Professional Documents
Culture Documents
Laszlo Gyula Arpad Nepe
Laszlo Gyula Arpad Nepe
LASZLO GYU LA
HELIKON
KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT
Ez a könyv nem egy a megszokott történelemkönyvek nekünk, de minden népnek mindene megvolt, ami az
közül. Nem foglalkozik harcokkal, a népek és a hata akkori életéhez kellett ! Természetesen terjedtek el - né
lom eltolódásaivaJ,1 annál többet a mindennapi élet pektől függetlenül - találmányok, újítások, munka
teP Voltaképpen Árpád népe életének megidézését módszerek ; ilyeneket a magyarság is átvett, és nyoma
szolgálja. Több mint negyven éve jelent meg A honfog a szókincsünkben is kimutatható. Annak a ténynek,
laló magyar nép élete cÍmü könyvem,3 azóta több fiatal hogy "ezt emettől " , vagy " azt amattól " vettük át, az
nemzedék nőtt fel, és megnyíltak a kutatás lehetőségei oka nem korábbi műveletlenségünk volt, hanem az új
az őshazák felé is. Igen sok új tudnivalóval lettünk gaz igény.
dagabbak. Most sem foglalkozunk nagy fejedelmeink E könyv nagyrészt egykorú adatokra épül , de fel
kel, bármennyire szeretjük és tiszteljük " párducos Ár használja a honfoglalást követő századok krónikáit,
pádot" . Nem róla beszélünk, hanem megkíséreljük a mindazt, amit régészetünk, néprajztudományunk, ál
hétköznapok dolgos emberének, a földmívesnek, csi lattan- és növénytan-kutatásunk, történelemtudomá
kósnak, gulyásnak, az íj készítőnek, a kovácsnak, a fa nyunk, nyelvészetünk a magyar múltról megállapított.
zekasnak, a méhésznek, a halásznak és társaiknak be Csakhogy a múlt nem azonos azzal, ami megmaradt
mutatását, amennyiben adatainkból következtetni tu belőle. N agyrészt csak a szilárd anyagokból való tár
dunk reájuk.4 Megmaradunk hazánk földjén, amely gyak vagy a nyelvi emlékek maradtak meg, az érzelmi,
nem régen még azonos volt a Kárpátok medencéjével, lelki mozzanatok a semmibe enyésztek. Mi megkísérel
és nem nézünk messzebb, sem a kievi állam hatalmára, jük feleleveníteni azt is, ami feledésbe merült, mert
sem a kazár birodalomra, avagy Bizánc földreszálIt enélkül a múlt nem élet, legfeljebb csak technika- és
mennyországára, az aacheni udvar komor hatalmára, esemény történet.
nem beszélünk Berengár királyról sem, vagy nyugati Természetesen ez a könyv nem egy ember munkája,
társairól, de szót ejtünk a halászokról, a " kalandozók " hanem sok-sok kiváló magya r - és részben más nemzet
lovairól és fegyvereiről, a család életéről, az asszonyok, beli - kutató munkáját fogja egybe. A szerző maga is
leányok munkájáról, a szórakozásról éppen úgy, mint mintegy ötven évet töltött el a magyar nép múltjának
a lóversenyekről. Egyszóval munkás és játékos min kutatásával, és e kQnyv alapvonalai az ő felismerései
dennapjaink őseit keressük, munkájukat becsüljük, já nyomán rajzol6dtak ki.' Elsősorban a 895-öS honfogla
tékaik, dalai k szépségét kutatjuk, érdekel, hogy mit lás népével, Árpád .magyarj' a ival foglalkozik, de figyel
énekeltek, milyen volt a menyegzőjük és milyen a teme a 670-es első honfoglalás onogur-magyar népének ha
tésük, hogyan képzelték el a másvilágot. Közben egy gyatékára is, amelyet az i.dők múltával már nehéz szét
pillanatra sem feledkezünk meg arról, hogy nem vala választani Árpád népének hagyatékától.
milyen távoli múlt ismeretlen népéről van szó, hanem A kép és szöveg kiegészíti, támogatja egymást. Nem
a magyar nép, népünk elődeiről, és szeretettel, tisztelet vesztegetjük a szót arra, hogy a látott dolgokat hossza
tel, de igazságosan akarunk szólni róluk. dalmasan le is írjuk, hiszen a képaláírások segítenek
Őstörténetünk és honfoglalás korunk műveltségé abban, hogy a kép szervesen illeszkedjék a szöveghez.
nek kutatói eddig leginkább azzal törődtek, hogy mit s A kép és szöveg együttesen adja a mondanivalót.
mikor " vettünk át " idegen népektől. Mert aminek nem Lesz-é erőnk, képességünk és időnk beváltani ennyi
volt például finnugor megfelelője szavaink közt, ahhoz fogadkozást? Ehhez a M úzsákat kellene megidéznünk,
nem lehetett ősi soron j ussunk, így tanították nekünk; ám ők eltűntek a fényességes egekben, az igazságke
mintha jóformán egész műveltségünket másoktól kap resők léptek helyükbe. Velük indulunk útnak, és kö
tuk volna. A népek koldusa lettünk volna ? Ha így lát szöntjük az olvasót.
juk, alapvető hiba rejtőzködik a " tudományos " gondol
kodásunkban. Abból kell kiindulnunk, hogy nemcsak 1 986. március 1 4-én I LÁSZLÓ GYULA
IDŐRENDI TÁBLÁZAT
Európa a hatalmas eurázsiai szárazföld nyugati félszi még azelőtt, nagy lakosságú falvak sűrű hálózata élt e
gete. Ezen a Kárpátok magas hegyei körülvesznek egy tájakon . Nézzük tehát az érsek leírását : " M agyaror
medencét. Ez a zárt, földrajzilag egységes terület volt szág az összes emberi szükségletekkel gazdagon meg
a történeti M agyarország. A régi utazók, mint tejjel van áldva. Földje fekete, kövér és termékeny ; csekély
mézzel folyó Kánaánt írják le. munkával is bő termést hoz létre, trágyázás sem szántó
Freisingi Ottó püspökS I 1 47 -ben utazott át M agyar földeken, sem szőlőskertekben nincs szokásban, kivé
országon, s többek közt így írta le : " . . . belsejében nagy telt csupán a mostohább hegyes vidékek képeznek . . .
kiterjedésű síkság, melyet jeles folyók és vizek öntöz Bor M agyarország minden vidékén terem . . . Nemes,
nek. Erdőkben felette gazdag, erdei tele vannak a va erős, tüzes, érdes, könnyű, középszerű stb. borok min
daknak mindenféle faj táj ával és felületének szépsége denféle válfaj ban előfordulnak, de több a fehér, mint a
éppen olyan bájos, mint amilyen dús földjének termé vörös bor . . . Dinnyét és tököt számtalan válfajban a
kenysége . . . úgy, hogy mintegy Isten paradicsomának, szántóföldeken tenyésztik; nyáron a bor, víz és gyü
avagy pompás Egyiptomnak - boldog Arábiának - le mölcs behűtésére - ahol hideg pincék nincsenek -jégve
hetne nevezni . . . " Anonymus, Béla királyunk egykori remben tartott jeget használnak. Fácán, erdei és mezei
jegyzője, aki feltehetően a I2-I 3 . század fordulóján írt fogoly, rigó, fajd és egyéb szárnyas állat mindenütt
a magyarok dolgairól (Gesta Hungarorum), több he nagy bőségben fordul elő . . . A kövér és terjedelmes le
lyen emlékezik meg a K árpát-medence gazdagságáról, gelők sok ezer lovat, ökröt, juhot és kecskét táplál
szépségéről. Például, amikor Árpád megáll U ng várá nak . . . Méh és méz szintén bőven kapható . . . A lovak
nál : " a vezér és övéi látták a föld termékenységét, min szépek és gyorsak, legtöbbre becsültetnek az erdélyi,
denféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag hal székelyföldi és oláhországi lovak. A temérdek szarvas
van a Tisza meg a Bodrog folyamok ban : s ezért a föl marha, kecske, juh stb. nemcsak a belszűkségletet fede
det kimondhatatlanul megszerették . . . A földet Árpád zi, hanem még más országoknak is jut belőle. Olaszor
csak azután foglalta el, miután Salán fejedelemtől két szág velencei tartományát, Ausztriát, M orva-Cseh-,
korsót tele a Duna vizével, egy nyalábot Alpár homok Svábországot és·Németországnak a Rajnáig terjedő ré
jának füvéből [megkapott], hogy megtapasztalhassa, szét M agyarország látja el szarvasmarhával . . . min
vajon édesebb-e Alpár homokjának füve a szcítiai tá denféle kisebb, nagyobb vad szintén olyan nagy bőség
jaknak, azaz Dontu-mogyernek a füvénél és a Duna gel fordul elő, hogy mindenki szabadon vadászhat, ma
vize vajon jobb-e a Don vizénél . . . Árpád pedig Pan darászhat . . . A halak nevezetesebb válfajai : a csontnél
nonhalma hegyéről gyönyörködött Pannonia földjé küli halak, úm. viza, kecsege, süllő, pisztráng stb . . . .
nek szépségében. "6 Mondanunk sem kell, hogy a szép mindez kimondhatatlan bőségben tenyészik . . . Hévi
ségen nem a táj festői gyönyörűségét értették, hanem a zek az egész országban lelhetők, némelyek malmot is
föld termékenységét, vad ban és halban való bőségét. haj tanak. A meleg fürdő k mindennemű betegségek
Szinte közmondás volt középkorunkban, hogy " a Ti gyógyítására igen hasznosak . . . M agyarországon egy
szának fele víz, fele pedig hal " . mást érik az arany-, ezüst-, vas-, réz-, ón-, gálicz, vörö
Részletesebb leírást kapunk Oláh Miklós ( 1 49 3- 1 56�) ses fehér márványbányák ; ezenkívül alabástromot és
esztergomi érsek Magyarország leírásában ( 1 53 6). O ólmot is ásnak . . . Kősóbányáik . . . stb. " Valóban tejjel
korának kiváló humanista főpapja volt, Rotterdami mézzel folyó Kánaán, s hogy ez előbb is így volt, azt
Erasmussal folytatott levelezése késő középkorunk tanúsítja Szent László törvénye ( 1 07 1 ),9 amely tiltj a a
nagy értéke. Tőle idézünk most részeket,7 bár a honfog lovak és az ezüst kivitelét, s egy még korábbi adat :
lalástól mintegy hatszáz év választja el, a magyar föld Szvjatoszláv kievi herceg nyilatkozata, hogy átteszi
képe nem sokat változott ez alatt az idő alatt, mivel székhelyét Perejaszlavecbe, mert a magyarok odahord
belterjes földmívelésre, állattenyésztésre még alig ke ják lovaikat és ezüstjüket. 10 Ez a még a 10. század végé
rült sor (Bertrandon de la Brocquiere lovag 1 433 -ban ről való nyilatkozat világosan mutatja, hogy földünk
még hatalmas, ridegen tartott ménesekről számol be az gazdagsága már korán lehetővé tette a külkereskedel
Alföldön keresztülutazva),8 folyószabályozásra még met. Egészítsük ki Oláh M iklós aránylag kései nyilat
kevésbé. Oláh M iklós érsek leírása tehát megközeliti a kozatát néhány koraival, így Ajtony hatalmas ménesei
magyar föld honfoglaláskori állapotát. Ez az állapot is ről [I I. század eleje] , II vagy az első keresztes hadakkal
már " kultúrtalajnak " számít, hiszen az avar időkben, s vonuló Guilbert nogent-i apát soraival : 12 " Se szeri, se
7
J
\
) \
"1 (
) \
)
(
\
----
� II.
� VII.
V. Alföldperemi síkságok, az erdőirtások helyén földműveléssel,
állattenyésztéssel. VI. Szubkontinentális és szubmediterrán
II
óta az ember termelőmunkával teremtette meg életfel a k a Nílus áradását. Hiszen így termékeny iszap került
tételeit, s így az őskortól kezdve minden nép alakított a földekre.
valamit földünkön. Az időszámításunk előtti 4-5000 Ennek igazolására idézünk egyik vízügyi szakembe
év óta számolhatunk földmíveléssel és állattenyésztés rünk könyvéből, amelyet a Közép Tisza-vidékről írt : 16
seI . Ez jelentősen megváltoztatta a növény takarót, kü " A folyók árvizei, amelyek pótolták a csapadéksze
lönösen ha az irtásokat is számításba vesszük . A kora gény medence középső részének vegetációs vízigénye
vaskortól kezdve nagyméretű építőtevékenység folyt : it . . . mindenkor pozitív tényezőként hatottak . Nem
előbb földvárak és falvak, városok, maj d a rómaiaknál csak a galériaerdők kialakulása köszönhető nekik, ha
kőből épült táborok, utak, amfiteátrumok létesültek. nem a rétek, legelők, sőt helyenként kertek és szántó k
A római utakat a középkorban is használták. Az ős természetes »öntözése«, illetve termékenysége is. A leg
kortól kezdve hatalmas földsírok (kurgánok, korhá ősibb falvak és azokat körülvevő kertek és szántók az
nyok) dombj ai változtatták meg a táj képét, később egykori árvízmentes téli szállások helyén egyrészt az
határhalmok emelkedtek. A favázas földsáncok emelé állatok, másrészt az árvizek iszapja által megtrágyázott
séhez nagymérvű erdőirtás volt szükséges. Eddi� a tu területeken alakultak ki . . . a Tisza pályáját szinte fo
domány nem számolt azzal, hogy közvetlenül Arpád lyamatosan kíséri az árvízmentes hátakon keletkezett
népének megjelenése előtt a nagy, néha sok ezer sírt települések sora . . . Az egész Nagykunság területének
magukba foglaló késő avar-onogur temetők egyúttal nagyobb fele e vízfolyások, ill. a Tisza és a Hortobágy
nagy falvak hálózatának bizonyítékai, s ezek a földmí Berettyó folyók árterülete volt, amelyet évente rendsze
veléssei, állattenyésztéssel foglalkozó falvak megérték resen »megöntöztek« az árvizek . . . Ez a természetes
Árpád népének megjelenését. 14 rét- és legelőöntözés volt az egész Nagykunság híres
Ennyi talán elég annak érzékeltetésére, hogy Árpád marhatartásának és egész rideg állattenyésztésének
magyarjai " kultúr táj ba " telepedtek, s ebbe bele kell - egész gazdasági életének - az alapja. " " Az éltető fo
értenünk a háziállatokat, a termesztett növényeket is, lyóktól távolabb eső területek mindig is ritkábban la
amelyek többé-kevésbé átvészelték a népvándorlás ko kottak voltak, mint a Tisza, a Körösök és az egyéb fo
rát. lyók mente . . . "
Egy jelenség azonban alig változott az őskortól a 1 8. Ezek a nagy tudománnyal megszerkesztett térképek
századig, különösen az Alföldön : a vizek széles elterü emberi sorsok feletti ítéleteket is tartalmaznak . Nép
lése. Erről is kell szólnunk röviden, mert e tény nem rajztudósaink a régi időket még megélt öregektől szed
csak a települést szabta meg, hanem a közlekedést is. ték össze ennek az elmúlt életnek fakuló emlékei t . n
A 19. században ez az állapot is gyökeresen megvál Íme : " A [pákász] a rét valamelyik kis szárazulatán nád
tozott. Míg régen - a térképeken is jól látható - széles kunyhót ültetett, s abban húzta meg magát, míg a tél a
árterületek kísérték a folyóvölgyeket, ma folyamaink faluba vissza nem szorította. Halászott, csíkászott, tek
magas védősáncok közt hömpölyögnek. Az azelőtti ár nősbékát fogott, nadályt szedett, madarászott, toj ást
tereket napjainkban szántóföldek, utak, falvak, váro keresgélt, darutollat gyűjtött, meg gyógyfüveket ; ve
sok népesíti k be. Ez a hatalmas változás azonban nem remmel, tőrrel, csapdával farkast, rókát fo.s;ott, hogy
csak a földrajzi tereket, hanem az egész élővilágot érin bundáját lehúzza ; némelyik méhészkedett. Osszel gyé
tette. Emberek, gulyák, ménesek, nyájak, kondák élete kényt vágott, télen nádat . . . A pákászok közül kerültek
szorult kis területre és megváltozott az egész addigi ki a füvesek is. Elmondhatjuk, hogy ők voltak a régi
gazdálkodás. A réti vizek kiszáradásával tucatnyi fog Sárrét vándor patikusai. Az öregek emlékezete szerint
lalkozás szünt meg (pákászok, réti emberek, darvászok a rét nagyon sok gyógyfüvet termett, amelyeknek
stb . ). Az éghajlat is észrevehetően megváltozott, az is olyan hatalmas erejük volt, hogy még a sír széléről is
tállókba szorult állatok élete is másként alakult, mint visszahozták az embert. "
elődei ké. A fogyó legelőkön a pásztorok utódai is las Nemcsak az élővilág paradicsoma volt a mocsaras
san hozzászoktak az új életfeltételekhez. rétség hatalmas nádasaival, hanem ha j ött a tatár, jött
Ha figyelmesen nézzük a két térképet, akkor mindezt a török, jól meg lehetett bújni szigetjein. Ide ugyan sen
leolvashatjuk róluk. Az egyik térkép a vizek 1 9. századi ki sem merészkedett a menekülők után, mert bizony
szabályozása előtti állapotot tünteti fel, a másik a hon könnyen a láp fenekére került. Ez a kis közbevetés érte
foglalás kori M agyarország értelmezett térképe. Mind ti meg talán legjobban azt, ami már történelem : itt min
kettő földrajztudósaink munkája.1S Az utóbbin külö den nép át tudta vészel ni a rablást, dúlást, hódítást,
nösen a bükkerdők határát figyeljük meg, mert nagyjá nemcsak a török-tatár időkben, hanem azelőtt is, ami
ból ez a határa Árpád magyarjai (valamint az őket kor a hunok, avarok hódoltatták a területet.
megelőző onogur-magyaro k) településének. A két térkép voltaképpen történelem, legfontosabb
M íg ma a védőgátakat átszakító, pusztító árvizek tanulságait ekként foglalja össze Somogyi Sándor : 18
természeti csapások, régente a gát nélkül fokozatosan " . . . A honfoglaló magyarságra nagyállattenyésztő és
teret hódító áradások az emberek számára valóságos földművelő életmódjának gazdasági kényszerén át ha
áldást jelentettek. Ú gy várták, akárcsak az egyiptomi- tottak a korabeli természeti adottságok. Életmódja az
12
j
erdős sztyep és a sztyep átmeneti területsávjához kötő vetkeztetnünk, hogy - akár később a középkorban -
dött. Elsősorban ilyent keresett új hazájában is, hogy csak a terület ura és annak családja vadászhatott. I s
megszokott életmódját folytathassa. Miután hazánk merve népi vadfogásunk ezer fortélyát, nem kétséges,
ban az erdős sztyep a medence belsejének - viszonylag hogy csapdákkal, hurkokkal, hálókkal való orvvadá
és periodikusan - száraz, lösszel, homokkal fedett terü szat akkor is folyt. Akárhogyan is magyarázzuk, any
leteire terjed ki, a magyarság első szállásterületei is túl nyit megállapíthatunk, hogy a vadászat nem volt lét
nyomórészt egybeesnek ezekkel az üledékkel borított fenntartó foglalkozás.
felszÍnekkel. De ezen túlmenőleg megszállták a hon Eddigi könyveink az állatfajták hasznosítását na
foglalók a peremi alacsony hegységek és dombságok gyon leegyszerűsítve tárgyalták, inkább csak bundájá
világos, ligetes, tisztásokkal tagolt völgyes zónájának nak, gyapjának feldolgozását - a vadaknál - és a tejho
jó részét is, mert erdőirtás és égetés révén állataiknak zamot - a háziaknál - figyelték, pedig az állatoknak
legelőt, gabonatermelésükhöz szántóföldet tudtak ott úgyszólván utolsó grammját is felhasználták ! Erről egy
kialakítani . . . " Anélkül, hogy elébevágnánk a későbbi külön fejezetben szólunk.
eknek, jegyezzük meg, hogy a honfoglaló magyarok Most essék szó Árpád magyarjairól, mint a termé
temetői majdnem kivétel nélkül homokos területen szet részeiről, tehát nem mint műveltséget és mestersé
vannak. get hordozó, teremtő és államot alkotókról, hanem
Röviden megismerkedhettünk tehát Árpád honfog pusztán mint természeti-élettani jelenségekről. Az élet
lalóinak " helyszínrajzával " . Ez azonban valóban csak tani ember tudománya az embertan (antropológia),
a színtér volt, amelyen az események, a mindennapok amely főként a csontmaradványok, a csontvázak alap
lezajlottak. Bár az ember és a táj egybeforrásáról a ké ján ítél.
sőbbiekben esik szó, itt elöljáróban csak a következők Ezek a leletek szolgálnak alapj ául a következőknek.
szolgáljanak a vad- és termesztett növényvilágról, a Ám mindjárt tegyűk fel a kérdést, hogy csak Árpád
vad- és tenyésztett állatvilágról : magyarjainak embertanát vesszük-e figyelembe, vagy
A növényvilágot nagyban megszabta a vizek széle az első honfoglalók onogur-magyar népét i s ? A továb
sen szétterülő volta. N agyjából a következő növény tár biak szempontj ából itt a kérdés szintehogy értelmetlen.
sulások foltjai borították hazánkat : erdős sztyepek, li Az élettani jelenségek nem ismernek nyelveket. Annyi
getes, lá pos árterek ; puhafás ligeterdők, mocsári er bizonyos, hogy Árpád magyarjai az itt talált onogur
dők, lápos nádasok nyílt vízi foltokkal ; réti talajú ke magyarokkal összeolvadtak, s e két csoport alkotja a
ményfás ligeterdő típusok, lefolyástalan medencékben mai magyar nép alaprétegét. A peremeken megjelenő
sziki növények : tatárjuharos lösztölgyes ligetek ; barna szlávsággal a kezdetben aligha keveredtek akár a helyi
erdőtalajú lösztölgyesek ; cseres tölgyesek ; gyertyános ek, akár Árpád magyarjai.
tölgyesek, erdei fenyvesek, bükkösök. Mindezek kü Az embertan eredményeit messzemenően befolyá
lönböző kihasználási lehetőségeket kínáltak az állatte solta az a régészeti felismerés, hogy a temetők nem a
nyésztés számára, illetőleg a földművelés számára. De mai nagyvárosi temetők példájára keletkeztek, tehát
nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy jó néhány nem volt egy korai részük, magjuk, mely az idők telté
mesterség számára is szükséges volt az erdő, például az vel mind tovább terjeszkedett, hanem a nagycsaládok,
íjasmesternek, a nyergesnek, a tegezkészítőnek, a jurt nemzetségek egyszerre több gócban kezdtek temetkez
farácsát készítő mestereknek, a boronaház-építőknek, ni, mígnem a sírok végül összeértek. Nos a régebbi em
a palánkkészítőknek, a háztartási eszközök faragóinak bertani kutatások százalékszámításaiban a tudósok az
(teknők, csanakok stb. ), úgyhogy számolnunk kell er egész temetőt egységben szemlélték, és az oda temetet
deink korai megszállásával. A " lovasnomád legenda " tek különböző fajtajellegének keveredését így állapí
a füves síkságokra szorította szállásterületeinket. Ú gy tották meg, jóllehet például az egyik vagy másik fajta
látszik, valójában a bükkerdők alkották a magyar szál jelleg a temetőnek csak egyik vagy másik területére voÍt
lásterület határát. jellemző. Ekként a jellegek összekeveredtek. Újabban
A természetes tájban élő fontosabb állatfajták, ame - a régészet indítására - a csoportokat külön-külön
lyeknek csontjai telepeinken, sírjainkban kimutatha vizsgálják, és az egyes csoportok embertani jellege így
tók, a következők : az őstulok, a bölény, a barnamedve, sokkal tisztábban rajzolódik ki.
a jávorszarvas, a hiúz, a hód, a házikutya, a bivaly, a Történeti forrásokból (Theophylaktosz Szymokattesz)19
j uh, a császármadár, a háziasított kecske, a háziasított is tudjuk, hogy a honfoglaló avarok (568) két népből
disznó, a ló, a házityúk, a patkány, a teve, a liba, a házi álltak : az uar és a hyon törzsből (varchoniták), hozzá
macska, a házi szamár, a pulyka, az üregi nyúl, a fácán, j uk csatlakozott még a 6. század végén a zabenderek,
a vándorpatkány, a tőkésréce, 'a muflon, a pézsmapo tarniachok és kotzagerek népe.D A 7 . században az
cok és természetesen az őz és a szarvas. Érdekes megfi avar uralom alatt élő bolgárok népe fellázadt. Így az
gyelni, hogy a telepeken talált leletek közül a háziálla avar uralom első felében hat népből álló ötvözet népe
tok csontjai 96 % -ot tesznek ki, míg a vadászott állatok sítette be hazánkat. Ehhez csatlakoztak az onogurok
csak 5 %-kal szerepelnek. Ebből a tényből arra kell kö- 6 70 tájban, az első magyar honfoglalás népei . Ezek is
13
..
..
.. . LZJ
;(f2CJ
·· 0 � 2
� 3
� 4
[JTI 5
CJ 6
illIITI 7
I�:�f�:·�rl 8
�
---- 9
10
II
12
. ",'
."
o
-
....
éJ··
. ,'
r
,"
"
8< (�.-\
.I
•
,
\ c::zs.. _.1
\. _
.
.....
.. - .
. " . _._.
- ...
.,0_._.- "
- �._.-
. 0, ._._.-.
C'0,
.- °_0
,
'
,._._.
_'-'
.-.-. _ .-.
-. ...
3 · A földrajzi-éghajlati viszonyok és a II. századi magyarság
szállásterületének összefüggése.
" -
. .
. ..
� - ...
-
.; .... _"
I
.'
. .
• Árpád magyarjainak
temetői
• késő avar-onogur
lelőhelyek
legalább három elemből ötvöződtek : volt egy volgai pesség tagjai is. A hódítókkal ötvöződve így alakult ki
tájakról származó népük, egy belső-ázsiai rétegük és a középkori és a mai magyar nép, mely a későbbiekben
egy Kaukázus környéki (ez volt az uralkodó onogur még újabb keleti és nyugati népekkel is keveredett.
réteg).2J Ezenkívül tudjuk, hogy az egykori hun uralom
népei közül jelentős számú gepida élt az avarokkal
együtt, és a Dunántúlon számolhatunk csekély római KÖZJÁTÉK
kori örökséggel, vagy újabb kori romanizált elemek
bevándorlásával . Erdélyben semmi nyoma nincsen ró Néhány szót a " kettős honfoglalás " feltevéséről, mivel
mai kori lakosság fennmaradásának . 22 e könyvben többször hivatkozom reá. Rövidre fogva ez
Amikor tehát az avarok " embertani megjelenéséről " azt jelenti, hogy amikor Árpád magyar népe megjelent
beszélünk, meglehetősen különböző népegyéniségeket a Kárpátok medencéjében, itt már nagy tömegű ma
kellene összefognunk . Anélkül, hogy részletekbe me gyar népet talált. Kérdés : minek alapján állítom ezt ?
nően elidőznénk az avar kori népességnél, elegendő itt Mindenekelőtt Árpád népének és a késő avar népnek
annyit tudnunk, hogy az avarokkal, az avar korban régészeti hagyatéka igen jól elkülönül (más a temetke
erős keleti jellegű népek telepedtek hazánkba, többek zés módja, más a fegyverzet, a viselet, a lószerszám stb.,
közt mongolidok, pamíriak, turanidok és keleti medi stb . ) . Nos e két nép temetőinek térképre vetítése azt
terrán emberfaj ták . Ezek a honfoglaláskor nem pusz mutatja, hogy nagyrészt nem egymásra települtek, ha
tultak el, hanem beleolvadtak a hódító Árpád népébe nem életmódjuk szabta meg elhelyezkedésüket. A késő
(vagy fordítva ?). Bartucz Lajos, a magyar embertan avarok az agyagos földet vették birtokukba, és hatal
nagy mestere állapította meg23 például, hogy mivel Ár mas, több száz, sőt néha több ezer síros temetői k van
pád magyarjaival nem jöttek mongolidok, a középkori nak, ami egyúttal azt jelenti, hogy falutelepülésekben
és mai magyarságban található mongol idok az avar éltek. Árpád népének viszont kicsinyek a temetői, és
kor népességének örökségei. Természetesen ésszerűt homokos területeken, szigetközben találhatók, ami ar
len lenne feltenni, hogy valamiféle csodás kiválasztás ra utal, hogy ők feltehetőleg inkább az állattenyésztők
révén csak a mongoloidok érték meg Árpád népének voltak. A két leletcsoport tehát egymást mozaikszerű
megjelenését. Nyilván az avar kori s főként onogur né- en kiegészítve népesíti be a Kárpát-medencét. A I I .
16
századtól már falu-, patak- és dűlőnevek árulkodnak stb. néven neveznek, ami az onogur névből származik .
arról, hogy a medence belsejében majdnem tisztán ma Újabban a z is bizonyságot nyert, hogy a 8-9 . század
gyar telepeket, a peremeken, főként a Kárpátokban ban igen sok onogur név bukkan fel Nyugaton, sőt van
szláv településeket találunk (Kniezsa I stván térképe). egy strata ungarorum (magyar út) is. Mindez bizonyos
Mármost az egészben az a meglep ő - s ez az alapja az sá teszi, hogy a késő avar időkben nagy tömegű onogur
elméletnek is -, hogy ahol a késő avar temetők sűrűjét élt a Kárpát-medencében, és ezek megérték Árpád né
találjuk, ott a helynevek is nagyrészt magyarok, akár pének honfoglalását. Hogy magyar nyelvűek voltak,
csak Árpád magyarjai telepűlésének területén. Ebből azt mutatják a helynevek. Egyik kutatónk világosan
kivédhetetlenűl következik, hogy a késő avar kori né leszögezte, az csupán hagyományos hit, hogy a magyar
pességnek is magyarul kellett beszélnie (hiszen telepeik helynevek Árpád magyarjaitól származnak, mert sem
neve magyar). Régészetileg kimutatható, hogy az avar miféle bizonyító anyagunkkal nem sikerült kimutatni,
korban a 6 70-680-as években nagy tömegű keleti né hogy a Római Birodalom bukása és a I I. századi okle
pesség áramlott be a Kárpátok medencéjébe, nevűket veles gyakorlat megindulása közti időben mikor és kik
is tudjuk : ők voltak az onogurok vagy onogundurok. adták a helyneveket, csak az bizonyos, hogy magyarok
Számolnunk kell azzal is, hogy minket a földkereksé voltak. N os röviden ez a " kettős honfoglalás " feltevése,
gen mindenütt ungar, Hungarus, Hungaryan, venger amely az ellenvélemények ellenére egyre szilárdabb.
5. A fajtajellegek megoszlása az avar korban. O: mongol jellegű temető, D: mongol és európai jellegü temetők,
f:::, : főkén t európai jellegű temetők.
6. A I I. századi Magyaror zág népessége
Jelmagyarázat: I / magyar helynév; 2/ szláv helynév; 3/ német
helynév; 4/ török településre utaló adat; 5/ 10- I I. zázadi
magyar álvételre valló szláv helynév; 6/ IO-I I. zázadi szláv
átvételre valló magyar helynév; 7/ magyar-némel helynév;
8/ török településre valló adat magyar nevű hely égben; 9/ török
települé re valló adat zláv nevű hely égben; 10/ magyar
folyónév; I I / szláv folyónév; 12 I német folyónév; 13/ török
folyónév; 14/ 10-1 I. századi magyar átvételre valló szláv
folyónév; 151 10-1 I. századi magyar átvételre valló német
folyónév; 16/ 10-1 I. zázadi szláv átvételre valló magyar
folyónév; 17/ IO-I I. zázad elött álvett szláv eredetű német
folyónév; 18/ magyar régészeti lelet; 19/ szláv régészeti lelet (?);
20/ magyar terület; 2 I / magyar terület ritka lako ággal;
22/ szláv terület; 23/ szláv terület ritka lako ággal; 24/ vegye
magyar-szláv terület; 25/ vegyes magyar-szláv terület ritka
lakossággal; 26/ vegyes magyar- zláv terület magyar
többséggel; 27/ vegyes magyar-szláv terület szláv több éggel;
28 / török (besenyő) terület; 29/ vegyes magyar-besenyő terület;
30 I 12. századi magyar előrenyomulás; 31 / 12. századi magyar
előrenyomulás szláv területre: 32 / 12. századi magyar
előrenyomulás ritka szláv területre; 33/ füvetlen (bükk-, fenyő-)
erdők területe; 34/ tó, mocsár, lakatlan pusztaság. (Kniezsa
István nyomán. A 18-19. pont elavult.)
1:2500000
o 20 40 60 60 100 km
25
1 0. A magyarok bejövetele a Thuróczy-krónika brünni kiadásából
en . . . s miután Szkítia tartományát kikémlelték, gyer számolót tart származásunk mondáiról. Heltai Gáspár
me kestül és jószágostul abba a hazába költöztek . . . " magyar nyelven kiadott Krónika az magyaroknak dol
Történészeink igen érdekes dolgokat figyeltek meg eb gairól című nagy hatású könyve, amelyet Bonfini latin
ben az eredetmondában. I lyen például az idegen nem nyelvű krónikája alapján írt, ugyancsak J áfettől szár
zetségből való nősülés (exogámia) szokása, amikor is a maztatja a szkíta népet, a magyarokat.:D
férjek költöznek a feleségükhöz. A bolgár és az alán Nem tallózva tovább krónikáinkban, meg kell álla
(Belár és Dula) kapcsolatok a monda nyelvén ugyan, pítanunk, hogy a 1 9. századig a magyar nemességben
de igaz történetről tudósítanak. K ülönösen a két test szilárdan tartotta magát bibliai eredetünk, a nagy va
vér szerepe mond sokat, mert a tatár és mongol, az dásznak, Nimródnak hírneve és a szkíta, hun rokon
onogur és kutrigur és a vogul származásmondában is ság. Ez a gondolat éled fel Vámbéry Ármin tanításá
mindig két testvértől ered a nép két ága. Hunor nevét ban, a magyar-török rokonság tételében is. Ezt éltetik
nyelvészeink az " onogur" szóban találták meg. Tehát nagy költőink, például Arany J ános és Ady Endre.
eredetmondánk két testvérnépről szól, az onogurról és Mindebből érthető, hogy hatalmas felzúdulás fogad
a magyarról. ta nyelvészeinknek azt a felismerését, hogy a magyar
Jegyezzük meg, hogy mondánk milyen otthonosan ír nyelv rokona a finnugor nyelveknek, s következőleg a
a mocsaras legelők világáról. Valóban az a helyzet, magyar nép finnugor nép volt. E nyelvészeti felismerés
hogy Árpád magyarjai is ilyen folyók menti területeket bőI és a történeti források magyarázatából született
szálltak meg ! A Jáfettől való származás, a bibliai és meg a magyar nép eredetének és a honfoglalásnak új
szkíta örökség büszke hite uralkodott krónikáinkban elmélete, amely mind a mai napig uralkodik. Felépült
és nemességünkben, és esetleg visszhangra talált a föld tehát az őstörténet és a honfoglalást megelőző néhány
népénél is. Talán csak Thuróczy Krónikája ( 1 488) volt század története nyelvhasonítás alapján. Ezt tanítják
zavaró, aki K hámtól származtatta Nimródot és Noé közoktatásunk valamennyi fokán - úgy tűnik, végle$e
nak másik fiától a magyarokat. Igaz, hogy K ézai, a sen - és idejétmúlttá téve krónikáink őstörténetét. Am
hagyományokat számbavéve, azt is közli, hogy " ahogy kétségtelen, a nyelvi finnugor rokonságu n kat illetően
a Szentírás és a szentatyák mondják, a magyarok Jáfet más meggondolások is lehetségesek, a nyelv rokonsága
fiától, M ágogtól erednek . . " 29 Ugyanő elmondja Hé
. másként is magyarázható. Magam másfajta magyará
raklész szkítiai kalandját is, egyszóval tudományos be- zat-kísérletet dolgoztam ki, amit az alábbiakban a V I .
26
Finnugor Kongresszuson tartott előadásom szövegé lönböző finnugor nyelvek léteznek, s bennük több
vei mutatok be : 31 kevesebb rokonság. Kimondottan finnugor zene nincs,
" A szerző véleménye, hogy a nyelvtudományi mun de minden finnugor nyelvű népnek van saját zenei ha
kákban világosan ketté kell választani a nyelvi, törté gyománya . . . « De ugyanígy nincsen közös finnugor ré
neti (például : »őshaza«, vándorlások) következtetése gészeti alapréteg, vagy néprajzi, népművészeti alapré
ket. Egyszóval egyelőre külön kell választani a nyelvé teg. Mindegyik finnugor népnek megvan a maga saj á
szetet és a történelmet. A biztos nyelvi megfigyelések tos népi műveltsége, csak a nyelv teremt közöttük kap
egyáltalán nem jelentik azt, hogy a reájuk épülő törté csolatot.
neti következtetések is jók. Miután az egy ősnépből való származásnak (kis te
A szerző régész, és két ilyen nyelvészeti-történeti kö rületű őshaza, vándorlások) lehetetlenségét láttuk, kér
vetkeztetést vizsgál meg. dés, hogyan magyarázható a nyelvi közösség ?
Az első az a feltevés, hogy az uráli népek egykor kis Ez a nyelvi közösség a különböző finnugor népek
területen, tömören élő népek voltak, s ezek szétvándor között az életfontosságú szókincsre és néhány nyelvta
lása magyarázza a ma nyelvláncban elhelyezkedő finn ni jelenség közösségére szorítkozik. A közös szókin
ugor népek rokonságát. Az a kor, amelyben ez az ős csen kívül minden nyelvnek hatalmas, egymással sem
történet kibontakozott, nagyjából az átmeneti kőkorra mi rokonságot nem mutató szókincse van . Ez utóbbit
tehető. a nyelvészek a nyelvek külön életében keletkezett szó
Ezzel szemben a régészet és a néprajz bizonyított ta kincsnek mondják. De erre semmiféle közvetlen vagy
pasztalata, hogy ilyen, kis területen sürün élő, primitív közvetett bizonyíték nincsen. Éppen úgy tartozhattak
néptömeg elképzelhetetlen ! Vadász-halász fokon egy minden finnugor nyelv ősi szókészletébe.
kisebb család eltartásához mintegy száz négyzetkilo Kőzbeszúrás : az úgynevezett primitív nyelvek - az
méter szükséges, méghozzá folyópartokon és tóparto etnológia tanúsága szerint - kifejezésekben sokkal gaz
kon, az erdő csak csekély mértékben szolgál »termőte dagabbak, mint a civilizált népek erősen fogalmivá
rületként«. Például a mai obi-ugoroknál is a kis telepü egyszerűsödött nyelvei . Az uráli nyelvnek is ilyennek
lések 20- 3 0 kilométerre vannak egymástól . H ibásak kellett lennie. Mármost elképzelhetetlen, hogy az egyes
tehát azok az »őshaza« térképek is, amelyek az erdőket finnugor népek elfelej tették volna ősi szókincsüket,
is belefoglalják, mondjuk a Káma menti »őshazába«. hogy azután külön életükben új szavakat teremtsenek
Summa summárum, a nyelvészeknek az az elképze helyükbe ! Fel kell tételeznünk, hogy az egyes finnugor
lése, amely kis területen élő tömör uráli, majd finnugor nyelvek egymással nem rokon szókincse javarészt nem
népben látja a kezdeteket, helytelen, tarthatatlan ! későbbi fejlemény, hanem ősi nyelvük maradványa.
Azonban ez volt kiindulópontja annak a feltevésnek Természetesen ez a feltevés egyúttal azt a következte
is, hogy ez az ősnép felbomlott volna, és lassan nyugat tést is magába foglalja, hogy egykor e népek különböző
felé húzódva, nagyobb néprészek leszakadtak róla, s nyelveken beszéltek és a közös finnugor szókészlet jö
végeredményben ezek képeznék a későbbi obi-ugor, vevény náluk . Tudom, hogy ez a feltevés váratlan, de az
permi, volgai és keleti-tengeri finn nyelvi tömbök alap alábbiakban megkísérlem valószínűsíteni. Ismétlem :
ját. Ma ezek a területek - az erdős vidék déli pereme - ez nem nyelvészeti, hanem történeti kérdés és egyáltalán
eléggé ismertek régészetileg, és őszintén meg kell mon nem érinti a nyelvész kollégák szép eredményeit.
danunk, hogy ilyen keletről nyugatra, vagy egyesek E közbeszúrás után nézzük, milyen kiutat kínál a
szerint nyugatról keletre történő vándorlást a legna régészet az »őshaza«, »ősnyelv« helyett. Mindenek
gyobb erőfeszítéssel sem tudott senki nyomon követni ! előtt íme egy megfigyelés : a finn régészet egyik eredmé
Vannak ilyen elképzelések, de az alapjukul szolgáló nye, hogy a finn nép a Keleti-tenger partján alakult
régészeti anyag kevés és jellegtelen, népvándorlásra ki. � Ugyanilyen helyi alakulást fedezett fel N. V. Cser
semmiképpen nem lehet belőlük következtetni. 32 nyecov az obi-ugurok esetében,3S s ugyanilyent sejthe
A finnugor népek nyelvi rokonsága nem vitatható. tünk mi is a permi és volgai finnugor népek esetében.
Nyelvtudományunk megállapításai megtámadhatatla A feltevés pedig, amely e kiúttalannak látszó ellentétet
nok, csak az előbbi két régészeti holtpont nyomán fel feloldja, a következő régészeti meggondolásokon alap
merül a kérdés : hogyan jött létre ez a nyelvi rokonság, szik .
amelyről bizonyos, hogy úgy nem, ahogy nyelvésze Egyik régebbi könyvemben arra a következtetésre
tünk elgondolta ! Ez a rokonság csak nyelvi. Érdekes jutottam, hogy az uráli nép azonos lehet avval, amely
megfigyelnünk, hogy a megbízható módszertani ala a szvidéri műveltséget35 létrehozta, tehát eszerint a dél
pokra épülő népzenekutatás milyen eredményekre ju ukraj nai keleti-gravetti műveltség északra vándorolt
tott : Vikár László tanulmányaiból idézem a következő népének egyik ága lenne. Ha ez a feltevésem megállja a
megállapításokat :33 »mint ahogyan ma nem létezik egy helyét, akkor ebből jó magyarázatot kapnánk a fent
séges finnugor alapnyelv, ugyanúgy hiábavaló kísérlet megoldhatatlannak vélt kérdésekre. Ugyanis a szvidéri
lenne valamiféle rekonstruált egységbe erőltetni a finn műveltség (i. e. I I 000-5000) területe Közép-Lengyel
ugorok mai zenéjét. Finnugor nyelv nincsen, csak kü- országtól az Urál hegységig húzódott. Felette a kunda-
27
sigíri műveltség népeinek tömbjeit figyelhetjük meg. bertan-kutatóink : Nemeskéri János, Lipták Pál, Tóth
A szvidéri műveltség népe és a fölötte elterülő kunda Tibor és Éry Kinga),:!I valljuk be, hogy eddig inkább
sigíriek közt kapcsolat keletkezett, méghozzá tömbön csak laza feltevésekig jutottak, semmint bizonyosságo
ként külön-külön. Az életfontosságú szókincset vették kig, s ezek a feltevések is néha homlokegyenest ellen
át, ugyancsak külön-külön. Tehát közlekedő nyelv ke keznek egymással. Úgy látszik, az a magyarság-felfo
letkezett, amelynek alapja a szvidéri-uráli nyelv volt. gás, hogy már a kezdet kezdetén kialakult népegyénisé
E közlekedő nyelv segítségével megérthették magukat günk volt, amely aztán idővel gazdagodott őstörök,
a szvidériekkel, s egyúttal egymással is. Ez a közlekedő, ótörök, bolgár, iráni és alán " hatással " , ebben az érte
egymással közvetett rokon nyelvsor kapja később a lemben nem igazolódott. A magyarság - amint külön
finnugor elnevezést. Így értelmezhető az a megállapí böző népneveink : magyar, türk, szavárd, onogur, bas
tás, hogy az uráli nyelvből származtak a különböző kír is jelzik - több nép ötvöződéséből származott, és a
finnugor nyelvek. Hogy ez az uráli ősnyelv talán a ki "
"jövevényszavak nagyrészt nem jövevények, hanem
alakuló magyarságnak lett volna nyelve, erre a követ az egybeolvadt népek ősi szókincséből maradtak meg
keztetésre csak az adna okot, hogy a magyarság lélek a közös nyelvbe tömörödő magyar nyelvünkben.
száma - történelme folyamán elszenvedett hatalmas Az Árpád magyarjainak honfoglalását megelőző és
vérveszteségei ellenére - az összes finnugor népek két követő évszázadból már írott adatok is vallanak né
szerese. pünkről. Az arab kereskedők, hittérítők, postameste
Van egy közvetett bizonyítékunk is : a törvényszerű rek és kémek meg hadvezérek értesüléseit több arab
hangváltozás. Amit ennek törvényeiről a nyelvészek munka foglalja össze. Bizáncot természetesen érdekli,
megfigyeltek, vitán felül áll. De létrejöttének magyará hogy északi határai mentén milyen népek mozognak,
zatára, tehát e változások történeti hátterére szabad történetíróik nyomon követik a népvándorlást, és na
legyen mai, mindennapi tapasztalatairnat megemlíteni. gyon értékes követjelentésekben adnak hírt tapasztala
Ilyen törvényszerű hangváltozások például a mai ma taikróI. E népek legtöbbje követeket is küld a császári
gyar környezetben és a körülöttünk lakó népek nyelvét udvarba, ahol is kitűnő tolmácsok könnyítik meg kül
figyelve, akkor jönnek létre, ha pl. egy magyar szó ide detésük elvégzését.
gen nyelvi környezetbe kerül, vagy egy idegen szó bele Az orosz évkönyvek is felbecsülhetetlen történeti
kerül a magyar nyelvbe. Ekkor a szó hangtörvényei a anyagot őriztek meg az alakuló kievi állam és a kazár
befogadó nyelvhez idomulnak, méghozzá törvénysze kaganátus érintkezéseiről, a kapcsolatok természeté
rűen. ről . A nyugati forrásokban is számos értékes adat ma
Ismétlem, nem a hangtörvényt vonom kétségbe, azt radt fenn Arpád népéről. 40
elfogadom, csak történeti magyarázatához szeretnék A magyar állam fennállásának évezredes fordulójá
hozzájárulni egy megfigyeléssel, amely megadná e vál ra mindezeket a gazdag forrásokat és fordításai kat ki is
tozások okát is, azt, amivel eddig nagyrészt hiába kísér adták A magyar honfoglalás kútfői címmel. Ez a kiadás
leteztek. gyakorlatilag nehezen érhető el, s ezért Györffy György
Összegezve a mondottakat : feltevésem a régészeti, gondozásában új, kritikai' fordításokkal két ízben is
néprajzi, történeti, nyelvtudományi megállapításokra megjelent egy új gyűj temény, A magyarok elődeiről és
épül . Elfogadja mindegyik szak szilárdnak látszó meg a honfoglalásról címmel, a Gondolat Kiadó kiadásá
állapításait, de bírálón nézi az egyes szakágakon be ban. E források és részben a régészeti, embertani leletek
lül maradó szakemberek megállapításait, amelyek nem szolgáltatnak alapot ahhoz a történeti képhez, amelyet
következnek eredményeikből, hanem csupán történeti kutatóink fáradságos, de termékeny munkával vázol
igényük kielégítésére szolgáló feltevések. Egyik nyel tak fel. Ezt a történeti képet legutóbb - saját elképzelé
vész bírálóm megrótt, hogy nyelvészkedek . 37 Az a vála seinek érvényesítésével - Györffy György summázta a
szom, hogy nem én nyelvészkedek, ők történészked Magyarország története I. kötetében.41
nek, s úgy vélik, hogy mivel nyelvészeti eredményeik Lássunk néhány szemelvényt a reán k vonatkozó,
szilárdak, történeti következtetéseik is azok . Láttuk az egykorú forrásokból :
őshaza és a vándorlások kérdésében, hogy gondolataik Bölcs Leo bizánci császár (886-9 I 2) leírja a türkök
néha lehetetlenségek, s így természetesen arra épülő (magyarok ?) harci taktikáját. Leírásából egy fegyelme
következtetéseik is azok. " zett hadsereg pontosan begyakorolt harcmodorát is
Őstörténetünk évezredei től még nagy idő van Árpád merhetjük meg. " A harcban nem mint a rómaiak, há
népének megjelenéséig. Különösen az utóbbi két-há rom hadosztályban állnak csatarendben, hanem kü
rom évtizedben több jelentős kísérlet történt arra, lönböző ezredekben, tömören összekötve egymással az
hogy a kutatók ezt az időbeli szakadékot áthidalják, s ezredeket . . . a derékhadon kívül van tartalékerejük . . .
megmutassák az egymásra rétegeződő műveltségek so Jobbára a távolharcban, lesállásban, az ellenség beke
rozatát, amely végül is elvezetne a honfoglalókig. Bár rítésében, a színlelt meghátrálásban és visszafordulás
szellemes erőfeszítések folytak ( Fodor István, Bartha ban és a szétszóródó harci alakulatokban leli k kedvü
Antal, Veres Péter, Erdélyi István, Kürti Béla:E és em- ket . . . "42
28
A legfontosabb forrás Árpád magyarj airól Bíbor a D una tájékára egy magyar király látni akarta őt. És
banszületett Konstantin (9 1 3-959), aki értesüléseit az bár egyesek mondták, hogy ezt nem éli túl kínszenvedés
udvarában járt előkelő magyaroktól, első kézből nyer nélkül, ő elment hozzá. A király pedig mint főpapot
te. Ö sorolja fel törzseinket : " Első a kabaroknak . . . illik, tisztelettel, ünnepélyesen és örömmel fogadta. És
előbb említett törzse, második a Nekié, harmadik a beszélgetve vele, ahogy ilyen méltóságú emberekkel il
Megyerié, negyedik a Kürtügyermatué, ötödik a Tarjá lik beszélgetni, elbocsátotta ezekkel a szavakkal : tiszte
né, hatodik Jeneh, hetedik Keri, nyolcadik Keszi . "43 lendő atyám, okvetlenül emlékezzél meg rólam szent
Ezek a törzsnevek mind a mai napig élnek magyar föl imáidban. " Ez a " magyar király " nemcsak a nemzetkö
dön a következő alakban : Nyék, Megyer, Kürt, Gyar zi i llendőséggel volt tisztában, hanem jól kellett ismer
mat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi. nie a kereszténységet is ( " szent imáidban " ) .
A bizánci források mellett igen becses tudósításokat Végül emlékezzünk meg a nyugati forrásokról is.
kapunk az arab földrajzíróktól, főként a bokharai Ezek egy része ellenséget lát a magyarokban, és mende
Dzsajhanitól, akinek tudósításai Ibn Ruszta ( 930 körül) mondákat is igazságként jegyez fel . Ennek ellenére be
és Gardizi ( 1 050 táj án) szövegeiben maradtak reánk.44 cses kútfők, különösen a Sankt Gallen-i hóbortos barát
Néhány szemelvény : " A besenyők országa és a bolgá adott életteli, kedves beszámolót a " kalandozó " ma
rok közé tartozó sz.k.l.-ek országa közt van a magya gyar legényekről. Mivel könyvünk nem az esemény tör
rok határi közt az első (szélső) határ . . . a magyar pedig ténetről szól, hanem az életről, bővebben idézünk eb
a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul ből a forrásból, úgy, ahogy Ekkehard barát 1 060 táj án
(lovagol) ki. Főnökük neve K . nde (Künde vagy Ken megírta.46 A kolostorból a magyarok jöttének hírére a
de) . . . Sátrai k (boltosjurtjaik) vannak és együtt vonul bolondos Heribald barát nem menekült el a többi szer
nak a sarj adó füvel és zöld vegetációval. Bárhová is zetessel, hanem nyugodtan bevár ta a sereget. Nagyon
mennek, együtt utaznak egész rakományukkal és rak jól érezte magát a marcona harcosok közt, s azok is
tárukkal, (az uralkodó) kísérőivel és trónussal, a sá t megszerették őt : " A barátok közös pincéjében pedig
rakkal és az állatokkal . . . Amikor eljönnek a téli na volt két színültig tele boroshordó . . . amikor az egyik
pok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, ame (ti. magyar) meglóbálta bárdját, átvágott egy abron
lyik éppen közelebb van. Ott marad télire és halászik . . . csot, H eribald, aki már egész otthonosan forgolódott
A magyarok országa bővelkedik fákban és vizekben. közöttük, így szólt : hagyjad el, jóember, hát mit igyunk,
Talaja nedves. Sok szántóföldjük van . . . A magyaro k ha elmentek ? Ez, tolmács útján megértve a dolgot, ne
tűzimádók " , s végül az a közvetlenül szép, szinte nép vetve kérte társait, ne bántsák az ő bolondjának a hor
rajzi értékű tudósítás, amelyik a menyegzőről szól : dóit. És ezek így megmaradtak . . . " " A kolostor udva
" Leánykérés alkalmával náluk az a szokás, hogy ami rát a tisztek veszik birtokukba és bőségesen lakomáz
kor a leányt megkérik, vételárat visznek a leány gaz nak. Heribald is velük együtt úgy belakott, hogy, mint
dagságával arányban, több, vagy kevesebb jószágot. utóbb mondogatta, soha jobban . . . azok pedig, miután
Amikor a vételár meghatározására összeülnek, a leány az áldozati barmok lapockáit és a többi részeit félig
atyja a vőlegény atyját házába viszi és mindent ösz nyersen . . . lerágták, a lerágott csontokat tréfából egy
szegyüjt, amije csak van, coboly-, hermelin-, mókus-, máshoz hajigálták. Bort ittak, amelyet tele csöbrökben
nyestprémből és rókamálból, a brokát ruhahuzatokkal a középre helyeztek, annyit, különbség nélkül, ameny
és mindenféle bőrrel egyetemben tíz bőrruhára valót. nyi jól esett . . . vidámságukat szabadon engedve, tán
[Mindezt] egy szőnyegbe göngyölíti és a vőlegény atyj á coltak és birkóztak a főemberek előtt. Némelyek fegy
nál lovára kötözi, majd hazaküldi őt. Akkor az min verrel is összecsapva bemutatták, mennyire járatosak a
dent elküld neki [a leány atyjának], amire csak szükség hadi tudományban. " Heribald pedig elmondta a kér
van aZ ' előre megállapított vételárhoz : állatot, pénzt, dezősködőknek : " nem emlékszem, hogy valaha is vi
ingóságot - és akkor hazaviszik a leányt. " E pompás dámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban.
leírás útmutatással szolgálhatott az arab kereskedők Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak . Mi
nek, hogy milyen árukat vigyenek-hozzanak a magya re ugyanis én azelőtt a mi haj thatatlan pincemesterün
rok földjéről. K özvetetten a berendezésre is utal, meg ket alig tudtam megkérni, ahogy akár csak egyszer is
a pénzforgalomra. Egyszóval nagy értékünk ez az arab inni adott volna, ha megszomjaztam, azok bőséggel
tudósítás. adtak nekem, ha kértem. "
Az orosz őskrónika (amelyet Nesztor Krónika névvel Ezt a páratlan közvetlenségű emlékezést bőséggel
emlegetnek) pedig megemlékezik a magyarok kétszeri egészítik ki azok a nyugati források, amelyek inkább a
honfoglalásáról.4S Először jöttek a fehér ugorok, az hadjáratokról, a honfoglalás időpontjáról szólnak,
avarok idejében, aztán a fekete ugorok Oleg idejében. semmint napi életünkről. E krónikák közül számunkra
Ezekre az adatokra épül részben a kettős honfoglalás igen érdekes Widukind (925- 1 004) corvei barát króni
elmélete. kája, amelyet ugyan a szász nép történetéről írt, de
Szép sorokat olvashatunk a Metód-legendában a amelyben rólunk is szót ejtett,47 méghozzá igén érdekes
magyar királyról, a 880-as évek elejéről : " Megérkezve körülmények között. Azt írja ugyanis, hogy népünk
29
,,
,,-
/ 1 I. Az Anonymus-térkép
CSEHEK (
OROSZOK
HALICS
./
/
/
./
.\,
'
,/'-'-'-'./'-
/
(" /
;
/'
/
" /
'-:J(.;.....;'_
.,.
