S Z 0 L G Л G Y () R.

MÁSODIK ÉS B E F E J E Z Ő KÖZLEMÉNY.

III.

A várispánságok keletkezése, egyike történelmünk legvitá-

sabb kérdéseinek, s bogy mégis ilyennel foglalkozom, arra nem
pozitív új adatok, hanem csak a már előadott kutatások bátorí-
tanak, melyek, azt hiszem, a szolgagyőrinek eredetét is némileg
tisztába hozzák. Azokból ugyanis, melyek nevére, viszonyára
Galgóczczal s az udvarnoki révre vonatkoznak, kifejlődésének, ha
nem is évszerinti, de mégis bizonyos időrendi egymásutánja követ-
keztethető. — A z eddigi conclusiók legelőször is fölmentenek
attól, hogy Szolgagyőr eredetét az úgynevezett várszerkezetnél
korábbi időről keltezzük. A n n á l régibb másrészt Clalgócz, s a
kettőnek utóbb egymással való szoros kapcsolatából kifolyóan
nagy valószínűséggel fölteketjük, hogy Szolgagyőrnek imént kije-
lölt területe eredetileg galgóczvári birtok volt s nevét a galgóczi
várnak ott lakozó szolganépei adták, s csak később azután épült
a vár. Hogy ez mikor történt? azt — adatok teljes hiányában —
meg nem mondhatjuk, s csak annyi bizonyos, hogy 1113-ban
fönn kellett állania, mert már akkor szó van várispánságá-
ról. ') De az udvarnoki rév történetét illető fejtegetéseket véve
alapul, már sokkal kielégítőbb feleletet adhatunk arra : mi vég-
ből építették ? Mert, ha tekintetbe vesszük, milyen fontos
hadászati vonal jelentőségével bírt akkor a Vág, mennyivel fon-
tosabbnak kellett tekinteni annak gázlóit, réveit, oly korban,
mikor a hírtelen berohanás könnyebb, következményei súlyo-

') Lásd alább a várföldek jegyzékében Vecse és Bős-nél,

 szolgagyök. tagányi károlytól. 389

sabbak valának. Azért l á t j u k lépten-nyomon azt a sok várat a

"Vág mentén, mert mindegyikök egy-egy átkelő hely fedezetére
volt hivatva, nem is említvén, milyen jelentékeny jövedelmi for-
rást képviselt akkor minden csekélyke vám. E z fejti meg, hogy
noha Galgócz csak pár órányira feküdt is az udvarnoki helye-
sebben szolgagyőri révtől, közvetlen védelmére új erőd építése
vált szükségessé, annál is inkább, mert a sempthei még akkor
nem létezvén, ott a forgalom is nagyobb volt. A z újon épült vár
ellátása új várispánság szervezését igényelvén, okvetlenül tekin-
tettel kellett lenni a már meglevő viszonyra, mely Galgócz s az
előbbi Szolgagyőr közt fennállott. Ezen, s a m a másik körülmény,
hogy a két vár -— mint l á t t u k — az egész X I I I . század folyamán
egymással szoros kapcsolatban volt: kétségtelenné teszik, hogy
ez a kapocs közöttük már eredetileg is megvolt. Egy várispán-
ság területén két vár levén, minden tekintet sérelme nélkül való-
ban a legczélszerübb is volt, hogy Szolgagyőrt és Galgóczot egy
ispán hatósága alá helyezzék, s a galgóczi várispánság földjeiből
lássák el mind a kettőt.
További következtetéseinkre nézve tehát fontos ismerni e föl-
dek nagyságát, de mivel ezek mindkettőjüknek közös birtokátképez-
ték. valamennyit egy jegyzékbe foglaltam össze, amint betűrend-
ben egymásután következnek.
Agg-Szent-Péter-еп (régente Zopokun-on) felül, Fejér-megyében,
л szolgagyöri várnak eg)' földje volt 1259-ben, hol azelőtt Kegun vár-
jobbágy lakott. — Wenzel Á. Ú. О. VII. 505. 1.; fejér C. D. IV. v. II.
•495. 1. lásd még Wenzel XII. 458. 11.
Апуя1 £L (Anala) Komárom megye. 1239-ben közösen lakták a
szolgagvőri, bana-i, és komáromi várnépek. — Knauz. Mon. Eccl. Strig.
I. 330. 1. ; Fejér С. I). IV. v. I. 156. 1.
AranyOS Komárom m. Csallóköz. Egy 1268-ban tartott határjárás-
ból kitűnik, hogy alsó vége szolgagyöri várföld volt, hol egy ott lakó
Sebestyén nevű jobbágy a várnak 5 pondus fizetésére volt kötelezve.
— Wenzel III. 158. 1.; Fejér VII. vagy I. 343. 1.; Knauz I.
5 5 3 — 6 0 . ; Fejér IV. v. III. 4 4 3 — 5 6 . 1.
Á r p á d f o k a , vagy ÁrpádSOka : Pozsony m. Csallóköz. Ma már csak
mint düllő szerepel a bösi határban, s azzal együtt, 1264-ben a szol-
gagyöri, 1269-ben a,pozsonyi vár birtokának, 1264-beu Pozsony megyében,

