A MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG KÖNYVTÁRA

KULTÚRA ÉSTANC
A BUKOVINAI
. SZÉKELYEKNÉL

IRTA

BELÉNYESY MARTA

. 19'íR
 A sorozatot szerkeszti

DIÓSZEGI VILMOS

Lektorálta

VARGYAS LAJOS

© Akadémiai Kiadó, Budape8t, 1958

A kiadásért felel az Akadémiai Kiadó igazgatója

Műszaki szerkesztő: Ruth Istváu
Kézirat uyomdába érkezett: 1958. L 29 Terjedelem: 15,4;(A/5)ív Példáuyszám: 1000
44571/58 - Akadémiai Nyomda V., Gerlóczy u. 2. - Felelős vezető: Bernát György
 I

BEVEZETÉS
A könyv a Baranya-tolnai Völgység és Bács Bodrog 37 községében élő
egykori bukovinai székelység kulturális fejlődését kívánja bemutatni tánc-
életükön keresztül az utóbbi száz év alatt. Az· anyag áttekintése és össze-
foglalása során felmerültek a táncélet és táncanyag alakulásának olyan kísérő
jelenségei, melyek az egész kulturális élet fejlődésében törvényszerűen jelent-
keznek. Ez a törvényszerűség megköveteli tehát, hogy ne kizárólag a táncélet
alakulásának ábrázolása legyen a cél, hanem a kísérő jelenségek is, melyek
kulturális kibontakozásukban általában nyomonkövethetők.
A kulturális élet alakulásának vizsgálatára különösen tanulságosnak
mutatkozott e fenti időszak és kérdéses népcsoport, mely történelmének
utolsó két évszázada alatt többször is plegváltoztatta lakóterületét. Az új
lakóterület történelemformáló erői természetesen nem maradhattak hatás
nélkül e nép kulturális alakulására sem.* Így abban a szerencsés helyzetben
lehettünk, hogy egy népcsoport etnikai alakulását és időről időre való változá-
sát figyelhettük meg egy olyan időpontban, mikor a társadalom belső fejlő­
désének üteme is jelentősen meggyorsult parasztság unk alakulásánál.
Kutatásunk során a bukovinai székelység kulturális életében két külön-
böző korszakot a Bukovina-bácskai és magyarországi korokat egymástól
elválasztva kellett felvennünk, és ehhez fejlődésük döntő fordulata szolgál-
tatta az alapot. Szükségesnek mutatkozott továbbá, hogy a kulturális élet
alakulására, irányítólag ható gazdasági és társadalmi viszonyok tárgyalása
mellett mindkét települési terület gazdasági összetételéyel is foglalkozzunk,
mert az nemcsak közösségi továbbfejlődésük alakulására hatott erősen, hanem
kulturális életükre is, és így táncanyagukat is nagymértékben színezte.
}linthogy a székelység története során különböző területelH~n fordult meg,
ez lehetővé tette, hogy vizsgálatainkat ne csak a székelységen belül, hanem a
belőle kiszakadó kisebb csoportok (hunyadiak, szatmáriak stb.), valamint
az áttelepülések folytán vele érintkezésbe került más népcsoportok (bácskaiak,
magyarországiak) életén belül is elvégezzük. Ennek során allmlom kínálkozott
arra is, hogy egy-egy közqsségen belül a természetes fejlődés és a migráció során
~ellépő gyorsult változás kettős problematikájába is betekintést nyerjünk.

*A kérdés fontosságára először ORTUTAY GYULA hívta fel a figyelmet, még az

előzetes bácskai áttelepités tényleges megkezdése előtt 1940-ben, az akkor Magyarság
Tudományintézethez írt előterjesztésében. E memorandmnában ORTUTAY a feladatot
kettősnek látja: L az áttelepített bukovinai székelyek művelődési formájának rögzítése
még a társadalmi és kulturális bekapcsolódása folyamata előtt, 2. a kulturális kiegyen-
lítődés változás törvényszerü formáinak állandó évről évre való figyelemmel kísérése
és megör0kítése. (OR:rUTAY GYULA: Két előadás. Budapest, 1947.

1* 3
 Vizsgálatunknál a hangsúlya történeti fejlődésen volt. Célunk az volt,
hogy legalább egy százéves periódus táncéletenek adjuk keresztmetszetét.
A változás Yizsgálatánál kényszerűen követtük azt a módszertani eket, hogy
az első, vagyis a bukoYinai-bácskai korszak lerögzítésénél a szegényes irodalmi
anyagon kh-ül, melynek alaposabb előmunkálataira pedig az alapYető társa-
dalmi és gazdasági kérdések tisztázásához feltétlenü l szükség lett volna , csupán
a nem mindig hiteles hagyományanyagra kellett szorítkoznunk, így munkánk
során többször is éreztük, hogy az nem elengendő . Bár igyekeztünk a hagyo-
mányanyagot tárgyilagosan értelmezni, azonban sok esetben még így is erősen
idealizáltnak kellett azt tekintenünk, hiszen az emberi emlékezet a régmúlt
benyomásaira sokszor téyesen emlékszik , s a rosszat nagyon rossznak s a jót
pedig lényegesen jobbnak érzi. BukoYina például , mely hosszú bolyongás
után majd két évszázadig adott hazát a székelységnek , és amelyre még mai
telephelyükön is a legszívesebben emlékeznek, szinte kizárólag csa k mint
kellemes képek , események sorozata él emlékezetü kben . A sí ksággal . dombokkal,
erdőkkel szegélyezett Suceaya-yölgye, Hadikfah-a (Dorne~ti), András-
falva, I steIfSegíts (Tibeni), Fogadjisten (Jakub e~ti), községekkel és a táYolabb
fekvő J ózseffalvá val - a termékeny lap állyal, az egészséges vízzel, jó levegő,-el
és a piaci középponttal , Radóccal (Radauti), ma is úgy él az öt székely község
emlékezetében , mint amelynek nem lehet seh ol a világon párját találni.
E szubj ektív yisszaemlékezésben termés-zetesen sok az objektív igazság ·is.
Bukovina ugyanis 1920 előtt az egész Oszt rák-Magyar Monarchia élelmiszer-
raktára volt, vegyes nemzet iségi összetétele pedig mindenkor kedvezett az
egyes nép csoportok életének. Mint látni fogjuk , a Monarchia uralmi idején
a németekkel, a Romániához való tar tozás idej én a románokkal tarthattá k
fenn a legszívélyesebb jóviszonyt . Szubjektív visszaemlékezésük ellen ére is
a valóság persze az, hogy mikor egyes rétegeiknek minden módjuk megvolt,
hogy könnyen és jól élhessenek , ugyanakkor tekintélyes r észük a legsúlyosabb
gazdasági bajokkal kellett, hogy megküzdjön" Társadalmi fejlődés ük és így tánc-
életük is a kedve ző politikai és gazdasági élet ellenére is e rősen visszamaradt.
A táncanyag vizsgálata közben felmerült bennünk a tánckutatás eddigi
módszereivel összefüggő néhány alapvető probléma. .
Az európai tánckutatás már eddig is felbecsülhetetlen munkát végzett
azzal, hogy akár egy korszak , al~ár egy-egy vidék jellegzetes stílusjegyeinek
kikeresésével, műfajainak rögzítéséyel az e körbe vágó mon ográfiák számát
gazdagíthatta, az anyag rendszerezése, összehasonlítása során pedig a táncok
terjedésének kérdéséhez jut ott el. E tánctörténeti munkákban azonban csak
kevés utalást t"alálunk egy-egy korszak vagy egy -egy vidék táncdivatjának
társadalmi hátterére, s ahol ez nyo mokban fellelhető (lásd Sachs művét),
ott is inkább a szellemtörténet i irányok egyoldalúságával kezelik a kérdést,
s egy-egy társadalom műveltségi fokának a meghatározójára és a társadalmi-
gazdasági adottságokra, ami egyben a táncéletnek is a leg főbb j elle mzőj e ,
kevés utalást kapunIc Nyílt kérdés marad e munkákban, hogy pl a gazdasági
adottságokqak, a termelési körülményeknek , értékesítési lehetős égelme!c ,
munkásvándorlásoknak stb . milyen szavuk van a tánc történetében.- Es
kevéssé oldódik meg az a probléma is, hogy mi a társadalom szerkezetének
szerepe a tán célet alakulásában, gondoljunk akár az osztálytagoltságra, akár az
azonos nyelv- és szokásjegyek alapján ny ugvó ethnikai elkülönülésre. Pedig
nincs a táncéletnek olyan mozzanata, mely a társadalom összetétele nélkül
magyarázható volna: egy erősen rétegeződő társadalom táncélete például

4
hü vetületét adja összetételének , az egymáshoz való viszonyának, egymásra
való hatásának és ellentétének. Ahol evszázados társadalmi kontinuitás van,
ott a táncok aránylag kisebb számával találkozunk, l11int ott, ahol nagyobb-
mérvű rátelepülés tapasztalható. - Az alföldi városok lakosság ánál például,
~ely csak úgy "futott össze", a tüzetes kutatás a táncfajták nagy számát
állapíthatta meg. - A táncélet egyben a társadalom rétegeit is jellemzi :
zsellérnépek, időszaki munkások táncélete például szegényebbnek mondható, "
mint a kevésbé mostoha "körülmények között élő szabadabbaké. A táncélet
egyben a gazdasági élet mozgásc1tól is függ. Egy-egy nepcsoport gazdasági
problémáinak megoldása - a mikor például munkakeresés közben kényszerül-
nek messze idegenbe, vagy a terményfelesleg értékesítése, piackeresés követ-
keztében kénytelenek idegen vidékekre utalódni - táncanyagának szokatlan
gazdagságát okozza.
Sokat olvashat unk a tánccal foglalkozó munkákban egy-egyethnikum
sajátos, legtöbbször "ősi" -nek nevezett tánckult úrájáról is. Ezek a leírások az
időtlen-idők és tértől elvonatkoztatott tér létezését feltételezve, egy-egy
társadalmat már abba a régióba hajlandók helyezni , ahol már nem hatnak
azok a tényezők , amelyek pedig szűntelen változást, állandó fejlőd ést idéznek
elő a társadalom életén belül. Ez a szemlélet a társadalmi együttélésnek
tör vényszeriiségeit megtagadva az önmagán belül fejlődő "ősi", " nemzeti"
tánckult úra mellett tör pálcát, még ott is, ahol több nép egymás mellett való
élése hat meghatározóiag. Pedig talán nincs a népi kultúrának még egy olyan
területe, mely annyira érzékenyen viselkedne a különböző divathatásokkal
szemben, mint éppen a tánc, melyet részben területenként színeznek változa-
tossá az illető nép vagy népcsoport szomszédságában élő különböző típus-
csoportok, részben koronként rakódnak rá, legtöbbször városi, polgári közve-
títéssel a különb öző divattáncok.
E fenti problémák vezettek tehát arra, hogy megkíséreljük őket a tánc-
kutatás tengelyébe beállítani egy olyan változatos gazdasági és társadalmi
formációjú területen , mint Bukovina, Bácska és Magyarország, amelyet a
székelység egy időre hazájának tekinthetett.
Az előadás során anyagunkat két csoportban tárgyalj uk. Először tánc-
életükkel foglalkozunk, mely egyben köz.össégi életük hű keresztmetszetét is
adja. A vizsgált száz év alatt ugyanis a bukovinai székelyek táncélete is híven
tükr özi azt a fejlődési folyamatot, melyekkortájt Európa e részén lejátszódott.
lvlajd táncaik életét, állandó alakulását mutatjuk be. Foglalkozunk e táncok
eredetének, átvételének és e sajátos táncstílus kialakulásának és tartós fenn-
maradásának különleges okaival. Mindezek során arra az alkotó folyamatra is
rámutatunk, mely a parasztság művészeti tevékenységében és táncéletében
is megnyilvánul. Amennyire lehetséges, igyekszünk az utolsó száz évet figye-
lemmel kísérni, hogy táncéletük és tánctörténetük több generáció életén
keresztül legyen megfigyelhető. Közölt anyagunk a táncnak csupán szórakozási
igényt kielégítő vonatkozásaival foglalkozik. Í gy a csoportosításból telj esen
kimaradnak azok a táncok, melyek bizonyos kultikus alkalmak (pl. betlehemes
játékok) kísérő mozzanatai, úgyszintén a táncos gyermekjátékok is. Mindezek
bizonyos eseményekkel vannak szoros összefüggésben, ahol mellérendelt
szerepet játszanak, s így tárgyalásuk nem itt, hanem az eseménnyel kapcsolat-
ban volna helyénvaló. "
Táncanyagunk vizsgálatánál felmerült egy súlyos nehéHég is. Nem
volt módunkban a székelységre erősen ható bukovinai németség és románság

5
 táncanyagát kimerítően ismerni. Így az előbbinek hiányát a formailag hozzá
közel álló l11!lgyarországi németség táncanyagával igyekeztünk pótolni .
utóbbit pedig a fogadjistenbeli székelyekkel összeházasodott, s így őket }lagyar-
országra is elkísérő románok táncismeretéből kíséreltük meg rekonstruálni.
A székely községek táncanyagának azonosítására, vándorlásának kérdéseire
az adatközlőket szólaltattuk meg; a koreográfusra várna a feladat , hogy
. ezt ellenőrizze és a mozgásanyag változásait a társadalmi szempontok figye-
lembe vételével lemérje .
Bár az volt a célunk , hogy legalább egy százéves periódus táncéletének
és táncanyagának adjuk keresztmetszetét - ezt csak részben sikerült elvé-
gezni -, amit a néprajzkutató megkísérelhetett , hogy a székelység táncéleté-
nek és tánctörténetének áttekintését adja több generáció életén keresztül,
s ezzel a századforduló és a századelejének lappangó kisp olgári tán'rdivatjára
is fényt vethessen , ugyanezt összehasonlító an~'ag alapján ezután a koreo-
gráfusnak kell kidolgoznia , mert igen tanulságos vizsgálni , hogyan yáltozik
az egyes, korukat túlél ő táncdaraboknak - amilyenek a contre-félék és pol-
ká k - mozgásjellege . és mozgásösszetétele.
lVlagyarországi vizsgálatunknál tekint ettel voltunk arra, hogy a leg-
különbözőbb társadalmi adottságú telephelyeken végezzünk gyűjtést, ahol
egyrészt a székelység egyes rétegeinek alakulását, másrészt az új környezetbe
való társadalmi beilleszkedés lehetőségeit mérh ett ük le. A néprajzi gyűjtést
a táncok t udományos filmezése és koreográfiai lejegyzése egészítette ki.
A filmezést K . K ovács László, a táncok lejegyzését pedig Szentpál Olga végezte.
A táncok filmfelvétele során sor került a dallamok leír«sára is , amit Yargyas
Lajos végzett el. A bukovinai székelyek táncéletének monografikus feldolgozása
szervesen illesz kedik a Néptudományi Intézet és T áncszöyetség egykori
néptánckutatÓ vállalkozásai közé, melyet a Néptudományi Intézet részéről
Morvay P éter szervezett és irányított.
Az adatgyűjtést 1948 tavaszán és nyarán végeztük. A néprajzi vizsgálatot
~kkor lezárt uk, megállapításaink ez időn túl csak feltételesen én-ényesek.
Igy nem állt módunkban az azóta eltelt idő társadalmi . kibontakozásának
képét ismertetni. A dolgozat 1948 óta van kézirat ban. Ekkor készült el a
táncokról Szent pál Olga tudományos rendszerezése is, mely nünden bizonnyal
hasznosan egészítené ki az olvasó számára e táncokkal kapcsolatos néprajzi
megfigyeléseket. R eméljük, hogy a koreográfiai elemzés még pótlólag meg-
jelenhet, s ezáltal teljesebbé válik a bukovinai székelység táncéletéről adott
néprajzi leírásunk is.
A munka készülése körülményeinek ismertetése során szeretn ék köszöne-
tet monslani mindazoknak, kik az anyag összegyűjtése közben segítségemre
volta I\:. Igy elsősorban Bognóczy Gézáné, Bardócz László, Hadikfalvi I styán ,
Moldován Vilma, Szakács Antal székely tanítóknak, valamint K ovácsi Pálnak.
De nem utolsósorban néhány adatközlőmnek: így idős Domokos Ferenc,
Domokos Pál, Bónis Lajosné, Bogos Menyh~!'t, Bogos Ambrus és Kerekes
Boldizsárné (hadikfalYiak) , Fábián Gergely, Omböli Sándor, Mátyás János,
Mátyás Mátyás, Palkó Ambrus és Palkó Ambrusné (andrásfalviak), Gáspár
János , Gáspár Mátyás, László Medárd (istensegítsiek), Márton Ambrus,
Márton Ferencné, Mildós Gergely, (fogadjistenbeliek) , Gál Lőrin c, P éter J enő ,
P éter Benede}~ , Tamás Gergelyné (józseffalviak), valamint Gálfi Dénes hunyadi
székelynek. E s még sokan , másoknak is, kik gazdag emlékezetükkel és párat-
hm tál1ckészségükkel nagy segítségemre yoltak a múlt megeleyenítésében .

6
 Itt kell megjegyeznem azt is, hogy igyekeztem adatközlőim vallomásait,
eleven mondásait minél nagyobb számban feljegyezni, őket magukat minél
gazdagabban megszólaitatni. Mondják ők el hosszas vándorlásuk keserű
tapasztalatait, nyilatkozzanak ők, értékeljék ők maguk is közösségi alkotó
tevékenységük gazdag kivirágzásait ! Amennyire a tények objektív mérlegelése
ezt lehetövé tette, igyekeztem saját szavaiknak il, szövegben helyt hagyni.
Csak amennyiben a szerkesztés problémája miatt erre mód nem nyílott, ott
a jegyzetekben a Befejezés után, együtt mellékeltem mintegy függelékül
gazdag életük eleven vallomásait.
Amit e munka írója megkísérelt, hogy a tudomány eszközeivel - ha váz-
latosan is - feltárja e nép kulturális életének történelme által megJlatározott
problémáit, a valóság reális ábrázolása közben mégis nemegyszer kénytelen
fájó sebeikre is rátapintani, melyekről ők maguk talán éppen hallgatni szeret-
nének. Mindezt azért teszi, hogy feleletet keressen számos megoldásra váró
problémájukra is. S egyben szeretne szószólój uk is lenni azoknál, akik jövendő
sorsát irányítják, hogy azt történelmük adta tanulságaik figyelembevételével
tegyék. Hogy e majd két évszázada bolyongó' nép mai lakóhelyén ismét hazát
találjon!

7
• /
 ,

I.
TÖRTÉNELMÜK KULTÚRAFORMÁLÓ TÉNYEZŐI
 I

~ I

,
l/l. A BUKOVINAI ZÉKELYSÉG KULTU RALIS ALAKULA ANAK
TORTÉNETI ELŐFELTÉTELEI

ki a Baranya-tolnai Yölgység és Bác -Bodrog 37 köz égébC'n élő, egy-

kori bukovinai z ' kely ég között jár, az az első pillanatban zembeötlőnek fogja
találni e nép nagyfokú hajlamo ágát a konz ryativizmu ra é a tradicionaliz-
musl'a; a közö égi életn k még azzal a fokhal fog találkozni náluk, amely a
vér , zcrinti kötelékei': ápolá a 1. kintetében - akár rokoni,akár tágabb ethni k u

székolyoknél nom mcg~· r ilka 'ág számba a nagy ncmzct ég j az örcg Ömböli Lajo
családja l,ö1'ébcn

kap c olatok 'yonatkozá úban - mélyen a feudalizmu ban gyökerezik és így

szállt tovább apárólfiúra, A feudáli maradványoknak ez a ho za toyábbélé ,
ami kel t- urópai ajáto ág é aminek nem egy voná át para zt águnknúl j
meg tal álhat juk, de még inkább a zék lységnél, nyomban felfedezhető a belőle
ki szakad6 bukovinai ki c oportnáI is, Kulturáli arculata még zámo régie"
voná t őriz, mely a mai napig erő ,e gyezést mutat a zékelyföldi zékeIyek 'yel.
Ez való zí nűleg annak a következ ménye, hogy Erd 'lybe n " ettől keletebbre
a feudáli y j zonyok bomU a jónI ké őbb köyetkezctt b , mint azokban az

II
 országokban, amelyek a tőkés társadalom kialakulásának klasszikus útján
indulhattak el, s mely egészen sajátos fejlődési útra k ényszerítette e területek
parasztság:it. A feudális maradványok hosszas továbbélése annyi más tényező-
vel egyetemben rendkívüli módon akadályozta a bukovinai székelyek szabacl ,
polgári átalakulását is. 1
De még más, szembeötlő vonást is felfedezhetünk náluk a közelebbi
vizsgálat során. Pl. a k özösségi összetartozásnak az a t udatossága és a közö
állásfoglalásnak az a magas foka, amely a bukovinai székelységre a mai napig
annyira jellemző, szinte már egyetlen más népcsoportunknál sem található
meg ilyen mértékben. Ez azzal magyarázható, hogya székely társadalom fejlő-
. dése az egész feudalizmuson keresztül igen sajátos vonásokkal rendelkezik .
Pl. a székely nemzetségi szervezet - az országos fejlődéstől eltérően - a
XIV. században még nem bomlik fel, s bár a társadalom rétegződése már ekkor
megindul, a feudalizálódás csak megkésve, a XV. században következik be. 2
A feudális viszonyok megszilárdulása ellen kemény küzdelmet folytat a székely
szabad parasztok rétege. E harc azt eredményezi, hogy hosszú évszázadokig
fenn tud maradni az a szabad réteg, mely még a régi nemzetségi szabadság-
jogok . maradványának volt bizonyos fokú élvezőj e. Ez erősen rányomj a
bélyegét egész társadalmi rétegződés ükre is, amelynek a későbbiek során i
csak egészen kis hányadát képezi a nagybirtokú nemesség és a birtoktalan
jobbágyság. Egy 1767 -es adóügyi tájékoztatás szerint számarányuk a követ-
kező: míg a vármegyei lakosságnak 81,8 %-a jobbágy, addig a Székely-
földön csak 38,8 %-a az, ami arra vall, hogy itt még igen n épes a régi, szabad
paraszti réteg, s hogy igen szép számmal vannak köztük kis földű s így jobbágyot
kizsákmányolni képtelen nemesi rétegek is. 3
Származásukra és nemesi előjogaikra tehát mai napig is igen büszkék,
ennek emlékét még hosszas bolyongásuk sem tudta kiölni b előlük , sőt inkább
még csak fokozta azt.
A székelységnek, ennek az egyk or vitézül harcoló n épnek - amel yből
a bukovinai székelység kiszakadt - ugyanis az állandó katonai szolgálat
ellátása és a hadiszervezet fenntartása hosszú ideig kiváltságos helyzetet
biztosított. Ez azt jelentette, hogy teljes önkormányzatot kapott, a katonás-
kodás idejére pénzbeli közterhek alól mentességet nyert, az adózás helyett
csupán saját tisztjeinek vezetése alatt volt köteles ·katonáskodni . A bécsi
kormány ugyan a Rákóczi felkelés után, amelyben a székelyeknek is elsőrendű
szerepük volt, hacliszervezetüket szándékosan megszüntette és előbb önkéntes,
majd kényszerű adózás alá vette őket, de a hadiszervezetükkel párhuzamosan
kialakuló rendi szervezkedésüknek a természetes fejlődési útját nem tudta
elvágni. A székely társadalom rendi összetétele ugyanis meglehetősen sokszínű .
A középkori társadalom legfelső rétege a primorok rendje, közülük legtöbb
kisbirtokú s alig van jobbágya. A székely társadalom második rendjét alófők
alkotják. Vagyoni állapotuk ezeknek sem egységes. Bár közülük többen a
birtokos nemesek soraiba is bejutnak, egy részük azonban időközben annyira
elszegényedik, hogy nem egy esetben beszélnek a források szolgalegény
állapotban levő lófőkről. Helyzetük valójában nem sokban különbözik a
gyalogrendűek állapotától, mely a székely társadalom harmadik rétegét
képezi. Ez a valamikor igen népes, szabad paraszti réteg ugyani s időközben
annyira elszegényedik, hogy soraiból süllyed jobbágysorba a legtöbb elszegé-
nyedett elem. Ezek társadalmi alakulása 4 1559-ig sokban hasonlít a vármegyék
lakosságáéhoz. Pénzbeli adózás csak a katonai terhek viselé ében kevesebb

12
terhet vállaló gyalog székelyeket érinti, míg a nagyobb t erheket yállaló
primorok és lófők a pénzbeli terhek alól mentesek maradnak. 5
A birtok szerinh katonáskodás hadiszeryezete _ . saját személyében
teljesített katonai szolgálat, Yagy katon,aállítás - elég nagy terhet rótt a
~zékelységre. 1555 és 1598 között például a székelység számának 1/5-ét yolt
köteles saját költségén hadikészenlétben tartani,6 s ez a yármegyék jobbágyai-
nál is súlyosabb terheket jelentett. A katonakiállítás súlyos költségei az t
eredményezték, hogy sokan, akik eddig loyast szereltek fel, most csak gy alogos
szolgálatra voltak képesele A XVII . századra ezeknek az elszegényedett
zékelyelmek a száma már elég tekintélyes lehetett, mert egy 1670-ben kelt
l'endelet kimondja, h ogy az elszegényedett nemesek a jövőben a gyalog lófők
között h arcoljanak. 7 Azok viszont , akik gyalogos szolgálatot t eljesítettek és
amellett még adózniok is kellett - hogy legalább a katonakötelezettség t erhe
alól mentesüljenek - önkéntes jobbágyságra adták magulcat. 8 Ez történ t
többek között 1571 -ben, mikor a népet erősen szorongatták az adóterhek .9
A katonai terhek alól yaló menekülés - úgy látszik ~ egyre nagyobb mére-
teket öltött, mert ettől az időtől kezdve többször hoztak rendszabályokat
arra vonatkozóan, h ogy sem "lekötni nem szabad senkinek magát" , sem
" elnyomni nem leh et senkit sem kényszerrel , sem önkéntes felkín álkozás
esetében ".lO Ez időn túl pedig csupán azokat hagyták meg jobbágyi sorba,
a kik már az első felkelés el őtt jutottak oda, vagy akik vármegyei helyről
zármaztak. Akik ellenben akár joggal, a kár - ez időn túl - jogtalanul
kerültek h ozzájuk, azokról 1635 -85 - 87-ből több rendelet úgy határozott , '
hogy vissza kell őket a katonai rendbe helyezni , földjeikkel együtt.n Hogy e
rendeletek többsége nem emberbaráti szeretetből fakadt, hanem a székelység
hadi erejét kívánta fokozni, az abból a szabályozásból is látszik , amely a birtok-
eladást és a kivándorlást minden "laj strombavett székely " -nek megtilt ja.12
A székely hadi szen -ezet megszüntetése után életbelépő előbb önkéntes ,
majd köteles adózás azonban még toyábbi süllyedésre vezetett, főként azok-
nál, akik eddig a pénzzel való adózás alól men tese k voltak, tehát a lófőknél ,
úgy hogy földj eik, erdeik nagyrészét át kellett engedniök . Az általános elszegé-
nyedés lassankén t, úgy látszik, egyre nagyobb tömegeket kényszerített
jobbágysorba, mert midőn 1762-ben a hat árőrszervezés miatt általán os zavar-
gások ütnek ki , és a földes urak a katonasághoz befogott jobbágyaikat vissza-
követelik, nagyrészt olyanok jobbágyvoltáról esik szó, akikről se mmilyen
okleveles bizonyság nincsen .13
Ez a lassú hullámzás a XVIII. század második felében már olyan kritikus
pontra juttatta őket, hogy a székely határőrszervezés alkalmával a bécsi
lwrmány a társadalmi alakulás következtében köztük j elentkező ellentéteket
használhatta fel a katonáskodásra yaló megnyerés céljából. A nemesség
szegényedő rétegeit azzal igyekszik megnyerni, hogy a katonáskodók mente-
sek lesznek a földadótól, a beszállásolástól és fuvarozástól - csak fej- és marha-
adót kell fizetniök l4 - , a jobbágyokat pedig azzal csábítja, hogya "nemesség
alá juk kerül", csupán azok fognak adózrii és fuvarozni. 15 De a kormány a régi .
katonai szervezet subordinációit is átviszi új rendi alapokra azzal a rendelke-
zésseI, hogy a katonáskodás alól vonakodóknak birtokai a katonáskodókra
fognak átszállni , jobbágyokká lesznek , s így fog ják a jobbágyo -kal együtt
zolgálni az új katonai rendet. De a székelyek között is többen vannak , akik
a jobbágyság igájából akan-án szabadulni , önként vállalnak katonai szol-
gálatot.

13
 A hatá r őri in tézmény bevezetése tehát csak gyarapította"azokat a sajáto
yonásokat, amelyek még összetettebbé, még sokszÍnűbbé tették a székely
társadalom rétegződését. A lófőket és gyalog okat Osík, Háromszék és Udvar-
helyszék egy részében az újonnan felállított és a Habsburg-hatalom érdekeit
szolgáló haiárőrségbe sorozták. Ez igen sokfelé a régi kiváltság elvesztésével járt
együtt. De a határőrség keretében él ő lófők és gyalog ok k özti rendi válaszfal
is módosult. A katonaság nál ugyanis a jobbmódú gyalögok loyasszolgálatot
vállalhattak, míg a szegény lófők, ha vagyon i erejük lótartáshoz kevés volt, a
gyalogok sorába kerültek .16
Am ilyen mértékben halványul a nemzetségi renel, olyan mértékben veszí-
tett a nemesség is súlyából. Ez a folyamat kettős eredmén;,t yáltott ki. Az
egyik a nemesség közötti rendi szenezkedésre Yezetett. Ezek vagy kétes jog-
gyakod atra, vagy törvényekre, renclszabályokra hivatkozva igyekeznek régi
kiváltságaiknak énényt szerezni és a nép előtt hagyományos tekintélyüket
megóvni. Mikor pedig látják, hogy ezen a téren már keyés errdményt érhet-
nek el,' a főrendieket hh'ják fel az egységes állásfoglalásraY A másik eredmény
az, hogy az elnyomottak, látva, hogy a nemesség tekintélye hanyatlani kezd,
nyíltan ellene fo r dulnak: ,,:\incs már nemesembernek mit keresnie közöttünk" ,18
hangoztatják mindenütt. A tisztYiselőket, a nemeseket megfélemlítik azzal,
hogy nyíltan kiáltozzák: "Yedd el, vidd el az ilyen teremtette nemes embe rnek
amilye vagyon. Eleget húzott, vont eddig, már nem parancsol senki" .19
A lázadók megtagadják az engedelmességet és azt üzenik földesuraiknak :
"nin es már semmi dolguk vele, mert már katonavilág yan".20 Ahatárőri
katonaság egy a jobbágyokkal a földesurak elleni gyűlöletben. s a legtöbbször
épp ők azok, akik az urak elleni gyűlöletre lázÍtanak. Közülük többen meg-
tagadják a szolgálatot és azt hirdetik, hogy a föld az ö\-ék. Sok szolgabír ói
jelentés is arról számol be, hogy a katonák között is sokan vannak, akik a
népet lázít ják és azt ígérik, hogy megverik azt, aki a földes úrnak szolgáI.2l
Hogy a parasztok lázadása - bár Bukoy generális is szította azáltal,
hogy ha valaki, aki igazán vagy hamisan nemes emberre yádaskoclott, annak
3-3 aranyat adoUP - nem tudott nagyobb eredményt elérni, az azzal
magyarázható, hogy egységes vezetés és előre megfontolt eélkiHlzés híján,
a legtöbb helyen nyílt anarchiába fulladt. A zayarkeltésben maguk a katonák
jártak elől jó példhal, ételt, italt, pénzt raboltak, leJi)yöldözték az állatállo-
mányt, a hezárt házak ajtajait betörték, a börtönből kiszabadították a rab
jobbág:-'okat és katonának eskették fel őket. Amelyik nem akart felesküdni,
azt a tisztele személyi szolgálatra, fuvarozásra kényszerítették, minden fizetés
nélkül.2 3 Az erőszakkal felfegyyerzett nép pedig megtagaelm tisztjeinek az
engedelmességet, nemcsak a nemes emberek, de a fegyvertelen jobbágyok
ellen is fordult. 24
A jobbágylázaclás méreteire jellemző, hogy egyik székből Mharapózott
a másikba is, sőt még tO\'ább, hiszen alázadókhoz yaló csatlakozás az ínség
előtt már előzőleg ::Uold vába vándorolt magyar és székely elemek részéről is
nírható volt. Hogy a kormányzat, miután a tüzet meggyújtotta, utóbb maga is
megijedt, kitetszik az egykori jelentésből, mely'a zavargás méreteiről számol
be: "Xemesak a székelyek forronganak, hanem a belső nép is, az oláhság is
fegyverkezik s mert a parasztokat csak a félelem tartja féken, ha egyszer
feltámadnak, veszélybe döntik a hazát."25
Az ínség, nyomor, elkeseredettség nyomán kitörő és az osztrákok által
kikényszerített parasztlázadás végül az osztrák katonai igazgatás ellen való

14
tüntetéssel zárult. Válaszul az ott állomásozó katonaság a mintegy kétezer
főnyi, főként a legelkeseredettebb csíkiakból és háromszékiekből álló, Mádé-
fal ván összegyűlt felfegyverzett tömegre ágyútüzet nyitott.
Az az ellentét, amelynek tüze a mádéfalvi veszedelem idején oly magasra
csapott fel nemesek és most már határőrségbe sorozottak között, később sem
szűnik meg. A tömegek, amelyek 1762-65 között az egész Székelyföldet
felforgatták, s belső zavarokat és nyílt lázadásokat okoztak - mivel problé-
máik megoldására feleletet nem kaptak -, egymásután meghátráltak és el-
hagyták a Székelyföldet. Futottak a jobbágyok a rájuk háramló elviselhetet-
len terhek, rendkívüli szolgálatok, élelem és takarmányszállítások elől, hiszen
nem bírnak szolgálni a földesúrnak s nem is akarnak. Inkább a vándorbbtot
választják, mert még jobban tönkremennének s végül is éhen pusztulnának.
De a szabad rend is kénytelen meghátrá~ni; jobbágyi szolgáltatásokról hallani
'em akar. Hiába is parancsolják neki. Eletét és javait pedig legnagyobbrészt
veszélyeztetve látja, s már ezért is menekülni kénytelen: a feldühödött
jobbágyságtól vagy a fosztogató katonaságtól való félelmében százával, ezré-
ve,! kénytelen az erdőben bujdosni. 26
A kivándorlás méreteire jellemző, hogy . 1'762 végétől 1763 elejéig '292
család kénytelen kivándorolni csupán Csíkból - ahol az elkeseredés, éhség,
nyomor a legnagyobb volt -, összesen 900 lélekkel. Számuk ez időtől kezdve is
folyton szaporodik. Sőt azok, akik az osztrák elnyomás és katonai sorozás,
harácsolás elől nem találnak jogorvoslást és Mádéfalván szétverik őket,
ugyancsak a menekülőkhöz csatlakoznak. Az ínség és elnyomás elől százával és
ezrével menekülő mindkét rendbelieket27 nemcsak készséggel befogadja
Moldva, hanem ígéretekkel is csábítja. Ugyanis mialatt az elégedettlenség
folyton nő, már a lázadás évében szárnyra kap az a hír, hogya moldvai vajda
több ezer ember számára előnyös feltételek mellett földet ajánl telepítésre,28
S míg a kormánya katonai szervezet·fenntartása végett még-alig néhány ember-
öltővel előbb is minden eszközzel akadályozni kívánta a kivándorlást,29
most ugyane célból nemcsak hogy nem tiltja, de egyenesen kívánatosnak tartja.
Az volt az elgondolás, hogy az így "elhagyott helyekre" nagyobb haszonnal
lehet az állandó hadsereg személyzetét telepíteni. 3o
~oha az osztrák kormányzat is hamarosan magához tér, és a zavargás
hullámai lassan elsimulnak a Székelyföldön - a "bűnösök" kegyelmet kap-
nak - , a kivándorlások }Ioldva felé minden tiltó rendszabály ellenére még
1764 után sem szűnnek meg. Sokan hazaszöknek ingóságaikért és az otthoniaka t
c'alogatják, vagy megbíznak egyeseket és rajtuk keresztül értesítik őket a
kedvező viszonyokról.
A :\1oldvába vándoroltak életmódjáról 1764-ből többek között egy szöke-
vény ember vallomása számol be. Ebből kiderül, hogy a TaszIó hlelletti széke-
lyek "a boj árnak arra az évre 50 tallért,fizetnek azért, mert az közösen (külön-
külön nem) egy darab földet ad nekik megművelésre".31 Adót eddig az ideig
még nem kellett fizetniök. Egy másik tudósítás a székelyek általános jólétét
vázolja: "Oly~n jól érzik ott magukat, felette sok oda bé a magyar, kocsis,
fogadós, korcs már os s mind magyar és kevés német".32 Következésképpen a
zékelyeknek a megajánlott kegyelmet még csak megemlíteni sem javasolta,
mert "azok az emberek igen meggazdagodtak és nem tartanák grátiának a
kijövetelt". Jólétükre fényt vet az is, hogy midőn mégis hajlandónak mutat-
kozik egy részük a hazatérésre, a feltételeik között szerepel, hogy mindenüket
harmincad nélkül engedjék áthozni. E feltételek teljesítése után is csak a

15
következő évre helyezik kilátásba hazajö,"etelüket, mert előbb mindenüket
pénzzé kell tenniök és marhát kell szerezniök. 33 Ez a minden vagyontárgy
nélkül kimenekültek jó részének nagy meggazdagodására mutat.
A társadalmi ellentétek a Moldvába menekült székelyek között tehát
még csak tovább erősödnek. A Moldvába yándorolt székelyek az előbbi fel-
tételek mellett ugyanis csak úgy hajlandók a visszatérésre , hogy "akiket
gyalog oknak írtak, azokat lovasokká tegyék".34 .
A kibújdosók egy része a moldvai kiyándorlás következtében tehát a
magasabb rendirétegbe való emelkedéshez az anyagi alapot megszerzi.1768-ban
egy kis töredékük így visszatér a Székelyföldre,35 egy tekintélyes részük azon-
ban - valószínűleg, akik kedvező anyagi feltételekkel még nem rendelkeztek -
toyábbra is Moldvában marad. Ez a rész a tatrosi kerület egyik pusztaságán a
Pustina nevű k özséget alapítja ; a hozzá mint anyaegyházhoz tartozó Sóskút,
Belényes, Dráló, Nagy- és Kisszalánc, Sóstarló, Csügés falvakkal egyetemben.
A bukovinai telepítési tervek hírére egy részük azonban innen is tovább ván-
dorol. (A Bukoyinába költözött székelyek nagy része előzőleg a S~ret menti
magyar falvakban talál átmenetileg szállást). Ezzel a rátelepüléssel magyaráz-
ha1K>, hogya Moldyában maradt és Bukovinába továbbvándorolt székely
népcsoportból neh éz kihá mozni, mi benne a valóban székely, és mi a jóval
előbb ott meg települő "csáng ó magyar" elem. 36 Mikor ugyanis a szűk népességű
Bukovina betelepítés ére Sor került, a Moldvába vándorolt székelyeket és a
moldvaimagyarokat egyaránt felhasználják erre a célra. Azok az egykori
jelentések, melyek az 1776 -88 között több hullá mban végbement kitelepülés-
ről szólnak, szintén a kivándorlók kevert voltáról számolnak be. 37 Hogy az
áttelepülés valóban megtörtént, s nemcsak a székelyeket, hanem magyarokat is
érintette, kiderül abból, hogy még 1785-ben is azt a felszólítást kapják a már
megépült magyar fa!Yakba és más községekbe áttelepült székelyek és részben
magyarok (csángók), hogy " minden ingóságukkal jöjjenek a felépítendő falu
helyére " .38 Bár a település feltéte~ei rendkívül ke dvezőek voltak, mégis való-
színűleg igen sok székely maradt Moldvában, annyival is inkább, mert a boj á-
rok, féltve a kitűnő munkaerőt, a település ellen agitáltak .39
A Moldvai hosszabb vagy rövidebb tartózkodás a székelység alakulására
azért j elentős, mert a Moldvában maradt és a Bukovinába k erült székelység,
noha társadalmilag előzőleg erősen össze ötvöződött, az idők folyamán kulturáli-
san határozottan szétvált. Az előbbiek ugyanis fokozottabb román hatás alá
kerültek. Ez a különbség ma abban is megnyilvánul,hogy a bukovinai székelyek
egyáltalán nem is ismerik el őket rokonuknak. 40 Ami nem annyira a bukovinai-
a knak zártabb társadalmi életével magyarázható, mint inkább azzal,hogynekik
inkább állt módjukban polgárosulni. Viszont a moldvaiaknak szűkösebb
gazdasági viszonyaik között állandó küzdelmet kellett folytatniol\:.
A székelység társadalmi fejlődésében jelentős állomás Bukovina. Az
egykor kiváltságosak is itt kötött jobbággyá válnak.
Az egész gazdasági és társadalmi fejlődésre később is j ellemző marad az,
ahogy az öt székely község rangviszonya ez idő tájt kialakult. Legelőször
1776-78 között települt Istensegíts 41 és Fogadjisten,42 összesen 1768 lélekke1. 43
Ennek megfelelően rangban is első k lettele. A következő éyekben az újonnan
jöttek is e két meglevő k özségben kaptak ideiglenesen szállást, mindaddig, míg
1785-ben fel nem épült Hadikfalva,44 s még ugyanabban az évben Andrásfalva 45
és J ózseffalya. 46 A település pillanatában Istensegíts és Hadikfalya volt a leg-
népesebb, s rögtön utánuk Fogadjisten következett, Andrásfalva és József-

16
falva meglehető en elmaradt mögöttük, Andrá. falva népes egen k meg-
növekedé éyel már c ak akkor kezdt e Fogadj i. tent megelőzni, mikoraBukovina
északkeleti ré zében keletkezett Rarán e, a (Harán eze) neyű köz éo-ben letelepe-
dett kálvini ta c oport a ucea \'a-menti zékely fah'akba húzódott le. 47
Istensegít é. Hadikfah'a azonban m 'g itt i tartja a \'ezető zer p t, mert a
eret váro melleUi Laudonfalya rö \'jd ideig megtelep<,dő magyar lakói i
hamaro an a két előbb említett faluba húzódnal\:.4 gy lát zik azonban,
hogy c ak a ueea\'a terc tudja !lH'gfeklőf>Jl bizto. ítani a zékely köz égek

Fogadj ist(,J1i (,lllplolll

fennmaradá át,49 mert az l 66,ban a hegyek között Karl herg mellett alapított
Tomnatik50 é a 'eret yáro közelében épült Laudonfalva lako ága is le-
húzódik a folyó m ntére,Sl
Bár Buko,'inában kinc tári hirtokra telepítették őket, a kinc tár való-
zínűleg már letelepedé ük után nehá ny é\"\"el túladott rajtuk, a zom zédo
nagybirtoko ok alatt p dig robotmunkára és déz. mafizeté re kény z rültek,62
A földesúri terhek olyan úlyo akká "áltak, hogya fal vak egyszerűen tovább
költözködtek, Ekkor húzódtak le l len. egít ről a Burdujeni nevű gidres-
aödrös helyre, . őt a zájhagyomány azl i ' ludni "éli, hogy így alakult Tomnatik
a hadikfalyiakhól é az andrá. fah' iakból, őt ez okozta Fogadji ten cr dcti
helyének, a " e z" -nek i az elnéptelcnedé éi. - :Jla általában úgy emlékez-
nek erre az időre, hogy mikor letelepedtek, méa a neme eknek i kellett
robotolni. C ak a gazdaaok Y~llt ottá k meg maaukat pónzen, Yagy ki.i1dt ek
maguk helyett má t,

2 Belénr~sr: Kultúra é. tánc a buko\'inai 8z" kdreknél 17

 zabad ág elve zté újabb r't gek kialakulá át pr dm'n)czt.
A bukovinai be,'ándorlá pillanatában gy 'ge gazda ági 'rd kű zékelység
- minthogy mindnyájan gyformán kaptak t l phely t hozzátartozó földet.
igavonó jó zágot, vetőmagot, épít k z', i anyag t - a zabad ág lY{' zté ével
egyid jűl g rövid en újabb rét gekr bomlott. La an u yani az a zoká
alakult ki közöttük, hogy egye k II d 'z mát m gv tt 'k, miáltal hih t U('nül
meggazdagodtak ,53 má ok vi zont, akik zI, nem bírták, cl zegényedt k.

Andrá falvi mezől'('s7.lc!. aratú kor

Kezd tben a 15 - 20 fálc áM gazda, ('aé z n gyakori volt, az öröklé

következtében azonban a föld egyre inkább aprózódott. .\ka(lt ugyan továbbra
is egy·k't 0- 100 fálc á , az újabb időnpn azonban a. Ip több már l gfcljebb
4-5-n k volt birtoko a.
Az örökl' , föld 'ladá köv 'lkeztébl'n ig ' n nag.' a hirtok fela.prózódá a.
- A földd l r ndelkpző rótpcfekllPz vi zon~ ít nt íg~ t kintél) ('sr nő azoknak a
záma, akiket a földjük nem bír többé 1'11 artani. T hát vaK' úUandó, vagy idő­
zaki munkára. k II ('1 zegődniök. E földtp!en z g ' ny égen h Iül i több kate-
gória alakult ki: volt olyan, aki aját húzat birtokolt é c húz mell tI, n hány
kvadrá földei. kadt, akin k épp csak háza él má mmij 'n tn volt. \'i zon
kerültek t lje n ninc telem'k i. , akikn k a köz .g adoti az rre kij lölt h ly n
nehány kvadrát föld t,M hogy azon házat épít en k magukna.k. Ez II l gfeljebb
házzal r ndelkező, d~ ok zor még azt is nélkülöző zeg ny ég úgy igyekezett
magán giteni, hogy a y a h lybeli "nagy gazdák"-nál vállalt zolga ágot/iG
vagyugyanc ak náluk kere tec épjévelk ny rét,57e etlegel z gődöU, akörnyező
bojár na a ybirtokára,58 ok zodIoldvában vállalt ta va ztól ő zig tartó m unkát,59
vagy a hava okra járt fakitermcl é re.

18
 E n't gzíí(h's azonban épp n ct fiil<lhirtok állandó hullámú. a kö\'ct-
kf'zt ' Iwn npm t('kintlH'tő állandúnak , ,\ tplpp -.pk hirtoka uf',nll1i: II gazda ági
\ állalkoztLsz 'rl'm's 'jp 's , ikprl('I('f1',r c köv tkc'zttq)cn itWről időr . aazdát
(' r'lni k'nytplpn, J" Ö\'ctJ,:<,z ' k'ppen az gye rétegek , ('Ill maradhattak me
'okáig azon a fokon, ahon\' eljutottak,
.\ vállalkozó sz<,ll mű , z 'k lys 'g Buk vinában m 'g jobban \'állalkozóvá
l z, lIamaro an feli 111 ri Buko\'ina piaci ig ny it é to\'ább fokozza a már
•'zék lyföldön kif<'jl<, zt<,tt fu \'arozá t: közv tí i Bukovina eay n ép-
(''lOp rt jai kÖZL II term I 'si áannk 'nl 'p cializált áruk ereforaalmát. .\ zok is,
akik időközb n l z gényedt<,k '. min földnélküli<,knek t I'm 'ny~ le l gük
már n m volt, az erdőn kitcrmclt fa fűré zt l pr \'aló zállítá, ával60 é Radóc
kiirn " k'n \'a , d , zka, ',p~ílinka hordá ával kal kcr . heU k,6l
.\ z áruf rgal m an~' agi előr lt't l ,a zállítóc zközök birtoklá a ők t
magukat is hamaro 'an árutNm<,lé. rc ké zlcti,62 .\ z átl 'r' t nem ann 'ira él
piacra \'a l ' tprmrlé.' anyagi ha,zmL diktálta, han<,m rl"ő:ol'han a bel ő gazda·
s[lgi sz ron at( ttsá kö\'Ctkezm 'ny \'olt. ,Az iiriikl '8 kü\'ctkcztéhen a fölel
fplaprózódáslL mtU' II század rI j'rr l, a n m 'rtrklí lctt, hogya r g, ó i rül t
az rgyre nö\'ck\ő Il 'P SI' ig'nyeit nrm hírÜL rllídni , fgy a naayohb v 1:-
tC'rül-tpt igrnyl6 :z mt I'm lé 'ről k 'zdtpk a) , okkal jii\'('(1 InH'zőbb termelé i
<igm, a ziild" , , kápo zta, hagyma nagy mrnnyi ,'égh n \ aló termelé ére rá-
térni. 63 ~lí g azon han c' yik oldal n a fiild frlapl'ózódá"únll járó anyagi romlá
int nzÍ\'rhb tC'rmrlr.t C'redm 'nyez, addia a ziild, 'gtrrnH'. ztr>;. l járó ha zon
kapHaliúlódú nl i" \'('z t. A t rm lő ugyani. gazdasáai c', elédel \'a y f l l fW.
tart. lIi, zC'n a piaera t I'm l ' munkatöhblptct" íg. nagyohh munka rő zük ég-
IC't L i igpnyel. , \ t I'm Iv ' ny k pia i ért 'ke ít' , '\'cl júl'() ha. z< nból a term lő
i'a ját gazda 'á M bődti, lovat vá, árol 65 é fuvaroz, a trs \' ' r ház- é földré zél,
\'áltja nw ,66 nl ~ id pntől yá. ároI földet. 67 AkinC'k mind 'z n1('g"an, az m 'g
tiibh zel' z, Eg~'-két , z r' ne é éy ügy hef kt t<~sé\'C'I, pl. , ertéshizlalá al ,6
a ha zn t annyira tudja fokozni, h gy hamaro. an a gazdagok köz ' rl11 lk dik ,
TC'rmé. zp!r.'('n rz( k :úmúra i m g"an a lo\'ábl i kapitaliúlódá I h tő 'g ,
P 'ldául (:srplő 'pc'L \'ú ár Inak, \"an akin .k gy küz 'gb n 2- 3 i VOlt,69
_\ gazdagodá 6' rzz l g ' üti a tár 'adalmi mC'lked ' snek az a ok leh -
tő 'g ,ami fiilclclel rendplk zőkn('k az gyik kategóriáhól a m~ ikha való át-
jutását mpgkiinnyítrttC', a. nin t len k . zámál'a már jón\! kr\'('sC'hh(' ígért.
l p;az a küliinhüz() l11unkal h tőségC' k , z Igálat, idő zaki munka , C'gye, eknek ,
akik zC'I"n (' r s 1>1)('1 - voltak, megkönnyített 'k a, túr 'adalmi m lk dé t ;
"akad L pl. ol~an , akin k c' Y harázda földje . em volt, a köz,rg adott n ki
15 2 hadrátn~it , az n húzaL c inált mag{lnak , a f le ég 'wI lehúz U gy
r\' t, \rlt n('ki C'gy malac t, elment h' hónapra a Rc'gátha dol a ozni , Hozott
kukori tLt, 'IC'lmC't, p ' nzt, Ő. uP v t gy lo\'at, ziil(lc'g l fU\',\l'ozott, ' 'It k
C'g'. z évhc'I1 , )lú ' é\hen hulta a háza!, m{lr he i. kiiltiiztC'k a faluha, "\ ki
kc'vr ~ hl)('1 {'\ptt ~ . nrl11 kort mázott, n ~gy ' \' alat t négy holdat i szcrpzhe-
!rlt".'o LI' tilbhjük .'ztunára az nban a , ZI' 'n) ' 'g nagyoni: k mény ' l t t
jel nt U , .\z a fiilcltpl n, aki taya zlól ő zig t aládjától tá\' l, gy rmckC'iv l
gyütti l .\lulcháha k(~ ny , z rüH , m 'g i.~l n m pih nhetptl - CI ember
\'égén már f i l1('t ti lL ba,vas kra fá t \'ágni - , ' az a . aj{tl házzal rend lk ző
ze a ~ny mb 1' , akiJlrk ' ok zor n m ak maaának, dc től rI zakach'a f le ég -
n k i más házánúl k llC'll zolgálat t vállalnia,i2 nemigen aondolhatoU arra,
110 ay , oka! zrl'('zzC'n, .\ azda ági zor ngatott 'ágnak tc'h{Lt az ]('t t a követ-
kpzm 'nyr , )Hla~okan ki\'úndorl{\ ra kény. z I'ült k.'3 EzpldH'z c', aUakoztak

2* 19
azok a földtdpnpk. akik n\O'y npm tudtak falujukhan földpt kapni , nwrt drúga
yolt, Yagy aZl' rt nem "úsú rolhatlak , m('rt az ii riild é 's a lii ld f('laprózódúsa
kö ,"ctkczt ébl.'n nl.'1ll ,'olt f k slpg,74
A ,'úndorl,Í- nak két főirú n.\'a " olt : 1. ~ I old,' a, l.'Z III '<Y nem júrt tt'n.\'lcgp '
ki zakadá al, c ak töhb h ónapo idő zaki tá,'o lmaradá. t jelent ptt. 2. I ~rdél.\',
az Alduna Yidékc 6 .\ 111 rika. ~\ lllúlL . zúzad ,'60' 'WI zi n t l.' últalú nos nak mond-
lUttó: ,,"'ki j9hban bírt a, kij ött El'(lélybp, ha , o k hal z !'l.'nc·se értp, ,'z60') elte,
az i kijötl . E "l nott földl.'t. Erdélyben ole ó "olt" .75
A ,'ánclorlú rlső nag.\' hulláma mrstPr 'rges t('I(' [ í t 6si ak('ió ki i\'('( kez-
ményc,76 élj a: a székl.'I.\'ség ktrlrpítésr az "\ ldunaakkor mrg mO('saras , id ékén'.
"\ laU , zli ka , zPrinl 1 2-b II 2200 Jék k jön ki. ,-;z a nag.' dn{-ptp!Pl1rdé főirO'
Fogadji tpnt é. .Józ ·l.'fral " út érinti. _\ ki d.ndorlú. rm I{-ke , nwl.\ et a Fogadj i ' ten-
hrlick mrO' ma i. ,. magyar nwné IWI;:" n "('zlwk, hosszú id('iO' 'l! a küz! udat -
han . }Ur (' ak azél't is ('ml ' k('z('( r' maradt, nwrt az (jk('\ ott {-rI Úl" íz cWI
so kan ,' issza,'Úndoro!tak . D(' m '<Y íO'y is 70 O'azda jiilt ki ('"ak Fogadjist(' nh ől.
Egész h úzsorok ürültrk ki .• JÓzsdfalnt 700 00 lakósa kiiziil 200 ímtla fPl
magát. .\n drás raln\ l'(,rormátu lako 'súga nag.' ré~zt rkkor ('sappant nwg,
Csak I krtrl('ndyfah'úra ],')0 család t (')(opti lt ki . I~zrkből a ki ,ándqrlókbúl
Irte ít('tték ('kkor a Bún 'úgban Súndol'('g) húza, Szrk('lyk('\ (' és II múr rmlílp!t
llerLelcnd d 'a l nl nl" li küz 'ég('krt."
.L\ ki','úndol'!ú., (' t l (jJ az időtől k('zd n' szi nt (' cl lia ndónak mondhat Ó, s h ol
II u n yad, hol Szal múr irún\'Úha foh tatódik . 1 H2 -h('11 Dént , ] 92-b(,1l
\"i ec: ] 900 -ban ~I ag~ al'l1rll1(~gye és ~i<tJ·o. luda. , ] 9(),') -IJ('n Szt rig.\ -, ' z('ntg~ örg.\ ,
1910-))('n Yajdahunyad, C l.'rnake!'rszt úr és (;.\'orok a cé lpont ja , 1907- 10
tájáll prdig nag.\' k i ninclor!ús k pzdőd ik A lllNika fe ll'.'H
A kidllldodúsok a ,' ilúg háhorú után is tartanak. JH20 3(J Utjá n hírl'
megy, h ogy Szatmárban jó é olc"ó földek kaph atók . E .\' ("o[1Ol't azonnal frl-
kNekrdik 6 megy, h oO'y . zétn ;zzrn. RügW n akadnak l11l.'rrsz ,'úllal kozók, akik
i mél toboroznak. , zatmúr nag,,"ob b magyar községl.'i közé ddwr ii Inr k aIds
zékely !rlpprk ,79 .\ hogy a múlt zúzad " égétől szü nrt n élk ül tartanak a ki ,' ún-
dorlá 'o k és az agrctrprolelariátu földhöz jutlalúsút rrlozzú k , uO'ya núgy fok o-
zódik az r l "ő háhorú ut á n annak a sZl.'O'é n.\" égnl.'k, ct ki ,' úlá. a, amdyC't a ml.'zŐ­
gazda ági tl.'rnwlé a nagyhirloko n é a hdybe li O'azdagoknúlmúr ne m bír (' HAtni ,
Ezek vagy cl ntsúthoz, "agy az út épít éslwz , "agya jwlybdi gyárakba Il1r nnrk
cl munká nak. Ugyanis a fejlett O'azcla ' ág i kultúrá jú né mrt k bO mdl é t I('pült
székely ég II ürgelő gazdasági o kok kö "rtkezt éb('n ha n1<\ro. an fd iSlll('t' i
Bukovina pia c ig é n~'eit, s úttél' a gazclaság i okok kih'rtkrztélJ('n máI' amúg.\ i.
züks6gr sé dit nagy m ' !'\' Ű zöldség- rs hagy mat(' n.\'észtés rr, l úg,\" i nwrik fd
a vállalkozók a piaco n már fdl.' leg . zámba I11rn ő burO'o nya hasz nát i ' r kezdi k
ipari célokra fo rdítani . I ~ célra 1937 -I)('n jl'adikraldn k m r n .,í Wg ~"Úr Ir tl.' ül,
nemc ak nagy O'azdasúgi lcnc!ül r trt ad a frj! ődő trlepiMsnrk , han m a lak o. -
ág kö réből is . o kat foO'lalkoztat.
A mezőga zdasági g.,'ú ripar fl.'jlődé e - noha a hurgon.\ a (, zöldsrg-
neműekbl.'n elég ny('t'. an)'agot kaphat ott " 0 Ina nl.'1l1 ,'olt d' g roham o,
ahhoz, hogya hd.,' \)rli szegé ny. ' get (elj: ('g'szébrn foglalkoz ta , a, "' I1wg-
induló iparosodá t o ,'ább i kib ont a kozú ál a ml.'zőgazdasúgi t rlll h "' nyek hd-
yrző é rlékrsít' i lehrWségr há(rúltatla . \ t !'l1wlt ziild. ;g eladása tlO'yanü:;
- noha ige n nagy mennyi s 'O'hr n , ray O'azclának hat -h r( kOl.'si nd i'i (('t'melt -
nl.'m ütkiiziilt nr h 'z. égbr: a mi 'rt n0m jöttr k h('I.\'hr ('S ne m krl t ri (pl. a
közeli radó('zi,82 , u(,l.'anli, 3 kaczi kai, solkai I piacokon), azzal ct • zOll1szrdo

20
tartományokig, .\ Ioldvába, Be za ráb iáha i C'lj á rtak ,85 .A kik tehát a mező­
gazda, ági t('l'mel ' inLenziüid\' következtében ily módon a g~'árjpari foglalkoz-
tMú tól C' IC' tC' k, még él C'bben kC'rültC'k zembe a folyton gazdagodó para zti
rétegekkel. .\ 1>C'1 Ő t~Lr adaImi ,'ál ágot fokozta a p olitikai fe zült ég, mely a
hos zú C'mb('l'öltőkön kC'reszti.i 1 h ékél)('1l megféJ'ő nemzeti égekct hangolta
egymús C'lIen. 6 lI ye ll körülm ények közöt t. az a magya r ré zről te tet öltött
poliUlmi go nd olat, mely a buk o \"inai zékC'I~'ség báeskai letelepíté ét 1941-ben
végü l if; vég relmjlot ta, lC'galábbi s a 'zegény ég részéről n em taláLt eUenállásra . 7
őt a vá rva-várt földhözjuUls reményé ,'el p áro ul L ~\ gazdagahb é zegényebb
rétC'g k így a föld miat t L mét C' lLen tétbe kerültek . T er mé zetC's, h ogy azok, akik

(}mhöli "\d Íllll ('suJúdju a báe.;;kai kij ö\·(' tpl (' Jött

úlland óan g~arap()dóha n "oLtak , n<,m .'zÍ\·C'sen mondtak\(' ,'agyonukról é

n<,m akar tak kiji ;nni . 8 . \ Rz<'g{'n,"rblwk azonban rügWn fC'lkerekedtek é
ők jöUC'k ki <,I"őnrk . . \ nagy népszaporulat, mdy ho szú emheröltők óta
Bukovi náhan iR komol., t{lf'CtcIalomf'ormáló tényező ,'olt, a Bácskában i új
katrgóriákat ('l'rdmény('z a Rzék<,lyC'k kiizött. .\ z <'gy 'égr:<, n 5 hold alap é egy
hold r , aládta a járulék ug,\'anis azoknak is, akik nrk C'gyúltalán llrm volt
földj ük, (\ppú cr .,' rlnC' Lkrd(\f;t j<,lrntC't!, mint akiknek öt h oldon alul volt a birto-
kuk é, :ok gyrl'Jllrkük \'olt. Dr C'lőn."ü, volt cl "úLtozás annak i , akinek
tíz holdon e, ak ntIamin'l " olt [rlül , mNt a bukO\'Ínai üt hold után C'gy, tíz
után krt t Ő, tizrn fel ül pr(\ ig hú rOln hold l'áaclá, járt. ü Ilyrdé e ak a nagyobb
hukovi nai kalC'góriáknál kü\'C'tkrzctl br . 1~Z('lmél mrgtört' nt uayan i , hogy
akinrk 40 holdja "olt 13ukod nában, az ct Bácskában IC'gfeljebb l - 20-at
kapott . 9
.:\ lak ótrrülPt "ált oú-;a , "alamint a f'öldhözjuUatá körülményei
következtében a székdy. ég között a Búcsk{tl1an új gazda ági életforma

