Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11.

14:47 Page 3

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3

TARTALOMBÓL
Újévi ima 1883-ból 4-7
ÉPÍTETT TÁJAK (3. RÉSZ).....................................
- Uram! Határold be a feleslegest
és add, hogy a határok 8-9
......A HALAK VILÁGKORSZAKÁNAK KEZDETE ÉS VÉGE
feleslegesek legyenek!
10

AZ EMBERÉLET SZENTSÉGE (GYERMEKKOR)................

- Ne hagyd, hogy az emberek 12-15

..............................A HÉTSZER SZÜLETETT KÖLTő
hamis pénzt csináljanak, de azt
sem, hogy a pénz hamis 16
A SZENT LÉGIÓSOK...........................................
embereket!
18-19

.....................................MIT IS TANÍTOTT JÉZUS?

- Vedd el a feleségek utolsó sza- 20-22

A YOTENGRIT ÉS A VALÓSÁG...............................
vát, és emlékeztesd a férjeket az
elsőre! 23-24
VÁLASZ MÁTÉ IMRE BÁCSÁT ÉS A YOTENGRIT 1. ÉS..


24-25
- Ajándékozz a barátainknak több BUTASÁG VAGY PROVOKÁCIÓ?................................

igazságot, és az igazságnak több 26-29

barátot! ..........................PÁR SZÓ... BRADÁK KÁROLYTÓL

MEGALITOK A TÁSZOK-TETőN...............................
30-32

- Javítsd meg a hivatalnokokat, az

33
üzlet- és munkásembereket, akik ...................................ELőADÁSOK-PROGRAMOK
tevékenykednek a saját hasznukra,
de nem a közösség javára! Dobogó
Mitikus Magyar Történelem

kéthavonta megjelenõ õstörténeti kiadvány

- Adj kormányzóinknak egy jobb
nemzetet és a nemzetnek egy jobb
kormányt!

2153 Fót, Vörösmarty tér 2.
- Uram! Gondoskodj róla, hogy
mindnyájan a mennyországba jus-
sunk, de kérlek ne mostanában!
(Darázsi Mátyás gyűjtése)
Megjelenik minden páros hó-
nap utolsó napján
Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán
Kiadja: Sárosi kiadói- és nyom-
daipari Kft
telefon: 06 (27) 361-036
Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje
Elõfizetéssel kapcsolatos
információk: 299-0032
A lap elõfizethetõ rózsaszínû
postautalványon a Két Hollós
Könyvesbolt címén (Bp. Kenyér-
mezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési
díj egy évre: 4000 Ft.
világháló: www.dobogommt.hu
villámlevél:
dobogommt@dobogommt.hu
HU ISSN 1589-3677(nyomtatott)
HU ISSN 1589-4746 (online)
A lapban megjelent cikkekért
felelõsséget vállalunk!
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 4

4 Dobogó

ÉPÍTETT TÁJAK (3. rész)

TÓTH JÓZSEF
A Tisza vonatkozásában ez a rendszer a XV. sz.
végéig működött. Leépülését az európai termelő me-
zőgazdaság meghonosítása, a Fuggerek tevékenysé-
ge nyomán, az önzésjellegű jellemhiba elterjesztése
okozta. Először a Maros mellé húztak gátat, és víz-
mentesítettek egy 200 ezer hektáros búzaföldet. En-
nek búzájára betelepítettek német molnárokat, akik
fenékküszöbökkel növelték meg a Tisza vízszintjét és
sebességét, hogy őrölni tudjanak. Az addig kiegyen-
súlyozottan működő vízrendszer kiszámíthatatlanná
vált, és az addig biztonságos Szegedet elmosta egy
árvíz, először talán 1508-ban.
A Duna vonatkozásában ez a XVIII. században kö-
vetkezik be, a dunamenti hajóvontató út megépíté-
sével. Ennek okán betömnek minden fokot. Az ős-
lakosság tiltakozik, de mindhiába. Bécsnek kell Bács-
ka és Bánát gabonája, amit hajón olcsó szállítani.
Hogy Magyarországon egy világ pusztul el, az idege-
neket nem érdekli.
Pedig ez elpusztított szisztéma szemléletmódja az
egyetlen, amivel ember és bolygója harmonikusan
élhet együtt.
Ugyanakkor rögzíti a korabeli állapotokat, és lehetővé
teszi az összehasonlítást a maiakkal.
Fekete Zsigmond: Magyarország a honfoglalás
előtt c. munkájában (Buenos Aires, 1976.) részle-
tesen leírja a Kárpát-medence vízrajzi viszonyait az
ókorban, a korabeli szerzők leírásai alapján.
Az Árpád-házi királyok alatt a nemzetvédelem
ezek-re az adottságokra épített, és fejlesztette ezt a
taka-rékos és hatékony, zseniális rendszert.
A Csörsz árok, Ördögárok
Az Alföld peremén, ahol folyóink kilépnek a kö-
zéphegységek szűkebb völgyeiből, rendkívüli földmű
szeli át a tájat. A Duna-Tisza közén Csörsz-ároknak
mondják, a Tiszántúlon Ördögároknak. Nem csak
árokról van itt szó, mert a kiásott földet az árok mel-
lett felhalmozták töltésnek. Ez az árok-sánc rendszer
a táj eső-egyenesére mindig merőleges, a gát völgy-
oldalon, az árok hegy oldalon van. Az átlag árokke-
resztmetszet 10 m2, az árkok össz hossza 500 km. Ez
hozzávetőlegesen 5 millió m3 földmunka. A Széche-
nyi-Vasvári folyószabályozások földmunkáinak nagy-
ságrendje, a prehistorikus időkből.

