Az iszlám vallás kialakulása és fő tanításai

 az Arab-félsziget Mohamed megjelenése előtti időszakban, Mohamed vallásalapító szerepe

 az iszlám alapvető tanításai
 Mohamed halálát követő hatalmi harcok
 az iszlám vallási előírásainak hatása a társadalomra, a fő irányzatok

1. Iszlám:
- a nagy világvallások egyike, követői a muszlimok
- hívei ma főleg Észak-Afrika, Közel-Kelet, Közép-és Dél-Ázsia területén találhatók meg
- a szó jelentése: belenyugvás Allah akaratába
- szent könyvük: Korán, amelyben Mohamed tanításai olvashatók. Tilos megváltoztatni a szövegét.
Fordításait csak magyarázatnak tekintik a muszlimok. Mohamed próféta társai írták le a szöveget,
halála után egységesítették csak.

2.
a) Az iszlám kialakulásának feltételei:
 Földrajzi tér: Arab-félsziget, zömében sivatagos terület
o probléma: korlátozott eltartóképességű terület
o mivel foglalkoztak az arabok?
 kereskedelem: a Jemen és Szíria közti forgalom lebonyolítása – ez a Tömjénút. A
karavánutak mentén városok jöttek létre. Pl. Mekka – onnan származott Mohamed
 állattenyésztés (nomád/félnomád) = beduinok. Gyakori volt köztük az egymás elleni
harc vízért, élelemért, legelőkért. Vallásuk: az égitestek tisztelete, de ismerték a
monoteizmust is, mivel körülöttük sok zsidó élt, ill. északon két keresztény arab
királyság is volt.

 Válságjelenségek a VI. században:

o túlnépesedés: a terület eltartóképességét meghaladó módon nőtt a népesség, amely elvándorolni
se nagyon tudott, mert pl. Bizánc lezárta a kivándorlási útvonalakat.
o a városokban gyorsan nőtt a vagyoni különbség (a kereskedelem komoly fellendülése miatt),
kiéleződött a gazdag-szegény ellentét

 az iszlám segítsége nyújtott e válságjelenségek mérsékléséhez:

o megteremtette a hódítások ideológiáját (hit védelme), azaz a félszigetről való kitörés kereteit
(túlnépesedés levezetése)
o új, vagyoni különbségeket nem ismerő közösség megteremtését hirdette (társadalmi különbségek
mérséklése).

b) Mohamed élete: (kb. 570-632)

o Mekkában született, elszegényedett családban
o korai árvaság, tevehajcsár, karavánvezető, de házassága révén gazdag karavántulajdonos lett
o munkája során beutazta Arábiát, s közben sok vallással ismerkedett meg: zsidó, keresztény,
pogány arab vallás – ezekből sokat átvett
o 40 évesen látomásai voltak (Gábriel arkangyal megjelenése). Ezek hatására kezdett Mekkában
prédikálni az uzsora ellen, támogatta az elesetteket és a törzsi ellentétek beszüntetését kívánta.
Követői zömében a szegények voltak.
o 622: a mekkai előkelők elutasítják Mohamed tanait és elűzik a városból. Medinába (= próféta
városa) menekül. Ez a hidzsra, /Mohamed futása/ innen számítják a mohamedánok az időt
o 630: katonák élén visszamegy Mekkába, megegyezik a mekkai vezetőkkel: megígérte, hogy
fenntartja a Kába kövének tiszteletét és ezzel továbbra is biztosítja a város kultikus központ
jellegét. (Kába kő: fekete kő, meteoritdarab, melynek a pogány arabok isteni erőt tulajdonítottak)
o 632: halála. Két fia és 4 lánya közül csak a lányai éltek ekkor. Medinában temették el.

