4.

RÖNTGENSUGÁRZÁS

Szegedi vonatkozás:

Homor István (1849-1934) fizikus, a szegedi főreáliskola igazgatója

- 1896. január 18-án kezdte kísérleteit.

- 1896. január 20-án már sikerült. (egy diákja kezét fényképezte le)
- 1896. február 23. Dugonics Társaság ülése – „csodával felérő fény” bemutatása.
- Röntgen 1895. december 28-án publikálta felfedezését.

Az elektromágneses sugárzás spektruma

 kis- nagy- nem ionizáló
frekvencia ionizáló
(9 kHz) (100 nm)
log 
10

0 5 10 15 20

1 km 1m 1 mm 1 m 1 nm 1 pm 

villanyáram 10 -3
103 1012 E
(50 Hz, 60 Hz) (kJ/mol)
v
villanyáram n
villamos vasút HH KH RH URH
s
z
X 
k
(16 2/3 Hz) i
AM FM
TV h röntgen- gamma-
rádió radar IR látható UV
sugárzás sugárzás
földmágneses
erőtér ionizálás
indukált töltésáramlás forgás rezgés
molekuláris kovalens kötések felszakítása
elektronok gerjesztése
A röntgensugárzás tulajdonságai

Elektromágneses sugárzás
(egyenes vonalban terjed, elektromágneses és mágneses tér nem téríti el, polarizálható,
interferenciát mutat,~ 10-2 – 2*104 pm)

Keménység
(lágy -  nagy; kemény -  kics

Intenzitás
(a keménységtől független, a katód fűtőáramától függ)

Hatásai
- ionizáló hatás
- fluoreszcenciagerjesztő hatás
- fotográfiai hatás
- kémiai hatás
- biológiai hatás

A röntgensugárzás előállítása

Röntgencsővel

(Coolidge-cső)
- +
○ U kV ●
K = izzó katód (-)
K AK A AK= antikatód (-)
~ - A = anód (+)
e W = Wehnelt-henger
W
röntgensugár

A röntgencső teljesítménye:

Px  Pe 
Ex  Ee 
  k  Z  U  Px  k  Z  U  P  k  Z  U  U  I
  k  Z U 2  I
Részecskegyorsítók

a) Ciklotron

mv2
Fcp   Bqv  FB
r

v Bq
 
r m

 Bq 2m
f   T 
2 2m Bq

b) szinkrociklotron

relativisztikus tömegnövekedés

c) betatron

d) LINAC
e) elektron monokromátor
v
mv2
Fcp   Bqv  FB
r
B v Bq
B  
r m

F
v1 v2
e-

A) Keletkezési mechanizmusai/a röntgensugárzás típusai

fékezési röntgensugárzás

Nagy sebességgel mozgó elektronok lefékeződése.

A röntgensugárzás intenzitása a hullámhossz függvényében.

max

25 keV
20 keV
10 keV
5 keV

h 

elektromos tér energiája

e- kinetikus energiája
röntgen foton energiája

1 eU h c
Emax  e  U  m  v2  h  h  h  h 
2 h eU
Duan – Hunt törvény

h és max független az anód anyagától!

 karakterisztikus röntgensugárzás

Lezárt héjon levő elektronok átrendeződése.

e-
K, K, K
O KL M N
N M L K

K(,,…)
 Moseley törvénye:
L(,,…)
  A BZ
M(,,…)

A röntgensugárzás gyengülése

- divergencia (~1/r2)
- szóródás
- abszorpció

I  I 0  e x x=rétegvastagság; =gyengítési állandó (függ: Z, , )

A gyengülés mechanizmusai

A) Koherens szórás h  beeső  h  szórt

1 2
B) Compton szórás h  beeső  h  szórt  mvelectron  Wkilépési
2

1 2
C) Fotoelektromos hatás h  beeső  mvelectron  Wkilépési
2

D) Párképződés h  beeső  h   1  h   2 1.02MeV

       .
párképződés
Compton-effektus
Fotoelektromos hatás

Ábra: A lineáris gyengítési állandó a kvantumenergia függvényében

Lineáris gyengítési állandó (cm-1)

1


0.1


0.01  c
k

0.001

10 keV 100 keV 1 MeV 10 MeV 100 MeV

Röntgenkvantum energiája

Táblázat: Az egyes gyengülési mechanizmusokhoz tartozó gyengítési állandók () függése a

röntgenkvantum energiájától (E), a rendszámtól (Z) és az előfordulásuk energiatartományai.

