
értéket jelölnek meg, és megadják a muszert jel- által módosított diagramot tüntet fel a 4-10. ábra,
lemzoq számértékét. amely a kellemes közérzetet eredményezo össze-
Az adott q és mért 't alapján kiszámított Kata- tartozó relatív nedvesség-levego-homérséklet ér-
értékönmagában is információt ad a termikus köz- tékpárok határgörbéjét tartalmazza.
érzetrol(4-4. táblázat). A Ka-szám és a levego-ho- Bradtke a levego abszolút nedvességtartaimát ve-
mérsékletegyüttes figyelembevétele alapján kijelöl- szi alapul a kellemes közérzet jellemzésére. Szerinte
heto a kellemes közérzetet eredményezo levego- x= 11,5 g/kg abszolút nedvességtartalom felett a
homérséklet-levegosebesség tartomány (4-9. áb- levegot már fülledtnek érezzük.
ra).
3D
Bradtke és Liese komplex közérzeti jelzoszáma:
B-~ (4-13) ~er)'C
- Ka'
25
a levego száraz homérsékletének és a Kata-szám-
nak hányadosa. A kellemes övezet B= 2,5 ... 6 érté-
kekközé esik (4-9. ábra).
20
4-4. táblázat. Kata-értékek különféle környezeti
hatások esetén
Kata-szám 15
Környezet
Wfcm' 1 mcalfcm2s

Nagyon meleg < 1,3. 10-2 <3 10

50 60 70 80 90 100
Meleg 1,3 1,7.10-2 3 4 '1; %
Kellemes 1,7 2,5· 10-2 4 6 4-10. ábra. Levego-homérséklet és relatív páratartalom közér-
Huvös 2,5...4,0' 10-2 6 9,5 zetí határgörbéje
Hideg >4,0.10-2 >9,5
100

I 1-1
"\
,1'\.I \\ \ k'\•.....
'\.,\Vi.v=L
V/pv" I \ _
Ifj
r-- -ir--"\3"//\
%80

60
~ '\.
\\---..J
2\ nis1--.1
\IlS1\\
~{l;!m/~
!7m/s·"U,.)
\7
\2 \\(\
\~'-0,3,
1\1\ \3
~\..\2
"\'\"\..
...••....•.
'"'"'\'\. \ Vlpv
((jpv=U,
\\\\ \=0
\ "r- .

4-0 a)

20
24- o
100
22
80
20
60 b)
18
W
lb'

20
14

/21 ! ~ I \\
o
15 20 25 30 15 20 2S. JO
2 3 " 5 6' 7 8 9 70
, I 2 ('e/ cc
s
1

Kafa-szomJ meal/cm
4-11. ábra. Kellemes közérzetet adó légállapotok
4·9. ábra. Levego-homérséklet, levegosebesség, Kata-érték a ülo foglalkozás; b nehéz testi munka; 1 kellemes zóna; 2 elviselheto
és Bradtke-Liese-jelzoszám (B) összetartozó értékei zóna; 3 rossz közérzeti zóna
80 KÖZÉRZET

45

40

'I,gjkg
[kv/vo/ms effek//Y !ló-
30 fTJer.sek/et vono/O!
35
~ij

20

25 JO J5 40 45
tSZ) 'C
"(II
4-12. ábra. Effektív homérsékletek pszichometrikus diag- 1(5"
ramban 2,0

~",mjs1,0
Leusden-Freymark által javasolt közérzeti dia- 45,
gram látható a 4-ll. ábrán.
Effektív homérséklet az a telített állapotú levego- o
homérséklet, amely azonos közérzetet vált ki, mint 4-13. ábra. Ekvivalens effektív homérsékletek (normálruhá-
a vizsgált tsz homérsékletu és epsz relatív nedvességu zatúember)
levego. Az effektív homérséklet vonalait a 4-12.
ábra pszichometrikus diagramja tünteti fel. A dia-
gram nyugalomban levo levegore vonatkozik. A jó ahol az ismert jelöléseken kívül: x a levego abszo-
közérzet feltétele télen 17 21 oC, nyáron 19... 24 oC lút nedvessége, gjkg; C állandó, értéke: nyáron
effektív homérséklet és 30 70% relatív nedvesség. -10,6; télen - 9,2.
(Az ábrán szaggatott vonalakkal határolt terüle- Kellemes a közérzet S = O esetén, de még elfo-
tek.) gadhatóS= -1. .. + 1 értékek nél is. AzS= -2 ... -3
esetén hidegérzet, míg S= + 2... + 3 esetén meleg-
érzet alakul ki.
4.5.4. A levego-homérséklet, A (4-14) kifejezés egyszerubb, de általánosan
a nedvességtartalom és a levegosebesség használható lesz, ha a levego nedvességét elhanya-
méroszámai goljuk:

Ekvivalens 4fektív homérséklet az a telített álla- S=C+0,25(tlev+ tSUg)-0,1(37,8- t1ev)YU:. (4-15)

potú levego homérséklet, amely nyugvó levego ese-
tében azonos közérzetet vált ki, mint a vizsgált tsz
4-5. táblázat. A ruházati faktor értékei Fanger szerint
száraz homérsékletu, tn nedves homérsékletu és v1ev
sebességgel áramló levego. Az ekvivalens effektív Öltözet jellege
Ruházati faktor.
Iru
homérséklet diagramja a 4-13. ábrán látható. Az
ábra normálruházatú emberre vonatkozik. A dia-
gramon a téli és nyári kellemes (komfort-) zónát Meztelen test °
egyaránt feltüntettük. Fürdoruha 0,1
Van Zuilen olyan összefüggést ad a közérzet jel- Rövid nadrág + ing (illetve blúz) 0,3 ... 0,4
lemzésére, amely a levego-homérséklet (tiev) és a Könnyu ruha (nyári) 0,5
környezo felületek sugárzási homérséklete (tSUg) Könnyu munkaruha (nyári) 0,6
mellett a levego sebességét (vlev)és a levego abszolút Könnyu öltöny (kosztüm) 1,0
nedvességtartaimát (x) is tartalmazza: Nehéz öltöny (kosztüm) 1,5
S=C+ 0,25(tlev+ tsUg)+0,lx-0,1(37,8- t1ev)YU:, Sporttuha 0,9
Téli öltözet 3.. .4
(4-14)
 A KÖZÉRZET MÉROSZÁMAI 81

Az igy nyert jellemzo számokat az elobbi összefüg-
gésseIkapcsolatban elmondottak szerint értelmez-
zük.
A hoérzeti méretezés, ill. vizsgálatok hasznos
segítségelehet a Fanger által kidolgozott és a kö-
zelmúltban közzétett komfortdiagram-sorozat. Be-
vezeti a ruházati faktor fogalmát, és a különféle
öltözeteket minosítve, az egyes ruházati módoza-
tokrajellemzo értékeket ad (4-5. táblázat).
Fanger az ember holeadó felületét a testsúly és
magasság függvényében határozza meg. A ho-
egyensúly-egyenletek analizálása után, a kapott
eredményekbolnomogramsorozatot szerkesztett ru-
hátlan, könnyu és vastag ruházatú emberekre.
A példaként közölt nomogramból (4-14. ábra)
(,,·C
30
25
könnyu munka végzése esetén, különféle öltözetben
meghatározható az embert éro levegomozgás relatív
sebessége (Vlevr), a jó közérzetet biztositó levego-
állapothoz. Fanger a közelmúltban végzett köz-
érzeti vizsgálatai alapján összefüggést állapított
meg a levego-homérséklet (tsz)' a sugárzási homér-
séklet (tSUg), a relatív légsebesség (Vlevr)' a relatív
nedvességtartalom (ep), a munkavégzés nehézsége
és az öltözöttség mértéke között. Példa erre a 4-15.
ábra, amely rp= 50% relatív nedvességre és könnyu
munkavégzésre vonatkozik.
____ RoilÓllon emper
--formyiÍ ronalot
-.-- fOlepesroMzot
--Vos/alj roMlot

20

---RuM/fofl ember
---Kdm{jÚ runázot
--Vastolj ruMzot

I
I ,
35 40 45
5 W 6 ~ Z ~ ~ W 15U9 I tsz! 'C

tsug; tSZ) oC
4-14.ábra. A relatív levegosebesség(vlevr)értékeí a levego-ho-
mérséklet (Isz)' relatív nedvesség (Ip) és az öltözöttség mértéke
függvényében könnyu munkavégzés esetén (Fanger szerínt)
4-15. ábra. A relatív levegosebesség (vlevr) értékei a levego-
homérséklet (tsz)' a sugárzási homérséklet (tsug) és az öltözött-
ség mértéke függvényében könnyu munkavégzés és Ip = 50%
relatív nedvesség esetén (Fanger szerint)

4.6. A levego összetételének hatása az ember közérzetére

A Föld felszinét övezo tiszta, száraz levego össze- 4-6. táblázat. A tiszta, száraz, atmoszferikus levego
tételea 4-6. táblázatban látható. százalékos összetétele a Föld feIületén
Az atmoszferikus levego a megadott anyagokon Alkotók Alkotók mennyisége
kívülmindig tartalmaz vízgozt és különféle szeny- meg-
tr. X s. 0/
/0
nevezése I kémiai jele
nyezodéseket, amelyeknek koncentrációjuktól és a
hatás idotartamától (expozíciós idotol) függoen az
emberszervezetére más-más hatásuk van. A felnott Nitrogén N2 78,08 75,47
emberlevegoszükséglete átlagban 0,5 m3 Ih. Oxigén O2 20,95 23,20
Argon Ar 0,9325 1,28
A levego két fo alkotóeleme a nitrogén (N2) és az
Szén-dioxid 0,046
oxigén (02), A nitrogénnek az emberi szervezetre CO2 0,D30
különösebb hatása nincs. Egyes növények, bakté- Hidrogén H2 0,015 0,001
Neon Ne 0,00150 0,0012
riumok a levego nitrogénjét megkötik és saját szer-

-
Hélium He 0,00053 0,00007
vezetük felépítésére használják fel. A levego 02-
tartalma az élo szervezet muködésének nélkülözhe- Kripton Kr 0,00011 0,0003
Xenon Xe 0,000009 0,00004
tetlen feltétele. A belélegzett levego felveszi a test-

8 Az épületaéPészet kézikönyve
82 KÖZÉRZET
homérsékletet (36,5 ... 37 oc) és telítetté válik. Ki-
légzéskor testhomérsékletu, telített és közelítoleg
4,5% CO2-tartalmú gázkeverék távozik.
Bár a természetben az összes élo szervezet oxi-
gént fogyaszt, a levego oxigéntartalma majdnem
állandó. Az O2 újratermelésérol a növényzet gon-
doskodik. Még nagy gyárvárosok levegojének O2-
csökkenése sem nagyobb 0,5 ... 1,0%-nál.
Zárt helyiségekben az 02-tartalom jelentos csök-
kenése is bekövetkezhet, pl. erosen zsúfolt és szel-
lozés nélküli termekben. Ha a levego 02-tartalma
16% alá csökken, kellemetlen lesz a közérzet.
Nyugvó ember azonban még 12% 02-tartalmú le-
vegot is eltur. Fulladásos halál 7% 02-tartalom
esetén következik be. Az 02-tartalom eros növeke-
dése kezdetben kellemetlen közérzetet, tartós be-
lélegzése nyálkahártya-megbetegedést, sot tüdo-
bántalmakat idézhet elo.
A levego szén-dioxid- (C02-) tartalma erosen hat
az emberre. Külso térben a CO2-tartalom átlagosan
0,3 ... 0,4%0. Nagy városok levegojének CO2-tartal-
ma átlagosan a 0,4 ... 0,5%0-et nem haladja meg.
Zárt helyiségekben 1,5... 2,5% CO2-tartalom is
mérheto. Ezt az ember még könnyen elviseli, de ha
ennél nagyobb, akkor már szédülést, fejfájást okoz.
A 6 ... 10%-os CO2-tartalom életveszélyes. Felnott
ember szervezetének átlagos CO2-termelése 20 ljh,
míg fejlodésben levo ember óránkénti CO2-terme-
lése közelítoleg életkorának számával (l/h) veheto
azonosnak.
A levego minimális mennyiségben tartalmaz hid-
rogén- (H2-) és hélium- (He-) atomokat is (1. a 4-6.
táblázatot). Ezek, valamint a nemesgázok (Ar, Ne
stb.) biológiailag általában közömbösek, a közér-
zetet nem befolyásolják.
Légszennyezodések. Keletkezésük szerint termé-
szetes és mesterséges szennyezodéseket különböz-
tetünk meg. Természetes légszennyezodés az a
szennyezoanyag, amely az ember tevékenységétol
függetlenül kerül a levegobe. Ilyen pl. a szél, föld-
rengés, vulkáni tevékenység, párolgás, kondenzáció
stb. folyamán keletkezo szennyezodés. A mestersé-
ges levegoszennyezodés emberi tevékenység követ-
keztében keletkezik és jut a légtérbe. Halmazálla-
potuk szerint szilárd, folyékony és légnemu szeny-
nyezoanyagokat különböztetünk meg.
A szilárd szennyezodéseket pornak nevezzük.
A por származása szerint lehet ásványi (homok, érc
stb.), növényi (liszt, fa, virág stb.) és állati (gyapjú,
szor stb.) eredetu. A porok méretei igen különbö-
zok. A porszem méretét [Lm-benadják meg (1 [Lm=
= 10-3 mm). Az 1 [Lm-nélkisebb méretu részecskék
a levegoben állandó mozgásban vannak, nem üle-
pednek le, és így a levegot állandóan szennyezik.
Szerves anyagok tökéletlen elégetésekor kelet-
kezo, igen kis méretu szilárd részecskék (0,1...0,3
[Lm)összességét füstnek nevezzük.
Folyadék-halmazállapotú légszennyezodések a
ködök. A ködöt olyan anyagok igen kis méretu
cseppecskéi alkotják, amelyek atmoszferikus nyo-
máson és az eloforduló levego-homérsékleten fo-
lyadék-halmazállapotban vannak. Köd folyadék
porlasztásakor , gozök kondenzálódásakor stb. kép-
zodik.
A levego légnemu szennyezodései a gozök és gá-
zok. Gozök és gázok rendszerint a technológiai
folyamatok során keletkeznek és jutnak be a leve-
gobe, de ritkán természetes eredetu légnemu szeny-
nyezoanyag is elofordul.
Porok. A levegoben található ásványi, növényi
és állati eredetu por az ember szervezetére minden
tekintetben káros. Kis mennyiségben eloforduló por
zavarja a szervezet muködését, izgatja a kötohártyát
és a légutakat, nagyobb mennyiségben rendszerint
megbetegedést idéz elo. A por veszélyességét ezen-
kívül növeli az a körülmény is, hogya durva és
finom porhoz kötve, arra rászáradva számtalan
baktérium és más kórokozó jut az ember szerveze-
tébe, ami fokozott fertozési lehetoséget okoz.
A levegoben jelenlevo pornak az emberi szerve-
zetre kifejtett káros hatását eddig foleg a por meny-
nyiségévei hozták összefüggésbe. Ezen alapul a
Lehmann-féle porskála is. Lehmann szerint 1 mg/m3
porterhelés igen kevésnek, 10 mg/m3 turhetonek,
míg 30 mg/m3 porterhelés soknak tekintheto.
Kézenfekvobb a poroknak az emberi szervezetre
gyakorolt hatásuk szerinti következo osztályozása:
Mérgezo hatás ú porok. Ide sorolhatók azok a
porszennyezodések, amelyeknek káros hatása elso-
sorban a koncentráció függvénye. Ilyenek pl.: ar-
zém, króm, ólom stb., valamint ezek vegyületei.
(A koncentráció a levegoben levo szennyezoanyag
méroszáma. Mértékegysége g/m3, kg/m3, ljm\
m3/m3 stb.)
Krónikus megbetegedést okozó porok. Azokat a
porfajtákat soroljuk ide, amelyek a tüdobe kerülve
krónikus tüdobántalmakat idéznek elo. Ilyen a
kvarcot és szabad kovasavat tartalmazó anyagok
pora. Egyik leggyakoribb megbetegedés a szilikó-
zis, amelyet kvarctartalmú porok okoznak. A szili-
kózist kiváltó okok még pontosan nem ismertek.
A beszívott levego nagyobb porszemcséit a légzo-
utak felfogják, és csak a kisebb méretu szemcsék
jutnak a tüdobe. A kis méretu porszemcsék egy
része a kilégzés folyamán eltávozik a tüdobol.
A higiénikusok szerint a 0,1...5 [Lmnagyságú szem-
csék a legveszélyesebbek. A 0,1 [Lm-nél kisebb mé-
retu szemcsék - ha nem mérgezo hatásúak - nem
veszélyesek, mivel kilégzéssei eltávoznak a tüdobol.
Az 5 [Lm-nél nagyobb méretu porszemek gyakor-
 A LEVEGO ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE
latilag nem kerülnek be a tüdobe, azokat a légzo-
utak kiszurik. A kvarctartalmú porok megengedett
koncentrációja 1 mg/m3, ha a por kvarctartalma
50%-nál nagyobb, ill. 2 mg/m3, ha kvarctartalma
50%-nál kisebb. Az egészségre általában ártalmat-
lan porok (pl. növényi, állati porok, facsiszolat
stb.) megengedett koncentrációja 10 mg/m3•
Gázok és gozök. A levegot szennyezo gázok és
gozök az ember közérzetére, az emberi szervezetre
gyakorolt hatásuk szerint lehetnek: fojtó, ingerlo,
bódító és mérgezo hatásúak. A gyakrabban elo-
forduló ártalmas gozök és gázok a következok:
Szén-monoxid. Mérgezést okozó gáz, amely szén-
tartalmú anyagok tökéletlen elégetésekor keletke-
zik. Színtelen, szagtalan, jelenléte éppen ezért nehe-
zen érzékelheto. Ha a belégzés folytán szén-mon-
oxid kerül a tüdobe, a belélegzett gáz elobb csök-
kenti, majd megszünteti a vér oxigénellátását és
fulladást okoz. Az 1%0 szén-mon oxid-tartalmú le-
vego huzamosabb belélegzése az ember közérzetét
rontja, fejfájást, levertséget okoz. Nagyobb meny-
nyiségbenmérgezési tünetek mutatkoznak.
Klór. Már 1,5 mg/m3 klórtartalmú levego izgatja
a nyálkahártyát, 50 ... 300 mg/m3 töménységu leve-
gobenmár több órai tartózkodás esetén életveszély
állfenn.
Kén-hidrogén. Színtelen, záptojásszagú gáz. A lég-
zoutakra és a szem szaruhártyájára ingerloen hat.
Az idegrendszerre ható eros méreg. 1... 2 mg/m3
kén-hidrogén már szaglással érzékelheto. 4 mg/m3
már eros szagú, 6... 11 mg/m3 már nyomasztó,
100mg/m3-nél nagyobb koncentrációban mérgezést
okoz.
Kénsav. Színtelen, átlátszó folyadék. A felso lég-
utak nyálkahártyáit ingerli és gyulladásba hozza.
Kén-dioxid. Színtelen, eros szagú gáz. A légzo-
utakat izgatja. 6 mg/m3 töménységet már érzékelni
lehetszaglás útján. 40 mg/m3 koncentrációban kel-
lemetlen,400 ... 500 mg/m3 életveszélyes.
4.7. A környezet hatása az ember közérzetére
Az ember közérzetére a környezet számos össze-
tevojehat. Ezek közül röviden a következoket fog-
laljukössze: megvilágítás, szín, zaj, idojárás, lég-
körielektromosság.
A megvilágítás hatása. A mesterséges világítás és a
megvilágításerossége befolyásolja az ember köz-
érzetétés ezen keresztül munkavégzését, teljesítmé-
nyét.A wiesbadeni világítástechnikai állomás há-
romfélefényforrás (izzólámpa, F-cso, Hg-Iámpa)
használatakor vizsgálta az emberi munka folyamán
83
Benzingoz. A szervezetre bódítóan hat. A mérge-
zés az idegek, a szív-érrendszer megbetegedésében,
gyengülo lélegzésben nyilvánul meg. Tartós beléleg-
zése maradandó idegbántalmakat okozhat. 600 ...
700 mg/m3 koncentráció fejfájást, gyomorfájást
okoz, 3500 mg/m3 töménység életveszélyes.
Ipari üzemek környezetének levegojében gyakran
a sósavat is ki lehet mutatni. A 15... 20 mg/m3 HCl-
gáz a szervezetre izgató hatású, nagyobb mennyi-
ségben (50 ... 75 mg/m3) alig elviselheto.
Ammóniák. Az ammóniák színtelen, szúrós szagú
gáz, kis mennyiségben foleg a felso légutak nyálka-
hártyáit és a szemet izgatja erosen.
Higany. A mérgezést leggyakrabban fémes hi-
ganygozök b()lélegzése okozza .. Egészen kis kon-
centrációban is mérgezo. Már szobahomérsékleten
párolog. A higanygoz-koncentráció a levego ho-
mérsékletétol függ. Eros mérgezéskor elsosorban a
nyelocsovet és a vesét támadja meg. Krónikus mér-
gezések az idegrendszer megbetegedésében nyilvá-
nulnak meg.
Ólom. Az ólom goze és pora egyaránt mérgezo
hatású. Az ólom az idegrendszerben, a vérben és az
erekben hozhat létre elváltozást. Protoplazma mé-
reg. A szervezetbe került ólom jelentos része tartó-
san lerakódik a csontokban. 0,5 mg/nap mennyiség
bekerülése a szervezetbe ólomhalmozódást idéz
elo. Az ólomgoz az ólomporhoz viszonyítva 10...
lOO-szor mérgezobb.
Arzén. Színesfémkohászati üzemekbol kerül a
környezo levegobe. Arzénnel a növényzet is szeny-
nyezodhet, ezen keresztül pedig az állatállomány is
mérgezodik. Igen kis mennyiség is káros az ember
szervezetére.
Szénhidrogének is kimutathatók anagyvárosok
levegojében. Gyártelepekrol, földgázmezokrol, 010-
csarakból kerülnek a levegobe.
Csekély mennyiségben erdoségek, magas hegyek
környezetében az ózon is megtalálható.
jelentkezo elfáradást és a munkateljesítményt a
megvilágítás erosségének függvényében. Ennek
eredményét mutatja a 4-16. ábra.
Ha a munkahely megvilágítási erossége meg-
egyezik a környezetével, akkor a szemnek, bármely
irányba tekint is, nem kell a hely függvényében vál-
tozó megvilágítási erosségekhez adaptálódnia, tehát
legkevésbé fárad el. Ha viszont csak munkahelyi
világítást alkalmaznak, úgy a megvilágított munka-
hely és a viszonylag sötét .környezet nemcsak za-
84
110
105
roD . seket társítanak, a színek - különösen munkater-
100 lOD 300 WO 500 600 800 1000
Iltgyilogtlds, Ix
4-16 ábra. A munkateljesítmény változása a megvilágítás
függvényében
varó hatásával kelt kellemetlen érzetet, de a szem
a folytonos adaptáció következtében elfárad, ezzel
nemcsak a közérzet romlik, de sok esetben baleset
is lehet a következménye. A megvilágítási erosség
idobeli ingadozásai is fárasztják a szemet.
A környezet, a helyiségekben elhelyezett tár-
gyak, határolószerkezetek stb. színe is hat az ember
közérzetére. A színeknek fiziológiai és pszichológiai
hatása van az emberre. Rendszerint a két hatás
együttesen jelentkezik, egymástól el nem választ-
ható. A fiziológiai hatás az, hogy az ember szeme
a zöld és sárga színeket azonos megvilágítás esetén
is jobban látja, mint a spektrum többi színét.
A pszichológiai hatás pedig abban mutatkozik,
hogya zöld, zöldessárga színeket általában kelle-
mesebbnek tartjuk a többi színnél.
Az ember szemére igen elonyös, igénybevételét
erosen csökkenti, ha egy idoben két komplementer
színt (pl. piros-zöld, sárga-ibolya, kék-narancs,
sárgászöld-narancsibolya stb.) észlel, mert az
egyik szín a másik hatását közömbösíti. Az egyes
színek az emberben különféle érzetet keltenek, ez-
által közérzetét jó vagy rossz irányban befolyásol-
ják. A vörös és vörös árnyalatú színek az emberben
melegérzetet, a kék és kékes árnyalatok hidegérzetet
keltenek. Ez a felismerés módot ad arra, hogy a
közérzetre a környezet színeivel is hassunk. Kísér-
letekkel igazolták, hogy melegüzemekben csupán a
helyes falszín megválasztásával az ember hométsék-
let-érzetét ± 4 ... 5 OC-kal lehet módosítani.
A színek nyugtató vagy izgató hatása sem közöm-
KÖZÉRZET
bös a közérzet szempontjából. A zöld, kék színek
nyugtatják a szemet és az idegeket, a narancs és
vörös színek pedig izgatják. Az ember közérzetére
egyhangú folyamatos munka végzésekor az izgató,
változatos munka során a megnyugtató színek van-
nak jó hatással. Megfigyelések szerint az emberek
neme is szerepet játszik a környezet színeinek meg-
választásában és az ember közérzetében. A férfiak
inkább a hideg, nyugodt, míg a nok a meleg színeket
kedvelik. Az életkortól is függ a színválasztás.
Tapasztalat alapján megállapították azt is, hogy
a színekkel bizonyos mértékig kom~enzálni lehet a
közérzetet zavaró egyéb hatásokat. Így pl. zajhatá-
sok olivazöld környezetben kevéssé zavarók, édes-
ipari üzemek ben az édeskés illat kék árnyalatú szí-
nekkel erosen kompenzálható stb.
Miután az ember érzékszervei színekhez vagy
színkombinációkhoz önkéntelenül bizonyos érzé-
1200 mekben - jelzésekre elonyösen felhasználhatók.
Ugyancsak színekkel kell az ablak nélküli helyisé-
gekben a természetes fény elmaradását kompenzálni.
Vizsgálatok szerint jól alkalmazott színdinamiká-
val az ember közérzetét nagyon kedvezoen lehet
módosítani, ami munkateljesítményben kb. 15%
növekedéssel, a balesetek számában mintegy 50%-os
csökkenéssel jár.
A zaj olyan hallható hang vagy hangkeverék,
amely az emberre kellemetlenül hat, közérzetét kel-
lemetlenül befolyásolja. A,zaj idobeli lefolyása kü-
lönféle hatást vált ki. Allandó vagy egyenletes
ütemu zaj nyugtatóan, sot altatóan hat, míg az
egyenlotlen zaj izgató. Hirtelen, rövid ideig és vá-
ratlanul jelentkezo zaj (robbanás) izgató és félelmet
kelto. A zaj emberre gyakorolt hatása igen össze-
tett: fizikai, fiziológiai és pszichológiai tényezoknek
is jelentos szerepük van benne. A zaj hatásának
megítélését az ember neme és életkora is befolyá-
solja.
Zárt térben tartózkodó ember közérzetére is ha-
tással van a külso idojárás. Így az emberek zöme
reagál valamilyen formában az idojárás változására
(frontbetörésekre). A kedélyállapotra hat az eso, a
szél. A légnyomásváltozás sok ember munkavégzo
képességére hatással van.
Újabban rendszeresen vizsgálják, hogya légköri
elektromosság az emberre milyen hatást gyakorol.
A belélegzett levego negatív ionjai a tapasztalat
szerint a pozitív töltésu részecskékkel ellentétben
kedvezoen befolyásolják a légzoszervek, a szívmu-
ködés, az anyagcsere mechanizmusát; a légzés, a
szívverés, a vérnyomás, az anyagcsere szélsoséges
mértékét kiegyenlíteni igyekeznek. E fiziológiai vál-
tozások eredménye a kellemesebb közérzet, amely-
nek olyan tényezoi vannak, mint a gyorsabb felfogó-
 A KÖRNYEZET HATÁSA AZ EMBER KÖZÉRZETÉRE
képesség (reflexido), a nagyobb figyeloképesség
(koncentrálás), a fáradékonyság csökkenése. Az
elektromos töltéstol függoen ugyanolyan homérsék-
letu, nedvességtartalmú, nyomású levego lehet fris-
sítovagy nyomasztó hatású.
4.8. IRODALOM
[1]Bakáts-Jeney: A higiéne tankönyve. Budapest, Me-
dicina Könyvkiadó, 1960.
[21 Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. I. kötet. Buda-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1963.
[3]Faragó-Maróti: Világítástechnika. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1962.
14] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975.
[5]Homonnay Gy.-né: Futéstechnika. I. Budapest, Tan-
könyvkiadó, 1976.
[6]Jansen. J.: Beleuchtungstechnik. Eindhoven (Hollan-
dia), Philips Technische Bibliothek, 1954.
[7]Kamenyev, P. N.: Otoplenyija i ventiljacija. I-II.
Moszkva, Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo,
1965.
[8]Lantos T.: Villamos berendezések. (Világítástechnika.)
(Egyetemi jegyzet.) Budapest, Tankönyvkiadó, 1963.
[9]Lejtesz-Marcinkovszkij-Hocjanov: Munkaegészség-
ügy. Budapest, Egészségügyi Kiadó, 1952.
8S
Az elektromos töltés és a térero hatása bizonyos
szervi betegségben szenvedo emberekre fokozottabb
(baleset-gyakoriságok), míg teljesen egészséges szer-
vezetben alig észreveheto, ill. nagyon nehezen vá-
lasztható el az egyéb környezeti hatásoktól.
[10] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi futés.
(Egyetemi jegyzet.) Budapest, Tankönyvkiadó, 1963.
[ll] Menyhárt J.: Légtechnika - Méretezési alapadatok.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
[12] Menyhárt J.: Szellozéstechnika. Budapest, Tankönyv-
kiadó, 1975.
[13] Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi-
könyve. 2. kötet. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1%3.
[14] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik. München, Verlag R. Oldenbourg,
1974/75.
[15] Rietschel-Raiss: Futés- és légtechnika. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[16] Walter, K. H.: Lehrbuch der Hygiene. Berlin, VEB
Verlag Volk und Gesundheit, 1954.
[17] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. New York,
American Society of Heating, Refrigerating and Air
Conditioning Engineers, Inc. 1970.
[18] Fanger. P. O.: Thermal Comfort. Copenhagen, Danish
Technical Press, 1970.
 5. Épületek hovesztesége.
Épületek hotechnikai jellemzoi
Szerzo: DR. MENYHÁRT JÓZSEF
Lektor: Homonnay Györgyné dr.
5.1. Hoveszteség-számítás stacionárius feltételek esetén
A futo-, légfuto- és kondicionáló berendezések
méretezéséhez ismerni kell az épület határolószerke-
zetein ki- vagy belépo hoáram nagyságát. A kilépo
hoáram a hoveszteség, míg a belépo hoáramot ho-
nyereségnek nevezzük. A két hoáram különbsége
pótlandó, s azt hoszükségletnek nevezzük. A ho-
szükségletet a futo-, légfuto-, ill. kondicionáló-
berendezések biztosítják.
A hoszükséglet-számítást hatósági eloírás alapján
kell végezni [39].
A méretezés során stacionárius viszonyokat téte-
lezünk fel. A számítás alapja a kiviteli szintu építé-
szeti terv.
5.1.1. A hoveszteség-számítás
alapegyenlete
A falakon, a nyílászáró szerkezeteken, a padláson
és a födém en át eltávozó ho a
n b) az ország többi területén és az 500 m tenger-
Qo=" ~ Ajkj(tbel-tkül) W (kcaljh) (5-1)
j=1
összefüggésseI határozható meg, ahol tbel belso ho-
mérséklet, oC; tkül külso (méretezési alapo) homér-
séklet, oC; ki az egyes határolószerkezetek hoát-
bocsátási tényezoje, W/m2K (kcaljm2h°C); Aj az
egyes lehulo felületek, m2•
Az (5-1) összefüggéssei meghatározott hoáram az
alaphoveszteség, más néven pótlék nélküli hovesz-
teség. Az alaphoveszteség meghatározása elott rög-
zíteni kell a futo rendszert, az üzemeltetés módját.
Ezek birtokában a Qo számításához szükséges ada-
tok felvehetok vagy meghatározhatók.
5.1.1.1. Zárt terek belso homérséklete
A különbözo rendeltetésu helyiségek belso ho-
mérsékletének követelmény-érté két közérzeti vizs-
gálatok alapján határozták meg. E vizsgálatok ered-
ményeit tartalmazza az 5-1. táblázat, amelyben
építményfajták szerint a tbel belso homérséklet és a
CJ!bel belso relatív nedvesség követelmény-értékei ta-
lálhatók téli idoszakra. A táblázat szerinti tbel és
CJ!bel értéket ajánlatos felvenni, és a tervezés során
ezeket a tervezési programban rögzíteni. Folytonos
üzem esetén a fennálló hatósági utasítás szerint az
5-1. táblázat szerinti tbel értéket 2 oC-kal csökkenteni
kell. A belso homérséklet a határoló szerkezetek ki-
alakítása, a külso lehulofelület, valamint az üveg-
arány függvényében 1.. .4 oC-kal növelheto.
5.1.1.2. Külso (méretezési alap-)
homérséklet
A jelenleg érvényben levo fohatósági eloírás [37],
[39] a következo külso homérsékletek figyelembe-
vételét írja elo:
a) Budapesten és a Dunántúlon 500 m tenger-
szint feletti magasság alatt -15 oC;
szint feletti helyeken - 20 oC.
Szomszédos építmény, talaj és futetlen helyiségek
homérsékletét az 5-2. táblázatból vehetjük.
A hoveszteség-számítás alapjául veendo legala-
csonyabb külso homérsékletet irodalmi adatok
[22], [39] alapján a következo összefüggésseI hatá-
rozhatjuk meg:
tkül=0,6tkül min+O,4tközh oC, (5-2)
ahol tküt min az utolsó évtizedekben elofordult leg-
alacsonyabb napi átlagos homérséklet, oC; tközh a
leghidegébb hónap sok évi átlagos középhomérsék-
lete, oc.
Két, egymással határos, különbözo homérsékletu
futött helyiség közötti határolószerkezeten át létre-
jövo hoveszteséget akkor kell figyelembe venni, ha
a homérséklet-különbség At~4 oC. Ennél kisebb
homérséklet-különbség esetén csak akkor kell ho-
veszteséget számítanunk, ha a hoátbocsátás a he-
lyiség hoveszteség-értékét eloreláthatólag több mint
lO%-kal módosítja.
 HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 87

5-1. táblázat. Helyiségek eloírt légállapota télen

Homér- Relatív
Megnevezés séklet, nedvesség, Megnevezés séklet. nedvesség,

I ------
I
tbe] oC
Hömér- -1 R~l~;;~-1
'Pbelt
% (bel. oC tpbeh%
65
I
, Belépo
50
20
24
12...
65
16
18 18Raktár
Eloadói
Elocsarnok
Nézotér
Büfé
Pénztár
Színházi
Olvasóterem
Eloadó
Kiállításí
Iroda
Ruhatár
Laboratórium
Olvasóterem
Közös
5. Ülésterem
90
Színpad
Orvosi
Mosdó,
50
75
75...
50
7550
65
50.50
...
...90 szoba
öltözo
terem
900terem
Ruhatár
Iskolák.
Fürdo-zuhanyozó
75Könyvtár
6S
50...
65
5090
65
65
Dohányzó
Könyvtár
Kapusszoba
Konyha
Folyosó
75...
75...
50...
75...
Mühely
16II')0
16... 18 9 65
Rajzterem
50... terem
tanfntézetek
rendelo
W. C. IiI 24
18
20
12
20
22
1610
16...
16-18
16
18
12
20
12-16
22
1820
16
18
18...
16...
12...
24
22
18 2016
8 Mosdó
Gyermekszoba I
75...
50
20
16
"
Bár
W.C.
Étterem
Elocsarnok
Hálószoba
4.
Iroda
Lakószoba
Szál/odák.
Fürdoszoba, otthonok
zuhany I
I

I
I III I
I
88 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-1. táblázat folytatása

Homér-
Megnevezés séklet, nedvesseg, Megnevezés séklet, nedvesség,
Várószoba
Étterem
Vásárcsarnok
Falatozó, büfé
Edénymosogató
Konyha
Szárító
Fehémemu-áztató
Fertotleníto
Vasaló
Átvétel
Váróswba
9.
Vegytisztító és kiadás
Mosdók./ertotlenítok
Ruhajavító
Mosóhelyiség
Elocsarnok
18 Tornaterem
Uswda
Váróterem
Gozfürdo
Oltözo
Pihenoterem
Belépo
Dohányzó
Forró
Lépcsoház
Folyosó
Fonoda és festöde
légfürdo
Laboratórium
Kádfürdo,
Várószoba
Mintázó zuhanyozó
-1
8. Fürdok, uszodák
tbelt
Homér-oC I q>beb%
Relatí~ I ,
tbel, oC I Relatív%
/'Pbd,
SO
20 75...SO
90
SO
...SO
SO
90
Receptkezelo
75
75 65
50...65
66
75...
75 SO
50-65
...
75 65
Gyapjúszövöde
ll. Ipart
10..•
50.••
Árukiadás 7590
Asztalosmuhely
Dohányüzem
Kovácsmuhely
75...
65.••
75 90
7 5 létesítmények
20 22
18
IS
16
18
20...24
16
12
18
18
20...
25
24
20
10
20
25
18...
16-20
5... 50
225
212
22-25
16..•
40
12
60...
2222
7 2
20 Festöde
/O. Kereskedelmi
Üzlethelyi&íg
Cukrászmuhely épületek
II
I
I
 HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ES ETÉN 89

S·l.táblázat folytatása
Homér- Relatív Homér-
Megnevezés séklet. Megnevezés séklet, nedvesség,
tbel, oC -I nedvess!g, I
Ipbcl,% tbe], oC 1 Il'beh%
Relatív

.
Múhelycsarnok
W:C.
Váróterem
Pénztár
65 Ruhatár
Büfé
Elocsarnok
Étterem
65
50
50
13.
50...
75Csomagfelvétel
75 75
65
...
...
75 Közüzem;
75
65
90
90
50...
SO ...
90
65
P?stahelyiség
18 épületek 16
12
20
18
16
18
22
20
14
12
16
15
12...
20...15
102 2 Laboratórium

5-2. táblázat. Hoszükséglet-számításkor figyelembe veheto 5.1.1.3. Lehülo felületek méretei

külso bömérsékletek
Belso ablakok és ajtók esetében a legnagyobb fal-
Megnevezés 'kUl. oC nyílás mérete a mértékadó. így a válaszfalakban
-/ Külso homérséklet, elhelyezett ajtók számítandó mérete az 5-1. ábra
jelöléseivel:
Tetotér, padlástér -8
Szomszédos helyiség (futetlen) Aajt=/12/7 m2•
a külso térrel vagy tetotérrel nem hatá- Külso ablakok és ajtók méreteit a legnagyobb fal-
ros, nyílászáró nélkül +5 nyílás 10 cm-rel növelt méreteivel vesszük figye-
a külso térrel határos, nyílászáró nél- lembe: ;,
kül +3
külso térre nyíló nyílászáró szerkezettel O A~jt=(/3+0,1 m)(l4+0,1 m) m2,

Sz<?mszédosépület Aabl=(lI+O,l m)(lz+O,1 m) mZ•

központi futéssei +15
kályhafutéssei +5 Ha az ablakon redonyszekrény van, ennek mérete is
Talaj a padló alatt
beszámítandó.
külso fal tói 2 m-ig O Belso falak, padló- és födémszerkezetek felületét
2 m-nél távolabb +5 a helyiségek belso építészeti méretei szerint kell fel-
Talaj a külso fal mellett venni. így pl. az 5-1., ábra jelöléseivel:
0 1 m mélységig -3
Apa=15/13 m2,
1 2 m mélységig ±O
2 m-nél mélyebben +5 Abel f= /5/8 mz.
Talaj a pincepadló alatt +7 A külso falak szintén a belso építészeti méretekkel
Nyitott légudvar -10 veendok számításba. Sarokszobánál a méreteket a
Fedett világítóudvar O
faltengelyek metszéspontjáig kell figyelembe venni.
Bejárók és szélfogók O
A külso falak: magassági méretét a padlószinttol a
Zárt pince +5
födémig mért távolság határozza meg, azaz a fo-
Kazánház, hoközpont +20
démköz belmérete. A legfelso födém /* vastagságát
90 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

a legfelso szint külso falainak magassági méretébe ahol (X be I hoátadási tényezo ahatárolószerkezet
bele kell számítani. Az elobbiek szerint az 5-1. ábra belso síkján, W/m2K (kcal/m2h°C); lJi a határoló-
jelöléseivel: szerkezet rétegvastagsága, m; A i ahatárolószerkezet
rétegeinek hovezetési tényezoje, W/mK (kcaIjmh°C)
külso fal: (Xkül hoátadási tényezo a határolószerkezet külso
külso sarokfal: falsíkján, W/m2K (kcaljm2h°C).
(Xbel és (Xkül értékeit az 5-6. táblázat és az 5-2. áb-

legfelso külso fal: ra, a gyakrabban alkalmazott anyagok hovezetési

tényezoit - Barcs nyomán - az 5-7. táblázat tar-
talmazza. Zárt légrétegek hovezetési tényezoit fog-
lalja össze az 5-8. táblázat.
A falak belso síkján kialakuló tbel f homérséklet
az (1-159) és az (1-160) kifejezések alapján:

tbe1f= tbel- ~ (tbel- tkül) oC. (5-4)

(Xbe I

A fal belso síkjának homérséklete legyen magasabb,

b) mint a helyiség levegojének a várható legnagyobb
relatív nedvesség melletti harmatpont ja, azaz:

Ezek a feltételek meghatározzák a k hoátbocsátási

tényezo még megengedheto legnagyobb értékeit.
Nagyobb k tényezoju határolószerkezetek alkalma-
zását az építési szabályzat tiltja.
Az 5-9. táblázat a különbözo határolószerkezetek
legnagyobb és még elfogadható k értékeit a külso
számítási homérséklet függvényében adja meg.

f;'iil
aj a;'iil=23 W/m2 K
5-1. ábra. Határolószerkezetek méretei és azok megválasztá- (j) (20 kcal/m2 h 'C)
sának módja höveszteség-számitáshoz
a) alaprajz; b) metszet; e) tetoszerkezet metszete
~
Clb,/ =10,5 W/m2 K
IfZD em.'C)
X. h
19 kcal/m2
Két szomszédos határfal (tuzfal) esetében számí- Szoba fbt/
tásainkban azok együttes vastagsági méretét vesz- '\'\\\\\\.\\'
szük figyelembe. IX. em. IX. em.

5.1.1.4. Hoátbocsátási tényezo meghatározása

1. em.
A leggyakrabban használatos határolószerkeze- ';';;/ Szoba
tek hoátbocsátási tényezoit az 5-3. és 5-4. táblázat- tb,1
ban, míg a leggyakrabban eloforduló nyílászáró aH, =8W/m2 K
szerkezetek hoátbocsátási tényezoit az 5-5. táblá- (7 'cal/m2 h ·C) Fsz.
ClHI=5,8W/m2
Szoba
K
zatban találjuk. Ha a táblázatok a keresett szerke-
(j) . '@ (5 kcal/m2 h OC)
zetet nem tartalmazzák, akkor k értéke az (1-163)
;;/=23W/m2j(
i-
IX
l®
összefüggés szerint határozható meg: (2 , kCIlI/m2
•
h ·C) Alagsor
IXb.I=8 W/m2 K
I® •• T ~
W /m2 K (kcaIjm2 hOC,) (7 kcal/m2 h ·C) •
.,. T

(5-3) 5-2. ábra. Az ct:hoátadási tényezo értékei falakra és födémekre

 HOVESZTESÉG-SZÁMfT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 91

5-3. táblázat. Határolószerkezetek hoátbocsátási tényezoi

Hoátbocsátási tényezo. k
Megnevezés
W/m'K kcal/m'hOC

Vakolatlan falvastagság, m
0,95
0,7
0,9
0,51
0,75
1,1 1,05
0,65
0,5
0,6
1,0
1,4
0,8
0,7
1,3
0,55
0,38~g,m
0,90 07 2,1 1,4
1,9
2,5 1,3
0,64 I 0,77 -~0,7---
[) I 2,0 I 1,7
2,6
~IO,25 1,35
1,8
~méretu
,ívül tömör téglafal 51I 0,12
hézagtömítéssei 0,90 0,25
I
2,33\1,57 1,22 1,1 0,87 0,7710,90
0,3810,5110,64
1,1 0,87 0,761°,65
tömítésseI 2,44 1,63, 1,22 0,761°,65
B

Be

N.
K
Külso fal kélOldalt vakolva 1,2 1,0 0,8 0,7
Belso fal kétoldalt vakolva 2,1
12,7 I i:S6!11,05
1,4 i:~ 0,93
i:i6 0,8
'1 0,9310,80,7 1,8
2,3 j'
1,2
1,6 0,9 0,8 0,7 0,6

Vakolatlan falvastagság, m

Mészhomoktégla fal 0,1210,25 ' 0'381_0'51--~641 0'7,710:90- 0,12 ~Ol5 ! O,3~_1=-0,51i_0,64 I 0,77 1?,9O_
Külso fal egyoldalt vakolva 3,4 2,33 1,8611,5 1,28 1,16 0,93 2,9 2,0 I 1,6 1,3 11'1 11,0 I 0,8
Külso
kivülfal kétoldalt vakolva
hézagtömítéssei 3,1 112,2
2,56 1,74 I 1,16
1,86 1,4 1,4 1,05
1,16. 0,93
1,05/0,93
0,8 2,7
2,2 1,9
1,6 l' 1,5
1,2 1,2
1,0 I 1,0
0,9 0,9
0,8 I 0,8
0,7
Belso fal belül vakolva, I II! I 1

Salakbeton
Belso tégla vagy
fal kétoldalt csö- __ ~,441I ~861~
vakolva _1..!~'1_~,05_0,93/, 0,8 -~ ~II~- ~?-I~l~~.I~ I '

Belso
Külso
möszölt
fal
falkétoldalt
kétoldalt
salakbetonvakolva
vakolva
fal 2,2
2,7 I 1,5
1,74 '11,4
I 1,16 1,05 0,8
0,93 0,8
0,7 )111;),6
0,7 2,3
1,9I 1,3
11,5 1,0
11,2 0,9 0,8
0,7 1 0,7
0,6 I 0,5
0,6

Vakolatlan falvastagság, m
1,5
1,86
2,4
3,6 2,56
O,SO
0,05
0,10
1,63
3,5
3,0 1,74 2,2
2,0
------------ .--~~---- I
2,7
4,2
3,1 3,1 2,72,1
2,8
2,33
0,40 2,33 I 4,9
2,0 3,1
1,8 4,2
2,81,6
0,90 1,2
1,7 2,3 2,0 1,8 1,6 1,4 1,3
O! 0,50 2,20,60 I 2,00,70 1,7 0,80 1,5 1,3 1,2
1,7
Külso
~'~~I
2,7 0,15'
gránit-, bazaltfal
fal egyoldalt
Porózus
2,40,2012,0
I 0,30 I 4,1
vakolva
köfal.3,6ha fajsúlya
homokk6-mészkö 3,1
1,7 13,5
/1,4
------\---I----r---I--
0,30 I 0,05\
0,40 0,10
I 0,50
3,4 3,0 2,8 12,56 2,33 I 2,2 2,0
fal 12'560,30 0,40 i 0,50 10,60 I 0,70 0,80 10,90
'2,8
2,9
I 2,5
2,6
-2:41"'2,0--1'81 ~
2,3
2,4
I 2,1
2,2
1,9 1,8
2,0 11,9
"l,4
I
"'l,3
 92 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-3. táblázat folytatása

------- ---
1,05
0,05
2,1
0,9 -
------- ----
kcal/m'h Hoátbocsátásitényezo,k
2,9
3,71,4
2,7
1,45
2,3
1,6
2,5
1,74
1,45
2,0
4,4
1,75
2,7
2,0
3,1
3,5
1,7 -I 1,15
0,12 3,6
5,1 0,07 0,87
-I-
oC
lt
ge-
2,8
2,1
2,33
3,0
2,56
1,7
2,44
3,26
1,9
1,86
1,74
2,9
3,1
3,6
J,4
4,4
2,2
2,7
vakolva
kétoldalt
oldalt
Külso
szült
10lyukkal,
cm
lemezzel
szivacs
sen,
lit-,
telve,
2,8
2,2
2,6
1,65
3,2
1,34
1,57
4,1
3,1
3,84
3,6
4,0
2,5
1,85
2,4
2,9
2,1
1,35
1,7
3,3
0,07
0,06
1,5
1,9
0,10
1,63
2,8
~~I----
1,8
1,35
vakolva
vakolva
felülettel
fal
fal,
kétoldalt
0'101-1- 65cm
1,35
2,1
0,10
1,25
kétoldalt
cm0,82
2- ,8 m
0,08
2,0
0,20
0,12
0,085
0,33
0,15
0,18
0,07
I hoszigetelve,
heraklit- lapokkal
másikon 0,67 nyers
vastag
téglavastagsággal
1,74
2,56
2,2
0,87
1,1
1,86
m1,5
1,6
1,16
1,7
0,95
0,75
1,0
II két-
hoszige-
vakolva
vagyvastag,
magor-
vakolva 0,75
2,43,4
4,65
2,9
2,44
0,781-1-
0,9I 0,07
0,050,031
3,1m
0,05
0,15
0,12
I
4,2
0,085
0,20
0,18
0,33
mfalvastagság
I abo-2,1512.04
0,06 1,86
mmfalvastagság
falvastagság
falvastagság
1,05
falvastagság
\1,00 0,95
0,86 0,03 [ 0,041 0,05
I 0,04
I 0,081~
Vakolatlan falvastagság, 3,26 2,8m 12'44
 HOVESZTESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 93

5-3. táblázat folytatása

Hoátbocsátási tényezo, k
Megnevezés
W/mIK kcal/m'h oC

_.Üreges falak
-----
1,1
2,0
1,5
kétoldalt
1,520,12
0,38
1,I
0,25 1,3
0,95
1,7
,11,3IS va-
0,95
0,38
0,25
0,32
0,28
0,15
O, m -- --_
------_._--~----
0,9
1,05
1,86
1,6
0,6
0,5
m1,86
1,22
1,74
1,3
1,5 0,12
0,32
falvastagság
falvastagság,
0,15
, O, IS 2,44
0,28
.. _------
m mfalvastagság
falvastagság
I
1lattal
és
2210Xvakolva
beiktatásával
sor
készült
es alumínium
10
eresztéses
mm
Salakbeton
kolva
vastag cm-es
vastag,
átkötve,
menes
Vályogfal fal, fólia
zárlécváz
méterenként
parafalemezzel
12 2,5be-
fenyodeszkából
hornyos
sártapasztással
1kétoldalt
üreggel
cm borítva
légréssei
szigetelolemez be-
és
cm

5-4. táblázat. Tetoszerkezetek és födémek hoátbocsátási 5-4. táblázat folytatása

tényezoi
Hoátbocsátási tényezo. k Megnevezés
Megnevezés I Hoátbocsátási
W/mIK I kcal/ml
tényezo,
hOCk
W/m'K Ikcal/m'~
Zsaluzás nélküli cserépteto hézag-
Tetok tömítéssei 5,8 5
Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, léc- Ua., de a szarufák alsó oldalára sze-
vázra rakott cserépteto 11,6 10 gezett 1,8 cm-es deszkázattai,
Zsaluzás és hézagtömítés nélküli, léc- azon 2 cm-es nádvakolattal 12cm-es
vázra rakott horgany. alumíníum zárt légurrel 1,6 1,4
vagy rézlemez teto 11,6 10 Lécvázra szegezett természetes vagy
Ua., mint az elozo ketto, de a szaru- mapala fedés 7 6
fák alsó oldalára szegezett 1,8 cm- Ua., de a szarufák alsó oldalára sze-
es deszkázattai, azon 2 cm-es nád- gezett 1,8 cm-es deszkázattal,
vakolással, 12 cm-es zárt légur- azon 2 cm-es nádvakolattal, 12
rel 1,86 1,6 cm-es zárt Iégúrrel 5,1 4,4
94 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása 5-4. táblázat folytatása

Megnevezés - Megnevezés
--
Höátbocsátási tényezo, k

Wim' K I kcal/m'-h·C
I Höátbocsátási tényezo, k W/m'K kcal/m'b·C

cm-es hézagokkal rakott deszká- tag hézagmentes deszkából, kát-

zatra szegezett természetes vagy ránypapírral, fémlemez. cserép
múpala fedés 4,6 4 vagy palafedéssel. a belso zsaluzás
Ua., de a szarufák alsó oldalára sze- pedig
gezett 1,8 cm-es deszkázattaI, 1,5 cm vastag nádvakolattal 1,5 1,3
azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 1,8 cm vastag deszkazsaluzással 1,4 1,2
cm-es zárt légürrel 1,4 1,2 2,5 cm vastag nádvakolattal
1 cm-es hézagokkal rakott deszkáza- 2 cm vastag gipsztábla, tömített
ton bádogfedés 6,8 5 hézagokkal 1,5 1,3
Ua., de a szarufák alsó oldalára sze- 4 cm vastag gipsztábla, tömített
gezett 1,8 cm-es deszkázattaI, azon hézagokkal 1,4 1,2
2 cm-es nádvakolattal, 12 cm-es Pala-o ill. cserépfedés lécezésen, szaru-
zárt légürrel 1,5 1,3 fák alsó felületére szegezett 5 cm
1 cm-es hézaggal rakott deszkázatra vastag szolomít lemezzel, alsó 1 cm
szegezett természetes vagy mQpala vastag vakolattal, 12... 15 cm-es
fedés egy réteg kátránypapírral 4,1 3,5 légrés, törekkel lazán kitöltve I 0,6 0,5
Ua., de a szarufák alsó oldalára sze- Vasbeton lemez kátránypapírral bo-
gezett 1,8 cm-es deszkázattaI, rítva, hoszigetelés nélkül
azon 2 cm-es nádvakolattal, 12 3,7
cm-es légürrel (zárt) 1,4 1,2
5 cm vastag vasbeton lemezzel I 4,3
3,6
A szarufák külso oldalán 2,5 cm vas- 7 cm vastag vasbeton lemezzel
10 I 4,2
3,7 3,2
tag, hornyolt beeresztésü vagy hul- Vasbetonlemezfedés 1,5... 2,5 m bor-
lámos zsaluzás és ezen cserép- vagy daosztással, 3 réteg bitumenes le-
hullámlemez fedés (léceken), hé- mezzel (négyszeresen ragasztva), 1
zagtömítés nélkül 3,6 3,1 cm vastag gyöngykavics bevonat-
kátránypapír és bádog- vagy pa- tal
lafedés 3,3 2,8 3,5
kétszeres kátrány papír vagy 10
5 cm vastag vasbeton
cm vastag vasbeton lemezzel
lemezzel I 3,5
4,1 3,0
egyszeres kátránypapír és awn Vasbetonlemezfedés 12".15 cm vas-
léceken cserép-, pala-, vagy bá- tag salakbetonnal hoszigetelve, raj-
dogfedés 3,0 2,6 ta 4 cm vastag betonaljzat, kát-
3 réteg kátránypapír, facement- ránypapírral borítva, 1 cm vastag
tel bevonva, 6 cm-es homok- és gyöngykavics bevonattaI
kavicsfeltöltésseI 2,3 2,0 2,0
A szarufák belso oldalán 2,5 (vagy 5 cm vastag vasbeton lemezzel
10 I 2,3
2,1 1,8
1,8) cm vastag hézagmentes zsalu-
zás 1,5 cm vakolással és ezen cse- Ua., mint az elozo, de a hoszigetelo
rép-. sima vagy hullámlemez fedés réteg 3.,,5 cm vastag koszivacs lap
tömítetlen hézagokkal 2,5
a szarufák között semmiféle ki- 10 cm vastag
5 cm vastag vasbeton
vasbeton lemezzel
lemezzel I 2,6
2,9 2,2
töltés nincs 3,1 2,7 Hill-palló. merevítobordák között
a szarufák között 6 cm vastag 1,5 cm-es vasbeton lemez, 6 cm-es
anyagkitöltés van 2,1 1,8 koszivacs lappal, hoszigetelve, 3
a szarufák között 12 cm salak- réteg bitumenes lemezzel, négy-
beton kitöltés van 1,6 1,4 szeresen ragasztva, 1 cm vastag
gyöngykavics bevonattaI I 3,1 2,7
A szarufák külso és belso oldalán zsa- Kószivacs palló 6 ... 8 cm vastagságban,
luzás, ezek között a szarufák ma- rajta 4 cm cementsimítás és 4 mm
gasságának megfelelo zárt levego- plasztikus bitumenes szigetelés 2,9 2,5
réteg, a külso zsaluzás 2,5 cm vas-
 HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 95

5-4. táblázat folytatása 5-4. táblázat folytatása

Höátbocsátási tényezo, k
Megnevezés
Megnevezés
I Hoátbocsátási
W/m'K I kcal/m'hoC
tényezo, k ---kcal! kcall
wlm'KI I.m'hoC I wlm'KI II.m'hoC
Koszivacsból készülo, 6 cm vastag te-
töelem 20 ... 40 cm-enként 2 cm-es Födémek
átmeno vasbetétes hézaggal, 87..• Az I. számú függoleges sorban megadott tényezok arra az
208 cm-enként átmeno 12/15-ös esetre vonatkoznak, amikor a hoátadás alulról felfelé megy
vasbeton bordával 3,8 3,3 végbe, vagyis a födémszerkezet fölött levo helyiség hidegebb,
Ua., mint az elozo, de 6 cm-es vá- az alatta levo pedig melegebb. A II. számú függoleges sorban
laszfalJapból készítve 4,6 4,0 megadott tényezok arra az esetre vonatkoznak, amikor a ho-
6 cm-es koszivacs palló 2 m-es tá- átadás felülrol lefelé megy végbe, vagyis a födémszerkezet
maszközig 3,5 3,0 fölött levo helyiség melegebb, az alatta levo pedig hidegebb.
Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 2,9 2,5
8 cm-es koszivacs palló 2,8 m támasz- PorFddém
közig 3,0 2,6 Gerendákon 2,5 cm vastag
Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 2,6 2,2 deszkaboritás tömített hé-
Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es zagokkal I 2,4 2,1 2,0 I 1,7
koszivacs lappal 3,5 3,0 Gerendákon 3,5 cm vastag
Ua., de rajta 3 cm-es beton ékittel 2,9 2,5 deszkaborítás tömített hé-
Miskolczy-Csernoch-elem 6 cm-es za~okkal i 2,1 1,8 1,74 I 1,5
válaszfallappal 4,2 3,6 Borított gerendafödém
Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 3,5 3,0 A gerendák 14... 26 cm ma-
MÚkolczy-Csernoch-elem 8 cm-es gasak, tetejüköndeszkabo-
koszivacs lappal 3,0 2,6 rítás tömített hézagokkal,
Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 2,6 2,2 alsó oldalukon vakolattar-
WIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, tó deszkázat és nádvako-
4 cm-es koszivacs lappal 3,8 3,3 lás úgy, hogya gerendák
Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 3,1 2,7 között 14... 26 cm vastag
mIl-elem. 1,5 cm-es vasbeton lapon, 6 záró légtér keletkezik, ha a
cm-es koszivacs lappal 3,4 2,9 felso deszkaborítás 1,8 cm
Ua., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 2,9 2,5 vastag I 1,4 1,2 1,16 I 1,0
ffill-elem, 1,5 cm-es vasbeton lapon, Borított gerendafödém süly-
8 cm-es koszivacs lappal 2,9 2,5 Iyesztett szigetelésseI. Ge-
Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 2,6 2,2 rendamagasság 26 cm, a
ffill-elem. 2 cm-es vasbeton lapon, tetején 3,5 cm vastag desz-
koszivacs nélkül 5,6 4,8 kaborítás, a gerendák kö-
Ja., de rajta 3 cm-es beton, ékittel 4,4 3,8 zött deszkalezárásra vakolt
'Jvegtetö 5... 6 mm-es zsinór-, ill. kitöltés, alull ,8 cm vastag
drótüvegbol, 50 cm-es, ill. 90 cm-es deszkazsaluzás nádvako-
beosztásban, átmeno T vasbor- lással
dákkal, ragaccsal szigetelve 5,8 5,0 a kitöltés 10 cm vastag
Ja., mint az elozo, de alsó kötél és agyagréteg I 0,8 0,7 0,7 I 0,6
felso bádogsapka lezárással 5,8 5,0 a kitöltés 10 cm vastag
'Jvegtégla tetofödém 20/20 cm-es homokréteg 0,8 0,7 0,7 I 0,6
légréssel, egybehegesztett, összesen a kitöltés 10 cm vastag
4,8 cm vastag elemekbol, 3,5 cm salakréteg I 0,7 0,6 0,6 I 0,5
vastag vasbeton bordákkal 3,8 3,3 Vasbetonfödém
"etó/ödém cserépbol képzett, elore Vasbeton födém burkolat nél-
gyártott tetoelem, szelemenekre he- kül, cementsimítással:
lyezve 200 ... 220 cm beosztással 3,4 2,9 abetonfödém 7,5 cm
vastag I 3,5 3,0 2,6 I 2,2
abetonfödém 10 cm
vastag I 3,3 2,8 2,4 2,1
96 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása 5-4. táblázat folytatása

Hoátbocsátási tényezo, k Höátbocsátási tényezo, k

Megnevezés Megnevezés
1. I II.
kCaiI i(caf/
W/m'K I1.mih oC I W/m'K!II.m'hoC -WI m 'KI m2hoC
kc~lwl m 'KI m2hoC
kcall

abetonfödém 15 cm Üreges téglafödém gipszsimí-

vastag 2,8 I 2,4 I 2,2 I 1,9 tással és 3 mm vastag linó- I

I
abetonfödém 20 cm leumborítással 1,6 , 1,4 I 1,5 I 1,3
vastag 2,6 I 2,2 I 2,1 I 1,8 Üreges téglafödém párnafá-
Vasbeton födém terrazzó kon deszkaborítással, fel-
vagy 3 mm vastag linó- töltéssel, 35 cm szerkezeti
leum burkolattal: vastagsággal 1,05 I 0,9 0,9 I 0,8
abetonfödém 7,5 cm Téglaboltozat vastartók kö-
vastag 3,3 I 2,8 I 2,4 I 2,1 zött, 12 cm vastagságban,
a mélyedések kitöltve
abetonfödém 10 cm terazzó burkolattal 2,1 I 1,8
vastag 3,0 I 2,6 I 2,3 I 2,0 aszfaltburkolattal 2,0 I 1,7 1,7 I
1,6 1,5
1,4
abetonfödém 15 cm gipszsimítású linóleum
vastag 2,7 , 2,3 I 2,1 I 1,8 burkolattal
abetonfödém 20 cm parkettburkolattal 1,9 I
1,16 1,0
1,6 1,05 I 0,9
1,5 1,3
vastag 2,4 I 2,1 I 2,0 I 1,7 Betonpadló közvetlen a föld
felületén bármely vastag-
ságban 2,3 I 2,0
Vasbeton födém 7,5 ... 20 cm Mezogazdaságijödémek
vastagságban, 7,5 cm a le- Sárléc födém látható fa-
mez, 20 cm a borda, a pár- gerendán elhelyezett, hasí-
nafákon 2,5 cm vastag tott lécekre alul-felül ta-
deszka borítás, a pámafák pasztott, 12 cm-es sározás-
között kb. 20 cm salakfel- sal 3,6 I 3,1
töltéssel ~9 I ~8 I ~8 I O~ Élre állított pallókon (1
Vasbeton födém 5... 10 cm m-es osztással) 5 cm-es
vastagságban, tartógeren- szolomit lemez burkolat
dákkal vagy megerosíto- alsó vakolattal 1,1 I 0,95
bordákkal, avasbordák Elore gyártott vasbeton ge- I
közötti tér 10 cm vastag- rendákon (1 m-es osztás-
ságban üreges téglával vagy sai) elhelyezett 5 cm-es
üreges salakbeton téglával szolomit burkolat, 3 cm-es
kitöltve 2,2 I 1,9 I 2,1 I 1,8 felso betonsimítással 1,05 I 0,9
15cm vastagságban ugyan- Elore gyártott vasbeton ge-
így kítöltve 1,9 I 1,6 I 1,7 I 1,5 rendákra helyezett 6,5
A bordák közötti tér kitöl- cm-es elore gyártott tégla-
tetlen, és a bordák alsó ré- palló, sározással 3,3 I 2,8
szére erosített bordaszer- Ua., mint az elozo, de 5
kezeten levo vakolással le cm-es vasbeton lemezzel 3,8 I 3,3
van zárva 2,1 I 1,8 I 2,0 I 1,7 Ua., mint az elozo, de 3
Tég/afödém cm-es alsó szolomit lemez
Üreges téglafödém cement- burkolattal, alsó vakolással,
simítással 1,7 I 1,5 I 1,6 I 1,4 felso sározás nélkül, de 20
I
cm-es légréssei 1,16 1 1,0
 HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 97

5·4. táblázat folytatása

Megnevezés

Vasgerenda födémek
Vasgerendák közti poroszsüveg boltozat, ]1 cm
]2 ... ] 5 cm vastag, ] m-es gerendaosz- salak-
tássai, 2,5 cm alsó vakolással, 13 cm töltéssel
salaktöltéssel 1,3 ·],16 ],0 ],2 1,45 0,8 0,76 1,2*
1,1 1,0 0,85 1,0 1,25 0,7 0,65 1,05
II cm
Vasgerendák közti 10... 1] cm boltozat salak-
nagylyukas lapokból, 1,3 m gerenda- töltéssel
osztássai, 15 cm salaktöltéssel ],16 1,] 0,9 1,1 1,34 0,76 0,73 ],16
1,0 0,95 0,8 0,95 1,15 0,65 0,63 1,0
Vasgerendák közti vasbeton lemez 8 ... 12
cm lemezvastagságga], ],5 ... 2,5 cm-es
gerendaosztássa], 1 cm a]sóvakolással,
]7 cm salaktöltéssel 1,5 1,4 1,] 1,4 1,7 ],0 0,93 ],45
1,3 1,2 0,95 1,2 1,45 0,85 0,8 1,25
Mono/it vasbetonfödémek
Alulbordás monolit vasbeton födém 7 ... 12
cm vastag vasbeton lemezzel, ], 2, 5
m-es gerendaosztással, 5 cm feltöltéssei 2,0 1,74 ],6 ],74 2,33 3,4 0,93 0,87 2,33
1,7 ],5 1,4 ],5 2,0 2,9 0,8 0,75 2,0
Alulbordás monolit vasbeton födém,
mint az elozo, de csupán 2 cm-es ce- 2,44
ment-simítással 2,]

Felülbordás monolit vasbeton födém 6

cm lemezvastagsággal, ] m-es gerenda-
osztássai, 22 cm salaktöltésse], 1 cm 1,4 1,3 1,05 1,3 1,57 ],0 0,93 ],34
alsó vakolással 1,2 ], ] 0,9 1,] 1,35 0,85 0,8 I.I5

Téglabetétes vasbeton födém, 22 ... 24 cm

téglabetét-vastagsággal, 4 cm salaktöl- ],5 ],4 ],3 1,45 1,86 ],1 1,05 1,57
téssel, 1 cm alsó vakolással 1,3 ],2 ],] 1,25 1,6 0,95 0,9 ],35

Elore gyártott födémek

Típusgerendák közti 12 cm vastag tégla-
boltozat, 2,5 cm-es vastagságú alsó ],4 ],34 ],16 1,33 1,6 1,0 0,93 ],4
vakolással, 13 cm salaktöltéssel ],2 ],]5 1,0 1,14 1,4 0,85 0,8 1,2

Típusgerendák közti 5 cm vastag vas- ],]6 1,05 1,0 1, l 1,34 0,87 0,8 ],]6
beton lemez, alsó 1 cm salaktöltéssel ],0 0,90 0,85 0,95 1,15 0,75 0,7 ],0

• A felso sor mértékegysége Wim' K

Az alsó sor mértékegysége kcal/m' hOC.

9 Az épületgépószet kézikönyve
98 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-4. táblázat folytatása

Meanevezés

Típusgerendák közti 50 cm-enkénti fiók-

gerendákon 6 cm-es válaszfallap, a
fiókgerendák fölötti vasbeton ékkel, 12
cm-eszárt légtérrel, alsó feszített kettos
nádszöveten vakolattal, 10 cm salak-
töltéssel 1,1 1,05 0,8 0,93 1,05 0,76 0,7 0,93
0,95 0,9 0,7 0,8 0,9 0,65 0,6 0,8
Típusgerendák közti boltozat, 90 ... 95 cm
gerendaosztással, 6 cm-es válaszfal-
lapokból, 1 cm alsó vakolattal, 10 cm
ivmagassággal, 13 cm salakfeltöltéssei 1,16 1,34 1,6 1,0 0,93 1,4
1,3
1,5 1,2
11,4 1,0 1,15 1,4 0,85 0,8 1,2
Típusgerendák közti laptéglaboltozat, 40
cm-enként 1 álló sorral, 1 cm alsó va-
kolattal,5 cm ívmagassággal, 16 cm
salakfeltöltéssel 1,34 I 1,3 1,05 1,16 1,4 0,93 0,87 1,2
1,15 I 1,1 0,9 1,0 1,2 0,8 0,75 1,05
Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló,
6,5 cm vastag vasbeton lábakon, 5 cm
salakfeltöltéssel, 30 cm-enkénti 5 cm-es
vasbeton hézaggal 2,2 2,1 1,6 1,9 2,9 1,34 1,2 2,1
1,9 1,8 1,4 1,65 2,5 1,15 1,05 1,8
Tipusgerendák közti vasbetétes téglapalló,
6 cm-es válaszfallapokból, vasbeton
lábakon, 5 cm salakfeltöltéssei, 45 cm-
enkénti 5 cm vasbeton-hézaggal, 1 cm
alsó vakolással 2,2 2,1 1,6 1,9. 2,9 1,34
1,2 I 2,1
1,9 1,8 1,4 1,65 2,5 1,15 1,05 I 1,8
• A (elso sor mértékegysége Wim' K
Az alsó sor mértékegysége kcal/m' h oC
 HOVESZTESÉG-SZÁMÍT ÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 99

5-5. táblázat. Nyílászáró szerkezetek

hoátbocsátási tényezoi 5-5. táblázat folytatása
I Tetotér
3,5 ható.
Szabad felé
Felülvilágító tér
kétszeres
k kétszeres
felé
egyszeres
étszeres üvegezés üvegezés
üvegezésN yílászáró
kétszeres
kétszeres megnevezése egyszeres üvegezés
4,1
3,5
6,5 2,0
6,0
5,5
2,5
4,0
4,5,
6,5
7,0
4,5
3,0
5,0
7,5
2,0'
7,6 A kisebb
5,5 ....4,5
..
...
.. 3,5
2,5
5,5
6,0
3,0
.4,0
4,5
6,5
3,~
5,8
4,7
Belso 5,2 4,7
4,1...3,5
4,1...3,5
...
.. ..
.4,1
5,2 .4,1
...4,1...2,9
4,1..,3,5
4,1
nyíló,
egyszeres
érték 4,7 7,6
8,7
8,1...7,0
3,5
8,7 ...
vastokos
csakfatokos,
...
...7,6 2,3
7,0
6,4
8,1...7,0
6,4
6,4
...
7,6
különlegesen
3,0...
4,1
3,5 5,2
7,5
2,38,7
kapcsolt...
egyszeres
kapcsolt 2,9
...
6,5
jól 3,5
egyszeres
kétszárnyú 7,0
7,6
... 6,0
tömitett szerkezetekre alkalmaz- kirakat, kétszárnyú
egyszeres üveg
W/m'K I Hoátbocsátási
I kcalfm'hoC tényezo, k
fa IItokos, egyszeres l'
I Wfm'K 7,0 Ikcal/m'hOC
I 6,0I
I Hoátbocsátási tényezo, k
15'2 ... 4'714'5 .. .4'0

5-6. táblázat. Hoátadási tényezok értékei határolószerkezeteken

- m2K 20
570,05
10
0,045
0,170
0,090
0,095 9
0,11
0,10
0,14
A határolószerkezetnek
határolószerkezetnek
0,125
határolószerkezctnek
_~eciproka,
m2hoC
W AIlo;határolószerkezet
Hoátadási kcal
tényezo
mozgásban
nyugalomban felületének
levo,
levo, helyzete
hidegebb
hidegebb
melegebb
mclegebbközeggel
W közeggel
érint-
közeggel 23
11,5
érint-
kcal 5,8
10,5
8,0
érint- -- ---
Hoátadási o; tényezo,

esetén sikján,
kezo felülrol
sikján felületén, felülrol
síkján, lefelé mis
vízszinteslefelé
2alulról
m'K felfelé
irányú irányuló
sebességu
irányuló irányuló
vagy
hoterjedés
I m'hoClégmozgásvagy
hoáramlás
hoáramlás
hidegebb
esetén vízszintes
eseténesetén hoáramlás
esetén
levegovel érintkezo

9*
100 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-7. táblázat. Hotechnikai anyagjellemzok tervezési értékei

SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer
Hal-
maz- Ho-
suru-
Fajho, vezetési séklet-
Hömér- tényez·o .P~r3;-,
HOelnYe~:-I--, ."
'-' ------" Ho~. séklet-
Hömér- tényezo,
Hoelnyelési I
Pára-
ség, vezetési dtffuzlOs IFalho, vezeteSJ vezetési diffúziós
Anyag c, tényezo,
e,
kg
kJ
kgK
mK
A,
W a,
tényezo, -----I
b, S, lj,
tényezo,
i kcal
c,
k~~l
tényezo,
a,
tényezo ----1---:
b, S, 1 lj
tényezo.

Betonok
s'
m' 10-'1 ;;';;/~K
kJ W
m'K 1-1\-·10-,1 11mkg 'C
msPa ---h oC h'
m' kcal,
10-,1Im' h'/pC I
kcal
m'h'C I -~,-
I mhtorr

Vasbeton 1,55 0,771 1,766 II 15,0 0,008 I 0,20 1,33 I 2,77 25,3 12,9 0,004
Kavicsbeton 2400 I 0,84
2200 1,28 0,694 1,536 I 13,0 0,012 I 0,20 1,10 I 2,50 22,0 11,2 0,006
Kohóhabsa- , I

lak beton 1200 0,88 0,35 0,331 0,607 5,2 0,024 .0,21
I
1,19 8,7 4,4 0,012
1300 0,88 0,41 0,356 0,21 0,30 I
5,8 0,022 0,35 ' 1,28 9,7 5,0 0,011
1400 0,677 I
0,88 0,47 0,378 6,4 0,ü20 0,21 0,40 1,36 10,8 5,5 0,010
1500 0,52 0,397 0,831 7,1 0,ü20 0,21 0,45 1,43 11,9 6,1 0,010
1600 0,88 0,58 0,456 0,754
0,900 l'
7,7 0,018 0,21 0,50 1,64 12,9 6,6 0,009
0,88 '1

1700 0,88 I 0,64 0,428 0,977 8,3 0,016 0,21 1,54 14,0 7,2 0,008
0,55 i
1800 0,88 0,70 0,442 1,054 8,9 0,014 0,21 1,59 15,1 7,7 0,007
Sejtesített ko-
0,60 I
hóhabsalak
beton 1450 0,88 0,42 0,328 0,726 6,2 0,028 0,21 0,36 I' 1,18 10,4 5,3 0,014
1600 0,88 0,47 0,331 0,810 6,9 0,024 0,21 1,19 11,6 5,9 0,012
0,40 i
1750 0,88 0,53 0,347 0,907 7,7 0,ü20 0,21 1,25 13,0 6,6 0,010
1900 0,88 0,63 0,375 1,026 8,7 0,016 0,21 0,46 1,35 14,7 7,5 0,008
Duzzasztott

II
agyagkavics
beton 0.541
I
(keramzit) 750 0,96 0,29 0,403 0,461 3,9 0,044 0,23 1,45 6,6 3,4 0,022
900 0,96 0,35 0,403 0,551 4,7 0,036 0,23 0,30 I 1,45 7,9 4,0 0,018
0,25
1050 0,96 i 0,41 0,403 0,642 5,5 0,032 0,23 1,45 9,2 4,7 0,016
1200 0,96 0,47 0,403 0,733 6,2 0,028 0,23 0,35 I
1,45 10,5 5,4 0,014
0,40 I

1350 0,96 0,52 0,403 0,824 7,0 0,024 0,23 1,45 11,8 6,0 0,012
1500 0,96 0,45 I

0,58 0,403 0,914 7,8 0,ü20 0,23 0,50 I 1,45 13,1 6,7 0,010
Kazánsalak I

beton 0,453 0,831 7,1 0,024 0,21 0,48 I 1,63 11,9 6,1 0,012
1500 0,88 I 0,63 0,475 0,907 7,7 0,022 0,21 0,54 I 1,71 13,0 6,6 0,011
1400 I 0,88 Ii 0,70
1600 0,56 0,494 0,991 8,4 0,ü20 0,21 1,78 14,2 7,2 0,010
Tufabeton 0,60 I
I

(bodrogke- I
resztúri) 1300 0,96 0,51 0,408 0,803 6,8 0,028 0,23 1,47 11,5 5,9 0,014
1400 0,96 0,58 0,431 0,886 7,5 0,024 0,23 0,50 1,55 12,7 6,5 0,012
1500 , 0,96 0,65 0,4S0 0,970 8,2 0,020 0,23 0,56
0,441' 13,9 7,1 0,010
Téglatörmelék j
I

I
beton 1200 0,92 0,40 0,356 0,663 5,6 0,044 0,22 0,34 1,62 I 9,5 4,8 0,022
1,28
1
!
1400 0,92 0,47 0,361 0,775 6,6 0,040 0,22 0,40 1,30 11,1 5,7 0,ü20
1600 0,92 0,58 0,394 0,928 7,9 0,036 0,22 0,50 1,42 13,3 6,8 0,018
1750 0,92 0,70 0,433 1,061 9,0 0,032 0,22 0,60 1,56 15,2 7,7 0,016
Perlitbeton 300 1,17 0,12 0,331 0,202 1,7 0,064 0,28 0,10 1,19 I 2,9 1,5 0,032
400 1,17 0,14 0,297 0,258 2,2 0,056 0,28 0,12 1,07 3,7 1,9 0,028
500 1,17 0,16 0,278 0,307 2,6 0,048 0,28 0,14 1,00 4,4 2,3 0,024
600 1,17 0,20 0,281 0,370 3,1 0,040 0,28 0,17 1,01 5,3 2,7 0,ü20
Bitumoperlit 300 1,13 0,09 0,272 0,181 1,5 1 0,026 0,27 i 0,08 0,98 2,6 1,3 0,013
400 1,13 0,12 0,258 0,230 2,0 I 0,016 0,27 1 0,10 0,93 3,3 1,7 0,008
 HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 101

5-7. táblázat folytatása

gmhtorr
0,191
1,17
0,160
0,30
0,35
5,89
0,75
0,29
0,052
0,45
0,19
0,10
0,016
0,09
],46
0,50
0,49
0,081
0,047
0,011
2,32
0,080
1,13
1,08
0,081
0,046
4,18
2,49
2,22
3,64
0,36
0,]1
0,34
0,40
0,108
0,024
4,91
0,22
0,036
0,88
--kgK 0,20
6,15
0,458
4,0
2,4
1,65
0,480
5,12
0,133
0,45
0,46
0,272
6,46
0,192
0,277
0,200
0,405
0,533
0,417
0,23
0,103
0,111
0,106
0,088
0,258
0,38
0,69
0,93
0,83
0,54
0,56
0,65
6,00
4,86
0,072
10,37
0,724
0,022
0,431
3,3
1,55
0,21
0,328
0,447
0,551
3,06
0,044
0,39
0,022
2,62
3,70 ' 1800
.tényezo,
0,88
0,016
0,032
0,028
1,59
0,84
0,75
0,96
2,34
2,72
2,26
2,51 0,83
3,56
0,715
4,30
1,70
1,26
2,89
2,58
0,484
10,11
5,71
"
0,008
0,13
1,17
0,81
0,052
0,21
0,045
2,65 7,9
5,14
1,46
6,93
4,7
6,4
0,026
0,403
10,25
0,75
5,95
0,419
0,111,45
0,028
0,ul0
0,ü20
0,014
0,125
0,98
0,38
0,200
0,507
0,58 7,26
2,87
0,433
12,65
7,51
0,883
1,58
0,096
0,070
0,180
0,24
0,092
0,u35
0,220
0,100
0,506
0,160
0,080
4,55
0,28
0,96
2,12
0,57
2,70
0,131
2,22
3,05
0,148
0,318
0,155
1,59
0,16
0,]9
0,14
0,10
0,23
0,31
0,205,14
0,82
1,00
1,50
1,92
1,82
0,098
0,038
0,018
0,048
0,076
0,019
0,104
0,090
0,032
0,231
6,57
5,16
0,37
0,40
0,60
4,23
7,64
4,11
3,08
0,572
0,363
0,341
0,498
0,304
0,706
0,900
12,88
4,36
4,88
7,14
0,008
0,39
3,8
0,18
0,94
0,067
0,111
3,53
0,12 5,20
8,19
0,671
9,62
0,359
2,51 --W 550
!240
1600
80
Pára-
I1500
280
700
400
650
750 1,73 séklet-
m' '10-'
O~.
0,044
0,25
800 0,260,21,
tenyezo, kltényezo
tényezo,
W'g
. a,ra.-
--'10-' . "
-- tenye~o,
kgOC
~.
--kcal c,
séklet-
m' ' 0-'
tényezo ~~ I
surú-
irá-2,8
Homokfeltöl-
tés farost
rostokra
töltés
lemez
rostok
tésu
rolegesen
perlit
(keramzit)
agyagkavics
nyában me-
(hoszigete]o)
Fenyofa
I
c.
me I 0,056 0,19
I 0,21
tenyezo,
kca!__
Hoelnyelési
m2h1/20C m2hoC I
S, I C,
8, --
tényezo diffúziós
Fajho,
kl v~zete~,l
A,
________
vezetési
a' SISmértékrendszer
b Hoelnyelési d~ffuZIC?s
6, Fa]ho,
kcal I v~zete~,l vezetési
A, la'_1 Technikai mértékrendszer
H- Homér- P' I Ho I Homér-
 102 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-7. táblázat folytatása

I -.
1,00
0,84II0,75
1,380,198
0,170
0,111
4,95
0,44
0,186
0,027
1,05 8,37
00,042
0,015
0,ü30
0,090
0,610
,042
3,870,45
0,20
4,10
2,06
0,52
2,20
0,250
0,84
1,80
0;75
0,84
0,75
0,843,310260
0,23
0,21
0,018
0,043
0,037
0,044
0,052
0,026
0,89
0,57
3,49
0,04
0,055
0,070
0,144
0,58
0,64
0,52
0,41
0,048
0,120
0,130
0,065
0,68
0,0360,584
0,69
0,ü35
0,062
0,0801,08
3,72
0,477
0,292
6,48
0,452
0,026
0,1391,05
0,98
0,87
0,43
0,103
1,65
0,50
0,24
3,91
1,29
0,0001
6,300
0,48
9,23
0,019
1,12
0,057
0,144
1,74
0,365
0,361 0,27
0,61
0,088
1,14
1,26
1,01
0,071
0,015
0,200
0,169
0,031
0,79
0,094
0,122
1,04
1,34
0,72
0,52
0,081 1000
III100
I250 80 900
950
8400
1000
450
1,84
0,96
0,%4,27
0,002
3,SO
0,047
0,147
0,021
2,30
0,63 0,40
0,33
0,053
0,480
6,87
0,53
7,58
4,52
4,06
0,24
3,85
0,045
0,0390,644
0,022
0,191
1,990,115
I1,24
1,48
0,140
0,920,046
1,80
1,67 0,14
4,71
0,388
0,156
0,049
0,0002
0,555
22,70
0,16
0,66
0,40
0,22
6,84
0,078
0,052
0,044
0,041
0,051
0,060
0,3331,40
0,388
0,68
0,18
0,81
0,080
0,0600,086
0,050
0,043
0,045
0,5271,30
1,20
0,88
1,90
0,73
0,160
0,110,74
0:315
I 0,76 III0,20
0,17
0,2900,391
0,20
1,41
0,378
0,0211,44
1,36
0,038
0,18
0,453
0,300
0,026
0,400
0,042
0,001
0,925
0,0290,036
0,45
0,040
0,0453,33
1,40
0,058
0,100
0,18
0,0781,63
0,24
0,39 0,22 0,530
0,042
0,26
I 0,17 4,50
0,13 I 0,046
0,040
0,84 ~g, 0,40 tényezo,
0,050 tényezo,
h·
tényezo, tényezó, tényezo,
vezetesI c, vezetési tényezo,
I
I

2,00
. Fajho,
s·
vezetesI Ct vezetési diffUZlOSI Falho, diffúziós
maz-
kek
Rieporit
pot
ásványi lemezek
kgkemény,mu-
fólia) termékek
termé-
lapok
letileg 9000,18
gya-
gya 2,67
kezelt
.. Ho-
II 0,43
80 130I0,052
H?mer- H~ln~,,!esl Pára- Ho- H?mer- I H~lnye!esl .
anyag
Alfol
suru-' t ~kötésu
anyagok
mények
(gyúrt I
1,891
1,00 5,481I 0,163
~ mK 0,0361
.,
0,23
0,028
I0,20
0,ü30 I a,
sekltt-
0,15 a I b,
mlls1/2K I
tenyezo S, msPa
m2K .. 6, "
I
kcal
.... mhoC a,
k~l , seklet- b,! tenyezo
m2h1/20C S,
m2hoC 6,
Para-
mhtorr
léktermékek ! 2,20I0,358
1,22
1 0,0540,056
I 0,34
0,273 I 2,32 SI mértékrendszer
I I Technikai mértékrendszer
m' °'751 0,61 0,30 -g_·IO·· --g-
... I kgK '" - . m' I 10- - m' I 10-'
I
kJ W I ...... kg°C -- kcal kcal
 HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 103

-kiK
1,17
a,
-·10-'
W
tényezo,
kJ
vezetési
kcal
0,058
0,87
0,05
1,13
1,76
0,050
0,116
0,10
0,11
0,040
0,06
0,040
0,32
0,045
0,039
0,044
1,65
0,88
0,572,85
b,
0,042
0,230
0,21
4,30
3,60
0,250
0,014
0,04
0,780
0,007
0,348
0,140
0,065
0,070
1,68
0,72
A,
0,920,84
0,66
Fajho,
Q,71 1,01
0,97
1,84
1,62
0,61
1,44
1,46
1,67
0,82
1,15
2,80
0,093
21,90
0,105
0,002
1,39
0,09
3,00
3,50
0,233
1,360
0,001
4,90
1,62
0,034
0,84
1,46
1,420,046
15,50
0,08
0,104
0,052
1,25
0,80
1,23
0,128
0,Q20
0,556
0,055
0,465
1,75
30,40
17,30
0,22
1,06
1,76
3,32
2,42
0,60
0,029
0,034
0,002
0,010
0,005
1,88
1,04
0,4j
0,001
0,0004
1,26
0,036
0,ü30 kI
kcal
c,
Fajho,
1,37
0,25
0,37
1,21
1,92
0,046
0,73
3,10
4,90
4,20
8,00
m2s1/2K
0,63
0,26
0,047
0,044
0,200
0,480
2,70
0,150
0,174
0,264
0,88
0,300
0,037
0,350
0,290
0,018
0,032
0,148
0,074
2,225
0,079
0,0581,67
1,20
1,31
1,780
0,42
6,40
2,10
1,055
0,34
3,80
0,46
0,96
0,258
0,30
0,93
4,00
1,73
5,20
0,95
0,24
1,25
1,30
0,130
0,830,28
1,581,41
0,119
1,70
0,003
0,056
0,028
0,169
42,80
0,910,27
25,5
2,98
0,216
0,191
2,73
3,10
0,83
0,84
0,582
0,070
0,110
0,100
1,51
0,010
0,025
0,093
0,333
0,392
0,227
0,167
0,005
0,26
0,42
0,20
10,3
0,40
2,45
2,96
0,196
18,0
2,12
1,39
2,00
2,14
0,266
0,22
0,001
0,040
0,051
0,012
0,006
11,32
0,45
0,79
2,04
1,57
8,7
3,24
1,420
1,110
0,35
0,21
0,50
1,24
5,10
0,020
0,016
0,361
0,347
0,33
8,30
0,41
7,10
0,496
0,099
0,113
0,171
0,206
0,124
0,169
1,78
0,029
0,044
0,63
5,77
0,035
0,336
0,086
0,363
0,029
0,579
séklet-
0,142
0,044
tényezo,
0,225
4,81
2,80
--
Pára-
Pára-
Hoelnyelési
tényezo
:I2400
2800Ho-
0,04640
0,116
0,045 A,
a,
msPa
Ho-
115
200
210
550
I
mhtorr
&
mhoC
135
750
0,020
I10,93
-&--'10-'
.0,596
tényezo,
0,116
m' 14,
I160
2,45
0,52 c,W
kcal
tényezo,
60
165
1300
1700
30350 m2K
vezetési
S,
15
0,37
1,43
.10-'
0,0006
0,006
0,437
~,
--
vezetési
m'
0,925
1,38
I 0,84
I Hömér-.
tényezo,
diffúziós
tényezo,
0,024 ~, Homér-
diffúziós h
5-7. táblázat folytatása
SI mértékrendszer
Technikai
vezetési mértékrendszer
Termonit
pír(hulIámpa-
Üveggyapot
falak
nit,
nálva)
mények
Márvány,
nyek b, h'/' II 0,023
bazalt
(torfóleum)
keményhab
grá-
imPJ:S:g-
m'
8,82 oC s,
300 11,09
I mib
0,ot0 oC 0,097 I 0,83
0,92 I 2,04
k&oC I kcal
104 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-7. táblázat. folytatása

SI mértékrendszer Technikai mértékrendszer

, ,

suru- I F aj"h-- Ho~,. séklet- tényezo Pára-

1, ~:~~
T 0, I Homér- I Hoelnye!ési Pára- v~zete~,l vezetési __ ' diffúziós
Anyag vezetesI vezetesI -- '- __ tenyezo, c, " Hömér- I Höelnyelési I
Ho~ _ sékle~-_ lényezo diffúziós I Fajho,
1, seg, I c,
I kkcal kcal
J., '
abi , S, 6,
tényezo,/ tényezo,
a, b, [' S, g 6, oC

I':~
J.,
m' kcal kcal I g
-- m 10-' -'-- "-- msPa tenyezo, tényezo, I tényezo,
I ~ mK
WI' 8-- kJ
m's'/'K I m'K
W ---10-' I g mhoC \ h" 10-' I';;-'h;;'~I ;;;.;-,,~ I m hlorr

, I I I
I I
nehéz fal
Termésko I 2400 ' 0,92 2,32 1,055 2,28 0,22 2,00 3,79 32,55 i 16,60 i 0,006
1,28 0,696 1,54 13,0 0,ü20 0,22 1,10 2,50 22,00 0,ül0
könnyu
közepes 1200
2000 2,10
0,92 0,58 0,527 0,80 I 19'41'
6,8 0,028
0,012 0,50 0,50 1,89 11,48 5,86
11,20 0,014

'1'
l'

jalazóblokk
Tégla és
l'
I
Kis méretu I I
.•.. - I I
tomor, ege- I I I i
I

tégla
tett agyag- I 1700 0,72 0,481 1,040 I 8,8 0,032 ,
021 I 0,62 1,73 14,9 I 7,6 0,016
I
,
1730 0,88 0,78 0,511 1,089 9,3 0,ü28 0,21 0,67 1,84 15,6 0,014
I 8,0
Tömör mész- i 0'881
0,88 1,173 I 1,98 16,8 8,6 0,ül0
homoktégla 11800 0,87 I 0,550 I

1800 0,88 0,91 I 0,572 1,200 10,2

10,0 0,ü20 I 0,21 0,75
0,78 I
2,06 17,2 8,7 0,ül0
Kevés Iyukú
égetett
agyagtégla
(A, Al' A2
jelu) 1450 0,88 0,58 0,456 0,858 7,3 0,044 0,50 1,64 12,3 6,3 0,022
I 0,21
1500 0,88 0,65 0,494 0,928 7,9 0,040 0,21 0,56 1,78 13,3 6,8 0,ü20
Sok Iyukú ége-
tett agyag-
tégla (CI
jelu) 1220 0,88 0,47 0,433 0,705 6,0 0,048 0,21 0,40 1,56 i 10,1 ! 5,2 0,024
1280 0,88 0,50 0,444 0,747 6,3 0,044 0,21 0,49 10,7 5,5 0,022
1,60 I
Üreges égetett I
blokktégla
B 25 jelu 1130 0,88 0,40 0,397 0,621 5,3 0,052 0,21 0,34 1,43 8,9 4,5 0,026
1220 0,88 0,45 0,456 0,726 6,2 0,048 0,21 0,42 1,64 10,4 5,3 0,024
B 30 jelu 1400 0,88 0,57 0,464 0,838 7,1 0,048 0,21 0,49 1,67 12,0 6,1
1460 0,88 0,64 0,497 0,907 7,7 0,044 0,21 0,55 1,79 13,0 6,6 , 0,024
1,

0,022
Válaszfaltégla 1320 0,88 0,52 0,450 0,782 6,6 0,036 0,21 0,45 1,62 11,2 6,7 0,018
Padlásburkoló
tégla 1290 0,88 0,50 0,442 0,754 6,4 0,044 0,43 1,59 10,8 5,5 0,022
Falburkoló
0,21 1

tégla 1800 0,88 0,93 0,589 1,215 10,3 0,028 0,21 I

0,80 2,12 17,4 8,9 0,014
Klingertégla 2050 0,88 0,93 0,517 1,298 11,0 0,016 0,21 0,80 1,86 18,6 9,5 0,008
Tufabeton
falazóblokk
TB 25 jelu 1100 1,00 0,47 0,422 0,719 6,1 0,038 0,24 0,40 1,52 10,3 5,2 0,024
1200 1,00 0,52 0,433 0,736 6,8 0,044 0,24 0,45 1,56 11,4 5,8 0,022
TB 35 jelu 1150 1,00 0,52 0,453 0,775 6,6 0,044 0,24 0,45 1,63 11,1 5,7 0,022
1250 1,00 0,58 0,461 0,856 7,3 0,040 0,24 0,50 1,66 I 12,3 6,3 0,ü20
TB 50 jelu 1300 1,00 0,58 0,444 0,873 7,4 0,040 0,24 0,50 12,5 6,4 0,ü20
1350 1,00 0,64 0,472 0,935 7,9 0,036 0,24 0,55 1,70
1,60'1 13,4 6,8 0,018
 HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 105

5-7. táblázat folytatása

~-- 0,11
0,50
---
i1,47
1,18
0,843,2
1,13
0,040
0,048
0,29----- --
-1,24
1,00
0,20
0,09
352,0
109,0
1,770,120
0,16
0,ü20
0,99
2,2
0,0440,289
2,19
0,52
0,70
10,4
0,522
6,1
0,505
0,022
0,93
10,3
372,0
1,6813,30
136,0
0,81
1,26
1,26
0,022
0,ü20
0,14
to,8
1,9
1,5
18,2
0,85
0,12
0,036
0,0320,322
9,3
0,433
6,3
0,294
0,608
0,016
0,84
0,022
0,58
0,88
4,19
198,0
2,09
43,0
0,92
0,045
1,47
320,0
0,012
0,060
0,002
0,014
0,001
0,003
0,46
0,88
58,1
1,68
0,024
0,010
0,018
0,010 -1,56
8,55
0,58
7,3
1,78
0,005
0,0081,16
1,04
7,2
6,2
1,88
1,75
1,82
0,984
0,726
8,9
118,1
665,0
57,90
4,30
8,1
0,533
1,92
0,15
0,08
0,05
0,07
14,4
4,05
0,36
0,30
7,35
1,67
2,89
17,80
0,50
22,35
0,30
0,55
0,63
2,00
0,024
0,926,95
0,50
5,36
2,10
0,81
0,558
2,01
0,06
15,70
0,003
0,065
1,68
1,604,3-16,30
1,71
0,21
1,06
0,95
0,40
10,60
123,0
12,80
0,82 1,116
2,99
2,06
5,60
3,60
27,65
0,17
0,42
11,67
4,6
6,90
0,92
6,53
5,95
0,35
0,89
0,27
0,20
2,5
2,2
3,7
1,56
0,202
0,439
0,300
1,7
0,258
12,0
0,60
0,50
5,3
0,486
7,1
8,4
0,80
17,4
2,12
0,589
0,14
15,1
0,47
0,35
54,30
94,1
0,70
9,4
0,22
0,38
3,49
0,33
1,47
0,04
0,52
0,98
1,53
17,95
1,49
0,90
303,2
11,40
0,09
19,26
1,05
327,0
4,45
0,90
2,20
0,876,27
1,30
0,75
9,9
7,5
0,91
1,52
0,08
0,71
0,81
0,005
0,57
3,09
0,15
0,37
1,20
1,40
0,61
16,39,44
1,54
0,001
4,0
0,76
0,10
21,65
14,0
11,0
1,05
0,45
12,80
7,60
2,9
14,1
0,011
0,58
170,0
50,0 350
500
1,270
0,838
1,215
12,90
0,51
1,110
91,0
208,2
106,0
233,3
184,4
15,9
0,0002
0,16
0,46
0,13
0,07
6,84
0,20
0,48
0,20
0,25
2,32
9,16
0,1301,12
0,21
16,7
0,22
0,0280,12
0,ül0
4,81
26,45
0,43
13,50
0,1300,42
0,66
0,29
0,26
0,65
0,39
16,11,00
3,00
1,78
6,07
1,84
0,82
7,92
1,93
1,62
1,51
1,26
0,11
14,60
0,36
41,50
185,0
0,0004
0,090
0,004
0,006595,1
0,002
0,55
0,61
30,0
11,72
6,
aiffúziós
1500
1800
:18001850
500
8900
1000
400
2600
1700 320
800
1650
60
1800
900
175
2650
700
7850
1050
150
m
200
1200
2500
7200 h torr
5,981I
15,40
SI mértékrendszer
Technikai mértékrendszer kcalm2hoCkcal
m2hl/20C b, Hoelnyelési tényezo,
g
vakolat
mészvakolat
lemez
Acél
Szalmatöltés
Azbesztcement
lat
Mészvakolat , g, c, te"yezo, tényezo I tenyezo, t', tényezo S,
tenyezo, tényezo Pára-
tok, salak-
0,641
I Homér- 7'251 3,70
106 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-8. táblázat. Ugréteg egyenértéku hovezetési tényezoje Talajra fektetett padló hoátbocsátási tényezoje a
kialakítástól függ, hidegpadlóé 0,95 W/m2K
• tési Légré- Egyenértéku hovezetési
A tényezo,
tagsága,
teg vas-
m
I W{mK --1
0,203
0,172
0,152
0,163
0,158
0,175
0,210
0,206
0,211
0,740
0,181
0,182
0,860
0,174
0,385
0,179
0,430
0,252
0,177
0,184
0,543
0,266
0,229
0,301
0,270
0,232
0,370
0,154
0,1690,02
0,145
0,200
0,162
0,319
0,189
0,217
0,1320,01
0,113
1,000
0,237
0,059
0,423
0,278
0,239
0,720
0,043
0,064
0,913
0,166
0,260
0,244
0,2480,06
0,213
0,1820,02
0,157
0,1350,01
0,190
0,164
1,040
0,191
0,165
0,231
0,055
0,037
0,785
0,564
0,485
0,447
0,202
0,116
0,135
0,491
0,131
0,069
0,044
0,371
0,276
0,188
0,038
0,873
0,269
0,106
1,210
0,186
0,192
0,161 0,06
0,04
0,2200,04
0,530
0,091
0,208
0,350
0,187
0,616
1,163
0,630
d, 0,005
!kcal/mhoC
Egyenértéku ellenállás,
hoveze- 0,190
0,286
0,056
0,099
m'K/W d/AIm'hoC/kcal (~0,8 kcalfm2h°C), félig meleg padlóé 0,7 W/m2K
0,037 ( ~ 0,6 kcal/m2h°C), míg meleg padló esetén
0,47 W/m2K (",0,4 kcal/m2h°C).
Nedves helyiségek határoló falainak hoátbocsá-
tási tényezoit 20 ... 30%-kal növeljük, mert a falak,
födémek nedvessége megnöveli a hoáramot.

5.1.1.5. Hobidak és sarkok

Határolószerkezete~ben (falakban, födémekben)

konstrukciós okokból acél, vasbeton stb. erosítése-
ket, merevítéseket helyeznek el. Ezek hovezetési
tényezoje nagy, s ha kello szigetelésrol nem gondos-
kodunk, hohidak keletkeznek.
A hohíd intenzívebb hoáramlási helyet jelent.
Ennek következménye a belso falsík erosebb helyi
lehulése. Ha a hohíd belso felülete tartósan ala-
csonyabb homérsékletu, mint a környezete, akkor a
felület el is színezodhet. A lerakódás sebessége a
levego szennyezettségének a függvénye. A t f< tharm
esetben lecsapódás is létrejön. Hohíd kialakulását
lehetoség szerint meg kell akadályozni, a szerkezete-
ket megfelelo módon szigeteini kell (1. az 5-9. táb-
lázatot).
A használatos szerkezeti elemek alkalmazásával
keletkezo hohidak öt alaptípusa az 5-3. ábrán lát-
ható.
Hohidak esetében rendszerint a belso sík homér-
sékletét kell meghatározni. Számítás stacionárius
viszonyok feltételezésévei végezheto. Felhasználva

5-9. táblázat. Határolószerkezetek még megengedheto hoátbocsátási tényezo értékei

Külso levego Külso fal i Padlás, födém I Lapos helyiség

(futött tetö. födém
felett) I Födémek
(~áró felett) _
homérséklete,
oc Höátbocsátási tényezo, k

1---;/m'K I kcal/m'h°Z-r W/';"K I kcal/m'hoC -i--~{m'K -- kal/m'hoC I W/m'K I kcal/m'h'C

- 5 I 2,10 -
I
-----
1,80 ---,,-
1,55 I------ 1,53 I 1,4 u __ ---
1,20 i
1

1,05 ;

I
-------

0,90 -

-lS
-to I
1-----
1,5
1,74
---
1,30
1,50
-- ~ ---
1,1
1,,,-8 I
-----
0,95
1,10
--1----
1,0
1,1
- 0,85
0,95
-
Ii 0,75
0,81 i
---0.65
0,70
~__ -=2~__ 1,4 1,20 .2-~ _~_I 0,92 . 0,80 _1~0~, 0,60
-~. -20
I_
----.1.-I ------------
1,28 1,to ----1--------
1,0 0,85 -----
0,87 I I 0,75 _ I ---1-----
,- 0,64 0,55 I
 HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 107

nak helyzetétol függo korrekciós tényezo (5-10.

/1. táblázat), s arra utal, hogya stacionárius viszonyok
között számított homérséklet-különbség nél a való-
ságban kisebb vagy nagyobb a At.
k~d értéke a következok szerint számítható:

Iküf k~d=k+'YJ(khíd-k) W/m2K (kcaljm2h°C). (5-6)

értékeit az 5~11. táblázat tartalmazza; khíd a ho-
'YJ

"QID] tbel
híd anyagából készült b vastagságú fal; k a hohíd-
mentes fal hoátbocsátási tényezoje.

5-11. táblázat. Az '1'} tényezo értékei az 5-3. ábrán látható

hohidakhoz

Hohíd ••karcsúsága",
a/b
Hohíd
jele

.fl '1 tényezo

5-3. ábra. Hohidak alaptipusai 0,12

0,07
0,04
10,10 0,24
0,25 10,24!
0,15
0,10
0,30 0,38
0,32,0,50.0,62
0,26
0,17
0,50
0,38 i I 0,71 0,77
O,SO1.I 0,59 I 0,67 0,7410,53!
0,80 0,741 0,03
0,7610,87 0,91 0,96 1,00
a a hohíd jellemzo mérete; b a határolószerkezet m.
IV.
V.
vastagsága 10,87 0,30
II. 0,42 I 0'621 0,73 0,81 0,85
az (1-159) és 1-160) kifejezést, írható, hogya ho-
áramsuruség:
4= iXbel(tbel- tbcl C)= ~*k~íitbel- tkol)' (5-5)

ahol kWd a hohíd középvonalának hoátbocsátási Az (5-5) összefüggésbol a hohíd belso síkjának
tényezoje; ;* ahatárolószerkezet tömegétol és an- homérséklete kifejezheto:

5-10. táblázat. A ;*
korrekciós tényezo értékei -1:*[k
tbcIC-tbel-'" +1)(k híd-k)] ----
tbe1- tkül
oc be I
oC .
hohíd számításához
(5-7)
Tömeg, ks/m'

Megnevezés
A sarkokban,' valamint a szögletekben szintén
50 ... 150 I J 50 ... 300 I 300 ... 700 I >- 700
homérséklet-csökkenés mutatkozik, hiszen a külso
';:* korrekciós tényezo
lehulo felület nagyobb a belsonél, és a belso hoát-
adási tényezok is kis értékuek az egymásra sugárzás
Külsolaposfödém-
érintkezo
külso
0,60
0,60
0,40
0,45
0,50
0,50
0,55
0,95
0,70
0,90
0,75
0,80
1,00
0,70
fal,
1,10
1,20vagy 0,70
0,80
0,85
0,85 0,80
1,35
1,05
1,20 miatt, így ezeket a részleteket is óvatosan kell
intke-
zo dém
falak
óád réteges
gekkel
szelloztetett
teres hidegteto,
vagy
árnyékolt és lég-
át- kezelnünk.

5.1.2. A hoveszteséget befolyásoló

egyéb tényezok

A külso homérsékleten kívül egyéb tényezok is

befolyásolják az épület hoveszteségét, így elsosor-
ban a szél, a napsugárzás és az üzemeltetés módja.
Ezeken kívül a helyiség belmagasságától, a fajlagos
alap-hoveszteségtol (WIm3), a falszerkezetek sú-
lyától stb. függoen növelnünk kell az alap-hovesz-
teség értékét. Ezek hatását tapasztalati pótlékté-
nyezokkel vesszük figyelembe.
Szélpótlék. A szélnek kitett felületen (a létrejövo
nyomáskülönbség hatására) a nyílászáró szerkeze-
 108 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI
----------------.------.------- ----- ----.----.- ---------
tek résein keresztül levego áramlik. A beáramlott a) helyiség egy külso fallal és azon nyílászárók-
hideg levegot fel kell melegíteni, ennek hoigényét kal [5-4. ábra, a)];
veszi figyelembe a szélpótlék. A szélpótlék a követ- b) helyiség több külso fallal, de csak egyik falán
kezo tényezoktol függ: a vidék széljárásától, az nyílászárókkal [5-4. ábra, b)];
épület szélvédettségétol, a helyiség fekvésétol és a c) helyiség több külso fallal, több falon nyílás-
nyílászáró szerkezetek elhelyezésétol. zárókkal [5-4. ábra, c)].
Magyarországon hoveszteség-számítási szem- A szélpótlék értékeit az 5-12. táblázat tartal-
pontból kétféle széljárású vidéket különböztetünk mazza.
meg:
- normális széljárású vidéket, ahol az átlagos 5-12. táblázat. Szélpótlék értékei
szélsebesség a futési idoszakban kisebb, mint
3,5 mis;
egy több
- eros széljárású vidéket, ahol az átlagos szél- Megnevezés külso CaIon
---------.-- külso Calon
sebesség a futési idoszakban nagyobb, mint Szélpótlék,Nyilászáró
li Nyílászáró %
3,5 mis.
II

Eros széljárású a Dunántúl. Azokat az épületeket Normál széljárás és szabad fekvés I ID I ]5

is eros széljárás feltételezésévei méretezzük, ame-
lyek ugyan normális széljárás ú helyen, de hegyteton
(azaz 300 m-nél magasabban), folyóparton vagy
Eros széljárás és védett fekvés
Eros széljárás és szabad fekvés
j
I
ID
20
r-is-
i 25
nagyobb tavak partján fekszenek. A lakott tele-
pülések belterületi épületei mindig normális szél- Az égtájpÓtlék azt a különbséget veszi tekintetbe,
járású nak tekintendok. ami a különbözo égtáj szerinti határolófelületeken
Az épület lehet védett fekvésu (zárt beépítési mód napsugárzás miatt jön létre.
esetén a város belsejében, ha az épület a szomszédos Az égtájat a helyiség külso falának, sarok-
épületek közül nem emelkedik ki) és szabad fek- szobánál a sarok iránya adja meg. Több külso
vésu (a városok külso kerületében, laza beépítési fal esetén az égtájpótlékot mindig a kedvezotlenebb
mód esetén az egyedülálló épületek, magas házak, esetre kell számítani (5-13. táblázat).
amelyek a környezetükbol kiemelkednek).
A helyiség fekvése és a nyílászárók elhelyezése
5-13. táblázat. Égtájpótlék értékei
szerint a következo eseteket különböztetjük meg:
DK
I ÉK55KNl'
ÉNy
O
ID
OÉgtáj É DNy O
I

I
Pótlék, % I

Szobo Szobo
Felfutési pótlék. A futött épületbol üzemszünet
idején jelentos ho távozik el. Ezt az üzemi ido alatt
kell pótolnunk. E homennyiséget a felfutési pótlék-
aj kal vesszük figyelembe. Felfutési pótlékot (5-14.
táblázat) csak szakaszos üzem esetén lehet számí-
tásba venni, ha a falak súlya nagyobb 500 kpjm2
=1=
értéknél, ill. ha az ablakok aránya az összes hatá-
rolófelületekhez viszonyítva <: 40%.
-ti- Szobo

I
5-14. táblázat. Felfutési pótlék értékei

Futött helyiség
térfogata l m:l
Üzemmegszakitás
ü idotartama. h
0 .. :150
ej I 150 ... 500 I 500 ... 5000 ~
Felfutési pótlék, %
5-4. ábra. Nyílászárók helyzete futött helyiségek határoló-
szerkezeteiben

I
8 ]2 ]5 ]o . 8
aj egy külso CaI egy nyílászáróval; hj két külso Cai egyiken nyílászáróval;
ej két külso CaI mindketton egy-egy nyílászáróval ]2 ]6 25 ~--]-5
M

_____ ~I
 HOVESZTESÉG-SZÁMfTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 109

A magassági pótlékot az egyenlotlen homérséklet- 5.1.3. Teljes hoveszteség

eloszlásból eredo alsó hideg levegoréteg ellensúlyo-
zására alkalmazzuk, amely 4,0 m-nél nagyobb bel-
magasságú helyiségek re 0,5 m-enként 1%, de Az egyes pótléktényezok meghatározása után a
teljes hoveszteség a következo kifejezéssel határoz-
értéke 1O%-nál nagyobb nem lehet.
ható meg:
A földszinti pótlékot magas házban a lépcsoház n
kürtohatása következtében keletkezo huzat jelenség
~llensúlyozására alkalmazzuk. Háromszintu vagy
mnál alacsonyabb épületek számításakor földszinti Q= Qo (1 + il~
L Pi) W (kcalih),
(5-8)
:Jótlékot nem veszünk figyelembe. Négyszintes épü-
let pótléka 4%, ötszintes épületé 5% stb. A föld- ahol Qo alap-hoveszteség, az (5-1) összefüggés sze-
;zinti pótlék nagysága max. 10% lehet. rint meghatározva; Pi pótlék tényezok, %.
A hoérzeti pótlék több külso fal, ill. nyílászáró
;zerkezet kedvezotlen hatását egyenlíti ki. Nagy
'ajlagos hoveszteségu, állandó tartózkodásra szánt
5.1.4. Megjegyzések
lelyiségekre (szoba, lakókonyha, iroda stb.) ho-
a hoveszteség számításához
:rzeti pótlékot számítunk (5-15. táblázat).

5-15. táblázat. Hoérzeti pótlék értékei Eros széljárásnak kitett, teljesen szabadon álló
58,1--.----
60
50
40
30
épület höveszteségének meghatározásakor külön
70,0
46,5 123,3 I
"aj!a- W/m3
100 20 figyelembe kell venni a nyílászáró szerkezetek résein
reszte-70
20/Vhelyl 81+3.+.,3
34,9180
beáramló hideg levegot is. Az épület szélirányba eso
külso falsíkján szélhatás következtében kialakuló
L1p túlnyomás a Pdin dinamikus nyomás [(2-6), ill.
(2-7) összefüggés] ismeretében számítható.
A külso oldali Pküt és belso oldali Pbel nyomások
L1p különbsége és a dinamikus nyomás közötti vi-
>ótlék. % o I 2 I 4 I 6 I 8 110 112 116 szonya következo lehet: L1P~Pdin'

Könnyítési pótlék. Könnyu határolószerkezetek aj L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a

lotároló képessége kicsi, ezért 500 kp/m2 fajsúlynál méretezendo helyiség három oldalról beépített, ill.
,önnyebb falak esetén felfutési pótlék helyett köny- olyan sarokszoba, amelynek csak egyik külso falán
Iyítési pótlékot számítunk. A könnyítési pótlék ér- van ablak, így a levego a helyiségbol csak az épület
ékeit az 5-16. táblázat tartalmazza. belseje felé távozhat.

5-16. táblázat. Könnyítési pótlék értékei

bJ L1p= ~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a
---
---
12 10
I20
18
20
15
40
---
--~---
18
15
520 10
15
12 I Felfutési
20
... 60 felfutési
>80
-----
----
12
I5<40 20
O pótlék
60•..80
Nyílászárók aránya
bejutó levego csak kis felületen és közvetlenül juthat
újra a szabadba vagy szomszédos helyiségekbe.
<100 Könnyítésí pótlék, %
ej L1P=~Pdin értéket kell figyelembe venni, ha a
helyiségnek a szemben levo falakon nagy méretu
(kétszárnyú) ablakai vannak.
A hatásos nyomáskülönbség megválasztása után
a nyílászáró résein beáramló levego mennyisége a
következo:

v = LaL1p2/3 m3Ih, (5-9)

ahol L a nyílászáró réseinek hossza, m; a a nyílás-
záró szerkezet fajlagos levegoátereszto képessége,
m3jhmPa (m3/hmv.o.mm); az a légáteresztési té-
nyezot egyszeres üvegezésu ablakra 0,98 (4,5), ket-
tos üvegezésu ablakra 0,65 (3,0), míg kapcsolt
szárnyú ablakra 0,87 m3/hmPa (4,0 m3/hmv.o.mm)
értékben vehetjük fel; L1p nyomáskülönbség, Pa
(v.o.mm).
110 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

Az igen nagy méretu, nagy belso magasságú ter- A falak kis méretu téglából (650 kp/m2, ill.
mek, csarnokok hoszükséglete a kéményhatástói, 1700 kp/m3) készülnek, kétoldalt vakolva.
az épület üzemeltetési rendjétol, a légfuto-berende- Hoátbocsátási tényezo az (5-3) összefüggés sze-
zés üzemszüneti idejétol, az épület hotáro1ásátó1 rint:
stb. nagymértékben függ. A létesítmények hovesz-
teségének számítása kor rendszerint szükségessé vá- k= 1
lik a választott futorendszerek sajátosságainak
figyelembevétele és a líoszükséglet-számítás eseten-
-+
1 2 -+-+-
~vak ~tég
I Avak Atég
Otbe
1
I
Otkü
kénti kiegészítése. Adatok: ~vak=0,015 m, Avak=0,93 W/mK.
Ha a légfuto-rendszer igen nedves levegoju
(rp= 70... 80%) helyiséget fut, a hoigény megha~áro- ~tég=0,38 m, Atég=0,85 W/mK.
zásakor figyelembe kell venni azt a körülményt is, Otbel=8W/m2°K, Otkül=23,0 W/m2K.
hogy a határolószerkezet a levegobol nedvességet Így a hoátbocsátási tényezo:
vesz fel.
A nedves szerkezeti anyagok hoszigetelo képes- 1
sége - a légszáraz szerkezeti anyagok szigetelo- k= 1 O 015 038 1 ~1,55 W/m2K.
2' ,
képességéhez viszonyitva - csökken. Emiatt a ha-
tárolószerkezetek k hoátbocsátási tényezojét szá-
8+. 0,93 +0,85 +23
A határolószerkezetek felvett hoátbocsátási té-
mításainkban a táblázatokban megadott értékeknél
20%-kal nagyobbra kell felvenni. nyezoi:
Közvetlenül a talajra épített helyiségek padlóinak, 6 cm vastag válas~fallap k=2,56 W/m2K;
valamint a föld alatti helyiségek összes határoló- 12 cm vastag téglafal k=2,36 W/m2K;
szerkezeteinek hovesztesége a bemutatott egyszeru- 25 cm vastag téglafal k= 1,74 W/m2K.
sített számítási móddal nem határozható meg. Az külso. ablak, fa, kettos üve-
ilyen helyiségek hoveszteségét az 1. fejezetben tár- gezés, nyitható k=5,2 W/m2K;
gyaltak alapján határozzuk meg.
A hoveszteség- és honyereség-számítás közelíto belso ajtó, fa, üvegezett k=3,5 Wjm2K;
eljárás, számtalan tapasztalati adatot használunk belso ajtó, fa, tömör k=2,9 W/m2K.
fel hozzá. Nem szükséges, hogy az egyes értékeket A számítást 2 tizedes pontossággal végeztük el.
több tizedesjegy pontossággal vegyük figyelembe. A kijelölt szint általános emeletnek veheto, minden
A gyakorlatban a hoátbocsátási tényezoket egy helyiség alatt és felett azonos rendeltetésu (és ho-
tizedesjegy , az építészeti. méreteket cm pontosság- mérsékletu) helyiség található.
gal, a hoáram értékeit 5,0... 10 W (5,..10 kcalfh)
értékre felkerekítve vesszük figyelembe. Az egyes helyiségek adatai (1. az 5-5. ábrát):
101 - Nappali, 22,75 m2 alapterületu, parkettás,
tbel=20 oC, V=68,25 m3•
5.1.5. Sugárzó fútéssel tervezett 102 - Szoba, 10,5 m2 parketta,
helyiségek hovesztesége tbel=20 oC, V=3l,5 m3•
103 - Szoba, 12,25 m2 parketta,
tool=20 oC, V=36,75 m3•
Sugárzó futés hoigényét is az elobbiekben bemu- 104 - Szoba, 15,75 m2 parketta,
tatott hoveszteség-számítás alapján határozzuk meg. tool=20 oC, V=47,25 m3•
Tekintettel a kialakult kedvezobb közérzeti viszo- 105 - Eloszoba, 14,78 m2, PVC burkolat,
nyokra, lakások és irodák esetében az így meghatá- tbe1=16oC, V=44,34 m3.
rozott hoveszteséget 5%-kal csökkenteni lehet. 106 - Fürdoszoba, 6,1 m2, PVC burkolat,
tbe1=24oC, V=18,3 m3•
107 - W. C., 2,14 m2, PVC burkolat,
5.1.6. Példa tbel=16 oC, V=6,42 m3•
a hoveszteség meghatározására 108 - Kamra, 2,44 m2, PVC burkolat, futetlen
helyiség,
tbe1=5oC, V=7,32 m3•
Meghatározandó a Budapest külso kerületében 109 - Konyha, 12,25 m2, PVC burkolat,
létesítendo épület (5-5. ábra) hovesztesége, ha tbcl= 16 oC, V=36,75 013•
tkül= -15 oC, szabad fekvésu az épület. a futési 110 - Lépcsoház, mettlachi mozaik, futött,

üzemszünet 10 h. t",.~ 12 "C. I

 HOVESZTESÉG-SZÁMÍTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 111

2,10
1,50

1,50
1,{;0
A sze/vény

1,50
1,60

2,10
104 109
-1,60 I
A ----_.-1A'
~i:~
38
J8 4,50" ~? 2,0
~12 3,50 2
J8 3,50 (MO' $25" 1,37tm
"'1'2;44 25
8,75

5-5. ábra. Alaprajz és metszet a hoveszteség számításához

Az elszívókürto homérsékletét OoC-kal vettük figye-
lembe (frisslevego-befújás, kamralevego-elszívás).
A számítás eredményét az 5-17. táblázat tartal-
mazza.
5.1.7. Padlók hovesztesége
Talajra épített helyiségek padlóin keresztül el-
távozó ho jelentosen növeli a helyiség hoveszteségét.
Padló hotechnikai szempontból a bpa hoelnyelési
tényezo alapján minosítheto:
bpa=Yke kJjm2sl/2K (kcaljm2hl/20C)
(anyagok b értékeit 1. az 5-7. táblázatban).
Ha bpa<0,7 kljm2sl/2K ,(10 kcaljm2hl/20C) me-
leg-, ha bpa=0,7 ... 0,84 (10... 12) félmeleg, ha
bpa>0,84 (12) hidegpadlóról beszélünk. A talaj ho-
mérséklete egy bizonyos mélységben már a külso
körülményektol független, állandó érték. Ez a gya-
korlatban annyit jelent, hogy a helytol függetlenül
20 m-es talajmélységben a héSmérséklet '" 11°C.
A talaj hokapacitása is nagy, következésképp a kül-
so változások a talaj mélyebb rétegeibe nagy kése-
delemmel és erosen lecsökkentve érkeznek. Így a
talajban lejátszódó hovándorlási folyamatok kvázi-
stacionárius jelleguek.
Nagy alapterületu épület hovesztesége (ha ele-
gendo ideje "melegíti" az alatta levo talajt) szintén
a stacionárius állapotra vonatkozó módszerrel ha-
tározható meg. A használatos méretezési eljárás
szerint állandó homérséklet-különbség, azaz a hely-
tol független, állandó érték figyelembevételével szá-
mítható.
A valóság ettol eltér. Ha pl. téli körülményeket
tételezünk fel, amikor tbe1> tkü1' a belso térbol a ho
átadással a padlóba kerül, innen vezetésseI távozik
a talajba. A hovezetés a fennálló homérséklet-kü-
lönbségek miatt háromdimenziós. A több irányú
hovezetés az épület széle felé erosödik, a leginten-
zívebb a sarkokon.
Célszeru meghatározni a padló felületi homérsék-
leteit, hisz az épület hovesztesége a padló felé éppen
az a hoáram, amelyik a kialakuló homérséklet-kü-
lönbségek hatására azon átfolyik.
A hoveszteség meghatározásának gyakorlati me-
nete: a padlót sávokra osztjuk, az egyes sávok ho-
mérsékleteit a felületek arányában súlyozottan át-
lagoljuk, sávonként meghatározzuk a hovesztesé-
get, a sávok héSveszteségeinekösszege adja a helyi-
ség padló-hoveszteségét.
 112 ÉPULETEK HOVESZTFSÉGE. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-17. táblázat.

Ahatárolószerkezet
I mm m'
m vastagsága, Lit,
méretei, m2
felülete, W/m'l'
tényezo, I k I ,
oC I i I Számítandó II Hömér- i
I
különbség, Hoátbocsátási 1
I
I
I da~ab-

10,5- -- --
-- -- ---
210,06
20,46
16,72
1,22
10,38
7,50
35
7,48
3,74
2,64
12,72
12,46
841,74
Szoba,
2,56
I2,9
5,2
1,55
I 2,36
2,10
1,78
2,46 3,5
1,74
, 14,25
10,5
IIIIII0,12
2,10
2,72
3,74
1,78
6,30
0,12 0,85x2,1O
2,20
7,51I,OOX2,1O
2,20X
tbel
35
11
1,55
5,2
7,78
15,3
6,90
8,40
6,28
2,72
0,86
1,78
1,74
2,64
0,3!!
0,38
-0,25
0,06 4,20
3,74
2,56
2,72
2,9
2,36
6,54
2,10
2,9
5,72
2,61
Szoba,
Szoba,
tbel=20 =, X
1,20x2,20
1,60X
40,82x3,0
4835
Eloszoba
3,5 4,75X3,0
3,75x3,0
6,82X3,0
3,75X3,0
2,50X3,0
2,88X3,0
0,88X3,0
1,75x3,0
i,OOX3,0
6,50X3,0
tbel=20
tbel=20
I1,70
20
483,OX3,0
3,50X3,0 oC,
14,25
2,10
2,72
3,74
11,25
10,5
9,0
19,5
8,64
2,64
1,78
5,25
3,0
1,60X
I oC,
tbel=16 IIIoC,
oC,
oC, 1,7031
- Általános emelet
II 11
I
I I II I
01 I I
I I II
\I
I I III
I I
 HÖVESZTESÉG-SZÁMfTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 113

Az 5-5. ábrán levéi épiUet béivesztesége

W
Hc5-
érzet-
Pótléknit
hc56ram.
W
hc56ram Pótlék nélkúlIeses
pótlék fopti). Tény-
hc56ram
Felfútési
(tér-
pótlék
Szél-
pótlék
+1.00 W
H66ram
h6áram.
fajlaaos
fopti).
Égtáj-
pótlék laaos
(tér-
Ténylepa
(be).
Ak.dI..dI.
H6áram
(ki).
Ak WIm'
össze••••
tényezok
Pótléktényez6k
Faj-
 114 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-17. táblázat

méretei.A határol6szerkczct I fellUet,

SzámftandÓ
felület,
séklct-
különbséa,
..4, ml ml
Homér- darab- ml
m
Hoátbocsátási
.dI,
W/m'Ktényezo,
vastalJSáP, k
felülete,
oc I
I Levonandó

-- - ---
4I 6,42
I 12I I0,25
4,11
2,46
7,32
10,5
2,12
1,78
6,42
82,14X3,O O,85X2,1O
1,6OXl,70
11
31
16
8O,82X3,O
82,44 106
16,42
2,56
5,2
1,74
0,06 0,12
0,38
-0,06 2,36
7,78
2,56
1,55
2,9
1,74
W. C.,X10,5
Fürdoszoba,
2,12
2,36
5,12
1,78
2,563,50X3,O
1,37X3,O
2,14X3,O
3,50X3,0
0,70
2,50
Konyha, 1,78
2,10
7,32
4,11
6,42
7,5
2,46
2,12
3,0 tbe1=1oC,
tbe1=16
tbe1=24 oC,oC,
16 f
I II I
2,10
0,06
III ,. I
I II I

Az 5-6. ábrán levo padlót sávokra osztottuk.

A "sávok padlóhomérséklete ismert. 17,4 oC, az V. sávé 18,3 oC, a VI. sávé 18,4 oC.
Az 1. sáv átlaghomérséklete:
Apadlósik és aoC,
a II. sávé 16,1 levego
a Ill. közötti hoátadási
sávé 16,7 tényezo
oC, a IV. sávé •
~ :::::4,6W/m2K (",4,0 kcal/m2 h oc). Ezzel az J ,
l'

_11+15+16+4 . 17+16+15+11 ----IS2 oc sáv hovesztesége, ha tbe1=24 oC: '

tI- 10 ----,.

11 Ill.
14
1m
..--18
---
-----
h_
1m
11,.
16
18
15 E:
E: -----
~ ----
-----
~oCji 16
~ 17
17
151.18°Ci17OC
/II.
V.
15 17
1811
19
17
18,5
18,5 E:
16 oC
oC
oC
OC VI.
16 i 15 IV.
17
18 IV.
VI/. 17
18
16
18,51/."cij 15
.•...
16 ~"C If. V.

7"C

t 20m
5-6. ábra. A padló felosztása sávokra, hoveszteség-számításhoz
 HÖVESZTESÉG-SZÁMtTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 115

folytatása

H6áram
W(1d), Faj- Pódék- Tény-
érzet-
.pódék
Pódékolt
h6áram,
H6-
W
h6áram
FeIflitéai
h6áram
laaoa
p'ódék
(tér-
pótlék h6áram,Ak
W 4,
H6áram
(tér-(be),
CajJacos
Tényleges
Copti),
Szél-
+1,00
Égtáj-
Pódék nélkül leps
pódék Copti),
Wim'
Pódéktényez6k
tényez6k
ÖII7eIIIe,

471,48
O1 -II
I131,48
I I 115
99,12
I131,48
,15
306,83
O
101 ,30 OO
15
1303,02
-I- I
I II4I5127,3 15
99,12
86,02
131,48
71,48
75,35
41,6
O
25,8
27,3
Qlv~l090
QVl~820
QIII~540
QVlI~1280
2:W,
Qö=VII
I I II 1203,9
373,83
438,46
190,03
lSO,79
117,14
41,30
34,24
85,82 QI=Qpa~6210 WV=18,3
W,
W,W.
(",5300ma kcaljh).
Az összes hoveszteség
266,81O 1 1
38,43 II II 22,41
I 32,8
I

5.2. Honyereség-számítás stacionárius feltételek esetén

Ha a méretezendo zárt tér melegebb helyiséggel 5.2.1. Belso térben keletkezo

határos, kivülr51 befelé áramlik ho, hc5nyereségjön
létre. Két egymással határos helyiség közötti hatá-
rolószerkezeten át hc5átbocsátással beáramló hc5-
nyereséggel csak akkor kell számolni, ha a homér-
séklet-különbség L1t~4 oC. Ennél kisebb homérsék-
let-különbséget csak akkor kell figyelembe venni,
ha a hc5beáramlás a helyiség hoveszteségét több
mint 1O%-kal módositja.
A honyereséget - a jelenlegi eloirások szerint -
a pótlékolt teljes hoveszteségbol kell levonni. Ho-
nyereséget kell számolnunk abban az esetben is, ha
a ffitött helyiségen kémény halad keresztül.
és bejutó hoterhelés
Zárt - fiitött, szelloztetett, kondicionált - terek
belso hc5terhelése a helyiség rendeltetésének és az
ott alkalmazott technológiának függvénye. A beM
hoterhelés stacionárius viszonyokat feltételezve ál-
talában a következc5kbc51tevodik össze: emberek
holeadása, viIágitásból eredo ho, meleg vagy párol-
gó felületek holeadása, határolószerkezeteken be-
jutó hoáram, hajtómotorok által leadott ho stb.
Emberek holeadása. A 4. fejezctbc51ismert az egyes
116 ÉPüLETEK UÖVESzrESÉGE. ÉPüLETEK UÖTECHNIKAI JELLEMZOI

emberek QE h51eadása, tehát a helyiségben tartóz- ismert összefüggéssei szánútható. A a holeadó felü-
kodó emberek hlStermelésc : let, m2; ot hlSátadási tényezéS,W/m2K (kca1/m2h oc) ;
ti a meleg felület hlSmérséklete, oC; tbel a helyiség
QE6=nQE W (kcal/h), (5-10) homérséklete, oC.
ahol n az emberek száma. Nyári hónyereség. A hlSvándorlás iránya nyáron
megfordul, 8 a hlS a zárt térbe áramlik a külso tér-
Vilógitásból származó hlS: Ml. Ez is az (5-1) kifejezéssel határozható meg.
Qvil=P W, (5-11) Napsugárzás következtében nagyon sok ho jut a
zárt térbe. A határoló8zerkezet homérsékletét a fal
ahol P az egyidejuleg bekapcsolt világítótestek tel- anyagának hotechnikai jellemzoi, a fal é8 a falfelü-
jesítménye, W. (A közepes megvilágítási igényekr51 let kialakítása, érdessége, színe stb. befolyásolja.
az 5-18. táblázat tájékoztat.) Stacionárius viszonyokkal ö= 0,5 m falvastag-
ságig számolhatunk.
S-18. táblázat. Közepes megViIágitáSi igéDy
Átlátszatlan felületen (fal, teto) át bejutó hoáram:
csak IÜtaJánOS
viláaltá

Me;nevezés Qns=Ak [~+tk1ll-tbel]

Otk1l1 W (kcaljh),
mlÜis ajánlott helyi általános (5-14)
mlni-I \ munka- I
MegviJáaltái igény. Ix mv
gis mtPa; kg /h mt forr

Látási 80
kicsi
40
közepes
-- Középület,
-
lSO...
8O... 300
1SO
iroda, lakás
I
W~~
8 3 II
6 2
1
I 5
4
~~
3
Ipari épület
H
2
Munka 2040
SO...
......
durva
300 lSO...
1000...
30... 300
...80I00
100...
40
80
8O...
SO... 300
...80
...
500 1000
5000
1SO
I00
közepes
finom
finom nagyon
1fT'
8
6
5
4
Gépek holeadása. Ha a hajtómotor és a munka- 3 tv'Ii
gép a vizsgált zárt térben van, akkor a teljes felvett
villamos teljesítmény ott alakul át hové (feltéve, 2
hogy nem alakul át más energiaformává). Ha a haj-
tómotor nincs a ~gált térben, akkor csak a meg-
hajtott gép által felvett teljesítmény jelenthet ho-
terhelést:

"P
Qgq,=e ~ -L co, W,
1-1 'T/I
(5-12)

ahol Pf a hajtómotor hasznos teljesítménye, W;

'T/ I a motor hatásfoka; COf a munkagép terhelési fo- w ro ~ ~ w ~ m ~ M
ka; e a gépcsoport egyidejuségi tényez5je. tv fel; tharm, OC

Az COf és e értékét a technológus adja meg.

S-7. ábra. Vízfelszín párolgása a vlev levegosebesség fÜgg>lé-
Meleg felületek, technológiai berendezések hó- nyében
leadása a Az óránként elpárolgott vlzmennyiség a diagramból a vizfe1színtv Cel ho
mérsékletéhez és a levego thann harmatpont-h6mérséklet6hez tartozó víz-
IIlOIIIlyi$ésekkülönbséseként adódik
 HÖNYERESÉG-SZÁMíTÁS STACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 117

ahol A a besugárzott felület, m2; k a besugár- 5-19. táblázat. Felületek abszorpciós téayezoi
zott felület hoátbocsátási tényezoje, W/m2K
Abszorpciós téoyez6.
(kcaljm2h°C) (1. az 5-3., 5-4. táblázatot); a a felület MeIDCvezés a
abszorpciós tényezoje (5-19. táblázat); 1 a napsu- I
gárzás intenzitása, W/m2 (kcal/m2h) (1. a 3-8., 3-9.,
3-10. ábrát); Otklll külso oldali hoátadási tényezo, Kátránypaplrral borított (fekete) felület 0,9
W/m2K(kcal/m2h°C) (1. az 5-6. táblázatot); tklll Sötétszürke, kék felület 0,8
külso homérséklet, oC; tbel belso homérséklet, oC (1. Szürke felület (zöld, barna, piros) 0,7
az ~-l. és 5-20. táblázatot). Világos (sárga, szürke) felület 0,6
Atlátszó felületen (ablak, üvegezés) át bejutó ho-. Fehér felület 0,5
áram: Azbesztcement lemezek 0,7
Cserép 0,6
Qos=A[k(tkül-tbel)+NI] W (kcalfh), (5-15) Beton 0,7
ahol N az üvegezés naptényezoje (5-21. táblázat); Tégla O,4~O,5
1 a 3 mm vastag ablaküvegen át a helyiségbe jutó Horganyzott bádog 0,65
Borlemez 0,9
hoáramsuruség, W/m2 (kcal/m2h). A többi jelölés
Borlemez kaviccsal besz6rva 0,65
értelmezése azonos az (5-14) összefüggéséveI.
Párolgó vízfelületekbol adódó hoterhelés nedves
üzemekben (mosoda, konyha, fürdo stb.) jelentos
lehet.

5-20. tiblázat. BeISi terek számitásba veheté) hömérséklete és relatív nedvessége nyároo

9'1,.1. %
HelYÍ8él meanevezése I Ibel> ·c I "'bel> % I He1yiséj meanevezése I Ibel. ·c
K. rlicionált terek
30 60..•70
60...
Irodák
30...
60
50 35
..50...
50
50
Szinház
30...
Csak
40 .45 70
80
... 60
60 60
70
40
65 múto
szel16ztetett terek 20 24
30 terek
25
18:
24
22
24 20 24
15...
26
7..•
22
32.. 26
...
... 27
20
28
30
1024
25
32
26
...
34 27
30
25
34
Kereskedelmi
K6rház,
Lakóépületek
Lakóépület
Irodaépület
Gyufagyártás
Állattartási
40 ... épületek
k6rterem
K6rházak
épületek 16
34...
16... 60
26 Mozi
Gépészeti
Ipari épületberendezés nélküli épületek
Lak
Ipari
Ablak épületek
Állattartási
Növényházak épületek
nélküli és /Öld alatti 24 26
... 27 I 30 ... 50 Dohányipar

s
 118 ÉPuLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMzot

Fazsaluzás
lécekkel
lécekkel megnevezéseértékei
árnyékol6szerkezet
Fazsalu
Fazsaluzás 450-os
Külso
0,09 Belso
0,5
0,32
0,62
0,24 5-21.
Vászonredony 0,08
0,95
0,5
0,66
0,6
árnyékolás 0,09 Naptényezo
II 0,1
0,36
táblázat.
árnyékolás
0,9
0,57
tényezo Faredony
üveg,iII. Az óránként elpárolgó viz mennyisége
I III
Nap- mv=A{J(PvCel-Pv) kgfs (kgfh). (5-16)
g, ill. I Nap- I A (Jpárolgási tényezot a (4-5) kifejezés értelmezi;
PvCel a viz felületén uralkodó telitési nyomás, Pa
(torr); Pv a levegóben levo vizgoz parciális nyomása,
Pa (torr). Az elpárolgott vizmennyiség az 5-7. ábra
alapján is meghatározható.
Az (5-16) összefüggés felhasználásával a hoterhe-
lés:

Qpár=m.,T W (kcalfh) (5-17)

ahol r a keletkezo vízgoz (pára) rejtett hoje, Jfkg
(kcal/kg).
Általában a felsorolt tényezokbol tevodik össze
stacionárius viszonyok között a belso tér hoterhe-
lése.

5.3. Hónyereség-számítás instacionárius feltételek esetén

f•

Épületek külso térbol származó honyeresége két
tételbol tevodik össze: anapsugárzást átereszto,
üvegezett felületeken, valamint a nem átereszto,
tömör határolószerkezeteken (falak, fódémek) át be-
jutó hoáramból. A honyereség-számítás egyik prob-
lémája, hogy az épület külso felületeit éro, periodi-
kusan változó hoáram hogyan jelentkezik a hatá-
rolószerkezetek belso felü1etein, és hogy milyen ho-
mérséklet-ingadozást okoz a helyiségben. A másik
kérdés az, hogya helyiség-homérséklet ingadozása
következtében a határol6szerkezet belso felületén
át belépo hoáram hogyan ingadozik. A válaszhoz
a tömör határolószerkezetekben lejátszódó homér-
séklet-hullámzást kifejezo összefüggések ismerete
szükséges.
anyagból visszahatol. A hoáramsuruség az anyag ~
belseje felé haladva egyre csökken. A határolófelü- f:
leten belépo ho 40 hoáramsuruség-ingadozása és a ~
eo homérséklet-ingadozás közötti kapcsolat:
q =;=s=
170
'0.0 -.1'0 Ace Wfm2K (kcal/m2h°C).
~2n.
(5-18)
Az S hoelnyelési tényezo azt fejezi ki, hogy l oC fe-
lületi homérséklet-ingadozáshoz milyen hoáram-in-
gadozás tartozik. A hoelnyelési tényezo értéke a fal

~e,'
5.3.1. A homérséklet-hullámzás Pozitiv
egyenlete hÖáram/ás
iránya

Egy irányban végtelen mély homogén féltér. Vál-

tozzék a homérséklet sinushullám szerint a határoló- tbel
felületen. Ennek következtében a határolófelülettel
párhuzamos sikok homérséklete is az idoben sinus-
görbe szerint változik, a határoló felülettol távolod-
va egyre csökkeno amplitúdóval. A határolófelü- x o -x
leten idóben változó' homérséklet-gradiensnek meg-
feleloen idoben változó hoáram lép át a· felületen, 5-8. ábra. Homogén sík fal környezetében kialakuló homér-
azaz a felület hoáramsurusége ingadozik. A periódus sékletviszonyok
egyik felében a ho az anyagba, másik felében az 1 külso. (támadott) oldal; 2 belso (védett) oldal
 HONYERESÉG-sZÁM1TÁS INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 119

anyagának A.hovezet~si tényezojétol, fl suruségétol 5-12. táblázat. Komplex argumeotmná

c fajhojétol és a 'to periódusidotol függ. hiperbolikus fiiggvéayek értékei
Egyrétegu véges vastagságú sík fal. Az 5-8. ábrán
láthatók a fal jellemzoi és a falhoz-képest a koordi- x I ch(xy'i)
0,999+0,079
-0,590+2,788
-2,213+3,504
-8,076+2,597
0,939+0,603
0,999+0,020
-12,058+0,486
0,840+0,970
0,958+0,499
0,914+0,716
0,995+0,180
0,983+&;320
-15,856-6,580
-15,754-31,02
0,881
0,997+0,125
0,728+
0,565+
0,654+ +0,838
0,990+0,245
-4,701+3,647
0,999+0,045
0,973
0,461
0,340+
0,790+
ah(xy'i) + ii
;j; + 0,449
0,483+
-0,556+2,956
-8,020+2,615
-15,747-31,03
0,639+
1,412 1,8411
0,612+0,925
-15,829-6,591
-12,017-0,487
1,()()()+O,005
+ 1,257
1,573
0,076+0,071
0,591
0,404
0,275+0,290
0,140+0,142
0,503+0,624
0,402+
-2,151+3,606
-4,635+3,699
0,636+
1,740
1,911
1,109
0,631+ 1,155
1,549
1,994
0,547+0,719
0,584+0,819
0,621
0,302+2,152
0,545+
0,398 1,037
1,411
1,692
0,209+0,216
0,454+0,534
0,339+0,368 ii ii.i
1,280 ;;i ;
4,50
1,40
1,70
0,30
0,90
1,50
3,50
0,80
2,00
1,80
1,90
4,00
3,00
náta -tengely elhelyezkedése.6,00
0,20
1,00
1,30
0,40
0,50
0,70
1,20 I
Feltételek: 0,60
2,50
1,10
1,60
5,00
- a fal "támadott" 0,10oldalán a hc5mérséklet har-
monikusan (sinusgörbe szerint) változik, a vizsgált
periódust több periódus elozte meg;
- a fal védett oldalával határos közeg átlagho-
mérséklete állandó;
- a fal anyaga homogén,· kiterjedése két irány-
ban végtelen;
- a falban csupán az x tengellyel párhuzamos
irányú hoterjedés megy végbe, amelyet az (1-1)
differenciálegyenlet ir le;
-·határfeltétel: az x=O sikon (védett oldalon)
a homérséklet-ingadozás amplitúdó ja 8y6, a ho-
áramsííruség ingadozásának amplitúdó ja 4Y6'
A hovezetés differenciá1egyenletének megoldása
az elozo feltételekkel a homérséklet-ingadozás amp-
litúdóját adja a falban, ·a hely függvényében:

Q =.0 h xSYi QY6 h xsYi oC

\:Ix 0'v6 C .A. +sfis.A. '
(5-19)
ahol8Y6 a hc5mérséklet-ingadozás amplitúdó ja a vé-
dett oldalon (x=O 8ikon), oC; x a sik távolsága a
védett oldaltól, m; S a fal hoelnyelési tényezoje az
(5-18) összefüggés szerint, W /m2K (kcalfm2h oc) ;
A.a fal hc5vezetési tényezoje, W/mK (kcalfmh°C);
4v6a hoáram ingadozásának amplitúdó ja a védett
oldalon (x=O sikon). (A komplex argumentumú
hiperbolikus függvények értékeit az 5-22. táblázat
tartalmazza.)
A védett felü1etrol a vele érintkezc5 levegc5be jutó
homennyiség (hc5áramsfuiiség) :
4v6= rx.v68Y6 W/m2 (kcalfm2h), (5-20) dimenzió nélküli számot, az úu. hc5tehetetlenségi
ahol rx.v6hoátadási tényezo a védett felületen,
tényezot, a hc5mérséklet-ingadozás 8x amplitúdó ja
így is írható:
W/m2K (kca1/m2h°C). Ezzel az (5-19) összefüggés
másik formája:
8x=8v6(ChDYi+ ;~shDYi) oC.
8 =.0 h xSYi rx.v68Y6h xSYi oC (5-24)
x O'Y6 C .A. + sYi s.A. •
(5-21)
Bevezetve az
5.3.2. Egyrétegi határolószerkezet
csiUapitaisi tényezoje
x
R=J: m2K/W (m2hoCjkcal) (5-22)
A valóságban jelentkezo honyereség-számitási
hovezetési ellenállást és a feladatokban·adott a külso oldalon a hc5mérséklet-
ingadozás amplitúdó ja és kérdés a homérséklet-in-
D=RS (5-23) gadozás amplitúdó ja a belso (védett) oldalon. Az
UO apOLETEK HOVESZTESaOE. apOLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

utóbbi meghatározására való a {J csillapitási ténye- szöge: rp=arg {J=arc tg ~,

zo, a támadott és védett oldaü homérséldet-ingado- a amit a gyakorlatban fá-'
zás ampütúdójának hányadosa: ziskésleltetésnek nevezünk (5-9. ábra).
Az elozo összefüggések a homérséklet-ingadozás
e" ampütúdóját adják meg. A középhomérséklet vo-
{J= e . Yé (5-25) nala a fal két oldalának napi átlaghomérséldetébol
{J és e" ismeretében eYé egyszeruen számitható. határozható meg stacionárius összefüggésseI. A ho-
{J az (5-24) összefüggésbol az (5-25) alapján: mérséklet-ingadozás a középhomérséklet-vonal kö-
rül játszódik le (5-10. ábra).

• ew.Sr.r.i sh DVt.
{J= ch DYi+ -1.vé (5-26) e

A ~: hányados tulajdonképpen a védett oldal UYé

felületi hoelnyelési tényezoje(l. az 5.3.3. pontot),
ami ebben az esetben a belso olda10tbel hoátadási
tényezojével egyenlo [1. az (5-20) összefüggést]; ctj
D az (5-23) szerinti hotehetetlenségi tényezo, mig Fáziskésés
S az (5-18) szerinti hoelnyelési tényezo. 5-9. ábra. A rp fáziskésés értelme~
A {J csillapitási tényezo komplex szám, amelynek
abszolút értéke a támadott és védett. oldali homér-
séklet-ingadozás ampütúdóinak hányadosa :
S.3.3. Egyrétegu batárol6szerkezet
v= I{JI, (5-27) felületi béielnyelési tényezoje

fázisszöge pedig a támadott és védett oldali homér-

séklet-ingadozás közötti idobeni eltolódás: Ha a támadott oldal a fal belso sikja (belso ho-
terhelések esete), akkor a támadott felületen a ho-
rp=arg {J rad, (5-28) áramsuruség ingadozása és a homérséldet-ingado-
zás kapcsolatát kifejezo qrJ8" számra van szükség,
ill. mert számunkra mindig a belso oldalon jelentkem
12 következmények jelentosek. Ahatárolószerkezet
rpór.=m-
Tn h . (5-29) viselkedésének jellemzésére a támadott oldali ho-
terheléssei szemben (a hoterhelés szerkezetbe való
A {J komplex szám általános alakja {J=a+bi. behatolásának jellemzésére) alkalmas az Ut' réteg-
hoelnyelési .tényezo, más néven felületi h6elnyelési
Ennek abszolút értéke: v=I{JI= JI a2+b'-, a gyakor- tényezo (vö. az egy irányban végtelen homogén fél-
latban ezt nevezzük csillapitási tényez5nek. {J fázis- tér S h6elnyelési tényez5jével):

aj bJ e)
5-10. ábra. Homérséklet-ingadozás a határol6szerkezetben
fl) ttdl1=tN1;b) 'kll1>t ••••; e) tbel>tkUI
 HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 121

shDYi+~chDYi 5.3.5. Több rétegu határolÓ8arkezet

csiHapítási tényezoje és Cáziskésleltetése
U - 4tá -
tá- e" - ev~fi.
. S·i:
ri W/ m 2K
chDYf+~ shDYf Több rétegCi határolószerkezet csillapitási ténye-
e~Yi . zojén a támadott oldallal határos közeg homérsék-
(kcal/m2h°C), (5-30)
let-ingadozásának és ahatárolószerkezet védett 01-
ahol 4" a támadott falsik (itt belso falsik) hoáram- . dali felülete hl:Smérséklet-ingadozásának hányado-
surliség-ingadozása, W/m2 (kcal/m2h); etá a tá- sát értjük. Értékét az egyes rétegek (5-26) össze-
madott falsik (itt belso falsik) homérséklet-ingado- függésévei számított {J, csillapitási tényezoinek, va-
zása, oC; D ahatárolószerkezet hotehetetlenségi té- lamint a támadott oldali közeg és felület közötti
nyezoje [1. az (5-23) összefüggést]; S a hoelnyelési {Jklllcsillapitási tényezojének szorzata adja:
tényezoje [1. az (5-18) összefüggést]; 4vJevé a vé-
dett oldal (esetünkben külso oldal) Uvéfelületi ho- {J= {Jl{J2' •• {J, ... {J"AÜI· (5-32)
elnyelési tényezl:Sje,W/m2K (kcal/m2hoC.
Utá komplex szám. Abszolút értéke a támadott A rétegeket a védett oldaltól a támadott oldal
sík egységnyi homérséklet-ingadozásához tartozó felé sorszámozzuk. Az egyes rétegekre vonatkozó
hoáramsUfuség-ingadozást adja meg. Fázisszöge a (5-26) összefüggésben a 4vJ8vé hányados a védett
homérsékletgörbe késését adja meg a hoáramsUfCi- oldal Uvéfelületi hoelnyelési tényezoje. Az 1. réteg
ség görbéjéhez képest. védett oldala a belso falsik, itt tehát Uvé=Otbcl'
A 2. réteg védett oldala az 1. réteg támadott oldala,
tehát a 2. rétegre vonatkozó {J2 csillapítási tényezo
számításakor a 4vJevé hányados az 1. rétegre az
5.3.4. Fajlagos Celületi histabilitás (5-30) összefüggéssei kiszámított Ul tá felületi ho-
elnyelési tényezovel egyenlo, és igy tovább. Ez azt
Az U réteg-hoelnyelési tényezohöz hasonló jel- jelenti, hogy minden réteg Utá felületi hoelnyelési
lemzo szám, amely azonban ahatárolószerkezet tényezojét külön-külön ki kell számítani a növekvo
támadott felületén átmenl:ShoáramsCirCiségingado- rétegsorszám sorrendjében, és az egyes rétegek {J
zásának és ezzel a felüleUel határos közeg (levegl:S) csillapitási tényezojét az elozo rétegre vonatkozó
homérséklet-ingadozásának kapcsolatát adja meg: Utá=qtá/etá felületi hoelnyelési tényezovel kell
meghatározni. A támadott oldali közeg és felület
közötti külso csillapitási tényezo:
B 1 11
-+-
U Otbcl
W/m2K (kcal/m2h°C). (5-31)
{J -
kúl- Otklll+U"
ot klll '
(5-33)
B komplex szám. Abszolút értéke azt mutatja
meg, hogy a támadott falsikkal határos közeg (le- ahol U" az utolsó (n-edik, legkülso) réteg felületi
vego) egységnyi hl:SmérsékIet-ingadozásához mek- hoelnyelési tényezoje az (5-30) szerint számítva.
kora h6áramsiiruség-ingadozás tartozik a határoló- Hasonlóképpen a több rétegCi határolószerkezet
szerkezet támadott falsikján. Fázisszöge a hl:Smér- csillapitásának abszolút értéke:
sékletgörbe késését adja meg a hoáramsiirÜ8ég gör- ,,= "1"2'"'' ,... ",,"kúl' (5-34)
béjéhez képest (5-11. ábra).
A bels{) határolószerkezetek és a külsl:S tömör A több rétegii szerkezet fáziskésése vagy késlelteté-
nyilászárószerkezetek fajlagos felületi hostabilitá- se:
sát az elmondottak megfelell:Salkalmazásával álla-
píthatjuk meg. <p=arg {J, (5-35)
ill.

.'t 5.3.6. Helyiség histabilitása

rázisk~sés
5-11. ábra. A Ibclhomérséklet és qtá felületi höáram inga- A honyereség-számítás egyik feladata, hogy össze-
dozása függést találjunk a hoterhelés-ingadozás és a helyes-
ti felületi Máram; b be1s6 h6ménéldot ség mint különbözo szerkezetek által határolt zárt
122 ÉPULETEK HOVESZTESÉGE. ÉPuLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

tér homérsékletének ingadozása között. Az 5.3.4. 5.3.7. A helyiség-homérséklet alakulása

pontban értelmezett B fajlagos felületi hostabilitás
az egyes határolószerkezetek felületén átlépo ho-
áramsuruség ingadozásának és a helyiség levego- A helyiség-homérséklet ingadozása a H hostabi-
homérséklet-ingadozásának viszonyát adja meg. litás definíciójából következoen :
A helyiséget határoló összes szerkezet teljes felüle-
tére kiterjesztett fajlagos hostabilitás a helyiség ho- (5-39)
stabilitását adja:

" ahol Q egy sinus- (vagy egyéb harmonikus) függ-

H= ~ BtAt WjK (kcalJh°C), (5-37) vény szerint változó hoterhelés ingadozásának amp-
t~l
litúdója, W (kcalJh); ebet az általa okozott helyiség-
homérséklet-ingadozás, oC; H a helyiség hostabili-
ahol Bt az i-edik felület fajlagos felületi hostabili- tása, W/K (kcalJh°C) az (5-37) szerint.
tása, W/m2K (kcal/m2h°C); At az i-edik határoló-
szerkezet feljilete, m2; i a határoló felületek sor- ebet komplex szám, abszolút értéke az okozott
száma, n azok összes száma. helyiséghomérséklet-ingadozás amplitúdóját, fázis-
szöge pedig a homérséklet-változás sinusgörbéjének
H komplex szám, abszolút értéke a hoáram-inga- késését mutatja a hoterhelés-változás sinusgörbéjé-
dozás és a helyiséglevego-homérséklet változásának
hez viszonyítva. Az ingadozás a helyiség napi átla-
amplitúdóviszonya. Fázisszöge a homérséklet-inga-
gos közepes homérséklete körül zajlik le.
dozás késését adja meg a hoáram-ingadozáshoz ké-
pest. Ha olyan speciális eset adódik, hogy a középérték,
A "csupasz" helyiség hostabilitását nyilván fokoz-
amely körül a hoterhelés ingadozik O, akkor nem i
változik a helyiség napi átlagos homérséklete, és az i
za a helyiség levegojének és a berendezési tárgyak-
eredeti átlagos helyiség-homérséklet körül játszó-
nak a hostabilitása, a helyiség teljes hostabilitása
dik le a homérséklet-ingadozás.
így
" számítási eljárás helyett alkalmazható közelíto egy-
A következokben a hosszadalmas és nehézkes [""
H= t=
~ 1 BtAt+H. ev +Hbe r W/K (kcal/hOC). szerusítetteljárástismertetjük,rámutatvaarra,hogy
a közelíto eljárás hibája elore nem minden esetben ~.•.
~.
(5-38) becsülheto. ~

5.4. Hlinyenség-számltás instaclonárius feltételek esetéa, egyszerisitett eljárással t

f-

A gyakorlatban a jelenségeket komplex számok- 5.4.1. Hoelnyelés

kal leíró összefüggések helyett azok egyszerusített
formáját használjuk. A bonyolultabb matematikai
apparátussal kapott eredmény is tartalmazhat hibát, A hoelnyelés egyszerusített számítása az (5-30)
mert az alapadatok egy része mért meteorológiai összefüggésen alapul. Az összefüggést átalakítva,
jellemzo, sot sok esetben átlagérték. A pontosabb az i-edik réteg felületi hoelnyelési tényezoje
módszer több munkaráfordítása az alapadatok hi-
bája esetén nem térül meg. thDli+ Ut_~
Az egyszerusített módszerek közös jellemvonása,
hogy a vektorral jellemezheto mennyiségeket abszo- Ut- Sli sli (5-40)
lút értékükkel helyettesítik. A vektorok fázisszögé- 1+ Ut-~ th D/t
nek és a komplex számok képzetes részének eIha- sli
nyagolásából adódó hibák a muveletek során össze- alakban írható.
gezodhetnek vagy kiegyenlítodhetnek, az eredmény
hibáját elore nem lehet megbecsülni. A Yl= 1 elhanyagolással és a következo feltéte-
lezésekkel :
A számítások során a következokben leírt egy-
szerusítések alkalmazhatók [25], [37]. D t~ 1 ("vastag" réteg) esetén Itb D ifl ~1 és igy
 HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRIUS FELTÉTELEK ESETÉN 123

(5-41) 5.4.3. Fajlagos felületi hostabilitás

valamint
D,<l ("vékony" réteg) esetén Ith D,YiI ~D, és A fajlagos felületi hostabilitás (5-31) összefüggése
így egyszerusített módszer esetén is hasonló, de a felü-
leti h5elnyelési tényezo mint komplex szám helyett
U, R,shUI-I. (5-42) annak egyszerusített módszerrel- meghatározott ér-
I+R,uI-l tékével számolunk:
"Vékony" rétegek (D ,< 1) esetében tehát az egyes
bePbe I
réte~k egyszerusített felületi h5elnyelési tényezoi:
1. réteg:
B=
-+--
1
1
1
I%bel Ubel
- 1%
I%bel+Ubel
Wjm2K

(5-43) (kcalfm2h°C). (5-50)

Ubel-t mint a belso levegovel határos n~k réteg Un
(mivel Uo= I%be.)' felületi h5elnyelési tényezojét kívülrol befelé halad-
2. réteg: va kell meghatározni [D I'?:.I (" vastag" réteg) esetén
az (5-41), D,< 1 ("vékony" réteg) esetén az (5-43) ...
(5-45) összef'úggések szerint].
(5-44)

n. réteg:
5.4.4. Hostabilitás
Un=R"S;.+Un
I+RU
1
•
(5-45)
10 10-1 Ahostabilitásszámítására alkalmazható össze-
függés az (5-37)-tel megegyezo, de a B fajlagos ho-
stabilitás az (5-50) összefüggésseI számított abszolút
értékével szerepel. Ezért az egyszerusített módszer
5.4.2. Csillapítás
esetén H értéke már nem komplex szám.
Az összegezést az összes külso és belso határoló-
A .csillapítás számításának egyszerusített mód- szerkezetre végezzük. Az abszolút értékek össze-
szere az (5-26) és (5-32) összefüggéseken alapszik. adása hibát rejt magában, mert B eredetileg vektor-
Az eredményül kapott egyszerusített csillapítási té- mennyiség, ezért a fázisszögek figyelembevételével
nyezo valós szám, a homérséklet-ingadozás ampli- kellene összegezni.
túdóinak hányadosa :
'10

1: Rj$j
5.4.5. Hofokmodulus
JI=ej~;z .SJ+Uo. S2+Ul ... Sn+Un-l. I%kül+Un
SI+Ul S2+U2 Sn+'U" I%kül
(5-46) A helyiség-homérséklet ingadozása helyett, amely
az (5-39) komplex számmal fejezheto ki, az egysze-
ahol UO= I%bel' rusíto eljárások az M hofokmodúlus értékét vezetik
be, amely téli és nyári esetre írható fel. A hofok-
Lak6épület esetén, haD>3, [37] és [39] szerint modulus a zárt terek hotechnikai értékére jellemzo
szám:
(5-47)
ha pedig D< 3, akkor M= ~ oC, (5-51)
'11= tpeDIY2, (5-48) ahol Q a zárt tér nyári maximális külso honyeresége,
ahol ill. téli maximális hovesztesége, W (kcaljh); H a
zart tér hóstabilitásának abszolút értéke, W lK
",-O 9(Sál%be.)(S2+Ul)" ,(Sn+Un-l)(l%kül+Un) (kcaljh oc). Épületek hofokmodulusát az egyes he-
- , (SI+Ul)(S2+U~,,,(Sn+UJl%kIU lyiségek modulusainak légtérfogat szerint súlyozott
(5-49) átlaga adja:
A 0,9 tényezovel a fázisszögek elhagyása miatt
keletkezo hiba csökkentése végett szorzunk. Mq, - M.V1+ M2V2+ ...+ M.Yn oC. (5-52)
Yl+Y2+···+Y ••
124 ÉPüLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPüLETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

A hofokmodulus a futési üzemido és a nyári hu-

tés szükségességének meghatározásához nyújt tájé-
koztatást.
(5-53)
Mivel a számítás során a vektormennyiségeket =k(tnapl- tbeJ W/m2 (kcalfm2h),
abszolút értékükkel helyettesítjük, az eredmény kö-
zelítésnek tekintendo. ahol tnapl a napléghomérséklet:
al
tnapl=--+tkill oC • (5-54)
akii 1
5.4.6. Honyereség meghatározása A jelöléseket az (5-14) kifejezéssel kapcsolatban
egyenértéku homérséklet-különbség már értelmeztük. A napléghomérséklet fiktív külso
felhasználásával
homérséklet, amely esetén a határolószerkezeten
ugyanaz a hoáram halad át, mint a tényleges tklll
A hosugárzással szemben nem "átlátszó" szerke- külso homérséklet és a napsugárzás együttes hatá-
sára kialakuló hoáram.
zetek (falak és födémek) honyereségét a LItegy egyen-
értéku homérséklet-különbség segítségével is meg- Periodikusan változó hóbatások esetére az át-
határozhatjuk. Ez a módszer a gyakorlat számára meno hoáram a következo formában is felírható : ,
kényelmes és gyors, de eros közelítésnek tekintendo.
Az (5-14) összefüggés a következo alakban is fel- t
írható: (5-55) ;!
5-23. táblázat. Falak egyenértéku h&nérséklet-külÖQbsége

Fal
homérséklet-különbséa,mC&Y' 'C
EgyenértékCl t
:éltái I kl
sú)ya,!
I -------~-~ Idotartam, óra - -
pm 6 I 7 I 8 I 9 I 10 I 11 I 12 I 13 I 14 I IS J 16 I 17 I 18 I 19 I 20

ÉK I 1001-'7,3
300 -3,7 -5,41-1,5" 1,7 -0,9
-3,1\-2,5 -1,7 3,4 4,61 0,9
O 5,21 5,6
1,9 5,9
2,8 6,0 5,9
3,6\I 4,1 5,71 4,3
4,41 5'511 51,0
4,0 I 4,7
3,6
--1100 --7,2 -6,0 -O,9~~ 11,8 12,4 11,7 10,6 9,5 8,8 -8,Or-7:3~~
500 -0,5 -0,9 -1,1 -1,2 -1,2 -1,1 -1,0 -0,7 -0,5 -0,1 I 0,3 0,7 i 1,31 1,9 2,5
K --,----- I 300 -2,0
500 1,3 -1,7
0,7 -0,9
0,3 0,8 2,9 0,8
6,0 7,21 7,6 2,9
7,7 7,5 7,2 4,5
------------------------------1---
0,2 0,4 1,5 2,2 3,5 4,0 6,8! 6,5
4,81 6,2
5,0 I
I
-- 6,0
5,1
DK I 300
100 -2,7
-7,8 -2,3
-7,9 -1,7
-6,0 -0,7
1,1 0,9 3,8 13,3
5,8 9,8 7,7 14,8
9,4 10,0 10,0
15,1 9,7 11,7
14,6 13,3 8,9 10,0
8,0 l'
7,5
8,8 7,2
7,6
500 1,4 0,7 0,3 0,1 0,1 0,4 0,8 1,5 2,2 3,2 4,4 5,2 5,7 I 5,9 6,0
--, 100 -7,5 -8,3 -8,5 -8,1 -5,4 -.;s~1T,414,8 16,7-----U:S16,O14,4 12,5 10,7
D i 300 -2,6 -3,5 -4,0 -4,0 -3,4 -2,0 O 3,0 I 7,8 10,2 11,1 11,1 10,5 9,2 8,0
500 1,4
--,--------
0,9 0,4 -0,3 o
-1,0 -1,3 -1,2 -0,8 -0,2 0,7 1,8 3,3 4,5 5,4 5,9
_

100 -7,0 -8,0 ~8,4 -8,2 -7,3 -5,1 -1,5 3,5 8,6 16,4 19,7 20,9 20,8 20,0 18,0
DNy 300,-0,9 I -2,1 -2,9 -3,3 -3,2 -2,8 -2,0 -0,5 2,7 7,9 11,5 13,5 14,2 13,9 12,6
100 -6,1 -7,5 -7,9 -7,8 -7,1 -5,5 -2,6 0,9 4,0 8,2 11,5 14,8 17,4 19,8 21,7
__
Ny 1'_500_'1_2,_7
I300 -0,3 _1_,9_ 1,3 -3,1
-2,1 -2,8 0,7 -3,1
0,3 -2,8
O -0,2
-2,2 -0,2
-1,2 _0_,1
0,4 0_,5
3,0 1,_1_2_,0
7,1 9,6 3_,3
11,7 4_,9
13,2 6_,8
14,4

-'-1 I

---
500 2,9 2,0 1,4 0,7 0,2 -0,2 -0,5 -0,5 -0,4
100 -6,8 -7,6 -7,9 -7,7 -6,8 -5,0 -2,9 -0,5 1,7 ---------- O
4,4
0,4 1,2
7,1 10,7
2,3
14,0
3,6
14,~
5;4
13,6

ÉNy I300 -2,0 -3,0 -3,7 -4,1 -4;3 -4,0 -3,2 -2,0 -0,7 0,9 2,9 6,0 8,3 9,4 9,7
500 0,7 0,2 -0,3 -0,8 -1,2 -1,5 -1,8 -1,9 -1,8 -1,5 -1,9 -0,3 ~ 1,1~
II

__ 1

É -7,6 -4,5
300 -4,0
1100
I -7,8 -4,7
-7,6 -4,7
-7,0 -4,6
-5,9 -4,3
-4,2 -3,5
-2,4 -2,2
0,4 -0,4
2,5 3,9
1,0 4,7 5,1 5,31
1,9 2,6 3,0 5,3
3,2 5,0
3,3
nyék
Ár- 1500 -1,7 -2,2 -2,7 -3,0 -3,1 -3,2 -3,1 I -3,01-2,81-2,61-2,21-1,81-1,31-0,81-0,3
I
 HONYERESÉG-SZÁMíTÁS INSTACIONÁRlUS FELTÉTELEK ESETÉN 125
V
tO

0.6

0,*
40
aj
0,2
°U.5

r.p I
I
SO
I
40

30

ZO

fO
iI

bJ

1,0

5-12. ábra. Egyrétegu falak csillapítása' és fáziskésleltetése

lJ • csillapítás a k füuvényében; b tr fázískésés a k fi1uvényébcn 1.\5

1.\3

aZ

III

ahol k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje,
W/m2K (kcalfm2h°C);.tbcl belso homérséklet, oC;
a csillapítási tényezo (5-12. ábra a); tnaplnaplég-
11
Mmérséklet a fáziskésésnek megfelelo korábbi ido-
pontban, oC; tnaplközközepes napléghomérséklet, oC.
A hosszadalmas számítás mellozheto liZ5-23. és
5-24. táblázat használatával. Az 5-23. táblázat falak-
ra, míg az 5-24. táblázat tetokre meghatározott
L1tegy egyenértéku homérséklet-kijlönbségeket tar-
talmaz. A táblázatot a következo alapadatok fel-
használásával állították össze: tbcl=26 oC, tkül=
=32 oC, tkülmln=18 oc (éjszakai homérséklet),
126 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI

5-24. táblázat. Tetok egyeuértékli héimérséld~t-különbsége

Ilgycnértékti
homérséklet-különbség
• .dIeII)" oC
Teto
Idotartam.
óra
Kiala-
kftás I kp/m'
súlya. 6 I 7 I 8 r 9 I 10 Illi 12 I 13 I 14 I IS I 16 I 17 1 18 I 19 I 20

Meleg- SO -8,8 -3,0 4,4 13,7 23,7 32,0 40,8 42,8 42,7 41,2 37,2 33,3 28,0 21,2 14,2
tet6, 100 -1,4 -3,0 -3,3 -2,2 2,0 9,2 16,0 28,0 30,0 33,0 33,6 32,7 30,2 26,7 23,0
besu- 200 -1,9 -2,0 -1,6 -0,4 1,8 5,2 11,0 15,8 20,0 23,2 24,7 25,1 24,3 22,3 19,2
gár- 300 3,6 1,9 1,4 1,6 2,5 4,5 7,2 10,8 13,7 16,3 18,0 19,0 19,2 18,9 17,6
zott 500 8,7 7,7 6,9 6,2 5,7 5,5 5,7
-------------------
Meleg SO -11,0 -9,6 -8,1 -5,8 -3,2 O 2,9
6,5 7,8 9,3
4,5 5,4 5,7
--------"- ----
10,6
5,5
11,7 12,7 13,3
4,9 4,0 2,9
13,6
1,7
teto, 100 -6,9 -7,6 -8,0 -8,1 -7,7 -6,4 -4,2 -1,7 0,2 1,7 2,7 3,3 3,4 3,0 2,3
ár- 200 -7,3 -7,6 -7,7 -7,5 -7,1 -6,5 -5,5 -4,0 -2,6 -1,4 -0,4 0,4 0,9 1,0 0,7
nyé- 300 -5,3 -5,8 -6,2 -6,5 -6,5 -6,2 -5,7 -4,9 -4,0 -3,1 -2,3 -1,7 -1,2 -0,8 -0,6
kolt 500 -3,6 "':'4,1 -4,5 -4,8 -5,0 -5,2 -5,2 -5,1 ---------
-5,0 -4,7 -4,5 -4,1 ---
-3,6 -----
-3,1 -2,5
-:-:---+---1--,-- -----,-..,.-+-~I---I_--I---
Hideg- SO -6,3 -5,8 -4,9 -2,6 1,0 7,0 13,0 17,8 22,0 25,3 27,1 27,3 26,0 23,6 19,8
100
teto, 0,4 -0,5 -0,6 -0,2 0,9 3,4 7,6 12,6 18,0 22,4 26,4 28,81 29,2 28,2 25,3
be~u-
gar-200
300 7,3
5,8 5,2 5,4 4,0 5,1 3,4 5,2 4,0
5,6 5,9
6,4 7,8
7,4 10,0
8,7 11,8
10,2 13,5
11,9 15,0I
13,6 16,3
15,1, 17,5
16,2 I 18,6
16,9 19,5
17,2
mtt 500 8,6 7,9 7,5 7,3 7,2 7,3 7,5 7,9 8,4 9,1 10,0 11,0 12,3 13,7 14,8
:-:--+---:-:-:--1---::-..,.--- ------------------ ------
Hideg- SO -9,1 -9,4 -9,2 -8,7 -7,8 -6,5 -5,1 -3,4 -2,0 -0,7 0,4 1,1 1,6 1,7 1,4
tetö, 100 -6,2 -6,9 -7,2 -7,2 -7,0 -6,5 -5,8 -4,6 -3,2 ':"'1,7 -0,5 0,6 1,5 2,1 2,4
ár- 200 -3,6 -4,4 -4,9 -5,4 -5,7 -5,7 -5,3 -4,6 -4,0 -3,4 -2,9 -2,4 -2,1 -1,7 -1,4
nyé- 300 -4,8 -5,0 -5,2 -5,3 -5,3 -5,2 -5,0 -4,7 -4,3 -3,8 -3,4 -2,9 -2,5 -2,1 -1,7
kolt 500 -3,7 -4,0 -4,1 -4,3 -4,5 -4,51 -4,5 -4,5 -4,5 -4,4 -4,2 -4,0 -3,7 -3,2 -2,8

tkúlköZ=24,5 oC (július hónap), 45.. .50° északi szé-
lesség a fóldrajzi helyzet, a=0,7 ... 0,9 (1. az 5-19.
táblázatot), IXkúl=18 W/m2K (rv 15 kcalfm2h oC),
IXbel=6... 8 W/m2K (5... 7 kcalfm2h°C).
Ha a tbel és tkúlközértéke eltér a felvett értéktöl,
akkor korrigált L1t:1lY egyenértéku homérséklet-kü-
lönbséget kell figyelembe venni.
L1t~= L1tegy+(tkülköz-24,5)+(26-
c értéke + 1,5 oC tiszta levego és - 1,5 oC szennye-
zett (ipari) levego eset~n.
Tiszta, világ<?s falak esetén LItegy 1O.•• 30%-kal
csökkentheto. Arnyékolt falak is kapnak szórt su-
gárzást, amit a számításban figyelembe kell venni.
Példa. Déli fekvésu téglafal (450 kp/m2) napsu-
gárzásnak van kitéve. Milyen nagy a hoáram nagy-
sága 20 órakor, ha a fal vastagsága 24 cm? A belso
tér homérséklete tbel=26 oC.
A hoátbocsátási tényezo 2,0 W/m2K ('" 1,7
kcalfm2h°C). A közölt adat 'Okkal az 5-23. táblázat-
ból L1tegy=5,9 oC; s ezzel .
4n.=2,0 ·5,9= 11,8 W/m2 ('" 10 kcal/m2h).
tbel)+c oC. Az épületnek vasbeton födéme van, amit parafával
(5-56) szigeteltek (melegteto 300 kp/m2). Milyen nagy a
hoáram 16 órakor, ha tbe1 24 OC?
A hoátbocsátási tényezo 0,95 W/m2K (",0,8
kcalfm2h°C), LItegy= 18 oC (az 5-24. táblázatból),
ezekkel az adatokkal az (5-56)-ból: L1t~=20 oC.
A hoáram:
qns=kLlt~y=0,95 ·20= 19 W/m2 ('" 16 kcalfm2h).

5.5. Páradiffúzió

A falszerkezetek általában több réteguek, mert a pódás veszélye, és helytelen kialakítás esetében a pá-
teherhordó és a hoszigetelo funkcióra a legmegfele- radiffúzió jelensége is káros következményekkel jár-
lobb anyagokat választják ki. A több rétegu szerke- hat.
zetek felhasználásakor megno a felületi páralecsa- Az egyes rétegeket átkötésekkel vagy peremmel
 PÁRADIFFúZIÓ 127

kapcsolják össze. Ezeken a helyeken hohid keletke- A hazai számítási gyakorlatban bevezették a ~ pá-
zik, azaz a szerkezet hoátbocsátási tényezoje itt na- radiffúziós tényezot:
gyobb, mint másutt, igy a belso felületi homérsék- D
let ezeken a helyeken alacsonyabb lesz az egész fe- ~=RT ' (5-60)
lület homérsékleténél.
Ha a felület homérséklete oly mértékben csökken, ami a vízgoz R gázállandó jának számértékét figye-
hogy a környezo levego harmatponti homérséklete lembe véve:
alá kerül, páralecsapódás következik be, a felület
elszinezodik. ~- 0,0021 D kg/msPa, (5-61)
A több rétegu szerkezetek hibás kialakítása kö- - T
vetkeztében az is elofordulhat, hogy télen a belso ill.
térbol kifelé diffundáló pára nyomása a szerkezet 289
belsejében eléri az adott homérséklethez tartozó
teIítési nyomást, és belso páralecsapódas követke- ~=T D g/mhtorr. (5-62)
zik be. Ez a szerkezetet rongálja. Az átd#fundáló vízgoz tömegáram-surusége a ~ pá-
A hotechnikai méretezés feladata a felületi és a radiffúziós tényezovel:
belso páralecsapódás elkerülése.
~
g='it.dp kg/m2s (g/m2h), (5-63)
5.5.1. A páradiffúzió egyeDlete ahol ~ páradiffúziós tényezo, az (5-61) összefüggés
szerint kgfmsPa [ill. az (5-62) összefüggés szerint
A belso tér levegojébe az ott levo p'árolgó víz- g/mhtorr]; .dp a vízgoz parciális nyomáskü1önb-
felületek, a fozés, mosás, az emberek páraleadása, sége a réteg két oldala között, Pa (torr); d réteg-
légzése stb. révén kerül vízgoz. Számottevo vízgoz- vastagság, m. (A módszer elonye, hogy a ~ pára-
mennyiség jut a levegobe a városi gáz elégetésekor. diffúziós tényezo g/mh torr-ban kifejezett számérté-
A zárt térbol a nedvesség filtrációval, szelloztetéssei, ke gyakorlatilag megegyezik a D diffúziós tényezo
ill. a falakon keresztül diffúzióval távozik. A pára- m2fh mértékegységben kifejezett számértékéveI.)
diffúzió mindaddig, amíg a nedvesség goz alakban A nyert összefüggés analógiát mutat a hovezetés
terjed, a hovezetéssei analóg transzport jelenség. (1-4) egyenletévei, a ~ páradiffúziós tényezo pedig
A páradiffúzió hajtóereje a határolószerkezet két a A. hovezetési tényezovel.
oldalán mérheto parciális nyomások különbsége. A nyugat-európai szakirodalom [17], [31], [36] a
Az átdiffundáló vízgoz tömegáram-sufUsége a
parciális nyomáskülönbség vagy a koncentráció- hazaitói eltéroen a p,= ~ viszonyszámot vezeti be,
különbség függvényében fejezheto ki: ahol Dl a vízgoz levegoben mért diffúziós tényezoje,
m2/s (m2fh); D a vizsgált anyag diffúziós tényezoje,
g= -D grad ckg/m2s (kg/m2h), (5-57)
m2/s (m2fh).
ahol D diffúziós tényezo,anyagjelleffiZO, m2/s (m2fh); A diffúzió tömegáram-surusége így :
c a vízgoz koncentrációja, kgfm3• D .dp
Egyirányú·(x irányú) diffúzió esetén:
g= R~ . fLd kgfm2s (kgfm2h), (5-64)
dc
g= -D dx
- kg/m2s (kgfm2h). (5-58) ahol D1=2,5· 10-5 m2/s (0,09 m2/h); R~461,9
JjkgK (3,461 torr m3jkgK); T a vízgoz homérsék-
Stacionárius állapotban d rétegvastagság esetén lete, K; .dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége,
az (5-58) összefüggés, a nedves levegore vonatkozó Pa (torr); (J.=Dl/D; d a réteg vastagsága, m.
általános gáztörvény felhasználásával: Használatos még a páraáthatolási ellenállás,
amely egyrétegu szerkezet esetén :
D
g= RT' d
.dp
kgfm2s (kg/m2h), (5-59) ,
RI&=-a
d
m2sPa/kg (m2htorr/g), (5-65)
ahol D a réteg anyagának diffúziós tényezoje, m2/s
(m2fh); .dp a vízgoz parciális nyomáskülönbsége, több réteg esetén :
Pa (kp/m2); R a vízgoz gázállandó ja, JjkgK
(kpmjkgK); T a vízgoz homérséklete, K; d réteg-
vastagság, m.
128 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPÜLETEK
A levegó'bol a határolószerkezetre, ill. arról a leve-
gobe jutó vízgoz {l gozátadási tényezoje olyan nagy
érték, hogya gyakorlatban a felületi gozátadást
nem számítjuk, csak ahatárolószerkezet diffúzióját.
5.5.2. Páralecsapódás
ahatárolószerkezetek felületén
Ha a felület homérséklete a környezo levego har-
matponti homérséklete alá süllyed, a levego a felü:
let közelében telitetté válik, és a kiváló nedvesség a
felületen lecsapódik. A falszerkezetben levo hohi-
dak a felületi páralecsapódás szempontjából veszé-
lyesek.
A lecsapódó pára mennyisége:
1hv=g={l'(P-Ptel) kgjm2s (kgJm2h), (5-67)
ahol fl' a gozátadási tényezo, kgjm2s Pa (kgjm2h torr) ;
P a levegó'ben levo vízgoz parciális nyomása, Pa
(tou); Ptel a felület homérsékletéhez tartozó teli-
tési goznyomás, Pa (tou). Cammerer a felületen le-
csapódó mennyiséget kísérleti úton határozta meg.
A lecsapódó vízgoz mennyiségét a falhomérséklet és
a relatív nedvességtartalom függvényében adja meg
[7]. Mérési eredményei alapján a gozátadási té-
nyezo: {l'=0,031 . 10-6 ••• 0,042. 10-6 kgjm2sPa
(=0,015 ... 0,020 kg/m2htou).
A vakolt felületek bizonyos ideig a harmatponti
homérséklet alatti állapotot át tudják hidalni, azaz
bizonyos mennyiségu nedvességet képesek elnyelni,
majd a levego nedvességtartalmának csökkenése-
kor visszajuttatni a levegobe. Az elnyelés foleg elein-
te intenzív, a száradás viszont 2 ... 3-szor lassúbb fo-
lyamat.
5.5.3. Páralecsapódás
a szerkezet belsejében
A határolószerkezet belsejében a vízgoz parciális
nyomása a nagyobb nyomású oldaltól a kisebb nyo-
más~ig fokozatosan csökken. Ez általában a belso
tértol kifelé irányuló csökkenés.
Ha a szerkezet valamelyik rétegében a vízgoz par-
ciális nyomása az adott homérséklethez tartozó te-
litési nyomást eléri, páralecsapódás következik be,
amely a határoló szerkezetben nagy károkat okoz-
hat. Ha a lecsapódó pára megfagy, a falszerkezet
még erosebb károkat szenvedhet, a lapos tetok ra-
gasztottvízzáró rétege pedig felhólyagozhat. A nyá-
ri meleg hatására viszont a bezárt vízrészecskék el-
gozölögnek és a szigeteloréteget felszakítják.
A páradiffúziós jelenségek csak igen lassan ját-
HOTECHNIKAI JELLEMZOI
szódnak le, ezért a károk látható formában esetleg
csak évek múlva mutatkoznak. A hazai klímaviszo-
nyok mellett azonban viszonylag egyszeru eszkö-
zökkel megelozhetok e káros következmények.
Az építoiparban felhasznált anyagok a páradiffú-
zió jelenségével szemben igen eltéro módon visel-
kednek. A páradiffúziós tényezo az anyag tulajdon-
ságaitóI, ill. konzisztenciájától függoen ellenkezo
módon változik, mint a hovezetési tényezo. A pára-
diffúziós tényezo az anyag pórusosságán és tömegén
kívül homérsékletétol és nedvességtartalmátóI is
függ. A nedvesebb és melegebb anyag jobb pára-
átereszto, mint a hidegebb és szárazabb. A laza, kis
tömegu építoanyagok páradiffúziós tényezoje na-
gyobb, a tömör, nagyobb tömegu anyagoké kisebb.
Néhány gyakoribb építoanyag páradiffúziós ténye-
zojét -'- Barcs nyomán - az 5-7. táblázat tartal-
mazza.
Az olyan több rétegu szerkezetek, ahol a külso ol-
dalon a belsohöz képest kis páradiffúziós tényezoju
anyagot használnak fel, a lecsapódás szempontjá-
ból veszélyesek. Ebben a tömör rétegben a pára-
nyomás erosen csökken, a homérséklet-változás és
az ehhez tartozó telitési nyomásesés viszont kicsi.
A páranyomás könnyen a telitési nyomás alá csök-
kenhet. A kétrétegu szerkezeteket ezért úgy kell ki-
alakítani, hogya kisebb tömegu, lazább anyagból
készült réteg kívülre kerüljön (5-13. ábra). Mivel
ezek a hoszigetelo anyagok az idojárás viszontagsá-
gaira érzékenyebbek, a gyakorlatban megtartják a
helytelen sorrendet, de a falszerkezetbe párazáró
réteget is beépítenek. A párazáró réteg belso oldalán
).1> )..2
91> ((2
t T p eSt> S2
x
5-13. ábra. Homérséklet és páranyomás vonala kétrétegú
falban
1, 2 réteg jelölése
 PÁRADIFFúZIÖ 129

a helyiséglevego, külso oldalán a külso levego pára-
nyomása érvényesül, a többi réteg tulajdonságaitói
függetlenül (5-14. ábra). A páradiffúzió jelensége
tehát nem következik be.
Párazóró réteg
t5k - esetén is okozhat károsodást. A felso víz-
szigetelo réteg - kívülrol befelé haladva - akkora
nyomásnövekedést okozhat, hogya pára parciális
nyomása eléri a telítési nyomást, és lecsapódás jön
létre.
fl1 <'12 Ha nem alkalmaznak a tetoszerkezet bels5 olda-
A1< ).2
lán párazáró réteget, gondoskodni kell a szerkezet
~f < ~t kiszell5ztetésérol, ami a vízszigetelés okozta nagy
parciális nyomáskülönbséget megszünteti. A ha-
gyományos laposteto-megoldásoknál salakszellozo-
ket építettek be, akorszeru tet5szerkezeteken külön-
féIe szellozocsatornákat és azokat összefogó gyujt5-
csatornákat alakítanak ki a szigetel&éteg atatt.

5.5.4. A méretezés alapelvei

Az épületszerkezetek helyes méretezésével a felü-

leti és a belso páralecsapó~ elkerulhet5. A felületi
páralecsapódás megakadályozása végett a hohida-
kat ellenorizni kell, hogya bels5 felület homérsék-
lete sehol se süllyedjen a környezo levego harmat-
ponti homérséklete alá. A falfelület elpiszkolódásá-
x
nak elkerülése céljából törekedni kell az egyenletes
5-14. ábra. Párazáró réteg elhelyezése kétrétegu falban felületi homérséklet -eloszlásra.
1, 2 réte; jelölése A nagy nedvességterhelésnek kitett helyiségek fa-
lait, foleg ha a terhelés ingadozik, nedvszívó vako-
Másik megoldás, hogya külso oldalon elhelyezett lattal kell ellátni, vagy olyan felületet kell kiképezni,
laza, hoszigetelo anyagot védoréteggel óvják az ido- amelyet a lecsapódó kondenzátum nem rongál.
járás hatásától. A belso páralecsapódást a falszerkezet megfelelo
Az építoiparban felhasználhatók olyan hoszige- kialakításával kell megakadályozni. Kétréteg{i szer-
telo anyagok is, amelyek egyben párazárók, mert
kezetben a laza hoszigetelo réteget kell kívülre he-
páradiffúziós tényezojük gyakorlatilag nulla (pl.
zárt pórusú muanyaghabok). A belolük készült ré-
teget a szerkezetek belso oldalán helyezik el. lyeZni. A helyes rétegsorrend a ~ hányados segítsé-
A párazáró réteget a felülettol számítva legfel- gével is eldöntheto. Helyes, ha
jebb olyan mélységben kell elhelyezni, ahol a h5mér-
séklet magasabb a belso levego harmatponti M-
mérSékleténél (1.az 5-14. ábrát). Ezt a feltételt fejezi (~)bel< (~Lü''
ki a ahol a bel index a bels5, kül a külso oldalra utal.
Három- és több rétegu szerkezetnél esetenként meg
kell rajzolni a szerkezetben a homérséklet vonalát,
d;§A [t~l-tbelharm
k(tbel- tküt) _1_]
(Xbel (5-<>8) az ehhez tartozó vízgoz telítési nyomás vonalát és
összefüggés, ahol d a párazáró réteg távolsága a fe- a diffundáló vízgoz parciális nyomás vonalát, és
lülettol, m; A annak a rétegnek a h5vezetési ténye- meg kell gyozodni arról, hogya szerkezet belsejé-
zoje, amelyben a párazáró réteg van, W/mK ben bekövetkezhet-e páralecsapódás. Ha a parciális
(kcal/mh°C); tbel a belso levego homérséklete, oC; nyomás vonala valahol a telítési nyomás vonalát
tbelharm a belso levego harmatponti homérséklete, metszi, ill. afelett helyezkedik el, akkor a rétegben
oC; k a falszerkezet hoátbocsátási tényezoje W/m2K bels5 lecsapódás következik be.
(kcal/m2h°C); tkül a külso levego homérséklete, oC; Mivel a páradiffúzió lassú folyamat, a külso lég-
IXbel a belso oldali hoátadási tényezo, W/m2K állapotot hosszabb téli idoszak átlagaként kell fel-
(kcal/m2hOC). venni. A mértékadó külso légállapot tkül= -2 oC
A párazáró réteg helyes elhelyezését az 5-14. ábra és 97kül=9()O,Io [37]. Ebbol kiinduIvá kell a megfelelo
szemlélteti. szerkezeteket kialakítani, igy várhatóan nem követ-
A páradiffúzió jelensége melegtetok - lapos te- kezik be káros mértéku páralecsapódás.

II Az épület&épészet kézikönyve
130 ÉPÜLETEK HOVESZTESÉGE. ÉPULETEK HOTECHNIKAI JELLEMZOI (.
5.6. IRODALOM

[1] Alberl J.: A hoszigetelés kézikönyve. Budapest, Muszaki [22] Macskdsy-Menyhdrt-Homonnayni: Központi futés.
Könyvkiad6,1962. (Egyetemi jegyzet.) Budapest, Tankönyvkiadó, 1964.
[2] Anderson. S. A.: Automatic refrigeration. Danfoss, [23] Macskdsy és mtsai: Központi futés 1. Budapest, Tan-
Nordborg, Mac Laren and Sons Ltd. 1959. könyvkiad6,1971.
[3] Barcs V.: Épületek súlycsökkentésének hatása a futo- [24] Menyhdrl J.: Melegvizfutések. (Egyetemi jegyzet.)
és hiitoberendezések méretezésére és üzemeltetésére. Budapest, Tankönyvkiadó, 1965.
Épftéstudományi Intézet jelentése. Budapest, 1965. [25] Menyhárt J.: Légtechnika. - Méretezési alapadatok.
[4] Barcs Vo: Épülethatárol6 szerkezetek hotechnikai mére- Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
tezése. Budapest, Mérnöki Továbbképzo Intézet, 1962. [26] Menyhárt J.: Klímaberendezések. Budapest, Muszaki
[5] Bo~oszlovszkij. VO N.: Stroiteinaja teplofizika. Moszkva, Könyvkiadó, 1967.-
Izdate1sztvo VISzsaja Skola, 1970. [27] Menyhárt J.: Szellozéstechnika. Budapest, Tankönyv-
[6] Bosnjakovic. Fr.: Technische Thermodynamik. Dresden kiadó, 1975.
und Leipzig, Verlag von Theodor Steinkopff, 1965. [28] Mihejev. M. A.: A hoátadás gyakorlati számitásának
[7] Cammerer. J. S.: Der Wiirme- und Kiilteschutz in der alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 1963.
Industrie. Berlin-Göttingen-Heidelberg,.Springer Ver- [29] Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi-
lag,I962. könyve. 7. kötet. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[8] DQ1I1Úu. J. H.: Lexikon der Kiiltetechnik. Berlin, [30] Raiss. W.: Rietschels Lehrbuch der Heiz- und Lüftungs-
Richter-Markewitz Verlag, 1950. technik. Berlin, Springer Verlag, 1964.
[9] Degtjarev. N. Vo: Kondicionyirovanyie vozduha. [31] Recknagel-Sprenger: "raschenbuch für Heizung- und
Moszkva, Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi Klímatechnik. München, R. Oldenbourg Verlag, 1974.
po SztroityeIsztvo i Architektura, 1953. [32] Rietschel-Raiss: Futés- és légtechnika. Budapest,
[10] Ecken. E. R. G.: Introduction to heat and mass transfer. Muszaki Könyvkiadó, 1964.
New York, McGraw-HiIl Book Company, Inc. 1963. [33] Sklover. A. M.: Tyeploperedacsa pri periodicseszkih
[11] Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1-11. köt. Buda- teplovih vozdejsztvij. Moszkva, Goszudarsztvennoje
pest, M6szaki Könyvkiad6, 1963. Energeticseszkoe Izdatyelsztvo, 1961.
[12] Eichler. F.: Bauphysikalisches Entwerfen. Berlin, VEB [34] Sklover. A. M.: Tyeplousztojcsivoszty zdanyii. Moszkva,
Verlag für Bauwesen, 1962. Goszudarsztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi·
[13] Eichler. F.: Wlirme und Wasserdampf im Hochbau. tyelsztvo i Architektura, 1952.
Berlin, VEB Verlag Technik, 1953. [35] Sorin. Sz. N.: Tyeploperedacsa. Moszkva, Goszudar-
[14] Eichler. F.: Épületfizikai tervezés. Budapest, Muszaki sztvennoje Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroityelsztvo
Könyvkiad6,1975. i Architektura, 1952.
[15] Fekele--Menyhdrt: A légtechnika elmélet alapjai. [36] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. New York,
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975. American Society of Heating Refrigerating and Air
[16] Fokin. K. F.: Épületszerkezetek hotechnikája. Budapest, Conditioning Engineers, Inc. 1960.
M6szaki Könyvkiadó, 1956. [37] Muszaki Eloírás épületek és épületszerkezetek ho-
[17] Gröber-Erk-Grigull: Die Grundsetze der Wiirmeüber- technikai méretezésére. ME 30--65. Budapest, Építés-
tragung. Berlin-Göttingen-Heidelberg, Springer ügyi Tájékoztatási Központ, 1965.
Verlag, 1961. [38] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére. ME
[18] Homonnay Gy.-ni: Távfutések. (Egyetemi jegyzet.) 8--67. Budapest, Épitésügyi Tájékoztatási Központ,
Budapest, Tankönyvkiad6, 1965. 1967.
[19] Járzay T.: M6szaki hotan. (Egyetemi jegyzet.) Buda- [39] Muszaki Eloirás futo-, szelIozteto- és klímaberendezések
pest, Tank&yvkiad6, 1962. tervezésére és méretezésére. 1. sz. modosltás. Hoszükség-
[20] Kamenyev. P. N.: Otoplenyie i ventiljacia. Moszkva, letszámftás. ME 8-53/1. mod.
Goszudarsztvenoe IzdatyeIsztvo Literaturi po Sztroi- [40] Muszaki Eloírás Légtechnikai berendezések tervezése.
tyeIsztvo i Architektura, 1959. Budapest, Épltésügyi Tájékoztatái;i Központ, 1972.
[21] Ukov. Á. Vo: Teorija teploprovodnoszti. Moszkva,
Izdatyeisztvo Viszsaja Skola, 1967.
 6. Futoberendezések szerkezetei, anyagai
Szerzo'K:DR. FEKETE IVÁN, HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR., DR. MENYHÁRT JÓZSEF,
SALLAl GYULA, DR. TÖMÖRY TIBOR
Lektorok: Dr. Erdosi btván, Majoros András, Mészáros Ferenc, Mosoni György, Oravecz Béla
6.1. Kazánok
A központi futésekhez használt kazánokat anya-
guk szerint csoportosítjuk:
- öntöttvas kazánok,
- acéllemez kazánok.
6.1.1. Öntöttvas kazánok
A központifutés-technika uralkodó kazántípusa
hosszú ideig az öntöttvas tagos kazán volt. Üreges
öntvényekbol - tagokból - szerelheto össze, min-
den egyes tagon fellelheto egy nagy kazán vala-
mennyi eleme: töltogarat, rostély, víztér, füstjára-
tok és füstcsatorna. Az üreges öntvényu testeket,
amelyek összeépítésével a felsorolt kazán-alkotó-
elemeket alkotják, felül és alul enyhén kúpos fura-
tokkallátják el. Ezeken át kötik össze kúpos köz-
hüvelyekkel a belso tereket, tehát mind a hidrauli-
kai, mind pedig az erotani kapcsolatot a közhüve-
lyek biztosítják. A hüvelyek elhelyezése a 6-1. áb-
rán, az összeszerelés az összehúzó szerszámmal a
6-2. ábrán látható.
A 6-3. ábra két félbol álló rostély tagot szemlél-
Hangángiff
Kijzhú've/!I
6-1. ábra. Közhüvelyek elhelyezése öntöttvas kazánokban
11*
tet. A jobb oldali a víztéren át készített metszet.
Látható a rostély vÍzhutése, a füstjárat, a felületet
és szilárdságot növelo bordák és hornyok. A bal ol-
dali metszetet a füstgáztéren át készítettük. Itt meg-
figyelhetok a rostélyelem futofelületei, füstcsator-
nája, a víztereket összeköto közhüvelyek furatai,
középen pedig a rostély. A kettos vonalak az önt-
vény síkjából kiemelkedo, megmunkált lérek.
A kazán muködése a következo (6-4. ábra): a tü-
zeloanyagot a garaton keresztül felülrol töltjük a
kazánba, ill. a h rostélyra. A füstgáz az e és Jfüst-
járatokon át (itt a rajz síkjával párhuzamosan),
majd a g füstcsatornán keresztül és a hátlapon el-
helyezett nyíláson és füstcsonkokon át a kéménybe
áramlik. A hamu a rostélyon keresztül a c térbe jut,
innen lehet eltávolítani. A primer levego a h rosté-
lyon át jut az izzó kokszrétegen keresztül az e és J
füstjáratokba, míg az i csatornán át szekunder le-
vegot lehet bevezetni, ha gyengébb minoségu dara-
bos szenet kell eltüzelni.
Az öntöttvas tagos kazánok elonyei a követke-
zok:
- kazántagok tömeggyártásra alkalmasak, elo-
állításuk olcsó;
- a kazánok javítása egyszeru, mert csak a hibás
tagot kell kicserélni;
- a futofelület a tagok számával nagy határok
között és kis lépcsokben változtatható, helyigényük
mind alapterület, mind magasság tekintetében
csekély;
- nincs szükség befalazá.sra ;
- huzatigényük csekély;
- kezelésük egyszeru;
- a tüzeloanyag elégetése megfelelo hatásfokú;
- a kazánanyag korrózióálló ;
- a tagok könnyen szállíthatók;
- a kazán szerkezeti magassága kicsi.
Magyarországon az öntöttvas kazánokat a Buda-
pesti Vegyipari Gépgyár gyártja, és a gyár régi ne-
vérol (Magyar Radiátorgyár Budapest) MARABU
néven ismertek. Az 1960-as, 70-es években kifej-
132 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

iA
r A-8 mefszef

Háfsó fag

6-2. ábra. Öntöttvas kazánok összeszerelése
lesztették az olaj- és gáztüzelésu, KOMFORT el-
nevezésu "kazánokat. Ismertetünk néhány külföldön
elterjedt és hazánkban gyakran hasmált kazántí-
pust is.
6.1.1.1. A MARABU kazáncsalád
Koksztüzelésu kazánok. Felso égé.su kazánok.
A kazánt akkor nevezzük felso égésunek, ha a füst-
gáznak és levegonek a kazánban levo kokszmennyi-
ségen, koksztömbön teljes egészében át kell ha-
ladnia a kéményen való eltávozásig.
1
L
,
!
Felso égésu a MARABU 1., II., IlL kazán.
Az elobbi kettot szobakazánnak is nevezik. Etázs-
futések hotermelojeként alkalmazzák, kizárólag me-
legvíz-üzemre. Egy közbenso tagot a 6-5. ábra szem-
léltet.
A kazán kialakítása egyszeru, az öntöttvas keret-
hez rostély és füstterelo csatlakozik. Tüzeléskor a
teljes belso teret megtöltik koksszal, az egész tüzelo-
f

tie elf

3 5 I

6-3. ábra. Öntöttvas rostély tag 6-4. ábra. Öntöttvas kazán muködése
1 közhüve!y; 2 rostély vízhutése; 3 füstjárat; 4 rostély; 5 közhüvely ___ levCllo; _._._ füstgáz

réteg izzásba jön, és hosszú ideig beavatkozás nél-
kül üzemelhet.
MARABU J. Már hosszabb ideje nem gyártják,
legfeljebb hiányok pótlására.
MARABU lJ. Futofelülete 3... 6,5 m2• Teljesít-
ménye kb. 35000-75000 W (30000...65000
kcal/h) közötti, jó minoségu koksz eltüzelése esetén.
Érzékeny a koksz minoségére és osztályozására.
A MARABU IJJ. kazánt ma már nem gyártják,
a muködésben levo elemek jellegzetessége, hogy al-
kalmasak víz- és gozüzemre is. (A vizkazán jele
m. v., a gozkazán jele IJI. g.)
A viz-, ill. gozüzemu kazán között mindössze
annyi a szerkezeti eltérés, hogy 'gozkazánként alkal-
mazva a kazán fölé kisebb fekvo, hengeres tartályt
szerelnek, amely összeköttetésben van a kazán viz-
terével, és az igy kialakult közös teret a tartály kö-
zepéig töltik fel vizzeI az üzem beinditása elott.
Erre azért van szükség, mert a kazánnak olyan ki-
csi a viztere, hogy eros tüzelés esetén egyrészt na-
gyon gyors volna a viz elpárolgása, ami a viznivó
hirtelen csökkenéséhez vezetne, másrészt a fejlodo
goz felvételére sem lenne megfelelo térfogata.
Alsó égésu kokszkazánok. A kazán akkor alsó
égésu, ha a levego, ill. a füstgáz a kazánban levo
összeskokszmennyiségnek csak egy részén halad ke-
resztül, és úgy távozik el a kazánból. A koksz egy
részetehát hideg állapotban van a kazánban.
iisszeköf!f kellos KÚP
rtJzlér
Rostély
iJ'sszeköf!f kettos kúp
6-5. ábra. Felso égésú kokszkazán metszete (MARABU
KAZÁNOK 133
6-6. ábra. Alsó égésú kokszkazán metszete
Az alsó égésu kokszkazánok szerkezeti kialakitá-
sa nagyjából megegyezo. Közös jellemzojük, hogy
két szimmetrikus féltagból kell minden rostélyele-
met kiképezni, egymás mellé helyezve oket. Mind-
két félben két-két közhüvely számára van hely, te-
hát az egész kazán négy közhüvelysorral van ösz-
szekötve. A kazán két felének egymástól független
a viztere, s igy azért, hogy közös viztér alakuljon ki,
öntött nadrágidomokkal kötjük össze a két viz-
teret. A közhüvelysorok végéhez csatlakozik a ka-
zán elo- vagy hátlapján két nadrágidom, az egyik a
két felso, a másik pedig a két alsó közhüvelysort
köti össze. Alsó égésu kazán-tagpár nézete a 6-6.
ábrán, összeállított kazán a 6-7. ábrán látható.
A kazán üzemére jellemzo, hogy a töltoaknában
levo koksz nem izzik át, csak felmelegszik, mert a
füstgázok a tuztér két oldala felett kezd&to füst-
járatokon keresztül távoznak. Igy az alsó égésii ka-
zánok kontakt (az izzó koksszal közvetlenül érint-
kezo) felülete kisebb, mint a felso égésueké, viszont
nagyobb a füstgázokkal érintkezo felület, és igy job-
ban hasznositják a füstgázok entalpiáját.
Az alsó égésu kazánok csoportjába soroljuk a
MARABU V. és VII. kazánokat, amelyek egymás-
tól csak nagyságukban különböznek. MindkettlS al-
kalmazható viz- és glSzuzemre (jele V. v., VII. V.,
ill. V. g. és VII. g.). Mivel a VII. jelu kazánt ma is
gyártják és gyakran alkalmazzák, példaképpen en-
nek a kazánnak néhány jellemzo adatát ismertetjük
a 6-1. táblázatban.
MARABU IX. Ez a legnagyobb öntöttvas tagos
kazán. Úgy módositották a VII. kazánhoz képest,
hogy a kazánban bamaszenet is el lehet tüzelni.
J., II.) A rostély mellett szekunderlevego-járatot alakitot-
134 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

561
6-7. ábra. Alsó égésu kokszkazán nézete ~

1 nadri&idomö 2 bátta&ö 3 vfzszintmutató csatlakozása gözkazánon; 4 füstgázcsappantyú mozgatókarjaö 5 füstcsatorna;

7~ta& 6 közbens6 tagok; f
1.

tak ki, tehát a tuztérben keletkew, még égheto gá- mélységében végigvonuló b csatornán át jut be a
zok is kapnak friss levegot. Ennek ellenére, csak tuztérbe. Mivel ez a járat a kazán tuzterével érint-
jó minoségu darabos barnaszénhez alkalmazták kezik, a másodlagos levego megfelel6en felmeleg-
szükségmegoldásként (6-4. ábra). Adatait a 6-1. szik, s igy a tuztér homérsékletét érezhetoen nem
táblázat tartalmazza .. csökkenti. A szekunder levegot ott vezetjük be, ahol
BamaszéD..tüzelés6 kazánok. A kokszkészletek a kigázositás kezdetét veszi, s igy a gázok elégése
apadása miatt sor került barnaszén-tüzelésu kazán- már keletkezésük pillanatában kezd6dik.
tipus kialakítására.
MARABU COTfAGE UNIVERSAL IV.-VIII.
kazánok. A tatai és dorogi szénmedence jó minosé-
gu, kb. 20 ()()() kl/kg (5000 kcal/kg) fut6értéku,
10... 15% víz- és hamutartalmú, 5.. .40 mm szem-
nagyságú szeneinek eltüzeIésére alkalmas kazánok.
Egy kazántagjukat a 6-8. ábra szemlélteti. A kazán
muködése a követkem: a tüzeloanyagot a d jelu
garaton keresztül, felülrol töltjük a kazánba. Az f
kétállású tolattyún keresztül jut be a g nyiIáson át
az e rostélyra. A felszabaduló gázok az a térben ég-
nek el, s a füstgáz innen jut a h füstjáratokba, majd
a c füstcsatomán és a hátlapokhoz csatlakozó füst-
csonkokon keresztül a kéménybe. A hamu a rosté-
j
lyon keresztül a térbe kerül, innét lehet eltávoli-
tam. Ugyaninnen jut az elsodleges levego a rosté-
lyon elhelyezkedo szénréteghez.
A kazán szerkesztése során a következo szempon-
tokat kellett szem el6tt tartani: A tüzel6anyagb61
felszabaduló gázok eIégetésére megfelel6 nagyságú
teret kellett kialakitani (a 6-8. ábrán a). Az elége-
téshez szükséges másodlagos leveg6t megfelel6 he- 6-8. ábra. Alsó égésú bamaszén-tüZelésu kazán metsze~
lyen és mennyiségben, felme1egitve kellett a kazán- (MARABU IV., VIlI.)
térbe bevezetni. A szekunder levego a kazán teljes 1 füstjárat; 2 t6ztú; 3 primer ieftI6
 KAZÁNOK 135

1080 -- ------
------ --- ----
-----,---- Gozüzem
Tüzelo-
6-1. táblázat. MARABU kazáncsalád

-\--
1388
1670 szén 1540 70.•
XI.
35211
352
4055
~I~ 8'154
I~
VIzüzem
65VIzüzem
814
1316
2265
460
680
592
251,0
63,9
75,2
118,0
407,5
~ 218,0
34,8
2012
1900
70...
984200
372 Koksz
22
Szén
176
189
320
9I204,0
Gozüzem
I101,0
46,4
288
721
175
1043,6 216
75
31200
892
371,0
178,5
214,0
felü1:t,
64
410
1012
1670
1520
542
44
1060
220
75256
70és
630
162
383
111
40236
mek
06310
581,4
szá-
1841214,0,
... 5040
I 3150
7523
3150
I 38~6
500
1024 10-' 40
VIzüzem
mény·
100,8
1900
12,6 I
1744
8 ' 1060
15401060
~18
~8S6
88,2
.--'
-1024 44
I 1670
súly,
70...Hatásfok,
75
Széles-I Hosz- I Magas-
Viztér,
1
%

28()
407,5 16310 325,0
I I F6t6-1
I Üzemmód
I S040
Ele-I11540
27 Kazánteljeslt-
I 16
I Kazán I Geometriai méretek mm I

Biztositani kellett, hogy a kazánban megfelelo
mennyiségu tüzelQanyagot lehessen tárolni, s ~ogy
e tüzeloanyag .folyamatosan jusson. a rostélyra a
szükséges x:~tegvastagságban; ..erre való· a d.szén-
garat, amelyet t:nindkét ol<ialán vÍzzelhut9tt felüle-
tek határolnak (a szekunderlevego-csatorna falát
kivéve), s igy esetleg visszagyulladáskor a kazán
nem ég ki és nem reped'meg.A széIiaz enyhén lej-
tosen elhelyezett e rost~lyra az elégés arányában
csúszik. A széngaratban elhelyezett széntolattyú f tot, .amely a;szabályozó tolóníd fogazása révén a
feladata, hogy, begyújtás elott, salakolás és üzem-
szünetek idején a szén útját a tuztér felé elzárja, ill.
begyújtás után a szén útját szabaddá tegye. A to-
lattyút az elotagon elpelyezett fogantyús mozgató
fogas rúddal állitjrik .. ' tükrösen szimmetrikusak. A jobboson. clölnézetben
A rostélyra jutó .szénmennyiséget tehát nem a to-
lattyú, hanem a kazán huzatának, s igy teljesitmé-
nyének változtatása S2abályozza. Minél nagyobb a
huzat, annál több levego jut a kazántérbe, s igy an-
nál több szén ég el~amelynek helyébe a garaton ke-
resztül új szénmennyiség csúszik. A réteg vastagsá-
gát a szekunderlevego-bevezeto járat g határoló ol-
dalai szabályozzák.,
Gondoskodni kellett arról, hogy a keletkezo füst-
gázok hojét ah füstjáratok megfelelo kialakításá-
val, azaz minél nagyobb érintkezo felülettel a leg-
nagyobb mértékig ki lehessen használni. EgyszeJii.,.
'síteni kellett a kazán S7,erk~zetét.Ezt azáltal érték
el,hogy az összes szerkezeti részeke.t egy elemen ala-
kitották ki, s igy a kazánt két- közhüvelysor útján
lehet összehúzni.
A 6-9. ábrán viz- és gozuzemre is bemutatott ka-
zán.ezeket a feladatokat jól megoldotta; .
.Azelölnézc;tben i-vel jelöltük a szekunderlevegc5-
csatorna szabályozótolókáját, kova! a széntolattyú
fogasszegmenssei ellátott fogantyúját, az oldalné-
zeten m-melafüstcsappantyú beállításAra, azaz a
huzat szabályozására beépített szögemel<Ssrudaza-
kiyánthelyzetben rögzítbeto.
, Akazánolll vizüzemre és. g6züzcDU"eegyaránt al-
~rmtZhatók., Ezerikivjil mindkét tipust ,,,jobbos",
ill.t "balos" Jdvitelben is gyártják. Ezek egymásra
jobbfelol van aszénakna ésbal oldalon a füstjárat,
mig a,balosonforditva. Ennek ~gitségéve1 00. iker-
kazánokat lebet elc5állitani, amikor is egy jobbos és
egy balos kazánt tesznek egymás mellé. Ezek egyéb-
ként.egymástól teljese» függetlenek, deigy valósit-
ható meg legjobban, hogy. aránylag .kis alapterüle-
ten nagy kazánegységet lehessen elhelyezni. A 6-1;
táblázat en~ a kazánnak a jellemz6itis tartal-
mazza." ,
Ac Mt\RABUVIII S. A szénminoség romlás8 ese-
tére, gyengébb IPinoségu ésnagy, portartalmú~
nek.elégeté.séreaz elso lépésben az Meu VIlI. ka-
zántipust, igyekeztek ,kis módosítással áta~itani.
ltyenszenekbol. többet kellelégetnil@nós J16..
136 FUTOBERENDEZÉSEK
./ft
'r ~-
o m
~.
B
k
~.UE3
aj
6-9. ábra. Alsó égésu barnaszén-tüzelésu
aj vizüzem; hj gözüzem
mennyiség termeléséhez, tehát elsosorban a rostély-
felületet és a tuzteret növelték oldalirányban a füst-
járatok terhére. A rostélyon elhelyezkedo tüzelo-
anyag-réteg vastagságát a szekunder levego beveze-
tocsonkjának megrövidítésévei növelték, ugyanis
ennek a csonknak a rostély fölé nyúlása határozza
meg a rétegvastagságot. Így alakították ki a VIlI S.
kazánt.
Ez a típus sem váltotta be azonban a hozzáfuzött
reményeket. Különösen azért nem, mert a rostélyon
elhelyezkedo vastag tüzeloanyag-réteg nagy ellen-
állást jelent a füstgázoknak, ill. a levegonek, s így
legalább 27 ... 30 m magas kéményre vagy a levego
mesterséges aláfúvására, ill. a füstgázok e1szívására
van szükség. A kazántípust csak átmenetileg alkal-
mazták.
FA XI. és XII. kazánok. A gyenge minoségu,
8000... 14000 kJ/kg (2000..•3500 kcaljkg) fiitoérté-
ku és nagy (25 .. .50%) portartalmú szenek elégetésé-
re fejlesztették ki a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár
FA XI. és FA XII. jelu félautomatikus kazánjait.
A kazánokat ma már nem gyártják. A nagy portar-
talom miatt igen súlyos probléma volta levego egyen-
letes elosztása. A feladatot úgy oldották meg, hogy
olyan nagy ellenállású, tehát igen kis rostélyhézagú
rostélyt alkalmaztak, amelynek ellenállása jóval na-
gyobb volt, mint a szénrétegé. Ezzel a rostélykikép-
zéssel egyenlotlen szemcseeloszlás mellett, nagyobb
(egészen 75%-ig) portartalom esetén is a teljes ros-
télyfelületen egyenletes égést valósítottak meg.
Egészen gyenge minoségu szenek eltüzelésére al-
kalmazták az ún. elotét-tüzelést, ahol a szenet az
öntöttvas kazán elé épített térben égették el, és a
forró füstgázokat vezették át a kazánon.
Olaj- és gáztüzelésu kazánok. Az energiahordozó-
struktúra átalakulásával, a szénhidrogén-tüzelés
eloretörésévei szükségessé vált olaj- és gáztüzeIésii
SZERKEZETEI, ANYAGAI
Kó'zbensr! elem
(O f
I o
rs
Háflag
O IQE]
hj
ka~n nézete (MARABU IV., VIlI.)
öntöttvas kazánok kialakítása. Az energiahordozó-
struktúra átalakulásának két dönto oka volt: egy-
felol a gáz- és nyersolajtermelés növekedett, újabb
és újabb lelohelyek feltárásával a gáz és olaj kiter-
melése kisebb költségekkel jár, mint a széné, és
amellett csovezetéken szállíthatók. Másfelol az
olaj- és gáztüzelés lényegesen jobban megfelel a
környezetvédelem, az urbanizáció, az infrastruktúra
fejlodésének és követelményeinek.
Kezdetben olaj- és gáztüzelésre a MARABU IX.
jelfi kazánt alakították áto Az átalakítás lényege,
hogy a közbenso rostély tagok vízzel hfitött rostély-
részét elhagyták, s ezáltal a kazán alapjáig lenyúló,
tágasabb tfiztér keletkezett, amelyben az olajláng-
hoz szükséges égokamra kialakítható. A rostély ta-
goknak a töltoakna alsó szélét határoló, eredetileg
sarkosan végzodo élét enyhén lekerekítették, ily
módon megsziint az anyaghalmozódás és a vele kap-
csolatos feszültséggyujto hely. Ez a kazántag bels6
tisztítását is megkönnyíti ezen a kritikus helyen.
A kazántagok tfiztér feloli oldalán vízszint magas-
ságban kialakított felöntések lehetové teszik a ka-
zán teljes hosszában a tuztér lefedését, hogya' ka-
zántagok goztéri része a közvetlen IángsugárzástóI
védve legyen. A tüzeloajtó helyett az olajégo beve-
zetésére, fényelcktromos lángor elhelyezésére és a
harmadleveg6 szabályozására alkalmas, az égo-
kamra felé samott idomkovel védett öntöttvas záró-
lapot alkalmaztak. A kazán tüzterét samottozott
égokamrávallátták el (6-10. ábra). Az olajtüzelésu
üzcmszempontjából az égokamra helyes kialakítása
különöscn fontos. A jó égokamrával szemben tá·
masztott követelmények:
- a tökéletes lángkiégés megvalósítása;
- az égéstermékek terelése, ill. egyenletes elosz-
tása a kazán hosszában;
 KAZÁNOK
1 keresztül lép ki az égokamrából a kazán tuzterébe
2 kialakítással, másrészt pedig azzal védenek, hogy
--)
4 télyt lezárják, az öntöttvas kazántagokat az égés-
6-10. ábra. Olajtüzelésu kazán metszete (MO-IX)
1 felso közhüvely; 2 samottboltozat; 3 égokamra; 4 alsó közhüvely
- a kazán védelme szúrólángtói, helyi túlhevü-
léstol.
Az égokamra kivitelezése a kazán metszeti rajzán
látható. Tuzálló anyagként samott idomköveket
használtak fel. Ehhez a megoldáshoz tulajdonkép-
peni fa1azómunka nem szükséges, az égokamra a
formatéglákból szárazon összerakható. A kamra
oldalfalai a kazántagokhoz támasztott lapok. Az ily
módon kialakított teknot a kazán tagok elmaradó
rostélyrészei helyére helyezett, két félbol egymásnak
támasztott, íveit boltozatidomok fedik le. Az égo-
tekno hátsó végét a kazán végeleméhez illeszkedo,
sík felületu ütközolap, elejét pedig a már említett
idom határolja. Az égokamra alját a harmadlevego
bevezetésére kialakított üreges fenéklapok képezik.
A tökéletes lángkiégéshez megfelelo homérséklet
(égokamra-terhelés és az izzásban levo kamrafalak
visszasugárzása), elegendo mennyiségu égési levego
és jó keveredés szükséges. Égési harmadlevego be-
vezetésére az üreges fenéklapokból kialakított csa-
tornán keresztül van lehetoség. A szorosan össze-
toJt fenéklapok közé a láng hátsó harmadánál hé-
zagolt lapok. illeszthetok. A harmadlevego az ily
módon kialakított réseken keresztül irányítva lép
be alulról az égokamrába, és lehetové teszi a láng
maradéktalan kiégését.
Az égéstermékek egyenletes elosztása a boltozat-
téglák elhelyezésévei szabályozható. A. leghátsó
boltozattégla az égokamra fenekét képezo samott-
falhozilleszkedik. Hátulról elore haladva - a kazán
hossza szerint - 2.. .4 boltozattéglát helyeznek el
oly módon, hogya lefedés kb. a kazán közepéig ér.
A boltozattéglák egymáshoz hézagoltan illeszked-
nek. Az égéstermékek egy része tehát a hézagokon
137
és füstjárataiba, nagyobbik részét pedig a boltozat
eloretereli, és azok az égokamra me11sonyitott ré-
szén távozva oszlanak el a füstjáratokban.
Szúróláng és helyi túlhevülés szempontjából az
Mo-IX. kazán legkényesebb része a töltoakna alsó
széle, amelyet egyrészt a kedvezobb (lekerekített)
az égokamra boltozatának réselése ezen a helyen
hiányzik, tehát közvetlen szúróláng ezt a részt nem
érheti.
Kísérleteztek a MARABU IX. kazán gáztüze-
lésre való átalakításával is. Ebben a megoldásban a
kazán öntöttvas kezeloajtaját zárólemezzel helyet-
tesítik, amelyen keresztül a gázvezeték beszerel-
heto. A szükségtelenné vált széngaratot és a ros-
térben védoburkolattal látják el. Ezenfelül meg kell
oldani az égéshez szükséges levego adagolását is.
A széngaratot és rostélyt rendszerint samottha-
barccsal zárják el, amely megszilárdulása után a
gázt nem engedi áto A tuztér, égotér öntöttvas felü-
leteit rendszerint szintén samott-tégla, ill. -habarcs
bevonattaHátják el. A bevonat vastagsága 2... 6 cm
között változhat. A samottbélés feladata, hogy az
öntöttvas felületet a szúrólángtói megvédje. Sa-
mottbéléssel ellátott, gáztüzelésre átalakított kazán
elvi elrendezése látható a 6-ll. ábrán.
Méretezéskor ügyelni kell arra, hogyafutofelület
a tényleges maximális teljesítménynek feleljen meg,
mert a kazánt túlterhelni nem lehet. Célszeru éppen
emiatt a futofelületet biztonsággal (10... 15% pót-
lékkal) megválasztani. Egyébként általánosságban
a MARABU IX. adatai a mérvadóak (elnevezés:
MG-IX.).
Hól/op és
homlokfa/
samoftozoft
bevonoffol
Somoftbélés
6-11. ábra. Gáztüzelésu kazán metszete (MG-IX)
138 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

Ma már ezeket a kazánokat inkább csak a hiá-
nyok és hibás tagok pótlására gyártják. Kialakult
az új, korszerubb KOMFORT kazáncsalád.
6.1.1.2. A KOMFORT kazáncsalád
egy egységet alkotnak. A pontos iIleszkedést, vala-
mint a vízterek összekötését az eddigiekkel azono-
san kúpos közhüvelyek biztosítják. Az öntött elemek
szerkezeti tagoltsága képezi a kazántest tuztéroldali
és víztéroldali részeit. A kazántest hossztengelyének

Az olaj- és gáz hohordozó elterjedésével egyre

inkább szükségessé vált kifejezetten szénhidrogén-
tüzelésre alkalmas öntöttvas kazán kialakítása, hi-
szen az MO-IX. és MG-IX. típusok az átalakítás
'@2
aj
számos hátrányát viselik. Így került sor a Budapesti
Vegyipari Gépgyárban a KOMFORT kazáncsalád
kifejlesztésére. A család tagjai meleg víz és kis-
nyomású goz eloállitására alkalmasak, olaj-, ill. gáz-
tüzeléssel. A kazán egyik tagjának metszete a 6-12.
ábrán látható. Változatlanul megvan az öntöttvas
gyártmány minden eddig felsorolt eIQfiy~: hosszú
élettartam, igénytelen és biztos üzem, minimális <

b)
karbantartás, szükség esetén tagonkénti szállítás
lehetosége és' a tagonkénti szerelhetoség is.
Teljesen újszeru a bzántagok konstrukciós ki-
alakítása, amely messzemenoen figyelembe veszi a
szénhidrogén-tüzelés követelményeit. Nincsenek sar-
kok, törések, és így nincs kiindulási pont a repedés-
hez. Megvalósul benne a futofelületek egyenletes
hoterhelése, a tökéletes lángkiégés, a gaidaságos
és megbízható üzém, teljesen elkerülheto a szúró-
láng keletkezésének lehetosége.
Teljesen hasonlóan a MARABU kazánokhoz, a ej
kazántestet öntött tagokból, elemekbol szerelik ösz- ~12. ábra. Olaj-ésgáztüzelésú kazán metszete (KOMFORT)
sze. Ezek a köztagok, valamint homloktag és vég- a) vlzszintes metszet; b) metszet a füstjlÍraton at; e) metszet a vlztéren '1;
tag. Az elemeket vonócsavarok kötik össze, és így 1 a fústll'z útja; 2 viztér

Kazánok közölt Kazánhossz a

min. 600 tagszám függvénye
165
~150
(jeo

aj hj
&.13. ábra. Olajtüzelésu vízkazán méretei (KOMFQRT?
a) h'tuJnézet; b) oJdaJné7.et; e) elölnézet. 1 olajvezeték; '2 eJzarÓC8ap;3 hore 'iár6dó'szelep; 4 höfokszabályozó helye; 5 töltö-ürltö csap helye;
6 hajlékony olajtöml6; 7 olajtaftályból
 KAZÁNOK 139

vonalában húzódik a hengeres, esetleg egyes típu-
sokon ovális tuztér. A tuzteret az elemeken belül
kialakított víztér védi. Samottbélés a tuztérben ál-
talában nincs, ill. egyes típusokon kizárólag a tu~-
teret lezáró elso és hátsó zárófedelekben van. Az
öntvényekbol elemenként konvektív füstjáratok in-
dulnak ki. Minden füstjáratban 2 db tisztítófedél
van, amelyeket kengyelek szoritanak a kazánele-
mekhez, és tömör zárásukat azbesztlemez alátét
biztosítja. A füstjáratok közös füstcsatornába csat-
lakoznak. A csatornát ugyancsak az elemekbol ala-
kítják ki. Elöl csavarkötéssel oldható tisztítófedél
zárja, hátsó végzodése pedig a füstelvezeto csonk
felerosítésére alkalmas. A tisztítófedél lebontásával
a füstcsatorna szabaddá válik, és az idonként össze-
gyult pernye itt távolítható el.
A goztermelo típusokban a hengeres alakú goz-
gyujto dob acéllemezbol készül, sík fenékkel lezár-

Kazán ellftt Kozún mögött

min. 1800 Kazánhossz a min. 650
tagszám függvénye rt

bJ ej
6-14. ábra. Gáztüzelésu vizkazán méretei (KOMFORT)
a) hátulnézct; bJ oldalnézet; ej elölnézet. 1 zárókamrás szelep; 2 sázhiány-biztosltó; .1 manométer; -4 sáznyomás-szabályozó; 5 szúr6

Kazanokközött Kazón ellJft . I

min. 700 min. 1800 Kozanhossz a 190 Gózcsonk
--=-=--
-600 tagszóm függvénye ! 6 880

-725

••

b) ej
6-15. ábra. Olajtüzelésu gózkazán méretei (KOMFORT)
a) bátulnézet; b) oldalnézet; ej elölnézet. 1 höre záró szelep; 2olajvuet6k; .1elzárócsap; -4 oI8,jc:satIakoás; 5 tölt6-ürító csap helye;6l1oxibltia tÖmI6
140 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

va, behegesztett karimás csonkokkal. A dob a hom- Foleg tetotéri elhelyezésben egyre gyakrabban al-
lok- és a végelem kialakított bakokra van elhe- kalmazzák az NSZK-ban gyártott MULTITEMP
lyezve. kazánokat. A MUL TITEM P gázkazán öntöttvas
A kazándobból nyúlik ki a felszállóvezeték két tagokból állítható össze. Egy-egy tag vízszintes el-
csonkja és az ejtocso. A kazán vízszintmutatóját a rendezésu, bordázott csövekbol áll, amelyek osztó-,
dobfenékbol vezetik ki, ugyancsak itt helyezik el a ill. gyujtokamrába csatlakoznak. Több tag egymás-
feszmérot és a nyomásszabályozókat. A vízszint- ra helyezése, összeszerelése után mindegyik tagban
szabályozó két csonkja a dobból nyúlik ki. A kazán- az elozohöz képest ellentétes irányú vízáramlás jön
dob belso kialakításához tartozik a perforált goz- létre, hasonlóan a több elembol összeszerelt ellen-
elvezeto cso a folyadékcseppek leválasztására, vala-
mint a sík fenekeket egymáshoz merevíto támrúd.
A kazánt összeszerelt állapotban három jelleg-
zetes formában mutatjuk be: vízkazán olajo, ill.
gáztüzeléssel és gozkazán olajtüzeléssel (6-13.,
6-14., 6-15. ábra).
A 6-2. táblázat a KOMFORT 1., II., Ill. víz-
kazánok és a KOMFORT II., Ill. gozkazánok ada-
tait sorolja fel olajo, földgáz- és városigáz-tüzelés
esetében.

6.1.].3. Külföldi kazántípusok

O
WI O:U
••• Ji! O
III

A lengyel ECA kazán, ill. az NDK-ból importált

NATIONAL-IDEAL kazán felépítése teljesen ha-
sonló a MARABU IX. kazánéhoz. Mivel hazánk-
ban is elterjedten használják oket, adataikat a 6-3. 6-16. ábra. Gáztüzelésu, táskás öntöttvas kazán kereszt-
táblázatban foglaltuk össze. metszete, a füstgáz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM)

6-2. táblázat. KOMFORT kazáncsaJád

v0-20
%
630
---
----
890
vio-l
1150
mín.
320
1670 780
500
3250
710
310
1950
1380
2790
460
430
875
540
1670
3070
1480
2350
3550
240
280
1850
300
260
1250
fok,
208,0
510
232,0
417,0
46,40
69,60
464,0
278,0
156,2
23,20
40 teljesítmény
Gázolaj
Hatás-
zeloolaj
2050
1680 400
200
140
60
v.
140
180
20
400
40 TH
Vízüzem
Gozüzem
1563
600
2130
2735
" 10-'
1060
1870
560
1060
1200
Földgáz
5/20
Tüzeloanyag
1265
1500
2075
"1 y, --------
su
180
360
1
loztér,
5/20
10/30
Gázolaj
TH
Széles-
--
tüzeloolaj
Gázolaj
lüzeloolaj
tüzeloolaj
tüzeloolaj
5/20v.v. TH
Víztér,
IMagaS- TM
890
Hosszú-
200
TH 240
140
5/20 880 1485 kp sél sá, sáa
Tipus I
I Ka7J\n-1 I
I Üzemmód I méretek,
Kamn-
Geometriai mm
 KAZÁNOK 141

lett ez is a jobb hatásfok elérését céloml. A kataló-

gus szerinti adatokat a 6-4. táblázatban foglaltuk
össze.
A 6-16. és 6-17. ábrán a gáz, ill. viz útját szem-
léltetjük.

6.1.Z. AcéDemez kazánok

Az acéllemez kazánok közül azokat a kisebb tel-

jesftményu egységeket ismertetjük, amelyek 1-1 la-
kás vagy kisebb központi ffités hoellátására vagy
kisebb technológiai gozigény kielégftésére alkal-
masak.
6-17. ábra. Gáztii.1.elésú, táskás öntöttvas kazán hossz- SZlIánI tüzelésií kazánok. ES-KA acéllemez me-
metszete, a viz útja (MUL TITEMP-HYDROTERM) legviz-kazánok. A lengyel gyártmányú kazán he-
gesztett acéllemezbol készül, egymás tükörképét al-
áramú készülékekhez. Ugyanakkor a szomszédos kotó két különálló félból. A két felet helyszínen is
tagokban az öntöttvas bordázott csövek közép- össze lehet csavarozni, de összeszerelve is szállítják.
vonala egy fél osztással eltolódik egymáshoz képest, A kazán kétaknás rendszerli, töltoakna, tüzelo-
s igy a felfelé áramló füstgázok állandó irány törésre akna és hamútér található benne. A füstgáz a foko-
kényszerülnek. A bordák felületnövelo hatása mel- zatosan emelkedo füstjáratokon áthaladva felme-
6-3. táblúat. ECA-NATIONAL mEAL kazánok
20
70
1675
75
801540
tu,
134
...
1495
...
1680
1530
1250
kp
2730
274
160
140
3133825
4740
270,4
164,8
144,2
75
78
fok,
2670
2940
274,4
U,70
Y.
258,3
318,0
146,0
236,6
186,0
157,0
363,0
Elemek
152,8
191,6
300,0
314,0
274,0
318,2
162,3
sáma
41
82
feli11et,
33,8
39,2
Fiit6-
m6ny·IO-o
Hatás-
4770 mm.61y,
Üzemmód
14
870
10
1000
16
370
1710
380
1920
1200
590
855
560
340
880
W13
1600
980714
Viztéc,
Kazán- ~20,6
Gozüzem
Szén
Olaj 20
Geometriai
16ztá",~,
33,8
Iéi szúsáa sáa
Kazántc1jesi~-
870
205
.1200
220
190
880
39,2 SZll1es-1 7Ianyaa
10 IV 1
545 kcal/h HOlZ- I Map&-
I 20
Vfzüzem I

6-4. tábIÚat, MULTITEMP kazán

-
kp
755
450
teljesltmény
Hatás-
fok, W
174
92,8 80
R-80Bmm• .o-o Geometriai
47
980
Üammód
1630
1100
R-I50B 70,5
Kazán-
Földgáz
Vizl1zem Vlztér,
anyaa
.61y,
1 méretek,
150 Y. Kazán-

SZI!1eIséII ~ I M::
IG FOTöBERENDE2P.sEK SZERKEZEfEI, ANYAGA!

legfti a ffitlSvizet, majd a füstcsonkon át távozik.
A füstjáratokat a kazán két oldalán lev6 125X 125
mm méretii ajtókon át tisztítják. A primer leveg6t
az öntöttvas sikro.stély alá vezetik, a JeveglS-hozzá-
vezetés a hamuajtóba beépftett csappantyúval, ill.
lÁnccal és ellensúllyal ellátott huzatszabályozóval
szabályozható. A kazánban 24000 kJ/kg (6000
kca1/kg) fiitliértéku, 25... 50 mm szemnagyságú,
max. 6% portartalmú dió II koksz vagy 22 000 kJ/kg
(5500 kcal/kg) ffitliértékíI, 14% hamutartalmú, por-
mentes, 1. o. hazai szénbrikett égethet6 el. A kazán
hatásfoka kb. 70%. Átalakítással olaj-, ill. gáz-
tüzelésre is alkalmas. Néhány tájékoztató adata a
6-5. táblázatban található.
Megemlítjük még' a csehszlovák gyártmányú KM
acéllemez melegvfz-kazánt, amelynek rendszere alsó
égésii. A tüzeloanyag tölt6ajtaja a kazán tetején
található. A kazánban 15... 30 mm szemnagyságú,
nem túlzott portartalmú szenek égethetlik el, eset-
leg brikett eltüzelésére is alkalmas. A tüzelés hatás-
foka a terhelést61 függetlenül meglehet6sen egyen-
letes. Adatait 1. a 6-5. táblázatban.
Meg1ehet6sen elterjedt a hazai gyártmányú
TOTYA acéllemez melegvfz-kazán. A kazán szén-
és olajtüzelésre készült. A 6-18. ábrán a széntüzelésu
változat látható. A kazán lábakon áll, kett6s kö-
penyii, és ezenfelül vfzcsövekkel is el van látva.
Felül az a ajtó látható a cs6rendszer tisztitására,
mögötte vannak a b vfzcsövek. Alul a c tüzel6ajtó
a beépftett d szekunderleveglS-szabályozóval, mö-
gmtea~~ó~tóésaze~rom~h~~k~
el. Alul salakolóajtó van, beépftett primerleveg6-
szabályozóval és hamuládával. Az ábrán látható t0-
vábbá a 2" méretii el6remen6 és visszatér6 vezeték,
valamint a kazán hátán felül az fiÍstcsonk. Az f
olajtÜzelésfi kazán a homlokoIdaIon tér el a szilárd
tüzelésfi kazántóI. Az a tisztítóajtó alatt van az
olajég6, az ég6fejet tartó ajtóval. A tuztérben sa·
mottidomokból kialakított égötér van. Az olajég5
nyomásporlasztásos rendszerfi (1. a 6.1.3.2. pontot),
PG IN típ1lSÚ.
A széntüzelésfi kazán darabos, nem összesülo,
hazai barnaszénnel, ill. brikettel ffithet5. Az olaj-
tüzelésfi kazánhoz 1"H-5/20 jelii háztartási tüzelo-
olaj használható (1. a 6.1.3.2. pontot). A kazán
adatait a 6-5. táblázat tartalmazza. Ha nem meleg
vizet, hanem g5zt kívánunk termelni, a magyar
gyártmányú K-3 típusú acéllem~ g6zkazán meg·
felel5. A kazán állóhengeres kivitelu, ún. engedély-
mentes kazán (1. a 6-5. táblázatot).

6-5. táblázat. Acéllemez kazáDOk

Geometriai méretek, Térfopt,
Uzem- F6t6- Kazánteljesltmény . 10 ...• I Hatás-
Tüzelo-
Tipus mód anyag felület, fok.
m" Kazán-I mm %
k:II~lwl~ S~:' ség
Széles-I szúság
Hosz-I sáll
Magas- Viz r Goz
0,8 7,2 - 8,3 - 150 360 420 755 48 70
3 27 - 31,4 - 400 610 760 1185 205
ES-KA -.!: I Vizüzem I Koksz
ll. 4 34 - 39,S - 680 870 670 980 270

KM
1,4
6
---------1-1-
51
14 .-
-

-----------------------
60
16,2
-
-
900
200
1090
355
800
680
1020 335
885 - - 70...75

~ I vtzü~1 :a-
Szén
2,2
2
22
21,4
-
-
25,5
27
-
-
260
156
400
540
810
640
785
947 78 83
TOTYA Vfzüzem 4 40 - 46,4 - 228 640 740 1152 - - 78 82
TH-5/201 2 21,4 - 27 - 138 540 640 947 78 83
olaj 4 40 - 46,4 - 201 640 740 1152 79 83
VARIA- TH-5/20
TERMA olaj 13 15,1 180 680 500 11110
HIDRo- Városi v.
Vizüzem
TERM földgáz t8 21 20 394 224 800 81
Barna-
K-3 G6züzem szén v.
koksz 2,33· - 0,05 0,49 440 0500 1795 96 so
Olajv.
KLT-t G6züzem
gáz 9,7 0,20 1,96 500 o 657 1576 1149
T-W/60
VBS-3SO 600 o 930 2400
olaj 114 0,35 3,43
 KAZÁNOK
Olajtüzelésíí kazánok. Már a TOTY A kazánt is
lehet alternatív tüzellSanyag-felhasznáIással üzemel-
tetni, dc kifejezetten olajtüzeIésre készül a VARIA-
TERMA acéllemez melegvíz-kazán. Hazai gyárt-
mány, és tulajdonképpen a régi "bojlerkazán" kor-
szer6sitett, olajtüzelésu változata, mert használati
meleg viz termelésére is alkalmas. A hozzá felhasz-
nálható olaj TH-SIlO minlSségu. A m6szaki ada-
tokat a 6-5. táblázat tartalmazza, az ott feltüntetett
adatokon túlmenoen a mele~roló 25 I 85 oC
homérsékletu meleg viz szolgáltatására alkalmas
(6-19. ábra).
f gatának felvételére tágulási tartályt kell a rendszer-
e het5.
6-18. ábra. Szilárd tüzelésu acéllemez kazán (TOTY A)
680
o egy egységként lehet a helyére emelni, és a füt5-
'-19. Mra. Olajtüzel6s6 aC6IlemCZkaz6n (V ARIATERMA)
143
Ha nem meleg viz, hanem g5z termelése a cél,
akkoraKLT-l típusú, ill. VBS-350típusúkazán
alkalmazható, amely olaj-, ill. gáztüzelésseI is ké-
szül.
Mindkét kazán álló elrendezésu, háromhuzamú
vizcsöves. Els5sorban technológiai g5zigényeket
elégítenek ki. Mosodák, száritók, fertlStlenit5k, g5z-
befúvásos ipari kádak stb. g5zellátására alkalmasak.
Néhány adatuk a 6-5. táblázatban található.
GáZtfiZeIéSÚ kazánok. Legkisebb egységük, az ÚD.
HIDROTERM cirkogejzer-típusú gáztüzelésu egye-
di Iakásfiit5 berendezés. Elvi felépitése azonos a
gáz-vizmelegíto kialakításával. A berendezést el-
látják vizhiány-biztositással, gázmágnesszeleppel,
vizhlSmérséklet-szabályozó termosztáttal, égéster-
mék-visszaáramlás gátlóval. Szervesen csatlakozik
hozzá a keringtetlSszivattYÚ. A kitágult viz térfo-
hez csatlakoztatni. Újabban a külfóldi cégek e15-
szeretettel alkalmazzák a HIDROTERM berende-
zések együttesét. A készülékeket gázoldalon párhu-
zamosan, vizoldalon sorosan-párhuzamosan kötik
az optimális vizsebesség elérésére. Az együttest
blokkba, szekrénybe szerelve a tágulási tartállyal és
szivattyúval együtt szállitják, és csak a ftIt5beren-
dezés el5remen5-visszatérlS vezetékét kell a kazán-
egységhez csatlakoztatni. Gyakran zárt tágulási
tartállyallátják el a kazánegységet, igy 105... 110 oC
el5remenlS homérsékletu ftItlSberendezés is készit-
A nagyobb teljesítményu gázftItésii acéllemez
kazánok általában a függlSleges kazánok elvén mü-
ködnek.
ÉTI-kazán. A függ51e8es kazánok jelenleg leg-
elterjedtebb típusa az ÉTI-kazán (6-20. ábra, 6-6.
táblázat). Különleges kiviteli formája a felügyeletet
nem igényIlS FfK. tetlStéri kazántelep. Ennek a
gáz-, viz- és elektromos vezetékeit gyárilag szeretik
össze az aIapkeretre feler5sitett kazánokkal. Az
alapkeretre szerelt és beszabályozott kazántelepet
berendezéshez csatlakoztatni.
Az osztrák ERKA-SUPER90 gáz1ca7ánt80000...
1200000 W (70000 ... 1000000 kcalfh) teljesítmény-
határok között 14-féle nagyságban gyártják. A ka-
zán viztere itt is f'ügglSleges tengelyu henger,
amelyben függlSleges f"1istcsövek helyezkednek el.
A füstcsövek felslSfelében hullámosított terellSleme-
zek vannak a füstgázok hlStartalmának jobb kihasz-
nálására. A gá.zéglSkközvetlenül a víztér alatt he-
lyezkednek el, egyenletesen elosztva a teljes alap-
terület mentén.
A f"üstgázelvezetlSCSlSbe - közvetlenül a deflektor
ellStt -. automatikusan müködlS elzárócsappantyú
144 FuTÖBEREND~ SZERK.EZETEI.
ANYAGAI

.q ~
60 ••
fel61et,
lS-JF6t6-
Hatá-
fok,
1165
29135
380
29142
145
82 27
900
1200
29127
...
992
aD18lJ
660
640
5SO
5SO
405
11,6700
kp
228
vagy 498
T1bleI6-
58,8
gáz1~7
12,5
69,6
17,4
1S-S
25-J9,4
2S-GSZH
10--8
1S-G
lS-GSZ
125
lS-GSZH
2S-G
2S-GSZ 7225
60
15
10
125
6842,5
lS
1,7 lII6a7
2057,5
87Viz-• 10-0
Kaán-
ÜlClD
mód ú8
mm
~imáete1<,
W I
9,4Városi
6,8
11Í1y,
Vizi«,földgáz 2,5
6,1
~ 12,6
1,7
1,1 Kaánteljelft-
HOIIIZÚ-I Mqaa-
kca1l.h I

FI'K kazáDteIep

1 290
210
1225
580
870
435
280
1160 --
140ÉTI
X
120 125 Kaán-
XH6te1jeaft-
mmtipus
ÉTI
2260
7SO
1225x3740
FTK-2
FTK-6
FTK-4
FTK-7
FTK-3
FTK-5
FTK-8
FTK-l
w 10-'Tipus
IDény. 1745 250
180
3000
1745XSOOO
240
375
4000
1000
soo
2X3
kca1l.h I
125
60
I~
423Alapteril1et,
2X4 hOIaZÚSáC,
uélell6ax

~
•••• i
~
~
380...
175
610
700
262
3SO
2140
2620
172
920
1020
200
232
1140
116
100
400
464
soo770II
8901280
530
4SO
1700
70
1580
344
145
125
1180
740
6SO10SO
1160
3220
5160
580
1000
2100
928
4310
3100
1400
800
490
kp
290
1380
250
300
752
6SO
406
3SO
85
1765
ISO
13601
525
81,1
25SO
35SO
98,5
2OSO,
iS
::- mm
~
1200
teljes/t-
méDy·l0-O
Ka-
ZÚl-
Geometriai
9SOW 600
1600
1470
2400
1950
2200
SO
lÚly,
17SO
900
90
15SO
má"6
510
VIz- tU-
Kaán-
tér.

Ma-I
fok

Át-
875
~120
I ~ ~.
i215 17SO
437 1400 ERKA-8UPER kazánok flibb· jeUemZfii
6-7. táblázat.
1140

8SOI460
máete1<, IlU.
kca1l.hl
 KAZÁNOK 145

~elmeleg,deH
~üstgáz levego
t
I'-
11'

••..•..
7
-jtt-<-- . \
-......
\
-

Levego

aj bj ej
6-21. ábra. G~1ésú acéllemez kazán (ERKA)
aj éa6 ümmbeo; bJ éa6 ozemen !dvdl (automata né1k1lJ a kazán hat WIlIZIt); ej a kazán foltbtvo (automatAva1 a kazán nem WIlIZIthat)

épithet6 be, amely az ég5k üzeme esetén nyitva
van. Amint a láng kialszik, bezár, s igy megakadá-
lyozza, hogy a kazán füstcsö'\'én átáramIó hideg le-
veg6 fólöslegesen hlftse a vízteret (6-21. ábra,
6-7. táblázat).
6.1.3. A tüzelés elemei
A kazánház kialakítása nagymértékben függ a
tüzelés módjától.
·6.1.3.1. SziIánI tüzelés
A szilárd tüzeléssel kapcsolatosan a tüzeloanyag-
fogyasztás, a tároláshoz szükséges helyigény, a
salaktárolás és -eltávolitás kérdéseit a 14. fejezet
tárgyalja.
6.1.3.2. Folyékony tüzelés
A fejl6dés jelenlegi iránya szerint az olaj- és gáz-
tüzelés egyre inkább kiszorítja a szilárd tüzelést a
központiffités-technikából. A mostani energiavál-
ságban a mlfszaki és gazdaságossági szempontok a
róldgázfelhasznáIás felé mutatnak. Minthogy azon-
ban földgázellátás nincs és nem is valósftható meg
mindenütt, sok helyen még ma 68 a jöv6ben is ki
kell használnunk az olajtüzelésnek a szilárd tüze-
léssel szembeni e]{)nyeit:
- automatizálhat6ság, kis munkaigény ;
- korszerli, emberi munkát nem igényl5 tüzeIlS-
anyag-szállitás és bels5 mozgatás;
- jól szabályozható tüzelés, gazdaságos üzem;
- kisebb helyigény, alacsonyabb kémény.
Természetesen mindehhez nagyobb beruházási költ-
ségre, több villamos energiára, tanult kez.e15sze-
mélyzetre, szerviz- és javítóhálózatra, a fiités rob-
banásbiztonságára van szükség, szemben a szilárd
tüzeléssel.
Olajfajták, olaJjellemzök [(9] nyomán)]. A k60laj·
feldolgozási termékeknek általában 3O ••• 4()O,Io-át
l'taSVlálják fel közvetlenül tüzelésre. A viIágkereske-
delemben a közvetlen tüzelésre felhasznált k6olaj-
termékeket két nagy csoportra osztják.
Az els6 csoportba tartozó desztillált fiit50lajok
csak párlatokat tartalmaznak; el5melegftés nélkül
szivattyúzhatók és eltüzelhet5k. Kis teljesitményd
háztartási olajkályhákban is felhasználhatók. Eze-
ket az aránylag drága fiit5olajokat ipari célokra
csak kivételes esetben ha~7.Il91ják,nagyobb mérték-
ben lakossági 68 kommunális célokra. A desztil1ált
fiit5olajok petróleumból és gázolajb6.1 készülnek, a
rájuk vonatkozó és
pai' államokban min6ségi el6irások
az Amerikai a nyupt-eur6-
Egyesült A1lamok-
ban általában szigorúbbak, mint a Diesel-olajokra
vonatkozók. E min6ségi el6lrúok els6sorban a
desztillációs tulajdonságokat rögzitik, majd meg-
határozzák a maximális viszkozitást, a koksz-szá-
mot és a kéntartalmat.
146 FUTOBERENDEZÉSEK
A futoolaj ok második, lényegesen nagyobb cso-
portja a maradék-futoolajok. Ezeket elsosorban az
ipar és a közlekedés használja fel. A maradék-futo-
olajok egyik legfontosabb jellemzoje a viszkozitás.
Elsosorban ez határozza meg kezelhetoségüket.
Újabban szokásossá, vált a futoérték eloirása is.
Ennek a jelentosége a futoolaj oknál sokkal kisebb,
mint a szénnél, minthogy az egyes olajok futoérté-
kében nincsenek nagyobb különbségek. A maradék-
futoolajok fontos minoségi jellemzo je még a kén-
tartalom, mert a felhasználás jelentos részében, pl.
az acél- és az üvegiparban az égéstermékek a mele-
gitendo anyaggal közvetlenül érintkeznek, és igy a
keletkezo kénvegyületek a termék minoségét nagy-
mértékben ronthatják. A maradék-futoolajoknak
szabvány szerinti minoségre való beállitásakor az
alapot képezo pakurához vákuum- vagy atmoszfe-
rikus párlatokat, krakkolási termékeket és gudrónt
is keverhetnek. Ha a pakura viszkozitása nagyobb
az eloirásban megengedettnél, kisebb viszkozitású
anyagok (általában párlatok) hozzáadásával állít-
ják elo a kivánt minoséget.
A futoolajokat viszkozitásuk alapján három nagy
csoportba sorolhatjuk:
- az elso csoportba tartoznak azok a futoolajok,
amelyek a vasúti tartálykocsiból külön melegítés
nélküllefejthetok és az olajégóben elporlaszthatók;
- a második csoportban levo futoolajokat külön
melegítés nélkül is le lehet ugyan fejteni, de por-
lasztásukhoz elomelegítésre van szükség;
- a harmadik csoportba sorolt futoolajokat
mind a lefejtés, mind a porlasztás elott fel kell me-
legíteni.
A Magyarországon eloállított futoolajok mino-
ségét a feldolgozott koolajok minoségi adottságai
és koolaj-feldolgozó iparunk technológiai leheto-
ségei határozzák meg. A közvetlen tüzelésre fel-
használt folyékony tüzeloanyagok közül a hidegen
folyó, elomelegítés nélküllefejtheto és porlasztható
futoolajokat - eltéro felhasználási területük mi-
att - megkülönböztetésül tüzelóolaj gyujtonévvel
jelöljük; alefejtéshez és porlasztáshoz elomelegitést
igénylo olajféleségeket viszont jutóolajoknak ne-
vezzülc.
A magyar tüzeloolaj- és futoolaj-eloirásokat a
késobbiekben ismertetett NIMSZ 18 M-61 tartal-
mazza, amely a tüzeloolajok között négyféle mino-
séget különböztet meg: háztartási, könnyu, kénmen-
tes és általános tüzeloolajokat. A futoolajoknak is
négyféle minoségét irja elo: könnyu kénmentes,
könnyu kénes, közép- és nehéz futoolajok. Ezen-
kivül helyi felhasználásra számításba jön még a
gudron, mint a legnehezebb, csak rövid távolságra
szállítható futoolaj-féleség.
SZERKEZETEI, ANYAGAI
A háztartási tüzelóolaj a világpiacon forgalomban
levo desztillált futoolajfajtákkal azonos minoségu,
és származását tekintve lényegében gázolaj. Elso-
sorban a lakosság kulturált futési igényeit elégiti
ki korszeru, elpárologtatós olajtüzelésu szobakály-
hákban, etázskazánokban és központi futoberende-
zésekben. Aszobafutés olajkályhával nemcsak ké-
nyelmes és tiszta, hanem beruházási és üzemeltetési
szempontból is elonyös és gazdaságos. Akorszeru
olajkályhák hatásfoka kb. 80,%, a tüzeloanyag
futoérték-egységre számított szállitási költsége ki-
csi, tárolása egyszeru és veszteségmentes. Beruhá-
zási költség szempontjából új építkezésekhez és régi
lakások futésének korszerusítéséhez egyaránt olcsó
és könnyen kivitelezheto.
A könnyu tüzelóolaj valamivel nagyobb viszkozi-
tású és kéntartalmú, mint a háztartási tüzeloolaj. ,
Ennek a tüzeloolaj-fajtának a lefejtése is elomelegí- t
tés nélkül, szobahomérsékleten végezheto, és a I
porlasztáshoz sem szükséges elomelegítés. Felhasz- '
nálási területe hazánkban: a sütoipar, a nagykony-
hák, egyes kisebb teljesítményu ipari kemencék és
mezogazdasági száritók. A könnyu tüzeloolaj alap-
anyaga is gázolaj, kis mennyiségben tartalmaz azon-
ban ezenkívül kis viszkozitású paraffinos párlatokat
és egyéb adalékanyagokat is. Felhasználása igen ~
iparban, a korszeru gépesített kemencékben. A ven- •
déglátóiparban
kemencékben
nagy jelentoségu a aznagy
(elektromos konyhai
futés
iparban, berendezésekhez
helyett),
különösen
(fatüzelés, széntüzelés és villamos tuzhelyek he-
I
a süto- ..·•
hokezelo .·
lyett), a mezogazdaságban pedig a nagymértékben
terjedo terményszárltáshoz használják fel.
A kénmentes tüzelóolaj olyan helyeken alkalmaz-
ható, ahol a füstgázok közvetlenül érintkeznek a
termékkel, és ezért kis kéntartalom kívánatos.
Az általános tüzelóolaj a nem különleges ipari és
kommunális igényeket elégíti ki, és gázolaj on kivül
- abban oldva - pakurát is tartalmaz. Az ipari
kemencetüzeléseken kívül központi futések olaj-
kazánjaiban is felhasználható. Szobahomérsékleten
lefejtheto és szivattyúzható, porlasztás elott kis-
mértéku, 50... 60 °C-os elomelegitése szükséges.
A könnyu kénmentes olaj futoolajaink közül fel-
használási szempontból a legértékesebb. A hazai
ipar a demjéni és a dél-alföldi koolaj-Ielohelyeken
termelt nyersolajokat használja fel. Futoolajunk
lényegében az alföldi koolajok atmoszferikus desz-
tillációs maradéka (pakurája), több-kevesebb desz-
tillációs adalékanyag esetleges hozzáadásával.
Könnyu kénes jutóolajunk a szovjetunióbeli im-
portált koolaj feldolgozásából származik. A szovjet
koolaj pakurája nagyjából megfelel a könnyu kénes
futoolaj eloírásainak. A kapott nyersolaj minoségé-
nek változásai miatt azonban idoszakonként kisebb
 KAZÁNOK
mérté1ctidesztiltációs adalék hozzáadása szükségessé
válhat. Az atmoszferikus pakurához .paraffinos
párJatokat, esetleg gázolajat is kevemek. Felhasz-
nálói a kohászat, a cementipar és az olajtüzelésti
kazántelepek. El5frásai a szovjet szabvány szerinti
60-as min5ségéhez és az NSZK S jelfi ffit5olajéhoz
hasonlók.
A közép-ftlt601aj a termikus krakkolás maradéka
vagy nehéz és könny(i ffit50laj keveréke. Felhasz-
nálási területe a kevésbé igényes ipari kemencék és
kazánok ffitése. Ma hazánkban a krakk-középffit5-
olaj az egyetlen folyékony tüzel&nyag, amelyben
számottev5 mennyiségben vannak telitet1en szén-
hidrogének. A közép-ffit5olaj - viszkozitás szem-
pontjából - a szovjet eloirások 200-as je1zésfi ffit5-
olajának felel meg.
Nehéz ftlt601ajunk a legnagyobb viszkozitású a
szakmai szabványban meghatározott ffitoolajok kö-
zött. A nagylengyeli (nagy bitumentartalmú, visz-
kózus) koolaj pakurájából állitják elo, könnyebb
párlatok (paraffinos vákuumpárlat vagy gázolaj)
hozzáadásával. A nagylengyeli k50laj feldolgozása-
kor az atmoszferik!ls desztil1á1ótoronyban vissza-
maradó pakura viszkozitása 100 oC-on kb. 45 oE,
ezért a szállithatóság és felhasználás érdekében elo-
irt 22 <>&osViszkozitásra csak az el5bb emlitett
könnyebb adalékok bekeverésével lehet beállitani.
Ezt az olajfajtát - amely összes ffit5oJ,ajnnknak
kb. a felét teszi ki - els5sorban ipari és er5mfivi
nagykazánokban, kisebb részben timfóldipari for-
gókemencékben használják fel.
Folyékony tüze15anyagaink közül jelenleg a leg-
nagyobb mennyiségben nehéz ffit50laj áll rendelke-
zésünkre, egyre növekszik azonban a könny(i kénes
ffitoolaj felhasználása. A kénmentes ffitoolaj iránti
igény a fóldgáz fokozódó felhasználásával vala-
melyestcsökken.
Magyar oIajfajták. A hazai gyakorlatban ez ido
szerintel5forduló tüzel5olaj- és ffitoolajfajtákat ál-
talánosságban az el5bbiekben tárgyaltuk.
A magyar ásványolaj-feldolgozó ipar jelenlegi
termelésiadottságainak, továbbá az olajtermékeket
tüt.eléstechnikai célokra fe1használók mfiszaki igé-
nyeinekfigyelembevételével a Nehézipari Miniszté-
rium Tüze15- és ffit5olajok cimme1 szakmai szab-
ványt készittetett. (A szabvány száma NIMSZ
18 M-{)l, .köteleZ<>alkalmazásba vételének idl>-
pontja 1961. IV. 1.) A szabvány kizárólag olyan
ásványolajtermékekre vonatkozik, amelyek háztar-
tásiés ipari tüzel5berendezések ffitésére használato-
sak.Nem tartoznak tehát a szabvány hatálya alá a
szén- és tozegkátrány-termékek, amelyeket csakis
azeredetre uta1ó jelzéssel szabad forgalomba hozni.
Utal a szabvány arra is, hogy a megfelelo tüzel5-
anyagota technológiai folyamatok, a homérsékleti
12°
147
viszonyok, a tüzel5berendezések mfiszaki adottságai
stb. szerint kell kivsnslll~S1ni.
Az egyes tüze15- és ffit50lajok rövid megjelölésére
a szabvány egy-egy törtszámot és azt megeloZ<>
betfijeliést ir elo, pl. :
Könny(i kénmentes ffit50laj: FM 60/130,
NIMSZ 18 M-{)1.
A tört számlálója tájékoztató (hozzávetoleges) ér-
téket ad a ~rmék lefejtéséhez, ill. szivattyúzhatósá-
gához szükséges olajhomérsékletro1, mig nevezoje
tájékoztató jelleggel (hozzávetolegesen) azt a hl>-
mérsékletet jelzi, amelyen az olaj viszkozitása kb.
2 ~. Az F betfije1zés ffit50lajat jelent. Kénmentes
termék esetén a betfijelben egy további M meg-
jelölés is szerepel. A tüzel5- és ffit50lajokkal szem-
ben a NIMSZ szerint támasztott minoségi követel-
ményeket a 6-8. táblázat tartalmazza. A táblázatot
az Országos Koolaj- és Gázipari Tröszt ésa Ho-
technikai Kutatóintézet vizsgálati eredményeinek
egybevetése alapján, a szabvány szerinti és a szab-
vány-eloirásban nem szereplo adatok figyelembe-
vételével állitottuk össze. Az adatok értelemszerfien
minimális, ill. maximális értékek.
Az egyes olajtermékekkel gazdaságosan a követ-
kez5 fogyasztási kategóriák elégithet5k ki:
20 OC-onkb. 2 OEviszkozitású olaj (TH-5/20): ház-
tartási tüzelésre, kiskonyhai berendezések és kis
központi ffitések ellátására;
50 OC-on kb. 4 OE viszkozitású olaj (T-20/60) :
nagykonyhai berendezések, központi ffitések, ki-
sebb ipari kemencék, száritóberendezések üzemelte-
tésére;
100 OC-on kb. 4,5 OEviszkozitású olaj(F-60/130):
nagyobb központi ffitoberendezések, közepes ipari
kemencék, kisebb ipari kazánok stb. ellátására;
100 OC-on 22 ~ viszkozitású olaj (F-85/16O és
F-90/180) : nagyobb ipari kazánok, er5mfivi kazá-
nok, nagy i~ri kemencék céljaira ;
100 °C-on 40... 45 ~ viszkozitású olaj (gudron):
kizárólag er5mfivi kazánok tüzel5berendezéséhez.
A csoportositásban - többek között - a követ-
kez() szempontokra is tekintettel voltnnk :
A nehéz ffit5olajok bonyolultabbá teszik az üzem-
vitelt és nagyobb számú kiszolgáló személyzetet
tesznek szükségessé. Adott berendezéshez optimális
fúvókaátmér5 tartozik; a terhelés csökkentésével
stabilis, ingadozásmentes égés csak egy bizonyos
határig tartható fenn.
Az olaj száUitása és tárolása. Szállitás. A tüzel5-,
ill. ffit50lajfajták szállitása, továbbá a megfelel5
szállit6berendezések beszerzése a forgalomba hozó
vállalatok és a vasút hatáskörébe tartozik. A szo-
148 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

2,0-
9800 35
kJJkg
kJJkg
0,2 135-
---- -
4,0
4,5
II 30,0
% 1040000
ISO
100
41000
42700
39000
-5
kcalJkg10200
10000
SO
40500
41900
168
122
55 55
9300
9600
9700
51-5
10200
9500
9400
9800
50,970
39300
39800
0,10
4,5
5,0
1,2
30,0
0,15
0,5
0,9SO
0,02
0,900
0,930
0,950
0,880
0,995
0,15
0,2
2,0
0,820
0,940
2;
3,0
4,0
0,5
kcalJkg55
0,985
0,965
2,0
I 1-5 55
9800 max.
oE
42700
41900
12,0
2,0
1,0
00
Nyomok-
Nyomok-
0,02 oE SO
OE
eSt
5 min.
10000 eSt oC
76
I% -5 0,870
5 0,1
0,820 ;;.~mo
~. táblázat. Olajok jelIemzéii
TüzeJooJajok
FiítooJajok
F~30 F-8S/J60 F-90/180
ban
ban I 110 kgfl1,0max. Háztartási
20I oC-on,
min. Könnyií Kénmentes Általános
I 55
\
I 1
Könny(\ I
I
Könny(\ I Közép I Nebéz

I
kásos szállítóeszközök a közúti tartályos jármuvek lán van egy-egy lefejt&zelep. A lefejtés gravitáció- t
vagy vasúti tartálykocsik. Nagy fogyasztók esetében, val vagy szivattyúzással lehetséges. A lefejtlSszi·
mint pl. az erlSmuvek és kohászati üzemek, szá- vattyúkat (szivattyúházat) célszeru a lefejtési hely
mításba vehetlS még a hajóval vagy a közvetlenül közelében elhelyezni, hogy a lefejtlSvezetékek minél
cslSvezetékben való szállítás is; ez utóbbi a fino- rövideBbek legyenek. Ezeket 3... 5° lejtéssel kell
mító és a felhasználó tárolótelepeit köti össze. fektetni, lehetóleg minél kevesebb irányeltéritéssel.
Le/ejtés. A futlSolaj szállítására használatos tar- A lefejtlSszivattyúk elé durva sziirlSket szeremek
tálykocsikat glSzfiitésu cslSkigyókkal szerelik fel; (finom sziirlSk ui. a lefejtlS szivóvezeték ellenállását
a lefejtéshez szükséges futlSglSzr51 a felhasználónak nagyon növelnék). 35 OE viszkozitásig alefejtéshez
(a fogadónak) kell gondoskodnia. A felmelegítéshez örvényszivattyúk, efelett fogaskerék-, csavar- vagy
szükséges telitett glSz hlSmérséklete (nyomása), ill. dugattyús szivattyúk használhatók. A lefejt&zi·
mennyisége a lefejtendlS olaj minlSségétlSl, ill. vattyúkból megfeleilS tartalékra is szü~g van: leg·
mennyiségétlSl függ. Ennek megállapitásakor figye- alább két lefejtlSszivattyút kell beépiteni, amelyek·
lembe kell venni a tartály Mveszteségét is. A Ma- nek mindegyike a teljes mennyiséget tudja szállítani.
gyarországon használatos tartálykocsik fut5cso- A lefejtlSvezetékben az olaj Mmérsék1etét mérni kell,
kigyóját úgy méretezték, hogy 9... 10 órán át tartó célszeru ezenkivül a sziirlSk elpiszkolódását je1z6
futéssel a tartályban tárolt futlSolaj hlSmérséklete nyomáskü1önbségnek és a szivattyúk miiködésének
kb. 50 OC-kal emelhetlS. A fut&:slSkigyó glSz-, ill. ellenlSrzésére feszmérlSt beiktatni mind a sziv6-,
csapadékviz-elvezetlS csatlakozóját a vasúti tartály- mind a nyomóoldalon. Az olajat tárolótartályokba
kocsi két végén helyem el. A kocsik mindkét olda- fejtik le.
 KAZÁNOK 149

Olajtárolók. Az. olajtároló nagysága több ténye- A túlfolyótartály térfogata a tárolótartály urtartal-
zötc51függ : mának liS része.
- az épület helyzetétc51, A tárolóberendezések vagy hegesztett acélból,
- az olajszálHtás körülményeitc51, vagy betonból készülnek. A tárolók elhelyezése so-
- a rendelkezésére álló futc501ajtulajdonságaitói rán a tUZfendészeti elc5írásokat be kell tartani.
stb.
A 6-22. aj és hj ábra épületen kívül, Ióld alatt, ill.
Az. ideális tartály - amely az egész futési idc5szak épületen belül elhelyezett tartályokat szemléltet.
olajszükségletét befogadja - általában megvalósít-
Az. olajtartály elengedhetetlen tartozékai:
hatatlan a nagy helyigény és költséges berendezés
miatt. - elzárhatatlan szellc5zocso. Ennek célja, hogy
Futési célra az olajszükségleta következc5 képlet- az olaj felszíne Iólött összegyulc5gázokat a szabadba
tel becsülhetc5: kivezesse. A robbanási veszély meggátlására a
szellozc5vezeték keresztmetszete a töltc5vezeték ke-
B=(O,18-0,2)Q kg/év, (6-1) resztmetszetének kb. 1,5-szerese;
ahol Q a maximális pótlékolt hc5veszteség, W - olajmennyiség-mutató;
(kcaljh). - túlfolyóvezeték (9O... 95%-os töltés esetén);
Rendeltetésük szerint a tárolótartályok lehet- - homérséklet-ellenorzc5 (a suruség ellenc5rzé-
nek: sére).
- hosszabb idore szóló készlet tárolására (tar- Tárolótartályok elhelyezé§ének építészeti szem-
talék befogadására) alkalmas tartályok, méretezé- pontjai. A fóld felett épített tárolóberendezéseknek
sükre eloírás nincs. A gyakorlatban általában 2 heti körüljárhatóknak és minden oldalról ellenorizhetok-
mennyiséget tárolnak. Amennyiben arra lehetc5ség nek kell lenniök. A tartály alatt olajfelfogó gödröt
van, célszerubb 3.. .4 heti tartalékot tárolni; vagy mellvédet kell építeni, amely a tartály meg-
- napi, ill. közbensc5 tartályok, amelyek egy hibásodása esetén a tartály térfogatának megfelele5'
vagy három muszakra (egy napra) elegendo olajat olajmennyiséget be tudja fogadni. Célszeru a ki-
tárolnak; sebb tárolók olajfelfogóját szitált kaviccsal feltöl-
- túlfolyó-, ill. leürítotartályok, amelyek a tá- teni. Ez tartálytuz esetén a tuz korlátozása szem-
rolótartály leürítésére, túltöltésének meggátlására, pontjából is kedvezo. A felfogó fölött helyezik el a
víztelenítésére és iszapeltávoIítására használatosak. tartályból elmeno olajvezeték gyorselzáró szelepét

12 12

8
8 /11/SliVOf!/lÚhOZ
9 10 19 7
9
3
"
17
16

aj
lJ)
6-22. ábra. Olajtároló elhelyezése
aj föld alatti olajtároló és szerelvényei
1 sz6roedény; 2 töltoakna; 3 töitocso; 4 berobbanás ellen védo szerkezet; 5 dóm; 6 mér6cs6; 7 földe161emezés vezeték; 8 levegoz6cs6; 9 akna;
10 mérocso zárósapkája; 'll szívócso; 12 levegllzöcso lángbecsapást gátló szerkezete; 13 kavics- vagy homokfeltöltés ; 14 lábszelep;
bJ épületben elhelyezett olajtároló és szerelvényei
1 tartály; 2 töit6cs6; 3 töltöcsonk; 4 faliszekrény; 5 visszacsapó szelep; 6 szívócso; 7 szivattyú; 8 lecsapolócsonk; 9 faliszekrény; 10 önmöködó
áróozelep; II leveg/l2ÖCs6; 12 robbanásvédo szerkezet; 13 kamra; 14acélajtó; 15 alsó szellóz6; 16 felso szellozo; 17 beton (talajszint);
18 folyadékszint-mutató; 19 földeIt lemez és vezeték; 20 kézi tOzoltó készülék
150 FUTOBERENDEZÉSEK
is, amely csotörés vagy tüz esetére nyújt bizton-
ságot.
Épületben elhelyezett tároló esetén a tárolóhelyi-
ség padlóját lábazattal (felfogóteknovel) kell körül-
venni. Ez olyan magas legyen, hogy a közrefogott
térbe a tároló teljes olajmennyisége beleférjen, és
a lábazat még ilyen esetben is 20 cm-rel az olaj-
felszín fülé érjen. A füldbe süllyesztett tartályokat
fokozott figyelemmel kell kipróbálni mind a köpeny
szilárdsága, mind az alkalmazott olajmelegítési
rendszer üzembiztonsága szempontjából. Földbe
ásott tárolók esetén általában nincs szükség a tar-
tályok különleges hoszigetelésére. A földbe ágya-
zott tartályok korrózió elleni védelmére azonban
fokozott gondot kell fordítani. Erre a célra három-
szoros aszfaltréteg, kétrétegu jutapólya nyújt meg-
felelo biztonságot.
Betonból készült, földbe süllyesztett tárolók ese-
tében a külso szigetelés kevésbé lényeges, de annál
nagyobb a jelentosége a beton tömör, szivárgás-
mentes zárásának. A hajszálrepedések csak meg-
felelo kezeléssei szüntethetok meg. Erre leginkább
a különbözo muanyagok és mugyanták váltak be.
Elonyösen alkalmazhatók belso bevonatként poli-
vinilanyagok és poliszulfidkaucsukok. Több kísér-
l'
2
•
2
8
to
6-23. ábra. Olajtárol6 és a napi tartály kapcsolata
1 töltövczeték; 2légzovezeték; 3 túJfolyóvezeték; 4 szívóvczeték; 5 visszacsapó szelep; 6 elzárószelep; 7 hIlhatásra záró szelep; 8 Iefcjt6sz6róö
II
9 olajtároló; 10 föld alatti tartály; lefejt6akna; 12 olajég6; 13 kéziszívattyú; 14 kazán; 15 földel6elem; 16 földel6vezeték
SZERKEZETEI, ANYAGAI
let folyt az utóbbi idoben beton tárolótartályok
korrózió elleni védelmének fokozására fluoros ke-
zeléssel.
Az olajat a tartályokból az olajfajtának meg-
felelo szivattyúzási homérsékleten szállítják el,
amelynek alsó határát az olaj viszkozitása szabja
meg. A szivattyúzási homérsékletet a tárolóba épí-
tett futoberendezések tartják fenn. Atmoszferikus
nyomású tárolókban a 90 oC olajhomérsékletet túl-
lépni nem szabad. A felhabzás nemcsak anyagi kár-
ral jár, hanem üzemviteli hiba forrásává is lesz,
mert ilyenkor a szivattyúk nem szállítanak, sot a
tárolóedénybol kifutó olaj súlyos balesetet is okoz-
hat.
Az olajat a tartály fenekén elhelyezett futocso-
kígyóval, az elszívás helyén pedig alkalmasan ki-
alakított átfolyómelegítovel melegítik. Az eló'bbi
csoregiszter csak arra használatos, hogya tároló-
edényben egy viszonyJag nem túl vastag alsó olaj-
réteget a dermedéspont feletti homérsékleten tart-
son, és folyamatosan juttassa az olajat az átfolyó
és az elszívási hely közelében levo elomelegítohöz.
Kisebb teljesítményre villamos futésu berendezést
alkalmaznak. A villamos futotesteket zárt fém-
hüvelyben helyezik el, és mint merülo futotesteket
9
14
J
15.
1J
 KAZÁNOK ISI

18

17

13

12
--- Fuloo/gj'

- - - 8egyújfóolaj

-....
I

I
**"* Túlfolyó
••......... Légzo
219~/
6-24. ábra. Olajtároló és elokészíto rendszer kapcsolata
1 kazán; 2 égo; 3 túlfolyótartáJy; 4 begyújtóolaj napi tartály; 5 flitoolaj napi tartály; 6 begyújtóolaj-tároló tartály; 7 futoolaj-tároló; 8 szelep;
9 tolózár; 10 csap; Il szivattyú; 12 szúro; 13 homéro; 14 feszméro; 15 lángbiztosító; 16 hohatásra záró szelep; 17 folyadékszint-mutató;
18 rugós biztosítószelep; 19 súlyterhelésú biztositószelep; 20 gyorselzáró szelep

vagy átfolyó hevítot alkalmazzák oket. Különös
gondot kell fordítani a villamos futés tuzvédel-
mére.
Az olajszállítás esetleges kimaradásakor mind a
futotest, mind az olaj károsan túlmelegedhet. En-
nek meggátlására a futoáram megszakítására auto-
matát építenek be.
A kazánházban vagy amellett helyezzük el az Ún.
napi tartályt, amelybol kb. egy napi, kisebb beren-
dezések esetén két-három napi szükségletet fedez-
hetünk. A tároló és a napi tartály összekapcsolása
a 6-23. ábrán látható. A 6-24. ábra a teljes tároló
és elokészíto rendszer kapcsolását szemlélteti.
3 zárólag olaj használata esetén azonban a korom-
6-25. ábra. Asztrahan olaj tüzelo berendezés
1 ttízáUó téila; 2 olaj; 3 viz
Olajégok. Az elso sikereket az olaj viszonylag
gazdaságosabb eltüzelésével Oroszországban érték
el. Itt alkalmazták elsosorban azt a tüzelési módot,
hogy az olajat apró cseppekre bontva égették el.
Valószínuleg az-Asztrahan nevu berendezés volt az
elso, amellyel viszonylag gazdaságosan tudtak tü-
zelni, s amelyben az olajat goz segítségével bontot-
ták apró cseppekre. Ezt a berendezést hosszú ideig
használták nyersolaj elégetésére, foleg házak futé-
séhez (6-25. ábra). A tüzeloberendezés egy vagy
több lapos tálból állt, ahová az olaj a tartályból
gravitációs úton jutott. A tál fölé helyezett tuzálló
téglák sugárzó hoje párologtatta el az olajat. Ki-
képzodés igen nagy mértéku volt. Egy másik tar-
tályból ezért vizet engedtek a tálba, s a hirtelen
elpárolgó víz por1asztotta az olajat. Így. az olaj
jobban keveredett a levegovel, kevésbé volt kormos
a láng, és a tál is kevésbé kokszosodott.
A manapság használatos olajégoket a következok
szerint csoportosítjuk:
- elpárologtató és elgázositó égok;
- nyomásporlasztásos égok;
- porlasztásos égok (levego és goz);
- forgóserleges égok.
152 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

8
6-26. ábra. Elpárologtat6 égo
.
1 kézi szabályozó ttíszelep; 2 úszó; 3 biztonsági úszó; 4 rugó; 5 visszaálUtó gomb; 6 mágnesszelep; 7 olaj; 8 adagoló; 9 levea6

Az elpárologtató égoket (6-26. ábra) csak egészen A nagynyomású porlasztófúvókákat különbözo

kis berendezések esetében és kizárólag könnyu pakurafogyasztásra készítik, adott túlnyomásra és
olajok eltüzelésére alkalmazzuk. Az utóbbiak ma- különbözo porlasztási szögekkel.
radék nélkül elpárologtathatók. A teljesítményt A terhelés ingadozásakor az égo teljesítményének
kényszerített levegoadagolássallehet fokozni (6-27. csökkentése a porlasztási nyomás csökkenéséhez
ábra). vezet, ami az égési folyamat romlását idézi elo.
Széntüzelésu kazánok olajtüzelésre való átálIí-
tásakor használhatók az elgázosító égok, ahol az
elpárologtatási folyamatot még az égotérben ter-
mikus bomlás követi, tehát az égoszájból nagyobb-
részt csak gázok (amelyek lehetnek éghetok és nem 2
éghetok) jutnak a tuztérbe. Ezért gázlángszeru az
ilyen égok lángja (6-28. ábra) .. .J
A nyomásporlasztásos égok is segédenergia nélkül
muködnek, de nem párologtató vagy gázosító el-
ven. A porlasztást az a nyomás idézi elo, amellyel
a tüzeloanyag az égobe jut. A teljes égéshez szük- 6-27. ábra. Ferde lángú elpárologtat6 égo
séges levegot szekunder levegoként adagoljuk be, 1 ventillátor; 2 levea6; 3 olaj; 4 clpárologtatótál
és ezt a levegot - különösen nagyobb egységek
esetén - elomelegítjük. 1
Ez az égotípus foglalja el a legkisebb helyet, és
egyébként is számos szerkezeti, szerelési elonye van.
Hátránya, hogy kisebb viszkozitású tüzeloanyag
szükséges hozzá, mint a következokben ismertetésre
kerülo surítettlevego-porlasztásos égo, és a tüzelo-
anyagot tökéletesen meg kell szurlli.
A legyegszerubb nyomásporlasztók az örvény-
kamra elvén muködnek (6-29. ábra). A folyékony
tüzeloanyag érintolegesen lép be az örvénykamrába.
Ott spirálmozgást végez, amelynek sugara a ki- ~
ömlonyílás felé csökken. E sugár csökkenésévei no 6-28. ábra. Elgázosít6 égo
a szögsebesség. A tüzeloanyag nagy sebességgel 1 porlasztó; 2 olaj be; 3 olaj vissza; 4 levea6; 5 viaszaáramló gbokt
hagyja el a.porlasztónyílást. 6levea6kamra; 7 égIlkamra
 KAZANOK 153

Ezért az örvénykamrában lényegében állandó olaj-

áramlást tartunk fenn, és a felesleges tuzeloanyagot
visszafolyó-vezetéken át az olajtartályba juttatjuk.
A fogyasztást a visszafolyó-vezetékbe beépített sze-
lepek szabályozzák. Ilyen szerkezeti megoldásra
mutat példát a 6-30. ábra.
A 6-31. ábrán nyomásporlasztásos porlasztófejek
elvi vázlata látható. Az a) ábra egyszeru nyomás-
porlasztót szemléltet. A teljesítmény szabályozása-
kor itt az olajmennyiség csökkenéséveI kb. arányo-
san csökken az áramlási sebesség is, ami a porlasz-
tási jellemzok rohamos romlását (kúpszögcsökke-
nést, cseppnagyság-növekedést) idézi elo. Ennek ki-
küszöbölésére alakitották ki a visszafolyásos por-
lasztókat [b) ábra]. Ezekkel a visszafolyó olaj
mennyiségét szabályozzuk. Az öivénykamrába lépo

.<~-
d)
6-31. ábra. Nyomásporlasztásos
elvi vázlata
porlaszt6fejek

r-- 1 örvénykamra ; 2 állitható dugattyú

olaj mennyisége hozzávetoleg állandó. Az örvény-

kamrában a tangenciális sebességek is közel állan-
dók, ezért a teljesítmény csökkenésekor a porlasz-
tási jellemzok sem romlanak túlságosan. Hasonló
célból fejlesztették ki a résszabályozós porlasztókat
is [c) és d) ábra], ahol a közel állandó tangenciális
sebességet az örvénykamra réskeresztmetszeteinek
változtatásával lehet fenntartani. A c) ábra kivül-
rol mozgatható dugattyús résszabályozót mutat, a
d) ábrán látható típuson pedig az olaj nyomása a
rugónyomás ellenében mozgatja a résszabályozó
dugattyút. Elofordul egyes esetekben a visszafolyá-
sos és a résszabályozós megoldás kombinálása is.
6-29. ábra. Nyomásporlasztásos égo elve Összeépitett nyomásszabályozós égot szemléltet a
6-32. ábra.
1245 Levego- vagy gozporlasztás esetében a porlasztás-

-
hoz szükséges energiát részben vagy teljes mérték-
ben a porlasztóközeg : goz vagy levego energiája

-
fedezi. A nyomásos porlasztókhoz képest itt az olaj
nyomása kicsi,. gyakran gravitációs úton jut az olaj
a fúvókához.
Gozporlasztásos égot szemléltet a 6-33. ábra.
A gozporlasztás elonye, hogy tömör, fényes, töké-
letes elégést biztositó lángot hoz létre. A goz köny-
nyen szabályozható és a kazánban amúgy is ren-
6-30. ábra. Terhelésingadozás felvétele delkezésre áll. A gozfogyasztás viszont a termelt
1 taqenciális rá; 2 beáramló olaj; 3 fúvókanyflú; <1visszafolyónyilás: gozmennyiségnek kb. 4%-át teszi ki, és ez hátrány,
5visszafolyó olaj; 6 örvénykamra ; 7 porlasztott olaj hiszen növeli a betáplálandó tápvizmennyiséget.
 FuTÖBERENDEZÉSEK
SzivaftfllÍblolrlr ~CI>
6-32. ábra. Nyomásszabályows
1 szdr6; 2 szivattyÚ; 3 nyomásszabályozó; 4 ventillátor; 5lapátsor; 6 fúvó-
ka; 7 gyújt6clcktródok; 8 gyújtótranszformátor
---
1/,": •. 3/*"
6-33. ábra. Gozporlasztásos égo
11,5 bar 0,5 at) nyomású olaj; 2 3 ... 4 bar (3 .•. 4 at) nyomású g6z
6-34. ábra. Levegoporlasztásos
1 szdr6; 2 olajszivattyÚ; 3 olajnyomás-szabályozó; 4 adagolószivattyú;
5 levcg6komprcsszor; 6 leválasztó; 7 lapátsor; 8 fúvóka; 9 vcntillátor
SZERKEZETEI, ANYAGAI
Ezenfelül a gozmennyiség növelésével korrodáló,
oxidáló hatások jelentkeznek.
Központi futéshez legelterjedtebben a középnyo-
mású levegoporlasztásos égoket használják. A por-
lasztáshoz szükséges energiát 0,3... 0,5 bar (0,3...
0,5 at) túlnyomású levego adja. A levegot rendsze-
rint lamellás (késes) forgókompresszor suríti.
A porlasztólevego az égéshez szükséges levegonek
5... 10%-a, a többi levegot a nyomásporlasztásos
égohöz hasonlóan ventillátor szállitja.
Legelterjedtebb formája az emulziós égo, amely-
nek körgyuru keresztmetszetu fúvókájába olaj-le-
vego emulzió áramlik (6-34. ábra). A tartályból
1
érkezo olajat az szuron keresztül a 2 olajszivattyú
a 3 olajszabályozooa nyomja. Innen a 4 adagoló-
égo
szivattyún keresztül az olaj az 5 levegokompresszor-
hoz jut, azt keni is, innen mint olaj-levego emulzió
a 6 levá!asztóba folyik. Az adagolószivattyú bizto-
sítja, hogy a viszkozitás változása ne befolyásolja a
porlasztóba kerülo olaj mennyiségét. A körgyuru
keresztmetszeten átáramló levego--olaj emulzió el-
porlad, míg az olaj többi része a 6 szelep szabályo-
zása folytán kerül a középso csóbe. Az égo egyéb
részei, a levegoszállítás, a gyújtás ugyanaz, mint
nyomásporlasztás esetén.
A nyomásporlasztásos égokkel összehasonlítva,
ezek az égok drágábbak, zajosabbak, üzemük ké-
nyesebb, de az olaj viszkozitására nem annyira ér-
zékenyek. 4-6 oE viszkozitás esetén is jól muköd-
nek. Kevésbé érzékenyek az eltömodésre, mert
ugyanolyan olajmennyiséghez a kisebb olajnyomás
miatt nagyobb átméroju fúvóka kell. Ezért kis
teljesítményre is kitunok. Az olajszivattyút, lég-
kompresszort, adagolószivattyút egy öntvénybe épí-
tik. A fúvókát itt is gyorsan záró szelep zárja az
utáncsöpögés megakadályozására.
A forgóserleges égok szerkezeti felépítése eltér az
az eddigiekétol, rendszerint ugyanarra a tengelyre
szerelt porlasztóserlegbol és primer (egyben por-
lasztó) levegot eloállitó ventillátorból állnak.
A 6-35. ábrán összetett kazánégo látható. A por-
lasztás villanymotorral hajtott forgóserleg által elo-
idézett centrlfugális ero hatására jön létre. Ezt a
hatást a befújt primer levego egészíti ki. A láng
nagy kiterjedésu és tökéletes elégést eredményez.
Az égovel egybe van építve valamennyi kapcsolatos
szerkezeti elem, a motor, a ventillátor, a folyadék-
szuro, a szivattyú, az adagolószabályozo és az elo-
melegíto. Az elektromos vezérlés automatikusan
kikapcsol, ha a tüzeloanyag-adagolás rendellenes,
vagy ha a láng kialszik stb.
Adott kazánhoz a megfelelo égo kiválasztása
égo több tényezotol függ, és a helyes döntéshez igen
sok szempontot kell mérlegelni. Közülük a leg-
fontosabbak: az égo teljesítménye; az olaj mino-
 KAZÁNOK 155

12

13

6-35. ábra. Forg6serleges égo

1 olaj; 2 szúro; 3 olajszivattyú; 4 olainyomás-szabályozó; 5 olajelzáró és olajmennyiség-beállító csavar; 6 mágnesszelep az olajmennyiség szabályo-
zására; 7 minimális olajbeállító; 8 gyorszáró mágnesszelep; 9 e1omelegito; 10 levegoszabályozó mágnesszelep; II levegoszabályozó csappantyú;
12 ventiUátor; 13 forgó serleg; 14 szekunder levego

sége; a tuztér kialakítása; a láng alakja (mérete); készülék hazánkban már kereskedelmi forgalomba
a szabályozási igény; a meglevo segédenergia; az is került [17].
automatizálási igény; a .turheto zajhatás; az égo, Néhány megoldás:
ill. a hozzá tartozó segédberendezések költsége; az - a hotároló anyag (magnezit, sóolvadék, öntött-
égo üzemeltetési költségei; a várható karbantartás vas) levegot melegit fel, és ezzel a levegovel ho-
költségei; a kezeloszemélyzet muszaki képzettsége; cseréloben futjük fel a futési rendszerben kering-
a helyi adottságok. tetett vizet (6-36. és 6-37. ábra);
A kazánok várható terhelésingadozásának figye-
lembevételével olyan égotípust kell kiválasztani,
amely a megadott határok között jól szabályoz-
ható.
Nem elhanyagolható szempont az égok beszer-
zési lehetosége sem. Az égotípusok közül leginkább
a nyomásporlasztásos és a forgóserleges rendszeru
égok kipróbált és megbízható típusok.

6.1.3.3. Gáztüzelés
1
A gázok fajtáit, jellemzoit, a hazai gázfélesége-
ket, a gázszálIítást, szerelvényezést a 30. fejezet
tárgyalja.

6.1.4. Villamos fútésíi kazánok

3
A következokben néhány lehetoséget ismertetünk 6-36. ábra. Villamos fútésú kazán
villamos központi futési kazánok alkalmazásám. 1 központi fdtési csohálózat; 2 szivattyú; 3 levego-viz hocserélo; 4 ven-
Ezek kialakítása még kezdeti állapotban van. Ilyen tillátor; 5 h6tároló anyag (magnezit, ill. öntöttvas); 6 h6szilletelés
156 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

7 - a vizet 150 OC-rafiitjük, és a tároIt· vizzel ho-

cseréloben melegitjük fel a futési körben keringtetett
vizet (6-43. ábra).
Alkalmazhatunk hotároló anyagként olajat is.
Ezesetben a tárolt olaj hocseréloben melegiti a
futési körben keringo vizet (6-44. ábra). Felmerülhet
az a gondolat is, hogy fiitsünk közvetlenül olajjal.
A gazdaságossági és muszaki feltételek tisztázása
most van folyamatban. A lehetséges megoldások
összefoglaló jellemzoit a 6-9. táblázat, a jósági sor-
rendet a 6-10. táblázat tartalmazza.
1
7

2
'7

J
I
8
6-37. ábra. Villamos fútésú kazán
1 központi flítési csohálózat; 2 szivattyú; 3 loveg6-vlz hocsorélo; 4 von-
tillátor; 5 sóolvadék-tartály; 6 flít6patronok holyo; 7 hosziiOtoIés

9
6-39. ábra. Villamos Cútésú kazán
1 központi flítési csohálózat; 2 g6z-v1z hllcserél6; 3 kondenzálótér; 4 viz-
vlsszatápláló cso; 5 sóolvadék-tartály; 6 flítopatronok helye; 7 atmoszféra;
8 nyomástartó edény; 9 hoszigetelés

6-38. ábra. Villamos fútésú kazán

1 központi f6tési csohálózat; 2 g6z-v1z hocsorélo; 3 kondenzálótér; 4
vlz-viaszatápláló Cso; 5 hotároló anyag (magnezit. ill. öntöttvas); 6 ho-
szigetelés; 7 atmoszféra; 8 nyomástartó edény

- a hotároló anyag (magnezit, sóolvadék, öntött-

vas) vizet gozölögtet el, és a gozzel hocseréloben
fiitjük fel a fiitési rendszerben keringtetett vizet
(6-38. és 6-39. ábra);
- a hotároló anyag vizet melegit fel, és a vizzel
hocserélóben fiitjük fel a fiitési rendszerben kering- 6-40. ábra. Villamos fútésú kazán (a hotároló anyag víz)
tetett vizet (6-40., 6-41., 6-42. ábra); 1 he_res víztartály; 2 központi flítési csohálózat; 3 hoszigetelés
 KAZÁNOK 157

6-10. táblázat. Villamos kazánok jósági sorreudje

5 Primer hClátvevCl
Magnezit Víz
Goz
Levego
közcg HCltároló anyag
f S601vadék
Víz
Öntöttvas
Viz
Magnezit
Olaj I

SOOlvadék

6-41. ábra. Villamos fútésú kazán

(a hotároló anyag magnezit, ill. öntöttvas)
1 központi CtíUsi csohálózat; 2 viz-vlz h&aeréli5; 3 hiltároló anyalI
(maanezit, m. öntöttvas); 4 hoszigetelés; 5 tágulási tartály

--
6
6-9. táblázat. Villamos kazánok
1
W tett
villa-
10
58
17,15
3,43
2,2
0,098
26,5
0,152
5,3 mény
Víz
0,0205
0,95
0,44
3,35
3,6
0,67
4,8
11,8
0,96
0,12
50
0,027
0,0192
0,027
0,0125
11,6 -- -
vii·
h6átvev6
175,0
35,0 Levego
0,068
mény,
11,635,0 ·10-'
teljealt-
H6te1jes1t-
teljesít-
m'/kW 11!6 I Beépi-
50mos
10
kcal/h
lamos
tott
175,0tett
tér-tér-
mény.m
BeépI-

I 2,36foptl
II Víz
35,0
I

I I fog~t,
35,0 111,6 I

6-42. ábra. Villamos fútésú kazán

(a hótároló anyag s601vadék)
1 központi futési csohálóZat; 2 viz-víz h&aeréICl; 3 sóolvadék-tartályok;
4 futllpatronok helye; 5 hoszigetelés; 6 tágulási tartály

Egyszerliség szempontjából osztályozva termé-

szetesen az atmoszferikus nyomáson tárolt viz a
legkedvezobb. Ehhez azonban megnövelt futofelü-
let tartozik a futési kör oldalán. Sorozatgyártás te-
kintetében elsosorban a következo két megoldás
jöhet szóba: sóolvadék-goz vagy (és) 1 bar (1 at)
nyomású viztartály . Amennyiben a sóolvadékkal
kapcsolatban korróziós problémák mutatkoznak,
akkor a magnezit-goz megoldást kell elonyben ré-
szesíteni. A villamos futésu kazán muködése a
6-45. ábrán látható.
158 FÜTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

ó 6-46. ábra. Gáztüzelésu kazántelep ~

1 kazán; 2 kémény; 3 beáramló levego; 4 kiáramló levego; 5 v1ztelenl-
toakna; 6 kapcsolótábla; 7 szerelonyl1ás

5I

J Induljunk ki a berendezés hideg állapotából.

Ilyenkor a primer hálózat minden része hideg víz-
zel telített, pusztán az 1 tágulási tartály ürül ki
szinte teljesen. Üzem közben, amikor a 2 hotároló
kazánban a homérséklet 100 °C-nál magasabb, a
6-43. ábra. Villamos futésú kazán (a hótároló anyag víz) víz elgozölög a 3 elgozölögteto kamrában és kiszo-
1 központi futési csohálózat; 2 víz-víz hocserélo; 3 forró víz (1SO OC); rítja a vizet a tágulási tartályba. Ameddig nincs
4 hosziaetelés; 5 hengeres viztartály ; 6 tágu\ásí tartály futési idény, addig a vízszint a hotároló blokkok
alatt marad, miközben a 4 hotároló anyag kb.
5 600 oC-ra felmelegszik. Amikor megindul a hoelvé-
tel (a futés), az 5 futési eloremenó'ben (szekunder
hálózatban) levo 6 hoérzékelo hatására kinyílik a
1 kazán 7 kondenzgyujto csonkján a primer háló-
zatba beépített 8 mágnesszelep, és így a 9 ellen-
áramú készülékbol a primer kondenzvíz vissza-
folyhat a kazánba. Megindul a körforgás és a sta-
cionárius futési folyamat. A kazán-holeadókamrá-
ban a vízszint mindig a hoelvétel mértékétol függoen
áll be. Amint a futovíz eléri a beállított, kívánt ér-
J téket (általában a külso homérséklettol függoen a
40 ... 90 OC-ot), a mágnesszelep ismét lezár, a fel-
gyülemlett kondenzátum visszaszorítja a gozt az '
ellenáramú készülékbol, s a hoátadás megszunik.

6-44. ábra. Villamos fútésú kazán (a bótároló anyag olaj)

1 központi futési csohálózat; 2 olai-vlz hocserélo; 3 olaj; 4 hoszigetelés; 6.1.5. Egyéb kazánházi berendezések
5 tágulási tartály

1 A központi futésu kazánházakhoz általában nem

szükséges különösebb tápvíz-elokészítés. A kazáno-
kon és a tüzeloanyag-szállító eszközökön kívül a
hokiadáshoz szükséges berendezések és szerelvé-
nyek a kazánházak egyéb tartozékai.
A kazánház elemeit a három jellegzetes tüzelési
módra: szilárd, olaj- és gáztüzelésre, három jelleg-
zetes teljesítmény-nagyságrendre együttesen szem-
lélteti a 6-46., 6-47. és 6-48. ábra.

7 6-47. ábra. Szilárd tüzelésú kazántelep

6-45. ábra. Villamos fútésu kazán muködési vázlata
1 kazán; 2 kémény; 3 tisztítónyílás; 4 heáram1ó levego; 5 kiáramló leveg6;
1 táaulási tartály; 2 hc5tároló kazán; 3 e!gozölögtetokamrák; 4 bötároló 6 szilárd tüzeloanyag tárolólere; 7 tüzeloanyag ledobónyílása; 8 salaktároló
anyag; 5 ftitési eloremeno vezeték; 6 hoérzékelo ; 7 koncfenzgytijto csonk; edények; 9 salakledobó és felvonó; 10 kezelojárda; II kapcsolótábla;
8 mágnesszelep; 9 ellenáramú ké8zül6k 12 osztó, gyujto, szivattyúk helyisége; 13 szivattyúk; 14 osztó, gy\1jtó
 ~III II 5,5
KAZÁNOK 159
~ 1 II 11 .,
etszef 8 metszet
1- •.....

F.W~~ r

6 7

A metszel Bme/szel

~91 5,0 I 2,2 0,6

~ 4. r!i(UD7_~7_M~J,2_},D7?;ÖU:/,0 •.
-;;;"

A A
I

8
\
160 FÜTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

A-8 metszet
6

5
6-48. ábra. Olajtüzelésu kazántelep
1 kazán; 2 olajélÓ; 3 kémény; 4 kéménytisztltó nyitás; 5 beáramló levego; 6 kiáramló levego; 7 me-
Iegviz-termelo berendezés; 8 'Vizte1enltóakna; 9 olajtartály; 10 napi olajtartály; II kapcsolótábla;
12 osztók, ay6.itók, szivattyúk he1yisége; 13 szivattyúk; 14olajszivattyúk; 15 osztók, gyÖjtok;16 vész-
kijárat

6.2. Hocserélok

Általánosságban héScseréléSneknevezünk minden annak paraméterei (nyomása, héSmérséklete) nem

olyan készüléket, amelyben az átáramló egyik kö-
zegbol a másikba héSadódik áto A fiitéstechnikában
héScserélokalkalmazását a következéSktehetik szük-
ségessé:
- a rendelkezésre álló héShordozó közeg vagy
megfelelok, ezért a hocseréloben az igénynek meg-
felelo paraméterii hohordozó közeget álHtunk e16;
-:- a hofogyasztó rendszer hohordozó közegét el
kell választani a rendelkezésre álló hohordozó közeg
hálózatától;
 HOCSERÉLOK 161

- központilag egyfajta h6hordozó közeget állí-
tunk e16, de különbözo fajtájú és paraméteru köze-
gekre van szükségünk;
- hasznosítani kívánjuk valamely elfolyó közeg
hotartalmát stb.
Ebben a fejezetben csak a központi futések ho-
cseréloit tárgyal juk.
Hohordozók szerint megkülönböztetünk goz-
melegvíz, goz-goz, forróvíz-melegvíz, ill. forró-
víz-goz hocseréloket. A futési hocserélok alap-
vetoen három fo részbol állnak: külso köpeny,
belso csobattéria, elofej csatlakozócsonkokkal.
A hocserélok úgyszólván kivétel nélkül ellenáramú
készülékként készülnek. A két közeg egymáshoz
képest ellenkezo irányban áramlik a futofelület
mentén.
Szerkezeti kialakításuk szerint két alaptípus ter-
jedtel: az U alakú futocsonyalábos hocserélo
(6-49. ábra, 6-ll. táblázat) és az egyenes szálú futo-
csonyalábos, ún. építoelemes hocserélo (6-50. áb-

c 1:.
"'H

6-49. ábra. U alakú futocsonyalábos ellenáramú hocserélo. A méreteket a 6-ll.

táblázat tartalmazza

L
c 1 ... 7 csadakozások Lb-1L
c -H

L
--~l-l
[
6-SO. ábra. Építoelemes ellenáramú hocserélo. A méreteket a 6-14. táblázat
tartalmazza

ra). Az elobbi vízszintes elhelyezésu, henger alakú,
peremes acé1köpenybl5l, ebben elhelyezett U alakú.
fütlScsonyalábból és karimás csatlakozású elofejb61
áll. Az elofej, amelyen a' fut6közeg-bevezeto \ és
-elvezetocsonkok vannak, a közegnek a fut6csövek
közötti elosztására, ill. gyujtésére használatos, ezért
belül osztott teru. Általában öntöttvasból készül.
Az U alakú futocs6nyaláb csovégeit tárcsaszerli
csofalba hegesztik. A cs6falat a köpeny és fedél
karimái törnítetten fogják közre, oldható csavar-
kötéssel. A futofelület készülhet acél- vagy vörösréz
csobol. A futött közeg csatlakozócsonkjait a kö-
penyre hegesztik. Ugyancsak a köpenytérhez csat-
lakozik a biztonsági vezeték, ürítovezeték és bizton-
sági szerelvény csonkja. A köpeny belso terét le-
mez választja két térfélre, így a futött közeg cso-

13Az épületpPészet kéziköayw

162 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

.11. táblázat. Hazai gyértmányú, U alakú mt&:sOOyalábos, elleaáramú lliCSeI'éIa méretei és adatai

i
(A jeJölélek értelmez6sét 1. a 6-49. ábrán)

ii
:g ~:;
" ~I:H
hb6IH co
">
II J800
7:il .o
III
1840
3002
89
2600
219
28SO
700
900
350
630
-!
11 ..•
;;j
L
S6SO
2
324
1593700
194
700
273 108
3340
2390
600
3040
I565
OS
31SO
3/4
108 1/2
3/4
'" C 1:
I II 200
32"ilcoli
1/2
1/4
'il
-8 340
2640
1210
3540
360
-ó~ ]1!
>o ..•
~
til
.r mm
Csatlakozásak >.
0D2SO I I .E 225
I I
2000
219 I I ISO
275 I 2SO

.12. táblázat. Hazai gyértmányú, U alakú flitOOiéioyalábos, ellenáramú bÖcsel'élo

h&itbocsátási tényez6i forró víz mtoközegre
90/70 II
liO/90
100/80
lOS/8S
tÖS/8S I
--
260
280
285
340
295
2SO
270
300
305
310
325
335
244
221
270
275
285
235
300
291
2SO
330
340
215
310
204
267
279
337
302
320
308
372
200
262
240
230
220
305
265
260
195
175
295
290
343
361
325
360
273
256
227
314
233
395
349
401
335
210
225
345
365
380
384
320442
355
331
413
378302
401
361
349
291
343
378
190
90/70
326
419
331
314
424
390
370 395
355
390
430 m"
45
F6tofeJüJet,
I
kcal/mih71oC H6átbo~~í~nyezo,k
F6tötl víz homérséklete, oC

nyaláb menti ellenáramlása biztosított. A készülék összefüggésseI méretezzük, ahol Q az átszármazta·

tisztítása nehézkes, a csonyalábot belülr51 nem le- tott h5áram, W (kcal/h); k h5átbocsátási tényez{)
het tisztítani. a 6-12., ill. 6-13. táblázat szerint, W/m2K (kcal!
A készülékek a "Nyomástartó edények biztonsági mIh oc); A a fut5felület a 6-Il. táblázat szerint,
szabályzata" hatálya alá tartoznak. Megengedett ml; dtkoz a logaritmikus közepes h5mérsékletkü·
üzemnyomásuk mindkét közeg oldalán 9,81 bar lönbség az (1-175) összef'úggés és az 1-52. ábra
(l0 att) túlnyomás. értelmezése szerint, oC. A táblázatokban megadot·
A h&serél5t a taktóI eltéro esetekben a'k hoátbocsátási tényez6
értéke az (1-169) összefüggéssei, ill. kis elhanyago-
Q=kA L1tköz W (kcal/h) (6-2) lással az (1-163) összefüggéssel számítható. A hIS-
 HOCSERÉLOK 163

6-13. táblázat. Hazai gyártmáDyú, U alakú flltks&lyaIábos, eUeánUn6 •••• -.lIA

- --~-
b6átbocsátási téuyez& teIitett goz 1ltA6zegre
6
620
735
685
710
10
40
645
730
att
•• FCitött viz h6mén6k1ete. ·C
820
840
1012
977
835
1000
940
860
826971
756
599
744
907
850
849
640
709
780
615
8710
645
744
FCito telített 103555
942
790
735
810
808
890
90/70
10S/8S
ilO/90
1105
950
1041
895
1093
1035
600
755
555
616
550
878
797
797
721
750
1082
930
779
630
685
930
800
870
849
730
826
989
670
695
919
948
815
855
100180
100/80
110190
IOS/8S
698
650
530
515
715
954
733
0,1
0
1,0
3,2,5 -s I

lf -I I
I
90/70
86z

1
71
71
71
I
kc:al/m"hoC
1>

I
W/m"K

6-14. táblázat. Hazai gyártmányú, építoelemes, ellenáramú hkserélo méretei és adatai

--
--
-- ----
---
--
-- -- ----
-- (A jelölések értelmezését 1. a 6oS0. és 60S1. ábrán)
11
212
210
250
200
428
108
175
280
140
76
318
480
534
150
364
300
639
159M
1
8,67
3,94
108
219
.....
159
219
324
159
273
17X2,6
17X2,6
H
m"
5FCito-
felület.
400
320
18091625
1776
3276
3008
2008
2776
2276
2125
2625
2408
1908
2108
1928
2428
1608
3125
1408
2450
1950
1450
1308
2308
1808
2928
2608
2950
13
3428
3108
2508
2908
1508
2808
..,<0
27,0
36,0
25,6
27,3
,~U~
~~.t!.
410
2000
280
2000
d
142
537
1,82
8,12
85
19
121
'--
FCitöcsövek
133
2500
265
551000
1500
2500
mérete,!Száma,
I
cb I10df I
I GI ~:g
10d1 I
..
mmnélkül, db e
-1- g
S61y
238
322
107
472
347
196
125
160
285
363
450
624
Méretek. mm
töltés
kp
...•
:.Ii ••••
164 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

átadási tényezlSk az 1.2.3.2., ill. az 1.2.4. fejezetben
foglaltak szerint számithatók.
Hazai gyártmányú építoelemes ellenáramú hlS-
cseréllSt szemléltet a 6-50. ábra. Méreteit és súlyát
a 6-14. táblázat, sorba kapcsolt hocserélok szerelési
méreteit a 6-51. ábra és a 6-14. táblázat adja meg.
A hocserélo külso, hengeres köpenye forrcso, mind-
két végén csofallallezárva, amely egyúttal csatla-
koz6perem is. A csofalakba hegesztik az egyenes,
17X 2,6 mm méretff folytacél csöveket, amelyek a
ffftofelü1etet képezik. A peremes csofalakhoz kúpos
szffkítoidomok csatlakoznak csavarkötéssel. A kö-
peny két végén, az alsó és felso alkotó mentén van-
nak felhegesztve a köpeny téri közeg peremes csatla·
kozócsonkjai. Ívidomokkal több hocserélo sorba
kapcsolható (1. a 6-51. ábrát). A kúpos szffkítoido-
mokat mindig az ábra szerinti helyzetben kell fel·
szerelni! Az építoelemes hocserélo elonyei az U
alakú ffftocsonyalábos készülékhez képest: csövei
belül tisztíthatók, az ellenáram a készülékben job-

/'1

6-51. ábra. Sorba kapcsolt épitoelemes ellenáramú h6cserélo. A méreteket a

6-14. táblázat tartalmazza

Q, kW
o as 1 ~5 2 Z5 3 3,5 4 M 5 5t5 6 6,5 7-102 1
12
L,m 6v.m/s
15 '
j1~
11
14
10 3
9 2
1
8 o
7 9
8
6 7
6
5
0,5
4 "
3 3
2
2 1
L
O 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4. 4,5 5 5,5 6.105
ri, kcal/h
6-52. ábra. NÁ ISO épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja
forróviz-melegviz közegekre
"1 a forró viz sebessége a c:aöben; "3 a me1ca viz sebesséll" a köpenyben
 HOCSERÉLOK 165

>an megvalósitható, az áramlás zavarmentesebb, A hotechnikai méretezés elvileg a (6-2) össze-

lagyobb áramlási sebesség választható, a kedvezóbb függéssei lehetséges. Gyakorlati méretezésre igen
llak miatt ennek ellenére sem jelentos az ellenállása, alkalmasak azok a diagramok, amelyek a külön-
lagyobb hoátadási tényezok érhetok el. bözo átméroju hocserélok holeadását a készülék-
A hocserélo 15,68 bar (16 att) fut&sooldali és hossz függvényében adják meg, forró vizre és telített
~,8,~ar (10 att) köpenytéri túlnyomással üzemeltet- goz futoközegre, különbözo homérsékletviszonyok,
leto. ill. goznyomás esetén (6-52... 6-59. ábrák).
a,kW
o 1 23' 5 6 7 8 9 m ff U ~ U ~ 15 17 18.102
1,61.
10 1,5 v,mls
L,m ",4
9
"'3

8 1,2
1t1
7
"'O

6 0,9
0,8
5
0,7
4- 0,6

0,5
3
0,4

2 ==-v.!!jvz 10,3
a2
1 l1
O O
O 1 2 3 4 5 678 9 ro ff U ~ U ~ 18-105
a, kco/jh
6-53. ábra. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja
forró víz-meleg víz közegekre
"1 a forr6 víz sebesséac a csoben; "2 a mclca viz sebesséac a köpenyben

a,kW
O 2 6 8 10 12 l' 16 18 20 22 24 28 28.102
1,6 ,1.
10 ",l,m/s
L,m 1,1,.
9
1,3
8 1,2

1,1
7
1,0
6 0,9
0,8
5 0,7

4 0,6

as
3 0,1,.

2 0,3

0,2
1 0,1

°0 2 4 6 8 W n U $ ffl m II 21,.-105-0
a, kcol/h
6-54. ábra. NÁ 250 épitoelemes hocserélo kiválasztási diagramja
forró viz-meleg viz közegekre
"1 a forró viz sebess6p a ClOben; "2 a melea: viz sebessétle a köpenyben
 166 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

A folyamatos görbék a felírt hofoklépcsoknek
megfelelo homérsékletviszonyok melletti hoáramot,
a szaggatott görbék a hofoklépcsoknek megfelelo
vizáramlási sebességet adják meg. A forróviz-me-
legviz hocserélok ábrái arra az esetre vonatkoznak,
ha a forró viz a csövekben, a meleg viz a köpenyben
áramlik. A goz-melegviz hocserélok ábrái arra az
esetre érvényesek, ha a gozt a köpenybe vezetjük,
a meleg viz a csövekben áramlik.

- o
r
2 4 6 8 10
--'
12 14 16 18 20
Q,kW
22 24 25 28.102
1,6v:m/s

'-' ~1,pill
_'3J;;:~~iP
ill II 10

n T::i lU r -r 1
'Í..~oM
L,m
l'~
['--'
9 I
'--I
o·tt[[[.H~
'" _ I~ III
~If--l---'----l-
-T 1/11
II II'~ 1,
° .11.0
",1BO...90.·C .l- ...--1~
-tG;180
III
1-. IoC
.9_ ...90
I
I l-I"I-P
I 1-- ~-
t5'
1,4

1,3
__---+-- I_ '-'-
..Y
_ l'I A' F 1::~I-~--~J--
~
_ J...J --L-> ~
89>r T I T'T_'-'-
I I I I I liT
R=ilil", l'
-.-.
l.' ...90'CO .90•C -~- '-- 1,2

1,1
7,1 -+-' T T........L ~ 1,0
6 ~9
~8
5
~7
4 0,6
0,5
3 '2la4
2 v110,3
~2
1 0,1
O °
° 2 4 6 8 10 1214 16 18 20 22 24.105
élikca/jh
6-55. ábra. NÁ 300 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja
forró víz-meleg víz közegekre
1/, a forró víz sebessége a csoben; "2 a meleg víz sebessége a köpenyben

o O, kW 2
0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5·10 16
.1 v.m's
5 1,5' l'
L,m 1,4
4,5
1,3
4 ~2
1,1
3,5
1,0
3 49
~8
2,5
0,7
2 ~a6
~5
1,5 alt.
1 0,3
.,0,2
0,5
0,1
O
O 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4·10
50
ri, kca/jh
6-56. ábra. NÁ 150 építoelemes hocserélo kiválasztási diagram ja
telítettgoz-meleg víz közegekre
" a melOll víz sebessé;ae a csoben
 HOCSERÉLOK 167

o 123 4 5 6 7 8 9 W ff na,kWu·w2
r 1,6 ,{.
5 ~5v,ml$
L,m
1.,5
~4
--1'1,3
4 1,2

1,1
3,5
1,0
3 0,9

2,5 0,8
0,7
2 0,6

1,5 0,5
0,11-
1 0,3
0,5 0,2
0,1
O
O 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12.105 O

Q, kca//h
6-57. ábra. NÁ 200 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja
telítettgoz-meleg viz közegekre
v a meleg VIZ sebessége a csoben

". v
V ~
,...... 5
o
- -~1';
~-
-~V -Qi~-lll
1
- h-
~~'I
--
":::
1---'" 24
,.......
9
2
? Qi~ -;:'
v" 876 i--
',OP9~
;
1
3
11 '12,
~j;
1
""
0
l...--'
-1:88
-I
J
ó
""
5 6
050~
""
~ hr V
U,I 9
bar
.....+-- Q'2~.
O, I
bor ~
:;..;.
(6,Oot)
,QE.t,L- -
i
I
7
i
(3 O afJ-
8 9
.....-
10 11

II
Q,kW
12 1J'10
,-)L
2
1,6 v,mls
1,5
L,m 1,4

- "" 4,5 I
I (O:1~~"
r,3
4 1,2
I

1,1
3,5
1,0
3 -t0,9
0,8
2,5
0,7
2 0,6
0,5
1,5
0,4
1 G,3

0,2
0,5
0,1
O O
105
0., kcal/h
6-58. ábra. NÁ 250 építoelemes hocserélo kiválasztási diagramja
telítettgoz-meleg viz közegekre
v a meICa viz sebessélt. a csoben
168 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

ti, kW
o 1 ·2 3 4 5 6 7 8
4 14 15 16 17 18.102 1,6
L,m 1,sv,m/s
3,5 1,4
1/3
3 .•.. 1,2
1,1

2,5 1,0
0,9
2 0,8

0,7

1,5 0,6
0,5
1 at,.
0,3
0,2
0,1
o
1 2 3 4 5 6 9 10 11 12 13 14 15 16-105
Q,kca//h
6-59. ábra. NÁ 300 épitóelemes h6cserélo kiválasztási diagramja
telitettgoz-meleg viz közepe
w a melell víz sebessége a csllben

6.3. Holeadók

A gyüjtonéven holeadóknak vagy fütotesteknek - a futotestek héSteljesítmény-lépcsozése futore·

nevezett szerkezetek feladata a központilag termeIt,
csohálózaton hohordozó közeggel elosztott ho át-
adása az épület fütött helyiségeinek. A hoátadás
részben konvekció, részben sugárzás útján megy
végbe. A holeadó szerkezetet döntoen jellemzo ho-
átadási mód szerint megkulönböztetünk konvek-
ciós, ill. sugárzó holeadókat. (Ez a fejezet csak a
konvekciós futotestekkel foglalkozik. A sugárzó ho-
leadók ismertetése a 10. fejezetben található.) A ho-
hordozó közeg lehet meleg víz, forró víz, kis- vagy
nagynyomású goz. Újabban kisérletek folynak olaj
hónordozóval is.
Szerkezeti kialakitásuk szerint a konvekciós ho-
leadók nagyon változatosak. Az alkalmazott tipu-
sok a következo csoportokba sorolhatók: tagos
radiátorok, csovázas radiátorok, lapradiátorok, si-
rna cséSfütéStestek,bordáscs6-ffitotestek, konvekto-
rok. A holeadókat a következéS szempontok figye-
lembevételével kell kiválasztani:
- hoigény (héSteljesítmény);
- döntéSen konvektiv vagy sugárzó héSleadás a
cél;
- a hohordozó közeg fajtája, nyomása, héSmér-
séklete;
lillet-kiosztás szempontjából;
- elonyös fajlagos holeadási jellemzok (adott
holeadáshoz tartozó kis futofelület, kis hely·
igény, kis anyagszükséglet, kis víztartalom) ;
- szabályozhatóság a hoigény változásának meg·
felel5en;
- a héSleadógeometriai méretei és méretarányai;
- a holeadó víztérfogata;
- esztétikai megjelenés;
- a holeadó súlya (anyagfelhasználás szempont·
jából) és a hohordozóval együtt számított sú-
lya (feleréSsitésszempontjából);
- a felszerelés (felerosítés) lehetosége;
- ellenállás mechanikai hatásoknak (tárolás,
szállitás, szerelés, .használat alatt);
-ár;
- helyszfni munkaigényesség (szerelés, festés);
- élettartam (korrózióállóság), javíthatÓság ;
- tisztithatóság.
A felsorolt szempontok rangsorolása esetenként
változhat a holeadó megválasztásában.