BESENYŐK
.
_.
,
'.%
""
"
\
"
j
"-
7'
)
C."
"
i..
..... .
\
�
í
i
i
\,
,
"
,,,,,,·-· i
-·_·_·_·-
\
.�,." .... . J.
é t e r j
'._'
P g a z
._.
_.,.._
._._._.
)i (_
:>
J lZ
"
.I
!
,
i.
B E S E N y
Orsova Ő K
o '.
\
" .
/
)..
i
'.
l. RÁC FÖLD ""' -
/,,_.1
• a honfoglalás útiránya
-.
1 2. honfoglalá a Képe Krónikából
Nagy Károly hadjáratai előtt telepedett meg hazánk ják el, tanítják mind a mai napig. Nem szá�olnak az
ban, s azonos a hunokkal, " avarokkal, akiket most ma zal, hogy Kézai 700-ra, a Képes Krónika pedig 6 77 -re
gyarnak hívnak " . A nyugati kútfők közt általában Re teszi a honfoglalást. M agam a két utóbb idézett év
gino prümi apát írását tartják a legjelentősebbnek. Ő számban az első honfoglalás népének megjelenését is
ugyanis Világkrónikájában a 889. évnél számol be a merem fel .
magyaro k megjelenéséről, akik azelőtt Szkítiában él Mivel m i Árpád népének életét kutatj uk, nem foglal
tek. Beszél a besenyő támadásról és a magyaro k szaru kozunk azokkal a történetírói törekvésekkel, amelyek
íjairól, amely ellen " alig lehet védekezni " . Gyűlölködő az őstörténet és Árpád népe közti hatalmas időt igye
mendemondáknak is hitelt ad, mert a magyarok szerin keznek kitölteni . Talán ismét csak annyit, hogy meg
te " nem emberek, hanem vadállatok módjára élnek " . nyugtató módon senkinek sem sikerült ez eddig. Itt
A többi egykorú nyugati forrás főként a " kalando megelégszünk a 895-öS honfoglalás közvetlen előzmé
zók " harcaival foglalkozik. nyeinek vázlatával, illetőleg az ezzel kapcsolatban fel
Ilyen és más tudósítások alapján nagyjából Anony vetődött kérdések megtárgyalásával.
mus elbeszélését követve alakult ki történettudomá Elöljáróban egy eddig figyelembe nem vett szem
nyunkban a honfoglalás leírása. Árpád népét Nagy pont : a honfoglalás Árpád népében hatalmas lelki tö
Géza emberközelbe tudta hozni, Pauler Gyula pedig rést idézett elő, hiszen ott kellett hagynia elődei sírj ait !
nagy történeti anyagot vizsgálva 8 95 -re határozta meg Ez a nemzetségi társadalomban sorscsapásnak számí
Árpád honfoglalását, a tudomány képviselői ezt fogad- tott, múlt nélkülivé vált, elveszítette őt segítő őseit ! Lel-
32
1 3. A karancslapujtői öv verelei
ki " nihil " lett úrrá a népen, s ezt figyelembe kell ven a magyarság pedig elköltözött a kellemetlen szomszéd
nünk, amikor a régi haza helyett az újnak hitét, a ke mellől. Mindez a hatalma teljében lévő kazár biroda
reszténységet erőltették rá : az ősök elvesztéséért a lom északi határvidékein játszódott le, és egy kazár
" törzs (a kabaroké) csatlakozott is a tovavonuló ma
" mennyei Jeruzsálem káprázata jelenthetett kárpót
lást. gyarsághoz. Mikor I brahim Ibn Jakub spanyolországi
Árpád honfoglalásának esemény történetében végül zsidó kereskedő Kijevből hazafelé menet megállt a prá
is Anonymus adja a vezérfonalat. Ám történészeink gai vásáron,.'J:l ott turkok, mozlimok és zsidók jelentek
magatartása mássá és mássá színeződik aszerint, hogy meg Turkiából, és bizánci solidusokkal fizettek . Való
" színűleg a kazár zsidókra kell itt gondolnunk , akik a
" lovasnomádnak hiszik-e népünket - mert nagyrészt
hi t kérdése ez -, vagy " félnomád na k " , esetleg letelepült kazár kaganátusból csatlakoztak Árpád népéhez, bár
állattenyésztőknek és földműveseknek. Az arab és bi gondolhatnánk az avarkori zsidóságra is a dunacsévi
zánci források e szempontokból többféleképpen értel (Celanovo) temető menoráinak nyomán,51 de ezek a
mezhetők. Új lehetőséget jelent a kérdésben Györffy menorák csak kis elhatárolt területről ismeretesek.
Györgynek az a gondolata, hogy a vezető réteg a folyók A mohamedánok talán a volgai bolgárok közül valók
mentén évről évre legeltetve vándorolt, akárcsak az voltak, akik nagyobb számban Taksony idejében tele
Aranyhorda kánjai, míg a köznép letelepedett, földmí pedtek meg Pesten és szerteszét az országban (Anony
ves volt. Ennek a szellemes elméletnek egyetlen akadá mus)Y
lya, hogy r o. századi szállásaink nagyon közel estek Van Anonymusnak egy mondata, amelyet eddig
egymáshoz, szabad legelőterület alig volt, de talán még nem nagyon vettek figyelembe, pedig fontos útmuta
fontosabb, hogy folyóvölgyeink széles árterületén őse tást tartalmaz például a nevük szerint különböző ere
ink aligha terelgethették nyájaikat, méneseiket béké detű törzseinkre is. Ez a mondat így hangzik : " . . . a hét
sen . A fenti kérdésekben " kettős honfoglalás " -feltevé fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött
sem is új elemet hozott, amely szerint Árpád katonané Szcítia földjéről nyugat felé . . . Arpáddal, valamint . . .
pe itt földmíves-ál lattenyésztő onogur-magyarokat ta ugyanarról a vidékről való szövetséges népeknek meg
lált. számlálhatatlanul nagy sokaságával. " Belitzky János
A " nomád " kérdésben két, majdnem egykorú adat nakS3 talán sikerült Gömörben mordvin helyneveket
tal rendelkezünk. Az egyik a Bíborbanszületetté, aki azonosítania, az itt előkerül t bocsárlapujtői [ma Ka
"
" nomád életet élő türkökről beszél. A másik, a " spa rancslapujtő] öv pontos mása is mordvin földről való,
nyolországi kalandozásokról " beszámoló Ibn Haijan és a közeli területekről került elő tarsolylemezeink ed
94 2-ben a turkokról azt írja, hogy " nomádok, mint az dig legteljesebb párhuzama.
arabok " .48 Mindkét tudósítás a turkokról szól, tehát A vereckei hágón, Erdély szorosain és a déli végeken
csak az egyik magyar néprészről. Ám hagyjuk egyelőre betelepülő Árpád népe nem lakatlan területet foglalt el.
kétségünket, és nézzük Árpád népe honfoglalásának Számot kell vetnünk a nagy tömegű onogurokkal, meg
rövid summáját. azzal, hogy hazánk területe három hatalom érdekköré
A szkíták, szarmaták, hunok, avarok, onogurok, hez tartozott a 9. században. A Dunántúl nyugati fele
bolgárok és a későbbi sztyepei népek (besenyők, úzok, a keleti frank birodalom része volt, ez az uralom azon
kunok stb.) Kárpát-medencei betelepedése törvénysze ban nem terjedt ki a Duna vonaláig, mint régebben
rű, mert nyugat felé hazánk az utolsó ligetes sztyepei gondolták (ennek megállapításában sokat köszönhe
sziget, amely nagyjából megfelel előbbi, déI-oroszor tünk az osztrák kutatások nak).S4 A bolgár hódítás ta
szági szállásaiknak. A magyar honfoglalást - úgy lát lán elért kelet felől a Duna vonaláig, magába foglalva
szik - egy nagyméretű turkesztáni hadjárat indította el, Erdélyt egészen a Tiszáig. s s Fent északon Nyitra köz
amely kimozdította szállásaikról a türköket. Ezek nyu ponttal a morvák uralkodtak.56 Erdélyben a bulakok
gat felé áradásukban hólabdaszerűen lökték ki az ott (blakok) karluk-török népe fészkelte be magátY Meg
lévő népeket szállásaikról,49 így a besenyőket is, akik kezdődött, illetőleg folytatódott a szláv törzsek betele
viszont a tőlük nyugatra lévő magyarságra támadtak, pedése, de téves történészeinknek az a hite, hogy Árpád
33
a kérdés k ritikai vizsgálatára ! Egy azonban bizonyos,
és erre éppen P. N. Tretyakov professzordl hívta fel
figyelmünket, amikor az ötvenes évek elején Pesten
járt : ha ugyanis Árpád népe szláv asszonyokkal háza
sodott volna össze, akkor nyelvünk villámgyorsan át
váltott volna valamelyik szláv idiómára.
A honfoglalást megelőzően azonban döntő esemény
történt, s ez formálta végül is egyetlen nemzetté a ma
gyar törzseket. A döntő esemény a vérszerződés volt,
amelyben a " hét fejedelmi személy [a hét törzs feje? L.
Gy.] szabad akarattal és egyetértéssel vezérül és paran
csolóul választotta magának, sőt fiai fiainak és azok
utódainak a végső nemzedékéig Álmost, Ügyek fiát és
azokat, akik az ő nemzetségéből származtak . . . Majd a
fent említett férfiak mindegyike Álmos vezéré rt - po
gány szokás szerint - saját vérét egy edénybe csorgat
ta " ,61 s " esküjét ezzel szentesítette " . A vérszerződéssel
a hét nép " vérint való testvérré vált " . A szkítáktól a
mongolokig tudunk ilyen szerződésekről, amelyek kö
teléke erősebb mindennél. Így az Árpád család uralma
is több mint négyszáz évig tartott, és a következő kirá
lyok is igyekeztek valamiképpen (például leányágon)
az Árpádoktól való leszármazásukat bizonyítani, hogy
1 4 . Mariföldi tarsolylemez uralm uk j ogos legyen.
Honfoglalás kori történelmünk egyik, talán legfon
népe csak szlávokat talált volna a Kárpát-medencé tosabb forrása Bíborbanszületett V I I . Konstantin csá
ben.58 Tanulságos e tekintetben a régészeti leletek val szárnak A birodalom kormányzásáról (De administran
Iomása : alig-alig találunk szlávnak minősíthető emlé do imperio) írt munkája.62 Konsztantin a történetíró
keket a medence belsejében ! A nép életét kutatva ke császárnak, Bölcs Leónak volt a fia, és apja császárko
vésbé érdekelnek minket a harcok és a különböző szö rában született, ezért járt neki a " bíborbanszületett "
vetségkötések. Ezek végül azt eredményezték, hogy ha (tulaj donképpen bíborpalotában született) cím, ami a
zánk " füve, homokja és vize " Árpád hatalmába került. trónra való jogosultságát is igazolta. A Bíborbanszűle
Ezt a hármat, " füvet, homokot és vizet " kérték Árpád tett népes tudósgárdát szervezett arra, hogy a hallatla
követei, akik cserébe fehér lovat, nyerget és aranyos nul gazdag császári levéltár irataiból kivonatokat ké
féket vittek a szláv fejedelemnek . Ez a lovas népek régi szítsen (Excerpta de legationibus).63 Ezek tárgyköre
törvénye szerint nem csere volt, hanem szabályszerű egyrészt a minket érdeklő és a hunkorig visszanyúló
adásvétel, 59 s ezt követte később a hadjáratok sora, történeti feljegyzések (követjelentések, hadvezérek be
amely katonailag is biztosította a föld feletti hatalmat. számolói, kémek jelentései stb. , stb.), másrészt a had
Néhány szót kell ejtenünk arról a véleményről, hogy művészet és taktika, a szertartások rendje, a természet
a besenyők által Árpád népére mért vereség indította tudomány és a földművelés. E kivonatok alapján írta
volna el a honfoglalást, és hogy nők, gyermekek, öre meg Konstantin A birodalom kormányzásárólt, mely
gek nélküli hadsereg szállta volna meg hazánkat. nek több fejezetében (főként a 3 8. és 40. fejezetben)
A honfoglalás kori temetők ellentmondanak ennek a foglalkozott a türkökkel, akiket az újkori történetírás
feltevésnek, mert a temetőkben a nők-férfiak aránya a magyarokkal azonosít. M unkája azért is értékes szá
nagyjából azonos, és a nők is keleties viseletben van munkra, mert a reánk vonatkozó értesüléseit magyar
nak. Úgy látszik tehát, hogy a besenyő támadás híre forrásokból merítette. A császár tanácsadói Termacsu
besenyő tudósításokból j utott el Reginóhoz és a Bíbor (Tormás, Árpád unokája), és Bulcsú voltak, akikkel
banszületetthez, akik műveikben beszámoltak róla. bizonyára hosszan elbeszélgetett a türkök múltjáról és
Ám mégsem vethetők el egyértelműen ezek az adatok. jelenéről.
Igaz : a női viselet a sírokban keleties, de keleten pontos M űvét 94 8-952 közt írta, tehát mintegy fél évszázad
megfelelőjét nem találjuk . Viszont ha e tudósítások a dal Árpád honfoglalása után. Ő tudósít törzseinkről is,
valóságot tartalmaznák, akkor az a kettős honfoglalás amint ezt az előzőkben megismerhettük. Mintegy száz
legerősebb érve lenne, mert ha őseink az új hazában ötven év óta sok kiváló magyar történész törte a fejét
szereztek asszonyokat, akkor azok nyelve maradt vol azon, hogy hogyan helyezkedtek el a törzsek hazánk
na fenn, és az anyanyelv jogán váltunk volna magyar területén. Ez fogas kérdés, mert az egyes törzsnevek
rá ! De hát egy ilyen összefoglaló könyv nem alkalmas nem egy csoportban, hanem szétszórtan Erdély től a
34
' 5 . Á rpád ivókürtöt tartó alakja a Képes Krónikából
nyugati végekig és északtól délig találhatók. Egy bizo Ebben az egészben az a különös, hogy a Bíborban
nyosan látszik, ti . az, hogy a törzs nem azon a területen született művére és faluneveinkre támaszkodik, ugyan
élt, ahol szétszórtan megtalálható a neve, hiszen nem is a magyar krónikák egy szót sem tudnak törzseinkről,
lett volna értelme ott településnevet adni, ahol minden csupán a hét honfoglaló " kapitányról " beszélnek . Tör
ki annak a törzsnek volt a tagja. Újabban két jelentős ténetíróink általában hallgatnak erről az ellentmon
történészünk értekezett a törzsek településéről.M Egyi dásrói, illetve régebben azzal kerülték meg a kérdést,
kük katonai telepítés nyomát vélte felfedezni, s új fel hogy krónikáink írásakor (a I 2. századtól) már feledés
fogású hadseregszervezést sej tett a törzsnevek szét be merült a törzsek emléke.66 Ez persze hibás érv, hi
szórtságában, a másik pedig úgy gondolta, hogy a tör szen a törzsek neve mind a mai napig él faluneveink
zsi helynevek jelölte területeken pásztorok és földmíve ben . Ennek hallgatólagos tudomásulvételével újabban
sek éltek, és a törzsnevek a törzsek szabad pásztorainak az a meggyőződés kezd kialakulni, hogy Árpád hon
vándorlása és letelepedésekor keletkeztek. Az volt a foglalásának idején a törzseknek már nem volt szere
véleménye, hogy a törzsek körbeölelték a fejedelmi pük és jelentőségük.
törzs szállásterületét, amint ezt a nomád törzsszövetsé Két érv szól e felfogás mellett. Az egyik az, hogy a
geknél általában tapasztaljuk. Egyik kiváló régészünk honfoglaló magyarság leletei általában egyöntetűek az
a gazdag leletek tanúságára támaszkodva nagyj ából egész Kárpát-medencében, nincs nyoma hét vagy tíz
ezt a központos elhelyezkedést találta megfelelőnek, és törzsre való tagozódásnak. A másik érv egy érdekes
figyelmeztetett arra, hogy a kései avar korban is a Du régészeti kísérlet, amelyről történelemtudományunk
na-Tisza köze volt a fejedelmi szálláshely.65 nem vett tudomást. Csallány Dezső régészünk meg-
35
vizsgálta/IT hogy törzs nevű falvaink közelében milyen A vérszerződés tehát a törzsfői hatalom feladását jelen
korú és népességű temetők vannak. Abból az ésszerű tette, s így a magyar nép " anyakönyvi .kivonata " lett.
feltevésből indult ki, hogy a helyneveket vagy azok ad Talán nem következtetünk helytelenül, hogy emögött
ták, akik ott nyugszanak, vagy róluk nevezték el a tele valami nagy veszedelem vagy nagy vállalkozás tervezé
pülést. Nos a számvetés váratlan eredménnyel zárult : a se rejtezett s ez nem lehetett más, mint az új haza elfog
régészek 60 esetben késő avar (onogur) temetőket talál lalásának előkészülete. Talán az sem véletlen, hogy a
tak e falvak körzetében, Árpád magyarjainak temető Képes Krónika ( 1 4. század közepe) festője azért ábrá
jére azonban talán csak egy esetben bukkantak, de az zolta az aranysisakos hét vezér közt Árpádot úgy, hogy
is a IO. század közepéről származott ( Fiad-Kérpuszta magasra emeli bölényszarv ivókürtjét, hogy emlékez
Somogyban).ffi Ezek szerint öseink törzsei nem Árpád tesse a fogadalomra a honfoglaló vezéreket. Akárho
magyarjainak, hanem az onogur-magyar honfoglalók gyan is magyarázzuk a forrásokat, egy bizonyos : a szö
nak törzsei lettek volna, és a " nemes magyar nemzet " vetséget nem egy nép hét törzse, hanem hét rokon, csat
történetét megíró krónikásaink ezért nem vettek volna lakozott, szövetséges törzs vagy néprész kötötte. Talán
róluk tudomást. Van továbbá három településnevünk, ezzel is kapcsolatos, hogy a magyaroknak több nevük
amelyik bizonyosan nép- vagy törzsnév volt, és falune van a forrásokban (magyar, türk, baskír, szavárd, ono
veinkben ugyanolyan szétszórtan jelenik meg, mint a gur, hungar).
Bíborbanszületett művében felsorolt törzsnevek, ezek : Ésszerű volna a mai magyar nyelv nyelvj árásaiban
Tárkány, Varsány és Székely.@ E három törzzsel tíz egykori törzseink hatására gondolni. Az ez irányú pró
törzsre egészül ki a honfoglalók népe, s nyilván nem bálkozások azonban nem vezettek eredményre. Több
véletlen, hogy az onogur név ( 1 0 törzset jelent törökül) mint ezer esztendő alatt sok volt a belső vándorlás,
is tíz törzsről vall ! különösen a török uralom végén, például az Alföld a
A törzsek nevének nyelvészeti magyarázataiban mind legkülönbözőbb magyar területekről jöttekkel népe
a mai napig pedig azok az értelmezések uralkodnak, sült be újra. Bárczi Géza legutóbb73 a következőkben
amelyeket N émeth Gyula (A honfoglaló magyarság ki foglalta össze nyelvjárásainkról való tudásunkat : " Az
alakulása, 1 930) fél évszázaddal ezelőtt fogalmazott újkorban az ő-zés a Dráva vidékén, déli Dunántúlon,
meg. Ő úgy vélte, hogy a finnugor eredetű Nyék és Me Szeged vidékén és attól keletre, a Duna-Tisza közének
gyer törzsnéven kívűl a többiek valamely török nyelv egy részén, az í-zés Nyírség, Szatmár megye, a nyugati
ből magyarázhatók. Függetlenül a megfejtések helyes Dunántúlon, ugyanitt megindul az é-nek »ie« kettős
vagy helytelen voltától, annyi mindenképpen bizo hangzóvá való hasadása (szép sziép) . . . a palócban
kialakul az ft hang stb., de a mai nyelvjárások helyzetét
=
ö C /:' .i x
ö L
N G E R
szi, hogy törzseink többsége nem magyar nyelvű volt. Ez abban fogható össze, hogy Árpád magyarjai a hon
Ezek a kérdések történettudományunknak, nyelvésze foglaláskor itt már magyar népet találtak.76 Ezek az
tűnknek, néprajzunknak, régészetűnknek nagy rejté onogurok, akik 670 táján árasztották el hatalmas népi
lyei, amelyekre még felelni nem tudunk, tömegei k kel a Kárpát-medencét. Ezt a feltevést törté
Hiányzik még honfoglalási régészeti leleteink kriti nészeink általában nem fogadták el,77 de éppen az
kai feldolgozása, de annyi már eleve látszik, hogy e alapvető érveket nem tudták cáfolni, illetőleg figyel
leletekben nincsen nyoma a terűletileg is elkülönülő hét men kívűl hagyták . Mi a feltevés alapj a ? Az, amint
vagy tíz törzsünknek . Ez azonban annyit isjelent, hogy erről volt szó már, Árpád magyarjainak szállásterülete
a vérszerződés, vagy legalábbis a hét törzs egyesülése és a késő avar-onogur szállásterület kiegészíti egymást,
jóval a honfoglalás előtt ment végbe. Talán ez az oka, és a kettő egyűtt adja a I r . századi magyar települést.
hogy krónikásaink nem tudnak törzseinkről . Meg kell Durván egyszerűsítve, Árpád magyarjai a vízjárta ho
jegyeznünk, hogy a hetes szám nyilván szent szám, hi mokos partokat, az onogurok pedig az agyagos talajú
szen legalább tíz törzsünkkel kell számolnunk !75 területeket szállták meg. Egyre szaporodnak azok a
A honfoglalás után, nyugati szövetségekben, külön megfigyelések, hogy az onogurok megérték Árpád né
böző hadjáratokra került sor (ezek az úgynevezett " ka pének megjelenését a Kárpát-medencében, és csodás
landozások " ), mígnem az átszervezett nyugati seregek bronzművészetük akkor szűnt meg, amikor a második
győzedelmeskedtek, s ezzel mindinkább határainkon honfoglaló hullám keleti ezüstművessége is abbama
belül zaj lottak le a történelmi események. A 1 0. század radt. Az ok a kereszténység általános elterjedése volt.
közepétől fogva megindul a római kereszténység téríté A kettős honfoglalás bizonyítéka az is, hogy a " késő
se is, és Géza nagyfejedelem és Szent István megveti avarok-onogurok " lakta terület helynevei is jórészt
alapját a nyugati, keresztény magyar királyságnak. magyarok, pedig itt Árpád magyarjainak nyoma sincs.
A honfoglalásnak ehhez, a magyar történetírásban I lyen terület például az Ausztriához tartozó egykori
általánosan elfogadott képéhez az utóbbi másfél évti határvidékünk, ahol nagy lélekszámú onogur temető
zedben egy új elem járult, éppen a szerző feltevésével. van, de Árpád magyarjainak nyoma sincsen, Ugyanez
37
a helyzet a mai nyugati határsávban, Somogyban, Ba Ezzel azonban egyszerre megváltozik a honfoglalás
ranyában, hazánk más területein és részben a Vajda kori Magyarország népi és műveltségi képlete. Ennek
ságban. Téves az az ellenvélemény, hogy ezeken a táj a a kidolgozása még a j övőre vár, a jelen munka elsősor
kon megtalálható a honfoglaló Árpád népének hagya ban Árpád magyarjait igyekszik bemutatni. Nem fe
téka is ! Nagy területeken - amelyek helynevei magya ledjük, hogy bár Árpád népének uralkodó osztálya és
rok - hiányoznak Árpád magyarjai, de nagy lélekszá lovashadserege feltehetően török volt, szállásterületük
mú temetőkkel sűrűn jelennek meg az onogurok. Az helynevei nagyrészt magyarok ! N agyon valószínű,
sem lehet véletlen, hogy az egész földkerekség onogur hogy az első honfoglaláskor a régi szállásterületen ma
nak hív minket (ungarus, hungaryan, ongarese, ungur, radt magyar nép kettészakadt törzsei, nemzetségei al
Ungar stb.). kották az Árpád hadseregéhez csapódott tömegeket !
/
3. A TELEPÜLÉS
FALUÁSATÁS ÉS TEREP BEJÁRÁS
Még századunk harmincas éveiben is úgy vélték, hogy István király I : 3 2 törvénye azt mondja : " H a valaki
a honfoglalók településeit sohasem fogjuk megtalálni, ellenségeskedésből másnak az épületeit tüzzel elham
mert lovasnomádok lévén a fű növésével együtt örökös vasztja, úgy határoztunk, hogy mind az épületet építse
vándorúton voltak, állandó telepük vagy falvuk tehát fel, mind pedig ami felszerelést elégetett és azonkívül
nem volt, nem lehetett. Ezt az állapotot - akkori felfo adjon tizenhat tinót, ami negyven solidust ér. " - Az I .
gás szerint - csak lassan váltotta volna fel a pásztornép törvénykönyv 3 5 . fejezete azokról szól, akik a házakat
letelepedése, földhöz kötődése, földmívessé válása. Di megtámadják, s eközben különbséget tesz az ispánok
vatos szólam volt később " a pásztortársadalom válsá és katonák házai és a " népből való emberek " kunyhói
gáról " beszélni . között.fD
Szabó István, a középkori magyar falu tudós kutató Törvényeink sehol sem említik a lakósátrakat, ellen
ja könyvében (A középkori magyar falu, 1 969) önkén ben hallunk olyanokról , amelyekben misét szolgáltat
telenül is a kor tudományos felfogásában fogalmaz.78 hat az úton lévő pap. Éppen ezekért Szabó I stván is
Ú gy véli, hogy a magyarok lovasnomádok voltak, te nehezen tudja áthidaini a jurt és az épített ház közötti
"
hát nemezsátorban (jurtban) laktak, és keresi a " lassú " fej lődést . Így ír könyvének 2 8 . oldalán81 : " A nagy
átmenetet " az épített házak felé. A " fejlődést " tehát a múltú pusztai sátor talán már a 1 0 . században sem volt
jurttól az épített házig gondolja. Csakhogy közben a egyedüli, mégcsak nem is fő lakásuk, hanem a ház épít
" ményei mellett csak járulékos, kiegészí tő szerepre száll t
" Iovasnomád legenda szétfoszlott. Ez azonban csupán
egyik oldala szemléletünk megváltozásának, a másik le, s hamarosan ez a szerepe is teljesen megszünt. " Mind
az, hogy az épített ház nem magasabb rendü építmény ezt azonban nem a tények diktálták, hanem a tudat
a jurtnál. Aki gyermekkora óta megszokta azt, nem alatt is ható elmélet - nomád voltunkról. Egyszerüen
szívesen megy épített házba. Ligeti Lajos fényképen is elképzelhetetlen, hogy őseink a jurt kényelmes, tágas,
be tudta mutatni egy előkelő mongol házát,í9 a tulaj szellős tereit önként fel akarták volna cserélni a földbe
donos azonban az udvarra felállíttatta a maga j urtját, ásott putrik nyomorúságos, nedves homályával !
és abban lakott. Ez persze már nem a nomád helyvál A földputri-elmélet alapja ásatástechnikánk elmara
toztatás céljait szolgálta. H asonló megfigyeléseket tet dottságában keresendő . Az a módszer ugyanis, amely
tem Felgyőn, ahol a jurtokat hatalmas sánc és árok a felásandó területről eltakarítja a felső termőréteget, a
övezte. Ezeket sem ideiglenesen állították fel, hiszen a föld felszínére épített házak nyomát is megsemmisíti.
sánc és árok az állatoktól, a talajvíztől védelmezte őket. A felgyői ásatások tallózó leírásakor be fogom mutatni
Bennük letelepedett előkelők laktak. Az épített házak azt az eljárást, amivel a felszínre épült s elpusztult egy
nem versenyezhettek a jurttal, hiszen merev (döngölt, kori házak nyomát ki lehet mutatni.
borona- vagy tégla-) falak mellett elképzelhetetlen, Korai faluásatásaink mintegy 50-60 évvel ezelőtt
hogy a tulajdonos a belső teret a magasság csökkenté kezdődtek, sok pénzt emésztettek fel, és a leletek igen
sével növelje, illetőleg összébbhúzásával a kupolát igen szegényesek voltak, nem lehetett őket múzeumi
emelje. Aszerint van erre szükség, hogy a család na pompával bemutatni.
gyobb-e vagy kisebb. M égis van valami különbség a Az alább következőkben vázlatosan bemutatom egy
jurtok és a házak lakói közt, de éppen fordítva, mint honfoglalás kori Árpád-kori magyar falu ásatásának
eddig gondolták : a jurtok lakói az előkelőkhöz, a föld tanulságait. A hely Felgyő község, Csongrádtól 6 kilo
kunyhóké pedig a szegényekhez tartoztak, ha ugyan ezek méterre délre. Nem messze attól, ahol a szegedi útról
a " putrik " nem nyári kunyhók voltak. Felgyőn - amint leválik a majsai. Itt messziről is jól látható domb emel
majd látni fogjuk - egyazon településen és ugyanabban az kedi k : a Geda-halom . A helybeliek mind a mai napig
időben egyaránt voltak jurtok, boronaházak, rakott azt mondják, hogy a Károlyi-birtok béresei boronálás
fal ú házak és téglaházak ! Ugyanígy a temetőben is kor egy itt talált kőgedát (kecskeollót) használtak ne
megfelelően épített sírokba temették a falu halottait. hezéknek . Egyszer megállt a közelben egy hintó, s két
Azt, hogy a sátrak a 1 3 . század folyamán eltüntek, vagy török úr valamiféle térképet vett elő, kérdezősködött a
számuk nagyon lecsökkent (a kunokkal ismét meg kőszoborról, megvásárolta, fejét vette, s csak úgy dőlt
nőtt), nem minőségi változásnak érezzük, hanem in belőle az arany. A kinccsel azután a törökök nyomban
kább a városban építkezőkkel való versenyre kelésnek, elhajtattak. A történetet többféle változatban meséli el
a " magára adás " teremtette változásnak . a monda, s a gyermekek éppen úgy ismerik, mint a
_ 't...
39
1 7 . A kazak jLlr! váza
41
20. Cserépüst Felgyőről
len környékről még jónéhány kora Árpád-kori telepü széles, mintegy 40 méter hosszú kutatóárkot húztunk .
lést jegyzett fel.93 Kovalovszki Júlia pedig terepbejárá Kiderült, hogy a kb. 3 0 c m mély termőföld alatt szép,
sakor átkutatta a Geda-halom környékét is : a halmon tiszta homokréteg terült el. Ebben a homokban, ár
sok téglatöredéket, környékén viszont cserép bogrács kunk vonalára ferdén egy mélyfekete harántsávot fi
töredékeket talált (a cserépbográcsot a honfoglalók gyelhettünk meg, egy egykori beásás nyomát. Jobb hí
hozták a Kárpát-medencébe, ha ugyan nem már az ján ennek nyomát követtük a metszetekkel. Kiderült,
onogurok !).� Ezeken kívül Felgyő mellett szólt az is, hogy egy hosszú árokra bukkantunk, és amikor meg
hogy a területet emberemlékezet óta, sőt sokkal ré kezdtük az árok földjének kibontását, mindjárt az első
gebbtől fogva szántónak használták, nem telepítettek napon, úgyszólván az első órákban nemcsak bogrács
ide épületeket, feltehetően tehát érintetlenül találjuk töredékek kerültek elő, hanem egy honfoglalás kori
meg a keresett településnyomokat. Azóta erre a terület nyílcsúcs is ! Megvolt tehát az, amit I SO éve hiába keres
re új falu épült. Az ásatások közben egyre kisebb terü tek : megvolt a honfoglalás kori település. (Szomorúan
letre szorultak össze. Annak idején azonban a vidék kell megjegyeznem, hogy évek múltán a nyílcsúcsot a
mindenképpen alkalmasnak látszott arra, hogy itt ke Nemzeti M úzeum kiállításáról ellopták , csak rajza ma
ressük a honfoglalók egyik faluját. A munkát úgy osz radt meg a jegyzőkönyvben !) Évek múltán, felvetődik
tottuk meg, hogy Méri I stván megássa a Geda-halom a kérdés : hogyan került a nyíl az árokba? Merthogy
tetején lévő, sejthetőleg kora középkori templomot, én nemcsak nyílcsúcs volt, hanem nyílvesszős, tollazott
pedig az ő nagy tapasztalatára támaszkodva megkez nyíl, az bizonyos, nyílhegyeket nem hordtak maguk
dem a telepkutatást. Így indult meg a munka, amelyet kal. A k ilőtt nyíl az árok sarába esett, s elmerült. Nyil
a következő évtől kezdve már egymagam vezettem . ván valami helyi csetepaté alkalmával került sor egy
Az első napok történetét kissé részletesebben írom más megtámadására, s ekkor tévedt el a nyíl és süllyedt
meg, hiszen úgy vágtunk neki a munkának, hogy keres el a mocsárba ! Függetlenül ettől a kérdéstől, most már
sük a " nem tudom mit " , nem lévén semmiféle előzmé biztosabban mozogtunk a telep felderítésében, az ár
nye a honfoglalás kori falukutatásnak . Az első napok kos feltárás helyett áttértünk a szelvényekre, bár nem
ban Méri I stván tapasztalata teremtette meg a " mód tudtuk még, mi fog kibontakozni. Ugyancsak az első
szert " . Lejtősebb helyeken - a Geda-halom környékén napon egy tégla is előkerült az árokból, és néhány
- szétszórtan 40 x 50 cm-es méretű aknákat ástunk, " méhkas alakú " veremre is bukkantunk . Talán a szar
hogy láthassuk, van-e telepnyom a mélyben, tehát tüz mata időkben jártunk ? Méri I stván kérdezte is tőlem,
hely, kemence, házalap, vagy cserép kerül-e elő ? Ezek volt-e a szarmatáknak téglaépítkezése. Akkor még nem
az aknák ígéretesnek tűntek, s így köztük egy 70 cm tudhattuk, hogy majd szerte az egész terület árkaiban
42
téglákra bukkanunk, s hogy mindez a legékesebb bi rendelkezésünkre, s ez csak ri tkán csa tlakozott az előző
zonyságát jelenti annak, hogy a korai magyaroknak évi ásatáshoz. Hol luc�rnát vetettek befejezetlen ásatási
volt már téglaépítészetük ! Napok teltén azt tapasztal területünkre, hol csak ősszel törték le a kukoricát előző
tuk, hogy árkunk derékszögben elfordul, és hogy az területeink pereméről . I rigykedve gondoltunk például
árokból egy kemencét áshatunk ki, amelynek alja bog csehszlovák kollégáinkra, ahol a régészetet úgy megbe
rácstöredékkel volt kisározva (ép bogrács állt össze a csülik, hogy évente több holdnyi területet tárhatnak
töredékekből ! ) .95 A kemence bejárata átszelte az ár fel, s a következő évben pontosan ott folytathatják,
kot, tehát az árok a bográcsok előtt, vagy talán még ahol az előzőkben abbahagyták. A felületek nyitva ma
használatuk idejében készült. Ez bizonytalanságot kel radtak, és áttekintésük mind nagyobb és nagyobb felü
tett az árkok ásásának idejét illetően, s ez a bizonyta letekre terjedt ki. Mi meg amit kiástunk, azt ugyanab
lanság úgyszólván végig tartott. A bizonytalanságot ban az évben be kellett temessük, s ritka eset volt, ha a
növelte még az is, hogy a Geda-halomtól keletre egy következő évben mellé illeszthettünk még néhány szel
nagy késő avar, onogur temető terült el, s újabb ásatá vényt, s nem kellett valah01 messzebb keresnünk sza
saink szerint a cserépbográcsot már az avar kor végén bad területet. Kutattuk, hogy a derékszögben elfordu
is használták .95 Lehetséges tehát, hogy Árpád magyar ló árok hogyan halad tovább, s azt tapasztaltuk, hogy
jai egy onogur faluba ültek bele, s azt később a Vidre az úgy 40 x 25 méteres, s ennél kisebb-nagyobb, nagy
felé kiterjesztették (ott ugyanis világos, hogy a j urtok jából téglalap alakú felületeket zár be. Ezeknek a " ker
későbbiek, mint az onogur temető l). Ám aggályainktól tek " -nek iránya nagyjából megfelelt az uralkodó szél
térj ünk vissza az ásatás nyomon követésére. Az árkok iránynak. Az utóbbi években segítségünkre sietett az
kettős ívűek voltak, a " telek " belsejétől megbuggyanó Alföldi Róna Termelőszövetkezet, s már nem kellett
ívben indultak, s úgy mélyültek el, másik oldaluk mere beta karnun k ásatási gödreinket.
dekebb volt, de sima. Úgy látszik, hogy a területet, a honfoglalás kori falu
A továbbiakban már tervszerűbben haladhattunk, belsejét ilyen árkok, sáncok tagozta kertek alkották.
az árkok vezette k minket. Sajnos ásatási felületeinket Természetesen érdekelt minket, hogy vajon mit zártak
az évek során csak toldoztuk-foltoztuk, csak ott do 1- körül ezek az árko k ? Itt ért az első meglepetés : látszó
gozhattunk, ahol szabad, megműveletlen terület állt lag semmit ! Semmi nyomot, tűzhelyt, házalapot nem
METSZETEKHEZ: ALAPRAJZHOZ:
o 5 m
UlIIIIIITIJ s::ánrolf Iwmus: � hamu
(JJ7).. kihofltatlan. v. rés::ben a -h ujkori beásás
'<uf)
(O�
kibonlOtI beásás
� hamul'al kel'erl föld
�
hUl1luss::al kel'e" /liM �
kibo11lotl I'erem 1 - 14 s:armara-kuri és Arpád-kori
C:::::=:J homok llIIIlIIlD bO/YfialOl/all ta/lIj objektumok
� söréls::iirke knerl föld kellös árok
JG kemence J}/aradl'lÍllya
/
�.
találtunk belsejükben. De hát akkor minek volt a jelen tévedtünk, mert csupán egy nagy szemétgödörre buk
tős földmunka, amivel körülkerítették ezeket a kerte kantunk, amelybe egy tűzvész nyomát takarították el.
ket ? Időbe tellett, amíg munkánk során ezekből a Máshol a területen nem találtuk meg a tűzvész nyoma
"
" semmik -ből is következtetni tudtunk, és lelki szeme it, tehát nem gondolhattunk arra, hogy a tatárok éget
ink előtt felépült az egykori falu ! Sokáig tartott, m íg a ték volna fel a falut. A " pap házának " átégett szemetjé
"
" semmi megszólalt, közben sok tapasztalatot szerez ben inkább a I I . század közepén lezajlott Vata-felkelés
tünk, sok ellentmondás merült fel bennün k . A megol emlékét láthattuk, hiszen a felkelők főként az egyházi
dást részben az hozta meg, hogy a kiásott téglalap ala ak ellen lázadtak ! Egyelőre tehát eltűnt a körház, a j urt
kú árkok színe általában világos, szürkés volt, csak a öröme, de a következő évben egy gyönyörű jurt körár
széliránynak megfelelő sarkaikon változott át feketévé kára bukkantunk, aztán meg egész sorra !
vagy nagyon sötét szürkévé. Kezdetben arra gondol Be kell arról is számolnunk, hogyan találtuk meg az
tam, hogy a szürke és fekete részek nem egykorúak, első jurtot, hiszen ez volt egész magyar földön az első
hanem a szürkék azt a kort őrzik, amikor a termőföld ilyen jellegű lelet.
még nagyon vékony volt, a feketék pedig amikor jól Ásatás közben a területünkön kívántak kialakítani
megvastagodott. Kétségtelenül volt ráció ebben a gon egy szocialista falut, és kilométer hosszú csatornákat
dolatban, de ellentmondott ennek, hogy egyazon árok ástak a vízvezeték számára. Ez számunkra nagy nyere
része volt a szürke is, a fekete is. A fekete részből kerül mény volt, hiszen területünket valósággal behálózták
tek elő a " leletek " , feltört állatcsontok, edénydarabok, ezek az egy méter mély árkok. I lyen méretű " kutató
néha kis rozsdás vasak. Ez vezetett a megoldáshoz : a árok " -rendszert mi - anyagi okokból - nem tudtunk
sötét földet a beledobált sok szerves anyag színezte el ! volna megvalósítani. Amilyen értékes volt ez az árok
Ez pedig csak úgy kerülhetett ide, ha a kert végében ház hálózat, éppen olyan nehéz munka várt reám a szün
állott, és annak szemetje került az árokba. Ez a megfi telen ellenőrzéssel és megfigyeléssel. Véletlenül éppen
"
gyelés " forradalmi újítást jelentett ásatástechnikánk egyedül voltam régész a terepen, s hol innen, hol amon
ban, régészetünkben, eddig csak azt találtuk meg, ami nan félkilométeres távolságból hívattak munkásaim,
bele volt ásva a földbe (sírokat, gödröket, árkokat, put hogy valami "előjött " . Így ment ez napról napra, és es
rikat stb. ) , most azonban már következtetni tudtunk ténként holtfáradtan pihentem le, de megérte, mert tá
arra is, ami a föld felszínén állt és nyomtalanul eltünt. jékozódni tudtunk az egykori falu kiterjedéséről (leg
Öseink otthonai nak java része honfoglalás kori tele alábbis egy irányban). Nos az egyik " vizesárokban "
pünkön nem putri volt, hanem a földre épített ház. két széles, egymás felé tartó fekete árok bontakozott ki.
Méghozzá ezeket úgy építették, hogy nem ástak alapot Ez az évi ásatás utolsó napján volt, az árkok tisztázása
a falaknak, hanem csak elegyengették a felületet, akár a következő évre maradt. Ekkor szelvénysort jelöltünk
csak a kazárok vagy némely tanyák építésekor a múlt ki az árkok folytatásában, és megtaláltunk egy másik,
század turkománjai.97 Ha semmi egyéb eredménnyel még hatalmasabb, jó négy méter széles árkot ! Nyomát
nem járt volna ez az ásatás, ez a tény egymagában is követve kiderült, hogy az körülbelül tíz méteres négy
felbecsülhetetlen jelentőségű, mert hisz a " putrilakó " zetet zárt körül, és a négyzetben szép tisztán kirajzoló
honfoglalókról megtudtuk, hogy jurtokban (erről ké dott egy szabályos és nem mély körcsatorna : ajurt eső
sőbb) és házakban éltek. M eg tudtuk figyelni azt is, ami csatornája ! Megvan tehát a jurt nyoma, hazánkban az
" első. Azóta itt és másutt már kerültek elő jurt-alapraj
" nyomtalanul eltűnt, így ezzel " igazságot szolgáltat
"
tunk Árpád magyarjainak, akikről úgy vélekedtek, zok o Így szokott ez történni, ha valami először felbuk
hogy szegényes, kis méretű, sötét földkunyhókban lak kan, akkor azt szinte sorozatban követik az új s újabb
tak. leletek . A tűzhely itt is a bejárat előtt volt. Lehet, hogy
Továbbmenve ásatásunk ismertetésében, inkább a jurtban is volt, de földje lekopott, s mi már nem talál
csak tallózva, mint részletezve, megemlíteném, hogy tuk meg. A meglepetést még fokozta, hogy a jurtot ha
találtunk esőcsatornákat, amelyek tekintélyes házala talmas védőmű vette körül, az árok mélységét még
pot zártak körül . Az esőcsatornák partján szétmállott, megtalálásakor is 2 - 3 méternek becsültük, szélességét
szétfoly t agyagréteg került elő : aligha lehet az kétsé pedig négy méternek. Ez azt is jelentette, hogy a körül
ges, hogy rakott falú ház maradványaira bukkantunk. vevő sánc is ilyen lehetett, tehát 2 - 3 méter magas, és
(Sem itt, sem a következőkben a tűzhely nem a házban, feltehetőleg még sövényt is telepítettek a tetejére. Ez a
hanem előtte volt. Nagy örömünkre szolgált, amikor szállás minden volt, csak nem nomád szállás ! Hiába
egy nagyjából kör alakú foltot találtunk, úgy S-6 mé használtak nomád nemezsátort, jurtot, a hatalmas vé
ter átmérőjűt . ) M egvan a jurt, a körház, hittük, ámde dőmű, amelynek megépítése heteket vett igénybe, hely
csalódtunk, mert egyre mélyebbre hatolva találtunk hez kötötte őket. Egy másik helyen nyomát is találtuk
ugyan sok hamut, szénmaradványt, paticsot s min a védőárok és sánc építésének : a kör alakban épült
den mást, de az égett rétegben egy könyvtábla veretet nagyobb árokban vagy 8- 1 0 gát, azaz munkahelyeket
is, amelynek szalagfonatja jól beleillett a I I . századba. elválasztó gerinc volt. Nyilván kalákában ásták az ár
Ekkor azt véltük, hogy megvan a " pap háza " , de ismét kot, talán éppen valamiféle tízes rendszerben .
44
I .
I
,- . _ - - - - -
! - - - -
�· �- �- - r - -
""' ,
- =.-...
Az eddigiekben rakott falú házról, jurtról adtunk gadták azok, akik úgy vélték, hogy a téglaépítkezést a
hírt, de voltak árkok, amelyekben boronaház kereszt I I . zázadtól betelepült bencések honosították meg né
gerendáinak nyomára bukkantunk. Azonban mindennél pünknél. Ám nemcsak az árkokban talált téglák, ha
fontosabb volt a tégla, amely unos-untalan előkerült az nem a Geda-halom temetőjében levő téglás gyermeksí
árkokból. Ez világosan tanúskodott arról, hogy a falu rok is tanúskodnak amellett, hogy a téglavetés, -égetés
ban téglaházak is álltak, méghozzá tekintélyes szám és -építkezé tudását őseink magukkal hozták, hi zen a
ban. (Az agyag-kitermelő gödröt is megtaláltuk, a tég dél-oroszországi bizánciaknak, nemkülönben a kazá
latörmelékekben pedig gabona zem é pelyva nyoma roknak fejlett téglaépítkezésük volt, é a kazárok ugyan
volt, vizet a közvetlen közelben folyó Vidre szolgálta úgy a csupán elegyengetett földre építkeztek, akár az
tott. Talán érdekesség csupán, de figyelemre méltó, ásatásunk helyén lakók . A templomot az idejött meste
hogy néhány kubikosunk a nayi munka után rendelés rek agyagalapozásra építették ! )
re téglát vetett a területen ! Igy lehetett ez régen is ! Találtunk több, úgynevezett " szabadtéri kemencét "
A téglaépítkezésről szóló beszámolót hitetlenkedve fo- is. Ezek számomra új kérdést vetnek fel : nem lehetsé-
45
ges-e, hogy valamiféle nyári konyhában voltak , fedél
alatt, és az épületet lehordta az idő ? Tudniillik a leveze
tő menedékes lejárat valósággal gyűjtötte volna az esőt
a kemencébe ! E " szabadtéri kemencék " kérdése még
megoldatlan.
Tovább tallózva az ásatási jegyzőkönyvekben, elénk
tünik még egy kirívó eset, amely azt mutatja, hogyan
következtethetünk jelentős dolgokra, a " semmiből " .
A Geda-halom szőlőskert volt, de a termelőszövetkezet
megszüntette a szőlőt, s így mi feltárhattuk az egész
dombot, a Méri I stván megás ta templom körül. Ő an
nak idején talált néhány sírt a templom tövében, de
nem áshatott széles területen, mivelhogy akkor ott még
szőlőmüvelés folyt. Fent tanyáztunk a dombtetőn és
körülöttünk hatalmas, frissen szántott föld terült el.
Felfigyeltem arra, hogy a fekete földben körös-körül,
szinte koszorúként sárgás foltok voltak (a szüz talaj
homokja i). Ezek 20- 3 0 méter távolságban övezték a
dombot. Volt belőlük vagy 8 - 1 0 (némelyik elmosódott
volta okozza a bizonytalanságot). Pontosan bemértük
a foltokat, és hozzáláttunk megásásukhoz, de az égvilá
gon semmit sem találtunk bennük, még egy cserépdara
bot, vagy legalább egy széndarabkát sem. Nem, sem
mit ! Mik lehettek ezek a foltok ? Ez a kérdés egybeesett
azzal, hogy a Geda-halmot annak idején feltöltötték
még a templomépítés számára, jól ledöngölt fekete
földdel . Pillanatnyi felvillanás : nem más ez, mint Szent
István király II. törvénykönyvének első parancsa : "tíz fa
lu építsen egy templomot " .oo Íme a kézzel fogható bi
zonyság. A Geda-halmot, amely régi (talán bronzkori
halom sír volt) meg kellett emelni a templom számára, 2 3 . Ő rlőkőpár
és Íme tíz falu népe hordta a fekete földet a domb kör
nyékéről, mindegyik falu más helyről. M ivel pedig a
terület azóta legelő volt, később szántóföld, az egykori fontosabb kérdés velük kapcsolatban. Az egyik tanyai
földkitermelés foltjai megmaradtak. I lyen fajta " kalá gazda nem messze egy ép malomkőre bukkant szántás
kamunkát " tapasztaltunk már jurtjaink esetében is, ott kor, amit acélekéje végigkarmolt, de eltömi nem tu
nyilván a falu tízes családjai álltak össze segítségre. dott. Hogyan törtek hát darabokra ezek a kemény kö
Sajnos eddig még nem sikerült nyomára bukkan vek ? Az egyiket leejtettük, semmi károsodás nem érte.
nunk az egész falut övező nagy ároknak és sáncnak, Ezek a malomkövek nem véletlenül darabolódtak fel,
pedig a helybeliek mondták, hogy szántás közben nagy ezeket szándékosan összetörték . Nyugatról ismerünk
sötét vonulatot találtak. Az nyilvánvaló, hogy a " ker adatokat a I I . századból,� hogy a földesurak szétvere
"
tek esetében a sáncok védekezésre valók voltak, fő tik parasztj aik malmait, hogy azok kénytelenek legye
ként az állatok ellen, de mire szolgáltak az árkok ? Csu nek hozzájuk vinni őrleni való gabonájukat, s egyúttal
pán a sáncok földjét nyerték volna belőlü k ? Ez nem a dézsmát is megszerzik raj tuk. Ezt erősíti meg egy
"
valószÍnü, mert akkor nem építették volna meg szép " kincslelet , amelyet egy gödörbe ástak el, s amelyben
kettős öblüre. Talán a vizeket vezették volna le ? Nem vasholmik mellett egy ép malomkőpár is volt. Egykori
lehetséges, mert egy-egy " kert " védőműve zárt volt, és gazdája rejtette őket ide, de már nem térhetett haza,
mert az árkoknak nem volt határozott lej tésük, inkább "
" kincsei a földben m aradtak. Említettük, hogy a kö
a talajfelszínt követték. Ezt a területet állandóan j árta zelben lévő 10. századi temetőben egy kétélü, egyenes
a víz, hol a Vid re, hol a Tisza áradásai öntötték el : a kard volt az egyik sírban, nos, a telepen megtalál tuk
feltörő talajvizet, vagy az áradás vizét fogadták ma gazdáj ának elveszett sarkantyúját. Rövid tüskéjével bi
gukba, s ezzel védték a " kertet " . Nézzük tovább az ása zonyosan I I . századi eredetü. A falu közössége tehát
tások eredményeit. köteles volt katonát állítani Géza vagy I stván királyi
Igen sok törött malomkövet találtunk. Ezek kőzetta seregébe.
ni vizsgálata még nem történt meg, nem tudjuk, a tu Külön és fontos fejezetet alkotnak az ásatás állat
lajdonosok honnan vásárolták őket, de nem is ez a leg- csontjai és növénymaradványai. Ló-, szarvasmarha-,
46
juh-, disznó-, baromfi- és macskacsontok kerültek elő, a temetőtől szarmata (i. sz. I -4 . század) településnyo
továbbá kutyák ép csontvázai. Ezeken kívül búza, ár mokat és temetőt találtunk. Az Ürmös-tanya területén
pa, köles és más termesztett növények magjai. Akár a késő bronzkori temetőbe ágyazva korai és késői avar
csak egy mai falu szemétdombját ástuk volna meg. (onogur) temetőt találtunk, benne két hamvasztásos
Nem voltak ezek nomádok, hanem földmívelő, állat szláv urnasírral (a temető egyik kettős sírját kiemelték
tartó népek. és a csongrádi múzeumban állították ki). El kell mon
Eddig szó volt a honfoglalás koráról, a 1 0- 1 2 . szá danom, hogyan bukkantunk a temetők nyomára . Egy
zadról, de számot kell adnunk arról, hogy mi határozza eredetileg téves következtetés vezetett nyomra. U gyan
meg a település korát, kezdetét és végét. Feltéve, hogy is úgy képzeltem el a honfoglalás kori települést (ké
a település a maga egészében Árpád magyarjainak ha sőbb kiderült, tévesen i), hogy nagycsaládok külön
gyatéka, bár a település területén késő avar-onogur külön szállásai sorakoznak a part mentén, és mind
temető is volt, akkor a korhatározó jelenségek a követ egyiknek megvan a maga temetője. Annyi honfogla
kezők lennének : I / A település néha átvágja a késő avar lás kori temetőnek kell itt lennie, ahány nagycsalád
kori sírokat (erről még lesz szó), tehát a 9. századnál ké megtelepült Felgyőn. Egyet már feltártak előttünk, mi
sőbbinek kell lennie. 2 / A honfoglalás kori nyíl a 1 0 . most keressük a többit. Az egyik parti tanya gazdája,
századra keltezi a település árkait. 3 / A rövid tüskéj ü aki érdeklődéssel figyelte ásatásunka t, jelezte, hogy egy
sarkantyú a I I . századra mutat, é s ugyanerre a korra kelet-nyugati irányban fekvő csontváza t talált, de visz
vall a szalagfonatos misekönyvveret. 4 / Az edénycsere szatemette, várván a mi jöttünkre. Megvan tehát az új
pek is koraiak (pontos időrendjüket sajnos még nem temető - gondoltam -, de amint a temetőt (ebben volt a
tisztázták), koruk a honfoglalás kortól a 1 2 . századig vatyai urnatemető is) ásni kezdtük, kiderült a téve
terjedhet. 1°O Meg kell jegyeznünk, hogy semmi nyo dés : kora és késő avar temetőt találtunk. Mivel azon
mát nem találtuk annak, hogy a 1 3 . századi tatárdúlás ban ezeken a területeken az árkos-házas település is
vetett volna véget a falu életének, sőt a korai falutól folytatódott, megkezdett ásatásunkat nem hagy tuk ab
északra török kori település nyomai vannak, és Lázár ba, s jó egynéhány jurtot is felfedeztünk, szinte hogy
diák térképe lakótornyot jelez itt, a Győ nemzetség te sorj ában.
rületén . 101 Nem pusztulásról, inkább folyamatosság A nagycsalá"di temetők ötlete mégsem volt hiábava
rói beszélhetünk Felgyőn. Lehet, hogy ez kissé délebb ló, ez kiderült akkor, amikor Tari László dr. megmu
re, Felgyő-major területén is így volt. Könnyű lenne tatta a területről felvett térképét, a szomszédos korai
ezeket a tényeket határozott állításként megfogalmaz települések hálózatával. Rövidre fogva a következők
ni, de a kutatói etika nem engedi, míg közvetlen bizony ről lehet szó. Kezdetben a nemzetség vagy nagycsalád
ságok nincsenek . fejének szál lásán, a család területének gócpontjában
Említettük, hogy Felgyő a Tisza Böldi réve mellett
fekszik, a terület kiválasztása tehát nem volt véletlen.
