Ch. 2.

Plotinus: Preliminary remarks

Introduction
 Preliminary observations
 Prima facie orignality
 Previous scholarship
 Structure
o Outline of occurrences
o Remarks on 3 significant features in VI.8.
o Survey of interpretations
 General conclusions about tendencies and problems
o Conclusion
 Main questions to clarify
 Notions on the tradition
 Plotinus’ own notion
2.1. An overview of occurrences
 Aim:
o Determine the contexts of usage
o The scope of applications

III.1.
 Summary
o Argues against some conceptions of fate
 Epicurean (all things caused by atoms) (ch. 3.)
 Stoic/Platonizing stoic (all things are caused by the world-soul) (ch. 4.)
 Astrologers (all things caused by the starts) (ch. 5-6.)
 Stoic (All things caused by the universal chain of causation) (ch. 7.)
 Own view (ch. 8-10.)
o (ch.7.)
 Stoic theory of universal causation
 If the theory is true, the eph’hemin will only be a word.
o Assumption: something actually depends on every agent
in an equal manner..
o (ch. 9.)
 Plotinus’ own view
 When the soul desires with its own pure and untroubled reason
ruling it, only then this desire and impulse is eph’hemin
 Restriction: some types of desires are eph’hemin, others are
not.
 Question (1)
o Something that depends equally on all agents
o But maybe only wise men are capable of such desires.
 Question (2)
 o Eph’hemin and hekusios.
o (Ch. 10.)
 When wise men act it depends on them to do the noble actions.
 Notion adapted to specific subjectss.
 Conceivable: may depedend on certain (wise) agents; but not
on other types of agents (everyone else)
VI.6 On numbers
 The generation of the number is not in the power of the numberer, but is alrealdy
limited and stands fast.
VI.8.
I.4.
 (Ch. 7.)
o It depends on them depart…
 If they stay, it’s either reasonble
 Or if they stay unreasonably, it’s their own fault.
III.2.
 (Ch. 10.)
o The motion of the cosmos is not such that nothing would depend on us.

 There is a sense in which humans are principles too.
Contexts
 Hellenistic debates about the compatibility of the Stoic doctrine of fate and the
common notion of eph’hemin.
3 Significant features of the account of eph’hemin in VI.8.
 (1) the scope of investigation
o Humans
o Intellect and one
 Will have consequences in the way he applies it to humans
 (2) Criticism of Aristotelian notion
 (3) Applicability of the notion
o Stronger conditions
o Inner – outer; proper
o Chrysippus, Seneca, Epictutus  analysis of the passions as externally
determine
Interpretations

Ch. 6. Plotinus reconsidered

6.1. Occurences of eph’hemin outside VI.8.
III.1.
 Discusses various theories of fate
o Nature and scope of fate
o How human agency fits in
o Causal explanations with reference to fate – common intuition that weare the
causes of what we de and are responsible
 Ch. 1.
o Dismisses olutions with uncaused events
 Ch. 1-2.
o Aristotelian view: various classes of causes
 Criticism: only refers to proximate causes; doesn’t look higher
 (ch. 3.)
o Epicurean (all things caused by atoms)
 (ch. 4.)
o Stoic/Platonizing stoic (all things are caused by the world-soul) (
 (ch. 5-6.)
o Astrologers (all things caused by the starts)
 (ch. 7.)
o Stoic (All things caused by the universal chain of causation)
 (ch. 8-10.)
o Own view

III.1.7.;
 All causes have one and the same principle;
 Everything is necessary
 All things are within fate; and have one sole principle
o What is lacking? – Existence of other causes
 Eph’ hemin
o Problem
 (1) They way we act depends entirely on external factors
 Phantasia hormé
o We need to contribute somehow inclusive view
 (2) having an impulse os not enough
 Animals, babies, madmen, fire (?) – also have impulses
o They are enslaved to their constitution
 A certain kind of contribution is required
exclusive view
 Reference to rationality?
Ch. 8.
 Individual soul: the additional cause that is lacking in the universal chain of
causation view
 o It is a próturgosz aitia
o Otside the body: free, master of itself, outside of the cosmic cause;
o Even in the body: it can govern some things rather than being governed by
them
 But: the better soul has power over more
Ch. 9.
 Plotinus’ view of eph’hemin
o Subject-specific restriction
 Only some impluses are eph’hemin
 But these depend equally on all of us
 However, maybe only the wise are capable of having such impulses
Ch. 10.
6.2. Eph’ hemin in VI.8 (pp. 187 ff)

Most crucial steps in the argument.