6.3.1. Tagos radiátorok
A tagos radiátorok azonos alakú és méretu ele-
mek (tagok) bizonyos határig tetszoleges számú
összekapcsolásával kialakított holeadók (6-60. áb-
ni). A h6'hordozó közeg az elemen belül függoleges
irányban kiképzett járatokban áramlik. A járatok
száma szerint beszélünk kétoszlopos, háromosz1o-
pos stb. tagos radiátorról. (A 6-60. ábra kétosz1opos
radiátort ábrázol.) Anyaguk öntöttvas vagy sajtolt
acéllemez. Az öntöttvas tagokat C ll/4" jobb-bal
menetu közcsavarokkal, az acéltagokat beépített
öntöttvas menetes gyurukbe becsavart közcsavarok-
kal vagy hegesztéssei kötik össze. A tagok közötti
tömítés melegvíz-futés esetén általában kéregpapír,
gozfutés esetén azbesztgumi. A csohálózathoz csat-
lakozás a szélso tagba becsavart kü1s5- és bels5-
menetes csatlakozódugón keresztül lehetséges. A fu-
totestnek a csatlakozásra nem használt elemeit
külsomenetes végdugóval zárják le. Az acéllemez
radiátorokat bizonyos számú tag gyári hegesztésé-
vel több tagú blokk formájában hozzák forga-
lomba.
A tagos radiátorok összes h51eadásának dönto
hányada (mintegy 80%-a) konvekciósan átadott ho.
Az acéllemez tagos radiátort melegvíz-futési rend-
szerekben használják. Kisnyomású gozfutésre gyors
korróziós károsodás miatt nem alkalmas. A futo-
közeg megengedett maximális h5mérséklete általá-
ban 110 oC, megengedett maximális túlnyomása
általában 3... 4 bar (30... 40 v.o.m). Az öntöttvas
tagos radiátor egyaránt alkalmas meleg vízhez és
kisnyomású g5zhöz. A megengedett maximális h5-
mérséklet általában 120 oC, a megengedett maxi-
mális túlnyomás általában 4 bar (",4 att). Az acél-
lemez radiátor f5bb el5nyeként említhet5 kis súlya,
kis hotehetetlensége, alacsonyabb ára, nem törik,
hegesztéssei javítható; hátránya rövidebb élettar-
tama. A tagos radiátorok lényeges elonye, hogy tel-
D c
6-60. ábra. Tagos radiátor
A kötéstávolság; Belemmagasság; C elemhossz;
HOLEADÓK 169
jesítményük kello tagszámmal kis lépcsokben, széles
határok között választható, ill. az igényhez illeszt-
heto. Helyszükségletük nem túl nagy, víztartalmuk
kicsi. Mechanikai hatásoknak jól ellenállnak.
A helyszíni munkaráfordítás a blokkok összeszere-
lése, továbbá festése miatt elég sok. Tisztításuk
(sima felületük ellenére) a tagok között nehézkes.
Magas felületi Mmérséklet (pl. gozfutés) esetén a
futotest mögötti falon a dehidrálódott por szenny-
csíkokat képez.
Tömeggyártásuk és említett elonyös tulajdonsá-
gaik miatt szélesköruen alkalmazzák a tagos radiá-
torokat lakó- és középületekben. A hazai gyártású
"DV" típusú (gyártó: Dunai Vasmu, Dunaújváros)
acéllemez tagos radiátorok körvonalrajzát a 6-61.
ábra, méreteiket és egy tag jellemzoit a 6-15. táblá-
zat, h51eadásukat 90/70 oC melegvíz-futés és külön-
bözo helyiség-Mmérsékletek esetén a 6-62., 6-63.
és 6-64. ábra tartalmazza. A "DV" típusú radiátor
hidegen hengerelt, 1,25 mm vastag acéllemezbol
készül. Az 500 és 600 mm kötéstávolságú elemek
10 tagos, a 900 mm kötéstávolságúak 5 tagos blok-
kokban készülnek. Melegvíz-futésre 110 oC víz-
homérsékletig, ",4 bar (40 v.o.m) üzemnyomásig
vehetok igénybe. A hazai gyártású "Tisza" típusú
(gyártó: Öntödei Vállalat Kisvárdai Vasöntöde,
Kisvárda) öntöttvas tagos radiátorok körvonalraj-
zát a 6-65. ábra, méreteiket és egy tag jellemzoit a
6-16. táblázat, Mleadásukat 90/70 oC melegvíz-
futés, ill. 0,098 bar (0,1 att) túlnyomású gozfutés
éskülönbözo helyiség-homérsékletek esetére a 6-66...
6-70. ábrák adják meg. A "Tisza" tipusú radiátor
szürke vasöntvény, temperöntvény közcsavarokkal.
Melegvíz-futésre, ill. kisnyomású gozfutésre 120 oC
homérséldetig és ",4 bar (40 v.o.m) üzemnyomásig
vehet5 igénybe.
A radiátorokat a faltói 50 mm-re, alsó élüket a
kész padlófelület fölött 100 mm-re szerelik. Elhe-
D c
6-61. ábra. "DV" típusú acéllemez tagos radiátor. A mérete-
D elemszélesség ket a 6-15. tábláZat tartalmazza, .III, IV az oszlopok száma
170 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

lyezésük ablak alatt célszeru, szükség esetén belso A tagos radiátorok holeadását régebben a (6-2)
falon. Az utóbbi esetben a helyiség homérséklet- összefüggéssei számitották, amelyben k a jellemzo
eloszlása egyenlotlenebb (6-71. ábra). A falba épi- hoátbocsátási tényezo [90/70 oC meleg viz vagy
tett alsó támaszokkal és felso bilincsekkel erositik 0,098 bar (0,1 att) nyomású gozfutésu mdiátor,
feJ. Ha falra erositésük nem lehetséges a határoló- 20 oC helyiség-homérséklet esetén, amikor L1tköz=
szerkezet kiképzése vagy egyéb ok miatt, akkor = 60 oC, ill 80 oC, pasztellszinu hoálló lakkal való
lábakra állithatók. Az elobbi megoldás elonyösebb, bevonással, a fal tói 5 cm-re elhelyezve burkolat
mert a szerelés független a padlóburkolat e1készi-
tésétol és a padló takaritása is könnyebb a radiáto- Jrcol/h.lrW
rok alatt. Az alkalmazott támaszok és bilincsek ,5aGe

számát és azok elhelyezését a 6-72. ábra szeqÜél- 56001- 6.5

teti . . "5~;)'

~;OOt-- 6
kafl:ol kW 15coo

>BO,!-s,5
-~J'500

4400

420(1

14001

.,5 'Ot~·5
500

i~~
25
~ ~--~kii~~~iZ
tag

t±t±
500-IV.'
5 ~~~~~~r5~~;~v~;
3. tag
500-/11.
7,MI
~Z
'000
1f,Q()
1500
12:..00
IJlOO
ff·
22t1Or2.5
1800 1-2
~'200
. ~g~ m.t ff.:
IJ~~4
1000
1-1,5 13.001-.

'00

'000~~5
2800
r
;,25CO~J

1=:b2éOOI--J
'<00

'200t-~
2000

1800

16fJQ

1'OQ

1200

11000

Wff"n~~~"m~mnnn~UN"MnMn»»UYM»NnJ:
, I I I I I 1 I 11111 II I 11111 I II I II II I I

!SS~~i~~53!S~~aI5!S5!!!S~!!!=S!ml
~ El~~'Ut! i!U~:'U~~~
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~N~~~ ~~~
~.!l!~
~~!Hi~~~~mtff.n:
""''''''~ ••..• 't-. ••..•••..•••..•••..••••

6-62. ábra. "DV" 500-m és 500-IV típusú acéllemez tagos 6-63. ábra. "DV" 600-II1 és 600-IV típusú acéllemez
radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényében tagos radiátor holeadása és futofelülete a tagszám függvényé-
tbel helyiség-homérséklet ben

160 0,240
C
III
IV
220
600
----
fíítofeliilete, III kpltáblázat. "DV"
1,57
2,88
1,18
50I 1000
700
0,332
1,78
0,285
I2,06
I1,32
3,27
2,42
2,39
4,83
0,480
1,72
3,48
0,205 II súJya,
m'
lirtartalma,
6-15. 0,345 Bgytagradiátorok méretei és adatai
típusú acéllemez tagos
I
I
1
I (A jelölések értelmezését 1. a 6-61. ábnín)
II
I
II I
 HOLEADÓK 171

6-16. táblázat •••TISZA" tipusú öntöttvas tagos radiátorok méretei és adatai

----
(A jelölések értelmezését 1. a 6-6S. ábrán)
680
12,9
I C,
0,387 C60
25
30 B
600II
III
I7,2
0,215
1lU
1,80
1I150
50
SO I6,8 fút6follilete,
,10
21,28
980
50
380 SO
50
2,10
18,0
10,7
0,340
0,202
0,12
0,540
0,303
1,30
10,7
0,236 Méretek,mm
úrtartalma,
m' )kp
súlya, D Egy tag
j2SO III
II
I1
1 I I I

nélkül, felso eloremeno, alsó visszatéro kötéssel], [(1-175) összefüggés] kell figyelembe venni
W/m2K (kcal/m2 h oc); A a radiátor ffitofelülete,
m2; .dtköz a futoközeg és helyiséglevego közepes ho- (Atmin= tv1- tbe); L1tmax = te1- tbel)·

mérséklet-különbsége, oC. A k jellemzo hoátbocsá- Amennyiben a ffitotestek más homérsékletviszo-

tási tényezot általában 10 tagú futotesten mérték, nyok mellett üzemelnek, mint amelyek mellett ho-
különbözo elemszélesség és kötéstávolság mellett. átbocsátási tényezojüket mérték, akkor a
Néhány tájékoztató értéket a 6-17. táblázat tartal-
maz. lD-tol eltéro elemszám esetén k helyett k' ho-
átbocsátási tényezovel kell szamolni (6-73. és 6-74~
ábra). A .dt"öz közepes homérséklet-különbséget k*=kV3 L1ttöz
Atköz W/m2K (kcal/m2h0C) (6-3)
módosított hoátbocsátási tényezovel kell számolni,
~tmin
LJtmax >0,7 esetben számtani középértékkel, ahol k a mért jellemzo hoátbocsátási tényezo; L1tköz
a méréskor fennálló közepes homérséklet-különb-
~ min -<
.djttmax 0,7 esetben logaritmikus középértékkel ség; L1ttöz a futotest tervezett üzemére jellemzo kö-
zepes homérséklet-különbség. Melegvíz-futésre
3 __

V LJtköz
~t:öz számértékeit + 20 oC homérsékletu helyi-
ség esetén különbözo eloremeno és visszatéro vÍZ-
homérsékletekre a 6-18. táblázat tartalmazza.

I
D
I II I
D
4
~~Fi1
6
"tIQ:lI
,
~5 I I
,~t-5 n 'n

'3,5

'l6I101-3

,~1f.5
.n~~~~." ....
11111111111),lhÁIII~U;},IUI:UlU~l
D u.n R ••
~.'~.'.~'.~'
••~~"'i••t.'~~~'~.~ff.
~~~··~~~~-~~~"~-·-~i~w~~~i~~~~~
, ~~~ ~,~~~
~~W~~~~~~~.~._~~~~~
~~~~
'_R+~ft~~~~~·~~~~~~!i~'·~~3·R·~~'ff~
~~~.~m . 6-65. ábra. "Tisza"
~~~~~.~~~

tipusú öntöttvas tagos radiátor. A mé-

6-64. ábra. "DV" 900-W és 900-IV tipUBÚacéllemez tagos reteket a 6-16. táblázat tartalma:zza, II, III az oszlopok
radiátor h6leadása és fút6felillete a tagszám f'üggvényében száma
 172 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

1.600
I IW
I 1011
10IIII 1 ~! .TlSZA· 300-,11. ] ,~
l.aoo
'000
ilao 1-5.5
-6

~r
Ilh ,#.vA'"
32f){) 4011
I}~ 200 4,5
1,5
'-iDD
260f)
3400
1'HJa/100
20011
flOC
21»
1241X1

2200t-15
#QO
2011
3000I-M~I,
'800
400
42011
5 a5 600 O,O!J8 ~r (4fal)góZJ
,
--j,5 '00 ~5

",5
laO!J8
(O,fal),lz
bor

--1~#JO

2?00~25

12000

j.~ _~-I_.i_to
15/J0
H
f4DD
1,5
/f00

1000'
GtU f1~~ ViZ ~200
22/ag .J2/ag
. _ ~::If.OOf_15
~7~~~~'~~~'~~~~~~~~~~~~~~'~~~~'-
_____

~~.w~~~~~~~~.~.~~~~~~~~~~~~~N~_
~~~~~~~~~~~~l~~~~$~a·~$~~~~~~~~m'ff
' I I I I 1 I I I I I 1 r [ 18IJD 1=-1 .,73 m~ 6,88 ml ff fOOO

6-66. ábra. "Tisza" 500-11 tipusú öntöttvas tagos radiátor

holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében 6-68. ábra. "Tisza" 300-111 típusú öntöttvas tagos radiátor
holeadása és futofelülete a tagszám függvényében

kcal/'7lkW 6-17. táblázat. Tagos radiátorok hoátbocsátási tényezoi

(tájékoztató értékek)
-,5
Kisnyomású
.52001f~7 Méretek,mm MeIeavíz-fútés aozfútés
5800
iSO/70 'C
BOO
j%:~;:~~
·C
:;.-{s-·c--- ..
0,5-1.00' :2Ó--C 1000

D A Hoátbocsátási tényezo 10 taara, k

--1-L...L-L}2?§~~

l
123", 5t- 7 1 910log
~~I~'~I~~~m2 1.200 -, kcal/m'
~~~~~_~§~~~~ff.
W}0~5:
'6110 ,,5 -W/m'K
--o hOC
kcal/m'-I w/m'~ I
hOC

-1
7,8
7,2
7,3
(624)
7,9
9,4
9,1
6,8
6,9
,7 6008,0
9,3
8,0
7,1
10,0
77,9
6,7
9,2
7,0
8,2
9,5
8,8
6,5
7,7
8,9
7,6
8,97,8
8,6
8,1 8,5
8,4
7,4 I 8,3
8,6
(777)
8,1 (624) -
7,6 1000
500 (1006)
300 S'OOl--'
220 ... 350 -
~N~~~~~~.~.~~~~~~~~~k_~~~~~~~~~
(777) 8,4 (472)

500 (1006)
1000 (472)! i
 HOLEADÓK 173

/ ''l~.~
~~~/ // 1.1" t./Ja,
1516 600
111M .t?u
t'JfAf,?,17'157G?7,.?Q
.ff _f"- :~t; n
.9/•. 6200
.fA til UJ
A megváltozott ,1t~zés k* esetén leadott homennyi-
~!!g~~!t~~!;:'
S/JOO
?~ '800 "'l·fÖ·C
+2"C'" kwtjh
;~/eg'(íz
I,IJO
k 10005"110
f )( /.+
\~ 'Iv.
'1.-o!
fOOO
f!,QIJ
f8Q()
'1200 ,~'C k ~12·C
I'" \~~6°
.<'I\'C
}a.098
~,0!18 barCIC bor
-~
(Q,fal)g!r
~ 5OfJO 1I~
ség:
'600 • TISZA
kW ~:TISZA" 2140 ,
500-Ill,
500-Ill. ,/

2,5
:;:'III"'"}''' Q*=Q (,1t*
A köz W (kcaljh). (6-4)
LJtköz )1.33
1,5

A (~tk~z)I.33
LJtköz számértékeit +20 oC homérsék-
O,
letu helyiség esetén, különbözo eloremeno és vissza-
téro vízhomérséklet mellett a 6-19. táblázat adja

5 m(;jabban tagos radiátorok holeadását nem a k

5 hoátbocsátási tényezovel számítják, hanem a tag-
5 szám függvényében közvetlenül a holeadást adják
meg meghatározott futoközeg-homérsékletekre, kü-
lönbözo helyiség-homérsékletek mellett. Az így ké-
5
szült táblázatok már magukban foglalják a hoátbo-
5
J
5

6-69. ábra. "Tisza" 500-111 típusú öntöttvas tagos radiátor

holeadása és fútofelülete a tagszám függvényében
I

If
11,5
10
10,S
9
9,5-If / fl.rV~6007800
<3
u
701J9
7'00
200

II +!....~
009 8,5 J.4
,,{ 1
t/)~/·+12'C 9'00 19800 kW
kcatjh o
20 22 24 26 28
oC
'W Ikw/lh
3 6-71. ábra. Helyiség-homérséklet függoleges irányú eloszlása
5,5 ablak alá, ill. belso falra szerelt radiátor esetén
J futötest a külso falon; 2 ffltötest a belsö falon
1600

1,5~f200

800 70gszóm
O,5-IóO/I
2 ... 3

4 ... 7
~

8 .. ,15
1'200
~ff~
1800 M
11./10 "
16.,,21
3000 J,5

'600 3

'200 2,5
22 ... 27
'800

.!<O;I,-!-
•.•.••4-!-,!,-!,..;".,l,.,,l-!-,&,-!-,!,,-,i-,&, •.•••.j-l4-1-.j...JL-J....L..l-.,.,.,...:'t.QO, r
~fr "r ~ ~ ~ I
f~ t; ~ ~2f2~ ~tff ~'~51f 2!2~~3f~f ~ 3!Jf J,5Jf.r:~Jf'i lo~ 28... 33
o~z.?/7???
!S!~!!~~~~~~~!~~~!~~~~~§~~~~~~!m2ff
6-70. ábra. "Tisza" 600-Ill típusú öntöltvas tagos radiátor 6-72. ábra. bilincsszáma a
holeadása és Cútofelülete a tagszám függvényében

l
174 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-18. táblázat. Segédértékek tagos radiátorok k* hoátbocsátási tényezojéoek számításához,

a szokváDyostól eItér6 hOOIénékletviszonyok figyelembevételére

--- ---
1,040II 0,956
I
1,050
1,000
lll ••• 1,060
85I
0,891
0,985
0,815
0,853
0,924
60
65
80
75
70
I II
SSso
0,970
0,836
0,815
0,985
0,891
0,872
0,908
1,000
1,040
0,770
0,956
0,853
0,940
0,924
1,010
1,020
1,010
Elöremenö I fútövlz hömérséklete.
.dtkllz
.dt:öz
oc I
e~ 11,0001 I 1,010
~e0,940
v-
95
90
1,020
I II
I
I
0,792
0,836 1
I
45

13

l;> 1<',5

12
..
-<::

-:§.11,5
l::
-le 11

5,5

5 5
10 15 ~u---25 , 30 5 10 15 20 25 30
n, radióforfagok szama, db n, radiúfor/agok 5zama, db
6-73. ábra. Tagos radiátorok k' hoátbocsátási tényezoi 6-74. ábra. Tagos radiátorok k' hóátbocsátási tényezoi·
lU-tol eltéro tagszám esetén (SI mértékrendszerben) lU-tól eltéro tagszám esetén (technikai mértékrendszerben)
 HOLEADóK 175

csátási tényezo tagszám és 'közepes homérséklet-
különbség szerinti korrekcióját is.
A burkolat kialakítása is befolyásolja a futotest
holeadását. A különbözo elhelyezések, jll. burkolat-
fajták hatása a burkolat nélkül, ablak alatt, faltói
50 mm távolságra, padló fölött 100 mm magasan el-
helyezett futotesthez képest az e korrekciós ténye-
zovel fejezheto ki. e számértékeit a 6-75... 6-79. áb-
rák szerinti elhelyezés, ill. burkolatok esetére a
6-20... 6-24. táblázatok tartalmazzák. A táblázatok
irodalmi adatok, így részben ellentmondó adatokat
is tartalmaznak.
Ugyancsak függ a radiátor holeadása a bekötési
módtól is. Ennek hatását Lobajev szerint, a felso-
alsó bekötéshez viszonyítva a 6-80. ábra szemlélteti.
A 3O-nál több tagú radiátort átlós irányú, felso-
alsó kötéssel célszeru szerelni. A mázoláshoz alkal-
mazott festékek minosége és színe is befolyásolja a
futotest holeadását. Az alumíniumbronz, bronz és
ezüstbronz festékek a holeadást mintegy 6... 15%-
kal csökkentik, a csontfehér és pasztellszínu hoálló
lakkokhoz képest.
Melegvíz-futésu radiátorok holeadását az elore-
meno ffitovÍZ homérsékletének változtatásával, ill.
az átfolyó vÍZmennyiség helyi változtatásával lehet
szabályozni. A radiátorok holeadásának jelleg-
görbéjét az utóbbi esetre a 6-81. ábra szemlélteti.
A tagos radiátorok vÍZoldali ellenállásáról az át-
folyó vízmennyÍség függvényében, különbözo elem-
szélesség és kötéstávolság esetére a 6-82, ábra nyújt
tájékoztatást.
A hazai gyártású "DV" és ,/Tisza" típusú tagos

~
6-75. ábra.
...•
'-!~ -m
1
Fútotestek
5
r////////////$
r3különbözo
2 4/~##//~
h////#~ elhelyezése. A'li holeadás
W/#///&'fi0'
/

Q
I
D '

a 6-20. táblázat tartalmazzae korrekciós

O~ tényezoit

ijg
~
O

6-19. táblázat. Segéclértékek tagos radiátorok böJ••••dásánalc számításához,

a szokváDyostól eltéro bomérsékletviszonyok figyelembevételére

Eloremeno fÚlovíz homérséklete, ·C

·U I I7S
so
I8S
60
70
90
6S
80
SS
II9S
~.~
'-.:ol
.!:io
:5..!! I
~~ .tltkllz
I r't~zr33

- --
0,684 0,734
1,260
1,000 '
0,534
0,842
1,040
1,170
0,632
0,946
0,443 III 0,353
1,210
0,443
1,080
0,684
1,040
0,842
0,534
0,632
0,785
0,892
0,734
0,946
1,170
0,490
0,580
11,0001
45 II
0,785
0,490
0,396
0,632
0,684
0,580 I
II
176 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

12
l

6·76. ábra. 'Futotestek burkolatai. A holeadás korrekciós tényezoit a 6-21. táblázat

tartalmazza

21 22
50

if t~~
6-77. ábra. Fútotestek burkolatai. A holeadás e korrekciós
tényezoit a 6-22. táblázat tartalmazza
m~5020
6-78. ábra. Fútotestek burkolatai. A holeadás e korrekciós
tényezoit a 6-23. táblázat tartalmazza

6-20. táblázat. Flitotestek boleadásának e korrekciós 6-21. táblázat. Fútotestek boleadásának e korrekciós tényezoi
tényezoi a 6-75. ábra szerinti elhelyezések esetén a 6-76. ábra szerinti burkolatok esetén
---
--- I
áram-
6szer-
43
Ablak I
5elott
Egymássan
2Egymás
felett
IBelso
Maga-
falnál sor- 0,9
9
10
II
12
8
1,04
1,15
1,04
1,19
ISO
7
13
száma Elhe- száma
lással
Iyezés
Kény- lyezés IlL, I
alatt II 1,13 220
1,0 I 0,9 ~ 1'''' e I e 1,12

8 lU 1,0 I ~,9...o,~11.:i o,~~91 ~1,~11,15

23 24 2S 26 27
L

6-19. ábra. Fútotestek burkolatai. A holeadás e korrekciós tényezoit a 6-24. táblázat

tartalmazza
 HOLEADÓK 177

6-22. táblázat. Flitlitestek hileadt\sÁnllk e korrekciós tényez5i a 6-77. ábra szerinti burkolat esetén

Elhelyezés IS
sorszáma 14 16 17

a,mm 100 50 100 so 260 220 180 ISO I 100 80 40

0,97 0,95 0,90 0,85 0,88 0,87 0,81 0,75 I 0,94 0,93 0,89

A fed6rács szabad keresztmcts~ 66%; ai!iO,66D.

6-23. táblázat. Flitotestek holeadásának e korrekciós tényezoi

Jaa a 6-78. ábra szerinti burkolatok esetén

L,o/. Elhelyezés 18 19 22
20 21
g" 1 sorszáma
250
./'l
/'././,/,/,/ / / V/
1//
./A
,// V/h
/ e 0,90 0,75 0,70 0,95 1,05
,/
,/
~ 200 I
100

!./I
- ...•••
ri'"
.-
150 ./ / J90
80 1/
I
-

70
~ 60
100
,~ 50
~ 40
~
50 ~ 30
·L..4.l...0-Si••.O-6..JiJ'--7,..L..b-a,....Lo-sO100 110120 130
20
t.tkIJ'zl DC
10
O
6-80. ábra. Tagos radiátorok holeadása különbözö be-
O 10 20 30 40 50 60 70 80 90100
kötéssel Lobajev szerint
Fúfövizmenn!liség, %
q a radiátor 1 m' felületének holeadása ; q.o a radiátor 1 m' felületének
h6Ieadása Ll/kllz =60 oC, valamint felso-alsó bekötés csetén; Ll/köz 6-81. ábra. Tagos radiátorok holeadásának változása az
közepes homérséklet-különbség a fütoközeg és helyiséglevego között átfolyó fútovízmennyíség függvényében

6-24. táblázat. Fútotestek holeadásának e korrekciós tényez5i a 6-79. ábra szerinti burkolatok esetén
Elhelyezés sorszáma
23 24 2S 26 27

Méretek,mm
A100 --
b+D
,94
045
,89
SO...
0,97
0,92
0,89
0,94
0,80
0,98
600
600
0,92
0,70 b+D
II75
60
I0,88
100,75
0,60
1000
600 0,75
...L
1,00,75
I...
1000
45 a0,67
IL 7S
1000
- a
1100
A•A
• •a•A
I 0,95\
0,85 0,97
0,76 I 75 ... 100

14Az épQletPI*zet káikönyve

178 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

~ 'O
"'-
"'"10
100

,
10

8~
..
~
növelo lemezek. Régebben ezeket a radiátorokat
vörösrézbol gyártották. Ma általában alumínium·
ból készülnek. Elonyeik : a hohordozó közeg ho·
'fl
Q. mérséklete és nyomása az alkalmazott csováztóI
7 ..••
60
függoen nagyobb lehet, mint a tagos radiátorok ese-
6
tében; kis súlyuk és kis víztartalmuk elonyös fajla-
50 5 gos jellemzó'ket eredményez; kis tömegükbol és viz·
40 4- tartalmukból következoen kicsi a hotehetetlensé-
3D 3 gük, ami változó hoigényekhez való jó alkalmazko-
20 2 dást és szabályozást tesz lehetové; kis súlyuk fel·
erositésüket is megkönnyíti; fellileti kiképzésük és
a tagos radiátorokétól eltéro, összefüggobb felületet
150---. 200 250 300 adó megjelenésük igényesebb esztétikai követelmé-
VlzlTIPnnlliseg, kg/h
nyeket is kielégít; a helyszíni munkaráforditás is
6-82. ábra. Tagos radiátorok vizoldali ellenállása az átfolyó kisebb, mert csak felerosités és bekötés szükséges,
vizmennyiség függvényében felületi kezelésre nincs szükség. Hosszú élettarta-
A &örbékre Irt számok: kötéstávolság x e1cmszélcsség, mm mukat a felhasznált csominoség biztosítja. Hátrá-
nyaik: mechanikai behatásoknak kevésbé állnak
ellen; méretsorukból adódóan holeadásuk nagyobb
radiátorokon kívül sokféle import (foleg szovjet, lépcsozése kevésbé pontos futofelület-kiosztást tesz
lengyel, román, jugoszláv, olasz) radiátor kerül fel- lehetové; tisztitásuk körülményesebb.
használásra. Régebbi épületekben sokféle, koráb- Alutherm radiátor. Csováza és futofelülete alu-
ban gyártott radiátor található, amelyek adatai ka-
talógusokból vehetok.

6.3.2. Csovázas radiátorok

Az utóbbi évtizedekben terjedtek el a csovázas

radiátorok. Közös jellemzojük, hogy a futoközeg-
járat csobol készült vázszerkezet, amelyhez a futo-
felület dönto részét alkotó, rendszerint apróbordás
futolemezház fémesen csatlakozik. A cso-vázszer-
kezet alsó és felso vizszintes gyujtocsövekbol
és az ezeket függolegesen összeköto futocsopárok-
ból áll. A váz csövei között helyezkednek el az 6-83. ábra Alutherm radiátor. A méreteket a 6-25. táblázat
egyúttal esztétikus megjelenést is adó, futofelületet tartalmazza

6-25. táblázat. Alutbenn radJátor méretei és adatai

(A jelölésck érteImCZéSét 1. a 6-83. ábrán)
Súly,
1001
723
6862
1125584
74,58
847
708
569
430
22,05
306
986 - lep
51,33
44,06 1671 3,20
291

I~
3 !I
445
10,16
11,35
12,26
3,70
10,15
6,67
7,83
9,00
9,08
6,47
7,94 0,97
1,69
2,46
3,17
10,51
2,042,80
2,51
3,55
1,89
1,55
9,46
8,40
3,08
5,15
2,29
4,071,10
1,47
6,24
2,69
3,48
7,32
3,09 L,mm 0,71
0,95
I
4,35
3,18
5,51
5,07
1140
13,50~ 564
11064\
! Súly,
Ta&szám
664\ I Súly, IlepUrtartalom,
I lep 0,61
1
I
1-
I1III N,mm
1 I
 HOLEADÓK 179

140 L+13mm
/"
190
L .-1"0
T 86 110
120

110

~100
,~ 90
-g
,,~
~ 80
~ 70
60
50 6-85. ábra. Radal radiátor.A méreteket a 6-28. táblázat
40 tartalmazza

30
LLLl..
40 50 60 '""''Ii=O....,8=0-go=--t=OO·
lJ/köz I ·C
6-84.ábra. Alutherm radiátor holeadásának változása a
névleges
közepes homérséklet-különbségtol
eltérohomérsék-
let-különbség
esetén

6-26. táblázat. A1utherm radiátor holeadása 90/70 °C-os melegviz-fIités eSetéD

604
504
1004
4580 1010
1100
595
692
5SO
870
1775
2725
2082
2047
2070
2400
2245
1907
1570
780
1244
3365
720
1885
11SO
1185
3600
535
2100
4100
2705
1012
640
1925
744
2762
2200
25SO
940
1779
1617
1506
1396
1200
1390
2005
500
2375
1395
790
2163
2140
2506
2325
29SO
3169
2954
2733
2540
23SO
2338
1860
2155
2966
2755
3204
1695
1006
930
1082
800
730
3913
2075
2413
1790
1686
14SO
2599
971
1151
1760
1640
1520
1768
1454
1250
1145
2791
2235
907
837
660
835
1337
1634
2407
1385
1630
905
3594
3315
4260
1300
1510
2860
2610
3940
3400
39SO
3326
3100
2125
2105
2925
576
460
420
622
2274
5652
495
1810
16SO
4500
5220
2064
1175
1530
1093
2559
1295
1655
2010
3431
865 NallYBáB
1279
2489
1971
2640
3640
3373
2900
3130
10702192
1611
1053
1896
3070
1512
1930
1350
990
1756
4594
5327
1332
4268
3855
4582
3670
3090
1405
3954
2442
2515
1955
2710
3146
2330
6071
5233
4860768
1378
2471
488
4768
1622
919
2332
2704
4954581
849
3035
4187
1919
3605 I
kca1/h
24 Helyiséa:-h6ménéklot, oc
20
24
16I
12 I
I Holeadás
 604
504
1004 NIII)'I4a
24 I
1807CY20
5930
66SO
16II
1006
4110
954
2291
1760
770
3442
2020
1570
1350
1270
4780
6300
4340
5652
7734
5361
4610
770
730
4169
2907
2384
2657
5396
2512
5705
2160
3111
5117
4815
1500
2085
4350896
9151477
1505
2175
1064
865
2425
13SO
820
1870
2785
3300
23953239
3634
2634
2500
1657
1750
15052349
2150
3125
2265
5059
4210
4896
6687
6338
60756897
5978
4860
5450
8164
51405960
3985
3780
7327
3555
948
685
8151268
849
7970
7540
8769
8315
71
2OSO
2730
4140
23SO
3239
2285
3989
2942
2791
3762
3559
3838
4640
3373
2960
4448
3954
3064
3620
2900
4400
3060
3225
1930
1425
1349
1290
1225
1160
1090
2675
4536
3655
4350
2400
3400
3900
2530
3200
S059
1965
1861
1690
1600
1785
1505
1970
3665
57SO
5125
7065
896 5047
750' kca1/h
2047
4262
SO
2245
3
9269
6725
4396
3825
3235
3430
2635 797
7821
4134
3175
239
4251
49051477
2623
2255
4408
3790
3585
2733
2076
1
4635
I
751
722 FUTOBERENDEZÉSEK
Helyiséa-homérséklet. oc SZERKEZETEI, ANYAGAI
24
20
12 I
S05
1005
605
Holeadás
II I
blázat. A1utberm radiátor holeadása 0,098 bar (0,1 att) túlnyomású gozflitésesetén

miniumból készül. Melegvíz-futésre és kisnyomású zárólemeze rugós bilincsek segítségével leveheto.

gozfutésre alkalmas 130 oC homérsékletig és 3 bar
(30 v.o.m) üzemnyomásig. A padlósíktóllegalább
100 mm-re kell szerelni. Belso tisztításához végle-
mezem tisztítóajtók vannak. Méreteit és adatait a
6-83. ábra, ill. a 6-25. táblázat, holeadását a 6-26. és
6-27. táblázat tartalmazza. A névleges közepes ho-
mérséklet-különbségtol (melegvíz-futés esetén
Lltköz= 600C, kisnyomású gozfutésnél Lltköz= 80 oc)
eltéro homérsékletviszonyok mellett a holeadás a
6-84. ábra szerint változik. A radiátor alaki ellenál-
lás-tényezoje C = 6.
Radal radiátor. Aluminium anyagú, melegvíz- és
kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig, 6 bar
(60 v.o.m) üzemnyomásig igénybe veheto futotest.
A padlósíktóI a közcsavar középvonaláig számított
100 m:n-re szerelik. Tisztítás céljából felso és alsó
Méreteit és adatait a 6-85. ábra, ill. a 6-28. táblázat,
holeadását meleg vízre a 6-86. és 6-87. ábra tartalo
mazza. Az egyoldali felso-alsó bekötési módhoz
viszonyított holeadás fl korrekciós tényezojét a
6-88. ábra tünteti fel.
Thermotip radiátor. Csováza acélból, futofelülete
aluminium lemezekból készül. Melegvíz-futésre és
kisnyomású gozfutésre 130 oC homérsékletig és
6 bar (60 v.o.m) össznyomásig alkalmazható. A pad·
lósík fölött 100 mm-re szeretik. Belso tisztítása a
fedo- és fenéklemez levételéveI végezheto. Méreteit
és adatait a 6-89. ábra és 6-29. táblázat, holeadását
meleg vízre a 6-90. ábra adja meg. A felso-alsó
bekötéstol eltéro esetre a holeadás fl korrekciós té·
nyezoje a 6-88. ábra szerint számítható.
 HÖLEADÓK 181

f-j6aJ
tz1/ V/ 2600
)."//
!!lkcr1l/h 12 232*25 ,~ ,/'
V ) L
w 4
HADAL-500 600fWJO
oc.'/'1800 vm oc 1600

/
I
~ x Il,<.
Ur
~
000
j. 1/1/,20034(1-
200
,
rnelegviz
/'000
2ó1JO
2200
LI/.L
1000 800
1200l~/ 400 "f"/r /-//I-/~
1 •.• ~Ilf«>~
V<=> .. E~
L~L ~17'-~ RADAL-600
~J 1-DC oc.:;?
)90/70
-~,-----
21, ---
V\,,~..
)/-1/
""iQ
RADAL-10002
,
melt'IJ viz O/70 DC meleg viz I
x V•••~-
20 ke,
1,

!/hlkW
~:AOAL-300 ~J& /It
1-
/ \~I ~~ ~

~ IXlOf-7

:600 1-6;5

5 ;p(J01-6

100[--5,5
001 5
'00
4,5

00
5
'O

3,5

5 '00 2
'OOt2,5
'00 1,5

'O

03 lJ4 0506070809101112 13 14 1516 17 18 19 202122 23 2425 'O 1-45

5 Nagyság
6-87. ábra. Radal 600 és 1000 tipusú radiátor böleadása

NUUystJg

6-86. ábra. Radal 300 és 500 típusú radiátor böleadása

tbel helyiség-homérsékJet

LTD..ft =0,65 fJ=O,85

6-88. ábra. Radal radiátor holeadásának a kötésmódot figyelembe vevo fl korrekciós tényezoje, felso-als6 kötés-
módhoz viszonyitva

I ~

..
.•..

N
lJ
L

6-89. ábra. Thermotip radiátor. A méreteket a 6-29. táblázat

tartalmazza
182 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-28. táblázat. Radal radiátor méretei és adatai

(A jelölések értelmezését 1. a 6-8S. ábrán)

14,7 I472
697
1222
1297
1522
1447
II
1372T
47
1747
912
L
397225
322
247 --
2,0
2,6
14,8
1072900
1597
1822
1672
997
772
847
622
547
172 675
4,60
20,0
5,47
17,1
4,04
5,18
21,0
15,1
16,1
5,75
19,1
4,51
22,0
24,0
2,54
2,58
2,89
14,1
15,8
13,2
1,74
7,3
1,30
25,0
6,89
3,72
3,13
27,0
31,6
2,74
2,93
4,32
3,33
4,89
3,86
5,17
3,52
7,45
8,27
24,1
6,21
30,1
33,1
25,5
13,9
4,
5,43
8,68
6,04
6,60
34,5
1,95
1,76
4,15
4,31
2,60
3,74
3,75
5,68
9,10
23,0
22,S
6,32
36,0
12,2
11,2
10,2
17,4
9,7
2,07
2,03
1,57
1,81
1,37
2,91
14,3
12,7
7,9
7,1
8,3
2,149,2
2,84
3,18
18,9
10,5
2,34
3,10
4,97
20,4
3,47
ll,3
1,18
1,55
2,49
11,1
6,2
0,99
2,08
1,46
6,3
1,04
1,17
8,1
5,3
4,6
4,70
6,20
38,0
0,84
0,40
0,59
0,60
0,79
0,53
0,88
1,26 3,3
2,9
4,3
3,7
4,91
7,86
6,62
17,2
1~,7
4,38
3,60
3,92
4,66
28,5
5,80
18,1
16,4
7,03
15,5
13,1
9,51
5,94
20,6
37,5
2,32
3,35
5,39
19,8
8,8
2,32
4,56
3,32
O,SO-
1,67
9,92
21,5
4,12 6SO
4SO
ISO
275
3SO
1200
525
575
600
825
375
300
IOSO
1125
975
425
12,4
II
12,9
6,0
13,5
5,4
7,2
7,8
750
4,3
56,5
3,8
,4
3,2
,0
10,1
1l,8
11,2
10,6
14,1
6,6
8,4
8,9
9,5 kp
500 Súly, kp 1000 I
, UrtartaIom, Súly,Kötéstávolság, A. mm
IU~om, mm Súly, I UrtartaIom,
I
300 Soo
Súly, jUrtarlalom.1
1 1

834
6,7
9,8
7,3
I 1060- -I
441134
L,mm
ll2
984
10
900
112
672,66
12
610
684
272
4S0
7S0
S34
10S0
SII I 1l,0
3,61
2,02
2,14
60 384
IS84
894,35
11
600
16S0
lSoo
112
760
1210
1660
ISIO
1200
1884 32,73
1284
1734
1800 112
1360
1434
910
13S0
2,98
0,75
2,24
3,54
1,30
1,81
4,95
2,22 12,4
1,39
2,84
15,2
13,8
18,0
5,4
3,253,24
3,98
2,42
1,02
1,96
2,48
1,60
2,SO
1,86
1,76
22,6 300
162
1,17 4,0
2,70
8,2
2,13
1,58
0,93
1,70
3,00
1,19
1,45
2,45
16,7
3,26
24,8
26,0
34,0 4,9
5,4
6-29. táblázat. Tbermotip radiátor méretei és adatai
mm 8,4
9,2 Urtartalom,1
Súly,
Súly, 1,29kpI
kp
0,74
1,01
7,1
0,54
0,67
I
0,96
6,8
10,2
11,2
15,2
I
I
9,6I112,5
(A20,6
20,8
20;1
13,7 I
I22,9jelölések
3,2 1III értelmezését
28,7
15,5
17,0
23,3
115,1
17,3
19,0
31,3
7,9
2,0 1.a 6-89. ábrán)
Nagyság
 88 _ ff8
THCRHOTIP- 300 kcaljhPW
------
THCRHOTIP - 500
TH~Rf1OTlP - 600
3,5

THCRH~~""!~f
90/70 'c meleg viz '600~3
'I,(JO

·2 a)

-=Jr-...·"I:o:=~:;t
~3
1,5 ej

'"* "O °W" uo -'"WTri~l~

~
ej
6-91. ábra. BIM lapfútötest. A méreteket a 6-30. táblázat
tartalmazza
400rO,5
aj e1öln6zet; bJ és .ej egysoros konvektorlemezes mt6test (EK tipus)
200 oldal-, ill. fe1ü1nézcte; dJ és ej kétsoros konvektorlemezes (DK tipus)
mt6test oldal-o ill. fe1ü1nézete
Ol, - 05 06 07 - lf8"o!r~f1~
Nagyság

6-90 •• bra. Thermotip típusú radiátor holeadása

H 7

6.3.3. Lapfútotestek

A lapfutotestek keskeny, nagy felületu holeadók,

sima vagy profilozott futofelülettel. A ho nagy ré-
szét sugárzással adják le. Szerkezeti kialakításuk
igen különbözo. Egyik oldalukon futoközegjárato-
kat képezo testbol készülnek, amelynek másik:(a he-
lyiségfelé nézo) oldala sík lapot képez, anyaguk ön-
töttvas vagy acél. Másik szerkezeti megoldásuk :
profilozott acéllemezek összehegesztve, a futoközeg-
járatokat a profillemezek közötti függoleges és viz-
szintes csatornák képezik. Elonyeik: megegyeznek a
csovázasradiátorokéval (1.a 63.2. pontot); további
elonyük igen lapos épitésük (25•.. 50 mm) és meg-
lehetosen sima felületük, ami kellemes esztétikai
megjelenésükön kivül könnyu tisztán tartásukat is
lehetovéteszi. A 6-91. ábrán hazai gyártású lapradi-
átor látható. Készül egy- és kétsoros kivitelben,
futofelület-növelo konvektorlemezekbol és azok
néllCÜI.Méreteit és adatait a 6-30. táblázat, számi-
tott holeadását a 6-31. táblázat tartalmaZza. Meg-
engedett maximális futöviz-homérséklet 110 oC,
maximálisüzemnyomás 6 bar (60 v.o.m).
Lapfutotestek készülnek betonba ágyazott csö-
kigy6b61is, a futotest mindkét oldala teljesen sima. 6-92. ábra. Beton lapCútötest. A méreteket a 6-32. táblázat
A hazai beton lapfutotest 37 mm vastag betonlap~ tartalmazza
beágyazott 1/2"-os acél csokigy6val. ElüJ.s()oldala aj vizszinta. b) flla6lepa boépitb

l
 184 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGA!

majolit mázzal, másik oldala cementmázzal van be-
vonva. Az éleket és sarkokat acéllemez szegély védi.
Mindkét felületén a hotágulásból adódó repedések
elkerülésére csokoládétábla-szeru hornyok vannak.
Alkalmas melegvíz-, forróvÍz- és kisnyomású goz-
futésre. Beöntött csohüvelyeken átvezetett csotáma-
szokkal erosítik a falra. A csotámaszok menetes
végére alumínium feju rögzítocsavart hajtanak.
Alapfutotest hátracsúszását távolságtartók gátol-
ják meg. A beton lapfutotest méreteit a 6-92. ábra
és a 6-32. táblázat, holeadását a 6-33. táblázat adja
meg. A táblázat adatai a faltói 50 mm-re, a padló-
síktói 100 mm-re szerelt egyetlen futotestre érvé-
nyesek. Két egymás elé 50 mm távolságban szerelt
futotest esetén a holeadás 15... 20%-kal csökken.
Eltéro homérsékletviszonyokra a holeadás a tagos
radiátoroknál ismertetett módon számítható [(6-4)
összefüggés l.

6-30. táblázat. mM Iapmtiítestek. méretei és adatai. A jelölések értelmezését 1.a 6-91. ábrán
E egysoros lapfíítotest. EK egysoros konvektorlemezes lapfíítotest. D kétsoros lapflltotest, flItofelülete, sülya 60 lírtartalma kétszerese
az E jelll egysoros fútotestének. DK kétsoros konvektorlemezes lapflltotest, flltofelülete, súlya 60 íírtartalma kétszerese
az EK jelll egysoros flltotestének.

. ~o
-Cll
;>.,
t::
;>
•...
•...
2,69
6,14
Súly,
19,1
3,84
5,00
I I
]].!
L
kp III tart~lom,
T
490
590
10,8
3,54
14,2
1,26
0,79
11,9
1,90
1,05
1,21
0,53
0,84
2,90
1,66
1,04
0,83
2,16
~
6,1
2,21
18,0
13,2
0,95
1,88
4,69
1,24
21,5
27,6
2,37
2,177,1
5,32
2,85
4,09
3,60
20,4
3,12
2,48
24,3
0,94
1,79
1,69
0,74
4,70
21,8
17,3
4,07
1,46
1,25
23,9
2,07
3,72
1,60
2,53
18,6
2,06
0,979,7
9,2
8,4
7,3
1,92
0,42
1,11
1,26
15,8
3,33
11,5
2,50
3,44
16,6
1,74
16,7
12,9
14,5
1,42
1,68
1,47
12,5
5,04
15,6
1,37
14,4
2,29
1,16
1,43
0,63
-cll
O;'N
•'N
akp
1200
8,7
4,8
3,9
3,98
28,9
2,82
13,3
3,13
4,38
2,71
3,61
2,65
10,6
8,6
5,42
31,3
16,3
18,1
1,58
2,39
1,825,9
6,9
7,3
7,8
5,0
5,8
4,32
23,0
10,1
13,0
5,76
2,88
3,35
20,2
15,3
25,5
3,26
tar1aJ0m,
o;>oc,::1Futo-
.::1
cll
felület,
felület,
,.\ol
~Futo-
,.\ol I 600
EK 400 2,19
Méretek,
O; m'
mm a E 2040
720
600
1080
1920
960
840
1800
1320
480
1560
1440
840
1680
1,44IItII Úr-
Úr- I I
I
 HOLEAOÓK 185

6-30. táblázat folytatása

~ Súly,
t;:l 4,79
17,9
3,51 LT ;.
a•..
:2
,
1200
12,8
2,77
3,21
bIl
.~
kpIIi tart~lom,
~
felület,
bIl 1280
felület,
790
13,0
0,61
1,67
7,6
4,18
3,61
0,79
11,4
1,93
4,44
32,9
3,87
2,10
2,24
5,54
1,95
26,5
2,94
27,8
6,10
3,09
6,38
3,51
3,37
3,62
1,40
16,3
1,25
2,87
11,5
2,48
14,8
1,68
3,84
3,32
19,7
1,13
2,56
6,05
10,2
2,21
23,9
31,2
2,63
5,25
1,94
2,249,8
21,4
4,15
24,6
1,83
4,47
4,92
22,9
22,7
29,4
17,7
5,73
2,51
8,8
1,54
20,3
26,3
6,36
5,12
19,1
2,80
6,71
34,5
5,81
4,72
21,6
3,04
5,45
28,1
2,39
7,03
31,7
41,7
6,95
8,01
7,36
38,0
3,23
7,69
30,3
8,26
32,6
42,6
39,6
6,66
7,16
15,2
16,6
25,2
13,9
36,3
29,1
t;j
kp
tartalom, 880800
I!, Futo-
,1600
m'
560 EK
Méretek,mm
640
E~2080
800
720
480
1520
1440
2000
960
1040
1120
1680
1360
1760
1840
1920 ~
;g
-<ll
;., I\III I I I
Úr-
Úr- I
I \

6-31. táblázat. mM lapfútotest holeadása 90/70 oc melegvíz-fútés és 20 oc helyiség-homérséklet esetén

(számított értékek)
E egysoros lapfutotesI. EK egysoros konvektorlemezes lapfulÖtest. D kétsoros lapflilÖtest. Futofelü!ete, súlya és örtartalma kétszerese
az E jelö egysoros fötotcsténck. DK kétsoros konvcktorlcmezes lapfülÖtcst. FÖlÖfclülcte,súlya és ürlartalma kétszerese
az EK jelö egysoros fötotcstének
Kivitel

E EK D DK E EK D DK
Tipus

w
---,-
Holeadás
kcaJ/h
925I
732 1820
1428
1241
1067
1217
1678
1597
1092
906
1519
1208
814
572
722
1444
431
613
848
555
1141
1692
1228
1308
22891146
1716
985
609
245
763
1065
976
1820
1578
802
2594
1392
1048
2063
1415
1054
1039
1148
1373
2117
1952
901
939
726
729
653
486
1767
833
621
1135
969
1335
1048
490
365
678
665
759
947
844
565
21261076
2473
1455
1327
1565
19%
416
708
887
409
308
521
606
476
1242
2306
1983
1357
1239
3017
1774 424
645
713
851
501
570
986
285
933
1219
1619
2662
380
2835 789
358
1521
2438
4--48 327I\I
484
I
186 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-31. táblázat folytatása

---,
Kivitel

E EK D DK E EK D DK
Típus
Holeadás
w kcal/h
2208I
968 2224
1186
441
1020
1229
1429
2328
4303
4112
1671
1749
3740
3333
2707
3038
2121
2612
2431
2018
4495
4031
2993
1516
1826
2889
2347
2948
2505
4029
3464
1424
1497
2766
2913
11222203
3060
608
456
2122
2357
2800
2992
1619
3538
1864
1994
1723
3042
1294
1138
1217
2168
2468
2741
815
468
588
1011
1009
1607
1869
8682004
2111
2226
684
856
1245
706
1176
1448
759
529
2047
1287
1672
1438
707
825
619
1280
1114
991
905
806
1296
679
22411323
1411
1059
2019
1032
1900
938
1634
1091
706
1212
2243
1929
1493
911
1054
2143
18431023
1328
1226
797
20951232
1710
24561339
20371129
2067
2856
1647
28651551
1412
1772
1238
2404
2061
1293959
1470
2633
22641234
3084
1766
1151
2227
1876
971
2054
2738
4831
2612
4154
3700
2866
3216
1963
3184
2587
3922
3372
1593
4688
3865
3730
3121
3207
2484
1904
3481
2378
3833
1894
3296
1996
965
748
870
2232
2739
1815
2876
1515
3185
3345
1914
1376
1438
2319
2596
948
736
352
1302
1760
1363
1585
1203
887
531
1153
1489
1053
605
2606
1736
1371
1736
1888
1544
3332
1061
1522
3559
1613
1915
1334 2124
707
1762
821
1641
822
2568
3536
2535
1318 720
1410
1059
1642
1915
1770
1504
2283
3038
2467
3630
2827
2214
1763
2321
1656
1741
409
25731505
24081415
1120
1107
1034
11791883
832
2436
990
1180
2369
880 513
615
790
704
618
530
1672
937
1533
1372883
821
927
26521440
2034
1943
1853
1600
1151
1623I
6-48 I
684 I
544
I
 HOLEADÓK 187

6-32. táblázat. Beton lapfütótest méretei és adatai

(A jelölések értelmezését 1. a 6-92. ábrán)

Méretek, mm 'H,mm H,mm

Beépités 700
i 1050 I 1400 1 1750 I 2100 ~-I-Ioso-T 1400·1 1750 I 2100

-A -, B Fútofelület, m' Ellenállás-tényezo

i
Vízszíntes 300 I 400 0,56 0,84 1,12 I 140 ,
168 I 6 8 11 14 16
500 600 0,84 1,26 1,68 2,52 9 12 14 16 18
. 700 800 1,12 1,68 2,24 2,80 3,36 10 13 16 19 21
I 2:10 13 16 19 21 23*
I 1000 1100 , 1,54 2,31 3,08 I 3,85 4,62*
Függole- 400 ; 0,56 1,12 1,68 8 10 12 14 16
i
ges
:1
• A csillaggal jelölt méret alkalmazása
0,84
1,12 \
I 0,84
1,68 2,10
11,40
1,26 \ 2,24 I 2,80
1,68

nem javasolt.
2,52
3,36
11
13
14
16
16
18
18
20
20
22

6-33. táblázat. Beton Iapfütótest höleadása,90/70 °C-os melegvíz-fütés, ill. kisnyomású gózflités
és 20 oC helyiség-homérséklet esetéo
-I -I---
B I 1349
600
400
2059
1175
600
2100
1400
1050
1750
400
500IIII
1047
700
727
1047
1082
1175
1041
802
901
942
1710
547
715
1372
483
1372
1814
1803
2710
3547
2977
1146
2303
1058
1570
2059
2047
1326
541
372
704
800
2279
2384
1110
1384
2652
1779
1721
709
1349
2303 483
1041
1372
I A700 II H,mm
mm
1710
I
I Melegviz-fútés,
872Méretek, .dt = 60 H,rom
oc
I
704
0,098 bar (0,1 att) gozflités, .dt =80 oC
II 1779 1082I I I
I
700 I
942 I

- -I--- I
Holeadás. kcaljh
1160
600
400
I 1190
1140
470
1160
14KO
800
900
810
1480
1180
1550
2050
1350
1760
1470
1010
2280
930
415
1980
600
400
625
690
800 9 985300 1190
610
1770
1980
910
1100
2330*
2560
605
1530
775
1190
910
810
895
615
750
320
001
465
1190
1960
1770
1560 2280
3050*
415

1010 \ 930 I
1470 11760

• A csillaggal jelölt méret alkalmazása nem javasolt.

188 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6.3.4. Csofutotestek holeadást 90/70 oC melegvíz-futésre a 6-35. táblázat,

6.3.4.1. Sbna csofíítotestek
Sima csobol, egy- vagy több soros elrendezésben,
vízszintes vagy függoleges elhelyezésseI kialakított
holeadók. Több szálas kivitel esetén a csövek egy-
mástól való távolsága a csoszál külso átmérojével
egyenlo. Elonyük kis építési mélységük és jó tisztít-
hatóságuk. Hátrányuk a viszonylag nagy vasfel-
használás, magas áro Általában csak alárendeltebb
jellegu helyiségekben és ott alkalmazzák, ahol a ho-
leadók részére hosszú, keskeny hely áll rendelkezés-
re, vagy ahol robbanásveszély miatt tömítés nélküli
holeadókra van szükség. Alkalmazhatók melegvíz-,
forróvíz- és gozfutésre. A futotestet a falsíktóIleg-
alább 30 mm-re, a padlótól legalább 80 mm-re tá-
maszokra és bilincsekre szerelik. A szokásos kötési
módokat a 6-93. ábra szemlélteti.
A szokásos csoméretek fajlagos adatait és k ho-
átbocsátási tényezojét a 6-34. táblázat, a fajlagos
6-93. ábra. Sima csofutotestek kötési módjai
0,098 bar (0,1 att) túlnyomású gozfutésre a 6-36.
táblázat tartalmazza. A táblázatok szabadon álló
csofutotestre vonatkoznak, és 1 m hosszú cso M-
leadását tartalmazzák. A csofutotest teljes holeadá-
sát a teljes csohossz (vízszintes vagy függoleges szá·
lak és az ezeket összeköto csövek) és az 1 m hosszú
cso holeadásának szorzata adja.
A táblázatokban megadottóI eltéro homérséklet-
viszonyok esetére a hoátbocsátási tényezo:
(6-5)
a holeadás:
W (kcaljh) (6-6)
Q*=Q (Ltt:öz)I.2S
Lttk-oz
összefüggésseI számítható. [A jelölések magyaráza-
tát 1. a tagos radiátoroknál, a (6-3) és (6-4) össze-
függés után!] Függoleges elrendezésu, 1,5 menél
magasabb csofutotest holeadása közelítoleg a kö-
vetkezokre csökken: 1,5... 2,0 m hossznál 90%;
2,0... 2,5 m hossznál 80%; 2,5 ... 3,0 m hossznál
70%; 3,0... 3,5 m hossznál 60%.

6-34. táblázat. Sima csofutotestek méretei, fajlagos (1 méter hosszra vonatkozó) adatai
és höátbocsátási tényezoi különbözo beépítés és csoszál esetén
Egyv.
0,152
0,188
0,199
súly. Függo- 2,06
0,57Meleg víz
többBeépltés, 10,2 Hoátbocsátási tényezofelület. .-
csoszálak száma
út..
tartalom.
kpJfm
10,5
10,4
10,8
12,5
12,1
14,0
12,3
10,3
11,4
10,0
14,6
1,00
13,6
12,0
12,2
·14,3
12,0'
10,8
3,65
11,6
11,8
11,3
1,43
9,5
8,8
3,17
12,6
2,46
13,0
11,6
4,33
9,9
8,5
9,0
12,0
10,2
11,0
9,6
12,3
10,0
11,7
2,61
11,2 II!13,7
13,4
13,1
14,9
I14,3
12,8
Vízszintes
kcal/m'hoC
11,5
15,0 5,17több
I3,87
I 14,5
12,2 dtkö",=80
dtköz=60°C leges oC külso Fajlagos
I/fmII I Egyv.
13,2
Több 14,0
Egy
12,8
11,8
0,179
13,0
0,133 I 2,18Goz
Im'Jfm
0,105 I I
 HOLEADÓK 189

6-35. táblázat. Sima csofutótestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hóleadása

-- I
%
sol
24
12
100
8520
16
112
117
81
104
142
127
174
170
95 105
102220
107
149
154
110
114
119
242
122
17
70
157
9374
109
104
92
199
231
94
87
136
176
151
95
101191
222
75
99
89
120
158
165
187
164
212
137
155
162
230
147
121
91
133
140
198
190
163
130
113
141
196
90184
138
160
108
79
269
205
106 83
88
188
111
129
143
132
123
173
166
124
148
221
168
156
85
88
214
86
74
66
134
150
183
115
98
95
161
126
182
267
195
236
116
256
228
61
ISO
III116
98
201
82 I 94
-- --
------
II I-kcal/hm
114
150
128
102
136
163
110
118
99
203
86221
110
191
121
155
71
190
173
161
131
213
101121
181
109
130
I97 Csoszá!
Beépités
248
81Egy
143
155
142 módja
v. Vízszintes
Egy több
több
Helyiség-homérséklet.
90f70 oC-os melegvíz-futés esetén
oC Több
Több
Holeadás I
80 84 133
69 I 187 Egy
281 1199

• Elsosorban alkalmazandó méretek.

6.3.4.2. Bordáscsövek ben, amikor vonalszeru futotestre van szükség (pl.

Bordákkal növelt futofelületu csofutotestek.
Gyártás szempontjából megkülönböztetünk öntött-
vas bordáscsövet, valamint folytacél bordáscsövet,
felhúzott egyes lemezbordákkal vagy spirális alak-
ban felhúzott folyamatos szalagacél bordázattaI.
Az acélcso és bordázata közötti fémes kapcsolatot
éskorrózióálIóságot tuzi horganyzás biztosítja. Elo-
nyükaz olcsóság, de nehézkesen tisztíthatók. Külso
megjelenésük miatt igényesebb helyiségekben sza-
badon nem alkalmazzák. Megfeleloen kialakított
burkolattal esztétikailag elfogadható holeadó ala-
kítható ki bordáscsövekbol, különösen olyan esetek-
nagy üvegfelületek alsó lábazata mentén). A burko-
lat természetesen csökkenti a holeadást. Készülhet
hegesztett vagy karimás csatlakozással. Bordáscso
elemekbol, soros vagy párhuzamos kapcsolással cso-
regiszterek készíthetok. Támaszokkal, csolábakkal
vagy csobilincsekkel erosítik fel oket. Melegvíz-,
forróvÍz- vagy gozfutésre alkalmasak. Vízfutés ese-
tén a sorba kapcsolt szálakból készült regiszter elo-
nyösebb.
Hazai gyártású spirálbordás acélcso méreteit és
adatait a 6-94. ábra és a 6-37. táblázat, a belole
készült csoregisztereket és azok méreteit a 6-95. ábra
és a 6-38. táblázat tartalmazza. A maximális üzem-

l
 190 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-36. táblázat. Sima csömtlitestek fajlagos (1 m hosszra vonatkozó) hlileadása 0,098 bar (0,1 att) túlnyomás ú glizfutés esetéu
--
-- 12 187
241
212
158
244
257
151
147
171
227
140
170
147
114
174
222
127
217
192
124
208
137
1%
130
178
161
141
190
145
149
164
153
128
122
298
312
255
259
233
219
280
271
172
286
223
201
283
221
184
320
2%
273
211
144
234
385
329
317
136
191
163
202
110
116
214
174
126
133
155
126
120
209
189
202
258
180
199
228
115
109
103
134
166
220
238
150
406
388
369
205
151
176
179
167
215
168
160
205
226
216
251
195
284
200
246
363
399
299
335
245
305
156
105
118
146
193
250
235
163
301
185
159
263
168 169
242
284
344
202
142
270
222
158
105
127
174
190
151
16III Vizszintes
24
20 p7
133 I 137
312
100
147
223
119
186122
90
195 kcal/hm169
247
288
148
206
120
190
317
350
227
114
Wim CSOSZáI
I Egy343
331
268
95
349
288több
334
Beépités
Egy
Egyv.v. módja Több
Több
Holeadás
Helyiség-homérséklet, oC
24
~I~~ 102 1107
232 I 244 I 256

• EIsosorban alkalmazandó méretek.

6-37. táblázat. 612 típusú spirálbordás acélcsö méretei és adatai

(A jelölések értelmezését I. a 6-94. ábrán)
Cs6hossz, L. mm
18,9
1,06
500IIII 0,57
ISoo
2000
1000
1500
2500
2,00
28,4
0,88
1500 2,76
2,85
3,2
4,25
2,43
1,91
16,4
5,38
12,5
10,9
21,3
3,48
1,66
1,30
3,8
8,2
7,3
0,38
10,8
17,3
13,7
4,9
6,7
3,1
2,20
2,03
16,9
10,2
0,90
3,07
1,42
Soo Súly', kp/m Fútofelület', ml/m
22,6
0,41 I
14,8
II
IIII

23,1
28,5
5,14
16,8
10,9
0,58
16,1
12,0
13,6
0,68
24,8
2,42
2,40
2,90
6,51
4,12
20,8
18,4
5,00
35,3
28,1
-------
3,97
0,82
1,06
3,78
3,26
3,54
1,54
1,32
6,2
5,1
2,06
2,91
1,88
5,6
7,3 33,6
42,5 612-70típus, 0d= 70X 2,9 mm, 0D=120mm
31,2
I I I
 HOLEADÓK 191

nyomás hegesztett kivitel esetén 24,5 bar (25 att)

max. 300 OC-ig, karimás kivitelnél 5,9 bar (6 att)
120 OC_ig,ill. 4,9 bar (5 att) 300 OC-ig.Egy szál bor-
dáscso 1 fm bordázott hosszra vonatkozó fajlagos
60 holeadását meleg, ill. forró vÍZrea 6-96. ábra, telített
L gozre a 6-97. és 6-98. ábra adja meg a közepes ho-
mérséklet-különbség függvényében, különbözo bor-
6-94. ábra. 612 típusú spirálbordás acé!cso. A méreteket a daosztás mellett. A 6-96. ábra vízfutésu bordáscso
6-37. táblázat tartalmazza
wim
900
800- 612-.2 tlpu
700
6-38. táblázat. 612 tí{)usú spirálbordáscso-fütötest méretei 600 -f1e/eg viz
(A jelölések értelmezését 1. a 6-9S. ábrán) 500 és
7'iirFO VIZ
.00
0d
180
'"
-4
115
160
70 Soros
l 125
1",70
",130
",180
E
PH-2,
PK-2,
-3,
zamos mm
1/4*
SH-2,
SK-2,
kapcsolás
jele
Csoszálak száma: ,,= 2, 3, 4 db
Párhu-
mmmmMéretek
I I
200
200 -

40 5'0 60 7'0 80 90 100 110 1iO13&°0

lJfkijz, OC J

6-96. ábra. 612-42 típusú egysorosspírálbordáscso futotest

folyóméterenkénti hóleadása, melegvíz-, ill. forróvíz-futés
esetén
a bordaosztás, mm

PK

6-95. ábra. Bordáscsó Cutótestek 612 típusú spirálbordás acélcsóból. A méreteket a 6-38. táblázat tartalmazza
5H soros hegesztett; SK soros karimáS; PH párhuzamos hegesztett; PK párhuzamos karimás kivitel: Ha bordáscso igény szerinti bordázott hossza
192 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

W/m900
800 6'12 -42 f/plls
700 ----+-
600 TelíteH goz

500

400
300

300

200
.L..:J
60 70 80 90 100 110 120 130
LJt, oC

6-97. ábra. 612-42 típusú egysoros spirálbordáscso futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén
JI a fútoközeg és a helyiség homérséklet-kiiIönbsége; a bordaosztás, mm

1500

1500j 612-70 t/PllS kcol/mh

Wim

1000-iTel/feft gtfz 0=8

900
800
700

600

500
400
400
300
300

110 120 130

,U, DC

6-98. ábra. 612-70 típusú egysoros spirálbordáscso futotest folyóméterenkénti holeadása telített goz esetén
<it a fútoközeg és a helyiség homérséklet-különbsége; a bordaosztás, mm

holeadását 75... 150 kgjh átfolyó vízmennyiségre 6.3.5. Konvektorok

adja meg. Ettol eltéro vízmennyiség esetén korrek-
ciót kell alkalmazni. A korrekciós tényezo értéke
75 kgjh-nál kisebb vízmennyiség esetén 0,95 ;
150 kgjh-nál nagyobb vízmennyiségnéll, 1. Egymás
feletti kétszálas futotest holeadása az egyszálasénak
vízfutés esetén 1,86-szorosa, gozfutésnéll,83-szoro-
sa, háromszálas futotest holeadása az egyszálasénak
vízfutésnél 2,56-szorosa, gozfutésnél 2,51-szorosa.
Ha a csoszálak egymás elott helyezkednek el (fek-
tetett beépítésu regiszter esetén), az utóbbi korrek-
ciót nem kell alkalmazni.
A konvektorok fémlemez házba épített, bordás·
cso felülettel kialakított futotestek. A levego a bor·
dáscso alatt lép be a konvektorba, és a bordáscsó
mentén felmelegedve, felül áramlik ki a készülékbol.
A lemezház felmelegedése nem jelentos, ezért a ho-
leadás foleg konvektív jellegu. A lemezház meg·
felelo kialakításával a felhajtóero nagyobb Iégsebes·
séget eredményez, mint a falra szabadon szerelt
bordáscsövek esetében, ezért a konvektorok fajlagos
 HOLEADÓK 193

6-39. táblázat. FK-69 típusú konvektor méretei és adatai

(A jelölések értelmezését J. a 6-99. ábrán)
Egysoros Kétsoros
~~ T______ --.---
Hossz, mm l IpUS-
I MI _~
34,40
m'
1500
1178
1200
900
900
750
1778
1800
1650
1500A
1478
1328
1350
1200
1050
1050
1028
750
1800
600
600
1650
1350
50,50
24,75
12,6
11,0
40,70
19,00
17,80
26,30
4,226,10
17,4
60,30
29,00
10,85
4,7 72
42
878
3728
92
578
1628
82
62
52
32
22
12
21,00
26,60
8,0
42,60
14,2
7,3
22,00
38,60
6,5
45,60
28,40
34,50
5,7
30,6025,50
5,0
9,4
23,00
36,10
7,8
15,50
21,3019,60
6,3
13,00
3,4
50,80
18,25
2,6
8,8
46,6032,00
0,90
37,50
16,10
13,60
55,30
__ I
felület,
típus
_!!__
jelL Súly. kp
ISúly, kp
IAIM I-T-:--~'-
Fííto- I Hossz, mm tipus
I 15,8 I
I

holeadása kedvezobb. Elhelyezésük külso fal men- ajtón keresztül lehetséges. A konvektor holeadását
tén, ablak alatt célszeru. Lemezházuk általában ön- melegvíz-futésre a 6-40. táblázat, 0,098 bar (0,1 att)
hordó, közvetlenül padlóra állítható vagy falra sze- túlnyomású gozfutésre a 6-41. táblázat adja meg.
relheto. Geometriai méreteik széles skálát ölelnek Ettol eltéro goznyomás esetén a 6-41. táblázat ér-
fel, így változatos beépítési módot és a hoszükség- tékeit a 6-42. táblázat szerinti korrekciós tényezovel
lethezvaló jó illeszkedést tesznek lehetové. Kis víz- kell megszorozni. A futotest vÍzoldali ellenállás-
tartalmuk és súlyuk kedvezo fajlagos holeadási jel- értékeit, csappantyúállítással elérheto -szabályozási
lemzoket és kis hotehetetlenséget eredményez. Esz- görbéit katalógus ok tartalmazzák.
tétikai megjelenésük magasabb igényeket is kielégít.
Lemezházuk mechanikai behatásokra kényes, szál-
Iításuk, szerelésük gondos munkát igényel. Hely- el,-"
sZÍnimunkaido-ráfordításuk kedvezo, csak beköté-
sükre van szükség. Holeadó felületük hosszú élet-
tartamú. Tisztíthatóságuk kissé nehézkes. Meleg-
víz-, forróvíz- és gozfutésre alkalmasak. Egyes tí-
pusok levegooldali szabályozócsappantyúval ké-
szülnek. ~~
~
T·
L l~qo
.o,.l-
t' --r L
,,11" _ IPUS --l - Sai 1- .
Hazai gyártmányú konvektor látható a 6-99. áb-
L
rán. Méreteit és jellemzo adatait a 6-39. táblázat
tartalmazza. A konvektor acéllemez házában 1 1/4"-
oshorganyzott acélcsore húzott lOOX200 mm mére-
tu, 0,8 mm vastag alumínium lamellás bordáscso
foglal helyet, 8,5 mm-es bordaosztással. Készül
egysoros (2 sorba kapcsolt) és kétsoros (2 sorba
kapcsolt és 2 párhuzamosan kapcsolt) futocsovel,
jobb vagy baloldali csatlakozással. Megengedett
üzemnyomáshollandis csatlakozásnál5,9 bar (6 att), .
1. T
hegesztettcsatlakozás esetén 19,6 bar (20 att). Két
magassági méretsorban készül, a magasházas ki- 6-99. ábra. FK-69 típusú konvektor. A méreteket a 6-39.
vitel holeadása légoldali csappantyúval szabályoz- táblázat tartalmazza
ható, 5 fokozatban. Tisztítása leszerelheto tisztító- A alacsony házas tipus; M magasházas típus, légoldalí csappantyúval

l 5 Az épületgépészet kézikönyve
194 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-40. táblázat. FK--69 típusú konvektor holeadása 90/70 °C-os melegvíz-fütésre

Helyiség-homérséklet, oC
24 20 16 10 24 20 16 10

Tipus Holeadás

w kcalJh

Alacsonyházas

941II
2320
1893
1989
1715 1
490
1995
1017
1150
920
298
700
570
1070
615
791
397
1710
2299
1871
1987
447
542
2140
2272
2674
2311
950
1796
1628
817
745
684 2282
1050
1024
1042
1064
1036
2089
903
252
602
1540
1201
640
387
347
271
1473
1790
1337
1205
1458
1313
1254
773
665
1480
1335
1212
811
1273
1118
%1
462
337
1102
1713
1324
1094
1191
508
3049
2642
838
1148
1237
874
1129
735
955
770
798
520
789
714
830
437
884
760
565
680
333
630
2622
413
2176
866
1016
943
428
1397
1283
941
550
2489
975
1183
855
1539
715
1625
368
315
865
675
918
652
589
758 480
1006
1094
1282
1492
1735
1111
293
928
392
657
591
896
785
1995
685
795 I
1492
1962I
I I
II

Magasházas

M-11 2924
2183 1064
1291
484
352
456
444
614
783
714
561
862
741
673
542
918
874
717
943
903
1235
855
1112
735
793 2425
1326
1140
1471
1458
1135
1040
1193
1625
1622
3730
1503
1748
3898
2844
1827
1435
1424
3037
2081
2793
2539
1970
2420
1558
2105
1630
1810
1287
2423
416
530
382
630
451
599
573
697
493
1016
2361
2997
3873
834
789
3308
660
1006
1050
1005
1237
1110
1436
956
1169
865
811
675
922
1026
1896
931
1159
1397
1320
1254
1265
855
2033
4338
1656
1669
1364
1571
3532
2646
3330
1292
1173
1078
1306
2175
2279
2818
2305
1982
1694
3248
2650
2514
1870
1815
1634
1405
1083
2577
1395
2085 409
922
652
525
994
768
1348
1210
3077
1519
2111
1812
1497
785
2746
1072
1254
3352I

I
I
 HOLEADÓK 195

6-41. táblázat. FK-69 típusú konvektor holeadása 0,098 bar (0,1 att) túlnyomású goZfutés esetén
Helyiség-homérséklet, oC

Tipus
-24-~ I 20 I 16 1 10 I
Holeadás
24 20 _1 __~6 I _1_0_

__________ ~~ __ ~_~ I kcaJ/h _

Alacsonyházas
6172
1580
2663
3089
1854
3051 i ,
1768
4048
1619I
2156
3547
1321 ,I 934
1186
907
1442
2014
1500
1420
1651
1838
1244
1107
1326
'1107
1047
2220
780
1277
2696
3373
2117
2582
2908
2123
2024
2469
46364635
3873
1240
1513
5307
5392
2242
1447
1044
1391
1831
1628
1400
1290
1140
1732
1541
1618
1574
1237
1020
1447
1287
1820
1975
1098
952
900
984
846
977
1740
2398
~
2150
2333
2623
4115
3660
2900
3538
3147
5059
1928
1714
1564
1760
2297
1854
1649
3547
3050
2500
3155
2196
2062
2318
4123
4725
4063
4202
3613
4419
4350
4720
1792
1993
1301
1439
1182
1667
1888
1594
1969
2656
2713
1918
1136
1345
2290
1520
1392
3800
3481
3330 714 1683
1214
1086
958
830
1513
1375
824-2024
1939
1900,II
4795 I
2 5489
3985
2290 IIII 2210 I i
I II
I
I
I
I

Magasházas
3047I
3831
2776 .2843
------- 1001 - --- -
940-I
2473
1960
......
M-II 2350
3717
2400
1411
1512
2114
2200
1818
1977
1020
1279 1384
1811
1171
3911
1334
1147
2733
2611
1561
3294
3140
2500
3302 2791
3363
2930
2700
2150
2623
29282876
2604
3051
2713
2333
3605
2074
2083
23422290
1758
2724
1641
1190
2412
1840
1342
2233
3121
1586
1881
1733
1845
1700
1996
1194
1100
1007
1300
1557
1685
1920
861 2045
2620
2140
1490
1365
2387
1617
1093
1389
2198
3408
3405
3028
13652556
3306
1881
2114
2146
2015
2423
1845
2559
2321
1186
1969 1587
1490IIII 3100
IIi
I II
II

M--62 3888 4245 4605 5179 3343 3650 3960 4453

M-72 4538 4954 5375 6044 3902 4260 4622 5197
M-82 5284 5768 6259 7037 4543 4960 5382 6051
M-92 6157 6722 7293 8201 5294 5780 6271 7052

IS'
 196 FUTO BERENDEZÉSEK SZERKEZETEt, ANYAGAt

0,10
6-42. 0,50
0,490 att
bar 0,15
I 0,60
táblázat.
13,0 1,000
0,588 0,20
I 0,80 I10,25
1,0 0,30
FK-69I 0,40
I11,96
11,02311,04711,07111,09411,141
1,18811,2361
Korrekciós
0,7841 1,33011,42511,89712,370
tényezli
0,98
12,0 2,94
tipusú konvektor Hazai szegélyfutotest látható a 6-100. ábrán, mé-
sa futogoz
yo- más
más)
tényezo
túlnyomásának 0,0981 0,147
holeadásának
figyelembevételéreI
számításához,
0,196/ 0,2451 0,2941 0,392 retei és adatai a 6-43. táblázatban találhatók. Futo-
Goznyo-
csöve 1 1/4"-os acé1csore húzott 25X 0,8 mm méretu
acél spirálborda, 5 mm-es osztással, tuzben horga-
nyozva. Háza 0,75 mm vastag acéllemez. Falra
konzolokkal erosítik fel. Alkalmas melegvíz-, forró-
víz- és gozfutésre. Folyóméterenkénti holeadását és
korrekciós tényezoit a 6-44. táblázat tartalmazza.
A tervezheto legnagyobb hossz (egy egységben)
60 méter.
A sugárzó futotesteket a 10. fejezet tárgyalja.

6.3.6. Szegélyfutötestek
g
-pmm

A szegélyfutotest kis magasságú, keskeny, hosszú,

/////
folyamatos építésu holeadó, amely egy szál bordás- a} E bJ
csobol és az azt elölrol takaró, alul és felül nyitott
vagy rácsozott házból áll. Megjelenésében a kon-
vektorhoz hasonlít, de annál lényegesen alacso-
nyabb, és a fal vagy falak mentén folyamatosan ala- @:::!ill
1110:
kítható ki. Elonyei: kis helyszükséglet, olcsó, köny- _.1:-:1 ej
nyu szerelés, kis hotehetetlenség, jó hoelosztás a
helyiségben. Hátrányai: tisztítása nehéz, belso falak 6-100. ábra. Hazai gyártású szegélyfutotest. A méreteket és
mentén a bútorozási lehetoséget gátolja. Inkább kö- adatokat a 6-43. táblázat tartalmazza
zösségi épületekben használatos. aj elölnézet; b) metszet; ej sarokelem felülnézetben

975 KSM
LVM
VK
VH
III12,14
IFajlagos 200
I BSKIII BSM
Külso
Jel Lmm
KM
18,0 I 1000
2000 E
Belso
BSH mm kp/m
súly
fütofelüJet I KK
200
I 975 KH Sarok
Jel6-43.
Vég táblázat. Hazai gyártású szegélyCutotest méretei és adatai
1950
1 m'/m
II KSK
KSH I1950 I Valódi I Névleges I
(A jelölések Valódi
Idomok
I I Névleges
értelmezését 1. a 6-100. ábrán)
I
 HOLEADÓK 197

6-44. táblázat. Szegélyffitotest folyóméterenkénti holeadása

Vízfutés, Lltköz=60 oc: 380 Wim; 326kcal/hm
GOzfutés. Lltköz=80 oC: 755 Wim; 665 kcal/hm

I I
10
18
I25
14
20
16
22 2.'.4
Korrekciós tényezok eltéro esetekre
._-----._-----~---_.-
I3,92
att
130/11021"
2.001.94
5.0
2.11
2.04
1,90
1,19
1,17
1,18 90/700,89
FutovÍz-hömérséklet,
N
~~ 1,17I\I0,49
1,13
2.08
4,0
1,21
1,06
2,15
1,98 I0,98 2,0
1,33
1,43
1,51
3,28
2,20
1,87
2,20
1,60
1,24
1,63
1,74
1,12
I,o<l
1,56
1,25
0,97
0,96
1,34
1,28
1,14
0,98
2,11
0,79
1,39
1,36
3,00
1,94
Goznyomás 1,29
2,94
3,0
3,12
2,36
2,30
0,2
1,09
0,5
0,1
0,91
0,87
2,04
1,45
1,82
2,02 1,0
1,00
1,47
1,07
3,06
3,18
1,89
1,40
1,50
1,69
1,55
1,59
1,11
2,46110/90
1,67
1,93
2,25
0,71
0,99
1,22
0,63
0,05
1,13
1,03
1,04
0,95
0,75
0,83
1,65
1,99
2,10
1,861,81
0,92
1,09
II,()()J
LI!()()i
140/120 1,81 i
2,86
1,33
2,08
0,68 Helyiség-homérséklet, oC
1

'o
;>
':::l 1,78
1,52
1,71
4.9
1,04
1,10
1
1,96 \ 25 t
I
1,07
I
A futés0,59I I 2,94
170/150
\ !II
0,55
0,50II
0,67
0,79 \
II
II I \ I

,.5
5,88 6,0 2,05 2,11 2,15 2,18 2,22 2,26 2,34

6.4. Csovezetékek, szerelvények

6.4.1. Csövek 6-45. táblázat. Uzemnyomás és névleges nyomás viszonya

csovezetékekben
Az épületgépészeti berendezések jelentos hánya- '"

dát teszik ki a csovezetékek és tartozékaik. A meleg 'E •• Csoben áramló közeg

víz,forró víz, kis- és nagynyomású goz, surített le-

~~
~ .E --~----._- I Uzemnyomás
vego, gáz stb. szállítására alkalmazott vezetékek c
o;> ~
fajtája
I
homérséklete v iszonya
és névleges nyomás
anyaga lehet folytacél, vörösréz, sárgaréz, alumí-
niumés muanyag.

1.1 Víz, semleges fo-

~1I-. I-G-o-z~,
~ga-'
z-,-fo-Iy-a~--'
gáz, goz --- I ÜNy=NNy
-------.---~.~~-
II

6.4.1.1. Folytacél csövek Iyadék, 120 OC-ig

dék, fokozott
biztonságot 1,

Méretük megadására a névleges átméro (NÁ)

igénylo közeg 300 OC-ig ÜNy=0,8 NNy
megjelöléshasználatos, amelynek számértéke meg-
egyezika 9,81 bar (10 kpfcm2) névleges nyomásra (pl. NH3, CO2)
szerkesztett öntöttvas nyomócso belso átmérojével. llLrG{i~göZ::-folyadék -300 ... 400 oC ÜNy=O,64 NNy
198 FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-46. táblázat. Varrat nélküli acélcsövek méret- és súlytáblázata (MSZ 99)

1,46
8,11
A cso 10,3
3,10
· . · .. .
·101
..
...
0,592
4,00
10,9
2,27
2,96
2,07
2,37
4,64
4,93
6,51
7,10
7,79
3,35
3,75
5,23
5,52
5,87
8,38
8,98
4,34
2,56
2,76
41,4
28,9
32,1
85,3
1,38
1,78
45,4
64,9
30,3
77,4
88,3
35,0
36,7
39,0
58,0
97,7
71,3
172
125
138
..Amm
.,Anormál
.normál
III falvastagságú
0,691
0,740 kpjm
2,3
3,2
2,0
2,6
0,493
1,6
1,8
2,93,2
2,3
3,6
2,6
4,0
4,5 ·,0cso
..
...
falvastagsága,
150
111
190
166 30,0
4,0 ·.......sólya,
.....
,6 icso...A197
51,5
normál falvastagságnál nagyobb falvastagságok, mm I
1,76
IIIII
0,888
8,74
1,89
9,67
20,0
4,0
10,0
2,0 0,395
1,18
21,0
22,7
12,3
13,2
11,6
10,9
14,8
16,3
18,0 2,9
0,453
2,0
0,410
1,28
59,2
77,9
52,8
88,1
71,0
24,2
25,6
68,7
62,3
46,6
18,1
12,1
57,4
21,3
33,0
37,1
26,0 1,8
5,0
0,675
19,5 1,40
0,986
2,53
2,27
0,542
0,630
0,789
65,1
58,6
73,0
55,7
85,8
98,2 7,1
15,6
4,5
9,0
86,3
0,331
0,3648,0
1,29
6,30
4,08
2,91
6,77
3,30
2,01
3,87
12,7
13,4
17,1
16,42,69
9,27
9,80
4,33
5,23
4,80 II!
1,8 1,58
Súly,kpjm
I I
I

Zárójelben a leggyakrabban használt méretek.

 CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK 199

6-47. táblázat. Vastag Calú gázcsövek méret- és súlytáblázata A névleges átméroket az MSZ 2872-53 szabvány
(MSZ 120/1) tartalmazza. A csovezetékek különféle homérsék-
Cso letu közegeket szállítanak. Az MSZ 2873-52 szab-
számított súlya
vány névleges nyomást (NNy), üzemnyomást (ÜNy)
Névleges átméro
külso átméroje.
falvas- és próbanyomást különböztet meg (6-45. táblázat).
tagsága,
Dl s m.en~t és karman- Csovezeték méretezésekor a névleges nyomás veen-
nelkul I tyúval
menettel do alapul.
coli mm
min.
mm mm kp/m Általában varrat nélküli és hegesztett acélcsöve-
I mm max. I
ket alkalmazunk.
I
Varrat nélküli acélcsövek az MSZ 99 szerint
1/4
I I~
~I 0,769 0,773
10... 419 mm külso átmérovel, 4-12 m hosszúság-
3/8 1,02 1,03
ban készülnek. Hazánkban 324 mm külso átméroig
~'

1/2 16 \14'0113'2
21,8, 21,0 3~ 1,45 1,46'
gyártják ezeket a csöveket (6-46. táblázat). A szab-
3/4 20 ~ 1,90 1,91
1 25
1, 17,5
34,2
16,7
33,3 ~ vány kereskedelmi minoségu csöveket tárgyal, de in-
2,97 2,99
tézkedik minoségi csövek gyártás$iról is.
1 1/4 32 42,9
27'3[1 42,0
26,5 ~ 3,84 3,87
Hegesztett csövek gyártásához acéllemezt vagy
1 1/2 40 48,8 i 47,9 ~ 4A3 4A7
2 50 acélszalagot használnak. Az elobbin a hossztengely-
~5 6,17 I 6,24
65 ~ lye1 párhuzamos varrat (MSZ 3740), az utóbbin
21/2 I 60,8 59,7 7,90 8,02
76,61 1
75,3 spirálvarrat van. Tetszés szerinti átmérovel (egészen
3 80 ~ 10,1 10,3
NÁ 2000 mm-ig) és kis falvastagsággal (max. 8...
3 1/2 90 j 102,1
89,51 100,4
88,0 ~ 1l,6 1l,8
4 100 12,5 mm) gyárthatók. A nálunk gyártott max. át-
SA 14,4 14,7 • méro 720 mm.
5 125 140,8 11l3,1
115,0 138,5 SA 17,8 18,3
Menetes végu acélcsövek (gázcsövek). Az MSZ
6 ISO 166,5 1163,9 ~ I 21,2 21,8
120 vastag, normál- és vékony falú menetes végu
acélcsövet különböztet meg. A normálfalú csöveket
NÁ 6... 150 mm (1/4... 6") átmérovel gyártják (6-47.,
6-48.,6-49. táblázat).
A vékony falú varratos csövekkel az MSZ 2898-
67 foglalkozik (6-50. táblázat). Spirálhegesztésu
csövek méret- és súlyadatait a 6-51. táblázat tartal-
mazza.
6-48. táblázat. NormálCalú gázcsövek méret- és splytáblázata
(MSZ 120/2)
Cso
. mm
menet ésátméróje,
karman-
stagsága,
20
15
10
125
.102,1
47,9
42,0
100,4
21,8
14,0
48,8
3,61
42,9
3,14
27,3
2,6
26,5
3,2
33,3
34,2
17,5
2,3
21,0
76,6
75,3
13,2
10,6
140,8
89,5
60,8
3,6
Névleges
számított
6,63
40
32
25
90
88,64
63,2
65
80
1,59
4,0
16,7
1,23
6,51
9,8
88,0
8,47
59,7
5,10
115,0
5,17
0,410
163,9
3,65
3,17
2,44
1,58
2,46
0,852
2,01,22
4,00,858
0,654
5,0
ISO SOI kp/m
falvas-
súlya külso I mm
9,12
16,2
19,2
19,8
mm
12,4
nélkül 0,650
113,1
1

1100 max.
tyúval
166,5
I mm I lmin.
0,407 I
\ 138,51 116,7 I menettel
2,3 I \10,0
4,5 112,1 6-49. táblázat. Vékony Calú gázcsövek méret- és súlytáblázata
(MSZ 120/3)
Cso
Névleges számított súJya
átméro, _ . falvas-
Dl s menet és karman-
NÁ kulso átméroJC. tagsága. nélkül I'menettel
tyúval

coli I mm mm lmin.
max. mm mm kp/m

1/4 8 13,9 13,2 2,0 0,573 0,577

3/8 - 10 17,4 16,7 2,0 0,747 0,753
1/2 IS 21,7 21,0 2,3 1,10 1,1l
3/4 20 I 27,1 26,4 I 2,3 1,41 I 1,42

11 1/4 32
25 42,7
34,0 I 41,9
33,2\ 2,9
2,9 I 2,21
2,84 2,87
2,23
1 1/2 40 48,6 47,8 2,9 I 3,26 3,30
22 1/2 65
SO 76,3
60,7 75,2
59,61 3,2
3,2 5,81
I 4,56 5,93
4,63
 200 .. ,I 0,055
0,092
0,068
1,16
2,66
0,300
0,339
0,592
0,379
1,01
1,09
1,21
1,28
2,86
4,34
4,83
5,82
3,35
0,518
0,715
0,764
0,&38
0,863
0,962
0,912
4,09
3,11
4,59
3,01
3,60
3,84
5,33
0,6~
·0,142
...
...
..,
0,043
0,179
0,080
0,105
0,117
0,166·....10
.·.....
22,20
11,44
II
I.
.0,5
..
...
..,
..,
..
216,03
42,76
0,8
2,07
4,34
5,13
4,04
2,27
0,123
0,148
g,103
0,122
0,173
0,296
17,26
2,57
0,370
0,419
3,06
3,16
0,469
3,35
4,83
8,98
8,48
2,52
1,78
2,37
0,986
0,691
0,789
1,38
0,321
0,197
0,162
0,222
0,345
0,395
0,493
0,592
0,641
2,37
1,28
12,33
10,46
20,9614,80
3,75
6,51
5,52
9,47
2,12
27,13
1,97
1,13
0,099
0,083
0,142
13,07
13,560,345
19,73
3,55
6,02
7,00
4,54
5,82
7,50
7,99
1,78
1,48
1,63
1,68
1,87
0,182
0,271
0,221
0,260
0,280
18,50
24,66
0,888
I
FUTOBERENDEZÉSEK össze. Az az
táblázatban
mínium,
SZERKEZETEI,
A
zák,
idomacélként utóbbiakat
gyujtöttük
vörösréz
ANYAGAI
futéstechnikában
míg alumínium
gyártják. már több
össze.
ésfémcso
sárgaréz
most
--
évtizede
csöveket
gyujtonévvel
Jellemzo kezd alkalmaz
foglalju
teret hódítani.
adataikat aaz alu
6-52
eszt-
ként,
g-
Ná- Falvastagság, mm
Korrózióálló acélcsövekrol az MSZ 4360---66 és
6-50. táblázat. Vékony faló varratos acélcsövek (MSZ 2898)
 CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK 201

6-51. táblázat. Spirálhegesztés6 csövek méret- és súly táblázata

Falvastagság, mm
Külso
átméro, 4,0 4,5 5,0 6,0 7,0 8,0 9,0 10,0 I 11,0 I 12,0 I 12.7
mm
-- ---- --
III
155II 106,0
166
190 44,8
62,0
39,3
90,8
51,0
55,7
76,2
32,7
82,0
151
140
175
123
180
136
106
121
210
222
192
101
126
109 I 26,5
114
158
62,3
71,0
54,7
39,5
33,0
61,1
81,1
71,1
98,7
47,1
86,5
53,6
43,4
26,4
26,7
23,8
36,3
29,8
88,6
77,8
17,1
74,3
21,0
95,5
66,7
88,7 15,3
18,7
21,2
23,8
Súly, kpJm

122III I I II I
29,6 1

I II I I I
I
I

6-52. táblázat. Hosszvarratos négyzet és téglalap keresztmetszeti csövek méret- és súly táblázata

Súly,
kpJm
Szelvény I Külsomm'
méret I vas::ág,
FaI- I m~~~t,
Kereszt- I kpJn:
Súly II Szelvény I mm'
Külso méret I vas:m&sá8,
Fal- m=t,
\ Kereszt-

Z
'lU
2,5
1
I
30XlO
15X15
30X
1,367
0,915
4,285
1,665
2,171
1,365
6,285
3,132
4,132
1,065
2,632
2,371
5,485
3,653
1,371
1,771
1,571ci.
2c:
3Ox3O
4OXlO
fo-<
1,171
0,9191,4
0,836
1,390
1,233
0,762
4OX4O
3,085
2,971
2,882
3,371<Il
1,071
1,704
0,765
4,885
0,971
2,459
2,868
1,076
4,306
0,718
0,600
2,066
1,307
4,934
3,244
3,364
1,861
30X30
1,265
2,422
1,778
2,646
2,262
2,332
3,835
30X3O
4OX4O
4OX4O2,0
44,0
4OX20
4OX251,5,0 45X20 25X15
15
,0
31,5
2,5
23,0
;>.,
25xlO
20X
45X
2OXlO
4OX30
3OX20
45X2515
I
~i
tU
202 FÚTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6.4.1.2. Alumínium csövek 6.4.1.3. Rézcsövek

Az MSZ 3757-69 szerint 4 ... 160 mm belso át- Az MSZ 760 szerint 3... 120 mm belso átmérovel
mérovel, 0,5 ... 10,0 mm falvastagsággal, 1,0 ... 6,0 m gyártják, 2,0 ... 5,0 m hosszúságban, lágy, félkemény
hosszúságban, húzási technológiával készülnek és kemény fokozatban. Korróziónak jól ellenáll, dc
(6-53. táblázat). Az alumínium cso szilárdságát öt- ammónia, sósav, kénsav stb. megtámadja. Acetilén
vözoanyagokkal növelik (1. az MSZ 3714/I-et). Lúg a rézzel robbanó vegyületet alkot. Húzott sárgaréz
és sóoldat megtámadja, de általában a korróziónak cso adatait az MSZ 733-69 alapján a 6-54. táblázat
jól ellenáll. tartalmazza. Gyártási tartománya 3,0 ... 150 mm áto

6-53. táblázat. Alumínium csövek súlytáblázata (MSZ 3757-69)

Falvastagság, mm

á~~~t'-0,5-1 1,0 I 1,5 I 2,0 1_~5 __ 1 _ 3,0 I

Súly,kp/m
3,5 I 4,0 I 5,0 I 6,0 I 8,0 I 10,0

4 0,015 0,025
5 0,019 0,034
6 0,023 0,042
8 0,032 0,059 0,083 0,102
10 0,040 0,076 0,108 0,136
12 0,049 0,093 0,134 0,169
14 0,057 0,110 0,159 0,204 0,280
15 0,060 0,119 0,172 0,220
16 0,066 0,127 0,184
18 0,144 0,210 0,271 I,
0,238
20 0,161 0,235 0,305
22 0,178 0,261 0,339 0,414 0,483
25 0,204 0,299 0,390 0,477 0,560 0,713 0,848
28 0,229 0,337 0,441 0,541 0,636 0,975
30 0,246 0,363 0,475 0,583 0,687 0,882 1,060
32 0,263 0,388 0,509 0,626 0,738 I
35 0,559 0,688 0,814 1,272
38 0,891
I 1,154
1,052
1,400
0,314 0,464 0,611 0,753
40 0,331 0,490 0,645 0,795 0,942 1,221 1,484
42 0,679 1,143
45 0,553 0,729 0,901 1,069
50 0,814 1,000 o •• ri 1,909
55 0,899 1,11 2,121 3,817
58 0,950 1,400
60 0,984 1,450 2,323 I
65 1,07 1,32 1,578
70 1,15 1,43 1,705 2,239 2,757
80 1,00 1,32 1,959 2,579 3,181
90 2,214 3,605
100 3,257 4,029
110 2,28 2,723 4,445
120 4,877 7,598
130 5,301 .
160 6,574 I
 CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK 203

6-54. táblázat. Sárgaréz csövek súlytáblázata (MSZ 733---(69)

Falvastagság, mm (túrésIO%)
Kúlso
átméro, Turés 0,20 0,25 0,50 1,5 2,0 2,5 3,0 5,0
mm 0,75 i 1,0
Számított súly, kpjm

3 0,0156 0,0192 . 0,0349 I - 0,056 1· -.1 - I - - -

~ __ -_-_-4-5~---=-= ~~;-;O_O-~_~-~~
~-__ =-_~-:_~-4_~_:
~=:~=~-:_~_-- _ -__=-~,-06-~~ ~~ __i~--
~_~~:~--_~4=[-~_--J-~~-
__ __
-_---=_-_-=-.-_= ~~-_
6 ±0,08 0,0324 0,0402 0,0769 0,110 0,14 -

__________ ~ ---- ----- 1 ----- - m --------- ---

---7----- 1-0,0370 0,0472 0,0908 -0~131-<>'0\- - - - 1--=- --=---

__ ~
9
~,0436 :_0,0541 0,105 _-=__ 0,2~_~~
I 0,0492 i 0,0611 0,119 -
_1_
0,23 0,32
1 0,34__
~ - -
--=--I_-=-~
-
__
10 _ 1- 0,0548-i-o:068-1--0,1~-,--O,194---0:25- 0,36- 0,45--=---=-----.:::--
----- 1------1_--- ------ ---- -------- --- ---- ---

---11-- ------!--0,0604 I 0,0751 0,147 0,216 0,28 --=--1 0,50 - ---=--

--:: - ±O,.o I_~:J~;:_I
~:~::=236-=1~:~ _0,44 -I~::~-I-I -
I-----I-~:~~--
--l-----I--~:~~~ -I~-
~:~~ = . =
i-
~ 1---- I

~ ---I----=~I-----k:~~ 1_~:-O,101-.,O1 -',23 -",~I-

_ ~-- ±O,'2 1=--__ '-=lo~3421=-_ I ~::~-~: Tl,12- --',58 ~~,84 -=--
- ~~
32
1 __- ~~==--:-I==
- -! - -
-
---l~:~_:~~
I 0,87
.- ',57- .,9,- - ~27 .
1,28 1,68 - - 3,78
-----
-35- ---=- ~--- ---.=---
---- ----1-0,-95-
--- ------- ------ -i-,2-7 - ----
38 - - - - 1,03 1,53 - - 2,94

---40----= ±0,15 - _ ~- -- - - 1,11 - 2,13 2,62 3,10 I 4,89

~~_ I_~
I - -
- 1,32 I'~-
1_-=-_=- __
~,23
- __- -
2,46- 2,98
3,19 - I 5,59_
-

_5_055 I - - - - 1,36
- 2,03
- 2,68
- 3,75
3,32 _=_1
4,37 -
6,29_
ro- 1

-
- -

-I--=---=----=--
__ - -

-
I
2,46 3,24 4,04 - I 7,68

~O--
--65--I ---=--
±0,20 -- - I--=------=-
- - -- 1,93
- ----2,87 ------
3,BO -4-,3-7-
4,12 5,64 9,08
----
---76-- - ,-----------------
4,37 5,42
6,15
6,45
___80 1---- IO,SO
85 5,76
----
90
100
±0,25 4,92 11,88
5,48 6,82 8,13 13,40
110 8,97 14,67
124 ±0,35 --.--. -1 685
17,51
-ISO-'-
130

±0,50 -.-.--.----
--.-- = I -
~ 20,26
 204 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETET, ANYAGAT

méro, 0,2... 5 mm falvastagság és 1,0... 5,0 m hosszú- zánkban (6-55. táblázat), 12... 160 mm átmérovel
ság. Korrózióállósága fol~g vízzel, gozzel szemben (6-56. táblázat). Lágy PVC csövek anyagára, mére-
jó. teire és minoségi követelményeire az MSZ 7907elo-
írásai vonatkoznak.
A polietilén csövek minoségi követelményeit, mé-
6.4.1.4. Muanyag csövék reteit szintén szabvány rögzíti. Az MSZ 7566 a lágy,
az MSZ 7908 a kemény polietilén csöveket tárgyalja
Az épületgépészeti meleg vezetékek körében (6-57. és 6-58. táblázat).
mindinkább teret hódít a muanyag is. Savnak, lúg-
nak jól ellenálló, könnyu, sima és jól tisztán tart-
ható csövek. Hátrányuk a csekély szilárdság, a ho- 6-57. táblázat. Lágy poUetilén csövek mérettáblázata
és ütésérzékenység. (MSZ 7566)
A PVC [poli(vinil-klorid)] cso hore lágyuló mu- Falvastagság,
anyag cso, + 5... + 40 oC homérséklethatárok között
használható. Méreteit az MSZ 13580 rögzíti. A ke- Külsomm
átméro, I mm
mény PVC csöveket három kivitelben készítik ha- középnehéz---I nehéz

16 - 2,0
6-55. táblázat. Kemény PVC csövek adatai 20 - 2,0
25 2,0 2,3
I
más ----10,0Kék--~------
Színe
I
mhossz,lele
6,06,0 "---
6,0
2,0
20°C-on
Gyártási
.•....•.
2,5
Pl P2Szürke
-----
Üzem-
40
32 I 2,3
2,0 3,6
2,9
Nehéz csoI I Pa

6-58. táblázat. Kemény poUetilén csövek mérettáblázata

(MSZ7908)

Külso átméro, mm
nehéz
4,2
--
középnehéz I --------
I
2,02,7
2,03,3
3,45,3
4,36,7
2,7 Falvastagság,
mm
20
32
40
25
16 I

6-56. táblázat. Kemény PVC csövek mérettáblázata

(MSZ 13580)
--I
3,0I I
--
--
2,5
2,0
6,7
7,7
33,6
12,0
P.,8
,1
2,4
24,3
3,0
,3
mm
Falvastagság,
-I
2,6I
I
5,3
1,6
6,0
1,8
3,6
I

A poli(tetrafluor-etilén) (más néven teflon) mint

csoanyag, ill. csofalbevonat használatos. Nem ég,
szagra, ízre nem érzékeny, hidrofób, könnyen meg·
munkálható, de nem rugalmas. Hazánkban még
nem gyártják. 10... 100 mm belso átmérovel, 5...
15 mm falvastagsággal, 2... 3 m hosszú darabokban
gyártják.

6.4.2. Csokötések

A csohálózat egyes elemei oldható vagy nem old·

ható kötéssel kapcsolhatók össze.
Az oldható kötés lehet karimás vagy menetes
kötés, a nem oldható lehet hegesztés, forrasztás, sa}
• P" P•• P, értelmezését J. a 6-55. táblázatban. tolás és ragasztás.
 CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK 205

6.4.2.1. Karimás kötések gyobb nyomásra a nyakas menetes karima [6-102. c)

Nagyobb árméroju csövek esetében alkalmazzák.
Lazakarimás kötés (MSZ 2900) esetén a csovégeket
kiperemezve illesztik össze, s a két karimával a cso-
végeket összehúzatják, a két perem közé tömíto-
gyurut illesztenek (6-101. ábra). A laza karima elo-
nye a könnyu illesztés.
A mereven rögzített karimák (MSZ 2911, 2944,
2995 stb.) vagy fix karimák családjából a 6-102.
a) ábra szerinti felhegesztett karimás megoldás kis
nyomásra alkalmazható. Karima menetes csatlako-
zással is illesztheto a csovégre [6-102. b) ábra]. Na-
3 54
i
. --l--
I
ábra] alkalmazható, ill. a hegesztheto toldatos ka-
rima [6-103. a) ábra] és a csovégre sajtolt toldatos
karima [6-103. b) ábra].
A karimák anyaga acélöntvény, kovácsolt acél,
esetleg ötvözött acél. Nagy nyomáshoz a tömito-
felület kiképzése az MSZ 2593 és; 2994 szerint 01-
dandó meg. A vastag falú és normál falvastagságú
csöveket a gyártómu menetes véggel szállítja, így
kézenfekvo a menetes kötés alkalmazása.
6.4.2.2. Menetes kötések
Szokásos kötoeleme a karmantyú, ami lényegé-
ben egy belsomenetes rövid csodarab [6-104.
a) ábra]. Lehet jobb-jobb és jobb-bal menetes
(MSZ 6016) karmantyút alkalmazni. A karmantyúk
az MSZ 6035 szerint 1/2 ... 6" átmérovel készülnek.
Szukítokarmantyúk (6-105. ábra) használata is szo-
kásos az MSZ 6017 és 6036 szerint.
3

b) e)
6-101. ábra. Csokötés lazakarimával
aj 1,2 peremes CSOVég;3, 4lazakarima; 5 csavarkötés; 6 tömltés; bJ 1 CSO;
aj
2lazakarima; 3 menetes gyuru; ej 1 CSO;2 peremes csonk; 31azakarima
b)
6-104. ábra. Menetes kötések
aj karmantyús kötés: 1, 2 cso; 3 karmantyú; bJ kötés hosszmenettel: 1, 2
cso; 3 karmantyú; 4 ellenanya

aj b)
6-102. ábra. Csokötés mereven rögzített karimával
aj felhegesztett karima: 1 cso; 2 karima; bJ menetes merev karima;
ej nyakas menetes karima

6-105. ábra. Szukítókarmantyú

A menetes csokötés másik változata a hosszmene-

tes kötés [6-104. b) ábra]. Az elozo kötési módtól
abban különbözik, hogy a jobbmenetes karmantyút
az egyik csovégre egészen ráhajtják, s így a meg-
levo vezetékek egyes szakaszait kiemelhetové, eltá-
aj b) vollthatóvá teszik a teljes csohálózat bontása nél·
kül. Az ellenanya tömören zár.
6-103. ábra. Csokötés mereven rögzitett karimával Menetes kötések családjába tartozik a közcsava-
aj toldatos hegesztett karima; bJ sajtolt karima ros csatlakozás is [6-106 a) ábra]. Gyártható tem-

I
206 FUTOBERENDEZÉSEK
aj
peröntvényként (MSZ 6020), ill. csobol (MSZ 6030).
Ugyancsak ebbe a családba tartozik az ún. hol/andi
kötés is [6-106. b) ábra]. A csovégekre felerositett
két hatlapfeju belsomenetes anyáscsavart a hollandi
anya szoritja össze (MSZ 6025). A menetes kötések
egyéb fajtái is elofordulnak. Idomdarabokkal, ill.
szerelvényekkel is megoldható a csoelemek össze-
kötése (6-107. és 6-108. ábra).
A szmesfém vezetékek oldható kötésu peremmel,
ill. hollandival készülnek.
6-107. ábra. fves hoJlandi
1 Iv; 2 hollandi anya; 3 anyás csavar; -#
a) he_tett cs6kölés kü1s6 varratta1; b) he8esztett cs6kölés V varratta1; e) betétgy6rtls cs6kötés: 1 cs6; 2 betét-
SZERKEZETEI, ANYAGAI
6-106. ábra. Menetes kötések
a) közcsavar; b) hollandi kötés: 1 cso; 2. J
anyás csavar: -# hollandi anya; 5 tömltés
bj
6.4.2.3. Nem oldható kötések
Leggyakrabban alkalmazott kötési mód a hegesz-
tett kötés. Ennek legegyszerubb megoldása a 6-109.
a) és b) ábra szerinti kialakitás. A hegesztési varra-
tot az igénybevételtol függoen kell elkészíteni. Igé-
nyesebb esetben betétgyufUs [6-109. c) ábra] vagy
védotokos [6-109. d) ábra] megoldás jöhet szóba.
1
I
2 -t--
6-108. ábra. Csokötés idomdarabbal
cs6 1cs6; 2 T darab
2
/
C)
6-109. ábra. Nem oldható kötések
8Ydr6: d) v6d6tokos cs6kölés
 CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK 207

Színesfém csovezeték elemoit szintén hegesztéssei, A felsoroltakon kívül menetes kötések tömítésé-
ill. forrasztással köthetjük össze. Forrasztáshoz a hez használnak még növényi rostokat (kender), va-
csatlakozó végeket megfelelo módon elo kell készí- lamint mugyanta ragasztó kat is.
teni. Az utóbbi idoben a ragasztás is elterjedt. Alu-
mínium csoelemek összekötésére sajtolással is kí-
sérleteznek. 6.4.4. Csoöálózat kialakítása

6.4.3. Tömítések A futo-, hoellátó hálózat csovezetékei rendszerint

épületen belül, idojárási hatásoktói védett helyen
A tömítés célja a csohálózat tömörségének bizto- haladnak. Ritkábban külso térben, talajszint alatt
sítása a kötések helyén. A tömörség a tömítoanya- vagy szabadon elhelyezett vezetékek is elofordul-
gon kívül a tömítofelületek kölcsönös helyzetétol, a nak. Ezt a problémakört a 11.3. pont tárgyalja.
tömítés felfekvésétol és szorításától függ. Tömíto- Az épületen belül haladó vezeték nyomvonalának
anyagként ezért rugalmas és képlékeny anyagot rögzítése után a fektetés módját kell megválasztani.
használunk. A tömítoanyagot a szállított közeg ho- Haladhat a vezeték szabadon vagy fali horonyban,
mérséklete, nyomása és kémiai jellege szerint választ- szigeteléssei védve, vagy csupaszon, szigetelés nél-
juk ki. kül. Acsovezetéket a falra; mennyezetre stb. fel kell
Mechanikai tulajdonsága alapján lehet lágy és erosíteni. A felerosítés helyét és módját a szállított
kemény tömítésrol beszélni. A lágy tömítés anyaga; közeg neme, nyomása, a csoanyag fajtája, a szige-
papír, bor, gumi, azbeszt, ólom stb., kemény tömí- telés milyensége és mértéke szabja meg. A felerosí-
tések az alumínium, réz stb. tések számának megválasztásához a 6-59. táblázat
Az épületgépészeti gyakorlatban papír, bor, gu~ adatai adnak tájékoztatást. A táblázat adatait foleg
mi (MSZ II 023, MSZ II 082), azbeszt alapanyagú hosszabb elosztó- és alapvezetékekre ajánlatos al-
IT lemez (klingerit) (MSZ 1683), szövetbetétes kalmazni. Épületen belüli megfogások, rögzítések
gumi (MSZ 2974), huzalszövetes azbesztgumi lemez távolságának meghatározásához nyújt segítséget a
(MSZ 11 084) egyaránt használatos. 6-110. ábra.
250
,/-,,~
h
I I
'/"/Il~/~ \l '/1 '/
-- /"
I '
~'/
'/~'/
'/.
f--
1/ ,

/ V/II
-/V.Y M~f7 ~ 'l~~~~
1/
riI :;$>.,~
.....
225 I/.
~ '''''
l
'''''
~to -t:>
~
-~
~
'<:>
-t:>
:~.§
,~
~~ ~
~
4070
~ 32
6
2,5
5
225
820
15
7
3
4- I - SZige.
- ••ee, c\",If
~" 'ell csó górI'P,,y
___
200
- '"
< I ~~
1- ___
~~/- V
1/
~~
~/
-:><2-
~
~-1=~~
ú' :--..
ú'~~
>';1
'
~ ,k- '
.h." '
, "-

///,V.y ~V
~115
50
1 10 f2 150~'~
L\
~
_ I ~/ / '/ O 110

~5://.'/ /,
'15"
,~ 100
1- ..•~ 80
1- ~I 1/,'/
J v1 ~~ 70
//~~.0"\) ~
50
/i/~~A 40
37
!

~:, t
,,~, '_ II

~'--I-
! ",::-"1 I
"<;J :"~"

~~~<'h:

/ ~~/-'.....
(O~,'-~-
,-ú'o ("":

_ •
~ú'~'~~
ú' ,'" Q,-1-
1- i~Zlgelellcs](gó1f-'-~<"h. ~~
l' ,~."~'i.. -/",,/~ 1
aj b)
6-110. ábra. Nomogram csöalátámasztások távolságának megbatározásához
aj merev meafoaás: bJ csúszó VllIY 1Ör&6s alátámasztás
 208
T------- - .
hi EBr------'
'". ,
""'/.,,,
I I ,- 25
hossza.
hossza,
I1
j
vastapáp,. .// / Gáz-
m
m;//// ~leveg6- I--- -H

:B
40 19
42
66
137
16
104
33
83 22
25
27
84
11955
19560
69
26360
15855
37 35mm
42,5 56707,8
5kp/m sólya. g6zvezetékek
vezetékek
,////////
I

mazása
\
~~\
6,5
I
12,15
1+
12,1
SO 20
30
3,91
5,96
34,8
6,81
5,283,1
17,31
3,13
9,16
9,4
2,70
6,8
41,67,8
158,8
94,8
17,1
2,29
64,7
4,3
5,74,5
3,5
1,77
2,25
2,6
101,09,5
3,52,4
15,9
3,90
68,3
25,06,8
31,07,3
9,33
51,3
226,0
1,13
130,99,6
SO S2,7
24,8
2,9
5,3
1,48
55,6
12,85,8
25,1 ,6
2,2
,5
4,25,1
4,2
3,14,5
4,7
8,0
96,4
7,5
6,3
6,8
,2
85,7
1,9 ,9
8,3
5,3
3,9
4,8
kp/m
'h/'.
I kivánatos.
O

l'
,2
15,8
8,7
,2
0,3
-,4
11,1
,7
8,7 d}
tám·5,2
2,8
3,2
6,8
5,6
3,9
3,4
11,4
tám-
bJ
ej 9,7
6,1
7,5
8,2
8,7
12,1
10,6
Szigeteléa
x-;.:
Vlzzel
V/zzel
vezetékek
a6lya,
sólya,
30
sólya.
11,4
Gáz-.
(
;0)'//: 3,0
töltött
vezetékektöltött v.
v. leveg6-
FÜTOBERENDEZÉSEK
a) I 9,4 / /////'////
SZERKEZETEI,
SO °Cig
ejb)
ANYAGAI
\ i

aIkengyel;
2,6 IA
.+.
ffi
kétszáras csúszó
léltet. 3,8
Gyakorlatunkban
6-112. b)alátámasztás
legtipikusabb
ábrán leszorítóval;
lemezsaru helyett
nagy
láthatók. e) számban
mozgó görgos
Nagyobb talp;támaszok
fordulnak
alátámasztási
idomacél
SziJeqIl terhelés alkal-
elo a
d) lemez- példák
esetén
I
I ,~Z'~'"
",~\J}6;.59. táblázat. Cs6vezetékek
I alábí •••••ftlMI
6;.112. ábra. Mozgó alátámasztások
"~,, f
 CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK 209

hossza a súly és átméro függvényében

vezetékek
100 OC_ig 150 °C-ig

Gáz- v. levego-
vezetékek I
I Vizzei töltött
vezetékek -- Szigetelés .
Gozvezetekek Vízzel töltött
vezetékek I Szigetelés

tám- súlya, tám- súlya, sága, tám- súlya, tám- súlya, sága,
ho":,a. I kP/m. 1----------
ho":,a. I kp/m vastag-
mm ho:za. I kp/m ho:za, I kp/m I, vastag-
mm

1,9 I 3,5 1,9 I 3,8 I - 1,9 3,5 1,9 3,8 -

2,2 I 4,8 2,1 I 5,3 25 2,1 5,4 2,1 5,9 30
I 2,4
2,7 6,3
6,8 2,4
2,6 7,1
8,0 30 2,4
2,7 6,3
7,4 I 2,4
2,6 7,1
8,6 30
35
--- ---- I
3,0 11,1 2,9 13,2 40 3,0 11,1' 2,8 13,2 40
4,1 12,9 3,9 16,8 40 4,1 13,8 3,8 17,7 45
4,4 18 4,1 23,0 50 4,4 18 4,1 23 50
5,0 21 4,7 29 50 5,0 22 4,6 30 55
l' 5,6
6,3 28
35 5,2
5,7 40
53 55
60 5,6
6,2 29
37 5,1
5,6 41
54 60
65
I 7,1 45 I 6,3 I 72 _~ 7,0 48 6,2 74 70
I 7,6
8,5 55
71 6,7
7,4 88
124 I 65
70 7,5
8,5 I 56
73 6,7
7,4 II 90
127 70
75

9,5 88 8,2 163 -- \ 70 9,4 92 --8-'1-11 167 80

10,2
11,0 108
141 8,7
9•.
4 1_ 199
267 I 70 -_ 10,0
10,9 113
147 8,6
9,4 I 204
273 I_ 80

6-113. ábra. Csofelfüggeszlések

aj b)
6-114. ábra. Rugós csofelfüggeszlések
a 6-113. ábrán láthatók. Szükség esetén rugós fel-
aj függesz!és mennyezetre; bJ támasztás konzolra
függesztésis készítheto (6-114. ábra). Kis átméroju
vezeték rögzítésére alkalmas a laposacélból készí-
tett csobilincs. 6.4.5. Csovezeték hötágulása
Színesfém vezeték~k szintén a bemutatott meg-
oldásokkal építhetok be. Kemény PVC az acé1cso-
hözhasonlóan fémbilinccsel rögzítheto, de a bilin- A vizet, meleg vizet, gozt stb. szállító csohálózat
csetelozetesen gumival vagy lágy PVC-vel célszeru homérséklete az igénybevétel, ill. üzemvitel függ-
bélelni.Lágy PVC a homérséklet emelésével veszít vényében gyakran változik. Ennek következtében a
szilárdságából, ezért célszeru vályuba, horonyba hálózat hossza is változik. A tengelyirányú méret-
fektetni. változás felvételére alkalmazzák a hotágulás-ki-

16Az épületgépészet kézikönyve

210 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

egyenlítoket. Ezek feladata a fix megfogásokkal ha- kezetek kialakítását, megválasztását a 11.3.3. pont
tárolt vezetékszakaszon belül a káros feszültség ki- tárgyalja.
alakulásának megakadályozása. A tengelyirányú Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a cso-
hosszváltozás : vezeték épületen belüli vezetése sok lehetoséget
nyújt a tágulás egyszeru felvételére, és ezzel költsé-
(6-7) ges szerkezeti elemek takaríthatók meg.
ill.
(6-8)
6.4.6. Csövek boszigetelése
ahol L a csoszakasz hossza t oC homérsékleten, nl;
Lo a csoszakasz hossza O oC homérsékleten, m;
ex állandó, értéke acélcsore 1,1181 . 10-5; vörösréz A hoszigetelés anyagait, technológiai kérdéseit,
csore 1,67· 10-5; b állandó, értéke acélcsore a hoszigetelés módját, méretezését a 6-10. fejezet
5,26 . 10-9; vörösréz csore 4,03 . 10-9; Llt a szere- tartalmazza .
lési és üzemi homérséklet különbsége, oc.
A tágulás mértéke a (6-7) és (6-8) kifejezéssel szá-
mítható; 1 m hosszú acélcsore a nyúlás értékeit a 6.4.7. C8OSZerelvények
6-60. táblázat tartalmazza.
A hotágulás következtében beálló méretváltozás
csobol kialakított kiegyenlítok, ill. e célra tervezett Azokat az elemeket soroljuk ebbe a gyujtofoga-
kiegyenIítoszerkezetek segítségével veheto fel, ill. lomba, amelyek a csovezetékben a közeg áramlását
közömbösítheto. A kiegyenlítok és kiegyenlítoszer- zárják, szabályozzák, a csorendszer üzemét bizto-
sítják.
6-60. táblázat. Acélcsövek nyúlása
különbözo Mmérsékleteken
6.4.7.1. Elzárószerelvények
H6mérséklet,·C l~ooT 150 12: 1256-~T 3~ 400 Elzár6szerelvények: csap, tolózár, szelep és csap-
1,17 I
3,8314.56
1,8 /2,45
5,31
3,12 I pantyú. Ezek igénybevétele azonos a csohálózat
O· C-ról felmelegí-I I igénybevételévei, s ezért mindazoknak a követelmé-
nyeknek meg kell felelniök, amelyeket a csoháló-.
zattal szemben általában támasztunk. Az elzáró-
szerkezetek tulajdonságait a 6-61. táblázatban 6ri

6-61. táblázat. Elzárószerkezefek jellemzoi

Jellemzok Csapok Tolózárak Sze1epek

Áramlási ellenállás Mérsékelt

Nyitás- és zárásido Rövid
Csekély I Hosszú
Csekély Közepes
Szükséges nyit6ero Nyomás és zárófelü1et
szermt szennt szerint
Csapf~rgó és ház illesztése I Nyom~s és zárófelü1et
Zárófelületek kopásá\16sága Rossz Közepes ló
Áramlás iránya Egyenes Egyenes Változó
Építési hossz Közepes Rövid Hosszú
Épitési magasság Alacsony Magas Közepes
A1ka1mazás NÁ szerint Kis és nagy NÁ-höz Közepes és nagy NÁ-höz Kis és közepes NÁ-höz
Alka1masság fojtásra Közepes Nem alkalmas Nagyonjó
Zárófelület 2 kúpfelü1et 2 záró gyuriipár 2 záró gyuru pár
Zárófelület-becsiszolás Könnyu Nehéz Könnyu
Zárófelület-berág6dás Gyakori Elofordul Nem fordul elo
H6mérséklet-érzékenység Nagy Közepes Csekély
 CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK 211

nyomán foglaltuk össze. A záróelemek öntésseI

vagy kovácsolással kialakított házzal készülnek, de
eloállítanak hegesztett házzal is. A mozgatóorsó
sárgaréz, bronz vagy nemesacél. Záróelemekhez ál-
talában ezeket az anyagokat lehet felhasználni.
A felfekvo zárófelületeket bevonattai célszeru el-
látni a berágódás elkerülése végett.
Követelmények a záróelemekkel szemben: üzem-
biztonság, tömör zárás, könnyu szerelhetoség, ke-
vés karbantartási igény, könnyu kezelési lehetoség,
kis ellenállás.
Csapok. A legegyszerubb záróelem a csap. A cso-
vezetékhez menettel vagy karimával csatlakozó ház-
ban elhelyezett kúpos csapforgó negyed forgatásá-
val az áramló közeg útja elzárható. Gyors zárást-
nyitást tesz lehetové. A csap szokványos kialakítása
a 6-115. ábrán látható. A csap tömörségét a két
6-116. ábra. Háromjáratú csap
kúpfelület felfekvése biztosítja. A kúpos kiképzésu
csapforgó helyett néha hengeres, újabban gömbfor-
gós csapot alkalmazunk. ábra, míg ferde szelepet (MSZ 13 132) a 6-120. ábra
A hazai gyártású csapok 1/2... 2" között menetes, szemléltet. A szelepek csatlakoztatása, kötése a cso-
ill. 0 15... 100 mm méretben karimás kivitelben vezetékhez karimával [6-118. a) ábra] vagy menetes
készülnek. A csapok anyagát, nyomáshatárait az kötéssel oldható meg [6-118. b)ábra](MSZ 12130).
MSZ 4563, MSZ 4564 és MSZ 4565 tartalmazza. , Speciális esetekben a hegesztett csatlakozás is szóba
Kazánbiztosítás (szabályozás stb.) céljára alkal- jöhet. A szelep záróeleme a szeleptányér és szelep-
mazzák a háromjáratú csapokat (6-116. ábra). ülés. Ezek megfelelo kiképzése eredményezi a tö-
Az épületgépészetben gyakran eloforduló záró- mör zárást. Szükség esetén a szelepülést nemes-
elem a hollandi tömlovéges ún. tölto-üríto csap acélból vagy színesfémbol, a szeleptányért szintén
(6-117.ábra). ötvözött acélból, ill. színesfémbol készítik. A szelep-
Szelepek. A leggyakrabban alkalmazott Zárószer- tányért kisebb nyomáson és alacsonyabb homérsék-
kezetek. Szelepházban az orsó szorítja rá a szelep- leten tömítoanyag betéttellátják el.
ülésre a szeleptányért. Többszöri elforgatással nyit- A szelepben áramló közeg mozgását tekintve
ható a szelep. Nem teljesen nyitott állapotban a sze- egyenes és sarokszeleprol(MSZ 48476, MSZ 48 477)
lep fojtásos szabályozásra is alkalmas. beszélünk. A zárótest kiképzése szerint megkülön-
Különféle kivitelben készülhet. Egyenes szelepet böztetünk tányér-, kúp- és tuszelepet (6-121. ábra).
a 6-118.ábra, egyenes áramvonalas szelepet a 6-119. Rendeltetése szerint a szelepet elzáró-, szabályo-
zó- és visszacsapó szelepnek nevezzük (6-122. ábra).
Muködtetésük szerint kézi, mechanikus vagy, táv-
hajtású szelepeket ismerünk.
Szelep - megfelelo kivitel esetén - bármilyen
nyomáson é(homérsékleten használható. A szelep-

3 --,---
6-115. ábra. Csap
1 csapház ; 2 forgó; 3 alátét; 4 anya 6-117. ábra. Tömlóvéges töltó-ürÍtó csap

16'
212 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

Jn

hj

J
aj
6-118. ábra. Egyenes szelep
ll) 1 szelepház; 2 felsorész; 3 szeleptányér; .., am; 5 k6zikerék; 6 anya; 7 tömítöszelence; b) 1 ház;
2 am; 3 szeleptányér ; 4 tömítés

ház anyaga (MSZ 25201) bronz, temperöntvény
(NNy 320), szürkeöntvény (NNy 16). Agresszív
anyagok szállitásához a szelepeket ~orróziónak
ellenálló belso bevonattal látják el. A szeleporsó
anyaga acél, nemesacél vagy bronz.
A szelepek kialakítását szabványok írják elo a fel-
használásnak, nyomásfokozatnak és anyagnak meg-
feleloen (MSZ 8470-8478, MSZ 7390-7399,
MSZ 13 130-13 132, MSZ 11106-1108). A névle-
ges átmérot, a beépítési adatokat az MSZ 25201
tartalmazza.
Különleges szelepek. A futo- és melegvíz-ellátó
hálózatokban gyakran használjuk szabályozási cé-
lokra a három járatú szelepet. A 6-123. ábrán látha-
tó megoldás kazánbiztosítási célokra is jó. A szelep
kialakítása a C ág teljes e1zárását nem engedi meg,
vagy:az A, vagy a B irányban a szelep mindig nyitva
van.

6-119. ábra. Áramvonalas egyenes szelep 6-120. ábra. Ferde szelep

 CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK 213

A rész/et

6-121. ábra. Túszelep

A részlet: szelep és szelepülés kialakltása nagy nyomáshoz

A futotestek szabályozására, ill. zárására külön
szelepcsaládot fejlesztettek ki. Ezek a kettos beálli-
tású futotest-szelepek. Lényegében ezek a szerelvé-
nyek szelep és csap kombinációk. A szelepházban
csapforgót helyeznek el. Ennek elozetes beállitásá-
vala szelepházban az átfolyási keresztmetszet lefojt-
ható. Kívülrol természetesen szelepként muködtet-
heto.
Az elobeállitás során az átáramló közeg mennyi-
ségéta csapforgóval - mint beiktatott többletellen-
állással - az igényeknek megfeleloen változtatni
lehet.
A kettos beállítású szelepek szintén egyenes
(MSZ 13 133), ill. sarok (MSZ 13134) kivitelben ké-
szülnek (6-124. és 6-125. ábra). A fojtás mértékét a
szerelés és beszabályozás folyamán állítják be. Ha-
zai kettos beállítás ú radiátorszelepek fojtási görbéit
a 6-126. ábrán láthatjuk.
A szokványos radiátorszelepeken kívül a sok fu-
totestféleség sokfajta szelep, kombinált szelep kiala-
kítását tette szükségessé. Ezek körébol a 6-127. áb-
rán a lapfutotest kombinált szelep~tlakozó kö-
toelemét láthatjuk. Ennek segítségével egyetlen kö-
téssel a felszállóra csatlakoztatható a holeadó.
A 6-128. ábra egycsöves átkötoszakaszos futés jel-
legzetes radiátorszelepét ábrázolja.
3- __

A-
6
-c
1

6-123. ábra. Háromjáratú szelep (íveit házú)

1 ház; 2 orsó; 3 felsorész; -1 kézikerék; 5 szeIeptányér; 6 szelepúléa;
6-122. ábra. Visszacsapó szelep 7 tömszeleoc:e
214 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

l110zdulótest végzi (6-129. ábra). Áramlási ellenállá·

suk csekély, beépítési helyigényük is kedvezobb,
mint a szelepeké.
A tolózárház kialakítása szerint hengeres házú,
ovális házú (NNy 16) és lapos házú, (NNy 10)toló-
5 zárak vannak (6-130. ábra). A kézikerékkel mozga'
tott orsó nyitás-zárás során helyén maradhat vagy
a zárótesttel együtt mozoghat. Az elobbi a fixorsós
(6-129. ábra), az utóbbi az emelkedoorsós tolózár.
Az utóbbi típusokat hazai viszonyok között NÁ
150-ig használhat juk.
A zárótest alakja a nyomástól és a szállított közeg
jellemzoitol függ. Elvi kialakítása a 6-131. ábrán lát·
ható. A jó zárást a házba és a zárótestbe épített,
egymásra felfekvo gyÜrupár adja. A gyuru anyagá·
nak kopásállónak és utánmunkálhatónak (köszörül·
hetonek) kell lenni. A tolózárakat a csovezetékhez
1-~ karimával, menettel, esetleg hegesztéssel kötik.
I Ezeket a záróelemeket NÁ 4O-tol gyártják.
6-124. ábra. Kettos beállítású radiátorszelep egyenes kivitel- A tolózárak anyagát, névleges nyomását, típusait
ben az MSZ 2877, alkalmazási területeit az MSZ 2878,
1 ház; 2 felsorész; 3 szeleptányér; 4 fojt6henger (csapforlI6); 5 ors6;
gyártási adatait az MSZ 2880-2886 és az MSZ 8463
6 hollandi tartalmazza.
A futéstechnikában épületekben a kisebb nyo-
máshatárokon belüliapos házú, nagyobb nyomá·
A különleges kialakítású szelepek (szelepházak, sokra ovális és hengeres tolózárakat alkalmaznak.
orsók és szelepülések) anyaga, kötése stb. azonos az Foleg szabályozási célokra a futéstechnikában az
elozokben ismertetett szelepekével. A futotestelzáró ún. Peets-tolózárat (6-132. ábra) korábban gyakran
és szabályozó szelepek tetszetos kiállítása lényeges, alkalmazták.
hiszen ezek a lakott belso térben vannak.
4ffolyó viz=nnyiség
To/ózárak. A csaphoz hasonlóan, nyitott állapot- kg/s kg/mín

,\ '\
~aI, 12
ban a folyadék áramlási iránya változatlan, azon-
ban a zárást itt az áramlás irányára merolegesen el-
~\--- " ~
\\\,'\ \
-" -
o 'R-..
,'\. \ 11 140
20
-\..\
'\00~\120 1.
160 180
,
60 ,
I - ,
I . """"'" L \_\ ---
1---';:
o 1. ,-
"\.
I
,
\.\ . \0
;

r-++-10

1.1151 9

4101 6

2 5

~051 3

[lób~lIífás falr

6-125. ábra. Kettös beállítású radiátorszelep sarok kivitelben NJ/í/vu zál'Ya

1 ház; 2 fotsorész; 3 szeloptányér; 4 fojt6henger (csapforg6); 5 orsó; 6-126. ábra. Kettos beállítású 3/4"-08 szelep fojtási görbéi
6 hollandi aj sarokszelep; bJ eayenes szelep
 CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK 215

--+--
I
-+ --:--
I
i
i

aj hj e)
6-127. ábra. Kombinált fütotestszelep+csatlakozóidom
uj nézeli kép; bJ szelepséma; ej alkalmazás

Zárószerkezetek távmuködtetése. Ha az elozok- talános követelmény, hogy a feladat könnyen, biz-

ben bemutatott csapokat, szelepeket és tolózárakat 'tonságosan legyen megoldható. Ehhez kell a közve-
nemautomatika muködteti, de közvetlen kiszolgálá- títo mechanizmus: a távmuködteto berendezés.
suk balesetveszélyes (magas homérséklet, gázszivár-. Távmuködtetést két példán mutatunk (6-133. áb-
gás, sugárveszély stb.) vagy nehezen megközeIíthe- ra). A kezelés helyét a végrehajtószervvel rudazat
tok (szintkülönbség), esetleg a zárás-nyitás na$y köti össze. Ennek elemei acélrúd vagy cso, karman-
erot igényel, akkor a távmuködtetés klvánatoS4 AI- tyúval vagy csuklóval összekötve. Csuklós kapcsolás

6-129. ábra. Tolózár

1 ház; 2 felsorész; 3 orsó; 4 kézikerék; 5 tömszelence; 6 orsóröpft6;
.128. ábra. Egycsöves átkötoszakaszos futés radiátorszelepe 7 záróteat; 8 záróllYlIrú
216 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

aj bj ej
6-130. ábra. Tolózárház alakjai
a) lapos; hj ovális; c) hengeres

6-132. ábra. Peets-tolózúr

esetén az irányváltozás szöge max. 15°.A mechaniz- hohordozó közeg mennyiségét, homérsékletét, nyo-
mus szükség esetén fogaskerék-áttétellel is kiegé- mását stb. A szabályozás szerkezeti elemeivel a
szítheto. 6-8. fejezet, a berendezések szabályozásával a 12.és
Ha a végrehajtás gyorsasága vagy a kezeléshez 26. fejezet foglalkozik.
szükséges ero nagysága megkívánja, a muködteto Biztonsági szelepek. Hotermelok és hoszálIítók
mechanizmust villamos motorral egészítik ki. biztonsági berendezései, amelyekkel a kazánban,
vízmelegító'ben, elosztóhálózatban megakadályoz-
• ható a megengedettnél nagyobb nyomás kialakulá-
6.4.7.2. Szabályozószerelvél!yek sa. A biztonsági szelep lehet súlyterhelésu vagy ru·
gós. A súlyterhelésu biztonsági szelepek rendszerint
A változó igényeknek megfeleloen a futo-, ho- karimás házzal készülnek (6-134. ábra), egyéb sze·
ellátó stb. rendszerek üzemét szabályozni kell. Sza- lepekkel azonos anyagból és minoségben. A szelep
bályozni, változtatni kell a csohálózatban szállított lehet alacsony vagy magas emelkedésu. Az elobbi

aj hj ej
6-131. ábra. Zárótest alaptÍpusaÍ
aj egy oldalon záró test; hj ékz.ár; c) párhuzamos lap
 CSOVEZETÉKEK,SZERELVÉNYEK
I I
~. ~+~
, I
aj
6-133. ábra. Zárószerkezet távmúködtetésének
aj szintkülönbség; bJ szint- és térbeli különbség
folyadékhoz és levegohöz, az utóbbi gozvezetékhez
alkalmas. A rugós terhelésu biztosítószelep (6-135.
ábra) azonos feladatra készül, mint a súlyterhelésu
szelep, azonban kevésbé érzékeny a rázódásra, rez·
gésre.
A biztonsági szelepek beépítésekor ügyelni kell a
lefúváskor eltávozó goz helyes, biztonságos elveze-
tésére. A biztonsági szelepek gondos ellenorzése
szükséges.
6.4.7.3. Egyéb szerelvények
Kis- és nagynyomású gozvezetékek tipikus szerel-
vényei a csapadékvíz el- és leválaszthatók. A vírle-
választás legegyszerubben a 6-136. ábra b) változa-
tának megfeleloen oldható meg, míg nagy vízmeny-
nyiség kiválása esetén a 6-136. a) ábrán látható
6-134.·ábra. SÚlyterhélésii biztonsági szelep
217
elve
6-135. ábra. Rugós biztonsági szelep
megoldás jöhet szóba. Hosszabb, szabadban haladó
vezeték töréspontjait vízzsákká lehet kiképezni. Ab-
ból az összegyult vizet idonként le kell engedni.
Nyomás alatt álló berendezés (csovezeték) vízte-
lenítésére a 6-137. ábra szerinti megoldás is választ-
ható. Két szelepet: egy záró- és egy fojtószelepet
kapcsolunk össze. Ha nyomás alatti térbol magas
homérsékletu víz távozik, az újbóli elgozölgést meg
kell akadályozni (balesetveszély).
A víztelenítóberendezések vagy más néven kon-
denzleválasztók feladata a csapadékvíz leválasztása
és elvezetése. Ezek lehetnek mechanikus, ütközéses,
termosztatikus és termodinamikus elven muködo
leválasztók. A leggyakoribb mechanikus kondenz-
edény-megoldást a 6-138. ábra szemlélteti. A vízle-
választást és a kondenzedényeket részletesen a 9. és
ll. fejezet tárgyalja.
aj bJ
6-136. ábra. Vízlevá1asztás módjai
aj vízleváIasztó edény; bJ vizzsákcso
218 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-139. ábra. Mechanikus goztor16

1 ház; 2 torló: 3 zárókupak
6-137. ábra. Sorba kapcsolt zár6- és fojtószelep nagynyomású
gozvezeték víztelenítésére

Kisnyomású gozfutohálózatok gyakori alkotó-

eleme a goztor/ó. Feladata megegyezik a vízlevá-
lasztók és a kondenzedények feladatával. A kis
nyomáskülönbség miatt a két elem összevonható.
A goztorlót rendszerint a futotestek kiIépocsonkján
helyezik el. Muködési elvük alapján mechanikus és
tágulótestes torlókat különböztetünk meg.
-
Mechanikus torIókra a 6-139. ábra, a táguló-
testes torIókra a 6-140. ábra mutat példát.
A szakaszos üzemu kisnyomású gozhálózatok

6-140. ábra. Tágul6testes torló

1 ház: 2 táaulÓtesl; 3 hollandi: -1 zárófedél

Kond~nz
3

aj
1

'2

hj *
,
I
6-138. ábra. Mechanikus muködésu kondenzedény 6-141. ábra. Légtele~ítö--légbeszív6 szelep
aj szelepes; hj lolattyÚ8 1 táaulótcst szeleppel: 2 ház: 3 anya
 CSOVEZETÉKEK, SZERELVÉNYEK 219

t
6-142. ábra. Légtelenítotulipán
1 tágulótest szeleppel: 2 felsorész; 3 csavar; 4 anya

6-144. ábra. Háromjáratú csap muszerekhez ~

légtelenítését a 6-141. ábra szerinti légteleníto-lég- koztatható a felszállókra (a légtelenítendo csoveze-

beszívó szeleppel lehet megoldani. Kisebb rendszer
vagy egy-egy alapvezeték-rendszer légtelenítésére
alkalmas. Csovezetékre közvetlenül ráépítheto. He-
lyilégtelenítésre (futotestek, csokígyók stb.) az elo-
zovel azonos elven felépülo légtelenítotuIipán
(6-142.ábra) alkalmas.
Automatikus légtelenítésre a 6-143. ábra szemlél-
tet két lehetoséget. Mindketto A csonkkal csatla-
tékhez), sa B csonkon távozik a levego.
A különleges szerelvények családjából a nyomás-
méro beépítését elosegíto három járatú csapot (6-144.
ábra) említjük. Anyaga bronz, a nyomásfokozat-
nak megfelelo falvastagsággal. A csap segítségével
a nyomásméro üzeme ellenorizheto.
A vezetékben áramló közeg szennyezoanyagokat
is hozhat magával. Ezeket le kell választani, nehogy

2 7

At

a) b)
6-143. ábra. Légteleníto úszóval
lJ) sarok kivitel; b) egyenes kivitel; 1 ház: 2 felsorész: 3 úszó; 4 tömszelence: 5 szelepülés; 6 kéziszelep; 7 szelep
220 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

kárt o~ozzanak. Szenny/ogó látható a 6-145. ábrán. 6.4.8. Csovezetékek színjelölése

Távvezeték törésekor, elszakadása kor szükséges,
hogya forró vÍZ,goz kiáramlÍísa mielobb megszün-
tetheto legyen. Erre való a gyorszáró. A 6-146. áb-
rán elektromágnesseI muködtetett szelep látható.
A szelep felso részén kívül helyezik el az elektro-
mágnest. Csotörés esetén a mágnes külso beavatko-
zás következtében emelokart mozgat el. Ez a szelep-
orsót elmozdítja, és bekövetkézik a zárás. A szelep
eredeti helyzetébe csak külön beavatkozással hoz-
ható vissza.
Az MSZ 2981 intézkedik a csohálózatok festése-
kor alkalmazandó szÍnekrol. Eszerint a következok
a színjelölések : forróvÍZ-felszálló- (eloremeno) ve-
zeték vörös; visszatéro vezeték kék; melegvíz-fel-
szállóvezeték cinóberpiros; visszatéro vezeték ko-
baltkék; gozvezeték narancssárga; kondenzvezeték
világoszöld; gázvezeték sárga; biztonsági felszálló-
vezeték vörös, BF jelzéssel; biztonsági leszállóveze·
ték kék, BL jelzéssel.

- -
-1

\3 \3
6-145. ábra. Szennyfogó 6-146. ábra. Gyorszár6 szelep
1 ház; 2 szurobetét; 3 zárófedél 1 felsorész; 2 orsó; 3 ház; 4 szeleptányér ; 5 mágneskapcsoló; 6 átléld

6.5. Villamos hajtású gépek, villamos hajtások

Az épületgépészeti berendezések muködtetéséhez Folyadékszál/ítás a szállított közeg térfogatárama,
használt gépek és hajtásuk megválasztásához ismer- V, m3/s (m3/h) vagy l/min.
ni kell a muködtetett berendezés tulajdonságait, a Manometrikus szállító- (emelési) magasság:
vele szemben támasztott igényeket, valamint az
2· 2
üzemi paraméterek mellett az induláskor, leálláskor
lejátszódó folyamatokat. Számolni kell a hibák ke- H _Vny-Vszi+Pay-Pszi +e m, (6-9)
m 2g eg
letkezéseinek lehetoségeivel. A biztonsági követel-
ményeket egyaránt ki kell elégíteni életyédelmi, ahol vay' vszi a folyadék áramlási sebessége a nyo-
technikai, technológiai és gazdaságossági vonatko- m6csonkban, ill. szív6csonkban, m/s; g a nehézségi
zásban. A követelmények a hajtott gépre és annak gyorsulás, m/s2; Pay' P szi a folyadék nyomása a nyo-
villamos hajtására egyformán vonatkoznak. mócsonkban, ill. szív6csonkban, Pa; e a folyadék
surusége, kg/m3; e a nyom6csonkba, ill. szív6csonk-
ba épített nyomásmérok közötti magasságkülönb-
6.5.1. Szivattyúk ség, m; ill.
2 2
A szivattyúk áramlástani gépek, amelyeket folya- H Vay-Vszi+Pny-P.zi +e m (6-10'
dékoknak nyomás elleni szállítására alkalmazunk. nt 2g y , J

A szivattyúk jellemzoi : ahol ya folyadék fajsúlya, kp/m3; P nyomás, kp/m2;

 VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK 221

a többi jelölés értelmezése megegyezik a (6-9) össze- Tengelyen. mért teljesítmény:

függéséveI. P
(Az elso tagot sebességmagasságnak, a másodikat Pte=--
llsziv
kW, .<6-14)
nyomásmagasságnak nevezzük, 1. a 2.3. pontot!)
Statikus szállitó- (emelési) magasság a szivattyús llsziv a szivattyú hatásfoka:
csorondszer szivó- és nyomó csovezetékének elején
(6-15)
és végén elhelyezkedo folyadéktároló edények folya-
dékszintjei között mérheto Hst geodetikus magas- ahol llhi a hidraulikai, llvol a volumetrikus, llme a
ságkülönbség (ha a nyomóvezeték a folyadékszint mechanikai hatásfok.
alatt csatlakozik), ill. az alsó folyadékszint és a nyo-
móvezeték legmagasabb pontja közötti távolság
(ha a nyomóvezeték végpontja a felso tartály folya-
dékszintje felett helyezkedik el; 6-147. ábra). 6.5.2. Szivattyútípusok
Szállítómagasság a csovezetékre kapcsolt szivattyú
nyomó- és sziv6csonkjában ténylegesen mérheto
nyomáskülönbség: 6.5.2.1. Dugattyús szivattyúk
, , A folyadékot térfogat-kiszoritással szállitják, a
H=Hst+hszi+hny m, (6-11)
térfogat-kiszoritást alternáló mozgású dugattyú
ahol Hst a statikus szálHtómagasság, m; h:Zi és h~y végzi, a folyadék áramlását ,szelepek irányítják.
a szivó- és nyomóvezeték áramlási ellenállásainak A dugattyú mozgást követoen a folyadékszállitás is
veszteségmagassága, m. ütemesen ingadozik.
Elmélet; teljesítmény:

6.5.2.2. Fogaskerék-szivattyúk
(6-12)
A kiszoritóelemet az egymásba kapcsolódó fogas-
ill. kerék fogai képezik.
Homlokkerekes fogaskerék-szivattyúban a két
VyH egymással kapcsolódó fogaskerék forgatása kor a
P=~ kW, (6-13)
fogárkokat megtölto folyadék a szívott oldalról a
nyomott oldalra áramlik át.
ahol Ji" folyadékszállitás térfogatárama, m3js; e a
folyadék surusége, kgjm3; H szállitómagasság, m;
ya folyadék fajsúlya, kpjm3•
6.5.2.3. Centrifugális szivattyúk

Megkülönböztetünk radiális, félaxiális és axiális

járókeréktipusokat.
Jelleggörbék. A szivattyú jellemzoinek (szállító-
magasság, teljesítmény, hatásfok) alakulását állan-
-*- dó fordulatszám esetén a folyadékszállítás függvé-
-.-- ~-
I ~ , nyében feltünteto görbéket jelleggörbéknek nevez-
=_ ~V
-it I .f lH"g
~jPng Sli! Psl/ lJ v// ~~r
/(,z;, zük (6-148. ábra).
Uli V Affinitási törvények. Fordulatszám-változás ese-
tén a fordulatszámokkal a folyadékszállitás egyene-
sen arány os :

VI - nl . (6-16)
Vo- no'
a Hemelomagasság négyzetesen arányos:
6-147. ábra. Szivattyújellemzoi
(6-17)
Yfolyadékszállitás térfogatArama; Yny• Yu! sebeaség a nyomÓ-. ill. szivó-
csonkban;Pny. P.zt nyomás a nyomó-. ill. szivócsonkban; H•• statikus
Hl
Ho = (nl)\
no
sdllitómagasság; H.z" Hny szivó-. ill. nyomóoldali statikus szál1ltó- a teljesitményszükséglet harmadik hatvány szerint
magasság arányos:
222 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

H
fte
p

V l~j~il'-
--~~----ji
6-148. ábra. Centrifugális szivattyú jelleggörbéi 6.150. ábra. Nyitott csóvezetékjelleggörbéje
v folyadékszállitás; H szállítómagasság; P elméleti te)jesltmény; Ptc h'=h;zl+h~y a szívó- és nyomóvezeték V folyadékszáJlítástól fUllllo
tengelyen mért teljesítmény; '1.z1va szívattyú hatásfoka; n fordulatszám; veszteségmagassága; H.t a statikusszállítómagasság; H=H,,+h' szállító-
e folyadéksuruség magasság

mm, eg

h'= Llp (6-20)

PteO =
Ptel no 3.
(~) (6-18) Y
ill.
Ha a H=f(V)n jelleggörbesereg egyes munka-
pontjaiban feltüntetjük a hatásfok-értékeket h'=
is, Llp
és
az azonos hatásfokú pontokat folytonos görbévei (6-21)
összekötjük, akkor az ún. kagylódiagramot kapjuk
(6-149. ábra). összefüggéssei adódik, ahol Llp nyomásveszteség,
Onfelszívó képesség:
Pa (kp/m2); fl folyadéksuruség, kg/m3; g nehézségi
gyorsulás, m/s2; ya folyadék fajsúlya, kp/m3•
H· f= Ylev H-· m, (6-19) A csovezeték jelleggörbéjének és a statikus szálIí-
on Y UJ
tómagasságnak összegezését a 6-150. ábra tünteti
ahol Ylev a levego fajsúlya; Y a szállított folyadék fel. Zárt csorendszerben (keringtetoszivattyúk ese-
fajsúlya; Hn; üresjárási emelomagasság, m. tén) Hst=O (6-151. ábra).
A centrifugális szivattyú indulásának feltétele,
hogy a jarókerék vizzellegyen töltve. Ez vagy ese-
tenkénti feltöltéssei, vagy ún. önfelszÍvó kamrás já-
rókerékkel érheto el.
Csovezeték jelleggörbéje. A csovezeték jelleggör-
béje az áramló közeg nyomásveszteségét (veszteség-
magasságát) adja meg a folyadékszállítás függvé-
nyében. Az áramló közeg Llp nyomásvesztesége a
(2-44) összefüggéssei számítható. Ebbol a h' vesz-
teségmagasság :
H
b)

l}sziy!< '1sz;y mg)'

Tjsz;yl < 'Iszi, 1
1Jsz;,.J( 'Iszi,}
'lsÚ4<7Y1yj
~Vszi6t. 'Islir,
nl
6-151. ábra. aj Zárt csovezeték jelleggörbéje (szivattyús
melegvfz-fútés esetén)
H szállítómagasság; V folyadékszállítás
hj Nyomáseloszlás a csovezeték mentén, meghatározott
V folyadékszállítás esetén
6-149. ábra. Centrifugális szivattyú kagylódiagramja ~ a szivott oldal vesztcségmagaasáaa; ~., a nyomott oldal veszteRt.
VfolyadékszálUtás; H szállítómagasság; n fordulatszám; 'Iozlv a szivattyú magassága; H száJlítómagasság; 1 kazán; 2 keriDgtet&zivattyú; 3 tqUIái
hatásfoka; M a legjobb hatásfokú munkapant tartály; ., cs6vezeték
 VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK 223

LIo,
6.S.3. Szivattyúk szabályozása Po; 'kp/m2
4(10) 4000

3010'
Megcsapolásos szabályozáskor a többletfolyadé-
kot a nyomóoldalról alacsonyabb szinten elhelye-
zett tárolóba vagy szÍvóaknába vezetik vissza.
Afojtásos szabályozás egyszeru, de gazdaságtalan
üzemmel jár.
A fordulatszám-szabályozás aleggazdaságosabb.
Szivattyúk sorba kapcsolása abban az esetben
szükséges, ha a több lépcsos szivattyú szálHtóma-
gassága a fordulatszámnak a megengedheto és gaz- 2 3 4 5678910 20 30 W506070Y0700'l,mljh
daságos értékre növelésével sem elegendo. , , ,. , ,. ',' .l, V,I/mm
Két, sorba kapcsolt szivattyú eredo jelleggörbéje 6-153. ábra. Calor keringtetószivattyú jelleggörbéi
az azonos közegszállitáshoz tartozó szál1ítómagas-
ságok összegezésévei szerkesztheto meg.
Örvényszivattyúk párhuzamos kapcsolása a szál- H típusú hermetikus szivattyú. A szivattyú négy
lított közegmennyiség növeléséhez szük~ges, ha a típusának jelleggörbe-tartományát és méreteit a
szükséges szállitás a fordulatszámnak a megenged- 6-156. ábra, egyéb adatait a 6-65. táblázat tartal-
heto és gazdaságos értékre növelésével semérheto el. mazza. A jelleggörbe az ábrán megadott tartomá-
Az eredo szivattyú-jelleggörbe az azonos szállitó- nyon belül fokozatmentesen változtatható. A szi-
magassághoz tartozó közegmennyiségek összegezé- vattyú függoleges és vízszintes helyzetben is beépít-
sévelszerkesztheto meg. heto.
Wi/o keringtetoszivattyú. A szivattyú jelleggörbéi
a 6-157. ábrán láthatók.
6.S.4. Keringtetoszivattyúk, Forróvíz-keringteto szivattyúkat elsodlegesen táv-
kondenzvízszivattyúk futésekben alkalmaznak. Általában 250 oC vÍzho-
mérsékletig megfelelok.
Az SF típus jelleggörbe-tartományát a 6-158. ábra
A keringtetoszivattyúk a közeg cirkulációját tart- szemlélteti.
ják fenn a zárt csohálózatban, ezért viszonylag kis A kondenzvízszivattyúkat max. 100°C vÍzhomér-
emelomagasság jellemzo rájuk. Hazánkban az épü-
letgépészeti gyakorlatban leggyakrabban alkalma-
zott keringtetoszivattyúk a Calor, a HC és a H tí-
pus, valamint (újabban) az import WHo szivattyú.
A keringtetoszivattyúk motorral közvetlenül
összeépítve, általában külön alapozás nélkül a cso- Motor-
hálózatra szerelhetok. tipus
Típus I
Calor szivattyú. A szállitott víz max. homérsék- 660 [4-(3)]
200
583
SO
210
100
125
190130
168 283
626
160
250
688
250
ISO VZPll
326
360
VZP21
VZP22 552
595
200 1494,5
lete90 oC lehet. A szivattyú körvonalrajzát a 6-152.
Calor 50 [6--(2)]
[4-(1)]
[4-(2)]
[6--(1)]
[6-(1)][6--(1)]
ábra, méreteit a 6-62. táblázat, jelleggörbéit a 6-153.
.
100 VZPll
Calor 130
CalorSO I
I
225)
50 1140 I
97,51120

ábra, hajtómotorjának adatait a 6-63. táblázat tar- I VZP21

talmazza.
HC típusú hermetikus szivattyú. A sziwttyú kör-
vonalrajzát a 6-154. ábra, méreteit a 6-64. táblázat,
jelleggörbéit a 6-155. ábra tünteti fel.

6-152.ábra. Calor keringtetoszivattyú körvonalrajza. A mé-

reteket a 6-62. táblázat tartalmazza
 224 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-63. táblázat. Calor típusú keringtetiíszivattyúk

hajtómotorjáDak adatai

ord.
Tipus
Motortipus I --o
fimm- '1
Nt. I Nmo INmwj
TeJjesitmény·. LE

Calor 50 VZPll0,3
0,41,02
0,2
0,15
0,50,12 1,5
0,5[~1)]
1,0
0,7
0,32
0,22 1,02
0,15
2,04
0,5 960
1440
960
VZPll
VZP21 [4-(2)]
VZPll VZP21
[4-(3)] [4-(2)]
[6-(1)]
[4-(1)]
VZP22 [~1)] 0,0710,1
Calor 80 0,7\1,02
I VZP2I!6-(2)]
6-154. ábra. HC tÍpusú keringtetöszivattyú körvonalrajza. Calor 100
A méreteket a 6-64. táblázat tartalmazza
Calor 130

iJp,
POi kpjm2 • Nte tengelyen mért teijesitmény;

'- f-C
- - ...... - 1"
•••••..
d'O --f-j J~- -,-,
-- .... 1-+--
77C' .
-..;;J
"OS::
Nmo szükséges motorteljesltmény;
20,10.1 ,
I'l.-
_.- ~- ...§'S

" I --Y,n "- Nmoné motor névleges teljesitménye.

I I
1810 '1lfJIl/1
1'1 I O
, JSOO
••..• -..1

1610
14/0
tNO 6-64. táblázat. HC típusú keringtetiíszivattyúk körvonalméretei
(A jeJölések értelmezését J. a 6- I 54, ábrán)
1010
b370
410
260
390
320
a I Méretek,65
80
50 mm
810 Tipus I NÁ
HC80
HC65
I
610 HC 50

410

Jl0~J '4 '5 6"78910' , , '}o 'JE) V;m3fh

'4!J sr; 60 708090ioo' ..
6-155. ábra. HC tÍpusú keringtetöszivattyú
sékletig lehet alkalmazni. Üzemük lehet folytonos
is, de általában szakaszosan üzemelnek. Szakaszos
üzem esetén az óránkénti kapcsolási szám 4 ... 5 kö-
rüllegyen. A szivattyúkhoz hozzáfolyásról kell gon-
doskodni, a kondenzviz-homérséklettol függo mér-
tékben.
Forróvíz-nyomóstartó szivattyúkat olyan esetben
alkalmazunk, amikor a forróvÍz-rendszeru hoellá-
tásban a nyomás biztosítására nem áll rendelkezés-
re sem goz, sem surített levego vagy inert gáz. Ilyen
esetben viszonylag kis szálIítású, meredek jelleggör-
béju szivattyú alkalmazásával lehet fenntartani a
rendszer nyomását.
6.5.5. Tüzeloanyag-szivattyúk
Olajtüzelésu futoberendezésekhez használatos szi-
vattyúk, feladatuk az üzemanyagtartályok és a ka-
zántelep között olajszállítás. A nálunk használatos
'200 . 300 40oSÓO ~ f/mm
jelleggörbéi
könnyu, közepes és nehéz futoolajokhoz általában
fogaskerék-szivattyúkat alkalmaznak. A szivattyú·
katalógus adatai tartalmazzák a szállítható olaj leg-
nagyobb megengedett viszkozitását (általában OE_
ban). Ha az olaj viszkozitása nem megfelelo, mele·
gítésérol gondoskodni kell.
A használatos kisnyomású fogaskerék-szivattyúk
körvonalrajzát a 6-159. ábra, fo adatait és méreteit
a 6-66. táblázat tartalmazza.
6.5.6. Légkompresszorok
A légkompresszor az épületgépészeti célokra
használt légsuríto berendezések alkotórésze. Segéd-
energiaforrásként, automatika muködtetésére, hid·
rofor-tartályok légellátására, nagynyomású rend·
szerek nyomástartására használatos.
A kompresszorok olajkenésuek, a kenoolaj egy
része a szállított levegobe kerül, ezért a kompresz·
szor után olajleválasztó edényt kell beépíteni. Az
erosen zajos kompresszorok üzemeltetésekor gon·
doskodni kell megfelelo akusztikai védelemrol.
 VILLAMOS HAITÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK 225

Jp, (M)5. táblázat. H típusú keringtetoszivattyúk muszaki adatai

Po, kplml
'OIU' zooo
-$90 Jellemzok
\ HI-O I HV-O I HV-n\
Szivattyútipusok HE-lll

---------- Szállított --
víz 0,3
megenge-
Áramnem --
I ~11010
110
8350
350
50
4,2
19:51
Kondenzátor
7,5 490 P33
---
1105 50
980 5 FHárom
P NÁ
50
380
40 6,5
110
324,2
33 350490
220
----
F61331/2"
P50 menetes
Egyfázisú
üzemi feszültsége,at V
Súly, kp
Csatlakozás
Védettség
Statikus
Névleges
Üzemi
Periódus,
Szigetelési nyomás,
feszültség,
áramerosség,
Hz
osztály kPa, A
V
remes
fázisú
dett
mm Ift~
0,471_1_
homérséklete,
kapacitása,
mm éspe-
~1220
F
F
I F
oC

1 NÁ 40

O fOO fO ioo 30020 I,(JO~mS;h

J limin

6-156. ábra. H típusú keringtetoszivattyú jelleggörbe-tarto-

mánya és méretei

1450
41
416
A-2,5
B-I0
B-25
55,5
490
665B--4
B-16
490
266
2-18 II I 6-66.
2-18 166
7,5
3,08
0,75
VZ 5I típus NDK gyártmányú
1450
490
10 TGL 17-747401
I VZ02/4kisnyomású fogaskerék-szivattyúk 80és hajtómotorjaik muszaki adatai
I1,5 táblázat.
42/4
41/4
0,55
11/4
21/4
31/4
A-O,63
Z-173.1 I
H-I77.1
H-178.1
H-174.1
H-175.1
H-176.1 I
Tipus

262
419
335
Méretek·,
660
284
165
200
211
1200
790
1200
340
266
90
660
320
133
133
70
419
500
65
164
50
438
691
711
532
295
262
500I mm 200
150
CI'"
387
32
131,5
462,5
141,5
CI/2"
127,5 CA
I
\

Súly, kp 33 37 53 95 175 200

• A jelölések értelmezését 1. a 6-159. ábrán.

17 Az. épilletgépéuet kézikönyve

 226 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

• •
"P'
fo; kp/ml
20010:' ,

18010"18

1MIO" ~A
Ittlf1
15010'~!6'J I I I I J.nl",-,kkJ~/.t>-2.2141
I I
I

:-:-.....
-
1.8o/l1N.1JJ.

~~
12010J I ~ -"
!l1JIO' "'M t,Q/J ,1), s;4 I ,~~ ,N,fN
,tJw. I •••••••. ,

9010910
BOIO 8'
- I\I~
7: " ~ \\11'

.:t _:.._...~
7010 ""t, ,
50101510 iJO/i9-o, ~I;
5010,15010 •••••
\4~
\.J . :'P A" ~
N&'iE-~
!/t '<.j

1 - "\. I~ ••••• ~Ft.m 6-159. ábra. Kisnyomású fogaskerék-szivattyú olaj szállítá-

I,OIO~ Hi I 1 \ ~ \:' 1 I

t" I I I X 1\ I .>1 1lj sára. A méreteket a 6-66. táblázat tartalmazza

3010~310"":' ~ I I \ \ 1 \ \ I :tl,yJJ
I ! N.. I I \, '1 I ill függoen a szinkron fordulatszámnál 3... 8% -kal ki-
sebb. A szinkron fordulatszámot a következo össze.
1 I ' 1 1\ I I ' II függés határozza meg:
20101210 II! \! il, I I

151O~ I I I ,60f
. ~'2 J 4 56 789KJ 20 JO 1,0 5050KJ8090V,m'jn n=-p
lImin, (6-
'itb '5'0 '210' JÓO '·1/00500 ~ ' ",ol1J ioJv,tjmin
' , , '100

6-157. ábra. Wilo keringtet6szivattyú jelleggörbéi

aholf=50 Hz a hálózati frekvencia, p a motor p6-
t.p I hjH/ vo.m
luspárjainak száma.
Az aszinkron motor két fo része az álló- és a for·
'Srlod
górész. Az állórész által létesített forgó mágneses
min tér és a forgórészben indukáIás következtében kelet·
500 'IOJ - 50 kezett áram kölcsönhatása folytán a forgórész for-
40010J - 40, gásba jön. Az aszinkron motor készül háromfázisú
100010J~'J..
30010' j(} és egyfázisú tekercselésseI. Egyfázisú váltakozó-!
áram esetén az állórész csak lükteto mágnesteret
létesít, ezért a forgórész megindításához segédfázist
'~'i/, 'F125 alkalmazunk. Egyfázisú aszinkron motorokat kis
1" kiID~- teljesítményíf gépek - szivattyúk, ventillátorok-
hajtására használunk.
IO(Nrr 1'f +-~g.-r~- A háromfázisú aszinkron motor a jelenleg ismert
sq/~J~ legegyszerubb felépítésu villamos motor. Terhe
10 . fo lÓ 40 sotoiJtJ'tóo ifJ(} 307J4{jJ51JiJ'700~mYh alatt is indítható. Üzemi fordulatszáma szuk tarto-
NO ' , sUa' , . ;000 " sooO/Oóoo v,!,'mm mányon belül változhat. Forgórésze közvetlenül
6-158. ábra. SF tipusú forr6viz-keringteto szivattyú jelleg- rövidrezárt (kalickás) vagy tekercseIt.
görbe-tartományai

6.5.7.1. Rövidrezárt motor

6.5.7. Villamos hajtások
A közvetlenül rövidrezárt (kalickás) forgór,'
motorok forgórészének tekercselése szigeteletlen VI

Épületgépészeti villamos berendezéseket általá- zetorudakból és a rudakat a végeken rövidre '

ban 3X380/220 V feszültségu, háromfázisú válta- gyurukbol áll.
kozóáramú, 50 Hz periódusú hálózat táplálja. A gé- A háromfázisú motor állórésze három tekercs-
pészeti berendezések hajtó villamos motorja ként rendszerének hat kivezetését a motor kapocsdeszká·
túlnyomórészt háromfázisú, ritkán és esetenként jához kötik (6-160. ábra). Kisebb motorokon azál-
egyfázisú, aszinkron (indukciós) motorokat hasz- lórész-tekercseket csillagba (Y) vagy háromszögbe
nálnak. Aszinkronnak azért nevezzük ezeket a mo- (LI) kötik, és a kapocsdeszkán csak három kivezetés
torokat, mert üzemi fordulatszámuk a terheléstol van. A háromfázisú motor csillago, ill. háromszög·
 VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
y azaz ha a motort tápláló három fázisvezeto közül
~ bármelyik két vezetot felcseréljük (6-162. ábra).
~ kenteni kell, akkor csillag-háromszög (Y/LJ) indí-
'R hS hT R hS
a) b)
6-160. ábra. Háromfázisú csillago, ill. háromszögkapcsolású
motor kapocsdeszkájának csatlakozókapocs-kötésrendje
aj csiUag-kötés; bJ háromszög-kötés
kapcsolásának elvi vázlatát a 6-161. ábrán láthat-
juk.
Indítási módok. Az aszinkron motorok a hajtás
jellemzoitol és a hálózati adottságoktól függo telje-
sítményértékig indíthatók közvetlenül (pl. keringte-
to-, kondenzvíz-átemelo, szennyvízszivattyúk, ven-
tillátorok, termoventillátorok motorja).
Indításkor az aszinkron motor az üzemi áram-
erosségtöbbszörösét veszi fel, igy a rövidrezárt mo-
tor a közvetlen hálózatra kapcsoláskor 3... 7-szeres
(a csúszógyurus motor 1,5... 3-szoros) áramerosség-
gelindul.
A motorra nézve csak akkor veszélyes a közvetlen
inditás, ha az inditónyomatékhoz viszonyitott nagy
terhelés következtében a motor nem indul el, vagy
csak lassan gyorsul fel, és ebbol adódóan a teker-
cseléskáros mértékben felmelegszik. A háromfázisú
motor forgásiránya a motorra kapcsolt hálózati ve-
zetékek fázissorrendjétol függ. A forgásirányt meg
lehet fordítani, ha a fázissorrendet változtat juk,
y
Uvon
hj
6-161. ábra. Csillag-, ill. háromszög-kapcsolás
Uvon
aj csillag-kapcsolás, U'ek = y3 ; b) háromszög-kapcsolás,
= U""". U•• tekercsfesziiltség; Uvonhálózati vonali feszültség
227
Ha a rövidrezárt forgórészu motor indításakor
fellépo áramlökést a hálózati viszonyok miatt csök-
tást kell alkalmaznunk. Ezt a kapcsolási rendszert
csak olyan aszinkron motoron lehet alkalmazni,
hT
amely háromszög- (LJ) kapcsolásban muködik, az
állórész mindhárom tekercsének vezetéke (mind a
hat tekercsvég) a kapocsdeszkára ki van vezetve, és
amelynek tekercsfeszültsége a hálózat vonali fe-
szültségénél nem kisebb. Csak az a motor inditható
tehát csillag-háromszög kapcsolással, amelynek
adattábláján 660Y/380LJjelzés található.
A csillag-háromszög kapcsolással inditott mo-
tor a kapcsoláskor kb. 1/3-át veszi fel a közvetlen
kapcsolás indítóáramának, ugyanakkor indítónyo-
matéka is mintegy 1/3-ára csökken. Kézi kapcsolás-
kor a motor csillag-kapcsoIásban való indító járatá-
sának idotartamát esetenkénti becsléssel kell meg-
állapitani. Az önmuködo csillag-háromszög kap-
csolóban a két kapcsolást általában állitható, ido-
késleltetéssei ellátott érintkezo automatikusan, ön-
muködoen végzi.
6.5.7.2. Csúszógyiíriís motor
A csúszógyurus motorok csillagba vagy három-
szögbe kötött, háromfázisú forgórész-tekercselését
csúszógyurukhöz kapcsolják. A forgórész áramá-
nak kivezetésére azért van szükség, mert a csúszó-
gyurus aszinkron motor indításakor a forgórész
áramkörébe indító ellenállásokat iktatnak be.
Indítási mód. Indítás alatt az indító-ellenállásokat
Y .LI
~T~~
Egyik forgoslrony EgYIk forgos/rony
~D-r
~iWl Husikfo'dbsírdny /fús;k forgó.rírong
elve 6) bj
6-162. ábra. Háromfázisú rövidrezárt motor forgásirány-
változtatása
U.ok =
a) csillag-kapcsolás; b) háromszög-kapcsolás
228 FUTOBERENDEZÉSEK
RST
"f 4 kisebb, hatásfokuk és teljesítménytényezojük (eos Ip)
3
6-163. ábra. Csúszógyürüs motor indításának kapcsolási
vázlata
1 állórész-tekercsek; 2 forgórész-tekercsek; 3 csúszógyúrlik; 4 indító-
ellenállások
fokozatosan rövidrezárják, majd összekapcsolják a
három csúszógyurut. Ilyen módon (üzemben) ön-
magában rövidrezáródnak a forgórésztekercsek, az
indító-ellenállás pedig teljesen kikapcsolódik. Az in-
dítási kapcsolást a 6-163. ábra szemlélteti.
6.5.8. Villamos motorok kiválasztása
A villamos motor kiválasztásakor a következokre
kell figyelemmel lenni :
- a motornak olyan fordulatszám-nyomaték
jelleggörbéje legyen, amellyel indításkor és üzem
közben a szükséges gyorsulás és fordulatszám el-
érheto;
- szerkezeti kivitele feleljen meg a szükséges haj-
tásnak és a környezet feltételeinek ;
- feleljen meg a rendelkezésre álló táphálózat-
nak;
- teljesítménye (gazdasági okokból) csak szük-
ség esetén legyen nagyobb, mint amit az elozok in-
dokolnak.
Hálózati feszültség. A hajtás kiválasztása feszült-
ség szerint a gép teljesítményétol és az alkalmazási
hely feszültségviszonyaitói függ. Az épületgépészeti
villamos berendezések táplálására általában 380/220
V feszü1tségu, háromfázisú váltakozóáramú, 50 Hz
periódusú szekunder hálózat áll rendelkezésre.
A meghajtott gép fordulatszáma. A villamos gép
fordulatszámát a meghajtandó munkagép (mecha-
nizmus) fordulatszámának megfeleloen kell válasz-
tani. Ez esetben közvetlen (áttétel nélküli) kapcso-
lat létesítheto a villamos gép és a munkagép között
(veszteségmentes és biztonságos).
A p6lusátkapcsolós (több fordulatszámú) gépe-
SZERKEZETEI, ANYAGAI
ket általában két, 1 : 2 arányú (500... 3000 közötn)
fordulatszámra készítik. Az azonos teljesítményu,
de nagyobb fordulatszámú gépek súlya, méretei, ára
nagyobb.
Védettség. A villamos motorok víz elleni védelem
nélküli (nyitott), csepego víz ellen védett, freccsenó
víz ellen védett, nyomás nélküli vízsugár ellen vé-
dett és vízmentesen zárt kivitelben készülnek. El·
helyezésük szempontjából az egyes helyiségek jelle·
gét az MSZ 1600a következoképpen határozza meg:
- Száraz az a helyiség, amelyberi rendeltetés sze-
rinti használat esetén a levego nedvességtartalrna
olyan kicsi, hogy a helyiségben páralecsapódással
nem kell számolni (a levego relatív nedvességtartal·
ma nem haladja meg a 60%-ot).
- Idoszakosan nedves az a helyiség, amelyben a
pára - vagy gozképzodés és a lecsapódó nedvesség
csak idoszakosan és csak olyan mértékben keletke-
zik, hogy a párásodást követo pára mentes idoszak-
ban a szelloztetés hatására a helyiség ismét szárazzá·
válik.
- Nedves, nyirkos, párás, gozös, átázott az a he-
lyiség, amelyben a levego közel telített állapotú,
emiatt az állandóan vagy idoszakonként keletkezo
goz vagy pára a határolószerkezetekre, valamint a
helyiségben levo tárgyakra lecsapódik.
- Meleg az a helyiség, amelynek levego-homér-
séklete huzamosabb ideig meghaladja a +30 °C-ot
Építési alak, üzemi (beépítési) helyzet. A villamos
motorok építési alakjait fobb szerkezeti részeiknek
egymáshoz, valamint más gépekhez viszonyított
helyzete, csatlakozása, tengelyeIrendezése, csap-
ágyazása stb. határozza meg. A villamos motorok
legelterjedtebb alakja a talpas kialakítás. A talpas
gép készülhet jobb, bal és mindkét oldali tengely-
véggel, vízszintes és függoleges talp-, ill. tengelyhely-
zetre, hajtásoldali és azzal ellenkezo irányú, jobb és
baloldali hengeres, ill. kúpos tengelyvéggel, továb-
bá függoleges talppal, jobb és baloldali falra, végül
mennyezetre szerelheto kivitelben, alsó és felso csat·
lakozással. A munkagéphez szervesen illeszkedo,
közvetlen tengelykapcsolásra vagy fogaskerékhaj-
tásra alkalmas a peremes motor.
Teljesítmény. A teljesítmény kiválasztása kor figye-
lembe kell venni a motor üzemvitelét, ill. üzemide-
jét.,
Allandó az üzem (jelölése Aü), ha a gép tetszole-
gesen hosszú üzemido után sem melegszik a meg-
engedett homérséklet fölé. Ebben az esetben a gépet
a teljes teljesítményre kell méretezni.
Rövid ideig tartó az üzem (jelölése Rü), ha a gé-
pet - hideg állapotból kiindulva - névleges telje-
sítménnyel terhelve, megállapodás szerinti ideig le-
het igénybe venni anélkül, hogy melegedése az
 VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
MSZ 152 eloírásait meghaladná. A szabványos Rü
idotartamok 15, 30 és 60 percesek. A kikapcsolás
ideje elegendo ahhoz, hogy a motor a környezo ho-
mérsékletre huljön (6-164. ábra). A lehulési és a
melegedési idoállandók viszonya zárt motorok ese-
tén: ThüIT~I,5; nyitott motorok esetén ThüIT~2.
Szakaszos vagy ismételten rövid ideig tartó az
üzem(jelölése Szü), ha a bekapcsolt (terhelt) állapot
a kikapcsolt (árammentes) állapottal váltakozik.
A viszonylagos bekapcsolási idotartam (jelölése Bi)
szabványos értékei 15, 25, 40 és 60%.
Az állandó üzem szakaszos terhelésseI abban kü-
lönbözik a szakaszos üzemtol, hogya terhelési sza-
kaszok közötti szünetekben a motor nincs kikap-
csolva, hanem üresen jár.
Villamos hajtás szempontjából külön figyelmet
érdemelnek a levego szállítására használatos ven-
tilIátorok. E gépeknek egyértelmujellemzojük, hogy
nyomatékigényük a fordulatszámtói függ. A hajtás
és indítás módjának kiválasztásakor ezt figyelembe
kellvenni, különösen nagyobb méretu gépek esetén
(1.a 18.1.1.9. pontot).
6.5.9. Különleges motorok
Kommutátoros váltakozóáramú motorok. Fel-
építésük hasonló az egyenáramú motorokéhoz, az
ilyengépek állórész-pólusai is lemezeltek. A kis tel-
jesítményu motorok rendszerint soros gerjeszté-
suek,mert csak így lehet elérni, hogya motor fluxu-
saés armatúraárama fázisban legyen, ami a nyoma-
ték keletkezésének feltétele.
A háromfázisú kommutátoros motorok közül az
ún. Schrage-motorok a legelterjedtebbek, mivel a
fordulatszám-szabályozáshoz semmiféle segédbe-
rendezésnem szükséges.
1Y.SL-__ ~
6-164. ábra. Melegedés rövid ideig tartó üzemben az ido függvényében
T melegedési idoállandó; Thu lehfllési idoállandó;
229
6.5.10. A villamos hajtás
forduIatszám-szabályozása
A szabályozható villamos hajtások egy részénél
a sönt jellegu, a terheléstollényegében független for-
dulatszám-viszonyok kívánatosak. Ez esetben az
üresjárási és a névleges terhelési fordulatszámok
csak kevéssé különböznek egymástól, azaz a szabá-
lyozott fordulatszámok jelleggörbéi egymással lé-
nyegében párhuzamos lefolyásúak. A hajtások má-
sik csoportjában soros jellegu, a terhelés függvényé-
ben változó fordulatszám szükséges. Az egyenára-
mú sorosmotoron kívül hasonló szabályozási jelleg-
görbéjük van az indukciós gépeknek is.
A kalickás indukciós motorok leggyakoribb for-
dulatszám-szabályozási módja a pólusváltás. Legel-
terjedtebb az ün. Dahlander-kapcsolás, ahol a mo-
tor-állórész tekercselését átkapcsolhatóan, több pó-
luspárszámnak megfeleloen alakítják ki.
A csúszógyurus forgórés~u motorok fordulatszá-
ma a szekunder körbe iktatott szabályozó-ellenállás-
sal változtatható.
A fordulatszám-szabályozás megoldható a szlip
folytonos változtatásával érintkezok nélkül is. Az ál-
lórész feszültségének változtatása megoldható mág-
neses erosítokkel vagy áramirányítókkal. Az aszink-
ron motor állórészének feszültsége három mágneses
erosítovel változtatható. Ilyen esetben a motor bel-
so nyomatéka bármely fordulatszámon a motor fe-
szültségének alapharmonikusával négyzetesen csök-
ken.
A fordulatszám-szabályozás a forgórészkörbe
kapcsolt mágneses erosítokkel is megoldható.
Aszinkron motorok fordulatszám-szabályozását
a frekvencia változtatásával is meg lehet oldani.
Frekvenciaváltókként az áramirányítókat legcél-
szerubb felhasználni.
i T
TUI üzemido; TUu üzemszünet
230 FUTOBERENDEZÉSEK
Az egyfázisú aszinkron motorok fordulatszám-
szabályozása legegyszerubben a segédfázis feszült-
ségének szabályozásával oldható meg.
6.5.11. Motorkapcsoló, motorvédelern
Motorkapcsoló az a készülék, amellyel a motor
üzemszeruen be- és kikapcsolható. A motorvédo
kapcsoló rendeltetése az áramkör üzemszeru be- és
kikapcsolásán kívül a motor üzemképességét veszé-
lyezteto túlterhelés terhelés alatti lekapcsolása is.
A túlterhelés elleni védelem kiterjed a túlterhelésen
túlmenoen a fáziskimaradás (feszültségcsökkenés,
ill. feszültségkimaradás) elleni védelemre.
A motor zárlatvédelmét - motorvédo kapcsoló
alkalmazása esetén - olvadóbiztosító látja el.
A motor elott késleltetett, lomha kioldású olvadó-
biztosító betétet kell használni, amely a lökésszeru
nagyobb túlterheléskor még nem olvad ki. Az ol-
vadóbiztosító helyettesítheto kismegszakítóval, ún.
kisautomatával. A kismegszakítóval a hiba elhárí-
tása és kézzel való visszakapcsolás után a motor
újra muködoképes.
A kapcsolókban alkalmazott szigeteloközeg sze-
rint vannak légkapcsolók és olajkapcsolók. Védett-
ség szerint vannak nyitott és beépítheto kivitelu
kapcsolók.
A kapcsolók adattáblája tartalmazza a használati
feszültséget (V) és az áramerosséget (A).
A motorvédo kapcsoló kiválasztása kor az üzemi
feltételeket, az üzemi feszültséget és az óránkénti
kapcsolási számot együttesen kell vizsgálni. A mo-
tor üzemi feltétele szempontjából könnyu üzemu-
nek minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 2In
(ln az üzemi áramerosség) és a kikapcsolási áram-
erosség In. Ilyen pl. a csillag-háromszög indítású
és a csúszógyurus motorok üzeme. Normálüzemnek
minosül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a
kikapcsolási áramerosség In. Ilyen pl. a rövidrezárt
forgórészu motOl; üzeme. Nehéz üzemunek mino-
sül, ha a bekapcsolási áramerosség 6In és a kikap-
csolási áramerosség 6In. Ilyen pl. az irányváltós
motor üzeme.
A motorvédo kapcsoló túlterhelés elleni védelme
hohatáson alapul. A hokioldót a felszerelés, ill. az
üzembe helyezés során a hozzá tartozó védendo
motor állandó üzemu áramerosségének megfeleloen
még külön is, pontosan be kell álIítani. Ha a ho-
kioldó túlterhelés miatt kiold, a motorvédo csak a
hokioldó nyomógombjának kézzel való visszanyo-
mása után kapcsolható be újra. A behúzó mágnes-
tekeres korlátozott módon mint feszültséghiány-
kapcsoló is muködik.
SZERKEZETEI, ANYAGAI
6.5.12. Érintésvooelem
A villamos berendezés üzemszeruen feszültség
alatt nem álló, érintheto fémrészei meghibásodás
folytán feszültség alá kefÜlhetnek, és így baleset·
veszélyessé válhatnak. Erosáramú (lOoo V-nál ki-
sebb feszültségu) villamos berendezés e veszélyek
ellen óvó érintésvédelmét az MSZ 172, továbbá az
Érintésvédelmi Rendszabály részletes, tételes elo-
írásai szerint kell kialakítani.
Az érintésvédelem módjai és betííjelzései:
- Nul/ázás (NU) a védendo motor vagy készülék
testének fémes összekötése az ún. nullázó- (védo-)
vezeto útján a nullavezetovel abból a célból, hogy
az így nullázott test testzárlata esetén kialakuló zár-
lati áram muködtesse a túláramvédelmet, ha a vér
dett berendezésen veszélyes hibafeszültség jön létre.
- Nul/avezetovel egyesífett földelohálózat (NEFH)
olyan nullázott rendszer, amelyikben az épület
valamennyi házi fémhálózatát összekötik a nulla-
vezetovel.
- Védoföldelés (VF) a védendo motor vagy ké-
szülék testének földelése abból a célból, hogy a
testzárlat esetén kialakuló zárlati áram a túláram·
védelmet muködtesse, ha a védett berendezésen ve·
szélyes hibafeszültség keletkezik.
- Védohálózat (VFH) az érintésvédelem kiegészí·
tése azzal, hogya villamos gépek, ill. készülékek
testeit és az azokhoz közel levo fémszerkezeteket
jól vezeto módon összekötik. Nem önálló védelem.
- Feszültség-védokapcsolás (FVK) az, amikor
relé ellenorzi független segédf'öldelo útján a védett
berendezés feszültségét a földhöz képest, és ha a
feszültség a megengedettnél nagyobb, a meghibá·
sodott berendezést a hálózatról közvetlenül vagy
közvetve lekapcsolja.
- Áram-védokapcsolás (ÁVK) az, amikor a relé
a védett berendezés hibájából keletkezo és megha·
tározott hibaáram esetén a meghibásodott beren-
dezést a hálózatról közvetlenül vagy közvetve Ie-
kapcsolja.
- Elszigetelés, ill. kettos szigetelés (KSz) az
érintésvédelemnek az a módja, amellyel a villamos
berendezés testzárlata miatt feszültség alá kerül·
heto részt elszigetelik az embertol, vagy az embert
elszigetelik a földtol és a földdel vezeto összekötte-
tésben levo környezettol.
- Elkerítés, burkolás az érintésvédelemnek az a
módja, amelynél a villamos berendezés érintésének
megakadályozására azt elkerítik, ill. burkolják.
 VILLAMOS HAJTÁSÚ GÉPEK, VILLAMOS HAJTÁSOK
- Védoe/választás (VE) olyan érintésvédelmi
mód, amelyben a védett egyetlen fogyasztó elválasz-
tótranszformátoron keresztül csatlakozik a hálózat-
hoz, és a fogyasztói oldal a földtol szigetelt.
6.6. Gépelhelyezés, gépalapozás
6.6.1. A gépalapozás célja
Valamely helyhez kötött gépet általában nem le-
het közvetlenül a talajra vagy épületfödémre he-
lyezni, hanem gépalapot vagy rugalmas alátámasz-
tást kell készíteni számára. Megfelelo méretezés
és kialakítás esetén ezzel elérhetjük, hogy a terhelé-
sek kelloképpen elosztva és lecsökkentve adódnak
át a talajra vagy a födémre, továbbá hogy a beren-
dezés külso dinamikus hatásokkal szemben is ked-
vezoen viselkedik. A muködo gépek álló részei
mozdulatlanoknak tunnek, valójában azonban soha
nincsenek nyugalomban, hanem kisebb-nagyobb
mértékben mozognak, rezegnek. Ezek a rezgések
néha szabad szemmel is megfigyelhetok. Muködo
gépek esetén a rezgést a gép mozgó vagy forgó tö-
megeibol származó kiegyensúlyozatlan tömegerok
vagykülso erohatások keltik. Ezek az ún. gerjeszto-
erok idobeli lefolyásuk szerint lehetnek periodiku-
san változók vagy pillanatnyilag ható, lökésszeru
terhelések. Az állandóan ható, de periodikusan vál-
tozó erok hatására idoben állandó jellegu rezgés jön
létre, míg a lökésszeru terhelések hatására, a min-
digjelenlevo súrlódás miatt idoben csillapodó rez-
gésekalakulnak ki.
A rezgések károsak a gépre, mert rongálják a
szerkezetét. Károsak továbbá a gép környezetére is,
mert a talajban és az épületekben kontinuumrezgé-
seket keltenek, amelyek nagyobb távolságra is tova-
terjedhetnek, és rongálják az épületeket vagy egyéb
berendezéseket.
6.6.2. A rezgéscsökkentés módszerei
A periodikusan ismétlodo gerjesztoerok legtöbb-
ször kiegyensúlyozatlan tömegerokbol származnak.
A rezgések megszüntetésének, ill. csökkentésének
egyik leghatásosabb és igen sokszor legegyszerubb
módja a gép mozgó és forgó tömegeinek kiegyen-
súlyozása: tárcsaszeru forgórészek esetén az ismert
statikus, hengerszeru forgórészek esetén a dína-
231
- Törpefeszültség (TF) alkalmazása olyan érin-
tésvédelmi mód, amelyben a kis értéku tápfeszültség
nem teszi lehetové a meghibásodott berendezésen
veszélyes hibafeszültség létrejöttét.
mikus kiegyensúlyozás, ide~oda mozgó tömegek
esetén pedig megfelelo, ellentétesen 1l1ozgótömegek
alkalmazása, ill. több dugattyú esetén megfelelo
elékelés. A kiegyensúlyozást a lehetoséghez képest
mindig meg kell valósítani, azonban egy bizonyos
határon túl ez igen költséges.
A gépek tökéletesen merev rögzítését sohasem
tudjuk megvalósítani. A rugalmasan megfogott tö-
meg mechanikai rezgorendszert alkot. Rezonancia
esetében, vagyis akkor, amikor a rendszert ugyan-
olyan ütemu rezgésre kényszerítjük, mint amilyen
ütemben magától is rezegne (a gerjesztés rezgés-
száma megegyezik a rendszer saját rezgésszámával),
a tömeg kitérései még jelentéktelen gerjeszto hatás
esetén is a rendszer töréséig növekedhetnek. Ha vi-
szont a gerjeszto rezgésszám lényegesen különbözik
a saját rezgésszámtói, a kitérések még nagyobb ger-
jeszto hatás esetén is csekélyek lehetnek.
Aktív rezgésmentesítésrol beszélünk, ha magának
a rezgést kelto gépnek és környezetének a rezgéseit
igyekszünk korlátozni. Passzív a rezgésmentesítés,
amikor a környezet rezgéseit igyekszünk távol tar-
tani valamely géptol vagy berendezéstol. Lökés-
csökkentésro/ van szó, amikor valamely löko hatást
kifejto gép rezgéseit, valamint a környezetben kel-
tett lökést és rezgéseket igyekszünk korlátozni
(6-165. ábra).
a) bJ ej
6-165. ábra. Gépalapozásokkal kapcsolatos rezgéstani fel-
adatok
a) aktív rezgésmentesítés; b) passzív rezgésmentesítés; e) lökéscsökkentés;
1 rezgést kelto gép; 2 mérsékelt rezgés; 3 erosen mérsékelt rezgés; 4 a
rezgéstol mentesített készülék; 5 rezso talaj; 6 löko tömeg; 7 megJökött
tömeg, mérsékelt lökés és rezgés; 8 erosen rnérsékelt lökés és rezgés
232 FUTOBERENDEZÉSEK
6.6.3. A gépalapozások fajtái
Szerkezeti szempontból a következo gépalapozá-
sok ismertek.
Tömbalapok. Vasbetonból, betonból, ritkán ko-
bol, esetleg téglából készült, viszonylag nagy tö-
megu tömbök. A rezgorendszer tömegét az alap-
tömb és a gép együttes tömege alkotja, a rugózást
pedig vagy maga a talaj, vagy rugalmas alátétek
teszik lehetové. Ezek az alátétek lehetnek rugalmas
anyagok, Ún.anyagrugók (parafa lemez, gumilemez,
tölgyfa, fenyofa stb.) vagy rugószerkezetek (henge-
70/'/,;//;W J%
aj
6-166. ábra. Tömba!apok
a) talajmozgás; b) rugószerkezet-alátét;
res csavarrugó, gumirugó stb.), sot rugó és inga
kombinációi is. Ez utóbbi elrendezés vízszintes
irányban igen kedvezo, lágy rugózást eredményez
(6-166. ábra).
Falazott alapok. Talplemezbol és arra épített fa-
lakból állanak, amelyek a gép hossztengelyével pár-
huzamosak. Foleg a keretalapok elterjedése elott
voltak használatosak.
Cölöpalapok. Cölöpök alkalmazása a talaj teher-
birásának növelése vagy a rugózás keményítése
végett szokásos. A cölöpöket az alaptest alatt füg-
golegesen verik be, esetleg egy részüket ferdén, ha
a vízszintes gerjesztoerok jelentosek (6-167. ábra).
Rugalmas gépalátétek. Kisebb gépeket sok eset-
ben nem szükséges a hagyományos módon alapozni,
hanem rugalmas gépalátétek közbeiktatásával, kü-
lön alaptömb nélkül, közvetlenül a padlóra helyez-
6-167. ábra. Cö!öpa!apok
SZERKEZETEI, ANYAGAI
hetok. Ilyen megoldások elsosórban akkor jöhetnek
szóba, ha a gerjesztoerok viszonylag kicsik a gép,
saját tömegéhez képest, és a gépváz önmagában is
elég merev. E feltételt kielégíti pl. a legtöbb körfor-
gást végzo gép, ha nincs kifejezetten kiegyensúlY0-
zatlan tömege (marógépek, fúrógépek, esztergapa'
dok, köszörugépek, általában a kisebb szerszám-
gépek, továbbá venti11átorok, villamos forgógépek
stb.). Megfeleloen méretezett rugalmas alátétekkel
az aktív és passzív rezgésmentesítést egyszerre is
megvalósíthatjuk, ilyenkor tehát nemcsak a gép
saját gerjesztoeroi által keltett rezgések lesznek ki-
csik, hanem az alátétek egyben a környezet rezgé-
b)
e) rugó és inga kombináció
seitol is mentesítik a gépet. A rugalmas gépalátétek
jelentos zajcsökkentést is eredményeznek.
A rugalmas gépalátéteket foleg tömeggyártással
álIítják elo. A kereskedelmi forgalomban kapható
sokféle alátét a legkülönbözobb rezgésmentesítési
feladatok megoldását teszi lehetové. Sok feladat
megoldható azonban egyedileg gyártott alátétekkel
is. Az alátétek rugóinak anyaga foként gumi vagy
acél, de alkalmazunk más anyagokat is. A különle-
6-168. ábra. Öntöttvas házú acéIrugós gépalátét
1 géptaIp; 2 acélrugók; 3 hüvelyes betoncsavar; 4 néhány milliméter mozo
gási lehetoség; 5 nagyobb kilengést meggátló betét
 GÉPELHELYEZÉS,GÉPALAPOZÁS 233

6-172. ábra. Rezgéscsökkento gépalátét nyomásra és nyirásra

terhelt lemezes rugókkal

6-169. ábra. Motor felerosítése gumilemezbol készült gumi-

rugókkal
J motor; 2 gumirug6k; 3 rés

~
&>
....
.....
',:"

.
.::.
(}:."
..• ~:;:~.
..
:---
'
....

..•.

6-173. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento alátét kisebb gépek

részére

ges kialakításokat és anyagokat a megfelelo rugó-

zási jellemzok, a legkedvezobb belso csillapítás és
különféle szerkezeti elonyök elérése végett alkal-
mazzuk (egyszeru szerelhetoség, a gép könnyu víz-
6-170. ábra. Rugalmas gépalátámasztáshoz használható
szintbe áUíthatósága stb.). Néhány rugalmas gép-
gumirugók
alátét szerkezeti megoldását a 6-168... 6-173. ábrák
mutatják.
A rugalmas gépalátétek alkalmazása a rezgéstani
elonyökön túlmenoen igen sok más elonnyel is jár:
az alátéteket a legtöbb esetben nem szükséges a
padlóhoz erosíteni, az üzemelo gépek anélkül is he-
lyükön maradnak. A rugalmas alátétekre való ala-
pozás számítástechnikailag is biztosabban kezel-
heto, mint a talajrugózás. Esetleges nem kielégíto
eredményesetén pedig az alapozás jellemzoinek a
megváltoztatása is könnyebben megvalósítható az
alátétek áthelyezésévei vagy kicserélésével. Emellett
a rugalmas alátétekre való alapozás legtöbbször
még önmagában is olcsóbb, mint a hagyományos
6-171. ábra. Gumirugós rezgéscsökkento gépalátét alapozás.
234 FUTOBERENDEZÉSEK
6.6.4. Méretezés
1
Az alapozás méretezéséhez ismerni kell az ger-
jesztofrekvenciát, ami a forgógép fordulatszámával
azonos. Áttételes hajtás esetén a legkisebb fordulat-
szám a mértékadó.
A gépalap saját frekvenciáját aZ
(6-23)
fo~ ~/<>!!.
, (}o l/min
összefüggéssellehet meghatározni, ahol (}oaz alap
statikus terhelés alatti elmozdulása, cm.
Gépalapok kiválasztásakor arra kell vigyázni:
hogy az alapozás saját frekvenciája ne legyen közel
a gerjesztés frekvenciájához (a rezonancia elkerü-
lésére). A gyakorlatban jó megoldás, ha az ger-1
jesztési frekvencia és az 10 saját frekvencia arányát
1110=3 ... 5 között választjuk. A rezgés amplitúdója
szempontjából ideális lenne az 1110= O érték, ami
végtelen nagy saját frekvenciának, tehát teljesen
merev megfogásnak (zérus amplitúdónak) felelne
meg. Kedvezo lenne azonban az 1110= O-hoz közel
eso, gyakorlatilag már megvalósítható tartomány
is, tehát gerjesztés szempontjából föléhangolt, nagy
saját rezgésszámú, kemény rugózású rendszer.
A föléhangolt (fo> 1)alapok bármily kedvezok is
a rezgés amplitúdó ja szempontjából, a környezetet
terhelo dinamikus erok szempontjából kedvezotle-
nek. Kis fordulatszámú gépek esetén (300... 500/
min) mégis többnyire csak föléhangolt alapozást
készíthetünk, mert az aláhangolás (fo</) olyan lágy
rugózást kívánna, amely külso erokkel szemben
nagyon ingatag lenne. Ha a fóléhangolás nem kerül-
heto el, akkor általában minél keményebb rugó-
zásra kell törekednünk (fllo-;§.I/5... 1/1O). A fölé-
hangolás helytelenül alkalmazott (nem eléggé lágy)
rugalmas alátétek alkalmazásakor is bekövetkezhet
(pl. nagy felületu, kis vastagságú gumilemez ese-
tén).
A gerjesztéshez képest aláhangoIt (/0</), lassú
saját rezgésu, lágy rugózású rezgorendszer esetén
az amplitúdó megközelíti a végtelen lágy rugózású,
ill. szabadon lebego tömeg amplitúdóját.
Az aláhangolás rezgéstanilag kedvezobb, mert a
környezetet terhelo erok kisebbek a gerjesztoerok-
nél, és az amplitúdók szempontjából megfelelo tö-
meg általában nehézség nélkül kialakítható.
6.6.5. Acél- és gumirugók
Az acélrugók számos fajtája közül a gépalapozá-
sokhoz általában a kör keresztmetszetu hengeres
csavarrugókat használjuk (1. a 6-168. ábrát).
SZERKEZETEI, ANYAGAI
A rugó terhelés alatti kihajlásának elkerülése vé-
gett a rugó terhelt állapotban mért hosszának és
középátmérojének aránya 2-nél kisebb legyen.
A gumirugók fémlemez közé vulkanizált vagy
helyezett, tömör vagy üreges gumitömbök. Vulkani-
záláskor , a fémfelület megfelelo elokésZÍtése esetén,
a fém és a gumi között szilárd kötés hozható létre.
A fémlemezekhez gyakran csavarok vagy csavar-
anyák vannak erosítve, ezek segítségével kapcsol-
ható a rugó más alkatrészekhez. A legfontosabb i
gumirugó-alaptípusok az egyszeru lemezes rugó 61;
a kúpos vagy hengeres hüvelyes rugó. Gépalapozá·
sokhoz legtöbbször különleges kialakítású gumi-
rugókat, ún. rezgéscsökkento gépalátéteket alkalo
mazunk, amelyek igen sokféle változatban és nagy·
ságban kereskedelmi áruként szerezhetok be (1. a
6-169... 6-173. ábrákat). Az ilyen rugók terhelheto-
ségét és rugalmassági jellemzoit a gyártó cégek ka-
talógusai tartalmazzák.
A gumirugók anyagaként foleg természetes, ki·
sebb mértékben mesterséges kaucsukból készült,
kiváló minoségu gumiféleségeket használnak fel.
Az elobbiek kis belso csi11apításukkal és kedvem.
lassú folyási tulajdonságukkal, az utóbbiak olaj- és
benzinállóságukkal tunnek ki. A lassú folyás a gumi
egyik leghátrányosabb tulajdonsága, a statikus tcr·
helésnek alávetett gumitömb deformációja a terhe-
lés fellépése után tovább növekszik, kezdetben gyor·
san, késobb egyre lassabban. Gyakorlatilag ez azt
jelenti, hogy a gumirugókra helyezett s vízszintbe
állított gép egy ido múlva elveszti vÍzszintes helyze-
tét. A deformációnövekedés néhány nap alatt nagy·
ságrendileg 5... 10%-ot, néhány év alatt pedig
1O... 20%-ot érhet el. Néhány nap után tehát a de-
formáció növekedése gyakorlatilag megszunik.
A gumi külso hatásokra jóval érzékenyebb, mint
az acél. Ho, fény, oxigén, ózon különösen ártalmas
a gumira.
A méretezési összefüggésekben a rugalmas defor-
málhatóság jellemzésére a G*nyíró rugalmassági
modulust használjuk, ez azonban csak körülménye-
sen mérheto, ezért helyette a gyakorlatban az egy·
szeriibben mérheto Shore-keménység használata
terjedt el. Gumirugókhoz általában 40... 70 OSb
keménységu gumit használnak.
A gumi nyíró-igénybevételre sokkal lágyabb, mint
nyomó-igénybevételre, ezért a gumirugókat foleg
nyírásra lenne célszeru igénybe venni. A tiszta
nyíró-igénybevétel azonban hátrányos, mert a
fém-gumi kötés pereménél járulékos húzófeszült·
ségek ébredhetnek, amelyek a gumi leválását okoz-
hatják. Ezért legelonyösebb az együttes nyíró- és
nyomó-igénybevétel, ezzel ugyanis a húzófeszüIt·
ségeket kiküszöböljük. Ilyen igénybevétel érheto eJ
 GÉPELHELYEZÉS,
a 6-172. ábra szerinti ferde elrendezésu rugókkal.
Ügyelni kell·arra, hogy a gumi a terhelés alatt sza-
badon deformálódhassék.
A rugós gépalátétekkel nemcsak a mechanikai
rezgések kialakulását korlátozhatjuk, hanem jelen-
tos zajcsökkentést is érhetünk el. A rezgéscsökkento
gépalátéteknek igen nagy elonye, hogy mindjárt a
hang keletkezésének közelében szigetelnek, igy mu-
ködésük igen hatásos. A gép és a gépet tartó szerke-
zet között a fémes érintkezést, sot annak még a
lehetoségét is ki kell küszöbölni. Ilyen szempontból
6.7. Mérések és méromuszerek
A mérés az a tevékenység, amellyel valamely fizi-
kai jellemzo méroszámát mértékegységévei közve-
tett vagy közvetlen úton összehasonlitjuk. A mérték-
egység a fizikai jellemzo értékének meghatározása-
kor egységül választott mennyiség. A mérés legál-
talánosabb célja információszerzés valamely anyag
vagy berendezés meghatározott jellemzoirol.
6.7.1. Mérési módszerek
A mérési módszer az az elv, amely szerint a mé-
rést végezzük. Az épületgépészetben használatos
mérési módok, mérési eljárások a mérésre felhasz-
nált fizikai jelenségek alapján két csoportra oszt-
hatók: kitéréses módszerekre és kiegyenlito mód-
szerekre.
6.7.1.1. Kitéréses mérési módszer
A kitéréses mérés lényege az, hogy a mérendo
jellemzo hatására a muszerben a mért értékkel vala-
milyen módon összefüggo ero ébred, ez az ero a mu-
szemek valamilyen részét elmozditja, az elmozdulás
következtében a muszerben ellenero ébred, és az
elmozdulás akkora, hogy hatására az ellenero az
eredeti hajtóerot éppen kiegyensúlyozza. Ily módon
a muszer elmozduló részének kitérése a mért érték-
kelösszefügg.
A kitéréses módszer azzal jellemezheto, hogy a
méromuszer a mindenkori egyensúlyi állapotba tel-
jesen önmuködoen áll be, úgyhogy a mérési érték
azonnal és minden külso beavatkozás nélkül leol-
vasható vagy feljegyzése önmuködo irószerkezetre
bizható.
GÉPALAPOZÁS 235
nem szerencsés például a 6-169. ábrán látható,
egyébként igen egyszeruen készitheto rugó, mert
ennél elcsúszása esetén a csaVar és a tartókonzol
között könnyen létrejöhet fémes érintkezés.
Gépek csatlakozásai vezetékhálózatokhoz ugyan-
csak okozói lehetnek a géprezgés tovaterjedésének.
Ventillátorok szivó- és nyomócsonkjához minden
esetben lágy anyagból készült rezgéscsillapitót kell
tenni. Hasonló rugalmas csatlakozás a szivattyú
szivó- és nyomócsonkján nagymértékben csökkenti
a gép hangjának tovaterjedését.
6.7.1.2. Kiegyenlíto vagy kompenzációs
mérési módszer
A mérés az ezen az elven alapuló muszerek eseté-
ben két muveletbol áll. Az elso,muvelet a mérendo
jellemzo hatásának létrehozása, aminek következ-
téoen a muszer mutatója kitér a terheletlen állapot-
nak megfelelo O állásból. A második muvelet, az
egyensúlyi állapot létrehozása külso beavatkozással
- a muszer mutatójának Oállásba hozása -, majd
a szükségessé vált külso visszatérito ero nagyságá-
nak meghatározása, leolvasása.
6.7.2. A méromuszerek fajtái
A méromuszereket felhasználásuk célja szerint is
csoportosithatjuk. Így vannak helyszínen jelzo, táv-
mutató, iró (regisztráló) és számláló muszerek.
A helyszínen jelzo méromuszerek a mérés helyén
adják a mérendo jellemzoket.
A távmutató méromuszerek abban különböznek az
elóbbiektol, hogy az adó és jelzo szétválasztva más-
hol helyezkedik el.
tró méromuszerek. Ha adott folyamat mérendo
jellemzojének nemcsak pillanatnyi értékei szüksé-
gesek, ill. a szemmel végzett idoközönkénti leolva-
sások és kézi feljegyzések az igényeket nem elégítik
ki, akkor a muszer jelzorendszere helyébe vagy azt
kiegészitve olyan készüléket kell beépiteni, amely
lehetové teszi a mért érték folyamatos feljegyzését.
A futés- és szeIlozéstechnikában az irómuszerek
használata eléggé elterjedt.
Számláló méromuszerek. A regisztráló muszerek
által rajzolt diagramokból integrálás útján egy bi-
zonyos idotartamra vonatkozó mennyiség meghatá-
236 FUTOBERENDEZÉSEK
rozható. Ez a módszer azonban igen hosszadalmas,
ezért a méromuszereket olyan készülékekkel egé-
szítik ki, amelyek az integrálást mechanikusan vég-
zik el, és az eredményt mutatják vagy regisztrálják.
A futés- és légtechnikában gyakran találkozunk a
számláló méromuszerekkel. Ilyenek a folyadék- és
goz- (gáz-) mennyiség-mérok, homennyiség-mérok
stb.
6.7.3. A mérorendszer és a méromuszer
hibája
A mérorendszer hibája. A hibaforrások ezen faj-
táját a mérorendszer összeállításakor létrejövo mé-
reteltérések okozzák. A mérorendszer hibája hasz-
nálatba vétel elott hitelesítésseI kiküszöbölheto.
A méromuszer hibája. A mérokészülékek saját
hibája abból ered, hogy a mérés során a külso ki-
térítoero és a belso ellenero egyensúlya felbomlik,
s így a muszeren belül kiegyenlítodési folyamat jön
létre. Ennek következtében súrlódás áll elo, ami a
kiegyenlítodés ellen dolgozik.
Leolvasási hiba. A leolvasási hiba a méromuszer
adottságaitóI, valamint a leolvasást végzo személy
szubjektív tulajdonságaitóI függ. A leolvasási hibát
több tényezo befolyásolja. Ezek a szem optikai
tulajdonságai, a megvilágítás, az árnyékhatás, a
fényvisszaverodés, s nem utolsó sorban a muszeren
kiképzett skála osztása.
A környezet befolyásán azokat a hatásokat értjük,
amelyek a mérés során a készülék környezetébol
származnak, s ennek következtében mérésenként és
mérési rendszerenként különbözok.
Mérés alkalmával igyekezni kell, hogy a környe-
zet zav~ró hatása minél kisebb legyen. Ha e hatás
teljes mértékben nem küszöbölheto ki, meg kell
határozni ennek mértékét. Sajnos sok esetben ezt
csak becsülni lehet. Gyakran éppen a környezet-
hatás figyelmen kívül hagyása okozza az azonos te-
rületen dolgozó kutatók munkáiban, eredményeiben
mutatkozó nagy különbségeket. Ez indokolja azt,
hogy minden egyes mérési adat közlésekor a mérés
körülményeinek és a méroberendezés elvének, vala-
mint kialakításának ismertetése is szükséges.
A felsorolt hibákkal kapcsolatban kérdés lehet a
hibák nagysága és meghatározásuk módja.
Mivel a hibák bármilyen értékuek lehetnek, s a
mérés megismétlésével - azonos feltételek esetén
is - ismét csak a hiba elofordulásának választékát
növeljük, ezért a kérdés csak valószínuségszámítás-
sal közelítheto meg.
SZERKEZETEI, ANYAGAI
6.7.4. Méromuszerek és mérések
az épületgépészetben
Az épületgépészeti berendezéseket méromusze-
rekkel kell felszerelni. Az egyszerubb muszereket
célszeru a gépészeti berendezésekbe rögzítetten be-
építeni. A drágább, igényesebb, kényesebb musze-
rek részére megfelelo csatlakozást kell létrehozni.
Az épületgépészeti berendezéseket úgy kell kialakí-
tani, hogy a berendezések teljes üzemmenetét, de a
berendezés ben felhasznált egyes gépeket is ellen-
orizni, mérni lehessen.
Abban az esetben, ha a muszereket közvetlenül
a berendezésre szereljük fel, helyi ellenorzést lehet
végezni. Ha a méromuszernek csak az érzékelo
részét szereljük fel a berendezésre, és a leolvasó, ill.
a regisztráló részt pl. másik helyiségben, távjelzést,
távellenorzést végezhetünk.
6.7.4.1. Homérsékletmérés
A homérsékletmérés alapja bármely olyan fizikai
jellemzo változásának mérése lehet, amely a ho-
mérséklet változásának egyértelmu függvénye. Ilyen
pl. a testek ho okozta térfogatváltozása, hoelemek
elektromotoros ereje stb.
Hazai gyakorlatban a Celsius-homérsékletskála
használatos, míg a termodinamikai számításokban
és az SI mértékrendszerben az abszolút vagy Kelvin·
homérsékletskála.
Folyadékok botágulásán alapuló homérok. A leg.
gyakoribb homérok a folyadék (mérofolyadék) ho-
mérséklet-változás okozta térfogatváltozásán ala-
pulnak. A folyadékhoméro általában egy nagyobb
folyadéktérbol és hozzá csatlakozó, kis kereszt-
metszetu kapillárisból áll. A kapilláris mögött he-
-- 1
J
'3
6-174. ábra. Sugárzás ellen védett homéro
1 homéro; 2 befogóhüvely ; 3 sugárzást árnyékoló hüvely
 MÉRÉSEK
lyezkedik el az opálüvegbol készitett homérséklet-
skála. A kapillárist, valamint a homérsékletskáIát
együttesen a külso burkoló üvegcso védi. Méro-
f~lyadékként leggyakrabban a higanyt használják,
- 30... + 350 oC homérséklet-tartományban. Nagy
gondot kell forditani arra, hogy a homéroknél a
környezethatást megfelelo módon kiküszöböljük.
Szlloztetoberendezésekben igen gyakran helyeznek
el homérot léghevíto környezetében. A méromu-
szert sugárzás útján éro ho a mérést meghamisít ja.
Ha futotest közelében kell valamely okból homérot
elhelyezni, akkor azt védeni kell a sugárzás ellen.
Erre a célra sugárzást visszavero védoernyo vagy
hüvely használható (6-174. ábra). Folyadékok ese-
tében a sugárzás hatása nem érvényesül, csak a ho-
vezetést kell figyelembe venni. A homéro beépíté-
séhez a helyes irányelv, hogy a beépítés körülményei
miatt elvezetett homennyiség lehetoleg kis értéku
legyen. A mérokészüléket mindig szembe kell for-
dítani az áramlással. A homéró'k beépítési módjaira
a 6-175. és 6-176. ábra ad útmutatást. A hoelveze-
tés megakadályozása végett ajánlatos a csovezeték
jó hoszigetelése a mérohely mindkét oldalától szá-
mított 200 mm távolságban. Gáznemu közegben a
merülocsövek külso felületének bordázása a ho-
átadást javítja.
Az épületgépészeti célokra alkalmazható ipari
kivitelu homérok alakja egyenes vagy könyökben
llimszeleflce
6-175. ábra. Hoelem beszerelése csovezetékbe
6-176. ábra. Homéro merülocso ferdén beépítve
ÉS MÉROMUSZEREK 237
/1
6-177. ábra. Spirál alakú bimetall homéro folyadékok vagy
gáznemu anyagok homérsékletének méréséhez
1 mu~tó; 2 bimetaIl
hajlított vagy védoszerelvénnyel ellátott. A szerel-
vényformákat szabvány rögzíti.
Szilárd testek térfogatváltozásán alapuló homérok.
Szilárd testek ho okozta tágulása is felhasználható
a homérséklet mérésére. A táguló test lehet rúd
alakú vagy két különbözo hotágulási tényezoju
fémbol összehengerelt szalag (bimetall), amely ho-
hatásra elhajlik. A táguló test elmozdulását áttéte-
len keresztül mutató jelzi.
Épületgépészeti célokra használatos a spirál
alakú bimetall érzékelo, amelyet közvetlen mutatós
homéró'ként alkalmaznak folyadékok vagy gáznemu
anyagok homérsékletének mérésére (6-177. ábra).
Villamos mennyiségek mérésén alapuló homéroK.
A termoelemek (hoelemek) két különbözo anyagú,
két végükön összeforrasztott fémhuzalból készülnek
(6-178. ábra). Ha a két forrasztási hely homérséklete
különbözo, a zárt áramkörben elektromotoros ero
(termofeszültség) keletkezik. A fellépo termofeszült-
ség nagysága függ a két forrasztási hely homérsék-
letének különbségétol és a termoelemet alkotó
anyagok jellemzoitol.
A termoelemek elonye, hogy velük a felületek
homérséklete egy pontban mérheto, továbbá hogy
kis hotehetetlenségük miatt a homérséklet-ingado-
zásokat pontosan és gyorsan követik. A hoeleme-
ket, különösen a nemesfémekbol készitett hoelem-
párokat védocsóben kell elhelyezni. Védocsoben
elhelyezett hoelemet szemléltet a 6-179. ábra. A vé-
docso a hoelem könnyu beépítését is lehetové teszi.
Villamos ellenállás-homérok. A homérséklet mé-
résére felhasználható a testek azon tulajdonsága
is, hogy lehuléskor , ill. felmelegedéskor villamos
vezetoképességük változik. Fémek villamos vezeto-
képessége a homérséklet emelkedésévei csökken,
238 FUTOBERENDEZÉSEK,SZERKEZETIANYAGAI

2 2 mig a folyadékoké és a fémes anyagoké (félvezetoké)

1 is öntik. Védocso kialakítását a 6-180. ábra szem-
a)
6-178. ábra. Termoelem
aj h6elem csatlakoztatása a mtiszerhez; bJ a h6elem felépitéseoJhidegpont;
2 melegpont; II homérséklet a mtiszcr körny~tébcn;
homérséklctií tér; 13mérendo homérséklet
növekszik. Alkalmasan választott anyag ellenállás-
változásának mérésével a homérséklet-változás is
mérheto. Ezen az elven alapulnak a villamos ellen-
állás-homérok.
A méroellenállásokat a vizsgálandó feladatnak
megfelelo testre csévélik, s rendszerint védotokba
helyezik. A platina ellenálláshuzalt gyakran üvegbe
lélteti. Az ellenáUások mérésére mérohid használa-
tos (6-181. ábra). Három ismert ellenállás segítsé-
gével a keresett ellenállás meghatározható. A méro-
hidban elhelyezett galvanométer lehetové teszi a
b) nagy pontosságú mérést.
A méroellenállásnak kettos ellenáUásként való
kivitelével további érezheto érzékenységnövekedés
érheto el (6-182. ábra).
lz álland6, ismert
Homérséklet-különbségek mérése. A villamos el-
lenállásmérés lehetoséget nyújt homérséklet-különb·
ségek közvetlen mérésére (6-183. ábra).
Igen egyszeru kapcsoláshoz jutunk kéttekercses
galvanométereknek differenciál- vagy hányados-
(kereszttekercses) kapcsolásban való alkalmazásával
(6-184. ábra). A négy hidellenállás közül ketto a
galvanométer két mérotekercse, mig a másik két
ellenállást a ti és tz homérséklet-érzékelo alkotja.
A méroellenállás és a méromuszer egymástól na-

6-179. ábra. Termoelem elhelye~ védocsoben

J védöcso; 2 termoelem; 3. 4 méromtiszcr; L beépítési hossz
1

6-181. ábra. Homérsékletmérés mérohíddal

rt. rz, r3 ismert eIlcnáIlás; g galvanométer; J összchasonlít6 eIlenálJás;
2 mér6ellenállás

,'l
6-180. ábra. Ellenállás-höméro
J védocso; 2 mérocUenállás;
3
elhelyezése védocsoben
3 méromtiszcr; 4 áramforrás; L bcépltési 6-182. ábra. Kettos ellenállások hídkapcsolása
hossz J kettos mérocUcná1lás
 MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 239

6-183. ábra. Homérséklet-különbség mérése ellenállás-

homérovel
/10 /2 homérséklel-érzékelö

6-185. ábra. Háromvezetékes homérsékletmérés hídkapcsolá-

sú ellenállás-homérovel, vezetékellenállás-kompenzáIássaI
R" R2 állandó értékú ellenállás; R" változtatható ellenállás; ri illeszlo-
ellenállás; r vezeték-ellenállás; R, mér6el1enálJás

s 7

6-186. ábra. Össz-sugárzásméro elvi felépítése

a)
1 sugárzó tárgy felúlete; 2 tárgylencse; 3 szúkítönyilás; 4 szúrko üveglemez;
6-184. ábra. Homérséklet-különbség mérése ellenállás- 5 hoelem-oszlop; 6 muszer; 7 vörös SZÚfÖ; 8 szemlencse; 9 rekesz
homérovel, kéttekercses galvanométerrel
a) dilfCtCDciálkapcsolás;b) hányados- (kereszttekercses) kapcsolás; /10 t2
höm6rsék1el-érzékelö

gyobb távolságra is lehet, az ellenállás-homéro te-

hát távhomérésre is felhasználható. A homéro és a
méromuszer közötti vezeték ellenállásának kom-
penzálására kiegyenlíto ellenállásokat alkalmaznnk
(6-185. ábra).
Sugárzáson alapuló homérsékletmérés. A piromé-
terek magas homérsékletek mérésére használatosak.
A test homérsékletére a sugárzással leadott ho mé-
résébol lehet következtetni. A 6-186. ábrán össz-
sugárzást méro muszer elvi felépitése látható. 6-187. ábra. Izzószálas pirométer
Az épületgépészeti gyakorlatban a részsugárzást
méro optikai pirométerek használatosak. E mlisze-
rek esetén a megfigyelést az emberi szem végzi oly Egyéb homérsékletmérok. Nedves homérséklet
módon, hogy a sugárzás fényességét izzólámpa is- mérésére általában nedvesitett felületu, higany töl-
mert homérsékletu izzószá!ainak fényességével ha- tésu homérot használunk. A homéro higanytömb-
sonlitja össze. Mérés közben a muszert úgy szabá- jét nagyon vékony textiliával vonjuk be, amely a ho-
lyozzuk, hogy a szemhez érkezo sugárzás fényessé- méro alatt elhelyezett viztartályba nyúlik. A textilia
gével azonos legyen a lámpa izzószálainak fényes- folyamatosan nedvesen tartja a h5mér5t.
sége. A lámpa izzószálának feszültsége jellemzo a A pszichrométer két higanyos h5mérobol áll
sugárzó felület homérsékletére (6-187. ábra). (6-188. ábra). Egyik a száraz, másik a nedves h5-
240 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

A harmatpont-homérove/ jól mérhetok a nedves

levego állapotjelzoi (6-189. ábra). A gyorsan párolgó
folyadék a homéro terén átáramló levegot lehuti.
A harmatpont elérésekor a fényesre csiszolt felüle-
ten a levegobol megindul a nedvességlecsapódás.
A harmatpont a homéron leolvasható.
Rezultáns homérsékletméro muszer. Szelloztetett
20
2 vagy klímaberendezéssel ellátott helyiségekben a
7 70 benntartózkodók közérzetének ellenorzésére hasz-
O nálatos muszer. A Missenard-féle gömbhoméro kí-
vül-belül fekete, a sugárzást teljesen elnyelo gömb-
-70
bol és ebben elhelyezett homérobol áll. A homéro
-20, jó közelítéssel felveszi az abszolút fekete testnek
tekintheto gömb homérsékletét, amelyet a levego-
homérséklet mellett a környezo határolófelilletek
homérséklete is befolyásol.
A Kata-homéro a Kata-szám (1.a 4.5.2. pontot és
a 4-8. ábrát) mérésére alkalmas speciális homéro,
amelyen általában a + 35 oC és + 38 oC érték van
6-188. ábra. Pszichrométer megjelölve. A mérés abból áll, hogy megmérjük
1 száraz homéro; 2 nedves homéro; 3 gézpólya; 4 víztartály azt az idot, amely alatt a mérendo térben elhelyezett
felmelegített Kata-homéro mérófolyadékszintje az
említett két homérsékletosztás között lehulés követ-
keztében áthalad. Ennek az idonek és a muszerállan-
dónak ismeretében meghatározható a Kata-szám
[1.a (4-12) összefüggést].
3

6.7.4.2. A levego abszolút nedvességtartalmának

mérése

A levego abszolút nedvességtartalmának mérésére

több lehetoség van. A gyakorlatban a levego két
2 állapot jelzojének birtokában számítással határoz-
zuk meg a levego-vízgoz keverék nedvességtartal·
mát. A levego száraz és nedves homérsékletének
7 ismeretében az x abszolút nedvességtartalom szá·
mítható:

x= xnr- 0,24(tsz -
0,43(tsz- + rtn) ,
tn)
(6-24)

ahol tsz a levego száraz homérséklete, oC; tn a le-

6-189. ábra. Harmatpont-homéro elvi elrendezése
1 gyorsan párolgó folyadék (éter); 2 fényesre csiszolt felület; 3 homéro;
4 a mért levegot szállitó légpumpa
méro. A száraz és nedves homérséklet definiálja a
nedves levego összes légállapot-jellemzoit adott lég-
nyomáson, s így a pszichrométer légállapot mérésére
is alkalmas. A levegonek a nedves homéro higany-
gömbjének környezetében cp= loo%-ra kell telítod-
nie. pz a tapasztalatok szerint akkor valósul meg,
ha a levego áramlási sebessége 1,2 ••• 1,5 mis körüli
értéku.
vego nedves homérséklete, oC; r a vízgoz párolgás-
hoje O oC homérsékleten, kcal/kg; Xn a tn homérsék·
lethez tartozó telítési vízgoztartalom, kgfkg (értéke
goztáblázatból kereshetó').
A kifejezés kisebb elhanyagolás okat tartalmaz, s
csak 0 ••• 100 oC között érvényes.
6.7.4.3. A levego relatív nedvességtartalmának
mérése
A levego relatív nedvességtartalmának közvetett
méréséhez használható a pszichrométer (1. a 6.7.4.1.
pontot). A száraz és nedves homérséklet megmérése
 MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK 241

!rO kelojét, ahol rendezett áramlási körülmények van-

nak. Éppen ezért a mérési helyek elott és után a
tnl DC 35 6-191. aj és bJ ábrán látható távolságokbán vagy
30 áramlásrendezo elemeket kell elhelyezni, vagy pedig
megfelelo egyenes szakaszt kell a mérohelyek elott
25 és után beiktatni.
Az alkalmazott nyomásméro berendezések két
20
csoportra oszthatók: közvetlen nyomásmérokre és
15 rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérokre.
Közvetlen nyomásmérok. A közvetlen nyomás~
10 mérok általánosan elterjedt változata a közlekedo-
5 edények elvén alapuló folyadékoszlopos vagy U csö-
ves nyomásméro (6-192. ábra).
O~+--!
~~I
20 30 4-0 50 60 70 80 90 700
'f, ~~
6-190. ábra. Pszichrométer-nomogram
t,. a levego száraz homérséklete; ta a levego nedves homérséklete; rp
relatlv nedvesség

után a 6-190. ábrán látható nomogramból a ({J

relatív nedvesség értéke-leolvasható.

A relatív nedvességet közvetlenül méri a hajszálas
higrométer. Muködése az emberi hajszál (esetleg a)
selyem stb.) azon tulajdonságán alapul, hogy a
~SD 3D
levego relatív nedvességtartalmának változásával
hosszúságát megváltoztatja.
A hajszálas higrométer a levego relatív nedves-
ségének mérésére 0... 50 oC homérséklet-tartomány-
ban és 20... 100% relativ nedvesség-tartományban
használható.
A iítium-kloridos nedvességmérok a higroszko-
pikus sók azon tulajdonságát használják fel, hogy
a környezo levegobol a nedvességet elvonják. J b)
6-191. ábra. Mérohelyek kialakítása légcsatornában
aj egyenirányltó nélkül; bJ egyenirányltóva1; 1 ventiUátor; 2 torlaszt6cso;
6.7.4.4. Nyomásmérés 3 egyenirányltó; P•• statikus nyomás; pr, össz-nyomás

Az épületgépészeti gyakorlatban folyadékok, go-

zök és gázok nyomásának mérésére van szükség.
A nyomás mint állapothatározó befolyásolja a fo-
lyadék, gáz vagy goz számos fizikai jellemzojét
(fajsúlyát, fajtérfogatát, homérsékletét, viszkozitá- pr
sát stb.). Aszerint, hogy a nyomás a környezeti lég-
nyomásnál nagyobb vagy kisebb, túlnyomásnak
vagy vákuurnnak nevezzük. A teljes vákuumtói
J.Q
számított nyomás az abszolút nyomás. A nyomás
O
értékének meghatározásakor mindig meg kell je-
gyezni,hogy az abszolút nyomás, túlnyomás vagy 10
vákuum. -20' .-

Áramló gázok, gozök és folyadékok esetén a cso- -. '-3IJ

falmentén mérheto ún. statikus nyomás mellett az
áramlás irányában dinamikus nyomás (1. a 2.3.
pontot) mérheto. Az áramló levego nyomásának 6-191. ábra. U csöves nyomásméro
mérésecsak abban az esetben pontos, ha olyan lég- A mért Pl és P2 ny0m4sok különbségét a h nyomómagasság jellemzi; ,-
csatornaszakaszba helyezzük el a berendezés érzé- a mér6foJyadék fajsúlya

I8Az6pQ~ kkitÖDlVe
242 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

A/ordított U csöves nyomásméroben a mérofolya-

dék a mérendo közeg felett helyezkedik el, így te-
hát kisebb fajsúlyúnak kell lennie (6-193. ábra).
Mérofolyadékként használható gáznemu anyag, pl.
levego is. Ilyen elrendezéssel célszeruen mérheto
áramló folyadék mennyiségét meghatározó nyomás-
differencia, a méroszukület nyomáselvételi pontjain.
Nyomáskülönbség üzemi mérésére gyakran hasz-
nálják a billenogyurus mér/eget. Kialakításának elve
a 6-194. ábrán látható.
Rugalmas alakváltozáson alapuló nyomásmérok.
Ebbe a típusba tartoznak a csorugós, a membrán os
és a szelencés nyomásmérok. Közülük legismertebb
a cso rugós nyomásméro (6-195. ábra). A membrános,
ill. szelencés nyomásméro ben a gáz- vagy folyadék-
nyomás membránra, ill. rugalmas falú szelencére
hat, és ezek elmozdulását viszik át a mutatóra. 6-195. ábra. Csorugös nyomásméro
Nyomásméro muszerek beépítésekor ügyelni kell
arra, hogy a muszerektol a magas homérsékletu
hohordozókat távol tartsuk. Ez legegyszerubben
vizzár közbeiktatásával oldható meg (6-196. ábra).

-- 'Ib

t~l 'tp,
6-193. ábra. Fordított U csöves nyomásméro
A mért Pl és p, nyomások különbségét a h nyomómagasság jellemzi; 6-196. ábra. Nyomásmérok elé beépített vízzsákcsövek
Y. a mérofolyadék fajsúlya; Yb a mért folyadék fajsúlya

6.7.4.5. Térfogatáram-mérés

A térfogatáram-méro muszerek egyik csoportjaa

6-194. ábra. Billenogyúrus nyomáskülönbség-mér6
térfogatáramot méri, másik csoportja az áramló
közeg sebességét, amibol a térfogatáram számítható.
Térfogatáram-métÖ muszerek. A háztartási gáz·
fogyasztásméro egyik legelterjedtebb típusa, a szá·
raz gázméro, lényegében membrános köbözo (6-197.
ábra).
A forgódugattyús gázméro nagy gáztérfogatáram
kb. 1%-os pontosságú mérésére alkalmas. A mérOD
áthaladó közeg térfogatárama a körülfordulások
számával arányos.
Az épületgépészetben a csovezetékekben ára
hideg és meleg víz térfogatáramának mérésére I
 MÉRÉSEK
szabadsugárturbina-elv alapján muködo szárnykere-
kes méro ket használják (6-198. ábra).
A rotaméter függoleges állású, kúp alakú üveg-
csövében úszó test mozog. Az úszó test helyzete
arányos a közeg térfogatáramával (6-199. ábra).
Közegáramlás sebességét méro muszerek. Légse-
bességmérok. Mechanikus légsebességmérl5 muszer
az anemométer. Igen elterjedt a légtechnikában,
mert kezelése egyszeru, mérési pontossága az üzemi
követelményeknek megfelel, és használatához nem
szükséges különösebb szakértelem. A lapátkerekes
anemométert kisebb légsebességek mérésére (0,5...
10 mis) használjuk (6-200. ábra). Számlálómuve a
fordulatszámot mutatja. A mérés idotartamának is-
meretében ebbol a légsebesség számítható. Az
anemométerekkel meghatározott - és pl. stopper-
órával mért - idl5tartam alatt egyenletesen végig-
pásztázzuk az áramlási keresztmetszetet, igy a mu-
szer a keresztmetszet menti átlagsebességet méri.
6-197. ábra. Háztartási gázf'ogyasztásméro(membrános
köbözo)
6-198. ábra. Szárnykerekes térfogatáram-méro
IS'
ÉS MÉROMUSZEREK 243
I
I
W
i
i
I
t
*
6-200. ábra. Lapátkerekes anemométer
A mérést 3.. A-szer célszeru megismételni és a mért
értékek átla gát számitásba venni. Nagyobb légse-
besség mérésére azonos elven muködo kanalas
anemométert használunk.
Kis légsebesség (0,1...5 mis) mérésére használatos
muszer a hodrótos anemométer. Mérl5feje villamo-
san futött izzószál, amelynek hl5mérséklete az áram-
lás sebességétol függ. Elonye kis méretu érzékell5-
eleme és kis tehetetlensége. Hátránya eros érzékeny-
sége a szilárd levegl5szennyezodésekre. Csak tiszta
levego mérésére alkalmas.
Nyomáskülönbség mérésén alapuló sebességméro
miíszerek. Méroperem, méroszáj. A méroperem vagy
méroszáj használatával a csoben uralkodó átlag-
sebesség meghatározását egyetlen nyomásesésmérés-
re vezetjük vissza. A mérés lényege, hogy az áramló
közeget leszukített nyiIáson vezetjük át. Mérjük a
 FUTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

O,3d 6.7.4.6. Vízszintmérés

7
Nyitott tartályok vízszint jének mérésére drót·
kötélen függo, ellensúllyal ellátott úszót haszná·
2 lunk. A berendezés távmérésre is alkalmassá teheto,
ha a kötél vagy terelotárcsa villamos csúszóellen·
állást mozgat, amelynek közvetlenül a vízszintre
hitelesített értéke távolból mérheto.

6.7.4.7. Áramló közegek hoáramának

mérése
(homennyiségmérés )

Áramlo goz esetén a térfogatáram, a nyomás és a

homérséklet mérése alapján meghatározható a ho-
6-201. ábra. Prandtl-cso áram.
1 orrfurat:<torlóPont); 2 palástfurat Amennyiben a gozfogyasztó készü1ékbol a kon·
denzvíz hiány nélkül összegyujtheto, akkor a kon·
denzvízmennyiség mérése egyszerubb és célszerubb.
A goznyomás és homérséklet mérése ebben az eset·
nyíláson (méroperemen, méroszájon) létrejövQ nyo-
másesést (nyomáskülönbséget), amibol az áramlási ben is szükséges.
sebesség számítható (1. a 2.4.3. pontot). Igen fontos Meleg víz és forró víz esetén a futo közeg térfogat-
a szukítonyílás helyes beépítése. A szukítonyílás árama és homérséklet-különbsége meghatározza a
elott és után a csovezeték hosszabb szakasza egye- fogyasztott (leadott) hoáramot. A korszeru méro-
nes, állandó átméroju és zavarmentes legyen, ezen a muszerek a mért értékek alapján közvetlenül a ho-
hosszon belül sem szerelvény, sem más zavaró elem áramot, ill. ennek integrált érté két, a fogyasztás
nem lehet. Ehhez a mérési hely elott legalább idoszakára eso homennyiséget mutatják vagy regiszt-
10 ... 20, utána 5 csoátméronyi egyenes szakasz szük- rálják ..
Ismertek tisztán mechanikus, elektro mechanikus
séges.
és kizárólag elektromos felépítésu mérok.
Teljesen azonos elven muködik a Ven turi-cso.
A Prandtl-cso a szellozéstechnika egyik legelterjed-
tebb méromuszere, a statikus, a dinamikus és az 6.7.4.8. Füstgázelemzés
össznyomás mérésével alkalmas sebesség-, valamint
térfogatáram meghatározására. A Prandtl-cso mé- Célja a füstgáz összetételének, elsosorban COl'
rofeje két mérocsövet tartalmaz (6-201. ábra). Az továbbá CO-, 02-' H2-tartalmának meghatározása. ,
egyik a mérofej homlokfuratával, a másik a mérofej Idoszakos ellenorzo mérések céljára legelterjed-
palástjával áll összeköttetésben. A torlópont kive- tebb a kémiai elven muködo Orsat-készülék.
zetése az össznyomást, a palástfuraté a statikus Az elektromos elven muködo készülékek közül leg-
nyomást, a két kivezetésen mért nyomáskülönbség inkább a füstgáz és valamelyetalongáz hovezeto
a dinamikus nyomást jelzi. Az utóbbi ismeretében képességét villamos úton összehasonIító muszert
az áramlási sebesség a (2-6), ill. (2-7) kifejezéssel használjuk. Ilyen méromuszer elvi felépítését a
számítható. 6-202. ábra szemlélteti.
A közeg sebessége a csatorna-keresztmetszet
egyes pont jaiban nem azonos, ezért a sebességet a
keresztmetszet több pontjában kell mérni. A cso-
keresztmetszet felosztásáról s a mérendo helyek
számáról, elhelyezésérol az MSZ 1609 rendelkezik.
A Prandtl-csovel való mérés során ügyelni kell ~
arra, hogy a derékszögben elfordított csovég a lég- BV ~ BV
árammal párhuzamos legyen. Amennyiben poros a) b)
vagy gozös légáramot kell mérni, ajánlatos olyan 6-202. ábra. Füstgázelemzo muszer elvi kialakítása
Prandtl-cso használata, amelynek orrában vízgyujto a) két gázkamrával ; b) négy gázkamrával ; 1 méroellenállás ; 2 összehaso••
tér van. Kis méretu berendezésekben az össz- és lító ellenállás; 3, 4 ellenállás; 5 terhelo-ellenállás; 6 rövidrezárható gal-
statikus nyomás külön csövön át is kivezetheto. vanométer
 MÉRÉSEK ÉS MÉROMUSZEREK
Helyszíni tüzeléstechnikai vizsgálatokhoz jó szol-
gálatot tesz a Drager-típusú kézi füstgázelemz6.
Olaj- és széntüzelésu berendezések esetén a füst-
gáz koromtartalmát is célszeru meghatározni. A ko-
romtartalom meghatározására a Bacharach-készü-
lék alkalmas. A gázminta által elszÍnez6dött szur6-
papír színét elfogadott számozású szÍnskálával kell
összehasonlítani. A színskálához rendelt szám jel-
lemz6 a koromtartalom mértékére.
6.7.5. Készülékek muszerezése
6.7.5.1. Hotecbnikai készülékek
A léghevítoket a Mleadás ellen6rzése végett mu-
szerezik. A légoldali Mteljesítmény ellen6rzésére a
léghevít6 el6tt és után a légcsatornában h6mérot
kell elhelyezni. A léghevíto utáni homérot olyan
távolságra helyezzük, ahol a keresztüláramlott le-
vego keveredése következtében már a levego átlag-
homérséklete mérheto.
Melegvíz-, ill. forróvíz-futés esetén a futoközeg
belép6- és kilépo-homérséklete a léghevíto csatla-
kozócsövébe épített homérovel ellenorizhet6. Az
átáramIó vízmennyiség mérésére legcélszerú'bb a
mérokönyök.
Hocserélo készülék futött közegének belépési és
kilépési oldalára helyezett homér6vel és az átáramló
folyadékmennyiség mérésével a készülék holeadása
egyértelmuen meghatározható.
6.7.5.2. Szivattyúk
Ha az épületgépészeti berendezésekben a futovíz-
keringteto szivattyúk nyomó- és szívócsonkja kö-
zé differenciálmanométert építünk be, a szivattyú
és a csohálózat üzeméról megfelelo tájékoztatást
kapunk. Egyszeru manométerek a csohálózat adott
pontjain a nyomás ellen6rzésére alkalmasak.
6.7.5.3. Kazánok
Kisnyomású gozkazánok nyomásának ellenorzé-
sére magán a kazánegységen vagy a kazán gozel-
osztóján kisnyomású manométert kell elhelyezni.
A kondenzvíz-csatlakozásnál a visszatéro víz ho-
mérsékletét ellenorzo homéro beépítése szükséges.
245
Melegvíz-üzemu kazántelepen a kazánba belépo
és a kazánból kilépo csonkokba épített homér6vel
megállapítható a futési holépcso. Vízméro beépíté-
séveI mód van a kazán hoteljesítményének ellen-
6rzésére is. A futési rendszer víztartalmából a ka-
zánra ható hidrosztatikus nyomást manométerrel
kell ellenorizni.
A kazán huzatát is ellen6rizni kell. A kis kazán-
telepek füstcsatorna-csatlakozásaihoz ferdecsöves
manométert célszeru beépíteni, vagy legalábbis
csatlakozóhüvelyt kell a füstcsatorna kéménycsatla-
kozásához építeni. Ugyanitt füstgáz-homérot is cél-
szeru elhelyezni.
G6zkazánok esetén a kondenzvízgyujto tartályt
vízszintmutatóval kell felszerelni. A vízszintmutató
lehet egyben úszókapcsoló is, amely a kazánok
utántöltését önmuködoen megoldja. Nagyobb ka-
zántelepek esetén célszeru a kazánok vízszintjének
önmuköd6 szabályozása. Ezt vízszintrol muködte-
tett kapcsolóval lehet megoldani.
6.7.5.4. Hoközpontok
Nagynyomású gozszolgáltatás esetén az érkezo
goz nyomását manométer méri. Nagynyomású túl-
hevített goz szolgáltatása esetén h6mérot is be kell
építeni. üzemi nyomáscsökkent6 esetében a kis-
nyomású oldalon is szükséges a homéro, ill. mano-
méter. A manométer a nyomást és a nyomásredu-
káló szelep üzemét is ellenorzi. A kondenzátemelo
szivattyú és a kondenzvízhálózat üzemét szintén
manométer ellenorzi.
Forróvlz-futés esetén homéro és manométer jelzi
az érkezo forró víz homérsékletét és nyomását,
ugyanígy manométer és h6mér6 jelzi a berendezés-
bol távozó lehult futovíz homérsékletét és nyomását
is. A futovíz mennyiségét a visszatéro vezetékbe
épített térfogatáram-mérovellehet ellenorizni. Mé-
r6perem is alkalmazható, ha a hálózat nyomásesése
ezt lehetové teszi.
Házi hotermelés esetén az egyes készülékek mu-
szere a hoközpont muszerezésének az alapja. A ho-
központnak mindazokat a muszereket tartalmaznia
kell, amelyek a h6központ egyes készülékeinek el-
lenorzéséhez szükségesek. A fogyasztói oldalon
mindazok a muszerek szükségesek, amelyek a be-
rendezéshez csatlakozó egyéb készülékek, ill. háló-
zatok üzeIl1ét ellenorzik. Igényesebb esetben az ~l-
lenorzött paramétereket regisztráló, ill. az energia-
fogyasztást mutató, esetleg regisztráló muszereket
is alkalmazunk.
246 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6.8. Futoberendezések automatikaelemei

6.8.1. Osztályozás 6.8.2. Segédenergia nélküli

(közvetlen muködésu) szabályozók
Az automatikus szabályozóberendezések feladata
valamely fizikai mennyiség, a szabályozott jellemzo A muködésükhöz külön külso energiaelIátást nem
- pl. homérséklet, nyomás stb. - állandó vagy igénylo, ún. segédenergia nélküli szabályozók a
elore meghatározott értéken tartása, külso zavaró muködteto energiát a szabályozott szakaszból kap-
hatások ellenére. A szabályozás folyamata a szabá- ják. Használatosak kétállású és folytonos muködésu
lyozott szakaszból és a szabáJyozóból álló zárt szabályozók.
körben megy végbe. Helyiségfutés esetében pl. a
szabályozó a homérséklet-érzékelobol, a parancsolt
és tényleges homérsékletet összehasonlító egységbol, 6.8.2.1. Kétállású szabályozók
esetleg erosítobol és a futoközeg térfogatáramát
szabályozó szelep hajtómuvébol áll. A szabályozott Kétállású szabályozó pl. a gázberendezésekben
szakasz: a szabályozószelep, a holeadó és csoveze- használatos bojtárszelep, a membrános vfzhiány-
téke, valamint a futött helyiség. biztosító stb.
A szabályozók különbözo szempontok szerint
osztályozhatók.
A szabályozott jellemzo szerint van homérséklet-, 6.8.2.2. Folytonos muködésu szabályozók
nedvesség-, nyomás-, térfogatáram-, szintszabályo-
zó stb. A gyakorlatban sok esetben elofordul, hogy egyes
A szabályozó muködéséhez szükséges energia berendezési tárgyak és készülékek szabályozásával
szerint megkülönböztetünk segédenergia nélküli kapcsolatban nem támasztunk nagy igényeket, és az
(közvetlen muködésu), valamint villamos energiá- igényes szabályozás nagyobb beruházási költsége
val, surített levegovel (pneumatikus), ill. villamos nem indokolt. Ebben az esetben jól használhatók
energiával és surített levegovel (elektropneumati- a segédenergia nélküli, folytonos muködésu szabá-
kus) üzemelo (közvetett muködésu) szabályozókat. lyozók, ha azokat hozzá lehet illeszteni a készülék-
Szabályozási mód szerint nem folytonos mukö- hez, ill. a szabályozott szakaszhoz.
désu (kétpont, többpont) és folytonos muködésu Homérséklet-szabályozók. Az érzékelo homérsék·
szabályozók használatosak. Utóbbiak lehetnek ará- let-változás hatására erosen táguló folyadékkal fel-
nyos (P), integráló (1), arányos-integráló (PI), ill. töltött kapilláris. A folyadék térfogat-növekedése
arányos-integráló-differenciáló (PID) jelleguek. muködteti a beavatkozószervet, rendszerint szelepet.
Minden szabályozó a következo szerkezeti eleme- A 6-203. ábrán keveroszelep látható.
ket tartalmazza: érzékelo, összehasonlító szerv, be-
avatkozószerv. Az érzékelo a szabályozott jellemzot
méri; az összehasonlító szerv összehasonlítja a sza-
bályozott jellemzo parancsolt és tényleges értékét,
és az eltérés nagyságától függoen beavatkozási jelet
ad, a beavatkozószerv
zott jellemzot befolyásoló
pedig módosítja a szabályo-
anyag- vagy energia-
---
3
áramot.
Az alkalmazás célja szerint megkülönböztetünk
valamely folyamat fenntartásához szükséges szabá- 4
lyozókat, ill. biztonsági szabályozókat. Az elobbiek
feladata a folyamat fenntartása meghatározott pa-
rancsolt érték mellett, emberi (kézi) beavatkozás
nélkül, az utóbbiak szerepe az üzembiztonság fel-
tételeinek automatikus fenntartása.

6-203. ábra. Keveroszelep

-- 1 2

1 hidcgviz; 2 melegviz; 3 kevert viz; 4 homérséklet-érzékelo; 5 parancsolt

értéket beáJlltó szerkezet; 6 szc1cptányér
 FUTöBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 247

6 ! Nyomásszabályozók. Megkülönböztetünk átmára-

ló- és beáramlószelepes szabályozókat. Az elobbiek
a szabályozó elott, az utóbbiak a szabályozó után
tartják a nyomást állandó értéken. Az átáramló-
J szelepek a muködteto nyomásimpulzust a szelep
elotti térbol veszik. Súlyterhelésu, P jellegu nyomás-
szabályozó elvi felépítését a 6-204. ábra szemlélteti.
A szabályozót igen szuk arányossági tartomány jel-
lemzi. Erosen változó igénybevétel esetén a lengé-
sek elkerülése végett csak PID szabályozóvallehet
célt érni. Ilyen nyomásszabályozó elvi kialakítását
~204. ábra. Együlésu szelepes nyomásszabályozó súly- szemlélteti a 6-205. ábra.
terheléssei
Nyomáscsökkentok. A nyomáscsökkentok felada-
1 bönnemhrán: 2 súlyterhelés: 3 tömltömembrán: 4 szelepszerkezet: ta az érkezo nagynyomású közeg nyomásának meg-
5 nyomásérzékel6 furat; 6IneBÖz6nyUás; Pl bemenönyomás; p, kimeno- határozott értékre csökkentése és a csökkentett
nyomás
nyomás állandó értéken tartása. A hazai gyakorlat-
ban alkalmazott goznyomáscsökkentok láthatók a
6-206. és 6-207. ábrán.
Mennyiségszabályozók. Feladatuk az átáramló
közegmennyiség állandó értéken tartása, függetlenül
a közegnyomás változásaitól. Gázmennyiség-szabá-
lyozó elvét mutatja a 6-208. ábra. A membránt nem
a gáznyomás, hanem a szukületen létrejövo nyo-
máskülönbség muködteti.
Mennyiségkorlátozó. Olyan mennyiségszabályozó,
amely az átáramló közegmennyiség megengedett

6-205. ábra. PID jellegu nyomásszabályozO

1 nyomásszabályozó: 2 Venturi-cs6: 3 fojtóS2abályozó; 4 öSS2ekötö veze-
ték; 5 differendálótag; Pl bemenönyomás; p, kimenönyomás

6-'1m. ábra. Gömyomáscsökkentö (lSG típus)

6-206. ábra. Gomyomáscsökkentö (Mamut tipus) 6-208. ábra. Gázmennyiség-szabályozo

248 FUTÖBERENDEZÉS'.EK SZERKEZETEI, ANYAGAI

tében az elmozdulás megfelelo pillanatkapcsoló

közbeiktatásával villamos áramkör nyitására vagy
zárására használható fel. Folyamatos szabályozó-
berendezésekben az elmozdulást valamilyen vilIamos
6 jelIemzo -leggyakrabban elIenállás, esetleg induk-
ció vagy kapacitás - változtatására használják
fel.

6-209. ábra. Kazánvízszint-szabályozó

1 úszó; 2 kondenzvíz-tápszelep; 3 csatlakozás a kazán gozteréhez; 4 csat-
lakozás a kazán vízteréhez ; 5 érkezo kondenzvíz csatlakozása; 6 kondenz-
6-210. ábra. Tartály folyadékszint-szabályozója, úszóval
viz-csatlakozás a kazánhoz közvetlenül múködtetve
" m I

maximumát" _",~E:
_'"
0,
nem ,'-.Ue/lemzó
'"C
engedi túlIépni. Nyomásdifferen- .*~C
Erzeke!'
m
V
' A ke'szu/ek Blme/all
-'t ~ ,~EI/eno/los-homero
~~
-~~
----=~-=--~!
loz/ato ~~-Df:~
I 1és neve I t
oC
oc
'C merlefiiiiiiffi.
Oc I
-~
:t: 1/
,~
~ ,~ rud
DJ/tifoclos I7ÓlJ7dró
Goz/enz/os Pa I
ciát érzékel. = -~
TI" ,~
.•...

~-
.•... .•...

Folyadékszint-szabályozók. Gozkazán vízszint-

'll
.•... ~
szabályozóját szemlélteti a 6-209. ábra. Az úszó-
golyó alul a kazánvízszinthez, felül a kazan gozteré- ~
hez csatlakozó házban foglal helyet, és kar áttételIel
mozgatja a tápszelepet. A kazánvízszint sülIyedése-
kor az úszó nyitja a kondenzvíz-tápszelepet.
Tartályok úszóval közvetlenül muköqtetett fo-
lyadékszint-szabályozója látható a 6-210. ábrán.

6.8.3. Segédenergiával muködo

(közvetett muködésu) szabályozók

6.8.6.1. Érzékelok

Az érzékeloszervek a szabályozott jelIemzo piIla-

natnyi értékét mérik, de sok esetben az összehason-
lító vagy különbségképzo szervvel, esetleg még jel-
átalakító szervvel is összeépítve készülnek.
A 6-211. a), b), c) ábra az épületgépészeti sza-
bályozóberendezésekben található néhány érzékelo-
szerv szerkezeti kialakítását szemlélteti.
Elektromechanikusan muködo szabályozókhoz
mindazok az érzékeloszervek alkalmazhatók, ame-
lyek a mért jelIemzot és annak változását elmozdu-
lássá alakítják áto A szabályozószerkezetekben ez az aj
elmozdulás hasznosítható akár kétálIású, akár fo-
lyamatos müködtetésre. Kétállású. szabályozók ese- 6-211. ábra. Érzékeloszervek fajtái, bemeno és kimeno jelük
Erre]
~elf
't:J
•.. ">
<:::
t:>
"-
Erze
, .. ,',lemro
jelj A kesru/ek
lemzó
1
FUTOBERENDEZÉSEK

.. "
, neve
vaz/afo es

'"
-ti
v
~,
-1:>
~
I

-e:,
~
AUTOMATIKAELEMEI

~~rn
Slkmembran
c·1:::
t:>
t:>~
t:::-<::>

~~
lfellie~

~-~
'"
"'"
m
rad
rod
1.
' I
I I . voz/%I Paes neve
A . keszulek
Csd'membrtÍn

~8,"nion"ó
~ógY';rú
ii
Paic m
'(nerteieJ!Jjege
VlO'
&me
PaPa
no'jel
/(lil7t:-
249

Pa rad
Q .
~ , I 1,
Hlganyuszos n!Jomosmen

Pa I m

" I ,.
Harangt/Pusu n!Jomasmero
hj
~ -----
---..-----
_----- 'fjt:J
~~'".~~ lrze-
t:J m
.....•. Pa
Kime
eglJs~
ni}el
Ova/kerekes
---'---
-------
-----
--------
----~-- ~
-------~~
- ~---
- -••- - --=-..-----1.
-=----
Fó/!/adekszmt-merleg
-----
-.•-- ------
-.- ----
------
---
fo/qodekkobozo
--- n7--
m 8emeI nokl
IlIerIC
1:::
~~ ~.'"vaz/a/a
ll>
~ -~-
. 1:::
l/mll BuborÚold
Vszó szondQ
keltj'!f lemzo
,keltjcl
.. , vado/a
r.reJ A keszlJlek I es /Jere A kdsrü/ék ~
.~
.~~
ds
;::;
-\)neve ----- 1 m.3/s

I~
f ,~
'mro -~ .•...
.•..
.•....
~~ m
".,
-"'"
.

~ ~
,~.
"
1::: Pa I In
~
~
.....
.~

-~
. .,
:::;,

"~~ fa I m
~
.....

.~ ~~_~erem

---
Pa Im

m3j.slm

e)
250 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

2 2

r-----
I
r----
I
I I
I I
I I
I I
J
, II
I II
Il- L
I r-
I
I
3
I
I
I
3 I
I
I
4 I
t
I
I
I
I
I
I
I
IL _

aj b)
6-212. ábra. Elektromechanikus szabályozó felépítése differenciáJrelével
a) nyugalmi helyzet: b) muködés: 1 érzékelo: 2 ellenállás; 3 differenciálrelé; 4 szervomotor; 5 visszavezetés; 6 transzformátor

a)
d)

b)

D
e) D

6-213. ábra. Differenciáirelék kapcsoIási lehetoségei elektromechanikus szabályozókban

a) hídkapcsolás; b) hldka)'CSOlásaz érzékelo és a viJszavczeto ellenállás sorba kapcsolásával; e) di1fercnciál-hldkapcsolás; d) cayenáramú hid·
kapcsolás. a di1fcrcnciálrc1éa méroátIóban; e) CBYCnáramúhfdkapcsolás saját esYcnirányitóval;
É érzékelo; M szervomotor; Rio Rz• R3 cI\cnálIás; D di1fcrenciáIrelé
 FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATIKAELEMEI 251

A közvetlenül villamos kimeno jelet adó érzékelo- csolását mutatja. Az alkalmazott termikus vissza-
ket és méroátalakítókat (pl. ellenállás-homérot, ho- vezetés az integráló szabályozót arányos jelleguvé
~lemet stb.) legtöbb esetben elektronikus szabályo- teszi.
~ókhoz csatlakoztatják. Elektropneumatikus állásos szabályozó kapcso-
lása látható a (í-215. ábrán.
6.8.3.2. Szabályozók A pneumatikus szabályozóberendezéseket boveb-
ben a 26. fejezet tárgyalja.
A 6-212. ábrán elektromechanikus arányos sza- A 6-216. ábra úszós mennyiségméro villamos jel-
)ályozó kialakítása látható. A merev visszavezetés- átalakítójának kapcsolását szemlélteti.
,el kiegészített integráló szabályozó arányos jelleg- Elektromechanikus homérséklet-érzékelo elvi fel-
~elüzemel. Az elektromechanikus szabályozókban
l differenciálrelét különbözo módon lehet alkal- építése látható a 6-217. ábrán. A középso ábrán két,
nazni. Ezt szemlélteti a 6-213. ábra. egy idoben egymástól függetlenül dolgozó csúszó-
A 6-214. ábra hazai gyártású, Thermomatic el- ellenállást láthatunk. Ilyen érzékelovel kettos fel-
levezésu elektronikus homérséklet-szabályozó kap- adatot lehet ellátni. Egymást követoen muködo be-
avatkozószervek részére az egymás után kapcsolt
potenciométeres megoldás célszeru.
Az épületgépészeti gyakorlatban nagyon sok
esetben használják az ejtokengyeles homérséklet-
szabályozót. A szabályozó érzékeloszerve ellenál-
lás-homéro vagy hoelem. Ellenállás-homéro esetén
,hídkapcsolást alkalmazunk (6-218. ábra).
A híd egyenfeszültségu kimeno jele, amely a
6-7 ponton jelenik meg, a híd egyensúlya esetén
zérus értéku. A kimeno jelet a 8 ejtokengyeles
Deprez-méromuves, középállásos galvanométerre
vezetjük. Lengo tekercsévei a 9 és 10 forrasztási
pontú hoelem van sorba kapcsolva. E forrasztási
~214. ábra. Thermomatic elektronikus homérséklet-§zabá- pontok a 11, ill. 12 kis méretu villamos futotestek-
lyozó egyszerusített kapcsolási rajza kel melegíthetok. Ha a futotestek egyike sincs be-

L
8
--

6-215. ábra. Elektropneumatikus állásos szabályozó

1 erosíto fokozat; 2 kapcsoló; 3. 4 fojtás; kí-be mágnesszelep; 5 mérohíd; 6 visszavezetés; 7 beavatkozöszerv; 8 táplevego
 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

b kapcsolva, a 9 és 10 pont homérséklete egyaránt

azonos a környezeti homérséklettel, a termoelem
termofeszültséget nem ad, egyszeru vezetékként vi·
selkedik. A mutató helyzetét ejtokengyeles szerkezet
"tapogatja le".
Ha az 1 eIlenállás-homéro által mért érték meg-
egyezik a parancsolttal, a hid kimenofeszültsége
zérus, a 8 galvanométer tekercse feszültségmentes,
a a galvanométer-szerkezettel összeépített higany-
kapcsolók nem kapcsolnak. Ha a homérséklet mért
értéke eltér a parancsolttói, a hid egyensúlya fel·
g
f borul, s a galvanométer a homérséklet-eltérés elo-
jelének megfeleloen jobbra vflgy balra kitér, a meg-
felelo higanykapcsol6k lebillennek. A higanykap-
csol6 a beavatkoz6szerv motorját olyan értelemben
kapcsolja be, hogy az egyensúlyi állapot ismét hely-
reálljon. A motor bekapcsolásával egyidejuleg a
6-216. ábra. Úszós mennyiségméro villamos jelátalakítóval termoelem egyik sarkának melegítését is bekapcsol-
a kimenet; b váltakozóáramú csatlakozás; c érzékelo; d lágyvas rudacska; juk, úgyhogy a keletkezo termofeszültség a gal-
e bemenet; j bifiláris hidellenállás; g induktivitás; h méröhid vanométer feszültségét csökkentse. Ily módon a

r------.,
I í··------ ---j' r---·------
, I

+-----l
I I :-1rt--------j I :I ;---t- ------~ I
1
I
I I I I I
I I I
I 1 I , I
I I I I
I
I
I
r I I I I
1 I
I I I I
1
I
I I I
I Iti
J

I
:

I I
I
I I I I
----O :I -r--o rD: : -{---O r-O I I
1 I :

I I 1 I
1 : 1 I I 1 : 1

OJ: -L_-Q \ 01
-+--- _J
:
I
-}-D:
-r----.J
OJ I:
1

I I I
O-.J L-D O--J L--o O---J

6-217. ábra. Elektromechanikus homérséklet-érzékelo elví

felépítése

termikus visszavezetés az egyensúlyt helyreállítani

törekszik. Az egyensúly helyreállításakor a higany-
S
kapcsolók lekapcsolnak.
11111111111 ee

6.8.4. Beavatkoz6szervek
7

6.8.4.1. Kétállású beavatkozók

A kétállású beavatkozószervek jellegzetes cso-

portját alkotják az elektromágnessei muködtetett
6-218. ábra. EIIenáIlás-homéro kapcsolása ejtokengyeles szervek.
szabályozóhoz Leggyakrabban szelepek muködtetésére alkal·
1 elIenáJlás..höméro; 2. 3. 4 ellenállás; 5 potenciométer; 6. 7 hid kimeno mazzuk oket. Rendszerint a szelep kinyitását, azaza
jele; 8 méromlíszer; 9. 10 h6elem; ll. 12 villamos tUt6test szeleptányér felemelését végzi az elektromágnes,
 FUTOBERENDEZÉSEK
elemyedéskor rugó zárja aszelepet. Fordított mu-
ködtetéssel is készülnek. Ezeket attól függoen al-
kalmazzuk, hogya muködteto feszültség kimaradá-
sakor a szelep nyitott vagy zárt helyzete kívánato-
sabb. Csappantyúk muködtetésére is használható.
A 6-219. ábra tehermentesítetlen mágnesszelep
vázlatát szemlélteti. Mágnesszelepek tehermentesí-
tett kialakítással is készülnek különbözo nyomás-
kiegyenlíto megoldásokkal.
6.8.4.2. Folytonos muködésu szabályozók
beavatkozószervei
Jellemzojük, hogy a beavatkozószervnek két ha-
tár között bármilyen közbenso állást el kell foglal-
nia.
A villamos muködtetésu folyamatos beavatkozó-
szervek egyik jellegzetes csoportjába tartoznak a
tágulóedényes szervomotorral mozgatott elemek.
Elvi vázlatuk a 6-220. ábrán látható.
A másik, legelterjedtebb csoportját a villamos
motorral mozgatott elemek alkotják. A hajtó villa-
mos motor nagy fordulatszámát kisebb teljesítmé-
nyu fogaskerék-hajtómuvel, esetleg csigahajtással
csökkentik. Abeavatkozószerv végállását elérve a
motor kikapcsol. Ezért a beavatkoz'ószervekben
mechanikusan muködtetett végálláskapcsolókat kell
elhelyezni, amelyek bármelyik végállás elérésekor
kikapcsolják a motort.
A hajtómuvek többnyire olyan kiképzésuek, hogy
a villamos áram kimaradása, esetleges üzemzavar
stb. esetén a beavatkozószerveket kézzel is lehet
muködtetni.
6-219. ábra. Tehermentesítetlen mágnesszelep
AUTOMATIKAELEMEI 253
z
6-220. ábra. Tágulóedényes szervomotor
1 tágu16test; 2 V'iIlamos fiítés
A használatos beavatkozószerveket legtöbbször
egyfázisú, kondenzátoros segéd-fázistekercses, rö-
vidrezárt forgórészu motorok hajtják meg. Ritkáb-
ban abeavatkozószervek hajtására ún. serleges
forgórészu motorokat használnak.
6.8.4.3. Szabályozószelepek kiválasztása
A szabályozóberendezések megtervezéséhez el-
engedhetetlen a szabályozószelep helyes kiválasztá-
sa, mert ettol függ a szabályozási kör megfelelo mu-
ködése. Szabályozóberendezések tervezésekor a sze-
lepet mint beavatkozószervet lineáris elemnek te-
kintjük, a szabályozási kör többi tagjával együtt.
A szabályozószelepek csak abban az esetben elégí-
tik ki a követelményeket, ha a készülékhez vagy a
szabályozott szakaszhoz illeszkednek, más szóval a
szabályozási tartományon belül lineáris vagy közel
lineáris elemként kezelhetok. A szabályozószelepek
az általánosan használt elzárószelepektol elsosor-
ban a szelepelzáró test formájában különböznek.
A szelepek jellemzoit a jelleggörbék Iíatározzák
meg. A nyitási jelleggörbe a szabályozószelep záró-
elemének emelkedése függvényében adja meg a sza-
bad átáramlási keresztmetszetet. A nyitási jelleg-
görbe alakja a szelep záróelemeinek szerkezeti ki-
alakításától, geometriai méreteitol függ.
Az átfolyási jelleggörbe a szelep záróelemének
emelkedése és a szelepen átáramló közegmennyiség
közötti függvénykapcsolatot fejezi ki.
A gyakorlatban a lineáris, a kvadtatilgJs,~n-
loszázalékos (exponenciáIis) és a teI1esítménv-lineá-
ris szeleoek teU",tltek el. Lineáris átfolyási jelleggör-
be esetén minden szelepánásban azonos szelepemel-
kedéshez azonos átáramló közegmennyiség-válto-
254 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-67. táblázat.
SI·mértékrendszerben
állaodó Nyomásesés
Szelep- I Folyadék Gáz Gáz korrekció)
(hOmérséklet.-'- Goz Telített goz

=-~ 1

5.16.103 = 0,311
in VV2
Llp
=0,438mtel JIP2L.JP•

2Vn 0,88mtel
5·16·103 PI

kv átfolyási érték (.dp=9,81 N/cm' és ,,=9,81 . 10' N/m'), m'/s;

jt térfogatáram, m3fs;

ito térfogatáram oormálállapotbao (760 torr; O oC), Nm'fs;

m goztömegáram, kg/s;
mtel goztömegáram telített állapotban, kg/s;
P, abszolút oyomás a belépésoél, Nfcm';
p, abszolút oyomás a kilépésoél, N/cm';
" a közeg fajsúlya, Nfm';
.dp nyomásesés a szelepen, N/cm';
"0 fajsúIy normálállapotban (760 torr, O DC), N/m';
v, fajlagos goztérfogat p, nyomáson, m'/kg;
T abszolút homérséklet, K.

zás tartozik. Ko vadratikus jelleggörbéju szelepek ese- A szelepek saját átfolyási jelleggörbéi csak abban
tén minden szelepállásban azonos szelepemelkedés-o az esetben használhatók, ha a rendszer ellenállásá·
hez az átáramló közeg azonos hatványú változása nak dönto része a szelepellenállás. A szelepellen-
tartozik. Egyenloszázalékos jelleggörbéju szelepek- álláshoz viszonyítva azonban általában a csorend·
nél az átáramló közegmennyiség változása azonos
százalékú.
A-- teliesítmény-ielleggörbe a holeadó készülék
hoteljesítményét adja meg a szelepemelkedés függ- ky %
vényében. A teljesítmény-lineáris szelepeket az jel- kyS ' • 80
lemzi, hogy minden szelepállásban azonos szelep-
60
emelkedéshez a szabályozott szakasz (hofogyasztó)
hoteljesítményének azonos változása tartozik.
40
A szelepek méretezéséhez (kiválasztásához) a sze-
lepellenállás ismerete szükséges. Ezt tartalmazza a
20
kv szelepállandó, amely az átfolyó vízmennyiséget
adja meg m3jh-ban, 1 at nyomásesés és különbözo
szelepállások esetén. A teljesen nyitott (szelepemel- o 20 1.0 60 80 700
kedés 100%) szelep szelepállandóját kvs-seljelöljük. Sle/epeme/kedés, %
A lineáris, ill. egyenloszázalékos szabályozósze- 6-221. ábra. Lineáris és egyenlószázalékos szabályozószelep
lep saját átfolyási jelleggörbéjét a 6-221. ábra szem- saját átfolyási jelleggörbéje
lélteti.
(0% szelepemelkedés zárt szelepállást, 100% szelepemelkedés
A 6-67. táblázat a kv szelepállandó meghatározá- teljesen nyitott állást jelent)
sára alkalmas összefüggéseket tartalmazza, külön- kv szelepállandó közbenso helyzetben; kv. szelepállandó teljesen nyitott
bözo közegek esetére. helyzetben
 FUTOBERENDEZÉSEK AUTOMATlKAELEMEI 255

lzelepál1ancl6k meghatározása
Technikai mért6krcndszerben·
Gáz (homérséklet- Goz
Folyadék Gáz korrekció) Telitcttgoz

"'tel =
==
514Pl
= 2VnYynT
31,6
31,6
514
2niteJ P;-
LJp
P2LJp
22,4YP2LJp
22,4PI

=V LJp Vn~
Vn~m~
m~
2VnYY;;-

kv átfolyási érték (L1p=1 kp/cm' 65 1'=1 kp/dm'), ro'/h;

Ji' térfogatáram, m'/h;
Vn normálállapotú gáz térfollatárama (760 torr, O oC), Nm'/h;
,;, göztömegiram, kp/h;
';'tel telitetta6z-tömegáram, kp/h;
Pl abszolút DYomása bel6pésnél, ata;
p, abszolút nyomás a kilépésn61, ata;
" a közeg fajsúlya, kp/dm';
L1p DYomásesésa szeJepen, at;
"n aázfajsúJy normáJállapotban (760 torr, O oC), kp/Nm';
v, fajlaaoa iröztérfogat p. nyomáson, m'/kg;
. T abszolút hom6rséklet, K.

• Me~gyzé$: A szerzok az összefügésekben szereplo konstansok dimenzióját nem közölték [4], [6], [12].

.'"> 100 100

.~'l.:l
~~ 20
.
....•
~ S 4060
_t5, --.::.

80

20

o 10 20 Ja 40 so 60 70 80 90 100 O 700
Szelepeme/kt:des; o/.
Sze/epeme/kedés, %
a)
b)
6-222. ábra. Átfolyásijelleggörbék különbözo LJpszelLJpö arányok esetében
aj linealris szelep; bJ esy,enlöszázalékos sze1ep
256 FuTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-68. táblázat. SzabáIyozószelep-jeUeggörbék kiválasztása különféle szabályozásokhoz

A szabályozás fajtája Zavaró jellemzo A szelep jelleggörbéje

Szint -- II
A folyadékáram változása Lineáris

Nyomás Nyomásesés a szabályozószelepen I Egyenloszázalékos

Nyomás A folyadékáram változása Lineáris

Homérséklet a folyadékáram Lineáris, egyenlószázalékos

b folyadékáram

Folyadékáram
-- Nyomásesés a szabályozószelepen
Xa változása menetrendi szabá-
lyozásban
I Egyenlöszázalékos, lineáris

A termék minósége A folyadékáram változása Egyenlószázalékos, lineáris

Xa változása menetrendi szabá-

-
lyozásban

Arány
-- A folyadék változása
Xa változása menetrendi szabá-
lyozásban
Egyenlószázalékos, lineáris

X. X" X. a mért jellemzok; Xkl kimeneti jellemzo; X. vezeto jellemzo.

 FUTOBERENDEZÉSEK
szer és a fogyasztó is számottevo ellenállást kép-
visel. Mivel a rendszer ellenállása a szelepellenállás
és a csovezeték, valamint a fogyasztó ellenállásának
összege, a LJPsze szelepellenállás a rendszer LJpö ösz-
szes ellenállásának csak bizonyos hányadát teszi ki.
Ezért a rendszer átfolyási jelleggörbéje (a rendszer-
ben áramló közegmennyiség a szelepemelkedés függ-
vényében) eltér a szabályozószelep saját átfolyási
jelleggörbéjétol. Az eltérés annál jelentosebb, minél
kisebb hányadot tesz ki a szelepellenállás a rend-
szer ellenállásából, azaz minél kisebb a LJPszJLJpö
viszonyszám [6-222. aj és bJ ábra].
Látható, hogy kis LJPsze/LJpö nyomásarányok ese-
tén az átfolyó mennyiség és a szelepemelkedés kö-
zött távolról sincs linearitás. A linearitástól való el-
térést a hotechnikai készülékek (hocserélok, hole-
adók) szabályozásakor létrejövo, a hotechnikai fo-
lyamatból adódó hatás további kedvezotlen irányba
befolyásolja (6-223. ábra). Az egyenloszázalékos
o 20 ~O 50
Sze/epeme/kedés, % hasonlóan szintén jellemezhetok jelleggörbékkel,
6-223. ábra. Lineáris saját átfolyási jelleggörbével
holeadó készülék jelleggörbéje
6.9. Korrózióvédelem
6.9.1. Korróziós folyamat
A korrózió valamely anyag felületérol a környe-
zet hatására kiinduló kémiai vagy fizikai-kémiai
(elektrokémiai) folyamat, amelynek során az anyag
tönkremegy. Az épületgépészeti gyakorlatban a
fémtárgyak lassú oxidációja, pusztulása a legna-
gyobb korróziós veszély.
A gázok (pl. O2 vagy H2S) közvetlen hatására be-
19Az épületgépészet kézikönyve
AUTOMATIKAELEMEI 257
70 20 3D W SD 60 70 80 gO 700
Szelepernelkedds, %
6-224. ábra. Teljesítmény-lineáris kétjáratú szelep jelleg-
görbéi (aszimmetrikw szelepzárótesttel)
...
vi> Vz a két ágban áramló közegmennyiség (térfogatáram); Q a készülék
hoteljesitménye
szeleppel meg lehet közelíteni a teljes emeikedési
tartományban a közel lineáris jelleget [1.a 6-222. b J
ábrát].
A kétjáratú szelepek esetében a szeleppel szemben
az egyes áramlási ágak kedvezo jelleggörbéjén kívül
még azt a követelményt is támaszt juk, hogy bármely
szelepállás esetén a szelepen átáramIott összes folya-
dékmennyiség közel állandó legyen. A legjobb ered-
ményt teljesítmény-lineáris szeleppel, aszimmetrikus
szelepzárótesttel lehet elérni (6-224. ábra). Ennél
kedvezotlenebb a kvadratikus és az egyenloszázalé-
kos jelleggörbéju kétjáratú szelep. Különféle sza-
bályozásokhoz felhasználható szelep-jelleggörbék
kiválasztásához a 6-68. táblázat nyújt támpontot.
100
A légfuto-rendszerek csappantyúi a szelepekhez
üzemelo csupán a szelepemelkedés helyett a szögelfordulást
vesszük figyelembe.
következo (kémiai) korrózió nem jelentos. Általá-
ban bizonyos ido elteltével a folyamat megáll.
A nagymértékben romboló korróziós folyamato-
kat az esetek túlnyomó többségében elektrokémiai
okok hozzák létre. Ezek a folyamatok lehetnek gal-
vanikusak és elektrolízissei kapcsolatosak.
A galvanikus természetu korrózió esetén helyi
galvánelemek alakulnak ki. A technikai fémek és
ötvözetek nedvességgel érintkezo felületén a fém-
 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-69. táblázat. Korróziós elemek keletkezésének lebetoségei

Okok Katód Anód Megjegyzés

Különbözo fémekrészek
kel érintkezo
------
--_o_---he-
érintkezése Réz
részek
ros
szek
ziós
Pl.
Nemvas
Jobbanrészek
táros
Azarészek
szek
oldattal
tartalmú
A
Minél
ség
gén- anódnál
részekkel
Polírowtt
Erosebben
feszített
aKazánokban
Hocserélo
kitettszerrel
katódnál
nak
polírozott
Saválló
Kóbocáramok
hatású
Alapfém
létre,
Oldatok
tán amelyekre
Védoréteggel
centrációjú
Ahol Kevéssé
vasban
Nemesfém
korrózió
Kisebb
vason két
Védoréteg
Nagyobb
lyekkel
Aktív kisebb
Nagyobb részek
érintkezo
részek
afelület
acélok
jelenségek.
NaG korrózióját.
korróziója
sók
polírowtt
berendezéseken,
oxigénnel
létrejövo
centrációjú
Aktív
Ahol különbözo
pozitív
nincs --
felmelegedett
részek.
nagyobb
vagy fém nemesebb
érintkezo
deformált
felmelegedett
levo
azokon
Kristályszemcse-határok
Fémkristályok
talajban fém-
bekövetkezo
érintkezo
kitettberendezéseken
kevésbé
felület
vasfeJület
esetében.
vannak felület
deformálódott,
ionú, vagy
között,
koncentrációjú
ionú, oxidálószer-
levo
érintkezo
KisebbpH~~kuhclyek-
Intenzívebb
pl. K2Cr207, feszültségu
pH-ér~ku friss
korrózió
be
sókkal
sókkal
áramkilépés
anódok
szennyezések
grafit,
koncentrációjú
reve
nagyobb
intenziv és
részek
nemes
kristályközi
okozta
aSzegecs,
Jól
savakban.
az
Ha sav
kazánokon
nem
kisebboxidál6-fém-
záró fém
és
jut.
szellozése
elektromos-vont
hatá-ha-
kon-
apotenciálkülönb-
fordított
sugárzásnak ré-
annál
(oxid)
részekhe-
he- re-
szilícium
helyeken
oxi-
kon-
sugárzás- huto-
lassabban
korrózió korró-
szegecs'
réte-
Erosebb
aoldatban,
passziválóa ságkorróziója
fejek
ész-
gyor-foly-
jön
helyzet. stb.
gyorsítja kilép a fémbol korrodálódik
ziója. Kazánokban
lelheto jelenségek bekÖvetkezo
xidáló- geknagyobb
sabb csökkentik
lyekkel
zel érintkezo
korrodálódik)
A érintkezo
szódás a részek
az elridegedés
vas korróziót
anód koncentrációjú
korróziója (pl. réz-
igen katódok
gyorsan
A külso elektromos mezo
I gyorsítja a vas korrózióját
 KORRÓZIÓVÉDELEM
ben levo különbözo fázisoknak (szennyezések, zár-
ványok, ötvözetek szilárd oldatai, eutektikumok
stb.) megfeleloen különböz{S potenciálú helyek ala-
kulnak ki. Ezek a kis galvánelemek pólusai.
A helyi galvánelem muködésekor a negatív sarok
(az anód) oldódik, a pozitív sarkon (a katódon)
többnyire hidrogén fejlodik.
A katód környezetében a fejlodo hidrogén polari-
zációt okoz, ez csökkenti a helyi galvánelem kapocs-
feszültségét, ezzel lassítja a korróziót. A fémet ned-
vesíto folyadékban levo oxigén azonban a hidrogén-
nek vízzé oxidálása révén depolarizálja a katódos
helyeket. A depolarizáció viszont gyorsítja az anó-
dos hely oldódását, a korróziót. Gyakorlati szem-
pontból figyelemre méltó, hogy az oxigéndepolari-
záció hatására nem a hidrogénoxidáció helyén, ha-
nem ettol eltéro helyeken fokozódik a fém oldódása.
Helyi elemek kialakulását segíti elo, ha ugyanazon
fémet nedvesíto folyadékban az oldott oxigén kon-
centrációja változik a folyadékrészecskék szellozött-,
sége közötti különbség következtében. A folyamat-
ban az oxigén tölti be az elektród szerepét. Tekin-
tettel arra, hogy az oxigénelektród potenciálja az
oxigéngáz nyomásának növekedéséveI pozitívabbá
válik, a kialakuló koncentrációs elemnek a kisebb
oxigénkoncentrációjú hely környezetében lesz a ne-
gatív sarka. A fém ezeknek a helyeknek környeze-
tében korrodálódik.
A fémfelület megmunkálási vagy hokezelési kö-
rülményei következtében is kialakulhat korróziót
eredményezo potenciálkülönbség.
Az elektrolízis jelenségével összefüggo folyamat-
ban a korróziót okozó áram külso eredetu. Rosszul
szigetelt villamos vezetékek, villamosvasutak sínei
adják az áramforrás egyik sarkát. A talajban, falak-
ban, fémtárgyakon keresztül záródik az áramkör a
minimális ohmos ellenállás vonala mentén. Az áram-
kör fémtárgyakon keresztül is záródhat. Azokon a
helyeken, ahol a kialakuló kóboráramok nedvesített
(nedvességgel érintkezo) helyeken a fémfelületbol'
kilépnek, a fémfelület anódként viselkedik, követ-
kezésképpen a fém oldatba megy, korrodálódik.
A korróziós elemek keletkezésének lehetoségeit a
6-69. táblázat foglalja össze.
A szereloiparban felhasználásra kerülo fémeket
elsosorban az atmoszféra, valamint a víz, vízgoz,
talaj és néhány esetben az építoanyagok okozta kor-
rózió szempontjából célszeru vizsgálni. Az atmosz-
ferikus korrózió egyik legfobb eloidézoje a levego
nedvességtartalma (ill. a csapadék). Fontos szerepük
van a különbözo égéstermékeknek (kén-hidrogén,
kén-dioxid stb.). A korrózió mértékét a szilárd ré-
szecskék is fokozhatják a nedvességfelvétel és a gá-
zok abszorbeálása révén.
259
6.9.2. Korróziós jelenségek
központi fiitoberendezésekben
A kazánok vízzel érintkezo felületein - a víz
minoségéi'ol függoen -lerakódások keletkezhetnek.
A kazánko a hidrogén-karbonátoknak a forralás-
kor végbemeno hidrolízise eredményeképpen kelet-
kezo szabályos só.
A lerakódás mechanikus úton is eltávoIítható,
azonban ez általában nem elég hatékony, mert egy-
részt a fémfelület megsérülhet, másrészt a nem tisz-
títható hajlatokban megmaradó réteg megváltoz-
tatja a szerkezet hovezetési ellenállását. Ez kazán-
robbanást, kedvezóbb esetben teljesítménycsökke-
nést okozhat. A kazánkoképzodés megelozésére ha-
tékony eljárás a tápvíz elokészítése, a hohordozó
közeg folyamatos gáztalanítása és lágyítása. Erre a
célra nátrium-karbonát (szóda) vagy trinátrium-
foszfát (trisó) adagolása a megfelelo.
6.9.3. Néhány fontosabb fém korróziója,
a védekezés lehetéiségei
A futéstechnikában felhasználásra kerülo anya-
gok korróziós tulajdonságai és a védekezés egyes
módozatai a következok.
A vas korróziója. A vas felületén víz és oxigén
jelenlétében rozsda keletkezik, amely a további kor-
róziót nem akadályozza. A felületre tapadt szilárd
részecskék (por, hamu stb.) a korróziós folyamatot
jelentosen gyorsíthatják. 6O%-nál nagyobb relatív
nedvességu levegoben a vas korróziója gyorsul,
80% felett ez még intenzívebb. A finom felületi meg-
munkálás növeli a korrózióállóságot. Rézötvözés
esetén a vas korrózióállósága javul. A lúgos kém-
hatású építoanyagok a vas korróziója szempontjá-
ból kedvezok.
A réz korróziója. A réz az atmoszferikus korrózió-
nak viszonylag jól ellenáll a bázisos réz-szulfátból
(réz-karbonátból) álló védoréteg miatt (patina).
Vassal, alumíniummal, horgannyal érintkezve, ezek
korrózióját jelentosen növeli.
Az alumínium korróziója. Az alumínium felületén
vékony oxidréteg képzodik (elmattul), amely a to-
vábbi korróziótóI megóvja. Ez az oxidréteg végle-
ges vastagságát csak hosszú ido alatt éri el, ezalatt
a korróziós folyamat továbbmegy. Ha az alumínium
olyan közeggel érintkezik, amelyben a védo oxid-
réteget oldani képes vegyi anyag vagy szilárd szeny-
nyezés van, a védoréteg megsérül, korróziós folya-
mat indul. Lúgos kémhatású mésszel, cementtel
érintkezo alumínium igen erosen korrodálódhat.
260 FUTOBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-70. táblázat. A korrózió elleni védelemre Celhasználható Cestékbevonatok

Rétegvastagság,
I Savvat Várható élettartam
szük·
Igen
érzékeny gondos
suga- Szabadban
3200
Reaktorok,
2felület-
Füstgázzal,
védelmére;
Ultraibolya Kenve
Foleg
Sav, .....
réteg, szemben
levo
4,130...
.43savas
lúg réteg,sav-
hatásasavval
szórva
és
közeg
150 némi
150 védo
szerkezetek
üstök, 24még
tárolók, 3..
....4év
szennyezett
lúgálló
6 véd
hatásának
ellen 1/2 1...2351védelmére
hatás
hó
év
szerkezetek észlel-
levegon
kitett
savval elokészités
felü-
szennyezett atmoszférá- rakra
Megjegyzés
Felhasználási hely
ban is I I/ 2 ... 3 réteg

Megjegyzés: Ezen festékek alá alapozóként felhasználható festékek: Wash-primer, könnyufém alapozó, minium, lenalkidos bauxitvörös.

6-71. táblázat. Inhibitorok Celhasználási lehetosége! a korrózió elleni védelemben

Védett Adagolt inhibitor
Inhibitor fém mennyisége, Alkalmazási terulet Megjegyzések
mgll

Nátrium-smikát Fe 200 350 Ipari vízvezetékek, Melegvizes rendszerekben szilárd

Al 150 200 ivóvíz-vezetékek, nátrium-szilikát, hidegvizes rend-
Pb 250 500 futoberendezések, szerekben oldat hasmálata aján-
Sn 250 500 mosodai berendezések védelmé- latos
re
Nátrium-nitrit Fe 300 Gozkazánok lúgos elripegedé~- Mérgezo tulajdonságára tekintettel
nek megelozésére. Vashordóban kell lenni
tárolt turoltó víz által okozott
korrózió megakadályozására
Nátrium- vagy Fe Hidraulikus prések, Nátrium-nitrittel együttesen is fel-
kálium-kromát Al 400 ... 800 hidraulikus emelok, használható. Ez is erosen mér-
zn nagynyomású csövek és komp- gezo
resszorberendezések, vízhutéses
motorok, hutokészülékek vé-
delmére
Foszfátok, polifoszfá- Fe 25 ... 200 Kazánvíz okozta korrózió ellení A legjobban bevált foszfát inhibi-
tok védelemre, hutovizekhez ada- tor a hexametafoszfát
golva; ivóvíz okozta korrózió
csökkentésére
Oktadecil-amin Fe 1...2 klt goz I Goz-távfutés Emulgeátorral kezeive kell adagol-
ni
Urotropin Fe 250 ... 300 I Kémiai revementesítés 97%-os védo hatás
10... 15% Hel-ben
Paszhibit Fe Hasmálati utasítás I Revementesítés Budapesti Kénsavgyár gyártmánya
szerint
Kalcium-klorid Fe 1...5% Vanádium okozta korrózió meg- A fém korrózióját és a tuzálló bé-
elozésére olajtüzelés esetén lések tönkremenetelét gátolja
 KORRÓZIÓVÉDELEM 261

A horgany (cink) korrózitfja. A horganyt a futés-
technikában leginkább bevonatként használják.
A tuzi horganybevonat korrózióállósága kedvezobb,
mint a galvanikus eljárással felvitt bevonaté. A szén-
dioxid és kén-dioxid jelentos korróziót okoz.
A korrózió elleni védekezés lehetoségei. A gyakor-
latban használt védekezési eljárások a következok:
ötvözés ,. kémiai felületvédelem •.fémbevonatolás ,.fes-
tékbevonatok (6-70. táblázat); zsíro~ olajok fel-
használása •. katódos védelem•. szerves és szervetlen
inhibitorok (6-71. táblázat).

6.10. HOSzigetelés

A futo- és a víz-levego hohordozó közegü lég-
kondicionáló berendezések VÍzelosztó hálózatának
hovesztesége (honyeresége) a legtöbb esetben növeli
a berendezések üzemköltségét. Ez az energiaveszte-
ség, ill. üzemköltség hoszigeteléssei csökkentheto.
Tekintettel arra, hogy a hoszigetelés ugyanakkor
beruházási többletköltséggel jár, meghatározható
az optimális szigetelési vastagság. A szigetelés vas-
tagságát azért választjuk független változónak,
mert ezzel egyenesen arányos a szigetelés létesítésé-
nek (ill. a beruházás évi leírási) költsége, fordítva
arányos az energiaveszteség, ill. az üzemköltség.
Az optimális szigetelési vastagság a két költség-
összetevo összeggörbéjének minimuma. Általában
az összeggörbe viszonylag lapos a minimum-hely
környezetében, ezért további muszaki-gazdasági
megfontolások adnak tájékoztatást a megfelelo
döntéshez. Az optimum esetenként végrehajtott
elemzéssel határozható meg, mert függ a környezeti
homérsékletviszonyoktóI, energiaköltségektol, az
üzemvitel módjától, a választott szigetelés (anyag,
technológia, élettartam) által meghatározott költ-
ségviszonyoktól.
6.10.1. Energiaveszteség
ben csökkenti a szerkezet (cso, készülék stb.) ener-
giaveszteségét.
A szigetelés hatékonysága:
1J=
q-qszig
4.
, (6-25)
ill.
(6-26)
ahol q a szigeteletlen szerkezet (cso, tartály stb.)
energiavesztesége, W/m2 (kcaljh m2); q szig a szige-
telt szerkezet (cso, tartály stb.) energiavesztesége,
W/m2 (kcaljhm2).
A szigetelés hatékonysága különbözo csoméretek,
a hovezetési tényezovel jellemzett szigeteloanyagok,
valamint a homérséklet-különbség figyelembevéte-
lével a 6-72. táblázatban található.
Az épületgépészeti gyakorlatban a peremes cso-
kötéseket, szerelvényeket (szelep, tolózár stb.) nem
szigetelik. A 6-73. táblázat tartalmazza az említett
szabad felületeken létrejövo energiaveszteséggel ará-
nyos egyenértéku, átlagos szigetelésu csohosszakat.