M ost erre néhány bizonyságot is hozunk, ami ásatás
közben került kezünkbe. Röviden ezen terület őstörté
netéről :
r . Találtunk egy feltehetően Neander-völgyi ősember
korából való pattintott kőeszközt. Az Alföldről eddig
csak a jégkor végéről (Szeged-Öthalom) ismerünk lele
teket,l02 a miénk pedig 80 ooo éves lehetne. Gyanússá
teszi a leletet, hogy magasan, az első és második ásó
60
nyom határán került elő. Fontosságára való tekintettel °
16 Szántó
megkértem G. Csánk Veronikát, őskőkorunk kiváló 7°
kutatóját, hogy ellenőrizze a leletet és a lelőhelyet. Ő
kb. négy méter mélyen találta meg azt az ülepedésréte 80 .i
ö7>
get, amelyből származhatna a kőeszköz, de a rétegben <;>'1>
sem az emberi életnek nem volt nyoma, sem pedig an
nak, hogy valaha is ilyen mélyre leástak volna. Lehetsé 9° Á r t é r
vagy veret, fülbevaló vagy karperec, gyöngyö k voltak-e ef bizonytalan (férfi?) sír
vagy kengyelek. M indegyik " tárgyfajtának " megvolt a
- --
e
doboza. Gyönyörű gyűj temény kerekedett ebből az
ásatásból, csak éppenhogy hasznavehetetlen mai szem
léletünk számára. Ma úgy ásunk, hogy a feltárt sírokról
fényképek, rajzok készülnek, a leletek pedig megszá
mozottan kerülnek a rajzra és a dobozba. Tudjuk te
hát, hogy mi volt a koponyánál, a karoknál, a deréktá
jon, hol volt - ha volt - az edény, s hol találtuk az
ételként adott állatrészeket, amelyekből természetesen
csak a csontok maradtak meg. Ez a pontosság tette
lehetővé például a viseletek elképzelését és még sok
mindent. Már elég korán elkezdődött a temetők térké
pezése, hol pontosan, hol megközelítőleg rajzolták be
a sírgödröket. A sírokat is beszámozták "l " -től " n " -ig
abban a sorrendben, ahogyan feltárták őket, és így ke 9 � 9 9
rültek be a jegyzőkönyvekbe is. A temetőkről tehát 16 15 14 13
pontos jegyzőkönyv készült térképpel és fényképpel,
meg rajzmellékletekkel, s ezt dolgozták fel tudományo
san, majd közölték. Mindez kifogástalannak látszott,
g
r;; l
i lfil i
L II I
I-�'-b"
I
i !
I
K
:-. _- _!
f B
a A c
�
s mégis a valóság torz, hamis képét mutatta . Ennek az ségnek, a temetőnek mint a " halott falunak " vizsgála
ellentmondásnak k iküszöbölésére alkottam meg, mint ta . E nnek alapelvei röviden a következők :
egy fél százada a modern temető közlések alapját. E lő Meg kell szabadulnunk a jegyzőkönyvnek a feltárás
ször A honfoglaló magyar nép élete ( 1 944) cÍmű köny menetét követő sorrendjétől és sÍrszámozásátó l . Ez
vembenjelentettem meg " értelmezett temetőtérképet " , ugyanis nem a temetkezés sorrendjét tükrözi, hanem
és azóta szinte kötelezővé vált a temetőnek mint egy- azt, hogy milyen sorrendben találtuk meg a sírokat.
c
----
1 .0. I
:í l :
II II
�I \l
E
I ""
- - --
j -n i
• � 1 ,
'\ 11
�
, L I
, ��'
,� I
$ /')1..
----
/
:
JOBB BAL
I
?
lJ
1
9 Ó Ó eJ ád ó Ó ef Ó Ó ó -
11 8 7 6 5 4 17 3 2 9 10 X
r::. !
;'_., I
I I
I magyarjait észak-déli tengely mentén, Ívesen temették
egymás mellé, úgy, hogy fejük nyugaton volt, lábuk
.,
L
,. " I
! � I
keletre nézett. A férfisÍrok közül a leggazdagabb került
K a sor közepére s tőle kétoldalt a temető " szárnyai " egy
i-X
I
---i , re szegényedtek. A bezdédi (Szabolcs m.) temetőben
, ,
I
,
,
,
például, amit Jósa András ásott ki m intaszerűen, a kö
'- _ __l zépső sírban tarsolylemezes szablyás férfi feküdt, tege
zében nyolc nyílcsúcs volt, fejét nyergére fektették (ez
onnan tudható, hogy a kengyelek a fej mellett voltak,
s ahol a kengyelek voltak, ott volt a nyereg is), a nyúzott
ló bőrét - benne a koponya- és lábcsontokkal - a sír
végébe ásatták be utólag. Ez a temetkezési szokás isme
retes a Minuszinszk vidéki tatár törzseknél is, ahol a
51
C S A L Á D FŐ
:H A Z I A S S Z O N y
;T (§) � �N :
.)
G Y E R M E K E K L.
RO OK
. ... .
:
--
<{
()'<:
0
o . ,,
.
"
/-:0
-i rÓK ;
•
,v,!-
./ C
()
1-lÖ\
:
rJ
J.. 1\
,
JOBB I BAL
nyúzott ló bőre a sír fölött egy rúd ra feszítve áll negy szesedés jelképe (a Székelyföldön és más magyar vidé
ven napig, aztán pedig beleásnak a sírba a halott lába keken a közbirtokossági földek évenkénti szétosztása is
táján, és beleeresztik a lóbőrt. A férfisírok szegényedése nyílhúzás révén ment végbe, kinek hány nyílnyi joga
abban nyilvánult meg, hogy mind kevesebb-kevesebb volt, olyan mértékben részesedett a földből, erdőből).
nyílcsúcs volt a tegezben. Egy tömött tegezbe legalább A nyilak száma tehát a méltóságot, a rangot jelentette.
25 nyíl fért be, de ilyent nem találtunk sohasem Árpád Így egyszeriben súlya lesz annak a megfigyelésnek,
magyarj ainak sírjában, nyolc a legtöbb, illetöleg szá hogy a nyilak száma fogy a temető szárnyainak vége
muk fogy a temető szárnyának vége felé. Ebböl a lát felé. Ezek a temetők ugyanis - később rátérünk még
szólag egyszerű jelenségből is komoly következtetések nagycsaládi temetők voltak, a nyilak száma tehát a kö
vonhatók. A nyíl a keleti népeknél nemcsak harci és zös birtokban, a közös munkában való részesedést s
vadászeszköz, hanem egyúttal a hatalomban való ré- ezzel egyúttal a halott rangját jelölte. Az asszonyoknál
3 1 . A t úlvilági " tükörkép-hit " jelen tkezése a sírban. Kolozsvár, Zápolya mca 4. sír
J-
az ékszerezés gyengülésében mutatkozik meg a " szegé
nyedés " .
Figyelnünk kell arra, hogy Árpád magyarjainak te
metői kis lélekszámúak, egy-két tucatnyi sír fekszik
bennük, most legutóbb Kürti Béla talált Szeged kör
nyékén egy negyven sírnál is nagyobb temetőt . 104 Ha
ezeket a kis temetőket összevetjük az onogurok több
száz, sőt ezer síros temetői vel, élesen fel tűnik a külön b
ség, s ez nyilván településtörténeti jelentőségű . Amott
kis települések, emitt pedig nagy falvak voltak. A nem
zetközi néprajz ismert olyan társadalmi alakulatokat,
amelyekre a kis létszám jellemző - ezek a nagycsalá
dok. A magyar nép peremvidékén mind a mai napig
megmaradtak a nagycsaládok. Innen és a keleti népek
hasonló képződményeiböl tudjuk törvényeiket, s ezek
a törvények szinte pontosan egybeesnek azzal, amit a
temetőkben tapasztaltunk (Bezdédhez hasonló teme
tőt többet ismerünk). Tehát : a nagycsalád vérségi, va
gyon- és munkaközösség. A nagycsaládon belül pontos
rangsor van aszerint, hogy ki milyen munkát végez a
közösen birtokolt földön, vagy az állatok közt, az asz
szonyoknál pedig a ház körül, a fonás-szövés ben, a ba
romfiak körül stb. Az asszonyok feje a családfő felesé
ge. Ugyanúgy osztja ki naponta a munkát, mint férje.
Általában három nemzedék él együtt, és azután ha a
nagycsalád túlszaporodik, " kenyértörésre" kerül sor,
azaz a nagycsalád kiscsaládokra tagolódik, amelyek
újabb nagycsalád alapjaivá válnak. A vagyont egyenlő
arányban osztják szét, ami rendszerint nem megy si
mán. I nnen kapta a " kenyértörésre kerül a sor" kifeje
zés az ellenségeskedés, harag színezetet. A nagycsaládi
birtok a felosztás ellenére is egység marad, a nemzetség
ül meg benne. Visszatérve a temetkezésre, a temető e
rJ
sünk ahhoz, hogy kiderülhetne, ez a tükörkép csak az
idősebb nemzedéknél található meg, a fiatalabbjánál
már nem . De az egyelőre laza megfigyelések erre mutat
nak. Ebből az is következnék, hogy a régi másvilághit
válságba került. A megfordításnak párhuzamait a Mi
nuszinszki-medence tatár törzseinél találtuk meg, lOS nu
(í D
ahol az a hit járja, hogy a másvilágon mi nden ellenke
zőjére fordul : a jobb kéz bal kézzé és a bal jobbá válto
zik . Ha ez valóban az idősebb-fiatalabb nemzedék vál
tásában következett volna be, akkor arra gyanakod
hatnánk, hogy a régi hitvilág válságba került, méghoz
zá azzal, hogy az ősöket az előző hazában hagyták,
temetőik idegen kézbe kerültek. Ez nagyobb válság le
hetett, mint elképzelhetnők, mert a nemzetségi Jársadal
makban az ősök tisztelete igen erős, ez tartia össze az
élőket, akiknek kötelessége halottai k másvilági sorsá
ról gondoskodni . Ezzel a lelki válsággal az eddigi iro
dalom nem számolt, pedig ez - a szó szoros értelmében
- sorsdöntő volt ! Árpád népe halotti lepelbe takarta
fll
halottai t, s nyílást vágott a szem és száj számára. Az
előkelőbbjénél ezt a nyílást ezüstlemezből készítette el.
Ezt a szokást is keletről hozta, ahol a szkíta kor óta
r LJ
otthonos volt, megvan obi-ugor nyelvrokonainknál
is. lOS
Maradván még a temetőknél, azt tapasztaljuk, hogy \
D o
'-
Árpád magyarjai általában nyugat-keleti irányba te
metkeztek, az onogurok pedig északkelet-délnyugat
irányban ásták a sírt Árpád népe a sírnál feláldozta a
lovat és megnyúzta, csak koponyáját és lábcsontjait
hagyta meg a bőrben, az onogurok a halott lovát meg 3 3 . A mindszenti 2. sír, fej alá tett nyereg nyomaival
ölték és vele temették. Egyes jelenségek (pl. K olozsvá
rott a Zápolya utcai honfoglalás kori temetőben, ahol rendbe rakták, tehát úgy hatott a sírban, mintha teljes
a megölt ló csontjaira is rábukkantunk) arra mutatnak, lovat temettek volna el a halott mellé. I lyenkor mindig
hogy a ló feláldozása a sír mellett történt, és li húsos a tetem bal oldalára került a ló, nyilván, mert az életben
részeket nyilván helyben megsütötték és a toron elfo is bal oldalról kellett a lóra szállni . A másik szokásfor
gyasztották . lm A ló csontjaiból megállapíthatták a ma, amikor a tetem lábához ásták be később (negyven
megölt ló korát, általában - úgy látszik - a halott hátas- , nap múltán ?) az addig kifeszítve, a sír fölött tartott ló
lovát áldozták fel . Árpád magyarjainál a nyúzott lóbő bőrt. A harmadik eset, amikor csupán a lószerszám
rös temetkezés különböző formáit találjuk. H ogy ezek (nyereg, kengyel, zabla, heveder, szügyelő, farhám) ke
a különbségek az egykori törzsi szokások emlékét őr rült a sírba, s ezek között ismeretes az a forma, amikor
zik-e, azt még nem tudjuk, mert nem történt meg a a halott fejét nyergére nyugtatták, mint életében, ami
szokások feltérképezése. Az első temetésmód az, ami kor kint aludt a szabad ég alatt lill Hiányzik még régé
kor a megnyúzott ló bőrét kitöm ték, fejét és lábait szetünkből e három szokásforma elterjedésének kidol-
54
számoló Heribald barát elmondta, hogy a templom
tornyáról lezuhant és szörnyethalt két magyart az " aj
tószárnyak közt égették " . A Kárpát-medencében Ár
pád magyarjainak temetői ben a halotthamvasztásnak
nyomát sem találjuk. Ellenben ez idő tájt a szlávok
égették el halo ,taikat és tették hamvaikat kicsiny bög-
rékbe. .
Felvetődik a kérdés a lovastemetkezéssel kapcsolat
ban, mi volt az oka annak, hogy soknak nem j árt ki ez
a szertartás, még a családon belül sem ? Nem tudjuk,
hogy talán életkorhoz volt kötve, vagy önkéntelenül
felidéződik a kérdésen töprengve Wilhelm Radloff aka
démikusnak a múlt században Szibériában észlelt meg
figyelése. Ő ugyanis azt találta, hogy .a sírok egy részébe
nyírfakéregből kivágott lófigurákat temettek. Valami
ilyenféle szokásnak kellett lennie, mert számunkra
másként érthetetlen lenne őseink másvilága, amelybe
lovon kell megtenni az utat.
A sírokat valamilyen jel, fejfa ( ?) jelölte, mint ahogy
mai napig is megvan ez a szokás, és a fejfa mintájáról
messziről lehet tudni a halott nemét, korát. Sajnos e
fejfák nyomát nem találtuk, de a temetkezés előre meg
tervezett soros volta megkövetelte, hogy a sírok helyét
pontosan ismerjék. Néprajzkutatóink a fejfa-elnevezés
ben világosan felismerik, hogy azt emberalak tetemé
nek fejénél tűzték le.
A nagycsaládi temetkezés néhány olyan kérdést is
felvet, amelyekre nem tudunk válaszolni. Nyilvánvaló,
hogy a meghalt rangj ának helyére a következő váro
mányos lépett. Hogyan tükröződik ez a sírok rendjé
ben, illetőleg a nyílcsúcsok rendjében ? Megfigyelhe
tő, hogy a nyílhegyek a sorokban nem folyamatosan
fogynak, vannak köztük ingadozások, amikor egy ala
csonyabb szám előbb, vagy éppenséggel később kerül
sorra. - Még súlyosabb kérdés, hogy egy temető első
nemzedéke után hol van a folytatás ? A lakók elköltöz
tek volna arról a területről ? Ámde korai törvényünk
tiltja, hogy a falu ne telepedjen messze templomától .
Van olyan temetőnk is, ahol a helyben maradottak há
rom nemzedéke temetkezett elszórtan arra az oldalra,
amelynek leszármazottja lehetett (Kenézlő, Jósa And
rás és Fettich Nándor ásatása).
34. Honfoglalás kori lovassír Rakamazon Végül számoljunk be néhány temetőnkről, ame"lynek
középpontjába nagyon gazdag női sír került (Szeged
gozása, de bizonyos, hogy a szálak messze nyúlnak, Bojárhalom, Kecel). Itt a sorban egy-egy férfinak nem
egészen a szkítákig, vagy talán még tovább. A lovat is járt lovastemetkezés, ugyanakkor a sorrendben megfe
vagy felszerszámozva temették el, vagy pedig a lószer lelő nőnek igen. Nyilvánvaló, hogy bizonyos helyzetek
számot csak mellé tették. N agy értékek kerültek így a ben a család vezetését a nagyasszony vette át. Erről
sírba, és lehet, hogy a szokásnak nemcsak az az alapja, azonban közelebbit csak késői törvényeinkből idézhet
hogy a halottnak a másvilágon meglegyen mindene, nénk, és ez eléggé bizonytalanná tenné következtetése
ami rangjához, mindennapjához tartozik, hanem az is, inket.
hogy a halott holmija érinthetetlen volt ! Erre talán A temetők mellett vannak magányos temetkezések :
közvetett bizonyíték, hogy a rokon népeknél a halott a fejedelmeké ! I lyen például a geszterédi sír, vagy akár
lovát más meg nem ülheti, ezek az " özvegy lovak " . a zempléni sír is. (Erről tévesen azt tanították, hogy
Egyetlen esetet tudunk arról, hogy Árpád magyarj ai Álmos nagyfejedelem sírja lett volna, akit a " reakciós "
halottaikat elégették. A Sankt Gallen-i kalandról be- Árpád megöletett.up Rémregény ez, nem történelem ! )
55
.. ..
. . . . . .. . . . . . ..
.... . .... ... .
�
�/���//A"
/�//
� �W'
/ //
/ //4/
A-
.. . .... . . . .
. .. . . . . . . . .. .. . . .. . . . . . 0 ... .
3 5 . A zempléni vezérsír
Amiképpen a szent fejedelem az életben is elkülönült Sok tanulságot rejt még magában a temetők térképé
alattvalóitól, akképpen halálában is magányos ma ' nek, telepítésének vizsgálata, s a szerző boldog, hogy ő
radt. A különös az egészben csupán az, hogy vannak tette meg az első lépést ezen a téren.
magányosan eltemetett nők is. Ezek sírja egyelőre rej Az úgynevezett " köznépi temetők " -ről is szóljunk
tely ! röviden. Szőke Béla, honfoglalás korunk feledhetetlen
A temető két szárnya is példázza a megfgrdított vi kutatója érdekes felfedezést tett. A 60-as évek forduló
lágképet, a temetőkben például a nők helye a jobb olda ján megvizsgálta azokat a temetőket, amelyeket H am
lon van, holott általános keleti szokás szerint a bal ol pel József bjelo-brdói temetőknek nevezett, és egytől .
dal jár nekik, ültetéskor (pl. a jurtban) is. Árpád ma egyig szlávnak tartott. Szőke Béla úgy találta, hogy
gyarjai tehát a másvilágot az evilági élet tükörképének eze k jó része Árpá.d magyarjai köznépének hagyatéka.
képzeIték el. Ez a megfordítás még akkor is tapasztal Ezzel egyrészt ugrásszerűen megnőtt a honfoglalók te
ható, ha a temetőben a férfiak és a nők nem külön metőinek, sírj ainak száma, m ásrészt azonban megnőt
szárnyra kerültek, hanem egymás mellé temették a há tek a régészeti leletek körüli kérdések. Ezek az úgyneve
zasokat, ilyenkor is ajobb oldalon találhatj uk az asszo zett köznépi temetők nagyok , több száz sírjuk élénken
nyokat. Ennek az egykori fordított másvilágnak em emlékeztet az onogur temetőkre. J ó néhányban a tájolás
lékrögei még felismerhetők a m agyar néphitben, gyer (Ény-Dk) is egyezik,110 s alig kétséges (bár a megerősí
mekjátékokban (pl. Szita-szita péntek, szerelem cst tést az embertantól várjuk), hogy ezekbe valóban ono
törtök, dob úerda : fordítva sorolják fel a napokat), gurokat is temettek . A másik kérdés az, hogy e teme
vagy a boszorkányperekben, ahol a legnagyobb bűn tőkben megfigyelhető viseletek, különösen a halánték
nek számított, ha valaki a Miatyánkot fordítva mondta karikák, nem csupán a magyarlakta területeken, ha
el, vagy a termékenységvarázslatban : ha a férfi jobb nem úgyszólván egész K özép-Európában ismeretesek.
oldalról közeledik a fiatalasszonyhoz, fiút várhatnak , A 10. század közepétől fogva, magyarok, szlávok - ál
h a balról, leányt. talában a szegények, egyaránt ezeket viselték. Meggon-
56
36. Halántékkarikák
dolandó az is, hogy az ilyenfajta temetők vonzásköre föl d által fogva tartott csontokat megmozgatni. Ez
csak a Donyec-medencéig terjed, míg az Árpád ma csak addig volt lehetséges, amíg a sír fedele meg nem
gyarjaihoz hasonló viseletű s hasonló módon temetke roskadt, s a tetem nem került a sír földjének fogságába.
ző népek a Volga és a Káma vidékén figyelhetők meg. Néha találkozunk ellentétes tájolásokkal, sőt kupo
Valljuk hát be : az úgynevezett " köznépi temetők " ügye rodott helyzetben való temetéssel, hogy ezeknek mi
még megoldatlan, és hiba lenne elsietett következteté volt a babonás oka, nem tudjuk. Érdekes kérdést vet fel
sekkel tévútra vinni a problémát. Bárhogyan is nézzük a toj ásoknak a sírba tevése. Jó ideig azt hittük, hogy
a kérdést, benne rejlik Árpád magyarjai nak kettős réte ezek csak női sírokban találhatók, és önkéntelenül is
geződése. Ez a kettősség az embertani képben is jelent . kapcsolatot kerestünk a termékenysé,8, a feltámadás,
kezik. A temetőkben levő csoportok, vagy hqsszú sÍr egyszóval a húsvéti szokáskör felé. Am, úgy látszik,
sorok mindenesetre 'arra mutatnak, hogy e nagy teme tévedtünk. Tojáshéj nemcsak női sírokban volt, hanem
tőkben is együtt maradt a család . A temetőket több férfi- és gyermeksÍrban is. De a döntő felismerést az
ponton egyszerre kezdték telepíteni. A csoportok közti jelentette, hogy nagyrészt már kikeIt csirkék toj áshéjait
üres területek feltehetően csak annyit jelentenek, hogy rakták a tetemek mellé. Tudjuk, hogy ezeket a közép
az egyes családi temetkezesek nem értek még össze. korban orvosságként használták,1l3 de elsietett dolog
Megfontolandó az a feltevés is, hogy a 1 0- I r . századi lenne ezt az ismeretünket a honfoglalás korába vissza
szegények " szent fák " köré temetkeztek, s az üres fol vetíteni.
tok a fák helyét mutatják. III Érdekes fejezete kutatásunknak : a sarló a sírban. Ez
A temetőkben néha megfigyelhető, hogy a váz vagy a szokás megvolt az onoguroknál is. Női vagy férfisÍ
hiányos, vagy rendellenesen fekszik, vagy a csontok a rokban a medencére keresztbe fektetve találjuk a sar
sírgödör fenekén szerteszét szórtan találhatok. Ezek lót. Egy ideig csak mint mezőgazdasági munkaeszközt
azonban nem túl gyakori jelenségek, hanem kivéte méltattuk ezeket a leleteket, de kiderült, hogy a sírba té
lek . Nem szabad például a hencidai gazdag női sírból, telnek babonás oka kellett legyen, hiszen a sarló a ma
amelynél a temetéskor csizmástól levágták a nő bal láb gyar néprajz szerint női munkaeszköz, férfi - aratáshoz
fejét s a váztól jó félméterre dobták,1I2 arra következ - nem venné kezébe. Mi lehetett tehát az a babonás ok,
tetni, hogy a honfoglalóknál a lábfej levágása a temetés amiért a sarló bekerült a sírba ? A kérdésre lá tszólag
szertartásának része volt ! Ezt eddig kizárólag egy eset hibátlan feleletet kaphatunk a néprajzból. A Székely
ben figyelhettük meg, hogy pedig ennek mi volt az oka, földön és máshol a halott hasára a mai napig is sarlót
azon gondolkozhatunk, de megoldást nem mernénk tesznek, hogy " fel ne dagadjon " , temetéskor azonban
javasolni . Még leginkább a démonhit valamilyen válto leveszik . A véletlen vezetett az eredeti néphit nyomáb!.
zatára gondolhatunk és hozhatunk példát erre, de más Egy Dés környéki asszonytól hallottam, hogy a fiúcse
ra IS. csemő hasára is sarlót tesznek, hogy a rontás ne érhes- .
Ellenben sok esetben figyelhettük meg, hogy az é se. Sarló a rontás ellen ? Ez nem eszköz voltából követ
rintetlen csontváz koponyája kimozdult helyéből. Ez kezik, hanem éles, szúró, vágó tulajdonságából. Így
feltétlenül annyit jelent, hogy a tetemet a sír behantolá védték a halottat is a másvilági rontás ellen, női sÍrokba
sa előtt befedték. Ha egyszer a sír földje rányomódik a ugyanezért néha nyilat tettek . Megint felmerül a kér
csontvázra, azt elmozdítani nem lehet. Igaz, megfigyel dés : miért csak kivételesen találjuk meg ennek a szo
tük sok esetben, hogy a sírban ürge, vagy valamilyen kásnak a nyomait ? Annyi bizonyos, hogy Árpád népé
földkaparó állat járt, de ezeknek nem sikerült volna a ben voltak családok, amelyek különös gonddal védték
57
Ugyancsak nem mindenkinek adtak a sírba inniva
lót (azaz az ásatási napló szerint : edénymellékletet).
A tapasztalat szerint - pontos számvetés még nem ké
szült - italáldozatot általában ihkább a nők kaptak. M i
volt a bögrékben ? Egykor meg fogjuk tudni, amikor
nálunk is elvégzik már az edény földjének kémiai elem
zését.
H a - kivételesen - a halotti tor szertartását a népünk
nél megőrzött szokások nyomán kíséreljük meg felvá-
58
·
zolni, akkor A honfoglaló magyar nép élete ( 1 944) cí!TIű akarat irányít. Vezető szerepüket csupán ezáltal látták
könyvemben összefoglalt eredményekre j utunk : 115 " A biztosítva ; állandóság és belső nyugalom elsősorban
halotti tor időpontjáról saj nos nem tudunk közelebbit . csak nekik volt érdekük. Az ősi nemzetségi viszonyok
Azt sem tudjuk , mennyiben tartották a sírnál, s mennyi felbomlását nagyon hosszú folyamatnak kell elképzel
ben odahaza (lásd az előzőkben a Kolozsvár - Zápolya nünk, és ebben a vagyoni különbségek kialakulásán túl
utcai tapasztalatot). Gondoljuk, högy a halott lelkének nagy szerepe volt annak, hogy a finnugor alapnépesség
végleges elköltözéséig (40 riap ?) az étkezéskor a halott török népelemekkel keveredett, de hozzájárult a külön- _
számára helyet hagytak, az ételből pedig az els,ő falatot böző hatalmi alakulatokhoz való tartozás, az őshazá
a tűzre vetették, vagy a halott bábujához dörzsölték. tól a Kárpát-medencéig megtett hosszú út sok-sok ese
Míg a halott a lakásban -volt, virrasztottak, ilyenkor ménye, végezetül a besenyő támadás és az új hazában
nem volt szabad elaludni, mert az alvó ember lelke ki való megtelepedés.
röppen a testből, s az -Qres testet megszállotta volna a Az egykori vérségi közösségek helyébe lépő területi
halott közelben bolygó lelke. Virrasztáson és a toron szervezet kiépítését a rétegekre bomlott, és sokban el
kerűlt sor a halott tetteinek elsorolására, s ez volt a lentétes érdekű társadalomban csak határozott, tett
népköltészet melegágya is. Különös ünnepségekre, há erős vezetők vihették véghez. Vakmerő, fegyveresekkel
zassági szertartásokra került sor akkor, ha haj adon le körülvett, sok szolgálónéppel rendelkező, kemény fér
ány, vagy nőtlen legény halt rilegy6 fiakat adó családok szakadtak ki régi közösségükből,
A halotti tor alkalmából rendezett nagy futtatások, akik képesek voltak vazallusai k között rendet ' tartani,
birkózások s más ünnepségek semmiben sem külön számukra a gazdálkodás virágzását, lakóhelyeik védel
böznek a születéskor, lakodalomkor rendezett ünnep mét, hadjáratok zsákmányát biztosítani. Egy-egy biz
ségektől. Természetesen -az alkalom hoz fűzött monda tos vezetés alatt á lló terület csábító erővel vonzotta ma
nivaló más és más volt, de mindhárom alkalommal gához a kívülállókat is. A jobb és biztonságosabb meg
ugyanazokat az áldozatokat mutatják be, ugyanazo élhetésre vágyó más nembeliek önként csatlakoztak, de
kat az óvintézkedéseket teszik . " a terület vezetője kényszerrel is telepített lakóhelye kö
ré idegen csoportokat. Az uralma alá helyezkedő népe
l
ket kiterjedt rokonsága segítségével kormányozta, de
Meg kell jegyeznünk, hogy Árpád magyarjainak te maga mellé állított e célból olyan idegen előkelőket is,
lepülése elsősorban a homokos területeket, a folyók akik testvériségi szerződéssel pecsételték meg a fegy
árterét kereste. Régebben elterjedt az a vélekedés, hogy verbarátságot . Szövetségeseit részeltette gazdagságá
az erdős, hegyes területeket nem szállták meg. Ez tévhit ból is : a szolgálataik mértékének megfelelő vazallust,
volt, mutatja például a kolozsvári Zápolya utcai teme azaz e népeket eltartó területeket, s ezenkívül önálló
tő vagy az eresztevényi kengyel. l17 De egyébként is vadászterületeket is j uttatott nekik. Rangsorukat a ha
tudjuk, hogy az erdőre, fára szükségük volt a mester talmuk alá adott tűzhelyek száma határozta meg, tehát
embereknek (nyerges, íjas stb.), sőt a legeltetés is elkép hogy mennyi szolgáltató nép felett rendelkeztek, és
zelhetetlen volt enélkül. Még az igazán nomád keletiek azokból hány harcost tudtak kiállítani.
is nyáron messzire felmennek a hegyek völgyeibe legel A rokonokon és a meghitt barátokon kívül az idegen
tetni ! törzsbeliekből szervezett, és éppen ezért akár övéivel
Árpád népei, akik szigorúa n rétegezett államalaku- . szemben is felhasználható fegyveres kíséret lett a nem
latban éltek, szállásterületükön szi�orú rend szerint zetségek vezetőinek legfőbb hatalmi támasza. A kíséret
szálltak meg. Megfigyelhető, hogy Arpád fiai közül a tagjai szolgálatukat önként vállalták, és hűségesküt,
fiatalabbak apjuk szállásától balra, az idősebbek pedig fogadalmat tettek, hogy urukat nem hagyják el. Adott
a jobb oldalra telepedtek. Hogy Árpád állam a milyen szavukat azonban nemegyszer megszegték, és más úr
volt, milyen lehetett, arra nekem nincsen elegendő ta hoz pártol tak át. Ö n kéntességük voltaképpen megbo
pasztalatom . Bemutatására inkább azt az elképzelést csáthatóvá is tette, hogy mások szolgálatába is szegőd
idézem, amelyet Dienes I stván és Györffy György alko jenek. Legfőbb erényük mégis a hűség volt. Annak a
tott meg és szedett kitűnően áttekinthető grafikai táb vitéznek, aki végsőkig kitartott ura mellett, még az el
lázatbaYs Íme részletek Dienes István szövegéből : lenségnél is magas j utalom volt a bére, és szívesen vet
" A magyarság körében már az időszámításunk előtti ték szolgálatát. A hitvány áruló azonban, aki kezet
évezredben lejátszódott a nemzetségi arisztokrácia ki emelt törvényes urára, pártfogóra aligha számíthatott,
emelkedése, és ezzel párhuzamosan végbement az al az vett bosszút raj ta, akinél befogadásra jelentkezett.
sóbb néprétegek szolgálatra kényszerítése. A hatalmat Nem azonos ez a réteg azzal a sereggel, melyet a nem
megszilárdítani törekvő arisztokrácia tudatosan siet zetség a fegyverforgatásra alkalmas férfiakból háború
tette a régi - rokoni szövetkezéseken alapuló vérségi - idején kiállított. A bajtársak e hadnak csak a vezetését
közösségek felbomlását. Az azonos leszármazási tuda J'á tták el, és emellett a nemzetségfőnek, valami'n t előke
ton alapuló önkéntes összetartás helyébe olyan területi lő harcostársainak szűkebb kíséretét, mintegy testőr
szervezetet igyekeztek létrehozni, amelyet a központi gárdáját alkották. Békeidőben is megvolt a feladatuk :
59
különböző küldetéseket teljesítettek, követségekbejár Íme ez a klasszikus magyar történetírás és régészet
tak, nagy vadászatokon felügyeltek , uraik gazdaságá vallomása a honfoglalás idejéről. E könyv szerzője -
nak irányítását, ellenőrzését látták el, sőt - közülük a teljes elismeréssel a két szerző iránt - nem hallgathatja
kisebbek - mindenféle alantasabb, ház körüli munkát el azt a nézetét, hogy a magyar társadalom szerkezetét
is elvégeztek. a mongol, az Aranyhorda és a kazár minták pontos
Sokoldalú szolgálatuk fejében az úr köteles volt ol tükörképeként ábrázolja ez a felfogás. Ugyanis emö
talmába fogadni, védelmezni hű embereit, számuk ra gött - mondva-mondatlan - a magyarság lovasnomád
szállásról, fényes ruhákról, fegyverekről, tüzes hátaslo képzete lappang, ami - nézetün k szerint - nem lehet
vakróI, élelemről gondoskodni. Elsősorban a pompa alapja a magyar társadalomról kialakítandó k épnek !
kedvelő kíséret megfelelő eltartása végett volt szükség Történelemkönyveinkben a honfoglalókról csak jót,
a nagyszabású, sok zsákmánnyal és sarccal kecsegtető szépet olvashatunk, mintha a társadalom alja hiányoz
portyá kra. nék közülük, mintha bűntelenül élték volna a maguk
A vitézek együtt éltek eltartóikkal, 'míg a tekintélyes harmonikus életét, csendes j ólétben . Való igaz, hogy a
vezetők előkelőbb harcostársai elkülönülten saját szál honfoglaló król nem jegyeztek fel bűnöket sem az egy
lásaikon laktak, és maguk is rendelkeztek k ísérő baj korú, sem a későbbi források. Ám a mindennapi élet
társakkal . nyilván nem volt bűntelen . K ézai Simonnál ( 7 . fejezet)
E szilárd hatalmi szervezettel összekapcsolt, változa olvashatunk a hadba hívó parancsot megtagadók bün
tos társadalmi helyzetben lévő közösség, tehát az új tetéséről : " Aki pedig elégséges ok nélkül a parancsot
összeLételü nemzetség a terület felett hatalmat gyakorló semmibe vette, azt a szcítiai törvény értelmében kard
család nevét viselte, noha eredetére nézve a legkülön dal kettéhasították , vagy törvényen kívül állónak nyil
bözőbb vérségi csoportokból verődött össze. Merőben vánították, vagy közszolgaságba taszították . Válaszfa
mesterséges képződmény, csak felületesen tűnhet ha lakat magyar és magyar között csak efféle bűnök és
gyományos alakulatnak . . . A magyar törzseket azon kihágások emeltek. Egyébként pedig mivel az összes
ban már a honfoglalás előtti időkben egységes irányítás magyar egy apától és egy anyától származott, hogy
fogta össze. Erről tanúskodik a magyar népességnek a mondhatnák az egyiket nem nemesnek, hacsak nem
kazár rendezési elv szerinti hét törzsbe osztása, a hét ilyen bűnökért elmarasztalva j utottak volna szolgaság
törzs egyesítését bizonyító Kürtgyarmat törzsnév, a ra. " ( Ford. Györffy György)
kazároktól elszakadt törzstöredékek egy törzzsé szer Ezekből a soro kból a szolganép megvetése sugárzik ,
vezése, egyes törzsek számára az egész törzsszövetség bár lehetetlen, hogy annyi parancsmegtagadó lett vol
érdekében végzett feladatok kijelölése (a kabarok elő na, hogy a nemeseknél százszor-nagyobb tömegű pór
had és utóvéd szerepköre, majd ennek megfelelően az nép ebből tevődött volna össze. H ogy ez nemcsak felte
országkapukba való telepítése). Egyes törzsnevek pe vés, annak bizonyságát találjuk Kálmán királyunk tör
dig arra utalnak, hogy a törzs feje a fejedelem környeze vénykönyvében (I. 77 . fejezet) : "senki sem merjen ma
tében viselt magas méltóságot : Tarján, azaz tarkán, a gyar nemzetiségű, vagy egyáltalában M agyarországon
főparancsnoki méltóság cím e ; Jenő »bizalmas tanács született rabszolgát, vagy rabszolganőt, mégha idegen
adó« értelmű . A magyarok egy néppé egyesülésének származású is, Magyarországon kívülre eladni, kivéve
emlékét őrzi a vérszerződés hagyománya, amikor hét olyan idegen nyelvű rabszolgákat, akiket más orszá
vezér jelképes vértestvérségre lépett az együttes cselek gokból hoztak ide . . . " (Ford. Szilágyi Loránd) Tehát :
vés érdekében. A magyar törzsek egybekovácsolódásá magyar, Magyarországban született és idegen szárma
ról a régészeti adatok is vallanak, hiszen sem a tárgyi zású és idegen nyelvű rabszolgákról esik szó. A hon
hagyaték ban, sem a szokásanyagban nem jelentkezik foglalóknál alig van nyoma rabszolgaságnak, legfen
törzsi elkülönülés. Az etelközi magyarokról a moha nebb egy-egy nagycsalád i temetőben, vagy köznépi te
medán források fel is jegyzi k , hogy két fejedelmük van. metőben melléklet (magánvagyon ! ) nélkül eltemetett
Főfejedelmük a kende vagy küdü, s e Kazárországból nél gondolhatunk szolgarétegre. Szolga ? Rabszolga ?
ismert méltóságnév alighanem annak a jele, hogy egy Tisztázatlan kérdések .
koron, a Kazár Kaganátushoz való tartozás idején, a Sokkal árnyaltabb képet kapunk első törvényeink
türk-kazár uralkodók egyik bizalmi emberét állították bői a bűnök, büntetések, szabadok és szolgák viszonyá
a magyar törzsek élére. Személyét vallásos tisztelet ról . Vegyük szemügyre I stván királyunk törvényeit, hi
övezte, szinte az istenség földi képviselőjének tartották . szen azokat a honfoglalástól csupán egy század vá
Mellette a kormányzás legfőbb gondja, a hadak irányí lasztja el . A törvények sorrendjében menve a k övetke
tása a másik fejedelemre, a gyulára hárult . A kettős ző bűnök és büntetések tárulnak fel előttünk :
fejedelemség intézménye a világ számos népénél meg " A kevélység gőgjétől pöffeszkedő, ha megtámadja
volt . . . A magyaroknál a kettős uralkodás kazár mintá az I sten házát, kiközösítéssel bűnhődik." Említés esik
ra gyökerezett meg. Györffy György gondos forrás azokról is, akik " azt állitják, hogy nincsen szükség egy
elemzésseI kimutatta, hogy a honfoglalás után is fenn házi vagyonra " . A királyi javakhoz nyúlni sen ki se me
maradt e kettős fejedelemség intézménye . . . " részeljen. Ha pedig nem a tűz őrzése végett nem megy
60
CI
.
F08íRO FÖLO\ÁSZ
FÖ1ÁLTOS POliÁR:-'OI\
� Ö ro L,\IÁCS G SZAKÁCSOK
•
11111111
REGOSÖK SZABOK
NAGYFEJ EDELEM
..LR"
TÖRLSFÖK
"ATOi\AI
"í!>ÉRET
1\\ ÉK :\1EGYER K Ü RTG\ AR lAT TARJÁN JENO KÉR KESZI KABAR TÖRZSEK
•• 80"
'< D I Z ETSEGFOI\
I\ArO:-'AI KíSÉRET
FEJEDED11 S Z Á L L\.SOJ..
:\ � \ I Z E 1 S É G I [LÖKELÖK
SZ..\'1TÓVETO
CSALÁDJAI LOVÁSZ
ts 'AG "CSALÁDJAI HALÁSZ
SOLYMÁSZ
rÖoE.:\'IES
(f\1 tZTER \'1ELO)
KO\ÁCS
"ÖL:\ÉPI önös
FAL\ AK ÁCS
szecs
."AZEKAS
SZAKÁCS
templomba, hanem hanyagság folytán, " az ilyent verjék gyilkol, 1 2 arany a büntetése. Ha egyik szolga a mási
meg és nyírják le " . A hajlenyírás tehát nagy büntetés kat megöli, úgy magának kell a megölt helyébe állnia,
volt még I stván király idejében is, ez nyilván a népi ha pedig szabad ember öl meg szolgát, másikat kell
szokásjogból került át a királyi törvények közé. adnia helyette, vagy " értékét térítse meg " . H a egy ispán
Nagy vagyon kifizetésével bűnhődik a gyilkos : " ha " felesége meggyilkolásával mocskolja be magát . . . öt
valaki haragra gyul ladva, vagy dölyfösségtől kevélyen ven tinóval egyezzék az asszony családjával és vezekel
szándékos gyilkosságot k övet el . . . száztíz aranyat fog jen az egyház törvényei szerint " . Az esküszegésért keze
fizetni . . . " Az aranypénz már a 1 0. században is for elvesztésével lakoljon, vagy ötven tinóval váltsa meg
gott, főképpen a nemzetközi kereskedelemben, Prágá kezét az esküszegő. A közrendű ember is keze elveszté
ban a hazai kereskedők arany mithkálokkal (bizánci sével vagy 1 2 tinóval bűnhődik és az egyház törvényei
solid us) fizettek. 119 Száztíz arany óriási összeg volt ! szerinti böjtöléssel. A szorosabban vett egyházellenes
István törvényei szerint ha valaki csak véletlenül bűnöket nem soroljuk fel , ezek nyilván nem léteztek
61
Árpád népei között. Külön rendelkezés sz61 azokról, Valahogy ekként lehetett a honfoglalás kori időkben
akik szabadokat szolgaságba haj tanak, s azokról, akik is. Nyilván későbbi törvényeinkben is sok olyan van,
megostorozzák a saját szökött embereiket keresőket. amelynek gyökerei a honfoglalás korába - vagy még
Ez utóbbiak tíz tinót kötelesek fizetni. előbbre - nyúlnak, ezek kiszűrése azonban ajövő kuta
Az egyik igen érdekes törvény a leányrablásról szól, tóira vár. Nincs szó a törvényekben a vérbosszúról
ebben a régi házassági szertartások emléke őrződött sem, nyilván ez is a közösségek belső ügye volt, amibe
meg. Ezt a törvényt (István 2 7 ) éppen tartalma miatt nem szólt bele a törvény.
egész terjedelmében közöljük Szilágyi Loránd fordítá Néha a büntetések a másvilágra is elkísérték a bű
sában (a többi idézetet is ő fordította) : " H a valaki a nöst. Nem tudjuk, miért vágták le a hencidai előkelő
vitézek közül szemérmetlenségtől bemocskolva, vala asszony bal lábfejét, méghozzá díszes sarujával vagy
mely leányt, szüleinek engedelme nélkül feleségül elra csizmájával együtt. Nem tudjuk sok esetben, a tetem
bol, elrendeljük, hogy adja vissza szüleinek, még akkor koponyájának elrablása minek a büntetése volt. (En
is, ha valami erőszakot követett el rajta, és a rabló tíz nek " gyakorlata " megvolt az onoguroknál és Árpád
tinót fizessen a rablásért, még ha később ki is békül a magyarjainál is.) Vajon néhány halottjukat miért fek
leány szüleivel. H a pedig valamely szegény és a népből tették a megszokott és törvényszerű tájolással ellenté
való merészkedik ezt elkövetnj, öt tinó kártérítést fizes tes irányba, vagy éppenséggel miért kuporították össze
sen a rablásért. " Nyilvánvaló, hogy itt a színlelt leány őket úgy, mint az őskorban volt szokás? Szép feladat
rablás esküvői szokásáról van szó, " szülei beleegyezése lesz e rendkívüli módon el temetett " bűnösök " sírjainak
nélkül ", s ennek megfelelően a büntetés is viszonylag egybegyűj tése és m agyarázata. Egyelőre erre nem vál
enyhe. lalkozhatunk.
Érdekes, hogy a népi szokásjognak megfelelő tör Végül is Árpád magyarjainak településterületét ki
vény szól a varázslók és kuruzslók ellen, ezek felett az rajzolják a temetők és telepek helyei, a honfoglalás kori
ítélkezést a megrontottra és annak rokonságára bízza . helynevek, és részben megmutatja a későbbi birtokvi
A kardrántásért, a király elleni összeesküvésért, a csel szonyoknak a honfoglalás idejére való visszavetítése.
szövésért és a tized meglopásáért különböző szigorú A honfoglalók nagyjából a bükkerdők sávjáig szállták
büntetések jártak. meg a Kárpát-medencét, de a folyók mentén feljebb is
Anélkül, hogy tovább folytatnók korai törvényeink kúszott a település. A honfoglaláskor itt talált népek
büntető rendelkezéseinek ismertetését, az eddigiekhez közül a legnagyobb tömeget az onogur-magyaro k kép
füzzük hozzá, hogy nagyjából " ház körüli, falu körüli " viselték, a területen szétszórtan kisebb-nagyobb török
környezetre vallanak. Nem találunk büntetést például települések is voltak, Erdélyben a székelyek mellett a
a ló elkötéséről, ami pedig a pusztázó népek közt nem karluk-török blakok éltek és a pereme ken a Kárpátok
csak gyakori eset, hanem dicsőséget szerző tett. Ú gy ban pásztorkodó és földmíves szláv népek . A római to
látszik, első királyaink nem szóltak bele a pusztaiak vább élésnek Erdélyben 2 73 után semmiféle nyoma
dolgába, ott a szokás törvényei uralkodtak, akárcsak nincsen, a románság a 1 2 . század végén, a 1 3 . század
később, amikor : ban kezdett felszivárogni a Balkánról. Köztudomású,
hogy a vlach szó egyszerűen hegyi pásztort jelentett, és
Kinn a pusztán nem parancsol a Felvidéken is bőven találjuk nyomukat a középkor
Se főbíró, se pandúr, ban.
Gulyám mellett ökelmüknél Nagyjából tehát ez lehetett a népi helyzet Árpád né
Bojtárom is nagyobb úr. [Hortobágyi pásztornóta] pének honfoglalásakor (lásd Kniezsa István térképét).
/
5. A VISELET, FEGYVERZET ÉS A Ló
SZERSZÁMOZÁSA
A viseletek a sírokban elpusztultak, úgyszólván csak tó hiteles emlékei ezek a múltnak, és mégis határt szab
fémvereteik, díszeik maradtak meg. Éppen ezért igen nak következtetéseink nek . Velük kapcsolatosan a leg
értékes számunkra Kálmán királyunk l. törvényköny nagy.o bb gondunk az, hogy régebben nem jegyezték fel
vének 70. szakasza, mely a papoknak megtiltja, hogy pontosan, hogy egy-egy tárgy hol került elő, tehát,
világi ruhákat használhassanak, s ezzel egyúttal leírja hogy az élő hol viselte. Jósa András volt az első, aki
korai viseletünket. Íme : ,,[ne használhassanak] hasított orvosi csontvázakra rajzolta rá, hogy a váz melyik ré
bőrmentét, vagy tarkaszínü ruhát, sárga kesztyűt, vö szén s milyen helyzetben találták a leleteket. ul Ma a
rös nyeregtakaró t vagy zöld köpenyt, bocskort vagy pontos rajz és fénykép kötelező. Még nagyobb fejtörést
süveget, festett, vagy selyemmel díszített sarut, úgy okoz az a régi ásatásoknál, hogy nem tudjuk a halott
szintén selyemből készített inget vagy ruhát, s ezeket ne nemét és életkorát. Pedig szerte a világon a viselet min
mellen kapcsolják össze kötésekkel vagy csatokkal, ha denütt a nem és életkor függvénye. Más a viselete egy
nem mintegy a nyakat fogják körül " (ford. Szilágyi Lo kislánynak , mint egy menyecskének vagy egy öregasz
ránd). Ezen az egy adaton kívül úgyszólván száz száza szonynak, egy legénykének, mint egy legénynek vagy
léki& az ásatások ra, a régészeti leletekre vagyunk utal érett férfinak, öregembernek. M árpedig az ásatásoknál
va. Ugy is mondhatnók, hogy ez a fejezet a könyv régé csak az utóbbi évtizedekben vált törvényszerűvé az em
szeti fejezete. Fülbevalók, k arperecek, gyűrűk, saruve bertani leletek gondos megmentése. Ezért s más okok
retek, övek, tarsolyok, íjak, nyilak, tegezek, zablák, ból a viseletről adott beszámolónk hiányos lesz, és
kantárok, nyergek és a többi lelet mind sírokból került kénytelenek vagyunk a következő évtizedek ásatásaira
elő. Kézzel fogható, mérhető, fényképezhető, rajzolha- várni.
64
készítették, jól lábhoz állt, és alkalmazkodott a talaj
hoz is. A 1 8. században még főúri viselet is voi L A bocs
kor ugyanúgy, mint az egyéb lábbeli, puha talpú volt,
ezt kengyeleink welt talpáról is meg lehet állapítani.
Figyeljünk arra is, hogy a puha talpú lábbelik szinte
feltételezik a szőnyeget.
Ám menjünk . sorba a férfiviseletről tudott ismerete-
inken.