A Dráván még a 3. Kat. Felm. térképrészletén is megfigyelhető a fokok

rákötése a folyóra. Mára ezekből semmi sem maradt

Sellőző folyóink 10-30 km széles sávban gyakor-

latilag védvonalat is képeztek. Védelmi szerepük igen
jelentős volt. Az Alföld vizei akadályozták a szabad
közlekedést. Gyakorlatilag lehetetlenné tették a kato-
nai közlekedést.
Erről ír Hovány Lajos: Észak-kelet Bácska felszíni
vizei 1783-ban, Különös tekintettel a távolsági közle-
kedésre c. dolgozatában.
Ezért rendeli el a Habsburg Birodalom 1783-ban
az 1. Katonai Felmérést, amikor is elkészítik a Biro-
dalom és a világ első topográfiai térképeinek egyikét
a Kárpát-medencéről, 1:28 800-as méretarányban. Ez
lehetővé teszi a hadsereg mozgásainak tervezését. A Csörsz- és Ördögárkok
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 5
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
A mai hivatalos történelemtudomány szerint római
tervezéssel és művezetéssel, a nomád (értsd: „kó-
borcigány”, pejor.) szarmaták építették, miután a ró-
maiak nagy csatában szétverték őket. És a népván-
dorlás hullámainak megfékezésére szolgált volna!
Életszerű, mi?
Mindez találgatás, tudniillik semmilyen forrás sem
említi az építést, de a tervezést se! A szájhagyomány-
ban fennmaradt Csörsz király és Délibáb tündérme-
séje, bár ez a történészek számára használhatatlan.
Azért a rómaiak tervezték, mert ők voltak kéznél,
akitől elvileg kitelhetett! És azért a szarmaták építet-
ték, mert pont jelen voltak, a rómaiakkal egy időben.
Mert ugye, hogy telne ki egy lovas nomád néptől
(értsd: kóbor, barbár csavargóktól), hogy egy ilyen
földművet maga megtervezzen? Bezzeg az okos ró-
maiak! A buta, barbár horda, lovasnomád szarmaták
meg túrják az 5 millió m3 földet, mármint történelem-
könyveinkben.
Ilyen foghíjas „védművet” még senki se látott.
Sehol egy bástya, megfigyelő torony, sehol egy kapu,
ahol folyó keresztezi, de másutt sem. Mindenütt a
csupasz árok és gát, tagolás és ragozás nélkül. Sem-
mi védelmi jellegű funkcionális elem! Hazugságnak is
gyenge.
A „Limes” megépítése után azért ettől különb
„védmű” is kitelt volna a rómaiaktól. A lovas nomá-
doknak egy ilyen árok és sánc nem akadály. Talán
még lovaikat sem fogták vissza, úgy vágtattak át rajta.
És miért túrnának föl 5 millió m3-t, ha holnap „tova-
kóborolnak”? Ez így kérem nem életszerű!
Ennek a földépítménynek van funkciója, amiből
kiderül az építés oka. Ehhez már kapcsolható nép,
pláne ha beleásnak itt-ott a töltésbe, ahol építéskor
elvesztett tárgyat találnak. 150 éve ezt még tudtuk.
Mára elfelejtettük?
A rendszernek nem katonai védelem a funkciója.
Nem vándorló népek építették, hanem letelepültek.
Az építés után ezerévekig élvezték az árkok hasznát.
Ez a rendszer ma is működik.
A sáncok ugyanis árvízkor visszaduzzasztják a
nagy vízhozamokat a középhegységekből kilépő fo-
lyókon, az árkok pedig szétvezetik a vizet a tájon.
(Molnár Géza, 1991.) Megtörik az árhullámok erejét,
csökkentik a csúcsvízszinteket, a dinamikát, mérsék-
lik az ártéri építmények terhelését, majd maradék
nélkül visszavezetik a szétfolyt vizet a folyókba.
Itt érkeztünk el újra az ártéri gazdálkodás gondo-
latiságához.
A Csörsz árkok és a fokok ugyanazt a célt szol-
gálták, befogadták, csillapították, szétterítették az ár-
vízi víztömeget a tájon, ezzel biztosítva a lehető legki-
sebb vízszintingadozást, tehát a lehető legnagyobb
területű szárazulatot, a legtöbb, hosszú távon itt tar-
tott vízmennyiség mellett. A nagy párolgó vízfelüle-
tek pedig páradús mikroklímát teremtettek.
Egyazon rendszer részei voltak, az üzemelő fo-
kokkal. Mindezt úgy valósították meg, hogy nem kor-
5
látozták a folyót, nem végeztek felesleges munkákat,
és nem vártak többet a környezettől, mint amennyit
adni tudott, és kizárólag a szükségletüket vették ki.
Mindezt a maga természetes módján, erőlködés nél-
kül.
Zseniális rendszer!
A néprajz magyar embere
Hogy milyen volt az az ember, akinek a fent vázolt
hiedelmei voltak a világról? Aki az ártereket művelte?
Aki a kiépített Kárpát-medencét művelte? Aki a Te-
remtést, Atyja után ott folytatta, ahol Ő abbahagyta?
Aki Európának a követendő példát adta?
Nézzük meg közelebbről! Ide kívánkozik a „Mink
van, mink nincs.” c. tanulmányom egy fejezete, ahol
a magyar néprajz kutatásai alapján leírtam a magyar
embert.
„A részek létezése az Egész okán értelmes. Tuda-
tában volt ennek a magyar ember minden időben.
Amikor élete párját kereste, az egész tradíció segítet-
te ebben. A nyelvben a „feleség“ szó és a férfi (félfi)
is pontosan rögzíti a létezés alapelemét, a családot.
Ebből a két félből egy egésznek kell lenni, így áll be
az egészség. Létfeltétel, hogy a „felek“ összeillők le-
gyenek. A párválasztás, a kiszemelés már a gyermek-
korban megkezdődött, játék közben, később az ün-
nepekhez kötődő alkalmakkor. A házasodók ponto-
san ismerték egymást, mire döntöttek a szakrális
kötés felől. Ez a kötés az egész életre szólt.
A legényavatás, lányavatás vidékenként változó
szokás. A közösség nyilvános szertartás keretében
maga közé fogadja a felnőtt fiatalt. A gyermekkori te-
geződést ilyenkor váltotta fel a magázás, kendezés,
bátyámozás.
Ismerkedni az iskolában lehetett, munka közben
(állatőrzés), esti mise utáni sétákon, kalákamunkák
alkalmával (tollfosztás, kukoricahántás), vendégség-
ben, bálokon.
Megfigyelni, megismerni egymás természetét, is-
merni a sajátot, eldönteni az életre szólót, amit csak
„Ásó, kapa s a nagyharang“ választ el.
A házasságkötéshez tartozó szokások, szertartá-
sok, hiedelmek széles skálája mutatja, hogy alapos
mérlegelés után kötöttek házasságot. A közvetítés, a
lánynéző, lánykérés, háztűznéző, válaszadás, kézfo-
gó, kihirdetés, jegyesség és búcsúztatók előzték meg
a házasságot.
Az esküvő és a lakodalom ünnepélyessége a két
család lelki, szellemi megmérettetése alapfeltétel
volt. A násznagyok tiszte a ceremónia, a vőfényeké a
vendéghívás, tréfás évődés volt. Némely vidéken órá-
kig tartott a menyasszony kiadása, találós kérdések,
álmenyasszonyok sora, évődés a családok és a nász-
nép között. A vacsora, fektetés, kontyolás, menyecs-
ketánc, menyasszony porkolás, kútra kísérés, kárlátó,
mind a lakodalom része, és az egész közösség vidám
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 6
6 Dobogó
ünnepe. Az avatás felvétel volt a vallási gyülekezetbe.
Az új asszony és férje helyet kapott a családi padban.
A lányok pártában jártak, jelezve szabad voltukat.
A menyasszony koszorúja a Mindenséghez kötődést
jelezte, a Teremtő áldását kérte. Esküvő után főkötő-
je már a zártságot, a családba tartozást jelezte. Jóér-
zésű, jellemes ember már csak kellő tisztelettel köze-
líthette.
A házaséletben az asszonyok kemény, felvállalt
korlátok közt éltek. Új családba, új házba költöztek.
Parancsolt nekik az apósuk, férjük, férjeik idősebb
testvérei és anyósuk.
A házassággal felvállalták a földbe vetett mag sze-
repét, amely feláldozza magát, és a csíra táplálója, új
élet létrehozója lesz. Tették ezt íratlan törvény sze-
rint, önként, örömmel, hogy a nemzetségnek, a nem-
zetnek magja ne vesszen. Ide másolom a menyasz-
szony búcsúját, templomba induláskor, a századfor-
duló kori Magyar Alföldi Vőfénykönyvből:
„Örömmel virradt fel reám e szép reggel,
Kedvvel üdvözöltem ártatlan szívemmel,
De most a keblemet szorongás fogja el,
Mert a házasélet útjára lépek fel.
Hosszú az én utam, amelyre indulok,
Azért, jó Istenem, tehozzád fordulok,
Tőled buzgó szívvel kegyelmet esdeklek,
Mert áldást és békét, csak tőled nyerhetek.
Kérlek, hogy el ne hagyj, e nehéz sorsomban,
Szent fiaddal együtt, állj mellettem nyomban,
Mert ma változik meg életemnek útja,
Vagy holtig örömre, vagy örökös búra.
Ezért, én Istenem ne hagyj el, légy velem,
Bocsásd megellened elkövetett vétkem,
Add hogy boldog legyen az én páros éltem,
Minden ösvényemen te légy a vezérem.
Szívemből szeretett édes jó szüléim,
És kik jelen vagytok, rokonim, testvérim,
Kísérjetek ti is az Isten házába,
A Mindenhatónak szentelt templomába,
S kérjétek az Istent értem imádkozva,
Bő áldását adja szent házasságomra.
Induljunk el a Szentháromság nevében,
E nehéz utamon vezéreljen Isten!”
Megrendítő a szépsége, tisztasága! A házasság egy
életre szólt. Házasságtörés ritkán fordult elő, a házas-
ság felbontása még ritkábban. A házasság felvállalt
kötelesség. A házasságtörést a közösség nem tolerál-
ta, csak igen ritka esetekben, ha annak alapos okai
voltak.
Házépítésre akkor vállalkoztak, ha az együtt élő
család kinőtte a családfő hajlékát. Ha lehetett azon a
telken, esetleg egy szobát toldottak a régi házhoz. A
munkát - kalákában - a rokonság végezte el. Építőál-
dozat gyanánt pénzt, tojást, magokat helyeztek az
alapba. Az áldozat szükségességének hitét őrzi a Kő-
míves Kelemen c. ballada is. A régi házakat ajtóval
délnek vagy keletnek tájolták. A tisztaszoba délre
vagy keletre nyitotta ablakát. Az északi illetve nyuga-
ti szoba az asszonyok szobája volt.
Az asztalfőn a családfő ült, vele szemben a felesége,
jobbján a férfiak, balján a nők. A templomi ülésrend is
ilyen volt. A gyerekek a kemence sutban ettek.
A házban a fő hely a konyha volt. A konyhában a
tűzhely, a tűz tiszteletének oltára.
A tűzzel az Ős volt jelen. „Tűzbe dobták az első
farsangi fánkot, a kenyértészta egy kis darabját, ami
főzés-sütés közben az edényből kipattant, kiesett; a
tűzé volt egy-egy falat a lakomák minden fogásából, s
ha a tűz nagyon morgott, lisztet hintettek bele, néhol
meg is itatták a tüzet: begyújtás előtt mutató és kö-
zépső ujjukkal kereszt alakban vizet vetettek rá.“ A
tradicionális lakásbelsőt a családi tűzhely szervezi.
„Mindennapi kenyerünk...” elkészítési helye. Ez a
megszenteltség kerül át a tisztaszobába, ami tradicio-
nálisan nem lakótér. Az ünnepélyes családi esemé-
nyek helye. Ma tartalmilag kiürülve „státusszimbó-
lum”. Eredeti formájában viszont házi szentély, oltár-
ral, ahova bárki visszahúzódhat imádkozni, szemé-
lyes ügyeit rendezni a Jó Istennel. A kemencék régibb
elhelyezése és formája összerímel a ruházat bizonyos
elemeinek formájával. A lakótér elnevezésének haj-
lék formája a jurtát idézi, a leásott, középre összehaj-
lított fák formáját. Ugyanezt idézi a búbos kemence
formája, és a subáé, a leeresztett hajé és a szoknyáé
is. A tűzgyújtásnak tiltott napjai is voltak. Nagyszom-
baton tüzet szenteltek. Lágy, kedves, gyengéd, embe-
ri.
A lakóház nálunk tradicionálisan a családé. Ha a
családtag szándéka az elkülönülés ideiglenesen, el-
húzódik egy nyugodt helyre. A kertbe, a patakpartra,
erdőszélre, a méhesbe. A lakóházban otthon van az
ember. Olyanok közt, akik szeretik és óvják, és aki-
ket maga is szeret és óv. A kitagadás szavunk ennek
a közösségnek a megszűnése, kirekedés a családi kö-
zösségből. Mindig valami morális vétség okán. Mindig
akkor, ha az Igazság sérül. Magyar ember csak tiszta
moralitású, jellemes, Istent tisztelő emberrel vállalt
közösséget. Istentelennel nem. Ezt a hibátlan maga-
tartásformát őrzi mindmáig ez a fogalom.
Nemzeti írásbeliségünket - saját betűivel - sajnos
kipusztították Szent István alatt. Betűkészletünk har-
minchárom jelből állt, ennyi rovásjelünk volt. Nyel-
vünk dús árnyalt hangzását a 22 latin betűből kialakí-
tott negyvenhárom betű képes leírni, több-kevesebb
sikerrel.
Negyvenhárom hang megkülönböztetése beszéd
közben a környező nyelvek huszonnégyével szem-
ben, némi szellemi többletet ad. Ehhez jön még az
anyanyelv belső logikájának matematikai természete,
az „ősegy”-re hangoltsága, az azonos kezdésű szavak
hasonló vagy összefüggő jelentésű bokrai, a dús ige-
ragozás, ami a cselekvések árnyalt kifejezését teszi
lehetővé.
A tárgyi díszítmények csillagos égre tájoltsága,
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 7
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
meg a meséké és balladáké egy régi, tiszta és magas
kultúrát mutat.
Amikor az asszony Isten-áldott állapotba került,
holdtöltekor bejelentette Szülő-Boldogasszonynak,
hajába piros szalagot font, állapotát nem leplezte. Az
áldott állapotú asszonyt megkülönböztetett tisztelet
övezte. Kímélni illett és kellett, nem volt szabad le-
mosolyogni, nevetségessé tenni, felingerelni, a temp-
lomban még az idős asszonyok is felkínálták neki ülő-
helyüket. Az asztalnál ő vett először, mindenki a se-
gítségére volt, mindenki óvta. Pénteken böjtölt, és
minden más módon is Istenfélő életet élt. Szülését
bába segítette, de nem ritkán rokon asszonyok is.
Az újszülöttet a bába az apa előtt a földre tette. Az
apa a gyereket ölbe vette és kalapját a fejére borítot-
ta. Ez volt a családba fogadás aktusa. Megjött, itt van
a Teremtő követe. Az újszülöttet megmutatták a tűz-
nek.
Az anyát szülés után a Boldogasszonyágyába fek-
tették, amit a bába és más hozzáértő öregasszony ké-
szített el, és tartotta rendben, a használat teljes ideje
alatt. Gyermekágyi láz tradíciótartó területen feltűnő-
en ritka volt.
A gyermek mellett a keresztelésig, éjjel-nappal szen-
telt gyertya égett. (Keresztelés után őrangyala védte.) A
keresztszülők kötelessége a gyerek hitéletét támogat-
ni, útbaigazítani, ha szükséges. Az újszülött, a kisgye-
rek 3-4 éves koráig Isten tenyerén él. A Teremtő ha-
tártalan szeretetét hordozza magában és szórja kör-
nyezetére. Az Ő bölcsessége hatja át kifogyhatatlan
kérdéseit. Vizsgázik ilyenkor a felnőtt, a család, legin-
kább a szülők.
A csecsemő akkor nő ki a bölcsőből, amikor egye-
dül felül és mászik. Ilyenkor járókába kerül. A beszé-
det imákkal, énekekkel együtt tanulja, amit anyja
énekel és imádkozik neki. Később nagyszüleitől.
A mondókák, dalok, versek sokasága maradt fenn
napjainkig. A mondókák, dalok a közvetlen lelki, szel-
lemi és fizikai valóságra, azok összefüggéseire tanít-
ják a gyereket. Az évszakok változását, az idő múlá-
sát, a világ rendjét, Isten jóságának és tevékenységé-
nek tapasztalását tanulja a gyerek.
A szeretet, különösen a gyerekszeretet igen magas
szintű, máshol nem ismert színvonalú, mind a mai
napig. A szeretet és szerelem megkülönböztetése, két
fogalommal, csak ránk jellemző.
A szeretet elképesztő színes arzenálját használja a
magyar ember gyermeke becézésére, tanítására. A tel-
jesség igénye nélkül: altatók és ébresztők, arccirógatók,
csiklandozók, nyakvágók, tornáztatók, óvó rigmusok,
hangutánzók, hónapvarázslók, harangutánzók, állatbe-
mutatók segítik a gyermek tanulását.
Nagyobb gyerekeknek: gyerekkonyha mondókák,
kenyérsütők, számolósdi, varázsmondókák, szere-
lemtudakolók, mesemondókák, beugratók, cívódók,
csúfolók, játékmondókák. A kisgyermekkor szellemi,
lelki és testi fejlődését ingerdús, szerető környezet
biztosítja. A család.
7
A gyerek ugyanúgy, mint a felnőtt, imával fekszik
és imával kel. Koraeste és korareggel. Hároméves ko-
rától megkapja a korának és nemének megfelelő mun-
kát, amit öregapja, öreganyja felügyeletével boldogan
végez. Ház körüli munkák, konyhakerti munkák, befo-
gás a kocsiba stb. Kocsin elkíséri apját. Játékait szülői,
nagyszülői segítséggel maga készíti.
Nagyobb gyerekkel szemben támasztott elvárások:
Legyen Istenfélő, törvénykövető, jó gazdaember, szor-
galmas, eszes, szívesen tanuljon, tudjon megállni a
saját lábán, edzett, kitartó, munkára mindig kész,
olyan, aki megadja a másiknak a tiszteletet, egyenes
úton jár, nem hazudik, nem lop, „törvényes” ügybe,
pletykába nem keveredik. Isten rendelése szerint él,
egyszerű és vallásos.
Az elvárások három- és kilencéves kor között eset-
legesek. Nagy a türelem. Kilencéves kor fölött az el-
várások keményednek. Ilyen elvárások irányába ne-
velték a gyerekeket. „Ahogy nőtt, úgy került nagyobb
regula alá.”
Munkára nem azért fogták, mert anyagilag feltétlen
szükséges lett volna rá. Inkább hogy szokja, időben ta-
nulja. Kilencéves kortól a gyereket dologra fogták. Nap-
számba járt, földet művelt, erdőlt, pásztorkodott, szé-
nált. Alaposan ismerte környezetét, állatai viselkedé-
sét, az időjárás változásait stb. Játékra is nyílt alkalma.
Pásztorkodás közben, munka után. Utánozták a felnőt-
tet, munkáját, ünnepi szokásait, párválasztást, lányké-
rést, lakodalmat, keresztelőt, de temetést is.
Ősi gyerekjátékokat játszottak: bújócska, fogócs-
ka, kinn a bárány, benn a farkas, ugróiskolák stb.
Nagyszüleik meséi az évszakhoz, naphoz, életkorhoz,
ünnepkörhöz kötődtek, meg leginkább Istenhez, az
élethez.
Ugyanannak az egésznek a részei voltak, mint a
hímzett szőtt motívumok, a mesék, a mondókák, da-
lok. Dalaikat, balladáikat egymástól és az öregektől ta-
nulták, akik szívesen, magyarázatokkal adták át a tu-
dást.
A tudás nem az ész, a memória teljesítménye, ha-
nem a Léleké!
Ez életformaként megélt, a lélek és szellem indu-
latától fűtött, mély emberi meggyőződés volt. És iden-
tikusan replikálódott nemzedékről nemzedékre, adva
az életszemlélet gerincét, vázát.
A család feje és papja a gazda volt. Korlátlan ura a
kis közösségnek. A házközösségben élőknél mindig
az apa, vagy a legidősebb férfi családtag. A gazdasá-
gi munkában rendszerint nem vesz részt, de irányít,
elad és vesz, gondoskodik a reátartozókról. Minden
munkát ő kezd meg. Parancsol és gondoskodik. A
szükséges és elégséges mértékben. Kijelöli az asztali
ülésrendet, megkezdi az aratótáncot, fogadja a ven-
dégeket, karácsonykor ő eteti az állatokat.
A cselédség feje a gazdasszony. Irányítja a ház kö-
rüli és kerti munkát, a vendégeket, aratókat stb. ellát-
ja, kínálja. Ő kezdi az aratást. Felügyeli az éléskam-
rát. Ápolja a családi tűz melegét. (folytatjuk)
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 8
8 Dobogó
A Halak
világkorszakának kezdete és vége
NÉMETH ZSOLT
Mikor kezdődött a Halak világkorszaka?
Manapság sok szó esik arról, hogy még a Halak vi-
lágkorszakát éljük-e vagy már a Vízöntő-világhónap-
jában vagyunk. A kérdés megválaszolását nyilvánva-
lóan megkönnyíti, ha tudjuk, hogy világkorszakunk
mikor kezdődött. Ennek ellenére erről kevés szó esik,
talán mert a kérdésre látszólag egészen pontos válasz
adható: a Halak világkorszaka akkor kezdődött, ami-
kor a Tavaszpont (a Napút és az Égi egyenlítő met-
széspontja) a Kos és a Halak csillagkép határán tar-
tózkodott. Mivel a Tavaszpont definíció szerint a Kos
jegy 0 fokán található, ami egyébként azonos a Halak
jegy 30 fokával, így a fenti meghatározás úgy is meg-
fogalmazható, hogy a Halak világkorszaka akkor kez-
dődött, amikor a Halak és a Kos jegy határa egy-
beesett a Halak és a Kos csillagkép határával.
Az ördög azonban a részletekben búvik meg, ugya-
nis nem egyértelmű, hogy a Kos és a Halak határa hol
húzódik. A csillagászat természetesen már kijelölte a
csillagképek határvonalait – ezeket láthatjuk a mo-
dern csillagtérképeken –, de a kijelölések megállapo-
dáson alapulnak, azaz önkényesek. Hol található a
Napúton (az Ekliptikán) az a térrész, amelyik a Halak
minőséget hordozza, és hol, ami a Kos minőséget? A
kérdésre természettudományos válasz nincs, hiszen
az nem foglalkozik minőségekkel. Kompetens elvileg
az asztrológia lenne, de sajnos mai állapotában már
nem képes teljes választ adni. Ennek ellenére érde-
mes megvizsgálnunk, hogy a fejezetcímben feltett
kérdésre milyen válasszal szolgál ez a diszciplína.
A Halak és a Kos csillagkép határa ott van az égen,
ahol van, ahol a Halak minőség átváltozik Kos minő-
ségbe – más kérdés, hogy jelenleg nem tudjuk pon-
tosan megmondani, hogy hol, legfeljebb önkényesen
kijelölni. A Halak és a Kos jegy határa viszont éppen
a Tavaszpont, ami definíció szerint a Kos jegy 0 fo-
kára esik. Mikor esett a Kos jegy 0 foka a Kos és a Ha-
lak csillagkép határára?
A Nyugati Sziderikus Asztrológia Fagan-Bradley
iskolájának válasza a következő: a Kos jegy és a Kos
csillagkép határa akkor esett egybe, amikor az Alde-
baran csillag (a Bika csillagkép legfényesebb csillaga)
a Bika jegyének kellős közepén, azaz 15 fok 0 perc 0
másodpercén tartózkodott. Természetesen ez is egy
önkényes definíció, ami alapján viszont pontosan ki-
számítható, hogy e meghatározás szerint mikor is volt
az egybeesés: Krisztus után 221-ben.
Egy másik, sokkal régebbi múltra visszatekintő, a
védikus (ősi indiai) asztrológiát használó iskola sze-
rint a Kos jegy és csillagkép határa akkor esett egybe,
amikor a Csitra (a Szűz csillagkép legfényesebb csil-
laga, amit mi Spica néven ismerünk) pontosan szem-
ben állt a Tavaszponttal, azaz amikor a Szűz 30 fok 0
perc 0 másodpercén, avagy máshogy megfogalmazva
a Mérleg 0 fok 0 perc 0 másodpercén tartózkodott.
Ezt a számítási módot hívják Lahiri Aya-namsának,
melyet az indiai kormány, amely ezt időszámítási cé-
lokra használja, hivatalosnak fogad el. (Láthatóan
nem minden országban tartják hivatalos körök az
asztrológiát áltudománynak.) Természetesen ez is
egy önkényes (de nem légből kapott!) rögzítése a
rendszernek, melyből az egybeesés időpontjára Krisz-
tus után 285. adódik.
Egyszer megkérdeztem Pap Gábort, hogy szerinte mikor
kezdődött a Halak világkorszaka. Frappáns, paraméter-
független választ kaptam: „Jézus Krisztus születésekor”. Re-
mekül ragadja meg a lényeget, hogy a Halak világkorszaka
a kereszténység jegyében telik, kezdete pedig értelem-
szerűen annak elindítójához köthető.
Legyünk egy kicsit „engedékenyebbek”, és fogal-
mazzunk így: a Halak világkorszaka Jézus Krisztus
születésekor vagy az előtt néhány évtizeddel kezdő-
dött. Erre az jogosít fel bennünket, hogy ha a csil-
lagképeket minőségek hordozóinak tekintjük, akkor
azok határa értelemszerűen „puha” lesz, az átmenet
nem lehet ugrásszerű. Ennek fényében mit gondol-
junk az asztrológiai iskolák által megadott korkezde-
tekről, melyek látszólag majdnem 300 évvel eltérnek
a Halak világhónapjának Krisztus születéséhez kö-
tődő indításától? Bizonyára akad olyan, aki erre azt
mondja, egyáltalán nem meglepő, hogy ez a komoly-
talan diszciplína ennyire rossz választ ad. Az ilyen
megnyilvánulások otrombasága azonnal nyilvánva-
lóvá válik, ha az időt átváltjuk térre. A világkorszakok
kiváltója, a precesszió mai tudásunk szerint kb. 72
évente halad 1 fokot, azaz 285 évnek közel 4 fok
felel meg. A telihold látszó átmérője fél fok, ami már
szabad szemmel is könnyen észlelhető távolság az
égen. Képzeljük el, hogy a Göncölszekér egyik csil-
lagát valami isteni kéz odébb tenné fél fokkal – min-
denki azonnal észrevenné, hogy az alakzat máshogy
néz ki, eltorzult. Négy fok a fél fok nyolcszorosa, óri-
ási távolság az égen. Ennyit nem lehet tévedni a Ha-
lak-Kos határ meghúzásánál.
Lehetséges-e, hogy a Halak-korszak kezdete Krisz-
tus születéséhez kötődik, és az asztrológiai iskolák is
nagyjából helyesen adják meg a világhónap elejét?
Igen, ha Krisztus nem kb. 2000, hanem 1700 évvel
ezelőtt született. Itt hirtelen rá kell döbbennünk arra,
hogy már akadt valaki, aki ezt állította: Heribert Illig.
A kitalált középkor elmélete megerősítést kap egy
egészen váratlan irányból: az asztrológiától! Ez utób-
bi pártatlan, hiszen nem befolyásolják a történelem-
mel kapcsolatos viták.
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 9
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
Ha kivesszük az Illig és munkatársai által meg nem
történtnek vélt kb. 300 évet a történelemből, akkor egy-
szerre helyükre kerülnek a dolgok. Az Ayanamsa-rend-
szerben Krisztus születése (a történelemtudomány kb.
Kr. előtt 4-re teszi) és a Halak világkorszak kezdete kö-
zött mindössze 11 év különbség van (ha 300 kitalált év-
vel számolunk), és a Fagan-Bradley iskola szerinti szá-
mítással is csupán 75 év. Egyértelműen teljesül azon vá-
rakozásunk, hogy „a Halak világkorszaka Jézus Krisztus
születésekor vagy az előtt néhány évtizeddel kezdődött”.
Emlékeztetni kívánunk arra, hogy ha a csillagképeket
minőségek hordozóinak tekintjük, akkor az azok átvál-
tozását kifejező határ aligha lehet szinguláris (=egyetlen
vonal), hanem egy zónává terebélyesedik. Így a Halak
korszakának a Fagan-Bradley iskola és az Ayanamsa-rend-
szer által megadott kezdete között fennálló 64 év különb-
séget aligha tekinthetjük súlyosan ellentmondónak.
A kitalált középkor elmélete ezennel a második
közvetlen megerősítését kapja a nagyszámú közvetet-
ten kívül. Az elsőre – szégyenünkre – egy német kuta-
tó, Klaus Weissgerber jött rá, ti. hogy a magyar króni-
kákból is hiányzik körülbelül 300 év, éppen abból az
időszakból, amikorra Illig és munkatársai a betoldást
vélelmezik. (Tóth Gyula: „A magyar krónikák és a ki-
talált középkor” című tanulmánya és azonos című
könyve azóta szerencsére kiköszörülte a csorbát, je-
lentősen továbblendítve a kutatást.) Nem hallgathat-
juk el, hogy az akadémikus tudomány nem fogadja el
hiteles forrásnak a magyar krónikákat, az asztrológiát
pedig komolytalannak tartja. Legyen néki hite szerint.
Visszatérve a fejezetcímbeli kérdésre, a fentiek-
ben tárgyaltak szerint az átmenet a Kos korszakából
a Halak korszakába szűk tizennyolc évszázaddal ez-
előtt kezdődött meg, és bő tizenhét évszázaddal ez-
előtt fejeződött be. Mivel nem határvonal, hanem ha-
tárzóna választja el a világhónapokat, így értelmetlen
pontosabb válaszért küzdeni. Ennek következménye,
hogy még több mint 400 év vár ránk a Halak szá-
munkra nem túl előnyös világkorszakában. Hacsak…
Jövendölés
a Halak világkorszakának végéről
„Oly nyomorúságosak lesznek azok a napok, me-
lyekhez hasonlók nem voltak minden teremtett ál-
la(po)toknak (a szerző értelmező betoldása), melye-
ket Isten teremtett, teremtésétől fogva mindez ideig,
és ez után nem lesznek, és ha Isten meg nem rövidí-
tette volna azokat a napokat, minden test elveszne.
De az választottakért megrövidíttetnek az nyomorú-
ság napjai.” (Márk: 13, 19-20, ld. még Máté: 24, 21-
22). Úgy véljük, hogy Krisztus jövendölése a Halak
világhónapjának nyomorúságos végéről és a korszak
megrövidítéséről szól. Ezt erősíti meg, hogy a Föld
már nincs olyan állapotban, hogy még 400 évig bírja
az emberi faj ön- és környezetpusztító tevékenységét.
Valaminek történnie kell – sokkal hamarabb, mint a
Halak világhónapjának esedékes vége… Nem szabad
9
arról sem elfeledkeznünk, hogy – mint azt Pap Gá-
bor különböző források elemzéséből kimutatta – a
Halak-korszak végén időszakadék tátong.
Mi támasztja még alá, hogy a Halak világkorszaká-
nak végére vonatkozik a prófécia? Az említett evan-
géliumi szakaszok folytatása: „de az napokban annak
az nyomorúságnak utána, az Nap meghomályosodik,
és az Hold nem fénylik. És az égnek csillagi lehulla-
nak, és az mennyei hatalmasságok megrendülnek.”
(Márk: 13, 24-25, ld. még Máté: 24, 29). Ha az utolsó
tagmondatot a Vizsolyi Biblia helyett a modern biblia-
tanácsi fordításból idézzük – „és az egek tartóerői
megrendülnek” –, vagy Vida Sándor fordításából – „az
egekben lévő tartóerők megrendülnek” –, akkor azon-
nal ráismerünk erre a toposzra. Hamlet malma című
könyvében egyebek között a Kalevala és a nem ra-
gozó nyelvű északi népek mitológiájának alapját ké-
pező Edda-dalok elemzése révén Giorgio di Santil-
lana és Hertha von Dechend kimutatta, hogy az
ilyen jellegű elbeszélések, melyek az egek tartóosz-
lopainak megrendüléséről vagy eltöréséről, illetve a
csillagok lehullásáról szólnak, világkorszak-váltásokat
írnak le.
„És akkor meglátjátok az embernek fiát eljönni fel-
hőkben, nagy hatalommal és ditsőséggel. És ő akkor
elbocsátja az ő angyalait, és ő választottit egybegyűjti
az négy szelek felől az Földnek utolsó határától fogva
az égnek utolsó határáig.” (Márk: 13, 26-27, ld. még
Máté: 24, 31). Mi lesz tehát a világkorszak-váltás záró-
akkordja Krisztus jövendölése szerint? A második
eljövetel!
Még egy rendkívül fontos utalás elhangzik: „Bizony
mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzetség
(Máténál nemzet!) addig, míg mindezek meg nem
lesznek.” (Márk: 13, 30, Máté: 24, 34). Hogyan értel-
mezzük a nemzet, illetve nemzetség szavakat a jö-
vendölésben? A bibliatanácsi fordítás itt a nemzedék
szót használja mindkét evangéliumban – nyilván-
valóan helytelenül. Ez néhány évtizedes időtávlatra
szólónak határozná meg a próféciát, ami, mint tud-
juk, nem teljesült be, tehát hamisnak találtatna. A
Vizsolyi Biblia fordítója szerencsére pontosan érzi,
hogy lényegesen hosszabb időtávra szól a jövendö-
lés, és ezt a nemzet, illetve a nemzetség szavakkal
adja vissza. A nemzet, illetve a nemzetség lényege-
sen hosszabb távon létező alakulatok, mint egy nem-
zedéknyi időtartam – ennyi ideig fennálló nemzetről
vagy nemzetségről értelmetlenség beszélni. A mini-
mum, amit el kell fogadnunk, hogy a jövendölés év-
ezredes időtávra szól.
Jelen tanulmány mondanivalója végül is egyetlen
megállapításban összegezhető: a Halak világkorszaka
Krisztus születésekor (vagy legfeljebb néhány évtized-
del előtte) kezdődött, és a második eljövetelkor ér
majd véget, a világkorszakok normális menetéből
következően esedékesnél korábban. Reményeink sze-
rint nem csak a végkövetkeztetés, hanem az oda
vezető út bejárása is hasznos tanulságokkal szolgált.
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 10

10 Dobogó

ELÕADÁSOK - PROGRAMOK
a KÉT HOLLÓS Könyvesboltban
(Bp., 1081 Kenyérmezõ u. 3/a., telefon: 299-0032, web: http://www.dobogommt.hu)

március-április
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!

TUDÓ EMBEREK ISKOLÁJA KLUB: vezeti: TÓTH TIBOR: március 6. kedd, 18 óra (Belépőjegy nincs!)

PAP GÁBOR elõadása: március 7. szerda, 18 óra: Művészettörténet - A korai Mezopotámia művészete
(Belépőjegy: 1000 Ft)

DR. VARGA TIBOR elõadása: március 8. csütörtök, 18 óra: A Szent Korona Evangéliuma (Belépőjegy: 1000 Ft)

DÉNES JÁNOS előadása: március 14. szerda, 18 óra: 1956. október 23. - 2006. október 23. (Belépőjegy nincs!)

TÓTH FERENC előadása: március 20. kedd 18 óra: Védjük meg a földjeinket! (Belépőjegy: 500 Ft)

TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF előadása: március 21. szerda 18 óra: A Szent Korona tan időszerűsége (Belépőjegy: 1000 Ft)

NÉPDALTANULÁS: „Magyarok Istene tekints e szép népre!“ március 26. hétfő, 18 óra: (Belépőjegy nincs!)

SZÁNTAI LAJOS elõadása: március 23. péntek, 18 óra: Magyar királyok és szentek (Belépőjegy: 1000 Ft)

MOLNÁR V. JÓZSEF elõadása: március 28. szerda, 18 óra: Az emberélet szentsége (Belépőjegy: 1000 Ft)

NAP-FÉNY-ERÕ Klinika klub: vezeti DR. SÁRI ERZSÉBET: március 29. csütörtök, 18 óra

TUDÓ EMBEREK ISKOLÁJA KLUB: vezeti: TÓTH TIBOR: április 3. kedd, 18 óra (Belépőjegy nincs!)

A KÉT HOLLÓS JÁTSZÓHÁZA (nem csak gyerekeknek!): április 7. szombat, délelőtt 11 óra:
A CSUDAKARD TÖRTÉNETE
BENEDEK ELEK meséjét játékká alakította és játssza: LÁPOSI TERKA
Apróbb bábokat, díszleteket GIRASEK HUNOR (5 és féléves) terveiből készítette: BODOR JUDIT,
Zenéjét szerkesztette és a muzsikát szolgáltatja: BARKÓ RÉKA (Belépőjegy: 1000 Ft, gyermekeknek ingyenes!)
Az előadás után a látottakat SZÁNTAI LAJOS elemzi.

TÓTH FERENC előadása: április 10. kedd 18 óra: Orvosság az ármány ellen (Belépőjegy: 500 Ft)

TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF előadása: április 11. szerda 18 óra: A Szent Korona tan időszerűsége 2. rész
(Belépőjegy: 1000 Ft)

PAP GÁBOR elõadása: április 18. szerda, 18 óra: Művészettörténet - A Hettita Birodalom művészete
(Belépőjegy: 1000 Ft)

SZÁNTAI LAJOS elõadása: április 20. péntek, 18 óra: Magyar királyok és szentek (Belépőjegy: 1000 Ft)

DR. VARGA TIBOR elõadása: április 21. szombat 18 óra: A Szent Korona Evangéliuma (Belépőjegy: 1000 Ft)

NÉPDALTANULÁS: „Magyarok Istene tekints e szép népre!“ április 23. hétfő, 18 óra: (Belépőjegy nincs!)

Prof. Dr. ANDREAS HEJJ előadása: április 24. kedd, 18 óra: A politika és a korrektség (Belépőjegy: 500 Ft)

Dr. VÖRÖS GYŐZŐ előadása: április 25. szerda, 18 óra: Az egyiptomi magyar ásatások 1907-2007
(Belépőjegy nincs!)

NAP-FÉNY-ERÕ Klinika klub: vezeti DR. SÁRI ERZSÉBET: április 26. csütörtök, 18 óra (Belépőjegy: nincs)

BORN GERGELY elõadása: április 27. péntek, 18 óra: „Én vagyok a kezdet és a vég“ (Belépőjegy: 1000 Ft)
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 11

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 11

A SZÉPEN ZENGŐ PELIKÁN MADÁR ÚTJÁN

Kirándulást indítunk népmeséink nyomában. Az első helyszín a HORTOBÁGY lesz, ahol meghallgathatjuk
Csontváry Kosztka Tivadar gondolatait e tájról és az erről a vidékről készített festményéről.
Továbbmenve meglátogatjuk a BÁRÁND-i bábkiállítást, amely arról híres, hogy ennek a helynek a szellemisége
indította útjára többek között Kincses Kálmán, Dezső Tibor, Fülőp Szabolcs székelyföldi lelkészeket.