6-73. táblázat. Csoszerelvéoyek egyenértéldi szigetelt dl6bossza

A futés- és klimatechnikában az energiavesztesé- helyiségben
get két formula alapján lehet számítani. A formulák EgyenértékA
a védett felület (cso, tartály stb.) alakjától, görbült- Megnevezés
szigIctelt cs6hossz
ségétol függoen választhatók. 100°C I 400°C
Síkfelület esetén a számításhoz az (1-164), henger
alakú felület esetén az (1-170) összefüggés használ- Szigeteletlen karimapár
ható. Szigetelt karmantyús karimapár m 15 ... 91m
2... 31m m
A futéstechnikában gyakran használják a szige- Szigeteletlen szelep 2...9 m 112... 26 m
teléshatásfoka fogalmat. A hatásfok kifejezés félre- Szigetelt (1/4 felület szigeteletlen) sze-
vezeto. Helyesebb hatékonyságról beszélni. A szi- lep 2,5 ... 3 m s...7,sm
getelésannálhatékonyabb, minél nagyobb mérték- Csofelfüggesztés .10"/0 10"/0
 FÚTÓBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6-72. táblázat. A szigetelés batékooysága, 'lJ

Homérséklet-különbség, .dI, oC

0,08II I 10,04
so120
100
ISO
I I 0,08 I0,12 I 0,08
0,12 ~ 0,04
0,12 I 0,12
0,04
anyag
046S I hovezetési tényezoje O,046S I
0,09 '1 I 0,139/ 0,09 I 0,139 I O,046S I W/mK
0,09 I 0,139 I O,046S I 0,09 I 0,139
kcal/mhDC

Csoméret

3/8. "I/zn

30
20
40 80
77
82 64
67 51
59 I 46
54 82
79
84 I
,1 67
63
70 55
50 82
79
58 I 84 68
71 I 56
64 51
59 83
85 I 69
80 65
72 57
52
60
-3;4.~yn_--r2()'
30
7782
61-~
66 53
---'79 ~
83 69
52
57
80
84
~70 -53
58
--so -~
84 71
---s4
5~
40 83 69 58 85 72 61 85 73 62 86 74 63

5/4H••• 51,5rom--lzo"78~
30
M
82
-6"3-
68
4972
56
79
83
~71 5j--
W
W
80
n
84
~~~
71
54~ 80
61
n
84
I ~
-66""
72
~
54"-
61
~ ~
I

40 85 72 61 86 74 64 86 75 65 86 75 ~
~ ~ ~ 64 ~ " ~ ~ " ~ ~ n @
W ~ " ~ ~ N m ~ N m ~ 80 TI

- 57,5..,70m~-lzo"78~15-1-
30 M m ~ 84 ~72 -56
-SO 84 66
~ 80 72 57
M -8-1-
~ ~ TI 55
M
40 ~ n ~ ~ n ~ ~ n " ~
N ~
50 87 88 76 78 69 68
89 79 70 89 79 71

76,5... 100,5mm
-W -- --- --- ---89 ---80 ---
89 79 72 ---
90 ---
71 81 --- 90 -----
- 72 --- 81 73
20
30 79
84 I 65
71 43
61 I 80
85 67
73 57
64 81
85 67
73 58
65 81
85 67
73 I 56
M

~ ~ " ~ ~ N 72 ~ 80 72 ~ N TI
W
40 ~
~ 80
~ 72
~ nl"
90 ~ ~
N ~
90 n
~ ~
~ n
90 "
~ ~
~

. 6.10.2. Hoszigetelo anyagok, anyagú, szálas- és kötoanyagot tartalmazó habar·

- eljárások esok. A porszeru alapanyagot vizzel péppé keverve
hordják fel a esore. A pép száradásakor a szigetelés
megkeményedik. A szigetelés külso felületét textil·
A f(itéstechnikában igen sokfajta szigeteloanya- kötelékezéssel és festéssel védik. A kovaföld szige-
got, szigetelési eljárást alkalmaznak. A lehetoségek telés a szervetlen anyagok csoportjába tartozik és
köre állandóan bovül a muanyagok rohamos terje- kb. 250... 300 oC felületi homérsékletig (a védett
désével. Az utóbbiak használatakor különös figyel- felület homérséklete) használható. Hátránya, hogy
met kell fordítani a szigetelésen belüli homérséklet- az egyszer felhasznált anyag javításkor újból nem
viszonyokra, tekintettel a szokványos muanyag használható.
szigeteloanyagok homérséklet-érzékenységére és a Csohéj és csoidom a legkülönfélébb alakokban
hohatás következtében esetleg jelentosen megválto- készül, és általában kötoanyaggal rögzítik a védett
zó állagra (öregedés). felületre. Elonye, hogy a szigetelés hatékonysága
Néhány - hagyományosnak tekintheto - hoszi- állandó (nem függ a helyszíni munkától), és az ele-
getelo anyag hotechnikai adatát a 6-74. táblázat tar- mek javítás után újra felhasználhatók. Hátránya,
talmazza. hogy az idomok törékenyek, és a szerelvények egy.
A szigetelési eljárások között a következok ter- szeru eszközökkel nem szigetelhetok.
jedtek el ax épületgépészeti gyakorlatban. Szálas- és ömlesztett anyagos szigetelés. A szálas·
Képlékenyanyagkeverék, általában kovaföld alap- anyagú szigetelések lehetnek kötél-, tömlo- és fonal-
 HOSZIGETELÉS 263

(fátyol-) kiviteluek. Anyaguk általában üvegszál,

azbeszt.
Aluminium
T Anyag képlé-
Különleges
Kovaföld,
Parafako,
orokgázpernye
Salakgyapot
Kötélszigetelés
Üvegfonal
ége-
tö-(üveg-
esetén 800
--
-- --
20
Stir6- 300
kg/m' 60
45
(általában
600
200
180
700
500
220
--
--
azbesztMI ké-
-
0,033
-
--
--
---
...
-'-
0,062
0,085
0,130
0,134
0,150
0,200
0,077
0,038
0,043
0,044
0,047
0,045
0,113
0,170
0,180
0,211
0,096
0,110
0,87
...
--
--
6-74. táblázat. Szigetel_yagok
---
...
000
••
•o.,
10,050
0,0290,053
0,031
0,037
0,055
0,093
0,072
0,099
0,092
0,055
0,040
0,0280,042
0,066
0,036
0,070
0,039
0,085
0,052
0,075
0,124
0,122
0,064
0,068
0,063
0,078
0,056
100 2I 00
més
tett
0.0

(por) kovaföld
0' o
°C-ig
kép-
közepes
000
000
••
o•• 120
••••0oo000
o.00

I
••
0.00. o
•o.·
00.
--
--
145335300
100
250
186
450
380
700
--HovezJDtési
maz-ható,
I Af6-szigctcloanyaa
ség, homérséklete, oCAlkal-
h6vezetési tényezoje·
tényezo. kcal/mh oc

Égetett
idom kovaföld
Üveggyapot
(üvegvatta)
(termalit)
selyem) lia,lékeny habarcs
gyurött (superterm)
keny
szül) aszigetelo anyagot egymáshoz szorított mene-
Parafa, expandált-
tekkel tekercselik. Nagyobb rétegvastagság-igényese-
tén több rétegben felhordva alkalmazzák. Az egyes
rétegeket - szükség esetén - horganyzott dróttal
rögzítik. Külso héjként - foképpen idojárástól vé-
dett helyen - textilkötelékezést, gipszhabarcsot
használnak és mázolják.
Tömloszigetelés során ko- vagy salakgyapotot töl-
tenek textiltömlobe. A szigetelési technológia a kö-
tél szigetelésévei megegyezo.
Fonal- (fátyol-) szigetelést általában üvegszálból
készítenek. Alkalmazásakor üvegfátyolt tekercsel-
nek a védett felületre több rétegben. Rendszerint
4 cm-enként rögzítik a rétegeket horganyzott drót-
tal. A keményhéjalás alatt suru lyukú hálóval fo-
kozzák a szigetelés állékonyságát. Nedvesség elleni
szigetelésként borlemez burkolattal látják el.
A szálasanyagok csoportjába tartoznak a salako,
ko-, üveggyapotból készített matrac, tuzött paplan
szigetelések. Ezeket meghatározott méretre elore
gyártják, a helyszínen szabhatók. A matracokat kö-
tésben helyezik fel a védett felületre és dróttal rög-
zítik. Nagy síkfelületeken a védett felületre hegesz-
tett acéltüskékkel teszik állékonnyá a szigetelést.
A külso héjalás lehet textilkötelékezés és dextrines
kenés vagy - mechanikus védelem esetén -' fém-
héjazat. Matrac és paplan hoszigetelo lemezek ese-
tén a tömörödés (táskásodás) veszélye áll fenn.
Az ömlesztett szigetelés esetében a védett felületet
a szigetelés vastagságának megfelelo távolságban
köpennyel veszik körül. A védett felület és a köpeny
közötti térbe por alakú, szemcsés, rostos, szálas
anyagot töltenek. Hátránya, hogy a megfelelo tö-
mési suruség a helyszini munka minoségétol jelen-
tosen függ, s fennáll a táskásodás veszélye. \
A fóliaszigetelés alapanyaga 7... 15 11m vastag
500
alumínium fólia. A fóliát vagy a védett felülettel
koncentrikus rétegben, távolságtartók felhasználá- • I kcal/mhOC=I,163 W/mK.
sával hordják fel, vagy gyúrt állapotban helyezik el.
A külso felületet eros lemezburkolattal védik.
Az ALFOL szigetelésnek kedvez;o hotechnikai tu- A szórási eljárás során leginkább azbeszt alap-
lajdonságai vannak, különösen mechanikus rezgé- anyagot használnak fel. Kötoanyaggal (emu1zióval)
seknek áll ellen (közlekedési eszközök), és igen ked- rögzítik. Hézagmentes szigetelést ad, tetszoleges
vezo a szigetelés felületegységre eso súlya. A hoszi- alakú felületre felhordható. Legismertebb technoló-
getelés elkészítése nagy szakértelmet kíván. gia a Limpet-eljárás.
264 FUTÖBERENDEZÉSEK SZERKEZETEI, ANYAGAI

6.11. IRODALOM

A 6.1. ponthoz: Aufl. Berlin-Heidelberg-New York, Springer Verlag,

1970.
[1] Menyhdrt-Homonnayné: Központi futés. Mérnöki [7] McAdams, W. H.: Heat transmission. New York-
Továbbképzo Intézet, 4291. Budapest, Tankönyvkiadó, Toronto-London, McGraw-HiII, 1953.
1%4.
[2] Melryhdrt-Homonnayné: Tömbkazánházak és hocse-
rélo-berendezések. Mérnöki Továbbképzo Intézet, G- A 6.3. ponthoz:
87. Budapest, Tankönyvkiadó, 1967.
[3] Macskásy és szerzotársai: Központi futés 1. Budapest, [1] Arnold K.:. Épületgépész méretezési táblázatok. Buda·
Tankönyvkiadó, 1971. pest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
[4] KOMFORT kazáncsalád ismertetoje. Budapesti Vegy- [2] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. II. köt. Budapest,
ipari Gépgyár. Muszaki Könyvkiadó, 1%3.
[5] MULTITEMP-HYDROTHERM kazáncsalád ismer- [3] Hajdú lapradiátor. Hajdúsági Iparmuvek gyártmány·
tetoje. katalógus.
[6] Magyar Épitoipari Katalógus. 6/1-6/2. kötet. Buda- [4] Hocserélok, tartályok. FUTÖBER gyártmánykatalógus.
pest, Építoipari Tájékoztatási Központ, 1970. [5] Kalorikus berendezések. FUTÖBER gyártmánykata-
[7] ÉTI kazánok ismertetoje. lógus.
[8] ERKA kazánok ismertetoje. [6] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. 1. köt. Buda-
[9] Bassa G.: Olajtüzelésu ipari kazánok. Budapest, Mu- pest, Tankönyvkiadó, 1971.
szaki Könyvkiadó, 1965. [7] Radiátorok és egyéb holeadók. Tervezési Segédlet,
[10] Pribék P.: Olajtüzelés tervezése, kivitelezése, karban- G-56. Budapest, Tervezésfejlesztési és Típustervero
tartása. Budapest, Muszaki Könyvki"adó, 1972. Intézet, 1972.
[11] Ölbrennertypen. Katalógus és kezelési utasítások. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Nordborg, Danemark, Danfoss, 1966. Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg, 1974.
[12] Heizöle. Shell Katalógus, 1964. [9] Rietschl-Raiss: Heiz- und Klimatechnik. 15. neubearb.
[13] Hausen: Ölfeuerungen. Berlin-Heidelberg-NewYork, Aufl. Bd. II. Berlin-Heidelberg-New York, Springer
Springer Verlag, 1970. Verlag, 1970.
[14] Raznjevic. K.: Hotechnikai táblázatok. Budapest, Mu-
szaki Könyvkiadó, 1964. A 6.4. ponthoz:
[15] Popa, B. és szerzotársai: Ipari égok. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1968. [I] ten Bosch. M.: Gépelemek. Budapest, Muszaki Könyv·
[16] Homonnay Gy.-né: Villamos futésu hotárolós kazánok. kiadó, 1957.
Épületgépészet. XX, 2. 41. (1971). [2] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. 1-11. köt. Buda-
[17] Hotárolós rendszeru villamosfutés és használati meleg- pest, Muszaki Könyvkiadó, 1963.
vízellátás. Tanulmány. BME.!. Épületgépészeti Tanszék, [3] Hirsch E.: Hoeromuvek csovezetékei, Budapest, Mu'
1970. (Villamos Berendezés és Készülék Muvek meg- szaki Könyvkiadó, 1959.
bízása.) [4] Homonnay Gy.-né: Távfutések. (Egyetemi jegyzet.)
[18] VDI Handbuch: Heizungstechnik. Düsseldorf, VDI Budapest, Tankönyvkiadó, 1965.
Fachgruppe Heizung und Lüftung. (1964-tol folyama- [5] Kamenyev. P. N.: Otoplenyie i ventiljacia. Moszkva,
tosan.) Goszurdarsztvenoe Tzdatyelsztvo Literaturi po Sztroi-
tyelsztvo i Architektura, 1959.
A 6.2. ponthoz: [6] Macskásy-Merryhárt-Homonnayné: Központi futés.
(Egyetemi jegyzet.) Budapest, Tankönyvkiadó, 1964.
[1] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. ll. köt. Budapest, [7] Macskásy Á. és szerzotsai : Központi futés. 1. köt.
Muszaki Könyvkiadó, 1963. Budapest, Tankönyvkiadó, 1971.
[2] Fekete-Merryhdrt: A légtechnika elméleti alapjai. [8] Marek-Juhász-Teller: Acélcso katalógus. Budapest,
2. kiad. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1970.
[3] Hocserélok, tartályok. FUTÖBER gyártmánykatalógus. [9] Merryhdrt J.:. Melegvizfutések. (Egyetemi jegyzet.)
[4] Macskásy és szerzotársai: Központi futés. r. köt. Buda- Budapest, Tankönyvkiadó, 1965.
pest, Tankönyvkiadó, 1971. [10] Ory R.: Vegyipari csovezetékek. Budapest, Muszaki
[5] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fül' Heizung- und Könyvkiadó, 1972.
Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg, 1974. [11] Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi. .
[6] Rietschel-Raiss: Heiz- und Klirnatechnik. 15. neubearb. könyve. 6. köt. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1963.
 IRODALOM
12] Raiss. W.: Rietschels Lehrbuch der Heiz- und Lüftungs-
technik. Berlin, Springer Verlag, 1964.
13]Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik. München, R. Oldenbourg, 1974/75.
14]Schwaigerer. S.: Rohrleitungen, Theorie und Praxis.
Berlin-Heidelberg-New York, Springer Verlag, 1967.
15] Taub L.: Csovezetéki szabványok. Budapest, Közgaz-
dasági és Jogi Könyvkiadó, 1968.
16] Vörös1.: Gépelemek. 1. köt. Budapest, Tankönyvkiadó,
1970.
17] Muszaki Eloírás futoberendezések méretezésére (ME 8-
67). Budapest, Építésügyí Tájékoztatási Központ, 1967.
18] Szabvány jegyzék. Budapest, Magyar Szabványügyi
Hivatal, 1974.
4 6.5. ponthoz:
[1] Rácz-Csörgits-Halász-Hunyár-Lázár-Schmidt:
Villamos hajtások. Budapest, Tankönyvkiadó, 1971.
[2] Bederke-Ptassek-Rothenbac/t-Vaske: Villamos haj-
tásak és vezérlések. Budapest, Muszaki Könyvkiadó,
1973.
[3] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest, Mu-
szaki Könyvkiadó, 1963.
[4] Bal/ai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és
karbantartása. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
[5] Rietsche/-Raiss: Futés- és légtechnika. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[6]Petrov. L. P.: Villamos motorok önmuködo vezérlése.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1955.
[7] Csordás-Jánoky-Orbán: Irányítástechnika. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1961.
[8] A/api-Asztalos-Bogdán--Höcher-Szita: Villamos
forgógépek. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1960.
[9]Gottschalk. H.: A villamos vezérléstechnika építo-
elemei. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[10] Fábry J.: Villamos berendezések biztonságtechnikája.
Budapest, Táncsics Kíadó, 1968.
[ll] MSZ 172 Érintésvédelmi Szabályzat
[12] MSZ 1600 Biztonsági Szabályzat Erosáramú Villamos
Berendezések Létesítésére 1000 V-ig.
[13] Építoípari katalógus. Budapest, ÉTK, 1970.
A 6.6. pontJlOz:
[1] Makku/t M.: Gépágyazások rezgéstani méretezése.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1974.
[2] Makku/t M.: Gumirugók. Budapest, Muszaki Könyv-
kiadó, 1963.
[3] Muttnyánszky Á.: A muszaki lengéstan elemei. Muegye-
temi jegyzet. Budapest, 1946.
[4]Muttnyánszky Á.: Kínematika és kinetíka. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1957.
[5]Pattantyús Á. G.: Gépészeti lengéstan. Budapest, Aka-
démiai Kiadó, 1952.
265
[6]Major S.: Gép- és turbinaalapok számítása és tervezése.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1956.
[7]Rausch. E.: Maschienen Fundamente und andere dyna-
misch beanspruchte Baukonstruktion. Düsseldorf, VDI-
Verlag GmbH, 1959.
[8] Sorge. E.: Schwingungstechnische Maschienen Funda-
mentierung. Berlin, Verlag Technik, 1952.
[9]Gruber J. és szerzotársai: Ventillátorok. 3. jav. kiad.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1974.
A 6.7. ponthoz:
[1] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.
2. kiad. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975.
[2] He/m L.: Ipari folyamatok muszerezése. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1965.
[3] Fa/tin. H.: A hoertergiagazdálkodás méromuszerei és
mérési eljárásai. Budapest, Nehézipari Könyvkiadó,
1953.
[4] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1963.
[5]Dümme/-Mü//er: Messen !Jnd Regein in der Heizungs-,
Lüftungs- und Sanitartechnik. Berlin, VEB Verlag für
Bauwesen,1968.
[6] Reinders. H.: Die Heizölfeuerung. Düsseldorf, VOI-
Verlag, 1960.
[7] Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi-
könyve. 7. kötet. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[8] Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és
karbantartása. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
[9] Automatika elemek katalógusa. Muszer és irodagép-
értékesíto Vállalat kiadványa, 1967.
[10] Rietsche/-Raiss: Futés~ és légtechnika. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[ll] Mohanov. V. 1.: Áramló mennyiségek mérése. Buda-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[12] Borgwardt. A.: A gázelemzés méréstechnikája. Buda-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
[13] Ze/enka L.: Nem villamos mennyiségek villamos méro-
muszerei. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1959.
[14] Szentmártony T.: Zajtalanítás. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1963.
[15] Drager-füstgázelemzo ismerteto.
[16]Recknage/-~prenger: Taschenbuch für Heizung, Lüf-
tung und Klimatechnik. München-Wien, R. Olden-
bourg, 1974.
A 6.8. ponthoz:
[1] Oppe/t. W.: Ipari szabályozási folyamatok kézikönyve.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1.969.
[2] Szotszkov. B. Sz.: Irányítástechnikai jeladók és relék.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1965.
[3] Csák/-Bars: Automatika. Budapest, Tankönyvkiadó,
1972.
266 FUTOBERENDEZÉSEK
[4] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung, Lüf-
tung und Klimatechnik. München-Wien, R. Olden-
bourg, 1974.
[5]Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest, Mu-
szaki Könyvkiadó, 1963.
[6]Dümmel-Müller: Messen und RegeIn in der Heizungs-,
Lüftungs- und Sanitiirtechnik. Berlin, VEB Verlag fúr
Bauwesen, 1968.
[7] Csáki F.: Szabályozások dinamikája. Budapest, Aka-
démiai Kiadó, 1966.
[8] Wolsey. W. H.: Die elektrische Heizungs- und KIiIRa-
regelung. Düsseldorf, VOI-Verlag, 1967.
[9]Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és
karbantartása. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
[10]Laber, W.: Gas, Wasser, Abwasser. Braunschweig,
Schlesser Verlag, 1956.
[11]Szilágyi L.: Gázipari kézikönyv. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1966.
[12]Helm-Sallai-Sédy: Szemelvények a szabályozástech-
nikából. (Kézirat.) Budapest, Iparterv, 1966.
[13]Dányi- Telkes: Szabályozó berendezések. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1970.
[14]Csordás-Jánoky-Orbán: Irányftástechnika. Buda-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1961.
[15] Tervezési tájékoztató szabályozó szelepek kiválasztása.
Összeállította: Sallai Gy. Budapest, Építéstudományi
Intézet, 1966.
[16]Samal E.: A gyakorlati szabályozás technika alapjai.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1965.
[17] Samson gyártmányismert~tó.
[18]Frede, W. E.: A szabályozás technika épftoelemei.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1966.
[19] Automatika elemek katalógusa. Budapest, Muszer- és
lrodagépértékesíto Vállalat, 1967.
[20] Építóipari Katalógus.
SZERKEZETEI, ANYAGAI
[21] Danfoss gyártmánykatalógus.
[22]Tuszynski: Vegyipari muveletek önmuködo szabályo-
zása. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[23] Rietschel-Raiss: Futés- és légtechnika. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[24] Billmann gyártmánykatalógus.
[25] Geraszimov-Dudnyikov-Csisztjakov: Kazánberendezé.
sek önmuködo szabályozása. Budapest, Nehézipari
Könyvkiadó, 1952.
[26]Menyhárt J.: Klímaberendezések. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1967.
A 6.9. ponthoz:
[1]Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi·
könyve. 2. köt. Ill. fejezet: Lipovetz I.: Általános és
fizikai kémia. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1961.
[2]Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1. köt. IV. fejezet:
Bdcskay Gy.: Korrózió. Budapest, Muszaki Könyvkiadó,
1963.
[3] Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi-
könyve. 2. köt. Ill. fejezet: Fekete L.: Elektrokémia.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1961.
[4]Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi-
könyve. 2. köt. Ill. fejezet: Lipovetz I.: Szervetlen kémia.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1961.
A 6.10. ponthoz:
[1]Macskásy és szerzotársai: Központi futés 1. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1971.
[2] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung, Lüf.
tung, Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg,
1974.
,
7. Egyedi futések
Szel2O: HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR.
Lektor: Bodnár Ferenc

Egyedi a futés akkor, ha a futendo helyiségbe szál-
lított kémiai vagy villamos energiát magában a helyi-
ségben alakítjuk át hoenergiává. Hoenergia formá-
jában hoszállítás tehát nincs. Napjainkban a köz-
ponti futés, sot sok helyen csak a távfutés felel meg
korunk levegotisztasági-urbanizációs-higiéniai-civi-
lizációs követelményeinek, azonban az egyedi futés
is megtartja létjogosultságát egyszerusége, kis be-
ruházási és fenntartási költsége miatt. Áthidaló
megoldásként és kiegészíto futésként minden körül-
mények között alkalmazható.
Az egyedi futések tárgyalására több osztályozási
módszer kínálkozik :
- az alkalmazott energiahordozó szerint;
- az üzemmód szerint (folyamatos vagy tárolós
futés);
- a holeadás módja szerint (döntoen konvekciós
vagy döntoen sugárzó futés).
Az alkalmazott energiahordozó a legdöntobb,
hiszen az egyedi futés definíciójából következik,
hogy a helyiségbe kémiai vagy villamos energiát
szállítunk, és ezt a futoberendezésben alakítjuk át
hoenergiává. A berendezés lényege tehát az energia-
hordozó helyi átalakítása.
A kémiai energiát hordozhatja szilárd, folyékony
és gáznemu tüzeloanyag. Tárgyalásuk alapjául tehát
ezt a felosztást választjuk, és minden egyes alka-
lommal kitérünk az üzemmódra és a holeadás mód-
jára.

7.1. Szilárd tüzeloanyaggal muködo kályhák

7.1.1. Kandallók Mindezen kívánalmaknak leginkább a cserép-

kályhák tesznek eleget.
A kandalló egyike a legrégibb futoberendezések -
nek.A holeadás módja döntoen sugárzó, a berende-
zés hatásfoka mindössze 20... 30%. Teljesítménye
3,5...4,7 kW/m2 (3000... 4000 kcaljhm2) a kandalló-
nyílás felületére vonatkoztatva.
Magyarországon több középkori vár kandalló ja
maradt fenn, közülük a legszebb Siklóson és Sáros-
patakon (7-1. ábra).

7.1.2. Kályhák

A kályhákkal szemben támasztott követelmények

a következok:
- egyszeru kezelhetoség;
- egészségügyi követelmények: tiszta üzem,
egyenletes helyiség-homérséklet, nem túl ma-
gas felületi homérséklet;
- jó hatásfokú, lehetoleg szabályozható tüzelés. 7-1. ábra. Kandalló

l
 felület,
m2 Fúto- Holeadás, W
600- 800-
mozódott ho huzamos ideig futi a helyiséget.
268hm2 2230
1760
1120
4260
4010
4590
3760
3230
5000
4450
4090
3060
3830
3570
4110
2490
3130
3320
3560
2540
2900
3680
2460
1680
2240
2810
1920
1440
2340
2680
2000
2300
2300
4510
3880
2140
2560
2010
2460
2980
1840
1500
1720
1290
2080
1560
1340
1150
1790
1540
1280
1490
960
4880
3660
5680
3790
4340
3260
5050
3450
5340
4300
3560
3340
4750
2870
3120
4150
3530
2740
2900
2350
3640
2180
3380
4280
2610
1960
2110
3270
1680
2680
3120
2860
1510
1340
3860
2,79
2,24
5,75
5,39
5,11
4,47
3,35
2,39
3,51
2,87
2,51
3,19
3,83
1,53
3,07
2,16
1,92
1,60
6,11
5,43
0,95
0,95
4,80
3,91
3,68
0,855
4,15X
1,68
1,47 144
112
96
91
84
60
48
40
135
120
128
153
136
98
70
8884
54
120
112
104
80
77
5696
63
72
0,57
0,665
X0,475
x0,475
0,38Holeadás,
98 =
0,38xO,38=0,144 0,27
0,181
Elfoglalt
0,855xO,57=0,4851,68
0,76
0,475XO,38=0,181=0,406
0,76XO,57=0,433
0,76
0,76XO,475
0,76XO,38=0,289
0,51
0,51
1,26xO,38=0,217 1,89
0,631
=0,428
=0,4521,68
0,542
1,89
0,406
0,433
=0,361
0,217
0,289
1,68
1,26
0,316
=0,27
=0,631
0,665XO,475=0,3161,47
szama, kcaljh
alapterület,
1,47
1,26
0,144
1,65
11,47
1,47,47 ban,EGYEDI
az ajtót FUTÉSEK
m2
Iekályhától
kell zárni.abban
A kályha
7-2. el,falaiban
tér ábra. fe
Cserépkályha
hogy ebben külön ham
hm2 I Ma~SÚfo
atú
kály- tájékoztat.
tág
tajagek
go.
ha
is
ségethatárok
cserépkályhák
tatni.
alkotja
ezen
begyújtása
van,
Fatüzeléses
futése
keresztül
A
megoldható
hasáb
Miután között
rostélya
abeépített
hasáb
elotérbol,
után
is füthetnek
alakú,
Széntüzelésua fa(7-5.
és és
leégett
(7-4.
attólsok
cserépkályha.
áramlik
méretezésérol
nincs.
egyes
az
cserépkályhák
ajtót
ábra). fokozatban
folyosóról
Abe
oldalait,
tüzeloanyag
az
nyitva
ábra).
és Rendszerint
égéshez
a
függoen,
cserépkályha.
Csempcméret 19x21 csak 7-1.
a
futheto
egy,
kell lehet
futofelületet
és
szükséges
ill.
berakása
A csempeméretekrol
cm=0,0399Reprezentatív
Aparázs
m2 hogyvan hagyni,
7-2.
csak változ-
kályhákkal
hány
fatüzelésu több
táblázat
egyaj-
helyi-
leve-
mert
és
igen
a helyisé-
kályhá-
csempe
és a
i és holeadása
ányos I "'"Wim' I '~Wlm'kcal I kcal-I
k
 SZILÁRD TÜZELOANYAGGAL MUKODO KÁLYHÁK 269

~rostély van. Üzem közben a töltoajtó zárva van, "

II
~a hamuajtón keresztül jut a levego az égés helyé- I L
1 __

I r--
"

Koksztüzelésu cserépkályha (Thermokoksz). A "

"

, ;
rentüzelésutol abban különbözik, hogy nagyobb "

, I
~revan a tüzeloanyag befogadására, és ennek a tér- ,

,
I

I
ek a felso végén (kb. a kályha közepén) van a tölto- ,
,
'
'

jtó. A tüzelotér alján található a hamuajtóval egy-

eépített tuzszító ajtó.
A cserépkályhákat falvastagság szerint is osztá- O
{ozhatjuk. Eszerint nehéz, középnehéz és könnyu
serépkályhák vannak.
Hordozbatócserépkályha. A 7-6. ábra hordoz-
ató, szállítható cserépkályhát szemléltet. Általában
kis és közepes teljesítményu kályhák készülnek
lyen kivitelben. Legtöbbször folytonégok. Az ajtók, Termá/it
zabályozó- és tüzeloszerkezetek, rostélyok gyakor- hÖszigeteres
atilag ugyanolyanok, mint a vaskályhákban. 7-4. ábra. Két helyiséget futo cserépkályha

7-2. táblázat. Cserépkályhák méretei és holeadása

Csempeméret 2t x24 cm =0,0504m'
felület,
m'Futo-Elfoglalt
m 600- 800-
2540
6760
2180
2820 2820
5160
2820
2100
4190
2540
2220
2420
1410
1610
1210
1910
2710
2260
1900
3860
3100
5070
3440
4590
5240
3950
3760
3230
4500
3940
6000
3390
5450
6360
6370
5480
5400
6160
4630
7170
2460
2120
3280
4220
3660
4880
3630
5620
3140
2180
5810
3380
4500
2240
1690
1930
1450
1810
2960
2630
1960
2330
3940
3620
1690
1630
3200
4250
3660
2750
4130
2540
3550
2660
2960
4750
4780
4510
4080
4110
3870
4830
4360
77 II 0,945
2900
3380
3110
4,08
4,94
3,02
7,71
6,05
3,63
2,02
4,84
2,82
4,59
4,44
1,05XO,735 40
80
70
60
144
112
128
48
84
56
91 72
63
98
120
54
84
112
136
98
153
120
104
96
0,52596
,42xO,42=0,176
7,26
5,64
6,80
3,53
2,42
3,18
3,88
2,72
0,63XO,525=0,331
4,23 1,92
5,24
0,63
0,85xO,42=0,353
1,05xO,525=0,551
6,85
6,45
0,84
0,945
0,735 1,44
I XX 0,63
1,05xO,735=0,771
1,68
1,05XO,525=0,551
1,05
0,525
0,84 0,42 alapterület,
Holeadás,
0,265
0,386
0,331
Magasság,
0,496
0,176
=0,529
XO,42=0,265 1,92
=0,496
=0,770
=
szarna, 121,92
1,20
0,529
=0,595 kcal/h
1m'
11,92
1,68
0,660
1,92
0,353
1,44
0,221
0,441
0,388
2,16 ,92
1,44
,68 ,68
1,68
,16
1,68
Holeadás, I
W
hml hm2
1870II kcal I kcal
-::W/m' Futo-
\ 930Wim'
1
270 EGYEDI FUTÉSEK 1
B~ 1

8
r
r
VI

~
: ... : .. ,;
36
.

V A~ glMfTSZET ~IVMfTSZET \
t
r: .3

r
IV

II!

//1METSZET

aj bJ ~
ej

7-3. ábra. Széntuzelésu, 3 füstjáratos cserépkályha metszetei

1 hamutér; 2 tuztér; 3 elso füstjárat, felégo; 4 beégo; 5 második füstjárat. bukó; 6 átégö;
7 harmadik füstjárat, emelkedo; 8 cserép; 9 samott-tégla;
1... VI metszetek
aj A metszet; bJ B metszet; ej vízszintes metszetek

A kályhák fajlagos futoteljesítménye : vasbetétes kályha 4600 W/m2 (4000 kcalfm2h).

vasbetét nélküli kályha (falvastagsága >65 mm) A folytonégo kályhák névleges teljesítményük
2300 W/m2 (2000 kcalfm2h); 50%-ával túlterhelhetok. Teljesítményminimum a
vasbetét nélküli kályha (falvastagsága <65 mm) névleges teljesítmény 25%-a. A hatásfok átlagos
2900 W/m2 (2500 kcalfm2h); teljesítmény esetén mintegy 70%.
//'/'// Kémények. A cserépkályhák huzatigénye 15... 40
Pa (1,5.. .4,0 kp/m2). A minimális kéménykereszt-
metszet:
14X 14 cm, 2 kályha, együttes névleges teljesítmény
legfeljebb 17 500 W (15 000 kcalfh);
14x20 cm, 4 kályha, együttes névleges teljesítmény
11 500... 29000 W (10 000 ... 25000
kcaljh);
20X20 cm, 5... 8 kályha, együttes névleges teljesít-
mény 23 000... 46 000 W (20 000...
40 000 kcaljh).

aj b)

e)
7-5. ábra. Folyosóról futhetó cserépkályha
aj elölnézet; bJ oldalnézet; ej felülnézet (falmetszetben) 7-6. ábra. Hordozható cserépkályha
 SZILÁRD TuZELÖANY AGGAL MUKÖDO KÁL YHÁK 271

7.1.2.2. VaskáIyhák Különleges tipusú vaskályha a folytonégo ún.

amerikai kályha, amelyet öntöttvasból készitenek,
Acéllemez vagy öntöttvas köpenyu, belülrol sa- samottfalazás nélkül. Fajlagos névleges teljesitmé-
[lottal bélelt kályhák. Nincs hotároló képességük. nye mintegy 3500 W/m2 (3000 kcaljm2h), hatásfoka
;yorsan felfuthetok, felfutés után hamar meleget 80%.
,dnak, de ugyanolyan gyorsan ki is hulnek. Felületi
lomérsékletük rendszerint 100 °G-nál magasabb,
trni azzal a hátránnyal jár, hogy a levegoben levo
)ort megpörkölik.
Megkülönböztetünk egy- és kétaknás kályhákat.
\.zegyaknás kályha felso égésu. A füstgáz a kályhá-
lan levo egész tüzeloanyag-rétegen áthalad, mielott
I kéménybe jut. A kályha lehet kör alakú vagy négy-
zögletes. A 7·7. ábrán egyaknás négyszögletes vas-
~ályhátláthatunk. Egy ajtót épitenek a tüzeloanyag
letöltésére, egy másikat lent a tisztitáshoz, a salako,
n. hamukivételhez. A kéménycsatlakozás elé a
'üstcsonkba csappantyút illesztenek be, amivel a
~émény huzatát lehet szabályozni. A vaskályhák
mzatszükséglete 10... 30 Pa (1...3 kp/m2), ami álta-
ában 4 ... 5 m magas kéménnyel érheto el.
A kétaknás kályha alsó égésu, itt a levego, ill.
füstgáznem halad át a kályhában levo egész tüzelo- 7-8. ábra. Kétaknás négyszögletes vaskályha
myag-mennyiségen. Az egyik aknában a tüzelo- 1 tuztér; 2 rostély: 3 hamutálca; 4 tüzelöanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu
myag van, a másikon keresztül távoznak a füstgá- ajtó: 6 Cilstgáz- (huzat-) szabályozó csappantyú: 7 füstcsonk, 8 tüzelo-

•
zok. A kályhában levo tüzeloanyag-mennyiségnek anyag-akna: 9 második akna, távozó füstgázok
csak az alsó, k~zvetlenül a rostélyon levo rétege
izzik.Az izzás, ill. az égéstermékek keletkezésének
helyéreis kell levegot juttatni. Ez a töltoajtó nyilá-
sánvagy a kályha oldalán keresztül lehetséges. Két-
aknáskályha metszete látható a 7-8. ábrán. A 7-9.,
7·10. és 7-11. ábrán néhány jelenleg forgalomban
levokályha és jellemzoi láthatók.

I 11 '6
I

1,
I
I
12
7-9. ábra. Super Kalor vaskályha
Mii.szal<iadatai< 44 46
J Mapaság. mm 91S 915
Szélesség, mm 30S 344
Mélység, mm 234 279
Füstcs6-középmapaság, mm 730 730
állás ! FütMelOlet, m" I
_,uj. + . , ! Holeadás, W
kcal/h
46S0
4000
S800
1,25

sooo
7-7. ábra. Egyaknás négyszögletes vaskályha Füthet6 helyiségtérCogat, m' 60... 100 60 .•• 120
1tilztér:2 rostély: 3 hamutálca: -4 tüzeloanyag-töltö ajtó: 5 salak-hamu Súly, kP 80 85
ajtó; 6 füstláz- (huzat-) szabályozó csappantyú; 7 füstcsonk Füstca6nyúlváoy átméroje, mm 10S 118
272 EGYEDI FUTÉSEK

7.1.2.3. Vaskályba mesterséges légárammal

A vaskályhák különleges típusa az "Exp

heating" kályha. Ez kívül bordázott felületu v,
kályha, acéllemez köpennyel ellátva. A kályha és
köpeny között képzodött zárt téren a kályha hátsó
alsó részén elhelyezett csavarventilIátor levegi
nyom keresztül. A bordákkal megnövelt felület II
hetové teszi, hogy a levego kelloképpen felmele.
jék. A meleg levego a kályha tetején elhelyezett, el
fordítható kifúvónyíláson va~y légcsatornán keresz·
tül jut a futendo helyiségbe. Altalában nagy termek-!
ben (üzletek eladótere, kávéházak, ipari csarnokok
stb.) alkalmazzák. Ideiglenes futésre, készülo épü·
7-10. ábra. Record 300 vaskályha letek szárítására, továbbá a mezogazdaságban hasz·
Muszaki adatok nálják a tuzlégkalorifert (7-12. ábra), amelynek bor-
Magasság. mm 1030 dázott öntöttvas kályháját épített burkolatban állít·
Szélesség, mm 620
Mélység,mm 510
ják fel. Ma már inkább olajtüzelésu változata hasz·
Futofelület, m' 2,75
nálatos.
Holeadá., W 8150
kcal/h 7000
Futheto helyiségtérfogat, m' 300
Súly, kp 272
Füstcsonyúlvány átméroje, mm 132

Futött
helyisig
levegoje

-
7-11. ábra. Karancs 150 vaskályha
Muszaki adatok
Magasság, mm 822
Szélesség, mm 548
Mélység,mm 459
Fúslcso-középmagasság, mm 683
Futöfelület, m' 1,5
Holeadás, W 7000
kcaJ/h 6000
Futött helyiségtérfogat,
Súly. kp
m' 90 ••• 120
130 t"s.f1-
800
---1I!
Fústcsonyúlvány átméroje, mm 118 7-12. ábra. Z-típusú túzlégkalorifer
 SZILÁRD TUZELÖANY AGGAL MUKÖDÖ KÁL YHÁK 273

7.1.2.4. Kálybák méretezése, kiválasztása adatul tká kályhafelület-homérséklet figyelembevéte-

A hoveszteség~számitás során a p6tlékolás igen
:nyeges. Kályhafutés esetén ugyanis a futés általá-
,an szakaszos, nagy a felfutési p6tlék, és számitani
ell a futetlen szomszédos helyiségek hatására is.
1.stacionárius állapot nem áll be, ezért szabatos
loveszteség-számitás nem is végezheto. A kályhá-
:at katal6gusadatok alapján választjuk ki. Ameny-
lyiben ilyen nem állna rendelkezésre, tájékoztat6
lével a
összefüggéssei számolhatunk, ahol Q a kályhával
p6t1and6 hoveszteség; A a kályha felülete, m2; ex ho-
átadási tényezo a kályha felületén W/m2K (kcalfm2
hOC) (1.az 1.2.3. és 1.3.10. pontokat); tbel a futendo
helyiség homérséklete, oC.

7.2. Olajkályhák

Az olajtüzelés az ut6bbi években nagymértékben Szelloztetendo, szárítand6 félkész épületekben alkal-

~lterjedt. Lényegesen tisztább, kényelmesebb, egy-
izerubb, mint a szilárd tüzeloanyaggal val6 futés.
~ kályhák olajellátása szerint megkülönböztetünk
:artályos, valamint központi ellátású olajkályháka t.
7.2.1. TartáIyos olajkáIyhák
Néhány hazai tartályos olaj kályha kiviteli formá-
ját és adatait a 7-13... 7-18. ábrán láthatjuk. Egy-
szerumegoldást szemléltet a 7-19. ábra, ahol az olaj-
tartály egyidejuleg olajégo is. A füstgázok a futendo
térbe jutnak. Egy részüket az égokre visszavezetik.
mazzák. Teljesitménye mintegy 35 000 W (30000
kcaljh).
Ugyancsak az épitoipar átmeneti futési problé-
máinak megoldására, mezogazdasági létesitmények,
raktárak, csarnokok futésére alkalmas az olajtüze-
lésu ipari holégfúvó (7-20. ábra, 7-3. táblázat).
7.2.2. Központi olajellátás
Az épületben levo valamennyi olajkályhának egy
közös tartálya van, amelyet elhelyezhetnek a andbe
süllyesztve pincében, fóldszinten vagy a padláson.

7-13. ábra. Minikalor típusú olajkályha 7-14. ábra. Mekalor 2500 típusú olaj kályha
Muszaki adatok Muszaki adatok
Höleadás, W 2900 Holeadás, W 2900
kcallh 2500 kcal/h 2500
Olajfogyasztás, max. I/h 0,33 Olajfogyasztás, max. I/h 0,3
Hatásfok, % 84 Hatásfok, % 85
Ffithetö helyiségtérfogat, m' 30 •••40 Fiítheto he1yiségtérfogat, m' 30 •••40
Huzatigény , Pa 8 .•• 14 Huzatigény, Pa 8 .•• 15
kp/m' 0,8 ••. 1,4 kp/m' 0,8 •••1,5

20 Az épületgépészet kézikönyve
 274 EGYEDI FUTÉSEK

7-15. ábra. Mekalor 622fB tipusú olaj kályha 7-17. ábra. Mekalor 7500-2 tipusú olajkályha
Mi1szaki adatok
Mi1szaki adatok
Holeadás, W 7000 Holeadás, W 8700
kcal/h 6000 kcal/h 7500
OlajfollYasztás, max. Ilh 0,84 OlajfollYasztás, max. Ilh 1,04
Hatásfol<, % 80 Hatásfok,% 83
Fútheto heJyiségtérfogat, m' 75 ..• 120 Fútheto helyiségtérfogat, m' 100 140
Huzatigény, Pa 15 ... 20 Huzatigény, Pa 15 20
kp/Dl' 1,5 •.. 2 kp/m' 1,5 ..• 2

7-16. ábra. Mekalor 73 tlpusú olaj kályha 7-18. ábra. Mekalor 1022 tiPllSú olajkályha
Mi1szaki adaJok
Müszaki adatok
Holeadás, W 7550 Holeadás, W 11 600
kcal/h 6500 kcal/h 10000
OIajfOllYa8Ztás, max. IIh 0,93 OlajfollYuztás, max.llh 1,4
Hatásfok, % 82 Hatásfok, % 80
Ftitheto helyiségtérfogat, m' 80 •••130
Huzatilény, pa
Ftitheto holyiségtérfogat, m' 120..."0
4 •••20 Huzatilény, Pa 15 •••20
tp/m' 0,4 •••2 tp/Dll 1,5••.2
 OLAJKÁLYHÁK 275

-955 1. -650

aj bJ
r-19. ábra. Egyszeru olaj- 7-20. ábra. Ipari olajkályha mesterséges légárammal
kályha füstgázelvezetés (höJégfúvó, OTR-71 tipus)
nélkül aj nézet; bJ méretek

~ olaj szivattyúzással vagy gravitációsan jut az 7-3. táblázat. OTR-71 típusú ipari hiilégfúv6 adatai
)lajkályhákhoz (7-21. ábra). Minden kályha el5tt
)1ajnyomás~szabályozó szükséges. Az olajvezetékek leJlemzok
) vagy 8 mm átméroju rézcsövek. I OTR-71/A Tipus OTR-7J/B
1,
I

O/ajká/yha 50 Iholeadás,
Maximális
5500
250 410
290
2581000
70000
15000
17500
70000
15000
I 40 ...W
86,9 50 II 540 87 50400
290
...81000
17500
3X380/220 3X380/220
Súly,
Levego kp/ml
Minimális holeadás,
Füstgáz-homérséklet,
Ventillátor
Kilépo légáram
Hatásfoknévleges W
kp homérséklet-emelke-
Szá1litott légmennyiség,kcal/h
statikus
max. oC 60
nyo-oCese-
teljesit-
kcal/h
holeadás
Feszültség, V mása,
dése, IPa
oC
m6oye,kW
homérsékleten,
t6o,% mS/h I 0,75 I 1,5

Nyomósszabó/I/ozó

7-21. ábra. Olajkályhák központi olajellátása

7.3. Gázkályhák

A gáztüzelésu egyedi futóberendezéseket a 30.6.5.

pont tárgyalja.

20'
276
7.4. Villamos fíítésu kályhák
A villamos futésseI a fogyasztó korszeru, higiéni-
kus hoellátást kap. Elonyei:
- nem szennyezi a levegot;
- elmarad a tüzeloanyag és az égési maradék
szállitása ;
- nincs szükség tüzeloanyag-tároló helyre;
- nincs szükség égéstermék-elvezetésre ;
- a fogyasztott futoenergia mérheto;
- a futoteljesítmény jól szabályozható.
Korunkban, az urbanizáció és környezetvédelem
fejlodésével a felsorolt tényezok sürgetoen szüksé-
gessé váltak.
7.4.1. Hotárolós villamos fiítésií
kályhák
A hotárolós villamos kályhák szerkezeti felépíté-
sük szerint különfélék.
A hotároló cserépkályha (7-22. ábra) csak a bur-
kolaton, felületen keresztül közli a hot a környezet-
tel. Ez a típus tulajdonképpen cserépkályha, vi-
szonylag gyenge hoszigetelésseI. A kályha felületén
adja le a tárolt hot, lassan és megközdítoen egyen-
letesen.
Légcsatornás tárolókályha természetes konvekció-
val. A hoátadás részben a kályha felületén, részben
a hotároló magba beépített légcsatornán keresztül
megy végbe. A légcsatornában keletkezett kémény-
hatással a hoátadás fokozható. A légcsatornát kézi
7-22. ábra. Hotárolós villamos fútésu cserépkályha
EGYEDI FUTÉSEK
vagy önmuködo szabályozóval nyitják és zárják
(7-23. ábra).
Ventillátoros tárolókályha. A ho túlnyomórészt a
légcsatornán keresztül, a beépített ventilIátorral
létrehozott kényszeráramlás hatására adódik át, és
csak igen kis mértékben a külso felületen (7-24.
ábra).
A háromféle kályha jellegzetességeit a 74. táb-
lázat foglalja össze.
Hazánkban e könyv, kéziratának készítésekor
egyféle hotárolós villamos kályhát gyártanak kis
darabszámban. A kályhát a Villamos Berendezés és
Készülék Muvek állitja elo. Programjába vette kor-
szeru villamos hotároló helyiségfuto készülékek ki-
fejlesztését és gyártását is. A kis sorozatban gyár-
tott, KH-22/A jelu kályha hotároló magja mag-
nezit idomtéglákból áll. Kifejlesztésekorfontos szem-
pont volt, hogy a kályhát készre szerelve egyegy-
ségben lehessen szállitani. Ehhez nagy teherbírású
vasszerkezet kellett. Az akkor rendelkezésre álló
hoszigetelo anyag és vasszerkezet miatt a kályha
meglehetosen terjedelmes. -
Az eddigi értelmezésben egyedi tároló& megoldás-
nak számít a villamos padlójutés és a villamos fa/-
futés is. Itt magának az épületnek a hotároló képes-
ségét használjuk ki, külön tárol6közeg beépítésére
nincs szükség. A padló- és fa1futés azzal a nagy
elonnyel jár (különösen igényes építtetok számára),
hogy a futotest láthatatlan. Ezenkívül igen kellemes
közérzetet ad, úgyhogy szélesebb köru elterjedésé-
vel számolhatunk. A padlófutés költségeit olyan
mértékben kell csökkenteni, hogy az a többi futési
móddal versenyképes legyen.
7-23. ábra. Hotárolós villamos fútésu kályha természetes
légáramlással
 VILLAMOS FUTÉSU KÁL YHÁK 277

7-4. táblázat. Hotárolós villamos futésu kálybák összehasonlítása

Természetes
Cserépkályha Kényszeráramlású kályha
(7-22. ábra) légáramlású kályha (7-24. ábra)
(7-23. ábra)
A hot oC-os.
kizárólag
resztül
nagyságaAadja a le.
az felületen
holeadás
éjjel jól
lehet
A ke-
AAIfelhalmozott
fokozására
matikus.
felület
épített
Egész
resztül
tyú
közepes
nem, 60
nap
szigetelt.
hot
felület
leadás
levego
le, A
...
nyitásával).
adja
apontosan
áramoltatni
nagyrészt
felfútés
táttal
amíg A
holeadása
akíván termosztát
80
légcsatornán
kályhánholeadás
használt
konvektív le.
HotPótlólag
A
sugárzó
segítségével.
abe- félig vagy
ventillátor csak
csekély,által
(csappan-
lakószobák
légcirkuláció
aaazonban addig
kályhába
felületen
holeadás
keresztül
A
teljesen
szabályozható
muködik ve-
termosz-
levegot
ke-adho- sen ott, ahol a hoigény
mivel
fújt
kályha-
auto-
> Minden helyiség,
Aenergiától
felfutés
matikus. félig
A I amely
vagy
függ.
holeadás A felfútés
egész
teljesen
holeadás
Majdnem
nem auto-félig vagy
kizárólag teljesen
konvektív auto- Általábanjelentosen
míndenütt, de különö-
Iutólag
napos
folyásolható
nem és befolyásolható
egyenletes fútést
-<ll -
:g ., 0:
á1 .~ E messzemenoen befolyásolható
ingadozhat
'e:~5cn ,..10:

sugárzók családja. Ezek a futotestek hordozható ki-

futés érdemel említést. A tapétafutés egyik típusa
7·24. ábra. Hotárolós villamos futésu kályha kényszeráram-
lással
7.4.2. Közvetlen villamos fütótestek
Sugárzó futotestek. A villamos futésu egyedi su-
gárzó futoberendezéseket általánosságban hosugár-
zónak nevezzük. Ezek közül legelterjedtebbek a kö-
vetkezok:
Ellenálláshuzal-futótest, parabolikus tükörfelület-
ben (1,0-4,0 kW teljesítménnyel) (7-25. ábra). Fo-
leg kisebb helyiségek (fürdoszoba, W. C.) futésére
alkalmazzák.
A hosugárzók másik formája a különféle infra-
vitelben emyovel, falra, mennyezetre szerelheto for-
mában készülnek.
A közvetlen egyedi futések közül a sugárzó tapéta-
a szigeteloszálakból (pl. azbeszt) szott szövet, amely-
ben ellenálláshuzal van. A másik típus nyomtatott
áramkörös lapokból áll, amelyekre szigetelo fóliát
ragasztanak. Mindkettovel kapcsolatban meg kell
oldani az érintésvédelmet. A második változat ja-
víthatÓbb, egyszerubb.
A tapétafutés nagy elonye, hogy bekapcsolásakor
rövid ido alatt felmelegszik, a szobában tartózkodó
személy néhány másodperc múlva érzékeli a sugár-
zást.
Konvekciós futotestek. A villamos futésu kon-
vekciós berendezések többféle kivitelben készülnek.
A sugárzó futésekhez képest csökkentett felületi
teljesítménnyel muködnek, természetes vagy mester-
séges konvekcióval.
A természetes konvekcióval muködó berendezések-
ben a futoszálak kerámia töltoanyagban helyezked-
I""•.•..•..,1
7-25. ábra. Villamos hosugárzó
1 parabolikus reftektor; 2 flitötest
278 EGYEDI FUTÉSEK
nek el. Külso holeadó felületük vas-, egyéb fém-
vagy porcelán burkolatú. Ilyen célra radiátor is fel-
használható vízzel vagy olaijal töltve. (Az alsó köz-
csavar helyére rögzítik az alsó részbe benyúló fiito-
patront, amely két- vagy háromfokozatú.) Ilyen
jellegu fiitéseket alkalmaznak pl. templomok pad-
jaiban.
Mesterséges konvekcióval muködó berendezés a
villamos fiitésu termoventillátor (7-26. ábra). Álta-
lában keresztáramú ventillátorral és négyzet alakú,
bordázott csöves futotesttel készítik. Magyarorszá-
gon 1,0 és 2,0 kW teljesítménnyel kapható.
Peltier-elemek. Külön említést érdemel korunk
egyik legkorszerubb és legeloremutatóbb hoellátási
módja, a hoszivattyús elven muködo Peltier-elemek
felhasználása. Ezekkel ugyanis elvileg a téli futést
7-26. ábra. Villamos futotest kényszeráramlással (termo-
ventillátor)
7.5. IRODALOM
[1] Muvészeti Lexikon (F ... K). (Foszerk.: Zádor A. és
Genthon 1.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1966.
[2] Rietschel-Raiss: Futés- és légtechnika. 14. jav. kiad.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó; 1964.
[3] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest, Mu-
szaki Könyvkiadó, 1965.
és a nyári hutést együttesen lehetne megoldani. Kü-
lönösen jármuvek, hajók, büfékocsik kondícionálá-
sára és futésére alkalmas, de az USA-ban számos
irodaház futését is ezzel oldották meg. A Peltier-
elemek hazai gyártásával a Villamosipari Kutató
Intézet Félvezeto Laboratóriuma foglalkozik.
Villamos futés mint kiegészíto futés. A villamos
futések különleges alkalmazási területe a kiegészí-
to futés. Éghajlatunk sajátosságai miatt az ún. mé-
retezési külso homérséklet igen ritkán fordul elo,
és a manapság egyre nagyobb méretekben épülo
távfutéseket (1. a ll. fejezetet) nem célszeru ilyen
ritkán eloforduló csúcsteljesítményre méretezni.
A futési idénynek legalább a felében kihasználható
teljesítményre kellene méretezni a távfutést, és a
csúcshoigényt egyedi villamos futéssei lehetne fe-
dezni. Ez azzal a további rendkívüli elonnyel járna,
hogya lakók egyéni igényeik szerint és saját költsé-
gükre befuthetnek, amikor még vagy már a távfutés
nem muködik, vagy ráfuthetnek, ha a távfutés nem
ad számukra megfelelo belso homérsékletet. To-
vábbi elony, hogy ily módon nem szükséges a táv-
futést a leghátrányosabb helyzetben levo és esetleg
legigényesebb lakó szükséglete szerint üzemeltetni,
hiszen mindenkinek lehetosége van a futést meg- i
feleloen fokozni. Az alkalmazott kiegészíto villamos
futés teljesítményét az adottságoktól függoen min-
denkor optimumszámítással kell megállapítani.
[4] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg, 1974/75.
[5] Nehézipari Minisztérium Gyártmánykatalógus-gyujtemé-
nye. Budapest, 1971.
[6] Magyar Építoipari Katalógus. Épületgépészet. Buda-
pest, ÉTK, 1969-tol folyamatosan.
 8. Melegvíz-futések
Szerzo: DR. MENVHÁRT JÓZSEF
Lektor: Mészáros Ferenc
Minden központi futoberendezésben szükség van
olyan közegre, amely a termelt hot a holeadókhoz
szállítja. A melegvíz-futoberendezésekben a hohor-
dozó közeg a víz. A vizet nagy fajhoje teszi alkal-
massá a ho szállítására. A víz surusége a homérsék-
let emelkedéséveI jelentosen csökken, ezt a tulajdon-
ságát használjuk fel a gravitációs melegvíz-futobe-
rendezésekben. A víz e két tulajdonságának köszön-
heto a melegvíz-futés rendkívül nagy térhódítása.
Egyéb elonyei:
- a futotestekhez szállítandó ho a vízhomérsék-
let változtatásával könnyen szabályozható. A me-
legvíz-futoberendezésekben a hohordozó homérsék-
lete max. lIO oC;
- a melegvíz-futóberendezésekben a holeadók
felületi homérséklete alacsonyabb, ami egészségi és
biztonsági okokból elonyös;
- a vízfutésu rendszerekben nagy a tárolt ho-
mennyiség, leállás után is sokáig melegen tartja a
futendo helyiséget ;
- a melegvíz-futoberendezések kezelése egyszeru.
A melegvíz-futés hátrányai:
- nagy a rendszer tehetetlensége, hosszú a fel-
futési ido;
8.1. Gravitációs melegvíz-fútések
A meleg viz cirkuláció jának fenntartásához szük-
ségesero gravitációs futés esetén a meleg és a lehult
vízoszlopok suruségkülönbsége folytán keletkezo
felhajtóero. Ez teszi lehetové a hohordozó áramlá-
sáb61adódó ellenállás legyozését.
A gravitációs melegvíz-futoberendezés elonyei:
- külso energiát nem használ fel, így üzemének
villamosenergiaköltsége nincs, s az ellátó hálózatok
üzemétol, zavarai tóI független;
- nincsenek a rendszerben könnyen meghibáso-
dó mozgó szerkezeti elemek, így karbantartása egy-
szeru;
...
- a melegvíz-futoberendezéseket óvni kell a be-
fagyástóI.
Melegvíz-futések osztályozása. Ha a hoenergia
szállítására a lehulésbol és felmelegedésbol származó
sUfUségkülönbséget hasznosítjuk, gravitációs ju-
tésrol, ha külso energiát (pl. szivattyúmunkát) hasz-
nálunk fel, akkor szivattyús juiésrol beszélünk.
Az osztályozás másik alapja a futési rendszer nyi-
tott vagy zárt kialakítása. Ha a csorendszer az at-
moszférával érintkezik, a jutorendszer nyitott, ha
attól elzártan, nyomás alatt áll, akkor zárt.
Osztályozhatjuk a futoberendezéseket az elosztó
csovezeték elrendezése szerint is; eszerint van alsó
elosztású,felso elosztású és közbenso elosztású rend-
szer.
A csohálózat kialakítása szerint, ha a futotestek-
hez külön eloremeno és külön visszatéro vezeték
csatlakozik, kétcsöves jutésrol, ha közös az elore-
meno és a visszatéro vezeték, egycsöves jutésrol be-
szélünk. A holeadás módja szerint beszélhetünk
konvekciós vagy sugárzó futésrol, figyelemmel arra,
hogyafutotestek a helyiséggel hojüket legnagyobb-
részt hogyan közlik.
- igénytelen berendezés, állandó felügyelet nem
szükséges.
Hátrányai:
- a rendszerben keletkezo felhajtóero kicsi, így
viszonylag nagy átméroju csohálózat szükséges, és
csohálózatát pontosan kell méretezni;
- a felfutés hosszadalmas, sot a nem kello gon-
dossággal méretezett hálózatban indulási zavarok
állhatnak elo.
A felsorolt elonyök és hátrányok ismeretében al-
kalmazása elsosorban kis alapterületu, kis kiterje-
désu magas épületekben (foleg lakó- és középületek-
ben) elonyös.
280 MELEOVÍZ-FUTÉSEK

8.1.1. Alsó elosztású
gravitációs melegvíz.fíítések
Általánosságban azokat a futoberendezéseket ne-
vezzük alsó elosztású rendszereknek, amelyek el-
osztóvezetékei a kazán felett és a legalsó futotestek
alatt haladnak (8-1. ábra). A rendszerben lejátszódó
folyamat a következo. A hot az 1 kazán ban terme-
lik. A felmelegített vizet a 2 alapvezetékek juttatják
el a 3 felszállókhoz. A felszállókb61 jut· a futovÍZ a
4 futotestekhez, itt történik a hasznos holeadás.
A lehult vÍZ az elobbi vezetékkel párhuzamos el-
rendezésu 5 leszálló és a 6 visszatéro gyujtovezetéken
jut vissza a kazánba.
A 2 elosztó- és 6 gyujtovezetéket rendszerint a
pince mennyezete alatt helyezik el. Ha az épület
nincs teljes egészében alápincézve, akkur az alap-
vezeték padlócsatornában, ill. igénytelenebb helyi-
ségekben a radiátorok alatt szabadon is fektetheto.
A 3 fel- és 5 leszállóvezetékek és a futotestek 7,
8 kötései falhoronyba vagy szabadon szerelhetok,
az esztétikai igényeknek megfeleloen.
Eltérést mutat a 8-1. ábrához képest a 8-2. ábra
szerinti elrendezés. Itt külön horony ban van az
eloremeno és a visszatéro vezeték. Ez lehetoséget
nyújt arra, hogy két felszálló lehult vizét közös le·
szálló fogja össze.
A bemutatott két elrendezésen kívül természete-
sen még több változat alakítható ki. A hálózat ki·
alakításakor ügyelni kell arra, hogy annak minden
szakasza vízzel feltöltheto legyen. Ennek elofeltétele,
hogy a futoberendezésbol a levego eltávozhassék.
A levegot a 8-1. ábrán az eredmény-vonallal raj-
zolt 9 és 10 légvezeték vezeti el. A hálózat - rend·
szerint a kazánon elhelyezett - tölto- és egyben
ürítocsapon át töltheto fel. Hogy a töltés és ürítés
teljes egészében végbemehessen, a vízszintes vezeté-
keket mindig néhányezrelékes lejtéssei kell szerelni.
Az alapvezeték (elosztó és gyujtój a kazán irányába
lejt, a futotestek eloremeno bekötovezetéke a futo-
test felé, visszatéro bekötovezetéke a felszálló irá-
nyába lejt. A 8-1. és 8-2. ábrán feltüntetett kazán
helyett hocserélo is alkalmazható (távfutésre kap-
csolt épületben).

'/
8-1. ábra. Alsó elosztású, gravitációs, kétcsöves futöberendezés kialakításának elve
1 kazán; 2 alapvezeték ; 3 felszálló; 4 futotest; 5 leszálló; 6 gyujtovezeték ; 7 és 8 bekötovezeték ; 9. 10
légvezeték; II táguJási tartály;
BP biztonsági felszállóvezeték ; BL biztonsági leszállóvezeték
 GRAVITÁCIÓS MELEGvíZ-FUTÉSEK 281

1---
[br
---rl-~Irj-'-l
alapvezetéket az alsó elosztású rendszerekhez hason-
lóan a kazán és a legalacsOnyabban elhelyezkedo
futotest között szerelik. A futoközeget a felso el-
osztóhálózatba az FF fofe1szálIó, a futotestekhez a
leszállóvezetékek juttatják el (8-3. ábra).
I i I 4J I i
. i-ff B...,j Az elosztóhálózat rendszerint a padláson foglal
1
helyet. Fagy és egyéb káros külso hatások ellen ho-
szigeteléssei, védoburkolattal, mázolással kell vé-
deni. Elhelyezheto az elosztóhálózat a legfelso szint
mennyezete alatt is (8-4. ábra), ha esztétikailag nem
kifogásolható a megoldás.
A fofelszálló falhoronyban, ritkábban szabadon
szerelve halad. A leszállóvezetékeket általában sza-
-r-T badon, ritkábban falhoronyba fektetve szereljük.
I

l'
I

L~ I I A gyujto- (visszatéro) hálózatot a pince mennyezete

alatt vagy pince nélküli épületekben padlócsator-
I I nában helyezzük el. Csotakarékossági szempontból
-~~
-/// /~// ////// . /
gyakran két futotestoszlop egy közös leszállóveze-
tékkel készül (8-3. ábra, A részlet). Külön figyelmet
8-2. ábra. Alsó elosztású, kétcsöves melegvíz-futés, külön kell fordítani arra, hogya rendszer könnyen légte-
felszálló-, közös leszállóvezeték lenítheto legyen. E célból a felso elosztóvezetéket
BF biztonsági felszá116vezeték; BL biztonsági leszál16vezeték a légtelenítési pontok felé emelkedéssel kell fektetni
(8-4. ábra). A csohálózat lejtésének mértéke 5-15%0
között választható meg.
8.1.2. Felso elosztású A futohálózat feltöltésekor eloször a kazán és
gravitációs melegvíz-futések kazánházi hálózat telik meg vízzel. A víz a levegot
maga elott fokozatosan kiszorítja a hálózatból, és a
E csoportba soroljuk azokat a gravitációs meleg- levego a tágulási tartályon keresztül távozik. A rend-
víz-futoberendezéseket, amelyeknél az elosztó ve- szer leürítésekor a folyamat ellentétes értelemben
zetékhálózat a legmagasabban fekvo futotest felett megy végbe.
és a tágulási tartály alatt helyezkedik el. A gyujto Üzem közben a rendszerbe kerülo levego mozgás-

.BfJ
rOT
l.::!:: - .

FF A részi ef

8-3. ábra. Felso elosztású, kétcsöves gravitációs futés

A részlet: egy eloremeno Jeszá1J6vezeték két visszatéro leszá1J6hoz; FF fo
/: feIszáJJ6vezeték
 282 MELEGvíZ-FUTÉSEK

A rész/et

BF

+It

~-
~
I
,/ ,;-
~
,/
----
/ /tit/---
LT// // //////////
~
B resztel

I
I
, I
8-4. ábra. Felso elosztóvezeték kialakítása I I
A részlet: központi légtelenítés; B részlet: Iégtelenités elo.ztó.zaka.z végén , I
légtartáIlyal; LT légtelenltötartály ~
-- - viz mozgásiránya ;
-- - levegö mozgá.iránya
7//77777
8-5. ábra. Felso elosztású, gravitációs, egycsöves futés

iránya a víz mozgásirányával ellentétes vagy egyezo

az egyes szakaszokban (8-4. ábra). Nagy kiterjedésu
felso elosztású hálózatokat a végpontok felé emelke-
déssel is szerelhetünk (8-4. ábra, B részlet). Ez eset-
ben a végpontokon külön légtelenítotartályokat kell
elhelyezni.
A fofelszálló és a biztonsági felszállóvezetéket
össze is vonhatjuk (8-3. ábra). Ha önálló biztonsági
felszállóvezetéket alkalmazunk, akkor az elosztó-
hálózat legmagasabb pontját a tágulási tartályba
meno légvezetékkel külön légtelenítjük.
a futotesteket ; a C leszállón a futötestekben talál·
ható a rövidrezáró szakasz; a D leszálló aB-hez
,hasonló, de a rövidrezáró csoszakaszban is szelep
van.
A leszállóvezetékek helyett szintenként vízszintes1
elosztó csohálózat is építheto (8-7. ábra). A 8-7..
ábra A részlete a 8-6. ábra A leszállójának, míg a B
részlet a 8-6. ábra B leszállójának vízszint es válto-

8.1.3. Egycsöves
gravitációs melegvíz-ffitések

Az egycsöves gravitációs futoberendezés a felso

elosztású futés egyik különleges esete. Az elosztó-
hálózat itt is a padláson vagy a legfelso szint meny-
nyezete alatt halad. A leszállóvezeték-pár helyett
csak egy vezeték van, amely egyaránt szállítja a
futo és a lehult vizet (8-5. ábra).
A 8-6. ábrán különféle leszállóvezeték-kialakítá-
sokat láthatunk. Az' A leszállóvezetékre kötött fut()- A B C O
testek sorba kapcsoltak; a B leszálló futotestjein a 8-6. ábra. Egycsöves futórendszer leszáll6vezetékének ki-
leszállóra jutó meleg víz bizonyos hányada áramlik alakltási lehetóségei
csak át, a fennmaradó hányad a rövidrezáró (át- A sorba kapcsolt flitöte.tek; B átkötöszakaszo. fút6testek; C átkö!is I
köto) szakaszokon minimális lehfiléssel megkerüli fQt6testekben; D átköt6.zaka.z elzáróval
 GRAVITÁCIÓS MELEGVIZ-FUTÉSEK 283

bályozhatók külön-külön. Ha a radiátorokat el-

zárószerkezetekkel szerelik, akkor a radiátorok ho-
r·~
L~tI I
leadása szabályozható, bár már egy futotest eros
fojtása vagy kiiktatása a rendszer egyensúlyát meg-
bontja.
I i A homérsékletesés az egycsöves rendszerekben
i . megoszlik az egy felszállón levo összes futotest kö-
. I
zött. Az egyes futotestekben a nagy lehulést el kell
kerülni, mert az a radiátorfelületeket megnöveli.
i
Elonyösen alkalmazható az egycsöves berendezés
i ott, ahol viszonylag nagy nyomáskülönbség áll ren-
I delkezésre (pl. távfutésekre kapcsolt épületekben).

A rész/ef
------1-1- - - - --
I I B rész/ef
8.1.4. Egyszinti futések
I I
. I
I I
Az egyszinti vagy ismertebb nevén etázsfutés is a
/ felso elosztású gravitációs futések csoportjába so-
8-7. ábra. Vízszíntes elrendezésu egycsöves rendszer rolható. Olyan kétcsöves futó'berendezés, amelynél
A részlet: mtöt.stek soros kapcsalássat ; B részlet: flítótestek megkerülo- a futotestek és a kazánközép közötti magasság-
vezetékkel különbség igen kicsi, nulla vagy esetleg a futotest
alacsonyabban van a kazánnál. Az egyszinti futések
zata. A vízszintes elosztású rendszer a hazai gyakor- általános elrendezését a 8-8. ábra szemlélteti.
latban eddig nem tudott tért hódítani. • Az egyszinti futés eloremeno (elosztó-) vezetéke
Az egycsöves futések csohálózatának kialakításá- a mennyezet alatt halad hoszigetelés nélkül. E be-
ra a felso elosztású rendszereknél elmondottak az rendezésekben a futotest lehulésébol keletkezo ha-
irányadók. Felépítésük - a leszállóvezetékektol el- tásos nyomás - a radiátor és a kazánközép közötti
tekintve - és a biztosítás módja azonos. szintkülönbség kedvezotlen alakulása miatt - nem
A függoleges rendszerek jól légteleníthetok, bár számottevo, törekedni kell tehát a csovezeték lehu-
üzemközben a levego mozgásiránya a víz cirkuláció- lésébol fejlodo hatásos nyomás növelésére. Ennek
jával ellentétes. egyik módja a h magasság növelése, azaz az elosztó-
Az egycsöves futés elonye a kétcsöves rendsze- háIózatot minél magasabban, lehetoleg közvetlenül
rekhez képest: csotakarékosság, eloregyárthatóság, a mennyezet alatt kell elhelyezni.
egyszerubb szerelés, esztétikusabb megjelenés. A leszálló- és bekötovezetékeket falon kívül,
Hátránya: a futotestek nem minden esetben sza- szintén szigetelés nélkül szereljük. A visszatéro há-

-
• t

/ ///77777//
B
8-8. ábra. Etázsfútés általános elrendezése
1kazán; 2 flítotest; 3 tágulási tartály; h az elosztóvczeték és a kazánközép-
szint közötti mra61eps távolaáa
284
lózat rendszerint a radiátorok és a kazán alatt halad,
ha a falsarokban szabadon nem szerelheto, akkor a
padlóburkolat alá helyezzük (8-8. ábra, B vezeték).
Ha nincs lehetoség a padló felett vagy padló-
csatornába szerelni, akkor a visszatéro vezeték is
a mennyezet alá helyezheto. Ezt az elrendezést ma-
gasra helyezett visszatéro vezetékes egyszinti futés-
nek vagy röviden szifonfutésnek is nevezzük. A 8-9.
ábra A részlete a leggyakoribb magasra helyezett
visszatéro vezetékes egyszinti futést ábrázolja, míg a
B részlet azt a típust, amelynél a keveredési ponto-
kat a kazán középvonalába helyezték (C pont).
Korábban a futotesteket a kazán közvetlen kö-
I
A rPsz/et 8 rész/et
I
~_JI,
4-- .
//////////////// //////////. >//// /~'.//»>>'/// ///;/ ;//////// visszatéro vezeték a padlóban van elhelyezve, akkor
8-9. ábra. Egyszinti futés magasra helyezett visszatérovel ennek ürítésérol a rendszertol függetlenül, külön
(szifonfütés)
1,2,3 ua., mint a 8-8. ábrán;
C keveredési pont
8.2. Szivattyús melegvíz-futések
A melegvíz-futoberendezéseknek azt a csoportját,
amelyben a hohordozó közeget szivattyú keringteti,
szivattyús futoberendezésnek nevezzük. A szivaty-
tyús melegvíz-futés a gravitációs futéstol szerkezeti-
leg abban különbözik, hogy az összes áramköröket
összefogó közös vezetékszakaszba szivattyút ikta-
tunk be. A szivattyú alkalmazása a futoberendezé-
sekben több elonnyel jár:
- a szivattyú által létrehozott nyomáskülönbség
nagy, így a csohálózat kisebb átmérokkel valósít-
ható meg, mint a gravitációs futések esetében, és ki-
terjedt hálózatok is kialakíthatók;
- gyors felfutési lehetoség;
- a futoberendezés indulása egyenletes, kevésbé
maradnak le az egyes szárnyak;
- a cirkuláltatott víz homérséklete keveréssei
egyszeruen szabályozható.
Hátrányok:
- a szivattyúüzemnek állandó uzemköltsége van,
a futési szivattyú és motor karbantartást igényel;
MELEGvfZ-FUTÉSEK
zelében, a belso falakon helyezték el. E megoldás
elonye, hogy az elosztóvezeték rövid, s így kedvezo
csoátméroket nyerünk. Hátrányos azért, mert a bel·
so falon elhelyezett radiátorok miatt a helyiségben
a homérséklet-megoszlás kedvezotlen.
Az egyszinti futoberendezéseket kisebb létesít·
mények: óvodák, lakások stb. futésére használják.
Lakások futése esetén a kazán pl. a konyhában,
fürdoszobában helyezheto el.
A tágulási tartály elhelyezése rendszerint nehéz·
séget okoz, mert azon a szinten kell elhelyezni, ahol
az egész futoberendezés van. A futorendszer kiala-
kításakor nagy gondot kell fordítani a berendezés
automatikus légtelenedésére. Az elosztó- és gyujto-
vezetékeket eséssei kell szerelni, az esés lehetoleg
nagy legyen (1... 2%), de ennek az esztétikai szem·
pontok korlátot szabnak.
II A visszatéro vezeték légtelenítésérol magasra
helyezett visszatéro esetén külön kell gondoskodni.
A visszatéro legmagasabb pontja a tágulási tartály
t II levegooldalára csatIakoztatandó. Szükség esetén
helyi légtelenítés is lehetséges. A hálózat leürítése
I
I nem mindig oldható meg központilag. Az ürítöt a
I rendszer legalacsonyabb pontján, valamely "vizes"
helyiségben (pl. fürdoszobában) helyezzük el. Ha a
kell gondoskodni (8-8. ábra, B ág). Magasra helye-
zett visszatéro hálózatban a leszálló-felszálló pá·
rakat külön-külön kell üríteni (8-9. ábra).
- szivattyú- vagy motorhiba esetén a berendezés
üzemében zavar áll be, a gravitációs áramlás csak
igen kis mértékben tud kifejlodni.
A gravitációs futésekre általánosságban elmon·
dott többi elony és hátránya szivattyús futésekre is
érvényes.
A szivattyús melegvíz-futoberendezés általánosan
alkalmazott futorendszer, de különösen elonyösen
alkalmazható nagy, vízszintes kiterjedésu épületek,
épületcsoportok futésére.
A szivattyús rendszer csohálózatának kialakítása
is lehet alsó elosztású, közbenso elosztású és felsll
elosztású. A felso elosztású rendszer egy- és két·
csöves elrendezésben készülhet. Az egycsöves rend·
szer lehet vízszintes elosztású is.
A szivattyús futoberendezések általános kialakí·
tása hasonló a gravitációs futésekéhez. Bizonyos
eltérés a szivattyú beépítése miatt van.
A 8-10. ábra A részlete alsó elosztású szivattyús
futést szemléltet. A visszatéro vezetékeket külön gyuj-
 SZIV A1TYÚS MELEGvíZ-FUTÉSEK 285

A szivattyús egycsöves melegvíz-futoberendezé-

-
sek kialakítása a szivattyútói eltekintve azonos a
gravitációs egycsöves futésekével. Felszállók, ill. le-
szállók kiképzése a 8-6. ábra szerint lehetséges.
Szokásos megoldások láthatók még a 8-13. ábrán.
Természetesen a szivattyú beépítése a futoháló-
zatba, valamint annak üzeme hatással van a háló-
zat kiképzésére. Ha a szivattyú nyugalmi állapotban
van, és a hálózatban a víz homérséklete állandó, a
futorendszer minden pontjában a tágulási tartály
víznívója - mint legmagasabb vízszint - szabja
meg a nyomás nagyságát. A szivattyú üzeme az
eredeti nyomáseloszlást megváltoztatja. A tágulási
tartály nyomása érvényesül változatlanul a csoháló-
zat azon pontjában, ahol a biztonsági leszállóveze-
ték csatlakozik hozzá (8-10. ábra, C pont). A szi-
vattyú nyomócsonkjától a C pontig emelkedik, a C
ponttói a szivattyú szívócsonkjáig csökken a nyo-
4
más a nyugalmi állapothoz képest.
A rész/ef
Azokat a rendszereket, amelyekben a hálózat
nagy részében a szivattyú üzeme többletnyomást

tU '//
eredményez, nyomott rendszereknek, amelyekben a
szivattyú üzeme a hálózat legnagyobb részében az
üzemszüneti nyomáshoz képest kisebb nyomást
8-10. ábra. Kétcsöves, szivattyús melegvíz-futés hoz létre, szívott rendszereknek nevezzük.
A részlet: alsó elosztás; B részlet: felso elosztás; 1 kazán; 2 futotest; Az olajo, ill. gáztüzelés lehetové teszi a futóbe-
3 tágulási tartály; 4 osztó; 5 gyujto; 6 szivattyú; BF biztonsági felszálló- rendezés átrendezését, és a kazánház így a tetotér-
vezeték; HL biztonsági leszállóvezeték ; C csatlakozási pont a csohálózat- ben is elhelyezheto (8-14. ábra). Az elosztó- é&
hoz

tobe vezetjük. Ehhez kapcsoljuk a szivattyúkat. LT

A visszatéro csovezetéket a gyujto felé eséssei fek- /
tetjük, bár a hálózat korántsem olyan érzékeny, -M-l
mint a gravitációs futó'hálózatok. A légtelenito-
hálózatot itt is külön kell kialakítani. I

A 8-10. ábra B részlete felso elosztású rendszert 1

ábrázol. Hosszú elosztóhálózat esetén a csovezeték I

légt~lenítésébenzavar állhat be, mivel üzem közben

a futovíz mozgásiránya a levego mozgásirányával
ellentétes.
Ezt a hátrányt szünteti meg a 8-ll. ábra szerinti
légtelenitotartály. Eberendezések elosztóhálózatát
a végpont felé emelkedéssel kell szerelni, így üzem
közben a levego és a víz mozgása azonos irányú.
A végpontokon elhelyezett légtelenítotartályok vagy -'--~--'II
kéziúton, vagy ha a tágulási tartállyal össze vannak
kötve,automatikusan légteleníthetok.
Szivattyús futések körében mind nagyobb teret
H"
~
'"
ll' J>
I
kap az egycsöves elrendezés (8-ll. ábra). Ennek
igazi alkalmazá~i lehetosége nyilván a távfutések
ocsere/o I
területénvan. A berendezést közvetlenül, hocserélo- ~. -M--_J
~~Ó

velvagy injektor útján lehet a távfutohálózat nagy

/-_
/// // / // / /I / / / / //
-@.
TJ~hJíó~;;;b6/
nyomáskülönbségu pontjai közé kapcsoini (8-12. 8-11. ábra. Egycsöves, szivattyús melegvíz-fútés
LT légteleníto tartály

lfum).
 286 MELEGVfz-FUTÉSEK

J t l' I I I ~ ~~
1"

r~_'
},_-' t.
__ I
l' ~ I 1 .-~- I
~~ . * L_--e-J
__L _ __ -1. _

aj b)

r.L---
Ul ,4 P,
.J
.L

eL
I

ti
__ -1 _
ej
8-12. ábra. Melegvíz-futorendszerek kapcsolása távvezetékre 8-14. ábra. Tetotéri kazánház (felso elosztású melegvíz-fúlés)
1 kazán; 2 osztó; 3 szivattyú; 4 futötest;. 5 gyujtö; 6 tágulási tartál1
aj közvetlen kapcsolás; bJ közvetett kapcsolás (höcserélo); ej közvetlen
kapcsolás injektoros visszakeverésseI

gyujtovezetékek a tetotérben (esetleg lapos teton
szigetelve és külso hatások ellen védve) helyezhetok
el. A felszállók és radiátorok elhelyezése változat-
lan.
A két- és egycsöves futoberendezések elosztó- és
gyujtovezetéke sokféle módon elrendezheto, ezek
azonban nem térnek el az eddigi elvi kialakitások-
tóI.
A 8-15. ábra a Tichelmann-rendszeru alapvezeté-
ket mutatja. Ennek elonye, hogy az alapvezetéken'
valamennyi felszállópár vizáram-útja azonos hosz-
szúságú, igy egyenletesebb nyomáselosz1ás érheto el.
Az alapvezetékek a legalsó szinten helyezhetok el,a
felszállók rendszerint azonos mérettel, két- vagy
egycsöves kialakításban szerelhetok.
A futoenergia mérése is kivánatos lehet. Ha nem
holeadóként, hanem lakásonként mérjük a fogyasz-
tást, akkor ehhez az igényhez kell igazitani a futo-

c...c::==-'-.J
I
I
I

~~

I I I
I
I JL..L--_J
I I
I
II I
J..
___ .1. _ ----~--~-- -~------
~ ~ ~
8-13. ábra. Egycsöves szivattyús melegviz-fútés forditott U csóves elrendezése
aj a felszállóvozeték egy f6totestosz1opot táplál; bJ a felszállóvezeték az egymás feletti lakásokat látja
el; ej a ca fe1azá1l6vozetékrovlzszintes elrendozésu. egy-egy lakást fdto rendszerek kapcsolódnak. (A
l6atdenftést az ábrán nem tÜDtettdk fel)
 ,•h.........
I
//' ~// r-lteJ
il
la:
G JA III Semleaes
.~ I
I==:
li I li
~~_t~==-vt'1
aaz
SZIVAmÚS MELEGvíZ-FUTÉSEK287
l
10 II
+

Ijl
ti'

8-16. ábra. Zárt melegviz-fütörendszet

8-15. ábra. Tichelmann-rendszeru fütöberendezés- A részlct: zárt tágulási tartály kialakitása; M membrán; K kazán; G sem-
alaprajzi elrendezése lelles lláz bevezetési helye; te eloremeno; tv visszatéro viz homérséklete

A kétcsöves, B egycsöves (fordított U csöves) CeJszállóelrendezés; K kazán

rendszerelrendezését is. Ekkor a 8-13. ábra ej meg-
oldása jöhet számításba, csupán a fogyasztás mé-
rését kell megoldani.
A fütorendszerek a környezettol hermetikusan is
elzárhatók. Ezek az ún. zárt futorendszerek. Kiala-
kításuk az elozoktol abban tér el, hogy á legfelso
ponton elhelyezett nyitott tágulási tartály helyett
kettos teru, zárt tágulási tartályt alkalmazunk
(8-16. ábra). Ez a zárt tágulási tartály a rendszerhez
bárhol csatlakoztatható, de célszeru a kazánházban
elhelyezni.
A nyomás kívánt értékét a membránnal ketté-
osztott tér egyikének semleges gázzal (pl. nitrogén-
nel) való feltöltésévei tartjuk fenn. A tartály másik
tere a fütési hálózathoz csatlakozik. Az egyes háló-
zati szakaszok légtelenítése, ill. víztelenítése külön
oldandó meg.

8.3. Magas házak melegvíz..futése

Magas épületek, toronyházak fütését is gyakran
oldják meg szivattyús melegvíz-futéssel. A rendszer
kialakítása nem különbözik a bemutatott szivaty-
tyús fütésekto1. Figyelembe kell azonban venni,
hogy a szokványos fütotestek, szerelvények általá-
ban csak 3 bar (",3 at) nyomáshatárig alkalmazha-
tók, valamint azt a körülményt, hogy sok szint
esetén a rendszer szabályozása nehézkes. Ezért a
magas házak futoberendezését osztottan készítik.
Általában 8... 10 szint (emelet) kapcsolható össze
egyrendszerre.
A magas házakat gyakran kapcsolják távfüto-
hál6zatra. Ilyent szemléltet a 8-17. ábra. A forró-
víz-távvezetékre kapcsolt épületet két rendszerre,
zónára osztottuk. Mind az alsó, mind a felso zóna
szokványos melegvíz-fütést kap, a hocserélobe
mindkét zónában primer forró vizet vezetünk be.
8... 10 emeletenként ún. gépészeti szint kiképzése
szükséges, ahol az egyéb gépészeti berendezések
mellett a 8... 10 szintbol álló zóna hoközpont ja is
elhelyezheto. Forróvíz-távvezetékre kapcsolt épület
futóberendezéseinek hocseréloi sorba kapcsolhatók.
Egy épületen belüli zónák más-más h6'hordozó kö-
zeggel is kialakíthatók. igy pl. szokásos a felso zó-
nát gozzel futeni, ami a fütoberendezés súlycsök-
kentése céljából elonyös.
288 MELEGVÍZ-FUTÉSEK

Gépészeti
eme/ef

8-17. ábra. Magas házak zónás melegvíz-fütése

8.4. Melegvíz-fiítoberendezések különleges alkotóelemei

A melegviz-futóberendezések fo alkotóelemeit, fogatváltozást a tágulási tartály veszi fel (8-18. áb-

pl. a kazánokat, hocseréloket, holeadókat, csoveze-
tékeket és tartozékaikat, zárószerkezeteket, kering-
tetoszivattyúkat, muszereket, automatikaelemeket a
6. fejezet tárgyalja. Az ezeken kívül eloforduló né-
hány speciális alkotóe1emet a következokben ismer-
tetjük.
Tágulási tartály. A víz a rendszerben felmelege-.
déskor kitágul, lehuléskor térfogata csökken. A tér-
ra). A nyitott tágulási tartály a rendszer legmaga·
sabban elhelyezett alkotóeleme. A nyitható, henge-
res vagy négyszögletes tartályt lemezbol hegesztik.
A túlfolyó- és légtelenítovezetéken át kapcsolatban
áll a külso térrel.
A tágulási tartály hasznos térfogatát a rendszer
viztartalma alapján lehet meghatározni, figyelembe
véve, hogy a viz O oC-ról 100 oC-ra való felmelege-
 MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 289

8 8-1. táblázat. TáguIási tartály csatlakozóvezetékeinek mérete

I 13/41/4 Vezeték, coli ci6s
Tágulási 1Jelzo
11/2
13/4 1 1
21/4
1/4
Ílr- , 3/4 I Cirkulá-felszálló I leszálló Túlfolyó
>400
150... 400
tartalma,l tartály 3/4I
<150 Biztonsági I I

1 2 Hengeres tágulási tartályok 30-2000 1 urtarta-

lommal készülnek. Beépítésük a 8-20. ábrán lát-
ható.
8-18. ábra. Nyitott tágulási tartály általános elrendezése Egyszinti futések tágulási tartálya a bemutatot-
1 biztonsági felszállóvezeték ; 2 biztonsági leszállóvezeték ; 3 túlfolyó. taktóI eltéroen is kililakítható. Az elosztóvezeték
vezeték (a biztonsági felszálló másfélszerese); 4 jelzovezeték; 5 ellenorzo
vezeték (3/8"); 6 fútocsokigyó; 7 hoszigetelés; 8 tartály; 9 ·Iégtelenito- közvetlenül a tágulási tartályba is kötheto (8-21.
vezeték; 10 cirkulációs vezeték; h vizszintmagasság a tartályban ábra).
Zárt rendszer tágulási tartályát a 8-16. ábra szem-
lélteti.
dése 4,3% térfogat-növekedéssel jár. 1000 W
(860 kcaljh) futoteljesítményenként mintegy 1,3... o
1,71a víz tágulása, a rendszer kialakításától, az al- 105 W. 105kcal/h
kalmazott futotestektol függoen. A tartály megvá- 25
Iasztásához a 8-19. ábra nyújt segítséget.
20
Biztonsági vezetekek.
A biztonsági felszállóvezeték átméroje:
15(8-2)
20

- ao
(8-3) mm,
mm, 10 ~10
L5
mm, (8-1)
A biztonsági leszállóvezeték átméroje:
rendszer
ye, W, ill.futoteljesítménye, kcaljh.

//
/
/
/
5
5
dBL = 15+ Vl~ mm, (8-4)
ahol Q a rendszer futoteljesítménye, kcal/ho
A tágulási tartály víznívóját Üzem közben több-
szörellenorizni kell, erre v.aló az egyharmad II ma-
gasságbanelhelyezett 0
3/8"~os ellenorzo vezetek. 1000 2000 3000
A tartályhoz csatlakozó vezetékek ajánlott méreteit V, /

a 8-1.táblázat tartalmazza. 8-19. ábra. Tágulási tartály térfogata

Az500 1urtartalomnál nagyobb tartályokat búvó- a szivattyús futorendszer; b gravitációs fútorendszer; Q a rendszer futo-
nyílássallátják el. teljesitménye; Va tágulási tartály hasznos térfogata

21 Azépületgépészet kézikönyve
290
BF í 8L ITV 18F
a) bJ
8-20. ábra. Hengeres tágulási tartály
aj fekvo, hj álló elrendezés; BF biztonsági felszálló; BL biztonsági le-
szálló; TV túlfolyó vezeték
Osztók. Több kazánból álló kazántelep futovizét
egyesítjük (összekeverjük), s a kevert vizet osztjuk
szét a fogyasztók között. Erre valók a csobol ké-
szített osztók, hegesztett csonkokkal.
Gyujtok. A visszatéro lehult vizet szállító gyujto-
vezetékeket az osztóhoz hasonló kialakítású ún.
gyujto foglalja össze (8-22. ábra), ill. osztja szét a
vizet a kazánok között. A kazánok vízcsonkjait, va-
lamint a gyujtokhöz és osztókhoz csatlakozó veze-
tékeket mindig elzárószerkezetekkel (tolózárral
vagy szeleppel) látjuk el. Kivétel a biztonsági fel-
szálló- és leszállóvezeték, amelynek mind a kazá-
nokkal (hocserélokkel), mind a tágulási tartállyal
elzárószerkezet nélküli összeköttetésben kell len-
me.
Szivattyúk. Feladatuk nagy kiterjedésu rendsze-
rekben a futoközeg keringtetéséhez szükséges nyo-
máskülönbség létrehozása, ill. fenntartása. A köz-
ponti futöberendezésekben alkalmazott szivattyúk-
kal szembeni követelmények: a hálózatba könnyen
beépítheto legyen, alapozást ne igényeljen, zajtala-
nul üzemeljen, kis beruházási és üzemköltsége le-
gyen. Ezekre az igényekre szerkesztették az ún. futési
keringtetöszivattyúkat, amelyekhez semmiféle ala-
pozás nem szükséges, energiaszükségletük kicsi,
üzemük zajszintje alacsony. A futéstechnikában a
futési keringtetöszivattyúkon kívül természetesen
más típusú szivattyúkat is alkalmaznak.
2 11r--3
8-21. ábra. Tágulási tartály etázsfútéshez
1,.elosztóvezeték; 1 túlfolyóvezeték ; 3 fo felszállóvezeték ; 4 tartály; 5 víz-
sZÍntmutató
MELEGVÍZ-FUTÉSEK
I
r-
IBL (TV
1 gyújto; 2 szivattyú motorral; 3 megkerülovezeték ; 4 gyújtövezetékek
csatlakozása; 5 biztonsági leszállóvezeték; 6 elzárószerkezetek; 7 vezeték
a kazánok gyújtojéhez; A részlet: ajánlott méretek D" Dz karimaátmér6;
B beépítési hossz
A központi futöberendezésekbe tartalék szivaty-
tyút kell mindenkor beépíteni, hogy a futés az egyik
szivattyú meghibásodása esetén is zavartalan le-
gyen. A szivattyúkat általában a gyujtore építik rá,
de elhelyezhetok a rendszer más pontján is. Aszi-
vattyúkat megkerülövezeték.kel kell szerelni (1. a
8-22. ábrát). A hazai gyakorlatban legelterjedtebb
szivattyúkat 1. a 6.5. pontban.
Légtelenítotartály. Néha szükséges az egyes fel-
szállókat vagy felszállócsoportokat külön-külön
légteleníteni. Ekkor alkalmazunk légtelenítotar-
tályt. A levego eltávolítása kéziszelep nyitásával
vagy automata segítségévellehetséges. A szivattyús
futések csohálózatának szerelésekor gyakran elo-
fordul, hogy valamely szakasz légzsákba kerül. En·
nek légtelenítéséröl minden esetben külön kell gon·
doskodni (8-23. ábra).
1:.-~
5
------4 1
8-23. ábra. Légzsák légtelenítésének megoldása
1 gerenda; 2 alapvezeték; 3 légtartály; 4 kéziszelep; 5 légtelenítoveufél
 MELEGVÍZ-FUTOBERENDEZÉSEK
Gyorsürító. Minden futési rendszert el kell látni
gyorsürítovel. Mérete 1 1/4-2" között választható.
A gyorsürítot a gyujtore vagy a visszatéro vezetékre
kell szerelni úgy, hogy a hálózat teljesen leürítheto
legyen. Ha a rendszer egyes szakaszai központilag
nem üríthetok, akkor helyi ürítésrol kell gondos-
kodni.
Muszerek. A melegvíz-futoberendezéseken leg-
gyakrabban eloforduló muszerek: vízoiz/opmagas-
ság-méró (hidrométer), amely a rendszerben levo
víznívó magasságát mutatja. Bóméro. A kazán-
csatlakozásokra, az egyes alapvezetékekbe homérot
8.5. Melegvíz-futések biztonsági berendezései
A biztonsági berendezések feladata a káros több-
letnyomás kialakulásának meggátlása. A kazán-
biztosításnak a következo követelményeket kell ki-
elégítenie: a víz szabad tágulása biztosítva legyen,
a felfutéskor keletkezo goz a rendszerben levo víz
kiszoritása nélkül távozhassék, a kazánból eltá-
vozó víz helyébe a kazán visszatéro csocsonkján
keresztültérjen vissza a víz. Több, ugyanarra a cso-
hálózatra kapcsolt kazánból álló kazántelep esetén
az elmondottak minden készülékre külön-külön -ér-
vényesek. Kazánok biztosításával az MSZ 14120
foglalkozik.
8.5.1. Gravitációs fütések
A kazánbiztosítás legegyszerubb módja a 8-24.
ábrán látható. A biztonsági felszállóvezeték (BF)
a kazán kivezetocsonkját - elzárószerkezet közbe-
iktatása nélkül - köti össze a tágulási tartály lég-
terével, és elvezeti a keletkezo gozt. A biztonsági
leszálló(BL), más néven tágulási vezeték a kazán
visszatérocsonkját - elzárószerkezet közbeiktatása
nélkül- a tágulási tartály vízterével köti össze, ez-
zel lehetové teszi a rendszer víztartalmának tágu-
lását.
A 8-25. ábra a biztosítás módját két hocserélo
(kazán)esetén mutatja. E biztosítási mód elonye az
egyszeruség,hátránya a nagyobb csoszükséglet, to-
vábbá az, hogy az egyik kazán leürítésével a tágu-
lásitartály is leürül.
A csoanyag-felhasználás szempontjából takaré-
kosmegoldást szemléltet a 8-26. ábra. Ezt elterjed-
tenalkalmazzák, bár a felsorolt követelményeknek
nemmindenben tesz eleget.
2.·
KÜLÖNLEGES ALKOTÓELEMEI 291
kell elhelyezni. Több kazán esetén minden kazán-
csonkhoz külön homéro szükséges.Füstgázhóméró-
vel a kazánokból eltávozó füstgáz homérsékletét
ellenorizzük. Nagy kazántelepeken regisztrálómu-
szert alkalmazunk. Buzatméro beépítése a kémény
huzatának folyamatos ellenorzése végett szükséges.
A !üstgáztisztító berendezés ellenorzomuszerei is a
kazánházban vagy annak szomszédságában helye-
zendok el. Nagy kiterjedésu hálózat esetén a vég-
pontok homérsékletét is ellenorizni,. mérni kell
(távjelzés). (Bovebben 1. a 13. fejezetet.)
Az összes feltételeket kielégíti a csovezeték-fel-
használás szempontjából kedvezo, a háromjáratú
szelepes megoldás (8-27. ábra). A szelep segítségével
a kazánok vagy az osztóval és ezen keresztül a tá-
gulási tartállyal, vagy pedig közvetlenül a szabad
térrel vannak összekötve. A háromjáratú szelepet a
tolózárat megkerülo vezetékbe építik be. A szelep
harmadik ágához a kazánházi kiöntohöz vezeto
csövet csatlakoztatnak. Üzemi állapotban a kiönto
felé a szelep zárva van, míg az osztó felé a teljes át-
folyási keresztmetszet nyitott. Ilyen módon a ka-
zánok számától függetlenül csak egy BF és BL ve-
zetékpárt kell alkalmazni. Hibás kezelésre a kiönto-
höz vezeto csövön a víz kiáramlása hívja fel a
figyelmet.
r~
~
. I.
I
I LL
~ I
I
8-24. ábra. Gravitációs futés biztosítása egy kazán esetén
K kazán; T tágulási tartály
292 MELEGvíZ-FUTÉSEK

rL:1rir
.I 'I JJ;%-I
l'
.I
I. I. 1 r-----J
_:í! / I
i
D

! Ii
I~ L __~-12
~ lj _L_....:.. . _
'! ~ 8-28. ábra. Melegvíz-futés biztosítása biztosítószeleppel
1 hocserélo; 2 szivattyú; 3 biztosítószelep
I !! II
I.1 . E biztosítási mód elonye, hogy bármelyik kazán
önállóan leürítheto, a tágulási tartály nem ürül le.
T.-,-JJ
J' Hátránya, hogy nagy a vízveszteség a szelep átállí-
tásakor.
;//////////h/h/ /// A hazai gyakorlatban háromjáratú szelep helyett
8-25. ábra. Két hocserélo (kazán) biztosítása használnak háromjáratú csapot is. Ez olcsóbb, a
vízveszteség kisebb, karbantartása viszont igénye-
I sebb. A biztosítás megoldható biztosít6szeleppel is
(8-28. ábra).
i Szivattyús futések biztosítóberendezéseinek meg·
~ választásához a rendszerben kialakuló nyomásvi-
szonyok ismerete szükséges.

8.5.2. Szivattyús {ütések

nyomásviszonyai
8-26. ábra. Kazánok biztosítása visszacsapó szeleppel
1, 2 visszacsapó szelep
Ha a szivattyú nyugalmi állapotban van, a futo-
rendszer minden pontjában a legmagasabb víznívó,
vagyis a tágulási tartály vízszintje szabja meg a
nyomáseloszlást. A szivattyú üzembe helyezése ezt
a nyomáseloszlást megváltoztatja. Vizsgálatunk célo
ja az, hogy a rendszer minden pontjában meghatá·
rozzuk azt az eltérést, ami a nyugalmi állapotban
uralkodó nyomáshoz képest a szivattyú üzeme ese-
tén észlelheto.
A tágulási tartály a biztonsági leszállÓl'ezetékkel
csatlakozik a futohálózathoz, a szivattyú szívó-
csonkja elott vagy nyomócsonkja után. A csatla·
kozási pont az egész hálózatot két, egymástól eltéro
nyomásviszonyokkal rendelkezo részre osztja.
A csatlakozási pontban, akár üzemi, akár nyugalmi
állapotban van a rendszer, mindenkor a tágulási
tartály víznívója által megszabott hidrosztatikai
nyomás van [8-29. ábra, O (ill. O') pont]. Mivel a
tágulási tartályban a víznívó gyakorlatilag válto·
zatlan marad, az O (ill. O') az egyetlen pont a rend-
szerben, ahol a nyomás nagysága mindenkor is·
8-27. ábra. Kazánbiztosítás háromjáratú szeleppel mert.
1kazán; 2 tágulási tartály; 3 osztó; 4 gyujto; 5 háromjáratlÍ lZClep;6 biz· Csatlakozás a szivattyú elott. Az O pont és a
tonsági felszál1óvezeték; 7 biztonsági leazállóvezeték szivattyú S szívócsonkja közötti szakaszon a nyo-
 MELEGVÍZ-FUTÉSEK BIZTONSÁGI BERENDEZÉSEI 293

I
NO' szakasz nyomott, a hálózat nagy része (O'S
szakasz) szívott.

'rE~
i
T
-
Azokat a szivattyús futó'berendezéseket, ame-
lyekben a tágulási tartályt a tágulási vezetékkel a
szivattyú szívóoldalára vagy a szívócsonk közelébe
kötik, és így üzemben túlnyomás alatt állnak, nyo-
mott rendszerunek, amelyekben viszont a nyomó-
I csonkra vagy annak közelébe kötik, s ezért üzem
I közben csökken a nyomás, szívott rendszerunek
I nevezzük.
I A szivattyús futések biztonsági berendezéseinek
I N kialakításakor gondot kell fordítani a BL vezeték
O' (fovezetékhez való) csatlakozási helyének megvá-
s O
lasztására, mert ettol függ a hálózatban a nyomás-
8-29. ábra. Tágulási tartály csatlakozási változatai a szivaty- eloszlás, azaz a futohálózat nyomott vagy szívott
tyús rendszerhez volta.
BL'. o' csatlakozás a szivattyú nyomócsonkja után; BL, O csatlakozás a
szivattyú nyom6csonkja elott; N a szivattyú nyom6csonkja; S a szivattyú
sziv6csonkja 8.5.2.1. Nyomott rendszerek

A gravitációs futéseknél be!TIutatott biztonsági

más a tágulási tartály víznívója által meghatározott
értékhez képest folyamatosan csökken (az OS sza-
kasz szívott). A rendszer többi pontjában - a szi-
vattyú N nyomócsonkja és az O pont között - a
nyomás nagyobb, mint az O pontban (az NO sza-
kasznyomott).
Csatlakozás a szivattyú után. Ez esetben csak az
mód mindegyike alkalmazható szivattyús fütéshez
is, azzal a kikötéssel, hogy a tágulási tartály vÍZ-
szintje fölött a biztonsági eloremeno vezetékben
kialakított hurok hBF magasságának olyan méretü-
nek kell lennie, hogy a szivattyú üresjárása esetén
is megakadályozza az átcirkulálást a tágulási tar-
tályhoz, azaz hBF>hszivüj' ahol hszivüj a szivattyú

J''''tr '-'j I

~+
"1 .
I
ttJ.,..
,
3 L.,
'i
I 1

~1 21
I I
I I Nyomás
, nyugalmi állapo/bon
i I O ~s o Csohossz'/

w1.l. b
. ." ~

'- j~t~~
5ri I
I
---I

4r-t-r
4 I
______ J
"/

8-30. ábra. Alsó elosztású nyomott rendszer biztonsági vezetékei és nyomásdiagramja

1 biztonsági felszál1óvezeték; 2 biztonsági leszáJlóvezeték; 3 tágulási tartály; 4 kazánok; 5 szivattyúk; S a szivattyú szlv6csonkja; N a szivattyú
nyomócsonkja; " depressziós szakasz; b túlnyomásos szakasz; AP.zlv a szivattyú nyomása; APkaz túlnyomás a kazánoknál; hsF a biztonsági
felszál1óvezeték hurokmagassága; h.zlv UJ a szivattyú üresjárási nyomómall8ssállll; O a 2 csatlakozása a rendszerhez
294 MELEGVÍZ-FUTÉSEK

---,
1-- I
h----tt:P--i
8 8

7777777777
8-32. ábra. Alsó elosztású rendszer biztosítása, szivattyúaz
8-31. ábra. Felso elosztású nyomott rendszer biztonsági
berendezései " eloremenó vezetékben
1 kazán; 2 tágulási tartály; 3 osztó; 4 szivattyú; 5 három járatú szelep
1 biztonsági felszálló; 2 biztonsági leszálló; 3 tágulási tartály; 4 kazánok;
5 gyujto; 6 osztó; 7 szivattyú; 8 légtelenitoedény; S a szivattyú szivó-
csonkja; N a szivattyú nyomócsonkja; hBP a biztonsági fe1szállóvezeték
hurokmagassága; hsziv uJ a szivattyú üresjárási nyomómagassága ; O a 2
csatlakozása a rendszerhez

tJp
'2 a

BL '
~ Nyomás nyugalmi állapo/ban ~
o 1 12 - o
I
, I I
,- --
I
L __+
14 ! t
,

it:f It ~
l...-r __

3
--..J

4-

'-1)(
.-- J '-
___________
IN
+
JI
A
N
s

8-33. ábra. Szívott rendszer biztosítása és nyomásdiagramja

S a szivattyú sziv6csonkja; N a szivattyú nyomócsonkja; 1 kazánok; 2 légtelenítöedény; 3 gyujto; 4 szivattyú; 5 t4gulási tartály; a depreslZiós
szakasz; b túlnyomásos szakasz; LJPsziv szivattyúnyomás
 MELEGVÍZ-FUTÉSEK
emelomagassága üresjáráskor (3-30. ábra). Az
ábra jobb' oldala a nyugalmi helyzethez viszonyí-
tott, üzem közben beálló nyomásváltozásokat
szemlélteti. A 8-31. ábrán felso elosztású nyomott
rendszer egyik biztosítási módja látható. Hátránya
a bemutatott biztosításoknak, hogy nagy magasság
szükséges a hurkok kialakításához. Elonye viszont,
hogyaszivattyúkat a visszatéro vezetékrészben le-
het elhelyezni, tehát alacsonyabb homérsékletu kö-
zeget szállítanak. A 8-32. ábrán olyan biztosítási
módot láthatunk, amely teljes kazánbiztosítást ad,
és nincs szükség a biztonsági felszállóvezetékben
magas hurok kiképzésére, mert a kazánok a szívott
szakaszban vannak. Hátránya, hogy a szivattyút az
eloremeno vezetékbe kell szerelni, így magasabb
homérsékletnek van kitéve.
8.6. Légvezetékek kialakítása
A légvezeték feladata a rendszer feltöltésekor a
levego elvezetése, ill. leürítéskor a levego vissza-
vezetése a rendszerbe. A légvezeték-hálózat a fel-
szállók meghosszabbítását képezo függoleges és az
ezeket összeköto vízszintes szakaszokból áll
8.6.1. Gravitációs rendszerek
Az alapvezetékekbol a levegot a függoleges fel-
szállókvezetik el. Alsó elosztású rendszer felszállói
és futotestei a legfelso futotestsor eloremeno csat-
lakozásainak meghosszabbítását képezo függoleges
légvezetékeken keresztüllégtelenednek (8-34. ábra).
A függoleges légvezetékeket vízszintes vezeték fogja
össze, amely a tágulási tartályhoz vezet. Felso el-
osztású rendszer légtelenedése az elosztóvezetéken
keresztül megy végbe, csak ennek levegoelvezetését
kellbiztosítani (1. a 8-3. ábrát).
8-34. ábra. Légvezeték kiképzése alsó elosztású futés esetén
a függoleges légvezeték; b vízszintes légvezeték
BIZTO~SÁGI BERENDEZÉSEI 295
8.5.2.2. Szívott rendszerek
A szívott rendszerekben a biztonsági felszálló-
vezeték a szivattyú szívó hatása alatt áll, így a víz-
nívó benne üzem alatt csökken. Nincs szükség ma-
gas hurokra, a biztonsági felszállóvezeték a tágu-
lási tartályba közvetlenül a túlfolyó felett kötheto
be, a 8-33. ábrán látható módon. Az ábra a rend-
szer üzem közbeni nyomásváltozását is mutatja.
Szívott rendszerekben a legfelso radiátorsor fe-
lett a tágulási tartályt olyan magasra kell elhelyezni,
hogy üzem közben a víznívó csökkenésekor ne jus-
son levego az elosztó hálózatba.
Nyitott szívott rendszerekben a futoközeg maxi-
mális homérséklete az elgozölgés veszélye miatt
csak 95 °C-nál alacsonyabb lehet.
Elhelyezheto a vízszintes légvezeték a legfelso
szint mennyezete alatt is (8-35. ábra). A légvezeték
a tágulási tartály alatt helyezkedik el, s így feltöl-
téskor megtelne vízzel. Hogy ezt megakadályozzuk,
a vízszintes légvezetéket a tágulási tartály közelében
8-35. ábra. Vízszintes légvezeték kiképzése a tágulási tartály
alatt
h hurokmagasság; h' a léglelenítovezeték magassága a legfelso futotest
eloremeno bekötése felett
levo felszálló légvezetékbe h magasságú hurokkal
csatlakoztatjuk (8-35. ábra, A pont). Feltöltéskor
az A pont elobb kerül víz alá, mint a vízszintes
légvezeték, s így a vízszintes légvezetékbol a levego
nem tud eltávozni. A bezárt levego meggátolja,
hogy egyik felszállóból a másikba üzem közben víz
áramoljék áto
296
Korábban szokásos volt a vízszintes légvezetéket
a biztonsági leszállóvezetékbe csatlakoztatni. Gra-
vitációs futések esetén ez nem okoz problémát, de
szivattyús rendszerekben megengedhetetlen, mert
a felszállók és a biztonsági vezeték nyomásviszonya
különbözo.
A h hurok magassága a Boyle-Mariotte-törvény
felhasználásával számítható, azzal a feltétellel, hogy
a vízszintes légvezetékbe víz ne kerüljön. Nagysága
gravitációs futések esetén h~ 1,0-1,5 m, egyéb-
ként olyan legyen, hogy biztosítsa a kívánt légzá-
rat, de a futotestek cirkulációját ne gátolja, azaz
h<h'.
Ha szükséges, az egyes felszállók helyi légteleníto-
berendezéssel is elláthatók.
Felso elosztású futéseknél nincs külön légvezeték,
mert itt a légtelenítés az elosztóvezetéken át megy
végbe.
8.6.2. Szivattyús rendszerek
Alsó elosztású szivattyús futoberendezések lég-
telenítohálózatának kialakítása a 8-36. ábrán lát-
ható. Ez a megoldás mind feltöltéskor, mind üzem
közben a levego eltávolítását lehetové teszi. Hátrá-
nya, hogy nagy padlástérmagasság szükséges hozzá,
továbbá hogyafagyveszély elleni védelemrol külön
kell gondoskodni. Ha ez a megoldás 'nem alkalmaz-
ható, akkor a következok szerint járhatunk el.
8.6.2.1. Nyomott rendszerek
A tágulási tartály közelében levo egyik felszálló
légvezetékbe hurokkal csatlakoztatjuk be a többi
felszálló légvezetékét. A 8-37. ábra szerinti elren-
8-36. ábra. Alsó elosztású szivattyús rendszer
h hurokmagasság ; hszlv Oj a szivattyú üresjárási nyomómagassáp
MELEGvfZ-FUTÉSEK
8-37. ábra. Nyomott szivattyús rendszer légvezetéke
A légtelenítovezeték csatlakozása felszálló légvezetékhez: h a légtelenit6
hurokmagassága: Hatágulási tartály vizszintje és a vizszintes légtelenilOo
vezeték magasságküIönbsége; C a legfelso futotest eloremeno csatlakozási
pontja; x-x vizszint a légvezetékekben, a rendszer teljes töltésekor. nyugal-
mi állapotban; h.z1v Oj a szivattyÚ üresjárási nyomómagassága
dezés feltöltéskor lehetové teszi a levego eltávolí-
tását a rendszerbol mindaddig, amíg a VÍZnívóaz
A pontot el nem éri. Ha a levego kiáramlásának
útját a víz elzárja, a bezárt levego fokozatosan ösz-
szenyomódik. A rendszer teljes töltésekor a fel-
szállókban a víznívó valamely x-x
magasságban
lesz.
A légvezetéket úgy kell kialakítani, hogy legalább
a vízszintes szakaszát üzem közben is mindenkor
levego töltse meg. Ezt a légvezeték méreteinek meg-
felelo kiválasztásával érhetjük el. A felszállókhoz
csatlakozó légtelenítovezeték átméroje rendszerint
3/8", a vízszintes légvezetéké 3/8", 4 ... 5 felszálló
után 1/2", a hurok átméroje 1/2... 1". A vízszintes
légvezetéket lehetoleg a mennyezet alá helyezzük.
A hurok h méretét felvesszük és számítással ellen-
orizzük. Általános szabálynak fogadhatjuk el azt,
hogy a legfelso radiátor csatlakozás felett min. 0,5 ID
magasságban legyen a becsatlakozási pont. Ez adja
a h maximális értékét. Minimális értéke nagyobb,
mint a szivattyú emelo magassága.
A légvezeték hurok h felvett értékét számítással
kell ellenorizni:
V1ev --1
* (P* )
h?E nPo m, (8-5)
~ A;
;=1
ahol V~v a vízszintes légvezeték térfogata, m3;
p*=po+Heg+LJpszivC' Pa (kp/cm2), ebben Po az
atmoszferikus nyomás, Heg a tágulási tartály víz-
szintje által a vízszintes légvezetékre ható statikus
nyomás (1.a 8-37. ábrát), LJPszivC a C pontban ható
n
légvezetéke
szivattyúnyomás ; ~ A; az n számú függoleges lég·
1-1
 LÉGVEZETÉKEK KIALAKíTÁSA 297

8-38. ábra. Szívott szivattyús rendszer légvezetéke

Ah, H, C jclölések értelmezése a 8-37: ábrával azonos; C' vízszint függo-
legeslégvezetékben a szivattyú üzcm~ idején; hc' a vízszint távolsága a
vízszintes légvezetéktol a szivattyú üzeme alatt; hc a legfelso fntotest
eloremenö bekotésének függoleges távolsága a vízszintes légvezetéktöl

telenítovezeték összkeresztmetszete, m2• Az össze-

függés azt a feltételt fejezi ki, hogy a vízszintes lég-
vezeték a rendszer teljes töltése esetén levego alatt
marad.
Néha a számítás igen nagy h értéket eredményez,
ilyenkor egy (esetleg több) felszálló függoleges lég-
vezetéket fel kell bovíteni és a számítást erre elvé-
gezni. A vízszintes légvezeték méretét ne növeljük.
Fagyveszélynek kitett helyen méretezzünk úgy,
hogya víz maximálisan is csak a futött tér mennye-
zetéig emelkedhessék.
A légtelenítést gyakran szakaszonként kell elvé-
gezni. Ekkor is mindig h méretu hurokkal kell
csatlakozni a légtelenítés céljára kiválasztott fel-
szállóhoz. Légtelenítés céljára mindenkor a tágulási
tartály közelében levo felszállót válasszuk ki, és ne
a biztonsági leszállóvezetéket, mivel a felszállók és
a biztonsági vezetékek nyomásviszonyai különbö-
zok, és így üzemzavar következhet be.
8.6.2.2. Szívott rendszerek
Alsó elosztású szívott rendszerek légvezetékét a
8-38. ábra szerint alakítjuk ki. Üzem közben a
víznívó a függoleges légvezetékben csökken. A nívó-
csökkenés csak olyan mértéku lehet, hogy a legfelso
futotestek bekötése (C pont) levego alá ne kerüljön,
mert akkor a cirkuláció megszunik. A minimális
víznívó biztonsági okból ne süllyedjen C' szint
alá. Ezért kívánatos hc-hc'~0,5 m betartása.
A h hurokméret minimális nagysága a (8-5) össze-
függéssei számítható, <::kkor LJpszivC= O, mert a
szivattyú nem üzemel. Üzem közben a víznÍvó C'
szintre süllyed. A hc' nívócsökkenés a (8-5) össze-
függés értelemszeru alkalmazásával számítható
[v::v a vízszintes légvezeték és a függoleges légveze-
tékek c' szint feletti részének térfogata; p* =
=Po+ (h+ H)eg- LJPszivc1·
A felso elosztású rendszereket a 8-3. és 8-5. ábra
szerint alakítjuk ki. Ezekben a levegot feltöltéskor
az elosztóhálózat vezeti el. A levego eltávozása
vagy a tágulási tartály felé, vagy a végponton elhe-
lyezett légtelenítoedény felé biztosított.
Felso elosztású szívott rendszerekben a tágulási
tartályt olyan magasan kell elhelyezni, hogy az
elosztóvezeték üzem közben se kerülhessen levego
alá.

8.7. Melegvíz-(utések csovezetékeÍnek méretezése

A futoberendezésben a hohordozó közeg áram- 1 .2

lása következtében az egyes csoszakaszokban, be-
rendezési tárgyakban súrlódási és ütközési nyomás- LJPsur=0,8U dS . :v Pa. (8-7)

veszteség jön létre [1. a 2.7. pontot és a (2-44) össze- A suruség 80 oC homérséklethez tartozó e800C=
függést]. = 971,8 kg/m3 értékével (8-2. táblázat):
A dinamikus nyomás (2-6) összefüggésében sze-
replo v sebesség kifejezheto a futovíz mv tömegára- LJPsur= 8,345 • 10-4).. ~ m~ Pa. (8-8)
mával:
1 fm hosszúságú csovezeték fajlagos súrlódási
4.
v=--::nmv ms,
j (8-6) nyomásvesztesége :
:rr;eu-

ahol e a futovíz surusége, kgjm3; mv a futovíz

lömegárama, kg/s; d csoátméro, m. S' = LJ~Sllf = 8,354 • 10-4)..::; Palm. (8-9)

A súrlódási nyomásveszteség (2-44) és (8-6) Az ütközési ellenállást a (2-44) és (2-6) össze-

alapján: függéssei számoljuk (1. a 2.3. és 2.7. pontot.)
 298981,9
I - •.62
62,5 -- I O --
IWW
10
TKarmantyú
T-darab,
Megkerüloív
T-darab,
-darab,
Kettos 51
74
75
53
8967kg/m'
64
52
54
81
68
61
82
94
71
59
86
99
63
76
87
77
66
78
89
90
55
67
79
91
80
92
73
69
93
85
97
57
56
60
72
84
96
70
58
98
83
100
88
65
95
I87,5
74,5
991,7
992,2
975,5
968,0
982,2
975,2
981,7
991,5
88,5
992,1
981,1
981,4
991,9
75,5
980,3
973,4
991,1
53,5
89,5
980,6
986,0
979,8
980,1
66,5
979,5
978,8
978,7
990,0
68,5
91,5
92,5
55,5
56,5
984,5
988,1
976,1
983,0
976,4
978,1
982,7
975,8
989,6
982,5
73,5
69,5
96,5
72,5
977,0
976,7
984,3
983,5
988,5
988,7
983,2
71,5
83,5
977,2
984,0
977,5
70,5
94,5
987,6
974,0
974,9
967,7
76,5
86,5
987,4
987,2
974,6
63,5
986,9
986,5
986,2
973,7
973,1
991,3
64,5
65,5
52,5
77,5
972,8
985,7
972,5
990,7
990,9
54,5
78,5
90,5
971,8
968,7
978,4
971,2
979,2
972,1
985,3
971,5
990,5
990,3
985,0
989,8
67,5
79,5
.968,3
969,3
989,4
970,9
977,8
970,6
%9,0
84,5
61,5
85,5
81,5
93,5
969,9
59,5
95,5
983,8
970,3
989,0
989,2
82,5
58,5
974,3
ív
986,7
984,8
985,5
80,5
988,3
969,6
60,5959,1
51,5958,4
átmenet
99961,6
%7,3
967,0
66,7
965,7
965,3
964,7
964,3
57,564,0
960,9
962,6
963,3
963,0
60,5
961,9
61,2
%2,3
ellenáram
966,4
(kicsí)
966,0
963,7
59,8
elágazás
(nagy)
965,0 1,0I
0,5 1,0
2,0
0,5 I
MELEGVÍZ-FUTÉSEK I

',l
I
I 980,9
oc ! 987,~ 1,5I 3,0 I
1,5 szám I
Ikg/m'
I
Sor-
I I
ÉrtelmezoábraI ~~ I
I ,
~
cc
oc
CC
I
oc
kg/m'
I
1, Nadrágidom
I
Megnevezés Megnevezés

•. I ·lf3'0
táblázat. Vízsurüség a homérséklet függvényében
 MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 299

12 900-os
Sor- Könyök 32
ív
SO
-
---
20és
ésés40
1,0
0,5
2,0
5,0
7,0
6,0
12,0
1,0
1,5
2,5
3,0
0,3
7,0 25
Vezetékelzárók:
több
Futotest-szabályozók:
4,0 Megneyezés
Néyleges átméro, mm
8-3. táblázat folytatása
7,0
4,0
8,5 2,0
1,0
1,510,0
6,0
9,016,0
1,5
4,0
3,5
i I
a) tolózár
egyenes csap (régi) I

A súrlódási nyomásesés (8-8) és (8-9) összefüggések 8.7.1. Gravitációs melegvíz-futések

szerinti meghatározása hosszadalmas. A számítás
megkönnyítésére a használatos csoátmérok és kü-
lönbözo my víztömegáramok esetére kiszámították
S' értékeit, azokat a 8-1. mellékletben közöljük.
A táblázat a csoátméro és my, ill. v függvényében
adja meg az S' méterenkénti súrlódási nyomásesést,
Palm mértékegységben.
Az ütközési nyomásesés meghatározásáh<rz a C
alaki ellenállás-tényezok a 8-3. táblázatban talál-
hatók. Az ütközési ellenállásokat néhány v víz-
sebességre és C tényezore a 8-4. táblázat tartal-
mazza.
A szakirodalom a (8-9) összefüggést rendszerint
átalakított formában, a Q hoáram függvényében
ismerteti. Az my víztömegáram :
my= Cy ~LJth , (8-10)
ahol Q a víz lehulésébol adódó holeadás (hoáram),
W (kcalfh); Cy a víz fajhoje, J/kgK (kcalJkg°C);
Lltb a víz lehu1ése valamely adott szakaszban.
I
A (8-10) alapján a (8-9) összefüggés:
8'=4,744 . 10-11 ~ • ~~ Palm. (8-11)
A (8-7)... (8-11) összefüggések segítségével bár-
milyenhomérséklet-tartományra készítheto mérete-
zéstmegkönnyíto táblázat.
A csoméretezést célszeru táblázatosan (forma-
nyomtatványok felhasználásával) végezni. A szá-
mítások menetét példa kapcsán mutatjuk be.
csohálózatának méretezése
8.7.1.1. Hatásos nyomás kialakulása
Gravitációs futések esetén különbözo homérsék-
letu folyadékoszlopok suruségkülönbsége hozza
létre a felhajtóerot.
Ha egy zárt csorendszer egyik pontján hot von-
nak el, egy másik pontján hot vezetnek be, a ho-
mérséklet, s így a suruség a hálózat mentén válto-
zik. Ha a ho be- és elvezetés idoben állandó, a
keletkezo felhajtóero:
Llpgray=#e(h)g dh. (8-12)
A nyert eredmény egy h magasságkoordináta sze-
rinti körintegrál, az integrálást elvégezve az egész
körfolyamatra megkapható a hatásos nyomás.
A matematikai muveletek helyett szerkesztéssel
is meghatározhatjuk a hatásos nyomást. A szerkesz-
tést h-eg koordináta-rendszerben kell elvégezni
(8-39. ábra). A léptékek megválasztása után vegyük
fel a különbözo h magasságértékekhez a megfelelo
eg értékeket, a kapott pontok összekötése az A
területet eredményezi, amelynek méroszáma a hatá-
sos nyomás [8-39. b) ábra] (folytonos vonal).
A szerkesztéskor a csolehulést lineárisnak vettük.
Futoberendezések számításakor ez a feltétel elfo-
gadható. Ha a lehulést az egyes csoszakaszok kö-
zéppontjába koncentráljuk, akkor a 8-39. b) ábrán
eredményvonallal behatárolt területet kapjuk.
 8-4. táblázat. Ütközési ellenállás értékek 80 oC homérsékletu futovízre
Ellenállás-tényezo, C
8
2 4 5 6 7 I 8 I 9 I 10 11 12 13 14 15
Vízsebesséi,
v, mis Ütközési ellenállás, Ap., Pa
I ~~
<:
t:'l
tIl
c'"
CI
tIl>
cll
171,68
1285,11
1196,82
1108,53
259,97
941,76
853,42
1030,10
2,94
8,83
0,2085,35
431,64
608,22
686,70
519,93
235,44
392,40
313,92
1010,43
1088,91
1167,39
0,491
155,98
470,88
284,49
853,43
734,80
931,95
64,75
29,43
11,77
4,9178,48
23,54
131,45
140,28
210,92
255,06
627,84
93,20
62,78
353,16
706,32
163,83
154,02
12,75
13,73
56,90
0,98
87,31
9,81
11;77
833,35
1,96
3,92
7,85
14,72
4,91
912,33
6,87
971,19
814,23
230,54
255,06
161,87
15,70
431,64
309,02
70,63
171,64
206,01
77,50
65,73
54,94
131,45
12,75
14,72
16,68
18,64
21,58
29,43
38,26
23,54
31,39
0,49,
17,66
47,09
70,63
76,52
87,31
81,42
19,62
7,85
149,11
113,80
111,83
14,72
10,79
104,97
II
116,74
117,72
28,45
220,73
215,80
19,62
111,83
201,11
189,33
125,57
441,45
637,65
168,73
421,83
83,39
52,97
0,49
48,07
85,35
0,98
6,87
5,89
490,50
397,31
264,87
190,31
343,35
140,28
193,26
97,12
174,62
188,35
90,25
124,59
3,92
774,99
696,51
382,59
308,64
250,16
152,06
174,63
87,31
78,48
155,00
141,26
259,97
126,55
1,96
74,56
99,08
95,16
7,85
15,70
318,83
510,12
362,97
348,26
75,54
53,96
38,26
500,31
1,96
28,45
35,32
0,20
2,94
55,92
1049,67
1,96
106,92
431,64
210,96
98,10
1,83
168,73
0,98
765,18
676,89
461,07
235,44
284,49
2,94
58,86
5,89
941,76
647,46
618,03
833,85
367,88
578,79
568,98
245,25
353,16
186,39
114,78
68,67
123,61
8,83
12,73
873,09
784,80
737,75
755,27
539,55
500,31
333,54
274,68
174,62
133,42
12,75
63,77
56,90
38,26
28,45
44,15
23,54
33,35
47,09
41,20
157,94
94,18
31,39
108,89
21,58
13,73
10,63
44,15
33,35
28,45
49,05
119,68
55,92
21,58
90,25
153,04
142,25
98,10
163,83
43,16
39,24
37,28
35,32
25,51
47,09
51,99
11,77
24,53
31,39
25,51
4,91
6,872,94
40,22
24,53
33,35
44,15
0,098
11,77
66,71
27,:"7
109,87
2,94 0,098
225,63
230,54
209,93
451,26
402,21
58,86
42,18
9,81
618,03
568,98
98,10
549,36
196,20
136,36
70,63
86,33
299,21
167,75
279,59
269,78
309,02
122,63
164,81
0,96
57,88
81,42
338,45
65,73
39,245,89
19,62
0,49
0,98
0,20
4,91
1,96
15,70
8,83
to,79
47,09
9,81
0,49
3,92
99,08
76,52
24,53
16,68
63,77
76,52
12,75
34,34
som113,80
143,23
10,79
189,33
598,41
338,45
149,11
210,92
529,74
63,77
696,51
392,40
657,27
294,30
122,63
235,41
9,81
16,68
264,87
0,98
104,27
83,39
55,92
480,69
175,60
a 3,92
197,18
73,58
1,96
11,77
50,u3
17,66
13,73
6,87
26,49
36,30
9,81
421,83
18,04
59,84
2,94 I ' I
tIl
>ol
- 182,47
220,73 I
>;j
tIl 17,661
1,96 I
0,49
I
1
 MELEGvíZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 301

a) b) A csoszakaszokban keletkezo csekély hatásos

nyomás értékét csökkenti még az a tény, hogy a
Il
csoszakaszok mentén a lehulés nem egyenletes, és
JI/ a keveredési pontban felmelegedés is elofordul.
Ezért alsó elosztású gravitációs futésekben a cso-

rI
lL-
il,
I I l' .W
szakaszok által keltett csekély hatásos nyomást a
hálózat méretezésekor nem vesszük figyelembe,
csak a futotestekben eloálló lehulés által keltett
f" f.
r
/}P9 f,9 919 919 909 hatásos nyomásra méretezünk:
8-39. ábra. Gravitációs rendszer hatásos nyomásának szer-
kesztése
.dPR=.dPgrav=hRg(ev-ee) Pa, (8-14)
aj a rendszer elvi kialakitása; bJ hatásos nyomás szerkesztése; 1. ll. ahol hR futotest közepének magassága a kazánkö-
lll. IV koncentrált lehulési pontok; '0. 110 '2 .... vizhomérséklet; Qo.
zép felett, m; ev a futotestbó1 kilépo víz surusége,
elo ez •... a vizhomérséklethez tartozó vizsuruség; hlo h2 •.•• a szakaszok
magasságaa kazán felett (hatásos magasság); hl. hlI •... a koncentrált kg/m3; ee a futotestbe belépo víz surusége, kg/m3•
lehillésipontok magassága a kazán felett (hatásos magasság); g nehézségi Az így számított hatás os nyomásnak kell egyen-
gyorsulás súlyban lennie a radiátor áramkörében az eloírt
víztömeg szálIításakor bekövetkezo nyomásesés-
A rendszerben keletkezo felhajtóero a következo seI.
formában is írható: A méretezést a következo lépésekben célszeru
n n végezni:
LlPgrav= ~ hi LlttBig= ~ hi Lleig. (8-13) - .dpgrav hatásos nyomás meghatározása a (8-14)
i=1 i=1 összefüggés szerint;
A kifejezésben hi az i-edik lehulési pont magassága, .- elozetes méretezés;
- a hatásos nyomás me80szlásának eldöntése,
ei= ~ei
LJ ti az 1 oC homérséklet-különbségre eso suru- feltételezve, hogy a súrlódási és ütközési nyomás-
ségváltozás,.dti a tényleges homérsékletesés. A(8-13) veszteség közel azonos. A .dPgrav két részre bont-
összefüggéslényegében a (8-12) körintegrál köze- ható. A súrlódási hányadot a-val jelölve, a fajlagos
líto megoldása. A (8-13) összefüggés azt is mutatja, súrlódási nyomásesés:
hogyacsoszakaszok mentén eloálló és lineárisnak
vett homérséklet- és suruségváltozás a szakasz S'= a ~tavPalm, (8-15)
középpontjába koncentráltnak tekintheto. a értéke gravitációs futések esetén O,5-nek veheto;
A zárt görbe területe azonos marad, ha az egyes - az S' és a szállítandó hohordozó tömegáramá-
területeket(trapéz.,.háromszög) paralelogrammákká nak (hoáramának) ismeretében a d csoátméro szá-
alakítjukát. mítható, vagy a 8-1. mellékletbol veheto;

8.7.1.2. Alsó elosztású gravitációs rendszerek

méretezése

A keletkezo hatásos nyomás a (8-13) összefüggés

szerinthatározható meg. A csohálózat méretezésé-
nek célja a fejlodo hatásos nyomás és a nyomás-
veszteségegyensúlyának megkeresése. Az alsó elosz-
tású gravitációs rendszerekben a legtávolabbi és
legalacsonyabban elhelyezett futotest áramköre a
legkedvezotlenebb. A többi radiátor áramköre,
amelyekpárhuzamosan kapcsolt áramkörök, ennél
kedvezó'bbek.
A 8-40. ábrán a legkedvezotlenebb az RI futo-
testáramköre. A nyomásdiagrambóllátható, hogy 8-40. ábra. Alsó elosztású gravitációs melegviz-futés nyomás-
lényegeslehulés csak a radiátorban van. A vezeték diagramja
lehulésecsekély, ezért a kjs hatás os magasság kö- ARI terület (pont-vonaIlal határolva): az RI futotest hatásos nyomása;
keresztben vonalkázott terület: csohálózat járulékos hatásos nyomása;
vetkeztébena csolehulésbol eredo hatásos nyomás, ARII terület (szaggatott vonaIlal határolt. nem vonalkázott terület): az
amelyetjárulékos nyomásnak nevezünk, elhanya- R II futotest hatásos nyomása; ferdén és keresztben vonaIkázott terület: a
golható. csohálózat járulékos hatásos nyomása
302 MELEGvíZ-FUTÉSEK

- pontos méretezés;
- az elozetesen meghatározott d átméro és a
víztömegáram ismeretében a víz sebességét meg-
határozzuk (értékei a 8-1. mellékletbol is vehetok); III
I f. ~----,
-R~ --. 1-0-
- meghatározzuk a helyi ellenállásokat (8-3. és \-2i--
I
-
8-4. táblázat); I

- a csoszakaszok súrlódási és ütközési ellen-

állásának összegét képezzük; i 1~lh,
- képezzük a súrlódási és ütközési ellenállást 'a _~ll N

teljes áramkörre. Ha ennek értéke egyezik a számí-

tott hatásos nyomással, a méretezés megfelelo. U~ Iw h,
4J,s-----f~
hll~rr'16
Ha jelentos az eltérés, akkor az egyes méretek meg- RI""1
101 'j',g !bg J!L/
változtatandók. Megengedheto eltérés ± 20 Pa 8-41. ábra. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyoDJál.
(±2 kpfm2). diagramja
A legkedvezotlenebb helyzetben levo futotest Vonalkázatlan terület: a radiátor hatáso. nyomása; vonalkázott terület:
áramköre a fo- vagy mértékadó áramkör. A számí- a·hálózat járotékos nyomása
tást mindig a foáramkör méretezéséveI kezdjük.
A méretetést kello pontossággal kell végezni, mert
a szuk csohálózat elégtelen futést, a bo csó'hálózat
pedig egyes áramkörök túlfutését eredményezheti,
ami költséges.
Ha valahol nyomásfelesleg mutatkozik, azt le
kell fojtani. A fojtás fojtószakasz vagy fojtótárcsa
beépítésévellehetséges. A fojtószakasz hossza az

1 L1Pfojt-zI (
fojt= S'-S'
I m 8-16)

összefüggésseI számítható, ahol L1Pfojt a lefojtandó

nyomásfelesleg ; ZI az 1fojt szakasz ütközési ellen-
állása; S~ a szukített szakasz fajlagos súrlódási
nyomásesése ; S' fajlagos súrlódási nyomásesés a
szukítendo szakaszon.
8-42. ábra. Felso elosztású gravitációs melegvíz-fútés nyomás-
diagramja. A visszatéro alapvezeték a kazánközép alatt van
ARI, ARn az R, és Ru ftitötestek hatáso. nyomása; vonalkázott területek:
a hálózat járuléko. hatásos ~'yomása

8.7.1.3. Felso elosztású gravitációs rendszerek
méretezése
Felso elosztású futoberendezésekben a járulékos
nyomás értéke jelentos, azt a méretezéskor figye-
lembe kell venni (8-41. ábra).
A hatásos nyomás nagyságát olyan futó'hálózatra
is egyszeruen meghatározhatjuk, amelyben a vissza-
téro csoszakasz egy része a kazán középvonala alatt
fekszik (8-42. ábra).
A hatásos nyomás, ill. a diagram most két rész-
bol áll, az abszcisszatengely fölötti pozitív és az
abszcisszatengely alatti negatív területbo1. A tény-
leges hatásos nyomás e két terület különbsége. Ha
a kazánközép alatt elhelyezett vezetékekben nagy
lehulés következik be" az a hatásos nyomás értékét
jelentosen csökkentheti.
A keveredési pontokban fellépo homérséklet-
emelkedés vagy -csökkenés szintén a hatásos nyo-
más nagyságát befolyásolja (1.a 8-42. ábra V. pont-
ját). Az I. futotest szempontjából itt felmelegedés
van, a hatásos nyomás csökken. A vÍzszintes gyujto-
vezeték járulékos nyomása általában elhanyagol-
ható. Ha a gyujto csohálózat a kazánközép fölé
kerül, elkerülheto a hatásos nyomás csökkenése.
A hatásos nyomás meghatározásához a csoháló-
zat méreteinek ismerete lenne szükséges. A mére-
tezés kezdetekor a csoátmérc5k nem ismeretesek,
ezért elozetes feltételezéssel kell számolni. Az elo-
zetes méretezéshez a hatásos nyomás közelíto érté-
két a következok szerint határozhatjuk meg:
L1Peloz= (1+ 1~) L1Pgrav Pa, (8-17)
ahol ~ pótléktényezo és L1tgrav=L1PR a radiátor
lehulésébol származó felhajtóero a (8-13) össze-
függés szerint.
A pótléktényezot befolyásolja az elosztóvezetékek
kazán közép feletti magassága, á leszállóvezetékek
távolsága a fofelszállótól és végül a futotest ma·
gassága a kazán közép felett. ~ tapasztalati értékeit
a 8-5. táblázat tartalmazza.
 MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 303

8-5. táblázat. ot pótléktényezo a csovezeték lehfiléséb61 származó nyomástöbhlet figyelembevételére

Az elosztó- cr.,%
Az elosztó- Aleszá1ló-
vezetékek A Icszál1ó- vezeték vezeték
magassága vezeték A fütotcst mapssága maIlassága távolsága A fütotest magassága
• kazánközép távolsága a kazán felett, a kazán- afofel- a kazán felett,
felett, a fofelszá\lótól. m közép szá1lótól,
m
m m felett, m
4 8 12 m
4 I 8 I 12 I 16 I 20 I 24

10 15 10
6Of:-1O 5 ---
25
25
15 25
-----------
85
65
30
25
15
10
10
5 -
-
-

8 50
25
20 20 50
---------
90
,70
35
30
15
15
10
10
-
-
--
-
-

75
30
15
------------
I,809540
35 20
15 10 - -
201- - 105 45
----------- 20 15 - -
100

10
-\---
35
25
-
-
-
- I
l'

100

10
90
115
40
50
20
25 -
15
15 -
-
-
-
-

25
--
~~
45 10'
15 -= II

25
-
105
75
80
--40
30 --20
35
15
15 ---
15
10
10 ---
10
--
5 I---
8 -

12 50
--
35
50 10
15 I --
24 50
-----------
110
90
45
40
20
20
15
15
10
10 -
-
40 15 I --
75
--
55 20 120 50 25 20 10 -
~-11OO45 25-1-5 -1O----=-
100
--
45
60 15
20 I --
100
-----------
130
IlO
55
50
30
35
20
20
10
15
--- ---
-
-
65
50 25 I --
20 150 60 40 25 15 -
10 10
-----,
45
65 15
20 5 II
1
120
90 50
40 25
20 20
15 10 I 55
10
25 45 15 5 25
100 4525-1-5-lOi--5-
-----
65 20 10 130 55 30 20 10 I 5
16 50 50 20 10 28 50 liO 5030 2<>10110
75
-----
70
60
25
25
10
10 75
140 60
120 55
35
-- --- ------
35
25
20
15
15
10
10
----
100
-----
80
70
30
30
15
15 100
--~--------
150 65
ISO 70
40
45
25
30
20
20
15
15
--- ---
90 35 20 180 80 50 ~ ~ 20
Megjegyzés: A fo felszál1óvezeték fali horonyban, az elosztóvezeték -5 "<:-Os padlástérben, 75%-os S2.igetelésae1.
Felso számok: függoleges Icszál1óvezetékek horonyban, alsó számok: (ünolegoa leszál1óvezetékek szabadon.

A lehulés számításához a környezet homérsékletét eJfutetlen pincehelyiségek O oC;

a következok szerint vehetjük figyelembe: lj pince, a pincében flitési vezetékek vannak,
+5 .. .10 oC.
aj zárt fali horonyban a szigeteletlen cso és a
horony homérséklete közötti különbség 40 ... 50 oC; A gravitációs felso elosztású rendszerek cso-
hálózatát az alsó elosztású rendszerekéhez hason-
bJ zárt fali horonyban a szigetelt cso és a horony
lóan méretezhetjük. A méretezést célszeru a követ-
homérséklete közti különbség 55 ... 60 oC;
kezo sorrendben végezni:
ej padláshomérséklet (deszka- és azbesztcement - az elozetes méretezéshez a közelíto értéku
fedés)-5 ... -10 oC; hatásos nyomás meghatározása a (8~17) összefüg-
dJ padláshomérséklet (cserép- vagy üvegfedés) géssei;
-12 oC; - a csohálózat elozetes méretezése;
304 MELEGvíZ-FUTÉSEK

- az elozetesen méretezett csorendszerben kelet- - az egyes radiátorokon átáramló víz LllRJ,

kezo hatásos nyomás pontos számítása;
- az elozetes méretek szükséges változtatása a
hatásos nyomás számított értékének ismeretében.
A legkedvezotlenebb áramkör ez esetben is a
legtávolabbi és legalacsonyabban fekvo radiátor
áramköre.
Elozetes méretek ismeretében a csoszakaszok
elején és végén meg kell határozni a homérsékletet,
azaz a szakaszban létrejövo homérsékletesést. A há-
lózat minden szakaszára külön-külön meghatároz-
ható a homérsékletesés, majd a 8-2. táblázatból ve-
hetjük a homérséklethez tartozó sUfUséget, s a
hatásos magasság leméréséveI az adott szakasz járu-
lékos hatásos nyomása számítható. A számítást cél-
szeru táblázatosan végezni.
Elozetes méretezéskor a hatásos nyomás súrló-
dási hányadosa a= 0,5 értéknek veheto [1. a (8-15)
összefüggést] .
A hálózat méretezése a 8-J. melléklet és a 8-4.
táblázat felhasználásával is elvégezheto.
A hatásos nyomás meghatározásához az egymás
fölött levo radiátorokból visszatéro víz különbözo
homérsékleteit figyelembe kell venni.
Ha a visszatéro vezeték a kazánközép felett ala-
csonyan helyezkedik el, a lehulésbol származó fel-
LltRD, ••• lehulésének felvételével a futotestek
mvRI, mvRU' •• , víztömegáramának meghatározása
(LltR= 10... 20 oC választható a gazdaságossági
szempontok figyelembevételével). A futotest köze-
pes homérséklete és a helyiség homérséklete közötti
különbség a legfelso emeleten a legkedvezobb,
mert itt a legmagasabb a futovíz homérséklete, le-
felé haladva ez egyre kedvezotlenebb lesz és a k
hoátbocsátási tényezo is csökken;
- a futotestek visszatéro bekötési pontjaiban"
a (8-43. ábra B és D pontjában) a víz lehulésének
meghatározása ;
- a közelíto hatásos nyomás meghatározása;
- elozetes csoméretezés ;
- a pontos hatásos nyomás számítása;
- végleges csoméretezés.
A felsorolt lépések számításai a következok sze·
rint végezhetok el :
- a teljes leszállóvezeték homérsékletesése Lllh=
= 10... 35 oC értékben választható;
~ (r,-f')'lg
~-2TTTI~: ihJ -o aj b)

hajtóerot elhanyagolhat juk. -; hp

A távoli radiátorok futofelületének méretezése-
RI

kor figyelembe kell venni a csovezeték ·lehulését,

sot figyelembe kell venni a k hoátbocsátási tényezo
változását is.
Ha az áramkörben a rendelkezésre álló nyomást
a csovezeték méreteinek megváItoztatásával nem
lehet egyensúlyba hozni, akkor fojtószakaszt vagy
fojtótárcsát kell beiktatni. Kisebb nyomásfelesleg
kettos beállítású radiátorszeleppel is lefojtható.
Ha a pontos méretezés során a csohálózat mére- 8-43. ábra. Egycsöves gravitációs fútés és nyomásdiagramja
teit változtat juk, ez a hatásos nyomás változását Foáramkör: 0-1-2-3-4-~-6-7-8-9 szakaszok. Mellékáramkörök: A-Rr'
és C-Ru-D szakaszok
vonja maga után. aj fóáramkör nyomásdiagramja a cs6leh6lés eIhanyagolásával; bJ nyo""
diagram a csóleh6lés figyeIembevételével. Folyamatos vonaIIaI halÍlllll
terület: a foáramkör hatásos nyomása; szaggatott vonallal határolt, VOaaJ.
kázott terület: amellékáramkör hatásos nyomása
8.7.1.4. Egycsöves gravitációs futések méretezése

Egycsöv~s gravitációs futési rendszerben két

áramkört különböztetünk meg: a foáramkört, ami-
ben radiátorok nincsenek bent, és amellékáramkört,
amit a radiátorok és kötéseik képeznek (8-43. áb-
ra).
A joáramkör méretezésének lépései a követke-
mv
mv-mvR .~t'-j-'-R/-','-': 2
+~VN hR

zok:
- a teljes leszállóvezeték Llth homérsékletesésé-
nek felvétele;
- a leszálló egyes futotestjei QI' Qu, ... ho-
leadásának ismeretében a leszálló mv vÍztömegára- 8-44. ábra. A 8-43. ábra RI radiátorának áramköre
mának meghatározása (8-44. ábra); (A jelölések értelmezése megegyezik a 8-43. ábráéval)
 MELEGvíZ-FUTÉSEK CSÖVEZETÉKElNEK MÉRETEZÉSE 305

- a leszállók egyes ffitotestjeinek Q" Qu, ... ahol j a keveredési pontokat (a 8-43. ábrán a B és
~5leadása ismeretében a leszálló víztömegárama D pontot), i a foáramkör egyes szakaszainak lehulé-
[8-44. ábra): si pontjait (a 8-43. ábrán az 1,2, ... , 9 pontot) jelöli.
A kifejezés elso tagja a futotestek visszatéro bekö-
. _QI+QU+'" k" (8-18) tési (keveredési) pontjainak, második tagja a cso-
mv- A
Cv LJtb g,s,
vezeték koncentrált lehulési pontjainak hatásos
- a leszállók egyes futotestjein átáramló víz le- nyomása. A keveredési pontokban eloálló lehulés,
Iliilésének felvételével (.dtR = 10- 20 oc) a fütotestek a rövidrezáró csoszakasz .dtcs61ehulését is figyelem-
be véve:
víztömegárama :

m· - QI . Qu. A _ mvRj
LJtj--. - ( LJtRj-LJtcsoj
A A ) +LJtcsoj
A Pa,•
vRI----;;t-'
Cv LJtRI
m'
vRU-~-'
-
Cv LJtRU ..• kgjs' , mv

(8-19) (8-24)

- a víz lehulése a futotestek visszatéro bekötési - a pontos hatásos nyomás ismeretében elvégez-
(keveredési) pont jaiban (a 8-43. ábra B és D pont- heto a végleges csoméretezés.
jában, ha a csovezeték lehulését egyelore elhanya- A mellékáramkörök méretezése. A futotesteken
goljuk: átmeno meIIékáramkörök hatásos nyomása a rövid-
rezáró szakasz .dPA-B ellenállásából és a menék-
áramkörben keletkezo többletnyomásból tevodik
.dtB= ~~; .dto= QI~ oc. (8-20) össze:
cvmv Cvmv

A keveredési pontokban keletkezo lehulések össze-

ge természetesen a teljes leszálló elozetesen felvett .dP=.dPA_B+ ~ (CR .dtR-ccsö .dtcso)g Pa.
l1omérsékletesésével egyenlo:
(8-25)
(8-21) Abekötések hoveszteségét a radiátorlehulésben
figyelembe kell venni. A hatásos nyomás növelheto
- a keveredési pontokban létrejövo lehulések is- a keveredési pont lejjebb helyezésévei (8-44. ábra,
meretében az elozetes csoméretezéshez figyelembe B helyett B' pont).
veheto közelíto hatásos nyomás: A rövidrezáró szakasz átmérojét a leszálló át-
.1Pel6z=(1 + cx)(hBcB.dtBg+ hoEo.dtog t ...) Pa,
mérojénél egy mérettel kisebbre kell venni, ha a szá-
mítás során nem kapunk arra még kisebb méretet.
(8-22)
Kamenyev módszere a futotesteken átáramló víz
ahol exa csohálózat lehulésébol származó járulékos tömegáramának elozetes megválasztásán alapul.
nyomás pótléktényezoje [1. a (8-17) Összefüggés A méretezés menete és lépései megegyeznek az
elotti szöveget], számértékeit a 8-5. táblázatból ve- elobbi módszerével. A különbség abban áll, hogy az
egyes futotestek esetében nem azok .dtR lehulését
l1etjük; hB' ho a keveredési pontok magassága a vesszük fel, ami meghatározza víztömegáramuka t,
hanem elore felvesszük víztömegáramokat, és ebbol
kazánközép felett, m (1. a 8-43. ábrát); CB= ~eB
LJ tB , számítjuk .dtR lehulésüket. Az egyes futotestek víz-
kgjm30C, stb. [1. a (8-13) összefüggés magyarázatá- tömegáramát a P=ThvR/Thv átfolyási tényezo (a mel-
nál]; .dtB, .dto vízlehulés a B és D keveredési pont- lékáramkör és foáramkör víztömegáramának vi-
ban a (8-20) összefüggés szerint, oC; g a nehézségi szonya) számértékének elozetes felvétele határozza
gyorsulás, m/s2; meg.
- az elozetes csoméretezés a .dPeláz közelíto ha- A leszállóvezetékek méretezésére dolgozta ki
tásos nyomás alapján elvégezheto a 8.7.1. pont sze- Kamenyev a 8-45. ábra diagramját a technikai mér-
rint. A hatásos nyomás 70%-át (a=0,7) lehet súrló- tékrendszerben. A leszállón elhasználható .dPA-B
dásra elhasználni; nyomás és a leszálló Q hoárama ismeretében adódik
- az elozetes méretezéssei nyert csoméretek is- a csovezeték átméroje. Ha a L1PA-B-Q értékpár a
meretében meghatározható a csovezeték lehiiIését csoméret vastagon húzott vonalára esik, akkor ezt
is figyelembe vevo pontos hatásos nyomás: a méretet választ juk az egész leszálló méretéül. Ha
k n az értékpár két vastagon húzott csoméret közötti
vékony vonalra esik, akkor az illeto vonalhoz tar-
.dPgrav= 1: hjcj.dtjg+
j=1
1: hici.dtig
i='
Pa,
tozó, az ábraszövegben megadott jelmagyarázat
(8-23) szerint járunk el.
 306 MELEGvfz-FÜTÉSEK

b.. 1~ .=r"~;.' b- a
- o .•

! .. +li b'
..

~ 500 I ~rIc.
I
r=-,1/'1/1/'" ~rt+/III
' .. . iw..w.f. 550
{Iili/f-.f.ITIT --~
----'-
'J "(;
I
..., ~ _II /
- 'o ~
I

~ 400.. ~~ ... 'b 500? Elosztó

==~+~ A
,~ 400~
,~
I
~ 300
~260 300 ~
..§ 220 260 g>
.t::
~ 180
220 ~
.~ 3m vagy
3,3 m
'- 150 180~
160
'" 130
140
'"
~ 120 E:
~ 100 110 ~
, 90 100 ""
.~ 80 90 o;-

~ 70 BO '~

~ 60 70 ,~
t:>
60 ~
~ 50
50 g.
"'40 '"
COl
O ~
"1 30 """

2 3 "5 6T 8 g'io '12" Ú '16/820'10J

--c;;-:-.;;
.;YUj,o ...-- 8
~6 2 3 ' 4 ' 5 .6 7 'ello 7fii:í6·10J
A, keallh
ti felso skálája: & th = 25 oC
ri alsó skálája: &th = 20 oC aj hj

8-45, ábra. Kamenyev-féle módszer az egycsöves (ütések leszállóinak méretezésére

a) nomogram
Jelmagyarázat: -- '/," cs6méret;
--- '1" cs6méret; -.-1" cs6méret;
- ... - 1 '/" csoméret
a vonalak: a leszálló átmérojét az 1. szakaszon [h) ábra] egy mérettel növeln; (csökkenteni) kell; h vonalak: az átmérot a II. szakaszon egy mérettel
növeini (csökkenteni) kell; c vonalak: a leszálló átmérojét az 1. és IT. szakaszon egyaránt növeIni (csökkenteni) kell egy mérettel;
h) leszállóvezeték kialakítása
Á, B a leszállóvezeték csatlakozópontjai az alapvezetékhez
PI. 12=8000 kcalih; .1PAB=60 kplm'; .1/h=25 oC. A leszálló mérete végig 1'.
PI. ri =8000 1<callh; .1PAB=65 kplm'; .1/h=20 oC. A leszálló mérete 1', de a c vonalnak megfeleloen az 1. es II. szakaszt egyaránt J '1;' méretre
bovitjük

8.7.1.5. Egyszinti gravitációs fütések méretezése h

2
A hatásos nyomás:
"
LtPh= ~ hF1Ltt,g, Pa. (8-26)
1-1
A futotestek hatásos magassága (a radiátor és a ka-
zán azonos szinten van) gyakorlatilag nullának ve-
heto, ezért a hatásos nyomás csupán a csovezeték
lehulésébol származik. A keletkezo hatásos nyomás
kicsi, növelése adott helyiség-belmagasság mellett a
lehulés növelésével lehetséges. Egyszinti futéseknél
a futovÍz homérséklet-csökkenése a kazántóI a leg-
8-46. ábra. Egyszinti gravitációs futés kialakítása és nyomás-
utolsó radiátorig ov 10 oC is lehet.
diagramja
A keletkezo felhajtóero szerkesztéssel is meghatá- 1 ... 6 lehlílési pontok; hl ... h6 lehlílési' pontok magassága a kazánltölip
rozható (8-46. ábra). A kazánközép feletti vezetékek felett; 10 ••. /7 vizhomérséklet; 110... fl7 vlzsllriiség 10' •. 17 homérséldotea;
elhulésébol adódó hatásos nyomást (az ábrán a + II nehézséai gyonulás
 MELEGvfz-FUTÉSEK CSOVEZeTÉKEINEK MÉRETEZÉSE 307

8-6. táblázat. Egyszinti flltések nutiátoraiban megengedhet6

hamérsékleteiések
2
'24
20
22
26
28
30
320 -- I---
22lOI 22 I Megeqedhetö
I 12
A méretezendö
8I,m 4
-
A20legtávolabbi ffit6test távoláp a bántói, m
26
homérséklet, oC
a kazántói, 16120I 20 I 24 I 28
= 1=
48 ... 20
24
20
16...
12... 816
28
12
24 0 ... 4 f6t6test távolsága
22124
I 20

847. ábra. Egyszinti gravitációs (etázs-) futés jellemzo

méretei

jelu terület) az ezen szint alatti vezetékek lehulése

csökkenti (az ábrán a - jelu terület). A kazán közép
alatt elhelyezkedo lehulési (vagy felmelegedési) pon- (eloremeno és visszatéro csopárban) annyi hatásos
tok h magasságát negatív elojellel kell figyelembe nyomást kell elhasználni, mint amennyi abban a
venni. Az egyszinti futoberendezésekben keletkezo szakaszban fejlodik.
hatásos nyomás kicsi, a csohálózat méretei ennek A módszer az elosztóvezetéknél 2,4 m, a csatla-
következtében elég nagyok. kozóvezetékeknél 1,35 m hatásos magasságot vesz
Az egyszinti futoberendezések csohálózatának a;lapJlI.
méretezése elvileg azonos a gravitációs felso elosz- A méretezéshez a 8-48. és 8-49. ábra használható
tású rendszerek méretezéséveI. Az elozetes mérete- fel. A 8-48. ábra az elosztóvezetékre, a 8-49. ábra
zéshezszükséges közelíto hatásos nyomás meghatá- a csatlakozóvezetékekre vonatkozik.
rozásához empirikus összefüggést használhatunk
ro.
fel(8-47. ábra): kglh
kglsf f v;. mis JI 'elm
(8-27)

ahol b a lehuléstol függo tényezo, értéke 3,0...

4,0 Pa/m2 között veheto fel. A méretezés további
menetemegegyezik a gravitációs felso elosztású fu-
tések méretezéséveI (1. a 8.7.1.3. pontot). Elozetes
méretezéskor a teljes hatásos nyomás 50%-át
(0.=0,5) lehet a súrlódási ellenállás legyozésére fel-
használni. U
1,1
A futotestek felületét a tényleges középhomérsék- 1,0
letek alapján határozzuk meg. Mivel a futovíz le- 0,9
hulésea csovezetékben igen jelentékeny lehet, ezért 0,8

az egyes futotestek fajlagos holeadása is igen jelen- 0.7

tos eltérést mutathat. ali

as
A legtávolabbi radiátoroknál a homérsékletesés 0.4

jlR = 20 oC. A legközelebbi radiátor hatásos nyo- 0,3

mása a legkisebb, ezért itt nagy homérsékletesést 0.2

0,1
választunk, így a víztömegáram kicsi. o
A futotestekben inegengedheto homérsékletesés
a kazán és futotest közötti távolság függvénye (8-6.
táblázat).
A csövek holeadását a futotestek felületének meg-
határozásakor figyelembe kell venni. ~ ~ ~
~"",,"~c:..,.
~du ~d*~d·
C'O')...;t
~dll':JiJ·~dM~
tQlt)ItC)~t"Qt
~ ~
d, 10-3 m
A Macskásy-módszer arra a nálunk leggyakoribb
esetrevonatkozik, amikor a futotestek és a kazán 8-48. ábra. Nomogram az egyszinti gravitációs futés elosztó-
középvonalaegy színtbe esik. A méretezés alapgon- vezetékének méretezésére
dolata: az egyes áramkörök minden szakaszában d csoátméro; my víztömegáram; Vy vízsebesség; ,JI fajlagos vizlehlllés
308 - MELEGv1Z-FUTÉSEK

mv választjuk a nagyobbik és az eloremeno vezetéketa

*9/h
M 'elm
kisebbik méretre, ha viszont d" környezetébe kerü·
*975
o.nH
t 160.+ vv mis
1,6
lünk, akkor a méretek megválasztásakor fordítva
járunk el.
150. 1,5 Hasonló az eljárás az elosztóvezetékek esetében
o,04O~
140. 1,4
is, de itt már az mv víztömegáram változtatá sára
nincs lehetoség. Az ábrán a d tengelyen két keres-
130. 1,3 kedelmi méret között három pont van megjelölve
o,a35i
120.
(8-48. ábra, d', d", d'" pont). Amennyiben a d' érték
1,2
közelébe jutunk, akkor a teljes 21; szakasznak (elore-
1,1 meno és visszatéro) 75%-a, d" közelében 50%-a,
o,ll1Ofa míg d'" esetében 25%-a készül a kisebbik, a fenn-
m maradó rész a nagyobbik kereskedelmi méretu csó-
bol.
0,025+90. 0,0 /

80 0,0.46 0,0

G,02a 70. 0,0.45 0,7

8.7.2. Szivattyús futoberendezések
60. 0,044 0,6
méretezése
l.laf5j
50. 0.,043 0,5
Gazdaságos csohálózat a beruházási és üzemkölt·
40. ~o,a42 ség optimumának meghatározásával tervezhetó.
0,010.

Ja ~0,041
A szivattyúnyomás nagyságának megválasztása
- adott víztömegáram esetén - befolyásolja a cso-
hálózat átméroit és a szivattyúteljesítményt. A L1tb
?,GG5{a ~0,04 hasznos homérsékletesés, amely megszabja az adott
la
~
'"
futoteljesítményhez tartozó víztömegáramot, bizo-
'"
nyos határok között ugyancsak szabadon választ-
dll ~ ható, és befolyásolja a rehdszer évi (amortizációs
.,.,
'"
ri, 10.-3 m
és üzemeltetési) köItségét. Az évi költség alakulását
a Llth függvényében a 8-50. ábra szemlélteti.
8-49. ábra. Nomogram az egyszinti gravitációs futés csatla- A hasznos homérsékletesést szivattyús futoberen-
koz6vezetékeinek méretezésére dezésekben 10... 30 oC között célszeru felvenni, mert
desoátméro ; mv víztömegáram ; Vy vízsebesség; Jt fajlagos vízlehfilés ebben az intervallumban a legkisebb az üzemköltség.
Önálló kazántelep esetén Llth=20 oC, távfutésre
Általában nem várható, hogya diagrambólleol- kapcsolt épületeknél Llth= 30 oC választása szoká-
vasott csoméret mindenkor egy kereskedelmi méret-
nek feleljen meg. Ha a diagramban két kereskedel-
mi méret közé eso érték adódik, el kell dönteni,
hogy melyik méret választandó, esetleg más méretet
veszünk az eloremeno és más méretet a visszatéro
vezeték részére. A méretek variálásával elérhetjük,
hogy a rendelkezésünkre álló hatásos nyomást el-
használjuk. A gyakorlat számára azonban elegendo
annyi is, hogy az egész eloremeno vagy visszatéro
vezeték méretét változtat juk, egy szakaszon belül a
méretek változtatására nincs szükség.
A csatlakozóvezeték-méretek gyors megválasztá-
sának elosegítésére két kereskedelmi méret között
két-két pont van megjelölve (8-49. ábra, d' és d"
pont). Ezeket a segédértékeket lehet felhasználni
annak eldöntésére, hogy az elore meno és visszatéro 8-50. ábra. Szivattyús futés évi költsége a Ll/h hasznos homér-
vezeték mérete milyen legyen. Ha a d' pont közvetlen sékletesés függvényében,adott szivattyúnyomás mellett
környezetébe jutunk, akkor a visszatéro vezetéket Ktvl a rendszer amortizációs és üzemeltetési évi költsége
 MELEGvfz-FUTÉSEK
sos és célszeru. A gazdaságos szivattyúnyomás meg-
választásakor figyelembe kell venni az épület jelle-
gét, a foáramkör hosszát, az amortizációs idot, a
futotestekben megengedett homérsékletesést, az
áramköltséget, az épület hoveszteségét.
Szakaszos futési üzemre (2300 óra/év) a gazdasá-
gos szivattyúnyomás értéke:
LJPsziv-O,175
_ Q
(Ahe )0,827 Lo,I?3 LJthO,519
(8-28)
Állandó futésre (4500 órajév) ugyanez az össze-
függés vonatkozik, csak a 0,175 szorzótényezo he-
lyett 0,1 értékkel kell számolni. Az összefüggésben
AJe az épület kiterjedését kifejezo tényezo (értéke
0,2... 0,3); La foáramkör hossza, m; LJth hasznos
homérsékletesés a futotestekben, oC; n amortizá-
ciós ido, év; v* áramköltség (0,5 ... 1,0 Ft/kWh).
A csohálózatban a súrlódási nyomásesés 100...
120 Palm (10 ... 12 kP~m2) lehet.
A Lllh és LJPsziv elozok szerinti meghatározása
után a szivattyús futések méretezésekor úgy járunk
el, mint a többi melegvíz-futoberendezésnél.
Súrlódásra elozetes méretezéskor a szivattyú-
nyomás értékének 50%-át (a=0,5) használjuk fel:
S' - a Ll,ftv Palm. (8-29)
A csohálózat méretezéséhez a 8-1. melléklet táb-
lázatát használjuk. Az eloreméretezett rendszer
pontos súrlódási és ütközési ellenállását a 8-1. mel-
léklet és a 8-3. táblázat alapján határozzuk meg.
Az elozetes csoméretezés a sebesség felvételével is
elvégezheto. (A vízsebesség épületen belül 0,8 ...
1,0 mis, alapvezetékben 1,5... 3,0 mis lehet.) A sebes-
ségfelvétele után a víztömegáram ismeretében a cso-
átméro a 8-1. mellékletbol elozetesen meghatároz-
ható. Az eloméretezett rendszer pontos ellenállása
a 8-1. melléklet és a 8-3. táblázat segitségével szá-
mítható. Ezzel rendelkezésre áll a szükséges szi-
vattyúnyomás is. Ez a módszer természetesen kizár-
ja a gazdaságos szivattyúnyomásra való méretezés
lehetoségét.
Nagyon magas szivattyús rendszerekben a gravi-
tációs nyomás értéke jelentos lehet, ezért ezt is
figyelembe kell venni. Ha azonban LJPsrav<
<O,05LJpsziv> akkor a természetes felhajtóero elha-
nyagolható.
A méretezés során a rendszer beszabályozhatósá-
ga végett a hálózat távolabbi részein kisebb, a ka-
CSÖVEZETÉKEINEK. MÉRETEZÉSE 309
zánhoz közel levo alapvezetékben nagyobb fajlagos
nyomásesést célszeru választani.
1. példa. Méretezendo a 8-51. ábrán látható alsó
elosztású gravitációs futorendszer csohálózata.
Az ábrán feltüntettük a csoszakaszok számát, a
8-7. táblázatban pedig a szakaszok által szállított
hoáramot (a szakaszok terhelését W-ban, 2. oszlop),
valamint az egyes szakaszok hosszát (4. oszlop).
A homérsékletek megválasztása: Llth=20 oC,
te=90 oC, tv=70 oC.
A legkedvezotIenebb helyzetii (a legalacsonyab-
ban fekvo és legtávolabbi) az 1. futotest, a mérete-
zést ezzel kezdjük.
Hatásos nyomás a (8-14) szerint:
LJpRl= LJPgrav=hl«(17o- (!90)g=
=2,45 ·12,5· 9,81 ~301 Pa.
(e értékeit 1. a 8-2. táblázatban.)
Fajlagos súrlódási nyomásesés a=0,5 felvételével
a (8-15) szerint:
S'-
I a Llpgrav_ 0,5 . 301 ~5 1 P /
El 29,5 ~, a m.
A 2. oszlopban feltüntetett hoáramot hordozó
Thvvíztömegáram értékei a (8-10) szerint:
. Ql 105000
ml= CvLJth =
4200 .20~1,25 kg/s.
A víz fajhojét Cv~4200 J/kgK ( '" 1,0 kcal/kg oc) ke-
rekített értékkel vettük. figyelembe. Hasonló módon
számítható az ~, Th3 stb. értéke is (3. oszlop).
A 3. oszlop kitöltése után az Thi' ~ stb. tömeg-
áram szállításához szükséges d csoátméro a 8-1.
mellékletbol kiveheto. A melléklet S', Palm sorá-
ban megkeressük az Thi' ~ stb. értékét, és ennek
oszlopában leolvassuk a desoátmérot (5. oszlop).
Természetesen, ha a keresett szám nincs meg, akkor
a hozzá legközelebbi értéket választjuk, ügyelve
arra, hogy a csoszakasz párját viszont ellentétes
irányba kerekitsük. Ezzel készen van az elozetes
I
iFJtöfest
8-51. ábra. AIs6 eloszlású gravitációs futéS (adatok az 1.
példához)
<D .•. @ szakaaz-sz4mok
 310 MELEGvfZ-FUTÉSEK

8-7. táblázat. 1. példa. Alsó elosztású gravitációs melegvíz-futés (8-51. ábra) csöméretezése
II
4I 53I Apsúr::::Jl/S',
10 678 Pa S',
9IC
m
Pamis
kaJI
12
W
Palmá.V,PaI Apz, It1p, Pa Méretezés
1.m".I
Id,I It1p= t1P8Úr+ I
I +t1p••

1 105000100
40000
2000050
455,2 65
I 15800
54,0
4,1
4,7
24,5
12,3
16,7
3,8
25,1
46,4
2,5
158,8
0,08
3,04,8
1,5
45,5
59,3
6,0
26,4
197,5
0,13
38,7
0,5
2,0
0,17
21,0
28,8
129,9
5,3
3,3.
8,83,5
21,4
298,2
243,0
1,5
0,069
151,3
1,0
2,8
5,5
1/," 3,5
0,475
84,4
070,238
,475
1,25
,5
2,8
,238
18,6
0,069
45,51 1 1/,'
1,0 1I
I 5800
6,0

-- l' 5800
20000
5000
14200
14200
S/"
18,6
0,5
8,7
105,0
26,5
1,5
271,3
0,19
201,3
148,5
sI,'
53,7
0,059
325,0
0,08
28,1
0,069
52,8
12,3
6,0
111/23,0
1,5
0,18
0,238
109,5
0,19
28,1
51,1
29,0
0,13
70,0
81,4
'12,0
45,0
0,169
23,0
19,4
4,412,9
30,3
43,5
18,0
1/,"
11/."
1/2' 2/)
15,0 7,8
52,8
---- II. futotest áramköre
11/~1 Fojtandó: 6,4 Pa
73,7 Pa

I 0,5 I

méretezés. Ezután meghatározznk a csovezeték pon- szakaszban 1 db T idom; a 3. szakaszban 1 db Iv

tos ellenállását. A választott d átmérónöz és az my
víztömegáramhoz tartozó tényleges S' értékek leol-
vashatók a 8-1. mellékletbol. Az 1. szakasz méretét
d= 100 mm-re vettük fel. Megkeressük az lhl=
1,25 kg/s értéket a 8-1. melléklet d= 100 oszlopában.
Az ehhez tartozó S' = 3,45 ~3,5 Palm. Ha a keresett
my nem található, a hozzá legközelebb levo két ér-
ték (kisebb és nagyobb) között interpolálni kell.
Az így leolvasott S' értékeket írjuk a táblázat 6. osz-
lopába.
A 7. oszlop az IS' súrlódási ellenállást, a 8. osz-
lop a számított (vágy a 8-1. mellékletbol kigyujtött)
tényleges sebességeket (felkerekítve) tartalmazza.
A El: értékei (9. oszlop) a 8-51. ábra alapján a 8-3.
táblázatból vehetok (pl. a 8-51. ábra 1. szakaszában
2 db könyök, 1 db tolózár, 1 db nadrágidom ; a 2.
1 db T elágazás stb. van).
Az ütközési nyomásesés értékeit a 8-4. táblázat·
ból vehetjük (a 8-7. táblázat 10. oszlopa). A 7. és
10. oszlopok összegezésévei kapjuk a LJp=S' 1+ LJpz
teljes ellenállás értékét (ll. oszlop). A 12. oszlopban
folyamatosan összegezzük az egyes szakaszok LJp
ellenállását.
Az elmondottak szerint az áramkör minden sza·
kaszát méretezzük. A LJp értékek összegezése után
látható, hogy az 1. áramkör ellenállása 298,2 Pa
( rv 30 kp/m2), közel megegyezik a keletkezo felhajtá-
erovel (LJPgray=301 Pa), így ennek az áramkömek
a méretsora rögzitheto. A siámitást ± 3% pontos-
sággal kell elkésziteni. Ha a hibahatáron kivül van
a végeredmény, valamelyik csoméret változtatásá·
val korrigáini kell a méretezést.
 MELEGVÍZ-FÜTÉSEK CSÓYEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 311

II. futotest áramkörének méretezése. A hatásos
nyomás
LlpRII=5,45 . 12,5 . 9,81 ~668
Az eddig méretezett 1., 2., 3. és 6., 7., 8. szakasz
ellenállása 269,3 Pa, így az áramkör még nem mé-
retezett 9., 10., 11., 12. szakaszán elhasználható
668-269,3=398,7 Pa nyomásesés. A felsorolt sza-
kaszok hossza: "1:.1;= 9 m.
Fajlagos súrlódási nyomásesés:
S' - 0,5 . 398,7 ~22 1 P /
II- 9,0 ~,
A felsorolt szakaszok számítását az elozokben leír-
tak szerint végezzük. A rendelkezésre álló hatásos
nyomást nem tudjuk elhasználni. Bármelyik sza-
kaszt fojtanánk, az ellenállás növekedése olyan
mértéku lenne, hogya cirkuláció a kívánt my-nél
nemjönne létre, s más egyensúlyi állapot állna be!
A különbséget (73,7 Pa) a fiitotestszeleppel tudjuk
1efojtani.
A Ill. fiitotestáramköre az 1., 2., 13., 14., 15.,
16.,7. és 8. csoszakaszból áll. Már méretezett az 1.,
2. és a 7., 8. szakasz.
A hatásos nyomás értéke megegyezik az 1. fiito-
test áram körében keletkezo felhajtóerovel : 301 Pa.
A méretezett szakaszok ellenállása 185,1 Pa. Így a
Pa. 13., 14., 15., 16. szakaszokon elhasználható 301-
-185,1 = 115,9 Pa nyomás. A csoszakaszok teljes
hossza "1:.1;= 6,0 m.
Fajlagos súrlódási nyomásesés:
0,5 . 115,9 ~9,7 Palm.
S~II= /;.,"
A méretezést az ismert módon fol'ytatjuk. Kismérté-
ku fojtás itt is szükséges, mert csoméret-változtatás-
sal már nem lehet az ellenállást finomítani.
a m.
Gravitációs alsó elosztású fiitorendszerekben az
elosztó és gyujto csovezeték kedvezotlen fekvése
miatt a csolehulésbol eredo felhajtóero kicsi, s ezért
gyakorlati számításban elhanyagolható.
2. példa. A 8-52. ábrán négyszintes épület felso
elosztású gravitációs futorendszere látható. Mére-
tezendo a csohálózat.
A szakasz-számokat az ábrán tüntettük fel, a ho-
áram, valamint a méretek a 8-8. táblázatban talál-
hatók.
te=90 oC, ty=70 oC, így Ath=20 oC;

8-II. táblázat. 1. pékla. FeW eIOSZtáSÚgravitációs melegviz-mtés (8-52. ábra) cs6méretezése

d,
492S+llp.,
1011
Pa
XC
1,
m
Wmis
S', 3Ö,
67812
4:tp.ár=lS',
Palm
kaJ5
mv, Pa " AP., Illp,
Pa Pa Méretezés
IIp=llpallr+

I. futotest áramköre

1 1"8/:
32000
65
16000
12000
32000
8000
80
65000
50
5000
65000
250080
29,4
76,8
11/.'
11/."
31,5
13,5
2,5
51,3
82,8
1,5
37,3
18,6
16,1
0,3
6,0 82,8
2,4
0,095
6,0
11,3
0,2
00,19
36,7
16,50,381
44,9
7,6
67,S
238,2
12,0
3,7
406,6
0,060
1.5
3,0
0,16
0,030
1,5 ,143
,19
5,0
I 11/,"
8,0
101,4
18,6
16,8
7,0
0,11
00,773
503,8
7,~
97,2
3,0
0,16
548,7
2,0
3,8
320,5
18,0
7,5
23,5
28,8
27,0
67,5
1,3
15,0
221,7
267,0
1,8
302,5
185,0
0,09
0,16
86,1
83,6
33,0
0,11,773
35,5
8,0
11,0
9,0
9,(1

Kelctkez6 hatáaos nyomás: S8S ,6 Pa (1. a 8-9. lAblbatot).

E1hllSZÚlt halA_ nyom": 548,7 Pa.
Lel'ojtandó: 36,9 Pa.
312 MELEGVÍZ-FUTÉSEK

az eloremen<5 vezeték a padláson szigetelten, a f()-

felszálló fali horonyban szigetelés nélkül, a leszál-
lók szabadon haladnak.
A legkedvez<5tlenebb futotestek a legtávolabbi és
legalacsonyabban lev<5 1. radiátor és ennek áram- rpoo
köre. I
(j)
Hatásos nyomás a (8-17) szerint:

L1Pelöz= (1 + I~) L1Pgrav= (1 + 1~) hRÜ?v- ee)g·

ha =2,5 m, ev- e2= 12,5 kg/m3 (8-2. táblázat),
cx= 65% (a 8-5. táblázatból).
L1Pelöz=(1 + 0,65) . 2,5 . 12,5 . 9,81 ;::;:505,8 Pa.
A fajlagos súrlódás, ha a= 0,5 és a hálózat hossza
55,5 m:
S' = 0,5 L1Pelöz_ 0,5 . 505,8 ~4 55
L'[ 55,5 ~,
P /
a m.
ml' ~ stb. meghatározása, valamint a ~ ténye-
z<5k kiválasztása után a 8-1. mellékletbol a csoát-
mér<5ket megválasztjuk, s ezek után az 1. példában
rögzítettek szerint a hálózat méretezheto.
A rendszer ellenállása 548,7 Pa (rv 55 kp/m2).
A méretezett hálózatban most már a tényleges hatá-
sos nyomás számítható.
Fali horonyban a homérséklet 40 oC, a padlás
homérséklete -10 oC, a szigetelés 75%-os, a többi
vezeték 20 oC homérsékletu térben halad.
Ezek után a (8-13) összefüggés segítségével min-
den szakaszon a hatásos nyomás számítható:
L1Pgrav=~hiL1e,g·
8-52. ábra. Felso elosztású gravitációs futés (2. példa)
II 1... Illi szakasz-számok
A számítás eredményeit a 8-9. táblázatban gyujtöt·
tük össze. Az 1., 2., 3. és 4. oszlop adatai a 8-8. táb-
lázatból, a 14. oszlop adatai a 8-52. ábrából vehetó'k.
Az 5. oszlopban a szigetelés adatait, a 7. oszlopban
pedig a környezet Mmérsékletét rögzítettük.
Koncentráljuk a lehulést az egyes csoszakaszok
középpontjába (pl. az 1. cs<5szakasz 7,0 m magassá-
gú pontja), az ezekhez tartozó magassági koordiná·
ták a 14. oszlopban találhatók.
A 8-9. táblázat 6. oszlopában rögzítjük a te ho-
mérséklet értékeit (te = 90 oC az 1. szakaszon).
A 8. oszlopban = te ~ tv - tkö értékeit rögzítjük
L1r
(gyakorlatilag ehelyett beírhatjuk a te - tkö különb-
séget, a 6. és 7. oszlop értékeinek különbségét, mi·

------WI
---
67,82
64,99
--- --
--
kgfmO
Pa
90,0
84,06
20,0
oc
16
0,773
50,0
0,381
46,7
0,19
67,21
88,60 Smm
6IS
24e,
t1P.~.y,
Futo-
75 1"
4oc
13
12
11
14
98,60
88,25
33,9
88,60
37,0
0,143
87,21
84,06
87,82
66,15
0,030
51,6
248,2
84,99
86,15
0,095
88,98
0,060
~llo 3%m
10
h,m
kgfs
91,08
-10
01,5tv.
80
1,02
146,7
296,2
15,4
1%,6
154,9
41,7
37,3
117,6
98,98
13,5
32,6
280,8 7,020
mv.
0,075
0,071
4,4
0,386
0,306
,0375
0,0534
14,5
0,68
0,35
14,6
7,0
0,38
0,054
0,0292
13,0
0,0186
0,61
0,43
0,93
0,172
0,62
0,204
0,0231
0,66
0,65
1,16
7,4
10,4
83,70,67
ll/c"
11/2
'18z18' 2,6
5,0
0,0814
6S
3,0
2,5
8/."
O,02~1
11/."
1, 1/2" 78oc
oc
40" 84,99
0,68
87,21
88,25
86,15
87,82
--
68,25
_g_oc
0,0327
Jcr 4t=14t, I
--
8-9. táblázat. 2. példa. Felso elosztású gravitáclósmelegvíz-flítés(8-52. ábra) lehillésooleredo hatásos nyomásának számitása
d, ••
"l~ sm 88,98
test is
JO
' m"
1. flitotest áramköre
64,081~ 0,59 1289,4 1585,6
I .•

'.. ~
 MELEGvfZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 313

vela csolehulés igen kis mértéku). Ezt követoen m;
értékét a 8-10. táblázatból a 9. oszlopba írjuk.
Az m; (9. oszlop) és az mv (2. oszlop) viszonya a mé-
terenkénti .1tl tényleges csolehulést adja meg. A cso
hoszigetelése csökkenti a lehulés mértékét, ezért
(I - 1]szig).1tlértékét írjuk a csolehulés 10. oszlopá-
ba.
A ll. oszlop az l méter hosszú csovezeték lehu-
lését, a 12. oszlop a csoszakasz végén eloálló tv=
= te -.1t homérsékletet tartalmazza . .1e értéke a
8-2.táblázatb61 veheto.
A 13. és 14. oszlop felhasználásával a hatásos
nyomás
.1Pgrav=h,.1e,g
formájában minden szakaszra számítható (15. osz-
lop). A 16. oszlop a folyamatos összegezést tartaI-
'mazza.
Számításainkban a 3. szakaszt két külön részre
kellett bontani, ahatásmagasság megváltozása
miatt.
Az 1. futotest áramkörében keletkezo hatásos
nyomás - elhanyagolva a visszatéro vezeték hatá-
sos nyomását - nagyobb a hálózat ellenállásánál:
585,6 Pa:>548,7 Pa. A különbséget a radiátorszelep
segítségéve1lefojtjuk.
A csohálózat méretezését, valamint a hatásos
nyomás meghatározását a továbbiakban a teljes
hálózatra elvégezzük.
3. példa. Méretezendo a 8-53. ábrán látható egy-
csöves gravitációs futoberendezés. A függoleges ve-
zetékek futött térben, szabadon haladnak. Vízszin-
tes elosztó a padlástérben van, hoszigeteléssei ellát-
va (1]szig=75%). te=90 oC, futotestekben a felvett
homérsékletesés : .1tl= 10 oC, .1tll= 15 oC, .1tm=
= 15 oC. Az egész futotestsoron legyen a hasznos
homérsékletesés .1th = 20 oC.

8-10. táblázat. 1 m hosszú csövön 1°C lehfiléshez tartozó víztömegáram, ,;,:, kg

sm
oC
(a táblázat UP';'; értékeit tartalmazza)
..
1 ,;, hosszú csoben mv víztömegáram lehlilése: Lll =~. °C/m
mv

~ '/,
8//'
50
300
65
250
125
80
2001"mm
1'/,"
100
150
100,3
11,4
14,7
67,5
63,9
40,3
42,8
59,2
236,7
69,7
88,1
74,2
76,1
76,4
26,9
54,7
52,2
113,9
12,0
67,2
127,2
1'/.76,4
23,3
6,7
7,8
27,5
53,3
30,3
37,5
52,5
8,9
5,6
4,7
106,1
106,4
10,0
109,5
115,3
104,7
116,7
234,7
207,0
21,7
202,8
222,2
20,0
16,1
216,1
145,8
63,3
18,9
96,1
17,5
90,8
66,1
61,9
63,6
277,8
80,6
42,2
62,8
81,4
152,5
48,9
39,7
93,3
133,6
47,5
143,1
269,5
297,2
68,9
88,3
185,0
19,2
44,4
6,9
90,3
25,0
193,3
179,2
255,6
71,7
87,2
124,5
28,9
58,3
118,1
168,3
320,9
39,2
75,0
49,4
73,9
29,4
24,2
28,1
9,4
17,2
13,9
78,9
27,8
23,6
85,8
74,5
70,6
178,1
54,4
26,4
80,8
33,1
51,7
33,3
18,3
124,7
32,8
35,0
8,1
36,1
53,6
24,7
21,7
70,8
93,1
87,2
60,0
81,4
28,3
55,3
5,6
104,5
10,8
100,8
117,5
13,6
22,2
10,0
11,1
43,9
61,1
12,2
132,8
28,6
87,5
13,1
25,3
24,4
38,9
33,9
57,5
70,3
60,0
32,2
24,7
150,0
35,6
82,8
74,7
14,7
13,6
18,6
41,4
50,3
32,5
23,1
11,7
19,7
13,3 "mm
16,9
123,9
40,6
46,7
134,5
83,3
38,3
60,3
56,9
30,8
113,6
110,8
20,3
218,9
23,3
45,6
62,2
44,2
95,3
135,3
42,5
97,5
47,8
66,7
37,2
45,0
253,4
16,7
47,2
30,6
55,6
50,8
156,1
34,4
28,3
33,6
8,3
51,1
31,9
20,6
65,6
98,6
102,2
21,9
22,5
62,5
87,8
18,1
79,2
15,0
45,8 mm
mm 133,3
"34,2
32,2
36,1
36,7
32,8
32,8
141,7 200,0
I I,125,6
140,6
105,6
152,8
181,1
166,1
51,9
158,3
114,7
128,3
12,5
10,3
337,5
39,4 170,8
191,7 190,6
155,0
161,7
38,1 1202,8
168,1 224,5
238,9
A cso névleges átméroje, -
I 236,1
26,1 288,4
46,4
166,1
~,ö \ 6,9\
28,1
27,8 I 10,3 8,3
32,8
43,1
283,4
268,11 343,1 I, 452,8
318,1 I 326,1
386,1 402,8
380,6
'/," 298,6 . 366,71429,2
~IN
30 120,6 141,71171,7 I 202,2
116,7\140,8
\29,2
252,8 \ 307,0 357,0
82,0 I 96,'
126,7 149,5 180'61212'2
 314 MELEGvfZ-FUTÉSEK

8-11. táblázat. 3. példa. Egycsöves gravitációs melegvíz-fiités (8-53. ábra) csoméretezése

9 78II mm
re mkg/s
WQ,
Palm mis Méretezés
6
IS', v,
-4-1--s--'I
1,mv,
d,II ,1P'~a=ls',1
I Foáramkör méretezése

10

__ 21 _1 38500
I 0,458' 7,0
0,458112,0 l- 50 [_ 16,0 112,0
192,0 0,24 I 2,5 I 69,0 261,0 I 261,0
--0~-24--0'-3-1 8,3 120,3 1-38-1,3-
-3--I II 700 0,139 7,0 I I 1// I-IO:S- ~
O,l6!I:o 12,8 __~86,3 I 467,6-
-0,1-6- -0-,5- --6-,3-_-1 500,2_
_4 ! 11700 0,139 2,5 '~ I-Io.s--~ ~0,16 0,5 5,5 23,2 523,4_
-6---5 I 11700
- 0,139
0,074 ~tI7.-;;-I-
1,0 I 10,5
13,7 25,2
13,7 6,3 1 31,5 554,9
-0;-17- -0,-5- --7J-\ 24,1 579,0
8 ill700 0,139
=~7_-_!==~~_~_1--0~~08-3-
____ 1 --- 2,4
1,0 I 1//
1_1_'
_ _ 10,5 25,2
I=~_1-7_'O_i-_-1~7_,-0--
----1---,:--- ----1--- 0,5 6,3! 0,l6 31,56io.s--
_9 _1 - 0,041 _1,_0_1__1_'__ 1__ 4_,_5 4_,5
0,08
----1----1 1,6 -0:5 I~- 616,6
10 I II 700 0,139 7,5 I 1// 10,5. 78,8
_~_-' 38500 i 0,458 8,0 ----s6-1 16,0 1- 128,0 ~:~:- ~:~1- ~::: i _2~~::_-+~-~

Il. mellékáramkör

-14-' 0,056 10,8 I 13,8 I 13,8

-15-' 0,056 lIT I
I 1,5 l'1 1// \ 8,25
2,0 I 12,4
3,0 II 0,11
0,06 I 62,5 I 14,8 1- 27,21-41,0
Különbség fojtandó

Ill. mellékáramkör

0,065 2,6 3,9 0,07

17
_16_1 0,065 10,7 16,0 0,13 --1-
I-b-I 20,5 36,5 - 55,1
14,7-~1--~118,6
Különbség fojtandó

A 8-53. ábrán a rendszer elrendezése, a szakaszok

<»"- ~ "- száma, a 8-11. táblázatban az egyes szakaszok he).
1 ~I.
'"
~ árama és a szakaszok hossza található.
)~
<cs
A /óáramkör méretezése. Az egyes futotestek
áramkörén áthaladó víztömegáram :
. Q) 4100
ú)m m)= cyLJtl = 4200 . 10 ~0,098 kgjs;
. QII 3500
mn=--A=
cy/Jtll 4200 . 15,,=,0,056 kgjs;
• QIJI 4100
mm=-A-=
c Ljtm y 4200 . 15,,=,0,065 kgjs.
8-53. ábra. Egycsöves gravitációs futés (3. példa) A f5áramkör hatásos nyomásának közelíto meg·
II 1· .. 1!11 szakaaz-számok határozásához kiszámít juk az A, B és ekeveredési
 MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 315

pontokban létrejövo lehulést. Ehhez ismernünk kell A hatásos nyomás a csolehulés hatását is figye-
a leszálló my víztömegáramot : lembe véve:

. = Ql+Qu+Qm 11 700 -O 139 k /

_
my cyL1th4200 .20' g s. Llp= (1+ 1~) L1Pgray=
Vizlehulés a keveredési pontokban: = 1,45 . 723,5 ~1050 Pa.
A pont:
(iX=45%, a 8-5. táblázatból).
A Ql 4100 o A fajlagos súrlódási nyomásesés a= 0,7 felvéte-
atA = Cymy = 4200 . 0,139 ~7,0 C. lével:
B pont:
S,=aL1p=0,7.1050 ~143 P /
El
51,8 ~, a m.
Llt B -_ ••.•",,,3500
", _", ~
~6,0 oC.
Ezzel az értékkel a csovezeték elozetes méretezése
C pont:
elvégezheto (1. a 8-ll. táblázatot). Az elozetes mé-
retekkel a foáramkör hatásos nyomása számítható
(8-12. táblázat). A foáramkörben 944,9 Pa felhajtó-
Lltc = 42~~~139 ~7,0 oC ero van. Ennek birtokában a 8-ll. táblázat szerinti
(LltA + L1tB+ Lltc =20 oC = L1th). csoméretezés befejezheto. Méretezés szerint a fo-
A keveredési pontok lehulésébol származó hatá-
áramkör ellenállása 924,4 Pa. A különbség 20,5 Pa,
sosnyomás, a csolehulés nélkül: korrekciót nem érdemes alkalmazni (± 3%-on belül
3 van a hiba). A visszatéro vezeték lehulésébol kelet-
kez{)hatásos nyomást elhanyagoltuk.
llPgray = !,h,Lleig
1
= Mellékáramkörök méretezése. A Ill. futotest
=(9,3 ·4,6+5,9 ·3,8+2,5 ·4,1)9,81= áramkörében keletkez{) felhajtóero a (8-25) össze-
=723,5 Pa. függés szerint:

8-12. táblázat. 3. példa. Egycsöves gravitációs melegvíz-mtés (8-53. ábra)

lehlilésbÖl eredo hatásos nyomásának számítása

- ... .
I ~
~ I
-
•
- >

"8;. o i. :2 o ~ E ~
~! ~ ~
-1 - 2
~~

~1";853
8 ....•

~-=-~~~
4
-;

5
..

6
:Ö

7
-..:

8
*;obDl~

9
E'- I
I.§.!
o~
10 ~~~~~~
II 12
o ••

13 14 15 t6

--II--I·
-3-
1

2
0,458

0,458
50

50

°'1391 1 1/: - ~ ~
12,0

7,0 75
- I 90,0

88,98

88,64
- 10

--=-tO98,64
20 70,0 0,039

98,981 0,0625 0,035

0,048
0,085

0,087
I 1,02

0,25

0,61
88,98

88,64

88,03 0:67
----
0,68

0,68

~!52.l
6,5

-13,1121,4
44,3 44,3

65,7

117,8
45 0,074 1*1/.
0,139 1 *
--~--------l-- 1,0 "\ -
- 2,5 87,50
88,03 20 67,50 20 68,03 0,023
0,029 0,031
0,021 0,31
0,53 87,19
----
87,50 I 0,66
0,669,8 19,6
----
11,5 I 176,8
39,4- 157,2

-6-
C 0,139-
- 11/:
- ~ - I -=- - 80,19
87,19 - 20 60,19
- - 0,025
- 0,018
- 0,43
7,0 79,76
80,19 0,62
0,64 '-"8,1
9,3 21,2
410,0 608,0
586,8
7 0,083 1* - 1,0 I 79,76 20 59,76 0,u20 0,024 0,24 79,52 0,62 6,4 9,3 617,3

_8_
B -
0,139 I 11/:
- ~- I ~ - 73,52
179'52 - 20 I 53,52 0,021
- 1 - 0,151
- I 0,36
6,0 173,52
73,161_0,61
0,61 4,7
5,9 I 210,5
10,2 827,8
838,0

~I
A - - -
0'0411_1_*_1~-=-173'16
-
---------------1--1--------------
72,74
~
- - -
53,1610,017
-
1°,415
7,0
0,42
65,74
72,74
0,57
0,60 ~I~\'
2,5 99,5 944,9
845,~

--1--1--1-- -- -- -- --1 Keletkezo hatásos nyomás: 944,9 ~a -

 10
316 861
-~"'-
180
120
450
-l'----
%-;;-
Il/t'445
32000157
190
113
12000
128
5000
8000
350
JN356
32000
16000..
LJpz,
////////./
9d,
457
10 m
544
163
65000
16000
2500
65000 l'Il/!'
II Il/t'
Pa
Imis
3/S',
1,
477
264487
4741
420
280
223
210
47
497
437
17
23645381
254
+ 3304
4010
62411
543
kg/s
6156
450
13
12
IIAP.úr=IS',
8000
1120001,0
2,5
140
3,5 625
5818
338
7300
1254
393
893
0,095
2,5
1,5
3,0
3,5
155
1,0
1,5
0,0595
1,8
2,0
7,5
0,0297
0,3
Palm
',381
EAp,
6781974
370
'®
Pa
625
40
1751
56
06
0,60
0,36
Pa120
0,42
0,34
0,143
0,30 II/64
6000
16000
16000
37 3000
80
®
70
0,775
0,191
00,44
0,31
0,381
W 57
® 2'
W
L-®___
mm
3000W
kg/s
mm
0,192
0,036
0,072
70
V, Pa70
150
155 4-----'
3,5ban,
coli
5Pa.
-
a visszatéro vezeték
-8
.-- 7
padlóban
lenül,
.. MELEGvfz-FUTÉSEK
@2...J teket a 8-48. és 8-49. ábrából van.
apélda.
Méretezés leszálló-
vesszük. mRés----
te=90 cyL1tR - 4200 .20
-oC.
csatlakozóvezeték :fali horony
2. táb-
7. futés.
hasz-
Etázsfutés (4.
A
6812
l'
~_.
Hoáram,
példa)
szakaszok).
@kgjs.
1%
11/4· mv,
3//
%'
IC
1/2
I __ Llpz,
II VízHasonló
A Ifofelszálló
legtávolabbi
I
150 3/S•
Csoméret 0,036
és
fogyasztó
tömegárama, módon
elosztó számítható'
szabadon,
, 1 a kazántóI a
6
II.
szigetelet
]2,0 és
morevan, 1.
4. .Jp=LlPoúr+!
gedheto
így a Méretezendo
8-6. .
hasznos
táblázat QR 3000
a 8-54.
az ábrán
homérsékletesés
alapján levo
1. futotestben
L1th= etá1.t
i1tR =20 oc.
megen·
Szakasz-
többi adat a8-13. I
8-13.táblázat.
táblázatban I
4. példa.látható. A csomére-
Etá:lSffités adatai (8-54. ábra)
Il- esL1ts)g =

s
 MELEGVÍZ-FUTÉSEK CSOVEZETÉKEINEK MÉRETEZÉSE 317

vehetok, a rendszer mértékadó áramköre (az V.

futotest áramköre ) méretezheto. Az így méretezett
hálózat ellenállása a 8-1. melléklet segítségével meg-
határozható.
A méretezés eredménye szerint a hálózat ellen-
I állása .1p=6812 Pa.
I A rendszerben gravitációs hatásos nyomás is je-
I E::

1(;:) lentkezik, ennek nagysága a (8-13) szerint az V. futo-

Il<i
1" test áramkörében :
I
I
1 .1pgravv= hv.1ev.1tvg=
I
I = 15·0,625 ·20· 9,81 ~1830 Pa,
1

I I ~
~-~
..jg; (;:)
<>s
8-55. ábra. Alsó elosztású szivattyús futés (5. példa)
[Ii ... 114j szakasz-számok
5. példa. Alsó elosztású szivattyús futés csoháló-
zatának méretezése (8-55. ábra). lJ tR = 20 oC. A sza-
kaszok hoáramát, víztömegáramát, hosszát stb. a
8-14.táblázat tartalmazza.
A .1Pszivszivattyúnyomást határozzuk meg a há-
lózatellenállása alapján. A sebesség legyen 0,3... 0,8
mis között (kazánházban ennél nagyobb sebesség is
megengedhetó'). A csomércitek a 8-1. mellékletbol
az 1. futotest áramkörében :
.1Pgvavl=3,0 ·0,625·20· 9,81 ~368 Pa.
Különösen a magasan elhelyezett radiátoroknál
jelentos a gravitációs felhajtóero. A gravitációs fel-
hajtóerot elhanyagoljuk, ha .1Pgrav<O,I.1psziv'Ez
szuk futohálózatot - nagy szivattyú-emelomagas-
ságot - jelent.
Ha nagy a .1pgrav,akkor minden futotestet olyan
beavatkozó- (szabályozó-) elemmel kell szerelni,
!Iogy az nagy fojtást is képes legyen megvalósítani.
Igya rendszer egyensúlya minden üzemmód mellett
fenntartható.
A szivattyú jellemzo adatai, mv és .1Psziv ismereté-
ben a szivattyútípus és -nagyság kiválasztható.

8.8. Kombinált gravitációs-szivattyús (utések

A gravitációs futés hátránya a nagy átméroju
csohálózatés a rendszer nagy tehetetlensége. A szi-
vattyúsfutések e hátrányokat ugyan kiküszöbölik,
ezzelszemben a víz keringtetése állandó üzemkölt-
séggeljár.
A kombinált rendszerek bizonyos redukált telje-
sítményigmint gravitációs futés üzemelnek, és csak
nagyteljesitményszükséglet vagy gyors felfutés ese-
ténkapcsolják be a szivattyút ..
A kombinált berendezés csohálózata szukebb,
minta gravitációs futésé, és a rendszernek aránylag
kisemelomagasságú szivattyúja van. Ennek üzem-
költségelényegesen kisebb, mint az egész évben
Ü1.emeltetettberendezéseké. Az alkalmazott szi-
vattyúellenállása kicsi, így gravitációs üzemben a
vizáramlástnem akadályozza lényegesen.
A kombinált futés csohálózatát gravitációs futés-
ként méretezzük. A futotestek homérsékletesését
.1th= 10... 30 oC értékre vehetjük fel. Az ebbol szá-
mított víztömegáramnak azonban csak egy hánya-
dát (50... 75%-át) vesszük figyelembe a csohálózat
méretezésekor. A rendszer O... - 5 oC külso homér-
sékletig gravitációsan, ennél alacsonyabb külso ho-
mérséklet esetén szivattyúval üzemel.
A futotestek felületét a legnagyobb holeadásra
kell méretezni, célszeru .1th=20 oC homérséklet-
esést felvenni. A kombinált szivattyús futés mére-
tezésére több eljárás van. Az irodalomjegyzékben
felsorolt muvekben a berendezések méretezésére
több helyen találunk utalást.
318 MELEGVÍZ-FUTÉSEK

8.9. Keveroberendezések

Az épületek egyes hofogyasztói azonos idoben A hatásos nyomás gravitációs keveröberendezés.

különbözo homérsékletu futoközeget igényelhetnek.
A kazánokban a vizet a szükséges legmagasabb ho-
mérsékletre melegítjük fel. A legmagasabb homér-
sékletu vizet igénylo hofogyasztókat (bojler stb.)
közvetlenül ezzel a vízzel, míg a többi, alacsonyabb
homérsékletu vizet igénylo fogyasztót az eloremenö
és visszatéro víz keverékévellátjuk el.
8.9.1. Gravitációs keverés
A kapcsolást a 8-56. ábra szemlélteti. A rendszer
baloldalán elhelyezett fogyasztók közvetlen kazán-
vízzel, míg a jobb oldali futoberendezések kevert
vízzel is üzemelhetnek. A keverés a B pontban megy
végbe, ahol a O)-B csoszakaszokon érkezo te elore-
meno és az A-B csoszakaszon érkezo tv visszatéro
homérsékletu víz keveredik. A keveroberendezés
vezetékeinek méretezéséhez elozetesen a rendszer
és elemeinek nyomásviszonyait kell meghatározni.
Célszeru a nyomásdiagramot megrajzolni.
I I I
I I
I
I
I
SL
ben kicsi, a méretezés kor ügyelni kell arra, hogya
legalsó radiátorok is kapjanak kellö mennyiségu
futoközeget, mert különben lemaradnak. Ennek e~
kerülése végett a kazán áramkörét (A-K-O)-B)
bore kell méretezni. A kevero méretezése során ak·
kor járunk el helyesen, ha a kazánáramkört, amely-
ben az A-B keveroszakasz is benne foglaltatik, csak
az A-K-O)-B szakaszban fejlodo felhajtóerore
méretezzük, míg a futotest áramkörét a radiátor
tényleges hatásos nyomására. A radiátor h~ hatásos
magasságát a B pont magasságától kell figyelembe
venni. A radiátor áramkörében elhasználható nyo-
más a 8-56. ábra jelölésévei :
APsrav= .1PR = (hR-hB)CRAtRg Pa. (8-JO)
8.9.2. Keverés szivattyús futésekben
Szivattyús üzemben a kazánvÍz és a visszatéro
víz keverése egyszeruen megoldható. Minden olyan
csoportot, amely a kazán víztol eltéro homérsékletu
vizet igényel, keveroszerkezettel látunk el (8-57.
ábra, A 110nt).A szabályozószelepek kézi beállítása

~
I

I
r
'SF

.
helyett automatikus szabályozás célszeru.

I
i . . I
0_01 . hR [ [hR

~II i II K" ~
nT;:;7'lkv
I. 1, B
jr----
:I ,
~III~'IL"
U~~.JlL~.
l~? 1&-:: .
_A ,
,J.....,I. ,,~.),~~~.,L. HU

8-56. ábra. Gravitációs keverés melegvíz-üzemú kazánoknáI.

8-57. ábra. Szivattyús melegvíz-futés keveréssel
A baloldali hofogyasztó közvetlen kazánvízzel, a jobb oldali
le az eloremeno víz homérséklete; ty a visszatéro víz homérséklete; tkeY
futési rendszer kevert vízzel üzemel
a kevert víz homérséklete; A az eloremeno és visszatéro viz kevercdái
Bkeveredési pont; h~ a futotest hatásos magassága pontja

8.10. Melegvíz-futések szabályozása

A méretezési alapul választott tkül külso homér-
séklet a futési idényben alig néhányszor fordul elo.
A futési napok túlnyomó többségében ennél maga-
sabb a külso homérséklet, kisebb az épület hovesz-
tesége. A futoberendezés teljesítményét a külso ho-
mérséklet függvényében változtatni kell.
Melegvíz-futések szabályozása a beavatkozás he-
lye szerint lehet helyi és központi, a beavatkozás
módja szerint lehet minoségi (az eloremeno homér-
séklet változtatásával) vagy mennyiségi (a víz tömeg·
áramának változtatásával) szabályozás.
,.
MELEGVÍZ-FUTÉSEK SZABÁLYOZÁSA 319

8.10.1. Helyi szabályozás A te=f(tkül), ty=f(tkül)' ill. a te-ty=f(tkül) ösz-

szefüggés a helyiségre és a futotestre vonatkozó
homérlegbol következik. Eszerint a víz lehulése a
Fela~ta az egyes holeadók teljesítményének vál- futotestben :
toztatása. Legegyszerubb megoldása az egyes futo-
testeknek automatikus szabályozószeleppel való el-
te- ty= ~k (tbe1- tkül) oC. (8-32)
látása (mennyiségi szabályozás). Bovebben 1. a 6.8. myCy
pontot és a 12.3.1. pontot.
Az elobbi homérsékletadatokkal ~k = 0,5, ez-
myCy

zei a te-ty=f(tkül) függvény a (8-32) alapján:

8.10.2. Központi szabályozás
Lehetséges a te eloremeno vízhomérséklet köz-
ponti változtatásával (minoségi szabályozás) vagy
a víztömegáram központi változtatásával (mennyi-
ségi szabályozás). Mindkét szabályozási mód azt
jelenti, hogy a kazán teljesítményét, ill. a futotest
középhomérsékletét változtat juk a külso homérsék-
letfüggvényében.
ty= 0,5(20- tkm) oC,
te - (8-33)
Az elore meno és visszatéro homérsékleteket a
(8-33) összefüggés alapján a külso homérséklet függ-
vényében a 8-58. ábra tünteti fel (szaggatott vona-
lak). A diagramból bármely tkül külso homérsék-
lethez leolvasható a futovíz te és a lehult víz ty ho-
mérséklete. Automatikus szabályozás esetén is e
diagramot vehetjük alapul.

8.10.2.1. Homérséklet-szabályozás 8.10.2.2. Homérséklet-szabályozás

szivattyús futés esetén gravitációs futés esetén

A rendszerben a szivattyú állandó víztömegára- Gravitációs futésekben az my víztömegáram nem

motszállít, és szabályozzuk az eloremeno homérsék-
letet.
A szabályozási görbe a tkútkülso homérséklethez
hozzárendeli a szükséges tköz R futotest-középho-
mérsékletet, valamint a te és ty homérsékletet.
A tközR= f(tkül) összefüggés a helyiségre. és a
futötestre vonatkozó homérlegbol határozható
meg:
állandó. Ha ugyanis a te eloremeno vízhomérsékle-
tet változtat juk a futoteljesítmény szabályozása ér-
dekében, akkor a hatásos nyomás és így my víz-
tömegáram is változik. A tközRközepes homérséklet
menetét megadó (8-31) összefüggés gravitációs futé-
sekre is érvényes. Az my értéke gravitációs futések
esetén a tkúzRváltozásával folyamatosan változik.
A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a
futotest re vonatkozó homérlegbol, valamint a hatá-

90
(8-31) t oC
, 80
70
ahol te az eloremeno homérséklet; ty a visszatéro
BO
homérséklet; tbel helyiség-homérséklet; A a helyiség
lehulo felülete; k a lehulo felület hoátbocsátási 50
tényezoje; tkül külso homérséklet; AR a helyiség 40
fütotestjének ffitofelülete; k* a futotest jellemzo
(mért) hoátbocsátási tényezoje, te=90 oC, ty=
=70 oC, tbel=20 oC esetén [1.a (6-3) összefüggést];

:1t:öz R=60 oC, a ffitotest közepes homérséklet-

különbségeméréskor. 20 10 o -10 -20
A tközR=f(tkúl) görbe a tkúl=20 oC, tbel=20 oC, {kü!, oc
8-58. ábra. Szivattyús melegvíz-fútés homérséklet-szabályo-
;1tk:z R = 60
és ~"-- ~ 1,5 értékkel a 8-58. ábrán
oC
zási diagram ja
ARk: '. el6remen6 h6mérséklet; 'y yisszatér6 homérséklet; 'k(lE R a flitotest
látható(folyamatos vonal). közepes homérséklete; 'kUl külso homérséklet
320 MELEGvfZ-FUTÉSEK

sos nyomás és a csovezeték-ellenállás egyenloségébol

fejezheto ki. A 8.10.2.1. pontban említett feltételek- 100
kel a ~zabályozási görbe egyenlete: f, oC ._._. -=:]100 .
mV,%
mvo
80
3
te-ty= j15(20-tkfil)2 oc. (8-34)
60
A szabályozási görbét a (8-34) összefüggés alapján
a 8-59. ábra tünteti fel. A diagram tartalmazza a 40~- 40
relatív víztömegáram változását is.
20 20

8.10.2.3. Mennyiségi szabályozás Ol I i I~IO

-20 -10 O 10 20
. fküt, oC
A te elore meno homérsékletet állandó értéken
8-60. ábra. Gravitációs melegvíz-futés mennyiségi szabályozása
tartjuk, az my víztömegáramot szabályozzuk a külso
te eloremeno homérséklet; tv visszatéto homérséklet; (kUlkülso homénék·
homérséklet függvényében. Ennek következtében a
let; m".Jmv o relatív víztömegáram
futotest közepes homérséklete és a visszatéro ho-
mérséklet is változik.
A szabályozási görbe egyenlete a helyiségre és a [A jelölések értelmezése ua., mint a (8-31) összefüg-
futotestre vonatkozó homérlegbol, a 8.10.2.1. pont- gésnél.] A relatív víztömegáram szabályozási görbé-
ban felsorolt feltételekkel : jét és a fv=f(tkül) homérsékletgörbét a 8.10.2.1.
pont feltételei mellett a 8-60. ábra szemlélteti.
m" _ 20- tkül
(8-35)
fh-:~-2(90- tJ '
8.10.2.4. Kombinált szabályozás
ahol my a relatív víztömegáram.
myO Az elozokben tárgyalt szabályozási módok hát-
A ty és tkül homérséklet közötti kapcsolatot a rányait kívánja megszüntetni a kombinált szabá-
helyiségre és a futotestre vonatkozó homérleg lyozás. Gazdaságosabb szabályozási módszert ad a
adja: minoségi és mennyiségi szabályozás kombinációja.
Magyarországon a tküt;§ - 5 oC külso homérséklet
elofordulási gyakorisága igen kicsi. Ezeket a napo-
(8-36) kat el kell választani szabályozás szempontjából a
többitol. Ez a kis tartomány tekintheto a melegvíz-
futorendszer csúcsüzemi idejének. A budapesti ada·
90 tokat tekiotve + 12 és - 5 oC tartományban alap-
100 .
f oC
, 80 ~f72L,%
mvo
80

60

40

20
2
20 10 O -10 -20 O
fküt, oC -20 -10 -5 O 1012 20
8-59. ábra. Gravitációs melegvíz-futés szabályozási diag- fküt. ·C
ramja 8-61. ábra. Kombinált szabályozási mód szabályozási diat
te eloremeno homérséklet; ty visszatéro homérséklet; tköz R a futotest ramja
kozepes homérséklete; tkOI külso homérséklet; :nv''';v o relatív viztömell- te eloremeno homérséklet; ty visszatéro homérséklet; tköz R a fútótal
áram közepes homérséklete
 MELEGVÍZ-FUTÉSEK
üzem, - 5 oC és -15 oC tartományban pedig csúcs-
üzem van.
A Barcs-féle kombinált szabályozási mód abból
áll, hogy két különféle teljesítményu (pl. kétharmad
és teljes teljesítményu) szivattyút alkalmaz. Alap-
üzemben a kisebbik, csúcsüzemben a nagyobbik
teljesítményu szivattyú üzemel. Mindkét üzemben
minoségi szabályozás is van. A kombinált szabályo-
zás szabályozási görbéje a 8-61. ábrán látható.
A kombinált szabályozás a csohálózat pontos
méretezését és beszabályozását teszi szükségessé.
8.11. Melegvíz-futések üzemeltetése és karbantartása
A felszerelt futohálózatot, lehetoleg még a ra-
diátorok beillesztése elott, többszörösen át kell
mosni. Egyidejuleg a tömörségi próbák (folyáspró-
bák) is elvégezhetok. A tiszta, tömör hálózatra fel-
szerelendok a futotestek, és ezután a rendszer gon-
dosan feltöltheto. A feltöltést a rendszer jellegének
megfelelo sebességgel kell végezni (gravitációs fu-
tést lassan kell feltölteni).
A kazánt külön kell tisztítani. A rendszer feltöl-
tése és a légedények lezárása után a próbafutés el-
végezheto. Törekedni kell, hogya hálózat mindig
vízalatt maradjon, évenkénti cserére nincs szükség,
csakutántöltésre.
Új rendszer üzembe helyezésekor meg kell vizs-
gálnia biztonsági berendezéseket. Ha a BF vezeték-
8.12. Egyéb folyadék hohordozók
Kísérleteket folytatnak a víz mint hohordozó
mellettorganikus anyagok hohordozóként való fel-
használására is. Különféle szerves anyagok jöhetnek
szóbaerre a célra, de ezek még nagyon költségesek,
ésa muszaki megoldás sem teljes.
Olajat már több helyen alkalmaztak futorendsze-
rek hohordozójaként. Nagy elonye, hogy nyitott
rendszerben - az olajminoségtol függoen - közel
300 oC homérsékletig melegítheto, s így a homér-
23Az épületgépészet kézikönyve
SZABÁLYOZÁSA 321
A kombinált szabályozás gazdaságosabb, mint az
egyszeru szabályozás. Ez a szivattyúmunka csökke-
nésében vagy kisebb futotestben mutatkozik. A két
szivattyú alkalmazása sem okoz többletköltséget,
mert a rendszereket amúgy is mindenkor két szi-
vattyúval tervezik és szerelik. Kombinált szabályo-
zás esetén természetszeruleg a szivattyúk egymás
tartalékai is.
Melegvíz-fütorendszerek szabályozásával még a
12.3. pont foglalkozik.
ben levo hurok nem megfelelo (átcirkulál), csere
indokolt.
Minden futorendszert elkész\ilte után be kell sza-
bályozni. Ezt a tervezo és kivitelezo az üzemelteto
(beruházó) jelenlétében végzi el. Oszi üzemkezdet -
kor a beszabályozást ellenorizni és korrigálni kell.
Hasonlóan ellenorizendo a hálózatban levo záró-
szerkezetek, muszerek és szabályozóelemek állaga,
üzeme is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy
a tüzeloszerkezet és a kémény (a vízszintes füst-
járat is) egy egységet képez, s ezek együttes jó
üzeme biztosíthatja a kívánt eredményt. A kéményt
(vízszintes füstjáratot) folyamatosan ellenorizni
(muszeres ellenorzés) kell. Ha koromleválasztó is
van, úgy annak ellenorzését szak-szervizvállalatra
kell bízni.
séklet-szabályozás könnyen megoldható. Kedvezo
abból a szempontból is, hogy az olaj a belso korró-
ziót megakadályozza. Az olajféleségek jellemzo ada-
tait a gyártók megadják. Közelíto adatok: fajho
1,8... 2,4 kJ/kgK (0,4 ... 0,5 kcal/kg oC), hovezetési
tényezo ~0,4 kJ/m h K (~O,l kcal/m hOC).
A technikai megoldások, szerelési módszerek még
meglehetosen kiforratlanok.
80 oC közepes homérsékletii víz áramlásakor acélcsoben
Alsó számsor: " vizsebesség, mis

Ii
belso átméroje, m
200 mm
0,481
0,0685
0,0807
0,1470
0,0985
0,1223
0,2023
0,2532
250
65
300
125 I II1II I
0,3014
80
150mmmm
100mm
mm
mm 0,11
17,5
3,05
43,0
0,08
0,281
0,05
14,1
2,05
4,85
0,07
13,3
10,3
14,2
11,0
25,7
24,1
9,60
2,55
6,05
40,8
0,65
5,70
0,40
16,4
0,18
5,65
5,25
0,77
1,37
12,4
12,8
4,40
22,5
8,75
0,60
0,55
0,48
0,34
0,42
0,30
5,30
0,16
35,8
5,50
1,86
1,27
0,253
3,35
6,10
0,12
0,09
9,70
1,41
0,06
13,1
14,9
14,4
12,1
11,6
27,1
20,8
23,0
4,15
6,40
4,90
7,95
7,20
0,44
0,26
0,25
0,17
0,15
7,55
18,5
33,1
3,40
1,08
11,3
10,5
3,60
7,10
0,13
1,53
0,329
0,305
10,4
16,8
2,70
26,7
2,40
30,0
9,25
4,45
18,9
0,32
3,95
2,60
28,4
2,25
24,9
4,20
0,20
3,65
8,85
0,07
0,06
0,71
1,26
0,412
15,3
2,10
3,50
3,70
38,4
1,97
0,88
0,83
1,47
1,57
0,482
0,448
0,09
3,25
0,38
0,78
1,83
8,00
0,434
0,64
1,14
0,372
0,08
0,86
11,5
3,00
0,50
0,46
0,36
1,87
0,19
1,76
0,14
0,93
1,66
1,69
1,05
0,12
0,68
0,11
3,90
0,14
6,60
0,10
1,65
0,94
0,52
0,56
1,01
0,22
1,36
15,7
17,9
9,85
0,24
0,28
1,45
0,22
1,23
1,15
0,51
0,26
0,20
1,07
2,20
1,16
0,24
0,99
0,18
0,10
0,61
0,54
1,30
0,90
0,79
0,85
0,14
0,15
0,74
0,17
0,16
8,60 1,20
9,0
1,80
0,60
10,0
0,90
6,0
2,5
3,0
0,80
0,70
4,0
•
8,0
1,60
1,40
0,50
0,3517,0
1,00
2,00
5,0
4,5
3,5 Palm
0,14
0,60 S',
I
 ---.---
0,070
0,0146 ----- 0,133
----
-----
-----
-----
----- - "~---- --.-----
--
-- -~----
---Palm 0,087
-
A cso
név.turt, legkisdlll
0,22
0,24 !II IIII II 0,24
0,0406
0,0260I
0,0497
0,0347I
0,0204I
0,0150I
0,14
50
II/4-
3/4"
0,15
0,30 mm
1/2- II
I-
11/2"
0.13
0,30
0,55
0,375
0,066
0,102
0,22
0,331
0,20
0,458
0,57
1,07
1,26
0,301
0,52
0,15
0,92
0,18
0,26
0,54
0,32
0,28
0,095
0,17
0,086
0,32
0,284
0,488
0,36
0,0095
0,218
0,34
0,48
0,60
0,65
0,078
0,081
0,0185
0,267
0,0415
0,0179
0,258
0,305
0,141
0,412
0,0230
0,24
0,26
0,69
0,442
0,79
0,0086
0,0215
0,0156
0,65
0,120
0,55
0,38
0,487
0,60
0,44
0,114
0,19
0,108
0,438
0,060
0,245
0,373
0,70
0,34
0,64
0,30
0,13
0,91
0,229
0,072
0,14
0,075
0,0210
0,248
0,20
0,22
0,392
0,426
0,54
0,354
0,079
0,322
0,84
0,227
0,105
0,056
0,110
0,058
0,096
0,051
0,286
0,346
0,237
0,0220
0,316
0,208
0,28
0,74
0,42
0,59
0,384
0,48
0,500,0250
1,14
1,20
0,0125
0,0225
0,0240
0,0079
0,0165
0,0106
1,00
0,187
0,11
0,0198
0,0350
0,143
0,0151
0,42
0,101
0,175
0,124
0,053
0,191
0,0430
0,169
0,325
0,62
0,406
0,0089
0,0136
0,0111
0,226
0,44
0,74
0,052
0,0182
0,463
0,215
0,0260
0,204
0,46
0,050
0,66
0,198
0,0485
0,09
0,069
0,0365
0,157
0,0385
0,12
0,163
0,0400
0,0158
0,150
0,0166
0,239
0,10
0,0172
0,410
0,0082
0,0076
0,0100
0,164
0,149
0,489
0,0345
0,40
0,16
0,360
0,435
0,62
0,0116
0,0121
0,178
0,58
0,0198
0,36
0,0455
0,40
0,0305
0,0285
0,0440
0,0380
0,0470
0,0240
0,0250
0,0410 A cso
I
0,0072 I
\
 8-1. melléklet folytatása
belso átméroje, m

0,0807 0,0985 0,1223 0,1470 0,2023 0,2532 0,3014

LO,0685 S'
átméroie, Palm

65mm 80mm 100mm 125 mm 250 mm 300 mm

150mm 1. 200mm

II
0,24
0,88 I 0,28
1,37 0,32
2,35 0,36
4,15 0,40
6,75 0,50
15,7 0,60
28,5 0,65
45,2
0,92 1,43 2,45 4,35 7,05 16,4 29,8 47,3 12
0,26 0,28 0,32 0,38 0,42 0,55 0,60 0,70
0,% 1,49 2,55 4,50 7,35 17,1 31,0 49,3 13
0,26 0,30 0,34 0,40 0,44 0,55 --------
0,65 0,70
1,00 1,55 2,65 4,70 7,65 17,8 32,3 51,0 14
0,28 0,32 0,36 0,40 0,46 0,55 0,65 0,75
1,04 1,61 ----Zjs 4,85 7,90 18,5 33,4 ----s3,-0-1---1S--
-------------
0,30 0,32 0,36 ----.---------------
0,42 0,48 0,60 0,70 0,75
16
1,08 1,66 2,85 5,05 8,20 19,1 34,6 55,0
0,30 0,34 0,38 0,44 0,50 0,60 0,70 0,80
1,15 1,77 3,00 5,35 8,70 -20,3-- ~~8--- ss:s 18

~ O~ __ 0~ __ 0~ __ 0~ __ 0,65 0~ ~5
1,21 1,87 3,20 5,65 9,20 21,4 38,8 61,5 20
0,34 0,38 0,42 0,50 0,55 0,70 0,80 0,90
1,27 1,97 I '3,35 5,95 9,65 ~5--~8--~ 22

1~6 __ 0,40 0,46 0,50 0,60 ~7~_?~ __ 0,95 24

I 1,33 2,05 3,50 6,20 10,1 23,5 42,6 67,5

'-----------1---
I

I
i
~D
1,39
0,38
~
2,15
0,44
~
3,65
0,50
~
6,50
0,55
~
10,5
0,65
~
24,5
0,80
~
44,4
0,90
~
---I-~-----
70,5
1,00
26

I 1,45 2,25 3,80

-------------------1-----
6,75 10,9 25,5 46,1 73,0 28
0,40 0,44 0,50 --
0,60 0,65 ---0,80 -----
0,95 -----1,05
<
1,50 2,30 3,95 7,00 11,3 26,4 47,8 76,0 30
0,42 0,46 0,55 0,60 0,70 0,85 1,00 1,10
1,63 2,50 4,30 7,60 12,3 28,6 52,0 82,0 -1----35---
I 0,46 0,50 0,60 0,65 0,75 0,90 1,05 1,20

I
1 1,74
0,48 2,70
0,55 4,60 _ --8-,10--
__ 0,60 O~ -~8~13,2 'I __ 30,6
1~ __ 55,5 -----g8.<>-I------;w------
1_,1-5-__ 1'~2- _
I 1,85. 2,85 4,85 8,65 14,0 32,5 59,0 93,5 1 45
0,50
-------- 0,60 0,65 0,75 0,85 1,05 -------
1,20 1,35
1,96 3,00 5,15 9,10 14,8 34,3 62,0 98,5 50
0,55
------------- 0,60 0,70 ------
- 0,80 0,90 1,10
------- 1,25 ----<--1,40
2,15 3,30 5,65 10,0 16,2 37,7 68,0 108,0 60
0,60 0,65 0,75 -----0,85 .-------1,00 ---- 1,20 ---- 1,40 --- 1,55
70
2,35 3,60 6,10 10,8 17,5 40,8 73,5 117,0
0,65 0,70 0,80 0'?2- ~2- __ 1,30 I_,5~1 __ l,70 _

0,70
2,50 3,85 0,80 0,90
6,55 1,00
11,5 1,15
18,8 43,6 79,0 1,40
125,0 1,60 1,80 I 80
------------
2,65 4,10
l'

I 6,95 12,3 ----------------I--~----

20,0 46,3 83,5 133,0 90
-----------
0,75
2,80
I 0,80
4,30
0,95
7,35
1,05
13,0
1,20
21,1
1,50
48,9 -----1------
1,70
88,5
1,90
140,0 100

0,80
2,95
0,80 0,85
4,55
0,90 1,00
7,70
1,05 I
1,15
13,6
1,20 1,25
22,1
1,35, 1,55
51,5
1,65 1,80
92,5
1,90, I 2,00
147,0
2,10 I 110
 A cso lúrl,legkisebb

0,0114 I 0,0150 I 0,0204 I 0,0260 ~- 0,0347- o,0406~-I- 0,0497

S'
Palm
I
3/8" I 1/2" I 3/4" I 1" 1 1/4" 1 1/2" I 50mm

120 I 0,0265 0,055 0,126 I 0,237 0,51 0,77 1,32

0,26 0,32 0,40 0,46 0,55 0,60 0,70
1301 0,0275 0,057 0,131 0,247 0,53 0,80 1,37

140 I
0,28
0,0285
0,28
0,34
0,060
0,34
0,40
0:137
0,42
0,48
0,257
0,50
0,60
0,55
0,60
0,65
0,84·
0,65
-w 0,75

0,75
150 I 0,0295 0,062 0,142 0,266 0,57 O,87-W
0,30 0,36 0,44 0,50 0,60 0,70 0,80
160 i 0,0310 0,064 - 0,146 0,275 0,59 O,90-w3
0,32 0,38 0,46 0,55 0,65 0,70 0,80
-~--I
180 I 0,0330 0,068 0,156 0,292 0,63 0,95 1,62
0,34 0,40 0,48 0,55 0,70 0,75 0,85
200 I 0,0345 0,072 0,164 0,309 0,66 1,00 1,71
0,34 0,42 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90
~--I 0,0365 0,076 0,173 0,325 0,70 1,06 1,80
0,36 0,44 0,55 0,65 0,75 0,85 0,95
240 I 0,0380 0,079 0,181 0,340 0,73 1,10 1,88
0,38 0,46 0,55 0,65 0,80 0,90 1,00
260 I 0,0400 0,082 0,189 0,354 0,76 1,15 1,%
0,40 0,48 0,60 0,70 0,85 0,90 1,05
280 I 0,0415 0,086 0,196 0,368 0,79 1,19 2,05
0,42 0,50 0,60 0,70 0,85 0,95 1,10
~--I 0,0430 0,089 0,203 0,381 0,82 1,24·- ~
0,44 0,50 0,65 0,75 0,90 1,00 1,10
350 I 0,0465 0,096 0,220 0,413 0,89 1,34 2,30
0,46 0,55 0,70 0,80 0,95 1,05 1,20
400 --1 0,050
0,50
0,103
0,60
0,236
0,75
0,442
0,85
0,95
1,05
1,44
1,15
2,45
1,30
450 I 0,053 0,110 0,251 0,470 1,01 1,52·-----z:60
0,55 0,65 0,80 0,90 1,10 1,20 1,35
--~--I 0,056
0,55
0,116
0,65
0,265
0,80
0,495
0,95
1,06
1,15
.. 1,61
1,25
2,75
1,45
600 I 0,061 0,127 0,291 0,54 1,17 1,76 ~
0,60 0,75 0,90 1,05 _ 1,25 1,40 1,60
700 I 0,067 0,138 0,315 0,59 1,26 I 1,91 3,25
0,65 0,80 1,00 1,15 1,35 1,50 1,70
800 I 0,071 0,148 0,337 0,63 1,35 2,05 3,50
0,70 0,85 1,05 1,20 1,45 1,60 1,85
900 I 0,076 0,157 0,358 0,67 1,43 2,15 3,70
0,75 0,90 1,10 1,30 1,55 1,70 1,95

1000 I 0,80
0,080 0,95
0,166 1,15
0,378 I 1,35
0,71 1,65
1,51 1,80
2,30 2,05
3,90
I-~-I
I 3/8" I 1/2" 3/4" I 1" Il/4" I 1 1/2" I 50rrrrn
 8-1. melléklet folytatása
\

f- 0,0685-- I 0,0807 I 0,0985 I 0,1223 I 0,1470 I 0,2023 \--0:;532 I 0,3014 S'

átméroje, Pa/:n

I 65mm I 80 mm I IOOmm I 125mm I 150mm I 200mm I 250mm I 300mm

3,10
0,85 4,75
0,95 8,05
1,10 14,3
1,25 I 23,1
1,40 53,5
1,70 I 97,0
1,95 \ 155,0
2,20 120
3,20 4,95 I 8,40 14,9 24,1 56,0 101,0 160,0 130
-----
0,90 ----1,00 1,15 1,30 1,45 1,80 2,05 2,30 --------
3,35 5,15 8,70 15,4 25,0 58,0 105,0 166,0 140
0,95
3,45
-----1,05
5,30
----- 1,15
9,00
1,35
----~-
16,0
1,50
25,9
1,85
60,0
2,15
108,0
------'
2,40
172,0 150
0,95 1,05 1,20 1,40 1,55 1,90 ----- 2,20 2,50
------ --.--.----
3,55 5,50 9,35 16,5 26,8 62,0 112,0 - 160
1,00 1,10 1,25 1,45 1,60 2,00 2,30 -

1,05 1,15 I 1,35 1,55 1,70 2,10 2,45 -

3,80 5,85 9,90 17,5 28,4 66,0 I 119,0 - 180
4,00 I 6,15 10,5 -.-s:-5-- 30--;0- ~- 125,0 - 200
.------
1,10 -----1,25 ----- 1,40 ----- -----
1,60 1,80 -----
2,20 ---- 2,55 -
4,20 6,50 11,0 19,4 31,5 73,0 - - 220
1,15 1,30 1,50 1,70 1,90 2,35 - -
4,40 6,75 1 11,5 20,3 32,9 76,0 - 240
1,20 1,35 1,55 1,75 2,00 2,45 - -
! 4,60 7,05 1:?,0 -------zt-,I-- ~2- 79,5 - - 260 ----

4,75
.---
1,25 ------------
1,40
7,30
1,60
12,4
1,85
21,9
2,05
35,5
2,55
-
-
-
----- -
280
-
1,30 1,45 1,65 1,90 2,15 - - ----- - -------
4,90 7,60 12,9 22,7 36,8 - - - 300
1,35 1,50 1,75 2,00 2,25 - - ----- - ------
5,35 8,20 13,9 24,6 39,9 - - - 350
--------
1,50 1,65 1,85 2,15 2,40 - - -
5,70 8,80 14,9 26,3 42,6 - - - 400
---1,60 1,75 2,00 2,30 2,60 - - ----------
6,05 9,30 15,8 27,9 - - - 450
----
1,70 1,90 2,10 2,45 - ----- ----- -----
- - - --
6,40 9,85 16,7 29,4 - - - - 500
-----
1,80----- 1,95 2,25 2,55 ---- ---- ------ - ----- -
7,00 10,8 18,3 - - - - - 600
----- -----
1,95 2,15 ---------
2,45 - - - - -
7,60 11,7 19,8 - - - - - 700
-----
2,10
8,10
2,35
12,5
2,65
-
. -- ----- -
-
-
-
----- -
-
-
-
- --------
800
~ ~ ----- -
----- -
--_.-- ----- ----- -
-----
240
~ -
- I \ ~
9:05 - I I I 1000

II 2,55 1 - \ I1 1 I

1 65 mm I 80 mm I 100 mm I 125 mm I 150 mm I 200 mm I 250 mm I 300 mm 1

M.gj.gyzés: A bekeretezett számok átmeneti értékek, használatuk at célszeru mellozni.

Készitette a BME I. Épületgépészeti Tanszék dr. Molnár Zoltán irányításával.
328 MELEGVÍZ-FUTÉSEK

8.13. IRODALOM

[1] Barcs V.: Szivattyús futések szabályozása. Épület- [12] Menyhárt J.: Melegvíz-futések. Budapest, Tankönyv-
gépészet. 5, 5/6. 154-158. (1957). kiadó, 1972.
[2] Belinkij,E. A.: Racionalnüe szisztemi vodjanovo otoplé- [13] Oficerov, L. F.: Odnatrubnie szisztémi vodjanovo otoplé-
nyija. Leningrad, Goszuqarsitvoe Izdatyelsztvo litera- nyija. Moszkva, Gosztrojizdat, 1960.
turi po sztroityelsztvo, 1963. [14] Menyhárt-Molnár: Kisnyomású gozfutések. Buda-
[3] Brodszkij, E. F.: Gorjacseje vodosznabzsenyije pri pest, Tankönyvkiadó, 1964.
tyeplofikácii. Moszkva, Gosztrojizdat, i961. [15] Molnár z.: Segédlet. Budapest, Tankönyvkiadó, 1972.
[4] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest, Mu- [16] Pattantyús Á. G.: Gyakorlat~ áramlástan. Budapest,
szaki Könyvkiadó, 1963. Tankönyvkiadó, 1951.
[5] Garms, M.: Handbuch der Heizungs- und Lüftungs- [17] Raiss, w.: Rietschels Lehrbuch der Heiz- und Lüftungs-
technik. Leipzig, Fachbuchverlag GmbH, 1952. technik. Berlin, Springer Verlag, 1970.
[6] Kamenyev, P. N.: Otoplényie i ventiljacija 1-11. Moszk- [18] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung und
va, Izdatyelsztvo literaturi po sztroityelsztvo, 1965. Lüftung. München-Wien, Verlag R. Oldenbourg, 1974.
[7] Kapp, L.: Die Wasserheizung. Berlin, Springer Verlag, [19] Ruhmann J.: Segédlet. Budapest, Tankönyvkiadó, 1972
1958. [20] Száday R.: Szabályozáselmélet. Budapest, Muszaki
[8] Macskásy és szerzotsai: Központi futés 1. Budapest, Könyvkiadó,1966.
Tankönyvkiadó, 1971. [21] Szokolov, E. J.: Tyeplofikacija i tyeplovije szetyi.
[9] Macskásy-Menyhárt-Homonnayné: Központi fUtés. Moszkva, Goszenergoizdat, 1963.
Budapest, Tankönyvkiadó, 1964. [22] Muszaki eloírás a futo-, szellozteto- és klímaberendezé-
flO] Macskásy Á.: Zur Dimensionierung der Stockwerkshei- sek tervezésére és méretezésére (ME 853, ME 867).
zung. Gesundheits Ingenieur. 17/18. 261-266. (1957). Budapest, Építoipari Könyv- és Lapkiadó, 1968.
[11] Maximov-Orlov: Futés-szellozés. Budapest, Építoipari
Könyv- és Lapkiadó, 1953.
 9. Gozfutések
Szerzo: DR. TÖMÖRY TIBOR
Lektor: Mészáros Ferenc
Gozfutések esetén a hohordozó közeg a telített
goz. Állapotjellemzoit a 9-1. táblázat tartalmazza.
rúlhevített gozzel általában csak nyomáscsökkento
alkalmazása esetén futenek a rendszer vagy a ho-
cserélofelület egy bizonyos részén.
A gozfutések csoportosítása egyben a hohordozó
közeg nyomására, a hálózat kialakítására, a futo-
berendezés teljesítményszabályozására is utal.
A gozfutések csoportosíthatók:
goznyomás szerint:
- kisnyomású,
- nagynyomású,
- vákuum-gozfutések;
a gozvezeték épületen belüli elhelyezése szerint:
- alsó,
9.1. Gozfutések hálózatsémái
9.1.1. Kisnyomású gozfutés
Ezt a rendszert nyitott gozfutésnek is nevezzük,
mert a kondenzhálózat a közegáramlás irányából
tekintve a futotestek után az atmoszférával érint-
kezik. A kazánban eloállított 0,05... 0,5 bar (0,05...
0,5 at) túlnyomás (a rendszer üzemnyomása) az
áramlási ellenállások legyozésére szükséges.
Akisnyomású gozfutések kívánatos üzemállapo-
ta, hogy valamennyi hocserélo felületelem mellett a
hártyakondenzációhoz szükséges telített goz helyez-
kedjékel.
A holeadó felület után goznek nem szabad mu-
tatkoznia. (Ezt a követelményt elégítik ki a hálózat
beszabályozásakor.) Az említett ideális állapot
azonban a hálózat egyes áramköreinek eltéro nyo-
másviszonyai miatt nem minden esetben valósítható
meg.
Helyiségfutésre használt berendezések túlnyo-
másaa hálózat kiterjedésétol (a legtávolabbi futotest
gozcsovezetékének hosszától) függoen változik: kb.
- felso,
- közbenso elosztású rendszerek;
a kondenzvezeték szerint:
- száraz,
- üzem közben nedves,
- nedves kondenzvezetékes rendszerek;
a kondenzátum kazánba táplálása szerint:
- gravitációs,
- mesterséges (szivattyús) kondenzvíz-visszatáp-
lálás; •
a teljesítményszabályozás szerint:
- mennyiségi,
- szakaszos,
- minoségi (homérséklet szerinti) szabályozás,
- goz-lég forgatás os rendszer.
50 m kiterjedésig az ÜNy=0,05 bar (0,05 at)
200 m-ig az ÜNy=O,1 bar (0,1 at), kb. 300 m-ig az
ÜNy=0,15 bar (0,15 at), kb. 500 m-ig az ÜNy=0,2
bar (0,2 at). A 0,2... 0,5 bar (0,2 ... 0,5 at) goznyo-
mást általában technológiai célú (mosoda, konyha
stb.) berendezésekhez használják. A szükséges üze-
mi goznyomást azonban nemcsak a hálózat kiter-
jedése szabja meg, hanem az épület egyes szintjei-
nek belmagassága is. A biztonsági, továbbá a víz-
teleníto vízzsákok hossza a goznyomással arányos.
Ezek elhelyezhetosége esetleg kisebb goznyomás
választását teszi szükségessé. A 0,1 bar-nál (0,1 at-
nál) kisebb túlnyomás alkalmazása igen gondos
kazán üzem-szabályozást (egyenletes kezelést) igé-
nyel.
A gozfutés elonyei:
- kis tehetetlenség, gyors felfutés ;
- kis fagyveszély ;
- kis beruházási költség.
Hátrányai:
- nehéz központi teljesítményszabályozás (gya-
 330 GÖZFUTÉSEK

Fajlagos térfogat
I!
Goz, i' Goz,
P Súrlíséa:,
i"entalpia
kcal/kg
kcal/kg
kJ/kg
kJ/kg I Fajlagos
I77,97
Folyadék,
kg/m'
0,00106
436,0
0,0010
3,258
621,1
0,9582
656,0
645,7
641,3
642,8
603,9
606,0
0,4242
639,8
610,4
0,4622
645,0
0,6386
I 2510,0
0,1227
10,04
5,03
633,3
2793,0
658,7
663,6
661,3
6,394
4,122
673,3
763,3
616,8
619,0
646,4
653,0
649,883,90
61,8015
665,6
2600,4
1,5740
1,2335
2,547
1,966
1,496
45,00
503,7
230,2
209,3
188,4
18,6277
1,056
495,3
0,7278
0,8264
642,1
13,3900
452,9
444,4
2528,4
15,04
0,0128
2609,2
2546,4
2573,6
2537,2
20,04
608,2
613,6
623,2
614,7
0,9950
0,3167
10,8775
0,5977
639,1
11,6680
0,7375
0,1302
1,9917
30,02
2500,8427,5
0,0173
125,7
104,8
2519,2
0,0872
0,0611
0,1704
0,00
601,7
597,3
640,5
599,5
206,3
106,4
147,2
637,2
0,5045
398,0
0,2337
644,2
0,9354
16,3614
643,5
2634,8
2617,6
625,2
627,3
635,2
629,3
631,3
3,1165
4,7356
5,7800
7,0108
8,4524
3,8550
0,2934
0,2420
0,4235
7,8620,00
272,1
293,0
314,0
334,9
100,2730
125,5251
203,6
79,1985
192,9
171,8
182,3
667,1
5,157
719,3
807,6
2582,4
2591,8
2746,5
2706,3
2734,0
27,0114
47,6015
36,1375
140,7
120,3
19,8536
0,1044
2688,3
106,2
14,3265
110,2
12,5045
0,7758
2555,6
2564,8
2700,5
2678,7
102,1
10,1322
116,3
0,6821
2681,6
17,4647
104,1
2667,8
2694,2
15,3160
0,8795
112,2
2651,5
2659,5
2626,4
2768,7
2757,8
2786,3
2778,4 62,97
167,5
146,6
32,93
19,55
42,04
21,06
0,0048
0,00110
1,121
49,99
546,4
589,1
54,98
632,2
0,00107
0,00106
0,00108
15,28
461,3
0,00105
40,01
25,03
35,01
59,98
486,8
419,1
0,0512
251,1
0,2031
0,00104
0,0304
0,0396
0,0230
0,00101
0,0433
25,24
43,40
57,84
0,0063
0,0125
95,07
478,1
469,8
2,5007
0,1982
0,1613
0,3536
80,00
64,98
85,02
69,98
356,0
377,0
0,00103
155,5040
161,3
852,4
0,00111
2720,6
130,5
151,0
0,0654
0,0831
0,1258
0,1605
2703,4
118,3
0,00106
2685,0
2691,3
108,2
2675,8
100,1
2697,1
114,2
2643,1
Nyomás,
0,194
0,127
0,307
0,156
12,04
0,802
0,509
9,58
0,00116
0,243
0,00109
0,0977
0,668
0,393
4,854
1,8995
0,947
1,3654
1,2751
90,04
74,991,29
7,68
1,57
1,67
0,0094
0,0068
1,98
2,36
6,20
4,13
2,83
3,41
1,37
1,21
0,0573
0,0323
0,0752
1,1092
1,01
1,47
0,0174
0,0010
0,0089
0,00104
0,0238
1,07
1,14
0,3931
0,5894
0,7149
0,00102
0,3178
0,4829
5,05
0,00113
0,00114
6,302
15,857
2,0245
3,685
1,4609
1,0332
1,1898
1,7809
1,6684
1,5618
0,2550
12,800
8,076
10,225
2,7544
0,8619
e"
ábra szerinti alsó(aelosztású
hohordozó
elrendezés goz,
esetén
vezeték aa goz·
hálózatsémái
A különbözo
(radiátor) és
vezetéket a 9-1., 9-2.,
legalacsonyabban
a kazán
az gozelosztó
áramlásközött 9-3.
irányábanábrán
levo láthatók.
csovezeték-rendszerek
hocserélo
helyezkedik el. A(3...
lejtésben A 6%0)
goz.9-1.
felület
st- 0,0010IImi/kg kp/cml I
II FOly;dék, I I
I
 GOZFUTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI 331

I 2,71
2394,0
2370,1
pr 2441,7
2382,3
szám,
---
vízgoz fizikai jellemzoi
kcal
0,59
3,30
3,69
3,83
Pas •
10'·
Kinematikai
mh°Ckcaljkg
kcaljkgOC
kljkgK
m'js
viszkozitás,
0,61
1,67
481,3
1,55
2,21
0,50577,6
580,4
11,70
1,23
2,09
2,00
2,21
463,5
526,1
563,2
566,1
586,0
1,28
1,61
1,06
2,54
3,83
3,18
472,6
0,53
0,55
3,00
3,49
3,08
1,02
1,50
1,44
2,29
0,65
0,48
4,10
4,31
0,68
2,37
2,75
3,53
3,71
2,41
20,15
1,77
1,72
1,15
1,39
1,34
2,17
2,84
0,49
3,18512,3
574,7
531,3
591,7
594,5
15,20
2,04
1,09
2,46
2,85
2,65
0,57
3,31
1,04
0,52
2,53
2,08
2,94489,5
2,38
4,67
7,18
5,76
497,4
505,0
9,11
0,99
2,64
1,02
519,3
527,4
528,7
530,0
571,8
557,3
560,2
539,0
542,1
545,2
548,3
551,3
536,4
554,3
537,7
569,0
583,2
588,9
597,3
532,6
533,9
Prandtl-
1,01
2,23
2,59
1,00
A535,2
1,11Elpárolgási
Dinamikai
felszálló
ho,
10', '1
10" .l. ep
Hovezetési Fajho,
tényezo,
gozvezetékek
I
az Aalapvezeték
víz- nye.
végén.
ne felso
Vízzsák
áramoljék
félpalástjára
Iejtésben szükséges
szerelt minden
acsatlakoznak,
felszállóba.
gozvezetékek aesetben
Ezhogy
feltétel abiztosabban
gozvezeték
a kondenzátum
függoleges helyigé-
I II
332
-L _
r- _ --
I
I 1_ (-"--_'Lr:~L'--__
I --_-_ -
f---J - ~+
fÍJ C ---- -1----
I
A--- -::.JI
'-1-1':"'1--
---=----c_'-cJ
9-1. ábra. Alsó eloszlású kisnyomású
A-A üzemi vízszint a kazánban; C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben;
3 vízteleníto vízzsákcsö; 4 kondenzvíz-leszáltóvezeték; 5 száraz kondenz-alapvezeték;
lenítése
kielégítheto, ha a felszálló közvetlenül a vízzsák
után, a levíztelenített goz-alapvezetékre csatlako-
zik.
A felszállóban a kondenzátu.m a gozzel ellenáram-
ban halad. Ez különösebb tervezoi figyelmet nem
igényel, mert a kondenzátum keletkezési helye mi-
att a vízhártya a csofalat borítja be, a cso kereszt-
metszete lényegében szabadon marad.
A goz-ágvezetékeket (radiátorkötéseket) célszeru
a futotest felé emelkedoen kialakítani. Ezzel elke-
rülheto, hogyafelszállóban keletkezett és a cso-
falon lecsurgó kondenzátum az ágvezetékbe ára-
moljék. A goz áramlási sebességére felgyorsult víz-
cseppek eróziója (vízutés) különösen a radiáto-
rokban lehet veszélyes (a rideg öntöttvas törését is
okozhatja).
A felso gozvezeték-elhelyezés (felso elosztás)
a 9-2. ábrán látható. Ezt a rendszert elsosorban ott
alkalmazzák, ahol az építészeti adottságok (bel-
magasság, pince hiánya stb.) az alsó elosztás ki-
alakítását nem teszi lehetové. A felszálló megfelelo-
en nagy keresztmetszete teszi lehetové a goz és a
kondenzátum ellentétes áramlását. A felszállót vagy
a gozosztót célszeru vízteleníteni, hogy a fofel-
szálló kondenzátuma ne közvetlenül a kazán goz-
terébe áramoljék vissza. Felso elosztás esetén is cél-
szeru a leszálló függoleges gozvezetéket az alap-
vezeték felso félpalástjáról csatlakoztatni. Az alap-
vezeték végét vízteleníteni kell. Egyes esetekben a
leszállók az alapvezeték alsó félpalástjához csat-
lakozI1ak, és ezáltal az alapvezetékeket maguk a
leszállók víztelenítik. A leszállók víztelenítését vagy
GOZFUTÉSEK
I
~-L
T- I --- .•-=---~ I
5 I I
~----C ,lJ
--- --A
y' ---..... ••. ~
gozfulés száraz kondenzvezelékkel
J göz-alapvezeték; 2 goz-felszállóvezeték;
L kondenzvíz-aJapvezeték légte-
leszállóként kialakított vízzsákkal oldjuk meg,
vagy a legalsó radiátoron keresztül vezetjük el a
vezetékhálózatban keletkezo kondenzátumot.
Az ágvezetékeket a futotestek felé emelkedoen
célszeru szerelni. A legalsó szint ágvezetékeit azon·
ban lejtésben kell kialakítani a leszállóvezeték vagy
a legalsó függoleges szakasz kondenzátumainak el-
vezetésére. Ez utóbbira akkor nincs szükség, ha a
leszállóvezetékek külön-külön vízzsákkal víztelenít·
hetok.
Közbenso elosztású gozvezeték a 9-3. ábrán lát-
ható. A kialakítás szempontjai az alsó és felso el·
osztásnál emIítettekbol értelemszeruen adódnak.
A különféle kondenzvÍzvezeték-elrendezések (szá·
raz, nedves, üzem közben nedves) a rendszerben
kialakuló vízszintekkel vannak kapcsolatban (9-4.
ábra).
A nyitott kisnyomású rendszerben üzemszünet·
ben a víz felszíne mind a kazán ban, mind a kon·
denzvezetékben azonos. Üzem közben a kazán goz-
terében kialakuló nyomással a kondenzvezetékben
felemelkedett vízoszlop tart egyensúlyt. A kazánban
üzem közben a vízszint kismértékben lesüllyed
(A-A szint). Akisnyomású gozfutések jellegzetes-
sége az ingadozó goznyomás. Ez részben a tüzelés
egyenlotlenségébol, részben a rendszer energia-
fogyasztásának ingadozásából adódik. Emiatt a
goznyomás növekedését korlátozó biztonsági áll·
ványcsövet a választott üzemnyomáshoz (ÜNy)
szükségesnél hosszabbra választjuk. Az állványcs6
hossza által megszabott nagyobb kazánnyomás (le-
fúvási nyomás, LNy) miatt számítani kell arra, hogy
 F E 2.
GOZFUTÉSEK

D A
-
HÁLÓZATSÉMÁI

8 2 c F
333

-----"'\
04-- -- 5

c- -- ----c
A-- --- -A
Ji'

9-2. ábra. Felso elosztású kisnyomású gozfutés száraz kondenzvezetékkel

A-A üzemi vizszint a kazánhan ; C-C üzemi vízszint a kondenzvezetékben; 1 goz-felszál1óvezeték 2 goz-alapvezeték;
3 goz-Ieszállóvezeték; 4 kondenzvíz-Ieszállóvezeték; 5 száraz kondenz-alapvezeték; L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése;
Ll felso elrendezésú alapvezeték vízzsákcsövének légtelenltése; A felszálló csatlakozása a felso alapvezetékhez; B. C és D
gozleszállók száraz csatlakozása az alapvezetékhez; E gozleszálló nedves csatlakozása az alapvezetékhez (a leszálló az
alapvezetéket vízteleníti); F gozvezeték végpontjainak víztelenítése a goz-leszállóvezetékkel

a vízszint a kondenzvezetékben esetenkét a lefúvási 100... 300 mm vízszintemelkedést jelent. A száraz

nyomásnak megfelelo magasságban helyezkedik el
(B-B szint).
Gravitációs kondenzvíz-visszaáramoltatás esetén
a kondenzvezeték utolsó szakaszában a kondenzvíz-
gyujto,továbbá a kazánba áramlás ellenállása miatt
további vízszintemelkedés következik be. Ezért
üzemközben a kondenzvízhálózatban a goznyomás-
sal egyensúlyt tartó vízoszlopmagasságnál (B-B
szint)magasabban helyezkedik el a kondenzvíz szint-
je(C-C szint). Megfelelo méretezés esetén az ellen-
állás legyozéséhez szükséges nyomáskülönbség
kondenzvezeték legmélyebb pontjának is az üzem-
szeruen eloálló vízszint (C-C szint) felett kell el-
helyezkednie.
Száraz kondenzvezeték esetén a kondenz-alap-
vezeték a C-C víznívó felett van (1. a 9-1., 9-2.,
9-4. ábrát). Üzem közben, nedves vezeték esetén, az
alapvezeték az A-A és C-C vízszintes síkok (szin-
tek) között helyezkedik el (9-5. ábra). Nedves kon-
denz-alapvezeték teljes terjedelmében a kazán víz-
szintje (A-A sík) alá kerül (9-6. ábra).
Az épületgépészeti gyakorlatban a száraz kon-

3...6
c= _ %0

L ! 3...6%0
--------
__ (' I ---T-
8-r~----.1..
4- 8 Kondenzvezefék

C'- -== -=:-= :

-A- __ -+_ A- C ~
_ ..J

9-3. ábra. Közbenso elosztású kisnyomású gozfutés száraz 9-4. ábra. Kisnyomású gozfutés nyomás- és vízszintviszonyai
kondenzvezetékkel (hálózatrészlet) v goz-a1apvezeték víztelenítése; L kondenzvíz-alapvezeték légtelenítése
334 GOZFUTÉSEK

elkerülheto legyen vízzsák kialakulása, amely a

levego mozgását gátolja.
A kondenz-ágvezetékeket minden esetben a füg-
goleges kondenzvezeték felé lejtésben kell szerelni
A kondenz-ágvezetékben a goztorló szerelvények
beépítése gyakorlatilag nem kerülheto el.
__ hL_
Az üzem közben nedves kondenzvezeték (9-5.
~==-=--:- -~--~ --~-~-- ábra) alapvezetéke elvileg vízszintes lehet. A gyakor-
C --O. --1. - '--j
-1: I r~1 ~D ,-"
I latban 1... 2%0 lejtés az alapvezeték víztelenítésevé-
gett indokolt. Az üzem közben nedves kondenz·
kx!-R l.L----- vezetéket hurokkal kötjük a kazánba. A kondenz·
--Al I --
vezeték - különösen kiterjedt hálózat esetén -
0-1-'- _J jelentos térfogatú. A hurok megakadályozza, hogy
a benne levo vízmennyiség a futés leállásakor a
90S. ábra. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés üzem közben kazánba áramoljék, amelyet - egyes esetekben -
nedves kondenzvezetékkel teljesen feltöltene. Ez nehezítené az újraindulást
A-A üzcmi vízszint a kazánban; C-C üzemí vízszint a kondenzvezeték- Célszeru az üzem közben nedves kondenzvezeték
ben ; D-D a víztorlasztó hurok által megemelt vízszint (a hurok magassága feltöltésérol gondoskodni, mert az alapvezeték fe
a vízzsák hosszával megegyezo); M-M a kondenzvíz-vezeték áramlási
ellenállását legyozo vizszintemelkedés; L a légvezeték légtelenítése; Va
töltodéséig nincs kondenzvíz-vissza táplálás , és eset·
gozvezeték víztelenitése; R a vízvisszatorIasztó hurok rövídrezárása leges kazánkiégés (repedés) következhet be.
Az üzem közben nedves kondenzvezeték esetén'
denzvezeték legmélyebb pontján kell megoldani a is a B-B szint felett kialakuló hidrosztatikus nyo-
hálózat légtelenítését, ill. a légbevezetést. Azért mómagasság teszi lehetové az áramlási ellenállásJe.
szükséges a legmélyebb ponton kialakítani a lég- gyozését. Az egyes függoleges kondenzvezetékekbeu
telenítés csomópontját, mert a levego fajsúlya na- a víznívó a kazántói távolodva emelkedik a növekW
gyobb, mint a kondenzvezetékbe kerülo gozé. áramlási ellenállás miatt. Ezért a már emlitett
A 9-4. ábrán a légtelenítés egyszerusítve látható, üzemi vízszint (C-C szint) kb. LNy+300 mm
általában azonban egyszeru csoívvel nem oldható magasan van a kazán középvízszintje felett.
meg. A kondenz-alapvezetékre a függoleges kon- A vízvisszatorlasztó hurok magasságát célszerua
denzvezetékek (ejtovezetékek) ugyancsak a felso kazán középvízszintje felett a vízzsákcso hosszá
félpalást felületén csatlakoznak, hogy biztonsággal megegyezo magasságúra választani.

B~T!
I , lJ .•.• " '"
........-r-t
I

'TIf1
•••

d I
B

Ür/fo
9-6. ábra. Alsó elosztású kisnyomású gozfutés nedves kondenzvíz-vezetékkel
A-A üzcmi vízszint a kazánban; ~B a lefúvónyomással egyensúlyt tartó vf7.szintmagasság; C-C üzemi vizszint
a kondenzvezetékben; E, és Ez vizszinteme1kedés a goz-alapvezetéket vízteleníto csövekben; E3• E4 és Eo vízszin-
teme1kedés a kondenz-Ieszá\lóvezetékben; L a légvezeték légtelenitése; L, ésLz a nedves kondenzvezeték vízzsákjainak
légte\ClÚtése; V a gozvezeték víztelenítése
 GÖZFUTÉSEK HÁLÓZATSÉMÁI 335

Az üzem közben nedves kondenzvezetékkel szerelt L-- --l

rendszer is nyitott, ezért külön légvezetéket kell ki-
építeni a levego áramoitatására. A légvezetéket az
üzemi vízszint (C-C szint) lólött kell elhelyezni.
A légvezetéket célszeru a levego és a goz fajsúly-
különbségére tekintettel a kazán felé lejtésben
(1...2%0) szerelni. Meg kell oldani azonban, hogya
légvezeték legmélyebb pontján a légvezetékbe jutó
gozkondenzátumát elvezessük. Kiterjedt hálózatok
esetén szokásos a légvezetéket furészfogasan is ki- I
képezni, azaz az egyes felszállók között váltakozva
lejtésben-kiemelkedésben szerelni a behnagasság- - - I
igény csökkentésére. A mélypontokat vízteleníteni it
I C -- t
kell.A vízvisszatorlasztó hurok legmagasabb pontját d I 1 A---I-
a légvezetékbe be kell kötni. § l..L •. ..l_
A 9-6. ábrán nedves kondenzvezeték létesítési 9-7. ábra. Alsó elosztású egycsöves kisnyomású gozfutés,
feltételeiláthatók. A függoleges kondenzvezetékben 1 nedves és 2 száraz kondenzvezetékkel
az üzem közben nedves kondenzvezetéknél említett A-A üzcmi vlzszint a kazánban; C-C üzemi vlzszint a kondenzvezeték-
változó vízszint áll be. Üzemszünetben ez a vízszint ben; L a goz- és kondenzvlz-alapvezetékek légtelenítése; Va gozvezeték
a kazán vízszintjére csökken. A felszállóvezetékek- vlztelenitése
nekaz üzemi vízszintig való feltöltéséhez szükséges
vízmennyiség nagyobb, mint a száraz kondenz-
vezeték esetén alkalmazott, egy-két nagy kereszt- annak ellenére, hogy valamennyi futotestre automa-
metszetu cso feltöltéséhez szükséges mennyiség. tikus szelepet szerelnek. A futotestek alsó pontjára
Ebbol következik, hogy leálláskor, ill. induláskor illeszkedo légtelenítoszelepekre azért van szükség,
a kazánban nagyobb vízszintingadozással kell szá- mert a gozt bevezeto és a kondenzátumot elvezeto
molni.Az esetek többségében a kazán említett fel- ágvezetéken keresztül a légtelenítés, ill. a légbeve-
töltodése nem okoz az induláskor lényegesebb rte- zetés nem oldható meg.
hézséget. Különleges torlasztóhurkok alkalmazása Egycsöves gozfutés esetén a felso elosztás ked-
nemszükséges. vezobb, mert csak az ágvezetékben jön létre a goz
Kisnyomású egycsöves goz-futoberendezéseket is és a kondenzátum ellentétes áramlása (9-8. ábra).
létesítenek. Az egycsöves berendezések esetén a Felso elosztású egycsöves gozfutéseknél kívánatos
függolegeskondenzvíz-Ieszállóvezeték és -ágvezeték a függoleges leszállóvezeték vízzsákkal megoldott
marad el, a kétcsöves (goz- és kondenzvezetékes) víztelenítése.
rendszerrel összehasonlítva. A függoleges gozveze-
ték és a goz-ágvezeték látja el a kondenzvezeték
feladatát.
A gyakorlatban ritkábban alkalmazott egycsöves
=--~
gozfutéselonyei:
- a gozfutések között a legkisebb a beruházási
költsége;
- egyszeru a berendezés kialakítása (esztétikai,
építészeti és szerelési szempontból);
hátrányai:
- magas épületekben kedvezotlen a goz és a
kondenzátum ellentétes áramlási iránya;
- fokozottan megvan a vízütések gyakorisága és
veszélye;
- gondos méretezés szükséges hozzá.
Az alsó elosztású egycsöves gozfutés sémáját a
9-7. ábra szemlélteti. Az ábra jobb oldalán száraz,
baloldalán nedves kondenz-alapvezetékes megoldás 9-8. ábra. Felso elosztású egycsöves kisnyomású gozfutés
látható. Kívánatos a goz-alapvezeték víztelenítése a száraz kondenzvezetékkel
9·1. ábra megoldása szerint. Az alapvezeték légtele- A-A üzcmi vizszint a kazánban; C-C üzemi vizszint a kondenzvezeték-
nítésérol, ill. légbevezetésrol gondoskodni kell, ben; L kond"nz-alapvezeték légtelenítése
336 GOZFÜTÉSEK
9.1.2. Nagynyomású gozfutés
Ipari épületekben, ahol a technológia céljára
nagynyomású goz eloállítása szükséges, gyakran
futés céljára is felhasználják ezt a 0,5 bar-nál
(0,5 at-nál) nagyobb túlny6mású gozt.
A nagynyomású gozfutések elonyei:
- a kisebb méretu csovezetékek és futofelületek
miatt kisebb beruházási költség;
- a fagyveszély elkerülése;
- a viszonylag kötetlen csovezeték-vonalvezetés
(pl. emelkedo gozvezeték);
- a holeadók kondenzvezeték alá (vízzsákba)
helyezésének lehetosége;
hátrányai:
- nyomásálló hocserélok és szerelvények alkal-
mazásának szükségessége;
- a magas felületi homérséklet (érintésvédelem);
- kondenzedények alkalmazásának szükséges-
sége;
- teljesítményszabályozási nehézségek;
- nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés,
és az ezzel együtt járó hocserélo felület növe-
kedés vagy gozhuto alkalmazásának szüksé-
gessége;
- a 100 °C-nál magasabb homérsékletu konden-
zátum 100 oC alá hutesének szükségessége
(hocserélok sorba kötése);
- költséges kondenzvíz-visszatáplálás.
Nagynyomású goz közvetlen felhasználása elso-
sorban ipari csamokok termoventilIátoros vagy
sugárzóernyos futése esetén jön számításba. Az
említett holeadók esetén nincs érintési veszély,
szerkezeti anyagaik (acélcso) a nagy nyomá!inak
ellenállnak, és az esetek többségében lehetoség van
a falak mellé elhelyezett hocserélokkel (konvekto-
rokkal, bordáscsövekkel) a kondenzvÍZ 100 oC alá
hutésére.
A nyomáscsökkentés esetén eloálló túlhevülés
kedvezotlen hatása a hoátadás romlásában mutat-
kozik. A túlhevített goz energiáját a gázokra jel-
lemzo nagyságrendu hoátadási tényezovel, a felület
mentén változó homérséklettel adja le. Kiszámít-
ható a hocserélo felület azon része, amelyen még
nem a telített goz hoátadási viszonyai érvényesül-
nek.
Gozhuto alkalmazása elsosorban akkor indokolt,
amikor a futött oldalon a hohordozó közeg víz vagy
más folyadék. Goz-levego hocserélo esetén a goz-
huto elhagyható.
A gozfutésu holeadóból kiáramló kondenzátum
homérséklete a telített futogozévei megegyezo.
A kondenzedény után vízzsákba helyezett futotest
hoátadási felületének megválasztásával a lehutés
mértéke változtatható.
9.1.3. Goz-Iég forgatásos rendszer
A goz-lég forgatásos rendszert a gozfutések
nehézkes teljesítményszabályozásának kiküszöbölé-
sére fejlesztették ki. Muködési elve a keverékgázok
azon fizikai tulajdonságán alapszik, hogy a keve-
rékben az egyes alkotók parciális nyomása kisebb,
mint a keverék össznyomása.
A goz-lég forgatásos rendszer gozvezetékében
csökkent teljesítményigény esetén goz és levego
keveréke áramlik. A goz-levego keverék össznyo-
mása akisnyomású gozfutésekhez hasonlóan az
atmoszferikus nyomásnál nagyobb, 0,1...0,2 bar
(0,1. ..0,2 at) túlnyomás. A keveréken belül a goz
parciális nyomása az atmoszféra nyomásánál kisebb,
következésképpen homérséklete a parciális nyo-
másnak megfeleloen 100 °C-nál alacsonyabb. A ka·
zánban termeit, atmoszferikusnál nagyobb nyomású
goz energiája a rendszer injektorában végzett mun-
ka révén csökken a parciális nyomású goz alacso-
nyabb energiaszintjére. A teljesítménycsökkenés (a
leszabályozás) a levego jelenléte miatt is bekövetke-
zik. A rendszerben cirkuláló levego a hocserélo felü·
let egy részét kiiktatja a filmkondenzációból.
A goz-lég forgatásos rendszer sémája a 9-9. áb-
rán látható. A kazán a szokványos kisnyomású
rendszernél nagyobb nyomású. Ennek mértékét az
injektor nyomásviszonyai határozzák meg. A na·
gyobb nyomású kazán az esetek többségében biz·
tonsági állványcsovel nem biztosítható, rugós, súly-
terheléses szelepek alkalmazása szükséges. A goz-
alapvezetékbe épített E injektor megkerülovezetéké-
be N nyomáscsökkento szelepet szerelünk. A nyo-
máscsökkento elé épített A és az injektor elé szerelt
B szeleppel szabályozunk. Nyitott A és zárt B szelep
esetén a rendszer teljes teljesítménnyel mint kis·
nyomású gozfutés indul. A rendszerbol a levegoa
D légteleníton keresztül távozik. Az A szelep zárá·
sával és a B nyitásával a goz az injektoron keresztül
C"--D I
...w-r~ I
E . -.-?- _L- ~L
I
I
K ~..-1
9-9. ábra. Goz-Jég forgatásos rendszer
K kazán; A, B elzárószelepek; C, D lég1elenító-légbevezeto szelepet;
E injektor; F futotest; G oxigénleköto edény; L kondenzvíz-levego szit.
választó edény; N nyomáscsökkento szelep
,. GÖZFÜTÉSEK
áramlik. Az injektor szívóterében kialakuló dep-
resszió hatására a C szelepen keresztül levego jut
a rendszerbe. A levego a vasforgáccsal töltött G
oxigénleköto edényen keresztül jut a rendszerbe.
Az injektor keverocsÖvében kialakult goz-levego
keverék a diffúzor után atmoszferikusnál nagyobb
nyomású lesz. Állandósult üzemben, meghatározott
teljesítmény esetén, a goz-Iég forgatásos rendszer-
ben a levego drkulál. (A C is D légteleníto-, ill.
légbevezeto szelepek zárva vannak.) A teljesen zárt
A és .teljesen nyitott B szelepek esetén áll elo a
maximális teljesítménycsökkenés az injektor mére-
tezésének megfeleloen. A maximális és minimális
teljesítményigény között az A szelep fokozatos nyi-
tásával "rontható el" az injektor mukodése.
A goz-lég forgatásos rendszer zárt, mert a kon-
denzvezeték egész terjedelmében túlnyomás alatt
van (a levegoáramlás miatt). A rendszerben elhe-
lyezeÜL edény feladata a kondenzátum és a levego
szétválasztása. A zárt rendszerben cirkuláló levego
miatt a futotest után torló nem építheto be, mert
a levego körforgását akadályozná.
A goz-Iég forgatásos rendszernek a megfelelo
teljesítményszabályozáson túl nagy elonye az. is,
hogyaz egész rendszer túlnyomás alatt van. Emiatt
különleges szerelvények és igen gondos szerelés
(hegesztés) nem szükséges. A tömörtelenségi hibák
is kedvezobb körülmények között kereshetok.
A goz-Iég forgatásos rendszer hazánkban nem
terjedt el, részben az átlagosnál nagyobb költsége,
részben a tervezéssel, üzemeltetéssei kapcsolatos
tapasztalatok hiánya miatt.
9.1.4. Vákuum-gözfutés
A gozfutések központi teljesítményszabályozása
a telített goznyomással összefüggo homérséklet-
változás segítségével is megoldható. A 9-1. táblázat-
ban láthatjuk a nyomás-homérséklet összefüggést.
A vákuum-gozfutés zárt rendszer. A tüzelés meg-
feleloszabályozásával, azaz a termelt goz mennyisé-
génekváltoztatásával a rendszerben a goz nyomá-
sátaz atmoszferikus nyomás alá lehet csökkenteni.
Az atmoszferikus nyomásnál kisebb nyomást ma-
gaa kondenzáció eredményezi. A kondenzáció so-
rána közeg fajtérfogata jelentosen (mintegy 1500-ad
részére)csökken. Amennyiben a futotestben a kon-
denzáció miatt eloálló depressziót a kazánban ter-
meltgoz nem kompenzálja, az egész rendszer nyo-
másacsökken, következésképpen a nyomáshoz tar-
tozótelítési homérséklet csökkenés érvényesül.
A vákuum-gozfutés hálózatának sémája a 9-10.
clbránlátható. Az ábrán feltüntetett levegoszivaty-
tyúcsak az induláskor, valamint az esetleges tömí-
24Az épületgépészet kézikönyve
HÁLÓZATSÉMÁI
I
_____ J
b
9-10. ábra. Vákuum-gozfutés
a kondenzvízgyújto tartály; b nedves levegoszívattyú; c légtelenítés; d víz-
állás-szabályozó; e torló •
tetlenség miatt bejutó levego eltávolításakor üzemel.
A levegoszivattyú különleges kialakítású, mert egy-
ben a kondenzvíz-vissza táplálás feladatát is ellátja.
Erre azért van szükség, mert az esetek többségében
a kondenzvízgyujto edény nem helyezheto el a
gravitációs visszatáplálást biztosító magasságban.
A rendszer csovezeték-elrendezése a hagyomá-
nyos kisnyomású gozfutésekével megegyezo. A fu-
totestek után kondenzvíztárolót építünk be. A vá-
kuum-gozfutés teljesítményszabályozását a tüzelés
szabályozásával oldjuk meg. A tüzelésszabályozás
kiemelt volta miatt a gáz- és olajtüzelés elonyösen
alkalmazható.
A vákuumfutések kazánjainak biztosítására
ugyancsak biztonsági állványcsöveket használunk.
Az állványcsövek különleges kialakításúak, túl-
nyomás és depresszió esetén is biitosítják a meg-
felelo üzemi viszonyokat. A különleges kialakítás
lényege, hogy az állványcso szárhosszúsága mind-
két oldal felé azonos.
A vákuum-gozfutés muködésének fizikai alapjai
igen egyszeruek, gyakorlati megvalósításához azon-
ban kifogástalan minoségu szerelvények szüksége-
sek, következésképpen létesítési költsége nagy.
A rendszer hátrányaként említheto a különleges
- tömszelence nélküli - szerelvények alkalma-
zása, a nedves vákuum-kazánszivattyú szükséges-
sége és üzemköltsége. A vonatkozó irodalom tanú-
sága szerint 0,25 bar (0,25 at) nyomásnál kisebb
nyomás létesítése és fenntartása nehézkes, ezért a
futotestek felületi homérséklete minimálisan 65 oc.
A megfeleloen szabályozott melegvíz-futéseknél
azonban ennél alacsonyabb futotest-középhomér-
sékletre is szükség van átlagos külso (meteorológiai)
feltételek figyelembevételével.
A vákuum-gozfutéseket korábban a magas épüle-
tek futésére fejlesztették ki. Ezekben a rendszerek-
ben ugyanis a hidrosztatikus nyomás okozta prob-
lémák nem jelentenek nehézséget. A magas épüle-
tek légkondicionálásának szükségessége miatt azon-
ban a rendszerek létjogosultságajelentosen csökken.
338
9.2. Goz-futoberendezések
A gozfutések kialakítása kötöttebb az egyéb hiS-
hordozó közegu futéseknél. Ennek oJca a goz. a
kondenzátum. a levego áramlásának biztosítása és
ezek sajátos feltételei.
9.2.1. A kazánház belmagassága
A kazánház szükséges belmagassága a 9-11. ábra
alapján határozható meg. Száraz kondenzvezeték
kialakítása esetén a kazánház maximális belmagas-
ságú:
a+b+c+d+e+J m.
ahol a a kazán középvízszintjének magassága a
padlósiktói (katalógusadat. figyelembe véve a ka-
zánalap magasságát). m; b a biztonsági állványcso
lefúvási nyomásával (LNy) megegyezo vízszint-
emelkedés. m; c a kondenzátum visszaáramIásakor
eloálló ellenálIás legyozésére szükséges vízszint-
emelkedés. m; d biztonsági távolság (0.1 ÜNy) a
száraz kondenzvezeték üzembiztos légtelenítésére.
ill. légbevezetésére. m; e a goz-alapvezeték legma-
gasabb és a kondenzvezeték legalacsonyabb pontja
közötti távolság a goz és a kondenzvezeték hosszá-
nak és esésének figyelembevételével. m; J szerelési
helyszükséglet (szigetelés után). m.
--::::.~-
9-11. ábra. A göz-fútöberendezések ka:zánházának szükséges
belmagasságát meghatározó összetevok
9.2.2. Kazánkötések
Az épületgépészeti gyakorlatban szélesköruen
használják a tagos kazánokat. A kazánok szerkezeti
kialakítása folytán viszonylag kicsi a párolgási víz-
felület. továbbá az egyes kazántagokat kis kereszt-
metszetu közgyiiruk kapcsolják össze. Ezekbol kö-
vetkezik. hogy célszeru megvalósítani a kétoldali
G6zFuTÉSEK
különleges csomópontjai és szerelvényei
gozelvételt. Ezzel a megoldással csökkenteni lehet
a kazánban a gozelvétel helye felé emelkedo víz·
szint kialakulását. amely a közgyurukön fokozódó
sebességgel átáramIó gozsugár depressziójának kö-
vetkezménye ..
A kazánhoz közvetlenül csatlakozó gozcso mérete
a kazáncsatlakozás méretének figyelembevételévela
maximális legyen. A goz nagy mennyiségu vízcsep-
pet is magával ragadhat. A nagy méretu cso víz·
leválasztóként muködik. Ebbol a célból elonyösek
az olyan kazánszerelvények. amelyek hirtelen ke-
resztmetszet-változással fokozzák a goz-viz szét·
választás lehetoségét és a leválasztott kazán VÍZnek
közvetlenül a kazán vízszint alá vezetését.
(9-1) A tagos vagy kis vízfelszínu kazánok esetén biz·
tonságosabb. ha külön kiegyenlítoedénnyel. meg·
feleloen választott méretu kondenzvízgyujtovel nö-
velheto a vízfelszÍll. Ez csökkenti a vízszintingado-
zást. A 9-12. ábrán külön vízszint-kiegyenlíto tar·
tály felszerelése látható. A kiegyenlitotartály elhe-
lyezésére irányadó. hogy az edények felso élei a
kazánközép-vízszinthez képest lefelé tolva aszim-
metrikusan helyezkedjenek el. A gyakorlatban meg·
felel. ha a kiegyenIítoedény D átmérojét figyelembe
véve a tartály felso éle 1/3D távolsággal van maga'
sabban. mint a kazánközép vízszintje. Ez az eIren·
dezés a biztonságos. mert csökkeno vízszint esetén
a növekvo felület (vízszintes hengerelrendezés mi·
lJ)
ej
9-11. ábra. Gózka2án vi7szint-kiegyenlitó tartállyal
Kiegyenlítötartály: a) szintbe helyezett I)'6jtövd; b) alul dhdyezett ri
t6vcl, fds6 vízbcvczctésscl; e) alul elhelyezett gy6jtövd, alsó v~
lDl
 GÖZ-FUTOBERENDEZÉSEK KULÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 339

~·2. táblázat. Koadeozvíz-kiegyenlíté5 tartályok hasznos

6rtartaJma

50
59
44
52
22
25
33%
40
45
24
36
47
61
Tartály 69
28
30
48
78
88
29
33
35
39
541%
4931
7066
125
158
1931 43
86
54
76
97 1Vf2szintküJönbség,
I mm tir-
m hosszúság csetén tartalom,
200 I 180 I 160 , 140Teljes
I 120 I 100

att) a vízszintcsökkenést lassítja. Az edények adatai

a 9-2. táblázatból vehetok.
A kazánvízszint közelében elhelyezett kondenz-
vízgyujto esetén a kondenzátumot a kazánvízszint
alá kell bevezetni. A lehetséges megoldásokra pél-
dák a 9-13. ábrán láthatók.
9-14. ábra. U alakú biztonsági állványcsó
1 lefúvatócsonk; 2 terelosapka; 3 felfogótartály; 4 visszavezeto cso;
5 lefúvatócso; 6 elolefúvató cso; 7 töltötölcsér; 8 töltocsap; 9 ürítés; 10
talplemez. (Méretek a 9-3. táblázatban)

ségévei felhívja a figyelmet a beavatkozás szükséges-

ségére.
A biztonsági állványcso és a kazán összeköto
csovezetékét az állványcso felé 3%0 emelkedésben
kell szerelni, hogy a kondenzátum a kazánba visz-
szafolyjék. Az állványcsövet rögzíteni kell.
Kisebb helyet foglal el az ún. teleszkópos bizton-
Gyujto sági állványcso (9-15. ábra). Ez az állványcsotípus
b}
9-13. ábra. Kondenzvíz-vezeték bekötése a gyújtóbe
aj vízzsák-rendszertí kondenzvizvezeték-bekötés; bJ teleszkóp-rendszerú
kond~izvezeték~ekötés

9.2.3. Kazánbiztosítás

A kazán szükséges túlnyomását biztonsági áll-

ványcso korlátozza. A biztonság ~rdekében a kazán
ésa biztonsági állványcso közé elzárószerkezet nem
építheto be, és a legrövidebb, irány törés nélküli
kazánkötést kell megvalósítani. U alakú állványcso
szerkezeti kialakítását a 9-14. ábra, méreteit a 9-3.
táblázat tartalmazza.
Az állványcsöveket elolejúvatóval látják el. Az
elolefúvatásra kisebb méretu csövet használnak.
Célja, hogy a kazánnyomás növekedését korlátoz- 9-15. ábra. Teleszkópos biztonsági állványcsó
za,és a kis gozveszteséget okozó lefúvatás zanelen- 1 visszaereszto cso; 2 elölefúvató furatok ; 3 üritOliugó
 ---130
250
200
120
357X2,9
140
110
108
89X3,2
76X2,9
50 5044,5
H X---- --
3000
0d,3,6
2,5 fogó- talma,
call, ill. mmmm
--
- h.

1:
340 1140
h,
400
240
4490
1470
710
2210
1550
5980
480
690
1090
1130
315
2400
2410
2430
4410
59204500
315
240
680
730
1570
1120
1490
2180
480155
2140
480100
750
2110
2090
1640
3500
3390
702380
3420
3410
5900
5990
4420 70
50
15
30
túlIlYomás.
4390
3380I h,
0,30
0,20
0,30
0,10
0,45
0,55 50
38x2,6
Fel·
IN 1170
400
2750
3070
420
3000
1000
1500
600
360
1700
400
1050
1060
1080
420
3200
1630
360
1620
3030
bar ('" at)
.(j()() 3000
2000
6120 5500 GOZFUTÉSEK l
urtar· 100
30 2000
2210
2170
2180
420
2300
600
400 4000 0,403/4N 4000
0,40
tartály
3 ! 3//
A jelölések értelmezését J. a 9-14. ábrán
I
0D I,.:- I
alakú biztonsági állványcsövek mliszaki adatai

üzemi szempontból kedvezotlen. A koaxiális cso- (9-2)

elrendezés miatt a nyomómagasságot biztosító víz-
oszlopot a goz futi, részben a fajsúlyváltozás, rész- legyen.
ben az intenzív gozölgés (forrás) az állványcsövet A több szárú állványcso vízzel feltöItésekor a
instabillá teszi. töltovezetékek A, B, C, Dcsapját, valamint a lég-
A 9-3. táblázatbóllátható, hogy az állványcsövek telenítoket ki kell nyitni. A több szárú állványcso
függoleges mérete jelentos. A méretek a 9-16. ábra
szerinti megoldással csökkenthetok. A több szárú
állványcso muködése több, sorba kapcsolt állvány-
cso muködésével magyarázható. A több szárú áll-
ványcso 1 szárában érvényesül a kazán goznyomása.
Ezzel tart egyensúlyt a 2 szárban kialakuló II víz-
oszlopmagasság, továbbá a 3 szárban levo levego
atmoszferikusnál nagyobb nyomása. A 3 szárban
levo levego nagyobb nyomását a 4 szárban levo és
12 hosszúságú vízoszlop, továbbá az 5 szárban levo
levegonek az atmoszferikusnál ugyancsak nagyobb
nyomása hozza létre. Az 5 szárban levo levego túl-
nyomását a 6 szárban helyet foglaló 13 hosszúságú
vízoszlop határozza meg. A több szárú állványcso
szárhosszúsága változik. Figyelembe vesszük a köz-
vetíto légzsákokban a levego összenyomódását. Az
állványcso szárhosszúságának kiválasztására irány- 9-16. ábra. Több szárú biztonsági állványcso
adó, hogy 1 légtelenítés ; 2 páracsö
 GÓZ-FUTÓBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 341

vatásához) a vízszintmutató alsó pontjára üríto-

csapot célszeru szerelni.
A szilárd tüzeloanyaggal muködo kazánok telje-
~ítménye bizonyos határok között a kazánok huzat-
szabályozásával változtatható. Az általában hasz-
nált úszós, membrános tüzelésszabályozók a kémény
huzatát változtatják vagy fojtással (csappantyúval),
vagy a kazán füstcsonkján kialakított nyílással.
Ebben az esetben a nyílás megkerülovezetékként
muködik, a kazán mögött beengedett levego rontja
a kémény huzatát.

0--1---'--- 9.2.5. Csovezetéki csomópontok

9-17. ábra. Több szárú állványcsövek bekötése A gozvezetékek vízzsákcsovel vízteleníthetok.

A vízzsákcsövek szárhosszúsága 1,3... 1,5 LNy le-
gyen. A 9-18. ábra gozvezetékek közbenso (furész-
~ltöltése csak a kazán üzemen kívül helyezéséveI fogas vezetésu) vízteleníto csomópont jának kiala-
lhetséges. Üzem közben bekövetkezett lefúvás kítását, a 9-19. ábra gozvezetékek végpontjainak

-
setén a kazán biztosítására két állványcsövet kell VÍztelenítését mutatja. A 9:20. ábra a felszállóveze-
lkalmazni a 9-17. ábrának megfeleloen. A két áll- 1
'ánycso kazánra kötéséhez használt szerelvénynek
j kell elégítenie azt a feltételt, hogy a fogyasztók
elé meno vezetéket, valamint vagy az egyik, vagy 3...6%"
I másik állványcso-bekötovezetéketüzembiztosan 2
Iyitvatartsa. Közbenso zárást, de fojtást se hozzon
étrea szerelvény lehetséges közbenso állása. E kö-
letelménynek tesz eleget a kétcsapos megoldás.
\ két csap ellentétesen zár. A csapok kényszerkap-
:solatban vannak egymással, azaz az egyik nyitott
lelyzetéheza másik zárt helyzete tartozik. Célszeru
1 csapok mozgatására a kézi állítás ú vasúti váltók- 3
IOZ alkalmazott, végállásban felütközo súlyterhelé-
9-18. ábra. A gozvezeték közbenso szakaszainak víztelenítése
leSváltókart alkalmazni, hogy a csapok közbenso vízzsákcsovel
lelyzetu rögzítése mindenképpen elkerülheto le- UNy üzemnyomás; LNy lefúvási nyomás; 1 gozvezeték; 2 kondenzvezeték;
~en. 3 üríto

f1 2
9.2.4. Kazánszerelvények
3...8%0
A gozkazánokat fel kell szerelni az üzemvitelhez
szükséges muszerekkel. A gozfuto-berendezések 3...6%0
üzemnyomásának ellenorzésére manométer szüksé-
ges.Az általánosan használt csorugós feszmérokbe a
gozbejutásának (a kondenzációnak) elkerülésére
mindenesetben vízzsákcsövet és a vízzel való feltöl-
tésellenorzésére kétjáratú feszméro csapot célszeru
a manométer elé kell beépíteni.
A kazánvízszint ellenorzésére vízszintmutató be- ~
építéseszükséges. Az üvegcso cseréjéhez a kazán- 9-19. ábra. A gozvezeték végpontjainak víztelenítése vizzsák-
csatlakozásba szelepet vagy csapot kell beépíteni, csovel
továbbáaz üvegcso gozZel való tisztításához (kifú- 1 goz; 2 kondenz
342 GOZFUTÉSEK

-+---%.
3... 6

9-22. ábra. Mechanikus sarok-góztorló

NNy 6; NÁ l/z ... 1'

(j
9-20. ábra. Elhúzott goz-feIszálI6vezeték viztelenítése vizzsák-
csovel
1 góz; 2 kondenz; 3 alapvezeték

ték elhúzása esetén alkalmazandó csomópontra ad

megoldást. A vÍzzsákcsövek bekötési csomópontjai-
nak kialakításakor általános szempont, hogy a goz
útjába kell az éles iránytörést beiktatni. Ez jobb
vízleválasztást eredményez. A vízcseppek nagyobb 9·23. ábra. Mechanikus karimás keresztáramú góztorló
tömegük folytán a hirtelen irányváltozást nem tud- NNy 6; NÁ 15... 25 mm
ják követni.

9.2.6. Fíítotestszerelvények

A futotestek goz-csatlakozóvezetékébe szabályo-

zó- és elzárószerelvényeket kell beépíteni. A szerel-
vények kettos beáUításúak legyenek. Gozfutés ese-
tén különösen fontos az ilyen típusú szerelvények
beépítése, a hálózat nyomáskiegyenIítése és a futo-
test szakaszos üzemeltetése végett. A kettos beállí-
tású radiátorszelepek alapfojtását a nyitott kondenz-
torlóval kell beállitani. A futotest után goztorló
beépítését a gozvezeték-hálózat jelentos nyomás-
kiegyenIítési nehézségei indokolják. A goztorlók
egyik típusa tisztán mechanikai elven muködik.
A torlóval eloáUítható nagy fojtás viszonylag cse-
kély goz átáramlását teszi csak lehetové. Folyama-
tos üzemben a torló átömlési keresztmetszetét a
kondenzátum tölti ki, mintegy tömíti azt a goz
átáramlásával szemben. A 9-21. ábra átmeneti, a
9-21. ábra. Mechanikus átmeneti goztorl6
NNy6;NÁI/Z" .1'
I
9-24. ábra. Gyorsürito
NNy 5; NÁ 1/2" .1'
9-22. ábra sarok-kivitelu mechanikus goztorlót
szemléltet. A mechanikus torlók csoportjába tar·
tozik a 9-23. ábrán látható keresztáramú goztor/ó is.
Ez mozgó alkatrészeket nem tartalmaz. Muködésé·
nek alapja az átfolyótérben egymást keresztezo és
szembetalálkozó labirintrendszer. A nagy fojtást
létrehozó labirintrendszer minimális mennyiségu
gozt enged áto
A termosztatikus elven muködo tor/ókban, gyors-
ürítokben tágulótest zárja, nyitja a folyadék útját
A rugalmas, bordás falú mozgatóelemben levo fo-
lyadék halmazállapot-változása mozgatja a szelep
záróelemét (9-24. ábra). A gyorsüríto egyik csat·
lakozócsavarja dugóval lezárva átmeneti vagy sa·
rok-torlóként építheto be. A 9-25. ábrán mikr{io
gyorsürítot láthatunk.
 GÖZ-FUTÖBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES
e3A"
9-25. ábra. Mikro-gyorsüríto
NNy6
Nagynyomású gozfutések esetén a hocserélo fe-
lület (gozfogyasztó) után kondenzedényt kell be-
építeni. Szerkezeti kialakítása és méretezése a ll. fe-
jezetben található.
9.2.7. Légtelenítés
Gozfutés esetén fenn kell tartani a levegoforgal-
mat a rendszerben. A légtelenítést, ill. légbeveze-
tést a rendszerek sémái általában íves csovel jelö-
lik. A kézi légtelenítéssei az induláskor szükséges
nagy mennyiségu levegot vezetik ki. Ekkor szükség-
szeruen gozkiáramlás is van, aminek következtében
az automata légteleníto (9-26. ábra) lezár. A légtele-
nítoszelep másik alapveto feladata az automatikus
légbeeresztés a futés leállásakor. A táguló testben
levo folyadék halmazállapot-változásához viszony-
lag kis homérséklet-különbség is elegendo, tehát a
kondenzvezetékbe jutó goz futésének megszunése-
kor nyit a szelep és levegot enged a rendszerbe.
Futotestenkénti légtelenítés (1. az egycsöves goz-
9-26. ábra. Önmuködo légbeszivó és légteleníto
NNy 6; NÁ l/!... 1-
CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 343
9-27. ábra. Légtelenítotulipán
NNy 6; NÁ 1/, ... 8/8-
futésnél) esetén légtelenítotulipánt használunk
(9-27. ábra).
NagynyomásÚ rendszerben a légtelenítés nem
okoz nehézséget, mert a nagy goznyomás a levegot
eltávolítja.
9.2.8. Kondenzvíz-visszatáplálás
Amennyiben a kazánház nem elég mély, a kon-
denzátumot a kazánba vissza kell táplálni.
A legelterjedtebb a szivattyús visszatáplálás
(9-28. ábra). A megfelelo mélységben elhelyezett
kondenzvízgyujtobe a kondenzátum gravitációsan
folyik. Ebbol a kondenzvizet a megfelelo magasság-
ban elhelyezett táptartályba szivattyú juttatja el.
Célszeru két szivattyút párhuzamosan kötni, to-
vábbá áramkimaradás esetére kézi szivattyút is
tervezni. Az alsó gyujtotartályhoz szívóoldalon
csatlakozó tápszivattyút a táptartály vízszintjérol
vezérlik. A táptartályba célszeru pótvízként meleg
vizet vezetni. A táptartályból a víz a kazánba víz-
szintszabályozón keresztül áramlik (9-29. ábra).
A tartályokban a kondenzátum lehulhet. A táptar-
tályból a kazánba áramló lehult víz az öntöttvas
kazánok kazánfalát megrepesztheti. Ez elkerülheto,
ha a kazánba áramló kondenzátumot gozzel elo-
melegítik.
Az áramszolgáltatás várható kimaradása esetére
különbözo goznyomásos vagy vákuumos konden-
zátum-visszatápláló berendezést is lehet tervezni.
Amennyiben a kazánház magassági viszonyai lehe-
tové teszik, a 9-30. ábrán látható egylépcsos goz-
üzemu visszatáplálás alkalmazható. A kazán víz-
szintje fölött elhelyezett zárt edényben levo úszó
külso rudazat segítségével ellentétesen zárja-nyitja
a gozvezetéket és a nyitott gyujtotartály vízvezeté-
két. A zárt tartály feltöltodése után a kazán goz-
nyomása érvényesül a zárt tartályban, és ez leheto-
séget ad a kondenzátum gravitációs visszaáramlásá-
344 GOZFUTÉSEK

,2, .~
i I '_,1

5-1- ---
~
r---- .. ri
I ro...) I 7
--L-
I r--
~ I ,
I I
t tI
r----- I I 9 I
: ---1 i-~l
I
I
Ti:
1 15 ~
V ....I t
1ItV -i
12
11
L_

.•...•_~ __ . L.J II
17 Il' - rI I 913
I
_16 IL!~L.J
.f: i 18 I l:
t4
,, í' J =uII

9-28. ábra. Szivattyús kondenzvíz-átemelés gravitációs kazántáplálással

1 túlfolyó gyüjtotartályhoz; 2 villamos csengohoz; 3 szivattyú motorvédohöz; 4 villamos kapcsoló; 5 táptartály; 6 me-
leg víz bojlertol; 7 goz; 8 elomelegito hocserélo; 9 megkerülo; 10 adagoló; II üríto; 12 villamos kapcsolóhoz; 13
motorvédo és indítókapcsoló; 14 páracso; 15 villamos csengohöz; 16 kondenzátum; 17 túlfolyó; 18 gyüjtotartály

9-29. ábra. Kazánvízszint-szabályozó

NNy 0,5; NÁ 25 mm

ra a kazánba. E megoldás esetén is szükség van a
kazánvÍzszint -szabályozó adagolószerelvényre.
Vákuumos kondenzvíz-visszatápláló berendezés
használata esetén (9-31. ábra) a goz kondenzációja-
kor jelentos térfogatcsökkenés következik be, és
ezzel megegyezoen számottevo vákuum keletkezik.
Az ezen az elven muködo berendezések kb. 3 ro
emelo magasságúak. Muködésük automatizálható
a 9-30. ábránál leírt ellentétes muködésu szelep-
párral.
 GOZ-FUTOBERENDEZÉSEK KÜLÖNLEGES CSOMÓPONTJAI ÉS SZERELVÉNYEI 34S

9-30. ábra. Egylépcsos gozüzemü kondenzvíz-vísszatáplálás

1 páravezeték; 2 kondenzátum; 3 túlfolyó; 4 kondenzgyújto tartály; 5 üríto a csatornába; 6 úszótói; 7 átemelo; 8 goz; 9 adagoló

9-31. ábra. Egylépcsos vákuumos kondenzvíz-vissza táplálás

1 légteleníto; 2 átemelo; 3 goz; 4 hideg víz; 5 adagoló; 6 kondenzátum;
7 kondenzgyújto tartály; 8 csatornába

9.3. Csovezeték-méretezés

A goz-futoberendezések csohálózatának mérete- nyomással. A kazán üzemnyomását (ÜNy) a rend-

zésekoraz a cél, hogy valamennyi áramkör áramlási szer kiterjedésétol függoen a 9.1.1. pontban közölt
ellenállása egyenlo legyen a rendelkezésre álló goz- értékeknek megfeleloen célszeru választani.
 GÖZFUTÉSEK

A csoátméro oszlopában, adott S' értékhez tartozó számok jelen~

- '/.
'/,II1IIII,II,III 2,45
I65
0,00004
150
0,00002
0,00008
1'/.
0,00018
0,00017
0,00019
0,00021
0,00006
0,00012
0,00010
0,00015
0,0406
0,0497
0,0150
0,0204
0,0260
0,0347
0,0114 '/.
0,8852
3,17
6,01
4,89
4,63
6,7916,4
12,08
3,90
20,2
0,6551
16,46
0,00731
0,5999
I0,00026
4,64
0,00837
2,62
11,9
2,13
2,375,94
0,7053
1,79
2,98
0,7528
3,47
3,70
1,746
6,39
17,69
18,86
3,93
2,052
3,888
3,16
8,439
25,4
5,64
22,10
12,5
2,109
2,30 5,47
14,7
0,972
0,00248
6,14
2,52
0,5805
0,00093
1,110
4,350,00203
3,40
28,61
9,37
0,01270
7,010
3,79
5,44
0,00536
0,00311
6,03
8,34
3,51
12,3
6,25
31,1
7,98
1,520
0,00278
38,92
0,01728
9,564
0,00424
2,651
2,01
0,00117
0,00062
0,00079
0,00042
0,00019
1,78
0,00091
0,00033
0,00035
0,944
0,9478
0,00031
0,00082
0,00039
0,00077
1,796
1,72
1,851
1,397
15,15
10,30
3,914
7,619
0,00338
0,00374
0,00256
0,00173
5,767
35,83
24,43
0,01857
0,00390
0,01591
8,798
0,00265
0,01084
6,83
0,00981
0,00571
0,00886
19,97
0,00785
3,72
0,00457
3,31
2,388
0,00106
0,00055
2,26
0,7256
0,00032
1,258
13,65
0,00230
5,197
32,32
0,00352
7,71
7,930
5,83
0,00063
0,00044
0,00012
3,80
2,780,00138
3,22
2,59
11,2
4,64
17,3
7,40
8,49
3,104
3,311
4,37
4,09
2,47
3,50
2,96
2,82
5,31
3,82
3,88
2,79
1,637
14,7
11,1
12,9
7,91
6,746
4,27
4,99
5,78
7,194
9,00
44,55
41,82
5,33
22,7
6,81
7,18
4,76
9,48
7,95
8,47
0,104
0,00022
0,00043
00,5063
0,1451
13,29
2,670,00143
0,00590
3,236
3,15
3,85
4,29
4,93
1,433
0,419
1,13
1,012
19,55
1,273,125
2,11
4,38
2,80
1,07
2,02
1,75
2,31
3,71
10,1
12,85
6,28
8,%
52,16
0,00025
1,76
2,35
0,00049
1,67
3,67
4,592
4,36
4,56
5,13
15,3
9,91
6,96
2,884
0,00128
6,271
3,508
0,00155
0,00137
0,00072
0,00147
0,4353
0,7981
0,00172
1,28
11,61
2,66
0,00299
0,00319
2,90
47,15
0,01978
0,02316
0,02094
0,00456
0,00486
5,977
4,39
0,00515
0,00672
3,23
3,14
4,594,69
0,01436
0,00606
0,00212
0,00365
6,05
3,30
10,28
10,96
6,84
20,0
9,82
5,93
5,17
0,366
0,9691
0,5018
2,870,778
0,00093
5,598
1,29
0,2902
1,46
4,774
8,238
0,575
2,157,21
0,00868
5,56
1,56
1,15
1,89
2,58
2,97
2,115
1,69
0,00067
,00006
0,00029 I MSZ 120/2 acélcsö, NÁ, coli A cso tllrt, legkisebb

I
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 347

(1 m hosszú, kör keresztmetszetü esoben, 10' Pa túlnyomású telített vízgoz áramlásakor)*

lÖmegáram, kgls
bóáram, kW
dinamikus nyomás, Pa
scbcss6g, mis
belso átméroje, m

0,0807 0,0985 0,1223 0,1470 0,2023 0,2532 0,3014

acélcso, NÁ, mm
80 100 125 150 200 250 300

0,00917 5,34
0,1089
0,2601
152,2
12,5
4,29
358,3
9,06
5,85
93,13
0,1591
9,74
19,3
4,53
445,5
29,9
9,71
64,99
15,1
0,1978
153,0
135,6
245,3
40,7
51,6
0,2308
11,4
0,5667
519,9
585,8
11,3
176,0
0,6463
12,3
15,6
12,3
10,2 3,35
5,54
04,78
,02885
8,08
0,06761
0,2901
0,02313
3,78
52,09
7,24
0,5742
116,0
6,28
19,4
0,08419
0,3603
6,91
189,6
0,3175
0,6691
0,9015
1065,0
1178,0
104,1
10,3
169,4
103,1
249,7
276,4
299,8
20,6
26,3
24,1
221,5
69,6
12,7
41,2
9,11
0,5231
0,1991
0,04622
0,4202
95,06
63,2
63,49
16,3
0,1331
14,8
0,1227
0,07526
221,0
14,7
0,9665
1,027
1696,0
130,0
114,0
1368,0
10,9
21,4
20,2
222,2
210,1
48,5
67,7
16,5
70,8
0,1775
9,14
14,1
0,1607
49,6
%,7
43,8
14,6
12,6
23,6
41,5
0,06126
0,7533
14,9
362,1
19,0
0,4731
0,1109
12,5
17,4
0,1520
0,09332
63,3
0,6829
0,3761
342,4
17,7
15,3
7,010,04135
3,25
7,81
0,05154
5,96
0,02819
0,03375
85,1
0,04581
26,5
19,6
7,87
85,82
0,01574
0,06025
32,2
15,4
0,0816~
76,02
35,45
399,8
0,05542
28,4
0,08766
11,7
0,06797
0,03811
6,97
0,05239
55,9
0,04920
38,0
32,7
1042,0
0,4627
33,1
26,2
6,24
653,4
1293,0
12,6
11,2
9,09
40,4
7,82
811,5
16,6
69,3
18,4
0,8324
1874,0
87,7
16%,0
715,0
1276,0
10,0
448,5
946,3
0,2877
0,09835
647,9
702,3
0,3118
33,7
183,8
0,04221
26%,0
144,0
26,4
182,0
24,0
0,7532
19,9
21,3
1,197
1,085
131,0
108,0
1538,0
10,1
137,9
124,8
1455,0
118,0
10,8
110,8
20,3
245,5
85,4
753,4
13,2
18,4
0,4151
847,0
801,4
99,9
321,7
86,3
145,0
16,4
0,09869
197,4
0,3345
0,1428
50,7
55,5
0,1090
13,1
74,2
9,47
51,0
107,08,72
37,1
lS07,O
2030,0
125,054,9
2445,0
2314,0
2176,0
22,7
163,0
934,8
0,3558
0,6077.
348 GOZFUTÉSEK

S'
Pa 0,0260 0,0347 0,0406 0,0497
_0~1~~~ 0,0204
m MSZ 120/2 acéIcso, NÁ, coli

'1. '/, '1. 1'/. 1'/, 50 65

14,0 0,00020 0,00042 0,00099 0,00187 0,00407 0,00620 0,01065 0,02513

0.4599 0,9631 2,231 4,226 9,169 13,96 24,00 56,59
3,15 4,62 7,11 9,86 74;6 18,1 23,8 36,7
3,15 3,81 4,73 5,57 6,79 7,56 8,67 10,7
16,0 0,00021 0,00046 0,00106 0,00201 0,00437 0,00666 0,01144 0,02698
0,4949 1,036 2,400 4,544 9,854 15,00 25,78 60,76
3,65 5,35 8,23 11,4 16,8 20,9 27,4 42,3
3,39 4,11 5,09 5,99 7,30 8,12 9,31 11,5
18,0 0,00023 0,00049 0,00l13 0,00215 0,00466 0,00710 0,01219 0,02872
0,5282 1,105 2,559 4,844 10,50 15,98 27,46 64,69
4,16 6,09 9,35 12,9 19,1 23,7 31,1 47,9
3,62 4,38 5,43 6,39 7,78 8,65 9,92 12,3
20,0 0,00024 0,00052 0,00120 0,00227 0,00493 0,00751 0,01290 0,03037
0,5598 1,171 2,7l1 5,129 11,11 16,92 29,05 68,41
4,68 6,83 10,4 14,5 21,4 26,5 34,9 53,6
3,84 4,64 5,75 6,77 8,23 9,16 10,4 13,0
22,0 0,00026 0,00054 0,00126 0,00239 0,00519 0,00790 0,01357 0,03195
0,55900 1,234 2,855 5,402 11,70 17,81 30,57 71,96
5,19 7,59 11,6 16,1 23,8 29,4 38,6 59,3
4,05 4,89 6,06 7,13 8,67 9,64 11,0 13,6
24,0 0,00027 0,00057 0,00132 0,00251 0,00544 0,00828 0,01422 0,03346
0,6189 1,294 2,994 5,662 12,26 18,66 32,02 75,36
5,72 8,35 12,8 17,7 26,1 32,3 42,4 65,0
4,25 5,13 6,35 7,47 9,08 10,1 11,5 14,3
26,0 0,00028 0,00060 0,00138 0,00262 0,00568 0,00865 0,01484 0,03491
0,6468 1,352 3,127 5,913 12,80 19,48 33,42 78,63
6,24 9,11 13,9 19,3 28,5 35,2 46,1 70,8
4,44 5,36 6,64 7,80 9,48 10,5 12,0 14,9
28,0 0,00029 0,00062 0,00144 0,00273 0,00591 0,00900 0,01544 0,03631
0,6737 1,408 3,256 6,155 13,32 20,26 34,77 81,77
6,78 9,88 15,1 20,9 30,8 38,1 49,9 76,6
4,62 5,58 6,91 8,12 9,87 10,9 12,5 15,5
30,0 0,00031 0,00064 0,00150 0,00283 0,00613 0,00933 0,01601 0,03766
0,6998 1,462 3,380 6,389 13,82 21,03 36,07 84,81
7,31 10,6 16,3 22,5 33,2 41,0 53,8 82,4
4,80 5,80 7,17 8,43 10,2 11,3 13,0 16,1
35,0 0,00033 0,00070 0,00163 0,00309 0,00668 0,01016 0,01742 0,04094
0,7583 1,594 3,683 6,958 15,05 22,88 39,24 92,21
8,58 12,6 19,3 26,7 39,4 48,6 63,6 97,4
5,20 6,32 7,82 9,18 11,1 12,3 14,1 17,5
40,0 0,00036 0,00076 0,00175 0,00331 0,00717 0,01090 0,01869 0,04390
0,8209 1,713 3,956 7,472 16,15 24,55 42,09 98,87
10,0 14,6 22,3 30,8 45,4 55,9 73,2 112,0
5,63 6,79 8,40 9,86 11,9 10,2 15,2 18,8
45,0 0,00038 0,00081 0,00187 0,00353 0,00763 0,01160 0,01989 0,04669
0,8749 1,826 4,215 7,958 17,19 26,13 44,79 105,1
11,4 16,6 25,3 34,9 51,4 63,4 82,9 126,0
6,00 7,24 8,95 10,5 12,7 14,1 16,1 19,9
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 349

folytatása
belso átméroje, m

0,0807 __ 1_. O,098S I 0,1223 I 0,1470 I 0,2023 O,2S32 0,3014

acéJcso, NÁ, mm

80 I 100 I 12S I ISO I 200 2S0 300

270,0
0,2658 I ,
293,0
1280,0
152,8
111,3
3359,0
162,5
32,9
401,0
518,0
40,4
22,2 23,7
22,6
548,7
20,4
522,0
147,0
622,2
178,0
19,1
574,2
0,2318
598,6
494,1
131,0
0,2549
162,0
21,5
0,2436
26,6
645,0
0,2864
209,0
0,2763
750,1
24,7
0,2194
1,077
0,3331
265,0
28,9
700,4
0,3110
224,0
25;6
0,3539
33,7
30,9
304,0
797,1
237,0
32,2
0,9287
268,0
343,0
1,123
330,0
1836,0
299,0
101,0
0,2063
1,030
28,6
17,8
25,5
193,0
29,2
52,6
0,1634 46,0
1,209
36,5
361,0
1,166
30,6
23,6
27,3
2529,0
0,9807
0,5410
0,1923
0,8155
0,1181
2320,0
35,2
392,0
3321,0
32,6
3507,0
1,474
1153,0
2208,0
2091,0
0,5122
29,1
1,710
0,03892I II IIII 2918,0
433,2
1,388
207,0
0,8737
0,4818
154,0
3126,0
34,4
22,0
464,6
1968,0
30,7
2,227
1,404
1631,0
2,081
0,7246
1,312
42,4
37,9
2723,0
1,918
0,6675
40,9
31,6
1,491
423,0
316,0
49,2
44,0
38,0
1450,0
2627,0
613,0
1,851
2426,0
0,6441
3162,0
4014,0
692,0
1,557
0,4495
36,1
3683,0
5327,0
177,0
46,7
0,09569
298,0
336,0
1218,0
200,0
0,6198
25,1
414,0
0,5947
375,0
1012,0
266,1
259,0
1,635
1085,0
26,5
15,8
0,1757
4688,0
2954,0
41,1
35,5
670,0
535,0
0,1078
32,7
570,0
20,5
455,0
340,0
1503,0
0,09922
2,365
0,8240
531,0
37,8
29,2
0,09204
19,7
453,0
4170,0
270,0
768,0
459,0
3852,0
1339,0
105,0
1747,0
1396,0
114,0
866,0
39,4
52,2
198,7
27,9
30,4
25,3
246,0
17,4
19,0
223,0
0,08824
0,5684
79,5
0,1267
285,4
0,1155
157,0
4321,0
223,4
0,1228
123,0
215,5
18,2
23,8
5017,0
1855,0
204,0
0,08017
14,7
0,06642
276,6
189,8
96,1
0,07127
87,0
16,5
0,08429
242,8
22,2
133,0
180,0
0,1348
0,07584
260,1
207,2
149,5
180,5
15,6
170,7
59,7
160,5
13,7
0,1761
21,0
17,0
21,9
103,0
303,6
18,0
91,5
0,1567
0,1498
0,2050
208,0
25,6
0,1913
23,6
176,0
396,7
22,7
0,2179
164,0
27,5
140,0
152,0
0,1699
0,1424
461,7
368,1
20,0
320,9
127,0
19,1
431,0
382,7
239,0
353,0
490,7
337,3
115,0 116,0
1,295 I
I I 492,0 1,782
I
II
 - 1 II1II III I 10,09
3500,00066
'/.
37,0
0,00091
0,00049
0,00059
0,00053
0,00071
0,00077
0,00086
0,00056
0,00082
0,00045
1'/.
0J. 1
0,0204
0,0150
0,0685
0,0260
0,0347
0,9406
0,0114
A cso turt, 0,00041
legkisebb
11,1
".1
20,8
24,3
0,00818
91,1
16,9
11,365
435,0
0,1064
335,0
0,04558
20,6
26,8
2,81050
0,02263
43,95
0,01674
0,01951
0,01769
147,0
179,0
0,06313
35,45
0,02112
132,0
37,71
116,0
47,57
19,1
23,7
210,0
1'/.
60,10
32,5
12,28
2,322
9,21
13,3
40,9
0,00597
0,00693
0,00287
81,9
0,00085
0,00124
111,1
101,0
241,0
21,1
201,0
0,01468
21,5
0,05892
97,74
17,9
27,5
303,0
50,98
14,9
30,9
0,02513
0,03337
39,84
11,52
0,00219
12,2
0,00095
8,48
122,5
272,0
0,02405
16,5
86,4
10,82
2,494
0,00480
5,745
0,00110
0,01574
35,1
25,7
23,10,03868
0,01355
4,460
28,4
0,00198
3,614
3,106
48,0
99,8
9,47
0,00317
0,00448
0,00646
0,00343
7,143
0,00511
16,0
17,6
7,66
8,418
18,6
82,3
0,00373
19,8
16,1
0,00237
0,00103
0,00368
0,00160
8,303
0,00180
0,00779
0,00271
0,00540
6,467
59,7
13,7
39,1
56,2
0,00137
0,00149
39,3
5,352
14,3
1,933
18,18
132,6
141,0
13,4
27,63
92,6
25,2
0,07086
0,07809
43,4
68,16
47,34
0,04933
0,02102
0,01227
35,3
87,13
70,9
56,61
57,21
0,04340
0,02540
0,03026
395,0
192,0
24,6
33,06
30,3
31,4
2,656
6,115
10,40,06710
2,139
22,8
3,846
47,7
18,7
0,00737
9,305
0,00413
73,7
152,0
0,00392
0,00170
4,933
34,7
112,0
12,10,0497
15,62
111,0
23,3
0,05442
0,02320
0,09608
14,56
47,1
17,7
15,1
7,742
0,00255
64,7
12,3
31,0
142,1
10,560,68
233,0
0,08447
0,03611
0,02694
15,2
73,2
53,4
12,9
151,1
261,0
20,4
172,0
28,7
64,52
23,3
9,89
14,2
85,6
56,5
231,0
21,9
27,1
16,4
19,2
29,3
273,0
18,44
137,0
187,0
9,811
4,276
0,00435
0,00189
102,6
239,8
0,02668
658,0
13,44
17,54
134,075,15
313,0
52,26
30,51
0,0411
18,8
152,0
4,066
169,0
0,00414
98,4
72,8
9,334
0,00117
65,1
175,8
159,5
57,5
0,00807
291,0
0,00966
17,1
0,1014
597,0
0,09045
38,7
45,6
16,61
21,9
8,832
20,08
0,00892
70,2
41,1
536,0
92,58
3,368
0,01036
354,0
117,054,18
190,2
27,0
33,4
81,33
414,0
36,1
273,0
39,65
29,3
0,01760
124,0
119,0
203,7
228,3
21,77
247,0
37,73
33,61
28,96
16,1
0,01286
0,01492
0,01675
0,01165
24,9
0,01103
27,9
475,0
216,3
35,73
222,0
0,01586
14,8
23,35
107,0
17,3
145,0
26,25
82,4
0,01392
196,0
19,4
24,84
26,4
21,4
31,36
94,8
18,4
171,0
23,2 GÓZFUTÉSEK
MSZ 120/2 acélcsö, NÁ, coli MSZ"

I
0,02865 I 9-4. táblázat
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 351

rolytatása
300
0,3014100II II
150
250
200
125
0,2532
0,2023
0,1223
0,0985
0,1470

80
",186 átméroje,
0,0807 m

57,6 I
I
0,2301
1759
1408
1002
2369
1386
1258
1589
2145
1428
2852
1364-- -
1425
1091
1168
1562
1250
1057
10180
2764
1106
2214
1663
1267
1958
1177
1567
1897
1051
2627
2386
1130
3161
2533
1904
3173
661,4
17SO
5621,0
36,7
2,747
0,2536
0,2742
1,035
2495,0
4512,0
938,0
491,0
70,2
62,8
39,3
54,4
2,127
1,241
2,468
759,0
2,496
74,3
1,574
3,192
1715,0
0,4698
7190,0
597,8
52,0
954,0
3773,0
6817,0
566,6
3544,0
518,2
100,0
70,8
54,8
964,0
577,0
301,0
55,1
42,7
49,3
30,8
65,6
818,0
41,4
428,0
50,8
543,0
58,7
6685,0
2331,0
617,6
4217,0
0,4117
6187,0
3,176
1,872
0,4766
0,2936
571,0
1,108
60,7
47,0
934,0
34,0
366,0
7153,0
1073,0
622,0
44,3
7592,0
2649,0
702,5
4790,0
0,5062
0,3119
1,176
554,0
74,S
66,6
57,7
3,556
2,244
0,3292
63,2
3,027
77,S
56,2
52,S
1,675
48,9
45,7
8009,0
4,225
8809,0
86,4
9515,0
3,911
1203,0
1431,0
1531,0
2795,0
3323,0
2,667
2076,0
3555,0
2,852
67,0
6424,0
6006,0
44,1
944,5
70,3
60,9
741,5
5054,0
749,0
5560,0
0,4194
617,0
467,0
875,0
0,3625
0,3918
77,3
1,366
663,0
816,4
461,0
42,3
533,5
0,2047
1,475
0,2369
38,4
567,0
0,8698
66,1
0,3737
1058,0
2980,0
67,1
0,7616
82,2
94,8
59,7
1,767
0,2654
1002,0
1625,0
856,0
1958,0
841,6
771,0
382,0
86,7
63,0
4177,0
1800,0
0,7993
0,4931
0,2787
1,854
34,7
1,732
2,968
2157,0
2,003
972,2
0,4452
3902,0
700,0
464,0
38,2
54,3
3,371
1140,0
702,0
41,8
0,5342
99,9
93,4
72,4
0,7219
59,1
83,6
89,4
0,2515
4,518
78,6
1324,0
0,5880
947,0
781,0
0,6355
54,6
48,6
498,4
882,5
0,2213
91,0
1110,0
627,6
26,8
373,2
34,2
396,5
419,0
36,3
0,6800
49,6
418,5
1,578
0,1297
292,1
227,0
324,0
31,9
322,0
0,1547
29,5
371,0
0,1858
0,1430
348,4
276,0
0,1760
0,1657
0,9578
,
352 GOZFUTÉSEK

9-4. táblázat
A cso turt, legkisebb
S'
Pa 0,0114 0,0150 0,0204 0,0260 0,0347 0,0406 0,0497
0,06~
m MSZ 120/2 acéIcso, NÁ, coli MSZ99

'/. '/, '/. 1 '/. 1'/, 50 65

240 0,00095 0,00198 0,00455 0,00856 0,01841 0,02791 0,04767 0,1113

2,156 4,476 10,26 19,29 41,47 62,86 107,3 250,7
69,4 99,8 150,0 205,0 299,0 366,0 476,0 720,0
14,8 17,7 21,8 25,4 30,7 34,0 38,7 47,6
260 0,00099 0,00207 0,00475 0,00893 0,01919 0,02909 0,04968 0,1160
2,249 4,669 10,70 20,11 43,23 65,52 111,8 261,2
75,5 108,0 163,0 223,0 325,0 398,0 517,0 782,0
15,4 18,5 22,7 26,5 32,0 35,4 40,4 49,6
280 0,00103 0,00215 0,00494 0,00928 0,01994 0,03022 0,05161 0,1204
2,339 4,854 11,13 20,90 44,92 68,07 116,2 271,3
81,7 117,0 176,0 241,0 351,0 430,0 558,0 943,0
16,0 19,2 23,6 27,6 33,2 36,8 41,9 51,6
300 0,00107 0,00223 0,00512 0,00962 0,02067 0,03132 0,05347 0,1248
2,426 5,033 11,53 21,67 46,55 70,54 120,4 281,4
87,9 126,0 190,0 259,0 377,0 461,0 599,0 905,0
16,6 19,9 24,5 28,6 34,5 38,1 43,5 53,4
350 0,00117 0,00242 0,00556 0,01044 0,02243 0,03398 0,05800 0,1353
2,637 5,469 12,53 23,52 50,52 76,54 130,6 304,8
103,0 149,0 224,0 305,0 444,0 543,0 705,0 1064
18,1 21,6 26,6 31,0 37,4 41,4 47,1 57,9
400 0,00125 0,00260 0,00596 0,01118 0,02401 0,03637 0,06207 0,1448
2,827 5,861 13,52 25,19 54,08 81,92 139,8 326,1
119,0 171,0 257,0 350,0 509,0 623,0 808,0 1218
19,4 23,2 28,5 33,2 40,0 44,3 50,5 62,0
450 0,00133 0,00276 0,00633 0,01188 0,02551 0,03863 0,06591 0,1537
3,007 6,231 14,26 26,77 57,45 87,00 184,4 346,2
135,0 193,0 290,0 395,0 574,0 702,0 911,0 1373
20,6 30,2 35,3 42,5 47,1 53,6 65,8
500 0,00141 I 24,7
0,00292 0,00668 0,01255 0,02692 0,04077 0,06955 0,1621
3,177 6,582 15,06 28,26 60,63 91,82 156,6 365,2
150,0 215,0 324,0 440,0 639,0 782,0 1014 1528
21,8 26,1 31,9 37,3 44,9 49,7 56,5 69,4
600 0,00155 I 0,00322 0,00737 0,01382 0,02964 0,04488 0,07652 0,1784
3,504 I 7,256 16,59 31,12 66,75 101,0 172,3 401,8
183,0 1262,0 393,0 534,0 775,0 948,0 1228 1849
24,0 28,7 35,2 41,0 49,4 54,7 62,2 76,4
700 0,00168 0,00348 0,00'797 0,01494 0,03204 0,04850 0,08271 0,1927
3,793 7,852 17,95 33,66 72,16 109,2 186,2 434,0
214,0 307,0 460,0 625,0 906,0 1107 1434 2158
26,0 31,1 38,1 44,4 53,4 59,1 67,2 82,5
800 0,00180 0,00373 0,00853 0,01600 0,03429 0,05190 0,08849 0,2061
4,064 8,410 19,22 36,03 77,23 116,8 199,2 464,3
246,0 352,0 527,0 716,0 1037 1268 1642 2470
27,9 33,3 40,8 47,5 57,2 63,2 71,9 88,2
900 0,00191 0,00396 0,00906 0,01699 0,03640 0,05510 0,09392 0,2187
4,320 8,936 20,41 38,26 81,99 124,0 492,7
278,0 397,0 595,0 1169 1429 1849 2781
29,6 35,4 I 43,3 50,5
.1808,0 60,7 67,1 1·
76,4
211,5 93,7
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 353

olytatása100III I
200
12S
O,098S I
0,2023
0,1223
ISO
0,1470

80
ItlIsö átméroje,
0,0807 m

O,2S32 0,3014

I -- - --
3197
1912
1900
2232
2875
1246
2236
2074
1771
1642
1409
1149
2869
2398
1442
1514
2552
2817
1939
1695
1344
3112
2184
2430
3220
1959,0
0,8701
0,9034
1599,0
0,8354
1300,0
1160,0
2107,0
1881,0
84,0
0,5773
0,7490
89,7
0,6258
77,4
1209,0
1507,0
2,018
77,6
69,1
0,6692
0,3784
83,9
2034,0
80,9
0,5574
1686,0
0,5154
0,2913
4365,0
0,9356
656,1
65,1
0,3264
0,7102
74,7
95,2
0,4237
2283,0
87,0
67,4
0,3538
796,9
4545,0
95,1
0,5368
60,2
683,4
0,3034
2939
1255,0
99,1
62,7
0,3151
72,0
904,6
954,2
0,4659
87,5
1,938
83,0
78,2
0,4017
735,1
1,014
2441,0
852,3
73,1
709,7
1049,0
94,3
1,084
100,0
96,3
- -
2S0 300

0,1716
668,6
715,0
-
0,3175
97,9
91,6

II Az é~ kéziköDyVo
354 GÖZFUTÉSEK

9-4. tábIáZII

--
cso turt,
- '/.
'/.
0,00231
6S
1'/.
0,0347
0,0260
O,OlSO
0,0204
0,0406
0,0685 '/,
10,00202
III I IjIII 0,0114
1302
1434
11762058
1590
1700
2076
10843094
1914
2685
2267
1752
1567
2475
42,39
900,0
9,908
53,3 SO
0,01004
64,1
90,80
0,02049
0,01792
60,9
52,3
44,31
55,9
143,6
67,2
94,91
22,62
45,7
663,0
37,4
137,3
0,04032
21,550,2307
0,09907
88,4
73,2
80,9
0,0497
234,1
0,06100
80,6
0,1039
70,8
40,37
130,9
86,50
10,79223,1
519,6
24,64
46,16
991,0
0,01094
731,0
149,5
0,04389
98,85
0,03841
254,8
0,06640
0,05812
0,1131
867,0
580,0
50,2
41,0
58,4
70,3
42,8
92,0
48,0
799,0
0,01967
0,01050
0,04214
244,7
0,06376
0,1086
84,5
74,3
0,00439
0,00212
9,434
489,0
0,00418
0,00479
0,00956
10,3698,8
77,7
23,65
534,0
0,00460
39,2
0,00222
I0,01882
443,0 / MSZ 120/2 acélcsö, NÁ, coli MSZ91
A legkisebll

A csovezeték áramlási ellenállásának legyozésére
rendelkezésre álló nyomáskülönbség:
LJp= ÜNy- LJPR'
ahol LJPR a futotestek, radiátorok töltésére "tarta-
lékolt" nyomáskülönbség. Ez a túlnyomás szüksé-
ges a futotestekben levo levego eltávolításához, ki-
szorításához. A gyakorlatban minden futotest elott
egységesen azonos nyomáskülönbséget tartalék 0-
lunk. Amennyiben feltételezzük, hogya futotest-
szabályozó szelepek a radiátorhoz tartoznak, akkor
a radiátorszelep elott a szükséges túlnyomás
LJpR=0,02 bar (0,02 at), amennyiben pedig a szele-
pet a hálózathoz tartozó szerkezeti elemnek tekint-
jük, akkor a radiátorszelep után szükséges túlnyo-
más LJpR=O,OIbar (0,01 at). Az utóbbi feltételezés
a kedvezobb, mert a szabályozószelep áramlási el-
lenállása a hálózat áramköreinek méretezésekor
számításba veheto.
A rendszer valamennyi (i csoszakaszt tartalmazó)
áramkörére teljesülnie kell a
LJp= Ei(S',l,+ EC')Pdin ,.
összefüggésnek, ahol S; az adott átméroju í-edik
cs6szakasz fajlagos súrlódási nyomásesése, Palm
m ; l,az adott átméroju í-edik csoszakasz
vagy kp/m2
adott átméroju i-edik csoszakaszban áramló közeg
dinamikus nyomása, Pa vagy kp/m2•
A méretezés során a csoszakaszokat a szállított
(9-3)
közeg mennyisége szerint kell megkülönböztetni.
Egy csoszakasz a leágazástói a leágazásig értelme-
zendo, azaz egy csoszakaszban azonos mennyiségu
goz áramlik. Az egyes szakaszok kijelölésekor nem
vesszük figyelembe a kondenzálódás miatt bekö-
vetkezo gozmennyiség-csökkenést.
Akisnyomású gozfutések csovezetékének mérete·
zéséhez szükséges áramlási ellenállás adatokat a
9-4... 9-7. táblázatok tartalmazzák. A 104 Pa tú~
nyomású telitett vízg6z áramlásakor 1 m esore
vonatkoztatott fajlagos súrlódási ellenállás SI mér·
tékrendszerben a 9-4. táblázatban, az alaki ellen-
állás a 9-5. táblázatban található. A 0,1 at t~
nyomású telitett vízgoz áramlásakor eloálló fajla·
gos súrlódási ellenállás értékek technikai mérték·
rendszerben a 9-6. táblázatból, az alaki ellenállás
értékek a 9-7. táblázatból vehet6k. A táblázatok
értékei között lineáris interpoláció lehetséges. A g{'yz
•..
(9-4) vezeték csomópontjainak és szerkezeti eIemeinek
alaki ellenállás-tényewjét a 8-3. táblázat tartalmaz·
za. A csovezetékekben megengedhet6 sebességekJe
a 9-8. táblázat ad tájékoztatást. A közölt méretezési
táblázatok a ffitéstechnikában szokásos cs6mérete-
ket figyelembe véve a tömegáramot (kg/s), a hcS-

hossza, m; EC, az adott átméroju í-edik csoszakasz áramot (kW vagy kcalfh) is tartalmazzák, mivela
alaki ellenállás-tényez6inek összege, 1; Pdin' az telített gozfutés esetén a fizikai jéllemz6k egyérteJ.
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 355

folytatása
>elso átméroje, m

0,0807 0,0985 0,1223 0,1470 0,2023 0,2532 0,3014

,céleso, NÁ, mm
80 100 125 ISO 200 250 300

I
I
- ---
- .-----
I -I I

9-5. táblázat, Alaki ellenállás (104 Pa túlnyomású telített goz esetén)

I C
5,068 67911,40
10 1
42128,3
5350,68
87,603 Alaki ellenállás-tényezo,
93,13
1026,0
620,9
923,7
68,42
10,13
6415,0
101,3
102,6
205,2
202,7
1070,0
1013,0
11,40
114,9
1094,0
1164,0
22,80
229,9
228,0
214,1
2141,0
2235,0
274,6
243,3
912,3
615,8
686,1
405,5
221,7
20,27
23,76
47,52
253,4
791,9
2376,0
4752,0
641,5
2566,0
3849,0
506,8
2027,0
4055,0
108,6
15,52
1241,0
136,8
1029,0
248,3
2328,0
264,9
428,3
633,5
434,6
640,8
410,5
457,4
213,8
427,6
19,95
126,7
40,55
6335,0
4490,0
20,27
25,66
248,3
1073,0
1140,0
114,3
153,3
182,4
126,7
11,40
2280,0
I 285,1
1,267 214,1
388,0 5173,0
121,6
230,9
4561,0
155,2
139,7
1267,0
372,5
~15,5
1143,0
1284,0
481,8
823,9
641,5
8ll,0
3492,0
558,8
191,6
91,23
273,7
12,67
79,19
39,60
15,20
30,41
2,534
153,9
141,9
182,4
76,98
162,2
6,336
I25,3460,82
1520,0
3041,0
5068,0
46,56
124,1
17,61
31,04
1459,0
457,7
459,9
1226,0
1533,0
1713,0
1940,0
3880,0
993,4
1490,0
855,3
1995,0
1710,0
1425,0
8,553
17,10
14,25
28,51
25,66
383,3
344,9
456,1
321,2
267,6
760,3
496,7
574,4
1824,0
1642,0
549,3
766,6
712,8
486,6
642,4
1499,0
1927,0
2483,0
153,3
306,6
319,3
160,6
535,3
1140,0
310,4
732,4
1379,0
513,2
821,1
571,8
356,4
570,2
2851,0
343,0
107,0
5,702
91,23
114,0
57,02
63,35
190,0
158,3
8,870
35,48
95,04
316,7
10,13
15,83
3960,0
7919,0
5544,0
7128,0
179,6
5132,0
81,10
1924,0
3207,0
40,55
51,32
2534,0
3548,0
268,3
506,8
129,9
613,6
285,1
498,9
648,8
1552,0
2716,0
1738,0
374,7
887,0
1277,0
919,9
718,5
914,9
800,5
3104,0
1986,0
380,1
186,2
366,2
324,4
856,6
745,1
307,9
142,5
2,851
124,1
183,1
228,7
306,6
76,66
34,21
22,80
55,43
7,919
63,35
3167,0
1583,0
1283,0
1013,0
79,83
71,28
567,7
91,55
53,53
38,33
205,2
253,4
364,9
428,3
496,7
776,1
570,2
45,61
62,09
31,67
256,6 I5,068 3,8011 Alaki ellenállás, Pa
I
356 GÓZFUTÉSEK

9-6. táblázat. Fajlagos súrlódási e11eaí11i

A csoátméro oszlopában, adott S' értékhez tartozó számok jelenléll:

7,87
I
2256
2985
20790
2817
1070
2032
12890
30490
1188
7486
11310
10
14010
1794
1105
24350
40130
33120
1799
4768
5964
9882
10940
7181
1746
18810
16640
1221
1528
2658
1391
1486
5085
8767
7008
2641
11620
27510
6747
III I 21,02
17000
2752
8138
1293
1574
2454280 I
3308
44390
15060
35590
4061
8751
9331
4421
4907
6483
3330
5739
6121
I'/,
SO
1,46
3,75
45,25
1,73
30,92
3907
5336
5,12
3,19
0,682
3,67
0,077
5,51
4,32
8,87
6,22
3,88
2,01
1,53
2,35
6,74
0,936
5,38
5,41
4,71
2,33
122,4
13,02
38,64
7,32
15,12
6,OS
2,57
0,213
61,57
0,2275
56,68
4,942
1,036
1,190
3,336
3,76
2,054
0,387
17,34
4,24
0,847
2,762
427,0
0,717
3,246
,6827
0,175
0,278
2,64
0,329
0,7939
945,1
0,035
1,757
1,498
612,1
51,14
0,281
1,19
0,582
2,928
1,11
0,225
0,434
2,00
4,59
0,201
13,91
0,437
2,95
8,38
600,0
66,16
0,092
0,041
2,76
2,00
1,73
0,279
2,94
0,129
1,115
4,05
0,530
1,69
0,177
0,330
0,211
0,980
1,55
0,097
3,20
16,27
,9487
0,127
0,143
3,43
0,381
3,66
2,210
0,0685
0,0497
0,0260
0,0406
0,0347
0,0204
1"
S' 37920 I I0,7593
I0,5315
0,07593
0,1518
0,2277
0,4555
6S1II II0,0114
0/.
O,OISO
1'/.
2,82 0,3037
0,6074
0,3796
0,6833 510,3
2,53
3,13
0,316
5,58
1,64
7,14
1,00
0,678
1,25
0,488
9,81
82,52
3,11
6,18
34,97
1,23
20,34
5,07
6,88
4,31
0,600
2,25
4,31
2,75
3,46
2,93
244,8
16,29
489,6
367,2
0,ot0
00,178
11,08
640,4
0,164
557,3
26,04
70,49
0,947
19,10
4,88
3,345
1,400
2,270
2,841
1,11
0,458
0,245
4,562
5,237
3,11
9,453
2,405
7,551
,9103
,4551
805,8
854,1
12,05
2,27
0,257
21,60
74,60
31,59
0,898
0,769
1,262
0,314
0,604
5,549
18,37
0,247
27,99
0,564
2,29
4,94
6,74
6,32
1,69
1,137
1,12
5,27
3,68
0,169
1,29
2,34
3,777
0,113
4,909
4,194
2,55
5,87
2,589
1,87
2,10
1,99
1,990
160SO3,47
1,587
1,05
678,9
4,58
13,35
753,1
0,389
7,90
0,832
4,22
3,36
11,37
4,59
29,84
0,577
3,81
5,88
0,683
9,920
7,264
0,469
10,67
0,266
2,87
0,438
6,190
0,366
9,122
0,790
8,220
8,854
2,SO
6,1SO
0,092. MSZ 120/2 acélcso, NÁ, coli MSZ99

ml I
0,602
0,666112,54
5,117
0,4551 I
23,96
II
 351

~ CSÖVEZ!i.TÉK-MÉRETEZÉ.S
(1 m hosszú, kör keresztmetszeti csoben, 0,1 at túlnyomású telített vízgoz áramJásakor)
300200
tömesáram,
0,3014250
125
150
0,2532
0,1470
0,1223
0,0985
0,2023
I
100II II mis
kp/m'
kgJh
kcaI/h

80
0,0807

32,67 129600
721000
11283000 209000
101000
379200
1444000
1596000
212600
498600
130300
1728000
87810
608500
30160
54020
641300
94300
682200
178900
44
79250
2295000
1444000
161189200
690700
98770
442500
64690
115500
805400
1003000
235300
73030
80900
907000
1086000
255200
597800
156600
!l8580
381700
1853000
11686,0
273900
165000
1239000
100
291500
886900
305000
1309000
117400
106
208700
1970000
2081000
164,6
7,42
131,0
388,0
100,4
16,92
4,84
12,2
1,55
3123,0
12,5
10,1
10,7 330
300
400
556100
308200
55300
188500
551 200
144200
111,0
2019,0
290,9
56,07
709,5
175,3
192,0
9,98
17,5
312,8
3,79
4,25
5,29
3,21
1,23
3,74
8,53
16,2
541,9
5,58
11,6
17,2
9,66
566,9
147,3
82,40
20,0
4,95
1,45
7,07
632,7
16,3
18,2
8,62
21,2
14,5
17,6
6,76
13,1
6,22
4,73
4,03
9,61
7,74
350,4
5,90
214,6
6,84
437,4
1864,0
926,9
4,12
6,31
13,9
1,54
3,36
13,0
14,6
2,06500
340400
2165,0
0,584
0,452
4,37
795800
1,93
1,51
10,2
9,05
12,6
395,1
8,50
9,02
11,4
1033,0
240,8
1284,0
11,1
1025,0
14,6
16,4
135,7
242,1
2,62
3,22
163,2
474,3
15,1
509,1
9,37
2,83
10,8
1268,0
6,94
14,4
13,1
0,904
186,7
3,27
0,334
2303,0
6,17
18,8
332,5
1648,0
1340,0
22,4
12,9
6,32
572,9
3,31197,5
2434,0
1479,0
23,7
13,1
10,712,3
2,61
0,723
0,973
2685,0
218,2
14,8
4,15
12,5
5,07
23,3
2046,014,4
388,5
5,54
102,8
299,9
704,9
7,73
5,099,00
183,6
5,48
2,98
1,12
2384,0
12,5
1497,0
120,2
822,6
2966,0
2684,0
18,2
8,77 268,1
11,2
2,40
4,06
2,64
5,16
6,90
7,79
8,63
1,96
6,96
16,2
5,48
9,99
7,99
3444,0
19,7
21,1 168,000
3662,0
10,0
16,3
3869,0
10,7
22,1
26,23,71
351,6
4267,0
11,3
20,1
150,4
 358 -5,37
ll,
'f.
12,6
65
1,14
33400 I1/.
16,06,36
1II7,74
25,29
11'/1
0,0150
0,0406
0,0685
0,0204
0,0347
0.0260 II0,9332
0,8854
0,7274
I0,0114
50
11890
20430
48170
13610
12770
21940
84160
51
55060
4122
29600
24730
3134
3596
1554
1,26
2,66
1,2072,522
0,7828
I0,8354 10,1 710
58230
15880
78490
1898
89510
2042
2178
23370
35830
3367
1244
11 20900
3866
30710
72190
17250
17900
66930
2306
14400
27260
64150
2548
1050
1526020
61250
12810
137802
38130
3587
1198
I I 1150
10900
1356
1458 770
16580
4365
4818
4596
6772
22250
5922
19480
8936
6359
750
2770
2876
5238
5437
69610
28450
2661
11015032
10440
9459
9958
2430
8385
11340 160
0,0497
22,09
14640
1,748
3,22
2,94
6,00
4,85
1,93
89,54
8,23
15,9
1,523
6,685
3,530
14,0
9,73
17,3
43,44
12,2
19,7
1,65
6,33
166,4
0,461
3,77
940,6
3,66
881,7
6,71
18,6
96,14
1,639
2,74
23,74
5,52
1,80
7,48
5,59
3,797
1,13
0,710
2,08
0,821
4,06
9,21
5,93
7,663
4,049
0,607
3,11
1,29
2,36
17,58
12,1
134,2
4,33
0,986
15,3
3,08
12,4
1,852
2,08
2,25
6,32
26,77
4,10
129,4
0,909
10,4
7,07
14,8
9,738
1,0232,139
124,4
2,14
5,OS
6,49
14,1
3,48
1,45
7,39
9,99
2,65
119,2
4,59
24,84
29,52
8,958
9,06
0,757
5,92
13,5
1,952
3,85
8,545
7,05
9,54
14,50
145,9
819,3
23,81
5,74
12,9
37,97
8,34
11,2
36,21
7,10
102,3
11,0 5,827
11,82
6,25
25,55
14,0
10,3
12,6
1,384 38,85
7,16
5,13
8,28
10,63,49
2,53
8,85
15,59
11,8
11,1
2,889
6,72
27,21
2,37
1,46
4,53
4,22
0,534
1,68
7,31
40,79
15,0
70,88
1,46
11,47,188
0,984
3,07
41,35
13,1
2,23
4,68
6,669
16,618,31
7,22
4,78
1,1062,313
108,25,04
3,80
4,288
6,84
5,37
6,57
30,82
6,29
,047
4,736
5,69
4,517
10,10
21,87
10,8
5,52
4,99
9,77
45,97
7,70
9,81
7,65
57,08
1,06
3,32
8,114
8,56
33,27
1,62
5,348
II1,0652,228
0,979021,07
2,84
5,30
55,02
11,9
4,61
1,92
7,72
32,06
3,51
5,151
2,61
0,833
0,682
5,35
4,23
52,89
9,355
1,76
19,400,934
1,39
1,27
1,16
12,8
8,15
50,67
6,70
18,51
113,8
10,9
8,58
48,37
28,17
1,60
3,93
11,00
62,10
1,2982,710
156,4
66,61
9,09
6,260
12,59
9,76
1,91
996,6
8,04
9,39
20,251,51
1,04
8,99
4,947 MSZ 120/2 acélc.cs, NÁ, coll
GOZFUTÉSEK MSZ91 I
m
I
A csó turt ,legkisebb
II
9-6. táblázat
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 359
0,0807
HlOIII I
folytatása
0,0985
0,1223
0,1470
125
150
II
80
belso átméroje, m

0,2023 0,2532 0,3014

200 250 300

138,7 111,6
781000
549100
596300
1564000
1675000
136600
127300
395500
226500
243000
420600
444400
3551000
467100
183400
678700
2237000
2860000
4272000
3992000
3679000
2318000
2693000
488800
638700
2484000
368800
2986000
153700
1880000
1580000
4536000
161600
529700
1487000
169200
206
2516000
176400
509
190200
2153000
2661000
923700
861800
145400
258500
2828000
273200
235500
417800
3136000
1975000
1389000
1280000
1140000
3418000
3280000
236,7
685,6
13,5
17,7
5,96
14,5 700
221500
2066000
337800
11235000
1090000
325800
313
366900
393100
2906,0
25,3
15,6
421,1
253,9
735,2
3114,0
451,7
15,4
20,6
7,95
23,7
16,8
982000
20,1
10,3
1037000
480,5
3495,0
26,8
28,8
12,7
4003,0
40,7
43,S
4310,0
36,2
45,4
37,S
34,8
33,0
3841,0
33,4
4677,0
53,S
20,8·
15,2
16,4
19,8
13,9
4618,0
28,3
4947,0
1825,0
30,3
29,8
23,4
781,9
27,1
5550.0
32,2
33,6
24,9
7,17
507,8
21,3
22,3
868,3
8,69
29,9
3672,0
30,4
51,7533,8
18,9
40,0
51,8
41,369,2
46,2
45,2
42,09,14
17,9
27,0
28,9
2209,0
2295,0
2119,0
67,0
6097,0
1261,0
45,S
39,0
8433,07
53,0
7420,0
76,8
11,4
10,5
2582,0
45,9
29,3
2765,0
26,9
2379,0
908,7
24,6
28,9
9,60
15,7
18,8
30,1
35,2
437,7
19,5
31,3
31,6
32,4
353,6
384,2
187,0
341,0
4159,0
5006,0
5316,0
39,2
31,9
61,3
22,S
20,8
21,7
627,0
682,1
582,6
17,6
23,3
27,2
558,7
25,4
5257,0
3310,0
1928,0
20,0
285,7
2026,0
34,0
37,S
300,4
40,S
49,1
35,8
37,4
6354,0
6601,0
2937,0
328,0
314,4
27,6
18,0
17,2
23,9
605,7
730,7
176,6
15,5
16,4 400
287200
25,4
26,3
42,3
36,1
1188000
300600
1602,0
21,8
1717,0
25,9
10,1
270,2
17,7
6,86
18,9
13,1
826,2
5830,0
14,7
11,5
86,6
20,4
34,3
32,S
25,1
1020,0
1108,0
48,7
6839,0
56,9
7941,0
12,3
22,4
20,9
947,4
22,0
20,3
28,6
23,4
984,8
37,7
16,2
34,0
26,4
24,4
30,6
19,3
13,3
411,7
30,3
23,6
 360 GÖZFUTÉSEK

9-6. táblázat
-- ----I-
13,3 -----
48190
131,78
'/, 18530
1,6223,384
2,751
1,7623,674
2,562
2,135
1,8933,9461976
18208588
184200
17100
104
10
162000
12400
20426700
7919
4198
5504
15700
14940
194500
21
13300
173400
28 370
149700
113000
13,14
23,0
29,0300
40300
7164
87410
9807
150
11450
7068
4554
14140
30420
78820
135900
22350
44490
69240
1548025980
6589
94580
23520
3796
33760
32130
48710
8352
128700
54930
5205
24660
28620
63980
74180
198806080
121000 200
30180
4889
9216
46130
2391
58030
164550
40
3639
83220
51
32100
3076
2122
51660
3274
2867
35,8
19,0
146,5
342,4
56,55
13,97
11,2 150
7518
7945
33920
3461
2260
2643 500
17063,05
43400
0,0497
7,01
89,58
27,3
18,6
41,4
361,5
38,3
20,4
15,2
26,1
137,9
5,74
35,4
37410
16,9
23,1
9,47
26,28
209,9
128,7
14,72
12,25
421,2
252,5
15,96
11,7
34,45
14,7
49,63
10,3
33,1
26,8
20,9
4,77
12,1
23,05
8,55
8,63
16,3
8,467
15,0
17,5
154,7
162,4
7,36
24,7
40,7
379,6
43,0
22,1
26,2
53,6
59,7
24,6
62,75
27,6
59,72
34,9
39,4
31,1
22,9
10,721,7
18,7
16,9
193,9
11,9
225,018,5
17,4
12,0
239,1
10,23
39,31
26,7
18,23
28,4
13,1
59,67
19,0
5,33
12,8
9,677
19,27
14,1
7,32
118,9
14,5
10,9
1,85
278,3
29,1
613,4
23,3
7,58
6,SO
45,1
9,25
45,83
19,6
82,70
24,3
19,1
43,5
30,0
322,4
31,3
14,7
21,28
48,29
3,90
7,08
13,5
2,83
15,9
9,97
9,83
32,2
13,32
28,77
20,9
7,057
11,6
36,95
11,2
20,2
96,04
17,13
15,2
17,7
56,11
6,46
13,1
5,61 MSZ 120/2 acélcso, NÁ, coli MSZ99
kp/m' '1.
1'/.
65 II,IIIII0,0114
1'/.
27,3
I47,5
7,804
0,0260
0,0347
0,0685
0,0204
0,0406
0,0150 3,257
3,097
II2,0174,203
2,361
1,465
III 2,928
I
5,719
16,2
6,086
107,8
2,27
23,0
12,1
8,39
301,0
5,330
5,64
17,1
52,32
23,5
3,47
9,10
8,23
15,1
14,1
11,1
14,77
13,7
12,4
15,52
29,18
11,027,77
90,55
29,0
27,3
95,13
30,3
102,119,6
4,80
9,79
11,30
21,7
3,93
3,51
18,2
19,2
21,3
20,2
14,117,9
69,55
5,96
8,18
7,27
,914
,446
29,0
36,7
65,8
80,68
20,6
9,37
14,8
10,1
2,68
9,11
20,1
3,09
24,9
4,70
9,090
4,08
13,2
25,5
85,75
75,29
15,9
10,427,2
30,6
,766
16,7
24,1
33,5
6,434
74,92 53,19
I A cso tútt,legkisebb
m 1
II 41,54
24,72
43,74 175,8
3,058 ,
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 361

folytatása
belso átméroje, m

0,0807 O,098S 0,1223 0,1470 0,2023 0,2532 0,3014

acélcsö, NÁ,
-
mm
977,6
II
11320
300
5693000
1668000
6091000
12020
12680
10
98.9200
250
1837000.
789400
1985000
100
60,1
136,0
46,4
70,0
73,6-
4079000
804
7502000
3591000
3557000
4787000
3018000
10580
15060
13950
ISO 170
716500
6465000
631300
6820000
4303000
10790
8103000
5471000
5806
5114000
751
4735000
5268000
853700
1533000
II 945600
914000
6123000
3843000
563100
598200
8666000
16110 380
853900
695200
3323000
486200
1460000
3389000
970700
1024000
195,0
1304
1219000
11128000
12S
534400
2849,0
69,S
5(1)
156,0
175,0
73,8
77,8
1384000
6177,0
93,4
65,S
903,8
42,2
46,5
37,9
54,2
53,7
30,S
6612,0
158,0
99,1
317,0
2715,0
142,0
77,0
57,7
285,0
59,1
30,1
40,9
587,0
39,0
124,0
62,2
1699,0
66,0
8000,0
41,4
78,1
9508,0
221,0
8801,0
62,6
392500
94,7
126,0
100,0
316,0
88,5
90,1
138,0
34,4
238,0
I85,9
125,0
62,4
214,0
112,0
93,9
43,8
3690,0
50,3
1804,0
356400
1904,0
70,1
46,6
55,4
1397,0
2265,0
49,1
61,7
844,642,9
820,1
36,4
1587,0
2573,0
2096,0
54,1
1495,0
48,1
87,4
190,0
74,8
32,3112,0
173,0
52,0
55,7
81,8
54,3
757,0
1674,0
946,4
6301,0
81,4
51,4
53,8
4194,0
3950,0
93,7
105,0
789,0
43,7
1292,0
45,8
896,8
66,2
75,9
76,7
56,6
57,0
27,6
36,6
26,5
29,2
993,5
22,7
85,6
462,3
31,6
33,9
37,1
41,9
662,5
57,2
36,0
117,0
46,7
60,3
5261,0
38,0
66,4
166,0
5628,0
71,7
729,7
142,0
48,4
5(1),7
551,5
627,6
590,7
4425,0
4869,0
I5974,0
200
500
000
525900
441200
900900
482400
454300
3214000
116,0
9794,0
274200
175,0
296700
64,9 48,8
248700
85,66676,0
62,2
5611,0
58,1
7583,0
140,0
156,0
69,6
2830000
424400
3028000
58,S
236,082,7
253,0
2619000
1467,0
262,0
3414,0
54,6
1109,0
8898,0
1332,0
96,4 76,6
189,0
.38,2
3100,0
2256000
2125000 000
100
33,6
49,1
1046,0
-7143,0
317800
337600
2380000
92,5
276,0
110,0
2424,0
--
I
 ----
II'l,
362 6,433
4,173
4,474
4,758
5,546
3,559
3,701
3,839
6,004
6,837
5,028
'1.
0,0150
0,0260
0,0204 II II I12,6
I65II0.0114 '1.
294800
9822
95260
91410
9115
8741
50
4284
39630
419600
311
98960
180100
9475
10
16430
3974
35310
36810
277700
395400
133400
126400
102500
173SO
4132
17800
7608
38250
48910
43010
4656
259600
20030
213500
222400
158600
17130
3810
6684
369600
53520
146800
56840
119000
169700
16370
11430
7160
4989
231000
12150
12830
18450
105700
239300
69820
5603
5305
22790
325SO
57960
111200
15290
61440
14557SO
152,0
42,1
63,9
57,3
44,0
36,9
39,5
34,9
60,1
84,3
43,0
59,9
25,9
28,3
50,0
30,7
234,9
334,8
16,25
65,64
548,0
16,94
49,1
72,0
578,1
190,6
51,7
17,61
32,4
183,9
22,3
20,5
33,09
60,56
26,2
42,37
62,5
79,96
482,5
85,61
39,88
87,4
35,2
315,4
77,5
184,0
687,1
48,9
164,0
56,6
40,6
71,6
53,27
62,6
53,4
50,8
39,6
19,3
24,4
25,8
44,4
70,2
11,722,4
42,9
33,6
54,1
40,4
32,9
19,7
24,1
46,1
27,3
36,4
21,4
92,7
25,0
14,8
37,0
57,4
SO,7 000
670
342100
93010
6177
26500
46050
65760
21450
306SO
24060130
0,0497
51630
60060
78
74080
38,4
21,5
28660
99530
86060
0,0347
0,0406
65,2
91,0
56,0
53,1
116,0
51,0
41,5
52,9
37,6
32,9
35,0
34,1
55,8
75,6
23,30
19,0
24,2
17,6
70,5
46,7
30,5
169,9
247,9
78,1
68,42
71,10
73,68
636,0
272,8
780,0
40,0
3%,9
15,0
29,9
47,6
66,6
177,0
18,26
30,4
31,7
143,0
22,5
16,3
221,2
516,2
246,0
75,6
61,6
71,2
61,4
80,7
SO,O
0,0685
1]/,
137,0
101,0
21,S
68,7
106,0
278,0
90,4
44,3
10,8
105,6
129,7
429,5
444,9
215,0
7,388
7,682
7,083
47,2
17,5
206,7
9,276
13,31
12,42
103,0
122,0
26,2
294,8
121,0
23,0 ISO
65170
69750
142,0
59,5
10,42
11,48
14,14
107,7
103,7
413,5
7,966
18,3
9,97
145,3
30,7
30,8
95,97
90,5
81,7
31,84
30,54
34,30
44,73
49,27
43,9
25,2
39,8
58,5
196,4
99,50
36,6
26,27
32,31
37,7
129,6
121,1
8,656
37,23
122,2
114,2
28,4
735,0
33,0
47,0
126,0
57,03
94,7
39,3
17,1
35,0
25,7
49,2
29,0
46,6
78,2
29,9
31,6
32,3
19,0
39,7
42,9
66,5
37,8
41,0
54,3
26,3
111,6
137,7
9,862
110,0
90,93
35,1
159,9
23,84
46,0
21,24
19,83
28,42
172,9
185,0
30,42
52,7
34,8
62,2
28,2
22,57 GOZFUTÉSEK
MSZ 120/2 acélcsö, NÁ, coli MSZ99
3,411 I I
m legkisebb
A csó tlirt. -1

9-6. táblázat
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 363

folytatása125III 1III
150
200
0,2023
100
0,1470
0,0985
0,1223
80
beISÖ átméroje,
0,0807 m

0,2532 0,3014

- ----
250 300

612,0
569300
1608900
132,0
90,7
1669000
1602000
68,4
59,6
193,0
86,1
311,0
62,1
144,0
3615,0
64,5
74,0
1081,0
86,7
1436000
1349,0
3865,0
169,0
72,4
95,3
1038,0
6910,0
82,2
77,4
1123,0
11432,0
239,0
134,0
261,0
163,0-
988400
1029000
1069000
1733000
1945000
3871000
3717000
582000
1794000
107000
558700
604400
83,2
678600
626000
76,9
1913,0
191,0
151,0
812500
1837,0
725800
223,0
207,0
SO,1
164,0
71,3
3102,0
286,0
893600
J2978,0
2079000
3220,0
1987,0
177,0
770400
94,2
7196,0
114,0
93,3
281,0
1283000
124,0
98,1
66,8
1362000
12000000
2058,0
218,0
242,0
293,0
322,0
3335,0
1661,0
99,4
223,0
1510,0
94,3
255,0
88,8
2385,0
83,1
287,0
319,0
2670,0
99,S
2531,0
189,0
76,6
2231,0
I
-- - - - -
- I
 II1'1.
364 7,220
65
7,584
7,933
8,268
'1.
0,0204
0,0260
8,590
0,0150
l'l.
0,0685
0,0406
0,0347 III0,0114 PI.
20990
122300
9192
9549
40820
442500
73660
190000
50
20140
21800
127300
132200
8821
208400
84170
80820
87410
19270
117000
7739320
37730
8435
199
36090
18350
III
8031
822,6
94,6
58,0
62,6
156,0320
309,0
217000
225300
34380
97,8
183,0
143,0
418,8
268,0
289,0
227,3
207,0
60,3
73,7
80,1400
500
0,0497
44,0
I I 17,7575,3
62,6
83,2
53,8
162,4
156,4
169,0
72,5
245,8
223,0
75,88
191,0
51,8
143,7
130,0
136,9
34,11
69,6
16,40
17,08
150,2
117,0
126,0
42,3
247,0
40,52
39,01
79,9
93,5
86,7
370,6
217,4
14,93
37,0
205,0
63,4
63,91
207,2
89,9
70,1
159,0
45,3
57,9
76,9
49,7
38,9
66,6
83,7
55,4
175,0
47,5
108,0
53,4
403,4
91,1
387,3
70,14
236,7
37,44
15,68
67,10
35,81
44,3
353,2
52,7
66,2
40,6
87,5
48,8
226,0
99,1
73,6
73,0
79,8 GÖZFUTÉSEK MSZ99

A csó túrt,lc&kisellb MSZ 12012 acé1csö, NÁ, con

9-6. táblázat

mu kapcsolatot jel~ntenek a tömeg- és hoáram, ebbol a mértékadó áramkör egyes csosiakaszai

továbbá az áramlási ellenállást meghatározó sebes- hosszának összegével a fajlagos súrlódási nyomás-
ség között. esés:
A csovezeték méreteit az egyes fogyasztók, radiá-
torok hoteljesítményének figyelembevételével ha- APsúr
(9-6)
tározzuk meg. Az egyes csoszakaszokban - az S'=~.
áramlás irányát tekintve - a mögöttük levo fo-
gyasztóknak megfelelo közegmennyiség áramlik. Az S' alapján a mértékadó áramkör elozetes mére-
A csovezeték elozetes méreteinek meghatározásakor tezése a 9-4., ill. a 9-6. táblázat felhasználásával
már számításba kell venni a goz lecsapódását a cso- elvégezheto. A kazán hoz közelebb fekvo, elágazó
vezetékben. Ennek megfeleloen az egyes szakaszok- csovezetékszakaszokban levo futotestek vezetékei·
ban áramló gozmennyiséget szabadon szerelt cso- nek elozetes méretmeghatározásához a fajlagos súr·
vezeték esetén lO%-kal, horonyban szerelt cso- lódási nyomásesés:
vezeték esetén 6%-kal, szigetelt csovezeték esetén
pedig 4%-kal kell növelni. APsúrág
(9-7)
A csovezeték elozetes méreteinek meghatározása a S~g= l.'/ág ,
rendelkezésre álló fajlagos súrlódási nyomásesés ahol
alapján lehetséges. Gozfutés esetén - az esetek
dönto többségében - a csovezeték áramlási ellen- L1Psúrág= L1Psúr-S'}; lk' (9-8)
állásának 67%-át a súrlódási, 33%-át az alaki ellen-
állás teszi ki. Ebbol következik, hogy a mértékadó
- a legtávolabbi - futotest áramkörében a súrló- E lág az elágazó áramkörben levo csovezetékek
hossza, m; Eik a mértékadó és az elágazó áramkör
dási ellenállás legyozésére rendelkezésre álló nyo- közös csoszakaszainak a hossza, m.
másesés:
Az S~ alapján az elágazó szakaszok elozetes
LfPsúr=O,67 Lfp, (9-5) méretezése elvégezheto a 9-4. és 9-6. táblázat fel·'
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 365

300100III I
200
0,3014
2S0
12S
0,2023
folytatása
O,2S32 0,1470
ISO
O,098S
0,1223 I
80
belsoátméroje,
0,0807m

- -
-- --

9-7. táblázat. Alaki ellenállás 0,1 at túlnyomású telített goz esetén

S 10
914,46 1
7I7,847
39,688 e
2641,85
104,6
104,9
23,31
46,63
69,94
93,26
116,5
18,66
82,67
27,99
46,66
62,77
10,91
12,65
21,83
25,31
4,133
0,2906
44,30
63,29
21,79
43,59
2,615
0,6458
1,291
43,66
38,20
10,46
10,33
11,07
12,91
11,72
16,53
14,53
13,958427,90
24,80
65,32
93,32
94,16
2,066
2,034
2,383
41,33
20,66
23,44
23,25
20,92
4,016
8,073
2,325
6,973
6,458
4,650
9,300
15,82
15,69
22,60 74,66
0,1291
2,422
11,62 1,743
0,9042
3,100
46,500,8719
16,37
32,74
72,66
36,33
1,033
0,8073
14,24
13,07
26,15
7,266
5,231
1,582
3,229
58,28
34,97
83,99
83,70
73,24
65,3933,06
55,99
31,38
9,332
8,267
1,453
0,5166
2,906
27,28
0,7750
1,162
49,11
37,97
56,96
58,12
3,616
5,166
1,550
3,164
9,494
6,456
19,370,5812
0,3875
0,2583
54,57
18,98
31,64
50,63
50,86
35,16
4,844
8,267
12,40
16,53 5,457
7,266
18,60
37,20
32,55
18,31
23,54
7,911
6,329
4,747
16,14
25,83
32,29
19,53
27,35
39,07
7,815
3,229
5,812
8,137
2,066
12,65
29,06
15,63
3,487
31,26
6,200
1,162
1,614
4,650
3,907 Alaki cilcnállás-tényezo,
I 81,60
I66,13
49,60
ii
11,65
57,87
37,33
10,46
52,31
74,40
6,329
5,651
Alaki ellenállás, kp/m'
366 GOZFÚTÉSEK

9-7. táblázat folytatása. Alaki ellenállás 0,1 at túlnyomású telített goz esetén
1
765,39 ~
Alaki eJlenállás-tényezo,
46S329810II 101,2
116,2
109,1
29,06
130,9
75,95
232,5
177,2
151,9
126,5
145,3
87,32
174,6
25,31
50,63
118,6
109,4
237,3
37,20
64,58
90,42
46,89
31,26
395,5
79,11
74,40
55,SO
186,0
93,78
156,3
465,0
316,4
197,7
148,8
51,66
116,2
78,15
258,3
39,55
38,75
140,6
125,0
18,60
15,63
161,4
130,7
261,5
242,2
457,7
653,9
645,8
403,6
196,1
392,3
807,3
484,4
326,9
80,73
322,9
523,1
565,1
202,5
218,3
203,4
174,3
290,6
253,1
227,8
87,19
65,49
196,4
152,8
43,66
21,83
58,12
103,3
111,6
206,6
25,83
413,3
93,00
130,2
361,6
158,2
129,1
155,0
310,0
516,6
276,9
356,0
167,4
77,50
12,91
588,5
726,0
62,5f
Alaki ellenállás, kp/m'

IX
I IIH3,6 mm 7000
79000
4000
470000
315000
42000
28000
1270000
870000
100
22000
248000
68000
4600
100 S000
215000
104000
120000
320000
15000
32000
17500
85000
9300
98000
370000
750000
6000
8000
1115000
750000
750000
450000
650000
40000
1850000
1250000
1450000
25000
29000
52000
46000
45000
21000
155000
180000
200000
365000
290000
540000
115000
18000
1500000
620000
80000 I (vízszintes vagy
000,
870000
150000
92000
720000
520000
900000
2800000
2400000
3900000
1750000
115000
1500000
29000
250000
70000
440000
1040000
520000
420000
175000
130000
1100000
510000
2600000 9·9.fúggoleges)
táblázat. Száraz kondenzvezeték
Kondenzvezeték
Esés,mm/m kiválasztása
1Nedves
3//
L>l00
SO<L<100
108
89X3,2
57X2,9
63,5X2,9
76X2,9
1/2*
11// I kondenzvezeték
I coli, ill.
L<SO
A gozvezeték által szállított homennyiség, Felso sor: W; alsó sor: kcal/h
1/2H
 CSOVEZETÉK-MÉRETEZÉS 367

9-8. táblázat. A goz csovezetékben megengedbetó sebessége A gyakorlati tapasztalatok szerint, az elozetes
Megengedhetö se~. mIs méretezéshez számított fajlagos súrlódási nyomás-
A telltett göz nyomása
esés kb. 100 m hosszú mértékadó áramkör esetén
Csövezeték
átméroje.
I----------~ a vízszintes alapvezetékben ne legyen nagyobb, mint
NÁ. <1· 10' Pa I >1· 10' Pa
mm Goz és kondellZátum áramlása S:n=50 .•. 60 Palm, ill. S:"=5 ... 6 kp/m2
m • A függo-
egyirányÚ ellentétes egyirányú
leges felszállóvezetékben S:..=100 Palm, ill. S~=
15
14
17
20
10
12
15
SO
80
70
25
60
40
SS 2
30
14
18
223530
= 10 kp/m2
m fajlagos súrlódási nyomásesést célszeru
I választani.
Az elozetes méretezés elvégzése után meg kell
határozni a 9-4 ... 9-7. táblázatok segítségével az
áramkörök tényleges ellenállását, a súrlódási és
alaki ellenállások összegeként. Ha az így számított
ellenállás lényegesen eltér a rendelkezésre álló
nyomás értékétol, a vezetékméretek változtatása
használásával. A LtPsúrág kifejezésével kapcsolatban
belátható, hogy célszeru a mértékadó áramkör szükséges.
elején viszonylag kisebb, a végén nagyobb cso- A kondenzvezeték méretei a 9-9. táblázatból ve-
vezetékméretet választani. hetok.

9.4. Kisnyomású gözfutések szabályozása

9.4.1. Központi szabályozás

A kisnyomású telített goz állandó hotartalmú
hohordozónak tekintheto. Az egyes futotestek ho-
leadása tehát kizárólag a beáramló goz mennyiségé-
tol függ. Ezt pedig a futotest szelepének szabad ke-
resztmetszete, továbbá a szelep elott és a futotest-
ben uralkodó nyomás határozza meg.
Központi szabályozás során a szelepbeállítás vál-
tozatlan marad, a szabad keresztmetszet a szabá-
lyozási folyamat alatt állandó. Az olyan kisnyo-
másúgozfutés futotesteiben, amelynek kondenzvÍz-
elvezetése,továbbá a levegóbevezetése és -elvezetése
tökéletes, a nyomás a légköri nyomással egyenlo és
állandó.
A futotest holeadása tehát csak a futotest elotti
nyomástól függ. Ha sikerül akisnyomású gozfutést
úgy kivitelezni és üzemeltetni, hogy a kazánban
vagy a gozelosztóban uralkodó nyomás minden
változása minden futotest elott megfelelo és egyen-
letesváltozást hoz létre, akkor a berendezés köz-
pontilag szabályozható.
Minthogy valamely szelepen átáramló gozmeny-
nyiséga szelep elotti és mögötti Ltp nyomáskülönb-
ségnégyzetgyökével arányos, két tetszoleges Qmin'
ill. Qmax futotest-teljesítményre a következo össze-
függésérvényes:
(Qmin)
Qmax 2 = Ltp max .
LtPmin (9-9)
Valamely futés kívánatos szabályozási tartományát
lényegében a külso levego homérsékletében várható
változás szabja meg, ha a szél és más tényezok ha-
tását figyelmen kívül hagyjuk. + 12, ill. -15 oC
szélso külso homérsékletekkel, továbbá + 20 oC
szobahomérséklettel számolva, a legkisebb és a leg-
nagyobb hoszükséglet viszonya mintegy 1: 4,4.
Ltp .
A (9-9) összefüggés szerint ennek Lt mlO=1 : 19
nyomáskülönbség-arány felel meg. Ezetfszerint, ha
a túlnyomást a futotest szelepe elott maximális tel-
jesítmény esetén a szokványosnak megfeleloen
0,02 bar (0,02 at) értékben határozzuk meg, akkor
minimális teljesítmény esetén a futotest szelepe
elotti túlnyomás csak mintegy 0,001 bar (0,001 at)
értéku lehet.
A központi szabályozás követelménye, hogy a
nyomás minden futotestszelep elott ebben a mérték-
ben csökkenjen. A gozvezetékben a gozmennyiség-
tol függetlenül a lecsapódás állandó. Így pl. fél-
terheléskor a negyed üzemnyomással szállítandó
Gft gozmennyiség :
Gft=0,5GRö+Gcsa, (9-10)
ahol GRö!l futotestek maximális gozszükségletének
összege; Gcsa a goz1ecsapódás a csovezetékben.
368 GOZFUTÉSEK
Ennek figyelmen kívül hagyása a gyakorlatban
azt jelentené, hogy a nem így méretezett gozháló-
zatban a legtávolabbi futotestek - csökkentett
nyomás esetén - kevés vagy esetleg semmi gozt
nem kapnának a lecsapódás miatt. Ezért méretezés-
kor félterhelést is megvalósító üzemnyomásos sza-
bályozás esetén negyed üzemnyomást, továbbá a
futotestek maximális gozszükségletének felét és a
vezetékben eloálló teljes lecsapódást kell figyelembe
venni. A számítás elvégzése egyszerubb, ha a teljes
üzemnyomást, valamint a futotestek maximális goz-
szükségletének és a vezetékben eloálló teljes lecsapó-
dás kétszeresének összegeként adódó gozmennyisé-
get vesszük figyelembe.
Ez az elv természetesen kiterjesztheto harmad-
(negyed- stb.) terheléses üzemvitelu berendezésekre
is. Ekkor a teljes üzemnyomást, továbbá a futo-
testek maximális gozszükségletének és a teljes le-
csapódás háromszorosának (négyszeresének stb.)
összegeként adódó gozmennyiséget vesszük alapul
a méretezéskor.
A gyakorlatban a szabályozás lehetoségét az
üzemszeruen tartható legkisebb üzemi goznyomás
határozza meg.
Ha valamely kisnyomású gozfutés központi. sza-
bályozhatóságára törekszünk, a tervezéskor, kivi-
telezéskor és üzemeléskor a következokre kell figye-
lemmellenni :
- a csohálózat ne legyen túlságosan nagy terje-
delmu, és ne legyen túl tagolt;
- valamennyi gozvezetéket jól kell szigetelni, a
függoleges csoszálakat is;
- nagyobb átméroju goz- és kondenzvezetéket
kell alkalmazni, mint a központi szabályozás nél-
küli berendezésekben;
9.5. Üzemvitel, karbantartás
A gozfuto-berendezés kezelojének mindenkor
figyelemmel kell kísérnie a légtelenedést. Jól mére-
tezett rendszerben a kondenzvezetékekbe goz nem
kerülhet. A berendezés korrózióállósága szempont-
jából célszeru, hogy a futési üzem egyenletes legyen,
mert a vas alkotóelemek vízzel és levegovel való
gyakori érintkezése korrodálódásukat meggyor-
sítja.
Mindig figyelemmel kell kísérni a kazán ban a
vízszint alakulását. Ha a berendezésbol rendszere-
sen eltunik a víz (a légvezetéken lehetséges mini-
mális kipárolgáson túlmenoen), akkor nem a víz
- a nyomásesés· a futotestszelepben minél na·
gyobb legyen;
- a berendezés méretezését, szerelését és besza-
bályozását különös gondossággal kell végezni;
- a tüzeléssel és az égésszabályozóval lehetövé
kell tenni a kis nyomásfokozatok nagyon pontos
betartását;
- gondoskodni kell arról, hogy korlátozott üzem
esetén nagyobb számú futotestet ne állítsanak le;
- a kiszolgálás magas színvonalú hozzáértést és
gondosságot igényel.
A szabályozási tartomány, a hoelosztás egyenle-
tessége, a berendezés és üzemelés egyszerusége te-
kintetében még az ilyen, kedvezo feltételek mellett
létesített és üzemelo gozfutés is háttérbe szorul a
melegvíz-futéssel szemben.
9.4.2. Szabályozás két alapvezetékkel
A megoldás lényege, hogy egy futendo helyiségen
belül a futotesteket külön-külön alapvezetékre kap-
csoljuk, így a nyomásszabályozáson túl a szükség-
letnek megfeleloen a futotestek egy-egy csoportját
központilag is ki lehet kapcsolni. Ezért az alap-
vezetéket a kazánházban elzárószerkezettel kell
ellátni.
A futofelületek megosztásának célszeru aránya
1 : 2, így három fokozatban szabályozhatunk.
A megoldás hátránya a beruházási költségtöbb-
let, elonye viszont a tüzeloanyag-megtakarítás.
utántáplálása a kijavítás módja, hanem a víz vagy
goz elszökési helyét kell megkeresni és megjaví-
tani.
A berendezésben keletkezhetnek vÍzütések. Ennek
oka a goz-alapvezetékben levo nemkívánatos víz·
zsákokban keresendo. A hibát a vezeték átszerelé-
sével, a szükségtelen vízzsák ("belógás") megsZÜD'
tetésével, megfelelo lejtés kialakításával kell kija.
vítani.
A kazánok újratöltésekor a kazán és a futotestek
elkövesedésének megakadályozására lágyítósókat
kell a vízben feloldani.
 IRODALOM 369

9.6. IRODALOM

[1] Molnár Z.: Adat- és táblázatgyujtemény központi futo- [6] Opitzer K. és szerzotársai: Magyar Épitoipari Katalógus.
és légtechnikai berendezések tervezéséhez. Budapest, Épületgépészet 1/3. Budapest, Épitésügyi Tájékoztató
BME Mérnöki Továbbképzo Intézet, wm.- Központ, 1970.
[2] Rietschel-Raiss: Futés- és légtechnika. Budapest, [7] Opitzer K. és szerzotársai: Magyar Épitoipari Katalógus.
Muszaki Könyvkiadó, 1964. Épületgépészet 1/6. Budapest, Épitésügyi Tájékoztatási
[3] Kiss-Molnár: GOzfutések. Budapest, Tankönyvkiadó, Központ, 1970.
1967. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch tur Heizung, LüC-
[4]Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. II. köt. Budapest, tung, Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg,
Muszaki Könyvkiadó, 1963. 1974.
[5]Macskdsy Á.: Kisnyomású gozfútések. Budapest, Tan- [9] Homonnayné-Menyhdrt: SI-mértékrendszer az épület-
könyvkiadó, 1962.. gépészetben. Tn TS--G 32. Budapest, 1970.

26Az épület gépészet kézikönyve

 10. Sugárzó futések
Szerzo: DR. DR. b.c. MACSKÁSY ÁRPÁD
Lektor: Kovács Lajos
10.1. A sugárzó futés elonyei és hátrányai
A sugárzó futés elonyei:
- a futött helyiség térfogatából alig vesz vala-
mit igénybe;
- esztétikai szempontból kellemesebb, mint ál-
talában a többi holeadók ;
- a homérséklet-elosz1ás kedvezobb, mint kon-
vekciós futés esetén;
- sok esetben a hoveszteség értéke kisebb;
- a szálló por okozta terhelés lényegesen kisebb,
mint konvekciós futés esetén;
10.2. A besugárzási tényezo
10.2.1. A besugárzási tényezo fogalma
A besugárzási tényezo értelmezését 1. az 1.3.6.2.
és 1.3.6.3. pontban [(1-139) és (1-142) összefüg-
gés].
10.2.2. A besugárzási tényezo meghatározása
a gyakorlatban eloforduló legfontosabb esetekben
Az (1-139) és az (1-142) összefüggéseket külön-
bözo aX b alapterületu és h magasságú, hasáb
alakú helyiségek egyes pontjai (felületelemei) és
felületei, valamint az egyes felületek közti viszony-
latban megoldották. A számítás eredményeit a
f{J1-2=fi (*, ~) , (10-1)
ill.
~1-2=h(*'~) (10-2)
görbeseregek fejezik ki. Ezek közül a legfontosab-
bakat ismertetjük.
- épületszerkezetbe beépített csokígyó esetén az
épülettel egy idoben készül el.
A sugárzó futés hátrányai:
- a jó közérzet biztosítása nehézkes, vagy nem
mindig megvalósítható;
- nehezen szabályozható;
- klasszikus formájában beruházási költsége
nagyobb, mint a konvekciós futéseké.
A 10-1. ábrából a dAl felületelem besugárzási
tényezojét határozhatjuk meg a vele párhuzamos
síkban h magasságban nyugvó felületrészekre :
f{Jl-alb" =f (:" ~n) (10-3
(az ábra szerint a vonalkázott felületre a,=a, és
bn=bl)·
A dA, elem besugárzási tényezoje a teljes ab
felületre az egyes afbn felületekre vonatkozó be-
sugárzási tényezok összegezésévei határozható meg:
f{Jl-ab=f{Jl-albl+ f{Jl-alb2 + f{Jl-a2b2 + f{Jl-a2bl" (1()..4)
A 10-2. ábra az ab felületre meroleges síkban h
távolságra elhelyezett dAl felületelem besugárzási
tényezoit adja a felso sík felületrészeire :
f{Jl-a,b" = f(a,h' hbn) .
Itt is érvényes a (10-4) szerinti összegezés elve.
Ha a felületelem az alsó sík középpontjában
van, mindkét esetre érvényes, hogy
m
TI-ab =4mTl ab '
22
A gyakorlatban eloforduló azon esetre, ha a
párhuzamos sikbán nyugvó dAl felületelemre szer·
 A BESUGÁRZÁSI TÉNYEZO 371

10-3. ábra. Felületelem besugárzási tényezoje a vele párhu-

zamos sikban h magasságban fekvo A2 felületre, ha a felület-
elemre emelt ordináta nem metszi -az A2 felületet

3,0 3,5 5,0

a;
h

10-1. ábra. Felületelem besugárzási tényezoje a vele pár-

huzamos síkban h magasságban levo felületre

1110
0,20 ::::-:'5,0
0--40.:::..a.b 10-4. ábra. Helyiség közepén álló ember mellkasára képzelt
CI o,t8 .JfL-Í5 h felületelemnek az ablakra, ill. a radiátorra vonatkozó be-
0,16 lJl/'1,75 sugárzási tényezoje
0,14 Mfl/1,35
___ 1,20 A külso fal; B és E oldalfal; C padló; D mennyezet; F ablak; R radiátor
0,12 -'!d2-I,OO
0,10 Wa90
0,08 0,60 0,70
0,06 0,40 0,50
0,04 0,30_(225
<f',4=15,5 %
q02 :::::..0,20 /
O ..." .....
f}J5
2, 0~.z;;-;5:--;:2,-,:-0
--'.:3,:"':5~4~, 0..,.........4,
•••..
5 .l....J5,0 o, 10
a 0i
_02 af ~h CfJuu =15,0 %
b/ Cf!a =11,5 %
1// bf

10-2. ábra. Felületelem besugárzási tényezoje a rá meroleges

síkban h magasságban elhelyezkedo felületre. A felületelem 10-5. ábra. A 10-4. ábra besugárzási tényezöinek számértékei
a b éllel határolt síkban van A betül< értelmezését 1. a 10-4. ábrán

26'
 372 SUGÁRZÓ FÜTÉSEK

I
5,0 h kesztett ordináta nem metszi az A2 síkot, a 10-3.
.....t""
4,07/ ábrán szemléltetett eljárást követhetjük .
~
I
3,0 Ebben az esetben
I i

0,5
---
2,0 f{J1-A2= 'Pl-ab-( + f{J1-alb)+
f{J1-abl 'Pl-albi' (10-7)
~5 Az (1-139) összefüggés módot ad a felületelem
1,25 és felületek közötti besugárzási tényezo meghatáro-
1,0 zására szerkesztéssel, bonyolult esetekben is (1. az
ag
0,3 0,8
1-44. és 1-45. ábrát). Erre példa a 10-4. és 10-5.
0,7 ábra. Ezeken egy helyiség középpontjában álló
46 ember mellkasán elképzelt dAl felületelemnek az
0,5
0,4 övezo felületekre, ablakra és radiátorra vonatkozó
0,3 besugárzási tényezoi szerkesztését, ill. ezek értékeit
0,1
al láthatjuk.
A felületek közti besugárzási tényezo meghatá-
o 0,51,0 1,5 2,0 2,5 ~O 05 ",O *,5 5,0 rozására két jellegzetes esetet ismertetünk. A 1u-6.
a ábra az abh élhosszúságú hasáb alap- és fedosíkja
71 közötti besugárzási tényezok megállapítására vo-
natkozó görbesereget tartalmazza.
h A 10-7. ábra a hasáb alakú helyiség Al oldal-
felületének az A2 felületre vonatkozó ~ AI-A% be-
sugárzási tényezoit adja meg. A ~ A2-Al besugár-
zási tényezo ebbol az (1-145) összefüggésseI szá-
mítható.

10-6. ábra. Hasáb szemben fekvo felilleteinek besugárzási

tényezoje 10.2.3. Példák a besugárzási tényezo
meghatározására

Az alapsíkon elhelyezett dAl felületelern besugár-

zási tényezojének meghatározása a vele párhuzamos
~f-A 0,'0, 5,0 b és h magasságban levo sík egyes derékszögu négy-
'2436 !4.071 szög alakú felületrészeire. A következo méretek a
0,32 -20
:3,0
10-1. ábrán feltüntetett jelölések szerinti oldalakra
0,28 1,5 ' vonatkoznak:
1.01,25
424 ,a h=3; a =5; b =6;
0,20 0.6 ,B
al=3; bl=3,6;
0,4
0,16
0,3
~=2; b2=2,4.
0,12
az
0,08
A besugárzási tényezo értékei a 10-1. ábrából ve-
0,1 hetok. Eszerint:
QOI,

O 145 1,0 1,5 2,0 2,5 :10 J,5 4,0 ",5

.JL
5,0
f{JdAl-albl=f(al h' hbl) =f 3' T3,6) =0,148;
(3
II

'PdAl-alb%=f(al h' hb2) =f (33' T

2,4) =0,124;
II
'PdAl-a%bl=f(~- h' hbl) =f 3' T3,6) =0,123;
(2

16-7. ábra. Hasáb szomszédos fe1illeteinek besugárzási ténye-

f{JdAl-a2b2=f (~h' h b2) -3
=f (23' 2,4) =0,102;
zoje 'PdAl-ab=Ef{JdAl-alb" =0,497.
 A BESUGÁRZÁSI TÉNYEzo 373

Állapítsuk meg a 10-7. ábra jelölései alapján a segítségével f{J2 jelu második tagja számítható.
C;P~l-Az besugárzási tényezot, ha Példa az ábrán látható.
A 10-9. és 10-10. ábra, valamint a (10-8) össze-
a=12; b=40; h=6; h'=4; h"=2. függés használható arra az esetre is, ha ~=O.
Az (1-145) összefüggés szerint A 10-9. ábrából, de a (10-8) összefüggésbol

és
is látható, hogy igen hosszú ernyo esetén (~>30)
elegendo a 10-9. ábrán levo diagram használata.

de

aj h

így

b
bJ

10-8. ábra. Felületelem és felület elhelyezkedésének tipikus

esete
a) fÜ8116leaesmetszet; b) alaprajz

0,20, - _ I
00,20 : 10~-Ll a4
1
-15:r I
If, ,- :-h-3~·to.3O 1_\

~ . - 1 2;3
,1 1

I ;'-
ePA':_Az=6(O,18-0,14)=0,24. ,
6 ~ 8 O
,I--t'>-
0.18
0,10 ,~20~
" ~}!2, ~,!Q~-
•....
2
A besugárzási tényezo számítása néhány tipikus 7 0.15

esetre. Esetünkre jellemzo, hogy a felüle~elem és a

o.20m:u:m0.1.
'I'atB l+H+-H+o.l2
,-aWII
besugárzott felület vagy a sugárzási kölcsönhatás-
0,11
ban levo felületek egymással párhuzamos síkban
vannak.
A 10-8. ábra szerinti esetben, ha a dAl felület-
elemvalamely A2=2a· 2h=4ab felület szimmetria-
vonala alatt h magasságban helyezkedik el, és
81012-----v; 15 t
b»a a besugárzási tényezo: '0
30

10 12 14 16 18 20 22 24 25 28 30 32 31,.
lJidAl-Az=21 [~+a
Yh2+(~+a)2 ~-a]
Yh2+(~-af- a5
20 h2+~2_a2 10-9. ábra. Diagram a (U~8) összefüggés zárójeles tagjának
-nb' l..2 I 1:2 ..2 I 1.2 • (10-8) meghatározására. A jelölések értelmezését 1. a 10-8. ábrán
Az összefüggést sugárzóernyovel futött csarnok
vagysávos sugárzóeroyovel futött csarnok, vagy
sávosmennyezetfutés esetén használhat juk.
A (10-8) összefüggés gyors számítására alkalma-
saka 10-9. és 10-10. ábrán feltüntetett diagramok.
P61da:
1[~+1
~1=2 ;-1
JI (;)\(~+1r- V-r=(;)=\(~=-lr . I
e h
A 10-9. ábra segítségével a (10-8) összefüggés szög- e=s,o m; h=6,O m; a=O,S m; b=8,O m; a - = 10; -a = 12; ~1 =0,037;
leteszárójelben levo f{Jl jelu tagja, a 10-10. ábra ~2 =0,019 (a 10-10. ábrából) ~=~1 - ~2 =0,018.
 374 SUGÁRZó FUTÉSEK

-- V -'r::-- ~~~,I - -V---

==
0t32
<fz
, tI II ~
?1
1./
3.
2. 10'
....
==
-
t::
f::: l ~
:::=:=
=='
-
;::;::_ 1
J
2.
o
;;;o •••
100ö12OOOl
430
200J(), 500
0,28

0,26
5
424

0,22
o
420

0,18
5
416 o
41.
o 10-11. ábra. Infravörös sugárzó futotest besugárzási tényezo..
412
jének számítása
O

O
18,(}

/,0
'O
'2
'5

~i
'O
Példa:
402 'O
150
O Rfa= 13,S =90; hfa=, ~S = 100;9'=38.10-6,
O,IS O,IS
150 J,()O
l- ~ H'-+--
l-
""T I
l......;....f--+- M060 L- - .j- ~I '1\.
H ~
'H lI-
Ill"..
I
10-10. ábra. Diagram a (10-8) összefüggés
::::l-
tagjának
meghatározására. A jelölések értelmezését 1. a 10-8. ábrán
második
d r 5t-
fTTll1TI'*'- g' t--'11111'4r1 1
II~
ep 55:1...:N

M050
~'-J
45
~
\...\-3
10

III~ I =a=
ol "'"
l--
l'-~
T
J

h" + ~"
2 -;z--1 ~/ rt -t
0,0040
:-+-t
fP2=-· -------- , 38
36
a h"
n~ +
aZ ~"_ 1 + (~)2
a 34
Példa:
32
0,0030
b ~" + h" 28
~ = 16; --a-I- = 244; 26
9'2=0,019. 24
22
Ha ezenfelül még h»a, a szimmetriavonalban levo 0,0020
ernyore ,8
16
10-,9)
14

A 10-11. ábrán a négyzet alakú vagy négyzetté

átalakított infravörös sugárzó futotestekre vonat- 12

kozó besugárzási tényezo megállapitásához vázlat

és összefüggés található, A szükséges diagramokat 0,0010
a 10-12., 10-13. és 10-14. ábra tartalmazza. 15 20 25 90
lL 35
Sok esetben felhasználható a besugárzási ténye- Q

zok összegezésének vagy kivonásának elve. Erre

példa a 10-15. ábrán látható. Ekkor írható: 10-12. ábra. Infravörös sugárzó futotest besugárzási tényezo.
jének meghatározása. A jelölések értehnezését 1. a I()'II.
IJldAt-2A2= IJldAt-4",,'- IJldAt-4"."· (10-10) ábrán
 A BESUGÁRZÁSI TÉNYEZO 375

aOO1G 130
fl
'1 0,0009
9S
8ji
"\' 1, ?o

1ro \ I 1
0,0008 ~ ~ 1
.~~
O,OOO-n
7,
0,000
6i --'-
f ~
t~ ".
~O "tJ
-
0,000, Ll =10
~,' l\\~ 75 '" ~
~ lL.o '-_ 70 a -
í. Si
0,000
, 5

~
15
SO

S6
\.. ,1\"t20 .....
~~40
I
L
----
0.000
0,000, 60\~
3<
3, •
3·
i~ \~,~ ~ ~ ••... '1( ~'~ -
3. )
0,000. I •0 ..•.•.. 80" 1\.' ~ -
~ 7
"l '\. \ ~ -
2, i 75 __

2. ~r- w - - 100 ~~ \ ~~ -
?
221 •••. 1'--. r--..
"
0,000
~
11
,
,
" -"
" ,,~
~ aoooo.
?5 •••.

'~ ""~
" ,~
r--- " '\ ~

11.
; .•.••.• JO
"
~
" I~
= ' "~~
1;
~ 40 ts:: \. 16 " '"

0,000
,
,
......•

" ~' 14 I
100
J~~
150
I I AAA
200
J!...
a
I ,,-250---~

L _ .1-
30 40 50 60 70 80 90 h 100 10-14. ábra. Infravörös sugátzo futotest besugárzási tényezo-
(j
jének meghatározása. A jelölések értelmezését 1. a 10-11.
10-13. ábra. Infravörös sugárzó futötest besugárzási tényezo- ábrán
jének meghatározása. A jelölések értelmezését 1. a 1~11.
ábrán

Nagy csarnokban a mennyezet alatt elhelyezett

emyok összességére jó közelitést ad a

'"
'VdÁl-UI~'VdÁl-Ám
'"
• A
.EA,
m (10-11)
dA,

összefüggés.Ebben Am a mennyezet területe, .EA, 10-15. ábra. Besugárzási tényezo

a ffitofelületek összege. kivonásának elve
Hasonló elvet követhetünk, ha valamely Al fe-
lületnek - az A2 felületen levo - A, felületu su- Az elhelyezés síkjában szétszórtan elhelyezett
gárzó futotestek ,összességére vonatkozó besugár- ernyok besugárzási tényezoje a padlóra gyakorlati-
zásitényezojét kívánjuk kiszámítani: lag azonos ugyanezen sík besugárzási tényezojével,
azaz:
(10-12)
(10-13)

l
376 SUGÁRZó FUTÉSEK

10.3. Sugárzó fütotestek holeadása

10.3.1. Általános összefüggés hoérzet szempontjából kifejezo ter eredo homérsék·

lettel [1. a (4-7), (4-8), (4-9) összefüggést]:
A sugárzó futotestek hoátadását a 6.3. fejezetben Q=AlXö(ts-ter). (10-17)
tárgyalt konvektív futotestek hoátadásával össze-
A futotest egységnyi felületére vonatkozó holeadás
vetve, az a különbség, hogy más a konvekciós és a (hoáramsuruség) a (10-17) összefüggés értelmében:
. sugárzási holeadás egymáshoz viszonyított aránya,
továbbá a futotest különleges kiképzése következ- (10-18)
tében annak két oldalán a leggyakrabban jelentos
homérséklet-különbség van. Ezt a különbséget az
idézi elo, hogy a futotestnek a futött helyiség felé 10.3.1.1. Teli mennyezet-futotest lefelé irányuló
fordított felületén magasabb homérsékletet tartunk hoIeadása
fenn, mint az ellentétes oldalon. Elofordul, hogy
az ellentétes oldal hojét másik helyiségben adja le. Az összesített hoátadási tényezo:
Ilyenkor a két oldal holeadását külön tárgyal juk
(pl. mennyezetfutés esetén a mennyezet és a padló lXöle=bC+0,64f '~,r:--:- ~~
ts-ter=bC+0,64f#sle Wjm2K,
(10-19)
hoátadását).
Valamely futotest felülete által sugárzással és ahol #sle=ts-ter, a továbbiakban az eredo ho-
konvekcióvalleadott hoáram: mérséklethez viszonyított túlhomérséklet ; b ho·
mérséklet-tényezo, 1. az (1-153) összefüggést;
Q=A {~?S-I [(1~r-(l~r]. q)S-I+
C=4,83 Wfm2K4 (4,15 kcaljm2hK4).
Az lXöle értékét a 10-16. ábrán feltüntetett görbe
adja a # sle túlhomérséklet függvényében. Az ábrá·
+ lX(ts- tiev)} (10-14) ban feltüntettük a mennyezet hoáramsuruségét (egy·
ségnyi felület holeadását) is:
[1. az (1-54) és az (1-141) összefüggést], ahol A a
futotesthóleadó felülete; C s- I kölcsönös sugárzási qle=lXöle#sle Wjm2• (10-20)
együttható a futotest és a környezo felületek között
[1. az 1.3.6.1. pontban az (1-137) összefüggést]; 10.3.1.2. Sávos mennyezet-futotest
Ts a futotest közepes felületi homérséklete; TI az lefelé irányuló holeadása
i= 1, ... , n számú környezo felület homérséklete;
q) s- la futotestnek a környezo felületekre vonatkozó Az összesített hoátadási tényezo:
közepes besugárzási tényezoje [1. az (1-142) és . 4
(1-143) összefüggést és a 10.2. pontot]; IX a futotest lXöle=bC+ 1,28}"#sle Wfm2K. (10-21)
konvekciós hoátadási tényezoje (1. az 1.2. pontot);
t lev a környezo levego homérséklete. 130

Az ún. Tsug sugárzási homérséklet bevezetésévei ~61 I I I I I I I I I I I I I I I ~~1M

1'10
[1. az (1-157) összefüggést] a futotest által átadott
hoáram: 6,4 ' "...., 100
(X.I •
/'
.Á/
/:
90 ••
E
;;:=6,2 __ 1-_. f.--r7 'h. 80~
~S 6,0
V :2 70.
600J
A hoáram a sugárzási hoátadási tényezo beve- ~ V w
zetésével [1. az (1-153) összefüggést] a következo ~ 5,8 V V 40

egyszeru alakban is írható: l/l Y I I

30

5,6rA'l I I I I I I 1· I I I I I 20
Q= A[lXs(ts- tsuJ+ lX(ts- tiev)]. (10-16) I I I I 10
2 4 6 8 W ~ U ~ ~ ~
A futotest hoáramát kifejezo (10-16) összefüggés "'sk, ·C
fetírható az IXs és IX sugárzási és konvekciós ho- 10-16. ábra. Teli mennyezet-futotest hoátadása lefelé
átadási tényezok együttes hatását figyelembe vevo {J. Ie a mennyezel túlhomérséklete (a helyiség eredo homérsékletéhez ké-
lXö= IXs+ IX teljes vagy összesített hoátadási ténye- pest); le összesitett (sugárzási és konvekciós) hoátadási tényez6;q~
<XlI

zovel, valamint a tsng és tlev homérsékletek hatását a fiítotest hoáramsúr6sége (egységnyi felület holeadása) lefelé
 SUGÁRZó FUTOTESTEK HOLEADÁSA 377

"<:>-
40
35
30
45
50
--- 300 .si "
a- -200
500 :s:
A padló-futotest hoáramsurusége:
'"'C 9,4 8,8 25 4001 100

(10-24)
OCöfel és qfel értékei a l1sfel függvényében a 10-18.
ábrából vehetok.
Ha a futotestet akár a mennyezetbe, akár a padló-
sík alá helyezzük el, hot mindkét oldal felé lead.
Ez esetben a teljes holeadás (mennyezet és padló
10-17. ábra. Sávos mennyezet-futotest holeadása lefelé együtt):
8. Ie a mennyezet túlhomérséklete (a helyiség eredo homérsékletéhez ké-
pest); "'ll le összesített (sugárzási és konvekciós) hoátadási tényez6; qJo (10-25)
a flítotest hoáramsúr6sége (egységnyi felület höleadása) lefelé

10.3.1.4. Falfutötest bó1eadása

A sávos mennyezet-futotest hoáramsurusége:
A futotestet mind válaszfalban, mind külso fal-
(10-22) ban el lehet helyezni.
Az összesített hoátadási tényezo a helyiség felé:
A viszonylag keskeny (-< 1 m) szélességu sávokon
4
hoérzet szempontjából lényegesen nagyobb túl-
homérsékletet engedhetünk meg, mint a teli meny- ocöbe=bC+ 1,975yl1sbe W/m2K. (10-26)
nyezeten. A hoátadási tényezot és a hoáramsurusé- A falfutotest hoáramsurusége a helyiség felé:
geta 10-17. ábra szemlélteti.
(10-27)

10.3.1.3. Padlóban elhelyezettfutötest Az OCobe és qbe értékeit a 10-19. ábra tartalmazza.

felfelé irányuló bó1eadása (Ha külso fal a futofelület, a fal külso oldalát ero-
sen kell hoszigetelni!)
Általában a padló teljes felületét kihasznál juk
futotest gyanánt. Ez esetben a konvekciós tényezo
még kedvezo'bben alakul, viszont a homérséklet 12
csak kivételes esetekben (uszodákban, ritkán hasz-
nált nagy helyiségekben) lehet magasabb, mint
26 oC.

Az összesített hoátadási tényezo: 11

'"
500~
s:
400 .i
= - '50
"lj-

M. ? -~4.,
-...Ll 140
130
120
110
rOO~
9
300

200
90~
80 's:.

~g.~ 100
50
40
30
20 20 - 30 4lJ 50 50
1, 6 8 10
-L--'
12
10

11, ,3>$ be' oC

,J'tsf","C

10-19. ábra. Falfütotest hoátadása a helyiség felé

10-18. ábra. Padlóban elhelyezétt futotest hoátadása felfelé lJ. be a falfelület túlhomérséklete (a helyiség eredo hömq-sékletéhez képest);
" r.1 apadJófelület túlbómérséklete (a helyiség eredo bömérsékletéhez "'lIbe összesitett (sugárzási és konvekciós) hoátadási tényez6 a helyiség
képest); "'ll rel összesitett (sugárzási és konvekciós) hoátadási tényezo; felé; tibo a falfútótest böáramsúrúsége (egységnyi felület hóleadása) a
fr" a padJó-flítotest böáramsúr6sége (egységnyi felület böleadása) felfelé helyiség felé (befelé)
 378 SUGÁRZÓ FUTÉSEK

10.3.1.5. Sugánóernyo holeadása Szigetelt ernyo hoátadására is érvényes a (10-28)

és (lD-29) összefüggés, ebben az esetben azonban
A szabadon elhelyezett sugárzóernyo mindkét 7Js le>7Js fel' A két túlhomérséklet aránya a ho-
oldaláról a futendo helyiségnek adja át a hot. Az szigetelés hatásosságától függ és
ernyot általában felso (a futendo helyiség mennye-
zete felé fordított) oldalán szigetelik. E szigetelés 7Js fel = e (10-32)
nélkül hoközlése felfelé lényegesen no, és növekszik 7Jsle
a helyiség hovesztesége is.
Szigeteletlen ernyo összesített hoátadási tépye-
zoje a futött tér felé (lefelé) :
4_
<Xöle=bC+l,28V7Jsle Wjm2K; (lD-28)

a futött térrel ellentétes oldalra (a mennyezet

felé) :
4
<Xöfel=bC+3,26Y7Jsfel Wjm2K. (lD-29)

Az összesített hoátadási tényezo a két felületre

(lefelé + a mennyezet felé) :

<Xölf= <Xóle+ <Xöfel Wjm2K. (lD-30)

(Az ernyo két oldalán levo homérsékletet
lenlegi konstrukciós megoldás esetében
lag azonosnak vehetjük, 7Js le ~7J s fel')
10-21. ábra. Szigetelt sugárz6emyo hóátadása a helyiség felé
a je- (lefelé és a mennyezet felé)
gyakorlati- lj. 1. a sugárzóernyotúIhomérséklete(a helyiségeredo homérsékletéhez
képest)az ernyosziseteletlenoldalán; "Celhoátbocsátásitényezoazerny6
slkjárólaszisetelo rétegenát (felfelé); 1. összesltett(sugárzásiéskllll-
"ö

A sugánóernyo hoáramsürüsége (lefelé + a meny- vekciós)hoátadásitényezoaz ernyoszigeteletlenoldalán(lefelé);"ll Ir &Z-

nyezet felé): szesitett(sugárzásiéskonvekciós)hoátadásitényezoa két felületre(lefelé+
a mennyezetfelé);lj.le=30 ... 120oC
41f= 41e+ 4 fel = 7Js(<Xöle+ <Xöfel)= 7Js<XöIf Wjm9•
(lD-31) 24

<XöIf és 41f értékeit a 10-20. ábrából vehetjük. 23

22
42 10000 21
'::>c

V V
•• 20
40
/ -lU
V -1-
<~f_g/~:ti~~4-
I
9000
~
If: Y
fl III
I
t- Ctö lY I!!JXöffj -, V L
I,!frl/ 36
I
CXö
38 / 8000 s: 19
I
1 / V ,t- ,,;
'"
~34
':::<
ttr fr 7000", 18
1:;
~17
6000 ~
s: ?; 16
5000 ,;;
",32 .Ö'
-/::,"
30 4000
151
21:
/ ~

n /
28 3000 141/ /

"::'..
26 2000 1~
24. 1000
12
120 140 160 180 200220 24.0 260 280 ~
o~
22 o nt$ /~, oC
40 60 80 100 120 14.0160 180 200
,J} le, oC
10-22. ábra. Szigetelt sugárz6emyö hoátadása a helyiség felé
(lefelé+a mennyezet felé)
10-20. ábra. Szigeteletlen sugárz6emyö hoátadása a helyiség
felé (lefelé + a mennyezet felé) lj. 1. a sUllárzóernyotúIb6mérséklete(a helyiségeredo bómérsékletéhll
képest)az ernyoszigete\etIenoldalán; "t.l bóáfbocsátásitényezoaz erD31l
lj. 1. a sugárzóemyÖtúlh6mérs6k1ete(a helyiségeredo h6mérsékletéhez sfkjáróla szigete\or6tegenát (felfelé); 1. összcsltett(sugárzásiéskon"· "ö

képest); Ir össze8ltett(SUPrZáSi 6s konvekciós)hoátadásitényez6(lefe- ciós)hoátadásitényezoaz ernyoszigeteletlenoldalán (lefelé); tr össze.

"ö
"ö

lé + a mennyezet felé); qtr a sugárz6emyo hoárama6rflsélle(lefelé+ a sftett (sugárzásiés konvekciós)hoátadási tényez6a két felt1lotre(lefelé+
meonyezetfolé) a mennyezetfelé); lj.1.-120... 280oC
 SUGÁRZó FUTOTESTEK HOLEADÁSA 379

összefüggéssei fejezheto ki. Technológiai okokból V/

célszeru mindig azonos vastagságú szigetelést vá-
lasztani. Ha a szigetelés hovezetési
Aszig=0,05 WjmK és vastagsága
tényezoje
öszig=O,04 m, V/
'1/ /,
./
/
V
6001

akkor a hovezetési ellenállás öszig/Aszig=0,87 m2K/W. 5001

A hoátbocsátási tényezo az ernyo síkjáról a
szigetelorétegen át: '"
E:
1 ~4001
"fel= Ö. 1 Wjm2 K. (10-33)
SZ,g+ __ .~~ 3001
Aszig OC:ö
fel
Az összesített hoátadási tényezo a két felületre
(lefelé+a mennyezet felé):
2001
OC:ölf=OC:öle+"fel Wjm2K. (10-34)
Az állandó "fel hoátbocsátási tényezo felvételé- 1001

vel a e viszonyszám 'l9sfel'l9sle=0,09 ... 0,11 közé 127114Ó 160 180 200 220 2402p0280
esik. ~/el oC

A szigetelt ernyok összholeadása (össz-hoáram- 10-24. ábra. Szigetelt sugárzóemyo bóleadása (hoáramsuru-
surusége, lefelé+a mennyezet felé): sége) lefelé + a mennyezet felé
qlf= qle+ q fel='l9 s le(OC:ö
le+ "fel) Wjm2, (10-35) e"e a sug.árz6erny6
túlhomérséklete (a helyiségeredoh6mérsékletéhez
képest)az ernyoszigeteletlenoldalán;q,c kétoldaliholeadás(lefelé
+ fel-
"fel' OC:ö If értékeit a 10-21. és 10-22. ábra
le és OC:Ö felé);ea1e=120 •••280 DC (olajf6tés6
ernyok)
tartalmazza. A kétoldali holeadás (hoáramsuruség)
a 10-23. és 10-24. ábrából veheto.
1800 10.3.1.6. Infravörös (magas homérsékletu) sugárzók
hoIeadása
1600
/
1400 E futotestek feluleti homérséklete kivitelüktol
/
/'/'
/
/~1000
1:
~ 1200
függoen nagy homérséklet-intervallumban helyez-
kedik el. Az elektromos üzemueké 400 ... 2000 oC,
~ a gázüzemueké 850 ... 950 oC.
.~ 800 Az elektromos üzemu futotestek teljesítményét a
600 gyártó cégek megadják. A készülékek névleges tel-
400
jesítménye 70 ... 80%-ban sugárzás útján, a fenn-
maradó rész a burkolat felmelegítése révén sugár-
200 zásban és konvekcióban, valamint közvetlen kon-
O vekcióban jelentkezik.
30 40 50 60 7080 90 100 110 120
,Js lel oC
A gázüzemu sugárzó futotestek felületének faj-
lagos holeadása (hoáramsurusége):
UI·13.ábra. Szigetelt sugárzóernyo bóleadása (hoáramsuru-
sége) lefelé + a mennyezet felé
'Ile a
képest aZ
sugárzóerny6 túlhomérséklete
ernyoszigeteletlen
a helyiségeredo homérsékletéhez
oldalán;qu kétoldaliholeadás(Iefelé+fel-
felé);ea1e= 30.•. 120 DC (vlz- ésg6zfdtés6
ernyok)
q=C [(~r-(l~r] =4,83(18938-72)=
=91300 Wjm2• (10-36)

10.4. Sugárzó futotestek homérséklet-megoszlása, közepes homérséklete és holeadása

10.4.1. Általános észrevételek be- és onnan kilépo futoközeg homérsékletének

A sugárzó futotestek konstrukciójából követke-
zik, hogy a holeadó felületen változó homérséklet-
tel kell számolnunk. Ha elfogadjuk a csokígyóba
számtani közepét futovíz-homérsékletnek, akkor a
hóleadó testben vagy testen elhelyezett csoszálak
közötti homérséklet-változást és az ebbol adódó
közepes homérsékletet kell meghatároznunk.
A számítás menetében bizonyos változást okoz
380 SUGÁRZó FUTÉSEK

az, hogy betonba vagy vakolatba beágyazott, vagy

fémlemezzel kapcsolatba hozott csokígyóval van ChmG-x) o
dolgunk. ml C. (10-42)
A berendezések méretezésének tárgyalásakor lát-
l1x=l1{
ch- 2
juk, hogy a futofelület közepes homérséklete szinte
kivétel nélkül elore megválasztható, s így felada- A közepes túlhomérséklet :
tunk ennek alapján a futotest konstrukciójának és
a futoközeg homérsékletének meghatározása. A kö- thml
-
vetkezokben, adott közepes felületi homérséklet (10-43)
esetén, az egyes konstrukciós megoldásokban az l1sle=l1{ mJ oC,
1 menettávolságot, sebbol elsosorban a csofalon 2
beálló homérsékletet határozzuk meg.
ahol

10.4.2. Betonrétegbe ágyazott m= Cltö

le+ Cltö
{el
11m. (10-44)
csokígyó iAb

Ha a futendo tér homérséklete a betonréteg alatt

A számítást vagy lineáris, vagy pedig síkbeli ho-
áramlás alapulvételévei végezhetjük el. A ketto
között számottevo eltérés nem adódik akkor, ha a
csöveket i:§!0,07 ... 0,08 m vastagságú betonrétegbe
ágyazták. E vastagságon belül a síkbeli hoáramIás
törvényszeruségeire vonatkozó tételeket alkalmaz-
zuk.
10.4.2.1. Mennyezetfutés számítása
a lineáris boáramlás törvényszeruségei alapján
Célszeru az összes homérsékletet a futendo térség
ter eredo homérsékletére vonatkoztatni, így a cso-
fal közepes túlhomérséklete:
(10-37)
a betonréteg túlhomérséklete x abszcisszában :
(10-38)
és felett nem azonos, akkor a következo fiktív
Clt:{elhoátadási tényezovel számolunk:
(10-45)
ahol 11 {ela betonréteg feletti tér túlhomérséklete a
betonréteg alatti tér eredo homérsékletéhez ké-
pest.
A továbbiakban így a (10-41) ... (10-44) összefüg-
gések változtatás nélkül használhatók.
Abból indulunk ki, hogy 11sleismert értéke a szük-
séges Q hoáram és a rendelkezésre álló Amsugárzó
mennyezetfelületbol adódó qle=QIAm alapján, a
10-16., ill. 10-17. ábra qle=f(l1sIJ görbéjéb51
adódik], így az Cltöleés Cltö{elértékeit a 10-16. és
10-18. ábrákból vehetjük.
Lényegesen bonyolultabb az az eset, amikor a
futött pánt helyett a rétegben d átméroju csövek
helyezkednek el (10-26. ábra).

a betonréteg (mennyezet) közepes túlhomérséklete lXii fel

(10-39)

Tegyük fel még, hogy a futendo tér homérsék- i

lete a betonréteg alatt és felett azonos, vagyis
l1sle=l1s{el' S hogy a betonréteg homogén és
izotrop, vastagsága i, hovezetési tényezoje Ab
(10-25. ábra). A csövek helyébe i szélességu, 11{
állandó túlhomérsékletu fémpántot képzelünk. Eb-
ben az esetben a homérsékletviszonyok a követke- ~/e
zok szerint alakulnak: ""//t

(10-40)
'X
(10-41)
10-15. ábra. Mennyezetfútés homérséklet-eloszlása. Lindri
hoáramlás homogén rétegbe ágyazott fútöpántok eSeliI
 SUGÁRZÓ FUTOTESTEK HOMÉRSÉKLET-MEGOSZLÁSA, KÖZEPES HOMÉRSÉKLETE 381

()(öfel
• I
1}s 10= 1}fcs6 th ml
2 (10-49)
1+ OCö1oAab --;;:;r-
- 2
b

Ajelölések értelme a 10-26. és 10-27. ábrán látható,

m értelmezését a (10-44) összefüggés adja.
Minthogy a megoldandó feladatban a 1}sio ellSre
meghatározható, így célunk tulajdonképpen a
1}f cs6 és I összetartozó értékeinek meghatározása.
A (10-49) összefüggésMl:
ox
.. ml
10-26. ábra. Mennyezetfútés hómérséklet-eloszlása. Lineáris
hóáramlás homogén rétegbe ágyazott csövek esetén ()fcs6=1}sle (ab)
l+ocöle):
b th~2
--I- oc. (10-50)
2
()(öfel
így az általunk felvehetlS különbözlS I cslSosztás-
ÓJ AJ
hoz a futlScslSkígyófalMmérséklete iteráció nélkül
.12
meghatározható.
eJ! 10, ~Af
.==7-LAq A mennyezet hlSáramsUfUségea 10-25. és 10-26 .
.- Arak
ábra szerinti i vastagságú betonlemez esetén
lefelé:
(10-51)

felfelé:
qfel=OCöfel1}sfel Wfm2; (10-52)
x
összesen (lefelé + felfelé) :
10-17. ábra. Mennyezetfútés hómérséklet-eloszlása. Lineáris
hoáramlás több rétegu fódémbe ágyazott csövek esetén qlf=qle+qfel Wfm2• (10-53)
Ab a beton hc5vozetési tényoz6je
A 10-27. ábra esetében a túlhlSmérsékletek a
következlSképpen alakulnak:
A következlSkben közölt összefüggések a bizton-
ságfelé mutató közeIítést adnak. (A biztonság an- 1} = 1}fcs6 oc (10-54)
nál nagyobb, minél vékonyabb a lemez, az ered-
mény több rétegb51 álló vastagabb konstrukció 10 l+ocöle (a~+A::a) ,
cseténjól közeledik: a sik áramlás törvényszeruségei
alapján számítottakhoz. )
chmH-x)
(10-55)
(10-46)
1},,= 1},o
ch-
ml
2
oC;

1
(10-56)
1}1/2=1},0---mr
ch-2 oC;

oc; (10-47)
th -ml
(10-57)
1}slo=1},o m: oC,
(10-48) 2
mértékét a (10-44) összefüggés adja.
382 SUGÁRZó FUTÉSEK

A csofal homérséklete:
80
70

60,

oc.., 50

(10-58) <; 40

A betonrétegben a közepes túlhomérséklet : . ~30

20

oC • 10
CXöle
'Usle=--Vsle
_eJ.f .o. (10-59)
"Ie
10 15 20 25 28
A mennyezet hoáramsurusége
rJosle' oC
lefelé:
10-29. ábra. A 10-27. ábra szerinti külso födém (tetoszerke-
(10-60) zet)
Ore06 a csofal közepes túlhomérséklete; °01• a sugárzó mennyezet alsó
felfelé: felületének közepes túlhomérséklete (a helyiség eredo homérsékletébez
képest); 1 csoosztás (tkül= -lS oC; tb.l=20 oC; "r.l=O,8 WJm'K; a ro.
(10-61) démszerkezet többi adata azonos a 10-28. ábráéval)

összesen (lefelé + felfelé)

betonréteg alatt és felett azonos a homérséklet. Az
qlf=
.
CXöleu sle
_o. (1
+- "Ie
"fel)
(10-62) értékek a .szokásosan megépített mennyezetfutésre
vonatkoznak.
A "fel értéket az ismert A 10-29. ábrán feltüntetett diagram a külso kör-
nyezettel határolt födérnre vonatkozik.
1
"fel=~ 1 (10-63)
~-----i+_
f=1 Af CXöfel
10.4.2.2. Mennyezetfutés számítása
összefüggés adja. a síkbeli hoáramlás törvényszeruségei alapján
A 10-28. ábrán a csofal közepes 1)fcso túlhomér-
sékletét tüntettük fel a felü1et közepes 1)sle túl- A 10.4.2.1. pont módszerénél egzaktabb ered-
homérsékletének és a paramétemek választott I cso- ményt ad a síkbeli hovezetés figyelembevételével
távolságnak függvényében, abban az esetben, ha a végzett, egyszerusített Rydberg-Hubert-féle számí-
tás (lD-30. ábra).
80 Ezen eljárás folyamán is abból indulunk ki,
70 hogyahatárolószerkezetnek a futendo helyiség
felé nézo oldalán a közepes 1)sle túlhomérséklet
60 ismert, azaz ez az érték a mennyezet-futotest mére-
~ 50 tezését megelozo más számításból rendelkezésre
áll .
•;, 40
.t:
~30
20 Opa

Öszig
10
5 LL he
O 5 15 20 25 28 hi
Gvak
rJos le' oc
10-28. ábra. A 10-27. ábra szerinti mennyezet Xle CXo le

{Jre.6 a csofal közepes tú1homérséklete; {Jol. a sugárzó mennyezet felüle- -y

tének közepes túlhomérséklete a helyiség eredo homérsékletéhez képest;
1csoosztás; "b=0.025 m; ';v.k=0.015 m; 1=0.07 m; Ab=I.515 WJmK;
><r.l=I.4 WJm'K feltételezésévei. a lineáris hoáramIás törvényszerüségei
alapján számitva (a mennyezet alatt és felett azonos a homérséklet)
U)·30. ábra. Mennyezetfútés homérséklet-elosz1ásának szá-
mítása a síkbeli hoáramlás törvényszeruségei alapján (a meny-
nyezet alatt és felett azonos a homérséklet)
 SUGÁRZÓ FUTOTESTEK HOMÉRSÉKLET-MEGOSZLÁSA, KÖZEPES HOMÉRSÉKLETE 383

Az y=O síkon (a csövek tengelyének síkjában) A futocsövek tengelyeinek síkjában mért f} 7o

a közepes túlhomérséklet : közepes túlhomérséklet és a futocsokígyó külso
falán uralkodó f}fC5c5
túlhomérséklet közti kapcsola-
tot a
f} 70=--CltöICf}
51c oC. (10-64)
"Ic
Az Cltölcértékét a 10-16. ábra adja meg. A ho- (10-66)
átbocsátási tényezo az y= O síkról:

"Ie= hall Wfm2K. (1u-65) összefüggés adja meg. Ebben

-1.+~+ __
~ Avak Cltölc -Ub
G2=----, (10-67)
A továbbiakban h, hi és he a csokígyót hordó beton- "fcl+"le
réteg vastagsága. ahol "Ic a (10-65) összefüggéssei számítható, míg

"fcl= h n ~ 1 Wfm2K. (10-68)

~+ 2: ---!.+--
Ab 1=1 Al Cltöfcl
SI és S2 a határfeltételekbol adódó dimenzió nél-
küli egyenletrendszerek gyökeibol számítható di-
menzió nélküli szám. Értékeiket jó közelítéssel
dr. Molnár által kidolgozott diagramokból lehet
meghatározni (10-31). ábra). Ezekben

"~e=alI
~+--Cltöle
A vak
Wfm2K (10-69)

és

"~Cl= n
2:
Cltö
1-1 Affcl
-+-
alI 1 Wfm2K. (10-70)

A mennyezet felso síkjának (y= he+ 1;'15i) túl-

homérséklete:

f} fcl=--"fel f} 70 oC . (10-71)
Cltö
fcl
(Itt néha egylépéses interációra van szükség, mivel
az Cltöfclfüggvénye a f) 5fcl túlhomérsékletnek.)
A mennyezet hoáramsiírusége (egységnyi felületé-
nek holeadása)
lefelé:
0,1,0 h 0,50
(10-72)
T
10.31. ábra. Dimenzió nélküli számok a f}yO közepes túl- felfelé:
homérséklet megbatározásához, dr. Molnár szerint
Qfel="fclf}70=Cltö
felf}5fcl Wfm2• (10-73)

löléseket1.a 10-30. ábrán;

"~ f; -;
Mennyezetfútésnél: SI =f ('hhJ ; S2=f ('hh)
"~ c; i. aje- A 10-32. ábra a f}fcs6=f(f}sle) görbéket tünteti
fel, az I csotávolság szokásos 0',1 ... 0,5 m közötti
értékeire. A 10-32. ábrát a 10-28. ábrával össze-
Padlófútésnél: SI =f (", r~ h"f ; -;h) ; S2=f (", I~ hc ; -f
h) a jelölé- hasonlítva látható, hogy a két számítási mód
seket 1. a 10-33. ábrán 0.10 ... 0,30 m csotávolságok esetén igen jól egyezo
 384 SUGÁRZÓ FUTÉSEK

70 s így
60
(.) -G2~' "fel
o_50 {}sfel = I lXofel
(10-76)
{}fcso I :rt
'§40
"-

~30
ln--G2
d:n; -+SI+S2
I
Ajelölések megegyeznek a (10-66) összefüggéseivel
Így a már ismert {}s fel alapján minden hoközlési
tényezo pontos értékkel kerül az összefüggésbe, s
o a különbözo Iesotávolságok alapján a csokígyó
külso falán szükséges homérséklet azonnal számít·
ható. G2 értéke a (10-67) összefüggés szerint szá-
mítható; SI és S2 értékei a 10-31. ábrából adódnak.
6Ccs(J a csofalközepes
túlhomérséklele;
6. le a mennyezet
alsófelületének
közepestúlhomérséklele (a helyiség
eredohomérsékletéhezképest);1 cso- A padló konstrukció ja olyan sokféle lehet, hogy
osztás(a 10-28. ábraadataival,dea sikbelihoáramIástörvénysZCrúségeia homérsékletviszonyokra elore számítási diagra·
alapjánszámItva) mokat készíteni felesleges, sot céltalan volna.
Példa. Mennyezet- és padlófutésként kialakított
födém.
értékeket ad. 1:>0,30 esetén a lineáris hovezetés
Méretezzük az aXbXh=4,5· 5,5·2,8 m él-
alapján végzett számítás meg nem engedheto
hosszúságú helyiség futofödémét úgy, hogy a
- bár a biztonság felé mutató - eltérést eredmé-
padlósík és a mennyezetsík azonos homennyiséget
nyez.
adjon le. A födém szerkezete a következo (10-34.
ábra) :
10.4.2.3. Padlófutés

Kündulásunk itt is a {}s fel közepes túlhomérsék-

let, amely a pótlandó Q hoáram ésa rendelkezésre
álló Apa padló-futofelület nagyságából adódó

qfel= AQpa
hoáramsuruség alapján a 10-18. ábrán
közölt qfel=f({}sfel) görbébol adódik.
Minthogy ez alkalommal gyakran nagy I cso-
távolság adódik, ezért a számítást célszeru a 10-34. ábra. Mennyezet- és padlófútésként kialakitott födém
Rydberg-Huber-féle eljárásból kifejlesztett egy- homérséklet-eloszlásának számitása. Számpélda
szeru számítási mód szerint végezni (10-33. ábra).

muanyag padlóborítás : al = 0,0025 m; Al=

0,2 W/mK;
(10-74) könnyu betonlap : a2=0,025 m, A2= 1,00 W/mK;
cementhabarcs: Cl3=0,02 m, A3=0,95 W/mK;
szilánlsági szempontból szükséges vasbeton lemez:
i=0,12 m, Ab= 1,515 W/mK;
(10-75) vakolat: avak=0,015 m; Avak=0,8 W/mK.
A helyiség részére pótlandó ho Q=2500 W;
a csokígyóval behálózható felület Apa= a' . b' =
'// 18 m2•
~///
xreltiM
.1'/,,/// ".
:Jerel
. ~ "'"/'r"
aörel 02;::12
OtíA1
A mennyezet, ill. a padló hoáramsurusége

i '-' _1250_695
Qle-Qrel-18-' W/2m.
Oszig í Aszig
obi Ap Ezeknek az értékeknek a 10-16. ábra szerint a
'Ovak i A vak mennyezetsíkon {}sle= 11,22 oC túlhomérséklet és
xíe atjle
lXöle=6,21 W/m2K hoátadási tényezo; a 10-18.
10-33. ábra. Padlófútés homérséklet-eloszlásának számitása ábra szerint apadlósíkon {}s fel= 7,4 oC túlhomérsék·
 SUGÁRZÓ FUTOTESTEK HOMÉRSÉKLET-MEGOSZLÁSA, KÖZEPES HOMÉRSÉKLETE 385

let és lXöCel=9,38W/m2K hoátadási tényezo felel azaz a csofal homérséklete tC cso= 32,19+ 18=
Cel="Cel1J,O; =50,19 oC, ami kedvezo érték. Az 1 fm csobol
meg.Minthogy qle=qCel és qCel= otö Cel1Js
Qle=lXöle1Jsle="le1J,O'
tehát "Cel="le' azaz nyerheto holeadás:
1 1 qcso=2 .69,5·0,5=69,5 WIm.
1
-+--+- i-hpa avak -+-+-+-
1 hpa a3 a2+ -al .
l1ö le Ab Avak lXöCel ~ A3 A2 Al
10.4.2.4. Falfutés
Behelyettesítve a megfelelo értékeket:
1 1 A számítás módszertani szempontból újat nem
tartalmaz. -Ha válaszfalban helyezzük el a csokígyót,
0,1795+ O,l~;'~a 0,16020+ ~;15 akkor a 10.4.2.3. pontban tárgyalt példa szerint
járhatunk el, azzal a könnyebbséggel, hogy a fal-
Ebbol ~=0,074 m és hm=O,046 m, ill. "le="Cel= szerkezet teljesen szimmetrikus. Elsosorban a külso
=4,75 W/m2K adódik. Ennek alapján a futocsövek falakban elhelyezett futotest méretezésével kell
tengelyeinek síkjában szükséges túlhomérséklet: foglalkoznunk. Ez esetben a ho kifelé áramlásának
megakadályozása az egyik focél. Az elore gyártott
.Jl. q 69,5 1463 oC ún. szendvicspanelek e~t a feladatot a gyakorlat
'v,o=;e~4,75 =, .
igényének megfeleloen teljesítik. Ez az igény arra
A további számítások célja a csofal szükséges vonatkozik, hogy a hoszükséglet az egyéb - foként
homérsékletének meghatározása. radiátoros - futés szükségletét lehetoleg ne nagy
mértékben haladja meg, hogy az olcsóbb beruházási
,_ 1 1 -55' 7 W /m 2K . költségu külso falfutés versenyképes legyen.
"Ie-
--+~
1 a
lXöle Avak
'
o 1797
A számításra vonatkozó összefüggések teljesen
azonosak a 10.4.2.3. pontban bemutatott összefüg-
gésekkel. A 10-35. ábrán szokásos panel metszete
látható. A fal holeadó felületének 1Jsbeközepes túl-
I _
1 1 3 a _ o 1601
1 _-, 6 24 W / m 2K .
"Cel-
--+
1;---i
lXöCel 1 Af
'
homérséklete a qbe= Jc ismert összefüggés alapján
A szimmetriasik közepes túlhomérséklete és a a 10-19. ábrából azonnal adódik, úgyszintén az
cso külso falának közepes túlhomérséklete közti lXöbe hoátadási tényezo is (itt Q a fal hoárama a
viszonya (10-66) összefüggés szerint: helyiség felé, A C a fal futofelülete).
n
-02-
1J,o _ / ..- .- .
11ccsö-In /
--dn n/
O 2-+ S1+S2 aj' 4042
til
O - -2Ab -2·1,515 -O 319
"Cel+"le
2 4,75+4,"'~ , .
Kísérletezzüok /=0,5 m csoosztással. L.A
Ekkor:
n /
-G2 r=0,319 ·6,28=2,002; In dn =2,015;

SI=f( "~; ~) =f(0,169; 0,092)=0,3;

S2=f( "~~hp..; ~) =f(0,305; 0,148)~0,1

(a 10-31 ábrából).
EzzeI11 =1J • 2,015+2,002+0,3+0,1
Ccso,O 2,002 10-35. ábra. KüIsofal-fútés
csoklgyó beépítése
a külsoCalpanelbe;bJ A-A metszet; "Id hMtbo-
= 2,21J, o oC, aj
csátásitényezo
a csokígyó
slkjátólkifelé;"kl hoátadási
tényezo a kíiIS6
1Jccsö=14,63 ·2,2=32,19 oC, falslkon
 386
~200
100
20
40
120
"
'" ·<J-500
~
·cf..SOO
"-
~300
~ ~.;."1080
) 60
400
SUGÁRZÓ FOTÉSEK

qki=k(tbel-tklil)=1,56 ·35=54,6 W/m2,

140
mig az adott szerkezetu panellal ez az érték bsbe=
40 oC túlh6mérséklet esetén (10-36. ábra sze.
rint):
qki=53,9 W/m2•
Az anyagfelhasználás viszont lényegesen keve-
sebb a panelfutés esetén, hisz a helyiség felé lénye-
gileg csak az ablakon át távozó hot kell pótolni!
Az 1 fm hosszú csob61 nyerhet6 hasznos ho a
qcso=lqbe Wim (10-77)
összefüggés szerint alakul. Ez az érték pl. {}sbe=
=30 oC túlh6mérséklet és 1=0,20 csoosztás esetén
a 10-36. ábra szerint qcso=0,2. 306=61,2 WIm,
de a Q hoveszteség lényegesen kisebb, azaz csak
az ablakon át távozó hovel azonos.
tJoshe I oC
40 50 fiO

10.4.3. Kis tehetetlenségu

sugárzó futotest

10.4.3.1. Felül hoszigetelt sugárzóemyo

Hazánkban ma a 10-37. ábrán látható sugárzó.

ernyot gyártják. Az erny6nek a futendo tér felé
700 nézo oldalán a bs le közepes túlhomérséklet és a
800 futocsövek küls6 felületén adódó .o f cso túlhomér·
séklet között a
10-36. ábra. Kulsofal-futés
ti bea 10-35. ábraszerintifalhöleadása(hl5áramstlrfisége)
a fötötthelyi-
ségfelé,qkl a külsokörnyezetfelé;eCe.1j a Ctítocsövek
falánaktúlhomér- .o fcso_ A (1'+ cin)
2
séklete;e.be a falszerkezetbelsosíkjánaktúlhomérséklete (a helyiség
eredohomérsékletéhezképest);1 csoosztás bsle -
l'+AcIn
2
Ezek és a fal konstrukciójának ismeretében már összefüggés áll fenn, ahol
megszerkesztheto a 10-36. ábra. A számítások során
az erosebb vasalással ellátott bels6 vasbeton réteg A--
- 2
--+--
t -
hml' nt hnö
-
hovezetési tényezojét" A= 1,65 W/mK, a küls6
ml'( 12 m)2
vasbeton rétegét A= 1,4 W/mK értékkel vettük
figyelembe. A számbajövo 1 távolságoknál figye- és
lembe kell vennünk, hogy a függoleges csövek
aránylag keskeny falsávbim, oszlopban helyezked- m= 11m.
nek el. Egy panelen több 1cs60sztás is el6fordulhat.
A diagrarnon feltüntettük a falszerkezeten ki-
felé áramló h6árammennyiséget megadó qki görbét
is. Ez utóbbi görbébol arra az érdekes következte-
tésre jutunk, hogy a küls6 falban elhelyezett panel-
futés tényleges hoszükséglete bsbe=4O oC fal-
felületi h6mérsékletig nem nagyobb, mint egy 41 cm
vastag, tömör falú, 20 oC bels6 homérsékletu helyi-
ségé, konvektív futés esetén. Az utóbbi esetben
ugyanis a külso falon eltávozó hoáramsuruség: 10-37. ábra. Felül hoszigetelt sugárzóemyó
I SUGÁRZÓ FUTOTESTEK HOMÉRSÉKLET-MEGOSZLÁSA, KÖZEPES HOMÉRSÉKLETE 387

A jelölések értelmezése a 10-37. ábrából látható. 180 T

=2325 W/m2K I

•
Az ernyot alkotó i=O,ool m vastagságú lemez ho- 170
1160
vezetési tényezojét általában Aj = 58,2 W/mK, az 160
lXö le+ "fel értéket pedig a 10-21. és 10-22. ábra 580
150
szerinti értékekkel vehetjük számításba. Az n té- 348
140
nyezo az 130

120
Aegy+"fel o
<....>

n= 1/ ., J
JA'
(10-81) -110
.!!
~100
összefüggéssei fejezheto ki. 90
A ö a esonek a lemez által körülölelt íve, áltaIá- 80
<In 70
ban 2' 60

A (10-81) összefüggésben különös figyelmet érde- 5080100 140 180 220 260 300
mel a Aegy érték, amely a esofal és az azt borító ""csó, oC
lemez közötti hoáteresztést fejezi ki. Ez természete-
sen összetett folyamat, hiszen a eso és a lemez 10-39. ábra. Felül hoszigetelt sugárz6emyo
sok helyen közvetlenül érintkezik, több helyütt Azernyölemezének I'.Je közepes
tú1hömérsékletea csökülsöfalaI'tcolS
viszont légréteg van köztük. Nagysága az ernyo tú1hömérséklet6nekfüggvényében;Ae.,. egyenértékli
höátercsztési
tényezo
(az'bra '1.' 'tméröj6.ötcsöszüból készített
ernyöre
vonatkozik)
jóságának foka. Éppen ezért a gyártás minosége
szerint értéke széles intervallumban változik. Az
eddigi mérések, rövid ernyokön Aegy= 349... séklet függvényében. A 10-39. ábra a 1)sleértékét
1163 W/m2K(3OO... 1000 kcalfm2 hOC)értéket adtak.
a 1)fcsö' azaz a eso külso fala tú1homérsékletének
Amint a fiitotestek tervezésének és forgalomba
függvényében ábrázolja. Ebben a Aegy=348 ...
hozatalának alapfeltétele, hogy ismerjük hoátbo- 2325 W/m2K egyenértéku hoáteresztési tényezo
csátási tényezojüket, úgy feltétlenül szükséges a görbéi paraméterként szerepelnek.
Aegyismerete is, mivel ez az alkalmazott csövek
számán kívül egymaga meghatározza az ernyo ho- A Aegy mérését célszeruen telített gozzel végez-
átviteli viszonyait. zük. A kondenzvíz mennyiségébol egyszeruen
A 10-38. ábra az ernyok qlf fajlagos össz-ho- megállapítható a qlf fajlagos összes holeadás, majd
leadását (lefelé+ felfelé) és CXö If összesített hoát- ebbol a 10-38. ábráról leolvasott 1).Ietúlhomérsék-
adási tényezojét tünteti fel a 1)sleközepes túlhomér- let. Telített goz esetén (minthogy 1)fcsö=1)göJ, a
10-39. ábrában mind a 1)fcsö, mind pedig 1).le
ismert lévén, az ordináta és az abszcissza metszés-
201 2800 pontján átmeno Aegy konstans vonalon leolvas-
19 2600 ható a keresett érték. Feltétlenül kívánatos ennek
18 2400 az értéknek meghatározása és szállítás esetén
:.c. 17 2200 szúrópróbaszeru ellenorzése.
1:. 16 Míg a 10-38. ábra értékei függetlenek a esoszálak
2000 E:
~15 számától, addig a 10-39. ábra 1/2" átméroju, öt
1800~
~14 1600 .;::.
esoszálból készített ernyore vonatkozik. A (10-78),
~13 (10-79) és (10-80) összefüggés felhasználásával
12 E 1400
1200
.~
minden további nélkül készíthetünk hasonló diagra-
11 ~ ./ ~ mot hasonló szerkezetu más ernyokre is.
"~ 1-
-I--.<!
Al-
IL f - 1000
(j."
~
C
\ "ot\'
10 800 Példa. ts le= 100°C homérsékletu, azaz 1).le=
9 600 80 oC közepes túlhomérsékletu ernyónöz milyen
-"--16LO-L...1..J'80...l
""""601".-1-8~0,......J...-10+-'O-L....J12~O....1.-t.+'40~ túlhomérsékletu hohordozó közeget kell vezet-
,.9-s le, oC'
nünk, ha hat esoszálat alkalmazunk?
A 10-38. ábrából:
10-38. ábra. Felül hoszigetelt sugárz6emyo qlf fajlagos
összesholeadása (felfelé és lefelé), valamint a:öIf összesített CXölf=CXöle+"fel=
12,8 W/m2K (11,0 kcalfm2h°C)
(sugárzási és konvekci6s) hoátadási tényezoje; 1)slea sugárzó- és
ernyo lemezének közepes túlhomérséklete (a helyiség eredo
h6mérsékletéhez képest) qlf= 1025 W/m2 (880 kcal/m2h).
388 SUGÁRZó FUTÉSEK

A (10-80) összefüggés szerint: forró víz esetén 162,5 oC,

goz esetén 180 oC,
olaj esetén 300 oC.
12,8 14,84 11m;
m= 1/ 0,001 . 58,2 Az ernyo közepes homérséklete a folyadék ho-
1'=0,146 m; hordozó szokásos .1t=4O oC hasznos homérséklet-
esése esetén :
cm = 0,0335 m;
2 forró vízre ts= 100 oC,
telített gozre ts= 123 oC,
2-
ml' _ ..:.142,8:..:4-:-'_0',--146_=_
2 1,083 olajra ts= 183 oC.
és Az adatokat a következo szempontok szerint állí-
ml' tottuk össze. A belépo forró' víz homérsékletét
azért választottuk 162,5 OC-nak, mivel a homérsék-
th 2=0,7943. let eléréséhez gyakorlatilag 180 oC-os telített gozre
A (10-81) összefüggés szerint: van szükség. Ezt az értéket vettük alapul a gé}z-
futésu ernyokre. Olaj esetében még 300 oC homér-
583 sékleten felül is csak atmoszferikus nyomás szük-
n= II , ,
0OOl.582~100; séges az elgozölgés megakadályozására.
Folyadék hó'hordozó esetén gondoskodni kell a
csövek számának, átméro jének és az ernyo hosszá-
nö = 100 . 0,0335 _ 1 68' nak kello megválasztásával arról, hogy az áramlás
2 2 ,.
nö
turbulens legyen (esetünkben vízre Re= 10000,
olajra Re= 30000). Ebben az esetben is a víz h{)-
th 2=0,9329. hordozó és a csofal közötti homérséklet-különbség
A (10-79) összefüggés alapján: kb. 2... 2,5 oC, míg olaj esetén 6,2 oC.
A benntartózkodók fejérol az ernyore vonatkozó
megengedheto maximális besugárzási tényezot ab-
A = 1,083 ( 0,7943
1 + 10014,84)
.0,9329 = 1,535. ból a meggondolásból számíthatjuk, hogy a fej ál-
A (10-78) összefüggés szerint: tal sugárzás útján leadandó fajlagos minimális M-
mennyiség qkos=20 W/m2• Ebbol a feltételb51,
1Jofcsö+1,535(0,146+0,0335) -1,396: valamint a korábbi ernyohomérsékletek beállítása
1Josle 0,146+1,535 ·0,0335 esetén forró vízre 0,13, gozre 0,0923, olajra
1JofCSÖ=1Jos
le . 1,396= 111,7 oC; 0,046 qJkosbesugárzási tényezok adódnak.
A koponyateto teljes holeadása tlev= 16 oC és
tfcso= 1Jof
csö+ 20= 131,7 oC. qkos= 20 W 1m2 esetén:
Míg öt csoszál alkalmazásával tfcso= 140,5 oC qko=qkos+a:(tko-tlev) W/m2; (10-82)
homérséklet szükséges ts= 100 oC közepes homér-
séklet eléréséhez, addig hat szál esetén (ugyanazon qko=20+4,15(32-16)=20+66,4=86,4 W/m2•
Aegy mellett) elegendo tfcsö= 131,7 oc.
Többek között ez a példa is azt a ma már több Ezt az emberi test átlagos nagyságára átszámítva:
esetben bebizonyosodott tényt támasztja alá, hogy
a sugárzóernyo-futés hoskorában kialakított gazda- QE=AEqko= 1,8·86,4= 156 W,
ságtalan ernyok helyett a modern elmélet birtoká- ahol AE az emberi test felülete, m2•
ban korszeru ernyok gyártására kell áttérni. Hozzáadva a verejtékelpárolgásból származó
A teljes berendezés tervezése és kivitelezése te- 28 W értéket, a teljes holeadás 16 oC belso homér-
kintetében itt is minél magasabb felületi homérsék- séklet esetén :
letu sugárzó futotestekre, ill. ernyokre kell töre-
kednÜnk. QE=156+28=184 W.
Az ernyo megengedheto közepes homérsékleté-
nek megválasztására a hohordozó közeg tulajdon- Ezt a homennyiséget az ember 16 oC-os térben
ságai, elsosorban nyomása ad útmutatást. A 10-37. kb. 25 oC átlagos felületu homérsékleten tudja le-
ábrán bemutatott ernyohöz gyakorlatilag alkalmaz- adni. Emellett az ember hoérzete kifejezetten jó.
ható legmagasabb belépési eloremeno homérsék- Itt újból utalunk arra, hogy a legtöbb szerzo szerint
letek: a közölt besugárzási tényezokhöz kb. 25... 30%-ka)
 SUGÁRZó FUTOTESTEK HOMÉRSÉKLET-MEGOSZLÁSA,
magasabb ernyohomérséklet is megengedheto. En-
nek oka ui. a leghidegebb napok igen kis évi köze-
pes gyakorisága I
10.4.3.2. Felül szigetelés nélküli sugárzóemyö
A mennyezet síkja alatt elhelyezett ernyoket álta-
lában felso oldalukon szigeteléssei látják el. Né-
hánykivételes esetben, foleg provizorikus épületek-
ben szóba jöhetnek mindkét oldalukon szigetelés
nélküli ernyok. A méretezés elvi menetében nem
jelent különbséget, hogy az ernyo szigetelt-e vagy
sem.Ez esetben a legcélszerubb az ernyo elore fel-
veendoközepes homérsékletébol kiindulni, sebbol
meghatározni hlSleadását és a szükséges felület
nagyságát. Az ernyo alsó és felso síkján mutatkozó
közepes homérsékleteket jó közelítéssel azonosnak
vehetjük fel. A közepes hömérsékletek birtokában a
hoátadási tényezok a (10-28) és (10-29) összefüggés
szerintszámíthatók.
10.4.3.3. Alumínium lamellás mennyezetek
A lameUás fiítotestek beboríthatják a teljes
mennyezetet, vagy annak csak egy részét, ill. sáv-
jait képezzük ki futotestté. Lamellás fiítötestet
szemléltet a 1u-4Q. ábra. A lameUás mennyezetele-
mekh61eadására a hohordozó közeg hómérsékleté-
nekfüggvényében a gyártó cégek diagramokat vagy
1 tás villamos sugárzók esetén, jól hoszigetelt épü-
6 '7
1040. ábra. Vakolt, alumfnium lamellás sugárzó mennyezet-
fíítötest
1födém; 2 alumlniumfólia;3 a1umlnium lame11a;
4 fl1tllcs6;
6 expand4!t lemez;7 vakolat
10.5. Szerkezeti megoldások
10.5.1. Betonrétegbe ágyazott cs6ldgyó
A beton összetétele, ha a rétegben kizárólag csak
a csokigyót helyezzük el, 4 sr. kis szemü kavics,
2 sr. folyami homok, 1 sr. portlandcement. Ha
KÖZEPES HOMÉRSÉKLETE 389
táblázatokat közölnek. De emellett célszeru az ed-
digiek alapján ellenorzo számítást végezni, amely-
nek alapján a táblázat értékei valószerusíthetok.
Valóságos ellenorzés csak mérés útján lehetséges.
10.4.4. lDfravörös sugárzó futés
Az infravörös sugárzó futotestek homérséklete
Ts= 1100... 1300 K. Ezek hojük nagy részét sugár-
zással adják le, és csak elenyészo hányadát konvek-
ció útján.
A magas felületi homérsékletet villamos áram-
mal vagy gázzal álIítjuk elo. Ez utóbbi alkalmazása-
kor, ha az égéstermék elvezetésérol zárt csatorna-
rendszerben nem gondoskodunk, a helyiséget foko-
zottan kell szelloztetni.
E futó'berendezés energiafogyasztása akkor alakul
kedvezoen, ha a sugárzókat oly módon igyekszünk
elhelyezni, hogy Ps-pa padlóra vonatkozó, besugár-
zási tényezojük az egység felé tartson. Altalában
besugárzási tényezojük nagyságát a mennyezetnek
a padlóra vonatkozó Pm-pa besugárzási tényezoje
nagyságához viszonyít juk.
Ps_pa=Pm_pa+L'fp:§1. (10-83)
Ebbol rögtön látható, hogy a Ps-pa ott lehet igen
kedvezo, ahol a Pm-pa is nagy. A Pm-pa számértéke
0,4 ... 0,8 közötti intervallumban mozog.
Ez a futési mód elsosorban gyengén hoszigetelt
helyiségek futésére alkalmas. Az energiamegtakarí-
letben, afiktiv hoszukséglethez viszonyítva átlagosan
10... 12%-ot, gyengén szigetelt épületben 20... 25%-
ot érhet el. Radiátoros futéshez képest így a két
esetben a. megtakarítás 20 ... 22%, ill. 30... 35%.
Gáz hó'hordozó esetén a fiktív hoszukséglethez
képest megtakarítás nem mutatkozik, de a radiáto-
ros futéshez képest jól hoszigetelt épületben mint-
egy 8... 10%, ill. gyengén hoszigetelt épületben
15... 20% lehet. Itt azonban figyelembe kell ven-
nünk, hogy gáz esetében a viszonyítási alap a gáz
5 ,ömbacél; teljes futoértéke, mivel a gáz a teremben ég el, és
így nincs kazán- és csovezeték-vesztesége.
teherbirási szempontból nagyobb szilárdságú beton
szükséges, akkor ez a követelmény határozza. meg
az összetételt. A betont a normálisnál hígabbra ké-
szítik, hogy a csovezetéket jól körülzárja.
A réteg vastagságát az szabja meg, hogy a csövet
390
mindkét oldalról legalább 1,5... 2 cm betonrétegnek
kell fednie. A hoköz1és tekintetében ennél vasta-
gabb fedésre csak akkor lehet szükség, ha kétirányú
hoközlés megvalósítására törekszünk (pl. a födém-
ben elhelyezett mennyezet- és padlófutés).
A betonrétegbe ágyazott csokígyóval készülo
sugárzófutés nehezen szabályozható. Ez a hátrányos
tulajdonság elsosorban mennyezet- és padlófutés
esetén mutatkozik, ahol a csotartó betonrétegen
kívül további nagy hokapacitású rétegek helyez-
kednek el.
10.5.1.1. Mennyezetfütés
Különbözo megoldásait lényegileg a mennyezet
konstrukció ja és a betonréteg vastagsága határozza
meg. Ez utóbbi a számítási módot is befolyásolja
(1. a 10.4. pontot).
A 10-41. ábra a beton teherhordÓ rétegébe be-
ágyazott futocsorendszert szemléltet. Ha a hoszige-
telést elhagyjuk, és a betonrétegre burkoló alátétet
és burkolatot helyezünk, akkor kombinált meny-
nyezet- és padlófutést kapunk.
A 10-42. ábrán felül bordáZott vasbeton meny-
nyezet látható. Ennek tehetetlensége kisebb, mint
a 10-41. ábrán szemléltetett mennyezet-futotesté.
A 10-43. ábra béléstestes födémre függesztett,
betonrétegbe ágyazott sugárzó futotestet ábrázol.
Ennek elonye a hofeszültségek csökkenésében' mu-
tatkozik. _
8 '7
10-41. ábra. Teherhordó betonrétegbe
nyezetfútés
1 burkolat; 2 feltöltés; 3 hoszigetelés; 4 teherhordó betonréteg; 5 vakolat;
6 gömbvas; 7 fiítocso; 8 fémháló
1
.J
~~
7 "6
(0-42. ábra. Felülbordás vasbeton mennyezetbe épitett sugár-
zó mennyezetfútés
1 burkolat; 2 hoszigetelés; 3 feltöltés; 4 vasbeton mennyezet; 5 vakolat;
6 fiítöcsö; 7 gömbvas
SUGÁRZó FUTÉSEK
6 -5
lCHt3. ábra. Béléstestes födémre függesztett sugárzó mennye-
zetfútés
1 burkolat; 2 h6s8getelés; 3 béléstestes tcerhordó réteg; 4 függesztell
betonréteg; 5 vakolat; 6 fiítocso
A 10-41...10-43. ábrákon látható különféle
mennyezet-fÜtotest konstrukciókon kívül több más
megoldás is ismert. Ezek lényegüket illetoen a kö-
zölt szerkezetek valamelyikébol származtathatók.
A csöveket a mennyezet szilárdsági számításakor
c
hazánkban nem szabad figyelembe venni. Ezzel
szemben a honek a futeni szándékozott helyiség
irányába való terjedését elosegíto vasalást ho-
technikai számításainkban figyelembe vesszük.
10.5.1.2. Padlófíítés
Ha a cél kizárólag a padló feletti helyiség fütése,
akkor a csokígyót tartó betonréteg alá ho- és
nedvességszigetelo réteget helyezünk el. Ha a padló
alatti helyiségbe áramló hovel szintén futünk, ak-
1 kor az említett két szigeteloréteg elmaradhat. A be-
épített csövek a hohordozó közeg alacsony homér-
séklete következtében fajlagosan kis homennyiséget
közölnek. Ha a hohordozó homérsékletét emeljük,
a felületi homérséklet-elosz1ás lesz kedvezotlen.
Ezt azzal sem lehet észrevehetoen enyhíteni, ha a
5 csövek fölé hoszigetelo lemezt helyezünk el. A 10-44.
'6 ábrán padlófutés hagyományos megoldási módját
épített sugárzó meny- láthatjuk.
A padlófutést gazdaságosabbá teszi a födém már
emlitett kétoldali kihasználása.
iiÉr,3
I I I I I
.' .. : '-:e;"
!.... -.' ..', ~ ,': - ' ..
" "' .
' "c--2
1 .. · ...••...•.....••...•..•.•.••..•...
\]:~;;~~~U;;:;;;;;;tj:~;;:;;1t
I r-S
10-44. ábra. Padl6fútés
1 padló; 2 betonréte!f; 3 hoszigetelés; 4 teherhordó réteg; 5 VakOIaI;
6f6tocsö
 SZERKEZETI MEGOLDÁSOK 391

10.5.1.3. Falfutés

Megkülönböztetünk egy lakáson belüli, a lakások

közötti válaszfalban, végül külséSfalban elhelyezett
fa1ffítést. Alkalmazását gyakran akadályozzák a
falak mentén elhelyezett bútorok (szekrények,
ágyak stb.). A falak felséSszegélyeiben vagy sávjai-
ban elhelyezett ftitéStestek besugárzási tényezéSje a
padlóra csekély, s így a padló átmelegitése, ill. be-
sugárzása nem mindig kielégitéS.
A beépített cséSvezeték a kétoldali holeadás kö-
vetkeztében annál is inkább jó, mert a héShordozó
közeg homérséklete nem annyira korlátozott, mint
a mennyezetfiitésben.
A külso falfutés jelentéSs elonye, hogy a helyiség
felé csak annyi hot kell közölnünk, amennyi az
ablakon át távozik. Ezért azonos héSmérsékletu ho-
hordozó közeg alkalmazása esetén ezt lehet a leg-
kisebb cséSmennyiséggel megvalósítani. Különösen
elore gyártott függönyfalak esetében a hohordozó
közeg belépési homérséklete 80 OC-igis emelheto.
Ezzel szemben néSa hoszükséglet. Ezt megfeleloen
szigetelt, ún. szendvicsfalak alkalmazásával mérsé-
kelhetjük.
A 10-45. ábra lakáson belüli vagy lakások közötti
válaszfalban elhelyezett sugárzó ftitéStestet szemlél-
tet.
A válaszfalak felso sávjában elhelyezett sugárzó
futotestre példa a 10-46. ábra. E futotestek külön
elore gyárthatók, és utólag emelik be és kapcsolják
oket a felszálló cséSvezetékhez. E megoldás a beton
futotest különleges elhelyezési módjának is tekint-
heto.
A külso falpanelben eléSregyártással elhelyezett
csofutéStest vázlatát, valamint a panel metszetét
10-46. ábra. Válaszfalak felso sávjában elhelyezett sugárzó
fútólap
1 futotest; 2 felszállók
.
láthatjuk a 10-35. ábrán. Igen kedvezo, hogy a
belso réteg vasalása nagymértékben elosegiti a ho-
mérséklet kedvezéSeloszlását.
10.5.1.4. CsoKígyó készítése és szerelése
A cséSkígyókat általában 1/2", ritkábban 3/4"
átméroju, varrat nélküli folytacél csoblSl elore
gyártják. A menettávolság általában 15... 40 cm,
5 cm-es lépcséSzéssel.
A gyártás eléStta csöveket átfúvással és áttekin-
téssei vizsgálják meg. A kígyórészeket hegesztéssei
kapcsolják. Ehhez a feltágított csovégekbe helyez-
hetéS hegesztéSgyUfUthasználnak, de kapcsolhatók
a csövek ún. hegesztéStokos eljárással is. A kész
cséSkígyókon acélgolyót gördítenek át a csövek
megfeleléSlejtésévei, ritkábban surített levego segít-
ségével.
A csokígyók kialakításakor a helyszíni viszonyo-
kat és az egyszeru elhelyezési lehetéSségetkell figye-
lembe venni. Lehetoség szerint kerülni kell a meny-
nyezetben az elágazó idomokat vagy keresztezéSdé-
seket. Néhány csokígyótípust a 10-47. ábra szem-
léltet.

a) b)
l0-4si ábra. Válaszfalba épitett sugárzó futés
aj nézet; hj metszet 10-47. ábra. Beágyazott csokfgy6k kialakitási lehetoségei
392 SUGÁRZó
A bemutatott kivitelben az elágazások a fel-
szállóvezetéken könnyen hozzáférheto helyen van-
nak.
Különös gondot kell fordítani arra, hogy a kí-
gyók síkja pontosan vízszintbe legyen, míg a köté-
seket az áramlás irányában enyhe emelkedéssel kell
fektetnünk.
10.5.1.5. CSo"kígyó beágyazása
A betont a csokígyó beágyazására a vastóI kevéssé
eltéro hotágulási együttható ja teszi alkalmassá.
(A vas lineáris hotágulási együtthatójának közepes
értéke 0 ... 100 oC között 1,15 .10-5 m/mK. A be-
ton hovezetési tényezoje Ab= 1,15... 1,4 W/mK.)
A két közeg jó együttmuködését elonyösen befolyá-
solja, hogya kisebb hotágulású vas homérséklete
magasabb, mint a betoné, valamint hogya feszült-
ség megoszlása folytonos, azaz hirtelen szakadás
és változás nincs benne.
A csokígyó helyszíni szerelésére elsosorban meny-
nyezetfutés esetén van kialakult eljárás. A házgyári
panelekbe a csokígyót a panelgyártás folyamán he-
lyezik be. (Erre hazai technológiai utasítás még
nincs.)
10.5.2 •.Kis tehetetIenségu sugárzófútés
10.5.2.1. Általános észrevételek
Jellemzoje, hogy a csokígyót nem valamely ha-
tárolófal tartozékát alkotó betonrétegbe, hanem
ritkábban a vakolatba, általában a falon vagy
mennyezeten kívül helyezik el. Ez utóbbiak sorába
tartoznak a Iódém alatt kialakított, függesztett
könnyuszerkezetu mennyezet-futotestek, amelyek
vagy a teljes mennyezetet, vagy annak csak egy
részét foglalják el. Ide sorolhatók továbbá a fal-
szerkezeten kívüli futotestek, mint a sugárzóernyok,
infravörös sugárzók, sot a beton futotestek is.
Hazánkban e futotesteknek csak néhány típusát
alkalmazzák, s igyekeznek a könnyebb szabályoz-
hatóság feltételén kívül a gazdaságosságot is szem
elott tartani.
10.5.2.2. Mennyezet-futotest
vakolatba ágyazott csoKígyóval
[Kis tehetetlenségén kívül elonye az utólagos be-
szerelés lehetosége. A csokígyóhoz Európában
o 3/8", és 1/2" acélcsövet, Amerikában 10 mm bels6
FUTÉSEK
átméroju rézcsövet használnak. A tehetetlenség
további csökkentése végett szükség esetén a nyers
mennyezeten kovaföld lemezt, üvegfonal vagy egyéb
ásványi szigeteloanyagbólkészült réteget helyez·
nek e!,i A csokígyó. felszerelése elott a mennyezet
nyers síkjára dróthálót (esetleg terpesztett lemezt)
helyeznek, a csokígyó felszerelése és pontos be·
állítása után a mennyezetet letisztítják és - ha
nincs rajta szigeteloréteg - benedvesítik. A mész,
cement és finom homok keverékébol álló, laza,
borjúszor hozzáadásával készülo habarcsot há·
rom rétegben, kb. 3 cm vastagságban viszik fel a
mennyezetre. A második drótháló felszerelése után
további, 5... 6 mm vastag, hasonló vakolatot visz·
nek fel, majd mész- és gipszpépbol sirnítóvakolat
felhordása következik. Ez utóbbiba gyakran juta·
vásznat is tesznek (10-48. ábra). Vörösréz cso hasz·
nálata esetén a vakolatot gipszes mészhabarccsal
készítik mintegy 3 cm összvastagságban.
•.•...•...•..•.
..............• ' ....•..•... "."/2
0 .e •..••....•.•......•. :=./1
~i
10-48. ábra. Vakolatba épített sugárzó mennyezetfútés
1 beton; 2 üreges tégla; 3 háló; 4 háromrétegií vakolat; 5 kétrétegú finom
vakolat jutavászonnaI; 6 ftítocs6
10.5.2.3. Mennyezet-futotest függesztett,
vakoláS&81ellátott, fémlemezes cso"kígyóval
A futotest födémszerkezetre függesztett csó1dgyó·
ból és a vele fémlemezek (lamellák) útján összeköt·
tetésben álló vakolatrétegböl áll. A használatos
megoldások egyrészt a cso és a lamella, másrészt a
lamella és a vakolat közötti kapcsolat kialakításá·
ban térnek el egymástóL A 10-49. ábrán a nálunk
használatos megoldást láthatjuk.
A megoldás célja, hogy a 3/4".1" méretu csö-
vekben áramló hohordozó közeg hoje az alumínium
lamelIák jó hovezetési tényezoje révén a vékony
vakolatrétegen könnyen és egyenletesen elterjedve
kedvezo homérséklet-eloszlást eredményezzen.
ASTRAMAX futomennyezetben (10-50. ábra)a ..
cso és az alumínium lamella között csúszó, míga
lamella és a vakolatréteg között szilárd (tapadó)
összeköttetés van. Különös gondot kell fordítani
arra, hogy a csúsz6kapcsolat mégis fémes érint·
kezést adjon. A homérsékletesés a hohordozó közeg
 SZERKEZETI
10-49. ábra. Vakolt, fémlemezes füg&esztett sugárzó meny-
nyezet-futotest hazai kivitelei
1 csúszókapcsolat ; 2 tapadókapcsolat
és a lamella gyökvonala között 8... 12 oC lehet, ér-
téke a cso és a lamella közötti érintkezo felület
nagyságától, az érintkezés minoségétol és a lamel-
la holeadásától függ. A 10-50. ábrán látható hul-
lámos hoszigetelo réteg helyett egyéb szigetelés, pl.
aluminium fólia is használható. Hasonló elven
alapszik a 10-50. ábrán bemutatott, ún. Dériaz-
rendszeru mennyezetfutés is.
Sikeresnek bizonyult az elore gyártott alumínium
lamellás gipsztáblák alkalmazása is. Ezzel megta-
karitható a helyszíni szerelés egy részén kívül a va-
kolat helyszíni készítése, igy ez a megoldás utólagos
beépítésre is alkalmas. A 10-51. ábra az ún. IBIS-
táblákat mutatja be. Ebben a cso és a lamella
érintkezése csúszó, a lamelláé és a gipszé viszont
tapadó. A gipszbe a hovezetési tényezo javítása
végett fémforgácsot helyeznek, a tábla felso részét
hoveszteségelleni szigeteloréteggellátják el. A nyers
6 8 7 '6
10-50. ábra. STRAMAX sugárzó mennyezet-futotest
'! 1 burkolat; 2 beton; .3 h6sziaetdés; ., terpes.ztett lemez; 5 vakolat; 6 alu-
uúmuml~;7va~;8f~~
MEGOLDÁSOK 393
";:·•• _·II·~· .•. ·.·co '0'1 "',e:>' o
....-.....~~
5 3
/
4- 2
\..
1
10-51. ábra. IBIS gipsztáblás sugárzó mennyezetfútés
1 hoszigetelés; 2 alumíllium lemez; .3 gípsztábla; 4 f6töcso; 5 függesztés
mennyezet és a gipsztábla között kb. 8 cm szere-
lési magasság szükséges. A futoközeg maximális
homérséklete ebben az esetben sem lehet magasabb,
mint 700C.
Ebbe a csoportba tartoznak a légfutésu sugárzó
futotestek is. E megoldásban a mennyezet és az ál-
mennyezet között elhelyezkedo meleg levego a ho-
hordozó közeg. A levegot vagy központilag, vagy a
mennyezet-közben elhelye~tt futocsövek útján me-
legitik. Elobbi esetben a levegot hozzá- és vissza-
vezeto csatomahálózatról kell gondoskodni, ami a
megoldást csak akkor teszi gazdaságossá, ha egy-
úttal a helyiség szellozését is el kelllátnLA 10-52.
ábra a födém és az álmennyezet között elhelyezett
futocsövekkel futött sugárzómennyezetet szemlél-
tet. A helyiség feloli felületet gipsz- vagy alumínium
táblákból alakitják ki. Ha szellozésrol is kell gon-
doskodni, a táblák közötti réseket, ill. a perforálás
útján keletkezo lyukakat használjuk beömlo-ke-
resztmetszetként.
1
2
6 4
10-52. ábra. Légfútésú sugárzó mennyezetfútés. A levegot
futocsövek fútik
1 burkolat; 2 beton; .3 hoszigetelés; 4 sugárzó gipsz- vagy aluuúníum
tábla; 5 f6tocsö; 6 felfüggesztés
10.5.2.4. Fémfelületu sugánó fíítotestek
A Frenger-rendszeTU jutómennyezetet alumínium
táblákból álIítják össze úgy, hogy általában a teljes
mennyezetet beboritják (10-53. ábra). A tábla
másik oldalát ho- és hangszigetelo réteg fedi. Ily
módon a futoközeg homérséklete csak oly értelem-
ben korlátozott, hogy a táblán a közepes homérséklet
ne legyen magasabb a fiziológiailag megengedheto-
394 SUGÁRZó FÜTÉSEK

~
5
+---+
•••. "1
~\
r---+
2
10-53. ábra. Frenger-rendszeru fémfelületú sugárzó mennye-

1 alumínium lemez
zetfútés
(kazetta): 2 hoszigetelés:
5 födém
3 fútc5csc5: 4 fúggeÚtés: ~~r~
10-54. ábra. Hazai korszerú sugárzóernyo-típusok

nél. Az egyes táblák között (a esore meroleges

irányban) 1,5 mm széles rést hagynak, amely jól ""
I I~

(
I ~ .•...
~
kihasználható pl. szellozolevego bevezetésére, ha a
~4000 t\;
'"
.•...
"" ~
c:,
mennyezetfelület és a táblák között levo mintegy II
~ i!
8 em magasságú zárt térbe levegot vezetnek be. .1
E levego elomelegítésére a táblákat tartó esövek és
szükség esetén néhány szigetelés nélkül hagyott
tábla használható. A fedélköz tisztítása, portalani-
tása végett a táblákat eltávolithatóan szerelik.
A táblák részleges perforálása egyrészt a levego-
beöm1okeresztmetszetet, másrészt a táblák hang-
szigetelo képességét növeli.
A sugárzóernyok különbözo módon futött, álta-
lában nagy felületu, egy sikban elhelyezkedo futo-
testek. Az ernyo 0,75 ... 1,5 mm vastag acéllemezbol,
ritkábban alumínium lemezbol készül, amelyet
gozzel, forró vízzel vagy olajjal futött csövek mele-
gítenek. Az ernyonek a nem futendo tér felé nézo 10-55. ábra. Vonal- vagy ponthegesztéses hazai sugárzó-
oldala hoszigeteléssellátható el. A szigetelés alkal- ernyo
mazását és anyagát gazdaságossági szempontok ha-
tározzák meg. Szigetelés nélküli ernyo esetén
ugyanis no a helyiség hovesztesége, de az ernyo
nagyobb holeadása következtében a beépitett futo-
felület jelentosen csökken. -- I ~ ~----- -
Ili
~
~ - 3
-.'-.~IIII
I
-J - - . r- I ~
Az ernyot általában a mennyezettel
I párhuzamo-
-
san, a lehetoség által megszabott minél lejjebb fekvo
I

!~ Ir--
1
sikban helyezik el. Hatás szempontjából a leg- 2
kedvezobb az oldalfalon való elhelyezés, de tekin- At,
I 1.·
tetbe jön a mennyezetre meroleges sik is a munka-
zóna felett.
A 10-37. ábra a jelenleg gyártott ernyok vázlatát
tünteti fel. Ennél helyesebben kialakított sugárzó-
ern)'ok láthatók a 10-54. ábrán.
Ujabban használatos, vonal- vagy suru pont- 5
hegesztésseI készült ernyok a 10-55. és 10-56. ábrán
láthatók. Az elozot hazánkban, az utóbbit az
NDK-ban gyártják.
Sugárzóernyonek tekinthetjük azokat a keskeny 10-56. ábra. Vonal- vagy ponthegesztéses NDK gyártmány6
sávfutotesteket is, amelyeket kommunális épületek- sugárz6ernyo
ben szorosan a mennyezetre felerositve alkalmaz- a) alulnézet: b) metszet; 1 sugárzólemez; 2 csc5regiszter; 3 perem1emez;
nak. 4 hc5szisetelés; 5 felerc5sftc5lemez; 6 függesztc5
 SZERKEZETI MEGOLDÁSOK 395

10.5.2.5. Infravörössugárzófutotestek 10.5.2.6. Betonfutotest

700... 1000 oC felületi homérsék1ette1 muködo,
s zömében 2,2... 3 [lomhullámhosszúságú sugarakat
emittáló futotestek. A felületet gáztüzelésseL vagy
villamos úton hevítik. E futotesteknek, valamint az
ezekkel készített berendezéseknek nagy elonyük a
kis beruházási költség, a gyors üzembe helyezés
lehetosége, a kis tehetetlenség, az egyszeru szabá-
lyozási lehetoség (az egyes futotestek ki- és be-
kapcsolásával). Villamos futés esetén a nagy üzem-
költség, gázfutés esetén a balesetveszély gátolja el-
terjedésüket.
Elvi és gyakorlati szempontból egyaránt sugárzó
futotest. Mindkét oldala a futendo helyiségben adja
le hojét. Megjegyzendo azonban, hogy többféle el-
helyezésben és hosszúságban is szerelheto, s lénye-
gileg úgy tekintendo, mint a falszerkezeten kívül
felszereit, betonrétegbe beágyazott sugárzó futotest.
Ezen az alapon számítjuk teljesítményét és holeadó
felületét is. (L. még a 63.3. fejezetet!)

10.6. A sugárzófútés csoöálózatának kialakítása

. 10.6.1. Általános észrevételek osztása· végett az egy-egy futotestbe helyezett cso-

kígyó hossza ne legyen nagyobb, mint 40 m. Ha
ennél nagyobb volna, osszuk szét több egységre.
A csohálózat kialakítására általában érvényesek A 10-57.és 10-58. ábra sugárzófutési rendszer
a 8. és 9. fejezetben foglaltak. Kiegészítésre csak a egyik emeleti alaprajzát és függoleges csohálózat!-
határolószerkezetek betonrétegébe beágyazott futo- nak egy részét mutatja be. A kazánházi vezetékrend-
testek csovezetékének kialakításához van szükség. szert külön ábra tartalmazza.
Több futocsokígyó-egység esetén helyes a futo-
testeket a 3a és 3b fel-, ill. leszállókhoz külön-külön
10.6.2. Mennyezet- és válaszfalfiítés kapcsolni. Elágazások kialakítását abetonrétegben
csovezeték-rendszere lehetoleg kerülni kell.
A keringtetoszivattyút az eloremeno vezetékbe
helyezzük, e megoldás esetén teljes kazánbiztosí-
Ha a legfelso szint felett padlástér helyezkedik el, tást lehet megvalósitani, s a nyomás eloszlása kö-
akkor a rendszer visszatéro vezetékét célszeru ott . vetkeztében a biztonsági felszállót nem szükséges a
elhelyezni. A rendelkezésre álló nyomás helyes' el- tágulási tartály fölé vezetni (10-59. ábra). A hohor-

II
11--;--'
--'"
--:-1 .--(ff)I
r-
,1 IILJ _J
@> .~I ----~--:..-..:-~ J
!

16-57. ábra. Határolószerkezetekbe beágyazott sugárzófútés alaprajza

396 SUGÁRZó FUTÉSEK

1 2 Ja :lb L

~n------lh-------B-------------~

10-58. ábra. Határolószerkezetekbe beépített sugárzófutés függoleges csoterve

BE biztonsági eloremeno vezeték; B V biztonsági visszatéro vezeték: T tágulási tartály; L légtelení-
toedény

N
h)

o -8ÉTÍeV--
~I IIr--.-."II I, I 1

II : 1

til
)1 : l
.1 :
~-------;-------- 1 • 1-_ ....

I i
I t---4
,I
1,,
I
I T ö.~---,
I II
L '1
N A II
I
+
I
L------yz
a)
10-59. ábra. Sugárzó futés kazánházi kapcsolása
aj kapcsoláaí séma; b nYQmásdialP"am:A biztonsá8i é!oremen6 vezeték \lekötési pontja: O biztonsági visszatéro vezeték
bekötésí pontja: Y, keveredésí pont: Y2 szétválásí pont: Sz szivattyú: S szív6csonk; N DYom6csonk; K küls6 hoérzék:e1o: T
eloremeno vfzhomérséklet érzékelo: R szabályozó: SZk háromjáratú keveroszelep
 A SUGÁRZÓFUTÉS CSOHÁLÓZATÁNAK KIALAKíTÁSA 397

dozó közeg szükséges mértéku keverése az Y2- Y1

pontokban uralkodó nyomáskülönbség folytán le-
hetséges. (Az ábrán a futoviz homérsékletének a
külso homérséklet szerint vezérelt önmuködo sza-
bályozása is látható.) 2
A nyomásdiagrambóllátható, hogy az O-A kö-
zötti szakaszt úgy kell méretezni,- hogy azon a nyo-
másesés a bojler vezetékrendszerében fejlodo gravi-
tációs nyomásnak feleljen meg. (Megjegyzendo,
hogy ma már készülnek olyan kis méretu és teljesít-
ményszükségletu [50 Walatti] szivattyúk, amelyek
a bojler vezetékrendszerébe is beköthetok.)
Ha az épületnek nincsen padlása, akkor a vissza-
téro vezetéket az eloremenovel együttesen az alag-
sori mennyezet alatt szerelik. A csokígyó bekötését 10-61. ábra. Felszállóvezeték és legfelso futöcsokígyó lég-
a felszállóba ebben az esetben a 10-60. ábra, a fel- telenítése alsó elosztású rendszerben
szálló és a legfelso futokígyó légtelenítését a 10-61. 1 eloremeno vezeték; 2 fútöcsoklgyó; 3 légtelenítoedény; -4 légteleníto-
ábra mutatja. vezeték tágulási tartályhoz; 5 visszatéro Icszállóvezeték
Megjegyezzük, hogy még mindig terveznek és ki-
viteleznek olyan csovezeték -rendszert, amelyben a
keringtetoszivattyút a visszatéro vezetékben, ill. a futési csohálózattal kombináltan alkalmazni. Mint-
visszatéro gyujtoben helyezik el. Azzal a csekély hogy gyakran a futés1tez melegviz-termelo beren-
elonnyelszemben, hogy a szivattyú alacsonyabb ho- dezés is tartozik, így általában három különbözo
mérsékletu csoszakaszban helyezkedik el, vagy az a homérsékletu eloremeno vízre van szükség. Bonyo-
hátrány áll, hogy nem tudunk teljes kazánbiztosí- líthatja a helyzetet még az is, hogy magát a köz-
tást adni, s a biztonsági eloremeno vezetéken a szi- ponti futési csorendszert is az épület égtáji fekvése
vattyú nyomómagasságával azonos magasságú hur- szerint meg kell osztanunk, és különbözo homér-
kot kell kialakítani (ami sokszor padlástér híján sékletu futovízzel kell üzemeltetnünk. A vázolt ösz-
csak nehezen valósítható meg), vagy pedig az a szetett feladatot az egyes rendszerekbe szerelendo
hátránya, hogy rendszerünk legnagyobb részében külön-külön szivattyúval oldhatjuk meg (10-62.
kisebb nyomás áll be, mint amit a tágulási tartály ábra). Ez esetben mindegyik rendszerben a minden-
viznívója nyugalmi állapotban meghatároz. Ez kor szükséges homérsékletu futovizet keveréssei ál-
gyakran légtelenítési zavarokat okozhat. líthatjuk elo. Kivétel lehet a bojler áramköre, azt
A sugárzófutést gyakran kell konvektív futotes- gravitációsan is üzemeltethetjük.
tekkel (radiátorral, konvektorral stb.) felszerelt

10.6.3. Külso falpanel

csovezetékrendszere

Lényegesen változik a csohálózat kialakítása

külso falban elhelyezett csokígyó esetén. Itt a fel-
szállócsövet alakítjuk ki csokígyóvá (1. a 10-35.
ábrát). A légtelenítés a csokígyó valamely felso
pontján elhelyezett légtelenítoszeleppel lehetséges.
Az alapvezeték és a kazánházi elrendezés az ál-
talános elveknek, ill. a 10-59. és 10-62. ábrának
felel meg.
E megoldás esetén a többfajta panel gyártásából
adódó nehézségek elkerülése végett a belso térben
elhelyezkedo helyiségeket kívül fekvo felszállóveze-
tékkel vagy az eloremeno és visszatéro vezetékek
közé bepattintott sugárzó lemezzel futhetjük. E fel-
10-60. ábra. Fútocsokígyó csatlakozása alsó elosztású rend- szállókat célszeru külön alapvezetékre kapcsolni,
szerben mert a belso térben elhelyezkedo helyiségek hovesz-
398 SUGÁRZó FÜTÉSEK

BEI ~

I ll!
K '-HI
.• -

I
I

é
10-62. ábra. Konvekciós és sugárzó fútötestekkel felszerelt szivattyús melegvíz-futés
K konvekciós rendszer; S sugárzó rendszer

tesége szinte teljesen független a külso homérsék-
lettol, s igy e futotestek futovizének homérséklete
nem szabályozható a külso homérséklet függvényé-
ben.
10.6.4. Kis tehetetlenségií sugárzófütés
csovezeték-rendszere
A vakolatba ágyazott csokígyók csovezetékének
kialakitása megfelel a betonrétegbe beágyazott
mennyezetfutés csovezeték-hálózatáénak.
A vakolt fémlemezes, ill. fémfelülelu kazettás
sugárzófutés csorendszerénél lényegbevágó feladat,
hogy a kazettákat tartó csovezetéket a kazetták mé-
retemek megfelelo távolságban, a mennyezet alsó
sikja alatt pontosan vizszintesen szereljék. Az el-
osztó csó'hálózat szerelésére az általános szerelési
elvek mérvadók. E futotestek akár teli mennyezet-
futésként, akár sávos mennyezetfutésként kialakít-
hatók.
Sugárzóernyos futés csohálózata akár viz-, akár
gozfutési hálózat lehet. Lakóépületben szinte kizáró-
lag vizfutés, kommunális épületekben egyes esetek-
ben (iskolákban) a vizfutés mellett gozfutés is szóba
jöhet. Ipari csarnokokban elterjedoben van az olaj
hohordozóval muködo csorendszer is. A csovezeték
szerelésére a megfelelo futési fejezetben elmondot-
tak érvényesek.

10.7. IRODALOM

[1] Makszimov. G. A.: Otoplenije i ventiljacija. 3. izd. [4] Kol/mar-Liese: Die Strahlungsheizung. München, R
Moszkva, Viszsaja skola, 1968. Oldenbourg, 1957.
[2] Kamenyev. P. N.: Otoplenije i ventiljacija. 3. izd. Moszk- [5] Missenard. F. A.: Le Chauffage et le Rafraichissemenl
va, Sztrojizdat, 1966. par Rayonnement. Paris, Éditions Eyrolles, 1959.
[3] Rydberg-Huber: Viirmeavgivning ecin rör i betong [6] EJsner-Kraft: Lehrbuch der Heizungs-, Lüftungs- und
eller mark. Stockholm, För!angs AB. VVS, 1955. Klimatechnik. Bd. 1. Heizungstechnik. Dresden, Verlag
Theodor Steinkopff, 1969.
 11. Távfutések
Szerzo: HOMONNAY GYÖRGYNÉ DR.
Lektor: Dr. Dócs János
11.1. Általános áttekintés
11.1.1. A távfíítés elonyei
és alkalmazási korlátai
A távfutés elterjedését és nagy iramú fejlodését a
fogyasztói érdekek, valamint energiagazdálkodási
szempontok indokolják.
Elonyök a fogyasztók részére:
- a mindig kello homérsékletszinten rendelke-
zésreálló hoenergia;
- a városok levegojének füst- és korommente-
sítése;
- a tuzveszély csökkentése;
- a városrendezés esztétikájának elosegítése;
- a kazánházak és tüzelotároló helyiségek szá-
mára fenntartott hely felszabadulása;
- a tüzelésre és tüzeloszállitásra fordított ido
megtakaritása.
Mintegy 20 évvel ezelott ezek a fogyasztói szem-
pontok együttjártak a kapcsolt ho- és villamos-
energia-termelésbol származó energiagazdálkodási
elonyökkel:
a hoszolgáltató eromu beruházási költsége ál-
talában kisebb volt, mint a vele azonos teljesítmé-
nyu kondenzációs eromu ("hiányeromu") és az
ugyancsak azonos hotermelésu futomu beruházási
költsége;
- mig a kondenzációs körfolyamat fajlagos ho-
fogyasztása 4,7 ... 3,5-szeres volt (4000... 3000 kcalf
kWh fajlagos hofelhasználás), addig az ellennyo-
másúécsak kb. másfélszeres (1200 kcal/kWh). Te-
hát a futési és használati melegviz-fogyasztók mint
"hasznos kondenzátorok" igen elonyösen befolyá-
soltáka fajlagos hofogyasztást;
- további különbség mutatkozott az eromu és
futomu kazánhatásfokában. Az elobbiekben ez az
érték mintegy 80%, az utóbbiban 65 ... 70%. Ez a
haszona fajlagos hofogyasztásokból eredo különb-
ségentúlmenoen mutatkozott;
- a kondenzációs eromu és futomu együttes ke-
zelésiköltsége nagyobb volt, mint egy hoszolgáltató
eromué[1], [2], [3], [4], [5},[6], [7], [8].
Mindezen szempontokat napjaink rohamos fejlo-
dése, az energiahordozó-struktúra úgyszólván tel-
jes átalakulása, a gyors urbanizáció, a bolygó-
városok, lakótelepek elszaporodása igen érdekesen,
két irányban változtatta meg:
- a fogyasztói érdekek újabban egyre sürgetobb
szükségszeruséggel jelentkeznek és további szem-
pontokkal bovülnek: ma már mind a szocialista,
mind a tokés országokban elsorendu feladat a
lakások kényelmi szinvonalának emelése; e tekin-
tetben nem vitathatók a központi hoellátás elo-
nyei;
- az új, korszeru építési módok és technológiák
nem teszik lehetové szakaszos futésre alkalmas
egyedi, helyiségenkénti berendezések alkalmazását;
- egyedi készülékek esetén szinte lehetetlen a
megfelelo szintu, minoségu és megfeleloen gyors
javitó-karbantartó szervizhálózat kiépítése és fenn-
tartása;
- a nagyvárosok forgalma egyrészt nagymérték-
ben neheziti a tüzeloanyag-szállitást, másrészt a
jármuvek kipufogó gázai olyan mértékben szeny-
nyezik a városok levegojét, hogya smog és a smog-
hoz hasonló jelenségek az egyedi futések füstgázai-
val együtt szinte elviselhetetlenné válnak. A korszeru
városképhez tartoznak a toronyházak, amelyek
egyedi futés esetén igen magas kémények építését
tették szükségessé;
- lakóhelyeink kialakitását egyre inkább az ur-
banizációs folyamatok meggyorsítása jellemzi. Az
urbanizáció lényege a városias életmód megterem-
tése, a városias jelleget pedig csak az infrastruktúra
és ezen belül a közmuvek mind szélesebb elterjesz-
tésével lehet megvalósítani. A közmuvesítéssel
együtt a központos hoellátás elonyös és a fejlesztés-
seljól összehangolható.
A fogyasztói szempontok ily módon elotérbe
kerültek, sürgetové váltak, és emellett a technikai
fejlodés, az energiahordozó-struktúra átalakulása
az energiagazdálkodási szempontokat szinte telje-
sen megváltoztatta. Napjainkban a szilárd tüzelo-
anyagok alkalmazásának rovására fokozódik a
szénhidrogének, az olaj és földgáz felhasználása.
Ezért egyre inkább elterjednek a kommunális célok-
400 TÁVFUTÉSEK
ra és kisebb ipartelepek, mezogazdasági létesítmé-
nyek hoellátására alkalmas, viszonylag olcsó,
készre szerelve szállítható, automatizált kazánok,
amelyek a saját hotermelést vonzóvá teszik. Más ol-
dalról a kondenzációs energiafejlesztés a gozpara-
méterek és az eromuvi blokkok egység-teljesítoké-
pességének növekedése irányában fejlodött, és itt is
eloretört az olaj- és a fóldgázfelhasználás.
Mindezekkel számottevoen csökkent a fajlagos
hofogyasztás [9], [10], {ll], [12], [13], [14], [15], az
eromuvek személyzeti és egyéb költsége. Az egyre
kisebb fajlagos hofogyasztáshoz vezetett az elmon-
dottakon túlmenoen a regeneratív tápvíz-elomelegí-
tés, a felso homérséklethatár emelése, a közbenso
(esetleg többszörös) újrahevítés, a kombinált köt-
folyamatok alkalmazására való törekvés. A koráb-
bihoz képest 2,5 ... 2,6-szeresre (2200... 2300 kcal/
kWh-ra) csökkent a kondenzációs eromu fajlagos
mutatója, míg a hoszolgáltató eromué másfélszeres
(1200 kcaljkWh) maradt.
Mindezek megvalósításával megváltozott az ero-
mu és a futomu emlitett beruházási költség viszo-
nya, átalakult a fajlagos hofelhasználás és a kazán-
hatásfok között mutatkozó korábbi különbség, va-
lamint a személyzeti, kezelési költség is. Ezekhez a
szempontokhoz járul még az a tény is, hogy a ki-
sebb futomuvek könnyebben, jobban szabályozha-
tók, mint a nagy teljesítményu hoszolgáltató ero-
muvek.
Ezért azután amennyire nem vitatható a magas
kényelmi színvonalú, higiénikus, folyamatos futés
szükségessége, annyira eItérok a vélemények a ho-
termelés, hoforrások, energiaellátás és -elosztás
terén, ez az útkeresés az oka a kialakult és kialakuló
megoldási változatok nagy számának. A távhoellátó
rendszerek létesítésekor mindenesetre elsosorban
mérlegelendo szempont az együttesen jelentkezo
teljesítményigény és a hosuruség.
11.1.2. A távfútések csoportosítása
Rendeltetés szerint:
- kommunális jellegu távfutések;
- ipari célú távfutések.
Hohordozó szerint:
- forróvíz-távfutések;
- nagynyomású goz távfutések.
A hónordozó szerinti megkülönböztetésen belül
homérséklet- és nyomásszint szempontjából osztá-
lyozzuk a közegeket.
A víz hohordozó elnevezése [16]:
- meleg víz, ha az eloremeno víz maximális ho-
mérséklete 110 oC vagy annál alacsonyabb:
- forró víz, ha az eloremeno víz homérséklete
110 °C-nál magasabb.
A goz hohordozó elnevezése:
- kisnyomású goz 7· lOS Pa (~7 ata)
nyomásig;
- középnyomású goz 7 ·IOS ... 25 .105 Pa
(~7 ... 15 ata) nyomás között;
- nagynyomású goz ~ . lOS Pa (~25 ata)
nyomás felett.
Megjegyezzük, hogy az épületgépészeti gyakorlat-
ban a kisnyomású goz elnevezést 1,5· lOS Pa
(~1,5 ata) nyomásig használjuk. így a távhoszol-
gáltató és az épület központi futési rendszereknek
együttes méretezésekor ezt a két kérdést minden
esetben tisztázni kell.
Az energiahordozó szállítása szempontjából táv-
futésnek minosül a gáz-, olaj- és villamos futés is.
Gáz és olaj esetében kémiai energia formájában,
villamos futésnél elektromos energia formájában
szállítják az energiát. Természetesen attól függoen,
hogy ezt az energiát hol alakítjuk át hové (tömbö-
sített vagy központi kazánházban, vagy esetleg csak
a felhasználás helyén) beszélhetünk távfuto, köz-
ponti, ill. egyedi futoberendezésekrol (1. a 7. feje-
zetet).
A legelterjedtebb a teljesítmény szerinti osztályozás:
-csoportfutés 500.. .1000 kW (~0,5 ... 1,O
Gcal/h);
- tömbfutés 1000 20 000 kW ( ~ 1... 20 Gcalfh);
- távfutés 20000 500 000 kW (~20 ... 500
Gcaljh).
- városrész- vagy városfutés e teljesítményhatár .
felett.
így a terminológia túlbonyolitása vagy eroltetett
osztályozási rendszerek alkalmazása nélkül is teljes
képet kaphatunk ezekrol, a korunkban egyre na·
gyobb tért hódító megoldásokról. (Villamos futé-
sekkel csak a 7. fejezet foglalkozik, a villamos háló-
zat nem tartozik a kézikönyv témakörébe.)
Az ipari hoszolgáltatás jellege eltéro a kommuná-
lis, városi távfutéstol. A városi, kommunális ellátás
viszonylag jól tervezheto, szervesen egymás mellé
illeszkedo, folyamatosan fejlodo, egymáshoz hason-
ló, egy helyrol jól ellátható egységekbol áll. Az ipari
hoszolgáltatás esetében a koncentráció lehetosége
kisebb, a terület korlátozottabb, és az egymástól
lényegesen eltéro technológiai igények vannak túl·
súlyban. A kihasználási óraszám és a teljesítmény
szempontjából általában az ilyen ipari hoszolgáltató
eromCiveklehetoségei kedvezobbek, fejl6désük azon-
ban azokhoz a vállalatokhoz kötött, amelyeket ki-
szolgálnak, és így általában nem mennek keresztül
a lassú, lépcsozetes fejlodés több, közbens5 szaka-
szán, hacsak nem alakul ki olyan kedvezéSvéletlen,
hogy egy-egy fejlodo ipari területet látnak el.
 ÁLTALÁNOS
11.1.3. A távfútések részei
Hotermelo központok.
Hoszállító (energiaszállító ) vezetékhálózat :
- a hotermelotol a fogyasztóterületig távveze-
ték;
- a fogyasztóterületen belül elosztóvezeték ;
- a fogyasztói helyek csatlakozása az elosztó-
vezetékhez: csatlakozóvezeték.
Nagyobb rendszerekben a távhálózaton érkezo
hát az elosztóhálózat gerincvezetékeire a hoelosztó
11.2. Hotermelés
A hotermelés lehetséges:
- villamosenergia-szolgáltatással egybekötve (fu-
toeromuvekvagy hoszolgáltató eromuvek) ;
- kizárólagos hotermelés (futomuvek, tömb-
kazántelepek).
11.2.1. Hotermelés
viDamosenergia-szolgáltatással egybekötve
11.2.1.1. Általános kérdések
Kommunális hoellátás céljára úgyszólván kizáró-
lagforró vizet, mig ipari hoszolgáltatásra általában
goztalkalmazunk.
A/orró víznek számos elonye van a nagynyomású
g()u.elszemben.
Az eromfiben :
- nagyobb a fajlagos villamosenergia-termelés,
mintgoz alkalmazásakor. Forróvii-termelés esetén
ugyanisaz expanzió végnyomását kizárólag a viz
h6mérsékleteszabja meg, goztermeléskor viszont
m6gszámítani kell az utolsó fogyasztóig bekövet-
kez6nyomásesésre;
- a forró viz hlSszállítási körzete és a forróviz-
büózatokbovithetosége lényegesen nagyobb, mint
a g6zhálózatoké. A forróviz-hálózatokba késobb
új serkentoszivattyúk helyezhetlSk, ill. a központi
mvattyúk nyomáshatára növelheto, mig gozháló-
ratoknála nyomásesés határt szab a vezetékek meg-
Iaosszabbitásának;
- központi minlSségi szabályozás lehetséges.
A forró viz homérséklet-szabályozási lehetosége az
dmiiben igen kedvezo, mert melegebb külso idlS-
bena turbinákban a gozt kisebb nyomásig expan-
d6ltatbatjuk.
ÁTTEKINTÉS 401
központok (alállomások, szivattyúállomások) oszt-
ják szét. Ezek általában a távfutés üzemi központ-
jai is, és fontos szerepük van a h5elosztás, -szabá-
lyozás, nyomásviszonyok beállítása és az üzemi
felügyelet terén.
Fogyasztóberendezések, amelyek a hoátvezeto ál-
lomásokra (fogyasztói hoközpontra) csatlakoz-
nak. A hoátvevo állomásokon a hot az épületen
vagy ipari üzemen belüli felhasználás céljainak meg-
feleloen átalakitják. Fogyasztók: az épületen belül
a futés, szellozés, használati melegviz-elIátás ho-
leadó berendezései és a különféle ipari fogyasztók.
A hálózatban:
- kisebb a vezeték összes évi hlSvesztesége;
- fOITÓviz-vezetékkel lényegesen egyszerubben
lehet alkalmazkodni a terepviszonyokhoz, mint a
nagynyomású gozvezetékkel ;
- nincs szükség a nagynyomású gozvezetékekben
alkalmazandó viztelenitokre, kondenzedényekre,
nyomáscsökkentlSkre, amelyek meglehetosen nagy
beruházási költséggel járnak és igen sok karban-
tartást igényelnek; irodalmi és hazai tapasztalatok
egybevetése alapján megállapitható, hogy csupán a
vezetéken a forróviz-távfutés a nagynyomású glSz-
fútéshez képest, azonos hoszállítás esetén mintegy
7 12% beruházási, 10... 15% üzemeltetési és
30 50% karbantartási költség megtakarltást je-
lent;
- a forróviz-hálózat üzeme rugalmasabb, üzem-
ben tartásához kevesebb kezellSszemélyzet szüksé-
ges.
A fogyasztóknál:
- lehetséges a minlSségiszabályozás;
- a fogyasztók közvetlenül és viszonylag egy-
szeruen kapcsolhatók a távhálózatra.
A nagynyomású goznek is lehetnek egyes esetek-
ben ellSnyeia forró vízzel szemben.
A hálózat szempontjából:
- a hlSszállító közeg szállításához nincs szükség
külön energiára (ez csak látszólagos elonye, mert a
turbinában eleve kisebb az energiatermelés, és a
kondenzátumot általában itt is szivattyúval kell az
eromfibe visszajuttatni) ;
- kisebb a vezetékhálózat súlya (~oanyag-
szükséglet), mint a forróviz-hálózatokban;
- a vezetékjavitási munkák könnyebben elvé~ez-
hetok, mint a forróviz-hálózatokon.
A fogyasztóknál :
- bármilyen hohordozó közeg ellSállítható a
 TÁVFuTÉSEK
nagynyomású géSzbéSl (ez az az alapvetéStény, amiért
a forró viz nem tudja a nagynyomású géSzalkalma-
zását kiszoritani);
- a rendszer héStehetetlensége kisebb, felffitése
gyorsabb, mint a forró vizes rendszeré.
11.2.1.2. HoszoIgáltatás fitoeromiíbéH
11.2.1.U. Forróviz..szoIgáta.
Korábban épült, géSzkörfolyamatú hazai fiito-
eréSmiiveinkben kétféle rendszert alkalmaztak:
az elvételes-kondenzációs turbinákat (11-1. ábra)
és a változó ellennyomású, ún. magyar fiitéSturbi-
nákat (ll-2. ábra) [7], [9], [17].
Az elvételes-kondenzációs turbinák elterjedését
eléSsegitette, hogy távfutés szempontjából üzemük
eléggé rugalmas. Hátrány viszont, hogy a konden-
zációs energiatermelésnek igen nagy a fojtási vesz-
tesége. E veszteség és az eddigi viszonylag kis egy-
ség-teljesítoképesség miatt ezen gépeknél a kon-
denzációs energiatermelés egyre kevésbé volt ver-
senyképes a növekvéS egység-teljesftéSképességii és
lényegesen jobb hatásfokú új kondenzációs eréS-
miive~kel.
E hátrányok kiküszöbölésére való törekvés veze-
tett a változó ellennyomású futéSturbina kifejleszté-
séhez és szélesebb körii elterjedéséhez. E turbina-
tipus a fiitési héSszolgáltatással kapcsolt ellennyo-
mású energiatermelés szempontjából ugyan kiváló,
de a villamos teljesftéSképességerendkívül kedvezéSt-
Ien a rossz kihasználás és az eléggé kötött menetrend
miatt. Nqha fiitési célokra hazánkban sok ilyen
fiitliturbina létesült, s kötött menetrendjüknek fel-
oldására eredményes törekvések tapasztalhatók,
össz-teljesítéSképességük mégsem olyan mértékii,
6
11-1. ábra. Elvételes-kondenzációs turbina muködési vázlata
1 kazán; 2 túlhevito; J turbioaház (expanzió); 4 kondenzátor; 5 konden-
zátumszivattyú; /) közbenso tartály; 7 tápszivattyú; 8 forróvlzterme16 h6-
caorél6; 9 távf6téa visszatéro vezetéke; 10 távf6téa eloremeno vezetéke;
hu: friu I6z nyomása
1
2
3
7
r1---
11-2. ábra. Változó ellennyomású fútöturbina muködési
vázlata
1 kazántóI (goz); 2 elvételi IÓz; J eI1ennyomású goz; 4 távftítéa e16remeocl
vezetéke; 5 forróviztermelo hllcserélok; /) csúcshocseréló; va-
7 távf6tés
téro vezetéke; 8 kazánhoz (kondenz)
hogy az a villamosenergia-ipart a távfiités fejleszté-
sében érdekeltté tenné.
E turbinák üzemviszonyainak megjavítására vo-
zették be hazai eréSmuveinkbenaz elmúlt idéSszakban
a villamos csúcsrajáratást. Ennek egyik fo céljaa
fiitéSeréSmiivekversenyképesebb és gazdaságosabb
üzemeltetése, a másik pedig az, hogy a kommunális
ellátottság fejléSdésekövetkeztében megnövekedett
a nappali és az éjszakai villamosenergiateljesitmény-
igény közötti különbség, és egyre nagyobb gondot
okoz a csúcsidei villamosenergia-fogyasztás. A kér-
dés megoldásához a meglevéSkapacitás kihasználá-
sával a héSszolgáltató eréSmiivek villamos csúcsra-
járatása nagymértékben hozzájárul.
A héSszolgáltató eréSmii csúcsrajáratásán ol:
eréSmuvi üzemmenetet értünk, amelynek során az
eréSmu - a távhálózat és a fiitött létesítmény h6-
tároló kapacitásának felhasználásával - a villa
csúcsfogyasztás idejében a lehetséges maximális
lamos teljesítményt adja [18], [19], [20], [21], [22J;.1
A csúcsrajáratás módját, az eréSmiicsúcsrajáral
üzemmenetét több tényezo befolyásolja :
- a héSszolgáltató eréSmiibenalkalmazott
tipusa;
- a héSfogyasztásjellege (a távhéSszolgáltatás
zárólag fiitésre vagy fiitésre és használati mele
ellátásra is kiterjed).
A 1l,.3. a) ábra a pozitiv csúcsra járatás téli ..
mét szemlélteti. Ez megvalósítható elvételes
nyomású turbinával. Az ellennyomású hazai
eréSmiivekbenaz ún. magyar fiitéSturbinát atka
zák, amelynek ellennyomása és megcsapolási
mása a terhelés függvényében változik. Ilyen
ben a fiitéSturbinát a külséShéSmérséklettéSlfü;
 HÖTERMELÉS 403

Eromiiveinkbeo ellSfordul a kétféle turbinarend-

szer kombinációja is. Pl. fiitöturbinával fiitÜDk, de
Napi az eromfínek szabad kondenzációs turbinakapaci-
áf/ag tása is van. Ez esetben a villamos csúcsidoszakban a
fiit6turbinát vagy leálHtjuk, vagy minimális terhe-
léssel járat juk, és a fennmaradó g5zmennyiséget a
8 10 12 14 16 18 2022 24- kondenzációs rendszerben használjuk fel villamos-
Idó,h energia-termelésre. Ilyenkor a negativ csúcsrajáratás
o) ismertetett üzemmódjaival azonos eredményt ka-
punk. Másrészt olyan kapcsolódás is lehetséges,
hogy a fiitoturbina csak egy bizonyos felso hlSmér-
sékletszintig ad fiitési hlSt, azon felül csökkentett
nyomású éles g5zzel fiitött hlScserélo lép üzembe.
így a fiitoturbinával elérhetlS felso hlSmérsékletszint
alatt pozitiv csúcsrajáratást, ezen hlSmérséklet és a
024 méretezési küls5 homérséklethez tartozó eloremeno
homérséklet között pedig negativ csúcsrajáratást al-
hj kalmazhatunk. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy
11-3. ábra. Csúcsrajáratás
egy bizonyos - a szabályozási görbébol adódó -
aj pozitiv villamos csúcsrajáratás; bJ negativ villamos csúcsrajáratás küls5 hlSmérséklet a határ két üzemmenet között
(11-4. ábra). A csúcsrajáratás okozta periodikus
nül a villamos terhelés csúcsidoszakában (kb. reg- üzem hatását az épületek h6tároló képessége egyen-
gel6... 8, ill. este 18... 20 óra között) maximális ter- Uti ki.
helésseljáratják. Az ábrán a legkedvezobb üzem- Meglevo fiitoeromiiveinkben a csúcsrajáratás be-
menet látható, vagyis hogy a napi homennyiség vezetése növelte a távfiités gazdaságosságát, ezért
hiányzó, csúcsidoszakon kivüli részét teljes egészé-
bennappal táplálják a hálózatba. Ez az üzemmenet 2
az együttmiiködo eromiirendszer szempontjából
azérta legkedvezóbb, mert az összes villamos ener-
giát a nappali idoszakban szolgáltatja az eromii. uj
Ezenfelül lehetséges éjjeli csökkentett üzem alkal-
mazása, ill. olyan megoldás, amikor a csúcsidlSn
kivüliterhelést egyenletesen osztják el. +--
4

A csúcsrajáratás elonyeinek nyári kihasználási

lehetoségéta használati melegvíz-ellátás mértéke és
módjaszábja meg (1. még a 11.4. pontot).
Negatív csúcsrajáratás. Elvételes-kondenzációs
eromuesetében a forróvÍz-hálózatba jutó homeny- bj
nyiséget a turbina szabályozott elvételeirol vagy
szabályozatlan megcsapolásáról szolgáltatják.
A csúcsrajáratás ebben az esetben úgy megy végbe,
hogya villamos csúcsterhelés idoszakában a fiitési
gozelvételt kikapcsolják, és a felszabaduló gozt a
turbinakondenzációs terében expandáltatják. A vil- t~
lamosenergia-hálózat szempontjából a legkedvezobb
üzemmódot a ll-3. bJ ábra szemlélteti, mert itt a t~h t~h
csúcsidoben elvont homennyiség az éjszakai ido- e)
t~h min.
szakbankompenzálható, és mert éjjel minimális a
villamosenergia-szolgáltatás. Amennyiben ez az 04812162024
Ido, h 1rJ6,II
üzemmóda használati melegvíz-ellátás vagy az éj-
szakaitúlfiités miatt nem valósítható meg, akkor a u...•.ábra. Kombinált vi1Iamos csúcsrajáratás
villamosenergia-hálózat és üzemvitel szempontjá- aj kaPCaOI6ai vázlat

bólis kedvezo az a megoldás, ha a napi homennyi-

1flit6turbina; 2 kondonzádós turbina; 3 C8~16; <4távftités visz-
szatér6 ..-t&o; 5 tivflitáfll6mDODÓ VeZOtéIdl
légeta villamos terhelés völgyidoszakában egyen- bJ azalM1yozáai llÖrllO: ej 1izemmoDot
1etesen szolgáltatják. 1,t1aPrtA

ll-
404 TÁVFOTÉSEK

ezt az elvet célszer1i új ftitoeromüvek épitésekor is 6

figyelembe venni.
Ezenfelül számós olyan szempont van, amelynek
eleget kell tennünk új eromü létesítésekor. Ezek kö-
zül dönto az eromüépités egyik legegyöntetübben
elfogadott általános irányzata: az egység-teljesíto-
képesség növelése [17]. Az egység-teljesitoképesség
2
növelése ugyanis a fajlagos beruházási költségeket
jelentosen csökkenti. Ugyancsak kedvezoen hat az
egység-teljesitoképesség növelése az üzemvitel szin-
vonalára, az üzemeltetési, karbantartási és a sze-
mélyzeti költségek, valamint a hatásfok alakulá-
sára.
Rugalmas üzemu kondenzációs /utoturbina. Lénye-
ge,hogy
- két, esetleg három kisnyomású, szabályozatlan 11-6. ábra. Rugalmas üzemu kondenzációs turbina
megcsapolásból vett gozzel, változatlan goznyelés 1-5 ua., mint a lI-S. ábrán; 611oztorlasztó
esetén is létrehozhatunk számottevo fütést - ha a
nagynyomású elomelegitoket a fütés idoszakában
kikapcsol juk - anélkül, hogy a fütés miatt a blokk - goztorlasztás miatt a közepes mértéku futés-
kor bekövetkezo fojtási veszteség csökkentheto, ha
névleges villamos teljesítoképessége csökkenne (ll-5.
ábra); a turbina párhuzamos kisnyomású szakaszaiba kü-
lön-külön vezetheto a goz, s mindegyikhez a csat·
- a 11-6. ábra szerinti fütoturbina felépítésében lakozó gozvezetékbe goztorlasztót épitünk be.
alig tér el a szokásos kondenzációs turbináktól, Az egyes megoldások alkalmazása a növekvo ho-
mivel csupán akisnyomású átömlovezetékbe épi- igények sorrendjében jöhet szóba.
tünk be goztorlasztót. A fütést ebben az esetben is Rugalmas üzemu ellennyomású /utoturbina. Ha a
a kisnyomású szabályozatlan megcsapolások biz- fütési hoigények ellátására kondenzációs futoturbi.:
tositják a nagynyomású elomelegitok egyidejü ki- nát nem létesithetünk, akkor a fütést ellennyomású
kapcsolásával. A fütés az elozo változathoz képest ftitoturbináról látjuk el. Az ellennyomású futotur·
itt azzal fokozható, hogy a megcsapolási nyomások bina kialakitásakor is arra kell törekednünk, hogy
csökkenését a goztorlasztással megakadályozzuk, minél jobban érvényesithessük azokat a megoldá-
sot teljes torlasztással a fütés mértéke annyira sokat (túlterhelés, csúcsrajáratás), amelyekkel a vil-
növelheto, hogy a turbina szélso esetben már mint lamos és hoigények kello mértékben kielégithetók.
ellennyomású turbina üzemel [9] ; Ilyen szempontok alapján kialakított rugalmas
üzemü ellennyomású fütoturbina elvi hokapcsolását
láthatjuk a 11-7. ábrán.
Forróvíz-szolgáltatás gázturbinával. A villa
csúcsfogyasztások idoszakában a gázturbina távom
égéstermékeivel melegitjük fel a távfütés vizét,

11-5. ábra. Rugalmas üzemu kondenzációs futoturbina

1 kisnyom4sú kondenz-<=lömelejlit6k; 2 naaynyomású kondenz-ol6meJe-
a1t6k; 3 PztaIanlt6 úptartáJy; -1 távf6tés villllzatér6 vezetéke; 5 távflltéa '
e16ranen6 vezetéke 11-7. ábra. Rugalmas üzemu, ellennyomású fútötu1'biaa
 HOTERMELÉS

egyébként pedig gázfutésu forróvízkazánokban.

Újszeru gondolat az is, hogy a gázturbiná,k távozó
égéstermékeivel hotároló tömeget melegítsünk fel,
és így a csak villamos csúcsidoben járatott gáztur-
binákkal is meg lehetne valósítani a folyamatos fu-
tésiüzemet. Az elgondolás azonban még mind a tel-
jesitmények összehangolása, mind a gyakorlati le-
hetoségek szempontjából távol áll a megvalósítás-
tói.

11.1.1.1.2. GlSzszoIgáltatés

Meglevo hoszolgáltató eromuveinkben - a fu-

téshezhasonlóan - a gozt is ellennyomású, ill.
elvételes-kondenzációs gépek szolgáltatják. A nagy
teljesitoképességukondenzációs gozturbina - a fu- 11-8. ábra. Rugalmas üzemu, gö:zszolgáltató kondenzációs
téshezhasonlóan - gozszolgáltatásra is aránylag turbina
egyszeriien alkalmassá teheto. Ilyen kialakításu 1 gozszoJaáltatás
eromublokk elvi hokapcsolását a 11-8. ábra tün-
tetifel. 11.2.2. Hotermelés fútomúben
A ll-9. ábrán látható ai elvételes-kondenzációs
gozszolgáltatóeromuvek hosémája abban az eset-
ben,ha nem egy, hanem kétféle nyomáson szolgál- 11.2.2.1. Futömiívek kiaIakítsí~n8k
tatunkgozt. szempontjai
Az elvételes-ellennyomású eromu üzemét a nagy-
nyomásúelomeleg{tok kikapcsolásával megvalósí- A futo muvek feladata és megoldási, kivitelezési
toutúlterheléssellehet mind a hoszolgáltatás, mind módja igen változatos és sokféle lehet. Kialakítá-
a villamosenergia-termelés szempontjából rugalma- sára hatással vannak:
sabbátenni. földrajzi-meteorológiai körülmények:
El6fordul, hogy egyes fogyasztók viszonylag kis - évi homérséklet-lefutás, hogyakoriság,
mennyiségu,de nagynyomású gozt igényelnek. Az - futési határhomérséklet,
ilyenközbenso gozellátás lehetoségei : - szélerosség, szélirány és ezek gyakorisága,
- friss goz redukálása és hutése; - tengerszint feletti magasság;
- villamos motorral hajtott dugattyús gozkomp- a fogyasztók jellege :
res8ZOr; - kommunális fogyasztók (kizárólag futés, fu-
- glSzinjektor. tés+ használati melegvíz-ellátás, szellozteto- és klí-
G6zszolgáltatás gázturbinával. A gázturbinás goz- maberendezések),
termelésnekkét megoldása lehetséges: - ipari fogyasztók,
- a kipufogó égéstermék átvezetése a kazán - vegyes fogyasztók,
füstjáratain és esetleg gáz póttüzelés; - a fogyasztók által megkivánt halmazállapot,
- gáz-goz hocserélo alkalmazása. homérséklet- és nyomásparaméterek,

--.!!!..
P2
1<...
P2

11-9. ábra. Gö:zszolgáltatás kétféle nyomásszinten

1 1l6zazoJaáJtatás
 TÁVFUTÉSEK
- a fogyasztók száma és a hosuruség,
- a fogyasztók érzékenysége az esetleges kiesé-
sekre,
- a maximális és minimális terhelés viszonya,
- az egyidejiiség,
- a szabályozás módja és lehetosége;
az építési mod:
- paneles, blokkos, öntött, hagyományos épít-
kezés,
- tábla-, ponto, sorházak, szekciós építkezés,
- szintszám ;
a kapcsolódó hohordozó hálózat:
- a fiitomu helyzete a távvezetékhez képest,
- a kapcsolódó távvezeték kialakítása,
- geodetikus magasságkülönbségek a hálózat
mentén,
- közbenso átemelo és átalakító állomások a
vezeték mentén;
a rendelkezésre álló tüzeloanyag és egyéb muszaki
feltételek:
- tüzeloanyag fajtája (szilárd, folyékony, gáz-
nemu, egyéb),
- a tüzeloanyag-szá1litás lehetoségei,
- a tüzeloanyag-tárolás és belso mozgatás,
- kéménymagasság, fUstjárattisztitás,
- hamu- és salakeltávoHtás,
- vizelokészités,
- zajcsökkentés;
egyéb feltételek, kívánalmak:
- a rendelkezésre álló munkaerok, automatizált-
sági fok,
- a kommunális fogyasztók részérol megkívánt
kényelmi szint a lakásokban,
- a levegotisztaság, csend és esztétika igénye;
perspektivikus kérdések:
- a kiépülés üteme,
- a blokkosítás igénye,
- a fiitomu a késobbiekben esetleg csúcs- vagy
tartaléktelep lesz-e egy vagy több futoeromu mel-
lett,
- több futomu kooperációja.
A szempontok rendkívül széles skálája és sok-
félesége is mutatja, hogy a fiitomutervezés és -tele-
pítés során számos kérdést kell megoldani ..
11.2.2.2. Fútomúvek csoportosítása
az a1kalm~tt energiahordozó szerint
11.2.1.1.1. Hagyományos energlabordozók
Az alkalmazott tüzeloanyag szerint vannak szi-
lárd, folyékony, gáznemu és egyéb tüzeloanyaggal
muködo kazántelepek.
Lakótelepek távfiitéséhez ma már szilárd tüzelo-
100
1000 2000 3000 4000
h/év
11-10. ábra. Csúcs futési igény
1 csúcshoigény
anyagot lehetoleg nem használnak. Hazai energia·
helyzetünk miatt sok helyen indokolt a kombinált
gáz- és olajtüzelés. így elképzelheto, hogy a csúcs-
igények (11-10. ábra) fedezésére az alap-energia·
hordozótól eltéro energiahordozót választanak.
11.2.2.2.2. Szemétégetés
A szemétégetés korunk városainak egyik egyre
komolyabbá váló problémáját oldja meg.
Az utóbbi években ugyanis a szemét elszáUítása
és megsemmisítése vagy tárolása igen nagy gazda·
sági, területi és nem utolsó sorban egészségügyi
problémákat okozott a bel- és külföldi városok
többségében. A szemét növekvo mennyisége növeli
a talajvíz és a levego szennyezettségi fokát, amada·
rak és rágcsálók pedig betegségeket terjesztenek.
A szeméttelepek égésébol keletkezo füst és szaga
környék levegojét elviselhetetlenné teszi. Ehhez já.
rul még az a gazdasági megterhelés is, ami a várOS'
tóI távol eso szeméttelepekre való szálIításból, va·
lamint a szeméttelepek felügyeletébol ered. A vá·
ros fejlodésével a szemét elszállításának és tároIá·
sának problémája is egyre nagyobb lesz. Budapes-
ten kb. 198o-ig van még hely a szemét számára.
Egyre több országban ismerik fel a kérdés jelentá-
ségét, és egyértelmu vélemény, hogya szemét meg·
semmisítésének, valamint az abból keletkezo ve-
szélyek megszüntetésének legbiztosabb és leggaz·
daságosabb módja a szemétégetés. Európa számn!
városában vannak már szemétégeto muvek, ezek
egy része az illeto város közelében, túlnyomó több-
ségük azonban a város központjában, vagy leg.
alábbis a városközpont közelében helyezkedik eL
Ennek egyrészt az a magyarázata, hogy a modem
 HOTERMELÉS 407

szemétégeto építészeti megoldása lehetové teszi az 11-1. tiblúat. A szemét ftlt6értéke

épület beilleszkedését a városi képbe anélkül, hogy
zavarná a környezetet, másrészt a keletkezett hamu
és salak teljesen steril, nem tartalmaz fertozo góco-
kat, végül pedig az elégetés teljesen zajtalanul és
szagta1anul mehet végbe a berendezés megfelelo
kialakítása estén. Az eltávozó füstgázok sem tar-
talmaznak a környezetre ártalmas anyagokat, és
megfeleloberendezéssel szilárdanyag-tartalmuk is a
kívánt szintre csökkentheto.
A szemétégeto m6nek a városközpontba helye-
zésejelentosen csökkentheti a szemétszállítás költ-
ségeit.A keletkezett hamu és salak a szemét eredeti
térfogatának csupán 4 ... 5%-a, e1szá.llítása tehát
lényegesen olcsóbb, mint a szemétszállítás, ugyan-
akkor ezek az anyagok az építoiparban fel is hasz-
nálhatók.
A miíködo szemétégetok szinte kivétel nélkül a
távhoszo1gáltató vagy villamosenergia-hálózatra
csatlakoznak. A szemétnek elegendo nagyságú futo-
értékevan ahhoz, hogy belole hoenergiát nyerjünk.
Atermelt ho vagy villamos energia eladásából szár- HelY8éa Méréséve F6t6érték. J/ka
mazóbevétel pedig növeli a szemétégetés gazdasá-
gosságát.
A 11-1. táblázat a szemét összetételét és futo- Basel 7,75·
7,11 .• 10'
6,28
11,70·
7,54·
9,64·
8,80·
4,19 IO' 1966
101 1969
1965
1972
1962
Osaka
Montreal
Zürich
Genova
Frankfurt
értékét adja megBudapest
Kyoto
néhány országra vonatkozóan.
A szemét elégetésének lehetoségei :
- hoértékesítés nélküli szemétégetés ;
- a termelt hot egy közelben levo hoeromu hasz-
nositja áramfejlesztés és forróviz-eloállítás céljá-
ból;
- a szemétbol nyert hot forró viz alakjában egy
meglevotávhó1lálózatba táplálják;
- áramfejlesztés kondenzációs turbinákban.
A fajlagos költségek egybevetése a távhoszolgál- ben el lehet végezni. A billenoplatós teherautók el-
tatással üzemelo berendezéseknél mutatja a leg- láthatók olyan berendezésekkel, amelyek eloosztá-
kedvezobb értéket. Meg kell azonban jegyezni, lyozzák a szemetet, maximálva pl. annak méretét.
hogyezt az eredményt erosen befolyásolja a hoki- A kocsi töltetét függoleges, széles garatú bunkerbe
használásfoka és a hodij. adagolja. Innen a szemét szabályozott töltésu kon-
Ha távfutési célokra szemétégetot használunk, vejor-rendszerbe kerül, amely gravitációs úton osz-
célszeru azokat alapterhelésre beállítani, a csúcs- tályozza. A szabályozhatóság a nagy sebességu
terheléseketpedig olaj- vagy széntüzelésu kazánok- aprítógép biztonságos üzeméhez szükséges.
kal oldjuk meg. Párizsban pl. a szemétégeto mu A konvejor végén levo elektromágnes a szemét-
márciustól októberig az alaphoforrás szerepét tölti ben levo vashulladékot eltávolítja. Itt azonban
be,a futoeromu csak a téli hónapokban üzemel, a probléma van, hogy a vas kiválasztását nem lehet
csúcskazántelepek pedig csak a leghidegebb ido- tökéletesen megvalósitani, mivel a vashulladék ero-
szakbanmuködnek. sen tapad a nedves szemét többi részéhez. A vaski-
A szemét égetésekor nehézséget okoz egyrészt az választás célja a gazdasági megfontoIásokon túl-
anyagnagy nedvességtartalma, másrészt hogy hete- menoen az aprítógép kopásának csökkentése. A sze-
rogén összetételu, és átlagos surusége csak 290... métaprításban legsikeresebbnek a forgókalapácsos
300 kg/m3• A szemét heterogén összetétele vonat- töro bizonyult, miután ennek a legkisebb a kopása
kozikannak anyagára és nagyságára is. A szemét- és legjobb az aprító hatása. A forgókalapácsos törlS,
égetomuveket tehát el kell látni aprító, osztályozó hasító és tépo hatást fejt ki, így a szemét gyorsan
ésszárító berendezésekkel is. a kívánt méretre aprítható.
Az osztályozás egy részét már a szá1lítórendszer- A szemetet általában a rostélyrendszer elején szá-
408
rítják, használnak azonban füstgázok által melegí-
tett külön szárítórostélyt is.
Az égetokamra tetejére vízszintes tuzcsöves ka-
zánt helyeznek, hogy mind radiális, mind tangen-
ciális irányban jó legyen a hoátadás. Célszeru nagy
átméroju konvekciós csövek alkalmazása, amivel
a hoátadó felületek elszennyezodése elkerülheto.
Az esetek többségében a három járatú dobok a leg-
megfelelobbek. Nagyobb nyomások esetén vÍz-
csöves kazánokat alkalmaznak.
A füstgázok, miután hoenergiájuk nagy részét
leadták, kb. 160 oC-on távoznak. Ezeket a gázokat,
habár aránylag kicsi a szilárdanyag-tartalmuk, tisz-
títják. A tisztítást a részecsketartalomtóI és a füst-
gázmennyiségtol függoen ciklonnal, multiciklonnal,
elektromos porleválasztóval vagy nedves mosóval
végzik. A többfúvókás nedves mosó kialakítása
nem teszi lehetové, hogy annak belso szerkezetét
idegen anyagok eltömítsék. Ezért a mosó igen kis
nyomáseséssei tervezheto, és a szükséges ventilIátor-
teljesítmény is kicsi. A mosó a legszigorúbb levego-
tisztasági követelményeknek is eleget tesz. A leg-
több helyen a mosóba felülrol befolyó vizet egye-
nesen a csatornába vezetik, vagy ha az túlságosan
szennyezett, eloször vékony homokszuron vezetik
keresztül. Végül a mosott vagy tisztított füstgázok
a kéményen keresztül távoznak. A távozó füst
gyakorlatilag színtelen és szagtalan.
11.2.2.2.3. Geotermikus energia hasznosítása
Mai energiahelyzetünkben nem mulaszthatjuk el,
hogy megemlékezzünk a geotermikus energiáról,
mint hoforrásról. Magyarország szárnos helyén je-
lentos energiát adnak a termálvízforrások.
A föld belsejébol a felszín felé áramló ho nagysá-
gát a geotermikus gradienssei (1°C homérséklet-
emelkedést eredményezo mélység, mrC), ill. újab-
ban a földi hoárammal (a kozetek átlagos hovezeto
képességének és a geotermikus gradiensnek a há-
nyadosa, Wjm2) szokták jellemezni. Földünkön át-
lagosan a geotermikus gradiens 30... 34 mrC, a
földi hoáram kb. 4 . 10-4 Wjm2• Ha a földi hoáram
értéke az átlagosnál nagyobb, pozitív, ha kisebb,
negatív geotermikus anomáliáról szokás beszélni.
Vizsgálatokkal -[26] megállapították, hogy ha-
zánknak csaknem egész területén pozitív geoter-
mikus anomália mutatkozik, amennyiben a geo-
termikus gradiens értéke 15... 22 mrC, a földi ho-
áram értéke kb. 8.10-4 Wjm2• Pozitív geotermikus
anomália hazánk területén kívül is ismeretes, így
pl. Iz1andban (Reykjavik, Reykir, Kryauvik),
Olaszországban (Lardarello), a Szovjetunióban
(Kamcsatka, Pradkavkáz, Mahacskala), Új-Zéland-
TÁVFUTÉSEK
ban, az Amerikai Egyesült Államokban (Kalifornia,
Oragon, Alaszka, Texas) stb., ilyen nagy összefüggó
területen azonban ez a jelenség mindmáig nem vok
kimutatható.
A pozitív geotermikus anomália folytán hazánk·
ban pl. 100 oC réteghomérséklet már 1800... 2000m
mélységben észlelheto, míg az átlagos geotermikus
gradiensnek megfeleloen ez a kozethomérséklet csak
3000... 4000 m mélységben érheto el. Ilyen nagy
mélységben azonban a kozetek porozitása már ki·
esi, ennek következtében itt geotermikus energiát
szállító közeg, azaz mobilizálható víz gyakorlatilag
nincs. Magyarországon viszont az említett mélység·
ben vízdús kozetek találhatók, amelyekbol fúró-
lyukakon át felszínre hozható az energiát adó meleg
víz.
Az elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy
hazánk területén geotermikus. energia termelése
szempontjából számításba veheto, mobilizálható
víz részben üledékes, részben hasadékos kozetekben
található.
A termálkutak hohozamát (hoteljesítményét) a
céltól függoen többféleképpen értelmezhetjük. Így
beszélhetünk
- hasznos hoteljesítményrol, ha a felhasználás
során a víz homérsékletét az adott területen elofor·
duló hideg víz homérsékletére (általában 10 OC-ra,
biztonsági okokból 20 OC-ra)hutjük le;
- futési hoteljesítményrol, ha a felhasználás so-
rán a víz homérsékletét 45 OC-rahutjük le.
Bármelyik hohozamot vesszük azonban számí·
tásba, meg kell állapítanunk, hogy a geotermikus
energia rendkivül kis hokoncentrációjú energia·
hordozó, mert amíg pl. a koolaj futoértéke kb.
4,0.107 Jjkg, a fekete széné (1,6... 3) .107 Jjkg, ad·
dig a termálvízbol kb. 4,0· 1()6J/kg ho nyerheto.
Míg a többi energiahordozó általában tárolható,
a geotermikus energia kihasználását lehetoleg folya·
matosan kell megoldani. Ez is bizonyítja a termál-
víz-felhasználás lokális jelentoségét.
E kézikönyv szárnos részlete alkalmazható ter·
málvíz-vezeték és -felhasználás kialakítására. Az
eloadódó feladatok megoldását elosegíti még az iro-
dalom [26], [27], [28] tanulmányozása, amelyben
részletesebb ismertetést találunk.
Az energiaválság mai körülményei között egyre
nagyobb figyelem fordul a napenergia-hasznosítÓJ
felé is [90].
11.2.2.3. FUtomuvek csoportosítása
a termelt energiahordozó szerint
A futomuben termelt hohordozó minosége, para-
méterei és száma szerint vannak nagynyomású gozt,
forró vizet vagy mindkettot szolgáltató futomuvek.
 HÖTERMELÉS
A kizárólag nagynyomású gozt termelo telepek
döntoen ipari jellegu kazánházak. A kizárólag forró
vizet termelo futo muveket futésre, kommunális el-
látásra alkalmazzák. A forró víz mellett gyakran
van szükség gozre, ilyenkor kétféle hohordozót állít
elo a telep.
11.2.2.4. Futomuvek fo berendezései
A futomuvek fontosabb részei:
- kazánok;
- a tüzelés és a tüzelés elokészítésének berende-
zései;
- a termelt hohordozó elosztását és szállítását
végzohokiadó állomás berendezései;
- a tápvíz-elokészítés és kazántáplálás beren-
dezései.
A futomuvekben alkalmazott kazánokat és a ki-
szolgáló berendezéseket nem tárgyaljuk. Utalunk a
megfelelo irodalomra: [29], [30], [31], [32], [33],
[34],[35], [36], [37}, [38], [39], [40], [41}, [42], [43],
[44], [45], [46}, [47]. Ehelyü~t csupán a forró víz
hohordozóval üzemelo távfuto berendezés két fon-
tos speciális berendezésével, a nyomástartó beren-
dezésselés a tágulási tartállyal foglalkozunk.
Nyomástartó berendezés. A hál6zatban minden
esetben a forró víz eloremeno homérsékletéhez tar-
tozó telített goznyomásnál nagyobb nyömást kell
tartani.
A nyomás tartására négyféle megoldás ismeretes:
- nyitott tartály;
- zárt tartály;
- gozpárna;
- szivattyú.
Nyitott tartály alkalmazható, ha a forró víz ho-
mérséklete nem túl magas, és a forró vízzel ellátott
településen nincsenek magas házak.
Nyitott rendszerekben a távvezeték a nyitott
tágulási tartály nyomása alatt áll, a melegvíz-futé-
sekhezhasonlóan. A túlnyomás mértékét a tágulási
tartályelhelyezésének magassága szabja meg.
1
J
11-11. ábra. Nyitott tágulási tartály
1 forróvíz-vezeték; 2 nyított tágulásí tartály; 3 közbenso tartály
409
11-12. ábra. Nyitott tágulási tartály
1 forróvíz-vezeték
Gyakran fennáll annak veszélye, hogy a forró víz
a nyitott tágulási tartályba jut, és ott párolog. Ezt
tartály közbeiktatásával akadályozhat juk meg
(ll-ll. ábra).
Más megoldásra mutat példát a 11-12. ábra.
A nyomást súlyterhelésu biztosítószelep tartja. Ha
a nyomás a megengedettnél nagyobb, akkor a bizto-
sítószelep nyit, és a víz a tartályba áramlik. A nyo-
más csökkenésekor a víz a visszacsapó szelepen ke-
resztül jut vissza a rendszerbe.
Zárt tartályt alkalmazunk, ha nyitott tartállyal a
szükséges nyomást nem tudjuk elérni. Ebben az
esetben rendszerint különválaszt juk a nyomás fenn-
tartásához, ill. a táguló víz felfogásához és a víz
visszavezetéséhez szükséges berendezéseket. A nyo-
más fenntartásához szükséges tartályt nyom6tar-
tálynak nevezzük. A zárt nyomótartályban a kívánt
nyomást gáz- vagy gozpárnávallehet tartani.
Gázpárnával dolgoz6 nyomótartály látható a
11-13. ábrán. A tartályban a nyomást semleges gáz-
zal, esetleg levegopárnával szabályozzuk. A gáz a
gáztartályból mindenkor a szabályozó adagolása
szerint jut a tartályba. Túlnyomás ellen a súlyterhe-
lésu biztosítószelep véd.
Gozpárnával dolgozó nyom6tartályos berendezés
kialakítása azonos a 11-13. ábrán láthatóval.
,
______ J
J
2"QI'
1
L
11-13. ábra. Zárt nyomótartály gázpárnával
1 forróvíz-vezeték; 2 gázpalack
410 TÁVFUTÉSEK
11-14. üra. zárt nyomótartály g6zpúnával
1 folTÓvfz..YeDt&: 2 f6t&ea1szqr
A nyomást nagynyomású goz adja. A goz adagolása
a tartály nyomásától függoen automatikusan megy
végbe, rendszerint szelep útján. Ha azonos nyomású
gozt más, pl. ipari fogyasztó is igényel, a két fo-
gyasztót össze lehet kötni, és a két fogyasztó felé a
nyomást együttesen lehpt szabályozni. A túlnyomás
ellen súlyterhelésfi biztositószelep véd.
A gozpárnát a nyomótartály forró vizének elgo-
zölögtetésével is eloállithatjuk (11-14. ábra). A tar-
tályban uralkodó nyomás függvényében kell a ffito-
közeget adagolni, és ezzel a tartály nyomását sza-
bályozni.
A zárt nyomótartály alkalmazását a 11-15. ábra
szemlélteti. A forró vizet kazánban termeljük. Több
párhuzamosan kapcsolt kazán nyomástartása lát-
ható a 11-16. ábrán. A forróvizkazánok párhuzamos
kapcsolása igen elonyös a viztér növekedése miatt.
A gozpámás nyomástartás megoldható külön tar-
tály nélkül úgy, hogy a nyomás fenntartásához szük-
séges géSzpárnát magában a forróviz-termeléSben ál-
litjuk eléS.Ha a forró vizet géSzkazánban termeljük,
a viz nem tölti ki a teljes térfogatot. A 11-17. ábra
ilyen géSzkazánelvi elrendezését mutatja. Ezt a meg-
oldást ma már ritkábban alkalmazzák.
A 11-18. és 11-19. ábrán látható esetekben a
forró vizet három kazánban termeljük. A 11-18.
11-16. ábra. Párhuzamosan kaPalOlt forr6vízkazánok. Nyomástartás gázpárnával
00
11~15.éln. Forr6vfzkazánhoz kaPalOlt zárt nyomótar1ály
ábra szerinti párhuzamos kapcsoláskor a kazánok
géSzoldalaitis össze kell kötnünk, hogy a nyomások
kiegyenlitodjenek, és a vízszint a kazánokban az0-
nos legyen. Ha a kazánokat a 11-19. ábra szerint
sorba kapcsoljuk, az elso két kazán héStárolóként
mfiködik, gozpárna létesitésére csak a harmadik
kazánban van szükség.
Szivattyús nyomástartó berendezéssel beruházási
költséget és helyet takarítunk meg, valamint a be-
rendezés is egyszerubb. Kétségtelen hátránya a
folyamatos energiafelhasználás, ez azonban nem
akadályozza meg elterjedését. A SZÍvattyúsnyomás-
tartás alkalmazásakor gondolni kell a feszültség-
kimaradás esetére is. Ezért tartalék nyomástartály-
róI .és kézzel nyitható palackokról kell gondos-
kodni.
A különféle nyomástartó tartályok .alkalmasak
arra, hogy felvegyék a. viz kismértékfi tágulásából
eredo térfogat-növekedést, nagyobb vizmennyiségek
befogadására azonban külön tágulási tartály szük·
séges..
NYODlÓtartályok méretezése. A szükséges nyomóJ
meghatározása. A szivattyú a visszatéréSvezetékben
van [11-20. aj ábra]. Ebben az esetben az eléSremen6
vezeték legmagasabban fekvéSM pontja a legveszé-
lyesebb. Az ebben a pontban uralkodó nyomás:
PM=PO-LJPh-LJpOM' (11-1)
 HOTERMELÉS 411

!1

I
11-17. ábra. Nyomástartás gozkazánnal

ahol Po a tágulási tartály által meghatározott nyo-

más; .1Ph hidrosztatikai nyomáskülönbség az M
és O pont között; .1POM áramlási nyomásveszteség
azO és M pont között. PM-nek egy bizonyos bizton-
sággal nagyobbnak kell lennie, mint a legmagasabb
te eloremeno homérséklethez tartozó Petel teIítési
aj
~oznyomás: PM>Petel. Ezzel a tágulási tartályban
tartandó nyomás:
PO>Petel+ ·-1Ph+ .1POM.

A biztonság felvétele attól függ, hogy a nyomó-

tartályban milyen módszerrel (goz-, ill. gázpárna)
(11-2)

1f1i ~
tartjuk a nyomást, és milyen megbízható szerelvé-
nyeink (nyomáscsökkento szelep) vannak.
A szivattyú az elore meno vezetékben van [11-20.
bj ábra]. Ez esetben a hálózat egész nyomásszintje
a Llpsziv szivattyúnyomással nagyobb, mint az
elobbi esetben. A tartályban a szükséges nyomás:
po> Petel+ .1Ph· (11-3)

bJ

11·18. ábra. Párhuzamosan kapcsolt foffÓvízkazánok. Nyo-

mástartás a kazánokban termelodo gozpárnával

ej
11-20. ábra. Segédábra a nyomótartály méretezéséhez
a) szivattyÚ
a visszatéro
vezetékben;
b) szivattyú
azeloremenovezetékben;
11-19. ábra. Sorba kapcsolt forróvízkazánok e) a visszatéro
vezetékmagasanhalad;O nyomótartálycsatlakozási
pontja
412
Elofordulhat, hogya visszatéro vezetéknek van
egy, a geodetikus magasság szempontjából igen
kedvezotlen pontja [ll-20. ej ábra]. Ez esetben erre
a pontra az ellenorzést külön el kell végzni.
A tartály térfogatának meghatározása. A nyomó-
tartály térfogatát-úgy kell megállapitani, hogy az a
maximális eloremeno és visszatéro homérsékletek-
hez tartozó viztérfogatok különbségét befogadhas-
sa. A viztágulás térfogata:
Vtáa=m(ve-vy) m3, (11-4)
ahol m a távfiito rendszer viztartalma, kg; Ve az
eloremeno homérséklethez tartozó fajtérfogat,
m3jkg; Vy a visszatéro homérséklethez tartozó faj-
térfogat, m3jkg.
A gyakorlati szabályok szerint a tartályban mini-
málisan tárolandó vizmennyiség a táguló térfogat
1/5 része legyen. Ezzel a tartály térfogata (tárolás+
+tágulás):
Vtart =;
Vtág ma. (ll-5)
Tágulási tartály. Az oszi üzemkezdeti felffitéskor
a viz térfogata igen jelentos mértékben no. Nagy
kiterjedésu rendszerekben a térfogat-növekedésbol
származó többletvizet célszerfi a hálózaton kivül
összegyujteni és a rendszer leállásakor azt fokoza-
tosan a lehulés függvényében visszatáplálni. A napi
üzem során eloforduló kisebb vízszintingadozást
nagy rendszerekben ugyancsak a nyomótartály ve-
szi fel.
A térfogat-növekedést felvevo tartály rendszerint
a hotermelo központban foglal helyet. Térfogatát
a tágulási együttható és a homérséklet-változás
alapján állapitjuk meg. Minden 100 m3 viztartalom
után mintegy 10... 12 m3 tartálytérfogatot kell szá-
mitani. A tartály rendszerint betonból készül, de
kisebb vizmennyiség esetén lehet lemezbol is. Mi-
vel a visszatéro viz homérséklete 100 oC alatt van,
r---------
I
I
I
I k -.J
I
I
11-11. ábra. Forróvízkazánhoz kapcsolódó nyitott rendszeru
táguJási tartály és zárt nyom6tartály
J szabályoz6szelep
TÁVFUTÉSEK
ll-n. ábra. Forróvizkazánhoz kapcsolódó zárt renl
tágulási tartály és zárt nyomótartály
a gyfijtotartály általában nyitott. Nyitott tartálYII
elrendezésre látható példa a ll-21. ábrán. Felfiités-
kor a nyomásbiztositó tartályban a v\zSzint emel-
kedik. Ha eléri az 1szintet, akkor szabályozó útján.
esetleg kézzel nyitják az 1 szelepet. A viztöbbleta
nyitott tartályba folyik. Leálláskor, ha a vimint
II lesz, akkor a kapcsoló a szivattyút helyezi üzem-.
be, és a vizet visszaszállitja a kazánba.
A kis kiterjedésu, kis víztartalmú forróviz-hál6-
zatok viztartalmának térfogat-növekedését meg-
felelo nagyságú nyomótartály is felveheti.
A 11-22. ábrán forróvizkazánnal dolgozó rend-
szer tágulását felvevo, zárt rendszerfi gyfijtotartályt
láthatunk. A tartálynak kettos feladata van: egy.'
részt a térfogat-növekedést veszi fel, másrészt a
nyomást biztositja, tehát egyidejuleg nyom6- ta
tárolótartály .
A tároló két vezetékkel csatlakozik a hálózathO70
Mindkét vezetékben szivattyú található. Az egyik
szivattyú a tárolót tölti, a másik a tárolóból a ka-
zánba táplál vissza. A szivattyúk üzemét a
vizszintjétol függoen szabályozzuk.
A ll-23. ábrán gozkazánnal mfiködo rendszer
I
I
__ ,.L, IIriI
-LJ----O=
11-13. ábra. Gozkazánhoz kapcsolódó nyitott tágulási
tartály
t. e16remen6 forró viz h6máséldete; tkOI kÜIS6 h6mén6kJel
 HOTERMELÉS
tágulási tartály megoldása látható. A forró víz elore-
meno homérsékletét keveréssei állítjuk be, ezzel
egyré!;ztmegakadályozható az elgozölgés, másrészt
a külso homérséklet függvényében a homérsékletet
szabályozhatjuk. A tágulási tartályba folyó és on-
nan eltávozó vízmennyiséget a kazánvízszintrol
szabályozzuk.
A ll-24. ábra a tágulási tartály kapcsolásának
megoldását mutatja, ha a rendszerben szivattyú
tartja az elgozölgés megakadályozásához szükséges
nyomást. Az eloremeno és visszatéro vezetékágakat
összeköto impulzusvezetékben fojtószelepekkel be-
állított nyomásértékek vezérlik a pótvízbetápláló
szelepet és a túlfolyószelepet. Ha a beállított nyo-
másérték csökken - pl. a keringtetett víz térfogata
lehuléskor kisebb lesz, a csökkeno nyomás nyitja
a betáplálószelepet. Ha a rendszerben a víz felfutés-
kor tágul, a növekvo nyomásimpulzus nyitja az
elfolyószelepet.
, ~~;~
1 ~j--T~-,
..-Lt:~ ]-Y-L :
11-24. ábra. Nyomástartás szivattyúval
1 keringtetó szivattyúcsoport; 2 nyomástartó szivattyúcsoport; 3 forróviz-
termelo höcserélöcsoport; 4 távflités eloremeno vezetéke
11.2.3. Futoeromuvek és futomuvek
együttmuködése
A futési hoigény jelentosen változik a külso ho-
mérséklettol függoen. A leghidegebb idoben szük-
ségesmaximális hoigényhez képest a futési szezon
11.3. Hoszállítás
A hot (energiát) a termelotol a fogyasztóig ho-
hordozóval csovezetéken továbbítják. A 11.1.2.
pontban már említettük, hogy a távfutéseket és ez-
zel a hoszállító csovezeté"keket legcélszerubben a
hohordozó alapján csoportosíthatjuk, hiszen a
kommunális igényeket úgyszólván kizárólag forró
413
legmelegebb idoszakában jelentkezo minimális ho-
igény csak mintegy 22... 23%. Mivel a maximális
és az azt megközelíto hoigények a futési idoszaknak
csak kis részében fordulnak elo, a futoeromuvet
nem célszeru a maximális hoigényre méretezni.
A futoeromuvek általános tervezési gyakorlatában
a futoeromuvet (futoturbinákat) a maximális ho-
igénynek mintegy 50%-ára méretezik, s a hoigény
efölötti részét a lényegesen olcsóbban megvalósít-
ható csúcskazántelepekrol elégítik ki (1. a 11-IO.
ábrát).
A megoldás elonyei:
- a futéshez a ho igen nagy részét kedvezo ener-
getikai viszonyok mellett, ellennyomású villamos-
energia-termeléssel kapcsoltan szolgáltatja;
- a hoforrás (futoeromu és csúcskazántelep)
összes beruházási költsége - a csúcskazántelep
lényegesen olcsóbb volta miatt - kisebb;
- a távvezeték létesítési költsége csökkentheto,
ha a csúcskazánokat, ill. azok egy részét a távol
eso fogyasztók körzetébe telepítjük.
A futoeromuvek és a csúcstelepek együttmuködé-
sének elsosorban a következo változatai jöhetnek
szóba:
- a csúcskazánokat is a futoeromube telepítjük,
s azok csúcsfogyasztáskor tovább melegítik a futo-
turbinák gozéve1 már elomelegített vizet;
- a csúcskazánok a futoeromutoi külön települ-
nek, a kis hoterhe1ések idoszakában csak a futo-
eromu üzemel.
Az elso változat elonyei:
- a minoségi (homérséklet) szabályozás leheto-
sége;
- a rendszer egyszerusége, hidraulikai stabi-
litása ;
- a csúcskazánok és az eromu közös telephe-
lyének jó kihasználási lehetosége.
A második változat elonyei:
- a folyamatos kiépítés és telepítés lehetosége,
meglevo csúcskazántelepek bevonása az eromu-
rendszerbe.
Nagy általánosságban kis rendszerek esetében az
elso változat, nagy rendszereknél a második válto-
zat jöhet szóba.
vízzel, az ipari igényeket pedig szükség szerint goz-
zel fedezzük. Ezért a hohordozó szerint megkülön-
böztetünk :
- forróvíz-vezetékeket és
- nagynyomású gozvezetékeket.
414
11.3.1. ForróvÍZ-vezetékek
11.3.1.1. Osztályozás
A forróvízvezeték-rendszereket kétféleképpen osz-
tályozhatjuk :
- a vezetékhálózat elrendezése,
- a párhuzamosan haladó vezetékszálak száma
szerint.
A vezetékhálózat elrendezése szerint van:
Sugaras vezeték. Ez a leginkább elterjedt meg-
oldás, a hoközpontot és a fogyasztókat a leheto leg-
rövidebb vezetékkel kötjük össze [ll-25. a) ábra].
Körvezeték. Ez kétségkívül drágább és nagyobb
vezetékköltséget igénylo megoldás, elonye azonban
a hoellátás biztonsága és az aránylag rövid házi
csatlakozóvezeték [ll-25. h) és e) ábra]. Nagy ki-
terjedésu, nagy hosuruségu berendezések hez alkal-
mazzák, esetleg kétoldali hoellátássaI.
Létezik e rendszerek kombinációja is, a körveze-
ték-rendszerbol kinyúló hosszabb sugaras csápok-
kal [ll-25. el) ábra].
A párhuzamosan haladó vezetékszálak száma sze-
rint van: négy-, három-, ketto-, egyvezetékes rend-
szer.
E rendszerek kialakításához az vezetett, hogy a
forróvíz-távfutések általában kétféle hoigény kielé-
2 3
a)
b)
11-25. ábra. Vezetékhálózat elrendezési lehetöségei
1 villás; 2 fürtös; 3 m.us; 4 bals7.álkás;
5 botermelö; 6 höfogyasztók;
ej kétoldali hoellátás; dJ sugaras és körvezeték-rendszer kombinációja
TÁVFÚTÉSEK
gítésére készülnek: változó eloremeno homérsék-
letu futovizet adnak a külso homérséklet szerint
változó futési igények kielégítésére, és állandó ho-
mérsékletu vizet a használati melegvíz-fogyasztás,
ill. a technológiai vízigények fedezésére. E kétféle
igény különbözoségét fokozza, hogya futési ho-
szükséglet napi 24 órán belüli lefutása nagymérték-
ben eltér a csúcsszeruen jelentkezo használati (vagy
technológiai) vízfogyasztás lefutásátóI.
A használati (technológiai) vizet kétféleképpen
álIítjuk elo: zárt és nyitott rendszerben. Zárt rend-
szer esetén a használati meleg vizet hocseréloben,
felületen át melegítve álIítjuk elo, nyitott rendszer·
ben a központban eloállított meleg víz a fogyasz-
tóknál kifolyik.
A négyvezetékes rendszer lényege, hogya változó
és állandó homérsékletu forró vizet két külön rend·
szerben álIítjuk elo és szálIítjuk a fogyasztóhoz.
A ll-26. ábra négyvezetékes zárt, a ll-27. ábra
négyvezetékes nyitott rendszer elvét szemlélteti.
A ll-28. és ll-29. ábrán háromvezetékes zárt, ill.
nyitott rendszert, a ll-30. ábrán kétvezetékes zárt
rendszert láthatunk. Hazánkban ez a legelterjed·
tebb. A ll-31. ábra kétvezetékes nyitott rendszert,
a ll-32. ábra egyvezetékes nyitott rendszert szem-
léltet. Az egyvezetékes rendszer értelemszeruen ki-
zárólag nyitott lehet. Hazánkban csak atermál·
vizekhez használnak egyvezetékes megoldást.
~5
5
ej
d)
aj sugaras elrendezés
b) körvezeték
 HOSZÁLLíTÁS 415

r
2 J 1 3 2

-----iSJ
_____ -.J

-,

___ ---.J
11-26. ábra. Négyvezetékes, zárt rendszer
1 hotermelo; 2 flitési hofogyasztó; 3 használati meleg viz és fogyasztó;
4 forróviz-távvezeték 11-29. ábra. Háromvezetékes, nyitott rendszer
1-4 ua., mint a 11-26. ábrán

1 :3 2

rtr
1 J 2

--_--1 I
411 L, 1
I ____ .__J

~l
~=.J
5
11-30. ábra. Kétvezetékes,
1-4 ua., mint
zárt rendszer
alI-26. ábrán

3 2

ll-27. ábra. Négyvezetékes, nyitott rendszer

1-4 ua., mint ali-26. ábrán; 5 cirkulációs távvezeték

J 2

_. ..J

11-31. ábra. Kétvezetékes, nyitott rendszer

1-4 ua., mint a 11-26. ábrán; 5 keveroberendezés

,
_____ ...J

11-32. ábra. Egyvezetékes, nyitott rendszer

1-5 ua .• mint a 11-31. ábrán
ll-28. ábra. Háromvezetékes, zárt rendszer Megjegyzés: a homérsék1et-értékek feltüntetésekor a hóveszteségtól
1-4 ua., mint alI-26. ábrán eltekintünk
416 TÁVFUTÉSEK

3 Termálvíz-felhasználás kapcsolási sémáját lát·

hatjuk a 11-33. ábrán.
A párhuzamosan haladó vezetékszálak számának
8 meghatározása komplex muszaki-gazdaságossági
kérdés. Adott esetben az elonyök, hátrányok ésa
l'
L __ -- •••---------~
I költségek mérlegelésévei kell a legmegfelelobb meg-
r
oldást kiválasztani.
r·-o-----o---~
t 10 ~
9
7 11.3.1.2. Forróvíz-vezetékek nyomásviszonyai

5 r---'
4-
o zemszüneti nyomás. Üzemszünetben, amikor a
keringtetoszivattyúk nem dolgoznak, a rendszerben
- llirn
l
'f.t..
a nyomást vagy a tágulási tartályban levo VÍznívó,
_ r- vagy a nyomótartályban beállított nyomás, vagya
t
.l
nyomástartó szivattyú nyomása határozza meg.
Ha a különbözo forróvÍz-felhasználó berendezé-
i ,..---' j_\ 50 oC -1 sek nem azonos geodetikus szinten helyezkednek el,
I .I1

I akkor a hálózat legfelso pontjában is olyan nyomás-

7
.•.. I. 5 .
_.--...._.--l nak kell uralkodni, amely az adott forróvÍz-homér-
4-
séklet mellett az elpárolgást meggátolja.
Ozemi nyomás. A szivattyú üzembe helyezéséveI
a rendszer nyomásviszonyai a szivattyúnyomás
nagyságától, a szivattyú és a tágulási tartály vagy
nyomótartály bekötési pontjának kölcsönös helyze-
tétol függoen lényegesen megváltoznak. A szivaty-
tyú nyomása szuperponálódik az elgozölgést meg-
akadályozó nyomásra.
A rendszerek nyomásviszonyait nyomásdiagra·
mokon vizsgáljuk. A nyomásdiagram abszcisszájára
a rendszer hosszúságát visszük fel, az ordinátán a
Ltp nyomáskülönbség van. Távvezetékek nyomás·
11-33. ábra. Termálviz-felhasználási példák viszonyainak ábrázolásakor a Ltp = O tengely az el-
1 termálkút; 2 gázkiválasztó és ulepíto; 3 tartalék vagy csúcskazántelep ; gozölgést megakadályozó nyomást jelenti. Az 1=0
4 lakótelep fütése és használat í meJegviz-ellátása; 5 tároló; 6 egyéb fo-
gyasztók: melegviz-készítés (pl. uszoda), üvegházfutés, szárÍlók; 7 túl-
pont a nyomástartály bekötési pontja. A szivattyú
folyó, m. befogadó; 8 futési rendszer, 90/70 oC; 9 futési rendszer, 70/50 oC; ehhez képest létesít szÍvást vagy túlnyomást a rend·
10 melegvíz-készités szer egyes pontjain.
A 11-34. ábra sematikus forróvízvezeték-rendszert
szemléltet. Az ábrán csak a hotermelot, a kering·
tetoszivattyút, egy hofogyasztót és az üzemszÜDeti
nyomás tartására való jelképes tartályt ábrázoltuk.
Ennek a rendszernek a nyomásdiagramja is látható
a rajzon. A nyomótartály h nyomómagasságot tart
iJp
a rendszerben, az atmoszférához képest ebben a
h magasságban van a nyomásdiagram Ltp = Ovona·
la. Az abszcisszán kiterítettük a sematikus rendszer
hosszát.
o ForróvÍzkazánhoz kapcsolt rendszer nyomásvis»
nyai. A rendszerben az elgozölgést nyomótartállyal
h
akadályozzuk meg.
Szivattyú az eloremeno vezetékben (11-35. ábra).
A rendszer nyomását az O ponthoz kapcsolt nyo-
ll-34. ábra. Sematikus forróvlz-rendszer és nyomásábra mótartály határozza meg. A nyomótartály egyben
N nyomócsonk; S szivócsonk; H hotermelo; F fogyasztó; O nyomástartó tágulási tartály is. A hálózathoz az Ft, F2, F3 jeI6
edény csatlakozási pontja fogyasztók kapcsolódnak. Az üzemi nyomás az
 HOSZÁLLÍTÁS
11-35. ábra. Forr6vÍz-rendszer nyomásviszonyaÍ
Hotermelés: kazánban ; elgozölgés megakadályozása: nyomótartállyal;
szivattyú: az eloremeno vezetékben; Xl-XZ keverc5vezeték; K kazán
OS szakaszon kisebb, az NO szakaszon nagyobb,
mint a nyomótartály által e pontokban meghatáro-
zott nyomás. Az üzemszüneti állapothoz képest az
OS szakaszban depresszió, az NO szakaszban túl-
nyomás következik be, ezért az elóbbit szívott, az
utóbbit nyomott szakasznak nevezzük.
A nyomásdiagram segitségével a rendszer bár-
mely pontjában azonnal meghatározható a kelet-
kezo többletnyomás, ill. nyomáscsökkenés. (Pl. a
P pontban a túlnyomás értéke LJpp• Az F3 fogyasz-
tón elhasznált nyomás, LJpF3 a két nyomás különb-
sége,azaz LJPF3 = LJpp- LJPR')
11-36. ábra. Forróvíz-rendszer
Hotermelés: kazánban; elgozölgés megakadályozása:
11-37. ábra. Forr6víz-rendszer
B6terme1és:kazánban; e1gozölgés megakadályozása: a vezetékrendszer végén elhelyezett nyomótartállya1;
29Az.épUlel&épészetkézikönyve
417
A szivattyú az eloremeno vezetékben van, a
rendszer NO szakasza teljes mértékben túlnyomás
alatt áll, a nyomás itt nagyobb, mint az elgozölgés
megakadályozásához szükséges nyomás. Ez a meg-
oldás az elgozölgés ellen teljes biztonságot nyújt.
Hátrány, hogya szivattyú forró vizet szállít. Az
eloremeno forróviz-vezetékben elhelyezett szivaty-
tyút és hajtómotorját különleges kivitelben készí-
tik, s karbantartása is fokozott gondosságot igé-
nyel.
Szivattyú a visszatéro vezetékben. Ha a nyomó-
tartályt a szivattyú szívócsonkja elott kötjük be
(11-36. ábra), akkor az elozokben tárgyalt elrende-
zés hátrányait kiküszöbölhetjük. A rendszer nagy
része (NO szakasz) ebben az esetben is túlnyomás
alatt van, tehát az elgozölgés ellen ez a megoldás is
biztonságot nyújt. Hátrány viszont, hogy a kazán
gyakorlatilag a szivattyú által létesített túlnyomás
alatt áll.
Mindkét bemutatott elrendezés hátrányos abból
a szempontból, hogy a visszatéro hálózat is túlnyo-
más alatt van, ezért legtöbbször ennek szerelvényei-
vel és kivitelével is fokozott minoségi követelményt
kell támasztani, ami a hálózat beruházási költségeit
növeli. A visszatéro forró viz homérséklete rend-
szerint 100 °C-nál alacsonyabb, ezért az elgozölgés
tJp
nyomásviszonyai
nyomótartállya1; szivattyú: a visszatéro vezetékben
tJp
~
O
nyomásviszonyaí
szivattyú: a visszatéro vezetékben
418 TÁVFÜTÉSEK

megakadályozásához nem szükséges nagy túl-
nyomás.
Nyomótartály a vezetékrendszer végén. Az utóbb
emlitett hátrány kiküszöbölésére a távfutohálózat
végpontján helyezzük el a nyomótartályt. Ezzel is
elérheto, hogy az eloremeno vezeték a nyomótar-
tály nyomásához képest túlnyomás alatt (ll-37. áb-
ra), a visszatéro vezeték szívás alatt legyen.
Szivattyú az eloremeno és visszatéro vezetékben.
A szivattyú nyomásának nagyságát gazdaságossági
számítások alapján határozhatjuk meg. Nagy kiter-
jedésu rendszerek esetén igen gyakran jelentékeny
emelomagasságra van szükség, aminek következté-
ben szivattyú alkalmazásakor a rendszer nagymérvu
túlnyomás alá kerülne. Ezt elkerülhetjük, ha a ki-
vánt szivattyú-emelomagasságot két szivattyú sorba
kapcsolásával valósitjuk meg (ll-38. ábra). Egyik
szivattyút az eloremeno forróviz-vezetékben, a má-
sikat a visszatéroben helyezzük el. Ezzel a kapcsolás-
sal elérheto, hogy csak az eloremeno forróviz-veze-
ték van túlnyomás alatt, míg a visszatéro depresz-
szió alatt áll.
A két szivattyú villamos motorját kényszerkap-
csolatba kell hozni, ntert ha az 1. szivattyú leálléa
a II. szivattyú tovább muködik, a rendszer szivás
alá kerül, és úgyszólván mindenhol bekövetkezik
az elgozölgés [ll-38. cJ ábra].
Forró víz eloállítása hocserélo készülékben.
A ll-39. ábra három - gozoldalon párhuzamosan,
vizoldalon sorosan - kapcsolt hocserélovel meg-
oldott berendezést mutat. Az elgozölgést nyom6tar·
tállyal akadályozzuk meg. A hocserélo berendezé-
sekben az 1. szivattyú által létesitett teljes túlnyo-
más uralkodik. Ez megengedheto, mert a hocseré-
lok a túlnyomásra közel sem olyan érzékenyek, mint
a kazánok. (A hocserélo köpenyének átméroje jó-
val kisebb, mint a kazándobé!) Ezért az eromuvi
forróviz-termelés nyomásbiztositása egyszerubbfel-
adat, mint a forróvizkazános megoldásé.
Gozkazánhoz kapcsolt rendszer nyomásviszonyaL
A rendszerben az elgozölgést a gozkazánban kelet-
kezo goztér akadályozza meg, az O pont a kazán·
ban van.
Szivattyú az eloremeno vezetékben (ll-40. ábra

aj

t1p

I
o

b)
11-38. ábra. Forr6viz-rendszer nyomásviszonyai
H6terme16s: kazánban ; e186zö\g6smegakadályozása: oyomótartá\1yal öszivattyÚ: az e16remeno 61 visszatéro vezetékben
a) kapc:solási vázlat: 1szabli1yoz6lZelepöKt. K2 kazán
b) oyomásdiqram nonnál ilzcmáIIapotbanö e) oyomúdiagram. ha az 1szivattyú leállna
 HOSZÁLLíTÁS 419

r- J-
l
-<;;:....
I

I
I

t.p

ll-39. ábra. Forr6víz-rendszer nyomásviszonyai

H6terme1és: ellenáramú készülékben; e1gllzölgés megakadályozása: nyom6tartállyal; 2 db sorba kapcsolt szivattyú: a visszatérll vezetékben;
1 szabályowszelep; 2 llllzvezeték; 3 kondenzvezeték; Elo E2. E3 ellenáramú készülékek

t.p

(~
(~
I

Xt

11-40. ábra. Forr6víz-rendszer nyomásviszonyai

HIlterme1és: kazinban; nyomástartás: a kazánban gózpárával; s2ivattyú: az elllremenll vezetékben; 1 gózfogyaszt6hoz

Ahálózat az OS szakasz kivételével túlnyomás alatt
áll. Ezt a szakaszt azonban úgy lehet kialakítani,
hogybenne az abszolút nyomás annak ellenére nö-
vekedjék,hogy a csovezeték mentén gozpárna által
meghatározottnyomás egyre csökken. Ennek egy-
szeru módja az, hogy az OS szakaszt eros lejtéssel,
esetlegfüggolegesen kapcsoljuk a szivattyú szívó-
csonkjához.Hátrány, hogya szivattyú az eloremeno
vezetékbenvan.
Ha a szivattyút a visszatéro vezetékben helyezzük
el,a vizsgálat a 11-36. ábrán bemutatott esethez
hasonlóan végezheto, az elgozölgés veszélyét keve-
réssellehet elkerülni.
Nagy kiterjedésu hálózatok építésekor problémát
okoz a terepszint változása. A hálózat magasabban
fekvo pont jaiban sem lehet kisebb a nyomás a ho-
mérséklethez tartozó telitési nyomásnál. Ezért a
kazánban igen nagy nyomást kell tartanunk, majd a
homérsékletet keveréssei kell csökkentenünk.
Szivattyú az eloremeno és visszatéro vezetékben.
A 11-41. ábrán látható elrendezésben két gozkazán
termeli a forró vizet. A kazánok vizoldalait a pár-
420 TÁVFUTÉSEK
,--'
I
I
I
I
I
I
I
I
i
!!iGSz
Sz
I I
I J
L -- ---0=.=---1]
11-41. ábra. Forróvíz-rendszer
Hótermelés: kazánban; nyomástartás a kazánban gózpárnával; szivattyú az elóremenó és visszatéró vezetékben
huzamos üzem, gozoldalait pedig a vízszint egyen-
letességének biztosítására kötjük össze. A B kevero-
szeleppel az eloremeno vezeték megengedheto ma-
ximális homérsékletét állítjuk be, és utána a be-
állítást rögzítjük. Az Sz szabályozószelep a külso
homérsékletnek megfeleloen automatikusan végzi
a rögzített keverésen túlmeno keverést, s így a min-
denkor szükséges eloremeno forróvíz-homérsékletet
beállítja. Az 1. és II. szivattyú kényszerkapcsolata
az üzembiztonság miatt itt is szükséges.
A szivattyúk sorba kapcsolásának két gyakran
alkalmazott esete:
Ha a lakótelepig hosszabb távvezetékszakasz
szállítja a forró vizet és a lakótelepen csak elosztó-
vezeték van, szokásos megoldás az ún. serkento-
szivattyú alkalmazása. Ez esetben az eromuvi szi-
vattyú nyomása éppen arra elegendo, hogya telep
határáig szállítsa a forró vizet, a telep határán levo
elosztóközpontban van a serkentoszivattyú-állomás.
Így a lakótelep fejlodése nem befolyásolja az ero-
muvi szivattyútelep kialakítását. A városi hoköz-
pontban a visszakeverésre is van mód. Ezzel elér-
heto, hogy - amennyiben szükséges - az eromu-
bol magasabb homérsékletu vizet továbbíthatunk,
mint amilyent a lakótelep fogadni tud.
Ha nagyon hosszú távvezeték épül, akkor szükség
lehet a vezeték mentén több serkentoszivattyú-állo-
más létesítésére. Ha ugyanis a vezetékrendszer ele-
jén akkora nyomást létesítenénk, amely elég volna
a vezeték végéig a nyomásveszteség fedezésére, ak-
kor a vezeték elején rendkívül nagy lenne a nyomás,
és igen drága szerelvényeket kellene alkalmazni.
Ilyenkor a serkentoszivattyúk számát és emeloma-
Ap
I
:
fkü/
nyomásviszonyai
gasságát úgy kell meghatározni, hogy egy meghatá-
rozott nyomáshatárt ne lépjünk túl.
A nyomásviszonyok ismerete azért is szükséges,
mert az üzemnyomás a fogyasztónál is érvényesül.
Ezért a futött létesítményekben levo berendezéseket
az üzem közben beálló statikus nyomásra kell mé-
retezni. Különös jelentosége van ennek a kérdésnek
közvetlen rendszerek esetén, amikor a házi futési
berendezés és a távvezeték hidraulikailag egy rend·
szert alkot, és a futotestek nyomásállóságának ha-
tára van. Itt kell nyomatékosan rámutatnunk arra,
hogy ilyen és ehhez hasonló kérdések miatt a táv-
futéseket mint egységes rendszereket kell vizsgá1ni,
ellenkezo esetben súlyos muszaki és gazdaságossági
problémák keletkezhetnek.
A hálózatok kialakításakor a nyomásviszonyokat
illetoen a következo szempontokat kell figyelembe
venni:
- a szivattyú lehetoleg a visszatéro vezetékben
legyen;
- a visszatéro ágban a nyomás kisebb legyen,
mint az eloremeno vezetékben a víz elgozölgésének
megakadályozásához szükséges nyomás;
- a kazán ne kerüljön túlnyomás alá;
- az eloremeno és visszatéro víz keveréséhezne
legyen szükség külön szivattyúra;
- elgozölgés a rendszerben sehol se következzék
be;
- a fogyasztók részére az igényelt nyomás ren-
delkezésre álljon;
- a fogyasztóknál a statikus nyomás ne legyen
nagyobb a megengedettnél.
 HOSZÁLLíTÁS
11.3.2. Nagynyomású göz-távvezetékek
11.3.2.1. Osztályozás
A nagynyomású gozvezeték-rendszereket a forró-
VÍZ-rendszerekhezhasonlóan osztályozhatjuk :
- a vezetékhálózat elrendezése,
- a párhuzamosan haladó vezetékszálak száma,
- a vezetéken szállitott goz állapotjelzoi sze-
rin~.
A vezetékhálózat elrendezése a forróvíz-vezetéké-
hezhasonlóan lehet sugaras, kör vagy hálós. Olyan
megoldás is lehetséges, hogy a telep határáig nagy-
nyomású gozvezeték halad, onnan pedig az ipari
fogyasztókhoz gozt, a kommunális létesítmények-
hez forró vizet vezetünk. A forró vizet a gozbol a
telephatárán levo átalakítóállomáson készítik.
A párhuzamosan haladó vezetékszálak száma sze-
rint van négy-, három-, ketto-, egyvezetékes rend-
sze1".:l
A négy- és háromvezetékes rendszerek kialakítá-
sához az vezetett, hogy gyakran szükséges két
gozvezeték alkalmazása, ha a nagynyomású gozt
egyidejulegfutési és ipari célra (vagy egész éven át
egyébcélra, pl. meleg víz eloállitására) használják.
Ekkor az egyik vezetéket a nyári (ipari), a másikat
a téli (futési) gozszükséglet szállítására méretezzük.
Ha csak egy vezetéket tervezünk a teljes gozszük-
ségletszállitására, akkor nyáron, kisebb gozszükség-
let esetén is megközelítoen ugyanakkora a vezeték
hovesztesége, mint télen a teljes gozszükséglet szál-
litásakor. Mindkét vezeték üzeme esetén ugyan a
két vezeték hovesztesége valamivel nagyobb, mint
egyetlengozvezetéké, de hosszú idore tervezett be-
rendezésnél gazdaságosabb a vezeték megosztása.
Nagy fontosságú fogyasztók, pl. kórházak ré-
szére biztonsági okokból két gozvezetéket készí-
tenek.
Ritkán elofordul a gozvezeték megosztása tisztán
futésihálózatban is, elsosorban szabályozási okok-
ból.E meggondolás alapján a gozvezeték megoszt-
ható 1: 1 vagy 1: 2 arányban.
Két gozvezeték esetén alkalmazhatunk két külön
vagyegy közös kondenzvezetéket. Két külön kon-
denzvezetékre általában csak akkor van szükség,
ha a kondenzátumok különféle nyomásúak. Így
alakulki a négy- vagy háromvezetékes rendszer.
'Akétvezetékes rendszer egy goz- és egy kondenz-
vezetékboláll. Ez a megoldás terjedt el leginkább,
hagyományosnak és általánosan alkalmazottnak
tekintheto~
Az egyvezetékes rendszer egy gozvezetékbol áll,
a kondenzátumot nem juttatjuk vissza az eromube
421
vagy kazánházba. Ezt a következok indokolhat-
ják:
- nagyon hosszú távvezeték;
- a terepviszonyok lehetetlenné vagy nagyon
drágává teszik a kondenzátum visszavezetését ;
- a fogyasztó valamilyen ipari célra igényli a
lágyított kondenzátumot;
- a fogyasztóknak futési vagy ipari célra kiadott
gozmennyiség és ennek kondenzátuma nem számot-
tevo az eromu kazántelepében eloállított összes goz-
mennyiséghez képest.
- a goz a fogyasztónál erosen szennyezodik.
A goz állapotjelzoi szerint megkülönböztetünk
telített és túlhevített goz vezetéket. Tekintve, hogy
a fogyasztók túlnyomórészt telített gozt igényelnek,
általános&ágban a telített goz szállításával foglal-
kozunk. Sokkal elonyösebb azonban a túlhevített
goz szállítása, mint a telített gozé.. A túlhevített
goz a fogyasztók elott gozhuto berendezésekkel
telítetté teheto.
11.3.2.2. Nagynyomású goz-távvezetékek
kialakítása
A gozvezetékek szerelésekor minden esetben
gondoskodni kell a képzodo kondenzvíz üzembiz-
tos elvezetésérol. Nagynyomású vezetékeknél ez
azért különösen fontos, mert rendszerint nagy goz-
sebességet engedünk meg, hiszen ezzel csökkent-
heto a vezeték átméroje. (Telített, nagynyomású
gozvezetékekben a maximális sebesség 50... 70 mis.)
Nagy gozsebességek esetén lényeges a vízütések el-
kerülése. A vízütés helytelenül szerelt nagynyomású
gozvezetékben az összegyult kondenzátum idon-
kénti lökésszeru továbbításából keletkezik.
Ennek elkerülésére a gozvezetékeket rendszerint
az áramlás irányába lejtéssei fektetjük és helyen-
ként víztelenítésükrol gondoskodunk. Vízteleníteni
kell ezenkívül a vezetékeket az elzárószerkezetek
elott, valamint a fogyasztók elott is, nehogy a leál-
láskor esetleg bennük maradt víz a goz újbóli be-
bocsátásakor vízütést idézzen elo. Csatornába fek-
tetett távvezetékek víztelenítoit leszállóaknák építé-
sével tesszük hozzáférhetové. A vezeték esése nagy-
nyomású gozvezetéknél minimálisan 1%O, általában
3.. .4%0. Hosszú vezeték esetében ez túlságosan
mély csatornaszerelvényt tenne szükségessé, ezért a
gozvezetékeket furészfog alakban építjük, és min-
den emelkedés elott víztelenítjük (11-42. ábra).
Az esés nagysága befolyásolja a hálózat üzembe
helyezési idejét. Ha ugyanis a gozvezeték lejtése ki-
csi, akkor a kondenzátum áramlási sebessége is
kisebb lesz, s ezért a gozt csak lassabban szabad a
vezetékbe engedni, különben a nagy sebességu goz
422 TÁVFUTÉSEK

A kondenzátumot ezekben az esetekben huto-

5 aknán keresztül lehet a csatornába vezetni.
Víztelenítési helyek kialakítása. Víz/evá/osztók.
A legegyszerubb vízleválasztó kiképzéseket a 11-43.
a) ábrán láthatjuk. Ezeket a megoldásokat inkább
kisebb nyomások és folytonos üzem esetén alkal-
_~__I I i
---"~--,------L---~--l-...J
I i i
mazzuk. Nagyobb nyomásokhoz alkalmazható jól
'7 kialakított vízleválasztót a 11-43. b) szemléltet.
11-42. ábra. Nagynyomású gozvezeték kialakítása Indításkor a hideg csovezetéken igen nagy meny-
1 gozvezeték; 2 kondenzvezeték; 3 vlzte1enftési hely kialaldtása; 4 kon- nyiségu goz csapódik le, a képzodo nagy mennyiségi!
denzedény; S gozfogyasztó; 6 terepszint kondenzvizet pedig nemcsak leválasztani, hanem
összegyujteni is kell, mert a kondenzedény nincsen
olyan nagyra méretezve, hogy azt el tudná vezetni
a lehult vezetékben keletkezett nagyobb mennyi-
ségu vizet maga elott tolva vízütést okoz. A háló-
zatot egyébként is rendkívül gondosan, a szelepek
lassú, fokozatos nyitásával kell üzembe helyezni.
Túlhevített goz szállítása esetén lényegesen keve-
sebb víztelenitési helyre van szükség, a lecsapódás-
ból eredo igen kis mennyiségu kondenzátumot nem
szükséges a kazánházba visszavezetni.
A túlhevitett goz vezetékén egyszerubb víztelení-
tési helyek kialakítására van lehetoség. Ugyanez
vonatkozik minden olyan víztelenítési helyre, ahol
csapadékképzodés csak a vezeték üzembe helyezése-
kor vagy leálIításakor várható. Itt elegendo kézi
muködtetésu leeresztést kiképezni. Ha a csapadék
mennyisége jelentéktelen, és visszanyerésrol nem
kell gondoskodni, a vizet - az ellenorzés leheto-
sége végett - tölcséren keresztül atmoszferikus
nyomású edénybe vagy csatornába eresztjük. A töl-
cséren keresztül való vízleeresztést a goznyomás
korlátozza, nagyobb nyomásokon ugyanis az ilyen
elvezetés a zaj képzodés és a baleseti lehetoség miatt
nem tanácsos. Ilyen esetekben a vizet zárt edénybe
eresztjük le, tölcséren keresztüli leeresztéshez -leg-
feljebb rövid ideig tartó megfigyelés céljából - a
zárt vÍZtelenítéssei párhuzamosan kapcsolt, kis
méretu szerelvényt szabad csak használni.
A kézi muködtetésu víztelenítési helyeket mindig
kettos, sorba kapcsolt, egyébként szokványos ki-
vitelu szeleppel zárjuk le. A két szelep közül az 1
elso, a gozáramlás irányából a gozvezetékhez kö-
zelebb eso, teljesen zárva vagy teljesen nyitva le-
gyen, nehogy a víztelenitési folyamat a szelepülést
kikoptassa, és a szelep tömör zárása megszuojék.
A második szelep gyakran fojtókúpos vagy tu alakú,
amellyel a víztelenítés pontosan szabályozható. En-
nek tömör zárása csak másodrendu szempont, mi-
vel az elso szelep tömören elzárható. Az elso szelep
tömör zárására azért is kell ügyelni, mert a második J3
fojtószelep gyakrabban. szorul javításra, és ezért 11-43. ábra. Víztelenítési helyek kialakitási lehetoségei
szükséges, hogy az elso szelep zárása után üzem a) csobol kialaldtott vizleválasztó;,b) nagyobb nyomáshoz alhlm ••"ooI
közben is kiszerelheto, cserélheto és javítható le- vizleválaszt6; e) nagy térfogatú vfzIeválasztó
gyen. 1 nedves g<'5z;2 száraz, te1itett &<'lz;3 kondeozátum; K iltköz<'5kúp
 HÖSZÁLLITAs
Erre a célra olyan térfogatú vízleválasztók szüksé-
gesek, amelyek az inditáskor keletkezo egész kon-
denzvíz-mennyiséget be tudják fogadni.
Ilyen nagy térfogatú vízleválasztót láthatunk a
11-43. ej ábrán. A goz-víz keverék a nyíl irányá-
ban jut a leválasztóba, ahol a K kúpnak ütközik.
Ezen a legfinomabb vízrészecskék is cseppekké sü-
rusödnek és lefolynak az edény alsó részébe, míg a
száraz goz ellenkezo irányban halad tovább. Meg-
jegyezzük, hogy a vízleválasztók ellenállása meg-
!ehetosen nagy, amit a méretezéskor figyelembe kell
venni.
A víztelenítési helyek kiképzéséhez csatlakoznak
az önmüködo csapadékvíz-elvezeto vagy kondenz-
edények.
Az önmuködo esapadékvíz-elvezeto szerelvény
teljesítménye a goznyomástói függ. Ugyanaz a sze-
relvény nagyobb
jesítményu, mint nyomáskülönbségnél nagyobb
kisebbnél. A szükséges tel-
átereszto
keresztmetszet azonos teljesítmény esetén a nyomás-
különbség növekedésévei csökken. A gyártó cégek
teljesítményként azt a legnagyobb óránkénti víz-
mennyiséget adják meg, amely a teljesen nyitott
keresztmetszeten a teljes nyomáskülönbség esetén át
tud folyni. Miután az ilyen szerelvény üzeme min-
dig szakaszos, gyakorlatilag az átlagteljesítményt
nem célszeru a legnagyobb teljesítmény egyharma-
dánál nagyobbra venni.
A kondenzedények többféle elven muködhetnek,
ismerünk mechanikus, ütközéses (labirint), termo-
sztatikus és termodinamikus elven muködo beren-
dezéseket.
Mechanikus berendezések. Ezek általában úszóval
vezérelt csapadékvíz-elvezetok, a legrégebben is-
mert szerelvények. Az úszóvezérlésu csapadékvíz-
e!vezetok ma már túlnyomóan zárt úszóval készül-
nek.A zárt úszó a vízszint változása következtében
kar-áttétellel szelepet, tolózárat vagy csapot nyit
meg. Helyes méretezés esetén az összegyult csapa-
dékot egyenletesen vezeti el, üzeme folytonos.
A szelepzárás a legegyszerubb, de a nagy kiáramlási
sebességek miatt elkerülhetetlen kopások ezt leg-
hamarabb teszik tömörtelenné. Tolattyús és forgó-
csaposelzárások még kopás esetén is tömören zár-
nak az úszó nagyobb pályán való mozgása követ-
keztében. A tolattyús zárás további elonye, hogy
csúszómozgásával a zárófelületeket állandóan tisz-
tán tartja és a lerakódásokat megakadályozza.
Ilyenszerkezetek nagy nyomáson és magas homér-
sékleten is üzembiztosan muködnek (11-44. ábra).
A csapadékelvezetokbol a víz a gozvezeték nyomá-
sának megfelelo telítési homérséklettel lép ki, és
miután az elvezetésben rendszerint nincs ellen-
nyomás, a víz elpárolog. Ezért muködése nagyobb
nyomásokon nehezen ellenorizheto, mert a gozki-
423
tz
4-
J
11-44. ábra. Úszögolyós kondenzedény
1 kondenzátum a víztelenltési helytol; 2 légtelenítés; 3 kondenzátum a
kondenzvezetékhez; 4 úszógolyó; 5 tolattyú; 6 mozgatószerkezet az úszó
fennakadásának esetére
fújás származhat rosszul záródó tömítetlenségbol,
de lehet szabályos muködés következménye is. Az
ellenorzésnek ilyenkor két módja van. Figyelni kell
a csapadékvíz-elvezeto készülék gozvezetéki csat-
lakozása elott az átáramló goz homérsékletét vagy
pedig az edényre. szerelt vízszintmutatóval az úszó
muködését.
Gozvezetéki hálózatok legnagyobb veszteségét
az úszós csapadékelvezetok tömörtelensége okozza.
Komolyabb üzemekben ezek ellenorzésére és kar-
bantartására igen nagy gondot forditanak, ennek
költsége hamar rnegtérül.
Az ütközéses és labirint jellegu csapadékvíz-elve-
zetok müködési elve, hogy a fúvókán lényegesen
nagyobb súlyú víz megy keresztül, mint goz. Ké-
szülnek mint egyszeru fúvókák vagy pedig mint
több tárcsás labirintok. Ezek a szerkezetek gazda-
ságosan muködnek, a legnagyobb nyomásokig al-
kalmazhatók, és ha egyszer jól beszabályozták oket,
gozveszteségük elhanyagolhatóan csekély. Leg-
nagyobb elonyük, hogy nincs mozgó alkatrészük.
Különösen ott muködnek kifogástalanul, ahol a
goznyomás és a csapadékvíz-mennyiség nagyjából
egyenletes.
Termodinamikus csapadékelvezeto. Különleges
szerkezetü, 40 att üzemnyomásig alkalmazható a
termodinamikus elv alapján muködo ÚD. Sarco-
rendszeru edény (11-45. ábra), amelyben a kis se-
bességu csapadék a szabadon lebego zárótárcsát
megemeli, míg a nagy sebességgel áramló goz azt
424
2 férhetok, ezért célszeru, ha a légtelenítési helytola
11-45. ábra. Termodinamikus kondenzedény
1 kondenzátum a VÍztelenítési helytol; 2 kondenzátum
,l'
11-46. ábra. Kondenzedény megkerülovezetékkel
1 kondenzátum a vizte1enítési helytol; 2 kondenzátum
leszívja és elzárja. A készülék egyszeru, olcsó, a
gyakorlatban bevált.
Csapadékvíz-elvezetok beépítése. Csapadékvíz-el-
vezetokhöz gyakran ún. megkerüloket építenek,
hogy az idonként - különösen induláskor -
áramló rendkívül nagy csapadékvíz-mennyiséget az
edény megkerülésével vezessék el. Olyan szerkezete-
ket is gyártanak, amelyekbe ez a megkerülovezeték
közvetlenül be van építve és szeleppel nyitható. Ha
ezt a szelepet nyitva felejtik vagy késon zárják el,
sok goz mehet veszendobe. A szelep nem tömör
zárása következtében is igen nagy veszteségek ke-
letkezhetnek. A szokványos kapcsolás a 11-46. áb-
rán látható.
A megkerülovezeték kiküszöbölésére két mód-
szer van. Vagy olyan nagyra kell választani a csa-
padékvíz-elvezetot, hogy el tudja vezetni az idole-
gesen átömlo nagy csapadékmennyiséget is, vagy
pedig, ha azt akarjuk, hogy üzem közben is lehes-
sen javítani, gazdaságosabb két, egymással párhu-
zamosan kapcsolt készülék beépítése.
Légtelenítés és légbeeresztés. A légtelenítot a goz-
és vízvezetékek legmagasabb pontján kell beépíteni
lehetoleg úgy, hogy a légtelenítés helyéig a vezeték
állandóan emelkedjék. A légtelenítés célja az indu-
láskor és 'leszálláskor felgyülemlo levego eltávolí-
tása.
TÁVFUTÉSEK
Gozvezetékeken ott, ahol nagyobb légmennyis6-
gek gyfi1nek össze, általában elegendo kézi mukötJ.
tetésu légteleníto, ill. légbeereszto szerelvényrol gon·
doskodni. A vezetékek legmagasabb pontján kikép-
zett légtelenítési helyek rendszerint nehezen hozzá·
kis méretu légteleníto csovezetéket elhozzuk a leg·
közelebbi kezeloszintig, és a szerelvényt a kezelo-
szinten, könnyen elérheto magasságban helyezzük
a kondenzvezetékhez
el. Nagynyomású vezetéken kettos elzárószere~
vényt alkalmazzunk. Az egyik szerelvényt közvet·
lenül a légtelenítési leágazásra s4Crelhetjük, ez
üzem közben állandóan nyitva van, a másik szerel-
vényt pedig elhozzuk a kezeloállásra. Ez utóbbi
szerelvény után tölcsért kell beépíteni a csatornába
vezeto csocsatlakozással, így könnyebben ellenoriz·
heto a helyes muködés.
Készítenek önmuködo légteleníto és légbeszívó
szerelvényeket is, ezeket azonban eromuvek és ipar·
telepek csovezetékeihez csak nagy óvatossággaile-
het felhasználni, mert gyakran meghibásodnak.
2 Csak nehezen hozzáférheto, ill. kezelheto helyeken:
távvezetékeken, továbbá kiterjedt futési hálózato-
kon alkalmazzuk, hogy nagyobb vezetékek vagy
berendezések egyszerre és egyszerubben legyenek
a kondenzvezetékhez
üzembe helyezhetok. A szerkezet ugyanazon elven
muködik, mint az önmuködo csapadékvíz-elveze·
. tok. A muködést vagy úszógolyó, vagy könnyen pá.
rolgó folyadékkal teli, membránszeru test idézielo.
Az úszógolyót az összegyult levego a folyadékszint
süllyedése következtében lesüllyeszti, ez légtelenítés
esetén külso szelepet nyit, és a belso túlnyomás a
levegot kiuzi, légbeeresztéskor pedig, minthogy
vákuum keletkezik, az úszó levegot bocsát be.
A tágulótest a gozhomérsékleten kitágul és a lég·
telenítonyílást zárja, míg a hidegebb levegoben ösz·
szehúzódik és a légkibocsátáshoz a szelepet nyitja.
Kondenzvíz-vezetékek. A kondenzvíz a kazánház·
ba visszavezetheto természetes eséssei, de nagy·
nyomású gozvezetékeknél ez a terepviszonyok ésa
rendszer kiterjedtsége miatt rendkívül ritkán lehet·
séges. Általában szivattyús kondenzvíz-visszatápIá·
lás szokásos. Ezt gyakorlatilag úgy oldják meg,
hogy a szomszédos vagy egymáshoz közel és ked·
vezoen fekvo fogyasztók kondenzátumát gravitá·
ciósan közös gyujtotartályba vezetik, és egy-egy
nagyobb gyujtotartályhoz létesítenek visszatáplálá-
szivattyú-állomást.
Ipari berendezésekben, ahol a vezetékeket gyak·
ran szabadon vezetik, a kondenzvizet eloször sli-
vattyúval magasan elhelyezett tartályba nyomják,
ahonnan gravitációsan folyik a hotermelo központ·
ba. Ennek az elrendezésnekaz az elonye, hogya
kondenzvezeték mindig kiürül, és így az esetleges
téli üzemszünet idején nem fagyhat be. Fagyveszély
 HOSZÁLLíTÁS 425

esetén csak a szivattyú nyomóvezetékét kell víztele-

níteni. \--,4-

Zárt rendszerben bizonyos magasságra a nagy- 5/'I \\

Ir \
nyomású goz is el tudja juttatni kondenzátumát, ez 1
azonban inkább csak egyedi fogyasztóknál alkal-
mazható. Ilyen esetekben használatosak a goznyo-
mással muködo kondenzátemelok is.

11.3.3. Távvezetékek alkotóelemei 11-47. ábra. U alakú kompenzátorok

1 azon()sszárhosszúsággal; 2 különbözo szárhosszúsággal; 3 kettos U
kompenzátor; 4 elofeszítés hídeg állapotban; 5 kialakult helyzet a maxi-
málís üzemí homérsékleten
A hotávvezeték szerelése, üzemeltetése, ellenor-
zéseés karbantartása, valamint biztonsági követel-
ményeinek teljesitése komplex muszaki-gazdasági
feladat. Ahhoz, hogy mind e feladatok célszeruen,
könnyen és jól elvégezhetok és megoldhatók legye-
nek, a csovezetéket el kell látni méro-, ellenorzo és _\ I !""---
szabályozószerelvényekkel, oldható kötésekkel, szi-
1
geteléssel, meg kell oldani a csomegfogást és alá-
támasztást, valamint a csovezeték-fektetést.

11.3.3.1. Csövek, szerelvények

A távvezetékek csoanyagaival, kapcsolási módjai-

val, szerelvényeivel a 6.4. pont, a muszerekkel, ill.
szabályozószerkezetekkel a 6.7. és 6.8. pont foglal- I
kozik. 2
11-48. ábra. Líra-kompenzátor
llíra; 2 keltos líra
11.3.3.2. Hotágulást felvevo szerkezetek

A hotágulás felvétele kétféle módon lehetséges:

- a csovezeték vonalvezetéséveI (csobol készült
kiegyenlitok);
- hotágulást felvevo szerkezetekkel.
Hotágulásfelvétele a csovezeték vonalvezetésével.
Ez minden esetben egyszeru, gazdaságos, karban-
tartást nem igénylo megoldás. VonalvezetésseI a
hotágulás kiegyenlitésére alkalmas
-az ivcso,
- az U kompenzátor,
- a lira-kompenzátor. 11-49. ábra. Lencsekompenzátor
Az ivcsöveket foleg kisebb berendezésekhez al-
kalmazzák,és hegesztésseI kapcsolják a csovezeték- Hotágulás felvételére alkalmas szerkezetek. Elo-
hez,mert az ivcso elmozdulásával akarimák sikjai nyük, hogy a csovezeték irányváltoztatása nélkül
semmaradnak párhuzamosak, és a tömitések át- alkalmazhatók.
eresztovéválnak. Lencsekompenzátor. Egyszerubb kivitelben az
Az U kompenzátorokat rendszerint elofeszitve oldalfalak párhuzamosak (11-49. ábra). Szilárdsá-
·szerelik. Kialakitásukat a 11-47. ábra szemlélteti. gilag kedvezobb, ha a hullám görbületi sugara na-
A lira-kompenzátor rugalmasabb, mint az U ala- gyobb, és az oldalfalak kifelé széttartók.
kú hotágulás-kiegyenlito. Igényesebb és költsége- A lencsés kiegyenlito a hotágulás mértékének
sebb szerkezet, ezért csak ott alkalmazzuk, ahol megfeleloen egy vagy több tagból készülhet. Általá-
aztkisebb helyigénye indokolja (11-48. ábra). ban 3.. .4 mm vastag lemezbol, két részbol melegen
426 TÁVFuTÉSEK
sajtolva, a külso és belso éleken körvarrattal ösz-
szehegesztve készítik.
A lencséket legfeljebb 3.. .4 bar (3.. .4 at) üzem-
nyomásig alkalmazhatjuk, mivel legfeljebb 4 mm
vastag lemezbol készítik oket, hogy ne legyenek túl
merevek, és a tágulást fel tudják venni. Egy-egy
lencse kiegyenlítoképessége a nagyságtói és kivi-
teltol függoen általában 5... 20 mm közötti. Legfel-
jebb 12 tagú kiegyenlítot alkalmazunk.
Tömsze1encés kompenzátor. A tömszelencés ki-
egyenlíto legfobb hátránya, hogy bizonyos idokö-
zökben kenni és a tömitéseket cserélni kell. Készül-
nek megbizható szerkezetek, amelyekben a tömsze-
lence súrlódása igen kicsi, és a tömítések élettartama
nagy. A beépített kiegyenlíto körül karbantartás
céljára tágas helyet kell hagyni. A tömítés túl eros
megbúzása, a tömszelencefedél egyoldalú húzása,
a csúszócso beszorulása vagy a tömítés besülése
miatt a tömszelencés kiegyenlíto ellenállása jelen-
tosen megnohet. Tömszelencés kiegyenlíto látható
a 11-50. ábrán.
Fémtöm1os, lemezrugós és membrán os kiegyen-
lítok. Fémtöm1os kiegyenlítot 600 mm terjeszkedo-
képességig készítenek. Különleges eljárással hegesz-
tett hullámcsövet eros acél védoköpennyel vesznek
körül. A csovéget karimás csatlakoztatásra vagy
behegesztésre alkalmas kivitelben is gyártják. A bú-
zó- és nyomó-igénybevételeket oldalt eros idom-
acélok veszik fel; a karimák minden helyzetben
párhuzamosak. A fémtömlo anyaga hoálló ötvözött
acél. A beépítéskor ügyelni kell arra, hogya tartó
acélok az elmozdulás síkjában feküdjenek.
A lemezrugós hokiegyenlítot általában kisebb
nyomásokra alkalmazzuk az aránylag nagy rögzí-
tettpont-erok miatt. Két, karimával vagy behegesz-
11-50.ábra. Tömszelencés kompenzátor
1 áramlási irány
ll-51. ábra. Lemezrugós kompenzátor
tésre alkalmas csovéggel ellátott csodarab közé
redozött lemezgyurukbol készült acéllemez rugó-
sorozatot építenek be (11-51. ábra). A lemezrugó-
kat, ill. lemeztárcsákat króm-molibdén acélból ké-
szítik, a külso és belso kerületen váltakozva össze..
hegesztik és hokezelik. A kiegyenlíto belsejébena
súrlódás, zajképzodés és lerakódás csökkentésére
gyakran védocso- van. A lemezrugók számát a ho-
tágulás mértékének megfeleloen választjuk. Fontos
itt is a jó egyenesbe vezetés, amely az oldalkihajIást
megakadályozza.
E kiegyenlítoket irányváltoztatással is be lehet
építeni, ez esetben az oldalsó, az elmozdulás síkjá-
ban levo eros idomacélokat kell használni. Ezáltal
csuklós jellegu kiegyenlítoként muködnek, lénye-
gesen nagyobb hotágulás felvételére alkalmasak, ésa
rögzítettpont-erok csökkennek.
A több rétegu membrán os kiegyenlíto a lencsés
kiegyenlíto egyik különleges válfaja. A sok sík
lencsébol összeépített kiegyenlíto fala több rétegíi,
egyenként 0,2... 0,3 mm vastag acélszalagból ké-
szül. A belso nyomásnak megfeleloen a csofal több,
pl. 10... 12 rétegbol is állhat. Ennek killönösen
nagy rugalmasság az eredménye, és a kiegyenlítota
legnagyobb üzemnyomásokra is alkalmassá teszi.
Az egyes rétegek vékony fala miatt már a kis mé-
retu hullámok kiegyenlítoképessége is jelentos, a kis
hullámok a rögzítettpont-eroket sem növelik túlsá·
gosan. A több rétegu membrán os kiegyenlítoket
NÁ 100... 600 mm mérettel készítik. Az egyes hul·
lámvölgyekbe kívülrol merevíto acélhuzal gyuruket
helyeznek el, esetleges túligénybevételek esetén ezek
gátolják meg a maradó alakváltozást és így a ki-
egyenlíto ido elotti tönkremenését.
Ezek a kiegyenlítok készülnek irányváltozás nél·
küli beépítésre, de készülnek oldalsó idomacél
összekötéssei csuklós muködtetésre, irányváltozás.
sal való beépítésre is. A kompenzátorok összefog·
lalását a 11-2. táblázat tartalmazza.
11.3.3.3. A csovezetékek boszigetelése
A hoszigetelés anyagainak, fajtáinak, módozatai·
nak ismertetése a mai fejlettségi szinten részletes
tárgyalást tesz szükségessé. Összefoglalását 1. a
6.10. pontban és az irodalomban [48], [49], [501
[51], [52], [53], [54], [91].
11.3.3.4. Csofektetési módok
A távf(itési csovezetékek beruházásnak, tervez6.
sének és szerelésének módszere több tényezo függ-
vénye, ezek
 HOSZÁLLITAs 427

11-2. táblázat. Különféle héitágulás-kiegyenlíto'K jellemzo adatai

NÁhatárok. üzemicsovezetéknek
hllmérséklet, Legnagyobb
3OO
25·
340
40· mm
150025
4O·1()5
5...400
3SO
500
25·1()5
12580· 400
600
ISO
300
... 20
5SO 40
.3SO
•100
350600
100...
50
8025
1()5
125 ...
600
...60)
SO... 400 oC
1000
400
1000
5OO
hlltágulás-kiegyeolltés,
..(ritkán
.4 1()5
3...4
25 2000 Csatlakozó
Csatlakoz6 600
300
csovezetéknek megfeleloen
I (ritkán
I(ritkán SO)
SO)600)
4SO)
Ü7.emnyomás
membrán
hasonl6
keresztmetszet)
(tehermentesített)
oldalfallal)
(egyszeru)
I

- a terepviszonyok ; szereljük. Goz- és forróvíz-vezetékek esetén élet-

- a távlati területi fejlesztés;
- a rendeltetési cél;
- a hazai anyagellátás ;
- a gazdaságosság;
- a beruházási keretösszeg.
A csovezeték elhelyezheto mélyvezetésben (terep-
szintalatt) és magasvezetésben (terepszint felett).
A távfuto vezetéket ott helyezzük el terepszint
alatt, ahol a terepszint feletti vezetés valamely ok-
ból nem jöhet számításba, így pl. lakótelepeken.
Egyébként, ha csak lehet, a futovezetéket terepszint
felett vezetjük, és oszlopokon, épületek falsíkjain,
tetozetén vagy egyéb létesítményeken, támfalakon,
hidakon stb. leggyakrabban felfüggesztve helyezzük
el.Újabban a lakótelepi épületeket úgy alakítják ki,
hogy alagsoraikban közmualagút halad. Ahol az
érintett terület beépítési, közlekedési vagy muvelési
viszonyai megengedik, a csovezetéket lehetoleg ki-
sebbmagasságú tartókon vagy közvetlenül a terep-
szintfelett, gyámokon, zsámolyokon helyezzük el.
Terepszintfeletti vezetésnek tekintjük, ha a csoveze-
téket épületek pincéiben a födémre vagy a falra
védelmi szempontból ezt az elhelyezési módot külön
biztonsági eloírások szabályozzák.
11.3.3.4.1. Csovezetés terepszint alatt
A terepszint alatti vezetés módszereinek kialakí-
tásakor a következo szempontokat vesszük figye-
lembe:
- a hoszigetelés mértéke és módja feleljen meg
a muszaki-gazdaságossági követelményeknek;
- a csotávvezeték élettartama legalább 50 év le-
gyen;
- a vezetéknek teljesen vízzáró külso szigetelo-
burkolata legyen;
- a hoszigetelés korróziót nem okozó anyagból
készüljön, és a külso vízzáró védoburokkal azonos
idoállóságú legyen;
- a vezeték korrózió ellen védett legyen;
- a csovezeték építési szervezése zárja ki a nehéz
testi munka szükségességét, elemei elore gyárthatók
és fektetése, szerelése gépesítheto legyen;
428 TÁVFUTÉSEK

- a futovezeték védett legyen a növényzet gyö-

kerei, külso terhelés, más vezetékek hatása és kóbor-
áram ellen.
A terepszint alatti futo-távvezeték elhelyezheto
védocsatornában vagy védocsatorna nélkül, közvet-
lenül a talajban.
Tekintettel arra, hogy a távfutés költségeinek
jelentos részét a távvezeték-hálózat beruházása ké-
pezi, ezért ennek csökkentésére új megoldásokat
keresnek, a hagyományos vasbeton védocsatornába
való fektetési módszer helyett. A vezetékek ho- és
nedvességszigetelésének módja szerint a terepszint
alatti futo-távvezetékek három csoportba sorolha-
tók:
- a nedvesség- és hoszigetelést más és más anya-
gokkal, külön-külön szerkezetekkel végzik. Ide tar-
toznak a fedlapos (11-52. ábra) vagy süveges lefe-
désu vasbeton csatornákban, vagy kör keresztmet-
szetu védohüvelyekben (pl. acélcso) elhelyezett, köz-
tartó gyurukkel ellátott hoszigetelt távfutocsövek
[11-52. a} és b} ábra];
- a nedvesség-és hoszigetelést más és más anya-
gokkal, de egyesített szerkezettel végzik, légrés
nincs. Ide sorolhatók a könnyubeton, valamint szá-
raz feltöltés védelmek, ahol a hoszigetelt csövet
közvetlenül körülveszi a nedvesség elleni szigetelés
[ll-52. e}, d}, e} ábra];
- mind a nedvesség-, mind a hoszigetelést f)
ugyanazon anyaggal végzik. A szárazanyag szige- 11-52. ábra. Futó-távvezeték hó- és ví:zszigetelése
telés a szigeteletlen csovel érintkezhet, légrés nincs
aj vasbeton védocsatorna (nedvesség- és hoszigetelés külön-külön met-
[11-52.f} ábra]. oldva, légréteggel elválasztva)
Futo-távvezetékek védocsatomában. Vasbeton vé-
1 térszint; 2 vasbeton védocsatorna; 3 hoszigetelés; 4 haszon- (fllt6-)csel;
doesatorna. A futo-távvezetékek vasbeton védocsa- 5 csotámasz; 6 szerelo betonlap
tornái járható, kúszható és nem járható méretekben
készülhetnek. Az elso kettot ritkán alkalmazzuk, bJ elore gyártott hotávvezeték (nedvesség- és hoszigetelés külön-k1iI&I
megoldva, légréteggel elválasztva)
mert nagyon költséges, a harmadik fajta (nem jár-
ható) annál surubben fordul elo, és ma már a kor- 1 térszint; 2 vizszigetelo (azbesztcement) cso; 3 hoszigetelés; 4 haSZaI.
(fííto-) cso
szeru lakótelepeken a közmuellátottsághoz so-
roljuk. e) elore gyártott hotávvezeték (nedvesség- és hoszigetelés külön-küJ&a
Járható védocsatornában nemcsak a futovezeté- megoldva, légréteg nincs)
ket, hanem a közelben levo egyéb párhuzamos köz- 1 térszint ; 2 vizszigetelo réteg; 3 könnyöbeton hoszigetelés; 4 haSZaI.
(fötö-) cso
muvezetékeket is elhelyezhetjük (közmualagút).
Járható védocsatornát alakítunk ki, ha dJ elore gyártott hotávvezeték (nedvesség- és hoszigetelés külön-kül&t
- négynél több csovezetéket, esetleg több közmu megoldva, légréteg nincs)
vezetékeit kell közös védocsatornában elhelyezni; 1 térszint ; 2 vizszigetelo (kemény PVC cso); 3 hoszigetelés; 4 •••••••
- fokozott üzembiztonságot kell megvalósítani ; (föto-) cso
- az építés befejezése után fel nem bontható ej elore gyártott hotávvezeték (nedvesség- és hoszigetelés külön-küJ&a
terep alatt halad a futovezeték (pl. városi terek, megoldva, légréteg nincs)
nagyforgalmú utak stb.); 1 térszint; 2 vizszigetelo bitumenmassza; 3 hoszigetelés; 4 haszon- (ftIt6.)
- a talajvíz ellen kell védeni a vezetéket. cso
A járható védocsatorna legkisebb belmagassága fJ hotávvezeték hidrofób porban (nedvesség- és hoszigetelés UllYlIIIUIlI
2 m. Szélességi méreteit megszabja, hogy a fal és anyagban)
a csovezeték szigetelésének külso széle, valamint az 1 térszínt; 2 muanyag fed1ap vagy m(\anyag zsák, amiben a port SdIIilGlO
egyes csovezetékek szigetelésének külso széle kö- tál<; 3 bennmaradó vagy kihúzható zsaluzat; 4 ho- és vlzszigetelo(hi~
zött legalább 10 cm távolság legyen. Kettonél több por; 5 haszon- (föto-) cso; 6 szerelobeton vaay alátöltött ta1aj
 HOSZÁLLÍTÁS 429

cso egymás mellé nem szerelheto. Nem járható 11-4. táblázat. Kúszható védocsatomában elhelyezett hotáv-
védoe8atornákban levo hotávvezetékek és a csator- vezetékek és a csatorna szerkezete közötti minim"li •• szabad
na szerkezete közötti minimális, szabad távolságo- távolságok
kat tájékoztató jelleggel a 11-3. táblázat tartalmaz- acsófelületek
között
Szigetelt
csofelülettol
csatorna
abe1sófenék-
acsatorna-
csófelülettol
fenékszint
szintjéig
Szigetelt
fedél,iII.
csatorna csofelülettol Szigetelt
za. A járható védocsatornákban
NÁ
Cs6átméro. faláia 50-70 m távol-
Szigetelt belso
sikjáig
ságonként lejárókat kelllétesiteni. A fenntartáshoz
csoleereszto nyílásokat (hosszú, egyenes szakaszo-
kon legalább 300 m-enként) létesitünk 12 m hossz-
ban, hogy a 12 m hosszú csoszálak cseréjét lehetové mm
tegyük. A védoe8atorna szelloztetési lehetoségérol,
a szivárgó vagy csepego vizek elvezetésérol gondos- 25 ... 80 160...
200
150
100
140
120...
200
200
150
170
200
150
kodni kell, nehogy
100...
300 a csatorna. anyaga 50 oC fölé
... 260
500
melegedjék, mert ennél magasabb homérsékletet a
beton nem képes károsodás nélkül elviselni. A védo-
csatornában világítási vagy egyéb célokra csak
24 V-nál gyengébb törpefeszültség alkalmazható. elemek csatlakozási hézagait vízzáró tömitéssel el-
Kúszható (félig járható) védocsatornában vagy látni. Ha a védocsatornát a talajvizbe kell fektetni,
csoalagútban levo vezetékek és a csatorna, ill. akkor azt tökéletesen vízzáró szigetelésseI kell ellát-
alagút szerkezete közötti minimális, szabad távol- ni (legalább négyrétegu, ragasztott, bitumenes viz-
ságokat tájékoztatásul a 11-4. táblázatban kö- szigetelo lemez). A csatornába esetleg mégis bejutó
zöljük. talajviz eltávolítására a védoe8atornát 2%o-nél na-
Vasbeton védocsatornák hazánkban szokásos ki- gyobb lejtésseI készítjük, és a vizet aknában gyujt-
viteleit a 11-53. ábra szemlélteti. A védocsatornát jük össze, ahonnan idonként eltávolítjuk.
A vasbeton védocsatornáknak sok olyan elonyük
általában elore gyártott vasbeton elemekbol ké-
van, amelyek alkalmazásukat ma is indokolttá te-
szitjük. Talajvizszint felett a védocsatornát elégsé- szik. A vasbeton lefedés (fedlap, süveg stb.) leemel-
gesnedvesség ellen szigetelni, és az egyes csatorna- heto, és a hibát rombolás nélkül meg lehet keresni.
Az átnedvesedett hoszigetelést futésseI és szello-
11-3. táblázat. Nem járható védocsatomákban elhelyezett zéssel ki lehet szárítani. A védocsatornában elonyö-
bótávvezetékek és a csatorna szerkezete közötti minimális sebben lehet szerelni, mint közvetlenül a munka-
szabad távolságok árokban. A hoszigetelés elkészítése után a csatorna
csofelülettol
azonnal lefedheto és a védocsatorna szigetelheto.
aSzigetelt
védo-
csofelülettol
között
fenékszint
belso
afelületek
fenék-
csatorna
acsatoma-
fedél.
szintjéig
Szigetelt belso
ill. csofelülettol Szigetelt
A fedlapot vagy süveget tetszés szerinti jármusúlyra
méretezhetjük. Hátránya a hosszú kivitelezési ido
és a nagy beruházási költség.
Sik területen és nem túlságosan hosszú nyomvonal
mm
esetén a védocsatorna, a benne szerelt 2-3%0 lej-
tésu hotávvezetékkel általában azonos irányban
lejt.
40... 50 80
50
60
40 ...
30..
60
50
90 160
100
140
..90
.. 95
8070
95
.45
... 80
...
....55
75
...
60
95 120
...95
130
110 Talajvízzel érintkezo vasbeton védocsatornák.
I 65 ... 75 Elore gyártott védocsatornát csak akkor haszná-
lunk, ha a mértékadó talajvízszint a csatorna fenék-
lemezének felso síkját (a folyásfenékszintet) nem éri
el. Ez alól kivétel az az eset, amikor a védocsatorna

11-53. ábra. Vasbeton védocsatomák kia1akítási lehetoségei

1terepszint
 TÁVF'O'mSEK

szárazságát a talajvíz állandó távoltartásával (gravi-

:sh:1
tációs alagcsövezéssel), kétoldali szivárgóval is biz-
tosítani lehet.
Részben vagy teljesen a mértékadó talajvizszint
alá tervezett járható vagy kúszható véd&satomá-
kat vizhatlanul szigeteljük. Fokozottan agresszív
talajvíz (szulfátion-tartalom 400 mgfl; pH<6,
pH>9) esetén a védocsatomákat a talajvizen kívül
a korrózió ellen is védeni kell.
Talajvíz elleni vizzáró szigetelés esetében a futo-
vezeték hoszigetelésének felületi homérséklete a
+ 60 OC-ot, a véd&satoma terének legmagasabb
homérséklete pedig a + 50 OC-ot ne haladja meg.
Bitumenes ragasztott szigetelés esetében az elozo
homérsékletek értelemszeruen a + 50, ill. a + 40 °C_
ot nem léphetik túl. Muanyag vizszigetelés esetében
a véd&satoma légterének megengedheto maximális
homérsékletét a futovezeték megengedett hoveszte-
sége és az alkalmazott vizszigetelo anyag hoállósá-
gának függvényében esetenként kell megállapítani.
Vasbeton védocsatomát világszerte a nagyobb
ipartelepeken és a surun beépített városi belterüle-
ten alkalmaznak csupán. A vasbeton védocsatomák
tervezése komplex feladat, ahol a távfutést tervezo
gépészmémök együttmuködik a talaj tulajdonságait
ismero és a vasbeton elemeket tervezo mélyépíto
mémökkel. A mélyépíto mémököket érinto feladat-
köröket : a talajvíz problémáit, a vizzáróságot, a
b)
repedés elleni védelmet, és a vasbeton-dilatációs
~1
hézagok kérdését e kézikönyv keretében nem tár-
gyaljuk.
Fél azbesztcement csólefedés. Ebben a módszer-
ben a futocsöveket a vasalt beton alapokra fektet-
jük és külön-külön hoszigeteljük, azután a félben- 2
ger azbesztcement csövekkel a futocsöveket lefed-
jük, a felfekvés mentén bitumennel kiöntjük, a fél-
csövek egymáshoz illeszkedo végeit leragaszt juk.
Ennek a módszemek sok elonye van. Az azbeszt-
cement süveg illeszkedése pontosabb, mint a vas-
betoné, hosszabb elemek illeszthetok össze, így
lényegesen kevesebb a kötések száma. Az azbeszt- ej
cement félcsövek a szerelés ideje alatt mint ideig-
lenes lefedések jó védelmet nyújtanak a csapadék ~1
ellen.
Védocsatoma nélküli fúto-távvezetékek. A futo·
3
távvezeték védocsatomájának nagy költségei miatt
különbözo törekvések és próbálkozások vannak a
véd&satoma nélküli vezetékfektetés megvalósítá- 2
sára. Az összes beruházási költség kb. 25... 35%-a
megtakarltható, ha a véd&satornát elhagyjuk, és
ehelyett a csotávvezeték összes szigetelését közvet-
lenül a csore erosítjük.
A sokféle, védocsatorna nélküli futotávvezeték-
építési módszer a következo csoportokba sorol- 'o 5
ható (11-54. ábra): d)
 HOSZÁLÚTÁS 431

A védocsatorna nélküli futo-távvezetékekkel

__ ~_1 __ szemben követelmény, hogy
- a vezeték felett közlekedo jármuvek súlyát
maradandó alakváltozás nélkül hordozzák;
- a munkaárok feneke teherbíró legyen;
- csokompenzátorai szabadon mozoghassanak
2 és maradandó alakváltozást ne szenvedjenek;
- szigetelése mind a felszínrol leszivárgó vizek,
mind a talajvíz ellen védelmet adjon még a cso-
elágazásoknál és házi bekötéseknél, kompenzáto-
roknál is;
- szigetelése gazdaságossági szempontból opti-
mális legyen; .
- szigetelésén át kóboráramok ne juthassanak a
7 csovezetékbe ;
ó
- építése a klimaváltozásoktói és a kisebb kivi-
e) teli hibáktói függetlenül jól végrehajtható legyen.
11·54. ábra. Védocsatoma nélküli távvezeték-fektetés Ha ezek a feltételek nem teljesíthetok, akkor a
.j száraz feltöltés (PROlEXULAT. GILSOGARD, GILSQ..THERM,
földbe fektetés helyett a védocsatornába való fek-
MANOUTH, hidrofób pcrlit stb.) tetést vagy a terepszint feletti vezetést kell válasz-
I terepszint; 2 papir (muanyag) zsák; 3 hidrofób por (száraz feltöltés); tanunk.
4 esetleps e16sziaetelés; 5 haszon- (füto-) cso
bJ véd6massza-szi&etelés
A távvezetékek közvetlenül földhe fektetése egyre
I télszint; 2 szigetelolemez (egyben bennmaradó zsaIuzat); 3 szigetel60 inkább tért hódít hazánkban is. Ezt az indokolja,
anyaa (bi'"menmA"'p); 4 haszon- (fút6-) cso hogy a távfíítovezeték építési költségének a védo-
ej v6d6köpeny-szigetelés
csatorna jelentos hányadát teszi ki. A megfelelo
I térszint;2 helyszinen készített vé<!oköpeny; 3 h6szigetelés (üveggyapot);
4 haszon- (fút6o) cso hazai, ill. az importált anyagok kiválasztása és a
dJ véd6köpeny-szigetelés végleges szerelési megoldások egyelore kialakulóban
I térszint;2 papírszigetelés; 3 el6re llYártott vasbeton köpeny; 4 könnyu. vannak [55], [56], [57], [58], [59].
beton h6szigetelés; 5 haszon- (fút6-) cs6; 6szivár8ó
ej v6d6hüvelY-szíaetelés
ltászint; 2 véd6hüvely (eternít.llexwell); 3l6gyúrú; <# h6sziaetel6 anyaa;
S bolon cs6támasz; 6 lecsapódó pára elvezetése; 7 haszon- (fút6-) cs6 11.3.3.4.2. Csovezetés terepszint felett

- száraz feltöltés (körül töltés száraz, szemcsés A terepszint feletti csovezetékek tartószerkezeteit
mgeteloanyaggal) [11-54. aj ábra]; anyaguk, statikai megoldásuk és magassági hely-
- védomassza-szigetelés [11-54. bJ ábra]; zetük szerint osztályozhatjuk.
- védoköpeny-szigetelés [11-54. ej és dJ ábra]; Anyag szerintbeszélhetüok
- védohüvely-szigetelés [11-54. ej ábra]. - acél és
Mindezek a módszerek alkalmazhatók a már - vasbeton szerkezetekrol.
elozetesenszigetelt (eloszigetelt) és szigeteletlen
csövekhez.A csore közvetlenül ráerosített eloszige- A csovezetékek, ill. csohidak tartószerkezeti meg-
tclésa hoveszteséget csökkenti, míg a késobb készí- oldásukat illetoen lehetnek:
tettkülso utószigetelés a nedvesség ellen véd. - önhordók,
A legjobban beválnak azok a kétrétegu, védo- - felfüggesztettek,
i csatornanélküli csoszigetelések, amelyeknél mind - külön szerkezettel alátámasztottak.
abelsoeloszigetelésnek, mind a külso utószigetelés- (Ez utóbbi csoportba sorolhatók a közúti, vasúti,
~k hidrofób és rossz hovezeto tulajdonsága is van. esetleg gyalogjáró-hidakon átvezetett csovezetékek
Az eloszigetelést mindig szálas szigeteloanyagból is.)
'/agyparafából készítik.
Az eloszigetelés nélküli megoldásokban ugyan-
Statikai megoldásuk szerint lehetnek:
I1IIlllk az anyagnak egyszerre víztaszítónak és ho- - határozott szerkezetek (kéttámaszúak, vala-
mgetelonekis kell lennie. mint csuklós több támaszúak, ún. Gerher-tartó-
A védocsatorna nélküli futovezetékek felett is sak);
. dig gondoskodni kell megfelelo vastagságú te- - határozatlan szerkezetek (folytatólagos több
:losztórétegrol. támaszúak).
432 TÁVFÜTÉSEK
Magassági helyzetük szerint megkülönbözte-
tünk:
- oszlopokat,
- bakokat,
- zsámolyokat.
A magasvezetés elemeinek tervezése szintén a
mélyépíto mérnök feladata. Hangsúlyozzuk azon-
ban, hogyavillámvédelemrol minden esetben gon-
doskodni kell, és a vezetékrendszert megfelelo
figyelmeztetotáblákkal kell ellátni, hogy az illeték-
teleneket a csovezetéktol - foleg ha azok gyalog-
járóval vannak ellátva - távol tartsuk. A zsámolyra
helyezett vezetékeket célszeru szögesdrót kerítéssel
körülvenni, hogya rágcsálóktól megóvjuk.
Csovezetékek korrózió elleni védelmét 1. a 6.9.
pontban.
11.3.4. Távvezetékek méretezése
A távvezetékek létesítése és méretezése komplex
feladat. A méretezés a következo számításokra ter-
jed ki:
- hidraulikai számítások (csovezeték-átméro,
nyomásveszteség, a szükséges szivattyúzási munka
meghatározása) ;
- hotani számítások (a csovezetékben áramló
közeg állapotjelzoinek és hoveszteségének megha-
tározása);
- szilárdságtani-statikai számítások (a csövek
és csokarimák falvastagságának, a tömítések mére-
teinek, a hotágulás okozta feszültségeknek, a tartó-
szerkezetek méreteinek meghatározása). Az utóbbi
számításokkal kapcsolatban a szakirodalomra uta-
lunk.
Mindhárom számítási eljárást áthatja a gazdasá-
gossági kérdések vizsgálata, az optimummeghatá-
rozás. Enélkül távvezetéket méretezni ma már nem
szabad.
11.3.4.1. Hidraulikus méretezés
A hidraulikai méretezés célja a csovezeték átmé-
rojének, ellenállásának, ill. a szivattyúnyomásnak
és a szivattyúzási munkának meghatározása.
Hidraulikai számítások. Mivel a csovezeték-
szakaszon szállítandó hoáram általában kiindulási
adat, a közelíto méretezéshez ismernünk kell az
egyes rendszerekben megengedheto sebességeket.
Tájékoztatásul közöljük a 11-5. táblázatot.
Természetesen a sebességek alapján megállapí-
tott átméro csak a legritkább esetben a legmegfele-
lobb és leggazdaságosabb átméro is egyben. A leg-
11-5. táblázat.
Közeg Vezetékfajta
Távvezeték
Forró víz Gerincvezeték
Elosztóhálózat
Bekötovezeték
Telített
Túlhevített 0,025
Goz, Túlhevített
0,05
m8jkg Túlhevített
0,1
Túlhevített 0,2
Távvezeték
Gerincvezeték
Kondenzvíz Hálózat
Csatlakozó-
vezeték
gazdaságosabb átméro ugyanis az, ahol a be.
és üzemeltetési költségek összesítve minimális
téket adnak. Mindenesetre a sebesség a mére'
hez kiindulási alapot vagy ellenorzési lehe
get ad.
A gazdaságos méretezésre két lehetoség van:
- klasszikus, analitikus megoldás;
- számítógépes eljárás.
Amint látni fogjuk, az analitikus eljárás jól
tekintheto összefüggéseket ad az egyes tén
változásának érzékelésére, azonban szükség
közelítéseket tartalmaz. Ezzel szemben a gépi
rás igen pontos, nem szorul közelíto megoldá
.de az egyes tényezok változásának hatásáról
ad áttekintést. Így egy-egy adott rendszer ID!
sére természetesen megfelelobb a gépi szá
eljárás, elemzések elvégzésére azonban az analil
módszer a legkedvezobb.
Analitikus eljárás. A vezetékátméro és a VI
ellenállás analitikus meghatározásának elve-:
módszere azonos a melegvíz-futések hasonló
mításaival (1. a 8.7.2. pontot). Az eltérés mindó
annyi, hogy egyfelol a víz fizikai jellemzoit (fa:
suruség, viszkozitás) a magasabb homérsé
nek megfelelo értékekkel vesszük figyelembe,
felol elore meghatározzuk a vezeték be
üzemköltsége szempontjábóloptimális
nyomást és erre méretezzük a vezetéket.
A méretezés menete a következo:
- a nyomvonal meghatározása;
- a fogyasztói igények alapján az egyes
szok hoáramainak megállapítása;
- az optimális szivattyúnyomás meghatár,
- hidraulikai méretezés az optimális szi'
nyomás elhasználására.
 HOSZÁLLíTÁS 433

Az optimális szivattyúnyomás : így kell a megfelelo szivattyút megválasztani [60],

[61], [62].
Kisebb rendszerek méretezésekor élni lehet azzal
LlPszivopt -0,1
_ Q
(Are) ----
0.827f~0,I73~tO.S2
Pa,
(11-6)
az áthidaló megoldással, hogy felveszünk a szóba
jöheto sebességtartományban egy átmérosort, és
ahol e a csovezeték fajlagos ára, Ft/m átméro m rendre mindegyikkel meghatározzuk az összköltsé-
hossz;Q a rendszer teljes hoárama, W; Ige a gerinc- get. Ezután természetesen a legkisebb költséget
veze~ékteljes hossza, m; LIt a forró víz lehulése a eredményezo átmérot választjuk véglegesnek.
rendszerben, oC; 't amortizációs ido, év; v áram- Számítógépes eljárás [63]. Hazánkban és killföl-
költség,Ft/kWh. dön többféle számítógépes eljárás alakult ki és van
A rendszer elterjedtségére jellemzo A r szám: kialakulóban. Az ismertetésre kerülo gépi számítás
elve azon alapszik, hogy a rendszerre vonatkozó op-
n m QO.372 timális döntés a részrendszerekre vonatkozó opti-
mális döntések összege.
Ar= ~/ge/Qg~~72+ ~/me1j f3r;~' (11-7)
Sugaras rendszer.ii csohálózatok optimálásakor
ahol Ige i agerincvezeték szakaszainakhossza, m; a hálózat egyes szakaszainak átméroit úgy választ-
Qge I a gerincvezeték szakaszain szállított hoáram, juk meg, hogya hálózat beruházási költsége, szi-
W; Ime1} a mellékáramkörök hossza, m; Qmelj a vattyúzási költsége és - távfuto rendszerekre - a
mellékáramkörök hoárama, W; flJ a gerincvezeték- hoveszteség költsége minimális legyen.
áramkör és a mellékáramkörök szakaszhosszainak Az optimálás során a méretezéskor a következo
viszonya; n agerincvezeték szakaszainak száma; követelményeket kell kielégítenünk:
ma mellékáramkörök száma. - a hálózati végpontokban a nyomásértékek elo-
A szivattyúnyomást a (11-6) összefüggésbol a írtak és általában különböznek egymástól;
hálózatfelrajzolása után meghatározhatjuk. Ezután - a hálózat egyetlen pontján sem haladhat meg a
számíthatóa fajlagos súrlódási nyomásveszteség : nyomás egy bizonyos határt;
- a hálózat egyes szakaszain a sebességértékek
S'=---
n
a~pszivoPt
korlátozottak;
- figyelembe kell vennünk az egyes szakaszokon
L Igei az egyedi ellenállások okozta nyomásveszteségeket ;
i=1 - figyelembe kell vennünk a csosúrlódási ténye-
zo Reynolds-szám függését;
ahola a súrlódási veszteségre eso nyomáshányad. - figyelembe kell vennünk, hogy az egyes sza-
A fajlagos súrlódási nyomásesés 130/80 oC, ill. kaszok beruházási költsége más és. más jelleg sze-
150/80 oC homérsékletu rendszerek eloremeno rint változhat; azonos átméroju csövek beruházási
forróviz-vezetékérea 11-1., ill. ll-II. mellékletbol költsége - fajlagosan Ft/fm - az egyes szakaszo-
~heto. Az alaki ellenállásokat a ll-Ill. melléklet-
kon más és más lehet;
benfoglaltuk össze. - csak szabványos áfmérok alkalmazhatók.
Ennek ismeretében a 11-1. vagy 11-11. melléklet Az elmélet az ún. optimalitás elvét alkalmazza.
alapjánaz átmérok és a valóban elhasznált súrló- Az optimalitás elve kimondja:
dásinyomásesés meghatározható. A ll-Ill. mel- "Valamely optimális döntéssorozatnak megvan az
~kletbolmeghatározott alaki ellenállás ok ismere- a tulajdonsága, hogy bármilyen legyen is a kezdeti
tébena teljes nyomásveszteség : állapot és a kezdeti döntés, a további döntések op-
timálisak a kezdeti állapot és kezdeti döntés ered-
ményeként kialakult új állapothoz képest."
~p=~1 [S~e lige 1+ k~ ~k] Wil f!átl Pa, (11-8) Az optimalitás elve burkoltan azt mondja, hogy
Iholaz eddigieken túlmenoen: S;e I fajlagos súrlódá- egy optimális döntéssorozat, ill. egy optimális rend-
i nyomásveszteség
z a gerincvezeték egyes szaka- szer optimális részdöntésekbol, ill. optimális rész-
rendszerekbol áll, de a részrendszerek, ill. rész-
azain,Palm;
k=1
L Ck az alaki ellenállások összege döntések speciálisan kapcsolódnak egymáshoz.
1gerincvezetékegyes szakaszain; W ge I vízsebesség Csohálózatok optimálása során a hálózatot ré-
1 gerincvezetékegyes szakaszain, m/s; f!átl átlagos szekre bontjuk (11-55. ábra). Szükséges követel-
1Izsiíruség,
kg/m3; mény a részekre bontás során, hogy a hálózatrészek
Az ily módon kiszámított, valóban elhasznált "implikálják" egymást, "egymásba skatulyázottak"
omáseséstössze kell vetni az elozetesen kiszámí- legyenek. (A 2 részrendszer tartalmazza az 1 rész-
t gazdaságos szivattyú-emelomagassággal, és rendszert.)

Azépületgépészetkézikönyve
434 TÁVFUTÉSEK
6r----
I
I tömegáramhoz kell meghatározni a csovezeték
I
11-55. ábra. Segédábra a távvezetékek számítógépes mérete-
zéséhez optimálással
Az optimáIást valamely hálózati végponttól ki-
indulva a szivattyú felé haladva végezzük az egyes
részrendszereken.
Az optimálás megkezdése elott rögzítjük a kiin-
dulási adatokat; a folyadékáramokat, a részletezett
feltételrendszert, és minden egyes szakasz számára
elegendo szabványos átmérot jelölünk ki (amelyek
között feltétlenül benne van az optimális is).
Az optimáIást az 1 részrendszeren kezdjük.
Az 1 részrendszer optimálásakor eloször rögzít-
jük a d2,t szabványos átmérot, és megnézzük, hogy
melyik átmérot kell hozzáválasztanunk a du, ...,
dt, III halmazból, hogya vizsgált költségek minimá-
lisak legyenek. Ezután rendre rögzítjük a d2,2' ••• ,
d2,nl átméroket, és mindegyikhez hozzáválasztjuk
azt az átmérot a dt,t, , ... dt",l halmazból, amellyel az
1 részrendszer költsége minimális. Ezzel kaptunk
összesen Kt,t, ... , KI",2 .optimális költséget, amibol
1
meghatározható az optimum az részrendszerre.
Ezután vizsgáljuk a 2 részrendszert, amely tar-
talmazza az 1részrendszert.
Hasonlóképpen rendre rögzítjük a d4,h •••, d..",4
átméroket, és mindegyikhez megnézzük, hogy me-
lyik 1 részrendszert és a d3 l' ..., d).II3 halmazból me-
lyik szabványos átmérot 'kell választanunk ahhoz,
hogy a 2 részrendszer optimális legyen. A 2 rész-
rendszer optimáIásakor tulajdonképpen a követ-
kezo függvényegyenlet megoldását keressük:
K(d4,t)=min.[L'fK(d4,i' d3,j)+Klk,]
ahol K költség; L'fK növekményköltség ; Kik az 1
részrendszer költsége.
Fokozatosan hala.dva, a szivattyúhoz érve a tel-
jes rendszer optimumát kapjuk, és a közben "el-
raktározott" optimális átméroket visszafelé haladva
kinyomtatjuk.
A számítógépes eljárásra egyéb hazai Il).egoldások
is ismertek [64], [65]. Az alkalmazott eljárás a ren-
delkezésre álló programtói és számítógéptol is függ.
Amint láttuk, a gépi eljárás nem él ál
tásokkal és feltételezésekkel, ilyen értelemben
tosabb az analitikus eljárásnál. Az analitikus er
rás összefüggései viszont igen áttekinthetoen
masak minoségi következtetések levonására.
Nagynyomású gozvezete'k méretezése. A mér,
feladat a gyakorlatban úgy adódik, hogy adott
reteit, adott nyomásesés és vezetéknyomvonal
tén.
A nagynyomású gozvezeték hidraulikai fil
zése két szempontból tér el az egyéb csovezeték-,
retezéstol. Az egyik eltérés, hogya goz lecsa
miatt a tömegáram nagyobb a szakasz ke:
mint végén. A másik eltérés, hogya vezetéket
az elágazások szerint bontjuk szakaszokra,
minden egyes alaki ellenálláshely közötti részt
lön szakaszként kezelünk, mert az itt létrejövo n'
máscsökkenés megváltoztatja a goz vala ..
anyagjellemzojét.
Elozetes méretezés. Adott :
- a kiindulási nyomás és homérséklet;
- a vezeték nyomvonala ;
- a csovezeték környezetének homérséklete; ,
- a fogyasztók gozmennyiség-igénye;
- a csovezeték szigetelése ;
- a fogyasztóknál szükséges nyomás.
Az adatokból kiszámítható a súrlódási nyo
esésre jellemzo segédérték :
S' (Pe-Pfogy)(1-a)eköz Pakg
ge Ige m3m ( m2mm3
kpkg ) ~~
(l~
ahol Pe a kezdeti (kazán-) nyomás, Pa (kp/l
Pfogya mértékadó fogyasztó nyomása, Pa
(kp/l
eköza goz közepes surusége (a Pe+JfOGYnyo:
hoz tartozó suruség), kg/m3; a a vezeték teljes,
lenállásának alaki ellenállás hányada, a=O,IS"
Igea mértékadó áramkör teljes hossza, m. (Az
segédérték meghatározását a 11-6. táblázat kt
nyíti meg. S~e és a ismeretében agerin,
elozetes méretezése ali-7. táblázat segítségével
végezheto.)
A mellékáramköröket elozetesen az elá,
rendelkezésre álló nyomás és a fogyasztónál
séges nyomás ismeretében a g~rincvezeték
zéséhez hasonlóan méretezzük.
Ha a leágazás rövid, és sok alaki ellenállás
ható benne, tehát nem általánosítható a g' .
zetékre felvett a alaki nyomásesés hányad, a
az elágazás S' segédértékének számításakor

kento tényezot kell figyelembe venni (értéke a le-
ágazáshosszától és kialakításától függoen 0,3 ... 0,9
közöttválasztható).
Pontos méretezés. Az elozetes méretezés a goz
lecsapódását nem veszi figyelembe. Ennek meghatá-
rozásához szükséges minden szakasz közepes (tehát
kezdetiés végso) nyomásának ismerete. Evégett a
mértékadó fogyasztótói visszafelé haladva megha-
tározzuk minden egyes szakasz elején és v.égén a
goznyomást. Ismert a P fogy nyomás, és az elozetes
méretezésadataiból számítható az utolsó (n-edik)
szakaszraaz (1 ~:);;;oo érték. Ezen értékpár
alapján az n-edik szakasz Pe kezdeti nyomása a
11-7. táblázatból kiveheto. (Visszafelé haladva, az
utolsóelotti szakasz végso nyomása nyilván egye-
zikaz utolsó szakasz kezdeti nyomásával. Így va-
lamennyiszakasz kezdeti és végso nyomása meg-
határozható.) A szakasz kezdeti és végso nyomásá-
nakismeretében a szakaszok Pköz I közepes nyomása
számítható. A telített goz jellemzoire vonatkozó
táblázatból a Pköz ,-hez tartozó tköz I közepes sza-
kaszhomérsékletésrköz I közepes párolgásho meg-
határozható.
A feladat kiindulási feltételeivel adott a csove-
zetékkörnyezetének tkö homérséklete, a szigetelés
módjaés mértéke. Ezek alapján a csovezetéksza-
kaszhovesztesége :
QI=lge/kl(tköz/-tkö) W (kcaljh),
ahollge, a szakasz hossza, m; kl hoátbocsátási té-
nyezoa szigetelt csofalon keresztüli méter cso-
hosszravonatkoztatva, W/mK (kcal/m h oC), szá-
mításaaz (1-169) összefüggés szerint; tköz I és tkö
aközegközepes homérséklete, ill. a környezeti ho-
mérséklet,oC.
A hoveszteség és rköz I ismeretében a szakaszban
lecsapódottgoztömegáram :
ml= QI kg/s (kgjh).
rközl
ahol'köz I a goz közepes párolgáshoje az i-edik sza-
kaszban,J/kg (kcal/kg). Az i-edik szakasz végén
szükségesThy I goztömegáram a fogyasztói igénybol
imert. Az i-edik szakasz elején szükséges goztö-
megáram:
The 1= my 1+ ml kg/s (kgjh).
A szakaszokpontos méretezését az
. me/+my,
mköz/- 2 (11-13)
.
közepes
goztömegárammal végezzük.
HOSZÁLLíTÁS 435
Az áramló gozmennyiségek és csoátmérok isme-
retében a súrlódáSi nyomásesés pontos számítása a
ll-6. táblázat alapján végezheto. A C alaki ellen-
állás-tényezoket a ll-lll. melléklet tartalmazza.
Az alaki ellenállásokon létrejövo nyomásveszteség
az alaki ellenállás-tényezo és a dinamikus nyomás
szorzataként számítható.
Végezetül ellenoriznük kell a gozsebesség ala-
kulását:
mis. (11-14)
d7r
3600 T eköz I
Ha a szakaszokban a sebesség nem lépi túl a
megengedett értéket (40... 50 mis, max. 60 mis), és a
legutolsó szakasz végén a goz nyomása a kívánt
fogyasztói nyomás, akkor a vezeték hidraulikai mé-
retezése befejezodött. Ha a sebesség a megengedett-
nél nagyobb, akkor az illeto szakaszban a csoátmé-
rot növeini kell. Ha a kívánt fogyasztói nyomást
nem értük el, a vezeték méretein változtatni kell, és
a nyomásveszteség-számítást meg kell ismételni.
11.3.4.2. Hotani méretezés
Csovezetékek böveszteségének számítása. Szaba-
don haladó csovezetékre vonatkozóan 1. a 6.10.1.
pontot, ill. az (1-170) összefüggést.
(11-10)
Védocsatornába fektetett csovezeték. Védocsator-
nába fektetett csovezetékek hoveszteségét úgy szá-
mítjuk, mint a szabadon fektetett csovezetékét, a
külso levego helyett azonban természetesen a védo-
csatorna levego-homérsékletét vesszük figyelembe,
amelyre viszont a talajban valÓ hoterjedés hat.
A csatorna levego-homérséklete függ:
- a szállított közegek homérsékletétol;
- a vezetékek hoszigetelésétol;
(ll-ll) - a védocsatorna terepszint alatti mélységétol,
a talaj minoségétol;
- a védocsatorna szellozésének mértékétol.
Az 1 m hosszú csovezeték hovesztesége a védö-
csatorna felé:
(11-12)
W/m (kcal/mh), (ll-IS)
ahol a csó'ben áramló közeg homérséklete, oC;
tk
tcsat a védocsatorna homérséklete, oC; ocbel hoát-
adáSi tényezo a futoközeg és a csofal között,
436 TÁVFUTÉSEK

~--
- 1 , '/.
277
318
330
290
261
246
157
169
228
123
107
191
130
115
144
98
95
87
79
74
69
64
136'1.
'1,I1 kp 20,61
305
210
91
83
50
54
59
142
117
109
10280
70
kg
71
148
68
74
130
65
123
62
58
55
75
94
64
51
85
m2
16,2
9,1
16,3
10,8
11,8
15,3
10,3
23,02,4
9,7
13,3
19,6
21,1
22,5
30,4
27,5
26,1
24,5
21,0
10,6
13,0
19,2
4,5
27,43,5
6,1
21,8
11,3
18,0
40,18,0
26,3
34,35,0
36,27,0
24,12,6
25,22,8
32,14,0
4,0
3,2
3,6
8,1
1,9
I4,8
29,84,0
2,9
8,6
6,6
43,99,0
4,3
47,16,0
11,2
5,0
26,3
6,4
28,7
31,8
33,1
29,0
16,8
17,9
22,8
11,5
12,2
14,4
15,6
19,0
27,4
23,8
14,7
21,1
2,7
9,4
9,8
43,8
2,6
2,5
3,4
7,1
8,9
20,3
9,0
40,4
19,4
38,7
18,5
36,8
~,2
17,6
10,5
7,8
34,9
4,7
15,5
11,9
ISO 2,2
30,9
6,9
5,3
13,2
5,8
37,5
40,0
46,8
25,7
42,5
35,0
32,0
47,7
21,9
42,2
7,6
16,6
7,3
32,9
17,8
-_o-
14,5
13,2
12,4
11,7
8,0
10,8
8,5
6,2
7,4
5,5
1,3
5,1
5,6 1,6
1,2
1,8
4,7
4,5
1,9
1,7
1,6
1,5
1,2
1,4
2,1
3,9
3,5
2,4
2,5
2,8
15,2
15,8
13,8
10,0
5,1
6,8
5,8
9,0
1,0
3,0
2,0
1,4
2,2
4,3
4,1
3,7
3,3
3,0 '1. m
220
180
80
140
100
70
24
260
240
200
160
90
120
40
50
60
45
35
30
22
20
18
10
16
12
14
28
26m3
280 I 2,0
2,1
2,2
2,4 con 4,2
3,6
3,9 6,5
G

I
-
1IIÓret

kaJh
37200
1100
6200
132
160
1040
I150
64
9000
253
82,S
I
144
5200
II IIIIII 176
302
125
203
4110
100,5 \
810
890
II
\
I1I
I\
120
114
138
98
70
I199
238
253
126
150183
103
81
90
152
106
113
220
239
291
257
700
1300
1620
1690
1020
1210
188
16311410
27512300
168
670
191
11740
1350
660
403
425
580
378
445
1390 II
238
178
272
284
369
1810
134
176
620
321
448
350
530
223
208
730
1040
143
790
540
890
840
349
127304
13500
770
2000
980
2170
491
510
650
600
1060
840
2140
2230
960
900
1540
1220
1380
1300
470
1470
1550
1750
1120
2050
1140
1220 390600
404
8700
8400
447
14800
10000
27200
16900
19600
382
8000
194
46000
5700
3600
29600
30900
28400
49800
66000
60000
4110
3170
4340
630
7800
162
492
2500
304
4480
540
261
209
10
223720
2920
467
5500
358
1340
470
11200
1260
12
1420
1080
790
432
840
740
16200
321
25900
21300
24400
22900
9400
32100
34700
15800
6700
17800
2140
39600
2070
6000
3850
980
920
1760
5100
9300
6900
2340
3590
870
590
4200
5900
6300
7000
510
810
740
8600
250 900
2780
426
5000
41900
7400
3900
1640
1700
10100
920
1890
57000
53000
486
670
1830
1940
860
180
276
3250
2640
170
1600
1470
1050
479295
1130
409
289
327
371346
510
5703050
1720
550
900
980
630
1300790
830
1420
1640
12300
14400
1170
15400
14000
1490
570
540
10
630
880
17
690
510
2650
2230
2510
3640
1910
2330
2200
2670
21800
20100
6400
1920
8700
4120
7600
3390
8200
3640
4800
9600
5200
3890
680
1230
1520
16300
1000
620 970
2570
331
590
10500
970
2890
3010
4750
19400
1570
2770
4540
17800
17700
1650
1860
1960
1760
1660
14204900
2790
13200
2210
15300
2890
2730
12400
16100
14600
12909000
8600
7600
29000
4860
4320
5400
4600
3720
20200
2000
5300
3180
9200
3000
9700
3380
11500
7100
25400
4030
1120
1530
2380
2080
3380
3120
3880
2830
2510
24900
4330
4520
26300
6700
4950
18600
31300
8100
10200
13
2570
3030
3320400
600
3180
3450
9500
6500
9900
8100
27300
23500
5600
41500
5800
21300
19000
1760
6000
5600
37800
35500
35700
2390 100
760
45000
330Q HOSZÁLLíTÁS437
mm
 438 TÁVFUTÉSEK

m I I
kp '1,kg S~e
1
-.-.-
m- 27,8
mS ro
800
350
400
500
900
1200
300
450
600
700
1000
16,4
19,1
20,3
21,6
34,3
31,3
17,8
23,8
25,9
29,6
1
kg coli

'1. I • '1. '1.

34,3 77 154 342

37,3 83 167 371

40,1 89 179 400
42,8 95 191 425
45,1 101 202 450
49,8 110 222 4%
54 120 241 540
58 129 259 580
62 137 276 620
65 145 292 650
72 160 320 720

W/m2K (kcal/m2h°C); dbel a cso belso átméroje, a hoszigetelés egyenértéku falvastagságának be'
m; A. a csofal hovezetési tényezoje, W/mK zetésével [1. az (1-50) összefüggést] a csoveze
(kcal/mh°C); dkül a cso külso átméroje, m; A.sziga hovesztesége :
szigetelés hovezetési tényezoje, W/mK (kcal/mh oC);
dszigaszigetelés külso felületének átméroje, m; CXkül Wim
hoátadási tényezo a szigetelt felület és a védocsa-
torna között, W/m2K (kcal/m2h°C).
Az összefüggés nevezojének elso és második tag- ahol
ja elhanyagolható, mivel értéke a nevezo többi tag- 1 1 dszig m
jához képest csekély. Ezzel az elhanyagolással és ~ -- 2n n d km
Uegyszig-

8,010
2,417
3,815
2,258
4,176
4,0
0,863
6,604
5,5
7,632
3,5
3,153
1,493
2,670
2,283
3,054
6,489
7,126
3,302
5,725
5,724
1,908
1,392
1,651
2,0
2,784
4,953
1,884
2,5
3,805
4,5
6,230
3,0
5,0
5,327
1,129
2,163
4,326
4,834
4,450
5,090
3,435
2,669
3,816 1,397
2
 HOSZÁLLíTÁS 439

folytatása

kgJh

m=t

I mm

64 70 82,S 100,5 125 ISO 203 253 302

I 51,S
4170
2830
1820
2250
2380
2850
3020
4690
4430
3580
2120
1970
2500
2690
3880
7000
2620
10600
6500
3320 I
18302310II
6000
1020
I !

I
I
I I
I

a hoszigetelés egyenértéku falvastagsága. Számér- ahol tröld a föld hlSmérséklete, oC; h a csatornafek-
téke az 1-20., ill. 1-21. ábrából közvetlenül leol- tetés mélysége terepszint alatt, m; Aröld a talaj ho-
vasható. vezetési tényezoje, W/mK (kcaljmh°C); degy a vé-
A földben a hoterjedés jó közelítéssel: docsatorna egyenértéku átméroje, m; [1. a (2-52)
összefüggést]; Rröld a talaj hovezetési ellenállása,
= mK/W (mh oC/kcal).
1 Mind a föld hovezetési tényezoje, mind pedig
4földl=
--In homérséklete meglehetosen bizonytalan érték.
2nArö1d [ degy
2h + 1r
Y (.degy
2Ji-)2 - 1] A föld hovezetési tényezojét általában Aföld=
1,16W/mK (1,0 kcaljmh°C) értékkel szokták szá-
tcsat- tröld Wim (kcaljmh), (11-18) mításba venni, de számértéke talajnemtol és ned-
Rröld

agynyomású gozvezeték méretezéséhez

IZÍmértékeit tartalmazza, bar· kgfm3 mértékegységben]

tlo..o>. 10
..•
••
~"..e .&>
'"
..
,g.• :g 11,27
3,667
7,334
8,76
22,00
17,10
14,83
11,75
10,03
3,419
13,23
12,49
8,324
5,687
5,241
16,65
15,00
12,60
20,96
16,53
25,46
12,09
20,44
25,36
12,98
7,0
21,35
16,92
26,28
9,310
19,58
7,5
7,169
10,68
22,19
19,46
24,71
15,37
23,93
12,57
13,35
14,60
9,779
13,48
18,12
22,71
4,943
13,27
18,06
15,66
8,735
6,838
11,53
7,488
20,85
15,72
9,51
10,48
19,22
12,68
10,72
7,830
23,36
9,478
3,915
18,68
14,50
14,05
8,818
6,429
6,020
4,162
16,01
22,46
13,99
10,26
6,340
4,655
9,0
6,761
4,900
17,06
14,89
23,75
8,5
4,409
14,67
12,23
11,44
11,68
20,51
17,52
19,02
16,47
15,85
11,00
18,34
13,68
18,16
19,07
9,5
8,238
21,42
8,0 7,0
8,0
4,0
6,0
7,5
6,5
1,5
2,0
9,5
8,5
1,0
2,5
3,5
3,0
5,5
4,5
9,0
5,0 2,488
440 TÁVFUTÉSEK

vességtartalomtól függoen 1...2,3 W/mK (0,9... ahol ha csopár fektetési mélysége a talajszint
2,0 kcal/mh oc) intervallumban változik. A hovesz- m; x a két cso egymástól való távolsága, m [1

teség gyakorlati számításakor nem szokásos a talaj [69], [91].

homérséklet-eloszlását figyelembe venni, hanem át- A hoszigetelés méretezése. A hoszigetelés méri
lagosan 6 oC-kal számolunk. Ez az érték a O oC-os zésekor muszaki és gazdaságossági szemponto,
talajfelszín és a 12 oC-os, már állandó homérsékle- kell szem elott tartani. Hotávvezetékek sziget
tu réteg számtani középarányosa. E kérdés ponto- kor muszaki szempontok:
sabb, a valóságot jobban, közelíto megoldása most - a szállított közeg megengedheto lehulése;
van folyamatban [65], [66], [67]. - a környezet (védocsatorna) megengedett fi
A védocsatorna levego-homérsékletét abból a melegedése.
közelíto feltételbol határozzuk meg, hogy a csove-
Méretezés a szállitott közeg megengedett lel
zetékbol a védocsatornába jutó hoáram egyenlo az
onnan a talajban elvezetett hoárammal. Ebbol a fel- alapján. A szállított közeg hoveszteségébol ad,
tételbol a csatorna-homérséklet: homérséklet-változása (lehulése):
Llt= i.JII oC
tköz + tröld cpfh '
tcsat=
-+-
Rsz;g
1
Rszig
Rröld
1 oC.
Rröld
(11-19) ahol til az 1 m hosszú vezeték hovesztesége, W,
(kcal/mh); l a vezeték hossza, m; fh a közegtö
árama, kg/s (kgjh); cp a közeg fajhoje, Jjkg
A csatorna-homérséklet ismeretében a hoveszteség (kcal/kg oc). Az elore meghatározott Llt lehulés
meghatározható. a (11-24) összefüggésseI számítható a csoveze,
Földbe (közvetlenül $zigeteloanyagba) ágyazott megengedett til' hovesztesége, ebbol pedig a szi
csovezeték. A folyóméterenkénti hoveszteség az ed- telés szükséges mértéke a ti.-re vonatkozó elozo..
digiekkel analóg módon: szefüggésekbol.
Telített, nagynyomású goz szállításakor a
engedett lecsapódott gozmennyiség a mértéb
röld Wim (kcal/mh).
(11= Rtk-t~ld
szig+ (11-20)
[1.a (11-10) összefüggést].
A talaj hoellenállása ebben az esetben A csovezetékeknek számos olyan alkotóele
1 4h van, amelyeket nem lehet a csovezetékkel azon
Rröld=---ln -- mK/W (mh OC/kcal) módon szigetelni, ezért ezekre hoveszteség-pótlék,
mAröld dszig (11-21) kell számítani. Tájékoztató adatokat a 11-8. tál
lázat tartalmaz.
[a jelölések magyarázatát 1. a (11-17), ill. (11-18)
összefüggés után]. Méretezés a megengedett környezeti homérsékL
Ha két vezeték halad egymással párhuzamosan, re. Ha a csatorna homérsékletét elore megszabjlJ
és azok jellemzoit 1, ill. 2 indexszel jelöljük, akkor a szükséges hoszigetelés mértékét a (11-19) ö: .
az 1 csovezeték hovesztesége : függésbol határozhatjuk meg. A védocsatoma
engedett legmagasabb homérséklete vízhatlan
. (tköl- tröld)(Rszig2+Rröld2)- (tkö2-tröld)Rx
getelés esetén 40 oC, vízzáró szigetelés esetén
ql = (RsZigl+ Rröldl)(Rszig2+ Rröld2) - R; 500C.
Wim (kcal/mb), (11-22a) Méretezés gazdaságosság szerint. Optimális
tagságú a szigetelés, ha a hoszigetelt cso évi ho
ahol a Rszigl' Rszig2' Rröld 1> Rröld2 értelemszeruen
az 1., ill. 2 vezeték körüli szigetelés, ill. földréteg
hovezetési ellenállása, mK/W (mh oC/kcal); tkö I és 11-8. táblázat. Csoperemek boveszteség-pótléka
tkö2 a vezetékben áramló közeg homérséklete, oc. Hoveszteség-pótlék.
%
A 2 csovezeték hovesztesége:
CsoátmérOt Hoszigetelt
perem I Höszigete1etlen
peRII'
tröld)(Rszigl+ Rröld 1)- (tköl-
(tkö2- tröld)Rx mm
Homérséklet, It oC
q2= (Rszig1+ Rröld2)(Rszig2+Rröld2)- R; <]00 >100 <100
Wim (kcal/mh). (11-22b)
Mindkét összefüggésben: NA<200 15 20 25
NA > 200 10 15 20

Rx=~ 1 In V 1+-2h mK/W (mhoC/kcal), A peremek hoveszteségét..

a csatlakozó csovezetékszakasz
hd
röld x (11-23) géhezkeIIhozzáadni.
PI.: Qc.6 + perem + 1,15Qc.6
 HOSZÁLLíTÁS 441

teség-költségének és a szigetelés évi költségének védocsatorna-elemeket beemelo darus traktorok út-

összegeminimális. ja, fólddepónia, munkaárok, hegesztomunka-pálya
A ho egységárának ismeretében adott szigetelo- stb. számára megfelelo tszélességu hely szükséges);
anyagra a szigetelés vastagságának függvényében a - a meglevo közlekedési sávoktói az eloírt tá-
hoveszteség költsége egyszerfien számítható. volság betartható-e?
A ho egységára függ: - a meglevo közlekedési pályákat és vízfolyáso-
- a hotermelés módjától; kat az üzemeltetok által engedélyezett helyen ke-
- a hoszállítás módjától; resztezi-e a távvezeték?
- a mindenkori árak alakulásától. .- a parkterületeken az erdészeti hatóság szem-
Ezt a tényezot minden egyes gyakorlati feladat- pontjait figyelembe vettük-e?
hozesetenként kell megállapítani. - vízmuvek, gyógyforrások védoterületeit el-
Egyébként is, a távvezeték-hoszigetelés együttes kerültük -e?
muszaki-gazdaságossági optimumfeltételeit a je- - meglevo épületek, közmuvek közelsége vagy
lenlegfolyó kutatási munkák fogják tisztázni [66], keresztezése következtében milyen szanálások, ill.
[67]. A távvezeték egész évi hoveszteségének meg- áthelyezések válnak szükségessé?
állapítása ugyanis a változó talaj- és forróvíz-ho- Az elozo kérdések tisztázása után megrendeljük a
mérséklet miatt nem egyszeru feladat. Ezért kell a geodéziai felvételeket. Ezeket 10... 15 km-nél hosz-
talajhomérséklethez tartozó talaj-hovezetési té- szabb vezeték esetében légi fotogrammetria alapján
nyezomegállapításával igen körültekintoen eljárni. gazdaságos elvégezni.
Az 1 : 1000 (esetleg 1 : 500) méretarányú térkép-
nek tartalmaznia kell az 1 m magasságú rétegvo-
11.3.4.3. Szilárdságtani méretezés nalakat, valamint lakótelepek esetében 1 : 1000
vagy 1 : 500 méretarányban, a területre jellemzo je-
A csotávvezetékek szilárdságtani kérdéseinek lenlegi és várható beépítettségi fokot, a területre jel-
I megoldásáhoza mechanikai alapismeretek is szük- lemzo várható és hektáronkénti lakossuruséget, a
ségesek.Ezért e helyen a vonatkozó irodalomra már meglevo vagy tervezés a'latt levo fontosabb
utalunk[16], [54], [55], [56], [57], [70], [71], [72], [91]. föld alatti közmuvek vagy más létesítmények he-
lyét, mélységét és jellemzo méreteit, amelyek a föld
alatt vonuló távhálózatok vonalvezetésére, mély-
11.3.5. Hotávvezetékek tervezése. ségére hatással lehetnek (pl. víz-, gáz-, szennyvíz-
vezetékek csatornái).
A tervezés elo- és kiegészíto Ipartelepek esetében az 1 : 1000 vagy 1 : 500 lép-
munkálatai [55) téku térképnek tartalmaznia kell a távhálózattal el-
látandó üzemrészek elhelyezését, valamint az egyes
11.3.5.1. A futo-távvezetékek üzemrészek futési és technológiai igényét.
tervezési elomunkálatai A felsorolt szempontok figyelembevételével, a
térképek alapján a terepen kituzzük a távvezeték
Az elomunkálatok a következok: nyomvonalát [73].
- terepfelderítés és a vezetékvonal kituzése; Talajmechanikai kérdésekben a szakirodalomra
- talajfeltárás ; utalunk [74], [75].
- a talajvíz vizsgálata ; Talajvíz-vizsgálatok. Terepszint alatti csotávve-
- korróziós mérések; zetékek építésekor - mint általában a mélyépítés-
- az érintett föld alatti vezetékek feltárása. ben mindig - a nehézségeket a talajvíz okozza.
A felsorolás egyben a munkálatok sorrendjét is je- A talajvíz szintje, nyomásviszonyai, megjelenésé-
lenti. nek módja olyan természeti eroktol és jelenségektol
Terepfelderítés és a csovezetékvonal kituzése. függ, amelyeket sokszor a leggondosabb elozetes
A csotávvezetékek nyomvonal-megállapításának vizsgálat sem tud pontosan felderíteni.
céljaminél több fogyasztóhely minél rövidebb úton A futo-távvezeték vasbeton védocsatornáira ha-
valóoptimális megközelítése. A tervezés megkez- tó víz agresszivitását, támadóképességét a vízben
désekoraz 1 : lOOO méretarányú térképbe beraj- oldott sók, esetleg szabad savak mennyisége és a víz
zoltlegvalószínubb csotávvezeték-vonal változato- homérséklete határozza meg.
katbejárjuk és megvizsgáljuk, hogy A káros hatás kétféleképpen jelentkezhet, egy-
- a csotávvezeték fektetéséhez szükséges min. részt oldás formájában, pl. szénsav hatására, más-
3,00 m széles munkapálya a vonal teljes hosszában részt duzzadás alakjában, amikor is bizonyos sók
rendelkezésünkre áll-e? (az elore gyártott vasbeton (glauberso, keserfisó) az azbesztcement csoanyag
442 TÁVFUTÉSEK
mészhidrát- és trikalcium-aluminát-tartalmával re-
akcióba lépnek,és ún. cementbacilus (kalcium-
-szulfoaluminát) képzodik; ez utóbbiak kikristályo-
sodásakor térfogat-növekedés következik be, ami
a csövet repeszti. A cso bomlása ott a legerosebb,
ahol agresszív víz és levego váltakozva éri a csövet.
A talajvizek vizsgálatakor a vizsgálatot végzo in-
tézet minden esetben megadja a víz kémhatását
(pH-értékét).
A talajvíz agresszivitásának megítélése szempont-
jából a vizsgálatot ajánlatos a pH-értéken kívül a
következokre kiterjeszteni: lúgosság, állandó ke-
ménység, változó keménység, szabad szénsav, kö-
tött szénsav, oldott oxigén, szerves anyag, kén-hid-
rogén, szulfát, nitrát, nitrit, klorid, ammóniák,
mész, magnézia, vas, mangán.
Általában agresszívek a nagy oxigéntartalmú és a
teljesen oxigénmentes vizek. Agresszívek továbbá
azok a vizek, amelyekben szénsavfelesleg van.
Fokozza az agresszivitást, ha az oxigéndús vagy
oxigénmentes víz egyúttal lágy is. Az oxigén ag-
resszív hatása mész-szénsav egyensúly esetében is
fennáll.
Kémiailag nem agresszívnek minosülo víz eseté-
ben is elofordulhat eros korrózió az Ún. biológiai
agresszivitás következtében (pl. szulfátredukáló
anaerob baktériumok jelenléte esetén).
A talajvíz mozgása rendkívül változatos lehet
mind a mozgás iránya, mind a sebesség tekinteté-
ben.
A talajvíz mozgása leggyakrabban függoleges, de
egyéb tetszoleges irányú is lehet. A függoleges moz-
gás (a talajvízszint-magasság ingadozásai) mértéke
és sebessége a csapadék-utánpótlás mennyiségétol,
idobeli eloszlásától, a felszínközeli rétegek talaj-
fizikai tulajdonságaitói, foleg áteresztoképességé-
tolfügg.
A talajvízszint magassága nemcsak a h~ly sze-
rint, hanem ugyanazon a helyen az idoben is vál-
tozik. A változás mértéke és idobeli lefolyása elso-
sorban attól függ, hogyatalajvízszint alakulását
befolyásoló tényezok közül melyeknek a hatása
érvényesül a legerosebben.
Ha a csovezeték környékén talajmechanikai fel-
tárás során a szabad vízszintet megállapították, ok-
vetlenül közölni kell a tervezovel az észlelés ido-
pontját is, mert a talajvízszint az év folyamán je-
lentos mértékben ingadozhat.
A talajvíz nemcsak függolegesen, hanem oldal-
irányban is mozogbat. Felszíni vízfolyásokból pl.
magas vízállás idején a távolabbi területek felé
áramlás indul meg, ha ott a talajvíz szintje mé-
lyebben helyezkedik el; alacsony vízálláskor vi-
szont az áramlás a folyó medre felé irányul.
A csovezeték építési organizációját úgy kell Illet
tervezni, hogya kivitelezés lehetoleg a IX-XII. ~
napokra jusson. Ugyanakkor tekintetbe kell ven-
ni, hogy elkerülhetetlen események következtében
a víztelenítés elhúzódhat, és magasabb talajviz.
állások következhetnek be.
A csotávvezetékek kivitelezésekor bennünket a
maximális talajvízszint érdekel, amely lehet észlelt,
becsült, várható vagy mértékadó maximum.
Észlelt szintnek lehet nevezni azt a maximálista·
lajvízszintet, amelyet valamely objektumon (meg-
figyelokútban, pincében stb.) ténylegesen mértek
vagy magassága utólagos méréssel megbízható mó-
don rekonstruálható.
A becsült (feltételezett) maximumon olyan szintek
értendok, amelyeket az észlelési adatok alapján, de
azoktól távolabb fekvo pontokra áltaIánosítunk,
ill. interpolálunk, vagy megfigyelésen alapulnak,
de ennek megbízhatósága igen csekély (használaton
kivüli kutakban a mohásodási szintbol való követ·
keztetés).
Várható maximum az a szint, amely már figye-
lembe veszi a jövoben vagy már a jelenben is ható
befolyásoló tényezoket.
A mértékadó szint valamely elozo szintnek a biz.
tonsággal növelt értéke, az a szint, amelyet az ell).
tervezéskor és tervezéskor a méretezésekhez figye-
lembe kell venni.
A talajmechanikustói a mértékadó szintre vo-
natkozólag is kérjünk véleményt!
11.3.5.2. Futo-távvezetékek elhelyezése
A 11.3.5.1. pontban vázolt vizsgálatok, továb~
a korróziós vizsgálatok és az érintett közmÍívet
helyzetének tisztázása után dönthetünk a futo-táy.
vezetékek elhelyezésérol [76].
A csotávvezetéket a számára kijelölt területs!-
von belül úgy helyezzük el, hogy a terület rendeI-
tetésszeru használatát csak a szükséges legkisebbis
megengedheto mértékben korlátozza, továbbá a
közmuvezetékek számára az MSZ 7487-ben megha-
tározott elhelyezést és üzemszeru használatot
gátolja [77].
A távvezetékeket általában közterületen helyez.,
zük el. Ha muszaki, népgazdasági vagy egyéb hel.
okok ezt nem teszik lehetové, akkor az építési va;
magánterületen való elhelyezés válik szükségessé.
A távvezeték elhelyezését mindenkor az érvénybeB
levo jogszabályok szerint engedélyeztetnünk kell
A távvezetékek közforgalmú hidakon, közúi'
aluljárókban és hidszerkezetek alatti vezetését
hetoleg el kell kerülni.
 HOSZÁLLíTÁS
Csötávvezetékek elhelyezése külterüIeten. A csotá v-
vezetékeket külterületen lehetoleg valamely kiépí-
tett közúttal párhuzamosan vezessük, ahhoz a meg-
engedheto távolságon belül minél közelebb. Ily mó-
don mind a csoanyag szállítását és szerelését, mind
azüzemeltetést megkönnyítjük..
A vízfolyásokat, vasutakat és egyéb meglevo ve-
zetékeket lehetoleg merolegesen keresztezzük. Ke-
rüljüka hegyes szögu metszodéseket és más közmu-
velhosszabb szakaszon a párhuzamos vezetést.
A távvezetékeket a vízjogi és bányamuszaki en-
gedélynek, a közigazgatási engedélyezési eljárás
határozatainak, a vonatkozó országos és szakmai
szabványoknak, szabályzatoknak és muszaki elo-
írásoknak megfeleloen kell elhelyezni.
A vezetékek helyét a terepen megjelöljük, így ha
javítás vagy más ok miatt a távvezetékekhez hozzá
kellférni, azokat könnyen meg lehet találni.
Futo-távvezeték elhelyezése belterilleten. Több
lakó-és ipartelepet érinto távolsági csovezetéket le-
hetoleg a belterületen kívül, de annak közelében
vezetjük, ami által a más közmuvekkel való ütkö-
zéseketelkerüljük.
Ha a távvezetéket tápláló központ csak egy te-
lepülést szolgál ki, akkor a távolsági csovezetéket
leggyakrabban a nagyobb fogyasztókhoz vezeto
közutakpadkájában, vízfolyások partján, vasúti pá-
lyák mentén, esetleg közmualagutakban stb. he-
lyezzükel, de minden esetben úgy, hogya távveze-
ték közterületen maradjon és rendeltetési helyére
minélrövidebb úton jusson el.
Legfontosabb, hogya futo-távvezeték számára a
településenbelül az építéstechnológiai, üzemelteté-
siésrendeltetési céloknak megfelelo és azokat kielé-
gitoterületsáv legyen, amelyben a távvezetéket, an-
naktartozékait, valamint szerelvényeit úgy helyez-
hetjükel, hogya közút, közterület stb. rendeltetés-
szeruhasználatát ne zavarja.
A futo-távvezeték településen belüli elhelyezése-
kor tekintetbe kell venni a következo meglevo és
tervezettközmuveket :
- erosáramú kábelek,
- erosáramú szabadvezetékek ;
- távközlési kábelek;
- távközlési légvezetékek, légkábelek ;
- helyi közlekedési vállalatok kábelei és szabad-
vezetékei;
- jelzo-, méro- és muködtetovezetékek és forga-
lomirányítóberendezések kábelei ;
- közvilágítás (gáz- és elektromos) vezetékei:
- koolaj vagy más folyékony tüzeloanyag veze-
tékei;
- gázellátás vezetékei ;
- vízellátás vezetékei ;
- vízelvezetés vezetékei.
443
A távvezetéket lehetoleg az útkoronán kívül,
vagy kiemelt szegélyek esetén, azokon kívül kell el-
helyezni. Csak ha az útkoronán kívüli elhelyezés
nem valósítható meg, akkor helyezheto el a távve-
zeték az útpálya alatt.
Távolsági csohálózatok településeken belüli ter-
veit a következokre tekintettel, ill. azoknak meg-
feleloen kell elkészíteni:
- meglevo közmuvek;
- a város (község) rendezési terve vagy ennek
hiányában a Tanács által rendelkezésre bocsátott
mintakeresztszelvény , ill. területfelhasználási terv;
- közmufejlesztési terv;
- vízfolyások érintése esetében vízjogi engedély;
- fóldgáz- és olajvezetékek esetében bányamu-
szaki engedély;
- közigazgatási engedélyezési határozat;
- országos szabványok, muszaki eloírások és
építési kivitelezési szabályok.
A távvezeték csohálózatát a távlati szükségletek-
nek megfeleloen úgy helyezzük el, hogy az fokoza-
tosan fejlesztheto legyen. Ezért a késobb kiépítendo
fobb leágazási helyek tolózárait elore beépítjük.
Ha a távvezeték csohálózata meglevo mérnöki
létesítményt (utat, hidat, vasutat stb.) érint, akkor
már tervezés közben az összes érdekeltek bevoná-
sával tartandó hatósági engedélyezési eljárás során
helyszíni bejáráson kell megállapítani, hogy a jövo-
ben a kérdéses úton, ill. mutárgyon milyen közmu-
vezetékek elhelyezés~ válik még szükségessé, bele-
értve a felújítandó, bovítendo vagy átépítendo veze-
tékeket is.
Városi közmuhálózat elosztása és elhelyezése lát-
ható a II-56., II-57. és II-58. ábrán.
Hírközlés a távvezeték mentén. A távvezetékek
egész vonala mentén biztosítani kell a gyors, üzem-
biztos híradást a távvezeték qármely pontjáról
avégett, hogya karbantartó állomások minél elobb
p
G
rÁv rool
v
Cs
11-56. ábra. Közmúvezetékek mélységi elrendezése
E erosáramú kábel; P távközlo kábelek; G gázvezelék; TÁV távflítöveze-
lék; V vfzvezelék; Cs csatorna
444 TÁVFUTÉSEK

Közúli Oszlaf/an úfpólya

Xó"zúti vasúttal.
r--/j
1
/" ürszelvény
I
\\
vosúfi Csatorna szélso
fekvésben
Osztott útpálya I /.
)
3,00 I 5;50-ó,OO
I-
m v.8,50m
!. 4,SO-5,00 r ~OOm vagl/S,50m I I

~in.4,00 ill.~ I
J
I
I
1f,00-2,000,70 1,00 0,50 I
l~i~.200.j
r---J
E HP ~t+1
GE
G
yX Cs : Cs G'
Y
P E,
I

1 I

II , T --, I

I.J.
L"I"-J I
.'ti
I 1 .J
'ti,
Li
L..J
I

lF<=~1$J
11-57. ábra. Közmuvezetékek elhelyezése széles városi utak mellett
E erosáramú kábel; P távközlo kábelek; G gázvezeték; V vízvezeték; GEgázvezetékieloszt6cso; VEvizvezetékíelosz-
t6cso; G gázvezeték a hideg (árnyékos) oldalon; V' vízvezeték a meleg (napos) oldalon, ezért vagylagos az elhelyezés

4,00 5,00 1200m/2

GE VE
Ve {lEx

I
,1
,1
I
1 l' I I
(6o'j
1

b:.o.J I
I
I 1 I

L.r-===.c::-.::.-. Lo.J : : I I
101
~~ _-
T(}=---' ...•..
..f----------L.J
'--------- --' I
L_..J

11-58. ábra. Közmuvezetékek elhelyezése korszeru, osztott profilú, széles úttest alatt
E erosáramú kábel; P távközlo kábelek; G gázvezeték; V' vizvezeték; GE gázvezetéki eloszt6cso; VE vízvezetéki
eloszt6cso; GE' gázvezetéki eloszt6cso az árnyékos oldalon; VE' vízvezetéki eloszt6cso a napos oldalon, ezért vagyla-
1l0Saz elhelyezés

tudomást szerezzenek a korrózió okozta esetleges a legrövidebb ido alatt a helyszínre érkezhet és
üzemzavarokról. A vonalon járó orszemélyzetnek hibát elháríthatja. A távvezetékek mentén a.
azonnal közölnie kell a hiba helyét és mibenlétét. közlés motorkerékpáros járorrel, vezetékes hím
A hiba ismeretében a muszaki karbantartó gépkocsi sal vagy rádióval lehetséges.

11.4. Hofogyasztók

11.4.1. ForróvÍZ-hálózatra kapcsolt so homérséklettel, de egy-egy 24 órás periódusoD

hofogyasztók lül a hofogyasztás egyenletes;
- a forr6viz-hálózatra futési és melegvíz'
A forróviz-hálózatra kapcsolt fogyasztók általá- gyasztókaf kapcsolunk. A melegviz-igény á
ban kétfélék lehetnek: homérsékletre vonatkozik, a mennyiségi igény
- a forróviz-hálózatra csak futési fogyasztót ban 24 órán belül változik (pl. használati me},
kapcsolunk, ahol tehát a hoigény változik a kül- igényben reggeli és esti csúcsfogyasztás).
 HOFOGY ASZTÓK 445

11.4.1.1. Futési hofogyasztók épület központi futési hálózatába a távfuto hálózat-

A kizárólagosan futési fogyasztókat közvetve
vagy közvetlenül kapcsoljuk a távhálózatra.
Közvetett kapcsolás esetén a primer oldal (forró-
víz-távhálózat) és szekunder oldal (házi hálózat)
egymástól hidraulikailag el van választva. A táv-
hálózat futovizét ellenáramú hocserélon vezetik át,
itt áHítják elo a házi hálózat futovizét, a két rend-
szer tehát egymástól független. A kapcsolás elonye
a közvetlen kapcsolással szemben, hogya házi
rendszer légtelenítése egyszeru, a nyomásviszonyok
tisztázottak, és az eromuben lágyított, elokészített
vizet csak könnyen ellenorizheto házi hó'központba
vezetjük. A házi rendszerben alacsony a homérsék-
let és kicsi a nyomás, a hagyományosnak nevezheto
futoberendezések alkalmazhatók. Ez a megoldás
azonban költség- és helyigényesebb a közvetlen
kapcsolásnál.
Közvetett házi rendszer kapcsolási vázlata lát-
ható a 11-59. ábrán. A szekunder rendszert nem
ábrázoltuk. A futés szabályozható a házi rendszer-
ben,ill. a forróviz-rendszerben. Ezek közül a forró-
víz-rendszer szabályozását szemlélteti a 11-59. áb-
ra. A házi rendszerek megoldásaival a 8. fejezet
foglalkozik.
A közvetlen kapcsolásnak igen sok elonye van,
ésa korszeru rendszerek általában ki is használják
ezeketaz elonyöket. Közvetlen kapcsolás esetén az
ban keringo vizet átalakítás nélkül bevezetjük, te-
hát a házi és távhálózat közös vizrendszert alkot.
Elonye, hogy veszteségmentesen használjuk ki a
futoközeg hoenergiáját, a magas homérsékletu fu-
tovÍZzeI olcsó futó'berendezések építhetok, lényege-
sen egyszerubb a házi hoközpont, kisebb a beruhá-
zási és az üzemköltség. Meg kell azonban emlite-
nünk, hogy alkalmazása széles köru muszaki át-
tekintést, a teljes távháIózat rendszertechnikai vizs-
gálatát, meglehetos automatizálást és a légtelenítés
tökéletesítését teszi szükségessé.
A közvetlen bevezetés megoldható keverés nél-
kül és keveréssel.
Keverés nélküli közvetlen kapcsolást általában
csak ipari létesítményekben vagy légtechnikai be-
rendezések távhálózatra kapcsolásakor alkalma-
zunk. Termoventillátorokat és légfuto-berendezé-
seket minden probléma és veszély nélkül lehet for-
róvíz-hálózatra kapcsolni, csupán a futofelület mé-
retezésekor kell a szabályozási görbét figyelembe
venni.
Ugyancsak keverés nélküli közvetlen kapcsolást
hozhatunk létre több fogyasztó sorba kapcsolásá-
val is.
A keveréses közvetlen kapcsolási rendszer muköd-
het gravitációs, szivattyús vagy injektoros keverés-
seI.
Gravitációs keverés esetén a házi hálózatban gra-

I
---.fl.---1
~ txiil I
I
I I
I I I
I I I
i I
I
:~I L_-..J
L....J I
I
I I
I
I
I
I
I
L. ~

I
I
L--4
J +9
rávfJfom(}vek tulajdono Hdzkeze/os~g (tulajdonos) fu/ajdona

11-59. ábra. Közvetett házi rendszer kapcsolási sémája

1 elzáró- és szabályozószerelvény ; 2 rövidrezáró vezeték szeleppel; 3 szennyfogó légtelenitési és ücitési lehetoséggel ; 4 nyomás-
méro; 5 homéro; 6 tömegáram- (homennyiség-) méro; 7 hocserélo; 8 házi rendszer szivattyúja; 9 házi rendszer üritése;
10 esetleg beépitheto szabályozórendszer ; II házi fütórendszer
446 TÁVFUTÉSEK
vitációs nyomáskülönbség révén jön létre a kerin-
gés. A radiátorokon létrejövo hatásos nyomás kö-
vetkeztében keletkezo nyomáskülönbséggel oldható
meg a keverés. Ennek a megoldásnak az elonye,
hogy a hálózatban a keringés fenntartására sem
szivattyú, sem injektor nem szükséges. Hátránya,
hogy a házi hálózat nagyobb méretu és így drá-
gább, méretezése nagyon igényes. Ma már új rend-
szerekben nem alkalmazzák. (Nyomásábrája" egye-
zik a 11-61. ábráéval, csak a szivattyú által eloidé-
zett nyomást a keletkezo gravitációs hatásos nyo-
más helyettesíti.)
Szivattyús keverés [ll-60. a) ábra]. Ha a szi-
vattyút az S pontba helyezzük, a szivattyúnak a tel-
jes mh áramú víz nyomását kellpx,-rolpx,-re növel-
ni. Ahogy ali-60. b) nyomásdiagramból látható,
a .dPx,x, nyomáskülönbség pozitív, így a keverés
feltétele biztosítva van.
A rendszer 11-60. c) ábrán látható nyomásdiag-
ramja arra az esetre vonatkozik, amikor a szi-
vattyú az E helyre kerül a keverovezetékben. Így a
szivattyú csak mhv-mfv víztömeg-áramot szállít.
ll" mrv
1 bályozható injektor is.
1 de a felszállókon és futotestekben már lényegesen
B kisebb a nyomás. Ezt a rendszert indukciós futés-
a)
Xz [ Xf
11-60. ábra. Közvetlen házi rendszer
a) kapcsolási séma; b) nyomásdiagram (ha a szivattyú a visszatéro vezeték-
ben van); ej nyomásdiagram (ha a szivattyú a keverövezetékben van)
A szivattyú beépítésévei a rendszer a szivattyúsfú·
tések elonyeivel rendelkezik.
A rendszerek nyomásviszonyai legjobban az elo-
remeno vezetékben elhelyezett szivattyúval tartha·
tók kézben. Ennek kapcsolási vázlata a 11-61.aj,
nyomásdiagramja ali-61. b) ábrán látható. Ma·
gasházak lehetséges kapcsolásait és egyben a köz.,
vetett és közvetlen rendszer kombinációját szem-
lélteti a 11-62. ábra.
lnjektoros keverés. Megoldási változatok:
- központi keverés;
- felszálIónkénti injektoros keverés.
Központi injektoros keverést láthatunk a 11-63.
ábrán. A nyomás a házi hálózatban lényegesenki·
sebb, mint .a távhálózat eloremeno vezetékében.
Keverés szempontjából az injektor szerepe azonos
a szivattyúéval. Az injektoron átáramló mív ti).
megáramú forró víz munkavégzo képességénekter·
hére keveri be az mhv-mfv tömegáramú lehult vi·
zet, ill. növeli annak nyomását Px, -rol PX3 -ra. Az in·
jektor kis hatásfokkal dolgozik, ezért csak ott al-
kalmazható, ahol a távhálózat két csatlakozási pont·
ja között jelentos nyomáskülönbség van. A 11-63.
b) nyomásdiagramon látható, hogy az injektoroD
átáramló forró víz nyomásesése igen jelentos, nagy
hányadát teszi ki a teljes rendelkezésre álló nyomás-
esésnek. Újabban egyre nagyobb tért hódít a sza·
Felszállónkénti injektoros keverést foleg LengyeJ.;
országban alkalmaznak. Minden egyes házi fel·
szállóvezeték elején elhelyeznek egy-egy injektort,
így az alapvezetékben a távvezeték nyomása van,
nek is nevezik.
Forróvíz-távvezetékre kapcsolt futési hoközpon·
tok részletes ismertetését 1. az irodalomban [78~
[79], [80], [81], [82], [83], [84].
11.4.1.2. Futési fogyasztók és állandó homérsékleti
forró vizet igénylo fogyasztók egyideju rákapcsolása
a távhálózatra
A 11.3.1.1. pontban említettük, hogy az eltéro
igények kie1égíthetok közös vagy különválasztott
vezetékrendszerrel. Ha az állandó homérsékletu viz
eloállítására külön vezeték áll rendelkezésre, akk,
a hoközpont kapcsolása egyszeru. Háromvezetékea
rendszer kapcsolását mutatja példaképpen a ll-M.
ábra. Az általánosan elterjedt kétvezetékes rend-
szerekben jelentos probléma, hogya változó he>.
mérsékletu kétvezetékes rendszerrol elégítsük ki
eltéro igényeket. A mai napig sem alakult ki egy-
értelmuen kielégíto és elfogadható megoldás. A táv·
 HÓFOGY ASZTÓK
A
8 ~r~
rávfJMmJvek /ulajdana
111 8 I
hj
futés kezdeti szakaszában az ún. Kánya-Magas-
házy-kapcsolásterjedt el. Ennek lényege, hogy hideg
külsoidojárás esetén, amikor az eloremeno vízbo-
mérsékletmagas, a forró víz elobb a futési hocse-
rélon, majd sorba kapcsolva a használati meleg-
vÍl-termelon áramlik áto Melegebb külso idojárás
eseténa sorba kapcsolás menete fordított.
A Kánya-Magasházi-kapcsolás sok zárószer-
kezeteés azok kezelése igen sok problémát okozott.
Ezérttörekedtek az automatizálást is lehetové te-
vokapcsolási változatokra.
Az 1966-ban megjelent Tervezési Segédlet [85]
többjavaslatot is tartalmaz:
- tárolós, automatizálható,
- elo-utófutos, tárolós, automatizálható és
- tároló nélküli megoldást.
Budapesten kizárólag a Fovárosi Távfuto Muvek
általengedélyezett kapcsolások alkalmazhatók pl.
a 73/1,73/11jelu kapcsolások [62], [52].
447
~
r--'
I
: "10
5
: Q-------
L.J1
8
1
~I"--
! Hózkerelt,ég (Iu/ajdanos) lu/ajdang
aj
11-61. ábra. Közvetlen házi rendszer
aj kapcsolási séma; bJ nyomásdiagram (ha a szivattyú az c1oremeno veze-
tékben van)
1elzáró- és szabályozószerelvény; 2 rövidrezáró vezeték szeleppel; 3 szenny-
fogó légtclenitési és üritési lehetoséggel; 4 nyomásméro; 5 homéro; 6 tó-
megáram- (homennyiség-) méro; 7 légtelenítés; 8 kevero- (és egyben ke-
ríngteto-) szívattyú; 9 házi rendszer ürítése; 10 szabályozórendszer; Il m-
torcndszer; 12 nyomáscsökkento; 13 mcnnyiségkorlátoz6; 14 visszacsapó
szelep; 15 biztosítás (lefúvatás)
Megjegyzés: a nyomásábrán a vezctékrcndszcrt a jellegzetes szerelvények
számával jelöltük. Az Xl és X2 pontok értelmezése azonos a 11-60. ábra
jelölésévcI
A korszeru megoldásokkal az automatizáláson
túl általában törekszünk a használati melegvíz-ter-
melo berendezés futofelületének növelésére és a tá-
rolótérfogat csökkentésére. Hangsúlyozzuk azon-
ban, hogyatárolótérfogat megállapítását mindig
komplex muszaki-gazdaságossági vizsgálatnak kell
megeloznie, mert pl. eromuhöz kapcsolt berendezés
esetén esetleg az eromuvi csúcsrajáratás lehetoségé-
nek kihasználása múlik a beépített tárolótérfoga-
ton.
A legújabb törekvések arra irányulnak, hogya
használati meleg víz csúcsigényét az épület tárolt
hojének rovására elégítsük ki, azaz csökkentsük a
futést a használati meleg víz csúcsfogyasztásának
idején. Ez a megoldás elonyös mind a berendezés
egyszerusége, mind a méretek csökkentése tekinte-
tében. Az épület tárolókapacitását kihasználó, auto-
matizált hoközpont látható a 11-65. ábrán, a ho-
központ nyomásábrájával együtt.
448 TÁVFUTÉSEK

5
6

2- aj

1*
12
10
§..

~ 1
.f
2

2 _~~

20
18

15
1~
12
10

2 _--- ej

ll-62. ábra. Magashá:zakfutórendszere

a) közvetlen kapcsolás; b) közvetett kapcsolás; e) az alsó szinteken közvetlen, a felso szinteken közvetett kapcsolás
J magasház jelképe szintszámokkal; 2 távhálózat; 3 nyomáscsökkento szelep; 4 kevero- (és keringteto-) szivattyú;
5 légtelenitoszelep; 6 futotestek; 7 hocserélo; 8 keringtetószivattyú a házi rendszerben; 9 tágulási tartály a házi rend-
szerben

11.4.2. Nagynyomású gozfutésre kapcsolt nyomású gozt a technológiai fogyasztókon túlme-

hofogyasztók
11.4.2.1. Hoközpontok
Nagynyomású goz közvetlen alkalmazása. AlI-66.
ábrán olyan hoközpontot láthatunk, ahol köz-
vetlenül a nagynyomású gozt használjuk fel. Nagy-
noen leggyakrabban klíma-, szellozo-, légfutö-és
ködtelenítoberendezések kalorifereinek futésére al-
kalmazunk közvetlenül. Ezeknél a futotesteknél
ugyams
- nincs érintésveszély,
- nincs porlerakódás, így a porpörkölodés kelle-
metlen higiéniai hatása elesik;
 HOFOGY ASZTÓK 449

I
Al x

A • ~BI 2

8
r
aj hj
11-63. ábra. Injektoros közvetlen kapcsolás
aj kapcsolási vázlat; bJ nyomásdiagram

.3

, 1
'f9
Tavfúfomuvek fulajdona Hdzkeze/oség (tulajdonos) tulajdonu
11-64. ábra. Háromvezetékes rendszer házi alállomása
1 elzáró- és szabáIyozószerelvény; 2 érzékelo; 3 szennyfogó légtelenitési és üritési lehetoséggel; 4 nyomásméro; 5 homéro;
6 tömegáram- (homennyiség-) méro; 7légtelenito; 8 kevero- (és egyben keringteto-) szivattyú; 9 házi rendszer ürltése;
10 szabáJyozórendszer; II fíltorendszer; 12 nyomáscsökkento; 13 mennyiségkorIátozó; 14 visszacsapó szelep; 15 bizto-
sitás (lefúvatás); 16 használati melegv1z-termeló; 17 hasznáIati melegvmifolyó

31 Az épületgépészet kézikönyve
450 TÁVFUTÉSEK

TcOV/II
I ~ "f omllve"
II 1/ ,/. ',J
tu/oj<4ona lIázkeze/oség (tulajdonos) Illlajdona

aj

1 3 12 1

Ap I
'" 13 E 10

11-·65. ábra. Kétvezetékes rendszer házi alállomása k,

használati melegvíz-termeléssel
a) kapcsolási vázlat
1 elzáró- és szabályozószerelvény ; 2 rövidrezáró vezeték szeleppel; 3
(oBÓ; 4 nyomásméro; 5 boméro; 6 tömesáram- (bolDellDYÍSéll-)
7légteleofto; 8 kevero- (és egyben keringteto-) szivattyú; 9 házi
6rltése; 10 szabáIyozórendszer; II f6torcndszer; 12 nyo'
13 DIIlIlIl)'lIéskorlátozó; 14 visszacsapó szelep; 15 biztosltás
16 használati me1egvlz-termel6; 17 basználati me1eaviz-kifolyó
b) nyomásábra
LlPha mv használatimelegvlz-terme16n "Iha""n.álható nyomás
MelielYzés: ez a nyomásábra másik szokásos ábrázolási módja, Az
T feletti vázlatban a számok a kapcsolási sémán alkalmazott fobb
hj nyelcet jelzik
 HOFOGY ASzrÓK 451

11 13

ti r
lJ
i
-,
~2
I
I
L
1
-------- ---
_I
IMI ~fl' ,
J
I

11-66. ábra. Nagynyomású goz fogadó és átalakító központja

1 vlzte1enítési hely; 2 kondenzedény; 3 nagynyomású gozosztó; 4 nyomásméro; 5 homé~o; 6 biztosltószelep; 7 nagynyomású gozfogyasztó; 8 nyo-
máscsökkento; 9 elzár6szerelvény; 10 bövltés: 11 tQszelcp; 12 rendezoháló ; 13 kisnyomású gozfolYasztó; 14 kisnyomású goz0szt6

- a holeadás, ill. a gozfogyasztás szabályozása tenünk, célszeru a nagynyomású gozbo1 a1ál1omá-

megoldható a futendo közeg oldaláról. son forró vizet készíteni, és ezt futési célra felhasz-
A nagynyomású goz azért elonyös futoközeg a nálni. (Ilyen kapcsolási vázlatot a forróvíz-rendsze-
légtechnikai berendezések esetében, mert a felfu- rek tárgyalásakor a 11-39. ábrán már közöltünk.)
tés gyors, és nincs fagyveszély akkor sem, ha télen Futési meleg víz termelése. Példaképpen ilyen
kizárólag külso levegot (-15 oc) kell felmelegíteni. kapcsolási vázlatot a 11-67. ábrán láthatunk.
Mind központi léghevítok, mind pedig egyedi lég- A rendszer szabályozása többféleképpen oldható
futötestek (termoventilIátorok) hoellátására alkal- meg. Két lehetoséget szemléltet az ábra. Egyik lehe-
mas. Kimondottan fagyveszélyes helyeken csak toség (szaggatott vonal), hogy a hocserélobol távozó
nagynyomású gozzel futött csofutotesteket szoktak eloremeno meleg víz homérsékletének állandó érté-
alkalmazni. (Pl. ipari épületek szelloztetoablakai- ken tartásával szabályozzuk a gozmennyiséget, és
nál a lezuhanó hideg levego melegítése vagy pára- az osztóból induló futési eloremeno meleg víz ho-
fogómennyezet, virágablak stb. futése.) mérsékletét keveréssel szabályozzuk külso levego
Nagynyomású gozhöz alkalmas futotestek még a homérsékletrol vezérelt követo szabályozóval.
sugárzóernyo, a betonradiátor, a bordáscso futo- Másik lehetoség, hogy közvetlenül a belso ho-
testek,a konvektorok. mérsékletrol szabályozzuk a gozszelepet.
Kisnyomású gozt nagynyomású gozbol nyomás- Hulladékho-basznosítás és kondenzvÍzbútés. A goz-
csökkentovel közvetlenül eloállíthatunk (11-66. áb- távvezetékekben keletkezett kondenzvíz homérsék-
ra). lete - a gozfutésu készülékekhez hasonlóan - sok-
Nagynyomású goz közvetett alkalmazása. Elofor- szor magasabb, mint 100 oC. Ha a kondenzvíz sza-
dul olyan eset is, amikor kisnyomású goz eloállítá- badon folyik le, a nyomás megszunésekor a kon-
sára nagynyomású gozt használunk hocserélo be- denzedény mögött a kondenzvíz egy része elgozö-
iktatásával (közvetett goztermelés). Ezt a módszert lög. Ez a körülmény kellemetlen zajokat, esetleg
választjuk pl., ha a kondenzrendszereket egymástól üzemzavarokat is okozhat, elsosorban azonban je-
függetleníteni akarjuk. lentos ho- és kondenzvízveszteség keletkezik.
Forróvíz-eloállítás. Ha sok technológiai hofel- Ha nagyobb kondenzvízmennyiségekról van szó,
használás mellett futési igényeket is ki kell elégí- a telített goz hotartalmát ajánlatos flitési vagy víz-
1 1
ro,
! lil
l-_~'
~
I

1
L
'l inn,
.~ _~M __
I I 1
I
II kul
r---'it 5
; : I "1

___n_"= 011, I i~' 2

-I • 1 - •I: 't. :I t~I " ' "

~. r/- : 21 i 'J
-i><1----,-.--i><1--J
•....
-1, L. ~ I1 I1

~ fV
Z --- _n""
n __ I- J
3
___
tJ
11-67. ábra. Futési meleg víz termelése nagynyomású gozzel 11-68. ábra. Hulladékho-hasznositás futési célra
I goz-meJegy!z hocserélo; 2 melegylz-osztó; 3 melegvlz-gylíjto; 4 kering- 1 gozfollYasztók; 2 nyomáscsökkento tartály; 3 kondenzgylíjto tartáJY;
tetoszívattyú-pár; 5 szabályozóozelep; 6 tágulási tartály 4 hocserélo; 5 Clit6rendszer

31'
452 TÁVFUTÉSEK
melegítési célra is felhasználni (ll-68. ábra). Több
fogyasztó nagynyomású kondenzátuma külön-kü-
lön egy közös nyomáscsökkento tartályba folyik.
A sarjúgozt hocseréloben lecsapatjuk, ennek kon-
denzátuma tartályban gyulik össze. A nyomáscsök-
kento tartályt biztonsági szeleppel látjuk el, amely
a hoelvétel szünetelése esetén a megengedett nyomás
túllépését meggátolja. A kondenzho jobban kihasz-
nálható, ha a hocserélot közvetlenül a nyomás-
csökkento tartályba helyezzük.
Üzemi és hogazdálkodási szempontból minden
távfuto berendezés ben arra kell törekedni, hogy a
kondenzvíz a hoközpontba visszavezetés elott minél
jobban lehuljön. Távhoszolgáltató berendezések
házi alállomásain a túl magas kondenzvÍZ-homér-
séklet nemcsak egyébként elkerülheto ho- és táp-
vÍZveszteséget okoz, hanem egyes alkatrészek, pl.
méromuszerek és szivattyúk muködését is veszé-
lyezteti. Ezenfelül a távfutomuvek rendszerint
megkívánják, hogya kondenzvíz 50... 60 oC-ra hul-
jön le a fogyasztónál, sot esetenként a kondenzvÍZ-
nek ezt a határhomérsékletét elo is írják, az ezen
felüli kondenzhot nem számolják el.
A kondenzvíz a házi állomáson akkor hutheto a
legegyszerubben, ha az állomáshoz melegvÍZ-szol-
gáltató berendezés is tartozik. A gozfutésu vízmele-
gíto alá, azzal közvetlenül csatlakoztatva egy má-
sodik, esetleg nagyobb tárolóteru hocserélot he-
lyezünk, amelybe bevezetjük a kondenzvizet a fe-
lette levo futotestekbol és egyéb hofogyasztókból
(11-69. ábra). A hideg vizet eloször ezen a huton
vezetjük át, és csak azután kerül a tulajdonképpeni
vÍZmelegítobe.
11.4.2.2. Nyomáscsökkento állomások
és gozhutólc
Nyomáscsökkento állomások. Egy- és kétfokozatú
nyomáscsökkento állomás kialakítása látható a
11-66. és 11-70. ábrán. Amennyiben erre mód van,
egyfokozatú nyomáscsökkento állomást kell létesí-
teni. A gyakorlatban igen elterjedt megoldás na-
gyobb nyomáslépcsok áthidalására a sorba kap-
csolt két szabályozószelep.
A szabályozószelepek sorba kapcsolását két ok
indokolhatja. Ha rendkívül nagy kezdeti nyomás-
ról és magas homérsékletrol indul a szabályozási
folyamat, és a nyomáscsökkentés értéke is jelentos
(pl. 80 at-ról 3 at-ra), a vezeték minosége, az arma-
túrák nyomásfokozatai teszik célszeruvé a reduká-
lás megosztását. A közbenso nyomás biztosítása
után ugyanis az alsóbb fokozat csovezetéke, szerel-
vényei már az olcsóbb, kisebb névleges nyomású
gyártmányokból választhatók.
5
4.
11-69. ábra. Hulladékho hasmosítása hasmálati meleg víz
termelésére
1 goz-vezeték; 2 kondenzhovel elofutött hocserélo; 3 gozzel futött hÖl:loo
rélo; 4 hálózati víz; 5 használati meleg víz
Az épületgépészetben a kétlépcsos redukálást a
futéstechnikában egyes esetekben megkívánt, leü·
lönösen érzékeny szabályozás tette szükségessé.Ak·
kor kerül elotérbe ez a megoldás, ha akisnyomású
berendezésekben tized, sot század atmoszféra pon-
tosságú nyomásszintet kell beállítanunk, ha az ér·
zékeny biztonsági állványcsövek gyakori lefúvását
kívánjuk elkerülni, esetleg a 100%-tól lényegesen
eltéro, kisebb teljesítményt is fennakadás nélkül
kell elérnünk. Természetes, hogya második foko-
zat szabályozója, amely a nagyobb fajtérfogatú
közeget szállítja, nagyobb méretu lesz, mint az elsó
fokozaté. A nagyobb fajtérfogat miatt szükséges
nagyobb átömlonyílás pedig - ugyanolyan im-
pulzusérzékelo szabályozószervet feltételezve -
nyilvánvalóan finomabb adagolást tesz lehetové.
Ebben az esetben az elso fokozatként felszerelt
szabályozószelep feladata az, hogy lényeges nyo-
máscsökkenést okozzon, a finom szabályozást a
második, nagy méretu szelep végzi el.
A káros lengések elkerülésére az elso fokozat
érzékelovezetékét is a fogyasztóhoz kell kapcsolni.
~~~!~t
fj
~4
11-70. ábra. Kétfokozatú nyomáscsökkento állomás sema·
tikus rajza
1 vízteIeníto; 2 nyomáscsökkento; 3 rendezoháló ; 4 biztonsági állványcs6
a kis nyomás fenntartására; 5 kisnyomású oszt6; 6 kisnyomású folYasztók;
7 impulzusvezeték
 HOFQGY ASZTÓK
GOzhutok. A nyomáscsökkentés folyamata rend-
szerint együtt jár a goz túlhevülésévei, a fogyasztók
azonban általában telített gozt igényelnek. A le-
csapódások elkerülésére, ill. csökkentésére célszeru
a nagynyomású vezetéken túlhevített gozt szállítani.
Ezért a goz túlhevítési homérsékletének csökkenté-
sére a fogyasztók elé célszeru gozhutoket elhe-
lyezni. A gozhutés különbözo módon valósítható
meg.
Befecskendezéses huto. A befecskendezéses huto-
ben finoman porlasztott vizet fecskendeznek a goz-
áramba, lehetoleg ellenáramban. A befecskendezés
csökkentését a fúvókák fokozatos kikapcsolásával
kellelérni. Ügyelni kell a befecskendezett víz mino-
ségére. Legcélszerubb tiszta desztillált vagy csa-
padékvíz befecskendezése. Ott, ahol a kazánt kon-
denzátummal vagy elgozölögtetobol nyert pótvíz-
zeItáplálják, a tápvíz is megfelel. Abefecskendezett
vízmennyiséget homérséklet-érzékelovel vezérelt
- általában segédenergiával muködo - berendezés
szabályozza. A szabályozó hibája vagy a befecs-
kendezo víz hiánya esetén bekövetkezo káros túl-
melegedés ellen kényes esetekben vészjelzovel vagy
11.5. Távfutések rendszerelméleti szemlélete és szabályozása
Az utóbbi évek gyors fejlodése életre hívta a
távfutések rendszerelméleti szemléletének szükséges-
Ugyancsak
1 ségét, és a arendszertechnikai
rendszerszemlélet elvek
szabja kidolgozását.
meg manap-
I sága szabályozási. kérdéseket is. Nincs ugyan mó-
11.6. IRODALOM
[1]Geiringer. P.: High Temperature Water Heating. New
York-London. John Wiley and Sons, Inc. 1960.
[2]Homonnayné: Távfutések. (Egyetemi jegyzet.) Budapest,
Tankönyvkiadó, 1965.
[3]Menyhárt J.: A drezdai távfutés. Épületgépészet. VIlI,
6. 217-222. (1959).
[4] Dócs J. : A távfutés jelenlegi helyzete és jövoje a nemzet-
közi szakirodalom tükrében. Energia és Atomtechnika.
XIII, 8-9. 318-387 .. (1969).
[5] Vadász E.: A kommunális célú távhoellátás fejlodése,
muszaki és gazdasági megítélése nemzetközi viszonylat-
ban. (Tanulmány.) Budapest, BME Hoeromuvek Tan-
szék, 1965.
[6]II. Nemzetközi Távfutési Konferencia a VII. Magyar
Futés-légtechnikai Konferencia keretében. Építoipari
Tudományos Egyesület, 1973. május. Szerkesztette:
Homonnayné--Mészáros Ferenc.
453
olyan szerkezettel kell védekezni, amely meg nem
engedett homérséklet-emelkedés esetén a nyomás-
csökkentot elzárja.
Felületi huto. A felületi hutoben a hutovíz a
gozzel nem érintkezik közve.tlenül. A hutendo goz
általában csokígyón áramlik keresztül, a csokígyó
pedig a huto vízterébe merül. A hutés mértékét a
hutoközeg vízszintjének változtatásával lehet sza-
bályozni. Ennek a rendszernek nagyobb a tehetet-
lensége, mint a befecskendezéses rendszeré, emiatt
lassabban követi a változásokat.
Egybeépített nyomásszabályozó és huto. Újabban
a nyomáscsökkentot és a gozhutot egyetlen szerel-
vényben egyesítik. A nyomáscsökkento szelep ülése
alatt kiképzett körgyuru alakú kamrába a goz-
nyomásnál nagyobb nyomású hutovizet vezetnek,
és ez kis csatornákon keresztül bejut a szelepülés
és kúp közti fojtási térbe. Az ott keletkezo nagy
gozsebesség a vizet elporlaszt ja és a gozzel jól ösz-
szekeveri. A gyurukamrában levo víz túlnyomásá-
nak változtatásával a goz homérsékletét pontosan
lehet szabályozni.
dunk itt a problémakört részletesebben kifejteni,
de a távhoellátás ismertetése kapcsán fel kell hív-
nunk a figyelmet a vonatkozó irodalomra [87],
[88], [89].
[7] Lévai A.: Hoeromuvek. 1-11. köt. Budapest, Nehéz-
ipari Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, 1954.
[8] Jászai T.: Muszaki hotan. Termodinamika. (MTI Kiad-
vány G-81.) Budapest, Tankönyvkiadó, 1966.
[9] Büki G.: Futoeromuvek. (Egyetemi jegyzet.) Budapest,
Tankönyvkiadó, 1973.
[10] Bosnjakovic. Fr.: Technische Thermodynamik. 1-11.
Teil. Dresden-Leipzig, Verlag Theodor Steinkopff,
1965.
[ll] Stancescu. 1. D.: Távhoszolgáltatás. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1965.
[12] Heller-Jászai: Energiagazdálkodás. (Egyetemi jegyzet.)
Budapest, Tankönyvkiadó, 1967.
[13] Büki G.: Hoszolgáltató eromuvek felépítésének elemzése
és fejlesztésüknek irányelvei. (Tanulmány.) Budapest,
BME Hoeromuvek Tanszék, 1970.
[14] Lévai-Büki: Észak-Budapest egységes távhoelJ.átó
454 TÁVFUTÉSEK