llaz. Okm. 1. 51. I. jegyzet.

390 szolgagyőh.

Î270. és 73-ban pedig Győr megyében fekvőnek mondatik. Miudakétszer

a megye a vártartománnyal cseréltetett föl, a Győr-megye alatt pedig
Szolgagyőr van értve, mint 1113-ban Yecsénél is, (lásd ezt) s úgy
veendő liogy Szolgagyörliöz tartozott, de Pozsony-megyében feküdt. —
1264-ből Fejér X. v. II. 7 2 7 . ; 1269-ből Wenzel VIII, 225, kivonat-
ban Fejér VII. v. I. 3 5 7 . ; 1270-bőlHaz. Okmt. I. 4 8 . ; 1273-ból Fejér
V. v. II. 191.
Báb (Nagy-) Nyitra m. 1261-ben Galgócz váráé volt, — Orsz.
ltár táblai osztályában az elhalt ügyvédek után maradt iratok közt
Fasc. 130. N. 22.
BajmÓCSka (Bayanch) Nyitra m. 1275-ben a szolgagyőri vár
birtoka. — Orsz. ltár. 896. dipl. sz.
B á r k á n y Nógrád m. Határában 1254-ben egy szolgagyőri vár-
jobbágy földje említtetik. — Haz. Okmt. VII. 46.
Bille (Billa) Pest m. 1231-ben a szolgagyőri vár földje. —
Wenzel I. 282.
BÖS Pozsony т.. Csallóköz. Mint Arpádfokánál is említe'm, Bős,
Szolgagyőr váráé volt, innen van, hogy 1270. és 7 3-ban Győr megyében
fekvőnek mondatik Szolgagyőr helyett. Fejér X. v. II. 727.; Wenzel
VIII. 2 2 5 . ; kiv. Fejér VII. v. I. 357.; Haz. Okmt. I. 4 8 . ; és Fejér
V. v. II. 191.
Bund, Buda Nyitra m, Valaha Maniga körül létezett és 1268-ban
Buda szolgagyőri várjobbágy birtoka volt. — Wenzel VII. 488. ; és
XI. 5 7 2 . ; Fejér IV. v. III. 487. 4 ).
ChropÓ (Rupov) Nyitra m. 1262-ben a galgóczi vár birtokának
említtetik. — Wenzel VIII. 24. ; és XII. 26.
Család Soprony m. Három egymás mellett fekvő falut hívtak
ezen a néven, mind a három 1257-ben Szolgagyőr várához tartozott, s
itt lakó népeitől eredt a mai Szolgagyőr puszta neve a nagy erdő vidékén.
• - Fejér T. IV. v. II. 427. ; és v. III. 306. 1.
Csém (Ce m) Komárom т. Itt 1209. előtt a galgóczi vár népei
laktak. — Knauz. Mon. Eccl. I. 194.; Fejér III. v. I. 72.
Csolnok ^Cholnok) Esztergom m. Földjét IV. Béla alatt, Péter, a
szolgagyőrvári tárnokudvarnokok mestere bírta. — Fejér V. v. I. 59.
Chuefeldy Fejér m. Ezen a néven ma már nem létezik, 1274-ben
a szolgagyőri vár földje volt. — Wenzel IX. 68.
Dabas (Alsó-) (Oldobus) Pest m. Fejénnegyében levőnek monda-
tik 1269-ben, mikor is földjét précók, szolgagyőriek és a fejedelem
vitézlő népei lakták. — Fejér IV. v. III. 492.
DéCSi (Gyuche) Nyitra m. 1275-ben Szolgagyőr várához tarto-
zott. — Orsz. ltár 896. dipl. sz.
DombÓ (Alsó-) Pozsony т. IV. Béla adta Serefelnek 1262-ben,
mint Galgócz vára tartozékát. — Wenzel VIII. 24. ; és XII. 26.
DombÓ (Felső-) Pozsony m. Kún László 1277-ben azt, ugyan-
 'гapányi károlytól. 391