Az út csúcspontja DEBRECEN. Itt a Vojtina Bábszínház jóvoltából

résztvehetünk a Pap Gábor: Szépen zengő pelikán madár című darabjának
bemutatóján.
Hazafelé tartva pedig meglátogatjuk a FELDEBRŐ-i református templomot, ahol
a pelikán madár továbbra is szépen fog nekünk zengeni...

A túra időpontja: 2007. április 22. vasárnap

A túrát vezeti: PAP GÁBOR művészettörténész

14 éven aluli gyermekeknek jelentős kedvezmény!

Jelentkezni a Két Hollós ismert elérhetőségein lehet.

SZENT LÁSZLÓ NYOMÁBAN

Június 1-2-3. (péntek-szombat-vasárnap)
Kirándulást hirdetünk Székelyföldre a Lovag Király nyomában. Olyan
templomokat fogunk felkeresni, amelyeknek falain Szent Lászlóról készült
freskók vannak. Ezek képi üzeneteiről a helyszíneken
Szántai Lajos előadásait hallgathatjuk majd.
A szállás mind a két éjszaka székely embereknél lesz, hogy
megismerkedjünk az igazi székely vendégszeretettel.
A kirándulás útvonala: Bp - Székelyszenterzsébet - Székelykeresztúr -
Nagygalambfalva - Bögöz - Székelyderzs - Rugonfalva - Székelydálya -
Homoródkarácsonyfalva - Bp.

A túrát SZÁNTAI LAJOS vezeti.

Jelentkezni a KÉT HOLLÓS könyvesbolt telefonszámán lehet: 299-0032

TRIANONRA emlékezünk!
2007. június 4. (hétfő)
Megemlékezésre hívunk mindenkit Sátoraljaújhelyre a Magyar Kálváriához.
A Magyar Hagyomány Műhellyel közösen (MOLNÁR V. JÓZSEF és SZÁNTAI LAJOS
vezetésével) megmelékezést fogunk tartani az immár 87 éve megkötött gyalázatos
békediktátum ellen tiltakozva.
Együtt, közösen fogjuk megjárni, Jézus Krisztus keresztútját jelképező különleges kálvária-
dombot, amelynek stációi az elszakított területek adományaiból épített vártornyokból
allanak. Az egyes stációknál az adott területek híres történelmi személyiségeitől hallhatunk
lélekemelő szavakat.

A Pestről induló buszokra jelentkezni lehet a Két Hollós telefonszámán: 299-0032

Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 12

12 Dobogó

A hétszer született költõ

József Attila grafológus szemmel (2. rész)
görbülne a világ gyémánttengelye.“ Az ember szelle-
W. BARNA ERIKA VIKTÓRIA: mi tevékenysége nélkül a világ saját értelmezõ tenge-
Betûinek ívelt formái, kecses hajlatai a szépségre lyét veszítené el.
vágyó, nemes eszményekért áhítozó ifjút idézik. Én-
ideálja, vezérképe a tiszta lélekkel leélt élet, amely-
nek õszinteségét hitelesíti az íráskép ritmusa:

„igazi lelkünket, akárcsak az ünneplõ ruhákat gon-

dosan
õrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az ün-
nepekre.“
(József Attila)
A „sínek“ közé szerkesztett aláírás
E korszakban írt verseinek egy jelentõs része
prófécia, a szellemi világból áthozott olyan üzenetek, A grafológiai gyakorlatban az aláírás gyakran az
amelyek tartalmi-filozófiai mélységei még kibontásra egész életutat felvillantja, különösen mûvészek és
várnak. Mintha egyre tágabbra nyitott szemekkel néz- nagyon kreatív emberek esetében, amikor nem az
ne körül, s megértené, hogy korábban az õt körül- olvashatóság, hanem az önkifejezés hangsúlyozódik,
vevõ világnak csak egy részét látta, s immár kezd egy- s a tudattalan képszerûen, pecsétszerûen formálja
re teljesebben kibontakozni a láthatatlan dimenzió. meg azt. József Attila aláírásai korszakonként változ-
Gyermeki extatikus rácsodálkozással tekint a világ tak, ebben az életszakaszban elámulhatunk egy igen
szépségére, teljességére, isteni rendjére. Ekkor már különös formán. A párhuzamos vonalak közé szer-
kezdett tudatossá válni benne az emberi lét látszóla- kesztett aláírás alapján sínekre asszociálhatunk, an-
gos szétválasztottsága, saját életének iránya, amelyet nál is inkább, mivel tudjuk, hogy egész életét végig-
késõbb 1928-ban Vágó Mártához írt levelében így fo- kísérte a vasúttal való kapcsolat, verseiben is gyakori
galmazott meg: motívum a sín, a vonat, a pályaudvar. Egyik gyermek-
„Az ember egyszerre él az életben és az örökké- kori játéka és élménye volt a vonatok alatti bújócska.
valóságban és ha ezt tudja…mindent úgy tegyen, A makói diákévek alatt ráfeküdt a sínekre, a sorssze-
mintha csak egy élete volna, éspedig nem történeti, rû véletlen mentette meg az életét. De akár önjós-
hanem örökkévalósági, tehát lehetõleg ne fizikai, ha- latként is értelmezhetõ grafikus jelenséget látunk,
nem szellemi, fizikai csupán annyi, amennyi saját mintha önmaga sorsának végzetszerû kimenetelét
egyéni történeti életéhez szükséges“. rajzolná bele ebbe az aláírásába.
Egyéni feladata túlmutat a mûvészeten, költészete A születésétõl a haláláig tartó kapcsolata a vasút-
által az egész emberiségre vonatkozó küldetését tel- tal, mintha anyagi-fizikai síkon megjelenítené egész
jesítette, ami mind a mai napig nem kap kellõ hang- életének megoldandó feladatát: „sínen lenni“, saját -
súlyt és méltó figyelmet! A költészet célját nem a Isten által kijelölt - pályán haladni akkor is, ha mások
szórakoztatásban, hanem a létértelmezésben jelölte el akarják téríteni.
meg. „A mûvészettel, mint valóságos szellemiséggel
foglalkozom“ - írja, új szemléletet, „harmadik szelle-
miséget“ sürget, számára egyértelmû, hogy a mûvé-
szet megértéséhez csak a metafizikán át vezet az út.
„A mûvészet a nem szemléleti végsõ világegész
helyébe való teremtése egy végsõ szemléleti egész-
nek.“ Versei ezért is válnak kinyilatkoztatássá, a te-
remtett világ törvényszerûségét felfedõ végsõ igazság
kimondásává. Költeményei magas szintû tudatosság-
ra ösztönöznek, a lélektani és spirituális értelemben
vett felnõtté válásra, az önmagunkért és embertár-
sunkért, egyáltalán az egész emberi lét minõségéért
érzett felelõsség kimunkálására szólítanak. „A világe-
gyetem összefüggései a tiszta értelem és a tiszta élet
munkáját megkövetelik. A tiszta élet egyik tevékeny-
sége vagyis formája a tiszta értelem. Különben meg- Sándor Imrének írt verse
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 13
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
Az ötödik újjászületés a világhiány megélését hoz-
za („egyszer jeges áradásban“) 1928-tól 1932-ig.
Jellegzetes grafikus jegy József Attila írásában a
suspendue, a „fennakadt“ betû, ami frusztrációkra,
elfojtásra, erõs belsõ és külsõ gátoltságra, túlmûködõ
kontrollfunkciókra vall. Egyre több szorongást, gátolt-
ságot egyre mélyebb magányt mutatnak a kézírásai,
ez kisebb nagyobb ingadozásokkal, átmeneti nyugod-
tabb idõszakokkal egyre hangsúlyosabbá válik a ha-
láláig. Tudjuk, hogy átesett az elsõ nagy szerelmi
csalódáson Vágó Mártával. E korszak írásmintái lelki
és fizikai egyensúlyvesztésre mutatnak, kivetítve,
hogy az eddig is nehéz háttérrel élõ költõ újabb sú-
lyos „csomagjának“ cipelésével próbál kibékülni. Bár
az íráskép megbillenõ ritmikájában tükrözõdik az el-
bizonytalanodás, az önbizalomvesztés, de még a bel-
sõ erõ kiárad a mélybõl. Ebben az életszakaszában
kezdi el a pszichoterápiás kezeléseket Szántó Judit
közben járására 1931-tõl. Mindehhez társul egy konf-
liktusos párkapcsolat, a kézírás jelzi, hogy Szántó Ju-
dit nem tudja erõsíteni õt.
Tudjuk, hogy a kamaszkorban még oly magabiz-
tos, öntudatos, „szellemi cselekvõségben“ élõ költõt
értetlenséggel fogadják sokan, „lehûtik“ koholt rágal-
makkal, bíróság elé állítással, könyve elkobzásával.
Kibékíthetetlen ellentét feszült a marxi filozófia és a
költõ világképe között, ami érintette a tudat és a lét
elsõdlegességének kérdését. „A tudat képes a lét
közvetlen alakítására“ (Hegel, Marx, Freud) - tárta fel
József Attila a számára magától értetõdõ törvénysze-
rûséget, s kinyilatkoztatása veszélyesnek és zavaros-
nak minõsült az anyagi világba ragadt társak számára.
Az eszmélõdés és a cselekvés számára szétválaszt-
hatatlan kettõsséget jelent: „Nem sírni, nyafogni jöt-
tem - cselekedni.“ - kiáltotta világgá határozottsággal,
elszántsággal. „Én történelmet látok a világban és
meg akarom érteni, hogy tudatosan formálhassam.“
(Hegel, Marx, Freud). Éppen ezért jelenthetett ne-
hezen kezelhetõ frusztrációt a munkásmozgalmi
tevékenységben ért kudarca, hatókörének csonkítá-
sa. Nem saját anyagi gyarapodásán, karrierjének épít-
getésén fáradozott, hanem küldetése teljesítéséért,
amely a közösség, pontosabban a nemzet érdekeit,
az emberi lét minõségi emelkedését szolgálta volna.
Kolerikus temperamentumából hatalmas indulat
is fakadhatna, mégis a kézírás alapján megfontoltsá-
got, megszûrt ítéleteket várhatunk, amelyeket magas
szintû tudatosság csiszol idõtállóvá, ahogyan ezt va-
lóban a mûveiben is megtapasztalhatjuk. Az önmagát
a Mindenséggel mérõ költõ humánuma és tisztán-
látása örök iránytûként jelzi a társadalmi átalakítások
lehetséges útjait:
„Reformizmus és revolucionizmus csak abban
különböznek egymástól, hogy az egyik aszpirint etet
a holdkórossal, a másik pedig keserû vizet itat vele.
Közben pedig szegény levágódik az Úristen házatete-
jérõl. Se reformizmus se a revolucionizmus nem
megoldás… Mindkét esetben megölöd belsõ látáso-
13
dat a külsõ káprázat kedvéért, tehát nemhogy hoz-
zásegítenéd az embereket az örökkévalóságukhoz,
tehát az igazsághoz, testvériséghez, egyenlõséghez
és szabadsághoz, hanem feladván a magadét, min-
dezt hátráltatod.“
József Attila egy új társadalmi modell mentén
felépített világban tudta elképzelni a valódi szabadsá-
got. „A demokrata kapitalizmus, illetõleg közkeletû
nyelven a kispolgárok számára szimpatikusabban
kifejezve: a polgári demokrácia visszafejlõdést jelent.
Elõre nincs más út az intellektuelek számára, mint
vagy az egyik, vagy a másik fronthoz csatlakozni, egy-
szerûen azért, mert bármilyen „független, jószándé-
kú“ is legyen, két lövészárok között gépfegyvertûzben
szántani nem lehet, ellenben igenis lehet ilyen mun-
kát végezni az egyes frontok mögött…
De különben is oly beteg az egész emberiség,
hogy ha ez mást nem is hozna, minthogy tervszerû
termeléssel és munkabeosztással fizikailag, tehát tes-
tileg feljavítja néhány generáción át az emberiséget,
akkor is megéri, hogy az imperializmus által lehetet-
lenné és elvont fogalommá tett szabadság utáni sirán-
kozás helyett aktív módon részt vegyünk a szabadság
tulajdonképpeni elvonói ellen való küzdelemben.“ -
írta Párizsból nõvérének, Jolánnak, amely gondola-
toknak az aktualitásán ma is elgondolkodhatunk.
A világhiány megélése csupán bevezetõje volt egy
még nagyobb próbatételnek. Keresztes Szent János
kifejezésével élve: a „lélek sötét éjszakája“ követke-
zik (1933-1936) („...egyszer bolondok házában“). A
belsõ drámai formálódás ideje ez a mélybe zuhaná-
sokkal és az ihletett állapotokban hirtelen felvillanó
megvilágosodott pillanatokkal. Lelkileg válságos idõ-
szak, amelyben mindannyiunknak van része az élet-
ben, legalább egyszer. Oscar Wilde szerint „a szívek-
nek össze kell törniük, ezért küldi Isten a szomorúsá-
got a világba. Számomra a szenvedés most egy szak-
rális folyamatnak tûnik, mely szentté teszi azt, aki
átadja magát neki… Az élet mindennemû materialista
vonása közönségessé teszi a lelket.“
„A sötét éjszaka az érzékenység kifinomítása, an-
nak tanulása, hogyan válhatunk széles szellemi esz-
köztárú emberré.“ - írja Thomas Moore.
Egyre mélyebb szakadékok tátonganak a költõ és
a világ között, egyre félszegebben hordozza a lelké-
ben halmozódó kincseket. Belsõ párbeszéde is egyre
árnyékosabb, egyre több borúlátással éli meg ön-
magát.
„leng a lelkem,
alacsonyan. Leng, nem suhan“
(Elégia)
Rezignáltan és végtelen szomorúsággal veszi tu-
domásul a letagadhatatlan tényt, az értékvesztett tár-
sadalom mélybe zuhanását: Óh én nem így képzel-
tem a rendet.
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 14
14
Lelkem nem ily honos,
Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,
aki alattomos.
Sem népet, amely retteg, hogyha választ
szemét lesütve fontol sanda választ
és vidul, ha toroz
(Levegõt!)
A Semmi c. versének piszkozata
A Semmi versének kézírása alapján jól látható,
hogy az íráskép szûkítõ tendenciája felerõsödik, egy-
re görcsösebbé válnak a mozdulatok. Az írómozgás
úszó, lebegõ jellegû, félszegen botorkál elõre, a rit-
mus meg-megroggyan, a hirtelen megszakadó moz-
dulatok blokkolják a kiteljesülést. Vonalminõsége
gyengült a korábbiakhoz képest, írásának mérete
fokozatosan csökken, a betûszárak kilengései, fel-
szálló és mélybe süllyedõ mozdulatai, fizikai erõvesz-
tést, kényszerû visszafogottságot mutatnak.
Az affektivitás betûi, az oválok csomókká zsugo-
rodnak, egyre sorvadtabb alsó zónái a gyökereit szag-
gató, azokat elveszítõ, s helyettük léggyökeret nö-
vesztõ költõ otthontalanságát, földi ûzöttségét tükrö-
zik. Lénye legmélyéig hatol a fájdalom, vajúdását,
újabb sorsszerû „önkihordását“ mélységes szenvedés
kíséri. Az immunrendszer, a vitális energia jelentõs
meggyengülése mutatkozik, de ez a szellemi dimenzi-
ót nem érinti, tisztánlátása, szárnyalása töretlen.
Az íráskép is jelzi az érzékenység fokozódását,
ami ebben az esetben már lehangoltságba, rezigná-
cióba hajlik át, a melankolikus temperamentumában
gyökerezõ borúlátása, pesszimizmusa felerõsödött.
Klinikai terminológiával élve az íráskép jelez dep-
ressziós tüneteket, de nem depressziót, s nem mutat
„megbomlott elmét“, szellemi zavartságot. Egysze-
rûen egy mély gyötrelem kínjainak sötét hangszínei
szólalnak meg, fuldokol attól, hogy tudja, milyen
lehetne a világ és helyette miben kell élnie. A benne
élõ világ-ideál és a valós, tapasztalt világ közötti
eltérés fájdalma sikolt a kézírásából, mintha vész-
jeleket adna le.
Bizalma darabokra tört, gyermeki tisztaságú sze-
retetét egyre nehezebben tudja megélni, nincs kire
kiárasztani. Az önértéktudata is erõsen megrendült,
már nyoma sincs a kamaszkori hetyke, öntudatos, bá-
tor kiállásnak. Mérhetetlen igénye és szüksége van az
elismerésre, a bátorításra. S mivel egyre kevesebbet
Dobogó
kapott ebbõl, sõt egyre nagyobb erõre lett volna szük-
ség, hogy küzdjön önmagáért, harcoljon meg méltó
elismeréséért, erõtartalékai csökkennek. Amíg testi
szinten az éhezést jobban bírja, addig érzékenysége
folytán a lélek táplálékában elszenvedett hiányt na-
gyon nehezen viseli. Egyre kétségbeesettebben szeg-
zi a kortársainak a kérdést:
„Mi lesz fölösleges virágaimmal?“
(Rossz volt, elszéledt szívembõl)
„Fáj a szívem, a szó kihûl.
Dehát kinek is szólanék - -“
(Vas-színû égboltban..)
De a „sötétségben“ egy-egy átmeneti idõre még
erõteljesebb ragyogással árad be fény: ez az életsza-
kasz a „nagy versek“ (Óda, Elégia, Eszmélet, Leve-
gõt!, A Dunánál, Kései sirató,) és a „semmi-versek“
(Reménytelenül, Semmi) megszületésének ideje, csú-
csok és szakadékok szédítõ hullámvasútja. A kézírás
erõvesztett állapotait okozó élethelyzetet megdöb-
bentõ önbelátással adja tudtára a világnak:
„Gondoljátok meg: Ezen a világon
nincs senkim, semmim.
S mit úgy hívtam én,
az sincsen. Utolsó morzsáit rágom,
amíg elkészül ez a költemény“
(Ki-be ugrál)
Mintha átmenne a „levegõpróbán“ - be kell látnia,
hogy egyedül önmagára, önmaga tehetségére támasz-
kodhat
„Még jó, hogy vannak jambusok és van mibe
beléfogóznom. - Járni gyermek így tanul.“
(Szürkület)
A kézírás alapján követhetõ, hogy a spirituális
emelkedése egyre magasabb, s ezt József Attila ma-
ga is érezte, hogy mélyen belül valami átformálja.
Babitsnak írt levelében olvashatjuk: „a saját szemem
láttára átalakulok s ennek az átalakulásnak a valódi-
ságát még alig tudom megfogni“.
Gyötrelmeibõl ihletett állapotokban magasba tud
emelkedni, hogy rátekintsen életére, a mégis értel-
met adó szenvedésekre,
„mert annyi mosoly, ölelés fennakad
a világ ág-bogán“
(Téli éjszaka)
Ebbõl a mélységbõl néhány óra alatt is magasba
tudott emelkedni, minden nõ és minden férfi szerel-
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 15
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
mét megélni egyetlen találkozásban Lillafüreden. Dr.
Marton Márta, szándékán kívül a legnagyobb csodá-
val ajándékozta meg a költõt, amelybõl megszületett
a világirodalom egyik legszebb szerelmes verse, az
Óda. Lelkének átlényegültségét a vonalminõség vál-
tozásában követi a kézírása: légiessé válik a vonal,
eredeti ritmikája helyreáll, szinte szárnyal kezében a
toll. A betûk táncában gyönyörködve felmerül a kér-
dés, vajon egy depressziós ember képes ilyen válto-
zásra?
A lélek sötét éjszakájának egyik legjellegzetesebb
eleme a bûntudat, amit a bûn-motívumára írt ver-
seiben próbál oldani és keresni a megszabadulást.
„Szótlanabb, némább bûne nincsen
enyémnél senkinek, bevallom.
Szeretném, hogyha itt, te vád,
szemtõl szemembe mondanád/ a bûnt. Mert nem
lehet meghalnom“
(Egy bûntetõtörvényszéki tárgyalás irataiból)
Senki nem figyelt fel még arra, hogy József Attila
önmaga számára is érthetetlen bûntudata a magzati
korban átélt tudattalan emlékektõl is származhat, túl
a mindannyiunk lelke mélyén, emberi létünkbõl fa-
kadó bûntudaton. Tudjuk, hogy három testvérének
halálát hordozta magában, egy lány és két fiú halt
meg, mielõtt Attila született. A német pszichológus
Hellinger mutatott rá, hogy milyen nagy jelentõsége
van ezeknek az energiáknak, amelyekrõl gyakran tu-
domást sem veszünk. Napjainkra a sejtbiológia legú-
jabb kutatásai a sejtemlékezetrõl már tényként keze-
lik József Attila felismerését: „az õssejtig vagyok min-
den õs“.
A lelki folyamatok különös törvényszerûségei foly-
tán a testvéreinek halálát hordozó fájdalom József
Attilában csak a bûnösség érzetében került a tudat
szintjére, de megfelelõ pszichológiai segítség hiányá-
ban nem jutott el a teljes tudatosításig, feloldásig. Ezt
a bûnérzetet sokféleképpen fejezi ki, de a fálylat nem
tudja fellibbenteni:
„Hogy bûnös vagyok, nem vitás.
De bármit gondolok,
az én bûnöm valami más.
Tán együgyû dolog.
Elmondom: Öltem. Nem tudom
kit, talán az apám -
elnéztem, amint vére folyt
egy alvadt éjszakán.“
(A bûn)
E korszak - mondhatni világviszonylatban is -
kivételes alkotói terméke a Szabad ötletek jegyzéke,
amelynek írásakor József Attila saját árnyékszemélyi-
ségével nézett szembe olyan szinten, ahogyan erre
15
csak kivételesen nagy emberek képesek. A beteg em-
ber többek között azért is beteg, mert képtelen szem-
benézni a korlátjaival, saját félelem-szörnyeivel, ame-
lyeket a tudattalanban növeszt. Többek szerint József
Attila nem Gyömrõi Edit kérésére írta meg, hanem ön-
maga kreatív, gyógyulni vágyása adta ezt az ötletet,
hogy kiírjon magából minden tudattalan „hordalé-
kot“. Beleszédülünk mindannyian, amikor olvassuk,
hiszen a lélek-tenger mélyére képes lemerülni, ahon-
nan feljönni már csak más emberként lehet, ahhoz
képest, mint ahogy alábuktunk ösztöneink, ijesztõ
sötét önmagunk megismerésére.
A Szabad ötletek jegyzékének kézírását grafológiai
szempontok szerint tanulmányozva láthatjuk, hogy
tiszta az íráskép, jól követhetjük a lélek mélyére me-
rülés indulati-érzelmi folyamatát, pokoljárását, de
egyértelmûen megállapíthatjuk, hogy nem mutat pa-
tológiát. Inkább erõvel, bátorsággal, férfias kemény-
séggel, a mindannyiunkban jelenlévõ, fénybõl és sár-
ból fonódott ambivalens tendenciák fortissimójával
szembesülhetünk, ami kivételesen ritka élmény bár-
melyikünk életében.
A hetedik újjászületés a Flóra szerelem lázas lo-
bogásához kapcsolódik. („egyszer szüljön égõ ház-
ban“).
Igen zaklatottan érkezett meg az 1937-es eszten-
dõbe József Attila, de Flóra napfénnyel árasztja el a
besötétült eget.
A Flóra szerelem kezdete idején érhetjük tetten
József Attila életének, lelkületének vagy személyi-
ségének kulcsfontosságú történéseit. Túljutott a
Gyömrõi Edit-féle szerelmen, lemondott, belátta, hogy
egyoldalú. Kész egy új szerelemre. Flóra értékeit a ta-
lálkozás pillanatában látta, nõ-ideálját, a szellemi és
lelki síkon is magas szinten élõ lányt fedezte fel ben-
ne. Flórát egyedi, egyszeri, senki mással nem pótol-
ható nõként szerette meg, ami a nõ-férfi kapcsolat
legmagasabb szintje.
Flóra a tehetséges költõt szerette benne, de nem
õt magát, József Attilát, mindenestül. József Attila
egészen tisztán látta a szerelem gyógyító, lelket építõ
erejét, erre sokszor utalt a leveleiben is, a Flórával
való találkozókon is: „Az orvosok hiába próbálkoznak
akármivel, nélküled nem gyógyulok meg“ - mondta
Flórának.
Halhatatlanul tudott szeretni, teljes lényét tudta
adni a többszörös csalódás után is. Freud szerint
egészséges az, aki tud alkotni, és tud szeretni. József
Attila szenvedélyesen tudta mindkettõt.
Minden ami őstörténet, minden ami
hagyomány, minden ami magyar:
www.dobogommt.hu
Írások, videók, hanganyagok, képek
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 16
16 Dobogó
Szentek legendái - legendák szentjei
A SZENT LÉGIÓSOK
FELLEGI BÉLA
Az óriási római birodalom fennállását állandó, ha-
talmas hadseregének köszönhette. A hadsereg had-
osztályai, a római légiók mindenütt ott voltak a ha-
tárokon és állandó támaszpontjaikon megerősített
táborokban védték a birodalmat. A hadsereg óriási
létszáma érthetővé teszi, hogy csakhamar a katonák
között, a tisztek között is akadtak keresztények. Az
egyház kifejezetten méltányolta a keresztények had-
seregbeli szolgálatát. A keresztényüldözések idején
számos katonát végeztek ki hite miatt. Ilyen volt
Szent Sebestyén, aki a császári testőrség parancsno-
ka volt, Szent Akakiosz, akit társaival együtt az Ararát-
hegyén keresztre feszítettek, Szent Flórián, a tűzoltók
védőszentje, a thébai légió, és talán a legismertebb:
Szent György.
Az egyházi naptár március 10-én ünnepli a 320-
ban kivégzett negyven szebasztei vértanú katonát,
akik a híres XII. légióban a Kis-Arminiában (a mai Ör-
ményország területén) állomásozó Légió Fulmináta
Melitensisben (Villám Légió) szolgáltak. Szálláshelyük
Kis-Arminia fővárosa, Szebaszte volt. De hogy megért-
sük, miért hívták a légiót Villám Légiónak, ahhoz visz-
sza kell mennünk az időben 174-be, amikor is Márk
Aurél császár idején a sereg hazánk területén állomá-
sozott az Alföldön. Egy alkalommal a markomannok
és a jászok bekerítették a légiót. Tikkasztó meleg idő
volt, elfogyott az ivóvíz, a katonák teljesen elcsigázot-
tak voltak. Csatarendbe kellett már állni, amikor né-
hány katona letérdelt a földre, és Istenhez kezdett
imádkozni esőért. Az ellenség gúnyolódni kezdett, de
néhány perc múlva csodát tapasztaltak. A derült eget
sűrű felhők borították el, nagy villámlás és menny-
dörgés közepette zuhogni kezdett az eső. A szomjú-
ság kínjaitól megszabadult római katonák elsöprő
győzelmet arattak. Az esetről, mint közismert dolog-
ról emlékezett meg Tertullián keresztény író és Dio
Kassziusz pogány történész. Ettől kezdve hívták a
légiót villám légiónak. De térjünk vissza Kis-Arminiá-
ba. Konstantin császár elismerte a katonák vallásos-
ságát, de uralkodótársa, Licinus, aki kezdetben jóa-
karattal viseltetett a keresztények iránt, Konstantinnal
történt meghasonlása után üldözni kezdte őket.
Elsőként udvartartásának és a hadseregnek „meg-
tisztítását” kezdte el. Megfosztotta a katonákat tiszti
rangjuktól, ha nem áldoztak az isteneknek, Kappa-
dókiában elrendelte, hogy minden kereszténynek ha-
lálbüntetés terhe alatt meg kell tagadnia hitét.
S ekkor előlépett negyven keresztény katona, s
mindegyikük röviden és határozottan kijelentette:
„Keresztény vagyok”. A legfőbb bíró előtt megis-
mételték, hogy nem térnek el Krisztusba vetett hitük-
től. Sem a kitüntetések, előléptetések és pénzjutal-
mak hízelgő ígérete, sem a fenyegetések nem vezet-
tek oda, hogy eltántorodjanak hitüktől. Amikor a hely-
tartó kilátásba helyezte a büntetést, azt válaszolták:
„Hatalmad van a testünkön, amelyet megtanultunk
megvetni; a lelkünk azonban nincs alávetve semmi-
féle külső erőszaknak.”
Tántoríthatatlanságuk láttán a helytartó megpa-
rancsolta, hogy az ellenszegülőket vessék fogságba.
Amikor egy hét elteltével Lüziasz, a csapat főparancs-
noka megérkezett, ismét elővezették őket. De a ki-
hallgatások most is eredménytelenek maradtak. A
helytartó ekkor féktelen dühében szokatlanul ke-
gyetlen halálnemet eszelt ki: a katonákat fagyhalálra
ítélte. Mivel Arminiában a tél nagyon kemény és hi-
deg, az alkalom kínálkozott hozzá. a hideg még már-
ciusban is olyan nagy volt, hogy lóval és kocsival is át
lehetett kelni a tavak jegén. A helytartó kivárt tehát
egy különösen hideg éjszakát, és ekkor megparan-
csolta, hogy a negyven hajthatatlan, „engedetlen” ka-
tonát meztelenül tegyék ki az egyik befagyott tavon a
viharba és a hidegre. Egy fürdőházban ugyanakkor
(amelynek a romjai fennmaradtak) meleg fürdőt ké-
szíttetett azoknak, akik nem maradnak állhatatosak.
Az elítéltek nem várták meg, hogy megfosszák őket
ruháiktól, hanem maguk vetkőztek le, s egy szívvel-
lélekkel imádkoztak Istenhez: „Urunk, negyvenen
kezdtük el a harcot; ne engedd, hogy negyvennél ke-
vesebben kapjuk meg a győzelmi koszorút!”
Egyikük végül mégsem bírta elviselni a lassú fagy-
halál kínjait, és befutott a csábító fürdőházba, ahol
azonnal holtan esett össze, mert sem a szíve, sem
megfagyott tagjai nem tudták már elviselni a hirtelen
váltást.
A vértanúk negyvenes száma pedig ismét betelt,
mert a kivégzést felügyelő katonák közül az egyik a
helyére állt a megfutamodónak. Az a katona ugyanis
látomásban látta, amint égi sereg készülődött az ég-
ben, hogy a hős harcosok között kiossza a győzelmi
koszorúkat, hasonlóan ahhoz, amint a római had-
seregben szokásos volt.
A látomás hatására az őr szíve megnyílt Isten ke-
gyelme előtt, ledobta ruháit, és „keresztény vagyok!”
kiáltással a katonák közé futott a jégre, a gyengének
mutatkozott katona helyére.
Hajnalhasadtakor a kegyetlen bíró megparancsol-
ta, hogy a még élők karjait és lábszárait törjék össze,
majd a testüket égessék el. A szent vértanúk hamuját
a helytartó parancsára egy folyóba szórták. A keresz-
tényeknek azonban sikerült a szentek egyes marad-
ványait elrejteniük.
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 17