A kucsma vagy sisak. Az előzőről csak közvetett for
rásból tudunk, hallunk ugyanis arról, hogy a belga püs
pökök magyar kucsmát viseltek . l� A sisakról pedig
csupán egyetlen adatunk van : a beregszászi lelet sisak
csúcsa. Gúla alakú ezüstdísz ez, teteje gombban végző
dik . A legszebb tarsolylemezekkel egyenlő értékű pal
mettaháló fedi. Maga a sisak, úgy látszik, nemezből
vagy bőrből lehetett, olyanféle, mint a régi keleti lova
soké vagy a középkori török és magyar lovasságé. A si
sak fémcsúcsát egyes esetekben prémsapkára varrhat
ták, mint a kievi fejedelmi Sapka Monomacha eseté 42. Férfi fülbevalópár Galgócról
ben . 1Z7 Elképzelhető, hogy a prémes sapkának lecsap
ható fülvédője volt. Amint látszik, gondolataink bele
torkollnak a képzelet világába. Olyanféle vassisaknak, rád-kori királyaink viseltek néha drága varázsgyűrűt.
mint a besenyőknél és kunoknál, nincsen nyoma Árpád Igy például Kálmán királyunk Gut-gut-gut feliratos
népénél. gyűrűje a köszvénytől védte királyi gazdáját.llJ Ill. Bé
A j'iilbevaló karika. Nem csupán az asszonynép vise la sírjában meg kúfi feliratú varázsgyűrűt találtak . lJl
lete volt. Ritkán ugyan, de találunk férfisírban is fülbe (A kúfi írás az arab írás egyik változata, négyszögese
valót, de akkor is rendszerint csak egyet. Még nemré dő betűvetését főként ünnepélyes feliratoknál, Korán
gen is szokásban volt a falusi szegényeknél, hogy a cse idézeteknél, érmeknél használták . ) Semmiképpen nem
csemő (akkor is, ha fiú volt !) egyik fülébe piros szalagot mondhatjuk azonban, hogy a gyűrű viselése jellemző
húztak szemmel verés ellen . Valami ilyesféle szokásra lenne Árpád' magyarjainak férfiaira. Nem találtak ed
gyanakodhatunk a kicsiny, díszítetlen fülbevalók ese dig még temetési gyűrűket. Az avar kori vezérleletek
tében . Gyönyörű, díszített ezüstfülbevalókra bukkan közül a kunágotaiban voltak aranylemezböl kivágott,
tak a galgóczi tarsolylemezes sírban. 128 H asonló nagy, a temetések alkalmára - az eredetieket helyettesítő ? -
csepp alakú fülbevalókat láthatunk a perzsa ezüsttálak gyűrűk,l32 úgyszólván minden ujjra egy ! Bár az Árpád
fejedelmi vadászainál is, úgy látszik, ezt a perzsa vise magyarjai körébe illő zempléni vezérsírban voltak te
lethez kell sorolnunk. metési fegyverek, de gyűrűket itt sem találta k . Annál
A :: ing é s ingnyak . Férfiaknál az ing általában díszí gazdagabbak a női sírok különböző mintás fejű gyű
tetlen, esetenként a bal kulcscsontnál találunk tömör, rűkben.
bronz fülesgombot (néha két részből forrasztották egy A vere/es öv. Ez a férfisírok legpompásabb lelete.
be; de a föld savai a forrasztóanyagot kimarták, és a Vagy felövezve temették el a halottat, vagy csak rárak
gomb két félre esett szét). Ebből arra következtetünk, ták a tetemre övét. Az ö,v a szabad ember jelképe, s azon
hogy ingeink nyaka felálló, merev nyak volt, akárcsak belül is a rang jele volt. Sokféle, veretekkel dúsan ki
a - nomád mintát őrző - mai orosz ingeknél, de volt vert, általában aranyozott ezüst díszekkel ékes övet is
másfajta ing is, amely középen gombolódott. Itt is a merünk. Hosszú ideig csak összegyűjtötték a medence
viselet kettősségére lehet gondolnunk . Erről egyelőre csontok körül heverő díszeket, legfeljebb aprólékosan
többet nem tudunk. leírták helyzetüket, de ebből az övet elképzelni nem
Karperecek , csuklós pántok. Igazi karperecet - tudo lehetett. Zichy István gróf azonban észrevett valamit,
másunk szerint - eddig férfisírban nem találtak, az eh amit hosszú időn keresztül nem tudtunk magyarázni :
hez hasonló csuklópánt az ing száját fogta össze. Nem a nagy szíjvéget nem lehetett átbúj tatni az öv csatjának
volt rávarrva az ingre, csak a végén levő lyukakon ke karikáján ! Azaz az övet nem lehetett felcsatolni ! Mit ér
resztülhúzott szalag szorította rá a csuklóra. A perzsás az ilyen öv? Régészeink nem nagyon vettek tudomást
viseletformához tartozott. erről a lényeges megállapításról. A megfejtést Dienes
A gyűríi. Nem jellemző férfisírjainkra. A verebi sír István egyik kitűnő ásatása hozta meg : a csat a veretes
ban volt ugyan egy ezüst fejesgyűrű, de Szőke Béla jog öv mellékszíján volt, és ez az öv másik mellékszíjába
gal gyanakszik arra, hogy ez a férfisír mellett fekvő női kapcsolódott, nem kellett áthúzni a nagy szíjvéget a
sír leleteiből keveredett a leletegyüttesbe. 129 Korai Ár- csaton. A veretes szíjat a deréknál átbújtatták saját ma-
65
43. A szarvasi csuklópánt (Dienes Ö. István rajza)
A kései onogur-avar övek kiváló minőségű bronzvere Más a helyzet Árpád magyarjainál, akiknek a veretes
tei mesterségüket jelesen ismerő bronzművesek mun öv a maga teljességében jelentette a szabad embert. Az
kái voltak. Azonban az egész Kárpát-medencében nin öv sűrűn tele volt verve aranyozott ezüst övveretekkel,
csen két azonos öv, r n tehát kétségtelen, hogy az övek itt tehát a veretek számának, mintakincsének nem Iehe
egyéni megrendelésre k.észültek, és nem kerültek áru tett önálló jelképi jelentősége (talán a szorosan össze
ként, kereskedelmi forgalomba. fonódó »palmettasövény«-ben lehetett valami utalás a
67
47. A nagykőrősi őv díszei
46. A nagyős:ci őv veretei és szíj vége
másvilági »paradicsomra « ?). Ezeknek az öveknek Ma szívósan megmaradnak, azért érthetjük meg, hogy pél
gyarországtól az. Urál hegységig s azon is túl tartó dául az obi-ugoroknál viselt egyik csontos öv nemcsak
elterjedése bizonyossá teszi, hogy a kereskedelemben a felövezés hagyományát őrizte változatlanul, hanem
forogtak. Tömeggyártásuk például a volgai Bolgáror az ezer év előtti veretformák is megmaradtak raj ta, 135
szágban és Magyarországon kimutatható, de más fém de már nem aranyozott ezüstből, hanem színezett
műves központok is részt vehettek a szíjvégek, övvere csontfaragásban. "
tek gyártásában (például Kijev). De a kereskedelemben Ám az öv jelentőségének vizsgálatában további szép
megvásárolható övek természetesen nem jelentették felismeréseket jelentett, hogy az öv veretein lévő pal- .
azt, hogy bárki is viselhette volna őket azon kívül, aki metták voltaképpen a bimbózó és virágba bomló ta
nek joga volt reá. vaszt ábrázolják. Árpád magyarjainak övét - voltakép
A magyarországi övekre Bulgáriában, a Szovjetunió pen címerét - nem griffek, indák, pávák , szarvasok,
ban, Kelet-Turkesztánban, s még keletebbre bőven ta őzek, tulkok, vagy éppenséggel emberfejű oroszlánok,
lálunk egykorú párhuzamokat, de nemcsak a régiség vagy szímurgok díszítették, hanem - bimbók ! Korai
ben bukkanunk reájuk, hanem a néprajzi gyűj temé virágtiszteletünknek, szeretetünknek szép példái bim
nyekben is. Ez azonban nyílván nem aztjelenti, hogy az bókoszorúval övezett férfiaink. Ezek az övek túlnyo
öv formája és mintakincse öröklődött, hanem azt, hogy mórészt Árpád magyarjainál találhatók, bár a keletibb
a felövezés, a férfivá avatás hagyománya maradt meg vidékek férfiai is viselték . Mintha az állat- és emberáb
s azzal együtt jelképe : az öv is. A hazai régiségben, rázolást valamilyen törvény nem engedné. Lehetetlen
ásatásainkon (a csontvázak korának meghatározásá itt nem gondolni az élő világ ábrázolását tiltó hadithra,
val) és a I r . századi törvényeinkben és későbbi króni a muzulmán néphitre, amely régebbi, mint a Korán.
káinkban azt találjuk, hogy a fiúgyermeket a 10- 15. Ebben az esetben a palmetták már nem díszítményér
életéve körül fogadta be a család és a társadalom - teljes telműek, hanem a Paradicsomotjelentik , amely a harci
jogú tagjai közé. M ivel pedig az avatási szertartások erények jutalma. Tudvalevő, hogy az ókeresztény mű-
68
vészetbe'n sem öncélú a buja természet ábrázolása, ha lendületes jeleneteinek . Durván fogalmazva : ötvöseink
nem az ugyancsak a Paradicsom képzeteit idézi fel . Ta csak a díszítőmunkát végzők közül kerültek volna ki ?
'
lán ebben találjuk magyarázatát annak is, hogy a fon Nyilvánvaló, hogy a pompás emberábrázolás�k kere
tos az öv vele adása volt, mindegy, hogy felövezve te tezését kisebb gyakorIatú mesterek végezték. Nem 'sza
mették-e a .hala'ttat, vagy csupán ráfektették a tetemre bad a " nem tudásra " , hanem inkább a hadithra gon
az övet. Az öv jelenthette az utat a Paradicsomba. dolnunk. Vannak ugyanis alakos ötvösmunkáink is,
Az öveket kiváló ötvösök készíthették, akik magas igaz, hazánktól keletre, amelyeket feltehetően magyar
fokon művelték a kéregöntés igényes eljárásait és az mesterek csináltak, Ilyen egy lovas solymász ábrázolá
aranyozást, és egyúttal tisztában voltak azzal, hogy mit sa,137 amely nem olyan csillogó mesterségbeli tudással
szabad és kell, s mit nem szabad ábrázolni a vereteken. domborított, mint amilyent a perzsajellegű lovas vadá
Létezik egy mohamedán legenda,l35 amely valósággal szoknál láthatunk, de például tegezének díszítése, ló
magyarázatul szolgálhat palmettás művészetünkhöz. szerszámjának csüngős díszei teljes egészében egyeznek
" Mondják, hogy az egyik állatfestő panaszkodott egy a honfoglalókéval. A másik példán az ötvös két vadász
kor, hogy nem folytathatja művészetét, ha pusztán nö fivért ábrázol (csernyigovi ivókürt) , I38 akik sebezhe
vényi mintákat szabad festenie. I bn Abbas így felelt tetlen állatpárokra vadásznak, nyilaik útközben össze
neki : vágjad le az állatok fejét, hogy ne legyen eleven törnek vagy éppenséggel k iröpítőikre szállnak vissza.
tekintetük, és kíséreljed meg, hogy virághoz hasonlítsa Az egyik vadász varkocsos, a másik nyírott hajú. Na
nak. " [Ford. L. Oy.] Pontosan ilyen ábrázolást látha gyon valószínű, hogy egy Hunor-Magyar j ellegű mon
tunk a benepusztai szíjvégen, ahol a lépegető griff vi dát ábrázoltak a csodálatos vadászat ötvösmesterei .
rágfej ű . A csernigovi ivókürtön meglátszik a normann művé
A magyar kutatás régen tisztában van azzal, hogy ez szet ismerete is, ami, tekintve a dél-oroszországi nor
a díszítőrendszer (amelynek legszebb példányai a tar mann jelenlétet, nem csodálható. Van még egy, művé
solylemezek) Észak-Irán, a Kaukázus és Örményor szi kivitelben is magas szinten álló vadászó fejedelmet
szág ezüstművességében gyökerezik . Ez egy köztudott ábrázoló ezüsttál . Sok jellegzetessége mutat magyar
megállapítás, s általában úgy tar0ák , hogy ez a művé vagy legalábbis a magyarság közelében élő mester-
.
szet perzsa-szaszanida eredetű. Am egy lényeges kér re. l�
désről eddig nem esett szó. Ez pedig a következő : igaz A palmettás művészetben uralkodó hadith kérdésé
ugyan, hogy e keleti ezüstökön megvannak a palmet nél nem szabad elfelejtenünk, hogy a 96 3 -as prágai vá
ták, de c;sak kísérő elemei, keretei a csodálatos ember sáron részűnkről türkök, mohamedánok és zsidók vet
ábrázolásoknak, a vadászó fejedelmek és a lakomázó k tek részt. Azt kell mondanunk, hogy Árpád magyarjai-
.
.
5 ! . HOI1LOg
.
c JaJás kon ferfivlseJ et
nak életében és hitében sokkal nagyobb szerepet ját
szott az iszlám, mint eddig véltük . Talán éppen ezért
van, hogy honfoglalás előtti szókincsünk - amint I sten
szavunkkal kapcsolatban kifej tettük - megfelelt a ke
reszténység egyistenhitének.
. Az övről lecsüngő " kellékek " közül itt csupán a tar
sollyal foglalkozunk, mert a szablya, az íj , az íjtegez, a
nyilak a fegyverzettel kapcsolatban kerülnek bemuta
tásra.
Az övről a tarsoly szíj on csüngött le, s ezt a szíj at �s
veretekkel díszítették. Ez a szíj egyúttal a tarsoly zárá- }
/
52. A farkasréti tarsoly (Dienes Ö. István rajza)
'. /
\.. .... ...
.
....
.......
..
...
.... .
. .... .
..
metták, amelyek tehát egymással nincsenek szerves Felvetődött az a kérdés is, hogy vajon az a szépséges
kapcsolatban, inkább csak a hálóminta kitöltő elemei. díszítőrendszer nem a honfoglalás előtt Árpád népéhez
Ez a szalagháló ismétlődik a galgóci tarsolylemezen, csatlakozott kabarok emléke-e? Ezt egyrészt a leletek
de erős fény-árnyék hatású domború rajz kíséretében. térképezése cáfolja (elterjedésük nem esik egybe a ka
A palmetták leveleit sűrűn vonalkázott szegély kerete barok szállásterületével), másrészt az a meggondolás,
zi, ez nyilván az egykori rátétmintát felvarró peremdísz hogy ha a kabar arisztokrácia magával hozta volna
maradványa. Hasonló ehhez a tarcali tarsoly, amely ötvöseit (ami végre is elég valószínű), akkor ezek nem
nek mintái erősen kidomborodnak, és a leveleken ott korlátozták volna ötvöstudásukat a peremdíszítő pal
van a varrott szegély stilizálása. mettákra, hanem éltek volna alakos művészetükkel is.
A kecskemét-fehéregyházi és a szolnok-strázsahal A palmetták rajzolatának egyes elemei megtalálhatók
mi lemezek domborműves palmettáit olyan mély fény gazdag em ber- és állatalakos környezetben a nagy
árnyék játék kíséri, amely valósággal drámaivá teszi a szentmiklósi kincsben.
palmettabozót sűrűjét. Az utóbbin a kőberakások he Maradván a tarsoly tartalmánál : jellemző, hogy
lyén dudor emelkedik, pompásan ütemezve a zsúfolt csak férfisírokban találunk csiholó acélt és kovát, s
felületet. nyilván taplót is. A tűzszerszámok kizárólagos férfijel
A rajzos és dom borított műhely figyelemmel kísérhe lege a tűzgyújtás szertartásának emlékét őrzi : ez férfi
tő a többi palmettás felületdíszítésnél is. Például rajzos munka volt s maradt még sokáig. Az asszonynép úgy
és poncolt hátterű a geszterédi aranyveretes szablya mentette át másnapra a tüzet, hogy a parazsat hamuval
mintakincse, visszakalapált hátterű, világos fényveze takarta.
tésű például a bécsi szablya rajzos felületdísze. A kések mereven ízültek nyelükhöz, csuklós bicskát
Maradván a tarsolylemezeknél, felvetődik a kérdés, egyet sem találtunk eddig. Olyanfajta viseletnek, mint
hogy kinek volt joga a lemezes tarsoly viseléséhez, és az avaroknál meglévő kettős késviselet (kicsiny és nagy
az milyen ranggal járt. Feltehetőleg csak a nemzetség egy tokban), l4S nem találtuk nyomát Árpád magyarjai
vagy nagycsaládfőket illette meg ez a rangjelző díszít nál. A kések egyélűek és közepes hosszúságúak, nyil
mény. Van a tarsolyoknak még egy csoportja, amely ván evésnél használták azokat a hús feldarabolására.
nek karcolt dísz.í tése
. feltehetően rátétmintákat ismé- A késnek a halott mellé adása mutatja, hogy a másvilá
tel. 144 gi létet az evilági folytatásának képzelték el, ahol is a
74
59. Az eperjeskei tarsolylemez
60. A' galgóci tarsolylemez
6 1 . " Lehel kürtje"
62. A " Lehel-kürt " rajzolata kiterítve
63. Részlet a " Lehel-kürtröl "
A gazdag férfisírokban ritkán találnak ivócsészét. Ez U gyancsak kevés adatunk van afelsőruházatról. Ta
is az övről függött alá. A zemplén; vezérsírban (az úgy lán Anonymus szavai a " nyusztprémbe és más vadálla
nevezett Álmos sírj ában) volt egy,l48 a tarsolylemezek tok bőrébe " öltözött szkítákról vonatkoznak a magya
mintáival díszített ivócsésze, de vannak egyszerűbbek rokra, meg I b n Ruszta leírásában a házasságkötésről és
is. A legszebbek aranyból a nagyszentmiklósi kincsben a nászajándékok között szereplő "coboly-, hermelin-,
találhatók. mókus-, nyestprémből és rókamálból, a brokáthuza
Ritka leletek férfisírokban a csontból faragott fejű tokkaI és mindenféle bőrrel egyetemben tíz bőrruhára
batok (a bot természetesen elemésztődött). Ezeken ré való" kifejezések utalnak közvetve a felsőruha anyagá
ce- vagy bagolyfejet találtak.l49 K inek járt ez? Vagy ra. ( Lásd még Kálmán királyunk idézett törvényét a
csupán díszítő kedvű pásztoremberek műve, ügyes ke papok ruházatáról . ) A magyar nép sokfajta gyapjúból
zű faragók kedvtelése ? Ki tudná ma már? Emlékeztet és bőrből készült viseleti darabja sejteti, hogy ezek az
nek díszes pásztorbotjainkra, amelyeket a maga ked anyagok ősi soron való örökségünk. A szűcs, szűr és
vére faragott egy-egy tehetséges pásztorember. M ivel gyapjú honfoglalás előtti szavunk is erre val l . Legutóbb
egyedi darabok, kár lenne valami bagolyhitre gondol G. Molnár Vera a szűrt vissza tudta vezetni egészen a
nunk. mezopotámiai őskorig, l:() K res.z M ária pedig � rátét
Azt a keveset, amit a férfisaruról, csizmáról tudunk, . díszítésmód honfoglalás kori eredetét muta�ta ki. ISI
már megismertük az előzőkben . Ennyi közvetett bizonyság mellett tehát nyugodtan be-
78
- - - - - - - - -- ------- -
szélhetünk Árpád magyarjainak szűr, zeke, vagy a bőr 67. Bőrrátétes mezőségi melles
ből készült suba, hátibőr, meJjes és ködmön viseletéről.
A gubát téglalap alakú darabokból szabták s ennek
szélességét a szövőszék szélessége adta. Az állatbőrből
(főként juhbőrből) készült darabokat rendszerintkör
cikkely alakúra szabott bőrökből varrták össze. A leg
egyszerűbb bőrruhákat úgyszólván mind a mai napig
maguk a pásztorok készítették. A bőr kikészítésének
eljárásai természetesen nem maradtak reánk, csupán
népünk mesterei őriztek meg olyan eljárásokat, amelyeket
magyarnak ítélnek külföldön is. Erre nézve Balassa
Ortutay Magyar Néprajzából idézünk : 1s2 " A pászto
rok közül leginkább a juhászok [ismerték] a bőr - ter
mészetesen a juhbőr - kidolgozását . . . A Hortobágy
környékén a lenyúzott báránybőrt gondosan lehúsol-
. ják, majd kifeszítve, árnyékos helyen megszárítják. Ha
nagyon szennyes, kimossák és új ra megszikkasztják.
Majd konyhasóval kevert timsóval alapos'a n bekenik,
íés korpát szórnak rá, összehajtogatva elteszik. Né
hány nap múlva kezdetleges módon kézzel megtörik,
vagy életlen kaszán húzogatva megpuhítják. E munka
során időnként krétaport, lisztet szórnak rá, amelytől
egészen kifehéredik . . . a múlt idők magyar tímárai (a
tímár ismeretlen eredetű régi szavunk) a lenyúzott bőr
ről a szőrt késsel, minden vegyi beavatkozás nélkül tá
volították el. Így a szőr töve benne maradt a' bőrben, és
azt tömörebbé, ellenállóbbá tette. Timsó-konyhasós 01-
datban alaposan megdolgozták, taposták, amikor ez
teljesen átjárta, először árnyékban, majd parázs felé
tartva megszárították . Ezáltal a pórusok kitágultak és
könnyen befogadták azt a forró faggyút, amivel alapo··
san bekenték a bőrt. Ezt az eljárást elsősorban ökör
bőrrel végezték, amitől az fehérré változott . . .
"
"o " , • • • • • , • ••
81
haszna vehetetlennek bizonyultak. Hogy pedig az íjat és
a nyilakat a nedvességtől óvják, tegezekben tartották
őket. Az íj tegez puha, íj formájú bőrzsák volt, aminek
a száját ritkábban faragott csontlemezek zárták el.
A nyíltegezről többet tudunk, mert több példányát hi
teles ásatásokon is megfigyelhettük. Nagyjából 70 cm
hosszú volt ez a kéregből, illetőleg vékonyra gyalult
fából készült alkotmány. Fedelét zárni és nyitni lehe
tett, többször igen díszes, faragott csontlemezek kere
tezték. A kényes feladat a tegez testének megszerkesz
tése volt. Arról szó sem lehetett, hogy a nyílköteget a
tegez száján keresztül dugták volna be a tegez testébe,
mert ez esetben a nyilak tollazata összeborzolódott,
megsérült volna. A tegeznek nyitható ajtaja volt, és a
nyitott tegezbe óvatosan, szép rendben rakták be a
nyílvesszőket. K ihúzni általában nem egyenként húz
ták ki őket, hanem négyet-ötöt egy csomóban, hogy az
egyes lövések közt ne teljen el sok idő. A harcban tehát
más és más rendeltetése volt a nehéz és a könnyű nyi
laknak. A nehezek, akárcsak a mai nehéztüzérség löve
gei, messziről árasztották el az ellenfelet, a könnyűeket
pedig célzásra, közeli lövésre használták. Igen változa
tos a nyílkészletünk például aszerint, hogy a levél alakú
vas nyílhegy súlypontja előrébb van-e, vagy hátrahúz
ták . Van közöttük fecskefarok alakú nyílhegy is. Ilyet
még ma is használnak az obi-ugor vízivadászo k . J54.
Ezek a felröppenő vízimadarak után egy-egy behangolt
fanyilat lőnek ki (dió nagyságú üres végükre úgy vág
nak nyílást, hogy röptében a ragadozómadár hángját
vijjogja), mire azok ismét lecsapnak a víz színére. Ad
dig folyik ez a "játék " , amíg a vadász kellő közelségre
nem jut a kacsákhoz, ludakhoz, s akkor hirtelen a víz
színe fölé hajolva lövi ki fecskefark végű nyilát, amely
az elhajított kőhöz hasonlóan kacsázva közelíti meg,
találja el a zsákmányt. A nyílvessző-faragásról később
lesz szó, most térjünk vissza ahhoz a kérdéshez, hogy az
íj mint pompás fegyver, milyen harcmodort alakított
ki. A legjobb leírást harcmodorunkról Maszudi (t 956)
arab földrajztudós és utazó155 hagyta reánk egy bese
7 2 . f jtegez és faragott csontszája
nyő-türk közös hadjáratról írván, amelyet a bizánci
sereg ellen indítottak. " Mikor megvirradt, a besenyő
király sok lovasosztagot rendelt a jobbszárny mellé,
mindegyik osztag ezer lovast számlált, ugyanígy a bal
szárny mellé is. Mikor aztán felsorakoztak a csataso
rok, a jobbszárny lovasosztagai a bizánciak derékha
dára törtek és nyílzáport zúdítottak rá, miközben át
mentek a balszárnyra. A balszárny lovasosztagai is fel
vonultak és nyílzáport zúdítottak a bizánciak derékha
dára, miközben odáig jutottak, ahonnan a jobbszárny
lovasosztagai kiindultak. A nyilazás így szüntelenül
folyt, a lovasosztagok pedig forogtak, mint a malom
kerék. Maga a türk jobbszárny, középhad és balszárny
azonban nem mozdult . . . mikor pedig a kereszténnyé
lett mohamedánok és a bizánciak látták, hogy miként
bomlanak fel soraik, s hogyan tér vissza ráj uk állandó
an a nyílzápor, rendezetlen soraikkal támadásba men- 7 3 . Hátrafelé nyilazó lovas egy Szaján hegységi leletből
82
tek át, s az addig mozdulatlanul álló türk (fő) sereget elkészült nyilat ujjuk közt forgatták egyenességük ellen
rohan ták meg. A (türk) lovasság utat nyitott nekik. őrzése végett. Nyilat maguk a harcosok is készítettek,
Utána' azonban egyetlen hatalmas nyílzáporral borí a hadsereg számára azonban nagy üzemekben gyártot
tották el őket. Ez a nyílzápor lett az oka a bizánciak ták . " Mindehhez még azt kell hozzátennünk, hogy az
megfutamodásának . . . előkerültek a kardok is, elsöté egyik népvándorlás kori sírban találtak nyílgyalut . l61
tült a láthatár . . . " (Ford. Czeglédy Károly) Ez hosszában félbevágott csöves csont volt, amiben
I lyen módon tehát az íj és nyíl határozta meg a straté mélyebb, sekélyebb nyílást vágtak, s ebbe illesztve a
giát, taktikát. Néhány szót kell ejtenünk arról, hogy kést, " gyalulták " egyenesre a nyílvessző t. N agyon fon
miből és hogyan készült a nyílvessző. tos volt a tollazat pontos beirányzása, mert a pontat
Azt, hogy a nyílhegyeket kovácsok készítették, senki lanság félretérítette volna a nyíl röptét. A nyíl is - akár
nem vitatja, sőt arra is van adatunk, hogy a tompa élü csak az íj - igen kényes fegyver volt, s ezért tartották
nyilakat a harcosok fenték ki élesre. Liudprand cremo ötletesen elkészített nyíltegezekben. A középkori Ma
nai érsek például azt írja, hogy a magyarok 898-i észak gyarország határvédő népeinek templomaiban gyak
itáliai felderítő útjuk után téli szállásaikra tértek, és ran ábrázolt Szent László-legenda kunjain láthatjuk
egész télen át fegyvert kovácsolta k és nyilakat élesítet viszont a nyíltegezeket. A székelyeknél, a Garam-őrök
tek .l56 Megoszlanak a vélemények arról, hogy miből nél, a szepesi lándzsásoknál és a M ura menti határ
volt a nyíl vesszeje. Cs. Sebestyén Károly, aki végleg őröknél egészen a középkorig használatban volt ez a
meghatározta íjaink szerkezetét, nyílvesszein kkel is könnyűlovassághoz kapcsolható nyíltegez. 1ö2
foglalkozott, nádszálra gondolt. 157 Érveit így csoporto Az íjat, az íj elvét nyilván felhasználták íjas csapdák
sította : I / A jó nyílvesszőnek elsősorban igen könnyű nál, meg a megnyírt gyapjú szálakra pallásánál, s talán
nek kell lennie, mert annál biztosabb a nyíl repülése. fúrókra is tekerték. Egy-egy díszes íj méltóságjelvény is
2 / A nyílvesszőnek egyenesnek kell lennie, mert még volt (például a hunok " arany íja " ), és ajándékozása a
a legkisebb görbület is elhaj lítja a nyilat egyenes röpté legnagyobb megtiszteltetésnek számított.
ből . Faágból nem lehet ilyen egyenes nyílvesszőt vágni Külön - és részben megoldatlan - kérdés, hogy hon
- írja Sebestyén. Ám ő is megjegyzi, hogy hozzávaló nan szerezték a nyílvesszőhöz, de még a lószerszámhoz
hasított anyag nincsen az Alföldön. 3 / Valószínűtlen, is szükséges töméntelen vasat. Nem tudjuk, ez bányá
hogy a nyílvesszőkhöz szükséges faanyagot messziről, szott vas volt-e vagy gyepvas ? (Közbevetőleg : a gyep
kereskedők útján szerezték volna be. Ám lássuk az el vas mocsarakban keletkezik, gumókban vagy rétegek
lenvéleményt. Greguss Pál professzor, a szegedi egyete ben jelentkezik, voltaképpen rozsda leülepedése. Ko
men a növénykutatás nagy hírű mestere megállapítot hósítása könnyű, és kitűnő vasat ad.) Annyi bizonyos,
ta, hogy az egyik nyílvesszőre rá rozsdásodott famarad hogy egy nyílcsúcs kikovácsolása nagy gyakorlatot kö
vány nem nád, hanem berkenye. l58 A nyílhegyet bele veteit : pontos tükörképek voltak szárnyai, s nemcsak
fúrták a nyílvesszőbe, és a megrepedezett nyílvéget még formában, hanem súlyelosztásban is a nyílhegy tenge
át is kötözték szorosan háncsszalagokkal, amely alá lyére épültek. Kísérleteink, hogy egy mai művészi tudá
enyvet kentek. Vitatható, hogy a nyílvesszőnek köny sú kovácsmesterrel elkészíttessünk egy-egy nyílhegyet,
nyűnek kellett lennie, hiszen a vessző súlya a célba érke a legnagyobbrészt kudarcba fulladtak. Lehet, hogy a
zés pillanatában mint nyomóerő szerepel, amely a he régiek a vasat formába verték bele, mindenesetre nagy
gyes nyilat mintegy belepréseli a sebbe. A súlytalan nád tapasztalatú mesternek kellett lenni ahhoz, hogy valaki
�rre nem képes (ettől függetlenül jobb híján bizonyára az effajta, egyszerűnek látszó, levél alakú nyílhegyet ki
használtak nádat is). De a favizsgálatokkal egyező leg tudja kovácsolni.
meggyőzőbb érvet a nyilat mai napig is használó né Maradván még a távolra ható fegyverzetnél, amely
peknél találjuk meg. U. Kőhalmi Katalin, a mongol nek hatáskörejóval kisebb volt, mint az íjé, beszélnünk
néprajz és nyelv kiváló ismerője írja : 159 " először lena kell a lándzsáról. Bölcs Leó (886-9 1 2) Taktikájában a
gyolták a nyílvesszőnek szánt cserjevesszőt - a nyír, következőket közli a türkökről : 163 " Fegyverzetük -
nyár, fűzvesszőt - vagy lécet. H aj lását, görbeségét tűz kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcokban legtöbb
ben való hevítés után kiegyengették, utána alsó végén jük kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak,
bemélyítették a félkörös nyílást, a másik végén furatot kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja,
készítettek a nyílhegy szöge számára. '; Egyik kutatónk hol az egyiket, hol a másikat használják. Üldöztetés
- Lázár Ferenc - úgy vélte, hogy a nyílcsúcsot beleütöt közben azonban inkább íjukkal szerzik meg az előnyt. "
ték egy fába, ráillesztették a tüske tengelyében a nyíl ( Ford. Moravesik Gyula) Sírj ainkban feltűnően kevés
vesszőt/oo aztán sebesen pörgetve a nyíl maga fúrta be a lándzsa. Nyilvánvalóan két fajtáj a volt : a távolra ha
magát, s ha netán a vessző közben megrepedt volna, tó, tehát haj ítható lándzsa és a két kézre fogott, közel
megragasztották és átkötözték. De folytassuk Kőhal harcban használt, súlyos lándzsa. Az utóbbi helyébe
mi Katalin leírását : "az utolsó csiszolás zsurlófűvel tör lép a kétszárnyú karoling lándzsa. 1M Az előbbi egyik
tént . . . legutoljára pedig a sas farktollaiból vágott, nyí fejedelmi példányát a Dunában talált, normann díszí
rott tollakat erősítették a rovátka fölötti részbe . . . az tésű, aranyozott lándzsa képviseli. M eg kell jegyez-
83
74· A DlInában BlIdapestnél talált " viking " lándzsa részlete 75. K ora Á rpád-kori balták
és kiteritett rajzolata
nünk, hogy Szent Istvánnak a királyi paláston (egykor Iyeknek pengéjét az alsó harmadban (néha még feljebb)
miseruha) megőrzött képén is a király jobb kezében fokél kísérte, azaz a penge fokát kikalapálták és vissza
lándzsát tart, és hogy lobogós lándzsát visel a nagy köszörülték. A penge ilyen kialakításának a zseniális
szentmiklósi kincs 2. koporsójának lovas fejedelme is. kolozsvári régész - a Posta Béla iskolának egyik kitű
Szinte az újkorig a vadászbecsülethez tartozott, hogy a nősége -, Kovács I stván adta meg a magyarázatát.
vaddisznóval lándzsával kellett megküzdeni . l65 A szablya megtört markolatát és a fokélt azzal indo
Középkori fegyvertörténetünk amellett tanúskodik, kolta, hogy ezzel a készítők megszüntették a szablya
hogy az akkori hadseregben komoly harci eszköznek felhasználása közben keletkezhető " holt időt " , mert a
számított a parilf)'a. Ennek nyomát még nem találtuk lefelé suhintás után visszafelé húzva a szablya hasított,
meg sírjainkban. A közelharc két legfontosabb eszköze anélkül, hogy közben a harco nak át kellett volna for
a balla és a s::ablya. dítania csuklóját ! A sors nagy ajándéka, hogy reánk
A baltafajták, szekercék és fokosok nem túl gyakori maradt egy remekmívű, aranyborításos fejedelmi szab
ak Árpád magyarjainak sírjaiban. Nem tudjuk egyelő lya, a mely soha sem volt földben. Ma a német-római
re elkülöníteni, hogy melyiket használ ták harcban, s császárok koronázási kincsei közt található a bécsi
melyiket famunkára . Egy bizonyos, hogy eddig nem Schatzkammerban. Az osztrákok ugyan azt tartják,
találtak egyoldalas, igazi ácsbaltát, amely a gerendák, hogy az aranyveretes szablyát Harun al Rasid ajándé
deszkák megfa ragására kiválóa n alkalmas. A harcban kozta volna Nagy Károlynak , l65 de ez időrendi okok
pedig a bőrpáncél vagy bőrpajzs átütésére használtá k . ból lehetetlen . A szablya egy magyar fegyverkovács és
A sza blya Árpád magyarjainak legismertebb fegyve ötvös remekműve a 1 0. századból, és Bécsbe mint " At
re volt. Amint írásos emlékeinkből is tudj uk, a közel tila kardja" került. (Ez utóbbi ugyanakkora lehetetlen
harcra, a szablya használatára csak a már szétzilál t el ség, mint a Harun al Rasid-legenda, de a m agyar feje
lenség megsemmisítésekor került sor. Szablyáink íves delmi család történetére mégis élénk fényt vet. Erről az
pengéjű, megtört markolatú fegyverek voltak, ame- alábbiakban lesz szó. ) A megtört markolatú szablya
84
7 7 . I ndás-leveles diszek a bécsi szablya pengéjéről és tokjáról
76. A Bécsben őrzött magyar fejedelmi szablya és tokja
85
A könnyűlovas harc egyik legfontosabb eleme, segí
tője a nyereg volt. I gen csekély famaradványból és gyö
nyörű csontdíszítményekből sikerült helyreállítanom a
magyar nyerget nJ (a női és férfinyereg azonos volt).
Azóta ép nyergeket ástak ki fiatal régészeink, s ezek
mindenben megerősítették egykori helyreállításomat.
Sikerült még hosszan elbeszélgetnem az utolsó tiszafü
redi nyergessel, és műhelyét megvásároltam a Néprajzi
M úzeum számára. A tiszafüredi mester - s egyúttal a
honfoglalók - nyergének szerkezete a következő volt.
A ló hátára került a két nyeregdeszka, a jobb és bal
oldalra egy-egy. De ez nem sík felületű volt, hanem
eleje és vége felkapott egy kissé, hogy a ló mozgását ne
akadályozza, tehát térgörbe menete volt. Ezt úgy érték
el, hogy szorítóba szorÍtották a két deszkát, és vonó-
86
80. A soltszentimrei nyereg mellső faragott csontlemezei
8 I . A soltszentimrei nyereg (a szerző rajza)
87
8 2 . Vaskengyelek, ezüstberakással 83. Szarvasagancsból készült zabpálca Szeghalomról
':
: .�: : �! i�O�0 : .::
pot jött létre. H onfoglalás kori nyergeink közt vannak n ............ .. :
szépen díszítettek (ezek főként női nyergek), melyeken I
89
84. A jurt élete (a szerző akvarellje)
Hasonló gondolataink támadnak a szépséges mell gombok mellett, néha nemes ötvösmunkával készült
korongok láttán, amelyek esetleg a varkocsba fűzve, ún. "bőrtűs" gombok is felszínre kerültek. De felbukkant
vagy szíjon csüngtek le, és éppen az emlőket takarták . még honfoglalóink sirjában olyan nagyméretű aranyo
Néha még gyöngysor is függött rajtuk. A tarsolyleme zott vörösréz gomb is, amelynek párját morva területen
zekéhez hasonló szépséggel pompáztak és központos ásták ki a csehszlovák kollégák. E gomboknak a nagy
vagy tengelyes szerkezetben bomlottak ki rajtuk a pal szentmiklósi aranykinccsel való kapcsolata világos,
metták . Viselőik feltehetően azoknak a férfiaknak a csak a kapcsolat mikéntje kérdéses még. Alighanem
családjába tartoztak, akiké a tarsolylemezek lehettek . Szőke Bélának van igaza, aki az avar uralom politikai
Ezeken a korongokon többnyire az életfa-palmetta' fá bukása után északra vándorolt avar ötvösökhöz kap
ja magaslik, de olyan korongpárt is találtak pl. Raka csolja a morva gombokat.
mazon, amelyen egy büszke tartású sas növényesített A női sírok legszebb leletei a csüngős veretek. Ezek
rajza látható, szájában palmettarüggyel, a két karmá közül a pártán és a nyakon lévőket megismertük már,
ban két vízimadárral. Kutatóink kapcsolatba is hozták de nagyobb, négyzetes, áttört veretekre is kapcsoltak
eredetmondánk turulmadarával, Alföldi András pedig szépmívű levélminták kal díszített csüngőket. M ind
egy vogul eredetmondát idézett párhuzamul. A szépnél egyikük kéregöntéssel készült, és éles metszésű határ
szebb magyarázatoknak azonban van egy nagy hibája : vonalaik tiszta fény-árnyékképet adnak.
a turul-monda az Árpád család eredetmondája, a ko Vannak közöttük nem csüngős veretek is, a nyakról
rongpár azonban egy népi temető egyik sírj ában volt ! vagy az ing záródásáról valók, amelyek határozottan a
A függesztett aranyozott hátterű, csüngő s korongok női szeméremtest egyszerűsített alakját jelenítik meg.
járás közben átvették a mozgás ritmusát, és a róluk A j elképekkel azonban óvatosan kell bánnunk, nem
csüngő gyöngysorral együtt halk, csilingelő hangot ad bizonyos ugyanis, hogy a formák egykor világos jelen
tak. Ennek varázselhárító szerepe lehetett, akárcsak a tésüket megőrizték, és nem váltak egyszerű, kedvelt
koronázási jogarunkról függő apró aranygömböcskék díszekké. Némelyik gazdag női sírunk csak úgy ontja a
muzsikájának. De túl ezen : az egykor élő és viruló fia csüngős vereteket, a szegély- és övdíszeket. Például
tal nők vonzó megjelenését is szolgálta. Ha minderről Szeged Bojárhalomn4 és Kopáncs175 gazdag női sírjai
nincs tudomásunk, a múzeumi tárgyként kezelt mell ból kilószámra kerültek elő az aranyozott ezüst- és
korongok nem vallanának leányaink és asszonyaink bronzveretek. Nyilvánvaló, hogy ilyen díszes öltözet
maguk kelletésének kiszámított finomságairól . csak a nemzetségfők vagy vezérek feleségeinek járt.
A női viselet vagy középen gombolódó volt, vagy A karperecekről és gyűrűkrő( sok mindent tudunk,
féloldalas kaftánként zárult. Ezt elárulják a sírokban de itt is vannak megoldatlan kérdések. Hogy mindj árt
a bronzgombok is. Ezek mellett a vásáron vett bronz- ezzel kezdjük, nézzük meg figyelmesen a zsennyei kincs
93
94. Csüngős veretek Ó szentivánról
95. A tiszaberceli ezüst korongok
96. Faragott csontcsüngő a nyitrai
múzeumból
9 7 . Ezüst karperec Sarkadról
98. Az orosházi lelet ruhadÍszeinek
elhelyezkedése
99. A kopáncsi női sír
oe
e t)
e_
••
••
1 00. Karperecek 1 02. A koroncói női sír I
I
••
f;ji)
1 0 1 . É kköves gyűrűk
,/
/1(\
� ,:
•
,/
j/ ('�\, � S r/
-
/ JI /
I
/@
I .. JJ
I
>� IJ I'
I
I
I I
I
I
I
I
I
I
I
I I
I
I I
• I I
I I
I
három karperecét. Az arany karpereceket egy edény
ben találták, hitelesítő ásatásuk még nem történt meg. ,
,
A karperecek ugyanazzal a csavart eljárással készültek,
mint nyakpereceink, van köztük olyan is, amelyet vas
tag aranyszálakból fontak, s a végükre egymás felé né
ző tá tott szájú szörnyek fejét húzták rá. Ezek az egymás
felé néző, tátott szájú szörnyek ősrégi, mezopotámiai
mintákat idéznek. Jelentésüket nem ismerj ük, de a nép
vándorlás kori müvészetben unos-untalan előbukkan
.a
nak . Az onogur bronzszíjvégek tokján ugyanezek néz
nek egymással szembe, és végeredményben az " Attila
kard " vércsatornáján is két szörny ugrik egymásnak, s
a prágai Szent I stván-kard két sárkánya is ebbe a körbe
tartozi k . Az aranyból való, remek őtvösmunkával ké-
96
1 °3 . Arany karperecek Zsennyéről
1 04. Női lábbeli verelei eredeti helyzetükben, Tiszaeszlárról
szült karperecek szerényebb másai az úgynevezett kí pontos rajzot nem készítünk róluk. Nos, így derült ki
gyófejes bronz karperecek, amelyek zártak, a két fej előbb Gallus Sándor koroncói ásatásán, majd Csallány
összeér, köztük gyakori az almaszerű gömb . Ezek első Dezső tiszaeszlári ásatásán, hogy ezek a veretek hatá
sorban köznépi temetöinkből ismeretesek. Amint van rozott rendben, díszt alkotva kerültek a csizmára. Még
nak köves gyűrűink, akként vannak ékköves karpere a csizma összevarrása előtt fel kellett őket erősíteni a
ceink is. Némelyikben igazi féldrágakő van, másokban csizma fejére (esetleg szárára), kis fülükön keresztül, és
csak fémben domborított utánzata . Gyűrűink egysze bélést is kellett alájuk tenni, hogy a fülecske ne bántsa
rűek, kövük rendszerint nagy, és karmok rögzítik reke a lábat - amelyre bizonyára vastag harisnya is került.
szükbe. Bizonyos, hogy a kövek színe és fajtája védett A perzsa jellegű ezüsttálakon látható csizmák mind ol
a rontás ellen. Bizonyság rá III. Béla kúfi feliratú grá dalt varrottak, méghozzá szépen ívelő vonalj átékkal
nátköves gyűrűje, vagy Kálmán királyunké, amelynek építették egymásba a csizmaszárakat.
felirata a köszvénytől óvott. Mind a mai napig él a hit, A női sírokban talált lószerszám o k sokkal díszeseb
hogy a vörösréz karperec ugyancsak jó a köszvény el bek, gazdagabbak, mint a férfisírokéi. M agyarázatát is
len, és hogy különösen a bal kéz ujjait kell védeni, mert tudjuk adni ennek a jelenségnek. 1 76 A keleti lovas né
onnan egy ér vezet fel a szívig, és annak megsértése pek nél, a menyegző alkalmából, az összegyűlt násznép
nagy veszedelembe dönti a vigyázatlant. (A Sixtus bíráló tekintettel figyeli a nászajándékokat, s különös
kápolnában, Michelangelo falfestményén is a Teremtő figyelemmel a menyasszony lószerszámát. Ezért a csa
bal keze kinyújtott ujján át kelti életre Ádám heverő lád minél pompázó bban igyekezett felszerszámozni a
testét. ) lovat. Veretei sokkal nagyobbak, mint a férfiak lovai
A perzsa módra való öltözködéssel kapcsolatban nak szügyelőin, farhámj ain ; néha levél alakú ezűstle
már szó esett a kar és láb fémszalagjairól, amelyek az mezek csüngenek le róluk. A zablák díszesebbek, a hen
ing és a bugyogó buggyos szárát fogták össze. cidai sír zablapálcái még az ezer évvel azelőtti szkíta
Ásatástechnikánk finomodásával ismerhettük meg örökséget őrzik . Egyik zabla pálca öntött bronzdísze
veretes csizmáinkat. Régebben ugyanis a lábon, lábfe felül : nyitott szájú állat,-alul : ragadozómadár.
jen lévő vereteket csak azzal a rövid megjegyzéssel lát U gyancsak szkíta örökséget őriznek azok az igen
ták el, hogy ezek honnan valók. Újabban azonban nem szépen megfaragott, agancsból készített zablapálcák,
emeljük ki a leleteket addig, amíg fényképet, de főként amelyeknek egyik szép példánya a veszkényi zabla.
98
1 05 . Bronz zablapálcák Hencidáról
! O8 . Női lószerszám
Ca szerző rajza)
A szkíta lószerszám ok egyik leggyakoribb díszítése a formán minden ház körüli munka : a sütés-főzés, fejés,
szarvas fej vagy -láb. Nos, ezt tudva nem lehet véletlen, állatok etetése, gondozása, a kenderfonás, szövés, a
hogy a törteli lószerszámon ott van az ugró szarvas ruhák szabása-varrása, a nemez kallása és számolha
alakja. Történészeink ugyan tagadják krónikáink szkí tatlan más tevékenység, aminek nyoma sem maradt.
ta hagyományát, de a régészeti leletek kézzelfoghatóan A hétköznapi munkához nyilván másképpen öltöz
bizonyítják, hogy a szkíta elöidökhöz volt ilyen - tuda ködtek, mint amilyen a díszes ünnepi, menyegzői vagy
tos vagy tudattalan - kapcsolódás ! halotti öltözet volt.
A nöi nyergekröl esett már szó, amikor bemutattuk Ejtsünk néhány szót arról a kevés munkaeszközről
a soltszentimrei nyereg faragott csontlemezeit. Ezek is, amelyet a sírokban, illetőleg telepeken találtak. Min
palmettás díszét laposfaragással készítették, és a hátte denekelőtt meg kell említenünk a vaspapucsos ásót
ret valószínűleg kifestették. meg a kapát. Az utóbbi keskeny vasához pólyaszerűen
A női viselet mellett essék szó a női munkáról is, begörbülő szárnyak csatlakoztak. Ezek közé verték be
amelynek írott emléke a Gellért-legendában maradt re a nyélből kiálló ágat. Nehéz, keskeny, kis teljesítményű
ánk az őrlő magyar leány symphonia hungarorumá szerszám volt. Sarlóink fogazott ívűek lehettek, és fel
ban, munkája közbeni dalolásában. Őrlőköveinkről tehetően a kalászok alatt vágták el velük a gabonát,
már beszámoltunk a felgyői falu ásatásának ismerteté nem arattak szalmára, csak kalászra. A sarló például a
sében. Az őrlés női munkának számított, akárcsak jó- Székelyföldön a mai napig is női munkaeszköz.
Árpád népének hétköznapja éppen úgy 2 4 órából állt, megkísérelte magyarázni a nemes és a nem nemes viszo
mint a miénk : az asszonyoknak, férfiaknak megvolt a nyát. " Aki pedig elégséges ok nélkül a [hadbahívó] pa
mindennapi munkája, aszerint, hogy a földhöz vagy az rancsot semmibe vette, azt a szcítiai törvények értelmé
állatokhoz rendelték-e őket. Rendelték ? I gen, mert a ben karddal kettéhasították, vagy törvényen kívül álló
nagycsalád feje naponként adta ki a tennivalókat. M ind nak nyilvánították, vagy közszolgaságba taszÍtották .
ennek természetesen kevés tárgyi emléke maradt : egy Válaszfalakat magyar é s magyar között csak efféle bű
egy sarló, kapa vagy főzőedény. M égis következteté nök és kihágás ok emeltek. Egyébként pedig, mivel az
sekkel, a mai napig régies életet élő népek tapasztalatai összes magyar egy apától, egy anyától származott,
alapján közelebb tudunk férkőzni eleink mindennapjá hogy mondhatnánk az egyiket nemesnek, a másikat
hoz. Ez a fejezet kísérlet erre. Kezdjük a férfiemberek nem nemesnek, hacsak nem ily bűnökért elmarasztal
tevékenységével . va j utottak volna szolgaságra. " l78 (Fordította Györffy
György) Ez természetesen lehetetlenség, hiszen az Ár
pád-korban is a földmívesek számban sokszorosan fe
FÖLDMÍVELÉSÜNK RŐ L lülmúlták a nemeseket, ennyi parancsmegtagadót pe
dig nem képzelhetünk el. A földmíves nem lovas kato
A magyar történettudományban é s a néprajzban h osz nából, nem nomád ból lett. Feltehető, hogy a Kárpát
szú ideig folyt a vita, ismerték-e a honfoglalók a föld medencébe Árpád népével együtt érkeztek az onogur
mívelést, vagy csak a helyi szláv szolganépektől tanuI magyaroknak az őshazában maradt törzsei, a földmí
ták meg. Ez a vita szerves tartozéka volt annak a kér ves magyarok is. Későbbi példával élve, helyzetük
désnek, hogy a magyarság lovasnomád volt-e vagy olyan volt, mint a H avasalföldről betelepedett kun ke
sem. A nemzeti büszkeségnek eszményképe lett a fény nézeké (például a Hunyadi család őseié) és a magukkal
ben, nemes prémekben és szövetekben pompázó lovas hozott földmíves-pásztor vlach népeké.
magyar. Állandóan idézték Gardizit, aki azt írja a ma De nemcsak efféle feltevések bizonyítják a tétel iga
gyarokról, hogy : " Szemrevaló és szép külsejü emberek, zát, hanem a nyelvtudomány is. A magyar szavak val
nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, lomása is megerősíti a földmíves magyarok meglétét.
amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk bro Hogy ők az első honfoglalás alkalmával telepedtek-e
kátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és le, vagy Árpád hadaival is jöttek-e, azt - egyelőre - nem
gyönggyel berakottak. " (Ford. Czeglédy Károly)177 tudjuk bizonyossággal szétvál asztani.
Igen ám, de ugyanezen írók szerint " sok szántóföldjük Az úgynevezett " bolgár-török " -kel egyező szavaink
van " . A vitában mindig a "magyarok " szerepelnek, hol vallanak a földművelésről. Ezek bizonyítják, hogy a
ott a megoldás az, hogy voltak " Iovas előkelők " és földművelést nem a Kárpát-medencei szlávok tanítot
voltak földmívesek ! A vitában felmerül tek lélektani ér ták meg nekünk, hanem tudását ősi soron örököltük.
vek is, hogy a nomád ból nagyon nehezen lesz földmí Íme : tarló, búza, árpa, eke, sarló, boglya, szérű, szór,
ves, megveti a kétkezi munkát. Ezt magam is tapasztal őröl, dara. Balassa Iván, a magyar néprajztudomány
tam ásatásaimon, amikor is a régi pásztoremberek nem klasszikusa megvizsgál ta eke szavunk ősi eredetével
vettek ásót a kezükbe, és mélyen megvetették a " földtú kapcsolatban az ekére vonatkozó szókészletet, mint pl.
ró parasztot " . Ez igaz, de ez a vita mégsem vezethet szánt, köldök, köpü, szarv, eketalp, ekefő, szántóvas,
oda, hogy I / a magyarságot teljes egészében lovas no laposvas, hosszúvas, vezér[rúd], s ezeknek a szavaknak
mádnak gondoljuk, 2/ megkíséreljük bizonyítani, hogy fényében arra következtetett, hogy ekénk technikailag
a lovas nomádokból a letelepülés következtében ho meglehetősen magas szinten állt . 1<9 Őstörténeti tanul
gyan lesz földmíves. A szerzőnek az a véleménye, hogy mányokból pedig arról értesülhetünk, hogy az ekés
a szilajpásztorokból csak elenyésző számban vált föld földmívelés már az időszámításunk előtti első évezred
míves, a többi megmaradt katonának vagy később ne től megvolt azokon a területeken, amelyeken Árpád
mesnek, viszont a földmívesek kitartottak a föld mel magyar népe kialakulhatott. Balassa Iván összefogla
lett. Nem lehet a magyarságról, mint osztatlan egészről lását idézve : " . . . sikerült megállapítanom, hogy a finn
beszélni, s ezen belül kiokoskodni, hogy hogyan lett a ugor és bolgár-török szavak ból egy túróeke (ralo) egé
nomád ból földmíves. Ebben a kérdésben azt is figye szét össze lehet állítani. Ennek nem mondanak ellent,
lembe kellene venni, amit Kézai Simon Írt, amikor sőt megerősítik azok a régészeti leletek, amelyeket rész-
1 02
ben a bolgár, részben a Kazár Kaganátus területén
hoztak felszínre az utóbbi évtizedekben az egyre szapo
rodó ásatások, hasonlóképpen a történeti és néprajzi
adatok is emellett szólnak . Sikerült azt is valószÍnüsÍte
nem, hogy a honfoglalás előtti évszázadokban a ma
gyarok a keleti szláv népek közelében élve, azok eke
műszó kincséből olyan szavakat vettek át, amelyek már
egy ágy- (fordító) ekére vonatkozhatnak . . . " 100
Árpád-kori oklevelekből tudjuk, hogy egy-egy sze
gényebb ember ekéjét két ökör, a gazdagabbakét hat
nyolc ökör húzta.lB1 Ez persze a szántás mélységére és
közvetve a vetés hozam ára is kihatott. Korai települé
seinkről a következő terméseket, magvakat, gyümöl
csöket ismerjük : " búza, rozs, köles, őszibarack, len,
hajdina, mogyoró, szőlő, dió bab, köles, alma, cseresz
nye, meggy, apró szulák, lencse, bükköny, borsó, ken
der, konkoly . . . " Ez a felsorolás már egymagában sej
teti, hogy földmÍveseink a búzatermelés mellett széles
területen gyakorolták a kertgazdálkodást. A K árpát
medencében a szerzetesi és a szláv földmívelés tovább
gazdagította tudásukat. Nem ismerjük viszont " babo
nás szokásainkat " , amelyekkel a jó termést eleve bizto
sÍtani a karták. Néprajzi megfigyeléseink változatos
szokáskincset tárnak fel , de hogy ebből mi volt meg a
1 1 0. Á rpád-kori ekepapucs
1 03
A kertművelés eszköze a vaspapucsos faásó volt. zik egyértelműen a kettős szállásrendszer, azaz, hogy
E nehézkes szerszámot nyilvánvalóan más földmun ugyanazok nomadizáltak volna, akik a földet művel
kákra is használták, például a földkunyhók vagy sírok ték, vagy éppenséggel halásztak. Mindegyik foglala
megásására, faűltetés célj ára, vagy más okokból létesí tosságnak megvan a maga tapasztalat-öröksége, tudá
tett gödrök készítéséhez. sa, egyiket sem lehet félmunkában végezni ! A forrás
egyébként sem pontos, mert a halászat főideje nem a
tél, nem a befagyott víztükrök időszaka, hanem a nyár
A SZÁNTÓFÖL DE K RŐL meg az ősz.