rendszere. (Összefoglaló tanulmány.) Budapest, BME [37] KOMFORT kazáncsalád katalógusa. Budapest. Buda-
Hoeromuvek Tanszék, 1970. pesti Vegyipari Gépgyár, 1973.
[IS] Lévai A.: Erhöhung der Wirtschaftlichkeit der Fern- [38] Bassa G. (szerk.): Olajtüzelésu ipari kazánok. Budapest.
heitskraftwerken. Periodica-Polytechnica Mechanical Muszaki Könyvkiadó, 1965.
Engineering. 12, Nl 3. 313-315. (1968). [39] Vida--Mesz/éry: Gázellátás. Budapest, Muszaki KönY'"
[16] Távhoszolgáltatás muszaki irányelvei. 1-12. Szer- kiadó, 1974.
keszto: Sarbó György. NIM-OEGH, 1972. [40] Hajdú Gy.: A városok hulladék kezelési gondjai, különill
[17] Schröder. K.: Grosse Dampfkraftwerke. Planung Aus- tekintettel Budapestre. Épületgépészet. XXIV, 3. sz.
117-125. (1975).
führung und Bauung. Berlin-Göttingen-Heidelberg,
[41] Olajellátó berendezések. CSOSZER-FUTOBER gyárt·
Springer Verlag, 1962.
mánykatalógus.
[18] Középnyomású futoeromuvek villamos csúcsrajáratása.
[42] Pribék P.: Olaj tüzelés. Tervezés-kivitelezés-karlJao.
(I'anulmány.) EGI Elvi Tanulmányi Osztály. 1966.
tartás. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1972.
[19] Hoszolgáltató eromuvek villamos csúcsjáratása. (Tanul-
[43] Popa--Antonescu: Ipari égok. Budapest, Múszati
mány.) EGI Elvi Tanulmányi Osztály, 1968.
Könyvkiadó, 1966.
[20] Középnyomási hoszolgáltató eromuvek csúcsrajáratása [44] Hansen. W.: Ölfeuerungen. Brennstoff. Technische Einl
1-11. Budapest, BME 1. Épületgépészeti Tanszék, 1967. richtungen. Anwendungen. Berlin-Heidelberg-New
[21] First International District Heating. Convention, Lon- York, Springer Verlag, 1970.
don, 1970. ápr. 2~25. [45] Shie/des. C. O.: Boilers. Types, Characteristics lIIIlI
- Halzl-Szabó-Torma: Peak Load Operation of Functions. New·Y ork, F. W. Dodge Corporation, 1961.
District Heat, and Power Stations. [46] Burkhardt: Domestic and Commercial Oil BUI'IICft.
- Homonnay G.: Peak Operation of Heating Power New York-Toronto-London, McGraw-HilI, 1961.<
Stations. Problems Arising on the Consumers Side. [47] Ölbuch-VDEW 1974. FrankfurtjMain, StresemaJllt.
[22] Csepel Ipartelep forróvíz távfutésének villamos csúcs- allee 23.
járatási üzeme. (Tanulmány.) Budapest, BME 1. Épület- [48] Handbuch für den Rohrleitungsbau. Berlin,
gépészeti Tanszék, 1970. Technik,1965.
[23] Molnár J.: A szemétégetés jelentosége. Épületgépészet. [49] Handbuch für den Rohrleitungsbau. Berlin,
xxn, 2. 76-81. (1973). Technik,1972.
[24] Maikranz T.: Hulladékégetés és hohasznosítás. Mit- [50] Schwaigerer. S.: Rohrleitungen. Theorie und pruir.
teilung der VGB, 1968. Berlin-Heidelberg-New York, Springer Verlag, 196t
[25] Bünning. C.: A VGB szakmai konferenciája az 1969. évi [51] Albert J.: A hoszigetelés kézikönyve. Budapest, M-
szemétégetés tapasztalatairól. Brennstoff-Warme- Könyvkiadó,1962.
Kraft. XXllI, dec. (1971). [52] Homonnayné: Távfutések. (Egyetemi jegyzet.) Budai
[26] Boldizsár--Gózon: A geotermikus energia hasznosítása. Tankönyvkiadó V., 1975.
Budapest, Muszaki Kiadó, 1965. [53] Cammerer: Die Wiirme- und Kiilteschutz in der
[27] Kárpdti 1.: Hoellátás termálvízzellakótelepen. (Diploma- dustrie. 3. verb. Auf!. Berlin-Göttingen-Heidel
terv, készült a BME 1. Épületgépészeti Tanszékén.) 1966. Springer Verlag, 1951.
[28] Tegzes M.: Hoellátás termálvízzel lakótelepen. (Diplo- [54] ten Bosh. M.: Gépelemek. Budapest, Muszaki K,"
materv, készült a BME 1. Épületgépészeti Tanszékén.) kiadó, 1964.
1966. [55] Markó 1.: Távolsági csohálózatok. Budapest, M'
[29] Menyhárt-Homonnayné: Tömbkazántelepek, hocseré- Továbbképzo Intézet, 1968.
loberendezések. BME Mérnöki Továbbképzo Intézet [56] Temesi M.: Futési távvezetékek építésének k,
kiadványa. Budapest, Tankönyvkiadó, 1967. megoldásai. Épületgépészet. 22, 3. sz. lll-liS. (1
[30] Homonnayné: Futéstechnika 1. (Egyetemi jegyzet.) [57] Mészáros P.: Távvezetékek oszlopszerkezeteinek
Budapest, Tankönyvkiadó V., 1976. zése. - Hótávvezetékek védocsatornáinak s
[31] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. II. köt. Budapest, tervezési és méretezési kérdései. II. Nemzetközi TI
Muszaki Könyvkiadó, 1963. futési Konferencia. 4. köt. 157-187. p. 1973.
[32] Shields. C. O.: Boilers. Types. Cbaracteristics and [58] Közvetlenül földbefektetett "KELIT" távvezetékek
Functions. New York, F. W. Dodge Corporation, 1961. szigetelésének vizsgálata. (Tanulmány.) BME t. Épül
[33] Pótsa E.: GOzkazánok. BME Mérnöki Továbbképzo gépészeti Tanszék, 1975.
Intézet kiadványa. Budapest, Tankönyvkiadó, 1965. [59] Közvetlenül földbefektetett távvezetékek hidrofób
[34] Magyar Építoipari Katalógus. Épületgépészet, 6/1. kötet. telésének vizsgálata. (Tanulmány.) BME t. ÉI
Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ, 1969. gépészeti Tanszék, 1973.
[35] Láng Gépgyár Gyártmánykatalógusa. Budapest, 1975. [60] Macskásy Á.: Távfutó berendezések tervezésének
[36] parca Norrahammar Katalógus. Norrahammar, 1973. kérdései. Épületgépészet. IV, 6. sz. 84-98. (1955)
 IRODALOM 455