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 17

Szőke István Atilla:

Csontváry
Fénybe, csendbe csöndben vágyón Világosság fáján, Kárpát koronáján, távolról is
Határtalan látóhatár-látón Nap-festékbe mártott magány, tisztán játszót,
Sötét-homályságból kilátón Mindenség-hozomány, közelről is
MAG-hoz közelítek burok-idő hántón: Fény és árnyék elválása, tisztán játszót.
A „mindennek”karolása,
Jelek égnek a MAGban, „Lentnek, fentnek” meglátása. Déli-erőm nőttön-nő,
Jelek égnek a MAGban, delej-erőm nőttön-nő,
Igazabbnál igazabban, „Te leszel a világ legnagyobb festője!” ég közepén,
Igazabbnál igazabban! pont felettem,
Érthető érték, a hagyaték rám eső,
Anyaölnek tüzéből indulunk az égnek, Mérhető mérték, az örökség rám eső,
Indulunk a Fénybe, Érthető mérték! az ajándék rám eső.
Indulunk a Napba,
Örökölt reménybe! Mérhető érték? Nappal-csillagom, ragyogj,
Ahol voltam, ott vagyok!
Az eredendő szent révület, Mégis, mégis, mégis,
Hét színt szület! Égi ige, Nappal-csillagom, ragyogj,
S tiszta bölcsességnek Földi igen. Ahol vagyok, ott vagyok!
bölcsült tisztaságát,
szárba szökő lélek, Mégis, mégis, mégis, Nappal-csillagom, ragyogj,
kitárt boldogságát! Földi igény. Aki leszek, az vagyok!
Égi igény,
Mindent megkeresni,
Mindent megtalálni, A megvilágosodás élménye
Mindent megkeresni,
Mindent elfogadni, mozdulatlanul lüktet.
Mindent megtalálni,
Mindent odaadni! Az Út nélküli Lét ürességgel büntet.
Mindent elfogadni,
Az életbe mártott ecseten nem
Mindent odaadni!
Kemény kőbe, faragott fába, fakulnak a titkok.
Múló időbe lenni bezárva, Az örökkévalóságig tart a bejárható
Mindenségből kihasítva,
Mégis tárva lenni, mégis nyitva lenni! birtok.
Mindenségbe befeszítve,
A Nagy s Hatalmas Közös marad,
Az eredendő szent révület, Napúton járva ékesen élek,
az Akarat!
Hét színt szület! Lélek-ecsettel múltat regélek,
Nyolc színt szület! Szemem látását odaadom, Szívem varázsát, gyönyörű ritmust,
S romok szédült árnyát, Ez az én akaratom, Színek varázsát, gyöngylángú rítust.
Szellem szirmok szárnyát, Az Én-akaratom!
Űzött üstökösök Napúton járva ékesen élek,
Szárba szökő vágyát! Szívem dobbanását odaadom, Lélek-ecsettel múltat regélek,
Ez az én akaratom, Szívem varázsát, gyönyörű ritmust…
Mindent megkeresni,
Az Én-akaratom!
Mindent megtalálni, Napúton járva ékesen élek,
Mindent elfogadni, Lélek-ecsettel múltat regélek…
Színek lobbanását odaadom,
Mindent odaadni!
Ez az én akaratom,
Az Én-akaratom! Napúton járva ékesen élek…
Végtelenbe varrott vászonba
Belésimulva, beléhajolva! Napúton járva…
Életemet odaadom, lelkemet is
Mégis kívül lenni, mégis egyben lenni!
odaadom,
Ez az én akaratom, Napúton…
Az eredendő szent révület,
Hét színt szület! Az Én-akaratom!
…és elindult a Fény felé, az igazság
Nyolc színt szület!
Az Ő akarata! Az Ő élő akarata! felé, Kelet felé,
Száz színt szület!
Mert él Ő! magában hordozva a tegnapot,
S Élet teremtését,
Mert Él Ő! holnapot, mát,
Fehérlő vetését,
Él! „s föltette fejére a zöld-tüzű
Szárba szökő növény,
Kárpátokat,
Örök ölelését!
Látása a Fénynek, mint egy lángoló,
Mindent megkeresni, múltat jelez, koszorú-koronát.”
Mindent megtalálni, ősi múltat,
Mindent elfogadni, fehér múltat,
Mindent odaadni! szépen játszót, 2007. január
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 18
18 Dobogó
Mit is tanított Jézus?
Az imádság és a Miatyánk „sablonja“ VI. rész
VÍGH TIBOR
Nézőpont: Az Ige csak nekem szól, és csak rólam
szól, hiszen bennem kell testet öltenie!
Persze ezt sem magamtól találtam ki, hanem Jézus
definiálja ezt a „missziót”, természetesen János Evan-
géliumában. Egyszer a tanítványok elmennek élelmet
szerezni. Visszajönnek, kínálgatják Jézust, aki azt mond-
ja nekik: „Van eledelem, csak nem tudtok róla.” (Jn
4:32) - „Van eledelem”: azaz ételem. - Tanítványok:
„Csak nem hozott neki valaki enni?” (Jn 4:33) Jézus
megmagyarázza: „Az én eledelem (az én ételem=éle-
tem), hogy annak akaratát teljesítsem, aki küldött, s el-
végezzem, amit rám bízott.” (Jn 4:34) – A küldetés az Én
eledelem, ételem. Ez táplál és éltet engem. Ez az Én
életem.
Nos, itt van megfogalmazva: az élet egy küldetés.
Hiszen: „Kezdetben volt az Ige...” (Jn 1:1) „Benne az élet
volt, s az élet volt az emberek világossága.” (Jn 1:4) „S
az Ige testté lett, és közöttünk élt.” (Jn 1:14) És a testet
öltött Ige mondja: „Ha nem eszitek az Emberfia testét
(az egy étel) és nem isszátok a vérét (az egy ital), nem
lesz élet bennetek.” (Jn 6:53) – Vagyis: nem lesz elede-
letek, ételetek (italotok), nem lesz, ami tápláljon benne-
teket: nem lesz életetek. - „Engem az élő Atya küldött, s
általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik.”
(Jn 6:57) – Lesz Istentől származó eledele, étele, külde-
tése, vagyis élete.
Az „élet” szónak tehát - magának a fogalomnak, ami
most velünk „történik” - a „tartalma”, a rokon értelmű
megfelelője a küldetés, vagyis: „annak akaratát teljesít-
sem, aki küldött”. Ez az „élet”. - Kinyilvánítjuk „az élet
leheletét.” (Ter 2:7) - És ennek (fiziológiai) megvalósulási
formája az, hogy van egy testünk, és mozgunk. Ez (és
minden, amit kapunk) a felszerelés, az ellátmány hozzá.
Vagyis én egy küldetést, egy életfeladat sorozatot haj-
tok itt végre, amihez van egy „egységcsomagom”: tes-
tem, ezem, azom. A születéstől a sírbatételig terjedő
időszak a halhatatlan részem küldetésének anyagvilági
látható megnyilvánulása, állapota. Magát az Istentől szár-
mazó küldetést a halhatatlan részem végzi, az egóm
pedig a lelkem küldötte. Az egóm számára az élet ezen
küldetésnek a tudata. - Ennek a küldetésnek egyébként
nem kell keresgélni a pontos részleteit, mert a „sors”
mindig meg fogja hozni a konkrét teendőket. - A külde-
téstudat azt jelenti: tudom, hogy van egy küldetésem.
Ha én mint egó ezt így fogom fel, akkor már nem „szol-
gája”, hanem „barátja” leszek a „küldőmnek”, és így fo-
gunk a küldetésben közösen résztvenni.
Erről a küldetésről mondja Jézus: „Aki hallja sza-
vamat és hisz annak, aki küldött, az örökké él, nem esik
ítélet alá, hanem már át is ment a halálból az életre. Bi-
zony, bizony, mondom nektek: Elérkezik az óra, s már
itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fia sza-
vát. S akik meghallják, azok élni fognak.” (Jn 5:24,25)
Máshol azt mondja: „...az itt állók közül némelyek nem
halnak meg, amíg nem látják az Emberfiát, amint eljön
országában.” (Mt 16:28) Itt akár arra is gondolhatnánk,
hogy azok a „némelyek” még ma is itt élnek közöttünk,
hiszen „Jézus még nem jött el másodszor”. Próbáljuk
meg értelmezni a „már át is ment a halálból az életre”
szavakat. Ki megy át a halálból, vagyis a mulandóságból
az életre? „Aki hallja szavamat és hisz annak, aki kül-
dött”, azaz befogadja, megnyílik az Ige előtt. Aki Isten
igazságát, vagyis hatását befogadja, s ezáltal az Ige kezd
el működni benne, az másképpen fog ránézni a világra,
és ráébred arra, hogy küldetése van. Az nem fogja ta-
pasztalat nélküli ítélkezéssel - a saját nézőpontjából
nézve - jóra és rosszra szortírozgatni, hanem egységben
fogja szemlélni, és ezért ő „élni” (Jn 5:25) fog. Kisza-
badul a mulandóság rabságából. Küldetéstudata lesz.
Jézus ugyanis mindig azokat nevezi halottnak, akik nem
tudnak a küldetésükről.
Tehát az élet az egy küldetés. Örök életünk, vagyis
örök küldetésünk van. Az „örök” nem egy félegyenes.
Próbáljuk ezt megérteni! Az örök szó alatt sokszor azt
értjük, hogy a születésünk táján indul. Pontosabban: az
igazi örök élet valamikor a halálunk után kezdődik majd
el. Hát erre nem az örök szó vonatkozik. Az „örök” min-
dig volt, mindig lesz. És természetesen most is folyik. -
Jézus ebben az értelemben használja. - És ennek mi
most azon a szakaszán vagyunk, hogy itt testben élünk.
Az örök életnek van egy „formája” és van egy „tar-
talma”. A formája (tartama, kerete) a mindannyiunk által
vágyott halhatatlanság: az öröklét, a soha el nem múlás,
az örökkévalóság. Ebben az értelemben mindenkinek
örök élete van, mert az éntudat folytonossága a halállal
sem szűnik meg. A lélek örök. Az örök életnek azonban
van egy tartalma is. És Jézus állandóan erről beszél.
Most kell folytatnunk a „mert úgy szerette Isten a vi-
lágot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz ben-
ne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3:16)
mondat megkezdett értelmezését. Próbáljuk innen meg-
érteni az örök élet fogalom tartalmát.
Tehát „aki hisz benne”, annak örök élete van. - Örök
élete (mint öröklét) mindenkinek van. Akár tud róla,
akár nem tud róla. - Ha azonban „hisz benne” az ember,
vagyis megnyílik, befogadja az Igét, meglátja a minden-
napokban, akkor már most tudja, hogy van ez az örök
élete, és aszerint él. Ha nem „hisz benne”, tehát nem fo-
gadja be a tanítást, bezárkózik előtte, akkor nem fog
tudni az örök életéről. Akkor olyan önazonosításokat vál-
lal csupán magára, amelyek kizárólag az anyagvilág érté-
kein alapulnak, és meglepődve fogja tapasztalni, hogy
mégiscsak van örök élete. Ez ugye majd a szembesítés-
kor, az ítéletkor lesz. Tehát az „úgy szerette Isten a vilá-
got...” mondat nem a feltételes „szeretetről” szól, ugyan-
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 19
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
is „feltételes szeretet” nem létezik. Ez a mondat azt je-
lenti: aki hisz Jézus tanításában, az boldog lesz. - A
Nyolc Boldogság vonatkozik ide, a következő fejezetben
lesz róluk szó. - Aki nem hisz benne, az boldogtalan.
Ezek lelki törvények. Olyan ez, mint a gravitáció. Aki
tudja, hogy van, az nem esik „hasra”. Aki nem tudja,
hogy van, az összetöri magát. Ilyen egyszerű ez a dolog.
Persze ez nem azt jelenti, hogyha nem vesszük figye-
lembe Jézust, az is nagyon jó, hiszen az örök élet (örök-
lét) úgyis megvan. Nem így van! Már most boldogta-
lanok vagyunk, és „később” sem leszünk boldogabbak.
Tehát az nem egy „nyerő” dolog, az a „céltévesztés”, a
„bűn”, ha nem hiszünk Jézusban. Ismerjük a definíciót:
„nem hittek bennem” (Jn 16:9). Az nem jó. Nem kezel-
hető az ember számára, csak az egó azt hiszi. De az „úgy
szerette Isten a világot...” mondatban ki is van mondva:
hogyha hiszünk, akkor már most tudjuk, hogy örök
életünk van. Vagyis, aki hisz az Igében, tud az örök
életről, és át is éli azt, aki nem hisz, nem tud róla, ezért
nem is tapasztalja.
Elméletileg persze tudjuk mi, hogy van lelkünk, és
örök életünk van, de Isten-igazából nem hisszük el, mert
mi félünk a haláltól. Nem szabad elfelejteni, mindenféle
agresszió a haláltól való félelem visszavetülése, és az
anyagi dolgok túlértékelésén alapul. Hiszen, ha valóban
tudnánk, hogy örök életünk van, akkor nem ragaszkod-
nánk ilyen „vadul” az anyagi dolgokhoz. Ez hasonlít ah-
hoz, mint amikor egy pohárból néhány csepp víz kilöty-
tyen. A vízcsap mellett állva fel sem tűnik. Ha azonban
nem vagyunk biztosak benne, hogy a csapból bármikor
tölthetnénk a pohárba, akkor aggódnánk érte.
Ennyit a „feltételes szeretet” igazolásaként számon
tartott „mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött
Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, ha-
nem örökké éljen” (Jn 3:16) mondatról, ugyanis Jézus a
mondanivalóját természetesen egyértelműen megfogal-
mazza: „Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz ben-
nem, annak örök élete van.” (Jn 6:47) – Már most. A hit
eredményeként, úgy is mondhatnánk: „jutalmaként”.
Tehát Isten „akarata” az örök élet. Azért küldte a fiát,
hogy az örök életről tudjunk. Ne felejtsük el, a keresz-
ténység kinyilatkoztatott vallás. Ha Jézus nem tanította
volna, fogalmunk sem lenne róla. Mármint erről a négy
Evangéliumról. Tehát Isten kezdeményezte ezt a taní-
tást. Ez az „akarata”, hogy erről tudjunk és persze tart-
suk is be.
A „tartsuk be” nem úgy értendő, hogy Ő boldogtalan,
ha nem tartjuk be, hanem bizony mi vagyunk boldog-
talanok. Isten közölte velünk a szabályokat, a törvénye-
ket, amik ebben a világban hatnak. Ha mi ezeket meg-
értjük, és a mindennapokban alkalmazzuk, akkor lelki
békénk van. - „Vegyétek magatokra igámat... s megtalál-
játok lelketek nyugalmát.“ (Mt 11:29) - Ha nem vesszük
magunkra az igáját, ne hibáztassuk Őt (például károm-
kodással), mert ezzel nem elég, hogy csak az anyagvilág
értékeit követjük (és így persze nem is lehet lelki bé-
kénk), hanem még el is vágjuk magunkat attól, hogy Is-
ten irányába „kacsingassunk”. Hogy hátha van! Mert ha
19
Istent hibáztatjuk, vagyis feltesszük azt: van olyan Isten,
aki minket nem szeret, hanem büntet, akkor „bűnt”
követünk el, célt tévesztünk. Tehát elsősorban ezért bűn
Isten hibáztatása, és nem azért, mert az morálisan vala-
miféle ronda dolog. Az nekünk rossz, mert elvágjuk ma-
gunkat egyáltalán attól a gondolattól is, hogy Isten jó
lehet. Őt okoljuk olyanért, ami abból fakad, hogy mi
nem tartottuk be a lelki törvényeket.
Az örök élet „tartalma”, vagyis az öröklétben való tu-
datos részvétel definiálva is van János Evangéliuma „Fő-
papi ima” részében. Nagyon egyszerű lesz ez a megha-
tározás, Jézus mondja: „Az az örök élet, hogy ismerje-
nek téged, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus
Krisztust.” (Jn 17:3) Ennyi. Ez az örök élet. Erre mond-
hatnám, nagyon jó, nekem már van örök életem, hiszen
ismerem Istent (most írtam le a nevét), ismerem Jézus
Krisztust (itt van a polcon a tanítása), hát akkor nekem
nyilván van örök életem. A szöveg azonban úgy szól: „is-
merjenek téged”. Az ismeret pedig azt jelenti: csináljuk,
alkalmazzuk. Éljük. Belekalkuláljuk az életünkbe azt,
hogy „van Isten”. És hogy Isten milyen, és főleg mi az
akarata, azt Jézus Krisztus közli velünk. Jézus pedig a
testet öltött Ige. Tehát nem az Ő fényképét kell nekünk
nézegetnünk, hanem a tanítását kell megismernünk (a
szöveget), és utána meg kell cselekednünk a minden-
napokban. Amikor alkalmazzuk a mindennapokban, ak-
kor fogjuk tapasztalni, hogy „lelkünk békéje” nagy
mértékben növekszik. Ugyanis lelkünk békéje is a min-
dennapokban távozik. A hétköznapi események során.
Ezzel a meghatározással Jézus azt mondja ki: az örök
élet az Isten tudata. Mármint nekünk legyen Isten-tuda-
tunk (ismeretünk), azaz tudatában legyünk annak, hogy
van Isten. És hogy Ő milyen. Ha tudjuk, hogy van, akkor
egészen másként élünk, mintha nem tudjuk, hogy van.
Hasonlatos ez ahhoz a nyugalomhoz, mint amikor
tudjuk, hogy a sarki bolt egész éjjel nyitva van. Egészen
másképpen élünk, ha tudjuk, hogy nyitva van, mintha
nem tudjuk, hogy nyitva van, tehát bizonytalanok va-
gyunk. A két állapot között döntő a különbség. Ha nem
lennénk biztosak benne, akkor ha otthon esteledvén
fogytán a kenyér, idegesek lennénk, hogy be fog zárni,
és nem lesz mit enni vacsorára.
Ha tudjuk, van Isten (és Ő milyen), akkor már úgy
szervezzük az életünket. Ez az „Isten-tudat” (ismeret) az
örök élet tartalma. Enélkül a tartalom nélkül az oly’
annyira vágyott halhatatlanságot – bármilyen különösen
hangzik is, de - nem érzékeljük örök életnek, mert a
látóhatárunkat ilyenkor minden pillanatban (mivel
„felnyílt” a szemünk) beszűkíti a mulandóság látványa.
Ha az életünk nem egy küldetés, vagyis nem Istenhez
kötött, nem ad boldogságot, mert „amint a mennyben,
úgy a földön is” üres. Nincsen ami - az éntudaton
túlmenően - a mulandóságon minden pillanatban
túlmutató tartalommal kitöltené, „amint a mennyben,
úgy a földön is”. És Jézus állandóan erről beszél.
(folytatjuk)
A cikk részlet a Két Hollós könyvesboltban elhangzott „Mit is tanított Jézus?”
előadássorozat alapján megjelent „Jézus evangéliuma” című könyvből
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 20
20 Dobogó
A Yotengrit és a valóság
SZAKÁCS GÁBOR
Sokat gondolkoztam, hogy megírjam-e ezt a cik-
ket, a szóban forgó könyv lelkes híveinek csalódást
okozva. Az elmúlt hetekben, hónapokban feleségem-
mel, Friedrich Klárával tartott előadásaink során
azonban olyan gyakran és sokan hivatkoztak rá,
igyekeztek a benne foglaltakkal magyarázatot adni
máig nem tisztázott kérdésekre, hogy véleményemet
többé nem tarthatom meg magamnak. Ugyanis Babits
Mihály szavaival élve „vétkesek közt cinkos, aki né-
ma”. Cinkos, ha nem jelzi, hogy valakik visszaélnek a
nemzeti elkötelezettségű emberek bizalmával, jóhi-
szeműségével. Az alábbiakban a kötet néhány megle-
pő kijelentését vetem össze a „szakma“ más, jól is-
mert személyiségeinek megállapításaival.
Az első lapokon már az feltűnt, hogy a Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával
készült 2004-ben. Noha csak örülni lehet(ne), ha egy
ilyen rangos intézmény végre szárnyai alá vesz egy, a
hivatalos történetírással ellentétes szemléletű kiad-
ványt, az ember mégis él a gyanúval, hogy lehet-e szó
ekkora pálfordulásról, amikor ugyanez a váltás még
csak nyomokban sem tapasztalható a Magyarnak
mondott Tudományos Akadémián. Az alcím aztán
felébreszti az álmodozót: A rábaközi tudók (sámá-
nok) szellemi hagyatéka és ettől kezdve számolat-
lanul dől a finnugor elmélet szokásos érvrendszere.
9. oldal: „… a táltoshit a magyarság etnikus sajátos-
sága, régi maradvány a sámánhit idejéből...“ 11.
oldal: A könyvből megtudhatjuk, hogy ősvallá-
sunk…táltos hitünk, a küzdő típusú sámánizmus
leszármazottja, 23. oldal:… az ős-európai, azon be-
lül az uráli sámánizmus talaján keletkezett a Büün-
nek nevezett vallása (mármint a magyaroké - Sz.G.).
Ennyi egy irányba mutató állítás már nem lehet a
véletlen műve. Nem is az, sulykoló szándékkal tör-
tént. Egyfelől csalétekként összemossa a táltost és
sámánt, másfelől a magyarság elődeit a finnugor el-
mélet által hangsúlyozott uráli „őshazába” teszi. Ki
tudja miért, de nem veszi figyelembe a nemzetközi
hírű olasz nyelvész, Dr. Angela Marcantonio bizo-
nyításait, amelyekkel kiemeli a magyarságot az urali
népek csoportjából és az altájihoz sorolja. Igaz, ettől
még lehettek volna altáji sámánjaik, ez a feltételezés
mégis alapjaiban különbözik az uráli őshaza elmélet-
től.
És most nézzük a könyvben hangoztatott tál-
tos/sámán azonosság kérdését Kabay Lizett kolozs-
vári néprajzkutató, meseelemző, több nagysikerű
kötet írója szemszögéből:
„…Már hogy lenne a táltos sámán, amikor megvan
a magyar neve? A kettő között óriási a különbség. A
sámánizmusról köztudott, hogy nem tételes vallás,
nincs bölcseleti, elméleti háttere, míg a magyar táltos
hitnél az ábrákból mindenütt kihámozható a nagyon
erős alap. A műtáltosokat is legjobb kikerülni és nem
idegen forrásból szerezni az értesüléseket, hiszen a
magyar tündérmesékben, nyelvben és népi ábrázoló
művészetben minden együtt van, csak össze kell fog-
ni őket. Nagyon nagy hiba, hogy a legműveltebb em-
berek sem a belső fejlődésű magyar hagyományok-
hoz igazodnak, hanem ahhoz, hogy nyugaton mit ír-
nak és mit kürtölnek világgá. Mi nem nyugatiak va-
gyunk, mindmáig megőriztük Keletről hozott ősi hagyo-
