ŰRTAKARCSI

Magunkról: Csapatunk a Csipisz Robotok Nagyváradról.

– Necseszán Boglárka Piroska csapatkapitány
– Necseszán Norbert Ferenc szakértő és szóvivő.

Nyolcadikos általános iskolások vagyunk , ikrertestvérek .Érdekelnek minket a világ dolgai,

szeretjük a dolgokat mélyebben is szemügyre venni . Jók vagyunk matematikából , fizikából ,
kémiából, első tanulók vagyunk az osztályban . Szabadidőnkben zongorázunk , énekelünk és a világ
dolgain gondolkozunk.
Szeretjük a modern kütyüket , de az emberi agyat szerintünk nem pótolja semmi , főleg ha jól van
használva és jóra. Véleményünk szerint nem mindig a legfejlettebb és legbonyolultabb dolgokkal lehet
a legjobb eredményt elérni. A jól alkalmazott egyszerübb megoldások néha hatásosabbak.

Az űrszemétről tudjuk , az ember által okozott probléma ami a föld körüli pályára állitott tárgyak
okoznak . Meghibásodott vagy kiöregedett műholdak , rakétafokozatok , letört vagy elszabadult
alkatrészek keringenek föld körüli pályán . Mivel a surlódás kicsi , sebességük miatt hosszú ideig
pályán maradnak , évekbe vagy akár évtizedekbe telik mire annyira lelassulnak hogy visszaessenek a
Földre , vagyis belépjenek a légkörbe és ott a súrlódás miatt felizzanak és elégjenek. A veszély amit
okoznak a becsapódások és ütközések . Sebességükből fakadóan ha eltalálnak valamit , jelentős károkat
okoznak . Erre már voltak példák . Mivel számuk több tizezerre tehető , napjainkban már számolni kell
a lehetőséggel , hogy eszközeink ütközhetnek kóbor tárgyakkal . Nagy erőfeszitésekre van szükség ,
hogy beazonositsák a veszélyt jelentő tárgyakat . Nehéz feladat , mert ezek ellenőrizhetetlenül
ütközhetnek , aprózódhatnak , pályát módosithatnak , tehát szinte lehetetlen teljesen pontos
nyilvántartást vezetni róluk . Megoldás lenne ha a projekteket a befejezéskor való visszatérésig
terveznék, nem csak az aktiv élettartamot , de még így is történhetnek balesetek és meghibásodások ,
tehát ha tárgyakat küldünk az űrbe , mindig keletkezik űrszemét . Léteznek komoly adatbázisok , és
nagy erőfeszitések ezek pontositására , de tudomásunk szerint jelenleg nincs gyakorlat az űrszemét
eltávolitására . Mi ebben a témában gondolkoztunk el .

A bemutatott ötletünk : az Űrtsksrcsi nem egy teljesen kidolgozott rendszer , pusztán csak
ötlet , lehet vannak részei amire még nincs meg a szükséges technológia , vagy nem volt kipróbálva a
gyakorlatban .
Tudásunk és képzésünk is korlátozott , általános iskolában még elég alapszintű , ezért nem akarunk
belebonyolódni túl sok technikai részletbe.
Igyekeztünk a fellelhető adatokból kiindulva , a mi tudásszintünkön végiggondolni egy űrállomást
ami begyűjt és a földi légkör felé visszatérit tárgyakat.,amik a légkörben elégnek. Működése lehetne
automatikus ,vagy időszakosan emberi irányitású.
Elgondolásunk alapját egy ivelt , téglalap alakú elfogó ernyő képezi, ami előtt van egy huzalokból
álló hurkos szerkezetű fékezőháló , olyan mint a vadászgépeket lefékező szerkezet.
Az ernyő kis sűrűségű fémhabból készülne, amit kompozit szálak erősitenek, olyan mint amivel
kisérleteznek a modern páncélok létrehozásánál. Ezt a vlágűrben lehetne növeszteni, erre voltak
magyar vonatkozású kisérletek is.
Az ernyő szeletekből lenne összerakva. Ha 1% sűrűségü habot veszünk , focipálya méretet , 0.5 m
vastagságot és 5 tonna /köbméter sürüséget ,szerkezetünk kb.125 tonna . Ez elég tömeg ahhoz hogy a
bele ütköző testeket magával sodorja anélkül hogy ő jelentősebben letérjen útjáról . Mivel az űrben
kering , a sebessége megközeliti a befogandó testek sebességét . Pályája úgy lenne meghatározva hogy
a nagyobb testeket kis sebességkülömbséggel közelitse meg , elkerülve a romboló becsapódásokat .
Ezt a mai hordozórakétákkal is már fel lehetne juttatni darabokban. Tömör állapotban indulnának ,
és a világűrben lennének növesztve ,mint a virágszirmok.
A tagoltság azért előnyös mert a becsapódó testek miatt esetleg megsérült elemeket, vagy az
elkapott daraboktól telitődött (amik belefúródtak) lehet cserélni.
A fékezőháló nagy szakitószilárdságú szénszálas huzal , olyan mint az űrlift elgondoláshoz
megálmodott. Ennek szerepe a nagy sebességgel közeledő nagyobb testek lefékezése , pályájának
módositása . A becsapódó testek egyenes , lövedékszerű mozgását bukdácsoló sodródó mozgássá
szeliditeni , de hozzákapcsolni a rendszerhez , mert ha csak ütközik és pályát módosit véletlenszerüen ,
lehet többet árt mint használ.A kisebb testek simán átmennek közte és egyenesen az ernyőben állnak
meg . A szálak szétcsatolhatóak lennének a belegabalyodás megelőzésére . Megfogja a tárgyat , majd
robotkar vagy önjáró robot segitségével kivesszük a hálóból és rögzitjük az ernyőhöz , vagy visszatérő
pályára állitjuk.
A befogott darabokat ha nagyobbak , például egész rakétafokozat vagy műhold , rákapcsolódó kis
hajtóművekkel lehetne visszajuttatni , megfelelő pályára állitva.