21
k letkezet t.:'IU Buko\-inúban a föld fclapl'ózódá.a a naK\ ohl> n'té.,tf'l'üleld
i í1 énylő búúról a kerti \-f'trményck lf'l'l1w'lzté"ér(' nLló út tél' 'st ('ff'(lmén. ezte,
addií1 Sác kában az e í1 y Me juttatá köwtk('zt 'I>rn kinrk-kilwk ré. zül jutott
nagyobb l('rül('t, alkalll1<lzkodnt a h('lyi \'üszonyokhoz, búza, kukorica, k('nd('r.
r(;pa terme,zt ;"ét ,"onta ma a után. 90 "\ í1azda"úí1i t 'rf'n 'úllalkozó zdlel1lű
:zékely. ég it t i. hamar alkalmazkodott a h 1.\ i \'i'lzon~ okhoz. ~\ kcndl'l'-
t rme zlé - piacforgalmáha \)rkapc-. olód,a igen jó haszonnal kf'z(lte lf'honyo-
Jítani a hnd r zállítú áL a t rmelő nagybirtok és a gyúmk közöt l.9l ~\ különb-
-ég c ak annyi, h~)í1y míg Buko\'inában inkáhb a sZl' í1 én.\ pbh földtelen('k
közül kerü!t('k ki azok, akiknek főjü\'edclmük a 'okszor kéL-húrom hete'
Hn-olléLt l járó fu mr \'olt, addig a Bác káhan az f'í1~'S' gl'. j utlatás kö\'(~tkezlé­
hen ők i a "jobb gazdák" közül kerülnek ki.
A roppant különb. égek ezáltal gazda ági élf't formúban. a jultatá.
köveLkeztéb('n p('dig \'a í1 yoni tér n i kÜ'í1y('nlítődtpk. Kiélf'zőtltf'k azonban
az gymással szemben \'aló magatarlá. tN ;n .•\ gazdagnak az II joga, hOí1~
házat vála zthatoU .. így a le í1 zebh b L ős ; í1 et tarthat ta Ilwg, mlarnint, hO í1 y
a letelepíté nél, a juttatá nál az ő zaya \'olt a döntő, Ill;g l'g) I1('JllZet ég
. zegény é gazdag rokonai között i ok "Hám adott alkalmal. (.\ nnak
('llenére, hOí1~ a juttatá kö"etkezt'ben a zr í1 én) rokonok is a azda í1 0k közé
emelkedtek). A zegény é, gazdag közötti jóindulatú kapC'Rolat u )"ani, Bu!'o- (1

dnában még meg\'oll. ::\lagyarázza ezt a mindn,\'áj uk t udatúban még má fél

év zázad után i cle\'en('n élő n me i származá, tudata .•\linthogy az em lk dt;.
é ülly dé mindig egy hizony nrmzet, égen hrlül játszódoUle, má fél-
zázado tár adaImi kiszakított águk kö\'etk zt 'b('n a gazdagahbak a
~z('gényehb('k t i ma í1 uk közül valónak i mert.ék l, '. Íí1.\' tartották nyih-ún
' ok. zor töbh nemzedéki í1 azokat a d'vai, bún ú í1 i, am rikai r konokat i ,
akiket. p dig mindann~'i. zor a gazdasági kény ZC'r "iU ('1 küzülük,
Az egymá. al zembrn való ma í1 atartá ban m gnyil \'ánuló rllentét,
ami tehát a Bác kában alakult ki a gazdagok közé emellcrdő új í1azdagok, a
Ir üllyedt régi gazdagok, \-alamin a régi zrgén~'C'k közöt t, méí1 J1rJll lekinth tő
határozott frjlődé. n k tál' adaimi zerkez tükö n lwlül. Lí1HZ, hogy az új
lakóterüleUel járó új gcLzda, ági konjuktúra. a búza é ' kukoriea 1H\í1y me l} nyi éí1-
hen é zerenc é ' ha, zonnal járó trrme zté. gazdagodá Ta \'('z('(pU. E nem-
('sak kialakította, df' fokozta is az újgazda ok önhizalmút, IWll1esak a régi
í1azdagabhak, dC' al maradt zegény hh('kkr\ szC'mhrn i~. Dp rz ('~ak hd~ i,
nem tartó k 'pződmény \'olt, ami megmut.atkozik abhan, hOlZ.\" amikor BúC', ká
1945-bC'n kiürítik, i mét "is. z é történik, é. a melwkülé, nél, ,"ag,\ oni különh-
. égelne való t.ekintC't nélkül i mé rokoni kötel;k k sZ('finl állanak il z(, é
am nnyir módjukhan "an, úgy i ií1 y('k('znek letelppedni. Sőt ok zor méí1
helyet i c"crélnpk eg~' J1lá .. al, hogy az egynemzet. ;g tagjai khclőlr í1 r í1 yü t
maradjanak. 92 . \ nagyohh közö ' égrken belüli "agyoni külünb égrk azonban
i mét. kifejezé r€' j ut nak azáltal, hogy "annak trlephelyrk, ahoní például a
régi "módo " buko\-inaiak települtek l , m{t. hont Yiszont ahogy ők new-
zik - inkább a " zedett ' -edeUje" pl. azok a n.\'il \'án zegéllyrhbek, akik .'okat
kóborolLak a Re í1 áthan .93
~\ ,rag~'oni kate í1 óri[lk a buko\' inaiakhoz, dl' még a búeskaiakhoz mérl<'n
Í'i ('l!olódnak . minthogy a )lolcl\'áIJan é" Buko \ inúban hag~ ot t \'ag~ on után a
juttatú nál nem járt rész(''INlés.91 Igya 40 UO O holdas huko\inai birtoko '-
hól tf'hát csupún 10 l5 - 20 holdas gazda l('sz , sük P'i('tlWll a húc ' kainál is
ke\-e rbb földjr l (' ~z . ~\ közép .' ő !fl - l.j 2U holda ... ból (' ...l'Ilpg ,j - li holda -

')')
. P dig , ha töhh ~ rm('k' \"olt

23
 1/2. K RNYEZET K K LT ' RAFORMALO HATA A

24
 .\ ndrá... lit h i pOl'tlt

<1rányának gazdas[t<,i hatá·.;a (.\ ndl'ú.,fal \ áéml ös zchao'onlíl\'a) III ~ SZ mb -

tűnőbb n mu(atlwzik m('g .J6zs ffalm r: Fo adji. t n alakulá. án[tl. Kczdct-
h II - amint láttuk k !'Osszahh a \-iszon.\' Fo adji. ('nn ~1. .\ ny mó
azda [L i k k k(j\- ('tk('zlt~h n a lako.'s{Lg na y r<'sz már kor{tn, l 33-ban
kiv{tlik - l('h[LL a ma .\ ar lakos. ág :úma épp ('nnc'k kü\,('tk('z( ~b n 1933-ra is
alig mutat \'áltoú. l (499 - .33 ), lfasonló a 1H'lyz('l .JÓz rrahán{d. Soha k z-
d tb n Andrá. ral nt m('llc(t a 1(' jobbak birtok\ i. zon.\'ai, a n 'p . ~g zapor d-
lával z annyim mgromlik, h y lakos ,.igának l'gy ré. z<' __ zi n t 'n kivándorol.
1933-ban l' m g(':ökk né. ('ll n \1'(' i. _\ndl'ásralnt mrll Lt m '(1 mindig a l g-
nag obb Iéi k 'zám- Illl'lk(·d ' ,t muta.tja. ~1í (1 azonban az l'lőző (' etb n a lakos-
,{Lg ~ a határ "áltozott aránY'1 a ki\'úlús kü\' tkcztéb('n javulá l, ulóbbinál
ki bb m lk d~. , gazda. ági kic' y<,nlítőd '. l okoz, addig ~\ndrá fahúnál a

25
26
közöU o ztrák katonai igazcratú" alatt úll. l~ é'őbh (~ali('ia ré. ze le. z. Yégül
l 49-ben autonóm h rcegségg' Yúlik "\ usztria országai között. Koha emb(>r-
anyag-ál1ományában az rgykori mold, ai kapc oIat erő: nyomokat hacr~- - erre
az időre e. ik a .M olddban már krwredrt t ukrún, román ő'lako ág nacr)"ohh
ménű lőrcWré e16 - , gazda. ági viszon~ aihan jrlrntős yáltozú (\ ak 1772-től
követk zik be.
Ez időtől kezdve gazdasági crörhéje fol,,-ton emdkedik, népe ge, rész-
ben az állami t lepíté.'<'\;:, 1" 'zbC'n a nagy moldnü é cralíeiai bevándorlá

Istcnscgítsi lányok

miaU már a .,: \'Ill. 'zúzad y'crére annyira megnöYekedik, hogya ké őbhi
Hománia leg űrűbben lakolt t~rületévé le Z.17 A tág politikai é gazda ági határt,
mel et a román é ukrán ő lako ág egyáltalán nem tudott kitölteni, töbh
hevándorló népe oport, (lengyd, lippoyán, német, zékely, zlovák, örmény é
cigány) tölti ki. Bu ovina gazda ági é tár adaImi kép ekkor kezd kialakulni.
A xvm. zázad má odik felére zünet nélkül tartó vándorlá i folyamatot
indít.anak m' g, III ly az O 'ztrák-Magyar Monarchia gazda ág- é telepíté i
politikájában 'ri el tetőfokát é e ak az el ő háború után lanyhuL nagy
telepíté i akeió két jel ntő népe oportnak, a németneki é zékelynek
bevándorlá ,ít mozdítja elő. ~1ikor ugyani a ki né~ égű Bukovina betele-
pít '"érr 'or krrül, a németek ]1wUrU a ~loldvába vándorolt zékdyekC' é
moldyai magyarokat ('g~ arúnt f('lha'lználják.
A lako S{lg nrlllzl'thégi úllományának egyidejű nwgnövrkC'déél é
ní.ltozú {ll zolgálta az i.' , hocr~ ('g: c t rkpülésrk ked H'ZŐ frh'ésük köwt krzté-
hen fokozatosan ipari 's admini<;ztrath- központok ká épü!trk ki. Főkén

'27
kere ke dő, i ztvi elő é katona lako ság uk, \'a lahá ny,zor It tc' rület ide(Ye n
álla m kezébe ment át, erőse n megd ltozott.
Bukovina fokozato, ki 'p ülé e, a la ko , ág ne mze t iség i á ll omá nyának
mego zlásába n 1910-ben a kö\- t k ző eredm ényt mu tatja: 794 ,929 lak ó,
ebbő l 273254 romá n, 305 101 m t ' n , 161 51 n6l11et, 3621 0 lengy l, 10 391
magyar, 1001 c eh, O . zloyák, 36 ola. Z.19
A la ko ág álla ndó felnöve kedé ébő l kö\-ct kezett, hogy Bukovina
aazda ági ter i fokozato. a n lo \'úbb ép ült. J\ xn ll . ,zázad \'égé n még nag ~'-

I l udikfnh-i hín.vok ünnrpi visr]rthrll

részt kiha. zn[llatlan erdőt rülN a 'zQ rgos fakit rl1wl 'S20 \s faég<'lé" l,ü \'elkezt6-
hen már a X i X, zázad közepére gabona 6s kapú nÖ \'é ny tCl'mő II t l. .\ felesleg
é" ét növekvő gazdasági igények kiegyen l ítődé. c ügyr. vá llal kozók nál újahh
próbálkozá okra yczrtrt t, a ki)zeli piaekonjunkt úra a . záza d r lejérr nagy zöld-
-;égtermclé t vi rágoztatot t [rl. 21 .\ mrzőgazda , ági trrmel6s 6rtékesítési
ondjai az cl 'ő háború ,után hamaro an a mezőgazda ági gyáripar kifejl ődé - é­
nek adtak löké . ZCl'Ü Irndülctet ,22 ezzel a lako .. ág fogla lk ozá 'i eloszlá. a i
megváltozott, az állattenyé 'zté) vagy legfeljrhb fakitermelő ő. l a k óhól föld-
müvc paraszl IcU . _\ z rclöirtó telcpr, ből p dig (' 'upán a saj[lI házta rtá a
. zámára tNmelö kisparaszton kerc ztül piaeJ'a terme l ő lesz.
~lincl bhől termé. zetszerlíleg köyetkezeU, hogy a vcg) s ii: zet ét<-llí ,
cthnikai (', oportonké nt má t-má t t rmelő lako ág . zinle telj s háztartá. i
iin Hátá t bizto ított a t rülelnek . _\ mi [e IC'. leg t pl. ~t románok búzában \
kukorieában termeltek,23 azt zöld égr , bur onyára e, er' ltók be a n 'm l knél,
sz \k lyeknél,24 utóbbiak pedig gyümölcsre yáltoUák b ct romá nokn ál,2i>

28
 lippo \' ú!1oknúI. 26 .\ mit a m;ll1 e td~ fakitNllwlé.', húnyú~zat, h á zépíté. ered-
mén.\·eiből a székely('\;:n('k n)' újtoltak , azt ('zek az erdőn kilermdt fa elszúllítá á-
nll , a ki f('jl('t( kö, RÓ ('Ifu\'arozúsú\'al d.'zonoz túk .
. \ gazdasúgi ('gyJll~vrautalt . ágból ö nké nt adódott, h ogy az egye kultúrák
alaku Iá. a ló;(,Jll maradt hatáló;talan pgy má ra .27 .:\ ép pk é ' n ép e oportok, különö-
en ha gazdasú<Yilag ;s t ú rsa dalmila<Y p<Yymá ra yannak utah'a, hatnak e<Yymá ra,
nll'gta n ulják e<Y} mást ól a mi nd('nnapi élet fogásait, ide<Y n munkamódok at
. ajátítanak cl. id('g('n . zokúló;okat n'. zn('k át , gyakran a n.' ('l\"(·t i . E z ut óbhi-
nak lanulsá<Yo<; p (;ldá ind talá lkoztunk Bukoy ina tiihh mú<; n épe op ort júnál i .
~\ szú mh('lih'g kii J' üllwlü l eg )'forma él:; ('<YymáRhoz h a . onló törlénpti fpjlődé ű
ukl'ánok 6 ' romúnok p6ldáuJ. akik még akkor találna k ('gym ú. ra, a mikor cl
nagyobb IWI11 Z('t i ii núll ó 'lll ú., fokát n('m ;rték ('I, l('hút ..\ Iolch'ában, minden
to\'Ú bhi n61kiil Pg,\ másba oh'adnak é., g.' ütt 1ll(' I1I1l'k to\"ábh Buko \'inába.
Ira"o lll ó \. i"zon) alak ul Iii a Calíciá "ll határo,", \"idék('n na<y),.. zúm han ]('telepe-
dplt rut (;n{'k 6" román ok kiiziit t: az (' I öbbi(' k től a romún para zt ág idő
haladtánl l ('[tanulja a 1)(' 'zédpI. és él má ' odlk nel1lzedt;k múr a e. aládi életben i.
('zt ha. znúlja.2~ Ilasonlú fol.' amatot észl<'lht'tünk a múlt ,zázad közepén
lPIP\(>ppd II sz lo \'Úkoknál. kikJwk az dl('ngy('[e"edésp oly rohamos, hogy l 90-
[Wil ll1úr mind lpn<Y,\ (,Inpk "aUja magát. Ug.' an il.' (' 11 kp\'és ; őrizték nwg
ö náll ó~ág ukat az ür lll é n.\ pI;: és ti únyok is: az ('\()bbipk fölpg a románok é~
l('n<Y\'plel;:, utóbbiak cl I'Ománol.::. közé ob adtak .29
, 1ra az (,<Y\ mús nH'Il{' t t él és kön pt I(' n kultúrfo l'l11úló hatá út nézzük, azt
látjuk, hogy a~nak N('(lm ;n,\ pképPp!1 ,",lg.\' n.' pI \ ilp<Y alakulnak út az pg)'('s
nép<,soporlok , nlg,\' NŐ kulturális kC'\"(' r{'(lé. lwn le"z ré"zü lc ~\ z C'16bhi nypld
alakulá. plöf('lt éIPI(' , hog." az ö n úlló politikaizcIT('Z('t I 'ég gondol~ tút még nC'1ll
i m('J'ő népC'k \ agy né pc'"o portok kprüljpnpk ('g,\'Inú~ I1wll;. Utóhhié , a kul máli.,
kpv('J' désé pC'u ig, hogy az C'g.' (..., néphat~l['ok akár könPL \'e, akár közH't!C'nül
é ri n t kpzzC'lwk ('<Yymá:sal.
.\ z d éí bbi C"löfeltétel Buko \in a legtöbb n ;p('~op() rtj á n úl nem hiá ny zott,
d(' többnyire az utóbhi fl'lt étpl is hizto:-.ítoll ,"olt, hi ~ze n a néphat árok legtöhh-
. zö r köz\'C'lleniil is é rinlkpztpk . Buko \'in ában a kglöbb nép e oport nem alko,
tott mcgszakítús lll'lküli Pg.\'S 'get, hanC' 1ll kispbb'nag,\ oh b tömhiikhen h plycz-
k dtek d ..\ zo nkídiJ pgy tdppül és hat á rá n hdül i. gyakori '{olt a \'('gyps lako. -
á<Y ..\ küz \·C't II érintkezésre nag)' mért Ikben lclw Wségpt adol! az úrul ernwl ",
árufol'galolll kifPjlődé sp .. \ .' u(,pct\'a tNe p 'ldúul a nagyfo rgalmú Radauti
piaecal . élénk kC'J'('sk{'(l<'lmi életén'Po már elc\'e me<Yhatúrozó yolt a k ö l'll.\'PZŐ
lakos.'úg , f6kénl ct • zékC'ly köz. égC' k kulturáli. alakulá. ára ,
A kultLJ['áli" kap{'solal mérléké t mindI. ,t esct b('n (' rőse ll n1('g.'zahta a
<Yazclasági Pg ,\'Jn á!< nw lal t. ág, a hizon,\'o, iSI11('J'ptC'lp!1wk I ajMítá. úra "aló
haUu'ozott tiirpk\'és székeh'pk-némptck,31 r o mán ok- székC'lyek 32 kiizött ' s II
kiizö Ü' lppülé i haláf'On'lJ Iül kifpjlődő túrsadaiJui C'g.'~má rautalt ág. 33
•\ hatá rŐ . sé<Y (; t a hal ó fél népe, ' ég z~~ma szabta meg . Bármilyen erő ('n
haloltak i: az C'g,\'e kult úrúk C'gymá ra , legfdjehh módo Há okat ' r}w!tek ('1
az i<l<'gC'11 kultúrában. AkáJ'l1wlyik i. lett az adó fél, minth ogy Buko \'ina C'/'ő. II
YC'gyps n ' p('. ségé nC'k kÖ \'plk zl'hpn csa k hizo nyo ' hányada yolt II wl('
azono.. polit ikai határok I;:özi.itt élő idC'<YC'n t ö rt é ndi fejlődé . li n ép knek , m é
ha akart \'olna - pl. p olitikai e. zközökkpl - el11 tudott y olna olyan hatá. t
<Y~'akoJ'o l ni rájuk , hog)' l' kultúrúk önálló jp\l gél I11pgló;züntp. fil' , P élda PITP cl
zélw lypk és né l11 etpk N,C'lp, kik mt'g má ré l é \'szúzad után , HZ itlC'g('n körn~'ez('t
cJ\('n ér is, ló;o k ro kon \'onúsl őriznek az ('['edeU hazújukbe!iekkC'J.3J Tekint e tb

29
kell vrnnünk azt is, hoO'y a kol onizált trlrpítc\srkho. zú icIriO' tart otiákakap 0-
latot az errdet i hadl \·al. 35
.\ zékely ég kulturáli, alakulá ánál az ('gyr népe, p dok hat.á a
ugyane ak ré zbrn közvrt Irn, ré, zben köz \'rtd l formában nyilvánult meg .
Egyré zt az a tény, hogya zékely 'ég települ ' zónája, egy zerr több, rutén,
román, német népe oporUal köz\'eU nül érintkez U, má r' zt, hogy nyomó
gazda ági okok következt.ében köz éghatál'okon brlül a n m- z 'k l ek
állományának mrgnöv ked ' határozott emrlkedé t mutat., azt eredményeztr,
hogya zékely kultLmtli élet állandóan köz\' tl n hatá oknak volt kit'v('.
Bukovina gazda ági fel 'pit ' pedig állandó krl'(' ked('lmi éri ntkrzé t j lenteU
a termelv ' nyeit 'rtéke Hő z kely égn('k a tartomán má n mzeti ég ivel:
némettrI , ruténnal, lengyellel , önn énny l. D a t~1f adaImi okok i nagy -
mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy meglehE'tő en nagy t rül t vált a székely-
'gpiacává, melyen ré. zben termeh'énYE'it, ré zorn munka rejét ért ke Hh U,3S
mikor ielő zaki munkavállalú. vég ti eg' z n )Iold\'áig é B , zarábiáig i
kikény zerülL _\ kifejlődött nagyarányú t.ár adaImi ltolódá ok pedig azt
er dm ényez ék, hogy a meglehető en nagy földt riil ttrl r ndclkE'ző gazdag
rét gek mellett egyre nőtt a földtelen, földre élws zrg ' nyemb rck záma, akiket
az emelkeclé vágya állandóan vonzott Erd ' ly , )lagyaror zág f lé, kikrt a
v<Íratlan zerrnc e37 vagy a reménytrlrn ik rtelcn éa időről időr haza i
kcrgetrtL3 Ez k ok kulturáli hatá, t i hoz tak magukkal.
lIa a ouko\'Ínai zékrh'rkrl ért hatá okat n 'zzük, főként azzal a körül-
m nnyel krll zámolnunk, -hogy zűkebb köz éghatáron orlül kellett-c a
folyamatnak lcjM zódnia, vagy tágabh politikai határ n.vújt ott rá lrhető ég t.
.\ z előbh i r, dben él kulturáli. kapc olat állandó tár adaImi érintkrz ' köv t-
krzm 'n)'e, az utóbbi e et ben elke rülhetrtlE'n gazda. ági, politikai viszonyból
folyik . ~ em y 'kUen ü'hát, hogy az a nagyobb mér('tű kulturáli, változá, ami-
vel az utol, ó bukovinai éyek alat t a ,zékrly ég nél találkozunk 'ppcn Fogadj -
i, tenn ' I ' ,Józ effalvánál mutatkozik III g, a hol a román ág hatá a a közvetl n
<'gyüttélé kü\,rtkrztéhrn a legerő . ebh volt. .\ hatú: mél'tékéL ugyani rő en
befolyá olja, hogy tholabbi ' népe oporto kkal folytatott gazda ági köle ön-
hatá. köv tk Z 111 ' nye-c, vagy egy iclrgen roport rátrl pülé. é. egy köz ég-
határán belül a gazda ági nivrUálóclá é. tár,;adalmi 'ri ntk z' útján jött-
létre .39
Ilyen faluközii. égben való élé e tén a hatú. NőS ;gét, milyrn égét ké
t ~nyező zabla I11rg: 1. _i z ill tő nép az rgyüttc\lők gazdasági fölénye, alá-
rrnc!<' lt 'ge (n' l11e t(' k- zékclyek, zékelyek-románok)' 2. az eO'yüHélők
osztálvhelyzrt .
:\ zékely éa é a YClük érintkező I:omán. á tánran) aga Yilág:o an mutatja
pzt a kulturáli. kiegycnlítőd6 t. j" fogadi. t nh li r mán ág túncan) aga az
1920-a ówk előtt a zékcly('k maga ' abh gazda. ági foka köwtkrzt 'brn erő
, zékrl)' hatá. t mutat. gyanakkor hizonyo n ' m t tú nrnc \'('k l 'pprn az
andrá. rah-iak őriztek n1('g - ez \'oLt az a kiiz,;~g, ahol a kgnagyohb számú
német lakott - a németrk kultmális fül ;nw miatt. .\n clrú .. fald.n é' Uadik-
falván a lengyel rtlmiku hatá. alig , zrmi)rütlő, a wlük ,aló j lentékt len
t<Ír adaimi kapr. olal kö\'etkrztéhen (a Lrngy('lek inkább nts uta:ok é,' va úti
ti ztvi rlők) . E polgári o. ztály frjlőclé" e kö\"rt k zt ' hrn azonhan hatá
k('vé . é nc\pe op rthoz kötött, inkább intrmarionúli __ , mint rt hnikus jrll('gü
tehát ha át vétel történt L , ke\"é'lhé . z mhelitlő. 1920 után \·i.'zont H, román. it
gazda ági ni\'ellálódá:a kön'tk ztéhcn Foaaclji. t né. ,Józsrffalnín a kulturáli

30
átvétel az clőbbin k fordítoUjak 'nt a román , ág oldaláról történik. (L. l.
térképet.)
lIa nem fa]uközö" 'ghrn való élé ről van zó, akkor a kuHunUi hatá
erő égét két t'n)"cző zabja meg: ('gyi k, hogy az egye néphatárok mennyire
érintkeznek,lo p'ldául a német éO' erő kulturáli hatá át magyarázza az,
hogy Bukovina n1á ' ré zéb n m 'g ennyire egy 'ge t rül tet em alkoUak,

r-- '"
: Loudanro/vo
L __ j ( BoIc4uji)

Rádöuli (Roda c)

ls lens elfils

® ArbON!

® Solco

100
lokOS
• s/éke/'I
Suceovo
®
~ romón

C:::J némel

JÓlseffo/va
G /enlf'le/

D elf'leb

1. 8;;;. tér/dp. , \ bu!;o\ inni székC'ly fah'uk nl'mzcti gi D1l'goszlá a

mint ;ppCD a sz(;kclysé rr közC'léhcD (L . 2. térképct), tehát gazda ági é kulturáli

hatókép égük épp itt nyill'únulhatott nlC'g a lcO'erő ebben. má ik tényező
a politikai Nő,' i ,'zo nyok nH'gvúHozá, a. Különö en olyan területen, mely
gyakran cserél gazdát, é n'gye nrmzeti égi ", zetétrlű - mint Bukoyina -
az r yik legdöntőhh t ' nycző a kulturáli alakulá nál.
lia ti. a n'phatárok kö," HenUl nem érintkrznek, c upán azono poJtikai
határ ad k 1'{,(c1. ct különhöző népe opo1'toknak, akkor a politikai zervezetet

31
adó népcsoport a, lE'gj('lE'nH)s('bb kulturúli s hatótén.r('ző . . \ kN('skcddmi
é kt, a katonaság , az állami adm in isz I rú ció uO'yan is kiinC'!!rn t úrsadal mi érint-
k('zés nélkül is irányt . zah a ('rjl ő dés n é l. .\ kuturúli: \'áltozús azonban nagy-
mértékben függ attól is, h og ~' az i Ilrtő hat alom III i I,\'rn m ódo n kolonizált a
a trrülctrL .\ z állami apparátus (tisz t \'i. elők o. ztályhrl.\'zC'!r) a kulturái
fejlőd' tethniku an n em befolyá o lja, cl k rrs \;: ('([r Imi búzi ki é pít és a polO'ár áO'
haladoUahb foka miaU gyo r ütemű p olgáro. oelcL ra n'zrt minlhoO') \'elük
a tár aelaJmi érintkrzé . okkal nagyobb, mint az r]Őz6 rétrgO'('1. .\ hatiL azon-
ban itt. i inkább int('rnario ná li i['á n~' ú . Ethniklls (' !t olódúst ('su pún a m('ző­
gazda ági lak o . ág fcl szap orítása jdl'nt.
Olyan tNlilE'lrn, a hol az állam hat a lom időnként gazdát ('sNél, a poliitkai
hatalom nwO'd lt oztatá ánll előálló e rő \' i szon.\ -rllo lódús a kult urális fC'jlődé
('gye' szaka. zain i le m é rlwt Ő ..\ I('n )"rl á llamh oz ntló tartozá. (·,.;u pún a k I'(,S-
keddmi ékt Ilwg. zN\'rzé 't hozza 41 (tisztd.,rlőrétC'O'),a na yobb l11él'\ lí polgá-
ro odá Buko \'ináhan nagyobh C'!hni ku s szí 11<'1. "dé. t n('111 okoz .. \ kultuní.1i "ál-
tozás zembrüt\őbh az O. ztrúk - Jl ag~'ar :.\lonar('h ia l'S az (' I ső \ i lúghúború után a
román á llam mC'g zervezése ielr jén, ~\ . zékdy('kkd k<iz \'C't lC'n li l éri ntk ('ző föld-
III ü \'e n' mC'! . ég 42 társadalm i foka kö\'rt krzt él)('n C'I'()" (,t h n iku. hatúst g)'akorol
a . zék lyekrr,"\ környC'ző piac-O'ó('oknak , pl. HadHl\inak , ,'u('eantnak nagy
némE't k rC'skeclel m i föl ' nyC'43 a \'r l ük folyt at ott küz n ' t I('n úru forgalom útján
az e l ő bbin ' l jónll haladottabh polgári zintLí kultúrát kiiZ\'('tíl a HzékC' ly.ég-
hez . Ezt ct kultúrút a németrknrk küzn't\rn módon is all;:almuk n\'Í1t az
O ztrák-)J agyal' JJ o narc hia adminiszlráeiós tiszt \' i.'pI6i karútól (' I sa j ~títani,
dc kato nai é \'ei k alatt a szék JyC'\;:n('\;: is módjuk nl\( arra, h og ~' a német
ga rnizó nok . zellem 'L kÖZ\'E' t1 pnül Il1E'O'ízklj ' I;:. II . \ nl'nwt kNr kr<1('Jmi é
admin i zt rath- rétC'O' és kat o naság nagy fdd uzzadása I;; ug.nw is trnnészC't-
zNűlcg az íz lé fin omodá cí",al é. az igényC'k fokozott nü \-r kr(\ '. ' \-d járt.
Ez az otth o nmaradoLta kkal fo lytat ott álland ó kapC'.olat k ii \'C't \;: C'ztébrn la -
ankénL kitermelt magáhól C'g.\- n é nwt jrllrglí, p olgú rinak lll o ndhat ó, rrő E'n
provin ciá lis ízű \;:ultúrút. )1iko r az 192Q-a. é \'C'k hC' n a romú nság SZNÚ 111 g a
p olitikai hatalmat , a hrlyzC't cgyszerrr Ilwg \'á lt oz ik . (;;tzr!a. úO'j térrn uO'yan
a t rmolőr l'ők fr jleU ége kinE'l;:.-kin ek a megérr!r nwl! ku!turáli s sú l.rt bizto. Hja
(koráhban a székdy ég oldaláról a ro mán. áO' f('1 '), a kal o naé lr t azonban a
románokkal "aló köz \'d lrn kap r.o lat kö \'r t\;:rztélwn - ('gyütté lés set ébrn
a tár ada iIII i é rin tkrzés tNmé zC'tC' prog re . zh' it á. cl né lkü I is - INmé. zr!- ZNíí-
l('g nagyohb mé n 'ü román hatá. t Nrdmén~ ('z. 16 I ~z a ké t I C'O'Nő:e hb hatú cl
né met és a r o mún , a zékrlr tún ea nyagban is fo kozatosa n mrgmutatkozik.
Amilye n mé rtékhcn meg magya rázza t('húl C'g) né p kultúrújának az
(j . zotétrlét az a torülrt, amrlybrn f('jl ődött, 01.\ a n mér«'klwn utal az újahh
kultúrz ó na cl Iwkö \-C'lkrző \'áltozá. okára , .\ z új lC'riik t adol tsúgai ugyani
mindig új gazda ági é. túr. adaimi é rintk C'z ' . i khcW"ég('k('t jl'k nt rn k . Ez
m á T' autochLon lako .. ág nólkül , pu . zlán a m g \'úl t ozot t kö rn.\"('zC't új gazda ági
adoLt 'ága i kö \,C't kczt é brn i. i rúnyí tó lrhct, ~ fől('g az újon na n jiittrk O'azda. {wi
kultúrújára . - .\ földrajzi kö rnyez('l é. az ,)1 t é\() (' ml}('1' hat á. cl azonban
I('gtöbb zör rgyült \'átik ér zhctő\' é. mo. t múr az anyaO'in kh ül a sz('lllcmi
kultúrára i . - IIi zon arán.\'!ag ritkán fordul ('\6 , h ()O')' rntku últ küz. égek
IC'O'ye nek új lakóllE'ly' \, ' \-alamily('n üi.. r l1 tC' l(' pült népn('lc "\ Huk \'inából
Búe kába é. :.\1agyaroT'szágra tekpült . zékd.n~égl1('l azo nban ahban a sz r('ne é.
h r lyzetben \'agyunk, hog ~' két kiiliinbiiző t('kpült'Hi ad()tt~úgú tl'l'ü!d haUI. út
Yan m ód unkban Irmé rni UO'.\'<lllClzon nép(,Hoporl psptébrn. J ~ ' alkal munk nyílik

32
arra i ,hog." mint ahogyan él huko,' inai kor zak alat i egy kialakult kul úra
il "Z t' l lét ,' iz') álhat! uk mos! él kulturáli. bei Ile zked' é. alakulá k zdeti
fázi ai! el(,ll1('zziik.
Amildpp Htlamil~'n r.. i. s<'n tdpült küzö ': 'g rész ' ről lrm~zet ,
hog) a magá, al hozot t anyagi jamkkal minél nagyohb társadalmi úlyt
ig} ekezzék maO'únak bizlosítani , u .,'anúO'y 'zeJlemi t<'fiileten i. ha onlót

~
<"...... ~ BáJcóufi

(B]
')
• S lu-l1or,

/(1J11",,~o(Sqlql
,. .............) a"i_'~w'

:.._-- ~U;::::%t0::r .......

..........~j)
~ 'hm
~.
4

:!. HZ. térkép. bukovimli szék ly falvak kulturális kapcsolatai

sz('r('tne magának ki \'Í ,'ni. Ez a zük ' g z rű n föllépő tár adaI mi 19 'ny
t('hái thniku kultúra k 'p b n fog j lentk zni azon a tér n i , ahol az lőző
áJlapotban m ' g maguk a kultúra hordozói i li ztán látták kultúr l lU ik
M,' ll, n 111-. ajál ,' ltái.'17 z eredmén az le z, hogy kultúrájuk még ink{\bh
min! ethniku jell gű kul úra fog b le imulni az új környez tb .
bukodnai z 'k ly g i, mih ly t új állomá helyér, a Bác kába
'rkezik, már z n az úton halad új kultúrkor zaka felé. Az önálló köz égkeret. k

3 Belén 'r ~': KUltlorll t nc a buk "lnnl 8zék Iyeknél 33

a magukkal hozott anyagi jantk társadalmi súlya (\s II 1('I('pítöss('1 lwnnlik
\ a köm. ('zNükben m('gérl lődölt kultUl'úlis mis. zió l udata ('gyiiUrs('n
közr játszanak abban, h gy a tudatuk őrizt huko\'inai ,,!pITitoriúlis" kultúrát
pthniku ' rtékű vé léptd \'r rlő, mint saját "n('mz('t i" hiiszk('~giik('! félt \'p
őrizz'k é mut ga. sák . Ez pedig ('gyr' zt azt ('r dm~nyc'zi, hogy mi\'('1
O'azda ági kultúrájuk t('rm z('t. zrrűlrg az új kiirn)'('z('t l1<'z alkal mazkodik
anyagi ku ltúrájuk ré. zb .n, . zrJlrmi kultúnijuk azonban !('Ijrs ('gészéb('n
mrgmarad . ~I á. r' zt : am nnyit zrl!rmi !érrn át\'r . znpk II Idirn)' ('ző maO'yar
lako á lól, ugyanann.\'it át is adnak annak .4 K ultúrájuk Pt hnizálódús[tt

h{\('s)wi s7.é),;(') .\ · gyNm(');(') ' II ilU pkö l'i ot t hOli hllll

nagyJ1l~rtékh{'n nw kiinn."íll'ttp az cl 1('ll'pülrs kiivdkpzté!>{'Il.'z('rz('11 1H'1.\z(·ti

('lőny, hog)' zárt kiizség krr('!ei közüt t iinúl!6 társadalmi r .' kulturális él t('t
élhetl k, é. előn~' ii '('n hat ott rá II kiirn~' rz('t ii k i rúnyáh<il tapasztalhat 6 harát sú-
go tál'. adaimi ma atar!á. j •.
Kulturáli. alakulá. uk egyrészt az új I<lirn.\ ('1.(' t Ic·1 júró rl('t forJl1a - \ áltoZ<l -
tól, vagyi , a köm. ('zeU I folytatot! azctasú i (;rinl kc'zést6l, Jll [lS r(\szt ré i
kultúran. aguk át ült tési l('h('tős~g~t()1 fü criil t. , \ 1. ('Whhi ('sak ('gé:zpn kis
m 'rl'kh .n hat II kultunili. alakulá. ukra .
B~tc . kában ugyan i. a szék('lység a pi~l('ra ndó mi néísc\ i tNJll('I(;sről úl
k lie t, hogy I 'rjen cl mennyi 'gi trrJll('I(\:rr . ,\ mi búzát . l\llkoric'út pc·dig nagy
ro nnyi ógben termelt, azzal n('1ll k('1! t t mind nnap piac'l'a m('nni(' : a saját
. zük 'gl tÓl' l I'm It k ndcrr l . rm . , (' kiilönh('n S('Jll lét('. ülh('t(·tt azdasági
kap ola a köm ző magyal' közsc; ('kiwi, azok nagy fok ú iinpl!átot to úga
követk ztéb D. Eg edül a távoli szrrbrkkd alakult ki valamilyrn minimáli.
krr , k d Imi kapc. olai , azáltal , hog~ azok hiúnyzó állatúl!oJllúnyukat II

34
, z{-l.,('lys{> Illq SZl'J"( zt 'k 1)(' , ,\ piaeon \"<\Ió gyakori nl('gfordul~t:uli: \' i~ .' za<,s<'sét
s az íO'~' fl'II'pő h lyhl'zl,üWU , \ l'( némil<'g l'llen,'úlyozta az áruforga lom
bizonyos tNüll'tl'n tapa, ztal ható nagy lcndülctl': a na y kl'ndergyárak
(\ ' erbáe, Pl't r<l(" .'z(\pli t) n~'('r .. anyagszük 'glete fokozott szállít"U ig' nyek-
kel lépett fl'1. ,\ mi sokszor többnapo.' t~t\'oli furar kra k ' ny zedtette a bácskai
azda. á i forma kÜ"l'tkl'ztt\b('n hel hrzkötiiU . zékrlyrkrl. I~zrn túl az áru-
forgalom Irhonyolí tá:ának ct lakoss:~g nagy fok ú iinrlÜt ot t. ága kii\' t krzt 'brn
nm , ok Irh tős \ \'olt .
,\ ludtúranya útültet \s\nek trehnikai I hrtö 'g't az Mt I pít(\ , módja
l ('Ijrsrn 111 határozta. ~I i ntho )' Bár káhan a z 'k ly ég telj s tárgyi fl'l-
szerl'I'sénrk 's t rmészr(. zNől g l11indf>n szrllrmi janínak hirt kában költö-
züt t br, rs szííkrhh hat [ll' kl'rrt 'n hl'lül mús nrpcsoporttal nrm került tár adaimi
(\rintkrz6sbr , idrgl'n sz('m kritikája nem értr, trhát a . aj át ját ha ználhatta .
I)r ha alkal mazta is az ot( talált tárgyi f L z rrl' . t nem I' \'én ha zná1at i
módjának bidok[tban, hisz('n hiányzott az rmb ranyag, m I uta. Há okkal
I'lIát ta \ olna , a túrg)'akat a 111aga l"(\gi módján \'rHe i énybr .49 Trhát n m-
('sak sz 1I('mi javainak maradt áltozat lanul hirtokáhan,50 hanrm a tárO'yi
ja\ ak használata is k('\'é,'sé \'últozot t . . \ \'ÚItoú .. inkáhb II r jlődé. nl(' ,
g,\'orsulásában álloII ,
I H~~ ulán a 1H'I)zl't ('g~SZI'IT(' Ilwg\'úJtozik, .\ z all,ragi jan.k rlw'szt6 c ,
lársadalmi súl,\ talan";'tguk és a \ ' 1' ~' I'S kiizségkerl'trk bl'illr. zkrd' i nrhéz égei
miatt kultúrájuk az ('deli im\1 is fokozottahban I'thnilw. i 'nnyl'llép fl ,
m[t. részt gyorsabh iit('mh n i" alakul. ,\ kulturáli: mi .. ziÓ gond lata itt azok
kiiziit I a n(\1 I'"oportok kiiziill, nwly('k iinálló n rnzrl i IradÍC'ójú kultúrá\'al
n·nd(·II\('zn('k , hatúrozotl In!llurúli" iinfuclalt[l N():iidik. :\rhán\' é\,\'rl ké. őbh
kultúr('ll'llwik ('I'(·dl't(\lwk han ztat~u.;a Ill('O'ítélésük . z<'l'int I~é nl'111 ml'nt
"zé ,\'('n"zúmha . l'O'~ ,lIwt től azonban ,\l agya!'o!,l';zúgon múr ic\l'g('nkrdnl'k ,
majd ug,\ anaz -;értéídésrl' szol .[d okuLI;)
.\ dltozoll \(·ll'piil(\ ' i (\" tl'lC'píl(\si kiiriilm6nYl'k kiin'lk('zl(!lwll kulturúlis
l'(·z('l'\úlödÚsuk is m('''lwlwzüll, hiszl'!1 ('Z ('r6:l'n fiil!g al tól. mrn!1~ i 1'(' élhrt
I'g,\ n(\p úrI lúr aclalllli (q('\('I . , \ nl('nn~ ih('n a szék(,I.\'s{g \'(' y(' 'st'gmenll'.
küz. égkpl'\'l( k('t 52 lI1inl a 13~t('sk[tl)an itt nrm alkothatot t, kulturális
Iwilll'i'lzk('dés(\nl'k n1(\1'\6k(· ('ls6so!'han :zúmarányátöl fiig <it t, ,\ zokhan a.
kiizség('ldwn például , ahol súma a tiibbi khrz \iszon,dt va II Ic-gma asabb ,
ma ándhozolt ,,('thiku-;" kultúrújúl rrő:l'n őrzi (a Il'gliihh tolnai -baranyai
11'1('plwl)' n rz a Iwl~' zrt), Illíg ot t , ahol a súmarúnya a tiibbil'k 'hrz képr, t i.'
kiesi , a k('\ ('1'1 nl'mzl'l iségi Iwl ,\ 'zl't kullurális \Il't \n k azonnali feladás~tl
kiivl'I('Ii . 1':0',\ ('s lolnai t('ll'piiléspk é: ndanwnn,\' i búe:bodl'OO'i i: rbb a e:oportba
tartoznal\. 11!'('n \' ('O'~l'S lalwsság I's('tébrn a kulturáli .. bl'illl','zkNI ', mért 'kr a
-;úl1larán~on kh' iil a kiiziiss(\gi ii:szl'tarlozús tudatától ' s az azono, rthnikum -
hl'lil'k lakóhl'I,\ \n( k ('g, m[tstöl \ alö t~l\'olsúgától is függ . ~I íg a tolna-baranyai
tl'll'piMsi lPriil('I('n a m;g,\ huko\' inai kiizségből ki"últ (l'Il'piil ', i rgy, 'gl'k
('Ct,\ múst ól aránylag 11('111 nag,\ t [t \'ol"ágm hrl,ypzkr(h'én 1'1, kiinnyl'n frl vrhrtik

il t ársadalm i (\ri nt kl'z 's fonalát , add i 13áN,bod rog húom k iilönböző buko\' i nai
kiizséO'hiíl I(\tl':iilt t('lrpri ('sak ho, zú út é,' nrh 'zs6g árán találják m g II kap -
('S latot II tolna-baranyai t('ll'piMs k m( g f(' Ic-I ő buko\' inai tömbjé\'l'1. I~z rSl't -
hrl1 a báesbodrogi :z ' kl'I," nem \;:l'rr. i II kapc'solatot cl m~t. bukovinai köz, 'g-
hől szúrmazókkal, hanl'1ll pu,'zt{tn k 'n)'<'I mi , zrmpontból i .. inkább a \'rl rg~'
köz " határán Iwliil élő id rn (\ op !'lokhoz közrl clik ,53 is azok kult urúlis
('Il'tébr fog b kapl'solódni.

35
 Andl'lÍsful\"i és hudikfllh i sz6k€'1.vpk Kllknl>don. ünlwpi \ isd~(1)('n

36
 .\ ku lt urú li ' l)('i lkszl\C'd 's ll) ' rt \kC' (C' hát egyben a kultur{L1is ala k ulás
mért 'két is j Izi, az pedig a köz ég határkerctén bC'1i.i1 lakók gazda ági é
tál' adaimi C'gym:l.rautalLágán túl ki mértékben új gazda ági élC'tfo rmá-
juktól és C'thn iku ' kultúran,\'aguk átü lLC'téséMk tech n ikai l ehrtő, égé-
től fÜo-g .
~l inthoo-y J11agyaroJ'sz:~gi ' Irtformájuk kü\'rtkcztélwl1 piacigényük c C'-
kély, amellr(t ct háború pusztítá kö\'C't kC'zt 'bC'n C'gyC' l őre ők is igC'n gyakran
alkalmaznak szal'\'asmal'hát iga \'onó jó. záguJ, így a fu \"arozá. nak i ki ebh
sZ('J'C'p jut az eddiginél élrtmódjukban. K ulturális kape.'olataik [C'I\'étC'16n61 j ,
így csupán kiiz\·C't!C'n kiimyrzrtükre ,zorítkoznak .
KulLur':lli s alkalmazkodá, ukat nao-ymértékhen lllC'ghatáJ'ozta az a
kürülm 'ny, hogy kén) sZNítŐ okok (me nC'külés, üldözt~t és, tábori élet) követ - I
kezt 'h(,11 tárgyi. ja\"akat ('sak ki . mértéklwn \"Ctgy C'g.\'általán n('m \' ilu ' Urk
magukkal , azoktól már a Iwly\'áltoztatás dőt! kénytrlrnd;: \'oltak mC'o-\'álni ,
\'alójában C', ak . zdlrJlli ja\'aikat hozhatták magukkal. .\ zerint, hogy a tárgyi
ja\'akból llH'nnyit ikrrült átlllrntrni, él változás "agy azonnal J11rgtiirtént,
mgy rgy kis idő Plt !t(' után Irlt rohamo. "\ 1. utóbbi l' r thrJ1 az a különii,'
hrl,\'z('( :dlt ('W, hogy k<'\'és magukkal hozott tárgyi fel szerrlé ük sze rep
I1(llkül marad\'Ítn , sz int (' esak II • zrllrllli janlk sze rep It fogja brWltrni. .\ I'lIha
sok ('srt brl1 dísz ll' z, 11(' III \' isclik ,51 tr xtiljeikrt ládafiókban tartják,55 hog.\'
('zze l is kímélj ' k és őrizzék <'lőbbi kultur:dis á llapot uk jclkép'C'i(' Ezt az Mala-
kulást kö\ (·t i él sz lle m i éld \'áltozá a - noha cl l g . zí " Ó' abban éppC'Il rzrn cl
t(>l'r!l tapasztalhat ó ~tz et hnizúlÓdás. _\ forma . olcá io- ITIro-marad, dC' új tartalom-
mal töltődik III g. Lassa n cl sz llemi ' let i ' eh'C'sz ti régi sze rE'pét és üreS
1 radíei ó \'á válile - Eg:-' crC'g n ép zokás - lakodalom , kis mértékben a
hethkll1C'zé" dC' a táneélC't i - la , an c. upán C't hniku ' megmozdulá á
le, z.56
Ezzl'l f('jlődésC' újahb fordulójára jut cl a buko \'inai . zékelység. Bál' a
változás C'gy<,l"re la sú , dl' már' ok polgári C'lcm is w'gyüll)('lC' .. \ z éldforma
kény zrrü \'áltoú a fol. tán sze mbcWnő az alakulás mind az anyagi , mind il
>;zellc ll1 i kult ú ra trl'üldén. Az i II látottak ~ hallottak természctszerűl('g C'g ' 1'('
jonban ösztönzők hatnak kulturáli s éleLükre , az alaklll~L t azonhan <'g:-'('Ié)rp
Prcísrn Iplassítja társadalmi t udatuk saját osa n korábbi foka .57

37
 If3 TA R D A LM I T D T K K LT ' R F RM L H AT
A kulLúra aLakulá ának cg,\'ik döntő tt;n,w'zőjP a tár, ad.tlmi maaatartás
a Lár adaimi tudat. ~\ hog.r a társadalom frjlődr:rn k fdtélr l it ét tár adaJmi
sZ('I'kczct zabja m('g, úgy mutat irányt az alakuláRn{d a tár ada Imi magatartás,
A bu l'o \' inai ' zékrlYRég régi, ki \'áliságos hrlyzctr, majd annak ri w'szlése
közel két é \' zázados bo h 'onaásuk alatt .('m hal n.'tn\'od II d ludatukhan,
' őt cl Uirténrlmi vis, zarl11'l 'krzé fén,\'rnél mt;g csak ('rősödö(t hrnnük, (g,\-
tár,adalmi magatartá, ukra i minch'égi a jel\rmző maradt. hogy ra~' rrpg
régi r formaelrl1lcl (ncnw, ég, n('mzC't , éai kötrlék, a rétyi haza t udata) a \'állo-
zott fC'jlődés dlcnérC' i, napjainkig ll1C'gőrizlrk, noha frj l ődé iikbrn ag,\ akori
túr, adalm i eHolódá ok (erő \'Ctg,ron i rét gződés már' a Nzék('l~ fiildön, mú '
tár adaImi rlcmrkkr! való hő\' ül ' R :\ Iolch'ában és Buko\"Ínúban, \'égül újabh
tár adaimi frHél.drk .\1ag,ntror. zágon) ('fŐf; \'áltozást iclézlC'k rI() , KözöRségi
magatartú ukon azonban minc!rzrk C'1IC'nt;rr toyábhra i: rrC'zh lő az ('l'C'dC'(i
kivált ágo tár' adalmi állapot. I~zt az rgymás irúnli éf; kül'll) ('zC't ük irán,\ában
ll1rgn,\'ilvánuJó magatartá l két körülménn,\rl jC'l\C'mpzh ljük :
] , , zékek z('J'int \'aló katonáskodás l'rndjp . nl('l~' az ol t birtoko ' t i 'z((·k
\'rzcté c' alat t IrrüktC'nként más- más yi. dpt \)rn kinrl -kim'k an} <taj ('l'rj ;h('z
mérte'n loms \'aay g)'alogos kiállást parancsolt , ntg,\'()l1uk rétpgei pll('I1(;1'C' is
hizonyos fokig ra,\'. égr. l11agatartá. ra bírta őkrt. '\\('g III ul at kozik rz ahhan i'i ,
hogy mikor a katonai luüárőrsz I'\'rzrt szabál,\'ozásám ] 762-brn SOl' kt'rüH ,
IraÍnkábh azokat a székek('( . ikNült m gnyel'lli, ahol a tiszte\;: p{u,tolölag
léptek fül,l
2, I ~ay ·égr. lllagatartá. ukat kifel é J1H'gnHlg,\ arúzza rt'ndi alakulásuk
sajáto termé z('(e i ', ,\ katonakiállítá. és a f;ajúl szt'mt~lyiikbC'n ntló kaloná.' -
kodá ug,n ll1is a fŐI'C'l1di primorokat é ' a lcífőkrt ' ppúgy küldt'zl(', mint II
g,valog zékdyek t és johhágyokat. .\ katonaidő. zak alatt \'i.'zont a súl,\ O.
teher \'állalá a miatt utóbhiak éppúay adómC'ntrsrk \'oltak lC'hát n me "i
előjogokat éh'rztek, akárc ak az C'lőhhit'k , ~oha a halárőrszrl'\'('zés alkalmúnll
a nrl11r. ség trkintélyén e. orba r . ik, és él nemzet égi szer\'( z( t if; Ilw a inog .'
ezek el11lékét még kél é\'sZ<Ízad sem tudja kitörölni , .\Ioldmi és huko\ inai
kitt'lrpítt~sii k okát l éldául - noha időkiizh n más népeIPllwkkrl hőüiHek
é. az utóbhi hrlyrn f'gységesen jobhágysorha sü ll,n'dtt'k a nemes ég üldöz-
lrté é rr n'zetik \' i . za,2 Il ololt t udjuk , hog) gazdasági szo rongatott. úguk
mrnnyi\'C'1 inkább köuejátszott 3 r\)brn , .-rmzetségi sZ(' l'\'('zr(iik az rl'(ís rokon -
sAai kütf'lé k , zrl'int \'aló Ö , zrtaT"tozás formájában maradt ('ii n n , (,l1lwk fl maga -
tartásnak a szr llcm ' rc \'all, ht)O',\' a nrmzet. ég szC'aény éf; azdag taajai ké őbb
i. jó\' iszoJ1yban maradtak rg,\'lllás. al. I ~zzrl a közi i. nrll1zC'tségi kiitrl ékk('l
magyarúzható , hog,\' rokonok nak a szegén~'('hhek is szí\(\.'rhben c\olgoznak ,l

38
 i\agYll1 ért ' kG reze l'\'[tlódá uk főleg a társadalmi fejlőd é la , úbb ütemé-
wi magyarázható, de "aló zínűleg politikai okok is befolyásolták, Erdélynek
ho. zú ideig tartó önálló ~111ami szervezete meggátolta ugyani s, hogy a fejlődé.
l 'pé t tad on Magyaror, zág bel ő rész('ivel. Történeti tudatuk mindmáig
téve úton jár : ('ml ' kezetükb('n Erdély a legutol ó ideig vagy önálló formá -
jában élt , \'agy úay, mintha l~rdéJy gyarapodott volna magyaror zági ré zek-
k('l. Ezért később i , valahány zor Bukovinától nyugat.abbra jöUek , akár
Szatmárba \'a!1y m 'g to\'ább, minda,nny i zor azt mondták - hazajönnek
Erdélybe, .\1iniahogyan hazájuk , Bukovina i , mint az ('gykori O ztrá1c-
Magyal' ~ I onarchi a önáll ó tadománya, tév(' en, előbbi formájában őrződöt t
m('a tudatukban : "mi buko\' inaiak voltunk é Hukoyi nában laktunk, n('m
Romániában ",5 Ti , az 1920-ia nem "olt Románia ,
Tál' adaimi f('jlőd é. ükd nagymértékben befolyá oHa mégaza körülm ény ,
hogya buko\' inai körny('z('tb('n mló t('lje. gazda ági é kulturáli bC'ilJe zkedé-
. ük c\\('nér(' is, ('rŐ . ('n naeionalisták maradtak, Fők é nt abban. mutatkozott
(,z meg, hog,\' amilyen tudato. an kN(' ték a tár adai mi kapesolat ot. Erdély Ó
a .'zók('I.\'föld f('lé,6 annyira tagad ták )I old\'a bizonyos t('lepei\'cl, pl. apu zt.i-
naiakkal ndó roko n i kapcsolataikat.7 (.\ zok ugyanis időközben fokozoUabban
ro m[1n kultúrhatás al{t kNült.('k) , I~zt. a magatartá t okban mag~' arázzák a
magyarországi, illd \'(' Ndélyi nacionali, ta tör('ln'é ('k, m('lyek irodalmi
t.N m ' k('k segít ségt' \,('1 m stNség('s('n is tartották b('n n ü k a" zélu'ly Önt.udat" -ot.
0(' magyar[1zza az a körülmt'ny i" hogy az 1920-a. é,'('kWl kezd \'(' a román ág
oldal áról feny('g('tt(' őkd NŐS so\'inizmus, amikor például politikai kény zeITel
igyek('zt.('k a román n('Il1Z('ti táncokat kötclező\'é t('nni ,8
I ~ politikai h('folyások hatá a körny('zetükkd sz('mlwn \'aló t.ár a -
~lalmi l~:agatadásuknál , mint látni fogjuk , az ('gész buko,'inai kor zak alatt.
er('zh('to,
A székdysé a gazdasági alakulása két tén,\' t Ned ményez('t l: ~\ z egyik,
hogy ct románságnál jóml maga abb gazda ági kultúrájuk lé\'én, állandóan
yonzották őkpt maguk fdé,9 A má ' ik, hog.\' ct székdy ég ('gység(' éld formája ,
a !lwzőgazdasági ál'utNJ1wlrs és szállítás, n('mesak ('gyoldalú tár adaimi
f('jlődé ,' t el'('dm('nyc'z('t t, hanem azzal is járt, hog)- különö. pn k('zddbcn,
pl. a kézműipar tNén, szakmai kiegészül' t kell('t! k('['c niök más nrpcsoport.ok -
núl, a ném('t('lmél 1o é: l('ngypl('knéI.Il I':z a két körülmény nagyban hoz?-újáru!t
ahhoz, hogy idők folyamán má. npmzcti égpk is b kerültek közibük, l ay már
a 19 . század köz('pén több olyan, er('dctikg román c aládról tudunk, akik
ekkor már a v('zdő székply c' aládok közé úmHot tak.1 2 z ilyen('k l('gt.öbb zör
zo lgálat útján k('rült('k a köz. égbe. Majd föld('t ni ároltak 13 é íg)' t.elj
polgárjc)<Yo( nyprvp, utóhh múr ct !1('vüket 1.' n1<'gmct a yaro. Hották .• őt egy('ne cn
'értés számlHt \'pt ték, ha valaki románnak mert(' ők('t ne\'ezni,14 A 19 . zázad
köze p 'től a románság b('('I('plilés(' azon han ('gyr(' nagyobb m 'r('Leket öltött..
~\ z a nagymrr\'Íí gazda,'ági romlá. , ami a magyar lako ág nagy ré z 'n('k ki-
válá á\'al j{1rl, ct körny('ző román ág la, sú bC'!('lppiWsét ,'onta maga ut.án,
Főként Fogadjist('nhpn é . •JÓzs('ffah'án öltött (,z nagy méret.ckC'!, annyira,
hogy a két utóbbi 11<'l y('n az 1933-as II 'pszámlálás id('jére már c ak (' l('nyé ző
maradt a székdyst'g , záma, 1 ~lőbbi ]wlyc-n 240 szék('ly é 29 román,
utóbhihall p('dig 941 sZc'kdy c', 3 O román lakik.15 - Rajtuk é a má, ik három
köz égbpn ('Iszórt román ágon Ich' ül, - Andrá. fah'án O román é 16 rutén - ,
c ak "\ ndrásfah'án és lIadikfah'ún találkozunk nagyobb számú ném('t iparo -
ággal , .\ Ilclr·ú, fah'án 23 ném('ttd é. ] O kng~'('n('J,16 's lfadikfah'án kngyel

39
 ,'zámuk :L

40
minden társas éri n tkez ; 'nél már kezdet ben a zékc'lys' gnek adotl 25 helyzet i
úlyt " önbizalmat.
. .\ buko\-jnai é bát\ kai környezet után term zetesn k tűnnék, hogya
tel píté köve! kez t 'ben m ' g vegye ebh ö zet' tel űvé t t t tolna-baranya-
bá sbodl'ogi t lepül ' i terület n (1944 óta) i hamar feltalálják magukat.

