Egyszerű gépek

2. dia
Egyszerű gépnek vagy erőátviteli eszközöknek nevezzük azokat a berendezéseket, melyek alkalmasak
kényszermozgások révén egy erő nagyságát és (vagy) az irányát megváltoztatni, átalakítani. Fő jellemzőjük az
áttétel illetve a módosítás, amely a teher súlya és az azt egyensúlyban tartani képes erő viszonyát fejezi ki.(m:
módosítás vagy áttétel = G \F) Az egyszerű gépek alkalmasak arra, hogy egy adott terhet annál lényegesen kisebb
erővel mozgassunk meg, nagyobb munkavégzési út megtétele árán (Energia megmaradás elve!).

3. dia Egyszerűbbek, mint gondolnánk

Ma már köztudomású, hogy mennyire megkönnyíti az ember életét a gép, fokozza a termelést, emeli a jólétet. Sőt
arról is tudunk, hogy a gépeket általában két nagy csoportba osztjuk.
A gőzgép, a robbanómotor erőgépek, mert az erőt szolgáltatják a hasznos munkát végző gépek, a munkagépek
hajtására. Ily hasznos munkát végző gép például a varrógép, a mosógép, a gépkocsi, a lift.
Aligha vállalkoznánk gőzgép vagy varrógép készítésére. Szerkezetük nem éppen egyszerű. Elkészítésükhöz annyi
elméleti és gyakorlati tudás szükséges, hogy méltán lesz világhírű egy-egy új erőgép vagy munkagép feltalálója.
De talán tudnánk olyan gépet említeni, aminek elkészítéséhez sem tudás, sem ügyesség nem szükséges és a
négyéves gyermek is elkészítheti, sőt használni is tudja. A legegyszerűbb gép egy letört faágacska vagy egy bot. A
bot gép. Hiszen olyan munkát tudunk vele elvégezni, ami bot nélkül nehéz lenne. - Például a bottal könnyű leverni
a magasan csüngő almát, vagy könnyű vele előkotorni a szekrény alá gurult gombot.
A gomb előkotorásához, az alma leveréséhez munkavégzés szükséges. Íme ezt a munkát a bot segítségével
végeztük el!
A bot tehát gép! Olyan gép, amely a mi erőnket, izmaink munkavégző képességét közvetíti a szekrény alá, a fa
tetejére.
A bot átviszi az erőt az egyik helyről a másikra. Tudományosan úgy mondjuk, hogy átviszi az erő támadáspontját a
célunknak megfelelő helyre!
Most már világos, hogy a bot és a seprűnyél is gép, mégpedig roppant fontos erőátviteli gép.

Nézzük csak meg a mozdonyt. Első pillanatra feltűnik az a fémrúd, a hajtórúd, amely a gőzhengertől a mozdony
kerekéig nyúlik és azt forgatja. Az első keréktől egy másik fémrúd közvetíti a többi kerékhez a gőz által mozgatott
dugattyú erejét.
De ez az egyszerű, fából vagy fémből készült rúd még többet is tud annál, hogy csak egyszerűen az erő
közvetítésére szolgáljon. Ott van egy nehéz szekrény, amit fel kell emelni. Alája dugjuk a rudat és megemeljük. A
rudat most mint emelőt alkalmaztuk.

 A rúd most is egyszerűen csak erőnket közvetítette-e, mint az előbbi esetben, amikor a gombot kotortuk elő vele a
szekrény alól, vagy most valami más szerepe is volt?
Igen! Amikor a gombot piszkáltuk, akkor csak akkora erővel mozgott a rúd vége, amekkora erővel mi mozgattuk a
rudat. De most, amikor a szekrényt emeljük vele, akkor a rúd a szekrényt nem akkora erővel emeli, mint amekkora
erőt mi kifejtünk, hanem sokkal nagyobb erővel! (ábra)
Például ha egy 2 méter hosszú rúdnak a 20-ad része (10 cm) van a szekrény alatt és mi emeljük a rúd végét, akkor a
rúd 20-szor nagyobb erővel emeli a szekrény szélét, - Tegyük fel, hogy mi 10 kilogramm erővel emeljük a rúd
végét, akkor a rúd 20 . 10 kgs, azaz 2 métermázsa erővel emeli a szekrényt!