azon Serefeluek (máskép Szerafin) adván, Szolgagyör vára földjének

mondja. — AVeuzel IX. 1 7 1 . ; kivonatban Fejér V. v. II. 4 0 8 . 1. 12).
ECSI (Echey) Veszprém m. A szolgagyőri vár népei és a précók
laktak itt 1277 előtt. — Fejér V. v. II. 380. 407. 1.
Ebed Esztergom, т. II. Endre korában ezen főid az itteni fíivelö s
halászattal együtt a galgóezi vagy más néven a szolgagyöri várjobbá-
gyoké volt. — Knauz. Eszt. főegyh. Okmt. П . 187. 1. Wenzel VII. 32.
FÜS (Fys) Bars т. Egy részét a madari szolgagyőrvári jobbágyok
bírták, de már 1266-ban eladták. — Fejér IV. v. I. 99. 1 0 0 . ; és v.
II. 363.
GelIér (Guler) Komárom m. Csallóköz. Szintén a szolgagyőri vár-
ispáusághoz tartozott 1258-ban. — Wenzel. II. 299. Knauz. M. E. S.
I. 5 5 3 — 6 0 . ; Fejér IV. v. III. 4 4 3 — 5 6 .
Gönyö (Geney) Győr m. Halászatával együtt 1213-ban a szolga-
györi vár tartozékául említtetik. — Wenzel VI. 365. 1.; Haz. Okmt.
I. 7. ; Wenzel VI. 410.; Fejér III. v. I. 3 9 7 . : Wenzel I. 197. 2 0 9 . ;
Fejér VII. v. IV. 74.
Gyarmath (Zsitva-) (Gormoth) Bars т. Fejér hibásan olvassa
»l>ormoth«-nak, 1275-ben a szolgagyöri várnak volt földje. — Knauz.
Eszt. főegyh. Okmt. II. 119 ; Fejér V. v. II. 241. 1
GyOPOk Nyitra m. Erről azt írja egy 1247. évi oklevél, hogy
régente a szolgagyöri népeké volt. — Fejér IV. v. I. 479.
GyÖr város Győr m. Itt szolgagyőri várnépek is laktak, kiket
1271-ben V. István király a városnak adományozott. — Fejér V. v.
I. 148. 1.
Gyümölcs (Gumuleh) Pozsony m. Csallóköz. A szolgagyöri várnak
volt birtoka 1270-ben. — AVenzel VIII. 295. 1.
Heese (Heeche) Bars т. Innen való volt egy Mihály nevű szolga-
györi várjobbágy, kit 1268-ban IV. Béla a nemesek sorába emelt, —
Fejér IV. v. III. 432.; és V. v. I. 69.
HeCSe (Heche Győr т. Ezen föld 1282-ben Szolgagyőrhöz tarto-
zott, a tatárjárás még óta akkor is lakatlan volt. — Wenzel IV. 237.
Horhi (Ilor) Tolna m. Várongnak 1250-iki határjárásában a
szolgagyőriek birtokának mondatik. — Hazai Oklevéltár 18. 1.
H rád ist (Haradicha) Nyílra m. Egészen 1262-ig a galgóezi vár
birtoka volt. — Wenzel VIII. 2 4 . ; XII. 26.
JenÖ (Yeneu) Pest in. Már 1225-ben említtetnek az itt lakó
szolgagyőri jobbágyok. Wenzel XI. 179. ; Fejér III. v. II. 11. ; VII. v.
V. 2 3 4 ; X. v. II. 711.; és 1245-ből Wenzel VII. 197.; Fejér IV. v.
II. 45. 1. hibásan az 1249. évre.
KátÓ ( P l l S Z t a - ) l'est m. E föld a fejedelemségé (ducatus) és
Szolgagyőr váráé volt. — Wenzel XII. 141. ; Fejér V. v. I. 49. ; VII.
v. II. 10., 216.
392 szolgagyőh.