Egyik kitűnő kutatónk újabban felteszi, hogy a ma
Törvényűk ( László I : 1 9) volt arról, hogy a falvak ne gyar nemzetségfők és előkelők téli és nyári szállásaik
költözzenek messze a templomtól. Ez a rendelkezés közt nomadizáltak nyájaikkal, méneseikkel, méghozzá
nyilván a föld kimerülése miatti költözésekről szól. a folyók mentén. 185 Ugyanúgy tehát, mint az Arany
Őseink számára a földterület vagy adva volt a mező horda kánjai. Valóban meglepő, hogy egyes folyók fel
kön, vagy irtással teremtettek maguknak termőterüle ső és alsó szakasza mellett ugyanazok a helynevek is
tet. Ennek régészeti nyoma természetesen nincsen, an métlődnek. Ezzel szemben terepbejárásokon kiderűlt,
nál bőségesebb a néprajzi megfigyelések tanúsága. hogy kora középkori, honfoglalás kori telepeink olyan
Eszerint leginkább a gyertyánosokat, bükkösöket sze közel vannak egymáshoz, hogy köztük nem volt terület
rették irtani, a fenyőket inkább csak fájukért vágták. nagy gulyák, ménesek tereléséhez. Ezzel már el is érkez
Az irtás a fák kérgének gyűrűzésével kezdődött, a fát tünk az állattartás kérdéseihez.
ilyen módon kiszárították, majd az erdőrészt felgyúj
tották. Nehéz munka volt a tuskók kiszedése. Előbb az
irtást legelőnek hagyták, aztán kapásnövényekkel ül AZ Á LLATTARTÁSRÓl
tették be, és csak azután került sor a szántással való
megművelésre. Kimerülés esetén parlagolták a földet, Az állattartás és a földmívelés két egyenrangú ősfoglal
ilyenkor költözhetett messzebb a falu. Az irtásföldek kozása volt Árpád magyarj ainak. Nem egyik lett a má
újraerdősödése nagyon gyorsan ment, azért a földeket sikból, vagy fordítva, hanem a kettő egymás mellett élt,
állandóan művelni kellett. 1B3 és a nép más csoportj ai művelték. A pásztorkodás terü
Hogy Árpád népe is irtotta az erdőt, azt bizonyosnak letének összeszorultával a pásztorból nem főldműves
vehetjük, s mivel az erdőirtás módj ait az erdő élettana lett, hanem katona. Az állattartás nagyrészt külterjes
szabja meg, nyilvánvaló, hogy a régi irtásmód nem sok volt, de az istállózásnak is van nyoma. Felgyőn például
ban különbözhetett az újabb kori tól, amit már megfi egy nagy jurt széles és mély árkának fenekén egy lóva
gyelhettek a néprajzi gyűjtők. Őseink az alföldi terüle karót találtunk, ami a paripáknak a szállás melletti tar
teken a homokos dombhátakat, az áradásoktól meg tását bizonyítja. A ló - a fehér ló - áldozati állat is volt,
termékenyített folyópartokat foglal ták el, s ezek köze sőt a székelyek magukat a fehér lótól származtatták ! 187
lében települtek meg, várván az évi áradásokat, ame A lótartás részben a legelők függvénye, ezért jelentő
lyek termékeny szerves anyaggal (iszappal) trágyázták sek azok a sorok, amelyeket Almásy György az ázsiai
meg a vetéseket. és a K árpát-medencei legelők különbségéről ír : 188
A felszántott területek átlagos nagyságára talán tájé " A belső-ázsiai legelőket . . . nem lehet összehasonlíta
koztatást adnak a felgyői ásatások, ahol is 2-300 négy ni az európaiakkal, mert termelőképességük egy hu
szögöles telkeket, talán nagyobbakat is találtunk. Ú gy szadrésze az ugyanolyan területű európai legelőknek,
látszik, minden háztartásnak rnegvolt a malma, mert úgyhogy ott ugyanazon számú marha fenntartásához
igen sok malomkő került elő . A régészeti megfigyelések tízszer, hússzor annyi legelő kellett, mint Európá
e tekintetben a kezdet kezdetén állnak . ban . . . lehetetlen a legelőt és az istállózást váltogatva al
Látszólagos ellentmondás van Ibn Ruszta és Gardizi kalmazni. Nem tudnak kellő mennyiségű takarmányt
két tudósítása közt,1M az egyik nomád nak írj a le népün gyűj teni . . . a nomádság nagy mértékben rá van utalva
ket, a másik azt mondja : " sok szántóföldjük van " . a települt népek gabonatermelésére . . . fordítva is, a
Mindketten megjegyzik még, hogy a magyarság télire húst a nomádoktól kapják . . . "
folyópartokra vonul halászni. Ebből sok kutatónk téli A magyar köztudatba mélyen beleivódott, hogy a
és nyári szállások egymást váltó használatára követ hortobágyi és a bugaci rideg pásztorkodás honfoglalás
keztetett és arra, hogy a folyópartokon folyt volna a kori örökségünk. A " rideg pásztorok " , a " rideg ménes "
földmívelés, a pusztákon pedig a legeltetés. V alóban s más kifejezésekben a " rideg" , " szilaj " szó a nomád
néhol megfigyelhető, hogy a folyóparti helynevek is pásztorkodás különleges formáját jelenti, s hogy ez mi
métlődnek az erdők alján. Erre már Györffy I stván, lyen volt, arról idézzük Györffy I stvánt. A Nagykunsá
Hóman Bálint és M akkai Lászlól&S is figyelmeztetett. gi Krónika CÍmű művébenllP így ír erről : " . . . a szilaj
Azonban ez nem törvényszerű jelenség, kevés példát ménes, gulya, konda szünes-szüntelen künn legelt, téli
ismerünk rá, azután meg a forrásokból sem követke- re sem verték szét . . . A vad nyájat terelni nem lehetett.
1 04
Ott vertek állást, ahol az éjszak a rájok szakadt. A pász ponyáikat és lábcsontj aikat, amelyeket bőrében hagy
torok tehát állandó kunyhót nem is építettek, legfel va helyeztek el a halott mellett. Lovainkat H ankó Béla
jebb este valami kis enyhelyet rögtönöztek, ezt is csak igen szemléletesen mutatj a be :l'll " kis és száraz fejű,
télen, egyébként szabad ég alatt tartózkodtak . . . Volt tüzesszemű, száraz csánkú, és acélos izmú, átlagban
olyan szilaj pásztor, aki harminc esztendeig nem for csak 1 40 cm-es marmagasságú állatok voltak. " Ehhez
dult meg a városban . . . " A köztudatban a pásztor lett M ato1csi János, 191 aki a temetőfeltárásainkon előkerült
a szabad ember megtestesítője. csontjaik tudós magyarázój a volt, még a következőket
Valahogy így képzelték el sokan a honfoglalók min fűzte hozzá : " az a tény, hogy a magyar lovak a közép
dennapi életét, ez azonban tévhit ! Az alföldi pásztor korban kiválóak voltak, ősei nk nagy hozzáértéséről és
kodás csak évszázadokkal később, a török világban tenyésztői munkájuk magas színvonaláról tanúskodik .
elpusztásodott legelőkön keletkezett. A honfoglalók Érdemes ezt hangsúlyozni, mert a magyar ló származá
pásztoréletéről idézzük ismét fel Ibn Ruszta és Gardizi sával kapcsolatban a hazai közvéleményben olyan né
szavait : " Sátraik vannak és együtt vonulnak a takar zet kerekedett felül, mintha jó hírnevét valamiféle ne
mánnyal, valamint a zöld vegetációval . . . " mes ősnek köszönhetné . . . a magyar lónak éppen úgy,
Az idegenbe vezetett hadj áratok - " kalandozások " mint a többi fajtáj únak is egyetlen vad őse az eurázsiai
világosan mutatják, hogy lovaink hideget, meleget, vadló volt [Equus Przewalskii-Polj akov, 1 88 1 ez a
-
szomj úságot türő, kitartó állatok voltak, amelyeket az takifajta lovak tudományos megnevezése. - L . Gy.],
istállózás nem kényeztetett el. H onfoglalás kori sírja ezért állapíthatta meg Anghi Csaba, hogy a taki eredet
inkból jól ismerjük csontmaradványaikat, illetőleg ko- a honfoglalás kori magyar lovakon átüt. " Pásztoraink
1 1 2. A honfoglalók lova
1 1 3 . Kuvasz jellegű terelőkutya
viseletéről egyik nemrégen elhunyt kiváló kutatónk, G. futottak volna " , egyúttal megrendezett lovasversenye
Molnár Vera bizonyította, hogy a szűr192 az ókorban inket bizonyítja.
már meglévő sztyepi viselet volt, amit tehát pásztora Lovas temetkezéseink is elárulják, hogy tehetősebb
ink ősi soron viseltek. Hogy terelőkutyáink milyenek jeink mennyire ragaszkodtak lovaikhoz, a másvilágra
lehettek, arról még vitatkoznak, talán közelebb kerü vezető utat is lovon tették meg, s odaát is kedvükre
lünk az igazsághoz, ha a felgyői (Csongrád megye) tele lovagoltak. Vannak női sírjaink is, amelybe nyúzott
pen talált 5-6 kutyacsontváz vizsgálata megtörténik. lovat temettek. Saroltról, az erdélyi Gyula keresztény
Sajnos, tudós kutatójuk, Matolcsi János korai halála leányáról, Géza nagyfejedelem feleségéről, I stván kirá
miatt ez a munka halasztódik. Mindenesetre úgy lát lyunk édesanyjáról azt írja az egykorú forrás, hogy fék
szik, hogy a komondor, kuvasz, a puli ( ?) és a vadász telen természete volt, ivott és lovagolt. A nők lovaglása
agár régi kutyafajtáink közé tartozik. általános lehetett, láthattuk, hogy nyergük azonos volt
Mint érdekességet említsük meg, hogy a Képes Kró a férfinyereggel. A lakodalmi szertartásoknál a meny
nika - amelynek miniátora jól ismerte a magyar törté asszony néha lóra kapott, és vőlegényének úgy kellett
nelmet - a hunok honfoglalását ábrázoló képén tevét is utolérnie, nehogy nevetség tárgya legyen.
látunk. Tevetartásunkról korai forrásaink is megemlé M ivel a forrásokban a magyarokat néha baskírok
keznek .193 nak emlegetik,195 a baskír és kirgiz lóversenyekről ka
A lótartásnak, a ménesekkel való bánásmódnak sok pott híreket ide iktatjuk, hogy láthassuk, milyen gond
csínja-bínja volt, teljes embert kívánt. E lképzelni sem dal, hozzáértéssel, tapasztalattal készítettek elő egy
lehet, hogy a pásztorok időnként, évenként földmíve egy lóverseny t. Ilyen versenyekre ünnepekkor, születés,
sek is voltak, amely ugyancsak teljes embert kívánó házasságkötés és halotti tor alkalmából került sor,
foglalkozás. H ogy mennyi tapasztalat kellett a Ióta r vagy valami egyéb ünnep adott alkalmat reájuk. Ez
táshoz, arra példaként a lóversenyt idézzük . Anony utóbbit jó előre, hónapokkal korábban meghirdette a
mus, Béla király névtelen jegyzője leírja, hogy " Ond, verseny rendezője. A meghirdetéskor a rendező a ver
Ketel meg Tarcal, miután az erdőn áthaladtak, a Bod senydíj akat is közhírré tette (néha még menyasszony is
rog folyó mellett lovagoltak ; majd mintha pályadíj ért szerepelt a díjak közt l). N agyon gondosan végezték a
futottak volna, sebes vágtában nyargalnak fel egy jó lovak előkészítését. Nem engedték legelőre, száraz szé
magas hegynek a csúcsára. A másik kettőt maga mö nán tartották őket, meg zabon, árpán. Az adagot nap
gött hagyva, Tarcal, a serény vi téz ér fel elsőnek a hegy ról napra mérsékelték . I tatáskor a vízadagon felül napi
oromra. Ezért azt a hegyet attól a naptól kezdve mos 4- 7 liter kancatejet is kapott a kijelölt versenyló. Az
tanáig Tarcal hegyének nevezték. " m Anonymus itt előkészületek egy-két hónapig tartottak, közben járat
nemcsak első lovasversenyünk leírását hagyta reánk, ták, futtatták az állatot. J!Xj A versenyt megelőző na
hanem abban a kifejezésben, hogy " mintha pályadíj ért pokban 1 5-20 kilométert futottak a lovak, de csak a
1 06
táv végén adtak nekik inni. Ha az ivást egy-két korty teendők, a szopós csikókhoz. De mielőtt ezekhez eresz
után abbahagyták, ez azt mutatta, hogy készen álltak tenék a kancákat, a kirgizek előbb őket is kikötik hur
a versenyre. Ezt egyébként gazdáik a ló bélsarának kos kötélre, s tejük egy részét kifejik, amely munka
vizsgálatából is megállapították : ha erős nyomásra kizárólag a férfiak ügykörébe tartozik. Egy-egy kanca
sem adott nedvességet, a ló előkészítése befejeződött. A fejése 1 /4- 1 /2 liter rendkívül édes, aromatikus, kevés
nagy nap előtt az állat kevés vizet, inkább kanca tejet ka zsírtartalmú tejet szolgáltat, amelyet nagy, rendszerint
pott inni. tevegyomorból készült bőrkannákban, az úgynevezett
Amint látjuk, a ló felkészítése nagy hozzáértést kí »könüök«-ben fognak fel. A könüökök tartaimát egy
ván. A közösségen belül voltak szakemberek, akik ez szerűen átöntik egy piramis alakú, az embernél is ma
zel foglalkoztak . A verseny napján a rendező páron gasabb »szaba« vagy »szava« nevezetű bőrtömlőbe,
ként indította a lovasokat. A verseny megnyerése nagy amelyben az erjedést az abban már évtizedek óta felhal
hírnevet szerzett a győztesnek, a kitűzött jutalmakat mozódott erjesztő anyagok indítják meg. Az új » sza
azonban rendszerint a nézősereg hordta szét, mielőtt a va«-t egyszerűen erős erjedésben lévő kumisszal teszik
győztes hozzájutott volna. A verseny után a lovat még működőképessé. Ha a kancákat már megfejték, akkor
jó félóráigjáratták, s akkor pihenhetett csak meg. Meg a szabadon bocsátott csikók is kivehetik részüket az
esett, hogy a nyeregbe 6- I 2 éves legénykéket ültettek, anyatejből . . . A »szava«-ban a kanca tej egyszerűen sa
hogy a ló terhelése könnyebb legyen. vanyúvá erjedne, ha nyugodtan hagynák állni ; hogy
A kirgizeknél állatok, szőnyegek, takarók és egyéb alkoholosra erjedjen, kavarni kell a tejet, amely célra
drágaságok voltak az ajándékok. minden »szava«-ból esetlen köpülő nyúlik ki, amellyel
A lótenyésztéssel kapcsolatban vessük fel azt a kér a folyadékot kavarják. A »szava« falának ezen dönge
dést, mit tudunk régi italainkról. A víz mellett bort is téséből származó tompa hang igen jellemző zaj az au
ittunk, mert a bor szavunk honfoglalás előtti és némely lok környékén, nyáron. "
török nyelvvel azonos, például az ujgur szó ugyanígy
hangzik, és ugyanazt jelenti. De a borozás mellett a
sörözést sem vetették meg őseink. Emellett tanúskodik A HALÁSZO K RÓ L, PÁKÁSZOK RÓL
a sör és komló szavunk . Ez is török, illetőleg óind ere
detű. A sör habzó, szeszes italt jelentett. 197 A sörfőzés A magyar néprajz kutatói egytől egyig ősfoglalkozása
ről tanúskodik egy régi volgai bolgár esküforma : " Ad ink közé számítják a halászatot s általában a vízi életet.
dig lesz köztünk béke, míg a kő úszni, a komló aláme Ibn Ruszta ír arról, hogy " amikor eljönnek a téli na
rüini fog. " Mivel mindkettő lehetetlenség, a béke örök pok, mÍndegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, ame
marad. 1S6 Érdemes megtudni, milyen kőről van itt szó ! lyikhez éppen közelebb van. Ott marad télire és halá
Régente, még a faedények korában izzó követ dobtak szik . " ( Ford. Czeglédy Károly) Írtunk már arról, hogy
a folyadékba, így forralták azt fel . Ibn Ruszta itt valamit félreértett, méghozzá kétszere
Nincsen közvetlen adatunk arra, hogy ősei n k ittak-e sen. A tél nem elsősorban a halászat ideje, másodsor
lótejet, de például a M agyarság Néprajzának tudós ban ismerve a föld szigorú felosztását, nem lehetséges,
szerzői ezt írták erről a kérdésről : 1!}} " hogy lótejet it hogy az ottlakók az éppen közeli folyóhoz húzódtak
tak-e régente, nem tudjuk, de valószínűnek kell tarta volna, mert a vizek partj ait is felosztották egymás kö
nunk, mert köhögés ellen ma is isznak ló- és szamárte zött.
jet, s a kabala és lósaj t a Nyelvtörténeti Szótárban is A fontosabb azonban az, hogy sem őseink sírjaiban,
benpe van. " A magyarság egyik része állattartó volt, s sem - ahogyan eddig tudjuk - telepeiken nyoma sin
így néprajzosainknak nyilván igaza van. A lótejből ké csen ha1csontnak, pikkelyeknek. A tudósok általában
szült italról, a kumiszról is meg kell tehát emlékezzünk. a Tihanyi alapítólevélnek ( 1 0 55 ) azt a szakaszát idézik
Mint annyiszor, ezúttal is Almásy György Ázsia halászéletünk ősiségére, amelyben az apátság szolgála
utazónktól tanulhatunk . A kumiszról így ír :Dl " Ennek tára tíz halászt rendel a király. Úgy vélték, ez az ősi
a meglehetősen szeszes italnak a készítése a lehető leg halászbokrot jelenti. Újabban Gaál Károly professzor
egyszerűbb. A kis csikókat az aul [lakás - L. Gy.] köze érdekes módon vetette egybe a Tihanyi alapítólevelet
lében visszatartják, sajátságos módon két sorban ki az osztrák bencések gazdaságának leírásával,::!)l ahol
kötve őket, úgy, hogy az állatoknak egymással szembe ugyanis ugyancsak tíz halász szolgált a hatalmas kerí
fordult fejét mindig egy hosszú kötélnek az ellenkező tőhálóknál . Tekintve, hogy a tihanyi apátság is bencés
oldalán lévő hurokba fűzik . A kirgizek felfogása sze volt, kézenfekvő, hogy jelen esetben is a bencés gazda
rint a fiatal csikóknak árt az erős mozgás, s azért életük ság követelte meg a tíz halászt.
első hónapjait majdnem teljes nyugalomban kell tölte A magyar halászok mindennapjának, tudásának, ta
niük. Az anyakancák a helyi viszonyok szerint vagy pasztalatának nagy gyűjtője és feldolgozója Herman
teljes szabadságban, vagy pedig lovas csikósok őrizete Ottó volt. DZ A halásznak jól kellett ismernie a halfajták
alatt vannak éjjel-nappal a legelőn, s maguktól, önként természetrajzát, szokásait, ívóhelyeit, nemkülönben a
jönnek vissza reggel s este anyai kötelességüknek eleget halászhálók, varsák, cégék állításának, készítésének
1 07
sok csínját-bínját. Olvassunk néhány sort Herman Ot vékonyra, fonjanak kupavarsát, igémre termett vízi ha
tó megfigyeléseiből. A halász " tudja, hogy a folyókban, lam maga megy bele . . . [télen] mind a folyókon, mind
tavakban bizonyos pontokon, bizonyos halfaj ok kivá az Obon keresztül készítsenek cégét. H add fonj anak
lóan találhatók, holott más pontokon hiába keressük. nagy varsát . . . igémre termett vízi halam maga megy
Hogy némely halfajok a víz színe táján, mások közepes üregébe . . . a hegyen egy fűszár terem, azt kitépi, héját
mélységekben, ismét mások a víz fenekén tartózkod lehántja, fonalat készít, hálóvarsát fon belőle, vizbe
nak ; sőt olyanok is vannak, amelyek az iszapot túrják ; bocsátja, s vízi hal maga megy bele. " alS A finnek nemze
hogy némelyek szeretik a dűlő partok táját, mások az ti naiv eposzában, az őskort őrző Kalevalában pedig ez
iszapos, kavicsos, tőkés helyeket, a padmalyokat, fák áll : " J ámbor öreg Vainamöinen / Meg a kovács I lmari
enyhét és gyökérzetét, az örvényt, sebes folyást, verő nen / H álót kötne hársfaháncsból / Beiktatják fűzfaIé
fényt. " A halász ismeri a halaknak ívását, s hogy ilyen be / Fűz kérgének főtt nedvébe. " alS
kor a vízfolyással szemben úsznak. Ezek az ősi énekek egyúttal a felnövekvő fiatalok
Rekesztőhalászat, kerítőhalászat, emelőhalászat és iskolái voltak ; aki tudta az éneket, tudta tennivalóját a
varsák, horgászat, vízi építmények stb., stb. - látjuk -, mindennapi életben.
felsorolhatatlan az egykori halászok tudása. Némely A halászat legősibb módja kétségtelenül a rekesztő
ismeretek és eszközök erősen emlékeztetnek finnugor halászat volt, az elvonuló árvizek tocsogó ina k mintájá
nyelvrokonaink halászatára. ra az elterel t patakokból kézzel lehetett megfogni a ha
A halász mellett a másik vízi ember a pákász. Róla lat. A nagy hálókkal dolgozó kerítőhalászat már szer
így írt Herman : " ismerte a madár szokását, életmód vezett munkát követelt és a zsákmány felosztásának
ját . . . a legapróbb részletekig, szedte tojását, fiát . . . előre való meghatározását.
emellett mindenkor halász volt . . . tudta a csík, csuka, Első királyaink korából való okleveleink a szolgáló
kárász, a compó, a bobály járását, szokását, ívóhelyét, népek között 21 helyen említi k a halászfalvak népét.aJ7
megfekvését, felszál lását, a fenéken való járását . . . csú Ezek egy része nyilván halastavak halásza volt. Nem
csos nádkunyhóját a rétség, a lápok belsejében hegyre csak királyaink rekesztettek el halastavakat, de az Egy
építette . . . " ház is, mivel a hal böjti eledelnek számított. Folyóink
A magyar nyelvészek és néprajzkutatók nagy erőfe és tavaink tele voltak hallal. M átyás király korában
szítéseket tettek halászatunk múltjának felderítésére. jegyezte fel Galeotto Marzio, hogy a Tiszának " az ott
Mindmáig azoknak a dolgozatoknak, könyveknek a lakó nép szerint csak kétharmad része víz, egyharmad
tanulságait magyarázzuk, amelyekben Herman Ottó, része hal " . Dl
Jankó János és Munkácsi Bernát írták meg kutatásaik
eredményeit. A halászok a halak természetének ismere
tében készítették el halászeszközeiket is. E rről ismét A VADÁSZATRÓL
Herman Ottót idézzük ::m " A vizek különbsége a hoz
zájuk kötött más-más természetű halakkal az eszközök A vad természete nem változott ezer esztendő alatt,
sokféleségét hozzák létre. A sebesen tovasiető hegyi annál inkább változott a vadász fegyvere. A helyszín is
patak, a benne élő virgonc, óvatos, nemes hal más eljá megszabta a vadászat módját, az erdő inkább a gyalo
rást követel eszközökben és fogásban, mint a lassú fo gos, a nagy füves térség inkább a lovas vadászatnak
lyam mély vizével, lassú és sokszor tunya halával, ismét kedvezett. A hálós vadászatok inkább vadfogásnak ne
más eljárást követel a tó, a mocsár álló vize, iszapos vezhetők. Igazi vadászat az volt, amelyben a vadász
fenekével, nád üstökeivel és zsombékjaival. " szemtől szemben küzdött meg a vaddal. A vadkan
Az obi-ugor teremtési énekek valóságos tankönyvei vadászat például még a 1 8. században is lándzsával
az életnek, bennük szó esik a halászeszközökről is. Re folyt.:m Sokszor a vad kerekedett felül, mint például
guly Antal és M unkácsi Bernát jegyezték fel ezeket az I mre királyfi és Zrínyi M iklós halálakor, hogy csak a
énekeket nyelvrokonainknál, amelyek rendszerint egy nevezetesebb történeteket említsük. A lándzsán kívül a
történet kapcsán mondják el a halászattal kapcsolatos másik kedvelt vadászati mód az íjas vadászat volt.
tudnivalókat : a maga erejéből semmire sem menő em A különböző vadakra különböző nyilak szolgáltak, ez
ber felmegy N umj-Toremhez, a teremtőhöz, s kéri, ta magyarázza honfoglalás kori nyílleleteink változatos
nítsa meg az eredményes halászat módjára, eszközei ságát. Nyilván nálunk is, akárcsak a sztyepi népek leg
nek készítésére. (M unkácsi Bernát vetette fel azt a gon többjénél, a nagy közös vadászatok egyúttal fegyver
dolatot, hogy a N umi-Torem " toremje " azonos szó gyakorlatok is voltak, ezek alkalmával gyakorolták be
gyökű a magyar " teremtő " -vel, ezt a feltevést általában a századok, ezredek lovas harcmodorukat. A legneme
nem fogadták el.).m Tehát N umj-Torem így oktatj a a sebb vadászat azonban nem fegyverrel folyt, hanem
tudatlan embereket : ,,[nyáron] . . . mind a folyómedrek betanított vadászmadarakkal.
nek, mind a tavaknak torkolatát zárják el cégével . . . A solymászat rendkívül nagy megbecsülését bizo
Igémre termett erdei fámból hadd hasítsanak pálciká nyítja, hogy Árpád nemzetsége, amely Attilától szár
kat, gyökeres fámnak hadd vegyék gyökerét, hasítsák mazott, a " turul " -t viselte címerében. 210 A solymászat
1 08
szépségéről és lefolyásáról ismét csak Almásy Györ
gyöt idézzük : 2U " H a a lovas elhaj ította madarát, akkor
nyomában vágtatva biztatja, s ugyancsak igyekszik,
hogy közel legyen, amikor a zsákmány eleset t ; emellett
kiabál, ordít »ahi, ahi !« ahogy csak a torkán kifér ! . . .
A pillanat élveztébe teljesen belemélyedve, kitörő jó
kedvvel rohanva, a lovas eröteljes, élettől pezsgő köz
pontja ennek a szenvedélyes képnek . . . Az elj árás min
dig ugyanaz : alacsonyan surran a héja az üldözött nyúl
fölött, amely halálos ijedelmében nyílegyenesen rohan
tova : a madár aztán felemelkedik egy kissé, nyílsebesen
levág, s egyetlen kapással megragadja a nyúl gerincét a
lapockák fölött, másodikkal a fejét markolja meg, s
ebben a pillanatban már rendesen felbukfencezik a
nyúl, mintha lövés érte volna, kimúltan terül el. A tűhe
gyes karmok, mint tőr ölik meg az állatot már rendesen
az első rohamra, s a héja oly durván rohan áldozatára,
hogy annak, mintha présbe csavarták volna, úgy ro
pognak, s zúzódnak össze a csontjai. A leütött vadon a
győztes madár, mintegy elszédülve, mereven és mozdu
I I 4. Ezüst övveret Karosról latlanul ül ; sárga szeme vérben forog, s dühösen, öntu
datlanul tekint maga körül, leeresztett szárnyai befedik
a zsákmányt . . . " A solymász hússal csalogatja vissza
vastag bőrkesztyűs öklére, s kezdődik mjndez elölről.
Egy-egy jól betanított sólyom gazdájának messze
földön dicsért büszkesége. A magyar solymászat nagy
hírű volt, s még a középkorban is magyar solymász
mester " tankönyvé " -t használ ták Nyugaton.212 A régi
pusztai művészet sokszor és nagy hozzáértéssel ábrá
zolta a sólymot, a solymászt és áldozatát. K ülönösen a
szkíta kori ötvösök jeleskedtek ebben, de a későbbi
ezüsttálakon is megjelenik a solymász alakja, s emlé
kezhetünk : Árpád magyarjainak ötvösei a női mellko
rongok szép rajzú domborművein is szerepeltették a
sólymot. A Képes Krónikában sólyom van Attila és Ár
pád címerében, és az Árpádok eredetmondájában is a
sólyom ( " turul " ) születik újjá Emese álmában.
Nem esett eddig szó a vízi vadászatról . Egyik nyílfaj
tánk, a fecskefark alakú, bizonyára vízimadarak elej té
sére szolgált. Említettük, hogy különböző alakú nyíl
hegyeink vannak, s ezek más és más célra szolgáltak.
Urayné Kőhalmi Katalin a mongol nyelvterület mai
napig is használt nyílfajtáit vizsgálta,213 s részben azok
nevéből, részben pedig az élőszóban kapott ismeret
anyagból idézünk itt : " Az első, eléggé vegyesnek tűnő
csoportot a nagy hegyű nyilak alkotják, amelyekkel
nagyvadra vadásztak, de többségük hadinyílként is
szolgált . . . A nyilak élét általában köszörülték, de volt
olyan nyílhegy is, amelyet rozsdásodni hagytak, s így
vérmérgezést okozhatta k vele. Néhány apróbb, hegyes
nyíl is tartozott ebbe a csoportba, aztán következett a
véső alakú heggyel ellátott nyilak és villás nyilak cso
portja, amelyek egymástól a két csúcs közötti mélyedés
mélységében különböztek csak . . . mélyebb homorulat
tal haj lott a holdas nyíl, míg végül mélyen és néha szög
1 1 5. A turul sólyom letesen öblösödött be a villás, másként fecskefarok ala-
1 09
I I 6. Nyílhegyek
III
1 1 8. Rézberakásos kengyelek
1 1 9 . Ezüst fülbevalók
a tokaji k incsből és ismeretlen
lelőhelyről
1 20. Leveles hajfonatkorong Anarcsról
nókat, vagy éppenséggel a tokaj i kincs darabj ait. Is juk az Árpád magyarjainak ötvösei által formált éksze
merve például a balkáni ötvösmestereket, akik igen rek közé.
szegényes eszközökkel úgyszólván az utcán csinálják Ötvöseink közt lehettek keletiek, arabok is, jelenlé
remek filigrános, granulációs ékszereiket, felvethető az tükre különösen palmettás mintázatú ékszereink val
a kérdés, hogy az ősein k sírjaiból előkerült hasonló lanak. Bizonyos azonban, hogy Árpád magyarj ainak,
darabok vajon nem hozzánk költözött vándorötvösök különösen a férfiaknak növényrajzolatú ékességei a
munkái-e, akik esetleg megrendelésre készítették a bi megrendelők kívánságának köszönhetők, nem pedig
záncias darabokat? Akár vándormesterek munkáiról, az ötvösök ötletének, beidegzett gyakorlatának. Pon
akár közvetlen áruról van szó, ezeket nem számíthat- tosabban a vásárló és az eladó Ízlése kölcsönösen ha-
1 13
tott egymásra. Erről már esett szó, de meg kell említe
nünk Kovács I stvánnak, a kolozsvári magyar régészeti
iskola kiemelkedő tudású régészének - akiről a mai
méltatlan utódok úgy hallgatnak, mintha nem is élt
volna - megállapítását : a palmettarügyek vaskos leve
lei víztároló növényekre vallanak, vagyis a homokos
sztyep határvidékére.219 Ez pontosan az a vidék, amire
régészeti anyagunkban a perzsás jelleg utal. Nem zár
ható ki az a lehetőség, hogy például a csatlakozott ka
barok az ötvöseiket is magukkal hozták. Nem kell
azonban csupán a kabarokra gondolnunk, gondolha
tunk a honfoglalókkal szövetséges mohamedánokra is,
akik eljártak a prágai vásárba. Bizáncból, Velencéből,
Ravennából idekerült mesterekkel is számolnunk kell. �
: " :
:
t
L
.""" .. ,
1 14
1 22. Aranyozott ezüst hajfonatkarikák Sárospatakról
1 23. A nagyszentmiklósi kincs 1 0. csészéjének rovásfeliratai
betűs török nyelvű feliratot a fejedelemasszony készle nok a többije\enetek és a több állati testből egybeillesz
tén. Ez utóbbiban szerepel két jól olvasható név : Boila tett csodalények, szörnyetegek. Mindezeknek feltehe
és Butaul. Nem merülünk bele a különböző olvasatok tőleg köze van a kis edénykékben tálalt ételekhez, nya
ba - ahány annyiféle -, csupán aztjegyeznők meg, hogy lánkságokhoz. Feltehetően a rontástól kellett megőriz
itt Cirill és Metód szláv írásbeliségével nagyjából egy niük azokat. De, hogy a kis edényekben mit tálaltak,
időben görög betűs török szöveget láthatunk, tehát a
török írásbeliség nyugati jellegű kezdeteivel állunk 1 24. A 14. számú ivócsanak a nagyszentmiklósi k incsből
szemben. Nem kétséges azonban, hogy rovásírásunk is
megvolt (szinte mindegy, hogy milyen nyelvű, török-e
vagy magyar, fejedelmeink és első királyaink udvará
ban a török nyelv járta l). A fejedelmi asztalikészlet
minden darabján rovásírást találunk, érett betűvetésű
feliratok váltakoznak kezdetlegesebb bekarcolások
kal.
Egy kincsen belül - tehát egy fejedelmi udvaron be
Iül ! - egy időben háromfajta írás az írásbeliség elterj e
désének magas fokát jelenti. A kincs egymagában is
tükörké'p e a nagy távlatokat egybefogó műveltségnek.
A mitológiai kutatás számára a legfogasabb kérdése
ket a kincs 2. számú korsója jelenti. Négy korongjában
a győztes fejedelem, az őzet leteperő griff, a szárnyas
emberfejű oroszlánon lovagló, párducra vadászó égi
fejedelem és - a legtöbbet tárgyalt - " égberagadási jele
neC', amely lehet, hogy egy sas párosodását ábrázolja
egy földi nővel. A samánok eredetével kapcsolatban
ugyanúgy, mint a magyar Emese álmában, szó van ar
ról, hogy egy földi nő a sastól (turultól) esik teherbe.
Lehet, hogy Nagyszentmiklós "égberagadását " is így
kell magyarázni, de akkor még mindig magyarázatla-
1 16
1 25. Á llatküzdelem a nagyszentmiklósi kincs 2. korsójáról
1 26. Ezüst karperec Tiszaeszlár
Bashalomrói
1 27. Vésett arany kehelyszáj
Velencéből
1 20
1 30. Köcsög Tiszaeszlár- Újtelepröl
AZ ÍRÁS
1 24
alkalmas (magánhangzói val együtt), mint latin betüs nép már használta (ez csak a székely lehetett), és fele
írásunk. Éppen e nehézségekre utalva írta meg 1 5 89- désbe merülése után Mátyás udvarának régieskedő di
ben Telegdi János Rudimentáját, azaz rovásírásos tan vatj a hozta újra használatba (tehát fl. királyi levéltárban
könyvét, hogy a rovásírást újból elterjessze a latin be kellett lennie rovásírásos anyagnak). Annyi bizonyos,
tüssel szemben. I dőrendben ez után Luigi Fernando hogy rovásírásos emlékeink valóban Mátyás korától
Marsigli olasz hadmérnök, aki a töröktől visszafoglalt sokasodnak. Írásunk eredetével összefüggésben tehát
területeken működött, másolt le egy Erdélyben talált újabb kételyek merültek fel . Feloldásuk a jövendő ku- .
rovásnaptárt. Kéziratában így megmaradt " A Székely tatásra vár.
föld régi scíta lakói nyelvének fára faragott gyűjtemé Meg kell említenünk, hogy a századfordulón és a
nye . . . " Hasonlóan nagy jelentőségű lelet volt I 48 3 -ból század első felében újra elterjedt a rovásÍrásnak a min
az úgynevezett nikolsburgi ábécé. E pergamenlap fel dénnapi életben való használata. Ebben Fadrusz János
irata " littere Siculorum, quas sculptunt vel cidunt in j árt elöl, aki például a zilahi Tuhutum-emlék teljes szö
lignis " , tehát a fába vésett rovásokról beszél. Ezeken vegét rovásírással véste fel . Sebestyén Gyula emlékét a
kívül számos rovásírásos emléket találtak a székelyföl Balaton partján ugyancsak egy rovásÍrásoskőszál őrzi.
di templomokban (legnevezetesebb az énlakai unitári M űvészeink közül Medgyessy Ferenc, Boromisza Ti
us templom mennyezetén megmaradt Írás I 668-ból). bor, Mokry-Mészáros Dezső s általában a Magyar Kép
Hosszabb szöveg került elő a török fogságban lévő er Írók művészcsoportja is igyekezett elterjeszteni a rovás
délyi követség egyik tagjától Konstantinápolyból, Szé Írást. Legújabban Paál Zoltán ózdi kohász, az Arvisu
kely Tamás Írta 1 5 I 5 -ben nekikeseredésében ; valami rák közlője Írt folyamatosan rovásírással, például Pa
vel korábbi ennél a csíkszentmártoni felirat. A rovás taky László békéscsabai mérnökkel való levelezésében.
Írást a 1 8 . századig titkosÍrásként is használták. Újab Napj ainkban pedig egy középiskolás diákkör tűzte fel
ban az egykori történeti M agyarország (ma Szlovákiá adatául a rovásírás felélesztését, Andrássy K urta János
hoz tartozó) községében, Felsőszemeréden:l41 bukkant szobrászművész védnöksége alatt.
fel egy rovásírásos felirat. Ez lenne eddig az egyetlen
erdélyi területen illetve kapcsolaton kívüli rovásírás,
amely sej thetővé teszi, hogy ezt az Írást egykor az egész A REGÖSÖK
magyar területen használ ták.
Ezt az Írást nemcsak rótták, hanem Írták, festették is, " H a az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásá
tehát megtévesztő a " rovás " kifejezés, de mivel köztu nak kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok
datunkban rovásÍrásként szerepel, mi is megmaradunk hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekéből mint
ennél az elnevezésnél. Kutatóink hosszú időn keresz egy álomban hallaná, nagyon is nem szép és elég illetlen
tül, különösen Sebestyén Gyula és Németh Gyula2'1,2 dolog volna " - Írja Anonymus magyar történelmének
munkássága nyomán, török származéknak gondolták, bevezetésében.344 Tehát az ősidők és a hadj áratok hősei
amely két betűjét : az E-t, meg az O-t a glagolita Írásból, voltak a mesék és a regösök énekének tárgyai. Nyilván
hármat : az A-t, F-et, M -et pedig a görög Írásból vette énekbeszédben mondta el a regös a maga mondókáját,
át. E " szedett-vedettség" feltételezése ellen egyeseknek . amelyet dudával nem kÍsérhetett, mert azt időről időre
korábban is, de különösebben újabban ellenvéleménye fújni kellett volna (a dudák kettős sípjait az onogur
volt. Két nemrégen megjelent dolgozatból idézek. "Az magyaro k temetői ben többször megtaláltuk). Talán
ótürk Írások szembeötlő jellemzője a mássalhangzók olyanfajta kobzos hangszere volt, mint amilyent a pécsi
jeleinek két- vagy tö bbalakl'tsága . . . a magyar rovásírás székesegyház román kori faragványainak egyikén egy
betűi a K kivételével egyalakúak . . . A türk Írásrendszer öreg ember tart a kezében.:M5
nem ismeri a ligatúrákat, azaz a betűösszevonáso- . Hogy regöseink hogyan és mit énekeltek, arról érde
kat. A magyar írásnak viszont gazdag ligatúraanyaga kes felfedezést tett egykori krónikakutatónk, Jakubo
van . . . A türk Írásban nincs . . . a magyar Írásban van vich Emil.:l<I6 Ő ugyanis a Képes Krónika egyik részletét
névmonogram. " Egy másik tanulmányban a követke magyarázva ismerte fel énekeik jellegzetességét. A szö
zőket olvashatjuk : " E székely-magyar rovásírás két vegnek látszólag semmi köze nincsen tárgyunkhoz, s
ségtelenül rokona az ótürk Írásoknak, de belőlük nem mégis benne rejtőzik a megoldás. A Krónika egyik Tak
származhatott . . . a székely-magyar rovásírás önálló sony-kori hadjáratunkról szólva Így beszél : " Visszaté
hajtás volt az ősi Írásbeliségnek azon a talaján, amely rőben, a Rajnán Türingia városánál hét magyart kivé
ből a legrégibb alfabetikus Írások kisarjadtak. "J<13 ve, mind leölte [a szász herceg]. H etet pedig közülük
Ezzel szemben Püspöki Nagy Péter szűkebb időha meghagyva, füleiket levágva küldött Pannoniába . . .
tárokban gondolkozik, ő a ligatúrák (betűösszevoná Akik magukról éneket költve énekeltették magukat vi
sok) és a monogramok alapján Nagy Károly kora és IV. lági tetszéséért és nevök hÍresztelésére. " A szövegben a
Béla uralkodása közé helyezi Írásunk kialakulását. Fel lényeg a " magukról éneket költve " meghatározás, azaz
tehető, hogy ezt az Írást Árpád népének honfoglalása az ének első személyben szól a hét " gyász-magyarról " ,
előtt a Kárpát-medencében valamilyen magyar nyelvű mintha ők maguk szólalnának meg. Nos, a török-tatár
1 25
, \
hősi énekek is. ilyenek, tehát nem mesélik el a hős csele énekeseinek e kettősségében nem annyira a nemeknek van
kedeteit, hanem az maga mondja el hírének, nevének meghatározó szerepe (a világirodalom nagy Iírikusai
dicsőségét. Ezeken a hősi énekeken nevelődött fiatalsá nagyrészt férfiak l), hanem inkább annak, hogy a női
gunk, ezen méláztak el lakomázás közben az egykori munka a ház körül sürüsödik, míg a férfiaké a háztól
harcosok. Regöseinknek - akárcsak mai költőinknek messzebb. Az otthon ülő, dolgozó, gyermeket szülő
a népi-nemzeti érzést ébren tartó, serkentő szerepe volt. nevelő asszonynép és a nagyvilágot járó, erdőlő, harco
Ősköltészetünk legfontosabb kérdései foglalkoztat ló, kereskedő, lovat ülő férfinép kettőssége jellemző a
ták Képes Gézát is, aki a Reguly-Munkácsi-féle obi-ugor líra és epika nótafáinak megoszlására.
gyűjtésen kívül messzemenően kiaknázta munkáj ában Az énekmondók , regösök a honfoglalás előtti múltat
a Mongolok Titkos Történetét.1J!..7 Az obi-ugoroknál a és az utána következő idők hősi eseményeit is feldol
hösi énekek a messze múltra emlékeznek, ezzel szem gozták (turul-monda, csodaszarvas-monda, a fehér ló
ben a türk és mongol hősi énekek úgyszólván a jelenig mondája, Botond, Lehel stb.). Szövegük latin nyelvű
nyomon követik népük történetét. Tárgyuk az istenek krónikáinkban maradt meg. Az egyik legelterjedtebb
megidézése, a gyógyítás, az ellenséges erők megbénítá hősmondát későbbiekben " Szent László-legenda" néven
sa és a hitregék mellett az új hódítások, fejedelmek, ismerjük. Ezt középkori határ menti templomaink fal-
vezérek dicsőítése, valamint a találós kérdések. Képes
Géza mindegyikre idéz párhuzamot a magyar ősköltés 1 37. Kobozt tartó aggastyán, szobortöredék
ből, különösen szép jellemzést szentel Szent László lo a pécsi székesegyházból
vának. A magyar fehér ló-mondával összefüggésben
igyekszik versekbe szedni a latin próza szétfolyó szöve
gét. A későbbi magyar verselésből pedig idézi a sorkez
dő rímek remek példatárát :
Szegény Szemere,
Szomorú szamara.
1 26
festményei is gyakran ábrázol ták. Egy zseniális közép I dézzük a Gellért-legendából az erről szóló szép rész
kori költő kezén hősi énekeinkből kerekedhetett volna letet, azzal kapcsolatban, hogy egyszer Gellért utaztá
ki " naiv eposzunk " , a Kalevala, Kalevipoeg vagy a sa ban egy faluban szállt meg : " ott éjféltáj ban malomkö
gák módj ára. vek zaját hallja, amit annak előtte nem látott volt. Mi
A regösök a királyság megalakulása és a keresztény közben megállapította, hogy csak annak zöreje lehet,
ség felvétele után, afféle szórakoztató vándormuzsiku azalatt a nő, aki a malmot forgatta, énekelni kezdett.
sokká lettek. Sok oklevelünk említi őket, de már csak A püspök csodálkozva mondta Walternek [kísérőjé
mint "conbibator" -t, együtt-ivót, egy kicsit amolyan nek] : »Hallod-e, Walter, a magyaro k symphoniáját?«
bohócfélét. Pais Dezsö kiváló nyelvészünk a " regös " Mindketten örvendtek az éneknek . . . Walter azt mond
szót az elrejtőzéssel, a révülettel hozza kapcsolatba.2:0 ta, egyszerű ének ez, és a nő, aki énekli, gazdánk szolgá
A regösök tehát eredetileg rokonságban lehettek a tál lólánya, és a lány gazdája búzáját őrli, mivel ezen a
tosokkal, s talán afféle samánkodók is voltak, akik a tájon e kívül nincsen malom. "
bajba jutottak orvosságát keresték. Az eddigiekben egyéni énekmondó t, éneklőt idéz
Másként áll a helyzet - részben - lírai hagyományunk tünk, ám a " regösének " kifejezés a magyar köztudat
kal kapcsolatban. Seprődi János, Vikár Béla, Bartók ban a téli napforduló napján regélő csoportok éneké
Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Veress Sándor és hez fűződik. Ezek népköltészetünk gyöngyszemei, nem
az iskoláj ukból kikerülő gyűjtők és feldolgozó k belát egészükben honfoglalás kori ak, későbbi elemek is van
hatatlan gazdagságban tárták fel népzenénk emlékeit. nak már bennük. E lsőként Sebestyén Gyula gyűjtötte
Honfoglalás előtti ötfokú dallamainkhoz azonban - saj össze őket,252 és számuk azóta is gyarapszik . Ime egy
nos - nem kapcsolódik törvényszerűen szöveg. A dal részlet egyik Zala megyei változatából :
lam sokkal szívósabb, a szöveg könnyen változik . So
hasem tudjuk meg, hogy mit énekelt a Symphonia Hun E ljöttünk, elj öttünk
garorum parasztleánya, miközben az ütemet a malom Szent István szolgái.
kő duruzsoló zenéje adta (a symphonia középkori je Régi mondás szerint
lentése is valami ilyenfélét takar : tekerő vagy lant mo Akarjuk tartani.
noton zenéje felett felszárnyaló ének).251 Sej , regörej te, sej regörej te ! . . .
1 28
1 39. Tényleges trepanáció
1 40. A verebi trepanált koponya és ezüstlemeze
1 4 1 . Jelképes koponyavéset
1 29
törték át a koponya csontboltozatát, haneJll csak a fe A HI TV I LÁG
lületére rajzoltak jegyeket. M íg az előbbi - a tényleges
koponyalékelés - elődeink gyógyító tudományára vet Ősvallásunkról egyetlen egykorú forrásunk számol be,
fényt, az utóbbi - úgy látszik - a var�zslatok világába Ibn Ruszta szövege. Ő 930 táján élt, mohamedán föld
vezet. Mielőtt ezekre rátérnénk, meg kell jegyeznünk, rajztudós és lexikográfus volt, és főként az előtte élt
hogy az igazi koponyalékelés az arab orvostudomány bokharai Dzsajhání tudósításaira támaszkodott. Vitás
ismeretét bizonyítja, tehát nemcsak perzsás viseletünk kérdés, hogy valójában a honfoglalás előtti állapotokról
volt, hanem - az arab egyetemek tudománya is eljutott ír vagy már Kárpát-medencei életünkről. Számunkra
közénk ! Bár meg kell jegyezni, hogy egyes őskori és most az a lényeges, hogy a magyarokat említve tőmon
kora középkori műveltségekben is ismerték a kopo datos kijelentést tesz :265 " A magyaro k tűzimádók. "
nyalékelést. Ezt a kifejezést használja a szlávokkal kapcsolatban is,
Ajelképes koponyavésetek a koponyatető homloki és de ott előzőleg a halotthamvasztásról beszél, utána te
felcsonti felületén találhatók,:35l zömmel a fejtető közép hát indokoltnak hangzik, hogy : "mindannyian tűzimá
vonalán . Többségükben a férfisÍrokból kerültek elő, dók " . M agyar történészeink és nyelvészeink (legutóbb
de a női sírokban is tekintélyes számban jelentkeznek. forrásaink jegyzékében Györffy György is) úgy vélik;
Nagyrészt csak egyszeri vésés ről van szó, de található hogy ez a kifejezés egyszerűen " halottégető, pogány "
kétszeri, sőt háromszori vésés is. Általában kör (ellip nak értelmezendő, és nem kell szó szerint venni. Hon
szis) alakúak, és 2 5- 3 0 éves korban kerültek a kopo foglalóink halottégetéséről egyetlen egykorú adatunk
nyára. Ú gy készültek, hogy a koponya fejbőrét a kérdé van, a Sankt Gallen-i történetben, amikor is a torony
ses területről lehúzták, majd a kört egy hegyes késsel tetőről lezuhant társukat " az ajtószárnyak közt éget
körbevésték, végül a csontmagot kipattintották. Van ték . . . " 265 De temetőinkben semmi nyoma sincsen a ha
olyan esetünk is, amikor a rajzot csak körülárkolták. lotthamvasztásnak . M íg a szlávok esetében indokolt,
Gazdag és szegény sírokban egyaránt megtaláljuk a itt látszólag indokolatlan a jelző. Ismervén régi kapcso
koponyavésést, az tehát a társadalmi helyzettől függet latainkat Perzsiával, nincs kizárva, hogy a " győzhetet
len eljárás volt. Eltünése egybeesik a kereszténység el len napisten " vallása gyökeret vert Árpád magyarjai
terjedésével. Köze kellett tehát legyen a " pogány " vi nak egyik-másik törzsében, csoportj ában. Mindeneset
lágképhez. A kör alakú vésetek talán a " nap " -ot akar re egy egykorú adatot nem lehet egyszerűen kisöpörni
ták az operált fejére rajzolni. A kutatók megállapítot a tények közül !
ták, hogy a jelképes koponyavésetek orvosilag indoko H onfoglalás kori múltunknak talán egyetlen jelensé
latlanok, tehát nem a gyógyítást szolgáltá k . Céljuk gével sem foglalkoztak a kutatók annyit, mint hitvilá
mindmáig ismeretlen. A vésések eloszlása azonban sej gunkkal, " ősvallásunkkal " . Szükségesnek látszik, hogy
tet valamit. Tudjuk, hogy Árpád magyarjai borotvál ezt a fejezetet tudománytörténettelai7 kezdjük, mert
ták koponyájukat (a Vata-lázadással kapcsolatos ada egyetlen más területen sem tükröződik olyan világosan
tok, a regensburgi vállkő stb .),� csak hátul a nyakszirt a kor és a felfogás változása, mint az " ősvallás " -kuta
körül hagyták meg és fonták be hajukat. A koponyate tásban.
tőn éppen a borotvált részre kerültek a vésetek, tehát a A q-I 8 . század fordulóján Otrokocsi Fóris Ferenc
bőrön keresztül láthatók voltak, legalábbis a férfiak ( 1 64 8-1 7 I 8) munkássága érdekes vetülete a bibliai mű
nál. A nőknél nem tudjuk, mi a helyzet, talán a haj nem veltségnek. Amiképpen a Bibliában a zsidó nép törté
nőtt ki a lefejtett és visszavarrott bőr alatt ? Ez önkénte nete (Ószövetség) megelőzi és bevezeti az Újszövetsé
lenül eszünkbe idézi azokat a szokásokat, amikor is az get, akként nála a magyar nyelv és nép sémi eredetű.
anyák a Kaukázusban gyermekeik homlokára keresz Commentatio de religione veterum Hungarorum, ami
tet karcoltak, aminek hege látszott, és védte őket a magyarul annyit tesz, hogy " Értekezés a régi magyarok
szemmelveréstől. vallásáról " a címe Cornides Dániel q8s-ben kiadott
Nyelvészeink közül Pais Dezső foglalkozott " agya göttingeni egyetemi jegyzetének. Ezzel a tanulmánnyal
fúrt " szavunkkal.:ll3 Feltette, hogy nem lévén elég fél indul meg ősvallásunk elmélyültebb kutatása. Ő régi
eszü, megszállott, akikből táltos-samán lehetett volna, adatainkhoz a perzsa vallásban keres párhuzamokat,
őseink koponyalékeléssel csináltak mesterséges elme és a magyarok szkíta-hun eredetét vallj a . Néhány emlé
betegeket. Elhibázott szófejtés volt ez. Koponyáinkat keztető munkájából : a fehér ló áldozat párhuzamát is
nem fúrták, hanem vésték, találtak ugyan Pusztaszeren a régi perzsáknál találta meg. A lóhús-evés sel kapcso
fúrtat,� de ez a középkori orvostudomány bizonysá latban idézi J ulianus tapasztalatait a Volga menti ma
ga . A középkori orvosok az agykoponyát ténylegesen gyarokról. " . . . Semmi kétségem nincs afelől, hogy a
megfúrták, ezt egykorú szövegek és képek tanúsíthatják. magyaro k csak egyistent imádtak . . . " , és cáfolja a Szé
Agyafúrt szavunknak semmi köze nincsen ősvallásunk kely István világkrónikáj ában feltűnő D amasek isten
hoz, esetleg honfoglalás kori orvosi tudásunkhoz, ha ről való tudósítást, továbbá a fehér lovas magyar kirá
nem az a salernói iskola révén elterjedt műtétekre utal. lyi címer meglétét. Igyekszik a Szentháromság hitét is
1 30
bizonyítani. Széles körű nyugati párhuzamokat hoz a összeköttetésben a harcra szólító kard körülhordatásá
forrásoknál és köveknél való áldozás szokásaihoz. Jó nak magyar szokása ? Maradtak-e fenn s mely nyomai
nyomot köyet a vérszerződés magyarázatában. Általá a régi hitnek, népünk babonás nézetei- és szokásiban ?
ban látszik, hogy a magyar ősvallást a kereszténység Végre, állt-e eleink régi vallása valamely s mily viszony
mintájára képzeli el, a legfelsőbb istenséggel és az isteni ban a hellén mitológiával, a párszizmussal, a maniche
hatalmak alsóbb szintű jelenségeivel . izmussal, úgy a szkíták és hunok vallásával, s másfelől
A zsidó és perzsa rokonítás után Horváth János fi mit lehet annak felfedésére annak tatár, finn, sőt szláv,
gyel fel először a szibériai párhuzamokra. Ő katolikus talán német népek mitológiájából is előhozni ? . . . "
pap volt, és művét a magyar egyház története első köte A kérdések kitűnők, jó részűkre a mai napig sem
teként írta meg. Tétele : " az emberi nem léte kezdetében tudunk igaz feleletet adni ! A nyelvészet, történelem,
tiszta és megszentelő erejű ismeretével bírt istennek " . néprajz egybefogását sugallja a felhívás. Két monu
A jók és rosszak küzdelmét Ormuzd és Ahriman ellen mentális mű igyekezett felelni a pályakérdésekre : Kál
tétének módján képzeli el. Felfigyel a táltos szerepére, lay Ferencé� és Ipolyi Arnoldé,m de hozzá kapcsoló
a házassági szokásokra, a temetési szertartásokra, de dik továbbá Csengery Antai,m Kálmány Lajosm és
lévén e korban az ismeretek még eléggé szórványosak, Kandra Kabos273 munkássága is. Századunkban Ró
tételei inkább csak az egészséges érdeklődést mutatják. heim GézaZ74 mélylélektanra épülő összefoglalása, Dió
A következő kutatásokra rányomta bélyegét a Kis szegi ViimosZ75 hatalmas samán adatgyűjtése és a szer
faludy Társaság pályázati hirdetménye, amely megha zőnek a népvándorlás kor hitvilágáról írt fejezete, Die
tározta a kutatás irányát, tárgyát és anyagát. Ezek vol nes I stvánnak a lélekfogalommal és a táltoskérdéssel
taképpen mind a mai napig érvényesek. Íme a pályázati foglalkozó több tanulmányam nő túl a főként nyelvi
felhívás szövege :<ti3 " Mit lehet a régi bel- s külföldi emlékekre támaszkodó részletkutatásokon.
krónikákból s egyéb emlékekből, valamint hagyomá Vázlat a kutatások megkezdéséről. Kállay Ferenc
nyokból, némely fennmaradt babonás erköIcsökből, ( 1 790- 1 86 I ) pályamunkája A pogány magyarok vallása
s végre a nyelvben található nyomokból a pogány CÍmet viseli, e tanulmányban kap először nagy szerepet
magyarok vallási hitéről és szertartásaiból bizonyosat az ázsiai népek samanizmusa, mert a szerző ennek min
vagy hihetőt kivonni ? A legfőbb lény neve I sten, mely tájára képzelte el " ősvallásunkat " . Igen nagy összeha
régi népek mitológiájával mutat érintkezéseket, mi en sonlító anyag segítségé ve I dolgozott, és a finnugor né
nek eredete, jelen tése ? H onnan származhatott maigian pek mellett a török, mongol, mandzsu, tunguz párhu
a néphitben fennlévő magyarok istene kitétel ? Voltak-e zamokra is figyelt, nemkülönben az őseurópai emléke
elődeinknek több isteneik, vagy felsőbb lényeik, név ket is számba vette. A pályázati felhívás értelmében a
szerint mikori s mely eredetű és jelentésű fogalmak az teljességre törekedett, az élet minden vonatkozásában
Úr, Őr, Ördög, Erény, Manó, Óriás, Boszorkány, Fene, kereste a vallási emlékeket.