~ Andrásfa/va f.
fogadjisten

[.HJ Hadlkfa/va
fJ\ /slenseqds.
\..:.J

o JOIseffa/va
:1. 8::. térkép . .. \ :1; át (1'!c'pítrU bul,o\'inai zék ly k (rk'pri ] 94 J - (ől 1944.-ig

LI 0'\ azonban c tál' adaimi heille zkedé mennyire nemc 'al- rokon-ethn i-
kumbcliek zeren(" , Ö z találkozá ának kérd'~, han em a O'azda ági é
tár adaImi zint által i. befolyá oH fejlődé i fol 'amat, azt már az a tár adaimi
vál ág i mutatja, am lyb a székely ég aját gykori nemzeti terül tén jutott.
.\ z a körülmény, hogy 1944-ben azonnal erő en vegye ö zetételű telephelyekr
került k, 11 m bizto Hotta , zámukra abeille zked' , egy éges folyamatát.
.\ zonkívül a Bukovi nában e upán gazdasáO'i 'rde khől a ~uc'Nl\' a mentére

41
 tÖll1örült:z'k('IY'éga " népi " ('IIH'pzdés sz(rint ,. , 1)('Il1('nl bú ('s kai kl('lepít'!';
után mo.tani . z'Lzórtságában ('gy:'g' n k m(' b >mlá. Út lútjaé. sr l'('lnwsn('k
' rzi azt, amil' 150 é dO' n m gondolt Buk ,' in á han a n ' ., . sz ' k ly kiizs 'O' t ől
34 km-r fekv ő I, zakítot I .JÓzs('ffal nl ('s<.'té b(' n .26 . \ mag.' lll'orszá i h('ill sz-

Hl'rCl'!lSlaba~
Mohócs •

nH'gnplH'zít i III ('g , hog.' idpg<,n 'azda. ágI I,om., (Oz,,1 h" és azollkh ul
, .v falukiizi is.'('O'h(' ]wll bt'kap('solódnia. 1)(, hútrúllatja az ('g.' "S raluküzií:-.
rg('k irányáhól tapasztalható plzál'kózá. i , nwl., a mag.' ar , 1H'llwt t'S :z('rb
Ő. lak ságnál an., agi ja, ak féltés(>h<íl. a f"h idl'k i új I ('h'!>"s<," 11('1 az ('J'(). <:>11
p 19{trosult gazda'iúgi szilIt hiil, az alfiildip"IH'l az agrúrprol"\ltriút us ft jl('! t
szlál., iinludalúbúl adódol t. .\ z ii (IIn'pwlt'"ük ·zl'rint. dl' a hukO\ inaiak

42
t udatidnUl is a "bdolakodolt" széke[ység nek n ines Illeg az a tá rsadalmi úlya,
a miL e a k az l őző gazda. ág i ' ld ből magá val hozott tá rgy i fe l zp reJé. (gazda ági
eszköz, búto r , ruh a) bizto ít hat na eay fri s.p n Ip[ppU lt népe 'oport na k a má ik
közö ég . zem ;ben Y
~\ két te lep ül ' i ö d )e n lhe l ."ezkpdő székelység tál' adaimi magatartásál
te hát ezek. zeri nt kéL lén,\'ező fogja befo lyá oln i : l , ,\ magá \'a l h ozott ekély
a nyagi ja \'a k á lta l biztosít ható tá rsada lmi . úlyu k , 2, a be illp zkedé npk a
k ü rn yezeUő l függö fo lyamata, .\ két trlf'pülé i Ü\', To lna- Baranya és Bác -
bodroa il,\'e n módon éksrn külii n bözik rgym';t lól.
A bá , kai kiürítés kü\'rt keztébrn a . zékf'l"s ' anrk ku ltu rá lis ' leléh z
tapadó majd mind n tárg,\' i fr lszerel '. e - ki \'é \' ~ ru hanrműje eg, ré zél -
a Báe, kában maradt. 2 Pótlá ként teljrsrn f l:zNrlt nélllrt gazda ágokat és
b l ö. égekrl Im i tak , Tolnáhan :2 , Baranyában 6, ii. sze. en 34- telepen , :\I ég
ennél is nr hrzebb kürülmén,\'rk kiizött kNü!trkúj lakóhrlyükreabáe bodrogiak ,
ös zrsrn 3 ü'lrp<'n akiket internúlótáborból trUek át a határon é, a tábori ékt
köwtkrzlében méa II magukkal hozot! ,'zPlllélyi frlszNelésük , yag,\' ruha-
nrmüjük is nag,\ r;szt oda\'eszf'tt. 29 ( L , 4 , térképet)
.\ társadalmi kibonlakoú:ukra ható m<:\. ik döntő tényező a telephrlyek
III Pn 11,\ is{-gi ijsszel(;I('je, Itt ismét iis, íjrha, onlíthatallanul k('(h'ezőbh \'i zonyok
kiiziitl \'annak az ('Isti \('I('plilé i Ü\' lakói : Ök a nag~' obh súmú, dr közhen
ré. zhrn kitplepítpt I s\'áb 30 és II ('srkélyehb maayar ö. lako. sá on [{h' ül lf'g -
frljebb ('sak az újabban Irl('pült, dr náluk kis('bl) számú frh'idéki lllag)'arokkal,
ntlamint a buld)\' inaiaktól az idök folyamán szét \'úll székrldöldi kkrl s
II 1IIwadon kN sztiil ielr ki"úndorolt b~ko\' inai székrlwkkrl I~én\'. zNül(rk
rg,\ falukíjzij,'sé a h<:.31 .\ má. o<lik I('lppiilési íj\' küzségpin<~k nPlllzrti Jgi arán)'a
kt, h' pzőt lenphb , k a magyar, 11<; n1('t , , zrrb ()slako, ság on kh'ü l fpl \' idéki ,
alföldi,32 húeHkai,33 bosznia-h<'I'('pg(}\' inai lllag,\'arokkaj3J é, Buko\' inából
korábban ki \'ándoro!t Szal múri székdy<'kk<'I35 kNültrk rg: trlrpülési közö -
séal)(' , JI íg az pls() tplrplil(;si ih k<'\'éshé \'rgyr ' tplrplwlyri és az cl kürülmén)',
hog,\ oda a Rzékpl,\'R(;g még ném i anyagi ja \'étkat is hozot! magá \'éd, múr
k('zd('t I)('n nH'gkijn n,\' Í( pt t ék fl Iwi 1I<'szkrdé. I , addig a másod ik ü\' lwn még ,'okáig
napi rrn([en \ 011 ak a s u rltÍdások Iwnw<;ak a magyal', némr\ é .. sz<'rh ő 'lakók,
hanpm a (('Ipp('s 1'('1 \' idék i {-., allúlcl i mag,'arokkal is , •\ ránylag kün nypn meg-
találják már k<'zdC't I)('n a kapc'.'olalot él szi nt én bri IlrszkNI n i kény. z rülő
. zékplyfiildi kk I, szat máriakkal, hun)'adiakkal, \'éllamint háeRkai mag)'arok-
kal ,3s <1<, {-ppolyan hamar rlsimulnak az rl!rnlétrk az időküzbrn anyagi
jantik ph'psztésp miatt túr. aclalmi . úlyitt \'rsztpU némrlségg<,l i.' ,3i
Ezz('1 ('Ijul cl szék('ly'ég a társadalmi érintk<'zés kö\'dkpz() 1'ázi .. ába,
mikor II gazdasúO'i ('1I('nl ' trk ('s('IHI süln('k, (;s a \('rmé<;zplr. kiC'gy('nlílőclé
megtörténik, .\ kipg,\ rnlílőd;' l('ahal11arahb a fiatalsúgon [.;Nesztül mpg~'
y;ghr 3 aúltal, hog~ a ti i ntt ot ti H'.'zi át a \('gkorábhan ,39 rlj[u' rgymá ' mulat -
. ágáha, sől sokszor, ha szíík{-Iwn \ an házasulandónak ,10 nlg,\' ha ct háza,. ágon
kNNlzt li I pnwl kNI n i akar, még ('g ,\'l) p is 1<('1. •\ z idős<,bb g('nrráeió élr( 'b(> n i.'
rlki;\'ptkrzik az <' \ Ü t I él ;sl1('k ('a\ o"an korsza ka, am ikor \ ühb(; már n('1ll 11 'z-
nrk pllrnRég<'s sZ(';l1n1('[ ('g,\ Ill<í.sr;l, ki)\('sün ösr n iayrkeznek rg,\'Il1ás srgít. égére
1(,llni,ll k{'<!\élw járni ,42 .\ 70 új ki;I'I1,\<'z('1 heol\él, zló halásának ("upán a kg-
iirC'gehl)('k állanak ('1I('np,43
•\ túrsadalm imagal adúsnak <'z II lassú át [ormúlód ása t ('1' m (;sz('(r n
n,\omot hag) kulturális éldiik min<!pn \('rülplén - így, mint látni fogjuk , a
táneélrt I('rlil('tén is , I '~z az úlalakulús ké~ztptrt t Iwnnünket arra, hog~ a

43
viz gált zazen' idő zak alat t kulturáli alakulúsukal k 't küliinbiiző kor 'zakra
rögzít ük. bác kai kit('lC'pül 's d dltozoU '[('t módjuk már újabb fej lőMsi
szaka z kezdet 't i jelölhdn', d(' áU l pülé, i körülmény ik, valamint heill(',z-
kedé ük rövid ideje folytán l'nycge nyom t n m hagy it b('nnük, lC'gfeljebb
(: ak zínezőleg hatott kultúrájukra. fgy ezt az átalakulá ke vé b' ,'z mbeötlő
jell g miatt még az előbbi, vag)'i a bukovinai k r. zakh z kapc oltuk. 1\z
1944-e áUelepül' - mint z az ('ddigiekből is láthatt ul - az nban már
döntő ' tartó fordulatot j('l nt n me ak tár aclalmi f jlőcl ' ük, dc ('gé z
életmódjuk tekint tében j , m('!y a politikai yáltozá , II tár. adaImi magatartá:
Malakulá él é a O"yor abh üt('mü tár. adaImi [('jlődés kö\'('tk<'z{ b('n már új
kulturális kor zak kön'onatait mutatja .
 II.
T ' NCÉLETÜK
 TI / l. A T R AD LM! MAGATART
TAN ÉL TET fORMALÚ HATAsA

~Jj('[őlt a lJukOl' inai székply ég túneanyagán kpl'psztül nwgkísérplnrnk

eg)' népcsoport táncrldénpl( kerp ztnw(szptét fpLyázolni, próbáljunk a tánc-
élC't alakulá ában bizon,"os fpjlődé i szakaszokat mpgállapítani azon a gazcla-
'ág i és tár adaimi sorsa (pkin(p(rbpn oly I'últoza(o. Iprül<'tpn, mint anwl,\'
I'úndol'lá, a kiizl)('n a . zókpl,\'ség ú( I'onala I'olt.
,\ közö. srgi rlp(npk azon a fokán, anwl)'{'n a lassúbb tár 'adai Illi [pjlődé s
és az oszúl)'üntudat fPjlptl('ll-;égp kÜI'plkpztrhpn a , zékply 'rg i. mpgrekpclt ,
a tál' adai III i formák gyakorlatában az pgyén az pgrs7, kiiziissrg :dtal nwg. zahot I
formúnak kpll , hog,y al{l\'pssp magút, I~zen a fokon Pg,l' szlíkpbb közös ógpn
1)('lüli érintkpzésnél kOI' , nem és tplppiilé;.;i r('nel szprint i tagolódás a lpgdöntőhb
sze m pon t.
,\ feurlalizlllu;.;-kori szék('II' eOlllmunitasban a lll'll1lll'z , korosz(úlyhoz, (úr-
sadalm i r('nd Iwz ",dó tartozás' sz('ri nt kiitplpző prpj Ü 'zokúsok szabI ák llH'g
az ('gyén maaa(ar(ását. \ 'isplp( npk, ü n nppnapnak , s zórakoz~u;nak , dp a gazdál-
koclúsnak is ll1pa 1' 01 t a maga k ialak ult, 'n,zúzadok ala ti k ie. i.'zolt formája ,
rpndjP , I ~z rlpt ük minden (priIlPlrrp ('r6s kihcttússal \'olt, \ Ipgnyill'ánu!t pl.
I' ispkt ük bell , .\ g~'alog()k hoz t art oz<Í lán." ('sík ban pi ros, a h uszárl{tny k é k,
a jobbáa.dány P('eI ig frhér <'s sá rga sza laaol l' isrllwt pt I hajában .. \ gyalogos-
I:lny krlrngyés ládájára kt'k alapon pi roS (ulipún járt , míg a II uszárlán."
ládáján a tulipán harna, <'s piros alapon mindig kéldJPll játszot l. ~ I éa ct múlt
.,zúzad 60 ' as é\'('ilwn az pgé. z falu :zÍrw elől t szégyellíte(t<\I, lllrg azt a I<'grnyt,
aki harisnY{ljún nem adai, rrndi ho\'atHrtozásút I11rgjellilő színü zsinórt
l' ispl t p , l
. \ co III mu n i(,Ul p lIenőrzé,'C' pzrn a ('ok on az pg,yén éld élH' k III i n<lrn I'onatko-
zásúra kitrrjrdl . • •t közös, é i élpt lwk mindenkirp rn'én)'ps szabál,yait hozta
létrC'. I':nnrk lllrafelplőrn ray ' rcry kiiziissc'g rész\'é(dp a (ánc('l<'t hrn is bizonyos
nonna! h ' szahál.yok RZ('l'int liil'tén( , alllel.yrt tplppülés, nrm - ps kOl'csoportok
szabtak mra . . \ h:u'o m CSOpol'tosul{ls (('l'mészP((' nél foanl pz jplcntősógben
!lag) on küliinhiiző ,
.\ hol az alszpgipk é" klsi'.<'gipk t:u'sadalmilag spm <' l'intkrZl1pk rgymással,
nt t a (úlwl11ulal. ágol is küliin , küliin l'pllclrzik I11rg .. \ lW!ll('k küliinvúlúsa a
t únt i t tpn i l'rndd (e( ésr kiil'rt kpzl é 1)(' n (játék, ud ntl'lási IrlwlŐ. ~g) még npl11
annyira a !'6szl'rtrll)('n mutatkozik. nlin( ink{dJb a táne mrgrrndpz'sénél
v{dlalt akth' <'S passz í I' sZPl'rpbrn . •\ küliinbségpt a npl11pk raymáshoz I'aló
vi,zonya szabja mrg .. \ Ira'nyrk döntik ri, hogy hál lc, z, ők fogadnak zen'-
szekcL, ők aoncloskodnak hr1Yl'6L és ők 1)(' zélik III ('a , hogy kikel hívjanak mpg,
. \ Irányok ('rladat a rzzpl szrm brn az élelr!11 ről , ct zenészek ko ztjáról való
gondm;kodás . I':zpnfrlül esak éllln.\'i az rlkülönülés, hog~' báli zündbcn küliin-

47
álnak a l gény<,k é külön a lC'ányok . MíO" a háza 'ág előtti korban még ('O"Y-
forma, mértékben veszn k ré zt a nemek a mulat áO"on, addig a háza . ág után
ct női - zerepe egyr inkább hátt'r'be zorul, így ho\"a-t dbh (\ ak a lakodal -
mak, kerc ztC'lők szórakozá. i lehető. ~geir zorítkoznak .• \ bálokban hoya -
lo\'ább e ak mint n 'zők zel' p Inek . g háza águtáni korban ré. zint a kiiHin -
böző érdeklődé i körök, ré zint a két nem cO"ymáshoz n\ló "iszooya mag~'arázza,
hogy miért csoporto ulnak házi mulat ágokon, lak dalmakon, kerc. zlelőkön
a férfiak é a z nyok külön-külön , a mulat ozús !11<,llet! a l<'gak t uálL abh
problémákat így kívánjál megb<, zélni.
Az azono igény é feladatkör zC'rinl a kiiliinhiiző korúak i kül ön
(' 'oporto ulnak. A táncélet alakítá áhan \ állalt [C'ladatok szerint húrom
korcsoportot klilönböztetheUink mg: 1. gY<'I'IlH'k, 2. ifjú , 3. iirpgkor.
I~ hár m kol' zel' pe nagyon küLöoböző .. \ gyC'rnwkkor(' pl. II fig) d('s, próbál -
kozú ,tanulá, mi/wz az idő. €'bb gen<,ráeiók s('O"ít ik hozzá, a fiatalkor mind('zl a
forma kere é ówl telje íti é az cgé. z. 'gC' ,fiatalo \' idus megl,nutatá.ánll
[('tőzi be . A második kor a tán('élC'tbcl1 határozot tan aid Í\. Ok alakítjúk
koronk'nt a tán divatot, ők köz\' tíUk az újat , alkalmat c's módot találnak fl
f:orma clterje zt.é érc . 1\ harmadik kor , Z('l'C'pC' ('hhez mértell 'okkal pas.'zh'abb.
l~rdC'me az, hogy az öreg('k őrködnek a !'i at al. ág t áneékt p 1'd('t t. . 'ziO"o rúan
ó\' ják az új dintt, az új forma tC'rjC'd ~. ' től. ,-'z repük . kban ha onlit az l ő­
höz, a7.7.al a különb éggel, hogy a figyel 's 1llC'ILC'U ('gyik fő fC'ladaiul - a tánc 'l t
má odlago. át.élé e . A gFrmekek 's fiatalok tán ' lC'téb n \' itt zcrC'p(' kh'ánja
meg tehát, hogy külön )'endC7.7.el1ek mulat ágot mindk ' t c oportnak, őt az
előbbi€' k közöt.! i külön a háza 'ág C'lőtt és külön a húza ág ut(~n állóknak,
A g€'l1C'l'ációk ré. zvét.('lc a túncél<'l\)('n 1l€'1ll c' upán az olt kifejtett
akt i \-itá al jelölhető meg, han m a táncok O"C'nNációnk ;nt mú -má értókelé e,
és ct mozgá i jelleg koronként yaló meg\'áltozá a 2 kÖ,·etkezt.ében a táncanyag
alakulá a · 'zemponLjából is figydemrC' m 'ltó. "\ z cgy . n mzedékek tán anraga
ug~'ani folyton vállozik. ~ómely táncok fcl 'ledn k , má ok fdC'dé b m nn('k
és újak terjednek. De a, mozgá -j lieg gcn('ráció \'ált.ozú a kö,'ctke7.tébell
ugyana7. a táne i iclőről időre alakul. Az egyik l11C'gtanulja a t(~ncot ' a mú ik
máI' t vá bh i ' adja. A hagyományozódá kö\,C'tkezt.ébel1 la ú dt.olódá ok
küvetkC'7.I1ck bC' a mozgá anyagon b liii i . . gyanannak a7. embern€'k a !.ánra
eltéré t mulat fiatalabb é öreO"ebb korában ,3 hi , zen II tánc minő éO"ét a
mozgá jellege i meg zabja, fiatalabb korban t I'm ' z t 7.erűl g gyor abb,
ru!'!alma abb, könnyC'bb .4. bukovinai . z 'k ly k táncanyaga tanul. ágo
példát zolgáltat eTT az alakulá, ra . Bár a két genNáció t(weanyaga nagyjából
uO"yanaz, őt több generáció rekedt Illeg ugyanazon a kuHúrfok o, ('gy é
ugyanazon táncnak jelleO"e a7. alakuló mozgá f rma köY<,tkezl'bel1 mégi
igen válto7.0t t. Tchát eg zűkebb táncanyagnak i mrián. ai kel tkC'7.tek. 5
); m ak a táncanyag, hanem a táneéld megnyit ,'ánuIÚ.lli (tánctanulás,
báli folyamat , tánc-illem) i változnak - mint ké őbb 1(L!ni f gjuk.
J;~ fokon a települé i. kor é ki mért kb('n a n 111 k zcrinli roportokon
bC'lül a falu para zU közö ;gébe tartozó o ztály katcgóriák n 111 különülnek
még cl gymá tól, kiv've az egé z c ekély é rtelmi gi réteget. ~l in(hogy zen
él fokon az gye o ztálykateg6riák e upún a kü7.ö. ség által zabályozott teJe-
pülé i é korc oporlokol1 ker(' 7.ti.il zer('p Inek, így nem dkülönlilt helyzeliik
következtében, hanem legfeljebb mű "elt. ég á ll omány uk , z rin változik a
tán életben kifejLett szerepük, illetv akU\·itá uk . para zt-iparo ág fel-
aclata pl. a modernizálá a fölclmű \'e paraszt. áO"é a hag~'ományo formák

48
4 Brit-ny. \ : Kulturu l', tnne II bukovln I 7.t; k~ lyelroé l 49
•
 Í gy já r t.ukba n 'okaL lát. na k é tapaszt.aIn a k , a tanult a kat rögtö n brH'zeU k
falujukba. l6 F á ra dozásuk azonba n t elj r, r n hi áb avaló \'oln n. ha n(' m a lmdn a
vala mil cn ki ebb közös ég,17 mrly az álta luk n ' p zr r űsítrtt táncot á t\'e. zi
é gyakorolj a. ~1íg azonba n az rlőbhi cs upán a form á k tr rj N I 'sét rO'H i elő,
ú j táncot komponál é 11<.' \'et a d ,l a ddig az utóhbi r rd<.'m , hog:- azt [tlt alá nossá
trszi, fo rmá ját rögzíti , vagyok zor a régit újít ja fe1. 19
A táneéletn l'k eZl' n a közö égi fokán, mdybrn a hu ko\'i na i székr lység
él, a rendeződ's n e k rz a fr n U !11r n tr akg határozottab ban én 'ényl' ült. . upán
a ro má n ággal \'egyl'S .JÓz l'Ha h 'án é. FOg~Hl ji tenb(' n ta lálkoz unk 01.\ a n
1 ü netl' kkel,2o ml'lye k a rólu k rajzolt kép!)(' nl'111 ill n r k hd<" dr (,z S<.'1l1 a bd ,'ő
f<'jlődé köwt k<,z ll1 ény<', han<,m <'gy újabh köziis ég !)('td('pü léHh ('I ll1 ag)'aráz-
ható. IlFn <'. dl'k!)(,1l ti. a gazda ági é. 111 G\,<,It égi dil'fpJ'{'lwiú lódú: azt NNi-
mény<'7.Í, hogya tánl'élctJ)('n a régi (tl' l<'pülési csoportok sZNint ,aI6) ('lkiiIii,
nülés m('g, zlínik és hl'l)'ét a különböző an) agi éH :zpllp!11i hag) omán.\ okkal
rencll'lkrző dhnikumok f'lküliinülés<, \'Ú It ja fe!. 1':zl az (ltoI6dá~t Ilwg -
könnyíti az, hogy az egyes Jle!11zrtiség<.'k a t<.'kpüléHnéllrlH'Wlpg népc'~()port()n ,
ként maradnak <'gyüL!. "\ . zékrly köz. ég<,k kiizül I~()gadjisl (,11Il(~1 és.Józs('ffah ú-
nál, ahol nemzeti. égi állomány t l'kintd élwll hat ál'ozol I kél -jc'l h'glíség IapasztaI -
ható, az <,lr('ndcződésben ilyen ri\' én'énye ül.21 lk 13ácHka és Bú('sboc!l'Og
vC'gye népű vidék<,in i hasonlónd találkozunk. 22 . \ küJi)n\ álúst 23 nH'gmag:- a -
rázza a társadalmi zárt. ág : ('gyik kiizii:.rgn('k a l11úsikkal sZPI111wn rl'zC'lt
hizalmatlan ága, dc fokozza az C'ltér{) kul I urális színpződl~S is. 21 ,\1indkPttőt
cl különböző tár adai mi fpjlődés !wfolyúsolja. I ~g~ ik a m;lsikal halaclöhhnak
tartja, má. e rtbrn ml'g épp " haladott.ága" l11üt!t id('g('nkC'dik a szom.zrd-
tól. 25 . \ niwllálódást mindkrL l'srlbrn ('t'ősC'1l akad[thozza a SO\ inizl11u::
az újonnan hrtrlepü lt<.'kb<,n "jöt!-nwnt" idrg<'nt lálnak:az újak IllPg a régie -
ket tartják "jött-ment", "gőgö. " C'l11h('['<,knrk . . \h ogyan az alsz{'O'iC'k és
felszegiele között gya kra n wzl't súrlódásra, ha hi \'atlan t é \'<,d hl' közéjük ,
ugyanúgy ok zor robb an ki az cll n t't az újabb é rrgi <,t hniku s kiizöRség<'k
tag jai közöU, hac a k " ml'gálla podá. 11 (' 111 jött létrl''' közöttü k .
..\ közös 'g i tudato n kívül va n a tánemul aL ágok közös tar tásá nak egy
má ik a ka dá lya i ' p<,di g a táneéleL (alka lma k, ré z \'ét r l) közö, égr nkénL
változó ; zabályai , a tá r a dalmi érintkrzési form a ágok (. z ül ő- leg ' ny- kí séret '
vagy cg ik e m), a tá ncillcm, ne m u tol ósorba n p r di g a közö . égr nk ént
k iala kulL tá nl'an yag mply nek a la pr ' tegéL kül ö nh öző l't hniku tánc k a dj á k.
l3.:gye rétegei L pedig változó tör Lénelmi alakulá kül ö nh " ző tál' ada Imi réte-
gek egy má ra való hatá a , a lak ót erül et yáltozá a ,zínezi át tája k z rin t.
Az áLv' t lL megneh ezíti az egye ethni ku t~~ n eok korc gráfiai különb égl' :
cl, koreográfiai kép ugyani s művl'H égfokonk ' nt 26 é te mp ramr ntu!11 27 zerin L
i e rősl' n vá ltozik . Enn ek a klil önb égn r k l gtöbb zö r az <'gyr . közös 'gl' k
t ag jai i t.uda t ában vanna k, sZ(~ mlé l el ük gyakran bá mulat o. él<,slMá ról
tanú kodik , amellel t, hogya táncok ponto tipológ ia i m g határozá át zol-
gálja. A hukovinai zékelye k ez n ct t éren gazdag a nyago t zolg áltatnak .
Közv Urn megfigyclés alapj á n ugyani a leg kül önb öző bh népl' k t á ncait volt
módjukban megis merni : éleLform ájuk é a ga zda ág i mi g níeiók ne mc ak
a zt LeLték lehetövé, hogy távolahbi vidékek Be szará biána k ,2 kl'ajná nak 29
tán canyagával megi merkedj enek, han em közv t\('n m gfig yelé alapj án a
németek , románok , oroszok é a z rbek ]egközön ég . r bh tán a iL i meg -
fig yelhették é el ajáLíthaLták .3o tán cjelleg p ont.o mcgfi gyrl é 't mi cm
bizonyít ja jobban , mint az , hogy a romá nok , zr l'br k é m ldvai magyarok
/

50
•
kiinú lH'ail:Jl pg,\ ('so pOl'Iba ,'zámíljúk, I,: fC' nli , kgtiibbziir ('rőtpljc'H, 11I'h ~z k(' s
t:t l1('oklúl \ i-,zont tudatosa n C'1\'ÚlaHztják a f inom , kiinn,\'C'CI moz úsú nr mc' t
t,:'t II ('okat , a p ()1l,úk,3~ \alC'('J'C'k 33 (~s I,i '\ túrsasági t<ln('ok 3 1 \'últozato,' fajUti\.
Es c' pp p/c,k a jC'!I('gadol l:á ok k<,"ztC' 1ik az p ~ PS (,,'opol' tokat CT,\ időI'('
ntnt lwzú úlh'v rog lalú:ra a küliinh iiző C' thnikui-. lán('okkal sz mbC' n ,
.\ z úl \ ('lc' l tc 1'1l1('szC'tC's folYamalúl azonban nr ha k ülső társadalnIl
h' II,\'pí'ijk íg,\ polit ikai okok ' hálrúlta tj á k C'g,\ i(\{í rC' , .\h ol különböző
1H'll1zpl i '(gi ('o port ok <'I nek \ :damil,\ C' n polit ikai halÚl'On hC' liil , ot t a hatalmat
",zolgúllatú c,.,oporl (q ni 'zolwil azzal a jo áud , ho ~ C't hniku s tánc'ait poli -
l tI,ai pszkiízííkkpl is I('J'jp 'szC', 1':1'1'(' \ ona tkozcíla konkl'('1 pc'leI:'tkal hozhat unk
11'1 akúr a ",z('kpl~.,c~g, akár a székc'I.\ ,'c'ggC'1 "tndor\ásai sorú n k<, ' őbb rrinlk(,zi)
lúj('soporlok ('Ipt 'biil \ z JH2f1 as ('\pl;\wn pl a romún politikai él(,t tiltani
I!~\pkpzpl I II ('súrdúsl I': 1'<1 c' 1\ l)('n ,35 BukO\ in[than ('n ,C'dc',kpn\ I'hh ,'olt a I án('( al
"'/~'ml}('n, \ i 'zont kot('kziÍ\'I' tl'tll' a hontI t's 'ilrbát . .iu ()s~I[l\ iúban ug,\anak -
kor a kúlút tpttt'k kotl'\t'zij\(', 36 Búra IH'P(''ioportok Pg,\ iittélé '(' k()\ptkpzt(Qwl1
al. úllandt'> út \t'tpl sorún mind('n IW:l\atkozú ' n(,\lwl ('Itl'rj('dtl'k \olna (' tún('lJk,
t' S pI is t t'l'Jpd I pk ahog,\ an azl a Illlk()\ i na izrkpl.'ség t úlH'an~ agáhan l'i
Iúl III fogjuk ,a "C'Il,\ -,zpr pll('ntd.\ ozúsúra azonhan, IC'galáhh is kl'zdpt Iwn,
a kilzil""c'!! Illllld('nl plkil\ ('tl'll 37 Ilog,\ az út \ ('11'1 ('I ' ő'iorball lt'l'nH;sZ( lp'i
1úr"'adalmi ('I'int k"zt'si rol ,\' a Illat , arra \ tlúgos bizon~ ságunk van (' p]>PII a
vt'kpl.\'s('g lÚIH'an,\agúhúl. akik a kt'n,\sz('rt'pl IprjC"zt( tt lán('ok I 'l'h{Hlítá,úl
(d.\ an ('I h n izit 1(')( lot l t :'tIH'ok I,al ig,' ( I,,'zt I'k "lIpn ·úl.'ol.n i, nwl,\ ('k pg~' plőzé;
rokoll m6g id('gt'1I t'Ihnikumtúl úl \t'1t lún('ok \oltak, dc' idéjküzlwll 1w;piiltpk
l:lIH·an.\ agunkba .. \ hukO\ inal sz<,kpI~pkn<,1 pl a \al('('I'lwk Il'tt \oltm il~plI
~()I'Sa : 3~ Il('hún,\ I'lIllwl'Olti,Í\('1 C'lőbb még IlI'mC'1 politikai (''i kllllúl'gyal'malo, í-
I:ls Úlj:'Ul tNj(,dl 1'1, utc'lbh lllC'g Iwmz('ti tÚIl('ukká Iptt,
, \ h(J"~ lill az a!szpgipk l'.' f('lsz(' ipk kiizl i érdc,k lIrnt(,tPk I'lillllllnak,
ha I'úju" I'l'iis(,hh gazdasági c's kulturúli' ('I'ők hatnak ami küliinbiiz()
pt hn ikai c's l áj('so pol't ok h i rt plrll iis. zptalúlkozúsakol' 1l{('J'Ü llwt pllpll ,úg,\
l' ~pnlít<ídnc'k ki az ('lIc' nt ,t k c' küliinhöző kiizii ,'~g i ('SOpOl' tc k kulturáli.:;
él('tr lwn is It kii l('siJ nö: gazcla<;ág i, tál'sadalmi r ,\'IllÚSrH utalt. ág .'Ol'á n ,
,\ túnc'élC'l ki g,\ rn l ítőd<,st't, a hogy a tál', adaimi 61pl (t is , a kiiziisHé
Iwi ll psz kc'dé '<' npk a mél't ' kC' : zabja mrg , I'~zt a b ill C'. zkC'oé t bi zollyo" külső
t ( n ypzők CT) Ol'.' ít hat ják , lia péld á ul a hr i IkszheIn i k ~ n y, z rülő népe.oportok
száma o l~ an ki e: i, ho ,\ (i n ma uk ban nrlll t ud nak túnC'c.oport t ki á llítani ,
a brkapesolódá: kis('bb k zdC'U nr l1«(z. ~ k után amikor m' " nlC'gpórják' ,39
illc't"r ph'Nik pgymást azonnal mC'gWl't~ nik , 40 I~ z tört'nt azokban a
bukovinai sz ' k(' ly közs ' k I)('n ,i óz, ffal nt é: I ~o adjU n ki \' ' ld ' \'('1 ,
ahol It románok 1«, \' (, :zú llluk miatt kül ön láncC'.oportol n m alakíthattalc
.\ Iwkap('solödú:t az C' l őző különálláo ulán mrggyorsíthatja az is , ha C'gy-r ,\'
n(;p<,soport szá ma iel ő k (iz lw n I eo (ikk n ' má I' II m Icsz érdC' l11C' külön tán ot
rpnel znÍC'Y I ~z töd ' nt Fo adjist.C'nbC'n éo .JÓz 'C'Hah'ú n ,
.\ Ull'saclalmi ni\'C'll ~tlódás azonban külső kl(ny, z I'Ílő okok nélkül is
l)(' kii \'C'tkC'zik , a tánc ' kt tC'r ' n r ppú • , mint má. ull : 1\ las, Ú bckapC'. lódá.
mind 11 P. tbC'11 két kül iinúll ó fázi, t mulat.: az c y ik gy pa. zh" C'gymá.
tánchdyri( 1<' r lj bb lopnt látogaljá k, n ézelődnek , 'zrml ' lődn C' k , I több zör
I újt ó kritikát gyakor llnak a lát ltak ~ I U, n ha az új I gtöbb ZÖI' m
n, ri t t:zé, ükC'\. .\ látoltaha azonban n m gyak rolnak halá t , azok
sinc 'c nC'k b folyús. al t [uwél tükr , 1\ jóindulatú gyütt ' I ~. nek gy ké őbhi
,'zakaszún aztún a passzí\' . zl'ml l ő ből aktÍ\' r ',zt\'úllal ó" ú alakulnak . 8z(,11

.j * 51
belül i vannak fokozatok : 1. Ha egy bizonyo id ig ta rtó barát ágo együU-
élé után már "létrejött az egyezmény" ,42 "agyi engedeimet. nyertek arra ,
hogy egy má tánchelyeit látoga sák, a vállalkozók nak m ' g zámolniok kell
azzal, hogy nem tudnak beállni ,43 nem tudják magukat " kitombolni " , vagyis
kedvü kre kitán colni . 2. A két. fél megbe zél' e azonban hamaro an mC'g-
t remti az ideáli formát. - ami Fogadji t nben ' J óz C'Halván be i kÖ"C'L-
kezett - , hogy "egy bál kereté n belül egyik tánc ilyen, a má ik meg olyan
I z" ,44 vagyi tekintettel l znek a kül önb öző e oportok táncigéoy r . táne-
életnek ezen az "engedmén yes" zaka zán, már egy má táncól('térC' i hatá sal
vannak azáltal, hogy köle önö n megtanulj á k ('O"ymá táncait. ; előbb azokon
az egyéneken ker sztü l, a kik már "a tár adalomba vanna k kape 0Iódnt ",45
vagyi rend zere en eljárnak egymá hoz, utóbb pedi/)" az gé z közö. ség(,1l
kere ztül, akik a táncmulat ágot c ck ' ly zámuk miatt már, agy még
k 'nytelenek együtt tartani. ~1íg az előbbiek - fők ~ nl a fi atalok - közwtl('n
a táne kC'dvéért. menn k d C'gymá hoz ,46 láncukat a mulal ágot r nde ző kélől
alig leh t megkülönböztetni,47 addig az utóbbiak c ak kéoy zerű égből járnak
gyüvé, az különbözteti meg őket az lőbbi('ktől, hogy "az ic!('g('nt n('11I
muz ikáltatják", l gfeljebb "e ak táncolják" . 4
táncéletbe való teljes bekapcsolódá kettő cl' dménn 'el jál': ] . kö-
zös égi zabályok megváltozá át vo nj a maga után, p éldául a zék ly k közöt t
a táncéletben é rvényesülő új szabályo kkal éppen ~t fogadj i tenhelieknél és a
józ effalviaknál találkozunk, már a buko,' inai kor zak a lait ez ken a hely('ke/l
a romá n ág bekapc olódá a megtö rt' nl. 2. tánean ag i. e rős(,/l átala kul
mindkét ré zről. Egyrészt az átvett tánc koreográfiai k ' p ' n vagy mozgá -
jellegén következik be erő átalakulá vag." ki ebh eHolódá , 49 má ré zt.
az idegen mozgá jelleg válik meg zokoUá. Előbbi jelen ég követ keztében
okszor annyival eltolódik a tánc jellege, hogy maguk az átadók cm tudják
már feli merni.50 P ersze ez inkább c ak egy- gy ethnikumnak kOl'eog ráfiailag
kötött karakterisztikus tánca ira vonatkozik, amil en a v rbunko , ahora,
a sarba, a kolo stb.,5l de nem áll a kreog ráfiailag kev bé kötöLL táncokra,
ígyapolkára, a valcerre vagy aki ebb, táneme tcr k által b tanitott táne-
darabocskákra.52 Az átvétel másik követk zményc, hogya táncok idegen
mozgásjellege, mely c ak az első át.v vő gen ráció zámára élc en elhatárolt,
a következőknél kiegyenlítődik és las an meg zokottá válik: a "ru zá zk{~"-n
nevelkedett bukovinai fiatal ág pl. a ha onló mozgá an agú báe kai, magyar-
országi kólóban már - véleménye zerint i - i m e rő t kö zönt, íg. k önnyű
zerrel ajátítja el az idegen formanyel vet. 53
A táncok jellege tehát. ne mc ak egy zűkebb nép oporton belül változik,
hanem az azonos ethnikum egy bizonyo tánca i az eg üt.t ' lés é forma-
vándorlá következtében más- má jelleget mutatha vidékcnként,s.l czz('l
magyarázható, hogya zatmárba vá ndorolt székelye k a zat.máriak árdását
esak neheze n zokják meg,áS vi zont ké őbb épp ol an neh zen fogják meg-
tanulni a bukovinai é zatmári székelye k a bác bodrogiak c árdá áL. z a yéle-
ményük, hogy a bukovinai e árdá má , mint a zatmáriaké vagy a bác,-
bodrogiaké, objektív értelemben i helytáll , mert. ennek az ('tniku. tán nak a
mozgá a nyagára minden e ethe n má -más környez L hatolt a.lakHólag.
A mozgá jelleg ethniku karakt.eri zlikuma tehát rögtön eltörp ül, ha a ÜLne
más tá r adaimi kömyezetbe kerül. A új kulturáli t' r azonnal "tc rritoriáli "
táncot formál az "ethniku " táncból. Enn Ic köv t kczt.'be n ' rth clő ü'hát,
hogya zékely ég i , yalahá ny zor új körn. ezetbe k rül - mint ~t Ráeskáha ,

52
<~ Oun<'tn! úlra noh<1 több azono környezetből ki zakadt rthnikummal talál -
kozik, kezd tbrn gyakran n m tud a zom zédok azonos ethniku táncaiba
bf'kapesolódni, azok . pm az övébe, az elütő fejlődé (í hagyományanyaguk
kii\'ptkrztében .
.\hoo-y a székrly ' g tánc 'lrt \bf'n a változá leghamarább éppen a román-
:':tggal V(>o-ye kömy zetcn b Iül következett be, ugyanúgy a zékely éggel
v{wdorlá a . orán érintkez~sbe kerülő bác kai c oportok táncéletének régi
közö , gi formája is rohamo an rlhalványult, épp n a különböző gazdasági
' . m(ívelt 'gi fokú nép opol'tok együttélé e köv tkeztében .56 Táncéletük
vizsgálatából ki l l'iU, hog a t l pülé i I' nd zerin való c oportosulá nak
ma már hal ván mlékét s m őrzik . A gyor abb üt mű tál' adaimi átalakulá
kövrtkezt 'ben ,1 nemek rgymá. hoz való vi zonya i erő átfOl'málódá on
mpnt krl'r. ztül - noha ,1 nő an agi érdek a fél'fiétől még mindig nem vált,
el , s ha az \'ulamil rn önálló me t r éget űzött, a háza ág után azonnal
,\'bbahagyja (a munkakör cliffrl'enciált ág m 'g teije m 'rtékben f nnáll), a két
n m egymásh z való vi zonya mégi ' közvetlenebb lett. Régi fokon Iképzel-
he! cflen volt, ho y az as. zon vagy a leánya kOl'esmába i elkí érje a férjé
vagy,1 zel' Lőjét, ez mo. t megengedett dolog , őt divM le Z.57 A korc oporton-
kénti rlkülönülés még tovább maradt meg a táne'l tben, de a tánei kolák
t(\ rhÖdítá. ,~ köw,tkcztéhen minthogy a üínchagyományozódá módja
módosul! (' Z i . rrősrn Ilwgnyirhálódott.
J\ z {Llalakulá. t mr y r ítoUa itt a tár. adaimi fejlődé '
O-YOI'. abb ü(rme .
. Azokon a helyeken, ahol a tár adaimi f jlődé gyor abb volt, és a para zt-
Hágon belül tudato r't grllrntH k alakul haUak ki, az új zCl'vezet k meg -
Hzil[mlulá ával rgyidejűlrg fokozato an zorulnak háttérb a táne'let régi
közö, sé j c. op rt jai . Hovatovább talaj ukat ve zUk tehát. a régi közö égi
formál\:. Igy r!. ő, orban a Ilepül6 zerint való clkülönül é zűnik meg, mert
az rl\rnl '(rk !rvezel6 ér régen még megfelelő zemélye duhajkodá höva-
lovább nrm plégíU már ki az io-.6ny ket, é azok la an a falu i közö ég réteg-
ell nt \t ibrn vezrtőd nek Ip . A para zl ág nag ré zének erős polgárosodá a
kövptk('zt 'brn tphát előbb az iparo. ág \'álik ki a para zU közö. égből,5
majda velük l'p' ' t lartó módo gazdagparaszli réteg . Ezkétdolgot redményez:
1. az dőbbick polgári izl üknek megfelelően kezdik magukat a közö égbő l
kivonni , . l őbb rgyütt, utóbb már egymá tól i elválva sze rvezik m g tár a-
dalmi éleLüket. A r'gi iparo. e 'hekhpz hasonlóan iparo kört, a földműve ek
o-azdakörök t I ~tr ílenrk, melYf'k la san nemc ak a politikai életnek, de a
l[1I1('~letnek is központi hdy' vr válnak. 59 A 'zegények nem vehetn k részt e
frnt i r6teo- knpk a tánc l tr i alakílólag haló tár adalmi köreiben, anyagi
frdezet híj án pedig póUá ként kor mákba i . ritkán jutván 1,60 n me ak hogy
div<üban maradnak l me ' zr a gazdagok mögött,61 de táncalkalom nélkül ,
la san a táne61etb61 i te lje n kirekednek. 62 A sz 'kelyek köz t l pedett alföldi
agrárpl'Ol lariátu zegényebb táncél tének is ez a magyarázata. Űk különben
egyönt tű n vallj ák: "a tán életbe n inkább a jobbmódúak v znek ré zi" .
2. A különhöző körök kiválása ' önálló szervezkedé e azzal i jár, hogy ,1 '.
Hlne ' l t rő pn diff I'rneiálódik; azaz, a közösség által meg zabott normatív
jellrgíí ;,szabályok, m lyek a táncéletre, a tán illemre ' az elfogadott táne-
fajokra vonatkoznak, egymá. tól függet.!enül is l?rvény ülnek. Minth ogy a
tán cél t formai menet , IDrg az elfogadott táncfajok mil ensége i változott
pZf'kh n a körökbe n ,63 az gyikből a má ikba való átm nete neme ak az egyén

53
tál',adttlmi Iwlyzl'ü' korlcitozla , hanrlll l' f(' nli kürülnH;n.\l'k is N{)S('1l gáto lt ák,
Do az o. zlályréll'geknl'k a kulluníli s éldbrl1 yállalt SZNl'pl' a fiildmű\'N;­
para zt ágé a hagyományokhoz raga. zkodá,,, az ipar s, ág(~ prdig a mocll'rni -
zálá - . zint ' n nagym ' rt ~ kbrn járult hozzá ah hoz, h oO') kül ii n-kül ii n I' n-
drzzék nwg a tán cos a lkalmakat. K ülön b ~ I'rljrnrk kor(': m{tt az iparosok ,
külö n a fiildmű \'r .'rk, ,'őt Bác.' kában , ahol a t ár. adai III i (lIpn t éh' k anll\ ira
~le rk \'oltak , még a e l'lédelllb('fl'k is kül ün ültl'k iiRSZl' cl tan.\'úkon,61 '
.\ közüs égi élelnl'k l'Zl'n ct laz ultabh fokán az 192()-as p\('!;:téíl kpzc""
a falusi tánci. kolák térhódítá a é a \,ú nc!or(ú n(, llll'. t('ri int(~zIllPn\ bp\('z('(é~1'
nyúlt 1)(' radikálisan a falu táncéll'tél)(', -'Iíg r(~gl'bl)('n a 'izü lők éR él pá r pnr l
idő l'hb('k \'oltak Irghinttottahbak él tanításra, mORt azt \ allot!{tk, hog,\ a
táneL kola a IrgmeO'fdl' l őb h 65 , T á nci kolába minclpnkinc'k pI krllpt t küldl'ni(' a
g ,v NlllP két, nwrt "falun ugyan összp \'annak tart\a ag,\("'llwk('k, aki ('~ak
\l'hl'((e, külcLl<'," [~gy ik él másiktól elkapta él k('ch ('t 66 , ('sup{tn a kiiziisspgnpk
az a joga, hog~ mit szabjon nwg él tán('iskolai kol' Ic'g\ égs<'í határúnak, \'ú!lo-
wt! \'idékenk(~ n t, \ 'oltak 11<'I,\'ek, ahol "alig hog,\ a K\prll1pkek ("ip{'f'('dtpk,
I {wc'iskolába adták őket "67, más}l\ t (' ak kés6bh , l~zz{'1 Pg,' iclpjííl('g \'áltll-:ol t
n1<'g a közösségek tán(,l'I(,tp is , Vj illpll1szahál)okat foganalosílotlak, (~ ' az új
eli nttt{u1('ok ll1:ir n('nwsak a \'ál'oS küz n't ítésé\ pI ('1'1 ('k 1'1 a {'alul, hIUWIll
kiizn't\pnül a "árossal Pg~ iclejíílpg jutot tak ('I hozzújuk: ami a tán('(li\ al
I prén bizonyos un ifonnizúlöclúst Pl'( CI lllényc'z('1 I , ,\ hol rét Pgp\;: "zNi nt I alI ol tak
lánpiskolát cl fiataloknak, ott a küliinbiiző c'"opol'!ok liszl ú n szúrakozúl
j('knW táncformái , a túnenwst ('J' s7.('·mél~ é n k('('(>szt li I ('gy IP pg,\ ségps<,bIH;
ní.ltak (polka, franC'ianégyes, ('g~ S('I'('g apró t {u','asúgi túnc'), Illprl a J'orrú. ,
a közízlé. t kiszolgáló táncml.'st('l' ' zpmc'lyp III indpg) ik nél ugyanaz marad t,
,\ régibh I'l.'detű üO'y(' . ég i ' s kultiku s tám'ok Pg.' I'C' inkúhh az élpt lil1lwpl
megnyih'ánulá, aim, a lakodalo mra , kl.'l'pszlc'lől'p szorítkoztak, s ha tánC'os
lis zcjö \'ete leken be i mutattak pgy- két \' il'tustáneot, azt n('1ll az pgész kiizii.-
ség táncoita már , hanem pgy- két ügyl.'sl.' hb , rátN nlPj ({,bh \('O'l~n) mutatta Iw ,
a közö ég tet zésér06 , A tánciskolák hatásct nn k folytán kpt tős rl'elmén) I
"áltolt ki , l \ Z ('gyik az "olt , h gy a ge nrrációk sZ('l'rpkiirl.' I'ősp n mrg sz űkült és
I.' ltolódott. má odik podig , hogy cl táncélelbpn ('(Id i Irgakth'abb kornak
hatá. köro n,Yirbá lódolt meg a I gNősl.'bhen; a tándanítás, és tl.'rjr sz té~
('\vc zté ével n('mc ak a fiatal ág f IcU "aló befolyá át ,' l' ztl.'Ur r i, ha nem
<CL tán ci'!wlá fiatal ággal z mben i a pa zÍ\' zeml é l ődc'. fok':tra I pl.'tt.
\ '1.'1 zembrn a tánei kolá fi atal. ág a ktivi tá a n öv('kcdrtt. 1\ mulat áO'on ()
IrU a hangadó, új eli valtá ncokat ' új táncill l.' m t igyek('zrU le l'j rszte ni , ~H
ha valaki c ak pár évv l yolt i iel ő chb ' nom az új mód . zN in( tánrolt ,
már kineveUék , 19y a ~ég i harmadik k r, valaminl <1, kiközö HrUrk tábora
rő cn m gnövck d L. Űk iraUák a r ' g it é próbá lták az új di nt! tNjr zlé, ét
megakadályoz ni , A tán c ' Id ben való r' z \'ét('\ régi hárma. 1)('0. ztá,a t hát
k 't táborra zű kült : 1. a tán('i kolások és 2, a hag )'o mányos formákon
n ovc lőelők csop ortjára, mi tár adai mi vonalon b köve tkezik, az It táncanya-
gon b elül i é rvényo ül, m Clt amilycn m értékhc n ro mb I ' dik a g n rációk
to kintély(' , é éle edik a harc a k L ('ll nlét ig é nyű táb l' közöLL, olyan
mértékb n terjednek az új , di vattáneok é ig r k zn k a rég i h agyo mányos
l á ncok gyökerükot mind m élyebbr ro zLcni , tg az új zórak zá i helyr k ,
a korcs mák tál' adaimi problé máktól fojtó levcgőj ' bon ' ppúg y oU kcl'ingr-
n k a rég i Lörtén ti táncok, a fran cianégy 69, a pa d quatr , mint cl ma
tílu világához alkalmazkodó foxtroU tb , Azokon a hel ck n , ahol a hu za.

54
én'ldől k('zdn' a túnem sL<'I'(' k 'z(' mélye kat épílett ' romholt, pl. Báe ká-
ban , cl ttWCll1(':t('l'('k azt II m i, tudták clémi, hogyatáncél tből kiölj ék az
osztál~'j gy('k é a tál' adalom mű \'dt éer zintje által b folyá olt lkülönülé e-
k('l'° , I ~ bb('n ná lunk nagy .'('erH égü kY'(, yolt a hu za éve ktől kezdve egyr
~Ü l'erdőbbt\ yáló túr adaimi I'('formok hiá nya '. a revízió propaganda.
,\ t<'w('mN;t(,l'-int 'zmé n,Y ugyan közwt \'e a buko\'jnai zékelycket i
érint U(', m( rt múl' dtől az idő től kezdv(' ('lhniku köz \'etÍté dll hozzájuk i
('lj ut ott . ol ol,nw túne, m('l,\'(' kd pl. erdélyi tánci kolá khan , dC' má uH i
t anítottak 72 , ~Li n t hog,\ t udomá. u nk z('l'i n t köztük táneme lel' oh a nem i
járt, nlO',\ a szom 'zédo, némdC'ktől tanulták, "agy zolgálatban kini járt
(,Illb I'(' k, nl " katonák im portálták é' t('rj ztcUék ez keL tovább 73 . tánc-
l11('st('r-intézmén,' hián.,'ánd és azzal, hogy bizonyo polerári táncok a zom-
szédos buko\' inai népi ('sopol'tok tánean,\'agáha cm jutottak cl, magyaráz-
ható, hog.' eg~ es tá lH'ok, mint a n \O'~ ('s, on(' t('p, hoston himmy, melyek
p('d ig az ('I'd('l,\ i fal \'akban i.. m('ghonosodtak, közt ük em találtak gyökeret,
íg,' táneanya er ukb61 is t('lj<'s n hián~ oznak, Ugyanc ak C'z a mag~'arázata egy
S('r(' tánellwst<'l'i \)('t,.nítás és finomkodús (pl. m('ghajlás, kkö zöné) küni-
I'<,k('désén('k, III l,' ('le pedig bdj('hh I ~l'dély l )('n, a Dunántúlon, valamint a
báe,' kaiaknúl miu' nwgmnnak , I~z('k táneél('t már fejl('Uebh fokot képvi elt,
míg hozzájuk \· i..,z()n~ ít \ a cl huko\'inai. zék lyck C'gú z a magyaror zági kijöve-
t('lig ll1egr<'k('dt('k azon a szinten, mC'l)'e( még a gC'nerációk hárma kortagozó-
dása, a, tánealkalmak szigol'ú ('lr('nuC'zé:(' és a táncélctl)('n \'aló magatartá
régi kiiziiss(\gl szahál,' ai kiit nek,

55

•
 II /2. A TÁN ÉLET T RTALMI JELL
(A TAx ' JELE~l'É,' E ÉI"I LKAL~f l )

. A közö '" i ' 1 toC'k az n a f k ~t n , amC'l. ( a Buk o\' in ~tba \'ándOJ'olt

, z ' k ly ég i k pvi l, a tár adalmi f rmák yakodatában az C'gyén az g 'RZ
közö ég által f i g zab t t f rmáknak k ll, h Y aUt ve" (' magát. Ez m('(1-
muta k zik mind a tán alkalmak köWtt r n lj ben , mind a tán('alkalmakon
való ré Z\' 't l zig rúan m g zab lt megjd né i m djában . Előbbi a táncél (
tartalmi jll g adja, az ut ' bhi pedi a tánc ' kt formai lllC'ne( ' \)C'n nyihánul
mt:' .

56

•
a li a b Wi é a beszédet, mint a aondolatok világo ' eay ' rt 'lmű kic ' rélé.'i
leh tő ég t. Ezzel magyarázható, hogya tár a ö szejöv t leken az ör gck
'ok zor órák ho sza t képe ck c. ende cn pipázgatni , kevé é zellőztt tt és
ro zul világított h lyis 'gbpn. n 'mán meditálni , c, ak h r ly nk nt t'v gy -
egy közömbö megjegyzé t, \'aay . okalm ond óan bólogat\'a. A fiatalok ('. ti
tár a ö z jÖ\' telén éppen ilyen ke\'és h lye van a zónak .• \ hogy az . ti
ü zejöv L l ken m gvan az udva rJ á nak a hagyo má nyo módja, úgy a \'a á r-
nap délutáni é nagyobb ünnepkori tár a Ö zejö\' L lekne k i. megva n a
para zU tár adalomban a maguk I'pndeltpté e é r ndj e, hi zrn a mindkét
nem beli fiatalok egymá al zemben való tár a igénye ez('n a fokon kevésb' a
crondolatok kie rélődé én, mint egy zerű t Lze ni vágyá n a lap zik . Ah ogy
ki.il őre - szemszín, arcállá , alak - megvan a kialakulL para ztideáJ, úgy
bizo nyo tá l' a ö sz jövet lek(' n kifejth tő képe égrkn ek i m g\'an [L kívá nt
formája, ivá ban , tán ban legyőzhetc tl r n lrgyr n, ját' kn ál gyors é. l I m ' ny(' .
(gyak t n m egy má hoz való vi, zonya, zünt l(' n hatá k('Hé n ' pül fel.
F.: ti "it,.'\,tá " után alighogy "e iper dnek" a legények, végigdalol ják a falut,
• c ak aztán té rnek b udvarolni . ~\ l('ányok vi zont va á rn ap d ' Iutá nonk ' nt
c ino an felöltözve c oporto a n étáJgat nak é hagyj á k, hogy a leg' n ' k k rüJ -
g 'k őket . Enn k megfcJelő('n a fi atalok tár a ö z jövet lén ugyan ak a
hatá kelté (' n l z a hang. új)' . Ezpu a fokon ('zt könn ypn kidégiU a nóta Í!. a
játék, ' a mindkettőt könnyen h elyelt sHő tán(' .
_\ tánc , mint hangu lati kif('jező , már ct gYNmckj{L! ' kokban f llelh tő .
z egy zerűbb ritmi ku mozdulatok, pál'O forgá, f rgá nagy körb ö ze-
fogózva, ütem . zökkené , t.öbb táncos gyermekjátékba n 111 gfigyelhelők .
felnőttek kötött forma zeríí táncai i , zerepet kapnak már a gy l'mekkorba n,
különö cn azokban a ját ' kokban , amelyek a fe ln őtte k 'l tének főbb e emény i
vagy ma má r aktualitá ukat ve ztrtt zoká ok hű tüköl'képeik ' nt ' In k a
ki in yekn él. Tanul ágo e eélh ól például a buko vinai , z ' kelye k " hazai "
(lakodalma) gyeJ'mekját ká nak a \' jz gálat.a :1 ~t m nya zon fd ölt öztet.ésf' ,
tf'mplombavezeté e, (1, felvonulá , ét tánc a t. mplom dőlt, a " hazai " lakoma
{-.' az azt k övető táne (még dallam zerint i. ) olya n zahály zf'rű mcoPWf' k ,
akárc ak a felnőtte k lakodalma .
A erdü lt.ebb koro ztály a lka lom z I'Ű, tava. zt61 ő zig tartó tár a
Ci. 'zejövetelei t I gtöbh zör szinlén Lánccal kötött f'gyhf' .2 A határ játékra
]pgalkalma abb tcr i 'ok zor tánctérlil izolgáltak. 3 A tér ugyanazon r nd el-
t té P, valamin t az azono élmény. amit a tán c é, a ját'k - kell 01(' . idő ­
tülté az ember kkel \'aló tár a érintkez \ I gegy zerűbh f rm á ja - jel nt ,
magyarázza azt, hogy egye nép k a táneot " a ját.ékot ugyanazon fogalommal
jf'lölik (pl. a románok joC) .4 .\ k t,W azono zel' p 't., át ' lé ' t bizonyítjál< a
háli játékok is,6 melyekn ' l az él eél, hogy pihente enek, valamint, h ogy min ' l
töhb f'mbert. kapc oljanak egy Zf'ITe egybe, l e h ető leg az f'gé. z tár a ág t, ami
a l gtöbb játék fő törekvé P. •\ páro t.án knál jóval régibb kör- a ké őhhi
('ont.re-t.án ok raffiná lt vo nal vezeté 'be n, a ki. ebh-nagyobb op rtokra való
bomhí. áhan é újabb egyb kapc olódá ában i l hctf'tl n ezt a tö r kvést
Í!sz rf' nem venni . A hukovi nai . z ' k ly ég t.ánf'ainak egy r' z 't i - é pp cl
lC'akf'dvelt.ebbeket - mai napig ' pp eze k a t.ár a ági tán ok alkotják.
A tánc kultiku j lent. ' ét hiá ba kerf' nők t.ehát az lyan f jI t. bb
kultúrfokú közö ég t.ár a élet.ébe n, mint amilyen a buk vinai zékely ég
i már az el ő kor zakbao \'oH. A népi kultúra pgyéh t rület. in i kimutatható
az a közi. mert tény, hogy a forma még egy darahig ' l, d é zrevéUenül,

57
mod('1'n tartaloIll mal tii ltődi k nH'g . It I"{lc III N, ll1C'gl"ig.\ cin i, IwCYy \'ált ozik időről
időn' ('gy, npm c'sak a buko\'jnai szt' k('lység kiiréb('n , clp a I-3z tq~pl.\"fiildiin is
ismert , zokás . .\Iikor az 1920-a . é\'('ldwn ('g.\ !anító (iY('f"cyyóha kprlilt k{lI1tor-
nak , még n('m isnH'rt p ct kar{t('son,' i kokndálás - ct " nH'génl'klé:", illC'tőkg
"sNkpnyélé. " ~zü\"('g(~t .. \ hín' k azonban pkkor még cl k{lI1(orság olyan
('[('ng('d h('(pt!('n k(' lI ék6 n('k tart o t( ák azt, hog,\ nPIll \'úlaszt ot (úk nwg addig,
míg Jll(,CY lWIll (anulta a "sNkpnj Ic Ik('m" és "i mmicl ő n lllindpnpk" kpzdp(ü
t~npkpk('t.6 l. töhb cl fiatalok múr úgy \·él('kpc!(pk. H "s('l" k('n.\" 61(~i-,", 111('(őIPCY a

kolt ndálá ' ról : az ésa k arra jó, 110 CY Y ilyenkor k lilönö ('n a szegény n ép több
11l'lyr(' dmen\'é n , élelmet gyűjt ö n magának .7 Ezt a ré zh'g(' tartalmi \'álto-
zá t, má népszoká nál is mcgfigydh et jük. ,\ betlehpm s játék, vaCYyi ..
"C obá nyolá. " időpNiódu airól - rég(' n minden bizo nn ya l é \'enként tartották
ő k t, d m a már csak két -h á ro lll é \'cnként i s m é tlőd n e k a bukovinai z ' k lye k
közöL! - úgy \'éle ked n k : "azért tartji:ík ritkábban é ne m év nként , hogya
CYyerkC'k felejt ék é. ki cs it jobban fé lj en('k". A "cso bán.\'ok " \'agyi pá ztorok
ma zkkal történő ábrázolásáról p edig úg)' tudják : " azért \'olt ma zk, hogy
n(' is me rj ék m('CY '. 9 Ugyanúgy a. kole ndáló pálinka- é.. étdh o rdó zamara ('m
m('h t nyílt ké ppe l, "szégycln é, hogy hordja a pálinkát " .lO TNm ' zete cn
l'Z a változá n('m m('gy \'ég b(' má ról holnapra, hane m é zre\'é Ue nül kövct-
k('zik bp . T öbb cy('npráció váltakozá a. . zükségc. ahhoz , hogya beálló érté k-
\'~.llozá ok többek között a zép, jó 6. hasznos fogalmúról alkotott képzC'tek('t
is meg változta álc
hogy la 'an átalakul az egye. szokások kultiku tartalma é é rthetőbb ,
pn.kliku abb köznapi magyaráza.tot találnak az e lőttük különben mi ztikus
formákra , ugyanúgy az élpt főbb e eményein('k ld é ret ében j kntkező tánco

58
mozzanat ok is \'('s zÍ t (' twk r iI uAI i, ta rt a lm u k h ól, s ha nw a marad nak is, ('sak
ott é ln rk l o \'ú bb , aho l a l ú n!' lHa i foga lm a ( \"Í asúg('s id{íli;lt(;s , pl. já t ék , búl)
ya la mi l,\'rn mozzanat dÍ sz ÍtésI' (pl. ('s k ü \ 'ői f'r l\ o n ulás, \ (ji t; 1,\ !'k lá nr'a, t (' mpl o l11 -
r l őlti tán cok , nÚ'lztúrs kal úcs \'égigtú n('o!t at ú-'a) lor mail a , l1 t; ' tartalmil ag l ~
I1r m krrii l iisszr ii t kiid',,!)(' az rSl' nH~ nl1,\ (' I. IgPI1 t al1 u Iság(' s (' ('éibó l a buk ()\ inai
flz ék('I,\'p kn é l a háro m (;[('( I1wg n y i l \ á II U lás na k (t p nwt és, k('n'szt (' I{;, la kodal o lll )
k ü l s ő form á já t mrg f'ig y(' ln ;, nw l,\'(' k n'gp n t ú (w('a l Pgy bpkiit ilt t PI. \ '0 1t ak (;"
Illa is még ['(;szl)(' n azo k ,

~ ézzü k p l ős zü r a lrmr( és l , ml'rt cl három kiizül ('a y N llil (' Z g yászos

r r mény J 3 i\ b uko \' inaia k ha lúll a l ka p(' .. o l~ os plképzp lésp s(' m t ér r i a
magyar népn pk P !Tő l a tá rgyró l alkotott <' Iképzp lé, étől. .\1 int ho y ct lúh ' ilági
élpt br n hi Z!1p k , czé rt a hal otti t OlTól Úa \' \'é lpkpc!nr k : "a nm' i nw npki a
m'ís \'il úgo n , amr nn yil plt o roznak" ,lI .\ h alotti t o ro k ll1 é rrt(" , úg} lát zik ,
Buko \' in ába n még rgé zp n hata lm as a rá nyú lr lw(rlt , a mú lt . zázad \' 'gi
rgy ház i j rgyző k ii ny\'r ld1r n g,\'a kran olm ha ljuk az pgy ház i wz tő k miatta
n ll ó mrg bot rúnk ozá át .15 Lrá n," és leg ' n,\' t rmrt é. r és az azt k öwtő lor
rgyr nr . r n rs k ihő i j e ll egű \'olt. lI a rg," leú ny \'ag: ' lra é ny l1wg ha lt, " mrg -
fogadtá k a hegr d ő öket s az za l kí sé d ék ki , k ' t lrgé n,\' lom! n,\'r rgplL ; bo krétás
kala p o! t pUe k , c ak úgy, nún t ha az p, k i.i \' ő rp m e nte k \'olna , A l{l nyok li zla
[r h ' I'br öltözt k h a jukat kibo nto tt á k , zalagokk a l kötö u é k meg , a g uz a -
ly ukra fehé r kc nd őt köt ött ek , egy másutá n ha ladm él kop ol'. Ó k ' l oldalá n
egy m{l utá n léplu' dte k ," ,\ hal otta t g y á 'z koesira trUé k . a koe, i me lletL
kí é rték , ".\ z \'011. a je le, h ogy e kü\' ő rc \' i zi k , l~g:' I'end pt él ká nt r énr k H,
egyrt a muz iká o k ' , 16 . \ te mplo mh ól jön't c ak beté rte k a ha lotta. házhoz ,
ahol az ueh 'a ro n a z aszta lok mú r kin,\' il\'Cl \'Chtú k ő k d , rajtuk I p \' p~ , ga lu , ka

59
(lölW tk{Lp zla) sa k ú ), mint (' ' kü"őnY ,,('sak ha, kg ' ny \'agy Ic,iny
halott volt, akkor vitt k mulatá, Ll" ("a.lád tagjai " ét l" , zlvcvők közt
ilyenkor ak annyi külön h, ég ,'olt , hogy H, gyász 16 (' alád n m tán olhatot t,
d a többi k bizon y láncoltak".1 9 ~ c kik til \'olt még a tán hdy ~ l ' n 'z ni öl<
i . 10 - 12 ' vv 1 ez lőt z a zoká ' Buko vi nában m g javában virágz t t .20
~\. tán é, a lakoma azonban, mint f rmailag oda n m illő mozzanat k, idő ­
közb n I koptak, így H, Báe kában má r n m "oltak m . ~Lagyaro r, zágra
kijöv t P dig már ann ira átalakultak , hogy c yrn , cn szég) Iték , . ől tagad-
ták az <'g. k r ,' irágzó n ' p:zoká. létczé 't. 21 )Iinth()ay l ' n~' "a y kán~'

Fiatal Jíin y tpmpt SP

hal It l m l ; 'én ' I a pompá f Iv nulá m formailag, . m tartalmilag n nl

mond U nt a halál lény gén k,22 Mag al' r zág n i .. to ább f nnmaradt.
Ahog an ablonizá16d tt náluk a t('meté é az da n m iUő m zzanaLok
(pl. tánc) I koptak , uayanígy vált <'gyr(' köz napibbá az ' I t má. ik k 't főe e-
ménye a k r zt lő ' a lakodalom i. , ' így \'('szít t t('k , I'm tánctal'lalmukból
i . J<Jg e dí zíW aktu ok ugyan , minl a, ri mu, k é,' c y- k;t mozzanatnál
a kultiku táncok m 'g <,lég, okáig tartják ma ukat , m rt a t{lI'sadalom s<, mmi
kiv t ndőt nem talál b nnük , ' mert pl. a lakodalom az öreg k legfőbh
ánc ö zejövctel , ah I fők é nt npkik \'an módjukhan r nd clk zni é. a
hagyo mány s formát mcgőrizni .
.suk vinában, de m 'g a Bác;kában i , a kerc, zt lő ('gyik fontos társas
alkalom olt, ok ZOl' g g' z falu zámár;t, h gy mind n napt á ri linn pnap
é má alkalom z rű 'g n ' Ikül kimulalha.' ák magukat. I~ kk r m 'g az volt
,L zoká, hog " hu zonn g órás" k.r zt lől tartsanak .. \ 1. , ('m ~n ma i.
ú él ('mlékez tükb n, hog m 'g " má nap i zaiacItak át az emb('J'ck g ó-
gyulni"23. k r ztelő gé z men t okban ha nHt a lakodalomhoz . A k r z-
t lő lőtt gy hé tel már hivogattak24 • háziak yúkoL ölt k, , liWtt k. más-
faluból jövők "komatriná" hoztak ( úkot , k It é ült té ztát), a falubeliek
pálinkát. 25 " Elő zör az a zonyok zaladtak Ö Z , f lölVz! I ték a ki ikH .