Káva. Komárom m. Csallóköz. E birtok szomszédaiul 1247-bcu

több szolgagyöri yárjobbágy van megnevezve. — liaz. Okmt. III. 9.
KeSZÍ ( I p o l y - ) (Keseu) Hont m. Honth és Szolgagyör varak tar-
tozéka volt 1248-ig. — K n a u z . Mon. Eccl. Strig. 1. 3 7 2 . ; Fejér IV.
v. II. 15.
KeSZÍ ( K Í S - ) (lvezeu) Komárom m. Csallóköz. E néven több egy-
más mellett fekvő birtokot neveztek, de valamennyi a szolgagyöri vár-
jobbágyoké volt míglen 1277-ben a nemesek közé fölvétettek — Wenzel
IX. 17 8.
KeSZÍ ( K u r t a - ) (Queztev) Komárom m. Egy része 1256-ban,
Bana és Szolgagyör várakhoz tartozott. — Knauz. Mon. Eccl. Strig I.
4 36. ; Fejér IV. v. II. 367.; VI. v. II. 384.; X. v. III. 253.
Kulcsod (Colehud) Győr m. Ez a falu egészen 1251-ig Galgócz
váráé volt. — Haz. Oki. 19 — 21. 1.
Kuldó (Kuldu) Fejér т. IV. Béla alatt, többek közt Szolgagyör
várának is volt itt birtoka. — Fejér V. v. I. 208.
M a d a r (Modor) Komárom m. Földjén szolgagyöri jobbágyok lak-
tak, kik közül egyet 1252-ben IV. Béla tett nemessé. — Knauz. Mon.
Ecel. Strig. I. 395. Fejér. IV. v. II. 139., 170. 1) ; és 363.
Mánya (Kis-) Nyitra m. 1249-ben a galgóczi vármegyében
(comitatus) fekvőnek mondatik. — Fejér IV. v. II. 54.
Negeuen Gy őr m. Villányi szerint 1 ) a mai kulesodi határban fek-
szik. — Haz. Oki. 19 — 21. 1.; Fejér VII. v. V. 307. 346.
Olcsa (Nemes-) (Oucha) Komárom m. Csallóköz. Egyik szom-
szédjául 1268-ban Almos szolgagyőri jobbágy van megnevezve. —
Knauz. Mon. Ecel. I. 553—60. 1. ; Fejér IV. v. III. 4 4 3 - 5 6 .
OndrohÓ (Ondruh) Nyitra m. Innen czímezi magát 1229-ben a
szolgagyőri várnak egyik centúriója. — Haz. Okmt. VII. 16.
Örs (Vrs) Komárom m. Csallóköz. Határául 1268-ból egy szolga-
győri jobbágy van megemlítve. Knauz Mon. Eccl. Strig. I. 553 ; Fejér
IV. v. III. 444.
Oszúszkó (Ozus) Nyitra m. Galgócz várához tartozott 1262-ig.
Wenzel VIII. 24. ; XII. 26.
P a l a z n a k Zala m. Már 1217-ben említtetnek az itteni szolga-
györi jobbágyok. — Haz. Okm. V. 8. 1 0 ; Fejér VII. v. I. 221.; IX. v.
VII. 646.; és 1222-ből Fejér VIII. v. III. 260.
Petény (Petend) Pozsonyin. Csallóköz. A már elősorolt Gyiimölcs-el
együtt 1270-ben Szolgagyőr várához tartozott. — Wenzel VII1. 2 9 5 . ;
Nagy I. Anjoukori Okmt. II. 627. 6 3 3 . ; Fejér VIII. v. VII. 244.
Petend (Peten) Fehér m. Az 1 2 6 0 — 70. év körül, Nyék és Mór
szomszédjáúl egy petendi szolgagyörvári jobbágy van megnevezve. —
Haz. Okmt. III. 19., 20. 1.