 Az eph”hemin közös fogalma
o (VI.8.1.22-30.)
 Necessary and sufficient condition:
 Az ágens végre akarja hajtani, és semmi nem áll ellen
akaratának.
o Ellenérv: akkor bulészisznek szolgálna?
 Ez valójában nem ellenérv!
o Exklúzív; nem minden fajta törekvés tartozik bele.
 Csak a racionális (bulészisz)
 Igen, de itt még nem annyira van kifejteve, h mi is a bulészisz
o Plótinosz elveti az eredeti fogalmat, mivel nem mindenfajta racionális
törekvés lesz eph’hemin
 Nem, nem veti el, hanem mindvégig ezzel dolgozik, és egyre jobban
kibontja
 Eph’hemin és hekuszion (+küriosz)
o Nem erőszak hatására; a megfelelő körülmények tudatában; +küriosz
 Nagyon fontos, hogy mi is a küriosz: erről is jó összeszedni, h ki mit
mond, és pontosan kialakítani az álláspontomat
o Példa: Oedipos nem tudta, hogy az apja az, ezért nem hekuszion, viszont
küriosz volt
 Milyen értelemben volt küriosz?
o
 Pontosítás (1) – általános normatív tudás
o Eph’ hemin és hekusios összehasonlítása
 Az eph’hemin-hez is kell tudás
 Nem elég a partikuláris körülményekre vonatkozó tudás
  Általános, normatív jellegű tudásra van szükség
 Hol tartunk? – az eph’hemin még exklúzívabb értelmezése
 nem elég a szituációs ismeret; általános normatív tudás kell.
 Ch. 2. (A bulészisz fogalmának pontosítása) pp. 195ff
o Plótinosz problémája az eredeti fogalommal: a bulészisz nem per def.
Racionális a megfelelő értelemben
 Én nem egészen így olvasom: nincs elvetés, csak fokozatos finomítás
o A lélek mely képességének tulajdonítsuk az eph”hemint?
 Szerintem nem egészen a lélek képességeiről van szól, hanem a
motiváció különféle típusairól
o (1) bármiféle hormé és orexisz
 Thümosz és epithümia
 Ellenérv: gyerekek, állatok, őrültek, olyanok, akik nincsenek
magunknál.
o Küriosz kritérium, Eliasson nem látja, mert azt hiszi, h
P elveti a definíciót
o logiszmosz orexisszel:
 megszorítás helyes logosz és orexisz
 Meglülönböztetés: az orexisz mozgatja a logoszt? Vagy a logosz az
orexiszt?
 (1) orexisz logoszt:
 Ha természtes vágyak:
o Az élőlényhez és az összetételhez tartoznak
o A lélek a természet anankéját követte
 (2) Logosz az orexiszt:
 Milyen egyszerű logiszmosz előzi meg az orexiszt,
o Itt bonyolultabb az érvelés menete!!!!
o Általános megfontolások (VI.8.2.17-37)
 Orexisz általában: ha vmire vágyunk/törekszünk, az vezet bennünket
 Being led  being master
o Ezt jól meg kellene érteni, hogy mind kettő pontosan
mi, és miért is zárják ki egymást
 Ontológiai függés: ha valaminek a természete valami mástól függ,
akkor lehet-e valami, ami tőle függ?
 Érzékelés/tudás (!!!): nem tesz különbésget a tekintetben, hogy tőlünk
függ-e valami
o További:
 Ha maga a logosz egy másik orexiszt hoz létre, meg kell vizsálnunk,
hogyan?
 Ha megállít egy orexiszt, és megállapodig: akkor az eph’hemin nem a
cselekvésben lesz, hanem a nuszban fog állni
 Ch. 3.
o Hol tartunk: bulészisz logosz  orthosz logosz
o Új elem: Orthosz logosz tész episztémész
 Contr. Arist; exklúzív
