8-as tétele

Hibavédelem (Érintésvédelem)
Sorolja fel azokat a hibavédelmi (érintésvédelmi) módokat, amelyeknél nem alkalmazunk védővezetőt az
áramütés elleni védelem megvalósításában!
A felsorolásban a „törpefeszültségnél” adja meg a törpefeszültség felső határértékét váltakozó (AC) és
egyenfeszültség (DC) esetén!
Mutassa be a törpefeszültségű biztonsági elválasztó transzformátor jelképes jelölését!
Térjen ki a táplált készülékek számára, a védett áramkör maximális feszültségére és a földelési lehetőségekre
a villamos elválasztással történő hibavédelem esetében!
Ismertesse a villamos gyártmányok érintésvédelmi osztályait, jellemezze azokat hibavédelmi szempontból,
mutassa be a kettős vagy megerősített szigetelésű villamos gyártmányok jelképes jelölését!
Ismertesse a feladathoz tartozó szabványokat és azok ide vonatkozó előírásait!
A tételhez használható segédeszköz:
- Különböző jelképes jelölések, amelyek közül kiválaszthatja a vizsgázó a feladathoz szükséges jeleket
Kulcsszavak, fogalmak:
 Törpefeszültség – SELV, PELV, 50 V (AC), 120 V (DC)
 Védelem az aktív részek elszigetelésével
 Védelem a környezet elszigetelésével
 Védelem védőfedéssel vagy burkolással
 Védelem az állandósult érintési áram és a kisütési energia korlátozásával
 Védelem II. érintésvédelmi osztályú villamos szerkezet használatával
 Védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú hálózat kialakításával
 Védelem villamos elválasztással:
o adott esetben egy vagy több készülék is táplálható
o a védett áramkör maximális feszültsége 500 V
o az elválasztott áramkör testeit nem szabad összekötni más áramkörök védővezetőjével, testeivel vagy a
földdel (A szekunder oldalt földelni tilos!)

Érintésvédelem:
Az érintésvédelem az üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás következtében esetleg feszültség
alá kerülő fém vagy egyéb villamos vezető anyagú részeknek az ember által való megérintéséből származható
áramütéses baleseteket hivatott megakadályozni.
Érintésvédelem két fő részből áll:
 alapvédelem és
 hibavédelem.
Alapvédelem lehet:
 burkolás
 fedés
 védőakadály
 elérhető tartományon kívül helyezés
Védővezető nélküli érintésvédelmi módok
Az érintésvédelemnek olyan megoldása, amelynél a tápláló rendszernek nincs közvetlenül földelt pontja, ennél
fogva nem kell a villamos szerkezeteknek a testét védővezetővel összekötni.
Érintésvédelmi törpe feszültség
Törpefeszültség alkalmazása: olyan megoldás, amelynél kizárólag érintésvédelmi törpefeszültségű rendszerrel
való táplálással érik el azt, hogy testzárlat esetén se léphessen fel az érintési feszültség megengedett
határértékénél nagyobb érintési feszültség: váltakozó áram esetén 0-tól 50 V-ig, egyenáram esetén 120 V-ig.
Gyermekjátékok legfeljebb 12V- osak lehetnek. (A tétel fenti segédletében a 4-11. ábrák a törpefeszültségű
biztonsági transzformátorok jelölései) a) A törpefeszültség három féle üzemmódú lehet: a SELV (Safety Extra
Low Voltage): Földeletlen érintésvédelmi törpefeszültség, a PELV (Protective Extra Voltage): földelt
érintésvédelmi törpefeszültség. A FELV (Functional Extra Low Voltage): üzemi törpefeszültség nem önálló
érintésvédelmi mód!. b) A törpefeszültségű rendszerekben a fogyasztókat kisfeszültségtől eltérő dugós
csatlakozókkal csatlakoztatjuk, hogy ne lehessen csatlakoztatni más feszültségű aljzatba, ne lehessen más
feszültségű csatlakozó dugóit bedugni, a SELV és a PELV áramkörök csatlakozása se legyen felcserélhető.
Védelem II. év. osztályú villamos szerkezet használatával vagy azzal egyenértékű elszigeteléssel (kettős,
megerősített szigetelés)
Ennek az érintésvédelmi módnak az a rendeltetése, hogy az alapszigetelés hibája esetén egy további kiegészítő
szigetelés segítségével megakadályozza az életveszélyes feszültség megjelenését a villamos szerkezet ember
által megérinthető részein