x
) Győrmegye és város 69. 1.
 'гapányikárolytól. 393

Raab Esztergom m. A megyében az e néven már ismeretlen birtok

szomszédjai gyanánt 1279-ben a szolgagyőri várjobbágyok is elő vau-
nak sorolva. — Knauz. Magyar Sion I. 839. ; Fejér V. v. II. 408.
Ság h (Saggli) Győr т. V. István idejéből több itt lakó szolga-
győri várjobbágy fordul elő. Fejér VII. v. II, 23, 73.
Sárkány Esztergom m. Az 1247-ben lakóiul emiitett sokféle né-
pek közt a szolga-győriek szintén előjönnek. — Fejér IV. v. I. 445. erede-
tije meg van az orsz. ltárban 307. dipl. sz. a.
Szántó (Zamtou) Komárom m. Csallóköz. Csak 1258. óta tartozott
Szolgagyőrliöz, mert akkor vették meg azt, a várnak gelléri jobbágyai.
— Wenzelt II. 299.
Szenese (Schenclie) Bars т. 1258-ban említtetik, mint a szolga-
győri várnak birtoka. — Fejér IV. v. III. 4 6 4 . ; V. v. I. 68. ; v. II.
351, 420.
SzéniCZ (Scynche) Nyitra m. Vámjával együtt 1273-ig maradt a
galgóczi azaz szolgagyőri várispánság birtokában. — Wenzel IX. 12.,
72., IV. 27, 37.
Szöd (Zuld) Pest m. Talán ez azon f ö l d , mely 1269-ben a
szolgagyőri népek birtokának mondatik. — Fejér IV. v. III. 492.
Szolgagyör (Zolgagyeur) Pozsony m. Csallóköz. Mint már fentebb
is emlitém, itt 1252-ben szolgagyőri jobbágyok laktak. Fejér X. v. II.
724. 1.
Szűcsi (Zoych) Pest m. 1270-ben először említtetik a szolga-
győri várbirtokául. AVenzel XII. 141 ; Fejér V. v. I. 49 ; VII. v. II. 10 ;
216 ; Wenzel IX. 579 ; X. 441.
Taksony (Toxun) Pest m. Szűcsivel egyiitt 1270-ig a szolgagyőri
vámépek bírták. Wenzel XII. 141. Fehér V. v. I. 49 ; VII. v. II. 10,
216 ; Wenzel IX. 579.
Tanya (János-) (Tuuna) Fehér m. Nyék és Mór szomszédjául
1260 — 70 körül, Welpret itteni szolgagyőri várjobbágy van megne-
vezve. Haz. Okmt. III. 19, 20,
T a r j á n (Teryan) Győr m. 1242-ig a szolgagyőri várhoz tartozott.
— Wenzel II. 145*.
TényÖfalu (Theneu) Gyűr m. Ezt a falut vallja lakóhelyének
1223-ban Eudreus szolgagyőri várjobbágy. — Wenzel I. 194.
Tönye (Thena) Pozsony m. Csallóköz. Egy 1261. évi oklevélből
tudjuk, hogy a szolgagyőri várispánsághoz tartozott, s lakói közül ket-
ten 5 pondus fizetésére valának kötelezve. — Wenzel XI. 503.
Urmény (ihner) Nyitra m. Egy 1277. évi tudósítás szerint egy-
kor szolgagyőri tartozék volt. — Fejér VIL v. V. 437.
Vajk (Wojku) Nyitra m. Régente, még 1247 előtt, szolgagyőri
várjobbágyok bírták. — Fejér IV. v. I. 479 ; eredetije a nemz. muze-
umban letéteményezett gr. Forgách lban.
Vecse (Vág-) (Wachu, hibásan: Woehoy vagy Wecher) Nyitra
 394 szolgagyőh.

т . Eddigi tudomásunk szerint ez a legrégibb szolgagyörvári tartozék.