[61] Macskásy-Homonnayné: Újabb módszer távfúto be- [75] Kézdi-Markó: Földmuvek - Víztelenítés. Budapest,
rendezések gazdaságosságának ellenorzésére. Épület- Muszaki Könyvkiadó, 1974.
gépészet. xn, 6. sz. 189-191. (1963). [76] Borsos J.: A települések mérnöki létesítményei. Buda-
[62]Macskásy Á.: Az épületek fútoberendezése. OMFB pest, Mérnöki Továbbképzo Intézet, 1961.
tanulmány, 1973. [77] MSZ 7487-75. Közmuvezetékek elhelyezése.
[63]Garbai L.: Sugaras rendszeru távfútohálózatok optimá- [78] Menyhárt J. : Melegvízfutések. (Egyetemi jegyzet.)
Iása. Doktori disszertáció, 1974. Budapest, Tankönyvkiadó, 1964.
[64] Vida M.: Városi gázhálózatok nyomásszabályqz6inak [79] Menyhárt-Molnár: Kisnyomású gozfutések. (Egyetemi
optimális távolsága. Épületgépészet, XVIII, 3. sz. 104- jegyzet.) Budapest, Tankönyvkiadó.
110. (1969), [BO] Technische Richtlinien der Stadtheizung Mannheim.
[65]Molnár L.: Csohálózatok optimális méretezése a gráf- Energie- und Wasserwerke Rhein-Neckar Aktien-
elmélet felhasmálásával. Épületgépészet. XX, 5. sz. gesel1schaft, Mannheim, 1971.
227-231. (1971). [81] Technische Richtlinien für Hausanschlüsse an Fern-
[66]Menyhárt-Homonnayné: Wármeverluste der modernen warmenezte. Frankfurt, VDEW, 1966.
Heisswasser-Fernleitungen. Ill. Nemzetközi Távfútési [82] Dezso Gy.: Közvetlen kapcsolás távhálózatra. Diploma-
Konferencia, Varsó, 1976. terv, 1970.
[67]Menyhárt-Homonnayné: Wármeverluste der modernen [83] Litvai E.: Injektorok méretezése. Budapest, Mérnöki
Heisswasser-Fernleitungen. Periodica Polytechnica. Saj- Továbbképzo Intézet, 1954.
tó alatt. [84] Kósa L.: Vízsugárszivattyúk alkalmazása hajók fenék-
[68]Kopjev, Sz.: Teplosznabzsenie. Moszkva, Gosztroizdat, rendszerében. Doktori disszertáció, 1967.
1953. [85] Épületgépészeti tervezési segédlet. 6/a szám. Budapest,
[69]Völgyes f.: Épületgépészeti számitások példa tára. 2. Mv. ÉVM Tervezési Foosztály, 1965.
átd. kiadás. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1972. [86] Távhóellátási hoközpontok új kapcsolása. Tervezési
[70]Pomázi L.: Csóhálózatok méretezésének szilárdsági Információ. Tn VII, 7. sz. (1973).
kérdései. Budapest, Mérnöki Továbbképzo Intézet, 1968. [87] Homonnayné: Távfutések rendszertechnikai kérdései.
[71]Tervezési segédlet távvezetékek méretezéséhez. Össze- Épületgépészet. 4. sz. 168-172. (1975).
állitotta: Csirmaz J. Tervezet, ~1973. [88] Debrecen. A forróVÍz-távhóellátási rendszer vizsgálata.
[72]Csirmaz J.: Kompenzátorok méretezése és ezzel kap- Energiagazdálkodási Intézet, 1973.
csolatban a vékonyfalú ívcsövek feszültségi vizsgálata. [89] Távfútések rendszertechnikai kérdései. Budapest, BME
Budapest, ÉM. Dok. és Nyomell. V. 1958. 1. Épületgépészeti Tanszék. (Sajtó alatt.)
[73]Csanda F. : Földalatti közmu vezetékek felkutatása. [90] Hivessy G.: Napenergia hasmositási lehetoségei. (Diplo-
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1972. materv.) BME 1. Épületgépészeti Tanszék.
[74]Markó I.: Földmuvek - Védelem. Budapest, Muszaki [91] Ory R. (szerk.): Vegyipari csovezetékek. Budapest,
Könyvkiadó, 1975. Muszaki Könyvkiadó, 1972.
 12. Futoberendezések szabályozása
Szerzo: SALLAl GYULA
Lektor: Dr. Erdosi István
12.1. Általános kérdések
Az épületeket úgy kell futeni, hogy változó külso
homérséklet esetén a futött helyiségek belso ho-
mérséklete minél kisebb ingadozással a kellemes
hoérzetnek vagy üzemi technológiának megfelelo
értéku legyen. A homérséklet-ingadozás mértéke a
futoberendezés szabályozhatóságától, üzemidejétol,
valamint hotehetetlenségétol és az épülethatároló
szerkezetektol együttesen függ. Ez a feladat gazda-
ságosan csak automatikus szabályozóberendezések-
kel oldható meg.
A központi futés automatikus szabályozásának
igénye nem új keletu, jóllehet nem sokkal ezelott
még sokan felesleges többletköltségnek és gondnak
tartották automatika alkalmazását.
A központi futéses épületek számának rohamos
növekedése, a komfortigények növekedése, a be-
rendezések kezeloszemélyzetének létszámigénye és
legújabban az energiatakarékossági intézkedések
mind-mind arra késztetik az üzemeltetoket, hogy
berendezéseiket automatikus szabályozóberendezé-
sekkel szereljék fel.
Ezért természetes, hogy az újonnan épülo futo-
berendezések automatikus szabályozókkal készül-
nek. A központi futések szabályozását úgy kell
megoldani, hogy az automatika a komfortigények
kielégítése mellett az optimális energiafelhasználást
is megvalósítsa. Követelmény továbbá az is, hogy e
készülékek az üzemeltetok gondjait enyhítsék, fel-
ügyelet és rendszeres kezelés nélkül, csekély karban-
tartással is megbízhatóan muködjenek.
A központi futoberendezések mint szabályozott
szakaszok zavaró jellemzoi közül leglényegesebb a
külso homérséklet változása. Ennek hatása a helyi-
ség hoveszteségének változásában mutatkozik. Fi-
gyelemreméltó zavaró jellemzo a helyiség változó
belso hoterhelése is. A napsugárzás intenzitásának
és irányának megváltozása télen nem jelentos ha-
tású, csak nagy üvegfelületek esetén számottevo.
A szél erosségének és irányának megváltozása
jelentos mértékben hathat a futött helyiség hovesz-
teségére, egyrészt a határoló falak külso hoátadási
tényezojének, de foként a nyílászárók résein bejutó
hideg levego (infiltráció) mennyiségének megvált0-
zása révén. A futoberendezés energiahordozójának
(goz, gáz) nyomás- vagy futoérték-változása sem
hanyagolható el a zavaró jellemzok sorában.
A felsorolt zavarások hatása abban nyilvánul
meg, hogy a futött helyiség homérséklete megválto-
zik, eltér az eloírt, ún. parancsolt értéktol. Az auto-
matikus szabályozás feladata, hogy e zavarások
hatásának kiküszöbölésével a helyiség homérsékJe.
tét a kívánt értéken tartsa.
A szabályozó beavatkozószerve útján befolyá.
solja a szabályozott jellemzot. Beavatkozószerv-
ként általában szabályozószelepet vagy háromjá·
ratú keveroszelepet alkalmazunk (1. a 6.8. pontot).
Központi futoberendezések automatikus szabá-
lyozása távhoszolgáltatás, továbbá gáz- és olajtüze.
lés esetén könnyebben megoldható. Szén- és koksz-
tüzelésu (javarészt kézi tüzelésu) kazánok automa-
tikus üzemeltetése csak részben oldható meg. Ezek
a kazánok üzemeltetési módjuk, szerkezeti kiaIaJd.
tásuk miatt nem alkalmasak automatikus üzemre.
Futoberendezések üzemeltethetok minoségi vagy
mennyiségi szabályozással. Minoségi szabályozás
esetén állandó mennyiségu (térfogatáramú), a külsó
homérséklet függvényében változó eloremeno ho-
mérsékletu futoközeg kering a futoberendezésben,
míg mennyiségi szabályozáskor az állandó ho-
mérsékletu futoközeg térfogatáramát változtatjuk.
Gravitációs melegvíz-futés homérsékletének vál-
toztatása egyszersmind a hasznos nyomást is
megváltoztatja (1. a 8. fejezetet), tehát a futokozeg
homérséklete és térfogatárama egyszerre változik.
Szivattyús melegvíz-futés esetén mind a mennyi-
ségi, mind a minoségi szabályozás megvalósítható.
Melegvíz-futések minoségi és mennyiségi szabályo-
zásának diagramjait a 6.8. pont tartalmazza.
Ez a fejezet kizárólag a központi vízfutési rend-
szerekkel foglalkozik. Gozfutések szabályozását a
9. fejezet tárgyalja.
 HOTERMELO, HOCSERÉLO BERENDEZÉSEK
12.2. Hotermelo, hocserélo berendezések szabályozása
Az épületgépészeti gyakorlatban a tüzeloberen-
dezések automatikus szabályozása gyakorlatilag az
olaj- és gázüzemu tüzeloberendezésekre korlátozó-
dik. A tüzeloberendezések automatizálásának célja,
hogy a berendezés emberi beavatkozás vagy fel-
ügyelet nélkül üzemeljen, és mindenkor a szükséges
futoteljesítményt adja megfelelo biztonsággal. Az
automatizálástói egyben gazdaságos üzemelést is
várunk.
Az alkalmazott automaták feladatuk szerint há-
rom fo csoportba sorolhatók:
- közvetlenül az égohöz tartozó,
- biztonsági,
- a rendszer összhangját biztosító automatikák.
12.2.1. Olajtüzelésu hotermelok
Igen nagy teljesítményu, ipari vagyeromuvi nagy
kazánok folyamatos teljesítmény-szabályozásától
eltekintve, az épületgépészeti célokra általában hasz-
nált olajégok kétállásúan, ki-be kapcsolással sza-
bályozhatók, az égo tehát vagy maximális telje-
sítménnyel üzemel, vagy leáll, átlagos teljesítmé-
nyétaz üzem-üzemszünet idoviszonya szabja meg.
(Gozkazánok esetén a goznyomás meghatározott
felso értékének elérésekor kell az égot leállítani,
ha viszont a goznyomás értéke egy alsó határig
csökken,újra üzembe kell helyezni. E célra nyomás-
érzékeloket alkalmaznak, amelyek villamos kap-
csolóérintkezoket muködtetnek.) Melegvízkazá-
nok esetén a kilépo víz homérsékletét tartjuk a
megengedheto turéshatárok (pl. 85... 90 oc) között
olymódon, hogya felso homérséklethatár elérése-
kor egy kétállású homérséklet-szabályozó az olaj-
égotleállítja, és az alsó határérték elérésekor ismét
bekapcsolja. Kisebb berendezésekben, pl. családi
házak futoberendezéseiben, a kétállású homérsék-
let-szabályozó esetleg a futött helyiségben is elhe-
lyezheto,annak homérsékletétol függoen kapcsolja
kiés be az olajégot. Ez azzal az elonnyel jár, hogy
minden további futésszabályozó feleslegessé válik,
mígaz elóbbi esetben 'a futoberendezést további,
keverésseiszabályozó automatikával kell ellátnunk.
Haviszont teremhomérséklet-érzékelovel szabályo-
zunk, a kazán kilépovezetékébe egy további ho-
mérséklet-érzékelot kell beiktatnunk, amely a ma-
ximálishomérsékletet, pl. 95 oC elérésekor az égot a
helyiség-homérséklet alakulásától függetlenül ki-
kapcsolja,nehogy a k'azánvÍz felforrjon.
Az olajégo bekapcsolásakor a gyújtást automa-
SZABÁLYOZÁSA 457
tikus gyújtóberendezés végzi. Feladata, hogy az égo
üzembe helyezésekor vagy a láng esetleges üzem
közbeni kialváskor abeporlasztott olajködöt meg-
gyújtsa. A gyújtást nagyfeszültségu villamos szikra
gerjesztése adja. Ha a beo, ill. újragyújtás egyeloírt
idotartam (15... 20 s) alatt nem következnék be, az
olajporlasztót le kell állítani, és fény- vagy akusz-
tikus hibajelzéssel a figyelmet az üzemzavarra fel
kell hívni.
Az olajláng égésének, ill. kialvásának észlelésére
alkalmazott lángor többnyire optikai elven mukö-
dik. Fényérzékeloként fotocellák, fényelemek és
fényellenállások használatosak.
Egyszeru, kis teljesítményu berendezésekben
lángorként bimetallos hoérzékeloket is használnak.
Ezek lényegesen olcsóbbak mint az optikai lángor-
berendezések, de tehetetlenségük, késésük jelento-
sebb. Ha az olajláng üzem közben kialszik, pl. az
olajban levo vízcsepp, légbuborék vagy szennyezo-
dés miatt, a biztonsági automatika az égot kikap-
csolja. (Gozkazánok esetén a homérséklet-érzékelo
helyére goznyomás-érzékelo kerül.) Egyes porlasztó-
típusokban a porlasztómotor leállításával egy ido-
ben mágnesszelep zárja el az olajvezetéket.
12.2.2. Gáztüzelésu hotermelok
Szabályozásuk lényegében igen hasonló az olaj-
tüzelésu berendezésekéhez. Az ott ismertetett szer-
kezetek legnagyobb része a gáztüzelés szabályozásá-
hoz is felhasználható. A kétféle égoberendezés kö-
zött csupán a következo lényegbeli különbségre kell
ügyelnünk. Míg az olaj szállítása a szivattyú leálIí-
tásával többnyire megszunik, a gáz nyomás alatt
érkezik a fogyasztóho~, tehát elzárására különös
gondot kell fordítanunk. A helyes légfelesleggel
égo gázláng nem világító jellegu, halványkék-ibo-
lya színu, szemben az olajláng vöröses-sárgás szí-
nével. Ezért az olajégokhöz alkalmazott optikai
lángoröket itt nem használhat juk. Helyettük a láng
ionizációs hatásán alapuló érzékeloket alkalmaz-
zuk : a lángba benyúló csupasz, de szigetelten felero-
sített elektródra feszültséget kapcsolunk. Ha az
elektródot érinti a láng, azon keresztül áram folyik.
Az igen kis erosségu áram - elektronikus erosíto
közbeiktatásával - jelfogót muködtet. Ha a láng
bármilyen okból kialszik, az ionizációs hatás és ez-
zel az elektródon keresztül folyó áram megszunik,
a jelfogó elenged, és az általa eddig bekapcsolva
tartott mágnesszelep lezárja az égohöz jutó fo gáz-
458 FUTOBERENDEZÉSEKSZABÁLYOZÁSA
áram útját. Az elektromos szikragyújtó berendezés
eloször kis teljesítményu gyújtó- vagy orlángot
gyújt be, ennek begyulIadása után nyilik automati-
kusan a fo gázáram útját lezárva tartó szelep. Gáz-
égokhöz, különösen kisebb teljesítmények és fél-
automatikus üzem esetén, gyakran alkalmazzák a
lángbiztosításnak azt a· módját is, hogy a gyújtó-
lánggal nagy keresztmetszetu vezetékbol készített,
viszonylag nagy áramerosséggel terhelheto termo-
elemet melegítenek. Az így nyerheto villamos telje-
sítmény elegendo egy mágnesszelep nyitva tartá-
sához. Ha a termoelem a láng kialvása következté-
ben lehul, a mágnesszelep bezáródik, és lezárja a
foégo gázáramát. Újból kézi erovel helyezheto
üzembe: a mágnesszelepet kézzel kell nyitva tartani,
amíg a termoelem ismét felmelegszik olyan homér-
sékletre, hogyatermoáram nyitott állapotban tudja
tartani a mágnesszelepet.
Mivel mind az olaj-, mind a gáztüzelo berende-
zések kétálIású szabályozóval, ki-be kapcsolással
muködnek, a tüzeloberendezés kiválasztásakor
figyelembe kell venni a tüzeloberendezés mint sza-
bályozott szakasz látszólagos holtidejét, idoállandó-
ját és erosítését. Ilyen esetben a módosított jellemzo
be-, ill. kikapcsolásakor a szabályozott jellemzo
túllendül a kapcsolási értéknek megfelelo megszóla-
lási küszöbön. Az ingadozási sáv nagysága a holt-
ido és az idoállandó arányától függ.
Mivel a holtidot és az idoállandót döntoen a
tüzeloberendezés szerkezeti megoldása határozza
meg, a tüzeloberendezés kiválasztásakor erre figye-
lemmel kell lenni. A túl nagy kapcsolási rés a futo-
berendezés további szabályozóinak pontosságára
is erosen hat. Kisebb kazánberendezések esetén
4... 6 oC vízhomérséklet-ingadozást könnyen be le-
het állítani, aminek hatása a futött helyiségekre
megengedheto.
12.2.3. Hoeserélok
Az épületgépészeti gyakorlatban a hocserélok a
legtöbb esetben nagynyomású goz, kisnyomású goz,
forró víz vagy meleg víz, esetleg olaj futoközeggel
üzemelnek. A felmelegítendo közeg VÍz (futési víz,
használati meleg víz) vagy levego. Szabályozás-
technikai szempontból a feladat a hocserélobol tá-
vozó felmelegítendo közeg homérsékletének eloírt
értéken tartása.
Gozüzem esetén a teljesítményszabályozás szoká-
sos módja a futoközeg-oldali beavatkozás. A ho-
cserélo gozvezetékébe iktatott szervomotorral mu-
ködtetett fojtószeleppel szabályozhatjuk az átáramló
gozmennyiséget. A jó szabályozás elofeltétele, hogy
a szelep elotti goznyomás gyakorlatilag állandó ére
téku legyen, foleg más gozfogyasztók ki- vagybe-
kapcsolásának hatására ne változzék számottevocn.
Kisnyomású goz esetén a szabályozószelep töltés·
szabályozást végez.
A kondenzvíz elvezetésének nagyon jól bevált
módja, hogy a homérséklet-szabályozó által mú-
ködtetett szelepet a kondenzvezetékbe helyezzük.
Alkalmazásának szükséges feltétele, hogy a kan-
denzvizet a készüléken belül összegyujtve egy he-
lyen vezessük el a készülékbol. A futendo közegho-
mérséklete szerint irányít juk a kondenzvíz-leeresz·
tést. Ezáltal a szabályozott homérséklet szerint
változtat juk a hocserélo kondenzvízszintjét, gyakor-
latilag a hocserélo muködo futofelületét. Ennek a
szabályozásnak elonye, hogy alkalmazható kétál·
lásÚ szabályozó is. Mivel a vízgoz fajtérfogata több
százszorosa a kondenzvízének, a kondenzátumle-
ereszto szelep ugrásfüggvény szerinti muködése nem
túlságosan hat a bevezetett gozmennyiségre. A goz-
bevezetés folyamatos (csak a goznyomástóI függ),a
kondenzvíz-elvezetés szakaszos. A szabályozottho-
mérséklet csak a futofelület függvénye.
További elonye e módszernek kis névleges átmé-
roju szelepek alkalmazása, ellentétben a gozmennyi-
ség-szabályozással.
Nagynyomású goz esetén kézzel beállítható fojtó-
szelepet célszeru még beépíteni a kondenzvezetékbe.
Ezzel a szeleppel könnyen hozzá lehet illesztenia
szabályozott szakaszhoz a kétállású szabályozót.
Nagynyomású goz esetén biztonsági szempontok
miatt kondenzedény alkalmazása szükséges.
Meleg víz vagy forró víz futoközeg esetén is al-
kalmazhatjuk teljesítményszabályozás céljára a
melegvíz-vezetékbe épített fojtószelepet. Ez a meg-
oldás nem mindig kedvezo. Mivel a hocserében
részt vevo mindkét közeg víz, és a hoátvitelt részben
meghatározó hoátbocsátási tényezo a sebességgel
nem lineárisan változik, a szabályozó megtervezése.
kor meg kell vizsgálni, hogya hocserélo a jelleg.
görbe melyik szakaszán üzemel.
A készülék jelleggörbéje a hocserére vonatkozó
összefüggések felhasználásával határozható meg.
Távfutés esetén, ha a hocseréloket futoközeg-
mennyiség változtatással kívánjuk szabályozni, a
szabályozóberendezések hatására a távfutésben ke-
ringtetett vízmennyiség állandóan változhat, ami
kedvezotlen a hotermelo központ részére. Ezenkívül
a fogyasztók egymást zavarják. Emiatt célszerubb
megol~ a fojtószelep helyett három járatú szelep
alkalmazása. Ebben az esetben is változik a hocse-
rélon átáramlott vízmennyiség, azonban a hocserél6
megkerülésével a rendszerben keringte tett összes
vízmennyiség nem fog változni.
 FUTÖBERENDEZÉSEKSZABÁLYOZÁSA 459

12.3. Fútoberendezések szabályozása

12.3.1. Holeadók szabályozása homérsékletét, ezzel együtt annak holeadását is

változtatja.
A helyi homérséklet-szabályozók alkalmazásának
Központi futoberendezések futotestjeinek szabá- nagy hátránya, hogy pl. ablaknyitáskor az érzékelo
lyozása megoldható a futotestekre közvetlenül fel- nyitja a szelepet, azaz fokozza a futotest holeadá-
szerelt szabályozószerelvényekkel. A szabályozó- sáto
szelepek - akár kézi, akár automatikus muködte- Központi futoberendezések holeadó csoportjai-
tésfiek - csak akkor felelnek meg a célnak, ha a nak vagy nagyobb teljesitményu holeadóknak sza-
teljes muködési tartományban be tudnak avatkozni bályozására automatikus három járatú szelepeket
a futotestek holeadásába. Automatikus radiátor-
alkalmazunk elosztó- vagy keveroszelepként. A 12-1.
szabályozó szelepek esetén ez különösen dönto, mi- ábra mennyiségi szabályozást, a 12-2. ábra mino-
vel az érzékelo arányos elem, és csak teljesitmény- ségi szabályozást szemléltet keringtetoszivattYÚval.
arányos szelep esetén várható kielégito muködés.
A termosztatikus szabályozószelep a futotesten át-
áramló futoközeg-mennyiséget befolyásolja, tehát
mennyiségiszabályozó.
Homérséklet-érzékelovel felszerelt automatikus
futotest-szabályozó szelepek alkalmazásakor cél-
szeru a futoviz eloremeno homérsékletét a külso
idojáráshoz igazitani, mert ellenkezo esetben a he- aj
lyiséghomérséklet-ingadozása túl nagy lesz.
A termosztatikus helyi szabályozók másik válto-
zata a visszatéro homérsékletet korlátozó szelep.
Beépitett vizhomérséklet-érzékeloje van, arányos
muködésu, a futotestben átfolyó futoviz tömegára-
mát változtatja meg. A szelepen levo kézikerékkel
a helyiség használója a visszatéro viz homérsékle-
tét szükség szerint beállithatja. A szelep muködése
során lehetové válik, hogy a futotesten átáramlott b)
vízcsakis a beállitott távozó homérséklettel hagyja 12-2. ábra. Holeadó minoségi szabályozása háromjár 'ú
ela futotestet. A szelep ily módon a futotest közép- automatikus szabályozószeleppel és keringtetoszivattyúval
a) keverc5szelep; b) elosztószelep

bJ 12-3. ábra. Különbözo fogyasztók szabályozása közös szi-

vattyúval
12-1. ábra. Holeadó mennyiségi szabályozása hároinjáratú
Az 1 h61eadó 2 háromjáratú kevercS-szabályozószelepe minoségi szabályo-
automatikus szabályozószeleppel zást, a.3 h6leadó 4 háromjáratú keverc5sze1epe mennyiségi szabályozást
a) e1osztószelep; b) kever6szelep végez
460 FUTOBERENDEZÉSEKSZABÁLYOZÁSA

1 2

2 -1
-2

12-4. ábra. Több azonos jellegu fogyasztó minöségi szabá- aj

lyozása egy közös háromjáratú keveröszeleppel és keringtetö-

1 háromjáratú
szivattyúval
szabályozószelep ; 2 kézi beállitású szelep
f 100
90
1
~ 80
Különbözo fogyasztók szabályozására ad megol-
dást a 12-3. ábra. A 12-4. ábra több azonos jellegu
futési fogyasztó szabályozására mutat példát egyet-
len automatikus keveroszeleppel. Az egyes csopor-
tok ezen belül kézi beállítással még szabályozha-
tók.

12.3.2. Központi fútoberendezések

szabályozása 20

Szabályozástechnikai szempontból egy központi

0123455
Le - Keveroszobólyzó-ó/lós --
7 8

futoberendezés idokésleltetéses, holtidos arányos bJ

szakasznak tekintheto. Az ilyen szabályozott sza-
kaszokat annál nehezebb szabályozni, minél na-
gyobb a holtidejük, ill. a holtido és az idoállandó
hányadosa.
Kis teljesítményu jutoberendezések kézi szabályo-
zására jól használható olyan keveroszelep, amely-
nek alkalmazása esetén a kazánba visszaáramló
lehult víz homérséklete nem süllyed a távozó füst-
gáz harmatponti homérséklete alá (12-5. ábra).
Szervomotoros beavatkozószervként idojárásfüggo
szabályozó hoz is alkalmazható.
A helyiség-homérséklet szerinti szabályozás csak
elektronikus szabályozókkal és villamos távho-
mérokkel valósítható meg. A szabályozásnak ehhez
a módjához feltétlenül szükséges, hogy azokban a
helyiségekben, amelyek futését szabályozni kell, ér-
zékeloket helyezzünk eL Már tervezéskor probléma
lehet az érzékelok számának és helyének kiválasz-
tása, ill. annak eldöntése, hogy melyek azok a helyi-
ségek, amelyek jól jellemzik az egész épület ter-
mikus állapotát. Nem lehet tervezéskor eldönteni,
hogy hová költöznek azok a lakók, akiknek szoká-
sai, életmódja jellemzo az épület többi lakóinak igé-
nyére is. Ennek ismerete igen lényeges lenne, hiszen
az emberek életvitelébol eltéro járulékos hoforrások
12-5. ábra. Kézi beállítású. négyirányú kevero-szabáIyozó.
szelep
aj beépltési séma; hj jelleggörbe; 1 kazán-eloremeno; 2 kazán-visszatét6;
3 fútési eloremeno ; 4 flitési visszatéro; 5 viz-harmatponthomérséldet
és hoterhelések adódhatnak, amelyek zavarják az
egész épület futését. Ilyen szabályozás ezért kisebb
futoberendezések (pl. családi házak) esetén alkalo
mazható, olaj- vagy gázüzemu automatikus kazán-
berendezéssel (l2-6. ábra).
Kis méretu futoberendezés helyiség-homérséklet
szerinti szabályozása látható a 12-7. ábrán. A mi-
nimumhatárolót úgy kell beállítani, hogya kazán-
ban a víz homérséklete magasabb legyen annál a
homérsékletnél, amelynél a kilépo füstgáz homér·
séklete harmatpont alá süllyedhetne.
Nagy teljesítményu jutoberendezéseket célszerua
külso homérséklet, mint legfontosabb zavaró jel·
lemzo függvényében szabályozni. Mivel az épület
hovesztesége elsosorban a külso levego homérsékJe.
tétol függ, minden futoberendezésre megállapítható
egy összefüggés a külso levego homérséklete és •
hozzátartozó futovíz-homérséklet között. Bár a fií.
tési görbe (l2-8. ábra) alakja az alkalmazott h~
 FUTÖBERENDEZÉSEK SZABÁLYOZÁSA 461

adók hóleadási jelleggörbéjétol is függ, a közelíto

12-6. ábra. Családi ház olaj- vagy gáztüzelésu, automatikus
kazánnal ellátott futobereridezésének szabályozása helyiség-
homérsékletrol
1 kazán; 2 égo; 3 helyiséghomérséklet.érzékelo; 4 biztonsági automatika
a kazán túlmelegedése ellen; 5 szabályozó
12-7. ábra, Kis teljesítményu futoberendezés szabályozása
helyiség-homérsékletrol, olaj- vagy gáztüzelésu automatikus
kazán esetén
1kazán; 2 égo; 3 helyiséghomérséklet-érzékelo; 4 homérséklet-minimum
határolótermosztát; 5 homérséklet-maximum határoló termosztát; 6 sza-
bályozó; 7 keringtetoszivattyú
egyenessel nagymértékben kompenzálni lehet ennek
hatását. Az építési mód és a futési rendszer miatt
a közelíto egyenes meredeksége különbözo lehet.
A külso homérsékletrol szabályozó berendezések a
szükséges futovíz-homérsékletet - a futési görbé-
nek megfeleloen - automatikusan állítják be.
A szabályozási célokra kifejlesztett szerkezetekben
a futési görbe meredeksége állítható, ezenkívül mód
van annak párhuzamos eltolására is. Ennek követ-
keztében a szabályozó csaknem minden épület ho-
technikai jellegéhez hozzáillesztheto. A futési görbe
meredeksége (irány tangense ) adott épületre az
eloremeno futovíz-homérséklet maximális és mini-
mális értékének különbségébol, valamint az ezek-
hez tartozó külso homérsékletek különbségébol kép-
zett hányadosból számítható [pl. 90 oC max. elore-
meno, 30 oC min. eloremeno futovÍz-homérséklet és
az ezekhez tartozó - 15 oC, ill. + 20 oC külso ho-
. ~-~
mérseklet esetén a meredeks~g: 20- (_ 15) - 1,7].
A meredekség ismeretében olyan szabályozót kell
választani, amely a függvénykapcsolat követésére
képes. (A Ganz Muszer Muvek TERMOREG fu-
tésszabályozóján pl. a meredekség folyamatosan
állítható 0,8-tol 2,5-ig, 1. a 12-8. ábrát.)
A szabályozóberendezés elrendezési vázlatát a
12-9. ábra szemlélteti, saját kazánberendezés alkal-
mazása esetére. A 12-10. ábrán távfutésre kapcsolt
futoberendezés idojárásfüggo szabályozása látható.
A 3 homérséklet-érzékelo méri az eloremeno futo-
víz homérsékletét, s ha az a tartani kívánt, ún.
parancsolt értéktol eltér, a szabályozó megfelelo
irányban nyitja, ill. zárja a három járatú szelepet
úgy, hogy a homérséklet-eltérés megszunjék. A fu-

90

80

12-9. ábra. Központi futoberendezés mínoségi szabályozása

külso levego-homérsékletrol, saját kazánberendezéssel
20 15 10 5 O -5 -10 -15 -20
Külso homér:réklef, oc 1 kazán; 2 égo; 3 kúlsohomérséklet-érzékelo; 4 biztonsági automatika a
kazán túlme1egedése ellen; 5 fútovlzhomérséklet-érzékeRí; 6 szabályozó;
12-8. ábra. Épületek közelíto futési görbéi 7 háromjáratú keveroszelep
462 FÜTOBERENDEZÉSEK
12-10. ábra. Távfútésre kapcsolt központi fútoberendezés
minoségi szabályozása külso levego-homérsékletrol,
hocserélokkel
1 hocserélo; 2 külsohomérséklet-érzékelo; 3 fütovízhomérséklet-érzékelo;
4 szabályozó; 5 háromjáratú elosztószelep
tovÍz-homérséklet parancsolt értékét a szabályozó-
készülék a beállított futési görbe alapján automati-
kusan választja.
A külsohomérséklet-érzékelon kívül segédérzé-
keloként használunk szélsebesség- és napsugárzás-
érzékeloket is.
Az idojárásfüggo szabályozásnak ismert olyan
változata is, ahol a külso homérséklet mellett a
helyiségek homérsékletének értékét mint zavaró jel-
lemzot is a szabályozóhoz vezetik. Több helyiség-
homérséklet-érzékelovel - megfelelo kapcsolás-
ban - a helyiség átlaghomérséklete érzékelheto.
Az átlaghomérséklet eltérése a parancsolt értéktol
zavaró jellemzoként ugyancsak hat a szabályozóra
és a szabályozó az eltérést igyekszik megszüntetní.
Az idojárásfüggo szabályozók különbözo üzem-
módokra is beállíthatók, ill. programozbatók, így
pl. éjszakai csökkentett üzemre, hetenként ismét-
lodo programmal, tetszoleges szakaszos üzemre,
felfutésszabályozásra.
Az éjszakai csökkentett üzem energiamegtakarí-
tást eredményez, és emellett a környezetre is ked-
vezo hatású. A hetenként ismétlodo program alkal-
mazása üzemi, kommunális és irodaépületekben
célszeru, ha pl. vasárnaponként a hétköznapi prog-
ramtóI eltéroen kell az órának a kapcsoIókat vezé-
relni.
A hazai gyártású készülékeken a felfutést sza-
bályozó program nem található meg. Üzemi épüle-
tekben, üzlethelyiségekben, iskolákban stb. gyakran
szükséges az épület hétvégi szünet utáni gyors fel-
futése. llyen esetekben a pihenonapokon az épületet
csak a fagyveszélytol kell megóvni. Ez két piheno-
SZABÁLYOZÁSA
napos hétvégeken célszeru, amikor is jelentos ener-
giamegtakarítást eredményez.
Távfutésre kapcsolt központi futó'berendezések
esetén az épületek szekunder rendszerében alkalma-
zott automatikus szabályozók muködését nagy-
mértékben elosegíti a hotermelo központban vég-
zett alapszabályozás.
Ha valamely központi melegvíz-futésre akár el-
téro tájolású, akár egymástól nagyon eltéro fel-
használású helyiségeket vagy épületrészeket kapo
csolunk, célszeru a központból künduló, egymást61
független csorendszereket (zónákat) létesíteni. Ma·
gas épületek esetében a függoleges irányú megosztás
is indokolt lehet. Ebben az esetben minden futés-
csoportot a többitol függetlenül, a szükséglet sze.
rint lehet üzemeltetni. Természetesen ügyelni keD
arra, hogy hideg téli napokon egyes berendezéseket
teljesen ne zárjanak le, nehogy azok fagykárt szen·
vedjenek.
Az általános futoberendezéstol leválasztott fíi.
tési csoportokat, zónákat kell tervezni pl. kórhá·
zak fürdo-, muto-, elokészíto- és kezelohelyiségei·
hez, iskolaépületek szolgálati lakásaihoz, lakóhá·
zakban levo üzletekhez és irodahelyiségekhez stb.
Az egyes zónák vezetékeit elzáró- és szabályozó.
szelepeikkel együtt többnyire az osztón, ill. gyujtón
fogjuk össze, a kezelés és kiszolgálás megkönnyíté-
sére. Csak a zónák teljes szétválasztása teszi lehe-
tové az egyes futési csoportok egymástól teljesen
független üzemeltetését, ill. szabályozhatóságát.
A zónák szabályozása lehet kézi vagy automatikus.
Automatikus szabályozás esetén minden eloremen6
vezetékhez szabályozószelep szükséges (l2-11. áb-
ra).
4fr ~ I --
7 I 1
2
1
3
4fr-----!Q 95
Ltj__-J
12-11. ábra. Központi fútoberendezés z6nás szabály07áa
1 kazán; 2 és 3 flítési zóna; 4 kü1sohomérséklct-érzékelo; 5 elOlelllllll
fCItovíz-homérséklet érzékelo; 6 szabályozó; 7 báromjáratú kever6-szaW-
Iyozószelep; 8 keringtctoszivattyú
 FUTOBERENDEZÉSEK SZABÁLYOZÁSA 463

A több futési csoportra osztás az égtáj szerinti
fekvésen kivül akkor is ajánlatos, ha valamely
épület egyes részei különbözo mértékben vannak ki-
téve szél és napsugárzás hatásának. Ilyen esetekben
az egyes zónákat a mindenkori hoszükségletnek
megfelelo futoviz-homérséklettel célszeríi üzemel-
tetni. A szabályozó a berendezés leh{Htvizének visz-
szakeveréséveI állitja be a szükséges homérsékletet.
Ha az egyes zónák eltéro homérsékletesésseI üze-
melnek, és visszatéro vezetékeiket közös gyujto
fogja össze, az eloremeno futoviz-homérséklet sza-
bályozásakor figyelembe kell venni, hogy annak alsó
határát a visszatéro futoviz keveredési homérséklete
szabja meg. Amennyiben ez nem felel meg a köve-
telményeknek, a visszatéro vezetékeket különvá-
lasztva kell kialakitani, külön keringtetoszivattyú-
val.
12.3.3. Fíítöberendezések szabályozása
központi használati
melegvízeUátás esetén
Távfutohálózatra kapcsolt központi futoberen-
dezések,de saját tüzeló'berendezéssel üzemelo köz-
ponti futés hoigényének kielégitése esetén is a
•....
-------------------, r------,
13 12 Ir----rg1
LT--J
.J I I
használati melegviz-ellátást csaknem minden eset-
ben központilag kell megoldani. Energiatakarékos-
sági, korróziós és balesetvédelmi szempontok miatt
szükséges a használati meleg viz homérsékletének
szabályozása. Ezt egyébként a vonatkozó rendele-
tek is eloirják.
Az állandó homérsékletu használati meleg viz
eloállítása a sztohasztikusan változó igények miatt
szabályozástechnikai szempontból meglehetosen
bonyolult feladat, különösen akkor, ha csúcsfo-
gyasztási idoben is ugyanannyi futoközeg-mennyi-
ség áll rendelkezésre. Emiatt az energiatöbbletet
csak a futoközeg visszatéro homérsékletének csök-
kentésévellehet biztositani.
Tároló beiktatásával és a tárolt homennyiség
energetikai szempontok szerinti helyes felhasználá-
sával a feladat könnyebben megoldható.
A 12-12. ábrán távfutésre közvetlenül kapcsolt
központi futo és melegviz-ellátó berendezés auto-
matikus szabályozása látható. Az égtáj szerinti
megosztásban üzemelo futési hocserélo eloremeno
futovize a külso homérsékletrol idojárásfüggoen
szabályozott, a helyiség-homérsékletrol korrigálva.
(Ez utóbbi el is hagyható.) A hocserélo keveroszele-
pekkel szabályozható. Használati meleg vizet át-
folyós készülék termel. A korrózió megelozése vé-
li
r--------------------1
' r-----' I

10 ~ 1 i-;=====-=!=1~ I~
r--'" -, I I I I 17 I II
' 40I II
fBI
I II I I20
'J •
I
~"
81
,
I I
11 .-J I
5 :I
.J
•....
6
1 t
12 ~2 g
I 14,
lj•..
--- I---------:.:uD------1
L .r-J...... I
21

...• ,
-- I ...•

11-12.ábra. Távfutésre kapcsolt központi futés és központi használati melegviz-elIátó berendezés automatikus szabályozása
1,2 és 4 háromjáratú keveró-szabáJyozószeJep; 3 háromjáratú elosztószabályozószelep ; 5 és 6 maignesszeJep; 7 keringtetoszivattyú; 8 használati
rizmcnnyiség-érzékelo;9 homérséklet-érzékelo; 10 és 11 zónák flitési hocseréloi; 12 eloremenö flitoviz-hömérséklet érzékelo; 13 kúlsöhomérséklet-érzé-
biG; 14 he1yiséghomérséklet-érzékelo; 15 szabályozó; 16 és 17 hom6rséklet-érzékelo; 18 és 19 szabályozó; 20 használati meleg viz hocserélo; 21 tároló
464 FUTOBERENDEZÉSEK
gett a használati meleg víz céljára a futovíz ho-
mérséklete 65... 70 oc. Ezt a homérsékletet a 3 és 4
szabályozószeleppel tartják fenn. A 8 vízmennyiség-
érzékelo a fogyasztott használati vízmennyiséget
érzékeli. Kis mennyiség esetén az 5 mágnesszelep
nyitva van, és a tároló is töltodik. Átlagos vízmeny-
nyiség esetén az 5 szelep lezár, és a távfutés vize
csak a melegvíz-termelon áramlik át. Csúcsidei
fogyasztás esetén az 5 szelep ismét kinyit, üzembe
lép a 7 szivattyú is, és a tároló vizét kiszorítva azt is
átkényszeríti a melegvíz-termelon. A 9 homérséklet-
·12.4. IRODALOM
[1] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest, Mu-
szaki Könyvkiadó, 1963.
[21 Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung-, Lüf-
tung- und Klimatechnik. München-Wien, R. Olden-
bourg, 1974.
[31 Dümmel-Müller: Messen und Regein in der Heizung-,
Lüftungs- und Sanitiirtechnik. Berlin, VEB-Verlag für
Bauwesen, 1968.
[41 Ballai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és
karbantartása. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1967.
[51 Helm--Sallai-Sédy: Szemelvények a szabályozástech-
nikából. (Kézirat.) Budapest, Iparterv, 1966.
[61 Csordás-Jánoki-Orbán: Irányítástechnika. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1961.
[7] Szilágyi L.: Gépipari kézikönyv. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó,1966.
SZABÁLYOZÁSA
érzékelonek csak akkor van szerepe, ha a tároló
már kisült. A 6 mágnesszelep egészen kis mennyi-
ség esetén zár csak le, és ekkor a tároló gyors töl-
tése biztosított.
Csúcsidei fogyasztás alatt, ha szükséges, a 4
keveroszelep a távhálózatból közvetlenül is kever
vizet a futési rendszer utáni vÍzáramhoz. Ez alatt
az ido alatt a futésre kevesebb vÍzmennyiségjut,
ez azonban rövidebb ido alatt a futés üzemében
nem veheto észre. Nyáron csak a 4 szelep van
nyitva.
[8] Dányi-Telkes: Szabályozó berendezések. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1970.
[9]Samal E.: A gyakorlati szabályozástechnika alapjai.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1965.
[101 Rietschel-Raiss: Futés- és légtechnika. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[111 Billmann gyártmánykatalógus.
[12] Danfoss gyártmánykatalógus.
[13] Ganz Muszer Muvek gyártmányismertetoje. "TERMO.
REG" szabályozó.
[14] Sauter gyártmányismerteto.
[15] Épületgépészeti olajtüzelés. Lakóterv Tájékoztatási
Osztály kiadványa. Budapest, 1970.
[16]Pribék P.: Olaj tüzelés. Budapest, Muszaki Könyv-
kiadó, 1972.
 13. Futoberendezések üzemviteli
szempontjai
Szerzo: SALLAI GYULA
Lektor: Dr. Gyurcsovics Lajos
13.1. Helyi futés és központi futés
A központi futésnek a kályhafutéshez képest szá-
110S elonye van. A központi hotermelés a tüzelo-
zerkezet muszakilag tökéletesebb kialakítását teszi
ehetové.A kiszolgálás és a teljesítményszabályozás
:gyszerubb, a hohasznosÍtás többnyire kedvezobb.
\ kis és közepes futóberendezésekben a kokszot
'üst- és korommentesen lehet elégetni. A kazán-
lerendezést rendszerint nagyobb szakértelemmel
artják karban, mint a sok egyedi berendezést.
~ központi futés további elonyei, hogy a tüzelo-
lOyag-és a salakszállítás nem piszkítja a helyisége-
ket,a futotestek helyszükséglete csekély, és a mel-
lékhelyiségek,lépcsoházak, fürdoszobák stb. futése
is megoldható. Központi futés létesítése mindig
indokolt, ha egy épületben sok helyiséget kell egy-
idejulegfuteni.
13.2. Melegvíz-futés és kisnyomású gozfutés
Egészségügyi sajátosságok. A por pörkölodése a
fütötestenmár 60... 70 oC homérsékleten megkezdo-
dik,és ugyanezen a homérsékleten a hosugárzás is
terhessé válik. A melegvíz-futéseket rendszerint
90 oC eloremeno futovíz-homérsékletre méretezzük.
A méretezés során figyelembe vett többféle bizton-
ságitényezo következtében azonban - a tapaszta-
latszerint - még nagyon hideg napokon sincs szük-
ség75... 85 OC-ná! magasabb eloremeno futovíz-
homérsékletre; átlagos téli homérsékleten az elore-
menofutovíz-homérséklet többnyire csak 50... 55 oC.
A futési idény legnagyobb részében tehát a helyi
fütötestekkel ellátott melegvíz-futések egészség-
ügyiszempontból egyáltalában nem aggályos ho-
mérsékletenüzemelnek.
Egészenmás a helyzet akisnyomású gozfutések-
kel, amelyek futofelület-homérséklete állandóan
100 oC, függetlenül a külso homérséklettol. A por-
pörkölodésveszélye itt mindig fennáll. Ha a futo-
felületeketnem burkolják, a futotestek közelében
! a nagyobb hosugárzás is kellemetlenül hat. A köz-
II Az épüle!gépészet kézikönyve
Amikor el kell határozni, hogy valamely adott
esetben milyen futési rendszert és annak milyen ki-
vitelét válasszuk, a beruházási költségeken kívül
a futéstechnikai és üzemi követelmények, valamint
a higiéniai szempontok döntok. Valamely futo-
berendezés jellemzoinek értékelése az épület rendel-
tetése és felhasználása szerint igen különbözo. Az
értékelést az éghajlati viszonyok, az épület építési
módja, kivitelezése és végül esztétikai szempontok
is befolyásölják. Ha valamely adott esetben vala-
mennyi tényezo elonyét és hátrányát egymáshoz
képest lemérjük, akkor hasonló jellegu futéstechni-
kai feladatok esetében is meroben különbözo dön-
tésre juthatunk. Az egyes futési rendszerek sajá~
tosságai folytán mindig bizonyos elonyös alkalma-
zási területek adódnak.
ponti teljesítményszabályozás hiánya miatt a helyi-
ségek könnyen túlmelegednek, ami nemcsak a tü-
zeloanyag-takarékosság miatt, hanem egészségügyi
szempontból sem kívánatos. Ezt a hiányosságot
önmuködo zárószelepekkel, a bérlakásokban pedig
homennyiség-számlálók beépítésévei lehet meg-
szüntetni.
A berendezés költsége. Azonos futoteljesítmény
esetén a melegvíz-futés és akisnyomású gozfutés
futofelületeinek viszonya 3: 2. A gozfutések cso-
hálózata könnyebb és olcsóbb, kazán berendezése
viszont kb. ugyanolyan mértékben drágább. Mint-
hogyafutotestek részaránya a melegvíz-futés teljes
költségében 20 .. .40%, a futofelületben adódó meg-
takarítás következtében a melegvíz- és a gozfutés
árviszonya mintegy 100: 80. Ha az összehasonlí-
tás során a felületfutéseket is figyelembe vesszük, a
létesítési költségek viszonya a vízfutés javára még
tovább tolódik el.
Évi tüze/oanyag-jogyasztás. Az elozokben említett
tulajdonságok közül a tüzeloanyag-fogyasztás fo-
466 FUTOBERENDEZÉSEK uZEMVITELI
leg a központi szabályozhatósággal és a rendszer
tehetetlenségéveI van összefüggésben. Míg nagyon
hideg téli napokon a központi teljesítményszabá-
lyozást alig használjuk fel, jelentosége az átmeneti
idoben növeI<szik.Különösen enyhe idojárás esetén,
ha a központi teljesítményszabályozás nem tökéle-
tes, a helyiségek túlfutése alig kerülheto el. Ezáltal
a tüzeloanyag-fogyasztás is jelentosen fokozódik,
mert közepes téli homérsékleten már a kis túl-
homérséklet hatása is viszonylag nagy, és a közép-
európai éghajlati viszonyok mellett az ilyen napok
a teljes futési idényben túlsúlyban vannak.
Olyan épületekben, amelyeket a nap folyamán
hoSszú ideig használnak, tehát a központi szabá-
lyozhatóság jelentos, és ehhez képest a futorendszer
tehetetlensége háttérbe szorul, a melegviz-futés
tüzeloanyag-fogyasztása általában kedvezobb. For-
ditott lehet a helyzet olyan épületekben, amelyeket
részben vagy egészben rövid idotartamokon át kell
futeni. Ilyen esetekben a melegviz-futés nagyobb
tehetetlensége hosszabb felfutési és üzemelési ido-
tartamot kíván, ezzel a hofogyasztás is általában
növekszik.
Az említett elonyökbol és hátrányokból a követ-
kezo következtetések vonhatók le.
13.3. Nagynyomású gözfutés és forróvÍz-fútés
Mindkét futési rendszer beruházási költsége kicsi
ugyan, de a futotestek magas felületi homérséklete
miatt közvetlen helyiségfutésre kevésbé alkalma-
sak. Nagynyomású goz alkalmazásakor további
hátránya szabályozhatóság hiánya, valamint a kon-
denzviz visszavezetéséveI kapcsolatos veszteségek és
üzemi nehézségek.
Olyan ipari létesítményekben, amelyek technoló-
giai hoellátásához nagynyomású goz vagy forró viz
szükséges, az épületek futését is célszeru ugyanezzel
a hohordozóval megoldani. A berendezés költségé-
nek csökkentése végett egyes helyiségek futotesteit
az egészségügyi szempontok rovására nagyobb nyo-
másfokozatú és magasabb homérsékletu futoháló-
zatokhoz is csatlakoztatják. Nem káros a futoközeg
magasabb homérséklete sugárzó futofelületek és
légfuto-készülékek alkalmazásakor. Ilyen futésrol
azonban csak nagyobb és eléggé magas helyiségek-
ben lehet szó. A helyi futotestek egészségügyi szem-
SZEMPONTJAI
A melegviz-futés elsosorban mindenféle lakó-
épületben, kórházban, iskolában, iroda- és admi·
nisztrációs épületben, szállodában és üdüloben vagy
hasonló rendeltetésu épületekben kedvezo.
Akisnyomású gozfutés rövid idon át futött
épületekben célszeru. Olyan iskolákban, amelyeket
nem használnak egész napon át, ugyancsak mutat·
kozik a kisebb tüzeloanyag-fogyasztás elonye. Azon·
ban egészségügyi meggondolásokból ilyenkor ü
rendszerint a melegviz-futést választjuk. Szállodák·
ban és vendéglokben viszont - elsosorban akkor,
ha a látogatottság évszakonkénti és napi ingadozá·
sával számolni lehet - gazdaságossági szempontok
miatt sokszor a gozfutés mellett kell dönteni. A fil.
tési üzem idotartamától függetlenül akisnyomású
gozfutést kell alkalmazni mindenütt, ahol különi).;
sen fontos a csekély beruházási költség, és az egész.
ségügyi követelmények nincsenek olyan nagymér·
tékben elotérben. Ilyen alkalmazási területek pL
ipari célra használt helyiségek, továbbá kiállítási és
üzemi csarnokok (az utóbbiakban a gozfutés sok·
szor légfutéssel kapcsolatban létesül). Az üzemszü..
netben fagyveszélynek kitett helyiségek futésére is
a gozfutést kell választani.
pontból nemkívánatos magas felületi homérséklete
az ipari forróvíz-futésekben részben elkerülheto, ha
a helyiségek futésére külön csohálózat készül. Eb-
ben az esetben a futóberendezés a külso homérsék·
let szerint szabályozott eloremeno futovíz-homér··
séklettel üzemeltetheto. Ha a futofelületek maxi-
mális homérséklete 110... 140 oC, közepes téli na.
pokon csak 60... 80 oC-os felületi homérsékletre vllll
szükség, amely érték az ipari használatú helyisé-
gekben teljesen elfogadható. Az ilyen forróviz-futé-
sek a túlnyomóan gépesített technológiával dolgozó
ipari üzemek számára kiválóan alkalmasak.
Az ipari forróvíz-futés és a normális melegvíz-
futés között a megemelt eloremeno futoYÍz-homér"
séklettel (110 OC-ig) muködo vízfutések közbe
helyet foglalnak el. Vegyes ipari és irodai használa'
épületekben alkalmazzuk, sokszor azonban kizárl
lag igazgatási célokra használt épületekben is,/
amikor fontos az alacsony beruházási költség.
 FUTOKÖZPONT 467

13.4. Fútoközpont

A futoközpontokat - amennyiben csak lehet- jük, amelyek a keringtetoszivattyúkhoz és elosztók-

séges - egyszeruen kell kialakítani, mert kiszolgá- hoz vezetnek. Az egyes kazánokon átáramló víz-
lásukhoz többnyire csak betanított munkaerok áll- mennyiségek csak abban az esetben egyenlok, ha az
nak rendelkezésre. Bonyolult és üzemzavarra hajla- áramlási ellenállás a csatlakozóvezetékekben azo-
mos berendezéseket feltétlenül kerülni kell. A be- nos. Ezért a fovezetékek átmérojét minél nagyobbra
rendezések elrendezésének és a vezetékek kapcsolá- választjuk, vagy a kazánokat az eloremeno és visz-
sának áttekinthetosége elengedhetetlen elofeltétele szatéro futovíz-vezetékekre az egyenlo áramkör-
a szakszeru kezelésnek és a gazdaságos üzemveze- hosszúságok elvét alkalmazva csatlakoztatjuk.
tésnek. Gozkazánok esetében a kazánegységek hoelvezeto
Kis berendezések rendszerint csak egy kazánnal csonkjai nagy keresztmetszetu gyujtóöe torkollnak,
muködnek. Ezt az egy kazánt nem szabad túl bo- amelyet a kazánok fölött vagy mögött helyezünk el.
ségesen méretezni, hogya tartós üzem kis terhelés
esetén is fenntartható legyen. A szigorú tél rövid Ügyelni kell arra,legyenek.
állásai azonosak hogya Ugy
sozcsatlakozások
méretezendok, ellen-
hogy
idotartama alatt a kazán esetleges túlterheléséveI a kazán salakozásakor a teljesítmény visszaesése
számolni kell. meg nem engedheto nyomáscsökkenést és ezzel a
szomszédos kazánokhoz képest vízszinteltolódást ne
Nagy épületekben ajánlatos két kazánt felállí- okozzon. Az osztó és a különbözo teljesítményu
tani, éspedig egyenként a kívánt csúcsteljesítmény kazánok közötti nyomásveszteség csak úgy tartható
50-50%-ára. A futési ido legnagyobb részében a kis értéken, ha a csatlakozó keresztmetszet elég
két kazán közül csak egy lesz üzemben. K.azánséTÜ- nagy. Rendszerint elegendo, ha a gozsebességet a
lésesetén - kivéve az igen alacsony külso homér- csatlakozóvezetékekben 10 m/s-nál kisebbre vá-
sékletunapokat - a futoüzemet alig kell korlátozni. lasztjuk.
Mégkedvezóöbek a viszonyok ebben a vonatkozás- Valamely kisnyomású gozfutés üzembe helyezése-
ban három vagy több kazánegységgel felszerelt kor a kazánvíz egy része a nyomás következtében a
futoberendezésekben.
kondenzvezetékbe jut. Nagyobb berendezések ese-
A melegvíz-kazánokban, ill. kazáncsoportokban tében, ha a kazánok víztartalma kicsi, a boségesen
az eloremeno és visszatéro futovíz-vezetékek csat- méretezett kondenzgyujto vezetékkel növelhetjük a
lakozócsonkjait egy-egy közös vezetékben egyesít- rendelkezésre álló vízmennyiséget.

13.5. Gépház és kapcsolóhelyiség

Nagyobb futoberendezésekben a szükséges szi-
vattyúkhoz, hocserélokhöz és egyéb készülékekhez
külön gépházról kell gondoskodni. A gépház az el-
szennyezodésés a készülék veszélyeztetésének elke-
rülése végett a kazánháztói elkülönítendo. Rend-
szerint a fovezetékek csatlakozásait, zárószelepeit,
továbbá az üzemet ellenorzo készülékeket is a gép-
házban helyezik el. Célszeru a villamos kapcsoló-
táblát is a gépházban vagy annak közvetlen szom-
szédságában felszerelni, esetleg villamos távmutató,
szabályozó- és regisztrálómuszerekkel együtt.
A gépházat és kapcsolóhelyiséget olyan nagyra
kellméretezni, hogy a berendezés valamennyi része
áttekintheto és bármikor hozzáférheto legyen.
A szivattyúk, hocserélok és osztók közötti széles
közlekedoutak megkönnyítik a kiszolgálást és a
karbantartást. A szivattyúkat körüljárhatóan, egye-
di alapokra kell állítani. Csak kis aggregátok állít-
hatók fel párosan. A hagyományos, U alakú futo-
csonyalábos hocserélok elott elegendo helyrol kell
gondoskodni, hogyafutocsokígyó kihúzható le-
gyen.
A futoberendezés fo csoportjainak (zónáinak)
vezetékeit a központból kiindulva külön-külön kell
vezetni. Ha a normális üzem közben zárásra vagy
szabályozásra van szükség, a fovezetékeket elosz-
tókban keil egyesíteni. A túl terjedelmes elosztókat
azonban kerüljük, mert a központot nagyon meg-
drágítják, és gyakran áttekinthetetlenné, zavarokra
érzékennyé teszik.
A párhuzamosan muködo szivattyúkat és hocse-
réloket közvetlenül - tehát nem elosztókon keresz-
tül - csatlakoztathatjuk a gyujtovezetékekhez.
A központi kezelohelyiségek túlmelegedése még

32"
468 FUTOBERENDEZÉSEK UZEMVITELI
a csovezetékek minden részének és a készülékeknek
leggondosabb hoszigetelése esetén sem kerülheto el;
ezeket a helyiségeket gépi szelloztetoberendezések-
kel kell felszerelni.
A futoüzem ellenorzése céljából a csohálózat
minden fontos részén - a központban közvetlenül
mutató - homéro és nyomásméro muszereket,
esetleg mennyiségméroket is be kell építeni. Meleg-
víz-futések esetén a szivattyú nyomó- és szívóolda-
lára, többnyire az osztóra és a gyujtore is feszmérot
szerelnek. Nagy skálájú, pontos nyomásméro (nagy
berendezésekben jobb a távmutatós úszós muszer)
a tágulási edény vízszintjérol tájékoztat. Jóllátható
skálájú homérokrol kell gondoskodni a hocserélok
csonkjain, valamint az osztókon, ill. gyujtokön. Az
eloremeno futovíz részére elegendo egy homéro, ha-
csak a futocsoportokat nem kell különbözo homér-
13.6. Goz- vagy vízkazán
Olyan melegvíz-futésekben, amelyekhez egyéb
hofogyasztók nem kapcsolódnak, a keringo futo-
vizet rendszerint közvetlenül a kazánokban melegí-
tik fel. Melegvíz-készítok is üzemeltethetok vízka-
zánokkal, ha hocseréloket iktatunk közbe, és a
használati víz megkívánt homérséklete 60... 70 °C_
nál nem magasabb. Ez akár külön kazán felállításá-
val, akár a futoberendezés kazánjával megoldható.
Ha azt akarjuk, hogy valamely melegvíz-futés
futoközpontja egyidejuleg kisnyomású gozt is ter-
meljen, akkor vagy kétféle (goz- és víz-) kazánnal,
vagy csak gozkazánokkal muködo berendezések
között kell választanunk.
Mindkét megoldásnak megvannak az elonyei és
hátrányai. Az elso elrendezés többnyire olcsóbb,
mert a vízkazánok jobban terhelhetok, mint a goz-
kazánok, és a futéshez külön hocserélore nincs
szükség. A goztermeléshez ebben az esetben üzem-
biztonsági okokból két kazánról kell gondoskodni.
A második elrendezésben, tekintettel a hoterme-
lok összekapcsolására, a tartalék kazánról lemond-
hatunk. A berendezés egyszerubb szerkezete az
üzemvezetést természetesen megkönnyíti. Az egyes
fogyasztócsoportok szükségletének ingadozása
adott esetben kiegyenIítheto, különösen akkor, ha
nagyobb melegviz-tárolók állnak rendelkezésre. Az
egyenletesebb kazántermelésseI többnyire jobb tüze-
loanyag-kihasználás is jár.
Az egységes gozkazán-berendezés további elo-
nye, amelyelsosorban nagy futohálózatokban jut
SZEMPONTJAI
sékleteken üzemeltetni. A visszatéro futoYÍZ-veze.
tékekbe minden esetben külön homérot kell beépi-
teni. Villamos távhomérok esetében elegendo né-
hány fontos helyiség és a külso levego homérsékle-
tének mérése, váltókapcsolóval ellátott méromu-
szerrel. A külso homérot a nap és nedvesség hatásá·
tóI védeni kell. Ha egyidejuleg több futocsoportot,
továbbá szellozo- és kIímaberendezéseket központi·
lag akarunk ellenorizni vagy vezérelni, nagyobb ki·
terjedésu távméro berendezésekre van szükség.
Akisnyomású gozhálózatokban az osztókra, ill.
a nyomáscsökkentok mindkét oldalára feszmérot
kell szerelni. Szivattyús kazántáplálás esetén a visz·
szafolyó kondenzvíz mennyiségét egyes esetekben
mérik, esetleg a különbözo futocsoportokra vagy
fogyasztási célokra külön-külön.
érvényre, a hotern1elok egyszerubb biztosítása.
A nyitott melegvíz-futés minden zárható kazánját,
ill. kazán csoportját nagy keresztmetszetu és állandó
emelkedéssel szerelt biztonsági vezetékkel kell a
tágulási tartállyal összekötni. Ha a tágulási tartály
a kazánház közvetlen közelében nem helyezheto el,
ez csak nehezen valósítható meg. Ilyen esetekbena
legegyszerubb megoldás gozkazánok felállítása ésa
futovíz közvetett felmelegítése hocserélokben. Ilyen·
kor elegendo a kisnyomású gozzel futött hocserélot
biztonsági szeleppel ellátni. Minthogy a tágulási
tartály itt semmilyen biztonsági funkciót nem tölt
be, a tartály az elore meno vagy a visszatéro futovíz·
vezeték bármely pontján csatlakoztatható a futési
hálózathoz. Ezáltal a keringtetoszivattyúnak a
visszatéro futési vezetékbe üzemi okokból kívána·
tos beépítése is gyakran lehetové válik.
Üzembiztonság szempontjából a goz- és vízka·
zánok nagyjából egyenlo értékuek. Az öntöttvas ta·
gos kazánok mindkét fajtája üzem közben érzékeny
a hideg víz betáplálására. A kiszolgáló személyzet
figyelmetlensége miatt mind a goz-, mind a vízka·
zánok meghibásodhatnak. A gozkazánok akkor, ha
egy további kazán üzembe helyezésekor a kondenz·
vezetéket túl gyorsan nyitják, a vízkazánok pedig,
ha a keringtetoszivattyúkat felfutött kazánok és le-
hult futovíz esetén kapcsolják be.
Sokszor elofordul, hogy a fogyasztók egy része
a leheto legnagyobb goznyomást igényli (pl. kony·
hák fozoüstjei vagy mosodák mángorlói és szárító-
r GOZ- VAGY VÍZKAZÁN
készülékei), míg a többi fogyasztót kis gi)znyomás-
sal kell üzemeltetni. Ilyen esetben vagy az egész
kazánberendezést nagyobb nyomással üzemeltet-
13.7. Futoberendezések üzeme, hoszükséglet, hoveszteség, üzemkarakterisztika
A futoberendezés üzemi költségei mindenekelott
az épület nagyságától és építési módjától, a helyi
idojárástól és a felhasználásra kerülo energiahor-
dozó árától függnek. Emellett a futoberendezés faj-
táját, felépítését és felszerelését, valamint az üzeme-
lés módját is figyelembe kell venni. Azoknak a té-
Ilyezöknek az ismerete, amelyek a futoberendezés
tüzeloanyag-fogyasztását meghatározzák, nemcsak
az üzemelteto, hanem a tervezo számára is nagy
jelentoségu.
A futoberendezés a termelt homennyiségnek csak
bizonyos hányadát hasznosítja. A hotechnikai fo-
lyamat hasznosságát hatásfokkal jellemezzük.
A veszteségek kritikai szemlélete megmutatja, hogy
a folyamat termikusan milyen módon és milyen
mértékben javítható.
Nehézségek mutatkoznak a futési folyamat egyedi
veszteségeinek számítással és kísérlettel való meg-
határozásában is. Legegyszerubb a hotermelés so-
rán vagy a hoközpontban keletkezo veszteségeket
meghatározni. Ezt önálló kazánüzem esetén a ka-
zánhatásfokkal jellemezzük. Hocserélok bekapcso-
lásakor még a készülékek veszteségeit is figyelembe
kellvenni. Ha ebbe beleszámítjuk a hoközpont többi
berendezésének a hoveszteségét is, a hoközpont tel-
jeshatásfokáról beszélhetünk.
A hoelosztás során további veszteségek jönnek
létre a fovezetékben és a tulajdonképpeni hálózat-
ban. Mindaddig, amíg a csovezetékek a futendo he-
lyiségben vannak, holeadásuk az épület számára
hasznos. Ez részben érvényes még a pincében vagy
a padláson fektetett vezetékekre is, mert ezeknek a
helyiségeknek a felmelegítése révén a szomszédos
szint hoszükséglete kevesebb. A hoelosztás veszte-
ségei,a hoközpontok vezetékeinek a veszteségévei
együtt, meghatározott tüzeloanyag és helyiség-ho-
mérsékletesetére megközelítoen számíthatók, azon-
ban nehezen mérhetok ..
A hasznosítható (hoközpontból futo közeggel
szállított) ho üzemeltetési veszteségei aj az üzemi
órák alatt a felfutendo helyiség túlfutésébol, bJ a
nem kívánt idoben leadott hobol, eJ a nem vagy
nem teljesen futött helyiségeknek leadott hobol
adódnak. Az aj és bJ szerinti veszteségek nem ki-
elégíto központi teljesítményszabályozás (a meleg-
víz-futés üzemelési módja és futovízhomérséklete
469
jük, és a goz egy részét fojtjuk, vagy a kazánokat
két csoportban, különbözo nyomással muködtet-
jük.
nem alkalmazkodik kelloen az idojárási viszonyok-
hoz; hibás csoportosítás; helytelen fütofelület·
méretezés) és a holeadás nak a szükséglethez képest
elégtelen helyi alkalmazkodása miatt jönnek létre.
A b J alatti veszteségek a futési rendszer tehetetlen-
ségétol és a hofejleszto berendezés szabályozható-
ságától is nagymértékben függnek. A ej pont alatti
veszteségek okai mindenekelott a tervezésben és
futofelület-méretezésben keresendok.
Míg a hofejlesztés és hoszállítás során bizonyos
veszteségek elkerülhetetlenek, az üzemeltetési vesz-
teségek a futoberendezés célszeru kialakításával és
helyes üzemmenettel megszüntethetok vagy leg-
alábbis messzemenoen csökkenthetok. A gondos
kezelés vagy szabályozó muszerek használata által
lehetséges homegtakarítás elsosorban az üzemelte-
tési veszteségekkel kapcsolatos. Ezek egyes esetek-
ben se nem számíthatók, se nem mérhetok ponto-
san. Nagyságrendileg tájékoztatást a futött épület
homérsékletének számos helyiségben való meg-
figyelésévei kapunk. Az eloírt közepes épület-ho-
mérséklet üzemido alatti túllépésének mértéke az
üzemeltetési veszteségeket jellemzi. Helyes üzemel-
tetéssei elérheto hotakarékosság pl. önmuködo sza-
bályozóberendezés beépítése után kimutatható, fel-
téve, hogy az összes többi körülmény változatlan.
A külso homérséklet, az üzemeltetés és a kívánt
futoteljesítmény közötti bonyolult összefüggés mi-
att valamely épületre nem lehet a homérséklet-
karakterisztikát elore megbízhatóan megadni. Mi-
vel a teljesítmény is ritkán határozható meg méré-
sekkel, a legalacsonyabb külso homérséklet, tehát
a csúcsterhelés esetén ajánlatos az egyes berendezé-
sekre vonatkozó üzemkarakterisztikát, azaz a köze-
pes futovíz-homérséklet és a külso homérséklet
közötti összefüggést, üzemi megfigyelések alapján
felvenni. Ehhez rendszerint elegendok a + 8... + 10
oC-os, +3...+5 oC-os és -5 ...0 oC-os külsoho-
mérséklet-határok között végzett mérések. Mind-
egyik esetben természetesen legalább három, egy-
mást követo, körülbelül azonos idojárású napon kell
a megfigyeléseket végezni, a futést pedig úgy kell
üzemeltetni, hogya használati ido alatt lehetoség
szerint elérjük a kívánt helyiség-homérsékleteket,
és elkerüljük az üzemszünet alatt az épület túl eros
lehulését. Kritériumként veheto emellett, hogy az
470 FUTÖBERENDEZÉSEK ÜZEMVITELI
épület 2 órás felfutési idon belül a kívánt helyiség-
homérsékletre legyen felfutheto. Mértékadó futo-
víz-homérsékletnek a használati idoben kívánt futo-
víz- és lehultvíz-homérséklet számtani középértékét
vesszük, a 2. és 3. napon mért értékek átlagaként.
A felfutési órák alatt a futovíz-homérséklet legfel-
jebb 15 OC-kallegyen magasabb ennél a középérték-
nél. A külso homérséklet a vizsgált teljes idoszakra
vonatkozó középérték, tehát az elso napot is szá-
mításba kell venni.
Célszeru a vizsgálati napokon egyidejuleg ponto-
san mérni a tüzeloanyag-felhasználást is, hogy tám-
pontot nyerjünk a normálfogyasztásra.
Az így meghatározott üzemkarakterisztikát a
gazdaságos üzemeltetés irányértékeként a futo ren-
delkezésére kell bocsátani. Eros szél esetén valami-
vel magasabb, napsütésnél az átmeneti idoben ala-
csonyabb vízhomérsékleteket állítsunk be. Az
üzemkarakterisztika használatát megkönnyíti, ha a
közepes futovíz-homérséklet helyett a kazánból ki-
lépo futovíz homérsékletévei számolunk. Ez állandó
vízkeringés esetén a közepes futovíz-homérsékletnél
a teljesítménnyel jellemzett értékkel magasabb.
Hangsúlyoznunk kell, hogy gravitációs futés esetén
egészen eltérok a viszonyok.
Mivel a futóberendezés napi hoszükséglete a
külso homérséklettel közel lineárisan változik, az
üzemanyag-fogyasztásnak is ezt a függoséget kell
mutatnia, ha az egész futóberendezés hokihasználá-
sában és a tüzeloanyag minoségében nincsenek na-
gyobb eltérések. Az elobbi megállapítás, amint azt
számos üzemi megfigyelés eredménye mutatja, jól
kezelt berendezésekre vonatkozik.
Az egyes napokon a linearitásra vonatkozó össze-
függés a gyors idojárás-változás vagy a kiszolgálás
bizonytalanságai miatt elmosódik, azonban jól ér-
vényesül, ha a közepes fogyasztási értéket egész sor
egymást követo napon vizsgáljuk.
Megbízhatóbb az üzemanyag-jelleggörbe megJla-
tározása két vagy három, különbözo külso homér-
sékleti értékhatárból számított fogyasztási értékkel.
Ha ezeket a fogyasztási értékeket gondosan üzemel-
13.8. Az üzemvitellel kapcsolatos szervezési intézkedések
Gáz- és olajtüzelo berendezések üzemeltetésekor
az eloírt biztonsági intézkedéseket fokozott mérték-
ben be kell tartani.
Abban a helyiségben, ahol a tüzeloberendezés
van, jóllátható helyen el kell helyezni a "Kezelési
utasítás"-t. A "Kezelési utasítás"-nak tartalmaznia
SZEMPONTJAI
tetett futésre határoztuk meg, a jelleggörbe a beren-
dezés szükséges fogyasztását mutatja. A futóberen·
dezés üzemellenorzésének legegyszerubb módja a
tetszoleges napi fogyasztásnak adott homérsékleten
az eloirányzott értékkel való összehasonlítása.
A futonek a berendezés tüzeloanyag-fogyasztását
naponta fel kell írnia. Emellett célszeru az üzemben
tartott kazánok számát és üzemmenetét, valamint a
melegvíz-futés futovíz-homérsékletét is naponta fel-
jegyezni.
A futo által megadott tüzeloanyag-fogyasztási
adatokat a hosszabb ido alatt beszállított mennyiség
ismeretében könnyen ellenorizhetjük, miközben a
nedvességveszteséget és az elporIást is figyelembe
kell venni.
A muködo üzemben a fogyasztási számoknak a
tüzeloanyag-jelleggörbe eloirányzott értékeivel való
összehasonlítására, tapasztalat szerint, a napi érté-
kek heti átlaga a legalkalmasabb, amikor is csaka
teljes futési napokat vesszük figyelembe. Külso
homérsékletként lehetoség szerint a körzeti mete-
orológiai állomások megfigyelési értékeit vegyük.
A futo részére támpontot adhat, hogya fogyasztás
kb. az elozo nap 21 órakor mért külso homérséklet-
nek megfelelo jelleggörbe-értéknek felel meg.
Az eljárás megbízhatósága lényegesen függ att6~
hogy a normálértékeket kifogástalanul állapítot·
tuk-e meg. Ha valamely berendezés tüzeloanyag·
fogyasztása lényegesen nagyobb a normálértékné~
akkor vagy a kazánhatásfok rossz (idonkénti túl·
terhelés, hiányos tüzelés, tömítetlen, ill. elszennye-
zodött légjáratok), vagy a teljesítmény nem felel
meg a változó idojárási feltételeknek (idonként túl-
futés, az éjszakai órákban túl nagy hoszállítás).
Olykor a tüzeloanyag nem megfelelo szemnagysága
vagy gyengébb minosége is túlzott fogyasztáshoz
vezet.
A fogyasztási értékek eros ingadozása mindig
hanyag kezelésre utal. Ha a fogyasztás gyakran a
normálérték alatt marad, a jelleggörbét felül kell
vizsgálni.
kell mindazon tevékenységek részletes leírásá4
amelyek szükségesek a berendezés üzembe helyezé.
séhez, üzemben tartásához és az üzem megszünteté-
séhez. Ugyancsak meg kell adni a zavar esetén vég-
rehajtandó intézkedéseket.
Jól látható helyen legyen kifüggesztve a "Túz-
 AZ ÜZEMVITELLEL KAPCSOLATOS
rendészeti Utasítás", amely mind normális üzem-
menet, mind tuzveszély esetére eloírja a tennivaló-
kat.
A tuzoltáshoz szükséges tuzoltó berendezések a
tervezo által meghatározott mennyiségben és mino-
ségben az eloírt helyen legyenek.
A tervezo által eloírt és a biztonságos üzemvitel-
hez szükséges jelzo, tiltó és egyéb utasítást tartal-
mazó feliratokkal ellátott táblák a terv szerint
meghatározott helyeken legyenek elhelyezve.
Az olaj- és gázüzemü tüzeló'berendezés üzembe
helyezését erre a célra kijelölt szakvállalat hajtja
végre. Hasznos, ha az üzembe helyezésben - a
szakvállalat irányításával és ellenorzéséveI - a
kezeloszemélyzet is aktívan részt vesz.
Az üzemvitelhez megfelelo létszámú és képzett-
ségu kezeloszemélyzet álljon rendelkezésre (1/1962.
NIM rendelet). A dolgozóknak helyismeretbol, a
13.9. IRODALOM
[1] Bol/ai-Dötsch: Épületgépészeti berendezések üzeme és
karbantartása. Budapest, Miiszaki Könyvkiadó, 1967.
[2] Rietsche/-Raiss: Fiités- és légtechnika. Budapest,
Miiszaki Könyvkiadó, 1964.
[3] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest, Mii-
szaki Könyvkiadó, 1963.
[4] Mi//ey- Vö/gyes: Központi futés. 3. kiad. Budapest,
Miiszaki Könyvkiadó, 1964.
'[5] Palotds: Mérnöki kézikönyv. Budapest, Miiszaki Könyv-
kiadó, 1965.
SZERVEZÉSI INTÉZKEDÉSEK 471
kezelési utasítás, a tuzrendészeti utasítás, valamint
a tuzoltó berendezések kezelésének ismeretébol
vizsgát kell tenniük.
Legyen kifüggesztve a kezelo neve, tartózkodási
helye, telefonszáma.
Az üzemelteto részére komplett kiviteli tervet
kell rendelkezésre bocsátani.
A szakszeru karbantartásra két lehetoség kínál-
kozik. Az egyik lehetoség, amikor az üzemeltetonek
megvan a megfelelo képzettségu és létszámú kar-
bantartó személyzete. Ebben az esetben házon belül
megoldható a tuzoltó berendezésnek, az égonek,
valamint a szabályozó- és biztonsági berendezések-
nek tervszeru megelozo karbantartása. A másik
lehetoség, hogy az ellenorzési és karbantartási mun-
kákat valamely szolgáltató vállalat végzi. Minden
bizonnyal az. utóbbi megoldás gazdaságosabb,
ugyanakkor biztosított a szakszeruség is.
[6J Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung, Lüf-
tung und Klimatechnik. München-Wien, R. Olden-
bourg, 1974.
[7J Garms-Martin: Handbuch der Heizung- und Lüftungs-
technik. Leipzig, Fachbuch Verlag GmbH. 1952.
[81 Land/ermann. C. A.: Die Ölfeuerung bei Zentral-Hei-
zungen. Berlin, VOI-Verlag, Düsseldorf, 1960.
[9J Pattantyús Á. G.: Gépész- és villamosmérnökök kézi-
könyve. IV. köt. Budapest, Miiszaki Könyvkiadó, 1962.
[10] Reinders. H.: Die Heizölfeuerung. Düsseldorf, VOI-
Verlag, 1960.
 14. Futoberendezések építészeti
és épületszerkezeti követelményei
Szerzo: DR. TÖMÖRY TIBOR
Lektor: Dr. Gyurcsovics Lajos

14.1. Kémény, füstjárat

A kémény, a füstjárat épületszerkezet, kialakítá- Nfm3 (kpfm3); lz a tüzelés síkja és a kéménykitor·

sát alapvetoen az áramlási, a hotechnikai igények kollás síkja közötti magasságkülönbség, m.
határozzák meg. Az építészeti, épületszerkezeti Minden esetben létrejön a stabil munkapont,
megoldások egyszerusitésére tett engedmények ese- amikor a kémény hatásos nyomása az áramkör el·
tenként a tüzeloszerkezet muködési biztonságának lenállásával azonos. Az egyensúlyi állapot a hatásos
vagy teljesítményének csökkenését vonják maguk nyomás és az ellenállás egymásra hatása következté-
után. ben csak iterációs számítással határozható meg.
A kémények kialakításakor, méretezésekor vagy
a nem megfelelo muködés okainak megállapításakor
figyelembe kell venni, hogya levego és a füstgáz
zárt áramkörben áramlik (14-1. ábra). Általában a
kémény meghatározott áramkör-szakaszát mére-
tezzük, azonban minden esetben figyelembe kell
venni a képzeletbeli áramkör-szakaszban eloálló
zavarás ok hatását is.
A kémény feladata, hogy az égéshez szükséges
levegot a tüzeloszerkezetbe, a keletkezo égéstermé- ~3 _
keket a szabadba vezesse. A levego és az égéstermék
a kialakuló hatásos nyomás hatására áramlik.
A hatás os nyomás a különbözo fajsúlyú gázoszlo- -1
pok nyomáskülönbségébol jön létre: ·•.---2
LJP=(Ylev-YfJh Pa (kpfm2), (14-1) 14-1. ábra. A kémény áramköre
1 az áramkör meghatározott szakasza (folyamatos vonal); 2 az áramkör
ahol Ylev a külso levego fajsúlya, Nfm3 (kpfm3); képzeletbeli szakasza (szaggatott vonal); 3 a rostély síkja; 4 a kéményki-
Y fg a kéményben áramló füstgáz közepes fajsúlya, torkoIlás síkja

14.2. Hatásos nyomás meghatározása

A külso levego fajsúlya : A külso levego homérséklete állandóan, rend·

szertelenül változik. Gyakorlati számitásokban a
külso levego homérséklete csak téli üzemu berende-
Ylev= ~ • :0 YlevO Nfm3 (kpfm3),
zés esetén 10 oC, egész évben üzemelo tüzeloberen·
1+ 273 tlev (14-2) dezés esetén 25 oC értékkel veheto figyelembe. Pon·
ahol tlev a külso levego homérséklete, oC; p a lég- tosabb eredményt kaphatunk a 14-1. táblázat ada·
kör nyomása, mbar (torr); YlevO a normálállapotú tainak figyelembevételével. A táblázatban található
[O oC homérsékletu, Po= 1013,25 mbar (760 torr) várható érték valószínuségi jellemzo, amely a kü·
légköri nyomásúl levego fajsúlya, YlevO= 12,68 lönbözo levegohomérséklet-elofordulásoknak a re-
Nfm3 (1,293 kpfm3). latív gyakoriság szerint súlyozott átlaga. A táblázat
 HATÁSOS NYOMÁS MEGHATÁROZÁSA 473

4,4 órakor),
Várható
maximum
(kb.
oC 164
Várható
minimum
órakor),
túdó,
(kb.
6,6
15,5
6,5
ampIi- érték,
16,8
10,1
-3,0
-2,6
-1,0
közép- 14-1.5,1
1,3
3,3
4,0
1,8
2,4
25,4
21,9
23,0
27,8
2,1
27,1
2,8
2,6
10,7
15,0
14,7
13,6
4,5
3,2
5,9
8,2
6,2
6,0
23,8
-2,212,2
5,8
27,5
26,8
2,6
14,8
15,3
3,0
11,6
5,7
5,6
11,2
3,9
6,1
6,6
3,4táblázat. 20,9
21,4
7,3
-0,6
A 0,7
5,7
levegohomérséklet-elofordulás
21,8
17,3
11,0
19,5
16,3
5,4
1,1
20,8
0,4
11,7
18,0 Po= 1013,25 mbar (760 torr) légköri nyomású] égés-
I I
a tüzeloszerkezet
várható értéke füstcsonkjában
(1919-1958) termék fajsúlya, N/m3 (kp/m3).
Várható
A kéményben áramló égéstermék közepes ho-
e mérséklete:

(14-4)

ahol tfge a tüzeloszerkezet füstcsonkjában mérheto

égéstermék homérséklete, oC; t rgva kémény kitor-
kollásában mérheto égéstermék-homérséklet, oc.
A füstcsonkban mérheto égéstermék-homérsék-
let (t fge) a tüzeloberendezés jellemzo adata. Tájé-
koztató értékei a 14-2. táblázatban találhatók.
A megadott tartomány alsó határértéke a csökken-
tett, felso határértéke az eroltetett kazánüzemre
vonatkozik.
A kéményben az átlagos égéstermék-homérséklet
csökkenés mintegy 2 OC/ol, ha a kémény védett
környezetben (pl. épületben) van, és 4 OC/ol szaba-
don álló kémény esetében.
Az égéstermék homérséklete a kitorkolIásban
közelítoen:
(14-5)

ahol 1 a kémény tengelyhossza, ol (egyenes kémény

esetén l=h, elhúzás esetén l>h).
A kitorkollásban mérheto égéstermék-homérsék-
let pontosabban számítható a következo összefüg-
Égéstermék-homérséklet
gésekkel:
Tüzeloanyag a fÜstcsonkban, oC

ffgV=t~-<:+tkÖ(I-(~) T; (14-6)
Koksz 200 300
Jó minoségu szén 250 350 négyszögletes kémény esetén :
Gyenge minoségu szén 250 350 kKI
Olaj 200 250 (-;)=numln-R-;cI' (14-7)
Gáz 100 150
kör keresztmetszetu kémény esetén:
k ./
második oszlopában levo adatok a havi középérté- (-;)= num In RC<o , (14-8)
kek. Ez veheto számításba folytonos üzem (vagy cI'
rövid, 4 ... 6 órás üzemszünet) esetén. Ha szakaszos ahol a még eddig nem használt betujelek értelme-
azüzem, az üzemido alatti homérsékletviszonyok a zése: tkö a kémény hoveszteségét meghatározó kör-
havi átlagérték és a maximum-minimum elöfor- nyezeti homérséklet, oC (1. a 14-3. táblázatot); k a
dulások alapján megszerkesztett harmonikus függ-
vénygörbe (jó közelítéssel szinusz-görbe) felhasz- 14-3. táblázat. A kémény hoveszteségét (a füstgáz lehüIését)
nálásával határozhatók meg. meghatározó kornyezeti homérséklet
Az égéstermék fajsúlya :
Környezetl
1 P Megnevez~s homérséklet,
tkö,OC
Yrg=--C---
1 . -p o . ?'fgO N/m3 (kp/m3), (14-3)
+ 273 f fgköz
Szabadon álló kémény, teto feletti
ahol ffgköz a kéményben áramló füstgáz közepes kéményszakasz -15
homérséklete, oC; p a légkör nyomása, mbar (torr); Padlástéri kéményszakasz -5
Lakóhelyiségek közötti kéményszakasz 20
Yrgo a normálállapotú [O oC homérsékletu és
474 FUTOBERENDEZÉSEK ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPüLETSZERKEZETI KÖVETELMÉNYEI

2,1 14-6. táblázat. Szilárd tüzeloanyagok száraz rustgázainak,

1,9
1,7 gáz és cseppfolyós tüzeloanyagok nedves füstgP7J1iqjlk elméleti

~Il .

'ti 'ti
1,5

1,3
1,1
1,0
CO: max-tartalma
COtmax"
~., g,~ Tüzeloanyag tartalom,

'~I
->c{}- '" 0,7
0,6
0,5
tf.%

., 0,4
Szilárd tüzeloanyagok
->c c:\!<>.
.;;::1 0,2
0,3 Antracit 19,1...19,24
0,1
O Koszén 18,5 19,1
1 1,2 H 1,6 1,8 2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,0 5,0 7,0 9,0 Barnaszén 17,6 18,7
()=numIn kKI. 8=num Inkcsót. d"ül
Rr;p I Rr;p I dbel
Barnaszén brikett 18,6,..19,7
14-2. ábra. A kéménybe áramló égéstermék lehulését be- Gázkoksz 20,7
folyásoló tényezo e Tozeg (légszáraz) 18,9
Fa (légszáraz) 20,2

kéményfal hoátbocsátási tényezoje, W/m2K

Gázok
(kcal/m2h°C); kcso vastag falú cso fajlagos (1 m
hosszúságra vonatkozó) hoátbocsátási tényezoje, Világitógáz 11,1
W/mK (kcal/mh°C) [1. az (1-169) összefüggést]; Városi gáz 12,9,. .13,8
K a négyszögletes kémény közepes kerülete, m; Generátorgáz 18,0 19,9
Vízgáz 20,0 21,1
R az égéstermék tömegárama, kg/s (kgfh) ; cp az
égéstermék fajhoje állandó nyomáson, J/kgK
(kcal/kg oC). e
értéke a 14-2. ábrából veheto. Az Olajok
15,3
égéstermék tfgv homérséklete a (14-6) összefüggés Extra könnyu ásványi futoolaj (EL)
helyett a 14-3. ábrából is meghatározható. Könnyu ásványi futoolaj (L) 15,4
Az égéstermék normálállapotra vonatkoztatott Közép ásványi futoolaj (M) 15,6
fajsúlya a .légfelesleg-tényezo függvényében a 14-4. Nehéz ásványi futoolaj (S) 15,8
táblázatban található. Szilárd tüzeloanyagok esetén Koszénkátrány-futoolaj (IV) 18,1
az átlagos légfelesleg-tényezok a 14-5. táblázatból
vehetok. 14-7. táblázat. A kémény hosszegységére vonatkoztatott
14-4. táblázat. Száraz fEgáz fajsúlya fajlap hatásos nyomás értékei
a légfelesleg-tényezo függvényében O oC homérsékleten, [Po=1013 mbar (760 torr)
1013 mbar (760 torr) légköri nyomáson és n=I,6Iégfelesleg-tényezo esetén]
(ÁtlagosCO,-tarta1ommalmeghatározotttájékoztatóértékek)
A kéménybenáramlóé@éstermék
e cs eg ... nyezo, közepeshomérséklete,tr. köz, oC
Légf11I n té -
homérséklete,
AkúIs6l_ol
I N/m" FüstgázfajsúIykp/m'
Fajlagoshatásosnyomás,
kp/mlI
mtJ.v.
--

r
350
200
300
250
175
oCI
150
I
m
Pa

1,0 13,2 1,341

1,2 13,1 1,332
1,4 13,0 1,325
1,6 12,95 1,320
1,8 12,9 1,316 3,83 4,22 4,61 5,5 6,0 6,58
2,0
2,5
12,85
12,8
1,313
1,306
10
0,39
3,24
-- --- --- --- ---
0,43
3,64
0,47
4,03
0,56
4,91
0,61
5,4
0,67
6,0
25
0,33 0,37 0,41 0,5 0,55 0,61
14-5. táblázat. Átlagos légfelesleg-tényezok
.uánl tiizeloaDyagok elégetésébez
Légfe1esleg-
Tüzeloanyagok tényez6, A légfelesleg-tényezo az
n

n= C02maX -~ (14-9)
Koksz 1,4 1,7 CO2 Lelm
Barnaszén, j6 minoségu 1,5 1,9
összefüggéssel számolható. Tüzeloanyagok elméleti
gyenge minoségu 2,0 2,5 CO2 max-tartalma a 14-6. táblázatban található.
 HATÁSOS NYOMÁS MEGHATÁROZÁSA 475

e e
... ~ ... ~ ,.,e>,~~~\8~\Í>
·'l.,lte
~l"B 'l.,'l.
.').,0
~~ 1,S

~,. 1,1
1,6
1,5
~11
1,"
11,0 1,3
1,2

= 1,1
1,"
O·C
=20m
pé'do:
B v h= 200·C
t,g 1,0
t'g e tkö= 280·C 2 4 6 8 10 12 14 16 18 2022 2426 2830
Hkö I környezeh' homérséklet, oc
bJ
100 .. 14-3. ábra. Az égéstermék lehulése a kéményben
100 120 11,.O 150 180 200 220 240 250
aj a kéményben áramló égéstermék homérséklete (tfgv) a kéménykitor-
t'9 v' füstgáz-hOmérséklet o kitorkol/ásban, ·C kollásban, ha adott a beáramló égéstermék homérséklete (tra e) és a kör-
aj nyezet-homérséklet tkÖ=O oC; hj korrekciós homérséklet, ha tkö"'O oC

A kémény hosszegységére vonatkoztatott fajlagos megfeleloen fel legyen futve, és a kéményben ne

hatásos nyomás értékeit a 14-7. táblázat tartal- legyen áramlás. A tüzeloszerkezet füstcsonkjára
mazza. kapcsolt nyomásméro manométer a füsttolattyú
A kémény hatásos nyomása mérheto; A mérés hirtelen lezárása esetén mutatja a (14-1) összefüg-
feltétele, hogya kémény az üzemi körülményeknek gésbol számítható nyomáskülönbséget.

14.3. Az áramkör ellenállása, méretezés

Az áramkör ellenállása az áramló levego és az Nyáron is üzemelo tüzeloszerkezetek esetén a

égéstermék tömegáramának függvénye. Különbözo
tüzeloanyagok elégetéséhez szükséges levego-tömeg-
áram:
L= GLe1mn kg/s (kgfh) ;
az égéstermék-tömegáram:
R=G[Relm+(n-1)Lelml kg/s (kg/h), 14-11)
ahol Gazidoegység alatt eltüzelt tüzeloanyag
mennyisége, kg/s (kgfh) ; Lelm az elméleti levego-
szükséglet tömege, kg levego/kg tüzeloanyag vagy
kg levego/Nm3 gáz; n légfelesleg-tényezo; R a ke-
letkezett égéstermék tömegárama, kg/s (kgfh) ;
Relm az elméleti fajlagos égéstermék-mennyiség,
kgfkg. Lelm és Relm a 14-8. táblázat összefüggéseivel
számítható.
Az áramkör elso ellenállás-helye a tüzeloszerke-
zetet magábafoglaló helyiség külso nyilászáró szer-
kezete. (A nyilászárók áramlási ellenállását nem
kell számításba venni, ha a helyiség, kazánház tér-
fogata legalább kétszerese az égetéshez szükséges
levegomennyiség térfogatáramának. A 0,5 l/h
légcsere megfelelo méretu ablakok esetén termé-
szetes úton létrejön.)
szél hatására az épület függoleges határolófelüle-
tein kialakuló nyomást az áramkör-ellenállás szá-
mításakor célszeru figyelembe venni. A helyiség, ka-
zánház külso nyilászáróit általában kinyitják, kö-
(14-10) vetkezésképpen az emlitett nyomás a helyiségben,
kazánházban érvényesül. A szél hatására a légköri
nyomáshoz viszonyítva létrejövo nyomáskülönbség
iJpszél=kPdin Pa (kp/m2), (14-12)
ahol k a felület aerodinamikai tényezoje; Pdin a
szélsebességbol számitott dinamikus nyomás, Pa
(kp/m2).
Gyakorlati számitásokban a szél feloli oldalon
k=0,6, a szél alatti oldalon k= -0,4 érték veheto
fel. Ha k>O, akkor a légköri nyomásnál nagyobb
nyomás érvényesül, a szélnyomás a kémény hatá-
sos nyomását növeli. Ha k<.O, akkor depresszió
alakul ki, a kémény hatásos nyomása csökken.
A szélsebesség-elofordulás várható értéke 2,5 ... 2,7
mis (1.még a 3. Idojárási alapismeretek c. fejezetet).
A szélnyomás a hatásosnyomás-ellenállás egyen-
súlyt központi futési kazánok áramkörében nem
befolyásolja számottevoen, huzatmegszakítóval sze-
relt szakaszos üzemu gázberendezések esetén azon-
476 FUTO BERENDEZÉSEK ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÜLETSZERKEZETI KÖVETELMÉNYEI

14-8. táblázat. Tüzeloanyagok elméleti fajlagos levegoszükséglete

és a keletkezo fajlagos égéstermék-mennyiség számítási összefüggései
A felso sor SI, az alsó sor technikai mértékrendszerben.
A töé é kl/kg F . '1 ' N/m'
Isó fu rt k Ha. kcal/kg aJsu Y. nev o es rra o. kp/m'

Elméleti fajlagos égéstermék-mennyiség.

Tüzeloanyag Re1m, kg/kg
I Elméleti fajlagos levegoszükséglet, Lelm. kg/kg

Gyenge minoségu szilárd tüzeloanyag I (1,45· 1O-5Ha +4,08' 1O-2)Ylevo (2,39· 1O-5Ha +0, 102»)Jfg o
(1,01 . 1O-3Ha +0,4)Ylevo (0,98· 1O-3Ha + 1,I)Yrgo
Jó minoségu szilárd tüzeloanyag
I (2,45· 1O-5Ha+5,1 .1O-2)Ylevo (2,19· 1O-5Ha+0,167)Yfgo

Cseppfolyós tüzelöanyag
I (1,01' 1O-3Ha+ 0,5Wlev O - i (0,89' 1O-3Ha+I,65?Yfg~ .
(2,09 . 1O=:Ha +0,204)Ylevo II (2,73· 1O=:Ha)Yrgo

Nagyobb fútoértéku gáz (2,68· 1O-5Ha+2,54· 1O-2»)Jlevo -1 (2,79-. 1O-5Ha-+-2~,-54-'1-0---2-)Y-fg-o--

I (1,09
(0,85·10. 10-3 Ha + 0,25)Ylevo
Ha+2)Ylevo (1,14 . 10-3 Ha)YrgO
(1,11·10 Ha + 0,25)Yrgo

-K-ise-b-b-fu-'
t-ö-ér-t-ék-u-ga-'
z--------I (2,15· .10-5
(0,875 Ha)Ylevo
1O-3Ha)YlevO (1,77 . .10-5
(0,725 Ha)Yfg o
1O-3Ha»)'fgo --------

ban a szélnyomás okozta zavarás figyelembevétele 14-10. táblázat. Az m tényezo értékei

indokolt. koksztüzelésu kazánokkéményének méretezéséhez
A tüzeloszerkezet áramlási ellenállását katalógu-
A kémény magassága,
sok tartalmazzák. A gyakorlatban a kazánellenál- Az úrszelvény h.m
lás a "huzatigény" , "huzatszükséglet" megnevezés-
sei szerepel. Nem elegendo, ha a kémény hatásos
nyomása csak a tüzeloszerkezet huzatigényének fe- mérete,
szabad
kéreszt-
12 I 15 ~J~J~
s· s,cm metszete, Huzatszükséglet. Pa; kp/m'
lel meg, hanem a rókatorok, valamint a kémény 0d.cm m'
áramlási ellenállását is figyelembe kell venni. A súr- 40,2; 4.1144,1; 4.51 53; 5.416U,8;6~2]68.6; 7

lódási együtthatók kiszámításához a falazat érdes-

ségének értékei a 14-9. táblázatban találhatók. 20X20 0,040
(A súrlódási és alaki ellenállás ok számítását 1. a 23
20X26 11200 11100 I
2.7. pontban!) 0,052 II \

26
14-9. táblázat. A kéményfalazat érdessége 26X26 0,0677 1400
11300 I 1400 I. 1200
11250 1350 II 1100
1300 I 1250
A falazat 29
Megnevezés érdessége 26X38 0,099
k.mm
36 11450 1 1450 1 1400 1 1400 1 mo
38X38 0,145 , 1550 I 1550 I 1500 I 1450 I 1400
Dörzsölt fugájú téglakémény, füstcsatorna 3 ... 5 43
Gondos kivitelu, nyers felületu betonkémény 1...3 38X51 1600 I 1650 I 1600 I 1550 I 1500
0,194
Habarcsbetüremléses betonkémény 10 25* 50
Azbesztcement 0,05 0,1 51 X51 1750 I 1700 I 1650 I 1600
0,27
Simított betonkémény 0,3 0,8 58
Rozsdás vascso 0,5 3,0 51X64 1850 I 1800 I 1750 I 1700
0,338
• Gondatlan kivitel csetén. 65
64X64 0,41 1850 I 1800 I 1750
A kémény méretének meghatározására az egy- 73
szerusített összefüggés: 64X84 0,538 1850 I 1800
1 R 83
S2=_. - m2, (14-13) 71 x91 0,645 1900 I 1850
m fh 91
84X84 0,705 1900 I 1850
ahol s a kémény belso keresztmetszetének oldal-
95
hossza, m; m számítási paraméter, kg/m5/2h; R az
 AZ ÁRAMKÖR ELLENÁLLÁSA, MÉRETEZÉSE 477

14-11. táblázat. Az m tényezo értékei jó minoségu ménymagassága, hmin = 16 m. Az m tényezo a

széntüzelésü kazánok kéményének méretezéséhez 14-11. táblázatból veheto.

25
30
35II
20
16
----
Az úrszelvény
1350
1450
1550
1500
1300
14001350
1450
1600
1250
1400
1550
1500
93,2; 9,5
0,0677
0,145
0,338
0,052
0,040
0,27
0,194
0,099
metszete,
kcreszt- I
m' HuzatszükségJet,
A kémény magassága,

84,3; 8,6 Pa; kpfm'

h, m Gyenge minoségu széntüzelésu központi futési
kazán legkisebb kéménymagassága, hmin = 26,5 m.
58,8; 6,0166,7; 6,8174,5; 7,6
26X26
38X38
20x26
26X38
51X51
51x64
38x 51 Az m tényezo a 14-12. táblázatban található.
A futés során gyakran eloforduló félteljesítmény-
igény esetén egy kazán részére a kémény igen bo
lesz, közel 1oo%-kal nagyobb keresztmetszetu az
igényelt áramlási felületnél. A bo kémény az áram-
lási, a hotechnikai szempontokat figyelembe véve
sokkal kedvezotlenebb, mint amennyi elonnyel jár
a kémény kisebb áramlási ellenállása.
A huzatmegszakító nélkül kéménybe kötött gáz-
üzemu tüzelóberendezések kéményének méretezése
az elozok szerint hajtható végre. Az elozetes méret-
megválasztáshoz a 14-13. táblázat használható fel.
Ha lehet, a kémény keresztmetszete a tüzeloszer-
kezet füstcsonkjának keresztmetszeténél kisebb le-
gyen.

14-12, táblázat. Az m tényezo értékei gyenge minoségu,

széntüzelésu kazánok kéményének méretezéséhez
1800
1600
1700
1750
1650---
szabad

--1850
Az ürszclvény
1350
1550
1500
1450
1400
1600
1700
1650
1300 h, m
1350
1250 1,44
0,705
0,645
0,538
0,41
0,338
0,27
0,865
1,24
1,06
0,145
metszete,
0,194 Pa; kpfm'
Huzatszükséglet
A kémény, magassága,
--0,645 0d,cm
s os,em 30I I
35 m' 103; 10,5
43 kereszt-
Az 1800
1700
1850
1900
1650
1600
1750
20I ürszclvény
1700
1650
1600
1550
1750
1800
84,3;
93,2;
74,S; 7,6
8,6
9,5
1,44
66,7;metszete,
6,8 91
83
73
65
58
116
95
50
126
105
135 A kémény magassága, h, m 84X84
64X64
51 X64
51X51
84X
103X
120X
103
71X91
64X84
38X51X103
120
103
35
30
25 1,24
0,705
1,06
0,538
0,41
0,865
58,8; kereszt-
mérete,
m' Huzatszükséglet,
6,0 Pa; kpfm' 26,S 88,2; 9,0 I 93,2; 9,5
16 71X91
103X
I03x 103
64X84
120X
84x
84X84 103
120 38X38

égéstermék tömegárama, kgjh; h a kémény magas-

sága a rostélysíktói mérve, m.
Koksztüzelésu központi futési kazán legkisebb
kéménymagassága hmin= 12 m. Az m számítási pa-
raméter a 14-10. táblázatban található.
Jó minoségu széntüzelésu [Ha = 20 000 kJjkg
(4800 kcal/kg)] központi futési kazán legkisebb ké-
478 FUTOBERENDEZÉSEK ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÜLETSZERKEZETI KÖVETELMÉNYEI

14-13. táblázat. Gáztüzelésu tüzeloberendezések homérséklete a keveredési homérséklettol függ.

közelíto füstcso- (kémény-) mérete A feladat csak iterációs számítás-sorozattal oldható
A fíltogáz alsó fútilértéke Ha =15900 kJ/Nm' (3800 kcaljNm') meg.
A füstcso A gázüzemu tüzeloberendezések kéményeinél
A tüzeloberendezés
22 I 11
10 cm
21
20
814
912
1317
18
19
16
15 315
225
150
180
285
350
260
375
115
50
80
200
95
64
cm'135 minden esetben célszeru ellenorizni, hogya kémény-
gázigénye, átméroje,
ben - különösen a kitorkolIás környezetében - a
keresztmetszete, I
falazat belso felületének homérséklete az égéster-
mék harmatpont-homérsékleténél magasabb legyen.
A harmatpont-homérséklet tájékoztató adatait a
14-14. táblázat foglalja össze.
Az égéstermék kéntartalma jelentosen növeli a
belso felületi homérséklettel kapcsolatos követel-
ményeket. A kén oxidációjakor keletkezo S02 és
S03 jelenlétében ugyanis sav-harmatponthomérsék-
lettel kell számolni. A sav-harmatponthomérsék-
letek a 14-15. táblázatban találhatók.
Olajtüzelésu kazánok kémény-hoszigetelésének
megválasztására irányadó, hogy az égéstermék ho-
mérséklete a kitorkollás környezetében 180 °C-nál
magasabb legyen. Központi futések olajtüzelésu
kazánjának kéménye a koksztüzelésu kazánokéval
megegyezoen méretezheto (hmin= 12.. .16 m). Az
olajtüzelésu kazánok túlságosan nagy légfeleslegé-
nek megakadályozására huzatszabályozó készülé-
keket is felszerelnek.
Huzatmegszakítóval felszerelt gázüzemu tüzelo-
Szilárd tüzeloanyagokat elégeto egyedi tüzelo-
szerkezet kéményének mérete csak iterációs számí-
szerkezetek kéményének méretezéséhez szükséges
tással határozható meg. A kémény meghatározott adatokat a 14-16. táblázatban találhatunk, a mi-
áramkör-szakaszait a huzatmegszakító és a kitor-
nimális kéménymagasságot a 14-17. táblázat tartal-
kollás közötti füstcso- és kéményszakasz képezi. mazza.
A huzatmegszakitón jelentos mennyiségu helyi-
séglevego áramlik a kéménybe, ennek következté- 14-14. táblázat. Gáz égéstermékének
ben a kémény elején az égéstermék és levego keve- harmatpont-homérséklete
redési homérséklete jön létre. A beáramló levego
mennyiségére vonatkozó tájékoztató adatokat a 1 Légfelesleg-tényezo
I I 54,0
1,3
1,2 56,0
58,0
57,0
63,0 59,0
61,0 59,0
64,0
14-4. ábra tartalmazza. (4150 kcal/ma) 1,05 I1,1 I
I
Földgáz Harmatpont-homérséklet,
Gáz oC (9320 kcal/ma)
Ha=39 020 kJ/ma
A kémény hatás os nyomása
Ha = 17 függ
Városi
375 gáza kéményben
kJ/ma
áramló égéstermék középhomérsékletétol. A -be-
áramló levego mennyisége a kémény hatásos nyo-
másától, a kéményben áramló égéstermék közép-

14-15. táblázat. Kéntartalmú égéstermék

sav-harmatponthomérséklete

Sav-harmat-
--
--
105
0,5
--
Kéntartalom,
62ISO
4145
531
142
138
148
135 54 O
tf.% 60 45 30 15 O -15 oCpontho-
mérséklet,
CK, hajlósszög! fok

14-4. ábra. A gáz-vízmelegíto huzatmegszakítóján a kémény-

be áramló levegomennyiség a füstcso hajlásszögének függvé-
nyében
 AZ ÁRAMKÖR ELLENÁLLÁSA, MÉRETEZÉSE 479

14-16. táblázat. Szilárd tüzeloanyaggal üzemelo egyedi tüzeloberendezések üzemi adatai

140...
150...
I400 12...
12...
250
300
180...
130...
kp/m'
4,9
0,5
1,0
9,8
29,4
14,7...
9,8 8...
..10...
200
7...
7.450
1,~...
1,0... ...
csonkhan ...
...13
...
..3... 190
14
11
200
500
12
10
350
7,8
0,85 (huzatszükséglet)
1,5
9,8
11,8
1,2
.49150
14,7
19,6
2,0
2,0 CO ••
Kályhaellenállás
tf.% 900 ...Homérséklet,
6001100
900 700
1000 oC
I
0,5 ... 1,0 I

*A szén portartalma (0 ... 5 mm szemcseméret) kb. 15%.

14-17. táblázat. Szilárd tlizeIoanyaggal üzemelo egyedi Egyedi olajtüzelésu kályhák falazott kéményei-
tiizelöberendezés legkisebb szükséges kéménym~ga~glI nek legkisebb mérete 14X 14 cm, 5 m2-nél nagyobb
(a kémény áramlási ellenállása futofelület esetén pedig 14x20 cm lehet.
a tüzeloberendezés ellenállásának 33%-a) Huzatmegszakitó nélküli, gázüzemu egyedi tü-
25I 1,33
távo1sága,tlev, oC
2,01,5
2,71,5
3,4
1,6
2,0
5,4
2,2
4,00,7
4,7
2,6
közötti
kéménykitor-
kollássíkja
A tüzeUl..
10 15,7
13,0
26,5
19,6
síkjaésa
homérséklete, A külso levego zeloszerkezetek kéményei a gázkazánokéhoz ha-
hekötés 2,9
különbség,
magasság-
hoo,ro
A rostély és a sonlóan méretezhetok.
f1+hto.m
srenre
szénre
fára
barnaszénre
kályha barna-
Gyujtokémények esetén célszeru gyakorlati ada-
tok figyelembevételével meghatározni a kéményre
kötheto tüzeloszerkezetek számát, ill. hoteljesitmé-
nyét. A termofor-kémények terhelhetoségét a 14-18.
táblázatban láthatjuk. A pontos szároitást neheziti,
hogy a tüzeloszerkezetek üzemeltetésének egyideju-
sége nem becsülheto.
A hatásosnyomás---ellenállás egyensúlyát jelen-
tosen befolyásolhatja a szél hatására a kéményki-
torkollás környezetében kialakult nyomás. Az épü-
let párkánya mögött az áramlás örvénylo. A felü-
leten az atmoszferikus nyomáshoz viszonyítva dep-
resszió keletkezik. A depresszió nagyságát a .kb.
k= -0,4 értéku aerodinamikai tényezo határozza
meg. A depresszió ellenére a kéményüzem szem-
pontjából kedvezotlen a teto felett kialakuló zavart
áramlás. Az örvényben a kémény környezetében
lefelé irányuló áramlás (sebesség-vektor) keletkez-
het, amelynek dinamikus nyomása a kéményben
Olajtüzelésii kályhák kéménymagassága a fatü- helyi és idoleges túlnyomást hoz létre. Ez bizony-
zeléses cserépkályháknak megfeleloen választható. talanná teszi a kémény muködését. A teto feletti
Tájékoztató kéménykeresztmetszet : zavart áramlású tér a 14-5. ábrán látható. A ké-

A=0,017 ~ cm2, (14-14)

ill.
l1egfúvós
~
A=0,02 ~ cm2, (14-15) Iranya
"-4 ... 5 m
ahol Q a kazán hoteljesitménye, W [(14-14) össze-
függés],ill. kcal/h [(14-15) összefüggés]; h a kémény
magassága, m. 14-5. ábra. Lapos tetö felett kialakul6 zavart áram1ású tér
480 FUTO BERENDEZÉSEK ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÜLETSZERKEZETI KÖVETELMÉNYEI

14-18. táblázat. Gyujto- (termofor-) kéményekre kapcsolható tüzeloberendezések száma,

és a szintenként szükséges kéményméretek
[Egy-egy tüzeloberendezés maximális teljesítménye 2,9 kW (2500 kcal/h)1

-- --
kW
2500
12500
25000
15000
cm
22500
5000
7500
10
10000
30000
17500
20000
35000
40000
20,4
kcal/h
26,0
17,5
5,8
20,0
8,7
11,6
14,5
22,5
17,5
34,8
17,4
25,0
46,5
25,0
1l,6
17,5
2,9
23,2
29,0
40,6
20,0átméro,
Hoteljesitmény
000átméro,
Hoteljesítmény
17,5 3-4
Béléselem-
Béléselem- l Szilard
EmeJetenként
'és
a kéményre kapcsolt Gáztüzelésú
2 cseppfolyós tüzeloberendezések
tüzeloanyagú berendezés
száma. db
berendezés
II

ményt célszeru a zavart áramlású tér fölé torkoJl-

tatni.
Figyelmet érdemel az ellenállásként számításba
veheto túlnyomásos térbe torkollás esete. Az épület
vagy felépítmény szél feloli oldalán közelítoleg a
14-6. ábrán látható túlnyomásos tér alakul ki.
A túlnyomásos térben ugyancsak örvénylo mozgást
végez a levego, azonban a szél sebességi energiájá-
ból túlnyomás jön létre. A túlnyomás mértékét a
k = 0,5 aerodinamikai tényezo jellemzi. Az ingado-
zó nagyságú túlnyomás miatt a kémény üzembiztos
muködésének feltétele, hogya kiömlés a túlnyomá-
sos tér határolófelületénkívülre essék.

14-6. ábra. Tetofelépitmény elott kialakuló túlnyomásos lér

14.4. Mesterséges huzatnövelés

A szükségesnél alacsonyabb vagy szukebb ké-
mény esetén mesterséges huzatnövelésseI kell a ha-
tásosnyomás-ellenállás egyensúlyt biztosítani.
Kazánaláfúvás abban az esetben alkalmazható,
ha a kémény gravitációs nyomáskülönbsége ele-
gendo a tüzeloberendezés füstjáratai, valamint a
kémény áramlási ellenállásának legyozésére. Az alá-
fúvó ventillátort úgy kellméretezni, ill. szabályoz-
ni, hogyatuztérben már a kémény depressziója ér-
vényesüljön. Ebbol következik, hogy az aláfúvó
ventillátort csak az égéslevego kazánba áramlásá-
nak és a tüzeloanyag-réteg bizonyos hányadának
ellenállását figyelembe véve kell méretezni. A rész-
ellenállás a kazánellenállás 50... 60%-a.
Az aJáfúvó ventillátor hajtómotorjának teljesít-
ményét célszeru 1,1... 1,3 biztonsági tényezovel
méretezni.
 MESTERSÉGES
14-19. táblázat. F'üstgázeJszivó ventDlátor hajt6motorjának
a melegedés miatt szükséges biztonsági tényez3je
Számitott 3,5
1,51,5
1,4
Nagyobb
1tengely·
,3 0,352 .
teljesitmény, kW
14.5. Kémények építése
Az égéstermék-elvezeto kéményeket hoálló anyag-
ból építik. Kavicsbetonból a kémény nem készít-
heto. A gáz-energiahordozó nagymértéku elterje-
désével a kis hovezetési ellenállású kéményfalazat,
továbbá a nem megfelelo üzemvitel miatt a gázké-
ményekben nagymértéku kondenzáció, sennek
következtében korrózió jön létre.
A kondenzáció részben a kémény hoszigetelésé-
nek növelésével, részben a szakaszos üzemu, teljes
teljesítményu üzemvitellel csökkentheto, ill. küszö-
bölheto ki. Teljes biztonságot - megfelelo építo-
anyag hiányában - a rozsdamentes acél béléscso
ad. Meglevo (háztartási) kémények bélelésére fle-
xibilis csövet alkalmaznak. A bélelt csövekben ke-
letkezo kondenzátum elvezetésérol és semlegesíté-
sérol gondoskodni kell.
A kémények kis méretii téglából vagy elore gyár-
tott elemekb{)l építhetok. üreges vagy magasított
tégla kéményépítésre - a hotágulás okozta repe-
désihajlam miatt - nem alkalmas.
A kéményfüstjáratok belso felülete nem vakol-
ható, mert a homozgás következtében a vakolatré-
teg leválik, és ez növeli a falazat érdességét. A tö-
mörtelenné váló kémény ún.kéményvakoló géppel
javítható. A javítás élettartama kb. 2... 3 év. Meg-
feleloaz utólagos vakolás, ha a nagynyomású ha-
14.6. Építészeti helyigény
Az energiatermelo és -átalakító berendezések,
valamint az üzemanyag-tároló helyiségek megfelelo
alapterü1etérol már az építészeti elotervezés során
gondoskodni kell. A tervezésnek ebben a stádiumá-
ban az épületre vonatkozóan csak közelíto adatok
állnak a gépésztervezo rendelkezésére.
Az energiatermelo és -átalakító helyiségek alap-
terület-szükséglete a tüzeloszerkezetek teljesítmé-
33 Az. épület&épészet kézikönyve
HUZATNÖVELÉS 481
Az e1szivóventilIátor motor jának teljesítményét
az égéstermék térfogatárama és a teljes kazánellen-
állás határozza meg. A biztonsági tényezo a 14-19.
táblázat szerint választható. A hideg indítás lehe-
tosége miatt a motorteljesítményt az indulásnak
megfelelo, üzeminél nagyobb égéstermék-suruség-
gel kell számítani.
barcsbelövés csak a fugák réseit tölti ki és belso
vakolatréteg nem keletkezik.
A rókatorok szerkezeti kivitele a kéménnyel
megegyezo, az égéstermék kavicsbetonnal nem
érintkezhet. Emiatt a rókatorok lefedését boltozat-
tal oldjuk meg. A rókatorkot és a kazánt célszerii
vasbeton lemezre építeni. A lemez légréteggel le-
gyen szigetelve a kazánház padlójától. Ez biztonsá-
gos a kazánház bitumenalapú vizszigetelésének vé-
delme szempontjából is.
A kéménykitorkolIás környezetében (padlástér-
ben, tetohéjazat feletti kéményszakaszban) cél-
szerii a kéményfa1azat hoszigetelési ellenállását nö-
vetni, különösen olaj és gáz tüzeloanyagok hasz-
nálata esetében. Ennek egyik lehetséges megoldása
a kémény falvastagságának növelése (pl. 12 cm-rol
25 cm-re) vagy szendvics-szerkezet alkalmazása.
Ha a meglevo kéményszerkezetre kisebb teljesít-
ményu, kisebb égéstermék-mennyiségii tüzeloszer-
kezetet kapcsolunk, a bo kémény hotechnikai és
áramlási hátrányainak kiküszöbölésére ajánlatos
a kéménykitorkollás szukítése. Ez fedkocserével
oldható meg; a fedko átömlonyiIása csonkakúp
(gúla) alakú legyen. Az alsó keresztmetszet a ké-
mény keresztmetszetévei, a felso keresztmetszet a
számított - kisebb - átömlofelületével legyen
azonos.
nyével, ill. az épület hoveszteségével van kapcsolat-
ban. Az épület várható hoszükséglete:
Q=a L1t V W (kcalfh), (14-16)
ahol a az épület fajlagos hovesztesége, Wfm3K
(kcal/m3h°C); L1t átlagos homérséklet-különbség
az épület futött terei és a külso környezet között,
oC; Vaz épület térfogata, m3• A fajlagos hoveszte-
482 FUTOBERENDEZÉSEK ÉPíTÉSZETI ÉS ÉPULETSZERKEZETI KÖVETELMÉNYEI

séget a 14-20. táblázat tartalmazza. Az épület le- könnyítik. Gáz- és olajtüzelésu kazánok tervezése-
hulofelület-térfogat viszonya jelentosen befolyá- kor azonban figyelembe kell venni részben a gáz-
solja a hoveszteséget. A (14-16) összefüggés ezt robbanás esetére szükséges robbanófelületek ki-
nem veszi figyelembe. A hoveszteség megbízhatóbb alakításának lehetoségét, részben a földbe helye-
becsült értéke: zett olajtartályok közelségét. Ily módon a közpon-
tos elrendezéstol sokszor el kell tekinteni.
Q=(l +p)[(I-ü)kfelmK+ükablmK+ 1,3Akml,11 W
(kcaljh), (14-17) A szilárd és olajtüzelésu kazánházak minden eset-
ben az épület alsó szintjére (pincébe) tervezendok.
ahol p az átlagos pótléktényezo (0,2); ü a kül- Gázüzemu kazánok esetében tetotéri kazánház ki-
so, üvegezett határolófelületek viszonya a teljes alakítása is lehetséges, sot hangsúlyozottan ajánl-
homlokzati felülethez; kfel a külso, tömör ha- ható megoldás. Ezt két szempont érvényesítése in-
tárolófelületek hoátbocsátási tényezoje, W/m2K dokolja. A tetotéri kazánoknál a gázrobbanás ese-
(kcal/m2 h oc) ; m az épület magassága, m; K az épü- tére vonatkozó biztonsági eloírások teljesíthetok,
let lehulo, azaz a szomszédos épületekkel nem érint- továbbá a kéménykorrózió veszélye teljesen kikü-
kezo kerülete, m; kabl az ablakok, nyiIászárók átla- szöbölheto.
gos hoátbocsátási tényezoje, W/m2K (kcal/m2h°C); A kazánházak természetes megvilágítása elonyös.
A a padló (ezzel megegyezoen a legfelso födém) fel- Ilyen megoldásban az égéslevego bevezetésére is
ülete, m2; km a legfelso tödém hoátbocsátási ténye- természetes eszköz, lehetoség áll rendelkezésre.
zoje, W 1m2 K (kcal/m2 hOC); ,11 átlagos homérséklet- (Az áramkör ellenállásviszonyainak ismertetése tar-
különbség az épület futött terei és a külso környezet talmazza az égéslevego bevezetésének befolyását
között, oC. A szögletes zárójeles kifejezés utolsó tag- a rendszer muködésére.)
jában szereplo 1,3 szorzóval vesszük együttesen A kazánház megfelelo szelloztetésérol gondos-
figyelembe a legalsó és legfelso födémen keresztül kodni kell. Természetes szelloztetés esetén is - fo-
létrejövo hoveszteséget. leg azonban mesterséges szelloztetésnél - meg kell
Az energiatermelo és -átalakító berendezések valósítani a kiegyenlített szelloztetést. A lépcsoház
(kazánházak, hó'központok) helyigénye a dinamiku- depressziója vagy elszívásos mechanikus szelloz-
san fejlodo és mind nagyobb teljesítményu kazá- tetés létesítése befolyásolhatja (csökkentheti) a ké-
nok következtében változó. A korábban bevált
mény hatásos nyomását, esetleg égéstermék-vissza-
közelíto méretmeghatározási formulák felhasznál- áramlást okozhat. A lépcsoház hatása jól záródó
hatók ugyan, de biztonságot csupán a kazánház vagy kettos ajtóval (szélfogóval), ill. szellozokürto-
elozetes "berendezése" ad.
vel (azonos huzat érvényesül) csökkentheto.
A kazánház épületen belüli elhelyezésére, a tü- A kazánház elrendezése, a hozzávezeto folyosók,
zeloberendezések kazánházon belüli elrendezésére, nyílászárók olyanok legyenek, hogya kazánház be-
az egyes kiszolgáló helyiségek kapcsolatára vonat- rendezéseit (kazántartályt stb.) a kazánba be lehes-
kozóan a következo irányelveket célszeru érvénye- sen szállítani. A kazánházhoz vezeto folyosó leg-
síteni.
alább 2 m széles legyen, ha az elozo feltétel máskép-
A kazánház épületen belüli elhelyezését a kémény pen elégítheto ki.
lehetséges helyzete határozza meg. A legrövidebb A kazánok elrendezésére irányadó szempont,
rókatorok kiépítésére kell törekedni. Kedvezo, ha hogyellenorzés és javítás céljára megfelelo hely
a kazánházat az épület "hosúlypontjában" lehet álljon rendelkezésre. Ez a feltétel általában kielé-
elhelyezni, mert az egyenletes terhelésu, közel azo- gítheto, ha a kazánok körül (oldalt és hátul) 1,2 ro
nos hosszúságú alapvezetékek a szabályozást, a széles közlekedoteret hagyunk. Kivételes esetekben
rendszer hidraulikus és termikus kiegyenlítését meg- a közlekedoteret csökkenthetjük, azonban 0,6 m-
nél keskenyebb út nem létesítheto, ez is csak abban
az esetben, ha errol a helyrol (térbol) semmiféle
14-20. táblázat. Épületek fajlagos hovesztesége kezelo tevékenységet nem kell ellátni. A kazánok
Az épület térfogata,
Fajlagos hoveszteség, a elott szabadon kell hagyni a tuzkezeléshez szük-
m'
'WIm' K kcal/m'hOC
séges területet. Gáz- és olajtüzelés esetén a homlok
elotti térszélesség legalább 2 m legyen az égok cse-
réjének, karbantartásának ellátásához. Szilárd tü-
... 1000 0,58 0,75 0,5 0,65 zelés esetén a kazán elotti tér szélességét a tuzkezeló
1 001...5000 0,44 0,58 0,38 0,5 és tisztítÓ szerszámok hossza, ill. a kezelés muvelete
5001...10 000 0,38 0,44 0,33 0,38 határozza meg. Megfelelo szélességu a kezelotér,
10 001.. .25 000 0,31...0,38 0,27 0,33 ha az esetleges falra szerelt szerelvények kazán felé
25 001.. .50 000 0,28 ... 0,31 0,24 0,27 eso függoleges síkjáig értelmezett szabad terület

szélessége 0,8... 1 m-rel nagyobb, mint a kazán tel-
jes hossza (mélysége).
Az energiatermeléshez kiegészito helyiségek szük-
ségesek. Mindenekelott a tüzeloanyag-tároló helyi-
ségek kialakítása és kapcsolata igényel tervezoi
figyelmet. A szilárd tüzeloanyagot tároló helyiség
elhelyezése tegye lehetové a tüzeloanyagnak a leg-
rövidebb úton a kazánba táplálását. Ennek egyik
legmegfelelobb módja kazánkezelo hid létesítése,
amelynek szintje a tüzeloanyag-raktár padlószint-
jévei azonos magasságban legyen (kazánházmélyi-
tés).
A szilárd tüzeloanyag raktár legkisebb belma-
gassága 2 m, alapterület-igénye a 14-7. ábrán lát-
ható. Az ábrából vett alapterület-igény az egész
évi tüzeloanyag tárolását lehetové teszi. Az alap-
terület legfeljebb lf3-ára csökkentheto, ha a futési
idényben többszöri tüzeloanyag-szállitással szá-
molunk. A ~vi évi tüzeloanyag-szükségletet a 14-21.
és 14-22. táblázat tartalmazza 10000 kcalfh ho-
vesztesegre
r vonat koztatva, ------
év . 10 000 kcalfh
tékben.
A tüzeloanyag-tároló helyiség elhelyezése tegye
lehetové a tüzeloanyag közvetlen beszállitását
(azaz a szabad térrel való közvetlen kapcsolatát,
vagy szállitóberendezés beépitését).
Gáztüzelés esetén általában eloirás a külön fo-
gadóhelyiség létesitése. Ebben helyezik el a gáz-
mennyiség-méroket, az esetleges nyomáscsökkento-
ket. A gázmérohelyiség nagyságát a kazánteljesit-
ményhez szükséges gázmennyiség ..mérésére hasz-
nált méró'k száma határozza meg.
Olajtüzelés esetén meg kell oldani a tüzeloanyag
tárolását és kazánba táplálását. Az utóbbi célra
napi tartály létesitése szükséges. Az égés kiszolgá-
lása a tárolótartályból közvetlenül nem lehetséges.
~ 7
~6
CI>
~5
~ elotervezés után határozható meg. A helyigény a
§-4
l§
-c:, 3 retén túl függ az energiaelosztó hálózatok kapcso-
e2
!1
-t:J
~o
01234567
Kévi I tüzeloangag-szükséglef,
t amiért általánosan használható területigény nem
év ·10000 kcal/h
14-7. ábra. Széntárol6 alapterülete
1 koksz; 2 tatai--<1orogi szén; 3 egyéb gyense minóségü
33·
ÉPíTÉSZETI HELYIGÉNY 483
Nagyobb berendezések esetén túlfolyó- és leürito-
tartályokról is gondoskodni kell.
A tárolótartály mérete az évi felhasznált olaj-
mennyiség alapján becsülheto. !ó ~ö~lités~el ~
évi olajszükséglet (kgfév) az órankentl maXlIDális
hoveszteség kcalfh-ban kifejezett számértékének
18... 20%-a. (Pl. Q= 100 000 kcalfh maximális ho-
veszteség esetén az olajszükséglet 20 000 ~gfév:)
A minimális tárolt mennyiség legalább 2 hetl olaJ-
igényt fedezzen.
A futoolajok fizikai jellemzoinek figyelembevéte-
lével a tartályok esetleges futésérol kell gondoskod-
ni. Az olaj gyulladási, robbanási veszélye miatt kü-
lönbözo biztonsági intézkedések szükségesek, amiért
is az épitészeti helyigény meghatározását gondos
elotervezés elozze meg. Ennek során a vonatkozó
eloirások szempontjait érvényesiteni kell.
Szilárd tüzeloanyag használata esetén a salak
tárolására megfelelo helyet kell fenntartani. A sa-
laktároló padlószint je a kazánház padlószint jével
t er-
r azonos, alapterülete a tüzeloanyag-tároló terület-
nek mintegy 1O... 15%-a legyen. A salaktároló lég-
terét el kell választani a kazánház légterétol, és an-
nak intenziv, természetes szelloztetésérol gondos-
kodni kell. A salak eltávoUtására megfelelo eme-
lo- és szálHtóberendezést kell beépiteni, ill. a salak-
tároló helyiség és a szabad tér között közvetlen
kapcsolatot kell létesiteni. Konténeres salakelszál-
Utás esetén gondoskodni kell arról, hogy a kon-
ténerbe helyezett meleg salak még az elszállitás
elott kihulhessen. (Több konténer tárolására le-
gyen elegendo a tárolóhelyiség.)
A kazánok tüzeléséhez, a muködés ellenorzésé-
hez az esetek többségében kezelo személyzet szük-
séges. A futo, ellenorzo személyzet részére megfe-
lelo tartózkodóhelyiséget kell a kazánház környeze-
tében kialakitani. Erre a célra megfeleloen meg-
világitott és szelloztetett helyiség szükséges, lehe-
toleg a kazánházzal közvetlen kapcsolatban (ellen-
orzés, közlekedés).
Az energiaátalakító központok helyigénye csak
felszerelendo készülékek, szerelvények várható mé-
lási módjától (közvetlen távvezetéki kapcsolat, el-
lenáramú készülékes megoldás stb.), a méro-el-
lenorzo szerelvények muködéséhez szükséges meg-
felelo hosszúságú csoszakaszoktól. Az emlitett
szempontoknak igen sokféle változat felelhet meg,
adható meg. A térben középre álHtott készülékek
esetén figyelembe kell venni, hogy azok körüljár-
hatók,javíthatók legyenek, ehhez minimálisan 0,6 m
szén széles közlekedoút szükséges. A helyiség méretét,
484 FUTOBERENDEZÉSEK ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPULETSZERKEZETI KÖVETELMÉNYEI

14-11. táblázat. Évi tüzeIaanyag-uükséglet külÖDbözoszilárd tüzeIaanyagokból

h6mér.
3.68
6,94
4,98
6,69
6,83
4,76
6.95
6,85
4,70
4.81
5,75
5.76
4,51
4,71
6.12
6,74
4,27
4,52
4,09
4,95
4,38
4,19
4,57
5.66
4,16
4,48
7,09
6,46
4,59
3,47
5,97
4.40
6,37
4,30
4,43
5,24
4,72
6,10
7,26
5,81
6,24
5,01
6,60
6,23
9.71
4,83
3,68
3,43
7,11
3,62
7,31
7,46
3,95
6,15
6,00
3,24
6,82
7,40
4,08
6,95
4,66
4,20
6,66
4,35
4,24
6,75
4,82
3,05
5,66
6,21
6,71
5,16
8,10
3,65
3,30
5,51
5,78
5,22
4,80
7,04
6,45
4,13
4,46
7,05
4,47
9,10
6,40
6,41
6,88
3,73
4,02
4,03
4,94
5,14
4,64
6,26
6,84
3,27
8,55
4,14
6,54
9,18
6,72
6,98
7,10
7,06
9,54
7,32
3,63
7,18
3,71
4,31
6,50
4,54
6,80
4,11
6,62
5,43
8,35
5,86
5,39
5,50
8,75
4,33
3,29
6,59
5,65
3,56
4,12
8,45
3,82
4,21
3,19
3,45
5,93
6,51
3,51
6,14
3,94
3,31
8,81
8,40
3,80
3,17
5,90
3,88
5,41
6,22
4,53
7,99
5,57
3,84
3,91
6,70
5,70Kórhhéa
rende1totés6
4,56
7,06
9,25
4,25
4,37
4,01
4,32
5,15
6,88
4,50
4,40
4,15
4,04
3,41
8,86
8,66
6,05
3,92
3,38
8,95
4,00
3,46
5,06
3,26
6,52
3,20
8,54
6,53
5,40
3,59
5,71
9,12
7,70
9,15
4,10
4,39
4,91
3,79
4,93
6,33
6,32
4,55
4,49
5,88
6,34
4,18
5,27
3,75
9,86
3,66
3,74
5,20
3,72
7,49
6,90
4,45
4,34
4,22
4,60
4,29
3,37
8,91
4,42
4,44
5,95
3,83
4,17
6,43
4,58
3,36
6,40-
3,58
3,69
3,52
4,79
6,20
6,15
8,87
3,99
6,81
3,96
4,28
6,61
3,32
8,82
5,67
3,57
4,78
6,16
4,41
3,97
3,44
5,92
3,81
3,18
6,38
5,74
3,67
3,50
' 10,92
4,84
4,18
5,46
3,42
5,32
4,75
9,44
3,35
8,85
3,54
3,60
3,86
6,29
4,36
8,36
9,60
6,28
3,76
3,64
5,42
8,92
3,49
8,88
8,42
3,34
8,41
3,00
3,~3,17
6,SO
8,SO oC -15-15
'bel=-22 hasonló
épületek. -20
-15
-20 SZ11nnap 'bel-2O°C
nélkül
szén ollYéb kokszLakóházak,
szén OIlYéb
HivatalOk Tüzeloanyag-szükséglet,
és iskolák, 'bel-20 oC K6 I '
I Tüzo\6anyag-fajta
Intézet
=; I vU:r.omaZ11neti
, év. 10 0(l0napokkal
ollYéb I koksz
ollYéb
tatai
kcal/h
I koksz I I taw I
k ks I tatai

Megjegyzés: Az OllY"" tüzeloanyagok számltásba vott fdt6értéko:

koksz 25 000 kl/kg (6000 kca\/kg), tatai szén 21 000 kl/kg (5000 kcal/kg), ollYéb IS 000 kl/kg (3500 kcal/kg).
A kazánhatásfokok: koksz és taw-dorogi szén tlizoléssol65%, ollYéb szonckkol 60%.
 TÜZELOANYAG FOGYASZTÁS 485

14-12. táblázat. Évi tiizelhnyag-szükséglet kiiUiobözlSszilárd tüzel6anyagokból

-15
-20
Raktárak 68 nagycsamokok. tbel-lS·C t
2.39
2.87
2.58
2.51
4,79
5,94
3,31
2,31
2,52
2,10
4,21
2,73
6,10
3,74
6,24
4,04
4,23
4,00
2,SO
5,45
4,48
2,67
3,12
2,82
3,91
4,24
2,90
3,38
3,84
3,90
4,31
2,24
5,25
4,18
4,59
4,93
4,01
2,79
4,64
2,33
3,20
4,87
4,26
2,12
4,75
2,44
2,43
4,03
2,56
5,12
2,53
2,47
3,17
2,62
3,02
4,35
4,63
2,99
3,00
2,48
2,22
4,SO
4,29
2,72
4,54
2,23
2,88
2,60
2,20
4,22
3,82
4,65
2,29
4,80
2,21
2,59
2,42
sz6n 2 m6szakos
2,87
4,43
4,30
4,13
3,06
5,17
3,98
2,77
3,10
2,18
2,63
2,34
2,32
2,27
4,74
4,92
4,86
4,14
4,46
5,37
2,75
4,55
5,26
5,54
3,66
2,74
4,16
2,69
2,70
3,64
3,36
2,41
2,58
3,04
2,54
3,53
2,92
3,58
3,73
3,30
3,14
3,56
1,93
3,03
1,82
2,33
4,88
2,15
2,25
5,01
2,16
4,33
5,03
2,83
2,09
2,91
4,52
4,32
2,46
2,40
2,61
5,02
2,78
2,51
3,88
2,50
2,49
3,18
2,80
3,99
3,62
4,19
3,40
3,24
3,26
4,95
2,39
2,11
2,30
4,68
4,60
2,02
4,27
4,12
4,20
2,81
3,96
2,55
2,76
2,37
3,92
3,15
3,19
3,01
4,76
2,08
2,06
2,94
4,15
2,68
2,57
2,64
3,87
3,70
3,SO
2,86
3,85
1,85
1,99
3,11
3,07
4,41
2,65
2,66
4,45
2,85
4,10
4,02
3,55 egyéb -15
koksz sz6; egy6b Tüzel6anYtlll-fajta
·C 3,72
2,07
2,28
2,89
2,95
2,17
2,36
4,53
5,00
3,60
1,95
3,94
3,23
1,92
1,97
2,13
2,01
2,26
2,93
2,00
2,71
1,94
2,14
2,97
2,84
3,69
1,98
4,66
2,38
3,45
2,03
2,45
1,90
4,SO
2,SO I 1napokkal
koksz sz6n
üzem
m6szakos
séklet.
uzemszúneti
eset6n
üzem Inélkül
I
000 kcal/h I
egy6b
Szünnap
Szünnap
uzemszüneti _t6n
n61kúl
napokkal
6v • 10
Intézet
tatal
Itatal
I =~I
I tata' I I egyéb

Meg)e6yzés: A:a ogyos tdzel6anyaSOk sz4mltáaba vett fOtMrtéko:

koksz: :1S 000 kl/ka (6000 kcal/kg). tatal sz6n 21 000 kl/ka (SOOO kcal/ks), ogyéb IS 000 kl/ka (3500 kcal/ks).
A kaz4nhatásfokok: koksz 61 tatai-dorogl sz6n ti1zelélSe165%, egy6b szenokkol60%. '
486 FUTOBERENDEZÉSEK ÉPíTÉSZETI ÉS ÉPÜLETSZERKEZETI KÖVETELMÉNYEI

a készülékek helyiségen belüli elhelyezését meghatá- kat általában akkor könnyu berendezni, ha nagy
rozza a csokötegek, csokígyók tisztításának, cseré- összefüggo falfelületek állnak rendelkezésre. Ez
jének lehetosége a hálózati csokötések megbontása, nyújtott téglalap alaprajzú helyiség esetén valósit-
ill. a berendezés szétszerelése nélkül. Hoközponto- ható meg a legkönnyebben.

14.7. Tüzeloanyag-fogyasztás

A futoberendezések energiatermelo és -átalakító 14-23. táblázat. A (14-18) összefüggés C tényezoje

berendezései helyigényének közelito megha,tározá- szakaszos üzemu futés esetére
sára alkalmas összefüggések a 14.6. pontban talál- c
hatók. A futó'berendezések üzemköltségét megha- Létesítmény

tározó tüzeloanyag-fogyasztás szabatosabb szá- o/nap r h/nap

mítást teszszükségessé.
Az egyik számítási eljárás a homérséklet-elofor-
dulásokat a hofokhíddal veszi figyelembe. Az évi Lakóépület
Szociális épület I 54,0
59,4 , 15,0
16,5
hofokhíd értékeit és a futési napok számát a 3-12. Iroda, üzemi épület munkaszüneti napokkal 49,0 I 13,6
táblázat tartalmazza. Az évi tüzeloanyag-fogyasz- Iroda, üzemi épület munkaszüneti napok
tás nélkül 53,0 I 14,7

Raktár, csarnok munkaszüneti napokkalnélkül

Kévi= (CQöGéjH
tbel- tkíl aT} kg/év, (14-18)
ahol C a létesítmény típusától függo állandó, s/nap
(h/nap); Qö az épület méretezési hovesztesége, W
(kcaljh); Gévi az évi hofokhíd, oC nap/év; tbel az
épület átlagos belso homérséklete, oC; tkül a külso
levego méretezési homérséklete, oC; Ha a tüzelo-
anyag alsó futoértéke, kJjkg (kcaljkg); T} a tüzelo-
berendezés hatásfoka.
A (14-18) összefüggés C tényezoje a 14-23. táb-
lázatból veheto.
napok 47,9
51,5 Ir 14,3
13,3
Az energiafogyasztás, ill. az üzemköltség pon-
tosabban az épület instacionárius sajátosságainak
figyelembevételével határozható meg. Erre a célra
számítógépprogramok állnak rendelkezésre.
A számítógépes eljárások részben szabatosan ir·
ják le az épületben lejátszódó hotechnikai folyama-
tokat, részben a meteorológiai tényezok valószínu
elofordulását reprezentáló statisztikus jellemzoket
veszik figyelembe.

14.8. IRODALOM

[ll EgyediL.: Épületgépészeti Kézikönyv. 2. köt. Tömöry T.: [6] Richter. H.: Rohrhydraulik. 5. neubearb. Aufl. Berlin-
Kémények. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1%3. Heidelberg-New York, Springer Verlag, 1954.
[2] Tömöry T.: Épületek természetes szelloztetésének számí- [7] Muszaki eloírás futo-, szellozteto- és klímaberendezések
tása. ÉTI Tudományos Közlemények 70. Budapest, 1969. tervezésére és méretezésére. Budapest, Építoipari Könyv-
[3] Behrens. H.: Berechnung, Bau und Betrieb der Schorn- és Lapkiadó, 1953.
steinen. Halle, K. Marhold Verlag, 1947. [8] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fur Heizung, Lüf-
[4] qecher, U.: Gasanwendungstechnik. Freiberg, Berg- tung und Klimatechnik. München-Wien, R. Olden·
akademie, 1%1. bourg Verlag, 1974.
[5] Macskásy 6s Szerzotársai: Központifutés I. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1971.
Levegotechnika, hutés,
kondicionálás .
Szerkesztette:

Dr. Menyhárt József

 15. Gázok fizikája
Szerzo: DR. FEKETE IVÁN
Lektor: Mészáros Ferenc

A fejezet az ideális gázok anyagjelleIDZOit, álla- gáznyomás. Mivel az épületgépészeti gyakorlatban

potjelzoit, törvényeit tárgyalja. A valóságos gázok- általában kis gáznyomások fordulnak elo, az ideális
ra ezek a törvényszeruségek csak közelítoen érvé- gázokra vonatkozó törvények alkalm1l7.á~ a gya-
nyesek. A valóságos gázok viselkedése annál ke- korlat számára megfelelo pontosságú eredménye-
vésbé tér el az ideális gázokétói, minél kisebb a ketad.

15.1. Gázok anyagjellemzoi

Gázok anyagjellemzoinek azokat a fizikai tu- 15.1.2. Fajho áDandó nyomáson

lajdonságokat nevezzük, amelyek az illeto gáz anya-
gi mivoltára jellemzok, de nem állapot jelzok. Nagy-
ságuk kísérleti úton határozható meg.
15.1.1. Fajho állandó térfogaton
Azt a homennyiséget, amely állandó térfogaton
való melegítéskor egységnyi tömegu gáz homérsék-
letének 1 fokkal való emeléséhez szükséges, állandó
térfogaton mért fajhonek nevezzük. Jele: Cp. Mér-
tékegysége: J/kgK, ill. többszöröse kJ/kgK
(kcal/kg oC). Az egységek átszámítását a 15-1. táb-
lázat, néhány gáz Cp fajhojét a 15-2. táblázat tartal-
mazza.
Azt a homennyiséget, amely állandó nyomáson
való melegítéskor egységnyi tömegu gáz homérsék-
letének 1 fokkal való emeléséhez szükséges, állandó
nyomáson mért fajhonek nevezzük, jele: cI'" Mér-
tékegységei megegyeznek az állandó térfogaton
mért fajho mértékegységeivel.
Gázok állandó nyomáson mért fajhoje az állandó
térfogaton mért fajho értékénél mindig nagyobb
(1.a 15.2.6. és 15.2.7. pontot).
A fajho homérsékletfüggo. Pontos számítások-
ban a t].- ti homérséklet-tartományra vonatkozó
Ck6z közepes fajho a c=f(t) függvény ismeretében a
ta

15-1. táblázat. Fajh6 átszámitása Ck6z= t2~tl f

ti
c(t) dt (15-1)

1()3 Technikai mértékrendszer

10-a
0,2388
4,1868
0,2388 10,2388
14186,8
mértékrendszer
BTU/lboF
0,2388.
SI to-3
1. 1mértékrendszer
Angobzász
l0-a kca1/ke°C összefüggéssei határozható meg.
=
==
Száraz levego állandó nyomáson mért fajhoje :

cp= 1,009+0,000 1532t kJjkgK

(cp=0,241+0,0000366t kcaljkg°C). (15-2)
A gyakorlatban gázok felmelegítésének hlSigény-
számitásakor sokszor a tömeg helyett a térfogatot
veszik figyelembe, és az ún. térfogatra vonatkozta-
tott fajhovel (C'p) számolnak. Eközben nem veszik
tekintetbe, hogy a gáz térfogatra vonatkoztatott
490 GÁZOK FIZIKÁJA

15-2. táblázat. Gázok fajhoje és fajhoviszonya

kcal/kg II
kcalJka°CoC 1,41
1,31
1,13
1,25
1,27
1,17
1,4
1,18
0,249
0.745
1,40
0,628
1,250
1,66
10,111
0,413
0,318
0,125
0,477
0,130
1,34
1,20
1,65
2,415
0,361
1,26
0,548
0,573
0,131
1,32
1,637
1,29
0,248
0,345
1,30
1,15 ~=cp/r.
kJJkgK
3,161
0,755
0,385
0,308
0,374
0,491
0,145
0,346
0,147
0,076
0,114
0,0828
1,565
1,444
1,289
3,400
0,290
0,241
0,391
0,516
0,176
0,545
0,154
0,171
0,715
0,137
0,741
0,177
0,657
0,219
0,157
0,398
0,196
0,150
1,445
0,112
0,178 Képlet-
1,009
cp c.CO
5,233
14,235
0,607
0,465
0,616
0,523
2,055
1,611
1,729
1,511
2,160
0,645
1,042
1,038
0,820
0,736
0,916
1,662 O2
He
A
CF30
C2H.
CF2C12
C2H,
C2H2
CH,
N2
O2
CaH.
S02
CH3CI
CO2
NH3
CHF2Cl
H2
Fajho O oC homérsékleten

1,214

fajhoje a homérséklettel jelentosen változik, mi-
vel
c;= ecp.
ahol e a gáz siírusége. amely homérséklet- és nyo-
másfüggo ; cI' a gáz tömegegységre vonatkozó faj-
hoje.
Ajánlatos tehát a gáz mennyiségét tömegével
figyelembe venni. és a tömegre vonatkozó cI' faj-
h6vel számolni; vagy - ami ugyanazt jelenti - a
gáztérfogattal számolni. és a hozzá tartozó homér-
sékletnek megfelelo c'~ térfogatra vonatkoztatott
fajhot figyelembe venni. Néhány gáz cI' fajhojét a
15-2. táblázat tartalmazza.
Száraz levego cI' és c'" fajhojét -20 ... +50 oC ho-
mérséklet-tartományban 1.01325 bar (760 torr) nyo-
máson a 15-3.• nagy nyomáson a 15-4. táblázat tün-
teti fel.
kémiában használatos tömegegység. amely minden
anyagra más.
A mól valamely - kémiailag homogén - anyag
(15-3) azon mennyisége. amelynek tömege annyi gramm,
amennyi az illeto anyag molekulasúlya. Elterjedten
használatos a mól ezerszerese a kilomól (kInol).
Például 1 mól O2=32 g; 1 kmól O2=32 kg. A mol-
ho jele: Co. ill. CI" Mértékegysége J/kmólK. ill :
többszöröse kJ/kmólK (kcal/kmól°C).
A mólho és a fajho a következoképpen függ ösz-
sze:
állandó térfogaton mén mólho:
(15-4)
állandó nyomáson mért mólho:
(15-5)

ahol Co állandó térfogaton mért fajho; cI' á1Iandó

15.1.3. M6lho
Amennyiben a gáz fajhojét nem kg tömegegység-
re. hanem az illeto gáz mól (ill. kmól) tömegegysé-
gére vonatkoztat juk. mólhoró1 beszélÜDk. Mól a
nyomáson mért fajho; M a gáz kmól mennyiségé-
nek tömege. kg/kmól. számértéke a kmól értelme-
zése szerint a gáz molekulasúlya.
A különféle gázok molekulasúlyát a 15-5. táblá-
zatban találhat juk. Az azonos atomszámú mole-
kutából álló gázok mólhoje gyakorlatilag azonos.
 GÁZOK ANY AGlELLEMZOI 491

yatomos gázokra : az a munka, amelyet 1 kmól gáz állandó nyomáson

végez térfogat-növekedésével, ha homérsékletét
C,,=12,56 kJjkmólK (3 kcaljkmól°C), 1 fokkal emeljük. Jele: Rá'
Cp=20,93 kJjkmólK (5 kcaljkmól°C). Az R gázállandó és az ~ általános gázállandó
összefüggése:
tatomos gázokra :
Rá=MR, (15-7)
C,,=20,93 kJjkmólK (5 kcaljkmól°C),
ahol M az illeto gáz kmól mennyiségének tömege,
Cp=29,3 kJjkmólK (7 kcaljkmól°C). kgjkmól. Az általános gázállandó értéke ~ =
~gyatomos gázok mólho-értéke a homérséklet- 8315 JjkmólK (847,9 kpmjkmóIK).
független. Kétatomos gázok mólho-értéke ho-
rsékletfüggo.
15.1.6. Viszkozitás

15.1.4. Fajhoviszony Az áramló valóságos gázok egymáshoz képest

elmozduló részecskéi közötti belso súrlódás mérté-
\llapotváltozásokban fordul elo a két jellemzi a viszkozitás.

,,=-Cp
Cu
(15-6) 15.1.6.1. Dinamikai viszkozitás
l1oviszony, dimenzió nélküli szám.
yatomos gázokra : Az dinamikai viszkozitás mértékegysége Pa s
"1

(kpsjm2); a fizikai mértékrendszerben pedig poise,

5
P (gjcms).
"=3 ~1,67: A mértékegységek átszámítását a 15-9. táblázat
tartalmazza.
atomos gázokra : Száraz levego dinamikai viszkozitása - 50... + 35
7 oC homérséklet-tartományban számítható:
"=5 ~1,4.
"1=(0,05639t+ 17,279) . 1O-6Pas, (15-8)
\. fajhoviszony értéke a gázmolekula atomszámá- ahol t a levego homérséklete, oC.
( növekedésévei a ,,= 1 értékhez közeledik. Né-
Száraz levego dinamikai viszkozitását - 20... + 50
lY gáz " értékét a 15-2. táblázat, a levego fajho-
zonyát nagy nyomáson a 15-6. táblázat tünteti af
-100
aoa
(1,08
1 cP=10-3 Pa $ 0,07

0,06
15.1.5. Gázállandó o aos
30
Y 28 rTTllTlllllllllllll vao~
~ R gázállandó az illeto gázra jellemzo állandó ---- __26
,m, értéke független a gáz állapotától. Fizikai 100 24~ ~0,o3C1..
elmezése: az a munka, amelyet 1 kg tömegu gáz ~ 150 22 "
~ 20
mdó nyomáson térfogat-növekedésével végez, ha ~20 18
mérsékletét hoközléssel 1 fokkal emeljük. Mér- ~ 250 f5
:egysége JjkgK (kpmjkgK). Az egységek átszá- -~ 30 1~
tása a 15-7. táblázatban található. ' ~ 350
40 f2
450 fO
Néhány gáz gázállandóját a 15-8. táblázat tar- 500 B
mazza. A gázállandót állapotváltozásokkal kap- 6
600 ~
>latos számításokban alkalmazzuk. A kmól gáz- 700 2
mnyiségre vonatkoztatott gázállandót általános '00 O
gy univerzális gázállandónak nevezzük, mivel ér- 900 X
.e nemcsak a gáz állapotától, hanem anyagi mi- 10aO LO,ooS
ségétol, fajtájától is független. Fizikai értelme: 15-1. ábra. Nomogram a viszkozitás meghatározásához
492 GÁZOK FIZIKÁJA

15-3. táblázat. Száraz levego

p=l,013 2~ bar (760 torr)
c' SI mértékrendszer
ks/mo
1,298
1,322
1,327
1,317
1,379
1,358
1,353
1,348
1,374
1,293
1,284
1,248
1,303
1,332
1,308
1,312
1,337
1,396
1,390
1,363
1,342
1,385
1,368
H6mér- 1,288
1,279
1,270
1,275
1,261
1,265
1,256
1,252
1,217
1,209
1,235
1,226
1,239
1,230
1,243
1,213
1,205
1,197
1,181
1,185
1,189
1,201
1,177
1,193
1,222 c"
10'·10'·
i',
ll,
Pa.
m'/s
-20,122
-17,111
-19,117
-15,102
-11,082
-10,073
0,728
0,765
0,716
0,736
0,739
0,762
0,767
0,748
0,745 '1,Y,A, m'/ks
10".
kl/ksK
W/mK
kl/,J;iK
klIm'
0,810
-20,657
12,014
13,643
1,
-12,125
-10,739
0,725
0,770
0,742
0,759
0,756
0,751
0,754
-1,009
-5,040
17,220
17,054
-26,573
17,162
-2,629
-22,131
-3,960
-1,310
-5,292
1,344
-28,089
11,566
-25,087
11,742
1,390
-23,597
11,835
-19,213
13,081
13,263
-17,777
12,181
12,997
12,268
13,168
12,356
-13,519
12,546
12,812
12,Q94
2,305
2,333
2,416
2,389
2,312
2,424
2,340
2,403
2,347
2,368
1,009
17,27916,436
16,377
0,793
0,799
0,801
0,773
0,827
0,80416,210
10,148
11,384
23,245
0,000
1,298
2,591
6,410
8,918
15,030
17,413
13,820
13,369
13,465
15,000
13,731
16,232
14,880
14,497
14,697
14,784
13,930
14,297
14,012
13,552
15,085
5,149
14,205
2,431
2,445
2,472
1,009
2,452
2,486
14,155
0,8470,000
9,093
5,049
7,071
8,080
18,574
1,210
1,202
15,273
1,013
-18,112
-16,107
-14,094
-13,092
-12,087
0,722
0,717
0,731
0,734
-3,027
-9,068
-7,059
-4,032
-2,018
-8,063
-6,050
16,995
17,113
16,936
1,403
11,665
1,373
1,319
1,369
1,323
1,315
1,365
1,327
-6,640
-14,938
1,357
1,331
-7,997
-9,361
1,394
11,920
1,377
-16,353
12,904
1,310
1,352
1,348
12,727
12,636
1,336
1,398
1,382
12,456
2,291
2,326
2,410
2,361
2,298
1,004
2,319
2,354
2,382
2,375
17,338
17,446
17,397
17,505
17,672
17,623
0,819
0,822
0,824
0,784
0,816
0,807
18,015
18,182
0,790
18,123
0,796
17,789
0,779
0,782
0,787
0,813
17,956
18,074
17,897
17,730
17,848
0,776
18,299
18,240
18,348
20,930
22,089
1,235
1,294
1,227
1,223
19,774
1,239
18,598
1,273
1,243
1,269
1,260
12,610
1,306
15,174
1,285
1,281
1,252
3,873
1,277
7,666
14,393
13,830
14,114
1,264
14,591
2,438
2,458
2,493
2,556
2,514
2,528
2,465
2,479
2,563
2,537
0,844
0,833
0,835
0,841
0,850
0,838
18,691
18,407
18,799
18,525
18,466
1,218
24,388
26,657
15,471
1,214
25,527
1,193
27,779
1,206
30,002
15,677
15,371
32,196
15,975
31,103
15,880
15,778
2,612
2,605
24,304
23,287
20,239
22,269
25,317
21,256
16,887
2,396
17,56416,711
16,603
16,769
16,828
16,318
16,485
16,547
16,661
16,259
18,212
12,054
19,226
16,182
15,168
11,116
10,107
2,584
0,8304,040
6,058
2,018
3,027
1,231
1,290
1,248
1,256
2,507
2,521
2,500
2,549
2,542
17,195
13,142
18,750
18,6331,009
28,897
1,197
15,563
2,570
26,335
2,598
2,619
2,571
27,352
2,591
w,
16,152
kl/ks

I I I
 GÁZOK ANY AGJELLEMZOI 493

8zikai jellemzé)i áJIandÓ nyomáson

kcal lll'·
m'/a1,
c'kpa/m'
kcal/m"
ka'C
kcal/mh'C Technikai mértékrendszer
kcal/~:'C
-0,628
1,762
-0,313
0,312
13,465
0,000
12,997
-1,686
-2,236
-5,992
-1,910
-2,896
0,240
-5,286
0,317
12,904
1,733
1,722
1,727
1,710
-0,241
-0,482
1,768
0,310
0,000
-0,946
0,313
0,314
13,081
13,369
13,263
13,168
1,756
1,7SO
1,745
-0,963
-4,566
-6,347
0,316
11,665
1,739
1,653
-1,204
-1,445
-1,926
-2,406
-3,847
-4,806
-3,127
-4,087
-3,6072,060
2,054
2,000
2,102
1,230
2,126
0,304
14,012
2,138
2,1SO
15,563
5,276
14,784
7,166
7,429
-4,326
1,774
-4,246
0,619
-1,586
-2,565
-3,229
-6,709
-5,636
-4,934
0,318
0,309
0,321
0,322
0,333
0,330
0,319
12,546
11,742
11,835
0,482
13,552
12,727
12,812
12,636
12,456
12,094
12,014
11,566
1,716
1,704
1,664
1,676
1,658
-2,8872,072
2,090
1,970
2,228
2,222
0,326
12,356
0,925
0,308
13,643
0,723
0,307
0,965
13,731
1,531
1,206
0,305
13,930
1,447
2,130
1,802
1,689
0,303
14,114
1,814
2,719
14,205
0,301
3,012
14,297
1,825
3,301
1,894
6,635
1,866
1,871
4,442
1,854
1,831
1,883
6,367
1,900
1,860
6,097
0,241
0,289
0,288
0,293
0,297
0,298
0,290
15,677
14,880
15,085
15,371
15,174
1,906
1,917
1,912
7,690
0,286
0,285
0,315
0,334
-1,264
-2,166
-4,589
0,327
0,332
0,323
12,181
11,920
1,647
1,670
1,687
1,681
-2,647
-3,568
-3,906
0,324
12,268
1,699
1,693
1,779
1,185
0,306
13,830
1,7912,096
2,084
2,078
2,066
1,976
2,036
2,030
2,006
2,048
2,042
1,988
1,982
2,024
2,018
2,108
2,114
2,120
2,132
1,930
2,144
2,414
2,156
4,3SO
4,834
5,071
3,623
3,865
5,319
2,168
2,162
2,204
2,174
2,180
2,192
2,186
2,198
2,216
2,234
6,047
2,240
6,533
2,252
2,424
1,808
0,302
0,300
14,393
2,655
5,562
1,837
4,159
1,889
6,902
1,843
1,848
4,723
4,999
3,817
0,296
0,295
0,294
3,590
5,552
5,825
0,292
0,291
14,691
15,000
14,491
15,213
15,471
4,107
14,591
4,592
3,381
3,139
5,805
0,287
15,718
15,975
15,880
6,290
-0,723
0,241
-3,3612,012
1,994
2,210
2,246
0,328
0,329
2,172
1,820
2,879
0,242
kcal/ka
O,33~
0,299, Y,
i'i,, fl,
Uli.
.,.'III
494 GÁZOK FIZIKÁJA

15-3. táblázat
ll,
c'10"
i',
Cp,
10'·
10' v,fl,
i,Pa.·1,
I
18,126
0,915
Homér-
m'/kgIkg/m'
1,135
1,128
1,124
1,114
I 1,150
1,169
1,146
1,161
1,157
1,154
I W/mK
1,132
1,093
1,096
1,117
1,121
1,103
1,100
1,142
1,139
1,173
1,110
1,107
1,165 2.717
m'/s
kJ/m'
2,703
1,114
2,772
2,731
2,738
17,870
2,766
0,870
2,633
2,626
1,126
2,752
37,534
16,492
2,647
2,654
0,883
0,886
19,486
19,447
44,807
1,143
45,799
17,243
17,339
2,696
2,710
41,625
0,912
19,780
18,041
54,583
49,802
0,892
19,515
19,554
19,594
1,135
48,176
1,130
17,507
17,588
2,724
44,690
19,711
1,118
17,941
52,674
53,658
2,759
47,754
48,780
19,819
1,110
0,876
0,878
0,855
18,858
19,290
18,917
41,709
42,755
1,189
39,653
33,280
16,079
34,352
16,792
1,164
2,675
2,668-
2,682
2,689
0,903
19,672
1,122
17,686
17,768
50,740
2,745
2,179
O,85!!
0,867
18,976
19,025
19,084
19,143
1,176
1-,181
1,168
38,615
35,424
16,288
36,483
16,385
1,172
2,640
2,661
0,881
19,368
19,407
43,764
1,151
1,147
46,787
17,070
17,149
40,603
0,895
1,139
49,781
47,972
17,410
42,642
43,668
0,907
0,90938,560
28,328
29,387
36,521
46,733
32,443
kJ/kgK
0,890
19,741
55,555
0,873
19,201
19,329
19,250
40,683
1,185
16,183
16,692
1,160
1,156
16,977
0,901
19,633
51,736
0,861
16,585
0,85339,582
50,827
16,884
35,500
37,539
34,478
1,017
45,711
1,013
30,404
33,460
31,426
kJ/kg
I
. v,
kJ/'::'a'K
0,898
0,864 SI mértékrendszer

I,I

----- 300I
250 50
100
200
ISO
1,1932
1,0718
1,2686
1,0634
0,270
1,0086
1,1974
1,0592
1,1095
1,0927
1,0550
1,1388
1,1262
1,1932
,0257
,0467
1,0056
1,2058
1,3481
1,2811
1,1806
1,1011
0,256
0,282
1,1304
1,2225
0,303
1,2518
1,0123
1,1053
1,4025
,0927
0,257
0,265
0,252
0,286
0,285
0,262
0,253
0,263
0,271
0,264
0,306
1,0760
1,0969
1,1178
1,1346
0,299
0,292
1,1639
0,267
0,335
0,269
0,261
0,272
0,288
0,322
0,278
----
11,0065
0,254
- 15-4. táblázat. Levego fajhoje nagy nyomáson
.
Nyomás,
kJ/kgK
bar <"'at)
Fajho, cp, kcal/kg oC
1
 GÁZOK ANY AGJELLEMZOI 495

folytatúa
Technikai mértékrendszer
i. IOl.
13,269
0,265
i',
c".
II I
100·
10'·
100·
c'"'
Iv.
)..
17.686
kcal/m'
1,923
0,284
2,258
2,264
17,410
16,385
16,692
16,492
2,294
17,070
2,306
kcal/kg
kps/m'
7,949m'/s
16,079
13,037
2,017
18,041
18,126
2,390
2,384
12,581
2,010
2,013
17,768
17,870
17,941
2,372
2,378
2,366
16,183
2,360
.kcal/kg'C
11,175
10,939
1,940
1,935
1,958
1,946
8,461
1,952
11,650
11,890
0,282
0,242
0,279
0,281
0,243
1,994
1,990
1,983
1,987
1,998
16,585
17,243
J7,588
17,507
2,336
2,354
2,270
2,342
2,276
2,288
2,330
2,282
0,275
1,971
1,975
16,977
17,149
2,318
2,324
2,312
1,967
16,792
16,884
2,300
0,266
11,895
2,021
J,92916,288
kcal/mh'C
kcal/m"C
12,816
0,283
0,268
0,267
11,406
2,006
12,119
0,269
2,002
8,714
9,223
9,471
8,965
11,458
Q,242
0,271
0,280
0,272
0,273
0,270
17,339
7,506
2,348
10,212
10,702
10,453
0,276
0,274
1,979
9,210
9,717
9,962
1,963
0,278
0,277
8,479
12,140
12,357
8,205
11,162
11,651
7,019
10,918
10,674
10,430
10,185
9,942
9,698
7,262
8,235
7,749
8,966
9,454
8,723
6,766
7,992 I

oc homérséklet-tartományban, 1,013 bar (760 torr)

nyomáson a 15-3. táblázat tartalmazza.
Különbözo gázok dinamikai viszkozitása 1,013
bar (760 torr) nyomáson a 15-10. táblázat és a
15-1. ábra felhasználásával határozható meg. A
15-10. táblázatban az adott gázhoz rendelt X és Y
koordinátáknak megfelelo pontot ábrázoltuk a
15-1. ábra X-Y koordináta-rendszerében. Az így
nyert pontot és a baloldali homérsékletskála meg-
felelo pontját összeköto egyenes a jobb oldali ská-
lán meghatározza a dinamikai viszkozitás értékét
a megfelelo homérsékleten.
Példa. Keresendo az oxigén dinamikai viszkozi-
tása +50 oC homérsékleten. A 15-10. táblázatból:
x= 11,0; Y=2l,3; 1]=0,0216 cP=21,6 .10-6 Pas.
A nyomás hatása a gáz dinamikai viszkozitásá-
ra a 15-2. ábra alapján határozható meg. AlS-2.
J,O

15-2. ábra. Nomogram az 1] dinamikai viszkozitás számítá-

2/0'-
sához
'1" viszkozitás ap nyomáson; '11 viszkozitás I bar (atmoszféra) nyomáson; 1.0 ~-~-~-------
Tkr a &áz kritikus homérséklcte; T a gáz homérséklcte p nyomáson; p a. gáz , 1,0 1,1# 1,8 2,2 2,5 .1,0
nYQmása; Piu a gáz kritikus nyomása Reduká/f hOmérseklef, !red = T/Ttrr
496 GÁZOK FIZIKÁJA

IS.S. táblázat. Gázok molekulasúlya 1S.7. táblázat. A gázállandó mértékegységelDek átszámítása

Egység rends_ben tékrends:r.erben tékrends:r.erben

Anyai I
t
Molekulasúly ISI J/kaK
m6rték- I Technikai
kpm/kgKmér" ftIb/lb'P mér-
Angolszász

Acetilén 26,038 1 J/kgK= 1 0,10197 0,18584

Ammónia 17,03 1 kpmjkgK= 9,80665 1 1,82249
Argon 39,948 1 ft Ib/lboF= 5,3809 0,54869 1
Bután 58,12
Dicián 52,04
Etán alsó diagram a könnyebb interpolálást teszi lehetövé.
30,07
Etilén 28,054
Az adatok~ól TjT kr' ill. pjPkr képezhetö, ennek
Etil-klorid 64,50
alapján a diagramok ordinátáján 'YJJ'YJl leolvasható,
Fluor 37,996
ebb61 'YJp számítható 'YJl ismeretében.
Foszgén 98,92
Freon-ll 137,38
Freon-12 15.1.6.2. Kinematikai viszkozitás
120,92
Freon-21 102,93
Freon-22 86,48 A dinamikai viszkozitás és suruség viszonyát ki·
Freon-113 187,39
nematikai viszkozitásnak nevezzük.
Freon-114 170,94
Hélium 4,0026 v='!1 m2js. (15-9)
e
Hidrogén 2,0159
Kén-dioxid 64,06 A v kinematikai viszkozitás mértékegysége m2/s
Klór 70,906 (m2js), a fizikai mértékrendszerben pedig stokes,
Kripton 83,SO
Levego 28,96 15-8. táblázat. Néhány anyag gázállandója
Metán 16,043
Metil-klorid SO,488 Anyag ----~-----
Neon 20,40 I JfkgKGázállandó,R
I kpm/kgK
Nitrogén 28,0134
Oxigén 32,00 Acetilén 319,5 32,59
Ózon 47,9982 Ammónia 488,2 49,76
Propán 44,097 Argon 208,2 21,23
Szén-dioxid 44,01 Bután 143,07 14,59
Szén-monoxid 28,011 Etán 276,5 28,22
Xenon 131,30 Etilén 296,6 30,25
Freon-ll 60,5 6,17
Freon-12 68,7 7,01
Freon-13 79,7 8,13
Freon-21 SO,8 8,24
Freon-22 96,2 9,81
15-6. táblázat. A leveg6 fajhóviszonya nagy DYomáson Freon-l13 44,7 4,56
Freon-l14 48,6 4,96
Nyomás, Fajh6viszony, H=Cp/Co
Hélium 2077,0 211,9
bar ( ..•.•
at)
I O'C -79,4'C Hidrogén 4124,0 420,7
Kén-dioxid 129,8 13,24
25 1,53
1,59
1,78
1,74
1,69
1,83
1,47
1,65
2,33
2,40
22,41
2,47
1,77
,00
2,20
1,57 Levego 287,1 29,27
Metán 518,3 52,89
Metil-klorid 164,7 16,79
Nitrogén 296,8 30,26
Oxigén 259,8 26,49
Propán 186,8 19,05
Szén-dioxid 188,9 19,25
Szén-monoxid 296,8 30,26
 GÁZOK ANY AGJELLEMZÖI 497

15-9. táblázat. A dinamikai viszkozitás mértékegységeinek átszámítása

Pas P lbfs/ft" lb/fts

Egység kps/m" eP (angolszász) (angolszász)

1 Pa s= 11,0197
19806,65
102
1()3
4,8823
1488,16 10
0,1517514,8816
32,174
98,0665
478,8
0,6719
0,20482
2,088.10-5
1,0197 10-2
1,0197.6,589 910-1
1. 1.47,88
10,03107 110-3
1,48816
10-1
4,788·104
2,088.10-3
2,088.10-2 10-4
10-2 . 10-1
,80665
10-3
1 slug/ft
(angolszász)
s=

St. Használatos még a gyakorlatban az Engler-fok, viszkozitását - 20 ... + 50 oe homérséklet-tarto-

OEis. A mértékegységek átszámitását a IS-ll. táb- mányban, 1,013 bar (760 torr) nyomáson a 15-3.
lázat tartalmazza. Az Engler-fok átszámitása a táblázat tartalmazza.
15-12. táblázatban található. Különbözo gázok kineniatikai viszkozitása az
A gázok kinematikai viszkozitása a homérsék- 1J dinamikai viszkozitás és fl suruség alapján szá-

let és nyomás függvénye. Száraz levego kinematikai mithátó.

15-10. táblázat. Gázok diqamikai viszkozitása

1,013 bar (760 torr) DYomásoo 15.1.7. Kritikus homérséklet
ésnyomás
AnyaI x y
Minden gáz cseppfolyósítható megfelelo homér-
sékleten és nyomáson, hoe1vonás útján. Minden
Acetilén
18,7
12,9
21,3
23,8
13,0
14,9
15,1
18,4
14,5
17,0
22,4
20,5
17,0
15,1
15,3
14,0
23,0
13,8
15,5
20,0
16,0
13,2
16,0
12,4 9,7
9,3
9,9
9,0
9,1
7,3
8,9
11,0
9,5
11,3
11,1
10~8
10,1
10,9
10,6
10,5
11,2
9,6
8,5
9,8
8,4 gázt jellemez egy olyan homérséklet, amelynél ma-
gasabb homérsékleten a gáz cseppfolyósítása már
nem lehetséges. Ezt a homérsékletet kritikus ho-
mérsékletnek (Tkr), a hozzá tartozó nyomást kri-
tikus nyomásnak (Pkr) nevezzük. Gázok kritikus
homérsékletét és nyomását a 15-13. táblázat tar-
talmazza.

15.1.8. Hovezetési tényezo

Gázok hovezetési tényezojén a hoáram1ás irá-

nyában nem mozgó anyag hovezetési tényezojét
értjük. Amennyiben a gáz a hovezetés irányában
áramlásban van, a hovezetési tényezo helyett az
anyagra és az áramlásra együttesen jellemzo - et-
tol eltéro értéku - egyenértéku hovezetési tényezo
használata szokásos. A A. hovezetési tényezo mér-
tékegysége W/mK (kcal/mh°C). Az egységek átszá-
mitása a 15-14. táblázatban található.
Száraz levego hovezetési tényezoje - 20... + 1DO oe
homérséklethatárok között :
A.=a+bt, (IS-to)
ahol a=2,431 . to-2 W/mK (0,0209 kcal/mh°C);

34 Az épliletaéPázet k6zikönyvo
498 GÁZOK FIZIKÁJA

15-11. táblázat. A kiDematlkai viszkozitás mértékegYSégeiD átszámítása

in',a
m"'a I St I eSt I ftl'.

1 ml/s= 10-1
1101
10-& 110'
10'10-1
1 . 10-1
10,155
143,9996
15SO
10,7639·
9,2903·10'
0,64516
6,4516
0,155.10-1
10,7639
10,7639·
0,64516.
6,944.
9,2903 10-1
. IO-a
9,2903·101
IO-a10"
10-&

b=6,978 . lO-s W/mK2 (6,0· lO-s kcaIfmhOC2);
t a levego homérséklete, oC.
Az összeiUggéssel számított hovezetési tényezok
számértékét -20 ...+50 oC homérséklethatárok kö-
zött a 15-3. táblázat tartalmazza. Néhány egyéb
gáz hovezetési tényezoje a 15-15. táblázatban talál-
ható.
A nyomás hatása a gáz hovezetési tényezojére a
15-3. ábra alapján számítható. A felso ábra a nagy-
nyomású, az alsó ábra a kisnyomású tartományra
vonatkozik.
Az adatokból T/T la és p/Pkr képezheto, ezzel a
diagramok ordinátáján ')./').0 leolvasható. Ebbol).
számítható ').0 ismeretében.

15-12. táblázat. A kiDematlkai viszkozitás mértékegységeinek átszámítása

OE eSt OE eSt OE eSt OE eSt

1,0 60
35II
18
100
220
20
130
140
liO
160
50
90
40
240
230
190
ISO
170
2514
15
12
120
19
SO
30
210
70
200
4513
16
17
10,74
9,0
8,5
911,9
7,5
41,3
5,5
60,6
106,3
1139,8
6,0
835,9
ll,8
75,9
10,0
9,5
144,4
152,0
190,0
49,0
1291,8
52,9
1671,7
21,2
29,5
987,8
98,7
7,0
121,6
56,7
91,1
129,2
1595,7
266,0
136,8
455,9
1215,8
1519,8
379,9
341,9
683,9
304,0
759,9
1443,8
1367,8
64,4
45,2
68,2
72,0
1823,7
1747,7
25,4
8,0
228,0
607,9
531,9 1,0
6,25
7,40
1,9
3,92
5,08
9,66
8,55
1063,8
II
33,5
6,5
2,82
37,4
16,7
83,S
ISO4,0 I

j
 GÁZOK ANY AGJELLEMZÖI 499

15-13. táblázat. Gázok kritikus biimérséklete és nyomása

(abszolút nyomás)
32,7
52,8
40,1
78,8
78,5
80,4
32,7
76,9
68,1
66,7
43,5
44,4
75,0
51,4
51,3
49,3
48,0
52,4
44,7
40,9
37,5
SO,3
43,8
33,4
51,7
36,7
47,0
112,9
49,4
-267,9
34,9
2,34
38,5
47,2
73,S
35,6
93,5
95,4
33,5
63,4 96
198,5
145,6
144,0
157,3
35,7
-140,7
37,7
143,1
-140,2
96,8
31,0
-118,8
-147,1
-5,0
-122,4
471)
'13,2
64,7
SO,4288,6
115,2111,5
153,2
178,7
-239,9
34,2 28,8
32,1
12,9
2,29
46,2
-82,5
34,9
SO,4
32,8 9,5
214,6
132,4 Kritikus nyomás
301,95
305,25
384,65
487,75
417,15
190,65
132,85
426,35
451,85
471,65
369,15
561,75
150,75
430,45
418,75
308,85
33,25
5,25
416,25
132,45
369,95
154,35
126,05
282,65
405,55
304,15
268,15
Pkr. bar I Pkr, at
I Kritikus homérséklet

f
0,6 0,8 1 2 3 ~ 5 67
Redukólf nyomás, Préd=P/Pkr

l/AQ
2

f
0,1

15-3. ábra. Hovezetési tényezo változása a redukált nyomás

függvényében
i. hovezetési tényezo T homérsékleten és p nyomáson; .10 hovezetési tényezo
ugyanazon T homérséldetcn, elekis nyomáson

15-14. táblázat. Hovezetési tényezéi mértékegységeinek átszámitása

BTUin BTUin
. Egység
ftlsop ft1hoP
WJmK I kcalJmsoC I kcalJmhoC I BTUJftsoP I BTUJfthoP I

IW/mK= 3,333.10-3
360010,5778
3600 28,073
2,388·10-&
0,672
0,124
1,605·10-&
2,906·10&
1,867·10-&
2,778·10-&
1,24.10-3
4,324·10&
5,357·103
4,134·10-&
2,778
0,344·10-&
4,464
1,926 112
300
0,8598
8,064
·10-&
8,333.10-1
2,419'1036,94
1,488
·1011 4,187·103
.10-3
00,083
0,231.10-4,672
1,488
0,1238 1
1,163
6,231·103
1,731
519,22
0,144

34*
 500 GÁZOK FIZIKÁJA

----
15-15. táblázat. Gázok Mvezetési tényezéije

I
OI II
-100
300
100
SO
0,0590
kcalfmh·C
0,0129
0,0183
0,0082
0,0071
0,0150
0,032
0,0174
0,0072
0,0067
0,0260
0,0090
0,0233
0,0219
0,0076
0,0134
0,0132
0,0158
0,0095
0,077
0,0189
0,028
0,0116
0,0114
0,0083
0,0163
0,0141
0,0302
0,0078
0,0165
0,0139
0,0081
0,013
0,011
0,0161
0,007
0,015
0,0088
0,0201
0,010
0,0262
0,025
0,0142
0,0225
0,029
200
0,0209
0,175
0,0245
0,0123
0,1235
0,058
0,1436
0,0236
0,038
0,0175
0,ot5
0,151
0,0320
0,202
0,116
0,296
0,0195
0,0095
0,0277
0,0174
0,0282
0,0230
0,0372
0,050
0,0110
0,046
0,0274
0,0243
0,0211
0,041
0,0143
0,0352
0,0198
0,0151
0,011
0,047
0,040
0,044
0,0212
0,0317
0,0303
0,0207
0,138
0,0887
0,1031
0,160
0,170
0,012
0,0262
0,035
0,0283
0,013
0,0226
0,0161
0,0125
0,0240
0,100
0,255
0,229
0,193
0,174
0,0241
0,266
0,224
0,0119
0,0279
·0,0194
0,0239
0,0150
0,0108
0,017
0,0138
0,0304
0,0273
0,0178
0,0344
0,0183
0,0153
0,033
0,0267
0,0244
0,0225
0,015
0,0310
0,022
0,147
0,0139
0,025
O,OJO
0,0296
------
WJmK
0,0515 Hovezetési tényezo. A,
Homérséklet, t,·C
 GÁZOK ÁLLAPOTJELZÖI
15.2. Gázok állapotjelzoi
Gázok pillanatnyi mechanikai állapotának egy-
értelmu jellemzéséhez bizonyos fizikai tulajdonsá-
gaiknak megadása szükséges. Ezeket a fizikai tulaj-
donságokat a gáz állapotjelzoinek nevezzük.
Különféle gázok térfogategységre vonatkozó ada-
tai a normálállapot figyelembevételével hasonlitha-
tók össze. A gázok normálállapotát megállapodás-
szeruen rögzített homérséklet és nyomás határozza
meg. A fizikai normálállapot homérséklete O oC,
nyomása 1,013 bar (760 torr= 1 atm). A muszaki
gyakorlatban használatos, ún. technikai normálálla-
pot homérséklete 20 oC, nyomása 0,98 bar (735,559
torr=1 at).
A száraz (vízgozt nem tartalmazó) levego állapo-
ta általában messze esik atelitési görbétol, ezért a
gázokra vonatkozó törvényszeruségek a levegore
is jó közelítéssel érvényesek.
15.2.1. Homérséklet
Gázok homérsékletét a muszaki gyakorlatban ál-
talában Celsius-fokban adjuk meg. Az SI mérték-
rendszer a homérsékletet kelvinben (K) számítja.
A kelvin homérsékletskálájának nullapont ja az ab-
szolút nullapont. Egy kelvin az abszolút nullapont
és a tiszta víz hármaspont jának homérséklete közti
különbség 273,15-öd része.
A Celsius-fokban és kelvinben mért homérsékle-
tek összefüggése :
t=T-273,15 oC, (15-11)
ill.
T=t+273,15 K. (15-12)
Az angolszász országokban a homérsékletet Fah-
renheit-fokban eF) adják meg. Ebben a skálában
a víz forráspont ja és fagyáspont ja közti homérsék-
let-tartományt 180 egyenlo részre osztották. A fa-
gyáspont homérséklete 32 OF, a forrásponté 212 OF,
az abszolút nullapont 459,67 OF.
A Celsius- és Fahrenheit-fokban mért homérsék-
letek összefüggése: t=~ [t eF) -32], oC, ill. t=
9
=5 t eq +32, OF.
A Celsius-, ill. Fahrenheit-fok gyors átszámítá-
sához ad segítséget a 15-16. táblázat. A homérsék-
let-különbség átszámítására a 15-17. táblázat hasz-
nálható.
501
Példa a táblázat használatára: LJt= 18 oC, megfe-
lel LJt=32,4 OF-nak; LJt=22 OF, megfelel LJt= 12,23
oC-nak.
15.2.2. Nyomás
Gázok nyomásán a gáznak az egységnyi felületre
kifejtett nyomóerejét (p) értjük. A nyomás egysége
1 Nfm2= 1 Pa. Nagyobb egysége 1 bar= IOS Pa,
1 mbar= 102 Pa (1 at= 10 000 kpfm2= 1 kpfcm2).
Fizikai számításokban a légnyomás tengerszin-
ten mért, sok évtizedes átlagos értéke, a fizikai at-
moszféra is használatos volt.
1 atm= 10332,27 kpfm2= 1,033 227 kpfcm2.
A gyakorlatban gyakran mérik a gázok nyomá-
sát folyadékoszlop (víz, higany stb.) nyomásával.
A folyadékoszlop nyomása az oszlop magasságá-
nak és a folyadék fajsúlyának szorzatával egyenlo.
Adott fajsúlyú folyadék esetén (pl. víz: y= 1000
kpfm3; higany: y=13595,1 kpfm3, O oc homérsék-
leten) a nyomás a folyadékoszlop magasságával
egyértelmuen meghatározott. Ilyenkor a gáznyo-
más a folyadékoszlop magasságának és a mérofo-
lyadék nevének megjelölésével adható meg.
1 v.o. mm= 1 mm magas, O oC homérsékletu víz-
oszlop nyomása;
1 Hgmm= 1 mm magas, O oC homérsékletu higany-
oszlop nyomása.
Megjegyzendo, hogy a folyadék oszloppal kife-
jezett nyomásérték szigorúan véve csak O oC ho-
mérsékleten érvényes, mert a O oC homérséklethez
tartozó fajsúly értékét tartalmazza. Ettol eltéro
mérofolyadék-homérséklet esetén a mért nyomást
a tényleges folyadék-homérséklethez és a O oC ho-
mérséklethez tartozó fajsúlyok arányában kom-
gálni kell, ha nagy pontosságú nyomásmérésre van
szükség.
A különféle nyomásegységek átszámítását a
15-18. táblázat tartalmazza. A táblázat elso, függo-
leges oszlopában a nyomás különféle mértékegysé-
gekben kifejezett egysége látható, a hozzátartozó
vízszintes sorban pedig az illeto nyomásegységnek
megfelelo, más mértékegységben kifejezett nyo-
másérték található (pl. 1 at=735,559 torr).
Az angolszász országokban a goznyomás leg-
gyakrabban használatos egységei a psi (lbffsin), az
in Hg és az in H20.
502 GÁZOK FIZIKÁJA

15-16. táblázat. oC és oF átszámítása

oc114
71
55
69
70
26
68
134
30
34
31
59
33
28
78,8
305,6
347,0
350,674
76
104
110
151
109
113
120
61
101
56
73
108
105
106
51
53
1176
103
25
64
66
63
65
133
135
41
29
35
43
46
44
48
op
80,6
75,2
73,4
77,0
82,4
309,2
57,2
55,4
64,4
60,8
66,2
62,6
59,0
68,0
293,0
71,6
69,8
129,2
125,6
53,6
122,0
123,8
127,4
302,03,2
51,8
107,6
105,8
311,0
312,8
320,0
321,8
96,8
89,6
-18,4
-20,2
23,0
307,48,6
84,2
134,6
285,8
284,0
282,2
291,2
215,6
316,4
-16,6
-9,4
93,2
87,8
109,4
332,6
33,8
100,4
104,0
314,6
327,2
323,6
325,4
114,8
167.0
91,4
111,2
118,4
341,6
336,2
39,2
329,0
296,6
221,0 84
156
160
80
81
179
175
94
91
166
155
78
79
610083
161
96
144
141
140
115
118158
20
99
19
85
121
163
164
145
75
123
124 88
89
168
170
90
86
165
148
146
21
178
36
119
54
38
40
130
45
III 95
153
154
549
143
125 98
159
116
39
129
126
128
131169
171
149
24
23
173
174
93
ISO
300,21,4
44,6
230,0
354,2
197,6
228,25,0
273,2
48,2
201,2
348,8
352,4
195,8
235,4
330,8
231,8
86,0
32,0
206,6
204,8
131,0
172,4
280,4
248,0
98,6
161,6
237,2
17,6
210,2
136,4
132,8
208,4
140,0
138,2
287,6
289,4
213,8
212,0
-11,2
-14,8
-13,0
183,2
163,4
168,8
242,6
244,4
239,0
318,2
95,0
102,2
217,4
251,6
26,6
28,4
15,8
190,4
192,2
188,6
116,6
266,0
339,8
41,0
226,4
186,8
113,0
262,4
258,8
334,4
338,0
42,8
37,4
35,6
177,8
255,2
224,6
120,2
145,4
294,8
222,8
298,4
219,2-7,6
19,4
24,8
-5,8
30,2
-4,0
-0,4
SO
-2,2
343,4
345,2
46,4
278,6
203,0
152,6
199,4
275,0
276,8
271,4
233,6
170,6
246,2
21,2
181,4
159,8
257,0
165,2
174,2
141,8
240,8
260,6
264,2
185,0
176,0
249,8
143,6
150,8
194,0
267,8
179,6
253,4
269,6
156,2
158,0
154,4
147,2
149,0
SO,O
303,8 14
16538
0839
36
38
12,2
10,4
6,8
14,0 72
142
6257
92
77
102
117
122
82
132
147
152
137
67
112
97
167
157
162
127
87
172
107
177
oc I
oIpp
op
o
 GÁZOK ÁLLAPOTJELZÖI 503

15-16. táblázat folytatása

249
233
247
244
202
217
243
204
212
226
227
228
241
242
211
223
224
236
238
208
207
221
206
234
248
201
218
231
232
246
203
219
216
213
214
229
199
198
237
209
222
239
197
196
194
oc
379,4
377,6
368,6
374,0
372,2
467,6
411,8
429,8
482,0
453,2
478,4
476,6
428,0
451,4
375,8
446,0
471,2
393,8
370,4
469,4
422,6
447,8
424,4
401,0
397,4
399,2
473,0
413,6
438,8
465,8
415,4
440,6
417,2
419,0
392,0
365,0
366,8
464,0
363,2
"383,0
456,8
410,0
408,2
433,4
458,6
435,2
357,8
384,8
437,0
462,2
406,4
361,4
359,6
356,0
404,6
480,2
455,0
402,8
426,2
449,6
474,8
420,8
395,6
390,2
444,2
388,4
442,4
386,6
431,6
460,4
381,2 220
230
235
245
240
210
225
2SO
215
oc II
opII

15-17. táblázat. H&aérsék1et-küIönbség átszámitása, oC is o}? Az abszolút O nyomáshoz viszonyított nyomást

abszolút nyomásnak (P), a légkör nyomásához
66,6
63,0
64,8
52,2
43,2
37,8
12,0
3,6
68,4
28,8
61,2
23,4
59,4
18,0
21,6
54,0
57,6
117,24
55,8
12,6
9,0
48,6
SO,4
45,0
46,8 9218
29
40
37
36
34
123
32
28
27
26
24
21
38
22
39
35
33
30
31
25
13,34
41,4
1,8
11,68
12,79
39,6
12,23
70,2
30,6
27,0
16,2
14,4
10,8 6738419
20
6,12
4,45
20,00
19,46
18,35
25,2
16,68
17,79
19,8
13,90
5,4
32,4 5,56
5,01
21,12
36,0
22,24
21,68
20,56
18,90
7,2,
34,2 05216 számérték t,
(po) viszonyított nyomást túlnyomásnak, ill. dep-
..1t,OC 1I Adott At I
I A
Át op
Át, oC ressziónak (Ap) nevezzük. E nyomások közötti ösz-
szefüggés:
p=Po+Ap, (15-13)
ahol Po légköri nyomás; Ap túlnyomás (+ Ap), ill.
depresszió (- Ap).
Mivel a Po légköri nyomás változó érték, azonos
p abszolút nyomásnak különböW értéldi Ap túl-
nyomás (ill. depresszió) felelhet meg.

15.2.3. Fajtérfogat

Gázok fajtérfogatán az egységnyi tömegu gáz-

mennyiség térfogatát értjük :
V
l1= m m3fkg, (15-14)
ahol V a gáz térfogata, m3; m a gáz tömege, kg.
Adott gáz l1 fajtérfogata a homérséklet és nyomás
függvénye (1. a 15.3. pontot).
Száraz levego fajtérfogatát -20 ... +50 oC ho-
mérséklethatárok között a 15-3. táblázat tartalmaz-
za. A mértékegységek átszámitása a 15-19. táblá-
zatban található.
 GÁZOK FIZIKÁJA

15-18. táblázat.

Egység N/m' vagy Pa bar mbar atm

102 10-3 ()3 1 •. '.1()3

12,49089
12,49089
10-610-2 ~249,089 1 . .10'
IOS
0,980665
1,01325
0,986923 .3,38639
0,967841
2,458316
1,333224
1,315789.
0,689476
6,804595
I6,89476
3,342106
0,338639
9,80665 10-3
10-6 10-&
.10-3
1()3
10-3
. 10-2
102
10-2
10-3
10-3
10-6 1,01325
1,333224
9,80665
6,89476 IOS
102
1()3
I
I I 3,38639 . 1()3

15.2.4. Suruség 15.2.5. Fajsúly

Gázok suruségén az egységnyi térfogatú gáz tö- Gázok fajsúlyán az egységnyi térfogatú gázmeny-
megét értjük. A e suruség a fajtérfogat reciprok ér- nyiség súlyát értjük:
téke, mértékegysége kgjm3• A gáz surusége a ho- G
mérséklet és nyomás függvénye (1. a 15.3. pontot). y= V Njm3 (kpjm3), (15-15)
A mértékegységek átszámítását a 15-20. táblázat
tartalmazza. Néhány gáz suruségét fizikai normál- ahol G a gáz súlya, N (kp); Va gáz térfogata, m3,
állapotban, valamint a levegohöz viszonyított rela- A G súly értelmezése szerint a y fajsúly kifejez-
tív suruségét a 15-21. táblázat tartalmazza. A szá- heto a suruséggel és a nehézségi gyorsulással is :
raz levego suruségét -20 ... +50 oC homérséklet- m
határok között a 15-3. táblázat tünteti fel. (15-16)
y=y g=eg·

15-19. táblázat. Fajtérfogat mértékegységeinek átszámítása

ft'/slug
Egység m'/kg (ft'/Ibfs') in'/Ib
I ft'/Ib I
1 m3jkg= 1 16,02 515,3 2,768· 10'
1 ft3/1b= 6,243, 10-2 1 32,17 1,728· 1()3
1 ft3jslug=(ft&/Ibf S2)= 1,941 . 10-3 3,108.10-2 1 53,71
1 in3/1b= 3,613.10-6 5,787·10-& 1,862. 10-2 1

15-20. táblázat. Slirliség mértékegységeinek átszámítása

Angolszász mértékCIIYségek
Egység kgJm'
I lb/ft' slug/ft' lb/in'

1 kgjm3= 112,768·
3,108.10-2
1,862. 3,613.
5,787·10-&
10-2
32,17
6,243.10-2
1,728·
1,941 53,71
1()3110'
16,02
. 515,3
10-3
10-6
 GÁZOK ÁLLAPOTJELZÖI 505

Nyomásegységek átszámítása

toÍT=Hgmm psi =lbf/sin inHg inH,O

I at I kp/mZ=v.o.mm

1
1,01972 • 10-613,595069
760
27,67984
393,701
2,036015
735,559 1. 10-1
1()&
0,401462
0,535238
406,783
29,921171
3,61271
29,5299
4,01462·
1,01972·
3,453169
0,491151
28,95893
0,735559·
1,93366 . .110-2
14,5037
14,22327
3,93699
3,93699
7,030695·
0,401462.10-2
2,95299
750,062
25,41892
2,895893
13,595110-2
1,033227
14,695874
210,1972
5,40010
1,868321
0,295299
1,01972
1,45037.
51,71492
1,422327.
7,35557
0,145037.
0,750062
0,750062. .•IO-a
10-2
102
1()&
102
.10-1
1()&
10-2
10-2
10-3
10-8
10-3
10-2
I

15-21. táblázat. Gázok surusége fizikai normálállapotban Adott gáz fajsú]ya a homérséklet és nyomás, vala-
(OoC, 1,013 bar (760 torr)] mint a g nehézségi gyorsulás függvénye (1. a 15.3.
Gázok relativ sllrlisége pontot). A mértékegységek átszámítása a 15-22.
táblázatban található.
Relativ
súrfiség,
1,2928 0,9669
4,4220
1,1052
0,6739
0,9056
0,9780
2,98
2,0099
2,2199
4,73
1,3790
1,2650
0,5962
5,89
3,55
2,8179
0,9674
1,0000
1,51
0,5543
1,71
1,7824 lI,kg/m'
4,15
2,4910
2,2639
0,0694
1,0494
6,46
3,60
0,1368
1,5290 . 0,7167
0,8713
5,7168
2,5985
1,6354
1,3567
1,2644
1,95
1,4289
1,2507
4,59
0,1769
6,12
4,65
0;0898
3,2204
5,35
3,85
1,7828
1,1708 .
3,6431
2,3044
1,9768
1,2501
8,35
2,9268
2,87
0,7708
7,62
2,22
Surfiség,
1I•• .JlIlev
I

Egység kp/mz

1 N/m3= 4,976.10-1
0,102
16,02
6,243.10-210,2049
132,17
6,366.10-3
9,80665
157,1
2,010
4,880 1
11kp/m3=
pdl/ft3=
llbf/ft3= 3,1081. 10-2 I

15.2.6. Belso energia

Gázok fajlagos belso energiáján azt a dq homeny-
nyiséget értjük, amelyet az egységnyi tömegu gáz-
zal állandó térfogaton közölni kell ahhoz, hogy ho-
mérséklete O OC-ról t OC-raemelkedjék:
dq=du=cvdt Jfkg (kcalfkg), (15-17)
ahol du a belso energia változása; Cf) a gáz fajhoje
állandó térfogaton ; dt a gáz homérséklet-változása.
Valamely gáz belso energiája egy meghatározott
állapotban mindig ugyanaz, és független attól,
hogy a t homérsékletet milyen állapotváltozás ok
sorozataként érte el. Az ideális gáz belso energiája
csak a homérséklettol függo állapot jelzo. A belso
energia értékét - megállapodás szerint - O oC
homérsékleten nullának tekintjük. Így gázok faj-
lagos belso energiája:
u=cf)t Jjkg (kcalfkg). (15-18)
A mértékegységeket a 15-23. táblázat szerint szá-
mítjuk áto
506 GÁZOK FIZIKÁJA

15-23. táblázat. Tömegegységre vonatkoztatott i=cpt Jjkg (kcal/kg) (15-24)

fajlagos boeDergia mértékegységeinek átszámítása
to-3mérték-
1 .to-' alakban írható. Eszerint gázok fajlagos entalpiáján
BTU/lb
egység,
0,2388
0,5556
2,388·1,8 to-'
14,1868
0,4299
4,299·
2,326 1 1()3
124,1868
l/kg
,326· Angolszász
kcal/kg
1()3
azt a homennyiséget értjük, amelyet az egységnyi
I 1 kJ/kg I
tömegu gázzal állandó nyomáson közölni kell
ahhoz, hogy homérséklete O OC-rólt oC-ra emelked-
jék. A fajlagos entalpia a gázok állapot jelzoje,
ideális gázok esetén értéke csak a homérséklet
függvénye.
Az entalpia mértékegységei megegyeznek a be]-
so energia mértékegységeivel. A száraz levego faj-
lagos entalpiáját -20 ... +50 oC homérséklethatá-
rok között a IS-3. táblázat tünteti fel.
15.2.7. Entalpia

Állandó nyomáson melegítve a gázt, a közölt 15.2.8. Entrópia

homennyiség a belso energia növelésén túl a gáz
hotágulásakor végzett munkavégzésre is fordító- A gázok ezen állapotjelzojét a megfordítható
dik.
Carnot-féle körfolyamat vizsgálata alapján Clausius
A belso energia és munka összegét entalpiának vezette be:
(gyakran helytelenül hotartalomnak) nevezzük.
Egységnyi tömegu gáz esetén a fajlagos entalpia: (IS-25)
ds= ~ JjkgK (kcaljkgK),
i=u+Apv, (15-19)
ahol ds entrópiaváltozás ; dq a T homérsékleten
ill. differenciális alakban: közölt (elvont) homennyiség; Ta hoközlés homér-
séklete.
di= du+ Ad(pv). (15-20) Az entrópia értékét a muszaki gyakorlatban a
Á]landó nyomás esetén : gáz normálállapotában nullának tekintjük, így tet·
szoleges állapothoz meghatározott s fajlagos entr6-
di= du+ Ap dv, (15-21) pia-érték rendelheto:
T T
ami a közölt hovel egyenlQ:
dq=di=c"dt+Ap dv,
ahol dq állandó nyomáson közölt ho; di a fajlagos
(IS-22) s=
Idq
o
T=
f cp T'
To dT
(15-26)

entalpia változása; c" gázok fajhoje állandó tér-
fogaton ; dt a gáz homérséklet-változása; p a gáz
nyomása; dv a gáz térfogatváltozása ; A a mechani-
kai munka hoegyenértéke.
Az általános gáztörvény értelmében írható:
di=(c,,+AR)dt=cp dt,
ahol cp a gázok fajhoje állandó nyomáson.
Az entalpia értékét - megállapodás szerint -
O oC homérsékleten nullának tekintjük, így a gázok
fajlagos entalpiája
A fajlagos entrópia mint állapot jelzo közvetle-
nül nem mérheto, de a gáz mérheto állapotjelzoi
alapján értéke számítható. Jelentosége a muszaki
gyakorlatban az, hogy megfordítható állapotválto-
zás során a T homérsékleten közölt homennyiség
a dq=Tds összefüggés alapjár! a T-s diagramban
- mint a hoközlés T homérsékletének és a hoköz-
(IS-23)
lés során bekövetkezo ds fajlagos entrópiaváltozás-
nak szorzata - területként jelentkezik, s így a kö-
zölt homennyiségrol igen szemléletes képet ka-
punk. A s fajlagos entrópia mértékegysége: JjkgK
(kcal/kgK).

1S.3. Gáztörvények

A gázokkal kapcsolatos technikai számítások sának és végeredményként adódó állapotának meg-

célja a gáz állapotának, ill. valamely külso hatás határozása. A gáz különbözo fizikai tulajdonságait
következtében végbemeno állapotváltozás lefolyá- az állapot jelzok fejezik ki. Bármely két - egymás-
 OÁZTÖRWNYEK
tóI független - állapot jelzo egyértelmuen megha-
tározza a gáz állapotát, azaz valamennyi egyéb
állapotjelzojét. A gáz állapota akkor tekintheto is-
mertnek, ha ismerjük egy adott állapotot jellemzo
valamennyi állapotjelzojét.
A gázok állapota külso hatások - hoközlés, tér-
fogatváltozás stb. - következtében megváltozik,
és az új állapotot más állapot jelzok jellemzik. Azt
a folyamatot, amely során a gáz állapota valami-
lyen hatás következtében megváltozik, állapotvál-
tozásnak nevezzük. A különbözo hatások követ-
keztében végbemeno állapotváltozásokat leíró tör-
vényszeruségeket gáztörvényeknek nevezzük.
Ha egy ismert anyagjellemzoju, ismert állapotú
gázt valamely meghatározott hatásnak teszünk ki,
adott feltételek mellett - pl. meghatározott meny-
nyiségu hot közlünk adott mennyiségu és állapotú
gázzal -, akkor a gáztörvények alapján meg tud-
juk állapítani a hatás eredményeként adódó új álla-
pot valamennyi állapotjelzojét.
Az állapotváltozásokat aszerint nevezzük meg,
hogy az állapotváltozás során milyen állapot jelzok
maradnak állandók:
- izotermikus állapotváltozásról beszélünk, ha
a változás során a gáz homérséklete állandó marad;
- izobár állapotváltozás során a gáz nyomása
marad állandó;
- izochor állapotváltozás állandó gáztérfogaton
megy végbe;
- adiabatikus állapotváltozásról beszélünk, ha
a gázzal az állapotváltozás során hot nem közlünk,
ill. tole hot nem vonunk el;
- politropikus állapotváltozás esetében a ho-
közlés, ill. hoelvonás tetszoleges törvény szerint
megy végbe.
15.3.1. A Boyle-Mariotte-törvény,
izotermikus állapotváltozás
Adott m tömegu gáz izotermikus, állandó homér-
sékleten végbemeno állapotváltozása során a gáz
különbözo állapotokban elfoglalt Vi térfogatai Pi
abszolút nyomásaikkal fordítva arányosak:
Vl=P2, (15-27)
V2 Pl
ahol VI' V2 az m tömegu gáz térfogata két külön-
bözo, 1, ill. 2 indexszel jelzett állapotban; Pl' P2
a gáz abszolút nyomása az 1, ill. 2 állapotban.
A törvényszeruség szokásos írásmódja:
pV=állandó. (15-28)
Ha m tömegu gáz helyett 1 kg tömegu gázra írjuk
507
fel a törvényt, akkor PD= állandó, ill. ~= P2
D2 Pl
alakban írható a törvény, mivel 1 kg tömegu gáz
térfogata a D fajtérfogat (a fajtérfogat értelmezését
1. a 15.2.3. pontban).
A gáz suruségének és fajsúlyának értelmezésébol
következoen (1. a 15.2.4., ill. 15.2.5. pontot) izo-
termikus állapotváltozás esetén a gáz surusége,
ill. fajsúlya és abszolút nyomása között a következo
összefüggés áll fenn:
(15-29)
és
Yl=Pl, (15-30)
Y2 p2
tehát állandó homérsékleten végbemeno állapot-
változás során a gáz kezdeti és végállapotának su-
rusége éS fajsúlya az abszolút gáznyomásokkal
egyenesen, fajtérfogata fordítottan arányos.
Példa. Száraz levego surusége tl=O oC homérsék-
leten és Pl = 1,013 bar (760 torr) nyomáson el = 1,293
kgjm3 (1 állapot). Mekkora a surusége t2=0 oC ho-
mérsékleten és P2=0,9999 bar (750 torr) nyomáson
(2 állapot)? Mivel tl=t2=0 oC, izotermikus álla-
potváltozásról van szó:
P2=~~ Pl= ~:~~~. 1,293~1,27 kgjm3•
15.3.2. A Gay-Lussac-törvény,
izobár áBapotváltozás
Ha m tömegu gázt állandó nyomáson melegítünk,
akkor térfogata minden 1 oC homérséklet-emelke-
dés során a O oC homérsékleten és ugyanazon nyo-
máson elfoglalt térfogatának 2~3 részével megno.
Hoelvonás esetén természetesen térfogata hasonló
arányban csökken. 1
Vl= Vo+ Vo 273 ti ml, (15-31)
ill.
(15-32)
ahol Vo az m tömegu gáz térfogata valamely Pl nyo-
máson, O oC homérsékleten; VI az m tömegu gáz
térfogata Pl nyomáson, ti homérsékleten; ti a
508 GÁZOK FIZIKÁJA

o oC-ról felmelegített gáz homérséklete, OC; TI a alakban irható. Az elozo összefüggésekbol ismert
felmelegített gáz homérséklete, K. jelöléseken kivül: Vmól kmól gáz térfogata; R gáz.
A gáz térfogata ugyanazon Pl nyomáson, de állandó; Rá általános gázállandó.
t2 homérsékleten: Gázok v fajtérfogata, e surusége és Y fajsúlya az
általános gáztörvénybol következoen bármely p
V2= Vo ;:,~. (lS-33) nyomáson és T homérsékleten egyszeruen megha-
tározható az Rá általános gázállandó és a kmol
A törvény általánositott formája m tömeg(i gázra : gázmennyiség M kg tömegének ismeretében (M
számértéke a gáz molekulasúlyával egyenló'):
VI_TI
V2-T2• (lS-34)
Amennyiben 1 kg tömeg(i gázról van szó: fajtérfogat: v= ~.; m3jkg, (15-40)

~_TI (15-34a)
v2 -T2• suruség: e=;:a . ~ kgjm3, (15-41)
A gáz suruségének és fajsúlyának értelmezésé-
bol következik (1.a 15.2.4. és 15.2.5. pontot) izobár fajsúly:
állapotváltozás során a suruség, fajsúly és homér- Y=g ~ . ~ Njm3 (kpjm3). (15-42)
séklet közötti összefüggés:
Példa. Mekkora a szén-mon oxid-gáz surusége
Rl_T2 t= +20 oC homérsékleten, p=0,98 bar (735,5 torr)
(lS-35) nyomáson? A molekulasúlya 15-5. táblázatból
(h-TI
és M=28,011 kgjkmól.
28,11 kgjkmól 735,5.1,33322.102 Njm2
(lS-36) e= 8315 JjkmólK . 293,15 K -
= 1,126 kgjm3•
tehát állandó nyomáson végbemeno állapotválto-
zás folyamán a gáz kezdeti és végállapotának faj-
térfogata az abszolút gázhomérsékletekkel egye-
nesen, surusége és fajsúlya forditottan arányos. 15.3.4. Az Avogadro-törvény
Példa. A száraz levego fajsúlya tI = + 20 oC ho-
mérsékleten és PI=I,013 bar (760 torr) nyomáson Az Avogadro-törvény azt mondja ki, hogy kü-
YI=11,817 Njm3 (1 állapot). Mekkora a levego faj- lönbözo anyagi minoségu, azonos homérsékletu és
súlya P2= 1,013 bar (760 torr) nyomáson, t2=-1O nyomású gázok egyenlo térfogataiban azonos szá·
oC homérsékleten (2 állapot)? Mivel PI=P2, izobár mú molekula van. Ebbol következik, hogy az azo-
állapotváltozás:
nos állapotú különbözo gázok kmól mennyiségé-
nek térfogatai, az ún. mó1térfogatok egymással
TI 293 3 3
egyenlok. A normálállapothoz tartozó móltérfo-
Y2=T2 YI=263 ·11,817=1 ,161 Njm.
gat: 22,415 m3•
Avogadro törvényébol következik, hogy bármely
normálállapotú (t=O oC, P= 1,013 bar) gáz mol-
15.3.3. Az általános gáztörvény térfogata azonos:
(15-43)
A nyomás és homérséklet megváltozását az ál-
talános gáztörvény fejezi ki, amely m tömeg(i gáz- A fajtérfogat, suruség és fajsúly definíciójából kö- .
ra vonatkoztatva:
M vetkezik a gázok normálállapotú
fajsúlya: fajtérfogata : eo= 22,415 kgjm3,
surusége:
vo=~ gM Yo-
- pV=mRT, 22,415
Nj
(lS-38)
(15-45)
3 k
(15-44)
(lS-37)
22,415
m3jkg,
3m ( pjm). (15-46)
 GÁZTÖRVÉNYEK 509

Példa. Mennyi a levego surusége normálállapot- A nyomások és homérsékletek összefüggése:

lan?
_ 28,96
(15-52)
eo- 22,415 = 1,293 kg/m3•

15.3.5. A Poisson-törvény, lS.3.6. Politropikus állapotváltozás

adiabatikus állapotváltozás
Politropikus állapotváltozás lefolyását a
Gázok adiabatikus állapotváltozását a Poisson- pvn=állandó (15-53)
törvény írja le:
törvény jeUemzi, ahol n politropikus kitevo, ér-
pv"=állandó, (15-47) téke: 1:§!n :§!~.
A kezdeti és végso állapotban írható:
iliol ~ a cp/CI) fajhoviszony (1. a 15.1.4. pontot).
A kezdeti és végso állapotra vonatkozóan ír-
nató: vv: = (pp~') I/n (15-54)
A fajtérfogat, suruség, fajsúly, homérséklet közötti
!2=
v2 PI 1/" •
(P2) (15-48) összefüggések az állapotváltozás kezdeti és végso
állapotaiban :
A Poisson-törvénybol és az általános gáztörvény-
bol adódóan az adiabatikus állapotváltozás kezdeti
és végso állapotaiban a fajtérfogatok, suruségek és (15-55)
fajsúlyok között a következo összefüggések van-
nak:
(15-56)

(15-49) I

YI=
Y2 T2
(TI);;=t . (15-57)
(15-50) A nyomás és homérséklet összefüggése a kezdeti és
végso állapotban

(15-58)
(15-51)

15.4. Gázkeverékek

A gázkeverékekre vonatkozó törvényszerusége- A 15-4. ábra jelöléseit felhasználva, ha a gáz-

ket Dalton határozta meg. Gázkeverékekben az keverék teljes térfogata a PkeY nyomáson Vkey' az
egyes alkotórészek állapotváltozásai úgy folynak le, alkotók azonos Pkev nyomására vonatkoztatott tér-
mintha a többi gázrész nem volna jelen, s igy az fogatai VI' V2, ••• , Vn; az egyes alkotórészek tér-
alkotórészekre érvényesek a már ismertetett tör- fogatszázaléka :
vények. VI
A gázkeverék a rendelkezésre álló teret teljesen rl=--;
Vkey
kitölti, az alkotórészek egymástól fizikai úton nem
választhatók el (15-4. ábra). A keverék egyes
alkotóit az egész keverék térfogat- vagy tömeg-
százalékában adjuk meg.
510 GÁZOK FIZIKÁJA

Így a keverék fajhoje a térfogategységre vonatkoz-

tatva:

"
=rlelCpl+r2e~p2+ ... +r"e"cp,,= "1:. r,e,cp ,.
'=1 (15-63)

15.4.1.2. Molekulasúly

Avogadro tétele (1. a 15.3.4. pontot) értelmében

azonos nyomáson és homérsékleten különféle gá-
zok M kg tömegu, azaz mólnyi mennyiségu tér-
fogatai egymással egyenlok. Ha Ml' M2, ••• , Mn az
alkotók mó1súlya :
Mlvl = M2v2= M"v" = Vmól' (15-64)
15-4. ábra. Gázkeverék
Az alkotók sur6sége:
Ha pedig az alkotókat a teljes gázkeverék 3 tömeg- 1 Ml
el=-=--;
százalékaként fejezzük ki, akkor ba a keverékek- VI Vmól
ben az alkotórészek tömege mb ~ .••, m,,:

s =. ~--,
2 mkev
.... ; 3,,--~~-,
mIl •
mkev

(15-60) 1 Mn
e -----
"-v" -Vmól'
Gázkeverék sur6sége:
mn
15.4.1. Gázkeverékek m m2 + +_~_,
mkev- _1-+ -- .•• V
fontosabb anyagjellemz6i
ekev= Vkev- Vkev Vkev key (15-65)
ill.
15.4.1.1. FaJló VI V2 V"
A gázkeverék be1s6 energiája azonos az egyes
ekev=el y-+
key e2 y--+
key .,. + e"V-'
key
alkotók be1s6 energiájának összegével. Mivel a (15-66)
gázok fajhlSje az anyag bels6 energiájával szoros az rb r2' ... , rIt térfogat-viszonyszámokat felhasz-
összeIuggésben van, ezért az ellSbb elmondottak nálva a keverék sur6sége:
érvényesek a keverék fajhlSjére is. "
ÁlI8.ndó nyomásra vonatkozó fajhlS: ekev=rlel+r2e2+'" + r"e" = '=1
"1:. r,e,· (15-67)
" .
Tömegarányokkal a fajtérfogat :
c"bv=SICpl+S~p2+" .+S"cPII= ~",cp,. "
'-1 (15-61) vkev=slvl+s~2+" .+3"V,,= "1:.S,vi' (15-68)
'=1
Álland6 térfogatra vonatkozó fajhlS:
" Helyettesitsük be a (15-68) kifejezésbe a v fajtér-
fogat (15-64) szerinti értékeit:
c••kev="lc"I+~ ••2+·· •+ s"C••" = '-1
~s,c ••,. (15-62)
Használatos a gáz egységnyi térfogatára vonat- l1kev=[SIM 1+ M
S22 + ••• + M
SlI" ] Vmó1=
koztatott fajhlS fogalma is :
_Vmól
_-~-~ S, V.mól---' (15-69)
(15-62a) '=IM, Mkev
 GÁZKEVERÉKEK 511

Az 15.4.2.2. Nyomás
1
MkCV=ns; (lS-70) A gázkeverék n különféle gáz keveréke. Az alko-
2:-
l=tMI tók tömege m•• ~, ~, ... , mn- A teljes gázkeverék
tömege:
értéket nevezzük a gázkeverékek látszólagos vagy n
közepes molekulasúlyának. ml+~+" .+mn= 2:mt=mkev. (15-75)
1=1
1 V.
vkcv=--=
ekcv Mól
key m5fkg, (15-700) A keverék nyomása t homérsékleten Pkcv és tér-
fogata Vkcv-Az alkotók résznyomásai ugyancsak
ill. t homérsékleten Pl' P2, ... , Pn- Az alkotók rész-
MkevVkcv=Vmólm3/kmó1. (l5-70b) nyomása akkor volna mérheto, ha a Vkcv teret
egy-egy gáz töltené meg. Az egyes alkotók térfo-
Az összefüggésbol kitunik, hogy azonos· nyomás gata Pkcvnyomáson V •• V2 és Vn m3 •. A Boyl~Ma-
és azonos homérséklet esetén az egyes gázalkotók riotte-törvény szerinti (15-28) összefüggés alapján
és a gázkeverék móltérfogata is azonos. Ezzel a az egyes gázokra írható, hogy
(15-7) összefüggés alapján gázkeverékekre is érvé-
nyes, hogy V1Pkev=V kevPb V 2Pkev=V kevP2'

MkcvRkev=83l5 J/kmólK (15-71) VnPkey=VkevPn' (15-75a)

(847,9 ~848 kpm/kmólK)_ A résznyomásokat kifejezve
VI V2
15.4.1.3. Gázállandó Pl=r keyPkev=rtPkev; P2=r keyPkev=r2Pkev;

A gázkeverékek alkotóinak gázállandóival a ke- Pn= ;nkeyPkev=r"pkev; (15-76)

verék gázállandó ja is értelmezheto.
összegezve:
mkcvRtevT=(mtRt+ m2R2+ ... +mnR;.)T, Pt+P2+" .+p~=rtPkey+r2Pkev+·· .+rnPkev=
n
(15-72)
ilL = Pkev2: r 1=pkeyr (15-76a)
1-1
ml m2 mn
és
Rtcv= -- Rt + -- R2+ ... + -- Rn=
mkev mkev mkev (15-77)
n

=StRt+S2R2+" - +snRn= 2: sIRI_ (IS-73)

I=t igy
A gázkeverékek gázá1landója az egyes alkotók gáz- Pt+P2+ .. ·+Pn=Pkev (15-78)
á1landójáb61 és tömegarányáb61 képzett szorzatok
(sIRt) összegezéséveI nyerheto. A (15-78) kifejezés szerint a gázkeverékek nyomása
a résznyomások (parciális nyomások) összegével
egyenlo. Ez a Dalton-törvény.
15.4.2. Gázkeverékek állapotjelzoi
15.4.2.3. Fajtérfogat, fajsúly és suruség
15.4.2.1. Homérséklet
A gázkeverékek fajtérfogata :
Gázkeverékek homérséklete az alkotók tömegé-
nek, homérsékletének és fajhojének ismeretében
számitható_ (15-79)
Cplmltt+Cp:zI1!2t2+" - +cp~ntn
tkcv- -
Cpkcvmkcv A gázkeverék fajsúlya
n
2: Cp,mltl
mkcvK
- I-t (15-74) (15-80)
cpkevmkev Ykev= Vkev
512 GÁZOK FIZIKÁJA
A gázkeverék suriisége
••
2: mi
mkev_ ;=1 .• (15-81)
l!kev=Vkev- Vkev
15.4.2.4. Entalpia
A keverékek alkotóinak fajhoje ismeretében a
gázkeverék i fajlagos entalpiája:
ikev
= Cp kevt, Jjkg (kcaljkg) (15-82)
ahol cpkevaz állandó nyomáson vett fajho [1. a
(15-61) összefüggést]; t a keverék homérséklete.
A gázkeverék fajlagos belso energiája:
Ukev=Cvkei Jjkg (kcal/kg), (15-82a)
Cvkevaz állandó térfogatra vonatkozó fajho [1. a
(15-62) összefüggést]; t a keverék homérséklete.
15.5. IRODALOM
[lj Reck1ltJgel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik. 58. Ausg. München-Wien, Verlag R.
Oldenbourg, 1974.
[2J Maaeke-Eckert: Pohlmann Taschenbuch für Kalte-
techniker. 15. Auft. Karlsruhe. Verlag C. F. Müller,
1971.
[3J Perry, J. H.: Vegyészmérni)kök kézikönyve 1. köL
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1968.
[4J Jdszay T.: Mtiszaki h6tan (rermodinamika). (Egyetemi
jegyzet.) Budapest, Tankönyvkiad6, 1972.
[5J Fodor Gy.: Mértékegység kislexikon. Budapest, Mti-
szaki Könyvkiadó, 1971.
[6J ASHRAE Handbook of Fundamentals. New York,
1967.
[7] Fe1cm--Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.
Budapest, Mtiszaki Könyvkiadó, 1965.
15.4.3. Gázkeverékekre vonatkozó
gáztörvények
A gáztörvények ideális vagy az ideálist megköze-
líto gázkeverékekre is érvényesek, tekintve, hogy
Da/ton tétele értelmében az egyes alkotórészek álla-
potváltozásai úgy folynak le, mintha a többi gáz-
rész nem volna jelen.
Az elobbiek szerint m kg tömegu gázkeverékek
esetében, ha a keverék nyomása Pkevés térfogata
Vkev, a gázkeverék állapotváltozását leiró, leg-
gyakrabban használatos törvények a következo
alakban irhatók fel:
Boyle-Mariotte-törvény:
PkevVkev=állandó. (15-83)
Gay-Lussac-törvény:
TI
Vkevl=Vkevo273' (lS-84)
Az általános gáztörvény :
(15-85)
[8J Danfoss Katalog für automatische Regelorgane für
Kalteanlagen. Nordborg, Danfoss, 1961.
[9J Bosifjakovil, Fr.: Technische Thermodynamik. Dres-
den-Leipzig, Verlag von Theodor Steinkopft', 1966.
[10J Bransom. S. H.: Applied 1bermodinamics. London,
D. Van Nostrand Co. Ltd., 1961.
[11J Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1. köL Buda-
pest, Múszaki Könyvkiadó, 1963.
[12J Heating Ventilating Air Conditioning Guide. New
York, American society of Heating, Refriacratína and
Air-Conditioning Engineers, Inc. 1960.
[13] PattantyIÚ Á. G.: G6pész- és villamosmérnöltök k6zj..
könyve. 2 köL Budapest, Múszaki Könyvkiadó, 1963.
[14] Schmidt, E.: Einführung in die technische 'I'herJnO.
dyuamik. Berlin-Göttiqen-Heidelberg. SpringerVer-
Ia& 1963.
 16. A levego
Szel2O: DR. MENYHÁRT JÓZSEF
Lektor: Mészáros Ferenc

A Földet körülvevo kb. 800 km vastag levego-
rétegben az összetétel a földfelszintol távolodva
változik, így változnak az állapot jelzok is. A Föl-
det körülvevo levegöourok 11 km vastagságú elso
rétege a troposzféra, a 11...30 km-es réteg a sztra-
toszféra, s a legfelso réteg kb. 800 km vastagságig
az ionoszféra. Gyakorlatunkban a troposzféra alsó
rétegeiben elhelyezett berendezéseket kell méretez-
ni, építeni és üzemeltetni, eltekintve a repülogépek
és az iírhajók speciális ·levegotechnikai berendezé-
seitol.

16.1. Száraz levego

A tiszta, szárai levego színtelen, szagtalan, min- A levego mozgása miatt az atmoszférában adia-
den szennyezodéstol mentes gázkeverék. Fo alkotó batikus változás általában nem fordul elo. Izo-
eleme az oxigén (O~ és a nitrogén (N~, ezeken kí- termikus állapotváltozást kell feltételezni. így a
vül mindenkor tartalmaz a keverék kisebb meny- h magasságban uralkodó p nyomás :
nyiségben szén-dioxidot (CO~, hidrogént (H~ és
nemesgázokat. A tiszta, száraz levego összetételét
a 16-1. táblázat tartalmazza. (16-10)
A sZáraz levegore vonatkozó törvényeket alS.
fejezet tárgyalja. A Povo értékpár a földfelszínt jellemzi.
A h magasságban uralkodó homérséklet a követ-
kezo:
16.1.1. A légnyomás és homérséklet
változása a magassággal (16-2)
(1- gh . -;-
T=T. oRTo ~-1) .
A Föld felszinén uralkodó légnyomást a Földet
övezo levegoréteg okozza. A tengerszinten mért 16-1. táblázat. Tiuta, száraz levego összetétele
nyomás közepes értéke rv 1,013 bar (760 torr).
A levegonyomás a Föld felszínétol távolodva
változik, csökken. A h magasságban uralkodó P I kémiai jele
mepevezésc Alkotók I I tölllCllB1'ánY
Alkotók 1I1eI1IIYis68e.
térfOlllltarány %
nyomás a következo összefüggésseI határozható
meg: Nitrogén 0,046
0,000009
75,47
0,00004
0,0003
23,20
0,00007
0,933
0,030
1,28 COz
0,015
0,001
0,0012
78,03
0,0001
20,99
0,00015
0,0018 He
Kr
Ar
X
Oz
Hz
Nz
Xenon
Neon
Hélium
Szén-dioxid
Kripton
Hidrogén
Oxigén
Argon

P=Po 1----·--- , (16-1)

( RTo
gh ~-1)"~1
~
ahol Po a Föld felszínén uralkodó nyomás; h a
vizsgált magasság; To a Föld felszínén mért ho-
mérséklet; R gázállandó ; ~ a (15-6) összefüggés sze-
rinti fajhoviszony ; g nehézségi gyorsulás.
 514 A LEVEGO

--
--8~o
--
l'l
~ --
~ I
:::
00
ID
..,
00

..,
'"'a
--
--
--
--
-
- ] -~I~I~
] g~I
::r:
íIIli.!~Iíil~I~I~
:·1 ~I
on
0\
al
-cs
...

~I~I
..•.
_ ~I~I~
~I~I~
~I
~I~
8
~
-a. ~
~1
I ~$~
..•.
al
M MI
71
~I
acs
00
0\
cs !~ ~~r-
00.1 -
0\ •..
71
7/
NI
00./
I ~ ~ 71 §/ G ~
on
cs
g/
\o
r-
~
\o
~ A jelölések az elozo összefüggésbol már ismertek.
Mivel R=286,9 NmjkgK és felveheto ~=1,4
érték, a (16-2) átrendezésévei irható:
LJT=O,0097h, (16-3)
Il ahol h a földfelszfn feletti magasság. Közelíto szá-
mitáshoz az 1°C/toO m homérséklet-változás ve-
heto alapul.
A h magasságban uralkodó homérséklet és nyo-
más a 16-1. ábrán és 16-2. táblázatban található.

!
.fl
.i
.•..
h,km
+10 7; oC -10
10

9
8
-30 -50 -70

1 6

i1 5

ICIII
+

J
2

42 44 40 o,a 1,0
1 I I I I
, 68,8'103 78,5'10' 98-101
aj .p, pa

6
5
4-

3
2
1
P, kp/cm2 I
o •• 1

0,2 0,1,. 0,6 0,8

I I I 1 •

19,6-10' 39,NO' 68,8'10' 78,5,10' 98-10'

b) p,Pa
16-1. ábra. H&nérséklet és légnyomás változása a h magassig
függvényében
aj adiabatikus 61Iapotvütow; hj izotermilwa áIIapotvütozás
 LEVEGOSZENNYEZOOÉSEK
16.2. Levegoszennyezodések
A Földünket közvetlenül körülvevo levegoréteg-
ben eloforduló és számunkra nemkívánatos anya-
gokat összefoglaló néven levegoszennyezodésnek
nevezzük.
A szennyezoanyagok eredetük szerint lehetnek
természetes és mesterséges szennyezoanyagok. A ter-
mészetes levegoszennyezodést a természeti jelensé-
gek okozzák, a mesterséges szennyezodés pedig az
emberi tevékenység következménye.
Halmazállapot szerint a levegoszennyezodés le-
het szilárd (ásványi, növényi stb. porok), folyékony
(köd stb.), légnemu (gázok stb.). A levegoszennye-
zodés nagysága, ill. mértéke meghatározható és
mérheto.
A levego mindig tartalmaz nedvességet is. A szá-
raz rész (amelyik maga is gázkeverék) az egyik, a
nedvesség a másik alkotó, így· a levego kétalkotós
gázkeveréknek tekintheto. Ez a keverék a nedves
levegl>'
16.2.1. A levego állandó alkotóinak
hatása az emberre
Az élo szervezet a környezo levegot felhasználja.
A felnott ember kb. 480 1 levegot fogyaszt órán-
ként.
A nitrogén a száraz levego mintegy négyötödét
alkotja, az emberi szervezetre különösebb hatása
nincs. Egyes növények (baktériumok segítségével)
a levego nitrogénjét megkötik és saját szervezetük
felépítésére használják fel.
Légzés folyamán a szervezet a levegobol az élet-
funkciók fenntartásához szükséges oxigént a tü-
don keresztül felveszi, és a tüdöben felfrissülo
véráram segítségével sZétosztja. Az elhasznált leve-
govel a szetvezet szén-dioxidot és vízgozt bocsát
ki. Kilégzéskor a szervezetbol telített és testho-
mérsékletu, közelítoleg 4,5% CO2-tartalmú gáz-
keverék távozik.
A természetben a levego százalékos oxigéntar-
talma majdnem állandó. Az O2 termelésérol a nö-
vényzet gondoskodik. Még a ni\gy gyárvárosok
levegojének oxigéncsökkenése sem nagyobb ~,5 ...
1,0%-nál.
Ha zárt térben a levego 02-tartalma 16% alá
csökken, kellemetlen közérzetet okoz. Nyugvó em-
ber azonban még a 12% 02-tartalmú levegot is
elturi. Fulladásos halál 7% 02-tartalom esetén
következik be. Az oxigéntartalom eros növekedése
kezdetben szintén kellemetlen közérzetet, tartós be-
35·
515
lélegzése nyálkahártya-megbetegedést, sot tüdo-
bántalmakat idézhet elo.
A levego szén-dioxid- (C02-) tartalma a külso
térben átlagosan 0,3 ... 0,4%0. Nagyvárosok levego-
jének CO2-tartalma ennél nagyobb értéket is elér-
het, de átlagosan a 0,5 ... 0,6%o-et nem haladja
meg.
Zárt helyiségekben 1,5... 2,5 tf.% CO2-tartalom
is mérheto. Ezt az ember még könnyen elviseli.
Ennél nagyobb CO2-tartalom már szédülést, fej-
fájást okoz. A 6... IO%-os CO2-tartalom életveszé-
lyes.
A levego minimális mennyiségben tartalmaz
hidrogén- (H-) és hélium- (He-) atomokat is.
A H- és He-atomoknak az emberi szervezetre kü-
lönösebb hatásuk nincs. A nemesgázok (Ar, Ne
stb.) biológiailag általában közömbösek, a köz-
érzetet nem befolyásolják.
16.2.2. A levegéiszennyezOdések
hatása az emberre
16.2.2.1. Porok
A levegoben található ásványi, növényi és állati
eredetu por az ember szervezetére káros. Kis
mennyiségben zavarja a szervezet muködését, na-
gyobb mennyiségben megbetegedést okoz. A por
veszélyességét növeli, hogy porhoz kötve, arra rá-
száradva számtalan baktérium és más kórokozó jut
az ember szervezetébe.
A porszemesék méretét [Lm-ben adják meg. Az
1, [Lm-nél kisebb porszemcsék nem ülepszenek le.
A11andóan lebegnek, s így a levego állandó szeny-
nyezodését képezik. A szennyezoanyag-tartalmat a
koncentráció (töménység) jellemzi. A koncentráció
jele k, mérfékegysége rendszerint mg/m3, 11m3,
m3/m3 stb.
Krónikus megbetegedést okozó porok. Azokat a
porfajtákat sorolhatjuk ide, amelyek a tüdobe ke-
rülve krónikus tüdobántalmakat okoznak. Ilyen a
kvarcot és szabad kovasavat tartalmazó anyagok
pora. Egyik leggyakoribb megbetegedés a szilikó-
zis, amelyet kvarctartalmú porok okoznak.
Az emberi szervezetre a 0,1...5 [Lm nagyságú
szemesék a legveszélyesebbek. A 0,1 [Lm-nélkisebb
méretu szemesék - ha nem mérgezo hatásúak -
nem veszélyesek, mert kilégzésseI eltávoznak a
tüdóbol. Az 5 [Lm-nél nagyobb méretu porszem-
eséket a légzoutak kiszurik.
516 ALEVEGÖ

A kvarctartalmú porok megengedett koncent- 16-3; táblázat. A külÖDféle levegÍÍS7.eIIDyezéJdések

rációját a por kvarctartalmának függvényében ad- megengedett kODCeDtráci61
ják meg. Ha a por kvarctartalma 50% -nál nagyobb,
a megengedett koncentráció 1 mg/m3, ha 50%-nál Az anyag JDellJlCvezésc koncentráció,
kisebb, akkor 2 mg/m3• I Mcaenaedhetö
msJm'

Egészségre ártalmatlan porok. Ide tartoznak a

Aceton 200,0
különféle szerves porok, mint a facsiszolat, virág-
Akrolein 0,7
és növényi porok stb. Ezek az emberek többségére
ártalmatlanok, az érzékenyc;bb szervezetueknél Alifás telitetlen alkoholok (allil-, krotolilal-
viszketegséget, köhögést válthatnak ki. Az egészség- koholok) 2,0·
Alkoholok:
re ártalmatlan porok megengedett koncentrációja
amil- 200,0
10 mg/m2•
butil- 200,0
etil- 1000,0
metil- SO,O
propil- 200,0
16.2.2.2. Gázok és gözök Ammónia 20,0
Anilin, toluidin, xilidin 5,0
Arzén oxidjai 0,3
A levegl>t szennyez{) gázok és gl>zök lehetnek Arzin (arzén-hidrogén) 0,2
fojtó hatásúak (pl. szén-dioxid, hidrogén-cianid Benzin, könnyubenzin, ligroin, petróleum,
stb.), ingerll> hatásúak (pl. klór, kén-hidrogén, ásványolajpárlatok C-re átszámítva 300,0
kén-dioxid stb.), bódító hatásúak (pl. benzin, Benzol 20,0
benzol, szén-diszulfid stb.), mérgezl> hatásúak (pl. dinitro-benzol 1,0·
higany, foszfor, arzénes vegyületek s(b.). dinitro-klór-benzol 1,0·
Szén-monoxid (CO). Színtelen, szagtalan gáz, nitro-benzol 3,0
jelenléte éppen ezért nehezen érzékelhetl>. A szén- nitro-klór-benzol 1,0
-monoxid a tüdóben a vér hemoglobinjával vegyü- nitro-toluol 5,0
letet alkot. A belélegzett gáz elóbb csökkenti, majd trinitro-toluol 1,0
megszünteti a vér oxigénellátását és fulladást okoz. Cink-oxid 5,0
Már 1% szén-monoxid-tartalmú levegl>belélegzése Dekalin 100,0
rontja az ember közérzetét, fejfájás, levertség érez- Dietil-éter 300,0
hetl>. Nagyobb CO-tartalom mérgezési tüneteket Divinil, pszeudobutilén 100,0·
vált ki. Ecetsav észterei:
A CO krónikus belégzése az idegrendszerben metil-acetát 200,0
maradó káros elváltozást (pl. süketséget) okoz. etil-acetát 200,0
Kén-hidrogén. Színtelen, záptojásszagú gáz. A lég- propil-acetát 200,0
butil-acetát 200,0
zl>utakra és a szem szaruhártyájára Íl'lger1l>enható
amil-acetát 200,0
s az idegrendszert károsít6 erl>sméreg.
Fenol 5,0
Kénsav. A fe1sl>légutak nyálkahártyáit ingerli és 'Formaldehid 1,0
gyulladásba hozza. Nagyobb koncentrációk esetén Foszfin 0,1
a hörgl>k és a tüdl> súlyosan megsérülnek. Már
Fos7,gén 0,5
néhány mg/m3 kénsavköd izgató hatású.
Hidrogén-cianid és s6i, HCN-re átszámítva 0,3
Kén-dioxid-gáz. Színtelen, erl>s szagú gáz. A lég- Hidrogén-ftuorid 0,5
zl>utakat izgatja. 6 mg/m3 töménységet már érzékelni Hidrogén-ftuorid s6i, HF-ra átszámftva 1,0·
lehet. 60 mg/m3 töménység esetén az orrban szúró Higany (fém) és szervetlen vegyületei 0,02
fájdalom érezhetl>, és köhögést is kivált. Kadmium-oxid (olvasztáskor és lepárláskor) 0,1
Benzin. A szervezetre bódít6an hat. A mérgezés Kén-dioxid 10,0
az idegek, a sziv-érrendszer megbetegedésében, Kén-hidrogén 10,0
gyengüll> légásben nyilvánul meg. Krónikus be- Kénsavhidrid 1,0
lélegzése maradandó idegbántalmakat okozhat. Klór 1,0
Benzol. Fl>leg a központi idegrendszerre hat na- Klór-benzol SO,O
gyobb koncent:dció esetében. Klór-naftalin és klór-difenil 1,0·
Aceton. Kisebb mennyiségii aceton belélegzése
 LEVEGÖSZENNYEZÖD~SEK 517

16-3. táblázat folytatása hosszabb id5n keresztül a fels5 légutakat, valamint

a hörg5ket ingerli, és fejfájást idéz e15.
konc:ontráci6,
malrn' Ammóniák. Színtelen, szúrós szagú gáz. A termé-
-\ Megenaedhet6
szetben szerves anyagok rothadásakor keletkezijc.
Kl6rozott szénhidrátok
Az ammóniák kis mennyiségben f()leg a fels5 légz5-
dikl6r-etilén
utak nyálkahártyáit és a szemet izgatja.
50,0
kloroprén 2,0· Higany. A mérgezést leggyakrabban fémes hi-
trikl6r-etilén 50,0 ganyg5zök belélegzése okozza. Egészen kis kon-
szén-tetraklorid 20,0 centrációban is mérgezést okozhat. Már szobah5-
Kr6msavanhidrid, kromátok, bikromátok, mérsékleten párolog. Er5s mérgezéskor els5sorban
CrO,-ra átszámitva 0,1 a nyel&:sövet és a vesét támadja meg. K.rónikus
Mangán és vegyü1etei MnOt-re átszámitva 0,3 belégzése az idegrendszer megbetegedését okozza.
Nitrogén-oxidok NOt-re átszámitva 5,0 Ólom. G5ze és pora egyaránt mérgez5 hatású.
Ólom és szervetlen vegyü1etei, kivéve az 61om- Az ólom az idegrendszerben, a vérben és az erek-
szulfidot 0,02 ben hozhat létre elváltozást. Protoplazma méreg.
Sárgafoszfor 0,03 Fenol. 3.. .4 mg/m3 koncentrációban már fel-
Shsav 10,0 ismerhet5 a szagáról. 10 mg/m3 folyamatos belé-
Szelénanhidrid 0,1· legzése krónikus mérgezést okoz.
Széokéneg 20,0 Az ózon cSekély mennyiségben erdoségekben,
Szén-monoxid 30,0 magas hegyek környezetében található. Nagyváro-
Szolventnafta 100,0 sok leveg5jében nincs. Az ózon a szerves anyago-
Tctralin 100,0 kat, fémeket stb. igen er5sen oxidálja.
Toluol 50,0
Xilol
A szennyewanyag olyan koncentrációját, amely
50,0
az ember szervezetére még nem káros, megengedett
• A C:Si1Iaaa1mesioIölt adatok D,. Nye,ge. T.: Ipari szeDozés éa koncentrációnak vagy határkoncentrációnak nevez-
porta\anitás (Budapest, Tanköoyvkiad6, 1970), a táblázat többi adata zük. A leveg5szennyez5dések megengedett kon-
ÁBEO 1973. kiadváDyból szArmazik. centrációját a 16-3. táblázat tartalmazza.

16.3. Nedves levego

A levego a valóságban mindig tartalmaz kisebb- cseppeket alkotó folyadék halmazállapotban. A túl-
nagyobb mennyiségli vízg5zt, amely a leveg5vel telített leveglS kétféle halmazállapotú nedvességet
tökéletesen diffundál. Az igy keletkezett, gyakorla- tartalmaz: telített glSztés folyadékot.
tilag kétkomponensii rendszert (keverékeket) ne- A természetben a leveglStelítetlen. A nedvesség-
vezzük nedves leveglSnek. tartalom néha eléri a telítési, ill. ennél nagyobb
Bármely tetsroleges h5mérsékletu leveglS külön- értéket, s megindul a ködképzlSdés.
böz5 mennyiségben tartalmazhat nedvességet. A termodinamikai számításokban 1 kg tömeg{1
A leveglS telített, ha a benne lev5 vízg5z Pvg közeget veszünk alapul. A kétkomponensu leveglS-
parciális nyomása egyenllS a keverék t Mmérsék- vízgoz keverékben, azaz a nedves leveglSben az
letével azonos hlSmérsékletii telített vízglSz Pvstcl egyik alkotó (a vízgoz) folyamatosan változik, igy
nyomásával. a keverék tömege is állandóan változik.
A teHtett leveglS több nedvességet glSz alakban
már nem tud felvenni. Ha nlS a keverékben a ned- Legyen a keverékben levlS száraz leveglS mlcv kg
vesség, akkor a glSzkondenzálódik. tömegli, a vízglSztömege 11Ivs kg, akkor a keverék
Ha a leveglSben a vizglSza keverék állandó t hlS- tömege:
mérséldete mellett csökken, csökken a vizglSzpar- (16-4)
ciális nyomása is. TeHtetlen a leveglS akkor, ba
PVI<Pvltcl egyenl6tlenség jön létre. ill.
TúlteHtett a leveglS, ha a keverékben több ned-
vesség van, IDÍnt ami azt teHtetté teszi. Ezt már (16-5)
g6z alakban nem tudja felvenni, hanem csak finom
518 ALEVEGÖ

A szaúÚtások egységéül azt a nedveslevego-mennyi- amibol

séget választjuk, amelynek száraz része 1 kg tö- 1 1 Plev
megu, míg a nedves része 12lev=Ulev= R1ev. T. (16-11)

mVg= x kg víz/kg levego. A keverékben levo vízgoz surusége a (16-8)

mlev összefüggéssei fejezheto ki, a vízgoz tömege 1fIvg= x,
A számítási egységül választott nedveslevego-meny- igy
nyiségben a száraz rész mindig állandó, 1 kg, míg
az x nedves rész változó. ev = mVg=~=_I- . PVg. (16-12)
g V1+% VI-h Rvg T
Ha a levego telitett :
16.3.1. A levego-vízgoz keverék (16-13)
általános áIlapotegyenlete
A keverék surusége az alkotók suruségének össze-
A gázkeverékben levo száraz levego résznyomása gével egyenlo:
Plev' a vízgozé Pvg, s igy a keverék össznyomása
Dalton törvénye szerint:
P=Plev+Pvg. (16-6)
e-elev+evg-R'
_ . _ 1lev T-
P R-R1vg] T'
[1 lev PVg
(16-14)
Mivel az alkotóelemek közelitoleg ideális gáznak
tekinthetok, ezért érvényes rájuk az általános gáz- A gyakorlatban még használatos e következo kife-
törvény. A száraz levegore írható, hogy jezése is:
0,465h 0,176hvg
(16-7) e= T T'
ahol V1+%az (I+x) kg tömegu keverék térfogata;
Rlev a száraz levego gázállandó ja ; T homérséklet. ahol h a keverék össznyomása, torr és hvga vízgoz
A keverékben levo vízgoz állapotegyenlete: parciális nyomása, torr.
A (16-14) összefüggés elso tagja a P nyomású
PvgV1+%=mvgRvgT=xRvgT, (l6-8) teljesen száraz levego (PVg=O) surusége. A kifejezés
bizonyitja, hogy a nedves levego surusége - s igy
ahol Rvga nedves alkotó gázállandója. a nyomása is - azonos P össznyomás esetén ki-
A teljes keverékre az általános állapotegyenlet: sebb, mint a teljesen száraz levego surusége.
pV1 t%= (p lev+ PvJV1+%=mlevRlevT + lfIygRvgT=
=mRT. (16-9)
A keverék mR szorzata az alkotók tömege és gáz- 16.3.3. Abszolút nedvesség
állandó ja ismeretében számítható:
A (16-7) és (16-8) kifejezésbol a keverék x ned-
mR=mlevRlev+ mvgRv~.
vessége kifejezheto:
Mivel a goz-levego keverék tömege (I+x)=m kg,
ezzel a nedves levego állapotegyenlete: x= Rlev . PVg• (16-15)
Rvg Plev
pV1+%=(I+x)RT. (l6-10)
Figyelembe véve, hogy Plev= P- PVg,valamint hogy
a száraz rész gázállandó ja Rlev=286,9 Nm/kgK
(29,25 kpm/kg°C) és a nedves alkotó gázállandó ja
16.3.2. A nedves levego surusége Rvg=46I,SOI NmfkgK (47,06 kpm/kg°C), az
abszolút nedvesség:
Az (1+ x) keverékben foglalt száraz levego suru-
sége a (16-7) összefüggés alapján írható fel. Mivel
az állapotegyenlet 1 kg tömegu száraz levegore x=0,621 P~;Vg . (16-16)
vonatkozik, igy a V1+% egyben az 1 kg száraz le- Ha a levego telftett, akkor Xteltelitési maximális
vego vlevfajtérfogata : vfzgozmennyiség:
T
-V =Rlev-·Plev
U1ev- 1+%
-, xtel=0,622 PVgtel (16-17)
P-Pvgtel .
 NEDVES LEVEGO 519

16-4. táblázat. Telitett leveg6 fizikai jeIIemz6l1,013 bill' (1,0 atm) n)'OlllÚOD
SI
II torr
I0,000586P
Ztelt
-17,32
-18,48
48,48
ka
12,71
0,935
1,3278
62,28
142,91
125,13
77,23
66,94
4,579
5,69
11,99
27,58
25,33
29,90
32,30
102,10
95,30
7,01
21,06
44,54
40,90
26,46
24,20
18,44
28,89
15,33
16,82
-7,31
-9,95
-3,14
-1,69
2,532
1,228
1,238
2,761
3,276
1,627
1,780
1,2919
13,96
1,027
11,56
0,000654
0,007882
0,008433
88,90
-13,72
20r19
37,54
31,56
22,12
0,000955
0,000792
0,000870
0,000720
0,004192
0,006875
0,004841
kl/kl 0,009634
0,014246
223,91,13
1,25
1,37
0,0073630,8357
0,0038980,8046
0,0045060,8112
0,009018
0,010300
0,012529
210,3
152,61
162,89
15,48
16.48
197,45
0,013362
o,oU741
kcal/lt&
Tecbnikai 14,53 SI
,el.
Technikai
kp/m"
.-11,22
1evea6/m"
-14,93
-16,14
-12,48
57,321,3436
1,3490
34,81
9,35
8,72
6,22
1,2672
1,3020
1,3174
185,27
18,17
Ot
-4,415
-3,276
•••
mi/ki
1,3383
1,3330
0,850
10,50
0,772
116,99
109,32
71,93
133,76
4,93
10,52
5,29
11,23
11M2-4,136
0,7448
1,03
11,49
15,15
11,47
9,84
10,72
12,27
9,21
8,05
14,96
12,406
40,09
55,21
1,2332
1,2478
1,2101
1,2382
1,2335
1,1962
37,39
9,74
1,1595
6,56
6,11
7,05
7,57
1,1916
6,54
6,102,745
3,175
3,618
0,8079
0,8393
0,8321
0,8430
23,16
19,02
11.05
10,01
7,51
52,74
34,431,2194
1,2241
1,2148
8,13
-8,64
-0,19
-4,57
3,879
3,566
1,357
2,125
2,321
3,008
1,946
1,486
0,320
-0,403
-1,()91
-1,746
-2,376
1,086
1,3122
1,2869
1,2969
1,3225
1,487
1,2623
1,2574
1,2526
1,2721
1,2819
1,3071
2,91
4,15
4,54
1,34
2,37
2,17
4,37
4,01
2,83
5,17
3,68
2,59
1,81
1,98
173,76 -2,681
0,7979
0,7914.
0,7881
0,7817
0,7630
0,7754
0,7723
0,7947
0,8012
0,7569
45,78
1,1732
0,8584
-3,567
0,7478
-3,854
0,7508
0,7539
0,7418
2.,95
13,28
19,36
14,01
13,12
15,97
8,61
2,328
51,94
1,1641
1,1686
1,1870
1,1824
1,2054
0,0055790,8215
82,89
0,003030
0,002783
0,002554
0,001802
0,002149
0,001650
0,001509
0,001379
0,001048 7,717
08,932
4,2160,8624
0,8146
0,8506
0,8544
1,2288
4,074
0,697
-2,064
-0,751
1,900
1,2770
9,75
3,38
5,62
3,10
1,65
-2,981
12,79
13,630,7849
0,7692
0,7661
0,7600
0,7786
-1,422
17,04
42,88
10,935
1,1178
0,242
1,2008
0,0059850,87.00
0,0064160,8285
0,0051990,8180
0,001969
0,002344
0,003298
-5,95
0,010999
kalks ,8468
,8705
,8664
13,188
11,657
48,80
0,001149
0,001258 6,050
8,314
6,587
7,142
9,575
4,544
5,532
5,030
-0,046
0,8747
1,50 1..1 mért6krCndS7M Pv,"l
Teclmikai
hv".l I
 ALEVEOO

1•••• táblázat 1. folytatása

SI
torr
I I0,040104
k&/ka
ka 268,41
255,14
230,64
219,30
208,53
752,0
712,9
170,44
0,141227
0,079889
0,067357
0,118926
0,125910
0,053573
0,056743
0,035665
0,100256
0,089491
0,060085
0,149616 "teh
kl/ka
Ateltm'/ka
Ilceh
kp/m'
1evc&6/m'
179,27
512,840,713
1257,8
37,73
297,13
188,56
0,9595
238,3
304,1
104,89
102,02
107,52
605,7
639,8
573,3
62,74
59,35
1138,2
1196,7
1082,1
117,35
106,11
111,61
242,58
1,0125
1028,4
100;85
977,1
95,81
1605,1
157,39
927,9
68,26
1529,8
836,0
793,0
61
58,34
52,44
69,91
162.03
0,094722
0,133340
0,029855
0,028118
0,015184
0,024926
0,017221
0,019508
0,018333
0,020755
0,02647777,76
73,74
81,97
269,4
1850,4
)65,08
0,023456
0,031684
0,022066
0,016171
0,033620
408,3
322,9
0,042516
0;045060
0,037828
0,047746
0,075474
0,084553
0,071299
0,063619
0:106124
O,OS0578 1.0321
k<:al/ka
198,28
1,0066
146,41,9387
,9988
404,90
384,26
47,361
1,0148
,9506
1,1365
1,1132
%,77
1,0990
1,0943
82,36,9067
,8834
,9446
,8971
,9330
,9221
1,0798
049,807
,9838
,9768
,9633
329,13
64,109
57,941
1,0498
880,9
1388,1
542,3
1765,3
1683,S
129,59
136,12
129,8
282,38
119,28
125,56
86,38
0,9657
0,9956
312,69
426,72
342,6
385,3
286,3
484,7
432,5
363,4
253,4
458,0
25,21
26,74
31,82
35,66
33,70
30,04
18,65
17,54
47,52
44,91
28,07
31,66
26,42
40,04
42,41
33,59
35,63
37,78
23,114
21,916
14,003
14,848
62,16
15,726
65,84
1,1226
675,5
47,07
49,69
42,18
66,24
56,28
152,03
139,12
132.22
1457,5
88,02
79,60
83,711,0712
1,0608
1,0508
55,089
1,0413
364,86
11,1585
1,0233
1,0549
42,819
38,702
82,761
,9912
1,0895
107,455
29,999
45,036
91,785
70,969
96,711
1,1736
1,0933
1,0820
1,1894
,2061Technikai
101,921
1,1179
58,61
1,1503
1,1411
1,1038
1,1272
1,1319
1,1457
1,1085
91,75
86,95
69,73
77,98
27,053
24,367
,9168
,8924
,9018
,8879
,9275
,8790
,9117
1,0699
1,0846
36,791
33,232
34,970
,9699
,9569
1,1306
78,612
346,SO
1,0235
1,0180
75,65
1,0288
71,88
118,0 52,384
0/1779
87,147
90,991,1442
1,0394
112,5
55,32
1,0599
123,34
181,45
64,80
39,90
173,10
190,04
102,1
123,8
142,6
53,18
92,51
97,20
0,9532
1,0013
1,0446
1,0069
449,89
28,491
22,38
23,76
28,35
21,07
19,83
29,82
27,78
24,8574,685
67,446
1,1052
20,769
18,625
19,673
17,618
16,656
1,1549
73,76
25,681
44,56
1,0749
31,580
142,92
107,2
0,9898
1,0341
1939,0
1321,6
0,1123390,9839
SO,28
0/)719
Technikai
Tochnikai ,SO
.60,940
I,06SO
lSO,OI
136,1 1,1176 SI m6rt6krendazer
iCeJ

. Pv •• e. I hv •••• I
 521
NEpVES LEVEGO
1~. táblázat2. folytatása
SI
I 0,158524
0,16804
0,21960
0,20053
0,18896
0,35185
0,32951
2,0942
3,0520
3,8820
torr200,023
la:aI/kI
Technikai kgi•.
ka/ka
0,17821
0,37623
0,22610
0,30812
0,28962
I0,53780
0,68308 VtehSI
kl/kg
2031
2227
2127
2438
2330
4098
9274
7149
4212
2912
3042
m'/ka
2550
8004
3463
3613
1710
8619
6312
3931
3769
2666
2787
6623
9616
7425
6882
3317
01;749
5447
5234
4829
4451
4637
5894
5028
3117
5667
6129
!evel6/m'
8307
8942
kp/m'
9969
4881.26
.%te"
Qteb
0,9268
0,9129
0,9199
339,58
354,29
0,8602
649,45
217,2
0,8985
884,26
0,8181
0,629012,0850
0,892862,5532
2059,53
454,70
493,05
534,13
577,97
400,6
555,71
199,16
1,2237
500,61
218,38
156,4
0,9335
0,9402
1,2621
1,2423
558,01
589,71
228;48
279,3
171,4
133,279
41900,66
5685,12
1001,15
0,43188
0,40288
0,24033 1,3051
1,2829
623,51
940,61
756,04
784,87
814,58
254,6
265,7
567,0
610,9
187,5
0,8522
0,6507
0,6383
0,0629
0,6256
4,6674
1,092442,9057
5,257010,213
1,372873,3998
1,7935
1,219873,1304
I1,559693,1285
14185,30
4252,87
2996,73
1217,62
1067,16
0,46389
0,25554659,56
698,34
942,94
977,56
401,85
624,84
876,85
909,41
261,43
273,29
701,03
385,47
369,59
525,8
487,1
468,7
205,0
301,4
196,1
0,8269
0,8439
0,9058
0,8355
0,6865
0,7091
0,6979
1304,08
0,58086
0,49892739,75
418,91
285,55
325,27
243,9
214,2
546,1
314,1
0,8912
0,8682
0,744132,2897
0,27194
538188,02
2246,29
2459,86
1503,54
1895,13
1749,45
832,43
473,53
436,47
311,54
298,30
433,6
513,25
233,7
223,7
384,9
269,7
341,0
0,8001
0,7908
0,8092
0,8760
0,8837
0,7617
lJ,813502,4127
0,984822,7158
601,01
0,7516
474,44
149,4
0,9467
528,54
208,57
163,8
119,573
6763,98
2,4942 250,05
239,07
588,6
140,851
1615,55
10491,91
8262,23
1139,23
15,576 845,18
289,1
633,9
707,3
224,662
1358,01
148,924
1973,40
10007,8
7,945514,924
21406,40
3750,68
3339,36
ITodmikai 1,5455
0.6126
1,6792
1,7316
1,6308
1,3536
1,3804
1,5074
0,7716
0,7813
2,1822
1,4394
1,4121
0,7308
1,3286
6,3479
7,8032
5,3696
239,122
212,100
1,5864
674,85
728,10
657,6
506,1
682,1
0,7201
1015,78
1619,70
1398,65
2707,280,5994
3388,10
4,1395
0,5859
5112,83
351,40
784,35 0,5121
1,9220
797,598
715,757
157,534
355,1
327,3290,824
176,688
416,8
450,91,7893
1,4088
311,475
0,7414
187,339
452,645
417,852
1,9991
1,8523
359,114
491,917
587,528
536,517
113,320
126,240
2505,95
12828,292
733,2
e1 254,887
895,835
166,797
211,202
1165,87
334,062
386,859
198,823
646,623
544,0
Technikai m6rt6laendszer pv. tel

I I hv ••• i
522 ALEVEOO
•

A különféle homérsékletekhez tartozó telítési nyo- 16.3.5. A nedves levego alkotóinak

más értékek a 16-4. táblázatból vehetok. résznyomása
Azt a homérsékletet, amelyen a telítetlen levego
hutés következtében telítetté válik, harmatpont- A goz résznyomása a (16-16) összefüggésbol ki-
homérsékletnek nevezzük.
fejezheto:
A gyakorlatban használatos a relatív telítettség:
x
x
tp=-, Pvg=P 0,622+x . (16-21)
Xtel
ill. Az Xtel telítési gozmennyiséghez tartozó telítési
goznyomás:
tp=~. P-Pvgtel. (16-18) Xtc 1
Pvg tel P- Pvg (16-22)
Pvgtel= X tel +0622
, p.
A száraz alkotó résznyomása :
0,622
16.3.4. Relatív nedvesség (16-23)
Plev=P x+0,622 .
Ha a nedves levego telített:
A (16-12) és (16-13) összefüggés hányadosa a
levego relatív nedvessége: 0,622
Plev=P X tel +0622'
,
(16-24)
q;=~= PVg . (16-19)
evgtel Pvgtel
A levego relatív nedvessége a t homérsékletu telí-
tetlen levegoben mért Pvg parciális goznyomás és 16.3.6. A nedves levego entalpiája
az azonos t homérséklethez tartozó Pvgtel telíté~i
goznyomás hányadosa. A relatív telítettség és a A nedves levego mint gázkeverék entalpiája az
relatív nedvesség kapcsolata [1. a (16-18) összefüg- aIkotók entalpiájának összegezéséveI nyerheto.
gést] : A keveréket abban a homérséklet- és nyomástarto-
mányban vizsgáljuk, ahol a komponensek közelíto-
tp= q; P- Pvgtel • (16-20) leg ideális gáznak tekinthetok, ezért az egyes alko-
P-Pvg tók entalpiája csak a homérséklet függvénye.
A tp értéke nem nagy mértékben tér el a q; értéké- Ennek megfeleloen a nedves levego entalpiája a
tol, ezért alacsony homérsékletek tartományában homérsékleten kívül csakis a keverék összetételétol
a relatív nedvesség közel azonosnak veheto a rela- függ.
tív telítettséggel, azaz Mivel a nedves levego entalpiája a homérséklet
és az x nedvességtartalom függvénye, ezért t= O oc
tp~q;. homérsékletu és x= O kg víz/kg levego vízgoztartal-
mú levego entalpiája zérussal egyenlo.
A gyakorlatban a q;fi fiziológiai nedvesség fo- Mindezek elorebocsátása után a keverék 1 kg
galmát is használják. Ekkor a levegoben foglalt tömegu száraz részének entalpiája:
vízgoz parciális nyomását az emberi test 37 oc
homérsékletének megfelelo telítési nyomáshoz vi- (16-25)
szonyítják.
ahol cp a száraz levego fajhoje állandó nyomáson,
Tfi----
m - PVg
kJjkgK (kcaljkg°C); t a gáz homérséklete, oC.
. PvgtelE Száraz levego állandó nyomáson vett fajhoje a
A teIítési hiánya levego homérsékletének meg- 16-5. táblázatból veheto. Kozépértékben 1,00
felelo Pvgtel telítési goznyomás és a levegoben kJjkgK (0,24 kcaljkg°C) értékkel veheto figye-
lembe.
foglalt goz parciális nyomása közötti különbség.
A keverék másik alkotója, a nedvesség t homér-
LJpVg =Pvg tc1- Pvg· sékletu túlhevített vízgoz alakjában van jelen.
A goz i entalpiája O oC homérsékleten mért ro
Ezzel analóg a fiziológiai telítési hiány fogalma is, párolgá~~o és a O OC-tóI számított túlhevítési ho
azzal a különbséggel, hogy itt a 37 oC-nak megfelelo
(cpgf) összegeként írható fel:
homérsékletu telített goz nyomása kerül a Pvgtel
helyébe. ig= (ro+ cpgt)x, (16-26)
 NEDVES LEVEGO 523

16-5. táblázat. Levego és vízgoz közepes fajhoje 16.3.7. A nedves homérséklet fogalma
0,4443
0,2403
0,2402
0,2420
0,2410
0,2405
kcal/kgOC
I 1,0048
1,0057
0,4462
0,4449
0,4439
0,4490
0,4455
0,2400
0,2401
1,8798
1,8715
1,8702
1,8924
1,8681
1,8627
1,8652
1,8585
1,0052
0,4435
1,8568
1,0048
1,0061
0,4520
0,4471
1,0090
1,0069
1,0132 Vízgoz Fajho,cp
kJ/kgK
kJ/kgK I kcal/kgOC A t homérsékletu és ep relatív nedvességu levego
Levego I nedves homérséklete az a nedves homéron mért
tn homérséklet, amelynél a levegobol a nedves ho-
méro higanygömbjére a ,1t= t- to homérséklet-
különbség esetén annyi ho áramlik át, amely a
homéro higanygömbjén elpárolgó VÍZpárolgási me-
legét fedezni tudja.
A nedves homéron annál alacsonyabb homérsék-
let mutatkozik, minél kisebb a levego légnedvessé-
ge, s így a VÍZgozparciális nyomása a levegoben.
A száraz és nedves homéron (16-2. ábra) leol-
vasható homérsékletek különbsége az ún. pszichro-
metrikus különbség (,1t= t- to)'
ahol ro a párolgásho O oC homérsékleten, ro=
=2500,38 kl/kg (597 kcaljkg); cn a goz állandó
nyomáson mért fajhoje, értékeit a 16-5. és 16-6.
táblázat tartalmazza. Középértékben a 0 ... 100 oC
homérséklet-tartományban cpg= 1,91 kJ/kgK (0,46
kcaljkg°C) értékkel számolhatunk. I
A nedves levego teljes entalpiája:
i1+:>:=ilev+ ig= cpt,+x(ro+ cpgt). (16-27)
Ha a levego telített~ akkor x= Xtc1 : .
=Cpt+ Xtel(rO+ cpgt).
i1+:>:'ol (16-28)
Az elóbbi összefüggések csak a telítési határig
érvényesek.
A nedves levego érezheti> hoje:
iér=cpt+ cpgtx; (16-29)
míg a rejtett hoje:
ir= roX. (16-30)
A két utóbbi kifejezés összegezésévei is a keverék
teljes entalpiája nyerheto:
= iér+ir·
i1+:>: (16-27a)
Ha X>Xteb akkor/az (x-xteJ többletnedvesség
folyadék vagy jég alakjában jelenik meg.
Az (X-Xtel) nedvesség folyadékcseppek, azaz köd
formájában van jelen:
+
i1+:>:=i1+:>:'ol (x-XteJtcv, (16-31)
ahol i1+:>:,e
1 a t homérsékletu telített levego (16-28)
szerinti entalpiája; x-xtel a nedves levegoben
folyadék alakban jelenlevo VÍZ; CV a víz fajhoje
(16-7.táblázat).
Az (x-xteJ víz mennyiség jégkristályok alakjá-
ban van jelen:
+ (x-XteJ(Cjt-S),
i1+:>:=i!+:>:tel (16-32)
ahol Cj a jég fajMje, középértékben 2,09 kJ/kgK
(0,5 kcaljkg°C); S a jég olvadáshoje, S=333,69 16-2. ábra. Pszichrométer elvi elrendezése
kJjkg (79,7 kcaljkg). 1 gézpólya;
2 víztartály
 ALEVEOO

1&-6. tiblázat. Telített

Ul· ll.
•••
II II i.
33.480
9,11
1,02
l<aJm"
m"/s
54,79
77,20
39,18
2771,94
85,916
2724,77
2561,90
2697,17
23,74
2787,99
39,776
19~8
40,56
0,997
0,864
2767,05
2732,30
2744,44
2718,49
4,67
3,260
4,756
1,496
2,697
2,75
3,69
4,85
2674,94
2690,02
2704,67
11,70
2776,68
2785,48
11,61
15,553
0,598
0,827
5,157
9,585
1,112
1,86
2,03
1,432
10,23
1,46
1,15
1,58 SI
660,2
669.7
669.2
646,0
663,5
559,3
644,2
650,8
656,1
592,8
669,6
669,0
667,8
665,9
649,3
658,3
655,5
652,6
638,9
667,0
663,2
665,3
642,5 mél1ék-
I
Technikai
Technikai 200,0
Il
143,6
210,528
186,737
165,369
146,118
112,903
92,90
46,24
54,64
2746,96
33,22
64,194
2764,12
98,694
100,64
2481~3
2619,26
2662,80
3,6
2341,68
214,68
65,46
75,92
6,20
190,42
168,63
149,00
2,45
115,13
131,18
2,03
87,61
2,21
4,35
3,24
5,05
1,12
0,329
0,654
0,284
0,499
46,944
2803,48
2800,97
2195,94
55,054
16,75
56,14
47,87
34,14
1,60
1,41
1,52
1,16
2756,17
2803,90
7,18
4,122
2,548
5,76
3,83
1,967
7~24
6,178
3,619
28,53
8,08
6,30
1,06
1,021
1,04
1,01
2198,03
2792,59
20,15
23,202
2801,81
15,20
19,084
12,552
2,64
6,392
2,21
3,18
7,857
1,010
19,46
1,19
1,24
23,66
12,80
1,03
15,86
1,09
1,11
128,643
74,452
2,83
1,86
0,379
0,574
28,11
1,35
27,978
12,98 00,245
1,29
10,032 0,163
1,991
p, 611~
625,6
636,0
,207
66O~
0,99
1,00
1,02
668,3
0,435
0,750
1,35 11.
at
kJ/k,
kCaI/ka
1 r
 NEDVES LEVEGO 525

vizg6z fizikai jellemzéii

r.
SI Technikai SI I Technikai Technikai
_1

rendazec

\- kJrq kcal/kg kJ/kgK

kcal
kg·C mK
kW I mh·C
kcal No/m" kpo/m"

2256,26 16,50
3,01
1,77
27,38
7,00
6,20
5,57
2,28
2,35
2,59
3,03
107,0
22,73
4,98
2,22
2,15
4,19
19,59
18,40
2,03
3,85
1,98
17,84
17,40
3,39
0,72
15,53
13,31
14,78
2,72
2,85
15,14
11,10
11,93
13,06
13,82
2,65
2,85
2,22
2,082,55
1,50
1,55
1,67
12,60
10,59
12,15
11,61
9,34
2,53
8,71
2,01
2,05
1,23
1,28
29,31
25,25
24,03
20,67
24,48
55,27
23,48
22,66
38,52
25,75
34,33
21,94
21,30
13,20
1,33
20,93
29,31
1,94
1,69
30,46
9,20
16,75
11,72
6,54
6,03
4,00
2,80
5,00
7,00
9,80
7,08
8,12
213,0
2,70
2,42
2,84
3,36
2,50
171,9
20,13
1,19
5,43
21,56
19,49
1,(1)
4,56
20,43
18,95
1,00
17,95
18,71
0,92
4,68
3,64
0,81
4,26
16,91
16,95
4,04
3,18
16,24
3,88
14,60
16,05
15,59
0,59
0,65
0,68
3,18
3,71
2,47
14,05
13,60
12,56
0,61
0,53
3,30
3,00
2,30
2,23
2,372,38
1,44
11,15
0,48
0,49409,8
1,82
9,92487,0
481,0
1,39
1,34
525,7
532,4
518,9
2,18
2,(1)
44,38
31,69271,8
244,9
295,2
316,2
382,9
10,60
2,34
1,48 396,8
1,92
1,87
454,0
1,61
1,72
472,5
463,5
489,2
511,9
504,9
538,9
27,47
7,57
8,20
5,74
5,15
4,88
0,87
4,47
0,76
3,53
0,57
0,52
0,50
0,55 335,1
352,2
368,2
421,9
433,3
443,9
526 A LEVEGO

16-7. táblázat. A viz

II,
kgJm'
690,6
712,5
750,7
732,34
2631,79
112
314
3,00
1,75
0,98
00,89
1400,90
0,87
0,88
0,86
0,90
0,92
0,94
203,5
1524,83
0,97
4,3
2,56
2,23
5,5
3,56
1,43
1,58
7,06
1,32
1,23
1,95
1343,96
1289,53
1236,36
667,1
1184,86 S3
13,7
0,129
0,128
0,131
0,133
1461,19
799,2
827,3
1134,62
1085,22
989,76
852,01
907,4
897,3
886,9
971,8
988,0
977,7
992,2
958,30,149
0,137
0,145
675,33
718,87
762.83
1593,91
461,05
376,52
250,96
209,13
292,78
125,60
999,8
448,0
1670,11
1762,22O
1893,69
0,128
640,2
784,0
864,7
813,6
840,3
852,8
1037,07
943,29
897,23
0,154
876,0
916,9
609,4
807,22
0,181
0,166
0,127
0,202
999,61,300
995,6
965,3
983,2
998,2
926,1
951,0
934,8
943,1
420,35
545,96
503,67
587,83
334,73
83,86
0,295
0,415
767,9295,3
236,4
271,0
0,556
0,805
0,212
120,3
0,160
0,141
572,0
1,000
524,069,93
kcal
m"la
671,05
Technikai10'
36
40
45
61
69
l/K
1.25
1,01
t,17
22,3
1,13
21,2
13,6
1',10
12.2
11,5
1,45
9,56
2,07
6,3
4,6
3,04
8,6
5,3
1,67
25,7
24,0
31,4"
420,9
1,91
308,0
321,0
334,6
283,0
0,135
214,3
225,3
0,173
167,39
42,03
+0,88
0,12714,6
17,9
19,4
15,6
16,7
259,2
247,7
0,244
20,03
-0,63 349,0
0,191
171,7
182,2
192,8
161,3
150,9
10,8
10,3
12,9
364,2
0,226
0,268
0,366
0,479
0,659
140,4
130,4
100,4
10,04
110,12
,326
39,98
30,00
89,98
79,95
380,7
49,95
59,94
9,2
7,5
9,7
7,0
8,0
5,8
3,90
1,790
398,9
452,3
2,18
O
SI
p,.
I
ka kI/kg
 NEDVES LEVEGO 527

fizikai jeUemz6i
, kcal
mb°C
Ns/m'
II
14IW
mK
10 91,20
Skg
Technikai
10-'
13
12
0,507
10,4
173,58
0,587
17,7
0,480
0,464
0,540
0,520
11,7
10,8
0,590
20,0
801,20
138,27
125,25
0,570
0,555
0,580
0,515
18,9
13,4
66,6
14,8at
Technikai
kcal
eyTechnikai
133,0
81,7
182,5
102,0
23,66
2,02
23,5
0,376
0,425
0,402
7,4
8,7
41,4
32,1
55,05
101,99
56,14
162,79
0,584
0,683
16,6
6,30
8,08
0,474
O;~1
85,91
64,19
27,98
33,48
39,77
105,91
114,74
109,83
0,548
0,494
10,0
0,540
98,07
0,628
91,20
0,558
0,637
40,56
9,3
87,61
9,6
12,2
28,53
65,46
34,14
1,30
1,38
1304,28
1000,28
15,55
19,08
211,82
196,13
152,98
131,41
185,34
2,70
0,545
0,589
0,588
0,576
0,563
0,684
0,599
0,618
0,675
0,663
0,645
2,75
10,23
12,80
15,86
19,46
21,6
3,68
15,6
14,1
0,98
23,20
230,45
1,99
165,37
112,90
0,344
0,446
100,64
0,494
77,47
85,32
88,26
0,400
81,39
8,3
9,0
7/J
148,96
115,12
254,97
282,43
329,50
314,79
0,98
0,567
0,585
0,557
1,01
1,43
0,648
26,0
1,46
33,6
28,8
1,03
56,0
0,356
186,73
6,8
0,252
5,8 Pa
SI
SI
112,2
kps/m'
11,2
12,56
653,121,040
1,004
1,11
168,63
405,99
549,17
0,574 2,68 .
190,42 oC
1,57
214,68
0,590
6,18
7,92
0,679
74,45
46,94
119,64
0,531
0,605
94,14
75,92
47,87
10,03 1,25
145,14
4,75
3,62
0,670
0,575
0,685
0,686
0,655
4,85
146,12
128,64
0,5191,048
1,012
1,12
1,13
1,18
1,025
1,020
1,003
1,032
1,078
1,10
1,006
1,72
1,009
1,010
1,007
1,066
0,437
0,468
72,57
131,18
1,95
4'70,72
0,659
0,668
0,680
o,3ó6
210,53
56,88
0,293
0,634
98,69
48,01,16
1,057
1,015
1,47
2,43 PA
10' '1
12,8 1789,71
66,68
528
16.4. A légállapot-diagramok
A szellozteto- és klimatizálóberendezésekben a
levego egymás után, sot sokszor egyszerre is kü-
lönféle állapotváltozásokon megy át, ilyenek a fu-
tés, hutés, nedvesités, szántás, keveredés, ezért ki-
vánatos, hogy a lejátszódó állapotváltozásokkal
kapcsolatos számitásokat minimumra lehessen csök-
kenteni. A szároitások egyszerusitésére szerkesztet-
ték a légállapot-diagramokat.
A légállapot-diagramok rendszerint a nedves
levego következo jellemzoit veszik alapul: i, t, x
és qJ, s ezeknek a függvényében ábrázolják a ned-
ves levego többi jellemzojét.
A hazai gyakorlatban, de Európában is, általá-
nosan elterjedt a Mol/ier által szerkesztett és az
1920-as években közzétett i-xdiagram.
16.4.1. Az i-x diagramm felépítése
A Mollier által szerkesztett i-x
diagram a
nedves levego entalpiáját kifejezo (16-27) össze-
függésen alapul. A diagram eredetileg derékszögu
koordináta-rendszerben épült fel.
Avégett, hogya diagram legfontosabb része - a
telitetlen zóna - nagy területet foglaljon el, célsze-
rfinek mutatkozott koordináta-transzformáció al-
kalml'lzása, amelyre maga Mollier tett javaslatot.
k;;kgf~
epf
x,kglkg
16-3. ábra. ; - x diagram felépítése
A LEVEGO
A ma használatos i-x
diagram a 16-3. ábrán
látható. A diagram ferdeszögu koordináta-rend-
szerben épül fel.
A koordináta-rendszer segéd-abszcisszatengelyén
a levego-vizgoz keverék x kg viz/kg levego ned-
vességtartalma, az ordinátatengelyen pedig a ned-
ves levego száraz részének i kJ/kg entalpiája és
t oC homérséklete található.
A koordináta-rendszer origója x=O, t=O, i=O,
azaz e megállapitással feltételeztük, hogya t= O oC
homérsékletu és x= O kg viz/kg levego nedvesség-
tartalmú levego entalpiája zérus.
A diagramban kettos ordinátatengelyt alkalmaz-
tak, s az egyikre az entalpia, a másikra a homérsék-
let értékeit vitték fel.
A 16-3. ábra szerinti i-x diagramban az x=áll.
és az i=áll. vonalsereg párhuzamos egyenessereg,
a t= áll. vona1sereg pedig széttartó vonalsereg.
A t= áll. vonalak irány tangense :
(16-33)
Teljes i-x diagram a 16-4. ábrán látható.
Az i- x diagramot két területre osztja a telitési
görbe, amely mértani helye a telitett légállapotok
entalpiáját jelölo pontoknak.
A telitetlen zónában található a ep=O,I; 0,2; 0,3
stb. görbesereg, a rajtuk elhelyezkedo pontok az
azonos relatív nedvességu légállapotokat adják
meg.
A t= áll. vonalak a ep= 1 telitési görbénél meg-
törnek, s közeHtoleg az i= áll. vonalak irányát ve-
szik fel. Irány tangens a ködzónában, ha a többlet-
nedvesség viz :
- -ct (16-34)
(ai)
ax 1>0; "'>"''''1 - v'
ha pedig a többletnedvesség jég:
-
(Iai)
ax 1<0; "'>""01
=-S+cl· (16-35)
A (16-17) egyenletben a homérséklettol függo
Pvgtcl értéken kivül szerepel még ap össznyomás
is. Az adott t homérséklethez tartozó xtcl telitési
nedvességtartalmat a keverék össznyomása is be-
folyásolja. Amint az összefüggésbollátható, 1=áll.
homérséklet mellett növekvo p-hez csökkeno Xtcl
tartozik. Növekvo p össznyomás esetén atelitési
görbe balra, mig csökkeno p össznyomás esetén
jobbra tolódik.
 A LÉGÁLLAPOT-DlAGRAMOK 529

4,2

~I~
o,5..J.,,,: ~
t=i,kJjkg~40
•......
"'14
~ .4ox- ,,5 ~

i~
1015
35
t
25
O ~
§.. -15
-55
-10
30
~ '1'0

mi~'

-20L...l "')ll x, 9 VIZ , lkg levegov

O 1 234 5 578 9 ro ff ~ ~ ~ ~ m ff M ~ M
1"'".',1',"I'III'IU,'{ ','(1.' ·I·I·II·~·(\·I·/ '1'1"( \"i ","\"·y J')' 'l'/'i',"} '1"1',"/ I\1 j'I'I' '1'1'/ '1' 1'11,; {'II••.'.'11°,", ...
O 5 10 15 20 25 30
pvg_102 Pa -
aj
164. ábra. ;-x diagram
a) SI m6nBaendsmrben;