60
amiért megti ztellék őket pálinkáva l. \ z ember k má r csa k a krre ' ztelő után
jötl('k" .26 Kere ztelő utá n lakoma következett. L ve t, sültet raktak fel,
utána tán coltak , ami ok zor má nap i tartott . " Ki milye n gazdag voll,
a sze rint alakult a kere ztelő. Mik or meghallották, hogy komabáll sz, azonnal
többen j lentkezte k kere zI, zülŐnek."27 Ezzel az önmaauk f lkínálá á \'al,
valamint a mulal ág le he lő ég 'vel magya ráz ha,tó, hogy "lueatnál töbh pár
i. ke r ztclt".2 komabá l ré ztvevői a zülők, leg' ny vagy lány pajtá ai
zzel az e eménnyel nlÍnlegy rokoni kapc olatba jutottak egymá al , t hát ,
amennyib n a zom zéd ág fenn állott, a ké őbbi zá rtabh ház i ö z jöv t l kn('k
állandó r \ zt veyői"é válialc A kerc ztelő ma i éppen olyan tánccal ö z('kötött
esemény, mi nt Bukovinába n volt a 60 - 70 'v ek id jéb n . Legfel jebb csak
('ayes mozzanatok (a kerc zi zülők zá ma 29 é azok szülőkhöz való vi zonya 30
kezdtek alakulni itteni hatá ra. ki módo, abb '8 te lH'tő ('hb , n m rukarkodik
a Jllulat, áa mgrendezé ében .
1'IIár okkaltágabh ker tek között mozgot t Ruk vináhan gy-eg) lako-
dalom . 1\ menya zony é ' vőlegény külön -külön háznál mulató ná znép ok-
szor 0 - Opál"ti kitett 31 ,teháiafalunagy réz ' t f!ölelte, őL gy-e )' lako-
dalom ban az egé, z rokon ágot i meg zokták hí vni,32 d zámot i tartot-
tak rá, hiszen egy -('gy il, en lakodalom ('gyben tánealkalmul i kínálkozott .33
lakodalom az idő, ('bhek igazi Illulatsága ,"olt . Mindig i ők voltak töb -
bC'Il . lányok c'. ak éjfélig maradtak . " kk or már az a zon ok adták ki az
utaL " ak az as zonyok, az ,,('mh rek" (háza, ok) és ,"őf' l ye k maradtak ,
mert azt tartották: " lIa a menya szonyt elvi zik , a Ieún)'oknak ' kg ' ny k-
n(' k ninc oU ker(' nimlójuk." leányokat ', legé nye ket c ak az ~ rt hí vták ,
hogy " legyen ki a Illen 'a zonyl és vőkgé n yl eJkí érje, hog. mu tató abh
kgyen ".34 D(' hoay a fiatal ágot i ká rpólolj á k, es küvő lőtt" irateslét ren -
deztek",35 eze n tombolják ki magukat az ifjak . Míg a lakodaJomna l c upán
a kül ő dí 'zét kellett megadni , add ig a fiataloké volt a vez tő zercp . templom
e lőtti lér n az el ő vőfély \'olt a "tánco ztó". Ö kért e feJ a menya ,zon i ,
ketlőt- hármat fordult vele, aztán odaadta a vőleg ' ny n k, a vő leg é n y m g ~t
má odik vőfélynek . 36 Odahaza azonban m gfordult a orl"end : a lakodalmas
gazda a fő lánco ztó, legtöbb zör idő ebb ember i , a vőfély k pedig c ak
f I zolgáltak. Ö tán coltaUa meg elő zör a menya zonyt, majd a ajáifeleségé
é OITa a nyo zolyólányokat é adott rendl"e kit-kit a aját párjá nak (ná znagy-
nak, vőfély knek). ddig ne m illeU tán olni, míg zek ki nem táncol ták
magukat,37 .
zámo olyan mozzanata volt tehút egy- gy ilyen lakodalomnak , am l,
zenév l volt ö zekötve. Már a templomba menet húzta a cigány.3 Templom
után kikere tek egy zép helyet é táncrakerek dtek. 39 t mpJomból jövet
mentek a ná znagykalác ért , melyet a legerő bb f'r1"i fejére tett k . " ki
vitt a kalác ot, annak kötele ége volt , hogy útközb n táncoljon v le."
.Minden utca arkon "egyet-egyet érül" 40 ' úgy vi zi ker ztül a faluD .
Ezek a t~n('ok tehát c upán a forma ked "éért, a lakodalom dí z' !"e voltak .
[gazi mérete k t c ak odahaza , a vőleg én y házánál öltött a mulat ág .41
A mulat ágból , min t látt uk , enki e m maradt ki , még a menya zony
é,' vőlegény két zülője (a bú anya és apa, valamin az örömanya é apa) em .
Ök a templom előtt kitán colták magukat.42 z gé z mulat áa alalt azonban
az a zonyok élték ki magukat, míg a bálhan bizonyo kor után már ak
mint néző Je ze!"epelhette k, itt a lakodalomba n \'é után, mikor a z ne elhall -
gatott é a ze né. ze k e \'é hez k zdtck , az a zon." ok iis, zefogóztak é 'n kelt Ic .43

61
I~jfél ulún már npl1l is \úrlúk, hog,\ f(-ríi kérjp ők('l, iisszpf'ogóztak és úgy tán-
coltak,H .\ k('c!dik il.\"('nkm olyan macras fokra húgot t, hogy él n1<'nya:RzOn,yt
('S vőkg'nyt i'l m gf'ocrtúk s \"Ctcry múrom mél('IT(' is f('ldobták, hogy ,, 1llC'g-
ti ztclje ők t pálinkánd·· . '5 Dp az "f'1ll1wrf'k" (férfiak) i'l ugyan('sak \'Ígan
~'oltak. I~ \"('s után még ('sak illak éR daloltak 46 \Iinc! pn ('salúdf"ö lwk III a\'olt
cl maaa nÓlája, azl l1luzsikáltatta. I\. iizb('n azonban alig \'árták, hog.' tún('1'a
k<'l'üljön a sor, am i ha nwgkrzdődiitl, kont yolúsig abba H(' III marad t.
.\ lakodalom nak a t álwélC't brn \ aló Iwl ,' z('t (' iI t \1 agyarorHzágon módo-
"uit . ,\ z iin'gpk rg,\' rf' inkább k('ch' ük('t \ (''iZl ik (~.., már IWI11 tal;'t1ják ol,yan

maJ'adékn 'Ibili iirii mi.ikrt \)enn(' . . \z idősebb és fiatalabb a(, IlNét('1O egy r('
gakrabban k('rü l ii, sz('üt kiiz'. l)(' az rRkihő i dint! miatt . Fö le ' nt , m('rt az
öregek huko\'inai szokás 'z(, rint bokrétá. an sZN('t nék f(' lrakni cl 111(,llyas. zonyt,47
afjatalok p('dig az újahh divat sz(' !'int l1('m hajlandók esak fátyolosa n ('sleüdni. 48
Azoká, e lmaradásá nak I('gfőbh oka az, hogy az ittf'ni .' vábok i. (' ak fátyolo -
an e kücl t<.'k .49 , \ CI i mt !1wg \'áltozása a lakodal o lll ('gé z me o('tét meg \'áLtoz-
tatta,50 hol például "rakott lll('n ,\ 'aR zon)''' nin es, ott a t('mpl o m ('lőtt "
odamenet S<.' 1ll táncolnak. li a mégis hagy omá nyoR fo rm á ban tiirténik mindrn ,
azt" zékcly lakodal o m "~ mtk n<.'\'('z ik .51 J lagyarországon, ha ('ay-k ' t l1('ly<.'n
méai raaa zkodnának a székel," lak odalom lllC'gr('ndezésé hez , más faluból
kell, hoay rlhí "ják a " lakodalma, gazdát" ,52 m(' ndamel)' idő <.'bb as zon y t,
hogya menya .. zon."t " fdrakja ' .53 , \ :zokáR ('Imaradá ához hozzáj{trul tel'mé-
zete en még az ill, hogy illeni t<.'l('phelyciken a többickh<.'z kép .l c kély
ki ebb éget alkotnak,54 ' fokozza az is, hogy pl.ajóz (,ffalviak é. i t n. cgít iek
már odahaza Bukovinában i erő ('n "d h 'atoztak", ' enn<.'k folytán itt m 'g
fokozoUahh mértrlkh('n ig~'('k('zn('k fl tiibbi('kk('1 lé pé. t tartani. 55

62
 , \ III ilyen mértékben \'p-,zí t ptt ezpken a társas iisszejii\etelpken a túnc
jelen té ~hől, olyan mért pi< b('n ha I \"Úny u It el az időkiizlwn bizon,Yos alkalmak-
hoz kötött \'01 ta is , ,\ ní l toú" természpt f;zerlíleg proO"rpsszÍ\' , tehát plő zör
hizonyos átnwneti időt kí"án, I gy ('g~' ('S rpgi táncalkalmak sem szlínnek meg
telje cn, ('sak, mint látni fogjuk, (',>('tlpg a naptári időlwn hátl'ac, ú. znak,
Llyen átmeneti formának tC'kint('IHlö az is, hogy Pgy('s szokásokat a közö s ~g
n('m hagy d riigliin telj(' ('n, hanem l()\'áhbra is fpnnlarlja ök I, sokszor
~pprn a7.érl, Ilwrl jó aikaimul kínálkoznak a tállC'hoz , annak \"Clgy hcn~ z('tő

.\1 <'Il,\'tISSZOIl ,\' PS \'ő J <'gP II ,\ ' tuJúJkozúst\ II t<'lllpJom <,Jőt t

r ' zéül szolgál nak , am in az ii . Rzrgyű l tek túncra krrrk('dnek, \'agy annak
ha znát, az azon összrgylílt él(' lt , italt, dkg pénzt rOl'díthalj~lk túnc célj ára .
. \ \'á lt ozás lrrmé:zrtén('k és erő. ségé npk mpgállapításához tanul ágo.'
ö zr ha onlH á ul i, m (~t a Illai [rgü l'rO"p!)h genr rációk korát, \'agy is ,1 bukovinai
el ő kol' zakot é a mai \' i. zonyoluü ö. sze \'('t ni ,
.\ z r l ső kor, nlgyis a hui,o\'inai kor. zak tánC'alkalmai két r 'oport.rCl
o zlanak : I ~\. ő cso port jukat olyan naptáridőhiiz csatlakozó tánco mozza-
nallal gy bckapc, olt \'agy aitól függ('llrn, (!<- a láne a nyagi a lapjának dő­
teremt' ét is szolgáló . zo ká. ok adják, melyrk szorosa n kapc,olódnak gy-egy
táncalkalomhoz, Ll ,ve n Cl, leá nyo k kl:trác ony i " n1('gé neklé " , a betlrh mezé ,
L dőrendlwn tárgyal nl ő krt , r l ső a lá nyok " megéneklé, c" , " .\z voU a
l ány, akit mrO"énekcltc k ; akit IWIll, az még leány ka volL '/>f> tartják egyhe-
hangzóan a meg ' nekr !t leány ok korá ról. .. \ legény(' k lekpül' i c. op or! 's kol'
zerinl, álltak ö ze, Utóbbi szeri nt két ('.op oltba osz lotlak , I~L'ő b e tartoztak
13 - 1 -ig , a másikba l - 24 é \'('f; k orig , .. \ hol ez a két korosztály mcgvolt,
mind H, k eltő kül ön-kül ön járt. Buk o \'in á han még az \'olt a zoká, hogy

63
háza, mb ['(,k nrm j{~rlak . A lrgén 'r!,;. k r sztapjukhoz, nagybátyjukhoz,
d mrg a jó zom zéd kh z i, rI-eljártak, a l ányo. házak közül I gfrljrbb
4 - 5 helyr'r m n!rk, fők 'n! oda, ah l ud\'ar itak i .
fl. lrg 'n."rk ö z állá. ai bizony , rlőírt szabál) ok zrl'inL történtric
Már kará(·,'on.' rléit t vála. ztoUak ma uk kiizül külön az al z gi k 's külön
<~ felszegiek - g ' " Irg ' nybíró" -t, helyt' nk ~nt ,bí ró" -t \'Ug "nótáriu, "-t,
aki far angkor "rlőjáró " IrU , ttől az időtől k('zd \' annak a l g ~nyn<'k, aki
az ő . p rt jába járt , az ő báljába i. k II U 111 nni , U'hát az kkol' tört ~nL
r . op do. ulá ok az g"z far ang idrjr alatt ' n 'én, hrn maradtak . ;\ " Im g-

Yiszik a m nya. szony ágyát

' nrkIé ., alkalmával az volt a U 'zlj , h gy Ő YCZ'Up a k lendáló I g'ny k L

F lügy It a oportra. 57 Az ő feladata yolt az i. , h Y ki.), zönt ' a ház gazdájáL6
vála ztottak köz' tartozot m 'g a " zamár' i , aki az él lrnr( yűjtö t .59.
Z andrá falvaiaknál , - úgy lát zik a)' r 'gebbi forma It it t ugyani '
ki g zít t még a c oportol k 't " katona", akikn k az \'01 a [rIada uk ,
h gy a házban VCI' ljellek ,60 az n kh' iH <'gy " lám patad ', é. gy " köny vr ",
aki a zöv g t tarLoUa.61
kolrlldálá nak zabál ', zrrü mrnC'te \'olt és mint láLni f gjuk, r d ti
f rmájában i több mozzanat ból lc \'ődül\' O. ze. ":1 ' ő volL él l g' nyrk ö sz -
állá él. op rtokba y rődl k ' úay indultak 1. II lycnk6n m ' ,It rg.\ r 'gi
j lm z forma i . .62 Egy- g. c'op "tba - 10 kg' ny g.\'ü lt éi .. zr, z ' 11 ' zt
fogadtak ' azzal járták a házakat , Elő úir a bír6h z, paph z, j gyzőhöz
mrnt k , dr rz ken a helyrkrn II m kaptak rmlllit, e. ak épp<,n "m gU zt lték"
yez tőik t, <~ztán, amrlyik lány .'orra jött, 16 22 '\'r8 korig . Amegén klés
él" dH' nj Ir lkrl11 lU ' ly álmából'" " fm midőn mind n k" k('z<! Hí én krkk l
törl 'nt. 63 l~ .'. szaka. zt a ze n ', z(' k jáLzottak, ('g~' :zakaszl cl I g' n." (' k ~ nrk('l -

64
t 1'1).1 - ezzel k zd lét vette a ját 'k má 'ouik . za ka. za. .\ mozzanat kját zó-
dá ának el ő zÍntere a kon ha. vagy pit,\'ar volt. Ltt 'mk('lt k a l g'nyok,
itt játszott a z n . Majd az "elöljáró" bel 'p tt a házba, é' "f Iti zt It " a
gazdát. {ajd a zobában folytatódott to\·áhh a kol('ndúlú . Ekkor beléptek
minuannyian. z a zlalon mind('n házban ki yolt k; zit \'(' a . zoká. o "ti zta-
kaláe '" (ür kaláe)', e y Ü\'('g pálinka. 65 I~ yil t . m fogya. zt uák I,
hanem még y Uek hozzá' külön mulat. ágon, az ún . "költőbál"-on fogya. z-

Lakodalmi tréfa.. Hajnal t I így fri sitik fel:az lfúradtakat

tottá el. Ahol olyan l án volt, akinek valam lyik l g 'ny udvarol, t vábl>
időzlek, mert külön i megkínálták ők t él II I, itallal. l góny k" lk zell k"
mind nkivel, a z né z k Ic tWL-hármat fiUZ ikáItak, gy e árdá t, meg gy
vígat, minden lánnyal fordultak gy t, őt m gtán olta ták móg a zom ZÓd-
a zonyokat i. "m gón kIé ", am ly már karáe ony t hat órakor lk z-
dődöti, sok zor r ggelig i ltartotL )lásnap d 'Iben a barátoka "én k It k"
m g, zeke t azonban már zen nélkül.
főe emény k 't mozzanata. er d li formájában láthatól g él n
elválik:
1. A voltaképp ni m géneklé. , mely m 'g magán vi li az eladók sz r lmi
va ráz lá ának a nyomát, c ak a m gv zőzé, itt már lmaradt, tehát a.
zoká valamit halványodott ;

. 5 llelénYCBY: Kultúra és tánc IL buko\inui .ék,·I)pkn l 65

 2. Élelem é pénzgyűjté a "köl őbál" -ra, ezzel- mint már említeUük -
egy ké őbbi tánealkalomra teremLik meg az dőfeltételL. I~hhrz járul még
egy harmadik mozzanat, mikor egye házaknál való ágo mulatá L capnak.
E zoká átalakulá ára jellemző, hogy időközbrn az rI ő mozzanat
mindinkább háttérbe zoruil, hang úly a "lá n ok ~ ILi ztd' "l z, amiért
rserébe pénzt, élelmet gyüjtenek. I ~gy további alakulá ra mutat még, hogy
hovatovább a megéneklé egé z menete i ki ebb táncalakalommá válilc
Ezt bizonyítja a zenekí 'ret mind rő ebb kiépíté e66 é az, hog rgy házaknál
határozoti mulatá eéljából egyre lo\"ábh időznek.
báe kai kijövetel em vet véget e szoká életének, mrrt a "mrgéneklés"
a Báe kában méCY javában virágzott .. ~gye köz égekbrn ugyan, mo Ütni
helyükön i kísérleteztek vele, it t azonban, főként a báe kai fiatalok hatá ára,
a karáe onyi mcgéneklé é a "Szent I tván" é ,,' zent Jáno" köszönté
"már nagy mértékben keveredett". Pedig mindrgyiknek mrgvoli a maga
külön z rep , formam nete67 é zigorú időhöz rögzíteU volta. 6 nIa, ahol
be zélnek is külön-külön mindegyikről, vegye en e mlíti k, oha n m lehet
tudni, hogy éppen melyikrc gondolnak. A zoká előírt zabályai i váll zá on
mennek kere ztül. kö zön1.ők közé újabh koresoportok áIJanak be, így
utóbb már a háza emberek i eljárnak fele ég ikkel, őt a nag lán ok i
orra járják a rokonokat. Az rgé z kie inyek ös zeállá a i kezd nagyohb mére-
t ket ölteni, ami azzal magyarázható, hogy minden háznál pénzt vagy di 't
kapnak, "pénzt azért, mert tudták, hogy tánezroa Ic 11" .69 Ezzel i rő enk ihang-
úlyozzák a zolcá továbbélé énrk anyaCYia rend il té éL.
Egy má odlago praktikus célzatot állapíthatunk meg a karáe onyi
betlehemezé nél i . A játék formai menetének ism riet' ét ez alkalommal
telje en mellőzheLjük, e upán annyit kell megjegyeznünk, hogy abhan a
bukovinai, illetve magyaror zági örrgehb és fiatalabb koro ztály előadá a
közt lény ge különb ég ninesrn,70 l gfeljebb tartalmi változá ának üt mében
é zlelheiő némi gyor ulá , Épp úgy , mint a karáe onyi meg6neklé , rz i
két főmozzanatra bomlik: 1. vall á o élzat, 2. p' nz- éélelemgyűjté .. 71
betleheme ek ugyanis mindenütt pálinkál, kaláe ot é pénzt kapnak.
Ez utóbbi adja a karáe ony má odnapján (újabban újóvkor) r ndezet "e 0-
bánybál" anyagi alapját. E . zel'int alakul a közö ég állá foglalá a i vdük
zemben ; "a legtöbb helyen beengedik őket, mert tudják, hogya kőté
pénz miaU van".72 Xeme ak z6gyelnék kivonni maguka az adakozá alól,
hi z n legtöbb zör eimbora is van a "e obányolók" között, han m arra i
gondolnak, hogya "e ohánybál" -on végr azok (vagyi háza ok) is kimulat-
hatják magukat, akik a vízkere zU "költőbál"-on n mvebetnek ré zL Trhát
míg a "meg' nekié" é a "köitőbál" a fiatalok mulat ágára zolgál, addig
a "esobányolá " az azt követő bálfő anyagifellétcle, határozotlan az idő ebb k
ebbeli 'rd krit el 'gíb ki. "meg 'ne)dé "é "e ohányolá." zabályszerű
megrendezé ében egyébként nem ok különh ég van. . b II hrme ját 'k
b tanítá a Ó a "C obánybál" megrendezó e itt i az ún. "gazda" feladata,
aminr!c fejében ő nagyobb ré zt kap a bevét Iből. Ű vigyáz a r ndl'e é vrzrU
a ját ' kosok e oportját.
tánealkalmak második e oportjáha a.zok a társa ö sz jövetr)rk
tartoznak, mdyek vagy naptári időhöz rögútetlrk h 'tközi k, va árnapiak
vagy jele bb ünnepnapiak, vagy esrtenként a közöss 'g munkaidC'jét
vannak hi \'at va meg zakítani é a fárasztó hétköznapok rgyhangú ágát enyhí-
teni - mint a lakodalom, k re zt lő, névnap, kaláka. ~\z rlőbbirk már elr\'

66
A betlehemes játék néhány jellegzetes szereplője : esobány, királyi szolga, angyal, Mária

67
A betlehemes játék néhány jellegzetes szereplője : esobány, királyi szolga, angyal, Mária

67
á ki.ízö ég . z6rakozá igényét ~zolgálják, az utóbbiak lJ(' Ug csak másocllago Ml
cl nü6dnak azzá.
A kéL különböző rendelü,té 'Ü, dr azonos frjlőd' ű port tánealkalmai-
nak elrendeződé ét ré zbpn a para zti közö ég t rmdé évd ö , zrfüggő munka-
'züneU igények zabályozták (pl. a nyári nag) Illunka alatt zünrteJ a. \' a~úr­
napi tánc), ré zb n az gyház zabályozta, ml'gkötötL ünnepr ndj 'vel.
1\ naptáridőhöz kötött alkalmak köáil az ' \. el 'ő nagy bb zabá ú táncos-
pseményr a január 6-i" vízkrrf' zti költőbál ", meJ rL a kolf'ndá16kg' nyesopor-
tok zoktak rendpzni, a házasok ki mérrtű b voná áml. Ennél ki Il1dk dőbb
tánralkalom yolt a téllrgjelr bb tár, a ös. zejövrt Ir, a. "hú hagyat i táne".
A mulat ágoL má fél héLtel előbb ún. "ingyen t{Lnc" vezrtL be . A "mUl'j"
far ang \'a árnapján indult mrg, már délbf'n megkezdték a táncot é kedd 'jfé-
Iig táncoltak egyfolytában . ak rrggd, délbrn, f' 'te tartot tak' tkrzé i !'zün tet. 73
~\ karác onyi "megéneklés" alkalmával végbrmrnt tel pül ~ 's)wrszerint,
laO'olódá azL a célt , zolgálta, hogy far ang idrj , f'r z 'Lváljanak rgymá, tól az
cg e e oportok. Ennek jegyéb('n alakulL t.ehát az é z far ang kép, külön
III ulaUak az al zegiek é külön a frlszegiek. l j~zrn brlül 14 17' \'('s kori a
"közép ő lf'gények",71 13 éve korig bt'zár6lag prdig a g,vrl'rl rk .75 Ennt'k mrg-
fcleJően far ang va árnapján é hétfőjén a nag.\' legények, kedd n p iig az "rl11-
b('['rk" (háza ok) b{dja \'olt . "A gyrrmrkmuri"-t zintén msárnap r nd zt'k.
hú, hagyali tán r kf'dcL éjfélig tartot t . "I~kk r meg zólalL a harang
róráté), az előljáró meg"ertp a mt' krg('rrndáL és azt mondta, kg ~ny k haza."
Majd mpgjdenL a községi bíró i,' k't c cndőr kí ' ret'b n é ' hazaküldte az
embereket,76 IIú hagyatkor \'olt szoká o az ún . "hajnalozá" i. lC'génycik
rongyo ruhába ölWzködtrk, ro 'sz kalapból álareot c inál tak, rá nag) faorroL
ille zleUek, alája szakállt, baju ' zt !'aga ztoUak, babból fogakat c ináttak é a
lakodalmi menya zonyláne nótája mellett, 'nekelvr, táncolva végigjárták a
falut. Ekkor , zedlék ö ze a. "far a.ngi pénz"-t i (a mulat ág kölLs gcit).
A . zoká utóbb máI' úgy átalakult, hogy véleményük zerÍnL az g' z jelmeze '
frlvonulá c ak azL a célL zolgálta, hogy "ha valahol nem akarták meg -
fi7.etni a pénzt, így n m zégyplLék a tojá hoz , em nyúlni, őL a z idók (rgyik
jclmrze figura) még a láncot j elrmeltpk a koc iról".77
Taya zi j le táncalkalom volt a hu vél-m árnapi é pünkö d-három-
napi táne. Az lőbbi ugya.n még a Vli fordulóponLhoz tartozik, mert esti
mulatság,78 az uLóbbi azonban már tisztára a nyári f rduló . eménye, am nnyi-
brn a 'mulat {tg három napon i I'rggrl n olctól Li harangozá ig tartotL,79
Kimondotlan téli mulat ág akarác ony ruá odnapi "C obán bál" .
•\ "csobányolá " bev' leléL használják f l c 'lj ára. A "költöbál" -lal IIrnLéLbrn
inkább a háza ok rendpzik .
tárgyalL nagyobb zabá ú táncokon kivül jel nLő c oporl a nagy-
bőjti, n ári é adventi tilalmi időkön kívül e ő közön ég va árnapi táncok
r . oportja. hogy a far ang eljöt t , a.z v1>l a zoká , hoO'y minden va árnap éjjd
táncoltak. II enkor a mulat ág délután 5-Lől hajnali 5-ig tartolt. Ahog, azon-
ban a nY{Lri munkaidő brkö zöntöU, azonnal korlátozódott a mulat ágok záma.
Ekkor ugyani e ak minden má odik, harmadi! héten ill LL tán ot rendezni.
E táncokkal kapc olai ban az a gyakorlat alakull ki, hogy mindig mi után
k zdődjenrk cl é ' e Li cl té ig Lart anak - nyáron ugyani a nag)' munka-
időre való tekinieLtel nem illeLL éjjel táncolni.
E nyári táncok mgrendezé e a nagyobb elfoglalt ág miaU k vé bé
volt kötöLt, de még így i ' elég di ze , a legények végiO'vonultak a falun é

68
 zenrszóval hirdett;k a tán k zd téL. Végül belértek egy tága' udyarra,
ahol II ezdődött a mulat. ág. o
.\.z ünnepekhez csak bizon 'o mértékig \'oltak köt.w az e etenk 'nt
rpnd<'zett tár 'a ' összejö\'et lek, amilJCnek a ne\ e '(' bb c 'alád i ünnepek, n ;\"-
napok, ker ztrlők, lakodalmak ; narryobb közö ségi eM'mények, a húe úk.
_\ z el őnek é ut lsónak kh'étel'vel a naptári idő 'zaMa ünneptől telje ('n
függ tIenül voltak tarthatók, legfeljebb e ak a lilaimi idők korlátozták bennük
ct táncol. búcsúbpli tánc alkalma azonban bizonyo mértékb n mégis rögzít\e
voH, amenn}ib<'n ,1 búcsúk fahak sZf'rint má' és má zent névnapjához
kapc olódtak. lIa egy lakodalomra vagy kere ztdőre, yagy népnapra sokan
ö z jöttpk) zint elmaradhatatlan volt ct tánc. Külön említé t érdemelnek
azonban a búe úk. A t('mplomi sz('rtartás utún ugyani . a húesúk mindig
t ltllrcal folytat ódtak, s míg az iir('g('hhek az i '!1l('rűüketlátoga.t.ták meg, azalatt
,l fiatalok t{lIwrapNdllltek. lia jó Idő \ olt , alkalmas k<'ftbpn táneoltak, ha
ro ' z, úgy zárt "túnchúzba" vonultak. j ,hogy a primitÍY közö ségb n k-
ját zód' c 'alád i lium'pi alkal mak kolkkti \"izálá át erő en indokolja az a
tör kvé , hogy minél nagyobb szahásúvá t<'gyenek egy ilyen c aládi sc-
m ;n,)'t, ami v('l az ill tőn('k tár, adai mi súlya i megnő a közö ég zeméb n,
ugyanúgy mindent elköwtnek az ('rryes faluközö égek i , hogy egymá, t
búc úi látyányó ág.' szórakoztatás tekintetében túl zárnyaljálc
.\ z e el('nként r ndez t t ö zejöw'tpkk közül kiválnak a "kalákatáncok ".
Ahogy a munkák nagy ré zében a fárad ág érzetél nótáHtl, mókával,
játékkal ig , krznek enyhít ni, úgy az pgymá kölcsönö, meg egil', 'wi végzet t
lllunkához i főleg a mulat ág, a tánc prrjévrl ig~'pkeznek kedvet csinálni.
Igyegye munkaalkalmak, mint k('Jl( rrtöré , Ulolá. ,81 kukoricafo ztás,
trágyakihordá ,82 fonók, 3 kitlínő alkaimul kínálkoztak a tánchoz. Egy-eg)
ily cn kalákatánc J1lÍndig nagy em ~ny zámba menL a falu életében. lia egy-
y gazda időnk 'nt megfend zte, akkor az egé z faluban hír ment. Erről
mag~1 a gazda i igyekez t.t gondo kodni azzal, hogy jó rlőrr "kél legény
hívogatott", zenr, zóntl yégigjárta a falut, úgy adva az érdekeltek tudtára,
ré zbpn a kínálkozó mupkaalkalmat, ré zben az azt követő tánclehető éget. 4
A tánealkalmak t nt i rnertetett clrpndezé éb('n világo an megmutat-
kozik, hogya fclyeU ('l ő, yagyi a buko\'i nai kor zakban a táncéleL e meg-
nyilatkozá ában m 'g erő ('n raga zkodoU a közö ség a megszabott lönények-
hpz, amdyrl nemc ak azt írják dő, hogy mely alkalmakon zahad t.áncolni,
hanem azt i , hogy m lyeken nem. A buko\'inai zék ly ég mindaddig, míg a
változott földrajzi körny z t llentétes tár adaimi adott ágai rá n('m kény-
' zcríteU 'k, zigörúan mrgtartotta zekct a zabályokat. Ig a táncalkalmak
drendeződ' e a leghatározottabban köycH(' a tilalmi időket. Bukovinában
még 1pljr 'en lchrtrt! II yolt, hogy karácsony é yízkere zt között . táncot
tartsanak. .Az mlít li időközt, akarác ony má odnapi "C obánybál'"
, , ct vízkpJ'r zU "költ.őbál" vezett b ,ill Lv zárt.a le. Ahogy a far ang ljöU,
'z(,nt ~Jihál tól h ú hagyó-k ddig megint "fel zabadult" a tánc, aminek a
nagyhőjt v('t li ak v' get. EHől k zdve ho zú ideig tilo volt mind n tán co,
meg mozdulá. fég a hú vét előW fehér vasárnapon, yalamint a hú vét
h ' .tfőjén é le ddjén eru volt szabad táncolni. Husvét előtt má fél hétig
III g c ak la kodalmat em tarthaUak . A hú véti bál volt a tava z egyetlen
komoly tánco m 'nye, mert cttől az időtől egé z augu ztu ig, zeptemberig
"bálliJalom" vol ,85 amil c ak i dőközb n tarkított egy-egy " nappali t.ánc", 6
S ez alól olyan jele linn p , min i a pünkö d em volt kivét 1. Termé zete cn

69
ezek a hosszú tavaszi, nyári, őszi tilalmi idők nem jelentik azt, hogy közben
azért, ne táncolt volna a fiatalság. Az ilyen nappali és esti tánealkalmak közt
azonban szigorú különbségeket teltek, mert csak az utóbbit tekintették
mulatságnak87 . Az év táncnaptára a karáesonyi időkkel zárul, az ünnepek
előtti adventben ugyanis ismét szigorúan tilos volL táncol ni.
tilalmi időt Bácskában még a lrgfiatalahbak is a lcgszigorúbhan
megőrizték, s ennek okát ők maguk is abban látják, hogy olt "C'gyfajta"
nép volt. 88 Az első időszaknak e rögzíthető táncal kal main !)('li.il fC'lállítható
csoportok a második, vagyis a magyarországi korszakhan már kC'vésbé mond-
ha,tók szabályosnak, s ez az ő véleményük szerint is az iUC'ni tC'lephelyC'k keyert
voltában89 leli magyarázatát. Általában táncéleWk eddigi kötöt t mC're\'sóg
mcgszűnik. A táncalkalmak naptárhoz való rögzítésC' és a tánct ilalmi idők
megtartása, mint a legkevésbé fontos szempontok, mC'ntC'sC'k maradnak a
közösség ellenőrzésétől. A változás mértékének n1C'ghatározásához szükséges,
hogya bukodnai székelysógre az itteni tclephelyeken irányuló újabh hatások
úlyát lemérjülc. A székelység ~lagyarországon ugyanis két oldalról kaphatott
hatást. Ennek folytán a táncélet alakulása is két ellentétC's oldalról n~whrtC'tl
ösztönzést: egyrészt az erdélyi székclyC'k és aSzat mál'ba kh'ándoroltak
oldaláról, másrészt a Bácskából bevándorolt és az iLtC'ni őslakosság fdől.
Az előbbiek kel erős rokoni Impesolatok révén szoros társadalmi C'g) hdcapcso-
lódás tapasztalható. Az erről az oldalról ért hatások ismét két fokon nyihá-
nulhatnak meg:
1. ~1inthogy a székelyföldiC'k táncalkalmai tcJjesC'n azonosak az
övéikkel,90 tehát ellentétes irányban a bukovinaiakat nem l)('folyásolhatták,
~. A szatmáI'Íak pedig, bár táncéletük a fcjlődésnek C'gy modernehh
zakaszához jutott - ez a táncalkalom kötctlrnC'hb, lazáhb voltával jellemC'z-
hctő 91 - , az éles fejlődésbeli eltérés a még C'!e\'enC'n élő közös származá
tudata miatt éles kritikát a bukovinaiakkal szemben nC'm fC'jtC'tt ki hennük,
dc meg csekély számuk miatt a bukovinaiak scm kényszerültek szokása-
ikban hozzájuk alkalmazkodni. Átalakító hatás C'nnek kö\"C'tkC'ztében tehá
csak a Báeskáhól és az ország belsejéből bevándorolt más míiveltségi fokú
magyarok cs az őslakosság részéről érhetlC' a hukoyinaiakat.
A hékésick és fC'h'idékiek táncélcte az C'lső háború után ol ran erő
lHalakuláson ment kel'C'sztül, hogy tánekultúrfokuk messzC' mC'gdőzi . nemcsa.k
a bukovinaiakét, dC' a bácskai magyar, német, sZC'rh őslakosságét is. Sem a
táncalkalmak elrendeződésében, sem a tánctilalmi idők nwgtartásában nem
él tehát lcghalványabb emléke scm annak a szigorú I'cndnC'k, Inelyet tárgyalá-
sunk során érinteUünlc A bácskaiak szintén kb. 20 - 25 é\'C' h.a gyták cl azt
az első fokot, amit mi a bukovinai első korszak mérőjeként fel \'et tünk. l~z idő-
zak előtt még őket is jellemzi a tilalmi idők szigorú mC'gtartúsa. 92 Főbb táne-
alkalmaik idősorrendje szintén lllC'gcgyezik nagyjából ~t buko\'inaiakéval. 93
mint ez idő után tehát lassan lazul a tilalmi idők mcgtartús~t91 (pl. bőjtbC'n
is tartanak táncot), ugyanúgy válnak kedveltebbé köztük az új tánealkalmak 95 .
Valamivel kedvezőbb helyzetet talált e téren a székelység ct másik oldalon,
vagyis az őslakosság t~tncéletéhen. A magyar, nénlC't és szerb lwnnszülöUC'k
táncos megmozdulásai ugyanis egészcn 1944-ig, míg a narry nép mozgalmak
őket is nem érték utól, nagyjából érintetlcnek voltalc ~kC't is jellemzte
még a három fő Htnctilalmi idő (a nagybőjti, a nyári munkaidő és adventi)
legszigorúbb mC'gtartása. 9G A fő táncalkalmak is cszC'rint rC'ndC'ződtC'lc d,97
é\'szakonkint, hol a karácsonyi, szil\'C'szteri és \'Ízkcreszti, hol a Péter-Pál-i,

70
ezek a ho szú tava zi, nyári, ő zi tilalmi idők n m j ' lenUk azt, h gy közbrn
azért n táneolt volna a fiatal ág. z ily n nappali é ti tánralkalmak köz
azonban szigorú különb égeket teLtek, mert e 'ak az utóbbit tekint tték
mulat ágnak 7. Az év tánenaptára akarác 'onyi időkkel zárul, az ünnrp k
előtti adv ntb n uayani imét zigorúan tilo vol tánc Ini.
tilalmi időt Báe kában még a legfiatalabbak i a l g zigorúl ban
megőrizték, ennek okát ők maauk i abban látják, 11 gy olt " gyfajta"
n 'p volt. 8 z el ő időszaknak rögzíthető táncalkalmain h Iül frlállítható
e oportok a má odik, vagyi a mag 'aror zági korszakhan már kf'yé. hé mond-
hatók zabályo nak, z az ő v 'l ményük zNint i az itt<'IÜ t kph lyf'k kr\'rrt
voltában 9 leli magyarázatát. Általában táne 'l Wk ddigi kötöt t mNe\' ég
meg zűnik. A tánealkalmak naptárhoz való rögzíté f' é a tánct ilalmi idők
m gtartá a, mint a lf'gkey ' hé fonto z mp ntok, m("ntr. k mamdnak a
közö ég ellenőrzé étől. A változá mérlékén("k m("ghatározá ához zük ~ge . ,
hogy a bukovinai zékelységre az iU("ni lelrphely k n irányuló újabh hatá ok
úl ál l mérjük. A zékely ég .\lagyaror zá on u yani k 't oldalról ImphatoU
hatá L Ennek folytán a táneélet alakulá 'a i k 't dlrnl 't("s oldall'ól n} rl'h t t t
öszlönzé t: g ré zL az f'rdélyi zékelyrk é a. zatmárha kiyándor Hak
oldaláról, má ré zt a Báeskából bf'vándor It ' az iLtf'ni Ő 'lakosság [('lől.
Az előbbi kkel erő rokoni kapc ola lok r'v ' n zoro lár adaImi f'g) h("kapr 0-
lódá lapa ztalható. Az rről az oldalról 'rt hatá ok i mét k ' L fokon nyiIYá-
nulhatnak mrg :
1. "iinthogy a zékelyföldirk táncalkalmai tcJjf' f'll az no. ak az
övéikkd,90 t hát ellenl~le irányban a bukovinaiakaL n m l)('folyá olhatták,
2. zalmáriak pedig, bár táncéletük a fejlődésn k rgy mod ru hh
zaka zához jutott - rz a táncalkalom kötf'tl nf'bb, lazábh yoltá\'al jf'llrm z-
llf'tő 91 - , az éle. fejlődé beli clt'ré a még f'k\'rnrn élő közös zármazá ..
tudata miaU élc kritikát a hukovinaiakkal 'zf'mben Mm f jtrtt ki h nnük,
de meg e ekély zámuk miatt a bukovinaiak . rm kén)\ z("rliltf'k zoká a-
ikban hozzájuk alkalmazkodni . talakító hatás f'nnek kö\'dkf'zt 'ben l hát
(' ak a Bár kából é az or zág bel rjéből bevándorolt máR mÍÍv It égi fokú
magyarok é az ő lakosRág ré zé ről érhf't tf' a hukoyinaiakat.
.\ héké. iek ' fd \' id ~Iüek táncélet az f'1 Ő háború u tán ol ran erő
átalakulá on J1wnl kf'rr ztül, hogy tánckultúrfokuk mes Zf' mf'gelőzi 'n mesak
a bukovinaiakét, df' a bár kai magyar, ném t, . zrrb őslakosságét i '. cm a
láncaikairnak drend ződé éh n, cm a lán tilalmi idők nw tartásában nem
él t hát leghal \"ányabb f'ml 'k scm annak a zigorú r'rndnek , IncJyrt tárO'yalá-
sunk orán érinteUünk . ..:\ báe kaiak únl n lb. 20 25 6\'f' h.agyt:t1c ri azt
az cl ő fokot, amit mi a bukovinai rI ő kor zak mérőj ként fd" ttünk. hz idő-
zak előtt még ők t i jellemzi a tilalmi idők zigorú mrgtartá. a. 92 Főbb tánc-
alkalmaik idő orrendjr zintén l11f' a rgyrzik nagyjából a huko\' inaiakéval. 93
mint ez idő után tehát la an lazul a LilaImi idők megtadá a ,91 (pl. bőjtbt'n
i. tartanak táncot), ug.\'anúgy válnak ked\'f'ltf'hbé köztük az új táncalkalmak 95 .
Yalami"el ked\"ezőbb helyzetet talált c t6r n a z 'kely. 'g a má ik oldalon,
\'agyis az ő lako ág Utncélel6brn. _\ magyar, némeL ' zerh bf'nn. zülött('\,;:
tánco mrgmozdulá ai ugyani gé zen 1944-ig, míg a na) népmozgalmak
őket i nem érlék utól, nagyjából érintetlen k "oltak. kf't is j II mzle
még a három fő tánctilalmi idő (a nagybőjti, a nyári munkaidő" adv nU)
kg. zigorúbb fl1rgtartá a. 96 A fő táncalkalmak i e zf'l'int rf'ndf'ződt I el,97 S
év zakonkint, hol akarác onyi, zil\'(:' zteri é \'Ízk rr. zU, hol a Péter-Pál-i,

70
•'zrn Jáno -i (a nyáriak), hol pedig a Katalin-i vagy z ptemberi (az ő zirk
közül) válva ki. 1944 után azonban az eddigi őslako ágnál is bekövetkezik a
tánealkalmak '. tilalmi idők m gtartá ánál tapasztalható nagymérvű változá.
Ami azt j l nU, 1100"y z időtől k zdv a fiatal ág zinte mindrn va árnap
VilO" valamelyik körben, vagy valamelyik fclkapoU koe mába n táncol,
. ha, a r~gi nagy t[lncalkalmak közül egy-keltő mégi fennmarad, az e akis
annak tudható br, hogya közö mulatozá alkalmával velük egybekape olt
má ik r nd tánc'alkalmával e ik 6pprn ö ze.
z átv'trl rs leüle önö 6g Löl'vény zerű égein k következtéb n a fent
i mertetei átalakulá on mrgy kerc ztül a zékely ég táne6lcte is. z átalaku-
lá náll gd"ntőbb ('('ők 'nL az gyüLt'!' hat 98 . Ennek m gf lclően táneél tükr
az iLteni kben leO"jellemzőbb az, hogy amilyen mért6kb n lazult a táncWalmi
idői m gtarüLa (pl. ré zt v zn k a zilv zteri tánemulat ágony é tolódnak
át má naptári időre egy-rg jele alkalom táncai (pl. a e obánybál a vÍz-
kerc zt utáni va árnapra), le zn k kevé bé időponthoz köLöUek a I<aráe onyi,
hú véti, pünkö. cli táncok, tehát a legfőbb táncalkalmak rendje, ug anolyan
mértékben lépn k előtérb az eddig kevé bé fonto ' e zerint nem i annyira
köt.ött "tánemulat ág" zámba m nő n' vnapok, k re ztelők, lakodalmak
nem rend zel' tár adaImi mrgmozdulá ai, é iktatódnak be a tánc-naptári
időbe a má rendekWl áLveit tánce Vly k vagy ünnepek egé zen új iáne-
alka.lmai, mint pl. a I cn 'rünnep, falunap tb. tánemulat ágai. milyen
ütrmhrn űrű ödnel- ' állandó ulnak az új tánealkalmak, ol an mértékben
ritkulnak a régen ig n fonto ' é rendszeres va árnapi táneolc Helyüket az
u yanarra az időr ő C ak zt a célt zolgáló mozi, tömegsportok, kugli,
futball é va árnapi koe mázá ok foglalják cl. Ezz l a tár adalom kép (a
közö 'g, a g n ráeiók r' 7.vétel a táncélctben) átalakul. Az egye generáeiók
közti llenlét már neme ak kritikai kül őségckcn alapul, hanem az ddigi
zigorú kö7.ö '. égi 'leLLeI zemben az egyének i fd zabadulnak, mindaddig,
míg rgy új kollrktí \' forma ö sze nem köti őket, közvetlenül indi viduáli
elképzelé ('ik ~lZerint 61nrk . A fiat.aloknak a7. előző fok táncélet' re jellemző
kor . zrrinti esop rtokra való tagolódá. a mrg zűnik, valaminL az egy-egy
etnikum külön-külön ]'rndr7.rLL tánealkalmai i egyrr ritkábbakká válnak.
fiat.alok djárnak az új \'egye táncmulat ágokra. ~lég azokon a h lyek n i ,
ahol a zókely ~g nagyobb tömhöt alkot, "a nép közó vegyülnek", gyakran
lU gWrLénik, h gyal ezd tb n ugyane. ak ellen ége érzületű orosháziak,
hor vM r zágiak, [pl vidéki k, bukovinaiak, Ndélyick egyült t.artanak táneoL
:\lég inkább g~'akol'i ez oLt, ahol a zékdy. ég ala c ony zámaránya miaU
t I'm ~ zrt , 7.Nűlrg 99 pl vrgyül. I~g. -k 't r rtWl Hrkintve, de akkor i erő.
dlrnlétnek kc'll lrnni H, kót rend fiataljai közölt,lOQ ritkán fordul dő, hogya
fiatal:ág "kiiliin tart ".1° 1 Bál' 7.űkchb baráti körök, munkaközö, égek. zerint
kis"hh (. oportokat howak lótrr, tánc ~lrtük azonban így i t lje, en híjával
,an 11 nagyohhkiil'Ű megmozclulá oknak . Ua mégi. tapa ztalhatók il enek,
n"m iinmagukon h Iül trl'mrlődnok ki a hagyományo r nd z rint, hanrm
rgy-két ,,7. Hí ,ag~ yalamil)"rl1 rgyrsükt krzdpményezé e hh'ja azokat
lét rr 102 . 'sak cl kis bb kör! fdöl lő kerc ztelő, lakodalom, valamint a zártabh
házimulatságok "úlnak t.ársadalmi megmozdulá okká, melyeken fők 'nt a
buk:ü\inai idő:('hb o" nrrációk, vagyoni különh 'g nélkül, egy égesen vc z-
nrk ré Zt. 103 I~zzd egyidejűkg a generációk táneélf,then vi eU sz repe i
eltolódik, 'nnrk következtéb n eddig a tánc:élethen lcgaktívabban ré zt veyő
korok, ~1 tán 'i 'kolá ' koro ztál erő ellenállá ára találnak.

71
 IIf3. A T NCt:LET F RMAI MENETE
(H É-;Z \ ' ÉT f<~ L A TÁXCÉLETH r~~ ' )

Ahog egy társadalom fejlődé i foka )TIpghatározza azt, hog) a táne

különböző rendeltet'. ci közül kultiku, vagy zórakozú t zolgáló mil) cn
zerep t tölt be a közö ég 'Idében - olyan mértél ben az gye közö ' ~gi
c. oportok műveli égmérőjén k i tekinthető a tánc.
z cO'yén rát.erm tt égén kivül - az (' yiknek nag obb a ritmu érzél- ,
mint a má iknak, egyik már termé ' zeUől fog'k n 'abb a különböző táncok
íránt - a műv lt ég állapota hat meghatározólag az gy közö ég k táne-
ké z égére. 1 Ez a megállapítá az 5 . z 'kely köz 'g tánck' z gél, illető n i
helytáll: leghátramaradoUabbak az andár falviak, Hmcuk i al gnehézke ebb,
vi zont legkönnyebbl.'n é · I gfinomahhan a mű vdt ben vezctő i ten gH i k
táncolnak. Enn k a különb égnck a zékl.'ly köz égek i tudatában yannak,2
okszor c úfolják i gyenge tánctudá uk miaU az andár falviakat a má falu-
beliek: ha azok ljöUek a búc úba, vagy b t 'wdtek gy bálba, "e ak nézték
a gyor táncokat é nem tudtak b állni, mert biza olyan n h'z volt a lábuk.
A lányokon térdig c izma voll, ml.'g koz, ok rajtuk" .3
..:\ tánctudá on kívül a tánekl.'dvtdé · a tánck' z ég má ik kifej zőj .
A bukovinai zékely községl.'k közül négy, Z('l'l.'nc. é ebb gazda ági
alakulá , t rmékenyrbb föld, forgalma 'abh út ,"onal, ki rbb nép zaporu]at
következtéb n jóval könnyebben élt, mint az and::~rsfah'iak, ennek ml.'g-
fel lő n műveltségben i jobban melk det t. Az andrá, ral \'iaknak it kedvezőt­
l n vi zonyok következtéb n az é\' mindrll szakában úlyos küzdelmet kellet
folytatniok a ml.'gélhrt;, ért, a zékely köz ég k közül t háL 'pp ők k 'ny zr-
rültek a leginkább - ok zor több hónapra i - Moldvába, r dl g párhctr
fuvar yállalá ára. míg nyáron a táyolabbi tartományokban való munka-
vállalá , tél n p dig a fanígá t lje en lcfoglalta a férfiak munkaid jét,
addig az a zonyokm hárult a piacra ké zít ti frstékr k zöv ~ , foná a
m lletL a m zőgazda ági munka nagy ré ze i . A fára zt', neh'z munka
. következtéb n a lábuk i n h z bbé vált, elc m g a mindennapi éleI, őrlő
gondjai köz" it nem i volikedvüktáncolni. zcffajta zubj I ti kij Inté ekkcl,
mint "én nem zereLlem táncolni, inkább ID gfo tam két ló kötőféké, a y
inkább megk nt megy koe it, minthogy tánc Ini menj k",4 n m i találko-
zunk má utt, mint c ak az andrá fal vialmál. Ez a tán tól val id gen k dé ,
- legtöbb zör odáig fajult, hog noha imrtél a tán n véL, m'g elll yoltak
hajlandók bemutatni - annál zembe\'űnőbb, minthogy a má il n gy köz g
lakói zinLe kéré nélkül i , ön maguktól kínálkoztak f l, m gragadva mindrn
kínálkozó alkalmat a tánchoz. 5
A gazdasági alakulá on kivül a bukoyjnai zékrly köz égek üír adaImi
alakulá a i, kihatá al volt g' z táncél tükr . L jobban a f gadji tenbeli I

12
é' józ effalvaiak voltak kité,- a román hatá oknak, vi zont bizonyo haladot-
tabb polgári hatá. ok ' ppen a mű vdt égben yezető j tín egHsieket ért ék
elő zör a ném t ~g r' szé ről.
.A zékcl. k tár, adaimi magatartá 'ánü magyarázható, hogy a bukovinai
táncéletből a vagyoni kategóriák enkit nem zártak ki. Egy ,n mzet ég"
(rokon ág) szeg én é gazdag tagja n me ak a nyilváno , hanem a zárt jellegű
T

házi mulat 'ágokra i elmeh .Ldt és el is ment - ~ ltéve, ha a házigazdának

n m volt hara o a. Dc hívtak zépszámmal idegent I S. Utóbbiakra ugyani: ,
mint lakodalomra, k('J'e zt lőrr, hivatlanul nem ill LL ellátogaLni. Ezekkel az
ö zcjövetel('kkel a fő !,ö re lu-é , az volt, hogyajómódnak minél zembe-
ötIőbben adják tanújel't ,6 s hog) még ho sz ú ideig b z 'lj enek egy-rg)' ilyen
nag. zabás ú mulat ág kiállítá á" -ról' - a meghí voUak zámáról é a pazarl á-
. áról. 7 Ezz('l a zinte kötelezővé tell, pazarlá al magyarázható az, hog} cl
'zegény 'ga sze rény bb kiállítá z' g~' nétől való féltében, lakodalom hiján
ok zor n m i (' küdöU ebből következ U az i , hogya mód fiiogtatá ára
alkalmat zolgáltató házi táncalkalmak megr ndrzé ben - ezek nagyelőzete '
bef kt t' t ig 'ny It k - term ' zet zcrűl g inkáhb a gazdagok váltak ki,
vi zontbizonyo munkamódokkal ö szeköWUházi tánealkalrrlak, így a "kaláka-
táncok", a zeg ' ny ég zóralcozá ig 'nyét zolgálták. De épp úgy ré z kértek
gy- gy ily n kalákatánchól a gazdagabb komák, a jó zom zédok i , akik
k' z ége cn a gazda egít ég ~re iettek.
, tán életb n való gys' gc r ' ztvállalás azzal járt, hogy minden egyr
divaLtáneot épp úgy időben megtanultak a szegény Ic, alcáre ak a gazdagok.
Ez elYyf lől azzal magyarázható, hogy a polgári cred tű táncanyag nem o ztály ,
han m thnilcu közvetít' l 'rte őket, má ré z annak volt köv tk zménye,
hogy rét g k zNint nem Ütrtottalc külön-külön mulat ágoL hogy a házi
ö ' zrjöv telek kiáUításában a mód fit gtatá a, ct nyilvános mulat ágok me -
r ndezé 'b n vállalt vezető zerep a gazdának, illetve legényfiának ok irigyet,
d eg -ben hódolót is zerzett, úgy a táncanyag i meretének hitele ége terén,
akárc ak egyéb i mer ti téren, a nagygazdának nagyobb tekint'lyt juttatot 1. 9
\'i zont a tánc kész ég, a jó tán tudá'l éppen a leán ' ImáI, a legények előt t
elengedh t t!rl1 kövctrlm 'ny volt. JIa teh[tt · jól tudtak táncolni (vagyiH
mulat ág kon ügye rn mozogtak), vagyon híján i úH'sehb n \-ették ri őkrt
a gazdal gények, mint azoka.t a módosabb leányokat, akik üg) t!euül tún
C'oltak. lO
Ezrken az eléggé rugalma, vagyoni alapokon nyugvó táncalkalmi kat ('-
góriákon brlül az gyén ' közö ég ajáto. \- izonyának megfelelőrn bárki
ré zt veh teti a Utncokon a közö ég által előír'i zabályok meg tartá a mell t L
.\ zabályol- gyl' '. zL az gy ~nnek a tán 'l tben vállalt z rcpkörére, másré zt
a tán él tb n meg zaboU jogaira' kötele égei re vonatkoztak.
tán életh n való ré zvétcl zen a közö égi fokon az rgyedekre n' z\'('
rgy biz ny korc op rton belül majdnem köt l ző. őt, ha bizonyos korúak
aktívan m 'g nem, vagy már nem ve znek i benne ré zt, bizonyo feladatkörük
mégi hárulnak rájul'. Hitkán fordulha elő, hogy valaki n érd Idődjék a tán -
ok iránt, z ilyen, legtöbb zör közö égből kiváló, g éni hajlamokkal r ndel-
kező különö mher,l1 ~J ég akinek valamily n tr ti fogyatkozá a an, az is
igy k zik azt palá tolni é "b {til". ~\ ki nem tud táncolni, azt ügyefog oUnak
tar ják, a közö ' i mgnyilyánulá oknál valamilyen alanta abb zercprj
adnak nrkp2 A tánc t tanulni k 11.1 3 A tanulá azonban nem jelent egy zel'-
mind tudá, t. Rál I'm tt ég zük ége : " gy r' ze nem tanult táncolni,

73
 ITI tud" .! 1

74
 /

A háza ágO'al n m zárul le yégleg a tánco kor: "mikor a legények

\áncot e inálnak, az mber k (háza ok) i elmennek," T rmé zet n k ve zik
azonhan, hogy "akik kic it már idő ebbek, meghúzó zkodnak",42 Az a zonyok
meg e ak n 'zik, azoknak már a belépUdij i c ekélyebh,43 ~e gondoljuk azon-
ban azt, hog,\' az idő, ebbek ebbe imán bel törődnek, mert úgy vélekednek:
)la fiatalabb nem tudná járni, ha az öregebh nem menne",44 ok zor meg a
zenekí éretLel \"an baj, " Ha a zené zek nem tudják, az öregek belekezdenel-
tánc Ini,",15 fgy aztán "a fiatalok heloycgyülnek az öregek mulat ágába és
dtanulják" ,46

Esküyői ffiC')1<'t huzufC'lé, dől a násznllgy Y('zC'ti

....
. \. két II I'iódus közül! azonban nagy különb, ég is van, ')líg a háza ág
p lőtti korban cl tánc C inálja az a'\kalmat - a fiatalok majd nlindell va árnap
délutún Ö "zcjönl1('k cl játszót 'ren vagy mlamdyik gazda ud \'arán, "meg-
fogadnak gy zál zrn ''lzt, dr ok zor még azt cm, é táncolni kezden k" - ,
addig a háza ság után m[H allmlmat krU krre. ni a tánchoz, Ilyen fonio két
alkalom a kp('r'lztplő (\" a, lakodalom, Előbbi a szülők, ifjúkori legény- é
k[Lnypajtáaiknak a házasokkal vegye ' mulat ága, ulóbbin éjf'l után47 már
('sak háza'loknak 'zabad mamdni ,48 Ez az idős cmbrrpk igazi mulatsága,49
.\ "lakodalmas gazda" , ha \)p\álik,50 még 70 \\('8 korában i az akció fő cere-
móniamestNe é t{Lnc'osa, A lakodalomban az a zonyok i a legszahadabban
mulathatj{d( ki m'tgukat. A tánc alkalma, mellett a lakodalom minden má
IphClő.,6ge, finom étdrk, italok, tréfák, eltörpi.iln k, A lakodalomban még a
UO-on fdüliek is táncolnak ,51 , Jlindig a z ' Ire ülnek, hogy ki tudjanak zökni
ct má 'ik zobába táncolni,52 Az öregrk cljárogatnak ugyan időnként még legény-
b{LlokbíL i. ,53 ('O')"('t krl!őt fordulnak, d már nem olyan fáradhatatlan tánco ok,
hamar kifáradnak és hamarosan haza i , mennek,5!, zercpül- ennrk folytán

75
 ll1'g,~áltozik, ,'z ml'lődnC'k, fi '~l'lnrk, nehog~ a fiatal~úg valamI szertt'lenégn'
'ragadta sa magát. ~J cL felől 1]1('0' npk ik m,'t'l Hzórakozá.'uk ninc's iH már, mint a
fiatal k ~lm ~n,\ét még egy.zc'l' út{Jni, E :z('rint SI.('f( plik Iwt tő '('n alakul:
1. táno nagatarHl'han ' tún('d i\ a t t c rrn t ('rmrSZ(,t SZNÚPI1 1.('1'('( nék it régit
minél t\wáhh f nntartani, "Tiihh:z(il' .. ákiahálnak a fiatalokra: Tc', az an~ {ld
.'zentségit, IlP úg) l(~pj, ~l(~g a mllz,ikús is dté\("zti, ha a l(tlHtdra nrz,";;';
Ez 'rt ,an az, ho \ "ha iclő.'ehb PIllhel' t (lIwha kl'rül, ('sak n{'zik",56 '!'NIl1' 'zrt('
1ehát , hoO',\- lwm ~<;zhC''len (n 'C'<lik, ha a fiatalsúg a lllodC'1'I1 t;'\Il('okat akal'Jl(l
j[trn;, melyek!'! ők mrg nPIll t lIdnak é szég) d nék i: nwgt anulni,á; D(, Ill('g

A nú znagy mC'gsz gi az örömkalúc ot

/

különb n i, Hzt 'tikai h('állít UsúO'uk köy tk('zt \])(,11, II régebhit nünuig
z bbn k tartják, ('zért sz r('\nék azt, minél toyábh ff'nntartani. ó Ez p('r. zp
c' ak naO') on ritkún 'ik rül npkik, töhhn) irc bp hll érniiik azzal, hogy II z n ,-
.z k "időnk 'nt lhúzzák az ör('gck nótúját i ' ',á9 llyrnkol' az(ún, főként jI'1
f('P zrk telj(' ' ('ll gy dül táneolnak,60 2, A fiatalok irúny ítgatá:-a JllC'll(' t t
főfunkeiójuk a figy I' , tapasztalat g) űjt'" E \'onásaihan .'okhan mrgint
ha nlH a gypl'mpkkorhoz, ~\ z ür('g('k a tán' t m[tr (','ak nézik pW-lzta "rd Idő­
d' ből, \'ajon hogyan ,áltozott a diml: ".\ nwlyik gazda szpr'ttc a Uweot,
. ak hogy látha 'a, ingyrn i ' adta az uth'arál. Gl ki zt Iwm t h UP, mé a
tánch l k t, koc mákat Clll 1'('. telt frlkrrr, ni c\' éghőI. 62 T .rm ~ zet·z rill 'g
könny hb a hclyz tc annak, akin k riadó 'or ban l 'ő Irán) a 63 Yagy lcg ' nyfül. J
mn, az ily n könn 'cn talál ürüg) ct ét ttll1ehclyck lát O'atá .. ára,
A korhatár k, mint az cldigipkhrn láttuk , pI 'gg ~ nwg zabják az g) '11
tán 'l t' , E k('f tpn brllil a tánc '1 t I' nd ződ ~ P az P yénr(' m ~g to ábbi
jogokat é kötele, 'g k t ró, hi , zcn az cg ' n r' z \,' lpl él tán ,ban 11 m aját
ze zély Iképzcl ' z J'int tört ' nik, han m mpgmn annak a közö ég, ~

76
t~~r adaI máltál nwgszahott 'zigorú rendj. Ez a r nd i ' I'áltozik koronként,
hi z n mindig III 'g mn a di vatja . . \ válto zá megállapítá a c ~ljából ld érj ük
I'égig a tánc 'Irt mrcrnyih'ánulá ait az általunk feh'eH I ő kor zakban, amel,\
a Bukovinában töltött utol ó 60 ztendőrr e ' ik.
Err a l ('('iódu ra j II mző, hogya lánro m gnyilatkozá ok a lcg zigo-
rúbb 'zabályok zrrint rrndcződn k, az gyén rész vél le a táncban öröklött
hag ományo módon tört 'nik. közö ~gi zabál)' k kollcktív érvényűek,
ez alól c ak gyes ki vált ágo ak vonhatják ki magukal, akik időről időre a
közö ' akaratából Yez tőkk' l sznck . Ez knek a feladatuk mindenekelőtt
az volt, hogy a hagyomán o r ndl' I' igyáztak, bizonyo formai te ndőkpt
dvégezt k, iánchrl)' ről ndo kodtak,65 megalkudlak ért ,66 zené zL fogadtak,
megállap dtak wir, zrnc z~LmoL rcnd Urk. Yolt azonban egy okkal n hezebb
feladatul i, é.. pedig, hogy óI'alo mél' ékLcUrl bizonyo újílá okat, például
új lám'ol, zrnrszámokat I rz . n k bc, mdy knek term' zet cn má odfokon
ll1'rr a közön. ég kritikáját is ki k II állniok . E z rinl ezrknrk a "V('zetők '-nek,
akik "rl ő l g 'nyrk" "ag)' "irgénybírók" voltak, funkciójuk a I övetk zőképp
alakult: "\ legény k már jónd karáe ony lőtt vála ztanak maguk közül a
Jányok "ll1rgénl'ld ' é"-hrz egy" lőljáró"-t. ~ trgbízatá a karácsonytól far ang
I'ég' ig tart. Frladata egy-egy éncldő l<'rrén,H oport Yezeté C,6i ké őbb pcdig a
tánco ö " Z jön't lrk I'rndezé e. zem6iyél'el kapc olaio kh'ánalmak: mint
"árható, , a falu l Ő lrg ~nyc, több pénze, jó gazda legyen" .6 A tánc r nd z' '-
v l kapcsolato. li zt, ég i: ő gondo kodik a tánchrl) ről, ő fogadja meg a
cigány kat és rendeli \I1rg, mit, játs zanak. ..\ "táneo zlá "- al kapcsolato
az " lől táncoló" ti. zt 'g ; a legyügye ebb lánco tiszte .69 \ z előljáró c ak
mcgáll a cigá n: rlőtt ' Il1r rr rrndrli: " .. ' a, húzzalok gy jó c árdá l, ha ini.pk,
hagyjátok abha . Xa, lrgényrk, 20 krajcár ' . . \ legény k fiz Uek, .,a cigányok
III csak gyömiiszölték az rclényb ". "A cigánynak lőpénzt adott, ha végt'
IrU a tácnal , kifizeUr. '70 .:\l indrzeknek frjében bizonyo előjogokat i él"r-
zdt, p ' ldául I'rn<!rlkrzrtt a hozzá beo ztoH z mély ügyribE'n i .il
A tánc I11rgn'yiLatkozá ok n az rgyénrk c. ak bizonyo mrghatározoLt
formai jegyek (kor, trlepülé i r nd) alapján mrgalakuló c oportokhan vcheUrk
l' ~ zt: a lak dalomhan p 'ldául gyik nap csak a l gények é Cl, leányok,
má ik nap c ak II háza oktáncolhaltak .72 J1ár II tánealkalmaknak g. közvetett.
fajtá1ánál, l:L Irányok karácson. imegénrkié ' 'nél i tapa ztalhaUuk ezt az
rJkülönülési töl'rk\'(~ t. .\1'g erő ebbcn mrgmutatkozik azonban az el ődleges
táncalkalmaknál. ,\ táncokat urryanis mindig rgy-prry l gényc op rt rend zi,73
illegén)'ek portokat alkotnak, az al. zrgirk külön, a fel zegiek külön vála z-'
tanak maguk közül Irgénybírót. 74 Ezrknrk egymá mulat ágaiba a Jeg zigo-
rúbban til rlmrnni ha I'alaki mégi elmenn, az vére kÖI'rlkezményekkpl
járna.76 1\ tdepül ' i I'rO(l elkülönítő m gnyih'ánulá a m HeU még erőtelje ebb
a korok zeri nU z ~L I'álás: , Voltak g erektáncok" ,76 "a legény kn~k, l ányok-
nak külön bál, ;:t fiatalemb reknek mrginl külön báljuk VOLL".77 "Legénybálba
rlm heteLt a háza, i ,i d mb rbálba c ak a háza " "emberbálba79 az as zo-
Iwok j elm hrllek". o Ezt a kor k z('!'inli zéLválá t n m ák a tár adalom
elkülönít' i törekvé. c i.e zi ind kolUá, hanem az j , hogy a táncok formai
111 gnyilatkozá aSi eg' zen más a házas mbrrekn l ' má a fiataloknál,
!rg ny knél é I ányoknál, ill t v gyrrmekeknéJ . ..\ táncnak má odfokon a
játékkal való azonosulá II azt i errdményrzi, hog) a fialalok akár csak az gyik,
akár a má, ik k d I" 'rt hajlandók ö zrjönni, így ke vé bé kölöll, főként nappali
"tánc" - kon i részt v wrk, míg az idő. rbbek kizárólago ' "bál" -ján a i.ánc