3. Az iszlám alapvető tanításai

- Ádám, Éva az első emberpár; az arabok ősapja Ábrahám próféta egyik fia, Iszmael; Mózes és Jézus is
próféta, Mohamed elődei – az Ószövetség elismerése
o a 3 fő dogma:
 a vallás középpontjában az egy isten, Allah áll
 Allah kinyilatkoztatása a Korán (=tanítás): ez 114 szúrából (fejezet) áll
 utolsó ítélet tana: Allah döntése nyomán a bűnösök a pokolba, az igazhívők a
mennyországba kerülnek

o A „hit 5 oszlopa”:
 hit(vallás) az egy istenben, Allahban és az ő prófétájában, Mohamedben. Ez a
legfontosabb pont, ettől nem szabad eltérni, ennek tagadása a legfőbb bűn, ami
eretnekségnek számít. A hit megvallása nemcsak ima alatt történik, hanem a hívő egész
életvitelével kifejezi. Az iszlám monoteista vallás. Az iszlám istenének nincs fia, aki
megtestesülne (mint a keresztény vallásban) és hiányoznak a közvetítők: istenanya,
szentek.
 napi 5 ima Mekka felé fordulva. Mezítláb, szőnyegen térdelve, rituális mosdás után. Az
istentisztelet napja péntek. Pénteken az istentisztelet idejére tiltották a világi
cselekedeteket. (a keresztényeknél vasárnap egész nap tilos minden földi tevékenység)
 Ramadán havi böjt (holdév 9. hónapja) – ekkor napkeltétől napnyugtáig tilos az evés-
ivás kivéve, ha beteg, terhes.
 alamizsna a szegényeknek: kezdetben önként felajánlott összeg volt, majd kötött
mértékű állami adó, amit egy évben egyszer, ramadánkor kötelezően adtak a
szegényeknek.
 mekkai zarándoklat az életben legalább egyszer (Kába-szentélyhez, Szent Mecsethez)

o Életrendi és egyéb szabályok, kötelességek:

 tilos sertéshús evése
 tilos a bor és az alkohol tartalmú italok fogyasztása
 az iszlám hit védelme, később az iszlám területek kiterjesztése: dzsihád = szent háború.
Értelmezése: erkölcsi és vallási téren megvalósuló belső tökéletesedés, ill. később, a
terjeszkedés idején azonban már a hitetlenek ellen szól: a hit terjesztése érdelében
folytatott „szent háborút” jelentette elsősorban. Aki a hitért vívott harcokban halt meg,
azonnal a Paradicsomba jut.
 szertartáshelyek: kisebb imaház a mecset, nagyobb a dzsámi. A müezzin éneke hívja
imára a híveket a külön épített toronyból (minaret)

4. Mohamed halálát követő hatalmi harcok

 Mohamednek nem voltak törvényes örököse, utódai a kalifák (helyettesek, próféta utóda)
o a kalifák despotikus uralkodókká váltak
o egy személyben hadvezér, bíró, s a Korán első értelmezője
o a meghódított népeket nem kényszerítették vallásuk átvételére, helyette adót szedtek tőlük
o a kalifák vezetésével az arabok megszerezték Szíriát, Palesztinát, Mezopotámiát és Egyiptomot.
Keleten az Indus-völgyéig jutottak el, míg nyugaton Hispániáig.
o a siker magyarázata: az egységes vallás összefogta a beduinokat, a törzseket, a kereskedő-
arisztokráciát
o a hódítások vége nyugaton: 732 Poitiers – Martell Károly, Kis-Ázsiában a bizánciak, keleten a
kínaiak vetettek véget

 az iszlám központosító szerepet is betöltött: a sok, különböző származású népet kapcsolt össze
 arab kultúra: iszlám tanítások + korábbi pogány kultúra + helyi szokások. Érthetően jelentős eltérések is
voltak, de toleránsan kezelték mindaddig, amíg nem veszélyeztette a hatalmat!
5. Az iszlám vallási előírásainak hatása a társadalomra, a fő irányzatok
 - a hívők egyenrangú közösséget alkotnak
- életüket (vallási, erkölcsi és mindennapi életét) a Korán és Mohamed és társai mondásai, tettei
irányítják
- ezeket hittudósok magyarázzák és tanítják
- perekben a kádik hoznak ítéletet
= az iszlámban nem volt világi jog, mindent a vallás szőtt át

 nők helyzete: alárendelt, de nincs teljes jogfosztottság

- többnejűség van, de az iszlám korlátozza a feleségek számát (amennyit egyenrangúan el tud tartani)
- a nő örökölhet!
- ha megözvegyül, beleszólhat, ki legyen az új férje

 fő irányzatok
- az első négy kalifa Mohamed családjából származott. A negyediket elűzték a trónjáról (Ali, vérszerinti
rokon – unokaöccse – volt). Ezután került hatalomra az Omajjád család (661), s ezután szakadt részekre,
irányzatokra az iszlám