36 Az ~letgépészet kézikönyve
 Il/Ill X/ kcal/kg
~~~
~S::. ~ ~~
~ ~.
'111/11111
~ ~l ..1'.

35"'/'
~
IB'Og v
30~.7,5
17,0

I5,S~ rn gOO

1800

750

550

5/l()

ro

~
= ~~~~~. ~~ o
=
<:>
~'&ca ~
,1i/IJX, kcal/kg
hj
16-4. ábra. i- x diagram
b) technikai mértékrendszerben

Mindezekbol látható, hogy a különféle P össz- egészítik a parciális goznyomások diagramjával.

nyomásra szerkesztett i-x
diagramok csak a teli- A (16-21) kifejezés alapján a parciális goznyomás
tési görbe helyzetében térnek el egymástól. az x légnedvesség függvényében ábrázolbató [16-4.
A q;= 1 vonal, a határgörbe aszimptotikusan kö- bj ábra alsó része].
zeledik ahhoz a t= áll. vonalhoz, amelyhez tartozó APv=f(x) görbe az egyenestol csak kismérték-
Pvgtel telitési goznyomás a P össznyomásnak felel ben tér el. Szokáso'S a Pv=f(x) görbét az x segéd-
meg, azaz ahol Pvgtel =P egyenloség áll fenn. tengellyel párhuzamos egyenesre is vetiteni.
A használatos i-x
diagramokat rendszerint ki- Ha a nedves izotermákat meghosszabbitjuk a te-
 A LÉGÁLLAPOT-DIAGRAMOK 531

litési görbén túl is a telitetlen zónában, a tn ned- ilf

ves h5mérséldet vonaIát kapjuk. A tn vonalsereg
iránya azonban közelit5leg azonos az i vonalak
irányával, ezért rendszerint a használatos i- x di-
agramokban külön nem is tüntetik fel.
A keverék (X-Xtel) többlet-nedvességtartalma
t= O oC alatt folyadék vagy jég halmazállapotban
lehet jelen. A folyadék, ill. jég halIlla7.állapotnak
megfelel5en két t=O ködizoterma rajzolható az
i-x diagramba (16-5. ábra). A használatos i-x
diagramok is feltüntetik a két t= O izotermát
(L a 16-4. ábrát és a 16-1. mellékletet).
x

16.4.1.1. Az i-x diagram használata

A Mollier-féle i-x diagramban a légállapot Pvg1
minden jellemzlSje megtalálha1ó. Tetszés szerinti
két jellemz5 (pl. tl száraz h5mérséklet és ({Jlrela-
tiv nedvesség) megadásával a diagramban a lég- x,kg7kg
állapot helye kijelölhet5 (16-6. ábra Al pont). 16-6. ábra. Az í-x diagram basmáIata
Ennek birtokában a többi jellemz5 (il' tnl, thannl
stb.) a diagrambólleolvasható. i It

Az i-x diagramot kiegészit5 x-

Pvg diagram
(16-6. ábra) lehet5vé teszi az Al légállapothoz
tartozó pvgl parciális g5znyomás meghatározását is
(1. a 16-6. ábrát).

16.4.2. Állapotváltozások irányjelzoje cp",100 0/.

az i- x diagramban

Az i-x diagramot Mollier nyomán még perem-

léptékkel is kiegészitették, amely tulajdonképpen az
i- x diagramba berajzolt különféle állapotválto-
zási vonalak irányje1z5je. Bármilyen irányú állapot-
változás az i-x diagramban igy az i=O tengelyhez X, kg/kg
viszonyított iránytangenssel jellemezhet5.

ilf

16-7. ábra. Állapotváltozás irányjelt6je

Az állapotváltozás irányát - ha az 1 pont a

leveg5 kezdeti állapotát, mig a 2 pont az elérend5
leveg5-végállapotot jeW - a követkeZ<>összefüg-
gés adja meg:
~-il LJi
x x tg otl+tg ~=--="'A'
X2-Xl LJX (16-36)
16-5. ábra. Ködizotermák í-x diagramban 1=0 ·C környe- ahol otl az i vonalak és az x segédtengely által
zetében
bezárt szög; ~ az AB egyenes (16-7. ábra) és az x

36·
532 ALEVEGÖ
•
segédtengely által bezárt szög; .1i a levegoMI el- e) Az állapotváltozás i= áll. egyenesen játszódik
vonandó (vagy beviendo) ho; .1x a levegobol el- le, akkor nincs entalpiaváltozás, azaz
vonandó (vagy beviendo) nedvesség. .1i=O, és igy
Bizonyítható, hogy bármely állapotváltozáshoz -.1i
tehát egy ~~ hányados tartozik, amely az állapot- .1x =0.
változás irányát az i= áll. egyeneshez képest két
szög tangensének algebrai összegeként adja meg.
Avégett, hogy az álliJpotváltozás. számítás nélkül 16.4.3. Keverés i-x diagramban
megadható legyen, MoIIier javaslatára az i-x
diagram peremén (16-4. ábra) i=O entalpiájú és
1= O homérsékletu kezdoponthoz viszonyítva az Két különféle állapotú levegot kell összekeverni
irányjelzoket megszerkesztették. így a használatos (16-8. ábra). Az egyik alkotó ml tömegu (1 pont,
i-x diagram egy újabb diagrammal egészült ki. ti homérséklet, il entalpia), a másik m2 tömegu
Az elozokbol következik, hogy az x tengely irányá- (2 pont, 12, i2 jellemzó'kkel).
nak jelzoje To> az ordinátatengely pozitiv irányának A keverék tömege:
+00, negativ irányának -00. (16-37)
Ra az állapotváltozás ~~ irányjelzoje és a lég- RomérIeg:
állapot valamely A pontja ismert, akkor az állapot-
változás az adott A ponton átmeno azon egyenesen miii +~i2= mke.Aev=
megy végbe, amely párhuzamos az origót és a pere- = ikev(ml +~. (16-38)
Nedvességmérleg :
men leolvasható ~i irányjelzo vonalszakaszt össze-
köto egyenessel. x mlxl + m2x2 = mkevXkev=
Néhány különleges esetre az irányjelzo, azaz a
= xkev(ml +~. (16-39)
~~ értéke azonnal kiszámítható és megadható.
a) Az állapotváltozás x=áll. egyenesen megy Az m2 = n viszonya keverési arány.
ml .
végbe, azaz ha a levego nedvességet se fel nem vesz,
A (16-38) és (16-39) összefüggésMl a következo
se Ie nem ad, s igy .1x=O, tehát
kifejezés nyerheto:
.1i
i1,- ikev ikev- il
.1x -- 00. (16-40)
xkev-xI
x2-xkev
Ez az eset a felületi hocserélo esete, s egyben az Az eredmény, a két ponton átmeno egyenes egyen-
ordinátatengely irányát is megadja (1. pozitiv lete, azt mondja ki, hogy a kevert levego állapotát
irány + 00, negativ irány - 00). jelzo pont rajta fekszik az 1-
2 pontokat összeköto
b) Az állapotváltozás teIitetlen zónában t=áll. egyenesen.
egyenesen megy végbe, akkor
.1i t
.1x =To+Cp",l,

mivel az x tengely hajlásszöge TO és a t=áll. vonalé

~ x tengelyhez viszonyítva cp gt •.
c) Az állapotváltozás a ködzónában a t= áll.
vonalon megy végbe, akkor nyerheto, hogy
.1i
.1x =cy!.
d) Az állapotváltozás az x tengellyel párhuzamos
egyenesen megy végbe: .
.1i x
.1x = TO' 16-8. ábra. Keverés i- Je diagramban
IrJ/kg
if oc

1/1/ HI
IL
16-1. melléklet. ;-x

~
55+ ~
~

*
'\.
50t 50

~ ~

40+ 4rl

35+ 35
1\.
7:
~

30+ 30

25+ 25·

20+ Z

15+ 15

10+ 10

5+ 5

0+ o

-5+ -5

-10t-10-

-15+-15'

-20+-20
0,005 aOfO 0,015 0,020 0,025
-251.-2,
I I I I I
I
.8
 - ~i ,kJ/kg
L1x

~"., ,
I

,,~
, ~ ,

"
'\.

~
'\.

, '\.

~
~

"
'\.

- ,
"
,~ -~
, , ' ....•••••
~ , '" .-),1000""""\ " " ,-~

"
" ,"-----
'\. ""-",,~,,,' 1"\. _~ 1"\.

.-_.-/i<- " ~

~ , , , ~ " 1\., ~ , ' ,_ '" ~ f

.-j I...0O"'I ~~,-"-
, ,L....".Io~ , 1'\. '\. _ ~ 1, ,_ •••••.. 1'\

,
-- , '\ ~-, ~io"'""'" "\)",..- '\. '\ '!l..
"\ ,1\. -~ '\ _~ ...••••••••..
111""""\

"\
~ --,
,

-.- •.....
' ~

,
""""c"

~,
,

~- ,-~

~~
'\
I'\~ ••••••-.....

~ - '\.
.--"-
,'\.

'\. - ""'"
",...,.-~
~
"

<:::'\
-

,
~ i-OOII' '\ - , ~

~
.......•••
'\.. .".,,- "'\
.-- '\ _~ "
~ ••...
I'\.
"
-~
",\"-~ ~
~
~ ~Y
". ,
.....
~ '\ ,,,,
,,'---~ ---r-'\
l\. -~
I '"
'"
'\ i"\
i" ~~ "') ..--/~ 10--
PV!!'
~ \. ~ ~ ~,,-:; lOOIIII" '" I '\
1'\. I1'\.."- 1\.~ ~ ~ -, ~ Avg, -:
Po
~'\ •••••••••
'" ~ ~
••••• ",""\ "\ ~ \;S', ~ f\'...:o-
1 ~~ ~,I '\.. ~ "'/ ~l'm2-
"'II

~\ "" '\"'" ~ ",'"

"{~'\ ~ ~d' 'b"
'\~~~ 700~- 700013000
, "\ '" 1'\.. '" ~ "\,,~,\ "',/ -
, '" 1"\ ~ ~ '" ~ .:

~~ "'" r"\.>- ~ 0" i~~~ :

6000
(:) "\ -ó "-1\. -
• '" ~ ' "\~~ ..•. óOO~
1\ ~ '\ '" /F- ':
! '''"'' -'\~ ~~ ~

-\ ,\~L""
'\.~~ -
5000
~~
./~ :-
-:.
--
400~ ·4000
-
---
--
- - 2500
300':"- ·JOOO
--
-
--
: 2000
200'::'-
--
-~
-- -
-
100'::'- 1000
-
--
--
~O:JO 0,035 0,01,.0 0,01,.5 x, kg/lrg 0,050 :
I I 1 I I I I I 1 0-

~i, kJ/kg
X
 A LÉGÁLLAPOT-DIAGRAMOK 533

A keverék entalpiája: irányjelzoje a goz hotartalmávallesz egyenlo (16-9.

. il+ni2 ábra) .
(16-41) A keverék végállapotát (2 pontot) a gyakorlatban
'kcv= 1+n . azzal a feltétellel határozzuk meg, hogy Xmax értéke
A keverék nedvességtartalma : mellett a keverék relatív nedvessége egy megenge-
dett értéket ne lépjen túl (f/Jmax = f/Jmcg ~ 80%).
x ----Xl + nx2 (16-42)
kcv- l+n
A két utóbpi kifejezésbol: 16.4.3.2. Víz és levego keverése
ikcv-il ~ 11
---=-=n=-, (16-43) A keverés során (16-10. ábra) vizet kell bevinni
i2-ikcv ml 12 finom por1asztássa1 a levegobe úgy, hogy azt a
ill levego teljes egészében fel tudja venni. Ez esetben
az ig= i.. a víz folyadékhoje. Ha O OC vizet por1asz-
Xkcv-Xl_ ~ =n=!1., (16-44) tunk be, akkor az állapotváltozás irányjelzoje a
X2-Xkcv ml 12 (16-47) alapján:
azaz a keveredési pont és az egyes légállapotokat
jelzo pontok közötti távolság fordítottan arányos
a két különféle állapotú, keveredo levego tömegé-
--=,
i:2-il
X2-Xl
.
v
=ct=O
v ,

vel. Az eddigiek alapján a keveredési homérsékletek azaz az állapotváltozás menete párhuzamos lesz az
i-x diagrambólleolvashatók. i=á1l. vonalakkal. A beporlasztandó víz homérsék-
lete atmoszferikus nyomáson 0 ... 100 oC között
változhat, ezért az állapotváltozás menete O... 100 oC
16.4.3.1. Vízgoz és levego keverése homérsék1ethatárok kömtt alig tér el az i=áll.
Az ml tömegíi, 1 állapotú (tI' il stb.; 16-9. ábra) irányától (1. a 16-4. ábrát).
Az A állapotú (16-10. ábra), t' homérsékletu,
levegohöz. mg tömegíi vízgozt kell keverni, amely-
x' telnedvességtartalmú telített levegó'be t' homérsék-
nek entalpiája ig.
A keverék entalpiája : letu elpor1asztott vizet keverüDk. Abeporlasztott
vízmennyiség
miii + mgig= mli2• (16-45)
.dx~=X-X'tel·
A levego száraz részének tömege a keverés során
változatlan. A nedvességtartalom megváltozik : A keverék entalpiája

mlxl+mg=mlx2' (16-46)
..
'1+%='I+x', ••+( x-x IteVt\ I cv•
A két utóbbi kifejezésbol: Az állapotváltozás irány tangense :
il+X-ilTJC'te' - t'c =i
i:2-il = .di =ig,
X2-Xl .dx (16-47) x-x' tel v vo

azaz, ha a vízgozt a levegobe beviszik, és azt a azaz egyenlo a bepor1asztott víz entalpiájával.
levego fel tudja gozként venni, az állapotváltozás iff
ff
ilt

f'

____ "x í'='~+x'/el

1~9. ábra. Vizgoz és levego keverése ;-x diagramban 1~10. ábra. Viz és levego keverése i- x diagramban
534 ALEVEGÖ

16.4.4. Folyamatok ábrázolása t 8

í - x diagramban

Az í-x diagramban a leveglSkezelésifolyamatok

során lejátszódó állapotváltozások egyszeruen áb-
rázolhatók. A legtipikusabb folyamatok a követ-
kezlSk (16-11. ábra):

A-l állapotváltozás: hutés és szárítás;

A-2 állapotváltozás: hutés a nedvességtartalom
állandósága mellett;
A-3 állapotváltozás: hutés és nedvesítés;
A-4 állapotváltozás: nedvesítés az entalpia ál-
Xkev ,
landósága mellett (viz be- X1 X x
keverése); 16-11. ábra. Állapotváltozási folyamatok í-x diagramban
A-5 állapotváltozás: nedvesítés és melegítés;
A-6 állapotváltozás: nedvesítés és melegítés a t A-8 állapotváltozás: melegítés az x nedvesség-
homérséklet állandósága tartalom állandósága mel-
mellett; _ lett;
A-7 állapotváltozás: nedvesítés és melegítés AB vonal: keverés, a két alkotó keve-
(gozbeporlasztás, gozbe- résévei a K állapot hozha-
keverés); tólétre.

I l1~0 II I I 1I II ~l
U
ll"-

30 I I ~ 1,3
.' liT ~
,.....,~
25
-
l-
-lC
~ -"" ~ ' -; J;;7ct
Y~ ~ '/17 ~<,q'/t)'<, L
-, T 4>v"}01' t- ",4}'
/1 ~
25
100 ~~~J'
~:":..~ .•• , ••••rU'"
:Oc..l~' ,",,.,,, '4//4/
.
I-r I-LL~~
H-I~ 7 _ ~~ "
~
HJ>,
~~
fep
, , ~ _j, •••••••••••• "
"
~'2s' ,
"

P=l,O bor J~I .\.~ A'-"",,-

~
L I ~\\ 1"17' 7'!'

15 - I 1 h., c,O _ •••

-í ~h
/1 bg ~ ~_ ,.
10 in J.
I
7 _ >-
bo. 1'--1::>, '"

't
, '" "ill - ~__ ~-
"-o. l' J;
~~.
5 5 ~
Jo ,'" ~ _
-
'" N~ ,
. '5
Olo-....,. O 1'>. f-.. •
t---
~~
~

'
~, " ~~
~>- '4.;"tj<
J....--l-5
l,....- ~
k ~
"'-ro
,1-"
__"'-""'-
"",'J:'t--.
•.•
10 -5 lJ
t, ,száraz hr!mJrsék/ef, DC

16-12. ábra. t-x diagram

 A LÉGÁLLAPOT-DIAGRAMOK 535

16.4.5. Egyéb Iégállapot-diagramok zott i- t diagram egyike a legrégebben ismert és

Az ;-d diagram (d a levego abszolút nedvesség-
tartalma, azaz d= x) az orosz nyelvu irodalomban
áltaIánosan használt nedves levego légállapot-diag-
ram. E diagramot is a nedves levego entalpiáját
megadó (16-27) összefüggés alapján lehet megszer-
keszteni. Szerzoje Ramzin, aki az i- d légállapot-
diagramot ferdeszögu koordináta-rendszerben épí-
tette fel.
A Mol/ier által szerkesztett, s nyilvánosságra ho-
használt légállapot-diagramoknak.
A nedves levegore vonatkozó t-x
légállapot-
diagram (16-12. ábra) - más néven pszichromet-
rikus diagram - az amerikai Carierto/ ered. Az
angol nyelvu szakirodalom erre a diagramra tá-
maszkodik, sot külsoleg ehhez hasonló alakra hoz-
ták még a M ollier-féle i - x diagramot is.
A t-x diagram derékszögu koordináta-rendszer-
ben épült fel. A vízszintes tengelyen a levego száraz
homérséklete, a függoleges tengelyen az x nedvesség-
tartalom található (16-12. ábra).

16.5. IRODALOM

[1] Bogoszlovszkij. V. N.: Sztroityelnaja teplofizika. Moszk- [16] Menyhárt J.: Klímaberendezések. Budapest, Muszaki
va, Izdatyelsztvo Viszsaja Skola, 1970. Könyvkiadó,1967.
[2] Bosnjakovié. Fr.: Technische Thermodinamik. Dres- [17] Menyhárt J.: Légtechnika-méretezési alapadatok. Buda-
den-Leipzig, Verlag v. Theodor Steinkopf, 1965. pest, Muszaki Könyvkiadó, 1968.
[3] Degtjarev N. V.: Kondicionyirovanyie vozduha. Moszk- [18] Molnár Z. és Szerzotársai: Segédlet. Budapest, Tan-
va, Goszudarsztvenoe Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi- könyvkiadó, 1970.
tyelsztvo i Architektura, 1953. [19] Mihejev. M. A.: A hoátadás gyakorlati szánútásának
[4] Egyedi L.: Épületgépészeti kézikönyv. Budapest, Mu- alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 1963.
szaki Könyvkiadó, 1963. [20] Nesterjenko. A. V.: Osmovi termodinamicseszki rasz-
[5] Fekete 1.: Szellozteto berendezések. Budapest, Muszaki csotov ventiljacii i kondicionyirovanyia vozduha.
Könyvkiadó, 1967. Moszkva, Izdatyelsztvo Viszsaja Skola, 1971.
[6] Grubemann. M.: 1- x Diagramme feuchter Luft. Berlin, [21] Plank. R.: Handbuch der Kiiltetechnik. Berlin, Springer
Springer Verlag, 1952. Verlag, 1967.
[7] Homonnay Gy.-né és szerzotársai: Példatár. Budapest, [22] Raiss. W.: Rietschels Lehrbuch der Heiz- und Lüftungs-
Tankönyvkiadó, 1967. technik. Berlin, Springer Verlag, 1970.
[8] Jdszay T.: Muszaki hotan. Budapest, Tankönyvkiadó, [23] Rietschel- Raiss : Futés-szellozés. Budapest, Muszaki
1968. Könyvkiadó,1964.
[9] Jenm'ngs-Lewis: Air conditioning and refrigeration. [24] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fur Heizung- und
Scranton, Pennsylvania, International Textbook Com- Klímatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg Verlag,
pany, 1956. 1974/75.
[10] Komondy-Haldsz: Hutogépek. Budapest, Tankönyv- [25] Rydberg. J.: Uppviirmnings- och ventilationsteknik.
kiadó, 1967. Stockholm TU., Skrivbyran Standard AB., 1968.
[ll] Kamenyev P. N.: Otoplenyie i ventiljacia. Moszkva, [26] Sprenger. E.: Heizung- und Klirnatechnik in USA.
Goszudarsztvenoe Izdatyelsztvo i Architektura, 1968. München, R. Oldenburg, 1958.
[27] Treybal. R. E.: Diffúziós vegyipari muveletek. Buda-
[12] Ladizsenszkij: Kondicionyirovanyie vozduha. Moszkva,
Piscseprovizdat, 1952. pest, Muszaki Könyvkiadó, 1961.
[28] Muszaki eloírás (ME 112-72). Légtechnikai berendezé-
[13] Menyhdrt-Fekete: A légtechnika elméleti alapjai.
sek tervezése. Budapest, ÉVM Tájékoztatási Központ,
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975. 1972.
[14] Menyhárt J.: Klímaberendezések. 1-11. Budapest, [29] Muszaki eloírás (ME 8--53). Futo-, szellozteto- és
Tankönyvkiadö, 1967. klimaberendezések tervezésére és méretezésére. (Ho-
[15] Menyhárt J.: Szellozéstechnika. Budapest, Tankönyv- szükséglet.) Budapest, ÉVM Dokumentációs Iroda,
kiadó, 1974. 1964.
 17. Akusztika
Sunro:DR.FEKETEIVÁN
Lektor: Magyar Tamás

A fejezet csak a légtechnikai gyakorlatban elo- mazza. Egyéb problémákat illetoen a szakirodalom-
forduló legfontosabb akusztikai kérdéseket tartal- ra utalunk.

17.1. Általános kérdések

Szintek. A hangteljesítményt, hangintenzitást és Lpcr=LPl +dLp dB, (17-1)

hangnyomást abszolút értékek helyett egy vonat-
koztatási értékként választott abszolút értékhez (17-2)
való viszonyszám logaritmusával adják meg. Az LlLp= 10 19 [1 + 100') (1
Lp1-Lp ~] dB,
így kifejezett dimenzió nélküli szám egysége a bel,
a muszaki gyakorlatban ennek tizedrészét, a deci- ahol Lpl a nagyobb, Ln a kisebb hangteljesítmény-
belt használják. Jele: dB. A hangtani jellemzok szint, dB. LlLp értékeit Lp)-Ln=0 ...20 dB tar-
dB-ben kifejezett értékét szintnek nevezzük. A leg- tományban a 17-2; táblázat tartalmazza.
fontosabb szintek értelmezo összefüggését a 17-1. . Több hangforrás esetén az eredo szintet úgy
táblázat tartalmazza. határozzuk meg, hogy összeadunk két szintet, és
,Szintek összegezése. Két kü1önbözoteljesítményu ennek eredojéhez mint egyetlen szinthez hozzáadjuk
hangforrás eredo hangteljesítményszintje: a következo szintet. Az eljárás értelemszeruen
folytatható tetszoleges számú szint összeadására.
Pl. Lp1=100 dB, Ln=99 dB, Lp3=90 dB. Lp1+
+Ln=Lp1+LlLp=100+2,54=102,54 dB. Lpcr=
Értelmczo = (Lp) + Ld+ LlLp= 102,54+ 0,24= 102,78 dB.
Szint összefüggés Jelölés értc1mezésc
, Lp=IOlg-
Po
P hangnyomás,
/Phangintenzitás,
,
hangteljesitmény,
W;W/ml;
pa
<!-tbar);
/PP
Po= 10-lZ W, a
17-2. táblázat. KülÖDbÖz6 teljMítméoyli baDgforrások.
ke
értéke /0=
vonatkoztatási
natkoztatási 10-lZ
érté-po
hangintenzitás
=2 • 1O~ ""bar W/rrr,
hangteljesitmény
vo-=2· 10-5 a Pa= Lp cr ered() bang te1jMítméoyszintjéoek meghatározása

dB
Lp1-Lp2,
méoyszint-
küJönbséi,
TcJjcslt- 0,33 II
Lpl-Lp2,
méQY8zint-
kü1önboél,
TcJjcslt-
3,01
0,17
0,14
0,11
0,98
1,77
1,45
1,19
0,07
0,52
0,27
0,21
2,12
2,54
0,09 16
120
12
354dB
17
18
19
Szint-
0,64
0,79
0,06
0,040,41
tJLp,
Szint-
növekmény.
tJLp,
növekmény,
dB
dB
95423876
10 1
O
 ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 537

80
Ossz-zajszint. Minden zaj fizikailag jellemezheto ,67
~5<1,5li;i51I~4r\
66,5
6'.5 I 61J,5
...,
55 ~
~
~7,5 8 '5 I
a frekvencia függvényében mért hangnyomásszint- f' T 7, ~l 51,5
tel. A teljes spektrum össz-zajszintje az egyes ~
frekvenciasávokban mért szintek összege. Az össze-
gezést a szintek összegezési szabálya szerint végez-
zük. A kereskedelemben kapható méromUSZerek
akusztikai szuroi lehetové teszik, hogy az adott zaj
teljes spektrumából csak a muszeren beállitott
oktáv-, ill. terc-frekvenciasáv hangnyomásszintjét
mérjük. Az oktáv-, ill. terc-sáv szintértékét a sáv
közepes frekvenciájához rendeljük (17-1. ábra). Az
össz-zajszint akár az a, akár a b görbe szintértékei- 3063 125, 2?0 500 1000 2000 400ó 8000
OkfavSQv- középfrekvencia, Hz
nek összegezéséveI meghatározható. 50 801(}(} 1602(}(}315 J,(){l6308/KJ125IJ16003150 6300
, 25{KJ 5000
Tercsav-középfrekvencta, Hz

17-1. ábra. Ugyanazon zaj hangnyomásszint-görbéje terc-,

ill. oktávsávokban
a) oktávsávonként, h) terc-sávonként mért értékek görbéje

17.2. A hang szubjektív méroszámai

A különbözo spektrális eloszlású zajok, amelyek-
nek össz-zajszintje egyenlo, az ember számára
különbözo erosségunek tunnek. Ahhoz, hogya za-
jokat úgy jellemezhessük, hogy méroszámaik az
ember tényleges érzetét tükrözzék, az emberi halló-
szerv tulajdonságaihoz igazodó szubjektív méro-
számok szükségesek.
A hangosságszint önkényes, logaritmikus jellegu
élettani hangosságmérték. Az 1000 Hz frekvenciájú
tisztahang hangosságszintje a hangnyomásszint
méroszámával egyenlo. A hangosságszint jele L,
mértékegysége aphon. Az egyéb frekvenciájú tisz-
tahang hangosságszintje annak az 1000 Hz frek-
venciájú tisztahangnak a hangnyomásszint-méro-
számával egyenlo, amelyet az ember a vizsgált hang-
gal egyenlo hangosságszintunek ítél. A különbözo
frekvenciájú tisztahangok azonos hangosságszintu
görbéit Fletcher és Munson állapította meg kísér-
letileg (17-2. ábra).
A Fletcher-Munson-görbék szemléltetik, hogy
az emberi hallószerv az azonos hangnyomásszintu,
de eltéro frekvenciájú tisztahangokat különbözo
mértékben érzékeli. Hogyazajszintet egyetlen mé-
roszámmaljellemezhessük, a méromUSZerekbeolyan
sZUfoket építenek be, amelyek a mért zaj hangnyo-
másait az egyes frekvenciatartományokban az em-
beri hallószerv frekvenciafüggésének megfeleloen
módosítva értékelik. A módosítás. különbözo mér-
tékének megfeleloen A, B, ill. C sZUfovel mért zaj-
szintet különböztetünk meg (17-3. táblázat). Az

130 17-3. táblázat. A. B és C szlirok korrekciója

120
110 A szl\ro, Bszl\ro, CSZl\rO.
középftekvmcia, dB dB dB
~ 100 fldls,Hz
Oktávsáv- -\
~90
l:l 80
-l;l 70 31,5 oO-4,3
% 60
-0,2
-17,1
-3,0
-2,9
-0,8
+1,0
-1,1
,-39,4
-26,2
-16,1
-3,2
-8,6
-0,7
-1,3
-0,3
-6,0
-0,1
-3,0
O-4,2
-9,3
-8,1
+1,2
O
12000
500
125
2000
1000
4000
250
63
8000
~ 50
§4lJ
'C:: Ja
.j 20
10
o
-10
20 30 50 100 200 1000 2000 100«) 200(}()
Frekvencia, Hz
17-1. ábra. Egyenlo hangosságszintú görbék Fletcher-
Munson szerint
538 AKUSZTIKA

A (legkisebb szintet eredményezo) szurot 60 dB A mért zajszint megadásakor a korrigálás mértékére

alatti, a B (nagyobb szintet eredményezo) szurot utalni kell [pl. 50 dB (A)). Újabb nemzetközi meg-
60 dB feletti, mig a C (legnagyobb szintet adó) szu- állapodás szerint az egész hangnyomásszint-tarto-
rot igen magas zajszintek mérésére használjuk. mányt az A szüro szerint értékelik.

17.3. Zajszint-határgörbék

A 17-2. pontban tárgyalt szubjektív méroszámok
alkalmazásának hátránya, hogy egyfelol a meghatá-
rozásukra vonatkozó kísérletek tisztahangokra vo-
natkoznak, a valóságban eloforduló "technikai
zajok" pedig különbözo spektrumú zörejek, más-
felol az azonos össz-zajszintu, de különbözo spekt-
rá1iseloszlású zajokat az ember különbözo erosségu-
nek ítéli. Ezen hátrányok kiküszöbölésére vezették
be a zajok szubjektív megítélésére a zajszint-határ-
görbéket (17-3. ábra). Amennyiben a kérdéses zajt
jellemzo hangnyomásszini-görbe a szóban forgó
tér részére megengedett zajszint-határgörbéhez si-
mul, ill. azt egy vagy több helyen alulról érinti
- tehát nem nyúlik a határgörbe f'ólé -, a zajt
nem fogják zavarónak ítélni. Az Ne (noise crite-
non) görbéket az USA-ban használják, az NR
(noise rating) görbéket az ISO nemzetközi haszná-
latra ajánlja.

"l:)
....
'ti
·S
..,
..&::::
<:>
•••••••
Q..
~201
.I!I'..L~l
140
80.
60
rr
1t I I" 10
~ 80
I 70
1 20 ~ '
t;j
E:
..&:::
<>
.•..
l:)
~
••.••
Cl. 30
SO

o o
6'3 250 1000' 4000 63 250 1000 4000
125 500 2000 125 500 2000 8000
Oklávsáv-középfrekvencÍd, Hz Okfávsáv-kó'zépfrekvcnc!o, Hz
a) b)
17-3. libra. Zajszint-határgörbék
a) Ne batár8örb6k; b) NR batérJörb6k
 MEGENGEDElT ZAJSZINT 539

17.4. Megengedett zajszint

A helyiségek megengedett zajszintjét funkciójuk 17-4. táblázat folytatása

szabja meg. Ipari csarnokban pl. a zajszint meg- 20
35..
35
85
45
4O...
30
55...
NR25
dB 25
.. .45
... 65
75
SO
35
30
határ- nyomás- Á 35
4O...
30
25 30... 4045
SO...
60
30...
90
25 30 sz6rovel
..... SO
40
.55
70
80
35
30
szint,
LA> görbe,
engedett értékét azvárosban
határozza meg, hogy a dolgozók
Helyis6a dB
mért
hang-
(Á)
Pénztárterem
Tanterem
rosodás
4O... SO
elkerülésére
Áruház
Maximális
Garázsvidéken
Operáci6s éjjel
Számit6központ
Villa,
Operáltak
Nehézipar
Iroda
Nagy érték a tart6s halIáská-
terem
betegszobái
normálkövetelményekkel
terii iroda Betegszoba,
Szállodai
Elad6tér
Orvosi
Könnyúiparszoba nappal
iroda éjjel
Kezelc5helyiségek
vizsgál6helyiség
Igazgat6i I 45 .. .55
ne szenvedjenek
3. Irodák
2.
4. maradó
K6rházak
Gyárak
5. Egyéb helyiségek hallásveszteséget. Iroda-
Eload6terem
helyiség megengedett zajszintjének az a követel-
mény szab határt, hogy a zaj a beszéd érthetc5ségét
ne befolyásolja, és ne vonja el a figyelmet a mun-
kától.
Berendezések akusztikai tervezésekor elérni ki-
vánt megengedett zajszintet - dB (A) hangnyomás-
szint, ill. NR határgörbe - a 17-4. táblázat tartal-
mazza.
Az MSZ 18151-74 Épületek környezetében és
helyiségeiben megengedett zajszintek c. szabvány
1. táblázata az épületek környezetében, 2. táblázata
az épületek helyiségeiben, 3. táblázata a munka-
helyeken megengedett zajszinteket tartalmazza.

17-4. táblázat. Légtecbnikai berendezések

akusztikai tervezésekor elémi kiVlÍDt zajszlntek
nyomá&- Á20
szOr6vcl
NR30
15
dB... 40
35... 45
határ-
görbe, 4O...
3525
35 SO
.. .45
m6rt
hang-
dB(Á)
Több
Rádióstúdi6
Szinház
Templomcélú elood6terem
Operaház
Sportcsarnok
Több célú eload6helyiség
Hangversenyterem
Gyúlésterem

17.5. Hang terjedése zárt térben

zárt térben a hángtér hangforráshoz közel eSlS felületekrc51 visszavert hangter szuperponálódik
részében a hang terjedése a szabad tér törvényei (közvetett hangtér).
szerint megy végbe (közvetlen hangtér), távolabbi A nangtér akusztikai szempontból ismert, ha az
részében a szabadon terjedéS hangtérre a határoló- adott teljesitmény(i hangforrás következményeként
540 AKUSZTIKA

keletkezéS hangnyomás a tér bármely pontjában -10

meghatározható. Zárt tér hangnyomásszintje ál-
landósult hang esetén :

3~_
o A=5 m2 Sahin
Lp= Lp+ 10 19 (~r2+ ~) dB, (17-3)
ahol 4 hangnyomásszint a hangforrástói r~ méter..• c...:
távolságban, dB; Lp hangforrás teljesitményszintje, ~ , TI~f"";"lr-
f, 2~ <;
-1-
f-1-
1-IT
1-1-
I I ~\
l"'-
c~Sf....
100GI-I- -l-
II200
50I
~" 'r>o.t1~00m2Saóin
'1. w,O "Off
(J')
dB; Q irányitási tényezo a hangforrástói a hangtér
,,;:>,~
~~
vizsgált pontja felé mutató irányban; r a hangtér
vizsgált pontjának távolsága a hangforrástói, m;
A teremabszorpció, m2 Sabin. (A zárójelben levo 20
kifejezés elso tagja a közvetlen, második tagja a
közvetett hangtér befolyását fejezi ki.) A (17-3)
összefüggés alapján készült nomogram a számitást JO
egyszerübbé teszi (17-4. ábra). (Az Lp-4 különb-
séget teremcsillapitásnak is nevezzük.) A Q irányi- () ~
tási tényez6 a 17-5. aj ábrából, az A teremabszorp- 2
ció közelito értéke a 17-5. bJ ábrából veheto. 1
0,5
A teremabszorpció pontos meghatározása: az
0,125
ft 0,1 0,2 0,5 1 2 5 1020 50 100
A= ~ a.p 1 m2 Sabin, (17-4) fjm
1=1
17-4. ábra. Az Lp hangteljesitményszint és 1-., bangnyomás-
ahol a.1 a zárt tér határolófelületeinek akusztikai szint különbsége (teremcsillapitás) zárt térben [a (17-3)
abszorpciós tényezoje (számértékeit 1. [1] és [4]- összefüggés számit6ábrája]

~101
!::í

~ 501
E: 300
•..200
:~ 50
9-
~ 40
~ 30
~ 20
~ 10
~ 5
... 3
2030 50 100 200 500 10003000 '" 2 100 250 . 1000 . 5()OO . 2(/()()0
fi$;m/s 5002500 10000
~ feremférfogat, m3
aj hj
17-5. ábra. Hangnyomásszint számitása zárt térben
aj a inlnyltási t6nyezll; a..•d a zajforrás helye; 8 a vizqált irány szöae; fftekvenda, Hz; Sa befúv6-
nYlIáSfelülete, m"
bJ teremabilzorpci6 köze1it6 meghatározása; llkllz közepes akusztikai abszorpciós t6nyez6 (~-
tékeit 1.a 17-5. úbl4zatbaD)
 HANG TERJED~E ZÁRT TÉRBEN 541

17-5. táblázat. «köz közepes akusztikai abszorpciós téuyez6, 17-6. táblázat. Különféle reudeltetésli helyiségek
kÜIÖDbÖZ6 helyiségekre utózengési idejének táJékoztat6 értékei

Helyisésfajta I
o
'".ldl. Hclyiségfajta I Utózcngési ido, s

Rádióstúdi6 0,30 ... 0,45 Szinház 22...

0,5 1 .4781,5
1...2
...
1,5..
0,8
Tv-stúdi6 Stúdi6
Iroda
Eloodóterem
Mozi
Szállodaszoba
Uszoda 280 mS
Zengótér,
Betegszoba
Templom
Gyúlésterem Hangversenyterem
Áruház
Felolvas6terem 0,15 ... 0,25
Lakószoba
Iroda
Szállodaszoba
Tanácsterem
Szinház 0,10 ... 0,15
Tanterem
K6rház 0,05 ... 0,10
Gyárt6csamok
Uszoda
Templom 0,03 ... 0,05

ben); St a zárt tér határolóinak felülete, m2; n a

A=0,16 V m2Sabin, (17-5)
határolófelületek száma. Meglevo helyiség terem- or;

abszorpció ja az utózengési ido mérésével meghatá- ahol V helyiségtérfogat, m3; utózengési ido, s.
rozható: or;

Az utóbbi tájékoztató értékeit a 17-6. táblázat tar-

talmazza.

17.6. Gépek, berendezések által keltett zaj

Ventil/átorzaj. Primer zajok a forgási zaj, turbu-
lens és örvényzaj ; szekunder zajok a motor,
csapágy, ékszíjbajtás, ventilIátorház-rezgés zaja.
A forgási zaj meghatározott frekvenciákon jelent-
kezik. Az alaphang rezgésszáma radiális ventilIáto-
rok esetében:
f=: Hz,
elotereléses axiális ventilIátoroknál:
f= z~~ Hz,
ahol Zj a járókerék lapátszáma; Ze az eloterelo le-
mezek száma; n a járókerék fordulatszáma, limin.
Az alaphang mellett a zajspektrumban az elso és
második felharmonikus általában még mérheto.
A turbulens és örvényzaj a forgási zajhoz képest
széles spektrumú. A ventillátor sz{vó-, ill. nyomó-
csonkján várható össz-hangteljesitményszintje a
maximális hatásfokú munkaponton :
LPö=Lps+ 10 19 Ji" +Ptlg L1pö dB, (17-8)
ahol Lps zajszám, értéke 60±4 dB, ha Ji" mérték-
egysége m3ls (ill. 25 ± 4 dB, ha Ji" mértékegysége
m3fh); Ji" a szállitott térfogatáram, m3/s (m3fh);
pt=20 széles zajspektrum, ill. pt=15 ... 17 do-
mináló forgási zaj esetén; L1pö össz-nyomásnöveke-
(17-6)
dés, kp/m2• Az összefüggés pt=20 esetén a 17-6.
a) ábrán látható.
A maximális hatásfoktól eltér5 munkaponton az
össz-hangteljesitményszintet L1Lpll értékkel kom-
gálni kell. A korrekció várható értéke a 17-6. b)
(17-7) ábra alapján vehet5 figyelembe. Azonos tipusú
ventillátorcsalád össz-hangteljesitményszint válto-
zása a maximális hatásfokú munkaponton, a for-
dulatszám, ill. gépméret változásával:
n
L1Lp=101g (nl)' +101g (D')D 7 dB, (17-9)
ahol n' a megváltozott, n az eredeti fordulatszám;
D' a megváltozott, D az eredeti járókerékméret.
542 AKUSZTIKA

+60
~Sgg
JOOOO +50
20000
+"-0

+30

+20
9:l

~ +10
"t;j

~ ;to
-10
-20
-30
-40
~O 1,2 'ft"- 1,6 1,8 ZO Z5 3,0
O,/fJJ jórókerélaílméro viszon}
ej
~ o
~ ~:- 4 4--

+6 '1 2 ú' .~
~
-10

~~ -;;:- 1-
-";-1 +4-
-L ,
~ -20
="
~ +2 .~
J
ita i3' -30
~
~ -2 ~
-4- ii-40
~b
-6
ö;5 1,0
fI/flmolC
1,5 i- 5~0 125 250 500 1000 2ÓOO4óOo
Októvsóv-liözepfrekvencíoj Hz
8ÓOO

b) d)
17-6. ábra. VentilIátorzaj várható értékének számitása
a) össz-haqtoljesftményszint a maximális hatásfokú munkaponton, nem domináló forgási zaj
(Pl =20) esetén
b) össz-haqtoljesftményszint korrekció a maximális hatásfoktóI eltér05munkapont esetén. A korrek-
ció szémértékét az a) ábra Lp II érték6hez el6jelesen hozzá kell adni; 'PI'Pmax a tényleges és a maxi-
mális hatásfokú munkaponthoz tartozó mennyiségi szám (1. a 18.1. pontot) hányadosa e) össz-
haqtoljesftményszint változása a maximális hatásfokú munkaponton a fordulatszám, ill. gépméret
megváltozása következtében. A korrekció számértékét az aj ábra Lp II értékéhez el6je1esen hozzá kell
adni d) relatív oktáv-teIjesltményszint: 1 axiális ventillátor; 2 radiális ventillátor hátrahajló )apáto-
ZáSSaI; :1 radiáIiS vCllltillátor el6rehajló lapátozással (Sirocco); 4 lépatoma. Adott össz-hangteIje-
sitményszint oktávsáv-spektrumát megkapjuk, ha az ábra relatív oktáv-teIjesitményszintjeit az össz-
teljesltményszinthez az egyes középfrekvenciákon el6jelesen hozzáadjuk

A (17-9) összefüggést a 17-6. ej ábra tünteti fel. meg. A spektrumot megkapjuk, ha a görbe egyes
Az össz-hangteljesitményszintb51 a várható oktáv- frekvenciákhoz tartozó relatív teljesitményszint ér-
spektrum a 17-6. dJ ábrán feltÜDtetett relatív oktáv- tékeit el5jelesen hozzáad juk az össz-teljesitmény-
teljesitményszint-görbék segitségével határozható szinthez.

17.7. Légcsatorna-hálózatban keletkezo zaj

Egyenes légesatorna áramlási zajának össz-hang- ahol II áramlási sebesség, mis; A csatorna-kereszt-
teljesitményszintje : metszet, m2. A spektrális eloszlást a ventilIátorok-
Lpö=10+SOlgll+1OIgA dB, (17-10) hoz hasonlóan, a relatív oktáv-teljesitményszintnek
 LÉGCSATORNA-HÁLÓZATBAN KELETKEZO ZAJ 543

[17-6. dJ ábra] az össz-te1jesitményszinthez való elo-
jeles hozzáadásával nyerjük.
Néhány idom oktáv-hangteljesitményszintje a
17-7. aj ábrából meghatározható. A szint minden
egyes oktávsáv-középfrekvencián külön-külön le-
olvasható. A 17-7. aj ábrából nyert értékeket a
kifújás reftexiójával [17-7. bJ ábra], az áramlás tur-
bulenciájábó1 származó szintnövekménnye1 [17-7.
ej ábra] és a geometriai méretviszonyoknak meg-
felelo szintváltozással [17-7. dJ ábra] kell kom-
gá1ni [a ej és dJ ábrából leolvasható korrekció ér-
téke minden frekvenciára vonatkozik]. Egyéb ido-
mok tekintetében a fejezet végén felsorolt szak-
irodalomra hivatkozunk.
Befújószerkezet. Össz-hangteljesitményszint:
Lpö= 15+30 19 C+6O 19 v+ 10 19 A dB, (17-11)
ahol C alaki ellenállás-tényezo; v légsebesség a
befújószerkezet teljes felületére vonatkoztatva, mis;
A a befújószerkezet teljes felülete, m2•
Befújószerkezetek zajszintjét célszerubb és szo-
kásos a hangteljesitményszint-spektrum megadá-
sával jellemezni, különbözo áramlási sebesség és
zárási arány esetében.

+26
+24-

~ +22
, +20
\.
~~+18
.~ +16 -
~ +14- \.
~ +12
-13 +10
- \.
". +8
.•.......
~ +6
40: +4.
..}+2
-.;jo ....
5 10 20 50 100 200
fys, mis
hj

2 +4.
-.;j O
O
-2
~+2
~+4. +6·
dJ

17-7. ábra. Légcsatorna-idomok hangteljesitményszintje

ti) oktiv-luul8teljallt:mályszint
f
b) klfújáa reIIexi6ja: freItveDcIa,Hz; s • lépatoma kereIz\metszote, m"
e) turbu1ooclAb6laz6rmaz6 u:intnövekmény
A tIf'lI 61 "il_ 'sebealéa értdmez6Iét 1. az ti) 4briln
4) u:intvütozú. pomotriai méretek szerint
Ab), e) 61 4) 'brált korrekc:i66rtékeit hoá kell adni az ti) 'bribólleolVlllOtt te!jesitményszintboz.
A e) 61 4) 6bra korrd<c:i66rtéke minden freltvencWa vonatkozik
 AKUSZI1KA

17.8. Légcsatoma-hálózat természetes cslllapítása

A venti1Iátor és szerkezeti elemek keltette zaj
teljesítménye a légcsatornában, ill. egyes elemeiben
csökken. A teljesítményszint-csökkenést természetes
csillapításnak nevezzük.
Egyenes légcsatorna folyóméterenkénti csillapí-
tása:
ahol A4saz elágazás keresztmetszete; A6 az elága-
zások keresztmetszeteinek összege. A csillapítás
független a frekvenciától.
Befújónyílás akusztikai illesztetlensége csillapí-
tást eredményez (17-8. ábra).
Perforált álmennyezet csülapitása:

L1L=6 d
ot

esy dB/m, (17-12) L1L=20 19nf(d~ 1,6r) dB, (17-15)

f
ahoIOta csatornafal akusztikai abszorpciós ténye- ahol frekvencia, Hz; d a perforált lemez vastag-
zoje; desya csatorna nyomásveszteség szempontjá- sága, m; r a furat sugara, m; (/ perforálási fok
ból egyenértéku átméroje, m. (a perforált felület és az összfelület viszonya);
Hirtelen keresztmetszet-változás csillapítása : c hangsebesség, mis.

L1L= 1019(n1nlf dB, (17-13)

d "
26 '\

\\1" \.'\'\ 1\
\1\. 1\ 21,.
•.... r-,.
"\.\~-"
\l'f
"O ,,'r...'b.
"\
1\. \.•... b\.
I

ahol n=Al/A2 keresztmetszetviszony. Al a változás

elotti, A2 a változás utáni csatorna-keresztmetszet. 20
Alkalmar.á!':l'lcsak kis frekvenciákon hatásos. Fo-
lyamatos keresztmetszet-változásnak nincs lénye- ~ 16
ges csillapítása.
Iv, könyök a hangenergia egy részét visszaveri a
,.;
~ 12
hangforrás felé. Négyszög keresztmetszetu könyök- &
kel jó csillapítás érheto el, ha a hang hullámhossza ;:::::

azonos az idom oldalméretével. A csillapítás nö- .~ 8

velheto, ha a könyök elotti és utáni csatornasza-
kaszt hangelnyelo anyaggal béleljük. A bélelt sza- 4
kaszhossz legalább a csatornaoldalhossz kétszerese,
a bélés vastagsága az oldalhossz 10%-ánál több o
legyen. 5 10 20 50 100 200
fiS,mls
Elágazás csillapítása
17-8. ábra. Befúj6nyilás csillapitása
fftekvencia. Hz: Sa bcf\íjónyl14s keresztmetszete, m": a... d a befújónylJás
L1L= 1019~: dB, (17-14) elhelyezése a 17-S. aj 'bra-mt

17.9. Hangcslllapítók

Miiködési elv szerint megkülönböztetünk reflexi- országon hianyzik a kello termékválaszték. A csil-
ós, rezonátoros, abszorpciós csilIapít6szerkezeteket, lapítás mértékét az oktáv-spektrumban szokás, ill.
ill. ezek kombinációit. A gyártó cégek sokféle szükséges megadni. Adatok a gyártmánykatalógu-
csillapítószerkezetet hoznak forgalomba. Magyar- sokban találhatók.
 LÉGCSATORNA-HÁLÓZAT AKUSZnKAI MÉRETEZÉSE 545

17.10. Légcsatona-llálózat akusztikai méretezése

A méretezés célja, hogy a berendezés üzeme a 100

helyiségben a megengedettnél nagyobb zajszintet ne 90
okozzon.
80
A méretezés lépései:
70
- a helyiség funkciója szerint rögzítjük a Jlleg-
engedett zajszint értékét (NR görbe); ~ 60
- meghatározzuk a ventillátor oktávsávteljesit- ~50
.1:::
ményszint-spektrumát;
- meghatározzuk a légcsatoma-hálózat termé- ~ 40
30
szetes csillapitását (a 17-4. ábrából veheto Lp-Lp
"teremcsillapitást" is számitásba véve); 20
- az alkalmazandó hangcsillapitó csillapitását 10
megkapjuk, ha a ventillátor teljesitményszint- O
spektrumábóllevonjuk a megengedett zajszint és a 63 125 250 500 1000 2000 40008000
természetes csillapitások összegét (17-9. ábra); okfávsrív-középfrekvencío, Hz
- összegezzük a ventillátor és az áramlási zaj- 17-9. ábra. Légcsatorna-bál6zat akusztikai méretezése
források okozta hangnyomásszintet, és ellenoriz- 1 ventillátor hangtdjesltményszintje; 2 megengedett zajszint (NR határ-
zük, hogy az nem lépi-e túl a helyiségben megenge- görbe); 3 természetes csillapitások összege; 4 hangcsiUapitó szükséges
csillapitása
dett szintet, túllépés esetén további csillapitó szük-
séges;
- ellenorizzük, hogy abefújószerkezet hang-
teljesitményébol a helyiségben adódó hangnyomás- - minden elobb felsorolt számitást az egyes ok-
szint a megengedett szintnél kisebb-e. A befújó- távsávok középfrekvenciájára külön-külön el kell
szerkezet után ugyanis nincs mód csillapitó beépi- végezni, mert a vizsgálatnak a teljes spektrumra ki
tésére; kell terjednie.

17.11. IRODALOM

[1] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik:. 58. Ausg. München-Wien, Verlag R.
Oldenbourg, 1974.
[2] Brockmeyer, H.: Akustik: für den Lüftungs und Klima-
ingenieur. Karlsruhe, Verlag C. F. MillIer, 1971.
[3] Kopp, H.: Grundlagen der Akustik. Heizung, Lilftung,
Klimatechnik, Haustechnik:. 23, Nr. 7. 204-209.
(1972).
[4] Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. 1. köt. 5. fej.
Zajvédelem. Budapest, Muszaki Könyvkiad6, 1963.
[5] Brockmeyer, H.: Berechnung der Gerauschdampfung in
Lüftungs- und Klimaanlagen. Heizung, Lüftung, Klima-
technik:, Haustechnik. 23, Nr. 7. 216--220. (1972).
[6] Finkelstein. W.: Vorausberechnung des Ventilatorge-
rausches. Heizung, Liiftung, Klimatechnik, Haustech-
nik. 23, Nr. 7. 210-215. (1972).
[7] Brockmeyer. H.: Strömungsakustische Untersuchungen
an Kanalnetzelementen von Hochgeschwindigkeits-
Klimaanlagen. Theorie, Messtechnik, Ergebnisse. Hei-
zung, Lilftung, Haustechnik. 20, Nr. 3.97-103. (1969).
[8] Brockmeyer, H.: Strömungsakustische Untersuchungen
an Kanalnetzelementen von Hochgeschwindigkeits-
Klimaanlagen. Praktische Gesichtspunkte, Berechnungs-
beispiel. Heizung, Lüftung, Haustechnik. 20, Nr. 8.
317-322.(1969).
[9] Brockmeyer. H.: Eigengerauschentwicklung in Kaniilen
sowie an Krilmmern, Abzweigungen und Auslassen.
Heizung, Lüftung, Klimatechnik:, Haustechnik. 23,
Nr. 7. 221-225. (1972).
[10] Finkelstein. W.: Schalldámpfer für Lüftungs- und
Klimaanlagen. Heizung, Lüftung, Klimatechnik, Haus-
technik. 23, Nr. 7. 226--228. (1972).
[11] Brockmeyer-Finkelstein-Kopp: Akustische Berech-
nung einer Lüftungsanlage. Heizung, Lüftung, Klima-
technik, Haustechnik. 23, Nr. 7. 234-237. (1972).
[12] Beranek, L. L.: Acoustics. New York, McGraw-HilI ..
1954.
[13] Szentmártony T.: Zajtalanitás. Budapest, Muszaki
Könyvkiad6, 1963.
[14] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. New York,
American Society of Heating Refrigerating and Air-
Conditioning Engineers, Inc. 1960.
[15] MSZ 18151-74. Épületek környezetében és helyiségei-
ben megengedett zajszintek.

37 Az épi1letgépészet kézikönyve
 18. Szellozteto- és klímaberendezések
szerkezeti elemei
Szeno: DR. FEKETE IVÁN
Lektor: Mészáros Ferenc

Ez a fejezet szellozteto- és klímaberendezések kö~ eloforduló szerkezeti elemeket az ezekkel a beren-

zös szerkezeti elemeit tárgyalja. Különleges, csak dezésekkel foglalkozó fejezetek ismertetik.
a klíma- vagy egyéb légtechnikai berendezésekben

18.1. Ventillátorok

A ventillátorok olyan áramlástechnikai gépek, 18.1.1. Radiális ventillátorok

amelyek gáznemu közegeket, általában levegot szál-
lítanak. Megkülönböztetünk radiális, axiális és
keresztáramú ventillátorokat. Ezeknek a járókereké-
ben a légáram sugárirányban, tengelyirányban, ill.
keresztirányban (a járókerék kerületének egy részén
be, a másik részén ki) áramlik át (18-1. ábra).
Hazai gyártmányú radiális ventillátort szemléltet
a 18-2. ábra.
18.1.1.1. Sebességbáromszögek
A radiáIis ventillátor járókerekének (forgásirány-
hoz viszonyított kilépo lapátgörbülete szempontjá-

hj ej
18-1. ábra. Ventillátor elvi kialakitása 18-2. ábra. VUh típusú, egyoldalon szívó, ékszijhajtású
a) radiális ; b) axiális; c) keresztáramú radiális ventillátor (FUTOBER gyártmány)

ból) háromfajta kialakítása lehetséges: elorehajló,
radiális és hátrahajló lapátozás (18-3. ábra).
A lapátok közötti légáramra jellemzo U kerületi
sebesség, W relatív sebesség és c abszolút sebesség
vektorok összefüggését szemlélteto ábrát sebesség-
háromszögnek nevezzük. A lapátközbe belépés
helyén a légáram CI abszolút! sebessége sugárirá-
nyú (perdületmentes belépést feltételezve), az Ul ke-
rületi sebesség forgásirányú, ezért a WI relatív se-
besség vektor mindig a forgással ellentétes irá.nyba
mutat, vagyis fJl<"90° (18-4. ábra). A kilépési se-
bességháromszög a lapátgörbülettol függ5en ala-
kulhat (1. a 18-3. ábrát). A w2 relatív sebesség
vektor irányát a lapátyégzodés iránya szabja meg,
az U2kerületi sebesség érintoirányú, a C2abszolút
sebesség W2és u2 vektoriális összegeként adódik.
A kerületi sebesség:
'JTDn
u::;:6u mis,
ahol D átméro, In; n fordulatszám, limin.
A C2sebességvektor C2uösszetevoje a ventillátor
által szállított közeg nyomásnövekedésére, C2 mösz-
szetevoje térfogatáramára jellemzo.
A sebességháromszögek mindig adott n fordulat-
számra és járókerékméretre vonatkoznak. Más n'
fordulatszám· esetén n'ln arányban, más D' 2 járó-
kerék-átméro következtében - hasonlóságot fel-
fi2 =90·
a) h)
18-3. ábra. Radiális ventillátor járókereke
ségháromszöge
a) elorehajló, b) radiális, e) hátrahajló lapátozás; u kerületi sebesség;
w relativ sebesség; c abszolút sebesség; p a kerületi és relativ sebesség
vektor által bezárt &Wi
a) h)
18-4. ábra. Radiális ventillátor járókerekének
ségháromszöge
a) elorehajló, b) radiális, e) hátrahajló lapátozás
37·
VENTILLÁTOROK 547
tételezve - D' 1l D2 arányban módosulnak a sebes-
séghároD1SZÖgek(18-5. és 18-6. ábra).
18.1.1.2. A száUított közeg nyomásnövekedése
A ventillátorok a szállított közeg össznyomását
növelik. ÖSSzenyomhatatlan közegek elméleti össz-
nyomás-növekedése végtelen lapátszámú radiális
ventillátor esetén Eu/er szerint:
LlPöelm_=e(C2uU2-CluUl) Pa (kp/m2),
(18-2)
vagy más formában
LlPöe'm_= ~ ((~-cr) + (u;-uf) + (~-~)]
Pa (kp/m2), (18-3)
ahol e a szállított közeg surusége, kg/m3 (kps2/m4);
(18-1)
a többi jelölés értelmezését 1. a 18-3. és 18-4. ábrán.
(Az épületgépészeti berendezésekben alkalmazott
ventillátorokkal elért nyomásnövekedés kis mérté-
ke következtében a szállított közeg összenyomhatat-
lannak tekintheto.) A (18-3) összefüggés jól szem-
lélteti az egyes sebességek hatását a nyomásnöveke-
désre : az elso tag a közeg mozgási energiájának
növekedését jelenti, amely a csigaházban részben
statikus nyomássá alakul; a második tag a centri-
132 <90·
e)
és kilépési sebes-
18-5. ábra. Sebességháromszög módosulása fordulatszám-
változtatás következtében
e)
belépési sebes-
,J8-6. ábra. Sebességháromszög módosulása a járókerék-
mérelek arányos változtatása következtében
 SZELLÖZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

fugális ero hatására adódó statikus nyomásnöveke-

dés ; a harmadik tag a relatív sebesség változásából
adódó statikus nyomásnövekedés. Az össznyomás-
növekedés nagyságrend je szerint a radiális ventil-
látorokat mintegy 1000 Pa (....,100 kp/m2) össz-
nyomásig kisnyomású, 1000... 3000 Pa (....,100... 300
kplm2) ÖSSZDyomás között közepes nyomású,
3000 Pa (..v 300 kp/m2) ÖSSZDyomásfelett nagy-
nyomású ventillátomak nevezzük.
Ventillátorok jellemzésére gyakran a közeg ún.
statikus nyomásnövekedését adják meg, ami az
össznyomás-növekedésnél a ventillátorból kilépo
közeg dinamikus nyomásával kisebb:
LiPst= Lipö - Pdin2 Pa (kp/m2).
18.1.1.3. Lip- V jelleggörtJe
A ventillátorral létrehozott Lipö ÖSSZDyomás-
növekedés és a szállitott közeg V térfogatárama
közötti összefüggést ábrázoló görbét a gép Lipö-V
jelleggörbéjének nevezzük. A veszteségmentes áram-
lást és végtelen lapátszámot feltételezo elméleti
je//eggörbe alakulása a sebességhárom8ZÖgekbol
megállapítható.
A 18-7. ábra különbözo lapátozású radiális
ventilIátorok kilépési sebességhárom8ZÖgeit mu-
tatja, két eltéro térfogatáramra (két eltéro, C211t és
C2", sebességre). Az ábrából láthatóan növekedo
térfogatáram (c~m>c211tresetében a LiPöelm~ össz-
nyomás-növekedés elorehajló lapátozás esetén nö-
vekszik (C~••>C2 ••), radiális lapátozás esetén állandó
(C~••=C2 ••) és hátrahajló lapátozás esetén csökken
(c~••<c2Y). Az elméleti jelleggörbe a 18-8. ábrán
látható. A görbe adott méretii, geometriai kialakí-
tású, végtelen lapátszámú, meghatározott fordulat-
számú járókerékre vonatkozik, adott s6rliség{i
közeg veszteségmentes áramlását feltételezve.
9=áll.
n=áll.
Vl!Im _
(18-4)
1•.••1ÍIII'll. RadWis ventillátor eltM1eti jel1eggörbéje
4 ~Ó. b ndiáJis.
e IaAtrabajló
Iapátnzás
VaId8ógos gépek jelleggörbéje az elméletitol a
véges lapátszám és,a veszteséges áramlás követ·
keztében er6sen elt6r. Az e1m6leti jelleggörbét, az
azt módosító nyo~ket 61 az igy adódó
valóságos Lip6 - fr jel1eggörbét hátrahaJló lapáto-
zású radiális ventilIátorra a 18-9. ábra szemlélteti.
Leválási vesztes6g egyedül a gépméretezési alap-
jául választott V•••. t6rfogatáram esetén nincs.
Különbözo Japátozású radiális ventillátorok való-
ságos jelleggörb6inek menetét a 18-10. ábra mu-
tatja.
A tényleges jelleggörbe pontosan nem számítha-
tó, csak a szállftott közeg térfogatáramának és
nyomásnövekedésének mérésével határozható meg
bizonyos közegsfhiiség és járókerék-fordulatszám
esetén. A gyártó cégek vagy a Lipö ÖSSZDyomás-
növekedést, vagy a LiPststatikus nyomásnövekedést
adják meg a V térfogatáram függvényében. Lipö
t1pó'

g=áll. I f
n=áll.

timer V
aj hj ej
18-9.áIn. Hátrabajló lapátozású radWis venti1látor elméJeti
18-7.áIn. Radiális ventillátor kilépési sebességháromB7Ögei, és valóságos jel1eggörbéje
két eltéro térfogatáramra 4 elméleti
jelleaörbe;
b VeSZteMaWIeS lapitszám mIaU;c caipház.vesz.
4) ol6rehajJó.
b) radWlI. e) hátralJaj1ó
Iapálozú telIéa; d S6rIÓdáai ---.; " leViIÚl --.;f jeUeaÖrbO
 VENTILLÁTOROK 549

Ji" Ltp-
l1ö= 102r' te (18-6)
ahol V m3/s; Ltpö kp/m2; Pte kW. Az összhatásfok
az l1hi hidraulikai, az l1vol volumetrikus és az l1me
mechanikai hatásfokokból adódik:

(18-7)
g=á//. ahol
n=á/1.
Ltp-
l1hi= o
Lt Pöelmco (18-8)
ti
18-10. ábra. Radiális ventillátor valóságos jelleggörbéje a valóságos és elméleti nyomásnövekedés viszonya,
a elorehajló;
b radiáli,;c hátrahajló
)apátozás V
l1vol= V' (18-9)
össznyomás-növekedésen a ventillátor után és elott a ventillátor nyomócsonkjából kiáramló és a járó-
mért POl és Pöl össznyomások különbségét, Ltp,t kerékbol kilépo térfogatáramok viszonya, és
statikus nyomásnövekedésen a LtPö-nél Pdin2-vel
kisebb nyomásnövekedést [1. a (18-4) összefüggést!],
vagyis a ventillátor után níért P,t2 statikus nyomás !J--f-!--
és a ventillátor elott mért Pöl össznyomás különb-
ségét (és nem a ventillátor után és elott mért
P,t2 és P,tJ statikus nyomás különbségét) értjük.
A LtP,t-V jelleggörbe alapján Pdin2 figyelembe-
vételével megrajzolható a Ltpö-V jelleggörbe, és
fordítva (18-11. ábra). A ventillátor jelleggörbéjé-
nek használata elott meg kell gyozodni arról, hogy
az a Ltpö vagy a Ltp,t nyomásnövekedésre vonat-
kozik-e. A nyomásnövekedések értelmezését a
18-12. ábra szemlélteti. --j~
A veszteségek nagyságára a ventillátor össz- i
hatásfoka jellemzo:

V Ltpö
116= lOOOPte , (18-5) bj

ahol Va szállított közeg térfogatárama, m3/s;

Ltpö össznyomás-növekedés, Pa; Pte a ventil1átor
tengelyen felvett teljesítménye, kW. Technikai
mértékrendszerben :
"- eJ Po
IJp

/ ~---
PtI/n2

n=á//.
f}=á/1. iJPli
~ij
d) PO

I
18-12. ábra. A nyomás változása és a ventillátorrallétrehozott
.. nyomásnövekedés
18-11. ábra. Radiális ventillátor Llpö-V és Llp'l-V jelleggör- a)légcsalorna
a ,zivottésnyomottoldalon;b) légcsatorna
csaka nyomott
béjének összefüggése oldalon;c) légcsatornacsak a szIvottoldalon;d) lépatorna nélkül
 SZELLÖZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

'lJme .V'Lj:öelm~
te (18-10)
a közegszállitásra fordított és a ventillátor tenge-
Iyén felvett teljesítmények viszonya. Az összhatás-
fokot szokás a LJpö ÖSSZIlyomás-növekedéshelyett
a LJPst statikus nyomásnövekedésre is vonatkoztat-
ni, ez esetben jele 'lJst. Ilyenkor az elozo összefüggé-
sekben LJpö helyett LJpst áll. Nyilvánvalóan 'lJot< 'lJö'
Ezért az összhatásfok megadásakor tudnunk kell,
hogy az a LJpö vagy a LJPst nyomásnövekedésre vo-
natkozik-e. Adott fordulatszámon a ventillátor
összhatásfoka a gép méretezési alapjául választott Velm-
Vmér térfogatáram szállításakor maximális. Ett5l 1~ 14. ábra. Radiális ventillátor elméleti P te - V jelleggörbéje
eltéro térfogatáramok esetén csökken (18-13. áb- a elorehajló; b radiálio; c bátrabajló lapátozás
ra; vö. a 18-9. ábrával is).
össznyomás-növekedésre vonatkozó összhatásfok-
18.1.1.4. Pte-V jeUeggörbe ból számítható [1. a (18-5) és (18-6) összefüggést)]:

A jelleggörbe a szállított közeg térfogatárama és P. = ir LJpö kW (18-11)

a ventillátor tengelyen felvett teljesítménye közötti te l~ö '
összeIüggést ábrázolja. Az elméleti jelleggörbe vég- ahol V m3/s; LJpö Pa; 'lJö az össznyomás-növekedés-
telen lapátszámra és veszteségmentes áramlásra vo- re vonatkozó összhatásfok. Technikai mérték-
natkozik. A 18-14. ábra különbözo lapátozású ra- rendszerben :
diális ventillátorok P te-V elméleti jelleggörbéjét
szemlélteti, meghatározott geometriai méretek, for- V LJpö
dulatszám és közegsfiruség esetén. Növekvo térfo- (18-12)
gatáramma1 a ventillátor tengelyen felvett elméleti Pte= 102'lJö kW,
teljesítménye elorehajló lapátozás esetében expo- ahol V m3/s; LJpö kp/m2; 'lJö mint a (18-11) össze-
nenciálisan no, radiális lapátozásnál lineárisan no, függésben.
míg hátrahajló lapátozásnál elobb növekszik, majd A yalóságos Pte- V jelleggörbe a LJp- V, ill. az
egy maximum elérése után csökken. 'lJö=V jelleggörbékbol számítható. Hátrahajló la-
VaJóságos gépek jelleggörbéje a véges lapátszám, pátozású ventilIátor valóságos jelleggörbéjének me-
az áramlási veszteségek és a mechanikai vesztesé- netét szemlélteti a 18-15. ábra.
gek (csapágysúrlódás stb.) következtében lényege- A hajtómotor tengelyen leadott teljesítményét a
sen eltér az elméleti jelleggörbétol. A ventillátor (18-11) és (18-12) összefüggéssel számított Pte ér-
tengelyen felvett teljesítménye a szállított közeg téknél nagyobbra kell választani. (1. a 18.1.1.9.
térfogatáramából, össznyomás-növekedéséb51 és az pontot.)

,;
7Jö

7/ömax
Pfemax

n=dll. 9 =á//.
f =dl/. n=tÍ/1.

V
Vmb V
1~15. ábra. Hátrahajló lapátozású radiális ventillátor való-
1~13. 6In. VentiDátor összbatásfokának változása a szálli-
tott közeg térfogatáramával ságosp ••-Vjellegörbéje
 VENTILLÁTOROK 551

18.1.1.5. Arányossági törvények .

.dp- Ji" és Pre- V jelleggörbesereg

A ventillátorok .dp - V és P te - V jelleggörbéi

mindig egy meghatározott gépméretre, járókerék-
fordulatszámra és közegsuruségre vonatkoznak.
Ezen tényezok változtatásával végtelen sok jelleg-
görbe adódik. Gyártás és alkalmazás szempontjá-
ból egyaránt célszeru olyan geometriailag és áram-
lástanilag hasonló ventillátorcsaládok kifejlesztése,
amelyek viszonylag kisszámú tagból (ventillátor-
nagyságból) állnak, ugyanakkor átfedik a gyakor-
latban rendszeresen eloforduló térfogatáram-nyo-
másnövekedés értékek teljes tartományát.
A ventillátorcsalád tagjaira vonatkozó arányos- Mósodfokú
sági törvények azt fejezik ki, hogy a .dp-V, ill. a parobo/ók
Pte - V jelleggörbék hogyan változnak a fordulat- ti
szám változtatásával, ill. a gépmérettel : 18-16. ábra. Ventillátor fordulatszám-válto:zÁsból származó
Ap - V jelleggörbeserege és kagylógörbéi
--.-= - -, (18-13)
V (D'2)
V' D2 3n'n
cégek katalógusaikban & hatásfokot a másodfokú
-=-
.dp
.dp'
-~
e ( D2
e' D ')
-,n')
n
(18-14) affin parabolák mentén állandó értéknek adják
2 ( 2 meg.
A (18-13) és (18-14) összefüggésbol következik,
~=- -~ -, (18-15) hogy azonos fordulatszám (n'=n) és állandó kö-
P'
Pte e
e' D2 ) S ( n
(D' n') 3 zegsuruség (e' = e) esetén a térfogatáram harmadik
hatvány szerint, a nyomásnövekedés négyzetesen
ahol V térfogatáram ; .dp össznyomás-növekedés
változik a gépméret megváltozásával. Más szóval
vagy statikus nyomásnövekedés ; Pte a ventillátor
a .dp- V jelleggörbe a gépméret változásával 2/3
tengelyen mért teljesítményfelvétele ; D2 a ventillá-
kitevoju parabolákon tolódik el (18-17. ábra).
tornagyságra jellemzo geometriai méret (a járókerék
A közegsuruség megváltozása a jelleggörbe függo-
külso átméroje); n a járókerék fordulatszáma ; e a
leges irányú, a suruségváltozással arányos eltoló-
szállított közeg surusége. A vesszo nélküli jelek dását okozza.
az alapul vett, a vesszovel ellátott jelek a megválto-
zott jellemzore vonatkoznak.
A .dp- V' jel/eggörbesereg. A (18-13) és (18-14)
összefüggésbol következoen azonos gépméret (D~= Ap
n=áll.
= D2) és állandó közegsuruség (e' = e) esetében a
térfogatáram egyenes arányban, a nyomásnöveke- f=á/l.
dés négyzetesen változik a fordulatszám megvál-
tozásával. Ez azt jelenti, hogya .dp- Vjelleggörbe
fordulatszám-változás következtében másodfokú
parabolák (ún. affin parabolák) mentén tolódik el
(18-16. ábra). A különbözo fordulatszámokhoz
tartozó jelleggörbék összességét jelleggörbesereg-
nek nevezzük. A fordulatszám-változtatással nyert
új jelleggörbék egyes pontjainak hatásfokai nem
azonos értékuek az eredeti jelleggörbe azonos pa-
rabolákon fekvo pontjainak hatásfokával. A jel-
leggörbesereg azonos hatásfokú pontjait összeköto
görbéket kagylógörbéknek vagy tojásgörbéknek ne-
ti
vezzük (18-16. ábra). A kagylógörbék a jelleggör-
bék használatos szakaszaiban a másodfokú amn 18-17. ábra. Ventillátorcsalád különbözo nagyságú tagjainak
parabolát jó közelítéssel követik, ezért a gyártó Ap - V jelleggörbéi
552 SZELLÖZTETÖ- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

D2==áll.
D2 =áll.
9 =tÍII.
9 =óll.

Irányfangens : 2
lIormodfokú
poraba/ók /gil
18-20. ábra. VentiIlátor fordulatszám-változásból adódó
li
18-18. ábra. Ventillátor forduIatszám-változásból származó 19 L1p -Ig V jelleggörbeserege

p~- V jelleggörbeserege

A Pte- fr jelleggörbesereg. A (18-13) és (18-15) n=tÍ/1.

összefüggésbol következoen a P~ - fr jelleggörbe
9=áll.
azonos gépméret (Dí.=D2) és állandó közegsuruség
(e' = e) esetében, a fordulatszám megváltoztatásá-
val harmadfokú parabolák mentén, azonos fordu-
latszám (n' = n) és állandó közegsuruség (e' = e)
esetén pedig a gépméret megváltoztatásával 5/3 ki-
tevojii parabolák mentén tolódik el (18-18. és
18-19. ábra).
A közegsiiriiség megváltozása a jeDeggörbe füg-
goleges irányú, a siiriiségváltozással arányos elto-
lódását eredményezi. lrónyfongens: -o/.g

18.1.1.6. Logaritmikus jelleggörbesereg IgV

18-21. ábra. VentiIIátorcsalád különbözo nagyságú tagjainak
A Ltp - fr és P te - fr jelleggörbesereg ábrázolása ..
19 L1p -Ig V jeIleggörbeserege
lényegesen egyszeriisödik, ha lineáris lépték helyett

n=tÍII.
g-=tÍII.

D2=á/l.
SJ=tÍII.

Iránylongens : 3
li 19 li
18-19. ábra. VentiIIátorcsalád különbözo nagyságú tagjainak 18-22. ábra. Ventillátor fordulatszám-változásból származó
p~- V jelleggörbeserege 19 p~ -Ig V jeIleggörbeserege
 VENTILLÁTOROK 553

logaritmikus skálákat alkalmazunk, mert a jelleg-

görbék eltolódását megadó különbözo hatvány- n=áll.
kitevoju parabolák a kettos logaritmikus ábrázolás- 9 =óli
ban különbözo iránytangensu egyenesekké válnak.
Ily módon a fordulatszám-változásból és a méret-
változásból adódó jelleggörbék alakja és nagysága
megegyezik az eredeti jelleggörbéjével, csak helyze-
tük változik meg (18-20., 18-21., 18-22. és 18-23.
ábra).
Valamely adott ventillátorcsalád jelleggörbesere-
ge célszeruen úgy állítható elo, hogy a kettos loga-
ritmikus diagramban megrajzoljuk a legkisebb mé- IrtÍnyfongens: 5/.J
retu (D2) gép legkisebb n fordulatszámra vonatkozó
jelleggörbéjét. A jelleggörbe 1}max hatásfokú pont-
jára vonatkoztatva - a (18-13), (18-14) és (18-15) 18-23. ábra. VentilIátorcsalád különbözo nagyságú tagjainak
összefüggés alapján - meghúzzuk a különbözo
fordulatszámoknak, ill. méreteknek megfelelo affin 19Ptc -Ig V jelleggörbeserege
parabolákat, amelyek itt különbözo iránytangensu

180.0.
160.0
11;0.0. 11;1;0
120.0.
100.0.

90.0 960.
800.
200
70.0. 720.
60.0. .C::::

50.0. ~
"'-
10.0
40.0.
80
70
60
50
40

JO

20

10. 1 30. 40. 50.50. 80.

~m3/h

18-24. ábra. Ventillátorcsalád Ll: - V ( ; - V) jeUeggörbeserege kettos logaritmikus ábráwlásban

554 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK
egyenesek. Bármely D~ méretu, n' fordulatszámú
gép jelleggörbéjét megkapjuk, ha az eredeti jelleg-
görbét önmagával párhuzamosan eltoljuk úgy, hogy
'riJnax hatásfokú pontja a D;-nek és n' -nek megfelelo
metszéspontra essék. Az egyes gépnagyságok kerü-
leti sebesség szempontjából megengedett legna-
gyobb fordulatszámához tartozó jelleggörbéket mint
felso határgörbéket is célszeru berajzolni. Az U2 ke-
rületi sebesség skáláját is ajánlatos feltuntetni a
diagramon. Avégett, hogyaközegsuruség változá-
sát is figyelembe vegyük, a jelleggörbék ordinátáján
19 Ap, ill. 19Pte helyett 19 .dp, ill. 19 P ~ viszony-
e e
JO .0506010·10'
V, mJ!h
18-25. ábra. Ventillátorcsalád ~e- V ( ;e- V) jeUeggörbe-
serege kettos logaritmikus ábrázolásban
számokat célszeru ábrázolni (l8-24. és 18-25. ábra).
Ezzel olyan univerzális jelleggörbesereghez jutunk,
amely a ventilIátorcsalád bármely nagyságú tagjá-
nak jelleggörbéjét szolgáltatja tetszoleges fordulat-
szám és közegsuruség esetére, megadva az U2 kerü-
leti sebességet és a választható fordulatszám felso
határát is.
18.1.1. 7. Jelleggörbék dimenzió nélküli
jellemzo számokkal
A geometriailag arányos méretu ventillátorcsa-
lád valamennyi tagja egyetlen jelleggörbéveI jelle-
mezheto, függetlenül a fordulatszámtóI, gépméret-
tol és közegsuruségtol, ha az elozo pontokban sze-
replo jellemzok (V, .dp, Pte) helyétt a következo, di-
menzió nélküli jellemzo~et alkalmazzuk.
SZERKEZETI ELEMEI
Mennyiségi szám:
V
ep= dbt . (18-16)
2
TU2
Nyomásszám:
"P=~ (18-17)
~~
("Pö' ha .dPö-t,ill. "Pst, ha .dPst-tvesszük figyelembe.)
Teljesítményszám:
A= V.dp _ (18-18)
ep"Pö
~n U 'l.u2 'rIö
'I'l
./ 2 22 2
ahol V térfogatáram, m3fs; D2 a járókerék külso át-
méroje, m; U2 a kilépési kerületi sebesség, mjs;
.dp a szállÍtott közeg össznyomás-növekedése (eset-
leg statikus nyomásnövekedése)-, Pa (kpjm2); e kö-
zegsuruség, kgjm3 (kps2jm4); 'rIö a ventilIátor össz-
hatásfoka.
A dimenzió nélküli "P- ep, ill. A- ep jelleggörbék-
bol leolvasható értékekhez tartozó V térfogatáram
a (18-16), .dp nyomásnövekedés a (18-17), míg a
Pte teljesítmény a (l8-18) és (l8-11), ill. (18-12)
összefüggésbol számítható, bármely D2 gépméretre,
n fordulatszámra (U2 kerületi sebességre) és e suru-
ségre.
A dimenzió nélküli jelleggörbék az egyes ven-
tiIIátorcsaládok összehasonlítására igen alkalma-
sak (18-26. ábra és 18-1. táblázat). Adott V térfo-
gatáramot, ill. Ap nyomásnövekedést annál kisebb
gépmérettel, ill. fordulatszámmal lehet megvalósí-
tani, minél nagyobb a ep mennyiségi szám, ill. a 1p
nyomásszám. A dimenzió nélküli jelleggörbék le-
futásának összehasonlítására a maximális hatásfokú
pontra vonatkozó relatív, dimenzió nélküli jelleg-
görbék alkalmasak [18-27. aj, bJ ábra].
18.1.1.8. Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo
A szálIítandó közeg valamely adott V térfogat-
áramát és Ap nyomásnövekedését különbözo ti-
pusú ventilIátorcsaládok különbözo méretu és for-
dulatszámú tagjainak kiválasztásával, különbözo
hatásfokkal lehet biztositani. A dimenzió nélküli ~
átmérotényezo és (J fordulatszám-tényezo alapján
egyszeruen meghatározható az adott jellemzoket
(V, .dp) legjobb hatásfokkal szolgáltató típus nagy-
sága (járókerék-átméroje) és fordulatszáma.
 VENTlLLÁ TOROK 555

18-1. táblázat. Ventülátorok dimenzió nélküli jellemzo számai (&k szerint)

Ventillátor-típus "'71

,
20,05
2.....
20,7
...
0,75
2,72
1,0
0,715
0,21
1,1
24,4
0,13
0,68
0,225
0,04
1,7
1,965
0,005
0,35
0,924
1,0...
0,15
1,535
1,19
0,033
0,162
0,002
I 9,440,5
5,92
1,62,
0,12 31,6
...4
0,36
0,6
0,657 30,59
.4
...
...
... ...1,78
0,6
.0,1
.,3,8
0,02
1,32 0,0018
0,13 1
1 0,3
0,20,1...0,2
0,Q3 0,3
1,14••• 1,19 0,3
Sirocco
közönséges,
D2=0,8

Átmérotényezo: A dimenzió nélküli 1p- rp jelleggörbe minden egyes

pont jához tartozik egy, a (18-19) és (18-20) össze-
függéssei (vagy a 18-28. és 18-29. ábrával) meghatá-
rozható {j-l1 értékpár., Különbözo típusú ventil-
(18-19) látorcsaládok 1p- rp jelleggörbéjének legjobb ha-
tásfokú pont jához tartozó {jopt--(}'opt értékpárokat
Cordier szerint diagramban ábrázolva látható,
Fordulatszám-tényezo: hogy azok gyakorlatilag egy közös görbén helyez-
kednek el (18-30. ábra). A rendelkezésre álló vala-
mennyi venti11átorcsaládra megrajzolt Cordier-
(18-20) diagram egyes családokra vonatkozó pontjaiból
az adott Ji" térfogatáramot és .dpö össznyomás-növe-
kedést legjobb hatásfokkal biztosító gép mérete (a
járókerék külso átméroje):

(18-21)
3,0

"" .-
-
,
.. -.
- ---.-
~~ -. o _
o- __

2,0 _.
1-- r-
7f
Vmax -
1,2
1, 1
1,0
'\..
-?1,2
--11
Amox io
(1,9 0,9
0,8 0,8
1,0 0,7 0,7
0,6 0,6
0,5 0,5
0,6 0,8 1,0 1,2 1,4
C//'fmax
o aj h)
O 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 18-27. ábra. Radiális, hátrahajló lapátozású ventillátorcsalá-
(,p dok maximális hatásfokú pontra vonatkozó relatív, dimenzió
18-26. ábra. Radiális ventillátorcsaládok dimenzió nélküli nélkülijelleggörbéi
jelleggörbéi aj nyomásszám, bJ teljesítményszám relatív változása
 556 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

207~lT és fordulatszáma :
~
~ 1.1 --1---- I T
J 1,:; 1k
Ö=~.L II 1]
f--~ - O'opt limin, (18-22)
10
9
k:~ -
1- .•••• ahol V térfogatáram, m3/s; LJpö össznyomás-növe-

,
8 I--~ '--~ kedés,Pa (kp/m2); e közegsuruség,kg/m3 (kps2/m4);
7 oopt, ill. O'opt a Cordier-diagrambólleolvasott átmé-
t=-- ~ '" t= --
L- - c-- rotényezo, ill. fordulatszám-tényezo.
5 L..--i ! " ~ k, -- - Az egyes típuscsaládokból így adódó gépek kö-
L-:' ..ll '" OO.},,J-- zül azt választ juk, amely egyéb szempontoknak is
~~ 1 "" '~- <:> legjobban megfelel.
~ -?"J
Az átmérotényezo és fordulatszám-tényezo az
1--
J I-~ o ,~...,
]=-- azonos V térfogatáramot és LJpö össznyomás-növe-
=-
o

t= -t:::t
L- -'-H
= ~~~d'
S&-~
~O- kedést adó, de különbözo típuscsaládokhoz tartozó

2 L- • H+U ~-~. "'1 ~

O~
'~~ -
f- ventillátorok nagyságának és fordulatszámának
I~ ..•
~ "- összehasonlítására is alkalmas, mivel ezen ventil-
I-~ I ..•,P. '-
L- 1 -."'I
~ tc? --+- látorok járókerék-átméroje az átmérotényezovel,
1- 1 il fordulatszáma a fordulatszám-tényezovel arányoso
Minél nagyobb valamely ventilIátorcsalád átméro-
tényezoje, annál nagY0bb a mérete, és minél na-
11- 11" "'1"\ gyobb a fordulatszám-tényezoje, annál nagyobb a
azonos V közeg-térfogatáram
fUlJ- ~-mI~1 ~~
0,9
fordulatszáma, és
47 'U lil I IIII
f--+-, I ~ LL
~ ,1pö össznyomás-növekedés esetén. A 18-31. ábrán
400J 0,01 0,1

20 Rad/a/is ventJI/ufor, :
18-28. ábra. ó átmérotényezo meghatározása a
\ --1 rp mennyiségi
e OXIa.IS"
I \
\ ~ .II
\.
i

\
iF/1\" ' \."- ..••.";'0
"',
hafruhqj/ó
..•. ventil/áfor
"
I~
i

~
" '" i
lupáfozos
VifJfi//áfor
II
Axiú/is
11
__
számból és 'pö nyomásszámból ", I I i
.•••..
I

9
"- ~,~ ~I
Ii I III I [I IIIIII..r]
I \

87 II Illt-~= 2
I-"'T
II I
11I1 [ ~""f

(,P~
_1'1.-fi~.Xí>-"""
I I
" I5 6
3
10

4-

0,7
Oj)4- 0,1 0,5 1 2 3 1,.55
Sopf

18-29. ábra. a fordulatszám-tényezo meghatározása a rp meny- 18-30. ábra. Kiilönbözo típusú ventilIátorcsaládok t5oPt--Uopt
nyiségi számból és 'I'ö nyomásszámból értékpárjainak Cordier-görbéje
 VENTILLÁTOROK 557

10 A jelleggörbe változtatásával elérheto szabályozás

50pf 9 céljából készülnek állítható lapátozású járókerekek
8 is, amelyek lapátjait súlypont juk körül, a kilépoél
7 körül, vagy osztott lapát esetén a lapátvéget súly-
6 pontja körül lehet elforgatni. A járókerék általá-
5 ban acéllemezbol, alumíniumból vagy muanyagból
készül. Igényes gépek járókerekét dinamikusan,
Ir
kevésbé igényesekét csak statikusan egyensúlyoz-
3 zák ki.
2
A csigaház kisebb gépekhez egyben, nagyobb gé-
1
pekhez osztottan, merevítésekkel készül, acélle-
lJ
mezbol, alumíniumból vagy muanyagból. A csiga-
41 43 ~q5 0,5 OtB 1 1,5 2/1 ház szívónyílásába erosítheto szívókúp a beáramló
6ópt közeget a járókerékhez vezeti. A szívókúp és a já-
18-31. ábra. Különbözo típusú ventillátorcsaládok átméro- rókerék közötti kis méretu rés pontos beállítása a
tényezojének és fordulatszám-tényezo jének (méretének és volumetrikus hatásfok, valamint aZ üzembiztonság
fordulatszámának) összehasonlítása a Cordier-görbe alapján szempontjából egyaránt lényeges (ismétlodo ütés
(Eck szerint) a hajtómotor terhelését fokozza és szikraképzodés-
seI járhat). A csigaház kivitele egy oldalról :;zívás
a Cordier-görbe alatt méretarányosan, a fordulat- esetén lehet szabadon szívó vagy légcsatornához
számoknak megfelelo helyen berajzolt járókerekek csatlakozó megoldású. A két oldalról szívó gép csi-
jól szemléltetik a különbözo típusok egymáshoz gaháza, amely az egy oldalról szívó ház tükörkép-
viszonyított nagyságát és fordulatszámát. szeru megkettozése, szabadon szívó vagy légcsator-
nához szívótáskával csatlakozó kivitelben készül
(1. a 18-38. ábrát). A két oldalról szívó ventilIátor
18.1.t.9. Szerkezetek

Radiális ventilIátorQk fo szerkezeti elemei a já- A járókerék forgasiranya a hajlás oldala felol nézve
rókerék, csigaház, hajtás és tartozékok.
A járókerék a tengelyre erosített hátlapból, elo-
lapból és lapátozásból áll. A lapátok kilépési irá-
nyának a forgásirányhoz viszonyított helyzete sze-
rint elorehajló, radiális és hátrahajló lapátozású já-
rókeréktípusok készülnek (1. a 18-3. és 18-4. ábrát).
-tM~iY'4{lK
az'~mulatdjárá"",,' 'Y~
Jobb-t80 Jobb-225· Jobb-270 Jobb-315
Alapátok vázvonal vagy profil alakú kivitelben
készülnek [l8-32. aj, bJ ábra]. A lapátozást szege-
cselésseI vagy hegesztésseI rögzítik. Foként lég-
technikai készülékekben alkalmazzák a Sirocco
elorehajló lapátozású járókereket, amelynek lapá-
tozását kis sugárirányú méret (nagy Dl/D2 viszony)
(9-*t!+rh
.~Y:;Y
Jobb-O
I
Jobb-45 Jobb-90 Jobb-135
és nagy lapátszélesség jellemzi. Kétoldalról szívó A járókerék forgásirányo o hojtós o/d% feló/ nézv/!

i~~~w
ventillátorok szimmetrikus járókerékkel készülnek,
egymáshoz képest eltolt helyzetu lapátozással.

80/-180 Ba/-225 80/-270 8al-J15

-~~fM@-
,
Bal-O 801-1,.5 Bo/-90 Ba/-1.15
~
18-32. ábra. Járókeréklapát 18-33. ábra. Egy oldalról szív6 radiális ventillátorok csiga-
aj vázvonal alakú; hj profil alakú házállásainak jelölése
558 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK
,dp-V jelleggörbéje az egy oldalról szívó gép jel-
leggörbéjébol úgy nyerheto, hogy azonos ,dp nyo-
máson a V térfogatáramot megkétszerezzük. Két
oldalról szívó ventillátort akkor alkalmazunk, ha
a szükséges ,dPö - V értékpárt csak ilyen típussal
lehet elérni, vagy ha kevés hely áll rendelkezésre.
A csigaházállást minden gyártó cég a 18-33., 18-34.,
ill. 18-35. ábra szeri)lti egységesített jelzésekkel kö-
teles megadni. A házat mindig a hajtás felol néz-
zük. Ha a járókerék forgásiránya - a hajtás felol
nézve - az óramutató járásával egyezo, jobbos ház-
állásról, ha ellenkezo, balos házállásról beszélünk.
A speciális hatásoknak (hohatás, vegyi hatás,
koptatás stb.) kitett gépeket erosített kivitelben,
esetleg különleges anyagokból (PVC, rozsdamentes
acél stb.) készítik. A korrózió elleni védelem kü-
lönféle védobevonatokkal is lehetséges. Tuzveszé-
lyes esetben a levegovel érintkezo felületeket alu-
míniumból készítik, ill. alumínium vagy egyéb be-
vonattal látják el. A hoszigeteléssei elJátandó csi-
gaház külso felületét a hoszigetelo anyag felerosí-
téséhez tüskézettel készítik. A ventillátorzaj csök-
kentésére hangelnyelo burkolattal ellátott cSiga-
házat készítenek. Gyúlékony anyagokat vagy rob-
banókeveréket képezo közegek szállítására robba-
násbiztos vagy szikrabiztos járókerék-csigaház
18-34. ábra. Két oldalról, szívótáskából szívó radiális ven-
tillátorok jobbos csigaházállásainak és szívótllskaálIásainak
jelölése. A számláló a csigaházállásra, a nevezo a szívótáska-
állásra vonatkozik
SZERKEZETI ELEMEI
kombinációt gyártanak, megfelelo anyagok felhasz-
nálásával.
Hajtás. A hajtómotor és a járókerék kapcsolata
szerint a ventillátorok lehetnek közvetlen hajtá-
súak (amikor a motor és járókerék tengelye között
nincs fordulatszám-módosító áttétel), ill. közvetett
hajtásúak. Közvetlen hajtás esetén a járókerék a
motor forgórészére vagy tengelyére van szerelve,
ill. a külön csapágyazott járókeréktengelyt tengely-
kapcsoló köti össze a motortengellyel (18-36., ill.
18-37. ábra). Az elobbi megoldást kisebb m~retu
ventillátorokhoz, az utóbbit fokozott üzembizton-
ság és nehéz üzemviszonyok esetén alkalmazzák.
A motor forgórészére vagy tengelyére erosített
kivitel elonye a kis helyigény, hátránya a kötött for-
dulatszám, továbbá az, hogy motorhiba esetén a
ventillátort is szét kell szedni. A közvetett hajtások
közül úgyszólván egyetlen alkalmazható megoldás
az ékszíjhajtás (1. a ]8-2., 18-38. és 18-39. ábrát).
Elonye, hogy az ékszíjtárcsák cseréjével a fordulat-
szám módosítható. Tuz- vagy robbanásveszélyes
helyen ékszíjhajtást az elektrosztatikus feltöltodés
lehetosége miatt nem ajánlatos alkalmazni.
A tengelykapcsoló és ékszíjhajtású járókerék ten-
gely csapágyazására gördülocsapágyat vagy sikló-
csapágyat használnak. Az elobbi kezelése igényte-
18-35. ábra. Két oldalról, szívótáskából szívó radíális ven-
tillátorok balos csigaházállásaínak és szívótáskaállásainak je-
lölése. A számláló a csigaházállásra, a nevezo a sZÍvótáska-
állásra vonatkozik
 VENTILLÁTOROK
18-36. ábra. Radiális ventillátor motortengelyre ékelt j!ir6-
kerékkel
lenebb, de zajosabb, az utóbbinak rendszeres el-
lenorzése, karbantartása szükséges, de csendeseb-
ben jár. Akusztikailag igényesebb esetben sikló-
csapágy alkalmazása célszeru. Két külön csapágy
helyett újabban egyesített hosszcsapágyat építenek
be.
Ventillátorok hajtására úgyszólván kizárólag
villamos motorokat használunk (1. a 6.5. pontot).
A hajtómotor elhelyezheto motorbakon (1. a
18-36. és 18-37. ábrát), kisebb motor esetében a mo-
torbakban (1. a 18-39. ábrát), ill. a ventillátor mel-
lett, az alapozáson vagy alapkereten (1. a 18-2. áb-
rát). Kis méretu· motorokat lehet a csigaházon el-
helyezni. Az ékszíjak feszítésére a motor alá szerelt
18-37. ábra. Radiális ventiÍlátor külön csapágyazású
kerékk!;h. tengelykapcsolóval
559
18-38. ábra. Két oldalról szívó radiális ventillátor szívótás-
kával
szíjfeszíto sínt használják. Kisebb motorok úgy sze-
relhetok, hogy súlyuk feszítse az ékszíjakat.
A villamos motorok O1egválasztásakor a 6.5.
pontban leírtak mellett a 'következoket kell figye-
lembe venni: motorteljesítmény, a motor-nyoma-
tékgörbe alakja, az indítás feltételei, a fordulat-
szám-változtatás igénye, védettségi fok. A (l8-ll),
ill. (18-12) összefüggésseI számított, tengelyen mért
teljesítményt a iJpö számítási pontatlansága, a szál-
lított közeg suruségváltozása, az elektromos hálózat
feszültségingadozása, a beálló fordulatszám pontat-
lansága, a gyártási szóródás okozta jelleggörbe-el-
térés, az ékszíjhajtás hatásfoka stb. miatt bizton-
sági tényezovel kell megszorozni. Ennek nagysága
közvetlen hajtás esetén 1,1...1,2, ékszíjhajtás esetén
1,1...1,3. A hajtómotor névleges teljesítményét a
ventillátor biztonsági tényezovel növelt teljesítmé-
nyénél nagyobbra, a villamos motorok teljesítmény-
•
sorában következo legközelebbi értékre kell vá-
lasztani. Üzem közben változó munkapont esetén
jár6- 18-39. ábra. Radiális ventillátor motorbakba épített motor-
ral, ékszíjhajtással
560 SZELLOZTETO-
az eloforduló legnagyobb, tengelyen mért teljesít-
ményigényt kell figyelembe venni. (Pl. üzemidoben
meleg, üzemkezdetkor hideg - nagyobb surusé-
gu - közeg szállítása, fojtásos közegáram-szabá-
lyozás, fordulatszám-szabályozás stb.). A motor
túlméretezése energetikai szempontból és beruhá-
zási költség tekintetében egyaránt káros.
Nyomatékgörbe, indítási ido. A ventillátor-hajtó-
motor gépcsoport nü üzemi fordulatszámát a mo-
tornyomaték és a ventillátor-nyomatékszükséglet
egyensúlya, azaz a motor és a ventillátor nyomaték-
görbéinek metszéspont ja szabja meg (18-40. ábra).
Ha nagy a járókerék lendítonyomatéka, a gépcso-
port üzemi fordulatszámának eléréséhez szükséges
ido meghaladhatja a megengedett értéket, a motor
túlmelegszik. A felfutási ido:
GD2n-.
1'=-M
a átlu s,
ahol GD2 a motor és a ventillátor motortengelyre
redukált lendítonyomatéka, kgm2; nü a motor
üzemi fordulatszáma, limin; Mát! átlagos gyorsí-
tónyomaték, Nm (kpm) (a motornyomaték-görbe
és a ventillátornyomaték-görbe nü fordulatszámig
terjedo szakasza alatti területek különbségével azo-
nos területu, nü alapú téglalap Mátl magassága);
a= 38,25 az SI mértékrendszer szerint (375 a tech-
nikai mértékrendszer szerint). A káros túlmelegedés
elkerülése szempontjából közvetlen indítás esetén
mintegy 20 s, csillag-deIta kapcsolásnál 45... 50 s
felfutási ido engedheto meg, napi 1... 3 indítást fel-
tételezve.
A következo indítási módok szokásosak: 3 kW
teljesítményig rövidrezárt motor közvetlen indítás-
sal, 3 kW felett rövidrezárt motor közvetlen vagy
csi1lag-deltakapcsolással; 7,5 kW felett rövidre-
zárt motor csillag-deIta kapcsolással vagy csú-
szógyurus motor indító-ellenálIással.
nü
18-40. á••.•. Villamos motor nyomatékgörbéje
tor nyomatékszükséglete
41 motor; b ventillátor
ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI
Fordulatszám-változtatás igénye esetén, mintegy
7,5 kW teljesítményig pólusváltó (Dahlander-) mo-
tor alkalmazható. Nagyobb teljesítményu pólus-
váltó motort kerülni kell, mert a kisebb fordulat-
számon a motor túlméretezett. Nagyobb teljesít-
ményigény kielégítésére elonyösebb két, egymástól
független, a tényleges igényekre méretezett villa-
mos motor alkalmazása. Újabban - egyelore
mintegy 7,5.. .1O kW teljesítményig - tirisztoros
fordulatszám-szabályozókat alkalmaznak, amelyek-
kel a villamos motor fordulatszáma folyamatosan
változtatható.
Környezet, védettségi fok tekintetében a környe-
zet homérsékletét, goz-, gáz-, porszennyezettségét,
a vízzel való érintkezés lehetséges módját, a tuz- és
robbanásveszélyt stb. kell figyelembe venni (1. a
6.5. pontot).
Ventillátorok tartozékai, amelyeket a megrende-
(18-23)
léskor külön fel kell sorolni: villamos motor, szíj-
feszíto sín, ékszíjtárcsák, ékszíjak, szíjvérlo háló,
tengelykapcsoló-védo" szabadon szívó ventillátor
szívónyílásán szívóháló, alapkeret, rezgéscsillapí-
tók, vitorlavászon vagy egyéb anyagú közdarabok
a ventillátorcsonkok és légcsatorna flexibilis össze-
kötésére.
Ventillátorok karbantartása a következok ellen-
orzésére, ill. elvégzésére terjed ki: alapcsavarok
meglazulása, ékszíjak állapota és feszessége, rezgés-
csillapítók szabad mozgása, motormelegedés, csa-
págymelegedés, áramfelvétel, forgásirány, vitorla-
vászon közdarab tömörsége, épsége, járókerék
kiegyensúlyozott járása, nyomásnövekedés válto-
zásának ellenorzése, a csapágyak kenése.
Szabályozószerkezetek. Radiális ventillátorok jel-
leggörbéjének szabályozására két szerkezeti meg-
oldás szokásos: állítható lapátozás és a szívócsonk-
ra szerelt szívótáskába épített perdületszabályozó
szerkezet (18-41. ábra). (A jelleggörbe-módosuláso-
kat 1. a 18.1.8. pontban.) Ritkán alkalmazott meg-
oldás a járókerék szélességének változtatása, a ten-
n
és a ventillá-
18-41. ábra. Radiális ventillátor perdüIetszabályozó szerke-
zete
 VENTILLÁTOROK 561

3I,l
1110

~ f,-
=
~
zu'
15
fJ1 20
--
1500
e-
--~ '

:
~ 50~III
~l~
161
IQ
10 •VUh-7
id. o6
5IJI1I1
IKI
10 ils
I,(JO J ., tr!.~11m#,
. ~ "~~ ~.~ ",'/il
ES~
~rfIO,
~ rw o 100
1.
i
J
1P'I!Il
"""
7

70f!

'O 7IJD8Ci:'jj

IJ;'Z5 ~ '4' II!.!,

45 " "'1 I t6 '"

18-42. ábra. VUh-l tipusú, egy oldalról szivó radiáJis ven- "m'/,.
,1t,mA-
tillátor jelleggörbeserege /1tffn1,lrp(m'

18-44. ábra. VUh-7 tipusú, egy oldalról szivó radiális ven-

gelyen vezetett, a hátlappal párhuzamos siktárcsa tillátor jelleggörbeserege
tengelyirányú eltolásával.
Ventillátorok zajkeltése. L. a 17.6. pontot!
A hazai sorozatgyártású VUh típusú, egy oldal- rinti változását a 18-49. ábra, a szfvó-, ill. nyomó-
ról szivó, fveIt, hátrahajló lapátozású radiális ven- vezetékben a hangteljesftményszint oktávszinképé-
tillátorcsalád ajánlott gépnagyságainak jelleggörbe- nek megbatátozásához szükséges relatív hangtelje-
seregét a 18-42... 18-47. ábrák, össz-hangteljesft-
sftménxszint-értékeket
(FUTOBER adatok). Aza egyes
18-50.csapágyazások
ábra tartalmazza
meg-
ményszintjét a 18-48. ábra, annak munkapont sze-
'5 ~ §<
dp6,
"'" '!fl
JO,
[O
§p
lU
:iíml
'20
4
l§ VUh-10
VUh-4 _

E,

750 71100' 1500 2000 JOiJO lNioo 5Ó00 V,mJ/h

2600 3/JOO 'Iioo SdOO6000 7ixHJ ' 10ÓOO 15000 18000 V, m'/h
"a. "~!5 '/Ii"~7'IJ)8'q;~' , "7!!V,mJ;'
I.lt "'''''1.13'' 11:1 (1,8 ll' ~' - - "15' , , , ~' , , , , " ''J' , • ' '.' , "'5 "v,m"1s
~,. ''Í1 I -f' It 3. 'j ~ t', {, r f,e,w./""o/"\.I(I·'ff.v,,mjs
6.,I1110
I ' ,ISI' \20I ,If 30• PJthtI./tp/m'
, l' 1" '1·1"1·' r J 6.
,of, ,,~ 81 'í;m;' , '" ," ' •• , , , Pilin2,1rp/m'

18-43. ábra. VUh-4 tiPUSÚ. egy oldalr6l sziv6 radiális ven- 11-45. áIJra. VUh-lO tipuslÍ, egy oldalról szivb radiális ven-
ti11átorje1J.esgörbesereg tilIátor jelleggörbeserege

38 Az épQ~t kézik6nyve
 562 SZELLÖZTETO- ÉS KLfMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

6 6
4 4
J 3
ál'~
2 256 8100 2 $ .• 6 81000 -2.31'" 100!J0 2 J 4 (BfdJr1oo~"l'I'
2 3 • 6 841 2 J 4 5 81 2346810 2345
~JO 1i,m1/s

18-48. ábra. VUh tlpusú, egy oldalról szfv6 radiális ventillá-

2ti!13to
torcsalád Lp ö össz-hangteljesltményszintje
15O...j 15
A leolvasott 6rtékb61 levonancl6k a következ6k: a hidraulikai hatúf'ok-
tói fl1a6. 18-49. Abra szerinti 6rték; motor haDpillapltó burkolat-un
1 dB; siklócsapágyazts cselén 2 dB

ábrából leolvasható értékeknél 7 dB-lel kisebb. Az

18-46. ábra. VUh-13 tlpusú, egy oldalr61 szfv6 radiális ven- oktávszínkép megállapításához levonandó relatív
tillátor jelleggörbeserege hangteljesítményszint-értékek a 8ZÍvóvezetékre vo-
natkozóan azonosak a hangtompító nélküli kivi-
engedett maximális fordulatszáma is látható a telével [18-50. aj ábra], a nyomóvezetékre a 18-51.
18-42... 18-47. ábrákon. (Jelölések : PG = peremes ábra számértékeit kell figyelembe venni. A 18-
egyesített gördü1&:sapágyazás; NG = normál gördü- 42... 47. ábrák LJpö-V jelleggörbeseregei e=I,2
l&:sapágyazás; EG =er5sített gördü15csapágyazás; kgfm3 (0,123 kps2/m4) közegsiírfiségre és tipizált
ES= egyesített sik16csapágyazás.) Hangtompító fordulatszámokra vonatkoznak, és tartalmazzák az
burkolattal ellátott, egyébként azonos típusú VUh egyes gépnagyságok tipizált fordulatszámához tar-
ventillátorok ered5 hangteljesítményszintje a 18-48. tozó - a görbe mentén állandónak tekintett -
Pelm ún. elméleti teljesítményszükségletet [ami a

40
71!!
- VUh-15
~ If: _Il
in ....•
!
20
15b
~ ."MtI
,,'bAY.,;,
·BO
15
100 M1.\'
'.IJ!!
15!J.
li
I
.* //1'
JI I
1.
E000 1',
i:;:...~ -- 'lJ';)
0\-
"
~'.\o
iJO 600
0\0
500
500
~V<'{}gj
50%1"0
~75
130 @O
w
~
JPO
(18-11), ill. (18-12) összefüggés szerinti Pte teljesít-
ményt51 abban különbözik, hogy rJö helyett csak az
.fl/!
rJhi hatásfokot tartalmazza] és ~ kerületi sebessé-
get, valamint az egyes V térfogatáramokhoz tartozó
.

nyomócsonkbeli "2 sebességet és Pdin2 dinamikus

nyomást. n, Pelm és ~ értéke a görbe jobb végpont-
jának vízszintes kivetítéséveI olvasható le. A villa-
3

1
o
78 80 81 80 75
2\l' " , 13" " ~" "
--.
'S ' " W'"
-----
17'
~---
lf'I' '117' , , 'tS
.,... ~
II;mI,t
1Jhit %
r""~I ..Ii"'17'r'Mi!' \"'"
, ,. " ,'p .,
"'~"Mv"m/6
,• , 'iMl,l!plm'
1•..•. Mra. VUh tipus6,eayoldalr6l azlv6 radiális wntilJltor-
C:SaIid 1&-48. ábrin litbató Lpo aaz..haqteljesltm6nyszint-
11-47. ábra. VUh-lS tlpusú, egy oIda1r6l SZIV6radi6JlI WIl- j6b61levoaand6 .dLP., 6rlit, a IDUDkapoothoz tartozó 'Illi
tiUitorjelleggörbeaci. hidrautikai batúfot~
 VBNTILLÁTOROK

30 30

~ 25 25
~
~ 20 20
lt:l
15 ~ 15
Q..
""-l

10 ~ ·10

5 5
o
63 125 250 500 1000 2000 1;0008000 o 63 125 250 500 1000 2000 4.0008000
Okfóvsóv - középfrekvencia, Hz Oktávsóv-kóZépfrekvencio, Hz
O) 18-51. ábra. Hangtompító burkolattal ellátott VUh típusú,
25 egy oldalról sziv6, radiális ventlllátorcsalád nyomóvezetéké-
ben várható bangteljesítményszint oktávs:zfnképének meg-
határozásához szükséges relatív hangteljesítményszínt-értékek
~ 20
<l..
1:320 ... 640,2:640 ... 1280,3:1280 ... 2560 lImin fordulatszámra
vonatkozóan
~ 15
tásos, villamos motorral együtt acélkeretre szerelt"
10
rezgéscsillapitó acélrugó rendszerrel együtt szálli-
tott, sorozatgyártású gépnagyságainak körvonalraj-
5 zát és hb~l1áAAit a 18-56. ábra, méreteit a 18-4. táb-
lázat tarta lmSll7.7j1. A jelleggörbék azonosak a
o 63 125 250 500 1000 2000 40008000 18-42 ... 46. ábrákéval, de csak a 18-4. táblázatban
megadott, legkisebb (nmin) és legnagyobb (nmax)
Okfávsóv-középfrekvencio, Hz
fordulatszám által határolt tartomány fordu1 elo.
bJ Az ugyancsak hazai gyártású (FuTOBER gyárt-
18-50. ábra. VUh típusú, egy oldalról szivó radiális ventlllá- mány), P-típusú, egy oldalról szivó, profil alakú,
torcsalád szív6- és nyomóvezetékében várható hangteljesit- hátrahajló lapátozású radiális ventillátorcsalád gép-
ményszint oktávszínképének megbatározásához szükséges re- nagyságainak jelleggörbeseregét a 18-~7... 63. áb-
lativ hangteljesitményszínt. Ennek értékét az Lp II össz-bang- rák tartalmSll7.7ák, e= 1,2 kgfm3 (0,123 kps2/m4) kö-
teljesítményszíntbollevonva, nyerjük a bangteljesitménysrint zegsiirfiségre, tipizált fordulatszámok esetére. A
oktávszinképétl:320 ... 64O, 2:640 ... 1280, 3:1280 ... 2680 lImin hangteljesitményszint megközelitc5leg a VUh tipus-
fordulatszámra vonatkozóan családéval egyezik. Készül hangtompitó burkolat-
a) szIvóvaet6kben; 6) JIYOIIlóvaet6kben tal is. A tipuscsalád körvonalrajzát a 18-64. ábra,
méreteit a 18-5. táblázat, alapkeretének körvonal-
rajzát a 18-65. és 18-66. ábra, méreteit a 18-6. és
18-7. táblázat tartaJmSJ7.7j1.
mos motor névleges teljesitményének megállapi-
tásához a diagramok Polm teljesítményét a 18-52.
I
ábra b biztonsági tényez6jével kell megszorozni, P,.=bP."", kW

amely az összhatásfokot is figyelembe veszi. Az in- ---Ékelt Ékslíjhajtás

dítási idc5 meghatározására a 18-53. ábra alkalmas.
Az egy oldalról szlvó, egyesitett csapágyas, ékszij- 1,2
hajtású, bakba épitett villamos motorral ellátott
1,1
tipuscsa1ád ajánlott gépnagyságainak körvonalraj-
zát a 18-54. ábra, méreteit a 18-2. táblázat, alap- 42 1134' o.61l11 -j- J 4 5 S 810 20 Jo 411 s'-'if1Ol
Pom, kW
keretének körvonalrajzAt a 18-55. ábra, annak mé-
reteit a 18-3. táblázat tartalmSll77J1. 18-51. Üla. VUh tfpusú, radiális ventülátorok b biztonsági
A VUh radiális ventillátorosaIád egy oldalról SZI- tényezoje a motor névleges teljesítményének megbatározásá-
vó, peremes egyesftett·gön:lü1c5csapágyas, 6ksziJDaj- hoz

38-
564 SZELLÖZTETÖ- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

2' I

:rm
100a
. l...-
·5

70,

, VII
V.

JI. nl"/-

18-53. ábra. Diagram VUh típuscsaládhoz tartozó ventiJIátorok indítási idejének meghatározásához
Ml inditónyomaték; Mb billenönyomaték; Mo névleges nyomaték; Mu üzemi nyomaték; n fordulatszám
 VENTILLÁTOROK

18-1. táblázat. F.CY oldalról szi,ó, egyesitett c:sapágyas, ékszíjbajtású,

bakba épitett villamos motorral ellátott VUb ndIáIIS ,eatlllátor'csaIád méretei
(KörYonalrajza a 18-S4. ábrin)

HL
K
G
296
400
111
108
385
270
310
455
348
230
200
185
230
425
535
410
540
470
135
335
260
350
270
450
590
780
800
235400
200
370
1110
940
710
535
820
140
500
310
187
110
500
570
450
676
513
794
603
605
710
123243
650
912
693
540
780
322
780
940
1048590
1204
424
892
780
335
260
521
570
990
860 I 1270
370
I I 45·
1270 T
I 180· I 225· I 270· I 315"
O·

II Á I B lel 370 DIE

I II

e
, .• -,i
•••I
CB.c:a
l+- I IEJ"tlL
•..
l:)

18-54. ábra. Egy oldalról szivó, egyesitett csapágyas, ékszij- 18-55. áln. Egy oldalról szivó, egyesített csaptÍgyas, ékszij-
bajtású, bakba épített villamos motorral ellátott VUh radiá- hajtású, bakba épített villamos motorral ellátott VUb ra-
lis ventillátorcsalád körYonalrajza. Méretek a 18-2.táblázat- diális ventillátorcsalád alapkeretének körvonalrajza. Mére-
ban tek a 18-3. táblázatban

18-3. táblázat. Egy oldalról szi,ó, egyesitett csapágyas, ékszíjbajtású,

bakba épitett ViUamOSmotorral ellátott Vuh nUUáUS ,entillátor'család alapkeretének méretei
(Körvona1rajza a 18-55. ábrán)
934 dbc660
519251
318
190
282
274
862
669
527e2
1230 22$.
315·
45·
180·
1068
270·
14
70
1004
430
63430
1068
519
11154
519
720
144
611
739
745
2 .
8739 o·
I394
I 180
307
324 550
1000430
757
832
618
87
678
I676
575
611
515
796
860
145
1154
860
I f
I
430
II
1
I
566 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

c B F E

HfÍzól/ások

Jobb
Bal
.~-~~
-45 -O
_-
..
-315
----~ ~l -270
18-56.ábra. Egy oldalról szívó, peremes, egyesített gördülocsapágyas, ékszíjhajtásos, villamos motorral együtt acélke-
retre szerelt, rezgéscsillapító acélrugó rendszerrel szállított VUh radiális ventillátorcsalád sorozatgyártású gépeinek kör-
vonalrajza és házállásai. Méretek a 18-4. táblázatban

18-4. táblázat. VUh tipusú ventillátorcsaJád

18-56. ábra szerinti kivitelének méretei és adatai

Méret.
mm
I VUh-11 VUh-4 VUh-1
I,-Gépnagyság
I
,
VUh-l0 I VUh-13
'Ilo ~Ckm
lY"
- '§t?O
It\c\/~,-
P-400
l'
'i,'
t::
III
f}/ ~
".,
'\-..~
,>/ ~O
9SO 950
--§.
,,<'
'4/,0
I§I!O;§PO
""

:1 , 'I!. f60
I
1-
'(J!JIJ

645
180 ~- '~
300 .41(\
693 1055
705
55383
270
370
247
470
70
178
80
260
348
450
912
794
603
513
400270
230
310
540
869
1205
510
1150
790
475
65
625
157
815
870
1285
350
296295
745
455
676
385
335
590
521
228 50
310 260
125
A 235185 I
2001II

15011,

nmin, lImin 475

nll1U, lImin I 2520
950 I 2200
950 I 1660
720 I 1260
630 I 975

A minimális és maximális közötti tipizált fordulatszámok azonosak 18-57.ábra. P--400 típusú, egy oldalr61 szív6 radiális ven-
a 18-42
... 18-46.ábrákon megadott tipizált fordubo-"'Olrlral. tilIátor jelleggörbeserege
 VENTlLLÁTOROK 567

IJPiJ}

1300 lJ
12 fil P-820
1100
~ " l*p/mz
1001l
9111l

80q

600 ~
500 5fE.

700~7~
400 ..ti

300l3,

200120

150115

I'~dddI.'~J,,;1 'w~00 15000 20000 25000 V,mJ/h

/f,S •. I '2 ,,' II • I lJ' , . j~ J5 ,. lS "11 •~m3/$

}" ,6, •• j r ~'r,,0.78910

I I5 1'1,1'1 I ,. ~ 30l'
'~ ' , 20 I
125
40 P•.,v"m/,.
•• kp/m'

18-58. ábra. P-S70 típusú, egy oldalról szivó radiális ven- 18-60. ábra. P-820 tipusú, egy oldalról szivó radiális ventil-
tillátor jelleggörbeserege látor jelleggörbeserege

- ~
,
.,,~ li' "'~ P -1000
-700 '120
IXJl1.llI
~,
iii 1500"i',1000'
li lfso 1.
JPQl
"""
,§!lO
~.: CI
':i.{

010 llfO

30

2l!1:1111

1416~l1. 1217

J" "}" " }" "~ I l' J'(UJoO I ',}. I',r I ~. ;itk,' ~mJ/h
I •• , 11$ . I '. 12' 1 , '.' • , •• '3' .. I 14' ••• 15 a.~,"~"
! ',' ~"f I ~I f.·/~ 1,.', " • Ilf, 1 1: .~.," 'rs,'t,m/I'
2 3 ~ 5 5 78910 2(J 30 I,IJ{J#lhl,Jp/mt

18-59. lÍIII'll. P-700 típusú, egy oldalról szivó radiális ven- 18-61. lÍIII'll. P-lOOO tipusú, egy oldalról szivó radiális ven-
tillátor je1leggörbeserege tillátor jelleggörbeserege
 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

"" po {"
~~i,OQoo ~'I, 5~boo
t1 ~4D ,
.~12 900 ,1' . ;~::-n ~~ 15
o ",1-00
pa
w; 301;00
"pfm' ,~
~•,••,/" ,"~~\9 P-1650
.~
~' 5Ot/oQ 60 ./ •
,\wk""v" .\0
~
o
"'"
')itw
r::
kpfm' ,1'~O 3OtrJO~
I </:<> 611Q6Q ~ of>

.
IÍ:m 21Jl.. 20 ..,.,..,
.,;~ 15bOQ
75
OJ[ g;o
f5()
1160
~U 350.
0\0 201100

~JQ ~;- 5IIJl5Q

'IV 'JI}"
'/2()
ffPO
~O

150.. 15 25
~~

20

25

3 115

.uu ••• J/h O/h

II I ["' I'J5"1116""17' le' 19' [tO' 1 I , If5' "~m'l'$ "'17~'''''''18~'~19~''1tJ'''""''~'~'~'--'''~5'''~'

~'~1111=-''''''''' 1l",~~,~'T."1.1Q~~'m#
T. r,

1 I~' •• (1 r,' l~' 11~1 ,'\ ! I •• ,115 1 \ 12~ 1 ',' 1~.5111 • v,/mis /1\,.',11' f:f.'"ll1""',, : Itf"II'~I·~.s\'I,YI,m;'
: J '" S 6 78 9 10 20 30 40 50 Pdinl,Kp/m2 2 3 4 5 I 7 8 9 11J 20 30 40 Pm! ,.,/m'

18-62, ábra, P-1150 típusú, egy oldalról szívó radiális ven- 18-63, ábra, P-165O típusú, egy oldalról szívó radiális ven-
tillátor jelleggörbeserege tillátor jelleggörbeserege

18-5, táblázat, P típusÚ ventíUátorcsalád 18-64, ábra szerinti JIléretei

06pnaayság
Mérct,
mm
P--400 P-S70 P-700 P-820 P-lOOO P-llS0 P-16S0

A 368
0564 ]ff)
1150
1650
475
327
600
520
860
333
995
970
1170
1000
220
700
900
190
820
785
549
1060
1320
216
455
655
925
800
1525
1075
...45° 1065
1310
1090
955
810
670
460
720
1210
425
295
620
1295
446
643
1620
160
1330
647
453
526
757
531
298
560
1140
870
693
1725
1640
815
570
1550
930
540
365
710
920
750
610
386
811
780 210
320
370
184
400
259
314
110
330 400
420
396
186

II
 VENTILLÁTOROK 569

c B L L

aj hj ej

18-64. ábra. P típusú, egy oldalról szívó radiálís ventillátorcsalád körvonalrajza aj P-400 ... 820, hj P-lOOO ... 165O,
ej P-400 ... 1650 nagyságra. Méretek a 18-5. táblázatban

18-6. tAblázat. P tipusá ventillátorcsaJád 18-7. táblázat. P tipusú ventillátorcsalád

18-65. ábra szerinti alapkeretének méretei 18-66. ábra szerinti alapkeretének méretei
Gépnagywág
Méret, Méret.
mm mm
P-820 P-lOOO P-16SO
J P-400 I P-S70
Gép~ Ip-700 1
II _ 1120
550
7001300
2350
970
650
800
1740
1525
1560
13501480
a N
770
M196
385
1200
450
273
338
1100
950
/* 280
800
650
520
970
1350
500
1300
410
430
690 1801520
a... 200
160-ig
1750

•A villamos motor építési nagysága szerint.

-----r--
Nyomócsonkközép

~ .• e
b

18-65. ábra. P típusú, egy oldalról szívó radiális ventillátor- 18-66. ábra. P típusú, egy oldalról szívó radiális ventillátor-
család alapkeretének körvonalrajza P-400 ... 820 nagyságra. család alapkeretének körvona1rajza P-l000 ... 16SO nagy-
Méretek a 18-6. táblázatban sáp. Méretek a 18-7. táblázatban
570 SZELLÖZTETÖ- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

A különleges, technológiai légtechnikai berende-

zések ventillátoraival szemben támasztott speciális
követelményeket a 22. és 24. fejezet tárgyalja.

18-67. ábrán.
18.1.2. Axiális ventillátorok

Hazai gyártmányú axiális ventillátor látható a

UG ~w. C'=C'm Ul_~ _
18-68. ábra. Axiális ventiI1átor belépési és kilépési sebesség-
háromszög~
18.1.2.1. Sebességbáromszögek

A közönséges axiális venti11átor belépési sebes-

ségháromszöge derékszögu, kilépési sebességhárom-
szöge ferdeszögu (18-68. ábra; az axiális ventilláto-
rok sebességháromszögei sugárirányban változnak,
az ábrák itt a legnagyobb átmérore vonatkoznak).
A WI relatív sebesség mindig a forgásiránnyal el-
lentétes irányú, azaz /31"< 90°. Adott átméron a for-
gásirányú be- és kilépési u kerületi sebesség azo-
nos. A közönséges axiális ventillátorból a levego
perdülettellép ki, ami veszteséget okoz. Perdület-
mentes kilépés biztosítására álló terelolapátsort al-
kalmaznak. Az álló eloterelés a járókerékbe belépo
közegáramnak eloperdületet ad (18-69. ábra), az
álló utóterelés a perdülettel kilépo levegot tengely-
irányba téríti (18-70. ábra) .
Az álló elo- és utóterelés az elozo két megoldás
kombinációja (18-71. ábra). A relatív sebesség
utóterelésnél a legkisebb. Mivel a járókerék-vesz-
teségek a relatív sebességgel arányosak, ebbol a
szempontból kedvezobb az utóterelés, az eloterelés
elonye viszont a gyorsuló áramlás. Utóterelést két-
fokozatú ventillátorban a két járókerék ellenkezo
forgásirányávallehet elérni (18-72. ábra).
18.1.2.2. A száUított közeg nyomásnövekedése
Összenyomhatatlan közeg elméleti össznyomás-
növekedése végtelen lapátszámú axiális ventilIátor-
ban Eu/er szerint:
.1Pöelm~=eU(C2u-Clu) Pa (kp/m2), (18~24)
vagy más alakban
.1Pöelm_=~ [(q-~) + (~-~)] Pa (kp/m2),
(18-25)
ahol e a szállított közeg siírusége, kgfm3 (kp s2/m4);
a többi jelölés értelmezését l. a 18-68 . .,18-72. áb-
rákon. Az össznyomás-növekedés nagyságrendje
szerint az axiális ventillátorokat mintegy 300 Pa
(",30 kp/m2) össznyomásig kisnyomású, 300. .,1000

Cfm Cfll
lI~Wf
Cf Jórókerék
-------- (Iassulós)
.. ..
fix terelolapótsor
(gyorsulás)

(J~

c2=C2m=c1m
18-67. áIn. AV tfpus6, tcrelolapátos,ékszijbajtású, légcsa- 1s.69. áIn. Álló el6tereléaes axiális wntillátor sebess6gbá-
tomába épithet6 aXWiI WDtiJJátor (KIPSZER. gyártmány) l'OIJl8ZÖ8ei
 VENTILLÁTOROK
'iF/x ferelo7ii;HJfsor
(lassulás)
U Cz
C211
~'2 Wt
czm=c,
18-70. ábra. Álló utótereléses axiális ventillátor sebességhá-
romszogei
Pa (",30 .•. 100 kpJm2) össznyomás között közepes
nyomású, 1000 Pa ('" 100 kpJm2) össznyomás fe-
lett nagynyomású v.entillátornak nevezzük.
18.1.2.3. LJp- V jeUeggörbe
A veszteségmentes áramlást és végtelen lapát-
számot- feltételezo elméleti jelleggörbe a 18-73.
ábrán látható. A valóságos jelleggörbét a szállított
közeg térfogatáramának és nyomásnövekedésének
mérésével lehet meghatározni. A valóságos jelleg-
görbe az elméletitol lényegesen eltér a véges la-
pátszám, a járókerék súrlódási és leválási vesztesé-
gei, a terelolapátsor vesztesége, a perdületes kilépés
vesztesége (forgási veszteség), a járókerék utáni ke-
resztmetszet-változásból adódó veszteség (diffúzor-
veszteség) és a járókerék és ház közötti résen fel-
lépo résveszteség következtében. A valóságos jel-
18-71. ábra. Álló elo- és utótereléses axiális ventillátor sebes-
ségbáromszögei
571
18-72. ábra. Utóterelés sebességbáromszögei kétfokozatú,
ellenkezo forgásirányú, két jár6kerekes axiá1is ventillátorban
leggörbe alakját a 18-74. ábra szemlélteti. A vesz-
teségekre jellemzo hatásfokra vonatkozóan 1. a
18.1.1.3. pontot.
18.1.2.4. Pte - V jelleggörbe
A végtelen lapátszámra és veszteségmentes áram-
lásra vonatkozó elméleti jelleggörbe a hátrahajló
lapátozású radiális ventillátor ideális jelleggörbéjé-
hez hasonló (18-75. ábra).
A valóságos jelleg görbe a véges lapátszám, az
áramlási és mechanikai veszteségek következtében
eltér az elméleti görbétol. APte tengelyen felvett
teljesítmény a (18-11), ill. (18-12) összefüggéssei
számítható, biztonsági tényezo figyelembevételével.
18.1.2.5. Arányossági törvények.
LJp- V és Pte - V jeUeggörbesereg
A 18.1.1.5. pontban foglalt arányossági törvé-
nyek - a (18-13), (18-14) és (18-15) összefüggések
- axiális ventillátorokra is érvényesek. Egy geo-
metriailag hasonló kialakitású axiá1is ventillátor-
család LJp-V jelleggörbéje a fordulatszám válto-
zásával másodfokú parabolákon, a gépméret vál-
tozásávalZJ3 kitevoju parabolákon tolódik el. A kö-
zegsuruség változása a jelleggörbe függoleges irá-
9=úl/.
n=á/1.
Velm 00
18-73. ábra. Axiális ventillátor elméleti jelleggörbéje
572 SZELLOZTETÖ- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

esetében is - egyetlen "P- rp, ill. A- rp dimenzió

nélküli jelleggörbével jellemezheto, függetlenül a
fordulatszámtóI, gépmérettol és közegsijruségtol
(1. a 18.1.1.7. pontot).
Mennyiségi szám:
V
rp=-z-'
Dz1t
(Us-26)
p=áll.
n=á/1. -4-u
ill. szokásos a következo mennyiségi szám is :
ti
18-74. ábra. Axiális ventillátor valóságos jelleggörbéje q;=----V (18-27)
(~-tf2)1t
nyú, a suruségváltozással arányos eltolódását okoz-
4 u
za. A ventillátorcsalád P~ - V jelleggörbéje a for- Nyomásszám:
dulatszám változásával harmadfokú parabolákon,
a gépméret változásával 513 kitevoju parabolák "P=-L1p (l8-28)
mentén tolódik el. A közegsuruség a jelleggörbe gu2
2
suruségváltozással arányos függoleges eltolódását
okozza. A különbözo nagyságú gépek különbözo ("Pö' ha L1Pö-t veszünk figyelembe, ill. "Pst' ha
fordulatszámhoz tartozó jelleggörbéit jelleggörbe- L1Psít veszünk figyelembe.)
seregnek nevezzük. Teljesítményszám:

18.1.2.6. Logaritmikus jelleggörbesereg A= rp"Pö , (18-29)

'YJö

Axiális ventillátorok L1p-V és Pte-V jelleggör-
beseregét - a radiális ventillátorokhoz hasonlóan
- a 18.1.1.6. pont szerint ugyancsak kettos loga-
ritmikus koordináta-rendszerben célszeru ábrázol-
ni, mert így a ventillátorcsalád különbözo méretu
tagjainak különbözo fordulatszámhoz tartozó jel-
leggörbéi azonos alakú és nagyságú, különbözo
helyzetu görbék seregét képezik.
18.1.2.7. Jelleggörbék dimenzió nélküli
jellemzo számokkal
A geometriailag arányos méretu ventillátorcsa-
lád valamennyi tagja - mint radiális ventillátorok
ahol Va szállított közeg térfogatárama, m3 ls; Dz a
járókerék külso átméroje, m; d a járókerék belso
átméroje, m; u a járókerék külso átméro jére vonat-
kozó kerületi sebesség, mis; L1p a szállított közeg
össznyomás-növekedése (esetleg statikus nyomás-
növekedése), Pa (kp/mZ); e közegsuruség, kg/m3
(kp sZ/m4); 'YJö a ventillátor összhatásfoka.
A dimenzió nélküli jelleggörbék az egyes ventil-
látorcsaládok összehasonlítására alkalmasak (18-76.
ábra és 18-1. táblázat). A dimenzió nélküli jel-
1,0
V
48

0,6

0,2

0,2 0,1,. 0,6 0,8 1,0

CI

18-76. ábra. Axiálisventillátorcsaládok, dimenzió nélküli jel-

leggörbéi
Velm 00
a fali szellozö; b profil alakú lapátozású járókerék; c ventillátor terelö-
18-75. ábra. Axiális ventillátorelméleti jelleggörbéje lapátsorral; d ventillátor terel6lapát90rral és dilfúzorral

1/í/Ymax 1~
il/Amax 1,t,.
1,3
1,2
1,1
""O
0,9
~8
0,7
~6
~5
Olt,.
0,3
O 1,0
18-77. ábra. Axiális ventillátorcsaládok maximális hatásfokú
pontra vonatkozó relatív, dimenzió nélküli jelleggörbéi
a axiális, b félaxiális venlillátor
leggörbék lefutásának összehasonlitására a maxi-
mális hatásfoKú pontra vonatkozó relativ dimen-
zió nélküli jelleggörbék használhatók (18-77. ábra).
18.1.2.8. Átmérotényezo, fordulatszám-tényezo
Adott Ji' térfogatáramot és adott LJp nyomásnö-
vekedést legjobb hatásfokkal szolgáltató ventillá-
tortipus nagyságának (D2oPI) es fordulatszámának
(nopJ meghatározása a (18-21) és (18-22) összefüg-
gésseI lehetséges, az optimális átmérotényezo és
fordulatszám-tényezo alapján (1.a 18.1.1.8. pontot).
A Cordier-görbe a különbözo tipusú ventilIátor-
családok fordulatszám és méret szempontjából való
összehasonlitására szemléletes képet ad (1. a 18-30.
és 18-31. ábrát).
18.1.2.9. Szerkezetek
Axiális ventillátorok fo szerkezeti elemei a járó-
kerék, terelolapátozás, ház, hajtás és tartozékok.
A járókerék tengelyre ékelt agyból és az arra ero-
sitett lapátozásból áll (18-78. ábra). Alapátok váz-
vonal vagy profil alakú kiképzé8sel készülnek.
Az utóbbi jobb hatásfokú, zajtalanabb és jelleg-
görbéje laposabb. A kerületi sebesség a sugár men-
tén kifelé haladva no, ezért a lapátok görbületi su-
gara kifelé haladva növekszik, a fJz szög csökken
[1.a 18-68. ábrát és a (18-24) összefüggést]. A fél-
axiáIis ventillátor járókerekének agymérete az áram-
lás irányában haladva növekszik (18-79. ábra),
csökken az áramlási keresztmetszet, az abszolút se-
besség tengelyirányban megno. A félaxiáIis járó-
kerékkel mintegy kétszer akkora nyomásnövekedés
VENTILLÁTOROK 573
f e c b
g o
18-78. ábra. Axiális ventillátor utóterelo lapátozással
1,2 1/f a jár6keréklapál; b jár6kerékagy; c villamos maior; d orr-idom; e diffúzor;
Cf/Cfmax f csobáz; g ut6terelo lapál
érheto el, mint normálkiképzéssel. A normál ki-
vitelu járókerék fix lapátozással készül. A jelleggör-
be változtatásával való szabályozás végett k~zite-
nek állitható lapátozású járókerekeket, amelyek
lapátjai egyenként vagy mozgatható mechanizmus-
sal egyszerre állithatók, fordithatók el az agyon.
A járókereket acéllemezbol, öntöttvasból, alumi-
niumból stb. készitik, és statikusan, ill. dinamiku-
san kiegyensúlyozzák.
Terelólapátozás. A terelolapátsor beépitése lehet
fix vagy állitható (forgatható). A fix terelolapátok
eloterelo (18-80. ábra), utóterelo (18-78. ábra), vagy
elo- és utóterelo beépitésuek lehetnek. Az állitható
terelólapátokkal (18-79. ábra) axiális ventillátorok
jelleggörbéje jó hatásfokkal szabályozható.
Kétfokozatú járókerék-megoldással a nyomás-
növekedés fokozható. Kialakitása lehetséges a két
járókerék közé iktatott terelolapátozással [18-81.
aj ábra] vagy mindkét járókerék elé szerelt terelo-
lapátsorral [18-81. bJ ábra]. A terelést külön terelo-
lapátozás alkalmazása nélkül, a két járókerék egy-
mással szemben forgatásával is meg lehet oldani
(1.a 18-72. ábrát).
A járókerék érzékeny a hozzááramló közeg
egyenletes sebességelosz1ására. Ennek javítására a
7/77/7/7,'//77////
18-79. ábra. Félaxíális járókerekú ventillátor állitható elo-
terelésseI, fix utótereléssel
a áIUlható o16tereló lapál; b félaxiális járókerék; c fix ut6tero16 lapál
574 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

a e nagyobb gépeké osztással készül. Beépítés szem-

pontjából megkülönböztetünk ablakba vagy falba
épitheto, légcsatornába építheto és külön alapozott
d gépeket. A házat általában acéllemezbol készitik.
c A különleges hatásoknak (hó'hatás, vegyi hatás,
koptatás stb.)· kitett gépeket erosített kivitelben,
esetleg különleges anyagokból (rozsdamentes acél,
aluminium, PVC stb.) készítik vagy védóbevonat-
tal látják el. Gyúlékony anyagok vagy robbanó ke-
veréket alkotó közegek száIIitásiíra robbanásbiztos
vagy szikrabiztos járókerékház-kombinációt gyár-
tanak megfelelo anyagokból.
h Hajtás. A hajtómotor és a járókerék kapcsolata
18-80. ábra. Axiális ventilIátor eloterelo lapátozással szerint lehet közvetlen hajtás [motortengelyre ékelt
a .járókeréklapát; b jár6kerékasY; C orr-idom; d agydiffúzor ; e külso járókerék (18-78. ábra) vagy külön csapágyazott
diffúzor;/ház; g elötercló lapát; h idomacél alapkeret járókerék tengelykapcsolóval (18-79. ábra)], ill.
közvetett hajtás ékszíjakkal. A kis gépeket motor-
tengelyre ékelt, a nagy ventillátorokat külön csapá-
gyazott járókerékkel gyártják. Kisebb axiális ven-
járókerék elé orr-idomot helyeznek el. A járókerék tillátorokat biztonságtechnikai okból (pl. robbanás-
mögötti keresztmetszet fokozatos növelése végett veszélyes közeg szállitása) külso m9torral, ékszíj-
agydiffúzor alkalmH7ií~ célszeru. hajtássaI miiködtetnek. Légcsatornába épített ven-
A járókerékház megfelelo kialakítása csökkenti a tillátor esetén az ékszíjakat a ház falán kell átve-
veszteségeket. A szabadon szivó ventillátor háza zetni, ezért szennyezett közeg száIIitásakor az ék-
kúpos szivótölcsérrel kezdodik (1. a 18-81. ábrát) szíjakat a szívott oldalon célszeru elhelyezni.
az egyenletes sebességeloszlás elosegitésére. A sza- A csapágyazás, villamos motorok, nyomaték-
badba fújó ventillátor háza diffúzorszeruen van ki- görbe, indítási ido, indítás, fordulatszám-változta-
alakitva. A járókerék és ház közötti kis méretii rés tás, környezet vonatkozásában utalunk a radiáIis
a jó hatásfok, a csendes üzem és az üzembiztonság ventillátoroknál elmondottakra (1. a 18.1.1.9. pon-
miatt lényeges. Kis méretii gép háza egy darabból, tot).

,, 3
.t
7

7 1Q
,J
, It
" , 1.5
IJpsf,
pa

III
3rJ,
jlrPlml
,,,14
~
'i'"'I"i"
\ "'\t\\
~"
1\1
J1JZl] \ ~lL'nZ"1]:'\, 6
'\
l~

@lL' 2rJIrJ 1
10"

101

8,
·7,
61
51

4
31

1,

bJ 678 10J 2 3 4 5 678 10* 2· 3

18-81. ábra. Kétfokozatú axiális ventillátor V, mJ/h

ti) ev lOrtadöl r"1 Ol" 1:b) UUor tadölapétoz4ua1 18-82. ábra. FAX tipusú axiális fali szeUozojeUeggörbeserege
 VENTILLÁTOROK 575

18-8. táblázat. FAX típusú aXiáIiS fali szell6zo méretei Tartozékok, karbantartás, zajkeltés tekintetében
(Körvonalra,jza a 18-84. ábrán) ugyancsak l. a 18.1.1.9. pontot.
420
210
640
270
790
232
245
630
400
435
500
125
110
85
240
9SO
685
875
800
160
205
545
320
510
340 400
315
500
630
800 Hazai gyártású FAJ{ típusú axiális fali szelloz5
I ~; 10D K mm (FuTOBER gyártmány) jelleggörbeseregét e= 1,2
0D. I DA I DB I kgfm3 (0,123 kps2fm4) közegsGruségre a 18-82. áb-
ra, hangteljesitményszintjét a 18-83. ábra, körvo-
nalrajzát a 18-84. ábra, méreteit a 18-8. táblázat, a
villamos motor teljesitményét és súlyát a 18-9. táb-
lázat tartalmazza.
Hazai gyártású, légcsatomába épitheto, közvet-
len hajtású ACSN típusú axiális ventilIátor (FuTO-
BER gyártmány) jelleggörbeseregét e= 1,2 kgfm3
(0,123 kps2fm4) közegsuruségre a 18-85. ábra, kör-
18-9. táblázat. FAX típusú axiális faU szellW vonalrajzát a 18-86. ábra, méreteit és a villamos mo-

-1- -II -
---
0,25
0,55
0,75
villamos motorjáuak teljesítménye és súlya
2 tor adja
zat teljesitmé~yét, fordulatszámát a 18-10. táblá~
meg. Ossz-hangteljesítményszintje:
-
Motor pólusszáma és fordulatszáma
13,2 641440/min
0,07
0,25
12,8
10,0
21,7
65,0
35,0
34,0
0,37
25,1 8 0,55
960/min
720/min
kW
kW I kp
kp Lpö=37,7+ 10 19 V +22,5 19 LJpö dB,
ahol V m3fs, LJpö Pa;
LPö=60+ 10 19 V +2f,5 19 LJpö dB,
ahol V m3fs, LJpö kpfm2•
A járókerék a villamos motor tengelyére van
ékelve.
Hazai gyártású, légcsatomába építheto ékszíj-
hajtású, AVG típusú axiális ventilIátor (KIPSZER
gyártmány) jelleggörbeseregét e= 1,2 kgfm3 (0,123
kps2fm4) közegsfu'uségre a 18-87. ábra, körvonal-
80 rajzát a 18-88. ábra szemlélteti, méreteit a 18-11.
~
"\. "- .•....•..

"-
70 I 1 \\. 1"'-....••.••....••.
táblázat tartalmazza.
~
~ 60
CI..

....• 50

40

30 --
31,5 63 125 250 5001000 4000 16000
2000 8000 L I K

Okfúvsóv- kiizépfrekvencio, Hz
18-83. ábra. FAX SO/4 tfpusú axiális fali szellozo hangte~ 18-84. ábra. FAX típusú axiálís fali szellozo körvODalrajza.
sitményszintje a sziv601da1tól 3 ID távolságban Méretek a 18-8. táblázatban

18.1.3. Különleges ventillátorok szülékekben alkalmazzák, gyakran két tengelyvé-

ges villamos motorra ékelt, két járókerekes kivi-
18.1.3.1. Kereatáramú ventiUátor
telben (18-90. ábra).

A keresztáramú ventiIIátor járókerekén a szálli- 18.1.3.2. Tetöventillátor

tott közeg radiális irányba lép be és radiálisan tá-
vozik (18-89. ábra), a járókerék véglapjai teljesen
zártak. Ezt a ventiIIátor tipust nagy mennyiségi
szám (Ip) és nyomásszám (ll') jellemzi (1:a 18-1. táb-
lázatot), ami csendes üzemet eredményez. Ezen
kedvez5 tulajdonságai miatt f&eg légtechnikai ké-
Különleges kialakitású ventillátor a zárt terekbol
távozó levego elszívására, amelyet az épület tetö-
szerkezetére szerelnek. Kivitele szabadtéri elhelye-
zést tesz lehetövé. Magában foglalja az e1szivóven-
tiIIátort, a hajtó villamos motort és az eso ellen
 7675
58 9 104 10 --.-~-
J ÉS 5.3 4
576
"58 4 5 5SZELLOZTETO-
89104 2 {j 2 4IJ, 5. 3
KLíMABERENDEZÉSEK
50.6 2 708
SZERKEZETI
7{J6
27 4710
ELEMEI ~ IJpihlrp/mZ
6G 1
'tB mJ/h
ri, li;
IJpo,kp/mZ mJ/h
0,6 1
20

50
40
/Jpóikp/mz
'O ~,
o.
1500/mi
200, 'O

100 '0

50 5
/,Q 30 "
30 J
21) 2
78917f1 2 3 5 6 7 B 9 104 2
V.mJ/h

18-85. áIn. ACSN tipusú, légcsatomába építheto, közvetlen meghajtású axiális ventillátor jelleggörbeserege
 VENTlLLÁ TOROK 577

Rezgéscsillap/fÓ 18-86. ábra. ACSN típusú axiális ventillátor körvonalrajza.

viforlavászon Méretek a 18-10. táblázatban

i-
RezgescSillapitó
gumifuskó

/JPii,
Pa i kp/m2
500+50

400HO

300+30
/
/
/
/
/
I
/

150

2 J 4-

VI mJ/h
Ul-87. ábra. AVG típusú, légcsatornába építheto, ékszíjmeghajtású axiális ventillátor jelleggörbeserege. A határgörbék
u2 = 55 mis, ill. u2 = 35 mis kerületi sebességre vonatkoznak

18-88. ábra. AVG típusú axiális venti\1átor körvonalrajza.

Méretek a 18-11. táblázatban

39 Az épOletpPéazet kézikönyve
578 SZELWZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

18-10. táblázat. ACSN tipusá UiáUS veatlUitor méretei és adatai

BII I
L 357
IIXX)
1400
1IXX)
310
13SO
1340
370
340
750
1380
1IXX)
220
190
7SO
1500
1425Villamos
418
415
430
470
480
2SO
240
600
490
280
400
540
360
440
320
I,SO
0,75
0,37
0,37 motor
460
410
360
1,1310
510
610
560
810
710 k~
(KörYonaJl'l\iza a 18-86. ábrán)
IfoUn
. 0,18
0,37
0,25
0,18
2,2
0,55
0,75
4,00
0D
Á
H
teljesítménye_ I fordulatszám ••

18-11. tüIáz8t. AVG u..- UiáUS v_tillátor méretei

(IUlrvoaall'l\iza a 18-88. ábrán)

L M
Típu. ~0dIE'FIGIHr;
,
mm
DIO
1200
700
965
1400
335
370
950
440
500
1100
ISO
1250
700
7SO
870
250
200
595
835
440
630
500
710
530
655SO
70
880
3SO
730
290
4SO
560
60
1050
1800
SO
125570800
555
1150
109575
57,5 I 1810
1132
1610
1265
1410
2020 I
 VENTILLÁTOROK 579

ifJ 720

18-89. ábra. Keresztáramú ventillátor járókerekén átáramló

közeg áramlási iránya

18-92. ábra. RAX típusú, félaxiális járókerekú tetóventillátoT

1000 100
900 90
18-90. ábra. Keresztáramú ventillátor két, közvetlenül a vil- ~ 800 80 ~
lamos motor tengelyére ékelt járókerékkel .<; 700 70~
~600 60~
15'0 15 500 50 "'l
~
400 40
~
300 30
.:;.,1'00 '\. o'"
<::t.
~ 80
I-+- 71~~
8~
70 200 za
7 ~
60 6~
r-.
50 5
40 4 100
103 2 J 4 5 6 7 8 9 10" 2-10~
V, m3/h
3D I 3
18-93. ábra. TVCN tipusú ipari tetóventillátor jelleggörbéi
·/jnl/L 720/min
iRAX"'at;Pi'
n=940/mln Folyamatos görbék: IOOOJmin;szaggatott görbék 7S0Jmin
2'0
P=~25kW P=437kW1r-i-2
/V

I I I I III I I I I,
900 10'00 150'0 2'000 3'0'0'0350'0
V,m3/h
18-91. ábra. RAX tipusú tetóventillátor jelleggörbéi ~
Szaggatott vonal: ventillátor-ellenállássörbe kikapcsolt motorral. gravi-
tációs \égáramblU1

védo házszerkezetet. Hazai gyártású, foleg lakó-

épületekben alkalmazott, a gravitációs szellozés
lehetoségét is jól biztositó félaxiális járókereku RAX
típusú tetoventilIátor (FUTOBER gyártmány) jel-
leggörbéi a 18-91. ábrán, méretei a 18-92. ábrán
láthatók. Ipari épületeken alkalmazott TVeN típusú
tetoventilIátor (FUTOBER gyártmány) jelleggör-
béit a 18-93. ábra, körvonalrajzát a 18-94. ábra 18-94. ábra. TVCN típusú tetóventillátor körvonalrajza. Mé-
szemlélteti, méreteit a 18-12. táblázat tartalmazza. retek a 18-12. táblázatban

39*
580 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

18-12. táblázat. TVCN típtmú tetöventillátor méretei és adatai

(Körvonalrajza a 18-94. ábrán)
kW
700 Hl
1600
940
930
955
730
275
950
114O
960
700
Villamos H
257
Ifmín
0DI
IllO
960
1250
1420
644
547
567
148
178
106
960
582
462672
970
860
880
89
373
484
szama,
740
794
0,75
2,2
0,55
4,0
1,5
motor I Súlya, 450
600
900
750 teljesít-
0DO
kp
I I for~ulat- I
1I
I

18.1.4. Ventillátorok munkapontja Pl. légfuto-Iéghuto berendezés, ha alulról felfelé

szállít levegot, a tervezettnél nyáron kisebb, télen
nagyobb térfogatárammal üzemel (l8-97. ábra).
A ventillátor nmnkapontja a Llp-V jelleggörbé- A ventillátor teljes jelleggörbéje a vizsgált ven-
nek az a pontja, amely a ventillátor és a rákapcsolt tilIátorral sorba kapcsolt, de ellenkezo értelemben
légcsatorna-rendszer áramlástani egyensúlyának fe-
lel meg. A munkapont azt a VM térfogatáramot je-
löli meg, amelynek szállítása esetén a ventillátor ál-
tal létrehozott LlPM össznyomás-növekedés éppen
egyenlo a légcsatorna-rendszer IIPcsatM összellen-
állásával, beleértve a légcsatornából kilépo közeg-
áram dinamikus nyomását is (l8-95. ábra). A mun-
kapontot a ventillátor(ok) és a rákapcsolt légcsa-
torna-rendszer Llp- V jelleggörbéjének metszéspont-
ja jelöli ki.
A környezettol eltéro suruségu közeg függoleges
irányú szállítása esetén a Hg Lle (H Lly) nagyságú
gravitációs nyomást is figyelembe kell venni. Ez a
légcsatorna jelleggörbéjének Hg Lle (H /1y) mértéku
függoleges irányú eltolásával lehetséges (l8-96. áb- Ap=O, /lgAY(H~)
V""O Li
ra). Nagy HgLle (HLly) érték figyelmen kívül hagyá- aj
sa a tervezettol eltéro térfogatáramot eredményez.

tJpó'

bJ

18-96. ábra. Légcsatoma jelleggörbéje

~, V2VM Li
aj környezeténél nagyobb suruségu kÜzeg felfelé vagy kisebb suruségu
18-95. ábra. Ventillátor munka pontja közeg lefelé szállításakor ; bJ környezelénél nagyobb suruségu közeg lefelé
a ventillátor jelleggörbéje; b légcsatorna jelleggörbéje vagy kisebb sílruséglí közeg félfelé szállításakor
 VENTILLÁTOROK 581

b nyomásnövekedés mellett szálHtja maximális hatás-

fokkal (18-100. ábra, A pont). Ebben az esetben
mindkét gép a jelleggörbe maximális hatásfokú
pontján üzemet. Két, nem aionos jelleggörbéju, sor-
ba kapcsolt ventillátor eredc5jelleggörbéje csak a
teljes jelleggörbék (1. a 18-98. ábrát) ismeretében
szerkeszthetc5 meg (18-101. ábra).
Párhuzamos kapcsolás. Ventillátorok párhuzamos
kapcsolása a Ji" térfogatáramot növeli változatlan
nyomásemelkedés mellett, ezért a párhuzamosan
kapcsolt gépek .dp- Ji" eredc5jelleggörbéje az egyes
-HgtJ! (HJ,) /fl/dr
~- .....
·-v gépek jelleggörbéi vizszintes metszékeinek össze-
adásával nyerheto (18-102. ábra). Két, azonos jel-
HgtJo(Ht1r} Tel leggörbéju ventillátor párhuzamos kapcsolása ese-
ti tében· azt a tipust kell választani, amelyik a .dp
18-97. ábra. Légfutó-Iéghuto berendezés térfogatárama nyá- nyomásnövekedést Ji" 12 térfogatáram mellett bizto-
ron és télen, levegoszállítás alulról felfelé sitja maximális hatásfokkal (18-103. ábra, A pont).
a ventillátor-jelleggörbe: b Jégcsatorna-jelleggörbe LlQ=O esetben: c Jég-
csatorna-jelleggörbe nyáron; d Jégcsatorna-jelleggörbe téJen
Ap

' ..•........ -- 2

V
18-99. ábra. Sorba kapcsolt ventilIátorok eredo jelleggörbéje
-v

18-98. ábra. Ventillátor teljes jelleggörbéje

szállító ventillátorral vehetc5 fel. Így kiegészitett,

teljes jelleggörbét láthatunk a 18-98. ábrán.

18.1.5. VentilIátorok
soros és párhuzamos kapcsolása

Soros kapcsolás. Ventillátorok sor~ kapcsolása

változatlan térfogatáram mellett a szállított közeg
nyomásnövekedését fokozza, ezért a sorba kapcsolt
gépek LJp- Ji" eredo jelleggörbéje az egyes gépek jel- li
leggörbéi függc51eges metszékeinek összeadásával 18-100. ábra. Két, azonos jelleggörbéju, sorba kapcsolt ven-
nyerheto (18-99. ábra). Két, azonos jelleggörbéju tilIátor kiválasztása és munkapontja
ventilIátor sorba kapcsolása esetén azt a tipust cél- A pont: az egyes ventiJlátorok munkapontja ; B pont ~ a gépcsoport
szeru választani, amelyik a Ji" térfogatáramot LJpl2 munkapontja
582 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

gépen a H m~nkaponthoz tartozó - Ji' H térfogat-

áram fúj áto Az a és b csatorna-jelleggörbe közötti
IJp ~~+2
"" tartományban nincs átfújás). Ha azonos jelleggör-
"\ béju ventillátorokat nem egyszerre indítanak, akkor
is jön létre átfújás, ezért az ilyen gépeket mindig
\ egyszerre kell indítani.
\
\\
18.1.6. VentilIátor és légcsatorna
eredo jelleggörbéje

Több ventillátor és bonyolultabb légcsatorna-

hálózat áttekintését megkönnyíti, ha annak - ven-
IÍzmQx IÍ tillátorból és légcsatornából álló - valamely sza-
kaszát vagy szakaszait Eck szerint egyetlen ventil-
látorral (vagy egyetlen csatornaszakasszal) helyet-
tesítjük.
Ventil/átor és vele sorba kapcsolt légcsatorna he-
18-101. ábra. Két, nem azonos jelJeggörbéju, sorba kapcsolt lyettesítése. A két egység egyetlen olyan ventillátor-
ventillátor eredo jelleggörbéje ral helyettesítheto, amelynek nyomásnövekedése a
tényleges ventillátorénál a légcsatornaszakasz el-
lenállásával kisebb (18-105. ábra). A két egység
egyetlen olyan légcsatornával is helyettesítheto,

Ap

V1 vz V(t+2) =V,+lÍ2 V
18-102. ábra. Párhuzamosan kapcsoIt ventilJátorok eredo
jeJleggörbéje

18-103. ábra. Két, azonos jelJeggörbéju, párhuzamosan kap-

Így mindkét gép a jelleggörbe maximális hatásfokú csoIt ventillátor kiválasztása és munkapontja
pontján üzemel. Ha az egyik ventillátort leállítjuk
A pont: az egyes gépek munkapontja párhuzamos üzemben; B pont: a gép-
és a légcsatorna felé elzárjuk, a másik gép új mun- csoport munkapontja; C pont: egy gép munkapontja a másik gép kiikta-
kapontja a C pontban lesz. Láthatóan egy gép tásakor
nem a gépcsoport által szállított térfogatáram felét,
hanem annál többet szállít (V c>V B/2). Megfor-
dítva: két, azonos jelleggörbéju ventillátor párhu- J1p
zamos kapcsolása nem kettozi meg az egy ventil- 2
látorral szállított térfogatáramot, hanem annál ke-
vesebbet szállít (V B< 2V d.
Ventillátorok párhuzamos kapcsolása kor fenn-
áll az a veszély, hogy az egyik gépben ellenkezo ér-
telmu áramlás jön létre, a másik gép átfúj rajta.
Két, különbözo jelleggörbéju gép párhuzamos kap- '\.
csolásakor az átfújás az eredo jelleggörbe bizonyos .. -
-VR Va-O
./,-'
VF ~
.. \VE.... Vc
' .
V
tartományában mindig bekövetkezik (a 18-104. áb- "G ~

ra V < VA tartományában, pl. a c jelu csatorna-jel- 18-104. ábra. Átfújás ventillátorok párhuzamos kapcsolása-
leggörbe F munkapontja esetében, amikor az egyik kor
 VENTILLÁTOROK 583

6
~C

;~~$'--' \\
~.6
-i! -r
- - ~tl.·.-
.

-v

18-105. ábra. Ventillá:tor és vele sorba kapcsolt Be légcsator-
naszakasz eredo jelleggörbéje, ha a ventillátor-légcsatorna
egységet egyetlen AC ventiUátorral helyettesítjük. A Be ven-
tillátor jelleggörbéje a Be csatorna jelleggörbéjének tükör-
képe a V tengelyre. Az AC ventillátor jelleggörbéje az AB
és Be ventillátorok jelleggörbéjének eredöje
1 BC ventillátor; 2 AC ventillátor; 3 BC csatorna; 4 AB ventillátor; 5 he-
lyettesíto vázlat; 6 eredetí kapcsolás
18-107. ábra. Ventillátor és vele párhuzamosan kapcsolt lég-
csatorna (by-pass) eredo jelleggörbéje, ha a ventíllátor-lég-
csatorna egységet egyetlen ventillátorral helyettesítjük. A he-
lyettesíto ventillátor jelleggörbéje a (by-pass) légcsatoma
jelleggörbéjének tükörk6pe a Ltp tengelyre
1 helyetteslt6 ventillátor jellC1l1örbéje;2 ered6 jell_örbe; 3 by-pass jelleg-
lIÖrbe; 4 ventillátor-jelleaörbe; 5 helyetteslt6 vázlat; 6 eredeti kapcsolás

A B C
+/Jp 6 :i:I

-s~
~ - --1-- 13--
A B C

-v '" /.-, .
./27'/'
//
I +V
/
3,,1/

I ../
//
II ,// ,,""" 1
~ ' _••..
I
-tJp

18-106. ábra. Ventillátor és vele sorba kapcsolt Be légcsator- 18-108. ábra. Ventíllátor és vele párhuzamosan kapcsolt Jég-
-
naszakasz eredo jelleggörbéje, ha a ventillátor-légcsatorna
egységet egyetlen AC légcsatornával helyettesítjük. Az AB
- csatorna (by-pass) eredo jelleggörbéje, ha a ventillátor-lég-
csatorna egységet egyetlen légcsatornával helyettesitjük.
A ventillátort helyettesíto ellenállás jelleggörbéje a ventillátor
csatorna jelleggörbéje az AB ventillátor jelleggörbéjének
jelleggörbe tükörképe a V tengelyre. A by-pass görbe az ere-
tükörképe a V tengelyre. Az AC. csatorna görbe az AB és Be
deti by-pass jelleggörbe tükrözése az origóra
csatornagörbék eredoje
1 ventillátort helyettesít6 ellenállás jellcgllÖrbéje; 2 cred6 jell_örbe;
1 AB csatorna; 2 AC csatorna; 3 BC csatorna; 4 AB ventíllátor; 5 hclyn- 3 by-pass; 4 by-pa•• jelleaörbe; 5 ventillátor-jeIielllörbe; 6 helyettesíto
tcsít6 vázlat; 6 eredeti kapcsolás vázlat; 7 eredeti kapcsolás
584 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

amelynek ellenállása a ventillátor nyomásnöveke-

L1p
déséveI kisebb (18-106. ábra).
Venti/látor és vele párhuzamosan kapcsolt lég-
csatorna helyettesítése. A két egység egyetlen olyan
ventillátorral helyettesítheto, amelynek térfogat-
árama a tényleges ventillátorénál a légcsatornasza-
kasz (by-pass) térfogatáramával kisebb (18-107. áb-
ra). A két egység helyettesítheto egyetlen légcsator-
nával is (18-108. ábra).
A ventillátor-Iégcsatorna egységet ventillátor-
ral helyettesítjük, ha valamely légcsatornával.való
együttmuködését vizsgáljuk, és fordítva, légcsator-
nával helyettesítjük, ha valamely ventillátorral való
közös üzemét vizsgáljuk. (V-L1V)r vYV+JV)
a)
18.1.7. Ventillátorok
stabilis és labilis üzeme

Stabilis a ventillátor üzeme, ha állandóan egy-

azon - a rákapcsolt csatornarendszer megszabta -
munkaponton üzemel, és zavarás után arra vissza-
tér. Labilis az üzem, ha több munkapont lehetséges,
és zavarás után a gép nem áll vissza eredeti munka-
pontjára.
Egyedülálló venti/látor üzeme stabilis, ha a
munkapontban a rendszer ellenállásgörbéjének
irány tangense nagyobb a ventillátor jelleggörbéjé-
nek iránytangensénél, és a két jelleggörbének csak
egy metszéspont ja lehetséges [18-109. aj ábra]; az (ti-L1V]/ V '(V+L1V) V
üzem labilis, ha a munkapontban a rendszer el- b)
lenállásgörbéjének irány tangense kisebb, mint a
ventillátor jelleggörbéjének irány tangense [18-109. 18-109. ábra. VentilIátor üzeme
b) ábra], vagy ha több munkapont lehetséges. aj stabilis; bJ labilis. 1 ventillátor jelleggörbe; 2 rendszer-jelleggörbe
Együtt üzemelo venti/látorok stabilis üzemének
kritériumai ugyanazok, mint az egyedülálló ven-
tillátoré, csak itt a ventillátorok eredo jelleggörbé-
L1p
jére vonatkoznak a kritériumok. A 18-110. ábra
két, azonos jelleggörbéju ventillátor esetén adódó
labilis üzem lehetoségét szemlélteti.

18.1.8. Ventillátorok szabályozása

A ventilIátor által szállított tr térfogatáramnak

a változó üzemviszonyokhoz való illesztését sza-
bályozásnak nevezzük. A szabályozás különbözo
lehetoségei közül az energetikailag legkedvezobbet
célszeru elonyben részesíteni. Emellett a megoldás- v=o
nak üzembiztosnak, könnyen megvalósíthatónak és
olcsónak kell lennie. Energetikai szempontból op- 18-110. ábra. Két, azonos jelleggörbéjú ventilIátor párhuza-
timális a szabályozás, ha a szabályozás folyamán a mos kapcsolásakor az a rendszergörbe stabilis, a b rendszer-
hajtás teljesítménye a térfogatáram harmadik hat- görbe labilis üzemet eredményez (3 munkapont lehetséges)
ványával arányosan változik, optimális hatásfokon : 1 venti1látor jelteggörbéje
 VENTILLÁTOROK
P
Popt = (Ji)3
Vopt
(1. 18-115. ábra a görbéjét). Ez a feltétel gyakorla-
tilag akkor közelítheto meg legjobban, ha a ven-
tillátor jelleggörbéjének optimális hatásfokú pont-
ja szabályozással a légcsatorna jelleggörbéjén moz-
dulel.
Fordulatszám-szabályozás. Energetikailag leg-
kedvezobb szabályozás, mert a teljesitményváltozás
~= ~ 'I1opt
Popt ( Vopt
. ) 3 '11
szerint alakul, ami legjobban megközeliti az opti-
mális [1. a (l8-3O) összerugg~st] teljesitményválto-
zást (1. a 18-115. ábra b görbéjét). A folyamatos
fordulatszám-változás eszközei: villamos hajtás
esetén tirisztoros frekvenciaszabályozás, csúszó-
gyurus motor változtatható ellenállással, Ward-
Leonard-kapcsolású egyenáramú motor; bármilyen
hajtásnál fokozatmentes mechanikus áttétel, pl.
ékszijhajtás, szijhajtás, hidraulikus tengelykapcso-
ló. A fokozatos fordulatszám-változtatás eszközei:
pólusváltó (Dahlander-) motor (energetikailag ked-
vezotlen), két különbözo fordulatszámú villamos
motor, áttételt változtató hajtómu. A felsorolt
megoldások egymással célszeruen kombinálhatók.
Fojtás. A térfogatáram állandó ventillátorfordu-
lat mellett a légcsatorna-rendszer fojtásával - jel-
leggörbéje módositásával - folyamatosan változ-
tatható (18-111. ábra). Energetikailag a legkedve-
zotienebb szabályozás (1. a 18-115. ábra d, e és
görbéjét). A fojtás energiavesztesége annál nagyobb,
minél meredekebb a ventillátor jelleggörbéje a sza-
bályozott szakaszban.
MegkeTÜlovezeték (by-pass szabályozás). Folya-
matos szabályozás a ventillátort megkerülo (by-
~P
i1pvl
tJprl
~ V
18-111. áIn. Szabályozás fojtással
.Iégcsatorna eredeti ieUlaörbéje; b légcsatorna jelleggörbéje fojtással
585
., ..
V= V+Vm
(l8-3O)
c
,~~lf
Vm b
\ i1 P 4 Ventil/ú/or •
d
d
(l8-31)
18-112. ábra. Szabályozás megkerülovezetékkel
a csatlakozó légcsatornwendszer jelleggörbéje; b és c részben nyitott
megkerülovezeték jelleggörbéje; d teljesen nyitott megkerülovezeték jelleg-
görbéje; A. B és C helyettesíto ventillátor jelleggörbéje (a szerkesztést 1.
ugyanezen fejezet 18.1.6. pontjában); V•• h. V3. V....,. a csatlakozó lég-
csatornában szállitott térfogatáram; Vm" Vm2. Vm3 térfogatáram a meg-
kerülovezetékben; JiL Ji~.Ji; a ventilJátor által szál1itott térfogatáram ;
M{. Mi. M~ a ventillátor tényleges munkapontjai; Mt. M2• M3 a ventil-
látor és hozzá csatlákozó légcsatoma-rendszer munkapontjai
pass) vezeték ellenállásának változtatásával (18-
112. ábra). (Az ábra szerkesztése a 18.1.6. pont sze-
rint.) A ventilIátor szabályozott munkapontja meg-
felel a csökkent légcsatorna-ellenállásnak, de a sza-
f bályozás hátrányos velejárója a megkerülovezeték-
ben keringo Vm térfogatáram. Energetikailag kedve-
zotlen megoldás. Meredek jelleggörbéju ventillátor
szabályozása megkerülovezetékkeJ, laposabb jel-
leggörbéju g~ fojtással kedvezó'bb.
Perdületszabályozás. A járókerékbe belépo kö-
zegáramnak eloi>erdületet adva, a jelleggörbe maxi-
mális hatásfokú pontja közelmásodfokú parabolán
mozdul el, ezért a perdületszabályozás energetikai-
lag viszonylag kedvezo (1.a 18-115. ábra c görbéjét).
A jelleggörbe módosulását a 18-113. ábra szemlél-
teti. (A szerkezeti megoldást 1.a 18.1.1.9. és 18.1.2.9.
pontban.)
Lapátszögál/ítás. A járókerék lapátjainak elfor-
gatásával a jelleggörbe legjobb hatásfokú pontja a
másodfokú parabolához többé-kevésbé közel eso
görbén mozdul el, ezért ez a szabályozás energeti-
kai/ag kedvezo. A jelleggörbék m6dosulásának jel-
lege a 18-114. ábrán látható.
Több ventillátor alkalmazása ki-be kapcsolássa/.
Egy ventillátor helyett több kisebb gép soros vagy
párhuzamos beépitésével, az egyes ~k ki-be kap-
V csolásával (esetleg egy állandó üzemu, egyéb mó-
don szabályozott ~p alkalmazásával) energetikai-
lag kedvezo szabályozás érheto el, mert a hajtótel-
586 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

1,25 18-113. ábra. Venlillátor jelIeggörbéinek relatív változása

~ perdüIetszabályozással
t.plJ ll) radiális,b) axiális ventillátot.Apont-vonalas görbe a maximális hatás-
1 fokú pontokat jelöli. Viszonyitási alap a .dpo - VO méretezési értékpár

~75 jesítmény csak a hatásfokromlásnak megfeleloen

változik. Lapos légcsatorna-jelleggörbe esetén a
ventilIátorok párhuzamos, meredek jelleggörbe ese-
tén soros kapcsolásuk kedvez6bb. (Párhuzamos
kapcsolásban a leállított ventilIátor csatlakozásai-
nak lezárásáról is gondoskodni kell!)
Az egyes szabályozási módok energetikai össze-
~25O 0,25 ~5 hasonlítását a 18-115. ábra tartalmazza. A szabá-
lyozási módok kombinációja további lehetosége-
ket ad.

ft 1/f
7lmax

/JplJ 1,2
18.1.9. Ventillátorok rezgéseIhárítása
1p
A forgó tömegekkelüzemelo ventillátor kiegyen-
súlyozatlanságból eredo rezgéseket ad át alapozásán
és a légcsatomán keresztül környezetének. Ennek
mértéke rezgésszigeteléssei csökkentheto. A ventil-
látor és légcsatorna-hálózatközötti testhangvezetés
0,2 csökkentésére lágy össze1cöttetés (vitorlavászon
O
vagy muanyag közdarab) beépítése szükséges. Az
o,r 0,* 0,6' O~ 1,0 1,t,. 1,6 1,8 alapozásnak átadott periodikus terhelés csökken-
tésére lengéscsillapítókat alkalmazunk. A lengés-
bJ V/~ csillapítás transzmisszióját (az alapnak átadott

~
,1-1 J I I J 18-114. ábra. VentilIátor dimenzió nélküli jelleggörbéjének
1- " , +- I r=l változása lapátszögáIIitással
1- ~ ll) radiális ventillátor, a lapátok súlypont körüli e1forgatásáva1; b) axiális
_ '1"" I ventillátor. A pont-vonalas görbe a maximális hatásfokú pontokat jelöli.
_ " 0'/1
.....,-:: -+- ~rI' I
0,8 Az ll) ábra folyamatos vonala a légcsatorna jelleggörbéje

0,7 __
__ -;
/:1.J.~';---t"'
~J~t\~~/O\O/
, ~-+-- !-- J
~''': Il../
M
11
O,G
'",-+I
'ImUI( . Il1\
1\

0,5 L-_ ,\1 I [) /ro.!

L- \ , .~ ~O'
_
'.
.J '1./1,
T'J.
.q' /
k LL
1/ I
II
1\«=10·
0,3
_~ _ U 1 0,2
/.l2 ->-

O,f
1--"
~~.J
arT~ •
Ol-L.-.J
Off

o
41 '1, 0,05 0,1
aj bJ
 VENTILLÁ TOROK 587

p 1,0 lett meghatározott/o saját rezgésszám tartozik. Az

.ehhez szükséges ö statikus összenyomódást a (18-32)
Po 0,8
összefüggés adja. Az alapozandó tömeg és a len-
géscsillapító rugóállandója ismeretében a megfelelo
lengéscsillapító kiválasztható. A 18-117. ábrán
o.,.,
,. ilyen kiválasztódiagramot láthatunk.
Minél nagyobb a gép fordulatszáma, annál ki-
0,2 sebb ö statikus összenyomódásra van szükség [1. a
O
18-116. ábrát és a (18-32) összefüggést]. 600jmin
O (48 1,0 fordulatszámig általában acélrugót, 600... 1500jmin
fordulatszám esetén gumirugót, efelett parafát
vIVo használunk. Gumirugó rezgéscsillapító látható a
18-115. ábra. Venúllátorok relatív teljesitményszükséglete 18-118. ábrán, acélrugó a 18-119. ábrán. A rezgés-
különbözo szabályozási módokkal csillapítókat a súlypontra szimmetrikusan úgy kell
a ohnéleti (optimális) szabályozási görbe; b fordulatszám-szabályozás; elhelyezni, hogy terhelésük azonos legyen. Közve-
c perdúletszabályozás; d fojtás elorehajló lapátozású radiális ventilIátomál;
e fojtás hátrahajló lapátozású radiális vontilIátomál; f
fojtás axiális ven-
tillátornál 600
Viszonyítási alap a Vo- Po méretezési értékpár
500
"'00

I
300
.-
t- --
0,5 d=O
..•.
1=:::::sIJ--
r......
il/o. ....
-1
1'-- dos -.,...... 300
1,4
I
~
0,15 '1\ \
....•.•
J • 1,01'·
I~ 'r~
200
~
"
,200
:<::>
~
~
" {
~
'"

'" ~
~ ~100 2000 ~
.'"

~
'tl. 100 O
"
-~
.g
~ 80
.~ 70
1800 "ti
1600
1~00 ~
<..

1200 """1'
~ 60
t;) 50
~ 75 25 ~ 1000 ~
SO 50 ~ 800 ~
~
2S 7S 30 500 ~
O 100 ~
1 ~5 2 2,5 3 20 400 ~
E1hongotás, f /fo ~
• ll>

18-116. ábra. Lengéscsillapitás transzmissziója és 71 hatásfoka ~

t:),
az elhangolás függvényében 10 200 "-:-
11,. 20 30 405050 BO 100 200 Jaa
a, statikus összen!lomódós, mm
rázóero és a gerjesztoero viszonyszámát) és ezzel I I II 1 I II I 11 I 11.1 I I II I I
egyértelmuen meghatározott hatásfokát, az el- ~~~~~~~~~~~~~~~~~i;"t~ ~
'YJ ~ <>,q,q, "" to.; ló•••••• "i"'~ .••.~.., .., ...,....,
•.•••.•••.••
hangolás (a gerjesztoero /rezgésszáma és az/o saját fo, sajóf rezgésszóm, 1/min
rezgésszám hányadosa) függvényében a 18-116. áb-
18-117. ábra. Lengéscsillapitó kiválasztódiagramja
ra mutatja. Ventillátorok / gerjeszto rezgésszáma
fordulatszámukkal egyenlo, /0 saját rezgésszámuk
a lengéscsillapító ö statikus összenyomódásának
függvénye: •

(18-32)
1
10= 2~ l{i
V ~= 300
yö .
l/rrun,
ahol g nehézségi gyorsulás, m/s2; Ö a lengéscsilla-
pító statikus összenyomódása, cm. Megválasztott
hatásfokhoz a 18-116. ábrából adódik a szükséges
'YJ

elhangolás, amihez adott ventillátorfordulat mel- 18-118. ábra. Gumirugós rezgéscsillapítók

588 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK
18-119. ábra. Acélrugós rezgéscsillapító
a acélrugók; b ventillátor-alapkeret
tett hajtású ventiIlátort motorral együtt közös ke- hetoségét ellenorizni kell. Fojtásos szabályozáshoz
reten célszeru elhelyezni, és az egész egységet rezgés- . és párhuzamos kapcsolású ventillátorok ki-be kap-
csiIlapítóra helyezni (1.a 18-2. ábrát). Nagy méretu, csolásos szabályozásához alapos jelleggörbe elo-
kis fordulatszámú ventiIlátor alapkeretét célszeru nyös.
beton nal kiönteni, hogy kis elmozdulást kapjunk.
A testhang alap felé terjedésének csökkentésére he-
lyes a ventiIlátoralapot testhangszigetelo anyagra
(filc, nemez, gumilemez stb.) helyezni.
18.1.10. Ventillátorok zajkeltése
L. a 17.6. pontot.
18.1.11. Ventillátorok kiválasztása
A kiválasztás alapja a szállítandó közeg V tér-
fogatárama és L1pöössznyomás-növekedése. A szóba
jövo sok típus és nagyság közül a következo szem-
pontok szerint választunk.
Zajosság szempontjából a nagy tp nyomásszámú,
tehát kis kerületi sebességu ventilIátor elonyös.
18.2. Léghevítok
A légáram felmelegítésére használatos szerkeze-
teket léghevítoknek nevezzük. Hohordozó közeg,
ill. energiahordozó szerint megkülönböztetünk me-
leg vízzel, forró vízzel:, kis- és nagynyomású goz-
zel, ola.üal közvetve futött, továbbá szén-, olajo, gáz-
tüzelésu közvetlenül futött, valamint villamos fu-
tésu léghevítoket.
SZERKEZETI ELEMEI
A maximális hatá~fokú munkapont a legcsendesebb
üzemet jelenti. Nagy L1pkét sorba kapcsolt ventil-
látorral zajosság szempontjából kedvezobben való-
sítható meg, mint egyetlen géppel. Siklócsapágyazás
csendesebb üzemet biztosít, mint gördülocsapágya-
zás.
A beszerzési ár, helyszükséglet, üzembiztonság,
súly, beépítés, ill. a légcsatornához való csatlakozás
egyszerusége fontos szempont kiválasztáskor.
Hatásfok. Ajó hatásfok, a munkapont környeze-
tében alapos hatásfokgörbe üzemköltség tekinte-
tében dönto. Kis teljesítményu, rövid üzemideju gé-
pek jó hatásfoka kevésbé lényeges.
L1p-V jelleggörbe alakja. Állandó térfogatáram
meredek jelleggörbévei érheto el. Labilis üzem le-
Pte-V jelleggörbe alakja. A maximummal ren-
delkezo teljesítmény-jelleggörbe energetikailag elo-
nyös, a ventiIlátor teljesítményfelvétele önhatároló
(hátrahajló lapátozású radiális ventillátor).
Szabályozhatóság igénye esetén az energetikailag
legkedvezobb megoldásra kell törekedni (1 a
18-115. ábrát).
A szállított közeg hatásait (korrózió, egyéb vegyi
hatás, hohatás, koptatás stb.), tulajdonságait (rob-
banásveszély, tuzveszély) messzemenoen figyelembe
kell venni a kivitel és anyag megválasztásakor ..
Hajtás tekintetében a hajtás és indítás módját, a
fordulatszám-változtatás igényét, az indítási idot
kell figyelembe venni.
Környezet vonatkozásában tekintettel kell lenni
a következokre: a környezet homérséklete, lég-
nyomása (tengerszint feletti magassága), szennye-
zettsége gozzel, gázzal, porral, vízgozzel, tuz- és
robbanásveszély.
18.2.1. Göz- és vÍZfütésú léghevítök
Szerkezet. A légáram oldalán bordázattai növelt
felületu, keresztáramú hocserélok. A futoközeg a
bordázott csövekben, a levego a csövekre merolege-
sen, a csövek és bordázat között áramlik. Régen
öntöttvas bordáscsöveket, ma úgyszólván kizáró-
 LÉGHEVfTOK 589

a turbulens áramlás érdekében mindig ellenorizni

'é-I -Er
~.~.~ , ,
18-120. ábra. Léghevítok lamellaformái
lag esore felsajtolt lamellákkal vagy spirálisan fel·
csavart szalaganyaggal növelt felületu bordáscsövet
használunk futofelületként. Anyaguk: acéIcso, acél-
lemez bordázattal, horganyozva, ill. vörösréz eso,
alumínium bordázattal. A kör vagy ovális kereszt-
metszetu csövek átméroje 10... 50 mm. A lamellák
alakja kör, négyzet, téglalap vagy sokszög (18-120.
ábra), felületük sima vagy hullámosított (18-121.
ábra), lemezvastagságuk 0,5 mm, bordaosztásuk
3... 5 mm. A spirálbordás cso könnyebben elszeny-
nyezodik és légoldali ellenállása nagyobb, mint a
lamellákkal bordázotté. A bordázott csövek egy-
vagy több kamrás osztó- és gyujtofejekhez csatla-
koznak (18-122. ábra), vagy a csovégeket ívcso ido-
mok kötik össze (18-123. ábra).
A futoközeg-csatlakozás lehet menetes, karimás
vagy hegesztett kötés, amit a nyomásfokozat szerint
kell megválasztani. A léghevíto elemet légcsatorna-
kell.
Beépítés. A léghevíto elemek helyzete lehet függo-
leges vagy vízszintes. Légtelenedés, ill. kondenzvíz-
lefolyás végett a vízszintes elhelyezkedésu bordázott
esöveket mintegy 2%-os lejtéssel kell építeni.
A légtelenítés megoldása dönto fontosságú. Cél-
szeru a soronkénti helyi légtelenítés. A léghevíto
nagy súlya miatt megfelelo alátámasztó szerkezet
szükséges. Légcsatornába beépítve kello nyílásszögu
diffúzorral és konfúzorral kell csatlakoztatni.
Ozeme/tetés. Lényeges a légtelenedés, valamint
gozfutésu léghevíto esetében a kondenzelvezeto szer-
kezet ellenorzése. A O °C-nál hidegebb légáramot
melegíto léghevítot általában gozüzemre tervezzük.
Melegvíz-üzemben a fagyveszély elkerülésére kü-
lönleges intézkedések szükségesek (pl. ventillátor és
vízkeringteto szivattyú motorjának, továbbá a kül-
---
--
aj

-
szeru kiképzésu lemezházban helyezik el, csatlako-
zókerettel. Egy ilyen komplett egységet regisztemek
vagy léghevíto elemnek nevezünk. A szükséges
futofelületu léghevíto több elem légáramirányban
egymás mögé építésével alakítható ki. Egy elem
-
önmagában is egy vagy több csosort tartalmazhat a ---
légáramlás irányában. A csosorok lehetnek eltolt
vagy soros elrendezésuek. Az elobbi hoátadás szem-
pontjából elonyösebb. Megfelelo típuselemsor tag-
jainak egymás mellé és mögé építésével tetszoleges
léghevíto alakítható ki. Gozfutés esetén egy sor
- --
b)
egymás feletti elemeit sorba, az egyes sorokat pár-
huzamosan k~pcsoljuk. Vízfutés esetén egy sor egy- 18-122. ábra. Léghevíto
aj egykamrás; bJ osztott kamrás gylíjto-, ill. osztórejjeI. Az aj kivitel
más feletti elemeinek sorba vagy párhuzamos kap-
gozfötés, a bJ vízfö!és eselén használatos
csolásával és"az egyes sorok sorba, ill. párhuzamos
kapcsolásával sokféle vÍzáramlási variáció érheto
el. Vízfutésu léghevítok vízoldali Reynolds-számát

18-123. ábra. Léghevito osztó- és gyujtokamra nélkül, ívcso

18-121. ábra. Léghevíto hullámosított lamellái idomokkal
 S90 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

solevego-zsalu mozgatójának elektromos retesze-
lése).
Szabályozás. Vízfutésu léghevíto vízoldalon a fu-
tovíz homérsékletének vagy térfogatáramának vál-
toztatásával, levegooldalon zsalus megkerüloveze-
tékkel (by-pass vezetékkel) szabályozható. Gozfu-
tésu léghevíto gozoldalon a goz-térfogatáram sza-
bályozásával, egyes sorok lezllrásaval, levegoolda-
lon zsalus megkerülovezetékkel szabályozható.
(Bovebben 1. a 26.5. pontot.)
Méretezés. A légáram felmelegítésének hoigénye:
Q=Vecp ,1tlev W (kcalfh), (18-33)
ahol Q hoáram; V a levego térfogatárama, m3/s
(m3/h); (! a levego surusége, kg/m3 (kps2/m4);
ep a levego fajhoje, J/kgK (kcaljkg°C); /ltlev a
levego felmelegedése, oc.
A léghevíto felületén átadott hoáram:
Q= kAkül ,1tköz W (kcalih), (18-34)
k= I W/m2K (kcaJ/m2h°C),
Akül
Abel (_l_+~)
iXbel)· +1.-
Cl(
tk"L
,1 .. =
ahol Q hoáram; k hoátbocsátási tényezo [1. az
(1-174) összefüggé~ magyarázatát] ;L1tköz a futo-
közeg és a levego logaritmikus közepes homérsék-
let-különbsége [1. az (1-176) összefüggés magyará-
zatát].
Léghevítok méretezése (kiválasztása) a ifJ- V jel-
leggörbe segítségével egyszeruen elvégezheto. A jel-
leggörbe az adott léghevíto mérésekkel nyert adatai
alapján határozható meg. Víz-, ill. gozfutésü lég-
hevíto ep-V jelleggörbéje a 18-124., ill. 18-125.
ábrán látható. Az abszcisszán a ve tömegáram-
suruség (v légsebesség, e levegosuruség), ill. ennek
a léghevíto keresztmetszetévei való szorzata, az át-
áramló levego fh tömegárama, az ordinátán a f!J
felmelegedési tényezo van felhordva :
ifJ- ,1tlev (18-37)
- Oe •
ahol ,1t lev a levego felmelegedése, oC; {je a közegek
homérséklet-különbsége a léghevítobe belépéskor,
oC. A homérsékletviszonyok által megszabott ep és
adott fh levego-tömegáramhoz leolvasható a jelleg-
görbébol a szóban forgó léghevítotípus sorainak
száma.
A légoldali ellenállás a csosorok függvényében
mérések kel határozható meg. Ugyanez vonatkozik
a vízoldali ellenállásra. Itt az egyes sorokat össze-
köto elemek ellenállásait is figyelembe kell venni.
Vízsebesség a csövekben szivattyús melegvíz-futés
esetén 0,5 ... 1,0 mis, gravitációs üzemben 0,05...0,25
mis. A hazai építoelemes léghevítoelemek 20-féle
(18-35) nagyságbfln, 0,016.. .1,25 m2 áramlási homlok-
keresztmetszettel kéSZülnek. Méretezésükre, ill. ki-
f. ,1, , választásukra nomogramokat dolgoztak ki.
ln~~
(,1tmax-L'ltmill)
.1tmill ell cC (18-36)
18.2.2. Füstgázüzemü léghevítök
A füstgázüzemu léghevítok szilárd, olajo, leg-
gyakrabban gáztüzelésu készülékek· közvetlenül
füstgázzal futött szerkezetei. A készülék égoszerke-
zetbol, füstgáz-levego hocserélobol (Iéghevítobol),
füstgáz-elvezetobol és biztonsági, valamint szabá-
lyozóberendezésekbol áll. Általában légfuto-beren-

~ - -'-1-"-
s.- I-i-1--- - 811
25
9~4" ..•.. ...••.
..., ..•..
7 I -t/é
-- -l' --d -45 "-
--

~~1Ri
..•... 1-1J
1-
f-..
ó'~
...•..
...••.
.•.•..
r.....
...•..
...••.
•......
...•..
101 5so/'
...••. 1lrSDI"
...•.
...••.
...•..
02$Or I ...••.
~' v9(kg/smZ
I 17
8 3 "- i-
1-
i-.....•
S1-
--
"-
~
so/,r- :1"'-1Q
...•.. ...•..
..•..•
., IslJr '7
"fe
...•..
~ ...••... ....•. 1sor"
.•.•...
...•.. ~S4"
~ .JSqr
...•.. ~A
~ ro- ~
I 1 ~
...... •.....
...•...
1--... Al ...•. ~ _ M/ey ...•...
...•.. •......
...••...
•..... .....•. p ~= /Jt/ev
"' •......
•.....
v9, kg/s m2

~J

0.2

0,1 U,T

4 5 Ó 7 8 9 10 11 12 13
m; kg/s m, kgjs
18-124. ábra. Vízfutésu léghevítö jelleggörbéje 18-125. ábra. Gözfutésu léghevítö jelleggörbéje
/
 LÉGHEVÍTOK
dczésként használatos. A keresztáramú hocserélo
csöves vagy táskás kivitelfi, acélból, ill.. öntöttvas-
ból k6szül. A hocser6lonek levegooldalon túlnyo-
más alatt kell lennie.
18.2.3. Villamos léghel'Ítok
Acéllemez házban elhelyezett villamos futoele-
mekbol és érintésbiztosan elhelyezett csatlakozó
kapcsolószekrénybol áll. Futoelemként nikkel- és
krómötvözetu ellenálláshuzalt vagy szalagot, ill.
réz vagy acél futorudakat használunk. Az utóbbiak
szigeteloanyaggal (pl. kvarchomokkal) vannak tölt-
ve, amiben tekercsszeTUfutoszálak helyezkednek el.
A villamos léghevitoket kis teljesítmény esetén,
vagy akkor használjuk, ha egyéb léghevíto alkalma-
18.3. Felületi hutok
A felületi hutoket (léghutoket) a 23.4. pont tár-
gyalja.
18.4. Hovisszanyero hocserélok
Szell5zteto- és klímaberendezések a külso levego
téli felmelegítésére, ill. nyári lehutésére jelentos
energiát igényelnek. Unyeges energiamegtakarítás
érhet5 el a távozó és külso levegoáram közötti ho-
és nedvességcsere megvalósításával.
Regeneralív hovisszanyero. Lassan forgó töltetes
tárolón egyik irányban a külso, másik irányban a
távozó levego áramlik át. A tároló töltete higrosz-
kópos felületu, vékonyazbesztkarton .csövecskék-
18-116. ábra. Regenercltív forgó bövisszanyero
•• fOfIÓ h6visszanyer6; b küls6 lev.; c távozó levea6
591
zása nehézséggel járna, ill. ha igen kis hotehetetlen-
ségre van szükség. Tuzveszélyessége miatt bizton-
sági berendezés nélkül nem alkalmazható (légáram-
Iás-kapcsoló, határtermosztát kikapcsolja a lég-
hevitot). Nagyobb (mintegy 15 kW feletti) teljesít-
ményu Iéghevito kikapcsolásakor a ventiUátor ido-
késleltetéses beállításáról kell gondoskodni. Lég-
áram irányában a léghevíto után égheto, gyúlékony
anyagú légcsatomát vagy hangcsillapító bélést nem
szabad alkalmazni. A futoelemeket nagyobb telje-
sítmény esetén három vagy több fokozatban ala-
kítjuk ki. 3 kW-nál nagyobb teljesítményu légbe-
vítot három fázisra kötünk.
Szabályozásuk kis teljesítmény esetén kétállású
ki-be kapcsolással, nagyobb teljesítménynél foko-
zatok kapcsolásával, ill. tirisztoros fokozatmentes
szabályozássallehetséges.
bol áll (18-126. ábra). A két légáram között ho- és
nedvességcsere megy végbe (18-127. ábra). A ho-
visszanyero hatásfoka:
'Y}= (1- 12 (l8-38)
1,-13
(a jelöléseket 1. a 18-127. ábrán), számértéke
'Y}=0,7 ... 0,9. A forgórész átméroje 950 ... 3500 mm,
ellenállása 50 ... 350 Pa ( '" 5 ... 35 kpfm2), a térfogat-
.JS
t, "c
.Ja
25
20
x
18-117. ábra. Külso és távozó levego állapotváltozása rege-
neratív hovisszanyeroben
Küls6levell6 állapotváltozása: 1-2; távozó leveg61i1lapotvá!tozása: 3-4
592 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK
e d'c
q r e nyeroben kizárólag hocsere megy végbe. Alacsony
18-128. ábra. Üveglemezes rekuperatív hovísszanyero
a távozó levego; b külso levego; c .z1íro; d elofúto; e ventillátor ; f reku-
peratív keresztáramú bovisszanyero; g utómelegito; h távozó levegot visz-
szakevero zsalu
18.5. Légszurok
Aporokat és egyéb szilárd szennyezodéseket a
maximálisan mintegy 30 mg/m3 szennyezodéskon-
centrációjú légáramból kiválasztó szerkezeteket lég-
szuroknek nevezzük. A légszurokkel kapcsolatos
elméleti kérdéseket a 24. fejezet tárgyalja.
18.5.1. Osztál}'ozás
A légszurok különbözo szempontok szerint osz-
tályozhatók.
A leválasztás módja szerint: mechanikus és
elektrosztatikus szurok.
A lel'álasztott szennyezodés szemcsemérete sze-
rint: durva, finom, igen finom és lebegoanyag-Ievá-
lasztó szurok.
A durva szurok fémbol vagy nagy pórusú, durva-
szálú anyagból, a finom szurok muanyag szálakból,
az igen finom szurok igen vékony muanyag szálak-
ból ragasztott szurobetéttel készülnek. A lebegopor-
leválasztó szuroknek 1 f1.més ennél vékonyabb mu-
anyag szálakból ideális elrendezésben elhelyezett és
ragasztott szurobetétjük van. I 98 95
Szuroanyag szerint: fémbetétes, fonalbetétes, gáz-
szorpciós szuro, elektrofilter.
Használat szerint: regenerálható (tisztitható), el-
dobószuro.
Beépítés szerint: függoleges, ferde áramú, lég-
csatornába épitett, kör alakú (dob), fal- és meny-
nyezeti szuro.
(j zemeltetési mód szerint: állandó, körforgó szu-
ro, rollfilter.
SZERKEZETI ELEMEI
áram 1000 .. .120000 m3jh. A légcsatorna-hálózat
kialakitását bonyolitja, hogy a külso és a távozó
levegot szállitó vezetékeket a gépházban a hovisz-
szanyerohöz kell vezetni.
Rekuperatív hovisszanyero. Rendszerint tásKas
kivitelu keresztáramú hocserélo. Felülete párhuza·
mosan elhelyezett üveg- vagy alumínium lemezek·
bol áll. A két légáram nem keveredik. A hovissza·
külso homérséklet esetén a távozó levegobol ned-
vesség csapódhat le, amit a külso levego elofutésévei
vagy a távozó levego külso levegohöz keverésével
lehet megelozni (18-128. ábra).
18.5.2. Légszurok muszaki jellemzoi
A leválasztás minosége. Az Cfr frakcióhatásfok,
a határszemcseméret és a (szabványosított szem·
cseméretu vizsgálópórral és adott szennyezodés-
koncentrációval mért) minimális eo összportalaní-
tási fok szerint a szuroket különbözo betu-
jelzésu osztályokba sorolják (18-129. ábra és 18-13.
táblázat). (Az Cfr frakcióhatásfok és eo összportala-
nitási fok értelmezését 1. a 24.3. pontban.)
A lebegopor-szurok (jelük s) leválasztási mino·
ségét a háromféle vizsgálati módszernek megfelelo-
en a 18-14. táblázat tartalmazza. A szokásos lég-
technikai berendezésekben az A, B és C osztályú
szuroket alkalmazzuk, a lebegopor-szuroket csak
különleges esetekben (pl. speciális laboratórium,
muto, boxok koraszülöttek részére stb.).
Portároló képesség a szuroben tárolt azon por-
mennyiség, amelynél poráttörés miatt az összporta-
lanitási fok még nem csökken, és a szuroellenálIás
nem lépi túl a megengedett értéket. Erosen függ a
[frt
99,9 99,8
0/.99,5 99
-c -
90 80
70 60
50 40
30 20
10 5
41 0,51251020
Szemcseméret, pm /
18-129. ábra. Légszurok osztályba sorolása a leválasztás mi-
nosége szerint
A osztály: durva szöro; B osztály: finom .zöro; C osztály: igen finom szúró
 LÉGSz(1ROK 593

18-13. táblázat. Légsz&rik osztályba SOrOIáSa porterhelés növekedésévei no (18-132. ábra). A ven-
a leválasztás minosége szerint tmátort a megengedett maximális porterheléshez
(StaubforschullllSinstitut, Bonn nyomán) tartozó ellenállásnak megfelel5en kell kiválasztani.
max.
csc-
pcscn
szcny-
mérete,
s:z:cny- Az ajánlatos maximális szur5ellenállás kisnyomású
---
ortalanitási
szúr6
«51'111
szuro
B
98
70
80
SOszem-
nyczett-
határ-
40
sol
07
v.m
cngcdott
ségQ
95
90
méretd
2l normál
70
'40
60
30 hatásos
fok, %fi~omfokhatás-
<5 ,koncentráctó
por, mg/ma) frakció-
99,9%
90 Meg-
Minimális I berendezésekben 150 Pa ('" 15 kp/m2), közepes
60 1_8 nyomású berendezésekben 300 Pa ('" 30 kp/m2).
A leválasztási minoség javulásával (A osztály tói
S osztály felé haladva) erosen no a sziir5ellenállás.

,'.t--,
-
99,9
éii. % ..•...•. a
./'.
99,5 [\ \ b
r-- " ro..
"

l...--- 98
96
90

80
70
60
40
I I I I I
1 2 J 4-5 10 20 30 50 100 200
Porterhe/és f g
18-130. ábra. A porterhelés hatása a légszuro összportalaní-
por fajtájától. A porterhelés lényegesen befolyá- tásafokára
solja az összportalanítási fokot (18-130. ábra). a mechanikus szür6; b elektrofiltcr
A szurok tisztítási (cserélési) ideje, napi 8 órás
üzemidot felt~telezve, durva szuró'k esetén 2 .. .4 4
hét, durva szuro mögé beépített finom szuroknél
1p/lJpo
2... 4 hónap, durva és finom szuro mögé épített
igen finom szúroknél 8... 12 hónap. 3
Ellenállás. A szúrokhöz érkezo légáram sebessége
1,5... 3,5 mis, lebegopor-szurok esetében 1 mis
alatt, az ebbol a sebességbol adódó légellenállás 2
durva szuroknél 30... 50 Pa ( '" 3... 5 kp/m2), finom
szuroknéI50
szuroknéll00
100 Pa (",5 ... 10 kp/m2), igen finom
500 Pa ('" 10... 50 kp/m2). Az ellen-
I
állás a szúrt levego térfogatáramának növelésével
szúrofajtánként más-más arányban no. Ennek oka
az egyes szürofajtákban létrejövo áramlás eltéro
jellege (turbulens, átmeneti, lamináris). A 18-131. ~
Ij7
ábrán:a relatív szuroellenállás változása látható a
relatív térfogatáram függvényében. Az ellenállás a 7JN YJ
,jvj
~
J

18-14. táblázat. Lebegéipor-a6r6k

leYáIaSZtáSimIn6Sége
(a DIN 24 184 szerint)
ÖSazporta\anitási fok, %
I
...-oszol I
kvarcpor 98,00
99,97
85,00
95,00
70,00
99,97
99,00
90,00
o1e,jköd
méráíeI 0,3
0,5 0,6 1 1;5 2
vIVo
18-131. ábra. Különbözo anyagú szúr6krelatfv ellenáliásá-
nak változása a szúrt levego relatív térfogatáramának r\igg-
vényében
~Po éli Vo VODAtkoztatásie1lenA1láa,ill. télÍOIIItáram

40 Az épilletgépészet kézikönyve
594 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

1000 100 gyapot töltés). A kívánt portalanítási foknak meg-

tJp, Pa
500 feleloen több lemezt vagy cellát helyezünk el az
áramlás irányában (18-134. ábra). Légsebesség
200 1...2 mis, ellenállás 40 ... 100 Pa (",4 ... 10 kp/m2).
Beépítésük: homlokszuro (18-135. ábra), ferde
100 áramú szuro (18-136. ábra), V elrendezésu szuro
(18-137. ábra), légcsatornába épített szuro (18-138.
50 5
ábra).
2 Elonyeik : kis helyszükséglet, nem tuzveszélyes,
nagy porterhelo képesség, hosszú élettartam. Hát-
rányaik: helyigényes és piszokkal járó tisztítás.
Tartozékaik : olajozó- és mosóedény, viszcinolaj,
differenciál-nyomásméro.
18-132. ábra. Légszuro ellenállás-növekedése aporterhelés
változásával
a mechanikus szúró; b elektrofilter 18.5.3.2. Száraz szorok

Ennek csökkentésére a jobb leválasztás ú szurot
azonos csatlakozó-keresztmetszethez nagyobb szu-
rofelülettel készítik (18-15. táblázat). Aporterhelo
képesség ellenorzésére a szuroket differenciál-
manométerrellátjuk el.
Papír, üveggyapot, muanyag szál, textília stb.
szuroanyagú, rendszerint 500X 500 mm méretu
cellákból építik össze, hasonlóan az olajos fém
légszurokhöz. Különbözo osztályoknak megfelelo
minoségben készülnek.

18-15. tábláuat. A csatlakozó keresztmetszet

és szfirofelület viszonya különbözo osztályba
sorolt szorok esetében

Szúró- Szúróosztály
forma
B c s ls, leges
külön-

1:
Síkforma ----- --
l1:1: l30-ig
:22-ig
2ll1: l 1: l2 : l
: 25-ig
:60-ig
3-ig
(ferde áramú) aj

18.5.3. Szürofajták

A szellozés- és kIímatechnikában alkalmazott lég-

szurok: olajos fém légszurok, száraz szurok, auto-
matikus szurok, elektrofilterek, aktív szén szurok
hj
és különleges szurok.
18-133. ábra. Olajos fém légszuro cella töltetes szurobetéttel
aj cella függóleges (homlok-) beépítéshez; bJ cella ferde áramú beépitéshez

.18.5.3.1. Olajos fém légsziíró'k

Általában 500x500 mm méretu szurocellákból

állnak (18-133. ábra). A cellák töltete Raschig-
gyuru, fémfonat, fémforgács, expandált fémlemez
stb. A cellákat fémkeretbe építve, tetszoleges nagy-
ságú szuro készítheto. Viszcinolajjal nedvesíthetok,
olaj- vagy forró szódafürdoben felújíthatók. Van- 18-134. ábra. Olajos fém légszuro különbözo szám ú expan-
nak olajos eldobószurok is (karton keretben üveg- dált lemezbetéttel

18-135. ábra. Homlokszúró
18-136. ábra. Ferde áramú szúró
18-137. ábra. Veirendezésií
40-
LÉGSZUROK 595
A száraz szuroket zsák- vagy táskaformában is
készítik (18-139. ábra), amivel a szuroanyagon át-
áramló levego sebessége, ezzel a szuro ellenállása
lényegesen csökken (1. a 18-15. táblázatot). Légse-
besség a csatlakozó-keresztmetszetben rv 2,5 mis.
A papírszurok rendszerint W alakú elrendezésben
készülnek (18-140. ábra). A miianyag sZUfoket kü-
lönbözo vastagságú és suruségu lapokból állitják
elo, így tetszoleges portalanítások fok és por-
tároló képesség érheto el velük. Elonyük könnyu
tisztíthatóságuk. EldobószUfoként is használato-
sak.
Az S szurok radioaktív lebego részecsfcék, bak-
tériumok, vírusok, aeroszolok stb. leválasztására
alkalmas, nagy portalanítási fokú szUrok. W elren-
dezésu, üvegszál, azbeszt, cellulóz, papír stb. szuro-
anyagú szurocellákból állithatók össze. Durva és
finom szuro eloszuroként való beépítése feltétlenül
szükséges. A tiszta szulok ellenállása mintegy
200 Pa ( rv 20 kp/m2), ami az elszennyezodéssel ero-
sen növekszik, mintegy 1000 Pa (rv 100 kp/m2)-ig.
18.5.3.3. Automatikus szóroK
Fó'bb fajtái: olajos körforgó szuro egyes cellák-
ból, lemezekbol vagy fonatból kialakítva; Roll-
18-138. ábra. Légcsatomába épített szúró
18-139. ábra. Zsákszúró üvegszál szövetból (CEAG gyárt-
szúró mány)
596 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

filter, üvegszál, papír vagy egyéb száraz szuroanyag-

gal, eldobószuro. Elonyük: minimális kezelési
igény, viszonylag állandó ellenállás. (L. még a 24.
fejezetben is.)

18.5.3.4. ElektrofiIter

Fo fajtái: klímaelektrofilter, 10... 15 kV feszült-

ségu ionizátorból és 5... 6 kV feszültségu leválasztó-
elektródokból álló légszuro; elektrosztatikus szuro,
amely 3 kV feszültséggel üzemelo, elektrosztatikus
feltöltést j:ldó egységbol és mögötte elhelyezett szá-
raz szurobol áll. (Részletesen l. a 24. fejezetben.)

18.5.3.5. Aktív szén szüro

Gátokat, gozöket, szaghordozó részecskéket ad-
szorpció útján vonja ki a légáramból. Különleges
eljárással igen nagy hatásos felület hozható létre
(1 g aktív szén mintegy 2 cm3 térfogatú, 1200 m2
felülettel).
Kisebb igényeket lemezes, nagyobb igényeket
patronkiképzésu szurovel lehet kielégíteni. Légtö-
mör beépítés és eloszuro· alkalmazása szükséges.
Maximális homérséklet 35... 40 oC, légsebesség a
csatlakozó-keresztmetszetben 1...1,3 mis, ellenállás
10... 100 Pa ('" 1... 10 kp/m2), élettartam 3 .. .12 hó-
nap.
18.5.3.6. Több fokozatú szurok
Az elozo pontokban szereplo szuroket a minden-
kori igényeknek megfeleloen kombinálva, egymás
mögé beépítve, tetszés szerinti igények elégíthetok
18-140. ábra. Papírszuro
a szurobetét; b keret; c védo drótháló; d ház
ki. A C osztályú és ennél finomabb szuroket a ven-
tilIátor után, a nyomott szakaszban kell elhelyezni,
nehogy a megszurt levegohöz környezetébol szeny-
nyezodés keveredjék a berendezés tömítetlenségein
keresztül.
18.5.3.7. Különleges szürok
Egyéb szennyezodések leválasztására különleges
szurok használatosak, amelyeket foleg ipari szel-
loztetoberendezésekben alkalmazunk. Konyhák
szelloztetoberendezéseiben az elszívott levegot zsír-
szuron vezetik át, hogy meggátolják a légcsatorna és
ventilIátor elpiszkolódását és az ebbol adódó tuz-
veszélyt. Kialakításuk megegyezik a porszuroké-
vel, szuroanyaguk fémszövet, muszál lemez.

18.6. Nedves hocserélo

Tárgyalását l. a 21. fejezetben.

18.7. Légcsatomák

18.7.1. Egyenes légcsatornák
A levegoáramot légcsatornák szállítják. Követel-
mények légcsatornákkal szemben: sima belso felü-
let; tisztíthatóság ; anyaga korrózióálló, nem nedv-
szívó, léghangot elnyelo, kello szilárdságú legyen;
kis súly; olcsó ár; eloregyárthatóság ; kis helyszük-
séglet ; kevés szerelési igény. A gyakorlatban alkal-
mazott anyagok ezen követelményeket különbözo
mértékben elégítik ki.
Acél/emez és alumínium csatornák. Fekete lemez-
bol rozsdavédo alapmázolással, ill. védomázolás-
 LÉGCSA TORNÁK
sal, horganyzott lemezbol, saválló rozsdamentes
acél lemezbol és alumínium lemezbol készülnek kor-
colt vagy hegesztett kivitelben, kör, négyzet vagy
négyszög keresztmetszettel, peremes vagy perem
nélküli kötéssel. Méretsorukat, falvastagságukat az
MSZ 12958-62, ill. MSZ 12966-62 tartalmazza.
Legnagyobb gyártási· hosszuk 1950 mm. Peremes
kötésük szögacél kerettel, ill. karimával, különféle
lemezperemekkel csavarkötéssel, perem nélküli kö-
tésük tolósinnel készül (18-141. ábra). Kör kereszt-
metszetu légcsatornát újabban spirálkorcolt kivi-
telben készitenek, 6 méter maximális gyártási hosz-
szal. Kötését perem nélkül, illesztett csatlakozó-
idommal készítik [18-141. lj ábra]. Különleges ki-
vitelu légcsatornák, keménygumi, ólom- stb. be-
vonattal készülnek.
Muanyag lemez csatornák korrozív gázokat, go-
zöket tartalmazó légáram szállítására PVC-bol,
polietilénbol készülnek, hegesztett kivitelben, 60 ...
80 oC homérsékletig használhatók, igen drágák.
Azbesztcement légcsatornák korróziónak ellen-
állnak, éghetetlenek. Hátrányuk, hogy nehezek, tö-
rékenyek.
Koagyag csatornák igen eros korrozív hatású
szennyezodés esetén használatosak. Súlyos, költsé-
ges anyag.
Épített légcsatornák rabicból (beton- vagy gipsz-
rabic), belül simítva, szakaszos kivitelben, falazott
és betoncsatornák nagy keresztmetszet esetén, ill.
függoleges, felszállóaknaként készülnek, belül fu-
gázva, ill. vakolva.
Sík lemez csatornák. Újabban terjednek az az-
besztcement, gipsz, muanyag, ill. ásványi gyapot
~-
aj ej
b) d)
18-141. ábra. Légcsatornák kötése
aj heaesztett idomacél keret (karima); hj laza laposacél karima; ej lemezperem (perem a csatornafalhoz ponthe-
gesztéssel er6sltve); d) lemezcsatorna kiperemezve, ponth~ztéssel
idommal; aJ •.• d) csavarköléssel; ej lemezperem tolósinnel; fillesztett csatlakoroidom
597
alapanyagú sík lemezekbol helyszínen összeállított
légcsatornák, idomlemez élmerevítéssel, amelyeket
pl. ha üveggyapottal bélelnek, kello hoszigetelés és
hangcsillapítás is elérheto. Helyszíni megmunkálá-
suk (furészelés, fúrás, szögezés) egyszeru, nem ég-
hetok, könnyuk, korróziónak ellenállnak.
Hajlítható (flexibilis) hornyolt csatornák alumí-
niumból, kör keresztmetszettel igen alkalmasak az
építési és szerelési pontatlanságok korrigálására,
idomdarabok helyettesítésére, bizonyos mértékü
rezgéscsillapító hatás elérésére. Készülnek kettos
fallal is, hoszigetelo, ill. hangelnyelo bélésseI. Illesz-
tett idomdarabbal csatlakoztathatók:
A légcsatornák csatlakozásának tömítése a
szállított légáram vegyi hatása és homérséklete sze-
rint igen különbözo lehet (nyerspapír, gumilemez,
azbeszt gumilemez, bor, grafitos azbesztzsinór ,
újabban különféle kenheto tömítoanyagok, ame-
lyek rugalmasságukat megorzik). Nagyobb kereszt-
metszetu légcsatornák falát domborítással, hornyo-
lássai merevítik. A hoszigetelt légcsatornákat tüské-
zéssellátják el. A légcsatornákat mennyezeten sza-
lagra, idomacél kengyelre függesztve, falon, pilléren
idomacél függeszto vagy támasztó tartóra erosí-
tik fel.
18.7.2. Idomok
A légcsatomák irányváltozása, elágazása (lég-
áramok szétválasztása, ill. egyesítése), a kereszt-
metszet nagyságának vagy alakjának megváltozta-
ej
fJ
ráerilsltett L alakú, fura Ital ellátott sarok-
598 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

tása, különbözo szerkezetek beépítése, az egyenes

légcsatorna-darabokon kívül idomdarabok alkal- II
mazását teszik szükségessé. Legfontosabb idomok: II
1:
ív, könyök, kettos csoív (etázs), íves és Telágazó II
idom, nadrágidom, szukíto és· bovít{) idom (kon- l'
II
fúzor, diffúzor), átmeneti idom kör és négyszög
keresztmetszetek között (1. a 18-22. táblázatot).
~I-
II -
A kialakításukra vonatkozó áramlástani szempon- II
tokat 1. a 2.7.3. pontban. "

l'
l'
,1
18.7.3. EJzáró- és szabályozó-
szerkezetek .
18-143. ábra. Csappantyú

A légcsatorna-hálózat egyes szakaszaÍnak elzárá-

sára, a szállított közeg V térfogatáramának üzem
közbeni szabályozására vagy az egyes csatornaága-
kon a térfogatáram-arányok fix beállítására (be-
szabályozására) elzáró- és szabályozószerkezeteket
alkalmazunk. A légcsatorna-keresztmetszet teljes
lezárására tolózárat (18-142. ábra), kis méretíi el-
ágazások térfogatáramának szabályozására csap-
pantyút (pillangószelepet; 18-143. ábra) vagy zász-
lós csappantyút (l8-144. ábra), zsaluleveles csap-
pantyút, zsalut (18-145. ábra) alkalmazunk. A tuz-
védelmi csappantyú megakadályozza, hogy a tuz
a légcsatorna-hálózaton keresztül terjedjen. A csap-
pantyú hohatásra, mintegy 70 oC homérséklet eléré-
18-144. ábra. Zászlós csappantyú (szabályo7Ónyelv) elágazás
sekor automatikusan teljesen lezár (18-146. ábra).
térfogatáramának szabályozására

•..

I
/
/

18-142. ábra. Tolózár

 LÉGCSATORNÁK 599

áris rendszer-jelleggörbéta legjobban megközelíti.

A lineáris rendszer-jelleggörbea zsalumozgató át-
tétel megfelel{)kiképzésével is elérhet{).

Jp

I ., / I
Aram/as iranva

18-146. ábra. Túzvédelmi csappantyú

aj

Szabályozózsalu kiválasztása jelleggörbe alapián.

A szállitott közeg térfogatáramának szabályozása
akkor lenne kedvezo, ha a relatív térfogatáram a
zsalu ö nyiIásszögévellineárisan változnék (18-148.
ábra, h lineáris jelleggörbe). Megkülönböztetjük a
zsalu saját szabályozási görbéjét és a légcsatoma-
hálózatra, ventillátorra és zsalura együttesen jel-
lemzo tényleges vagy rendszerszabályozási ·0
görbét. Elóbbin a relatív· térfogatáramnak a zsalu 0° a gao tS
ö nyiIásszögével való változását értjük állandó el- hj
lenállás mellett (18-147. ábra). Ez a görbe méréssel
meghatározható. A tényleges vagy rendszerszabá- 18-148. ábra. Szabályorozsalu tényleges vagy rendszerszabá-
lyozási görbéje
lyozási görbe megszerkeszthet{)· a ventil1átor-jelleg-
aj jclleggörbe szerkesztése: a ventillátor-jelleggörbe; b légcsatornahál6zat-
görbe, a légcsatorna-jelleggörbe és a zsalu saját jelleggörbe; C teljesen nyitott ("=0°) zsalu ellenállásgörbéjc; d légcsatorna
szabályozási görbéje alapján (18-148. ábra). A rend- és nyitott zsalu er~o e11eriá\lássörbéjc; e zsalu ellenállássörbéjc "0 állás-
ban;flégcsatorna és "0 állású zsalu eredo ellenállássörbéje; bJ jelleggörbe:
szer-jelleggörbe alakját a Lt Prsz+
Ltpzs~ pzso hányados az aj ábra összetartozó ,,- V6' Ji max értékpárjai adják a rendszer g sza-
bályozási sörbéj6t (h Ii~ris rendszer-jelleuörbe)
szabja meg, ahol Ltpzso a zsalu ellenállása teljesen
nyitott (ö=OO) helyzetben; LtPrsz a rendszer ellen-
állása zsalu nélkül, ugyanazon térfogatáram mel-
lett (18-149. ábra). Bizonyos ellenállásarány a line-
A = Ápzso
ÁPrsz +ilPzsa

v
t?nax
1
L1p=s§
8J
(J
OZ
lIJp=á/1.
1
Lineáris
je//eggörbe

0,5

o
0° 0J 8m~xtS O 0,5 1 Wl?m,x 0° 900 eJ
aj hj 18.149. ábra. Különbözo rendszer-jelleggörbék a
18-147. ábra. Szabályoz6zsalu saját szabályozási jelleggör- Llpzso
béje ----- ellenállásarány függvényében
aj jelleggörbe; bJ jclleagörbe szerkesztése LlPrsz + Llpzs o
600 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

18.7.4. Külso levegot besZÍvó, fújónyílásának üzemszüneti automatikus lezárására

távozó levegot kifújó szerkezetek
A légcsatorna-hálózat külso környezetben elhe-
lyezett végpontjain olyan szerkezeteket kell elhe-
lyezni, amelyek alkalmasak a külso levego beszí-
vására, ill. a távozó levego kifújására az idojárási
viszonyoktóI függetlenül, továbbá védelmet nyújta-
nak az idojárás hatásai, idegen testek, tárgyak .•élo-
lények behatolása ellen, ezzel egyben vagyonbizton-
ságot is nyújtanak az épület számára.
A legfontosabb szerkezetek: esovédo rögzített
zsalu, esovédo sapka, túlnyomásos zsalu. A függo-
leges síkban elhelyezett külsolevego-beszívó, ill.
távozólevego-kifújó nyílás védelmére alkalmazzuk
az ún. esovédo rögzített zsalut (18-150. ábra),
amely rögzített, Z alakú zsaluleveleivel meggátolja
alkalmazunk (18-152. ábra). A vízszintes tengelyu
zsalulevelek légáram hatására nyitják, annak meg-
szunésekor súlyhatásra zárják a nyílást. Üzem köz-
ben a zsalulevelek lengo mozgása kellemetlen zaj-
forrás, csak kis méretu, alárendelt jelentoségu be-
rendezésekben használjuk. Természetes szellozés
távozólevego-kivezeto szerkezete a deflektor, amely
a szél szívóhatásának felhasználásával növeli a
távozó légáramot (18-153. ábra).
I
II
"1,10
,j
1.

a csapadékbeverodést és egyben idegen testek beha- '1

tolása ellen is véd. A belso felületére erosített sod-
ronyszövet apróbb testek bejutását akadályozza
meg. A vízszintes síkban végzodo beszívó- és ki-
i! I \~
II <:J ~.
fújónyílások védelmére hasonló elv alapján kialakí- 1·

tott ún. esovédo sapkát alkalmazunk (18-151. ábra).

Kifújásra használt esovédo sapkát belso terelo-
kúppal célszeru kialakítani, hogy kisebb legyen az (18-152. ábra. Túlnyomásos zsalu
ellenállás. Túlnyomásos zsalut a távozó levego ki- ~

Drótháló

18-150. ábra. Esovédo rögzitett zsalu

18-153. ábra. Deflektor

18.7.5. Befújószerkezetek

A kezelt levegot a helyiségekbe befújószerkezete-

18-151. ábra. Esovédo sapka
ken keresztül vezetjük be. Kialakításuk és megfelelo
elhelyezésük az egész rendszer jó mfiködése szepl-
pontjából dönto, mert az egyébként helyesen kiala-
kított berendezést a huzat jelenséget okozó befújó-
szerkezetek tönkretehetik. A velük szemben tá-
masztott áramlástani és akusztikai követelmények:
 LÉGCSATORNÁK 601

a befújt levego térfogatáramának szabályozása, a

légsugár alakjának és irányának beállítása, eros
indukciós hatás (a befújt és a helyiséglevego jó ke-
verése, minél nagyobb homérséklet-külö.nbség lehe-
tové tételére), csendes üzem, esztétikus megjelenés.
Méretezésük és kiválasztásuk áramlástani és
akusztikai jellemzoik ismeretét feltételezi. (Az
utóbbit 1. a 17.7. pontban.)
x
18.7.5.1. Falban elhelyezett befújószerkezetek 18-154. ábra. Kör alakú befújónyílásból kilépo izotermikus
szabad légsugár; az a vonal mentén Vy = O,Sv"
Méretezésükhöz és kiválasztásukhoz a szabad
légsugár áramlástani jellemzoinek ismerete nélkü-
lözhetetlen, mert a tartózkodási zónában huzat- (1. a 18-154. ábrát); Yo,s a tengelytol mért azon
mentes áramlást (1. a 4.5. pontot) kell létrehozni. távolság, ahol a vy sebesség fele a v" sebességnek.
Négyszög keresztmetszetu befújónyilás esetén ha-
Kör alakú befújónyilásból kilépo izotermikus sza- sonlók a légsugár jellemzoi, a nyilástól nagyobb
bad légsugár a légsebességtol függetlenül mintegy távolságban már nincs lényeges különbség a kör
23... 25° nyílásszögu kúpot alkot (18-154. ábra). alakú nyilásból kilépo szabad légsugárhoz képest.
A v kezdosebesség csak egy Xo hosszúságú kezdeti
szakasz kúp alakú magjában marad állandó. A ma- Éles sarkú befújónyilások (zsaluval, rácsokkalle-
gon kívüli keveredési zónában a befújt levego a szukitett befújónyílások) esetén a kontrakciót is
figyelembe kell venni. A tengely menti sebesség:
a Ji'"" térfogatáram a magával agadott levegovel
helyiséglevegovel
no, keveredik,
a v" tengely menti sebességa cs
nE'lástól távolodva
. n (18-16. táb- v"=K YA , (l8-4O)
lázat). A légsugár sebességprofiljának egyenlete: v xY;i
ahol K a befújónyilás szerkezetétol függo tényezo
(18-39) (18-17. táblázat); A a befújónyilás teljes kereszt-
metszete, m2; X távolság a befújónyílástól, m;
ahol v" a tengely menti sebesség; vy sebesség a ten- [1. kontrákciós tényezo (18-18. táblázat); i a szabad
gelytol y távolságban; y a tengelytol mért távolság és teljes keresztmetszet viszonyszáma.

18-16. táblázat. Szabad légsugár áramlástani jeUemz6i

le1lemzc5 Négyszög keresztmetszetlí

nyílás Rés, teljes sugár Rés, fél sugár

--=_0--- - .-----
I Kör alakú nyílás

Kezdeti
d 3dszakasz
mx
V '" ----
-=d/mx
vxo2 LIT"
v"
240
~24°
xo=ll/m x
~]6,SO bxob
JCo=d/m
xo=2h/m '" 330 mx4 x 1+ --]
LIT
vxO=h/m XoV -b -;-=y2 -
v V" x Xo
LIT 4 x ~=~ 3 V!(]-~)+
v"=~
~"=~~ (X II)h xh
V' -VBi'
Tengely menti v"=V ~=t~x
V"
4T,_ 3 ~
V I+(~~'H 4-hJb

A jelöléseket 1. a 18-IS4. ábrán. További jelölések: m turbulenciatényezc5 (kis turbulenciánál m",O,IS. nagy turbulenciánál m",O,2S); h a rés (nyílás)
magassága; v sebesség a nyílásban ; v,.- tengely menti sebesség a nyílást61 " távolságra; b a ny!Jás szélessége; V a nyilásból kilépÖ térfogatáram; V" tér-
fogatáram a légsugárban a nyUástól "távolságra; <IT homérséklet-különbséi belépéskor; <IT" homérséklet-különbség a nyílástóI "távolságban.
602 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

18-17. táblázat. Befújószerkezetek K tényezoje ahol V a nyílásból kilépo térfogatáram, m3/s ; a töb-
bijelölés egyezik a (18-40) összefüggéséveI. A (18-41)
Megnevezés K összefüggést a 1&-155.ábra nomogramszeruen tar-
I talmazza. Amint a 18-17. táblázat K értékeibol
látható, szétnyitott tereloráccsal a vetotávolság lé·
Közvetlenül a mennyezet alatti befújószerkezet 10
nyegesen csökkentheto.
Fúvóka 1 6 7
Négyszög keresztmetszetu nyílás 5 6
Rés alakú (végtelen hosszú) befúj6nyílás esetében
4 5
izotermikus szabad légsugár oldalirányban nem tud
Rés, oldalarány 20 ... 25
perforált lemez szétterjedni, ezért a tengely menti sebesség
VJI:

kevésbé hirtelen csökken, mint pl. kör alakú vagy

;=0,1. ..0,2 3,5 .. .4,5
;=0,01 ... 0,1
négyszögletes nyílások esetén (1. a 18-16. tábláza-
2,5 3,5
Élrács, egyenes
tot), így a vetotávolság megno (18-156. ábra).
4 5,5
40° alatt szétnyiló 3,5 18-18. táblázat. Befújószerkezetek
60° alatt szétnyíló 2,5 kontrakciós tényezoje
90° alatt szétnylló 2,0
Kontrakció.
Nyílás kiképzése tényezo,
ll.

Vetotávolság a befújónyílástól a légsugár tenge-

lye mentén mért azon távolság, ahol a tengely VJI: Fúvóka 0,99
menti sebesség 0,5 mis értékre (a légsugár átlag- Rés vagy nyilás (peremezett) 0,82 ... 0,88
sebessége mintegy 0,15 mis-ra) csö19ren. Éles sarkú Rés diffúzorral 0,73
befújónyílások vetotávolsága: ( Peremezett terelolemezes nyilás 0,70
Rés vagy nyílás éles széllel 0,65
Perforálás 0,625
(18-41 )
Xo,s=2Kv liA.
V p.l =~K~
r AlLi m, Éles szélu terelolemezes nyilás 0,56

111 I ~ ~ 1 I I I fl I I 12
10 20 10 O 400 800 1200 1ÖOO 2000
Xo,s I vefóftívo/súg, m V, m3/1!
18-155. ábra. Éles sarkú befújónyílások Xo,s vetotávolsága
 LÉGCSATORNÁK 603

30.0 (18-42)
25,0

20,0 és az ~: viszonyszám, ahol 1j=ApsJAPdin a nyo-

másátalakulás hatásfoka; a rés kontrqkciós
[.L
15,0
tényezoje (tájékoztató adatokat 1. a 18-18. táblá-
zatban); Ar a rés felülete; Ao a csatorna kezdeti
10.0
keresztmetszete; Al a csatorna végso, 1 távolságban
9,0 levo keresztmetszete. A kilépo légáram irányának és
8,0 az ideális esethez (egyenletes légeloszlás) viszonyí-
7,0 tott térfogatáramának rés menti változását a
EO 5,0
18-]58., ill. 18-159. ábra tünteti fel. Gyakorlatilag
~ 5,0 egyenletes légeloszlás értheto el K~0,5 és Al/Ao=
-t:l
~ =0,1...0,2 értékekkel. K=l, 1j=0,85 és AdAo=O,l
4,0
§.:
-t:l értékek mellett a légsebesség a .rés elején
~ wo= 1,32vo; a csatorna kezdetén szükséges össz-
~ 3,0
nyomás Pöo= 1,76PdinO' ill. statikus nyomás Psto=
;;, 2,5
>.",<$ = 0,76Pdin o' ahol PdinO dinamikus nyomás a
ZO légcsatorna kezdetén (Ao keresztmetszetben).

1,5

1,5 2,0 2,5 3,0

h, résmogosság, cm
. 4.p 00 6/7 ,?O8,0 S;UI~O 70°t---r
18-156. ábra. Végtelen hosszú rés és perforált lemez vetotá-
volsága 50·
45° ...L-_
Rés alakÚ befÚjónyílás közvetlenül mennyezet, d;1 0,01
fal mentén való elhelyezése esetén a légsugár nem JO· ---.J
tud szabadon szétterjedni, hanem a falhoz, meny- O 0,2 0,1,. 0,6 ~8 ~O
Ji..
nyezethez "tapad" (Coanda-hatás), ezért a sebesség I
kevésbé csökken, mint rés alakÚ nyílás szabad el-
18-158. ábra. A 18-157. ábra szerinti befújócsatornából ki-
helyezésekor, a vetotávolság nagyobb lesz.
Igen egyenletes levegobefÚjás valósítható meg rés lépö légáram iránya, meghatározott paraméterek csetén
alakÚ nyílással ellátott légcsatornával.
1,4.,
Csökkeno keresztmetszetu befújócsatorna állandó K=1
magasságú, rés alakú nyílással (18-157. ábra). 7?=0,85
AbefÚjócsatorna jellemzoi a geometriai méreteken
túl: 1,2

~=o
~L.
,/ ,/ 0,4-0,8
-/
O 0,2 ~O
0,81--ll,oL / 0,5

. Vo ......•..•..... A

A'i-'~~'oro 'w'
o
Uo I
Ar
.!..
I
18-157. ábra. Állandó résmagasságú, csökkeno keresztmet- 18-159. ábra. A 18-157. ábra szerinti befújócsatorna ideális-
szetÜ befújó légcsatorna hoz viszonyitott lége\oszlása
604 SZELLÖZTETÖ- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

meglehetosen megdrágítja a befújócsatornát. Mivela

réses befújócsatornák mintegy lídegy= 15... 20 hosz-
szúságig muködnek kifogástalanul, hosszú, folya-
matos befújórést csak több egyedi befújócsatoma
egymás mögé helyezésévellehet megvalósítani úgy,
hogy az egyes egységeket külön elosztó légcsator-
nából egyenként ágaztatjuk le.
Coanda-hatáson alapuló befújócsatorna. Hosszú,
állandó keresztmetszetu légcsatornákkal is a gya-
korlat számára megfeleloen egyenletes légeloszlás

18-160. ábra. Állandó résmagasságú, ék alakú befújócsatorna

18-161. ábra. Állandó résmagasságú, állandó keresztmetszetu

befújócsatorna o ~2 ~4 0,8 1,0
x
_11=0,7 T
Ék alakú befújócsatorna, állandó résmagassággal ---1/=0/8
(18-160. ábra). A kilépo légáram iránya a réshossz 18-162. ábra. A 18-161. ábra szerinti befújócsatornából ki-
mentén állandó, IX= arc ctg K, a levegoeloszlás a lépö légáram iránya, különbözö paraméterek esetén
rés mentén teljesen egyenletes (VjVÚ=I). K=0,7
érték választásával, nem nagy csatornaméret és
1X=55° adódik. Ezzel az értékkel WO= 1,74vo; V. 1/6

PöO=3PdinO; PstO~2PdinO' Az összefüggések l/degy~ l1d 1lf

~ 15 légcsatornákra érvényesek (degy a csatorna-
keresztmetszet egyenértékii átméroje). Az ék alakú 1/2
befújócsatorna a légelosztás egyenletessége, a be-
fújási sebesség és a csatorna kezdetén szükséges
nyomás szempontjából egyaránt a legkedvezobb.
Állandó keresztmetszetu befújócsatorna, állandó
résmagassággal (18-161. ábra). A kilépo légáram irá-
nyát a 18-162. ábra, a légelosztást a 18-163. ábra
szemlélteti. Gyakorlatilag egyenlo légeloszlás ér-
hetoel K~0,25 értékkel. K=0,25 és 'YJ=0,75 érték-
kel, wo=3,5vo; Pöo= 12,4Pdino; psto=11,4PdinO'
A befújócsatorna kezdetén szükséges nagy nyomás-
értékek és nagy Wo sebesség ezt a megoldást hát-
térbe szorítják· az elozo kettovel szemben. 0,1 al 0,3 {),lt 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0
Valamennyi réses befújócsatorna hátránya a lég- .5..

I
áram IX szög alatti kilépése. Ez terelolemezsorral
kiküszöbölheto. A terélolemezsor kilépési kereszt- 18-163. ábra. A 18-161. ábra szerinti befújócsatorna ideális-
metszetét konfúzorszeriien kell kialakítani, ami hoz viszonyitott légeloszlása
 LÉGCSATORNÁK 60s

18.7.5.2. Mennyezetben elhelyezett

befújószerkezetek

lL~b
IT IT!i n
U A mennyezetben elhelyezett befújószerkezetekbol

]
\.. (f...2 ..J
kilépo légáramot a huzatjelenség elkerülése végett
vízszintes irányban el kell terelni. Aterelolemezek
fix vagy állítható kivitelben készülnek, a térfogat-

~1-)
áram szabályozására rendszerint külön beépített
szerkezetet alkalmazunk. A vetotávolságot a gyártó
- cég katalógusa tartalmazza. Tájékoztató jelleggel
használható a 18-165. ábra. A szokásos szerkezete-
ket a 18-20. táblázat tartalmazza.
18-164. ábra. ~-hatáson alapuló befújócsatorna K/ímalámpa. A helyiségek mesterséges világítá-
sából származó belso hoterhelés csökkentésére al-
érheto el a Coanda-hatás alkalmazásával. Kialakí- kalmazzák az ún. klímalámpákat, amelyek a vilá-
tását a 18-164. ábra mutatja. gítás mellett lehetové teszik a szellozolevego befú-
jását és az elmeno levego elszívását (esetleg csak
Nem izotermikus befújás. Ha a befújt levego és a az utóbbit) is (18-166. ábra). Megfelelo szerkezettel
helyiséglevego eltéro homérsékletu, a légsugár
függoleges irányban süllyed vagy emelkedik, asze-
rint, hogy a helyiséglevegonél hidegebb vagy me-
legebb. Koestel szerint:

~=
degy ± 0,002 /l/(~egy
v (18-43)
(~)
degy 3,
ahol Y a légsugár tengelyének függoleges síkban
mért süllyedése vagy emelkedése, m; degy a befújó-
nyílás egyenértéku átméroje, m; LIt homérséklet-
különbség a belépo légsugár és helyiséglevego kö-
zött, oC; v a légsugár sebessége a nyílásban, m/s;
x távolság a befújónyílástól, m. A vízszintes irány-
ban mért vetotávolság nem változik lényegesen.
Szerkezetek. Falban elhelyezett befújószerkeze- 18-165. ábra. Mennyezeti bcfújószerkezetekbol kilépo lég-
tekrol a 18-19. táblázat ad áttekintést. áram sebességváltozása

fff!!!
,jOr-"'TI~cr"""'~
'lf'lf{Jí}
a) ej ej

18-166.ábra. Klímalámpák
aj, ej elszivás álmennyezet feletti téren át; bJ, dJ,JJ elszivás légcsatornáneJ nincs elszivás; aj, bJ nincs befújás; dJ befújás álmennyezet
feletti téren ál; ej, eJ,!J befújás terelólemezes réseken keresztül
606 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

18-19. táblázat. Falban elhelyezett befújószerkezetek

Drótháló, expandált lemez, perforált lemez

szabályozószerkezet nélkül
réstolattyúval vagy zsaluval lilii -lI
II
I
--i

Rács, vízszintes helyzetu, fix vagy állitható terelolemezekkel, a légsugár függoleges

irányban terelheto
I~I~-i--
., ...,

Rács, függoleges
irányban helyzetu, fix vagy állítható terelolemezekkel, a légsugár vizszintes I
terelheto

Rács, vizszintes és függoleges helyzetu, állitható terelolemezekkel, a légsugár füg-

goleges és vízszintes irányban terelheto, a lamellák egyenként vagy együtt elfor-
gathatók

---1
Rács, vizszintes helyzetu, egysoros terelolemezekkel és szabályozózsaluval ::::-
::::=
-=
~

Rács kétsorósterelölemezeK1reI
a) szabályozózsaluval
b) zászlócsappantyúval
~l=:1111111111 ~ a)

Rés, függoleges (vagy vizszintes) terelolemezekkel,mögötte szabályozószerkezettel

~~
. I
I

Fúvóka
a) kör alakú nyilással
b) négyszög keresztmetszetú nyilással
-e:=-+-~-E3-
aj I hj
 LÉGCSATORNÁK 607

18-20. táblázat. Mennyezetben elhelyezett befújószerkezetek

--
S íkanemosztát
I'/tH\\
I';iflJ)
'll \\
több • lemezes
I
'1
,. 'tH \' r---~
--1"'--
b) ój
kombinálva
anélkül e) O) ~~~ ~~
1~
]~
kétirányú befújással (falba is épitheto)
UtH'''.'' ~ ~i=~+( O)~ lJ)
~~~
(perforált fémlemez vagy gipsz1ap)
~

a világítótest teljesítményének 80... 85%-a is el-

vonható az elmeno légárammal. A 18-167. ábra

~.~
tájékoztató értékeket ad egy 200 W teljesítményu
világítótestbol a helyiségbe jutó teljesítményhányad-
ról, különbözo szerkezetek és az elmeno levego
térfogatárama függvényében. o ~itW
O 20 80 100
18.7.5.3. Pedorált álmeonyezetek V/mJ/1t
18-167. ábra. 200 W teljesítményu, különbözo szerkezeti
Kis belmagasságú helyiségek nagymértéku tég- kialakítású világító testbol a helyiségbe jutó teljesítményhá-
cseréje huzatmentesen perforált vagy résekkel ellá- nyad változása a lámpán át elszívott levego térfogatárama
tott álmennyezet alkalmazásával oldható meg. függvényében (tájékoztató jellegu adatok Söllner szerint)
608 SZELLOZTETO ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

A légáramot bevezeto furatok átméroje, ill. a rések
szélessége 4... 6 mm, a befújás keresztmetszete a
tömör felületnek 0,5... 3%-a.
Részlegesen perforált áJmennyezet. Az egyes izo-
termikus primer légsugarak az álmennyezettol bi-
zonyos távolságban szekunder légnyalábbá egye-
sülnek (18-168. ábra). Johanni~ szerint az áramlási
képet
koztatóa jelleggel.
18-21. táblázat egyenl~tei jellemzik,
A szekundeLJégnyaláb tájé-
Vkoz köze-
pes sebessége, a nyiIásból kilépo légsugarak lJ se-
bessége és az i felületviszony összefüggését a 18-169.
ábra tünteti fel. A lJkoz megengedett értékének fel-
vételével Xs távolságban, a befújás lJ sebessége
meghatározható. (A tengely menti lJ" sebesség az
Xs távolságban a Vkoz sebességnek mintegy három-
szorosa.) Adott paraméterekkel jellemzett ál-
mennyezet sebességmezojét a 18-170. ábra szem-
lélteti.
Nemizotermikus befújás. Melegebb levego befú-
jásakor (légfutés) a vetotávo1ság csökken, a helyi-
ség alsó felének rétegeit kevésbé öblíti át a szellozo-
levego. 30 °C-nál nem magasabb befújtlevego-ho-
mérséklet esetén a sebességmezo hasonló az izo-
termikus befújáshoz. Hideg levego befújásakor
(léghutés) erosebb légmozgás adódik, no a veto-
távolság. Ha a berendezés télen-nyáron üzemel
(légfutés-léghutés), ajánlatos a szellozolevego tér-
fogatáramát télen növelni, nyáron csökkenteni,
vagy az i felületviszonyt változtatni (pl. egyes felü-
letegységek be- vagy kikapcsolásával). A levego
elszívása (foként légfutés esetén) lent ajánlatos.
Teljesen perforált álmennyezet. A perforáció mód·
jától függetlenül, nem alakul ki a részlegesen perfo-
rált álmennyezetnél említett egyértelmu szekunder
légnyaláb, hanem az egész térben labilis örvények
képzodnek, szabálytalan visszaáramlásokkal. Fej-
magasságban a lJköz közepes áramlási sebesség
irányértékei : lJköz= 0,08lJ, O,06lJ, ill. 0,05lJ, sorrend-
8 , - --1 .
V, mis . -Furat, VMz:0/i2vJiT
7
- -Rh Vköz :O,85vVI
5
5 .-
4-

J
2
1
O
O 1 2 J 4 5 ó
l~ fe/file/viszon!!, %
18-169. ábra. Részlegesen perforált befújó álmennyezet izo-
termikus Iégnyalábjainak sebességviszonyai
V"Öz szekunder légnyaláb közepes sebessége; v nyilásból kiléPo izolerm
légsugarak sebessége; i =szabad keresztmetszet/összfelület

18-168. ábra. Részlegesen perforált befújó álmennyezet

I
t=35mm
i =1,7%
x"
..
Xt
,
- /7
'\ V /
b=500mm V""
d=5mm
/
Vkor
//
I {Vx
1
2~
Xs
d furatátmérö; s résszélesség; t osztás; b légnyaláb szélessége; 1IX.1
primer d
légsugarak; 2 átmeneti zóna; 3 szekunder légnyaláb 5
10

2
18-21. táblázat. Részlegesen perforált
befújó-álmeonyezet áramlási jellemzoi
5
(Johannis szerint) 102
2

Furatok '-----R-ések----- 5
0,010,02 0,05 0,1 0,2 o,s 1,0
Vx
Xl=6d xl=6s V
xz=2,St xz=l,St
18-170. ábra. Részlegesen perforált befújó á1mennyezet izo-
xa=6t xa=3,St
termikus légnyalábjának sebességviszonyai meghatárowtt
x.=2b X.=2b pal"dméterek esetén
xG=6t+2b xG=3,St+2b
d furatátmérö ; t osztás; b a légnyaláb szélessége; i felületvlszony; v" tengely
A jelöléseket 1. a 18-168. ábrán. menti sebesség; Vköz közepes sebesség; ;; a kilépÖ légsugár sebessége
 LÉGCSA TORNÁK 609

ben 3,0 m, 3,5 m, ill. 4,0 m helyiség-belmagasság
mellett (v a nyílásból kilépo légáram sebessége).
A sebességváltozást a 18-171. ábra szemlélteti,
3,0 m belmagasságú helyiségben.
kor, alsó elszívá esetén, hasonló az áramlás képe,
deNemizoterm~'k befújás. Melegtapasztalható
eros hom' éklet-rétegzodés levego befújása-
(18-
172. ábra). Abefújás túlhomérséklete lehetoleg
Llt< 10 oC legyen. Hideg levego befújásakor a la-
bilis örvények még erosebbek, ezért a v befújási
sebességet az izotermikus befújáshoz képest csök-
kenteni kell. Minél nagyobb a homérséklet-különb-
ség, annál kisebb befújási sebesség engedheto meg.
A homérséklet-rétegzodést a 18-172. ábra szemlél-
teti.
Perforált álmennyezet nagyságának meghatáro-
zására alkalmas a 18-173. ábra.
Szerkezetek. Perforált álmennyezet egyes acél-
lemezek, alumínium lemezek, gipszlapok, rost-
lemezek stb. tartósínekre függesztett kazettáiból,
paneljeibol alakítható ki. A légáramot az álmeny-
nyezet f"ólékisebb helyiségben elegendo egy helyen
bevezetni, nagyobb helyiségben elosztó légcsator-
nával ajánlatos szétosztani. A f"ódém alsó felületét
hoszigeteléssei kell ellátni légfutés és léghutés ese-
tén, ha a felette levo helyiségben eltéro homérséklet
3
~~/j/JII
LLL
van. Fontos a befújt levego hatásos szurése, a ké-
sobbi porlerakódás megelozése végett. Vékony ál-
mennyezet (pl. fémlemez) esetében a légáram nem
meroleges kilépése következhet be. Ilyen esetben
célszeru az álmennyezet fölötti teret boven mére-
tezni. A levegobefújásra nem használt perforált
felület akusztikai célból hangelnyelo anyaggal fed-
heto le.
A labilis áramlási kép miatt a teljesen perforált
álmennyezet alkalmazását kerülni kell. Helyette
részlegesen perforált álmennyezet (váltakozva tö-
mör és perforált felületek) építése célszeru, mintegy
1 : 1 arányban. A levegot mindig lent ajánlatos
elszívni.
18.7.5.4. Padlóban, bútorzatban elhelyezett
befújószerkezetek
• A szellozolevego alsó bevezetésére padlóban, ill.
bútorzatban elhelyezett befújószerkezeteket alkal-
mazhatunk. Mivel közvetlenül a tartózkodási zóná-
ba vezetjük be a légáramot, kiválasztásuk és elhe-
lyezésük nagy gondosságot, tapasztalatot igényel,
és csak mérési adatok birtokában ajánlatos a be-
építésük. Színházakban, gyuléstermekben a lég-
áramot a lépcsofok homloklapján, perforált leme-
4. 2500~'
l::
'2000 ~
"
2
1500~
'1:>

..
TarfóilrodtÍsi
1000t-!:j
Zóf/o 1
lJ,2 a/r 0;6 500 ~
vlr/jz o ~
't:::
v o 50 100 150 200 250 300 1:;:-

18-171. ábra. 3 m belmagasságú helyiségbe teljesen perforált v,mJ/h.m2

álmennyezeten át befújt izotermikus légáram sebességválto- 18-173. ábra. Perforált álmennyezet nagyságának meghatá-
zásánakjellege rozása
OkOz közepes sebesség; " a nyilásokból kilépo légáram sebessése I felületviszooy; II légsebesség a befújónyilásban; ~ térfogatáram-siír6ség;
n furatszám 1 m' felületen
3

f: 2
. ft>
~
&1
~
O
10 15 20 25 30
Levego-hOmérséklef, oC

18-172. ábra. Homérséklet-eloszlás jellege nem izotermikus

légáram befújásakor, teljesen perforált álmennyezetú, 3,0 m 18-174. ábra. Levegobefújás az ülés perforált lábazatán
belmagasságú hélyiségbe keresztül

41 Az épületgépészet kézikönyve
610 SZELLOZTETO- ÉS KLÍMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

zen át, az ülés alatti befúj~zerkezeten, vagy az ülés ködését, mint a befújószerkezeteké. Általában kü-
lönbözo rácsokat, esetleg perforált vagy réses el-
lábazatában
ábra) célszerukiképzett perfor!íción
bevezetni. keresztül újabban
E1ö'adótermekben (18-174. sziv6csatornákat használunk elszivószerkezetként.
a pad 1ábazatába indukciós befújószerkezetet épi- Kiterjedt elszivó csatornahálózat esetében az elszi-
tenek be, amely a szellozo- és helyiséglevego keve- vószerkezetet szabályozószerkezettellátjuk el.
rékét az frófelü1et mentén, az ülo személy feje felé
irányítva fújja be (18-175. ábra). A nagy belso
hoterhelésu számitógép-helyiségekben padlóba épi- 18.7.7. Nyomásveszteség számítása
tett, perdületet adó indukciós befújószerkezetek
elonyösek (18-176. ábra).
A 1égcsatorna-hálózatban áramló levego nyomás-
18.7.6. ElszívÓ8Zerkezetek vesztesége a (2-44) összefüggés szerint a súrlódási
és alaki nyomásveszteségek összege:
EIszivószerkezeteket az elmeno levego elvezeté-
sére alkalmazunk. Kialakitásuk és elhelyezésük
sokkal kevésbé befolyásolja a berendezés jó mu-
Pa (kp/m2). (18-44)

A jelöléseket, magyarázatokat, számértékeket 1. a

2.7. pontban.
A teljesen sima, egyenes, kör keresztmetszetu
légcsatorna 1 m hosszú szakasza által okozott S
fajlagos súrlódási nyomásveszteség a 18-177. ábra
nomogramjából közvetlenül leolvasható (ugyanitt
leolvasható a választott légsebességhez tartozó
degy egyenértéku átméro is). Az érdes falú csatorna
által okozott S' fajlagos súrlódási nyomásveszteség
a 18-178. ábrából veheto c korrekciós tényezovel
számitható :
••
1 S' = cS Pa (kp/m2). (18-45)
18-175. ábra. Eloadótennekben alkalmazott indukciós
befújószerkezet (Laakso szerint)
1 primer levego; 2 szekunder leveao; 3 szellozolevego
5
2110
20,0 kp/m2
d
~pq/m
1 5/
(41
0,5fO
2
fOO
10,0
s,m-
42
21l

5,0

0,02

0,01

q05~",,1 ..
50 100
,!",,~-~~~I
500 1000
.. ·1
500010000 50000
«:

18-176. ábra. Padlóba épltett, perdületet adó indukciós V, mJ/h

befújószerkezet (KRANTZ gyártmány) 18-177. ábra. Teljesen sima, egyenes, kör kereszlmetszetú
a szonnyfOllÓ kosár; b perdületet adó elem; c szellozolevego ; d helyiség- légcsatorna fajlagos (l m hosszúságra vonatkozó) súrlódási
levego ellenállása
 LÉGCSATORNÁK 611

-----

j1
&t
95'0('
2V=CU
I,Y
--
1,11
I 1,2
30
f.8
----
a I__
1,25
W,M-0,5
45
+~
7.5
~8
1,5
1,8
~6
2,5
3,0
1,0
70180
0,4
0.5
1,75
1.00,1
1,17
f,S
0,1 -190
~I =30
O,JID,7I1,OL~
0.80(0
1,J
2,0
0,15
1,0
0,51
0,55
0,45
0,4
0.65
0,8
0,57
0,75
Od;10
0.25 I0,12
45
0,5
0,3
1,0
I IrIOO,"
0,24
blh " ha~~10
ha

1> o(
50 I
5=SSD
SS','lS,
JA I 90 I
O
I11,51
I' 0,17
tr
II0,10
I0,251
1,3
1.2
425
Z,O
o,ZS
Al

.~~
1Z0
0,J3
0.25
i, +5"
=0.$+0,7
:54=0,5

.•
~i0I
~3-.
I0,5
45
0.t,.Q

8=0/St-'«, ha ~:fii900

~if~vzA/f'
~{~~t
i/lS=a!izl1
~
SC=(~)2+o.2(fYZ
O
0,17
as3
0,2
I
:4

~
18-22. táblázat. LégcSatorna-idomok és alaki eUenállás-tényezéiik
' RIW
IIot'IMl2
•MS I0,20
135
11 60
0,1,(}
0,13
0,20
13.

~U
0(1)
AJ[
I~,0,1"
I::..;j:::j_PO
15.
60
0,7
DS
~>1
I10,26
I0('
11,..
I
III12.
0,1
I ~08
0,13 90
......

~
-~
I
-'-
' -' ,'li
1 -ul-
-+W
0,5
I0,9
90 0,1 C~;S
I1.:5"
Jr=O,1
1!=0'5
a0,75
5.
7.
IAJ[>Al
a0(0=
o
bit
'Il15
0,5
I/tIRS
11.
RID
IÜ2S
111"
I=0,5
71 ~f,J
I 1,0
1,1
1J,5
0,3
---
. >0,75
1',$0,5
-TI0,75
1',58.II1,9
IIS1.38
2,9
I158"'0,7$+0,7(;4.)
I0=1,5;0(0-1,5
r..q
30 I30"5
2,0
I 1,,28
$=58(1
v .•.I $=0,65
45'
0/,.
1',7
~>2
Lha
I:5S·0,73ABC.
I0,9
2,0
9, 2,5
V=
5=
I110
I "5160
1
C=0,2N,05i(~r
n = fereltYlapáfok szJma

<\>.
aZ
b,#.
~2S1
II ......
~;:;B
12,1
3,0
1i
-..
S90
1,1,
1U
10,8L60
11.
IZO
1,5
1;>5
+1
11,6
!=0'6
III1,Z$
I2,2
90
6,0 as
..... ~.O'7
wl
0,211,g
1 I 2.t
I 1>8,0
fM
(f12

\~
22,2
I 10. f 110 1 0,5 -I 1 1 1,s I 2
(alz

+1r~.
I 5,0 17.
1R 1>5,0
19.

41'
 612

I
SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

18-22. táblázat. Ugcsatoma-idomok és aláki ellenállás-tényezoik

# A23
-J-!L.l-.

h=1,250
b:O,7d
a!,0,3t1
=1,25 .

fFa;,
~-$-
j'0,0'1
I0,09
-~$-
25
15
30
20
0,11
O,fO
0,15
45
aDS
0,19
0,12
2.25
10
15
0,27
0,21
0,03
10
O,OÓ
1J,2'l
0.09
0,02
0,0"
0,03
0.15
28Q,17
0,1"
(/,09
O,Oó
0,05
0,1.7

m~
2,5
0,09
25
20
0,10
15
O,OÓ
0,13
0,33
0,35
Q,26
0,1"
0,08
0.11
1J,05
0,f5
0,15
0,11
~0,1
0,3'-
a09
0,0'-
IJ,IJ7
0,23
0,10
M3
0,13
0,11
0,08
0,03
0,20
0,08 O,Q.
fl,05
0,03
0,20
o,IJ7
0,02
0,050,1.
0,08
0,14
0,02
IJ,lJ2
0,05
0,06
0,07
Q,31
o,ar.
0,170.23
0,02
2,5
0,32
0,17 10
419
0,30
0,19
0,.10
0,IJ7
0,09
0.05
0,05
0,01
0,09
Q,05 L.ó.

~oJ]. -tt-
ri #
0,05
10
0,'15
0..26
0,4-11
0,12
,5=1 I%=1
f(·tU
R=1.2t1
5O,f3 301,0
a.sI ID'-51,0O,ld
II------------"'-
7rEBy
MS I 0,09
s I=0,1
1,25
.S"O,$
0,5

Ic
~
1,25"
I 0,04 131
+
I410
34.
36.
lJ.
.
60
\",0
I 0,91
24.
I1,0
01-

~
32.

itr~
o.Of --------------
u. -

35.I IA/,,\'"
90
2,0
I o,S4
"/A 0,4
/>dI 0,'-91
.5=2,1

~
---
20.0,4 ti27-2.0
ti I 0,1 I J,0.2= 0,7(1-
1,75 hasznos fe!ii/ete
° S={1-ÍJZ
IRács 1,75
$:-0,5 O,1S

q
U,25
80 'A)-
,5:1,0
! Q,3
33. I 0,3"r=I O,2d
I I 0,.2

f-'2.1
30.
% I Ao,ó
0,2{f-i;)
I 0,,,
a/A I 2,25
0,251 0,151
1,50
1,5
4/a<l'
0,00

@~
2,0
I 0/' I 1,S
0,52,25 O,g I

..41}~
1,75 2,5
0,9 keresl'fme!$zef
80 % hasznos

E3}=h
 LÉGCSATORNÁK 613

Irplm2 10
S'm- .)8
5
5 L7iL3

O,Of 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2 5 10

5,0 *
405
1,.,0
1< '" 10 rn(Tl 2
~5
~O ~
3
1
0,8
2,5 ""'f
0,6
•
1,5
qlt-
2,0 1 L-
~
0,05 0/1 0,2 2 3 4. 6 810
1,5 ~ '<rIv,
0,15
18-180. ábra. Elágazó idomok C alaki ellenállás~tényezoje a
foág VI sebességére vonatkoztatva (Laux szerint)
1,0
0,05 d,1 0,2 0,'5 1 2 10 20 50 100
S/ Palm
18-23. táblázat. &des falú légcsatoma
18-178. ábra. c korrekciós tényezo érdes falú csatorna faj-
abszolút énIessége
lagos súrlódási ellenállásának számításához
ka csatornafal abszolút érdessége; S a teljesen sima csatorna fajlagos súr-
lódási ellenállása a 18-177. ábra alapján Légcsatorna k,mm

• d'9V D

2000 ~2~ PVC cso 0,01

~oOO o
1800
1800 1600
1ol'''''''
Korcolt lemezcsatorna 0,15
76i:!:>
1600
1.00
1.00 7,,<!? Flexibilis cso 0,2 ... 3,0
1200
1200 72,., Azbesztcement cso 0,15
1100 1000
1000
900
7~ Sima betoncsatorna O,SO
.900
gOD

800
800 80", Simított rabiccsatorna 1,5 2,0
~OO ~700 / 07<70
Érdes betoncsatorna 1,0 3,0
600 600/ 6'<70
Érdes falazott csatorna
550 3,0 5,0
500
s& .1so",
450 ~SO
.50
400 4?0
.00
J50 JSo
350
JOO 0700
300
250 18.7.8. Hoveszteség, hoszigetelés
240 2So
250
220
200
180
160
Légcsatornák hovesztesége (honyeresége) az
140 (1-164), ill. (1-170) összefüggés szerint számítható,
120 a légáram és a környezet (1-175) szerinti közepes
100
homérséklet-különbségével. A légáram Llt lev ho-
mérséklet-változása (lehulése, felmelegedése) nem
ismert, ezért a hoáramot becsült Lltlev értékkel szá-
18-179. ábra. Négyszög keresztmetszetü légcsatorna degy mítjuk, majd a becslés helyességét a
egyenértéku átméroje
a és b oldalhosszak Llt'ev=-$L oC (18-46)
Vc"
Az abszolút érdesség számértékeit a 18-23. táblá- összefüggéssei ellenorizzük [itt Q hoáram (hovesz-
zat tartalmazza. A degy egyenértéku átméro a (2-52) teség, honyereség), W (kcaljh); V a levego térfogat-
összefüggésseI számítható, ill. négyszög kereszt- árama, m3/s (m3jh); cp a levego fajhoje állandó
metszet esetén a 18-179. ábrából leolvasható. nyomáson, J/m3K (kcal/m30C)]. Ha az ellenorzés
A C alaki ellenállás-tényezo értékeit a '18-22. táblá- a becsülttol eltéro értéket ad, a számítást megismé-
zat, valamint a 18-180. ábra tartalmazza. (L. még teljük. A számítást egyszerusíti a 18-182. ábra
a 2.7.3. pontot.) Az alaki nyomásveszteség leolvas- használata.
ható a 18-181. ábra nomogramjából. Hoszigeteléssei kell ellátni a csatornát, ha kör-
614 SZELLOZTETO- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

.'5Pdinl/rpjm2 Pdin,
200 150 100 75 50/;0 30 20 15 tO 5 PO;kp/m2

10~100
750~75

J~ ~
70 7
60 6
50 5
,q '-

30 3
"·°°110

20 -l2

7500 I,OOQ
3000 2000 t500 ~1000 750 500 '-00 300 2tKJ 15lf 100 t5 20 30
SPdin/ PU v/mis
18-181. ábra. Légcsatorna alaki ellenállása

nyezeténél hidegebb vagy melegebb közeget szállit,
és a páralecsapódás elkerülése, energiatakarékosság
vagy a hálózat kiterjedése, hossza ezt indokolja.
18.7.9. Légcsatorna-háIózat
méretezése
A méretezésre akkor kerül sor, amikor a lég-
csatorna nyomvonala, a szállitandó térfogatáramok
ismertek. A méretezés célja az egyes szakaszok ke-
resztmetszetének és ellenállásának meghatározása,
az elobb emlitett adottságok mellett.
hevíto, huto stb.) ellenállását, és így megkapjuk a
ventilJátor szükséges LJpö össznyomás-növekedését
(1. a 18-12. ábrát). Az elágazásokat az elágazás
pontjában meglevo nyomás felemésztésére méretez-
zük hasonló módon. Ha az akusztikailag megenge-
dett legnagyobb sebességgel nem emésztheto fel az
elágazás részére rendelkezésre álló nyomás, akkor
fojtócsappantyút kell alkalmazni. A szokásos lég-
sebességeket a 18-24. táblázat tartalmazza:
18-24. táblázat. Kis légsebességti berendezések
légcsatomáiban szokásos áramlási sebességek
Csatornaszakasz I borendezésben
komfort I borendezésben
Légsebesség, misipari

Külso levegovétel 3 .. .4 4".6

18.7.9.1. Kis légsebességü berendezések
Focsatorna 4".8 8".12
Elágazó csatorna 3... 5 5,..8
A keresztmetszeteket elozetesen a légsebességek Elmenolevego-rács 2".3 3.,,4
felvételével határozzuk meg. A sebesség megvá-
lasztását az akusztikai követelmények, a légcsa-
torna-hálózat beruházási költsége és helyfoglalása, 18.7.9.2. Nagy légsebességu berendezések
valamint az éves ventillátormunkából származó
üzemköltség együttes optimuma befolyásolja. Az A méretezés elve megegyezik a 18.7.9.1. pontban
elozetes keresztmetszetek birtokában kiszámítjuk a leírtakkal, azonban a nagy sebességek okozta na-
legnagyobb ellenállású (általában a leghosszabb ) gyobb nyomásveszteség és zaj pontosabb számítást
csatorna ellenállását (beleértve a befújószerkezetbol és körültekintést tesz szükségessé. Az alkalmazott
kilépo légáram dinamikus nyomását is), amihez áramlási sebességeket a 18-25. táblázat tartal-
hozzáad juk a levego-elokészito központ (szuro, Jég- mazza.
 LÉGCSATORNÁK 615

~ mJ/s
0,01 Od 1 10
•......•.•..•.. •.•...•....•... I I 1111,1

I , 1 .~ ';J/h
10 100 1000 10000 100000

T~
0,1J5~lN
n,0,05
~01'-- 1-- u,n1 0,09
,v,07 -=

4. 50
80,00,
I

10 5 1 '0,5 ~1 0,05 0,01 0,005 0,001

Légdram hOmérséklet-vóltozósa I oC/m
18-182. ábra. Nomogram légcsatorna hoveszteségének (honyereségének) meghatá-
rozására
Va levego térfogatárama; Lftkllz közepes homérséklet-különbség a légáram 60 a csatorna környezete
között; ). a csatornafal hovezetési tényezoje

18-25. táblázat. Nagy légsebességu berendezések A focsatornát úgy kell méretemi, hogy abban a
légcsatomáibaD szokásos áramlási sebességek statikus nyomás gyakorlatilag állandó legyen. Ez
Áramlási a nyomásvisszanyerés módszerével érheto el. Egy
Csatornaszakasz sebesség,
mis elágazás utáni szakaszt úgy méretezünk, hogy a
sebességcsökkenésbol adódó statikus nyomásnöve-
Focsatorna kedés éppen egyenlo legyen a szakasz ellenállásával.
15 25
Elágazó csatorna 15 20
Így minden elágazási pontban azonos nyomás áll
Befújószerkezet csatlakozóvezetéke <10 rendelkezésre, ami azonos elágazóméretek és ellen-
állás esetén azonos térfogatáramokat eredményez.
616 SZELLÖZTETÖ- ÉS KLíMABERENDEZÉSEK SZERKEZETI ELEMEI

IJP2-1, fogatárama, a vetotávolság, a légsugár oldalirányú

pa kp/m2 kiterjedése, süllyedése vagy emelkedése tekinteté-
80 8 ben igen pontosan kell méretezni. Ügyelni kell
70 7 arra, hogy a légsugár kiterjedését pillérek, geren-
fiO 5 dák stb. ne akadályozzák meg, ill. a légsugarat ne
50 5 térítsék el a tartózkodási zóna felé.
;"0 1;.
- Alsó, padlóban vagy padlóközelben elhelye-
JO 3 zett befújószerkezetek könnyen huzatot okoznak.
20 2 Állandó emberi tartózkodás helyéhez közel 0,5 m/s-
nál kisebb belépési sebességet kell választani. Álta-
10 1
O
lában kerüljük a padlóban elhelyezett befújószerke-
o 2 1;. 6 8 10 12 11;.16 18 20 22 21;.25 28 30 zeteket, mert a szennyet felfelé fújják.
Vf/ mis - A befújószerkezet feltétlenül szabályozható
18-183. ábra. Statikus nyomásnövekedés légsebesség-csökke- legyen, kivéve, ha a jó levegoelosztás nem igény.
nés következtében, az elágazóidom foágában (egyenesen át- - Az elszívószerkezet elhelyezése kevésbé be-
meno ágban) folyásolja a levegovezetést, mint a befújószerkezeté,
helyét mégsem szabad meggondolás nélkül meg-
választani (pl. légfutés esetében).
- Sugárszellozés esetén a helyiség méreteit és a
A focsatornában az elágazás utáni statikus nyomás- futés módját nem szabad figyelmen kívül hagyni.
növekedés a 18-183. ábrából veheto. Az elágazás - Az elmeno levegot elvezeto elszívószerkezete-
ellenállását a 18-184. ábra szemlélteti. Látható, ket a ho-, nedvesség-, egyéb szennyezodés-, buz-
hogy az átmenet nélküli idom ellenállása független forrás közvetlen közelében kell elhelyezni, figye-
a foágban levo sebességtol, így valamennyi elágazás lembe véve a természetes áramlás irányát is.
ellenállása azonos, és ezzel állandó nyomásra mé- - Nagy légcsere megvalósítására részlegesen per-
retezett focsatorna esetében az összes elágazócsonk forált álmennyezet alkalmas.
utáni nyomás is ugyanaz lesz, ami egyenletes levego- o',

elosztást tesz lehetové azonos, ismétlodo elágazások

IJPJ_P
között. Kiterjedt rendszer méretezése már számító-
gép alkalmazását indokolja. Po kp/m2
300 30
280 28
250 26
18.7.10. Levegovezetés helyiségekben 21,0 2~
220 22
A levegobefújó és -elszívó szerkezetek kiválasztá- 200 20
sa és elhelyezése, a várható természetes levego- 180 18
mozgások alakulásának felmérése döntoen megha- 150 16
tározza az egész berendezés megfelelo üzemét. A be- 11,0 1~
fújt levego térfogatáramának változásával megvál- 1Z0 12
tozik a légáramlás képe is. Mindezek a jelenségek 100 10
számítással elore nem követhetok, ezért ma már 80 8
igényesebb esetekben a megtervezett levegovezetés 50 li
helyességét 1: 1 léptéku modellkísérletekkel, meg- ~O ~
felelo vizsgálólaboratóriumban elore ellenorzik. 20 2
A levegovezetés megtervezésekor a következo O O
általános szabályokat kell figyelembe venni. 2 1;. Ii 8 10 12 11,.1B 18 20 22 2~ 2G 2830
- Általában jó légmozgást hoz létre a parapet v" m/s
magasságában függolegesen felfelé befújt légáram. 18-184. ábra. Átmenet nélküli és rövid kónuszos átmenettel
- Felso, fali befújószerkezeteket a levego tér- kiképzett elágazóidom ellenállása az elágazó ág felé
 IRODALOM 617

18.8. IRODALOM

[1] Eck, a: Ventilatoren. Berlin-Göttingen-Heidelberg,
Springer Verlag, 1962.
[2] Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. I-II. köt. Buda-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1963.
[3] ÉM Típustervezo Intézet: Típusszerkezettervek. Lég-
technikai berendezések. MOT III. C 9-6. Budapest,
ÉM Építésügyi Dokumentációs iroda, 1963.
[4] Fekete-Menyhárt: A légtechnika elméleti alapjai.
2. kiad. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975.
[5] Fekete 1.: Szellozteto berendezések. 2. kiad. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1975.
[6] F(JTOBER Épületgépészeti Termékeket Gyártó Válla-
lat: Tervezési segédlet - gyártmányismerteto. 1. köt.
Légtechnika. Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Köz-
pont, 1974.
[7] Gruber J. és szerzotársai: Ventillátorok. 3. jav. kiad.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1974.
[8} Handbook of air conditioning system design. Carrier Air
Conditioning Company. New York-San Francisco-
Toronto-London-Sydney, McGraw-Hill, 1965.
[9] Kopp, H.: Luftfilter. VDI-Bildungswerk, Lehrgangsheft,
Praxis der Lüftungstechnik. Düsseldorf, Verein Deut- ..
scher Ingenieure, 1971.
[10] Heating Ventilating Air Conditioning Guide. New York,
American Society of Heating Refrigerating and Air
Conditioning Engineers, Inc. 1960.
[11] Könnyuipari Gyárfelszerelo Vállalat: Gyártmánykataló-
gus. Budapest, Építésügyi Tájékoztatási Központ, 1975.
[12] Menyhárt J.,' Klímaberendezések. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1967.
[13} Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg, 1974.
[14} Rietschel-Raiss,' Heiz- und Klimatechnik. Bd. 1. 15.
neubearb. Auf). Bcrlin-Heidelberg-New York, Sprin-
ger Verlag, 1968.
[tS} Rietschel-Raiss: Heiz- und Klimatechnik. Bd. II. 15.
neubearb. Auf). Berlin-Heidelberg-New York, Sprin-
ger Verlag, 1970.
[16} SILUZET-Grossrasterleuchten- und Klirnaleuchtensys-
tem. Siemens AG. Katalógus. Erlangen, 1975.
[17} Völgyes I.,' Épületgépészeti számítások példatára. I-II.
köt. 2. átd. bov. kiad. Budapest, Muszaki Könyvkiadó,
1972.
 19. Szellozolevego meghatározása
•
légtechnikai berendezésekben
Szerzo: DR. MENYHÁRT JÓZSEF
Lektor: Homonnay Györgyné dr.

19.1. Légtechnikai rendszerek általános elrendezése

Az élolények életfunkciójuk és élettevékenységük csatornán vezetik ki a szabadba. Ezeket az elne-

függvényében hot, nedvességet adnak le környeze-
tüknek, s ennek során felhasználják a levego oxi~
génjét és szén-dioxidot termelnek. Zárt terek lég-
technikai berendezéseinek az a feladata, hogya ke-
letkezett szennyezoanyagot, a hot és a nedvességet
folyamatosan elszálIítsák és a térbe friss (elokészí-
tett) levegot juttassanak.
Szellozteto-, ill. kondicionálórendszer általános
sémája a 19-1. ábrán látható. A szellozolevego
(1 csatorna) friss külso levego (2 ág) és keringtetett
(recirkuláltatott) levego (3 csatorna) kéverékeként
állítható elo. A 4 légcsatorna kevert levegot szállít.
A helyiségbol az elhasznált levegot az 5, míg a
felesleges, szennyezett levegot a 6 távozó levego-
6
2 3
5 Föld alatti helyiségekben a külso oldali tkü1 és
vezések", a gyakorlat honosította meg, s jóllehet
csak a szelloztetorendszerekre utalnak, mégis eze-
ket az elnevezéseket használjuk az összes légtechni-
kai rendszerekre.
19.1.1. Méretezési külso homérséklet
A hazai idojárási viszonyokat figyelembe véve a
gyakorlat a következo méretezési alapokat alakí-
totta ki, amelyeket a hazai hatósági eloírások [23]
is tartalmaznak.
A méretezési külso homérséklet hazánkban télen
tkül= -15 oC, a relatív nedvesség fPkül= 80% (1.a 3.
fejezetet). Az 500 m tengerszint feletti magasság-
ban tkül=-20 oC és fPklU=80%.
A méretezési külso légállapot nyáron tkül= 32 oC
és fPkül=40%.
fPkül külön vizsgálat tárgya. Tájékoztató értékként
felveheto tkül= + 10 oC és fPkül=80 .•• 100%.
'-
19.1.2. Szelloztetett kondicionáIt
terek belso homérséklete

Szelloztetett vagy klimatizált terek belso lég-

állapotát fohatósági eloírások rögzítik [23], [24],
a b [26]. A zárt terek téli tool belso homérsékletének,
19-1. ábra. Szellóztetórendszer elvi kialakítása valamint a kívánatos fPOOI relatív nedvesség meg-
1 szellozo (elokészített); 2 friss, 3 recirkuláItatott, 4 kevert, 5 elhasznált, választásához az 5-1. táblázat ad útmutatást.
6 távozó levegot szállltó csatorna; aj levego-elokészíto; hj ventillátor; A nyári belso légállapotok kívánatos értékei az
Vhely a zárt tér térfogata; Voz"lI a szellozolevego térfogatáram 5-20. táblázatban találhatók.

19.2. A szellozolevego térfogatárama szelloztetoberendezésekben

A szelloztetoberendezés feladata a zárt térben térben a szennyezoanyag k koncentrációja nem ér-

keletkezo szennyezoanyagok folyamatos eltávolí- heti el azt a határt, amely az élo szervezetre káros,
tása. Ezt a feladatot úgy oldjuk meg, hogy nagy- azaz k<kmeg (1. a 16-3. táblázatot).
mérvu légcserét (hígítást) hozunk létre. Így a zárt
 A SZELLOZOLEVEGO TÉRFOGATÁRAMA SZELLOZTETOBERENDEZÉSEKBEN 619

19.2.1. Folyamatos szelloztetés CO2-termelése átlagosan 0,02 m3fh. A (19-3) össze-

Állandó vagy folyamatos a szelloztetés, ha a
szellozorendszer (szelloztetoberendezés) állandóan
üzemel. A szennyezoanyag mérlege a 19-2. ábra
alapján írható fel:
Vszellkkül't+K't- Vsze llkt:= O,
ahol Vszell a szellozolevego térfogatárama, m3fh;
K a keletkezo szennye?:oanyag-áram, gjh vagy lfh;
't ido, h; kkü! a külso levego szennyezoanyag-kon-
centrációja, gjm3 vagy 11m3;k a belso térbol távozó
levego szennyezoanyag-koncentrációja,· gjm3 vagy
11m3.
A (19-1) összefüggés elso tagja a külso térbol a
levegovel beszáUított szennyezoanyag tömegét (tér-
fogatát), a második tag a zárt térben keletkezo
szennyezoanyag tömegét (térfogatát), míg a harma-
dik tag az eltávozó szennyezodés tömegét (térfo-
gatát) adja meg. Folyamatos szellozés esetén a bel-
so tér szennyezoanyag-koncentrációja nem válto-
zik.
A távozó levego koncentrációja:
K
k=kkül+-' -. (19-2)
Vszell
Kés kkül értékét méréssel határozzuk meg.
A (19-2) kifejezésbol meghatározott k koncent-
ráció értéke nem érheti el a 16-3. táblázatban közölt
értékeket, azaz
k;:§;kmeg·
A szükséges szellozolevego térfogatárama :
Vszeu= k - ~ kül~k meg-
Kk' kül
A külso levegoben CO2 értéke átlagosan kkül=
=0,04 tf.%, míg k= kmeg=0,14%. Felnott ember
_ Vszel!
2~--k
függésbol nyerheto az ember levegoigénye.
. K 3
VE~ ,_rneg- k kül -20 m /ho (19-4)
Komfortberendezések méretezéséhez ez az érték
(19-1) használható fel. Dohányzás engedélyezésével a leve-
goigény 30 m3jhfo értékre növekszik.
Föld alatti létesítményekben, jármuvekben meg-
engedheto az elobbi norma csökkentése. Az alsó
határ 10m3jh. Ha a zárt térben keletkezo szennyezo-
dés ho vagy nedvesség, akkor a szellozolevego-
áram a (19-16), ill. (19-17) összefüggés szerint szá-
mítandó.
19.2.1.1. Légcsere-tényezo
Folyamatos szelloztetés levegoigényének megha-
tározásához - ha a sz~nnyezoanyag-forrás nem
ismert vagy nem mérheto - a gyakorlatban kialakí-
tott légcsere-tényezot használjuk fel.
A légcsere-tényezo:
(19-5)
Az n szám megmutatja, hogy szelloztetéssei hány-
szor cserélodik ki óránként a helyiség levegoje.
A használatos légcsere-tényezoket az irodalom [20]
nyomán a 19-1. táblázat adja meg.
A táblázat adataival a szellozolevego térfogat-
árama:
(19-6)
(19-3)
Példa. A 15X20 m alapterületu és 5 m belmagas-
ságú helyiségben a technológiai folyamat során
100 g sósav kerül a levegobe. 15 fo tevékenykedik a
csarnokban.
A szellozés folyamatos, a szellozolevego térfogat-
árama a (19-3) alapján, ha kkül=O és kmeg=lO,O
mgjm3 (16-3. táblázat):
. _ K _ 100 . 103_ 3
Vszell- ,_meg- k kül .~ 10 000 m /ho

A szellozéshez friss külso levegot használunk. Lég-

csere-tényezo a (19-5) szerint:
Vszel/ 11

_ Vszell_ 10 000 ~6 7
k/(ül
n-.Vhe1y - 1500 ~ , .

19-2. ábra. Helyiségszelloztetés sémája A 15 fo frisslevego-igénye VE= 15X30 m3jh=

1 befúv6-.
2 e!szívónyllás =450 m3jh, tehát Vszell»VE'
620 SZELLOZOLEVEGO MEGHATÁROZÁSA LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEKBEN

19-1. táblázat. Légcsere-tényezo értékei [a jelölések magyarázatát 1. a (19-1) összefüggés-

Légcsere- nél].
Helyiség
megnevezése tényezö, Az összefüggés elso tagja a külso térbol a szel-
n
lozolevegovel behozott, a másik tag a bent d't
ido alatt keletkezo, míg a harmadik tag az elhasz-
Iskola: tanterem 4 5
nált levegovel távozó szennyezoanyag-áram. Az
nagyeloadó 8 10
összefüggés jobb oldala a helyiség levegojében be-
tornaterem 3 6
következo szennyezoanyag~sökkenést (-növeke-
uszoda, kis méretu 2 3
dést) adja meg.
uszoda, nagy méretu 3.. .4 A szelloztetési periódus két szakaszból áll. Az
öltözo 8 .. .iO elso szakaszban üzemet a ventilIátor, amely el-
Étterem 5 10
szállítja a helyiségbol a szennyezoanyagokat (mint-
Ruhatár 4 6
egy "hígul" a zárt térben a levego). A második sza-
Büfé 6 8
kaszban a ventilIátor áll, szennyezoanyag-szállítás
Színház 4 6
csak az esetleges természetes szellozéssel lehetséges
Mozi, dohányzási tilalom van 4 6
(így a helyiség levegoje szennyezoanyagban dú-
Mozí, dohányzási tilalom nincs 5 8
suI).
Ülésterem 6 8
A szelloztetési (hígítási) félperiódusban a kon-
Gyülekezotermek 5 10 . centráció változása (csökkenése) a következo
Eloadóterem 8 10
(19-3. ábra): '
Könyvtár 4 5
Áruház 4 6
=
kül+-'-- -e + mege ,
Üzletek 6 8 k K )(1
(k
Vszell -nTuI) k -mul
(19-8)
Laboratórium 8 15
Mosoda 10 15 ahol a (19-7) kifejezésben megismert jelöléseken
Muhely 3 6
k' "1 'tt - Vszell ... 'd" h' ' k
Festöde 5 15 lVU I n- ~-,
hely 'tüi uzeml o, , mIg meg:a
Garage 4 5
(16-3) táblázat szerint választandó.
Konyha: kiskonyha, 2,5 ... 3,5 m belmagasság 25 15
közepes konyha, 3,0 .. .4,0 m belmagas- Az üzemszüneti (dúsulási) periódusban, mivel
gasság 30 20 általában a természetes szellozés nem akadályoz-
nagykonyha, 3,0 .. .4,0 m belmagasság 30 20 ható meg, Vtsz m3/h levegocsere jön létre, igy a
6 8 koncentráció :
hideg konyha
W. c.: nyilvános 10 15
gyári, irodai 8 10
lakás 4 6
k = (k kül+V-Ktsz )(1 -e -nTu •• ) + k üszenTÜI .
(19-9)
Fürdo 5 8
Zuhanyozó 20 30 Az ismert jelöléseken kívül most n=~tsz , 'tüsz az
üzemszünet ideje, h. hely

19.2.2. Szakaszos szellözés Vsze// szok :> Vsze// tolv

Ha a szelloztetoberendezés csak idoszakosan

üzemelhet (pl. technológiai okokból), a keletkezo
szennyezoanyag elvitelére a (19-3) alapján meghatá-
rozott szellozolevego~térfogatáram nem elegendo.

i
A rendszer csak megnövelt levegoárammal . I?
(Vszellszak>VszellfOly)tudja a kívánt hígítást, szel-
kk=kkiJ/+-·- h
loztetést megvalósítani. 'Iszell I

A folyamatos szellozés anyagmérlege, ha a káros

anyagot csak a szellozolevego veszi fel és kelet-
1,TUIkii/ ...
Per!ódus
1

--J
TI/sr
.... 1_ TÚl T;;,'u T,

kezése idoben állandó, a következo: 19-3. ábra. Szennyezoanyag koncentrációjának változása a

szellozési periódus alatt
V szellkküldr+K d't - V szellkd't= V helydk 1 higítás;
2 dúsulás;
1'UI üzemido;
1'Ü•• üzemszünet;
ko a 1'=0 idopontban
(19-7) mérheto
koncentrició
 A SZELLOZOLEVEGO TÉRFOGATÁRAMA SZELLOZTETOBERENDEZÉSEKBEN 621

A szellozolevego térfogatárama, azaz az órán- levego térfogatárama, ha az elozo példában sze-

kénti levegoigény : replo berendezés technológiai okokból szakaszosan
üzemet. Az üzemido 7:'üj=0,4 h, az üzemszünet
V
szell
= ko- It kkül +2 Vhely • ko-küsz
7:'üi LL'
(19-10) ideje 7:'üsz=0,6 h. A (19-10) összefüggésbol, ha
ko=kmeg= 10 mg/m3, kkül=O és kÜ8Z=7 mg/m3
(1. a 19-3. ábrát):
ahol ko a vizsgálat kezdetén (azaz 7:'=0 idopont-
ban) mérheto koncentráció (ko= kmeJ, g/m3 vagy . 100 . 103 1500 10- 7 2

Ifm3; kkül a friss levego szennyezoanyag-koncent- V8zeII= 1/\ +2· 0,4 . -W~15,250 mIh,
rációja; küsz a koncentráció értéke a szelloztetés azaz
leállitásakor (19-3. ábra).
Példa. Mennyi a levegoigény, azaz a szellozo-

19.3. A szellozolevego térfogatárama légfútó-berendezésekben

A légfuto-berendezés a belso tér légcseréjén túl al = eV frísscitOOl- tkül);

a zárt tér futését is ellátja. A futési funkció meg-
valósításához szükséges szellozolevego a következo: a légfutotest összes teljesítménye ismét

. a 3 3 aö=a+al'
V8zell- LItecp m /s (m Ih), (19-11) Mivel V friss<Vszell, így a al elofutési igény
ahol a az (5-8) kifejezéssel meghatározott hoveszte- ebben az esetben kisebb, mintha V szell = V friss'
ség, W (kcal/h); cp a levego közepes fajhoje a tehát a keverés gazdaságos.
15-3. táblázatból, kJ/kgK (kcalfkg°C); e a levego Ha a .keverés közvetlenül a belépésnél, a friss
közepes surusége, kg/m3; Llt a választott homérsék- levego elozetes kezelése nélkül megy végbe, akkor
let-különbség, Llt= tszell- te; tszell a szellozo-, míg írható:
te a futotest elotti levego homérséklete, oC; ebben
az esetben te= tbel.
A tszell értéke ipari rendszerekben 50 ..• 60 oC, azaz
míg komfortberendezésekben 30.. .45 oC között ve-
heto fel.
Ha a bevezetett szellozolevego embert érhet, ak- Ahomérleg:
kor a tszell-tbel=:=6 ••• 12 oC lehet.
Ha a V szen = V fri88' azaz friss levegovel dolgozik
a légfuto-berendezés, akkor a közlendo hoáram: Keverék homérséklete:
aö= a+ al = VszellL1teCp=V fríssL1tecp,
(19-11a)
tkev=-------------·
mfrisscptkül+ (mszell- mfriss)Cptbel

mszellcp (19-11b)
és ekkor Ebben az esetben is a V friss meghatározása az
L1t= Lltl + L1t2= (lbel- tkül)+ (t8zell- tbel)= elsodleges, majd az n= ~ friss keverési arány felvé-
= tszell- tkül' VszelI
A (19-11a) kifejezésbol Vszell meghatározható a tele után a szellozolevego térfogatáramát kaphat juk
tszell szellozo levego-homérséklet rögzítése után, meg:
ill. V szell = V friss értéke a bent tartózkodó emberek V friss
(élolények) 02-igénye alapján számítható. Vszell=-n- .
(19-11c)
Keringtetett levegovel dolgozó rendszerben V fríss
felmelegitendo tbel OC-ra, ezután következhet a A légfutotest általleadandó hoáram:
keverés: Vszell=V friss + (Vszell-V friss)'
A szellozolevego térfogat árama ekkor a (19-11) aö= a+al = a+V frissCp(tbel- tkev)efríss,
alapján meghatározandó. A frisslevego-hányad elo- mivel (tbel- tkev)< (tool- tkül)' így ebben az esetben
futési igénye: is gazdaságos a keverés.
622 SZELLOZOLEVEGO MEGHATÁROZÁSA LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEKBEN

A (19-11) kifejezésben a Q hoveszteségbo1 a 35000 3

V.zelI meghatározásakor értelemszeruen levonandó ,169 . 1,013 . 103 ~1,48 m ls.
a helyiségben keletkezo (vagy oda bejutó) ho-
nyereség (1. az 5.2.1. pontot). A nés cp értékét tkoz
t::
_ = tszelI+
2 tbel - 30 oC homér-
Ha a belso levego i~b a távozó levego it, a szel- séklethez választottuk a 15-3. táblázatból.
lozolevego iszen entalpiája kJ/kg (kcal/kg) ismert,
a szellozolevego tömegárama a következoképpen is A teljes szellozolevego térfogatárama :
feIírható:
Vszell=Vö=36oo . 1,48 ~53OO m3jh.
Q .
mszell= .. - VszellQ kg/s (kgjh), A szellozolevego tömegárama :
lszell-It (19-12) mszen=QVszen=1,163· 53OO~61% kg/h.
ahol mszen a szellozolevego tömege, kg, ill. Q A levego befúvási helyén a homérséklet tszell=
kg/m3 a levego surusége. =40 oC, így ott az mszentömeghez tartozó térfogat
Amennyiben a zárt térben egészségre káros szeny- nagyobb:
nyezoanyag keletkezik, akkor a szellozolevego tér-
fogatáramának a (19-11) szerint meghatározott ér- V· = nIszelI = 6,196 "'5490 3/h
tékét a (19-3) alapján ellenorizzük. A következo vi- szellbe Q40 1,128 '" m.
szonynak kell fennálIni : Hasonló eredményre jutunk akkor is, ha a (15-31)
-_s
K Q _ kifejezéssel számolunk:
kme~-kkfol- LltQcp .
A légfuto-berendezés kevert levegovel is üzemel- VszolI
" 10) =
00= Vszell(l + /l Llt)= 5300 ( 1+ 273
het. A friss külso levego alsó határát a zárt térben = 5300 . 1,036 ~5490 m3jh.
tartózkodó élolények oxigénigénye szabja meg (1. Az elszívónyílásban a homérséklet tool=20 oC, így
a 19.2.1. pontot). Kevert levegovel dolgozó rend- az ott mérheto térfogat:
szerek levegoigénye a (19-11) és (19-12) összefüggés
szerint adható meg. . - mszell_ 61% "'51 2 3jh
Helyi légfuto-berendezés (termoventillátor) al- Vszell ki- Qzu - 1,205 ~ 4 m ,
kalmazása esetén a levegoigény meghatározása nem ill. a (15-31) szerint:
különbözik az elobbiekben leírt eljárástóI. A kívá-
natos levegoáram létrehozásához több készülék is . _ Vszell _ 5300 ~ 115 3jh
szükséges lehet. Vszellki-1+/lLlt- 10 ~5 m.
1+273
Példa. Meghatározandó a 10.mX20 m alapterü-
letu és 4,5 m belmagasságú csarnok légfutéséhez A jó közérzet szempontjából 20X30=600 m3/h
szükséges szellozolevego mennyisége, ha tbel= 20 oC, friss levego szükséges. A szellozolevego tehát 4700
és ezen a homérsékleten hagyja el a levego a belso m3/h keringtetett és 600 m3jh friss levegobol áll.
teret. A csarnokban állandóan 20 fo tartózkodik. A külso friss levegot - az egyszeruség kedvéért
A csarnok hovesztesége Q=35 000 W (",30100 szintén - tbel=20 OC-ra felmelegítve keverjük a
kcaljh). A szellozolevego homérsékletét tszell= belso térbol elszívott levegovel.
= 40 OC-raválasztottuk, így a szellozolevego térfo- A (19-5) összefüggés szerinti légcsere-tényezo, ha
gatárama a (19-11)-bol, ha Llt= tszell-tool= 20 oC: VhelY= 10 ·20·4,5=900 m3:
V. ---- Q n-_ Vszell_- 5300 ~
"'5 ,9 .
szelI- LltQcp - Vhely 900

19.4. A szellozolevego térfogatárama léghuto-berendezésekben

Ha a zárt térben keletkezo vagy oda bejutó ho-

. - Q
áramot levegovel kell elszálIítani, akkor a szellozo- Vszell--T cpQLJt m 3/,s (m 3fh ),
levego térfogatárama a (19-11) kifejezéssel hatá-
rozható meg: ahol Q a keletkezo vagy bejutó hoáram (honyere-
 A SZELLOZÖLEVEGÖ TÉRFOGATÁRAMA LÉGHUTO-BERENDEZÉSEKBEN 623

ség), W (kcaljh); ep a levego közepes fajhoje-,

kJjkgK (kcal/kg ,oC) ; e,a levego közepes surusége,
kgjm3; L1t= tt - tszell (tszell az elokészített levego
homérséklete, oC; tt a zárt térbol kidobott (felme-
legedett) levego homérséklete, oc.
Szokásos az elobbi kifejezést a következo alak-
ban is felírni :
(19-11d).
ahol q= VlJ
hely a fajlagos hoterhe1és, Wjm3
(kcal/hm3).
A honyereség (hoterhelés) az 5.2. és 5.3. pont
szerint határozható meg. A zárt belso tér tbel ho-
mérséklete az 5-20. táblázat alapján veheto fel.
Komfort berendezésekben tt= tbel+2 ... 8 oC, ill.
tszell=tbel-2 ... 6 oc. Emberi tartózkodásra létesí-
tett hutött terekben tbel-tszell;§ 6 ... 8 oC lehet. Ipari
létesítményekben - jó levegoelosztás esetén -
nincs határ. A szellozolevego elokezelését, kezelési
módját a 20. és 21. fejezet tárgyalja.

19.5. A szellozolevego tédogatárama ködtelenítoberendezésekben

A ködtelenítoberendezések üzemeltetéséhez szük-
-x +x-xt I
szeI . X -x t
x-x
sze Az
II
séges szellozolevego térfogatáramának meghatáro- - bel 2 '
szell- bel- 2
zásához elsodlegesen a zárt térben keletkezo (beju- Xt-Xszell= L1x az 1 kg szellozolevegovel elviheto
tó) ~edvességet (nedvességmérleget) kell meghatá- nedvesség. Nyilván minél nagyobb a L1x, annál ki-
roZnI.
sebb a mozgatott levego tömege. Közelíto érték-
Az elszállítandó nedvesség származhat emberek- ként felveheto télen L1x=5 ... IO, nyáron L1x=5 ... 15
tol, más élolényektol, szabad vízfelszín párolgásá- gjkg. A távozó levego relatív nedvessége ne haladja
ból, nedves anyagok száradásából stb. meg a 'P=75 ... 80% felso határt.
Emberek nedvességleadása az emberek száma Ködtelenítoberendezés levegoigényét célszeru a
(n) és az egy fo nedvességtermelése (my0 (1. a 4-3.
1?-6. pontban bemutatott módszerrel meghatároz-
táblázatot) ismeretében számítható: nrtJyE' nI.
Szabad vízfelszín párolgása, my az (5-16) kife- Példa. 300 m3 térfogatú helyiségben 24 kgjh
jezéssel számolható. Ugyancsak ezzel az összefüg- nedvesség szabadul fel. A dolgozók száma 15 fo.
géssei határozható meg a nedves anyagok stb. pá- A belso homérséklet thel=25 oC (télen), míg
rolgása is. Nedvességmérleg : Xhel=10 gjkg.
myö=n1hYB+my+ ... kgjh, (19-13) A szellozolevego tömege, ha xszell=5, Xt= 15
gjkg:
ennek birtokában a szellozolevego tömegárama : m .. m .. 24 . 1()3
mszell= LJX
AYO= Xt-Xszell
YO - '" -2400 kgjh.
kgjh,
Figyelembe véve a et b·1 =e2S értéket (15-3. táblá-
(19-14)
zat), a szellozolevego térfogatárama :
ahol Xt a távozó, míg xszell a szellozolevego ned-
vességtarta1ma, gjkg (kgjkg). Kiindulási adatként Vszell= e2Smszell=1,185 ·2400:::::2840 m3jh.
a belso eloírt 1égállapot xbel nedvességtartalmát A légcsere-tényezo 2840 : 300 :::::9,5.Az emberek
kell ismerni. A szellozolevego ennél szárazabb, míg számára biztosítandó friss levego: 15· 30= 450
a távozó ennél nedvesebb: Xs~ell<Xber<Xt. Xt= m3jh«Vszell'

19.6. A szellozolevego tédogatárama klimatizálóberendezésekben

19.6.1. A belso levego állapota 19.6.2. Klimatizált tér

A szellozolevego térfogatáramának meghatáro-
zásához klimatizálóberendezéseknél elsodlegesen
a belso tér légállapotát (tbel' 'Pbel) kell rögzíteni.
E.nnek értékei - más eloírás hiányában - az
5-1.és 5-20. táblázatból vehetok.
ho- és nedvességterhelése
A belso légállapot (thel, 'Pbel)rögzítése után elké-
szítheto a helyiség homérlege az 5.2. és 5.3. pont
szerint. A homérleg általában az (5-11)... (5-15) és
624 SZELLOZOLEVEGO
(5-17) stb. kifejezésekkel meghatározott hoterhelé-
sek összegezéséveI nyerheto.
Qö=QE+ Qvil+ QgéP+QteCh+ Qns+ Qpár+ ....
(19-15)
A klimatizált tér nedvességmérlege, fhvöa (19-13)
összefüggés alapján számitható.
A belso légállapot (tbel' 9?bel)'továbbá az fhvö
és Qö birtokában a szellozofevego térfogatárama és
annak állapota már meghatározható.
19.6.3. A szellozölevegö állapotának
megválasztása
A szellozolevego állapotát Ih szeII rögzítése után
úgy kell megválasztanunk, hogy az a klimatizált
térben fejlodo hot és nedvességet képes legyen egy-
idejuleg felvenni és elszálIítani. Ez akkor követke-
zik be, ha a szellozolevego entalpia- és nedvesség-
tartalom-változása a zárt térben keletkezo (ill. oda
bejutó) ho- és anyagárammal azonos. Ha ez az
egyenloség fennáll - és csakis akkor -, a klima-
tizált tér homérséklete és relatív nedvessége közép-
értékben állandó marad. A helyiségre eloírt tbel,
9?bellégállapot csak a zárt tér néhány pontján mér-
heto (19-4. ábra), mert a klimatizált térbe belépo
szellozolevego pontról pontra változtatja állapotát
a folyamatos ho- és nedvességfelvétel következté-
ben. A (19-15) alapján írható:
fhszell(it-iszell)=fhszell Lli=Qö,
ill. a (19-13) felhasználásával:
fhszell(Xt-X,zell)=fhszell Llx=fhvö,
ahol Lli=it-iszell a zárt térben létrejövo entalpia-
változás, míg Llx=xt-Xszell a nedvességtartalom-
változás. A (19-16) és (19-17) összefüggésbol
tszell J Cfszell
t~el, Clbel.
+ -- + -- + --
ft J 'ft
194. ábra. A szellozolevegö légáliapotának
MEGHATÁROZÁSA LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEKBEN
(19-18)
ahol n* az irányjelzo.
Ezzel ismét a (16-36) szerint definiált irányjelzot
álIítottuk elo. A (19-18) kifejezésbe Qö kJ/h (kcalfh),
míg fhvö kgjh értékben helyettesítendo.
A szellozolevego térfogatáramának (tömegára-
mának) meghatározásához a tbel, 9?bel-leljellemzett
belso légállapotot i-x diagramba kell bejelölni
(19-5. ábra B pont). Ezt követoen a (19-18) szerinti
n* irányjelzovel párhuzamost kell szerkeszteni a B
ponton keresztül. Az így kapott egyenes vonalon
- és csakis ezen az egyenesen - megtalálhatók
mindazon légállapotok, amelyek szellozolevego-
ként (t,zelb 9?szell) választhatók.
Ha a zárt térbol hot és nedvességet kell elvinni,
akkor a szel1ozolevego állapota csak az n* vonal
AB szakaszán lehet (iszell<ibel, Xszell<XbeJ, mig ha
hoenergiát és nedvességet kell beszállítani, akkor a
szellozolevego állapota a BC szakaszon lehet (ek·
kor iszell>ibel és Xszell>XbeJ. _
Ha a szellozolevego állapota az AB szakaszon
helyezkedik el, akkor a távozó levego a BC szaka-
szon lehet, hoenergia (nedvesség) bevitele esetén
szellozolevego a BC, míg a távozó levego az AB
szakaszon van.
A klimatiiált térben a hoterhelés, ill. a nedvesség-
terhelés pozitív vagy negatívelojelu lehet. 1~
irányjelzo is különféle értéket vehet fel. A 19-5.
(19-16) ábra jelöléseivel a következo esetek rögzíthetok.
A B pont a belso tér légállapotát jelzi.
(19-17)
__ . ~_
+ -. -l C-;-\.1I!.1X=O '''-. -Lli/Llx -.-----
19-5. ábra. Lehetséges állapotváltozások ábrázolása ;-x
alakulása diagramban
 A SZELLÖZÖLEVEGÖ TÉRFOGATÁRAMA KLIMATIZÁLÓBERENDEZÉSEKBEN 625

a) A klimatizált térben ho- és nedvességfejlodés A szellozolevego tömegárama :

(beáramlás) van, azaz hoenergiát és nedvesseget
_ Qö_ Qö
kell folyamatosan elvinni. A szellozolevego álla- 1hszel1-~-" kgjh, (19-19)
Lll 't-'szell
pota csak az AB egyenesen, míg a távozó levego ál-
ill.
lapota csak a BC egyenesen lehet.
b) A klimatizált térben egyaránt ho- és nedves-
ségelvonás van. A szellozolevego állapota csak a 1hszeII= ~vö=
LlX 1hvö
xt-xszell kg/h. (19-20)
CB egyenesen, míg a távozó levego állapota 1/.(1. Ha az irányjelzo szerint választottuk meg az
egyenesen lehet. iszel1és it értékét (19-6. ábra Sz és T pont), akkor
e) A klimatizált térben hofejlodés és nedvesség- - és csakis ekkor - a (19-19) és (19-20) kifejezés
elvonás van. A szellozolevego állapota csak a DB azonos 1hszel1értéket ad. Minél nagyobb a L1i (ill.
egyenesen, míg a távozó levego állapota csak a BE Ax), annál kisebb a szükséges szellozolevego töme-
egyenesen lehet. ge és fordítva. Kis 1hszel1érték választása nagy ho-
d) A klimatizált térben hoelvonás és nedvesség- mérséklet- és relatív nedvesség turést jelent. A ho-
fejlodés van. A szellozolevego állapota csak az EB mérsékletturés ajánlott határai tool= ±3 .. .4 oC, a
egyenesen, a távozó levego állapota csak a BD relatív nedvesség ajánlott turése <JlOOI=±5 .. .10%.
egyenesen lehet.

19.6.5. A szellózolevegö
térfogatárama
19.6.4. A szellozolevegö tömegárama

A szellozolevego térfogatárama a (19-19), ill.

A 19.6.3. pont szerint megválasztott iszell (tszell'
!Pszellstb.) egyértelmuen megadja az it (tt, !Pt stb.)
helyét is az i-x diagramban (19-6. ábra), mert a
helyiség eloírt iOOI(tbel' !POOI
stb.) légállapota közép-
értéknek tekintendo.
A 19-6. ábráról az 1 kg tömegu levegoárammal
egyidejuleg elviheto LU entalpia- és a L1x abszolút
nedvességtartalom-különbség leolvasható, s így
a (19-16) és (19-17) összefüggésbol1hszel1 meghatá-
rozható.
19-6. ábra. A szelloz~ és távozó levego állapotának rögzítése
i- x diagramban
(19-20) szerinti 1hszel1érték felhasználásával szá-
mítható:
V 1hszel1
sze11= -n--'
"'tb_1
(19-21)
ahol etbAta tbel belso homérséklethez tartozó su-
ruség.
A klímaberendezés bármely pontján az ott mér-
heto térfogatáram a (19-21) alapján meghatározha-
tó, ha a homérséklet ismert. A szellozolevego tér-
fogatáramát a (19-3), valamint a (19-4) szerint is el-
lenorizni kell.
Példa. A klimatizált térben Qö= 100 000 W
( '" 86000 kcaljh) hoáram szabadul fel, ill. jut be
a helyiségbe. Egyidejuleg keletkezik 1hvö=90 kgjh
nedvesség is.
Az állapotváltozás irányjelzoje [1. a (19-18) ösz-
szefüggést], ha Qö= 100 000 W=360 000 kJjh,
n*= Qö = 360 . 103-4.103.
1hvö 90
A belso homérséklet tool=26 oC, a relatív nedvesség
!pbel~60% (19-7. ábra B pont). Ezen a ponton át
megrajzoltuk az irányjelzot (eredményvonal). A
szellozolevego homérsékletét tszell=21 oC-ra vá-
lasztottuk (Sz pont), a többi jellemzo leolvasha-
tó az i-x diagramból (tszel1=21 oC, <Jlszel1=60%,
xszel1=9,3 g/kg, iszell=44 kJ/kg). Az irányjelzo
vonalán a távozó levego homérséklete is kijelöl-
heto:

42 Azépü!etiépészet
kézikönyve
 ~

III
il
kJ ~
kg 8

g
i
~
~
~

tn =21°C
20 1
~
15
~
10
~
5 :I:
Z
O

-5
§
I:l:l

-15

-20 t:ll
~
-25
i
I:l:l

19-7. ábra. Állapotváltozás menete klimatizáIt térben

 A SZELLÖZÖLEVEGÖ TÉRFOGATÁRAMA KLIMATlZÁLÓBERENDEZÉSEKBEN 627

, /, '\
..•.