Kálmán királynak 1113. évi oklevelében fordul elő, melyben Yecséröl
az van mondva : a mennyi földet itt a győriek (Gewrienses) bírnak,
ugyanannyi földje van e helyen a zobori apátságuak is. Hogy itt Szol-
gagyőrt és nem Győrt kell értenünk, azt a geograpliiai fekvés is iga-
zolja; azonkívül bizonyos, hogy a várnak, legalább is e tájon voltak
birtokai, mert 1239-ben Sellye földnek hovátartozandósága iránt a vizs-
gálattal a szolgagyőri ispán bizatik meg. Hogy pusztán »Gewrienses«-
nek neveztetnek, az sem okozhat aggályt, mert — mint azt Bős-nél
kifejtettem — Győrnek még latinos »Jaurinum« nevét is felcseréltek
Szolgagyőrrel, a mi pedig már nehezebben téveszthető össze. — Fejér
VII. v. V. 8 9 . ; X. v. AT. 58. 1. a nyitrai püspöki Itár 1410-iki átiratá-
ból, hol Zsigmond király azt is megemlíti, hogy az eredetiben illetve
IV. Bélának 1249. átiratában éppen a most fejtegett helyen vakarás
volt; az orsz. Itár 10. dipl. sz. átiratában pedig, mely 1592. illetve
1628-ban készült, a я Geterienses" szóból már csak a G. van kiírva.
1239-re lásd Wenzel II. 93., 95,
Vistuk (Wystey) Pozsony m. A galgóezi vár birtokául van meg-
említve 1270-ben. — Fejér V. v. I. 70. 1. eredetije a n. muzeum gr.
Forgách lban.
Zagárd Nyitra m. Mint már fentebb is előadtam, ez a föld, Agár
galgóezi azaz szolgagyőri várjobbágyé volt 1261. és 1268-ban s neve,
bővebb fejtegetésre itt nem alkalmas nyelvi alapon, tőle származik. —
Az 1261-iki megvan az orsz. Itár táblai osztályában az elhalt ügyvé-
dek után maradt iratok közt 1584. átiratban, Fasc. 130. N. 22. 44.
sz. 1268-ikit Kajcsányi Ádám kéziratából lásd Wenzelnél VIII. 191. 1.
Zélle (Zela) Nyitra m. 1244-ig a szolgagyőri várispánságnak volt
tartozéka. — Wenzel II. 152.; Fejér IV. v. I. 313.
E d d i g e l é t e h á t a szolgagyőri v á r i s p á n s á g n a k hetven t a r t o -
zékát i s m e r j ü k , melyek mindössze tizennégy megyében v a n n a k
elszórva. E b b ő l H o n t , N ó g r á d , Z a l a , Veszprém, Soprony és T o l -
n á r a egy-egy, B a r s és E s z t e r g o m r a egyenkint négy, F e j é r - r e öt.
P e s t m e g y é r e hét, G y ő r r e nyolez, P o z s o n y r a kilencz, K o m á r o m r a
tizenegy, a Csallóközre e g y m a g á b a n tizenhárom, N y i t r a m e g y é r e
pedig t i z e n h a t v á r f ö l d esik. M é g t e h á t ezen t ö r e d é k e s a d a t o k o n
a l a p u l ó számítással is, a legtöbb t a r t o z é k a n n a k a megyének j u t o t t ,
a hol a v á r i s p á n s á g n a k székhelye volt, a a mi k ü l ö m b e n természetes,
m e r t a vár, e l l á t á s a végett első s o r b a n a hozzá közelebb eső bir-
t o k o k r a volt utalva, főleg a v á r f ö l d e k n e k ilyetén szertelen elszórt-
s á g a mellett. L e g i n k á b b ez az elszórtság képezi gyönge o l d a l á t
azon elméletnek, mely minden v á r i s p á u s á g n á l tisztán hadi ezé-
 t . U ï À N Y l KÁU0LYTÓ1. 395

lókat keres. Nehéz is lehetne ekkora dolgot pusztán stratégiai

okokkal megfejteni, Hellyel-közzel ilyen ok is működhetett közre
s bizonnyal az önkénynek is nagy szerep jutott, de azt hiszem, a fő
alakitó erő a birtokviszonyokban rejlett. Nem czélom e helyen
bővebben foglalkozni e sajátságos jelenséggel, de nem is tehet-
ném. Csakis az egyes kisebb területek monographusai mondhat-
ják meg : milyen alakulások állottak útjába a várföldek tömörsé-
gének. A z okok pedig nem lehettek mindenütt egyformák. I t t
például a megye valamely részének lakatlan volta, ott a tömör
nemzetségi vagy egyházi javak okozhatták, hogy a várnak földei
más meg más megyébe költöztek. Mert maga ez elszóródás sem
oly hirtelen, átmenet nélküli, hanem fokozatos. így Szolgagyőr
maga Nyit rámegy ében feküdvén, különösnek találjuk, hogy Tol-
nában volt birtoka, de ha tartozékainak fentebb összeállitott
jegyzékét vesszük elő — bármily hézagos is az, az adatok hiánya
miatt — látjuk, hogy tolnamegyei földje veszprémi birtokához
feküdt közel, ez meg a fejér-, ez ismét a pest-megyebelikhez és így
tovább. Nagyon valószínű, hogy a várföldek kezdetben annyira
— mennyire compactabb egészet alkottak s a későbbi szertele-
nebb elterjedés még más okoknak is tulaj donitan dó. í g y tudjuk
hogy a várjobbágyok földeket vásároltak, *) másrészt pedig bár
törvénnyel tiltva volt, azokat néha el is adták. 2 ) De a leginkább I I .
Endre által inaugurált nagymérvű birtokadományozás szintén
elősegité a várföldek szétszórtságát. Királyaink addig míg győz-
ték, saját művelt földjeiket többnyire művelőikkel együtt adták
oda ; de később, mikor földnek és embernek hiányát egyaránt
érezni kezdték, a sor az eladdig még érintetlen tőkére : a lakatlan
földekre került. J ö t t aztán a tatárjárás, s a culturának már meg-
hódított föld a lakatlannál is sivárabbá lőn. Puszta föld volt elég,
de munkaerő hiánya annál nagyobb. H a tehát ezentúl művelt
föld — valami fontosabb helyi érdekből — lett adomány tár-
gyává, nagy ritkán volt s csupán egyházak részére, népe is oda
értve. Legtöbb esetben a király a földet odaadta ugyan, de népeit