mányainkat… És itt jön a táltos hatalmas szerepe és
tudása, amit szerintem nem fejtettek és magyaráztak
meg eléggé, nevezetesen azt, hogy a táltos minél ava-
tottabb és nagyobb tudású volt, annál erősebben tu-
dott befolyást gyakorolni, ezért nyugodtan hihetünk a
csodálatos gyógyításokban. Aki a sámánban hisz, az
attól is meggyógyul, aki nem, arról leperegnek a hó-
kusz-pókuszai.”
Érdemes a magyarság a szibériai sámánhitét valló
Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága című
kötete alapján a sámánok néhány jellegzetes tulaj-
donságát sorra vennünk:
„A samanisztikus világkép alkothatta a pogány
magyarság világfelfogásának gerincét. (8. old.), „A
magyar mesekincs „égigérő fa”, vagyis életfa képzet
az indoeurópai népek körében általánosan is-
meretes, sőt náluk alakult ki. (12. old), „A mandzsu-
tunguzok déli ágához tartozó siboknál a vizsgázó sá-
mán, miután magára öltötte mestere sámánöltözékét
és levetette cipőit, lándzsájával a bika tomporába
szúr, majd száját a sebre szorítva inni kezdi az állat
meleg vérét.” (67. old.) „Torontál megyei hiedelem
szerint a tudósasszony vonaglott, aztán elcsendese-
dett. Akkor jönnek a hangok rajta keresztül.” (99.
old.) Itt jegyzem meg, hogy az egyik magyar kép-
csatornán is vetített, hunokról forgatott, komolytalan
angolszász filmben talán éppen a fentiek nyomán a
gyermek Attila a lova nyakán vágott sebből patakzó
vérrel enyhíti szomját.
Hogy Diószegi nem volt tisztában azzal, hogy in-
doeurópai nép nem létezett, hogy a pogány szó ere-
deti jelentése nem vallási tartalmat hordozott, hanem
a latin pagus, paganus alapján vidéki, falusi jelentés-
sel bírt, hogy magyarság esetében nem tudunk „vér-
szívó“ elődökről, az ő baja. Néhány megállapítását
viszont a Máté által örvendezve írt „…egyre kereset-
tebbek az un. táltos iskolák” (9.oldal) szemlélet
képviselőinek figyelmébe ajánlom, amennyiben Má-
té Imre és Diószegi Vilmos nyomán azonosnak vesz-
szük őket a sámánokkal:
„Veszprém megyei Lovászpatonán, Békésen,
Tiszaigaron, a moldvai székelyek körében úgy tudják,
hogy a táltosságra születni kell (30. oldal), „A lap-
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 21
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
pok szerint nem mindenki lehet sámán (56. oldal),
„Az ember nem önként válik sámánná. Nem saját
akaratából szerzi meg tehetségét a sámán, általában
éppen ellenkezőleg, akarata ellenére.” (35. oldal).
Ugyanezt a tudós pap, Ipolyi Arnold forrásokra hi-
vatkozva így említi az 1854-ben megjelent, néprajzi
gyűjtéseket tartalmazó Magyar Mythologia című
kötetében: „a tátosnak születni kell, kiképeztetés
által senki tátos nem lehet.”
A sámánok másik jellegzetes tulajdonsága, amint
Diószegi könyvének 33. képe is mutatja, a rongyos-
ság, piszkosság. Sajnos ugyanezt látjuk óriásfényké-
peken még Ópusztaszeren is, a Feszty körkép rotun-
dájának földszintjén, láttuk Szörényi Levente Veled
Uram, de nélküled című zeneműve esztergomi, szín-
padi ősbemutatóján a rendező „jóvoltából”. A fény-
képeken látható szánalmas teremtmények szinte
értelmi fogyatékosnak tűnnek a rovásírást tanító,
tudást átadó, gyógyító táltos mellett, akinek nem volt
szüksége révületre ahhoz, hogy elmondja mindazt,
amit tudott. Hogy ezek az emberek mit tudtak,
hogyan néztek ki, azt Fehér Mátyás Jenő pontosan
leírja az elpusztításukat célzó, inkvizíciós pereiket
dokumentáló könyvében.
Daczó Lukács atya Csíksomlyó titka című köny-
vében érdekes következtetésre jut és hivatkozásában
ezt írja: „Márton Áron valójában mindig a katolikus népi
hagyományra épített. Arra amit számára Csík jelentett.
Ezt terjeszti ki aztán az egész erdélyi kisebbségre. Egész
magatartásában van valami archaikus-patriarchális.”
Ebből azt állapítja meg, hogy „…amint a lelkileg romlat-
lan katolikus csíki és csángó népünk szemében a pap
az ma is táltos, úgy Márton Áron is tudta, hogy ő maga is
az! Felelős közvetítő Isten és Isten népe között, a népe
és Isten között.” (30. oldal)
A táltosok összemosása a sámánokkal már elneve-
zésüknél elkezdődött, mivel a magyarság előd-rokon-
népein kívül (szkíták, pártusok, hunok, avarok) ilyen tu-
dósokkal más népek nem rendelkeztek, ezért a náluk
divatos sámán kifejezést használták velük kapcsolat-
ban. A két típus közötti alapvető különbséget Friedrich
Klára foglalta össze a 2000-ben megjelent Ház a hídon
című füzetében, amely bekerült a 2005-ben kiadott
„Kőbe vésték, fába rótták...“ című könyvébe is. Íme
néhány összevetés: „…a táltos isteni ajándékként fogad-
ja küldetését…a sámán menekül a feladat elől, néha a
szülők eldugják hetedik gyermeküket,…a táltos ép,
egészséges, erős lelkű és testű ember…a sámán gyenge
idegrendszerű, neurotikus,…a táltos képességeit csak
jó, nemes ügy szolgálatában használja… a sámán kap-
ható rontásra,…a táltos az Istennel való kapcsolatot a
magányban, a csendben, a természetben való elmé-
lyülésben keresi és találja meg…a sámán rettenetes zaj-
jal, dobolással, ordítozással, ugrándozással, részegen,
vagy révülten próbál a szellemvilággal kapcsolatot
teremteni.”
Mindebből leszűrhető, hogy amennyiben a ma-
gyarságot is sámánok tanították volna, ugyanott tar-
21
tana a fejlődésben mint napjaink sámánhitű népei.
És most térjünk rá a már említett, és a könyv 23.
oldalán olvasható kijelentésre, mely szerint „… az ős-
európai, azon belül az uráli sámánizmus talaján
keletkezett a Büün-nek nevezett vallása (a ma-
gyaroknak).” Dr. Obrusánszky Borbála, a mongolul és
kínaiul is beszélő, és ezekben az országokban több-
ször megfordult kelet-kutató történész nyilatkozta,
hogy egy mongol egyetemi tanár még olyan írott for-
rásra is rábukkant, amely szerint a szkíták táltos - és
nem sámán - hitét a kínaiak is átvették és azt wu-nak
nevezték. Ez közeli rokonságot mutat a mi bű sza-
vunkkal, amely előfordul a Somogy-megyei Bodrog-
Alsó-Bű helységnevünkben, ahol 1998-ban Stamler
Imre történelemtanár ásatásai során több hon(visz-
sza)foglalás kori vaskohászati telepet is feltártak, az
egyik fúvókán rovásjelekkel. Minthogy a tibetieknél
ugyanez a szó bön, pön, bonc alakban szintén előfor-
dul, ez lehetett a hunok és szkíták ősvallása. Ennek
nyomai a tartomány keleti felében még ma is fellel-
hetők, akárcsak a Bön-hegy. Ha tehát Máté Imre sze-
rint a magyarok Büün vallása az uráli sámánizmus
folytatása, akkor szkíta közvetítéssel a kínaiak és ti-
betiek vallása is onnan lenne eredeztethető. Ez azon-
ban már csak a két kultúrkör - az uráli és a távol-keleti
- közötti, az utóbbi javára szóló óriási időbeli eltérés
miatt is nem kis bátorságot igénylő kijelentés. Fordí-
tott irányban természetesen nem elképzelhetetlen a
folyamat, azaz a Büün vallás Keletről Nyugatra történt
terjesztése. Ebben az esetben viszont újból megdől
az uráli őshaza elmélet.
Nem kevésbé megdöbbentő a könyv 11. oldalán
olvasható kijelentés,
„…A könyv újabb oldalról tárja elénk ősi is-
tenképünket, bemutatjuk UKKO-t, az istenség rába-
közi hagyományban élő női felét, Boldogasszonyunk
fogalmát…és első istenünk, TENGRIT-et, YOTENGRIT-
et.”, amelyben jócskán keverednek a tények a kép-
zelettel.
Daczó Lukács atya már említett könyve 32.
oldalán írja, hogy „…Mert többezer éves múltunkba
vezetett a Boldogasszony, aki már néppé válásunk
hajnalán égi édesanyánk lett”, azaz Boldogasz-
szonyunk nem csupán a rábaközi hagyományokban
élt, hanem egész népünkében. Majd a Babba (szép)
elnevezés keletkezésével folytatja: „…Sehol a világon
egy nép sem nevezi Máriát Szép Szűz Máriának, csak
a magyar! Ennek az eredete pedig a Babba elne-
vezésben van! (49. old.) „Jézus korában a pártus
birodalom Keleten, a leghatalmasabb államszervezet
volt. Badiny szerint a pártusoknak sok közük volt a
magyarokhoz. Így a magyarok tőlük kapták sajátos
Mária-tiszteletüket is.” (50. old) Hát ez bizony elég
távol esik a finn UKKO jelentésétől (magyarul: öreg,
apa, Isten a Kalevalában - Mario Alinei) időben, föld-
rajzilag, tartalmilag egyaránt.
És most a könyv vallási megállapításairól térjünk
át a történelmiekre.
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 22
22 Dobogó
A 21. oldalon azt írja, hogy „… Az avarok - eredeti
elnevezéssel, sőt talán önmegnevezéssel szavarok,
szabirok - föltételezhetően uráli nép voltak…”
Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai II.
című tekintélyes művében a kérdés megválaszolását
rábízza Priszkosz Rhétorra, aki Kr. után 465-ben
azt írta, hogy a szabírokat az avarok szorították ki.
Egy nép azért ritkán szokta saját magát kiszorítani
valahonnan, de ha már itt tartunk, próbáljuk kideríte-
ni, hogy kik is voltak az avarok?
Dr. Aradi Éva indológus A hunok Indiában című
kiváló kötetében a bizánci Theofilaktosz Szimokka-
tészra hivatkozik, aki szerint „a fehér hunok voltak az
uar-hunok, azaz var-hunok, s ez az avarok korai neve.
Szimokkatész szerint az avarok őseinek, a heftaliták-
nak Perzsiában volt szervezett államuk.” Aradi Éva
hozzáteszi, hogy a heftaliták indiai veresége után egy
részük Turkesztánba, majd az ott élt avar törzsekkel
együtt a Kárpát-medencébe vonult. Bizánci források
szerint 557-ben már a Kaukázusban éltek, 562-ben
pedig Baján kagán vezetésével az Al-Dunánál tele-
pedtek le. Ennek ugyan szintén nem sok köze van az
Urálhoz, a Baján név szanszkrit - és nem finnugor - je-
lentése (Isten által felkent) csak erősíti ebbéli gya-
núnkat, az meg végképp igazolja, hogy az avar ka-
gánok Duna-Tisza közi székhelyét a korabeli források
ordunak nevezték, ami Aradi Éva kutatásai alapján az
Ordosz szóból származik. Ordosz pedig tudomásunk
szerint Kínában van.
Tudjuk, a szabír és avar kérdés megválaszolása
nem egyszerű, hiszen Bakay Kornél is több változatot
sorol fel könyvében: Nagy Géza a szabírokat egynek
veszi a magyarokkal, Maszudi viszont azt írja, hogy a
törökök a kazárokat nevezték szabíroknak, Proko-
piosz vele ellentétben a hunokat. Mivel a kínai forrá-
sokban hua néven szereplő nép saját átírásukban a
már említett uar, Bakay úgy összesíti kutatásait, hogy
az avarok részben zsuan-zsuanok, részben fehér
hunok, azaz heftaliták voltak.
Máté helyében legalább ennyire óvatosan kezel-
tem volna a 24. oldalon olvasható „…A magyar tör-
zsek társadalmában történt villongás, amely Álmos
megöletéséhez vezetett…” kérdést, amelyhez azért
óvatosságból odateszi, hogy „…Bár van történész,
aki szerint természetes halállal halt meg…”. Álmos
megölésére semmiféle bizonyíték nincs, Friedrich
Klára szerint ez a rituális gyilkosság ugyanis egy má-
sik népcsoport sajátja, nem tudunk arról hitelt ér-
demlően, hogy a magyarok saját vezéreiket feláldoz-
ták volna.
Ha ugyanis ezt a szemléletet (hagyományt?) követ-
tük (volna), akkor a többi, a Kárpát-medencébe visz-
szatért magyarral rokon népek, hunok, avarok is meg-
ölték (volna) vezéreiket.
Néprajzi hagyományaink terén is van min
csodálkoznunk a kötet egyik megállapításán. A 44.
oldalon „… a sólymokat a „kerecsen-fákon” vitték
röptetni. Innen származik a karácsonyfa állítás, ami a
magyar-német kapcsolatok idején Németországba is
eljuthatott.” Az tény, hogy karácsony szavunk az ifjú
sólymok első röptetésének ünnepét őrzi, az ehhez
használt kerecsen-fákat azonban nem díszítették.
Márpedig Brunswick Teréz által a XIX. században
Németországból hozott szokás már csak hírből sem
ismerte a kerecseny hagyományt, helyette a fa díszí-
tésére helyezte a hangsúlyt.
Az 55. oldalon olvasható szómagyarázat is pon-
tosításra szorul: „A YOTENGRIT nem „jót“ jelent,
hanem a „három ős egyikének nyelvén” ELSŐ-t.” Nem
ártott volna megnevezni a „három őst”, de ha a szer-
ző magyarokra is gondolt, akkor bizonyára tudja,
hogy őseink kezdettől fogva rovásírást használtak,
amelynek ábécéjében viszont nincs Y.
A könyv néhány megállapításával egyszerűen
nincs mit kezdeni. Ezek közé tartozik az 51. oldalon
olvasható „…Az ember azon túl azonban, hogy az ál-
latok egyike…” kitétel, amelyet a Bibliából azért úgy
ismerünk, hogy Isten saját képére teremtette az em-
bert. Máté Imre olvasatában tehát - bocsánat a kife-
jezésért - az Isten állat volt.
Hasonlóképpen érthetetlen a szerző titkolózása,
amellyel hőseit felruházza: „…A rábaközi sámánok és
táltosok titkos szervezet tagjai voltak. A szervezetet
II. András – IV. Béla korában hozták létre a hagyo-
mány jobb időkre átmentése érdekében… A hagyo-
mány értelmében csak akkor szabad az ősi intel-
meket nyilvánosságra hozni, ha a nemzetet nagy
veszély fenyegeti.” (14. oldal) Ha belegondolunk,
hogy a hivatkozott 1200-as évektől hányszor fenye-
gette nagy - török, Habsburg, szovjet, globalizációs,
Európa Uniós - veszély a nemzetet, amely ráadásul
évszázadokra visszavetette fejlődésében és a meg-
semmisülés szélére sodorta a magyarságot, akkor el
nem tudom képzelni, hogy még minek kell követ-
keznie ezen csapások felülmúlására, hogy az ősi in-
telmeket közzétegyék.
A 19. oldal: „… Értelmetlen lett volna közlőim
szavait fonetikusan tálalnom… Mindezeket pedig
honnan tudom?… - tudom.” pökhendi kijelentése
érvek szakmai alátámasztása helyett a Miért? kérdés-
re a Csak! választ adja. Példája nagyon rossz irány-
mutató, mert ettől kezdve bárki adhat ilyen választ,
ha nem tud megfelelni egy hozzá intézett kérdésre.
És, hogy ezt a pökhendiséget is lehet fokozni, ar-
ra a 28. oldal egyik sora teszi fel a koronát:
„Nyelvünk „undok” szava az Ond, vagy Und népfaj
nevét őrzi.” Ha valakinek nem tűnt volna fel az ed-
digiek során, hogy gúnyt űztek igaz történelmünk
iránt érzett érdeklődéséből, akkor most már azzal
szembesülhet, hogy meg is alázzák egyik vérszerződő
vezére nevének kiforgatásával. Ez már a Magyar ván-
dor című film stílusa és mélysége.
Mivel a finnugor elmélet napjainkra megbukott,
felkent és jólfizetett papjai mindenhonnan összehor-
dott zagyvaságaikkal igyekeznek menteni a menthe-
tőt. A Yotengrit olvasói ennek lettek játékszerei.
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 23
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
Válasz Máté Imre bácsát
és a Yotengrit 1. és 2. című könyvet ért támadásokra
(Papp György írására)
Tisztelt Olvasó!
Mindenekelőtt leszögezem, hogy P. Gy. olyan stí-
lust engedett meg magának, melyet senki nem tehet,
akiben jó érzés, jó szándék és tisztelettudás van.
Senkivel szemben nem lehet ilyet tenni, főleg egy
olyan emberrel szemben nem, aki életét tette föl a
magyar hagyaték ápolására és megismertetésére. Le-
hetnek külön véleményeink, nézőpontjaink, ismere-
teink, de a másik torkának ugrani csak azért, mert
mást ír, mint amit hallani szeretnénk, alapvető em-
beri értékek hiányáról tanúskodik.
Nézzünk néhány részletet a cikkből s a valóságot:
Papp úr véteknek tekinti, hogy Máté Imre az ötve-
nes években járt egyetemre s 1956-ban kapott dip-
lomát. Ezek szerint minden akkori egyetemista egyet-
értett volna a kor politikájával? Akkor kik csinálták a
forradalmat? Miközben P. Gy. édesapja tanársegéd
volt ugyanott (a forradalmi bizottság elnökének meg-
választásakor neve szóba sem került)!
Máté Imre főszerkesztője volt a „Tiszta szívvel”
című lapnak, a METESZ elnöke volt, fegyverrel har-
colt a forradalomban. Megsebesült, halálra is ítélték,
de a laktanya a felakasztása előtti éjjelen a forradal-
márok kezére került, így élte túl. 1956. novemberé-
ben menekülnie kellett.
Forradalmi tetteiért három kitüntetést kapott:
A Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjét (2004)
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés Emlékér-
mét a forradalomban való részvételéért (2006)
A Szabadság Hőse kitüntetést Németországban, a
frankfurti Szent Pál templomban Helmut Kohl-tól és
Sólyom Lászlótól (2006)
A szerző felrója, hogy Máté Imre bácsa abban
a korban szerezte diplomáját, mikor a „finn-ugrista”
elmélet volt az elfogadott tudományos körökben.
Ezek szerint nem kellett volna egyetemre mennie
(azóta sem) se neki, se másnak? Senki ne legyen nép-
rajzos, nyelvész?
Máté Imre NEM volt a Szabad Európa munkatársa.
E könyvek rövidített változatát a SZER valóban leadta
a 80-as évek közepén, de miért baj ez?
P. Gy. többször tesz célzást emberek származá-
sára, mintha abból egyenesen következne, hogy
rosszak. Ez iszonyú! Fajelmélettel tönkre tehetjük ön-
magunk hitelét és sok tiszta lelkű ember útkeresését
őseink hagyatéka iránt.
A könyv szakmai részét tekintve egy tévedést kell
eloszlatnom, bár aki figyelmesen elolvassa a könyvet,
semmi újat nem talál benne: A KÖNYVET NEM MÁTÉ
IMRE BÁCSA ÍRTA! Ő CSAK KÖZREADTA, MINT A
RÁBAKÖZI, HANSÁGI TÁLTOSOK HAGYATÉKÁT!
23
Tehát minden „szakmai” kérdésben a forráshoz
kell(ene) fordulni.
S az is előfordul, hogy Imre bácsa megjegyzi, a
régiek emlékezete itt-ott valószínűleg téved, de tu-
datosan nem javítja ki, mert akkor nem lenne népraj-
zi hitelességű a mű.
Nem hagyja ki sem a hunokat, sem Anonymust.
Ezek mindössze nincsenek benne az anyagban. A
szakirodalom „hiányosságának” említése is értel-
metlen, mert az ősök nem szakirodalomból dolgoz-
tak. Amúgy László Gyulával Máté Imre nagyon jó
személyes kapcsolatban volt (mint ahogyan Fehér M.
Jenővel is), többször találkoztak Németországban.
Máté Imre a Szent Korona tant nem tagadja, nem
is tagadhatná, mert nem ismeri! E mellett a Yotengrit
sem foglalkozik a koronával, hagyománya sokkal ré-
gebbi eredetű annál.
Az Árpád házat a könyv adatközlői nem utálják. Az
itteni emlékezet (én magam is a Hanságban élek egy
ideje – S.N.Z) más arról a korról és ezt el kell fogadni!
Ez ügyben javaslom tanulmányozásra Dümmerth De-
zső: Az Árpádok nyomában című művét.
A könyvben bemutatott (jégkorszaki eredetű) hit-
világot P. Gy. úgy nevezi, mint „liberalizmus ősma-
gyar köntösben”. Nem tetszik néki az a tétel, hogy
mindent tehetünk, amíg azzal másnak kárt nem oko-
zunk. Nem tetszik néki, hogy fontos az emberek kü-
lönbözőségének tisztelete és a jószomszédi viszony-
ra való törekvés. Hát, lelke rajta. Ha mindig csak az
ütközést keresi… A legnagyobb hadvezérek harc
nélkül tudnak győzni. Az élet csak a békében vi-
rágzik, háborúban pusztul.
A könyvben sem szabad szerelemről, sem kábí-
tószer élvezetről nincs szó. A nők, a nemiség, a sze-
relem tiszteletéről annál inkább! „A szeretet teszi a
szeretkezést szerelemmé.”
P. Gy. összekeveri a népi gyógyászatban és az élet
sok területén valaha fontos kendert azzal az indiai
vadkenderrel, melyet ma sajnos oly sokan használ-
nak kábítószerként. Komoly hiba.
Nincs a könyvben az a: „Dugjunk! Szívjunk, ha
nem áll fel!” részlet sem, melyet onnan valónak
mond!
Szabadkőműves páholy szervezése?
A fiatalság butítása?
A rend, Isten tagadása?
Ezek – mint ahogy a többi vád is – szándékos rá-
galmazások!
Egy megkeseredett, „el nem ismert”, amúgy sokat
olvasott ember vádjai.
Épp az 1956-os forradalom 50. évfordulóján…
Egy igazi szabadságharcos, forradalmár ellen, aki
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 24