  Általános normatív tudás + annak tudása, hogy miért van
így;
 Ha nem tudja, mitől helyes a vélemémy
 Tükhé, vagy phantasia vezeti…
o A phantasia nem tőlünk függ.
o Arké autexusziosz – hogy is van ez? (pp. 200ff)
 Tézis: valami akkor függ az ágenstől, ha az ágens egy autexusziosz
arkhé
 Vö. III.2;
 Érvelés: a fentibbi példában az ágens nem autexusziosz
 (VI.8.3.19-26)
 Az autexuszosz feltétele:
o A nuszból érkező premisszák vezetik a cselekvését
o Orexiszek, amelyek a noeinből származnak…
 Eph’ hemin a cselekvésben (ch. 5.) (pp. 201ff) (!!!)
o Áltlalános probléma: minden törekvés és így minden cselekvés is külsőleg
meghatározott (ch. 2.; ch. 4.)
o Ezt másképpen veti most fel:
o A Kimenetel nem rajtunk múlik
 Ha a kalószt nézzük, és hogy magunk részéről mident megteszünk,
ennyiben igen.
 Itt ő máshogy fordítja mint én (+nem veszi észre a sztoikus
elméletre történő utalást)
o Probléma: az erényes cselekedet mindig külső körülmények váltják ki
 Lehetséges megoldás: csak a bulészisz és a logosz eph’ hemin (?)
 Ellenérv: Az eph’ hemin a cselekvések szféráján kívül lesz
 Plótinoszt pedig itt az érdekli, hogy hogyan lehetnek
cselekvések tőlünk függők!
o Ezt jól látja E.
 Amit keres P.: olyan megoldás, ami számot ad arról, hogy van
valami a cselekvéssel kapcsolatban, ami rajtunk múlik.
o A közös fogalomban szereplő intuíciók megtartása!
 Bizony!
 Ch.6. (pp 203-4)
o Ami a korábbiakból továbbjön:Az Eph’hemint a nuszra és az erényre kell
visszavezetnünk
 Különbség az azonosítás és a visszavezetés között (nagyon fontos)
o A cselekvés esetén mi az ami a cselekvésen belül tőlünk függ?:
 Cselekvés azon a része/aspektusa, amely a kontemplációból és az
erényből fakad
 Azok a cselekvések?
o Végső kritérium:
 Az múlik rajtunk, ami egy bulészisz miatt történik, amely maga az
erény kontemplációjából származik.
(VI.8.1-6.) Konlúzió, összefoglalás
 Közös fogalom
o Bulészisz + semmi nem áll ellent
 Kritika: kevéssé meghatározott
 Arisztotelész kritika: általános normatív tudás szükséges
 Episztémé szükségs, nem csak helyes vélekedés.
 Arkhé autexusziosz
o Az ágensnek ilyennek kell lennie
o Vö. III.2;
 Kell bennünk lennie arkhé autexusziosznak
 A természetünk jó dolgok felé vezet bennünket
 Normatív phüszisz fogalom(???)
o VI.8.
 Erény: mint kontempláció
 Akkor eph’ hemin valami, ha olyan bulészisz által lesz, amely az erény
gondolatából és kontemplációjából jön
 Érvényes az erény belső aktivitására, és az abból fakadó
cselekvésekre is. (Vö. Bene)
 „abban az esetben is érvényes, amikor a körülmények külső
cselekvésre kényszerítik az erényt”
o Nem tesz különsbéget az erényes cselekvés két fajtája
között, ahogy én teszek
o Így marad némi ellentmondás az értelmezésében
 A ch. 5-ben szereplő probléma nincs feloldva.
 Összefoglalás
o Exklúzív fogalom
 Vmilyen értelemben racionális forrás
 Milyen értelemben?
 Feltételek
o Az ágens
 Erényes
 Gondolkozik és kontemplál
 A cselekvésben nem a külső eredményekkel
törődik, hanem a lélek belső tökéleteségével,
 Vö. Roman philosophy