*) Példáúl 1258-ban a gelléri szolgagyöri várjobbágyok megvet-

ték Szántót. Wenzel Á. Ú. Ó. II, 299.
2
) így 1256-ban a madari szolgagyöriok eladják füsi birtokukat.
Fejér IV. v, II. 363. 1.
896 szolgagyök.

kivonván onnét, tetszésükre bízta, hogy a hol csak az országban

megtelepedni a k a r n a k , hasonló helyet válasszanak. *) Sokan
ugyanis közőlük condicionariusok, azaz bizonyos specialis munká-
val foglalatosak levén, mesterségükhöz tehát alkalmas helyre volt
szükségük, hiszen nem mindenütt volt halászó hely s a szénégető
erdejét, a pohárnok szőllejét sínylette volna. így munkált közre a
szertelen birtokadományozás a várföldek elterjedésében s arra,
hogy egyetlen birtokon is, négy-öt egymástól távol eső várnak
népei laktak. 2 ) A végleteknek különös találkozása, hogy éppen a
sok donátió volt ilyen hatással, a mi pedig leginkább apasztotta
a várföldek számát.
Ez s az ennek örve alatt elharapódzott bitorlás arra indí-
totta, 1У. Béla királyt, hogy a várjogok megvizsgálására ország-
szerte bizottságokat rendeljen. Azóta, hogy Bottka Szolgagyőrről
értekezett, az itt megejtett vizsgálatról egy emlék már előkerült. 3 )
Az oklevélben ugyan véletlenül éppen az illető vár neve levén
kitörülve, kérdés : Galgócz vagy Szolgagyőr volt-e oda írva ; de az
itt, a két vár ismert viszonya miatt, nem lényeges, a minthogy ma-
gában az oklevélben is mindkettő egyenlő arányban szerepel. A vizs-
gálat tehát természetszerűleg mindkét várra kiterjeszkedett s azt
1255-ben, a király rendeletéből, Benedek esztergomi érsek, az idő-
ben kir. kanczellár hajtotta végre.
A mi most m á r a szolgagyőri várispánság belső szervezetét
illeti, az egyenlő volt a többiekkel ; ennek képe pedig monograpliu-
saink által már meglehetősen stereotyppá lőn. E helyen csu-
pán a szolgagyőri főispánok chronologiáját, természetesen vegyest
a galgócziakkal, állítottam össze. Ezek a következők :
1239. Péter. — Wenzel II. 93, 95. 1.
1251. Ernő (Erne) főlovászmesrer. — Fejér IV. v. I I . 93. 1.
1257•—1258. Eynard a királyné fölovászmestere ; 1257-ben gal-

*) »pro ipsa (terra) ubi voluerint similem in lieguo nostro« adni

ígér 1256-ban IV. Béla király az ő sághi liálókötöinek. Wenzel A. U.
Ó. VII. 422. 1.
2
) így 1247-ben Sárkányon laknak a sólymosok, a szolgagyőriek,
a szolgaosztó udvarnokok és a pohárnokok. Fejér IV. v. I. 445. 1. stb.
3
) Haz. okmt. VII. 48 1. eredetijét a nemz. muzeum bírja gr.
prdődy Sándor ajándékából.
 'гapányikárolytól. 397