77
 c ak az egyik - igaz, el őr ndű - sC' mény , mell<'l,t.. az vésn k, há nak
zintén font.o sze repe jut. Éjfélkor a zt.alokat. \'i znek be, let.dcpedn k é
falat.ozni k zdenek. 82 TeháL időnkénL ki ebb coportok , . zom z 'dok, komúk
a zt.a1t.ár a ágáyá bomlik a bál. E sz rint.. t.ehát. h ál az volt, "ahol ettek, Hlak
é tán colt.ak . lIa evés nem volt.., akkor Lán c voll, a neve az alkalomnak. ""3
.\ nalógiaként hozhat j uk fel a kalákákat i . Ha ugyani s ,,(' \' őkal~lká" -1 c 'inúl-
t.ak, mindig c ak a háza oknak rendezt.ék. Fiat.al oknak a munkák bC'f jezé 'e
alkalmából inkább c ak " t.ánr"-ot c' inált.ak . 1<: z('rint. a kal álm C'gy ré ze j ,
ha ' Helt.-it.alt adtak, "bál" volt. A fiat.alok é házasok tán calkaJmai között.-
:ct határ m ;g e m voll, ilyen élc . [gaz, hogy a háza oknak c' "ak " bál" -juk volt,
dc a fiat.alok i tarto tak bált. . lh'C'n yoH akarác onyi ; vízkC're zU "csob{tny' ,
illetve "költőbál" - még akkor i' " hál " -nak nC' vC'zt.ék, ha lC'g ' ny~l' tartoLiák'- ,
mert a " erkenyclé "é "c obányolá " alkalmcb'al ö zC'gyűjtöU éldmct. ;.
Halt fogya ztotiák cl rajta .•\ táncnak ~ játéknak a fiatalok számára val ó
azonos jelenté c mellett szól annak köt ti nebb voIla i : "tánc az volt, ahol
zC'n volt é bárki elmehet.C'tt,", bál pedig, "ahol z n ' t. focradtak ' e ak az m nt
el, akit.. meghívt.ak ".84. Egyéb könnyíté eket. i jelcnt.C'U a "t.áne" a r ndező é~
zámára. ~emc ak hogya meghívottak névjegyzék ;nek az ö zeállítá án nem
kelle LL a fejüket törniök, elég volt az i , ha a "t.ánco ház " l' , a kapu mell é
C'gy zalaggal feldíszít. tt ún. "élőfá"-t állít.otiak,85 a c'lból, hogy mindenki
Ludomá t szerezzen a helyről, hanem amenn iben evé , i vá n m volt, nem
kelletI, a ztalokr-ól, zékekről em crondo kodniok . A r ' ztvevők zámára j
határozoLL könnyebb éggel járt a "tánc", merI, nC'm kellett az a z nyoknak ,
mint az "emberbál"-ra, kolbászt, LyúkoL ütni é üvegekben bort vinni,6
tehát jó előre ké zülni.
A Lánemulat ág mindkét fajtája a kél, nem közti' rint.kezé legt rmé zete-
ebb formája voll,: egy zerű tár as ö zejövetd azáltal, hogya "tánc"-ba
bárki (tehát a hivatlanok is) elmeheteU, nagy zerű alkalommá IcU az i merel-
égre, a két vála ztou fiatal zám ára pedig a lcgköteU nebh é gáUá mentesebb
érintkezé i lehetőséggé vált. E téren a "hál" nC'm jel nteU zigorítá ,l gfcljehh
azzal a formai megkötöU éggel járt., hogy bben aze tb n alegényn k l kell li
menni a lányért, hogy "kikérje a szülőktől". A kéré egy zerű zavakkal
t.örtént: "Er zék meg a bálba a lányukat".87 L ginkább a zeretője ment
l a leányért.. AL i legény nélkül bement egy bálba , azL c ak " zem ;l~'-nek
ncvezték. Ezek már legénn cl voltak meg zökye. Ti ztC' ége' kány C'gyedül
ncm meheteU. 88 Bál után a legény a leányt hazaid ' rt. . "i\appal nem ment k
az anyák a bálba, c ak éjjelre kí ért.ék a leányl. Lcü!LC'k a fal m Ué, kigúnyolták
volna, ha az éde anya nem hozta volna a lcányát."89 Ha már vajami bizto ahb
kapc olat volt a két fiatal között, a legény "be i fizet U a leányért". Ily nkor
. az "bokrétá" -t adoU a legénynek.90
Mint ahog a társa érintkezé nek i zigorúan mC'g "zab 1..1.. formúi
vannak, úgy a táncban való ré nétel i bizon. O zahályok zerint történik.
A két leg arkalato abb szabálya k övC'tkC'ző : ~tíg a táncba bárki elm hetett ,
addig a bálba hívás n élkül nem illik rész tvenni ; " MindC'nki tartotta magát
ann ira, nem hívtál, nem megyek."91 A má odik zabály; a án o a táne-'
hdycn köt.ele alávetni magát azoknak azabályoknak, amrlyeket a közö ég
előír. vi elkedés nemc ak a t.ánehelyen kezdődil , hanem már aLt.ól a perctől
kezd \TC, amikor elhat.ározta, hogya "t.áneba bC'áll", yagyis a t.ánehclyrC' b lép,
két kötele ség h ár ul rá: 1. Táncöltözékben kC'lleU mC'gjelC'nniC': " Kabáto an,
vagy ö ze-vis za öltözve n m illett táncolni. Feket.e lajbit, »harisnyá«-t, ha

78
79
;\ mozgalma bálkép kb('n ugyani nagyon gyakori, hogy e ak legény k tám'ol-
nak együtt. Ilyenkor "az egé z bál leáll" é nézi, hogy egy pár leg ny ö ze-
fogódzva a "zené zek előtt járja virtu ágból". Ilyenkor ugyane ak figuráz-
nak, "pattogtatnak, tap olnak",107 jól átér{'zye azt, hogy "e ak n kik húzza
a zenc".lO bukovinai zékelyeknél különh n a táneolá. {'gé z r ndj - néma
" ti. ztelődé a zen{' WU,",109 pár vála ztá 110 - nn k a raffinált" a maguk
k{'l1eté ének felfokozá át zolgálja. l l l A kg ény k ezt Wbbfélek 'pp n i lérh-
tpk . Vagy táncuk pattogó iHcmév l, vagy annak fordHoUjával, mikor tf'lj

Lá z16 M dárd, ist(,llscgítsi székdy silludl'i! táncol

pa zivitá ba lU nt k át. Ez utóbbit különiis{'n akkor alkalmazták, ha vala-

md ikük m('gharagudoU egy l ányra, meg {'g ' má ik legény i ; ily nkor
ö zebe zélt k, hogy n m táncolnak . "Ö szero ództak, körb j[~rtak, ill ngt{'k,
kurjongtak".1 12 Ezt a fogá 't, éjfél felé akkor i. ali almazták, h~~ bC'rúgtak é
valamiképpen fe zülő k délyálJapotukat, akarták kvezetni, ami bizon csak
ritkán ikerült n kik. legtöbb zör ver{'k .d' be fulladt, a jók dv, fdfogá uk
. zerint ez a legényvirt,u má od ik értékmérőj ,"olt. A verek dé legtöbb zör
leány mia.tL történt, főleg, ha a leánynak \'alaki má i udvarolni I ezdeLt,
vagy n m m nt l táncolni valakivf'l. A leány elfogadta az udvarlá t, mert
"legtöbb zör tetszett i neki, hogy ő miaUa van a v r{'\cedé ".113 );em i ikerült
az a bál jól, ahol nem olt ver kedé . "Il nkor tt leán. k ikongtak, az a zo-
nyokaf'rjeik Lféltett'k; holbicskakerült W,holnagyb t kaLv tt k lő,"ll4.
Verekedé közb{'n ugyane ak ki kelktt magukért tenni, m rt ha "a fiút, elver-
ték, még a zülők i megrótták ért ". 115 Y ülönö cn az andrá fal viak álltak
nagyon verekedő hírében.l 16
A bál hangulatát, mint, 'láttuk, a különböző cm 'ny k, mozgalmak
üteme váltakozása zolgáltaLja, amely állandó hullámzá ok n v ~gre i 'jfél

80
 •

Lnl,oduloll1 ln n . ., tíllH'OS jútplm, ti "zpkc's (Klllm'<cj)

[pI ; éri 1'1 tl'tí;pontjút . " II., ('nlwl' már a l('g<,n~ pk is múmol'O. a k I('''z ne k , a zen
j • zü n('t (,I, (' Ilt'kl'hH'k (" kal'('j han t án('olnak. "117 Ez az az i dősz ak , a mikor a
z n '. z k is p ilwnnl'k ('S az addig fokoz6dú hangu lat rúradság ba full a clna, h a
yalamily ( n újahh mozzana t IWIll iktatódna l\Oz lw. Ekko r k('rü ln k [('h át orra
él kü liinhiizí; j:lt ('kok: ct . zd;:p ', a púrnú ,' t{w" ('z('kpt min <ll«'t n mb li k
 •
já t zá k , ré zb n a m6ka,H r é zb n a pih né k d v' ' rt, h ogy éjfél ut án f 1-
fri ült erővel folyta t ha á k tovább a mulatozá t, a tánc L
T á n életük formai alakit á án t úl - z g ben tár a dal muk magatartá -
beli jell m zőj e i - a fen t elmondottak u tán meO'ra jzolhatjuk még azt a kép t ,
a mi bel ő v ilág uk zámá ra a U n e, min t zóra kozá jelen t. .A tánc az mh r
zámára hizonyo kedélyállapot kifej zé ér ' l v z t 'r zogál. Azon a
fokon , m ly n a bukovinai zékelyek állna k , zün t nélküli ha tá k lté n 'p üL
f1.Megnyilvánul ez a tá neolók egy má ra gyakor It hatá ába n, dc az egymá t
köv tő bá lk 'p k mozgalm á ha n i , h l tán coló leg ' nye k é leány porto k,
hol d uha jk dó legények , h ol a v r k dé mi att ik ngó leá ny k le' zjk zÍ ne . é
a kívü láll ók zámá ra az elétáruló képeL Bel ő vil ág uk zá má ra pedi g mind z
mozgalma á é ' lmény zerű vó, valóba n ü nnep i c c m ' nn y ~ t zi a tánc t.
E z vezeti ő k et a rra, h og a nyári munk ai dőh e n min d n nagy hb tán co. meO'-
mozd ulá t zün t Ue enek .
~ agyj á h ól zek a zok a fő bb voná ok, mely k u, b uk vi naiak tánc ' letét
jellemezték. Változá c a k az el ő kor zak utol ó tíz é éb en következett he,
dc c a k egy-két vonásban : ' l Ime koe má ro ok rájönn k a jó üzl tre , .'
tán et rmetép ít n k,amiazzal já r , hogyaneYC'zete bh tán okat,mi n tp 'ldául
a far a ng-keddit, k zdik ott tartani, c a k a ki ebh tán c kat tart já k t vábbra i '
c ű rhen vagy magánházakn ál. Bz t rmé z tc cn az olyan formai I mnek,
mi nt a tánch áz cl' áll ított "élőfá"-nak ll9 - mel.v a koc\ma cl' ehog)"r m
illik - lmaradá át vonja maga után. Egy másik, ettől függrtl n, de él. fiatalság
modernizálódá ával ö zefüggő zokás, hogy lán) ok hrlyrU bálban fiúk
kezdenek fizetnLl20 Az 1930-a év k közepére a települé.. zrrinti rlkülönül6,
mindenütt m g zűnik, hrlyeUe a falu ifjú ága, néhol cl hniku s m('gkiitiittS(~ ­
gekkel, vc z r' zI, a táncéletben.
z életiram gyor ulá a az utolsó évrkl)('n azonban azzal j , járt , hog)
bizonyo táncalkalmak vagyoni réteghez kötődtrk. Ez tt törrln'és krzt! t brll
term é, zet. zerű l eg c ak a szűkkörű házi összt'jiivcteleknrl él'yényc ' ülhet, a
nyil váno. mulat ágoknál nincs kötöt t. ég >\ yáltozá. t it t i ' a gyakorlatia'
törekv' diktálja, mt'ly utóbb már ol t i jövcdrlmC'rp számít, ahol az rWbb még
c ak má odsorban jöhetrtt szá mításha. igya lakodalom, nwl)' pWbb mrg
c upán a mód jeiét szolgálta és tár,adcdmi súl) t biztosított, utóbb C'g~ I'P
inkábh az ifjú pár gazda, á i 's háztartá i rlindítá, a an~ agi alapjának llH'g-
zerzéséhrz kpzd jó alkalmul kínálkozni. La san ugyani. az a Hzoká. alakul
ki, hogy a lakodalomra a zegényebbek helyett c ak tt tchpiősebbet hh'ják Ilwg .
A pénznek é élrlemnek a vendég ereg ré zóről való frlajánláHa kÜ"rtkpztélwn
az clőzete befektetés már korábban is kamatostul hrjöt t. 1)( hoO') a haszon
móg jobhan fokozódjék, a zegén ebbeket akiktől p téren kevp. rhbpt
Ich tett várni - utóbb fokozato an gazdagokkal pótolták. Az a zoká ppdig,
hog cgy kere ztclő re 20 - 25 komál, i mC'ghídak - akik fejkendőt, g)'ole ot
voltak köteIr ck az új zülött ré z 're adni, ' azt ada ndó r , rtbr n a zü l őknC'l{
vi zonozni kel lett -, u tóbb épp a szegény ég köv tkcztébrn DPme ak a k r . z-
tel ő r ndj ' n módo HoLt, de a k re zt zü l ő k zá máL i c ökkent UC'. ~\ zC'génypk-
nél ugyani , ah ol nem "volt mód ker zteltet ni , h ogy hara II I gyen",
utóbb c a k egy komál, hívtak é n m hívták vi zaazokat,akik " nekikk mái '.121
Eg ébk ' n t a fent lmondottak még t lj cg zü kben ' r v II k tán élctü kb(' ll .
Valamilyen n agyobbm ' r vű változá időv l biz nyám r gi körn 'eze ük-
b en i b ekövetkezett volna. Minthogy erre id ő n m volt, a táneélrt bi zonyo
p olgá ri form á inak gyakorlatában - a min t a ké ő bb i ö z ha onlí tá folya-

82
mán látni fo juk körülh Iül 2 'vi mzi ké é b n maradtak , Ezt az ut I ó
-t 5 é\' flamán krll tt y rs üt mbrn nivrllálni amihez a hel y yált, z aHv
kii \'rt k zt 'brn b á ll ó új Yi zony k na ym ' rt ' kbrn h zzá ít U ' k ők t.
.\ gyük r , rhh változeL szr mp nt jából Bál' ka még alig jöU zámba, m rt ct
, z ~ k ely " t! öná ll ó t I P ket ali t II é ' ri ntkrzé, ct köm )' ző id ge n kkrl
Ir inkábhlrr , k drlmit ri' korlát z'd U,
~ I á, k ~ pp alakult a h Iyz t mai lakh Iyükön , 1\ kül ö nb öző oIdaIr ' I 'rt
hatá ok a 'z ' kely ' rt ~szr n yáratlanul találták,' í \' n m volt me az
idrj(', h y brfo 'adásu kra f II é,zü lj ön , lJatá:ok már Buk '"inában Bál' ká-
han i ' ' rt ' k , d mindaddi g, mí n ' pi r .v,' c úly t bizt , ÍloH nrki , k y' bé
én' ' nyr, ültcl, .\ m[v dik korszak rrőt lj , ní.l tozá:a t hát ) Iagyar r zág n
köy('tkrzrt! h , Az indít'kol az ittrni t I pülé, i adott ágok ,z I áltatták ,
.\ tánr ' I t új kihontak oú. ára I talál óbb kifrj zé:l ők maO'uk , zol áltat ják :
,,\'('O'y nép közt n('Jll kh t má, ak vc y mulat ág,"122
~I á l' a táncalkalmak tár yalá ánál módunkhan volt m állapítani, h gy
a buko\'inaia k kult úrájához \'i. z nyít va a ma yarországi tel pl1<'l y('ken ' l ő
(' yr,' né, (' k (rég i lak o.. ág, hr \'ánc!orlók) táneél tr milyen különböző zintű ,
~ rz n b('lül a r jWdé: n(' k i. m('nn} i 1'(' külünböző fokozatai bontakoztak ki ,
Cg}alH'zt tapasztalhatjuk, ha a tánct~l('t á ltalunk [r h 'r t t formai l23 m n)i1at -
koz[vai t \ iz~ '{\lj uk ,
.\ zokon a 1H'1~ ('[{('n, ahol a tál1('i~k{)lák térhódítása NŐ!; \'olt, P ' Id ául
Bác,' kában,d('azáltalunk \"Íz 'geHt töhhi trriil tá n is (k i\'é \' a.'zékrl~fiild('t),
a tánci.kol[u; fiatalság tábora élc. rn állá:t fo lalt az idő. bb en rációk tekin-
tél} '\"('1 :z('mb('n. jabb é .. újabb nii\'('J1(I~k - n rárió igy('k('z('t! hanO'adó
I('nni. .\[intho ~ a f('jlőd<',nd~ n('Jll volt m g az ('g(~sz. t~gr .. hárma tagozódá:a
ÜQ rl'llH'k, fiatal, (jn'g), n1('l~ a tánrél th n még a l('gidős('bbn k i akth, zrr('-
p('t hizto. ít s ('g~ 1!('n bizon) o.' koro. ztál) ok pas 'úyi(á át i ' m('ghatározza,
a fiatalok az rJ:-;ő kol' sZ('f('pkürét kihagynt , rii tön a m{vouikkal k zdték,
\ agyi:-; cl tún('ékt Iwn fokozoltan él'\én~ ('sülő akt i\' itással. J\ ráj uk nö\'r\nő
gl'IH'I'úc'iók ('lől azon han máI' ők ,('111 t ucltak kit érn i, ~l('t ük l ('hát nagy n is
t isza\irág Iptt, rögtön b('I('hrü\t(,k a g n ráei6k .ülly sztőjéhr, újabh r11<'n-
t{tllOlTal találták magukat .'z('mh('n, ~I(' \olt ugyan to\ábhra i' a joguk hog~
a hangjukat halla.'súk, dC' <,zt min<lrn foganat n ~Ikül t<,t t ~k, fg) a g('nNú('iók
hárma ',ága la. san k izúJ'()lagos ('g~ ('cluralom nt homlot t, Enn('k a t ár .. adalm i
\onatlwzúshan l)('kii\('tkrz('tt g~orsított ülc'mű f jlődé . nrk az 1<'t! a követ-
Iwzmén,\(', h()O'~ < Inlltúra is lépést tartot! \,r\(', lJisz(' n annak frjlőd', ' 1'(',
mi\d lH'm {'.'ak tal'talmi, hanrm formai j('O'~ ('k alapján épül f I, jrl1<'mző,
hog~ n~ha kmarad,' hol :zNrncs~tlrn, hol .'z('J'rnc.'és bh k v('r'k't adja a
m{lI' ('la \lrlt 6s újonnan dőre!iirő fOl'málmalc Ez ct fogyat ' ko .. ága a tánc 'l('t-
I)('n i. nH'gmutatkozott ,.' 1(' több,zör ct l gkiilö nh özőhb k rú formák ('gyiitt-
(~I(~ 'é t <'1'('(1m6n \ zt p,
.\ g(' nNúc:iók t('kint 'ly6n('k az aláá á ct azonban lcgsúly abban a tán(' -
'l<,tn('k az dőbb cl küzö.'.'é últal m ' annyira mr zab II hagyo mányo r ndj 't
' ri nt tt , Ilwly a huk \'inaiak tánc'let're annyil'a j II mző v ll. A közö ég
által 111 'zabott ha y mán r nu az nban (k r k ' telepiiI ' i I' nd z dnt
tiirt'n" (' I ort O.' ulás, a tán e rrndrző z rrpk örr , a, tán olá nál ' n " nyb n
I \'Ő . zahályok,12l) r " cn k v I' ti tt a körülbelül 20 - 30 ye b jö ő újabb
tán 'g) al odattal, 111('1 fők nt táner nd z t r ' n h z ti újítá kaP25 Kiv 't 1-
nrk súmítanal a, z k Iyföldi z k ly k , ah l m g v gy n m gtalálhatók a
ré i .'zab[lI ok i , .\ többirkn ~I , a ma yaror zági aulo ht n, aJaminl a b ván-

3
dorolt, lako ág nál, má r telj ('n h iányzanak. ~lin thogy az átalakul á az ('gy
bizonyb közö ' óg re órvényben le vő kollekií v zoká felől az gyéni felé
haladt, term é zete. , hogy az ('gyé n magára n 'zv(, már n('m a hagyo mány t,
ha nem a d i \'aLoL ta rtj a köt lező é r vón yűne k . A táncalkalmak formai átalakulá-
át, má ré zt, nag ban elő moz dí totta az i , hogy kör ülbelül a hu za ' \'e kt ől
kezdve kívülről jöttek körei, gazda kör, ipa ros kör,126 legény gy ület('k ,127
korc máro vállalkozók128 ragadj ák mag ukh oz a táncalkalma k r nde ző égé-
ben a ve ze tő z I' pet. Elő bbi k új tá r ul á i formák, írott szabályaikkal ,
a kár mint zakmai , aká r min t, kulturáli egy<.' ül ('t<.' k, a tá n él th(' i b('l -
zólnak azáltal, hogy idő nkón t, mulat ágoka l r(' ndl'z n k. j r gy min ' l t öbb
egyénbe neveljenek hi va Lá tuda tot, az addig egy ége feladatk ört feldarabolj ák
több tán erendezőt rend zere íLen k. kore mai vállalkozók vi z nLa r klám
rejével kívánnak hatni . zokon a hely ken például, ahol egyg<.'n rációval lőbb
még érvényben volL a korok zerin t "aló elkülönül ' (kül ön legény- é emb r-
bál),129 az üzleti vállalkozá m llőzi a régi e op rto ítá t, újabb tagozatokat,
vezet, b ,130 melye k inkáb b a reklám for mai j gyén 'püln k fö l, n m a l g-
kifej ezőbb bel ő z mpontokat, igyekezn k figyelembe venn i. - Bá r a tár ada-
lom ragaszkodása éppen a korok zerin t, való lkülön ül ' tc r n a l gszívó ab b
a régihez, mert még ahol az új abb irányító körök már mag ukhoz ragad ták a
vezető szerepet, ott i gy darabig a régi gyakorlat z rint, gyik tánehelyre
inkább a háza ok , a má ikra meg a legénye k jám ak. l3l
A tánealkalmak megrendezé ének formai változá a egye lemeinek
átalakulását is maga után von ta, de a tár adalom sze mlél tének átalakulása
is a tánccal kap csolato zabályok módos ulását redm ényezte. í gy a táneba
való meghívás régi , kollekt ív, mindenki számára egy ége en érvónye form áját
(élőfa, zeneszó, táncív)132 az egyéni megkülönbözteté szerint, való meghívá
váltotta fel. l33 De változott a táncba menetel i . Min thogy a két n m közötti
érint kezés fe ztelenebb lett, fele legessé vált a régen zoká o zülői ki éret,134
valamint a báli alkalma khoz a leányokna k a zü l ő ktől való kikóró e. Termé-
zetesnek vették tehát, hogya zeretőj e nem ment a leányórt,l35 hi zen a bálban
úgyi találkoztak. E szerint módo ult a fi zeté i .136 z egyén gyr nagyobb
zerepre jutása 137 a tánc kötelező szaka'zát, i m gváltoztatta. Min thogy az
egyén csak ki vétele e cLe kben kivánt élni nótar nd l i jogával, a zen kar
gyre önállóbb zerephez jutott. 138 Ezzel az a hagyományo zoká, hogya tá nc
időtartama c a k egy 'nótából állott, átalakult, la an több gymá utá n
k öve tkező nóta vált eg zaka Zá .139 Ezáltal a tá nc köt l ző időtartama rő <.'11
megho zabodot,t, volna,140 ha a pár-I kéré diva tba n m jön.1 41 Egy darabig az
új divat még a régivel via kodott. így állt lő az a fure a h lyz t , hogy bizo-
nyo táneokná l zabad volt, lek ' rni , vi zont, má oknál a l g zigorúhbal1 W o .142
Mindez ken t úl a t á r ada lom sze mI 'letón(' k az á tala kul á a teJj cn új
á llá foglalá t eredmé·nyez. táncnak a r ' gi fokon még já l ' k zámba ru n ő
ze repe meg zűnik . kialakuló új lá r adaimi é poli tika i ze rvcz<.'t<.' I , a mozi,
a portok, a közön ége koe mázá ok h lycHc Hik azt. A rég i ' rtd ('mbcn Y ('U
"tánc" tehát fel leg , d h ly tt nag 'on i . zük 'g a k c. mázá nál
nagyobb ze nzáció (' r(' jóvel bíró, ole ó ünn pie séget á ra ztó "hál". A t ánc-
alkalom n vc t hát eze ntúl minden e etben "bál",143 utóbb még inkább
" mulat ág" ,144 vagy az ugyan c ak akkor diyatba j övő nagyo n i kifej ező
"házi mulat ág". A hálok régi hatá k re é , a ve rbunk , a különP le mókák
('('1y darabig még az új abb hatá okkal "Í\'ódn ak : a lá nyok fejér(' zNpentin t 145
zórnak, ma ka rát öl enek, la mpionokat agga t na k.

84
 bemulatoU példák lég világo an illu ztrálják, hogy mikor a bukovinai
• zékelyek táne 'lele lő zör került akár közveteU, akár közyellen hatá a alá
a v le é1'Íntkező n 'p knel , akkor azok hozzájuk vi zonyítva már haladottabb
fokot képvi eltele. Ez a folyamat az l ő háborúban kezdődött é napjainkig
tartoLL Erdeke mód n épp azokn41 a e oportoknál mutatható ki, akik már
előzől g j gy zűk hb terület határain belül éltek együU má népekkel.
zatmár,146 R gőc ,147 Va kúP~8 'cm lehet pu ztán a véleUenn k tulajdonítani
azL m, h g Lán él L terén az újítá el ő ld érI t ivel a zékelyek között i
épp a fogadji tenbelieknél találkozunk - akik románokkal laktak vegye en -
meg a velük rokon é ktdturáli kapc olatban álló i t n cgítsieknéP49
A bukovinai zék ly ég táncélete a má odik kor zakban tehát erő
válLozá on meg kere ztül. A változás egyré zt pozitív, má ré zt negatív
irányban köv tk zik be. K gatívnak mondható, mert bizonyo, már Buko-
vinában bekövetkezeU jel n égek vi zae é t mutatnak. tgy a ki méretű
"agyoni Ikülönül' ,fől g a zárI, házi ö szcjövetelek egy fajtájánál,a lakodalom-
nál, az új körn zeL tár adaimi hatá a következt 'ben, egy időre feloldódik .
Egye tár adaimi megnyilatkozá ok, mint a táncélet, lakodalom, kere ztelő,
egyr inkább zűk hb közö égük ö zetartozandó ágának kifej zőivé válnak.
Ez p dia az új kaL góriák kikri tályo odá át nemc ak a tár adaImi életben,
han m a tánc 'letb('n i erő n hátráliatja. A pozitív irányú változás progresz-
zí v fejlődé l j II mezh tő.
A válto,zá folyamatát azonban nem tekinthetjük l zártnak, az alakulá
ma i tart. Am ('ay dol g m{u lőre látható: az, hogy a velük eg ütt élő
n 'p k táncélete ('fŐ beI' lyá t gyakorol rájuk. A további alakulá zem-
pontjából legdöntőbb a kél, g n ráció élc zembenállá a. régi mód zerinL
nevelkedő idő ebh koro ztály ajnálja a vezető hiányát, mely a felbomló régi
közö ég hanyatlá ~1\'al jál' együtt: ninc aki "bemulatná, úgy ahogy kell".
A fiatalokban II nb n már ninc meg ez a tudatos érzé , mert a "cimborázás"
r'vén inkább az új móddal tartanak. igy a két koro ztál között gyakran
ö zeütköz ' I' i Ol' k rüp50 Ez pedig ana mutat, hogy az idősebb generációk
t kintélye már náluk j hanyatlóban van: Egy-két e tben ugyan m 'g az
öreg k i ikel'(' cn rvén. c ítik a zavukat, amit a fiatalság i zíve n lfogad
- különö n, ha arról van zó, hogya "bukovinaia ág" jellegét megőrízzék.
Több hel cn tapa ztalhaUuk, hogy az idő ebb k megtaníloUák a már Bác ká-
ban felnövő fiatalokat néhány hagyományo táncukra,l5l sőt nemegy zel'
bálban i ik r . n kí 'rietezt k ha onlóvaJ.l52
A tár adalom zemléletéb n beálló változást nemc ak a generációk
kic erélőd ' gít Ll lő, han m a környezet mcgváltozása is. ~em egy új
I m 1 lbukkaná áL(pár-lC' k , ré ,egy 'ge fiz té ) részben az itt talált gakorlat,
r ' zb n a meg változott matéria okozta (pl. a tánc helye a koe ma, ahol a helyélt
fizetni kell). A ·zenekar megváltozá a világítja meg legjobban, hogy az újabb
gyakorlal milyen kény z dlő hatá ú leheL. A régen fonto zeneszámr ndelé
t lje cn dc ök v' n c dik, mert a váh zené zek n m i merik a bukovinai
zékel dallamanyagot, legfeljebb egy-kél, nóta akad, amire a zékelyek i
tudnak tán olni. Igy "kéL-három nótából az cgé z bált kijárják. " 153
Bármilyen Ic ny z rítő i azonban az új, a régi formák m zŰllnek m g
máról h Inapra . .A formák m gőrzé énél két fonto momentum v endő fig e ~
Jemb : 1. Ha zárt e ak a z ' kely éget felölelő táncmegmozduJá on (pl.
lakodaimon, k rc zte lőn) vc znek ré zt, akkor az idősebbe ké a vezető zerep,
így ok hagyomány f rmához (mcghívá , zene zám-rendelé, bukovinai

85
táncok) raga zkodnak. l54 A h~gyomány formák megtal'tá a ez ('. C'tbcn köny-
nyen i mcgy, mert az ilyen alkalmakon l gtöbb ZÖI' ajá z né zeik i játsza-
nak . 2. A formák megől'zé énél másik fontos mom ntum az, ha azékelyek
különbségeiket akarják erő en mutatni : "zékely lakodalmat' , " zékcly
háli r ndeznek" , "zékely vi letet ölt n k". Ha nin c, a z m z ' d faluból i.
képe ck kölc önkérni , s a zékely virtu megmutatá ára gy-eg verbunkot i
eljárnak. Egyébként egy-egy falu vegye közön égének gyi.iU rendezett
táncmulat ága már ne m jelenti zámukra azt az ünnep 'g t, amit még oda-
haza jelentett egy-egy tán c. Ennek az a formai oka, h g a bálalkalmak új
közö égi meg nyilatkozá aiban nehezen tudják maguka b le ' Ini . Akadj n
azonban egy-egy zárt táncrri gmozdulá , ha e ak pár perc aJcal mi, mikor
akár táncgyűjté , akár film ezé céljából gyűjtik ők t ö ze, a m zőről i haj -
landók hazajönni, fclöltözködni é eg zál heg dű mell U már 7 - pár i.
igazi tánchangulatot kelLl55 így la an a tán élet i , akár egyéb szoká aik
- mint a lakodalom vagy b Heh m zé - lve ztir'gi z r p t gyreinkább
az idegenbe zakadt zékely ég thniku m gmozdulá ává válilc.

86
 III.
TÁNCTORTÉNETÜK

•
 III/ l. TÁNCAIK

z általunk viz gált záz év alatt a bukovinai z 'kely ég táncélete híven

tükrözi azt a f jlődé i folyamatot, amelyen e népc oportnak társadalmilag i
zük ég z rű n ker zlül kell tt mennie. A táncéletnek a közö ég által meg-
zabo t hag ományo r ndje - am lyr az el ő korszakban általában jellemző
a táncalkalmak szigorú kötött ége, a tánco alkalmon való részvétel minden-
kire rvénye zabályai - azzal az életform ával kapc olato, amelyben a kelet-
európai f jlődé következtében a bukovinai zékely falvak i :p1egrekedtek.
fJ
~1íg azonban a táneél t, mint tár adaimi magatartá beli forma a zékelység
ajá!.os fejlődé c köv tkeztéb n az egész el ő kor zak alatt erősen zárt é a
zékel tradícióka!. tudato an őrző megn ilatkozá i forma maradt., addig
táncanyagának réteg ződé (' erő en ok zÍnűvé vált. mindazoknak a t.ényezők­
nek a hatá ára, mel ek Bukovina kulturáli ö zetételét is annyira ajáto an
alakítoUák. z 'kelyek bukovinai életformája é gyakori migrá iója ugyani
l h tővé t Ue, h gy távolabbi vidékek: ~loldva, B zarábia, Ukrajna,
Erdély aj áto tán ai val i merkedjene k meg azokkal gazdagít. ák tánc-
anyagukat.. közvetlen megfigyelé alapján azonban a zomszédságban élő
német k, lengy lek, románok, 01'0 zok lcg közönsége ebb táncait is módjuk-
ban vol el ajátítani é aj áto formanyelvü kön nemzeti kin c ükké t nni .
bukovinai zékely' g táncanyaga e zerint az el ő kor zakban a
következő ö zctételt mutatja: alaprétege a bukovinai környezethez vi zo-
nyított, ethnikus tánck l' t, vagyis azok a táncok, mely k t még a zékely-
földről vitt magával. Fel ő ré!.egc a bukovinai térb n felv ett, úgyn v zeU
territoriális táncok típu e op rt ja.
z l őbe az gé z székely ég re (t hát a zék 'lyföldre i .) j ellemző táncok
tar!.oznak, min például a pál' t.ánck zdő, azaz lényeges, pál'O c árdá ,
főként azok, a para zt ágnál megőrz ött táncok, amely k ho zú ideig, egé zen
a XIX. század má odik fel ' ig záműz'Ve voltak a polgári zalonokból. Műfajilag
köteLl n kor ográfiájú táncok ezek . Lehetnek zólók, páro Yagy körtán cok.
Előbbiek közül id tartoznak a leg red tibb férfi egye táncok, melyeket
vagy coporlonként , Ö. z fogózva ,l vagy külön -külön járt.ak a legény k,2.
E hangulatk Hő tán oknak rögtön n m zakadt végük, hanem b evezető ré z-
k 'nt zolgáltak az utánuk követ.kező páro 3 vagy karéj4 t.ánehoz. férfi tgye
után következő páro tánc i m 't e ak kétféle lehet.e!.t :
1. árdá félc, ilyen volt.: a "trambalanka"5 (la úbb) é a " fri c"
(gyor abb),6 való únű, hogy a kettőt a zék ly k i egymá ut.án járt.álc férfi
egye után köv t.k ző má odik páro tánc a "csor zogtató " vagy "argyeláno "
volt. E meghatározott mozgá anyagú t.ánccal zemb n a e, árdás gé z n
köt tlen voll. Több ízben többféleképpen lehetett járni.7 A la út való únűlcg

89
 ndl'á fuJvi Sz kdy k pál'ost tán('olnuk

mind az utá na

90
 I

a nnyira, hog)' .1 kötött korpog ráfiájú illandrihoz mindig hozzá i tc zik " pál'o "
\'ag " kör illadl'i", az lőbbih z pedig "cigányo ", vagy "cigányá zka".21
gyanez a za\'aro ág áll fenn a leg ' nye után k övet kező la ú é fri s páro-
táncnál i . La únak ' fri nek mondják .22 Leginkább azonban " minden
pmbN nótájá"-nak nevezik ,23 - valóban kifejező eLi mológiával, mert kül önö-
. cn az idő bb I közü l valóban mind nki tudja .24 Az e rő en románo odó
rogadji t nb liek közölt p dig a " magya ro " elnevezé kapott Nőtelj e en
lábra.25
A tcrritoriáli táncan ag d ő nagy c oportját a külö nböző korú történeti
tán Ulu k maradványai, a polgári divattáncok k 'pezik, e etleg olyanok,
melyek az udvar é a f událi zalonok c illogá ában növ kedtek, de utóbb
\'agy para zU vá (Uindler)26 vag polgári vá (Con k e) lett k ; ahogyan a eontre
ké őbbi darabjait pl. a " f nyegetős" -t vagy "e attogta1,ó "-t ki váro i tánc-
m trek m 'g a zázad elején i taní1,oLták27 - , vagy olyanok, melyck egy lőző
polgári tánctípu (' op rtb ól ( ontre) egy z rű ödtek le, mint a valcer,28 vagy
melyek cr d LiI g, vagy már nagyon korán kedvelt táncai voltak a para zt-
' ágnak i , d utóbb a polgári zalonokba tértek be i mét, ott nagy nép z rű ­
. ég I' t ' v z rt , - mint a polka.29
Ide orolhatjuk még azokat a hos zanLi vonal mentén haladó mozgá -
irányú polgári tán okat i, m lyek az előbbiek kör vagy négy zögmenti
mozaá irányával zemben már a zázadforduló újabb divat ját képvi elik .3O
V' gül a, X ". zázad p 19ári di vaUán ainak táncan agban fellépő gyetlen
képvi · lőj 't a " rumbáj "-t (rumba).
Ua f nte mlít tL típu e oportot akár mozgá anyag, tehát kor ográfia,
akár a zékelyek által kinyilatkoztatott eztétikai értékelé zerint akarjuk
a tánckultúrában nl.n a orolni, elő zör a valcer kkel é polkákkal kell foglal -
koznunk. 31 ~pm c ak, m rt korban ezek náluk az cl ők, - ug anis eonLre -
stíl u ú Láncaik tánetörténetüknek már ké őbbi, valcer és polka után követ-
kező kor 7.akából zármaznak - han m, mert egész táncan aguk tílu jell ge
i. annyinl. polkás, amenn ' ire az C eh-Mon'aor zágban i zinte napainkig
mraőrződöLt a para zti táncanyagban. 32
I~ l ő h l cn állnak tehát a vale r k, vagyi a "kerekr -járó" táneok 33
é · polkák , olyan k, m ly k mozgás irán ya még nem rendezett. Előbbiek a
la ú é gyors " tájN' -t, utóbbiak ped ig a la ú ' gyors polkát, vagyi a
" kalup" -ot öl lik [pl - , melyeket egymástól eltérő néve n "apró' , "gyor" és
" zapora' kalupnak nevez nek . Ki gé zíti még e pollu,- e oportot a mazur-
polka, vagyi a " k'tfrl ' toppantó ",34 " rizgető "35 é "vi záskalup",36 vala-
mint az utóbbi k ttőhöz rő n ha onlító "trompojka" ,37 m g a "klazurpolka".
tánuk a korban i őket követő tánco tár a játék következnek . Ezek
azok a ntr j e llegű , polkával valcerrel ö zet tt táncok, amelyek nél egyen -
kén Yag pá.r"onk nt kör- é n 'gy zögm nU felállá ban38 táncolnak. Ezen
b Iül a tánchoz való f lállá zerint két nagyobb alc oport különb öztet hető
meg. Az el őn ' l, min az igazi co ntr -nél még az az elv nyilvánul meg, hogy
minél több táneo zoro g ég bekapcsolá ával gondo kodjanak azok zelle-
me időtöll' ' rő l. 8zek zórakoztató, ahogy ők mondják , "pihe ntető", " ny ug -
tató" \"agy "tréfá 39 Lán ok, amilyen a " párnás"40 vag "zéke "H é a nagy
ügy 'g t, fi gyelm L érd mlő táneok, - mel ekhez ré zben mint a "c ere
va lc"-hoz 42 nag bb, r zb n min t a " ka ro " ,43 ,há rma ",44 " kraj cópolká ,,-
hoz45 etleg 4 - 6 - -a c oporLokban állanak fel. A cél mindig az, hogy gy-
má párját pl ne tévr zék, vagyi a pál'váltá helye orr ndben történjék.

91
 conlre-láncok má odik a lcsoport ját azok ll, p~tro tánco játékok
adják, mclyekn éLa láncba való felállá a párok záma által n m korlátozódik .
ILyen a "hete", felépíté ében egy-kéi h Iyen rő n gálán, finomkodó ,
négye r cmlékezl tő, dc e rősen par-odizáló mozdulatokkal 46 , a eonln'-ból
jól i m ri "fenyegeW", "lap os", "toppan tó " é "párkifordító " motívumok -
kal. Legjellegzete ebb darabjai a "fenyegető "é "C attoglaló ". A contr('-
táncok c oportjába tartozik a hete en kívül a "rop-rop" é közeli rokona a
"gólyá ", valamini n 'hány mester éget utánzó mozgá ú tán daraboe ka,
amily n a " u zterpolka" vag "u ztero ".

Hidasi, istcnsegítsi szélu']y('k hetest tál1('olnllk

A polkával és valcerrel zemben, ahol emmilyen r nd z ~ a tánchoz való

felállásban nem volt, valamint az utóbb tárgyalt eo ntn'-j II (1ű polldlk é
valcereknél kör- vagy négy zög mentén törtónt átló. irá nyú C' lhelyezk dé óve]
zemben, a zázaclforduló polgá ri di vaLtáncainak egyik nagy e oporiját az
jellemzi, hogy telje en zakítan i igye kszik a hagyományo ren d ező i l vvel é
a tánctérben egy bizonyo "előre" é "vi za" irány betartá ával az egé z
táncterct igyek zik kiha ználni. Ezt a célj át egé z könn yű táncdaraboc kák
bcgyakorlá ával 47 akarja clérni , am ilyen például az "ajtóig m (1 vi za", a
" fé ű s", vagyi " Vier chriU", az ugyanc ak bbc a c rtba tartozó
" ka zá " és "cignál" polka.
A XX. zázadi divattá ncok cs upán egye tlen l{\l1ccal, a "rumbáj "-jal
(rumba) vannak k 'pviselve ebben az anyagban.
A territoriális tánck rel. má odik, az előbbinél ki ('bh körét a kel li
para zti táncok kép vi elik, amilyen a " arba", "hora-mare", "ru a ca".4
E kéi külö nb öző o ztályhclyzelű táncc opor t, amilye n a nyugati polgári
, a keleti para zU, iílus tekintelében i c rő különb éget mutat. keleti
paraszti táncok pl. azzal a szerkez Li saját ág ukkal, hog kor ografiailag

92

"
kötelknek, erős eg) ezé L mutat nak a székelység etnikus táncanyagával.
.\ lcO' 'ny ,mgy a "mindpn ember nótája" telj esen köl tlen koreografiájúak,
fahanként ,49 koronk ~nt ' egy ' nenk ént má képpen járták őket, mindaddig,
míg a tánci 'kolai e árdás nem hatolt rájuk . A különb ö ző nemzeti é O'ű k leO-
para zU típu esoport forgóstáneainak stílu ára vonatkozólag tanul ágo
lOaO'ukat a 'zékclyeket i meghallgatni: "a ru zá zka meg a kolo olyan,
ami itt ("l aO'yarol"zágon) a esárdá · a magyaroknak".60 Az át\'6L llchelő égét
uO'yani ez c. etben a l gjobban éppen az biztosítja, hogyaját tánckeretük
köteU n m zgá. anyagá val igyekeznek őket ö zha ngba hozni, - a "ru zá zka"
p 'ldául a " illadri"-hoz idomul.5 1
Az elnikus táncanyag kor og rá fiai kötetlen égé \'cl sze mben a territoriális
táncok ny ugati polgá ri e oportj át 'pp n a zigorúan megkötött mozgá anyag
jellemzi. - Bá r az ugya ne a k ebbe a c oport ba tartozó eon tre-j ellegű táncokat
a méltó ágt lj , kim rt mozgá ú menueUől épp bizonyo fokú kötetlenség
különb "zteti meg , ami abban i mcgnyilvánul, hogy ninc meghatározott
koreog ráfiájuk , a táncosok, ha kedvü k tartja, rögtönözhetnek i .52 A para z i
improvizált tán cok pontán méltó ág telj s égétől azonban elválasztja ezeket
valami raffináltan közvetlen é nem nündig ő zint könnyed ég, mely az
f'lőbbi kkel zemben talán éppen polgári osztályhelyzetük következménye.
A különb öző o ztályhelyzetű tílu csoportokkal zemben érdeme
megfigyelni a tár adalom maga tartá át. Míg az első csoport említett inter-
nacionális, polg{\ri tán aival z mben vagy semmi, vagy nagyon is mérsékelt
tartózkodá tapa ztalható é ha némi alakulás be i következik rajtuk, az
inkább egy-egy kor, egy-egy divatgóc, vagy vidék divatigényének következ-
ménye - pl. a bukovinai táncprovincializmu é -, addig a második csoport
táncai a tán co ok elnyomott osztályhelyzeténél fogva az előbbinél fokozottabb
tartózkodá al kerülh tnek szembe s esetleg azzal, hogy velük szemben a
para zti Koreográfia, ha n m i tudato an, de döntsön az átvétel kérdésében.
Az előbbi tb n az átvevők aját táncstílu uk szerint használják fel az egy
tánemotívumokaL.53
Ami a táncanyag stílu zerinti éle zétválását illeti, az azzal magyaráz-
ható, hog vegye. n mzeti égű vid 'keken, amilyen Bukovina is, elkerülhetet-
len , hogy időnk é nt gyes nép csoportok ki válnak és fokozott politikai- , gazda-
ági-, tár adalOl i úl uk köv tkeztében, a di vat terén i diktatúrát gyakorolnak.
~~z a tá r adaimi ' rintk zé cl amúgy i együttjáró kulturáli elemek átvételén
túl, azt i redmén zi, hogy kultúrprodukt umaik i meg zokottá, kedveltté,
ő divato á vá lnak. A bukovinai zékely ég első tánckor zakának az elején
pl. dominálnak a " ném t 'táncok; a ném t k monarchiab li úlya é a
\'clük való fokozoU k r krd Imi kulturáli' rintkezé következtében.
)1 ajd a "romános k" yálnak gyakorivá, az 191 -as fordulat után a román ág
tár adaimi úlyának a, velük megNŐ öelő kulturáli érintkezé é gazda ági
niv llálódá hatásúm. Mindkét irányú di \'at t rj dé ét az maO'yal'ázza, hogy
ct buko\'inai . zékf'ly. ' g rétegkülönb ég nélkül hamaro an kilépve a megfontolt
tartózkodá ból , táned i vat terén szinte tú lzotlan hajlékony magatartá al
yál gatá nélkül át \. U mindent, ami éppen megtet zett. A XVIII- XIX .
. zázadi túncokat nag.'r'on hamar, már a X[X . zázad köz pén cl ajátította,
akárc ak a buko\' inai para zU kultúrából hiányzórX. zázacli modern táneo-
kat, már az cl. ő lélegzetre ~lagyaror zágon .
• tánckrret kialakulá a az tniku kölc önhatá. okon é az internaeionáli
eli vatcl me1\: ICl'akódá.'án túl erő rn ö zefLigg azzal is, hogy a tár adalom

93
magatar tá a a a ját, má r ~ in tC' t niku na k mondh at' tán a nya ával ze mhen
ug a nc a k rő cn a ktí v. AlI á fogla lá a többirá ny ú :
1. F oglalkoztatj a a tá ncok crcdctónek é jelkg ~ n e k kérd é C',54 a mi vé-fY ő
fo kon a tán c cin vezé óre i v zel.
2. tán c mozgá a nyagát koronkónt e ztóUkai elképzel' 'ze rin t
vá ltoztatja - z apró variációkat er d mónyez.
3. tán co k O ztály-' tnikai red I ' a ját zi ' tikai zC' mponljai
ze rin t kritik át gya korol v Iük ze mben .
4. Beik tat ja azokat leg főbb élet meg nyih'á nul á a ina k k ülönh öző tC'r'ülC'-
teire, vagy i alkalma k ze rin t válogatja meg ők L
tá r adalom legfőbb irá ny ú tevóken óge tehát az, h g. igy k zi k a
tá ncok fogalomkör 't ki ala kítani , mely a tá nc k fC' jl ődé, köv<,t k ztéhen i dő rő l
i dő re e rő en változik . ~[jnda d d ig, míg egy- g tá rsadalmon b Iül a táncok el
n m oka, od na k, te l'ln inológ iájuk könn yen a la kul. z a két-három tánc, am ly
felváltja C'gy má. t, a leg ze mb etű n őbb kor<, grM ia i a játsága révén nyel'
meg j !ölést, pl. " p á l'O " vagy " körtán c" a ney . Ezen a fok n gy-efYy táne
neve magá na k a tá neo alkalom nak a mpgnevez' 'r is Ipg n dŐ. 55 mi nt
egy-egy tá neesoporto n belül a mozdul atok zövey' ny egy r raffi náHabb IC' z,
újabb koreogJ'áfiai saját ágok lű n npk e l ő, ami újabb n ~vadá. ra y zpt, pl.
"ugró " " há romugró ", " zökellő '. Amin t a köle ön hatá ok r~ \'én a tánc-
vándorlá megindul , a kimutatható ('('pdet sZNint n 'pnpvekk l is I zdik
jelölni őket - pl. .,magyaro ",,,ru za. zka" , th. lIa korpográfiaila k<,z(!t'nek ('1-
satnyulni, a táneok oka, ága i mpgritl<lll, plőkpriil ct túncnak a dallam HzövefYr-
,'cl történő megjelülé c.
A bukovinai székelységr<, jelkmző kgrégibh t~tn('()k \ i"zon~ lag mrg elég
.'z<'g ~nye terminológiáramllanak. A lassútól a hpsig fokoz6dú páros táneok-
nak nincs neve lC'gfclj bh "páros"56 "agy "la sú" 68 "friss" né,,'C'1 jPlölik
őket, szeml)('n a "ropoca"57 (rázós) körtáneeal. ~Jinthog.\ t(,(,lllino1ógiájuk
ké. őbb dég gazdaggá \'áHk, már az plőbbit is C'I tudják !1('\'('zni, 6s }wc!ig
zoeiotípusára yonatkozó igazán szellllé-lt tő név\'C'1 "lllin<l<'!1 <'mh('(' nótájÍt-
nak" kezdik hh'ni. A páros táncot bC'\'czptő férfi Pgy< . tánc spm maradhat n6\'
né-Ikiil, koreográfiailag sokatmondó "verő di", az üS8zC'tétplét magyarázó
"silladri" vagy a hozzá mozgá anyag szerint közplálló "csürdöngölő" lesz a
npYC', aJ11<']Y utóbbi Il1Pghatározás8al csak k' őbb találkoznak a •' zékPly-
földön.
A táncok oka ága a ké. őbhipk folyamán szükség<,ssé tC'szi, hogy It tán{'ok -
nak vagy yalamily<,n kül ő ajátságuk, pl. zármazá. , vag) bplső kol' ogrúfiai
tulajdonságuk, vagy a tánccal ö zd"üfYgő gyakori szövPg alapján adjanak
DPyet. 1\ Z el ő c oportba tartoz nak azok a táncok, nlC'lyPlwél mlam i l~ pn má ..
ctn ikumtól való át"étp! még tudato. 1ly<,n a "rusza zka", "nénwt s", "P. ta-
jel" . ~ ha vi zont az dominá l, hogy az iclegpn jpllC'gü táneok közöt t fYésze n
ritka ág zámba megy má r a aját et nik um ra vo natkozó Neci ti né \' (pl. él
"magyaro " néva " p áro "-nál vagyi' a c árdú nál), vagy hogya tánc Ned t<,
a nnyi ra feledé b men t, hogy azL má et nikumn ál i, m gtalálj á k, azt mC'g-
fele l ő nev' vel fog já k m g különb öztetni (pl. a gyo r tá n k ezdő ol leg ' nye t
"cigan a zka" vagy "cigányo " n 'vv l). n ' \' gyakra n cg. -pfY országhoz
(pl. "arde lcanka" erdélyi) egy-egy köz 'gh z (pl. a ""iri c e "5 .Fogadj i t ]1 -
hez, a " ru á n" Rll Z á n ukra jnai köz éghez, ah nnan zá l'mazik ), vagy olyan
mberhez fűződik , a ki kitalálta , nÓR ze rű íteLt (,Bíró nU nótája" egy
c á rdá ra ), a ki eltorzította (, z az Adá m '''59 a " fé ű " gyik vari á n ára).

94
 A má odik portba azok a táncok tartoznak, am lyeket valamilyrn
koreográfiai ajt ág alapján n veztek el. táncok oka ága közöli ugyani:
a legkönnyebben maguk a z ' kdyek i úgy igazodnak cl, ha a zóban forgó
tán lrg zrml ' lteiőbb alkati tulajdon ágát (pl. a "h te ",60 h ét darabból áll);
vagy k II ' kb Ji ajáto ágát (pl. " párná ", "zéke" ,61 a táncnál ha znált
zél, ' párna alapján); c eHeg egy mozgá beli motívumát (, toppantó" ,62
"ve rő di ",63 " hál' m zökőscli",64 " rizg tő ",65 vagy "vi zá kalup"66 é "e o z-
zantó "67 ); cg -C'g te tré z zerep' L("kurhahányó ",6 "c aLtogtató " 69 é " fe-
nyegeiő ' iO); a mozgá irányát, (" borozdán fut ó" vagy "vetélő ",71 " ker kre
járó"72' " kr r ztbe jál'c)"73 vagy "c erevalc"74) é a mozgá időmé rték 't
("c ende , gy 1' , zapora é apró kalup"75) raaadják ki a megnevezé n 'l.
A harmadik e'opoltba azok a darabok orolhatók, ahol a tán c neye
yalamilyen hangutánzó zóc ka: pl. " ropp-ropp '76 (minde fi zelc trapp-Lrapp =
)liL d n Fü n trapp-trapp) vagy valamilye n elferdít LL timológia pl.
"fé ű (,,\Tier- c hrit t,"-bőF7 ), vagy " I' ÓZ atánc" (Ruz án bukovinai köz ég
n evébő l).
~\ negyC'dik (\ Ol ort darabjait egy-rg)' n óta zöv g' vel igyekeznek el-
nevezni mdy legtöbb zör maaa i a tánc valamdyik fentnevez li alkatbeli
tulajdon ágá \'al füg ö z ("az a jtóig meg yi za", ~ " ka zá "7); má kor a
tánc n 'p z rű , ítöj 'v l, ill tye kic úfolójával ("ez az Adám '''); Yagyegy-eay
tá r adaimi katC'górián bC'Ii.i1 dért nép zC'T"ű. égéY<'1 (pl. "majc obánye ' = Mai
C' ioba nC', ill. "juhá znóta"79). I smét máskor cay-C'gy falu n vével igyekeznrk
a táncot hC'lyhrzkötni é, aktuáli á t nni: "IC' Cibenyig " vagy "J ákóbec be"
nén'rl fri" itik frl a közi. l11('rt "ajtóig mrg vi ,za" táncoL o
tánc valamilyC'n ki.il ő mgy hC'1. ő ajátos ágának megfigyelé e Mm
\"('zC't mindig azono. z('l1llékten alapuló mcgjdölésrC'. A legtöbb zör ugyanaz
a tánc i falvank 'nt Dl~t.'-más né\'C'n bukkan fel. \ galop e!f<'l'dítéséből zármazó
"kalup", "zapora", "a:-OI"S" jC'lzőjéve! e. ak ~\ ndrá fah'án találkozunlc 81
lIadikfalván szokásos még az "apró kalup" mC'gjdölé c i ,82 "\ má ik három
hrlyC'n a "kalup" vagy tdjC'sC'n iSll1('rC'tkn, vagy "g) or, polká" -t mondanak
1l('1~'C'ttC'. 3 lIasonló módon ék.'('n dválik a mazur-pollm C'setélwn l 'ten. egít ..
és FoaadjistC'n, .\ ndrú: - é ' I fadikfalvától. "1ig azt az clőblü két hdyC'n "kétfC'lé
toppantós"-nak nC'\'pzik,8.' az andrá {ah'iak még ma i. "d. szás kalup"-ot
l!l0nclanak, 5 a hadikfal\"iak hol C'zt, hol pC'dig " ri zg ct ő "_t mondanak. bG
Elrs az rlküliinülés ct "húrma. " rsC'tébC'n i. : IstrnsC'gít C'n és FogadjistC'nh n
"DlC'nY('('slds" (utóbbiban "nC'\'C'sztojka" 7 i." lladikfalván "yctélő ", Józ"rf-
fah'án "horúzdánfutó" a tánc 11C'\' . A "karo " mindenütt C'gységc n ;"C'11
zerrprl, kin;\-C' az anc1rásfa lviakat, akik "karhahúnyó "-nak mondják.
A " Yier. ehritt " Lt n.C'gÍtsbrn és Fo adji tC'nben népi etimológiáyal "fé ü",
lIadikfah'ún " Iapo, ' . I fa, onlóan gazdag yáltozatú a "toppantó " és a "ropp-
ropp", illetn' "virie C', "is. z lőbbi l ten egítsen ' Fogadj i tenben "majc 0-
bányC''' \'a y ,c, obanyasz ka ', - a magyaro k között még " juh á 'znóta" i.,
Jladikfah,~tn "toppantó ", Az utóbbi mindkét előhbi hdyC'n "viric' ',a
románol között "trandafir" i . Jfadik on é Andrá falv cln "ropp -ropp ',
Józ eHah'án pC'di "d iótö rő ", A " illadri" ncye mindenütt újahb,89 Andrá -
falván ' l a tánc régi n vc" o zantó ",90 lJadikfalván ugyanez újabb ö zc-
tételbC'n " o zantó - illadri "-kénL éL9l
Ez k közöU az ln \'C'z' I' I özött tcrmé zete cn nem lehet minden
c etb n élc határt vonni. Pl. a "toppantó ' -t, vagyi a"c obanya zka"-t,
melyn k ehben a formájában n m zerepel toppantó motívum, ö zcc élik

95
6
krlté, nrk , közhrkiúltá 'oknak nyújtották gazdag képél, hanem azállal, hogy
a t~~n(' mindrn I' ndezeU 'gének híjá\'al \'ollak, a leg\'állozalo abh látványt,
zolgáltat f ák , 1\ iáha kC're, sük zt azoknúl a táneoknál, ahol a főlöre!u' é e upán
az volt , hogy az ca," i rúny hetartá. á nll a lánc tél'brli képét a leglökélete ebben
rendrzzék .. \ z impl'O\' iúlt táncok sp nt.án branll'os ágántl é könnyed méltó-
. ágtrljrss ~a' \'rl ~S él ('ontrr-táneok . zórakoztató jrllrgé\'rl zrmben e upán
olcsó mozgalmas. ágot nyújtanak,1I3 hol a mozgá. brli bizonytalan ágot a
könnyebb figul'ázá. sa [l 14 prób~tlták helyette it.eni. Ez a megalku\'ó bizonytalan-
ság különiis<'n ct maigenC'ráeióra \'an naaj' hat.á aL emiatt az idő ebbek állandó
ros. zalá. á nd és o. toroú. ánü találkoznak.ns
,\ társadalom nea)' dik irányú akUyitá a, hogy alkalom zerű n níloaa a
lll rg a táneokat , az iissze. eddiai zelllpontokat magába foglal va, a táncélet-
brl1 megnyih'ánuló legfőbb sZC'rrpkörélH'k 1M zik. Ezen az alapv tő t'nyke-
désrn frliil ugyanis él táncok rayré, zt alkati jellegük, tehát koreográfiai fel-
épité, ük , máSJ'(~szt rt n ikai 's zoeiolóaiai hrlyzeWk kÖ'·et.keztében a velük
szelllbrll a.ntkorolt krit ikai állá foglalá. alapján érdeme 'ülnek arra , hogy
('gyr.' koros7Utlyok élrtében, vagy gyr 'l t.mrgnyilvánulá okon bizonyo.
sZC'reprt hrtiiltsrnrk ,J16 társadalom kritikai zemlélct.énck a gen ráció
\'áltozása ug,rani a táncélrt állandó a.lakulá át vonja maga után ez a t.áne-
('lnr\'rzé. rknél épp úgy nrlll marad nyomtalanul, mint ahogyan bizonyos
táneok is gy<'s alkalmakkor hol fő, hol mellék zerepet, kapnak: • különben
ra,Y ége. di \'ett nak ön'endő táneok ayc koro ztályokhoz kötődnek. E zerinl
él t<ínc k alkalom-o zC'rinti coporto ílá ában állandó el!.olódá ok kö"et.keznek
br: a biz n,\'o. korban általános di "atnak örn'ndő t.áncok közül egy időre
rgyr. rk lrtünn k, pl. már c ak gyermrkmulat ágokon zel"epclnek, azon
g~'akorolnak a kicsinyek , "ag már c <tk az idő ebbek járnak el egy-egy táncoi
báli alkalmakkor .ll7 Má okat vi zont ok zor érdemükön f Iül kül ő politikai
csrmények kapc l' dá ap vagy bel ő cl.niku jellegük köv tkeztében, a
társadalmi 'zeml 'le fel rtékcl. l19 Xéha mozgá jellegük miatt történik ugyan z
pl. . ok \' il'tu L kívánnak me a ,120 ilyen a "krajepolka", vagy m rt \'alamil cn
dísze alkalmat t znek még pompá abbá, pl. "c ürdöngölő' ,
l ~g~'-ea,\' tár adalomnak az a célkilűzé c, hogy az e elleg kül ő politikai
bravatkozá~ok kö\' Lkezléh n a t.áneokon kerc ztül is tnikai zilárd ágá
fejezzr ki, ayakori j lIemzőjr egy olyan erő közö ségi él tet élő nép oport-
nak, mint amily n H, zékcly éa i \'oIL a vegy nemzeti égű Bukovinában,
[ay a nyih'áno ahb jellegű t.ár adaimi m gmozdulá nál i , pl. bálban, igye-
keznrl a táne k r ndjéb a aját "ncmzeti"-n k véltnek előkelő h ly t bizto-
, ítani, Az ily nb ől többnyire bálkezdő tánc le z,l21 hogy ezzel i bizto ít ák
az e etle t.örv ny által lőÍrtmá nemzeli táncokkal zemb nazel őbbséget,122
(gy Ir z trháL bálk zdő Lánc a " illadri", a,mi után l ginkább "vale" köYCt -
kezik, - 7. mb n a "hora"-val é "zirhá"-val - meri magyar kötele égn k
tartj~d{,123 I ~gy ' bk nt azonban - kh'é\'e H, hú \. ' ti bátokal, mikor úgy lát zik
a románok távol maradnak, így a zékelyck cm voltak kötve azok tánci m r -
l'hez, fők 'nt magyal' kat táncoltak - , a legkülönbözőbb etnikai jelleaű
di\'aUáneok krrültek ITa, koronként. változt.atva,
Le znrk az nhan l, an zártabb jellegű lár adaimi m gmozdulá ok i,
(amily nrk a la,kodalom kerc zt.clő vagy télen a fonó), melyek egy-egy népi
rsop rt tán 'let "nek • zig rúan t.niku Ic I'e zim t zetét adjál" Ezek n ugyani
nrm kell az idrarncknek tán tudá ára t.ekintettel lenniük, tehát a táncok
nagy bb zömét. az illrtő közö gre jell mző etniku táncok, - pl. amilyen a

97
" 'ál'dá ,. is adhatják, \'Cl ) olyanok, nwly kr! cL má,'ik ('!nikum nrm itmwr.
Ila ' mány tán anyagukat mag arázza az a másik körülmrny i" h g)
('zrk a zártabb tár adaimi ro gmozdulá ok, nún! cl lakodalom , krre zi lő,
az 'l t. főbb ro gn ilnínulá aik 'nt. z r('p Ink , nl(' rl'ndrz' , ükbrn az ielő ebb
D ráci ' nak van döntő z r p ,('hál mindaddig, míg cl t {LI'. adalom . zeml'lrü'
az c m n kkel z mbrn n m vált zik,121 ilyrnkoJ' mindig a I hag 'omán)'o-
.·abb táncok f gnak zrJ'rp Ini..J I n ('. rtb n a" árcl{l," 12.5 cl "silladri " ,126 (\s
a ,,\'ale r' . 127
.\ tár adaI om p liUkai , zeml ' lrt ' n " a tán k inikus ért(\kC'lrsrn túl
~t tánc k mrg bizon)'o. alkat i l'. mozgá '-j IIr ükön kereszt ül i. nlinősülnrk

' lIull11llt ííző tlll'RIlS (ún!' , 111 ('I,\'(' t )('ginld thh lukodul o mlJII II tílJwo lllllk

" \'álnak cg} -cg ' alkalomra küli)nü:r!1 ('rlsz('ríí \ r. I~sz( rinl \I'h(ll mondhalnók
azt is, hogy a tán okat. az alkalmak \'álo at j {tiL .\ Ikal i j 11(' ük szrrint nll1nak
Dag ügy 'g t kh'án' , nyugtaló , pih ntrtö, trrfás, Im ('a lat ', I rz. c1ítő
táncok. Ez k különö k pp (' 'l, zerú k, ho y ('g) r .' alkalmakra ri) z"c1jrn k.
[gy \'álik ha yományos. á , h gy rjfrl ulán, milwr már mincknki fáradt, cl
' zéke t. z djék lŐ,12 hajnal felr .'zintén a pezsdítő , t réfás, g) orS tán kat,129
hog " nki n fáradj n' ,130 " a . z ' ke. l ". I ~ t{tn('nak u .vanis Iwm<'sak nyugtató
pih nt tő j liege , de az a t ulajclonsága is Il1rg \'CIn . ho r.\ ('gYSzNrl' l öbhrn
b állhat.nak z6rakozhatnak , alkalma ..'á t('szi ana , hogy <\jf<\1 utáni lak dal -
ma tánc l g cn. Ily nkol' zám (\ , nrmJ'r \'aló Irkintl'l nrlkiil mind nki
beállha .131 hog a " illadri " i, Irndüklr.' forgá, <Í\ al, i ('n llwgfrkl6 arra .
hog l lke lakodalmi hangulatban cg} . zrlTC' tiibb('n is összefogóz Hl láncol -
ják,l32 Vi zont a pompa kij; j z' 'rr , vag) arra , hog) "damil.' n m zzanatot
még dí ze ebbé tegyeD k, az impro\'jzált táneok frklnrk m j bban . Ez \rt
bizon o t kb n, pL zené z fogadá akoJ'133 \'a lakodal mak k l' zoká . ak
a 010 l gén k, ag v rbunk6 ok , ill . ét r ' j z p e, árdá - k 134

9
táneélf'lben m[u' funl<eiójukat n'szleH ' k így nem i. mindenki t udja, tán-
<'olni őket.
Dc n l11e ak alkalma k zerint változnak a táncok, hanem a táncélei
állandó alakulása kö" t kezt b n ez k között az alkalmi táncok között i
időről időre It lóclá köv tkczik be. z cay időben c ak gy rmekmulat ágo-
kon láncolt "toppantó '- ból, vag. az "ajtóig és vis za" -ból Magyaro r zágon
ri őr ndű báli zám l z. A Bukovinában még legénybálokon i nagy n ép zerű­
ségnek ö rvcndő " z ' k " i zonll\1agyaror zágon már e ak az Öl' geknek nyúj t
szórakozá, l cgy- gy lakodall11on .l35 Ig tolódik lla 'an a láncok etniku s jegye
i . A magyaro r zági langók, foxLroUok , kolok é " né met mar ok" világában
i t " zirba' és " hóra:', ha z ' kel. zenó zek mellett alkalom kínálkozikeljárásukra
- az itte ni Idu'l sz I11bcn sz ' kely "etniku ' táne le z.
fgy ' rté kcl endők teh{ti újra a láneok a tár adalol11 rő dinamizmu a é
folyto no változá a köve tk czt' hen.
. I~z a Utr, adalmi akUvitá le zi l heWvé a zókely ég számára, hogy tán -
('aik fü ggetl nlil et nikai ' . zociológiai zárl11azá uktól , valóban ajátjaik é
jellemzőik legye n Ic ; nCI11 ak gy kori di vaUáncok, melyek hos zabb-rövidebb
ideig élve fel cl 'sbe 111 C n nek , hanem - mint ahogy lMni fogjuk - az idegen
vagy nemzet közinek mondható polgári zalontáncok i többször felújítva
bukovinai z ' kcly para zU tán okká válhatnak, ahogy "territoriáli " tánekere-
t ük "nél11ctes" \'Clgy "rol11áno ' tíP}1 c oport ja is a magyaro!'. zági új környe-
z tbcn "etnikus" anyaggá \'álik .
.