"'1 ,
~ "
" '-1--- --
~--
./'\.'". ",1\
k/~-;<~
~1-
~~"'-l"'-
"- ~~~
-
/
)V'\ 1--
,-
'"-
B "-"-
f\..
~~ - ,-- ~ ~
'"
"-
--

~/< "
L..,.o

'" '"
~>< ~ '\1'..>~t\..~ ~
f"'-~5~ ~

"~~ i ~~I~
40
~I~
f I
Yt l0~
,t""-'-~_
~r"
12!!.~~/~"'
1:g6
Lit
".'I_~'
-J"",
>\
~__~
[><~ ""-"
~ '/-'I~
>(~,,-
J'-
>/'I\:
1-3lo.
/

~ \/ v: [«~~V "1'- ~
~~~
2 4
''''
"_
__/~ '(- ~7~
-1- "
" ~..... '
~~ '"
f>< "
G
~.
'" Sz '- ~
'Ó'"~
p;O,98 bar
V~

:J5

t
JO L1i
L1x

25

20

15

10

3000

2500
o

-5

-10

-15

19-8. ábra. Állapotváltozás menete ;-x diagramban nedvességelvonás esetén

42'
628 SZELLÖZÖLEVEGÖ MEGHATÁROZÁSA
A távozó levego állapotát a T pont jellemzi
(tt= 310C, lpt= 58%, Xt= 16,3 g/kg, it= 72 kl/kg).
A (19-20) kifejezésbol a szellozolevego tömeg-
árama:
rhszell= rhyÖ .n
,L - 90 '"7 1()3 ~12,85 . 103 kg fh .
Ellenorizve az entalpiaváltozás alapján:
_Qö_360.103~ . 3
rhszell- Lli - '"'0 ~ 12,85 10 kgfh·
A szellozolevego térfogatárama (19-21) felhasz-
nálásával: ha etbel= e26= 1,181 kg/m3:
Vszell= rhszell= 12,85·
etbel 1 1811()3~1O
, ~ , 88.103 m.3fh
Hasonló eredményre jutunk, ha technikai mér-
tékrendszerben számolunk. Ekkor az irányjelzo:
n*= Qö = 86 000 ~956.
rhyÖ 90
A 19-7. ábrán ezeket az irányjelzoket is megtalál-
juk, s látható, hogy az utóbbi irányjelzo megegye-
zik az SI szerinti n= 4000 irányjelzovel.
Példa. Belso térben keletkezik Qö= 80 000 W ho-
terhelés, ugyanakkor a technológiai folyamat ned-
vességeivonó. Ott a levegobol 50 kg/h nedvességet
von el, így rhyö= -50 kgfh.
Az irányjelzo a (19-18) alapján:
19.7. Levegovezetés szelloztetett és kondicionált terekben
19.7.1. Levegovezetés
szelloztetett térben
A szellozo- és távozó levego állapotának, a szel-
lozolevego tömeg- (térfogat-) áramának helyes
megállapításán túl a levegot megfeleloen kell el-
osztani és vezetni a helyiségen belül, hogy ~ kitu-
zött célt elérjük. A levego beo, ill. elvezetésének
eszközei a befúvó- és elszívószerkezetek (1. a
18.7.5. pontot).
A levegocsere módja a zárt térben lehet kiszorí-
tásos szelloztetés vagy sugárszelloztetés. Az elob-
binél a bevitt és kelloen elosztott levego a már el-
használt, szennyezoanyagban feldúsult levegot ma-
ga elott tolja (kiszorítja), a második esetben a nagy
mozgási energiával bevitt légsugár a zárt tér leve-
gojét hígítja, keveri.
A szelloztetett, ill. kondicionált térben akkor
megfelelo a levego elosztása, ha a levego
LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEKBEN
3600 . 80 000 ~ _ 5760.
50 . 1()3
Az állapotváltozás vonalát berajzoltuk az i-x
diagramba (19-8. ábra), és 1001=28 oC, valamint
lpOOI=50% alapulvételévei a szellozolevego és tá-
vozó levego állapota kijelölheto.
A szellozolevego állapota 1szell=22 oC, iszell=
= 54,5 kl/kg, xszell= 12,9 g/kg. A távozó levego ál-
lapota 11=34 oC, it=63,5 kl/kg, Xt= 11,4 g/kg.
A szellozolevego tömegárama :
- rhyÖ_ 50· 1()3 ~33 3 . 103 k Ih
rhszell- Llx - 12,9-11,4 ~ , g .
Ellenorizve a hoáram alapján:
Qö 3600 . 80 000
rhszell= Lli =1()3 .63,5_54,L"~32,2 ·1()3 kg/h.
A két szám közötti eltérés a szerkesztési (19-8. áb-
ra), ill. a leolvasási pontatlanságból ered. A feladat
megoldásához a nagyobbik, azaz a 33,3 .103 kg/h
tömegáramot választjuk.
A szellozolevego térfogatárama tbel=28 cC ho-
mérsékletet alapul véve:
. _ rhszell_ 33,3· 1()3 ~'2 3. ln1 3fh
Vszell- etbel - 1, 173 ~ 8, \r m .
A szellozolevego térfogatárama ennél kisebb,
míg a távozó levegoé - tekintve, hogya levego a
zárt térben hot vesz fel - ennél nagyobb.
- a tartózkodási zónát egyenletesen átöblíti;
- a levego mozgása huzatérzetet nem okoz.
A zárt térben a külso és belso hatások (szél, ho-
mérséklet-különbség stb.) következtében kisebb
vagy nagyobb mérvu levegomozgás jön létre. A mes-
terséges szelloztetés miatt ez a mozgás még tovább
erosödik.
Ha a mozgás a zárt térben nem megfelelo, akkor
elofordulhat, hogy a terem egyes részeiben áll a
levego, ott a szennyezoanyag koncentrációja a
kmegérték fölé emelkedik, míg más helyeken az ott
átáramló levegohányad a tervezettnél kevesebb
szennyezoanyagot visz el, s így a levegocsere a ki-
tuzött célt nem éri el.
A helyiségen belüli levegovezetés elvét a 19-9.
ábra szemlélteti, amely egyben akiszorításos szel-
lozésre is példa.
Mind a három megoldás teljes átszellozést ad
holtterek nélkül. Az aj és bJ megoldás nagy alap-
 LEVEGOZTETÉS SZELLOZTETETT ÉS KONDICIONÁLT TEREKBEN 629

~i---t---I---I---.~

•.J i ajI_I_1
a) bJ
t-j-t-t-t 19-10. ábra. Perforált befúvó- (elszív6-) nyílások és befú-
v6- (elszív6-) fejek kombinációi
a) bcfúvás perforált mennyezeten, elszivás padlószint környezetében; b) be-
fdvás mennyezetre épitett ancmosztálon, elszlvás perforált padlóban

_t _
J

I
I
I
---
- ------- I
_~-_I

1-
-- "- ----,
·1
I

ej
19-9. ábra. Levego vezetése perforált befúv6- és elszívónyí-
lások esetén
a) levea6 vezetése feliilrollcfelé; b) levea6 vezetése alulról felfelé: e) levego
vezetése vízszlntcscn

területii és viszonylag kis belmagasságú helyiségek

szelloztetésére éppen úgy ajánlható, mint számitó-
gép-termek, laboratóriumok, irányító- (vezérlo-)
termek stb. szelloZ1:etésére.Ha a teremben keletke-
zo szennyezoanyag siiriisége nagyobb a levegoénél,
az a), mig fordított esetben a b) megoldás válasz-
tandó.
Nagyobb belmagasságú terek szelloZ1:etésére a
19-9. e) ábrán látható megoldás ajánlható.
A levego mozgása és az átszellozés kielégitoen
alakul akkor is, ha csak egyik felület perforálása
oldható meg (19-10. ábra).
Ha nincs nagy felület a levego be- és elvezetésére,
akkor a 19-11. ábrán látható befúvó- és e1szivó-
nyílás-elhelyezési módok közül választhatunk.
A 19-11. a) és b) ábrák szokványos, egyszerii
sugárszelloztetési megoldást szemléltetnek. Mind-
két megoldás hátránya a nagy holtterek (A és B)
kialakulása, ahollevegocsere nincs. Az a) és b) 19-11. ábra. Levegoztetés koncentrált befúvás és elszívás
esetén
megoldást a keletkezo szennyezoanyag fizikai tu-
lajdonságaitól függoen választhat juk. a) felso bcfdvás. alsó elszivás; b) alsó bcfdvás. fc1s6 e1szívás: e) bcfdvás és
A 19-11. e) ...g) megoldásokkal a zárt tér már
jobban átszelloztetheto, de ezeknél is található
elsziváse) egy
alatt; bcfúvás
oldalfalon; d) bcfdvás
és elszívás a mennyezet
és elszlvás .Il
közepén;
egy ~ldalfaJon
bcfúvás a mcnnyczct
mennyezet
közepén, e1azlvás fa1sarkokban a mennyezeten; g) bcfdvás a 1DllI1II)'CZCtC.
holttér (A, B). Ezek mérete azonban már lényegesen e1szívás a falsarkokban a padló felett; h) bcfúvás a padlóslk felett injck-
kisebb, mint az aj és b) kiaIakítás esetén. A tartóz- loros késziilékkel. c1azivás U8)'lUlott
630 SZELLÖZÖLEVEGÖ MEGHATÁROZÁSA LÉGTECHNIKAI BERENDEZÉSEKBEN

kodási zónát viszonylag jól átöbliti az e),f) és g)

kialaIdtás.
Az ipari és mezogazdasági épületekben a tech-
nológia Iüggvényekéntaz a), h), e), e), g) megol-
dás egyaránt szóba jöhet. Komfortberendezések-
ben inkább az e),f), g) elrendezés ajánlható. Kis
belmagasságú helyiségekben (irodákban, kórter-
mekben stb.) a leveg<Svezetése a d) vagy e) sze-
E~=S a)

ffi({(\
rint oldható meg.
Nagyteres irodák számára gyakran zónás szell<S-
zést tervezünk. A küls<Szónában a leveg<Stklima-
konvektor táplálja be, mig a bels{) zóna általános
szellozést kap. Erre mutat megoldást a 19-11. h) Lt_t_L,_t_I_LU
ábra. Befúvó- és eIszivófejek elhelyezésekor töre-
kedni kell a teljes zárt tér átöblitésére, valamint a
lij-
holttér (A) csökkentésére.
Nagy terekben a leveg<Svezetését nagy gondos-
sággal kell megoldani. Színházak, mozik, eloadó-
termek szelloztetésére a 19-12. és 19-13. ábra ad
megoldási javaslatot. Mivel az eloadótermekben
minden néz<S az el<Sadó (színpad) irányába néz,
célszeru a leveg<Smozgását arccal szembe irányi-
ff\y(~'~ t j j 1
tani. Így a bent ülok huzatérzete csökkentheto. ej
19-13. ábra. Levegövezetés nagy termekben

)/)
19.7.2. Levegovezetés
légfíitoberendezések esetén

)-_, / -- '--' 1 ,
Ugffito-berendezésekkel ellátott terekben a le-
vego mozgatása perforált felületek esetében a
19-9. ábra a) és e), valamint a 19-10. ábra a) meg-
oldása szerint tervezheto. Törekedni kell arra, hogy
a leveg<Stermészetes mozgása megegyezzék a rá-
kényszerített mozgás irányával. Az emlitett meg-
oldásokban a bevitt meleg levego lehül, lesüllyed.
Ezzel a mozgási iránnyal azonos a levego kényszer-
mozgása is.
Sugaras levegobetápIálás esetén a 19-11. ábra
a), e), d), e),f) és g) megoldása jöhet számitásba.
Konvektor alkalmazása is gyakori légffito-rend-
II n il szerekben. Leveg<Svezetésére, irányitására ekkor
is a h) megoldás ad tanácsot.
Nagy termek légfiitése esetén a levego elosztására

~J~\ -===-----.; •
ej
a 19-12. ábra a) és e) megoldása példa.

19.7.3. Levegovezetés
kondicionáIt térben
19-12. ábra. Elc5ad6termek (szinháztermek, film.winhá7l1k
stb.) szellöztetése Kondicionált terekben a leveg<S vezetésekor
aj ~ leveg6eIosztás, teljes AtszeIl6zés; hj ~ az dl6- probléma, hogy télen futött, nyáron hfitött levegot
Seka6I (pul1azeII6zés),az e16ad6tér külön sze116:detve; ej IeYe8l!ibewzeUs a kell betáp1áIni. Kivánatos volna a befúvási irány,
mamyezetbcn á
az erkély alatt, elazfYás a padl6b8n a levegoztetési mod téli-nyári változtatása. Ez
 LEVEGOZTETÉS SZELWZTETElT
költségesebb elosztóhálózatot, valamint befúvó- és
elszívófejeket tenne szükségessé.
Kondicionált helyiségekben a levego vezetésére
a 19-9. és 19-10. ábra ad útmutatást. Ha perforált
19.8. IRODALOM
[1] Bogoszlovszkij. V. N.: Sztroityelnaja teplofizika. Moszk-
va, Izdatyelsztvo Viszsaja Skola, 1970.
[2] Bosnjakovié. Fr.: Technische Thermodinamik. Dres-
den-Leipzig, Verlag v. Theodor Steinkopf, 1%5.
[3] Degtjarev. N. V.: Kondicionyirovanyie vozduha. Moszk-
va, Goszudarsztvenoe Izdatye1sztvo Literaturi po Sztroi-
tyelsztvo i Architektura, 1953.
[4] Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikö,?yv. Budapest, Mu-
szaki Könyvkiadó, 1%3.
[5] Fekete f.: Szellozteto berendezések. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó,I%7.
[6] Grubemann. M.: f- x Diagramme feuchter Luft. Berlin,
Springer Verlag, 1952.
[7] Jászay T.: Muszaki hotan. Budapest, Tankönyvkiadó,
1%8.
[8] Kamenyev. P. N.: Otoplenyie i ventiljacia. Moszkva,
Goszudarsztvenoe Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi-
tyelsztvo i Architektura, 1968.
[9] Ladizsenszkij. R. M.: Kondicionyirovanyie vozduha.
Moszkva, Piscseprovizdat, 1952.
[10] Menyhárt-Fekete: A légtechnika elméleti alapjai. Buda-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1975.
[Il] Menyhárt J.: Klimaberendezések. 1-11. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1%7.
[12] Menyhárt J.: Szellozéstechnika. Budapest, Tankönyv-
kiadó, 1975.
[13] Menyhárt J.: Klímaberendezések. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1967.
[14] Menyhárt J.: Légtechnika-méretezési alapadatok. Buda-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1968.
ÉS KONDICIONÁLT TEREKBEN 631
felületek nem alakíthatók ki, akkor a 19-11. ábra
megoldásai kerülnek elotérbe.
Nagy termek kondicionálásakor a levegoveze-
tésre ugyancsak a 19-12. és 19-13. ábra a példa.
[15] Mihejev. M. A.: A hoátadás gyakorlati s:zámItásának
alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 1963.
[16] Nesterjenko, A. V.: Osmovi termodinamicseszkih rasz-
csotov ventiljacii i kondicionyirovanyia vozduha.
Moszkva, Izdatyelsztvo Viszsaja Skola, 1971.
[17] Plank. R.: Handbuch der Kiiltetechnik. Berlin, Springer
Verlag, 1967.
[18] Raiss. W.: Rietschels Lehrbuch der Heiz- und Lüftungs-
technik. Berlin, Springer Verlag, 1970.
[19] Rietschel-Raiss: Futés-szellozés. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1964.
[20] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg, 1974/
75.
[21] Sprenger. E.: Heizung- und Klimatechnik in USA.
München, R. Oldenbourg, 1958.
[22] Treyba/. R. E.: Diffúziós vegyipari muveletek. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1%1.
[23] Muszaki eloírás (ME 112-172). Légtechnikai berendezé-
sek tervezése. Budapest, ÉVM Tájékoztatási Központ,
1972.
[24] Muszaki eloírás (ME 30-65). Épületek és épületszer-
kezetek hotechnikai méretezése .. Budapest, Épftésügyi
Tájékoztatási Központ, 1965.
[25] Muszaki eloírás (ME 8-67). Futoberendezések mérete-
zése. Budapest, ÉVM. Tájékoztatási Központ, 1967.
[26] Muszaki eloírás (ME 8-53). Futo-, szellozteto- és
klimaberendezések tervezésére és méretezésére (Hoszük-
séglet). Budapest, ÉVM Dokumentációs Iroda, 1964.
 20. Szellozteto- és légfuto-berendezések
Szerzo: DR. MENYHÁRT JÓZSEF
Lektor: Mészáros Ferenc
A szelloztetoberendezések körébe azok a lég-
technikai rendszerek sorolhatók, amelyeknek csak a
levegocsere a feladatuk, s más funkciót nem tölte-
nek be. A légfuto-berendezések csopor\jába viszont
20.1. Szelloztetorendszerek kialakítása
A szelloztetoberendezéseket az üzemeltetéshez
felhasznált energiaforrás alapján két csoportra
oszthatjuk: mesterséges és természetes szellozteto-
rendszerekre. Az elobbiek üzemeltetéséhez mester-
séges energiaforrásokat, mig az utóbbiakéhoz a
természetben meglevo, s közvetlenül vagy közvetve
felhasználható energiaforrásokat (pl. szélhatás stb.)
használunk fel. E fejezet csak a mesterséges vagy
más néven mechanikus szelloztetorendszerekkel
foglalkozik. A természetes szellozést a 25. fejezet
tárgyalja.
20.1.1. A szelloztetoberendezések
felosztása
A szelloztetoberendezések elvikialakitását a delmére; túlnyomásos szelloztetorendszert (20-1.
19-1. ábrán szemIéltetjük. Ha a rendszer friss külso
térbol behozott levegot szállit és oszt el a fogyasztók
között, valamint az elhasznált levegot elvezeti a
szabadba, friss vagy külso levegovel üzemelo be-
rendezésnek nevezzük. Nem minden esetben szük-
séges a szellozolevegot teljes egészében a külso tér-
bol szállitani. Energiatakarékos berendezések ala-
kíthatók ki azáltal, hogy az elszivott levegot szurés
után legalább részben visszavezetjük a szükséges
friss levego egyideju beadagolásával. Ezeket a rend-
szereket keringtetéses vagy recirkulációs szellozteto-
berendezéseknek nevezzük.
A gyakorlatban megvalósitott berendezések zö-
me a keringtetéses rendszerek csoportjába tartozik.
Csak különleges esetekben alkalmazunk teljesen
azokat a légtechnikai rendszereket soroljuk, ame-
lyeknek a feladatuk kettos: a levego cseréje és a
helyiség hoveszteségének pótlása.
friss levegovel dolgozó berendezést (pl. ha egész
ségügyi okokból nem engedheto meg a levego szu-
rés utáni visszakeringtetése, visszaszállitása).
A szelloztetoberendezések csoportosithatók a
szelloztetett térben kialakuló nyomásviszonyok
alapján is. Egymáshoz csatlakozó helyiségek ese-
tében, amelyeknek levegoigénye, az ott keletkezo
szennyezoanyagok milyensége, koncentrációja kü-
lönbözo, ügyelni kell arra, hogy csak olyan levego-
csere alakulhasson ki a helyiségek között, amely
nem növeli a szennyezodést. A levego csak a kisebb
szennyezoanyag-koncentrációjú térbol áramoihat a
nagyobb koncentrációjú térbe. Forditott áramlás
nem engedheto meg.
Ha a szelloztetendo térben a környezethez képest
kismértéku túlnyomást [pl. LlPhely=20 .. .30 Pa
(",2 ... 3 v.o. mm)] kell létrehozni a belso tér vé-
ábra) alakitunk ki. Ebben az esetben a szelloztetett
térbe a környezet levegoje nem juthat be, levego-
áramlás csak a helyiségbol a környezetbe irányul-
hat. Alkalmazási területe: éttermek, szórakozóhe-
lyiségek, laboratóriumok, tanácskozó- és eloadó-
termek, lakó- és szállodai szobák, színház- és mozi-
termek stb.
Ha a szelloztetett térben keletkezo szennyezo-
anyagtói meg kell védeni a környezetet, akkor a
belso térben kismértéku nyomáscsökkenést, dep-
ressziót [LlPhely=20 ... 30 Pa (",2 ... 3 v.o. mm)] kell
létrehozni, és azt folyamatosan fenntartani. Ezt a
szellozési módot depressziós szellozésnek nevezzük
(20-2. ábra). Alkalmazási területe: fürdok, uszo-
dák, ipari csarnokok, muhelyek, mellékhelyiségek,
 SZELLÖZTETÖRENDSZEREK KIALAKíTÁSA 633

c
iJp

H
V E
c F
D D

aj b)
20-1. ábra. Túlnyomásos szellozés elve (V szeU>- VI)
aj szellöztet6rendszer elve; bJ
---
nyomáselosz1ás a hálózat mentén a környezeti nyomáshoz viszonyítva
H helyiség; V ventíllátor: CD, EA, BF léllCsatoll1llSZllkaszok:1 a légcsatorna hossza

D
C F
V
b)
A IiJp B
~zell t
I
+--d c0!
aj

20-1. ábra. Depressziós szellozés elve (vszeU< VI)

aj szell6ztet6rendszer elve; bJ nyomásdiagram; a többi jelölés a 20-1. ábra szerint

ozés elve
C II ~'....../
D /JPhely=O

Ap
H E
1

I
~
81F - -rH IG
b) 8

aj szell6ztet6rendszer elve; bJ nyomásdiagram: GH csatornaszakasz; a többi jelölés a 20-1. ábra szerint

nagy konyhák és mosodák, szinházak és gyülekezési A 20-1.,20-2. és 20-3. ábrán a szelléSztetéSrendszer

termek eléStereistb.
Megoldható a szelléSztetésúgy is, hogy a szelléSz-
tetett térben mérhetéS nyomás megegyezik a kör-
nyezet nyomásával, azaz LJPbelY=O. Ezt a megol-
dást kiegyenlített szelléSztetésnek nevezzük (20-3.
ábm).
elvi kialakitásán kivül a helyiségben, ill. a szelléSz-
tetéShálózat szivó- és nyomóoldalán kialakuló nyo-
másviszonyokat is feltüntettük.
Szokásos a szellO'ZtetéSrendszereketa befúvó- és
elsz{vóhálózat alapján is osztályozni. Ha csak a
levegéSbeszállitását oldjuk meg, s a távozó levegéS
634 SZELLOZTETO-
a nyílászárókon, ezek résein, esetleg túlnyomásra
nyíló zsalukon lép ki, akkor befúvószefioztetésrol
beszélhetünk (1.a 20-1. ábrát, a BF csatornaszakasz
elmarad). Megoldható a szelloztetés úgy is, hogy
az elhasznált levegot szálIítjuk el a ventillátor se-
gítségével, míg a friss levego a környezetbol az e
célra kiképzett nyílásokon jut be (1. a 20-2. ábrát,
a CA vezeték elmarad). Az ilyen megoldást elszívó-
szelloztetésnek nevezzük. Szokásos az elszívó-be-
fúvó rendszer megnevezés használata is, ekkor' a
rendszer kialakítása a 20-3. ábra szerinti.
A megoldandó szellozési feladat alapján két fo
családra oszthatók a szelloztetorendszerek. A kom-
fortberendezések az emberi tartózkodás céljára
létesített zárt terek szelloztetését végzik, míg az
üzemi épületeket, gyártócsarnokokat stb. kiszolgáló
rendszereket ipari szelloztetoberendezéseknek ne-
vezzük. E témakörrel a 24. fejezet foglalkozik.
A mezogazdasági épületek is az ipari épületekkel
azonos kategóriába sorolhatók, azzal a megjegy-
zéssel, hogy az igényeket itt a termesztett növények,
ill. a tenyésztett állatok szabják meg. '
Kialakítás szempontjából a szelloztetorendszere-
ket két nagy csoportra oszthatjuk fel, központi és
egyedi szelloztetóberendezésekre.
Központi szelloztetorendszerrol beszélünk, ami-
kor egy vagy több helyiség szellozolevegojét egy
központban állitjuk elo, és elosztóhálózat útján
20.2. Központi szelloztetorendszerek
A központi szelloztetoberendezések elvi kialakí-
tását a 20-4. ábra szemlélteti. A szellozorendszer
fo alkotóelemei a következok: szellozoközpont
-11.-
1.
20-4. ábra. Szellöztetórendszerek felépítése
1. Szellozoközpont : Sz szúro; L légflitotest ~ V ventillátor. II. Elosztó- és
gylijtóhálózat: 1-2 friss, 2-3 kevert, 4-5 szellozo..; 6~ távorolevegot
szállltó csöszakasz; 7-2 reclrkulációs vezeték. Ill. Befúvó- és elszIvószer-
kezetek: B befúvófej; E eIszIvófej
ÉS LÉGFUTO-BERENDEZÉSEK
tápláljuk be a kiszolgált térbe. Az elhasznált levego
elvitelére választható hasonló kialakítású elszívó-
hálózat vagy egyedi ventillátor. A gyakorlati fel-
adatokat általában a központi rendszerekkel lehet
jól megoldani.
Egyedi szelloztetoberendezésrol akkor beszé-
lünk, ha a kiszolgált térben van a gépi berendezés
(rendszerint csak ventillátor, esetleg szuro és lég-
futotest), s elmarad az elosztó- és gyujtohálózat.
A szellozogép szállitja a levegot, de szervezett le-
vegoelosztás nincs, az elhasznált fölösleges levego
túlnyomásra nyíló zsalun, valamint a nyílászárók
résein át távozik. Ez a megoldás nem ad kielégíto
eredményt, ezért rendszerint kisebb igényu helyi-
ségek szelloztetésére használjuk.
A szelloztetoberendezések üzemvitelük alapján
is két csoportra oszthatók. Ha a szellozogép fo-
lyamatosan dolgozik, ill. szállitja a levegot a belso
térbe, folyamatos üzemu szelloztetoberendezésrol,
ha a levegoszálIítás idoben nem állandó, és a szel-
lozogép csak rövid ideig dolgozik, azaz a viszony-
lag rövid ideju üzemet ugyancsak viszonylag rövid
üzemszünet követi, szakaszos üzemu szellozteto-
berendezésrol beszélünk.
Szakaszos üzemu biztonsági (vész-) szellozteto-
berendezés akkor szükséges, ha a helyiségben nagy
mennyiségu mérgezo vagy robbanásveszélyes anyag
felszabadulása várható.
(1. szakasz), elosztó- és gyujtóDálózat (II. elemek),
valamint a befúvó- és elszívószerkezetek (Ill. ele-
mek).
A szellozoközpont feladata a levego elokészítése.
8 A szellozolevegovel kapcsolatos igényeket az 5. és
19. fejezetben rögzítettük, s az elokészítés során a
z...
levegonek olyan megmunkáláson kell átmennie,
t amellyel megvalósítjuk a szellozo levego kivánt és
eloírt állapotát (pl. szennyezoanyag-koncentrációt,
homérsékletet stb.).
20.2.1. Szellozoközpont
A szellozoközpont fo alkotóelemei: ventillátor,
szuro és esetleg légfutotest. Szelloztetóberendezések-
ben bármely kialakítású ventillátor szóba jöhet.
A ventillátorok kiválasztásával, kialakításával, be-
építésével, üzemeltetésévei kapcsolatos kérdések a
18.1. pontban találhatók.
 KÖZPONTI SZELLÖZTETORENDSZEREK
A levegoszurok széles skálája (1. a 18.5. pontot)
alkalmazható szelloztetoberendezésekben. Leg-
gyakrabban száraz vagy olajos fém légszuroket,
újabban muanyag szálas szuroket építenek be.
Nagy levegotisztasági igényesetén több fokozatú
szurok alkalmazása is szóba jöhet. A szuroblokk
kialakításakor ügyelni kell a regenerálhatóság és
karbantartás igényeire. Szuró'k tervezési és mére-
tezési kérdéseit a 18.5. pont tartalmazza.
A szelloztetorendszerben esetleg elhelyezett lég-
futotest feladata a levego olyan mérvfi elomelegíté-
se, ami a szellozolevego betáplálhatóságát lehetové
teszi. A léghevítok üzemelhetnek gozzel, vízzel
vagy elektromos áram felhasználásával, de elo-
fordulhatnak - egyszerubb kialakítás esetén -
füstgázzal futött kaloriferek is. Légfutotestek ki-
alakításával, méretezésévei a 18.2. pont foglalko-
zik.
20.2.2. Elosztó- és gyujtohálózat
A friss, ill. elokészített levegot, valamint az el-
használt levegot szállító elosztó-, ill. gyujtohálózat
anyagát, gyártását, szerelését a 18.7. pont tartal-
mazza.
A légcsatoma-hálózat kialakításakor törekedni
kell arra, hogy
- a légcsatorna belso felülete sima, áramlási
ellenállása a leheto legkisebb és a belso oldali por-
lerakódás elkerülheto legyen;
- a légcsatorna könnyu, de megfelelo szilárd-
ságú legyen, a felfüggesztések és alátámasztások
megfelelo számban és helyen legyenek;
- korrózió-, nedvesség-, ho- és tiIzálló legyen;
- elore gyártható és könnyen szerelheto legyen;
- akusztikai szempontból kedvezo legyen;
- karbantartása, tisztítása könnyen megoldható
legyen.
Hogy a felsorolt követelmények közül az egyes
berendezések légcsatomáinak kialakításakor me-
lyik lesz a mértékadó, azt a megoldandó feladat
szabja meg.
Az elosztó- és gyujtohálózat kialakításakor min-
denkor törekedni kell a lehetséges legegyszerubb
és legrövidebb nyomvonal kitiizésére a szállitási
veszteségek csökkentése végett. Nagy kiterjedésii
légcsatornákba annyi zárószerkezetet kell beépíte-
ni, hogy az a hálózat egyes részeinek szakaszolását
lehetové tegye.
Tüzveszélyes létesítményekben az alapvezeték-
be, valamint a fofelszállókba tuzvédelmi csappan-
tyút kell beépíteni (1. a 18-146. ábrát).
635
A légcsatorna-hálózat a szelloztetoberendezéssel
szemben támasztott igény szerint lehet kis és nagy
sebességu elosztóhálózat. Kialakítása eltéro a két
esetben (1. a 18.7.9. pontot).
20.2.3. Befúvó- és elszivószerkezetek
A helyiségbe beadagolt szellozolevego elosztá-
sára és irányítására tervezett befúvófejeket a 18.7.5.
pont szerint kell kialakítani, gyártani és beépíteni.
A befúvó- és elszívószerkezetek megválasztásakor
törekedni kell arra, hogy a befúvófejjel a szabályoz-
hatóságot és a jó levegoelosztást és -terelést üzem
közben mindig biztositani lehessen.
Komfort-szelloztetó'berendezésekben kivánatos
sok befúvóhely kiképzése, s ezzel egyidejuleg kis
befúvási sebesség (0,5 ... 1,5 mis) választása. Szélso
esetben mint befúvófejek a perforált felületek is
szóba jöhetnek. Ipari szelloztetoberendezésekben,
ha a gyártási technológia megengedi, törekedhe-
tünk az egyszerubb és olcsóbb elosztóhálózat ki-
képzésére. Ebben az esetben is nagy körültekintés-
sel kell abefúvófejeket megválasztani, különösen
nagyobb befúvási sebességekhez.
A huzat jelenség és az esetleges technológiai prob-
lémák elkerülése végett olyan befúvófejeket kell
választani, amelyek a belso térben a szellozolevego
minden irányú terelését lehetové teszik, és meggá-
tolják összetartó légsugár kialakulását. Elszivófe-
jek kialakitásakor és elhelyezésekor a fo szempont
a teljes szelloztetett tér átöblitése.
20.2.4. Friss levego vétele
A szelloztetoberendezéshez felhasznált külso le-
vego vételekor törekedni kell arra, hogy az tiszta,
szennyezoanyagoktói mentes legyen. Ezért a levego-
vétel helyének megvá1asztása gondos mérlegelést
kíván. A levegovétel helye füst-, korom- és por-
mentes legyen, széljárásnak, napsugárzásnak lehe-
toleg ne legyen kitéve.
Több szintes épületekben a homlokzaton vagy a
tetöszerkezeten át kaphatunk friss levegot, az erre
a célra kiképzett nyílásokat a 18-150. és 18-151.
ábra szerinti fix·zsalu, ill. drótháló vagy expandált
lemez zárja le.
Ha mód van zöldövezetbol (kertbol, parkból) a
levego vételére, akkor éljünk ezzel a lehetoséggel,
bár ilyenkor a légcsatoma-hálózat rendszerint költ-
ségesebb, viszont a folyamatos levegotisztitás költ-
636 SZELLÖZfETÖ- ÉS LÉGFUTÖ-BERENDEZÉSEK
sége csökkentheto. A fix zsaluk beépítésekor ügyel-
ni kell a hálózatnak az esotol való védelmére is.
Ne vegyünk szellozolevegot világítóudvarból
vagy szuk, szennyezett udvarból. Ha más lehetoség
hiányában ezt a megoldást kell választanunk,
ekkor is csak az épület kb. fél magasságában he-
lyezheto el a levegobeszívó nyílás. Ilyenkor foko-
zott szurést kell tervezni, s ha fertozés lehetoségének
gyanúja merül fel, akkor bakténumszurés is szük-
séges.
Ugyancsak elkerülendo az utcák szennyezett le-
vegojének a behozatala, elsosorban a gépkocsik
okozta szennyezodés és a járdák pora miatt. Ha más
lehetoség nincs, akkor a levego vételét itt is az épü-
let fél magasságában, de legalább egy szintmagas-
sággal a járda felett kell kiképezni. Fokozott szurés
igénye ekkor is fennáll. Nagy, több utcára nézo
épületek esetén az árnyékos, északi, kevésbé poros
utcákra nézo homlokzaton kell venni a levegot.
A levegovétel helyének megválasztásakor figye-
lemmel kell lenni az elhasznált levego elvezetésére,
kibocsátására is. Nem kívánatos a szelloztetobe-
rendezés elhasznált, távozó levegojének ismételt
visszahozása, visszakeverése.
A frisslevego-vételi helyeket az idojárási viszon-
tagságoktói, valamint rágcsálóktól és más kárte-
voktol, madaraktói stb. védeni kell. Ezért kialakí-
tásuk során a tisztíthatóságot és karbantartást szem
elott kell tartani.
20.2.5. A távozó (elhasznált) levego
elvezetése
Az elhasznált levego elvezetése több szintes épü-
let esetén szintén homlokzaton (lehetoleg a beszí-
vással ellentétes oldalon) vagy teton át oldható meg.
Helyét úgy kell megválasztani, hogy más helyisé-
geket, épületeket ne szennyezzen.
A külso levego, a környezet védelme megkíván-
ja, hogya nagyon poros vagy egyéb módon nagyon
szennyezett levegot ne vezessük· a szabadba. Elve-
zetés elott a távozó levego tisztításáról, szurésérol
gondoskodni kell. A tisztítás mértékét a most ké-
szülo hatósági eloírások rögzítik. E probléma foleg
az ipari szelloztetóöerendezésekkel kapcsolatban
jelentkezik.
Nedves levego elvezetésekor gyakori télen a goz
lecsapódása, akivezetonyílás eljegesedése. Ez a je-
lenség az épületek határolószerkezeteiben is kárt
okoz. Ezért ebben az esetben is kívánatos a távozó
levego elokezelése, a nedvesség kicsapatása.
Egészségre veszélyes szennyezoanyagot tartal-
mazó távozó levegot csak megfelelo hígítás után és
megfelelo magasságban szabad kibocsátani.
A levego kivezetésére kialakított nyílásokat IS
védeni kell az idojárás és a kártevok ellen.
20.2.6. Szelloztetöberendezések tervezése
A szelloztetorendszerek tervezésének megkezdése
elott a következo kiindulási adatok ismerete szük-
séges:
- a szelloztetendo épület, ill. helyiség építészeti
terve, tájolása, belso kiképzése, a határoló- és nyí-
lászáró szerkezetek kiképzése;
- az épület, ill. helyiség rendeltetése, a techno-
lógiával kapcsolatos adatok, az emberek száma, a
világítás és futés módja;
- a szelloztetés igénye, a technológiai vagy
egyéb okokból eredo megkötések a szelloztetobe-
rendezések üzemévei kapcsolatban, akusztikai meg-
kötések;
- több azonos rendeltetésu helyiség együttes
szelloztetésévei kapcsolat os igények;
- a szennyezoanyag fajtája, minosége, kelet-
kezésének körülményei;
- a szelloztetoberendezések üzemeltetéséhez
szükséges energia- (elektromos, ho- stb.) források.
A kiindulási adatokat a szelloztetoberendezést
készítteto (rendelo) adja meg, de a berendezés ter-
vezoje tartozik azokat ellenorizni. A kiindulási ada-
tok értékelése és ellenorzése után a szelloztetorend-
szer kiválasztható.
A központi szelloztetorendszer üzeme általában
folyamatos. Szakaszos szelloztetést csak külön (pl.
technológiai) igényre tervezünk. Ezek után a helyi-
ség rendeltetésének figyelembevételével rögzítendo
a belso térben tartandó nyomás, a szelloztetett he-
lyiség vagy helyiségek védelmével kapcsolatos igény,
azaz ezzel rögzítést nyer az is, hogy túlnyomásos,
depressziós vagy kiegyenlített szelloztetést kell-e
alkalmazni.
A szelloztetoberendezés elvi kialakításának rögzí-
tése után meghatározandó a levegoigény , azaz a
szellozolevego Vszell térfogat-, ill. rllszell tömegára-
ma. Folyamatos szelloztetésre a 19.2.1. pont, míg
szakaszos szelloztetésre a 19.2.2. pont közöl mód-
szert. Ha ezeket valamely okból nem használhat-
juk, akkor segítségül veheto a 19.2.1.1. pontban ta-
lálható légcsere-tényezo.
A szelloztetorendszer középpontjának elhelye-
zését gazdaságossági és üzemeltetési szempontok
szabják meg. Az elobbi azt kívánja, hogy minél kö-
zelebb legyen a kiszolgált térhez, a frisslevego-vé-
teli helyhez, így az elosztóhálózat rövidítheto, s ez-
 KÖZPONTI SZELLÖZTETÖRENDSZEREK 637

zeI csökken a szállitás közbeni veszteség. Üzemel- ellenorzése. Erre módot adnak a 18.7.5. pontban
tetés szempontjából viszont olyan tágas szellozo- található összefüggések. A központi szelloztetóbe-
központ (gépház) kiképzése kívánatos, ahol a be- rendezéseket mindenkor automatikus vezérléssei
épített gépek, alkotóelemek kezelése, karbantartá- látjuk el.
sa, cseréje lehetséges. A szelloztetoberendezések kiviteli terveinek el-
A szellozoközpont (gépház) alapterületét a felállí- készítésére, kiállítására a jelenlegi érvényben levo
tott gépek, berendezések szabják meg. Tájékoztatá- fohatósági eloírás [23] ad útmutatást. A kiviteli terv
suI használható a 20-5. ábra, amely közelíto alap- tartozékai a következok: muszaki leírás, számítá-
rajzi igényeket szemléltet. Zsúfolt gépházat nem sok, költségvetés és a kivitelhez szükséges rajzok,
szabad tervezni, mert az balesetveszélyes, tuzve- alaprajzok, metszetek (méretarány 1: 25, 1: 50,
szélyes és nem tartható tisztán. A gépház telepíté- esetleg 1: 100), valamint a szükség szerinti rész-
sekor tekintettel kell lenni a gépek keltette rezgé- letrajzok (méretarány 1: 2, 1: 5, 1: 10). A szelloz-
sekre is. tetoberendezések tervein (az ábrázolási szabályok
A légcsatorna-hálózat tervezése a nyomvonal betartásával) minden alkotóelemet eredeti formá-
kituzésévei kezdheto. Az elosztó- és gyujtohálózat jában ábrázolunk. Sematikus ábrázoláskor viszont
költséges, ezért az egyszeru és rövid légcsatorna a 20-1. táblázatban található jelképi jelölést célsze-
kívánatos. A megtervezett légcsatorna-hálózatot ru alkalmazni.
méretezni kell, ami a következokbol áll :
- a hálózat hidraulikai ellenállásának meghatá-
rozása (18.7.7. pont); 20-1. táblázat. Légtechnikai rendszerek
- a hálózat akusztikai méretezése (17. fejezet);
- a hálózat, ill. a hálózat elemeinek szilárdsági
méretezése. Levegoeloszfo i-
Csappanfyu
Zsalu
Keverakomra
Húto'torony
Rodiólvenfillótor
csappanfyú
A befúvó- és elszívófejek,
Légcsoforna
Befúvós
-----
i
r----I
!-400/~
i
'--

Axiólvenfilidfar
._----
~-, ----- -
i TtJzvédelmi
I [><:J
Klimabax
valamint a befúvási
HangcsillapítJ
léghevítö
f-.
Esovedo
E1szívós
---1
-~
zsalu
Tisztítónyilós

0l-dIP-- r--TI
~
-
r- I -.., ~,---. huféssel
l~ ,.
Megnevezés
fr:j
-- I~ 8$
flLL
rn
-~
~~B-
!/r-i
~G
hüféssel
i-1_\
-OJ]
~1l~
I
'.
---E;-
elemeinek jelképi jelölése
r--
presszor
Hufoberen-
I
~
Hütoberen-
Nedvesito-
Indukciós
ZI.1ro
[ci-O-
ö--®
-uH~CDHútökom-
Szobaklimll,
Nedves
Jelkepi
kamra
Negf7evnés
Jr:lképi
készülék
.ELL
-IT] ~
u
'el I
M-
jel
~H~c~7~fJ?ó
l1ennyezefi
~
C------I
r------jC}
csr:rélö
SSzekrényklíma
Szivafly,J
Klímaközpont
Fa" léghevíto
1/ "
U utófúfo
-, 1
dezés lég-
dezés viz-
H hútö ,

sebesség megválasztása és beépítése után kívánatos

a befúvófejek környezetében a levego mozgásának

60

./ ./
/'
./ ./
/' /'
/' /'
20
/'
./
./
>~
Vvent
1 2 3 4 5 6.104;n~h

20-5. ábra. Szel1özóközpontok közelíto 'helyiségigénye

-- blokkos beépítés; - - - igénytelenebb beépités
638 SZELLOZTETO- ÉS LÉGFuTO-BERENDEZÉSEK

20.3. Helyi szelloztetoberendezések

Kisebb vagy alárendelt célokra épített helyisé-

gek szelloztetésére helyi szelloztetokészülékeket is
alkalmazhatunk. A szelloztetett térben rendszerint
határolószerkezetekre (20-6. ábra). fódémre elhe-
lyezve található a szellozogép. Elosztócsatorna
nincs, sot a levego sZUfésére, melegítésére sincs ál-
talában lehetoség. Aszerint, hogyaszellozogép a
belso térbe szállít levegot vagy onnan viszi el, meg-
különböztetünk nyomó- és szívószellozést. Ha he-
lyi készülékek friss levegot táplálnak be, szurésrol
és elomelegítésrol mindig gondoskodni kell. Szívó-
szellozés esetén, ha a szennyezett levego a szabadba
kivezetheto, rendszerint csak magát a ventillátort
építik be, s a nyílást túlnyomásra nyiIó zsalu zárja
le. Helyi szellozokészülékként termoventillátor is
felhasználható (1. a 20-14. ábrát). Helyi szellozoké-
szülékekkel egyenletes levegoelosztást nem lehet el-
érni.
A helyi szelloztetés leggyakoribb formája a helyi
elszívás. Alkalmazása akkor szükséges, ha a szeny-
nyezoanyag-forrás koncentrált volta miatt általá-
nos szellozés nem volna hatásos, ill. gazdaságos.
Helyi szelloztetés természetes felhajtóerovel is mu-
ködhet, de ez csak akkor tervezheto, ha évszaktól,
külso idojárástól függetlenül biztosítható a felhajtó-
ero. A helyi szelloztetoberendezést a szennyezofor-
forrás és a technológiai igények figyelembevételével
kell kialakítani (bovebben 1.24. fejezetben). 20-6. ábra. Helyi szelloztetoberendezés beépítése (Fútober
Szükség esetén a helyi és általános szelloztetés AFIN-AEIR típus, B változat)
együttesen is alkalmazható. Dio D átmérok

20.4. Küiönféle rendeltetésu helyiségek szelloztetése

A következokben azokat a szelloztetési problé-
mákat tárgyal juk, amelyek lakó- és közösségi, va-
lamint egyéb épületekben leggyakrabban elofordul-
nak.
20.4.1. Lakóépületek szeDöztetése
Lakások különféle rendeltetésu helyiségeinek szel-
loztetésére a VDI 2088 alapján és a 19-1. táblázat
figyelembevételével a következok ajánlhatók:
-lakószobák részére n= 1,5... 2/h légcsere-té-
nyezo [1. a (19-5) kifejezést] veheto számításba.
Nyitható ablakok esetén mesterséges szelIozés nem
szükséges;
- konyhák szelloztetésére n=5 ... 1O/h érték ve-
het5 fel, külso fallal nem rendelkezo konyha részé-
re elszÍvószellozést kell tervezni. Három szintnél
magasabb épületek esetén mesterséges elszÍvást
célszeru választani;
- fürdoszobák jó szelloztetése n=5 .. .l0/h lég-
csere-tényez5vel biztosítható;
- mellékhelyiségek szelloztetésére n= 2 ... 12/h
légcsere-tényez5 választható. Eberendezések üze-
mét szakaszosra kell tervezni.
Lakások sze1I5ztetésekor törekedni kell egyszeru
és könnyen karbantartható berendezések alkalma-
zására. Szobák, küls5 fallal rendelkezo konyhák
szell5ztetése ablakokkal vagy falba beépített ven-
tillátorral oldható meg. Belsoteres konyhákhoz,
fürdoszobákhoz stb. külön elszivókürto szükséges.
Sokszintes lakóépületek esetében a légcsatomát
nagy gondossággal kell kialakítani. Magas lakó-
házban a szelloztetoberendezés költségeinek csök-
 KULÖNFÉLE
r--
20-7. ábra. Közös szellózocsatórna több szint számára
(Fútóber FC mellékcsatornás szellóztetórendszere)
1 sze1l6zokl1rt6; 2 mellékc:aatoma
kentése végett több helyiség közös szellozocsator-
nát (kürtot) is kaphat (20-7. ábra). Kis alapterületu
konyhákban célszeru szagelszívó-ködteleníto készü-
léket alkalmazni (1. a 22. fejezetet).
RENDELTETÉSU HELYISÉGEK SZELLOZTETÉSE 639
20.4.2. Közösségi épületek szelloztetése
Irodaépületek helyiségeinek szelloztetése - kon-
dicionálás hiányában - a következok szerint le-
hetséges:
- irodákban a szükséges friss levego 40... 60
m3/hfo;
- üléstermekben 50... 80 m3/hfo, de legalább
n=8 ... IO/h légcsere-tényezo veendo fel;
- mellékhelyiségek, fürdok, mint a lakóépüle-
1 tekben.
Üléstermek részére mindig mechanikus szellozés
tervezendo, kismértéku túlnyomással.
2 Szállodákban minden szállodai szoba - kondi-
cionálás hiányában - szellozéssel tervezendo. Kí-
vánatos a szállodai szobák nyári intenziv szellozteté-
se, ezért a szelloztetóberendezés 8... lo-szeres lég-
cserére választandó. Éttermek, dohányzók stb.
túlnyomásos szelloztetése 8... 15-szörös légcserévei,
mellékhelyiségek pedig nagymérvu, n= 10 20/h
légcserévei és nagymérvu depresszióval [30 50 Pa
(~3 ... 5 v.o. mm)) tervezendok.
Kórházakban - kondicionálás hiányában -
igen intenziv szelloztetést kell megval6sítani. Kór-
termekben a levegocsere mértéke 5... 1O-szeresórán-
ként, társalgókban 3... 6-, mig folyosókon 2.. .4-sze-
res légcsere veheto fel. Irodák, várók, felvételi he-
lyiségek stb. méretezésekor az irodaépületekre kö-
zöltek az irányadók.
Mutok, in~enziv osztályok stb. kondicionálóbe-
rendezéssellátandók el (1. a 21.8. pontot). Kórhá-
zakban a friss levegot a szokványos szurésen túl
csirátlanítani is kivánatos (1. a 24.5.6.4. és 18.5.3.7.
pontot). Kórházi szelloztetoberendezések tervezé-
sekor fokozott figyelmet kell fordítani az akusztikai
igényekre.
Oktatási épületekben is alapvetoen eros és inten-
ziv szelloztetést kell mindenütt megvalósítani. A tan-
termek zömében természetes szelloztetés van, abla-
kok szakaszos nyitásával. A tapasztalatok szerint
a CO2-termelés következtében igen gyors a levego
romlása, s ezzel együtt jár a fáradtság és a figyelem-
csökkenés. Tantermekben folyamatos levegocsere
volna szükséges, szakaszos szelloztetés nem enged-
heto meg. A tanulók frisslevego-igénye a szokásos-
nál nagyobb, ezért kívánatos 30 m3/hfo normával
számolni. A tantermekben szükséges légcsere-té-
nyezo n=4 ...8/h.
A rendszerint több órás foglalkozásra létesitett
nagyeloadótermekben központi szellozteto- vagy
kondicionálóberendezést kell építeni. A frisslevego-
igény itt is 30 m3/hfo, mig a tényleges légcsere
6oo.to-szeres. E megoldásban a szurt teremlevego
recirkuláltatható. Tornatermekben is intenziv szel-
640 SZELLOZTETO- ÉS LÉGFUTO-BERENDEZÉSEK

lozés kívánatos, jó levegoelosztással. A légcsere-té- 20.4.3. Különleges igényu helyiségek

nyezo tornatermekben n = 5... 1Ojh. Sportcsarnok- szelloztetése
ban, nagy tornacsarnokban a frisslevego-igény
20-40 m3jhfo, de a légcsere száma.2 ... 3jh.
Színházak, hangverseny termek és mozik - kon- Néhány esetben (pl. elektronikai, optikai elemek
dicionálás hiányában - igen intenzÍv szelloztetést gyártása, gyógyszergyártás esetén stb.) a szellozo-
igényelnek. A kívánatos l~we-gocsereóránként kis levego portartalmával kapcsolatosan különösen
méretu nézotér esetén 6 ... 1o-szeres, közepes méret szigorúak a megkötések. A gyártók por- vagy mik-
(5 ... 6 m3 teremtérfogat/nézo) esetén n=4 ... 8jh, míg ro organizmus mentes levegot igényelnek, ami a szu-
nagy nézotér esetén n=4 ... 6/h. A frisslevego-fej- rés különleges megoldását, s ezzel a szellozoközpont
adag 20 ... 40 m3jhfo között változhat. A nézotéren új igények szerinti kialakítását teszi szükségessé.
mindig kismértéku túlnyomás tartandó. A levego- Az emIített helyiségeket nagy tisztaságú tereknek
nevezzük.
elosztásra különösen nagy gondot kell fordítani
színházakban és mozikban, mert a jó vagy rossz A zárt térben keletkezo por eredete szerint lehet
színházi, ill. mozieloadás következtében az embe- külso térbol bejutó, emberektol származó és tech-
rek a levego mozgására, milyenségére kétszeresen nológia során keletkezo por. Normálkialakítású
érzékenyek. Színházak, mozik elocsarnokához - szelloztetoberendezésekben a levegoben maradó
amely egyben dohányzó is - szakaszosan muködo, porrészecskék a levego mozgása következtében a
10... 20-szoros légcserére tervezett szelloztetoberen- tér minden pontjába eljutnak. Ha azonban nagy
dezés .szükséges. Eloterekben ugyanúgy, mint a teljesítményu szurovel finom levegoeloszlást való-
mellékhelyiségekben a környezet és nézotér védel- sítunk meg (20-8. ábra), akkor lehetoség van arra,
mére depressziót kell tartani. hogya teljes teret egyenletesen, turbulencia mente-
sen átöbIítsük.
Udüloépületek hasonló elbírálás alá esnek, mint
a szállodák. A jelenlegi szokásoktól eltéroen, hang- Nagy, sokszor óránkénti 50... 2oo-szoros levego-
súlyozni kell az idény- (csak nyári) üdülok szelloz- csere alakul ki a szelloztetett helyiségben, ennek el-
lenére a kialakuló levegosebesség 0,1.. .0,4 mis kö-

-- -
tetésének fontosságát. Kívánatos a szobák szel-

-
loztetésének megoldása, s ez rendszerint ablakra, zött van, s a bent dolgozók részére még a jó közér-
falra helyezett elszívóventillátorral lehetséges. Kö- zetet biztosítja.

-
zösségi termekben, ebédlokben, társalgókban stb.
J---
5... 1O-szereslégcsere szükséges.
---
Uszodák tökéletes szelloztetése - ködteleníto-
I 1-2
ral
•
~
+ +
•
I
---1

l~'
b} t
berendezés hiányában - nem megoldható 1 ~
Nyáron a keletkezo nedvesség nagy nézoszám ese- ~
feladat· a) 2
L. I" , , Ifigyelembe
tén - 20... 30 m3jhfo fejadagot , I , , • , • , véve-
•I • I • I • I • I \
elszálIítható, télen azonban nem (1. a 22.5.3. pon-
tot).
Öltözokben, eloterekben stb. óránként 5...
. ..1o-szeres légcserét kell megvalósítani. Ezekben
a helyiségekben is depressziós szelloztetés szüksé-
ges.
Áruházak eladótereinek jó levegoellátása szel-
loztetéssel nem oldható meg. Nagy a ho- és ned·
vességképzodés, s így szükséges a levego elokezelé-
se és elokészítése, ami szelloztetoberendezésekben
nem valósítható meg. Áruházakban a szelloztetés
csak· szükségmegoldás. Általában 1O.. .15-szörös
óránkénti levegocserét választunk, tekintve, hogy
a vevok száma még csak meg sem becsülheto. Kis
(ÁBC) áruházak, idényáruházak szelloztetése esetén
szintén 1O... l5-szörös légcserével kell számolni,
bár ez is csak szükségmegoldás.
Adatfeldolgozó gépek, számítógépek tereiben a 26-8. ábra. Levego mozgatása nagy tisztaságú terekben
megfelelo légállapot csak kondicionálással tart- ([21]nyomán)
ható fenn. Szelloztetés csak a kapcsolódó iroda-, aj Ctlag6leges levegc5vezetés; hj vlzszintes levei6vezetés; 1 szúrc5 (mennye-
raktár- stb. helyiségekben kerülhet elotérbe. zet-); 2 e16szúrc5; .3 sz6rc5 (Cal-)
 KÜLÖNFÉLE RENDELTETÉSU HELYISÉGEK SZELLOZTETÉSE 641

20-2. táblázat. Nagy tisztaságú terek osztályozása

Max. porszemcseszám
a levegoben, dbfl
Osztályozás
x=O,S .••S 10'111 I x>S 10'111

1. fokozat 3,5 o
2. fokozat 350,0 2,3
3. fokozat 3500,0 25,0

pontban leírtakkal, s így az alkotóelemek is azono-

sak a már bemutatott szelloztetoberendezések al-
t
2 kotóelemeivel (20.2. pont).
--- A nagy tisztaságú helyiségek kiképzése, megépí-
tése nagyon költséges, ezért ahol elegendo egy nagy
3 tisztaságú fülke kialakítása, ott csupán ennek alkal-
mazására kerül sor. Szelloztetés szempontjából ha-
sonlít az elozo feladathoz (20-9. ábra).
20-9. ábra. Nagy tisztaságú fülke kialakítása ([21] nyomán)
1 nagy teljesítményu szuro: 2 eloszuro: 3 ventillátor; 4 világítás

A levegovezetés célszerCimódozatait a 20-8. ábra

20.4.4. Ipari épületek szelloztetése
szemlélteti. A megengedheto porszemcseszámot a
20-2. táblázatban találjuk. A levego-elokészítés eb- Ipari épületek szelloztetését részletesen a 24. fe-
ben az esetben lényegében megegyezik a 20.2.1. jezet tárgyalja.

aj b)

ej
20-10. ábra. Légfútötest beépítése
aj teljes kereSztmetszetet takaró légfutotest: b) légfutótest megkerülovezetékkel; e) légflítotest levegooldali szabályozással: 1 légfútótest: 2 zsalu;
3 diffúzor: 4 konfúzor: 5 légcsatorna

43 Az épületaéPészet kézikönyve
642 SZELLOZTETO- ÉS lÉGFUTO-BERENDEZÉSEK
20.5. Légfuto-rendszerek kialakítása
A légffito-berendezések feladata kettos, mégpe-
dig a kívánt mértéku levegocsere, valamint a helyi-
ség futése. Evégett a külso térbol hozott friss leve-
got vagy a kiszolgált helyiségbol és külso térbol
származó levego keverékét, esetleg csak a belso
térbol származó levegot a légfuto-központban szu-
rik és melegitik, majd a helyiségbe táplálják. Lég-
futo-berendezés tizemelhet friss, kevert és kering;
tetett (recirkuláltatott) levegovel.
A légfuto-berendezéseket feloszthatjuk központi
és egyedi rendszerekre. A légfuto-berendezés tize-
melhet természetes felhajtóerovel vagy külso ener-
giaforrást felhasználó ventillátorral. Az elobbi
csoporthoz tartozó berendezéseket gravitációs lég-
futo-berendezéseknek nevezzük.
20.5.1. Központi légfutó-rendszerek
A központi légfuto-berendezés kialakításában
hasonló a szelloztetoberendezések felépítéséhez.
A légfuto-központban ventillátor, szuro és légfuto-
test (kalorifer) található. A központban elokészített
levegot itt is az elosztó- és gyujtohálózat viszi a ki-
szolgálandó helyiségekhez, majd a befúvó- és el-
szívószerkezetek adagolják be, ill. szívják el a he-
lyiségekbol. A központi légfuto-rendszerek alkotó-
elemei azonosak a szelloztetoberendezések alkotó-
elemeivel. Új elem csupán a légfutotest.
A levegoelosztás és -terelés a kiszolgált helyiség-
ben gondos analízist kíván. A megkívánt szellozte-
tés mellett az egyenletes homérséklet-elosztás is
fontos követelmény, amit csak megfelelo befúvó-
fejekkel, anemosztátokkal lehet elérni.
A központi légfuto-berendezés kialakításakor
törekedjünk a leheto legrövidebb csatornahálózatra
a veszteségek csökkentése végett. Meleg levegot
szállító hálózatot szigeteini kell. Futött térben ha-
ladó légcsatorna lehulését a helyiség hoszükségleté-
nek meghatározásakor figyelembe vesszük.
20.5.2. Légfutotestek kialakítása
és beépítése
A levego melegltésére szerkesztett futoelemet
légffitotestnek (kalorifernek) nevezzük. Ez a futo-
test a keresztáramú hocserélok családjába tarto-
zik.
A kaloriferekben felhasználható futoközeg lehet
meleg viz, forró viz, kis- és nagynyomású g6z, olaj
és elektromos áram. A hazai gyakorlatban foleg vi-
zet és gozt használunk. Egyedi berendezésekben
villamos futoelem is megtalálható. Olaj mint ho-
hordozó foleg ipari - esetleg technológiai célokra
is használt - légfuto-berendezésekben fordul elo.
A viz- és gozfutésu kaloriferek szerkezeti kialakí-
tását és gyártását a 18.2. pont ismerteti.
A légfutotesteket acéllemez burkolattal és rend-
szerint szögacél kerettel gyártják. Ez utóbbi teszi
lehetové a rendszer többi eleméhez kapcsolást.
Légfutotestek beépítésére a 20-10. ábrán látunk
példát. Lehetséges a futoelemmel a légcsatoma
teljes keresztmetszetét letakarni [20-10. aj ábra],
vagy annak csupán egy részét [20-10. bJ ábra].
A beépítendo futotest homlokmérete általában na-
gyobb a csatorna keresztmetszeténél, ezért a csa-
tornát ki kell bovíteni, ill. újra szukíteni. Beépítés-
kor ügyelni kell a légtelenítés és ürítés megoldá-
sára.
A beépítésseI kapcsolatban a szabályozhatóság
biztosítására is felhívjuk a figyelmet. Vízzel futött
kaloriferek teljesítményszabályozása a homérséklet
változtatásával oldható meg. A gozfutésu kalon-
f erek szabályozása gozoldalon nehézkes, ezért in-
kább a levegooldali szabályozást ajánljuk [20-10.
ej ábra]. Szabályozás céljából megosztjuk a futo-
elemet, s egy helyett két kalorifert építünk be. Ezek
összteljesítménye lesz azonos a teljes igénnyel.
A megosztás 50-50%, 67-33% stb. arányban le-
hetséges.
20.5.3. Légfutotestek méretezése
A Iégfutotestekben a futo és futött közeg egy-
másra meroleges irányban áramlik, s így ez a ké-
szülék is a keresztáramú hocserélok családjába so-
rolható. Méretezéskor az ismert összefüggést ve-
hetjük segítségül:
Q=kALftközker (20-1)
ahol a k hoátbocsátási tényezo, a készülék mért
vagy számított jellemzo je, W/m2K (kcal/m2h°C); A
a futofelület, m2; L'ftközker közepes homérséklet-
különbség, oc.
A légfutotestek I1léretezését a 18.2. pont, míg a
hocserélok elvi kérdéseit az 1.4.4. pont tárgyalja.
 LÉGFUTO-RENDSZEREK" KIALAKíTÁSA 643

20.5.4. Központi légfuto-rendszerek Ezek ismeretében kell megválasztani a légfuto-

tervezése
A légfuto-rendszerek tervezésének megkezdése
elott a 20.2.6. pontban felsoroltakon túlmenoen a
következo kÜnduIási adatok ismerete szükséges:
- tbel belso homérséklet, az 5-1. táblázat alap-
ján választható;
- tkiil külso méretezési alaphomérséklet (1. az
5.1.1.2. pontot). " részbol áll, ezek:
Ezen adatok birtokában a helyiség Q transzmisz-
sziós hoigénye (hovesztesége) az (5-8) kifejezés
alapján számítható:
I=n
Q= ~ (1+Pö)A/k:(tbel-tkiil)i.
1=1
ahol i a felületek száma.
A futendo térben tartózkodó személyek (élolé-
nyek) frisslevego-igénye 20 m3/hfo (ill. 30 m3/hfóJ
fejadag és a létszám (n) alapján meghatár()zható:
Vfriss=VE=n(20 .•• 30) m3/h.
berendezés jellegét.
A szellozolevego térfogatárama légfuto-beren-
dezésekben a (19-11), (19-11a), (19-12) alapján ha-
tározható meg.
Csak friss levegovel dolgozó légfuto-berendezés
[20-11. a) ábra] esetében Vszell=Vfriss és mszell=
= eV szeII= eV friss'
A levego felmelegítésére fordítandó hoáram két
" - (tbel- tkiil)= L1tl homérséklet emeléséhez szük-
séges QI hoáram;
- (tszell- tbea= L1t2 homérsékletemeléséhez szük-
séges Q2 hoáram, mivel Q2=Q [1.az (5-8) összefüg-
gést], így a tszell oC, a szellozolevego homérséklete
keresendo.
A teljes LJt= LJtt + Llt2 homérséklet-változás ese-
tén a levego alkalmas betáplálásra, és el tudja látni
a zárt tér futését. Az elofuto által leadott hoáram,
azaz a kalorifer szükséges teljesítménye:
(20-2) Qkal=QI+Q2; (20-3)

--t---H

aj

- I

-t-
I

bj

20-11. ábra. Légfúto-berendezés központjának elvi kialakítása

aj friss levegoveldolgozóközpont; bJ kevertlevegoveldolgozóközpont

43·
644 SZELLOZTETO-ÉSLÉGFUT~BERENDEZÉSEK

Ql =mszell(ibel- ikü0= A kevert levego homérséklete:

= mszellcitbel- tkOI); (20-4)
t = mfrisscptkOI+ (mszell-mCriss)cptbel (20-12)
Q2= mszell(iszell- ibeJ= keY ol..
"'szellC" '

.. = Cplhszell(tszell- tbel) = Q. (20-5) S ezzel a légfiitotest által leadott hoáram a (20-3)

Az (5-8) és (20-5) kifejezésbol a szellozolevego
szükséges homérséklete:
tszell=--Q-+tbel oC.
mszellcp
Kevert (recirkuláltatott) levegovel üzemelo légfuto-
rendszer esetén [20-1i. bJ ábra] Q és V friss ismereté-
ben a V friss és Vszell közötti keverési arányt kell
meghatározni. A gazdaságos energiafelhasználásra
való törekvés miatta Vszell-Vfriss=Vker értéket a
leheto legnagyobbra kell venni.
Mivel
azaz
(lszellV szell= (ltbelV friss + (ltbelV ker' (20-8)
A felfutéshez szükséges Ql hoáram itt is két
részbol áll, az elofutoben a friss levego felfutéséhez
szükséges hoáram:
Ql' =mfrissCp(tbel- tkOI)'
mivel Ihfriss< mszell> ezért Q;< Ql [1. a (20-4) ki-
fejezést], azaz ebben az esetben az
mfriss =n
mszell
keverési arány mutatja azonos mszell mellett az
energiamegtakaritást.
A keverés ebben az esetben is tbel homérsékleten
megy végbe. A második futoelem már a teljes 11tszell
tömegáramot melegíti fel tszell homérsékletre, így a
Q2 a (20-5) szerint határozható meg.
Ha a felmelegítés folyamatát egy futotesttel
oldjuk meg [20-11. aj ábra], akkor a keverotérben
t.kül hO!TIérsék~etu Vfriss és tbel homérsékletu
Vszell-Vfriss=Vker légáramok találkoznak, azaz
A keverési arány ebben az esetben is V friss is-
meretében már megválasztható. A keverék entalpiá-
ja az alkotók entalpiájának összegeként írható
fel:
szerint:
Qkal=Ql+Q2'
(20-6) ahol ebben az esetben
'Q~ = mszellcitbel- tkev) (20-13)
formában írható fet Mivel (tbel- tkev)< (tbel- tkü~'
ezért Q~<Ql [1. a (20-4) kifejezést]. Tehát az a
teljesítményhányad, amely a tbel homérsékletre való
felmelegítéshez szükséges, keverésseI jelentosen
csökkentheto. A (tszell ~ tbel) = itt2 ismét Q2 [1. a
(8-5) összefüggést] alapján határozható meg [1. a
(20-6) kifejezést].
A szellozolevego térfogat- (tömeg-) áramának
meghatározása után a légfuto-rendszer üzemviszo-
nyait kell rögzíteni. A légfutés mindenkor folya-
matos üzemu. A helyiségek rendeltetése alapján a
rendszer túlnyomásos, depressziós vagy kiegyenlí-
tett üzemu lehet (1. a 20.2.6. pontot).
A légfuto-rendszer központjának kialakítására a
20.2.1. és 20.2.6. pontban elmondottak az irány-
adók. A központ fo alkotói: ventillátor (1. a 18.1.
(20-9) pontot), levegoszurok (1. a 18.5. pontot) és lég-
futotest vagy kalorifer (1. a 18.2. pontot). Az elosz-
tó- és gyujtohálózat kialakításának szempontjait a
20.2.2. és 20.2.6., míg a befúvó- és elszívószerkeze-
teket a 20.2.3. pont tárgyalja.
A légfuto-berendezések légcsatornáit szigeteIni
kell a nagy hoveszteség megakadályozására. Az
egyes helyiségek hoigényének meghatározásakor a
légcsatornák lehulésébol származó hoáramot is
figyelembe kell venni.
A friss levego vételekor és az elhasznált levego
elvezetésekor a 20.2.4. és 20.2.5. pont szerint jár-
hatunk el.
A légfuto-központ, elosztóhálózat stb. kiképzé-
sére, elhelyezésére, valamint a rendszer méretezé-
sére és terveinek elkészítésére a 20.2.6. pontban
elmondottak az irányadók. A jó levegoclosztásra
nagy gondot kell fordítani, hogya futés egyenletes
legyen.
(20-10)
20.5.5. Légfuto-rendszerek
A légfuto-berendezés a gyakorlatban nagyon sok-
szor eloforduló légtechnikai megoldás. Alkalmaz-
ható csarnokok, muhelyek, nagy termek [20-12. aj
ábra], de sokhelyiséges épületek futésére is [20-12.
(b ábra].
 LÉOFuTÖ-RENDSZEREK KIALAKíTÁSA 64S

E helyiségcsoportnál rendszerint -az elosztóháló-

zat elhelyezése okoz problémát. A légcsatorna mé-
rete a választott vagy megengedheto sebesség függ-
vénye (1. a 18.7.9. pontot). A nagy méret miatti
T
tetemes helyszükséglet növeli a beruházási költsé-
geket. Rendszerint a 20-12. ábra szerinti megoldá-
211 III
sokat alkalmazzuk a 19.7.2. pont figyelembevéte- 2
2
lével.
A légfutés több országban kedvelt futési meg-
oldás, erre mutat példát a 20-13. ábra. Sokszintes
épületekben is kialakítható az ábra szerinti meg-
oldás, azaz a pincében rendszerint fém elosztóháló-
aj

a)
bj
20-13. ábra. Légfutés egyszintu alápincézett lakóházban
a) földszint; b) pince; 1 távozó levego; 2 levegöt átbocsátó rács; 3 ké-
,\ mény; <4olajtároló ; 5 e!osztócsatorna; 6Ieveg6befúvás; 7Iégftíto-készOlék;
8 frisslevego-vétel
I
I
zat van, és ehhez csatlakozik a vastag falakban ki-
J alakított épített (pl. tégla-) csatorna, amely az
elosztóhálózat szerepét tölti be. Ezt a megoldást
a hazai gyakorlatban livcsák-féle légfutésnek ne-
vezzük.
A terjedelmes légcsatorna-hálózatot kívánja ki-
küszöbölni a domoterm és egyéb, de hasonló elven
1"3 kiképzett légfutés. A lakás egy pontján (pl. eloszo-
2 bában), rendszerint a mennyezet alatt, kis légfuto-
r,---- készüléket (ventillátort + légfutotestet) helyeznek el.
E készülék a lakás levegojét mozgatja és melegíti.
Légcsatorna-hálózat nincs, ezért a levego vezeté-
i--d- sére a lakás egyes hel)"iségeit levegoátbocsátó nyí-
lásokkal kötik össze. így a levego a teljes lakást
vagy annak egy részét átjárja, majd visszajut a
légfuto-készülékhez. Domoterm légfutés üzemelhet
b)
helyi hoforrással (elektromos futés) vagy csatla-
20-12. ábra. Légfúto-berendezés kialakítása kozhat központi elosztóhálózatra (víz, goz, forró
aj csarnoképület elrendezése; bJ több szintes épület légftíto-berendezése; víz) is. Olcsó megoldás, de hátránya, hogya lakás
lléaffito-központ; 2 e!osztóhálózat; 3 befúvófej; <4levegökibocsátás egyes helyiségeinek levegoje keveredik.
 SZELLOZTETO-ÉSLÉGFUTÖ-BERENDEZÉSEK

20.6. Helyi légfuto-berendezések

A helyi vagy egyedi légfuto-berendezés rendsze-
rint a kiszolgált térben van. Általában ventillátor
és légfutotest egybeépítésével állítjuk elo, szurot
nem minden esetben alkalmazunk.
Megszervezett levegoelosztás nincs, elmarad az
elosztó- és gyujtohálózat. Az elhasznált levego a
nyiIászárók résein, ill. túlnyomásra nyíló zsalun át
távozik.
Hazai gyakorlatban az egyedi futoberendezések
legnagyobb csoportját a termoventilIátorok alkot-
ják. A termoventilIátorok készülékké összeépített
légfutotestbol, ventillátorból, esetleg szurobol és
A

8
c aj

o o

o o

8
c A

b)
20-14. ábra. Termoventillátorok kialakítása
aj TRC Fútober dpus radiális ventillátorral (20-3. táblázat); hj TRA Fútober típus axíális ventillátorral (20-4. táblázat)
 HELYI LÉGFUTO-BERENDEZÉSEK 647

20-3. táblázat. TRC termoventillátorok méret- és teljesítményadatai

a 20-14. aj ábrát]

B 4900
I
36000
15700
1040
27000
67
300012500
88
1440
260068
24100
42200
78500
66
97
1440
1600
0,55
1,5
0,37
430
--
29900
67900
41600
34100
48400
57500
430
530
9067
47300
20600
55000
78700
74
76
t-
30900
18200
330
23500
14500
49000
28000
4700
66800
550
720
2200
6300
41000
91500
960
24000
35100
1230
640
960
Súly,
0,55. H
70 Iményc,leges HoleadásFoméretek, mm
1440
840
1,5 840
lat-
Név-
1230
V,m'lh
0,75
640
szállltás,
700
580 137 ft
száma,
W
dB
Elektromotor
szint,
I kcallh
[Fútober

W
Zaj-
gyártmány,!.

I kcallh
levego-

Ic
530 Goz,I 1440
I
teljesl
840att 1133 I Meleg viz, 90/10
I fordu-
0,2 oC

20-4. táblázat. TRA termoventillátor méret- és teljesítményadatai

[Fútober gyártmány,!. a 20-14. bJ ábrát]
Holeadás
H
B
C
740
860
124
123
720
960
76
460
400
40
660
75
500
960
7200
1440
590
450
690
0,55
0,25
0,37
0,Q7
0,18
690 73800
27400980
63500
71000
60000
50400
10700
38500
33100
W850
43000
82500
18500
3600
9600
480069800
31
37000
12400
15900
27450
23600
1800
kcal/h
Súly,
t-
kcallh
58600 980
580
780 Meleg
lat- Foméretek,
szállltás, mm
Elektromotor
W Goz,
viz, 90/10 oC 0,2 att
ménye,
Névlegesszáma,
I V 'Ih
I
)
I
teljes! I fordu- levego-

keveroszekrénybol állnak. Egyes tipusok csak ke- azonban magas csarnokokban az egyenlotlen ho-
ringtetett levegovel üzemelnek, mások friss levego mérséklet-eloszlás miatt nem mindig gazdaságos.
bevezetésére is alkalmasak. A hohordozó közeg le- A termoventilIátorokhoz néha rövidebb elosztó-
het meleg vagy forró víz, olaj, kis- vagy nagynyo- csatorna-hálózatot is csatlakoztatnak.
mású goz, sot elektromos futotest alkalmazása is TermoventilIátor beépítési példáit a 20-15. ábra
szóba jöhet. A beépített szellozogép lehet axiális szemlélteti. Néhány hazai termoventilIátor méret-
vagy radiális ventilIátor. Hazai termoventilIátorok és teljesítményadatai a 20-3. (TRC) és 20-4. (TRA)
legismertebb típusait a 20-14. ábrán mutatjuk be. táblázatban találhatók.
A termoventilIátorok lehetnek falra szerelt, A tüzeloszerkezet és a termoventilIátor összeépí-
mennyezetre függesztett, padlóra állított kiviteluek. tésével mozgatható és célszeroen felhasználható
Általában 500... 100 000 m3fh légszá1lítással és
2900... 175000 W (2500... 150 000 kcalfh) hoteljesít- 2 .]
ménnyel készítik. A levegot a futotest felmelegíti
és a ventillátor keringteti a helyiségben, a helyiség-
'1
I
rI
I I
levego és a friss levego aránya a legtöbb típuson I II
csappantyú segítségével beállítható. I I
Nagy elonye e futési módnak, hogy a levego I II
I
áramlási sebessége miatt kis futotestek szüksége- 1 ~_J 1-,- -..•.
sek, így a berendezés viszonylag olcsó, 'és gyors a
felfutési lehetoség. További elony, hogya külön-
bözo helyiségek futése egymástól függetlenítheto.
Hátránya levego (és ho) nem egyenletes eloszlása, aj bJ
valamint hogy zajos. 20-15. ábra. Termoventillátorok beépítése
A termoventillátoros szellozés és futés fo alkal-
aj gozvezetékhez; bJ meleg- v. forróvlz-vezetékhez csatlakozó berendezés;
mazási területe: ipari és mezogazdasági épületek, 1 termoventillátor; 2 goz- és kondenzvezeték; 3 'melegvfz- (forróvlz-)
muhelyek, idoszakosan használt csarnokok stb., vezeték-pár
648 SZELLOZTETO- ÉS LÉGFUTO-BERENDEZÉSEK

20-5. táblázat. Olaj- és gáztüzelésfi légbevítok tájékoztató méret- és teljesitményadatai

(Flítober gyártmány)
D
C
E
G
I
-
1000
B
1190
950
16117
157
1385
81000
180
1264
955 Pa
kcaJfh
1000
320
700.v,m'fh
46500
750
12 3000
5000
70,000
Névleges
40,000
I
W holeadás
szállitás,
dP., 2100
1425
I kpfm' I
Mérct,mm
levego-

gáztüzelésu
olajtüzelésu léghevíto
léghevíto
I Névle~es I I s~~'1

-
G 1\ egyedi 1égfuto-készü1ék állítható elo. Hazai gyakor-
C 8 latban is elterjedten alkalmazzák. E készülékeket
.-h széles teljesítményhatárok között gyártják. A le-
. vegoszállítás 1000... 50000 m3fh, a futoteljesítmény
5800... 175000 W (5000... 150000 kcalfh) határok
~I között változhat.
Tüzelésre felhasználható olaj vagy gáz, de eseten-
ID ként szilárd tüzeloanyag is szóba jöhet. A szilárd
1, tüzeloanyagra konstruált készülékeket a hazai
gyakorlatban tuzlégkalorifernek nevezzük. A 20-16.
ábrán olaj- és gáztüzeléssel üzemelo egyedi futo-
készülék látható. Teljesítményadatai a 20-5. táblá-
zatban találhatók.

aj

6
B
c
T r

-
20-16. ábra. Léghevítok körvonalrajza
a) olajtiizeléslí holégfúvó (Flítober gyártmány); b) gáztiizeléslí holégfúv6
bJ (Flítober gyártmány)
 GRAVITÁCIÓS LÉGFUTÉS 649

20.7. Gravitációs légfútés

A legosibb légtechnikai rendszer. Már az ókorban

a koreaiak, rómaiak stb. az épületeket kivülrol 1j
levegovel futötték. A füstgáz és levego keverékét a
padlóban és az oldalfalakban a természetes fel-
hajtóero segitségével mozgatták. Ez a légfutési mód
régi épületekben még megtalálható. Ma már gravi-
tációs légfutést ritkán épitenek, inkább csak táj-
jellegu épületekben vagy településektol, országos
energiahálózattóI távol eso helyeken. Rendszerint
szilárd tüzeloanyaghoz épitett hotermelo (kazán) •
a futoberendezés központja, amelyen levego áram-
lik áto Az átáramló levego felmelegedve elosztó-
(falazott) csatornába jut, amely egyben futocsatorna
is. A lehult levego a szabadba távozik. Visszakering-
tetést a gravitáció nem tesz lehetové. Az utóbbi ido-
ben egyes országokban tért hóditott egy-, kétszintes 20-17. ábra. Lakóház fútésére alkalmas olaj- vagy gáztüze-
családi házak futoberendezéseként. Az ott haszná- lésu légfúto-készülék
latos futokészülék elvét a 20-17. ábra szemlélteti. llevegobevezetés; 2 meleglevego-elvezetés; 3 füstgázelvezetés

20.8. Szellozteto- és légfuto-berendezések átvétele, üzembe helyezése és karbantartása

Légtechnikai berendezések tervezésével, gyártá- 20.8.2. A berendezés próbaüzeme

sával és üzemeltetéséveI foglalkozó szakemberek
számára röviden összefoglaljuk e rendszerek átvé-
telével és üzembe helyezéséveI kapcsolatos tudni-
valókat.
20.8.1. Berendezések átadása
és átvétele
A megrendelo a berendezést ellenorzés után ve-
szi áto Ennek folyamán megvizsgálja a szerelés
minoségét, az egyes szerkezeti elemek beépitését,
muködését. Mérésekkel ellenorzi
- a szállitott levego tömegáramát ;
- a helyiség-homérsékletet (a helyiség nagyságá-
tólfüggoen 4... 8 helyen, a padlószint felett 1...1,5 m
magasságban) ;
- egyéb szennyezodés esetén a helyiséglevego
szennyezettségének koncentrációját (pl. portartal-
mát);
- a Kata-értéket (huzat jelenség ellenorzéséveI) ;
- a zajszintet.
Amennyiben a mért és tervezett muszaki jellem-
zok között lényeges, meg nem engedheto eltérés
mutatkozik, a berendezést be kell szabályozni.
A tervek szerint elkészitett szellozteto- vagy lég-
futo-berendezéssel a szerelo vállalat próbaüzemelést
végez. Ennek folyamán ellenorzi a szerelési munka
minoségét, a berendezés megfelelo üzemét. Ellen-
orzi a ventillátor megfelelo forgásirányát, a csap-
ágyak kenését és melegedését, az ékszijak feszes-
ségét, a ventillátor-járókerék kiegyensúlyozatlan-
ságból vagy helytelen szerelésbol adódó rezgését,
a hajtómotor melegedését, inditását, leállitását.
Megvizsgálja a szurok beépitését, a hocserélok
légtelenedését, melegedését, ill. lehultsét, a kering-
tetoszivattyúk, a szabályozószerkezetek, az auto-
matika muködését, helyes beállitását.
A próbaüzemeltetés célja elsosorban a felszerelt
berendezés egyes szerkezeti elemeinek mechanikus
vizsgálata, muködésének ellenorzése, a teljesitmény
ellenorzése nélkül.
20.8.3. Beszabályozás
Amennyiben a részleteiben megvizsgált berende-
zés muködését megfelelonek találják, a rendszer be-
szabályozásával beállitják (a tervezo és a kivitelezo
közösen) a tervekben eloírt muszaki jellemzoket.
Ez a munka elsosorban az eloirt légmennyiségek
650 SZELLÖZTETO- ÉS LÉGFUTO-BERENDEZÉSEK

beállítását jelenti. A beépített szabályozószerkeze- A kezelo az üzemidot, homérsékleteket, egyéb

tek állításával, a befúvószerkezetek megfelelo be-
szabályozásával és a ventillátor fordulatszámának
esetleges módosításával (az ékszíjtárcsa cseréjével)
állítják be az eloírt és tervezett légmennyiségeket.
Az átadás, átvétel munkáját könnyítik meg, ha
a beszabályozás folyamán elvégzik mindazokat az
ellenorzo méréseket, amelyeket a beruházó átvétel-
kor végez.
20.8.4. Szellozteto- és légfuto-
berendezések üzeme és karbantartása
A jó üzemeltetés legalapvetobb feltétele szak-
képzett, a berendezést és annak muködését minden
részletében jól ismero kezeloszemélyzet, amelynek
feladata a berendezés üzemeltetése, ellenorzése és
karbantartása.
Nem automatikus berendezés üzemeltetése a napi
beindításon és leálIításon túlmenoen idonkénti kézi
beavatkozást, leállítást tesz szükségessé. A biztos
és jó áttekinthetoséget segíti elo, ha a kezelonek
rendelkezésére áll a berendezés egészét feltünteto
séma, továbbá annak elrendezési rajzai.
megfigyeléseit és tapasztalatait kezelonaplóban
jegyzi fel.
Az üzem ellenorzése a következokre terjedjen ki:
- a szellozo- és helyiséglevego homérséklete
(esetleg páratartalma ) ;
- a szuro ellenállása;
- a ventillátor össz-nyomásnövekedése;
- a ventillátorcsapágy melegedése. az ékszíjak
feszessége, a gép járása ;
- a hajtómotor melegedése, a motorvédo kap-
csoló próbája;
- a szivattyú járása, nyomása;
- az automatika próbája, utánálIítása.
A karbantartás keretében a következo munkákat
kell elvégezni:
- siklócsapágyak olajozása hetente egyszer;
- gördülocsapágyak zsírozása félévenként egy-
szer;
- megnyúlt ékszíjak kicserélése;
- szurok regenerálása, ill. cseréje;
- légcsatornák tisztítása;
- mázolás, hoszigetelés kijavítása;
- javításra, cserére szoruló szerkezetek rendbe-
hozása.

20.9. IRODALOM

[1] Bogosz/ovszkíj, V. N.: Sztroityelnaja teplofizika. Moszk- [14] Menyhárt-Fekete: A légtechnika elméleti alapjai.
va, Izdatyelsztvo Viszsaja Skola, 1970. Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1975.
[21 Bosnjakovié, Fr. : Technische Thermodinamik. Dres- [lS] Menyhárt J.: Szellozéstechnika. Budapest, Tankönyv-
den-Leipzig, Verlag Theodor Steinkopf, 1965. kiadó, 1975.
[31 Degtjarev. N. V.: Kondicionyirovanyie vozduha. Moszk- [16] MenyItárt J.: Klímaberendezések. Budapest, MÚs7.aki
va, Goszudarsztvenoe Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi- Könyvkiadó, 1967.
tyelsztvo i Architektura, 1953. [17] Menyhárt J.: Légtechnika-méretezési alapadatok. Buda-
[41 Destek és szerzotsai : Magas lakóházak épülctgépészete. pest, Muszaki Könyvkiadó, 1968.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó, 1972. [18] Nesterjenko. A. V.: Osmovi termodinamicseszki rasz-
[SI Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. Budapest, Mu- csotov ventiljacii i kondicionyirovanyia vozduha.
szaki Könyvkiadó, 1963. Moszkva, Izdatyelsztvo Viszsaja Skola, 1971.
[6] Fekete 1.: Szellozteto berendez.ések. Budapest, Muszaki [19] Raiss, W.: Rietschels Lehrbuch der Heiz- und Lüftungs-
Könyvkiadó,1967. technik. Berlin, Springer Verlag, 1970.
[7] Ferencowiez, J.: Wentylaczia i klimatyz.acia. Warsz.awa, [20] Rietsche/-Raiss: Futés-szellozés. Budapest, Muszaki
Arkady, 1964. Könyvkiadó, 1964.
[8] Grubemann, M.: 1- x Diagramm feuchter Luft. Berlin, [21] Recknage/-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Springer Verlag, 1952. Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg, 1974/
[9] Gruber J.: Ventillátorok. Budapest, Muszaki Könyv- 75.
kiadó,I968. [22] Sprenger, E.: Heizung- und Klimatechnik in USA. Mün-
[10] Jászay T.: Muszaki Mtan. Budapest, Tankönyvkiadó, chen, R. Oldenbourg, 1958.
1968. [23] Muszaki eloirás (ME 112-72). Légtechnikai berendezé-
[Il] Kamenyev, P. N.: Otoplenyie i ventiljacia. Moszkva, sek tervezése. Budapest, ÉVM Tájékoztatási Központ,
Goszudarsztvenoe Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi- 1972.
tyelsztvo i Arehitektura, 1968. [24] Légtechnikai alapadatok (TTI- TS----G64). Budapest,
[l2] Lakos A.: Szellozö berendezések. Budapest, Muszaki 1970.
Könyvkiadó, 1964. [25] VDI 2088 Lüftung v. Wohnungen, Düsseldorf, 1975.
[13] Loewer. H.: Klimatechnik. Berlin, Springer Verlag, 1968.
 21. Klímaberendezések
Szerzo: DR. MENYHÁRT JÓZSEF
Lektor: Bodnár Ferenc
A klimatizáló vagy más néven kondicionáló-
berendezésnek nevezzük azt a levegotechnikai be-
rendezést, amely a zárt térben folyamatosan és
egyidejuleg fenntartja az eloirt levego-homérsékle-
tet, levegonedvességet - azaz a kivánt légállapo-
tot - és légnyomást, ill. ezeket az elore beállitott
program szerint változtatja, továbbá folyamatosan
gondoskodik a beszállitott levego tisztitásáról, el-
osztásáról, valamint a helyiségben elhasznált levego
elvezetésérol.
21.1. Klímaberendezések alkalmazása
A kondicionálóberendezéseket ma egyaránt meg-
találjuk lakásokban, középületekben, gyülekezési
termekben, ipari és mezogazdasági épületekben.
A klimatizálóberendezések alkalmazásának célja
kétféle lehet, mégpedig a bent tartózkodó ember
számára biztositsa a munkavégzéshez megfelelo jó
közérzetet, ill. tartsa fenn az ipari és mezogazdasági
épületekben a technológiai folyamatokhoz szüksé-
ges légállapotot.
A kényelemérzet az ember szubjektiv tulajdonsá-
ga, a környezethatásokkal szembeni szubjektiv re-
akciója. A kényelemérzet igen sok tényezotol függ,
s az egyes tényezok pontos szerepe még ma sem tel-
jesen tisztázott. Mindenesetre a levego homérsékle-
tének, nedvességének, tisztaságának hatása a leg-
erosebb befolyásoló tényezo (1. a 4. fejezetet).
Kondicionált irodaépületben nyáron végzett vizs-
gálatok alkalmával jó közérzetrol nyilatkozott a
dolgozók 70%-a, a "környezetüket munkavégzéshez
optimálisnak itélték. A nem· kondicionált épületben
a dolgozók 95%-a a környezetet kifogásolta. A nem
megfelelo környezet a munkavégzésben is erosen
érezteti hatását. A bekövetkezo termelékenység-
csökkenés ~ a külso idojárási viszonyok függvé-
nyében - 5... 25%-ot is elérhet.
Ipari termelési célokra létesitett kondicionáló-
berendezések célja lehet:
A szakirodalom eddig nem sorolta a kondicio-
nálóberendezések jellemzésekor a levego nyomásá-
nak tartását - ill. program szerinti változtatását -
a klimaberendezések feladatai közé. Azonban a
rohamosan fejlodo jármwpar, ahol az utasfülkék
kondicionálásának éppen a légnyomás tartása az
egyik fo feladata, megkivánja a kondicionálóberen-
dezésekre vonatkozó elobbi általánositás rögzitését.
- a megfelelo munkafeltételek megteremtése ;
- technológiai kivánalmak kielégitése.
A gyártási, technológiai folyamatok adott opti-
mális levego-homérséklet és relativ nedvesség mel-
lett a legeredményesebbek (pl. nagy pontosságú
szerszámgépgyártás, számitógéptermek, textilüze-
mek stb.).
A mezogazdaságban a kondicionálási kérdések
szintén az ipari technológiai klimatizálás körébe
tartoznak. Az állattartási épületek kondicionálása
ai optimális kHmaviszonyok létrehozásával elosegi-
ti a legeredményesebb állatnevelést és a leggazda-
ságosabb takarmánykihasználást.
A nem kényelmi klimatizálóberendezések létesi-
tésekor gazdaságossági vizsgálat a kiindulás alapja,
mert ezek létesitésekor a gazdaságossági szempont a
dönto. A gazdasági számitás során még figyelembe
kell venni a kedvezotlen kHmaviszonyok miatt
várhatóan kieso munkanapok számát, a várható
termelékenységcsökkenést és a megnövekvo baleset-
veszélyt. A 21-1. ábra a balesetveszély, a levego-
homérséklet és életkor közötti kapcsolatot szem-
lélteti.
A kondicionálóberendezés költségei csökkenthe-
tok, ha azokban az üzemekben, ahol erre lehetoség
nyilik (pl. eromuvek vezényloterme, kezeloállások
652
350
30 40 50
Életkor,év
21-1. ábra. Balesetek gyakorisága az életkor függvényében
a tbel~27 oc; b tbel =21. ..27 oC; c tbel",21 oC
stb.), csupán a munkazónát vagy az egyes dolgozók
tartózkodási helyét kondicionáljuk.
A levego homérsékletére vagy nedvességtartal-
mára érzékeny gyártmányokat eloállító üzemeket
építészetileg többnyire ablakok nélkül tervezik. Ab-
lak nélküli épület a csökkentett nyári hóbeáramlás
(ill. csökkentett téli hoveszteség) következtében
gazdaságosabb klímaberendezés kialakítását teszi
lehetové. A világítás tetszés szerint megoldható,
ami a kondicionálóberendezés üzemét is befolyá-
solja.
21.1.1. Klímaberendezések osztályozása
A klímaberendezéseket feladatuk szerint két cso-
portba sorolhatjuk, komfort- és ipari kondicionáló-
berendezések csoportjába.
Komfortberendezésnek azt a klímaberendezést ne-
vezzük, amelynek feladata a bent tartózkodó em-
berek jó közérzetének biztosítása (lakás, színház,
gyülekezési terem stb.). Ipari berendezésnek azt a
kondicionálóberendezést nevezzük, amelynek fel-
adata a technológiai folyamat által megkívánt belso
klíma létrehozása és fenntartása, függetlenül a
bent tartózkodók igényétol.
Általában az ipari kondicionálóberendezések csa-
ládjába sorolják a mezogazdasági épületek kondi-
cionálóberendezéseit is, hiszen azok rendszerint az
iparosított hústermelésben fontosak, és a tartás-
technológia alkotórészei. Egyes állat- és növény-
KLíMABERENDEZÉSEK
házak kIímaberendezései azonban - betöltött fel-
adatuk alapján - a komfortberendezések körébe
sorolhatók.
A kondicionálóberendezés fo alkotóelemei: a
klímaközpont, az elosztóhálózat, a be- és kifúvó
szerkezet is lehet az osztályozás alapja. Az elosztó-
hálózatban felvett kis levegosebesség alapján ter-
vezett és létesített nagy helyigényu berendezéseket
hagyományos kIímaberendezésnek nevezzük. A jár-
muiparban, s az utóbbi évtizedekben már épületek-
ben is, az elosztóhálózat méreteinek, helyigényének
csökkentése végett nagy (25 ... 60 mis) levegosebes-
ség engedheto meg. Ezt a rendszert nagynyomású
vagy más néven nagy sebességu klímaberendezésnek
nevezzük.
60
A levego hutési módja is lehet osztályozási alap.
Levego hutésére felhasználható hideg vagy hutött
víz, amelyet közvetlenül az áramló levegobe por-
lasztanak be. így a ho- és anyagcsere a levego
és a víz közvetlen érintkezése során megy végbe.
Ezt a hutési módot nedves hocserének, ha a huto-
közeg és a hutendo levego közvetlenül nem érint-
kezik, akkor felületi hutésnek nevezzük. A hutési
módnak hatása van a klímaközpont szerkezeti ki-
alakítására, helyigényére, de a teljes rendszer ki-
alakítására is.
Osztályozhatók a kondicionálóberendezések a kö-
vetkezok szerint is: központi klimatizáIóberendezés-
ról beszélünk akkor, ha az összes helyiség klimati-
zálásához szükséges levegot egy helyen, központilag
készítik elo, s a levegot elosztó csatornahálózaton
át juttatják a kiszolgált térbe. Központi rendszer
teljes épületet vagy több szintet, több helyiséget
láthat el. A központi rendszerek körébe soroljuk a
zóna-klímaberendezéseket is, amikor egy központ
egy vagy két szintet, azaz egy zónát lát el elokészí-
tett levegovel. Ha a levego-elokészítés megosztott,
s több helyen végzik a levego szurését, keverését,
hutését, futését stb., akkor megosztott vagy helyi
klimatizálásról beszélhetünk.
Ha a helyi klimatizálóberendezés a zárt tér belso
kialakításához igazodó burkolattal önállóan jelenik
meg, akkor a szobakIíma vagy szekrénykIíma elne-
vezést is használjuk. A helyi klimatizálókészülék
általában egyedi hutoberendezéssel készül.
Ha a helyi kondicionálóberendezést központi hu-
totelep szolgálja ki, akkor a szükséges homennyi-
ség elvonása a rendszer központjában elhelyezett
huton vagy az egyes klimatizálandó helyiségekben
elhelyezett egyedi hutotesteken keresztül lehetséges.
Az elobbi esetben központi hutésrol, míg az utóbbi
esetben decentralizált (megosztott) hutésrol be-
szélünk.
 KLíMABERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSA 653

1 ----=1
-- r-- -- I.+,;H ~N UF ""'"'
VI

--- C!
II
G

G II
ii~~
I
II __ I
~I
-J I
I A II

DL
~~I __ ~~
/ // - III --1~-----0-30.~
21-2. ábra. Klimaberendezés elvi felépítése
I klímaközpont; II elosztó- és gyujtohálózat; III befúvó- és elszívófejek; A csatorna; B befúvófej; C frisslevegá-vétel; D leve-
gökivezetés; e elszivófej; eF elöfútö; G keverÖC&appantyú;H hutö; HT hutötelep; Kkazán; N nedvesíto; SZ szörö; UFutó-
futö; V ventillátor

21.1.2. Klímaberendezések zálás folyamatának végzésére. A gyakorlatban még-

elvi felépítése
Klímaberendezések elvi felépítését a 21-2. ábra
szemlélteti. A központi berendezések fo alkotóele-
mei az ábrán jól elhatárolhatók. A klímaközpont
(a levegokeverési helytol a ventillátorig) feladata a
levego téli-nyári elokészítése, az elosztó- és gyujto-
hálózat (ventillátortól a helyiségig, ill. a helyiségtol
a klímaközpontig) az elokészített levego oda- és
visszaszálIításáról gondoskodik, míg a klimatizált
belso térben a levego be-, ill. elvezetését a befúvó-
és elszívószerkezetek oldják meg.
A klimatizálóberendezések központjában mind-
azon elemek megtalálhatók, amelyek a levego elo-
készítéséhez szükségesek. Elofordul azonban, hogy
egyes légtechnikai rendszerekben valamely meg-
munkáló elem (pl. a hutés vagy nedvesítés) hiány-
zik. Ekkor a központ már nem alkalmas a klimati-
is ezeket a csökkentett igényu berendezéseket is
sokszor - helytelenül - a klímaberendezések cso-
portjába sorolják. Szokásos e csoportot külön név-
vel, csökkentett igényu klíma berendezés vagy fél-
klimatizá1ó berendezés névvel jelölni.
Az elosztóhálózat kiterjedése és kialakítása tet-
szés szerinti lehet. Zóna-klímaberendezésekben az
elosztóhálózat egy-két szintet fog össze.
Helyi klimatizálóberendezésekben az elosztóhá-
lózat elmarad, a levego-elokészíto központ bizo-
nyos mértékig egyszerusödik, és - teljesítménytol
függo - tartószerkezetet és burkolószekrényt kap.
A befúvó- és elszívófejek szintén elmaradnak, a ké-
szülék közvetlenül betáplálja a helyiségbe a levegot,
ill. onnét közvetlenül elszívja. Helyi klimatizáló-
készüléknek neveznek sok nem ténylegesen kon-
dicionálóberendezést is, mert a gyártók szívesen ne-
vezik a léghuto vagy légfuto készülékeket is kon-
dicionálóberendezésnek.

21.2. Kondicionált terek méretezése

Kondicionált terek méretezése során meghatáro- vességterhelése, és ezek birtokában a szellozolevego

zandó a tartandó légállapot, a zárt tér ho- és ned- térfogat-, ill. tömegárama.
654 KLíMABERENDEZÉSEK
21.2.1. Belso Iégállapot
Klimatizált helyiségek belso légállapotát a bent
tartózkodó emberek (állatok, növények) igénye
szabja meg (1. a 4. fejezetet). A belso"légállapot jel-
lemzoit (pl. tbel, Tbel) a beruházó az épület rendel-
tetésének ismeretében határozza meg. Ha nem, ak-
kor ezeket a tervezo télre az 5.1.1.1. pontban el-
mondottak, ill. az 5-1. táblázat alapján választja ki.
Nyári tbel és Tbcl értékek az 5-20. táblázatból vehe-
tok [18], [29].
21.2.2. Ho- és nedvességterhelés
A kondicionált helyiségek belso légállapotának
rögzítése után elkészítendo a zárt tér homérlege
az 5.2. és 5.3. pont alapján (1. még a 19.6. pontot).
A homérlegbol a Qö, kJ/h (kcalfh) hoterhelés nyer-
heto [(5-10)... (5-17) összefüggés].
A klimatizált tér nedvességterhelése (fhvö, kg/h)
a (19-13) alapján számítható (1. még a 19.6.2. pon-
tot).
A Qö és fhvö viszonyaként kapható a (19-18)
szerinti irányjelzo:
LU
- Qö - it- iszcll -n *
Llx- fhvö xt-xszcll
21.2.3. A szellozolevego
térfogat- (tömeg-) árama
A (19-18) összefüggés alapján meghatározott
irányjelzo segítségével megválasztható és rögzít-
21.3. K1imatizáló rendszerek kialakítása
A klimatizálóberendezések fo alkotóelemei a
végzendo feladat alapján a következok: klímaköz-
ponto, elosztó- és gyujtohálózat, befúvó- és elszívó-
szerkezetek. A három fo alkotó együttes funkciója
hozza létre a klimatizáló rendszer kívánt üzemét.
21.3.1. Klímaközpont
A klimaközpont feladata a levego kezelése, azaz
szükség szerinti hutése vagy futése, s egyideju szá-
rítása vagy nedvesítése. Mindazon elemek megta-
heto a szellozo (tszcll,Tszcll) és távozó (tt, Tt) levego
állapota (1. a 19-5. és a 19-7. ábrát). A meghatáro-
zás módszerét a 19.6.3. pont tartalmazza.
Ennek birtokában a szellozo levego tömegárama a
(19-19) alapján:
O"" Qö
-o _ ~
fhsze II = Ai- it-lszell
ill. a (19-20) alapján:
Megjegyezzük, hogy kondicionált terekben a
és tszell megválasztásakor ügyelni ken az embe-
tbel
rek huzat- (hideg-) érzetére (1. a 4. fejezetet).
A külso és belso homérséklet között lehetoleg a
következo arány álljon fenn nyáron:
ahol Llt;§ 10 oc. A tszcll és tt értékére a 19.6.4.
pontban elmondottak az irányadók.
Az elobbiek ismeretében a szellozolevego tér-
fogatárama a (19-21) alapján (tbel homérséklet
figyelembevételével) a kondicionált zárt tér közép-
(felezo-) sikjában:
•
V·szell = fhszcll
--- ".
[l'bel
A tbel és Tbel, a tszell és Tszell' valamint a tt és f{!t,
továbbá a fh szeII és Vszell mint kiindulási adat
(kiindulási igény) áll rendelkezésre a klimaberen-
dezés tervezésekor, létesitésekor.
lálhatók a klimaközpontban, amelyek a levego ke-
zeléséhez szükségesek, így pl. ventillátor, szuro,
futo- és hutokészülék, ill. berendezés, baktérium-
szuro, nedvesíto- vagy szárítóberendezés stb.
A hutés módja lehet nedves hocsere vagy felületi
hutés. A hutési mód azonban meghatározható a
klimaközpont kiképzésére és méretezésére. Éppen
ezért a klímaközpontok kialakítását, ill. méretezé-
sét a választott hutési mód függvényében külön
részletesen tárgyaljuk. A 21.4. pont a nedves ho-
cserét, mig a 21.5. pont a felületi hutést alkalmazó
klimaközpontokat mutatja be.
 KLIMATIZÁLÓ RENDSZEREK
21.3.2. Elosztó- és gyujtohálózat
Az elosztóhálózat feladata a kIímaközpontban
elokészített (megmunkált) levego egyes helyiségek-
be szállítása, ill. a helyiségek közötti elosztás. Kí-
vánatos az elosz1óhálózat olyan kialakítása, hogya
levegoállapot szállítás közben ne változhassék.
A gyujtó'hálózat az elosztó hálózat kiegészítésé-
nek tekintheto. Feladata az elhasznált levego visz-
szavezetése a kIímaközpontba, ill. elvezetése a sza-
badba.
Az elosztó- és gyujtohálózattaI - más néven
a légcsatorna-hálózattal - szembeni követelmé-
nyeket a 18.7.1. pont tartalmazza.
Klímaberendezések elosztó- és gyujtohálózatá-
nak építéséhez, a rendszer jellegétol függoen, a
18.7.1. pontban felsorolt anyagok használhatók fel.
Nagynyomású (v. nagy sebességu) rendszerek (1. a
18.7.9. pontot) elosztó- és gyujtohálózatának he-
lyes kiképzése, a kötések és tömítések pontos csat-
lakoztatása igen nagy jelentoségu, mert a kötések-
nél esetlegesen keletkezo veszteség ~ zaj keletke-
zésén túlmenoen - százalékosan nagy értéku
lehet. . Kondicionált terekben nagy szerepet kaphatnak
Klímaberendezések elosztó- és gyujtó'hálózatá-
nak kiképzésekor elotérbe került a légcsatorna-há-
lózat komplex méretezése. A komplex méretezés
fogalma az együttes hidraulikai, hotechnikai, akusz-
tikai és szilárdsági méretezést jelenti.
Nyomásveszteség meghatározását a 18.7.7. pont,
akusztikai méretezést a 17. fejezet, hotechnikai
ellenorzést az 1. fejezet és 18.7.8. pont tartalmazza.
A szilárdsági méretezés a légcsatorna falvastagsá-
gának ellenorzésébol, nagy keresztmetszetu elemek
merevítésének és az alátámasztások (falfüggeszté-
sek) helyének és számának meghatározásából áll.
Klímaberendezések légcsatorna-hálózatának
21.4. Klímaközpont
Nedves hocserével muködo klíma központok ki-
alakítása igen különbözo lehet. A kialakítás termé-
szetszeruleg a megoldandó feladat, a választott
hutési mód pedig a rendelkezésre álló futoközeg
függvénye.
Végezheti a kondicionáló központ a teljes levego-
elokészítést vagy a kezelési folyamatok egyes ré-
szeit. Ez esetben a levego szállítás közben további
utókezelést kap (utófutés, nedvesítés, esetleg utó-
hutés). A klímaközpont megosztása célszeruségi,
ill. gazdasági okokból is lehetséges.
KIALAKÍTÁSA 655
nyomvonalát gazdaságossági megfontolások alap-
ján kell kituzni. Különösen fontos ez a sok helyisé-
get kiszolgáló nagynyomású rendszerek esetében,
ahol legkevésbé kell a kituzés során az épület
adottságait figyelembe venni.
21.3.3. Befúvó- és e1szívószerkezetek
A klímaközpontban elokészített levego bejutta-
tása a kondicionált térbe és elosztása a befúvószer-
kezetek (befúvófejek) feladata. Ezek kialakítása és
megfelelo elhelyezése a kondicionálás súlyponti
kérdése. A nem megfelelo levegoelosz1ás követ-
kezménye - helyes levego-elokészítés és elosztás
ellenére is - a kondicionálóberendezés elfogadha-
tatlan üzeme.
Klimatizáló rendszerekben bármely befúvófej
használható, figyelembe kell venni azonban a le-
vego elosztásával, irányításával és az akusztikai,
valamint higiéniai jellemzokkel kapcsolatos foko-
zottabb igényeket. Befúvószerkezetek kialakítását,
méretezését a 18.7.5. pont ismerteti.
a perforált mennyezetek, oldalfalak stb. mint be-
fúvófejek (18.7.5.3. pont).
Az elszívószerkezetek az elhasznált levegot ve-
zetik, ill. távolítják el (18.7.6. pont).
Klimatizált terekben - különösen teljesen mes-
terséges világításra tervezett helyiségekben - a
világítás is jelentos hutésigény többletet okozhat.
Ennek célszeru elvitelét a kombinált befúvó- és
e1szívófejek (klímalámpák) teszik lehetové (18.7.5.2.
pont).
Befúvó- és elszívószerkezetek elhelyezéséhez elo-
zetesen meg kell tervezni a levego vezetését, moz-
gatását a zárt, kondicionált térben (18.7.10. pont).
nedves hocserévei
A klímaközpont lehet vízszintes, ill. függoleges
elrendezésu, ami az egyes szerkezeti részek kialakí-
tását befolyásolja. A kIímaközpontban egy vagy
több sorba kapcsolt nedves hocserélo (fokozat)
lehet.
Vízszintes elrendezésu, egyfokozatú nedves ho-
cserélovel muködo klíma központ elvi kialakítását
a 21-3. ábrán láthatjuk. A berendezés csak friss
levegot dolgoz fel.
A 21-3. ábra szerinti berendezés laboratóriumok,
mutok stb. klimatizálására alkalmas, amikor is a
656
21-3. ábra. Vízszíntes elrendezésu klímaközpont
1 ventiJJátor; 2 motor; 3 és 4 rezgéscsillapító; 5 csatorna; 6 átmenetiidom; 7utófúto; 8 és 9 zsalu; 10 nedves hocserélo; II porlasztó és
porlasztókeret ; 12 elo-cseppleválasztó; 13 utó-cseppleválaszt6; 14 keverÖC8ap;15 szivattyú; 16 túlfolyó; 17 vizgyujto ; 18 elofuto ; 19 szu-
ro; 20 rács; 21 frisslevegöbelépés; 22 kezeltlevego-kilépés
b~lso tér elhasznált levegojét nem keverhetjük
VISSza.
A 21-3. ábra szerinti elrendezés lehetové teszi a
teljes visszakeringtetést is. Ekkor a kiszolgált tér
levegojét mozgatja és kezeli, ilyenkor friss külso
levegot nem hozhat be. Ez a megoldás ipari épüle-
tekben bizonyos technológiai igények kielégítésére
jöhet szóba.
A klímaberendezések zöme - gazdaságossági
megfontolások következtében - kevert levegovel
üzemel. Téli és nyári szélso esetekben az emberek
száma szabja meg a friss levego mennyiségét, míg
átmeneti idoben a gazdaságossági szempontok a
döntok. A keverés a levegokezelési folyamatok
elott vagy után mehet végbe, eszerint beszélhetünk
elo- és utókeverésrol.
Szerkezetileg a kevert levegovel dolgozó kondi-
cionálóberendezés nem sokban különbözik a 20-3.
ábrán láthatótól. Elokeveréshez a szívóoldalon,
utókeveréshez a nedves hocserélo után keverokam-
fát kell kialakítani, és ebben találkozik a friss és a
visszaszívott levego.
Nagy berendezésekben a keringtetett levego visz-
szaszállítására gyakran külön ventillátort is alkal-
maznak.
KeverésseI a klímaberendezés energiafelhaszná-
lását csökkenthetjük. Elokeveréssel nyáron a huto-,
télen a futoteljesítményt tudjuk mérsékelni. Az
KLíMABERENDEZÉSEK
21
-L
14
15·
elvi elrendezése
utófuto teljesítménye utókeveréssel csökkentheto.
Elokeveréssel dolgozó berendezés elvét a 21-4.,
utókeveréssel dolgozóét a 21-5. ábra szemlélteti.
A 21-5. aj ábrán az utókeveréshez szükséges levego
vezetését magában a klímakamrában képeztük ki,
míg a 21-5. bJ ábra szerinti készülékben az utó-
keveréshez szükséges levegot önálló csatorna szál-
lítja. Elo- és utókeveréssel dolgozó klímaközpont
elvét a 21-5. ej ábra szemlélteti.
Vízszintes, sorba kapcsolt nedves hocserélok
(21-6. ábra) építésének gondolata egészen újkeletu,
a nedves hocserélok gazdaságosabbá tételére való
törekvés hozta létre. Ma még gazdaságilag nem
tisztázott, hogy a fokozatok számát meddig érde-
mes növeIni. A nedves hocserélok kialakításának
elve sorba kapcsolás esetén sem különbözik az ed-
digiektol. Lényegében minden fokozat külön-külön
önálló hocserélo. A hocsetélok közbenso csepp-
leválasztókkal határolhatók el egymástól. A sorba
kapcsolt nedves hocserélok alkalmazásával az el-
lenáram elvét közelítjük meg.
A függoleges hocseréloket szintén a jobb hatás-
fokú hocsere megvalósítására való törekvés hozta
létre. Ezek kialakításának elvét a 21-7. ábrán lát-
hatjuk. A függolegesen elhelyezett kamrába alul
lép be a kezelendo levego, és a hocserélon áthaladva
felül távozik. A víz és a levego egymással szemben
ellenáramban mozog. Eberendezésben a vízszintes
elrendezésu klímaközpont minden elemét megtalál-
 KLfMAKÖZPONT
21-4. ábra. Elokeveréssel dolgozó klímaközpont
1 friss levego; 2 keringtetett levegö; .1szellözö!evegö
juk. Az alkotóelemek azonos kialakításúak, csupán
elhelyezésben, beépítésben keIla vízszintes kamrák
esetében követett gyakorlattóI eltérni.
..
21.4.1. A klímaközpont alkotóelemei
A klímaközpont jellegzetes alkotóelemei a ven-
tillátor, SZUfO,légfutotest, léghutotest, nedves ho-
cserélo, légnedvesíto kamra, zárószerkezetek, sza-
bályoz6elemek és légcsatornák.
21.4.1.1. Ventillátorok
Klímaberendezésekben minden ventillátortípus
alkalmazásra kerülhet a megoldandó feladatoktóI
függoen (1. a 18.1. pontot).
21.4.1.2. Szurök
Az alkalmazandó szuroféleségeket a 18.5. pont
és a 24.5.6.4. pont ismerteti. Klimatizálóberendezé-
sekben a levego tisztításával kapcsolatos igények
fokozottak, s ezért elonyben kell részesíteni azokat
a sZUfoket, amelyek a fokozott higiéniai követelmé-
nyeknek eleget tesznek. Kondicionálóberendezések
egyes csoportjainál a fokozott szurési igényen kívül
csírátlanítás is szükséges lehet (18.5.3.7. pont).
21.4.1.3. Légfutotestek
Kaloriferek kialakítását és méretezését a 18.2.1.
pont tárgyalja. Klímaközpontokban elvileg bár-
mely légfutotest-kialakítás szóba jöhet, törekedni
44 Az épületgépészet kézfkönyve
NEDVES HOCSERÉVEL 657
---
1
elve
kell azonban olyan megoldásra, amely üzemeltetés
szempontjából kedvezóbb. Legyen a választott
futotest kis helyigényu, jól megközelítheto és kar-
bantartható. A kaloriferek kiválasztásakor a futo-
teljesítmény jó szabályozhatóságát is figyelembe
kell venni.
A levego kezeléséhez szükséges hoenergiát rend-
szerint nem egy lépésben közlik a levegovel, ha-
nem a megmunkálás során több fokozatban.
A légfutotesteknek feladatuk és elhelyezésük sze-
rint különféle az elnevezésük (1. a 21-3. ábrát).
Így általánosan használt az elofuto és utófuto kalo-
rirer elnevezés. Az elofutot szükség esetén meg-
osztva is építhetjük. Az utófuto megosztása is szóba
jöhet, ha a fogyasztók levegoigénye eltéro. Ilyen-
kor a szállítóhálózatba is beépítik a 18.2.1. pont
szerint kiképzett utófuto kalorifert.
21.4.1.4. Légbutotestek
Kialakításuk és méretezésük a 23.4.2. pont, ill.
a 18.3. pont alapján oldható meg.
21.4.1.5. Nedves hocserélo kamra
L. a 21.4.2. pontot.
21.4.1.6. Légnedvesíto kamra
L. a 21.4.2. pontot.
 658 KLíMABERENDEZÉSEK

zr

~Ji í:I

-~
~

'tl...
-- 1

aj

---
'1

/6. II
{ _
i-lj
I
III

1
/1
lill'\.
'ep...
o /1 I
n
2)
h

ej
21-5. ábra. Utókeveréssel dolgozó klimaközpont kialakítása
aj keverovczeték a klfmakamrában; hj keverés külön vezetékkel; ej elo és utókeverés külön vczetékke]
1 friss levego; 2 keringtetett Icvegojárat; :1 levego az utókeverésbez; 4 szellozolevegó
 KLíMAKÖZPONT
-- ----.-
Cs
21-6. ábra. Nedves hocserélok sorba kapcsolása
1-11 fokozatok; Cs hútotelep vagy kútcsatlakozás
21.4.1.7. Zárószerkezetek
A klímaközpont zárószerkezetei általában zsaluk
(18.7.3. pont). Fontos, hogy jó kialakítású és ked-
vezo jelleggörbéju zsalukat válasszunk a szabályo-
zás megkönnyítése végett. Csappantyúk (18.7.3.
pont) alkalmazását nagyobb keresztmetszetek ese-
tén kerüljük, a tuzvédelmi csappantyú (18.7.3. pont)
kivételével.
21.4.1.8. Szabályozóelemek
Kialakításukat és méretezésüket a 6.8. pont,
míg a szabályozási körök kialakítását és beépítését
a 26.4. pont tárgyalja.
21.4.1.9. Légcsatomák
L. a 21.3.2. pontban.
21.4.2. Nedves hocserélo
A nedves hocserélo vagy más néven mosókamra,
klímakamra, a klímaberendezés azon része, amely-
ben a levego és a víz egymással közvetlenül érint-
kezik. Ez ido alatt megy végbe egyidejuleg a levego
hutése vagy futése és szárítása vagy nedvesítése.
A berendezés teljesítményének függvénye a ned-
ves hocserélo szerkezeti kialakítása. Kisebb telje-
sítményu készülékek acéllemezbol, profilacél mere-
vítésekkel és tartozékokkal készülnek, míg a nagy
•••
NEDVES HOCSERÉVEL 659
-- l1ev
teljesítményu nedves hocserélok helyszínen készí-
tett, rendszerint vízzáró betonból csömöszölt falak-
kal kerülnek felállításra. Acélszerkezetu nedves ho-
cserélok fala - a készülék méretétol függoen -
1,0... 5,0 mm vastag horganyzott vagy fekete lemez
lehet.
Ha nagy mennyiségu levego kezelése szükséges,
akkor a nedves hocserélot falazott határolószerke-
zetekkel építik. Közelítoleg Th lev::::::lOS kgfh telje-
sítmény az a határ, amelynél már elonyösebb a
helyszínen betonból készített nedves hocserélo.
A nedves hocserélo méreteit tömegáram és a meg-
engedheto levegosebesség alapján határozzuk meg.
A hocserélo kamra keresztmetszete vagy négy-
zet, vagy téglalap alakú. Az utóbbi esetben az olda-
lak aránya ajb::::::l,Ojl,2... 1,4.
A hocserélo 1 hossza (21-3. ábra) a tartózkodási
ido alapján határozható meg. A hocsere a víz és a
levego között akkor legeredményesebb, ha az érint-
kezési ido 0,5 .. .1,0 s.
A hocserélo belso terében levo alkatrészeket el-
lenorizni, tisztítani és javítani kell. Erre a célra a
kHma1camrán kezelo- és ellenorzo nyílások vannak.
Épített nedves hocserélo kamrákra olyan kezelo-
ajtót kell tervezni, amely karbantartás-szerelés
esetén nemcsak a kezeloszemélyzet ki-be járását,
hanem szükség esetén a hocserélóben lebontott
szerkezeti elemek szállítását is szétbontás nélkül
lehetové teszi. Nagy méretu nedves hocserélokben
a berendezés karbantartásához, javításához kezelo-
járda is szükséges. A nedves hocserélo tartozékait,
ill. kiegészíto berendezéseit a következo pontokban
ismertetjük .
660 KLíMABERENDEZÉSEK

---12

6
21-7. ábra. Függoleges nedves hocserélo elve
1 nedves hocserélo; 2 porlasztó porlasztókerettel; 3 cseppleválasztó; 4 ventillátor és motor; 5 szivattyú;
6 hiitovlz-csatlakozás; 7 túlfolyó; 8 levegoterelo lemezek; 9 szlíro; 10 kalorifer; lJ zsalu; 12levegobelépés; 13 le-
vegokilépés

21.4.2.1. Vízgyujto tank
A hocserélokamra alsó nyitott oldalához csatla-
kozik (21-3. ábra, 17). Készülhet - a hocserélo
kamrához hasonlóan - 1... 5 mm vastag fekete acé1-
lemezbol vagy nagy teljesítményu kamrák esetében
vízzáró betonból. A vízgyujto feladata a hocserélo
kamrába beporlasztott és lehulló víz összegyujtése
és tárolása. Hosszát és szélességét a hocserélo
kamra szabja meg. A vízgyujto tank magassága
abból a feltételbol határozható meg, hogy az órán-
ként keringtetett vízmennyiség 10... 20%-át kívá-
natos tárolni. A levego által felvett víz pótlásáról és
a tank ürítéséro1 gondoskodni kell.
A vízgyujto tank szerelvényei, ill. tartozékai:
úszógolyós szelep a vízszint szabályozására, futo
(huto) csokígyó a tároIt víz homérsékletének be-
állítására, túlfolyó a legfelso vízszint meghatározá-
sára, leeresztoszelep a tank ürítésére és szivattyú
csatlakoztatására (szurobetéttel).
A vízkeringteto szivattyú teljesítményét az órai
vízigény és az alkalmazott porlasztótípus szabja
meg, Llp=3 ...4 bar (30 ... 40 v.o.m). A vízgyujto
tank tartozékai a 21-8. ábrán láthatók.
 KLfMAKÖZPONT NEDVES HÓCSERÉVEL 661

0=2b

b
3
--
1 5
7

1
'"

d) ej
21-8. ábra. Vízgyujto tank tartozékai
a) vízcsatlakozás kíképzése; b) túlfolyó kíalakítása; e) leeresztocsap beépítése; d) vízszintmutató beépítése; e) fiítotest elhelyezése;
1 vízgyujto tank fala; 2 sziíro; 3 szelep; 4 merevíto; 5 csap; 6 vízszintmutató; 7 túlfolyó; 8 vízelvezeto cso; 9 vlz- és zagyleereszto cso

21.4.2.2. Porlasztók, porlasztókeretek Llp a szivattyú emelo magassága, bar (at); a kite-
vok értéke pedig n= 1...1,2, m=0,4 ...0,6.
A nedves hocseréloben aránylag kis helyen, kis Hazaiporlasztók tájékoztató adatait a 21-1.
térfogatban kell a víz és levego közötti nagy érint- táblázat tartalmazza.
kezo felületet létrehozni. Ez a víz nagyon kis A porlasztók kiválasztása kor a teljesítmény mel-
méretu cseppekre bontásával érheto el.
A klímatechnikában sokféle porlasztó használa-
21-1. táblázat. Bronzporlasztók
tos. A porlasztókat általában két csoportra oszt- teljesítményadatai
hatjuk: perdületkamrás vagy centrifugális por- ----
--
lasztókra és d.mm
ütközéses
mérete,
3,0
2,5
és surített levegos
3,5
2,0 porlasztót
4,0
----
--
porlasztókra. Centrifugális
Kilépési furat
a 21-9. ábra, ütközéses
-- 30
~I~
2,5
1,0 70
3,0
2,0
1,5
122
67
85
110
135
108
82
76
12
66
95
55
105
120
115 .0,5140
54
60
82
45

~I~~I~
II
160
75
70
60 I
Porlasztás!
175 nyomás, p, 10' Pa
Porlasztók teljesítménye, I/h

porlasztót a 21-10. ábra szemléltet. '

1,5
A porlasztók teljesítményét mérési adatokból
felállított empirikus összefüggésekkel lehet a por-
1asztóban levo p nyomástól és akiléponyílás d mé-
reteitol függoen meghatározni:

rhv=k*d"Llpr: kgfh, (21-1)

ahol k* arányossági tényezo (bronzporlasztókra
20... 26, PVC porlasztókra 25 ... 35); d átméro, mm;
662 1
\
~2
nn
1-;
"'30~

w~r~ ~hj"'25
2 KLíMABERENDEZÉSEK ej

fj
I
~
~L
~ ~ I I
-1tf3

4-

5
·3

ta
I
21-9. ábra. Porlasztók kialakítása
aj bronzporlasztó; bJ kétfuratú bronzporlasztó; ej bilinccsel rögzíthetö muanyag porlasztó; dJ sokfuratú porlasztó; ej surített levegÖsporlasztó;
1 porlasztóház; 2 porlasztóbetét; 3 porlaszt6-feMrész; 4 betét; 5 kosár; 6 cirkulációs kamra; 7 hollandi; 8 levego-; 9 vízcsatlakozás

lett az cx* porlasztási kúpszögre és a porIasztási A porlasztókeretek egyes csoszakaszainak mére-

kúp 1* hatásos .hosszára is figyelemmel kell lenni.
Mindketto a porlasztók beépítésekor fontos.
A porlasztó kat a nedves hocseréló'ben egy vagy
több sorban helyezik el a porlasztók számától füg-
goen. A porlasztók n számát az Thvö hutovíz-tömeg-
áram és a porlasztók mv fajlagos teljesítményének
birtokában kapjuk az
teit úgy választjuk meg, hogy bennük a víz sebes-
sége 0,75 mis körü11egyen.
A klímatechnikában gyakran alkalmaznak nagy-
nyomású porlasztókat, ezek víznyomással vagy
surített levego felhasználásával látják el feladatukat
[21-9. ej ábra]. Tájékoztató adatokat a 21-2. táb-
lázatban közlünk.

(21-2)
összefüggésbo1.
Aporlasztokat porlasztókeretekre vagy más né-
ven porlasztó állványcsövekre (21-11. ábra) sze-
reljük. Porlasztókeretek acélcsobol, hegesztve
- rendszerint tuzben utólag horganyozva - ké-
szülnek. A keretek kialakítása sokféle lehet.
21.4.2.3. Cseppleválasztók
A nedves hocserélo ki- és belépo-keresztmetszetét
cseppleválasztó zárja le (21-12. ábra). A levego
belépésénél elhelyezett cseppleválasztó elo-, míg a
kilépésnél beépített cseppleválasztót utó-csepple-
választónak nevezzük.
 KLfMAKÖZPONT NEDVES HÖCSERÉVEL 663

.3

Szélesség
25mm
t

aj h)
21-10. ábra. Ütközéses porlasztók kialakitása
aj ütköwlapos: bJ ütköwkúpos porlasztó; 1 csatlakozás: 2 röpft6anya; 3 ütköw; <1 betétlap; 5 kúp; 6 tárcsa; 7 tl\volságtartó

Az elocseppleválasztó meggátolja, hogy a ned- lemezeken kicsapódnak és visszafolynak a víz-

ves hocserélobol a porlasztott víz a klimaberendezés
mosótér elotti részeibe juthasson.
Az utócseppleválasztó feladata a nedves hocse-
rélobol kilépo levego-vízcsepp keverékbol a víz-
cseppek leválasztása és elvezetése.
A cseppleválasztón a levego többször ütközik,
mozgási irányát többször kénytelen megváltoztatni,
így a vfzcseppek tehetetlenségük következtében a
e A részlet
gyCijtotankba.
A cseppleválasztó anyaga általában horganyzott
vagy ónozott vaslemez, de készítheto fekete le-
mezbol is. A lemezvastagság a cseppleválasztó mé-
rete szerint 0,75 ... 2,0 mm közötti.
Betonból épített klímaközpontokban a csepple-
választó kat muanyagból, üvegbol vagy egyéb kor-
rózióálló szerkezeti anyagból készítik.
1

3
A rész/ef

aj bJ
21-11. ábra. Porlaszt6keretek kialakftása és beépitése
aj porlaszt6kecet kiképzése; bJ porlasztók beépltése a nedves h6cseré16be; 1 porlasztó; 2 porlasztókeret; 3 eloszt6cs6; <1 _ c:aonk; 5..t •••
h6cseré16 fala; 6 szelep; 7 cs6c:Ionk; 8 vfzbelépés
664 KLíMABERENDEZÉSEK

21-2. táblázat. Egyenes átömlésu surített levegos felületeként a cseppleválasztó lemezei összes felü-
porlasztók vízszáUítása letének - mindkét ol<411t számítva - 80'Y.,-a
Surített levego nyomása, p, 10' Pa veheto.
Szívó- Az utócseppleválasztót gyakran még külön is
magasság, 0,3 0,4 0,6 0,8 1,0
m nedvesítik, ennek célja a levego utónedvesedését
Porlasztók vízszállítása, I/h
meggátolni vagy éppen az utónedvesedést elo-
3,2 4,1
3,7
4,5
5,93,0
5,04,0
1,6I "4,9
5,5
2,7
4,0
5,42,8
4,6
6,43,5
2,0
2,5
3,4
3,0
3,6 1,0
2,1 segíteni.
0,10 6,0
5,0I I

21.4.2.4. Nedvesítokamra

A nedves hocserélo funkcióját több esetben meg-

A cseppleválasztók laposacél vagy idomacél tar-
tókerettel készülnek. Nagy méretu cseppleválasz-
tók lemezei szerelés és üzem közben deformálódhat-
nak, így a lemezek között egyenlotlen távolság ke-
letkezhet. Ennek megakadályozására a lemezek kö-
zé távtartó gyuruket szerelnek.
A cseppleválasztókat többféle kivitelben gyárt-
jáko Ezek közül ismertetünk néhányat, amelyeket a
hazai gyakorlatban használunk (21-3. táblázat).
Cseppleválasztók felületének méretezésére csupán
néhány gyakorlati adat áll rendelkezésre. Tapasz-
talat szerint jó cseppleválasztást akkor érünk el,
ha 1000 m3 levegore 1,0... 1,5 m2 hatásos csepp-
leválasztó felület jut. A cseppleválasztó hatásos
változtatják, s elmarad a hocserélo jelleg, csupán
a levego nedvesítése marad a feladat. A nedvesíto
kamrakialakítása azonos a nedves hocserélo ki-
alakításával (21-13. ábra), csupán a porlasztó-
keretek száma és a kamra hossza csökken (1. 21.4.5.
pontban).
21.4.2.5. Nedves hocserélok méretezése
Nedves hocserélokben a huto (hutendo) víz és
a hutendo (huto) levego egymással érintkezik, és
ezalatt megy végbe a hocsere és anyagcsere (ned-
vességcsere). Természetszeruleg a két jelenség víz
és levego közvetlen érintkezése esetén nem választ-
In
1- .--

- ~~--
__ u.l--~
V/ev

a)
aj

~kf -lIíev

~2H;tn Ilj ~

~. hj hj
21-12. ábra. Cseppleválasztók kialakítása 21-13. ábra. Nedvesítokamra elvi elrendezése
aj m6ködésí elv; hj kíalakítás; 1 cseppleválaszt6 elem; 2 távtartó gyurtl; <k"'/; 1. még a 21-3. ábrát)
3 orsó anyával; 4 összetartó véglemei aj egy porlasztókerettel; hj két porlasztókerettel
 ~~.Y ;7/~h:=l
l~.-6""" I I~~
"""y/ 0,5 I
V","y
I I I1951!lS
11,0
10,5
v","y -.j~I~ / """
"""V~
KiaIaldtás
1. 7,0
KLfMAKÖZPONT
C ellenáIlási
C ellenállási
Kialakitás 1 ••
tényezo
Ut6cseppleváIasztó
22,0
NEDVES
195 ~ HOCSERÉVEL
.1
10 66S
ztó =---c___
5
~-~~ t=:= -
25
~~ ---
I
I
4,5
15
I 25 ~
15'11:;K~

$~

IV. 11,5 11,5

V. Ua. mint a IV., de a lemezek közti tá- 12,5

volság 25 mm helyett 30 mm

ható el egymástól. A ho- és anyagátadás mértéke a
hocserében részt vevo közegek állapotjelzoinek vál-
toztatásával (homérséklet, entalpia stb.) módosít-
ható. A méretezés feladata megkeresni azt, hogy
milyen mértékben kell és milyen módon lehet a ho-
cserében részt vevo futendo vagy hutendo levego
homérsékletét, nedvességtartalmát stb., a huto-
vagy futovíz homérsékletét változtatni.
21.4.2.5.1. Diffúzió
Ismeretes, hogy a folyadék és a felette elhelyez-
kedo levego felületén a két különbözo halmazálla-
potú közegbol egymásba anyagrészek vándorolnak
át. Ezt az anyagcserét diffúziónak nevezzük, azaz
a diffúzió egy anyagnak a másik anyagon való át-
haladása, rendszerint molekuláris méretekben. Dif-
fúzió megy végbe a víztükör feletti álló vagy mozgó
levego és a víz felszínén elhelyezkedo gázmolekulák
között is.
A diffúziót rendszerint a diffundáló anyag kon-
centrációgradiense hozza létre. Ez tartja mozgásban
a diffundáló komponenst, éspedig a kiegyenlítodés,
azaz a gradiens megszüntetése irányában. Legyen a
koncentráció a folyamatos diffúzió ellenére válto-
zatlan, akkor a diffundáló komponens mozgása ál-
landósul. A koncentrációkülönbség tehát az anyag-
átadás hajtóereje, azaz hasonló a szerepe, mint a
hoátadási folyamatokban a homérséklet-különb-
ségnek. Diffúzió rendszerint a koncentrációkülönb-
ség hatására jön létre, de eloidézheto homérséklet-
vagy nyomáskülönbséggel is. Az elobbit termodif-
júziónak, míg teljes nyomás (nem a parciális nyo-
666 KLíMABERENDEZÉSEK
más) által létrehozott diffúziót nyomásdijfúziónak
nevezzük. E két utóbbi gyakorlatunkban nem for-
dul elo. Diffúzió egyaránt létrejöhet gázokban, fo-
lyadékokban és szilárd testekben.
Levego-víz rendszerben a levego diffúzióját a
folyadékba - mivel a vizben oldott levego tömege
elenyészo - elhanyagoljuk, viszont a vízgoz dir-
fúziója a levegobe jelentos.
A diffúzió irányától függöen a jelenséget nedvesí-
tésnek vagy nedvességelvonásnak, azaz szárításnak
nevezzük. Az elobbi jön létre, ha száraz levego viz-
zeI érintkezik. Ha a levego nagyon sok nedvességet
tartalmaz, akkor a levegoben levo vizgoz egy része
kicsapódik, s ezt nevezzük levegoszárításnak.
Levego-viz fázisok határolófelületén átlépo víz-
gozmolekulák a levegoáram távolabbi részeibe
diffúzió útján jutnak el. Kívánatos, hogy az egy-
mással érintkezo fázisok relatív mozgásban legye-
nek, mert a folyadék vagy goz mozgása, a hoátadás-
hoz hasonlóan, az anyagátadást is befolyásol-
hatja.
Ha a folyadék felszínén mozgó levego lamináris
áramlásban van, akkor a létrejövo anyagátadást
molekuláris dijfúziónak, míg turbulens mozgás ese-
tén turbulens dijfúziónak nevezzük. Az utóbbi eset-
ben az anyagátadás sebessége sokkal nagyobb, mint
a molekuláris diffúzióban.
A turbulens mozgást végzo levegó'ben a vÍztükör
felületén kialakul a határréteg, amelyben a sebes-
ség nulláról közel a turbulens mozgást végzo mag
sebességére no meg. A gázfázisba belépo diffundáló
komponens eloször a viz és levego érintkezési felü-
letén kialakult lamináris határrétegen halad át, s
csak azután érhet a turbulens mozgású levegobe.
Lamináris rétegben ismét csak a kevésbé intenziv
molekuláris diffúzió érvényesülhet. Nagy a Rey-
nolds-szám, a lamináris határréteg vékony, tehát
intenziv az anyagátadás.
A turbulens mozgás következtében az átdiffun-
dáló molekulák mozgásmennyiségük egy részét is
átviszik a másik fázisba. Ezt a jelenséget impulzus-
átadásnak nevezzük. Az impu1zusátadás az anyag-
vándorlást befolyásolja, a két jelenség egymástól
nem független.
Ismeretes, hogy turbulens mozgású folyadékban
a ho konvekcióval terjed. Ez úgy is felfogható,
mint melegebb molekulák diffúziója a hideg folya-
dékban. Így nemcsak az anyagátadás, hanem a ho-
átadás is függ az impu1zusátadástól.
Molekuláris diffúzió az anyag molekuláris mére-
tekben való átmenete nyugvó vagy lamináris áram-
lásban levo gázon vagy folyadékon .
.MaxvelI és Stefan irta fel az anyagátadást erre az
esetre. Eszerint ha adott két különféle A és B
anyag, ezek nem egyforma 9sszetételu, kétkompo-
nensu elegyében a két anyag szembediffúziója kö-
vetkezik be. A mozgás hajtóereje a koncentráció-
különbség:
-dkA=flkBkA(UA -uB)dz, (21-3)
ahol kA az A anyag mólkoncentráció ja, vagyis egy-
ségnyi térfogatban oldott anyag tömege; kB a B
anyag mólkoncentrációja; fl a szembediffúzió ará-
nyossági tényezoje; u a diffundáló anyag lineáris
sebessége; dz a diffúzió útja.
A UA- UB= L1UABaz A anyagnak a B anyagra
vonatkoztatott lineáris sebessége. A negativ elojel
utal arra, hogy az anyagáram mozgási iránya a
csökkeno koncentráció iránnyal egyezik meg.
Ha mindkét gáz diffundál a másikba (A gáz B-be),
akkor az A anyagra vonatkozó NA diffúziós sebes-
ség molekuláris diffúzió esetén a következo:
DAB
NA= RTz (PAI-PAJ, (21-4)
ahol DAB az A anyag diffúziós tényezoje a B anyag-
ban; R gázállandó; T homérséklet; z a megtett út;
fAl és PAl az A gáz parciális nyomása az 1, ill. 2
pontban.
Ez az egyenlet a Fick-törvény, hasonló a sta-
cionárius hoáramlásra érvényes Fourier-féle egyen-
lethez.
A D diffúziós együttható szerepe hasonló a ho-
vezetési tényezo szerepéhez. D a homérséklet, nyo-
más és gázelegy komponenseinek függvénye. Kis-
mértékben függ a gázelegy összetételétol is (21-4.
táblázat).
Gáz stacionárius diffúziója ne~ diffundáló anyagon
keresztül. Ha feltételezzük, hogy az eló'bb vizsgált
két gázféleség közül az egyikbol nem lépnek ki
anyagi részecskék, akkor a diffúziós sebesség erre
az esetre: .
DAaP
NA=. RuT ZPBköz (PAl-PAl)· (21-5)
Az összefüggés a (21-4)-tol abban tér el, hogy a
jobb oldal nevezojében PBköz megjelent. Amint az
összefüggésbol látható, az A anyag a (PAI-P~
koncentrációgradiens miatt diffundál. A B anyag
nem diffundál, ennek ellenére intermolekuláris
súrlódás következtében kialakul és fennmarad a
koncentrációkülönbség.
Diffúzió turbulens áramlásban. Mozgó gáz vagy
folyadék áramlása a kritikus Reynolds-szám felett
turbulenssé válik. Ebben az esetben is kialakul az
igen vékony lamináris határréteg, amelyben mole-
kuláris diffúzió megy végbe. Turbulens szakaszban
a folyadékrészek keverése sokkal intenzivebb, igy
lényegesen kisebb koncentrációgradiens elegendo
azonos anyagátvitel eléréséhez.
 KLfMAKÖZPONT NEDVES HÖCSERÉVEL 667

21-4. táblázat. Néhány gázkeverék diffúziós tényezoje

atmoszferikus nyomáson

I I ={J~(PAfel-PA~' (21-8)
-
RoocIszer
0,0366
0,028
0,185
0,181
0,215
0,102
0,110
0,065
0,0754
0,074
0,258
0,0313
0,0325
0,0375
0,104
0,087
0,0266
0,0331
0,0382
0,093
0,0367
0,090
0,Q311
0,106
0,305
0,086
0,092
0,625
0,139
0,198
0,0712
0,050
0,06§8
0.225
sék1et,
HÖInér-
oC
O
O
25,9
2S,9
O
.
em"ls Itényez6,
Diffúziós m"/hD
amelybol az anyagátadási tényezo

{J~= DAB
RuTzeff
._p--.
L1PBköz
(21-9)

A (21-9) összefüggésseI már a (4-5) kifejezésben

találkoztunk.
A (21-8) és (21-9) kifejezésekbollátható, hogy az
ekvimoláris szembediffúzió és az egyszeres dif-
fúzióra jellemzo anyagátadási tényezo között a
következo viszony áll fenn:

{J' P (21-10)
A = {J'AB L1p Bkllz

Megjegyezzük, hogy,az anyagátadási folyamatok

számítására használt összefüggésekben a koncent-
rációt többféle módon fejezhetjük ki, ami természet-
szeruleg különféle {J' tényezokhöz vezet.
A diffúziós sebességet szokás a moláris sebessé-
gen kívül a tömegsebességgel is kifejezni.
Gázok diffúziós jelenségeinek számitásakor gyak-
ran a L1p nyomáskülönbség helyett a k koncentrá-
ciókülönbséget veszik alapul, így a (21-6) kifejezés-
bol k =pI RT helyettesítésseI :

NAB=~AB (kAfel-kAf!~={JAB(kAfel-kAg~,
eff (21-ll)
Hasonló jelenséget tapasztalunk fal mentén ahol kA fel a koncentráció a vizfelület mentén;
áramló folyadék hoáramlási viszonyainál is. A lami- kAgázátlagos koncentráció a gáz magjában.
náris határrétegben a ho csak vezetésseI, mig tur- A (21-8)-ból
bulens mozgásban levo közegben konvekcióval
adhatóát. DAB p
Ekvimoláris szembedifl'úzió sebessége turbulens NA=--·
Zeff LI~Bköz (kAfel-kAgáJ=
áramlásban szintén a (21-4) alapján számítható: = {JA(kAfel- kAg~'
(21-12)
NA nD;; (PA fel-PA gáJ = {Jf..B(PAfel-PA gáJ,
Az anyagátadási tényezok között szembediffúzió
u eff (21-6) és egyirányú diffúzió esetében a következo viszony
áll fenn:
P
ahol az ismert jelöléseken kívül Zerf= Z a lamináris {JA={JAB A_ (21-13)
határréteg effektív vastagsága ; PA gáz a gáz magjá- B köz
ban, PA fel a viz felületén (határréteg) uralkodó ahol k= kA + kB mólkoncentráció. {J anyagátadási
átlagos parciális nyomás, és tényezo a (21-ll) és (21-12) összefüggésben. Az
anyagátadási tényezok használatakor ügyelni kell
(21-7) a dimenziókra, mert az R gázállandó függ az alkal-
mazott mértékegységektol.
A folyadékfázisban lejátszódó diffúziós jelensé-
A {JÁB tényezot anyagátadási együtthatónak ne- gek hasonlók a gázokban lejátszódó jelenségekhez.
vezzük. Az anyagátadási tényezok hasonló módon hasz-
A nem diffundáló B komponensen keresztül az nálhatók, természetszeruleg folyadékban a par-
A komponens diffúziós sebességét turbulens áram- ciális nyomáskülönbség mint hajtóero nem jöhet
lásban ismét a (21-5) segitségével irhatjuk le: számitásba.
668
Analógiák az anyag-, ho- és impulzusátadásban.
Az áramlás turbulenciája nagymértékben elosegíti a
különféle koncentrációk kiegyenlítodését. Turbu-
lens áramIásban a molekuláris transzporton kívül
a mozgás által eloidézett ho- vagyanyagcsere is
jelentos. Ez tapasztalható akkor, amikor akár
homérséklet-különbség következtében hoáramlás
vagy koncentrációgradiens miatt anyagáramlás in-
dul meg. A turbulens áramlásban létrejövo össze-
tett folyamat a molekuláris diffúzió, ill. hoátszár-
maztatási jelenséghez hasonlóan tárgyalható.
21.4.2.5.2. Viz és levegéi közötti elválasztófelületen
végbemenéi héi- és anyagcsere
A levego és a víz közvetlen érintkezésekor egy-
idejuleg hocsere és anyag- (vagy más néven ned-
vesség-) csere megy végbe. Ez a folyamat komplex
folyamat, egyesíti magában a ho- és anyagátvitel
jelenségét. Ennek következtében megváltozik a
levego-goz keverék (a nedves levego) állapota.
Klímaberendezések nedves hocseréloiben is
komplex ho- és anyagátadási folyamat játszódik
le. A nedves hocseréloben (1.a 21-3. ábrát) a levego
vley sebességgel áramlik, s ebbe a mozgó levegobe
vizet porlasztunk be. Porlasztás következtében a
víz finomcseppekre szakad. A kivánt ho- és anyag-
csere a cseppek felületén megy végbe.
A nedves hocseréloben az elpárolgó folyadék
mennyiségét, s a párolgás során elvont ho mennyisé-
gét meghatározhatjuk a víz és levego közötti el-
választófelületen lejátszódó jelenség ismeretében.
Minél magasabb a folyadék homérséklete, annál
több a nagy energiájú molekulák száma, követke-
zésképpen pedig annál intenzivebb az elpárolgás
folyamata. Ellenkezo irányú folyamat is végbe-
megy, vagyis a levegobol gozmolekulák kerülnek
21-14. ábra. Víz és levego elválaszt6felületén
aj h6ménéklet.
KLíMABERENDEZÉSEK
a folyadékba. Ez a túlságosan lassan mozgó mole-
kulák sajátossága, amelyeket a folyadék felületi
rétegeinek molekulák közötti kohéziós ereje követ-
keztében a folyadék elnyel.
Változatlan párolgási homérséklet fenntartásához
kivülrol kell a folyadékba hot bevinni. Ezt a hot
nevezzük párolgáshonek vagy fázisátalakulási ho-
nek. A folyadék által igy felvett ho nem emeli ho-
mérsékletét.
A víztükör felett turbulens mozgásban levo le-
vego és a vÍztükör között a következo jelenség jön
létre. Az érintkezo felülettol távolabb eso pontban
a levego homérséklete t, nedvessége x és a levego-
ben levo vízgoz parciális nyomása py, míg t reb
XCel, PYCel ugyanezek az értékek a víz felületén
levo határrétegben. A víz homérséklete ty, mig a
víz felületének homérséklete ty Cel (21-14. ábra).
Az eredetileg különbözo t és ty a víztükör felett
a határrétegben kiegyenlítodik, úgyszintén a VÍZ-
goz résznyomása a határrétegben felveszi a ty rel
homérsékletnek megfelelo py rel telített goznyomást,
mig a nedvesség az xCel telítési értéket éri el.
A lejátszódó jelenség lényegében azonos a nedves
homéro gömbjén végbemeno jelenséggel. A homér-
séklet-elosz1ást, ill. a koncentrációt jelzo vonalak-
nak a felület menti alakulása természetesen függ a
levego és víz mozgásától.
A ho- és anyagcsere lefolyásának a levegooldali
vizsgálatához ezúttal tételezzük fel, hogy t> ty> fu.
A 21-15. aj ábrán a turbulens áramlásban levo
levego részecskéinek mozgását ábrázoltuk sematiku-
san. Az 1 állapotú részecske a víztükör felé haladva
találkozik a vízfe1szin homérsékletének megfelel6
állapotú 2 telített levegorészecskével. Keveredés jön
létre, amelynek eredménye a 3 pontnak megfelel6
légállapot._Ily módon az állapotváltozás lényegileg
keveredésnek felel meg, amelynek összetevoi az 1
és a 2 állapotú levego. Ez a keveredési folyamat
x,g/kg Plt/Pa
h h
aj b) ej
kialakul6 homérséklet- és nedvességeloszlás
bJ abszolút nedvesséi; ej parciális i6znyomás eloszlás
 KLíMAKÖZPONT
i
1 1
21-IS. ábra. Levegorészecskék mozgása a víztükör felett
aj mozgási séma; bJ folyamat ábrázolása I-x diag..amban
i-x diagramban [21-15. bJ ábra] ábrázolva a két
állapotot jalzo pontot összeköto egyenesen megy
végbe.
A 3 állapotú légrészecskék közül egyesek a le-
vego magja felé, mások a víztükörhöz vándorolnak.
Az elozok ott további keveredés útján energiát ad-
nak le, az utóbbiak viszont telítodnek. A telítés
tYfel homérsékletu vÍZ houákeveredése útján megy
végbe, azaz az állapotváltozás irányjelzoje ~~ =
=cv/Yfel' S így a részecske állapota ezek szerint 2'
lesz [21-15. b) ábra], ami a ~~ =cvlyfel vonal és a
telítési görbe metszéspont ja.
NEDVES HOCSERÉVEL 669
aj
A részecskék ho- és nedvességtartalma a víz
entalpiájának rovására növekszik. Ha a stacioná-
rius állapot fennmarad, akkor a vízzel a levego ál-
tal felvett hot folytonosan közölni kell. Ellenkezo
esetben a víz homérséklete folytonosan változik
mindaddig, amíg értéke a levego nedves homérsék-
letének értékét fel nem veszi, azaz amíg a ty= tn
egyensúlyi állapot nem áll be. Ekkor a vándorló ré-
szecskék keveredése, valamint a víztükörig kijutó
r észek te l'''d
lto ese 11; = cy/a ~l .)
' azonos vona 1on (11x
megy végbe, s így sem a levego hotartalma, sem a
vÍZ homérséklete tovább nem változik. Tehát ha a
vÍZtükör felett állandóan valamely / és x állapotú
670 KLíMABERENDEZÉSEK

levego áramlik át, akkor a vele érintkezo viz ho- mérsékleti mezo hasonlóságát, a második pedig a
mérséklete (ha annak entalpiáját kívülrol nem vál- goz parciális nyomástereinek hasonlóságát hatá-
toztatjuk) felveszi a levego nedves homérsékletének rozza meg a folyadék határán. Értékeik erre az
értékét. esetre a következok:
Ha a viz a tn homérsékletre beállt, akkor a je-
lenség úgy folyik le, hogya vékony határrétegen át- Nu= ~korovL
A
(21-14)
haladó levegorészecskék a nedvesség felvétele alatt
oly mértékben hulnek le, hogya homérséklet-csök-
kenésük által felszabaduló ho éppen fedezi a ned- Sh=Nu'= ~~ , (21-15)
vesség elpárolgásához szü~éges hot. Ennek meg- ahol akonv= ~ hoátadási tényezo, Wjm2 K (kcalfm2h
feleloen a viz homérséklete a folyamat alatt nem oc); L jellemzo méret, m; A hovezetési tényezo,
változik.
WjmK (kcalfmh°C); fl anyagátadási tényezo, gjm2
A határrétegen keresztül visszavándorló részecs- sPa (kgjm2htorr); D' diffúziós tényezo.
kék keverednek a kisebb nedvességu, magasabb A diffúziós Nusselt-kritérium Sherwood-szám-
homérsékletu, de azonos entaIpiájú és a levego mag- ként is ismeretes. A NusseIt-sZámok segítségével
jából érkezo részecskékkel. Így a két végállapot kö- is felírhatók a ho- és anyagáramra vonatkozó ki-
zötti valamely állapotot veszik fel, amely azonban fejezések.
mindig csak a tn vonalon lehet. Minél intenzívebb A
a levego és a víz érintkezése, azaz az érintkezés mi-
nél nagyobb felületen és minél kedvezobb sebesség- Q=Nu L (tfel-t)A, (21-16)
gel megy végbe, annál nagyobb lesz a levegonek az a D'
része, amely mintegy a határrétegben helyezkedik fhv=Nu' L (Pvfel-Pv)A. (21-17)
el. Így a kezdeti t és x állapotú levegonek a tn= t fel
és x fel állapotú telített levegovel való keveredése A kísérIeti vizsgálatok lehetové tették a legegy-
folytán eloálló keverék annál közelebb fog állni a szerubb esetekre Nu és Nu' függvények megállapí-
viz homérsékletének megfelelo telített légálIapot- tását, s ezeket Nesterjenko [24] nyomán a követke-
hoz. zokben közöljük.
Tehát a párolgás folyamata (ho- és anyagcsere) Szabad áramlás esetére, ha Ar· Pr=3 ·106...
komplex folyamat, amelyben a hoátvitel kölcsö- 2 . 1()ll között változik:
nösen összefügg az anyagátvitellel.
Nu=5(Ar . Pr)O.I04, (21-18)
A homérséklet figyelembevételével a folyadék fel-
színén lejátszódó jelenségeket két csoportra oszt- Sh=Nu'=O,66(Ar· Pr')o.']Jj. (21-19)
hatjuk:
- a folyadék felszínének homérséklete magasabb Kényszerített áramlás esetére a következo össze-
a környezet t száraz homérsékleténél; függés írható fel:
- a folyadék felszínének homérséklete alacso-
nyabb ugyan a t száraz homérsékletnél, de maga- Nu=A(Ref(Pr)O,33(81)O,174(82)2; (21-20)
sabb a levego tharm harmatpontjánál. Sh=Nu' = B(ReY"(Pr')O.33(81)o.13S(8~. (21-21)
Az elso esetben a hoáramIás a folyadék felületé-
tol a környezetbe irányul, a második esetben a kör- A kifejezésekben szereplo PrandtI-, Reynolds-,
nyezetbol a folyadék felületére. A hocsere mind- NusseIt-, Sherwood-számok ismertek. Új jellemzo
két esetben egyaránt konvekció és sugárzás útján a módosított PrandtI- vagy más néven Schmidt-
megy végbe. A konvektív hocsere intenzitása a le- szám: -
vegomozgás függvénye, a sugárzási hocsere inten- 11

zitása pedig a homérséklet-küIönbségtol függ. Pr'=Sc= D'

ahol 11 a kinematikai viszkozitás; D a diffúziós té-

21.4.2.5.3. A ho- és anyagcsere aJapösszefüggései nyezo.
A 81 és 82 homérsékleti tényezok értéke a kö-
A viz felületén lejátszódó ho- és anyagátadás vetkezo:
meghatározásához ismerni kell ~ hoátadási és fl T-T T
anyagátadási tényezot. 81=---",
T
82=--,
Tfel
Ezek meghatározására a ho- és anyagcsere-folya-
matok leírásához a termikus (Nu) és diffúziós (Nú) ahol T fel a viz felszíni homérséklete, K; T a levego
Nusselt-kritériumokat használjuk fel. Az elso a ho- száraz, Tn a levego nedves homérséklete, K.
 KLíMAKÖZPONT
Az Archimedes-szám ismert, jelen esetben a kö-
vetkezo jelölésekkel írható fel:
L3 - azonos homérsékletu telített levego homérsékleté-
Ar=-+.erel e.
11 ereI
Az A, B állandók és m, n kitevok a Reynolds-szám
függvényében rendelkezésre állnak (21-5. táblázat).
21-5. táblázat. Állaudók és kitev6k értékei
a Nusselt- és Sberwood-számok megbatározásáboz
nm
0,61
0,91
0,61
0,90
0,49
0,0248
A Reynolds-szám 0,51
0,027
A
BI
3,15· lQ3 ••. 2,2 . 104
Ezek az összefüggések sík felszínen lejátszódó
jelenségekre vonatkoznak. A nedves hocserélokben
a vízcseppek felületén lejátszódó ho- és anyagcse-
rét kell leírni.
Erre az esetre a következo kifejezések írhatók fel
(kényszer áramlás):
Nu=2+ 1,07Reo.48 • Pr°·33 . e~·173 (21-22a)
és
Nu'=Sh=2+0,85Reo.s2 . Pr'IO.33e~·I3S. (21-22b)
A két utóbbi kifejezésben meghatározó méret a jel-
lemzo cseppátméro. A Pr', Pr, Re-számokban levo
A, 11, D, a stb. tényezoket a folyadékfelSZÍn és a kör-
nyezo levego közepes homérsékletéhez tartozó ér-
tékkel kell figyelembe venni.
A (21-22a) és (21-22b) összefüggések szokványos
höcserélokre (v lev = 1,0.. .4,0 mIs) érvényesek.
21.4.2.5.4. Nedves hocsere általános és jellegzetes esetei
Klímaberendezés víz-levego hocseréloiben a
nedves höcsere minden formájával találkozunk. Ha
a víz tv és a levego t száraz, valamint tn nedves ho-
mérséklete nem egyenlo, hoáramlás indul meg a le-
vegóbol a vízbe vagy a vízbol a 1evegóbe. Ha a víz-
bol a felvett hot folyamatosan elvezetjük, ill. a le-
adott hot pótoljuk, akkor a víz homérséklete az
egész állapotváltozás ideje alatt állandó marad, s a
folyamat közel stacionáriussá válik.
A vízfelületen elhelyezkedo határréteg felveszi a
víz homérsékletét és telítetté válik. A nedves ho-
csere tulajdonképpen úgy tekintheto, mint a levego
magjában t homérsékletu, x nedvességtartalmú, ill.
a vízfelületen trel homérsékleti és Xrel nedvességtar-
talmú telített nedves levego keveredése.
NEDVES HOCSERÉVEL 671
Ha a ho- és anyagcserében részt vevo víz hömér-
sékletét a határrétegben elhelyezkedo és a vízzel
vei helyettesítjük, akkor a jelenséget légállapot-
diagramban pl. i-
x diagramban ábrázolhatjuk.
Az i- x diagramban két különféle állapotú le-
vego keverése ismert (1. a 16.4.3. pontot). Ha meg-
felelo konstrukcióval nagy tömegu levegot a víz
felületén kialakuló határrétegben elhelyeznek vagy
oda átvisznek, és az ott telítetté válik, akkor a ke-
verési pont a víz homérsékletének megfelelo telí-
tett légállapothoz közel lehet. A gyakorlatban alkal-
mazott nedves hocserélok ezt jól megközelítik.
A keverési pont csak végtelen vízfelület mellett
hozható a víz homérsékletének megfelelo telített
légállapotra.
A levego és víz érintkezése következtében a talál-
kozási A felületen Q hoáram megy áto Ha a kör-
nyezettel nincs höcsere, felírható a levego által le-
adott (vagy felvett) hoáram:
(21-23)
és a víz által felvett (vagy leadott) höáram :
Q= fhvcv(tvv - tve)' (21-24)
ahol fh lev a hocserében részt vevo levego száraz ré-
szének tömege; fhv a hocserében részt vevo víz tö-
mege; Cv a víz fajhoje, ileve a levego kezdeti ental-
piája; i levv a levego végállapotának entalpiája;
tve a víz kezdeti, míg tvv a víz véghomérséklete.
Stacionárius viszonyok között a höcgyensúly
egyenlete - ha a környezettel nincs hocsere - a
lejátszódó folyamatokra a (21-23) és (21-24) szerint
írható fel:
Q=fhlev(ileve-ilevv)=fhvCv(tvv- tve)' (21-25)
ill. az egyenlet leggyakrabban használatos alakja:
(21-26)
ahol e= fhv kg víz/kg leveg5.
fh1ev
Az e viszonyszámot porlasztási tényezonek ne-
vezzük. Megmutatja, hogy egységnyi tömegu leve-
gore mennyi huto- vagy futovíz jut.
A (21-23), ill. (21-24) összefüggés azt az egyen-
súlyi állapotot adja meg, amikor a nedves hocserélo-
ben mozgó levego által leadott (vagy felvett) ho
mennyisége azonos a víz által felvett (vagy leadott)
ho mennyiségéveI.
Konvekció és sugárzás útján a homérséklet-kü-
lönbség következtében végbemeno hocserét érez-
heto h5cserének (Qér), míg a nedvességfelvétel (ill.
nedvességleadás) következtében létrejövo hocserét
672 KLíMABERENDEZÉSEK

(Qn) rejtett vagy anyagátadáshoz kötött hocserének
nevezzük.
Elemi dA felületen a levego és a víz közötti tel-
jes hocsere a következo formában irható fel:
dQ=dQér+dQn. (21-27)
A végtelen kicsi dQér homennyiség átadását az
mlevlevegomennyiség kismértéku lehulése vagy fel-
melegedése követi, azaz a levego-homérséklet dt
értékkel változik. Az elemi dA felületen leját-
szódó hocsere:
dQér=mlevcpdt= <x(t- tfel)dA, (21-28)
ahol a viz felületén mérheto hoátadási tényezo; cp
<x
fajho állandó nyomáson, mig a többi jelölés az elo-
zokben elofordult.
A levego és viz határoló felületén a levegoben és
a határrétegben uralkodó parciális goznyomások
különbsége következtében létrejövo dQn hocsere:
dQn=r dmv=rmlev dx=fJ(Pv-Pvfe\) dAr,
(21-29)
ahol dx a levego nedvességtartalom-változása; Pv a
levego parciális nyomása; Pv fela viz felületén ural-
kodó parciális goznyomás; fJ anyagátadási ténye-
zo (1.a 4.3. és 5.2.1. pontot); ra párolgásho.
Ha a ho- és nedvességcsere a teljes A felületen
megy végbe, akkor a teljes kicserélt ho, amely az
mlevszáraz részU levego entalpiáját Llilevhomennyi-
séggel változtatta meg, a (21-27) integrálásával, át-
alakitásával [figyelembe véve a (21-28) és (21-29)
kifejezéseket] nyerheto:
Q=mlev Llilev=A(i-ifel)O"
(21-30)
A gyakorlatban az elobbi egyenletet szokásos a
Q=mlev Llilev=VköbkO'(i- ifel) (21-31)
alakban is felirni, ahol Vköb a légmosókamra köb-
tartalma, k a térfogatra vonatkoztatott elpárolgási·
tényezo, O'=!!:... a Lewis-féle szám: i a levego és ifel
cp
a viz felületén levo határréteg entalpiája.
A Lewis-féle törvény gyakori alakja:
<x CO'
-= 1 vagy -L-= 1.
O'cp <x
A kondicionálók nedves hocserélo jére jellemzo
a Víz nem nagy lehiílése (2 .. .5 oC), a felmelegedés
értéke általában szintén 2 ... 5 oC, igy az (J~ nagysága
párolgás és kondenzálódás esetén elegendo pontos-
sággal cp-vel veheto egyenlonek.
A nedves hocserélo kamrában lecsapódó nedves-
séget kifejezhetjük úgy mint az áthaladó mlev szá-
raz levego nedvességének változását, azaz
mlev LlXlev'
A (21-30) és (21-31) összefüggésekhez hasonlóan
felirható amosótérben lecsapódó vizmennyiség
is:
mv= mlevLlx lev= AO'(x- x fel)= Vkö~(J(X- X fe\),
(21-32)
ahol a (21-31) kifejezésben szereplo jelöléseken ki-
vül x a levego és xfel a viz felületén levo határréteg
abszolút nedvességtaitalma.
A (21-31) és (21-32) kifejezésekbol :
Q _ Llilev_ i-ifel
(21-33)
mv - LlXlev- X-Xfel'
Az egyenlet az ismert összefüggést igazolja, amely
szerint mozgó levego és viz érintkezése esetén az
i-x diagramban a levego állapotváltozása oly egye-
nessel ábrázolható, amely átmegy a levego kezdo
állapotát jelzo t és x ponton, s amelynek irányjel-
zoje
tJ.ilev l-lfel
~=---,
LJXlev x-xCel
azaz amely egyenes átmegy a viz homérsékletének
megfelelo telitett légállapotot jelzo ponton.
A (21-33) alapján az egyes lehetséges állapotválto-
zásokat szemlélteti a beporlasztott viz homérsékle-
tének függvényében a 21-16. ábra és 21-6. táblázat.
A táblázat feltünteti, hogya levego egyes állapot-
jelzoi a folyamat alatt milyen változáson mennek át
(csökken, változatlan marad vagy növekszik). Az
állapotváltozás során az a feltétel, hogy tv homér-
sékletu viz végtelen mennyiségben áll rendelkezés-
re. A megfigyelendo állapot jelzok a levego t szá-
raz homérséklete, tn nedves homérséklete, i ental-
piája, tharmharmatponti homérséklete, x nedvesség-
tartalma és ep relativ nedvessége.

1. eset: tv< tharm,azaz a vízfelszin homérséklete

Lamináris áramlás esetén ez a viszony ~O' ~ alacsonyabb a levego homérsékleténél, igy az érez-
heto hoáram a levegobol a folyadék felszme felé
~0,92cp' Az O'
~ viszony értéke függ a hocserélo irányul. Az anyagáramlás iránya ugyancsak a kör-
nyezetbol a folyadékfelszin felé irányul, s igya fo-
készülékek terhelésétol, azaz a levego és viz közötti lyamat során a levego mindig hUl, és csökken a ned-
hocsere intenzitásától. vességtartalma, azaz szárad.
 KLfMAKÖZPONT NEDVES HÖCSERÉVEL 673

i Az 5. esetben: tn< ty< t, a levego érezheto melege

csökken, de a rejtett melege nagyobb mértékben
no, igy az entalpia a folyamat alatt növekszik, csök-
keno száraz homérséklet mellett.
A 6. eset: t= ty a nedves hocsere izotermikus fo-
lyamata. A folyadék a párolgás állandó homérsék-
letének fenntartásához a hot külso forrásból kapja.
A végbemeno ho- és anyagcsere-folyamat eredmé-
nyeképpen a levegobe goz jut, s azzal a levego ho-
és páratartalma megno.
A 7. eset: ty> t, ilyen homérsékleti viszonyok kö-
zött az érezheto ho is a folyadék felszínérol a kör-
nyezo levegobe vándorol. A folyadék felszínérol
végbemeno érezheto hoátvitellel egyidejuleg parol-
x gás is végbemegy.

"<'
21-16. ábra. Nedves hocsere jellegzetes esetei
táblázattal)
A 2. eset: ty=tharm és a 3. eset: tharm<ty<tn is
gyakran elofordul klímaberendezésekben. Az elobbi
hutés a nedvességtartalom állandósága mellett, a
harmadik eset .hutés és nedvesítés együttes folya-
mata.
A 4. változat: ty= tn a téli nedvesítés esete. Ha a
mosótérbe belépo levego tn nedves homérséklete
állandó, akkor a nedvesíto víz rövid idon belül be-
áll a levego nedves homérsékletére, így t fel= tn' és
az állapotváltozás a 4 egyenes (21-16. ábra) szerint
megy végbe, azaz az állapotváltozás vonala igen
jó közelítéssel egybeesik az i=áll. vonallal.
A 4. esetet adiabatikus folyamatnak is nevezzük.
Az 5., 6., 7. eset szerinti állapotváltozás ott for-
dul elo, ahol az elomelegíto futotest megtakarítása
céljából a beporlasztott víz melegítésével viszik be
a szükséges hoáramot és nedvességet.
(vö. a 21-6. 21.4.2.5.5. Méretezési kérdések
A valóságos nedves hocserélokben a víz my tö-
mege véges, s igy a víz homérséklete a folyamat
alatt változik. Ezért a 21-16. ábrán bemutatott ál-
lapotváltozások a valóságos nedves h'6cserélokben
nem játszódnak Ie teljes egészében. De ezek a ho-
cserefolyamatok is közelítoleg meghatározhatók a
bemutatott eljárással, ill. azok empirikus szerkesz-
to vagy számító eljárások alapjai lehetnek.
21.4.2.5.6. Levego állapotváltozásáDak
és elméleti végállapotának meghatározása
A levego elméleti végállapota, ill. a nedves ho-
cseréloben az állapotváltozás menete szerkesztéssel
és számítással is meghatározható. Nedves hocse-
rélok méretezését azzal a feltétellel kell végezni,
hogya levego által leadott vagy felvett ho azonos a

21-6. táblázat. Nedves h6csere jellegzetes esetei

ty- tharm,X,
t,
rptbarm,
tn-<ty-<t
ty=t
tv>t tn
ty-<tharm
ty=tharm
- .--- -
t to. X, Hutés
tn'
tharm•
II-<ty-<tn
rp, tt,
Hutés
rp i. tn
Melegités
iNedvesités
X,rp.
Nedvesités
tn'
t, Xrp,
rp tharm,X tn' i,
a foly,
és
és száritás
iix=áll.
ésés esetén
nedvesités
i=áll.
ésnedvesités
melegités
Állapot jelzo
esetén (látszólagos
(látszólagos hutés)
hutés) Megjesyzés

i, X Sor- I tharm
növekszik
állandó
I Vizhömérséklet I

4S Az. 6pOletgépiaet kézikönyve

674 KLíMABERENDEZÉSEK

viz által felvett vagy leadott héSvel.Ezzel a klima- i

berendezés nedves héScseréléSjétideálisan szigetelt- t
nek tételezzük fel, s úgy tekintjük, hogy a héScseréléS
és a környezet között nincs héScsere.
Szerkeszto eljárás. A szerkesztés segédeszköze
ismét a perem1éptékkel ellátott i-x diagram. A
megoldás alapja a (21-33) és (21-26) kifejezés. Esze-
rint az állapotváltozás irányj~JzéSjea
,-
(21-33)-ból:

L1xICY
= ( Xlcyc-XICYY
L1i1cy iICyc-ilcyy) köz'
Mig a (21-26) szerint a levegéSentalpiaváltozása
és a viz héSmérséklet-változása közti összefüggés:

A vizet a levegéSmozgásával azonos vagy ellen-

tétes irányban porlasztják be. Ennek alapján beszél-
21-17. ábra. Levego nedvesítése ty= tn esetén
hetünk egyen- és ellenáramú héScseréléSkréSl. Ha a
nedves héScseréléSbena tiszta egyenáramot és ellen-
áramot meg tudjuk valósitani, akkor a levegéSés viz tést azZal a feltétellel végezzük, hogya viz és a leve-
állapotváltozásának menete i - x diagramban meg- go egymással szemben tökéletes ellenáramban ha-
szerkeszthetéS. Szerkesztéskor ismerni kell a keze-
lad. Szerkesztéshez adott a levego kezdeti állapota,
lendéS levegéSkezdeti állapotát (t1cyc' i1cycstb.), a tlcyc, tnc' i1cyc'
Xlcycstb., a viz kezdeti és véghomér-
hutéSviz kezdeti héSmérsékletét (tyc), valamint a séklete, tye, tyy, valamint az e porlasztási tényezo.
két közeg tömegét. A (21-26)-ból :
Ha a viz tyCés a levegéStnc nedves héSmérséklete
egyenléS,akkor a héScseréló'benlejátszódó folyama-
tokat a 21-16. ábrán feltüntetett 4 állapotváltozási
vonal adja meg. A lejátszódó folyamat leegyszeru- meghatározandó az i1eyy, valamint az állapotválto-
zás menete.
södik, és a jelenség a
Az ellenáramú hocseréloben az i1cye,t1eycálla-
L1i1ey potú levego találkozik a tyy homérsékletu kilépo
~=ciy=Cytn
LJX1cy vizzel. Az elorehaladás mértéke szerint mindinkább
irányje1zéSn,azaz a tn=áll. (közelitéSleg az i=áll.) hidegebb vízzel érintkezik. Ideális héScsere folya-
vonalon játszódik le. A levego végállapota pedig mán a levego végállapota a víz tye kezdeti homér-
elegendéSnagy e mellett a rp= 100% környezetében sékletévellesz azonos.
található. A szerkesztés menete a következo. A levego és
Ideális kamra esetén a tnc=tny=ty vizhéSmérsék- víz közötti hocserefolyamat vizsgálatakor az i-x
letnél a levegéSés víz között kicserélt héSmennyisége diagramban [21-18. aj ábra] a levego kezdeti és
Q=O. Az egyik vagy másik közeg szempontjából elméleti végállapota közötti hotartalom különbsé-
pozitiv héScserehiánya nem zárja ki a héScserét ál- gét osszuk fel n egyenléSrészre, azzal a feltétellel,
talában, mert dQ=O esetén két lehetoség van: hogy végállapotban a tny= tyy egyenloség áll fenn.
dQér=O és dQn=O; dQér= -dQn. A vizhéSmérséklet lehetséges különbségét, a
L1ty= tyy- tvc értéket szintén n egyenléSrészre oszt-
Az e1séSesetben nincs héScsere,a második esetben juk. Az így nyert LJi~.• és L1t: héStartalom- és ho-
mindkét formában van héScsere, de az érezheto mérséklet-különbségeket rajzoljuk be az diag- i-x
kompenzálja a rejtett hot (és forditva). ramba (21-18. aj ábra].
A levegéSnedvesitésének folyamata a tn=áll. ned-
veshéSmérséklet-vonalon megy végbe (21-17. ábra). A'. _ LJi1cy.,LJty-A *_ L1ty
LJ1IeY- (21-34)
n n
Gyakran nevezik ezt adiabatikus nedvesitési folya-
matnak, azaz olyan folyamat, amely közelitéSlegaz Ezzel a nedves hocserélot n önálló részhéScserélore
i=áll. vonalon megy végbe. bontjuk, s ezek után az egyes részhéScseréléSkbenle-
Ezek után szerkesszük meg a levego állapotvál- játszódó jelenségeket külön-külön megszerkesztjük
tozásának menetét hutési folyamatra. A szerkesz- és összegezzük.
 KLfMAKÖZPONT
b)
21-18. ábra. Állapotváltozás menetének szerkesztése i-x
diagramban
aj ellenáram; bJ egyenáram
A szerkesztés menete a következo. Az A állapotú
levegot a hocserélobol kilépo tvv homérsékletu
vízzel érintkezésbe hozzuk. A hocsere következté-
ben a levego entalpiacsökkenése Lti~v= Lti1ev
n kamrában tve homérsékletu vízzel találkozik. így
s a víz homérséklete pedig Ltt~ oC-kal emelkedik.
FeltételÜDk szerint az állapotváltozás iránya a tv v
vizhomérsékletnek megfelelo telített légállapot felé
mutat, azaz az a pontba.
Az állapotváltozás vonala egyenes, így azt meg
is rajzolhatjuk, ha az A és a pontokat összekötjük.
A levego Lti1ev entalpiacsökkenésének ismeretében
az Aa egyenesen kijelölhetjük azt a pontot (B),
amelyik a levego új állapotát jelöli, miközben a ho-
cserélo n-ed felületét befutotta.
NEDVES HÓCSERÉVEL 675
A B állapotú levego a következo szakaszban már
tb homérsékletu vízzel találkozik. Ebben a szakasz-
ban is csökken a levego entalpiája és emelkedik a
víz homérséklete. Az állapotváltozás most a Bb
vonalon játszódik le, és a Lti1ev segítségével ismét
kijelölhetjük a légállapot újabb helyét, s ez a C pont
lesz. A C állapotú levego atc homérsékletu vízzel
találkozik, a végbemeno állapotváltozás a Cc vo-
nalon lesz, s mjta a levego állapota a Lti~ figye-
lembevételéveLa D pontba jut stb. Az elmondottak
szerint az állapotváltozás vonala megmjzolható.
A megszerkesztett egyenesekbol álló törtvonal
annál inkább közelíti meg a tényleges állapotválto-
zás vonatát, a folytonos görbe vonalat, minél na-
gyobb n osztást választunk. A nyert ABCDEF tört-
vonal nem más, mint ideális hocserélóben a víz és
levego közvetlen érintkezése következtében leját-
szódó állapotváltozás görbéjéhez húzott érintok
sokasága.
A hocserélol;>o1 kilépo levego végállapota ele-
gendoen nagy mennyiségu'hutovíz felhasználásával
eljuthat a tve homérsékletu telített végállapot köze-
lébe. Az állapotváltozás addig, és csakis addig me-
het végbe, amíg a tnv= tvv egyenloség be nem áll.
A hocserélo optimális 1 hosszának meghatározása
gazdaságossági számítással lehetséges.
Ha a víz és a levego a nedves hocseréloben egyen-
ámmban mozog, az állapotváltozás menete erre
is megszerkesztheto. Ismét adott a levego kezdoál-
lapota, ilevo' t1eve [azaz az A pont, 21-18. bJ ábra]
és a víz tve kezdeti homérséklete. Ismert továbbá a
kezelendo levego és a hutovíz mennyisége, s ezzel
az e porlasztási tényezo.
A levego entalpiaváltozása és a víz homérséklet:-
változása közötti arány:
i1eve - i1evv= e(tvv - tve)cv·
Az összefüggés - esetleg néhány próbálkozás
árán - közelítéssel megoldható, s megtalálható az
i1evV' valamint tvv' amely mellett a kifejezés azonos-
sággá válik. A 21-18. aj ábrán bemutatott szer-
kesztés egyenáramú hocserélore is elvégezheto.
,
Az A állapotú levego [21-18. b) ábra] egyenámmú
az A. állapotú levego állapotváltozásának iránya a
víz kezdeti homérsékletét jelölo a pontba mutat.
A két pontot összeköto egyenes lesz tehát az a vo-
nal, amelyen a légállapot-változás megindul. Az Aa
vonal és iB entalpiavonal metszéspont ja adja a B
pontot, azaz azt a légállapotot, amelybe n-ed út
megtétele után a levego jut. A szerkesztés ezután az
elobbiekben megismert eljárás szerint folytatható.
Azaz az iB vonalon kapott B pontot össze kell kötni
a b p'onttal, így nyerjük az ic entalpiavonalon a C
pontot stb.
676- KLfMABERENDEZÉSEK
Egyenáramú ideális hocserélo kamrában a levego
és viz végállapota találkozik, azaz t levv= t" y= tyyo
Míg ellenáramú hocseréló'ben a levego végállapota
a rp= 100% vonalat gyakorlatilag nem közelíti meg,
addig egyenáramú hocseréloben mindig közel
100%-08 telítettségff levegot nyerünk.
A kondicionálók mosókamráiban a tiszta ellen-
áramot éppen úgy nem lehet gyakorlatilag megvllló-
sítani, mint a tiszta egyenáramot. A függoleges
kamrákban megközelítheto az ellen-, ill. egyen-
áram.
A gyakorlatban a két áramlást az általuk nyúj-
tott elonyök kihasználására rendszerint kombinál-
ják, mégpedig oly formában, hogy egy egyenáramú
és két ellenáramú porlasztókeretet alkalmaznak.
Ha az elméleti állapotváltozás biztosítható lenne
ebben a nedves hocseréloben, akkor a 21-19. áb-
rán látható görbét nyernénk. Amint az ábrából Iát-
ható, a megszerkesztett állapotváltozás vonala
nem nagymértékben tér el ettol az Ak egyenestol,
amelyet a levego kezdo állapotát jelzo A pont és a
viz közepes homérsékletének a rp= 100% görbén
megfelelo k pont összekötéséveI nyerünk. Ha a fel-
használható vizmennyiség nagy, s ha az e= 1,0 ... 2,0
értéket tartani tudjuk, akkor az elméleti állapot-
változás vonala alig tér el az egyenestol.
Számító eljárás. A nedves hocserélot elhagyó viz
homérséklete természetes hutoközeg alkalmazása-
kor (tye> 12 oc) a következo összefüggésseI hatá-
rozható meg:
L1t-
tyy-tve=L1tY~'-3 , cye+
o ., (21-35)
mig ha a hutovÍZ homérséklete tye;§; 12 oC, azaz a
mesterséges hutés tartományában játszódik le a fo-
lyamat, a
. (21-35a)
t (tne- t~v)+ (t~y-
x
21-19. ábra. Állapotváltozás közelitö menete
1 qyen- és 2 ellen4ramú h6:leré16 esetén (az eltérés eltúlozva)
összefüggés érvényes, ahol L1tö= ,1ty + L1tn, L1tn=
= tne- tve, L1tv= tvv- tye, e a porlasztási tényezo.
Ezek után a L1tv és tyV ismeretében a (21-26) ösz-
szefüggésben szereplo L1ilev entalpiakülönbség (ill.
i1evv)megadható. Ezzel a levego elméleti végállapota
is ismertté vált.
21.4.2.5.7. A leveg6 valós végállapota
és a megvalósulási fok
A valóságban az állapotváltozás menete kisebb-
nagyobb mértékben eltér az elméleti lefolyástóI.
Ennek okai:
--: Az állapotváltozás nem megy el az elméleti-
leg lehetséges végso határig, amelynél a levego ned-
ves homérséklete kiegyenlítodik (tn v ?é tyy).
- Az ellenáramban beporlasztott viz a levego
sebességétol függoen egy bizonyos ellenáramban
megtett út után sebességét elveszti, s a levegovel
azonos irányban, egyenáramban mozog tovább.
Így a valóságos állapotváltozás bizonyos mértékben
egyenáramúvá lesz.
Tapasztalatok szerint az állapotváltozás menete
kezdetben azonos az elméleti állapotváltozás vona-
lával, azután olyan alakot ölt, mint az egyenáramú
hocseréloben, azaz a rp= 100% görbe felé törekszik.
A görbe érintoi a beporlasztott viz végso homérsék-
letének pontjai felé mutatnak.
A végállapotot jellemzo pont meghatározására
felhasználható a gyakorlat által már régebben ki-
érlelt megl'a/ósu/ási fok. A megvalósulási fok az a
viszonyszám, amely megmutatja, hogy a levego
végállapotának valóságos száraz (t;evJ vagy ned-
ves homérséklete (t~v) milyen mértékben közelíti
meg az elméletileg lehetséges véghomérsékletet.
A nedves homérsékletre vonatkozó 11n megvaló-
sulási fok a 21-20. ábra jelöléseivel:
tve) tne- tve
11n=
tne-tve tne-tve
" , I
tnv- tvv -1- tn v- t~= 1- ~n' (21-36)
tne-tve tne-tve
ahol tne a levego kezdeti nedves homérséklete;
t~v a levego valóságos végso nedves homérséklete;
t ve a vÍZ kezdeti homérséklete; t~v a vÍZ valóságos
véghomérséklete.
A t;evv végso homérsékletre vonatkozó megvaló-
sulási fok a 21-20. ábra jelöléseivel:
11 - (tleve- tievv) + (t~v- tve) - 1
SZ- tleve-tve -
I I
_ tlevv~ tyV -1- ~ (21-37)
tleve-tve !lZ'
 KLíMAKÖZPONT NEDVES HÖCSERÉVEL 677

t
iI tleve
x/I " meretében számítható ,1t; valós homérséklet-válto-
zás szintén az rJnfelhasználásával:
I I (21-39)
A levego száraz homérsékletének változása pe-
dig az rJszszáraz homérsékletre vonatkozó megva-
lósulási fok segítségével számítható.
I Klimaberendezések gyakorlatában találkozunk
tlev v olyan esettel is, amikor alacsony homérsékletu és
t~ v hotartalmú levego ho- és nedvességtartalmát egy-
idejuleg kell emelni. Ezt a feladatot nedves hocse-
t~v réloben a levegonél melegebb víz felhasználásával
t~ K/ir tudjuk megoldani.
k
tve fJ

/
21-20. ábra. Jelölések a megvalósulási fok értelmezéséhez
21.4.2.5.8. Levego végállapotáDak meghatározása
a hfitési és nedvesítési fok alapján

Nedves hocserélok méretezése során a A hutési

ahol az elozo jelöléseken kívül tlevea levego kezde-
ti száraz homérséklete; t~vv a levego végállapotá-
nak valós száraz homérséklete ..
A számítások egyszerusítésére feltételezhetjük,
hogy a hocserélobol kilépo levego légállapotának
helye a tnv és a p=95%-os vonal metszéspont ja.
A megvalósulási fok sok tényezo függvénye: a
levego sebessége, porlasztási tényezo, a hocserélo
jellege, porlasztási nyomás, a porlasztó kialakítása,
tartózkodási ido stb. (21-7. táblázat).
A megvalósulási fok gyakorlati alkalmazása az
alábbi. Akár számítással, akár szerkesztéssel jutunk
a ,1ilevelméleti entalpiaváltozáshoz, abból a valós
.1i;evérték meghatározható a következo módon:
(21-38)
ahol rJna nedves homérsékletre vonatkozó megva-
lósulási fok.
A hutovíz elméleti homérséklet-változásának is-
és fl, nedvesítési fok segítségével egy lépésben nyer-
heto a levego valós végállapota (entalpia és P re-
latív nedvesség).
A hocserélo kamra hatás/okán azt a számot ért-
jük, amely megmutatja, hogy a hutendo közegbol
elvont homennyiség hány százalékát teszi ki a huto-
közeg által felvett homennyiségnek.
Acéllemez szerkezetu hocserélok rJkamhatásfoka
a mérések szerint, szokásos légsebességek és kamra-
méretek esetében rJkam=90... 95%. Falazott hocse-
rélok hatásfoka jobb, rJkam=93... 97%, amit a fal-
szerkezet jobb szigeteloképessége magyaráz.
A hocserélobol kilépo levego végállapotának meg-
határozása. A A hutési fok és a fl, nedvesítési fok
ismeretében a levego végállapota meghatározható.
A 21-21. ábra jelöléseivel a hutési fok:
..
A= ileve-ilevv
'levv-'velel
, (21-40)

ahol i1evea levego kezdeti állapotának hotartalma;

21-7. táblázat. A megvalósu1ási fok értékei i1evv a levego végállapotának hotartalma; ivelel a

8 --I -1I Porlasztókerelek

20,9
0,88
0,95
0,75
száma
12 0,85
0,65
...0,85'lsz
11 Mesvalósulási
... 0,91
0,99
0,80
0,960,88
0,93
0,65
0,89 fok 'In
......0,93
... 0,90 0,92
0,97
0,75
víz homérsékletéve1 azonos telitett levego hotar-
tal ma.
áram áram
0,60 ... 0,70
Egyen-IEllen- A hutési fok az a szám, amely megmutatja, hogy
I a levego entalpiájának csökkenése (ileve-ilevv)
hányad része az ideális esetben lehetséges hotarta-
lom-változásnak, azaz annak a hotartalom-kü1önb-
ségnek, amely a levego kezdeti állapota és a víz
tve kezdeti homérsékletének megfelelo telitett levego
hotartalma között mutatkozik (ileve-ivete0. Ideális
esetben tve= t1evv=tnv'
A fl, nedvesítési fok értelmezése:

Plevv- Pleve. (21-41)

{L= 100- Pleve
 6'78 KLfMABERENDEZÉSEK

I 21-8. táblázat. A hfitési és nedvesítési fok értékei

Egyenáram
t kl/k8
tényez6, a, Ncdvcsítési
0,55 Hútéoí
Porlasztás
0,76fok,!,
...
0,22
0,14 ...fok,;'
iránya
0,60
0,78 0,25
0,18
Ellenáram
Porlasztúi I I
0,25

Ellenáram
Vegyes áram
v:
" " '/
4. ~
I Egyenáram
0,(
0,26 ... 0,320,42...0,46
0,78 ... 0,80
0,34 I... 0,62
0,38
I 0,80 ... 0,92

0,82
0,35
I 0,18 ... I0,22 0,5... I0,66 I ... 0,84

11-11. ábra. Jelölések a ;. hutési és II nedvesitési fok értelme-

zéséhez
t
aholll'leve a leveglS relatív nedvessége a kezelés ellStt,
és II'levva kezelés után. Nedvesítési fok az a viszony-
szám, amely megmutatja, hogy a valóságos relatív
nedvességváltozás hogyan aránylik a lehetségeshez.
A A és /1 értékeit megmérték, táblázat (21-8. táb-
lázat) vagy diagram formájában rendelkezésre állnak.

21.4.3. Levegökezelési folyamatok

i- x diagrambaD

A különbözlS kialakítású, nedves h&serét fel-

használó klímaberendezések központjában külön-
féle jelenségek, folyamatok mennek végbe.
I
Csak friu levegovel dolgozó klímaközpont. Elvét
t I tkiil = fA
a 21-3. ábra szemlélteti. Ezen az ábrán láthatjuk
mindazon szerkezeti elemeket, amelyek a levego to = ff
ellSkészítéséhez szükségesek.
Téli állapotváltozás menete. A berendezésbe be- fbel
lépo leveglS SZfIréSután a 18 ell>flit{) kaloriferen át-
haladva felmelegszik. A felmelegedett levegl> ezután
a 10 nedves hlScseréllS kamrába jut, amely télen
adiabatikus nedvesítlSkamraként üzemeL Miután a
nedvességtartalom a kívánt értéket elérte, a levegl>
átmegy a 7 utóflitlS kaloriferen, és igy a szell()z().. bj
leveglS a kívánt tlZell hl>mérsékletre hozható. A fo-
lyamatot a 21-22. aj ábra szemlélteti. A kÜlSlSle-
veglS állapota az A pont (tldlb /P1dlJ. A felmelegített x
leveglS állapota a B pont. KözelítlSleg i=áll. vona-
lon megy végbe a leveglS nedvesitése, a nedves hlS- 11-12. ábra. Állapotviltozás menete ;-x diagramban. friss
cseréllSt C állapotú leveglS hagyja el. Ezt a D pont- levegot feldolgozó, n~ hocserén alapul6 klúnaköz-
nak megfeleIlS állapotba az utóflitl> hozza. A D pontban
ponttal jellemzett légállapot a szelll>zolevegl>. ti) tili. b) nyúi 4I1apotv4ltozú
 KLfMAKÖZPONT NEDVES HÖCSERÉVEL 679

A szerkesztést két adat birtokában végeztük. Ismert A nyári terhelési adatokkal méretezett nedves
a külso levego állapota (A pont) és elozetesen meg- hocserélo téli nedvesítési üzemben is megfelel6.
határozott a szellozolevego állapota (D pont). Le- A 21-22. bJ ábrán feltüntettük szaggatott vonallal a
gyen a nedves hocseréll5bol kilépo levego relatív helyiségben lejátszódó állapotváltozást is.
nedvessége fP= 95%, az állapotváltozás folyamata Elokeveréssel üzemelo klimaközpont. A berende-
megszerkesztheto. zés elvét a 21-4. ábrán szemléltettük.
A 21-22. aj ábráról leolvasható az 1 kg levego Téli állapot. A beszívott A állapotú (tkü\> fPküJ
feldolgoiásához szükséges elo- és utófiito teljesít- levego szfirés után [21-23. aj ábra] a kondicionált
ménye (Lfie és. LfiJ is. Ha mszell a kezelendo levego, térbol visszaszívott B állapotú leveg6vel keveredik.
az elofiito kalorifer által leadott homennyiség: A keverés aránya közel 2/3 ... 1/3, így a K keverési
Qefl1t=mszell(iB-iA), (21-42)
pont az AB egyenesen a belso térbol visszahozott
levego állapotát jelzo B ponthoz lesz közelebb, mi-
mig az utóffito által leadott homennyiség: vel az vesz részt nagyobb aránybaI;! a keveredésben.
A K állapotú levego átmegy az elofiitlS kaloriferen
Qa fi1t= mszeu(io- id· (21-43) (C állapot), s ezután jut be a nedves hocserélobe, a
A nedves hocseréloben télen a levegobe (XC-XB) nedvesítést (D állapot) ismét utóffités követi, s ezzel
nedvességet kell bepárologtatni. Az összes elvitt elérheto az elozetes megválasztott, tszeU és fPszell
viz tömegárama :
mv=mszeU(xC-XB)' (21-44)
i
Ez a szokásos e porlasztási tényezo mellett csupán t
néhány százaléka a nedves hocserélobe beporlasz-
tott víznek.
A 21-22. aj ábrán még a kondicionált térben
(mfito, laboratórium) lejátszódó állapotváltozást
is megrajzoltuk eredményvonallal, azzal a feltétel-
lel, hogy szállitás .közben nincs veszteség.
Nyári állapotváltozás menete. A csak külso le-
vegot feldolgozó berendezésben lejátszódó nyári
állapotváltozás menetét a 21-22. bJ ábra szemlélteti.
Az A állapotú (tküb fPklU)levego szfirés után a
kalorifert megkerülo vezetéken a nedves hocseré-
löhe jut, ahollehiil és nedvesedik, és ennek követ- Xsze/I = Xo= Xsrell
x
keztében aB-vel je1zett pontba jut. A tB homérsék-
letfi és fPBállapotú levego a nedves hocserélo elha-
gyása után még nem alkalmas a kondicionált tér
kiszolgálására. Nedvességtartalma megfelelo, de
i
homérséklete még nem, ezért nyáron is bizonyos
utómelegités szükséges. Az utófiito ekkor (ic- iB) t
homennyiséget ad át a levego minden kg-jának. A C
állapotú levego a tulajdonképpeni szellozolevego.
Az utófiito kalorifer nyári teljesítménye kisebb
a télinél, mig az elofuto nyáron egyáltalán nem üze-
mel, ezért a téli igényre kell mindkét kalorifert mé-
retezni [(21-42) és (21-43) összefüggés]. A nedves
hocserélot viszont nyári igényre méretezzük, még-
pedig mszeu tömegfi, tkül és 'Pktil állapotú levegot
tv köz
kell tB és fPB állapotba hozni. A nedves hocserélo-
ben elvonandó homennyiség: I y\~Y I b)
Qnh6=mszeu(iA - is), (21-45) 'Xc=Xo
,_x\ •. I, XI( I Xkü/= XA
LJ x
míg az elvonandó nedvesség 21-23. ábra. Állapotváltozás menete ;-x
diagramban eloke-
veréssel dolgozó nedves hocserén alapuló kUmaközpontban
mv=mszeU(xA -xB)· (21-46) ti) ÜIi, b) nyári á\1apotriltozú
680 KLíMABERENDEZÉSEK

állapotjelzokkel jellemezheto E pont. Az elofuto

teljesítményét most az ic- iK alapján határozhatjuk
meg.
QefQt=mllZell(ic-iJJ. (21-47)
A 21-23. aj ábrából látható, hogyelokeveréssel
az elofuto teljesítményigénye lényegesen csökkent7
heto volt (1. az AC' és KC metszeteket). Az utó-
futo kalorifer az (iE-iD) entalpiakülönbségre mé-
retezendo.
Az ábrán a helyiségben lejátszódó állapotválto-
zás irányát is berajzoltuk. A terem belso tbel homér-
séklete a t,zeIl és tt homérsékletek középértéke.
Az elofutés megosztható, és a friss levego vezetéké-
ben is elhelyezheto egy kalorifer, ebben az esetben
a 'már elomelegített levego keveredik a B állapotú
levegovel, így 21-23. aj ábra módosul.
Nyári állapotváltozás [21-23. bJ ábra]. Szurés után
az A állapotú, tldll homérsékletu külso, és a B álla-
potú, tt homérsékletu, a terembol visszaszívott le-
vego a keverotérben találkozik, és keveredés után
(K állapot) bejut a nedves hocserélobe, ahol lehul t
és nedvesedik. A nyert C állapotú levegot az elofuto
kaloriferen tO homérsékletre kell felmelegíteni.
A D pont tulajdonképpen a szellozolevego állapo-
tát jelzi (to= t,zeIJ.
A D állapotú levego a terembe befújva ott ned-
vesedik és melegszik. A teremben végbemeno álla-
potváltozás a LJi/ LJx egyenesen játszódik le (1. a
19.6. pontot), a levego a B pontig melegedhet, majd
utána a helyiségbol távozik, újra felhasználják vagy
a szabadba vezetik.
Az elokeverés a nyári hutoteljesítményt jelen-
tosen csökkenti (a megtakarítás iA-iK entalpia-
különbség). A nedves hocserélot ismét a nyári le- x
vego hutési és szárítási folyamatra kell méretezni. 21-24. ábra. Állapotváltozás menete i-x
diagramban, ut6-
Utókeveréssel dolgozó klímaközpont. A berende- keveréssel dolgozó, nedves hocserén alapuló klímaköz-
zés elvét a 21-5. bJ ábra mutatja be. pontban
Téli állapot [21-24. aj ábra]. A levego állapotvál- aj téli, hj nyári állapotváltozás
tozása a nedves hocserélo elhagyásáig azonos a
21-22. aj ábrán bemutatott állapotváltozás mene-
tével. A nedves hocserélo után a keverotérben a te-
Nyári állapotváltozást a 21-24. bJ ábrán látha-
rembol visszaszívott (D) és a részben már elokészí- tunk. Ekkor is szükség van bizonyos utófutésre,
tett (c) levego találkozik. Keveredés után a levego de az utófuto teljesítménye kicsi, valamint a huto-
állapotát a K pont jelzi. A keverék ezután az utó- teljesítmény - tekintve, hogy az ott kezelendo le-
futon halad át, s ott t,zeIl homérsékletre melegszik. vego tömege ml (ml <. mszell) - is jelentosen csök-
A kaloriferek méretezéséhez szükséges adatok ken.
a 21-24. aj ábrábólleolvashatók. Az utókeveréssel A nedves hocserélot az ábrából leolvasható tel·
dolgozó rendszerben tehát az utófuto kalorifer tel- jesítményre kell méretezni. A külso levego ental-
jesítményigénye kisebb (EK<.E'C). Ebben az eset- piája ikül' míg a hocserélobol iB entalpiájú levegot
ben az elofutot és nedves hocserélot egy kisebb, igényelnek, így iA - iB homennyiség vonandó el
ml tömegu levego (ml <. m,zeU) kezelésére kell mére- minden kg levegobol. A nedves hocserélobol ki-
tezni, ami energia- és beruházási megtakarítást lépo levego C állapotú távozó levegovel keveredik,
jelent. s ezt a K állapotú levegot még utófuton felmele-
 BETÉTES NEDVES HÖCSERÉLÖK 681

gítik, s ekkor jut az E állapotba (amire jellemzo a
t sze 11 és tp sze 11)·
Elo- és utókeveréssel muködo, nedves hocserén ala-
puló klímaközpont kialakításának elvét a 21- 5. c)
ábra mutatja. Az elo- és utókeverés folyamatábrái
i-x diagramban a 21-22 ... 21-24. ábrák felhasz-
nálásával megszerkeszthetok.
Kétfokozatú nedves hocserélovel kialakított klíma~
berendezésben (21-6. ábra) hasonló állapotválto-
zások játszódnak le, mint az egyfokozatú berende-
zésekben. Csupán a nedves hocsere oszlik meg a két
fokozat között.
Függoleges nedves hocseréló1dJen(21-7. ábra);tét-
rejövo légállapot-változás elvileg nem különbözik
a vízszintes hocserélokben lejátszódó állapotvál-
tozásoktói, így az ezekre vonatkozó állapotválto-
zási diagramok az elozok alapján megszerkeszthe-
tok.
21.4.4. Betétes nedves hocserélok
Az épületgépészeti gyakorlatban levegokezelésre
a 21.4.2. pontban bemutatott nedves hocserélokön
kívül számos más kialakítású hocserélot is talál-
hatunk. Ezek közül a betétes nedves hocseréloket
az utóbbi idoben gyakrabban alkalmazzák, ezért
néhány alaptípust bemutatunk.
Gyurubetétes nedves hocserélo kamrát a 21-25. a)
ábrán láthatunk. Kialakítása hasonló a 21-7. áb-
rán bemutatott függoleges nedves hocseréloéhöz.
A függoleges tengelyu kamrában a levego alulról
felfelé áramlik. A kezelendo levego nedvesített gyu-
rurétegen kénytelen átvándorolni, ahol a nedvesí-
tett felületen a kívánt ho- és anyagcsere létrejön.
A gyururéteg vastagsága ö=O,3 ... 0,6 m, a ha-
sonlóan kiképzett cseppleválasztó vastagsága öl =

1
J
J

-r-- 1 b)
t aj

J 1

__
-6

-7
~~-=--~~~~111f

d)
ej
21-25. ábra. Betétes nedves hócserélok
a) gy6riíbetétes kamra; b) betétlapos keresztáramú nedvesltokamra; e) lamellás nedvesítokamra ; d) nedvesítokamra végtele-
nített szalall8lll; 1 fal; 2 gy6riíbetél; 3 vlzcsatlakozás; 4 porlasztó; 5 hajtómu; 6 szalag; 7 vízgyujto tank; 8 lamella
682 KLíMABERENDEZÉSEK
=0,1...0,15 m. A levego sebessége a kamrában
vlev=0,8 ... 1,2 mIs közötti. I 40 ... 80 Pa (kb. 4 8 kp/cm2).
A gyuruk rendszerint fémbol, porcelánból vagy
muanyagból készülnek. Ezek mérete nem kötött,
bármilyen méretuek lehetnek. Levego kezelésére
használt hocserélokben leggyakrabban 0 6... 7 mm
fém- és 0 12... 25 mm porcelán gyuruket válasz-
tanak. A gyíír(ik hossza az átmérovel azonos (tér-
fogatsúly 550... 600 kp/m3, ,fajlagos felület 200.. .300
m2/m3).
A kamra fo méretei a kezelendo levego fr térfo-
gatárama és "levsebessége ismeretében már megha-
tározhatók. A kívánatos tartózkodási ido (r=
=0,5 ... 1,0 s) pedig a kamra hosszát határozza meg.
A víz porlasztására itt nem szükséges különös
gondot fordítani, tekintettel arra, hogy a levego a
gyururétegen áthaladva igen hosszú úton érintkezik
a nedvesített felülettel. Porlasztók esetleg el is hagy-
hatók, s elegendo a folyadékot perforált csövön be-
vezetni.
A gyurubetétes [a 21-25. aj ábra szerint kikép-
zett] kamrák közeIítoleg az ellenáramú hocserélok
családjába sorolhatók, s mint ellenáramú hocseré-
lok méretezhetok. Méretezéshez cxgyü= 1200... 3600
W/m2K (",1000 ... 3000 kcalfm2h°C) veheto fel.
A gyururéteg ellenállása igen nagy, a mérési adatok
tanúsága szerint értéke - a ()rétegvastagság figye-
lembevételével- 200 ... 500 Pa között veheto fel.
A felmerülo igényeknek megfeleloen a gyururé-
teget hálózati vagy hutött vízzel, sólével permete-
zik. A lecsurgó hutovíz (hutofolyadék) csatorná-
ba elfolyatható vagy gyujtotartályba visszavezet-
heto.
A 21-25. b J ábrán betét/apos nedves hocserélo elve
látható. A 21-3. ábrán látható kIímaközpont ned-
ves hocserélojét a levego mozgási irányával párhu-
zamosan elhelyezett lemezekkel rész-hocserélokre
bontjuk. A hutovizet az elválasztólemezeken csur-
gatják le, s így a betétlapok felületén kialakul egy
állandó hideg vagy hutött víz, sólé stb. réteg. A ned-
vesített és hutött felület és az áramló levego között
megy végbe a szükséges ho- és anyagcsere. Az így
kialakított berendezésekben a méretezéshez mér-
tékadó felület a betétek és a hocserélo kamrák ösz-
szegezett felülete, ami biztos alapja a ho- és anyag-
csere számításának.
A lemezek közötti távolság 20... 50 mm. A víz-
porlasztók e megoldásban is elhagyhatók, s elegen-
do az elválasztólemezek nedvesítésére perforált csö-
veket beépíteni. Az elválasztólemezek anyaga lehet
fém, fa, üveg, muanyag stb. A két utóbbi került
újabban elotérbe, mert ezek korróziós veszélye mi-
nimális. Beépítésükkor ügyelni kell a karbantartás
igényeire, legyenek az elválasztóelemek cserélhetok.
A betétlapos kamrákban megengedheto leveg5-
sebesség "lev= 1,0 2,5 mis, míg az ellenállás
A betétlap os nedves hocserél5k elonye, hogy a
hocserélo teljesítménye könnyen változtatható. Az
egyes nedvesített betétlapokkal határolt rész-ho-
cserélok kiiktathatók, s így a hocserél5 teljesítmé-
nye szabályozható. Ugyancsak a szabályozást köny-
nyíti az a körülmény is, hogy ebben a kamrában a
vizet beadagoló perforált csövekkel a betáplált hu-
tovíz tömege is változtatható.
Az el5bbi hocserélohöz hasonló elven muköd-
nek a lamellás betétes nedves hocserélok is. A ho-
cserélo kamrában itt is cserélheto elemeket helyez-
nek el [21-25. ej ábra], amire ráporlasztják a huto-
folyadékot. A h5- és anyagcsere a folytonosan ned-
vesített felületeken megy végbe.
A betétek ebben a megoldásban a mértékadó fe-
lület növelését is elosegítik, mert itt nem sík lapo-
kat, hanem méhsejtszeru elemeket építenek be. így
azonos hocserélo térfogatban nagyobb hasznos
felület képezheto ki.
A lamellák anyaga impregnált papír (pl. szulfát-
papír) vagy muanyag. A lamellákat - a könnyebb
cserélhetoség végett - a szurokhöz hasonló blok-
kokba építik össze. A lamellákat tartalmazó blokkot
fém - rendszerint alumínium keret - fogja össze.
Ezek az elemek nem regenerálhatók, bizonyos hasz-
nálat után ki kell cserélni oket. A lamellás, betétes
nedves h5cserélok hálózati vagy hutött vízzel, só-
lével stb. üzemelhetnek a hutési igényt51 függ5en.
A lamellás betétes nedves h&serélok elonye,
hogy viszonylag kis kamratérfogatban nagy fajla-
gos felületet tudnak kialakítani, ami a ho- és anyag-
csere hatékonyságát erosen növeli.
Hasonló törekvés hozta létre a fo/yamatos ned-
vesítosza/agga/ üzemelo berendezést is. E megoldás-
ban teljesen elhagyhatók a porlasztók és a perfo-
rált elosztócsövek. A ho- és anyagcsere a 21-25. b)
ábrához hasonló elven kialakított felületeken ját-
szódik le. Azonban ezek a felületek nem fix válasz-
tófalak felületei, hanem folyamatosan mozgó sza-
lag nedvesített felületei [21-25. dJ ábra].
A folyamatos nedvesítoszalaggal üzemel5 ned-
ves h5cserélo muködési elve a következ5. A h5cse-
rélóben - betétlapok helyett - folyamatos sza-
lagot helyeznek el, amely á.11andómozgásban van.
A kamra alján vízgyujto tank található. A tankon
áthaladó szalag vízbe merül, s újra tölt5dik folya-
dékkal. Ha a vízgyujt5 tank folyamatos hutésérol
vagy futésérol gondoskodnak, a szalag által elszál-
Iított hut5víz a levego kívánt kezelését megvalósítja.
A szalag mozgási sebességét tág határok között
lehet változtatni, sannak értékét a pillanatnyi
igények szabják meg. Általában követelmény, hogy
a szalag elemei 40 ... 60 s alatt merüljenek újra a
 A LEVEGO NEDVESíTÉSE 683

hut{)vízbe. A szalag anyaga impregnált és muszállal Az adiabatikus üzemu nedves hocserélok szer-
erositett, sok nedvességet magában tároló textil- kezeti kialakítása azonos az elozokben tárgyalt be-
féleség. rendezésekéveI (1. a 21-3., 21-6., 21-25. ábrát).
A 21-25. dJ ábra szerinti megoldás kis szerkezeti A nedves hocserélok adiabatikus üzemének jel-
méreteivel tunik ki. A levego sebessége Vlev= lemzésére a hazai gyakorlatban a 'YJad nedvesítési fo-
= 1,0... 2,5 mis. A hajtómu a kamrán kivül helyez- kot használjuk. A 21-26. ábra jelöléseit felhasználva,
heto el. az 'YJad
a következoképpen fejezheto ki a levego szá-
raz homérsékletévei :

21.4.5. A levego nedvesítése _ AB _ tleve- tlevv LItlev

'YJad-==:----------, (21-48)
AC tleve-tn LItI'ev

A levegokezelés gyakorlatában sokszor van olyan ill. a nedvességtartalommal :

igény, hogy a technológiai folyamatok által elvont
nedvességet a levegobe juttassuk vissza, ill. a zárt
térben a nedvességelvonó technológia ellenére is
nagy relativ nedvességet tartsunk fenn. Ezek az
igények a levego elokészitése során jelentos több-
letnedvesség beadagolásával elégithetok ki. Ha a
teljes nedvességkülönbözet az elokészités alatt nem
viheto be, a nedvesség utánpótlása a zárt térben
magában is végbe mehet. Ezt a megoldást nevezzük
utónedvesítésnek.
21.4.5.1. Nedves bocseréló'k adiabatikus üzemben
A levego nedvesítése a 21.4.2. pontban tárgyalt
nedves hocserélokkel oldható meg. Ekkor az össze-
tett feladatokból (ho- és anyagcsere ) csupán az
anyagcsere a megoldandó feladat (1. a 21.4.2.5.4.
pontot). Ennek elérésére a vízgyujto tankban levo
vizet állandó körforgásban tartják, friss vizet csupán
az elpárolgott folyadék pótlására kell beadagolni.
Ezt a folyamatot nevezzük adiabatikus nedvesítés-
nek. Az adiabatikus nedvesítés során végbemeno
folyamat a 21-26. ábrán látható.
t és viszi el goz alakban.
'"
(21-49)
ahol tleve a levego száraz homérséklete a nedves
hocserélo elott; t levv a nedves hocserélo elhagyása
után; tD a levego nedves homérséklete; Xleve a le-
vego nedvességtartalma. a nedves hocserélo elott;
X levv a nedves hocserélo elhagyása után; XD a tD
homérsékletu telített levego nedvességtartalma.
Az adiabatikus nedvesitésre vonatkozó 'YJad ned-
vesítési tényezo az a szám, amely megmutatja, hogy
adott e porlasztási tényezo mellett a száraz homér-
séklet csökkenése (vagy a nedvességtartalom növe-
kedése) hány százaléka a lehetséges homérséklet-
csökkenésnek (nedvességtartalom-növekedésnek).
Értéke 0,5 ... 0,97 között változik az e függvényében
(21-9. táblázat).
A gyakorlatban eddig majdnem kizárólag nagy
porlasztási tényezovel dolgozó nedves hocseréloket
alkalmaztak. Különösen a textiliparban használa-
tosak e hocserélotipusok. Az utóbbi idoben végzett
vizsgálatok azt bizonyítják, hogy ezekre, a nagy
víztömeget felhasználó bonyolult konstrukciókra
nincs mindenkor szükség. A levego az óránként be-
porlasztott víz csupán néhány százalékát veszi fel,

i~~~l----~'
liM/ev I Llt;ev
A
21-9. táblázat. l)ad nedvesitési tényezo értékei
Porlasztó-
keretek
száma 'lad
Iti~fne=ltnv=tn I téDYezo, 6, kS/kglI Porlasztás
Porlasztás; iráDya I
0,6
0,2 II... 0,4III 0,9
... 0,8 + egyen-
Ellen-
Egyenáram
Ellenáram 90
75 ...
60
70 ... 97
75
80
321
LI xíev
!
2
2 ellenáram
áram 1
II
0,2 ... 0,4 egyen-+ 55 ... 65
90

L1x lev

Kn
x

21-26. ábra. Levego állapotváltozása adiabatikus nedvesíto-

kamrában
684
Abeporlasztott és a levego által felvett víz meny-
nyiségi viszonyát a p,* vízfelhasználási tényezo mu-
tatja:
ahol Llx;ey 1 kg levego által maximálisan felveheto
nedvesség; my a beporlasztott víz tömege.
Alkalmazható a nedves hocseréloben olyan por-
lasztó is, amely a kívánt vízmennyiséget köcldé por-
lasztja úgy, hogya levego azt teljes egészében fel-
veszi. Ekkor nincs szükség a szokványos nedves ho-
cserélokre, hanem csupán egy lényegében egyenes
csatornaszakaszra. Ebbe helyezzünk be pl. a 21-9.
ábrán látható vagy ehhez hasonló surített levegos
porlasztó kat, s ezzel már a levegobe beviheto a
Llx;ev víztömegáram.
Ilyen berendezést szemléltet a 21-27. ábra. A be-
rendezés fo alkotóelemei: ventilIátor és motor, ned-
vesítokamra, porlasztó, víztároló, légkompresszor.
Ha nem nagy légmennyiség kezelése szükséges,
akkor a 21-25. ábrán bemutatott berendezések ke-
rülnek elotérbe. Legkedvezobbnek ígérkezik a
21-25. dJ megoldás, azonban hazai konstrukció még
nincs forgalomban. A 21-25. hj és 21-26. ej megol-
dás is elonyösen alkalmazható a levego nedvesítésére.
21.4.5.2. Utónedvesítés
A zárt térben lévo levego nedvességtartalmának
növelése, azaz az utónedvesítési folyamat folyadék-,
ill. goz-halmazállapotú nedvesség beadagolásával
lehetséges. E levegokezelési folyamat elvét a 16.4.3.
pontban mutattuk be.
t
21-27. ábra. Légnedvesíto berende2'és
1 ventillátor; 2 légcsatorna; 3 víztartály; 4 porlasztó; 5 kompresszor: 6 zsalu; 7 nedvesítötér; 8. 91evegöcsatlakozás
KLíMABERENDEZÉSEK
Az utónedvesítést legcélszerubben goz bevezeté-
sévei oldhatjuk meg. Erre a célra futési vagy tech-
nológiai gozhálózat egyaránt megfelel. Hátránya
ennek a nedvesítési módnak, hogya levego ental-
(21-50) piája jelentosen megno, valamint a szagtalanítás is
gondot okoz. Hátránya ellenére ezt a nedvesítési
eljárást gyakran alkalmazzák.
Folyadék-halmazállapotú nedvesség bevitele ked-
vezo, mert csak kismértékben okoz entalpianöveke-
dést. A víz bevitelére porlasztó kat alkalmazunk.
Ezek feladata folyadékködök eloállítása, amit ha a
levegovel összekevernek, annak nedvességtartalma
jelentosen megno.
A porlasztás folyamata a kezelendo térben megy
végbe, a köd és levego keveredése természetes úton
játszódik le. A helyiségben több porlasztót helyez-
nek el, a levegot néha ventilIátorral mozgatják.
A porlasztók lehetnek nagynyomású vízzel, kis-
nyomású vízzel és surített levegovel üzemelok, ill.
rotációs porlasztók-;
Surített levegos utónedvesítés megoldását a 21-28.
ábrán láthatjuk. A kezelendo terem több pontján
elhelyezett 1 porlasztó kat 2 tároló látja el folya-
dékkal, míg a 0,5 ... 1,5 bar nyomású surített levegot
külön 3 hálózat szolgáltatja. A folyadék finom csep-
pekre szakadva, ködöt képezve jut be a levegobe.
Surített levegos porlasztók kialakítását 21-9. ej áb-
rán láthatjuk, teljesítményadataikat viszont a 21-2.
táblázat tartalmazza.
Megoldható a levego nedvesítése túltelített vagy
ködös levegovel is. Ekkor a levegokezelo központ-
ban túlteIítetté teszik a levegot, és a többletnedves-
ség a helyiségben párolog el. Hátránya, hogy szál-
lítás közben a nedvesség egy része a csatornában
stb. kiválik.
8
---
- -- -- -'" ~-
...
"
 KLÍMA KÖZPONTOK FELÜLETI HUTÉSSEL 685

7 21.4.6. A levego szárítása

Levegokezelés során gyakran szükséges a levego
nedvességét részben vagy egészben elvonni. Ezt
a feladatot megoldhat juk a nedvességtartalom ki-
csapatásával, ill. a nedvességtartalom elvonásával.
A levego nedvességtartalma vagy annak egy ré-
sze lehutés során lekondenzálódik és a levegobol
kiválik. A levego hutését nedves hocseréloben, ill.
3 felületi huton valósíthatjuk meg. Az elobbivel a
21.4.2. pont, az utóbbival a 21.5. pont foglalkozik.
ti-28. ábra. Utónedvesíto rendszer surített levegos porlasz- A nedvességtartalom elvonására gozt abszorbeáló
tókkal anyagokat használnak fel. A levegot abszorbens
r porlasztó; 2 víztároló; 3 siírítettlevego-hálózat; 4 vízhálózat ; 5 víz- anyaggal töltött tárolón vezetik át, ahol a nedvesség
pótlás; 6 relatívnedvesséll-érzékelo; 7 szelep; 8 nyomáscsökkento kisebb-nagyobb hányada kiválik (1.a 22.4. pontot).

21.5. Klímaközpontok felületi hutéssei

Felületi hutéssei üzemelo klímaközpontokban a szített hutote..stet alkalmaznak, a levegot továbbra

nutés és szárítás vagy nedvesítés különválasztva,
más-más szerkezeti elem felhasználásával végezheto
i
el. A levego hutésére bordás, ill. sima csobol ké-
is az ismert nedves hocserélo nedvesíti, de ebben az
esetben a végzendo feladat megváltozása miatt ned-
vesítokamrának nevezzük.

a)

7
3

.~.

1
4-

-- 8
-
13

hj ej
21-29. ábra. Felületi hutovel dolgozó klímaközpont elvi kialakítása
a) csak friss levegot feldolgozó központ; b) utókeveréssel, e) elokeveréssel miíködo központ; J ventillátor; 2 utófiíto;
3 keverotér ; 4 nedvesítokamra ; 5 hiítotest; 6 szfiro; 7 e1ofiíto; 8 frisslevego-vétel; 9 recirkulációs levego
686 KLíMABERENDEZÉSEK
Felületi hutésseI muk:ödo kIímaberendezés köz-
pontjának ehj elrendezését a 21-29. ábrán láthat-
juk. A 21-29. aj ábrán szemléltetett berendezés
csak friss külso levegot dolgoz fel, s teszi alkalmas-
sá a kondicionáló tér szelloztetésére. A behozott
friss levego nyáron szurés után jut a huto kalori-
ferhez, azon áthaladva lehul, s bekerül a nedvesíto-
kamrába. A tn=áll. feltétel mellett végbemeno ál-
lapotváltozás során a levego entalpiája a nedvesíto-
kamrában gyakorlatilag állandó marad, de no a
nedvességtartalma, a száraz homérséklet csökkené-
sével egyidejuleg. Ha kívánatos, akkor a nedvesíto-
kamrából kilépo levego még az utófuton felmele-
githeto.
A 21-29. ábra tanúsága szerint a bemutatott be-
rendezésben mindazon elemeket megtaláljuk, amit
a hasonló feladatra szerkesztett, nedves hocserén
alapuló kIímaberendezésben (1. a 21-3. ábrát). Az
eltérés csupán annyi, hogy van benne egy hutotest,
és a nedves hocserélo kamra lerövidült, mert a sze-
repe mindössze a levego nedvesítése.
Szokásos felületu hutés esetén egyaránt lehetsé-
ges elo- és utókeverés [21-29. bJ és ej ábra], de a
ketto együttes felhasználása is.
A kIímaközpontban található alkotóelemek mé-
retezése, kiválasztása már az elozokbol (21-3. és
21-4. pont) ismert. Az adiabatikus nedvesítokam-
ra méretezése a 21.4.5.1. pontban található. Új elem
viszont a léghutotest.
A levego lehutésére beépített hutotest sima vagy
bordáscsobol készül. Rendszerint több párhuzamos
csos0rt helyeznek el a hutendo levego útjába, s eze-
ket a csosorokat - a légfutotestekhezhasonlóan -
idomacél vagy lemezbol készített keretbe foglalva
folyadékgyujtovel, osztóvallátják el.
Hutoközeg gyanánt felhasználható a felületi hu-
. tóben lehutött víz vagy sólé, ill. a hutoberendezés
hutoközege. Az elobbi esetben közvetett, az utóbbi
esetben közvetlen hutésrol beszélünk. Közvetlen
hutés esetén a hutoberendezés elpárologtatója a
[21-30. aj ábra] kondicionálóberendezésnek is al-
kotóeleme, azaz az elpárologtató egyben a léghuto-
test is. Közvetett hutéskor [21-30. bJ ábra] az elpá-
rologtató vízzel vagy sólével telt kádban található,
amelyet az a kívánt homérsékletre hut, és a kád vi-
zét szivattyú szállitja a léghutotestbe. Közvetlen
elpárologtatással muködo berendezés hutoköze-
ge - a hazai biztonsági eloírások szerint - csak
Freon lehet (1. a 23.3. pontot).
21.5.1. Léghutotest kialakítása
és méretezése
Az elpárologtató - mint léghutotest - mérete-
zéséhez a szükséges kiindulási adatokat a klíma-
berendezés tervezojének kell megadni. Ezek: be-
építési keresztmetszet, felületi homérséklet, huto-
közeg fajtája és homérséklete, teljesítménye stb.
Ha a hutotest felületének homérséklete O °C-nál
alacsonyabb, .akkor a levegobol kiváló viz a felü-
letre ráfagy. A hutotest kialakításakor gondoskod-
ni kell arról, hogy a keletkezo jégréteg eltávolít-
ható legyen. A sima csobol készített huto kalon-
ferben ugyan a keletkezo jégréteg nem okoz nagy
teljesítménycsökkenést, de a bordáscsövek eljege-
sedése lényeges teljesítménycsökkenést okozhat.
Ha a jégréteg üzem közbeni leolvasztása szüksé-
ges, akkor a kIímaberendezést tartalék hutotest-
tel tervezik. Ha a berendezésben nagy hutofelület
szükséges, akkor célszeru a hutotesteket megosz-
tani. Néha szerkezeti okok is szükségessé tehetik a
hutotest megosztását.
Hutoberendezések alkotóelemei közül a klíma-
berendezések szempontjából foleg az elpárologtató
jelentos.
Az elpárologtató (21-31. ábra) a hutoberendezés-
nek az a része, amely a hasznos hutofeladatot tel-
jesíti azzal, hogy környezetébol hot von el, s ezál-
tal a huteni kívánt levego homérsékletét a megsza-
bott értékre csökkenti.
Ha az elpárologtatóba csak annyi hutoközeget
adagolnak, amennyi abban el tud párologni száraz,
míg ha bizonyos szintig az elpárologtató folyadék-
kal töltött, akkor nedves elpárologtatónak nevez-
zük. Az elpárologtatón belül végbemeno párolgási
folyamat sok tényezo függvénye, így függ az elpá-
rolgás a hutoközeg fajtájától, a felületi terheléstol,
az elárasztás mértékétol, az elpárologtató kialakí-
tásátói, anyagjellemzoitol, a hutendo folyadék
anyagjellemzoitol, áramlási sebességétol stb.
A hutött kádban a folyadékot - egyenletes ho-
mérséklet elérése céljából - állandó mozgásban
kell tartani, amit beépített keverovel oldanak meg.
Klímaberendezések léghutotesteiben mint köz-
vetíto hutoközeg számításba jöhet az édes víz, ha
a hutendo közeg homérséklete mindenkor O °C-nál
magasabb. Amennyiben azonban O °C-nál alacso-
nyabb szekunder hutoközegre van szükség, akkor
a fagyveszély miatt az édes viz nem megfelelo. Ha a
vízben nátrium- vagy káliumsókat oldanak fel,
vagy a vízhez alkoholféleséget kevernek, fagyás-
pontja jelentosen csökkentheto. A fagyáspont a só
vagyalkoholféleség adagolásának függvényében
változtatható. Kívánatos, hogy az oldat koncentrá-
ciója üzem közben ne változzék. Szennyezodést az
oldat nem tartalmazhat, mert a szennyezodés kris-
tályközpontot képezhet.
A szekunder hutoközeg megválasztásakor figye-
lembe kell venni azt a körülményt is, hogy a sólé
korrózió szempontjából kedvezotlen, s ha lehet,
alkalmazását kerüljük.
 KLÍMAKÖZPONTOK FELüLETI HUTÉSSEL
21-30. ábra. Léghútö berendezés kialakitása
(1) közvetlen htités; h) közvetett hiités; 1 l6&caatoma; 2 e1pAroloatató
Oéshtitötest); 3 termosztatikus expanzl6s szelep; __mA..-szolop; 5 ut6-
htitö; 6 folyad6ksYii.ltö; 7léakondenzátor; 8 kompresszor e1ektromotorrai;
9 termosztatikus fojtószelep; 10 folyadékbeCecskondezö szelep; 11 léa-
hlí16test közvetitöközeael: 12 szivattyÚ; 13 t6ihcvftö; 14 vlzhiitésti kon-
denzátor
A szükséges közvetftlSközeg tömegét - a kon-
centráció megválasztása után - a rendszer QM 1
hiitlSteljesitménye, s a megengedett Llthü 1 hlSfoklép-
cslSismeretében határozhatjuk meg:
~l CMQ~tt
1 Mt. kgfs (kgfh), (21-51)
ahol Chül a szekunder hiItlSközeg fajhoje, kJjkgK
(kcaljkg°C); QMI hiItlSteljesitmény, W (kcal/h).
687
aj
11
hj ®
A hiItlSközeg felmelegedését tapasztalatok szerint
Llthiil=5 ... 10 oC határok között célszeriI megen-
gedni.
Klimaberendezésekben közvetett hiItéshez rend-
szerint nyitott sólétartályt használnak. Nyitott tar-
tályba bármilyen rendszeriI elpárologtató beépithe-
tlS (21-31. ábra). A sólé- vagy viztartályt általában
padlóra helyezik megfelelo alapozásra. Lehet épi-
tett vasbeton vagy acéllemez tartály is.
 2925

aj b)

21-31. ábra. Elpárologtat6k kialakitása

a) spirálcsöves; b) meredekcsöves folyadékbiitlS; e) léahiitlStestk6nt územellI elpároloatató
/

;:,Olékeringtetésére körforgó szivattyúk alkalmaz- levegl> nedvességtartalma kicsapódik. Ennek der-

hatók saválló kivitelben.
A levegl>t hCítl>elpárologtatók [21-31. ej ábra]
nagymértékben különböznek a folyadékhiitl> elpá-
rologtatóktól. A hl>átadás a csl>fal és a levegl>kö-
zött sokkal kedvezl>tlenehb, mint a csl>falés a folya-
dék között. Ezért a csl> külsl> oldali hl>átadó felü-
letét lehetlSleg növelni kell. Ez a magyarázata an-
nak, hogy levegl> h6tésére többnyire bordáscsöve-
ket használnak.
A légh6tl>testeken, ha a hl>mérsékletük alacso-
nyabb, mint a levegl>harmatponti hl>mérséklete, a
medés vagy eljegesedés a következménye, ami a ho-
átadási viszonyokat erl>sen rontja. Sima csor{)l a
dérréteget lekaparják vagy leolvasztják. Bordáscso-
nél csak a leolvasztás jöhet számításba. Bordáscso
deresedése nagy nehézséget okoz. A dér a hordák
közeit eltömi, szigetell>réteget képez, és ezzel még a
hiit&:sl>nyaláb külsl> felületét is csökkenti.
A légh6tl>test szerkezeti kialakítását a 18.3. pont-
ban ismertettük. A kondicioÍ1álóberendezésbe be-
épitett hutofelület nagyságát az ismert összefüggés-
seI határozhatjuk: meg:
 KLfMAKÖZPONTOK FELuLETI HuTÉSSEL

A= QMo , (21-52) (21-56)

kLJthÜkÖ~
ahol Qhi\öa teljes hutési igény, W (kca1jh); LJtMköz
az elpárolgó hut5közeg és a hutött közeg homér-
séklet-különbsége, K eC); k hoátbocsátási ténye-
zo, W/m2K (kcaIfm2h).
Klímaberendezésbe beépített hutotesten át vi-
szonylag nagy sebességgel áramló levego homérsék-
lete már a helytol is függ, ezért ebben az esetben
már a logaritmikus homérséklet-különbséget kell
meghatározni.
Az elpárologtatók, léghutotestek kley hoátbocsá-
tási tényezoje sima csöveknél1 m hosszú csore:
I kisebb, mint a hutoközeg (folyadék- vagy goz-)
kley= --+-In-+--
1 1
IXbeldbel2A
dll'
d2
ahollXbela belso oldali, IXkül
a külso oldali hoátadási
tényezo, W/m2K (kcal/m2h°C); dbel a cso belso
és dkül a cso külso átméroje, m; Aa cso anyagának
hovezetési tényezoje, W/mK (kcaIfmh°C).
Hocserélok számításakor elonyösebb a hoátbo-
csátási tényezot a belso vagy külso csofelületre vo-
natkoztatni. A cso külso felületére vonatkozó kkül
hoátbocsátási tényezo:
1 NUred értékét megadó összefüggéssei számítható:
összefüggésseI számítható, ahol /Jy a folyadék áram-
lási sebessége, m/s; delly egyenértéku átméro, m;
B állandó (értéke 1230... 2310). (ty=O oC, B= 1230.
ty=20 oC, B= 1615; ty=40 oC, B= 1990; ty=60 oC,
B=231O.)
A léghutok készítésekor általában kör és négy-
szög alakú bordáscsöveket használnak (21-32. áb-
ra), de találkozhatunk a hutéstechnikában más
geometriai alakzatú, pl. hatszög alakú bordázattal
is. Mivel a levegooldali hoátadási tényezo sokkal
oldali hoátadási tényezo, ezért a felület nagymérvu
aküIdkilI
(21-53) növelése szükséges. Bordák alkalmazása - azonos
teljesítmény mellett - méretben kisebb és olcsóbb
hutotest kialakítását eredményezi.
A bordák anyagának megválasztásáraa ~ viszony
veheto mértékadónak. Befolyásolja a bordáscso
gazdaságosságát a bordaosztás is. Kényszeráram-
lású hocseréloknél, ha nincs dérképzodés, akkor a
bordák közötti távolság t=3 ... 5 mm, ha deresedés
várható, akkor t=5 ... 16 mm legyen.
Bordázott felület IXkü I hoátadási tényezoje a

-+ - UI +--kül - +R f+--
u2
kki\l- IXkül

ahol
1 (AJkül

Akül
~ A (AJbeI
[~-
Abel IXbc1
(21-54)
1] ,

a cso külso, Abel a cso belso felülete,

NUred=C, Re~ed t t
( d )-0.53 ( h)-0.14

ahol Rered a redukált Reynolds-szám; d átméro, t

(~1-57)

a bordaosztás és h a bordák magassága, m; C és n

m2; (~2)
2 bel a szennyezodés lerakódása következ-
tében keletkezo szigeteloréteg hovezetési ellenállása
a belso és .(~I)1 kül a külso falon: Rr= Ar
~f a fal ho-
vezetési ellenállása, m2K/W (m2hoC/kcal).
A belso oldali kbe1tényezot a (21-54) felhasználá-
sával állíthatjuk elo az Akül/Abelviszony ismereté-
ben.
Ak-I
II •
kbel ~ kkül A bel
Léghutok k hoátbocsátási tényezoje dér lerakó-
dása következtében csökken. Számításainkban ezt
a csökkenést figyelembe kell venni, a csökkeno té-
nyezo t-tcs=0,8 ... 0,9.
A hoátbocsátási tényezo számításakor elozetesen
a hutotest mindkét oldalán az IXhoátadási tényezot
kell meghatározni. A hutendo közeg oldalán az
IXkülhoátadási tényezo az áramlás jellegének isme-
retében meghatározható. Folyadékba merülo elpá-
rologtató esetében IXkül(kcal/m2h oc) értéke.
állandók (C=0,1...0,21 és n=0,65 ... 0,72).
A (21-57)-bol meghatározott NUred szám alapján
már az IXkülszámítható bordáscsövekre is:
- NUredA (21-58)
IXkül---t-'
Az összefüggés azonban csak 3· 103< Rered<25 . 103
tartományban és ~=3
t
... 4,8 értékek között
érvényes. Ha a redukált Rered szám 250 ... 12.103
tartományban van, akkor a következo kifejezés
(21-55) használható a redukált NUred meghatározására:
(21-59)
Bordáscsövek külso oldali IXkülhoátadási ténye-
zoit azzal a feltétellel írtuk le a vonatkozó összefüg-
gésekkel, hogy a homérséklet az egész felületen ál-
landó. A bordák homérséklete azonban a totol a
borda csúcsáig jelentosen változik. Ezt figyelembe
véve a tényleges IXküJthoátadási tényezot az IXkül
helyesbítésévei határozhatjuk meg.
Ha a levego hutését a hutofelületen nedvesség-

46 Az épUletgépészel kézikönyve
 KLíMABERENDEZÉSEK.
7

aj

11-31. ábra. Léghútótestek kialakitása, beépitése és bordázata

a) bord4k fajtái; b) cs&Irendezés; 1kör k~; 2 téPalap alakú; J hatszöt11et6borda; <#_;
5 eltolt CIrenCIeZéa

lecsapódás kiséri, azaz ha a hift5felület homérsék-
lete alacsonyabb a leveg5 harmatponti h5mérsék-
leténéL a számitott lXkill h5átbocsátási tényez5ket
növelni kell. Az lXkill növelésével azt a tényt vesszük
figyelembe, hogy a leveg5 nedvességtartalmának
konden7.á19AAkoris h5 szabadul fel, amit a hift5-
felületen szintén el kell vonni.
Nedvesség kondenzációval járó hiftési folyama-
tokra a Nu vagy NUred számokat határozzuk meg,
majd ezeket korrekciós tényez5vel növeljük, s igy
állitható el5 a tényleges lXkOIt h5átadási tényez5 :
(21-60)
A ; tényez5t nomogramban is bemutat juk (21-33.
ábra). A nomogram a hiftend5leveg6 t_1I h5mér-
 KLíMAKÖZPONTOK FELÜLETI HuTÉSSEL 691

be, akkor. az cxbelmeghatározására a következo, kí-

ro. ~
~c:::,~~~<ó
~~
sérleti úton leszármaztatott összefüggések használ-
~ ~~ ~ ~"'" 1,50 hatók fel.
Párolgás még nem fejlodött ki, s a hutoközeg
~55 még folyadékként viselkedik, 0... -40 oC homér-
'052 Séklet-tartományban érvényes összefüggés szabad
1,48
áramlás esetén :
~4~ ,,<:)
CXbel=
(l03,2+0,19thu)ljo,25, (21-61)
'040 ~ ahol (húa hutofolyadék homérséklete, K eC); q a
~
~36 ~ felületi fajlagos terhelés, W/m2 (kcal/m2h).
A (21-61) összefüggés NH3 hutoközegre érvé-
'"
1,32 :~
nyes, Freon hutoközegre a következo egyszerusí-
~28 -~ tett kifejezés használható:
1,24- %
-ct>
(21-62)
(fo ~ ::,; az A állandó értéke F-12-re 66 és F-ll-re 30.
1;15 ~
A lj felületi terhelés NH3 hutoközeg esetén
~12 'w)':. 1400... 23000 W/m2 (1200... 2000 kcal/m2h), míg
1,08 Freon esetén 2000... 2300 W/m2 (1800... 2000
~04- kcal/m2h).
O' . 1,00
Ha az elpárologtató csöveit a hutoközeg nagy
5 10 része goz alakjában tölti ki, akkor a folyadékjel-
lemzo"knek, a folyadék mozgásának már nincs meg-
határozó szerepe a hoátadásban. Erre az esetre az
21-33. ábra. Nomogram a ~ tényezo meghatározásához CXbelhoátadási tényezot a következo összefüggéssei
Példa:hutendolevegotszell =0 oC, 'l'szell =50% (A pont),hutöfelület határozhatjuk meg:
közepes thü köz =-15 oC, alevego
homérséklete relativnedvessége
ep=50 %
(B pont),az A és B pontotösszeköto egyenessei párhuzamostkellszec- CXbel= (3,58+ 0,018thú)ljo,7 (21-63)
kesztcniazO pontból, azegyenes kimetszi ö értékét,esetünkben
ö=I,32
A kifejezés NH3-ra 0... -40 oc homérséklet-tarto-
mányban érvényes, míg
sékleteinek és relatív nedvességének függvényében
CXbel=bljO,6 (21-64)
adja meg a ; tényezot.
Bordáscsövek mentén lejátszódó nedvességkon- Freon hutoközegre érvényes, F-12-32 b= 5 és
denzálódással összekötött levegohutési folyamatok- F-ll-re b=4.
ban a bordák thukozközepes homérsékletét számít- A vízszintes csövekben lejátszódó hoátadási fo-
juk ki, majd annak alapján a ; meghatározható. lyamatot elpárolgó hutoközeg esetében a lj felületi
Légfutotestek belso oldali CXbel hoátadási ténye- terhelés, a hutofolyadék fizikai tulajdonságai, a pá-
zoinek meghatározásakor két esetet különbözte- rolgási homérséklet, a hutofolyadék mennyisége,
tünk meg aszerint, hogya léghutotest csupán víz- a csoméret stb. befolyásolja.
levego (sólé-Ievego) hocserélo vagy egyben a hu- A hoátadási tényezok (cxbelés cxkúl)birtokában
totelep elpárologtatója is. már a (21-54) összefüggéssei a k hoátbocsátási té-
A léghutotest folyadék-levego hocserélo. A hu- nyezo meghatározható, amit haa (21-52) össze-
tovízoldali hoátadási tényezo a Reynolds-szám függésbe helyettesítünk vissza, a hutofelület nagy-
függvénye. Meghatározása a (21-56) összefüggéssei ságát kapjuk.
lehetséges. A k hoátbocsátási tényezo tájékoztató értékei
Ha a léghutotest egyben a hutoberendezés elpá- simacsöves léghutokre 25.. .35 W/m2K (20 30
rologtatója, akkor az CXbel hoátadási tényezo az el- kcal/m2h°C), míg bordáscsövekre k= 12 40
párolgó hutoközeg oldalán a felület kiképzésének W/m2K (10... 35 kcal/m2h°C).
(érdes, sima), a lj fajlagos hoáramnak, a felület Nedvességkicsapódással járó hutési folyamatok-
szennyezettségének (olajfilm), a hutoközeg nedve- ban az CXkúl értékét a (21-60) szerint vesszük figye-
sítokészségének, a hutoközeg fizikai tulajdonságai- lembe.
nak stb. függvénye. Szokásos a k hoátbocsátási tényezot a ~ szám
Ha az elpárolgás függoleges csövekben megy vég- f"üggvényében megadni (21-34. ábra).

46'
 l~
692 KLíMABERENDEZÉSEK
w50 h W40
kcoI/mt 1m2 K
I
51 1,0 -

'l'lj
0 k, oc

(21-67)
A valós geometriai viszonyokat figyelembe vevo
(21-67) összefüggés helyett gyakorlatban a (21-65)
szerint számolunk. Ez közeIítoleg 5, ..10%-os hibát
okoz.

1000 2000 3000 4000 5000 Wlm2K

~ __ ~I-.--.l I 1 Ctbe/ I 21.5.2. Felületi híítéssel dolgozó
1000 2000 3000 4000 kcal/m2 h .(;
klímaközpontban végbemeno
21-34. ábra. A k hoátbocsátási tényezo változása a ~ és (Xbel állapotváltozások
függvényében

Felületi hutéskor lejátszódó állapotváltozás a

21-22. és 21-24. ábrák mintájára ábrázolható i-x
Klimaberendezés tervezésekor, ha a léghutotest diagramban. A felületi huto mentén elhelyezkedo
nem a hutóberendezés elpáro10gtatója, akkor a hu- levego felveszi a hutotest homérsékletét és teli-
toközeg közepes homérsékletét is meg kell adni. tetté válik. A hutotest közepes homérsékletének
A hutoközeg thükközközepes homérséklete stacioná- megfelelo telitett állapotú levego már az i-x diag-
rius hoáramlási viszonyok alapján írható fel: ramban megtalálható, és így számításainkban a hu-
tési folyamatot két különféle állapotú levego keve-
réseként foghatjuk fel. A következokben a 21-29.
thukkoz-
_ -t kul __ tkül-thüköz
'Ib
'l'l a (Öcs6+_1_]
t/hü Acso
_ exbel '
ábrán látható berendezésben lejátszódó állapotvál-
(21-65) tozásokat ismertetjük.
ahol tkül a külso, azaz a hutendo levego; thüköz Csak friss külso levegot feldolgozó klímaberende-
a bordázott felület közepes homérséklete, K eC); zésekben (21-29. ábra) télen megvalósítandó álla-
öcs6a csofal vastagsága, m; Acs6a cso hovezetési té- potváltozás a 21-22. aj ábra szerint megy végbe,
nyezoje, W/mK (kcal/mh oC); exbela cso belso ol- mivel a hutotest kiiktatásával a 21-3. ábrán látható
dali hoátadási tényezoje W/m2K (kcal/m2h°C); berendezéshez jutottunk.
Friss külso levegot felhasználó klimaberendezés-
ben nyáron lejátszódó állapotváltozást a 21-35. aj
kül a belso és külso felület viszonya;
a=AAbel
ábra szemléltet. A külso levego (tkül, tpkü.)szurés
után a felületi huton áramlik át, s ott lehul. A huto-
t/hü= AQhü
kül fajlagos hutoteljesítmény, W/m2 test közepes homérséklete thüköz'A léghüton bekö-
(kcal/m2h); míg 'YJb bordahatásfok, értéke: vetkezo állapotváltozás az AE egyenesen megy vég-
be, feltételezésünk szerint a B pontig. A levego az
'YJb= tkül- tcso , (21-66) iA - iB entalpiakülönbség elvonása után nedvesíto-
tkül-thOkoz kamrába kerül, ahol az i= iB állandósága mellett
ahol t csöa csövön a bordatobe~ beálló homérséklet, nedvesedik közeIítoleg tp=95%-ra. Ezután a leve-
KeC)· got tszell= tD szellozolevego-homérsékletre az utó-
Gyakran felmerül a kérdés olyan formában is, futon melegítjük fel, s ez a tszell homérsékletu, D
hogy mekkora lesz a bordás hutotestek felületének állapotú levego már alkalmas a helyiség ho- és ned-
közepes homérséklete, ha a hutoközeg homérsék- vességterhelésének egyideju elvitelére. A 21-35. aj
lete adott. Ez esetben is a (21-65) kifejezéssel számo- ábrán a kondicionált térben lejátszódó állapotvál-
lunk, amelybol a hutofelület közepes homérséklete tozás vonalát, a (Lli/Llx)helyegyenest, s azon a
thüköz is kifejezheto. tbel, tt homérsékleteket is bejelöltük.
A (21-65) összefüggés bordázott sík falakra vagy Elokeveréssel dolgozó klímaközpontban télen le-
nagy dbe1 átméroju csövekre érvényes. Kis átméro- játszódó állapotváltozás menetét a 21-23. aj ábrán
ju cso esetében a következo kifejezés alkalmazható: láthatjuk.
 KLíMAKÖZPONTOK FELÜLETI HUTÉSSEL 693

ii A nyári állapotváltozás menetét a 21-35. b) ábra

szemlélteti. A külso, A állapotú és a kondicionált
t térbol visszaszívott, B állapotú levego keverése
ft után, a K keverék áramlik a felületi hutore [21-29.
the/ c) ábra]. A levego a KF egyenes mentén lehul, ese-
tünkben a C pontig. A levego nedvesítése (D pont)
fsre//= fo
és utófutése (E pont) után már a klimatizált térbe
mint szellozolevego vezetheto.
A nyári utófutés mindkét esetben, friss és kevert
levegovel dolgozó rendszerekben egyaránt szüksé-
aj ges, elofordulhat azonban az is, hogy utófutés nél-
kül eloálIítható a szellozolevego, pl. ha a C vagy D
pontnak [21-35. b) ábra] megfelelo légáJJapot al-
kalmas abefúvásra.
i
fkÜ/=~ Utókeveréssel dolgozó berendezésben [lásd a
t 21-29. b) ábrát] létrejövo nyári állapotváltozást a
tt
21-35. e) ábra szemléltet. A beérkezo A állapotú,
the/ fkül' /Pkül jellemzoju külso levego sz.urés után a hu-
totesten lehul (AF egyenes) egészen a B pontig.
A B állapotú levego kerül a nedvesítokamrába,
ahol a levego i=áll. vonalon nedvesedik (C pont).
A nedvesítést követi az utókeverés, amikor is a C
és D állapotú távozó levego (tt, /Pt) keverékébol K
b) légállapot áll elo, amit szükség szerint még utó-
melegítünk E állapotra, ami a kívánt szellozoleve-
go állapota (tszell' /Pszell)'
i A 21-35. ábra példája szerint a 21.4.3. pontban
t elmondottak alapján az állapotváltozás menete
minden más esetre is megszerkesztheto.

21-35. ábra. Felületi hutéssei üzemeló klímaközpontokban

végbemenó légállapot-változások ábrázolása j-x diagram-
ban
a) friss levegos, b) elokeveréses. e) utókeveréses klímaközpont

21.6. Energia-visszanyerés lehetöségei klímaközpontokban

Az elozokben részletesen bemutattuk a különfé- és a felhasznált energia minél nagyobb arányú

le légtechnikai rendszerek üzemét és méretezését.
Az elmondottakból látható, hogyalevegokezelési
folyamatok minden egyes fázisa sok energiát igé-
nyel, ill. sok energiát fogyaszt. Kívánatos a levego-
kezelési folyamatok energiaigényének csökkentése
visszanyerése.
A légtechnikai rendszerekre jellemzo, hogy a
mértékadó homérséklet-különbségek általában ki-
csik, így az eredményes energia-visszanyerésnek elo-
feltétele az ilyen homérsékletviszonyok között is
694 KLíMABERENDEZÉSEK

Helyiség

8 "9 70 7b 5 ~ H'4/ldg
b)
21-36. ábra. Energia-visszanyerés légtechnikai rendszerekben
a) szelIözo-légflítö (légblítö), b) klimatizáló rendszer; 1 zsalu; 2 szlíro; 3 forgódobos hovissza-
nyero; 4 szlíro; 5 ventilIátor; 6 csappantyú; 7 hocserélo (hlítö vagy fiíto); 8 zsalu; 9 nedvesíto-
kamra

gazdaságosan üzemelo hocserélok (hovisszanyerok) nehezen ellenorizhetok. Ezek szerint a visszanyer-

kialakítása. A levego-levego táskás hocserélok,
valamint a töItetes, forgódobos hocserélok (1. a
18.4. pontot) megjelenése kedvezoen mozdította
elo e kérdést.
A különféle rendszeru hocserélok beépítésévei és
üzemeltetésévei a levegokezelés folyamán felhasz-
nált energia tekintélyes hányada visszanyerheto.
Tapasztalatok e téren már vannak, de ezeket még
óvatosan kell kezelni. Rendszerint a gyártó cégek
adatai áIlnak rendelkezésre, s ezen adatok ma még
heto energia - a kialakítástói függoen - a befek-
tetett összes energia 20... 70%-a lehet.
Energia-visszanyero hocserélo elvileg minden
légtechnikai rendszerbe beépítheto. Kis teljesítmé-
nyek esetén azonban jelentos többletberuházást
tesz szükségessé.
Forgódobos energia-vi~szanyero (1. a 18.4. pon-
tot) alkalmazási példáját a 21-36. ábrán láthat-
juk. A 21-36. aj ábrán nagy kiterjedésu szellozte-
to-Iégfuto (Iéghuto) berendezés energia-vissza-

f13 A rész/ef

-- 11

V/ev

6
- 12

1 4

21-37. ábra. Kombinált hutésu klimaközpont

1 ventillátor; 2 táskás hocserélo; 3 bordás hocserélo; 4 vízgylíjto tank; 5 betétgylíriís nedvesíto; 6 kalorifer; 7 szlíro; 8 porlasztó;
9 szivattyú; 10 túlfolyó; II
friss; 12 kezelt; 13 távozó levego csadakozása
 ENERGIA-VISSZANYERÉS LEHETOSÉG EI KLtMAKÖZPONTOKBAN 695

A ventilIátor után mód van a 7 hocserélon a levego

r--' - "--i r-i esetleges melegítésére, ill. hutésére. A levego szabá-
: ,J.~1 ~5i lyozására a 6 csappantyúk használhatók fel.
I
1· ·-1------1/1
~ ,,-
L:.:J lY
I 1 Nagy kiterjedésu klimatizáló rendszer hovissza-
i~r
<!7A l... ...J L.J L ,
I nyerési példáját is bemutat juk a 21-36. b) ábrán.
Ebben az esetben a 3 forgódobos hovisszanyero az
II:. 1----k~~1
~ r-1J
['lJ-, ,5 r ©2 '1 :II elofutot pótolja. A levego kezelése a kIímaközpont-
r"::.
I : I 4 I ban, ill. elosztása és felhasználása nem tér el az
L ~ ~ ~-J eddigiektol.
21-38. ábra. HutovÍZ folyamatas visszahútése Ugyancsak az energiafelhasználás csökkentésé-
1 h6cserélo; 2 vcntíUátor; 3 nedvesítokamra; 4 szivattyú; 5 szöro; 6 ned- nek igénye hozta létre a 21-37. ábrán látható klíma-
vesíto
központot is, ahol a felületi hutés és nedves hocse-
re együttes alkalmazására került sor. Elonye a be-
nyerési lehetoségét· mutatjuk be. A friss külso le- rendezésnek, hogy a friss levegot a táskás hocserélo
vego az 1 zsalun lép be, majd a 2 szuron áthaladva (1.a 18.4. pontot) révén a központból távozó, egyéb
a 3 forgódobos hocserélobe jut, ahol felmelegszik. célra már nem alkalmas levegovel e1ome1egíthet-
Melegítésre a szabadba vezetendo, elhasznált (tá· jük. A 3 hocserélo viszont egyidejuleg felületi huto
vozó) levegot használjuk fel. Ha szükséges, a 4 és nedves hocserélo is.
szuron további tisztítás lehetséges. Az így elokészí- A rendszer muködése a következo. A friss levego
tett levegot az 5 ventillátor a helyiségbe táplálja. sz(lrés (7) után a 2 táskás hocserélon felmelegszik,

,·..······
···
...0··..····
..·.,;

1
2 $ ; QE,
.

aj

r..•·..···..·1.!!...!""
7f1 •.••••••• ,
I I
j

9
bj
21-39. ábra. Változtathat6 térfogatáramú rendszerek elvi kialakítása
a) változtatható térfogatáramú éa indukciós. b) változtatható térfogatáramú CIIY-éa kétcsatornás rendszer kombinációja; llcvcgo-
belépés; 2 dro; 3 vcntiUátor; 4 h6cserélo; 5 cIosztóhálózat; 6 utóföto; 7 utóhöto; 8 indukciós kéaziUék; 9 változtatható térfogat-
áramot bctápláló anemosztát; 10 bcfúvó-fcj; 11 keverokészülék ; M motoros szelep; R relé; E" nyomásérzékclo
696 KLíMABERENDEZÉSEK
az 1 ventilIátor segítségével a 3 bordás hocserélóbe
jut. A bordás hocserélóben hideg vizet áramoltat-
va, a kezelendo levego lehul. A lehult levego az 5
nedvesítobetéten áthaladva a 6 utófuton még fel-
melegedhet, s ezután elszállítható. A friss levego
egy része (l5 ... 30%-a) a 13 járaton a 4 vízgyujto
tankba jut, ahonnét a 3 bordás hocserélon keresz-
tül a 13 irányban távozik.
A levego hutését tehát a 3 bordás hocserélo vég-
zi. A hocserélo nagy átméroju bordáscsobol készül,
sa· víz nem tölti ki a teljes ke,esztmetszetet. A cso
belso falán így folyadék áramlik lefelé, míg vele
szembe levego mozog. A csövön belül a levego és a
lecsurgó vízréteg között (A részlet) létrejön a ho- és
anyagcsere, aminek következtében a hutovíz is fo-
lyamatosan visszahul, miközben a levego a tn ho-
mérsékletre áll be. A víz cirkulációját a 9 szivattyú,
a víz durva porlasztását a 8 porlasztó végzi.
A levego gazdaságosabb hutését teszi lehetové a
21-38. ábra szerinti berendezés, ahol a hutovizet
egy második nedves hocseréloben (szerviz-hocseré-
loben) folyamatosan visszahutik. Ez a berendezés a
második ventilIátor és a szivattyú megjelenése kö-
21.7. A levegökondicionálás
A klímaberendezések nagymérvu elterjedése kö-
vetkeztében világszerte mindinkább elotérbe került
irodaépületek, szállodák, kórházak, lakóházak stb.
kondicionálásának kérdése. Ezekben a létesítmé-
nyekben sok kis alapterületu helyiségben egyideju-
leg kell rendszerint különféle belso légállapotot
fenntartani. Hagyományos kialakítású berendezé-
sekkel ezt a feladatot nem lehet megvalósítani, ill. a
megoldás igen költséges. Ezért szükségessé vált a
kondicionálás újabb módozatainak kialakítása.
A légkondicionáló technikában új utak keresésére
ösztönzött az az irányzat is, hogya modern építé-
szet mind nagyobb ablakfelületeket alkalmaz, amely
azzal a következménnyel jár, hogy télen a lehulés,
nyáron pedig a napbesugárzás miatt a felmelegedés
jelentosen megno. Ily módon a hoterhelések fede-
zésére nagy légmennyiséget kellett a kondicionált
terekbe bevezetni, ami a hagyományos klímaberen-
dezések esetében nagy csatorna-keresztmetszeteket
kívánt meg.
Hagyományos kIímaberendezést úgy építenek,
hogy az a szelloztetésen kívül télen a helyiség ho-
veszteségét is pótolja. Ha tisztán csak a szelloz-
tetés az igény, lényegesen kevesebb levego szüksé-
ges, mint akkor, ha a helyiséget futenénk, ill. hute-
nénk is. Az aránya két eset között általában 2 ... 6-
vetkeztében többlet'energiát igényel, aminél azon-
ban több energia nyerheto vissza a hutési megtaka-
rításból. Ez a megoldás elonyösen alkalmazható
ott, ahol a levego nedvességtartalma kicsi.
A célszeru és csak a szükséges energiafelhaszná-
lásra való törekvés hozta létre a változtatható tér-
fogatáramú rendszereket (21-39. ábra). E megoldás-
ban a 3 ventilIátor változó fordulattal üzemel a
mindenkori igényeknek megfeleloen, ezzel mód nyí-
lik igazodni a fogyasztó (az egyes helyiségek) vál-
tozó igényeihez. A ventillátort EpRM szabályozási
kör irányítja. A levego az 5 elosztóhálózatba
jut, amely mindig képes az igényeknek megfelelo
állapotú és mennyiségu levegot szállítani. A helyi-
ségekbe a 9 szabályozható anemosztátok táplál-
ják he a levegot.
A változtatható térfogatáramú berendezéseket
más rendszerekkel elonyösen lehet kombinálni
(21-39. ábra). Ugyancsak kihasználható ebben a
megoldásban az energia-visszanyerok által nyúj-
tott gazdasági elony is. A beruházási költséget
azonban jelentosen növeli a ventilIátor, a szabályo-
zási körök, valamint a speciális befúvófej magas ára.
modern irányzatai
szoros. Csak szelloztetés esetén 30 m3jhfo, általá-
ban óránként 2 .. .3-szoros, míg futés, ill. hutés ese-
tén 6 ... 15-szörös légcsere szükséges.
A viszonyok lényegesen jobbak, ha minden eme-
letre vagy minden emeletcsoportra külön klíma-
központot tervezünk. Ez a megoldás azonban költ-
séges, mert a sok klímaközpont építése, kezelése,
külön vezérlése bonyolult.
21.7.1.~agynyornásúklirnaberendezések
Sokhelyiséges épületek kondicionálásának egyik
módja a nagynyomású vagy más néven nagy sebes-
ségu klímaberendezés alkalmazása. Ma már igen
sok épület - foleg magasépületek - klimatizálását
látják el a nagynyomású rendszerekkel.
Minden nagy légsebességu klíma berendezésnek a
következo fo ismerteto jelei vannak:
- a légsebesség a légcsatornában nagy (15... 40
mis), amihez nagyobb ventilIátornyomás szükséges
(1000... 3000 Pa, ill. 100... 300 v.o. mm);
- általában nagyobb homérséklet-különbség van
a teremlevego és a szellozolevego között, mint a
hagyományos klímaberendezésben. Ez a LJt=
 A LEVEGÖKONDlCIONÁLÁS
=tszell-tbel homérséklet-különbség 30 oC is le-
het;
- a huzat jelenséget a helyiségben a nagy lég-
sebesség ellenére a különleges kiképzésu légbetáp-
láló készülékkel lehet elkerülni.
A nagy légsebesség és homérséklet-különbség le-
hetové teszi a csatorna-keresztmetszeteknek az
eredeti méret 1O... 25%-ára való csökkentését, sot
a visszaszívó légcsatorna esetleg el is hagyható.
A nagynyomású klímaberendezésekben a nagy
légsebesség és a nagyobb nyomás a levegovezetékek
kialakítását is módosítja. Nagynyomású rendsze-
rekben inkább kör keresztmetszetu csöveket alkal-
maznak. A csovezeték megfelelo tömítése, egymás-
hoz való pontos csatlakoztatása igen nagy jelento-
ségu, mert a kötéseknél esetleg megmaradó kis nyí-
lásokon át százalékosan jelentos levegoveszteség
jön létre, ami egyúttal zajforrás is.
A nagy áramlási sebesség, azaz nagy nyomás-
különbség jellemzi a rendszert. Hogy a levego belé-
pésénél a nagy nyomáskülönbségeket kiküszöböl-
jék, minden rendszerben a befúvófejeket különleges
nyomáscsökkento berendezéssel kell ellátni, s a
zajcsökkentést is meg kell oldani.
A nagy légsebességu klímaberendezés központi
rendszer, a központ az épület valamely alsó szintjén
(pincében vagy földszinten) helyezheto el. A köz-
pontot csohálózat köti össze az egyes helyiségekkel.
A központ kialakítása, elrendezése és üzeme a
hagyományos berendezésekéhez hasonló, azonban
csak a szükséges légmennyiség egy részét - rend-
szerint a frisslevego-hányadot - készítik elo. Az
elokészített levego a helyiségben kb. 2 ... 3-szoros
légcserének felel meg.
A klímaberendezéshez szükséges friss levego
mennyiségét a létesítményben dolgozó, tartózkodó
személyek száma szabja meg. A szellozolevego
mennyiségének csökkentése és a légelosztó háló-
zatban uralkodó sebesség növelése együttesen
eredményezi a nagy légsebességu vagy nagynyo-
mású klímaberendezés elonyeit.
A nagy légsebességu klímaberendezésnek több
fajtája alakult ki, több szempont szerint osztályoz-
hatók. Az elosztó légcsatorna-hálózat szerint lehet
egy- és kétcsatornás rendszer.
Egycsatornás rendszer esetében a központosan
elokészített levegot egy csatorna szállítja a fogyasz-
tóhoz, és egyszerubb kialakítású befúvófej ada-
golja.
Egycsatornás rendszer klímakonvektorral. Ebben
a rendszerben is egy csatorna szállítja a központ-
ban elokészített levegot, a betáplálást kIímakon-
vektor végzi, amely a levego utókezelésére (futé-
sére, hutésére) is alkalmas.
Kétcsatornás rendszer esetében a központban
MODERN IRÁNYZATAI 697
külön állitják elo a meleg és a hideg levegot, külön
szállitják a fogyasztóhoz. A helyszínen kevero-
berendezés állitja elo a befúvandó levegot a minden-
kori igényeknek megfeleloen.
Mindhárom rendszer visszaszívó hálózattal is el-
látható, sot az így kialakított rendszereket más
névvel is jelölik.
Az egycsatornás klímakonvektoros rendszert ki-
egészíti a futo- és hutohálózat is. Lehet azonos
vezetéken, ill. külön vezetéken szállítani a huto-
vagy hutovizet a klímakonvektorban levo kalori-
ferekhez. A futo-huto vezetékek alapján a követ-
kezoképpen osztályozhatók.
Kétcsöves rendszer, amelyben egy vezetékpár szál-
lítja a futovizet, nyáron ugyanaz a vezetékpár szál-
lítja a hutovizet.
Háromcsöves rendszer esetében a futo- és huto-
vizet egy-egy vezeték, míg a lehuIt, ill. felmelegedett
vizet egy közös visszatéro vezeték szállitja.
Négycsöves rendszerben egy-egy vezetékpár talál-
ható a huto- és a futoközeg számára is.
Az irodalomban a nagynyomású rendszereket
néha további szempontok szerint is osztályozzák,
pl. az alkalmazott befúvófejek alapján, azonban
ezek már nem alkotnak új rendszereket, s ezért nem
is közöljük.
21.7.1.1. Egycsatornás, nagynyomású
klimaberendezés
Egycsatornás, nagynyomású kIímaberendezés ki-
alakításának elvét a 21-40. ábra szemlélteti. Elren-
dezése hasonló a hagyományos kondicionáló rend-
szeréhez. Fo alkotóelemei a klímaközpont, az el-
osztó- és gyujtocsatorna-hálózat, a befúvószerke-
zetek.
A berendezés a következoképpen muködik. A klí-
maközpontban (21-40. ábra) a friss levegot szurik,
hutik vagy futik és nedvesítik. A ventil1átor az így
elokészített levegot a nagynyomású elosztóháló-
zatba táplálja, s minden felszállóba külön-külön
építenek be Futófuto és H utóhuto készü1éket.
Ezek a szükséges nyári-téli szellozési légállapot
végso beállítását teszik lehetové.
Az utókezelésen is átment levego a 2 felszállók
közvetítésével a helyiségben elhelyezett B befúvó-
fejekhez jut. Az elhasznált levego 3 elszívóhálózat
közvetítésével a helyiségbol a szabadba, esetleg a
klímaközpontba visszajut.
A kis keresztmetszetu elosztó légcsatorna fali
horonyba vagy vakpillérbe helyezheto el. Esztétikai
okokból ez a megoldás nagyon kedvezo. A csa-
torna anyaga csak sima cso lehet. A tömítetlenség
698 KLíMABERENDEZÉSEK

.It

J
!'~'~'-
IS

.J

21-41. ábra. Ablak alá elhelyezheto nagynyomású befúvófej

1 befújó légcsatorna; 2 flexibílis csatlakozás; 3 ház; 4 szabályozó

Egycsatomás, nagy légsebességu klimaberendezés

télen légfutésként is üzemelhet, csupán a levego-
I nedvesítést kell kiiktatni. A rendszert központi sza-
II It
bályozással tervezik és építik.
\C '-"')

21-40. ábra. Egycsatornás, nagynyomású klimaberendezés

1 klímaközpont; 2 nagynyomású elosztóhálózat; 3 elszívóhálózat; 4 bú-
totelep; 5 kazántelep; Hhútotest; Fflitotest; Bbefúvófej; Ce1szívó fej

veszélyes, mert a levego tekintélyes része eltávozbat.

A szellozo- és a teremlevego homérséklete között
nagy homérséklet-különbség engedheto meg, inert
a szellozolevego a befúvás után rögtön keveredik
.1
a kondicionált tér levegojével.
Levego beadagolására 21-41. ábra szerinti be-
fúvó-nyomáscsökkento fejet alkalmazzák. Beépít-
heto ablak alá, falba, mennyezetbe stb.
A nagy légsebesség miatt nagy gondot kell for-
dítani a zajképzodés elkerülésére, ill. a zaj csökken-
tésére. Zajcsökkentés céljából a befúvókat a csa-
tomahálózathoz flexibilis csovel kötik. A nyomás-
csökkento kamrák és befúvószerkezetek belso felü-
letét hangelnyelo anyaggal burkolják. (
A klimaközpont sZUfobol, elofutobol és nedves
hocserélobol vagy felületi hutobol és nedvesítokam-
rából áll. Az utófuto, ill. utóhuto kalorifereket nem 2i-42. ábra. Egycsatornás, nagynyomású klimaberendezés
egy egységben, hanem az égtájaknak megfeleloen klimakonvektorral
szétágazó vezetékekbe építik be, hogy ezzel is elo- 1 klímaközpont; 2 nagynyomású elosztóhálózat;.3 elszívóhálózat; 4 ki·
segítsék a szabályozást. szolgált tér; 5 kllmakonvektor; 6 hútotelep; 7 kazántelep
 A LEVEGOKONDICIONÁLÁS MODERN IRÁNYZATAI 699

21.7.1.2. Egycsatornás, nagynyomású Klimakonvektorb61 igen sokféle, különbözo el-

klímaberendezés ldímakonvektorral
A 21-40. ábrán bemutatott egycsatornás, nagy
légsebességu ldímaberendezésekhez hasonló kiala-
kítású rendszer (21-42. ábra). A berendezés csak
friss levegovel dolgozik. A beszivott friss levegot a
kívánságnak megfeleloen szuri, futi vagy huti,
nedvesiti, száritja. A ldímaközpontban elokészitett
levegot ldímakonvektoron keresztül táplálják be.
A klimakonvektor levegoinjektor és futokonvektor
megfeleloen kialakitott kombinációja. A 21-43. áb-
rán indukciós ldímakonvektor látható.
A nagy sebességgel érkezo primer levego a helyi-
ségbol is magával ragad levegot, s azzal keveredve
a készüléket elhagyja. A helyiségbol visszaszivott
levego már a keveredés elott a huto- (vagy futo-)
testen lehul (vagy felmelegszik).
A klimakonvektort rendszerint az ablak alá épi-
tik. Ezzel az ablak résein beszurodo hideg levego
helyi huto hatása megakadályozható.
rendezésu és külsejü tipust gyártanak. Ezek közül
a 21-43. ábra megoldást szemléltet különféle üzem-
~onyokra. A készülék egyaránt üzemelhet hutött,
futött, szekunder levegovel, ezek keverékévei, de
beléphet a szekunder levego a szuron is utófutés,
ill. utóhutés nélkül. Csappantyúkkal bármelyik
üzemállapot beállitható [21-43. a) ...e) ábrák).
A klimakonvektorok rendszerint tetszetos burko-
lattal készülnek, de burkolat nélkül is rendel-
heto, ekkor a belso térkiképzéssei kell megfelelo
burkolatot létrehozni.
A bemutatott klimakonvektorok közelito telje-
sitményadatai a következok. A központban eloké-
szitett, s a légcsatorna által szétosztott primerlevego-
igény 50... 300 m3fh. A friss és visszaszivott levego
aránya, vagyis az indukciós tényezo a legtöbb ké-
szüléknél 3... 5 körüli értéket ér el. A berendezés
muködtetéséhez a készülék csatlakozócsonkján
szükséges nyomás 200... 800 Pa.
Követelmények a klimakonvektorral szemben:

aj hj

d) ej
21-43. ábra. Indukciós készülék üzemben (Marlé, Milánó)
A ftít6tcst; B hiítötcst; C kerüloág; D. E csappantyú; F primer levego; G fúvóka; H sziírö. Uzemmód: a) maxj.
mális hiítés; b) csokkentett hiítés; c) kevert levegos iízem; d) maximális flités; e) csökkentett flités
 700 KLíMABERENDEZÉSEK

jó keveredés a primer és szekunder levego között,
ne adjon lehetoséget zaj keletkezésére, a primer és
szekunder levego aránya bizonyos határok között
változtatható legyen, a levego szurését oldja meg.
A klímakonvektor hocserélojébe télen 90 70 oC
homérsékletu meleg vizet, nyáron általában 2 8 oC
homérsékletu hutött vizet visznek be. A futoközeg
mennyiségét készüléken ként lehet szabályozni (21-
44. ábra).
A klímakonvektorok futo-, ill. hutotesteit el-
látó hálózat szivattyús melegviz-futésként, ill. hu-
tésként képezendo ki. A klímaközpontban elokészi-
tett levegot kör keresztmetszetu csatornahálózat
juttatja el a fogyasztókhoz. A Iégcsatorna-hálózatot
fali horonyban vagy vakpillérben kiképezve sze-
relik.
Az egycsatornás klímakonvektorral szerelt nagy
légsebességu klímaberendezés elonyei a követke-
zok: a Iégcsatorna-hálózat olcsó, helyigénye kicsi,
a szállított légmennyiség, a klímaközpont helyigé-
nye is kicsi, a visszaszÍvó hálózat elmarad, a klíma-
központ hibája esetén az egyes helyiségekben levo

~
I
II " II
111111~1
1111111 1

- I
/.I
4o I
- t t ~-5-- r--<:J---~
b)I ,
L t
a)
I
1/
I $- .~
-$- /1 ~I
3

3
4-

----5
----o
ej

21-44. ábra. Indukciós klímakonvektor kapcsolása

a) kétcsöves, h) háromcsöves, e) négycsöves kivitel; d) beépités; 1 induk-
ciós konvektor; 2 szabályozószelep ; 3 fútovlz-e1oremeno; 4 visszatéro;
5 hötovlz-eloremeno; 6 visszatéro vezeték d)
 A LEVEGOKONDICIONÁLÁS MODERN IRÁNYZATAI 701

klimakonvektorok a futést biztosítják, a helyiségek
légállapota külön-külön szabályozható.
A felsorolt elonyökkel szemben hátrányai: a hu-
togép évi üzemideje nagy, már átmeneti idoben is
huteni kell, a szekunder levegot a legtöbb készülék
szuretlenül továbbítja, a zajcsökkentés nehezen és
nagy költséggel oldható meg.
21.7.1.3. Kétcsatornás, nagynyomású
klimaberendezés
Sok helyiség egyideju klimatizálása esetén a két-
csatornás klímaberendezések alkalmazása kerülhet
elotérbe. Ezt a rendszert természetesen csak nagyon
igényes helyeken - luxusszálloda-szobákban, kór-
házakban - lehet alkalmazni, mert beruházási és
üzemköltsége az összes többi rendszerek közül a
legnagyobb.
Fo jellemzoje, hogy minden helyiségbe két lég-
csatornát vezetnek (21-45. ábra), az egyik hutött, a
másik melegített levegot szállít. Ennek eloállításá-
hoz a kIímaközpontban a ventillátor által beszívott
és a már megszurt levegot kétfelé osztják. Az egyik
csatornában futo-, a másikban a hutokonvektor
van elhelyezve.
Minden helyiségben egy-egy légbefúvó (21-45.
ábra, 4J szerkezet van, amelynek egyik csonkja a
hideg, másik csonkja a meleg levegot szállító csa-
tornához csatlakozik.
A levego befúvására különféle kialakítású ke-
verokészülékek alkalmazhatók (21-46. ábra). A ke-
verokészülék külso kialakítása az elozó'kben tár-
gyalt kIímakonvektoréhoz hasonló, de feladata
lényegében csak a keverés. A keverotérben szabá-
lyozóberendezés van, amely a hideg és meleg leve-
got mindenkor a megkívánt mennyiségben adagolja.
A levegóoefúvós ablak alatt [21-46. aj ábra], oldal-
4-

ct:
1 r-D---
~llt q 8

I ;::
I,?

1[1
J';'
I . 1.:

---..
;.-I IIII,A"",
,A•...,
nl
II
A • "
Ö
t II ~
2
bJ
3 1

A, ./A,

e)
21-45. ábra. Kétcsatornás, nagynyomású klímaberendezés 21-46. ábra. Kevero befúvófejek kétcsatornás, nagynyomású
elve klímaberendezésben
1 klímaközpont; 2 hutött levegot elosztó, 3 moleg levegot oIosztó hálózat; a) ablak alá elhelyezheto, b) és e) mennyezetbe beépitheto keverofejek;
4 keverofej; 5 elszivóhálózat; 6 kiszolgált tér; 7 kazánt01ep; 8 hútotolep; 1 keverokészulék ; 2 hideg-, 3 meleg1eveg6-csatlakozás; 4 szabályozó-
9 e!szlvóközpont berendezés
702 KLíMABERENDEZÉSEK
falon és a mennyezeten is megoldható [21-46. bJ és
ej ábra]. Keverofejek meme az ábrán látható.
A keverokészülékek meme automatikus. Minden
helyiségben van hoérzékelo, sennek segítségével a
pillanatnyi szükségletnek megfelelo mennyiségu
hideg, ill. meleg levegot bocsátanak be.
21.7.2. Helyi klimatizálókészülékek
A helyi klimakészülékek ugyanazokat a követel-
ményeket elégitik ki, mint a nagy központi ~lima-
berendezések, nyáron huti és nedvesíti vagy szá-
ritja; télen nedvesíti vagy száritja és futi a helyisége-
ket. Alkalmazása irodákban, gyülekezohelyeken,
lakásokban, szállodákban éppen úgy szóba jöhet,
mint a szfnházakban, mozikban.
Helyi klimaberendezés bármely helyiségbe be-
építheto az ablak alá a futotestek helyére. Az egység-
klimaberendezés modern építési formája lehetové
teszi falsarokba, fülkébe való beépítését is. A futo-
közeg lehet goz, meleg viz, gáz vagy elektromos
áram. A klimakészüléket magában a helyiségben
helyezik el, így elmaradnak az esztétikai okokból
nemkívánatos, nagy helyigényu elosztó légcsator-
nák.
21-47. ábra. Szobaklirnatizáló készülék elvi kialakitása
1 kezeltlevegö; 2 friss levegö; 3 k«ingtetett levego; 4 szQro; 5 ventillátor;
6 hlíto-flító kalorifer; 7 burkolat hangszigetelo béléssei
A helyi klimatizálóberendezés rendszerint szek-
rény alakú készülék (21-47. ábra), amelybe ventil-
látor, hutogép, futotest, nedvesítotér, légszuro stb.
van beépítve. A klimakészülék egy egységet képez,
hordozható, könnyen lebontható és máshol fel-
szerelheto. Rendszerint nagy sorozatban gyártják,
így alkotóelemeit egymás között fel lehet cserélni.
A helyi klimatizálókészülékek csoportjába sorolt
berendezések a következoképpen osztályozhatók:
Helyi szelloztetoberendezés. Feladata csak helyi-
ség szelloztetése, azaz a helyiség levegojének az
igények szerinti megújítása, szurése.
Szellozteto-lég/uto készülék. A helyiséget a kí-
vánt légcserén kívül még futi is.
Félklimatizáló berendezés. Szellozteti, futi a he-
lyiséget, mint az elobbi készülék, és ezenkívül még
a levegot nedvesíti. Az i=áll~ entalpia melletti ned-
vesítés a száraz homérséklet csökkentését teszi le-
hetové. Ugyancsak e csoportba sorolhatók azok a
készülékek, amelyek a levegot nem nedvesítik, de
hutik és melegítik.
Klimatizálókészülék. Ez a tulajdonképpeni helyi
klimatizálókészülék. A szelloztetés mellett a levego
állapotát az eloírt értéken tartja. Kívánság szerint
változtatja a levego entalpiáját, nedvességtartalmát.
Rendszerint a hutogép elpárologtatója a Iéghuto-
test. Helyi klimatizálókészülékekben csak egészségre
nem káros hutoközegek (Freon-féleségek) jöhetnek
számításba (21-48. ábra).
Helyi kondicionálóberendezések központi hoellá-
tó rendszerhez (melegviz-, forróviz-, gozhálózat-
hoz) is csatlakoztathatók. A kondicionálókészülé-
kekhez a melegviz- (vagy forróvíz-, goz-) és az
elektromos csatlakozáson kívül hidegvíz- és szenny-
vfzcsatlakozás is szükséges.
21.7.2.1. Szobaklimatizáló készülékek
A szobaklimatizáló készülékek az irodalomban
és a gyakorlatban több néven fordulnak elo: szoba-
klimatizáló, szekrény klima, kiskIírna, kIímabox,
parapetklima, ablakklima stb.
A szobakIimatizáló berendezés fo alkotóelemei
azonosak a központi berendezésekéveI. Fo méretei:
magasság 600... 1000 mm, hossz 800... 1500 mm,
mélység 250 .. .500 mm.
A készülék váza idomacél, húzott szinesfémbol,
esetleg csobol készül. Burkolata rendszerint fém-
lemez vagy muanyag lemez. A burkolat megválasz-
tásakor a hangszigetelés szempontjait is figyelembe
kell venni. A friss levegot a külso falon kialakított
nyiláson keresztül vezetik be (21-47. ábra: 1 ke-
zelt levego; 2 friss, 3 keringtetett levego; 4 szuro;
5 ventilIátor; 6 huto-futo kalorifer; 7 burkolat).
 A LEVEGÖKONDlCIONÁLÁS MODERN IRÁNYZATAI 703

4-

1
s

2 8

11-48. ábra. Ablakba beépithetó szobaklimatizál6 készülék (National tipus)

1 ventillátor; 2 homloklap; 3 sz6r6; " e1pároloatató. ill. kondeDátor; $ ko~; 6 bllfkolat; 7 motor; 8 kapcsolók; 9 talapzat
704 KÚMABERENDEZÉSEK

A külso faInyílásba zárószerkezetet kell elhelyezni,

hogy ha szükséges,.a légbevezetés lezárható legyen.
Légkondenzáció alkalmazásakor több faInyílásra
van szükség, mert a kondenzátor hutéséhez levego
be- és kivezetésérol kell gondoskodni.
A szobaklimatizáló készülékek teljesítménye nor-
mális viszonyok között: levegoszállitás 100 ...
'" 1500 m3 fh; futoteljesitmény, ha a futoközeg meleg
viz 1000 ... 6000 W, forró vizés goz 1000 ... 10 000 W,.
elektromos áram 1000 ... 8000 W; hutoteljesítmény
300 ... 6000 W.
A 21-49. ábrán a hazai (Hutogépgyár) gyártmá':
nyú, ablakba építheto klimakészüléket láthatjuk.
Teljesítményadatai : hutoteljesítmény 1860 3720 W
(1600 3200 kcalfh), futoteljesUmény 2000 4000W
(1700 3500 kcalfh), frisslevego-beszáIIitás 10 ...
... 50 m3fh.
Újabban a beépítési, elhelyezési problémák egy-
szerusítése és a zajforrások kiküszöbölése végett
megosztott rendszeru (Split-rendszeru) készüIékeket 21-49. ábra. Hazai gyártmányú ablak-klfmakészülék (Huto-
gyártanak. A kompresszort és kondenzátort ki- g6pgyár)
emelik, külön készülékként alakitják ki, amely csak
vékony vezetékpárral van az alapegységhez kötve
(21-50. ábra). A klimakészülék a kiszolgálandó tér- gyártásra alkalmasak, elmarad a nagy helyigényfi
ben van, a kiegészíto egység pedig a szomszédos klimaközpont, nincs csatornahálózat, beépítésük
- rendszerint alárendelt célú - helyiségben állit- egyszeru, mig központi berendezéssel az egyes
ható fel (21-51. ábra). helyiségek külön-külön szabályozása nehéz, a szo-
A szobaklimatizáló berendezések elonyei a ha- bakIimatizáló alkalmSl'7.ásaesetén minden helyiség
gyományos klimaberendezésekkel szemben: tömeg- légáIIapota tetszés szerint állítható be.

aj b)
21-50. ábra. Szobaklimatizál6 készülékek és beépitésük (Split-rendszer, National gyártmany)
a) ablak alá. b) DIeIUQ'eZet alá SZaOeIhet6 kivitel
 A LEVEGOKONDICIONÁLÁS MODERN IRÁNYZATAI 70s

1\
I

~h~_
1
21-51. ábra. Megosztott (Split-rendszeru)
készülék beépítési elve
1 elszív6; 2 szücö; 3 elpárologtalÓ; 4 ventil1átor; 5 kifúvórács; 6 zsalu;
7 kompresszor; 8 kondenzátor
Hátrányai: a sok kis egység ellenorzése nehezebb,
bár szakképzett kezelot nem igényel, minden egy-
ség külön elektromos fiito-, víz-, csatornacsatlako-
zássallátandó el, a levegobeszívó nyílásokat a külso
falban kell kialakítani, ennek eltüntetése pl. hom-
lokzaton nehéz.
Az egyedi szobaklimatizáló készülékek épületen
belüli tömeges alkalmazása lehetové teszi a hiités
és fiités koncentrálását. Központi teleprol sok egy-
ség ellátható hiito-fiito közeggel (21-52. ábra).
I J 2
1
I 21-52. ábra. Központi huto- és fútótelepre kapcsolt szoba-
szobaklimatizáló klimatizáló készülék beépítési sémája
1 szobaklimatizál6 készülék; 2 kazántelep ; 3 huwtelep; 4 elosztóhál6zat;
5 szivattyÚSgy6jtohálózat
de elvben nedves hocsere is felhasználható. Felületi
hiitotestként a hiitóoerendezés elpárologtatóját
lehet felhasználni. Természetesen a hiitoközegek-
nek az egészségre itt is veszélytelennek kell lennie,
mert gép- vagy egyéb hiba a hiitoközeget a befú-
vott levegobe juttathatja. A levego fiitésére bármi-
lyen hohordozó felhasználható. Rendszerint elekt-

21. 7 .2.2. Klímakészülékek

Klímakészülék vagy szekrényklíma elnevezéssel

illetik a nagyobb egységeket. Ezek valójában fel-
építés szempontjából a szobaklimatizáló készülé-
kekhez, míg teljesítmény szempontjából a hagyomá-
nyos kialakítású központi rendszerekhez hasonlí-
tanak.
A szekrényklíma feladata egy nagy helyiség vagy
több kisebb helyiség egyidejii klimatizálása. A le-
vegot csatornahálózat is eloszthatja. E készülékeket
is tipizálták és sorozatban gyártják. Alkotóelemei
azonosak a szobaklimatizáló készülék alkotóele-
meivel (21-53. ábra), csupán méreteikben különböz-
nek. A levego szállítására rendszerint centrifugál-
ventillátort (21-53. ábra) választanak. A szállított
légmennyiség tág határok között változhat. A le-
vego hiitésére általában felületi hiitést alkalmaznak, 21-53. ábra. Klimaszekrény (TRANE gyártmány)

47 Az épület&épészet kézikönyve
706 KLíMABERENDEZÉSEK

romos fiitéssel vagy goze, melegviz-, ill. forróviz-
fiitéssel miiködik.
A szokványos kialaldtású szekrényklímák (klíma-
szekrények) teljesítményadatai : légszálIítás 1000...
... 75000 m3fh, hutoteljesítmény 1000... 60000 W,
fütoteljesítmény 10000 ... 130 000 W. Hazai gyárt-
mányú (Hutogépgyár) klímaszekrényeket is bemu-
tatunk (21-54. ábra). Közelíto teljesítmény és mé-
retadataikat a 21-10. táblázat tartalmazza.
21.7.2.3. Helyi klimatizálókészülékek
megosztott bíítéSsel
A levego kezelése megoldható ventillátoros lég-
huto készülékekkel is, ha nincs igény a relatív ned-
vesség szabályozására.
A helyiségekben a 21-55. ábra szerinti készüléke-
ket helyezik el. Ezeket konvektor és ventilIátor ösz-
szeépítésével alaldtják ki. Itt tehát nincs központi

-
He/eg víz

-
-
HJ/ú'víz

1350

o)

I~ 1/ II lf
I
C1/1 -J
>Ne/eg
v/z
I

ef/2/1 I
Uh~ .. '
if!... .=-J
"- l/lUIIIZ
60

5U
850 360 5.90

bj
21-54. ábra. Hazai gyártmányú klimaszekrények
II) KS 20 CIYSéll; b) KS ft OIIYSéa
 A LEVEGOKONDIOONÁLÁS MODERN IRÁNYZATAI 7W7

21-10. táblázat. Hlité)gépgyárl szekrényklimák J

teljesítmény- és méretadatai

Megnevezés
I--K-S -20-~I--
Tipus KS 8

6000
1500...
Levegöszállitás, 2200
8700
590 660
2346
1360
850
9200
m3
magasság
...2500
35000
fh
mélység
-23000
max:
40000

10

'2

21-11. táblázat. Htitögépgyári

ventilIátorosJéghtitö-Iégftit6 készülékek (fan con)
méret- és teljesitményadatai

Tipus
Megnevezés
FCI FC2 FC3

240
240
1270
510
Légszállitás, 1100
2900
m3fh
650
456
4200
1500..
400
1600
300
940
3,2
6;5 ........
510
... ...
3100
.4150
4000
35,0
.43,0 9300
1200 640
...275
1750
200
1,0... ... 1750
.. .4200
600
7,0
szélesség
mélység
Pa
ség,lfh

Q
8
h)
21-55. áhra. Ventillátoros klimakónvektorok kialakitása
lJ) Ventcoit készülék (Jucker cég, Milánó); b) hazai can call rendszerlí
kéSZiiIék e1w (Hflt6gépgyár); 1 kezeloajtó: 2 fúto-hflt6 elem; 3 motor;
"ajtó; S aabályoz6; t5 venti1látor; 7 szf1ro: 8 levegobe1épés; 9 ftit6csatla-
kozú; 10 kondenzátumgyújt6; 11 kevercksappanty6; 12 kifúvórács; 13
frisslevego-bevezctés

levegokészítés, csupán központi hutotelep és futo- lére is van lehetoség. A hideg- vagy melegvíz-
telep áll rendelkezésre. A zárt térben levo ventillá- elosztó hálózat a 21-52. ábra szerint képezheto ki.
toros léghuto (Iégfuto) mozgatja a helyiség levego- Hazai gyártmányú készülékek (fan coll) méret- és
jét, melegíti vagy huti azt. Friss külso levego véte- teljesítményadatai a 21-II. táblázatban találhatók.

21.8. K1imatizáló rendszerek kiAlAkítása

Az egyes létesítményekben alkalmazható, ill. be- 21.8.1. Lakó- és kommunális épületek

építheto kondicionáló rendszer kialakítása az épület
(létesítmény) jellegének és az ott alkalmazott techno-
Iógiának a függvénye. A következokben röviden
néhány jellegzetes létesítmény kondicionáló rend-
szerének megválasztásához fuzünk megjegyzése-
ket.
kondicionáIása
Lakások, lakószobák kondicionálása ma még
különlegességnek számít, de már nálunk is meg-
található. A lakószobákban tartandó kivánatos
708 KLíMABERENDEZÉSEK
légállapot télell tbel=20 oC és l1'bel=50%, mig nyá-
ron tbel=26 oC és l1'bel=60%. Ezek a feltételek a
lakás használhatóságát szélso idojárási viszonyok
esetére is garantálják.
Lakásokban legelonyösebben a 21.7.2. pontban
bemutatott készülékek használhatók fel. Ha sok
lakás, lakószoba kondicionálása kivánatos, akkor
érdemes a hutés (esetleg futés) összekapcsolása (1.a
21.7.2.2. és 21.7.2.3. pontot).
Villákban és nyaralóházakban hazánkban laká-
sokhoz hasonló feltételek kialakitása célszeru a
gazdaságos üzem elérése céljából. Ezekben a léte-
sitményekben célszeruen felhasználhatók a szek-
rényklimák, tekintve hogy azok teljesítménye álta-
lában az egész épület igényét fedezi, s beépitésük
viszonylag könnyen megoldható.
Orvosi rendelok, kisebb körzeti orvosi rendelo
intézmények kondicionálása és a 21.7.2.2. pontban
ismertetett berendezések segitségével oldható meg.
A belso légállapot igények nem térnek el az általá-
ban megkivánt értékektol.
Szállodák kondicionálása elonyösen központi
rendszerrel oldható meg. Egyaránt szóba jöhet
nagynyomású rendszer (21.7.1. pont) és helyi lég-
huto-légfuto berendezés (21.7.2.3. pont) is. Ha
csak helyiségenkénti homérséklet-szabályozás ki-
vánatos, akkor mindkét rendszer megfelel, ha azon-
ban a relatív nedvesség is szabályozott, akkor csak
a kétcsatornás, nagynyomású rendszer jöhet szóba.
Kórtermek kondicionálására legelonyösebben a
21.7.2.1. pontban ismertetett szobaklimatizálók ve-
hetok igénybe. Itt elonyös a központositott hutés
és futés kialakitása (21.7.2.1. és 21.7.2.3. pont).
T<.órházak mutoinek és intenziv osztályainak
kondicionálása esetén szigorúbb feltételek betar-
tását kivánjuk meg. Ezekben a helyiségekben télen
és nyáron egyaránt tbe1=24 ... 26 oC és l1'bel=
=50 ... 60% tartandó. Ezek csak friss levegovel
üzemelhetnek, fokozott (több lépcsos) szuréssel.
Laboratóriumok légállapotigényét az alkalmazott
technológia szabja meg. Rendszerként egyaránt
szóba jöhet a 21.4., 21.5. és 21.7. pont szerinti meg-
oldás.
A hangverseny- és szinháztermek, valamint elo-
adótermek és filmszínházak belso tereiben tartandó
légállapot, figyelembe véve az emberek holeadását,
tbel=18 ... 20 oC és l1'bel=50% télen és tbel=25 ...
27 oC, l1'bel= 60% nyáron. Egyaránt szóba jöhet
megoldásként a 21.4. és 21.5. pont szerinti központi
rendszer. Csatolt helyiségek részére, a rendeltetés-
tol függoen, a 21.7.2. pont szerinti megoldás ajánl-
ható. Éttermek, menzák, bárok stb. kondicioná-
lására, a létszámtói függoen, a 21.4. és 21.7. pont
szerinti megoldás választható.
Irodahelyiségek kondicionáIása helyi készülékek-
kel (21.7.2.1. pont) vagy központi rendszerrel
(21.7.1. pont) oldható meg.
Kiállitási csarnokok, múzeumok kondicionáIá-
sakor szem elott kell tartani azt a körülményt, hogy
ezek terhelése szakaszos. Igen nagy létszám és igen
kis létszám is elofordulhat. így a kondicionáló-
berendezésnek a terhelés f'úggvényében a hoelvo-
nást biztositani kell. Erre legalkalmasabb megoldás~
a 21.7.1. pontban ismertetett rendszerek nyújtanak.
A tartandó légállapot tbel=18 oC és rpbel=50%
télen, mig tbel=25... 26 oC és QJbel=50 ... 70% nyá-
ron.
21.8.2. Ipari épületek kondicionálása
Valamely ipari épületben alkalmazandó kondi-
cionálóberendezés mindenkor a technológia függ-
vénye. Éppen ezért általános érvényu tanács nem
adható, a következokben mégis néhány adatot
gyujtöttünk össze arra az esetre, ha a technológus
nem áll rendelkezésre.
Számitóközpontokban tartandó légállapot - a
gépek igényeit figyelembe véve - télen-nyáron:
tbel=18... 24 oC, rpbel=50.;.6O%. Elokészito helyi-
ségekben ettol eltéro légállapot engedheto meg,
más eloírás hiányában az irodaépületekre elmon-
dottak az irányadók (21.8.1. pont).
Klimatizáló rendszerként központi levegoeloké-
szitést és -elosztást (21.3. pont), valamint a szek-
rényklimával megoldott levegoellátást (21.7.2.2.
pont) javasolhatjuk. Külön gondot kell fordítani a
levego elosztására (1. a 19.7.1. pontot).
Ipari laboratóriumok belso légállapota - más
eloirás hiányában - a következo lehet: tbel=20 oc
és l1'bel=50% télen, mig tbel=26 oC és <fbel=50%
nyáron~ Preciziós méréseket végzo laboratóriu-
mokban tbel=20... 22 oC és l1'bel=50% légállapot
tartandó télen és nyáron egyaránt.
Preciziós megmunkáló muhelyek légállapota a
végzendo feladat f'úggvényében rögzitheto. Ha más
eloírás nincs, a belso légállapot tbe1=22 oC és
rpbel= 50% értékkel rögzitheto. Mindkét esetben
központi levego-elokészités kivánatos.
A könnyu-, élelmiszer- és vegyipar egyes techno-
lógiai fázisai más és más klimát igényelnek. Éppen
ezért általános érvényu tanácsot nem lehet adni,
csupán a következoket ajánlhatjuk. Technológiai
igény hiányában textil-, papír- és borfeldolgozó
iparágban tbel=20... 24 oC, l1'bel=6O... 90% tar-
tandó télen, tbe1=24 ... 28 oC és rpbel=60 ... 90%
nyáron. Élelmiszer- és vegyipari üzemekben tbel=
=22 ... 26 oC és l1'bel=60 ... 80% tartandó télen,
 KLIMATIZÁLÓ RENDSZEREK
tbel=24 ... 28 oc és fPbel=60... 80% nyáron. Ezek-
ben az iparágakban a technológiai követelmények
mellett az ember közérzeti igényeit is figyelembe
kell venni a klimaberendezés létesitésekor. A tech-
nikai megoldás rendszerint központi berendezés
formájában alakítható ki. Kisebb üzemrészek ré-
szére szekrényklimák (21.7.2.2. pont) is szóba jö-
hetnek.
Élelmiszer-tartósitás céljára létesitett épületekben
a technológia által megkívánt légállapotot a
technológus tervez6k rögzítik.
Er6müvekben a vezényl6termeket és a tartózko-
dási célra létesitett helyiségeket kondicionálják.
Az el6bbiben télen-nyáron egyaránt tbel=22 oC,
Pbel=50% tartandó, az utóbbira a 21.8.1. pontban
elmondottak az irányadók.
A mfianyagfeldolgozó iparban szintén a techno-
lógiai igény a mérvadó. Ennek hiányában általános
szabályként tbel=24 oC, fPbel=60% télen, tbel=
=28 oC és Pbel=70% nyáron a számítások alapja.
Ipari épületekben a kondicionálási feladatokat a
jó leveg6elosztás céljából központi rendszerekkel
oldják meg. Egyes - épületen belüli - helyiségek
külön légállapotigénye a 21.7.2. pontban ismertetett
készü1ékekkel biztositható.
21.8.3. Jármuvek kondicionálása
Jármuvek kondicionálása igen nehéz feladat a
klimatechnikusok számára. Valamely adott ióld-
rajzi pontra telepitett épület körül mindig azonosak
a klimaviszonyok, s igy az abban létesitett kondi-
cionálóberendezésnek is csak az adott klimaviszo-
nyokhoz igazodva kell a bels6 tér el6irt légállapotát
kialakítania. Az üzemben lev6 jármu folytonosan
változtatja helyét, és igy mindig más és más klima-
viszonyok közé kerül. A jármii klimaberendezésé-
nek a változó klimaviszonyokhoz képest is bizto-
sitani kell a bels6 el6irt légállapotot.
A jármure ható küls6 klimaviszonyok változása
nemcsak a külso homérséklet, szélhatás stb. válto-
zását jelenti, hanem jelenti a napbesugárzás inten-
zitásának és irányának folytonos változását is. Ez
az utóbbi a kondicionálás szempontjából a legje-
lentosebb idojárási elem, amely a mozgó jármiire
hat.
Levegokondicionálás szempontjából nagy hát-
rányt jelent az épületekhez viszonyítva a jármiivek
vékony határolószerkezete is.
Külön probléma a jármüvek kondicionálásával
kapcsolatosan a súly kérdése is. Ismeretes, hogy a
jármube beépitett minden kiegészíto berendezés an-
nak önsúlyát növeli, s a hasznos súlyt, a terhelheto-
KIALAKíTÁSA 709
séget csökkenti. Hogy a klimaberendezés lehetoleg
csak kismértékben növelje a jármü súlyát, törekedni
kell a lehet6 legegyszerUbb, legkevesebb elemMl
összerakható kondicionálóberendezés kialakítá-
sára.
A különféle éghajlati zónákban közlekedo jár-
miivekben megtaláljuk a kondicionálóberendezést
tbcl és fPbelszabályozással, a léghüto-szeUoztet6
berendezést csak tbel szabályozással, a légffito-
szell6zteto berendezést tbel szabályozással, továbbá
a csak leveg6cserét végzo szelloztetoberendezést.
Légi jármuvekben teljes kondicionálóberendezést
alkalmaznak, ahol a tbel és fPbelmellett a Pbel belso
légnyomást is biztositani kell.
Kondicionált jármuvekben ugyanúgy, mint épü-
letekben, az egy fore jutó kondicionált levego
10... 40 m3fh, dohányzás esetén 20... 50 m3fh érték
között ingadozik.
Kondicionálóberendezések folyami és tengeri
hajókon egyaránt megtalálhatók. Hajók kondicio-
nálóberendezése általában nagynyomású, egy- vagy
kétcsöves rendszer (21.7. pont). Lakótérben csak
kevero- vagy indukciós készülék szükséges. A tar-
tandó légállapot a hely függvénye. Európában az
utasterekben, lakótérben tartandó légállapotra a
21.8.1. pontban elmondottak a mérvadók.
A repülotechnika fejlodésében a klimatizálás
els6rendu fontosságú. Az 5... 15 km magasságban
közlekedo repülok bels6 terében - a külso lég-
nyomástól és légállapottól függetlenül - emberi
tartózkodásra alkalmas légállapotot kell fenntar-
tani. Repülogépekben a kondicionálóberendezésnek
minden követelményt ki kell elégitenie, azaz a lég-
állapotot (tbel, PbeJ el6irt értékén kivül a levego
02-tartalmát és nyomását is a kivánt értéken kell
tartania.
A nagy utasszállitó gépekben általában két telje-
sen önálló, az utasteret kondicionált levegovel el-
látó berendezést használnak. Ha gépi hiba követ-
keztében egyik rendszer leáll, a másik a levego-, ill.
oxigénellátást zavartalanul biztositja. A tartandó
légállapot tbel=20... 26 oC és fPbel=50... 70%.
A személyvagonok kondicionáIása egyszerubben
oldható meg, mert a vasúti szerelvények útvonala
egy kontinenst hálóz be, s6t a nagy kiterjedésu
földrészeken - éppen gazdaságossági megfonto-
lásokból - a vasúti szerelvények csak egy-egy ég-
hajlati zónában közlekednek.
A vasúti kocsik pályához kötött jármüvek, igy
terhelhetoségük is lényegesen nagyobb az el6z{)kben
tárgyalt jármuvekhez képest. A klimaberendezés sa-
ját súlya tehát nem olyan jelentos, mint más jár-
muvekben. A tartandó légállapot Európában tbel=
=20 ... 26 oC, lJ1be1=4O
... 70% télen és nyáron egy-
aránt.
710 KLÍMABERENDEZÉSEK

A közúti jármuvek közül kondicionálás szem- to-szellozteto, a léghuto-szellozteto berendezést

pontjából az autóbuszok és személykocsik jöhetnek
tekintet.be. Autóbuszok kondicionálásához a belso
homérsékletet és relatív nedvességet, vagy a külso
és belso homérséklet közötti különbséget szabják
meg. Más eloírás hiányában a mi éghajlati w-
nánkban tbe1=20 oC és tpbel=50% írható elo télen,
tbel=25 ... 28 oC és tpbel=50 ... 70% nyáron. Az
autóbuszokban a klimatizálóberendezést, a légfu-
egyaránt megtaIáljuk. Ezeket a különféle rendsze-
reket a gyártók általában kIímaberendezés elneve-
zéssel illetik. Az autóbuszok közül csak a távolsági
forgalomban részt vevo jármuveket klimatizálják.
A személygépkocsik kondicionálása még inkább
a jövo, mint a jelen feladata. A tehergépkocsik ve-
zetofülkéjét is kondicionálják néhány kocsitípus-
ban.

21.9. Klímaberendezések átvétele, üzemeltetése és karbantartása

A 27. fejezetben elmondottakon túlmenoen kU- 74). Ha a gyártó az egyes elemeket, gépeket mu-
maberendezések üzemeltetéséveI és karbantartásá- bizonylattal szállítja, akkor az elemek külön ellen-
val kapcsolatosan még a következó'ket kell elmon- orzö mérését51 eltekinthetünk.
dani. Miután az egyes alkotóelemek teljesítmény- és
A kHmaberendezések üzemeltetoinek feladata a jellemzéS adatai már ismertek, következhet a teljes
berendezés átvételével kezdodik. Nagyon hasznos, kHmaberendezés - mint rendszer - mérése. E mé-
ha a leendo üzemeltetok már a tervezés során meg- rés annál is inkább fontos, mert csak az elkészült
ismerik a rendszert, a berendezés· választott és be- berendezésben van mód pl. a nedves h&serélo tel-
épített gépeinek tervezési adatait stb. jesítményének meghatározására, üzemi jellemzoinek
A kijelölt üzemeltetéSknek célszeru a szerelés tel- megismerésére.
jes folyamatát figyelemmel kísérni, mert a szerelés
közben megszerzett ismeretek az üzemeltetok hely-
zetét nagyon megkönnyítik. Az elkészült és üzem- 21.9.2. Átvételi és üzemi mérések
képes klimaberendezést a tervezéSésszereléS vállalat
együttesen adja át az üzemeltetonek.
Tekintettel arra, hogy a kHmaberendezés terve-
roje határozza meg a kondicionált tér ho- és ned-
21.9.1. Klímaberendezések átadása vességterhelését, továbbá azt is, hogy milyen M-
és próbaüzeme és villamosenergia-felhasználással valósítja meg a
kondicionálást, ezért a rendszer mérésének különös
jelentéSsége van. E mérés során derül ki, hogy a
Az átadásra, annak folyamatára, az átadás alkal- tervezo helyesen számolt, tervezett-e, és a berendezés
mával elvégzendéSmérésekre, meglevo, ill. most ké- a kituzött cél elérésére alkalmas-e.
szüléS szabványok adnak utasítást (MSZ 11110, Klimarendszer mérése során megfigyelendo a
RSZ 4652-74). kondicionált tér tbe1 homérséklete és tpbel relatív
Az átadásra kész berendezést üzembe kell he- nedvessége. Célszeru ezeket regisztrálómuszerrel
lyezni, s a rendszer elemeit és magát az egész rend- feljegyeztetni, mert a homérséklet és relatív nedves-
szert üzem közben kell megvizsgálni. Tekintettel ség ingadozását leíró diagramból a maximális és
arra, hogy gyártási, szerelési hibák néhány óráÍ minimális héSmérséklet és relatív nedvesség kiolvas-
üzem alatt rendszerint nem derülnek ki, szükséges ható. Ezek az adatok lehetové teszik a LI/beloLItpbel
a hosszabb próbaüzem. A próbaüzemeltetésben a megengedett turés értékeinek ellenorzését is.
tervezo és kivitelezo egyaránt részt vesz. A belso légállapot jellemzoinek mérésével egy-
A próbaüzem alatt nyílik lehetoség a rendszer idejuleg a kHmaközpontban az energiafelhaszná-
elemei teljesitményének mérésére. Ha korábban lást, ill. az energiafelhasználásra jellemzo tényezéS-
nem végeztek mérést, akkor az átvételi periódus al- ket is mérni kell. Ebbol állapítható meg, hogy a
kalmával megmérendok a következéSgépek, beren- tervezett energiafelhasználással megoldható-e a
dezéselemek teljesítményei, ill. jellemzo adatai: levegokondicionálás.
ventillátor, kalorifer, léghutotest, szuro. A kHmaközpontban nyári üzemben a kezelendo
A méréseket a vonatkozó szabványok utasítása levego ismeretében a felhasznált hutoközeg (pl.
szerint kell végrehajtani (MSZ 11110, RSZ 4658- hutovíz) mennyiségét, kezdeti és véghomérsékletét,
 KLíMABERENDEZÉSEK ÁTVÉTELE, ÜZEMELTETÉSE
a kezelendo levego belépési és kilépési állapotát
mérjük. Ha az utófuto üzemel, akkor a fütoelem
elott és után is mérendo a légállapot, sot a fütoközeg
mennyiségét: kezdeti és véghomérsékletét is meg
kell határozni.
Téli üzemben az elofüto, utófüto teljesítményét
- a levego és futoközeg' oldaláról egyaránt -
meg kell mérni. Nedves hocserélo ebben az esetben
csak a levego nedvesítésére való, így a mérését
ennek szem elott tartásával végezzük.
Ha a kIímaberendezéshez önálló hutotelep tarto-
zik, a hutotelep átvételi méréseit - az érvényben
levo eloírásoknak megfeleloen - külön kell elvé-
gezni.
Az átvétellel kapcsolatos méréssorozat elvégzése
során a kezelo már megismeri a berendezést. Ha a
mérések alapján az egyes elemekben vagy az egész
rendszerben hiányosságok mutatkoznak, azokat
ki kell küszöbölni, és az átvételi mérést meg kell
ismételni, Az átvételi mérést, ha azt télen végezték,
nyári hutési viszonyok mellett késobb megismétel-
jük, amit az átvételi jegyzokönyvben elozetesen
rögzíteni kell.
21.9.3. Karbantartás és üzemeltetés
Ha a kondicionálóberendezés az igényeknek meg-
felel, a kivitelezo az üzemeltetonek átadja, s ettol
kezdve önállóan muködteti. A kIímaberendezés
olyan gép, amelynek folyamatos ellenorzése és kar-
bantartása szükséges.
Tapasztalatok szerint a nedves hocserélot, a por-
lasztókat és porlasztó kereteket, a szuroket heten-
ként tisztítani kell. A vÍZgyujto tank, vízszuro, a
légfuto- és léghutotestek közeIítoleg havonta tisz-
títandók, míg a többi elem a tényleges igényeknek
megfeleloen javítandó, pótlandó.
Ragaszkodni kell azonban ahhoz, hogya teljes
rendszer az átmeneti idoben, osszel és tavasszal,
amikor a kondicionáló berendezés rövid üzemszü-
nete nem okoz fennakadást, általános felülvizsgálat
és karbantartás alá kerüljön. Helyes, ha a szükség-
letnek megfeleloen a berendezés mázolását, a lég-
csatorna-hálózat portalanítását szabályos idokö-
zökben végzik.
Külön meg kell emlékeznünk a szabályozó rend-
ÉS KARBANTARTÁSA 711
szerek ellenorzésérol és karbantartásáról. Általában
az a tapasztalat, hogy szabályozási körök karban-
tartását nem szabad a kezelokre bízni, azaz a szak-
munkás kezeloktol ezek ismeretét nem kívánhat juk
meg. Kívánatos állandó szervizszolgálat igénybe-
vétele, s így egy-két havonként a felülvizsgálatot el
lehet végeztetni.
21.9.4. Muszerezés
A kondicionáló berendezés központját kelloen el
kell látni muszerekkel, mert ellenorzo muszerek
nélkül jó üzem nem tartható fenn.
Száraz 'és nedves homéropárt tegyünk a friss és
visszaszívott levego vezetékébe, a nedves hocserélo
elott és után, és a ventilIátor után szintén. Ugyan-
csak homéroket helyezünk a hutoközeg vezetékébe
is, a hutotest elott és mögött, továbbá a nedvesíto-
karnrából elszívott és újra beporlasztott víz útjá-
ba is.
Kívánatos, hogyahomérsékletméro miiszerek
távadó, esetleg regisztrálómuszerek legyenek. En-
nek hiányában a kezeloszemélyzet periodikusan ol-
vassa le és jegyezze fel a mért jellemzoket.
Nyomáskülönbség mérésével ellenorizhetjük a
légszuro üzemét. Ha a szurobetétek ellenállása na-
gyon megno, ennek megengedheto felso értékét a
tervezo írja elo, a szuro tisztítása válik szükségessé.
A szuron kívül a többi alkotóelem ellenállását is
idoszakosan meg kell mérni. Ehhez nincs szükség
beépített muszerek re, de a mérohelyet még a szere-
lés során ki kell alakítani.
A kondicionált térben - s ha az nagy méretu,
akkor több helyen is - száraz és nedves homéroket
vagy száraz homérot és relativnedvesség-mérot kell
elhelyezni. E muszerek mindenkor regisztrálóké-
szülékek. Az ellenorzo muszerek karbantartása is a
kezeloszemélyzet feladata.
Kisebb teljesítményu kIímarendszer esetében is
kívánatos, nagy rendszerekben pedig szükséges az
irányító-ellenorzo központ kialakítása, amelybol
távirányítással ellenorzik és vezérlik a rendszer
üzemét.
Az átvétel után, de a tervezo és kivitelezo közre-
muködésével az üzemeltetonek a levego elosztását
is muszeres méréssel kell ellenoriznie.
712 KLíMABERENDEZÉSEK
11.10. IRODALOM
(1) Baturin. JI: JI:: LüftIl~oll1gen fUr Industriebauten.
Berlin, VEB Verlag Technik, 1953..
[2) Ber/iner. Jv.: KIimatechnik. Würzburg, Vogel Verlag,
1976.
[3) Bogoszlovszkij. VO N.: SztroityeInaja teplofizika. Moszk-
va, Izdatye1sztvo Viszsaja Skola, 1970.
[4)Bosnjakovil. Fr.: Technische Thermodinamik. Dres-
den-Leipzig, Verlag v. Theodor Steinkopf, 1975.
[5]Degtrajev.N. JI:: Kondicionyirovanyievozduha. Moszk-
va, Goszudarsztvenoe Izdatye1sztvo Literaturi po
Sztroityelsztvo i Architektura. 1970:
[6]Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. Budapest, Mu-
szaki Könyvkiadó, 1963.
[7] Fekete 1.: Sze1l6ztet6 berendezések. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1975.
[8]GyurcsovicsL.: Párás terek épületszerkezeteinek védel-
me. (Doktori értekezés.) Budapest, BME, 1975.
[9]Hirsch L.: Pore1szivás, porleválasztás. Budapest, Tán-
csics Kiadó, 1964.
[10]Homonnayné és szerz6tsai: Példatár. Budapest, Tan-
könyvkiadó, 1974.
[11] Jdszay T.: Muszaki h6tan. Budapest, Tankönyvkiadó,
1974.
[12] Jennings-Lewis: Air conditioning and refrigeration.
Scranton, Pennsylvania, International Textbook Com-
pany,1956.
[13) Kamenyev. P. N.: Otoplenyie i ventiljacia. Moszkva,
Goszudarsztvenoe Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi-
tyelsztvo i Architektura, 1968.
[14)Kazi-Harmath-Vdrjon: KIimatervezés. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1975.
[15]Komondy-Haldsz: Hutogépek. Budapest, Tankönyv-
kiadó, 1967.
[16] Kraft-Elsner: Lehrbuch der Heizung-, Lüftungs- und
KIimatechnik. Dresden, Verlag Theodor Steinkopf,
1973.
[17] Macskdsy és szerz6tsai: Központi futés. I. köt. Buda-
pest, Tankönyvkiadó, 1975.
[18]Menyhdrt-Fekete: A légtechnika elméleti alapjai.
Budapest, Muszaki Könyvkiadó. 1975.
[19]Menyhdrt J.: K1fmaberendezések. I-ll. köt. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1967.
[20)Menyhdrt J.: Sze1l6zéstechnika, Budapest, Tankönyv-
kiadó, 1975.
[21] Menyhdrt J.: K1fmaberendezések. Budapest, MuSzaki
Könyvkiadó,I967.
[22] Menyhdrt J. : I.égtcchni.ka-méretezési alapadatok. Buda-
pest, M&:zaki Könyvkiadó, 1968.
[23] Mihejev. M. A.: A hoátadás gyakorlati számitásának
alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 1963.
[24]Nesterjenko. A. Vo: Osmovi termodinamicseszki rasz-
csotov venti1jacü i kondicionyirovanyia vozduha. Moszk-
va, Izdatyelsztvo Viszsaja Skola, 1971.
[25]Nyerges T.: Ipari szell6zés és portalanitás. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1970.
[26)Plank. R.: Handbuch der KaItetechnik. Berlin, Springer
Verlag, 1967.
[27] Rákóczy T.: Kórházak légtechnikai berendezései. Lég-
technika ;76 Konferencia kiadványa. Budapest, Épfto-
ipari TudományOS Egyesület, 1976.
[28]Rietschel-Raiss: Lehrbuch der Heiz- und Lüftungs-
technik. Berlin, Springer Verlag, 1970.
[29]Rietschel-Raiss: Futés-szellozés. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó, 1964.
[30] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch fÜl; Heizung- und
KIimatechnik. München-Wien, Oldenbourg Verlag,
1974/75.
E31] Rés.zegh Cs.: Rekuperátoros klfmaközpontok. Buda-
pest, BME Mérnöki Továbbképzo 1. 1974.
[32] Rydberg. J.: Uppviirmnings- och ventilationsteknik,
Stockholm TU, Skrivbyran Standard AB., 1968.
[33] Sallai-Tömöry: Légkondicionáló rendszer adiabatikus
hutéssel. Légtechnika '76 Konferencia kiadványa. Buda-
pest. Épft6ipari Tudományos Egyesület, 1976.
[34]Sebestyén Gy.: Könnyúszerkezetes épftés. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1972.
[35]Sprenger.E.: Heizung- und KIimatechnik in USA. Mün-
chen, R. Oldenbourg, 1958.
[36]Szdday R.: 5zabályozáselmélet. Budapest, Muszaki
KBnyvkiadó, 1973.
[37] Treybal. R. E.: Diffúziós vegyipari muveletek. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1961.
[38] Várjon D.: Klfmaberendezések szabályozása. (Kézirat,
megjelenés alatt.) 1975.
[39] Muszaki elofrás (ME 112-72). Légtechnikai berendezé-
sek tervezése. Budapest, ÉVM Tájékoztatási Központ,
1972.
[40] Muszaki elofrás (ME 30-65). Épületek és épületszer-
kezetek Mtechnikai méretezése. Budapest, Építésügyi
Tájékoztatási Központ, 1965.
[41] Muszaki elofrás (ME 8-67). Futoberendezések mérete-
zése. ÉVM Tájékoztatási Központ, 1967.
[42] Muszaki el6frás (ME 8-53). Ftít6-, szell6ztet6- és
klfmaberendezések tervezésére (H6sziikséglet). Buda·
pest, ÉVM Dokumentációs Iroda, 1964.
 22. Ködtelenítoberendezések
Suno:DR.MENYHÁRTJÓZSEF
Lektor: Homonnay Györgyné dr.
Azokat a légtechnikai rendszereket, amelyeknek
az a célja, hogy zárt térben megakadályozzák a köd-
képzodést, azaz a terem levegojének túlnedvesedé-
sét, ködtelenito- (ködoszlató-) berendezéseknek ne-
vezzük. A berendezés feladatát rendszerint intenziv
levegocserével oldja meg. Ehhez elokészitett (hu-
tött-futött) levego szükséges, amit helyileg vagy
központilag állítanak elo.
Zárt térben a nagymérvu pára képzodés káros,
mert növeli a technológiai folyamatok hofelhasz-
nálását, a keletkezo köd rontja a látási viszonyokat,
és ezzel növeli a balesetveszélyt, továbbá a nedves
levego az egészségre ártalmas. A falak és a nyílás-
záró szerkezetek a levegóbol sok nedvességet vesz-
nek fel, ami az épület ido elotti elhasználódását
okozza, a technológiai berendezések pedig inten-
zivebben rozsdásodnak. Ezért ködtelenito- (vagy
22.1. A köd fogalma
Ködön általánosságban gáz és benne igen kis
méretu (5... 100 !lom)cseppek formájában eloszlott
folyadék keverékét értjük. A légtechnikai gyakor-
latban leggyakrabban levego és viz keverékébol álló
köd képzodésévei találkozunk. Ezért e fejezetben
ködön mindJ,g levego és vizcseppek keverékét ért-
jük.
22.1.1. A köd keletkezése
A levego nedvessége szemmel nem látható mind-
addig, amig a vízgoz parciális nyomása kisebb vagy
egyenlo a levego-homérsékletnek megfelelo telítési
goznyomással. Ha a parciális goznyomás· eléri a
telítési nyomást, a levegoben telített vízgoz van
(a levego telített), a vízgoznyomás tovább nem no-
het. Ha tovább no a levego nedvességtartalma, ak-
kor goz csapódik 'ki vízcseppek formájában a leve-
gobol, s a goznyomás nem no tovább. A kicsapó-
ködoszlató) berendezéssel kell a keletkezo nemkí-
vánatos nedvességet eltávolítani.
A ködtelenito feladata az, hogya helyiségben
levo nagy nedvesség- és hotartalmú levegot foly-
tonosan cserélje, a légcsere mértékét úgy választva,
hogy az óránként behozott levego képes legyen a
keletkezo gozt felvenni, továbbá a terem levegojének
relatív nedvessége mindenkor a kivánt mértékben
100% alatt maradjon.
A ködtelenitoberendezések rendeltetésük szerint
két csoportba oszthatók. Az elso csoportba azok a
berendezések tartoznak, amelyek az általános szel-
lozést is ellátják, mig a második csoportba tarto-
zók csak a nedvességet viszik el. Ködtelenitoberen-
dezések - a többi légtechnikai rendszerhez ha-
sonlóan - létesithetok központi rendszerként vagy
helyi ködtelenitoberendezésként.
dott vizcseppek a levegovel köddé válnak. Ekkor
a nedves levegoben a nedves alkotó goz és folyadék
halmazállapotban van jelen.
A ködképzodés lehet:
- aktiv, amikor ténylegesen no a levego nedves-
sége (pl. vízfelületek párolgása, víz forrása, goz-
bevezetés következtében), s ezzel no a keverékben
a nedves alkotó;
- passziv, amikor a levego lehul, s ezért jelenik
meg a levegoben a gozhalmazállapotú nedvesség
mellett a folyadék-halmazállapot is, s igy jön létre
a köd.
A helyiségekben keletkezo köd légtechnikai
szempontból szennyezodésnek számit, amelynek
külso levegovel való eltávolításáról gondoskodnunk
kell. A köd a szennyezodésfajták között mégis kü-
lönleges helyet foglal el, mert - a többi idegen
anyagból álló szennyezodéstol eltéroen - a nedves
levego egyik alkotórésze, a nedvesség okoz szeny-
nyezodést.
714 KÖDTELENíTOBERENDEZÉSEK
22.2. A ködtelenítés módszerei
Az aktív ködk:épzodés elleni védekezés nem min-
dig kizárólag légtechnikai feladat. A vízgozt kibo-
csátó berendezések kialakításakor arra kell töreked-
ni, hogya helyiség légterébe minél kevesebb ned-
vesség jusson. Ennek megoldása a gépkonstrukto-
röknek, a technológia tervezojének feladata. A be-
rendezések megfelelo kialakításával a ködteleníto-
berendezés teljesítményszükségletének csökkenése
és gazdaságosabbá tétele érheto el (pl. párolgó felü-
letek burkolása vagy lefedése, nyílások, rések kello
tömítése stb.).
'"'
II
II
I
L_
l gás a technológia velejárója (pl. száritási folyama-
t t t \
~I_t _11~
aj hj
12-1. ábra. Helyi (konyhai) ködtelenítö és szagelszívó
a) kiskonyhák ködtelenít6kész1iléke; h) nll8Ykonyhák elszÍvóbcrendezéle
22.3. Ködtelenítoberendezések
A ködtelenítoberendezés méretezésének kiindu-
lási muvelete a zárt tér belso légállapotának rögzí-
tése. Külön rögzítendo a téli és nyári légállapot, ami
a technológia függvénye. Ha az építteto máshogy
nem rendelkezik, akkor az 5-1. és 5-20. táblázatok-
ban található nyári-téli tbel és /Pbel veheto a szá-
mítások alapjául.
A tbel és /Pbel ismeretében kiszámíthatjuk a téli
és nyári hoterhelést [1. a (19-15) kifejezést], ill.
nedvességterhelést [1. a (19-13) kifejezést]. Az így
meghatározott Qö és mvö birtokában a 22-2. ábra
szerint felírható a helyiség ho- és nedvességmérlege :
A passzív ködk:épzodés ellen elsosorban építészeti
eszközökkel védekezhetünk. A helyiség határoló-
szerkezeteinek kello megválasztásával olykor elke-
rülheto a légnedvesség lecsapódása. Falak és fO-
démek megfelelo hoszigeteléséveI a szerkezetek
belso síkjainak homérséklete a helyiséglevego har-
matpontja fölött tartható. Üvegezett felületek ese-
tében ez a feltétel csupán építészeti eszközökkel ál-
talában nem valósítható meg.
Ugyancsak megvizsgálandó, hogy van-e leheto-
ség helyi elszívóernyok alkalm37.9sára. Ezek segít-
ségével a keletkezo gozök kisebb vagy nagyobb ré-
sze közvetlenül a szabadba vezetheto. így a terem
levegojébe jutó nedvesség lényegesen csökken (22-1.
ábra). A burkolat, az elszívóernyo a technológiai
folyamatokat nem akadályozhatja.
Vannak olyan munkafolyamatok, ahol a párol-
tok). E· berendezések kialakításakor is törekedni
kell arra, hogy a felszabaduló gozök ne jussanak
teljes egészében a munkatérbe.
Ha a párolgó felület felett elhelyezett ernyot ven-
tilIátorral megszívatjuk, és az elszívott levegot a
szabadba juttatjuk, akkor meggátoljuk a köd szét-
terjedését a helyiségben. A ködtelenítésnek ez a
módja a kiemelo ködtelenítés. Ha általános levego-
cserével oldjuk meg a feladatot, akkor oszlató köd-
telenítésrol beszélünk. Ebben az esetben meleg,
száraz levegot juttatunk a helyiségbe. Az felveszi a
keletkezett vízgozt, és a vízgozzel feldúsult levegot
a szabadba vezetjük.
méretezése
ill.
Amint a (19-18) összefüggésbol ismeretes, a két
kifejezés hányadosát képezve:
--=--+J=-,
;2-il
x2-Xl
~ .
1hvö II
LU
L1x
azaz a már korábban értelmezett irányjelzo állít-
ható elo.
Amint az utóbbi összefüggésblSlIátható, az álla-
potváltozás vonala ~~ irányjelzoju egyenes. E vo-
 KÖDTELENITOBERENDEZÉSEK MÉRETEZÉSE 715

m,"
f1
i1
X1 _

12-1. ábra. KödteleDÍtoberendezéssel ellátott helyiség sémája

nal mindazon légállapotok mértani helye, amelyek

képesek a teremben egyidejlUeg fejUSdo hot és
nedvességet felvenni. Mivel az irányje1zoket az
. dia" 1 LJi éli ári é ék'
1- X gram tarta ml'l7.7'~, LJx t -ny rt e-
nek meghatározása és a szellozolevego állapotának
megvá1asztása után a helyiségben végbemeno álla-
potváltozás vonalát megrajzolhatjuk (22-3. ábra).
A távozó levego homérséklete tág határok között
választható meg. Értékét célszerii 20... 40 oC között
választani. Magasabb homérséklet elonyösebb,
mert a szellozolevego tömegét csökkenti. Magas
homérsékletu levegovel is elvihetjük a keletkezo
gozöket, de csak abban az esetben, ha a forró levego
embert nem érhet.
A távozó levego lehet telítetlen vagy telített. A he-
lyiség levegojét rendszerint nem engedjük telítodni,
hanem már 70... 90% relativ nedvesség elérésekor
a helyiségbol elvezetjük. Ezzel elkerülheto, hogy
a kürtokben, légcsatornákban a nedvesség lecsa-
pódjék. Hogy a határolószerkezeten se jöjjön létre
lecsapódás, a távozó levego harmatpontját a fal
belso sikjának homérsékleténél alacsonyabbra kell
választani (ttharm -< 1CbeJ.
Telített levego (ködös levego) elszivása csak olyan
esetekben engedheto meg, ha a technológia nem
kényes az esetleges kondenzációból eredo vissza-
csepegésre, az elszívóhálózat anyaga nem nedvszivó
és fagyveszély nincs.
A szellozolevego állapota nyáron adottnak te-
kintheto (lkül, qJküJ. Ködtelenités céljára nyáron
külso levego minden elokészités nélkül felhasznál-
ható. A méretezéskor 30 oC külso homérsékletet és
40% relativ nedvességet vehetünk alapul [22~3. b)
ábra, A pont].
A szellozolevego állapota tehát ebben az esetben
az A pont, a távozó levegoé a B pont (22-3. ábra).
Az elviheto nedvesség LJx=Xi-Xszell gjkg (kgjkg),
az elviheto homennyiség LJi=it-iszell kJjkg
ilt
x
b)
22-3. ábra. Állapotváltozás menete i- x diagramban
lJ) télen; b) nyáron - a leveg6kezel6központban; -~ a helyiségben
(kcal/kg). Ha a külso levego nedvességtartalma
nagy, vagy a szellozolevego térfogatárama nem
növelheto tetszés szerint (pl. huzatra érzékeny a
technológia), akkor a levego elokészitését hutésseI
és száritással kell kiegésziteni [1. a 20.4. pontot].
Az elohutött és száritott levego táplálandó be mint
szellozolevego.
Télen a szellozolevego állapotát a távozó levego
állapotától függoen vá1asztjuk meg. Az ismert
végállapot az i-
x diagramba berajzolandó [22-3.
a) ábra], majd ezen keresztül az állapotváltozás
irányjelzojének megfelelo egyenest kell megszer-
keszteni. A külso levego állapota télen -15 oC
homérséklet és 80% relativ nedvesség értékkel ve-
endo fel. A szellozolevegot friss külso levegóbol
állandó nedvességtartalom mellett melegitéssellehet
eloál1itani. A szellozolevego állapota a B, a távozó
levegoé a C pont. LJi és LJx most is leolvasható az
716 KÖDTELENfrOBERENDEZÉSEK

ábrából. Az elofutés igénye Lli=iszeu-ikQ\ kJjkg 1hszeu- • Q? kg/h.

(kcalJkg). 't-Iszen
A szellozo- és távozó levego állapotának isme- Energiatakarékossági okokból télen a szellozo-
retében már a szükséges légmennyiség is kiszámít- levego keveréssel is ellSállitható (1. a 20.5.4. pon-
ható a (19-14) összefüggés alapján. A 22-3. ábra tot).
jelöléseivel: A ködtelenitoberendezések sok hlSenergiát fo-
gyasztanak. Éppen ezért törekedni kell a berende-
Thvö kgfh, zések gazdaságosságának javitására. Ennek egyik
IhszeU = x- XszeU
módja lehet a távozó levego hlSjének hasznositása.
amelyet az entalpiaváltozás alapján ellenorizhe- Erre alkalmas készüléket a 18-126. és 18-128. ábra
tÜDk: szemléltet.

22.4. Ködtelenítoberendezések kialakítása

A ködtelenitoberendezés központja megegyezik vonó lehet a hutlSgép hutoközege (közvetlen hutés)

a légfuto-berendezések központjának kialakitásá- vagy szekunder hutlSközeg, pl. hutött édes viz, s6-
val, és futotestbol, szuroblokkból áll (1. a 20-11. lé stb. (közvetett hutés). A hutotesten áthaladó
ábrát). Ezek kiválasztását, beépitését az elozokben nedves és meleg levego lehul, nedvessége konden-
már tárgyaltuk. Kialakitható csak friss levegovel zálódik és kicsepeg. A leveglS azonban magával
üzemelo és kevert levegovel üzemellS központként. ragadhat lebego vízcseppeket, ezért a huto után a
Ha nyáron friss levegovel nem oldható meg a klimaberendezésekben használatos cseppleválasz-
zárt tér ködtelenitése, akkor mesterségesen kell tókhoz hasonlóan cseppfogót kell kiképezni (1. a
csökkenteni a szellozolevego nedvességtartalmát. 20-4. ábra 3 elemét).
Ennek leggyakrabban alkalmazott módja a hutéssei ~ A hutotesten lejátszódó folyamatot a 22-5. ábrán
való nedvességkicsapatás vagy a levego nedvességé- szemléltetjük. A levego az AA' egyenes mentén hul
nek elnyeleté~. Az. eló'bbi esetben a ködtelenitlS- és szárad, az A' B mentén t'-rol az eredeti t M-
berendezés kozpo~tJa ~ltér a 20-ll. ábrán látható mérsékletre melegszik vissza. A nedvességelvonás
megoldás,?któl. K.ialakitás~ak elv~t ,a ~2-4. ábra Llx=xA -xB• A folyamat a levego recirkuIáltatá-
sze~élteti. ~egtalálha~ó. Itt a h~tes es esetleg sával továbbviheto, s a levego nedvessége kicsapat-
~ on~lló hu!,?~rendezes lS, valamInt a csapadék- ható, ha a helyiségben egyidejuleg nincs újra ned-
VIZeto,~~gyuJto elem. , ., vességfejlodés. A levego hutésére és száritására a
A hut,otest -1I;gyanugy, mmt a kli~berend~~- nedves hocseréllS is felhasználható. Kialakitására
sekben - lehet SIma vagy bordás csoves. A hoel- a 21-3. ábra ad tanácsot azzal, hogy az elofuto el-
hagyható. Ezek a berendezések kútvizzei is elonyö-
r-------------l
I I 6 sen .üzemelnek.
I 1I I
I
__J
cs i
7 t
1 2 J 4
Helyiség
f'
5

8
t
12-4. ábra. Helyiséglevego nedvességtartalmának csökkentése
hútéssel
1 ventillátor; 2 hAt6; 3 ClIeppfolÓ;4 f'Ot6test; 5 keVer6SZekréDY;6 távozó
\evCll6; 7 re\atfVDed~keI6; 8 tii&a1eYeIÖ-bevozetéa 22-5. ábra. Levego száritásának menete i-x diagramban
 KÖDTELEN1'rOBERENDEZÉSEK KIALAKÍTÁSA 717

A levego nedvességtartalmának csökkentése úgy szilikagél elnyeletovel tervezzük, az egyik üzemel,

is elérheto, ha nedvességelvonó (elnyelo) anyagon a másik eközben regenerálható (22-6. ábra). Szilika-
áramoltatjuk áto A leggyakrabban használt abszor- gélIel dolgozó berendezések tetszés szerinti telje-
bens anyag a szilikagél (SiO~, amely szintelen, sítményu egységekkel készülhetnek.
kristályos anyag. Levegovel érintkezve a levego - Más abszorbens anyag is felhasználható, pl.
nedvességtartalmát kondenzál ja és abszorbeál ja,
miközben maga a levego felmelegszik, ezért után-
hutés kívánatos (22-6. ábra). A szilikagél elnyelo- 35
képessége a levego nedvességtartalmának és a rend-
szerben uralkodó homérsékletnek a függvénye.
Jelentos a nedvességfelvétele (22-7. ábra), és melegi-
téssel (kb. 150... 170 OC-ra) a nedvesség ismét fel-
szabadítható, azaz az elnyeleto regenerálható. Ál- 25
talában a ködtelenítoberendezés központját két

20

,9 til 4.. 7 14
1-_
~
I S~2 15
2- ~
---1==:1 t 5 fO

Si:z I 10

o 5 10 15 20 25
1 ~' g/m3
22-6. ábnt. Szilikagéllel dolgozó berendezés elve
'1.2-7. ábra. Szilikagél nedvességfelvétele (Llmy) a levego
1 ventillitor: 2 szilikaa61-tartály: 3 hlitötcst: 4 háromjáratú szelep: 5 f6t6- x' gJm3 nedvességének és t oc h6mérsékletének függvényében
test: 6 és 7 reaenerá\ó love&öbe- és elvezetése; 8 és 9 száritandó levea;ö
be- és elvezetése: 10 sz6rö Vlov =0,2 mis: szemcseméret 2 ... 4 mm: r6tetlvastapáa 0,5 m

15

22-8. ábnt. Litium-kloridos abszo~i6s leveg6s~t6 berendezés

1 levegoszárit6 oszlop: 2 rea;eneráIóoszIop; 3 tároló: 4 ~vattyú: 5 csovezeték; 6 por1asztó; 7 vf7«y6jto; 8 ventillátor; 9 h6totest:
10 f6totest; 11 cseppleváIasztó: 12 és 13 kezelt leveao be- és kllépése; 14 és 15 szervizlevC8Obe- és küépése; 16 h6tés; 17 f6téscsatlakozás
718 KöDTELENITOBERENDEZÉSEK

alumínium-oxid, klór-kalcium, lítiumsók vizes 01-

data (foleg Liel, LiBr) stb. A 22-8. ábrán a Katha-
bar elnevezésii lítium-kloridos berendezést (Van
Swaay, holland gyártmány) mutatjuk be. A beren-
dezés folyamatos miiködésii. A baloldali toronyban
(22-8. ábra) a keringtetett levego szárítása és hutése

fl ~
I
megy végbe, miközben az oldat folyamatosan hí-
gul, míg a jobb oldali oszlopban a litium-klorid-
oldat regenerálódik friss levego felhasználásával. Uf
A nedvességben dúsított "szervizlevego" a sza-
badba távozik. A berendezést 5000... 50000 m3fh
teljesítményhatárok között gyártják. A szabályozás
az oldatkoncentrációt tartja állandó értéken, ill.
program szerint változtatja. A koncentrációval a
~ Q:~
aj -

kezelendo levego nedvességtartalma beállitható.

A ködtelenitoberendezés elosztó és gyujto csa-
tornahálózatának kialakítása és méretezése a szel-
loztetó'berendezések kapcsán megtárgyalt feltételek
szerint lehetséges (1. a 20.2.2. és 20.2.6. pontban).
A csatornahálózat anyaga fém és miianyag. Épített
csatornát - nedvszívó tulajdonsága miatt - rit-
kán alkalmazunk. A befúvó- és elszívófejek kialakí-
rására a 18.7.5. pont ad útbaigazítást. Ügyelni kell
arra, hogy az elszívófejek az elvitt gozöktol és
~f ll----
gázoktóI erosen és gyorsan elszennyezodnek, ezért
a jó tisztíthatóságot a kialakításkor szem elott kell
tartani. Az elhasznált levego elszállitása természetes
úton is megoldható [22-1. aj ábra], bár ennek alkal-
mazása korlátozott. Csak kis légtérfogat és nagy
---m- I f .
~

hj
~

felhajtóero esetén jöhet számításba. 22-9. ábra. ElsZÍvóemyok kialakítása

aj csak elszívás; hj c1szívás és egyidcjlí levegóbctáplálás

22.4.1. Helyi iödteleDÍtoberendezés A 22-9. bJ ábrán a friss levego befúvása össze

van kötve az elszívással. Padl6csatornában kialakí-
A helyi ködtelenítoberendezés feladata, hogy rög- tott befúvás csak elszívással együtt üzemelhet. Az
tön a ködképzodés helyén gyujtse össze és vonja el a így kialakított berendezéseknél a levegofüggöny el-
keletkezo nedvességet. Az egy helyen koncentráltan zárja a szennyezoanyag-forrást a környezettol, de a
keletkezo nedvesség megfogása és elvezetése gaz- technológiát nem akadályozza. Kialakítható a
dasági okokból is kívánatos. Helyi elvezetéssel befúvócsatorna a kád oldalán is, ha az technológiai
- az egyéb elonyök mellett - sokkal kisebb lég- szempontból nem akadály. Az elsziv6ernyok, a
mennyiség mozgatásával oldható meg a feladat, kürtok méretezését, kialakítását a 24.7.2. pont
mint az egész teret átszellozteto általános ködtele-
nítéssel, s így a berendezés beruházási és üzemelte-
tési költsége lényegesen kisebb.
Az elszivóernyok kialakítására példa a 22-1. áb-
rán látható. Hasonló feladatokra, de inkább ipari
célra használják a 22-9. ábrán látható elszívOernyot
is. A 22-9. aj ábrán a párolgó felületek felett az
elszívóernyot úgy helyezik el, hogy az a berendezés
kiszolgálását ne akadályozza. A gozök és gázok
kilépését, kiáramlását megakadályozza az ernyo
intenzív elszivási sebessége. Az ábra egyben példa 22-10. ábra. Mozgatható levegoszá.rit6 hutoberendezés
a helyi elszívás és az általános levegopótIás együttes 1 nedves levego belépése; 2 száraz leveg6 ki1épéso; 3 h6totcst; -1 f6totcst;
alkalmazására is. 5 kompl'ClSZOr; 6 vfz&ytljtö
 KÖDTELENITÖBERENDEZÉSEK
részletesen tárgyalja. Ha nincs lehetlSség e1szivó-
kürtlSk kialakitására, akkor a leveglS oldalfalon,
ablakon át is elvezethetlS. Ugyelni kell arra, hogy
a nedves leveglSool a külslS, hidegebb térbe jutva a
lecsapódás ne a határolószerkezeteken induljon
meg.
Nagykonyhákban, mosodákban, slSt ipari léte-
12.5. Különféle rendeltetésu helyiségek ködtelenítése
A különféle rendeltetésu helyiségek ködtelenitési
módozatai különbözlSk. Ipari épületek glSz-és gáz-
elszivási kérdéseivel a 24. fejezet foglalkozik.
22.5.1. Konyha ködtelenítése
Ködtelenités szempontjából különbséget kell ten-
ni a háztartási és üzemi konyha között. A háztartási
konyha szakaszos, mig az üzemi konyha folyama-
tos üzemu létesitmény.
A háztartási konyha szel1lSztetésévelkapcsolatos
tudnivalókat a 20.4.1. pontban foglaltuk össze.
Tekintve, hogy ezek rendkivül kis alapterületu he-
lyiségek, valamint a levegobe csak idoszakosan ke-
rül nedvesség, a ködtelenítési feladatokat célszeru
általános légcserével megoldani. Ha lökésszeru goz-
fejlodés várható, továbbá a konyhai légszennyezo-
déstol a lakás többi részét óvni kivánjuk, a 22-1. aj
ábra szerinti megoldás jöhet számításba. Ezeket az
elszívó légtisztító ernyoket 100... 1000 m3fh levego-
szálIítással gyártják. A szurobetét olcsó muanyag-
ból készül és cserélheto.
Nagy- (üzemi) konyhák h6- és nedvességterhelése
az 5.2. és a 19.5. pont alapján számitható. A tech-
nológiai berendezések által leadott ho- és nedves-
22-1. táblázat. Nagykonybai berendezések
nedvesséWe-odÁ ••••
Nedvessés-
I 1012
800
4000
2500
1800
20
40
7000
8000
5
kBlh 950Holeadás
2100
4650
2900
8100
9300 leadá.
kcalJh
W
KIALAKíTÁSA 719
sitményekben is szóba jöhet a 22-10. ábra szerinti
leveglSszáritó alkalmazása. Ennek segitségével a
22-4. ábrán látható központi rendszer feladata vé-
gezhetlS el. A mozgatható berendezés készülhet
1000... 25 000 W ("" 850... 22 000 kcalfh) hutlStel-
jesitménnyel. Friss leveglS pótlására a berendezés
nem alkalmas.
ség a választott berendezés függvénye. Nagykony-
hai berendezésekre tájékoztató adatokat a 22-1.
táblázatban közlünk. Nagykonyhákban helyi el-
szivás (1. a 22-10. ábrát) és általános levegocsere
egyaránt biztosítandó. A nagykonyha általános
szelloztetése mindenkor depressziós (1. a 20.4.1.
pontot) megoldású legyen. A depresszió mértéke
10... 30 Pa ('" 1. ..3 V.o. mm) között választható.
Tálalókban és elokészítlSkben n=6 ... 1o-szeres ál-
talános légcsere biztosítandó.
22.5.2. Mosoda ködtelenítése
A kis és középnagyságú (teljesítményu) mosodák
hoterhelése, nedvességterhelése szintén az 5.2. és
19.5. pont alapján vehetlS figyelembe. Ügyelni kell
azonban arra, hogy mosodákban és más hasonló
vizes üzemekben a párolgó felületek nemcsak a
tényleges technológiai berendezésekbol tevlSdnek
össze, hanem a nedves anyag és a padló szintén
erlSsen párologtat. Ez utóbbiakról elpárolgó ned-
vesség is az (5-16) összefüggéssei határozható meg.
A kapott eredmény a p, arányossági tényezlSvel
csökkentendlS. Az arányossági tényezlS nedves pad-
ló esetében p,=0,3 ... 0,8, míg nedves anyagra
p,=0,5 ... 0,9. Párolgó felületként a tényleges ned-
vesitett padlóanyag stb. felületét vesszük a valós,
saját homérséklettel figyelembe. A technológiai
berendezések, gépek hlS- és nedvességleadása a vá-
lasztott technológia és üzemmód függvénye. Ezeket
az adatokat a gyártó cég adja meg.
Mosodákban is kívánatos a helyi e1szívás álta-
lános szelllSzéssel kombinálva. A vasalógépek
stb. környezetében keletkezo nagy mennyiségu gozt
gravitációs vagy mechanikus megszívású kürtokön
át vezetjük el, míg a géptermet teljes átszel1oztetés-
sei látjuk el.
Ha a mosodát kisebb festöde is kiegésziti, akkor
a technológiától függoen ott is általános légcserét,
ill. kombinált leveglSelvitelt tervezünk.
720 KÖDTELENITÖBERENDEZÉSEK
A lakosság céljaira létesített kis, rendszerint
automata gépsorokból összeállított mosodákban,
ha nincs különös igény, akkor n=5 .. .JO-szeres lég-
cserét kell alkalmazni.
22.5.3. Uszodák és fúrdok
ködtelenítöberendezései
Az uszodák és fürdok legtipikusabb légtechnikai
rendszere a ködtelenító'berendeZés. A nagy víz és
vizes felület következménye az igen intenzív párol-
gás, s ezért itt a nedvesség ugyancsak intenzív el-
vonása higiéniai és gazdasági okokból szükséges.
Uszodák, fürdok belso légállapotát télre az 5-1.,
nyárra az 5-20. táblázat rögzíti. Más eloírás hiányá-
ban uszodák belso terében tbel=25 ... 27 oC és
I1'bel=65 ... 75% tartandó télen és nyáron egyaránt.
Ugyanígy zuhanyozóban tbel=24 30 oC és I1'bel=
=70 90%, kádfürdó'ben tbel=26 28 oC és I1'bel=
=60 70%, gozfürdoben tbel=50 80 oC és I1'bel=
=90 100%, forrólégfürdoben tbel=60 ... 70 oC
és I1'bel= 10 ... 20%, míg kondicionáló- (torna-) te-
remben tbel= 16 ... 20 oC és I1'bel=40 ... 6O% tartandó.
A ho- és nedvességterhelés meghatározásakor a
teljes medence-alapterületen kívül az egyéb felü-
letek is mint párolgó felületek veendok figyelembe.
Az erre az esetre az (5-16) összefüggésseI nyert ér-
téket a 1-' arányossági tényezovel kell csökkenteni.
Ennek értéke nézotér nélküli úsz6csarnokokban
1-'= 0,4 ... 0,9, lelátókkal épített úszócsarnokokban
1-'=0,1...0,7. Ha sugárzó futés van a padlóban, ak-
kor a párolgás intenzívebb, s az arányossági té-
nyezo értéke 1-'=0,6 ... 0,95.
Párolgó felületek méretének közelíto megha-
tározására alkalmazható a következo arány is:
~ ~ 1,5 Amedence.Számításokban a levego sebes-
ségét v1ev= 1,0 mis értékkel kell felvenni, ha a tény-
leges levegosebesség nem ismert. A párolgó felület
homérséklete - a sugárzó fütés kizárásával - a
levegl> tn hl>mérsékletével vehetl> közel azonosnak.
Az emberek nedvességleadása uszodákban, zu-
hanyoz6kban IhvE= 70... 90 gjhfl>.
Úsz6csarnokokban a határolószerkezeteken le-
csapódás jön létre. Ennek megakadályozására a
szelll>z{)levegotúgy kell bevezetni, hogy minél több
és nagyobb felületen elkerülhetl> legyen a konden-
22.6. Ködtelenítoberendezések ánétele, üzembe helyezése és karbantartása
Ködtelenítoberendezések átvételére, üzembe he-
lyezésére a 20.8. pontban elmondottak az irány-
adók.
záció. Uvegfal felületeket légfüggönnyel lehet vé-
deni.
Mffanyag sátrak (ideiglenes téli burkolat) falán
a kondenzáció általában ész1elhetl>.Mivel a gumi é8
a mffanyag a víznek ellenáll, így ez foleg higiéniai
szempontból káros. Kettl>s falú sátrak kondenzá-
ciója elkerülheto, ha a kettl>s fal közé meleg levegot
nyomunk. A sátrak kifeszítéséhez szükséges levego
ködtelenítés céljára is általában elég, de a levego
homérsékletét számítással ellenorizni kell.
Külön gond a zuhanyozók ködtelenítése. A pá-
rolgó aktív vízfelület meghatározása nehéz, ezért
mérési adatokat használunk fel a méretezéshez
(22-2. táblázat).
22-2. táblázat. Bepárolgott nedvesség e1vite1éhez
szükséges leveg6-térfogatáram zuhanyoz6kbaD
BelslS
térhomérséklete, SzellozoIOV"gÓoi&6ny.
tbeh oC Vzuh,m'/hdb
22 200
24 160
25 140
26 130
28 100
30 70
Uszodák, fürdok ködtelenito-rendszere és köz-
pontja a 22-4. ábra szerint alakítható ki. Régi épü-
letekben, ha elosztóhálózat nem képezheto ki, vagy
a méretekben vannak korlátok, a 22-10. ábra sze-
rinti helyi levegl>szárító is szóba jöhet.
A levegoelosztó hálózat nem korrodáló fémbol,
mffanyagból készülhet. Befúvó- és elszívófejek ned-
vesség elleni védelmét is meg kell oldani. A szeny-
nyezett és erl>sen nedves levegl>elvezetését úgy kell
megtervezni, hogy az épület határolószerkezetei ne
károsodjanak.
22.5.4. Ipari üzemek
ködteleníto-rendszerei
Ipari üzemek egyes létesítmenyeinek ködtelení-
tése az elmondottak alapján szintén megoldható
(1. a 22.5.2. és 22.5.3. pontot). Részletesebben fog-
lalkozik még ezzel a kérdéssel a 24. fejezet is.
 IRODALOM 721

22.7. IRODALOM

[I] Baturin. V. V.: Lüftungsanlagen für Industriebauten.
Berlin, VEB Verlag Technik. 1953.
[2] Bogoszlovszkij. V. N.: Sztroityelnaja teplofizika. Moszk-
va, Izdatyelsztvo Viszsaja Skola, 1970.
[3] Bosnjakovic. Fr.: Technische Thermodinamik. Dres-
den-Leipzig, Verlag Theodor Steinkopf, 1965.
[4] Egyedi L.: Épületgépészeti Kézikönyv. Budapest, Mu-
szaki Könyvkiadó, 1963.
[5] Fekete 1.: Szellozteto berendezések. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó,I967.
[6] Gyurcsovics L.: Párás terek épületszerkezeteinek védel-
me. (Doktori értekezés.) BME. 1975.
[7] Hirsch L.: Porelszívás, porleválasztás. Budapest, Tán-
csics Kiadó, 1964.
[8] Kamenyev. P. N.: Otoplenyie i ventiljacia. Moszkva,
Goszudarsztvenoe Izdatyelsztvo Literaturi po Sztroi-
tyelsztvo i Architektura, 1968.
[9] Menyhárt-Fekete: A légtechnika elméleti alapjai. Buda-
pest, Muszaki Könyvkiadó, 1965.
[10] Menyhárt J.: Szellozéstechnika. Budapest, Tankönyv-
kiadó, 1974.
[II] Menyhdrt J.: Klúnaberendezések. Budapest, Muszaki
Könyvkiadó,I967.
[12] Menyhdrt J.: Légtechnika-méretezési alapadatok. Buda-
pest, Mdszaki Könyvkiadó, 1968.
[131 Raiss. W.: Rietschels Lehrbuch der Heiz- und Lüftungs-
technik. Berlin, Springer Verlag, 1970.
[14] Recknagel-Sprenger: Taschenbuch für Heizung- und
Klimatechnik. München-Wien, R. Oldenbourg, 1974/
75.
[15] Mdszaki eloirás (ME 112-72). Légtechnikai berendezé-
sek tervezése. Budapest, ÉVM Tájékoztatási Központ,
1972.
[16] Mdszaki eloirás (ME 30-65). Épületek és épületszer-
kezetek hotechnikai méretezése. Budapest, Építésügyi
Tájékoztatási Központ, 1965.

48 Az épOJcta6p6szet kéziköayve
 23. Hutés a légtechnikában
Szerzo: DR. LÁNG LAJOS
Lektor: Dr. Lakos Andor

23.1. AlapfogalmAk

23.1.1. A hutoberendezés (gépi hutés) külso energiabefektetéssel a holeadás homérséklet-

feladata szintjére szállitja, majd a felszállitott hot és a be-
fektetett energiát az atmoszferikus hutoközegnek
(viznek, levegonek) leadva a hofelvétel kezdeti ál-
Híítéskor valamely közegbol egy alacsonyabb lapotába kerül.
homérsékletu közeggel hot vonunk el homérsékle-
tének csökkentése céljából. A ho magasabb homér-
sékletszintrol magától áramlik alacsonyabb homér-
sékletszintre, tehát mindaddig, amfg a hutendo kö- 23.1.3. Hútofolyamatok osztályozása
zeg homérséklete magasabb, lehetoség van az at-
moszferikus hutoközeggel (vízzel, levegovel) való
A hutofolyamatok, az azokat megvalósitó huto-
közvetlen hoelvonásra, hutésre. Az atmoszferikus
berendezések több szempontból is osztályozhatók.
közeggel való hutés az ún. természetes hutés.
Az osztályozás alapja a hutoközeg és a hutofolya-
A hutoberendezés feladata a hutendo közeg ho- mat fenntartásához szükséges energia minosége.
mérsékletének az atmoszféra homérséklet szint je alá A hutoközeg minosége szerint
csökkentése vagy azon tartása, azaz a hutés meg- - goznemu hutoközegu,
valósitása olyan esetekben, amikor a feladat at- - légnemu hutoközegu;
moszferlkus hutoközeg közvetlen felhasználásával a folyamat fenntartásához szükséges energia mino-
nem oldható meg. sége szerint
A hutóberendezés a hutendo közegbol elvont - mechanikai munkát,
hot az atmoszféra homérsékletszintjére szállitja, és - hoenergiát,
ott az atmoszferikus hutoközegnek (viznek, le- - villamos energiát
vegonek) adja áto A hutendo közegbol elvont ho a igénylo hutofolyamatok, ill. hutoberendezések kü-
hutoberendezésben megvalósitott hutofolyamat ré- lönböztethetok meg.
vén kerül az atmoszferikus hutoközegbe. A hutoközeg goznemu, ha a hutofolyamat során
halmazállapot-változás következik be; a hofelvétel
során folyadékállapotból gozállapotba kerül (el-
23.1.2. Hutofolyamat párolog), a holeadás pedig kondenzációval kap-
csolatos, amikor gozállapotból folyadékállapotba
jut, ha a folyamat a hutoközeg kritikus homérsék-
A hutoberendezés feladata a hutendo közegbol lete alatti tartományban játszódik le.
a hoelvonás, az elvont honek az atmoszferikus hu- A hutoközeg légnemu, ha a folyamat során hal-
toközeg homérsékletszintjére szállitása, és a fel- mazállapotát nem változtatja, mindvégig túlhevi-
szállitott ho atmoszferikus hutoközegnek való le- tett goz állapotú; mind a bofelvétel, mind a hole-
adása. A honek az alacsonyabb homérsékletszint- adás - homérséklet-változással jár, ha a folyamat
rol magasabb homérsékletszintre való szállitásá- a hutoközeg kritikus homérséklete feletti tarto-
hoz egy harmadik közegre, a hutóberendezés mun- mányban játszódik le.
kaközegére van szükség, amelyet áltaIánosan huto- Mechanikai munkát igénylo hutofolyamatok. Eb-
közegnek nevezünk. be a csoportba tartoznak a különbözo kompresz-
A hutófolyamat a hutoközeg hutoberendezésben szoros hutofolyamatok, amelyekben a folyamat
végbemeno állapotváltozásainak azon zárt soro- fenntartásához szükséges energia mechanikai szer-
zata, amelynek során a hutoközeg a hoelvonás ho- kezetben, a kompresszorban lejátszódó surités
mérsékletszintjén a hutendo közegbol felvett hot (kompresszió) során kerül bevezetésre. A hutokö-
 ALAPFOGALMAK.
zeg egyaránt lehet goznemu vagy légnemu. Sokszor
ebbe a csoportba sorolják a hoenergiát igénylo
gozsugár-kompresszoros hutofolyamatot is.
Hoenergiát igénylo hutofolyamatok. Az abszorp-
ciós, reszorpciós és a gozsugár-kompresszoros hu-
toberendezésekben megvalósított folyamatok tar-
toznak ebbe a csoportba. Ezen hutofolyamatok a
felhasznált energia egy kis részét szivattyúzási cé-
lokra ugyan mechanikai munka formájában igény-
lik, azonban ennek elenyészo volta, valamint ho-
energiával való helyettesíthetosége miatt jogosan
kezelhetok csak hoenergiát igénylo folyamatokként.
Villamos energiát igénylo a termoelektromos huto-
berendezésben megvalósított hutofolyamat, amely
a Peltier-hatást használja fel.
A hutofolyamatok egyben hoszivattyú-folyama-
tok is, hot szállítanak alacsonyabb homérséklet-
szintrol magasabb homérsékletszintre. A hutofo-
lyamatokban a hasznos eredmény az alsó homér-
sékletszintrol való hoelvonás, a hoszivattyú-folya-
matban a felso homérsékletszinten való holeadás.
Természetesen a rendeltetésnek megfeleloen külön-
bözok a homérséklethatárok, amelyek között a fo-
lyamatok végbemennek.
23.1.4. Hiítöfolyamatok értékelése
A hutofolyamatok jóságát a munkát szolgáltató
folyamatokban használatos termikus hatásfok he-
lyett a fajlagos hutoteljesítmény alapján ítéljük
meg, ami az egységnyi energiabefektetés árán a hu-
tés homérsékletszintjén elvonható homennyiséget
jelenti, vagy ami ezzel azonos, az egységnyi bevitt
teljesítménnyel létesítheto hutoteljesítményt adja
meg. A hutoteljesítmény a hutoközeg által a ho-
elvonás (hutés) homérsékletszintjén idoegység alatt
felvett homennyiség; a teljesítményfelvétel a huto-
teljesítmény adott körülmények melletti létrehozá·
sához (a folyamat fenntartásához) beviendo telje-
sítmény.
A fajlagos hutoteljesítmény:
e=% (23-1)
L '
ill.
e= Qo
p , (23-2)
ahol qo az 1 kg hutoközeggel a hutés homérséklet-
szintjén felvett homennyiség, J/kg; Laz 1 kg huto-
közegre vonatkoztatott, a folyamat fenntartására
bevezetendo energia (munka), J/kg; Qo hutotelje-
sítmény, W; P teljesítményfelvétel, W.
723
A hoenergiát igénylo folyamatokban, a fajlagos
hutoteljesítmény helyett hoviszonynak nevezzük az
egyébként azonos fogalmat, annak kiemelésére,
hogy a folyamat fenntartásához dönto mértékben
vagy teljes egészében hoenergiára van szükség.
A hoviszony:
(23-3a)
ill.
CIt=--- Qo , (23-3b)
Qfut+Qsziv
ahol qfút az 1 kg tömegu hutoközegre vonatkozta-
tott, a folyamat fenntartása céljából bevezetendo
hc5energia, J/kg; qsziv az 1 kg tömegu hutoközegre
vonatkoztatott szivattyúzási munka, J/kg; Q fút a
Qo hutoteljesítmé_ny létesítéséhez az adott körül-
mények mellett beviendo futoteljesítmény , W;
Qsziv a Qo hutoteljesítmény létesítéséhez szükséges
szivattyúzási teljesítmény, W.
A fajlagos hiitoteljesítmény egyaránt értelmez-
heto az elméleti folyamatra és a valóságos, külön-
bözo veszteségekkel terhelt folyamatra.
A hutési feladattal két jellemzo homérséklet-
szint adott: a hasznos hutés (hoelvonás) és a ho-
leadás (általában az atmoszféra) homérsékletszint-
je. Adott homérsékletszinteken azegységnyi be-
fektetett energiára vonatkoztatott, a hutés homér-
sékletén elvonható homennyiség a Camot-féle hii-
tofolyamatban a legnagyobb (vele egyenértéku más
folyamat is létezik, de azok fajlagos hutoteljesít-
ménye, hoviszonya nem kedvezobb).
A Carnot-folyamat fajlagos hutoteljesítménye :
ec=--
Thu
Tat-Thu
, (23-4)
ahol Thu a hasznos hutés (hoelvonás) homérséklet-
szintje, K; Tat a holeadás homérsékletszintje [az
atmoszferikus hutó'közeg (víz, levegó') homérsék-
lete),K.
Abszorpciós hutofolyamat esetén, amikor az elo-
zo"lcönkívül adott még a folyamat fenntartásához
rendelkezésre álló hoenergia homérsékletszintje is,
a Camot-folyamat hoviszonya :
Cltc- Thu • Tfut-Tat , (23-5)
Tat-Thu Tfut
ahol T fut a folyamat fenntartásához rendelkezésre
álló hc5energia homérsékletszintje, K.
A különbözo hutofolyamatok termodinamikai
jóságát a jósági fokkal határozzuk meg. A jósági
fok az adott homérsékletviszonyok mellett a vizs-
gált és a Camot-folyamatokkal elérheto fajlagos
hutoteljesítmények viszonya (hoviszonyok viszo-
nya);
 HÜTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

e Valamely hutési feladatot ellátó, gazdaságos

(23-6)
TJe= ee' megoldást adó hutofolyamat kiválasztásakor a sok
oc szempont közül csak az egyik lehet a folyamat jó-
(23-7) sági fokának vizsgálata.
TJe= oce •

23.2. Hutofolyamatok

23.2.1. Kompresszoros hutófolyamat hetoségét is. Jellemzoje: a hutoközeg teljes mértéku

elpárolgása az elpárologtatóban ; a hutoközeg ho- .
mérsékletének csökkentésére a holeadást követoen
A kompresszoros hutofolyamat fenntartásához alkalmazott hasznos munkavégzés nélküli expanzió
mechanikai munka szükséges. Az alkalmazott hu- (fojtás); a kondenzációt követo utóhutés.
toközeg egyaránt lehet goznemu vagy légnemu. Olajban oldódó (ill. olajat oldó) hutoközegek
A 23-1. ábra goznemu hutoközegu ún. összehason- esetében elonyös az elpárologtatót elhagyó Po
litó hutofolyamatot szemléltet a T - s és a Bánki-
féle 19 p- i állapotváltozási diagramokban. Ez a
folyamat már figyelembe veszi a megvalósitás le- T

! p t
aj
t. o
I
53
I
IlY
~-~/2 "tu
~ to thi) i
,

fat •
7 2bJ
I
'1
$ .54/
PO Igp
To

g
a
1
c) , tlJij TU f
"-. ..

23-1. ábra. Összehasonlit6 folyamat:
aj T-s diagram; bJ 19p-i diagram; ej kapalOlúi ábra;
- Carnot folyamat;
- - - összehasonlltó folyamat
a kompml&ZOr;b e1párologtató; e kondenzátor; d utóhlítö; e adasolószerv
(fojtóazelep);fhlítend6 közea; g atmoszfcrikus hlítöközea
23-2. ábra. Belso hocserével kiegészitett hutöfolyamat
aj T-s diagram; bJ IIIp-i diaaram; ej kapalOlási ábra;
- belso h6cseré16vel;
- - - belso h6cseré16 n6lkül;
a kompml&ZOr;belpárologtató; e kondenzátor; d belso h6c:seré16;e ada-
solószerv (fojtószelep);fhlítend6 közea; g atmoszferikua hlítöközea
 HUTOFOLYAMATOK
1,05
e,,1J
é
1,00
'IoVD/ fIÚ
go val
0,95
}NHJ
0,90
-15 o 15 30-;;5
f2, DC
23-3. ábra. Belso hocsere hatása
'hIlo' (ajl8llos h6t6te1jesitmény beIS6 h6cserévcl, ill. anélkül; qOvolhli
qOvol volumetrikus h6t6teJjesitmény belso h6cseréve1, ill. anélkül;
'2 h6t6közeg homérséklete a sz!vóoldalon a h6csere után
nyomású, gozállapotú és a kondenzátort elhagyó P
nyomású, folyadékállapotú hutoközeg közötti ho-
csere. A 23-2. ábrán a belso hocserével kiegészitett
hutó'berendezés kapcsolási vázlata és a hlitofolya-
mat látható.
A 23-3. ábra a belso hocserének a fajlagos huto-
teljesitményre és a volumetrikus hutoteljesitményre
gyakorolt hatását szemlélteti [1] alapján F-12,
F-22 és NH3 hutoközegek, valamint 10= -15 oC
elpárolgási homérséklet esetére. Látható, hogy
F-12 hutoközeg esetében a belso hocsere mind e,
mind qOvol javulását eredményezi, F-22 közeg-
nél csekély mértéku romlást mutat, mig NH3 huto-
közeggel már jelentos mértéku a romlás.
23.2.2. Abszorpciós hutófolyamat
Az abszorpciós hutofolyamat fenntartásához az
atmoszferikusnál magasabb homérsékletszintu ho-
energia szükséges. Munkaközege közegpár (oldat),
amelyek közül a hutoközeg az oldott. A legelter-
jedtebben alkalmazott közegpár az NH3-H20
(NH3 a hutoközeg, H20 az oldószer); klimatech-
nikai célokra a H20-LiBr. Az oldat minoségét a ~
koncentráció, az egységnyi tömegu oldatban levo
oldott közeg mennyisége jellemzi.
Az abszorpciós hutofolyamat vizsgálatára az
entalpia-koncentráció (i-~) állapotváltozási diag-
ram használatos (~3-4. ábra). A folyamatos mu-
ködésu, NH3-H20 közegpárú abszorpciós huto-
folyamatot és az azt megvalósitó berendezés elvi
vázlatát a 23-5. ábra szemlélteti.
A hutoközeget az elpárolgási nyomásról a kon-
denzációs nyomásra az ún. termikus kompresszor
725
szállitja. A hutendo közegbol felvett ho hatására a
Po elpárolgási nyomáson elpárolgott, 8 állapotú
hutoközeget az oldószer az oldóban oldatba viszi.
Az oldás során felszabaduló hot atmoszferikus hu-
toközeg (viz, levegó') szállitja el. Az oldó hutokö-
zegben gazdag oldatot termel, amelyet a Po nyomás-
szintrol az oldatszivattyú szállit a kondenzátorral
meghatározott p kiuzési nyomásra. Az oldatszi-
vattyúból a ~ga koncentrációjú, 4 állapotú gazdag
oldat a kiuzó'be való érkezése elott a folyamat ho-
viszonyát és ezzel a berendezés gazdaságosságát
javitó hocserélon halad keresztül, amelyben a vele
ellenárajpban haladó, a kiuzot elhagyó ún. szegény
oldat lehutése során hofelvétel következtében fel-
melegszik, és az 1állapottal lép be a kiuzó'be. A ki-
uzóoen a hoköz1és hatására az oldat hutoközeg-
tartalma csökken, koncentrációja ~ga-ról ~SZeg-re
változik. A kiuzés közben a koncentráció változá-
sával emelkedik az oldat homérséklete is, s az oldott
közegben szegénnyé vált oldat 2 állapotban hagyja
el a kiuzot. A kiuzés során melegedo és szegényedo
oldatból (ellenáramú kialakitású kiuzo esetében)
kiuzött 5 állapotú gozfázis a hutoközegen kivül
kisebb mennyiségu oldószert is tartalmaz, kon-
centrációja ~g' A kiuzött gozfázis oldószertartal-
mának csökkentésére rektifikálóoszlopon áramlik
keresztül, amelyben ellenáramban, jól érintkezve
halad a hoelvonás következtében a deflegmátorban
képzodött csapadékkal, az ún. flegmával. Ezen egy-
ideju ho- és anyagcsere révén a goz oldószertartal-
ma csökken, gyakorlatilag zérussá válik, s a kon-
denzátorba érkezo 5' telitett goz gyakorlatilag tisz-
ta hutoközeg, koncentrációja ~D' A kondenzálódott
hutoközeg fojtás után 7 nedves gozállapotban érke-
zik vissza az elpárologtatóba. A kiuzobol távozó
szegény oldat az oldathocserélon áthaladva lehul,
és nyomásának csökkentése után 3 állapotban jut
vissza az oldóba.
Az elpárolgási és kondenzációs nyomást (Po. p)
a hutendo és az atmoszferikus hutoközeg homér-
séklete, a lehutés, ill. felmelegedés mértéke, a véges
hoátadó felület miatt keletkezo hofoklépcso hatá-
rozza meg. A méretezés alapjául veheto, jellemzo
fajlagos mennyiségek meghatározásának elofel-
tételét képezo oldatkoncentrációk megállapitásához
az elobbieken kivül a futoközeg homérsékletének
ismerete is szükséges. Figyelemmel a kiuzo kialaki-
tására és a beépitett hoátadó felület véges nagyságá-
ra, a futoközeg 1(6t homérséklete ismeretében elo-
zetesen felvett, a kiuzÖt elhagyó szegény oldat ho-
mérséklete (12< 1mJ alapján az i- ~ diagramban
(a 12izoterma és a p nyomású forrásvonal metszés-
pontja) adódó 2 szegényoldat-állapot határozza
meg a szegényoldat ~szegkoncentrációját. Az oldót
huto atmoszferikus közeg homérséklete, felmelege-
716 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

:I0,7
I0';2 0,3 I I IM
I 120'0 I(\"o.v/ I·55'0 v,v

J, L-I~
I550~,-
46
_c.U·~
ag
fM
tO I, ••.
0,1,. 1,0 'OD
I
I "
: I
\ Nedvesgáz teriilete 25'0
II I
5'0'0
350
5'0'0
~O

-100

-15'0
-1sa
""r"" " ,,,- .
j -""-+""~~ -20C
OJ 0,2 q~ il. ~5 0,5 47 0;8 0,9 1,0

$, kU/kg NHJ

23-4. ábra. NHlI-H20 közegpár i-~ állapotváltozási diagrarnja

 HUTOFOLYAMATOK 727

il A folyamat ismeretében meghatározhatók, ill.

P
a jelölt módon az i- ~
diagramból közvetlenül is le-
Po olvashatók az elpárologtatóba kerülo 1 kg tömegG,
~D koncentrációjú hütoközegre vonatkoztatott faj-
lagos hlSmennyiségek, a forgalmazandó oldatmeny-
nyiségek.
A bemutatott hütofolyamat elméleti folyamat, a
9ab valóságos berendezésben bekövetkezo vesztesége-
ket, eltéréseket nem veszi figyelembe.
Az abszorpciós hütofolyamat alkalmazhatósá-
gát döntoen befolyásolja a forgalmazandó gazdag

s=o
f
oldat fajlagos mennyisége. f
értékének növekedése
a berendezés nagyságának növekedését, a hovi-
a) .c szony romlását vonja maga után. Ezért dönto je-

lentoségíi
különbség, a megvalósítható ;p-
;szegszerepe;
az ún. kigázosítási sáv koncentráció-
növe-
6
ki
kedése fértékének csökkenéséveI jár, ill. fordítva.
Általában 10 + 6%-nál kisebb kigázosítási sáv már
kérdésessé teszi a hütlSfolyamat gazdaságosságát.
A kigázosítási sáv értékét a kondenzációs és elpá-
rolgási homérséklet, a kiGzot és az oldót elhagyó
szegény, ill. gazdag oldat homérséklete határozza
meg, tehát a fíitoközeg szükséges homérséklete a
d/ megoldandó hütési feladattóI függ. A 23-6. ábra
b) az elpárolgási és a hütoYÍZ-homérsékletektol füg-
2.3-5. ábra. Abszorpci6s hút6folyamat goen adja meg, telített gozzel való fütés esetére, a
aj folyamat1- e diagramban:eU_ll a szegényoldatkoncentl'ációja; ella fütogoz szükséges homérsékIetét, ill. telítési nyo-
a gazdagoldatkoncentrációja; eEl a rektifikálóoszlopot elhagyófIegma mását, NH3-H]O közegpárú abszorpciós hüto-
koncentrációja; ell a JdClz6benképrodött86zkoncentrációja; er. a roktifi-
folyamatra. Az ábra adatai ;ga- ~szeg=6% kigá-
kálóowopotclhqyó g6zfáziskoncentrációja; a rektifikálóoszlopot el-
hagyó,1 ka tömea6, eD koncentrációjú g6zfmsravonatkoztatottb6- zosítási sávra, a futogoz és a szegény oldat közötti
mennyiségek: Ilo azelpárololllatóban felvett,II a kondenzátorban leadott, 5 oC homérséklet-különbségre, 10,20, 30 oC hüto-
qD a defteapnátorban leadott,Illd a JdClz6be bevezetett,Ilab az oldóból YÍZ-homérsékletre 25, 30, 38 oC kondenzációs és
elvont,11•• 6 a szegény68 gazdagoldatokközöttkicser61t; f a rektifikáló- gazdagoldat-homérsékletre vonatkoznak. Olyan ese-
~opot clhqyó,l kstömcgfl,eD koncentrációjú s6zfúisravonatkoztatott
gazdagoldatmennyisése;
bJ kapcsolási elve:" elpárololllató; o oldó; ko kondenzátor; h oldatb6-
11
arcr6l6;U oldatszivattyú; aio az adagolósze1epok (fojtóaze1epok); b fCIt6- 180
10
közes;c atmoazferikus bClt6közes (pl. viz);d bCltendö közes,kl JdC1z6
9
dése, az oldó kialakítása, a véges hoátadó felület .•....
l)
8
miatt eloálló hofoklépcso határozzák meg a gazdag b 7
oldat 14 kilépési homérsékletét. Ennek alapján az ,~
i- ~ diagram ból (1. a 23-5. ábrát) meghatározható ~
~ 6
az oldót elhagyó gazdag oldat 4 állapota (a 14 ~5
izoterma és a Po nyomású forrásvonal metszéspont- •• ~ 4-

ja), és ezzel adott a gazdag oldat ~ga koncentráció- ..~

ja. A kiüzot elhagyó és a rektifikálóosz1ophoz érkezo •.~
4: 3
goz állapotát, ellenáramú kiuzokialakítás esetén a 2
~gagazdagoldat-koncentráció vonalnak a p nyomá-
sú vonallal (forrásvonallal) adódó metsiéspontján
1
áthaladó izoterma határozza meg a p nyomású
-'10-50 -50 -40 -30 -20 -10 O
(kondenzációs) vonalon (5 pont); a kiGzött goz kon-
tOl oC
centrációja ~g' Végezetül a rektifikálóosz1opotel-
hagyó goz ~D koncentrációja a berendezés muködé- 23-6. ábra. Ega- Eszeg=O,06kigázositllSi sáv biztositásához
si tartományátóI stb. függoen kiindulási adatként szükséges fút6g6z teUtésihomérséklet az elpárolgási homér-
veendlS fel (~D~l). séklet (tO> függvényében(2) (1 at=9,81 . 10' Nfm2)
728 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

tekben, amikor a szükséges h6mérsékletu futokö- ./

'J( Vv
-'.~~-
- ii-
LJ J.--- _ ./.••.
r,.)
l~.•.•10 ./
VV
,~,~•• IIt ~. abszorpciós .-~ .••.• Fd/dgtÍ.
f-'""" oC
zeg nem áll rendelkezésre, ?-kétfokozatú
hut6folyamatra van szükség. r;-
Nehéz
.' '.-?~o/aj
~'l5 ""tv:::25~
' ...-
./?? 1 ? f-... -~
,~
?v.~ ~..,
')
I
~-
? r;~~
fú/óoh
o.>::;

-:::_1-"
~_.(3:§.
f--+---
Konnyuo;OJ ...,
;::::-1-' S
........-

- ~...
-v
',- ·r-:;... 250C
I
/.••..•....
...•'
~15OC,
),..
t~40.YI
.. '\ --íJ:
Könny!}
~~';:.
250
..••...V"---l
~\..i"'" "or
.•e~./ezaa;
J:. ~olaj I/FtJ/llole.
V ./ l'~-
h' földgóz
A 23-7. ábra telített g6zzel futött abszorpciós ? .~ lj
hutó'berendezés energia- és hutoviz-fogyasztásáról
ad tájékoztatást. Az elpárolgási és hutoviz-h6mér-
sékletek függvényében adja meg 116,3 kW huto-
teljesítményre a fut6teljesítmény-, a hut6viz- és a
szivattyúteljesítmény-igény alakulását. Látható a
fut6g6z szükséges telítési h6mérséklete is. Az áb-
rából leolvasható értékek EIlll- Eszeg= 8% kigázo-
sítási sávra, ~o=99,8% koncentrációjú rektifiká-
torból távozó g6zre, triít-tz=8 oc fut6közeg és
kiüz6t elhagyó szegény oldat közötti h6mérséklet-
különbségre, valamint a h&serékben részt vevo
közegek közötti 5... 10 oC h6mérséklet-különbség-
re vonatkoznak.
A telített g6zzel való futés mellett az utóbbi évek-
ben megjelentek már a közvetlen olaj- és ióldgáz-
tüzelésu abszorpciós hut6berendezések is. A 23-8.
ábra közvetlen olaj-, ill. földgáztüzelésu, NH3-HzO
'aj

-10 -20 -3'0 -40 -50 -60

tOi elpórolgós;
homérséklet, DC

.,100 ·C 23-8. ábra. NHa-HzO közegpárú, 1163 kW hutoteljes.ít-

ményu, közvetlen olajo, ill. földgáz-tüzelésu abszorpciós huto-
berendezés futoközeg-, hutoviz-fogyasztásának és szivattyú-
teljesítmény-felvételének alakulása az elpárolgási (és huto-
viz-) homérséklet függvényében [3]

közegpárú abszorpciós hut6berendezés fut6közeg-,

hut6viz- és szivattyúteljesítmény-felvétel igényérol
ad tájékoztatást 1163 kW hut6teljesítmény mellett.
Az ábra adatai a Eo= 99,8% rektifikátort elhagyó
. g6zkoncentráció, EIlll- Eszeg=10.. .4% elpárolgási
Mmérséklett61 függ6en változó kigázosítási sáv,
valamint a hut6vizoldalon párhuzamosan kapcsolt
kondenzátoron és oldón áthaladó hutovíz
-50 -60 10... 15 oC-os felmelegedése esetére vonatkoznak.
tOl oc
A fut60laj aDIN 51 603-nak megfelel6 minosé-
23-7. ábra. NHa-HzO közegpárú, egyfo~ozatú, 116,3 kW gu; a könnyu olaj max. kéntartalma 0,8, a nehéz
hutöteljesítményu abszorpciós hutöberendezés teljesítmény- olajé 2,8 s.%.
felvételének, hutöVÍZÍgényének és a futögöz szükséges teIí- A könnyu olaj alsó fut6értéke 41 868, a nehéz
tési homérsékletének alakulása az elpárolgási és hutovíz- olajé 39 775 kJjkg. A fóldgáz alsó fut{)értéke 31 707
homérséklet függvényében [2]
kJjNm3; surusége 0,83 kg~m3, 85 tf.% CH4, 3,4
- - soros vízoldali kapcsolás; tf.% CnHm, 14 tf.% Nz és 0,8 tf.% COz összetétel
- - - párhuzamos vizolda1i kapcsolás esetén.
 HUTÖFOLYAMATOK 729

23.2.3. Termoelektromos bútofolyamat
A folyamat közvetlenül villamos energiát igényel,
külön hiitoközege nincsen. Alapja az -ÚD. Peltier-
jelenség. Két, különbözo anyagból kialakított áram-
kört egyenárammal táplálva, a két anyag (elempár)
érintkezési pontjai között homérséklet-különbség
jön létre. Az egyik pont homérséklete a környezeti
homérsékletnél alacsonyabb, a másik ponté maga-
sabb lesz; az egyik hot vesz fel környezetébol, a
másik hot ad le környezetének.
Az elempárokból különbözo teljesitményii hiito-
egységeket (blokkokat) alakítanak ki, amelyek köz-
vetlenül alkalmasak mind a hideg-, mind a meleg-
oldali hocserélok csatlakoztatására. A villamos ol-
dalon sorba kapcsolt elempárok, az elempároktói
villamosan szigetelt ÚD. izotermikus lapok között
foglalnak helyet. Az izotermikus lapok jó hovezeto
tulajdonságú anyagból készülnek, aminek követ-
keztében külso felületük minden pontján gyakor-
latilag azonos a homérséklet. Felületük nagy sima-
ságú, és a két lap teljesen párhuzamos két síkot ké-
pez. A blokk hideg- és melegoldali izotermikus lap-
jainak homérséklet-különbsége természetesen ki-
sebb, mint az egyes elempárok hideg- és meleg-
pontjai között mérheto. A megvalósított blokkok-
kal jelenleg elérheto maximális homérséklet-különb-
ség mintegy 50... 70 oC nagyságú, holott az elem-
párral megvalósítható érték 130... 150 oC tarto-
mányba esik.
A blokkok üzemi viselkedését a forgalomba hozó
vállalatok az elempáréhoz hasonló jelleggörbékkel
adják meg.
A blokkok izotermikus lapjainak felülete általá-
ban kicsi (pl. egy Qomax=20 W hiitoteljesítményii,
LIT max= 55 oC maximális homérséklet-különbséget
létesíto, átlagos minoségii blokk 64X 54X 10,5 mm
méretii). A hofelvevo és a holeadó közeg minoségé-
tol függoen tehát, a kedvezotlenül nagy hofoklép-
cso elkerülésére, a blokkhoz, annak izotermikus
lapjaihoz megfelelo hocserélo felület csatlakoztatá-
sa szükséges.

23.3. Hutötözegek

A hiitofolyamatot megvalósító berendezés mun- - Tegye lehetové a hiitoberendezés tömörtelen

kaközege a hiitoközeg. A nagyszámú lehetséges helyeinek könnyii felderítését.
anyag közül különbözo szempontok alapján vá- - A kompresszor kenoolajában ne oldódjék. Je-
laszthatók ki az alkalmas hiitoközegek. lenléte ne rontsa az olaj kenési tulajdonságait.
- Az elpárolgási homérséklethez tartozó telitési
nyomása lehetoleg ne legyen kisebb az atmoszferi-
23.3.1. A bútoközegek iránt támasztott kusnyomásnál.
követelmények - A kondenzációs homérséklethez tartozó teli-
tési nyomása ne legyen túl nagy.
- A hiitoközeg a hiitoberendezésben alkalma- - A kondenzációs és elpárolgási nyomások vi-
zott szerkezeti és egyéb anyaggal szemben közöm- szonya lehetoleg kicsi legyen.
bös legyen. A berendezés nyomás- és héSmérséklet- - Kritikus homérséklete lényegesen magasabb
tartományán belül azokkal kémiai reakcióba ne lép- legyen a kondenzációs homérsékletnél, párolgás-
jen. hoje pedig lényegesen nagyobb a folyadékhojénél.
- Kémiailag stabil legyen. A berendezés nyo- - Fajlagos hiitoteljesítménye nagy legyen.
más- és homérséklet-tartományan belül a berende- - Volumetrikus hiitoteljesítménye nagy legyen.
zés szerkezeti és egyéb anyagainak katalizáló hatá-
sára kémiai kötésében változás ne következzék be. - Dermedéspontja alacsonyabb legyen a kí-
- Ne legyen mérgezo. A berendezésbéSl esetleg vánt elpárolgási homérsékletnél.
kikerülo hiitoközeg sem az emberi szervezetre, sem - Könnyen beszerezheto és olcsó legyen.
a berendezés környezetében levo anyagokra ne le- A felsorolt kívánalmaknak minden üzemi héSmér-
gyen káros. sékleten megfelelo ideális hiitoközeg ugyan nincs,
- Ne legyen se robbanás-, se tiizveszélyes; biz- azonban a mintegy 5O-féle használatos hiitoközeg
tonsági okokból igen fontos, hogy levegovel alko- közül minden hiitési feladat számára, a körülmé-
tott keveréke is feleljen meg ezen követelmények- nyek és lehetoségek gondos mérlegelése után kivá-
nek. lasztható a legalkalmasabb.
730 HuTÉS A LÉGTECHNlKÁBAN

23.3.2. Klímatecbnikai célokra az alumíniummal szemben is közömbös. A rezet,

gyakrabban használt hiítöközegek
Ammónia (NR3), Nagy berendezésekben csak-
nem kizárólag ammóniát használnak minden olyan
helyen, ahol mérgezo tulajdonsága nem kizáró ok.
Az abszorpciós hutoberendezések legelterjedtebb
hiitoközege. Klímaberendezésekben csak a bizton-
ségi eloírások messzemeno figyelembevételével hasz-
nálható.
Molekulasúlya: 17,032; forráspont ja 1,01325 bar
nyomáson - 33,4 oC.
Nagy párolgáshoje, valamint a hutoberendezés-
ben kialakuló mérsékelt nyomásértékei következ-
tében kedvezo gépméreteket tesz lehetové.
Gáz alakban a viz intenzíven oldja, folyadék
alakban a vízzel korlátlanul elegyedik. Színtelen,
erosen fojtó hatású gáz. A nyálkahártyákat támad-
ja meg, a halálos balesetek is ennek következményei.
Levegoben kismértékii jelenléte is kellemetlen,
0,0005 tf.%-os koncentrációban már szaglással
érzékelheto.
A hiitoberendezésben üzemszeruen eloforduló kö-
rülmények között stabil vegyület, amely irodalmi
források [4] szerint 260 oC felett nitrogénre és hid-
rogénre bomlik, és 110... 120 OC-onöntöttvas jelen-
létében az ammónia vizes oldatából hidrogén válik
szabaddá. Ezért a hiitoközegkörben korlátozott
mennyiségu viz lehet csak jelen.
Levegovel robbanó keveréket alkot. Tekintettel
a különbözo katalizáló hatásokra, a tm- és rob-
banásveszély elkerülésére feltétlenül ajánlatos a
gépház jó, teljes átszelloztetése, a hiitóközeg ned-
vességtartalmának minimális értéken tartása (a be-
rendezést atmoszferikus nyomás alatt ne járassuk),
a berendezésben levo levego folyamatos ellenorzése
és eltávolítása, az idegen gázok és az olaj eltávolí-
tása az elpárologtatóból.
A szerkezeti anyagok közül a vasat, acélt és öt-
vözeteit nem támadja meg. Vízmentes állapotban
ötvözeteit és az egyéb színes fémeket megtámadja,
ezek alkalmazása ammóniás berendezésben tilos.
Tömítoanyagként IT lemez, speciális gumiféle-
ségek és olajálló elasztomerek alkalmazhatók.
Tisztaságára vonatkozóan szabvány intézkedik.
A berendezés tömörtelenségeinek meghatározására
felhasználható tulajdonságai: szén-dioxiddal keve-
redve fehér füstöt képez: jelenlétében a nedves pi-
ros lakmuszpapír kékre, a fehér fenolftalein-papír
pirosra változtatja színét. Alkalma7BAAesetében a
biztonsági eloírásokat messzemen5en figyelembe
kell venni (MSZ 11 101-63).
Freonok. 1930 táján jelentek meg kereskedelmi
forgalomban, s azóta a hiitotechnika minden teru-
letén elterjedten használatosak kedvezo tulajdon-
,ságaik miatt. A telített szénhidrogének hidrogénjé-
nek fluorral és klórral való helyettesítése útján lét-
rehozott vegyületek.
A gyártó vállalattóI függoen különbözo elne-
vezéssel kerülnek forgalomba: Frigen, Areton, Al-
gofrene, Isceon, Flurion, Frigedohn, Genetron,
Isotron stb. Számozással jelölik oket. Az amerikai
jelölési rendszer felépítése a következo.
Általános kémiai képletük:
C",R"F pClq,
ahol n+p+q=2m+2.
Az egyes Freon-fajtákat három számjeggyel je-
lölik:
xyz,
ahol x=m-I; y=n+1; z=p.
Tehát a metánból származó dik1ór-difluor.-metán
(CF2Cl~ esetében m= 1; n=O; p=2; q=2.
A jelzo számok'tehát x=O; y= 1; z=2, azaz 012,
neve Freon-12, jelölése F-12.
A 23-1. táblázat a különbözo országokban hasz-
náJatos jelölések közötti kapcsolatra ad felvilágo-
sítást.

23-1. táblázat. Halogén derivált széobidrogén lúitoközegek eIoevezéseinek

CisszebasooIitótáblázata (5]

ország

--cr
Kémiai
képlet jeJöléJ
,,ArctonUSA , , NSZK Anglia Olaazorazáa Franciaonz6&
R-14
R-22
R-131
R-2l
R-23
R-ll
Freon-23
Freon-ll
Arcton
Freon-14
Freon-22
Freon-2l
Freon-13
R-12
Freon-12
11. 94637 6251
12. Electro 1Nemzetközi
Frigen 21
13
12
22
II
Algofrene
 HÜTOKÖZEGEK
Kémiai tulajdonságaik hasonlók: színtelenek, ál-
talában szagtalanok, gyakorlatilag ártalmatlanok,
ingerlo hatásuk csekély.
Kémiai stabilitásuk a fluortartalom növekedésé-
veI no. A legkevesebb fluort tartalmazó Freon-ll
pl. 200 oC-os fémfelület mentén már bomlásnak in-
dul, míg a Freon-12 rövid idore 750 oC-ra felme-
legítve is stabil marad.
Vizoldó képességük általában kicsi és a homér··
séklet csökkenéséveI csökken. Az alacsony homér-
sékleten kiváló viz az adagolószelepben kifagyás,
ill. hidrátképzodés következtében dugulást okoz,
a hutoberendezés üzemképtelenségére vezet. A nagy
viztartalom emellett a berendezés korrózióját és az
olaj bomlását is eloidézi.
Freonos hutóberendezésekhez a berendezés gon-
dos kiszárltása, vizmentes hutoközeg és olaj fel-
használása elsorendu követelmény.
Olajban csaknem valamennyi Freon minden
arányban oldódik, ez alól csak néhány kivétel van.
Az F-13, F-14 és F-115 gyakorlatilag nem oldó-
dik olajban, az F-22 és F-1l4 csak korlátozott
mértékben, míg az F-ll, F-12, F-2l, F-1l2,
F-113 korlátlan mértékben oldódó.
Levegovel keveredve nem alkotnak robbanóképes
keveréket. Magasabb homérsékleten, nyílt lángban
vagy vörösen izzó fémrészekkel érintkezve hidro-
gén-klorid és hidrogén-fluorid (HCl, HF) keletke-
zik. Bomlástermékeik között azonban nyomokban
szabad klór (CI) és foszgén (COCl~ is található.
A vizmentes Freonok általában nem támadják
meg a fémes szerkezeti anyagokat a hutó'berende-
zésekben szokásos nyomás- és homérséklet-tar-
tományban. A vizzel telitett F-12 atmoszferikus
homérsékleten közömbösen viselkedik a legtöbb
fémmel szemben, viszont az F-ll, F-1l3 viz
jelenlétében hajlamos a hidrolizisre és korrozív.
A korróziós jelenségek magasabb homérsékleten
gyakoribbak. Magnézium és magnéziumtartalmú
ötvözetek alkalmazását Freonos berendezésekben
kerülni kell.
A hutóberendezés tömörtelenségein bekövetke-
zo esetleges szivárgás megállapítására a kereso-
lámpákon kívül a szivárgást vizsgáló elektronikus
készülékek is alkalmazhatók. Ezek érzékenysége
igen nagy, évi 0,001 +0,3 g hutó'közeg-veszteséget
okozó szivárgások megállapítására is alkalmasak.
Gyakrabban alkalma7.ott Freonok felhasználási te-
rülete, jellemzo tulajdonságai.
Freon-ll (CFCI3). Kisnyomású hutoközeg,
amely mindenekelott turbókompresszoros huto-
berendezésekben alkalmazható elonyösen, foleg
klíma- és ipari berendezéseket kiszolgáló édes víz
vagy alacsonyabb dermedéspontú folyadék huté-
sére.
731
Molekulasúlya: 137,37; forráspont ja : 1,01325
bar nyomáson + 23,7 oC.
A Freonok közül a legkevésbé stabil, ezért víz je-
lenlétében hidrolizisre a leghajlamosabb. Folyadék-
állapotban - 18 OC-on30 mgjkg, O OC-on60 mgjkg
vizet old. A nedvességet folyadékállapotban kell
eltávolitani. Folyadékállapotban olajban korlátla-
nul oldódik, s az olaj a viszkozitását nagymérték-
ben csökkenti.
Freon-12 (CF2CI~. Már 1930 óta egyre növekvo
mértékben alka1mazzák kis és nagy dugattyús komp-
resszoros hutoberendezésekben, 0 ... -40 oC elpá-
rolgási homérséklet tartományban mindenütt, ahol
veszélytelen hutó'közegre van szükség (klímaberen-
dezések, szállítóeszközök, háztartás stb.). Turbó-
kompresszoros hutó'berendezésekben is felhasznál-
ják, foleg olyan alacsonyabb elpárolgási homérsék-
leteken, ahol a Freon-ll telítési nyomása már ked-
vezotlenül kicsi. Nagy villamos átütési szilárdsága
miatt a hermetikus hutogépekben is 'elonyösen al-
kalmazható.
Molekulasúlya 120',92, forráspont ja 1,01325 bar
nyomáson -29,8 oC.
Atmoszferikus nyomáson és szobahomérsékle-
ten színtelen gáz, igen gyenge, kellemes éteres illa-
tú; folyadéka ugyancsak színtelen. Kémiailag in-
aktív és stabil. Vizoldó képessége igen csekély.
A hutó'berendezés homérséklet- és nyomástarto-
mányában, katalitikus hatású fém jelenlétében a
vizzel reakcióba lép; a reakciótermék korróziót
okoz. A hutoberendezésbe szárltó (nedvességszfuó)
beépítése feltétlen ajánlatos.
Olajban korlátlan mértékben oldódik; az F-12-
tartalom növekedése jelentosen csökkenti az olaj
viszkozitását, amint az a 23-9. aj ábrán is látható.
A 23-9. hj ábra F-12 goz olajban való oldhatósá-
gát szemlélteti, a 23-9. ej ábra az F-12 olajoldat
olajtartalmának függvényében mutatja a goznyo-
más alakulását.
Fizikai tulajdonságai, elsosorban korlátlan ol-
dódása olajban, nem teszik lehetové, hogy vala-
mely más hutoközegre kialakított hutó'berendezést
minden további nélkül F-12 hutó'közeggel tartsunk
üzemben.
A kompresszió véghomérséklete alacsony, emiatt
hengerhutés nem szükséges.
Freon-21 (CHFCl~. Kisnyomású hutoközeg.
Turbókompresszoros hutoberendezésekben alkal-
mazzák, foleg a klímatechnika területén olyan ese-
tekben, amikor kis kondenzációs nyomás tartása
kívánatos.
Molekulasúlya: 102,92, forráspont ja : 1,01325
bar nyomáson 8,92 oC.
Színtelen, víztiszta, éteres illatú; a levegovel ke-
veredve szagtalan. Folyadékállapotban jól oldja a
732 HÜTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

16
5001
11.

~ !-..

(.)400 ~ 12
,~
~
~ '~ 10
JOO
~';!.
~
c:: 8
.t:I
'>:
~I
.C) 200
l....
~
t) 100
~
•c::
~ O
-20 O 20 40 60 10 20 30 40 50 60
O/ojhÓmérsék/et, "C F-12 $.%

aj bJ ej
23-9. ábra. F-12 jellemzo adatai
aj F-12-tartalom hatása az olaj viszkozitására [5]; hj F-12-goz oldódása olajban [5]; ej F-12 telítési nyomásának alakulása
az olajtarta1om függvényében [5]

vizet; - 17,8 oC-on 270, O oC-on 550 és + 30 oC-on
1600 mg H20/kg F-21 a vÍzoldó képessége. Huto-
berendezésben azonban 50 mg!kg értéknél nagyobb
víztartalom a korrózióveszély miatt nem engedheto
meg. Folyadékállapotában ásványolajban minden
körülmény között oldódik. Gozállapotban az olaj
homérsékletétol és a hutoközeg nyomásától függoen
oldja az olaj. A hutoközeg-tartalom jelentosen
rontja az olaj viszkozitását, amint az a 23-10. ábrán
látható.
Freon-22 (CHF2Cl). Az ammóniához hason-
lóan a közepes nyomású hutoközegek közé tarto-
zik, telitési nyomásgörbéje kevésbé meredek. Teli-
tési nyomásaik + 40 oC homérsékleten közel meg-
egyezok, de alacsony (negativ) homérsékleten az
F-22 nyomása nagyobb. Kétfokozatú hutoberen .•
dezésben -60 ... -70 oC homérsékletig használha-
tó. Gyakran használják F-12 helyett is, nagyobb
nyomásai ellenére, mert azonos homérsékletviszo-
nyok .mellett volumetrikus hutoteljesítménye mint-
egy 6O%-kal nagyobb. Elterjedt ezenkívül F-12-
vel alkotott azeotróp elegyének hutoközegkénti al-
kalmazása is: jele R 502.
Molekulasúlya: 86,48, forráspont ja : 1,01325 bar
nyomáson -40,80 oC.
VÍzoldó képessége nagy, gozfázisának vízoldó
képessége azonos körülmények között kisebb, mint
a folyadékfázisé. Nagy vízoldóképessége ellené-
re - különösen alacsonyabb elpárolgási homérsék-
Ietek esetén - kívánatos a hutoberendezésbe ned-
vességszüro beépítése. Az olajban korlátozott mér-
tékben oldódik, ami a hutoközegkörben nehézséget
okozhat. A 23-11. ábra F-22 és a 23-2. táblázat-
ban megadott különféle olajok oldási tulajdonsá-
gait tünteti fel. Amíg a hutoberendezés melegol-
dalán, a kompresszorban és kondenzátorban az olaj
a folyékony F-22-vel korlátlanul oldódik, addig
az elpárologtatóban - a homérséklettol és az olaj
fajtájától függoen - az oldási viszonynak megfe-
leloen két folyadékréteg alakul ki, a nehezebb olaj-

11,.2,0
60
28,5
1+,2
~ 1,.0
~ 5,7 -
..•...

, 2,9
~
,1:; ~ 20
~ 1,85 ,~
~ E: O
.~ 1,3 ~
s: -20
1,15 f1 I I 1 , 1-'
L O 20 40 60
- 29 - 6,7 15,6 :17;8 60 77,7 O/ojtarf%m, %
HtJmérsék/et, oc
23-tl. ábra. F-22 oldódási tulaNonságai néhány (a 23-2.
23-10. ábra. F-21-tartalom hatása az olaj viszk:ozitására [s] táblázatban megadott minoségu) olajjal [S]
 HÜTÖKÖZEGEK 733

13-2. táblázat. Néhány olaj jeIlemZ6 adatai [5) folyadékok hütésére készült berendezésekben köze-

séklet
homér-
tarta-
n177
199
222
min6-
109
g
p30
8189
93
---
lomhoz
náspont
pont
10
90
60 4pont
súly
880
751,7
16,6
-12,2
-31,7,2900
920
910
-6,7
egyon-
olaj- zitáai
tartozó
súlyi ·C
Anilin-
kgJmo
Folyás-
Faj- index
Viszko- 10%-08 pes teljesitményekhez használatos.
Molekulasúlya: 170,93, forráspont ja : 1,01325
bar nyomáson + 3,5 oC.
Vizoldó képessége kicsi, emiatt a hütoberende-
zésben nedvességszfuot feltétlen alkalmazni kell
éppen úgy, mint F-22 esetén. Olajokban csak kor-
látozott mértékben oldódik. A 23-2. táblázatban
megadott olajokkal való oldódását a 23-12. bJ áb-
ra mutatja.

23.3.3. Hiitoközegek
jellemzo tulajdonságainak összefoglalása

.p =paraffinbázisú,
g =kovort bázisú, 23.3.3.1. Veszélyesség
n =nafténbázisú.
A hütoközegeket mérgezo hatásuk, gyúlékony-
ságuk és robbanó készségük alapján a Hlitoberen-
tartalmú F-22 folyadékon úszik egy könnyebb, dezések biztonsági eloirásai (MSZ 11101-63) há-
F-22 tartalmú olajréteg. Emiatt az olaj minosé- rom veszélyességi csoportba sorolja (23-3. táblá-
gét alapos körültekintéssel kell kiválasztani; a ha- zat).
tásos olajleválasztás indokolt. Az elso csoportba tartozó hlitoközegek levego-
Freon-l13 (c;F3CI3). Kisnyomású hutoközeg, vel könnyen égheto és robbanóképes keveréket al-
amelyet magas elpárolgási homérsékletet igénylo kotnak 3,5 tr. % alatt. A második csoportba tartozó
hutoberendezésben alkalmaznak. Nagy molekula- hütoközegek mérgezo, maró hatásúak, vagy levego-
súlya, kis volumetrikus hütoteljesitménye turbó- vel alkotott keverékük szLikhatárok között égheto
kompresszoros berendezésekben elonyös; fo al- és robbanóképes 3,5 tf. % felett. A harmadik cso-
kalmazási területe a klimatechnika. portba tartozó hutoközegek nem éghetok, egyál-
Molekulasúlya: 187,39, forráspont ja : 1,01325 talán nem vagy csak kis mértékben mérgezo hatá-
bar nyomáson +47,68 oC. súak.
Vizoldó képessége kicsi. Ásványi olajokban ol- A hutoközegek robbanókészségére a 23-4. táb-
dódik. Ezek viszkozitását erosen csökkenti [23-12. lázat tartalmaz adatokat.
aj ábra]. Az élettani hatásokra vonatkozóan néhányada-
Freon-114 (c;F 4CIJ. Kisnyomású hütoközeg, tot a 23-5. táblázat, ill. ennek alapján az osztályo-
rotációs és turbókompresszoros hütoberendezések- zást a 23-6. táblázat tartalmazza.
ben kedvezoen alkalmazható. Klimaberendezések- A felhasználás helyétol, az alkalmazott hütokö-
ben, valamint ipari viz és alacsony dermedéspontú zeg fajtájától függoen a közvetlen elpárologta-
tású hutoberendezésben megengedheto hutoközeg-
mennyiségeket az ASHRE eloirásai szerint a 23-7.
,..0
táblázat foglalja össze.
14,0
A hut6berendezések létesitésekor, tervezésekor,
üzemeltetésekor be kell tartani az MSZ 11101-63
~ 5,8
•• ~95
rendelkezéseit .
~ t85
:. o
~-20 e
~
t: 13 1!-40
s: 23.3.3.2. Vízoldó képesség, tisztaság
1,05
II I L-L-=S
-2.9 -6,7 15,6 37,8 60 02 99
"2011
~-:60
0204060
C
A hutoberendezés üzembiztonságát, élettartamát
H6mérsék/ef, ·C O/ajforf%m, ."
jelentos mértékben befolyásolja a benne levo viz,
aj bJ amely a hutoközegben oldva vagy szabad viz for-
13-12. ábra. Freon Mtoközegekjellemzoi májában lehet jelen. A szabad viz részben lefagyást,
a) F-113 hatása az olaj viszkozitására [5]; b) F-114 oldódási tulajdonsá- részben korróziós veszélyt okoz.
gai a 23-2. táblázatban levo A. B. C. D olajokban (5] A hutoközegek vizoldó képessége folyadék- és
734 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

23-3. táblázat. Hfitoközegek csoportosítása veszélyességük alapján

Veszélyességi csoport
Kémiai Kémiai
Elso Szén-dioxid
Metil-formiát
Metil-klorid
Diklór-etilén
Ammónia
Kémiai
Diklór-metán
Etilén-klorid
képlet
C2Ha
C:JHs
C2H,
(CHa)aCH
C,H1O S02
CHaa
HCOOCHa
NHa
C2H2Cl2
C2H6a Második
képlet
Diklór-tetrafiuor-etán
Diklór-monofiuor-metán
Monoklór-difiuor-metán
Diklór-difiuor-metán
Harmadik (Freon-114)
(Freen-22)
(Freon-21) CaFa
(Freon-12) CHa2Fképlet
C2a2F,
caaF
CHClFz
COz
czaaFa
CH2aZ
CaZF2
I Megnevezés Megnevezés

I I I I

gázállapotban különbözo és a homérséklet függ- 23.3.3.3. A hutoközegek kaIorikus jeUemzoi

vénye. Gázállapotban általában vízoldó képességük
nagyobb. A 23-13. aj ábrán a folyadék-, a 23-13. bj
ábrán a gozállapotú hutó'k:özeg teIítési víztartalma
látható a homérséklet függvényében. A 23-14. ábra
a goz- és fólyadékállapotú hutoközeg vízoldó ké-
pességének homérséklettol függo alakulását szem-
lélteti. A hutoközegek tisztaságára vonatkozó kö-
vetelményekrol szabvány intézkedik, tájékoztató
adatokat a 23-8. táblázat tartalmaz.
A biztonsági követelmények mellett az egyes hu-
toközegek alkalmazhatóságát döntoen kalorikus
jellemzoik határozzák meg. A 23-9. táblázat né-
hány, a kIímatechnikában használatos hutoközeg
kalorikus jellemzoit foglalja össze, a 23-15. ábra
pedig goznyomásgörbéiket adja meg. A 23-16. aj,
bY, ej, dj ábra, valamint a 23-17. ábra az egyes hu-
toközegek állapotváltozási diagramjait, a 23-18. áb-

23-4. táblázat. Néhány hutoközeg robbanási határai (20 oC, 1,01325 ·106 NJm2)

---- --
Nem
felsoIlevego,
14 U
Ua.
7,4
5,4
107
25
93
174
42
II 3435
398
172
11,4
8,41
9,5
12,5
18,7
Nfm'
3,5
33gfm'
400
39
398
15,0
robbaná6i
a.égheto
10" alsó
1651,86
3,0
8,25
5,6
2,3
4,0
3,1
Megjegyzés tf.%
Kémiai
Max. CF2Cl2
CHFCl2
CHF2CI
C2F,CI2
C2H2Cl2
CFaa
C2Ha
CHaCl
NHa
CH,
C2Faaa
C:JHs
CH2Cl2
C2H6a
C2H,
C,H1O nyomás,
Robbanási határok

156 I
IN=~~
 HUTOKÖZEGEK 735

23-5. táblázat. Hlitóközegek levegovel alkotott elegyeinek élettani hatása

--I
okozó
0,05
28,5
- --
480
10
60 perces tartózkodás ,
5,1...5,3
10,2
20,1...21,5
0,01
0,2542
...
károsodást ..tartózkodás
2......
tartózkodás
20,7
620 •..
... 60,03
.4 alatt
3mennyiség
10
tneI1IIyiséa:
NéháDyórai
könnyfl
0,10
30,4
... 40 alatt
csak
tüneteket
halált
0,45
nem okozó
okozó - veszélyes
15...
15... 30komolymennyiség 30 .•. 60 perces
15.•.30
alatt
mennyiség még
0,1...1,0
I

• csak az oxigénhiány miatt veszélyes.

ra a dinamikai viszkozitás, a 23-19. ábra pedig a

hovezetési tényezo alakulását mutatja a homérsék-
23-6. táblázat. Hlitoközegek osztályozása let függvényében.
mérgezo hatásuk alapján A 23-10... 23-13. táblázatok néhány hutoközeg
(USA osztályozás tengeri malacokon végzett Idsérletek alapján) volumetrikus hutoteljesitményét, a 23-14. táblázat
pedig az NH3 fajlagos hutoteljesitményét adja meg
a jellemzo homérsékletektol függoen. Az ammóniá-
~ I HdtlSkozegek I Mogjeayzés
ra meghatározott fajlagos hutoteljesitmény jó kö-
I I
zelitéssel alkalmazható a többi huto közegre is. Az
1. Iso. 0,5 ... 1 tf.%-os jelenléte 5
elpárolgási homérséklet 0 ... -50 OC; a kondenzá-
percen belül halált okoz
2.
ciós homérséklet 20 .. .45 oC tartományában F-12-t
NHa,CHaBr 0,5 ... 1 tf.%-os jelenléte 60
alkalmazva + 2% az eltérés alacsonyabb értékeken,
percen belül halált okoz
3. a magas értékeken pedig - 5%; F-22 esetén
2 ... 2,5 tf.%-os jelenléte 1
óra alatt halálos vagy
+2%, ill. - 8%.
tartós károsodást okoz
4. C.H.O., C.H.Br, 2 ... 2,5 tf.%-os jelenléte 2 23.3.4. Közvetítoközegek
CH.O, CHzO., óra alatt káros hatást
CsH.O vált ki
A közvetitoközeg általában folyadék, O oc feletti
5. CO.,CFO., 20 tf.%-os jelenléte 2 órán homérsékleten viz, alatta különféle alacsony der-
CzF.O., CzH" belül károsodást nem
medéspontú oldatok. Alkalmazhatóságukat fizikai
CzH., CaH., C,H10' okoz
jellemzoik, korróziós tulajdonságuk és áruk együt-
CHFsO tesen határozzák meg.
6. CFsO., CsF,Os 20 tf. % feletti jelenléte 2 A 23-15. táblázat néhány eutektikum jellemzo
órán belül károsodást
adatait, a 23-16. táblázat az etilénglikololdat fizikai
nem okoz
jellemzoit adja meg.
 736 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

23-7. táblázat. A hlitobereodezésben ASHRE-Circular Nr. 15-R szerint megeugedhetö

hfitoközeg-mennyiségek [5)

1:: helyiségek
Üzlet- Kórház,
136
Ammónia 272
Szén-dioxid
Korlátozás
454
Nyilvános
gyülekezo-
O
helyiségek
helyiség
O··
Hiitoközog
9,1
2,7 Kémiai képlethivatali227
nélkül
CHFClz
HCOOCHa
CzHzClz
CFCla
CFzClz
CHFzCl
CzFaCla
CHzClz
CzF.Clz
SOz
COz
NHa
CzHöCl
Lakó- Gyárilag O Direkthelyiségek
elpárologtatású max.
0,384
0,560
0,705
0,352
0,096
0,176
0,208
0,496 hfitoközog-mennyiség,
hfitoberendezésben kg/m'
1 m' helyiségtérfogatra vonatkoztatott
készre szerelt egységek
ban····
(Unitok)
sekkel
séges
~dezésben megengedett ellátott
max. gépház-
gépházbanu. hutoközog-monnyiség·, kg

1.

•A 2. csoportba tartozó hutoközogekkel közvetlen e1párologtatású rendszer sem kórházban, sem hivatalos helyiségekben, sem nyilvános gyüle-
kezési helyeken nem valósítható meg.
"2,7 kg hutoközeg-mennyiség megengedbeto, ha a hutoberendezés konyhában, laboratóriumban, hullakamrában van vagy egyéb, nem emberi
tartózkodásra szánt terek kondicionáló berendezéseiben.
"·Ha a hutoberendozés közönséges gépházban úzomel; nem szárnit gépháznak az a helyiség, amelyben az elpárologtató van (pl. hutotér), vagy
csupán emberi tartózkodásra szüt helyiségbol van bejárata .
•••• Ha a szükséges biztonsági berendezésekkel felszereIt, tuzveszélyes berendezések nem üzemelnek, nincsenek benne; elkülönitett bejárata van,
jól megközelitheto, falazata a tuznek egy órán át ellenáll. Két kijárata van, amelybol az egyik a szabadba nyilik; a helyiségen kivül, a bejárat mellett
elhelyezott vészkapcsolója van; mesterséges szellozésú,amely a helyiségen kivulrol is úzomeltetheto; minden csovezeték, amely határolószerkezetein halad
át, az áthaladási helyen tömitett.

10000

1L 23-13. ábra. Hutoközegek

-50 -30 -10 o 10 30 50
vízoldó képessége [5]
HJmérsék/ef, oc
a) folyadékállapotú hútoközegek
vízoldó képessége; b) Gozállapotú
aj b) hutoközogek VÍzoldóképessége
 HUTO KÖZEGEK 737

23-8. táblázat. Hfitéiközegek tisztaságára vonatkozó követelmények (5)

Hutoközegek
1ellemzok
NH, I CH,Cl I F-12 IF-22 I F-1I3 F-ll I F-114

Atmoszferikus
100 10
0,4 1,0 Szabad
250
50
10025
20
0,00525
50
0,5
0,001 nyomáson
0,0025
0,5
0,28 5klór,a 2klorid,
0,0025
s.% 0000,2 halogének
telitési homér- nem- 5lehetnek benne
50000,9 0,3
x=O,97
séklet közötti
mennyisége
cm3/1OOcm3
mg/kg
nyomáson
megengedheto °2, változása
elpárolgás
folyadék
végbement
(N2, során, x=O,05
elpárolgás
H2), oC
után, és

100
80
60
40 NHJ
30 '-22
20 '-12

10
8 -114
6 -21
4-
3 -11
~
.Q
2 -113
., 1
-t:) 0,8
E: aB
<:>

~ 0,4
0,3
0,2
a1
(J,C8
MB
~$;
0,1 0,02
50
a01
-70-60-50-40-30-20-10 o 10 203040506070
13-14. ábra. Hútoközegek telitési \clztartalma goz- és folya- Homérséklet; oc
dékállapotban [5] 23-15. ábra. Néhány hutoközeg telitési nyomásgörbéi [4]

49 Az épületgépészet kézikönyve
 ~

23-9. táblázat. Egyes hlitöközegek termikus jellemzoi [4]

--
-lll
térfogata
sékleten
Kritikus
20°Cos
bar
0,72
0,325
3,85
2,]5
I113
]45,7
]78,5
O
oC-]88
dmi/kg]43
-]55
-]8]
]328
déspont,
0,338
],80
51,6
0,093
4],1
0,624
0,96
0,8]6
2,30
66,8
32,6 -
kula-
Mole-
kor
bar-on,
nyomás,
homér-
PI=á1I.
Derme-
23522]
149
425
362
]98
197 ·C
térfogat,
2,83
],92
-30,]
0,111
],79
-77,9
],54
],72
-24,3,;-97,6
],532
143,2
],42
]63,5
5,46
0,586
246,]
0,544
2]4,]
I],62
38,6
4,65
],118
0,755
túl-
hevltés-
suruség
0,963 oC-on,
Kritikus
oC
Kritikus
séklet,
4-]35
-]600,]34
164,0
49,4
3,89
-4],]
],285
0,603
],394
],9]
],36
],97
0,628
0,56]
],73
-33,6
-8],8
0,64
2,227 ]37,2
170,93 Goz
427
234
]67
]370
]8]
]50
3886,48
3,7
]]2,0]37,38
96,0
39,8
9,7
47,3
34,2
-36,6
]32,4
0,670 28,8 ,]
,5
]20,92
5-96,7
23,3
4,26 17,03
]04,47
telitett
102,93
]87,39
állapotban,
bar-on,
sékleten,
kg/dm"
O 0,992
50,49
0,69]
0,695
84,93
0,586
homér-
pont
surdség
'Ihomér- °C-on,
aközepes
24],5
0,753
2,655
0,582
túIhevftési
száraz,
cp,kI/kaK
((-20
CCl.F.
CHCIF.
(-80
<;CI.F.
CHCl.F
CClaF
NHa
CHaCI
CH.Cl.
<;ClaFa
CClFa
képlet
szakaszra
P, nyomáson
326,5
Inyomá-
kI/kg
- 20 fajhoje, bar
Folyadék-
Párolpsho,
(-80
°C/+30
°C/ son
(-20
+
0C/+3O
°C/+3O
oC/-20 ° ]44.5
oC)
30 oC
oc) (-20 oC
0(, (-20 OC) Goz faj-

C ~
;!,
CfJ

>
t'"

;
~

i
•..

MegjellYz1zek: " kondonzácl6a homérséklet;

'1 e\pároJa4si homénéldet;
p, kondenzációs nyomás;
p, elpárolllisi nyomás.
 HUTOKÖZEGEK 739

23-10. táblázat. NHa YOIWneáikUS hitoteljesítméuye

I +35
+50
+20
+45
+40
+30
+15
667,0
682,5
806,1
781395,7
1198,1
922,4
573,0
605,0
633,0
646,7
651,5
697,8
712,8
784,2
751,0
699,8
716,9
824,7
768,4
767,7
861,0
597,8
727,8
800,7
878,8
517,6
483,0
445,8
476,8
400,8
410,2
924,0
863,3
1227,0
1255,7
1284,3
1128,2
1008,0
1179,0
528,9
428,8
437,9
943,8
883,7
1312,5
1340,4
1011,2
1054,3
1104,6
1152,8
486,9
963,5
1368,2
1151,6
983,1
534,9
560,0
619,0
843,0
585,5
590,9
1080,7
1199,7
506,1
435,4
456,2
466,5
419,5
903,9
944,9
1032,3
1205,0
1126,4
540,1
391,3
1032,8
967,2
1056,6
1230,7
1256,2
989,3
660,3 +15
521,9673,9
576,7
635,8
734,0
787,4
547,7
494,6 42,6
17,0
96,2
471,3610,1
424,7551,2
842,7
1281,5
1075,7
1175,0
447,0
496,9 HllmO!n6kIetaz adaaolószav e16tt, tu, oc
I I Volumetrikus htit6te1jesítméay, kcal/ro'
381,8

20 bor
~ f--+-
1/

"1 LI
,1

0,3 0,4 0,5 -------a6- 0,7 1,6 ~7 ~8 ~9 2,0 2,1

i, MJ/kg
23-16. a) ábra Néhány hiitöközeg 19p--i diagramja [7]
aj NH3 (ammóuia)lap-Idlqramja; hj F-lIlap-ldiaarulia; ej F-121gp-1 diagramja

49·
740 HÜTÉS A LÉGTECHNlKÁBAN

aj NH, (ammónia) 19 p-i diagramja; hj F-lllg p-:.-t diagramja; el F-12 19 p-I diagramja

23-tl. táblázat. F-tl volumetrikus hiítéiteljesítménye

104,79
I I _138,SO
3S
4S
20
40
30
SO IS Homérséklet az adagolószerv elott. tu. oC --
122,69
128,89 86,67
33,94
150,11
69,70
37,25
38,34
39,41
49,94
63,57
76,14
102,25
94,54
97,14
106,92
47,24
43,11
60,19
55,02
SO,34
131,08
110,15
142,60
153,86
44,51
45,88
56,77
89,33
58,39
2S 41,56
99,68
134,98
119,61
146,39
91,95
113,32
48,60
61,90
78,26
116,47
40,49
36,16
51,28
65,26
82,44
71,88
74,02
84,53
157,58
656,93
125,81 2,62
I I
35,06I I
HUTOKÖZEGEK 741

I
~r\
:!TI

.....
••
742 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

710

-r--1" _ -1=-+---
---r----r----r- -/-il 7" ~ TJ':2.' I 710

~-+--+-----T ,
700
700
---l __ ~,

~$==-=~~_I=--
~~-- '?ó"

= - z0-"
590 590

.;:::1=1= -+-+'cl- ~ ,580

580
- -f=+=~~-=P---l-
1--,=,
I

+-_--+
---1

:Ir-
670 I=EE
=~
2~~§==?~
C-.
tOO

/,,,
570
,

"'I~-=~$·
560
'c-+- - = :-c-r:."--+
.-í=-i-+- _ ~ ' 550

-~- '-'--" ::-=--tz c' .~550

~
*=~- -I·+- ",,...-,,,
ffi'iTi
~'=+-+--
=l-c-i:=l-
OL ••••
,
I f-~ --
---+-
m=J::.- ~
t=t=
-1- ~
/." ..
"-toO.
,
540

l=~_: CC • "'" / ./ • 530

,

+-- ~=, ~ ,l>-

-+--~ "~ . ,. ,520
=-f=I=-~ ~ >'-' '"
510 C=St=t=~~
I:=t--±=tc:: ~i!I ::Q.l ~ L"""
"'''', 510

600 ,g3C;; i'. ~;";/J!l"-:$ '~~,~,~.~t.ó " ••',,~~~, 500

590
• ••~
"~~ •.•• ., '" -ó'~
,r 'v •. ""
:J
0i&J-j. 590

