LAJTHA LÁSZLÓ
QUATRE MADRIGAUX
NÉGY MADRIGÁL
OP. 29
SZÖVEGÉT CHARLES D’ORLEANS ÍRTA
Fordította Szabics Imre
I.
Loingtain de joyeuse sente
Ou l’en peut tout biens avoir
Sans nul confort recevoir
Mon cueur en tristesse s’en te convient.
Par quoy convient que je sente
Mains griefz maulx pour dire voir.
Loingtain de joyeuse sente
Ou l’en peut tout biens avoir,
En dueil a fait sa descante
De tous poins, sans s’en mouvoir;
Et s’il fault qu’a mon savoir
Maugré mien je m’y consente,
Loingtain de joyeuse sente.
II.
En regardant ces belles fleurs
Que le temps nouveau d’Amours prie,
Chascune d’elles s’ajolie
Et farde de plaisans couleurs.
Din dan don, diridari don.
Tant embasmees sont de odeurs
Qu’il n’est cueur qui ne rajeunie
En regardant ces belles fleurs
Que le temps nouveau d’Amours prie.
Din dan don, diridari don.
Les oyseaus devinnent danseurs
Dessuz mainte branche flourie,
Et font joyeuse chanterie,
De contres la chans et teneurs,
En regardant ces belles fleurs.
Din dan don, diridari don.
Távol a vidám Ösvénytől,
Ahol minden jó elérhető,
Szívem búsan vágyakozik utánad,
Anélkül, hogy bármilyen vigaszban részesülne.
Emiatt, az igazat szólva,
Súlyos fájdalmakat kell elszenvednem.
Távol a vidám Ösvénytől,
Ahol minden jó elérhető,
Meggyötört szívem bánatba merült,
S attól nem tud menekülni.
De bölcsen, akaratom ellenére,
Fájdalmamba bele kell nyugodnom,
Távol a vidám Ösvénytől.
Elnézem e szép Virágokat,
Kikért a Szerelem új évada esedez;
Mindegyik szépítkezik
És kellemes színekbe öltözik.
Din dan don, diridari don.
S oly illatosak,
Hogy nincs szív, mely fel ne frissülne,
Ha e szép Virágokat látja,
Kikért a Szerelem új évada esedez.
Din dan don, diridari don.
A madarak is táncra perdülnek
A virágba borult ágakon,
És vidám énekbe kezdenek,
Felső szólamban, diszkantban és tenorban.
Elnézem e szép Virágokat.
Din dan don, diridari don.
III.
Les en voulez vous garder
Ces rivieres de courir?
Et grues prendre et tenir
Qouant hault les veez voler?
A telles choses muser
Voit on folz souvent servir.
Les en voulez vous garder
Ces rivieres de courir?
Laissez le temps tel passer
Que Fortune veult souffrir.
Et les choses avenir
Que l’en ne scet destourber.
Les en voulez vous garder?
IV.
Petit mercier, petit pannier!
Pour tant se je n’ay marchandise
Qui soit du tout a vostre guise,
Ne blasmez pour ce mon mestier
Je gangne denier a denier,
C’est loings du tresor de Venice.
Petit mercier, petit pannier!
Et tandiz qu’il est jour ouvrier
Hei huo ho houp,
Et tandiz qu’il est jour ouvrier,
Le temps pers quant a vous devise:
Je voys parfaire mon emprise,
Et par my les rues crier
Hei huo huo houp
Petit mercier, petit pannier!
Akarjátok-e látni,
Hogy' futnak tova a patakok?
S akartok-e darvakat elejteni,
Mikor fenn szárnyalnak a magasban?
Gyakran lehet látni,
Amint az együgyűek segédkeznek az ilyen
mulatságokban.
Akarjátok-e látni,
Hogy' futnak tova a patakok?
Hagyjátok múlni az időt,
Ahogyan Fortuna akarja.
S hagyjátok bekövetkezni azokat a dolgokat,
Melyek bekövetkezését úgysem lehet
megakadályozni.
Akarjátok mindezt látni?
Kis rőfösinas, kis kosaras fiú!
Ha nincs olyan árum,
Mely megnyerné tetszésetek,
Azért még ne szidjátok mesterségemet!
Egy-egy dénárt ha keresek -
S hol van ez Velence kincsétől.
Kis rőfösinas, kis kosaras fiú!
S hétköznapokon,
Hej, hó, hó, hopp;
Hétköznapokon, a szürke, egyhangú napokon,
Mikor hozzátok szólok,
Igyekszem jól végezni dolgomat,
S az utcákon ezt kiáltom:
Hej, hó, hó, hopp!
Kis rőfösinas, kis kosaras fiú!