7* 99
 •

I ll/2. T 01\ TJl ' K

100
~\"('k után, lalószÍnül('g az I 9()-('s p,'('kbrn, k ii l'(' lk('zik h(' lánC' t('kinlctél)('n
az újahh f('l fri ssü lps,6 azdaO'odá., nwl." l11ind('n bizonnyal az ('rőt('lje ebb
nénwt hal ás kü l' Ik('zmén,Y<' I . z. I ~kkor j('lC'ntkpzn('k nagyobb számmal a
nt!('(' rok és p Ik ák küliinbüző fajlái : a "cs('r(' I'alc", "három, zö k ő ",1 "krajc-
polka" , "toppantó ",9 " Iwt . ",10 " feny('O'(' t ő, ",ll , a "c,attogtató. ',12 I'ala-
mini a "karos" é.' " hárma, ' iS ,l3 Bár az utóbbi kettőt az 191 0-(' év kb('n
még jal'ú ban túncoltúk, mégi: lW'y lát. zik, kissé ósdi nak tűnt('k már, való-
.'zÍnlíl('O' ('ont 1'(' sZNk('z('tük miatt, nW1'1 a tanító tiltotta ők('t az iskolásgyerm(' -
"pktől : II pldwr múr ja\'úban a ,,ré. ü. "_t . az "ajtóig m('g I' i. za"-t tún('olták ,15
'Cgy lát. zik aszúzadforduló hozla az új tánccli\'atot , nwl,\' a két utóbh('mlÍ('I -
Il'n kh'ül ('gp. zpn a I' ilúgháhorúig az új lún('ok (' psz .'pl'('gét tNj('sztp(t ('I,
1übl)('k küzöl t a "gólyás" -I, a "k a .'záfol " _1, 16 II " lándlC'r" -( ,17 (~s ct " ' uszt('I'OS " -1. 1
I':zt a gazdag I tUH'kol'szakot, 111('1,\' a 111 úll száza d kiiz('pétől ('gé z('n a
sZÍtzad plpj(~ig lal'lol I, aiighanPIll a I' i\úgluí.horú zárta k, .\ háború PI'('ilwn
bál' a kapcsolat npm sza kad nwg, sől inkábh kimplyül I~rdéllypl , hi . zpn a
IHí.ború alatt 6s utún a I11pnpkiil6s kiizlwn sLírLín nwgfonlulnak ott társa-
dalmi 6.., gazdasúgi nphézség<, k I'pt npk gátat a Rzázad 1110<\('J'l1 tán('ai t (,I'jpc\é. r-
npk, másn\szl II núluk már kialakult st ílus újabh kihőI ' ülésén('I,;,19 ,\ f('nli
idí) alall u,hát ('''ak lé nl'(' tplpn lúlloZÍts küv('tkpz('!t 1)(' táncrldiikhen, PO'I'-
b\t lén,\pglelpll fplfl'issÚlrs, ilki I p fplújÍlá.' (~I'tp ()kpt, ,\ "gólyá."'-t kispl~b
\últoztalús. al k('zdh;" jál'l1i,2o a "púrnús-I[tn('''-han a . zék \'('ttp út II párna
funln'iújúl,21 a kalonasúO' alat t ('g,\ -I{('l t ('Il nwgtanulták a "esü rcliinO'iilő"-t,
I'kkol' éri ('I hozzújuk a múlt századi "mag,Yarkodó korszak" IpgjellpgzPtPs('hh
és Ipgkiizk('(lI'plt('bh mütánea, a ,,('sÚl'dás",22
,\ \' il"ípháborúntl \'égetéd tpluít a huko\' inai kOI'l'izak ('\. () szakasz.a,
,\ ném('(pk kult úrhatú,'a \'('szÍt prős 'é éből ~ Iwlyrt a I'omú n politikai \'pzctés
kii\'('tkpztél)('n kialakult román Imitúrhatás foglalja d, I~z, úgy látszik az
] gaO-as 0\'pI u t [lll éri ('[ I ptőfokát. ~: mcllett az I~rdéllyrl ndó kult II rális
kapeRolat iSIlH;1 Ilwg(' I'ősii<l i k , ,\ fiatalok, nwg cl ZPIll\ zrk gyakran módot
találnak arra, h()IY,\' kijiihpssl' npk l ~r<lély l)(' , 23 1~lőbhipk a l('gszÍ\'p.'('hhpn
I~rdél'yhp llH'nnpk szolgálni és sür(ín nwgfordulnak az ottani "túnrtrl'lllf'kl)('n"
iS,21 ,\ di\'ittos \' ilág kiizpontja szpmükhcn az ]920-a. é\'pk tájún Kolozsyár
Ipsz,25 ,\ lassú átalakulási fol,\<Lmat , a románokkaL \'a ló kiiz\'C'tll'n Pg) üt (élé:
és ka!onú"kodú,,26 az 1930-as é\'rk \'égérp a <li\'atközpontnak Bukarrst l)(' \'tlló
tolódúsál ('('('(Imén,\'pzi, .\ lúnyok már , zí\'rs{'hl)('n mpnn('k a román I'ő \'á ro:ha
szolO'á lni , hogy ott Ip.'sé k I az új dintlot : sok ZOl' mpgfol'dulnak a kávéhúzak -
han iS ,2i I ~z a la.'sú átalakulá. i folyamat !áncanyagukon k('l'(','ztül i ponto, an
kmél'h tő: ,\ z 193 -a ;vC'k s az 1930-as é\'pk ('[pj(' a t[meok la , sú tO\'[lbh-
élésén k az idrjr,2 ,\ tánc knak az 1900-a: é\'('k ('[('j ' n tapa, ztalható gazdag-
súgá\'a l ,zr mb .n pzpk az idők határozottan szrgény(' knrk mondhatók, :\ é hány
tú netól r ll pldnt \'P ("mag)',U' k('L! ő , " 1922 -bő l , "apró illadri" 1920 - 25 tájá-
ról "ibor", "ruzsá n " 1925 kö rül "ru zá zka") a li g kaptak felfri síté. t ('bben
az iC\ őbr n , Kcn\s ki\'étp ll r l tphát az Ö zps korábbi táncok tovább éltele
1~lő fo l'dult méO'is, ho y ('gy-k ' t táncban a fiatalok má r nchez('bbl' n "mozd ulta k
meg ',29 íg ' a mazurpolkában, \'ag a vcrbunk jellegű p á ros táncb \'e zető
kgé nye be n ,3O mdy úg. lát zik a tán i k olai e. "írdá b('jö\'(' tde óta j e l e n lőségé­
ből VP. zt('l(, s má r c,ak az iO'azán öreg k táncol ták a régi móclin, Időnkén t
gy-pO'y táne r lkopot!,31 vagy a nn ira n h éz lelt, h ogy fcl cl' h e mr nt,32
l~gy('se k('L vi zo n t i.' mét szám, ra \'('t t a di val, :33 így a " h ' tfélé" -L p éldául
ismél mi nd p!l k i (ún('ol I II .' pt I ő l az id6t 61 k('zell'(' ün nrpi tú n('oko n c ls61'(' nd (í

101
102

•
103
a l gintC'nzí\'ebb a kapc olatuk. _\ fC'lsorolt új tánc k a csá I'lJ á ' " kól ' Id\' ' tel \-
\'<'l , a má ik négy község fiataljai előtt i mereUenek maradtak,
A buko\'inai zékely ' rr tándörténet 'ben azonban a báe, kai tartózkodás
c,ak rö vid epizód voll. _\ z a tár,aclalmi folyamat , mdybC'n dhnikumuk C'IY)'
ré ze b lev gyül az idC'rrC' n Jakos á közé, nC'm új, már Buk ov inúból i i mert
jek n ég. A Báe kában ez c ak NŐ ödik. rgazi kibontakozási tC')' .\Ia yaror zág
le z. Tál' adalmilag iU végképp zétyáJik az ad Iig nagyjáb ól C'gy 6rr z ' kel)-
,ég tánc tekintetében i . I~g'yik olda lon Tolna- Baranya, a má. ikon Bác -Bodrog
kezd önállóbb jcllC'gct ölt C' ni . ak C'gy \' O IÚ ban C'íT ' s k mindnyá jan : ill
érik őkC't elő zör ~1 XX . • záza d polgá ri mod rn táncai, a fo:-. t rott, tangó, lou -
fox ,7 a báe kai , magyaror zági fiatal árrot a ,,(' \ ' j ng".'9 T Anek uH úrúj uk n6n1('1
pro vi nciáli jeU gc las an váro. ivá alakul át. 80 .\ z rryC'sgel1('rúeiók táneanyarra
61e n elkülönül. Az i. koJás gyer mekek a tánci. kola kg kiiz \,ctlC'nrhh hat á-
sám "c \' ing",rt "tango"-t, "nlleer"-t. "góJyás"-t túncolnal\.HI ,\ z utánuk
követkrző, Bác kában neyc· lődöU gC' ne)'áeió, ,1 hál' kai! rlhag) Yll H2 11 kgújabb
divat felé fordul, szeszélyrs rokon zen\' (\ , rátrrllwt tsé sze rin t II kgJl1oc1('r-
nehb cli\'aUáneok m<'llC'tt, hol a " h ú romszökős"-t, hol II "húrmas"-t, hol az
"ibol''' -t tanulja mrg, lC'gtöbbször II 'zü l ő kt ő l mgy az idős('hb t (' 't \érC'ktöl, lrg-
inkább a tanítók beanükozá á \'al. DC' a buko\'inai gC'nNú('ió cm forrlal múr
többé egészen pa szí "<lll á llá t. ~\ hác, kai zemérnws tart ózkodás itt ('g) sZC' lTe
fdoldódik, 3 . a tá ncéletbe még a Buko \' i nában }egi nt C'nzÍ\ebl)('n ré<;zl \'d t utolsó
gpn n'wió i "heáll". 1 I~lj árj ák a mod('J'Il láncokat is, mellett ük azonban II "sil,
ladri"-t, a e, árdá t,a ,, \'ale"-ot, et "toppantó "-t, ct "rról) ás"-t, ct .. h 6tf6I és"-t,~5
az "ajtóig meg y j za"-t táncolják ct krr , zí\'(', rbbrn , ,\ tiibhi,a Bál' kithan i"
még élmé nyt jelentő bukovinai táncokat azonban már \('gfpljC'\)\) ('sak az iirerr('k
járják, bálokon, mgy lakoda lmakon. 86 (gy ne\'C'z llC'k ki eg) -eg.' táneot, mint a
"klazurpolká '-t, az ör'C'ge k báli tánc~t"á, \'agya "székps"-I lakodalmi tán('cú. 8i
~\ két tdepü lés i tC'rület. T olna , B aranya, másn\szt Báes- Bodrog a tánC'-
anyag ismC'rctón belül i éle n szél \'útik. 1 ~lőhhi "pl hniku s" táneanyaga az
örege k é t.anítók buzgólkodá ára bő\'ebb k, z ..\ z it t ni fiatalok megt.a nulj ák
például a " hétrálé"-t, "yiriC' c "-t, " fé ü "-t. A Báe. -hod rog iak ('11('nbrn
hasonló tá r adaImi akciók híj á n tőlük 111C' ze kmal'aclnak. I ~zzd sz('mhen az
dőbbiek a d,ro i táncokon kh' ül a r 'g i lako,,'árrtó l pl. a ném . tC'ktől sz int e
. cmmit. ne m tanulnak, ;\Líg ut.óbbiak a némdC'kkd rryütt a " ma l\ "-ot,9
a zerbekkC'1 prclig a " kól "'_1.90 túneolják, tC'hál a trl'üld "dhniku "táneait
sajátít.j á k (' I. - tóbbi kdtő ct váro. i mod ro túneok és a e {u'dá ' melktt
tpJje cn beépül t.áncanyagukha ..\nmíl is inkább, mNt ' tHu iln g mindkettő
ét "ru zá zká"-n kC're ztül igen közC' 1 áll hozzájuk .91 1 ~lőbhi LNüld tán ~l . t(' ,
bár a bukovÍnai anyag gazdagabh is nlC'rrt 'L adja, mN! ennél i. zC'rr \n rbh,
mert valójában e ak a modem "áro, i táncokal \'an l11 ódjul ban táncolni , "
e ak ha zékcly z né zek van nak, akkor kh ( hálban , nt y Jak dalomban CI
" rizgető "-t, " illadri"-i, az "ajtóig m('g \'i za"-(, \'arry a "sz ' ke ' _t 92 is
C'lő zedni. ~\.zonban cn nek lehető ég i la an C'gyrC' ,z űk('bbl'C' I'o rl átozód ik ,
mertzené zC'ikeia zak zervezet, mint n mhivatá o,~·tlmt , n yi h'áno.anfogadott
zenó zekkéni nem eng di ját zani. 93 D m g ha nrr dn ' i , ann)'i\'al maga abb
árat zámítanak fel , h ogy n m kép ck mC'gfizctni. 91 Kény teknek tehát et
" vábokhoz" fordulni , a kik ugyan a polkák é valce l'ok tán C'anyagáL jól i mpl'\'p
zeneanyag ter ' n, ki véve a románokat, m' g a leg közel bb állnak hozzájuk ,95 dC'
minthogy a két német t.án eterület , Bukovina é .i\la rr .\, a ro r, zág Utncan aga
m egyezik t.elje en ,96 így bizony velük i, nrh éz akape, olat ot megtalálni .

104
 .\ kO'tühbszii r po ntos 'ú mokba n is ki ü' j('z0 U lá neko r.'zaka ik l'dal h '
i d ő b0 li ségét,
túncíz lé8 ük g0 Iw nÍ,eió, k ülii nbsrg0 i ' a lútá ma zt.ja: cl 60 ' \'011
f0!üli k 10g k d\'0, 0bb é. 0gy l)(' n r lm é nyil0g is kg t öbhC't j le n tő t á nea a " . á l'-
([{u," ,97 a " illa dri ",9 "sza po ra ka lup ' ,99 " maz urpolka" ,100 ,,\'<ll ee l" ,101 " kra j e-
l olka", 102 "ropp-ro pp " , 103 . \ magyaro rszág i moclN n t á neoka t c' zt' tikailag
m'a n0m tal[tlj á k kiC'1'g í tő n C' k . 101 .\ IC'g ut ol Ó buko \'ina i gC' nNáeió p edi g ét
b ukovin a i táncok közü llC'g jo bba n a "Loppa nt ó "-t, a "cig nál"- t vagyi Lén y lp-
gC'. 0n az uL l ó é \'C' k lC'g közkC' d vC'!tC'hb tán ea iL ZNC' ti . J\ h áp, ka i ' m agya r-
or, zág i tá nco a0 ne ráe iók \' i. zo nL 0gyö nt 0lÜC' n a " gól)'á , " _t ,l05 ,(', á rcl á8" -t ,
"va lcN"- t é, " lanO'ó" -t l OG é l' lék0lik .

~\ mai korszak \()\'[thbi a lakulá, ál az 0dd igi N;0lll ény0k i 01\gaé ' j ldik ,
De (' a k a j övő fogja n1C'g mu tat ni , h ogya hdy i para. zUa ko ág in t0zív tú n(' -
élete á ltal mcggazdagod ot I '8 sokka l , zí n .'C'hbé vált h ácsboclrogi a nyag ntjo ll
d'ri-0 az eg '. z . zékdységC't. \'Clg. n C'm, , ha igC' n , n1(' nn yibC' n te zi "t.C' I'1'i-
tóriá li á" táncanyagát ? ~Ji ú y láLjuk , nC' m foa ja elé rni , 111 rt a p a ra zti-
éleL ze ml 'l ( kulturá li s tél'0 n i. igC' n nagy \'úlLoú on m C'a~' kC' l'C' ztü l, a mi ahba n
is mC' mutal k m~ ik hogy az új tá n<, ko rszakot ki a la kít ó \('aúj a bb gc npl'á r'iók
íz lé c itte n i hcÜás l'ét p rő. c n á l a la kul. 107 :\lindC'zC' k a rra png cl n0k kii \'d k zLpt n i,
Iway tán Lö I' L' netli kl)(' n új a bh . p olgá ri ko rszak I{(' zcl ő dik .
A buko \' inai . z ' lu' l. . ég tá l' acl ctlmi ala kulá á na k kOl'szakai teh át a z
á ltalunk v iz gált ideig két pa.\' má t ól ' Ip c n C' lkül ö nül ő zakaszra o. zt j[tk
t{tneW rt ' ne( ' L: C' . ik a bukovinai -bác kai , m á ik a mag, éU'OI\ zági ko r zak .
Az elő bbi , la sú é, k v ' b m zaéko ny t á r a daimi fC'jl ő dé é \' 01 t á nc te ré n
maa[d)a \piti C'gy in LN nacionáH- p olgári ULu '- ko l'. zak IC'gWbb ZÜI' id g<, n
(n ' met ) \ p a ra zU (l g inká bh ro má n ) ha t á ait , s azt a láL zat o t kC' lti , min t ha
a tánc a gazda á i fC'jl ődé. má r Ié rt . zintj 'vd pllpn( ét lw n jónd C' l ő bbi fo ko n

105
archaizáJódolt volna. Bá r bizonyo' nyugati di nütáncoknak, amilycn a l1lcnű t-
nck,108 a fran cia négycs nek109 ' a polka több fajtáj á nak , időntúl \'etló élctc
különö cn a para zU tá l' adalomban jól i med j leuség;l1O m II ttük azonban
a XX. zázad lcg újabb divattánckü i t ret hóditanak . M.i a z k lyföldön a
boston, az one tcp, a tango é a fox trott a, para zt ág kör 'bc n j l ' P\' j, lvc
vannak ,111 addig az utóbbiaknak (1, buko\'jnai pam zt ág táncanyagából való
kimaradá a, valamint a XVIIl - ' IX . zázadi polgári tánc. tílu oknak ké ői
lerakódá a é, e rőtelj c virágzá a arra vall , h gy keleten a para zt. ág köréb n
eze k képvi clték a polgá ri táne tílu. legutol ó kor zakát.
bukovinai kor zak különb öz" idegen hatá. k kö \'etkrzl'be n i. egysé-
O'e kulturáli fejlődé' nek lát zólag a bác kai táncélet m m nel ell nl.
~1íg azonban az előbb i idő alatt a táneanyagot az egy 'e ~ állandó gazda-
ági kereten belül k 't külö nböző ethniku hatá, a német rs ct ro má n, tál' adai-
milag . z lT zette n é főként elők' zülten ' ri , addiO' az új dunántúli kor zak
nem nyújthatta zá má ra az egy 'gc környezet kon, z Iidáló lehelő égeit, a
különböző hatá ok itt ugrás zerűcn értélc Az a helyzet állt tehát el ő, hogy ét
bác kai kol' zak kult uráli fejlődé e ZCf\' C folytatása IcH a buk:Q\'inainak,
a magyarországi Imlluráli k 'p azonban már' a rohamo. a n f jl ődrs 0'. Ol' a ágát
mutatja. z cl ő bácskai kor zak archai záló, céJkilűzé. {'i :J1ag.raror zágon nem
találj á k meg többé létalapjukat, a , z ' kely ég nem töltheti bc a kulturáli
vég ál' ze repét; az illúzió g)'szcrr Ic mlik . A nagyon j gyakorl ati, új
tá r adaimi e rő k, tár adai mi úly\'e zté irá n. ukba mcgmutatkozó hat á a alalt,
Ivé z az az illúzió, amit ez a sz imbólum még a Bács kába n i jel nt tt. Az új
táncdivat fokozatos átvét l ne m jclcntette az cl\'('k azonnali fcladá át.
Fokról fokra kell LL cgy edd ig ki é idcgr n új polgári , Ulu , zrllll'lőivé é '
ré zben b fogadóivá lenniüle :Jlo tani hazájukban t hát tánckrrrtük alakulá ct
k ttős folyamatot mulat: 1. az auto hthon para zt ág "ethnikus" tánc-
csoportjai helyenként (Bác -Bodrog) "trrrit óriáli, á" zínezik táncanyagál.
2. A XX. zázadi, lemaradt új tánc Ulu itt hirtel .n utoléri őket é a gcncrációk
z mléletén múlik majd, hogy milyen Ol' várj n r{t . A fr nli okok folytán két
g neráció tánc Ulu a válil' z't: a,z öregel- még igyr keznck a buko\'inai
kol' zak para zti o ztáLyra jell mző "ethni ku " táncait m gőrizni, a fiatal
gen ráció azonban, bál' bizonyo k O'y leltel a régi irá nt m ~H a, " ' . zázad
lcgújabb darabjai t, i átvc zi. Igyaz lőző archaiku p Igári tán tílu folyta -
tá aként új polgári divat k ez dődik , m ly a tár adaImi ' kulturáli alakulá
p ' ldájára a továbbiakban már "aló zínű1cg erőtelj rbbe n dinamiku l z.
bukovinai székelyek táncanyagának mag aw!' zági továbbépülé éből
eg fonto tanul ágot azonban a j övőr vonatkozólaO' j lr vo nhat unk , bár egye-
lő re még az a jell mző a E jlődé rc, hogy tár adaimi t udatuk níltozá ának
las ú üteme ne m marad hatá nélkül a művé zi formák átalakulá ának t mpó-
jára cm. Ezz I magyarázható, hogy tá n a nyag uk ugyanazzal az rő n
kozmopolita polgá ri Ulus al gazdag zik, ami cmbcröl lő kön \cC!' zli.il táplálta
, 'zíneztc népi mű vé zeWket. hogy azonban a gr ncráeiól alakító ' variáló
kedve mindig új é ajáto tartalommal töltötte m g táncaikat é r nná követ-
k ztébe n formailag j állandóan alakította, valóban ajMo, n ' pi Ulu t t I'rmt,w
e polgári Wu ból, ug anúgy joggal fell h elő, hogya hukovinai z ' I elyek mai
tá nckullúrája ré. zb n a mo t zi.i lclő új tá n cmű \'é z t hatá ára, IL zbrn a régi
formai ele meknek az He a tár adaimi légkörtr jellemző tartalmi . a j át ágok-
kal való fcHöllőd' kövctkeztébrl1 telj en átalakul zzcl mint 'lő alkotó'
folytono a n ujjá alakuló jclrn ég yonul br az új kultúrkor. zakht\.

106
 lll/3.. T N T1L UK

Tánck retük ism rtd ' 'orán joggal tehet j ük föl a k ' rd ' ' t, mi \"('1
magyarázható az lyan C'gy ' ég polgári tánc Ulu m ggyök r ed ' c ,
amily n a ntl', \'aleer é polka, - vi zoni a XX. zázadi tánc Wu hiánya
az olyan para zh közö 'g táne ' leiéb n, mint a bukovinai zékely 'gé.
E font s Ic ' rdé r fdC'ln' a tánc Ulusok tár adalmihá terét kdl közel bb-
ről ' rintC'ni.ink .
. \ X\' ll1. . zázad fonto haiárfol'duló a tánetörténetb n i .1 \. tán<: -
divat tNrn diktáló Francia r zágban a L událi é udvari kuliúra s űllye d '-
' vd, a p Igári tár adalom emelk dé é\'C'l, új iáncdiml zül Uk m g . z előző
kornak költ zC'tben művé zetb n C'gyaráni 'rv ' nye ülő finomkodá a,
CNcm nialitá a tán t r ' n leajobban a menuet-b n fejeződött ki, ez a XVIll.
'zázad közep t "l gy z rr keg vc zteil leU é hdyét a polgári ig' nye knek
jobban megJ lelő , k v b ' me terkéli eontrC' foglalta J.2 Finom, könny d
láb é karmozdulatok , h l, enk 'nt yáHozato tap olá, - zökk né, -
forgá, - páre re, - párker ztezé C'k n me ak igen mulat á.go táncolni
- hi zen egyb n időűző- ' tár a játék i - , d e kü vőkön é tár a ö ze-
jÖ\'C't kkcn igC'l1 k dv láiván)' i. . A contre akáre ak a belőle alakuli cotiJlon
és X X . ,zá;ladi utóda a quadrilIC', a francia négy igazi kifejezője a finom-
kodá al m'g ('.ak ré zb n zakíioU polgári kultúrának. ~ em v'letlen tehái,
h gy a f událi ' , tílus l aigazibb kifejezőj , a menuei kevé bé hóditoU, téri
a para zU kultúrcíkban, minl él. nagypolgári contre, - való zínűleg a bukovinai
n 'meteknél i ' hiányzo i, de mint látiuk, a zékelyekn'l i , mini ahogy nem
v l Ll n az m, h gy a para zU kul úrákban a zalonok közkedvelt iáncai
közül 'pp azok a ki polgári táncok hódítottak a le~tartó abban, melyek
Cl"cdeWeg i k vé b m r \' k, közvetl nebbek vo ltak . 19y a vale r é polka,
m ly k több mint gy v zázadon ál mindenütt uralkodtak a báHermekben,
mindmáig k moly hel.\'ci foglalnak d nemc ak a c eh é némc iáncterületeken ,
pl. a bukoyinai é mag aror zági ném tek között, hanem a mi para zU
kultúránkban i k moly nyomot hagytak.
polgári fejlődé l ő la ú zaka za ezzel l i zárul tán terén. Bár a
tánc k gymá t válto atják 3 , de gymá melh'lt aránytalanul ho zú életű k i ,
ez al b kr p l ál'ifejlőd ' mrllrU képz Jhrtő 1. z rő ödő zociáli bajok,
a feltörrkyő ztályok ig >n)'ei, az egyrt' gyor uló munkairam diyat t r n
kev b' fr 'zes formá.L r dm ny zn k. fe u dáli zalonok c ilJogá ában é a
polgári Uh nok langyo "fi ghitt égrC' '' tör kvő levegőj 'ben fejlődött
táncok a "a ál'Oap délutáni koe mák é ká\'éházak fojtott leycgőjéhez k II
hog zokjanak. A z II mi " fizikai prol tariátu a napi é hétvégi neh ' z
munkája után krvé, b ' fára ztó fri , ítőt la ' nyel maaának, tán han már nem

107
a mUlatós, {- nlpldé)dc'sl fok ozó I'S Id,illő lál \ám I k(' I'I,.. i, mint ft l·onlr('-nÚI.
II valc má i, nl,' II polkánúl, hanI'm Ic- liihhszii;' ('g~' :z(t! han sz('/', \a,' g:-
zpnéW ' p korlútozot t Irhrl(). c'cr('i I1lPllrt t (-ri Iw II tÚI1 . 01('.'1') ('S npm mindig a
I('glát \'án.vo. ahh 1110Z cr úsú\'al , ho : rzz('1 i.' napi ondjait (izzI' P\. l~zz('1 a
fpjWd's is nw yor. ul , a dinltfOl'l11úk ptWI az id()WI ' '.'Z(11 rii\' idl;lrUíl' k
II SZ il k . ,\ .z' Lő,,(;O' tún(' tnén úllandó dinltújítúsokra \rzpt ,1 I'Z Iwdi azt
I'r('( lm é n.\ pzi, ho y az 1900-a" 'n'k plrjl;től krzd\ ,.'z intl' IlI'm érdl'l1lPs m 'g-
tanulni : tún('ot '1('111 . .\I ícr az l'l6zi) ho. sz ú tÚIH'stílu:oknúl a para .. zl i o.'ztál,\
(ll \(;t k m i nel i hizon,\ (): út forl11úlú ,t prN IllH' n:- I'zpl t, add ig a X X . század
di \ at t ú n('a inúl II ki inn} (i pI ajút ítú ' m ú r Iwm ( ng('dl't t id i)t az út formúl[l sra ,
am i )('dig az út \'é t (' \llPZ fl'ltI't Il'niil'zilk '('~I'S ld t \ olna . I':zt lútjuk ('I'()S( hh
fokon a huko\' inai szé kl'l.\ égn('1 i . a X \ ' 111 X IX . s!Úzad ('K\('" tÚ IH'ai
llll\g (' Ijutottak hozzá s 111'1., i-túji jl'llpcYYl'1 út fOl'múlú(h a a Irg u tolsö id('ig I1lPg
is {)rz()dl<' k : azúltal. hog.\ p~.\ -Pft' ar(·haiku.., polgúri tÚIlI' k Ol'('O , r;'t!'i[lj úl
gp lwrúeiónké n I formúl hal t úk (; . alak í I hat t ák (\ . az ig,\ kplt,t kpzpt t \ ariú no-
kon kpl'('7t ül <'gy para:zt i ·t ilus-jl'lI<'gzptp ' '(\gpi Iplwt tplL
.\ XX . .'z[lzadi moel('l'n tÚlll'ok h iún~ a tÚ Il<'an~ agukhan azonhan ('sak
hizon: os foki" jPlpnt alnrltllrÚ('iús fol,\amalot . Ili "ZI'n pzpk a di\attúIH'ok a
paraztsúg kiiréhrl1 o l)an IH'I: pkl' n is, ahol a I [u'sadalmi fpjléí(\t\" g,\Ol'sahh
\ olt p\. a mag,' al'Ol''lzá i paraszt '[lg kiir{-Iwn (·"ak az utolsó (\\ I iz!'dpkhpn
k<,z<l«'k tl'l"jrd ni . ,\ ('rudáli ' túr"acla lmi r('nd falu 1\ ' \ ám" 1,(izl \ ont kult urú
li" korlátai kii\ptk('ztrlwl1 a kultúrja\ak Iprjpd('si '('1)('''''(\''1' llg.\ani · II század
<,I"é.í (' \' t iz('dpilwn falun llH\g igpll hu.. ú.
Bá r npm ('('l unk , hog,\ a szék!'l: S<'glH'l (;16 !lolgúri j!'llPgíí tÚ IlI'ok I,!'mzpt
kiizi pltNjPd6 'c't Illl'O'l'ajZOJjllk. lléhún.\, a hukO\jnai . zl\kp l:<,kl1 l\1 kozkp<!\('lt
táll<' t('rj(·dés'l'(' azonhan olnptll'l1ü l fI'l kl'll a f"ig:-plllwt hhl111I1I" Iw cr .\ a
<l i \<lt úram lúsú nak a .. (,1)(' ·... 6 (\t illi' adha ·· uk.
,\ lpgkorúhhi hukO\ inai an.\ agiHul múr 'zNl' pléí " púrn ú..," . \ ag~ i. ' "SZ(qu's"
t [UH', nwl,\ últalúban a paraszl sá y k iinqwn mll'g lakodalomkol' Ipt t kiizkpd \ dl ~,
l:<lHlrlH'I: . z6k( n p ' ld ú lll m.t r L 6,)-I)('n di\athan \ olt. 6 1)1' nlPg\()lt .\ Iag,\ar-
orszú \alam('nn.\ j né pr k özti t! i.',' p ;ldúul cl búcsbodrog i mag:al'Ok, lH'nwtrk,
séít szr rl w l,n é l is. I'~g,\ , II bllkO\ inai ,,('<;at t ogtatússa l" I'l'é.ísl'n rokon dllnúntúli
" pl11ka" 11('\ íi túnl' •'o mo .\ h a n ; .. Zalúhan múr a múlt szúzad O-as ('\'('i!wn
di\at ban \ olt ,9 I-; azóta is a IC' ,z \IC' 'p hh l\i idi rltPrjPd6i-1b('n ( I szá mos dunán -
I úli 1l('1~'('n. I~g,\ ik l'ol'onát, a huko\'inai székp l) "c·<;attogtat ö .. "- hoz Ipg kilzrlphh
álló "C" ihptú n(''' -ot, még cl húború <,WU i.. tálwolták • 'o m : han , Zalúban,10
\ 'psz prll11h(' n .lI .\J ú ik rokona a, " pa('. polka" cl t Inai nc'nwtpk kilziit t \'olt
népszprű 12 cl szúzad \'1.' é n éi-l század plrj ' n . I Lasonló'an .. zél s ki iríí (\trrjNlc'srl'
\ ali az u yan(·sa k . zúzadn' i "Hi ndi r', mpl.\ l 90 kö riil múr igpn nlp. zNíí .
1. dnlrh l\' .. zc'k n,l3 dr ml' nlll ti ibh dunúntúli lll(' ,éhrn ii-l . 11 \ 'alamin'l
k 6.. öbh IIp tt fpl a" ólyú:". ] 10 rlntt múr i rn kii~k('("(\t a sz(\I, 1.\ földi
ralvakban ,15 19 12-h n a Búeskúban is , aho\'úú C1 \ láti-lzik ,,('sak k(\ső hh k riil
l( . 16 Kortúr. ának látszik az " aj ' ig nwg \ i, :za''': kiiliinhiiz<') 11('\'rk alatt
(" h 'j, l'p ' ", .'i b n.ehritt ) "t iz nk ~U' ptíí " \ '(szpr6111töl ,n ')'01 nút ól, Hara-
n.\·áló[l ' . z n Haj lúi 19 II szúzad plpj6n 20 cl 1(' k iiziins ~g(, .. phh túnl' : dndor-
tún('m(' tNrk tanítjúk .
E .v-k ' t tún e núl módunkhan \'an t('hút a pol árj dinttol a pro\' inC'Í~di s
Plt \l'j d ' .. (·1 i ' i), ze\' tni . I~nnrk során i n tanu l. ú o. tNj dé. i .. b .. 'g
c!('riil ki: a ontr -lán eoknál ,'z('rrl lö tap:o. m th' um p I úri foná okban
tiibl}('k k özött ]760-han , l 9 -h('n Ic'p fiil. 21 ' Y lút .. zik, hamarosan az új

10
 ,

di n lt tún('('HI, a po lk.hal pú rosult s min t túncis kolai t:\l1(' a J<og \'á l tozato~abh
ko mpozí r iókat n,\'('r(', I ~ ," P lllbr rö l tő a la tt a . zázad \'éO' ' rr nt ndorlÚ nc nw . tp-
rr k r ' \'é n már a fal n tkba i. Ir kNü lt,22 s a század e lején \'úro. i tá neis ko lá k han
é l. 23 , \ század(' leji "O'ól,\'ús", ntO'." az "ajt óig nwg \' issza" tNjedés i . e bes ' l'g('
m:lI' jónd O'yo rsa bb , ,\ z "aj tóig m('g \' issza", ".\ m Ni ka ne J' '', ne \' lí ő . e II
század fo rd u ló falu si úri kü re i npk is d i ntt oH tú nra,24 g ya npz ét Iw lprt a
"O'ól,ú . "- ná l : a z ] gO-PH én, k plejé n még til tott há rn ól a,25 t íz ' H el ké. ő bb
má i' úri kö rük k üz kpdn' lt t ú nea 26 és ha ma rosa n az "ajtó ig meg \' issza"-nd
('gyü tt cl fa l \'a kn a k is l, iiz ke(1\ Plt dara bj a,
.\ ('() lll rp (á n('o k jPll pgzpt('H mol í \'LIma i (ta ps, p á rc. Ne, p á l'k NPsztezés),
ho l po l ká \'al, ho l \ ' , tI ( ·( ITa l páros ul na k , s úg)' lát. zik , azok C'gy ha ngúságát
'izí n sít ik , ,\ z u tó bb ia idm i k(' \ ('I'('(I\'(, a m últ .. zú.zad küzC'p é«51 \'égéiO' p olgát'i
sza lono kba n kiizk('d \'C' It<,k Ip lwt!('k ,2i Po lgúri szalo nokba n n d ó a rá ny laO'os
ké. ői \' irágzás uk mial t n('1ll ('Hoda tp hát, hog:, ('sa k a mú lt szúzad \'égé l'p és a
szúzad (' I('j é 1'(' jut ol ta k pI ol,nlll a nyagba, min i amil,\'(' n a buko \'in a i . z ;kpl,\'
i<;, .\ százac!('I(' ji ,, \ akok" és " p oikák " a Ipgii rpO'pbb g(' nNúr iók is nw r('t('
sze rin i ná luk múJ' az l O-as é \'C' k be n is l1H'g \'oltak, .'ch a " Ia:sú" és "g,\'OrH"
{', á rdús I1w ll ('t I ('z('k már szi n l<' küzü nségNi . zú m ba I1wnt<, k ), a Ipgdh'ato abb
t án ('ok \'() Ita l" I1w l.'('k('1 O'(' nNációkü lö n h. ég nél k ü I tá ncolta k ,
~ aO',' l1 épsz('rlíségük<'l pO'y részt sZ('l'k('zp( i :ajátságuk na k mu tató-
... a h b ('S \'<l ri ác iók ra a lk almasahha k másrl'szl a nn a k a társadal mi a k li \' i-
tús na k kÜ'izii nh( li k, Ille 1,\' I1p m Pll'O'szik llleO' a p uszta M \'étc' lIC' l, ha lwm azokat
(' l'őlC' l jNi(' 1l át fOl' má lja, .\ z p l ső ko rsza k ma jd mi nde l1 t ú n(':tntl sze m ben te hát
a para. zt in d sze l11lw n is é l a sz(;k(' lység ezze l a jogú nd , (" a k a másod i k kor zak
út \'ptt XX , század i Ill ode rn tú n r'a int l úll m ;g egye l ő n' idpge n ü l sze mbell ,
.\ z Pl.'ő ko rszak polO'ár i és I'észbe n pa raszti tú ncstí lu út teh át azza l jpll(,-
mez h t 11(; n k , hoO'; ' a t ÚIl ('ok szo katla nul ho, szú ide ig é lne k , .\ z e l ő bbj e kn é llll eg­
'lzokott j<, lpnség ('Z , , \ ('o nt l'e-jpll pO'ü polk á k magaR ko ra ug y a ni s rg 'sze n zél<,s
t<, rül('(e n kiiz is ll1<' r t, ); (' l1wsa k él be nn ül1ket k özp l <, bbrő l é rin tő Osz trá k-.\Lagyar
.'I o na relü a o rszúga i ra jel k I1l ZŐ, ha n III I Le SP I1 , Po t1lnw ['ú n ia, Ba jo r-o rszúg,
Wr lfa li á t ól Dú ni ú n k(' ('('Hztli l pO'é, z véd- é. F'inn o l\ zágig j, I11<' I'1. 2 Lnte nzÍ\'
<,lő fo rdul ús ukat cl f(' ud ft l is és polgá ri k ü rök be n nt ló h " zú éld ü kö n kí \'iH éppr'll
a pa ra. zt i kultúl'úkha \'a ló 'zé Ip. e ltNjed ésü k é. h os. zú é letü k i hizo nyí tj a,
li a t(' há t az (' Isi) ko rszak ma i. kN I\'e lt t:lI1 cain a k, min t a e ú rdás na k ,
silla drina k , O'ó l,Yús na k , riz etős n e k , h é tf, ' I ~s n C' k nag,\' n é ps zN ű 'gé t a ka rju k
lIl eg mélO'ya l'úzni , az t lá tjuk , azé r t tu d tak tö bb p llllw r ii lt ő t is átyész(' lni , mert
pl 'g ru O'alm a . ok \'t) lla k a hh oz , hogya kulturá li é. kNe ke le,lmi kap c o lato k ,
\'Ct la mint munk a k e r('ső mig rú('iók kö \'e l k('z t ébcn bcú ll ó \'ándo r1 á ok é cl
tá l' adalo m fejl ő d ;. e kön' tkez t ' be n ki a la kulóO'p ne ráeió' kül önb ége ;: fokozódó
kü \,etp lm ényp in k leg<, t tudtak I(' nni , ~ I á ré zt ru O'a lm a. t á rsad a lmi , zc mlél('-
t ük , mC' ly lá npt('l' min o lóg i.ijuk t N rit ó ri úli s gazdag ágát i okoz ta - me llyd
lá nca ik feleU az egye. fa ln tk sz in( p tulajdo nj ogot \' ' Ite k bi zt o íta ni - fenn -
ma radás ukra \'ezetr U , • zp ml éle Wk ha jl ' kony ágá na k tudha t ó h e, h a más-
képpen ne m i , a . zö n ' O' f(' lrri .. ít ' én' l \'élte k eg,\' -eO'," t á ncot , min t pl. cl köz-
i. m(' rt "ajtó ig m \' i, za "- t aktuá li ssá, nép szN lh" t (' nni , Különhen a fo rm a-
d wdo rl á. ok p ú ro, ul n t a z jdrg(' n ha t áso kk a l é. cl ko ro zt á lyok minde nk o r i
sz(' 1l11 ' Ipt ~ \'el '8 t á nc' ké,z. égé \'(' l, magá ban a t ú n p mozgá an:'agá ba n is
á lland ó dd to zá, kat hoz nak létr , :x ' zzünk n ehány zr mlélel e t ő p éld á t
mindháro mt'a : I ~ l ő bbirp, \'c(O'\' is cl fo rma \'ú ndo rlá ra t öbb k közö tt él köz-
i. mert " O' ' I:'á .. " tá nco t hoz hat juk f I, t1lel,\'et Buko \' in á ban i, kétf ' le képpe l1

109
jártak: \'agy 'zembe álltak cl táncosok eg,YIll<Í 'sal, mgy oldalt , utóhbi
~t tánco nő kifordítá ával i. járt. 29 , \ fOI'ma vú ltozá l az 1914-e háb or ú alatt
Erdé lybő l importált újabb változal \'áltotta ki , • zorosan ö" zefligg ezzel az
idegen táncok halá ának a kérdé 'c i , m('l y f'gy tá nc alakulá, ánál k Uő,e n
ját zha1 közr : "agya mozgá frjl e ztésér , ntgy a mozgá te chnika m chani -
ztdódá ára \'ezet. Utóbbira a " minden emhCl' nótájá" -t nlg),j a , ál'dá t
hozhat juk ff'1 p éldaként. A koronk ' nt é korosz túl 'onk Int i töbhf ' leképpen
járt .,páro "(" minden emhel' nótája ' ') '7íne mozgá, anyaga a tánei kolai c árdás
hatá ám el ablonizáJóelik , \'ég ül Bár kában a nr\'ét i, frl\'é\'e közön égr
c 'árelá "í le z, Előbbire a "silladri"-t említhetjük mr , .\ z eredetileg lassú
mozgá ú és nagyobh l 'pé r páro illadri rgy idő után meO'O'yor\ u) , a Jépé
minő égc meg\'áltozik .30 A mozgá te chnikai \'áltoú 'á \'al egyiet jlílrg a tánr
képe i átalakul. .\ z eI'rdetileO' páros tún c kÖl'lán ccá Ip Z,31 ~1ind O'yorsulá,'a ,
mind utóbbinál alakulá, a nlló zÍnűlrg <t " ru zá, zka" hatú únt követkrzik
b .32 Ezt lát zik megCl'ősíte ni az i , hogy a két tánc fogalma az idő bb g ne -
rációk , zcmlélrl'ben telje, cn azono ul , illr1\'r fel e CI' ' lődik . Ifa az ielő bbek
" l'U zá. zka" -Us mondanak , mindig " apró , iIlad ri " -t jál'l1ak , é ped ig párosan .33
Míg u, fiatal ge neráci ó tag jai , j'őképp a foO'adji , trni k ,34 Cl'edrU f rm t1júban ,
vag ~' i körb fogódz nl jár'jálc Altalában ct román tán kép hatás<ína k tudható
hc, a kör ilIaelri kialakít á án kh-ül , ntló zÍnűkg még az i , hogy a fiatalabb
fogadj i teni generáció a csárdá, t i zh'e '(' bben alakítja kii rt á nC'cá, \ , ilJadri
tovt1bbi alakulá a _\lagya ror zágon kö \'et krz ik be, mikor a p á 1'0, silladr'i
mozgá jelleg a modern táncok hatá, ára a foxtrott -hoz krzd ha onJítani .26 '
A formavándorlá. é idrg('n tánrok hatú a III IlrU a ge n ráci61 ZPJ11-
léleti \'áltozá, a is alakíLólag hat ('gy-egy tá nrl'a , 8 bizt sít ja fentJ11araclá át.
8 70 ny ih'á nul meg egy ma i rő, (' n nép Z('J'ű t~lIlekoJ1lpozíeiójuknak a " hétfélé"-
nrk a nag)' nép. zrrü, égélwn i . _\ krzelrtben főként t J'\', z('J'li felépíté é \'el hat ó
- la ú "siJ'ülé. . , \'oH a k('zdet , 36 majd t('mpo fokozá, sal a " kalupok" külijn -
höző faj tái jöttek37 - tán em(' 't(' J'i kompozíció u tóbh t djr,'cn . za kHan i IM zik az
plő bbi (' lnel és (' upá n a régi 11('t('s ö, :zetét It á llandó Hja táncfrl Ipit' sélwn ,
.\ táncfajt á k a tál' adalom mindenkori il szd 't le , ill b 'r él di\'atfogalmak
sze rint változnak bel1l1(' . . \ hol rendezet! , 'gé he n bizon."08 L(' ('\','zerü ség v' gig
meg i maradt, már oH i id ő e l őtt h('rslrsztak eO',\'(,8 tánC'fajták .. \ Irg jobban
m elunkban nlll ezL az alakulá i folvamatot az andrásfal\'iak 3R és isten eO'H-
sir k 39 " hétfélr "-énél figydrm 111('1 I,i érni.
. \ tánc alakulá ára ható harmad ik ok szi nt én g n('J'{te iós prob l 'ma, s a tán-
co mozgá jell rgének, illet \ ' C képe égének Jn indr nkori \'áltozúsával függ ö sze.
Igen tanul ágo an sze ml élteti rz1 rO' ma is kö"k('c!vrIL túncuknak, a mazur-
polkának az alakulá a: ..\ z dőző korok p tá ncba n alkalmazott könn 'rd, gálán '
gyo r a ágát ét fiatalok telje n félreért \'e cg)' kevésbé kim ért , ehrs ' g l igye-
kez nekf('h'áltani , minek hatá ~Lra az eJ'edet ileg "kr J'(' krb hrn "40 I " la , abban"l1
járt tánc mozgása nyaga aját be\'allá. unk sze rint i, "rlforszí rozódik ',e rő rn
" r zgő\'é", zaggatoUá válik , \" g . ő fokon ne (' is m gn,í ltozik, (J'izg lős).
A h á rom különb öző et hnikai é zoeiológiai hrl Y7.rllí túnenak, mint
a c árclá 'nak , mazurpolkának " sillaelrinak , ill t\'(' J'U . ú , zkának az átalaku-
lá a egyben arra i fig yelmezt t h ennünket, hogy nem c ak a már "ethniku á"
vál aját táncok c upán úgy maradnak fenn, ha cl 'g hajlék nyak a tár adalom
alakító törekvé eivel zemb n, hane m az ideg nből fri n átvett k közül
.i c ak azok gyökere ednek meg, m ly ken a n épi koreográfia tudato an ala-
kíthat. Bár gyegész ereg nagy ré zben i kolá román táncot i - hog c ak egy

110
lléhán.Y<~t oroljunk frl, él "hu anca"-t, "alunrlu" -t,42 trrrnlét' .'3 "ilanuca"-i4<l
- nagyobb \'lLltoztatá, n 'Ikül i M\'eHék a bukovinai 'zékelyek, igazi köz-
kedveltségre az ielő g nrráeió közölt a "ru zá zka" mellett még i e ak CL
"hóm' 45 rgyik fajtája IcU, amil nagyré. zt annak kö zön het , hogy ala. ú
méltóságteljes "kerekre járó" pál'O tánc maga i polka, tehát alakítá nélkül
hrillett lánr, Ulu ukba . Dc bizonyo. külső tár adaImi okok is bizoLo íLották
e tánc Ulu időnLúl ndó élé, ét. -
I~gyik il. n ok p 'ldául, hogy cl tánc , tört 'netében új korszakot me a -
indító XX .• zázadi m dcm láncok a bukovinai para zte ág táncanyagába
m 'g nrm jut nak b . \'aló únűl g azérU, mert a világháború társadalmi neh 'z-
égci' politikai zavarai táncWrténcWkben ho zú időre megállást id znek elő.
~\ X Ylll - X LX. Századbeli táncok továbbél' 'nek krd\;ező rJőldtételr azon -
ban az 1920-a '\'ckkd m zűnik meg. ~:gyr' zt ml'r! a románo kor. zakhan
nem \'olt akadálya, hogy c tUu tovább 'Ihes en, hi zen a románok már korább-
rólmaguk i ' át \'olLak itaL\'a nem cgy elem 'vel, őt egy-két polkafajta egé zen
ké őn, az 193 -a 'v k uLán éppen az ő ""íro i lako. águknak a köZ\'etHé évd
;ri a zékel 'ek t ("cignálpolka") . .\1á. ré zt, hogya ok zor politikai c 'zkö -
zökkel i Lrrjc ztrn i ig ck zet L román táncok ellen ' úlyozá ára igen jó alkaimul
kínálkoz ti cl z ' kcly ég zcmébcn az első korszak idegen ethni kai ered tű ,
de közhen ethnikussá vált korábbi tánc Ulusuk fenntartá a. ,·:z <1 nacionali ta
t örel{\'és párosulhatot t az 1940-e t;\'ek magyal' politikai elképzelé. ével a
Bác kában és nyilnínulhatott mrg el zigcteltcn a Dunántúlon az új trlepülési
adot L ágok kö\'r!keztében fcllépő tú. adaimi bizonytalan ágban!
,\ pozi!h'an ható kok mrlleLt, melyrk r tánc' tílus toyábbélé. ét mozdí -
lották elő, nlnnak neaath- irányban ható okok is: r~gyik ilyen ok a tánccal
Szoro an összefüggő dallam kérdé r . );em , zokatlan , őt minennapo. jelen ég
a . zékelyeknél , hog." él mozgú. megjelöl ' érc zolgáló " tánc" zó helyett
inkeibb él mi foaalmaink szerint. dallamra vonatkozó " nóta" . zót használják ,46
('zzel is kifejez\'e él kettő zoro rgymá. hoz tartozandó ágát, amit azzal fejez-
nek ki , ho a )' "a nóta mutatja, hogy hogy kell járni ".47".\ kár milyen nótát
húzzanak, az eml)('r emlékszik" ,4 t hút elóg ége , ha hallja a dallamot, rögtön
Idélcd b('nne a t ún(' emléke i, . 49 T~tnezcnri életük átalaldLá úa döntően hat
hanaszereik bácskai " dmaradozá <1" ,50 \'alamint , hogy él buk \'inai fú vó zene-
kar rez ikölt . 'g i nem állják él versenyt a magyaror zági ,"on ó zenó zekkel.
-' lá.' ik ok él n pszerű éghez a gener~Lciók szemlélet i alakulá a, mely
('gy zrr e ak rljut f jlőd ' ' nek arra a fokára, mikor a r ' gebbi hagyományt
többó már nem tudja feJdolaozni: .\ hag.\'ományt egy darabig megLűri maga.
melleU főként k ' ny z('J'üségből - dc már nem tudja élete aktív ré z6vé
tpnni. I~z a folyamat következik bc ..'11agyarországon, ahol él bukovinai táncok
rz ielő . z('J'int egyöntetli ismercLe már nem jelenti a tán 'ok yalóba.ni Lovább-
(;16 ét i, . Legjobban m gmutatkozik ez az i kolá gyerekek kritikai állá foglalá-
sából, kik t még f glaJkoztat c táncok l ' tének k 'rdé e, ugyan találóan mutat-
nak eay-egy kül. ő , aját ágllkra, dc már esupán logilw kinyilatkoztatá Ok 51
('zek, minden ' Imén)' zerü 'g n ' Ikül.
~ene. ak a tánc , hanc'm a n ' pi müvé zet különböző ágainak tört ' neL
is k ' t égtel('nül mutatja, hogy ah gyan o ztályLartalmuk' o ztályproblémáik
\'áltozLak, úay keletkezlek, pu zlultak el, vagy óledLek újra benne bizonyo
Jál z 'lag konzervativizmu ra, tradieionalizmll ra mutató tartalmi é formai
elemek. T;\'edé tehút azt állíLani , hogy a népi művé ze témái, motívumai
fejlőd '. ükb n bef('j ze t k volnának.