A rúd erősokszorozó gép. Az erő támadáspontját is oda vihetjük vele, ahol munkát akarunk végezn

És mindez semmibe sem kerül! A rúd segítségével megsokszorozhatjuk erőnket! A rúd erősokszorozó gép!
Valóban remek eszköz a rúd. Nemcsak az erő támadáspontját vihetem el vele oda, ahol munkát akarok végezni,
hanem még az erőmet is megsokszorozhatom vele, ha mint emelőt használom!
 

4. dia Forgató nyomaték

F: mozgató vagy kiegyensúlyozó erő
G: súlyerő (a mozgatni kívánt teher súlya)
k1: erőkar, az F erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolsága
k2: teherkar, a G erő hatásvonalának a forgástengelytől mért távolsága.

Az erőhatások a testeket nemcsak haladó mozgásra, hanem forgómozgásra is tudják kényszeríteni. Az erő forgató
hatását megadó fizikai mennyiséget forgatónyomatéknak hívjuk. Egy erő forgatónyomatékát megkapjuk, ha az erő
nagyságát megszorozzuk az erőkarral. A forgatónyomaték jele: M. mértékegysége Nm, számítása M=F*k Az
emelő egyensúlyban van, ha az erőkaron és a teherkaron mért forgatónyomatéka megegyezikM1=M2.

Az emelő erőtörvényéből következik, hogy az általunk kifejtett erőhatás csökkentése érdekében célszerű az erőkart
nagyra, a teherkart kicsire választani. Ezzel elérhetjük, hogy a teher által kifejtett erőnél lényegesen kisebb erővel
tarthatunk egyens

5. dia Az egyszerű gépek fajtái:

EMELŐ – a tengely körül elforgatható rúd
A tengely körül elforgatható rudat emelőnek nevezzük. Ilyenkor a teher egy olyan merev rúdra van erősítve, ami
egy pontján elforgathatóan rögzítve van, és a forgástengelytől minél távolabb mozgatjuk a rudat, annál kisebb erő
kifejtése elegendő.

Ha a teher és a mozgatási pont a tengely egyazon oldalán van, akkor egykarú emelőről beszélünk. Például: diótörő,
talicska, csipesz, seprű, kilincs villáskulcs, kerekes kút, futósúlyos mérleg, sörnyitó.

Ha a tengely a teher és a mozgatópont között van, akkor kétkarú emelővel van dolgunk –ilyenkor a teher a
mozgatással ellentétes irányba indul meg. Például: mérleghinta, konyhai mérleg, gémes kút, olló,fogó, ásó, lapát.

7. Dia Csigák
A kerületén vájattal ellátott korong, amit kötél segítségével teher emelésére használunk.

Állócsiga

Az állócsigánál az erő és a teher karja egyaránt a csiga sugara, ezért a teher felemeléséhez szükséges erőhatás
megegyezik a teher súlyával. Állócsiga használatával az erő nagyságát nem csökkenthetjük, de az erő irányát
tetszés szerint változtathatjuk. Például építkezéseken teher emelésére használják.

Mozgócsiga

Csigát úgy is lehet használni, hogy a csiga forgástengelyére akasztjuk a terhet, a csigán átvetett kötél egyik
végét magasan rögzítjük, a másik végét pedig emeljük.