24
érte (is) kockára tette életét… Aki Maglócán, egy avar-
öntudatú faluban született és nőtt föl…
Akinek biztos megélhetése volt és van, és a köny-
vet nem üzleti haszon eléréséért, hanem a hagyaték
megőrzéséért tette közzé…
Hagy idézzek egy Istentiszteletből, melyet őseink
hagyatéka szerint még 1947-ben(!) is megtartottak er-
refelé…:
Táltos:
Áldás, békesség!
A múltba azért pillantunk vissza, hogy a jövőbe
láthassunk. A múltból a jelenen át vezet a jövőbe út.
A JELEN-ben javíthatjuk csak a múltból a jövőbe
vezető irányt. Csak a jelenben helyesbíthetünk. A
múltat ezért őszintén kell mérlegelnünk. Beismerni
tévedéseinket, hibáinkat, mulasztásainkat. Aki a
múltját meghamisítja, önmagát csapja be. Aki a nem-
zetét hamisítja, az a nemzetet. Ez a nemzet sokat
tévedett, sokat mulasztott, de nevében még többet
mulasztottak, tévedtek és kárt okoztak…
Történelmünkben nem azért keressük, ha igaz
szívvel és éles elmével keressük az igazságot, hogy
valami szépet és dicsőt bizonygassunk, nem is azért,
Dobogó
hogy tragédiáinkért másokat tegyünk felelőssé,
hanem a tényleges igazságért. Az igazság az igazsá-
gért van.
A jelen megoldásait sem egyedül üdvözítő utakon
kell keresnünk. EGY VÉLEMÉNY omladozó ösvény
szakadék szélén! Sok véleményre, megoldások vál-
tozataira van szükségünk, hogy értelmesen léphes-
sünk!
Örülj ezért testvérem, ha szomszédodnak, bará-
todnak más a véleménye! Mert ez azt jelenti, hogy
talán mégsem úgy van jól, mint azt te gondolod.
Meghányni-vetni higgadtan, ez a járható út!…”
(Máté Imre nyomán)
Barátaim!
Tiszta lélekkel ajánlom – figyelmes - elolvasásra a
könyveket!
S ne bántsuk egymást, hanem tartsunk össze!
Áldás
Sólyomfi-Nagy Zoltán

Nemcsak a szerkesztő véleménye

Butaság, vagy provokáció?
Először is Sólyomfi Nagy Zoltán levelének tar-
talmára reagálnék: Nekem úgy tűnik, hogy szöveg-
értelmezési gondjai vannak a fent említett levélíró-
nak (és mint az az előző számunkban megjelent le-
vélből kiderül, Máté Imrének is). Pap György soha
nem állította, hogy baj lett volna az ötvenes években
néprajzosként végezni.
Szintén nem állítja, hogy a SZER munkatársa lett
volna. Kár ezeket a valótlan vádakat minduntalan em-
legetni.
Aztán evvel az igen humoros megállapítással már
nem igazán tudtunk mit kezdeni: „Nem hagyja ki sem
a hunokat, sem Anonymust. Ezek mindössze nincse-
nek benne az anyagban.“ Akkor most kihagyja, vagy
nem???
Mélyen elgondolkodtató ebben az esetben az,
hogy pont ugyanezeket az „érveket“ hozta fel Máté Úr
is az idézett levelében. Pont ugyanezekkel a szavak-
kal. Csak nem valaki tüzeli őt??? De ha így van, miért
informálja félre?
Ezután említi Sólyomfi Nagy Zoltán az 50. évfor-
dulót. (Pont úgy, ahogy Máté Imre is!). Azt sugallva,
hogy mi nem is igazából a Yotengrit hiányosságait
akarjuk leleplezni, hanem egy ‘56-os hőst akarunk
lejáratni a Forradalom 50. évfordulóján. Ezúton köz-
löm a levél írójával, azt a tényt, hogy a Yotengrit
2006-ban jelent meg. Abban az évben amikor a For-
radalom jeles évfordulója volt. Egy könyv sületlen-
ségeire nehezen lehet a megjelenése előtt rávilágí-
tani. Mi nem vagyunk ennyire sámánok... Akár meg is
fordíthatnánk a dolgot! S állíthatnánk azt is, hogy
nem véletlenül kellett ennek könyvnek megjelennie
az 50. évfordulóra...(ünneprontásul).
Levelében Sólyomfi Nagy Zoltán az alábbi kijelen-
téssel él: „A KÖNYVET NEM MÁTÉ IMRE BÁCSA ÍRTA!
Ő CSAK KÖZREADTA, MINT A RÁBAKÖZI, HANSÁGI
TÁLTOSOK HAGYATÉKÁT!“
Ismét egy súlyos szövegértési probléma. Aki való-
ban olvasta Imre Máté könyvét az pontosan tudja,
hogy tele van az ő gondolataival és a táltosok sza-
vainak magyarázataival (kiforgatásaival?). Nem értem
mire ez a ferdítés? Miért nem maradunk a tényeknél?
Csak nem azért mert túlságosan kilóg a lóláb?
És most (tételesen), a teljesség igénye nélkül, a
könyv elméleteire reagálva:
Ez a lap és Olvasói tábora elutasítja azt, aki köny-
vében az egyik legszentebb királyunkról - Szent Ist-
vánról - az alábbiakat írja: „papseggnyaló rohadék“.
(1. kötet, 84. oldal) Az ilyennel mi nem vagyunk
hajlandók „összefogni“. Még akkor sem, ha ezt egy
táltos mondja. Milyen táltos az olyan, amelyik nem is-
meri a magyar hagyományt és a magyar történel-
met...?
A könyv és szerzője szellemiségét egyébként jól
tükrözi az alábbi szöveghű idézet:
„A magyar ősvallásban a francia forradalom közis-
mert jelszavai törnek a fölszínre. Európa szunnyadó
eszmei múltjából: szabadság, egyenlőség, testvéri-
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
ség.“ (23. oldal) Annak, akinek ezek a jelszavak azo-
nosítják a vallását, az valami egészen más hittel ren-
delkezik, mint őseink. Ennek a három szónak, jel-
mondatként való alkalmazása tette lehetővé a szo-
cialista-kommunista rezsimek megszületését, a két
világháborút és azt, hogy a világ és benne hazánk ma
erkölcsileg haldoklik. Nehéz elképzelni a világra néz-
ve annyira káros dolgot, mint a francia forradalom
hármas jelszava.
„Folytatva kitekintésünket egyéb vallásokra, a BÜ-
ÜN vallásban a termőföld hétévenkénti pihentetésé-
nek „javallata“ Ószövetségi biblia hatást föltételez.“
(61. oldal) Már csak világos nem? Egy olyan nemzet,
mint a miénk, amely mindig azokon a helyeken tele-
pült le vándorlásai során, ahol dús legelők és dúsan
termő földek voltak, egy olyan másik nemzettől fogja
tanulni a vetésforgót, amelyik mindig sivatagi körül-
mények között élt... Sivatagi vetésforgó? Ez már a
vicc kategóriája.
„Egyébként ha a Bibliát - elsősorban az Ószövet-
séget és az Új-ból Pál apostol leveleit - elfogadjuk
szent iratnak...“ (61. oldal)
Ez már világos beszéd! A szerző szerint a magyar
ősvallás alapja az Ószövetség, hiszen számunkra
szent iratnak aposztrofálja.
„A „megváltást“ egyébként a táltosi logika - az isz-
lámhoz hasonlóan - mereven elutasítja. „Értelmileg“
(logikailag) indokolatlannak tartja, miért volna - vagy
lett volna - szükséges kínhalállal halnia egy kiváló ár-
tatlannak csak azért, hogy az aljasok üdvözülhesse-
nek.“ (91. oldal)
Aki ilyet ír, annak fogalma sincs sem a szkíta barát-
ságról, sem arról, hogy miért kell akár önkéntes áldo-
zatot is hozni, azért hogy a nálamnál gyengébbek
felemelkedhessenek. Az a magatartás minta, amit Im-
re Máté (sic!) a táltosoknak tulajdonít, az a Káin-Ábeli
viselkedés minta. Nálunk nem ez, hanem a Hunor-
Magyar vislekedési norma a mérvadó, mint ahogy az
templomaink festettkazettás mennyezeteinek és nép-
művészetünk páratlan kincseinek üzeneteiben szá-
Fiait saját vérével tápláló pelikán - a magyarság küldetésének képi
ábrázolása a Csengersimai református templom mennyezetén
Page 25
25
munkra fennma-
radt. Ráadásul a Ma-
gyar Szent Korona
legfontosabb üzene-
te is ez!
Innetől kezdve
válik teljesen vilá-
gossá, hogy Imre
Máté ószövetségi
alapon vizsgálja a
magyar ősvallást.
A könyv erköl-
csisége sem akár-
mi (ahogy „Pöstie-
sen“ mondják):
„Nem pártolták
a magzatelhajtást, A gyügyei református templom királykazettája.
sőt elítélték, mint Benne a (Máté Imre szerint sosem volt magyar
születésszabályo- vallás) manicheista ősvallás két szimbólumával
a szőlővel és a dinnyével. 1767-ből
zási eszközt, de a-
dott esetben a nő szabad elhatározására bízták, hogy
megszüli-e magzatát, és ha már megszülte, megtartja-
e. Mindenütt ahol az ősi világnézet még hatott, - köz-
vetve, vagy közvetlenül - megértőbb volt a közösség
a gyerekgyilkos anyákkal szemben.“ (57. oldal)
„Ne gátolj öreget a szerelemben - a vén is rákíván.
Neki is fontosak: érintés, simogatás,
szép szavak, gyöngédség,
meg szeretkezésre is támad vágya.
Öreget boronálj össze öreggel,
Ha meg igen penész eszi a fiatalért
házad népének fiatalabbjából valaki tegye vele.
Napaddal magad.“ (86-87. oldal)
„Ősanyáink ezt ekkép cselekvék:
a leány szétbontá ruháit, ágyékához voná
hadba induló szerelmese fejét és így szóla:
„szídd be szagomat,
mert tied leendek, rád várok!“ (117. oldal)
... és a felsorolást hosszan lehetne folytatni.
Mi (a szerkesztőség) csak azoknak ajánljuk tiszta
szívvel ezt a könyvet, akik valami oknál fogva szeret-
nék megtudni milyen egy olyan könyv, amely inkább
árt, mint használ a nemzet ügyének, pedig szerzője a
„mi kutyánk kölyke.“ Nem tudjuk eldönteni: mind-
össze butaság, vagy provokáció ennek a könyvnek a
megjelentetése? Lehet, hogy jobb lett volna, ha a
szerző megmarad a Forradalomban betöltött sze-
repénél...
Sárosi Zoltán
A Dobogó - Mitikus Magyar Történelem című
újság szerkesztősége részéről a témát lezártnak
tekinti. A továbbiakban is csak a valódi magyar-
őstörténettet és -hagyománnyal vagyunk haj-
landók foglalkozni.
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 26
26 Dobogó
Pár szó... (Bradák Károlytól)
Ez év (2006) december vége felé került kezembe
Kiss Erika Mária: Fehérvár-fehér folt? c. munkája.
A könyv egy-egy részletéhez fűznék párszavas
megjegyzést:
(5-6. o.): „Az 1990-es években több kiadást is
megért Bradák Károly Fehérvár - Fehér folt című köny-
ve. Ez a kiadvány az ország valamennyi csücskébe
eljuthatott, és az újdonságokra fogékony olvasók kö-
zött érdeklődést váltott ki.
Több - a magyarság történelmét kutató - neves
szakember és számos amatőr is melléállt a könyvben
közölt elméletnek, sőt újabb adalékokkal gazdagította.
Kéziratom lezárásakor érkezett a hír, hogy megje-
lent Bradák Károly: Pontosítás... című könyve. Ter-
mészetesen áttanulmányoztam, de mivel ez a könyv
lényeges új adatokat nem tartalmaz, hanem csak a
szerző eddig megismert téziseit „pontosítja“,
könyvemben nem foglalkozom vele.“
Megjegyzés: A „Fehérvár-fehér folt“ c. könyvecs-
ke nem „újdonságot“ közöl, nem „elméletet“, nem
„tézist“ (bebizonyítandó tételt, vitatételt), sem pedig
semmiféle „képet“, hanem a közel 160 esztendeje
„Székesfehérváron István magyar király (1000-1038)
bazilikáját“ vizsgáló tudományos kutatás ez idő alatt
közkincsé tett adatait és az azokból levonható
egyenes következtetéseket.
Az ez év (2006.) novemberében bemutatott köny-
vecske nem a „Pontosítás...“, hanem a „Pontosab-
ban...“ címet viseli.
A „Pontosabban...“ c. kiadvány nem a „szerző ed-
dig megismert téziseit“ hanem a folyóiratokban,
könyvekben, a Romkert rommaradványairól és az ott
föllelt csontmaradványokról megjelent pontatlansá-
gokat „pontosítja“.
(11-12. o.): „Érdekes, hogy Bradák Károly tanul-
mányának utolsó, Végül című fejezete 5. pontjában
éppen a Pannonia Regia című műre hivatkozva, írja a
következőket:
„5. A fent említett római kövek mellett a hivatalos
kutatás a „bazilika“ István király korában történt
építkezéséből viszont egyetlen egy követ sem tud fel-
mutatni. (Pannonia Regia, 1994. 68-69. o.) Vagyis az
ilyen korú kőleletek hiánya ugyancsak valószínűtlen-
né teszi a rommaradványok „István király baziliká-
jává“ minősítését.“
Az én laikus gondolkodásom nem tudja értelmezni
Bradák Károly fenti megjegyzését, ugyanis, ha fella-
pozzuk az ominózus kötetet, a jelzett oldalakon a
faragott köveket ábrázoló fotók mellett szakszerű, a
középkori eredetet bizonyító leírást találhatunk, a
székesfehérvári eredetű ábrák pedig a könyv egyéb,
máshonnan származó Árpád-kori ábráival azonos
stílust mutatnak.“
Megjegyzés: Az említett idézet a Pannónia Regia
kötetére hivatkozva kijelenti, hogy a Romkertben föl-
lelt rommaradvány egyetlen-egy István király korára
valló kőanyagot sem tartalmaz.
A fényképfelvételeken (12. o.) látható kőemléke-
ket a tudományos kutatás viszonylagos kormeghatá-
rozása sem a XI. századra, az Árpád-kor elejére, ha-
nem annak a végére keltezi.
(13. o.): „Fent idézett kijelentésével Bradák Ká-
roly nyilván azt kívánta bizonyítani, hogy Gorsium
városával egyidejűleg Székesfehérvár központi terü-
letén létezett egy másik római város is, és a mai Rom-
kert területén minden, román stílusúnak meghatáro-
zott kőemlék a római korból származik, tehát közép-
kori szerepe nem volt.
A régész szakma több képviselője úgy tartja, hogy
a Székesfehérvár területén talált, római eredetű kö-
vek zömét Gorsiumból hozták ide a különböző épít-
kezések céljára. Bradák Károly azonban könyvében
kijelenti, hogy Székesfehérvárra Gorsiumból római
kövek nem kerülhettek (42. old).“
Megjegyzés: A szóbanlévő idézetben a követke-
zők olvashatóak:
„A vetekedésben ilyen módon Gorsium maradt a
győztes, mint „kőbánya“, de ezt a feltételezést sem-
milyen lelet sem igazolja. Gorsiumból ugyanis az ed-
digi ásatási eredmények szerint egyetlen feliratos kő
sem került át a „királyi bazilika“ építéséhez.
A fentiek alapján a székesfehérvári római köveket
nem tekinthetjük másoknak, mint amik: elsődlege-
sen felhasznált római köveknek. Ami arra mutat,
hogy a másfél évszázada „királyi bazilikának“ azono-
sított romegyüttes - legalábbis számottevő részletei-
ben - eredetileg a későrómai építészet alkotása kel-
lett, hogy legyen.“
Vagyis az idézett szerző kijelentése nem Székesfe-
hérvárra, hanem az ott található romkerti rommarad-
ványokra vonatkozik.
Az idézetével, mint olvasható, a szerző - Kiss Erika
Mária feltételezéseivel szemben - egyedül azt „kíván-
ta - a szakkutatók közreadott adataival - bizonyítani“,
hogy „István király bazilikájának“ építéséhez egyetlen
egy kő sem igazolható Gorsiumból.
„A fentebb leírtak megerősítik tehát, hogy a többi
magyarországi Árpád-kori kőemlékkel megállapítható
hasonlósága, valamint a középkorból fennmaradt írá-
sos dokumentumok kizárják a székesfehérvári Rom-
kert leleteinek római korba helyezését.“
Megjegyzés: Karácsonyi János már a XIX. század
végén figyelmeztett arra, hogy „Az analógia csak esz-
köz a történeti igazság földerítésére, de nem bi-
zonyíték“, vagyis a kőemlékek közötti hasonlóság
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 27
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
csak egykorúságuk feltevésére, de nem igazolására
elegendő.
A fentmaradt irások pedig nem „kizárják“, hanem
egyetlen szóval sem igazolják, hogy Henszlmann Im-
re által kiásott (1862, 1874, 1882) rommaradvány
valaha is István király Bazilikája lett volna.
(15. o. képaláírás) „Sírkőtöredék Szent István Bazi-
likájából (Nagy Lajos lánya, Katalin síremlékéről?)“
Megjegyzés: Mint már említettük, a tudományos
kutatás a mai napig (2006.) nem igazolta, hogy a
Romkert rommaradványai „István király bazilikája“
lett volna. Tényként való közlése tudománytól ide-
gen!
(17-18. o.): „Számos apró-cseprő kérdés, megál-
lapítás került még lejegyzésre, és közhírré tétetett a
média különböző fóru-
main. Előszeretettel tár-
gyalja a szerző a Fehér-
vár - fehér foltban az ása-
tásokról szóló pontatlan
megállapításokat, a ma-
radványok, sírleletek gon-
datlan kezelését, a mél-
tatlan, szakszerűtlen bá-
násmódot.
A sírokban talált cson-
tok szakszerűtlen keze-
lését - amit szintén elő-
szeretettel tárgyal, és egy-
ben királyi eredetüket vi-
tatja Bradák - egyebek
között a következő saj-
nálatos körülmény ma-
gyarázza:“
Megjegyzés: A szerző említett munkájában nem
„apró-cseprö kérdést“, nem „előszeretettel“, nem
„tárgyal“ és nem „vitat“, hanem csak a tudományos
kutatás által közzétett adatokat közli. Ami azt mutat-
ja, hogy sem a régészet, sem a történet, sem a
műtörténet, sem pedig az embertan tudománya a mai
napig nem igazolta, hogy a Romkert rommaradványai
„István király bazilikája“, az ott talált csontmarad-
ványok közül pedig egy is magyar király földi marad-
ványa lett volna
Egy vagy több magyarázat még nem igazolása egy
vagy több tényként közölt feltevésnek.
(23-24. o.): „Mellette az Oskola u. 4. számú, fel-
újításra váró Caraffa-ház is rejteget még meglepetést.
A falakban látható gótikus pillérmaradványokból, és
a ráülő boltívek maradványaiból oszlopsorral ketté-
választott középkori terem rajzolódik ki, amely va-
lószínűleg árucsarnok volt. A vele egybeépült Hiemer-
ház északi oldalán (Jókai u. l.) - a 2006-ban történt
restaurálás során - a földszinti sarokszobában a pa-
dozat alól középkori falalzati (sic! - B. K.) elemek és
27
utcakő burkolat került elő. A hozzá kapcsolódó, egy-
kori Zeneiskola (Jókai u. 3.) díszterme helyén bemu-
tatásra kerül majd az a középkori eredetű épület,
amely két és fél szint magasságban (pincétől a pad-
lásig) teljesen feltárható. Falazatok, nyílászárók, bol-
tozatok épségben vészelték át a XVIII. századi átépí-
tést, és a jelenleg még felújításra váró épület - remél-
hetően - újabb bizonyítékát fogja képezni a korabeli
Székesfehérvár kiváltságos szerepének. Bradák Ká-
roly teóriáját bizonyító, római korból származó kőem-
lékeket itt sem találtak, még másodlagosan beépítve
sem (Lásd, a Római kor kontra középkor című fe-
jezetet).“
Megjegyzés: Az említett „teoria“ (elmélet) nem a
szerző tanulmányában, hanem Kiss Erika Mária fel-
tevéseként született meg, a művének 13. oldalán
található „Fennt idézett...“ bekezdésben.
(28. o.): „Látható
hogy az utcák két pó-
lus szerint rendeződ-
tek. Az egyikben - a
romkert területén - az
egyházi központ épü-
letei (királyi koronázó
templom, prépostság
és kolostor), a másik-
ban - a mai püspöki
székesegyháztól délre
- a korai királyi vár és
palota állott a tatárjá-
rásig. A királyi vár fal-
töredékei, valamint a
királyi palota terazzo
padlója és gyönyörű
kőfaragványai feltárá-
suk, dokumentálásuk és bemutatásuk után valószí-
nűleg minden kétséget el fognak oszlatni Székesfe-
hérvár múltjával kapcsolatosan.
Azonban tudni kell, hogy annak idején a királyi
vagy fejedelmi palota nem volt nagyobb, mint egy
mai parasztház.
Tehát egy téglalap alapú épületből, és kis kápol-
nából állt. Több helyen sikerült feltárni a XIII. század
elején történt bővítést is, egy terasszal bővített külső
falat.“
Megjegyzés: A tudományos kutatás nem igazolta,
hogy a Romkert rommaradványa „királyi koronázó
templom“ lett volna,hogy az említett helyen „korai
királyi vár“, valamint „királyi palota“ állott volna, hogy
ez a „királyi palota“ egy mai parasztház alapterületév-
el egyenértékű lett volna.
Tényként való közlésük tudománytól idegen!
(38. o.): „A Bradák Károly - Pap Gábor-féle elmélet
szerint ez, az 1851-ben, tehát a Habsburg-önkény
időszakában megjelent kötet akár manipulált is le-
hetne.“
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 28