III
 III 4. A TANCOK EREDETÉR L É T\ ÉTELÉR L

.\nH'nnyirr a kr\·é. rrndrlkrzb;ünkr úlló irodalmi an.\ag é's g) líjté:link

lehrtő\' ó (rszi , kí 'rrljük nw a székrlyrk magyarországi kiirn.YrzrLéh n rthui ·
ku , á \-ált táncainak rrrc!rtét é. át \'étrl ~t kiss(~ kiizrlrbbről IllrO'\' izsgálni .
. \ probl ' ma r , pprt srlll könnyű. TánranyaO'uk rO') ik, para. zt i osztályra
j<llrmző kör'nf'k, a .'zékf'ly " f'thniku " é ' " romún" tá (1<'oknak \' iz.gálatúl
!lwg(w]wzí li az a )üirülmén.\', hog.\ a Uuwtiirtén t épp f'z('n a t ~rf'n nagyon
k('\'rsrt \'égzctt. L O'~' iis. ze ha. onlításra , a tiirtén('t i kapc'.olatok kimutatására
még n('1ll érk('z ti d az idő. Df' a szék<,lység táncanyagának zömc't alkotó
internacio ná li s, polgári din\Háncok t rj('dc'si ir{Ln)'{lnak nwgáJlapílá. át is
rendkívül nwgn('hezíti az, hog.\' a tánefiildrajz tanúsága szrrint a \'ánUorlá. k-
tól függ('t!('n ü I i fdbukkanhat ha<;on ló t áncjf'lf'nsc'O', ('gysz('ríí d i miigén.\' k
kid ,O'ítés(' kii\'rtk('zté l)('n, má. ut l iH .
lIa a buko\' inai , zélu'ly táncokat Slílusc'so porlok szrri nt k zeljük ,
kszámílm a még Szék(' l yfö lurő l hozot t Haját. á okat, a kk or, all( gya n láttu k ,
"lf'ITilóri á li " láncanyaguknak két k ü l ii nb iiző reu l I z világo ' . I~gyik cl
"polO'ár i " má ik a " para zU" (' r('uf'tlí tánf'ok csoport ja .•\ z (' I őbbi k ki\'c'td
nl' lkül nH'g \'oltak a buko\' inai né mf't(' k táncanyagában is, t('hát " né nH'l(' "-
kn (' k i. n(' \'('z hf'tjük ő k f't,l az ut ób biak p ('dig cl romú nsáO' ná l, t hM clőbbi('k­
kd , ze mh(' n " ro má nos"-ok nak mo ndhatók . J (' II ('gük sz(' rint t('háL YaO')' <'O'yi k ,
nlgy má, ikha bf' ilk ztlwtjük ug .\'a n a táncokat , a kiiz \,('t!f' n hatá k ké rd ése
azonban m6g , (, 1ll ily(' n ('gysze rlí . M ('r( az l ő hhi kC't magukat i , a h gya n
l{üt uk , há ro m il'á ny ból \'('hcU 'k át. l . l~ r (P Lyb ő I2 , 2. huk o \' inai n (~ !ll(' tf' k tő l
6s buko\' inai l (' ng y(' l (' kt ő I 3 é, 3. romá nia i ro má nokt ' I.
.\ z rr('clC't ké rdé ét tE'hát r('nukh' ü! \)on.\'olultt á tf'szi az , hog.\' az (' I ő bbi
(Will minde n c ·(' (I)(' n azono, az át \' ~tf' 1 útjántI . Kiil ii niis(' n a p 100á ri dinlt-
túncokra \'(matkozik f'Z. P éld á ul ('gy ik , hóra n ' \'en i nwrt p olkafajt á juk ,
n(' \'(' utá n , ro má n ('(' d('Lr(' vall. A , z ' k(' lység ('0'." , c'O'('s " n6m('tN;" tílu cso po rt -
j[dm \'aló b(' ille, zk('ué 'e azonhan cl ro má nokn á l i. más ('('Nlrt('( jcl('z. Az olya n
ki polgá ri t á ncc. o po rtn á l, amily('n a polka , a ntriánsok nagy szá ma i ' r(' nel -
kh' ül bo n."olultt á tC' zj az ('gyes láncdarabok ('rNkt ~ nek cl n1C'ghaLá rozá át.
I~ nn é l a típus('. op o rLnál ug.vani s az ('Iőző ko rok tá(H'ainak ('Iőaclá ánál mrO'-
kh'ánt n1('r('\-. ~g fdold ódik és az ('lőadók túnckészsc'gc'n('k 's ízlé ' nE'k
m eg fe l r l ő(' n ré zb('n t ' rb(' n , rész h('n időb('n apr' é. rg)' má tól a lig m g -
kül ü nh öz t ('l hclő nui á n. o kra bo mlik . ,\ nlriánsok sok. ZOr n('m is idrg(' n
('('('dctr(' \'allanak, han('m cl g(' nf'niC' ió nk é nt \'áltozó mozgá . ké z. ég és m zgá. -
iO't'ny folytá n gy-ugyanazon anyagon b('lül jönn(' k I ~ tr(' . O ha kül ő frlrri í-
lé ' rE' , mg.\' át \'ételr(' mIIanak i. , ('('('d('Uik k ' rel 'sc n(' m határozott jel! gük
kö \'('( k('z t éb(' n n('h éz. P ' ldá ul a magyaro rszágo n é. a buko \' inai n ' m('(('1;:

112
 között i teljeS('ll azono "h'tlép's ", "az ajtóig meg vis za" , a "fé ü "
(ViN chriU), yalamint varián párjuk az "angol hétlépé e " és "z idó ",
illet vc az "ez az dám' " Amerika felé is mutat,4 ahol a zázadfordulón
'lzintén egé zcn új törek vé indult m('g a mod('rn tánctarutá t ('rén. 5 A "h' t-
ll;}) ; e. . , é' "r' ü.," egy ége stílu c oportjukkal eg 'ezik, ered te tehát npm
\Há . Varián ail mgy yalójában a f ntemlített zármazá ra, va!Yy c'ak
ké őbbi r lújításra vaJlanak, ami táncWrt ' netükben - láttuk - igen gyakori
jelenség. lIos zú 7.Ünet után hirtelen felújítják a táncot,6 m ly különben már
kiment volna a divatból. felújítá t néha az váltja ki, hogy a táncot valaki
imét m gtalálja valahol mint ('lje n újat propagálja. 7 ok zor már felújítá
zámba megy a7. i ,hog a tánc jellegC' időközben annyira megváltozik,8
hogy mind n tudato MaJakítá n 'Ikül zint mint telje n új minő ül tánc-
gyakorlalukban.
D n mc ak a p 19ári táncoknál bonyolult az eredet é átvétel kérdé e.
I ülönö n vegy népe égű vidéJ n fordul igen gyakran elő, hogy g -egy
para zU táncot, al árc ak dallamot az ' idegen thnikum átve z, közben az
átadónál J ihal a tánc vagy a n' v é má odlago an az átvevő irányából szár-
m~tzik megint vi za.
z er d t m ghatározá ánál két döntő zempont mégi irányíthat
bennünk t. Egyik a kvalitá vag i az, hogy minő égi tekintetben mennyiben
tckinth Lő g o ztály, va y gy nóp ajátjának valamilyen típu coport,
má ik a kvantitá ,vagyi a üíncok mennyi égi clőfordulá a valamilyen nép-
e oportnál. Viz. gáljuk meg az el ő kor zak polgári táncainak időben é térb n
való eH rj dt ógét. Ez kről a köv tkezők állapíthatók meg: a xvm é XIX.
zázadi contr -tán ok, valamint a polkák 6 valcerok ké őbbi, való zínűleg
XIX. zázadi kombinatí v variációi a maguk idejében éppen hajlékony águk
követk ztébenEurópa- zcrt ig neltcrjedtekvoItak feltűnően ho zúéletű k
i . M gtalálhatók mind 'émC'tor zág különböző tartományaiban, mind Dánia,
védor zág, Finnor. zág polgáro uló para zt ágának táncanyagában. 9 nyugati
nagy divattáncok rőteljC' é. korai térhódítá a nem zokatlan jelen ég az
O ztrák-~1a yar Monar hia or zágaiban em . contre-táncok jellegzete
tap o motívuma p 'ldául - való zínűleg polgári körökben It rjedv - a
Vill. zázadi magyar f rrá okban10 már egé zen űrűn zerep l. Ebb n az
időben a n ugaU divattán ok - teier, ném t-francia- Iengyel menuet,
contre, valc r, !Yalop - özönei jutnak l a magyar zalonokball, itt egé z a
XIX . zázad má odil t l ig rő cn közl dveltelc Bukovina politikai helyzcte
az, hogy az ztrák - Mag ar M.onarchia tartománya volt, zámára i n itva
tartotta azt az utat, amelyen a nyugati polgári Imitúrhatá ok gy zerre két
irányból i átvdLCtők yoltak: cg r' zt Bukovina nagy zámú TI 'met l lep i-
től ' é1dmini tráció. karától, valamin a tckintélye l ngyel kcrc kcdő é.
ti ztvi dő r tC'gtől. Dc az Erd Ilyel való közvctlen kapc olata követk zt'b n
~Iagyaror zág irán ából i. ' rhC' ték z . k az ot u!Yyanc ak uralkodó polgári
táncok. (!; töhb irán ú kultúr-átv'tel kórdé azonban, mint látni fogjuk ,
h('\\'enk ' nt c ak n .hczcn ti ztázhaló.
" ~\ menuC't , francia-n 'gyC' , dC' még inkább a vale r é polka zél körű
e!terj cl ' ükhl arra mulatnak, hogy mint internacionáli polgári táncok
minden köz\' t.I n n ' pi köl önhatá nélkül i lterj dhellek, különö n,
ha figy ] mb y zük Bukovina alakulá a kövctkezt'ben a polgári réteg kkel
yaló kap ola t bő 'gC' Ich tő 'g'L tóbbinak a bukovinai zékoly 'g táne-
anyagában való túlnyomó több 'g a német 'ggcl folytatott erő kultúrhatá

Jlcl enye~ ): Kullúm ~ lánc 1\ lJukovlnal ~zékelyelmél 113

114
 ·\ rOlTIánoknál m glp \'ő poIkák tehát pgyben arra i utalnak, hogya
székdy. 'g tánckprptén k polgári típu e oportja nem tekinthető C'gy-egy
n 'p(C'l"ülel p 'ldául a n 'ITI etnikum kizárólagos aj át jának kyantitá a elk-
nérp Ptn. l n. zpn mint l)izonyo korra je][pmző divattáneok nyugat é kelet,
fl' gyaránt ITIP találhatók .• \ ITI ldvai magyarok tán 'anyagában 29 példáu l
éppúgy mgyannak, mint Bp .'zarábia,3O krajna 31 táncai között. A zékcly-
ség táncanyagában a magyaro r zági ""ct er"-el, "hupi"-yal azono pgyik
polkafajta a ,,\'Uz án" példáu l épppn Ukrajna, a "eignál" ppc\ig Bukare. t
fplőL ér hozzájuk, termé. zctN;pn már a má.oc\ik kor zak a latt.
DivaLtúneok áh-'tpk p, et ébpn az r('(lpt Idrc\ése, hogy t úc\nillik minpk
tekint ük őkcl, p). ősorhan "pl niku. " táncnak és psak má od orban "intC'r-
nacionáli" p Igád produkLumnak, tehát koránt. pm könnypn tisztázható.
Dc ('ppen c tánc'ok pgymá, ral' ,tpgződ' éhől é a kulturális kapc olatok irá-
nyából ok mind('n ll1('gmagyarúzható. buko\' inai kor zak lf'gplpjén lpgprő­
:ebb a zékclyfiildi hatá ' .•:\ lpgl'égibb tán aiknak, úgymint a "Iegénye "-npk,
valamint a, "Ia.'sú 's gyorsc, ál"clá "-nak a zékdyfölc\i jellege arra "alI, hogy
pzpkpt mérr ma ukkaL yihC't ték, úgy zintén az "argycláno "_t i . .A "c ür-
diingiilő" ne\'ének ('sak a háború előtti hirtdC'n fclbukkaná a 32 é. a tánc
akkori megtanulása az dőbb ('mlítPi t kulturá li hatá kie é éL jelC'nti, ami az
<'gyrp fokozódó n 'lI1et hatás kii\'{'tkezménye khpt. ErrC' mutat az i , hogy e
szaka,'z több p Igári tánca is d ő 'orban ct n 'mpt:ég köz\'etÍté éYC'1 éri cl a
'z kel, s'gC't. "\ z ('rd'lyi hatá gyöngült voltára mutat az i , hogya zázcHI
C'leji "magyar kPi!ŐS"33 C'm juL el innC'n hozzájuk, hanem jó\'al később,
az 1920-a év k után a "ritkabúzáyal" együtt Be zaráhián kerc zWI éri cl
őket. 34 I~rdély i métpH kulturáli hatá a c ak közycU nül az d ő háború
ala U (O'ólyás c. árdá )35 ' . után (rizg tő, illadri 36 ) m' lyül el megint. ELtől az
időtől kpzd \'(~ prré. z a bácskai kor zakig kelet, illet ye a R egát irányából,
krajna 37 , ~1 Id\'a 3 , BC' szarábia 39 , Bukarc t 40 fdől kapják a hatá okat (1. 5.
térkép t). \'agyis míg a ~lonarchia uralmi idC'jén politikai vezC'tő szer pük
folytá n a n' mptC'k gyakorolnak jóLékony hatá L a zékrly égre, a divat
tNj dé e t 'rén, addig ct má. dik zaka zban a tár adai mi úl t időközben
magukhoz ragadó román ág oldaláról jut l ok hatá a zékely éghC'z. A v lük
fo lytatoiL m gC'rősödő kapC'solatok következtében több nemzeti táneukaL
sajátítják c'l , tC' zik tá n -él Wk ZNve ré zévé - néha 'pp n politikai nyo-
má ra. \ 'a rr a l' m{lIl vá ro ok n kere zWl jut el a polgá ri divat igen ok
hatá a a polgá r od ni YáO'yó zékely kh z .
.\'1i ndcz azt mutatja, hogyatáncnál em k önnyű egy- gy kulturáli
Icm t nikai e red t 't, o ztály h vatartozandó ágát meghatározni! A buko-
"inai zék l ck táncai na kdz gálatáb ól mindk Hőre nézve igen ha zno
ta nul ág kat ny rheLü nk . Az g ik az, hogy a polgári o ztály j II ggcl bíró
táne k d ő orban ne m mint "in te rnacionáli divatprodukt umok, ha nem eg
ideg n nép l m közv tílé ével érik a zékely éget, t hát o ztályhel z t ük t
közb n tökél L n megváHoztatva, mint annak "etniku " táncai ! A má ik
tanul ág o folyamaLnak éppen fordíLoLtjáb ól adódik, ez e tben ugyani az
lőzőleg ném L " n mz Lin k" i mondható táncok több darabja épp n min t
eLnikumhoz n m kötöt t "in Lerna i nális ku1t uráli elem jut le hozzájuk
fejlődés ükn k g ké őbbi zaka zán , a má odik kor zakban , amikor
a hatá ok gyr rő telj e bb n a t ár adaimi úly t időközb en magukhoz
ragad ó román polgár ág oldaláról éri a polgá rosodá út já t kere ő zék -
ly ket!

• 11 5
 Egy ered til g polgári jell gű táncanyagnak egy má t.ár 'adaimi o ztály
keretón belül való ily nagy számú hel etfoglalá a, valamint a yándorlás Ó
átvétel útjáyal i jelezhető idegen, nómet é román táneok oly nagy mért 'kben
zékely n mz tivó, ill tve nemz ti tl nné válá a, mint ah g) rz a bukovinai
zékelyeknél történt, egy olyan tár adaI mi képződményű ü'rületrn, ahol az
állandó gazda ági és kulturáli kie rré1ődé. rr megvan a lehető ég, c eppl't,
em indol olatlan. C upán az elleniét('k rőssóg 'nrl' kell m('g 'zabnia, hogy
egymá irányából a hatá ok milyen űrűn órjék <'gymá. t. Rögtön tarthatatlan
le z tehát az az elmélet, mintha lrnnének ti zü\' "para zU", \'agy rgy közö· ég
fel őbb rétegón belül kitermelődöit olyan "feudális" é "polgári" kuILúrák,
III lycl O ziályhelyzelüket végig mrgőrzik. Egy- g) kult úra ö zet. ét. d '
- mint láttuk - rzt erő en cáfolja. upán má oc1lagosan ó (' aki már
\'alamilyen Mvét l után b zólhrtünk "para z(i", vaay "p Igári" tár adaimi
eredetű kulLúrjavakról. D ezen iú1menően az olyan "ti zta" nemzC'ti kul-
túra létezé e i kétségbeyonandó, mcly jell gét változatlanul "égig III gőrzi.
Legfeljebb domináló j llegb li jeg) ek, materUtli adott ágok, l'örny z t
forlllálhatnak egy-eg kuILúrát l ő orban ,,('rriroriáli "- á e ak má d-
orban mindenkori hordozója után "etniku "- á. A bukovinai z 'k lyek
" tniku" táncainak ö z tét l világo tanúbizony ágot z Igáltat mind-
le Hőre! .
A bukovinai zékely ég iánetörtónetének áttel int' e orán több zör
rámutattunk azokra a kül ő tény zőkre, III lyek vag tán anyag uk bővül '-
ére, vag megfogyatkozá ára vezettek. Egy-egy tán felbukkaná ának
dátumánál, átvételének módjánál több zör volt ugyani módunkban tapa z-
talni, hogy terjedé ük vagy a bukovinai körn ez t aazda ági, művelt ógi
vi zonyainak alakulá ával volt ö zefüggó b n . B zarábiában, Moldvában
látták ottvaló munkakere é ükben, vag a német, román katona ágtól
Lanulták. éha zolgálat közben . ajáUtották l valahol, n 'ha a zenó zek
hozták el vándorút jukról, majd erő közö g-él tük követk zi b n gymá tól
Lanulták el búe úk, rokoni látogatá ok alkalmával. Gazda ági tér - változá uk,
környezet e erójük folytán i gyarapíthatták vele táncan aaukat.
E z dnt négy, tánctörtén tükr ható iránytadó m zzanatot kell
tüzete ebb n meg viz gálnunk : 1. Buko ina ' letforma-l h tő ógei ó gazda-
ági kape olataik, 2. katonai életük , 3. a közö 'g I gymá közti tár adaimi
kapc olatai, é 4. vándorlá aik.
Bukovinában letelepült z ' k ly ég nagyo n hamar ki! ' p a gazda ági
önellátá ból. fokozato cl zegényedé ó a I . zázad mozgalma idői,
háborúi, úgy lát zik, több tér n gazda ági pt'óbálkozá okra, új i .I'm lőmódok ­
kal való kí órletezé ekre v.czett k. A zöld égt rm zté meU tt a ,zókel égnek
végig legjöve delmezőbb gazda ági vállalI ozá a, a fuvarozá n o maival
találkozunk l 77-ben i , amikor a zék Iyek az oro z-töröl' h·tb rúba i elmen-
nek sz k r zoi é arra vállalkoznak, hogya törökök után zállíl ák a lő zel' :11
fuvar azóta i hol Erdély, hol a R gát irányába vi zi őkrl. Aki II m "tők 't'
huzatni járt, az a termel vényeit órtóke H.ette, a moldyai , ag ' b zarábiai 42
piacokon, vagy munkára járt43 a me ze Regátba.
A gazda ági vállalkozá nak z a zól ely égn ' l tapa ztalható nagy
foka nem gy. ti n n ' pe oport thniku j g volt, han m abulovinai körny -
zetben élő nópe oportok gazda ági gymá ra utaH ágának a követk zmény .
hogyan póldául a zókely ég Moldva irányában kerc eU munkaalkalmal,41
úg a románok i Románia bel je t ló kóny z rült k m nni ka zálni, c épelni

116
 l I'm 'kC'ny 'u 'cava-völgy , '
irányból i kiC'gé zül' t, n ert,
kápo 'ztá 'rt, kru mpli 'rt, )11 l által
lNmtődött nlC'g. (1. 5. t'rk'pt)

Gura · umorului

.5. sz. térkép. bukovinai kultCJrális hatások iránya

117
 világháborúig bpjárhaUáJr az egy kori ) Jonarehia Ol' zágait, utóbb PNlig
Románia Jegtöbh tartományában i megforduJhattak .
A kerc kedclmi kic e rólődé nek a gazda ági \Jetben megmutatkozö
jótókony ha znán túl ,"olt Pgy közvC'tlen ('rpdm ' ny i ,é P dig az az is métdten
Iwl.\' i települé i adoU ágokban rejlő lPh Lő ég, hoO')' így Buko\' ina különbiiző
n ' pei kulluráli an i jót'konyan haloUak eg.vmá raY IBnnek az ii zWnzósnpk
legtermó zete ebb m gnyilatkozá i formája a divat terj d'. p volt, ml'ly
különö en tánc terén - minthogy az e rő PI1 divatproduktum J'vén - , kp\' "s
korlátot imr . " A n ' pek ö zp vis za jártak é me tanu!t{t!{ azt, amit lát tak . " 48
Kil a mpzőgazda ági munka le hp(.ő ógP Ó a gyötrő kenyérg ndok , kit a
pam zU közö ógből való ki zakadá ö ztönp \' iLt cl mp zirp , Im n!ek
váro ba zolO'álni, má okat ppdig pu zta kóborlási vág hajt ti idege nbe ,49
m ly ok zor foglalkozá ukkal is járt, pl. zenéwl k re. t ' k kenyerüket. zené-
. zek közöl ugyani zintp bevelt szoká á vált, hog, v'gigmuz 'ikálják egé z
Bukovinát. magyar zené zeket. gyakran vitték I'olmínok,so a z kel fal vakba
vi zont űrűn be-hp(.értek román muz. iku ok i. . LIa n m tpt zPU a falubeli
muz iku , elmentek má faluba t{LI1polni. 51 ( y gyakran b v Wdn k Pgy-Pg~
n ' met5Z vag. román faluha. i . ~\z új dallamokat majd mindig a zené zpk
hozták53 melleUü k azonban ki véld n Ikül g -egy tánccal i, Il1pgöl'vpndezteLik
az otthon maradoLtakat. 54
Egy ideg n politikai hat.áron belül élő közö ég ' let'ben, mint amil.yen
a zékely 'g i volt Bukovinában , az egymá. közti tántdalmi 1n1,pC lal ápo-
, lá a cm mellékes zempont egy-egy kultúrc!em l rj dé ' n l. llyrn e rtben a
közö égek egymá közti határai n<'mhogy vála zfalat, han m inkább hidat
képeznek cg m*, irányába. ILyenk r a köle önö ki- ébeháza odá ok,55
rokoni látogatá ok5G ' búe úk57 a kapc olalok bő égr hálózatál k 'p k kiépí-
teni, ez l rmó z tc en ne m egy kúlturrlem lel'j dé érc i v z thl.'t. A kap-
c ola tok fenti módjából a zékely köz óge krr n ' z ve az d rül ki , hogy ndrá -
fal va l zigetelődé e ki vótdévpl a hatá ok gymá irányából bő 'gc cn átv hp-
tők vollak. Ez vi zont azt eredm énypzle , hogy Pgy- g hatás akár ném t,
akár román , amely a települé i adolt áO'ol folylon - szo m zód ág vag.
tál' adaimi egymá ra utalt ág azono határ keret ' n belül - ak egyiket
' rintette volna, ne m maradt a már érinletl határon b lül,58 han m továbh
{tra mol va bejárta mind a7.... öt köz éget.
tárgyalt hál' m mozzanat közü l - mint láttuk - (1. in , am 1.\'
ne tartozna ZOI'O an egy olyan közö \g, mondhatnánk h étk"zo'api él tóhez,
amely létét a munkalehető ége k hclyz tről h lyz (.y'p való feli mer' én r
megte remtésén kerc zLül tudja e ak bizto Hani, amelynel tapa ztala i é
i.smer ti bővülé t e ak a kalona ág l1 eh 'z 'vci, a z Iga ág, nap zám, idő zak i
munkák k s rű kenyere jel nt , mdy k a para zt ág (1ye r teO'eiben m'g
mindenkinek bőve n kijárnak. z a vág , hog, bből a neh 'z orbói kiLörje-
nek valami újat, talán könn yebbe!, kevé. bé mo t h{tt k('(' encl, únt n
j e llc mzőil . Ig jut unk el la an cg, új ethnikumot, egy újabb "t rritoriáli "
kultúrát kialakító problémához, ntgyi a O'azda áO'i vándorlá I ~ rdó éhez .
eppe m zokaLlan tehát, őt mondhat<ín~1nl yako ri Icui t urformá ló
jden ég ez. vándorlá hatá a azáltal, hoO' a kultúra h rdozójával rg ütt
ültet át új körn ezetbe idegen kultur lern kel, talán mind n kulturáli hatá
között a legerő ebb. ,Jelf'nlő éO'e mÓfTi abban a leg nag obb, hog az új kultúr-
terület hatá ára m ~g erőteljf' bben domborodik ki az ilmiklls jf'llcg ct
bl.'vándorolLak előzőleg ierrilóriális kultúrájában, mely az új Lerület

118

•
lerritóriáli8 kulturadoti ágaihoz mo t már mint régi ethniku8 kultúra
yisz nylik.
A bukovinai z 'krly k törlénete orán abban a z renc é helyzetb n
YaO'. unk, hogyavándorlá mindkét nemének, az ún. zórványo -c oportok-
ban tört ' nő ' .unkak re Ő59 vándOl'lá nak é az egy ége áttelepülé nek a
hatá {~t a LX - X. zázad l jén k krmészetes gazda ági miO'rációin,
az utóbbi 'i P dig a bác kai, magyaror zági környezetváliozásuk orán yan
m' dunkban lm ' mi.
A zázadvégi é zázad leji ki Lcl('pül , ck a Bukovinában rekedt z'kely-
. ég ,z{Lmára LáncanyaO' ukban , mint láttuk, emmi újat nem jel nletLek.
~\z l ' 1900-a é\'('k l jén a hunyadi é az aldunai kitelepülé ck azt
cr dmény zt 'k, hogy haLá ol c al' Bukovina irányából terjednek. 60 A kultu-
ráli kölc önzé hatá a azonban itt cm t ljes, mert a románok között nem
hódítanak a z ' k ly ég által odavitL táncok, c ak a hrlyi, magyal' táncanyag-
ba épülnek b valamely t. A zatmári kilcI pülé a Lánc\'ándorlás szempont-
jából azonban még annyi érL ' kkel cm bír, mint az el ő, merl a c ökkent közö -
'gi éleL köv LkezL bcn m 'g annyira cm tudnak hatni,61 Álve zik az ös ze
oLtani táncokat, a mag ar két,62 a ném l I ét,63 a románokéL64 . bukovinai
kor zak táneLörténeL' re a mun kak('re ő vándorlá i irányok közül csak m rika
hat ö zlönzől g az otLhonmaradtak zámára i , egy ott járt zené z zemél én
ker ziül. 65 E kivándorlások tán elö rténti hatá a márc ak a következő, harma-
dik kor zakban válhat ik aktuális á, mikor a ki vándorlók é Bukovinában
maradta,kMagyaror zágon i m'tö zeLalálkoznak. El'1'eazonbanminda zékely-
földiek, mind a hunyadiak , . zatmáriak, táncanyaga ré zéről I vé lehetőség
lát zik - épp tánc Lerén -, mert a tánc, tnint divatcikk a bukovinai zékelyek
ízlé én k polgári áLformálódá 'a, köv tkeztében minden bizonnyal most már
cl ő orban a divaL polgári táncokkal fog gyarapodni. .
E y 'gc. lvándorlá uk, báe kai, magyarországi hely változtatá uk így
tán tört n WI n k i újabb kol' zak ához vezet: beépítik táncrepertóriumukba
az geteme táncWrténctnck ('gy ugyanc ak internacionális polgári táne-
Wu ál" a r. századi m d rn tán okat é ki ebb mértékben az autochton
lako ágnak elhniku8 jrllegű, d az gyüLtélés következtében közben lerri-
Loriáli88á66 leLt para zU túneait, a kólót,67 az indulót,6 é a c árdá t. 69
zékely égnél I zajlott kettő folyamat tanul ága zerint a hely-
változtatás nak tehát keltő hatá a lehet a tánc történetében. Addig míg
csak ki ré z zakadt ki az thníkumnak az egé z fl m változtatta helyét ,
a helyb nmamdLak zámára a migráció lényege változá t nem jelent. Egy
ily n ki zakadá Vb n a tánc Lörténel'ben a migrációnak c ak abban ich t
zel'('pe, hog módot nyújt a régi telephelyen maradtak zámára i , hogy
újabb teri.iletet m gi m rve, azzal rőt lje kulturáli kapc olatot kiépít,yc,
e ('ileg ('gy- g forma ]('mét hazai talajba i átülte ék ezáltal kulturájukat
zínezzék. migráció zel' p gy nópe óge oport tánetörtén tében c ak a
má odil etb n mutatkozik meg telje cn, mikor az gy égesen idegen környe-
z('lb(' kerül, ah l erőtclj n alkalmazkodva az új környezethez, egó z ethniku8
kulturája a h('lyi körny z t tár adalomformáló erői folytán erőtelje terri-
toriáli8 alakulá t vc z fel, hog majd i mót mint elhniku8 kultúra rakódjék
](' az illető nóp, vagy népe oport történetónek újabb zaka zában.
tánca,nyag alal'ulá a i meO'erő íii tehát azt a tételt, hogy ninc cn k
meg"áltoztathataLlan thnikai ajál ágok. Olyan nóprajzi jelen égek, melyek
rr C7 ebh('11 egy nép ajálo ágai yoltak, nemzetközivó lesznek, vi zont ok nóp-
119
 nél megj vő jegyek olyan f jlődé t, vehetnek egyikn ~l, hogy annak n 'prajzi
aját ágaivá l znek. 7o Ezt, biz nyítja például a zék l g t,ánekeretébC'11
f !lelhe lő polka típu csopor : a XIX. zázad lején Közép-Eu rópa gyC',
or zágaiban, pl. a zudéták vidékén cthnikus táne,71 a zázad végérC' int r-
nacionális divattáne, végül min zéle körben It rj dL zalontán - mC'ly
úgy lál zik bizonyo izlé köv t lm 'nynek a, kgj bban m fdcl - némC'ly
népe opod, mint a bukovinai é magyaror zági német g táncanyagában
imét ethnikussá válik. A bukovinai n' m t k tár adalmi-gazda ági úlya
következtében p dig a velük érintkező má n 'p oportol, mint, a . zékely k '
románok táncanyagában, mint territoriális cl m f g hely t, f glalni. Míg végül a
báe kai é magyaror zági környez Lb n i mét mint ethnikus kultur l m imul
b l a bukovinai zékely ég kultúrájába.
bukovinai zékelyek t,áneanyagának tört ' n U áH kint'· az nban
még má tanul ággal izolgál. Mutat,ja a X. zázad ki 'p 19ári divaUáneai-
nak a para zt ág körében való t,erj dé ét. ~lig a on - tep, bo ton, hi mmy ,
tangó é foxtrott, gy haladot,tabb vid ' kek para zt ága kör b n, az 1920-a
é 30-a évek táján már képvi lve van, addig a buk inai para zi ág kör ' ben
az általunk fel veU l ő kor zakban még n mi merete . E zázad divattáneaival
lőször Magyaro)' zágon találkozik a zékel ég. Ez lm Ic a bukovinai para zt,-
ág táncanyagából való kimaradá a, valamint, a VllI- XI r. zázadi
polgári divat,táneoknak az ottani ké ői l rakódá a é rőt lj virágzá a arra
vall, hogy keleten a para zt ág k "r 'ben ezek Ic pvi itél egé z a bukovinai
zélcelység kitelep dé éig a nyugati polgári tánc tíJu l gutol Ó kor zakát.
A bukovinai zékely' g táncan agának rélege~őd' i világo an j lzi
tehát azt a t,örténelmi folyamatot, f\;m lly l a para zt ág kulturáli fel 'píté-
énél zámolnunk kell. Mely t, ré zb n t rület nként, zíneznek változatos á
az illető nép, vagy népe oport zom zéd ágában élő különböző para zU
típu c oportok, ré zben koron ként, ral ódnak rá - legtöbb zör váro i közvetí-
té el - a különböző divattán ok. Mig lőbbi, il g h lyváltoztatá ,
. vagy szórványo' gazdasági é kulturáli kap olat fol tán f llépő gy zerű
ethniku nivelláló dá i folyamat eredménye, addig utóbbi eg m ghatározott
fejlődé i fokon jelentkező, újabb igények kielégíté év l van zoro ö zefüggé-
ben. Mindez a táncanyag történ Li alakulása m liett a tán izlé koronkénLi
változá át i tükrözi.

120
BEPEJEZÉ

121
 z dte fel és ol va ztoUa tánefl'p rtoárjába. Tár adaimi tudatát
61 tét okkal hívehben vi zatükröződő táneélrte azonban még a
el jén i jóval korábbi, zinte VIU. zázad \régi, XI r. zázad
rekedt meg.
Ennek az erő n polgári tánc íz lé nek azonban - íg his zül - még
vaj mi kevé köze van ahhoz a polgári igényh z, mely kiterm lt önmagából
ezt a polgári kultúnl,t tőlünk nyugatabbra, azokon a t ri.ileteken, m lyek
ekkor már valóban a polgári fejlődé útján haladtak. Ifa polgári izlé t rj -
dé ének körülményeit kutatj uk, vi za k II nyúlnunk c\'z kig az okokig,
melyek Bukovina felé i utat nyitnak polgári divatnak. Mikor Au z ria
Bukovinát meg zerzi é ré zévé tc zi, a J[onar hia gazda ági é telepíté i
politikája következtében módjuk nyílik az ott lő n 'p len I , h gy a nyugati
divat nem egy elemével i merkedjenek meg, akár közv tve, akár közvetlenül.
xvm. zázad végétől tehát zinte zün t n 'Ikül érik a hatá k az oLL élő
népeket, íg a zék ly ket i ; vagy anémet földműve lako ág ré zéről,
vagy a környező piaci gócok, mint Radóc, ' zue ava Ic r k delmi lako ága
ré zéről, melyek már egy haladóbb polgári kulLúrát közvetít nel népek fel'.
De közvetve ezt a kultúrát l hetik cl a .Monarchia nagy zám ú admini ztrativ
ti ztvi lőkarától i é ebbe kó tolhatnak bel I aLonai 'v ik alaH az o z'trák
garnizónokon i . Az igazi polgári kulturközpontol-tól valójában még erő n
távolfekvő garnizón- z 11em termelte ki magából azut.án azt a ajáto an
provinciáli ízű polgári Wu t i , melynek nyomait ma i magukon vi lik a
Eukovinából áttelepült zék ly t lepe ek. ha z II m kulturáli életük
gyökeréig n m i hatolhatot le, dc pl. táneizlé ükön még ma i rő nyomot
hag ott.
I örülbelül az el ő világháború kitöré. éig Lart ez a la ú fejlőd' i , zaka z,
mely az akkori polgári kultúrának már sok di vatel mét tudta magába, ol va z-
tani é erőtelje cn népivé formálni. Virágzá i id j abul vinai zékcl k
között, körülbelül a múlt zázad der kára e ik.
világháború l követő politikai, t{tr adaimi ' gazda ági nphéz égek
vc nek vég t ennek a b 'ké é ok tekintetb n gazdag kor zalmale Ez idő után
a polgári hatá ok - az előzőkhöz mérten i - ho zú időre mpgszakadni
lát zanak. Pl. a XX. zázad modern táncai már éppúg nem jutnak el hozzá-
juk, mint a táneéletn k - ez idő tájt Maayaror zág g p Igárosull vidékpin
már lapa zlalható - váro i hatá ai, melyek az új táncillcm, okkal közvet-
lenebb zórakozá i módok újabb táncalkalmak kép ben nyomulnak le a
falu életébe.
De vajon mi aka zlotla meg a kor[tbbi kib nlakozá t az pl ő világháború
zomorú évei után? zékely tár adalom f jlődé ét i hátráltató, öt jóval
korábbi zinLre vi zavető okok közö t el ő hel cn kell foglalkozni azokkal a
reakció erőkkel, melyek 1920 után I öz'p-Európa ol or zágában jelenL-
k zt k egé z hel telen irányba terelték a tár adalom figydmét a zoeiáli.
bajokról; mely a nép k közötti korábbi megb kélé t egy önö 'rd kböl
fakadó, nemzeti ovinizmu al mételyezt meg . . rraa na ionali la pr pagandára
k II iLt el ő orban rámutatnunk, m l a zék l r 'ab n j ' Pg' Z n egé z ég-
tel n üányba f('jle ztettp tovább a kulturája iránti túlzot t. öntudatot ezáltal
zinte arra kény ze ríteLLc, hogy pL korábbi tánckultúrája fi m gy el mét
állandóan fel-fdújítva zintc me t r ége cn tari. a l tbpn ~\'zt a Lánc tílu t
i ,mel kelet n a nyugati eredetű polgári divatnak volt ké ri kic apódá a.
Dp ugyanakkor nem haltgathatjuk cl a román sovinizmu nak uO'yane ak

122

,
 yajon h vá lett a fejlő dé nek az a - ha la ú i , de progre zí \"-
zaka za, m ly m 'g a múlL zázad vógót i annyira jellem zt az 1920-a az
azL követő 'v k zo morú kib ontakozá ával zemben ?! 'épek é kultúrá juk
közötti II nt' t k m t r ógr kiél z ' e ó ~ lha ználá a e a k egy azok köz ül
a ba jok köz ül, a mellyd a,z igazi tár adai mi reformok hiá nyá igyekeztek k n-
dőz ni , a mely a , dtzad lej ' n, dc még inkább a 1920-a évek utá n telj e en le-
la. itoLta c terül t k polgári kibonta kozá ál.
t:tr ada lom polgá ri átala kulá ána k hiá nya upá n egyik tü nete ennek
a j len ég ncic másik a kulturáli ól m g r kedé e azo n a fokon, a mely t
CL bukovinai z ' keh" k tá neél t i, tükröz a bukovinai kor zak utóbbi évUz d i-
ben. Azo n, hogy ~ XX . század meg l ehető cn zíntelen di vattáncai záza d
elcjón l.l,Z azL köv tő 'vc kben Bukovinába n még nem jut na k el a zék ly-
'g hez, nin , okunk bá nkódni. De azo n elgo ndolkodhatunk , hogyan r k d t
meg gész kulturáli 'lcLük, így tá nc ' l tü k i azon a fokon, ahol az egyénnek
a tá n l t b n va ló r ~ zv'L l ' n ' l m 'g a telep ül ' i é korc oporto k jel nUk a
leg dö n Lőbb lvMn zló kri L' riumoL e mb r é ember közöLt. Míg - ö z ha onlí -
tá ul érde me felh zni - '-Lzo kon a hdyek n, a hol a gyor ultabb tár a dalmi
fe jlődé I öv Lkezl'b n má r t udato r 'L g llen tétek ala kulhattak ki a pa ra zt-
ágo n bdül , r k zaLo a n , z ruln a k há t ' rbe a Láncélet é tán a lka lma k róg i
közö 'g i formá i az ol ó mulat ágot ny új Ló új tánch lye k Lár adaimi
problómá kL l f jLó l \" . gőj má r ol, ára zLja magából a haa omá n o al
z mb ni új módit , e mel egyre át hág hataUanabb vála zfalat zegény , gazdag
közó.
A la ú ka p italiz~t l ódá " az új polgári fejlődé ugyan kezdi d mo ni a
hat<.í, rL a fa lu i ;,' \ ' .11' i Iw ltúra közöLt, d egyre kevé bó t udja cILörölni a
zC'g ~ ny , gazdag közötti vála zfa laL. pa ra zt ág földr é jogra éhe töme-
gei a táneban 'p púg)" ole ó fcIrdé t k re n k, mint az élet má területén.
A még eg. rmbel'öltővC'! zcIőtt minde nkire egyaránt kény zerítő tradíció,
H, para zU közö 'gC'k 'ltrtő ereje a feudalizmu ho zú zázadain át, la an

123
m g zűnik óltető lenni a divatból kezd táplálkozni. D nem úgy, mint
korábban, hogyaját ízlé éhez, saját Wu ához formál va, generációkon ker z-
WI éljen vele. Ma fclve zi a polgári divat ok elemét, ak azért, hogy holnap
már ldobja. Az él t rohan a divat gyor an váltja magá a p Igát ágnál i
ahhoz már a para zt ágnak sin e ideje, hogy zinte gen ráeiókon kere ztül
formálva kultúrája zerv ré zévé tegye. Mint ahogy n m élt tő rej már
művó zetének a XX . zázad polgári tánckultúrája m, mint volt gy mb]'-
öltővel korábban az a polgári Wu, amelynek kialakulá át, állandó formáló-
dá át é ajáto an para zti sWu á való e i zolá át több g n ráeió életén
kerc ztül volt módunkban megfigyelni a bukovinai zékel k tánúanyagában .
táneanyag viz gálata kapc án azonban abba a zer ne é hclyz tb
l h itünk, hogya ké ei feudalizmu nak még sok voná át m gőrző él tformá-
ban kí érhetWk végig a para zt ág mű vé zi alkotó tevék n ~ azt a néha
ugyan idegen gyökerekből i táplálkozó eleven teremtő rőt , m l a művészet
egítségévcl a nehéz élet küzd lmes májából merít a ok zor még küzdelme bb
holnaphoz erőt.

124
J YZET NYAG
 JE(:Yi.:ETEK AZ 11. HÉHZHEZ

l hmEH lsT\'Á A majorl'ltígi gazdálkodás a Székelyföldön a fcudalizmus bom-

,á ának idPj(-n. Bukar st, 1956.
GYŐIU'FV GVÖHOY: A szclkel tár adalom. (Tanulmányok a para ztsá~
törtém>téhez ,\I 11gyurol'8zú 'on a xlV. 8zúzadban. Szerk. Székely György. (Bp. 1953.)
104 11 6.
3 h illEl[ J. i. m. 23.
I A "d'k('lys{'g tárHadaImi HIHkulú~únak ~ lvázolását igen mC'gn hezíti, hogy alig
rendC'lkC'zunk olyan ll11mkákkal, mnplyC'k részletC'sebben elemeznék a szék ly parasztsá~
holyzC't(-t. r{'~l'bbi Wrt(' lwtírá"ban ugyanis s<lintc általáno nak volt mondható az az
irányzat, am('ly n p rivilegizált Hz'k ly nemz t egyen l ő jogú, öt egészében nem si jog-
állú!lú Utr8tldalmúl'61 bC!lz('It. A !lz(-k ly jobbúgy ág alakulására mutat rá I mEll ISTVÁ~
idézett mun kájn.
5 Hz DE ZKY L JOB: Asz(-kply határőn~gszer\'ezés 1762 6.J.-hen. Bp. 190 . 10!).
6 SZÁDECZKY L . i. Ill. 105.
7 Sz, Dl~CZKY L. i. m. 11 4.
8 Z"OECZ I' Y L. i. m. 114
9 'z. J)ECZKV L. i. m. 11 2.
10 Hz DECZ ln L. I. m. 11 2.
I I 'ZÁDECZKY L. I. m. 11 2.
12 SZ J)];:CZKY L. I. m. 105.
13 Hz DECZKY L . I. m. 47.
1 1 'z, D};C'ZKY L. I. m. 13, 47.
15 SZÁ DE('ZKY L . I. m. 30.
16 btRl;: 1[ 1. I . m. 17.
17 'zAoE ZKY L. I. m. 9 1.
18 SZ'\ DECZK Y L. I. m. 44.
18 SZ DE ZKY L . I. m. 6.
20 "'ZÁ OE ZK y L. J. rn. 49.
21 SZ DECZKY L . I. m. 7.
22 SZÁ DE L. ]. Jn. 45.
23 SZÁDE ZKY L. I . m . 47.
2' SZÁOE ZK Y J.4. i. ln . 55.
25 SzÁm.; ZKY L. i. m. 56, 10.
26 ZÁ U E ZKY L. i. m. 55.
27 'ZÁDE L . i . m . 75.
!! 8 'ZÁOE ZK L. i. m. 90.
29 HZÁOE ZKY L. i. m. 105.
3 0 SZ DE ZKY L. i. m . 6 1, 163.
81 ZÁDE ZKY L. i. m . 242.
3Z SZ DECZKY L. i. m. 244.
ss ZÁDE ZKY L . i. m . 244.
34 ZÁDE ZKY L. i. m. 244.
36 ZÁD}~CZKY L. i. m . 245.
ae Á THA LAJO : B uk ovinai magyarok . Ko lozsvár. 1942. 30.
37 Ez kid e rü l a k öve t k zők ből is: 1784-b n Prai s báró s zatmári parancs nok
áti.rt Sz bnbő l zom vitzba és követ e lte, h ogy azokat a széke ly m enek ülteket, ak ik
a h atár örszCI'vczésk r jött k I, a gyim si zor oson vigyék vi za Erdély be. Csak akik

127
a határőrszervezéH e l őtt ment k át )loldvába, válaHzthatlak Buko\'ina l-S Enléh közö tt.
( 'Á_ THA A. i. m. 30). .
38 KIS.YÁIWAY GYUlA. : A bukovinai székely ü\.vak. Ethn. L.'J\'. (HI3:J), 13l.
39 SÁ.ITlL\ ,i. m. 30.
40 Jfátyá8 l1átyá8 50 é . andrás!' lvi (a kÖH'tkez<íkh<'1l A ·nll j liilj II k) , Kakasd
(a következőkben Ka.): "A moldvai csángók nem szpkpl,\pk, míí !1PJl1 fogadjuk pI
l'OkOnlmknak".
41 Suceava mentén a Kupac.hegy aljúra tt'lpplllt, itt \'<,zett'U k('I'('sztül II. ezei'-
nowitzi vasút.
42 Eredetileg Fogadjisten iR a SlIe<,avn köz('lél ('n épült, (}(\ a gyakori {u'adá ok
miatt kény t I n volt onnan továbbhúzóclni.
43 S'ÁYrIIA A. i. m. 35
44 H adikfalva volt a mú"odik legnagyobb forgalmú Rz(~k<, l~ kon; 19 Buko\ ináhun,
45 ndrá falva iH a Sueeava mentén épült.
46 J ózs ffa h -a a I<,gutolj ára települt kÜZRPg.
17 1786.ban 40 kálvinista család jön ~lold\·ábö l. Az a kÍ\lUlságul , hogy együtt
tpl pít ék le őket. Kívánságuknak megfelelően Bukovina l-szakk eleti 1'l-S!.l'IWll, HaráuPsll
nevü k özségben telepítik le ők<, L ,\[inthogy a török orosz háború idejt1n Hok zaklatúsnnk
vannak kitéve, 17 ·ban e lhagyják éR Jladikfa h'ára, I fIten, egi t",' , főként p< dig András-
faivára t [c pülnek. ( Á_ TIT.\. • i. m. 357).
4 Á THA A. i, m. 36.
49 Talán n em vél tl en, hogy épp n Józs ffah'a és Fogadjish'll, a n om 'UeCíl\'fl
m(\ntén fo kvő köz égek néptel n dtr k I a leghamarább.
60 kik későbh te lepültek Bukovinába, már ne m Erdél ből, hanem )lag -aror 'zág
különböző része iből jött k. z állandó bevánclorlással ma~ arázhat , hogy mé~ 1,26·
ban is alapítanak szé k ly községet 13ukovinában a r t vár s köze l ben fe kvő 'l'o mna·
tikot. (SÁNTHA . i. m. 36),
6l Domokca Pál, 85 é. hadikfalvi (a kö\-e tk ező kben 11.), ,ara (a köv tk zők­
ben Ca.): ,,:\1 g yoltak el zertülve székelyek, Falk6n is voHak. 'zenet g tt k. Y It
Laudonfalván i ,cl n e m k edvelté k meg, mert hosszú h g csúcson volt, mél kutat
k lIe tt ásni. Legyüttek. Balkócz (Balkautz) román köz g ópílődött da".
52 Pl. az iste n gít i k, Wolan ky József rbóci birtokán dolgoztak. a fo~adj.
ist nbe liok pedig a apri-családhoz tartoztak. hadikfalviak al zegi ré z Dub váboz,
a felszegi ré ze pedig a lengyel Smul ki va kóci birt káh z tart z U. z andrá fulviak
a lizom zédos l\litókra jártak dolgozni. (ÁNTHA . i. m. 62 - 63).
63 PL az ist n gítsi Szőtsö k is ilyenek voltak.
5t Egy fálc á = két hold.
66 Hadikfalván pedig ilyen volt a "Magyaro "
66 agyváradi Lajo8 38 é . i ton gít i (a köv tk zőkb n L), Hidas (a követk .
zőkbon Ili,): "A zolga 4 q kllkorieát ós 4-000 leit kap tt. E "zbe n z obp nzt i kapott.
Otth~n az asszony müvelte a fól holdat, vagy az asszon is e lm nt és a házat ráhagyta
valakire".
57 Németh F el'encné 52 é. (I), Závod (a köv tkezőkb n Zá,): ,,"Mikor n fiatal
leány voltam, az é d apám annyit keres tt ogy s ' plő I, hogy gpsz vb n lég volt.
Sok nagygazda volt, járt a faluban anag gazdákhoz".-Palkó AmbrU8 (A) Ka.:" múlt
háború e lőtt apám gé z évben sépelni járt, né melyek k t-hál' m h tig i e p Itek.
bojárok 3 - 4·en is ö, sz csatlakoztak és es' plög pp I c ép Ite k".
58 Szóca Antal 32 é. (I) )lajos (a követk z kb II Ma.):" fogadji tenb li knek
volt gy uraság uk , szabad idejük t ott töltötté k . Iá köz ógből addig nem h zott
ffilUlkást".
69 l\roldvában a bojárok földj én dolgoztak. Ez volt az ún. "hét hónap" , tavasztól-
ő zig vállalt mWlka. l 2-ben lladikfalvát 30,0 O l i elől gg l kötött k le ';\loldvába,
tava zi és nyát'i mlmkára". ( ZÁDECZKY L. i, m . 4).
80 S ZÓC8 Antal 32 é. (I) )la,: " z andrásfalviak a heg kben fuvat' ztak, t len
m g fát szállítottak a fürószt l pr ".
81 Palkó AmbrU8, 4 é. (A) Ka, : " múlt háború után k zd e tt az aut !terjedni,
Aztán oda lett a fuvat'''.
82 Szóca Antal 32 é. (I) )Ia.: .. )lajcl minden mb rn k v It fél holdja. Káposztát,
hagymát terme lt rajta. Az isten gítsi k inkább krumplit zölds g t t I'm szt tt k.
A hadikiak mog hagymát" .
83 Tagyváradi Lajo8 3 é. (I) Hi.: "Ke\-és föld v It, sak hag mát volt ónlemes
tN'm Ini. IIugymát e l őször csak a sz gé ny k t rm It k ".

128
 81 Xagyváradi Lajoa 3 '. (l) lli.:" nagygazdák pálmást fogadtak. Felébe eladta
it hngymtU". Pálmús v It az a kél, kézimunká , aki a munkájával kereste a kenyerét.
"Elm nnék éli a m zőrc, d· kl'lI n cg pálmás, aki [; ladogatja a kévét a sZl'kérre".
M Szöcs Antal 3 é. (l) ..'lIa.: "IL csikót tartott. Vett gy csikót, hat hónapig
tartotta, ladta . gyl'ng bb t v tt h ly ttl'''.
66 Puakás Odön szöv tk L. Li ig. Bonyhád: "lIa két testvér volt, gyakori volt,
hogy I'g ik kifiz tt , a másikaL".
6i Szöcs Antal 3 é. (I) ..'lIa.: "Ha valaki vásárolt gy darab földet vagy ópített
<'gy húzat, a szomAzéd már irigYl'ltl', ő is akart volna".
68 Jliklóa Pétcr 50 é. ( I L) I isdorog (a köve tkezők b n Ki): "Disznóból pénzeltünk
a Il'gjobban. krumplival hízlalt igen jóízű. Bltkarestet mi elégítettük ki".
6g Domokos Pálnak 5~. (ll) kéL c plőg6p is volt. - Palkó Am b ru. 4 ó. (A) Ka :
,;~likor I'ljött m, hat g(~P is volt a faluban".
70 ,Hiklóa Péterné 50 ö. (Il) r i.
H Molnár Antal 67 é. ( ) Ka. :" 13 - 14 éves gyermekek :Moldvába m nt<,k
répát egyelni. 40 50 gyl'rmek( L is össz fogott egy b jár" .
72 Lá d az 56. jegyz t t.
73 AndrásfaIváról p Idául minden évben kivándorolt 10 - 20 család.
74 Puaká8 Odön Bonyhád: "És kijöttek, mert Bulováinában n m volt föld.
Elm ntek Erd l b . L gtöbbször csak a férfiak. egyedül, kocsin. szonyt ritkán vittek.
lIel et m nlok nózni".
75 ,11iklóa Pé/cl' 50 ~. (J I.) Ki.
76 l 0 - 3 között m zgal mindulI, m g a székely k hazatel pít ér. (Lásd a
P esti ~ apló több cikk't ,\" ,'ZÁDECZKY i. munkáját).
77 Lásd 1'1' vonatkozóan' TIIA • és SZÁDECZKY L. i. m.
78 mrikában több Azék ly település is van. .
78 D br háton II hadikfalvi család, Nyiresden 30 i ten gítsi é fogadjisten b li
lakoLt. Letelep désük úg törtónt, hogy egy nagyobb birtokot vásároltak meg és azt
parcellázták fol magltk között.
o B611Í8 Lajosné 65 . fogadjistenbeli (a követk zőkb n F), Vaskút (a követke-
zőkben Va):" svábok is term Itek kápo ztát, volt három hold földje és már urasan
jíLrt" .
~l DomoTros Pál 5'. (ll) a.: "l\lind n óvben megterm 1,1, egy vagon hagymánk.
'sak z('dtük s vittük a vagonba." - MiJd68 Péterné 50 . (H) Ki: "lIadikfalván a
zölds get, hagymát vittük az állomásra. IIadikfalván naponta négyszor jött a vonat
keresztül". (Bukal'('sL - Budapest között).
82 SZÖC8 An/al 5 é. (I) .\10.. : "Piacra, Rádócra jártunk, ott adtuk l az uborkát,
zöldség t, káposztát. T agy koe ikkal vittük bo ős zel. Ott vá ároltuk a sót, süveg alak-
ban".
83 Domokoa Pát 5 é. (LI) Ga. : .,Kocsikán (Kaezika) óbánya vo lt, a bányászok
okat vásároltak".
8 1 Domokos Pál 5 é. (Il) Ca.: " Tyáron Szolkára (Solka), IItunorádra (Cura
Ilumora) jártunk zölrls~gg 1."
65 agyváradi Lajos 3 . (I) ni. : "A termelt zöldséggel, krumplival, Besszará·
biáig jártunk. Törökbúzát hoztunk h ely tte."
se :M arton }I'crencné 76 é. (F) Va.: "Azelőtt a románokkal o lyan jóban voltunk,
mint éd t stv r. De hogy l tI. Amikor k zdtek a németek kim nni, azt mondták, men·
j tek 1agyarot' zágm. lia kimentek az rdőre az emberek, jöttek haza, kergették őket,
z('lőtt pe,dig, ha búcsú olt, jöttek ők is, most már bánjuk, milyen jó volt, míg ott
yoltunk. Ök csak nag obb dolgokat termeltek, mi meg apróbbat. "
87 A1ulrásfalvi Györgyné 44 é. ( ) Ka.: " . ki ott jobban megszedte magát, n m
aknrt jönni. sz góny m g igen."
88 Márton Ferencné 76 é. (F) Va. : .,1Ilinden évben vettünk sok földet. Még mikor
gyöttünk is, vettünk. Bánkódik is az öregem. Inkább itta volna meg." - Fábioo Gergely
65 . ( ) Ka:" románok ho szú ing t viseltek, én azt mondtam, inkább hosszú ingot
yi l k, d a birtokomat nem hag om."
89 Lásd a fogadj ist nbeli "Iegnagyobb gazdát", Mikló Gergelyt.
GO Molnál Amal 5 . ( ) Ka.:" Báe kában csak a búza, kukorica hozott
valamit. Én itt zül ttem, _\lolnúr bác i, semmivel ne vergődjék, mert itt csak a búza
s a kukorica biztos."
u Farkas Fcrcnc 6 ó. ( ) Ka.: "Kondert, répát fuvaroz tunk, egy hétig i oda
voltunk. Z ntáról m g dáról vittük a kend rt agyárba. "

9 Bclényrsy: ]{ultúm és tánc IL bukovInai székelyeknél 129

 92 Bóni.é k pl. lőször Kisd rogon voltak, dl' onnan hamu I' [plk I'pk 'dtl'k {,
Oarán t I J dt 'k 1('. Ekkor 12 má hadikfnh-i c"ulád is Ijött vduk, holZ. Il mumdjanuk
Pf!;y dül. zutún Vaskútra költiizt('k át, m('I·t It rokonsúf!; ott volt. Palkó J\mbl'lu,;('k
lőször' Kakasdra ment k, (\(' minthogy tt n'm kaptak házat, íltnwnt('k ApHlTa, ott
s m volt okúig n ugtllk, m I't a r kon úg Kukasdon mamdt.
93 Földi J8/cón áll. isk. igazgató, Tpvl'l: ,:I'l'\'plr' nwk II lUHIiI fuh' ink h'll'pul-
tek, akik álland6an járták a 1{>glÍtot. Cikón SJ;('d('U·v('d<>U hadiki túr"usúg Inkik" .
Bóni8 Laj0811 5 P. (1 l ) Vn.: ,, 1.Rngyel ' n laknak a Ipgjobbm6dú andrtí... fnlviuk," TeJl'ü k
Pál, tI'l pt'lugy lő, Ka.: ,, \ 'ómpncl('n, Pulotubocskón n Ipf!;jobbmódú luu likfnh iuk laknuk. "
8' Andrá8falvi Györgyn k pl. a Bá skílban 3 holdjn volt, itt II h' u, nwrt kN gY(' I'.
m k vun. Fábi n ' q!;plyn kiszont BlIko\ ilHiban 12 holdja volt, Bál'. kílbHn l szÍln-
túja és !) hold prdője volt, ~Iagyurol'szílf!;on 12 holdat Imp tt.
86 A felvidéki k tal'tózk dlva azzAlI magyurÍlzható, hog) nug., I'pl-;wk ipal·o. , nlg~
ha földműv('s is, jóval magasabb kllltlll'fol<on úll.
e .Uúr/onP'crCllcné 76 ('. (F) a.: .. ~likor jiit tunk, bl' \'PI·t nl: (,, ", m!~g c>,uk 1)('
RPm akartuk fogudni a svábok. kupu tpt('j(ln k( 1I1'tt 1 ('mÚ;;Znl, hogya mlll'háknnk
vizet tudjunk hozni . .\Iik or jöttunk, Iwt('tt(' k a n{'m ,tl'klwz, Eg." nHgyguzdn kih'H II
tunyúr-a, d pnni n mudott. TnvusszAlI m nt m szőllöt nwt'lzl'ni. j, líj, mindig (''Illk
nni. Xem m('s. z' lakot( g. svÍlb, Az udott n(hn pgy lojú"kát. AI: emb('I' f(,1t tölunk .
Egyszer kij zönt jór 'ggeIt. ~1{U'i szidta l\ f('1 sPg , hog.v hOf!;) Illpl·t kö;;zünni . .\lik Ol'
jöttünk, pMk kidobúltnk. Xines vtul, nin '. vun, mondtúk. ~(m adluk Sl'111Illit."
87 Jlárlol1 F rOlcll ' 76 '. (F) Va.: ,,('>lángú k vagytok, ('igúnyok vagytok. Xelll
v Its'lllmit('k, sakRirtatok." - .zabó.Józ,cfn 3l .(F) \ n.: " ltt al:tm()ndják,p~úng6k,
a bun ' vác gy(' I'pk~k.'
8& Fazcka8 I 'ilmo~ 20 é. (II) .a.: "A bun~ I',,{wok, nllHlmHziuk, g~' omniuk
együtt jártuk éH nugy dOl'onf!;okkal JÚI,tuk. "\ bllnYl'v{l!'ok kel'(',<zt('t ('~inllltHk n ház
e lé. li a két k reszt volt, Hzt jl' lenteUl" pUSl:t ulj I'pgg! ln'. ,\zt m ndtúk, (Z a mi füldunk
volt. többit kapával, ku ZáVHI kiv('rjük."
99 Jliklóa GNgely 5 I. (F.) a.: " I U, Buján johbHn I -Iwt mind! nt l'hldni, mint
a Bácskaban. Ott t('j t l1('m I ,h -tdt ·Indni. li t. t('j vnn, Iph('( Bujál't\ inni."
100 'l'örök Pál t<>lC'pfdügyC'lő, K u.: "A múnyoki bílllyábM sz ' Iwt szúllítllnuk.
Vug n helyi li ttlglM, köv t vi'!zik n b nyhád i úts7Alkal<zru, vugy a sötét völg) i állnIlli
erdőb I szállítunu k fát z kflzúr<lnl, B n~' hádl'll. A svábokkal hal'll1udáhn ki\'úgutják
úg ' szállí tják. "
101 Andró8falvi Györgll 44 l~. ( .) Ku.: ,,~ I pglllondolll, hog, vo lt II BÍleskábnn.
tlan kiküldött uz á llam egy főbírót ('s nz n föbírú, Fábiúnokb íl, ,'elX'flt) pm'kb" l volt, fpl-
k rd zt ,hán npmzetségből á ll II község. -'Iost mind!'n guv I'Ilából álljon l'lő eg mber,
uki sz Ihat. .. 'e SÓgOI', s k r sztkoma, külö n k Ibúsz niJlps, mincll'nki ('f!;Y ... 19.
mindenkit felkél'd zett. ?\ hál, akk r Ij ött k n m(~rnökök és a földet kimért k n dullő·
kön .. , kk r perdült n dol ,mind II családfő este 7 ó r'u kora közs 'gházúnál jelplltkC'zz('k.
főbír b áll II n hat esküdt jével, Illpgálloll HZ~JX'n nh gy dukál ... Elmondtuk n
Hiszekeg L Emh'I'ek, sz mél, válogutús nines ... Els " tőllH~gyig kiiZ(,1 ktlpjl~k n föld(,t,
a [nluhoz köz L ~I I't azok I vnt n m kupnuk, azét,t, hogy talie IUÍ\'al is ki tlldjúk \' inni
a v('tőmagot, ne k IIj II e lm nni két·három kilómtlt rt. kik hÍ\'ol ka] túk a földet,
uzok kaptuk lovasI csit. ?\uhát, jól vun. IWmllgnttunk. Xek('m hArom holelat adtak,
m rt n ' m voltum még nös. 'I'if<zta ~ h rből, sz rből, meg gYllpjúb61 k(,.,zíl it k fpstt'k('se·
k L zzul m('g tt 'k a [őbiról, hát ukkor mil~rt mondta I a ~Iugy!ll' Il iszpkegycL Adtuk
npki k ndők t, így m g I tt véve."
102 Mikló Gergely 5 . (F.) Vu. : "A nngyguzdu rögtö n tudju. mit k ' lI t r-
mpszl ni."
103 Faragó Pé/cr 3 ti. (Ószivác) 'n.: ,,-'likor uz ('mb ' I' \ alluni új köm)' zetb~
kerül, lő ZÖt' szokutlnn . .:\ek('m is sz kal Inn v It. .\l('g uz ut {U'1l l< III nwrtPlll kim~nlli.
~('m volt m 'g UI: ismer 'tségl' m u II Ip között. Azt hiUpk, upugyilko'! vngyok."

JE YZETEK Z 12. If' 'Z U EZ

határnuf!;Y. ágru vonatkozúull L " ~TIlA .\ llljOS i. m. 6 J.

KIS·\' RO Y Y L.\ i. m. J37 .
3 X agYl'óradi Lajoa 3 ~. (I) III .: " I: Ilndl'ú"fnlvillk I('gjobb III ll, ~''lh~k(,l:lké zítl~,,­
hez értettek. Tőlük v('Utlk a többi hukovinaiuk. Xl'kik n 'm volt ol 'un jó fOl'gulmuk,
meg földjuk flt'm uuny!. Azok inkúbb fUYllI·o7.tuk."

130
 4 DOII/OkOH ji'c/,CI1 C '5 (". ( Il ) Ké ty (a továbbiakban K é): "Az iste n egitsiek lőbb
yoltnk 30 {'\,' \ ' ('I. :\1i máI' ('z(' kn C' k a d o kto rnak valók! .:\lég a 70 é n ', omberC' k i lajbiban
\'o ltak " .- Talllós Gc/'gelyné 70 é. (l ) Záv cl (a továbbiakban Zá) : " rs ten segíts szép község
\·olt . .\Iindig nz \'o ll m ondva, 100 szlÍzalé kl<fl1 e l őb bre voltak minde nbe n. "
5 J f iklÓ8 P étc/' 50 t-. ( II ) Ili . : " z ibtC' ns g ítsiek elő l és hátul g uvrirozott szoknyát..
ho rdta le ú~y e lfo l'szirozták magukaL "
6 ;:ócs Lajos 38 é. ( L) "\ La: " z anclrásfalviak bokáig é rő szokmányt , hajukba
bokáig é r " Hzalagot h oni tal. z ist II 'C'gitsi('k apról'a rakott rövid bb szoknyá t , hordtak.
A hadikiak {ttnwll('t( t k épezn e k ."
7 Bónos Lajosné 67 . ( Il. ) a.:" mi n ' pünk nem akar kimagyarosodni. (Az
i tl (, 1l i ruhadivntra (' I·ti ). A fogadjiHtenb li('k, azok már' ig n ."
s Lásd : 'l'OLSZTOV, 'z. P. ( I ~ tnogrilfi ja iz szo remjenoszt,vi. Szovj tszkajn Etno·
grafija 1946. 1.) a l apV(' t ő mt'todikai tanulmányát a gazdasági kultúrte l' ület és történeti
kllltún~ ó lla 111 g hnt á rozúHí\l'61. Előbbit n tér t('rmC'lőerőinek bizonyos irán yú fejlődéso
határozza nwg, az ut ó bbi lX'd ig [LZ (' tC' I'li lete n la kó, so tl g kül önbö z ő C'red tíí népek
kultlll'úlis köz('lc d (\sét ü'jezi ki . •\Iindk ttő o l an kategória, mely a tö rt é net i fejlődé
sO l'ún á lland óan vúltozik.
9 Ekkol' népesü lt bo n n ém ot('kke l :\lagyarország több hábo rú - újt tta te l'ü l te,
így T Ina, Bat'lln ya, Báes bod rog, .\ Iaros, Torontál, valamint Galiein és .:\lo ldva i . (Lá d:
KAlNDL, R. [<'ll.: Dm; I) ut se htull1 in d e n Ka rpath enl il nd e rn. Gotha 19 11.).
10 !,:t'(l őw l /lol'Ítoll vo ltát bizo nyítja, hogy már a XV. századtó l Bue hemvald a
n ve . .:\lajdn III lalmtlall rd ő t erül C't volt a le ngyol moldvai határo n. (lIanuwört rbuoh
des Grenz- ulld Aus landdeut., htums, ill. 611).
II z O. .:\ 1. .\1. írásLan 's k épben. Xl. kötot 1. füzet 1.
12 ILand\\b. Hl. 6 14.
13 Ami it tÖl'ök guzdálkodás köv tkeztób n e lha n yago lt vi zonyokon ez időtől
k ezdvo folyton Ipndít<'lt.
11 ll. J ózst'f 177:J-ban rdélyi útj a a lka lmával azt tapasztalta, h ogya k é őbbi
Bukovina katonai t ' kint et be n kívánatos ös zck ött Ló ül szolgálna .:\lo ldva és az újonnan
mpgszerzett Ga li(' ia között. zonkívül Bukovi na meg zerzése a ke l' sk d Im t i elő ­
m ozdítaná. (O. :.\1. .:\1. Xl. k ö tot, IV. füzC't 114.).
J5 l 2 -ba n az o ro zol. ~ g lalják I ( KAI NDL, [t. FI~. i. m. 4 13).
16 Buk o vin aős lak 6 i ukl'án o k,román o k. románok a XlJl. század táján kerülte k ide,
mint púsztorn 6p, k ósőb baz Iföldre i le zálltak é földművesek lettek. A hegye kb n állat-
t e ny észtő k és e rd ő munk ások . ( llandwb.JJl.- 6l5). z ukrán ok az oroszföldről, aliciából
jött szlávoknak az utódai. K özb n :\ Io ldvá ban a I gnagyobb rész ük az előretörő ro mánokba
szívódtak fel és későb b, mikor ~lo ldva Galiciához tért, Galiciába vi, zavándoroltak.
17 lIandwb. l l l. 6 J4.
I .\Iiko r a gali ciai tel(,!)C k t t obo rozták, Bukovinába is hí tak n émete ket.
A g,vakol'i hívás miatt a jelentkezők záma o ly nagy vo lt, h ogy nem fértek el GaiicIában,
tehát a fei esi g('t már 1782-b n Bukovinába v itték át. A n óm C't parasztok e l ső hulláma
azonban n em a k I'mányzat tC'lepítőakciója követk ezté ben inch"t meg, han m gy
hivatain k esztelpn kij('1 nté e miatt k ' I'ekedte k fel a BánátbóJ és mM 17 2-b n ez r-
nowitzba Il'k eztek. ( KAJ~OL, ll. FH. i. m. 373).
1 9 .. ' lSTOlt, 1. : J) l' natio nal K ampf in d e r Bukov ina . J.
20 1fj. /)o11lokps F er IlC 32 6. ( Il. ) Ké .: ,. nagynémetek fakite rme lés l. faóge.
tés el foglalkoztak . k esinálták a házakat. Ezek jók voltale Ezek úgy órte ttek a gazdál-
kodáshoz. l\ l i úg, e l voltunk maradva a gazdaság i !wltúrábnn."
21 Lúsd nl' meh'knól, szé ke lye kn é l.
22 sz(\kt' ly községek kiiz I b n kemén y ítőgyára k, malmok, sőr- , szeszgyárak ,
flil'észtele pe k , gyapjúványo ló k vollale
23 Xagl/váradi Lajos 3 é. (l ) Hi. : "Kukoricát n m l tt vo lna é rd m s tennelni,
mert 80k mllnkíwa l jÍll't ('S nC'm mal'lldt volna id ő ft hagy mára. románok m egt rm Iték
a búzát 's kllkoricltl, a kenyCl'ot m g megv Lték a városba n. h ó na alá vette, úgy vitte,
mire hazaért, mind lIlt'get(e. "
.\ 1.. ag!looradi Lajos 3 . (I) Ili .: ,, [rj ák a romÍlnok, e lment k a magyarok,
nin s kítpm;zta, hagyma."
25 XagYl'lÍradi Lajo8 3 6. (I ) Hi. : "A r mánok gyümölcsöt termelt k, körté!,
zilvát. .\J i Illl'g ('Sl'rl'ltlik. l~g.vsze[T 5 - 10 !<oesi kiabált." •
26 ,1I iklÓH j 'lIa 5 l'. ( 11. ) Ili .: "Voltak ott lippo"ák, úgy nev ztük. Úgy bp zél-
(('k, mint IlZ OI·oszok. D(' azok f(' lrc laktak. Fuvarral h oztak gyümölC'söt '8 rnovie körül.
Ez \-olt \'ug) 60 kilométerrC' tö lll nk. Árultúk az a lm út."