Garabonciás, Lidérc stb . ? S mily viszonyban gondol Ipolyi Arnold ( 1 82 3- 1 886) munkásságában teljesed
tattak ezek a legfőbb lénnyel ? Milyen volt a vallás vi nek ki a tárgyalt kezdeményezések, Ipolyi példaképe
szonya a természethez, annak úgynevezett elemeihez s Grimmék német mitológiája volt. Terve " a magyar mi
bizonyos tüneményeihez? Az Ég szó nem vonatkozik-e tológia összes nyomainak összegyűjtése, vizsgálata és
a nap tiszteletére? Voltak-e s mily szent vagy csodás ennek összefüggő előállítása és jellemzése " volt. I polyi
állataik ? Mi vala hitök a világ eredetéről és leendő végé valóban ezt tette. 2 3 éves fiatal teológusként kezdett
ről, különösen a lélek szabadságáról s halálon túli álla munkához, és figyelme elsősorban - a történeti adatok
potáró l ? Volt-e s miféle összeköttetésben a vallás a feje tudomásulvétele mellett - a néphagyományra irányult.
delemséggel vagy vezérséggel ? Kik voltak a táltosok, K ülönös érdeklődéssel figyelte a mesékben található
jósok, bűbájosok ; képeztek-e kasztot, s ha igen, mi ősval lási maradványokat. Egyik kései méltatója azt ír
lyen hatalommal ? Voltak-e s mely vallási szertartása ta róla, hogy ő volt, " aki megvetette az összehasonlító
ik, szent helyeik, áldozataik, imáik, énekei k, ünnepeik, folklórnak az alapját " .m H ogy munkájának gazdag
szent jeieik vagy bálványaik, írásuk (rovás ; runók ?) s a ságát láthassuk, elegendő művének fontosabb fejezet
vallással összefüggőleg némi csírái a művészetnek ? Mit címeit felsorolni : I sten, istenek, szellemek, manó, fene,
tudhatni az esküvés, áldozás, házasság, lakomák, har nyavalya, guta, az ördög, tündérek, tűz, víz, föld, ég,
cok és temetkezés körüli vallásos szokásaikról ? Mit kü állatok és növények, égitestek, a világ, boszorkány, pa
lönösen a tor, ravatal, kunhalmok és halottak tisztelete pok stb. Eurázsiai párhuzamok közepette szerepelnek
(gyász) körűl ? Mit jelent hihetőleg a »lapides« Szent a finnugor népek is. Kései utódai kezén felaprózódott
Lászlónak a régi magyar vallás elnyomását tárgyazó a téma, egyetlen kivétel Róheim Géza, aki azzal a becs
törvényében? Van-e nyoma a régi magyar vallásban vággyal látott neki munkájának (Magyar néphit és nép
egy isteni kardnak, milyennek nemcsak más idegen szokások) , hogy megírja a korszerű " Ipolyit " . Róheim
harcos népeknél, például kvádok-, alánoknál, hanem a a freudi iskolának, a mélylélektannak a megállapitá
szitty� k- és hunoknál is van nyoma ? S van-e ezzel némi sait rávetítette a néphitre, és meg akarta mutatni min-
.- 131
den jelenség mélylélektani okát. Mivel azonban hatal igen nagyszámúak, még a honfoglalás, a keresztény hit
mas ismeretanyagában uralkodott a szláv népek néphi elterjesztése előtt. Például : a ,Jonh " (lélek, kihalt sza
tének adattára, úgy vélte, hogy a magyar néphit, a tál vunk), de maga a " lélek " , " imád " , " menny " , " másvi
tos kivételével, voltaképpen a szláv néphit magyar vál lág" , " id " (szent, kihalt szavunk, lásd id-nap ünnep),
=
tozata . Ekként Róheimnak, akinek nagy érdemei van " " " "
"ül , "megszentel , " boldog , régi jelentése " szent , az
nak például a turul monda és kettős királyságunk értel után : böjt, vétek, bűn, bocsájt, búcsú, hisz, hit, teremt,
mezésében, meddő maradt a kísérlete. Mindenesetre az örök.282 Úgyszólván az egész Bibliát le lehetne fordíta
Ipolyiék által kutatott hatalmas anyagból a táltos alak ni honfoglalás kori magyarságunk nyelvével. A későb
ja került a kutatás középpontjába. Mivel pedig a ma bi kereszténység főként csak az egyházra, egyházszer
gyar táltost azonosnak hitték a szibériai samánnal, el vezetre hozott új - nagyrészt szláv szavakat. 283 " Po
mélyült, értékes samánkutatás alakult ki, amelynek fe gány kori " szókincsünkből jóformán csak a " fiúisten
ledhetetlen alakj a Diószegi Vilmos volt. Nem szabad re " vonatkozó hit emlékei hiányoznak. Itt kell megem
megfeledkeznünk arról sem, hogy az I polyi utáni nép lékeznünk két újabb szófejtésünkről, amelyek Álmos
rajzi gyűjtők néha meglepő felismerésekre jutottak. és Árpád nevének új magyarázatát adják.284 Régebben
Kálmány Lajos, aki katolikus plébános volt, alapvető mindkét nevet úgynevezett óvónévként magyarázták ,
dolgozatban mutatta ki, hogy ősi istenasszonyunk tisz Álmos neve annyit jelentett volna : " a vásáron vett " ,
telete beleolvadt Szűz Mária tiszteletébe. Dienes I stván Árpádé pedig " árpaszemecske " - amelyik az asszo
lélekfogalmaink rétegeinek kidolgozásával gazdagítot nyok meddőség elleni szere volt. Szinte hihetetlen, hogy
ta a hitvilágot. Fiatal néprajzkutatóink és régészeink a nagyfejedelmek i lyen nevekkel éltek volna. Nos, az
egy teljes kötetet szenteltek a mitológia kérdéseinekZ78 újkeletű magyarázatok : Álmos jelentése : " istentől ka
a megírandó Magyar Néprajz előmunkálatai során. pott " , Árpádé pedig " védelmező hős " . M indenesetre
A szerző munkássága - amely a következők alapjául jobban i llenek nagyfejedelmeinkhez, mint a "vásárolt " ,
szolgál - egyrészt kritikai magatartásával (samán-tál vagy " Árpácska " .
tos-kérdésben), másrészt a világosság-sötétség ellentét Folytatva a Teremtőre vonatkozó régi hagyományt,
párjának kimutatásával újfajta szemlélet alapját vetet Anonymusból is bőven idézhetünk példákat : " Álmos
te meg.nl Először nézzük itt is, hogy mi az az egykorú vezér pedig, akinek segítsége a Szentlélek volt . . . " vagy :
forrásanyag, amely alapja lehet eszmélkedésünknek és Tas, Szabolcs és Tétény látták, hogy " Az I sten győzel
feltevéseinknek . met adott nekik . . . " - A nógrádi és nyitrai hadj áratnál :
Isten és istenek. A honfoglalás korral egyidős, vagy "
" az isteni kegyelem volt velük . Kézai nál azt olvassuk,
a reá vonatkozó korai adatok nem egyértelműek a Te hogy a hadbahíváskor " I sten és a magyar nép szava . . . "
remtőbe vetett hit tekintetében. szólt a kikiáltók hangján. A Lehel-mondában : " M i a
A M etód-legenda2ffi arról értesít, hogy a magyar ki nagy isten bosszúja vagyunk . . . "
rály őt papot megillető tisztelettel fogadta, megölel Kétségtelen, hogy forrásaink ban néha több istenről,
te, megcsókolta, és értékes ajándékokkal ajándékozta bálványokról esik szó. Néhány példa erröl is : H ung
meg, majd e szavakkal bocsátotta útjára : " tisztelendő (U ng) váránál a " halhatatlan isteneknek " mutattak be
atyám, okvetlenül emlékezzél meg rólam szent imáid áldozatot. Liudprand285 úgy ír rólunk, mint akik nem
ban. " Ez a honfoglalás előtti adat igen fontos, vele kap ismerik a " halhatatlan istent " . Ekkehard Sankt Gallen-i
csolatban emlékeznünk kell arra, hogy a honfoglalók . történetében a bortól felhevült magyaro k ;,rettenetesen
. dél-oroszországi hazáj ukban szinte körül voltak véve kiáltoztak isteneikhez " . 285 A " pogánylázadások kal "
egyistenhivőkkel (onogur kereszténység, az iszlám és a összefüggésben krónikásaink állandóan " bálványimá
kazárok zsidó hite). dóknak " nevezték a felkelőket.287 Ugyanígy írt róluk
A Gesta Hungarorum eredeti szövegében ez állt : " Ár Aeneas Silvius Piccolomini.288
pád pedig övéitől körülvéve, ivókürtjét megtöltötte a H a az idegen forrásokat nézzük, néhány új kérdéssel
Duna vizéből és az összes magyar előtt a kürtre a min egészül ki a magyar források ellentmondása, például,
denható isten kegyelmét kérte, hogy az Ú r azt a földet amint említettük , I b n Ruszta és Gardizi a magyarokat
engedje nekik örökre. Amint szavait végezte, a magya tűzimádóknak mondja.
rok háromszor kiáltották : I sten, Isten, I sten ! Ekkor H a a nyelvi kapcsolatok és a történeti kapcsolatok
találták fel ezt a szokást, amely a magyaroknál mind a révén számba jöhető egykorú népeket nézzük, mind
mai napig megvan " .281 A Gesta írója szerzetes volt és egyiknél megtaláljuk a mennyben lakó föisten képze
szavait is ekként kell értékelni. Mégis hitelt adhatunk tét. Akár az obi-ugor Numi-Toremet nézzük, akár a
szavainak, mert " isten " szavunk megvolt a honfoglalás török-mongol Tengrit - hozzávéve, hogy amint emlí
előtt, és a kereszténytérítés " pogány " korunkból vette tettük, a keresztény térítés egyszerűen átvette honfog
át (miként a vallásos élet több kifejezését is). Ez azt lalás előtti szavainkat -, ki kell mondanunk, hogy hon
mutatja, hogy " pogány kori " istenfogalmunk és a ke foglalóink hitvilágában a legfőbb teremtő I sten az e
resztény hit istene nagyjából egymást példázta. A hit gek ura volt, főfejedelmünk pedig, a " kündü " az ő aka
világra vonatkozó szavaink " isten " szavunk mellett is ratából uralkodott népén. Eppen a kündüvel kapcso-
1 32
latban, akinek neve törökül a " Nap " -ot jelentette,2!P hogy I stván király az országot Szűz Mária védelme alá
utalnunk kell arra, hogy az ősmagyar mitológia, amint helyezte.
azt Kállay Ferenc és I polyi Arnold megsejtette, bele Mindezekre a tényekre figyelve határozottan el kell
ágyazódott a kozmoszba és a földi élet világába. Ebben utasítanunk azt az újabban divatba jött feltételezést,
a szemléletben " a magyarok tűzimádók " kifejezés ta hogy a magyar " ősvállás " a samánhit lett volna. Két
lán a nap imádását jelentette. Ám nem szabad az egy ségtelen, hogy a magyar táltos alakjában vannak olyan
korú és egymásnak ellentmondó forrásokat egységbe jegyek, amelyek a belső-ázsiai samanizmus emlékeivel
erőltetni. Törzseinknek más és más hagyománya Iehe egyeznek. Ám legalább annyi vonás van, amelyik elkü
tett. A I O. század közepén a prágai vásáron200 hazánk löníti egymástól a táltos és a samán alakját.m K özös
ból jött türk, mohamedán és zsidó kereskedők jelentek jellemzők például a foggal való születés, a felesleges
meg. Ez a vallások nyelvére lefordítva annyit jelent, csont, az állatalakban való égi küzdelem, ám a táltos
hogy a nagy világvallások képviselői is köztünk éltek, nem gyógyít, nem emelkedik az ég egymás fölé rétege
s nyilván térítettek is. Ezt tudván komolyan kell ven zett tájai ba, nem ejti magát dobszóval vagy itallal révü
nünk az arab források " tűzimádó " jelzőjét, mert az letbe, nem keresi meg a bűnösöket, lopott tárgyakat.
arab kereskedők, földrajzírók, hittérítők általában pon Nem éjszaka űzi mesterségét, hanem napvilág mellett.
tos feljegyzésekben tájékoztatták környezetüket, mert Az a felfogásunk, hogy a samánhitben nagy szerepet
érdekük volt a környező népek hiteles megismerése. játszik a különböző mérgező anyagok által felidézett
Ha mármost nem az egykorú forrásokhoz, hanem a látomásvilág,295 de ilyenféle nyomokat táltosainknál
népi hagyományokhoz fordulunk, hogy megtudhas nem találunk. Ők többnyire gyenge idegzetű, külön lá
suk : őriztünk-e meg valamit a kereszténység előtti hit tomásokat látó emberek voltak, akik nem sokban kü
világunkból, akkor gazdag adattár áll rendelkezésünk lönböznek. falusi j avasasszonyainktól, bár meglehet,
re. Az egyik legutóbbi összefoglalás nyomán éppen hogy különös adottságú vagy műveltségű egyéneik a
csak felsorolva keleti hagyatékunkat,291 a következők fejedelmi udvarokban magas méltóságra is juthattak
re bukkanun k : az ördög mint teremtő (demiurgos), a (mint az avar Bokolabra).296 Napj ainkban is vannak
világ teremtése a tengerből felhozott homokból, a nap olyan adottságú emberek, akik például a lopott holmik
és a hold elrablása és megszerzése, a föld a cethal hátán nyomára vezetik a nyomozókat. I lyenek szolgálatát
(Adynál is felmerülő néphagyomány), pünkösdi király, néha még a rendőrség is igénybe veszi. Táltosaink nyil
a lóversenyek, a bikafékezés, a birkózás, a táltosparipa ván jól ismerték a gyógyfüveket, és hasznos tanácsok
(gyakran 6-7-8 lábbal), a hősök birkózása (mind mé kal szolgáltak a betegeknek is, de a táltos sohasem volt
Iyebbre vágja az ellenfelet a földbe), az ember alakú, a világnézet vagy az egységes hit megtestesÍtője. Szere
sokfejű sárkány, a vashegy a világ tetején. Az ilyenféle pe a magyar társadalomban nem lehetett több, mint
mesebeli megszólítások : " köszönd, hogy öreganyád- nemrégen még a vajákos asszonyoké .
. nak szólítottál " vagy " hol volt, hol nem volt " . A táltos Szerepük részben egybemosódott a jó és rossz ket
hit maradványai a meséinkben és talán az óeurópai tősségének hitével (fehér és fekete táltos), s a rossz le
(ugor?) siratóének. győzésénél ugyanúgy szerepet kapott az Achilles-Ín el
Amint láthatjuk, a néphagyomány sok új vonással vágása, akárcsak Szent László és a kun küzdelmében.
gazdagítja ősi hitvilágunkról szóló ismereteinket. Ide A Teremtő alatti rétegekben csak úgy nyüzsögtek a jó
kell számítanunk még Erdélyi Zsuzsanna új gyűj tését, és rontó erők. Kállay és I polyi nagyon jó úton j árt,
amely a népi vallásos énekek ősvilágába vezet. 292 amikor a néphagyomány emlékeiben vélte felfedezni e
Középkori templomainkban nyomára bukkanunk a hiedelemvilág emlékeit. Írott hagyományainkban igen
fény és árnyék, a jó és gonosz küzdelmének. Ez az álta korán nyoma van táltosainknak. Először I 046-ban is
lános eurázsiai hit mellett főként a perzsa hitvilágban merhetünk rá, amikor is a Péter király ellen felkelt " po
találja meg pontos párhuzamát (emlékezzünk perzsás gány " lázadók vezére a békési Vata " fejét megberetvál
viseletünkre l). Szent László (a fény) és a kun (a sötét ván és hajából pogány módra három csimbókot ereszt
ség) keresztény köntösben folytatják harcukat temp vén, elsőnek ajánlotta magát a magyaro k közül az " ör
lomaink északi falán. A két sebezhetetlen (vagy a sebet dögnek " . Fia pedig, János " táltosokat, nézőket ésjavas
semmibe vevő) hős küzdelmét az elrabolt leány dönti el. asszonyokat gyűjtött maga köré, s ezek ördögi éneke
A haláltalan hősök küzdelmébe bekerül a női elem. Az ket " zengtek az új hit ellen. 297
tehát, amit Kálmány Lajos a Boldogasszony személyé U gorjunk most jó hétszáz esztendőt, s nézzük, mit
ben ismert fel . Ezek után nem meglepő, ha a Vatikáni talált Györffy I stván Túrkevejegyzőkönyvében a béké
Legendáriumban, a megmentett leány helyén a Boldog si születésű Csu ba Ferencrő1.:Nl Csuba azzal hitegette a
asszony jelenik meg. Újabban a csíki székelyeknél és a népet, hogy táltos, és meglátja a földbe rejtett kincset,
csángóknál is nyomát találták az istenasszony-tisztelet s aki " azon rossz szemeit csodálatosan forgatja, na
nek a " Babba " holdasszony és a csíksomlyói Mária-kul gyon tudja szóval, sőt énekléssel is tódÍtani a dolgot,
tusz egybefonódásában.:.m Boldogasszonynak az egész azonban magyar versek mondására csodálatosan nagy
magyar népnél meglévő tisztelete láttán, nem véletlen, hajlandósága van " .
1 33
·
..."':
Néprajztudósaink az "égig érő fa " meséjének rovát fennebb menve jut el az ég mind magasabb rétegei-
kolt világfájában (ezeket a rovátkákat a kis kanász vág . be.2» Bár a magyar táltos szerepe egészen más, lehetsé
ja bele baltájá val a fába, hogy fennebb-fennebb j utha s ges, hogy néhány nemzetségünk ben és néprészünkben
son a nap anyja, a szél anyja, a hold anyja birodalmá valóban megvolt az ázsiai samánhittel rokonítható tál
ba) a samánszertartás emlékét látják. A samán a jurt tos-képzet is
.•
közepén felállított, baltával berovátkolt fán fennebb és Az ősvallási elemek kutatásában állandó kérdőjelet
1 34
jelent, hogy vajon a honfoglalás korában élő hitet jelen szintjére. Csakhogy mindkét monda lejegyzéséből vilá
tettek-e, vagy csupán mesévé, mondává alakult emlé gosan látható, hogy csak mint a múlt mesés emlékét
keket ? Ez utóbbira két kitűnő példánk van : a csoda őrizték, s nem mint eleven totemhitet. A szarvasmon
szarvas-m o nda és a turul-monda.:m dában például a krónikás megkerüli azt az alapot, hogy
Mindkét mondánk őskori eredetű, és a totemhit vilá az üldőzőtt szarvas maga volt az ősanya, s ehelyett szin
gába vezet vissza, tehát szinte az ősemberi eszmélés te vezetőállattá halványítja. A turul-mondában pedig
1 35
1 43. Mesés állat küzdelem a nagyszentmikló i kincs 2. korsójáról 1 44. Az életfás anarcsi korong
Aki a múltat akként képzelné el, hogy sokkal kezdetle ból készült harapnivaló a mai napig pásztoraink fő ele
gesebb volt a mánál - tévedne ! Minden kor mindent dele. De hát mi az, ami egykor megvolt, és később nyo
tudott, amire szüksége volt ! A múlt tehát nem azonos ma veszett ? Íme :
azzal, ami megmaradt belőle : nem házalaprajz, kemen A juh tenyésztését elsősorban a tej, a hús, a gyapjú és
ce, árok, nyereg, zabla, szablya, cserépüst, karperec, az irha indokolta. A j uhokat tavasszal, a bárányokat
fülbevaló, lószerszám és fegyverzet, bár ezek is beletar nyáron nyírták. A bőr pedig ködmönnek, szűrnek ki
toztak az egykori életbe. A múlt a mindennapi élet és készítve, szőrével kifelé vagy befelé fordítva, védett hi
munka, meg álmodozás, rettegés, felszabadult öröm és degtől-melegtől. Más jellegű bőrruháink is nevezetesek
sötét félelem, szerelem és bánat, születés, menyegző, voltak egészen a középkorig, akkor szorítj a ki őket a
halál és másvilág. Ha csak a leletek ből kísérelnők meg vászon, a kelme. Báránybőrből készült a legtöbbször
újjáalkotni a múltat, úgy j árnánk, mintha egy döglött dudái nk bőrzsákja. Dudáinkról a késő avar-onogur
bogár páncélját írnók le, elemeznők pontos és higgadt leletek vallanak, kettős sípjuk dudasíp volt. Az avar
megfigyelésekkel, csak éppen az élőlény h iányoznék muzsikusok nyilván átélték a hatalom bukását, majd
munkánkból, az, amely a maga képére és hasonlatossá régi népüknek és új uraiknak muzsikáltak.
gára alkotta meg a páncélzatot, a lábak csodás finom Öseink a finomabb - hasi - bőrből vágtá k k i a rátétes
ságú ízületeit, a tapogatók érzékeny rendszerét - hogy mintákat, amelyeket színezve bélhúrral vagy lenfonál
mindez az életet szolgálja. Nos, ez az élet dermedt meg lal varrtak rá az alapanyagra. A hullott jószág bőrét is
a leletekben, ezt kellene valahogyan megközelítenünk, megbecsülték, a belekből kiváló húrok készültek az íj
hogy el tudjuk képzelni magunkban őseink minden hoz.
napját, gondolatvilágát, kétkezi munkáját. Ez az újjá A juh húsa finom eledelnek számíthatott akkor is,
alkotás nem lehet a képzelet felelőtlen játéka, hanem a elkészítését nem ismerjük, de megfőzve, apró darabok
valóságot kell megközelítse. A cím, amelyet a fejezet ra vagdalva, s napon megszárítva, konzervként szol
élére tettünk, nem egészen pontos, mert maradtak árul gált hosszú útra, vagy az élelmiszer fogytán. Néha porí
kodó jelek, pl. egy-egy telepen, vagy sírban lévő állat tották, és zacskóban (leginkább kostökben) vitték ma
csontok, vagy maga az állatnév. De a legfontosabb, gukkal.:IP Ajuh zsiradék a (faggya) élvezetes étel volt, és
hogy mai napig is élnek egykori állatai nk, s azok termé zsírozásra, puhításra is használták. A juhcsontokból
szete nem változott. M árpedig az a régi népi tudás, gyöngyök és j átékkockák is készültek. K ülön érték volt
amiről írunk, éppen a vadászat, a halászat, a tenyésztés a kostök, amelyből egykor élelmiszeres zacskót, ké
az állatok természetéhez idomult, szintehogy arra fe sőbb dohányzacskó t is készítettek. A történeti állattan
lelt. Ekként hatalmas ismeretanyag birtokába jutunk, szakértői kiderítették, hogy honfoglalás kori lovaink
a "jelentéktelen " emlékrögökből kézzelfoghatóan bon a hozzáértő faj nemesítés eredményei. 310 Feltehetjük,
takozik ki a régi magyarok mindennapi élete. U gyan hogy juhállományukat is tervszerű kiválasztással ne
ezzel a módszerrel tudhatunk meg sok mindent mester mesítették, gyapjuk és húsuk miatt. Az erdők közelé
embereinkről is, mint ahogyan néhány példát láthat ben a juhokat télen makkoltatásra a bükkösökbe haj
tunk is már a könyv folyamán. tották. Az Alföldön más volt a legeltetés, teleltetés üte
Egy példán szeretném megmutatni, hogy m ilyen mó me. Amikor a száraz hőségben a legelők leromlottak,
don közeledhetünk honfoglalóink életének megismeré éppen akkor húzódott le a kora nyári árvíz az árterüle
séhez. tekről, és adta át helyét az üde, zöld fünek. Télen vi
A korai telepeken talált állatcsontokból nyilvánva szont az erősebben nedves rétek örökzöld mezői voltak
ló, hogy őseink nagymértékben tenyésztették a juho alkalmasak a legeltetésre. Ha a juh egyszerre sok zöld
kat.J:ll Ez eddig rendben van, egy adattal több, de sem takarmányt eszik, akkor felfúvódik. A hazai j uhászok
mi más ! Pedig figyelnünk kell arra, hogy a j uh mely ilyenkor megkergetik az állatot, s ez elindítja a levegő
részeit adták a halottnak . Az étkezés szabályai ugyanis kiáramlását. Nyilván régen is így volt. A j uhok számá
szigorúan kötöttek a nemzetségi társadalmakban, s ra a telelők a nádasok voltak, mert a nád alomnak is jó,
ugyanezt látjuk a magyar pásztorrendben is. Megfigyel mivel a juh nagyon szereti a levelét, meg a kisebb cser
hetjük, hogy őseink kitűnően ismerték a j uh bonctanát, jék fiatalabb hajtásait. Nyáron pedig szigetekre, lápok
mert az ízületek sértetlenül kerültek ki a feldarabolás ra hajtották a j ószágot. A rétközi legeltetésben nagy
ból. A leletek ből kiolvashatjuk, hogy a juh tej és az ab- veszedelmet jelentettek a réti farkasok. Ellenük a pász-
1 38
' 46. Honfoglalás kori kos
torok az ólmos botokkal és komondorokkal védekez ről (esztena, karám), amelybe éjjelre terelték a juhokat a
tek.311 farkasok ellen, s hogy szét ne széledjenek. A juhnyí
A legeltetési rend alkalmazkodott az állatok termé ró ollóról, a pásztorbotról : éppolyan elmaradhatatlan
szetéhez. Legeltetéskor, költözködéskor a juhnyáj ma munkaeszköze volt a juhásznak, akárcsak a fejőedény.
radt mindig utolsónak (letelepedettnél a disznó), mert Ez utóbbiról bővebben kell beszélnünk, bár a mellékelt
utána más állat már nem ment rá a mezőre. Ajuh ugyan fénykép minden magyarázgatásnál többet mond.
is szinte kiharapta a füvet. Télen is először a lovakat Régebben úgy vélték, hogy cserépüstjeinket a hon
engedték a legelőre, hogy patájukkal feltörjék a havat foglalók hozták a Kárpát-medencébe. Ma azonban
borító jégréteget, és alóla kikaparhassák a füvet. A lo már hiteles késő avar kori példányait is ismerjük. 1 0- 1 5
vak után jöttek a többi állatok, utoljára a juh. Régente literes űrtartalmú nagy edények, amelyek majdnem
a magyar juhot is ridegen tartották : istállót nem ismert, gömbfenekűek és széles belső peremük van. Ez két el
télen-nyáron esőben-fagyban egyaránt a szabadban lentétes oldalon kitüremlik, és itt 2-2 lyuk járja át a
volt, akárcsak vele együtt a j uhászok. peremeket. Fontos megfigyelés, hogy az esetek nagy
Éppen, mert itt a természet két jelenségének (ju h és számában a két lyukon semmiféle kopás nincsen, a lyu
ember) kapcsolatáról van szó, ez mindenkor nagyj ából kasztás következtében kitüremlő agyag- " varratok "
egyforma. A j uhásznak ismernie kellett a legelő füvét, sértetlenek. Ez annyit jelent, hogy az edények nagy ré
melyik az, amit a juh szeret, s melyiket hagyja legeletle szét nem felfüggesztve használták. Az edények egy ré
nül. A juh gyógyításakor is felhasználta növénytani szének alja kormos, ezeket tehát vasháromlábakon a
tudását. tűz fölé akasztották, más részükön nyoma sincsen sem
Íme az ásatási jelentés egyetlen mondata, hogyan ol miféle tüzelésnek. Vannak olyanok is, amelyeken a lyu
dódik fel életté, tapasztalattá, munkává. Mert nemcsak kasztás nem üti át a peremet, csak bemélyül a felületbe.
az ember szelídítette magához a j uhot, hanem az is " a M indebből nyilvánvaló, hogy a cserépüstöknek több
maga képére és hasonlatosságára " formálta át az em féle szerepük volt. Szőke Béla például halleves-főző üs
bert. tökre gondolt.
Szólnunk kell még az eszközökről, amelyek a juhte E cserépbográcsok egy része bizonyosan fejőedény
nyésztés elmaradhatatlan velejárói. A bekerített kert- lehetett. I l yen fejőedényt mind a mai napig használnak
1 39
1 47. Ü stök
1 41
Itt most függelékként szóljunk még egy teljesen le találunk a sírokban tűtartókat (hogy voltak, az bizo
tűnt, s egykor szépségesen virágzott mesterségről : a ló nyos), mert például bodzafából készültek, és a földben
szőrmunkákról. Néprajzunkban gazdag emlékei van - lószőrdíszükkel együtt - elenyésztek.
nak. Mesterei elsősorban a lóval foglalkozók, mint pél Egy-egy lószőrből készült mestermunka (például a
dául a csikós, a kocsis. Régebben az erős, hajlékony és lószerszám homlokdísze vagy pofacsüngője) mind a
szinte elszakíthatatlan lószőrből sok hasznos tárgyat mai napig ámulatba ejti a szemlélőt. Mennyi mindent
fontak (fék, kötél, ostor, béklyó), de olyanokat is, ame emésztett el a temető földje ! Nyilván ismerték a ló far
lyek hasznos voltukon túl díszként is szolgáltak. I lyen kának sokféle, néha művészi szépségű befonását is, is
például a tűtartó, amelynek közepe fából, madárcsont merik ezt a mai napig.
ból vagy tollból készült, s ezt fonták körül gazdagon Ha mindezt észben tartjuk, akkor láthatjuk igazán,
lószőrrel. Ezenkívül gyűrűket, nyakékeket és függőket hogy honfoglalóink műveltsége, művészete még feltá
is készítettek lószőrből. Ezek készítésmódj a, művészi ratlan, róluk szólva csak laza vázlatokkal kell megelé
jellege olyan magas fokú, hogy még a hivatásos gomb gednün k . I sten tudja, mi minden veszett el a vadász
kötőkét is túlszárnyalja, s ez a tény egyúttal történeti tudásából, hiszen nem volt elegendő az, hogy fegyvere,
múltját is bizonyítja. sólyma első rangú volt, ügyessége beidegződött, hanem
Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy ismernie kellett a vad természetét, és ehhez kellett alkal
míg a késő avar (onogur-magyar) női sírokban igen sok maznia vadászfogásait. A következőkben hiteles ada
csont tűtartót találunk, k öztük néha gyönyörűen esz tok hiányában a sírokban és telepeken talált állatcson
tergályozottakat iS,317 Árpád népe magyar asszonyai tokat " szólaltatjuk " meg, a vadállatok természetének
nak végső nyughelyeiről ezek hiányoznak. A díszítetlen rajzoljuk fel néhány vonását, hogy fogalmat alkothas
csontcsöveknél gondolhatunk arra, hogy azokat a fér sunk arról, hogy a természetnek milyen elmélyült isme
fiak lószőrfonatokkal tették szemet gyönyörködtetővé, rete kellett a sikeres vadászathoz, amely fegyverrel, hu
szerelmüknek, mátkáj uknak ajándékba adva. A ma rokkal, csapdával, hálóval, sőt időnként puszta kézzel
gyar asszonyoknál (Arpád népénél) talán azért nem folyt. Kérdés az is, hogy kinek volt szabad vadásznia ?
1 42
1 49 . a-b. A honfoglalók jószágai
Erre nem tudunk felelni. A korai középkorban e tevé erdőkben és a pusztán kódorog. Prémes és szárnyas
kenység már az urak dolga volt, a földmíves, a jobbágy vadakra vadászik, az embert általában kerüli. A vér
legfeljebb ha orvvadász lehetett, de ha rajtakapták, sú szagra megvadul, a kutyával gyűlölik egymást, s ezt
Iyosan megbüntették. K rónikáink természetesen csak használják ki a vadászok, amikor vadászkutyákkal ha
fejedelmeinkről és főrangúinkról írnak. Így az ősapa lálra kergetik . Húsa ehetetlen, bár néhány ősszibériai
Nimród, Kus fia " erős vadász volt " . Hunor és M agyar nép él vele. Elsősorban télidőben vadásszák, meghozzá
is vadászni indulnak a szülői háztól. A honfoglalók bundájáért.
vadászatáról is gyakran hallun k . Géza nagyfejedelem Nagyobb erdők vadja az éjjeli rabló, a hiúz. Kifino
az Igyfon erdejében vadászik, Szent László pedig Vá mult hallása van, és ha támad, elsősorban az ütőeret
rad alatt, a Körös folyónál. Álmos herceg is a szüntelen harapja szét. Jóllakottan is ráveti magát áldozatára,
vadászatban lelte örömét, nagyon szeretett a Bakony ilyenkor annak vérét szívj a ki. Veszedelmes ragadozó,
ban solymászni. Az ásatások során az ismert nagyva s éppen ezért elej tése hírnevet jelentett vadászának.
dak csontjai előkerültek, ennek alapján adunk tallózó Ugyancsak bundájáért vadászták a rókát. A róka
áttekintést vadjainkról .318 erdőlakó állat, és bundájának színe alkalmazkodik a
A bölény.319 A kifejlett bika magassága felért egy környezethez. Általában éjszakai rabló, fiatal őzet,
magas férfiéval, súlya 6-8 mázsa volt. Megsebezve, fel nyulat, vízimadarakat támad meg, de a cserebogara
dühítve borzalmas erejű ellenfél lehetett. Nyáron és kat, egereket sem veti meg. Nem társas lény, ellensége
ősszel nedves erdei helyeken tanyázott, télen a száraz elsősorban a farkas meg a kutya és természetesen a
erdőkbe húzódott. Az öregebbje magányosan járt, a vadász, de a szoptató nőstényrókát a kutyák nem tá
fiatalok télen-nyáron kisebb-nagyobb csordában lege madják meg. A sas és az ölyv a rókafiakat rabolja el.
lésztek. A hímek élethalálharcokat vívtak a nősténye A veszett róka, akárcsak a kutya, ellensége minden ele
kért. Mindezt és még sok apróbb megfigyelés eredmé vennek.
nyét jól kellett tudnia a vadásznak ahhoz, hogy ered A villámgyors nyúl, a fá cán afajd is kedvelt vadász
,
ményesen mérkőzhessék e nemes vaddal. Erdélyben jó zsákmánya volt őseinknek, nemkülönben a ritka vízi
kétszáz éve ejtették el az utolsó bölény t. madarak, értékes tolluk miatt.
A Képes Krónika honfoglalás-képén Árpád aranyve A vadászat legősibb formáját - amint néprajzkuta
retű ivókürtöt emel az ég felé. Az ivókürtök anyaga tóink kimutatták - a különféle csapdák, vermek, hur
rendszerint bölényszarv lehetett, gazdája vadászatá kok alkotják. Ezeket a vad ú tjába, forrásokhoz, pata
nak büszke emlékeként. kokhoz vonuló szomjas vadak ösvényeinél állították
A másik nagy vad, amelynek elej tése nagy dicsőséget fel Árpád magyarjai.
szerzett, a vaddisznó volt (a besenyő Thonuzoba neve Csak a leggyakoribb vadászott állatokról adtunk
annyit jelent, mint " vaddisznó atya " ) . 3al A mocsarakat tallózó beszámolót, vázlatosan ismertetve természetü
is könnyen j árta, mert hasított patája akadályozta az ket, amiket a vadásznak töviről hegyire kellett ismer
elmerülést. Finom húsáért, meleg bundáj áért, agyará nie. De talán ez is elegendő volt annak érzékeltetésére,
ért vadászták. K ondákban járt, mindenevő volt, ké hogy mennyi tudás, tapasztalat, megfigyelés kellett az
sőbb a vetések, termesztett növények pusztítója lett. eredményes vadászathoz, nem is beszélve a néha halál
Agyaraival támadójának combját hasítja fel . Ezt hasz megvető bátorságról. Igen, az emberek tudásmennyi
nálja fegyverként a nőstényért való viaskodásban is. sége, agyvelejük befogadóképessége általában minden
A nagy erejű barna medve vadászata is bátorságot, korban egyfornla, csak a tudás tartalma más és más a
erőt, a vad fortélyának ismeretét kívánta meg. Mivel művelődési köröknek megfelelően. Egy-egy ilyen "pri
kiváló szaglású erdei vad volt, csak szél ellenében Iehe mitív" vadász tudásanyaga felért egy-egy művelt euró
tett közel férkőzni hozzá . Nősténye szállását gyönyö pai emberével, csak a tudás természete volt más !
rűen kibélelte. Telente egy vagy két hónapra téli álmot Tallózzunk tovább azon a területen, ami bizonyosan
aludt. Vadászata igen sok veszedelemmel j árt, a meg létezett, csak éppenhogy elenyészett az időben. Sajnos
sebzett medve felállva támadt, hogy a vadászt átölel semmi emléke nem maradt például méhészetünk
hesse, összeroppanthassa. E másfél-kétmázsás vadat nek,321 népi gyógyászatunknak, pedig eljárásai ott lap
húsáért szerették, bundájáért becsülték. panganak az úgynevezett " babonáink " között. Ezek
Az erdei szarvas elejtés€ is büszkesége volt a vadász nagy része sok százados, évezredes tapasztalat termé
embernek . A szarvas nyáron lomberdőkben él, télen ke, és nem köthető egyetlen nép örökölt tudásához.
levonul a völgyekbe. Nász idejekor igen veszélyes, le Berde K ároly,322 a magyar bőrgyógyászat nagy meste
hajtott fejjel, szúró agancsaival villámgyorsan támad. re például kitűnő könyvet írt a Magyar nép dermatoló
Egyebekben gombaféléket, fakérget és füvek et eszik. giája címmel, amelyben sorra veszi az úgynevezett " ba
Nemcsak az ember az ellensége, de a nagyragadozók is. bonás eljárásokat " , megvizsgál ván, hogy mi az, ami
Afarkas elejtése is dicsőséget szerzett elejtőjének . Ez megtartandó belőlük, és mi az, ami káros. Kiderült,
az állat a magányos, csendes helyeket szereti, a dús hogy népi gyógymódjaink nagy része igen hasznos és
1 44
hatásos. Mi az alábbiakban egy magyar-román vegyes ma veszett. A kertek és az " életek " (lakóházak, gazda
lakosságú faluban végzett gyűj tés eredményei vel szem sági épületek) laza tömörüléséből álló faluban nyilván
léltetjük a népi tudás gazdagságát. A gyűjtő323 körül megvolt a gazdagok jurtjainak " szege" és a szegénysor.
belül százötven gyógymódot, illetve kezelést jegyzett Egy-egy nemzetség települését illetően jelentősek Tari
fel, a következő csoportokban : szerelem, terhesség, László felismerései. Ő Csongrád és Felgyő környéké
szülés, gyermekágy, kisgyermek-gondozás, érzékszer nek régészeti lelőhelyeit térképezte fel, és kiderült, hogy
vek betegsége, ideg-, légzö-, emésztőrendszeri zavarok, pl. Felgyő körül 8- 10 névtelen települést találhatunk,
baleset, kozmetika, sajátos esetek, halál. Ezek mind amelyek csak akkor kaptak nevet, amikor templomos
egyike annyira az emberélet sajátja, hogy nem kétséges, faluvá váltak.= E sűrű település koszorú határt sza
velük kapcsolatban a honfoglalók is ismertek kezelési, bott a legeltetésnek, amelynek később az elpusztásodás
gyógyítási eljárásokat. Íme néhány a gyógymódok és kínált nagyszerű legelőket.
anyagok közül. Például a visszaj áró halottól való féle A múzeumok kiállításain a honfoglalás kor - akár
lemnek régészeti vetülete is van : mikor a halottat kivi csak a más korszakok - tárlóiban a vas rozsdája, az
szik a háztól, egy cserépfazekat el törnek az udvaron, edények szürkéje, a díszek ezüstje uralkodik, pedig az
azután meg gallyat dobnak a sírra, a szemfedőnek egy élet egykor színes volt, hiszen az övek, lószerszámok
darabját pedig elégetik . veretein fémrügyeket, kibomló virágokat láthatunk,
A z almafa gyümölcse hasfogó, a cseresznye szárából amik nyilván az igazi virágfüzérekre emlékeztetnek. De
fött teát vesebántalmak esetén isszák a falu lakói, a hogy mi mindennek " nyoma sem maradt " , arra néhány
fenyőfa fözetét visszérgyulladás, reuma ellen használ példa a magyarság néprajzából.325
ják, a tölgyfa levelének teáját magzatelhajtásra tartják " Egyes vidékeken a fiatalasszony az első gyermeke
jónak. A búza szalmája szemölcs, a fokhagyma fülfájás megszületéséig piros főkötőt visel, majd a gyermekek
és szemölcs ellen szolgál, a savanyú káposzta levele a számának gyarapodásával a különböző színeken át, a
megrándult ínra és a megfagyott testrészre hasznos, a nagyanya eljut egészen a feketéig. " A férfiak idősebb
len megtört magjának lisztjét tályogra szórják. A far korukban csak fekete szűrben jártak. " A fekete gubát
kasalma levelét sebre teszik, a kutyatej eltört szárának a jómódú gazda viselte, a szürkét a szegényebbje. " " A
nedvével mosakodnak a leányok, hogy szebb legyen az nők sokféle sZÍnes csizmát hordtak, főleg pirosat, sár
arcuk bőre, de tudják, hogy ez veszélyes. A szamártö gát, szárát hímzéssel díszítették, sarkát szegekkel ver
visbői készült főzet a szamárköhögésre jó, a körisbogár ték ki és rézpatkót üttettek rá - Kalotaszeg. " " A külön
pedig a veszettség ellen. A szarvasbogár szarvából és böző színeknek egészj elképrendszere alakul t ki a ma
páncéljából készült fözet szerelemkeltö. A leányvér a gyar parasztságnál . Altalánosságban a világosabb és
fiú italába töltve örökre odaköti a fiút. élénkebb színek a fiatalabbakat, a sötétebbek az idő
Így megy ez tovább, szinte a végtelenségig. A gyógy sebbeket jelölték. " A koporsóknál is érvényre jutott a
módok, gyógyírek és -szerek legtöbbje ismeretes a nem színek jelképvilága : " a gyermekét fehérre, a fiatalokét
zetközi népkutatásból. Mindebböl pedig egyetlen hite kékre, a középkorúakét barnára, az öregekét feketére
les adat sem maradt meg Árpád magyarj ainak korából, színezték. "
pedig bizonyos, hogy százszámra halmozódott a ta Hogy a honfoglalás korában éppen ilyen volt-e a
pasztalat a betegség megelőzése és gyógyítása körül. színek jelképisége, aligha tudhatjuk meg valaha is. De
Különösen értékes lenne, ha tudnánk valamit a mun bizonyosnak vehetjük, hogy az életkoroknak ez a " szí
kafolyamatokkal kapcsolatos " babonákról " . Mert a neváltozása " megvolt korábban is. A színek jelentősége
munka (szántás, vetés, aratás, kenyérsütés, gyógyítás nyilván akkor is hasonló lehetett, és bizonyára kapcso
stb.) nemcsak attól függ, hogy rátermetten végzi-e az latban volt a virágok jelkép voltával, ez meg részben
illető a munkát, hanem attól is, hogy elvégezte-e a " va gyógyerejükre emlékeztetett. Így vagy amúgy, de bizo
rázsszertartásokat " . nyos, hogy honfoglalóink mindennapja és ünnepe egy
Sok ilyen " nem tudom " sürűsödik tehát az élet, a aránt színes volt.
mesterség, a betegség, a gyógyítás, az ünnepek (szüle Lássuk az életnek még néhány területét - valameny
tés, házasság, halál) és az élet minden megnyilvánulása nyit felsorolhatnánk -, ahol az eltűnt valóság nyomába
körül. Ezek nélkül, a " csak biztos adatokra építő " hon eredhetünk. Nincsen maradványa a népi orvoslástu
foglalás kori művelődéstörténet csak élettelen váz ma dásnak, pedig később a középkorban a bábák, pászto
radna, szinte azt mondhatnók, hogy "hiteles adatokra rok, kovácsok, jószágkupecek, lócsiszárok tisztelt tu
épülő " önkéntelen történelemhamisítás. Mert - ismé dói voltak a gyógyításnak, sőt az állatoknál még szako
teljük - a múlt nem azonos azzal, ami megmaradt be sodtak is a különböző állatfajtákra .
lőle. Sajnos nem tudunk semmit a leány- s legényavatá
Bár a felgyői és azóta lezaj lott ásatások teljesen új sok színes színjátékairól, szertartásairól, pedig bizo
fénybe helyezték honfoglalás kori falvainkat, de azért nyára voltak, mint ahogyan megvannak a földkerekség
még sok itt is az olyan dolog, ami megvolt, ám nyo- minden népénél.
1 45
UTCAI A B LA K JOBB --+- BAL
TÜKŐRALJA
SZOLGA
LEG I DŐSEBB FÉRFIAK
FiÚ
NAGYAPA
Fi Ú '
)<
VAGY �
DÉDAPA <:
...J
co
FiÚ' FIÚ'
<:
c2
SZOBA
I)-<{( <:
>
CI
::J
FiÚ' SUHANC'
SUHANC' S U HANC'
n
FÜSTÖS
HÁZ
I DŐSEBB
ASSZONYOK
SZÉKEN Ü L V E
ESZNEK
EGY TÁLBÓL
A vérszerződéssel egy uralkodó alá kerültek törzseink, az avarok ellen, akkor indokul azt hozta fel, hogy ők az
nemzetségein k . Ez előrevetítette a központi királyság egyházzal és a keresztény néppel gonoszul bánnak.
létrejöttét, ami Géza nagyfejedelem és Szent I stván mű Ezért Nagy Károly valamiféle szent háborút hirdetett,
ve volt. Betetőzését a kereszténység felvétele jelentette. mint az egyház védelmezője. 86 3 -ból is van egy adat,
Láttuk, hogy ez nem történt elözmények nélkül, mert amely az egész avar nép (gens hunnorum) megtérését
az előző hazában - s az újban is - csupa egyistenhivö bizonyítja. Ezek a kései avarok többségükben onogu
nép közepette éltek Árpád magyarjai. Ők 895-96-ban rok voltak, akiknek már kaukázusi hazájukban is volt
rátelepedtek a Kárpát-medencét tömören kitöltő ono bizánci-keresztény püspökségük. H ogy itt a Kárpát
gur-magyar népre, akik úgyszintén nem voltak " pogá medencében milyen lehetett a vallási életük, azt nem
nyok " , hanem átitatta őket az új hit. Az erre vonatkozó tudjuk, az azonban valószínű, hogy a magyar keresz
adatokat legutóbb Deér József gyűjtötte össze a Nagy ténység szláv eredetű szókincse ez időben került a ma
Károly Emlékkönyv I . kötetében.:m Íme néhány jel gyar nyelvbe, tehát Cirill és Metód térítése kapcsán .
lemző emlékezés : N agy Károly hadjáratai során az Mivel pedig e z a szókincs nagyrészt a z egyházi szerve
avar kagán megkeresztelkedett népével együtt 805-ben, zetre vonatkozik, ez nyilván megvolt már az onogur
és az Ábrahám nevet kapta. E lőzőleg már a kapkan magyaroknál is.
Teodor névvel megkeresztelkedett. De ezt megelőzően Akárhogyan is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy Ár
is éltek már keresztény közösségek az onogurok közt, pád népe a Kárpát-medencébenjószerével kereszténye
mert amikor Nagy Károly 79 1 -ben hadjáratot indított ket talált. Árpád népének fejedelmei, nagyurai nagy
türelemmel kezelték a vallási kérdéseket. Egyikük kér
te is Metódot - amikor találkoztak -, " Szent atyám,
emlékezzél meg rólam könyörgéseid ben " .
A bizánci térítés felülről indult meg Bulcsú megke
resztelkedésévei 943 körül.328 Gyula pedig megkeresz
telkedése után Hieroteoszt, Turkia püspökét hozta ma
gával Bizáncból. A latin térítés csak 9 73 után, a qued
linburgi követjárást követően indult meg. Lefolyását és
eredményeit jól ismerjük a csekély számú forrás minta
szerű értelmezéséből. Géza nagyfejedelmünk korában
Piligrim passaui püspök már azt írta : "cuncta Unga
rorum natio sit prona ad percipiendum fidem sanc
tam . . . " , azaz az egész magyar nép kész a szent hit elfo
gadására. I gaz, hogy amint Theothmár krónikája felje
gyezte, Géza a régi hit isteneinek is áldozott, elég gaz
dagnak és hatalmasnak érezvén magát erre. A keresz
ténység általános elterjesztése és megszilárdítása végül
is I stván király műve volt, de - láthattuk - a térítés nem
a nulla pontról indult.
Teljes egészében elhibázott tehát az a felfogás, hogy
a magyarok Szent I stván előtt pogányok voltak, utána
pedig csatlakoztak a kereszténységhez, azaz a Nyugat
hoz. Még olyan jelentős műben is, mint a Domanovsz
ky Sándor által szerkesztett Magyar Művelődéstörté
net be n , olyan jeles történészünk, mint Deér József úgy
írt, hogy a honfoglalás előtt néhány száz esztendővel
még az obi-ugorok műveltségi szintjén tengődtünk,
majd egy török nép által megszervezve329 és a nyugati
kereszténységet felvéve váltunk a művelt Nyugat tagjá
1 52 . Álmos alakja a Képes Krónikából vá. Ez a szemlélet az egyébként kiváló nyelvtudomá-
1 53· A győztes fejedelem a nagyszentmiklósi kincs 2. korsójáról
nyunk tévedésére épített, amennyiben a nyelvészek úgy Árpád népe szinte " készen volt" az új hit elfogadásá
vélték, hogy honfoglalás kori szavaink tartalma azo ra, noha el kellett hagynia ősei sírjait, s az " idegen is
nos az újkőkori vadász-halász társadalmak finnugor ten " serege győzött a csatában. Csak egy nagy egyéni
szavainak jelentésével, s így a honfoglalás előestéjén ség kellett, aki megérezvén a népében végbemenő fo
egy elmaradott, tengődő magyar nép képe jelent meg lyamatokat, formát ad a bizonytalanságnak, új bizo
előttük, és nyelvészeti leg megalapozott dolgozataik ezt nyosságot állítván annak helyébe. Ez a férfiú volt Ist
a képet sugallták (a ház nem ház, hanem kezdetleges ván királyunk, aki szent családból származott, mind a
sátor, a vaj nem vaj, hanem valami zsiradékféle stb. , régi hitűek számára, mind pedig az új Isten magyar
stb.). hívei számára. Mert az Árpád család a régiek hite sze
Még Deér Józsefis ezt a címet adta alapvető könyvé rint is szent család volt. Az utódok születését csodás
nek : Pogány magyarság, keresztény magyarság. Pedig álmok előzték meg, vagy mennyei beavatkozás kísérte.
éppen ebben a művében bizonyítja, hogy régi életünk Az Árpád-háznak nemcsak Szent István után voltak
számos eleme tovább él keresztény korunkban. szentjei, hanem előtte is. Emese álma a turullal azzal a
1 49
jóslattal vé�ződik, hogy " méhéből szent királyok szár
maznak " . Almos nevét is a la tin " szent " -ből magyaráz
ta Anonymus, és nem is járt messze a valóságtól, mert
újabban nem " vásáron vett " -nek magyarázzák, hanem
"
" dicsőítő -nek (Rásonyi László), akárcsak Árpád neve
sem " árpaszemecske " már,:ro hanem ugyancsak " fel
kent " értelmet kapott (mindkettő a török nyelvből).
Géza is megálmodja egy égi jel nyomán fia születését.
I stván sírjánál csodák történnek, Szent László látomá
saiban is az ég angyala jelenik meg. Az Árpád-házi ki
rálylányok szent életét is csodák koronázzák . Summa
summárum, a Turul nemzetség istenvezette család volt.
Ebben a családban öröklődött a hatalom.:m A kiváló
keresztény nevelésben részesült István királyunk koro
názása előtt nem István, hanem Vajk volt, ami nagyjá
ból annyi, mint ifjabb fejedelem, " pogány név " . (Hu
nyadi János ősét is Vajknak hívták, ő kun kenézként
telepedett át Moldovából népével együtt.)33Z
Nemigen kételkedhetünk abban, hogy I stván király
anyanyelve török volt és népe közt magyarosodott el.
Érdekes, hogy életirata kiemeli, hogy ő maga nem térÍ
tett. Nem értette volna jól népe nyelvét ? Ezt a váratlan
megállapítást már Hóman Bálint is megfogalmazta a
Magyar Történet első kiadásában ::m " A magyar ural
' 54. Szent István a koronázási paláston kodóházban, előkelő családokban és a n�pnél egyaránt
gyakori személy- és nemzetségnevek (Arpád, Almos,
' 5 5 . A kalocsai királyfej Zulta, Ajtony, Taksony, Üllő, Kaplony, Bors, Kartal,
Ákos, Tas, Ond, Bulcsú, Gyula, Saroit, Turul, Baja,
K urt stb.) . . . bizonyítják, hogy a magyarság széles ré
tegei - de főleg az előkelők - származásra is törökök
voltak . . . a török nyelvet is beszélték, mely mintegy hi
vatalos, diplomáciai, katonai és üzleti nyelvül is szol
gáit, s talán valami előkelőség színét is adta. "
Az Árpádoknál büszkén őrzött családi hagyomány
volt az Attilától való leszármazás tudata, a Turul nem
zetséghez való tartozás - ez kereszténnyé tételük után
is büszkén hirdetett dicsőségük maradt : Az Árpádok
kincstárában több ötvöstárgyat és fegyvert őriztek,
amelyet - hitük szerint - Attilától örököltek.33'I-
Az Árpád család égi származásának hite döntő volt
az új hit elfogadtatásában is. Amikor ugyanis a Turul
nemzetség az új Isten védelme alá helyezkedett, ezzel
már eldőlt a nép hite is, hiszen a nép üdve az uralkodó
családban testesült meg. A hadsereget már " keresztény
módra " szervezte át Géza nagyfejedelem. A népnél az
átállás lassabban ment, a távol eső helyekre lassabban
ment a hír, voltaképpeni " tartalmát " : a tíz falu építsen
egy templomot, szentistváni parancsa adta meg. De a
templom körüli temetkezés csak a l l . század közepe
után lesz általános, tehát a Vata-felkelés leverése után.