Az alapszigetelés: (üzemi szigetelés) az üzemszerűen vezető részen az áramütés ellen alapvédelemként

alkalmazott szigetelés
Kiegészítő szigetelés: (védőszigetelés) az alapszigetelés kiegészítéseként alkalmazott, független (különálló)
szigetelés, amely megakadályozza az áramütést az alapszigetelés meghibásodása esetén.
Kettős szigetelés: az alap- és a kiegészítő szigetelés együttes alkalmazása
Megerősített szigetelés: az üzemszerűen vezető részeken alkalmazott, egyetlen szigetelőrendszer, amely
érintésvédelmi szempontból a kettős szigeteléssel egyenértékű védelmet biztosít
A környezet elszigetelése
A testzárlatos villamos szerkezet testének érintése nem okoz áramütést, ha az azt megérintő személy
ugyanakkor nem tud más potenciált is megérinteni, azaz nem kerül áramkörbe. (Ebben az esetben gyakorlatilag
nem folyik az ember testén keresztül áram, pontosabban a padlószigetelés nagy ellenállásértéke jóval a
veszélyes szint alá korlátozza az áramot. A környezet elszigetelése közvetett érintés elleni védelmi módot úgy
kell kialakítanunk, hogy érinthető környezetünket jó minőségű szigetelőanyaggal határoljuk, azaz:
 a padlót szigetelőanyaggal burkoljuk, elszigetelve magunkat a földpotenciáltól, és;
 megakadályozzuk két eltérő potenciálú rész egyidejű érintését, azaz: - két villamos szerkezet testének
egyidejű érintését, vagy villamos szerkezet testének és idegen fémszerkezetnek egyidejű érintését.
Az egyidejű érintés megakadályozása történhet: egymástól megfelelő távolságra helyezéssel; vagy lehetőleg
szigetelőanyagból készült hatékony védőakadályok alkalmazásával.

Érintésvédelem a kisülési energia korlátozásával, vagy az állandósult érintési áram korlátozásával

Ez a védelmi mód egy olyan megoldás, amelynél az áramkörbe iktatott soros impedancia olyan kis értékre
korlátozza az áramkör kimenő zárlati teljesítményét,hogy áramerőssége az emberre veszélytelennek tekinthető.
Védelem villamos elválasztással = védőelválasztás
A közvetett érintés elleni védelem ezen módja —‚ melynek korábbi neve védőelválasztás volt, — úgy óvja meg
az embert az áramütéstől, hogy az 500 V-nál kisebb feszültségű elválasztott áramkört mind a táplálástól mind a
földtől független potenciálon alakítjuk ki, így az alapszigetelés esetleges meghibásodásakor mind a test, mind a
testet megérintő személy, mind a föld hibapotenciálra kerül, és így nem alakul ki áramkör, hibaáram nem
folyik.

Védelem földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötéssel

Ez a közvetett érintés elleni védelmi mód csak kivételesen és olyan szigorúan körülhatárolt helyeken lehet
előnyös, ahol számolni kell az aktív részek közvetlen érintésével. Ilyen lehet kisfeszültségű vezeték-, vagy felső
vezeték szerelésére alkalmazott szerelőkosár, próbaterem, javító műhely, laboratórium, stb. Ennek a védelmi
módnak az a komoly előnye, hogy a dolgozó személyek környezetében egyáltalán nincs érinthető földpotenciál.
A védelem szinte egyetlen megoldási módja ez ott, ahol számítani kell az üzemszerűen feszültség alatt álló
aktív rész megérintésére, vagy egy olyan meghibásodott szerkezet üzem közbeni vizsgálatára, amelyen az
érinthető részekre kikerült a veszélyes potenciál, tehát a földpotenciál jelenléte kifejezetten veszélyes és nem
egy, hanem több készülék használatára van szükség

Érintésvédelmi osztályok:
 0. év osztályú szerkezet – alapszigetelés biztosítja az alapvédelmet, és nincsenek hibavédelemmel ellátva
(pl. nincs rajtuk védőkapocs)
 I. év osztályú szerkezet – alapszigetelés biztosítja az alapvédelmet, és védőkapoccsal van felszerelve a
hibavédelem céljára
 II. év osztályú szerkezet – alapszigetelés biztosítja az alapvédelmet, és kiegészítő szigeteléssel van ellátva a
hibavédelem biztosítására, vagy megerősített szigetelés biztosítja együttesen az alap- és hibavédelmet
 III. év osztályú szerkezet – törpefeszültségen (ELV) alapul az alapvédelem, az ilyen szerkezet
hibavédelemmel nincs ellátva