- szunniták: (~85%): Mohamed halála után nem annak leszármazottait imádták, hanem az uralkodó
kalifát – mert azt követik, hogy a közmegegyezéssel elfogadott dolgok érvényesek

- síiták: (~15%): csak Mohamedet és leszármazottait (imámok) ismerik el prófétaként. A síita szekták
között is van különbség aszerint, hogy melyik imámot ismerik el.

6. Befejezés
arab területeken (meghódítottak is): magas életszínvonal, fejlett városi élet
- komoly építészeti tudás: mecsetek, fürdők, iskolák, paloták
- az iszlám tiltja Allah és Mohamed ábrázolását, s az emberábrázolást szent helyeken. Ezért a
mecsetekben csak növényi ornamentika vagy geometrikus formákat ábrázoló díszítések láthatók.
Gyakori a kalligráfia (művészi kivitelű írás) alkalmazása a falakon.
„Hiszünk Allahban és abban, ami kinyilatkoztatás gyanánt leküldetett hozzánk és Ábrahámhoz,
Izmáelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és Izrael törzseihez és hiszünk abban, amit Mózes, Jézus és a
próféták kaptak az Uruktól. Nem teszünk különbséget egyikük javára sem közülük. Mi Allahnak
vetjük alá magunkat.” 
(Részlet a Koránból)

A hívő öt kötelessége:
1. Hitvallás, hogy egyetlen Isten van, és Mohamed az ő prófétája. Ez a legfontosabb pont, ettől
eltérni nem szabad, ennek tagadása a legfőbb bűn, mely eretnekségnek számít.
2. Az istentisztelet rítusai: virrasztás (vigília), recitáció, térdhajlítás, leborulás. Ezek a külsőségek
keleti keresztény hatásra alakultak ki, az istentisztelet napja vasárnap vagy szombat helyett péntek. E
napon csak az istentisztelet idejére tiltották a világi cselekedetek végzését, szemben a zsidósággal
vagy a kereszténységgel, ahol az egész nap tiltott.
3. Alamizsnaadás. A kezdetben szabad, mindenki által önként meghatározott és önként adott összeg,
később kötött mértékű állami adó.
4. Böjt. Zsidó eredetű, kezdetben az év első hónapjának 10. napja (a zsidó engesztelő böjt), majd a
judaizmussal való szembefordulás után a Ramadán, tehát a mozgó holdév 9. hónapja.
5. Zarándoklás Mekkába a Kába-kőhöz, "Isten házához". Ez is zsidó hatás, hisz náluk a jeruzsálemi
Salamon-templomban elhelyezett Frigyládában lakott Jahve.

„Harcoljatok Allah ösvényén azzal, aki veletek harcol, csak ne lépjétek túl az előírást úgy, hogy ti
kezditek elsőnek a harcot; láthatjátok: Allah nem szereti az elsőként támadókat. És öljétek őket, ahol
csak rájuk találtok, és űzzétek őket onnan, ahonnan ők elűznek benneteket. A szent mecsetnél mégse
harcoljatok, hacsak ők nem harcolnak benne veletek. Ha ők támadnak meg benneteket, üssétek őket
agyon; ez a hitetlenek jutalma.
Ha azonban abbahagyják, akkor látjátok, Allah megbocsátó és irgalmas.
Allah útján harcolnia kell annak, aki földi életét adja a túlvilágiért. Allah útján küzdve elesik vagy
győz, annak valóban roppant jutalmat adunk.
(Részlet a Koránból)
Mohamed és Gábriel arkangyal