~~~. '; • • 7 0!lI "'_ ~

580 580
' ••• , .•••••• : I =1=1'
1==1~
+-- --+ 1
570' •• • -i.-+ .::::L ': 570

' ..• ~ +-tc=j_,-

560 550

. -- +- ,_,_;--1-1
55/
I ' •• ~. T:8'~ • 550

'I
,

1,90 ~92
'?" ~
~94
;:
'"ail
-P
~96
'0'
~98
~ "--B~
~ -~_~.
"l::=i=:l=
~ +-t--L..-...L-
.:1'
2,00 2,02 2,D* 2,06 2,08
s, entropio, !reol/kg /(
--+~m~Lm; MO
j::=:j=:j::=t:=J=~
2,12 2,1~ 2,16 2,18 2,20

23-17. ábra. HzO ;-s diagramja kis nyomástartományra [5]

lla:al/l<g=4186.841/kg;
lla:a1/1<gK=4186.861/kg K;
N
1 kp/an·=0,981·10" -;;0=0,981 bar
- - - jéa fölött
 HUTO KÖZEGEK 743

23-12. táblázat. F-12 volumetrikus hlitóteljesítménye

629,9 +50
+30
+45
+25
+40
+35 +15 Homérséklet az adagolószerv elott. tu. oC
+~O
527,4
530,7
578,8
486,4
442,3
338,8
445,9
406,9
483,0
600,1
644,9
701,6
508,1
550,9
592,4
228,5
711,9
768,6
682,6
623,1
282,7
657,2
709,3
265,3
279,2
252,2
293,2
307,9
228,4
240,8
253,1
318,5
278,5
354,5
265,7
331,2
364,3
385,3
415,3
405,1
369,3
466,0
462,1
425,5
438,6
337,0
371,8
505,0
422,2
388,9
543,3
455,2
497,5
677,6
554,1
628,6
553,1
577,3
506,9
653,3
529,7
571,7
464,4
250,6
261,4
239,7
206,0
217,3
740,0
272,1
796,6
652,9
574,5
602,2
824,5
682,8
735,4
761,3
288,9
292,4
305,6
369,9
306,8
277,1
322,4
336,3
350,4
322,8
400,4
300,6
485,4
444,0
405,5
354,4
524,2
479,9
388,1
604,1
622,6312,2
343,9
378,0
I I Volumetrikus htít6teJjesltmény. kcal/mo
I

F-12

...• 4.[
O~
-80-4.0 O 4.0 80 120
Homérséklet, ·c Homérséklet, ·c
aj b) a) hj
23-18. ábra: Hutoközegek dinamikai viszkozitása [8] 23-19. ábra. Hutoközegek hovezetési tényezoje [8]
a) folyadék; b) g6z a) folyadék; b) goz

23-13. táblázat. F-22 volumetrikus hlitóteljesítménye

+35
+40
+50
+25
+45
+20
+30
494
407
429
451
922
814
1045
878
493
621
546
571
742
8901
1086
1160
1217
1036
408
335
354
372
515
473
426
444
390
836
1004
7051125
741
778
884
919
963
713
519
653
683
647
596
773
590
1183
1442
1276
1230
1278 +15
461
1324
9861551
536
849
1388
1135
1499
133253556
671 Homérséklet az adagolószerv elott. tu. oC
I I Volumetrikus htítoteljcsltmény, kcal/mO
 744 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

23-14. táblázat. NH3 fajlagos hutoteljesítménye (más közegekre is jó közelítéssel érvényes)

35 4239
4417
4721
3774
5549
5103
6056
4147
3601
4270
3691
4997
6331
6941
4521
6804
4058
6076
6464
6819
4722
4371
5824
4954
4571
7932
7201
7359
7844
8884
3968
6144
3483
4722
4011
6017
4476
4906
6474
4959
4672
3842
3573
4821
4462
7147
3928
3652
4575
6606
4621
3612
5395
7944
81ll
3730
5065
10071
9089
8903
3331
3358
3369
3405
3479
4791
4053
6404
6143
5625
6207
6744
4855
3970
4624
3770
3691
10490
9274
8714
9982
9181
3442
3516
3574
3524
4923
4659
5028
5794
5444
4031
4094
5562
4186
4098
3808
3883
4907
3800
4804
5341
5228
II
9774
9879
5024
3552
3764
3612
4136
4234
3944
3363
4802
4450
3227
5534
5664
5201
4005
5508
4274
3964
5452
4318
8114
7296
7223
5062
5010
10290
3726
3688
3650
11901
11669
4124
6476
5396
89ll
10
4332
4034
3766
2891
4662
4711
4820
5675
3097
2909
5032
3520
5220
3083
5921
6195
6460
6792
6641
3861
2780
4056
3226
4368
6068
3947
4612
5557
5111
3026
5433
5337
3012
6510
6659
2825
7184
7347
4185
4236
5802
6203
5679
3369
4900
5224
5335
3152
6950
2891
2957
3147
7507
4466
4145
4619
5444
6524
6393
5889
3365
5683
3422
3293
5564
5946
3599
5116
6668
7058
5391
7132
7515
3082
8787
3148
8350
8001
3441
3222
3014
3022
6081
6525
6535
5953
4772
5450
3735
4325
3653
5172
5063
3407
8272
8017
8187
3182
3253
9170
8980
6082
5511
4852
3854
3886
4526
6994
6678
5896
5338
5280
5225
3594
10282
7291
8103
3218
9075
3843
5184
6410
6364
7787
6542
4768
8277
8820
7869
7859
4477
6814
8028
3815
5454
5169
7446
7076
7071
5285
7003
7521
7222
3558
5012
10
10177
11434
8356
8809
8996
3324
3288
9360
9965
9859
4238
3945
4561
3683
3445
2780
2914
2742
2848
2679
3029
2895
3677
4908
4095
6275
6675
6079
8194
3302
4525
4430
4714
4362
3764
5713
6928
8636
5112
7368
7704
4046
3367
4459
3767
3596
3604
2807
3857
3600
4702
4356
4813
2890
3516
3288
2615
3852
3682
4916
4556
3378
3151
2645
3172
5092
6019
4620
6543
5958
9002
4231
3924
4654
9093
6610
8032
4761
4424
7951
7150
4363
4464tu,
197
392
188
086
386
2767
2615
2524
6321
5916
5311
3535
5435
5323315
2554
6064
6181
5651
5784
5138
5558
2738
2716
3155
4926
5934
3218
4718
4564
2842
4823
4563
5331
8176
7666
4276
5005
3219
5118
7445
4323
7213
5009
9266
6335
5769
5568
5682
5833
7371
7775
3589
4326
5837
5776
4413
4655
8728
4043
2959
3099
2583
9183
3522
II
4143
2715
2958
2981
2463
4572
5898 ·C
25
20
15
30
25
35
552
786 4439
4125
3358 Fajlagos h6töte1jesltmény, kca1jkWh +10
,iós
oC
Konden- 3291
3298
3444
3777
4013
5566
4141
4279
2323
3079
3154
2496
3442
3858
3680
3926
4187
3694
4100
4232
2438
+7,5
17,5
3441
4548
I 2585 2743 2954
2462 I 2613 2913 3147
3099
2776
~~~I~
szerv elott, I -20 I -17,5 I -IS I -12,5 I -10 I -7.5 I -5 I -2,5 I O +2.5I I
I +5
3937
2381 I 14226
Homér- I I 2678 I302713225
2524 2845 Elpárolgási homérséklet. ·C
 HUTOKÖZEGEK 745

13-15. táblázat. Néhány eutektikum A hiitogépolajok a hiitoközeg minoségétol füg-

jellemzo adata [4) goen alapvetoen három nagy csoportba sorolha-
tók.
86 (vizmentes), sék1et, (olvadásho), A csoport: ebbe a csoportba az olajban nem ol-
I s.%
86 oc
I E~~~~:,us I Dermedésho
kl/kg
dódó hiitoközegekhez (pl. NH3, CO2, F-13, F-23)
alkalmazható olajok tartoznak.
244
324
213
301
206
309
284
241
246
155
336
Nátrium-szulfát
-2,1
-6,55
-17,4
-3,9
-11,1
-11,4
-15,8
-15,5
-21,2
-55,0
-33,6
-18,5 39,7
41,2
36,9
22,4
29;8
19,0
5,9
27,2
19,7
35,5
18,7
3,8
21,6
-1,2 B csoport: kén-dioxidhoz használható olajok.
C csoport: ebbe a csoportba tartoznak a külön-
féle olajban oldódó hiitoközegekhez (pl. F-ll,
F-12, F-21, F-22, CH3Cl, ... ) megfelelo olajok.
A hiitogépolajokkal szemben támasztott követel-
mények hiitoközegfajtánként változnak. A fonto-
sabbak a következok:
- tiszta és átlátszó legyen, szilárd szennyezodé-
seket nem tartalmazhat;
-lobbanáspontja 160 oC vagy annál magasabb
legyen. Ez különösen a nagy adiabatikus kitevojii
hiitoközegeknél fontos, mert ezek kompresszió-
véghomérséklete magas;
- savtartalma a korrózióveszély miatt csak mini-
mális lehet. Az 1 g olajban levo savtartalom max.
23.3.5. Híítogépolajok 0,08 mg kálium-hidroxiddal legyen közömbösithe-
to az A csoportba tartozó olajok esetében; a B cso-
portban 0,05 mg-mal, a C csoportban pedig 0,02 mg-
A hiitóberendezé8ekben alkalmazott kenoolajo- nál kevesebbel;
kat a másutt használtaktói már külön megnevezés- - szappanosodásra hajlamos alkotókat nem tar-
sei is megkülönböztetik. A kompresszoros hiito- talmazhat, mert ez növeli az elektromos vezeto-
berendezésekben az olaj rendeltetése a mozgó al- képességet és a korróziós hajlamot. Az elszappano-
katrészek kenése, tömítés és a hermetikus motor- sodási szám 0,2 mg KOH/g-nál kisebb legyen;
kompresszorokban hoszállitás is. A kompresszort - hamutartalma nem haladhat ja meg a 0,01%-
a szállitott hiitoközeggel együtt elhagyó olaj a hii- ot;
t6berendezés minden részébe eljut, ezért vele szem- - vfztartalma ne legyen nagyobb 30 mgfkg ér-
ben fokozott követelményeket kell támasztani. téknél, a 1efagyási és korróziós veszély miatt;

------
0,53
0,48
0,45
0,44
0,43
0,41
0,9
1,0
0,51
0,50
0,47
00,98
l,1
,7
,8
,6 -10
14,5
2,3
0,98
0,40
0,38
16,4
2,8
3,0
8,8
0,82
0,83
0,84
9,8
0,80
5,7
3,8
6,3
1,2
1,4
11,0
2,0
0,90
0,37
0,87
7,0
18,5
0,94
1,6
2,1
2,6
2,2
2,5
0,43
4,5
4,0
1,9
0,50
0,49
0,47
0,44
0,46
0,45
0,42
0,41
0,97
0,88
0,89
3,2
5,2
3,6
2,0
5,8
3,1
6,8
1,2
1,4
1,7
1,5
1,8
0,91
0,92
0,97
0,95
0,99
0,99
4,1
0,39
0,85
0,81
0,38
0,88
0,86
0,37
3,5
4,7
0,92
1,4
0,79
0,78
1,1
0,89
0,84
0,96
7,8
0,94
2,9
0,40
0,93
5,0
0,95
0,96
,1,6100
- -
oC
Fagyás
kezdete,
Hovezetési
-2
-26
-29
-21
-4
-5
-33
-13
-15
-17
-742,6
23,6
38,8
31,2tényczö,
-416
35,0
27,4
12,2
16,0
19,8
8,4
46,4
kg
kg glikol
tartalom,
oldat
A,
I
13-16. táblázat. EtiléngUkololdat fizikai jellemzoi [8)
Viszkozitás, '1' 10',
kad/mhoC
Fajbo,c,kad/kgOCHomérséklet, oCkps/m"
I I +10 I
+SO I +20 I~ -20 I +50 I +20 ±o I -10 I -20 I +50 I +20 I ±o I -10 I -20
0,481-
 746 HUTÉS A LÉGTECHNlKÁBAN

- hutoközegálló legyen. Nem léphet kémiai 23.3.6. Hútoközegekre, hútogépoIajokra

reakcióba a hutoközeggel, a vele alkotott keveréke vonatkozó magyar szabványok
nem támadhat ja meg a berendezés szerkezeti ele-
meit. Különösen a C csoportba tartozó olajok ese-
tén lényeges követelmény. MSZ 11101-63 Hutoberendezések biztonsági
eloirásai
Fontos követelmény továbbá, hogy az ún. Freon- MSZ 20 916-55 Cseppfolyós ammónia, ipari
ban oldhatatlan részek értéke a B csoportban MSZ 922-56 Kompresszorolaj
0,5 s.%, a C csoportban 0,05 s.%-nál kisebb le- MSZ 13 156-53 R Hutokompresszorolaj szén-
gyen. dioxid és ammónia komp-
Vízben oldható ásványisav- és lúgtartalma nem resszorhoz (dermedéspont
lehet.
-35 oC, ill. -50 oC alatt)
Viszkozitása a berendezésben eloforduló leg- MSZ 13 198-42 R Jégkompresszorolaj ammó-
alacsonyabb homérsékleten se okozzon áramlási nia és szén-dioxid kompresz-
zavarokat, de a kompresszorban uralkodó homér- szorhoz
sékleten kenési tulajdonságai még jók legyenek. (Dermedéspont - 25 oCalatt)
Az A csoportban + 20 oC-on 35 eSt-nál, ill. MSZ 13199-53 R Hutogépolaj kén-dioxid és
4,5 °E-nál, 50 oC-on 10 eSt-nál, ill. 1,8 °E-nál, a halogénezett szénhidrogén
B és C csoportban +20 °C-on 76 eSt-nál, ill. 10 °E_ kompresszorhoz
nál, + 50 oC-on 17 eSt-nál, ill. 2,5 °E-nál kisebb (Dermedéspont - 30 oC alatt)
nem lehet a viszkozitás.

23.4. A hutoberendezések elemei

23.4.1. Kompresszor Iása, a szivás alatti hocsere. a munkaszelepek zárási

A hutokompresszor a kompresszoros hutofolya-
matot megvaIósitó berendezésben a folyamat fenn-
tartásához szükséges energia bevezetésének helye.
Feladata a hutoközegnek az elpárolgási nyomásról
_ a kondenzációs nyomásra való szállitása.
A hutokompresszorok muködési elvük, kivitelük
stb. alapján csoportósithatók:
- térfogatkiszoritás alapján muködo kompresz-
szorok: alternáló dugattyús, rotációs kompresszor;
- áramlástechnikai elven muködo kompresz-
szor: turbókompresszor.
23.4.1.1. Alternáló' dugattyús bútökompresszorok
Szállítóteljesítmény , bútoteljesítmény. Az idoegy-
ség alatt elméletileg szá11itható Vkll közegtérfogatot
a kompresszor hengerének méretei, hengereinek
száma és fordulatszáma határozzák meg:
•
Y kO= 4
~ n 5
s 60 zi mIs, (23-8)
ahol d dugattyúátméto, m; slöket, m; z a hengerek
száma; n fordulatszám, limin; i muködésszám.
A tényleges szállitóteljesitmény a kompresszor
károstere. szivó- és nyomóoldali áramlási ellenál-
és a dugattyú és henger közötti tömörzárási elég-
telenségek következtében kisebb az elméletileg
megvalósithatónál:
Yk= lVkO m3/s, (23-9)
ahol A. a kompresszor szállitási foka.
A szállitási fok a kompresszor konstrukeiójától,
kivitelétol, állagától, a nyomásviszonytóI stb. függ;
a kompresszor egyedi jellemzoje. A 23-20. ábra
A. általános meghatározására alkalmas nomogramot
tüntet fel NH, kompresszorokra. Ez azonban csak
tájékoztató jelleg(i, nem pótolja a kompresszor mé-
rés alapján meghatározott szállitási fokának isme-
retét. A nomogram abszcisszáján a plPo nyomás-
viszony található, amelynek értéke NH,-ra - a to
elpárolgási és t kondenzációs homérséklet alap-
ján - közvetlenül meghatározható. A nomogram
felso részében a kompresszor eo fajlagos károstere
és egy hengerének YkO elméleti szállitóteljesitménye
mint paraméterek alapján, külön-külön határoz-
ható meg a 1]yol volumetrikus hatásfok és a fal-
hatásokból, a dugattyú melletti tömftetlenségbol
származó veszteség (1-1]r), amelynek különbsége
közvetlenül a A. szállitási fokot adja.
A kompresszor hutoteljesitményét a szá11itótel-
jesitmény és a szállitott hutoközeg volumetrikus
hlitoteljesitménye határozza meg. Különbséget kell
 A HUTÖBERENDEZÉSEK ELEMEI 747

En=O Szénhidrogénalapú hutoközegekhez (Freonok-

1,0
'17
"voI 0,9 hoz):
- a hut5közeg homérséklete a szivócsonkban.
ft-71f) ~8 Hermetikus motorkompresszorokhoz :
0,7
0,6 - a környezeti homérséklet és a motorkompresz-
~5 szor küls5 hutésének módja.
IM- Teljesítméoyfelvétel. A szállitott hut5közeg és a
0,3 géprészek közötti h&:sere, a tömörtelenségek hatása
Q2 következtében a kompresszor PiDdindikált (bels())
O,t teljesitményfelvétele nagyobb a Po elméleti érték-
O nél:
10 Po
O Piod=- W, (23-12)
1Jiod
to -10
-20 ahol1Jiod az indikált (bels()) hatásfok. Hasonlóan a
-30 szállitási fokhoz, 7]iodértéke is számos paraméter
1 2 3 függvénye. Egyedi jellemzoje a kompresszornak
(azonos minoséget biztositó sorozatgyártás esetén a
23-20. ábra. Szállitási fok közelíto meghatározása [1] tipusnak). Az egyes tényezok hatásának szemlélte-
tésére, NH) hutoközegu kompresszor indikált ha-
tásfokának meghatározására alkalmas nomogramot
tenni az elméleti és a tényleges hCitoteljesitmény kö- ad meg a 23-21. b) ábra. A nomogram a 23-20. áb-
zött: rán levegovel együtt 1)a~7.mUandó,A.értékét abból
kell megállapitani. Tekintettel a hut5közeg min&é-
QOelm=VkoqoVGlW, (23-10) gének kisebb hatására, a közölt nomogramok egyéb
Qo=A.Vkoqovol W, (23-11) hut5közegek esetében is megfe1el5 tájékoztató ér-
téket adnak. A nomogram nem pótolja a méréssel
A volumetrikus hutoteljesitmény és a szállitási meghatározott indikált hatásfok ismeretét.
fok a jellemzo üzemi homérsékletek függvénye; a A kompresszor tengelyén igényelt tényleges
kompresszor hutoteljesitménye tehát az üzemviszo- (effektfv) teljesitményfelvétel a mechanikai veszte-
nyoktól függoen változó. Egyértelmu megadása ségek fedéséhez szükséges teljesitménnyel nagyobb
csak pontosan definiált körülmények esetén lehet- az indikált teljesitményfelvételnél :
séges. Rögzftendo adatok:
- a kompresszor tipusa, forduIatszáma; P= Piod W, (23-13)
- a hutoközeg minosége; 1Jme
- az elpárolgási homérséklet (nyomás a szivó- ahol 7]mea kompresszor mechanikai hatásfoka. Ér-
csonkban); téke megfelelo konstrukció, jó kivitel esetén a
- a kondenzációs homérséklet (nyomás a nyo- kompresszor nagyságának növekedéséveI növekvo
mócsonkban) ; tendenciájú; természetesen a kompresszor terhelé-
- az utóhutési homérséklet. sének is függvénye, csökkeno terhelésseI romlik.

1,0
'TJme
50
0,0
~q.I---t--
0,0
0,2
0,6

~
/hao

500 5lJOO 567891011

19 '4o,m3jh pfpo
a) bJ
23-21. ábra. Mechanikai és indikált hatásfok közelíto meghatározása [1]
aj mec"anilcai hatásfok tájékoztató 6rtékei; bJ indikált (bels6) hatásfok
748 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN
A kompresszor nagyságától való függését teljes ter-
helés esetére a 23-21. aj ábra szemlélteti. Teljes
terhelésen az indikált teljesítményfelvétel, to=
= -IS oC, t= 30 oC homérséklethez tartozó értéke
értendo. Az abszcisszán, logaritmikus léptékben, az
elméleti szállítóteljesítmény értéke látható.
A hutokompresszor tényleges teljesítményfelvé-
tele a kompresszor jellemzoi mellett az üzemviszo-
nyok függvénye, tehát egyértelmu megadása csak a
szállító- és hutoteljesítménnyellehetséges.
Jelleggörbék. A hutokompresszor hutoteljesítmé-
nyének, teljesítményfelvételéne.k az elpárolgási és
kondenzációs homérséklettol való függését a jelleg-
görbék adják meg, amelyeket a gyártók mérés alap-
ján állapítanak meg.
A 23-22. ábrán a TRANE Company 3ES soro-
zatú tömszelencés kompresszorainak F-22 huto-
közeggel felvett, egy hengerre vonatkozó jelleggör-
béje látható (d=92,96 mm, 8=69,85 mm, n=
=1750 limin) [1]. A kompresszor hutoteljesítmé-
nye az elpárolgási homérséklet emelkedéséveI jelen-
tos mértékben no, a kondenzációs homérséklet
emelkedéséveI pedig csökken. Teljesítményfelvétele
a kondenzációs és elpárolgási homérséklet emelke-
déséveI no, kivétel csupán az alacsony kondenzációs
homérséklet esetén emelkedo elpárolgási homérsék-
let, amelyen a teljesítményfelvétel egy maximális ér-
ték elérése után csökken.
Kialakítás. Az alternáló dugattyús hutokomp-
resszorok egyen- és váltakozó áramlású kialakítá-
súak lehetnek. Az egyenáramlású kialakitás esetén
a kompresszor munkaszelepei közül a szívószelepet
a dugattyú fenekébe építik be, míg a nyomószelep
1163·60
50
40
30
20
10
O engedhetetlen. A változatlan szállítóteljesítmény
0,'1355'20
15
10
5
O
-20 -15 -10 -5 O 5 10
Elpárolgósi hlJmérséklef, oC
23-22. ábra. Kompresszor jelleggörbe
(TRANE Company 3ES sorozatú tömszeJencés kompresszorainak egy
hengerére vonatkoztatva; h6toközeg F-22) [1]
a hengerfedélben foglal helyet. A szelepek elhelye-
zése elonyös: a dugattyúba épített szívószelep azon-
ban bonyolultabb dugattyúkialakítást, nagyobb
alternáló mozgást végzo tömeget eredményez.
A váltakozó áramlású kialakításhoz mind a szí-
VÓ-, mind a nyomószelepet a hengerfedélbe építik
be. A dugattyú kis tömegu, egyszeru kialakítású.
Munkaszelepek a hutokompresszorok munkasze-
lepei (szívó- és nyomószelep). Kialakításuk igen
változatos. Jellemzojük a kis elmozdulás, a kis
elmozduló tömeg.
A szelep zárási ideje [9] :
tzá~
V fr."2hm_,_, s, (23-14)
ahol m a szeleplap· tömege, kg; F rugóero a szelep
zárt helyzetében, N; c rugóállandó; h szelepemel-
kedés nyitott helyzetben, m.
A megfelelo muködéshez szükséges zárási ido:
1
tzá~-
n s
legyen; n a kompresszor percenkénti fordulat-
száma.
Adott szerkesztésu munkaszelep csak meghatá-
rozott fordulatszám-tartományban muködik ki-
elégítoen. A munkaszelepeken átáramló, szállított
hutoközeg nyomásesése mind a kompresszor szál-
lítási fokát, mind indikált hatásfokát befolyásolja;
növekvo nyomásesés mindketto értékének romlá-
sát okozza.
A volumetrikus hatásfoknak a szívószelepen fel-
lépo LJpo és a nyomószelepen fellépo LJp nyomás-
eséstol való függését az
17voi=(1+eJ ( I-~ LJPo) ~ -eo (p+
---p;;-
LJp ) ~ (23-15)
kifejezés adja meg, ahol m és n avisszexpanzió és
kompresszió politropikus kitevoje. Más hutokö-
zegre való áttéréskor a szelepek felülvizsgálata el-
érdekében 1 közegrol 2 közegre áttérve, az azonos
nyomásesésekhez tartozó közegsebességek viszo-
nYfl [1] :
.!2=
V2 l! ;2M2P2TJ
V ;JMJpJT2 , (23-16)
ahol MJ, M2 a közegek molekulasúlya. Ez azt je-
lenti, hogy to= - 10 oC és t= 30 oC elpárolgási és
kondenzációs homérsékletet véve alapul, NH3-ról
F-12 hütoközegre áttérve (azonos veszteségténye-
zoket feltételezve: ;J =;~ a nyomószelepben az
 A HÜTOBERENDEZÉSEK
NH3-hoz alapul vett sebességnek csak 47%-a, a
szív6szelepben pedig csak 43%-a engedhetéS meg.
A tömszelence (tengelytömités) a kompresszor
forgattyúházából kimenéS,forg6 mozgást végzéSten-
gelyt tömiti. A 23-23. aj és bJ ábra két szokásos
megoldást szemléltet: az ún. csúsz6gyurus töm-
szelence cséSmembrános, ill. gumimembrános kivi-
telét. Jellegzetességük, hogy a tömitést a tengely
középvonaIára meréSleges sikú, két gyurufelület
között hozzák létre.
A tengelytömitések szükséges tulajdonságai:
-tö~retesgázzárásmindüzemk&ben,minda
megállás után;
- hosszú ideig tart6, megbizhat6 miiködés kar-
bantartás nélkül;
- könnyu cserélhetéSség;
- legfeljebb minimális tengelykopás ;
- kis, tengelyre hat6 axiális er6hatás;
- olcs6ság;
- lehet61eg a forgattyúház nyomását61 független
tömités.
A tömör zárás és a hutés eléSsegitésérea tömsze-
lenceház több megoldásban olajtöltésu. Az egyik
csúsz6felület rendszerint keményitett, csiszolt és
2 másviszony áthidalására, kis és közepes mennyiségu
a)
.-----.-----.--.--.--------.
b)
23-23. ábra. Tengely tömítés és tömszelence kialakitása
aj cs6membrános tengelytömités; bJ llUmimembránOS kett6s tömsze1ence;
1 membrán; 2l:S1ÍSZÓ1Y6l1Í; 3 forgóay6r6; 4 rugó; 5 szintetikus 1IJIIIigYQr6;
6 gumimembrán; 7 álIólJYÍlfCl; 8 futóay6r6
ELEMEI 749
leppelt felületu acél, a másik öntöttvasb61, grafitból,
foszforbronzb61, szintetikus gumib61, muanyagból
stb. készül. Esetleges hutéSközeg-változtatáskor a
tömszelencét mind az anyagok, mind a méretek stb.
szempontjából ellenéSriznikell.
Kenés. A hut6kompresszorokban általános a csú·
sz6csapágyak alkalmazása, rezgés- és zajcsillapit6
hatásuk miatt. A nagyobb kompresszorokban az
olaj a kenésen kivül a kenési helyeket huti is. Her-
metikus kompresszorokban feladata tovább béSvül,
a motor veszteséghéSjének elvitelében is szerepet
kap. A henger- és dugattyúfelületek között az olaj-
film egyben tömités is. A kisebb kompresszorokban
szokásos szór6olajozás mellett általános a kényszer-
olajozás, amellyel az olaj megfeleléStúlnyomás alatt
kerül a kenési helyre. A forgattyúház nyomását61
mért olajtúlnyomás 0,5 ... 2 bar értéku. Az olajszi-
vattyú általában a forgattyús tengelyr61 hajtott
fogaskerékszivattyú, de gyakoriak az alternáló, for-
g6dugattyús és egyéb megoldások is. Egyes tipu-
sokban külön motorral hajtott olajszivattyú talál-
ható. E megoldás eléSnye, hogy a kenést igényléS
helyek már az indulás pillanatában megfeleléSolaj-
ellátásban részesülnek.
A teljesitményszabályozásos kompresszorokban
az olaj segéd-energiahordoz6 is lehet.
Forgattyúház futése. A forgattyúházban levéSolaj
hutéSközegben való feldúsulásának elkerülése végett
meg kell akadályozni az olaj állásidéSalatti lehulé-
sét. Ez a forgattyúház olajterébe beépitett villamos
fütéssel érhetéS el, amely az olaj héSmérsékletét ál-
lásidéSben is a környezeténél 20 ... 30 OC-kal maga-
sabb Mmérsékleten tartja. A futést termosztát vagy
a kompresszor leállása, ill. indulása kapcsolja.
23.4.1.2. Rotációs kompresszorok
A rotáci6s kompresszor egy fokozatban kis nyo-
gáz szállitására alkalmas. Nincs alternál6 mozgást
végzéS tömege, nagy fordulatszámmal járathat6.
Kis méretli, viszonylag kevés alkatrészbéSláll. Sziv6-
szelepe általában nincs; szállitási foka (A) kedvezobb
és a nyomásviszonyt61 kevésbé függo. Nyugodt já-
rású, az alapozás szempontjából igénytelen, viszont
kellemetlen nagyfrekvenciás zaj forrása lehet. Nagy
gyártási pontosságot igényel. F6ként elotét-komp-
resszorként alkalmazzák.
Forgódugattyús kompresszor. A kisebb átméroju
dugattyú a nagyobb átméroju henger mentén gör-
dül, miközben középvonala a henger középvonala
körül kört ir le. Ennek során a henger és a dugattyú
között változ6 térfogatú terek alakulnak ki, ame-
lyek egybeolvadnak minden fordulatnál, amikor a
750 HUT~ A LÉGTECHNIKÁBAN

dugattyú és a henger zárásbiztositó alkotói a tö-
mitolapáttal egybeesnek.
Foleg kis teljesitményu hutoberendezésekben al-
kalmazzák, de pl. az Escher-Wyss cég ilyen kiala-
kitású Rotasco kompresszorcsaládja [23-24. aj
ábra] toltlto= -10125125 oC homérsékleteken
'" 600 000 W hutoteljesitmény-határig készül.
Forgó/apátos kompresszor. A forgó dugattyúba
épitett lapátok a henger és a forgó dugattyú közötti
teret több, a dugattyú elfordulásával változó tér-
részre osztják. A Iapátok számának növelésével
növelheto a szállitott térfogat a geometriai viszo-
nyok, továbbá az egyes cellák közötti kisebb nyo-
máskülönbség következtében csökkeno szivárgási
veszteség miatt is. Muködési elvét a 23-24. bJ ábra
szemlélteti.
Csavarkompresszor. Az ún. kettos forgórészu
kompresszorok egyik speciális változata. A forgó-
részek csavar alakúak, nagy menetemelkedéssel.
A két forgórész közül az egyik forgórészen keve-
sebb, a másikon több bekezdés van. A kevesebb
bekezdésu forgórész (az ún. him) nagyobb fordu-
latszámmal jár, mint a több bekezdésu (ún. no),
amelynek csak záró szerepe van. A forduIatszámok
aránya megegyezik a bekezdések arányával. A for-
górészek menetei egymással nem érintkeznek. Mu-
ködési módjuk a 23-24. ej ábrán látható. A szálli-
tott közeg a kompresszorba ferde irányban lép be,
és ugyanigy hagyja el azt.
Fordulatszáma nagy, 1500 és 30000 limin hatá-
rok között változó. Volumetrikus hatásfoka, effek-
tiv hatásfoka igen kedvezo.
Általában 0,056 ... 16,7 m3/s szállitóteljesítmény-
re, egy fokozatban 3, két fokozatban 7 nyomás-
viszonyig készül.
A forgórészek kenése nem szükséges, a szállitott
közeg ola.üal nem szennyezodik, a forgórészek és a
henger nem súrlódik, az alapozás szempontjából
igénytelen. A turbókompresszorokhoz képest elo-
nye a kis szállitóteljesitmény mellett a kedvezobb
hatásfok, a szállitott gáz suruségétol, a nyomás-
viszonytól gyakorlatílag független szállitóteljesit-
mény, az instabil muködési tartomány hiánya.
23.4.1.3. Turbókompresszorok
A turbókompresszorok az áramlástechnikai gé-
pek csoportjába tartoznak. A nyomásnövelést kine-
tikai energia potenciális energiává való átalakítása
révén hozzák létre. Két alapveto tipusuk a radiális
és az axiális turbókompresszor. A hutotechnikában

23-24. ábra. Kompresszorok kialakítása, muködési vázlata

a) Rotasco forg6dugattyÚs kompresszor (Escher-Wyss): 1 ház; 2 tengely; 3 dugattyú; 4 tömlt6lapát; 5 excenter; 60yom6szelep; 7 károstér; 8 ellen-
súly; 9 hengerfedél; 10 rugalmas gy6r6; 11 tömltés; 12 hengeres di6; 13 rugalmas réteg; 14 fedél; 15 csapágy; 16 tenseJyt6mltés; 17 szelep;
18 úsz6ssze1ep; b) forg6lapátos kompresszor m6ködési vázlata: 1 forg6dugattyú; 2 henger; 3 lapát; e) csavarkompresszor m6köd&i vázlata: 1
ház; 2 06; 3 bim
 A HuTÖBERENDEZÉSEK ELEMEI . 751

120
120 /
fl 80
/ ~ \
'v
~ 110 1/0
I I I1I
.- \ \ ~
~J- V '@100
." \b

/ / xi(Í(
Tur.
radiál 0-I
Dugaflgús 60 ::: 90
/ b' o::;;

~~ 80
~
~ 70
:ö:!:

." 60
~
Q..12
10 '3
10 ',.
10·
Szá///fófe/jes/fmény, m3/h Szóllífófeljesífmény, %
aj hj
13-15. ábra. Kompresszorok tájékoztató adatai [1]
aj kompreuzorok a1ka1mazási területe; bJ jellepetcs kompresszortipusok szállItóte1jesItményének alakulása változó
nyomésviszony hatására; a du pttyús kompreuzor; b axiálkompreuzor; c radiálkompreuzor

a szállitóteljesitmény-igény általában nem teszi A szállitóteljesitménynek a nyomásviszonnyal

gazdaságossá az axiálkompresszorokat, ezért a való kapcsolata a 23-25. bJ ábrán láthat6.
radiálkompresszorokat alkalmazzák. Elonyös tulajdonságaik: kis helyfoglalás, kis
Szállitóteljesitményük nagymértékben függ az fajlagos súly, csekély kopás, kis karbantartási
áthidalandó nyomásviszonytóI, az egy fokozatban igény, nyugodt járás, olajmentes komprimálás.
megvalósithat6 nyomásviszony pedig a szállitott A kialakitás, felépités szempontjából elonyös a
közeg mó1súlyát61. kis fokozatszám. A néhány hiitóközeg esetében
A fejlodés során az egyes kompresszortipusok szükséges fokozatszámról, a jellemzo sebességekrol,
kedvezo alkalmazási tartományai elég egyértelmiien a 23-17. táblázat ad tájékoztatást. A 23-18. táblázat
e1különithetové váltak. A 23-25. aj ábra a szállitó- az egyfokozatú radiális turbókompresszorokkal
teljesitmény és az áthidalandó nyomásviszony alap- megval6sitható nyomásviszonyokat tartalmazza.
ján mutatja az egyes tipusok kedvezo alkalmazási A 23-26. ábrán TRANE gyártmányú kétfokozatú
tartomáayait. Természetesen a határok nem élesek, turbókompresszor metszete és jelleggörbéje lát-
adott körülmények között jelentos mértéldi átfedés hat6.
is indokolt lehet. ,

40

10 .50 60 70 .80 90 faO 110 120

Szóllífóieljes/fmén!l' %

~ ~
13-26. ábra. Kétfokozatú TRANE gyártmányú turbókompresszor
aj fdéPítése: A motor foraóRsze; B C8llpqy: C j6rókerék: D a két fokozat: E állítható vezot6lapátok; F vezet6lapátok állít6lzCll'k_: G Vi1IamOe
motor: bJ jelleu6rbéie
752 HuTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

23-17. táblázat. Turbókompresszorok jeUemz6 adatai (/0= +4 oC elpárolgási,

1=40 oC kondeozációs hömérsékleten)
NH, H6toközcg
2103
417
114
20017
80000
16000
23
400
70000
200
3161
194
150000
136
70000
3140
162
175000
300000
134
181168
C,HCI,
137,5 (F-21)
CH,CI, 5000
406
18
4005
131,5
187,5
97 I
169
(F-1l3) I (F-Il)
tén,m3/s 85
W szállítóteljesítmény ese- II
I GJH,CI, I CHCI,F
GJCI,F, CCI.F

23.4.1.4. Hermetikus motorkompresszorok - elmarad a tömszelence;

Jellemzojük a tömszelence elmaradása, a komp-
resszornak és a motornak közös házba való gyári
összeépítése. Ha a közös ház oldhatatlan kötéssel
lezárt, hermetikus, ha a kötés oldható, félhermetikus
motorkompresszor a használatos megnevezés.
(A félhermetikus kivitel is hermetikus, ezért helye-
sebb lenne a szerelheto hermetikus motorkompresz-
szor megjelölés.)
Kis teljesítményekhez a hermetikus, közepes tel-
jesítményekhez a félhermetikus kialakítás a gyako-
ribb. A ház (burkolat) belso tere általában szívó-
oldali nyomás alatt áll. A kompresszorok csaknem
kivétel nélkül váltakozó áramlásúak. Az olajozás
függoleges tengelyelrendezéssel kényszerolajozás,
vízszintes tengelyeirendezéssei kisebb teljesítmé-
nyek mellett szóróolajozás is elofordul. Gyártásuk
a nyitott kompresszorokénál nagyobb gondosságot
igényel, s a hutóberendezéssel szemben is nagyob-
bak a tisztasági követelmények.
A 23-27. aj ábra hermetikus, a 23-27. bJ ábra
félhermetikus motorkompresszor metszetrajzát áb-
rázolja. Az ábrák alapján is megáIlapíthatók a her-
metikus motorkompresszorok elonyei:
- elmaradnak a kompresszor és a motor külön-
külön felálIításával kapcsolatos problémák;
- helyfoglalása kisebb az azonos teljesítményu
külön kompresszorénál és motorénál;
- súlya kisebb az azonos teljesítményu külön
kompresszorénál és motorénál;
- üzembiztonsága nagyobb.
Esetenkét hátrányos, hogy
- az alkalmazási területnek megfeleloen a hajtó-
motor nem cserélheto, ezért az egyes tipusok csak
meghatározott alkalmazási tartományban hasz-
nálhatók fel.
A hermetikus motorkompresszor hutése fokozott
jelentoségu. A motorkompresszor házát (burkoIa-
tát) nemcsak a kompresszor, hanem a motor vesz-
teségei
áramló, iskisnyomású
terhelik. A hütoközeg
'(eszteséghot a burkolaton
(túlhevülés át-
közben)
és a burkoIaton át a környezet felé irányuló ho-
áramlás szálIítja el. A veszteséghonek a környezet
felé való szálIításában az olajnak is jelentos szerepe
van.
A hermetikus motorkompresszorokban fennálló,
a nyitott kompresszoroktól eltéro hutési viszonyok,
eltéro üzemi tulajdonságokat okoznak. Különös

23-18. táblázat. Egyfokozatú turb6kompresszor nyomásviszonyai [10J

H6toközeg
F-114
1,178
86,5 Jel1emz6k F-ll3
F-Il II 4,6
F-12
F-22 1,13
120,9
137,5
1,13
3,1
8,75
1,084
170,9
3,1
3,86
4,31
5,55 10,8
5,3
187,5
1,082
1=40
10= oC
220
séklet, mis
O =kondenzációs
fl!oC kilépési
1,3 homérsékleten
kerületi
nyomástényezó
elpáro1gási, sebesség,
esetén 10=0 oC elpárolgási homér-
 A HÜTOBERENDEZÉSEK ELEMEI 753

+20 oC, vizhutéssel + 15 oC. A hutovíz homérsék-

lete 15 oC, felmelegedése a kondenzátorban 10 oc.
Jól megfigyelheto, hogy mindkét esetben emel-
kedik a motor tekercsének közepes homérséklete az
elpárolgási homérséklet csökkenésekor. Hasonló
értelmu változás látható a bemutatott többi jellem-
zonél is.
A motorkompresszorokat egyfelol meghatározott
elpárolgási homérséklet-tartomány kiszolgálására,
másfelol különbözo indítónyomatékú motorral ké-
szítik. Kis indítónyomatékú motorkompresszorok
készülnek olyan hutoberendezések számára, ame-
lyekben a berendezés kis- és nagynyomású oldalai
között állásidoben a nyomáskiegyenIítodés bizto-
sított (kapilláris csöves berendezések); a nagy in-
dítónyomatékú motorú motorkompresszorok a
terhelés alatti indításra alkalmasak.

140

120

100

80
50

40

160

140

120
[

100

80

60

40
20
h) :!::~
-:;S:'lc
!:i",
23-27. ábra. Motorkompresszorok
a) hermetikus motorkompresszor
kialakítása
metszete b) félhcrmctikus motorkomp-
~;:;;~ti
4000
SOOO

metszete; 1 szfvócsonk; 2 szívóoldali hangtompító; 3 szívószeIcp;

l'OIISZOr -li; ." 3000
<# nyomószelcp; 5 nyomóoldali hangtompító; 6 nyom6cso; 7 nyomócsonk ; l.'~
~ ~ 2000

_"0
8 olajszívattyú; 9 motorállvány

~ ~ fOOO . II A
~ ~ 0,0
figyelmet érdemel az elpárolgási homérséklet csök-
kenésekor a motorkompresszor üzemében bekö-
vetkezo változás. Az. elpárolgási homérséklet csök-
i~
~
~~
~
~o.l:! 500
. 0,6
Olt
1

kenéséveI csökken a hutoközeggel elszálHtott vesz-

teségho, emiatt emelkedik a motorkompresszor ho-
mérséklete. A 22-28. ábra vizhutésu és léghutésu P.kW;~
1 -40 -30 -20 -10 O 10
kondenzátoros hutogépcsoport (motorkompresz-
szorMI és kondenzátorból kialakított, közös gép- tOl elpórolgós; homérséklet oc
keretre szerelt egység) viselkedését mutatja az elpá- 23-28. ábra. Motorkompresszor jellemzo homérsékleteinek
rolgási homérséklet függvényében. A hutoközeg alakulása az elpárolgási homérséklet változásakor [1] (huto-
F-12, a környezeti homérséklet 25 oC, a hutoközeg közegF-12)
h5mérséklete a léghutésu egység szivócsonkjában -léghutés; -'- vízhutés
754 HuTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN
A hermetikus motorkompresszor megválasztásá-
hoz tehát sokoldalú, körültekinto munka szükséges,
és célszeru e tekintetben a gyártóval való szoros
együttmuködés.
23.4.1.5. Huto'Kompresszorok
teljesítményszabályozása
A hutokompresszor hutoteljesítményének a pilla-
natnyi hutési igényhez való illesztésére több be-
avatkozási mód is van. A beavatkozások részben
közvetlenül a kompresszor muködését módosítják,
részben a hutóberendezésben lejátszódó folyamatot
változtatják meg. A kompresszor muködését módo-
sító beavatkozási módok a következok:
Szakaszos üzemeltetés. Igénytelenebb hutóberen-
dezések vagy több, párhuzamosan üzemelo komp-
resszor esetében a kompresszor leállitásával és újra-
indításával hozható összhangba a hutóberendezés
hutoteljesítménye a· hutési igénnyel.
Fordulatszám-változtatás. Jelenleg csak ritkán
alkalmazott beavatkozási mód, mert elofeltétele a
hajtómotor fordulatszámának változtatási leheto-
sége. Alkalmazásakor a kompresszor fajlagos huto-
teljesítménye részteljesítményeknél sem változik.
Egyaránt alkalmazható dugattyús és turbókomp-
resszorokhoz.
A károstér változtatása alternáló dugattyús komp-
resszorokban. Korábban nagy teljesítményu huto-
kompresszorokhoz gyakran alkalmazott beavatko-
zási mód volt. Gazdaságos, a kompresszor fajlagos
hutoteljesítménye részterhelés esetén is gyakorlati-
lag állandó.
A beszívott goz visszaáramoltatása alternáló du-
gattyús kompresszorok esetén. A kompresszor hen-
gerébe beszívott hutoközeget a szívószelep zárásá-
nak meggátlásával (kitámasztásával) a dugattyú a
szívótérbe tolja vissza. Egyik megoldása a 23-29.
ábrán látható. A szívószelepet szervohenger tá-
masztja ki; ha dugattyúja alá segéd-energiahordo-
zót (olajat, nagynyomású hutoközeget, gozt) vezet-
nek, a rÖg2Ített helyzetu dugattyúhoz képest a
henger rugó ellenében elmozdul, megszünteti a sze-
lep kitámasztását. A segéd-energiahordozó elvezeté-
sekor a szelep ismét kitámasztott helyzetbe kerül.
E beavatkozással többhengeres kompresszor állásos
teljesítményszabályozása és egyben tehermentes in-
dítása is megoldható.
Speciális változata a szívószelep késleltetett zá-
rása, amellyel folytonos teljesítményszabályozás
valósítható meg. A beszívott goz visszaáramoltatá-
sával megoldott beavatkozás gazdaságos, mert a
kompresszor fajlagos hutoteljesítménye gyakorlati-
lag változatlan részterhelések esetében is.
4-
3
2
1
23-29. ábra. Szívószelep kitámasztása
1 szervodugattyú; 2 szcrvohenger; 3 nyomott rugó; 4 csúszóhüvely ; 5 eme-
loaap rugóval; 6 szfVMZClep
Turbókompresszorok gazdaságos, folyamatos tel-
jesítményszabályozása valósítható meg a beszívott
közeg perdületének változtatásával, a vezetolapá-
tok, ill. a diffúzorlapátok állításával.
23.4.2. Elpárologtatók
Az elpárologtató felületi hocserélo. Feladata az
alacsonyabb homérsékletu hutoközeg és a maga-
sabb homérsékletu hutendo közeg közötti hocsere
létrehozása.
A hutendo közeg minosége alapján: folyadékot
huto és .levegot huto elpárologtatók, az elpárolgási
folyamat alapján száraz rendszeru és elárasztott
rendszeru elpárologtatók különböztethetok meg.
23.4.2.1. Száraz rendszeru elpárologtatók
A száraz rendszeru elpároJogtatókban a nagy-
nyomású, folyadékállapotú hutoközeg nyomáscsök-
kentés (fojtás) után nedves gozállapotban, közvet-
lenül a hoátadó felületet képezo csobe (csövekbe)
kerül, amelyben végigáramolva, hofelvétel közben
folyadékfázisa teljes egészében elpárolog, és az
adagolószervtol függoen telített vagy kismértékben
túlhevített gO1.állapotban hagyja el az elpárolog-
tatót.
A csóben áramlás közben elpárolgó hutoközeg
hoátadási tényezoje minden részletében még nem
egyértelmuen tisztázott. Bo Pierre és más kutatók
F-12 és F-22 hutoközeggel végzett kísérletei alap-
ján [4] a közepes hoátadási tényezo meghatározá-
sára csoben való teljes mértéku elpárolgás esetén az
 A HÜTOBERENDEZÉSEK ELEMEI 755

Nu=0,OO75(R.t?Kcorr)0A, (23-17) 13-19. táblázat. H5mérsék1et-váItozú hatása

CSéibeDeIpárolg61úit(iközeg áramlási eIleuállására [4)
részleges elpárolgásra az
f}1d 0,2
0,1
1,0
0,49
0,40
0,8
0,5
0,55
0,34 1,00
f}be Nu=0,OCXJ9Re(Kcarr)O,S (23-18) O
y
általános összefüggések használhatók.
Az összeiüggésekben
ru! LU homérséklet~ek különbsége kilépéskor; f}be a hu-
Nu=y--;foly Kforr=rg ; tendo és az elpárolgó hutoközeg homérsékle~ek
különbsége belépéskor).
Re=--=--,
wd
v Coly
41#1

ndpcoly
ahol Lli a hutoközeg entalpiaváltozása, kJ/kg;
g nehézségi gyorsulás, 9,81 mjs2; Acoly a folyadék-
állapotú hutoközeg hovezetési tényezoje, JjmsK;
"folyafolyadékállapotú hutoközeg kinematikai
viszkozitása, m2js; Pfoly a folyadékállapotú huto-
közeg dinamikai viszkozitása, N sjm2; 1#1 tömeg-
áram, kgjs; / a cso hossza, m; d a cso belso átmé-
roje m; ex az elpárolgó hutoközeg közepes ho-
átadási tényezoje, J jm2 sK.
F-12 és F-22 hutoközegre egyszerubb összefüg-
gések is ismertek,
teljes elpárolgás esetén :
ex=0,02 ( id• ) 08. J/m2sK;
részlegesclpáro~áseset~:
ex=O,OOI~. ( Llx
1 )OS• Jjm2sK,
ahol !x=4,4dO.2S/-o,s; Llx az elpárologtatóban be-
következo fajlagos goztartalom-változás; 4 ho-
áramsuruség (a cso belso felületére vonatkoztatva),
Jjm2s.
A számítást megkönnyito nomogram látható a
23-30. ábrán. Az összefüggések, a nomogram
O,5%-nál kisebb olajtartalmú hutó'közegre vonat-
koznak. Az olajtartalom kedvezotlenül hat a ho-
átadási viszonyokra. Vizsgálatokkal [ll] megállapi-
tották, hogy növekvo olajtartalommal csökken a
hoátadási tényezo értéke.
A csoben áramló, elpárolgó hutoközeg nyomás-
esése a
A/2
LJP=ZY· 0,01 d Wll'o bar
összefüggéssei [4] határozható meg, ahol Wo a tel-
jesen elpárolgott hutó'közeg áramlási. sebessége,
mjs; eo a hutoközeg-goz surusége, kg/m3; z a fo-
lyadék súrlódására jellemzo tényezo, olajmentes
hiitoközegben z=2,5, normálolajtartalmú huto-
közegben z= 5,5 ; y a homérsékletviszonyoktói
függo tényezo (értékeit a 23-19. táblázat tartalmaz-
za, ahol f}ki a hutendo és az elpárolgó hutoközeg
A számításokat könnyíti meg a 23-31. ábra no-
mogramja. A nomogram használatához a b ténye-
zot meghatározó összefüggés:
b= Tki ·273 , (23-22)
T~q;2
ahol Tki a hutoközeg homérséklete kilépéskor, K;
Tbe a hutoközeg homérséklete belépéskor, K; ep az
elpárolgás mértéke (teljes elpárolgáskor ep= 1).
A nomogramból kapott eredményt zy szorzattal
még meg kell szorozni.
Olajban oldódó hutoközeg esetében a kialakitás-
nak lehetövé kell tenni az elpárologtatóba került
olajnak a kompresszorba való visszajutását is.
Mind hotechnikai, mind üzemi viselkedés szempont-
(23-19) jából egyaránt kedvezó'bb a kisebb (12.•.20 mm)
belso átméroju csövek alkalmazása, a gyakran hasz-
nált nagyobb csoméretek helyett .
(23-20)
23.4.2.2. Elárasztott rendszeru elpárologtatók
Az elárasztott rendszeru elpárologtatóban a nyo-
máscsökkentés (fojtás) után a nedves gozból a goz-
fázis közvetlenül a kompresszorhoz kerül, és csak a
folyadékfázis jut a hoátadó felülethez.
A legelterjedtebb változatai a különféle csoköte-
ges (fekvokazános) kialakitások, amelyekben a
hutoközeg a hoátadó felületet képezo csövek külso
felületével érintkezik.
A hutoközegoldalon a hoátadási tényezo az
anyag minosége, az elpárolgási homérséklet mellett
e1sosorban a felületi hoterhelés függv~ye:
ex=Bqn W/m2K, (23-23)
(23-21) [12] alapján n= 1/4, B=BI' ha 4<8; n=2/3,
B=B20 ha 4>8, ahol 4 felületi hoterhelés, Wjm2;
8 határhoterhelés, Wjm2; B az anyag minoségétol,
a homérséklettol és a forrás minoségétol függo té-
nyezo, értéke:
W3/4
(23-24)
BI m3/2K '
Wi/3
B2 m2f3K . (23-25)
 756 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

V ,/'"/v 1"~~
7
i/l7Vi
-I":I":~
1/ ll,. IT1 f"\:"'~ i\ , ...-:I c:::o
-r-\l'" "'-."'1"'-"'-""
_ r _ /V
!/-1--<' ~'"
l'-
1f'\.
f\.
r'\:
'"
f'\.
1"\

--L-iV',12
-t ~~\t
//1/1/
1"-1"'-'''-
I
/
1"-1"-
,1
1/
1

'j A/1/ -/
')./
A/
I

/V
"-I"-N
V
I
/71,
+--t'"
1
,71
/1/
1'" V
/
""
\1[
1
1 1'\
r I
;~\)~~{
~ '1- ",'
"'1'-
1 Ii"'- "-I"''' 1/~l)I//Vf////IA/I//~
"'''''1''-1'''-.''''
A1"- V '(1".::
~/"
77 ~P0..
~~I'"
"-""j"-I"'-.
Á51~ "', 1'\."
~,,~ / r/ i'"
"'-.""f"'-.,"'-'"
/
,7
/
1"-
/,,~ /f/
'"
~ 6<
/1/ '"
~
i/
1//1/\/
c:::.
1"-
/1/
""
1/
'(

~
"l
~
0-~
1
~ ~
/
-'"
//
"-
1'\.
~~
~
~
16l.(:)
"<}
~f'\.!:r
~~
//1/
1"'-. ~a
0, ....
~ ~
"'-.
/
/I/r/
~

~
<::o

/171/
"1"-1'..."'''
/i/VfAL'I/I/ " l"- /
~

'"
c:::o c:::o
~ 1~
"""'

,."-'" 1'" f'\. ~

~"'"
" 'v t\"j

'// //0Z
/
i"-t'........
~ / "
c:::o
~
"l
•••
-~
1--2
i-+ \~~12'~/
.<S'

--fo- ' ~A( / /1/ V V "" '" 1":","" \.l' "-'" "~O"''%,-::::
~~
,6

). folg {458

.}/ms K {45~
F- 1 J
8 103(jlT/folg
10

-
0,50

", 1'--,
0,18 F-2,....•... 5
,
F-~ 1'""'\. .v.
{411,-
F-2,
~10 2
O,06-IF-tf F-'1(l CHJ~
NHJ..--t:1 =1==:::;[=*-1 O
-1,.0-20 O 20 40 -40-20 O 20
t, DC fi OC

23-30. ábra. Vmzintes csoben elpárolgó hutoközeg hoátadási tényezoje [41

() a hdt6közcg és a csöfelület közötti h6mérséJdet-különbség

B és S értékeit a 23-20. táblázat tartalmazza. Az ának, F-12-vel 6O%-ának megfelelo magasságig

értékek fekvo, csoköteges elpárologtatóra vonat- kell a folyadékállapotú hfitoközeggel feltölteni.
koznak. A sima csövek mellett egyre gyakrabban A változó terhelési viszonyok mellett üzemelo be-
alkalmaznak kis bordamagasságú bordáscsöveket. rendezésekben feltétlenül ajánlatos külön folyadék-
Az elpárologtatóban levo hfitoközeg típusától füg- leválasztó alkalmazása.
göen, különbözo magasságú, folyékony hfitoközeg-
oszlop nyomása alatt állhat, ami a forráspont emel-
kedését okozza, befolyásolja a közepes homérséklet- 23.4.2.3. Folyadékot huto elpárologtatók
különbség értékét és ezzel az elpárologtató teljesít-
ményét. Az elárasztás mértéke a szerkezettol, a ho- A folyadékot hfito elpárologtatók nyitott és zárt
terheléstol, az alkalmazott hfitoközegtol függ. Kü- rendszerfiek lehetnek.
lön folyadékleválasztó nélküli fekvokazános eJpá- A nyitott rendszerfi folyadékhfitok egyik jelleg-
rologtatókat L1t= 5 oC közepes homérséklet-kü- zetes kialakítását a 23-32. aj ábra szemlélteti.
lönbség esetében NH3-val az átméro 70... 80%- Megfelelo méretfi, hoszigetelt kádban, általában
 ----- ----- - -tn-
A HUTÖBERENDEZÉSEK ELEMEI 757

10
~
r--r-
b --
V
p:-~-
:;:
~~ .-
.:::-
~ ~->
ítP"_
:;...
~
'~~ ::::::
-30~
O
~
--
:..-
r--
::;;;.-'
:;;...~7f
;.....
F-::
/ -~~,-
/r-)-N-
~.-
-....;
U,i
J:::-::
1::::::=
:::..
--r-r--
li1/ -t-}
--
--
r--
bor -..-
:..-
~
••••
I
....o;;
r::::
30 --....:-
-~t-
t-
if--::::::
--,...,
:;::;.:::
-:;:::: ~ F:::::
.;;:;:;::
:;::...
::::::
..........:
l"-
...-:-;;_f-':
fo-
~J"fr
f:-~...-:
~10~
c?q,Jh
-/;.....'~~
:0-
;......-'
d
-I .-
::-
~
~-20~
Jn~::::::
7Q
":..:::::
~~
50
f-"':::
.-
'1:'
400:h--
~::-
-ti ~
:::;;;...

tlJl;
't;;
~~ ~~ 'J
~O,f!!...:
~JJp 1,.-~
•... I
-;,!...,-
--':"-02 I
~ ~
:;;..

~~ ILT TI TTrL~,- ll' '1

t---

23-31. ábra. Csoben elpárolgó bútoközeg áramlási nyomás esése [4]

elárasztott rendszerli, meredekcsöves elpárologtató y=2040/1-b(e . 10-3-1),

foglal helyet. A hfftendl> folyadékoldalon a hl>át-
adási tényezl> kel1l>értékének fenntartására, a kád-
ban a hl>átadó felület mentén külön keverl> hozza
létre a szükséges áramlási sebességet. A zárt rend-
szerff folyadékhfftl>k csl>kötegesek, száraz vagy
elárasztott rendszerffek. A hfftendl> folyadék egy
vagy több járatban halad a hl>átadó felületet képezl>
kis méretff csövekben. A zárt rendszerff folyadék-
hfftl>k ell>nye, hogy azonos teljesítmény esetében,
azonos. viszonyok mellett kisebb a beépítendl> hl>-
átadó felület Ennek oka, hogy kedvezl>bbek a hl>··
közlési viszonyok, valamint nagyobb a hl>átadó fe-
lület mentén a közepes hl>mérséklet-különbség.
A hfftend() folyadékoldalon a hl>átadási tényezl>
értékének meghatározásához a VDI Warmeatlas
[13] nomogramjai használhatók fel.
Csoben áramló folyadékra a következl> egyszerff
összefüggés [13] is jól használható:
WO.87
tX=y(1+0,015t) tJO.13
aholyértékei: vizre2050; ammóniára 2500; F-12-
re, F-22-re 780; mig sólevekre
ahol e a sólé sffrffsége, kg/m3; b NaCl-oldatra 1,2;
CaCl2-o1datra 1,5; MgCl2-o1datra 2,4.
23.4.2.4. Levegot huto elpárologtatók
A levegl>t hfftl> elpárologtatók (közvetlen elpá-
rologtatású léghfftl>k) általában száraz rendszerff-
ek. A levegl>oldali hoátadási tényezo kis értékei
miatt a kedvezotlen, nagy méretek (beépítendo nagy
csohossz) csökkentésére általánosan elterjedt a le-
vegooldalon felületnövelo bordázattaI ellátott ún.
bordáscsöves léghutok alkalmazása [23-32. b)
ábra].
A levegooldalon a hl>átadási viszonyok, valamint
a bordáscsl> hl>átbocsátási tényezoje a VDI War-
meatlas F, G, M munkalapjai alapján egyértelmffen
számítható abban az esetben, ha a léghuto levego-
oldalán a felületi homérséklet magasabb a léghffto-
J/m2sK, (23-26) höz érkezo nedves levego harmatponti homérsékle-
ténél. Ha a léghffto felületi homérséklete alacso-
nyabb a belépl> levego harmatponti hl>mérsékleté-
nél, a felületen nedvesség csapódik le, amely meg-
 758 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

23-20. táblázat. CSÓkiiISli feIületén elpárolgó bfitoközegek jeUemzoi [12}

H6toközeg E1párolgúi bömérséldet, oc

jele jellemz6i -.30 -20 -10 o +10 +20 +25

50 ---11,11
71
12
1930
114
118
120
69
70
125
123
51
126
385
3630
1900
460
1420,46
,25
2,58
2,17
1,55
1,98
1,54
1010
1380
52
530
2700
1130
5869
715
1000
600
1070
2600
1960
760
50
1480
3330
59
58
850
1,743,74
2,50
2,95
4,57
1,97
3,40
2,74
6,68
4,53
2,86
4,09
3,66
6,02
5,88
5,10
7,58
3,92
3,26
5,20
2,43
4,39 Bl B2 7000
5700
51
50
4430
59
2000
3400
61,5
57,5 2920
43
50
5750
1860
41

II

J ó
1 a) változtatja a hoközlési viszonyokat. E témával a
21.5.1. pont foglalkozik.
7 Általános törekvés a kompakt kialakítás, a ért-
T fogategységre eso nagy teljesítmény biztosítása.

23.4.2.5. Elpárologtatók jeIleggörbéi

Az elpárologtató hutoteljesítményét meghatározó

összefüggés:

QOpár= ( 1-; kpArAPlir) mfolyCfoly(tfOlybe-tO>

~OlyCrOlY W,
(23-27)
ha a hutendo közeg belépési homérséklete adot t:

QOPár= ( e kplirÁplir
mrolyCroly -1) mfOlyCfoly(trolyld - tO> W,
(23-28)
aj nyitott rendszer6, folyadékot htito (elárasztott rendszer6 - meredek-
csöves) elpárologtató: 1 8ZÍvóoldalicsatlakozás; 2 csatlakozás az adaaoló- ha a hutendo közeg kilépési homérséklete adott :
hoz; 3 folyadékelvála2ztó; 4 meredekcsöves elpárologtató; 5 légte1enítés;
6 kevero; 7 h6szígetelt kád; 8 fedél; b közvetlen elpárologtatá2ú légh6to QOpár=kpuApár(troly-to) W, (23-29)
külso nyomáskiegyenlltés6 termosztatikus expanziÓ2 szeleppel, folyadék-
elosztóva) ha a hutendo közeg közepes homérséklete adott:
 A HUTOBERENDEZÉSEK ELEMEI 759

ahol ~r az elpárologtátó szerkezetének, üzemének 23-21. táblázat. E1párologtatók hoátbocsátási

figyelembevételével meghatározott, a mértékadó fe- tényezoinek tájékoztató értékei
lületre vonatkoztatott hoátbocsátási tényezo,
W/m2K; Apár az elpárologtató mértékadó hoát- Hocserélo típusa tényezo, x,
W/m'K
adó felülete (általában a hfitött közegoldal felülete), -\ Hoátbocsátási

m2; 10 az elpárolgási homérséklet, oC; 1 foly be a

hutendo közeg belépési homérséklete, oC ; 1foly ki Meredekcsöves, elárasztott rendszeru elpá-
a hiitendlS közeg kilépési homérséklete, oC; mfolY a rOlogtat6k nyitott folyadékhutokhöz (a fo-
hutendo közegáram, kg/s; c foly a hiitendo közeg lyadéksebesség -0,3 mis) 450
fajhlSje, JjkgK. Fekvokazános, elárasztott rendszeru elpáro-
A hoátbocsátási tényezo értékére a szennyezodé- logtat6 (a folyadéksebesség 0,7 ... 2,0 mis) 450 ... 700
sek is hatnak. A szennyezodések okozta hovezetési Közvetlen elpárologtatasú léghutok
ellenállás értéke rendeltetés szerinti üzemeltetés simacsöves természetes légáramlás
esetében (4 ... 10) . 10-4 m2K/W tartományba esik. °
oC felett 14... 18
Az egyes elpárologtatótípusok hoátbocsátási té- °
oC alatt 11...14
nyezoinek helyes kialakítás és üzemeltetés esetén mesterséges légáramlás
szokásos értékeirol a 23-21. táblázat ad tájékozta- °
oC felett 20 23
tást. Helyes megválasztásukhoz azonban nem nél- °
oC alatt 16 18
külözheto pontos bemérésük. bordáscsöves természetes légáramlás
Az elpárologtató hutoteljesítményének az elpá- °
oC felett 6 7
rolgási homérséklettol való függését a 23-33. ábra °
oC alatt 4,5 5,5
mesterséges légáramlás
°
oC felett 7 12

mfolg =0/1.
°
oC alatt 6 9
tfoly /Je = áll.
Apór =áll. 23.4.3.1. Átfolyásos kondenzátorok

A hutoközeg kondenzálódása során leadott hot

tfoly be
t, elpárolgás! homérséklet,
23-33. ábra. Elpárologtat6 jelleggörbéje (kalorikus)
mutatja a hutendo közeg belépési homérsékleteinek
és a hutendo közeg mennyiségének állandósága ese-
tén. Látható, hogy mind a mértékadó hoátadó felü-
let, mind a hoátbocsátási tényezot befolyásoló ha-
tások módosítják az elpárologtató hutoteljesítmé-
nyét.
23.4.3. Kondenzátorok
A kondenzátor feladata a túlhevített (egyes
hutoberendezés-fajtákban telített) goz állapotban
érkezo hiitoközeg kondenzálása és típusától füg-
g(Sen kismértékii utóhiitése. Alapvetoen három
jellegzetes típusa különböztethetlS meg: frissvíz-
hutésii (átfolyásos), víztakarékos és léghiitésii.
a víz veszi fel. A kondenzátor szerkezeti kivitele
általában fekvo vagy álló csoköteges, ritkábban
kettos csövii, ellenáramú.
Fekvokazános ( csoköteges) kondenzátor nagy
egységteljesítményre készül. A leggyakrabban alkal-
mazott típuso Frissvíz-hiitésen kívül elterjedten al-
kalmazzák vízvisszahiitovel kombináltan is. Freon
oc
hiitoközegekre kis magasságú bordákkal ellátott
csövekbol alakítják ki a hoátadó felületet.
Frissvíz-hiités esetében a szokásos vízfelmelege-
dés 8+ 10 oC; vízvisszahiitovel kombinált alkalma-
zásakor általában 4+ 6 oC.
Kettos csövu, ellenáramú kondenzátor. A két
koncentrikusan egymásba helyezett csobol álló
csofalak párhuzamos kapcsolásával kialakított
kondenzátort nagyanyagfelhasználása miatt ma
már csak ritkán alkalmazzák. A kondenzátum bi-
zonyos mértéku utóhutésre is.alkalmas.
23.4.3.2. Víztakarékos kondenzátorok
A víztakarékos kondenzátorok az átfolyásos kon-
denzátorokénál kisebb vízfogyasztásukat a hiitovíz
párolgáshojének felhasználásával érik el. Régebbi,
ma már csak ritkán alkalmazott megoldásuk a
permetezett kondenzátor.
760 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

felület túlnyomó része általában sima csövekbol

készül és a vízpermetezo fejek alatti térben helyez-
3, kedik el. A sima csövekre permetezett vízmennyi-
ség általában (1...1,6).10-5 ljJ, a légmennyiség
(1,95.. .4,2) . 10-5 m3/J, a légsebesség 4 ... 6 mis.
-.--
Keringte/eff
VIZ
A ventilIátor és a ketingtetoszivattyú teljesít-
ményfelvételének 100 kW hoteljesítményre vonat-
koztatott értéke 1,6.. .2,5 kW.
Alkalmazását hutovízhiány vagy nagy hutovÍZ-
költség indokolja.

23.4.3.3. Léghutésu kondenzátorok

Foleg kis teljesítményu hutoberendezések kon-

1
23-34. ábra. Evaporatív kondenzátor
1 keringtetoszivattyú-csatlakozás; 2 szintmutató; 3 biztositószelep; 4 goz-
belépés csatlakozása; 5 folyadék kilépocsonkja; 6 légtelenítocsatlakozás
Efpárofogtató (evaporatív) kondenzátor. Vízszük-
séglete az átfolyásos kondenzátorok vízfelhasználá-
sának csupán 5... 8%-a. Felépítése a 23-34. ábrán
látható. A hoátadó felület kis (bordáscsöves) há-
nyadát a kondenzátor feletti légáramba építik be,
amely a túlhevítési ho leadására való. A hoátadó
denzátoraként kerülnek alkalmazásra. Újabban
azonban már nagyobb, kb. 105 W hutoteljesítmé-
nyu berendezésekben sem ritka felhasználásuk. Ho-
átadó felületük a kedvezotlen levegooldali hoátadá-
si viszonyok miatt lényegesen nagyobb a hasonló·
teljesítményu egyéb kondenzátorokénál. Energia-
fogyasztásuk jelentos.
Hoközfési viszonyok. A kondenzálási hutoközeg
oldalán a hoátadási tényezo nagyságrendi meghatá-
rozásához a 23-35. ábra nomogramja ad segítséget
[4] alapján. A vízszintes csoben való kondenzáló-
dáshoz a hoátadási tényezo az
oc= 1,08MqO,5fo.35d-o.25 '(23-30)

Vízszir7fes cso
'4
I1/JO O~lftJ[)--'--L!201í
{ 1f~, I I { I {f ~Of, " y, { f Filmhomérsékfef, oc
Függoleges cso,
fal J ·k 1b41 I I .5 I J 2 /(;'3' I I 6- I j
0(, hoáfadási tényezo, .7/ m2 s 1(
23-35. ábra. Nomogram kondenzálódó közeg hoátadási tényezo jének meghatározásához {4]
6=tCl1m - tc
 A HUTOBERENDEZÉSEK ELEMEI 761

23-22. táblázat. Az M tényezo értékei [141 telen megválasztása az egyébként helyesen kialakí-
tott hutóberendezés tervezettol eltéro, nem egyszer
helytelen üzemének okozója. Rendeltetése a huto-
t. oc I NH, IF-ll I F-12 IF-22 berendezés elpárologtatójának helyes üzeméhez
szükséges hutoközegáram átengedése, a berendezés
o 2,67
2,17
2,58
7,52
5,00
2,93
2,88
2,69
4,20
3,08
4,56
3,31
3,91
3,51
3,12
3,40
8,84
8,15
3,66
6,90 rendeltetés szerinti üzemi körülményeinek teljes
tartományában; a kompresszor "nedves üzemé-
nek" megakadályozása.
A kézi adagolószelep a szeleporsó emelésével fo-
kozatosan változtatja az átömlési keresztmetszetet,
ezzel téve lehetové az átáramló hutoközeg-mennyi-
összefüggésseI határozható meg [l4] szerint. M ér- ség finom változtatását. Ma már csak igen ritkán,
tékét a 23-22. táblázat tartalmazza; lj felületi ho- szükségmegoldásként alkalmazzák.
terhelés, Wjm2; I a cso hossza, m; d a cso belso
átméroje, m.
A hoátadó felület szennyezodése stb. hovezetési 23.4.4.1. Automatikus adagolÓ8Zervek
ellenállást képez, amely (4 ... 10).10-4 m2K/W
nagyságrendu lehet. A szabályozott jellemzotol függoen lehetnek
nyomásszabályozók, a túlhevülés mértékét szabá-
lyozók, folyadékszint-szabályozók.
23.4.3.4. Kondenzátorok jelleggörbéje Állandó nyomású adagolószelep (automatikus ex-
panziós szelep). Az elpárologtatóba adagolt huto-
A vÍzhutésu kondenzátor hoteljesítményére vo- közeg mennyiségét az elpárologtató nyomásától
natkozó összefüggések alapján a termikus jelleg- függoen változtatja, a nyomás növekedésekor csök-
görbét meghatározó egyenlet: kenti, csökkenésekor növeli az átbocsátott huto-
közeg-áramot. Muködési vázlata a 23-37. ábrán
látható. Arányos muk.ödésu. Az elpárQlgási nyo-
Q= ( l-e ;"yCv
kkoAkO) mvcv(t-tvbe) W, más (homérséklet) alapértéke az Fl rugóerovel ál-
(23-31) lítható be. Muködését jellemzi: a nyitás kezdetéhez
ha a hutovíz belépési homérséklete adott : tartozó ún. statikus szÍvóoldali nyomás (POst), az
alapértéknek megfelelo POü nyomás, a nyitási nyo-
máskülönbség,po nyit= POst- Poü·
Q= ( e ;"yCv
kkoAko -1 ) mvcv(t- tv ki) W, A hutoberendezés leállásakor az adagoló biztos
(23-32) zárásának feltétele, hogyakisnyomású oldalon a
ha a hutovíz kilépési homérséklete adott, ahol leállás után a nyomásnövekedés a Po nyit értékét
kko a kondenzátor mértékadó felületére vonat- meghaladja. Alkalmazási területe egyre szukül.
koztatott hoátbocsátási tényezo, Wjm2K; Ako a Száraz rendszeru elpárologtatók adagolószelepe-
ként akkor használatos, ha a hutoberendezésnek
kondenzátor mértékadó hoátadó felülete, m2; mv
hutovÍzáram, kgjs; ev a hutovíz fajhoje, JjkgK;
t a kondenzációs homérséklet, oC; tvbe a hutovíz
belépési homérséklete, oC; tv ki a hutovíz kilépési
homérséklete, oc. tv be = áll.
o I
A kondenzátor hutoteljesÍtményének a kondenzá- mv =011.
ciós homérséklettol való függését a 23-36. ábra Ako =óll.
szemlélteti. Minden hatás, amely akár a hoátbocsá-
tási tényezo, akár a hutovÍzmennyiség vagy a ho-
átadó felület változását okozza, módosítja a jelleg-
görbét.

23.4.4. Adagolószervek
oC:;

Az adagolószerv, amelyet gyakran föjtószelepnek tv pe

neveznek, a hutoberendezés tervezett üzeme szem- f) kondenzációs homérséklet, oc
pontjából a berendezés egyik lényeges eleme. Hely- 23-36. ábra. Kondenzátor jelleggörbéje
762 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

• Az érzékelo töltése többféle lehet: folyadéktölté-

su, kondenzálódó gáz töltésu, gázadszorpciós töl-
tésu stb. A töltés fajtájától függoen különbözo elo-

Lp,---
II
....•
I I írások betartása szükséges annak érdekében, hogy
'-....6 I az érzékelo Pérz nyomását egyértelmuen a ttúl ho-
2 1----- -1.1J j mérséklet határozza meg.
A közvetlen muködésu termosztatikus adagoló-
szelepek általában F-12 hutoközegre 210 kW,
F-22 hutoközegre 350 kW, NH3-ra 460 kW név-
leges hutoteljesítményig készülnek. Nagyobb telje-
sítményekre kizárólag szervomuködésu adagolósze-
lepek alkalmazhatók. Ezek kis teljesítményu termo-
sztatikus adagolószelepbol mint vezérszelepbol
(Pilot ventil) és magát a hutoközeget mint energia-
23-37. ábra. Állandó nyomású adagolószelep muködési váz- hordozót felhasználó beavatkozószeJepbol (fosze-
lata
1 membrán; 2 szeleptu; 3 állítórugó; 4 állítócsavar; 5 csatlakozás a
folyadékvezetékhez; 6 csatlakozás az elpárologtatóhoz

csak egy elpárologtatója van, és a hutendo közeg 5

homérséklete csak szuk tartományon belül válto- ftú/ \ P,rz
zik. V \ /

Hátránya, hogy az elpárologtató növekvo hoter- 3 /

r,
helése esetében az elpárologtató hutoközeg ellátása
elégtelenné válik. Csökkeno hoterheléskor, amikor 4- aj
az elpárolgási nyomás csökken, túltöltés követke-
zik be. A túltöltés veszélyének elkerülésére kívána-
tos 00. elpárologtatótermosztát alkalmazása.
Termosztatikus adago/ósze/ep (termosztatikus ex-
panziós szelep). Száraz rendszeru elpárologtatók
leghasználatosabb adagolószerve. Az elpárologtató
hutoközeg-ellátását az elpárologtatót elhagyó huto-
~özeg-goz túlhevítése mértékének (ttúl- to= LlttúJ
állandó értéken való tartásával valósítja meg. Az
elpárologtató változó hoterhelése esetében is biz-
tosított a hoátadó felület teljes kihasználásához
szükséges hutoközegáram, ugyanekkor véd a túl-
töltodés ellen. Felépítésének és muködésének vázla-
tát a 23-38. aj ábra mutatja. Arányos szabályozó.
Csökkeno ttúl túlhevítési homérséklet vagy emel-
kedo to elpárolgási homérséklet a szeleptestet egy-
aránt a zárás irányába mozdítja el, ill. fordítva.
A hutoberendezés leállásakor az elpárolgási Po
nyomás gyors növekedésévei a szelep lezár. Azon-
ban, ha a kompresszor leállásakor az érzékelo ho-
mérséklete is emelkedik, továbbá az érzékelo és az
elpárologtató nyomásainak különbsége nem csök-
ken a rugóerovel és a membrán hatásos felületével
meghatározott érték alá, a zárás nem következik
be. A bizonytalan zárás miatt, az elpárologtató hj
túltöltési veszélyének kizárására, gyakran külön 23-38. ábra. Termosztatikus adagolószelep
elem, egy mágnesszelep végzi a zárást. Szerkezeti aj muködési vázlat; hj Jdalakítás (Danfoss); 1 szeleptú; 2 membrán;
kialakításának egyik lehetoségét a 23-38. bJ ábra 3 állítórug6; 4 állítócsavar; 5 érzékelöcso; 6 kapilláris; 7 csatlakozás a
mutatja. folyadékvezetékhez ; 8 csatlakozás az elpároloatatóhoz; 9 érzékelo
 A HUTOBERENDEZÉSEK
23-39. ábra. Szervomuködésu termosztatikus adagolószelep
1 elpárologtató; 2 érzékelo beépítése; 3 szívóvezeték; 4 nyomáskíegyenlíto
vezeték; 5 vezérlo mágnesszc1ep; 6 vezérlo termosztatíkus expanziós szelep;
7 folyadékvezeték; 8 szárító szílro; 9 foszelep
lep) állnak. Egyik megoldásukat a 23-39. ábra szem-
lélteti.
A termosztatikus adagolószelepekkel tartott túl-
hevítés (Llttúl= ttúl- to) - a szabályozó arányos
jellegébol következoen - a terheléstol függoen vál-
tozó [23-40. a)· ábra]. Kedvezo, ha az üzemi túl-
hevítés a teljesítménnyel csak kismértékben válto-
zik. Eroteljes változása részterhelés mellett nedves
üzemet okozhat, vagy teljes terhelés esetén az elpá-
rologtató elégtelen kihasználását.
A túlhevülés mértéke -adott teljesítmény mellett
az elpárolgási homérséklcttol függoen is változik.
Jellegzetes esetei a 23-40. b) ábrán láthatók. Az
1 jelleggörbéju termosztatikus adagolószelepek szé-
les elpárolgási tartományban gyakorlatilag állandó
túlhevítést hoznak létre, alacsonyabb elpárolgási
tartományban sem áll fenn nedves üzem lehetosége.
A 2 jelleggörbéju adagolószelep az elpárolgási ho-
mérséklet emelkedéséveI növekvo túlhevítést ad.
Emiatt a magasabb elpárolgási homérsékleten
csökken az elpárologtató kihasználtsága, bizonyos
mértéku védelmet biztosít magas elpárolgási ho-
mérséklet esetén a kompresszort hajtó motor túl-
terhelése ellen, a kompresszor leállásakor pedig
biztos zárást ad. A 3 jelleggörbéju adagolószelep
Jt/ull
Teljesifménv, % Elpárolgás;
aj
23-40. ábra. Túlhevítés hatása
aj termosztatíkus adagolószelep túlhevítési értékének a teljesítmény tói függo változása;
homérséklet hatása a túlhevítés mértékére
ELEMEI 763
kedvezotlen üzemu, az elpárolgási homérséklet
emelkedéséveI csökken a túlhevülés mértéke. Emel-
kedo elpárolgási homérsékleten nedves üzem követ-
kezhet be, a kompresszor leállásakor bizonytalan
zárást ad.
A túlhevítésnek az elpárolgási homérséklettól
való függése miatt a termosztatikus adagolószele-
pek meghatározott elpárolgási homérséklet-tarto-
mányokra készülnek. A hermetikus motorkomp-
resszorok túlterhelésének elkerülésére lehutési fo-
lyamatokban, leolvasztási periódusok után stb.
meg kell akadályozni, hogy az elpárolgási homér-
séklet egy meghatározott felso értéket túllépjen. Ezt
a feladatot töltik be a nyomáshatárolású termoszta-
tikus adagolószelepek. A nyomáshatárolás mecha-
nikus úton vagy az érzékelo töltetéveI valósítható
meg.
Ha az adagolószelep és az érzékelo közötti sza-
kaszon {az elpárologtatóban) a hutoközegoldalon
a nyomásesés nagyobb a .telítési homérséklet
1,5 oC-os változásával meghatározott nyomáskü-
lönbségnél, az ÚD. külso nyomáskiegyenlítésu ter-
, mosztatikus adagolószelepek alkalmazása indokolt.
Ezen szelepek beavatkozása az elpárologtatót elha-
gyó hutoközeg és az érzékelo nyomásának különb-
ségétol függ. Kialakításuknak egyik megoldása és
bekötése a 23-41. ábrán látható. A nyomáselvé-
teli hely mindig a cso felso alkotója mentén legyen.
A 23-42. aj ábrán a túlhevítés mértéke és a sze-
lep teljesítményének kapcsolata látható. Az állító-
rugóval a nyitási túlhevítés változtatható. A 23-42.
b) ábra az elpárolgási és kondenzációs homérsékle-
teknek az adagolószelep hutoteljesítményére gya-
korolt hatását mutatja teljes nyitás esetén. Az
adagolószelep hutoteljesítménye a szelepteljesít-
mény (msze' kgjs) és az adotthomérsékletekkel meg-
határozott hutokörfolyamatban körforgásban tar-
"cl
I
1
hOmérséKlet, OC
b)
bJ az e1párolgásí
764 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

23-41. ábra. Külso nyomáskiegyenlítésu termosztatikus adagolószelep

1 érzékelo; 2 folyadékcsatlakozás; 3 csatlakozás az elpárologtat6hoz; 4 kiegyenlitöcsö csatlakozása

tott 1 kg hutoközeg-mennyiségre vonatkoztatott elott; az elpárolgási homérsékletre; az adagolósze-

elvont homennyiség (qo, Wjkg) szorzata.
A termosztatikus adagolószelepek megválasztá-
sakor feltétlenül tekintettel kell lenni az alkalmazott
hutoközegre ; az üzemi körülményekkel meghatá-
rozott, igényelt teljesítményre, annak maximális és
minimális értékére; az adagolószelep elott és után
a nyomások értékére (a várható minimális konden-
zátornyomás figyelembevételével); a folyadékálla-
potú hutoközeg homérsékletére az adagoló szelep
lep alkalmazhatóságának homérséklet-tartomá-
nyára.
Folyadékelosztó. A száraz rendszeru elpárologta-
tók a legkedvezobb hoátadási viszonyok, a leheto-
leg kis hutoközegoldali áramlási ellenállások stb.
miatt általában több, hutoközegoldalon párhuza-
mosan kapcsolt ágból állanak. Az egyes ágak kö-
zötti azonos hutoközeg-elosztást a különbözo meg-
oldású folyadékelosztókkal valósítják meg [23-43.

~
- :}~~~;;;;é~~_-~7---
tor/oliM
~100%r-------- lU
J/
/
}1~~7-
/1
1

_~ ' I 1

<- I I
~ I !
~ I I
""" I I
~ I I
~ I I
-.- I ]
~ I
,1
I II

/ I I 1 i
Lill -+-- "L J-- J 1
_
I
L
[/póro/gdsi homersék/ef, oC
aj ".~~i/osi i/1uködésl/obbletfúlhevítés
I'r4!!}ev('é~ tú/~e~ílé, a /e!j~snyitásig b)
•.•..
'!zeml tulhevJfes .1
23-42. ábra. Termosztatikus adagolószelep teljeSítménye [IS]
aj v41tozás a túlhevítés füavényében: hj változás az elpárolgási és kondenzációs homérséldet függvényében
 A HÜTOBERENDEZÉSEK ELEMEI 765

a) ábra]. Alk.almazásukkor minden esetben kül-
so, nyomáskiegyenlítésu termosztatikus adagolósze-
lep beépítése indokolt.
A folyadékelosztót az elpárologtatóval azonos
méretu, hosszúságú és átméroju csövekkel kell
csatlakoztatni. A termosztatikus adagolószelep és
a folyadékelosztó közötti csovezeték legyen rövid,
közöttük szerelvény nem lehet.
23.4.4.2. Szintszabályozók
A szintszabályozók az elárasztott rendszeru elpá-
rologtatók adagolószervei, amelyek az elpárologtató
kello mértéku elárasztásához szükséges állandó fo-
lyadék- (hutoközeg-) töltést biztosítják. Alkalma-
zásukhoz célszeru az elpárologtatót külön folyadék-
leválasztóval ellátni, amely lehetové teszi megfelelo,
szabályozható folyadékszint kialakulását.
Nagynyomású úszós adago/ósze/ep. A hutoberen-
dezés nagynyomású oldalán, a kondenzátorban,
vagy ha van, a folyadéktartályban levo folyadék-
állapotú hutoközeg mennyiségét szabályozza; a
folyadék szintjét tartja állandó értéken. A folyadék-
szint emelkedésekor nyit, a fölös mennyiséget el-
engedi a kisnyomású rész felé, süllyedésekor zár.
A 23-43. b) ábrán vázolt megoldás ún. szellozteto-
csöve az úszóházban a nyomás nemkívánatos növe-
kedését gátolja meg, egyben lehetové teszi az úszó-
háznak a kondenzátum szintje fölött való elhelye-
zésé~. A szellozteton keresztül az elpárologtatóba
kerülo közegmennyiség csupán elhanyagolható vesz-
teséget okoz.
Mivel a nagynyomású oldalon tart állandó fo-

aj 1
bJ

ej
dJ 2
23-43. ábra. Folyadékadagolás szerelvényei
aj folyadékelosztó; h) nagynyomású úszós adagolószelep: 1 belépöesonk; 2kilépocsonk;3 sze1lozöcso; e) kisnyomású úszós adagoló: 1 nagynyomá-
sú folyadék belépése; 2 kisnyomású goz kilépése; 3 kisnyomású folyadék kilépése; d) elektronikus úszós adagoló (Danfoss): 1 csatlakozó a goztér-
hez ; 2 csatlakozó a folyadéktérhez ; 3 úszó; 4 impulzustekeres ; 5 transzduktor-re1é
766 HuTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

lyadékszintet a változó terhelésu üzem, a huto- rendezés kis- és nagynyomású oldalai között a nyo-
közeg-veszteség az elpárologtató hutó'közegtöltésé- máskiegyenlítodést, ezzel a kompresszor tehermen-
nek változását vonja maga után, ezért a nagynyo- tes indulását. A kapilláris csövön átáramIó huto-
mású úszós adagolószelep alkalmazásakor kello közeg mennyiségét, a belso átméro és hossz mellett,
körültekintéssel kell eljárni. dönto mértékben a belépo tömeg nyomása és ho-
Kisnyomású úszós adagolószelep. Az elpárologta- mérséklete határozza meg.· Az irodalom [4] szerint
tót kello mennyiségu folyadékállapotú hutoközeg- az átbocsátott hutoközegáram :
gellátja el. A hutoközegszintnek az elpárologtató-
ban az .alapérték alá csökkenésekor nyit, aIölé
emelkedésekor zár. Párhuzamosan kapcsolt, több m=2,48' 10-3"V?- yj kgfs, (23-33)
elpárologtató adagolószerveként használható. Ki- ahol d a kapilláris cso átméroje, mm; l a kapilláris
vitelezési példát láthatunk a 23-43. ej ábrán. hossza, m;.f-nek F-12 hutó'közegre meghatározott
Elektronikus úszós adagolószelep. Ellentétben a értékeit a 23-23. táblázat tartalmazza. Látható, hogy
kis- és nagynyomású úszós adagolószelepekkel, az a végnyomásnak csak csekély hatása van a közeg-
úszót csupán impulzus adására használják fel. Az áramra.
úszó elmozdulásával kiváltott elektromos jelet az Alkalmazásakor a berendezés kialakítása során
ún. transzduktor-relé erosíti fel és muködteto jelet figyelembe kell venni sajátos viselkedését, gondot
ad a beavatkozást végrehajtó mágnesszelepnek kell fordítani a folyadékütés lehetoségének elkerülé-
[23-43. dJ ábra]. Helyes beálIítással igen pontos sére.
szintszabályozást tesz lehetové. •
Termosztatikus szintszabályozó. Felépítése, mu-
ködése megegyezik a belso nyomáskiegyenlítésu
termosztatikus adagolószelepekével. Erzékelojét az 23.4.5. Kiegészíto elemek
elpárologtat6 folyadékleválaszt6jában a tartand6
szint magasságában elhelyezett védohüvelybe építik 23.4.5.1. Utóhuto
be. Az érzékelo mintegy 15 W teljesítményu, kis
feszultségu (24 V) villamos futéssei ellátott. Emel- Az utóhuto a kondenzátorban lecsapódott huto-
kedo folyadékszint esetén a hüvelyt folyadékálla-
közeget telítési homérséklet alatti értékre huti le.
potú hutoközeg veszi körül, csökkeno folyadékszint
A hutést végzo közeg fajtájától függoen az utó-
esetén telített goz állapotú hutoközeg. A hoátadási
hutó'k vízzel hutött és kisnyomású, alacsony homér-
tényezok különbsége miatt bekövetkezo érzékelo-
sékletu hutoközeg gozévei hutött típusokra oszt-
homérséKlet-változásnak megfeleloen nyit, ill. zár hatók.
az adagolószelep, s a folyadékszintet közel állandó Vízzel hutött utóhutok. Ellenáramú hocserélok,
értéken tartja.
leggyakrabban kettos csövu kiviteluek, amelyekben
Kapilláris cso. Kis teljesítményu hutoberendezé- a folyadékállapotú hutoközeget a hutovíz belépési
sekben gyakran alkalmazott adagolószerv, amely homérsékleténél ~ 2 OC-kal magasabb értékre hu-
a kompresszor üzemszunetében lehetové teszi a be- tik. A hutovíz a belso csóben, a hutendo folyadék a
két cso közötti, gyuru keresztmetszetu térben áram-
lik. A hutendo folyadékoldalon a hoátadási ténye-
23-23. táblázat. Azftényezö értékei F-12-re
zo [4] szerint, ha w a sebesség és d a csoátméro,
kapilláris csonél [4] NH3 esetén:
oc
tbe, 0,87 40
0,982,04
2,19
2,49
1,713,52
1,462,66
0,55
3,52
2,04
3,61
1,06
1,51
1,07
0,81
0,46
1,23
0,280,78
0,34
0,26
0,21
0,51
0,37
0,79
0,711,51
2,66
1,87
1,66
-60 I550,78
303,61
° II-60 0,56
1,61 0,44
(23-34)
I1,02 /1,02
F-12 esetén:
WO.8

cx.~700 dO,2 Wfm2K (23-35)

, összefüggésseI határozható meg Re?!=. 3000 tarto-
mányban.
Hutoközeggel hutött utóhuto. Az olajban korlátlan
mértékben oldódó hutoközeggel üzemelo huto-
berendezésekben alkalmazzák elsosorban. Az ilyen
hutoberendezésekben az elpárologtatóba a huto-
Xbe a kapilláris esohoz érkezo folyadék fajlagos goztartaIrna. közeggel együtt folyamatosan olaj is érkezik, amely-
 A HUTOBERENDEZÉSEK ELEMEI
nek eltávolításáról gondoskodni kell. Az olajhiány
a kompresszorban rendellenességekre vezc;t, ill. az
elpárologtatóban összegyulo olaj, változatlan nyo-
más mellett, az e1párolgási homérséklet emelkedé-
sét okozza. Száraz rendszeru elpárologtató esetén
emiatt túlhevített goz és olajban dús folyékony ol-
dat hagyja el az elpárologtatót, elárasztott rend-
szeru elpárologtatókban pedig a kompresszor olaj-
hiányának és az elpárologtató teljesítménycsökke-
nésének megakadályozására ugyancsak olajban dús
folyékony oldatot kell eltávolítani az elpárologtató-
ból. Az olajban dús oldat a kompresszorba kerülve
részben a kompresszor szállítási fokát csökkenti,
részben rontja a kompresszor kenési viszonyait.
A hutoközeggozzel hutött utóhuto rendeltetése
ilyen esetekben kettos: a nagynyomású folyadék-
állapotú hutoközeg lehutése, és a leadott hovel az
olajban dús oldatból a hutoközeg kipárologtatása.
Ezen utóbbi funkció miatt szokásos a túlhevíto el-
nevezése is. Egy típusa a 23-44. ábrán látható. A fo-
lyadékoldalon a sebesség használatos értékei 0.7 ...
1 mIs, a gozoldalon 8... 10 mIs. A hoátbocsátási té-
nyezo F-12 hutoközeg esetében 200 ... 260 W/m2K
nagyságrendu. Méretezéséhez, üzemi viselkedésének
megállapításához G. Bambach F-12-0Iajoldatra ki-
dolgozott i-~
diagram ja (23-45. ábra) ad leheto-
séget.
23.4.5.2. Olajleválasztó
A dugattyús hutokompresszorokkal elhordott
olajnak a berendezés többi részébe való jutását
kell meggátolnia, s az elhordott olaj kompresz-
szorba való visszatérését kell lehetové tennie. Al-
kalmazása az olajban nem, vagy csak korlátozott
mértékben oldódó hutoközegek esetén különösen je-
lentos, de az olajjal korlátlanul oldódó hutoközegek
esetében is elonyös.
Különbözo elveken muködo típusaik használato-
sak: sebességcsökkentéssei, irányeltétítéssel, ütköz-
tetéssel, centrifugálással stb. A 23-46. a) ábra Freon
hutoközegekre kialakított változatát szemlélteti.
A belépo túlhevített goz a már leválasztott ola-
1 2
/! .
~~[.~]-~
23-44. ábra. Belso hocserélo kompresszoros hutoberendezés-
hez (Danfoss)
1 csatlakozás a szívóvezetékhcz; 2 csatlakozás a folyadékvczetékhez
767
~ :~C~.-,_---i ~~
90:- -
O 10 20 30 1,.0 50 50 70 80 90 100
S, koncenfróció, $. %
23-45. ábra. Olaj-F-12 i-; diagramja [16]
jat futi, csökkentve annak hutoközeg-tartalmát.
A kompresszor és a kondenzátor közötti nyomó-
vezetékbe építik be, nem túl közel a kompresszor-
hoz, lehetoséget adva nagyobb olajcseppek képzo-
désére.
23.4.5.3. Folyadékleválasztó
Feladata a hutoközeg folyadék-goz keveréké-
nek szétválasztása. Foleg elárasztott elpárologta-
tókhoz alkalmazzák, de egyéb berendezésekben is
alkalmas a hirtelen terhelésváltozáskor (terhelés-
növekedéskor) a szívóvezetékbe kerülo folyadék le-
választására.
23.4.5.4. Szürok
A szurok a gyártás, üzembe helyezés és az üze-
meltetés során a hutoberendezésbe kerülo idegen,
üzemzavart okozó anyagok vánqorIását és az emi-
atti üzemzavarokat akadályozzák meg.
SzennysZUTo. A hutóberendezésben eloforduló
szilárd szennyezodéseket fogja fel. A fojtószelep
elott a folyadék-, a kompresszor elott a szívóveze-
tékbe való beépítése kis és nagy berendezésekben
egyaránt indokolt. Anyaga suru szövésu sárgaréz
vagy egyéb anyagú szitaszövet, NH3 esetén perfo-
rált acéllemez stb. Szabad áramlási keresztmetszete
a csokeresztmetszet 1,2... 1,4-szerese. Kivitelezési
példája a 23-46. b) ábrán látható.
Nedvességszuro. A hutoberendezésben levo, kor-
róziót, dugulást okozó nedvességtartalom eltávo-
lítására, különösen halogén derivált szénhidrogén
hutoközegek esetében szükséges nedvességszurok
768 HUTÉS A LÉGTECHNlKÁBAN

11

a)

hj

ej
23-46. ábra. Leválasztó és szúro
aj olajleválasztó olajban oldódó hútoközegbez: 1 úszó; 2 olajtartály; 3 szeleptú; 4 rugó; 5. 6 tömítés; 7 szelepúlés; 8 olajelvezeto csatlakozás;
9 belépÖc:sonk; 10 kilépÖc:sonk; 11 leválasztó; bj szennyszúro; ej nedvessépzúro
 A HÜTOBERENDEZÉSEK ELEMEI 769

"'/'"
""
" ""
'.20
"""
-- -5-
--/' --
"" """ /'f
3-"" 23-25. táblázat. Szárítóanyagok
aktiválhatósága (15)
Aktiválásl vációs
Szúroanyag hatóság hómérséklet, Ido.
oC h
I AktiVál-1 I Akti-

-4 320
230 ..,350
...
Kalcium-szulfát
180... 250
53.46
3...
3..200
220 Igen
MolekuIaszuro
Aktív timföldBlaugel
Kieselgel, Igen I

za, ami a teljesítményfelvétel növekedésére, a huto-

teljesítmény csökkenésére vezet. A levego korróziót,
o 20 40 60 robbanásveszélyt (hutoközegfajtától függoen), át-
f-12 víz/arlo/mo 20 DC-on, mg folyásos kondenzátorokban (a kondenzátornyomás
23-47. ábra. Száritóanyagok egyensúlyi görbéi [15] szabályozása esetében) a vízfogyasztás megnöveke-
1 molekulaszlirö, LMS 4A; 2 aktiv timföld, A tip.; 3 aktiv timföld, B tip; dését okozhatja.
4 szilikagél, A tip.; 5 szilikagél, B tip. Kis berendezésekben üzemszünet alatt kézi bt'!-
avatkozással végezheto el a légtelenítés. Nagy be-
rendezésekben az üzemelés alatti, kis hutoközeg-
23-24. táblázat. Szárítóanyagok veszteséggel járó légtelenítés külön légtelenítoké-
alkalmazhatósága [151 szülékkel oldható meg. A korszeru légtelenítoké-
szülékek már automatikusak.
Sz\'lröanyag
A levego (nem kondenzálódó gázok) jelenlétének
\ Gáznemu hutoközeg I Folyékony hútoközeg megállapítása homérséklet- és nyomásmérésseI vég-
zendo; ha a berendezésben nincsen levego, a kon-
Kieselgel, Minden huto- Minden huto- denzátor nyomása megegyezik a folyadék homér-
Blaugel közegre közegre sékletéhez tartozó teIítési nyomással.
Linde-féle mo- F-12 F-12
lekuIaszuro
Aktív timföld I Minden huto- Minden huto- 23.4.6. Csovezetékek
közegre közegre
Kalcium-szulfát Minden huto- Minden huto-
(aiS04) közegre közegre
A hutóoerertdezés különbözo szerkezeti elemeit
csovezetékek kötik össze. Kialakításuk hatással van
a hutoberendezés üzemére, hutoteljesítményére, tel-
jesítményfelvételére. A szívó- és nyomóvezetékben
beépítése. A 23-24. táblázat néhány szárítóanyag bekövetkezo nyomásesések rontják a berendezés
alkalmazására ad tájékoztatást. A 23-47. ábra né- fajlagos hutoteljesítményét, csökkentik az összes
hány nedvességszuro anyag egyensúlyi nedvesség- hutoteljesítményét (23-26. táblázat).
tartalmát mutatja, az olaj mentes F-12 víztartal-
mának függvényében. A nedvességszuro anyagok
egy része aktiválható, erre vonatkozóan a 23-25. 23-26. táblázat. Szívó- és nyomóoldalI nyomásesések hatása
táblázat tájékoztat. A nedvességszuro szokásos ki- F-12 hlitoközegu hlitÖkompresszor
alakítása a 23-46. ej ábrán látható. Leggyakoribb hlitöteljesítményére, normális viszonyok esetén
beépítési helye az adagolószelep elotti folyadékve- Komp-
zeték. resslor
Nyomásesés hUloleljeslt-
ménye,
%

23.4.5.5. Légteleníto
Nyomásesések nélkül 100
A hutoberendezésbe valamely okból bekerült 1 oC forráspont-csökkenés a szfvóvezetékben 96,5
levego, nem kondenzálódó gázok a kondenzátor- 1 oC forráspont-emelkedés a nyomóvezetékben 98,4
ban, a folyadéktartály gozterében gyulnek össze. 2 oC forráspont-csökkenés a szfvóvezetékben 93
Jelenlétük a kondenzátornyomás növekedését okoz- 2 oC forráspont-emelkedés a nyomóvezetékben 97

SI Az épQI~ kézikönyve
770 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN
23.4.6.1. SzÍvóvezeték
A szívóvezetékben megengedheto teljes nyomás-
esés általában nem haladhat ja meg az 1 oC forrás-
pontcsökkenésnek megfelelo értékét. Ez a klíma-
berendezésekhez számításba veendo elpárolgási ho-
mérséklet-tartományban NR3 esetén ~ 0,2 bar,
F-12 esetén ~0,12 bar, F-22 esetén ~0,2 bar
nyomásesésnek felel meg.
Olajban oldódó hutoközegekhez az olaj biztos
visszaszállítására a vízszintes vezetékekben minimá-
lisan 2,5 mis, a függoleges vezetékekben, felfelé való
áramláskor pedig 5 mis sebességet kell fenntartani.
Az olaj visszaszállítása végett a szÍvóvezeték veze-
tésével kapcsolatban követelmények:
- a vízszintes vezetékek a kompresszor felé
2 .. S -os lejtésseI készüljenek;
- az emelovezeték elé minden esetben U alakú
folyadékcsapdát kell beépíteni [23-48. a) ábra, 3];
4
3
min.
i350mm
__
l
ej
- a folyadékcsapda a legkisebb, még kivitelez-
heto sugarú legyen; hosszú, függoleges emeloveze-
téket 7... 8 m-enként megszakítva, újabb folyadék-
csapdákkal kell kialakítani.
Teljesítményszabályozással ellátott berendezések-
ben kettos emelovezetéket kell alkalmazni [23-48.
b) ábra]. A két vezetéknek teljes terhelés mellett,
együttesen legalább 5 mis sebességet kell lehetové
tenni, a kisebb átméroju vezetékben pedig minimá-
lis teljesítmény mellett {a nagyobb átméroju ekkor
nem üzemel a folyadékcsapdában levo olajzár mi-
att) a sebesség ne legyen kevesebb, mint 5 mis.
A kompresszor felett elhelyezkedo elpárologta-
tó(k) esetében, ha a leállás után még hutoközeg ma-
rad vissza bennük, és a szívóoldal nincsen lezárva,
a szívóvezetékbe az elpárologtató fölé nyúló, fo-
lyadékcsapdával ellátott emeloszakaszt célszeru be-
építeni az induláskor bekövetkezheto folyadékhu-
tés elkerülésére.
1
bJ
~d)
23-48. ábra. Kompresswr kötései
a) szívóvezeték kialakitása; b) kettós eme1ovezeték; e) párhuzamosan üzo.
meló kompresszorok szivóoldali bekötése; d) párhuzamosan uzemeló
kompresszorok kondenzátorral való csatlakoztatása; 1 eJpárologtatók;
2 termosztatikus adagoló; 3 emelocso; 4 közös szivóvezeték; 5 kett&
eme1óvezeték; 6 kompresszor; 7 olajkiegyenlito vezeték; 8 kondenzátor
 A HUTOBERENDEZÉSEK ELEMEI 771

Több, párhuzamosanüzemelo elpárologtatót a adagolószelep helyes muködését, csökkenti élet-

közös szívócso felso alkotója mentén kell becsatla- tartamác A gozképzodés elkerülésére, a folyadék-
koztatni [23-48. aj ábra]. A közös szívócsore dol-. vezetéknyomásesését 0,5 oC telítési homérséklet
gozó több kompresszorban biztosítani kell, hogy az . csökkenés alatti értéken kívánatos tartani, aminek
olaj egyenletesen jusson mindegyikbe, ill. az üzemen NH3esetén ~0,25 bar, F-12 esetén ~0,14 bar,
kívül levo kompresszor szívócsonkjábanolaj ne F-22 esetén ~0,21 bar· nyomásesés felel meg.
gyulhessen össze. Felülrol érkezo szívóvezetékben Figyelembe kell venni azonban a nyomásesés meg-
folyadékcsapdát kell közvetlenül a kompresszorok határozásakor a felfelé haladó vezetékben a folya-
elott kialakítani [23-48. eJ ábra], valamint a komp- dékoszlop statikus nyomását is, s az utóhutés mér-
resszorok forgattyúházait kiegyenlítovezetékkel kell tékét ennek megfeleloen kell megállapítani.
ellátni. Az egyvezetékes kiegyenlítovezeték alkalma-
zásakor a kompresszorok olajszintjének azonosnak
kell lennie, és a teljesen vízszintes vezetéket közvet- 23.4.7. A hutofolyamat
lenül az olajszint felett kell becsatlakoztatni. Két- másodlagos szabályozói
vezetékes kiegyenlítés esetén külön vezeték köti
össze a kompresszorok forgattyúházainak olaj- és
goztereiC Az összeköto gozvezetéket célszeru a le- Rendeltetésük a hutoberendezés muködésének az
heto legnagyobb méreture választani. igények szerinti módosítása, a felügyelet nélküli,
A kompresszorok közötti egyenletes olajelosztás üzembiztos muködés lehetové tétele, megvalósí-
problémái miatt, lehetoség szerint, blokkegységeket tása.
alakítanak ki.

23.4.7.1. Elpárolgási nyomás szabályozó

23.4.6.2. Nyomóvezeték
A szabályozót, amelyet gyakran állandó nyomást
A nyomóvezetékben megengedheto nyomásesés biztosító szelepnek neveznek, az elpárologtató után,
1 óC-nál nagyobb telítési homérséklet emelkedést a szívóvezetékbe építik be. Elterjedten alkalmazott
nem okozhat. Ez NH3 esetén ~0,35 bar, F-12 ese- megoldásaihoz külön segédenergia nem szükséges.
tén ~0,3 bar, F-22 esetén ~0,45 bar nyomásesés- Feladata az elotte uralkodó nyomás (elpárologtató
nek felel meg. A minimális gozsebesség vízszintes nyomás) meghatározott értéken tartása (pl. közvet-
csövekben 2,5 mis, függoleges emelocsövekben len elpárologtatású léghuto deresedés elleni védel-
5 mis. Az olajvisszafolyás elkerülésére a konden- me stb.).
zátor felé 2 .. .so -os lejtéssei kell a vízszintes cso- Muködési vázlata a 23-49. aj ábrán látható. Az
szakaszokat szerelni. elpárologtatóban csökkeno nyomás hatására a sza-
Ha az emelocsoben a gozsebesség 5 m/s-nál na- bályozó beavatkozószerve csökkenti az átáramlási
gyobb, 2,5 m-nél kisebb emelomagasság esetén keresztmetszetet. Az alapértéknél nagyobb elpáro-
nincs szükség folyadékcsapdára. Teljesítményszabá-
lyozásos kompresszorokban 2,5 m-nél nagyobb ma-
gasság esetében kettos emelocsövet kell kialakítani,
ha elotte olajleválasztót nem építenek be. Párhuza-
mosan üzemelo kompresszorok kondenzátorra való
csatlakoztatására példákat a 23-48. dJ ábra mutat.
Ha a párhuzamosan üzemelo kompresszorok kü-
lön-külön kondenzátorra dolgoznak, a kondenzá-
torok elott a nyomóvezetékkel azonos átméroju 8
kiegyenlítocsovel kell a nyomóvezetékeket össze-
kötni. A kondenzátorok közös folyadékvezetékre
csatlakoznak.

23.4.6.3. Folyadékvezeték 23-49. ábra. Nyomásszabályozók

A folyadékvezetékben bekövetkezo nyomásesés,
ha az utóhutés mértéke nem megfelelo, az adagoló-
szelep elott gozképzodésre vezet, ami gátolja az
a) elpárologtatónyomás-szabályozó; b) termosztatikus vezérlésu elpárolog-
tatónyomás-szabályozó muködési vázlata: 1 csatlakozás az elpárologtató-
hoz; 2 csatlakozás a kompresszor szívóvezetékéhez; 3 ellenórzo feszméro
csatlakoztatása; 4 membrán; 5 szeleptest; 6 állítórugó; 7 áIlitócsavar;
8 érzékelo; 9 kiegyenlítomembrán ; 10 áIlitógylírlí

51·

772 HuTÉs A LÉGTECHNIKÁBAN
logtató nyomáson abeavatkozószerv - a szelep-
test - a teljes átáramlási keresztmetszetet nyitva
tartja.
23.4.7.2. Tennosztatikus vezérlésu
elpárolgási nyomás szabályozó
A szabályozó, amelyet gyakran termosztatikus
szívóoldali fojtószelepnek neveznek, az elpárolog-
tató nyomását valamely külso jellemzotol (pl. a hu-
tött levego homérsékletétol stb.) függoen változtat-
ja. Az elpárologtató után a szívóvezetékbe építik be.
Arányos muködésu, muködési vázlatát a 23-49. b)
ábra szemlélteti. Az érzékelés helyén mért homér-
séklet emelkedése az átáramlási keresztmetszet nyi-
tását, csökkenése pedig zárását vonja maga után.
Az alapérték a rugórendszer elofeszítésének változ-
tatásával állítható be.
23.4.7.3. Indításszabályozó
A nagy elpárolgási nyomással induló kompresz-
szorok, különösen hermetikus motorkompresszo-
rok, indulás alatti túlterhelését küszöböli ki olyan
esetekben, amikor az adagolószerv nyomáshatáro-
lásra nem alkalmas. A kompresszor szívóoldali
nyomásának felso érté két határolja. Az elpárolog-
tató után, a szívóvezetékbe építik be. Arányos mu-
ködésu, a kialakításának vázlata a 23-50. a) ábrán
látható. Ha az utána kialakuló nyomás kisebb a
rugó elofeszítéséveI beállítható alapértéknél, az át-
áramlási keresztmetszet teljesen nyitott, ha eléri az
alapértéket, a szelep a zárás irányában elmozdul,
megakadályozva a nyomás további növekedését.
A kialakítás kiküszöböli az elpárologtató nyomásá-
nak a muködésre gyakorolt hatását.
23-50. ábra. Szabályozók elvi felépítése
a) indltásszabályozó miíködési vázlata; b) teljesitményszabályozó miíködé-
si vázlata; 1 csatlakozás az elpárologtatóhoz; 2 csatlakozás a kompresszor
szfvóvezetékéhez; 3 szeleptest; 4 membrán; 5 állitórugó; 6 állitócsavar:
7 csatlakozás a kompresszor nyomóvezetékéhez ; 8 kiegyenlitömembrán
)
23.4.7.4. Teljesítményszabályozó
A már komprimáIt hutoközegnek a nyomóoldal-
ról a szívóoldaIra való visszaengedéséveI csökkenti
a teljesítményszabályozás nélküli hutokompresszor
hutoteljesítményét. Arányos muködésu szabályozó,
amelynek muködését a 23-50. b) ábra szemlélteti.
A szívóvezetékben uralkodó nyomásnak a rugó
elofeszítéséveI beállított alapérték alá való csökke-
nésekor a szelep az átáramlási keresztmetszetet nyit-
ja, és a nyomóvezetékbol nagynyomású, telített gozt
enged a kompresszor szívóoldalára. A szabályozót
a nyomó- és szívóvezetékeket összeköto ún. by-pass-
vezetékbe építik be.
Alkalmazásakor a kompresszió véghomérsékle-
tének kedvezotlen mértéku emelkedését a szívó-
vezetékbe folyadékállapótú hutoközeg befecsken-
dezéséveI kell elkerülni.
23.4.7.5. Tennosztatikus utánfecskendezo szelep
A kompresszor szívóoldali nyomásának csökke-
nése, a szívócsonkhoz érkezo hutoközeg túlhevített-
ségének növekedése, a kompresszor nyomóoldali
nyomásának (kondenzátor nyomásnak) növekedése
a kompresszió véghomérsékletének emelkedését
okozza. A termosztatikus utánfecskendezo szelep a
kompresszor nyomócsonkjának homérsékletét mé-
ri. A nyomócso homérsékletének a beállított alap-
érték fölé emelkedését a folyadékállapotú hutokö-
zeg szívócsobe való befecskendezéséveI gátolja
meg.
Arányos muködésu, muködési vázlata a 23-51.
a) ábrán látható.
23.4.7.6. Nyomásról vezérelt
hutovíz-szabályozó
FrissvÍz-hutésu kondenzátoros hutoberendezés-
ben a kondenzátoron átfolyó víz mennyiségét sza-
bályozza, a kondenzátornyomás beállított alap-
értékének megfeleloen. Arányos muködésu,~mukö-
dési vázlatát a 23-51. b) ábra szemlélteti. Allandó
kondenzátornyomást tart fenn, megakadályozza a
felesleges hutovÍzfogyasztást. Nagyobb méretek ese-
tében a szeleptestet a hutovíz nyomásesését fel-
használó szervodugattyú mozgatja.
23.4.7.7. Nyomáskapcsolók
Túlnyomáskapcsoló a hutoberendezés nagynyo-
mású oldalán valamely rendellenesség (pl. konden-
zátor hutovizének kimaradása stb.) miatt bekövet-
 A HUTÖBERENDEZÉSEK ELEMEI 773

aj

4.

2-

1- bJ
23-52. ábra. Nyomáskapcsolók
a) túlnyomáskapcsoló mfiködésí vázlata; hj nyomáskü1önbség-kapcsoló;
1 nyomáscsatlakozó; 2 membrán; 3 állítórugó; 4 állítócsavar; 5 pillanat-
kapcsoló; 6 kontaktusok

23-51. ábra. Utánfecskendezo és hutovíz-szabályozó elvi fel-

építése
aj termosztatikus utánfecskendezo szelep: 1 csatlakozás a folyadékvezeték-
hez; 2 csatlakozás a kompresszor szívóvezetékéhez; 3 érzékelo; 4 szelep-
test; 5 membrán; 6 kiegyenlítomembrán ; 7 kapilláris; 8 állítórugó; 9 állító-
csavar; 10 kompresszor nyomócsöve; h) nyomásról vezérelt hfitovíz-
szabályozó: 1 vízbelépés ; 2 vízkí1épés; 3 csatlakozás a kondenzátor
goztllréhez; 4 szeleptest; 5 membrán; 6 állítórugó; 7 állítócsavar

kezo, meg nem engedheto mértéku nyomásemelke-

dést akadályozza meg. Felépítését és muködését a
23-52. aj ábra tünteti fel. Kétállású kapcsoló,
amely a nyomás beállított értékének elérésekor
pillanatkapcsolással áramkör megszakítására alkal-
mas; a motorvédo segédáramkörének megszakításá-
val a hutoberendezés kompresszorát állítja le. Ki-
kapcsolás után csak kézi beavatkozással kapcsol-
ható be.
Nyomáskapcsoló. Kis- és nagynyomású tartomá- 230-53.ábra. Mágnesszelep (Danfoss)
nyokra készül. Feladata a hutoberendezés kis- vagy
nagynyomású oldalán a nyomás beállított alapérték Nyomáskülönbség-kapcsoló [23-52. b J ábra]. A hu-
alá süllyedésekor vagyemelkedésekor villamos toberendezés meghatározott helyei közötti nyomás-
impulzus kiváltása, amelynek hatására beavatkozó- különbségnek a beállított alapértéktol való eltérése
szerv lép muködésbe. Felépítése, muködése a biz- esetében villamos impulzust vált ki, amely megfelelo
tonsági túlnyomáskapcsolóéval megegyezo, de rete- beavaktozásra ad lehetoséget. Pl. kényszerolajozá-
szelés nincs. sú kompresszorokban az olajnyomás (Pforgh-Polaj)
774 HuTÉs A LÉGTECHNIKÁBAN
csökkenésekor a motorvédo segédáramkörének
megszakításávalleállítja a kompresszort.
23.4.7.8. Homérséklet-kapcsoló
Feladata meghatározott homérsékleten villamos
jel kiváltása. az áramkör megszakítása vagy zárása.
Felépítése és muködése a nyomáskapcsolóéhoz ha-
sonló. Hutoberendezésekben általában kétállású
kialakítása használatos.
23.5. Hutoberendezések szabályozási kérdései
A hutoberendezés méretezését, a berendezési ele-
mek megválasztását a mértékadó hutési igény alap-
ján végezzük. Az esetek túlnyomó többségében az
üzemido jelentos részében, a hutési igény lényegesen
kisebb, mint a méretezési. A berendezés hutotelje-
sítményének a hutési igény szerinti módosítása, a
berendezés üzembiztonságának védelme a szabá-
lyozás feladata.
23.5.1. Hutoberendezés
üzemi viselkedése
A hutoberendezésben kialakuló üzemállapotot a
berendezés elemei együttesen határozzák meg. Az
egyes elemek jelleggörbéi lehetoséget adnak az
üzemállapot mind matematikai, mind grafikus mó-
don való meghatározására. A 23-54. ábra egyfoko-
zatú hutoberendezés kompresszorának, kondenzá-
torának éselpárologtatójának (egyenessei közelí-
tett) jelleggörbéi alapján az üzemállapot meghatáro-
zását mutatja. A baloldali diagram az elpárolgási
homérséklet függvényében a kompresszor és az el-
párologtató jelleggörbéjét, a jobb oldali diagram a'
kondenzátor jelleggörbéjét és a kompresszorral
meghatározott kondenzátorteljesítmény-igény gör-
béket tartalmazza.
A 23-54. aj ábra a kompresszor és kondenzátor
(a, b, c, d), a 23-54. bJ ábra pedig a kompresszor és
elpárologtató (<X, p, y, b) közös jelleggörbéi a jelölt
módon megszerkeszthetok. Az állandósult állapot-
ban beálló elpárolgási homérsékletet a kompresz-
szor-kondenzátor közös jelleggörbéje és az elpá-
rologtató jelleggörbe metszéspont ja (Ml)' a kon-
denzációs homérsékletet a kompresszor-elpárolog-
tató közös jelleggörbéje és a kondenzátor-jelleg-
görbe metszéspont ja (M~ határozza meg. A beren-
dezés munkapontja egyúttal meghatározza az adott
23.4.7.9. Mágnesszelep
A hutoberendezés csovezetékeinek lezárására,
nyitására alkalmas. Sok esetben homérséklet-szabá-
lyozóval, nyomáskapcsolóval vezérelt beavatkozó-
szervként alkalmazzák. Egyik megoldásának vázla-
tát a 23-53. ábra mutatja. Általában a mágneste-
kercs feszültség mentes állapotában zárt, feszültség
alatt nyitott helyzetben van. Nagyobb méretekre
szervodugattyús kivitelben készül, a segédenergiát
az áramló közeg szolgáltatja.
körülmények (tfolybe, tybe, mfoly, my ..• ) mellett a
berendezés hutoteljesítményét és teljesítményfelvé-
telét. A munkapont ezen meghatározásakor feltétel,
hogy a szívó- és nyomóvezetékekben az áramlási
ellenállás elhanyagolható; állandósult állapotban
QOPár=Qok9ffi Qko=QOko+Pind; az adagolószerv a
berendezés teljes muködési tartományában alkal-
mas a szükséges mennyiségu hutoközeg átbocsátá-
sára.
Az elpárologtató oldalán bekövetkezo változá-
sok hatását a 23-55. ábra szemlélteti, a kondenzátor
nagyságának, a hutovíz mennyiségének, homérsékle-
tének, a hoközlési viszonyoknak változatlansága
mellett. Az elpárologtató hoátadási viszonyaiban,
a hutendo közeg mennyiségében bekövetkezo csök-
kenés, valamint a hutendo közeg homérsékletének
csökkenése egyaránt a berendezés hutoteljesítmé-
nyének csökkenését okozzák, csökken az elpárol-
gási és a kondenzációs homérséklet is.
Ha a ·hutovÍZzelvaló takarékosság céljából állan-
dó kondenzációs homérsékleten kell üzemelni, az
elpárologtató oldalán bekövetkezett változások ha-
tására, kismértékben magasabb elpárolgási homér-
sékleteken áll be az egyensúlyi állapot, de tovább
csökken a berendezés hutoteljesítménye, no a telje-
sítményfelvétele.
A 23-56. ábra a kondenzátor oldalán bekövetkezo
változások hatását szemlélteti az elpárologtató ol-
dalán változatlan körülmények mellett. A konden-
zátor felületének, a hutovíz mennyiségének növelé-
se, a hoközlési viszonyok javulása növeli a beren-
dezés hutoteljesítményét, csökkenti teljesítményfel-
vételét, míg a hutovíz homérsékletének emelkedése-
kor, egyébként változatlan körülmények mellett, a
hutoteljesítmény csökken, a teljesítményfelvétel pe-
dig no. Az elso esetben mind a kondenzációs, mind
az elpárolgási homérséklet csökken, míg a második
eseiben mindketto emelkedik.
 HUTÖBERENDEZÉSEK SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI 775

P, fio

f03

toz fo f03 lz

aj b) t, oc
23-54. ábra. Egyfokozatú hutoberendezés munkapontjának meghatározása
a) kompresszor és kondenzátor, b) kompresszor és elpárologtató közös jelleggörbéi
Qo pár elpárologtató jelleggörbéje; Qo kom P kompresszor jelleggörbéje; Qko kondenzátor jelleggörbéje; (QO+Plnd) a kompresszor által meghatá-
rozott kondenzátor-teljesítményigény

23.5.2. A hiítóteljesítD)ényt szabályozó

beavatkozások hatása
a berendezés üzemállapotára
P, fio
A hutoberendezés szabályozásakor több beavat-
kozási lehetoség áll általában rendelkezésre, ame-
lyek közül - a gazdaságossági szempontok egyide-
ju mérlegelésévei - az igénynek legmegfelelobb
választható.

23.5.2.1. Beavatkozás a kompresszorba épített

beavatkozószerv útján

pili p A 23.4.1.5. pontban ismertetett beavatkozószer-

piv
23-55. ábra. Elpárologtató oldalán bekövetkezo
hatása a berendezés üzemállapotára
QO(kom - ko) - P(kOm - ko) kompresszor és kondenzátor közös jelleggör-
béi; Qo pár elpárologtalÓ jelleggörbéje
vek, beavatkozási módok gazdaságos teljesítmény-
változtatást (csökkentést) tesznek lehetové. A be-
avatkozás eredményeként a kompresszor hutotelje-
sítménye, teljesítményfelvétele csökken. A 23-57.
ábra változatlan hutovíz- és hutoközeg-mennyiség,
f, oc valamint belépési homérséklet esetére mutatja a
változások kompresszor teljesítménycsökkentésének hatását.
A berendezés hutoteljesítményének csökkenése ki-
sebb, mint a kompresszor teljesítménycsökkentésé-
nek mértéke, mert az egyensúlyi helyzetben beálló
776 HuTÉS A LÉGTECHNlKÁBAN

pH

P
p'

" I '
fo to to
H
t' t t"
tOl OC t, oc
23-56. ábra. Kondenzátor oldalán bekövetkezo változások hatása a berendezés üzemáIlapotára
OO(kom- ko). P (kom - ko) kompresszor és kondenzátor közös jelleggörbéi; Oko kondenzátor jelleggörbéje; 00 pár e1párologtató jelleggörbéje

--
--
f03

[Qrkom-pár;},,;í,
t02

-- - [Qr!rom-párJh;í,

--

tJ/~ lj t"

t,,/*
tO! oC t, oC

23-57. ábra. Kompresszor hutoteljesítmény-csökkentésének hatása a berendezés üzemállapotára

(Okom - pAr>.,•• (Okom - párh,. a kompresszor és elpárologtató közös jeIÍeggörbéi teljes és csökkentett hútoteljesítmény esetén;
100(kom - ko)]'", 100(kom - ko)b, •• IP(kom - kO)]"" IP(kom _ ko)b,4 kompresszor és kondenzátor közös jelleggörbéí teljes
és csökkentett hlitoteljesítmény esetén
 HUTÖBERENDEZÉSEK SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI 777

elpárolgási h6mérséklet emelkedik (/0< 1'), a kon- "'hd' "'folya hlitend6, ill. közvetit6 közegáram
denzációs h6mérséklet pedig csökken (1)1'). kgjs; Chú' Cfolya hlitend6, ill. közvetit6közeg fajh6-
Közvetett elpárologtatású hlitlSberendezésekben je, J/kgK; khú, kp. a hlScserél6, ill. az elpárologtató
szabályozott jellemz6ként választható a hlitend6 h6átbocsátási tényeroje, W 1m2 K; Ahll' Apér a h6-
közeg; a k8'zvetit6közeg h6mérséklete vagy az elpá- cserél6, ill. az elpárologtató h6átadó felülete, m2;
rolgási h6mérséklet. A 23-58. ábrának megfelel&n, 10. Ihúbe az elpárolgási, ill. a hlitend6 közeg belé-
a kompresszor teljesitményének azonos mértékli pési h6mérséklete, oC.
csökkentésekor a berendezés hlit6teljesitménye a
váIasztott szabályozott jellemz6t6l függ. A legna-
gyobb a csökkenés, ha az elpárolgási h6mérséklet, 23.5.2.2. Beavatkozás a kompresszor SZÍl'óoldalán
kisebb mértékli, ha a közvetit6 közeg belépési h6- alkalmazott fojtással
mérséklete, a legkisebb, ha a hlitend6 közeg belépési
homérséklete a szabályozott jellemz6. Természete- A kompresszor szívóvezetékében alkalmazott
sen a vizsgált három hlSmérséklet (/0. Ifolybet Ihll~ fojtás csökkenti annak hlit6teljesitményét, mert a
közül a nem szabályozott másik kettlS a beavatko- nyomás csöI(kenésével n6 a beszívott hut6közeg
zás hatására az ábrán vázolt módon változik. fajtérfogata és a megnövekedett nyomásviszony
A közvetett elpárologtatású berendezésben az el- miatt csökken a kompresszor szállítási foka. Az el-
párologtató és a közvetit6közeggel hlitött hlScserél6 párologtatóban a csökkent hut6teljesitmény követ-
együttes jelleggörbéje : keztében (kpár' Apár és mfoly állandó értékei eseté-
ben) változik (emelkedik) az elpárolgási homérsék-
let vagy csökken a belépo hlitendo közeg belépési
homérséklete.
Hutó'közegfajtától függoen, ± 5%-on belüli elté-
réssel, a fojtás következtében megváltozott viszo-
nyokmellett a kompresszor hutoteljesítménye a
(23-36) ." .
ahol - ~'V l()szf-'u
Q"Okom-JI. W, (23-37)
V~SZ(

B= kh~hll
~IlChll (1 mhllChO) ;
mfolyCfolY összefüggéssei is meghatározható, ahol ió~ a
fojtás kövekeztében a kompresszor szívócsonkjá-
ban kialakuló Poszt nyomáson a száraz telitett hlito-
közegg6z entalpiája, J/kg; iQ a hlitoközegentalpiája
az adagolószerv el6tt, J/kg; vó~ a száraz telitett
hlitoközegg6z fajtérfogata a kompresszor szívó-
csonkjában kialakuló Poszt nyomáson, m3/kg.
Ez lehetové teszi a szívóoldali fojtással, a jelleg-
görbék felhasználásával a beavatkozás hatásának
meghatározását. A 23-59. ábrának megfelel&n,
adott hlit6berendezés a méretezési körülmények
között 10 elpárolgási, 13 kondenzációs homérsék-
leten Qo hlitoteljesítményt szolgáltat, teljesítmény-
felvétele P. A hutési igény változatlan körülmények
mellett Qó< Qo értékre csökken. Ha beavatkozás
nincs, a (Qo-Qó) többlet-hlitoteljesitmény a hu-
tend6 köze~ (pl. közvetit6közegként alkalmazott
viz) teljes tömegét 1;017 be homérsékletre hliti (a
13-58. éIJra. A kompresszor teljesitménycsökkentésének ha~ közvetett elpárolgással hlitött közeg homérséklete
tása a berendezés üzemállapotára különbözo smbályozott pedig I:obe lesz). Az újabb egyensúlyi üzemállapot
jellemzok esetén az M3 munkapontnak megfelelo lóm elpárolgási,
to elplirotpsi
h6rMrs6klet;
t'olybo a közvctlt6közeabelépési h6mérsékletc: 12 kondenzációs homérséklet esetén áll be. A be-
thOb. a hlltend6közegbelépésih6mérs6klcte:Aplir.AhO.Akoazelpároloa" avatkozás az elpárologtatóban közvetlen elpárol-
talll.h6c:scri16
éskondcnútorh6Atadó felülcte;m".';"oly,lIÍhO
a hút6viz.
közvctlt6közea és hdtcnd6közeaáram.Az. ábraAplir=ül.; AhO=ült: gással vagy közvetett elpárolgással hlitött közeg,
Áko-áII.;tv bo=á\I.;kko=áII.:mhO=áII.:m'oly=áll. értékekmeIICti vagy az elpárolgási homérséklet állandóságának biz-
o-t tüntetfel tosítása céljából végezhet6.
778 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

kozás egyszeruen megvalósítható, de a kompresz-

szor számára kedvezotlen üzemállapotokat hoz
létre; romlik a berendezés fajlagos hutoteljesítmé-
nye, emelkedik a kompresszió véghomérséklete,
ami a szívóoldalon folyadék befecskendezését te-
heti szükségessé. A kis szívóoldali nyomás herme-
tikus motorkompresszorokban a motor hutési vi-
szonyainak romlása, nyitott kompresszorokban a
PrAOm-A'}
forgattyúház nyomásának csökkenése folytán az
üzembiztonság romlására vezethet.
P Az adott hutoteljesítmény csökkentéséhez szük-
pl!
p'

foszi
I '" fOSl; to l'
topór!
I
r:1~_1
fo pór t'fo/V/Je , t{o/gb' t'hii/J, t"üóe
séges fojtás mértéke csökken, ha a berendezés kon-
denzátorában kialakult nyomás állandóságát külön
szabályozzák. Ez esetben a kompresszor munka-
pontja M3-ból M~-ba tolódik át; a szívócsonkban a
tf:~'be th~16e frolgH thvót'
nyomás PÓszi-rol PÓ/zI-re no.
fD• oC

23-59. ábra. Kompresszor szívóoldalán alkalmazott fojtás

hatása a berendezés üzemállapotára 23.5.2.3. Beavatkozás nagynyomású,
toelpárolgási,trolyb. közvetilöközeg belépési,tha b. hiítendoközeg túlhevített goz szívóoldalra való
belépésihomérsékleletelíesterhelésesetén(beavatkozás nélkül).Az ábra
visszavezetéséveI (by-pass)
kkoAko=áIl.;kpárApár=áIl.; mv=áIl.;mrolyCroly=áll. értékekmelletti
üzemetábrázol
A kompresszor nyomóoldaláról, megkerüloveze-
téken a kompresszor sZÍvóoldalára visszavezetett
Ha a szabályozott jellemzo a to elpárolgási ho- túlhevített goz csökkenti a kompresszor hasznos
mérséklet, a Q~ hutoteljesítményt szolgáltató új szállítóteljesítményét és ezzel hutoteljesítményét.
egyensúlyi állapot a kompresszor szívócsonkjában A kompresszió-véghomérséklet káros mértéku emel-
(M3) a t~szi homérsékletnek megfelelo P~,zi nyo- kedésének megakadályozására a szívóoldalon fo-
máson áll be. A beavatkozószervvellétesítendo nyo- lyadékbefecskendezés szükséges. Adott üzemi ho-
máskülönbség Po- P~ozl' Az elpárologtatóban ki- mérsékleteken (to, t ...) a hutoteljesítménynek Qo-
alakuló viszonyokat, a to elpárolgási homérséklet ról Qó<Qo-ra való csökkentésekor csupán a komp-
vonalon adódó M4 pont határozza meg, amelynek resszor hutoteljesítménye csökken, teljesítmény-
megfeleloen a közvetítoközeg belépési homérsék- felvétele változatlan marad. A szükséges kondenzá-
lete a méretezésihez, képest trOlYbe-re,a hutendo torteljesítmény a Q-ról Q'=Q-(Qo-Qó) értékre
közegé pedig tí,abe-re csökken. változik.
Ha a közvetítoközeg belépési homérséklete a A beavatkozásnak hatását a hutoberendezés üze-
szabályozott jellemzo, a kompresszor változatlan mére a 23-60. ábra szemlélteti. A kompresszor és a
M3 munka pont ja mellett az elpárologtató munka- kondenzátor jelleggörbéinek alapján a Qo- to di-
pontja M2-be helyezodik áto Abeavatkozószervvel agramban a kompresszor különbözo részterhelései-
létesítendo, elpárologtató és kompresszor-szívó-' re megszerkeszthetok a kompresszor és a konden-
csonk közötti nyomáskülönbség megno a magasabb zátor együttes jelleggörbéi (QO(kOm-kO) görbék).
t~ elpárolgási homérséklet következtében (P~Pár- A QObejelleggörbéju elpárologtatóval ellátott huto-
- PÓSzl) értékre. t folybe változatlan értéke mellett az berendezésben beavatkozás nélkül az Ma munka-
elpárolgási homérséklet to-ról t~Pár-ra emelkedik, ponttal meghatározott üzemállapot áll be. A hutési
a hutendo közegé pedig thiíbe-re csökken. igény Q~-ra való csökkenésekor, ha a hutendo közeg
Ha a közvetett elpárologtatással hutött közeg belépési homérséklete a szabályozott jellemzo, az
belépési homérséklete a szabályozott jellemzo, válto- Mb munkapont, ha az elpárolgási homérséklet a
zatlan kompresszormunkapont (M3) mellett az el- szabályozott jellemzo, az Me munkapont határozza
párologtató munkapontja Ms-be vándorol. Az el- meg a berendezés egyensúlyi üzemállapotát. Az
párolgási homérséklet to-ról t~~ár-ra emelkedik. ábrának megfelelo szabályozatlan kondenzációs
A beavatkozással létesítendo nyomásesés ennek homérséklet (kondenzátornyomás) esetében to= t~'=
megfeleloen ez esetben a legnagyobb (p~~ár-P~SZi). áll. szabályozás kor a kompresszor teljesítményé-
A közvetítoközeg belépési homérséklete tfOIYbe-rol nek kisebb mértéku csökkentése szükséges, mint
tÍ~IYbe-re emelkedik. tfOlybe=ttoIYbe=áll. szabályozáskor. A fajlagos hu-
A kompresszor szívóoldalán a fojtásos beavat- toteljesítmény romlása emiatt, valamint az alacso·
 HUTOBERENDEZÉSEKSZABÁLYOZÁSIKÉRDÉSEI 779

:.----

p-

pt.
pn

t;; t; t
t
to

23-60. ábra. Hutoközeggoz nagynyomású oldalról kisnyomású oldalra való visszavezetésének hatása
a berendezés üzemállapotára
[QO(kom- kO)]a ••. J kompresszor
éskondenzátor
közösielleggörbéi
különbözorészterbelések,esetén;[Q(kom
- pár)]a..,J komp-
resszorés elpárologtatóközös ielleggörbéikülönbözorészterhelésekesetén.Az üzemállapotvizsgálata kpá.Apá.=áll.;
kkomAkom=áll.;mcolyCfoly=á1l.;
';'vcv=áll.feltételek
mellett

nyabb kondenzációs homérséklet miatt is kisebb. ken, a berendezés tJ üzemido alatti muködési
Szabályozott kondenzátomyomás (p=áll.) ese- idejét
tében a részterhelések csökkentik a kondenzátor
hutovízfogyasztását, de no a kompresszor teljesít- Q'
ményfelvétele a nagyobb kondenzátomyomás miatt. M = Q: tJ h (23-38)
A hutoberendezés teljesitménycsökkentésének
értékre kell csökkenteni. Az üzemidon belül a mu-
ezen megoldása az energiafogyasztásra kedvezotlen.
A szivóoldali fojtással való beavatkozással össze- ködési és állási periódusok tartamát a hutött rend-
vetve, elonyeként hozható fel, hogy a kompresz- szer jellemzoi, valamint a hutendo közeg homér-
szomak részterhelések esetén sem kell kis szívóol- sékletének megengedett ingadozása és a berendezés
hutoteljesitmény-feleslege együttesen határozzák
dali nyomáson dolgoznia.
meg. A 23-61. ábrán vázolt esetben a hutési igény
Qo-nál kisebb értéke következtében a muködési ido
23.5.2.4. A berendezés alatt a hutendo közeg homérséklete t folybe-rol
té01Ybe-re csökken. Leállitva a kompresszort, a
hutoteljesítményének változtatása
hutendo közeg melegednikezd, majd té~IYbe-revaló
a kompresszor szakaszos üzemeltetésévei
felmelegedése után a muködésbe lépo kompresszor
és a berendezés ismét té01Ybe-rehuti a hutendo kö-
Az üzemmód jellemzoje, hogyahutoberendezés zeget. A muködési ido alatt a berendezés változó
muködési ideje alatt teljes terheléssei dolgozik. elpárolgási és kondenzációs homérsékletek mellett
A hutoteljesitmény csökkentése a muködési ido Q~'-ról Q~-ra csökkeno hutoteljesitménnyel dolgo-
adott üzemidon belül való csökkentésével hajtható zik. Akár az elpárolgási, akár a hutendo közeg
végre. A hutoberendezés tJ, h üzemidején belül a homérséklete a szabályozott jellemzo, a berendezés
berendezés kompresszora M, h idotartamig mu- beállitásához és újraindulásához tartozó homérsék-
ködik, Á, h idotartamig áll (tJ = M + Á h). letek kis különbsége (kis kikapcsolási köz) esetén a
Adott hutoberendezés teljes terhelés esetén berendezés muködési ido alatti közepes hutoteljesit-
(Á= O; tJ = MH20 hutoteljesitményt ad, teljesitmény- ménye, teljesitményfelvétele a teljes terheléshez tar-
felvétele P. Ha a hutési igény Q~<Qo értékre csök- tozóval azonosnak veheto. Az ábrán a kondenzá-
780 HuTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

ri

P, Qo /
'--' - Q'fI ')
(lrom-p<1r

'- ri (kom-pór)
'IV '- rirkom-pórj
'U Qo
, Qo-
Go Q~_(;;/

plV
pll \
p-
p' I

p'/!/

t~ / / I \ tj'
fl/I
o to tiVo

ta/ oC t/ oC
23-61. ábra. A szakaszos üzemeltetésnek a berendezés üzemviszonyaira gyakorolt hatása

tornyomás-szabályozással ellátott berendezés viszo- teljesítménye. Hátránya a hutendo közeg homér-

nyai is láthatók. sékletének az üzemido alatti periodikus ingadozása,
A szakaszos üzemeltetés tehát gazdaságos sza- a kompresszor újraindulásából adódó többletter-
bályozási mód, mivel részterhelés esetében sem helés.
romlik számottevoen a berendezés fajlagos huto-

23.6. Hutoberendezések

A hutési igénynek megfelelo hutofolyamatot 23.6.1. Közvetlen elpárologtatású

megvalósító berendezés kialakítását részben maga
a hutofolyamat és az alkalmazott hutoközeg, rész-
ben a hutési feladattal kapcsolatos körülmények
határozzák meg.
A hutési igény nagyságától, a hoelvonás homér-
sékletétol függoen általában több hutofolyamat is
alkalmas valamely igény kielégítésére, amint azt a
23-27. táblázat tájékoztató értékei mutatják. Az al-
kalmazandó hutofolyamat kiválasztását biztonsági,
muszaki, gazdaságossági szempontok mérlegelésé-
nek kell megeloznie.
hutoberendezés
Jellemzoje, hogya hutendo közeget közvetlenül
az elpárolgó hutoközeg huti. Az elpárolgási homér-
séklet ennek megfeleloen (a méretezési viszonyok
mellett) az elpárologtató kilépooldali (kisebb) ho-
foklépcsojével meghatározott mértékben alacso-
nyabb a hutendo közeg kilépési homérsékleténél.
Értéke az árviszonyoktól, az évi kihasználási óra-
számtól, a hutendo közeg minoségétol stb. függoen
 HUTOBERENDEZÉSEK 781

23-27. táblázat. Hüto körfolyamatok alkalmazási tartományai (tájékoztató adatok [17) alapján)

Körfolyamat Elpárolgási
homérséklet- Hútoteljesitmény-
tartomány , oC tartomány, W

Gomemu+15
+20
+10 hutoközeg
-20
-50
-20
+10 F-12
-50
-70
LiBr
NH3< -
<4· -
O<2,5·
-20
-50
1()5
.<1·1()5
<0,6.108
1,6
NH3<5·108
-
1()5
F-12<5·108
I <1,6.108
F-12<
108
<0,6.108 Korlátozás
1·10&
LiBr<0,8
<0,4.108
2,6 nélkül
NH3<4·1()5
NH3
NH3
NH3-H20<0,6.
. 1()5NH3 <2·
<4.108
>8·
. 106-20NH3-H2O
-65 1()5
-70
-60
-50
<2,5· alattO
alatt
+10
>0,8·10&
>1,4.108
108
H20 1()5
kaszkádkapcsolás
dugattyús kompresszorral
kompresszorral
+10 I NH3-H20<2,5· 108 I

2... 10 oc között változik. A berendezés kondenzá-
ciós homérséklete a kondenzátorban felmelegedett
atmoszferikus hutoközeg (víz, levego) távozási ho-
mérsékleténél (legtöbb konstrukció esetében) 1,5...
40C-kal magasabb. Értéke az árviszonyoktól, az évi
kihasználási óraszámtól, az atmoszferikus közeg
minoségétol függoen változik.
A klímaberendezésekben használt kompresszoros
hutoberendezések teljesítményfelvételének az elpá-
rolgási és kondenzációs homérséklettol való függé-
sérol a 23-62. aj ábra ad tájékoztatást. Az elpárol-
gási, ill. a kondenzációs homérsékletek változásának
a kompresszor üzemére gyakorolt hatásáról a
23-62. bJ ábra tájékoztat. Az elpárolgási homérsék-
let csökkenése, ill. a kondenzációs homérséklet
emelkedése, adott elméleti szállítóteljesítményu
kompresszorral (Vkom=áll.), a hutoteljesítmény
csökkenését (Qo), a teljesitményfelvétel (P) csök-
kenését, ill. növekedését eredményezi.
A 23-63. aj ábra közvetlen elpárologtatás ú, fo-
lyadékot huto berendezés egyik lehetséges változa-
tának kapcsolását szemlélteti. A berendezés huto-
közege olajban korlátlanul oldódó, elpárologtatója
elárasztott rendszeru. Az elpárologtatóba került
olajat a kompresszorba a 9 termosztatikus adagoló-
szeleppel táplált 7 belso hocserélo vezeti vissza. Az
elpárologtató megfelelo helyérol (helyeirol) - ahol
az olaj feldúsulása várható - elvezetett, olajban
dús, folyadékállapotú hutoközegoldatból a nagy-
nyomású folyadék utóhutése során felvett hovel a
hutoközeget kipárologtat ja, majd a hutoközeggoz
és a hutoközegben elszegényedett olaj keverékét a
kompresszor sZÍvóvezetékébe juttatja. A berendezés
hutoteljesítményének a hutési igénnyel való össz-
hangját a szívóvezetékbe épített 11 termosztatikus
vezérlésu, elpárolgási nyomás szabályozó valósítja
meg a távozó hutött folyadék homérsékletének
állandó szinten tartásával. A vízhutésu kondenzátor
nyomását a nyomásról vezérelt 12 hutovíz-szabá-
lyozó tartja állandó értéken. A berendezés bizton-
ságát segíti elo a 18, 13, 15, 14, 17 és 16 elem. Az
utóbbi az elpárologtató befagyásra leghajlamo-
sabb helyének homérsékletét méri.
Olajban nem oldódó hutoközeg alkalmazásakor,
értelemszeruen elmarad az olajat visszavezeto
berendezés. Elmaradhat a szívóoldali folyadékbe-
fecskendezés, ha a kompresszor szívócsonkjában a
nyomásnak a már káros kompresszió-véghomérsék-
letet okozó érték alá csökkenését a szívóoldali nyo-
máskapcsoló megakadályozza. Értelemszeruen vál-
782 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

kapcsolt ágainak egyenletes hutoközeg-el1átásáról

a folyadékelosztó gondoskodik; emiatt a külso nyo-
máskiegyenJítésu termosztatikus adagolószelep táp-
lálja a szárAz rendszeru elpárologtatót. A hutotelje-
sítmény szabályozása a 23-63. a) ábrán bemutatot-
tal azonos megoldású. Az elpárologtató levegool-
Közvef/en elpá-
rologta/ásnál dali felületének deresedése ellen a 8 elpárolgási
nyomásszabályozó véd, meghatározza az elpárol-
gási homérséklet alsó érté két. A kompresszió-vég-
homérséklet káros mértéku emelkedése ellen a 14
JO ,iS 1;.0 szívóoldali nyomáskapcsoló nyújt védelmet. Ked-
Városi vIz
használa/akor V/zvisszahtJtésese/en
~ kondenzóciós homérséklet, oc

aj

200
180
160

!-> 140
-lS

i
~ 120
100
'"
'i' 80
~ 60
40
20

"25
hj ej 111. CL/

23-62. ábra. Homérséklet hatása a teljesítményre [18] 15

a) a kondenzációs homérséklet hatása a teljesitményfelvételre kompresszo-

ros berendezésben; bJ az elpárolgási és kondenzációs homérséklet válto-
zásának hatása dugattyús kompresszor Qo hiítoteljesitményére, P teljesit-
ményfelvételére, íIl. Vkom elméleti szállítóteljesitményére
tozik a berendezés felépítése, ha a hutoteljesítmény-
szabályozást nem a szívóoldali fojtás végzi.
A 23-63. b) ábra közvetlen elpárologtatású, le-
vegot huto berendezés kapcsolási vázlatát mutatja.
Kondenzátora léghutésu, ventillátorának üzemét a
15 nyomáskapcsoló vezérli, de szokásos a kompresz-
szor indulásával egy idó'ben a ventillátor muköd-
tetése is; ilyenkor a 15 nyomáskapcsoló a túl kis
nyomás kialakulását akadályozza meg (pl. télen).
A kondenzátomyomás túl kis értéke esetén az
adagolószelep teljesítménye csökken, és emiatt
korlátozza a berendezés hutoteljesítményét. Az
elpárologtató hutoközegoldalon párhuzamosan
j
3 --_.~
b)
23-63. ábra. Hutoberende:res kialakítása
aj folyadékot hiíto berendezés kapcsolási vázlata; bJ levegot hiíto, köz-
vetlen elpárologtatású hutoberendezés kapcsolási vázlata; 1 kompresszor
a hajtó víllamos motorral; 2 kondenzátor; 3 e1párologtató; 4 folyadék-
leválasztó; 5.olajleválasztó; 6 kisnyomású, úszós adagolószelep; 7 folya-
dék-goz hocserélo (olajvisszavezetéshez); 8 sziíro; 9 termosztatikus ada·
golósze]ep; la motorvédo kapcsoló; II termosztatikus vezérlésu elpárolog-
tató nyomásszabályozó; 12 nyomásról vezérelt hutoviz-szabályozó (kon-
denzációs nyomást szabályozó vizautomata); 13 biztonsági túlnyomás-
kapcsoló; 14 nyomáskülönbség-kapcsoló (differenciálpresszosztát); 15
szívóoldalí nyomáskapcsoló; 16 biztonsági termosztát (lefagyás ellen); 17
termosztatikus utánfecskendezo szelep; 18 biztosítószeIcp; 19 toltöcsonk;
20 szivó- és nyomóoldalí feszmérok; 21 homérok; 22 mágnesszelep; 23
külso nyomáskiegyenlítésü termosztatikus adagolószelep folyadékelosztá-
val; 24 mágnesszelep a folyadékvezeték lezárásához; 25 elpárolgási nyo-
másszabályozó; 26 nyomóoldalí nyomáskapcsoló; 27 (olyadékgyújto
 HUTOBERENDEZÉSEK
vezotlenül kicsi szívócsonknyomás (erosen csök-
kent hutési igény) esetén leállitja a berendezést.
'Föbb, azonos elpárolgási homérsékleten üzemelo
hutési hely esetében egyre gyakrabban alkalmazzák
az ún. szivattyús hutoberende:Zéseket. A száraz
rendszeru elpárologtatókhoz hasonló elpárologta-
tók hutoközeggel való ellátását központi folyadék-
leválasztó edény folyadékterébol a teljes elpárolgás-
hoz szükséges .mennyiség 3... 5-szörösét szállitó
hutoközeg-szivattyú biztosítja. Az elpárologtatón
áthaladó hutoközeg egy része elpárolog; és az el
nem párolgott folyadékfázissal együtt a folyadék-
leválasztóba kerül, ahonnan a gozfázist a kompresz-
szor elszivja, a folyadékfázist pedig a szivattyú is-
mét az elpárologtatóba szállitja. Emiatt gyakran
recirkulációs berendezésnek is nevezik a szivattyús
hutoberendezéseket. Elonyük, hogy a hutoközeg-
oldalon kedvezo hoátadási viszonyokat hoznak
létre. Lényegét tekintve elárasztott rendszer. Ennek
cirkulációs körében az áramlást a hoterheléstol
függetlenül, az állandó mennyiséget szállitó szi-
vattyú tartja fenn. Foleg a normál és álacsony elpá-
rolgási homérséklet tartományban terjedt el alkal-
mazásuk.
23.6.2. Közvetett elpárnlogtatású
hütöberendezés
Az elpárolgó hutoközeg közvetítoközeg (ún.
másodiagos hutoközeg) közbeiktatásával huti a hu-
tendo közeget (23-64. ábra). A hutendo közeg által
meghatározott hutési igény és hoelvonási homérsék-
let mellett, a 23-62. a), b) ábrából is megállapít-
hatóan, a hutoberendezés teljesítményfelvételének,
a beépítendo kompresszor szállitóteljesítményének
nagyobbnak kell lenni, mint közvetlen elpárologta-
tás esetén. Emellett a berendezés több elemet tar-
talmaz, drágább.
A hutoberendezés üzeme szempontjából feltétlen
kedvezo az elpárologtatón áthaladó közvetíto-
közeg-áram állandóságának biztosítása részterhelés
esetén is. A 23-64. b) és c) ábra két alkalmas meg-
oldást tüntet fel.
23.6.3. Közvetlen és közvetett
elpárologtatású berendezések
összehasonlitása
Bár a közvetlen elpárologtatású rendszer az adott
viszonyok mellett magasabb elpárolgási homérsék-
leten üzemelhet, amely mind teljesítményfelvétel,
783
mind a berendezés nagysága szempontjából kedve-
zobb, alkalmazása mégsem mondható általánosnak.
Ennek oka csak részben keresheto a biztonsági elo-
írásokban (MSZ II 101), amelyek egyes alkalmazási
területeken feltétlenül közvetett elpárologtatású be-
rendezés üzemeltetését írják elo.
Több, egymástól távolabb eso hutési hely eseté-
ben igényes csovezeték kiépítése szükséges, jelento-
sen megno a berendezés hutoközegtöltése, s mindez
már a közvetett rendszert helyezheti elotérbe. A köz-
vetett elpárologtatású rendszerben a közvetítoközeg
(rendszerint édes víz) jelentékeny hokapacitása
mind szabályozási szempontból, mind a létesítendo
hutoteljesítmény szempontjából elonyös lehet.
Közvetlen elpárologtatású hutoberendezéseket
elsosorban kis és közepes teljesítményu ldímaberen-
dezésekben alkalmaznak (pl. ablak-kIímakészülék,
szekrény-kIímakészülék stb.). Hutoteljesítmény-sza-
bályozásuk gyakran kétállásos, emiatt az elpárolog-
tatót elhagyó hutött közeg homérséklete meghatá-
rozott tartományon belül ingadozik.
1
3
aj
bJ ej
23-64. ~bra. Hutoberendezés közvetett elpárolgással
a) közvetett e1párologtatású hf1toberendezés; b) az elpárologtatón áthaladó
közvetlto közepram á1landósáiának biztosltása részterhelés esetén három·
járatú, a e) ábrán kétjáratú szabályozószeleppel; 1 kompresszor; 2 kon-
denzátor; 3 elpárololJtató; 4 adalolószerv; j lélhf1to (közvetíto- és bÍltendo
közel közötti hocserét létrehozó hocserélo); 6 közvetltoközelOt kerinlteto
szivattyú; 7 hf1tovlz.csatlakozás; 8 háromjáratú szabályozószelep (ter.
mosztatikus); 9 kétjáratú szabályozószelep (termosztatikus); 10 nyomás-
kü1önbsésrol vezérelt kétjáratú szabályoZÓlze\ep; lllépatorna; 12 hf1to-
köZOl
784 HUTÉS A LÉGTECHNlKÁBAN

3
2 1

a)

32-65. ábra. Hútogépcsoport kialakitása

aj léghútésti. Célhermetikus hut6gépc:soport: 1 léghtitésú kondenzátor: 2 Célhermetikus kompresszor: 3 Colyadéktartály: " ventillátor; S Colyadék-
oldali csatlakozás: 6 szIvóoldali csatlakozás; bJ vlzhtitésti, nyitott kompresszoros hútligépcsoport (AE-100): 1 kondenzátor; 2 kompresszor;
3 olajleválasztó;" motor
 HUTOBERBNDEZÉSEK
Nagy teljesitményu klimaberendezésekben, vala-
mint olyan esetekben, amikor sok hutési helyet kell
kielégiteni vagy a szabályozási követelmények szi-
gorúbbak, általánosnak mondható a közvetett
ren dszer alkalmazása.
A közvetett rendszer elonye, hogy a hutoközeg-
oldalon helyszini szerelést nem igénylo, nagy egység-
teljesítményu, kis helyfoglalású, üzembiztos fo-
lyadékhuto egységek alkalmazhatók, amelyek nagy-
ban megkönnyitik a szerelési munkát.
23.6.4. Hutogépcsoport
A hutogépcsoport (aggregát) kompresszorból,
hajtómotorból, kondenzátorból álló, a szükséges
szerelvényekkel együtt közös alapkeretre szerelt
egység, amely az adagolószervvel és az elpárolog-
tatóval kiegészítve teljes hutoberendezést alkot. Al-
kalmazásuk megkönnyiti a helyszíni, hutoközeg-
oldali szerelési munkát, a hutoközegoldal nagyobb
tisztaságát teszi lehetové. A 23-65. aj ábra félher-
metikus motorkompresszorral kialakitott léghu-
tésu hutogépcsoport felépitését szemlélteti. A 23-65.
bJ ábrán nyitott kompresszorral kialakított, viz-
hutéses kondenzátorú hutogépcsoport látható.
Mindkét bemutatott hutogépcsoporton megfigyel-
heto a kedvezo térkihasználásra való törekvés.
23.6.5. Folyadékhutö egységek
A folyadékhuto egység (kompakt hutóberendezé-
sek) általában vízhutésu kondenzátorral kialaki-
tott, zárt rendszeru, folyadék hutésére alkalmas,
nagy egységteljesitményig közös alapkeretre szerelt
komplett hutoberendezés, amelyhez a helyszínen
csak a muködteto energiát, a hutovizet és a hutendo
folyadékot kell csatlakoztatni. A helyszini huto-
közegoldali szerelések kiküszöbölése, a hutoberen-
dezés nagyfokú tisztasága, ezzel az üzembiztonság
fokozása, a kis helyfoglalás, gyors felállithatóság
egyaránt elony. Kello mennyiségu, minoségu friss
viz hiányában, vizvisszahutoben (hutotoronyban)
visszahutött vízzel üzemeltethetok. A 23-66. ábra
két félhermetikus dugattyús motorkompresszorral
kialakitott folyadékhuto egység kapcsolási vázlatát
szemlélteti. A teljesitményt a kompresszor(ok)
szakaszos üzemeltetésévei, ill. ezen belül nagynyo-
mású hutoközeggoz kisnyomású oldalra való visz-
szaengedésévei szabályozzák. Figyelmet érdemel,
hogy a nagynyomású túlhevített goz az adagolószerv
után bekötve, a száraz rendszeru elpárologtatón
52 Az épületgépészet káikönyve
785
23-66. ábra.
1 félhermetikus motorkompresszor ; 2 kondenzátor; 3 elpárologtató; 4
szárító; 5 mágnesszelep; 6 nézoüveg; 7 adagolószelep; 8 mágnessze1ep a
meleg gáz vezetékében; 9 visszacsapó szelep; 10 homéro a hútött viz
vezetékében; II kombinált nyomáskapcsol6; 12 szlvónyomás-kapcsoló;
13 olajnyomás-kapcsoló; 14 szivooldali feszméro; 15 nyom60ldali fesz-
méro; 16 hómérséklet-kapcsoló; 17 biztonsági hómérséldet-kapcsoló;
18 homéro aszivóvezetékben; 19 folyadékelzár6 szelep; 20 forgattyúház-
futés; 21 hútotorony; 22 olajleeresztés; 23 leiszapolás; 24 leeresztószelep;
25 korrózió elleni védelem; 26 hútoviz-szivattyú; 27 hidegviz-szivattyú;
28 viztartály
halad keresztül. Ily módon érheto el a megfelelo
hutoközegoldali áramlási sebesség és egyben a
kedvezotlen túlhevülés elleni védelem is.
A dugattyús kompresszoros folyadékhutok álta-
lában 5 ... 7 . 105 W teljesítményhatárig készülnek.
Bizonyos átfedésben a dugattyús kompresszorok-
kal, már kb. 3 . IOSW teljesitménytol 3... 6 . 1()6 W
egységteljesitményig turbókompresszoros folyadék-
huto egységek alkalmazhatók. A 23-67. ábra ilyen
egység muködési vázlatát mutatja; a vázlaton jól
megfigyelheto a motor kis méreteit lehetövé tevo
intenziv hutés egyik változata. A 23-68. ábra turbó-
kompresszoros folyadékhuto egység külsejét mu-
tatja.
A kompresszoros folyadékhuto egységek mellett
egyre jelentosebb helyet foglalnak el a kompakt
kialakitású abszorpciós egységek. Ezek közegpárja
litium-bromid és viz. LiBr-os abszorpciós folyadék-
huto egység muködési vázlata a 23-69. aj ábrán
látható. A vázlatból is kitunik a kompakt kialakí-
tásra való törekvés. Figyelmet érdemel a teljesit-
ményszabályozás megoldása is. Ez a szabályozási
mód részterhelések esetén igen kedvezo eredmé-
nyekre vezet és lOO%-ról O%-ra való szabályozást
786 HuTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN

-,
s

.J
23-67. ábra. Turbókompresszoros folyadékhulÖ egység fel-
építésének vázlata [18]
1 kétfokozatú turbókompresszor; 2 motor; 3 elpárologtató; 4 kondenzátor; 1~
5 kétfokozatú fojtás

7
23-69. ábra. LiBr-os abszorpciós folyadékhútó egység
(Carrier)
miíködési vázlat: 1 kazán; 2 fiít5góz; 3 hlítóvfz; 4 kondenzátor; 5 by-pass
szelep; 6 oldó; 7 oldatszivattyúk; 8 elpárologtató; 9 hútend5 viz; 10 el-
párologtató cirlculáltatószivattyúja; 11 bócscréló; 12 szabáIyozószelep;

6/a
---Fufóüzem

4
23-70. ábra. HósZÍvattyú- (futo) üzemre is alkalmas kompresz-
szoros hútóberendezés kapcsoIási vázlata [15]
1 kompresszor; 2 hút5üzemben elpárologtató, höszivattyú-üzernben kon-
13-68. ábra. Turbókompresszoros folyadékhútó egység denzátor; 3 hút5üzernben kondenzátor, h5szivattyú-úzernben elpárolog-
tató; 4.kapilláris; 5 pótkapilláris a hoszivattyú-üzem számára; 6 átváltó-
(TRANE)
szelep bút5üzcmben; 60 átváltószelep höszivattyú-üzcmben; 7 pótkapiUá-
1 kompresszor; 2 elpárologtató; 3 kondenzátor; 4 szivóvezeték; 5 Jég- rist kapcsoJó szelep hútóüzcmben; 70 a pótkapillárist kapcsoló szelep
teleaft6eaYséi; 6 kapcsolószekrény höszivattyú-üzemben
 HUTOBERENDEZÉSEK

23-28. táblázat. Különféle hlitéiegységek energiafogyasztásáDak alakulása részterheléskor [191

70
40
90
20
30
60
80
so
--
20
27
45
74
55
86
10II 100
65
4525
60
986
76
60
87
75
39
35
18
47,S
87,S
31,S
55,S
100
100
100 H6tötcljesitmény, %

állitható vezetolapátozással

H6toegység típusa 1000 W hútotcljesítményre eso tcljesítményfelvétcl, kW/lOOO W

--
1,33
0,222
LiBr, abszorpciós,
1,39
0,169
0,166
0,348
0,183
0,251
0,193
1,44
0,218
0,186 1,33by-pass szabályozással
0,205
0,222 1,48
0,175
0,186
0,166
1,38vezetolapátozással
állitható 11,36
0,162\ 0,162

tesz lehetové ; a fajlagos futogoz-fogyasztás '" 7 . 1()4
kg goz/kjt
A folyadékhuto egységek kedvezo helykihaszná-
lására jellemzo, hogy egy 6 oC-os hideg vizet elo-
állító, '" 3,5 . lOS W hutoteljesítményu, dugattyús
kompresszoros egység hossza 3,15 m, szélessége
1,2 m, magassága 2,35 m. Egy 1()6W hutoteljesít-
ményu turbókompresszoros egység méretei 4,3X
2,1X 2,7 m, egy azonos teljesítményu abszorpciós
egységé 6,5x2X3,1 m.
A klímaberendezésben való alkalmazáskor nem
hagyható figyelmen kívül a részterhelés melletti
energiafogyasztás alakulása sem. A három tár-
gyait folyadékhuto egységre vonatkozóan e tekin-
tetben a 23-28. táblázat tartalmaz irányértékeket.
23.6.6. Höszivattyú-üzem
Lényegében minden hutoberendezés hoszivattyú,
mivel alacsonyabb homérsékletszintrol - külso
energiabefektetés árán - magasabb homérséklet-
szintre hot szállít. Akkor beszélünk azonban ho-
szívattyúról, ha a magasabb homérsékletszintre szál-
lított ho kerül hasznosításra.
Egyes klímatechnikai feladatokhoz elonyösen
használható fel a hutoberendezés reverzálható üze-
me, amely lehetové teszi, hogy azonos hocserélovel
bizonyos periódusokban hutést, más periódusokban
(pl. átmeneti évszakokban) futést lehessen megva-
lósítani. A 23-70. ábra kis teljesítményu, léghutéses
kondenzátorú, levegot huto hutoberendezés kap-
csolási vázlatát mutatja. A hutoüzemrol hoszi-
vattyú-üzemre való átkapcsolást a 6 átváltószelep
végzi, amely felcseréli a két hocserélo (elpárologtató
és kondenzátor) szerepét. Természetesen az átváltó-
szelep beépítésén kívül a berendezés egyes elemeinek
kialakításakor figyelemmel kell lenni a váltakozó
üzemelésre.
Értelemszeruen nemcsak a kompresszoros huto-
folyamatok alkalmasak hoszivattyú-üzemre is.

13.7. IRODALOM

[1] Plank. R.: Handbuch der Kiiltetechnik. Bd. V. Berlin-
Göttingen-Heidelberg, Springer Verlag, 1966.
[2] Plank. R.: Handbuch der Kiiltetechnik. Bd. VII., X.
Berlin-Göttingen-Heidelberg, Springer Verlag, 1959.
[3] Richter. K-HCH: Mit Heizöl oder Erdgas direkt be-
feuerte Absorptionskiilteanlagen. Kiiltetechnik-Klima-
tisierung. 13, H. 5. 142-150. (1971).
[4] Biichström-Emb/ik: Kiiltetechnik 3. neubearb. und er-
weit. Aufl. Karlsruhe, Verlag Braun, 1965.
[5]Plank, R.: Handbuch der Kiiltetechnik. Bd. IV. Berlin-
Göttingen-Heidelberg, Springer Verlag, 1956.
[6] MSZ 11101-63. Hutoberendezések biztonságI eloírásai.
[7]Raznjevic, K.: Hotechnikai táblázatok. Budapest-
Zagreb, Muszaki Könyvkiadó, 1%7.
[8] VOI. Kiiltemaschinen Regein 5. Aufl. Karlsruhe, Verlag
C. G. Müller, 1958.
[9]Chlumsky, v.: Dugattyús kompresszorok. Budapest,
Tankönyvkiadó, 1967.
[10] Sulzer Technical Review. Zürich, No. 2/1%2.
[11] Stephan. K.: Einfluss des Öls auf den Wiirmeübergang
von siedenden Frigen 12 und Frigen 22. Kiiltetechnik.
16, H. 6. 162-166. (1964).

S2·
788 HUTÉS A LÉGTECHNIKÁBAN
[12] Hirschberg. H. G.: KiiltemitteI. Karlsruhe, Verlag C. F.
Müller, 1%6.
[13] VDI-WiirmeatIas. (Berechnungsbliitter für den Wiirme-
übergang.) Düsseldorf, VOI-Verlag.
[14] Gutkowski, K.: Hutötechnikai számítások, Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1966.
[lS] Plank. R.: Handbuch der Kiiltetechnik. Bd. VI/A.
Berlin-Göttingen-Heidelberg, Springer Verlag, 1969.
[16] Bambach, G.: Das Verhalten von Mínetalöl-F-12-
Gemischen in Kiiltemaschinen. Abhandlungen der
Deutschen Kiiltetechnischen Vereins. Nr. 9. Karlsruhe
Verlag C. F. Müller, 1955.
[17] Dvorak-Cervenka: Ipari hutöberendezések. Budapest,
Muszaki Könyvkiadó, 1964.
[18] Jerusalem, H.: Aufbau und Anwendung maschinelIet
Kiilteerzeugung in der Klimatechnik. Sonderdruck aus
Wiirme-, Lüftungs- und Gesundheitstechnik. August/
September, 1963.
[19] Plank, R.: Handbuch der Kiiltetechnik. Bd. XII. Ber-
lin-Göttingen-Heidelberg, Springer Verlag, 1%7.
[20] Komondy-Halász: Hutögépek. Budapest, Tankönyv-
kiadó, 1967.
[21] Légtechnikai berendezések tervezése. Budapest, ÉVM-
ÉTK, 1972.
 24. Ipari szellozés
Szerzo: DR. NYERGES TIBOR
Lektor: Bodnár Ferenc
E tárgykörbe tartoznak az iparban alkalmazott
összes szellozteto-, elszívó-, ködteleníto- stb. be-
rendezések. Tekintve azonban, hogy az ipari szel-
lozteto-, ködtelenítoberendezések méretezés szem-
pontjából nem vagy alig térnek el a komfortberen-
dezésektol, ezért ipari szelloztetoberendezésen álta-
1ában csak a poro, forgácso, gáz-, gozelszívó és az
24.1. Az ipari szelloztetoberendezések feladata
A különbözo gyártási folyamatok kisebb-na-
gyobb mértékben szennyezik környezetük légterét.
Ezek általában szilárd, cseppfolyós, légnemu vagy
radioaktív szennyezodések, amelyek koncentráció-
juktói függoen veszélyesek lehetnek az emberi szer-
vezetre, a növény- és állatvilágra, ill. az épületekre.
Az ipari szelloztetoberendezések feladata, hogy eze-
ket a veszélyeket megszüntesse, ill. a szennyezo-
anyagok koncentrációját az emberi tartózkodás
övezeteiben (munkahely, külso atmoszféra) a meg-
engedett értékure csökkentse.
A szennyezoanyagok megengedheto mértékét
minden országban rendeletek, ill. eloírások szabják
meg. A munkahelyen megengedett koncentráció-
értékeket hazánkban az Általános Balesetelhárítási
és Óvórendszabály tartalmazza.
A szabadteret szennyezo anyagok koncentráció-
értékeit vagy a szennyezoforrás forrásboségének
(emisszió), vagy a forrás körül a talaj által elnyelt
(imittált) szennyezoanyag-mennyiségnek meghatá-
rozásával szabályozzák.
Küljöldön a munkahely levegojében megengedett
szennyezoanyag-mennyiségek jelölésére általában a
MAK-értéket (Maxi male Arbeitsplatz-Konzentra-
tion), a szabad légtérbe kibocsátott szennyezodések
forrásboségének jelölésére a MEK-értékeket (Ma-
ximale Emission Konzentration) és a talaj által el-
nyelt szennyezoanyag jelölésére a MIK-értékeket
(Maximale Imission Konzentration) használják.
ezekhez tartozó leválasztóberendezéseket értjük.
E fejezetben tehát csak ezeket tárgyal juk.
Áttekintést adunk a szükséges alapfogalmakról,
a rendszerek gyakorlati kialakításáról és méretezési
kérdéseirol, valamint a berendezések mérési mód-
szereirol és a használatos muszerekrol.
24.1.1. A különbözo szennyezoanyagok
hatása a szelloztetoberendezés
kialakítására
A levegot szennyezo anyagok két fo csoportra
oszthatók:
- szilárd anyagokra (porok);
-légnemu anyagokra (gázok, gozök).
Ipari szelloztetoberendezéseink is ennek alapján
oszthatók fel porelszívó berendezésekre, ill. goz-gáz
elszívó berendezésekre.
A megengedett koncentrációértékek is két részre
bonthatók: a szilárd szennyezodések és a gáznemu
szennyezodések megengedett mennyiségére.
Külön kell tárgyalni a radioaktív szennyezodése-
ket, amelyek általában szilárd vagy cseppfolyós
szennyezodésekhez kötodve radioaktív porok, ill.
aeroszolok. Ezek közvetlen sugárzással fejtik ki
káros hatásukat. A megengedett koncentrációérté-
kek a sugárzási intenzitást szabályozzák.
Az esetek zömében az ipari szelloztetoberendezé-
sek feladatukat a helyiségek levegojében levo
szennyezoanyagok hígításával óldják meg. Ezen
azt értjük, hogya helyiségben olyan légcserét való-
sítunk meg, amely a szennyezoanyag koncentráció-
ját a megengedett érték alá csökkenti. A légcseréhez
szükséges levegomennyiség csökkentése végett
- amikor erre mód nyílik - a keletkezo szennyezo-
déseket közvetlenül a keletkezés helyérol visszük el,
790 IPARI SZELLÖZÉS

azaz ÚTI. helyi elszívást alkalmazunk. Az elszívott A szilárd szennyezoanyagokkal aportechnika

szennyezett levegot koncentrációjától függoen vagy
közvetlenül a légtérbe vezetjük, vagy elobb a szeny-
nyezodéstol megtisztítjuk. Az elszívott levegot a
leválasztókkal, ill. szurokészülékekkel tisztítjuk.
A helyiségbol elszívott levegot mindig megfelelo
friss (szennyezodésmentes) levegovel kell pótolni.
foglalkozik. A szelloztetoberendezések és az alkotó-
elemek méretezéséhez elsosorban a portechnikára,
míg a goz-gáz rendszerek állapotjelzoinek megha-
tározásához a diffúziós jelenségek ismeretére van
szükségünk.

24.2. Portechnikai alapfogalmak

A porok a természetben rendkívül sokféle alak- 24.2.1.1. Nagyság szerinti osztályozás

ban és nagyságban fordulnak elo. A nagyság sze-
rinti eloszlásból következik, hogy a porok egymás-
tól független, de méret szempontjából egymást kö.-
veto, változatos alakú szemesék sokasága, amelyek a
levegóoen eloszolva, vagy egymáson lazán halmo-
zódva fordulnak elo. Mindkét esetre jellemzo, hogy
a szemcsék közötti teret levego vagy gáz tölti ki.
A porhalmaz legjellegzetesebb tulajdonsága a
szemcseösszetétel vagy röviden szemcsézet. A hal-
maz méretei elsosorban a por keletkezési módjától
függenek (kopás, orlés, aprítás, száradás stb.).
Minden porhalmazt akár természetes, akár mes-
terséges úton keletkezett, harmonikus szemcseszer-
kezetunek tekintjük mindaddig, amíg szerkezetét
mesterségesen meg nem változtat juk. Harmonikus
szerkezetrol tehát csak egynemu, teljes szemcse-
Pornak nevezzük az olyan, max. 200!J.m szemcse-
nagyságú szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú
részecskéket, amelyek esési sebessége nyugvó leve-
gó'ben legfeljebb 150 cm/s. Aszemcsenagyságot
mikrométerben (!J.m), nanométerben (nm) vagy
angströmben (A) mérjök:.
A porhalmazok nagyság szerinti elnevezése az
egyes tudományágakban más és más. A 24-1. táb-
lázatban a leggyakrabban eloforduló elnevezéseket
foglaltuk össze.
24-1. táblázat. KülÖDbözoporok nagyság szerinti
elnevezései
Megnevezés
Mérethatárok,
terület
Szak- I
"'ID

szerkezetu porok esetében beszélhetünk. Por (általában)

~~oS '2 ol
Nagyon
Üledék
Hordalék
Finom
Durva finom
kolloid
Iszap kolloid
Füstköd
Nagyon finom por
por (200
(20 <2
200to..,
.100...
<2,10-3
20 .,220
1...100
...
220)'
...,0,2
0,1...10
...
.,2)' 200-t61
210-
100
to-3
s
;atO ~Ö •.. Finom
Durva por
por porkolloid por
..>ol
j:l.,
s:: .g
Rapszodikus szerkezetunek
..>ol
nevezzük azt a por- ~
:9 Szubkolloid
ol
halmazt, amelynek szemcsézetét mesterségesen meg-
változtattuk (pl. széreléssel, szitálással, szedimentá-
lással, keverésseI stb.).
A pornak jellemzo tulajdonsága a tömörödo- és
tapadóképessége. E képesség az aprítással általában
növekszik.

24.2.1. A porok osztályozása

500 0,1
ll) ._
Az ipari szelloztetoberendezések szempontjából a 11 .E Korom 20 0,5
porokat csoportosíthatjuk nagyság, származás és •:::1
oh ~l:l
E-o •••
I Pernye,
Füst szállóhamu <0,5
élettani hatásuk szerint.
A nagyság szerinti felosztás foleg a leválasztó-
berendezések méretezésekor, a származás szerinti 24.2.1.2. Származás szerinti osztályozás
felosztás a leválasztott por kezelése szempontjából
és az élettani hatás a szellozolevego-mennyiség, ill. Származásuk szerint a porokat természetes po-
a leválasztóberendezés hatásfokának meghatározá- rokra, ipari porok ra és ipari hulladékporokra oszt-
sakor igen fontos. hatjuk.
 PORTECHNIKAI
Természetes porok. Ezek a legkevé&bé észlelhe-
tok. A természetben legnagyobb mennyiségben elo-
forduló porok nagy része kozmikus eredetu. A földi
eredetu szervetlen porok a szárazföld felületének
4O%-át képezik. Az anorganikus P9rok ülepedésbol,
iszapból, hordalékból és általában az idojárás hatá-
sára elmállott anyagokból keletkeznek.
Az organikus porok a vegetációból keletkeznek.
E porok nagy része rostszeru anyagok törmeléke.
A trópusokon igen nagy mennyiségben fordulnak
elo a növények virágporai. Az organikus. porok
közé soroljuk a mikrobákat is.
Kondenzációs magvak az atmoszférában elofor-
duló legkisebb szemcsék. Nagyságuk nanométer
nagyságrendu. Anyaguk organikus és an organikus
törmelék, elemi kristályok, szublimációs termékek
stb.
Ipari porok. Különbözo anyagok, termékek elo-
állítása általában porképzodéssei jár. Sok esetben
a végtermék is por alakú. A különbözo folyamatok
során keletkezo porok gyakran hasznos anyagok,
amelyek leválasztása a portechnika legfontosabb
feladata.
Ipari hulladékporok. Nem választhatók szét az
ipari poroktóI. Ide tartoznak a feldolgozás során
keletkezo nem használható porok, a települések hul-
ladékporai, a tüzeloberendezések kéményeibol ki-
kerülo porok (korom, pernye, füst).
24.2.1.3. Élettani hatás szerinti osztályozás
Aporokat élettani hatásuk szerint a következok
szerint osztályozhatjuk.
Mérgezo porok. Ezek vagy szervetlen (pl. ólom,
ólom-oxid, arzén, higany stb. és ezek vegyületei)
vagy szerves porok (pl. dohány, szerves vegyületek).
Maró hatású porok. (Pl. mész, Thomas-salak
stb.)
Nem mérgezo porok. Ezek szintén vagy szervetlen
(szén, cement stb.), vagy szerves porok (fa, bor,
textil stb.).
24.3. A porok néhány fizikai jellemzoje
24.3.1 ..Elektromos tulajdonságok
Az aeroszolok villamos tulajdonságait tökéletesen
még nem ismerjük. A villamos tulajdonságok a po-
roknak nem specifikus tulajdonságai, mivel a por
mindig valamilyen gázzal fordul elo, így az elektro-
ALAPFOGALMAK 791
Kovasav tartalmú porok (Si02, kvarchomok, ho-
mokko, azbeszt, földpát stb.).
A különféle porok az emberi szervezetre külön-
bözo hatással vannak. A nem mérgezo porok na-
gyobb mennyiségu belégzése mechanikusan izgatja
a nyálkahártyákat, bor- és kötohártyagyulladást
okoz.
A mérgezo, ill. maró hatású porok a szervezet
vér-, ill. nyirokáramába kerülve általános mérgezést
vagy helyi (egyes szervek) megbetegedést okoznak.
. A pörok hatása az emberi szervezetre egyénenként
változik, de függ a szervezet általános eronlététol.
A belégzés szempontjából Lehmann a porokat
nagyság· szerint három csoportra osztotta:
7,1 fJ.m-nél nagyobb szemcsék, amelyek a tüdo-
hólyagocskákba nem tudnak bejutni. Ezeket a szem-
cséket a légutak választják ki;
0,1. ..7,1 fJ.mközötti porok, amelyek nagy része
bejut a tüdohólyagocskákba;
0,1 fJ.m-nél kisebb porok (pl. dohányfüst), ame-
lyek nagy részét kilélegezzük.
A foglalkozási megbetegedések nagy részét a por-
ártalmak okozzák. A· különbözo porok belélegzé-
sére a szervezet nem reagál egyformán. A nem mér-
gezo, Si02-mentes, közömbös porok nagy mennyi-
ségben (huzamosabb ideig) tartó belélegzése is
okozhat megbetegedést. Ezeket a megbetegedéseket
pneumokoniosisnak (portüdonek) nevezzük.
A munkaegészségtani kutatások azt mutatták,
hogya legnagyobb és irreverzibilis károsodást azok
a porok okozzák, amelyek kovasavtartalmúak.
A kovasavat tartalmazó porok által okozott tüdo-
elváltozást szilikózisnak nevezzük. A korai szili-
kózisnak sajnos nincsenek jellemzo tünetei. A szer-
vezet légzo- és vérkeringési szerveinek alkalmazko-
dóképessége olyan nagy, hogy az elváltozást igen
hosszú ideig tudja leplezni, majd a szervezet rövid
ido alatt tragikus hirtelenséggelleromlik. A szili-
kózis megfordíthatatlan, sot gyakran önmagától
súlyosbodó megbetegedés, amelyet jelenleg még
nem tudnak gyógyítani.
mos tulajdonságaira nagymértékben hat a gáz ned-
vességtartalma, ionizációja stb.
Nagy jelentoségu az áramló levegovel felkevert
porok, valamint a csovezetékben áramló levegoben
levo porok villamos feltöltodése. Meghatározott
koncentráció és villamos töltés esetén gyújtás nél-
kül is porrobbanás következhet be.
792 IPARI SZELLOZÉS

24.3.2. Optikai tulajdonságok

A porok bizonyos szemcsenagyság alatt szabad

szemmel nem láthatók. Ha azonban sötét helyiségbe
keskeny, eros fénysugarat bocsátunk, az addig lát-
hatatlan szemcsék láthatóvá válnak. Ekkor sem a 24-1. ábra. Felületi energiák por-vÍz-levego érintkezésekor
szemcséket látjuk, hanem a körülvevo gázréteg ál-
tal okozott fénytörést érzékeljük (Tyndall-jelen- 24-2. táblázat. Ultrahang hatása
ség). a porrészecskékre
A porok vizsgálatához mikroszkópot használunk. Immút Részecske-
Közönséges fénymikroszkóppal még a 0,3 f1.m-es Hang-
amplitúdó,
megtételéhez átméro, Tömeghányados
értéke,
szemcsék megfigyelhetó'k:. szükséges ido, x,
fLm simm fLm mim.

o 0,56
2 18,6
200,0
0,06
8,7
13,6
21,0
1,3
0,4
4,6
2,1
3,6
7,4
24.3.3. A porok
36954 nedvesíthetosége
18
II

A nedvesítés a víz molekulái és aporrészecske

közötti vonzóero következménye. Érintkezésükkor
adhéziós energia válik szabaddá. A porrészecskék-
hez a vízmolekulák nem tapadnak egyformán.
A por annál nehezebben nedvesítheto, minél na-
gyobb a diszpergáltsági foka.
A por-víz összetapadás feltételének vizsgálata-
kor ábrázoljuk a felületi energiákat mint vektoro-
kat (24-1. ábra)! A por-víz összetapadás valószínu-
sége annál nagyobb, minél nagyobb a víz-levego
felületi energia (EV-lev) és minél kisebb a perem-
szög. Tökéletes nedvesítés csak a.=0 peremszög
esetén jön létre. Az ábra szerint az egyensúlyi álla-
pot feltétele
Ep_Iev=Ev_p+Ev_Ievcos a. erg/cm2, (24-1)
ahol Ep-lev a por-levego érintkezésekor felszaba-
duló energia, erg/cm2; Ev-p a víz-por érintkezése-
kor felszabaduló energia, erg/cm2; Ev-lev a víz-le-
vego érintkezésekor felszabaduló energia, erg/cm2•
Azok az anyagok, amelyek peremszöge 90°-nál
kisebb, jól, amelyeknek nagyobb, rosszul nedvesít-
hetok (hidrofil, ill. hidrofób porok).
Erre vonatkozó kísérleteket különbözo (O... 54 f1.m)
hangamplitúdók mellett végezték. A mérési eredmé-
nyeket a 24-2. táblázat tünteti fel.
A táblázat m/mo kifejezésében m az összetapadt
részecskék tömege, mo pedig a részecskék kezdeti
tömege. A táblázat értékei 1 perces ultrahang
hatásra vonatkoznak.
Ha ep-vel a porszemcse-amplitúdót, egáz-zal
a gázamplitúdót jelöljük, akkor megállapítható,
hogy ep/egáz=0,8 ... 0,2 az a határ, amelyen belül
a szemesék hang hatására még mozgásba jönnek,
azaz akusztikus koaguláció még létrejöhet. Ha a
hangfrekvencia és aszemeseátméro függoségét vizs-
gáljuk (24-2. ábra), akkor a függvény paraméteréül
az ep/egáz viszonyt használva, a két görbe három
részre osztja a területet. Az ábrázolt 1 görbe
ep/egáz=0,8; a 2 görbe ep/egáz=O,2 értékhez tar-
tozik.
100
N,kHz

24.3.4. Az ultrahang hatása

a porrészecskékre
5
A hanghullámok hatására az aeroszolok koagulá-
lódnak. A porleválasztás egyik legnagyobb problé-
mája a kis szemesék leválasztása. A koaguláció te-
hát növeli a szurok frakcióportalanítási fokát, mivel
az összetapadt szemesék jobb hatásfokkal válasz-
tódnak le. Az ultrahang hatására a szemcsék koagu- 24-2. ábra. Összefüggés a szemcseátméro és a hangfrekvencia
lálódnak, tömegük, s így esési sebességük is megno. között
 A POROK NÉHÁNY FIZIKAI JELLEMZOJE 793

Az A területre eso összes szemcsék együtt mozog- Aporteehnikában többféle suruséget különböztetünk
nak a gáz hanghullámaival. A B területre eso szem- meg:
csék mozgása már elmarad a gázmolekulák mozgá- Tömör suruség, a pórusmentesnek képzelt szem-
sától, míg a C területre eso szemcséket a hanghul- g/em3, kgfm3 cse surusége (számértékben meg-
lámok már nem tudják mozgásba hozni. Az ábrából egyezik azzal az anyagsuruség-
kitunik, hogyaportechnikailag rendkívül fontos gel, amelybol a por keletkezett).
1,5.. .4,0 (J.mközötti porfrakciók N = 16 kHz rezgés- Térfogatsuruség, aporszemese pórusaival együtt
számmal koagulálhatók. Ez az érték kevéssel van g/em3; kgfm3 számított surusége.
a hallható hanghatáron túl. Koagulálásra tehát az Ömlesztett suruség, aporhalmaz térfogategységnyi
ultrahang legalsó frekvenciáját használhat juk. gfem3, kg/m3 tömege, közvetlenül valamely
Újabb kísérletek szerint a koaguláció kb. 25 kHz- edénybe való betöltés után mér-
en és 1 W fcm2-en már megkezdodik. ve (kezdeti érték).
Az ultrahangos koaguláció alkalmazását rend- Tárolt suruség, a tárolt porhalmaz nyugalmi ál-
kívül drága üzemköltsége hátráltatta. Bergmann gfem3, kgfm'3 lapotában állandósult, térfogat-
adatai szerint 1000 m3 fh, 10 gfm3 koncentrációjú egységnyi tömege.
nyersgáz 90%-os levá1asztásához 200 kW teljesít- Rázott suruség, a porhalmaz rázott állapotában
ményu ultrahanggenerátor szükséges. Az aeroszol- gfem3, kgfm3 állandósult, térfoga tegységnyi
koagulációra igen nagy hatással van a porkoncent- tömege,
ráció nagysága. Ultrahang hatására az agglomerá-
tum bolyh jellegu lesz és 15... 100 (J.mméretet is elér- A pornak jellemzo tulajdonsága a tömörödo- és
het. Az összecsomósodott porokat azonban nem tapadóképesség. E képesség az aprítással növekszik.
célszeru mechanikus leválasztókkal leválasztani, Aporhalmazok ömlesztésekor a porszemcsék egy-
mert ütközésük folytán újból felbomolhatnak ki- máson való súrlódása miatt felületük nem lesz víz-
sebb szemcsékre. szintes. A halmaz felszínének a vízszintessel bezárt
legnagyobb szögét rézsüszögnek nevezzük [24-3.
a) ábra].
24.3.5. Aporhalmazok Ha a porhalmazt szilárd lapra ömlesztjük, és a
egyéb fizikai jellemzoi lapot dönteni kezdjük, akkor meghatározott döntési
szög esetén a halmaz megcsúszik. Ezt a szöget csú-
szási szögnek nevezzük [24-3. b) ábra].
Aportechnikában használatos fogalmak: A csúszási szög mindig nagyobb, mint a rézsu-
szög, azaz OCcsu< OCré'
Lebego por a gázban finoman eloszlott álla-
A két szög értékének ismerete rendkívül fontos
potban levo porszemesék ösz-
a porleválasztó bunkerek méretezésekor. A rézsu-
szessége.
szög a bunkertérfogat, a csúszási szög a bunker
Pórus, pórustérfogat, a porszemesén belül levo, szi-
porozitás, lárd anyaggal ki nem töltött
em3fem3 rész.
Portömeg, pormennyi· a por mért vagy számított tö-
ség, G. mg, g, kg, t mege
Portartalom, S. r, nyomásával és homérsékletévei
mgfm3, gfm3 stb. meghatározott állapotú, egység-
nyi térfogatú gázban levo por- aj
mennyiség.
Szemcseszám, N, nyomásával és homérsékletével
db szemcse/em3 meghatározott állapotú, egység-
nyi térfogatú gázban levo szem-
esék száma.
Esési sebesség, v. a szemeséknek az az állandó
emfs sebessége, amely áramlásmen-
tes gázban a nehézségi ero és a b)
közegellenállás egyensúlya alap- 24-3. ábra. Porhalmazok jellemzoi:
ján alakul ki. a) rézsfí szög; b) csúszási szög
794 IPARI SZELLOZÉS

24-3. táblázat. Néhány por jellemzo értékei

1,4
70,8
41,2
0,64
-
...
1,74IIIII 0,72
0,43
0,41
min.
..,
...
tömeg,
41,5
42,9
5,3
45,5
0,85
91,6
30,9
33,2
47,1
43,4
50,5
49,1
1,29
53,5
1,17
45,4
42,8
94,1
0,65
69,4
42,4
0,2
42,6
36,1
53,8
0,68
2,7
0,09
86,1
27,8
84,7
94,2
3,6
0,81
48,0
5,7
35,5
60,7
34,0
32,3
37,9
69,9
0,41
70,8
65,4
49,0
0,08
1,63
24,9
47,6
1,98
37,0
3,0
38,0
1,66
51,3
71,0
SO,2
15,4
64,7
58,4
1,78
38,5
36,0
1,03
1,02
73,3
48,4
46,5
1,32
1,07
66,4
80,7
67,1
55,6
46,6
0,84
1,64
1,45
44,0
0,72
0,80
71,9
93,7
SO,8 tömeg
1,13térfogat,
gfcm'
40,6
70,4
0,49
71,0
0,95
47,5
22,0
45,0
99,2
0,91
0,03
22,2
48,2
0,43 I
C!.gfcm8
I Porszemek
%%
Ömlesztett
1
Rázott
1,27
2,65
2,93
1,47
1,36
2,23
2,22
2,56
2,91
2,64
1,49
2,73
3,05
2,44I közötti
tömeg,
I Clré, fok
max.
elesú,acélan,
szag fok
70,4
3,2
55,1
1,39I
0,62 I Szemcsézet,
RéZSÖSZÖg" <::súszási

kúpos részének meghatározásához szükséges (24-4. 24.3.6. Porgyulladás és porrobanás

ábra).
A 24-3. táblázat néhány por jellemzo értékeit A szerves és szervetlen anyagok porai - ha
tartalmazza.
oxidációra hajlamosak -, még akkor is, ha egyéb-
ként nem éghetok, por alakban megfelelo koncentrá-
cióban gyúlékonyak, ill. robbanásveszélyesek.
A leülepedett porok nem robbanásveszélyesek,
legfeljebb gyúlékonyak. Robbanás csak akkor kö-
vetkezhet be, ha a porrészecskék között megfelelo
mennyiségu oxigént tartalmazó gáz van.
A por~ és a gázrobbanás között nagy hasonlóság
van. E hasonlóság annál nagyobb, minél nagyobb
a por diszpergáltsági foka, minél egyenletesebb az
eloszlás, és minél nagyobb a porszemcsék fajlagos
felülete.
Az oxidációra hajlamos porok csak akkor gyul-
ladnak meg, ha a porszemcsék közötti gáz oxigén-
tartalma egy bizonyos sztöchiometriai arányt elér.
A pornak ezt a koncentrációját alsó robbanási ha-
tárnak nevezzük. Ettol a koncentrációtól kezdve
a por-gáz keverék külso gyújtás hatására robban.
A koncentráció felso határát, ahol még az égés
biztosítható, felso robbanási határnak nevezzük.
A határkoncentráció-értékek a sztöchiometriai
arányon kívül még a por diszpergáltsági fokától,
valamint a fajlagos felülettol is függnek.
A kísérletek és a gyakorlati tapasztalatok alapján
veszélyességi fokozatokat állapítottak meg [4].
Az 1. veszélyességi fokba a kis hamutartalmú,
24-4. ábra. Portároló bunker és ciklon száraz anyagok finom szemcsézetu porai tartoznak.
 A POROK NÉHÁNY FIZIKAI JELLEMZOJE 795

Ezek megfelelo koncentráció esetén gyújtás aikal- . 24-5. táblázat. Néhány por határkoncentráció-értékei
mával szúrólángot adnak, amely elegendo homér-
sékletet és nyomást hoz létre a robbanáshoz (pl. fa, por megnevezese glm'
Itu,oC I karo, I kp/cm' %
IO,mln.
parafa, cukor, keménygumi, liszt, maláta, kemé-
nyíto, dextrin,
Kén
Vinilgyanta
Liguíngyanta
bor, növényi rostok, mutrágya po-
Cellulóz-acetát
Titán
A
-10II25453540205015129798
-5,0
3,4
4,4
4,1
4,5
4,7
5,8
4,0
6,6
3,7
7,1
3,2
3,1
5,4
4,9
4,8 O
.
I 410
190
440
400
650
490
480
500
610
390
645
550
520
450
470
430 40
Pro,

Ftálsavanhidrid
Sellak
rai). Hexametilén-tetramin
Polietilén
Alumínium-sztearát
Koszén
Kazein
Kolofónium
Cirkon
Alumínium
Faliszt
Metil-metakrilát
Polisztirolgyanta
Fenolgyanta
Magnézium
Szappanpehely
Gyapotpehely Alil-alkohol-gyanta
A Il. veszélyességi fokba tartoznak azok a po-
rok, amelyek szárazak ugyan, de nagy a hamutartal-
muk. Ezek a porok lazán halmoz6dva alig vagy
egyáltalán nem gyulladnak, levegoben egyenletesen
eloszolva, megfelelo koncentráció esetén azonban
megfelelo ideig tartó gyújtással elérheto olyan szúró-
láng, amely képes az egész keveréket meggyújtani.
Az ilyen porok égésekor azonban robbanás vagy
detonáció nem jöhet létre (pl. pamut, cink, szurok,
korom, fuszerek, egyes szappanok, festékek porai
stb.).
Gliwitzky [4] tíz veszélyességi csoportba osztotta
aporokat:
O Antracit, grafit
1 Aranybronz, indigó
2 Vas, cink
3 Soványt~por, dohánypor
4 Kén, teljestejpor
5 Fakéregpor, kakaó, gabonakeményíto
6 Gumi, fapor, tea, búzakeményíto
7 Alumínium, magnézium, rizskeményit6, kolofónium,
sellak
8 Zabpor,
9 Zselatin, tozeg 24-6. táblázat. Néhány anyag
10 Alkálikeményito, cellulóz. levegovel alkotott keverékének alsó robbanási határa
A robbanókeverék
A robbanás fokozatai tulajdonképpen különbözo A por anyaga
koncentrációjának
alsó határértéke,
sebességgel lezajló égések. A robbanási koncentrá- ~
ció tartományban levo por-gáz elegyek égési se-
bességét elméletileg nem lehet meghatározni. A ke- Alumínium 13,7
verék meggyújtása után a néhány méteres égési se- Árpaliszt 33
besség különbözo tényezok hatására úgy meggyor- Barnaszén 30
sulhat, hogy további homérséklet-emelkedés és Borsóliszt 35
nyomásnövekedés következik be. Ez az egész reak- Burgonyaliszt 21
ciósebességet tovább növeli, és ezzel az égés folya- Búzaliszt 23
mata még jobban meggyorsul (24-4. táblázat). Cukor 34,4
Faliszt 25
24-4. táblázat. Az égési sebesség fokozatai 25
Keménygumi
Kén 13
Fo ozatok mis oC kPa (kp/cm') Kolofónium 15
I
k
I 1000 -
\ Égési sebesség, \ Homérséklet,
10...
...
Erosen
2000 2500
(Erosen4000
100...
40000
",400
(",40)
0,6 300I
100
...600)
......
10...
... 8000
60000
20
3,0
Nyomás,
Korpaliszt
Kukorica elevátorpor
25
13,7
Égés
( ",0,1...1,0)
1000 ... 2000
Koszén 100
Malátaliszt 20
Rizsliszt 25
Rizsliszt, o-ás 27
Rozskeményito 13,7
Rozsliszt 20
Szappan 45
796 IPARI SZELLÖZÉS

A 24-5. táblázatban néhány por határkoncentrá-
ció-értékeit tüntettük fel. A táblázatban közöljük
a gyulladási homérsékletet (lgy, oC), az alsó robba-
nási koncentrációt (karo, gjm3), a maximális nyo-
mást, amely a robbanáskor létrejöhet (Pro, kpjcm2),
valamint a minimális oxigénszükségletet (02 min' %).
A 24-6. táblázat ugyancsak határkoncentráció-
értékeket ad meg.
A 24-7. táblázat az alsó robbanási határ és a sztö-
chiometrikus keverési arány számított értékeit tün-
teti fel.
A porrobbanás általában valamilyen külso vagy
belso gyújtás hatására jön létre. Külso gyújtást
bármilyen meleg felület vagy láng eloidézhet. Belso
gyújtást általában öngyulladás, oxidáció vagy
elektromos töltés okoz. A robbanásveszélyes porok
gyulladási és gyújtási homérsékleteit a 24-8. táblá-
zatban közöljük.
A gyújtási homérséklet egy hevített felületnek az
a legalacsonyabb homérséklete, amelyen a gyúlé-
kony por-levego keveréke még éppen robbanást
idéz elo. A gyújtási homérsékletet általában száraz
és 90% nedvességtartalmú porra adják meg.
A porrobbanás veszélye minden poros üzemben
fennáll, ezért már a tervezéskor gondoskodni kell
arról, hogya poros üzemben, ill. a port szállító
csovezetékben, porbunkerekben semmiféle gyújtó
hatás ne keletkezhessék.
Tervezéskor gondoskodni kell olyan biztosító-,
ill. jelzoberendezésrol, amelynek alkalmazásával a
meggyújtott porkeverékben az égés nem fejlodhet
robbanássá.
A tuzrendészeti eloírások betartásán kívül gon-
doskodni kell arról, hogya porleválasztó és -tároló
szerkezetek különálló helyiségben vagy a szabadban
kerüljenek felálIításra. Ezen helyiségek határoló-

24-'. táblázat. Porok levegovel alkotott keverékének számított alsó,

sztöchiometrikus és felso robbanási határa
Alsó robbanási határ
Sztöchio-
metrikus Max. égési Max. robbanási
Anyag ~bar I_~izochor~_ keverék, homérséklet, nyomás,
g/Nm' 'C att
g/Nm'

Alumínium 50 37 338 300 10

Antipirin 41 31 131 3090 12,0
Antracén 39 29 98 2770 10,3
Barnaszén (Iignit) 68 49 176 2610 10,5
Cink 284 212 1220 3800 9
Cirkon 123 92 855 3000 10
Cukor 107 77 267 2410 9,6
Foszfor 64 48 231 3600 11,5
Ftálsavak 83 61 207 2550 10,0
Ftálsavanhidrid 71 52 184 2670 10,5
Keménygumi 49 36 115 2490 9,6
Keményíto 99 71 254 2470 10,8
Kén 160 120 298 2100 7,7
Kopáigyanta 41 30 108 2690 10,6
Koszén (összetételtöl függöen) 45 ...57 33 .. .41 116 ...154 2690 ...
2780 10,3...10,9
Magnézium 59 44 456 3000 13,5
Maleinsavanhidrid 113 82 305 2615 11,1
Naftalin 38 28 100 2750 10,5
Naftolsárga 184 133 396 2130 8,9
Novolak 49 36 128 2490 10,0
Paraffin 36 26 115 2535 10,0
Poliakrilnitril 55 35 135 2740 10,2
Polisztirol 37 27 97 2735 10,5
Poliuretán 63 46 156 2550 10,3
Poli(vinil-alkohol) 55 42 165 2860 10,9
Poli( vinil-pirrolidon) 58 42 135 2500 10,0
Sellak 52 38 135 2675 10,8
Tozeg 105 71 246 2300 10,2
Vas 204 153 695 2700 7,8
 A POROK NÉHÁNY FIZIKAI JELLEMZOJE 797

420
1...2 Nem
20425
415
450
430 -
24-8. táblázat. Robbanásveszélyes porok jellemzo adatai
15... 25 Elszenesedik
oC
610
680
520
410
575'-'rUJtasl
homérséklet,
440
460750
420
470
oC285
485
270
590
235
230
260
360
...
290
305
430
595...
225
Olvad235
..280
580 400
.430
.450
505
475
325
540
370
Olvad
360
530
340505
.470
500
650
410
360
425
450
...
Elszenesedik
615Olvad
595 320
315
245 750
575
Olvad
670
430
290
.485
655
305
325 600
305
gyullad
séklet,
• A70
......430
505 430
.450
nagysága,
... 301415 Gyulladási·
.. .470
homér-
231...2
30...
30
50...
10...
50
I 20
80
40 360
4755...
15... ...
szemesék
I 80~100
40
8750
3100
10
15
20
530
80150
60 380
szerkezeteit úgy kell kialakítani, hogy a nyomás-
kiegyenlítodés gyorsan végbemehessen (repüloteto,
I egysoros üvegablak stb.).
I 575 I A csovezetékben a transzportálási sebességek
130 .. 40
olyan értékuek legyenek, hogya szilárd anyagot
ülepedés nélkül biztonságosan elszállítsák.
A technológiai gépek leállítása után a porelszívó
berendezést - a csovezeték hosszától függoen -
csak megfelelo ido után szabad leállítani, hogy a
vezetékben ne keletkezhessék lerakódás.
Ha a csovezeték több üzemrészen halad keresz-
tül, akkor a vezetéket megfelelo tuz-szakaszokra
kell bontani. A tuz-szakaszokat tUZC8appantyúkkal,
ill. automatikusan muködo tolózárakkal kell el-
látni.
Gondoskodni kell arról, hogy - különösen tuz-
veszélyes anyagok szállítása esetén - a berendezés
ventillátora a szabadbólleállítható legyen.
A csovezetéken belüli káros nyomásnövekedés
meggátlására a portalanítóberendezés csovezetékein,
leválasztóin megfelelo méretu ún. robbanófedeleket
kell elhelyezni.
Régebben rugós biztosítású fedeleket használtak
[24-5. aj ábra], újabban gyakran alkalmazzák a
fóliás biztosítást [24-5. bJ ábra] is.
A következokben a robbanófedelek felületének
meghatározásához szénport szállító, leválasztó, ill.
tároló berendezésekre vonatkozó ajánlott értékeket
közlünk [3]. Az értékek a leválasztók, tárolók, cso-
vezetékek m3-ben mért térfogatának %-ában adják

3
1~

o)
2

• A gyulladási homérséklet valamely forr6 felületnek az a legalacso- 4

nyabb homérséklete, amelyen 5 mm porréteg még éppen meggyullad .
•• A gyújtási homérséklet valamely hevített felületnek az a legalacso-
nyabb homérséklete, amelyen a gyúlékony por-levego keverék még éppen
robbanást ídéz elo. Ha kél különbözo homérséklet van melladva, akkor
az száraz ts 90 % relativ nedvességü porra vonatkozík.
b)
24-5. ábra. Biztosítási módozatok
aj rul68 biztosítású fedél: 1 kenll)'el; 2 csövezeték; 3 rug6; <4fedél;
bJ f6liás biztosftás: 1 tömités; 2 f6lia; 3 leazorít6keret; <4cs6vezeték
798 IPARI SZELLOZÉS
a fedelek m2-ben mért nagyságát: tárolók 4%, le-
választók 5%, csovezetékek 5%.
Csovezeték esetében egy-egy robbanófedél nagy-
sága a csovezeték keresztmetszetének legalább
75%-a legyen.
Ismeretes, hogy a por--gáz keverék mozgása
közben különbözo hatásokra statikusan feltöltodik
(pl. szíjsúrlódás, csiszolószalag-súrlódás, a szemesék
egymás közötti súrlódása stb.). A statikusan feltöl-
todött porszemcsék töltésüket vagy a földnek vagy
valamely nagy tömegu földpotenciálon levo beren-
dezésnek szikra képzodés kíséretében adják le.
Eszikraképzodés robbanás eloidézoje lehet. Külö-
nösen veszélyes a statikus feltöltodés facsiszolatot
szállító csovezetékben. Különbözo vizsgálatok azt
bizonyították, hogyalegveszélyesebbek a 30 fLm-nél
kisebb, kis hamutartalmú puhafa porok. A szikra-
képzodéshez puhafa porok esetén min. 1800... 210oV
feszültség szükséges. 1800 V és 12 g/m3 porkon-
centráció alatt a por veszélytelenül transzportál-
ható.
A védekezés legegyszerubb módja, ha a koncent-
rációt 12 g/m3 alatt tartjuk. Amennyiben ez meg-
valósíthatatlan, akkor a levego nedvességtartalmá-
nak növelésével a veszély jelentosen csökkentheto.
A szíj-, ill. ékszíjhajtások okozta feltöltodést
súrlódó, ún. leszedokefék alkalmazásával lehet el-
kerülni.
24.3.7. A por mozgása
A különbözo eroterekben és különbözo hatásokra
létrejövo porszemcsemozgást a porok aerodinami-
kája tárgyalja.
A porok gázban gravitációs erotér, centrifugális
erotér, koncentrációkülönbség okozta diffúziós
erok, elektrosztatikus erotér, ultrahang hatására
mozognak.
A különbözo erok hatására létrejött mozgás
azonban függ a por fizikai tulajdonságától (suruség,
alak, felület stb.) és a levego, ill. gáz surüségétol és
viszkozitásától.
A szemcsék mozgása kor az egyenértéku átméro-
vel számolunk. Valamely szemcse egyenértéku át-
mérojén olyan azonos anyagból levo gömb átmérojét
értjük, amelynek esési sebessége megegyezik a szem-
cse esési sebességéveI. Az esési sebességet nyugvó,
20 oC-os, 1,013 bar (760 tou) nyomásu levegoben
adják meg.
24.3.7.1. A por mozgása gravitációs elOtérben
Gravitációs erotérben a szemcsék tömegük nek
megfeleloen mozdulnak el. Ideális esetben (t= áll;
c=O), azaz ha a homérséklet állandó és a koncent-
rációkülönbség nulla, a szemcsék csak a gravitá-
ciós erotér hatására mozdulnak el, ill. egészen kis
szemcsék a Brown-féle mozgást követik.
A testek körüli áramláskor mindig kétféle ellen-
állás érvényesül. Az egyik a gáznemu anyag sebes-
ségének megváltozásából származó ellenállás, a
másik a közeg viszkozitásából származó súrlódási
ellenállás.
A dinamikus ellenállást a klasszikus Newton-for-
mulával írhatjuk le, a súrlódásit a Navier-Stokes-
egyenletek integrálásából levezetett azon eset írja
le, ha a tehetetlenségi ero elhanyagolható.
Bár a testek körüli áramláskor mindkét ellen-
állás fellép, turbulens áramlás esetén a dinamikai,
lamináris áramlás esetén a súrlódási ellenállás a
jellemzo.
Turbulens áramláskor a gömbszemcse WN ellen-
állása:
WN=CA (lgázv2
2 N, (24-2)
ahol C a gömb ellenállás-tényezoje (24-6. ábra);
A a szemcse áramlására meroleges max. kereszt-
metszet-felülete, m2; (lgáz a gáz (levego) surusége,
kg/m3; v a szemcse esési sebessége, mis.
Mivel gömb alakú szemcsét vizsgáltunk, írható:
2
W -C
N-
xn
4
.(lSáz
2 lr",
~ (24-3)
ahol x a szemcse átméroje, fLm.
A portechnikában tiszta lamináris áramlásról
Re=O;l érték esetén beszélünk. Re=2 körül már
mindkét ellenállással számolnunk kell. Re> 1000
értékek a portechnikában ritkán fordulnak elo.
Itt kell megemlítenünk, hogyaportechnikában
mindig kétféle Reynolds-számról beszélünk. Ennek
10'
100__ -
10-'
10-2
10-210-' 100 101 102 103 10* 105 105 10?
Re
24-6. ábra. A gömb C ellenállás-tényezoje a Reynolds-szám
függvényében
 A POROK NÉHÁNY FIZIKAI JELLEMZOJE 799

illusztrálására képzeljünk el egy port szállító cso- Turbulens áramlás esetén az esési sebességet a
vezetéket. Ha a csobeni áramlás Reynolds számát (24-3) Newton-formulából számíthatjuk. Értéke
kiszámítjuk, úgy a jellemzo méret helyébe a cso
belso átmérojét kell helyettesítenünk. Ez általában
mindig turbulens Reynolds-értékeket ad. Ha azon-
ban a porszemesék körüli áramlást számítjuk, ak-
VN= v~x~
3 C ep-el!áz
egáz g mis. (24-ll)
Widell a Newton-féle összefüggés állandóit egy el-
kor mindig a por x egyenértéku átmérojét kell he- lenállás-tényezobe vonta össze. Az ellenállás-ténye-
lyettesítenünk. Ez viszont az esetek zömében lami- zot ljJ-veljelölve:
náris áramlást eredményez.
11:
Lamináris áramlás esetén a gömb ellenállását a
Stokes-formulával számíthatjuk: ljJ=C 8' (24-12)
(24-4) az esési sebességet a Widell-féle ellenállás-tényezovel
kifejezve:
ahol W súr a Stokes-féle súrlódási ellenállás, N;
"flgáz a gáz (levego) dinamikai viszkozitása, N s/m2•
Tiszta lamináris áramlás esetén a Newton-for- vg V Re
VN= 3V ~ . ep-:l!áZ
egaz ljJ mis. (24-13)
mulában szereplo C ellenállás-tényezo értékét a
következo egyenloségbol kapjuk: Frössling a súrlódásból és a dinamikai veszteségek-
bol álló két ellenállást - amelyek a Newton- és a
Stokes-formulában jutnak kifejezésre - egy össze-
CT'T
x2n el!áz v2= 311:1]vx, (24-5) függésben foglalta össze:
24 1 1 1
amibol C = Re . -=-+-. (24-14)
v vSt VN

A további ellenállás-tényezok már csak mérések- Ezzel az egyszeru összefüggéssei könnyen számít-
bol empirikus úton határozhatók meg. ható a szemcse sebessége, mivel csak két ellenállás-
Ossen [4] szerint O,I<Re esetén tényezovel kell számolni, éspedig
24
C= Re (24-6) vSt-hez: CSt= Re; vN-hez: CN~0,3,
24( 1+ 16
3 Re ) .
Allen [4] szerint 30< Re< 300 esetén vagy az utóbbihoz pontosabban, ha
0<Re<8, akkor CN=0,0874;
C=~. (24-7)
Re 8<Re<300, akkor CN=0,3;
Della-Valle szerint 2< Re< 500 esetén 300< Re< 2500, akkor CN= 0,28.
40
C=O,4+ Re . (24-8)
24.3.7.2. A por mozgása centrifugális erotérben
Lamináris áramlás esetén az esési sebesség a
Stokes-formulából: Tételezzük fel, hogyaporszemcse az r sugáron
állandó w szögsebességgel forgó mozgást végez
VSt=~ x2 ep-el!áz' • ~, (24-9) (24-7. ábra). A centrifugális erotérben két ero hat
18 egáz v rá: a Wc centrifugális ero, és az ezzel egyensúlyt
ahol az ismert jelölése ken kívül ep a por surusége, tartó Wsúr súrlódóero.
kg/m3; 11 a gáz kinematikai viszkozitása, m2/s.
x= 10 fLm-nél kisebb szemesék esési sebessége a
Cunningham-féle korrekciós összefüggéssei számít-
ható:

18 e 1]gaz
VSt= 1 x2 -e . P . lIáz g ( 1+-
2AI)
x mis, 24-10)

ahol A állandó (értéke közelíto leg 1,63); 1 a mole-

kulák közepes szabad lengési úthossza, m (értéke
,,-,9,5.10-7 m). 24-7. ábra. A porszemcse mozgása centrifugális erotérben
800
Kis Reynolds-számok esetén számolhatunk a
Stokes-formulával, azaz~Wsúr= 3:rr'1Jvcx' [(24-4) ösz-
szefüggés], ahol v c= v a szemcse radiális vándorlási
sebessége. A vándorlási sebességet abból a felté-
telbol állapít juk meg, hogy Wc=Wsúr.
v =.!. x2
ep ~ egáz . v;,. , (24-15)
18c r'YJ
ahol Vta a szemcse tangenciális sebessége, m/s;
a gáz dinamikai viszkozitása, N s/m2; r a kör-
'YJ
pálya sugara, m.
24.3.7.3. A por mozgása a diffúziós erok hatására
A koncentrációkülönbség hatására a részecskék
a nagyobb koncentrációtól a kisebb felé mozdulnak
el. Az átadott anyagmennyiség:
Ih= -D grad c,
ahol Ih átadott anyagmennyiség m2-enként és
s-onként, kg/s . 012; D diffuzivitás, D= 37t'1JgázX
kT -, m2/s;
c a szemcsék koncentrációja, kg/m3; ka Boltzmann-
féle állandó, N m/fok; T abszolút homérséklet, K;
'YJgáz a gáz dinamikai viszkozitása, kg/ms; x a
szemcse átméroje, m.
Einstein szerint a molekuláris diffúzió hatására
a részecskék közepes elmozdulása T ido alatt:
z= ~kT-3' -- m.
'YJgáz:rrx
A részecskék sebessége T homérsékletu,
viszkozitású gázban :
dz 1 2 kT 1 ,
Vdiff=-=- -' --'
V-- --=- mIs.
dT 2 3 'YJgáz:rrX rT
24.3.7.4. A por mozgása elektromos erotérben
Ha a por-gáz keveréket elektromos erotéren ve-
zetjük keresztül, akkor a szemcsék a közegen át-
haladó ionoktóI, ill. szabad elektronoktóI töltést
kapnak. A töltés hatására a részecskék töltésükkel
ellentétes elektród felé vándorolnak.
Ha a gravitációs erotér hatását elhanyagoljuk,
ismét egy egyensúly írható fel (kis Reynolds-számok
esetén) a részecskére ható elektrosztatikus ero és
a Stokes-formulából adópó súrlódóero között.
Az elektrosztatikus ero a térerosség és a részecske
villamos töltésének szorzatával egyenlo, azaz
FEst=EQ,
IPARI SZELLÖZÉS
ahol FEst a részecskére ható elektrosztatikus ero,
kgm/s2; E a villamos térerosség, kglm s; Q a vil-
lamos töltés nagysága, m3!2kg1/2s.
A töltés a térerosségtol, a részecske átmérojétol
és a részecske anyagának dielektromos állandójá-
tóI függ:
x2
Q=p 4"E, (24-20)
ahol p bombázás os feltöltési folyamatra (x~ 0,5,um).
3e 1
p= e+2+-1--1 +- :rrNeuion't'
(24-2l)
ahol e a szemcsék dielektromos állandója; N a tér
ionkoncentrációja; e az elemi töltés; uion ionmoz-
gékonyság, m2/sV; 1:az az ido, amely alatt a szem-
csék a töltést felveszik, s.
A kísérletek azt bizonyították, hogy az elektro-
(24-16) filterekben a szemcsék a tartózkodási ido tört része
alatt feltöltodnek. Ezért a p összefüggésének máso-
dik tagja - mivel 1:-0 - elhanyagolható, és ez-
zel
3e
e+
P=-2' (24-22)
Azokra a porokra, amelyek dielektromos állandója
e~ 1, P értéke is az egységgel egyenlo. Kis Reynolds-
számok esetén tehát a szemcsék vándorlási sebes-
sége:
(24-17) (24-13)
'YJgáz
24.3.7.5. A por mozgása ultrahang hatására
Az ultrahang hatására nemcsak a porszemcsék,
(24-18)
hanem a levegomolekulák is rezgésbe jönnek, ezért
a por-levego rendszer együttes vizsgálata kívá-
natos.
A hangnyomásból eredo ero kis Reynolds-szá-
mok esetén a részecske ellenállásával egyenlo, azaz
ha p a hangnyomás és A a részecske felülete, akkor a
hangnyomásból származó ero Fhang= pA. Ezt egyen-
lové téve a Stokes-formulával kapjuk, hogy
(24-24)
ahol vsúra gázmolekulák és a porszemcsék sebes-
ségének különbsége, mis.
A gázmolekulák sebessége:
vgáz=mn8gáz cos (mm), (24-25)
aholn a hanghullám frekvenciája, ] ls; egáz a gáz-
(24-19) hullám amplitúdója, 01; 1:ido, s..
 A POROK NÉHÁNY FIZIKAI JELLEMZOJE
A porszemcsékre ható gyorsítóero a tömeg és a
gyorsulás szorzatával egyenlo, azaz
_ dvp -3 A (24-26)
m- ~- :rt1'}XLJVsúr'
ahol vp a porszemcsék sebessége, mis.
ep-vel a porszemcsék mozgásának
. 1"1 Al' dep hit
Je o ve, LJVsúr=Vgáz-Vp' va ammt vp=& eye te-
sítéssel az általános differenciálegyenlet:
m d2@
dT/=3:rt1'}gázX [ 2:n:negázcos(2:n:nr)- de ]
(24-27)
amelynek megoldásábóllevezetheto
dos:
ep 1
e-- ,---------
------
gáz V (16
9 . :t_e_pX_2_n)
'YJgáz 2+ 1
ee~
Az gaz viszony annál kisebb, minél nagyobb a
szemcseátméro és az n frekvencia.
24.3.8. A por szemcsézete
A porhalmazok legjellegzetesebb tulajdonsága a
szemcseösszetétel, röviden a szemcsézet. A szem-
esék egymás közti méreteltéréseit a szemesék mé-
reteloszlásával fejezzük ki. A szemcsék átlagmére-
tét és méreteloszlását a por abszolút szemcseszer-
kezetévei, a szemcsék egymáshoz viszonyított mé-
reteloszlását pedig a relatív szemcseszerkezettel fe-
jezzük ki. A használatos alapfogalmak és jelölések
a következok.
A porszem vagy szemcse (x) a porhalmaz min-
den egyes különálló részecskéje.
A szemcsenagyságot 60 pm felett azzal a névleges
mérettel jellemezzük, amely egyenlo a négyzetes
lyukboségu szitának azon lyukboségévei, amelyen a
porszem még éppen átesik. 60 pm-nél kisebb szem-
csék esetén szemcsenagyságon azt az ekvivalens
szemcseátmérot értjük, amelyet széreléssel vagy
szedimentálással megállapított esési sebességbol.
számíthatunk ki.
Szemcsenagyság-fokozat vagy frakció valamely
porhalmaz meghatározott alsó, ill. felso méretha-
tára: .1X=X2-XI' ahol X2 és XI tetszolegesen válasz-'
tott értékek.
53 Az épllletgépészct kézikönyve
801
Frakciótömeg (frakciósúly) valamely porhalmaz
alsó és felso mérethatára közé eso szemcsék össz-
tömege.
Foszemcsék az olyan méretu szemcsék, amelyek
gyakorlatilag egyenlo nagyságúak és a legnagyobb
gyakorisággal fordulnak elo aporhalmazban.
Az abszolút szemcseszerkezet a porszemcsék
amplitúdóját tényleges méretét írja le, azaz azt, hogy az egyes
szemcseméretek aporhalmazban - mint a porhal-
maz egyedei - milyen %-os valószínuséggel for-
dulnak elo.
A relatív szemcseszerkezet a tényleges méretek
d/ ' helyett a halmaz egy kitüntetett szemcseméretéhez
viszonyított méreteket, ill. ezek elofordulásának
gyakoriságát irja le. A relatív szemcseszerkezet és
a kitüntetett szemcseméret együttesen meghatároz-
a :~gaz hánya- za az abszolút szemcseszerkezetet. A szemcseszer-
kezet leírására használt függvények a por jelleg-
görbéi. A gyakorlatban három függvényt haszná-
(24-28)
lunk:
maradványgörbe, jele R'
frakciótömeggörbe, jele p~
szemcseszámgörbe, jele N.
Mivel a por szemcséinek száma igen nagy, a jel-
leggörbéket folytonos valószínuségi függvények-
nek tekinthetjük, szemben az ún. diszkrét valószí-
nuséggel, ami ténylegesen fennáll. A valószínuség-
számításban szokásos elnevezések szerint a porok
maradványgörbéi eloszlásfüggvények, a frakciótö-
meg-, ill. szemcseszámgörbe pedig surüségfüggvény.
A maradványgörbe bármilyen por esetén folytonos
és differenciálható.
A gyakorlatban a frakcionálás (szitálás, szére-
lés, szedimentálás) eredményeibol a szemcsézet-
eloszlási görbét közvetlenül megszerkeszteni nehéz,
ezért a por szemcsézetének ábrázolására az elob-
biekben emlitett maradványgörbét használjuk. Szi-
táláskor a vizsgált porhalmazok adott méretu szi-
tán fennmaradó részét maradványnak, R%" a szi-
tán áteso részét áthull~7n~<: i:le~zZüf. Szita-
soron végzett vi.iSgáIat esetén a szitasor bármelyik
tagjának teljes szitálási maradványába a nála na-
gyobb lyukboségu szitákon fennmaradt pormeny-
nyiség is beleértendo. Az áthullás és a maradvány
összege természetesen mindig 100%. A gyakorlat-
ban a maradványgörbét mindig a szemcsenagyság
függvényében ábrázoljuk (24-8. ábra).
A maradványgörbét úgy szerkesztjük meg, hogy
a frakcionálás eredményeibol az egyes szitákon át-
eso XI' X2, •• xn méretu szemcsékhez felvisszük az
o
egyes sziták Rt, R2, Rn maradványait, majd a
o ••
pontokat folyamatos vonallal összekötjük. A ma-
radványgörbe abszcisszájára tulajdonképpen a szi-
ta lyukmérete van felhordva, ami az ábrából egy-
 802 IPARI SZELLÖZÉS

I -1•
>(
:
I-n'
J.
~ -i.. , 100
"" ,-\ I I~
~StII~: IAf ..L
~.ch~S2
~~ ~ j..•••
~..l
R . L -.L ..L. rendszer ordinátájáraR' =y' =:: L1x keruI:Al pontra
80
~
o Xl esetén yi=.c1y= :~.c1x,vagya.c1y értéke tulajdon-
, 60
CI:: képpen az Al ponthoz tartozó függvényérték dif-
~ 40 ferenciálhányadosának az értéke lesz. A .c1ylemért
20
értékét a szemcsézeteloszlási görbe Xl függolegesére
minden további nélkül feImérjük. Ezután x-re kü-
lönbözo értékeket véve, a differenciálgörbe pontjai
megszerkeszthetok.

24.3.8.1. Porok maradványgörbéjének

matematikai leírása

A maradványgörbék matematikai formuláját

1933-ban Rosin, Rammler és Sper/ing tette közzé.
A tömegszázalékban adott áthullás függvényét
SperIing a következo empirikus összefüggésseI kö-
zelítette:

x (24-29)
. Xt
I D(x) =,:;,(l_e-bXn) •

24-8. ábra. Szemcsézeteloszlási görbe és szerkesztése marad-

Az összefüggésben szereplo három paraméter a
ványgörbéból porra jellemzo fizikai állandó. Matematikailag job-
ban kezelheto a szitamaradványra vonatkozó %-os
értelmuen következik, mivel az x= O lyukböségu összefüggés, melynek két paramétere
szitán a maradvány R= 100%. n
Az ordináta ellenkezo irányban való beszámozá- R(x)= lOOe-bx • (24-30)
sával közvetlenül az áthullás kapható meg.
A szemcsézeteloszlási görbe a maradványgörbé- Az összefüggésben az X méret a szita lyukboségét
nek differenciálgörbéje (suruségfüggvény). Minden jelöli, a b és n paraméter pedig szintén a porra jel-
R görbén egy vagy több inflexiós pont van. Ez azt lemzo állandó. A b paramétert Benett 1936-ban
jelenti, hogy ahol a maradványgörbének inflexiós határozta meg. Meghatározásához új paramétert
pontja van, ott a szemcsézeteloszlási görbén szélso vezetett be:
értéket találunk (1.a 24-8. ábrát). 1
Harmonikus szemcseszerkezet esetén egy, keve- b=-=;; , (24-31)
X
rékporok esetén több maximuma van a szemcsézet-
eloszlási görbének.
ahol x a halmaz egy kitüntetett szemcséjének mére-
Az R görbe differenciálásával a szemcsegyakori- te. A b érték helyettesftésével a maradványfügg-
sági görbe megszerkesztheto. A 24-8. ábra egyfaj- vény:
ta szerkesztést tüntet fel.
Az adott maradványgörbe alá azonos léptéku
abszcisszával megrajzoljuk a szemcsegyakorisági (24-32)
görbe koordináta-rendszerét. Ezután a maradvány-
görbén kije1ö1ünk egy tetszoleges A pontot. Az A Az áthulIásfüggvény pedig szintén nem %-os for-
ponthoz érintot húzunk, amelynek irány tangense mában:

: lesz. Az A ponthoz húzott érinton kijelö1ünk D(x)= 1-R(x) = 1- e-Hr (24-33)

tetszc5leges távolságban két pontot (SI és S2), és
azokon keresztül az ordinátával párhuzamos két Benett a maradványfüggvényt olyan léptéku koor-
segédegyenest. húzunk. A két segédegyenes közötti dináta-rendszerben ábrázolta, amelynek abszcisz-
távolság x. A görbe ábrázolásához a koordináta- szájára a szemcsenagyság logaritmusát, ordinátá-
 A POROK NÉHÁNY FIZIKAI JELLEMZOJE 803

jára pedig a maradvány reciprokának kétszeres 10- Az RRB függvény jelentosége foleg diagram-
garitmusát hordta fel, azaz technikailag nagy, mert kezelése rendkívül egysze-
100 ru. Mivel empirikus összefüggésen alapul, ezért az
log log- R RRB görbébol az N szemcseszámmegoszlás nem ír-
értéket. ható fel. (Kis méretekre - finom frakciók ese-
Könnyen belátható, hogy ebben a rendszerben a tén - túlzott értéket ad.) Általában 2 ,um-nél ki-
sebb szemcsék esetén már nem használható.
maradvány.,görbe egyenesseI ábrázolható, mivel
Nem ilyen egyszeru a helyzet aszemcseméretek
gyakoriságának meghatározásakor. Itt válik nyil-
log log l~ =n log x-n log x+log log e, vánvalóvá az RRB-féle elmélet ellentmondásossága.
A tömegeloszlás egyenletébol levezetheto felü-
ai egyenletbol leolvasható, hogy az n paraméter a leti és szemcseszám szerinti eloszlás az RRB rend-
maradványgörbe irány tangense.
A kitüntetett szemcseméretet ~iszámíthatjuk, ha szerben nem ábrázolható egyenesseI, tehát ezen
eloszlások vizsgálatakor az elméleti szem1életessége
-=( x)n 100 megszunik.
x=x, akkor R=e x =R=36,8, azaz x az R=
36,8% maradványhoz tartozó szemcsenagyságot 24.3.8.2. A logaritmikus normális eloszlás
jelöli.
A gyakorlatban eloforduló porok n kitevoje ál- Mivel az RRB eloszlás különösen kis szemesék
talában 0,4 ... 1,8 között változik. esetén nem írja le megfeleloen a valóságos marad-
Az RRB rendszerben tehát egy porhalmazt egy- ványgörbét, Kolmogorov nyomán hazánkban is töb-
értelmuen ábrázolhatunk (24-9. ábra), ha az R= ben foglalkoztak egy olyan eloszlás kidolgozásával,
36,8% maradványhoz tartozó x szemcsenagysá- amely elméleti alapokra támaszkodik, és helyesen
got és az n kitevot megadjuk. Az n kitevo egyben közelíti a porok maradványgörbéjét. A feladatot a
felvilágosítást ad aporhalmaz szemcseszerkezetére. valószínuségszámításon alapuló Laplace-Ljupanov-
Ha n= 00, akkor az egyenes függolegessé vá- féle centrális középérték-tétellel oldották meg.
lik. Ennek matematikailag nincs értelme, mivel ez E tétel kimondja, hogy egymástól független, vélet-
esetben nincs szemcseszerkezet. Aporhalmaz len okok hatásai összeadódnak, és ha az egyes ha-
ugyanolyan méretu szemcséket tartalmaz. Ha n= O, tások nagysága az összeghez képest kicsi, akkor az
akkor egyik szemcseméret sincs kitüntetve ,gyako- összeg közeIítoleg log. normális eloszlást fog mu-
riság szempontjából. A nraradványgörbe párhuza- tatni.
mos az abszcisszávaI, azaz a különbözo lyukméretu Mivel a porok nagyszámú apritódás következmé-
szitákon fennmaradó pormennyiség azonos. nyei, ezért a tétel alkalmazható.
Az RRB, koordináta-rendszerben ábrázolt ma- Ha a koordináta-rendszer abszcisszájára a szem-
radványgörbe ferdeségébol tehát egyértelmuen meg- csenagyság logaritmusát, ordinátájára pedig a
határozható aporhalmaz szemcséinek mérettarto- szemcseméretet visszük fel, akkor a szemesék szá-
mánya. ma logaritmikusan normális eloszlást fog mutatni.
/ r/-t
, 7 LY
/-1Z Ii Bizonyítható, hogy tetszolegesen kiválasztott x
2,551,:
10
2
~5.
-t
UJ o(
/IV
r; t,/1
~I
'/-F.-I--~
~ I
t
8-I un,. 8C~
J-
'[' 1
,1 // 0,5, pi1..~r!!~/;°E2-E~:~ol(._~!;Omporok
I,Z
4- U/Jrva porOk __
kezdeti méretu szemesék számeloszlás-függvénye
tetszolegesen kiragadott, de nagyszámú apritási
20
30 lépés után az
~ ~g
",,~60
_"i-~ 70 N(x)= <1> ( In X~ In a ) (24-34)
:§~80
-"'<>
-~:<::90
függvén nyel írható le. Az összefüggésben a ep a
Gauss-féle hibafüggvény . Az összefüggésben a a
U95
97
szemesék átlagos nagysága, b pedig a normális elosz-
98 lás szórása. A számeloszlás-függvény suruségfügg-
99
vényének (azaz az x és x+ LJx méretek közé eso ré-
szecskék számának) meghatározására az egyenlet
99,
0,1 420,30,5 1 2 345 10 'l030 50 100 200 500 1000 mindkét oldalát differenciálni kell:
44 300
Szemcseméret, jim
24-9. ábra. Porok maradványgörbéinek ábrázolása az RRB N'(x)=_l_ e- '21 (In x-Ina
b
)2
• (24-35)
koordináta-rendszerben Vhbx

53·
804 IPARI SZELLOZÉS

A számeloszlási sfuuségfüggvénybol levezethe- x az R=36,8% maradványhoz, az x' pedig az

tok a felületi és tömegeloszlási sfuuségfüggvények,
és ezeknek primitív függvényeiként megkaphatjuk
a felületi, ill. tömegeloszlási függvényeket.
A tömeg szerinti eloszlásfüggvény:
D(x)= <1>(In x-~b~-3b2);
a felületi eloszlásfüggvény:
A(x) = <I>(In X-I~ a-2b2). (24-36b)
Fáy, Zselev [4] és tolük teljesen függetlenül Csa-
nády [2] bizonyitották, hogy mindhárom eloszlás-
függvény megfeleloen megválasztott koordináta-
rendszerben egyenessel ábrázolható.
Az eloszlásfüggvények a Gauss-féle függvénybol
származtathatók. Mindhárom eloszlásfüggvény az
R = 50% maradványhoz tartozó szemcsemodul.
A logaritmikus normális elosz1áshoz szerkesz-
tett koordináta-rendszer abszcisszájára a szemcse-
nagyság logaritmusa, ordinátájára pedig a Gauss-
féle hibafüggvény van felhordva. Ebben a diagram-
hálóban a maradványgörbék kiegyenesednek.
(24-36a) A logaritmikus normális eloszlás matematikailag
bizonyított, ezért az egyes eloszlásfüggvények egy-
másbóllevezethetok.
A közölt diagramhálóban a maradványfüggvé-
nyek egyenesek és párhuzamosak egymással, és egy-
másból átszerkeszthetok.

(24-37)
-,50 \~.
"
közös alakra hozható, és aszerint kapjuk meg a tö- ~
Ot>

cs
meg-, felület-, ill. számeloszlásfüggvényt, hogy a
nevezoben levo x' helyébe mit helyettesítünk. I
'0,5
x;v ~A Xs

Az összefüggésben szereplo m kitevo (m=~) x, szemcseméret,}im

és az x' szemcsenagyság párhuzamba állitható az 24-10. ábra. Tömeg S(x), felület A(x) és szemcseszám N(x)
RRB rendszer n iránytangensévei, ill. x szemcse- szerinti eloszlás ábrázolása logaritmikus-normális koordiná-
moduljával. A különbség csupán annyi, hogy az ta-rendszerben

D, álhul/ás, R, maradvány,
(1/. -lill

99,9 at

99,5 0,51
99 1

95 5
90 10
80 20
75 25

70 30

40 60

~~l';~
JO 70

20 80
15 85
10 90

5 95

1 99
0,5 ~.
1 23456810 2 3 4 5 li 8 102

X) s zemcseméref.1 pm
24-11. ábra. Logaritmikus normális eloszlás diagram hál6ja
 A POROK NÉHÁNY
A szerkesztés menete a következo. Ha valami-
lyen mérési módszer egyikébol ismeretes a tömeg-
eloszlás két pontja, akkor ezen két ponton keresz-
tül húzott egyenesbol megszerkesztheto a felületi
és aszámeloszlás egyenese (1.a 24-10. ábrát). Az or-
dinátaskála lO%-os maradványpontjának és a tö-
megeloszlás egyeneseinek metszéspontját az 50%-os
mediánvonaira vetítjük. E pont, valamint az 50%-os
mediánvonal és a tömegeloszlás egyenesének Os
metszéspont ja közötti távolságot mint ilyen sugarú
körívet az elobbi metszéspont körül meghúzzuk.
Az Os-en keresztül húzott függoleges és a körív
metszéspont ja lesz a felületi eloszlás egyenesének
egy pontja. Ezen a ponton keresztül a tömegel-
oszlás egyenesévei párhuzamost húzva, megkapjuk
a keresett felületeloszIási egyenest.
A számeloszlás egyenesének meghatározásakor
szintén csak egy pontot kell ismernünk. E pontot
megkapjuk, ha a mediánvonalon a tömeg-, ill. fe-
lület imediánok közötti távolság kétszeresét a felü-
let imedián pontjától balra feImérjük. Ezen a ponton
keresztül - az elozokkel azonos módon - pár-
24.4. Porleválasztással kapcsolatos alapfogalmak
Porleválasztónak nevezzük az olyan berendezé-
seket, amelyek a rajtuk keresztülvezetett poros gáz
vagy levego keverékébol a port kiválasztják. A ki-
választás hatásossága jellemzo az egyes leválasz-
tókra. Eleválasztást - függetlenül a porleválasz-
tó muködési mechanizmusától -kétféle jelzoszám-
mal fejezhetjük ki, úgymint az
- összportalánítási fokkal (összhatásfokkal) és
- frakcióportalanítási fokkal (frakcióhatásfok-
kal).
24.4.1. Az összportalanítási fok
Összportalanítási fokon (cö) a leválasztott por
és a leválasztóba belépo gáz portartalmának arányát
értjük. Az összportalanítási fok megadja, hogya le-
választóba belépo gázban levo porból a leválasztó
hány tömeg%-ot tud leválasztani (1. a 24-4. ábrát),
azaz:
(24-38a)
cö= ~: . 100 %,
ahol G1c\leválasztott pormennyiség, kg/h; Gbea le-
választ6& belépo gázban levo pormennyiség, kg/h.
FIZIKAI JELLEMZOJE 80s
huzamos egyenest húzva kapjuk a szemcseszámel-
oszlás egyenesét.
E diagramháló nagy elonye, hogy rajta mindhá-
rom suruségfüggvény ábrázolható.
A logaritmikus normális eloszlás diagram hálóját
a 24-ll. ábrán láthatjuk.
24.3.8.3. A kétféle eloszlási rendszer
összehasonlítása portechnikai szempontból
Az RRB eloszlás a finomabb szemcsék tartomá-
nyában már nem egyezik a tényleges eloszlással.
A technikai porok durvább szemcséi pedig nem kö-
vetik a logaritmikus normális eloszlást, mert ezek
keletkezésekor már egy bizonyos fokú osztályozás
jön létre, amelynek zavaró hatása éppen a halmaz-
ban eloforduló maximális szemcsék közelében mu-
tatkozik. A logaritmikus eloszIástól való eltérés a
finomabb szemcsék körzetében a porok kolloidikai
tulajdonsága miatt van.
Mivel a leválasztott pormennyiség nem más,
mint a leválasztóba belépo és onnan távozó gázban
levo Gki pormennyiség különbsége, írható
c-= G1c . 100= Gbe-Gki • 100=
o Gbe Gbe
= 1- ~: . 100, %. (24-38b)
Az összefüggések bármelyikébol az Cö meghatá-
rozható, de méréstechnikailag csak a G1c,azaz a le-
választott pormennyiség mérheto közvetlenül.
A belépo gázban levo pormennyiséget a porter-
helésbol számíthatjuk ki:
ahol Tbc a leválasztóba belépo gáz porterhelése,
kg/m3, g/m3, mg/m3; Vbe a leválasztóba belépo gáz
mennyisége; m3/h.
A leválasztóból kilépo gázra:
ahol Tki a leválasztóból kilépo gáz porterhelése,
kg/m3, g/m3, mg/m3; Vki a leválasztóból kilépo gáz
mennyisége, m3 Ih.
806 IPARI SZELLOZÉS

Behelyettesítve a (24-38b) összefüggés második

tagjá ba, kapjuk:

_ rbeVbe-rkiVki
Eö- . .100 , 0/
/0· (24-38c)
rbe -Vbe
Mivel a leválasztóba be- és kilépo gázmennyiség
egyenlo: Vbe= Vki' írható, hogy

Eö-----
_ rbe-rki .100 '/0·0/ (24-38d)
rbe
Az elozo összefüggések módot nyújtanak arra,
hogy az összportalanítási fokot többféle módon
mérhessük. A gyakorlatban Eö számszeru megállapí-
tására három lehetoség kínálkozik:
- mérjük a porleválasztó elotti és utáni gáz por-
terhelését, és Eö-t a (24-38b) összefüggésseI hatá-
rozzuk meg;
- megállapít juk a leválasztó általleválasztott
por tömegét és a leválasztóba belépo gáz porter-
helését [(24-38a) összefüggés];
- meghatározzuk a leválasztott pormennyiséget,
továbbá a leválasztó utáni gáz porterhelését és
mennyiségét, Eö-t pedig a következoképpen hatá-
rozzuk meg: 24-12. ábra. A frakcióhatásfok fogalmának szemléltetése

A frakcióportalanítást az egyes frakciókon be-

lüli összportalanítási fokkal jellemeztük. A frak-
cióhatásfok értékeinek kiszámítását úgy végezzük
24.4.2. A frakcióportalanítási fok el, hogy meghatározzuk egy frakción belül az össz-
(frakcióhatások) portalanítási fokot. Azaz pl. a 30... 60 pm közötti
L1x3 frakció portalanítási foka:
Az összportalanítási fok egymagában nem jel-
lemzo a leválasztóra. Az összportalanítási fok Efr(dx3)-
-
EÖ(Llx3)- G--.-
- GteC1x3). 100, 0/
/0' (24-39)
csak akkor mond számunkra valamit, ha ismerjük a be(Llx3)

por szemcsézeteloszlását. Egyértelmu meghatáro- Ha a -24-12. ábra ordinátájára a %-os gyakorisá-

zást a frakcióportalanítási fok ad, amely megmutat-
ja, hogy az egyes frakció kat a leválasztó milyen
összportalanítási fokkal választja le.
A frakcióhatásfok fogalmának szemléltetésére
szerkesztettük a 24-12. ábrát. Az ábrán lapos tar-
tály látható, amelyet belül a szitálási, ill. szérelési
frakcióknak megfelelo válaszfalakkalláttak el.
Ha a porleválasztóba belépo port frakcionáljuk,
és az egyes frakciókhoz tartozó maradványokat
megfelelo rekeszbe szórjuk, lépcsozetgörbét ka-
punk. Ezt a lépcsozetgörbét folytonos vonallal ösz-
szekötve a por szemcsézeteloszlási görbéjét kapjuk
meg (A görbe). Ha ugyanúgy járunk el a leválasz-
tott porral, a B görbéhez jutunk.
Az ábrát vizsgálva azt találjuk, hogya leválasztó
a finomabb szemcsékbol kevesebbet, a durvább
szemcsékbol többet választ le. Könnyen belátható,
hogy van egy olyan szemcseméret (xJ, amelyen
felül a leválasztó mindent leválaszt.
got visszük fel, akkor az c fr (LlX3) kiszámításához ele-
gendo a megfelelo ordinátalépték viszonyszáma,
azaz
Cfr(Llx3)= ~~. 100, %. (24-40)
Ha a viszonyszámokat az egyes XI' Xl> •.• Xn frak-
ciókra kiszámítjuk és ábrázoljuk, akkor a 24-12.
ábra alsó részén bemutatott lépcsozetgörbét nyer-
jük, amely nem más, mint a frakcióhatásfok hisz-
togramja.
A 24-13. ábrán különbözo porleválasztók Efr gör-
béit tüntettük fel. Az a... d görbék különbözo cent-
rifugális leválasztók, az e görbe elektrofilter frak-
cióportalanítási görbéjét ábrázolja.
A frakcióportalanítási fok megszerkesztéséhez
két maradványgörbe vagy szemcsézeteloszlási görbe
ismerete szükséges. Tehát vagy az Rbe és Rle, vagy
az Rbe és Rki, vagy az Rki és Rle maradványgörbepá-
 PORLEVÁLASZTÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK 807

'.'~~
O
~ 100
'",", 100
~~ 20
'"
1;
~-<.
l:::I
<t:
:~
-<.' 40
60
80

90

80

70

5 fO 15 20 25 30
x, szemcseméret, )Im
24-13. ábra. Különbözo porleválasztók frakcióportalanítási
görbéi
a ciklon; b jó minoségu ciklon; emulticiklon; d örvénycso ; e elektrofilter

rok ismeretében tetszolegesen felvett határok kö-

zött az cCr lépcsozetgörbe meghatározható.
Ennek bizonyítására a 24-14. ábrán tüntettük fel 20
a leválasztóba belépo, onnan távozó, ill. a leválasz-
tott por (Rbe' Rki' Rle) maradványgörbéit. 10
Vegyünk fel tetszolegesen egy frakció határt az
a, ill. b szemcseméreteknél ! o
E frakciókhoz tartozó maradványok a 24-14. 10 b 20 a 30 40 50 60
ábra jelöléseivel XI szemcseméret, pm

24-14. ábra. Az ECr görbe szerkesztéséhez szükséges marad-

L1be= fb -1.., ványgörbék
Rkl a leválasztóból kilépo, RI. a leválasztott, Rbe a leválasztóba belépo
L1le=fb-f:, por

LJki=
A f bIf -Ja'.• If
az cCr lépcsozetgörbéjét. Ha a frakcióhatárokat elég
A frakcióhatásfok értelmezése szerint tehát az a,
surun vesszük fel, akkor a lépcsozetgörbe folytonos
ill. b szemcsenagyság közötti frakció összportalaní- vonallal összekötheto.
tási foka határozandó meg.
Ha ismert a porleválasztó ba belépo és onnan tá-
vozó por maradványgörbéje (Rbe, Rki), akkor a
vizsgált frakcióhatárra az CCr értéke: 24.4.3. Az Err frakcióportalanítási görbe
újabb értelmezése és ábrázolása
cCr
= Gbe L1be- Gki L1ki _
G be L1be
1- (1__Co) L1k;
L1 be • A porleválasztó általában osztályozó-, szérelo-
Ha a leválasztott és a leválasztóba belépo por ma- vagy szedimentálószerkezet, amelyre az jellemzo,
radványgörbéje (Rle, Rbe) ismert, akkor a frakció- hogya különbözo nagyságú szemcséket különbözo
hatásfok: mértékben tudja leválasztani.
A 24-15. ábrán A-val jelölt szemcsézetgörbe a
GlcL1le L1le
por egységnyi mennyiségének frakcionálásából
CCr= G be L1be -cöT' be nyert maradványgörbébol megszerkesztheto. Ha
Végül, ha a leválasztott és a leválasztóból kilépo ezt apormennyiséget porleválasztón engedjük ke-
por (Rle, Rki) maradványgörbéje ismert, akkor a resztül, és a leválasztott port ismét frakcionáljuk,
frakcióhatásfok : akkor a 24-15. ábra B görbéjét meg tudjuk szer-
keszteni. A B görbe nem más, mint egy leválasztási
GleL1le 1 görbe, amely az egyes szemcsenagyságokhoz tar-
eCr= A A - (1 )A • tozó leválasztott és elmeno por arányát jelöli.
G1c LJle + Gki LJki 1+ - Cö LJki
Az A görbe alatti terület:
eöL1le

Ha a por R görbéjét végig frakciókra bontjuk, és

mindegyik frakcióhoz az ismertetett eljárással ki· (24-41)
számltjuk a hozzátartozó CCr értékeket, megkapjuk
808 IPARI SZELLÖZÉS

Az ilyen por elválasztási görbéje mindjárt az

egyes szemcsenagysághoz tartozó leválasztási ha-
tásfokot adja meg, tehát egyben az efr frakciópor-
talanítási fok görbéje is. Így értelmezve tehát az efr
görbe egyúttal a por szétválasztási görbéje is.
Az elozokben megadott elméleti szemcseössze-
tétel, vagyis vÍZszintes vonallal ábrázolható szem-
csézetu por esetén az R maradványgörbe a 24-16.
ábrán feltüntetett ferde egyenes vonal lesz.
Hogy még jobban szemléltessük, most már az
ilyen értelmezésu efr frakcióportalanítási fok görbé-
jét ábrázoltuk a 24-17. ábrán. Itt az efr görbe tehát
egyben mint szétválasztási, vagy ún. szórási görbe
jelentkezik, és az efr= 50%-hoz tartozó x értéket
hipotetikus elválasztószemcsének (Xhi.J tekinthet-
jük.
100
X, szemcsemérel;j1m
24-15. ábra. A frakcióhatásfok-görbe szerkesztése a szem- R, %
csézeteloszlási görbébol

mivel kiindulási feltételünk szerint a porleválasztó-

ba egységnyi tömegu port tápláltunk be. A levá- 50
lasztó összportalanítási foka a loo%-ot sohasem
éri el, ezért a B görbe alatti terület: 1%
- A

f
eö= fB(x) dx< 1.
o
(24-42)
o
20 40 50 80 100
Könnyen belátható, hogy az összportalanítási
}(,szemcseméret, jim
fok a két görbe alatti terület hányadosaként is fel-
írható, de mivel az A görbe alatti terület l-gyel 24-16. ábra. Az egyenletes szemcsézet R görbéje
egyenlo, ezért az
- 100
Hibaszemcsék
" Ugro szemesék

eö=f fB(x) dx (24-43) 1:.·,,· : .1/

~,"I ">'XI l' I
o
",'1
/
II!
~I~
I I
I
összefüggéssei fejezheto ki. 75 I
A bemeno és a leválasztott por szemcsézetgör-
béibol a frakcióhatásfok-görbe a 24-15. ábrán lát- i IV ! i IC\)

ható szerkesztési eljárással határozható meg . . Szórás -1-i...L. '1--- s;órás I I ~

Ebben az esetben az A szemcsézetelosz1ási görbe
.:.;1-
50
területét loo%-os értékkel vesszük fel. Ha a szem-
I
I
I -II'NHlPatetikus
i
"
1 '-l-~ ~I ---,~

t) I

csézeteloszlási görbe alá olyan koordináta-rend- -T' ,-''/<hiP

szert rendelÜDk, amelynek ordinátája 100% beosz-
._._.~i.
I
, I ,_1
elvólasztó s?emcse
I I
I~
-<:o.

tású, az abszcisszára pedig az x szemcsenagyságot 25 I . , '-. /. L-----L-u-~ ~

visszük fel, akkor eQben a koordináta-rendszerben I i I
, I I
az elméleti szemcseösszetétel görbéjét is kijelölhet- , I
jük, amely párhuzamos az abszcisszával és az or-
dináta loo%-os pontjából indul ki. Az ilyen szem- o I 50 80 100 112
csézet következménye, hogy bármilyen összetétel 50
esetén az efr frakcióportalanítási fok mindig ugyan- X, pm
az. 24-17. ábra. A frakcióhatásfok-görbe mint szórási görbe
 PORLEVÁLASZTÁSSAL
A jobb áttekinthetoség kedvéért a görbe CCr=
50 % érték feletti részét lefelé fordítottuk, így az
Xhip szemcse ordinátájától jobbra-balra relatív szó-
rási vagy mondhatjuk hibaeloszlási görbét kapunk.
A szórási mértékre egyszeru jellemzot találha-
KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK 809
Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben, mind az R
görbe, mind az CCrgörbe egyenessei ábrázolható
olyan koordináta-rendszerben, ahol az ordináta az
R, ill. CCrnormáleloszlás függvényének beosztásá-