E. L.

Webber: If you would listen (magyarul)

1.
Mindig csak mondod a magadét…és engem szóhoz jutni se
hagysz.
Próbálok szólni te hozzá-ád,…hiába minden, süket maradsz.
A füled nem hall,- szemed sem lát, … nem jut a hangom l te
hozzád.

R.

Hidd el, létezem én… ó, bárcsak észre vennél!

Fordulj végre felém… csak egyszer észre venél!
Fáj, hogy rám se nézel… bár hidd el úgy várnám…
De egy nap tudom én felfigyelsz majd rám.

2.

Nekem is já-jár-járhat a szám… hiába szólok, semmit sem ér

És az a kép sem illik rá-ám… ami te benned én rólam él.
Azt hiszed ismersz engem, de nem… szívd bezáro én előttem…

R.

Nézz rám itt vagyok én… ó, bárcsak észre vennél!

Gyermek nem csodalény… ó, bárcsak észre vennél!
Könnyet úgy sem ejtek… csak állok itt némán.
De egy nap fogadok felfigyelsz majd rám!

Közép rész

Egy nap hidd el még… büszke leszel majd énrám,

Oly boldog lennék… ha büszkén néznél énrám,
Abban bízom rég,… hogy büszke leszel majd énrám.

-------
Végre akkor meglátsz --- Remélem meglátsz,
Végre akkor meglátsz remélem, meglátsz.
Tudom, hogy meglátsz --- Ó,végre meglátsz!

R.

Lelkem egész világ… ó, bárcsak észre vennél!

Jó kedv szomorúság… ó, bárcsak észre vennél!
Bár egy szót se szólok… csak állok itt némán.
Egy nap tudom én, felfigyelsz majd rám!

-----

Bár egy szót se szólok… csak állok itt némán…

Mélyen valahol tisztán érzem,
Végül sikerül hozzád érnem,
Egy nap igen is felfigyelsz majd rám.