A törmeléket robotkar segitségével és az ernyő forgatásával ami a szerkezet szélére centrifugálja

ezeket , összegyűjteni és csomagolni , habba ragasztani , kötegelni és szintén ellenőrzött pályán
leküldeni.
Lehetne elektrosztatikus porszivóként is használni ionizált testek esetén.Az állomást
ionhajtóművel mozgatni , ami statikus feltöltődéssel jár , a napszél által feltöltődött testeket vonzaná.
Energiaellátásra lehetne magasabb pályán keringő napelemeket alkalmazni amik mikrohullámok
segitségével juttatnák az állomásra az energiát.
Ernyőnk hátoldalán lenne a szervimodul hajtóművekkel , robotkarokkal , dokkolóegységgel és
minden szükséges berendezéssel . Lennének cirkáló robotok amik saját hajtóművek segitségével
mozognának az obiektum körül , javitásokat , és egyébb feladatokat ellátva.Az anyagutánpótlás
teherűrhajókkal egyszerüen kivitelezhető.
Tudjuk , hogy a tér amit át kellene szűrni , meglehetősen nagy , de ha figyelembe vesszük a tényt,
hogy kb. kétóránként körberepüljük a Földet és évekig dolgozunk , gondosan választott röppályával
nagy övezeteket lehetne biztonságossá, űrszemétmentessé tenni.
Ötletünk korántsem teljesen kidolgozott , nem is biztos hogy működőképes , de remélhetőleg
eredetiségével elnyeri tetszésüket.
Készitettünk egy makettet is , igaz nem túl finoman kidolgozott , de remélhetőleg szemlélteti az
elgondolás lényegét .
 Irodalomjegyzék
Munkánkhoz a világhálón fellelhető főleg magyar nyelvű cikkekből nyertünk ihletet , ezekből
sorolunk fel néhányat a teljesség igénye nélkül . A témához tartozó a magyar nyelvű források által
megjelölt , főleg angol nyelvű oldalakat is megtekintettük.
http://www.urvilag.hu/uj_eszkozok_es_anyagok/20160725_kukas_muhold_a_lathataron
http://www.urvilag.hu/kornyezetunk_vedelme/20160204_parologtassunk_muholdakat
http://www.urvilag.hu/uj_eszkozok_es_anyagok/20160109_urszemetkoveto_tavcso

http://www.urvilag.hu/hazai_kutatohelyek_es_uripar/20100209_sikeres_femhabositasi
_kiserlet_az_urallomason
http://www.urvilag.hu/hazai_kutatohelyek_es_uripar/20090805_focus_
magyar_ipari_kiserlet_az_urallomason
http://444.hu/2015/12/27/igy-vette-korul-a-foldet-az-urszemet
http://444.hu/2016/08/31/millimeteres-tormelekdarab-utott-negyvencentis-lyukat-egy-fontos-
europai-muholdon
https://sg.hu/cikkek/113535/eloben-kovetheto-a-fold-koruli-urszemet
https://sg.hu/cikkek/102655/urszemet-miatt-elhalasztottak-a-nemzetkozi-urallomas-palyajanak-
modositasat
https://sg.hu/cikkek/102677/megtisztitana-az-urt-japan
Ezen kívül még emlitést érdemel az iskolában használt fizika , technika tankönyv.
Csipisz Robotok Nagyvárad
2017 Január