28 Dobogó
Megjegyzés: Sem a „Fehérvár-fehér folt“, sem (51. o.): „Láthatjuk, hogy a középkori feljegyzé-
pedig az azt követő munkák semmiféle „elmélet“-ről sekből ismert Alba Regalis, vagy a mai turisztikai rek-
vagy „manipuláció“-ról nem szólnak, csak a tudomá- lámokban is gyakran szereplő Alba Regia formula a
nyos kutatás által eddig közreadott adatokat is- város középkori latin neve, az pedig - Pad Gábor és
mertetik. Bradák Károly állításával szemben - nem vezethető le
a római hagyományokból.“
(40. o.): „Az Árpád-kori királyi palota létezésének Megjegyzés: Sem a „Fehervár-fehér folt“, sem a
kérdése valóban sokáig vitatott volt. Azonban már „Pontosabban...“ c. könyv, sem „A székesfehérvári
köztudott, hogy Siklósi Gyula az elmúlt évtizedekben V/41-es jelzetű sírláda“ c. tanulmány, sem pedig a
végzett kutatásai alapján a palota pontos helyét is megjelent „Olvasói levelek“ egy sora sem állítja, hogy
meghatározta.“ szerzőjük Alba Regalis (Királyi Fehér) városnevet a
Megjegyzés: Siklósi Gyula egyetlen-egy közrea- „római hagyományokból“ vezette volna le.
dott munkájában (felsorolásukat lásd a „Pontosabban Kiss Erika Mária állítása alaptalan!
...“ c. kötet 152-153 . oldalán) sem igazolta, hogy az
általa feltárt „korai királyi vár“ területén lévő épület- (53. o.): „Elméletük igazolására - Bradák Károly
maradványok közül egy is a magyar király palotája és mások, köztük amatőr kutatók is - bizonyítékként
lett volna. Tényként való citálják azokat a XVI. szá-
közlése a tudománytól zadtól a XIX. század köze-
idegen! péig készült, napjainkra is
(41-42. o.): „Hatházi fennmaradt metszeteket.
Gábor Szerémi György XVI. A Bradák-féle elgondo-
századi feljegyzését idézi: lás szerint az ezeken a
„A Belváros ÉNy-i szeg- metszeteken szereplő tér-
letében, a Budai kapu képek sem ezt, a jelenleg
szomszédságában (A Szent ismert Székesfehérvárt áb-
István Király Múzeum és a rázolják, hanem egy mási-
Budapest Bank Országzász- kat, amely valahol a Duna
ló téri épületei helyén) IV. és a Pilis ölelésében, Esz-
Béla új királyi várat e- tergom és Buda között he-
meltetett. Jelentősége azon- lyezkedhetett el...“
ban inkább katonai volt, Megjegyzés: A neve-
palotáját Budán élő kirá- zett szerző munkáiban lát-
lyaink szinte soha nem ható (XVII. századi) met-
lakták. Ebből adódóan az szetek nem a Kiss Erika
épület a századok során Mária által őnéki tulajdoní-
teljesen elhanyagolódott, Székesfehérvár visszafoglalása. Korabeli metszet. 1601.
tott „elmélet..., elgondolás
lakhatatlanná vált. Szeré- ... igazolására“, hanem az
mi György XVI. századi feljegyzése szerint már ősi újra tárgyalandó kérdések felsorolásaként tétetett
szokás, »az előző királyok törvénye, hogy a király csak közzé.
három nap és három éjjel tartózkodjék Fehérváron«. A szóban lévő metszetek nem „térképeket“, ha-
E rövid időre pedig - az egykorú adatok szerint (1476, nem látképeket ábrázolnak.
1526, 1527) - királyaink (Mátyás, Szapolyai János, A nevezett szerző munkájában csak egyetlen met-
Habsburg Ferdinánd) a mai Püspöki palota telkére szet kapcsán került említésre a Duna, a Pilis pedig
helyezhető préposti palotában szálltak meg, amely egyik metszet esetében sem.
éppen a XIV-XV. században épült ki teljes pom-
pájában... (56. o.): „A téma ismeretében - Bradák Károlyhoz
A módos polgárok, de a jelentős magánvagyonnal hasonlóan - magam is úgy gondolom, hogy ez a met-
bíró kanonokok is emeletes, kőből épült házakban, szet nem Székesfehérvárt ábrázolja. Azonban ez a
városi palotákban laktak (Oskola u. 6., Megyeház térkép is - a többihez hasonlóan - típusrajznak tekint-
u.17.).“ hető, és valószínűleg nincs sok köze a valósághoz.“
De Pap Gábor és Bradák Károly a fent idézett do- Megjegyzés: A tudományos kutatás nem igazolta,
kumentum által közölteket sem veszi figyelembe. hogy az „olasz fametszet“ - „opusrajznak tekinthető“,
Megjegyzés: A „Fehérvár-fehér folt“ c. könyvecs- és „nincs sok köze a valósághoz“. E feltevések iga-
ke nem foglalkozik a „székesfehérvári királyi palotá- zolásáig közléseit tényként kell kezelni.
val“. De amennyiben foglalkozna is vele, akkor az idé-
zett rész azt igazolhatná, hogy a Siklósi Gyula által (59. o.): „Akkora tévedést azonban a XVIII-XIX.
kiásott faltöredékek az ún. „korai királyi várban“ nem században már nem követtek el, hogy Vácot (ha
a király palotájának falmaradványai. ugyan valóban Vácot jelzi a „Vaczon felirat) Székesfe-
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 29
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
hérvár mellé helyezzék, noha az ábrázolások látha-
tóan kötődtek az elődök munkáihoz.“
Megjegyzés: A „Pontosabban...“ c. munka 45-47.
oldalain látható, hogy az ott közölt térképeken (XVI-
XVII. század) az említett helység Koppány és Székes-
fehérvár között helyezkedik el.
(65. o.): „Bradák Károly elgondolásait természete-
sen nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az általa fel-
vetett kérdésekre a létező dokumentumok alapján a
különböző részterületek szakembereinek kell választ
találniuk.“
Megjegyzés: Az említett szerző közzétett munkái-
ban nem „elgondolásokat“ közöl, nem „kérdéseket“
tesz fel, hanem a tudományos kutatás által eddig köz-
zétett, de figyelmen kívül hagyott tényeket sorakoz-
tatja fel.
(65. o.): „Ilyen a Dobogó című őstörténeti kiad-
ványban megjelent, a Királyaink tömegsírban? című,
ugyancsak Bradák Károly által írt „olvasói“ levél is,
amelyben a szerző további részletekkel szolgál elmé-
letének igazolására. Olyan szakmai részkérdések
ezek, amelyek nem lehetnek témái az én amatőr vizs-
gálódásomnak.
Ezekre szintén a szakmának választ kell találnia.“
Megjegyzés: A szóban forgó „Olvasói levél ...“ nem
a Kiss Erika Mária által a szerzőnek tulajdonított „el-
mélet igazolására“ íródott, hanem a tudományos ku-
tatás eddig közzétett adataival pontosítja Hankó Il-
dikó közléseit.
A „szakmának“ - ha bármilyen kérdésre választ
akar találni - a közel 160 éven keresztül közreadott
adatait kell felülvizsgálnia.
(65. o.): „Munkáiban Bradák Károly aprólékosan,
látszólag szakmai alapossággal fejti ki nézeteit, ezek-
kel én vitatkozni nem is tudok, azt viszont látom,
hogy az általa levont következtetések és részigazsá-
gok mégsem állnak össze egésszé, azaz nem képez-
nek egy új történetet (történelmet). Nem mutatnak
alternatívát. Csak felteszi a kérdéseket, de választ ő
sem ad! A felvetett kérdések alapján pedig nem vi-
tatható a központi kérdés, Székesfehérvár középkori
szerepe az adott - a jelenlegi - helyen. A végső választ
azonban az írásos dokumentumok segítenek majd
megadni.
Megjegyzés: A nevezett szerző írásaiban - mint
már említettük nem „nézeteit“ fejti ki, nem „kérdé-
seket“ tesz fel, hanem a tudományos kutatás által
közzétett adatokat közli. Ezek az adatok teszik kér-
désessé a rommaradvány és az ott talált csontmarad-
ványok kilétét és általa Székesfehérvár István király
kori történetét.
(65. o.): „A régészeti kutatások tudományos ma-
gyarázatai a földkerekség bármely részén - gyakran
feltételezéseken, következtetéseken alapulnak. En-
29
nek ellenére állíthatjuk, hogy Fehérvár esetében a ré-
gészeti kutatások eredményei teljes összhangban
vannak a fennmaradt dokumentumokkal, így elmond-
hatjuk, hogy Fehérvár múltja a régészet eredményei-
nek köszönhetően nem lehet kétséges.“
Megjegyzés: Egy feltevés vagy állítás csak akkor
válik ténnyé, ha igazolták. Ezt várjuk Kiss Erika Máriá-
tól is, hogy állításaival egyezően Székesfehérvár múlt-
jának egyetlen részlete se maradjon kétséges.
(74. o.): „A török leírások azonban egyelőre nem
képezik a Pap-Bradák páros, és mások vizsgálódásá-
nak tárgyát. Lehet, hogy azért, mert túlságosan pon-
tosak, és így nem vádolhatók tudatos hamisítással?“
Megjegyzés: A „Fehérvár-fehér folt“ c. munka
egyetlen sora, de még gondolata sem szól hamisítás-
ról. A „bazilikával“ kapcsolatos török adatokat pedig
lásd a „Pontosabban...“ c. munka 37. oldalán.
(74. o.): „A Székesfehérvárról szóló írásos doku-
mentumok mögött azonban megtalálhatóak azok a
tárgyi dokumentumok is, amelyek megerősítik a kö-
zépkori Székesfehérvárnak a korai magyar állam éle-
tében - legalábbis időlegesen - betöltött szerepét.“
Megjegyzés: A korai írásos dokumentumok egyi-
ke sem igazolja a tudományos kutatás által hitele-
sített rajzos források közül pedig kettő eleve kizárja -,
hogy a Romkertben lévő „háromhajós“ rommarad-
vány az István király által bővített bazilika lett volna.
(74. o.): „Én úgy gondolom tehát, hogy az idéze-
tek hitelesen bizonyítják, hogy a középkori királyi
központra, illetve a mai Székesfehérvár középkori sze-
repére vonatkozó, a Bradák Károly, Pap Gábor és má-
sok által kialakított teória vitatható, sőt, úgy tűnik,
hogy számos elemében téves, mivel dokumentumok
seregét hagyja figyelmen kívül.“
Megjegyzés: Már említésre került, hogy a nevezett
szerző (Bradák Károly) közreadott munkáiban a tu-
dományos kutatás eddig közzétett adatai olvashatók.
Ez pedig annyit jelent, hogy nem a szerző nemlévő
„teóriája“, hanem a tudományos kutatás közkinccsé
tett elgondolása, elképzelése, nézete „vitatható“, szá-
mos elmélete pedig „téves“ és a „dokumentumok
seregét hagyja - hagyta és hagyja figyelmen kivül“.
Kiss Erika Mária munkáját köszönve változatlanul
fogadjuk meg Németh Péter immár félévszázados
tanácsát, és vegyük újra kézbe az Alba-ra, Albensis-
re, Alba Regalis-ra, Stuhlweissenburg-ra stb. vonat-
kozó írásokat, és az azokban foglalt tényeket tegyük
a tények, a feltevéseket pedig a feltevések mellé. Ezt
a munkát pedig ne egymás ellenére, hanem egymás
épülésére végezzük, hogy általa egy lépést az igazság
felé is tehessünk. Legyen ez az írás mindenki segít-
ségére!
BRADÁK KÁROLY
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 30

30 Dobogó

Megalitok a Tászok-tetőn
„Tiszteletre méltó minden nép hite, nem hajlok a pogány idők képze- A kövek számát a beszámolók
teinek megvető lekicsinylésére. Nem szentségtörés ős vallásunknak a még nem egyöntetűen írják le. Bizo-
élő jelkészlete által helyreállítható szemléletmód vizsgálata. Nem szent- nyos, hogy a több ezer év alatt fo-
ségtörés felfedezni, hogy az ősvallást tiltók szervezett működése ellenére lyamatosan hordtak el belőlük,
széles népréteg ragaszkodott a régi tanokhoz, sőt gyakorolja máig a régi akár azért, hogy vallási vagy poli-
szokásokat. tikai okokból megsemmisítsék,
Nem szentségtörés annak a közlése, hogy orvosló bölcs táltosaink a lé- akár azért, hogy ereklyeként őriz-
lek olyan mezsgyéin mozogtak otthonosan, amelyeknek már a kezdeténél zék őket. Jómagam is szívesen
megtorpan a keresztény egyház, a tudomány pedig zavartan, vagy in- tartanék a szobámban egy Tá-
dokolatlan nagyképűséggel nyilatkozik róla.” szok-tetői Követ, még ha a nagy-
Kabay Lizett szekrényt ki is szorítaná onnan.
Mint a címből következik,
feltételezésem szerint a Tászok-
FRIEDRICH KLÁRA
tetőn és környékén valaha a megalit műveltség virág-
Akik szeretik a rovásírást, jól érzik magukat Gyer- zott. Nézzük akkor először, mik is azok a megalitok!
gyószentmiklóson és környékén, mert úton-útfélen
találkozhatnak őseink betűivel. Oláh Szilveszter szob-
rászművész velük díszítette a város főterén Bethlen
Gábor szobrát, néhány lépésnyire pedig egy Infor-
matika Bolt rovásírásos cégérének örvendezhetünk.
Még a Szabadság-tér piros szemetes kukáin is gyako-
rolhatjuk megfejtési készségünket, és el is gondol-
kodhatunk, hogy méltóak-e a hulladékgyűjtők őseink
írásához? A Soós Sándor által szervezett Erdélyi Ma-
gyar Ifjak táborában, a 4-es Motelnél rovásírás okta-
tás és előadás is van. Czimbalmas Tivadar kovácsolt-
vas kapuján a Fogarasi Mihály utcában a következő
rovásírásos szöveget olvashatjuk: „A bemenőnek
szállás, a kimenőnek békesség.” A közeli Gyergyó-
csomafalva neve újságján és a község bejáratánál lé-
A megalit görög összetett szó, nagy követ jelent,
vő dísztáblán rovásírással is szerepel. Követendő pél-
így legfőbb jellemzője a kőemlékek hatalmas mérete.
da minden magyar számára a székelyek hagyomány-
Ma is feltételezések sokasága születik arról, hogyan
tisztelete.
mozgatták, szállították, helyezték el egymáson sza-
bályosan a kőtömböket, de rendre kudarcba fullad-
nak a kísérletek, amelyeknek célja egy-egy ilyen el-
mélet igazolása.