Eddig csak érintőleg volt szó arról, hogy I stván álla
ma vegyes népcsoportokat is magába ölelt, hogy így
telepedett rá a nagyszámú helyi lakosságra, amely ono
gur-magyar volt. A nagy tömegű onogurság elnyelte
Árpád magyarjainak jórészt török rétegét, de nemcsak
nyelvét adta át a hódítóknak, hanem nagyrészt állam-
szervezetét is. Az onogurok - úgy látszik - tízes szerve Most, hogy az előzőkben felvetődött Árpád magyar
zetben éltek,335 s ezt a szervezetet tette meg I stván kirá jainak erős törökös jellege, n; ismét vissza kell térnünk
lyunk az új állam alapjának ( r o falu építsen egy templo a besenyő vereség kérdésére. Erre az előbbiekben azt a
mot, tíz püspökség stb.), ez ugyanis nyilvánvalóan nem választ adtuk, hogy erősen túlzó értesüléseken kell afa
kizárólag egyházi szervezet volt. Messze vezetne, talán puljon az a tudósítás, hogy az otthon hagyott családo
a feltevések zsákutcáiba, ha a tízes szervezetet kapcso kat a besenyők megsemmisítették, mert honfoglalás
latba hoznók onogur ( r o törzs) nevünkkel, bár a felte kori temetőinkben nagyjából egyforma a férfiak és nők
vés szinte önként adódik ! arányszáma és a nők viselete is keleties. Jellege valóban
az, de Keleten pontos párjára nem találtunk, míg a
férfiviseletünk ott is megvan. Adjunk ezek után hitelt
Konsztantinosz Porphürogennétosznak ? Régebben, mi
kor még azt hitték, hogy a honfoglalás idején a Kárpát
medence lakossága tiszta szláv volt, ellene lehetett vetni
a besenyő vereségnek, hogy akkor a csupa férfiból álló
honfoglalók nyelve gyorsan elszlávosodhatott volna a
szláv anyák gyermekeiben. Ez így igaz, az anyák nyelve
válik általánossá. Most tegyük fel másként a kérdést, és
egyszerre nagy valószínűséggel bontakozik ki egy má
sik megoldás ! A besenyő vereség csakugyan sorsdöntő
volt, és Álmos hadai érett férfiakból álltak, akik asz
szonynépüktől megfosztva kerestek új hazát. Mi kö
vetkezett volna be, ha a dolgok így állanak : az őslakók
[Aquincumi korcsmában]
1 60. Zala György : Á rpád alakja a M illenniumi Emlékműről
1 6 1 . M u nkácsy Mihály : Honfoglalás ( részlet)
"'t',
o.,:-.:.�• •
1 63. Pekáry István :
Honfoglalás
1 . A honfoglalás kor irodalma igen nagy, tehát általában 8 . Bertrandon de la Brocquiere úlja, 1433-ban. Vö. Szamota,
csak az összefoglaló munkákat idézem - ahol csak lehet, i. m. 9 1 -92.
magyarul. Előzetes tájékoztatásként álljanak itt a követ 9 . Árpád-kori törvények (ford. Szilágyi Loránd). Budapest,
kező művek : J. Hampel : Alterthümer desfrühen Mittelal 1 960. A lovakról és szarvasmarhákról : 27-28. Az ezüst
lers in Ungarn. I-III. kötet, Braunschweig, 1 905. - Ban ről vö. a 10. jegyzetet.
ner J .-J akabbfy L : A közép-Dunamedence régészeti bibli 1 0 . A Nikon-féle kézirat 969 . évnél (lásd Hodinka Antal :
ografiája. I-III . kötet ( 1 954, 1 96 1 , 1 968). - Szőke Béla : Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai. Budapest,
A honfoglaló- és kora Árpád-kori magyarság régészeti em 1 9 1 6 : 5 1 .)·
lékei. Régészeti tanulmányok. L, Budapest, 1 962 és II., a l l . A Gellért-legenda szemelvényes fordítását lásd : Szö
leletkataszter : Fehér Géza-Éry Kinga-Kralovánszky veggyűjtemény a régi magyar irodalomból. I. Budapest,
Alán (szerk. Szőke Béla). Budapest, 1 962. - Dienes Ist 1 9 5 1 : 4. - A növényvilágról nincsen egykorú leírásunk,
ván : Honfoglalás kori kutatásunk újabb eredményeiről és ezt helyettesítik a növénytani-régészeti leletek. Lásd : P.
feladatairól. Jászkunság, 1 964 : 1 52- 1 56. - Hajdu Hartyáni Borbála-Nováki Gyula-Patay Árpád : Növé
P.-Kristó Gy.-Róna-Tas A. : Bevezetés a magyar őstör nyi mag- és terméslelelek Magyarországon az őskortól a
lénetforrásaiba. I-IV. Budapest, 1 977- 1 982. - A magya 18. századig. Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1 967- 1 968.
rok elődeiről és a honfoglalásról (szerk. Györffy György). évi közleményei. Kny : 5-94.
Budapest, 1 975. (a továbbiakban MEH-nek idézve). 1 2. Ahhoz, hogy Guilbert apát leírását értékelni tudjuk,
Lásd még Györffy György szintézisét : István király és szükséges az I. keresztes hadjárat hazánkon átvezető út
népe. Budapest, 1 977. és a Magyarország története l/ l -2 ját ismernünk. Erről tájékoztatást Pauler Gyulától ka
kötetében (577-679 és a jegyzetek). - A honfoglalók éle punk (A magyar nemzet története az Árpádházi királyok
tének első megközelítésére nézve vö. : László Gyula : alatt. Budapest, 1 893 : 590 sk). Az útvonal Moson, Sár
A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1 944. Volta víz, Paks (Földvár?), érintése után a Duna mellett halad
képpen ez a könyv szinte együtt olvasandó jelen mun va hagyja el Magyarországot. Erre a vidékre vonatkoz
kámmal. A kettő együtt adja meg az egykori élet vázlatát. nak Guilbert (paulernél : Guibet) szavai.
Új és termékeny megállapítások találhatók, ezenkívül 1 3 . Pécsi M .-Sárfalvi B. : Magyarországföldrajza. Budapest,
Szűcs Jenő : Nemzet és történelem. Budapest, 1 977. mű 1 960 : 7, 8, 74, 75 stb. - A kutatásról részletes könyvjegy
vében. zéket ad : Bevezetés a magyar őstörténet forrásaiba. IV.
2. Szinnyei József: A magyarság ered�te, nyelve és honfogla Budapest, 1 982-es kötete.
láskori műveltsége. - Arpád és az Arpádok (szerk. Csánki 1 4 . A Kárpát-medence őstörténetének összefoglalása : Lász
D.) Budapest, 1 908. - gr. Zichy István : A magyarság ős ló Gyula : " Emlékezzünk régiekről . . . ". Budapest, [ 979,
története és műveltsége a honfoglalásig. Budapest, 1 92 3 . 1 983. Előzőleg : Ferenczy Endre : A magyarföld népeinek
- Uő : Magyar őstörténet. Budapest, 1 939. - Dienes Ist története a honfoglalásig. Budapest, 1 958.
ván : A honfoglaló magyarok. Budapest, [ 972. - továbbá 1 5 . Magyarország táj típus térképét Pécsi Márton és Somo
az I . jegyzetben felsorolt művek, és Fodor Istvánnak to gyi Sándor szerkesztette, a honfoglalás kori táj típus tér
vábbá Mesterházi Károlynak e könyv folyamán idézett kép Somogyi Sándor munkája. A jelmagyarázatok is a
művei. szerzőktől származnak.
3 . László Gyula, HMNÉ 1 944. A könyvből eddig három vál 1 6. Szolnok és a Közép- Tiszavidék vízügyi múltja. !., Károlyi
tozatlan kiadás jelent meg, a harmadik újraközlés New Zsigmond és Nemes Gerzson : Az ősi ártéri gazdálkodás
Yorkban, 1 978-ban. és a vízi munkálatok kezdetei ( 1 895- 1 896). Budapest,
4 . László Gyula : 50 rajz a honfoglalókról. Budapest, [ 982. 1 975·
Második változatlan kiadás : 1 986. 1 7 . Szücs Sándor : A régi Sárrét világa. é. n. (a Bolyai Akadé
5 . Szamota István : Régi utazások Magyarországon és a mia kiadása).
Balkán félszigeten. Budapest, 1 89 1 : 1 6- 1 7 . 1 8 . Somogyi Sándor : Történetiföldrajzi bevezető. Magyar
6. Anonymus Gesta Hungarorumát Pa is Dezső fordításá ország története. l/ l . Budapest, 1 984 : 64 sk.
ban közöljük (MER : 1 33- 1 8 1 ). A szerző körül kialakult 1 9 . Az avarok eredetéről lásd Czeglédy Károly : Nomád né
vitát lásd : Középkori kútfőink kritikus kérdései (szerk. pek Napkelettől Napnyugatig. Budapest, 1 969 : 53, 65,
Horváth János és Székely György). Budapest, 1 974. I . 84 stb. Theophylactos Symocatta szövegének kritikai ér
fejezet : 1 3- I 1 2 . tékelése az ouar és hion törzsről.
7 . Oláh Miklós : Hungaria, sive de originibus gentis, regionis 20. Bóna István : Magyarország története. l/l : 322. A szerző
situ, habitu, atque opportunitatibus liber singularis. Ed. arra gondol, hogy a tarniachok, zabenderek és kotzage
M . Bél., [ 735, legutóbb Juhász L . Bibl. Scr. Budapest, rek nem költöztek volna be a Kárpát-medencébe, hanem
1 938. az avar birodalom Kárpátokon túli peremén éltek.
1 59
2 1 . László Gyula : A kettős honfoglalás. Budapest, 1 978. Az tásainak forrásaiba. 1- I . Budapest, 1 978.) adja, amely
elmélet körül élénk vita alakult ki (Szádeczky-Kardoss ben a honfoglalásig terjedő részt Kürti Béla higgadt átte
Samu, Fodor István, Kristó Gyula, Boba Imre stb.). Tör kintéssel dolgozta ki. E szempontból a Magyarország
ténészeink kezdeti merev elzárkózása kezd rugalmasab története 1/ 1 -2 őstörténeti fejezete (Budapest, 1 984 :
bá válni, például elfogadják az onogurok 7. század végi 375-574) sajnálatosan egyenetlen (bírálatát Fodor Ist
betelepülését, ennek régészeti bizonyítékait én tártam fel, ván adta : Életünk 1 985/8 : 743-752). Fontos új összege
ma már a tételt természetesnek veszik. (Ezt a kérdést még zés : Fodor István : Vereeke híres útján. Budapest, 1 975.
több helyen érintem ebben a könyvben.) 39 . Lásd a szegedi munkaközösség " Bevezetés . . . "-ében
22. A gepida kérdésről lásd Bóna István : A középkor hajna (i. m. 203-220.) az embertani áttekintést Lipták Páltól.
la. Budapest, 1 972. - A kontinuitásról ugyanő a Magyar 40. MEH (szerk. Györffy Gy.) i. m. passim és még előbb A ma
ország története l. kötetében. gyar honfoglalás kútfői adataiban. Budapest, 1 900.
2 3 . Bartucz Lajos : A magyarországi avarokfaji összetétele és 41 . Györffy György tanulmánya a Magyarország története
ethnikaijelentősége. Ethn. , 1 935/3-4. l/ l -2. kötetében.
24 . Bartucz, i. m. : 1 0 - ' 2 . 42 . Bölcs Leó Taktikájának a türkökre (magyarok?) vonat
2 5 . Nemeskéri János : A z embertan és a magyar őstörténet. kozó szövege. MEH : 1 08- 1 1 4. uo. , Konsztantinosz Por
A magyarság őstörlénele (szerk. Ligeti Laj os). Budapest fürogennetosz fejezetei a I I 5- 1 24. lapon Moravcsik
' 943 : 223-239· - Lásd Lipták Pál összefoglalását a szege Gyula fordításában.
di őstörténeti munka közösség I : I kötetében (203-220). 43 . MEH : 84-94.
Más oldalról közelíti meg a kérdést, területi különbsége 44. HODINKA, l. M. : 33 .
ket vizsgálva K. Éry Kinga a Regionális különbségek a 45 . MEH : 1 28., lásd még a 280. jegyzetet.
magyarság X. századi embertani anyagában cÍmű tanul 46. IV. Ekkehard folytatja a Sankt Gallen kolostor történetét
mányban. - Anth. Közl. 1 978 : 77-86. (Casus Sancti GaIJi) a I I . század elején, ebben található
26. Nemeskéri János : Honfoglaláskori magyarság-Árpád a bolondos Heribald barát története. MEH : 234-243.
kori magyarság. Antiquitas Hungarica, 1 947 : 64-80. 47 . Lásd MEH : 246-255.
A kérdésre még a továbbiakban visszatérünk. 48. Ibn Hijan Muqtabus cÍmű munkája hosszú idő után új
2 7 . A szkíta, Szkítia név különböző forrásokban különböző elemeket hozott honfoglalás-korunk forrásanyagába.
formákban szerepel, ezeket úgy közöljük, ahogyan az Czeglédy Károly : Új arabforrás a magyarok 942. évi spa
idézett forrásban olvasható. nyolországi kalandozásairól (MNy, 1 976 : 273-282) cÍ
28. Szkítia leírása Kézainál : MEH : 1 84 sk. mű írásában értékelte a forrást. Vö. Kristó Gyula hozzá
2 9 . Thuróczy János : A magyarok krónikája (ford. Horváth szólását : Ethn. 1 98 1 : 472 .
János). Budapest, 1 980 : 22 sk. 49 . Lásd Györffy György tanulmányát a Magyarország tör
3 0. Heltai Gáspár : Krónika az magyaroknak dolgairól. Bu ténete I : 3 I -ben. Budapest, 1 984 : 582.
dapest, ' 98 I : 70 sk. 50. Ibrahim Ibn Jakub útjáról - Hóman Bálint : Adalék a
3 1 . A syktyvkari Finnugor Kongresszuson tartott előadá X-XI . századi pénztörténetünkhöz. Századok 1 9 1 8 : 1 6 1
som - Gyula László : Zur Vorgeschichte der finnisch - 1 67.
ugrischen Völker. Sectio Hungarica. Syktyvkar, 1 985 : 51 . Dunacsév-Celarevo. Radovan Bunardzic : Isloibe Meno
3-5· re iz éelareva. Beograd, 1 980.
3 2. László Gyula : Őstörténetünk - egy régész gondolatai nép 52. Anonymus 57. fejezet (MEH : 1 8 1 . - Nagy Lajos, SZlE
pé válásunkról. Budapest, 1 98 I . - A nem kellő figyelem 1/ 1 938) : 66 és Pest város eredete. Tan. Bud. múlt. ill.
mel olvasott szöveget éles hangon bírálta Honti László 53 . Belitzky János : A palócz nép és népnév eredetéről. Palóc
(Élet és Irodalom, 1 98 1 . május 23. Magyar őstörténet föld, 1 968/2 : 55-60. Dienes István : A karancslapujtői
finnugor nyelvtudomány) azzal, hogy nyelvészkedek, pe honfoglaláskori öv és mordvinföldi hasonmása. ArchErt.
dig nem értek hozzá. Az írásra nem feleltem, csak a kong 1 964 : 1 22 sk.
resszusi előadásomon (3 T jegyzet) egy fél mondatnyit :
•
54. H. Koller : Der öst/iche salzburger Besitz im Jahre 860. Bur
" genliindische Heimatbliitter, 1 960 : 89- 1 06. - Folko Da
" nem én nyelvészkedem, ők történészkednek.
33 . Vikár László : A finnugor népek zenéje. Az Uráli népek im : Die Awaren in Niederösterreich. St. Pölten-Wien,
cÍmű kötetben (szerk. Hajdú Péter). Budapest, 1 975 : 1 978. Legújabban I. Bóna : Die Verwaltung und die Bevöl
308. kerung des Karolingischen Pannonia im Spiegel der zeitge
34 . Pl. Luho, Ville : Finnország betelepülése és őstörténele a nössische Quellen. Mitt. d. Arch. Inst. der ASH. Budapest,
régészeti kutatások tükrében. Uráli népek (szerk. Hajdú 1 985 : 1 4 1 - 1 59.
Péter). Budapest, 1 975 : 1 09 sk. 55 . Bóna István a Magyarország történeteben (i. m. l/l : 370 sk.
35 . Számos e tárgyú dolgozat közül : N . V . Csernyecov : Isz 1/2 : 1 605 sk.).
torija rodovovo sztroj i obscsih ugrov. SzovEthn. 1 943. 5 6. A mai Morvaország előzményeként egy észak-balkáni
6-9 : 1 58- 1 83. Morvaország létét először Boba Imre áIJapította meg :
3 6. Lásd a 32. jegyzetet. A szvidéri elmélet első megfogalma Moravia 's History reconsidered. The Hague, 1 9 7 1 és több
zása : László Gyula : Őstörténetünk legkorábbi szakaszai. dolgozatában. Újabb - főként egyházjogi és történeti -
Budapest, ' 96 I . érvek kel ugyanerre a következtetésre jutott Püspöki
37 . Lásd a 32. jegyzetet. Nagy Péter : Nagymorávia fekvéséről. Valóság 1 978/
3 8 . Őstörténetünk kérdéseire a legjobb tájékoztatást a szege I I : 3-25. Legutóbb Senga Toru : Morávia bukása és a
di munkaközösség (Bevezetés a magyar őstörténet kuta- honfoglaló magyarok. Századok 1 983 : 307-345.
1 60
57 . A bulaq-kérdésről előszőr Bodor György írt (MNY, 74 . Dienes István : A honfoglaló magyarok. Budapest, 1972 :
1976 : 268-27 ! ), majd részletes indokolással Rásonyi 1 9 sk.
László : Hidak a Dunán. Budapest, é. n. 75 . László Gyula : Kérdések ésfeltevések a magyar honfogla
5 8. Ágnes Cs. Sós : Die slawische Bevölkerung Westungarns lásról. Valóság 1 970/ 1 : 52 sk.
in 9. Jahrhundert. München, 1 973· 7 6 . Lásd a 2 I . jegyzetet.
59 . Fehér Géza : A bolgár-törökök szerepe és műveltsége. Bu 77 . Fontos előadást tartott Király Péter az Őstörténeti Mun
dapest, 1940 : 9. - Árpád magyarjainak leletei sokszor ho kaközösség 1 986. ápr. 28-i ülésén : a 8-9. századi Hunga
mokos területről valók, s ezt tekintve, nem lehet véletlen, fUS, Hungaer(s), Hungarius, Onger, Wen ger személyne
hogy krónikáink követei füvet, homokot és vizet kérnek vekről, amelyek a 8-9 . századi Karoling-okmányokban
az ajándék fejében. előfordulnak. Mindez ékes bizonysága lenne az onogu
60. P. N. Tretyakov széles körű munkásságából a dunai bol rok 8-9 . századi jelenlétének, de amint az egyik kiváló
gárokról írt tanulmányát idézzük : Vosztocsnodunajszkije nyelvészünk közölte velem, " nem vonatkozhatnak a ma
cserti v bili naszelenyija pridunajszkoj Bolgarij. SzovEthn. gyarokra, mert túl koraiak, hiszen 896 előtt itt nem vol
1 948 : 1 7°- 1 83. tak magyarok" . Sapienti sat.
6 1 . Anonymus 8 . fejezet. MEH : 1 39- 1 4°. 7 8. Szabó István : A középkori magyarfalu. Budapest, 1 969 :
62. Moravcsik Gyula : Bíborbanszületett Konstantin. Buda 28. Lásd még Maksay Ferenc : A magyar falu középkori
pest, 1 950. településrendje. Budapest, 1 9 7 1 .Új feldolgozás : Balassa
63 . Kiadása : C. de Boor : Excerpta de legationibus. 1 903. Vö. M. Iván : A magyar ház évszázadai. Békéscsaba, 1 985.
Moravcsik Gyula, MNy. 1 930 : 5- I I . 79 . Lásd pl. Ligeti Lajos : Sárga istenek, sárga emberek. Bu
64 . A településtörténet megítélésében példás együttműködés dapest, 1 934 : 24 kép, a láma épületek udvarán felállított
alakult ki a történész Györffy György és a régész Dienes jurtról.
István közt. 80. Szt. István I : 32, I : 35 (Vö. Árpád-kori törvények [ford.
65 . Érdekes régészeti megfigyelésekkel gazdagította a kér Szilágyi Loránd] Budapest, 1 960.).
dést Szabó János Győző : A Duna-Tisza köze és a magyar 8 1 . Szabó István, i. m.
honfoglalás. Forrás (Kecskemét) 1 983. júl. : 34-5 1 . 82. Györffy István közöletlen ásatása, Asszonyfalván.
66. Ebben a kérdésben Mályusz Elemér és hozzá csatlakozva 8 3 . Szabó Kálmán : Az alföldi magyar nép művelödéstörténeú
Kristó Gyula áthidaló megoldást javasol, amennyiben emlékei. Bibl. Hum. Hist. Budapest, 1 938. - Papp Lász
úgy vélik, hogy a papi krónikások, mint pogány képződ ló : Ásatások az elpusztult Kecskemét- vidéki falvak he
ményről, akarattal nem beszélnek a törzsekről (vö. Kris lyén. NéprÉrt. 1 93 1 : 1 37- 1 52.
tó Gyula : Törzsek és törzsnévi helynevek, Magyar östör 84 . Ecsedy István : Középkori gazdasági eszközök a debreceni
téneti tanulmányok. Budapest, 1 977 : 2 1 2-2 1 3.). Szepes pusztáról. NéprÉrt. 1 93 I : 74-76. - Zoltai Lajos :
67 . Csallány Dezső : A var törzsszervezet, a Nyíregyházi Jósa Települések, egyházas és egyház talan falvak Debrecen
András Múzeum Évkönyve, VIII-IX. Budapest, 1 967 : város mai határában. Debrecen, 1 925. - Balogh Ist
35-56. Több, helytelen névmagyarázata ellenére elsőnek ván : Adatok az A lföld régészetéhez. ArchÉrt. 1 953 :
veti fel a kettős honfoglalás kérdését. Ő a kései avarokat 1 4 1 - 1 5°.
(onogurokat) a korai avarok egyeneságú leszármazottjá 8 5 . Vö. Méri István : A magyar nép régészeti emlékeinek ku
nak tekinti, s ezért az első honfoglalást 568-ra teszi (az tatása ( 1 0- 1 6. század). Budapest, 1 948 : 76 jegyzete.
avarok megjelenése a Kárpát-medencében). Vö. Mester 86. Implom József: A gyulai Múzeum és Könyvtár hetven éve
házi Károly kritikai megjegyzéseit : Nemzetségi szervezet ( 1 868- I 938). Gyula, 1 940. Az ásatásokról vö. az 50. ol
és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyar dalt.
ságnál. Budapest, 1 980 : 53-56 és a 103. jegyzet. 8 7 . Csalogovics József: Tolna vármegye Múzeumának máso
68. J. Nemeskéri-P. Lipták.-B. Szőke : Le cimétiere du xlesi dik ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község
ee/e de Kérpuszta. ActaASH. 1 953 ( 1 954) : 205-370. helyén. NéprÉrt. 1939 : 32 1 -333. Csalogovics József ké
69 . Kniezsa István : Magyarország népei a f f . században. sőbb Csalog néven közölte tanulmányait.
SZlE ii. Budapest, 1 938 : 458-46 1 . A Kárpát-medencé 88. Bálint Alajos nyársapáti ásatását Benkő Elek dolgozta
ben szétszórt " székely" települések és nevek ugyanúgy fel : Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1 980 : 3 1 5 (A
viselkednek, mint többi törzsneveink. középkori Nyársapát) .
70. Németh Gyula : A honfoglaló magyarság kialakulása. Bu 8 9 . Gerevich László : A csúti középkori sírmezö. Budapest
dapest, 1 930 : 2 2 1 sk. Legutóbb Török Sándor (Györffy Régiségei, 1 943.
György bevezetésével) : Mi volt a neve a három kabar 90. Méri István : A magyarság régészeti emlékeinek kutatása.
törzsnek. Századok 1 982 : 986- 1 °59. I. m.
7 J . Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig. 9 1 . Kovalovszki Júlia : Régészeti adatok Szentes környéké
Budapest, 1 900 : 1 26. Vö. még Németh Gyula : Magyar nek településtörténetéhez. Régészeti Füzetek 5. Buda
törzsnevek a baskíroknál. NyelvKözl. 1 966 : 35-50. és pest, 1 957.
Élet és Tudomány 1 966. IV. I : 596 sk. Nyelvészeink az 92 . Közöletlen ásatás.
utóbbi törzsneveket általában nem fogadják el. 93 . Tari László : Gyötöl Felgyöig (Régmúlt és jelen a Vidre
7 2 . I. B. Brasinszkij : Szkíta kincsek nyomában. Budapest, partján című füzetben, Felgyő, é . n. : I r -22 .).
1 985 : 23. kép. 94 . Szőke M . Béla és Bárdos Edith ásatásain kerültek elő
73 . Bárczi Géza : Régi magyar nyelvjárások. Néptud. Int. Bu hiteles késő avar leletekkel együtt cserépbográcsok. (Szí
dapest, 1 947. ves szóbeli közlés.)
161
95 . Az egyik felgyői kemence lesározott aljáról előkerült - kori héjleletek összehasonlító vizsgálatára. Állattani
később összeállított - bogrács leltári száma : Magyar Közl. 1 974 : 2 7-3 1 . - Tanulságos ehhez az, amit Lippay
Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, 58. 1 3 . 7 . B. János Ír Calendariumában ( 1 66 1 ), hogy : Március hó
96. Lásd a 94. jegyzetet. napban "Az tyúkmony hajat, a'kiből ki-költ a' tyúkfi
97 . Az ázsiai törökségről szóló, általam ismert irodalom ebben a hónapban, öszve kell szedni, és meg-tartani,
ban sehol sem találtam adatot arra, hogy a megépített igen hasznos orvosság a' sövény ellen " . A szenvedelmes
háznak alapozást ástak volna (pl. Vámbéry Armin : kertész rácsodálkozásai (szerk.
. Surányi Dezső). Buda-
A törökfaj. Budapest, 1 885. és Almásy György : Vándor pest, 1 982 : 239.
utam i. m.). 1 1 4. Bálint Csanád : x. századi temető a szabadkígyósi-pálli
9 8. Szent István II . I . vö. Árpád-kori törvények i. m . : 1 2 . geri táb/ában. BMMK/I, 1 97 1 : 49-88.
99 . Hoffmann Tamás sokszorosított előadásszövege. É . n. 1 1 5. HMNÉ : 492.
1 00. Parádi Nándor : Technikai vizsgálatok népvándorlásko 1 1 6. Ezeknek a kérdéseknek kutatása csak nemrégen kezdő
ri és Árpád-kori edényeken. (RégFüz) Budapest, 1 959.és dött meg nálunk, vö. Ujváry Zoltán : A temetésparódiá
A. Kiss : Über die nút Keramik verbundenen Bestattungs ja. Debrecen, 1 978.
arten im Karpatenbecken des 10- 1 I . Jahrhundert. MFMÉ, 1 1 7. A kengyel említése : Emlékkönyv a Székely Nemzeti
1 969/2 : 1 75- 1 82. Múzeum 50 éves jubileumára. Sepsiszentgyörgy, 1 929 :
1 0 1 . Lázár deák 15 I 4 körül készített térképének kinagyított 22 és Roska Márton : A honfoglalás és Erdély a Történeti
részletét Felgyőről vö. a 93. jegyzetben idézett mű 1 6. Erdély című kötetben (szerk. Asztalos Miklós). Buda
oldalán. A név a közleményekben hol Tari-, hol Tary pest, 1 936 : 1 72 .
ként szerepel. 1 1 8. A honfoglalók társadalmának áttekintő vázlata - Die
1 02. A leleteket Banner János közölte később Az első alföl nes István : A honfoglaló magyarok. Budapest, 1 972 :
di paleolit lelet című írásában. Dolgozatok - Szeged, 22. kép, uo. összefoglaló jellemzése is.
1 938 : I 8.
- 1 1 9. Lásd az 50. jegyzetet.
1 0 3 . Mesterházi Károly : Beszámoló az 1 965. évi Biharke 1 20. Jósa András sÍrrajza : ArchÉrt. 1 896 : 385-4 1 2 . Az uj
resztes-ártándi ásatásról. JAMÉ 1 965 : 6 1 -67. és Nemzet gur előkelő nyíltegeze : Le Coq : Bilderatlas zur Kunst
ségi szervezet . . . i. m. Budapest, 1 980. und Kulturgeschichte Mittelasiens, Berlin, 1 925. Színes
1 04. Kürti Béla : Honfoglaláskori temető Szeged-Algyőn. MFMÉ, kép a Chotscho című díszkiadvány nyomán.
1 978-79/1 : 323-347· 121. MEH : 86-89.
1 0 5 . U no Harva : Die religiösen Vorstellungen der altaischen 1 22. MEH : 1 36.
Völker. FFC LII. Helsinki, 1 938 : 348. - Ajobb-bal felcse 1 23 . Hóman Bálint : Magyar Történet. I . m. : 1 06.
rélését a temetéskor : László Gyula : A koroncói lelet és 1 24 . Lásd a 1 09. jegyzetet.
a honfoglaló magyarok nyerge. ArchHung. XXVII. i. m. : 1 25. Mészáros Gyula : A csuvas ősvallás emlékei. Budapest,
57-59· 1 909.
1 06. Dienes István : Honfoglalóink halottas szokásainak egyik 1 26. Balogh József: A portyázó magyarok kucsmája és a né
ugor-kori emlékéről. ArchÉrt. 1 963 : 1 08 sk. Úgy lát met püspökök süvege. Ethn. 1 92 7 : 42. - Ratherius ada
szik, hogy ez ősi soron török eredetű lehet. (Vö. Benkő tának forráskritikáját Fehér Géza adta meg : ArchÉrt.
Mihály : Az ezüstmaszkok türk származásra utalnak. 1 96 1 : 1 59. Ő Észak-Olaszország püspökeire gondol.
Magyar Nemzet 1 986. jún. 7.) 1 27 . Moszkva, Kreml. Oruzsejnaja Palata őrzi a Sapka Mo-
1 0 7 . László Gyula : Ősvallásunk nyomai egy szamosháti ko nomachat.
csistörténetben. Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozs 1 28 . Sinka István baráti közlése.
vár, 1 945. 1 . kép. Az előzményekhez : Kovács István, 1 29 . Dienes István : A honfoglaló magyarok. I. m. : 46. kép.
Közlemények, Kolozsvár, 1 942 : I -33. 1 3 0. Korbuly György : Egészségápolás / Magyar Művelődés
1 08. László Gyula : ArchHung. XXVII. i. m. 36. kép, 54 sk. történet. l. 357. sk. (szerk. Domanovszky Sándor), a
1 09 . Budinsky-Kricka, V.-Fettich N . : Das altungarische gyűrű képe : a 363. lapon.
Fürstengrab von Zemplin. Bratislava, 1 978. Fettich téves 131. Képe : József Deér : Die heilige Krone Ungarns. Wien,
következtetéseinek cáfolata : - László Gyula : A zemplé 1 966 : 52 - 54. kép.
ni honfoglaláskori vezérsírról. ArchÉrt. 1 976 : 79-85 . 1 32 . Gy. László : Études archaeologiques sur l'histoire de la
E tanulmány jegyzeteiben a vitát é s annak irodalmát société des A vars. ArchHung. XXXIV. Budapest, 1935 :
részletesen felsorolom. 258 sk. - A lelet kritikai közzététele - Bóna István : A XIX.
1 1 0. Tettamanti Sarolta : Temetkezési szokások a Kárpát század nagy avar leletei. SZMMÉ. 1 982. 83- 88. sk.
medencében a X-XI . században. (Előmunkálatok a Ma 1 33 . László Gyula : A népvándorláskori övekről. Ethn. 1 978 :
gyarság Néprajzához 10. Budapest, 1 982 : 87 sk.) 1 85- 1 96.
l l l . Török Gyula : Die Bewohner von Halimba-Cseres nach 1 34 . László Gyula : A mártélyi avar szíjvégről. FoliaArch.
der Landnahme. Leipzig, 1 957. Bírálatomat lásd : Száza 1 956 : 105- 1 1 3 .
dok 1 968 : 804-806. 1 35 . Lásd a 1 33- jegyzetet.
1 1 2. Fettich Nándor : A honfoglaló magyarságfémművessé 1 3 6. Ibn Abbas legendáját közelebbi forrásmegjelölés nélkül
ge. ArchHung. XXI. Budapest, 1 937 : 95- 1 0 1 (Bartucz közli Marcel Brion : Art Abstrait. Paris, 1 958 : 54.
Lajos embertani vizsgálataival) és LXIX-LXXI. tábla. Vö. 1 37 . Szmirnov nyomán : HMNÉ, 286. Szőke Béla : Régészeti
még HMNÉ. i. m. : 1 58. sk. tanulmányok. I. m. 1 962 : 1 5 az ábrázolásban női alakot
1 1 3 . Jakab Béla : Tojáshéj strukturális változása az embrió lát, azt gondolván, hogy veretes lószerszámok csak női
fejlődése folyamán különös tekintettel az avar és közép- sírokból ismeretesek. (Lásd uo. 1 9.)
1 62
1 38. B. Szamokvaszov : Mogili russzkoj zemli. Moszkva, 1 65 . A számszeríj és a lőfegyverek korában is a vadkanra
1 908 : 1 9 7-20 1 . Csodálatos vadászatként értelmezése lándzsával kellett menni : Zolnay László : Vadászatok a
HMNÉ, i. m. 4 1 3 -4 1 4. Egyesek (Ribakov, Erdélyi) a bo régi Magyarországon. Budapest, 1 9 7 1 : 1 04. XVI. század
rotvált fejű, varkocsos, fegyveres vadászban " Ieánykát " eleji címerképek.
látnak, ez - természetesen - téves. 1 66 . A bécsi szablyáról a legjobb leírást, pompás részletraj
1 3 9 . Nagy Géza : Népvándorláskori turán viselet. ArchÉrt. zokkal Fettich Nándor adta (Budinsky Kr.-Fettich N . :
1 90 1 : 3 1 8- 3 2 3 hívta fel először a magyar kutatás fi Das altungarische Fürstengrab. i. m. 1 90- 1 99 és 1 3 3 . sk.).
gyeImét erre a remek ezüsttálra. 1 67 . Tóth Zoltán : A ttila 's Schwer!. Budapest, 1 9 30.
1 40. Dienes István : Honfoglaláskori tarsolyainkról. Folia 1 68 . Vö. J. Deér : Die Heilige Krone Ungarns. Wien, 1 966 :
Arch. 1 964 : 79- 1 1 0 . 2 5 6 . sk.
1 4 1 . Dienes István : Honfoglaláskori veretes tarsoly Buda 1 69 . HMNÉ : 1 2 3- 1 24 . - Bakay Kornél : Régészeti tanulmá
pest-Farkasrétről. FoliaArch. 1 9 7 3 : 200-20 3 · nyok a magyar államalapítás kérdéséhez. Pécs, 1 9 65 és
1 42. Komáromi Gyula-Szabó Viktor : A bánhalmi avar sírle Acta ASH 1 967 : [ 43 sk. A szablya használatáról : Ko
letek. Jászkunság, 1 9 56 : 1 66- 1 74. vács István : A kolozsvári Zápolya utcai honfoglaláskori
1 4 3 . Berlin, Staatliche Museen zu Berlin, iszlám gyűj temé temető. Közlemények. Kolozsvár, 1 942 : 2- 3 6.
nyében. Bőven Írt róla J. Strzygowski : Altai-Iran und 1 7 0. László Gyula : A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok
Völkerwanderung. Leipzig, 1 9 1 7 . c. könyvében. nyerge. ArchHung. XXVII. Budapest, 1 94 3 .
1 44 . Karcolt tarsolylemez a kenézlői temető 2 8 . sírj ából (vö. 171. Dienes István : A honfoglaló magyarok lószerszámjának
Dienes István : Honfoglaláskori tarsolyainkról. Folia néhány tanulsága. ArchÉrt. 1 944 : 228 sk.
Arch. 1 964 : 8 3 sk. - A rátétes technikával egyezteti 1 7 2. G . Fehér : Remarques sur l 'apprétiation archaeologique
Kresz Mária : A magyar szíícsmunka történeti rétegei du cimetiere de Kérpuszta. Acta ASH. 1 9 5 5 : 3 1 9 .
Ethn. 1 9 78 : 3 44. ) . 1 73 . Honfoglalás kori leleteinkről lásd az l . jegyzetet.
1 45 . László Gyula : Az avarok késviselése. ArchÉrt. 1 94 1 : 1 74 . Reizner János : ArchÉrt. 1 89 1 : 102-1 14 és HMNÉ : 1 50 sk.
1 7 5-207 . 1 75 . A lelet a háborúban elpusztult. Az ásatást Párducz Mi
1 46. László Gyula-Rácz István : A nagyszentmiklósi kincs. hály vezette, a sír rajza : Hódmezővásárhely története. !.
Budapest, 1 98 3 : 8 2 . kép. Hódmezővásárhely, [ 984 : 2 6 4 L , 2 1 . ábra.
1 47 . Irodalmát lásd : Banner-Jakabffy bibliográfiájában (i. m. 1 7 6. László Gyula : A koroncói lelet . . . i. m. 28 és Mesterházi
520-52 1 ) . Legutóbb László Gyula : Lehel kürtje. Buda Károly : Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok ki
pest, 1 9 5 3 . és változatlan kiadásai ( [ 958, 1 965). alakulása a honfoglaló magyarságnál. Budapest, 1 980 :
1 4 8 . Budinszky-Kricka-Fettich, i. m. 9 . kép. 95 sk .
1 49 . Dienes István : A honfoglaló magyarok, i. m. 7 1 -7 2 . kép. 1 7 7 . MEH : 88-89.
1 50. V. Gervers-Molnár : The Hungarian Szür an Archaic 1 7 8 . MEH : 1 8 6.
Mantle of Eurasian origin . Toronto, [ 9 7 3 . 1 79 . Balassa Iván : A magyar ekésföldművelés kezdetei. MMM
1 5 1 . Kresz Mária : i. m. Ethn. 1 978 : 3 [ 5- 3 5 3 . 1 969-70. évi Köz! . Kny. Budapest, 1 970 : 45-6 8 . UŐ :
1 5 2. Balassa Iván-Ortutay Gyula : Magyar Néprajz. Buda Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a honfoglaló
pest, 1 9 79. 1 2 8 . kép, fejés Széken. magyarság életmódjának kutatásához.
1 5 3 . 1 . B. Brasinskij : Szkíta kincsek . . . i. m. 47. kép. StudiaEthn. 1 974 : 575 sk. és számos más dolgozatában
1 54 . K. Vilkuna : Über die obugrischen und samojedischen és könyvében.
Pfeile und Köcher. MemSocFou. [ 950 : 3 43 - 3 84. 1 80. Balassa Iván : i. m., lásd a I 79 . jegyzetet.
1 55 . MEH : 1 02- 1 0 3 . 181. Györffy György : István király és műve. Budapest, 1 9 7 7 .
1 5 6. Liudprand : Antapodosis II : 8. vö. MEH : 2 2 7 . 4 1 5-4 1 7 . - Korai földmÍvelésünkhöz vö. még : Müller
1 57 . Cs. Sebestyén Károly : A magyarok íja és nyila. Dolg. 8 . Róbert : Adatok a honfoglaló magyarság földművelésé
( 1 9 3 2) - A z íjra vonatkozó legújabb irodalom : Fábián hez. Ethn. [ 9 7 1 : 249-2 6 1 .
Gyula : Újabb adatok a honfoglaláskori íjászat kérdés 1 82. A pannonhalmi apátság oklevelének fényképe, fordítá
köréhez. MFMÉ, 1 9 80-8 1 : 6 3 -76. sa Szalay József-Baróti Lajos : A magyar nemzet törté
1 5 8 . Greguss Pál : A csengelei avar lelet nyílvesszőjének fa nete. Budapest, 1 895 : 1 3 9 . - Természetes nagyságát
anyaga. Botanikai Közl. 1 9 3 9 : 2 I I sk. megközelítő fényképe SZLE. JI : 1 46 .
1 59 . U . Kőhalmi Katalin : A sztyeppék nomádjai lóháton , 1 83 . Takács Lajos : Az irtásos gazdálkodás néhány jellegze
fegyverben. Budapest, 1 9 72 : 1 5 8 . sk. tessége a göcseji szegekben. Ethn. 1 964-65 : 489-522 .
1 60. Lázár Ferenc elképzelése az volt, hogy a vas nyílhegyet 1 84. MEH : 1 48- 1 49 .
beleerősÍtették egy fatönkbe, és a nyílvesszőt ráillesztve 1 8 5. Makkai László : Honfoglaló magyar nemzetségek Er
sodorni kezdték, mintegy belefúrták a nyílvasat. (Szíves délyben. Századok, 1 944. Kny. 1 - 3 1 . - Hóman Bálint :
szóbeli közlés, melyet, úgy tudom, publikált is.) Magyar Tört. i. m. 1 24 . Lásd még HMNÉ. i. m. : 222 sk.
1 6 1 . Lükő Gábor : Az uraI-altáji népek primitív gyalujának 1 86. Erről legutóbb Györffy György : Magyarország törté
magyarországi emléke. DDMÉ. 1 9 3 7 : 1 3 1 - 1 3 3 . nele, i. m. I /a : 62 3 sk.
1 62. László Gyula : Adatok a kunok tegezéhez. NéprÉrt. 1 87. Gyallay Domokos : A székely őstörténet nyomai az élő
1 940 : 52-59· nyelvben. MNy. 1 9 59/ 2 . Kny. 3 - 1 0. Vö. még L. Ráso
1 6 3 . MEH : 1 10. nyi : L 'origine du nom székely (sicul) Acta 1 96 1 : 1 75-
1 64 . Peter Paulsen : Magyarországi viking leletek. Arch 1 88 .
Hung. XIJ. Budapest, 1 9 3 3 . Kovács László : A buda
- 1 88 . Almásy György : Vándorutam Ázsia szívébe. Budapest,
pesti lándzsa. FoliaArch. 1 9 70 : 1 27- 1 46 . 1 90 3 : 685-687 ·
1 63
1 89. Szigethi Györffy István : Nagykunsági Krónika. Kar 2 1 6. Alföldi András : A tarchan méltóságnév eredete. MNY.
cag, 1 92 2 . 1 4 sk. 1 9 3 2 : 2°5-220.
1 90 . Hankó Béla : A magyar ló eredete. Debreceni Szemle, 2 1 7. Szabó György : A falusi kovács a XV-XVI. században.
1 9 3 5 . Kny. I -24. Uő : A magyar baromfi eredete ésjele FoliaArch. 1 9 5 4 : 1 2 3 - 1 45 .
ne. Debrecen, I 9 3 7. UŐ : A kihalt ősi szalontai sertés. 2 1 8. Gömöri János : Jelentés a nyugat-magyarországi vas vi
TermTudKözl. 1 9 3 8 . 3 . sz. Uő : A magyar szarvasmarha dék Győr-Sopron megyei lelőhelye inek kutatásáról. I .
eredete. Tisia I. Debrecen, 1 9 3 6 . UŐ : Magyar háziálla Arrabona, 1 97 7 : 7 8 - 1 3 5 .
taink. Kincsestár 49. Budapest, 1 943 . 2 1 9. A palmettamintákról Kovács István alapvető megfi
191 . Matolcsi János : Allattartás őseink korában. Budapest, gyeléseket közölt A kolozsvári Zápolya-utcai magyar
1 982 : 242-25 3 · honfoglaláskori temető című munkájában. Közlemé
1 9 2. Vö. a 1 50. jegyzetet. nyek (Kolozsvár), 1 942 : Kny. 29. A páraszegény vidé
1 93 . Anonymus szerint Árpád Salánnak - többek közt - 1 2 kek víztároló-húsos növényvilágára hívta fel a figyel
tevét is küldött (MEH : I 48 ) . A III. keresztes hadjárat al met.
kalmával szerepelnek hazánkban tevék. Vö. Pauler 220. A hálómintába foglalt palmetták megrajzolása nagyon
Gyula : A magyar nemzet története az Árpádházi kirá egyszerű (vö. László Gyula : Hunor és Magyar nyomá
lyok alatt. Budapest, 1 89 3 : 3 . ban. Budapest, 1 967 : 1 3 2 . kép). Nem kell tehát okvetle
1 94 . MEH : I 48- 1 49. nül fonott-szövött előzményre gondolnunk.
1 95 . Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvá 22 1 . László Gyula-Rácz István : A nagyszentmiklósi kincs.
nig. Budapest, I 900 : 24 I -264. E mű alapozta meg a Budapest, 1 98 3 .
baskír-magyar rokonság elméletét. 222. Vö. a Tiszaeszlár-bashalmi karperec képe - Dienes Ist
1 9 6. Tagán Galimdzsán : Népi lóverseny a kirgizeknél és bas ván : A honfoglaló . . . i. m. 48-50. kép, bizánci előzmé
kíroknál. Ethn-N. 47 : I 04 sk. nye : The Treasury of San Marco Venice ( 1 984 Olivetti
1 97 . Vö. Gombocz Zoltán : A bor. MNy. II : 1 45- 1 52, 1 9 3 - Milano-Los Angeles) : 209- 2 1 2 .
1 97 . A sörre Bárczi : SzófSz. címszava, mely a szót fgr. 22 3 . Lásd Bárczi SzófSz. címszavait.
vagy török eredetűnek tartja, kérdőjellel. 224 . MEH : 88-89.
1 98 . Vö. Ethn. 20 : 3 5 3 -54 (Munkácsi), idézi Vladimir béké- 22 5 . Huszár Lajos : Szent István pénzei. SZlE. II ( 1 9 3 8) :
jét a bolgárokkal, és Ethn. 1 6- 5 7 . A votyák varázsige. 3 3 5- 3 64·
1 99 . A Magyarság Néprajza, i. m. 2. kiadás : I : 89, II : 1 3 3 . 226. Paulsen P. : Magyarországi viking leletek az észak- és
200. Almásy György : Vándorutam, i. m. : 3 1 6 . nyugat-európai kultúrtörténet megvilágításában. Arch
20 l. K. Gaál : Die Auswirkung der mittelalterlichen Fischerei Hung. XII. Budapest, 1 9 3 3 .
wirtschaft auf die traditionelle Fischerei. Festschrift F . 22 7 . Fettich Nádor : A prágai Szent István-kard régészeti
C. Lipp. Wien, 1 9 78. megvilágításban. SZlE. III. ( 1 9 3 8 ) 47 3 - 5 1 6 . - László
202. Herman Ottónak a halász- és pásztoréletre vonatkozó Gyula : Jegyzetek a Szent István kardról. Alba Regia
tanulmányaiból jó válogatást ad a Gondolat Kiadó 1 9 75 : 3 3 5- 3 42.
( I 980). Újabban a kérdésről Barabás Jenő : Anyagi kul 228. Vö. Kniezsa 1 . : SZlE. Il . i. m. : 425. - Kristó Gyula : Oro
túránk a honfoglalás előtt. Forrás, I 89 3 . júl. 1 3 . és ter szok az Árpád-kori Magyarországon. JATE. Acta Hist.
mészetesen a Magyar Néprajzi Lexikon. Szeged, 1 980 : 57-65.
20 3 . Herman Ottó : Ősi elemek a magyar népies halászatban. 22 9 . Hóman Bálint : Magyar pénztörténet IOOO-[ 325. Buda
ArchÉrt. 5 : I 5 3 · pest, I 9 I 6 : 1 6 5 sk.
204. Munkácsi Bernát : A vogulok pogány ősvallása. Ethn. 230. László Gyula : ArchHung. XXVII. i. m. ( 1 94 3 ) : v. fejezet,
IV : 5 3 -54. 95 sk.
20 5 . Munkácsi Bernát : Regék és énekek a világ teremtéséről. 23 1 . Parádi Nándor : Technikai vizsgálatok népvándorlásko
Vogul Népköltési Gyűjtemény. I ( 1 902) : 1 5 1 . ri és Árpád-kori edényeken (Régészeti Füzetek 1 2) . Bu
206. A Kalevala 47. énekében (ford. Vikár Béla). Budapest, dapest, 1 9 59.
1 944 : 202. 2 3 2. Lásd Bárczi SzófSz. címszavait.
20 7 . Heckenast Gusztáv : Fejedelmi (királyi) szolgálónépek 23 3 . Annak idején Nagy László, a veszprémi múzeum akkori
a korai Árpád-korban. Budapest, 1 970 : I 03 - 1 0 5 . igazgatója mutatta meg nekem gyűjtött anyagát. Ké
208. Galeotto Marzio : Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás sőbb valamelyik vidéki folyóiratban közzé is tette tanul
mondásairól és tetteiről szóló könyv (ford. Kardos Ti mányát.
bor). Budapest, 1 979 : 2 1 . 23 4 . MEH : 1 8 7 . - A forráshely új magyarázata : Püspöki
20 9 . Zolnay László : Vadászatok a régi Magyarországon. Bu Nagy Péter, Magyar Herold (I . 1 9 84) : 22, Ő a szöveget
dapest, I 9 7 I : I 08- 1 09 . Iap képei. nem a blakokra vonatkoztatja. - Vö. még Ferenczi Gé
2 1 0. Vönöczki-Schenk Jakab : Magyar solymászmadár ne- za és Ferenczi István : Magyar rovásírásos emlékek. Mű
vek. Aquila. Budapest, 1 9 3 9 . velődéstörténeti tanulmányok, Kriterion, 1 9 79 : 9 sk.
21 1. Almásy György : Vándorutam, i. m. : 550. Teljes tudománytörténettel híggadt értékelést ad a kér
2 1 2. Dercsényi Dezső : Nagy Lajos kora. Budapest é. n. : 50. désről : Vásáry István : A magyar rovásírás. Keletkuta
21 3. Lásd a 1 59 . jegyzetet. tás, 1 974 ( 1 975) : 1 59- 1 7 1 .
2 1 4. M. Vilkuna a MémSocFou. XCVIII. évfolyamában, a 23 5. Rásonyi László : Hidak a Dunán. A régi török népek a
Toivonen-emlékkönyvben. Dunánál. Budapest, 1 9 8 1 .
2 1 5. W. Radioff: Aus Sibirien. I. r 89 3 : 469. 2 3 6. Vékony Gábor : Késő népvándorláskori rovásfeliratok. I .
1 64
Életünk, 1 98,5/ [ : 7 [ -83 és : A szarvasifelirat és ami kö 2 59 . J ankovich Miklós : Egy magyar . . . stb. sokszor idézett
rülötte van. Eletünk, 1 985/ 1 2 : 1 1 32- 1 1 45. dolgozata a benepusztai leletről. MTA Értesítője, 1 832 :
2 37 . Marcus Antonius Bonfini : Rerum Hungaricarum deca 28 1 -296. - Fettich Nándo r : A honfoglaló magyarok
des. Lipsiae, 1 77 ! . - Magyarul Heltai Gáspár : Krónika fémművessége. ArchHung. XXI. Budapest, 1 937 : I : 67
az magyaroknak dolgairól 1 566. Magyar Helikon, -72., II : XXXlV-XXXVIlI. tábla.
' 98 1 . 260. Nemeskéri János - K. Éry Kinga - Kralovánszky Alán :
2 3 8. Legutóbb Forrai Sándor : Küskarácsontól Szilvester es A magyarországi jelképes trepanáció. AnthKözl. 1 960.
tig, Budapest é. n. sorakoztatja fel rovásemlékeinket, Kny. 3-32. - A lélekfogalommal való kapcsolatát Die
és a ligatúrák (betűösszevonások) területén figyelemre nes István világította meg : A honfoglaló magyarság lé
méltó megfigyeléseket tesz. lekhiedelmei. Régészeti barangolások Magyarországon
2 39 . Németh Gyula : A magyar rovásírás. Nyelvtud. Kézik. (szerk. Szombathy Viktor). Budapest, 1 978 : 1 99-223.
II/2 . Budapest, 1 934 . 26 1 . Lásd a 260. jegyzetet. Vö. Anda Tibor tanulmányát egy
240. Püspöki Nagy Péter : A felsőszemerédi rovásemlék. honfoglalás kori trepánkésről : Acta ASH. 1 95 1 : 2 5 1 sk.
"
MNy. 1 9 7 1 : l - I ? és A "rovásírás írástani helye és 262. László Gyula : Egy regensburgi vállkő. FoliaArch. 1 939.
szerepe a magyar művelődéstörténetben . Magyar Herold Kny. I - 1 3·
I. é. n. ( 1 984) : 9- 1 9 . - Simon Péter : A magyar "rovásí 26 3 . Pais Dezső : A magyar ősvallás . . . i. m. 7 sk. - MNy
rás " történelmijelentősége és eredete. Uo. 23-7 I . x : 4 1 4-423.
24 1 . Püspöki Nagy Péter : A magyar rovásírás eredetéről. 264 . Az ásató, dr. Trogmayer Ottó szíves engedélyével ruvat-
MNy. 1 977 : 302-307· kozhatok a leletre.
242. Sebestyén Gyula : Rovás és rovásírás. Budapest, 1 909. 26 5 . MEH : 257.
243 . Lásd a 240. jegyzetet . 266. MEH : 237.
244 . MEH : 1 35 . 26 7 . A tudomány történet régebbi fejezeteire lásd : Az ősi ma
245 . Képe : Magyar Művelődéstörténet (szerk. Domanovsz gyal' hitvilág (szerk. Diószegi Vilmos). Budapest, 1 97 1 .
ky Sándor), I. é. n. 490. bevezetését és szerzőnkénti méltatását. Az újabb időket
246. J.akubovich Emil : Honfoglaláskori énekek előadásfor a szerző saját tapasztalatából idézi.
májáról. Mny. 1 93 ! . KNy. 268. Szövegét közli : Az ősi magyar hitvilág, i. m. : 68-69. -
247 . Képes Géza : A magyar ősköltészet nyomairól. Irod A magyar mitológiai kutatások jelen állásának egész
Közl. 1 964 : Kny. I -44. kötetet szentelt az Előmunkálatok a Magyarság Népraj
248. Solymossy Sándor dolgozatai pl. Ethn. 1 923. 29 stb., zához. 3. Budapest, 1 978.
stb. Lásd a Magyar Néprajzi Lexikon címszavát. 269 . Kállay Ferenc : A pogány magyarok vallása. Pest, 1 86 1 .
249 . Solymossy Sándor : A Ura és epika kialakulása. A Ma 2 70. Ipolyi Arnold : Magyar mythológia. Pest, 1 854.
gyarság Néprajza, 3. kiad. I : I I skk. 2 7 1 . Csengery Antal : Az altaji népek ős vallása , tekintettel a
2 50. Pais Dezső : A magyar ősvallás nyelvemlékeiből. Buda magyar ősvallásra. MTAEvk. 1 857/9.
pest, 1 975 : 1 °9- 1 42. 2 7 2. Kálmány Laj os : Boldogasszony, ősvallásunk istenasszo
25 1 . A Gellért-legenda szövegét lásd : Szöveggyűjtmény. I . nya. Budapest, 1 88 5 .
Budapest, 1951 : 6. Magyarázatára vö. Balogh József: 2 73 . Kandra Kabos : Magyar mythológia. Eger, 1 897.
Szent Gellért és a "symphonia ungarorum" . MNy. XXIV : 2 74 . Róheim Géza : Magyar néphit és népszokások. Buda
1 89, 266. pest, 1 925.
2 52. Sebestyén Gyula : a Magyar Népköltési Gyűjtemény IV. 2 7 5 . Diószegi Vilmos : A samánhit emlékei a magyar népi mű
és v. kötetében tette közzé Regös énekek és A regösök veltségben. Budapest, 1 958.
címmel (mindkettő 1 902-ben jelent meg) gyűjtését és 2 7 6. Dienes István : Szellemkultusz, táltoshit, ősvallás című
értelmezéiét. Lásd még : Vargyas Lajos : A regösének fejezete A honfoglaló magyarok i. m. 1 972 : 47-66. kö
problémájának újabb, zenei megközelítése. Ethn. 1 979 : tetben és számos e kötetben is idézett tanulmányában.
