A bőr

 A bőrünkben található tapintás-, nyomás-, hideg- és melegérzékelő idegvégződések találhatóak

 A fájdalomérző idegvégződések azonnal működésbe lépnek, ha bőrünket károsító hatások érik.
 Bőrünk vízhatlan
 A bőr megvéd a környezet káros hatásaitól.
 A bőr nem engedi megszökni a testben termelődő hőt, de ha túlmelegszünk, segít lehűteni
szervezetünket.
 A kórokozókkal szemben fizikai határt képez.
 Három rétege: hám, irha, bőralja.

Hámréteg

 Többrétegű elszarusodó laphám alkotja

 A sejtek egymás fölött, több sorban helyezkednek el
 A hámsejtek szorosan egymáshoz kapcsolódnak, védőréteget alkotnak
 A legalsó rétegben lévő sejtek osztódnak, és kifelé, a felszín felé tolják a korábban képződött
sejteket
 Mikor ezek lassan haladnak a kifelé, felhalmozódik bennük a szaru, a sejtek fokozatosan elhalnak.
 A pikkelyszerű, lapos szarulemezek leperegnek a bőr felszínéről.
 Az elpusztult sejtek az alsó, osztódó réteg felől pótlódnak
 Nincsenek benne erek és idegek, a kis karcolások nem véreznek, nem fájnak
 A bőr színét a hámszövet alsó részében található festéksejtek határozzák meg
 A sejtekben felhalmozódó sötét festékanyag megvéd a nap ibolyántúli sugárzásának káros
hatásaitól
 A szőrszálak szintén a hám módosulatai

Irharéteg

 Rugalmasságát a vastag, kötőszövetes irharéteg okozza, a kötőszövet sejtjei sok fehérjerostot

termelnek, amelyek térbeli hálózatot alkotnak, ha ez megnyúlik a bőr, a rosthálózat könnyedén
követi a mozgást, amikor visszaengedjük, visszanyeri eredeti alakját és méretét.
 A kötőszövetet sűrűn átszövik a vérerek.
 A vér szállítja az oxigént és a tápanyagokat a hám és az irha sejtjei számára is.
 Az érhálózat a hőszabályozásban is fontos szerepet játszik.
 A felszín közelében áramló vér hőt ad át a környezetnek
 A kötőszövetbe vannak ágyazva a verejtékmirigyek, a szőrtüszők és a hozzájuk kapcsolódó
faggyúmirigyek.
 A verejtékmirigyek verejtéket termelnek, ami szintén a bőr felszínére kerül, a bőr felszínéről
elpárolgó víz hűti testünket, a párolgáshoz szükséges hőt a verejték a bőrtől vonja el.
 Az irha tartalmazza a bőr érzőideg-végződéseket.
 A szőrszálak és a hajszálak a szőrtüszőkben fejlődnek, amelyek a hámrétegből származnak, csak
mélyen besüllyednek az irha mélyebb rétegeibe
 Az élő, osztódó sejtek a szőrtüszők mélyén található szőrhagymát alkotják, az elszarusodó réteg
pedig mint szőrszál vagy hajszál emelkedik ki a bőrből
 A szőrtüszőket a hámréteggel apró izmocskák, a szőrmerevítő izmok kötik össze
 Amikor libabőrösek leszünk, akkor szőrmerevítő izmok összehúzódnak, és függőlegesre állítják a
szőrszálakat
 A faggyúmirigyek is a szőrtüszőkkel állnak kapcsolatban, zsíros váladékuk a szőrszálak mentén jut a
felszínre.
 A faggyú átitatja, rugalmassá és vízhatlanná teszi a szaruréteget.
 A bőrt a bőralja kapcsolja az alatta lévő szövetekhez
 A benne lévő zsírszövet védi az izmokat, csontokat az ütődésektől, és tápanyagokat raktároz
 A zsírszövet kiváló hőszigetelő, védi testünket a lehűléstől

 A tyúkszem a bőr mélyebb rétegeiből fejlődő, megvastagodott elváltozás a talp bőrén. A lábfej
csontjai által a talppárnákra és a lábujjakra gyakorolt nyomás a tyúkszemek miatt gyakran fájdalmas
lehet.

 A szőrtüszőgyulladás a szőrtüszőre lokalizálódó gennyes elváltozás. A kiváltó mikroorganizmus a

legtöbb esetben a Staphylococcus aureus baktérium.

 Az ajakherpeszt a legtöbb esetben a herpes simplex virus 1-es típusa okozza. A világ egyik
legelterjedtebb fertőző betegsége az ajakherpesz. A szájon jelentkező fájdalmas, viszkető
hólyagocskák és a később megjelenő var sokaknak okozott már kellemetlenséget, az emberek
harmadánál pedig időről időre kiújul.

 A fibróma a testen megjelenő jóindulatú, általában bőrszínű vagy barnás, puha kötőszöveti
sejtburjánzás, növekmény. A test külső felületein alakulhat ki, és szinte minden szervet érinthet.
Gyakori elváltozás, de szerencsére a legtöbb esetben semmilyen panasszal nem jár. Általában
esztétikai problémát okoz, megcsavarodás esetén azonban akár fájdalmat is tapasztalhatunk.

 A lábakon lévő gombás elváltozás megjelenhet a talpakon és a lábujjak közötti területen is, melyek
sokszor egymással társulnak. A lábgomba leggyakoribb korokozója a Trichophyton rubrum nevű
gombafaj.

 A pikkelysömör olyan bőrgyógyászati betegség, mely a bőr szarutermelő sejtjeinek túlburjánzásával,

fokozott működésével, ezáltal a bőr elszarusodásával jár.