Ilyenkor mozgócsigát alkalmazunk. Mozgócsiga alkalmazásakor a teher egyik fele az egyik kötélszárat, másik
fele a másik kötélszárat húzza, tehát a teher két kötélszáron oszlik meg. Ezért a teher felemeléséhez feleannyi
erő szükséges, mint a teher súlya.
 8. Dia Csigasorok
A csigasor azonos számú álló-és mozgócsigából áll. Az állócsigákat és a mozgócsigákat is egymáshoz rögzítik. A
teher a mozgócsigával együtt tud mozogni. Az ellensúlyozó erő fordítottan arányos a csigák számával. Gyakran
alkalmazzák darukon és hajókon.

9. Dia Arkhimédészi csigasor

10 mozgócsiga alkalmazásával 1 tonna tömegű terhet kevesebb mint 1 kg tömeggel egyensúlyban tudunk tartani.

Az arkhimédészi csigasor esetén a teher egy olyan mozgócsigán függ, amelynek egyik kötélszára rögzített, míg a
másik kötélszára egy újabb, hasonló módon rögzített mozgócsiga terhelését adja. Az első mozgócsiga, a rajta
átvezetett kötél miatt felezi az egyensúlyban tartáshoz szükséges erőhatást, és ez így folytatódik minden újabb
mozgócsiga beiktatásával.

Az arkhimédészi csiga erőtörvénye

Mivel minden újabb csiga felvétele az arkhimédészi csigasorba felezi az egyensúlyban tartáshoz szükséges
erőhatást, ezért n darab mozgócsiga alkalmazása esetén az egyensúlyozó erő:

10. Dia Hengerkerék

A hengerkerék két közös tengelyű, különböző sugarú csiga.

A hengerkerék esetén a teher a kisebb sugarú hengerrecsévélt kötél végén függ, és ezt tartjuk egyensúlyban a
nagyobb sugarú kerékre csévélt kötél segítségével. A teher súlyának forgatónyomatéka egyenlő a kerékre csévélt
kötél végére kifejtett erő forgatónyomatékával. Egyenlettel:

Ebből az egyensúlyban tartáshoz szükséges erő:

Látható, hogy minél nagyobb a kerék sugara a hengersugarához képest, annál kisebb erő kell az egyensúlyban
tartáshoz.

A hengerkereket széles körben használják a gyakorlati életben. Falvakban mind a mai napig használják a kerekes
kutat, ahol a vödröt egy lánccal vagy vékony kötéllel rögzítik a tengelyre. A kút kerekét forgatják, és így eresztik le
az üres illetve emelik föl a vízzel teli vödröt. Egy másik alkalmazás a gépjárművek kormánykereke, a kerékpár
kormánya és hajtókarja, bár ebben az esetben a kereket egy kar helyettesíti.

11. Dia Lejtő

Egyszerűen egy, a vízszintessel kis szöget bezáró sík.A lejtő használatával,kisebb erővel lehet egy testet
egyensúlyban tartani vagy egyenletesen felemelni, mint lejtő nélkül. Azt is megfigyelhetjük, hogy kisebb
hajlásszögű lejtőn kisebb erő szükséges a test egyensúlyban tartásához. A kisebb erőszükséglet ára, hogy a
vontatás hossza arányosan megnő, így munkát megtakarítani segítségével természetesen nem lehet. A
legrégebben használt gépek egyike, a megalítok felállításánál kellett, hogy használják, de a piramisok
építésénél is felhasználták. A lejtőre vezethető vissza az ék és a csavar is.

12. Dia Csavar és ék

Az ék kis hajlásszögű, mozgatható lejtőnek tekinthető. Például a fejsze, a különféle szerszámok éle, a
rögzítésre, támasztásra használt kisebb ékek.

A csavar hengerpalástra csévélt lejtő. Végighúzva az ujjunkat a csavar kerületén, érezzük, hogy a menet egyre
magasabbra emeli azt. Olyan, mintha egy lejtőre mennénk fel. Egy teljes kör megtételekor az ujjunk
elmozdulása adja a csavar menetemelkedését. Minél kisebb a menetemelkedés, a csavar annál kisebb
hajlásszögű lejtőnek felel meg.