góezi 1258-ban szolgagyöri comesnek, dc Fejérnél hibásan van irya

»Cynard«-nak. — Wenzel VII. 4G7. 1. — F e j é r IV. v. II. 482. 1.
1268. Márk. — Wenzel XI. 572. 1., Fejér IV. v. III. 4 8 7 . 4.)
1272. Baas. — Tkalcic. Mon. Eppatus Zagrab. I. 163. 1.
1273. jul. 7. Benedek föétekfogó mester. Kétségen kivül tollhiba
Rajnáid helyett, ki ezen egész éven át viselte, mind a comesi mind a
föétekfogó mesteri tisztet. — Haz. Okmt. VI. 1 8 9 1.
1273—1274 augusztus végéig. Rajnáid föétekfogó mester. — Haz.
Okmt. VII. 1 4 0 , 142, 144, 1 4 6 ; Zichy Codex I. 3 3 ; Haz. Okmt. II.
1 2 ; Wenzel IV. 21, 2 3 ; IX. 16, 18, 20, 22, 2 3 ; XII. 76, 78, 80,
85 ; FejérV. v. II. 102, 116. 1 274-re. Haz. Okmt. VII. 151 ; Wenzel
IV. 35 ; IX. 51, 54, 55 ; XII. 93, 95, 100, 6 9 8 . Fejér V. v. II. 185,
199, 203 stb.
1274—1275. Péter főlovászmester. Haz. okmt. VI. 200 ; Fejér
VII. V, V. 5 9 0 ; Wenzel XII. 90, 92, 113. Fejérnél VII. v. II, 108.
hibásan van téve 1284-re; 1 2 7 5 . május 30-án is említtetik Péter Orsz.
Itár 901. dipl. sz. Rajnáid is említve van ezen évre. Haz. Okmt. VI. 2 0 5 .
1., de ott az év hibás és nem 1 2 7 5 , de 1274-nek kellene lenni, mert
az oklevél Kun László uralkodásának »harmadik« évében kelt.
1278. Rajnáid. — Fejér X. v. IV. 863. 1.
1280—1283. Mil.-lós. Állandóan galgóczi comesnek czimeztetik.
Wenzel IX. 2 7 6 . 1., Kubinyi. Monumenta 126.
A. főispánok után a rangfokozatok egész sora következett, kik
közül a Szolgagyőrnél, vámszedéssel foglalkozó tárnokudvarnokok
mesterének r a n g j a emelendő ki, mert ez is erősíti, hogy az ispán-
ság területén volt vám. Egy 1229. évi oklevélben a szolgagyőri szá-
zadosok (centúriók) nagy számmal vannak elősorolva, a mi szintén
érdekes combinátióra ad alkalmat. Mert lia igaz, hogy minden
százados alatt száz katona állott, akkor az itt megnevezett tizen-
három százados, hadi létszámul 1300 embert képvisel, a mi pedig
oly tekintélyes összeg, hogy még a X V I I . században is, akár-
melyik végvárban számot tett volna. Tehát nem pusztán helyi ér-
dekű most már tudnunk, hogy mikor pusztult el Szolgagyőr vára és
ispánsága, hiszen hajdan az országnak oly tekintélyes védelmére
szolgált. Azon ismertetett 12 94-ik évi oklevél, már mint többé nem
létezőről emlékezik róla, az azelőtt való legkésőbbi emlék pedig,
mely még fennlétéről tanúskodik, 1282-ben kelt. 1 ) H a tehát háború

Wenzel IV. 337. 1. — Már emlitém de jónak látom újból hang-

súlyozni, hogy a Knauznál Eszt. főegyb. okmt. II. 1 8 7 . lapon közölt 1 2 9 2 .
évi oklevélben »az olim fuerant Castrensee de Golgoch qui Zulgageurien-
398 szolgagyőh.

okozta romlását, s más vélekedésre mi sem jogosít, akkor annak,

1291-ben kellett történnie, Habsburgi Albert osztrák berezegnek
I I I . Endre királyunk ellen vívott hadjáratában. A krónikák
ugyan csak azt írják, hogy Albert berezeg Pozsonyt, Nagy-Szom-
batot s vidékét birtokába ejtvén, a Vágig hatolt. 1 ) De más okle-
veles adatok sejtetik, ho^y Sellyétől föl Sasvárig a Vág egész
vonalát támadta meg. 2 ) Átkelő helyet keresett, s valószínű, hogy
Szolgagyőr vára ekkor, annak kierőszakolásánál dőlt romjaiba,
miknek a poszadkai halmon ma már csak végső maradványai
láthatók, de régészeink figyelmét, úgy hiszem, még ezek is meg-
érdemelnék.
TAGÁNYI KÁROLY.

ses alio nomine nuncupantur, nem 1292-re, de II. Endre korára vo-
natkozik.
ï) Freher. Script. Austr. I. 4 8 0 ; Pez. Scriptores I. 2 4 3 , 3 5 2 ;
Portz. Monum. Germ. Script. IX. 6 5 8 . stb.
2
) Fejér C. D. VII. v. II. 1 9 5 ; Wenzel X. 1 3 5 ; Fejér VI. v.
I. 291.