1 63- 1 9 1 . 2 77 . Lásd Az ősi magyar hitvilág i. m. 1 43. Ortutay Gyula
2 53 . Vadrózsák. Kriza János székely népköltési gyűjtemé méltatását.
nye. Kriterion, Bukarest, 1 978 : 1 54- 1 64. Nagyon nagy 2 7 8. Előmunkálatok 3., i. m.
irodalom alakult ki körülötte. Legutóbb Faragó József: 2 79 . László Gyula : Különvélemény ősvallásunkról. Új Írás,
A mennybevitt leány balladájához (Faragó József: Bal 1 976. június : 59-68.
ladákföldjén. Kriterion. Bukarest, 1 977 : 1 36- I 76.) kö 280. Erről legutóbb Király Péter : A magyarok említése a
zöl új változatokat. Konstantin- és Method-legendában. NyelvtudTárs. J 4 1 .
2 54 . Fettich Nándor : A garcsinovói szkíta lelet. ArchHung. Budapest, 1 974 : I -69.
xv. Budapest, 1 934. 28 1 . MEH : 1 30, a I I . századi Gesta Hungarorumból.
2 55 . Lásd a 247. jegyzetet. 282. A honfoglaló magyarság rutvilágának legfejlettebb ré
2 5 6. Theothmár : MEH : 220. tege a nyelv és a folklór tükrében. Előmunkálatok, i. m.
2 57 . Bálint Csanád : A kutya a X.-XII. századi magyar hi/vi 3 : 15 sk.
lágban. MFMÉ. 1 97 I / 1 : 295-3 I 5. - A kérdésre a felgyői 28 3 . Vö. Bárczi Géza : A magyar szókincs eredete. Budapest,
ásatás közzétételekor térek vissza, mert ott hat teljesen 1.958 : 94·
ép kutyasírt találtunk. 28 4 . Almos nevének legújabb magyarázata : Rásonyi Lász
2 5 8. Finnugor és török eredeztetése kérdéses, vö. Bárczi ló : Török eredetű magyar személynevek. Forrás (Kecs
SzófSz. címszavát. kemét), 1 983. július : 78-83.
1 65
28 5 . Liudprand : Antapodosis II : 3 0, lásd MEH : 2 3 0 . und Hirtenkultur. Budapest, 1 969 : 402-4 1 6 . A cserép
286. Ekkehard sankt-galleni történetében : MEH : 2 3 8 . üst fejőedényként való használatára Mircea Russu (Ko
28 7 . A kérdés irodalmát új szempontok felvetésével - Kristó lozsvár) célzott egyik beszélgetésünkkor. Figyelmezte
Gyula : Megjegyzések az ún. "pogánylázadások" törté tését ezúton is köszönöm.
netéhez. Szeged, 1 965 : 3 6 sk. 3 12. Barabás Jenő : A magyarság anyagi műveltsége a VI-IX .
288. Kállay Ferenc alapján idézve : A pogány magyarok val században. Magyar őstörténeti tanulmányok. Budapest,
lása (Az ősi magyar hitvilág című műben). Budapest, 1 97 7 : 1 5-22.
[ 97 [ : 8 r . 3 1 3. Lásd az előző jegyzetet. A füvekről, amelyeket a juhok
28 9 . Pais Dezső : A gyula és a kündüh. MNy. XXVII : szívesen legelnek : Vámbéry Ármin : A törökfaj. Buda
[ 70- 1 76 . - A kérdés bonyolultságára jellemző, hogy a pest, 1 8 8 5 : 226-227.
künde a kazároknál csak a harmadik főméltóság volt ! 3 1 4. Erre Borzsák Endre hívta fel figyelmemet, amit ezúton
Lásd Czeglédy Károly : Árpád és Kurszán. Zalai Tükör, is köszönök.
1 9 7 5 . II : 54. Előzménye Györffy György : Kurszán és 3 1 5. Sok helyen szokták ekként nyllzni a bárányt, magam
Kurszán vára. BudRég. 1 9 5 5 : 9- 3 4 · például egy afgán hallgatót láttam így dolgozni Németh
29 0 . Hóman Bálint : A dalék X-Xl. századi pénztörténetünk Kálmánéknál Fóton.
höz. Századok, 1 9 1 8 : 1 6 1 - 1 67 . 3 1 6. Petercsák Tivadar : Népi szarvasmarhatartás a zempléni
29 1 . Vargyas Lajos : Honfoglalás előtti, keleti elemek a ma Hegyközben. Miskolc, 1 98 3 .
gyarfolklórban . Történelmi Szemle, 1 9 77/ 1 : l O7- I 2 ! . 3 1 7. László Gyula : Adatok az avarság néprajzához. I-II. Arch
29 2 . Erdélyi Zsuzsanna : Hegyet hágék, lőtőt lépék. Buda Ért. 1 942 : 3 3 4-3 46.
pest, 1 97 6 . 3 1 8. László Gyula : A magyar vadászat őskoráról. A Vadá
2 93 . Daczó Árpád : A gyimesi Babba Mária. Népismereti szattörténet című kötetben. Budapest, 1 9 74 : 5-2 r .
dolgozatok. Kriterion, Bukarest, [ 980 : 2 3 1 -2 3 9 . 3 1 9. Az állatok természetének jellemzését általában Brehm :
2 94 . László Gyula : Időrend é s szó történet. IrodTört. 1 9 76 : Tierleben. Bayreuth, 1 98 1 című művéből vettem.
6 [ I -625. - Lásd a 279. jegyzetet. 3 20. A Thonuzoba körüli kérdéskörrel legutóbb Szekfű
29 5 . Lásd a 2 79. és 294. jegyzetet. László foglalkozott. Kny : A Thonuzoba monda . Szeged,
29 6. Dienes István : A samánok társadalmi szerepe a nomád 1 976. Kny. a szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos
államban. Az őshazától a Kárpátokig című kötetben Közleményeiből . 275-28 5 .
(szerk. Szombathy Viktor). Budapest, 1 98 5 : 3 75-3 7 8 . 32 1 . Méhészetünkkel kapcsolatban Bátky Zsigmond vetette
2 97 . Legutóbb : Györffy György : Magyarország története fel a Födémes helyneveknek a méhészettel való kapcso
l/ l . , i. m. 1 984 : 846 . Vö. még Szekfű László : Vata né latát (NéprÉrt. 1 9 3 7 : 2 2 ! . ) . - Vö. ehhez Heckenast :
pe. JATE ActaHist. 1 9 80 : [ [ - 1 8 . A szolgálónépek . . . i. m . : l O I sk. - Honfoglalás kori
298 . Györffy István : Nagykunsági Krónika. Karcag, 1 922 : méhészetünk gazdag néprajzi anyagában (lásd Magyar
!O5 sk. Néprajzi Lexikon) rejteznek ősi hagyományaink.
299 . Kovács Ágnes kitűnő összefoglalása (Az égig érőfa) a 322. Berde Károly : A magyar nép dermatologiája. Budapest,
Magyar Néprajzi Lexikon Budapest, 1 9 7 7 . l. : 6 3 9-640 1 940.
alatt. 323 . Keszeg Vilmos : A mezőségi Detrehem telep népi gyógyá
3 00. A Csodaszarvas-mondáknak nagy irodalma van. Leg szata. Népismereti Dolgozatok. Kriterion, Bukarest,
utóbbi összefoglalása Dobos Ilonától és Dömötör Tek 1 98 1 : 9 7- 1 27 .
lától. Magyar Néprajzi Lexikon (Budapest, 1 977). I : 324 . Lásd Tari László térképét, a Fe/győ füzetben, i. m. : 1 4 .
525-526. 32 5 . Néprajzi tanulmányokban igen sok adat van a színek
30 l . Györffy György : Tanulmányok a magyar állam eredeté kort jelölő és gyógyításban való használatáról. Össze
ről. Budapest, 1 9 59 : 3 sk. és IV. kép. foglalót kapunk a Néprajzi Lexikon színek címszavá
3 02. Lásd a I 87. jegyzetet. ban.
3 0 3 . Lásd Az ősi magyar hitvilág, i. m. 1 97 1 : 1 8- 1 9 . Corni 3 26. Tárkány Szücs Ernő : Magyar jogi népszokások. Buda
des Dániel könyvében, uo. bírálata is. pest, 1 98 I : 464 sk.
3 0 4 . Szabó Sándor : A délibáb és az ősi magyar hitvi/ág né 327 . J. Deér : Karl der Grosse und der Untergang des Awaren
hány eleme. Jász Múzeum Évkönyve, 1 9 74 : 2 1 1 -2 I ? reiches. Karl der Grosse. l . : 7 1 9-79 1 .
3 0 5 . László Gyula : Varázslat egy középkorifalusi templom 32 8 . Lásd a Szent István Emlékkönyv Il. kötetében Morav
ban. (Erdélyi Tudint. Kolozsvár) 1 947 : 3 -22 . csik Gyula ( q I sk.), Váczy Péter (2 1 3 sk.) és Csóka
3 06. Pais Dezső : Huj-huj-kaját. Zenetudományi Tanulmá Lajos (269 sk.) tanulmányát.
nyolc VI. ( Kodály Emlékkönyv) . Budapest, 1 9 5 7 : 1 3 3- 3 29 . Deér József: A magyarság a nomád kultúrközösségben.
1 58 . Magyar Művelődéstörténet (szerk. Domanovszky Sán
307 . Bálint Sándor munkásságának summáját a Magyar dor). l . é. n. 2 3 -90.
Néprajzi Lexikon 1 97 7 . l. : 202 adja. 3 30 . Németh Gyula : A honfoglaló magyarság . . . i. m. 2 8 5 ·
3 0 8 . Matolcsi János : Állattartás őseink korában. Budapest, 33 1 . Ehhez hasonló felfogást vall Dümrnerth Dezső : Az Ár
1 9 82 : 265, 3 3 0. pádok nyomában 1 98 2 . című meggondolkoztató művé
3 09 . Attila Paládi-Kovács : Dörrfieisch. ActaEthnASH. 1 979 : ben.
1 9 1 -204. 3 32 . L. Rásonyi : The Old-Hungaryan Name Vajk-Note on
3 1 0. Matolcsi János : Állattartás . . . i. m. : 24 3 . the Origin of the Hunyadi Family. ActaOrient. 1 9 8 3 :
31 1. Attila Paládi-Kovács : Die Schafhaltung der Grossfami 4 1 9-42 8 .
Iien bei der östlichen Palozen (Ungarn). Viehwirtschaji 333. Hóman Bálint a Magyar történetben ( 3 . kiadás), é. n.
1 66
9 3 ., vö. még Ligeti Lajos : A magyar nyelv török kapcso A herma az Árpádok családi vonásait őrizte meg, erre
latai és ami mögöttük van. Budapest, 1 977. L . még a 33 6. már Török Aurél is gondolt (a III. Béla emlékezete dísz
jegyzetet. műben), és ugyanezt a hasonlóságot eredményezte Ár
3 34. Osztrák krónikás Macsói Anna II. Ottokárnak zálogba pás Károly rekonstrukciós kísérlete III. Béla koponyájá
tett kincstáráról : J . Deér : Die heilige Krone Ungarns. val.
Wien, 1 966 : 256. 338. Régi magyar költők tára. I : 220-222. - Szöveggyűjte
33 5 . Vö. Gyula László : Études archaeologiques sur l'/ústoire mény a régi magyar irodalomból. I. (Budapest, 1 9 5 1 ) :
de la Société des A vars. ArchHung. XXXIV ( 1 955) : 1 50. 60-62 .
336. Török nyelvűségünket illetően jelentős Henkey Gyula : 33 9 . Laskai Osvát ferences szavait idézi Györffy György :
Az embertan és a magyar őstörténet. Magyar múlt. Syd István király és műve. Budapest, 1 977 : [ 33 . - "István
ney, 1 984/85 : l - 1 0. című tanulmánya. A szerző Lipták fejedelem alacsony termetű, de nagy lelkű, bátor, harci
Pálra hivatkozva állapítja meg : A honfoglaló magyar as, okos és Krisztus-tisztelő volt. "
" 4
ság török rétegével kapcsolatba hozható turanid, pamí 3 0. A honfoglalás a későbbi magyar irodalomban és mű
ri és előázsiai típusok kb. 46 százalékot tesznek ki . . . vészetben a MER függeléké ben : Szépirodalom Belia
Ezzel szemben a finn-ugor réteggel kapcsolatba hozha György összeállítása - átnézte Bisztray Gyula -; Kép
tó uráli europoszibirid ( I 2,5), keletbalti (4,2 százalék) zőművészet Rózsa György és Czennerné Wilhemb Gi
együtt 1 6, 7 százalék . . . ennek megfelelően tehát közel zella gyűjtése - átnézte Genthon István ( 3 1 5-3 1 8 . , ill.
háromszor annyi a török, mint a finn-ugor rétegre jel 3 1 9- 3 22.).
lemző típusok aránya." Ezt az arányt igazolja Henkey
nek az élő népességen felvett jellegsorozata is, úgy, hogy
tanulmánya végén kijelenti : " Nem lehet vitás, hogy a Végezetül szeretnék őszinte köszönetet mondani Balas
magyarság őseit elsősorban a közép-ázsiai eredetű, lo sa Ivánnak és Dienes Istvánnak, lektoraimnak és Steinert
vas-állattenyésztő népek közt kell keresni. " Ágotának, szerkesztőmnek, akik tanácsukkal sokban
337. Malán Mihály vizsgálatát lásd László Gyula : Szent hozzájárultak mondanivalóim jobb megfogalmazásá
László győri ereklyetartója. Arrabona, 1 965 : 1 7 3 sk. - hoz.
RÖVIDÍTÉSEK
1 67
82. Kengyelpár (vas, bevert ezüst csíkozással). 1 8 , 1 és q,8 lelőhely : Egyek (Hajdú-Bihar megye), MNM. Itsz. 3 1 /
cm. Lelőhely : Muszka (Musca, Románia). MNM. Itsz. 1 960). Középen (vörös ékköves, aranylemez borítás
45/ I 898 3-4. Lévai Jenő felvétele. sal). Atmérő : 7 cm, lelőhely : Heves, MNM. ltsz. 3/ 1 938-4.
8 3 . Sza rvasagancsból készült zablapálca Szeghalomról (Békés Jobb alsó (bronz, végein zománcpaszta berakással). Át
megye). Marton Magda rajza. mérő : 6,3 cm, lelőhely : Nagykáta (Pest megye). MNM.
8 4 . Ajurt élete. A szerző akvarellje. Részlet a Rege a csoda ltsz. 32/1 982 . 1 . Kónya Kálmán felvétele.
szarvasrói cÍmű sorozatból. Gottl Egon reprodukciója. 1 0 1 . Ékköves gyürűk. Balról jobbra : a) (Ezüst) lelőhely : Ma
8 5 . Csüngős veretek (aranyozott ezüst). Lelőhely : Rákos gyarhomoróg (Hajdú-Biha·r megye), MNM. b/ (Arany) lelő
palota. MNM. Itsz. 82/ 1 905 . Lévai Jenő felvétele. hely : Szeged-Szabadka. MNM. Itsz. 4/ 1 942 . 1 . Lévai Jenő
86. A hencidai I . sír női fejdísze. A szerző rajza. László felvétele.
Gyula : A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1 944. 1 02. A koroncói női sír. Gallus Sándor ásatása nyomán.
8 7 . Derékegyháza, 4. sír. Marton Magda rajza. László Gyula : A honfoglaló magyar nép élete. Buda
88. Női hajfonatdíszek. Lelőhely : Tiszaeszlár-Bashalom (Sza pest, 1 944.
bolcs-Szatmár megye) MNM. ltsz. 60 1 7 I -9 . Szelényi Ká 1 0 3 . Állatfejes karperecek (arany és elektron). Átmérő :
roly felvétele. 7, 1 -7,9 cm, lelőhely : Zsennye (Vas megye). MNM. ltsz.
8 9 . Bizánci fülbevalópár (arany). Magassága : 4,4 cm. Lelő 2/ 1 928 I -3 . Gyarmathy László felvétele.
hely : Kecel (Pest megye), MNM . ltsz. 3 / 1 935. Gyarmathy 1 04 . Női lábbeli díszei eredeti helyzetükben (aranyozott
László felvétele. ezüst). Szegélyveretek : 8 x 1 ,3 cm, középső veretek :
90. Csüngős és bogyós fülbevalók. Ba/ró/jobbra : A / Hosz 7 x 1 ,7 cm, lelőhely : Tiszaeszlár (Sza bolcs-Szatmár me
sza : 7,9 cm, lelőhely : Hajdúböszörmény (Hajdú-Bihar gye). Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, Itsz. 64576
megye) MNM. ltsz. 35/ I 902 8-9. B / Hossza : 8,5 cm, lelő I -3. Gyarmathy László felvétele.
hely : Sóshartyán (N ógrád megye), MNM. ltsz. 1 2/ 1 936. I . l O S . Zablapálcák (bronz). Hosszuk : kb. 1 2,2 cm, lelőhely :
C / Hossza : 8,5 cm, lelőhely : Székesfehérvár-Demkó Hencida (Hajdú-Bihar megye). MNM. !tsz. 1 7/ 1 933. Lé
hegy (Fejér megye), MNM. ltsz. 1 6/ 1 898.32. D / Hossza : vai Jenő felvétele.
8,4 cm, lelőhely : Szeged-Bojárhalom (Csongrád me 1 06. N ői lószerszámdíszek (aranyozott ezüstöntvény). Lelő
gye), Szeged, Móra Ferenc Múzeum, Itsz. 1 4/ 1 890. 5 . hely : Balotaszállás-Felsőbalota (Bács-Kiskun megye).
Kónya Kálmán felvétele. Kiskunhalas, Thorma János Múzeum, !tsz. 6 ! . 70. A ké
9 1 . Állatalakos halántékkorongok (bronz). Átmérő : 5,6 pet Dienes István szíves hozzájárulásával közöljük. Lé
cm. Lelőhely : Hencida (Hajdú-Bihar megye). MNM. Itsz. vai Jenő felvétele.
1 3/ I 933. Gyannathy László felvétele. 1 0 7 . Női lószerszám szíjvége szarvas alakjával (aranyozott
9 2. Halántékkorong (aranyozott ezüst). Átmérőj e : 5 cm. ezüstöntvény). 5,7 x 3,9 cm, lelőhely : Törtel (Pest me
Lelőhely : Tiszaeszlár-Bashalom (Szabolcs-Szatmár gye). MNM. !tSZ. r O I / 1 895-42. Lévai Jenő felvétele.
megye). MNM. ltsz. 60. 1 7 . Kónya Kálmán felvétele. 1 08. Női lószerszám. A szerző rajza. László Gyula : A hon
9 3 . Sasos melldíszek (ezüstlemez, aranyozott háttérrel). Át foglaló magyar nép élete. Budapest, 1 944.
mérő : 8,2 cm. Lelőhely : Rakamaz (Szabolcs megye). 1 09 . Női tevékenységek. László Gyula : 50 rajz a honfogla
Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, ltsz. 64.875. I -2 . lókró!. Budapest, 1 982. Gottl Egon reprodukciója.
Karát h József felvétele. 1 1 0. Árpád-kori ekepapucs (vas). 25,5 x 19 cm, lelőhely :
94 . Csüngős veretek (aranyozott ezüst). Lelőhely : Ószent Szabolcs-Kisfalud. MNM. Fodor István ásatása. Karáth
iván (Csongrád megye). A Szegedi József Attila Tudo József felvétele.
mányegyetem Régészeti Gyűjteménye. Gyarmathy I I I . Ásópapucs a szakonyi (Győr-Sopron megye) temető
László felvétele. bő!. Sopron, Liszt Ferenc Múzeum. Adorján Attila fel
95 . Hajfonat korongpár (aranyozott ezüstlemez). Átmérő : vétele. Vas sarlók. Hosszuk : 3 1 ,6-38,3 cm, lelőhely :
7,4 cm. Lelőhely : Tiszabercel (Szabolcs-Szatmár me Nyáregyháza-Pusztapótharaszt (Pest megye). MNM.
gye). Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, Itsz. 64890. ltsz. 65.82. I -4. B. Karáth József felvétele.
Gyarmathy László felvétele. 1 1 2. A honfoglalók lova. Takács István (Mezőgazdasági
9 6. Faragott csontcsüngő a nyitrai múzeumbó!. Marton Múzeum) útmutatása és a leletek alapján rajzolta Nagy
Magda rajza . András.
97 . Karperec női sírból (ezüst, foglalatában zománcpasz 1 1 3 . Kuvaszjellegű terelőkutya. Takács István (Mezőgazda
ta). Átmérő : 6,9 cm, lelőhely : Sarkad (Békés megye). sági Múzeum) útmutatása és a leletek alapján rajzolta
MNM. Itsz. 1 / 1 927.3. Lévai Jenő felvétele. Nagy András.
9 8. N ői ruhadíszek (ezüst). Átmérője : 2,4-3,4 cm. Lelő 1 1 4. Ezüst övveret Karosról. A Magyar Nemzeti Múzeum
hely : Orosháza (Békés megye). MNM. ltsz. 63.70. 3. Ka ban őrzött eredetiről rajzolta Nagy András.
rá th József felvétele és N agy András rajza. l i S. A turul sólyom. A szerző rajza. László Gyula : A hon
99 . A kopáncsi női sír. Marton Magda rajza. foglaló magyar nép élete. Budapest, r 944.
1 00. Karperecek. Ba/ felső (ezüst, üvegpaszta berakással). 1 1 6. Honfoglalás kori nyílhegyek a Magyar Nemzeti Múze
Átmérő : 5,9 cm, lelőhely : Egyek (Hajdú-Bihar megye). umbó!. Gyarmathy László felvétele.
MNM. ltsZ. 3 l / l 860.7. Ba/ a/só (aranyozott ezüst). Átmé 1 1 7 . A rucalövő. László Gyula : 50 rajz a honfoglalókró!.
rő : 7,3 cm, Miskolc, Herman Ottó Múzeum, Itsz. Budapest, 1 982.
6 1 .27 . 1 1 . Ba/ középső (ezüst, zománcpaszta berakás 1 1 8. Kengyelpár (vas, réz berakással). Magasság : r 6,9 cm,
sal). Átmérő : 6,9 cm, lelőhely : Sarkad (Békés megye), ismeretlen lelőhely. MNM. Itsz. 1 6/ 1 922. Lévai Jenő fel
MNM. ltsz. 1 / 1 927.3. Jobbfelső (ezüst). Átmérő : 6,2 cm, vétele.
1 70
35 . A zempléni vezérsír. V. Budinsky-Kricka nyomán rajzol 59 . Tarsolylemez (ezüst, aranyozott háttérrel). 1 3 , 1 x I I ,8 cm.
ta Marton Magda. Lelőhely : Eperjeske (Szabolcs-Szatmár megye). Nyír
3 6. H alántékkarikák. Ismeretlen lelőhely, átmérő : 5,2 cm. egyháza, Jósa András Múzeum, Itsz. 64.879. 2 . Gyarma
Kispest-Szentlőrinc, átmérő : 4,2 cm. Ismeretlen lelőhely, thy László felvétele.
átmérő : 4,3 cm. MNM. Itsz. 6 1 .20.A., I 09/ 1 9 1 2 . 5 . , 1 7 1 / 60 . Tarsolylemez (ezüst, aranyozott háttérrel) . 1 3 x I 1 ,2 cm.
1 874.66. Karáth József felvétele. Lelőhely : Galgóc (Hlohovec, Csehszlovákia). MNM. ltsz.
37 . A hencidai 5. sír. Fettich Nándor nyomán. László Gyu 42/ 1 8 7 1 . 3 . Gyarmathy László felvétele.
la : A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1 944. 6 1 . " Lehel kürtje" (elefántcsont). I O . századi bizánci munka.
3 8. Kolozsvár, Zápolya utca I O . sír. László Gyula : Régészeti Hossza : 43 cm. Jászberény, J ász Múzeum. Szerencsés
tanulmányok. Budapest, 1 977. János felvétele.
39 . A magyar társadalom a 9. században. Dienes Ö. István 62. A " Lehel-kürt " rajzolata kiterítve. Marton Magda rajza.
rajza . 6 3 . Részletrajz a " Lehel-kürtről". László Gyula : A népván
40 . Lovasok. A szerző akvarellje. Részlet a Rege a csoda dorláskor művészete Magyarországon. Budapest, 1 970.
szarvasrói cÍmű sorozatból. 3 6 x 22 cm. Gott! Egon rep 64 . Csésze a zempléni vezérleletből (aranyozott ezüst). Nit
rodukciója. ra-Hrad (Nyitra), Szlovák Tudományos Akadémia Ar
4 1 . A beregszászi (Beregovo, Szovjetunió) süvegcsúcs. Die cheológiai Intézete. Lévai Jenő felvétele.
nes Ö. István rajza. 6 5 . Botvégek bagoly- és vízimadárfejjel. A / Magassága : 5, I
42 . Fülbevalópár férfisírból (domborított ezüstlemez, arany cm, lelőhely : Hajdúdorog (Hajdú-Bihar megye). Debre
függesztőkarikával). Hossza : 5,6 cm. Lelőhely : Galgóc cen, Déri József Múzeum, !tsz. 58/ 1 938. B / Magassága :
(Hlohovec, Csehszlovákia). MNM. Itsz. 42/ 1 8 7 1 I . I . Lévai 8,2 cm, lelőhely : Sza bad ba ttyán (Fejér megye). Székesfe
Jenő felvétele. hérvár, István Király Múzeum, ltsz. 74 1 7 . Karáth József
43 . A szarvasi csuklópánt. Dienes Ö. István rajza. felvételei.
44 . A nagykőrösi veretes öv. Dienes Ö . István rajza. 66. Nemezrajzú tarsolylemez. Kenézlő. Az Ethnographia
45 . A zempléni vezérlelet övveretei. Aranyozott ezüst. Nitra LXXXIX. 1 978/3 számában megjelent rajz nyomán rajzol
Hrad (Nyitra), Szlovák Tudományos Akadémia Arche ta N agy András.
ológiai Intézete. Lévai Jenő felvétele. 1 - 1 , 48 cm. 6 7 . Bőrrátétes mezőségi melles. Gottl Egon felvétele.
46. Övveretek és szíjvég (öntött ezüst, aranyozott háttérrel). 68. Kenézlő, I . ásatás I L sír. László Gyula : A honfoglaló
Veret : 3,3 x 2,9 cm, szíjvég : 8 x 2,9 cm. Lelőhely : Na magyar nép élete. Budapest, 1 944.
győsz (Tomnatec, Románia). MNM. Itsz. 1 08/ 1 898 I -2. 69 . Az íj csontrészei. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múze
Gyarmathy László felvétele. um. Murányi István felvétele.
47 . Veretes öv maradványai. Lelőhely : Nagykőrös (Pest me 70. Tamgás íjcsontok. Lelőhely : Békéspovád. Békéscsaba,
gye). Nagykőrös, Arany János Múzeum, !tsz. 56 I - 2 . Munkácsy Mihály Múzeum. Karáth József felvétele.
Karáth József felvétele. 1 3 24 8. 7 1 . A honfoglalás kori íj felajzatlan, felajzott és megfeszített
48. A benepusztai (Heves megye) szíj vég (aranyozott ezüst). helyzetben. Marton Magda rajza.
2,6 x 4.4 cm. MNM. !tsz. 9 / 1 846. Kónya Kálmán felvétele. 72. Íjtegez és faragott csontszája. Marton Magda rajza.
49 . Lovas solymász egy 9. századi uráli ezüsttálról. A szerző 73 . Hátrafelé nyilazó lovas egy Szaján hegységi leletből. Jef
rajza. László Gyula : A honfoglaló magyar nép élete. Bu tyuhov és Kiszeljov nyomán. Csaa-tas, ókirgiz öntött
dapest, 1 944. bronzlap.
50 . Vadászfivérek a csernyigovi ivókürtről. 10. század. A 74 . A Dunában Budapestnél talált "viking" lándzsa részlete
szerző rajza, melyet a moszkvai Történeti Múzeumban és kiterített rajzolata. MNM. Fegyvertár, !tsz. FN 25/
őrzött eredeti alapján készített. 1 9 1 0 1 / 1 . Gábler Csaba felvétele és Fettich Nándor rajza.
5 1 . Honfoglalás kori férfiv iselet. László Gyula forrásai alap 75 . Kora Árpád-kori ba!ták. Cegléd, Kossuth Lajos Múze
ján rajzolta Nagy András. um, ltsz. 7 1 . I07. 1 . , 7 1 98. 1 . Apáti-Tóth Sándor felvétele.
5 2. A farkasréti tarsoly. Dienes Ö. István rajza. 76. A Bécsben őrzött magyar fejedelmi szablya és tokj a mar
53 . Az újfehértó-micskepusztai (Szabolcs-Szatmár megye) kolata, 900 körül (acél, bőr, aranylemez borítás). Teljes
tarsoly vereteinek elhelyezkedése. Dienes Ö. István rajza. hossza : 90,5 cm. Bécs, Kunsthistorisches Museum. Ma
54 . A bezdédi tarsolylemez középső része (vörösréz, felülete rianne Haller felvétele.
aranyozott). Teljes méret : 1 3,6 x 1 5,6 cm. Lelőhely : Ti 77 . Indás-leveles díszek a bécsi szablya pengéjéről és tokjá
szabezdéd (Szabolcs-Szatmár megye). MNM. Itsz. 86/1 896. ról. Fettich Nándor nyomán rajzolta Marton Magda.
235. Karáth József felvétele. 7 8 . a-b. A Szent István-kard keresztjének rajzolatai. László
55 . A bezdédi tarsolylemez. Lásd 54. kép. GyafflJ.a thy László Gyula nyomán rajzolta Marton Magda. László Gyula :
'
felvétele. Régészeti tanulmányok. Budapest, 1 977.
5 6. Állatalakok a M'Satta-i palota (743-44) domborműve 79 . A geszterédi (Szabolcs-Szatmár megye) szablya aranyve
in, mészkő. Lelőhely : Jordánia. Berlin, Pergamon Múze reteinek elhelyezkedése. Nyíregyháza, Jósa András Mú
um Iszlám Gyűjteménye. Ltsz. I. 6 1 63 . zeum, !tsz. 6 1 20 1 . Karáth József felvétele és Nagy And
57 . Tarsolylemez (ezüst, ólomborítással, aranyozott háttér rás rajza.
rel). 1 4,3 x 1 2,2 cm. Lelőhely : Szolnok-Strázsahalom. 80. A soltszentimrei (Bács-Kiskun megye) nyereg mellső fa
MNM. ltsz. 58/ 1 9 1 2. Gyarmathy László felvétele. ragott csontlemezei. MNM. ltsz. 6 I . 1 4 Karáth J ózseffelvé
5 8. Tarsolylemez (ezüst, aranyozott háttérrel). 1 4,3 x I I ,7 cm. tele.
Lelőhely : Bodrogvécs (Vec, Csehszlovákia). MNM. !tsz. 8 1 . A soltszentimrei nyereg. A szerző rajza. László Gyula :
63.2.A. Karáth József felvétele. A honfoglaló magyar nép élete. Budapest, 1 944.
1 69
aranyszállal hímzett bizánci selyem. Teljes hossza : 1 , 36 1 60. Zala György : Árpád bronzalakja a Millenniumi Em
m. Átmérőj e : 2,70 m . M N M . Szelényi Károly felvétele. lékműről, 1 9 I 2. (Budapest, Hősök tere) Lévai Jenő fel
1 55 . Királyfej Kalocsáról, 1 3 . század első negyede (vörös vétele.
márvány). Magassága : 1 7 cm. A Magyar Nemzeti Ga 1 6 1 . Munkácsy Mihály : Honfoglalás. Olaj festmény (rész
léria tulajdona, ltsz. 53364. let), 1 89 3 . Teljes méret : 1 3,5 x 4,5 m. Budapest, Ország
1 5 6. Szent István ezüstdénárjai. Átmérők : 1 8,8-2 1 ,6 mm. ház. Markovics Ferenc felvétele.
MNM. Éremtár, !tsz.-ok : 1 888-29, 58/ 1 972- 1 , Sz. I. 29 j . 1 62 . Medgyessy Ferenc : Turáni lovas. Bronz szobor, 1 930.
I I 8/ 1 893-6. Lévai Jenő felvétele. Magasság : 62 cm. M agyar Nemzeti Galéria, ltsz.
1 57 . Szent László fejereklyetartója (aranyozott ezüst), 1 360 59 1 60-N. Lévai Jenő felvétele.
körül. Magasság : 65 cm. Győr, a Székesegyház Kincs 1 6 3 . Pekáry István : Honfoglalás. Gobelin, 1 938. 3, 1 x 3 m.
tára. Szelényi Károly felvétele. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, !tsz. 50677. I . Lévai Je
1 5 8. Piroska (Szent Eiréné) bizánci császárné alakj a . Részlet nő felvétele.
a Hagia Sophia mozaikjáról, 1 2 . század, Isztambul, Ha 1 64 . Székely Bertalan : Vérszerződés. Falikép, 1 896-97.
gia Sophia. Gyarmathy László felvétele. Kecskemét, Városháza. Lévai Jenő felvétele.
1 59 . Szent István kardja, 1 0. század. GotIandi vagy jütlandi 1 6 5 . A magyarok bevonulásának részlete Árpád alakjával.
munka. A markolatgomb és ellenző csont. Hossza : 75 cm. Morelli Gusztáv fametszete Feszty Árpád körképe nyo
Prága, a Szent Vid-székesegyház kincstára. mán. Gyarmathy László reprodukciója.
A történeti források, a nyelvészet, a régészet, az embertan, a A legutóbbi régészeti összefoglalás : KISS ATTILA : Studien zur
néprajz mai napig is alapvető műve : A magyarság őstörténete A rehaeologie der Ungarn im /O. und I I. Jahrhundert. Die
(szerk. Ligeti Lajos), Budapest, 1 943 . , 1 986. Bayern und ihre Nachbarn 2. kötetében. Wien, 1 985.
171
zománc 1 1 4 Éry Kinga 28 Gallus Sándor 98
zsinórvarrás 80 eszközök Gardizi 29, 1 02, 1 04- 105, 1 32
Domanovszky Sándor 1 48 ágyeke 103 G. Csánk Veronika 47
Donyec-medence 57 botok 78, 79 Geda-halom 39, 4 1 -43, 45, 46, 48
Dula 25, 26 eke 1 02, 103 Gellért-legenda 1 0 1 , 1 27
Dunacsév l. Celanovo kések 74, 77 gepidák 1 6
Dzsajhání 6, 29, 1 30 kézi korong 1 20, 1 22 Gesta Hungarorum 7 , 25, 1 24, 1 32
kő- 47 Géza 37, 46, 86, 1 06, 1 37, 1 44, 1 48,
Ecsedy István 4 1 őrlőkövek 46, 1 0 1 1 50, 1 53
edények 47, 1 20 sarló 57, 1 0 1 , 1 03 G. Molnár Vera 78, 1 06
bogrács 42, 43, 1 39, 1 4 1 túróeke 1 02 Gordasz 6
csernyigovi ivókürt 69, 70 tűzszerszámok 7 1 , 74 Gömör 33
csupor 1 4 1 vaspapucsos ásó 1 0 1 , 1 03, 1 04 Gömöri János I I l
f�őedény 1 39-1 4 1 Ete 4 1 gravetti műveltség 27
fenékbélyeges 48, 49, 1 2 1 , 1 22 europoszibirid 24 Greguss Pál 83
hullámdíszes 49 exogámia 26 griff 92, I l 6
ivócsésze 78 Guilbert apát 7
ivócsanak 1 1 6 Fadrusz János 1 25
ivókört 35, 36, 69, 77, 1 44 fajtajelleg l. embertípusok Gyarmat 36
kehely 1 1 8 fegyverek, fegyverzet 7 1 , 80-83 gyep vas 83
korsó 1 22 "Attila kardja " 84, 85, 96 gyógyászat l. orvoslás
köcsög 1 2 1 balta 84 Györffy György 28, 33, 36, 59, 60,
könüök 1 07 geszterédi szablya 86 1 02, 1 04, 1 30
szava 1 07 íj 7 I , 80-82 Györffy István 4 I , 1 33
szilke 1 4 1 kard 48, 86 Győ 47
üst 42, 1 23, 1 39, 1 40, 1 4 1 kopja 83 Gyula 4 1 , 60, 1 48
"égberagadás " 1 1 6, 1 1 9, 1 36 lándzsa 83, 84, 108
éghajlat 1 2 nyíl, nyílhegy 42, 47, 52, 64, 82, Hagia Sophia 1 5 I , 1 52
"égig érő fa " 1 34 83, 1 08- 1 1 1 halászat 1 07, 1 08
Ekkehard barát 29, 1 32 parittya 84 halotti szertartások 57-59 (l. még
ékszerek 33, 64, 89, 90, 1 1 3 szablya 7 1 , 84-86 sírok, temetkezés)
csuklós pántok 65, 66 Szent István-kard 85, 86, 96, 1 20, 1 52 Hampel József 56
csüngős veretek 93, 94 tegez 82, 83 hangszerek 1 25
fejdísz 89, 9 I , I 1 5 fehér ló-monda 1 04, 1 26, 1 34, 1 37, 1 58 duda 1 25, 1 38
félholdas csüngő 92 fehér ugorok 29 kettős síp 48, 1 2 5-
fülbevaló 65, 89, 9 1 , 1 1 2 Felgyő 39, 4 1 , 42, 47, 1 06, 1 45 koboz 1 25, 1 26
gyöngy 92 Felgyő-major 47 Hankó Béla 105
gyűrű 65, 93, 96, 98 Felsőszemeréd 1 24, 1 25 harcmodor 28, 82, 83, 86
halántékkarikák 57, 92 fémek 7, 83 Harun al Rasid 84
karperecek 65, 93-98, I l 8 Feszty Árpád 1 34, 1 35 Havasalföld 102, 1 23
lábperec 64 Feszt y-körkép 1 34-1 35, 1 5 6-- 1 58 Heltai Gáspár 26
melldísz 89, 93 Fiad-Kérpuszta 36 Hencida 58, 90, 99
nyakperec 92 Fodor István 28 Héraklész 26
S " végű karikák 92 folyók 1 2 Heribald barát 29, 55
"
varázsgyűrű 65 Berettyó 1 2 Hermann Ottó 1 07, 1 08, 1 58
veretek 90 Bodrog 7 Hieroteosz 1 48
életfa 1 36 Don 7 hyon 1 3
Előd 1 58 Duna 7, 29, 33, 35 hitvilág l . vallás
első honfoglalás 5 Káma 27, 57, 1 24 Hóman Bálint 1 04, 1 50
embertan 1 3, 1 6 Körös 1 2 , 1 44 honfoglalás 33-38
embertípusok 20-24 Ob 1 08, 1 28 honfoglalás művészi ábrázolása 1 53-1 57
Emese 1 1 6, 1 37 Tisza 7, 1 2, 33, 35, 4 1 , 46, 47, 108 Horváth János 1 3 1
Endre, r. 1 52 Vidre-ér 4 1 , 43, 46, 48 Huba 1 58
Eneh 25 Volga 57, 1 30 hun, hunok 1 6, 26, 32
"
Énlaka 1 24, 1 25 földművelés 1 2, 1 3, 1 02- 1 04, 1 4 1 "arany íja 83
Erasmus, R. 7 földrajzi-éghajlati viszonyok 1 1- 1 5 Hunor 25, 26, 1 44
Erdély 1 6, 33, 34, 62, 1 23, 1 2 5 földrajzi fekvés I I Hunyadi János 1 50
Erdélyi István 2 8 Freisingi Ottó püspök 7
Erdélyi Zsuzsanna 1 33, 1 3 7 Ibn Abbas 69
eredetrnondák 25, 26, 77, 85, 93, 1 09, Galeotto, Marzio 108 Ibn Haijan 33
1 1 6, 1 26, 1 28, 1 3 1 , 1 3 5, 1 37, 1 49, 1 50 Galgóc 65, 74, 76 Ibn Jakub, Ibrahim 33
1 74
NÉV - ÉS TÁRGYMUTATÓ
1 73
Nemeskéri János 28 Petercsák Tivadar 1 4 1 szavárd (szavartüaszfalü) 6, 28, 36
Németh Gyula 36, 1 25 Piccolorníni, A . S . 1 32 Szeged 36, 53
népesség q- 19, 24 Piroska (Szen t Eiréné) 1 5 I , 1 52 Szeged-Bojárhalom 55, 93
népmesék 1 37 Prága 1 20 Szeged-Öthalom 47
Nesz/or Krónika 29 Priscina I. Piroska Szeghalom 88
Nimród 26 Priszkosz 6 Szék (Sic) 1 40, 1 4 1
Noé 1 2 Pusztaszer 1 58 Székely 36
Nordheimi Ottó 85 Püspöki Nagy Péter 1 25 Székely Bertalan 1 55, 1 58
normannok 69, 1 20 székelyek 62, 83, 1 04, 1 24, 1 33, 1 37
növények 7, 1 3 , 47, 103 Radloff, W. 55 Székelyföld 52, 57, 1 0 1
növényzet 8-9, 1 1 - 1 5, 1 8- 1 9 Rakamaz 55, 93 Székely Tamás 1 25
Numi-Torem 1 08, 1 32 Rákospalota 90 Székesfehérvár 4 1
Rásonyi László 1 50 Szentes 4 1
Nyáregyháza 1 03 Ravenna 1 1 4 Szent István 3 7 , 39, 46, 48, 60, 6 1 ,
Nyársapát 4 1 regensburgi vállkő 1 30 84, 86, 1 37, 1 48- 1 53
Nyék 3 6 Regino apát 32, 34 Szent Jobb 1 52
nyelvészet 36, 1 02, 1 48, 1 49 regősök 1 25-1 28 Szent László 7, 1 44, 1 5 1 , 1 52
nikolsburgi ábécé 1 2 5 Reguly Antal 108 Szent László fejereklyetartója 1 5 I , 1 52
nyelvi emlékek 5, I I I , 1 r 4 , I 1 6, Róheim Géza 1 3 1 , 1 32 Szent László-legenda 83, 1 26, 1 33
1 24, 1 2 5 Római Birodalom 1 7 Szibéria 55
nyelvjárások 36 rovásírás 1 1 4, 1 1 6, 1 24, 1 2 5 Szilágyi Loránd 60, 62, 63
nyelvi rokonság 26, 27, 28, 36, Rudimenta 1 2 5 színek jelképisége 1 45
1 28, 1 50 Rudnay Gyula 1 58 szímurg 68, 72
Nyitra 33, 94 ruházat I. viselet szkíták 25, 33, 34, 36, 1 0 1
szlávok 3 3 , 34, 55, 102, 1 30, 1 5 1
obi-ugorok 27, 68 Salamon 85 Szőke Ágnes 48
Oláh Miklós 7 Salán fejedelem 7 Szőke Béla 56, 65, 93, 1 39
Oleg 29 sámánhit I. vallás szvidéri műveltség 27, 28 (I. még
Ond 1 58 Sankt Gallen 29, 55, 1 30, 1 32 Időrendi táblázat)
onogundurok 1 7 Sapka Monomacha 65 Szvjatoszláv herceg 7
onogur-magyarok 5 , 1 2, 1 3 , 1 6, q, Sarkad 94
33, 36, 62, 66, 1 02, 1 48, 1 5 1 Sarolta 1 06 tájtípus 8-9
Orosháza 94 Sárospatak I 1 5 Taksony 33
orvoslás I I I , 1 28- 1 30, 1 44, 1 45 Sebestyén Gyula 1 25, 1 27 talajtípusok 8-9, 1 3- 1 5
érvágás I I 1 Seprődi János 1 27 táltoshit I. vallás
koponyalékelés 1 29, 1 30 Sidló Ferenc 1 58 tamga 8 1
Ószentiván 94 sírok 39, 4 1 , 46-48, 50 táplálkozás 7
ótörök " hatás" 28 bűnösök" sírjai 62 Tarcal 1 06
"
Otrokocsi Fóris Ferenc 1 30 férfi- 5 I , 52, 54 Tari László, dr. 4 1 , 47, 1 45
föld- 1 2 Tárkány 36, I I I
őshaza 5, 27 geszterédi 5 5 tarniachok 1 3
őskor 1 2 női 5 5 , 5 8 , 9 1 , 9 5 , 96 társadalmi felépítés 36, 53, 59-6 1
ősköltészet 1 26- 1 28 sarló a sírban 57 nagycsaládok 53, 1 4 1 , 1 46
őstörök " hatás" 28 tojás a sírban 57 tarsolylemez 34, 5 I , 69, 79
övdíszítés 66-69 (I. még díszítés) urna- 47 banai 72
zempléni vezérsír 54-56, 64 bezdédi 72, 73
Paál Zoltán 1 25 Sóshartyán 1 22 bodrogvécsi 72, 74
Pa is Dezső 1 27, 1 30 solymászat 1 08, 1 09 eperjeskei 72, 75
palóc, palócok 36, 1 4 1 Somogyi Sándor 10, 1 2 farkasréti 7 I
pamíriak 1 6, 20-2 I , 2 4 strata ungarorum q galgóci 74, 76
Pannonhalma 7 , 103 mariföldi 34
Papp László 4 1 szabadtéri kemencék 45, 46 szolyvai 72
pásztorkodás I . állattartás Szabó György I I I szolnok-strázsahalmi 74
Pataky László 1 25 Szabó István 39 tarcali 74
Pauler Gyula 32 Szabolcs vezér 1 32 újfehértó-micskepusztai 7 I
Pécs 1 26 Szabó Kálmán 4 1 Tas [ 32, 1 58
Pekáry István 1 55 Szakony 103 tatárok 1 2
pénzérmék 1 1 8, 1 20, 1 5 1 szállásrend 59 Telegdi János 1 25
Perejaszlavec 7 szarmaták 33, 42, 47 település 1 2, 16, 29, 39-49, 53, 1 45
Perzsia 1 30 származás 1 50, 1 5 1 árok 39, 42-44, 46
Pest 33 Szarvas 66 boronaházak 39, 45, 48
1 76
Ibn Ruszta 29, 64, 78, 1 04, 1 05, 1 07, Kolozsvár, Zápolya u. 52, 54, 58, 59 Maszudi 82
1 20, 1 30, 1 32 Konsztantinosz Porphürogennétosz Matolcsi János 1 05, 1 06
Igyfon 1 44 6, 1 5 1 Medgyessy Ferenc 1 25, 1 54, 1 58
Illyés Gyula 1 58 Kopáncs 93, 94 Megyer 36
Implom József 4 1 Korán 65, 68 méltóságok 36
Imre, herceg 1 08 korhány l. sírok Gyula 60
Ipolyi Arnold 1 3 1 , 1 33, 1 37 koronázási jogar 93 Jenő, Jeneh 36, 60
Irán 69 Koroncó 96, 98 kende, kündü 29, 60, 1 32
iráni " hatás " 28 Kovács István 84, 1 1 4 Tarján, tarkán 60
istenek 1 30-- 1 3 3 (l. még vallás) Kovács Mihály 1 58 Ménrót 25
iszlám 7 1 kőkor 27 Méri István 4 I , 42, 46, 49
italok 1 07, 1 20 középkor 1 2, 1 3, 1 6 Meotisz 25, 1 24
kumisz 1 07 Kresz Mária 78 mesterségek
" boronaház-építő 1 3
" kultúr táj 1 2
Jáfet 25, 26 kumisz l . italok csikós 5 , 1 42
Jakubovich Emil 1 2 5 Kun László l. László, IV. darvász 1 2
Jankó János 1 08 Kund 1 58 faragó 1 3
János, IX., pápa 1 28 kundasigíri műveltség 27-28 fazekas 5 , 48, 1 20, 1 22, 1 23
J ósa András 5 I , 63 kunok 33, 39, 83 földműves 5, 1 02, 1 03
Jung, C. G. 1 37 kurgán l. sírok gubás 1 47
jurt l. település kutrigur 26 gulyás 5
Justinus 25 Kürtgyarmat 60 halász 5, 1 07, 1 08
Kürti Béla 28, 53 íjkészítő 5, 1 3
kabarok 33, 60, 74, 1 1 4 juhász 1 39- 1 4 1
kalandozások 37, 1 05 Lajtha László 1 27 kovács (vasverő) 5, 83, I I I
Kalevala 1 08, 1 26, 1 27 László, IV., Kun 25, 1 24 méhész 5
Kállay Ferenc 1 3 1 , 1 33, 1 37 Lázár diák 47, 48 nemezkészítő 1 23
Kálmán király 63, 78, 98 Lázár Ferenc 83 nyerges 1 3, 86, 87, 1 0 1 , 1 20
Kálmány Lajos 1 3 1 - 1 33 legeltetés 1 04, 1 39 (l. még állatok) ötvös 69, 74, 89, 92, 1 09, I I I , 1 1 3,
Kalocsa 1 50 LeheI 64, 77 I 1 4, 1 29
"
Kalotaszeg 1 45, 1 47 " Lehel kürtje 77 pákász 1 2, r o7, 1 08
Kandra Kabos 1 3 1 lelőhelyek 1 6 pásztor 1 2, 1 04- 1 06
Karancslapujtő 33 Lengyelország 27 réti ember 1 2
Karcag 41 Leszich Andor 4 1 solymász r o8
karJuk-törökök 33, 62 Ligeti Lajos 39 szíjjártó 1 20
Károly, Nagy 32, 84, 1 25, 1 48 Lipták Pál 28 szűcs 1 47
Karos 1 09 Liudprand érsek 83, 1 37 téglavető 45
Kárpát-medence 5, 7, I I , 1 6, 1 7, 25, Lotz Károly 1 58 tímár 79, 80
33-37, 42, 59, 66, 67, 1 02, 1 04, I I I , lószerszám 64, 86-89, 1 0 1 , 1 42 Metód 29, 1 1 6, 1 32, 1 48
1 25, 1 30, 1 39, 1 5 1 farhám 98 Michelangelo, B. 98
Kaukázus 1 6, 69 gyeplő 89 mindszenti sír 54
Kazár Kaganátus 103 heveder 88 Minuszinszki-medence 5 1 , 54
kazárok 25, 33 kantár 89 Miskolc 4 1
Kecel 55 kápa 88 mohamedánok 33, I I 4
Kecskemét 4 1 kengyel 88, 89, I 1 2 Mokri-Mészáros Dezső 1 2 5
Khám 26 eresztevényi kengyel 59 mongolidok 1 6
Kenézlő 80 női 98- 1 00 mongolok 34
Képes Géza 1 26, 1 28 nyereg 54, 86, 87, 1 0 1 morva, morvák 33, 93
Képes Krónika 32, 35, 36, 77, 1 06, nyeregszárny 88 mozlimok 33
1 09, 1 25, 1 44, 1 53 patkó 89 M'Satta 72, 73
Kercs 1 20 soltszentimrei nyereg 87, 1 0 1 Muagerisz 6
kereskedelem 7, I I I , 1 20 szügyelő 88, 98 Munkácsi Bernát 1 08
kereszténység 33, 37, 1 37, 1 48, 1 49 veszkényi zablapálca 1 1 4 Munkácsy Mihály 1 54
"
" kettős honfoglalás 1 6, 1 7, 29, 33, zabla 88, 89, 99
34, 37 lóversenyek " 1 06, 1 07 Nagy Géza 32
"
Kézai Simon 25, 26, 60, 1 02, 1 24 Nagykőrös 66, 68
Kijev 33, 68, 1 20 Mágog 25, 26 Nagyősz 68
királyság 1 48, 1 50, 1 5 1 Magyar 25, 1 44 Nagyszentmiklós 77, 93, 1 1 6, 1 24
kirgiz, kirgizek 1 06, 1 07 magyarszentpáli pillérfő 1 37 nagyszentmiklósi kincs 84, 89, 1 1 4,
Kniezsa István 1 7 Makkai László 1 04 1 1 6, I 1 7, 1 1 9, 1 36, 1 49
Kodály Zoltán 1 27 Marsigli, L . F . 1 25 Nándorfehérvár 1 37
1 75
A kötet előmunkálataiban segítséget nyújtottak : Éry Kinga (Természettudományi
Múzeum), Gedai István, Mesterházi Károly, Parádi István (Magyar Nemzeti M úzeum)
és Takács István (Mezőgazdasági Múzeum)
A felvételeket készítették :
Adorján Attila : I I I . ; Apáti-Tóth Sándor : 75. ; Dienes István : 32., 34. ;
Farkas Gyula : 8 / F, G, H ; Gábler Csaba : 74. ; Gottl Egon : 67 . ;
Gyarmathy László : 10., 1 2. , 46., 55., 57., 59., 60. , 89., 9 r . , 94·, 95., 1 03 . , 1 04., 1 20., 1 22.,
1 52 . , 1 58 . ; Marianne Haller : 76., 78 . ; Henkey Gyula : 8 / c, D, E , I , M, N ; Kapocsy György : 2/b ;
Karáth József: 23., 25., 36., 47., 54., 58., 65., 70., 78., 8 r . , 93·, 98., 1 1 0., I I r ., 1 32. , 1 34 · ;
Kónya Kálmán : 48 . , 90., 92., 1 00., 1 37. ; Korniss Péter : T 48. ;
Lévai Jenő : 2/C, 7., 1 3 ., 20. , 42 . , 47., 64. , 82., 85., 97., l O r . , 1 05 . , 106., 1 07., 1 1 8 . , 1 1 9., 1 26.,
1 28., 1 3 1 ., T 40., 1 4 1 ., 1 47., 1 56., 1 60., 1 62 . , 1 63 . , 1 64. ; Markovics Ferenc : 1 6 r . ;
Murányi István : 69. ; Szelényi Károly : 2/a, 88., 1 54., 1 57 . ; Szerencsés János : 6 ! .
1 27. kép © Olivetti, Italy. Photo by Mario Carrieri, Italy.
A reprodukciókat Búza Katalin, Dabasi András, Gottl Egon, Gyarmathy László
és Lévai Jenő készítette.
KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT / 5
l . A TERMÉSZET ÉS AZ E M BER / 7
2. ÁRPÁ D NÉPÉRŐL / 2 5
3 . A TELEPÜLÉS / 3 9
4. A TEMETŐK TANÚVALLOMÁSA / 50
6. A M I N D ENNAPI MUNKA / 1 02
7 . A SZELLEMI ÉLET / 1 24
1 0. MŰVÉSZ E I N K A HONFOGLALÓK RÓ L / 1 5 3
JEGYZETEK / 1 5 9
RÖV I D ÍTÉSEK / 1 6 7
KÉPJEGYZÉK / 1 68
TOVÁBBI OLVASMÁNYOK / 1 7 2
NÉV - ÉS TÁRGYMUTATÓ / 1 73
LE KTO R Á LTA BALASSA I VÁ N É S D I E N E S I STVÁ N .
É S NAGY A N D R Á S K É SZ Í TETT E .