A gyengülés módja (E) (Z) Energiatartomány

lágy szövetekben
Koherens szóródás ~1/E ~Z2 1-20 keV
(k)
Fotoelektromos hatás ~1/E3 ~Z3 1-30 keV
()
Compton szóródás ~1/E0,5 független 30 keV-20 MeV
(C)
Párképződés () ~E ~Z2 >20 MeV
A röntgensugárzás alkalmazásai

Diagnosztikai alkalmazások

A) szummációs kép

- természetes kontrasztok
- mesterséges kontrasztok (Ba: tápcsatorna; I: erek, vese, epe)

Képalkotás:

a) fluoroszkóp
b) digitalizáció

tomográfia

- geometriai tomográfia

Ábra:

- CT

Orvosi Nobel díj: Cormack és Hounsfield (1979)

Röntgen

x
I0 I
1 2
1 2

I1  I 0  e  1  x
I 2  I1  e   2  x
 3  x
I  I 0  e  ( 1   2 ...  k ) x
I3  I 2  e k

.   i  x
I  I0  e i 1

.
I k  I k 1  e   k  x
A vízhez viszonyítva:
k
  (  i   víz ,i   víz ,i ) x
I  I0  e i 1

k k
   víz ,i  x   ( 1   víz ,i ) x
I  I0  e i 1
e i 1

energiától függ energiától független

k
  ( 1   víz ,i ) x
I  I 0, víz  e i 1

- információ a struktúráról

MRI (NMR) tomográf

- információ a struktúráról
PET (Pozitron Emissziós Tomográf)

- 189 F -ral jelzett glükóz (+ sugárzó)

- strukturális és funkcionális információk
They were taken under two different conditions. In the first one
(uppermost image), an individual was hearing a text, in order to learn a
new language task. The color map shows the regions of the brain which
were activated by this task, in other words, where there were cells
working more than in their resting state, with a higher metabolism (using
more energy and more blood flow). The PET machine shows the degree
of activity in several tones of color, like in a rainbow. Yellow and red
regions are "hotter", that is, they indicate a higher cell activity. Blue and
black regions show decreased activity or none at all. While obtaining
this image, the patient was still unpracticed at the language learning task.
The highest brain activities are shown in an area called temporal lobe,
responsible for the hearing perception, and in another area called
prefrontal cortex, responsible for understanding language.
In the second condition (lowermost image), the same individual has now
learned the language task and is spelling out. You can easily see in the
color map that two different regions of the brain were activated in each
condition. Now the activity is concentrated in the area of the cortex
which is responsible for the motor control of voice, the so-called area of
Broca, so named because it was discovered by a French physician named
Paul Broca, in the turn of the century. Thus, the functional map obtained
with PET closely corresponds with what we know about the brain's
functional neuroanatomy, discovered by other methods. The difference
here is that we can actually obtain a real-time image of brain function.
 This image shows a brain tumor. The PET is very useful not only to
detect a tumor when it's in the initial stages of growth, making the
treatment more effective in eradicating it, but also to detect it's type,
malignancy and spread, without the need to open the patient's brain to
carry out a risky biopsy

Terápiás alkalmazások

- daganatok roncsolása

Röntgen diffrakció

x
sin    2  x  2  d  sin   k  
d

           
. . d Bragg-összefüggés
x
           


Pl.: mioglobin (Kendrew)

hemoglobin (Perutz)
B12-vitamin
DNS (Crick, Watson, Wilkins)
porin( Covan et al.)
prosztaglandin H-szitetáz (Picot et al.)
pRC (Michel, Deisenhofer, Huber)

Molekulák rácspontokban - fázisproblémák