A MEGALITOK FőBB CSOPORTJAI:

1. Menhirek: Magányos, vagy

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múze-
umban (Rákóczi Ferenc utca 12.) rögtön a bejárati
kapu mögött megpillanthatunk kettőt a híres, titok-
zatos, több ezer éves véseteket is hordozó Tászok-
tetői Kövekből.
A Tászok nevű hegygerinc a Csík vármegyei Ditró
községtől északra, mintegy 14-15 kilométerre emel-
kedik. A Halaság patakon át a Borszék felé vezető út
bal oldalán lévő erdei ösvényen lehet feljutni az 1313
méter magasan lévő fennsíkra, Dr. Kovács István ré-
gész 1914-ben megjelent tanulmánya szerint.
párhuzamos sorokba rendezett kő-
szálak. Elnevezésük kelta eredetű:
moen=kő, hir=hosszú. Legnagyobb
számban Bretagne-ban fordulnak
elő, pl. Carnac városka mellett. A
néphit az ősök sírhelyének tartja
őket, mikor is az elhunyt lelke ma-
dár alakban a kőszálon megpihen.
2. Dolmenek: Asztal, vagy kő-
kamra formára összerakott szikla-
lapok. Elnevezésük breton vagy kel-
ta eredetű, a daul=asztal és a
moen=kő összetételből származik.
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 31
MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM
A kőkamrák egyik lapján néha léleklyuknak nevezett
nyílás van, ahol az elhunyt lelke közlekedik. Nem
minden esetben találtak azonban temetésre utaló
maradványokat alattuk. Érdekes, hogy Németország-
ban a néphagyomány hun síroknak tartotta a
dolmeneket. Ha a dolment földhalom borítja, tumu-
lusznak nevezik.
A „Kilts Coly House“ nevű angliai dolmen
3. Kromlechek: körben felállított menhir sorok,
gyakran a kő kör többszörös. Kelta nyelven krom-
=kör, lech=szikla. A két leghíresebb Angliában talál-
ható, a Salisbury melletti Stonhenge és az Avebury
kőkör. Stonhenge háromszoros kő körből áll, a külső
sor tetejét kőgerendák kötik össze. A legbelső köré-
ben lévő öt kőemelvény valószínűleg oltár volt, mivel
a kutatók a kromlecheket ősi pogány áldozó helyek-
nek tartják. A mondák szerint Stonhenge köveit óriá-
sok hozták Afrikából, s először Írországban, Kildare
síkján állították össze. Merlin varázsló - aki majd
évezredekkel később Arthur király udvarában is je-
lentős személyiség - szállítja át varázslat segítségével
Írországból Britanniába. Az Avebury melletti krom-
lech nagy kő-köréből menhirek ágaznak el, amelyek
végén újabb, kisebb kőköröket alakítottak ki.
Várkonyi Nándor (Sziriat oszlopai, Magvető 1972)
a piramisokat is a megalit műveltség emlékei közé
sorolja. Robert Beverly-t, Virginia történetíróját idézi
(1705), aki szerint az ottani indiánok szent kőpi-
ramisokat raktak. Szakács Gábor számol be a Magyar
Demokrata hetilapban 2006/26 és a DVTV 26-os,
valamint 2006/45 és DVTV 45-ös korongján Semir
Osmanagic piramiskutató feltárásáról a boszniai Vis-
zoko-ban, ahol öt, az egyiptomiaknál régibb, hatal-
mas kőlapokkal fedett piramist fedeztek fel földdel
és fákkal borítva. A gizehi Cheops piramisnál na-
gyobb Nap piramis alagútjában, ahol Szakács Gábor
bent is járt, nagyméretű (hozzávetőleg 2 mx1,5 m)
31
követ találtak, amelyeken a Tordos-Vinca kultúrkör-
höz tartozó (a történelmi Magyarország délkeleti ré-
sze, első feltárója Torma Zsófia) írásjeleket találtak.
Ezek a jelek, a ma székely-magyarnak ne-
vezett rovásírásban megtalálhatók, továb-
bá egy jel közülük Tróján, az iráni Tepe
Yahya-n, az egyiptomi piramisokban és a
Kolozsvári Történelmi Múzeum egyik új-
kőkori cserepén.
A kromlechek, a kőkörök csillagászati megfigye-
lések helyszínéül is szolgáltak, csillagvizsgálók, Nap-
várták, Naptemplomok voltak, mint ahogy meggyő-
ződésem szerint a később római keresztény ima-
hellyé átalakított, a Kárpát-medencében gyakori kör-
templomok. Többek között Őskü, Karcsa, Kiszombor,
Süvéte, Bény, Kallósd, Nagytótlak, Algyógy (Gondos
Béla előadása alapján).
A megalit kultúra faragatlan, vagy durván meg-
munkált kőemlékei az egész Földön mindenütt elő-
fordulnak. Az említett helyeken kívül, többek között
Skóciában, Libanonban, Afrikában, Új-Guineában,
Madagaszkáron, Kashmirban, Peruban, Bolíviában,
még Ausztráliában is. Gazdag gyűjteményt találunk
róluk Várkonyi Nándor könyvében. Korukat Colin
Renfrew cambridgei régészprofesszor Krisztus előtt
4000 és 2500 közé helyezi.
Véleményem szerint a Tászok-tetőn is egy ilyen
csillagászati, vallási, őstiszteleti, szertartási, találko-
zási központ volt, ahol az ősök és utódok a Teremtő
és a Természet együtt lehettek.
Nézzük először a fontosabb ismereteket a Tászok-
tetőről szóló irodalomból!
Sajnálatos módon a Tászok-tető irodalmának te-
temes részét a ditrói Józsa család vitája teszi ki arról,
hogy közülük ki fedezte fel először az írásos köveket.
Másrészt ez a vita nemesnek is nevezhető, hiszen
nem anyagi javakért küzdenek, hanem a dicsőséget
őseink írásának területén szeretnék learatni, azaz
igen fontosnak tartják ezeket a kőemlékeket.
Ha a sajtó megnyilvánulások időrendjét követjük,
először a Pesti Hírlap 1913. április 27-i, vasárnapi
száma, Attila sírjának nyomában címmel, a Napi hírek
rövid rovatában, aláírás nélkül tudósít arról, hogy Gyer-
gyó-Ditró közelében letarolták az erdőt (már akkor is!)
és emiatt a megáradt patak egy hatalmas írásos
követ mosott ki. Ezt egy ditrói kereskedő megmutatta
idősebb Józsa Sándor ottani igazgató-tanítónak, aki a
kőről lemásolt írást a budapesti Nemzeti Múzeumba
szándékozik küldeni. Véleménye szerint a kő alatt At-
tila sírja van. Ezt sajnos közölte a kereskedővel is,
aki kapzsiságból felrobbantotta az írásos követ, hogy
az alatta lévő feltételezett Attila-kincsekhez jusson.
A második tudósítást az Archeológiai Értesítő
1914-es évfolyamának 110. oldalán olvashatjuk. Ké-
menes Antal gimnáziumi tanár, id. Józsa Sándor veje
írja le tászok-tetői kirándulásának tapasztalatait. A
350-400 m2-es térségen nyolc darab vésetes kőem-
léket talált, amelyek közül a legnagyobb kb. 120x60
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 32
32 Dobogó
x60 cm. A kövek eredetileg be lehettek süppedve a
földbe, mivel azonban a környéken az a hír járta,
hogy alattuk több üst pénz van, így többségüket
kincskeresők kiásták, helyükből kifordították. Az ar-
ra járó ditró-hodosi bírótól megtudta, hogy 1905-ben
két kincskereső, az oláh Mundra Jakab és Mundra
Nikita az egyik kő alatt egy rozsdás vaslándzsát talált,
amelyet még most is őriznek. Kémenes Antal megál-
lapítja, hogy a köveken lévő jelek a székely tulajdon-
jegyek és az ősi székely rovásírás betűformáival mu-
tatnak egyezőséget. Véleménye szerint a XIII. század-
ban, a tatárjárás előtt a Tászok-tetőre menekült szé-
kelyek egyes kövek alá rangos halottaikat, más kövek
alá kincseiket temették. Az Archeológiai Értesítő öt
rajzot közöl Kémenes Antaltól. Nagyon lényeges,
hogy még két helyet nevez meg, ahol hasonló írásos
kőemlékek fordulnak elő, az egyik a Ditrótól hat kilo-
méterre lévő Tatár nevű hegy oldala, a Gödüc patak
forrásvidékénél, a másik Gyergyószentmiklós határá-
ban a Zsedán patak forrásvidékénél.
Dr. Kovács István, az Erdélyi Nemzeti Múzeum
Érem és Régiségtárának régésze, a Pesti Hírlap 1913.
április 27-i számából értesült a társzoktetői írásos
„sziklákról”, majd pár hónappal később a múzeum őt
küldte ki az emlékek megtekintésére. Előtte levélben
kért tájékoztatást id. Józsa Sándor igazgató-tanítótól,
aki az emlékeket már régóta ismerte. Józsa május 7-
én kelt válaszában megírta, hogy a havasi jellegű
tetőn az emlékeket még hó fedi, majd július 24-én
részletes ismertetést küld a kövek véseteiről, azokat
összeveti a gyergyói székely tulajdonjegyekkel és köz-
li, hogy útjára vejét, Kémenes Antalt is magával vitte.
Id. Józsa Sándor egy későbbi levelében arról is tá-
jékoztatja dr. Kovács Istvánt, hogy Ditró más határ-
részeiben is találhatók írásos kőemlékek, így a Fekete
sarkon, az Orotva patakán, a Tatár havason, és a Bar-
lang nevű részen. Kémenes Antal július 31-én szintén
írt a múzeumnak, hogy a gyergyói családjegyekből az
ősi rovásírás ábécéjét teljes egészében össze tudta
állítani, s hogy a Barlang határrészben egy olyan
kőemléket fedezett fel, amelyről a nemrég nyil-
vánosságot kapott Konstatninápolyi Rovásemlékkel
„formai szépség tekintetében is felérő” öt rovás sort
sikerült lemásolnia.
Dr. Kovács István 1913. augusztus 4-én érkezett
Ditróba, a múzeum két másik munkatársával. Id.
Józsa Sándor mindent előkészített, a községtől még
két fogatot is kaptak, az időjárás azonban olyan hideg
és esős volt, hogy csaknem az egész napot a Józsa
család fűtött szobáiban töltötték. Végül két közelebbi
kőemlékhez, a Fekete saroknál és a Barlangnál lévő-
höz elmentek, de az előzőn csak természetes repe-
déseket, a másodikon pedig csak a Török nevet latin
betűvel és a 188? évszámot találták.
Itt szakítom meg Dr. Kovács István tanulmányát
néhány mondat erejéig, amelyekre Mandics György
Rejtélyes írások című könyvében (Bukarest, 1981.)
találtam. A megalitokat vizsgáló kutatók Franciaor-
szágban egy dolmen kövén felfedeztek egy jelcsopor-
tot, de mivel akkor nem volt náluk fényképezőgép,
később tértek vissza. A jelcsoport azonban nem volt
sehol! Nem adták fel, órákon át figyelték a követ, míg
végre egy megfelelő Nap állásnál sikerült lencsevégre
kapniuk. Egy másik dolmenen lévő Napkorong jelet a
francia tudósok többsége nem akarta elismerni. Vé-
gül megoldódott a rejtély - az ábrázolás csak az év
bizonyos szakaszaiban, 16 és 17 óra között jelenik
meg! A megalitikus emlékeken előforduló jelek rög-
zítését tehát két tényező nehezíti: az időjárás ha-
tására fellépő erőteljes jelkopás, valamint a jelek el-
helyezésében megnyilvánuló tudatosság: csak bi-
zonyos napokon, bizonyos Nap állásoknál, bizonyos
helyekről válnak láthatóvá.
Visszatérve Dr. Kovács beszámolójához: augusz-
tus 5-én az idő megjavult, azonban id. Józsa Sándor
megbetegedett, a múzeum két másik munkatársának
pedig vissza kellett térni. Így dr. Kovács István régész,
Kémenes Antal és ifjabb Józsa Sándor társaságában
két fényképező készülékkel, a kövek mosására szol-
gáló kefékkel és a pacskolatok készítéséhez szük-
séges eszközökkel ment fel a Tászok-tetőre. Az ott lá-
tottak annyira meggyőzték, hogy úgy döntött, még két
napig marad, sőt időnyerés céljából a helyszínen
éjszakázik. Ebből is látszik, hogy a múzeum rátermett
kutatót küldött a helyszínre, nem nyafogó szobatu-
dóst!
A továbbiakban két társa és Csibi István szekeres
segítségével a körbeásott és mozdítható köveket
igyekeztek minden oldalról lefényképezni, pacskola-
tokat készíteni, a jeleket lerajzolni. Időnként alkalmi
segítségük is akadt, pl. Márk György, ditró-hodosi bíró
arra jártában közreműködött az egyik kő kiemelésé-
ben.
A második nap délutánján hagyták el a tetőt, mert
ismét esni kezdett. A falubeliek azonban újabb kirán-
dulásra késztették, mert előállítottak egy ditrói szé-
kelyt, aki elmondta, hogy erdővágás alkalmával az
erdőmérnökkel sokat tisztogattak a Csíkszentmiklós
határában lévő Zsedány pataknál egy követ, hogy el-
olvashassák feliratait. Emlékezett egy másik írásos
kőre is a Somlyó pataknál, amelynek a munkavezető
sátra támaszkodott. Dr. Kovács tehát fuvarost foga-
dott, majd Kémenes és ifjabb Józsa társaságában éj-
jel 1-kor útnak indultak. Reggel 6-ra értek az egyik
helyszínre, ahol délután 2-ig hideg esőben mászták
„a Somlyó patak rengeteg erdőkkel borított sza-
kadékos szorulatait”, az írott követ azonban nem
találták. Itt visszautalnék a Mandics Györgytől idézett
részre. Talán, ha verőfényes napsütés lett volna, több
szerencsével jár a kutató társaság. A múzeum régé-
sze így augusztus 10-én azzal az elhatározással indult
haza, hogy a következő nyáron ismét felkeresi Ditró
határrészeit és felkutatja a lappangó köveket.
(következő számunkban folytatjuk)
Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 33

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 33

BOLDOGASSZONY TISZTELETÉRE
felajánlás és kiállítás
„Őshitünk Boldogasszonya föltehetően a Jézus születését előző évezredekben formálódott, együtt a
szárnyas nappal, amely a küldő és a küldött kettőse: Isten és az Ő kiáradó teremtő és törvénytadó
fényessége. Boldogasszonyt a boldogasszonyság küszöbözi, amely kezdettől való, és nem más, mint a
Teremtő fényességének örök szomjúhozása, a Mindenségben létezik, amióta a világ világ, s ameddig Isten
akaratából az marad.“
(Molnár V. József)

A KIÁLLÍTÁS ZARÁNDOKLATKÉNT VÉGIGJÁRJA A KÁRPÁT-HAZÁT:

Máriaremete 2007. 03. 02. Gyömölcsoltó Boldogasszony
Palkonya 2007. 05. 27. Pünkösd
Zamárdi 2007. 06. 02. Sarlós Boldogasszony
Vasvár 2007. 09. 08. Kisasszony
Szombathely 2007. 10. 07. Olvasós Boldogasszony
Debrecen 2007. 12. 08. Szeplőtelen fogantatás ünnepe

Boldogasszony kiállítás részei: - Képzőművészeti és iparművészeti alkotások, fotók (kegyhelyek, kegy-

képek és szobrok, templomok, zarándokok és kegyhelyi ájtatosságok), gyermekrajzok.

AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT MŰVEKBŐL KÖNYV, NAPTÁR KÉSZÜL!

Beadási határidő és helyszín: Magyar Hagyomány Műhely (Máriaremete-Hidegkút Ökumenikus Általá-

nos Iskola, 1028 Budapest, II. ker., Községház u. 10.)
2007. 01. 27-én 10-12 óráig
2007. 02. 24-én 10-12 óráig
2007. 03. 24-én 10-12 óráig
2007. 04. 28-án 10-12 óráig
OROSZ ADÉL: 7477 Szenna, Kossuth u. (Deák szer) 26. (előre egyeztetett időpontban)
tel.: 82/484-287, 30/271-6620

A felajánlás FOLYAMATOSAN történik, és fokozatosan bővíti az első kiállítás anyagát.

TÉMÁJA: Boldogasszony, és a hozzá kötődő legendák, csodatételek.

FELTÉTELEK: Kárpát - haza területéről várjuk az alkotásokat. Az alkotásokat kiállításra kész állapotban
kérnénk beküldeni, a grafikákat, fotókat, gyermekrajzokat paszpartuzva, 50x70 cm-es méretben.

Az alkotások bírálói és a kiállítási anyag összeállítói MOLNÁR V. JÓZSEF és PAP GÁBOR.

FELAJÁNLÁSOK: Azok az emberek, akik a Boldogasszony tiszteletére alkotómunkájukkal nem tudnak

segíteni, lehetőségük van pénzbeli felajánlásra a kiállítási anyag végleges helyrekerüléséhez,
könyvkiadáshoz, egyéb költségekhez a MENTA EGYESÜLET 10919002-00000012-89900003
számlaszámon „BOLDOGASSZONY“ megjelöléssel.
Javaslatokat várunk kiállítási helyszínekre és lehetőségekre. A felajánlásainkat országszerte kezünk
munkájával tehetjük még teljesebbé.

Tegyük szebbé környezetünkben Boldogasszony szentélyeinket, templo-

mainkat. Búcsújárással, zarándoklatokkal varázsoljuk igazán élővé őket.

Molnár V. József Orosz Adél Pap Gábor

Dobog februÆr:Februar.qxd 2007.02.11. 14:47 Page 34

34 Dobogó
Összeállította: Aranyos Andrea

HOLDNAPTÁR
MÁRCIUS OKTÓBER
1 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer 1 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés

2 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer 2 Mérleg Telihold Levegõ-fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés

3 Szûz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés 3 Mérleg Fogyó Levegõ-fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés

4 Szûz Telihold Hideg-Föld Só Hajfestés 4 Skorpió Fogyó Víz Szénhidrát Növényápolás

5 Mérleg Fogyó Levegõ-Fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés 5 Skorpió Fogyó Víz Szénhidrát Növényápolás
6 Mérleg Fogyó Levegõ-Fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés 6 Skorpió Fogyó Víz Szénhidrát Növényápolás
7 Mérleg Fogyó Levegõ-Fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés 7 Nyilas Fogyó Tűz Fehérje
8 Skorpió Fogyó Víz Szénhidrát Növényápolás 8 Nyilas Fogyó Tűz Fehérje
9 Skorpió Fogyó Víz Szénhidrát Növényápolás 9 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bőr- és körömápolás

10 Nyilas Fogyó Tûz Fehérje 10 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bőr- és körömápolás

11 Nyilas Fogyó Tûz Fehérje 11 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bőr- és körömápolás

12 Nyilas Fogyó Tûz Fehérje 12 Vízöntő Fogyó Levegõ-fény Zsír-olaj Szellõztetés

13 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bõr- és körömápolás 13 Vízöntő Fogyó Levegõ-fény Zsír-olaj Szellõztetés

14 Bak Fogyó Hideg-Föld Só Bõr- és körömápolás 14 Halak Fogyó Víz Szénhidrát Talpmasszírozás

15 Vízöntő Fogyó Levegõ-Fény Zsír-olaj Szellõztetés 15 Halak Fogyó Víz Szénhidrát Talpmasszírozás

16 Vízöntő Fogyó Levegõ-Fény Zsír-olaj Szellõztetés 16 Kos Fogyó Tűz Fehérje Fogászati tilalom

17 Halak Fogyó Víz Szénhidrát Talpmasszírozás 17 Kos Újhold Tűz Fehérje Fogászati tilalom

18 Halak Fogyó Víz Szénhidrát Talpmasszírozás 18 Bika Növõ Hideg-Föld Só Gyantázás

19 Kos Újhold Tûz Fehérje Fogászati tilalom 19 Bika Növõ Hideg-Föld Só Gyantázás

20 Kos Növõ Tûz Fehérje Fogászati tilalom 20 Ikrek Növõ Levegõ-fény Zsír-olaj Szellõztetés

21 Bika Növõ Hideg-Föld Só Gyantázás 21 Ikrek Növõ Levegõ-fény Zsír-olaj Szellõztetés

22 Bika Növõ Hideg-Föld Só Gyantázás 22 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás

23 Ikrek Növõ Levegõ-Fény Zsír-olaj Szellõztetés 23 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás

24 Ikrek Növõ Levegõ-Fény Zsír-olaj Szellõztetés 24 Oroszlán Növõ Tűz Fehérje Hajvágás, dauer

25 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás 25 Oroszlán Növõ Tűz Fehérje Hajvágás, dauer

26 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás 26 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés

27 Rák Növõ Víz Szénhidrát Nagymosás, növényápolás 27 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés

28 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer 28 Szűz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés

29 Oroszlán Növõ Tûz Fehérje Hajvágás, dauer 29 Mérleg Növõ Levegõ-fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés

30 Szûz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés 30 Mérleg Növõ Levegõ-fény Zsír-olaj Virág- és növényültetés

31 Szûz Növõ Hideg-Föld Só Hajfestés

A Két Hollós Játszóház bemutatja:

A CSUDAKARD TÖRTÉNETE
BENEDEK ELEK meséjét színpadra alkalmazta és játssza: LÁPOSI TERKA
Mindenki szokott álmodni. De olyan álom, amelyet senkinek a világon el nem szabad árulni, mert különben az életét veszti, csak
keveseknek adatik meg. Egy fiúcska kardja és álma adja meg a választ arra, hogyan is lehet valaki a végsőkig hű elhatározásához.

Bábtervek: Girasek Hunor A bábokat,és a díszleteket készítette: Bodor Judit

A zenét szerkesztette: Szabó Balázs Énekkel és zenével kíséri a játékot: Barkó Réka

Az előadás időpontja: 2007. április 7. (szombat) délelőtt 11 óra

Helyszín: A Két Hollós Könyvesbolt előadóterme (1081 Bp. Kenyérmező u. 3/a, jegyrendelés: 299-0032)

Belépőjegy: 1000 Ft (gyermekeknek ingyenes!)

Az előadás után SZÁNTAI LAJOS elemzi a látottakat a felnőtteknek!