9* 131
 ~i Ul"c1 Kes:\'YEH, K.: K ~h't()dol()gii
I'ltorii (Szov. Etn. J 946. J. J 20.)
2 ~a,gy()n sok román faluban, aholl'ut ~n jöv v(>ny('k laknak. o. romIÍnok, an(·lkul.
ho~y ma,gllkat rut('nekllC'k t-izámítanák, \'lIt(>nul br z'-Itwk. (XlsTOn, I. i. m , I 2,)
Fogí\{lji. trll idC'g n lako "á~a i ily 'n román ukrán kr\·C'rt~k. ún. "IWlZ". "zpkpl,' pk
is ,g,Vakmn Í1g) b('sz~lnC'l, róluk. .I/á,./oll Fcr /leli 76 P. (I~.) a.:" Itu,,'!zok azok, tudju.
olyan ukrán-oroszok. A I'Olllllnok Cali iából származlak. olyan rllszol \ 'oltak. v(',g,vüh l'
Ol'oRRzal, mé,g \'oltnk ol~ ' anok i>l, akik n('1l1 tudnak I'OIl1Í1nlll. Danih\ 2 kilom(-l('1' tíl\'ol
yolt, tiszta 01'0 z."
u Lá cl Xl TOR, J. i. Ill. l 2.
30 XagYl'á,.adi Laio,~ :1. (\. (I) Ili. : ,.Itadil(' volt n jtll'{IS. 'ött,ltol Hiit!'t II.(
\oll a piac."
3l Mátyás J1ályá 50 ó. ( .) Ka. : .,l1adikon II kozs(>glx' lllakOIt hét n Imet ('>lnlíul
akii m(>tcrro r gfrrt (Alt-fratautz), I ~ b ~pítv, a r'omán r~sz. l'on1án falu
hat rán y It annyi n mpt, hogy n mi inkk I gy táncot tudtunk ö, z állítani. k <,Ijot -
t('k a mi tán ainkl a. mi n1('~ az ov(-il h(' , k míívrllC'bb('n jártak, (k ('g 'általán IWIll
lük 'dt k."
32 .Holnár Anial 67 \. (A.) Ka.: .. A románok, ha tánC'ot turtottlUlk, ('"nk f i I!-
álltak a mi kapllnkbn {-R n zt k. Volt Í1~y, ho,gy valnki rlknpolt ,gy román m 'Ily C'Sk(\l
(>" vitte. ~y járt az n KotIÍlneik." .
33 TJa nz e~'yiitt(lö nPlllzpti (>g< k nllam lj ikplll'k a tlzÍlmn \'o~j nogyOIl k 'vPs volt,
\'a,gy időközhl'n úgy ml'~('''nppont (lásd a kövrtkC'zó fpj<,z<,tPt), ho~, már rwm tud It
',gy dül g. tán ot kiállítani, közö n hu'tottAk.
SI" bllkovinai sváb falvakban ('Lhan,g..:ik sok olYfln Il(>pdal, am I l IlpmC''<ak II
Hajna mellett, d ,aiiciAhan {-s Dél-Xpm('tol'8zágbnn iR nw,gtalálhatunk. Az plőbhi
hnzávaL való kapcsolataiknt a kivánd lrlók ugyani sokáig Jl)pp;tort III k. Ep;.\ 1911-bt'lI
Bukovinában jár'l kutntó Ilw,gállapítja, hogy n II ~nwt k öltözetb n szoká~bun, I sz(-d-
~nódban m nnyirC' azono~nk n 'sehrl'c!ö-vidéki n('m t kk I. (r lNDI., IL FR. i. m. 3 6).
buk \' inui sz k Iyek JX'dig llC'm('Hnk h'lj<', n uz II s szokásan 'ogot rizn k t\ .'zpk 1)-
fö lddel, dC' nyolvjál'ásban is azonosak. "
36 A 'zatmárba, Ilunyndha, UI. Alduna vid k(>re t I pult 'k is sokáig tartják II
kapc olat t a Buko\' inniakkul. ht'rt Icndifalviak pl. mpg s k ig Ha I r I hozntnnk
<'gy vis I ldarab kat.
31 ;;ÓOl A nlal 3 é. (f) ~[a.: ,.lla n m olt kivitel, a k r 'sk d "k Jl('Jl1 jöttek pI
n krumpliért, m R. z kell tt fuvat'ozni,
37 Aki gy kicsit "m'gszt'I'('zt IlUlgM" Erdél I)('n, \'n,gy m .I'ik{\ban, merl I1('JIl
kC'lI tt , záp; elni a , ik rl I II g l, hazajött.
S okan vi szajönn k pl. Ll rt lendifalvál'ól, tn rt g~sz, gü'l n I v je. ('kkor
még mocsara a t(>1 pűl R Iső v bell tapasztalt nag {u'ad s ('Iriasztotta kC'l.
38 Lásd Fogadjist nt Józs ffalvál.
40 PI. Radalltz n. 65 %, Suceaván 5 <}o o. ném tek száma. I llSt'gít
között v It Gm n Lorf ném t község, főleg az ist n git i kn k volt v r s kap·
solatllk, - az undrásfaLviak p~dig I ófratalltznl rin.tkoz k. I t n cgít s Fogadj-
i. l n között Badaulz mind az istellsegít~i<,kn k, mind a fogadjisteni kn k kap solntllk
volt v I , F gadjist ntöl délI' Ttzkany, Józ ffnLvától szak ra pedig Ws st i n m t köz-
sIg fi kűdt.
4l .\lik r t\ molclvai fcjl'd I ms g Bukovina cl ' Ii l' szébcn k I lk 7. ben
tart mún s7Alki f(>l' a lengy I k fellnhat6 ága alá k !'lill. k rlállan gaz la8á i I hp·
tö g k, úgy látszik I'ŐSC'1l csáhít tták Bukovinába a I ngy<,L kC'r sk elökel. ( . 1. ~\1.
Xl. kötet, 10. füzet 30 )_
42 Lúsd a 40. j gyzel l.
43 Lásd a 40 j gyzet t.
44 Fábián Gergely 45 '. ( .) Le.: , z az ok mb r, aki o. lud lU n t dl pja n
másiktól. ÉIl a ném t ny Iv t úgy I ptam L. Nem tanllltam iskol ba, nem koptattam
padot I'te . .\légis tudom. Katona!'!ágtól."
16 ak 15 köz ég van Bllkovinában, ahol II m t k Iwm laknak. (NlI-;'rou, L i.
m.2.).
48
táncanyag tál~yalá ánál módlmkban I 8z látni, hogy o. románok kat n vek
latt pl. m nnyi táncot tanul tak .
• 7 Lásd a kö etk 7Ő fej z t t.
bá skai mag\'arok több dalt, uín t m gLanulnak t\ z~k ly ' kt I, többt-k
közöt a. n~mrt red Hi f-(;n ~ tő t.

132
 It ~\ "I lum(lá" -t (fUpUpll -R) Hokúl~ IWIll tudták min' hus/,nállli. 'okalI ki(lobáltlí k.
1l!\Illl'lyl'l . irkt'itnt{lIIuk luu<znúltúk. \In~yaror"zá~oll Pg;. sP~l'~('n vi!'! lik.
6U \/ általunk \iz!'gúlt I,UI'ácsOllyi, húsnlti, pÜllkilSCli szokás k, aJlwlyckkd II
d II IllÍn t úli kiil·n.\l zd kritil úja kö\ctk('ztl'b('1l nll~~ nl,,1.t ft'lhngytak, Báe, k(lban mtlf!
lll!' '\·oltuk.
61 Egy gylijtotú""llm v(\I(·tlpnul Hzt ~l kljl'I('nttl"t h·th· I llJ]('uk m, hogy némt·t~
PI' -d -tiL Ann~ irn Il\(,~ értödh'k, hogy c.uk ho,.sza. kl(·II~t'szt(·It··!i éi; rúb('sz~I~~ árán tud-
tam okt't rúbími, hogy lI:!ml-! l l'mlltaSf<úk ul.Okat. Bár táll('aik id('g('1l pr -dl'«\v('I, mint
Illíu' l'mlítl't t uk, t is/.táblln vUllnak, UJ; út\'ph-It 1l1111(11I1lllY iSZOl' u/,:f!\1 II m gkiitpss('\ YI1I-
lot túk h - hog, lIg\ l' 1\('m írjlt Jlwg."
62 LOl'd~ 'AlI~a 52 t'.. (Hzntmúr) (Jn.: ,,(:al'ílll J1('1ll 1\'lwt, hOg) II "zl'kl'lyst"g
lIH'gcsinílljll It mugá(~t, uwrt kp\('''('1l vug) ullk."
63 '1\\11' I(.tuk ('g;\hekllpt'solúdil .
6t \z k II hú 'sbodrogiuk pl., nkik ('snk k(·\(I, holmIt hozhuttuk magul,kal, hOll."
kílll{·ljl·k ViRt I('tük(·t, 1\('111 hordj k, gondo.'un 1'lmktlÍronák, Idunk "nt fdöltik. Ipg-
t öbb '1ör csak tlnl1t'plörc hordják.
6& I í~zp, ft'jtos púmúikll(, kl'nd " lk -t It bú', hodrogiak I gllagyobbr Iszt ma is
IIbha ~ tnri!'!zllyálm I>l'\'nrl'\ It tartják, am lyikbcn sik rult az kat magukkal hozni.
II IIn 'onlú jden (\g az, hogy a lakodalom búl le z, az lőbbi állupotot jóval túl-
~zúl'llynl6 ti r ll'! 1I1('~mozdulás, h llott II közö 's gi él('t múr hanyatlóban van. D /ot
t'thniklJs Rzírwzt'!('t jl'l'nto tl'lldíeió II hu/o() omlÍnyok 'rög ~-Iszámolúsa m II ti i töme-
g("'/\ (')!) bt' t udjn I ap 'sollli ük·t IlY- p.y mítl pillanatra.
~7 .\ tlÍnt'él('( formai nlnkulúsll t i. nl. Iső kors:7.akban a t I pi.iIt\ i adottsá~aik
(Bukminn \'\'g.\('''' Ill·mzl·ti '('gi össz t tele), majd nz írj tér (Bú ska) hatám llen r is
It I('gllngyobb társadnimi Z(U·t,l\g k 'pél mutatja. gyullakkor n tún a J yag form II i
a lakullÍ"ll It I ,/otkulönbözöbb hat Jknnk nyit utat.
Q

JEGYZETEK Z 13. ll, ZII EZ

l ,'z DE ZKY L. i. m. 4.
2 .1l áiyds Mályás 50 {'. ( .) Ka.: ,,~likor múdéfalvi ütköz t volt, m II kült k
IlZ 6,;; ink, III 'rt IlC m' k \' Itak." LOrinc An/al 3 . (l ) ~I a.: " z o ztrúk g II rúlis
jlllluárban "SgZ g) üjtólt(' az ornzúggyű l t ~\ défalvára {> a gyül ll , mikor látta,
hogy 11('111 az Ö jo\ám dolt <,l, regge l Iö\' tni k zdte a falut. 200 halott, I tI, az j zaka.
A II m' cf1aládokaL kifosztottilk. n marhákat ('lvitt k."
3 A z(\k ly ki yálld rlág e~'ik ka az 1763-a term Iketl n év. sík, nh~nnall
a I('gtübb(-Il jöll<'k kl, v lt a Icp.t rmók ti nebb. A zavar~ú k miaU II füld bov tetI n
mnradt, bár amúgyi. nl'lwzclI bÍt·tn 'k t l'Itartani. (8 "TH i. m. 19).
I 'cb Sil/én Bcrnátné 50 é. (A.) Va.: ".\ purhantoll nagy a II mz t, ot a r ko-
Iloknnk dolgoztunk. Ott jobb volt."
6 J/dll/ÓS .lfátyá 50 é. (A.) Ka. :
8 1/!ítyás Jlólyá,~ 50 \. (A.) Ka ,,' gy tu(lom, hogy ~lútyú. falvi I háli
IIZ ósüm. 'g. hllllom, hogy ~Iíttyú 'ok vannak 'síkban, Ráko on é~ .ladarQsoll . .\likor
UI::!, -han 'Iőször voltam '"ikRz('(wlán, hogy ('ladjak l'gy púr lovat, él'deklődh'!l1 akkor
II \látylÍ~()k ~·Iol. \ zt mondtl\k, hog) Há koson vannak. D oda múr nem tudtam pI-
nit Ilni. Cg.\' mondják, hog Illi Kardfulvár6l val6k vUj:{yunk."
7 .\1 ikor II pn"<zt ilU\! (',;úllgók Jlll'ghalIottúk, h()~) u bukoyinai ,zék ly k kitl'lt'-
pIlItt'k, ok is ft'lkl'r\'k~dh·k. ,\ ·z ~k Iyt'k azonLan nem Rzín· .. ('n fo~adtúk ök t, ml rt nem
tl1rtják mngllk közIIl vol611111 . ,,\Ii Rzékcly'( k vagyunk, ök ll( III Rzékclck, ők c"úngók."
(J)ollloko., FI/'elle O ('. (IL) ia.).
Lúsc\ 1\ II L HÉHZT.
• Bál/i. Lojo8n{ 67 l'. (II.) Vu.: "Egy román, ha bejött, h 'Il:Y zt a fülN, nehogy
valami rn .. "mt mtlluljOIl." Pé/cr BfIlcdd: 4 é. józ!'l('ffuhi (a t vúbbiakban J) Báta. z{>k :
(II tO\'l\hbitlkhlll\ BA): "A romúnok ('lnwntek n tl'mplomba {. végign Iztek mindpn
"zl'k!'h- p"kiIYot."
. lU JJlÍI/i8 1.ojo 116 67 Ó. (11.) \Ta .: "lIlldikfnh'án ti .\ndrásfulváll uz iplU'OSllk
IlIlnl! tt'k voltak."
II lil\(I ik flll\'l\ II 'ok I 'Il/oty('l va utu!> \olt.

133
 .2 "
T yi ztorok pl.

13 21,fiklós Péter 50 é. (ll.) Ki . : " l( ővá l'iak, románok, addig szolgáltak, míg
megvett k egy darab földe L"
11 Puskás Odön, szövetkez ti igazgató, Bonyhád: " padlanton lakik öreg
Oábor József asztalos. Benősült a hadikia k k özé. rzulán J·óska bá volt a n('ve, d nem
szerette, ha úgy hívták. Ö Gábris Jó ka volL Oovása sz intén b('n őslilt. 1st n , egítsel1 a
Tyisztorok és Potápiak n ős ültek b . 1929·be n, mik o r II pszámlálás volt, z(' k kÖ7.ül
egyik em vallotta magát r ománnak, őt megs rtödt('k, ha románnak hívtál<. Na hallja
az urfi, n e m ondja m égegyszer. "
16 Lásd: }(1 ·VÁRDAY GYULA i. m. ]37.
16 Lásd: KIS-VÁRDAY GYULA i. m. 137.
li Lásd: Krs-V RDAY Gy LA i. m. 137.
18 ILlés Dániel tanít634 é. (Ha.) Cikó (továbbiakban i.): ,,1935.ig jaj \'oH
annak a legényn ek, a ki egyik szegről átment a másikba mulatni."
u B ónis Lajosné 64- é. ·(rT. ) Ba.: ,.so kat loptunk a ném('tektől, meg a románok -
t6l i ." - Papp J ózsefn é ( P.) Va.: ,,~Iagyarba vagy román ba ké rd z" (a ro l11ún és magyar
táncokat ért i alatta).
20 Zsók Antal 63 é. ( .) K a. : " J ött('k románol, sz6gállak (IS kik(' r(,flztelkcdtek
magyarnak. BeházasodotL, o zt magyar lett. )Iert magyarból nem I('!l t' mt\n soha. "
21 Gál Lő1'inc 57 é. (J. ) Bá.: "A hagymal rmcszlést a r mánok 11 m bírták fel-
fogni, ut6bb már ők is termelték."
22 Andrásfalvi György 44 é. ( .) K a . : "Bukov,inában a mi kÖ7.s lgünk András-
falva volt s k ét kil ométerre Fret6c. gy híttá k , hogy Ör('g. Fr('t6e. Fret6ci V6tyi román
k öz ég. )lagyarország nem kezdett R omániátó l kövctelőd:wi, addig mi o l,\'an voltunk,
frátye. testvér, dc onn a ntól, h ogy k övete l ődzött ~ l agyllL'ot'flzág Erdélytöl, h a dm('n-
tlink malomba, n m a régi románok, han('m a fiatal k ('sak úgy mondták: c1utyilC'
Budapest. "
23 Márton F'crencné 76 é. (F.) Va.: .. )[it teh Uelll vo lna kéL gye r(' kk('1 gyehet.
n a otth on maradIam volna a románok között, csak (' Irománosocllak vo ll1fl. kúrhO\'á
kilép It a fiatalság, csak azt hallották, mind o lyanok vo lta k rég('n (I, magyarok (mulatott
rá ('gy csúf ki s leúnyra), o lyan cigányok."
2 1 Domokos Pál 85 é. (lL) Oa.: "Kivel·trk a flze l'bC' kel l'fl jöttek amagyul'
urak. H a tudt uk volna, h ogy kivert szerbek hclyél'e jödink, nC'!11 jöltünk volna."
25 Oyö ngyösbokrétába hozlák C l a s7.ékelye kel is. s7.tk('l,v vis 1('( divatba
jött. Felvonulúsokkol' a szomszédos vitézi t('I('[>ek lakói is ki',lesönkprL H7.!lk('ly \'is('letb('n
"parádéz tak " .
26 Domokos Pól 85 r. (Il.) Oa.: " Ilogy valami k or I('sz olyan kOI'l'll:ak. am('ly ÖSS7.e fog
bpnnünk t gyííjteni, !1('m tudom. El vagyunk szomol'odva . .\1 i ('suk ('RÓ ('1I(' n agyunk
('lhe l,('7.vc és hogy ne éhe7.7.ünk". - Bónis Laj08m( 67 é. ( II .) Va. : "Szél Hlgyunk 8zórva."
27 Fábiqll l11iklósllé 40 P. (AJ Ka.: "Sincs v('Wnk búl I, ott hllgytuk BácHkába,
)1('m úgy, mint a felvidékipk."
28 ':ŐC8 An/al 3 é . (1.) ~Ia.: "A Bácskába m(~g magunkImI hoztuk a koesit, a
HZÖ\'Ö zéket, a szekrény('ket. _'I ind ott kellett hagyni, miko l' m('lH'kültünk. 10 kilo-
métere~ földúto n kell('tt jönni, a kocsiról mind(,!1t I('dobállunk, ('Ruk ft ló ubrnkjll maradt
l11('g, m('g a I('gfontosabb ruhanemG."
29 ,l/árton Fcrencné 76 é. (F.) Va. : "Fclv('[tünk öt ing('l, ann,vi marndl 1l1l'g, ki
mC'nnyil bírt felv('nni. Én felvettem mindegyik I('génylwk egy-cg" ingel. Ilat ingben
\·oltam. 7. ör('gnek úgy könyül'ögl('m, vegyen fel ő iR ('gy('l. Azt mondta, Ill'm, c!l'g
az !1('ki. A fejlőK párnákal meg úgy hoztuk ki, hog ' lal'iHzllyába varrt uk."
30 Főkrnt 'Yür[t('nberg, Badenbő l valók. XVIII. fl7.117.fld mÚf!odik fp]{'hl'll
tel('pültek. , 'zokús, vis('1 t, j('lIeg flz('rinl különböző c80 po l,to lmt ulkot lllk: J . l7.m{>n~' ,
)Iuesfa, _\I aj, Ki smányok, 1\ idas. 2. Vc'm('nd, P alotabMfló k . 3. Ci kó, ~l öesP ll y, A parhunt,
.Kisdorog, Vamsd, Kis \'ejke, Zomba, Sagymányok. (2ula uf 111'IlI'i k 1\-2 (O. ~.1 a).
31 zakács Anlal taní tó, Bony hád: "E l ős7.iir a buko\'inttink jöttele Ök s7álll úk
meg a föld hivatalt. 1944 után sokan k ijöttek a 'zé ke l yfö l c l!'ő l i'!, főként Csikból, (lyergy6-
b61, főként a szegényebbje".
32 P éldául Gyomár61, .'l ezőt úITó l , HakamaZl'61.
33 194-4. után a Báes kábó l a magyaro k közü l i8 Ho koll kij ö!ld a zék ly kke l
együtt. P éldául sokan vannak Hegőeé l'ő l, 6 s7.ivácról.
34 ' VlTI. századi kivándorlás.
35 LO ~'ász Anna 52 é. (Szat már) a.: "A magya t'o k mind áljött k a Bács kába.
_'li is k ezdtü nk mozgolódni. H ogy maradjunk mi is, ha a magyarok m Illl(' k a Báes kába 1"

134

•
 38 Lovász Gáborné 46 é. ('zatmár) ,a.: "Itt nem. zokatlan, vannak székel~'ek
is, m ~. vannak d \Ividékiok is."
37 Fozeka8 Vilmo8 20 é. ( Il. ) a.: "A svábokkal jóban vagyunk. Ht van két-
húr m némeL .\I {·flzúr s k, Bi h fék. Eljönn<,k sz~pE'n akapuha. Egybo mq1:yünk."
(K isdorogon pl. még ma is sok a sváb. J I iába vannak felvidékiek is, a székely k inkább
az l őbbi<,khez vonzó( lnak.)
38 Fazeka8 I' ilmo8 20 é. ( I l.) ,a.:" fiatal kap I<'ghamarább oimborát, neki
mindeg ném t, va~.\· bunye áe, rsak jóbarát l gyen. V l' kedé csak e l ső évben vo lt.
) Iost már Karavic'l (Il bllnyt>vá 'ok v<,zére) is lekozolt. Mo t is a legjobb cimborák. Mo t
velünk egybe van az Pgl\f!Z bunyl·váe."
39 Forl'Oi Lojo,wé .32~. ( 11.) Ki.: "A fiatalság itt pantalló t hOI'd. O thon kinovet·
ték volna. Báe'lkában m(-g zf!inÓl'OS fE'ket nadrágot hordtak."
'10 Ber kka l 8lván 35 é. ( j idék) Ga.: " I{'itka hely, ahol a nép belevogyül. Olyan
hel en k v r lnek, ah I a h{tzaflulandók hiány znak."
IL Péter Jenó 50 ó. ( l. ) Bá.: ,,~lost miir állandóan járnak a svábok zöld ég rt
a k rtb. 'sak v tte és vit,te, ha szüks~gl' volt ní."
42 Fábián Máty(umé 45 . (A.) ( '.,eng ol (a továbbiakban Le.): "A zomsz d·
a zon nak nagyon totflzctt k a k ndők. Jaj, zt húzzuk rá, n e m azt a másikat. Nem
.akarta, ho~. a pár'llák pl\[' s{wal Icgyont>k. l1át a német a<.;:3zony kpdviro legyen neki."
43 Sebestyén B rnátllé 50 é. (A.) Va.: "Én megszoktam, do az idő ebbek nem.
Az ap' ka (az apja) m{'g ('Ihetett volna, c ak ki sit. volt beteg. :\leghalt. 3 éves v It,
hog m 'ghalL"

JE YZETEK lJ 1. ItÉSZ Il EZ

1 blUElI l. i. m. 40.
2 Mátyá8 Jál10s 52 éves. ( .) Ka.:" l' -gi táncokat a fiatalok is táncolják, de
nem olyan a mozgá ' uk, t lakodnak. "
3 Fazekas Vilmosné 50 é. ( Ll. ) Ga.: "Jfóg fiatalabb koromban az ördögtáncot
j" tudtam. pla~ nig ugráltam."
4 N 'meth F ,. ILCl1é 52 (\. (l) Zá.:" fiatalok olyan bolondul merUle k, úgy szök·
ndc. A la"lslt jobb is."
5 A Rzékel. fiÁg táncanyagának nagy részE', alig néhány polka 6s valcertípus
tél'b'n é" idilh n k('let kez t.t variÍtnsaiból áll.
6 Faragó Péler (Ószivác) a.: "Az ipnrosok bp akarták hozni a korcsmába
ntleL'rt (\~ It tangót, dL' mi pal'u'lztl<,gé nyek Iwm tudtuk. ~\lit taszigassuk egymást, mint
RzumÍlI' l\ flJ;ekl·I'ét. J,,·tt iR b l, lőle dirr·durr·. I Ln akartok, bérE'ljcLek egy koresmát és
m ndl'l'II0flkod j t\t ok ...
7 BallÍ::8 ./el1fÍ 10 é. (<1Yl'rgyóalfalu) Bii l'/,,,iiny: "A t.Ílnc az olyan, hogy az úri
jll!L'lligplleia l\ \)O"ZtOllt, a (''l('I"J:tont táneolja; arni mindpnütt í~y van."
8 PI. l\J; "I<:/. n/; l dltlué" címíí táncot l\ papolc ille tlNl mozdulatai miatt tiltották.
~ Xag!l/'óradi Laj08 3 6. (l) .\Ia.: .,I)én<,s EI<,k istensegítsi plébáno tiltotta
a tíllH'O:'! iiHflzPjiivl·tpll'ket. J La Ill<'gnp"lz<,lte, hogy ft mlllat'lÍlgnak \'égo köz ledik, odament
Í'fl előfll.ür a I('íln,\'okat png CI tP k i és a fiukat még \'agy egy óráig zárva tartotta."
10 Erdó8 ,lá::8C/l1é majmli tm ítónő be tanította a 14 - 15 éves leányoknak a követ·
lww tÚlwol nt: J. 'Ilon \'éd k<'I'ingő'. 2. 'Lassú mn~yar',:3,' Bihari toppantó' , 4. 'Gólyás'
(EJ: utóbbit Bukm'i luíball i'l túncolták, a Il'gifjabb gl'lwrációnnk m6~i~ itt. kl'lIpt.t m<'g'
tanulnia). ]\CÍ/lIIfÍlI álldol'1lé kisdorogi tanítónő pedig a kÖvl'tk ző táneokat tanítatta
hl'. l. 'Tp ,,1:('-kl'I.\ Vil)Q, (\n lI1'g magyal". 2. '!Lad(l pl tP kic"ik ' (F nyegetős). 3. 'Egy a
kpt tő, h á 1'0 111 (,s nég,\" l' AJ: ajtóig, Illeg "isRza'.) (A Buko\'inában iR táncol ták.) 4. 'Uólyás'.
~. 'Vpkonydeflzlmk('l·ítés'.6. 'I:;árgát vir'ágzikarep e'.( honvéd keringöt szintén szán·
d(\kl~bllll nUl IIwgtllnítani.) - ](0Ilc8ógh ándo1'1lé lengy<,li tanítónő a követk zőket taní ·
totta bp : 1. • \ ékon.v dl'flzka kerítés'. 2. ' Ez az <'n szeretőm'. 3. 'T székely vagy, ón meg
magyar'. ( Ttóbbi 193 ·ban tanulta az mlít(' tt táncokat. Egy alcsúti tanítónő taní·
tot tn bp.)
LL PI. n Oólvá".
12 gyttnúg,,; \'o lt, mint a nót{wal. - Bajai Jánosné 50 é. (R gőcze) Va.: "VaLaki
lmzajött, mOlHlla, tanulta l'zt vag,v azt a nótát, csak kimontek az utcára és addig tanul·
ták. míg m og tanulták. "
. 13 Porkítr Antal ncv<,h z fliződik lla likfalván több tánc Iterj dóse. Állítólag
Q hozta a l'llmbt\.jt B l'kóezról. . zt mondják, 2 táncot é 300 dallamot i m rt.

135
 u Jfátyá8 J1ájyá8 50 é. (A.) Ka.
16 SebC8tyén Adám 27 é. ( .) Ka.: "lIa lakodaImon tanultam valami úja(, d-
mentem a fonó ba és megtanítottam."
]6 Gáspár .11átyás 50 é. (I) Ma." A muz!'likáR, ho It tl\l1COt Ill'm tudják, n nl (ud
muzsikálni. Akkor úgy volt, hogy It muzsikás felállt (~s ICRzállott a dobogóról (>~ b('-
lllutatta, amit (anult. ~okszor nyál'on át !lwg(anulta (;~ télpJl át llwgmutaUa. Zt!í.1l
bekövctkezett II tánc."
17 Erdó8 Józ8e/né tanítónő (Gycrgyóalfalu) _ 'Ill.: ,,~Likor 30 40 6\"n'l ezp!ött
A Ifaluból jfaluba jártunk lakodalomra, mC'gbámultuk n 'ceppC'l'-t, ' azt mondtuk,
milyen jó voIf.a megtanulni."
]ij László Medárd 4 é. (l) Il i.: "Az' Ádám{>' tánc úg.\ ~züll't tt, hogy 'olt ('gy
Ádám nevezetü ember, aki ezt nem tudta táncolni. X<'!l1 tudta mikor k",1I toppantuni.
Az asszonyok nézt('k és ne\'ették."
19 .\lajoson pl. a 45 50 évcflek lhatározták, hog) m('gtnnítják n tÚIl('(~1 tb(\1
kies'tt fiataloknak a hllkovinai táncokat. Igy tunítottúk 1)(' ].j. 16, 17 l
PV köriili púroknak a "llptfél '·t", "Karost", "lIát'mu!:!t", "\,iricH(',,t" "KlazUl·-polkát".
Táncfelújításk r az egész falu összt'jött, olyan jóíz(ie n tÚMoltak, mintha bálban lelt 'k
,,0Ina .
20 Az alsz€'giek és felsz gi k kiiJön csoporto ulását iit az thnikus lkül()nlllé~
vúltotta fel.
21 Az utóbb kelE'tkE'zett Ki ·JÓzs ffalván csak magyarok laknak.
22 bác. bodrogi Garán és Vaskút n IHilön ,,~Iagyar utca", "Bunyevá.c utcú".
',,~Témet utca" volt.
23 Bajai Jáno8né 50 é. (Hegőcze) Va. : "H.<'gőczén v gyes llép lakoU. Külön-
külön volt a mulatságuk, mindegyik más napon volL"
21 A németek táncél ti elkülönülé polgál"O!lult kultúrszintjuk miaU szinte min-
denütt általáno '. - Va8kúti Györgyné 5 é. Va.:" nl'm t k ugyan nem jött le a mngya-
rok közé." - Lovász Anna 52 é. ( zatmár) Ga. :" n~met€'kk€'l n m jártunk egybe."-
BogINJ Gá8pár 3 é. (Szatmár) Ga.: "A katholikus s rformátus magyarok és tótok
gymással táncoltak, a németek külön."
26 Deák Anlol 64 ó. Va.:" korcsmában sokszor verekedés volt, ba ném tet.,
paranc oltak."
26 Lovász Anna 52 é. (Szatmár) Ga.:" románok legjobban ö sz fogtak nag.\.
körbe. Körül ugrál tak , meg visongtattak, ujjongottak. bórát ol an lecr kbe jártá.k
s tapogattak, mint a vnk nyulak." - Va8kúti Gyöl'gyné5 é. Va.:" SI. kelYE'k mludig
tapsolnak, meg a c izmát veI'ik, simán nem tudnak táncolPi." - Lot'ász Anna 52 (-_
(Szatmár) Ga. "A németek csak c. endest, simát táncolják, tudjuk jól, nem ugrú-
lósat."
27 Bajai Jáno8né 50 é. (H gőcz<,) Va.: "zenti\'ún i (r('göezei tanító) szép II
táncol, olyan jól szerbül mulatott a multkor."
28 Fábián Antalné 3 é. ( .) Zá.: J> b ólzarábiaiak úg ('h- t tték magukat,
a földre is lef('küdt k."
211 Bóni8 Lajomé 76 é. (Ll.) Va.: "Az ukránoknak a sarkukkal k ('11(' U kiv mi."
30 Domoko Pál 5 é. (il.) Ga.:" zerbek is csak kül'b állnak." Palkó . lmbrll.v
(II.) Ka.: "A szerbek is úgy ropocálnak, mint a románok."
31 Érdeke módon figyelhető meg a gazdasági tér halá a a ~I lth'ábun marndt
székelyeknél, kiknek táncunyaga a má ü'ányú f('jlőd<ls következI b II (a románsÍlg
fokozott társadalmi fölény e miatt) erős román hatú~t mu(al. Fábián Péter 3. ~. ( .)
Le.:" molch'ai magyarok újjonganak, ugrálnak tánc közben. sHzonyok, emberek
körbe fogódznak, úgy táncolnak."
32 Tamá8 Gergelyné 70 . (I) Zá.: "A polka II m magyar, han m nl'Jl)('!('!'; nóta
volt." - Péler Benedek Józseffalva (a követk zőkben J.) Uáta8zl'k (a köwtk zőkben Bá.) :
"A kalup ném t tánc. "
33 JliklÓ8 Péter 50 é. (Il.) Ki.: "A némoteknél legfőbb volt H yalc r. "
3~ .Némel Enci 25 é. (I) Zá.: "A 'cRattogtatós', 'fenyegptőf!', n(omete. volt. ,.
36 Gá8pá" Jáno851 6. (I) .\la.: "A románok ügy HZ rntték a sítrdást Bnkovimi-
ban, Erdélyl,en ellenben I ill Vit volt."
36 Fa1"Ogó Péter 3 P. (Ó,:;úvác) Va.: ,,:\Iikol' jugo8:dáv jdö volt, mllRzáj .... olt II
kólót egy este legalább kétszer táncolni."
37 Ezért l1€'m muzsikáltaiták k zdeth n fl, hörút &s ft rllH('fi. ca·j, t'. ak túncolták.
38 IIadik/alvi I8tván tanító (I) ~Ia.: "A keringől mug lU' küteles ('gll€'k tnr-
totiuk. ..

136
 38 Gá8]1ár J[átyá8 50 é. (I) :\la. : "A románok is lj öttek közibünk. okszor m('g-
pórtuk (ml'!!:\' "Lük) n románoknt. "
40 J\.(!rCkC8 Holdi::8árné 54 ('. (lIunyatl) Ki.: "Egy volt mag ar, eg . volt romún
tánc." ( hun, adi mag 'uroknak . zinh\n ken\8 volt n számwc t.('hát nem tudtak volml
külön táncot kiállítani.)
( l Soriliné 3 . Va.: ,, "\ ma/Zyal'oknuk és buny vácolulUk együtt volt tánellk.
A nómptcknól Jll<'gint külön." - D ákAntulnc\ 44 é. Va.: "Később it bunyevác ok ös loP-
mentek n lllagyarokkal. yermckkorombun m(~g 5 6 gy rmek volt egy bunyevác háznál.
Akkor klllön korcsmújuk volt, d ('g, l tL ~l('gfogytak. Egy korcsmába k('zdtek járni.
A mag) aroknál szintén k v(',,('bb I tt a gyerpIc németek számn nem lett kevesebb.
Ezek külön i~ muradtak."
.~ Gál Lórinc 50 C>. (J.) Bá.: ,,\ Jll~ mot zenész lm('k I('írt uk II nótákat. oha nem
kell Lt mondani, ('gy('zmén, volt."
43 Va8klÍli Györgyn 5 é. Vu.: "A fogságból meg rkezptt tizenegy legény.
t) hog !' III tudtak beállni."
41 Gál Lórinc 52 é. (J.) Bá.
45 Faragó Pélcr 3 \ (6szi\ á') Ya.: "Voltak egyes fiók, akik tudták akólót.
ukik b voltuk knp('s lódvn n tár·8udulombu."
46 Faragó Pélcr 3 . ( ~zivác) Va.: ,,~Iink n vulcert nem kedveltük, a fiatalok
II nOOn ig n. lln vuluki vale 1'1, akart. zuvurtuk a n metekhez, utóbb meg Ul. iparo-
okhoz."
47 Faragó Pét r 3 é. (6szivác) Ya.: "Xémelyik olyan f('lfogá al bírt, ügy
bC'gya.korolta. magát, hog nem lehetett megúllapítuni, hogy nem közülünk való."
48 1I1iklÓ8 Pélcr 50 é. (IL) Ki.:" mszú zkát n m muzsikáltattuk, de táncol-
iuk. lia valaki bpgyütt, b vegyült a románok köz, táncolta. magyarok szörbát nem
igen táncoltak, legli lj bb ha kétsz r bel, y r dtek a románok k "z . D nem m!1zsikál-
tatták".
49 J(crekc8 Boldiz8á1'1lé 54 é. (lItmyad) Ki. :" románoknál i megvolt a polka
's a valcer. ('sak g. kicsit oláho an lebbentettek b une, nem úg , mint a magyarok."
60 MálYÓ8 Mályá8 50 é. ( .) Ka.: ,, 1929·ben Farkaspallónál, ~1agyarbékás fel ő
vég(~n jöttem b Erd I b . 'l'önköt huzaltam, luludinm, mikor arra bredt m fel, hogy
valuhol nagyon szól a tamba·tamba. Két fár'a valami bőr volt kili szítvc, azt v rték
és nagyon járták a sürdöngülőt. un ira ugrúltuk, kiabáltak. csikóm úgy megijedt,
hogy b ford u lt a árba. ~em v Itál itt. kumám, most jártuk a csündörgölőt, mondta
egyik rossz magyarul. Ezt n e. i.indörgölőt s r'lki más nem járta, ez román tánc volt."
61 Gálfli Dénc8 42 é. ( Il unyad) Ki.: ,.A románok i megtanulták a vprbunkóst,
d nki s('1ll tud ta I i ágni." -Hadikfalvi I 81ván (I) .Ma.:" hórát is táncoltuk, de más-
képpen, mint a románok. I' ndc h6ra folytatólago ,mi meg csoportokra bontottule " -
i fi. Domonko8 Ferenc ( II .) Ké.: ,.A. ru zúszkát csárdá formára páro an jártuk."
52 MikLÓ8 Pélcr 50 éo. (ll.) Ki.: " z oroszok ugyanúgy járták a polkát."
63 S::abó Józ8efn 2 1 é. (F.) Va.: " kól6t valamenn ire megtanul tam. ~ltlg
abban a nótában is fújják. mint a románok a ruszászkát."
64 Faragó Pétcr 3 é. ( szivúe) Va.: " z illcni k csak ugr'álnak, ha halljúk.
hogy kó,6t jútsszHnak. Kóló, hát k6ló. Lent olyan gyorsan járták, hogy a lúba sem ért!'
a földet." -XagYL'áradiLajo83 é. (I) II i. : " l 'áltmk ncm ugrálnaka c árdásban." - Lukór8
JÓ::8cf 36 é. Ga.: "Amit ('zpk (bukovinai székelyek) táncoinuk, Ul. nem csárdá, az
magyar kdtöfI."
55 BOg08 Gcí8]1lÍr 3 ti. ( z tmár) Ga.: "Bulwvinában nem ]{>pt('k olyun pontof'an
a hangrn It l'símhbnál. Valnhogy . z tnyújtották a hangot. Ilos. zabbun csinálta a drom-
hid ával. " - Bogo .• Ocí81'ár 3 l'. ( zatmár) Ga.: "Szatmárbun egy durnhig Ic kellett állni
C\S nézn I."
54\ A I('gtohh bácskui küzs{>glwll IIl'mctck. mugyurok, szerlJek laktak cgyüt t.
67 EZl'1I a foke)l1 l'l'ndl<zP1'ps tálll'hellvó válik It korellma. Lá"d a táncél t ulakulái'Ílt.
68 Bajai ./áno8 52 é. (HpgŐ('7C) \'~.: .. . \ németcknél sok polka volt. zárt az
ipuros I('Ílnyok sz('re't t('k a ntlmcl('k koresmájúha eljárni."
60 Ez!')) a fokon táncmulatsugot, yug a korcRmai vállalkoz6k, vu~ a ki.i]önf{>!L'
tári1uclulmi HZ('l'\ ('zph k fogják HZPl'vpzni. így r ndes II divattá válik, hegy vasúrnup
délután körhe júrjnnuk (\ fiatulok táncolni.
RO Az alföld zsellér-l'ét('g, mint IC'gfőbb táncalJ almato 'ságot még lC'ginkább n
koresm{tt em lcg('t t('.
61 l'a8l.:uli Györgyné 5 é. Ya.: "Olyunokhoz ha Imén, akik jobbmódú emberd{,
azok jobbun tudják ezt'ket a táncokat, nótákat".

137
 62 }'liklóB JánoB 50 é. (Gyoma) Ga.: " em nagyon jártunk bálba." (Ezt több n
is eli métclték.)
63 Lásd az 53. jegyzetet.
64 Faragó Pélel 3 é. (Ószivác) Ga.: "Tanyákon szállásbál volt. Vo lt egy har-
monikás, hegedüs, tamburás. Am nnyit vettek, annyit ittak. Csel dembNek g ültek
ö sze."
65 Zellegál Gergely 45 é. Ga.: "A tánciskola olyan gyermekeknek való, akik
tanulni mennek. Akiknek nem volt módjukban, hog talluljnnak. lGilönbel1 tudatlanok
maradtak volna tánciskola II Ikül. Pedig aki nem tanult fiatalabb korbnn, alig tud
Ippé t tartani."
66 Bajai JánoBné 52 é. (Reg6eze) Va.
67 Bajai János 52 6. (Regöez) Va.: " l 920-ban mlil" kél'ték a tíz-t izenkét éves
kisI ányok, hogy adjuk tánciskolába öket."
68 GálIIi Dénes 42 é. (lltmyad) bukovinai zármazú ú hunyad i sz('kely legény
Baesi községb n C'gy búcsú alkalmával 250 üveg sör t nyOl'!' 22 pontból álló vorbunkjával.
69 zékelyek megérkez sekor a Bácskában még javában tánc Iták a korcsmák-
ban a francia négye L-
70 Bá . bodrogban pl. a legutolsó ideig külön tartották a tállC'ot a buny "áeok,
magyarok 6 a németek.
71 NémeL közvetítéssel.
72 F nyegetöst , csatLogtatóst.
73 ~1int ahogy ez ok táncuk tcrjedéséröl ki is mutatható.

JEGYZETEK II/2. RÉ ZTlEZ

l Egy ki lány fejér fehér kendőt tesznek, hátulról a fejetetején szalaggal átkötik,
és a szalag esokrába virágot te znek. Egy arkoi ,.kinevC'znek" templomnak, eg,vik kis-
lányt "kinevezik papnak", a .,hazai"-t elvezetik esküdni. menyasszonyt és vők'gényt
kétoldall'ól vezetik, ök magltk kettesével vonulnak utlinuk. z esketés utlill a templom
elött egyet-k ttőt fordulnak, majd hazamennek. menyasszonyt a kö\·etkezö rigmusra
hozzák be: "Uj-ju-ju, megdőglött a fi hér juh. ~em J{QII lleki több sal'jú." _'lajd asztal-
ho7. ülnek, az asztalnál kenyer t aprítanak, utána táncolnal , a7. "Erdő mIIett nem jó
lakni" "Kérges a teny rem" nótákra.
2 'l'ava!'lzi napokban, márciusban, áprilisban rendRzereRC'n l,irutósdit jMszanak,
"bigéznek", "blljikálnak" sőt táncra is kerek dnek, hogy mÚI' e1öro begyakol'olják
magllkat a bál ra,
3 "Vasárnap és litánia után 3 -4 óra tájban kis7.61ítjllk eg máRt, mondjuk
megyünk csavarogni, ahol gyep van, ott játszunk, tánC'olunk." - (LováBz Enei 12 é.
(I) ;'la.)
4 Figyelmet. énlem Inek a románság-lak ta, főleg havasi jelle~gel bíró vidékek
"la joe" (táncoló hely) nevü clülöi. I1yenekk l llunyad mc~yc és Erdély mÚR mC'gyéibcn
is ~yakran tallí.lkozunk. (Tánc, vigasság, leány vásár It lyei, ahol hórát, batut{t!' járnak.)
'ZABÓ bmE: Againai leány"ásár. Xépr. Ért. VIII. (1907), 276.)
6 Pl. ,zékes, párnás. Hajnal felé, mikor mindn ájarl fáradtak, ezeket jú,rják.
6 Bardócz László, tanító (Gyergyóalfalu) Börzsöny, ;'la.
7 BalázB JpntJ 40 é. (Gyergyóújfalu) Ma.
s Kókai AgoBtonné 37 é. ( Il.). Ki.
9 Palkó AmbruBné 40 é. (A.) Ka. : bun<]{tt ki ford it ják l'8 magukra vt'szik.
10 Palkó Amb1'llBné 40 é. (A) Ka.
II templom lőtt tánc csak akkor szokás, ha "rakott" nwnyasszony van.
(Fátyol és mirtusz helyett ún. "pillé7. tL ko zorú" -t rakna! .)
12 1941-ben a lányok karácsonyi "megpneklése", am I a kÖ7.öns&g zemóben
ma már csupán vígságos esemény, elmaradt, mert a háború kitö l·t, s a fiatalság be-
vonult, n ro volt kedvük tánco Im. (Gáspár JlátyáB 40 é. (l) la.)
13 halál n m mind nütt egyformán gyá zolt ('mény. romlinok pl. mikor
gyermek születik, akkor sírnak és öltenek g ászruhát. (Gál/fi DéneB 45 . Il lmyad, Ki.)
H Ua nagygazda vc zt tte el hozzátal'lo7.óját, b rjut is vágat tL
16 1 92: Hatál'Ozatba ment, hogy a tem té i to[' któl az gyházköz g k tagjai
szigorúan óvak djanak. ( ndrásfalvi református anyakönyv bej gyz sc.)
18 },[olnár Antal 51 . ([) .\la, Balázs Jenő 40 é. (Gyergyóalfalva) Börz ön y, szerint
Szókelyföldön is mcgvolt.

138
 •• Fon'ai FcI' nc J2 é. (II) Ki.
I Gáspá" .hino. 51 (>. (I) .\Ia.
u Fábián Pé/cr 3 ó. ( ) L .
:0 z ('gyház aliK ~y zl(' oslol' zni ('zt a Il gán' zokásl.
21 /1'ábián "1/(i/!lá811 <t5 é. ( ) 1.0: "lIál már hogy k 'rd zhet ily l, ho 'm(>
llln' \tunk, ollla,"
22 ,lIoinóI' An/al 67 (>. ( ) Ka.: " z ptőgye n gy I g n tm gölt k. lIn ok
hajukat kibonloUúk {OH , zalal!;ot kötöttek b 1(>. kop rsó m II tt 24 J va I gény m nl,
I Iul a lányok J'ulmptil 'ál viU!'!e" (Ouzsul ' llkl'a k nuőt kötött k, fek t szalaggal
knWt I \k m( JI fl gy ti z jPI(>ul.)
23 XaUlIl'óradi Lajosn 24 ('. (I ) Ili.
I .YaU!ll'fu'adi Lajollnr 24 é. (l) ll i.: "Tudiul adjuk, ('kkor, m g kk I' I z a
k('I·I'sztt'I ". yűlj n k ös,,:!,p."
n SaU!l1v.iradi LajOllllé 24- (>. (l ) Hi. : "H.él!;en az ('mb r k is mentek a t mpl mba,
dp EI 'kPH (a pl(lbíulOS) HJ;idta is az mbC'f('kpt, ho~ nem szé~y nlik, gysz rre lU nni
nt; a .. ·Z( n~·()kl<hl. fnlu.,illk (az undrá. [ulviak) ma is ('~ysz rI' m nnek,"
26 Fon'oi FrrCl/c J I ('. ( [l ) Ki.: "Öl' gaplIm idejében g .('gy csizma zár pálinkát
(3 lit('r) \'e U('k Pg~ nSK/;on.\ atpI rodására. Az '(ső k r ztkomaadtan kiak I' szt lőkor."
27 XaU!ll'fÍrlldi Lajolll1é 24 (I. (l ) JI i.: ,,~I ikor mC'ghall t tlik, hogy k r zt lünk,
liihl 'n jl'll'ntk('zt ,k komlInak. ~Iondluk, majd béI'lTIl\lá. kor lhívjuk."
2 SOU!ll'círadi Lajosllénak 2-1 pál' kC'l' szl!'lzülőj is van.
2 ~II\ III II l' IpgfpljPbh gy·k t pál't hínlak.
30 Xa{/!I/'{irodi Lajosll 24 P. ( I) Ili.: "l3uko\'inában még az volt fl szokás, aki
k('I'( !'Izt('1t ntlukillC'k, n/.1 mllr mugllzni kC'lIeU, m rt koma voll. lIa pl. ('g idő bb gy
flulnlllbbut \('1((':1.('11. kPI'('>I,\('lő után magúzni k II U azt. Itt mu uknlll fordítva vun,
ha add ig l11!1gtÍl.túk I'g~ míl'l most t 'g Zll i I{('zd ik."
31 . \ n1('n.\ aS>;J;IlII.\ (.~ \'ő l g ny nÍl znépc klllön·külön mulul.
3~ Jld/yás J/ól!l(Í. ~J • ( ) Ka.: ,. rokon úgba ll II múlt vb('n "olt gy nugy
t'~kll\'ö. AI. ('g(~"1. 111'11\1.('[ ott \'olt. K(>t I('sl\'ér gyerm k' (un kat S 1\'(>1'(' k) ki.idött.
Yollunk 12 púr."
33 Eg,\ .('g~ I Iwdalol11l'1\ J;úmol hut mindC'nki, m rt a 1C'~főbb tánculkalmuk
kiil.(> 1lll'IOIik. 1:{z('gY('1I is \'o!rm ('sku\ől lakodalom n(>lkul turtani. hol ('rre mód nincs,
Jl1('g f;(' l'"kuSl.lwk, inkúhh Hl.ükt('tik a lúnyt. 19 , magyllrúzható náluk II lány zükt t "S
nngy I:II(lIna,
34 J\ crckcIJ Holdi:.w'tmé 54 ('. ( II ) Ki. : "A nll!'!zm npt igen dísz s. Leg lől mC'gy
1\ handa, lIh\na két 1IÍ1'iIllHg~ (,s a l11\lzsikll~t fogad6. EZ('k hát rnfl'l \ m('nnC'k csürclün·
glllőt jíll·nuk. 1{lI11\ 1\ \'oh'gén~ I1wgy kt'·t kO!'<l.orlrsIÍlllll) ul, majd a m nya. szony a két
\öf{Oll,\pl. ,\I.lII ÍlII H 1t·lín.\ok. I('gll nypk, \'égul II/; őr('g k. J1 azufcl' II vő( g(>n '·m ny·
11""'011.\ ('II.\ liii, 1\ kO'i/,()I'ÍlKIÍlIl,\'ok l's \'6f(II.\'l'k is ('gyuli."
3$ Flillhill i lll/O/I/é:; ('. (.\) ZÍl.: "K{ot I('Íln,\ ('gy nag, gnz!olalyra egy nagy kpJ)(lól
Ikontyol(,l) tlS pil'os S/nlli s/.Hlngo! kül, I('«'jérp virllg('sokrot «'sz ('!ol mpghívjn a fiatal síl'
got. Ilog~ 'iil'lll('"It' 11"'/" I·:g.\ ('ml (." nwg a lakodaloJl1I'1\ h i\'()gat. "
38 Odl LIi,.il/c il I tI. (l) Bú.
'7 Odl Lóri l/l' :;, l'. ( I ) 131\.
3 Cdl IAiril/r ;) I t;. (l) 13(1.: "lllIl'I1l1lt o<!nnH'lwt húznak, a hurmaclik h;tC'np."
3~ Oál Lórillc 5-1 (I, (l) BÍ!. : ",\I; ('n Inkodnlmnmban olyun "úr "olt, m('gis tún·
('ollunk. 'Hg 1\ kl)(',.lIIílig Iwjiíttunk, mindig tllneo1tllnk. "
10 Gál Ló,.inc :;1 (. (I) Bú.
41 Gdl L(irillc 51 l\' ( I) Bá.: "Egy C'g(>sz lakodalom r{O~ n.J. órús \'olt. Amelyik
('snk 21 ÚI'ÚS \'olt, az ('sHk fM Inkodnlom volt."
I~ I'llc,. .ICl1Ó JO tI. ( l ) Bá.: "A I('ún." un~'ja n húsanya, útad a fiú anyjának, a
1H\~ZI\""".on.' illlllk ('g.' [('jl'P \ alb k('ndot, umply('l az I'iigtün ~ (ült... t mpl mból kijövN
1\ bh. tlllu'ol UJ; OI'<llIIl\n.\ II (." ül'ömapa, a bú~an~ a {.>; bÚ"flpa. O. szcfog6znak P úgy
láncolnni ."
13 Od. lxiI' ./áno'l ,) I t'. ( L) ..\Ia.: "Az aS!lzonyok azt n klik : ,Ez n pohár bujd ik.
T~lj('n n bllI'M>lÍlg, ~Ijt n. "Ij('n, &Ij II hút. Éljen küztllnk uz igaz barátság',"
II (ldl l_ól'il/(, ;i ~ l'. (l) Bá.
15 Gál L /)ri11c ;iJ (I. ( L) Bú.
. , j.'o/'roi ,/1'crc,llc. 52 é ..( II .) Ki.,: "L gi~lkább: , ál'ga a ikóm, árga a n . r g
n'J' a . . . .An)'ulll. JO. ></;('1' ,t an. ám ... ,l\.omám s z 11 ,d szép, ino a z ny'
.. . , Kakuk madár' ... . K I'gő mag at'ok' .. , ,Rákóczi n tája k zd tű nótákat
dano lilIk. "

139
 470mböli Sándor 72 ó. (A) lll.: "Xúlunk Buko\i1uíhlll\ (·.;ak 1\ nómph'k mktlík
fály()I()~ra a mcnyas ·ZOllyt. _'Itlunk bokrét{t~ volt."
18 \Iagam is több h eIY('1l tl\pas~tHltHm, hog) míll' lllllHll'1l f'lükt'·';I.\lI«'l t Jnt'gll' l Il'k,
hogya m llya~>5Zonyt bokoyinai '<zokíUl RI. ri nt "fdrakjítk." .\ ko"'wn'l"lúnyok 1111\"
.. megpillb:ték" a k oszorút (apró h''\'l'lek, uruny fi'>ltéklw IlI.tnt\ll) ">:1 ul kor UI. lItol~,')
I)('re\)(>n lefúj tn 1\ m ' n,\ nS>iI.Oll ' . Ped ig 1\ kos:wrúhoz 11 hO/ZÍl\'I1I(') i" Jl1t'g\'olt, Jllt'rt fl
>:Iváb ko wI'úból kisz cIték.
\8 Fábián Pél I' 3 ~. (A) L('.
50 Pélcr Jcnő 50 é, (l) Bú.: ".\~ igul:i "/. \kdy IHkodlllollJllúl it JlwJl~·a. "ZOIl\'
h('ly u, surokban yolt. Az volt 11 d [szh I). F('ldí~:d\(·lt(l k k(·IHlün' l. " (.\Io,·t UI. us~t" I
kö~ }X'rt' ült tik. Lcgf('ljebb ha egy·két kö"zöntö ·Ihall!!zik . Külünb('1l mÍluh-nl)('ll II
}wlyi II i \'nl hoz igy('k('~nc k alkalmazkodni.)
61 Pélcr .lcllo 50 . (l) Bá.: ".\ B(te"kától 8z('kl'l,\ 10kodalol11 n 'm ,"olt. "
62 "Pl. id. Domokos F rene t Kót Től má faluba is l'Ihh júk." ..
53 Fábián JJátyá né 45 é. (A) Le.: "Voltum Hida on lll(·n~· I\. ~l.On) t rakni. Ok
IWIll tudjúk. !lanton is voltam."
6\ Jfolnár Antal 64 é. (A) Ka.: .,Itt ok a svúb, a . /.oká. kipusztu}."
65 Omböli ándor 72 é. (-\) lJi.: "Itt e~ak az is t ns gít"i('k c úfílják maguk lit
fátyalo . an."
66 Palkó Antalné 40 . (A) Ku.
67 Gá pár János 55 é. (l) )Iu.: " ll'génybíró kött'1l'~f;Pg yolt nl. is, hOg) a ~amln
ne aludj n el, ha. laludl, pál('á\'ol f('lv rt ."
• 6 JJolnár Antal 64 é. (A) Ka.: " z löljúró b<'lópctt, ITI gU zh'It a gazdát.
'Örv ndjünk és udjunk hálát Istenn k, Isi n ő sz nt F l g nek, hogy m('ghagyt8o élnulIk
, nagykarácsony napját'. Kicsinyek kiskaráe on napját mondtak."
68 Gáspár János 40 é. (l) .Ma.: "Kin v zt k egy s~amamt i, az vitt oz 1 Icm,
~ ákot é a hordót, bnlerkát. gy fogyott 'mber volt, aki nl'1l1 tudott táncolni."
80 .'ololnár Antal 60~. ( ) I a.: "Mikor b rt 'k It házba, ti. katonák ('Ik('zdtpk
\. rS<'lni. )LegálHak egymá sal z m n. Egy az ajtónál, a má ill: nz a zlalnál ólit. Eg,) ik
m ndta: 'Jó est t kívánok a. ház Öl' g gazdájának. D annál jobbat ti. Jule a nCYII
lányá.nak. Bekö zöntött a tél zürk zakállával. X m győzöm 1\ ho(' k J' m tölt('1I1
,,~almával, djanak gy tákot, vag ('gy patákot, hogy vorn(>m a komÚmaL'."
" má odik mondta: ' V kony érna, kőm(:nymag, jaj dc Iwgy(' 1 gpn vag~.
fahmak adó \'agy, kN krajeárnak ura nem \'ug. smert(,J11 apádat, Rzőrös boc, korbml
júrt. K c k .. arral k nt a. pofáját. Olyan hegye n bírta ma 'tU' ."
81 Molnár Antal 64 é. ( ) Ka.
s! Palk6 A71lbl'lls 4 é. (TI) Ki.: "Z id6knak, lúnyol\nuk o1tü~t('k. zulmakalo.]ll\!
tette, t hércsel d-ruhát öltött k. z andár k n m szív 'cn n~ dt lk, hog a lán ok
Jegényn k öltöztek, mert. z rt l nk eJtek. )Iindig sak g IpgénYlll'k nu; '(lték mej!."
83 Z andrá falvjuk a lányos házaknál Rak" szűz <'gy fint tnült" én 'kelt<'k.
(Jfolnár Anlal 64 é. ( ) Ka.: Palkó A. 4 . (U) Ki.)
8\ Gáspár János 51 é. (I) )10..: "Ahol két lány voll, k ttót ('n('k Itünk . A ' 'pJ'k('nj
l lkt'm' -b' l egy szakaszt, a második szakaszt az 'lm midőn mindl' n< k'ből, (\lwk('ltllk ".
66 Gáspá,. Jfályás 50 é. (I) )1a.: "Ua. gy apának öt lánya '\'oll, üt kulúc~ra (.....
öt lite r púlinkára. volt s~ük ége, hogy mind gyik uUm adjoll ('I!Y('l,"
. 68 Oi-cg Molnár Antal 64 é. (A) Ka. id('jéhen m(~g ·"nk k ét Z(t1P!<~t fogadtuk.
kéf!öbb, 'áRpúr Júno" 51 é. id jéb Il múr két trombitá, gy do!>"", 1, .. 1 Iwg(,lhl szolg/tI-
tal ot l z('nét.
87 A 'z('nt lstván- és Ján s·kö züntés z('nc é lónc II Ikül yolt.
s A m génekll\ kuró.C:3ony este 6,tól fl'gg 'Iig tmtol!. Elsü nUJl d lllJ)(, II , '"ll' (:~
llI"t~odik nap yoll az l t ván- (0):1 ,JÚnos-köszöntps.
88 zcgcdi Brigiua 16 ó. (Il) i.
70 A különbílég I gfoljl·bb annyi, hogy nl. Iln(lrÍl~flll\"Íakllúl uo "CSOhÚIl~' OZÚ" "
>5zer plői cfluk f(orfiuk, az istl'l1;.:('gít~ipkllél \Iária mindig nö. E;r. HI. elöhhielw l-I o. "zokú-
or cl tibb yoltúm mutat.
71 A .. c"Iobúnyozás" l'gyik nwllék 'Zl'rl'ploj itt is a ., /.11111:'1''', IIgy('fogyol t ember.
sZPI'('pkiirl', hogy viszi az élelmiz>5ákot.
11 Forrai Fercnc 52 é. (ll) Ki.
73 Hadik/aivi 1slt'cin tanító 52 (O. (l) \Ia.
7t Hadik/aid Isll'án tanító 52 Ó. (I) \Ia.
76 Kerekcs Brigitta 16 P. (ll) Ki.
70 Jliklús Pétcr 50 . (ll) Ki.

140
 JIiklós Pétcr 50 ('. (LI) Ki.
77
Xappal lábhintát, cserkavolét ké8zítettek.
78
7g J.1fiklós Péter 50 (~. (ll) Ki.: "Vasárnap, mise után elkezdődött a tánc s ~lária­
harangszóig tartott. lIa idí'g n faluból való a muzsiká ,egyik legény hazaviszi és meg-
eteti. Est ug 'anc, ak (mnél alszik .•\lá nap ·kor m gint kezdődik és tart estig. A 3·ik
!lap ml'~int estig."
~O lladik/alvi István tanító 52 é. (I) lI.1a.
81 Gáspár .Mátyás 50 é. (I) Ma.: ,,6 zel a gazdaa sz on y, mikor kendert tör
é" tilol, ahány Lány a faluban csak van, ö zefut. Délután összetörik a kendert. Egyik
c>linAlja a dmvábbat, a mú, ik a finomabbat. Ilyenkor l Any hívta m g a legényt. Estc
l,áL vol t."
82 Gáspár Mát?lá. 50 é. (I) Ma.: ,,14 - 15 k csi össz gyűLt trágyát hordan i.
:\ gazda felfogadja a jó cigányokat s ha a trágyát kihordták a legények, a gazda meg-
hívá ára ö szegyííLnek táncolni. Hegg Iig táncolnak. l\lindí'n Legény m ghh'Ja a maga
kiválasztott ját." .
3 Kerek:8 Boldizsárné 5.J. é. (LI) Ki.: "Fonók alkalmával zoktak kalákabált
turtani. ~Iind nkinok adnak egy gllzsaly cs püt, amit otthon lefon. lia már le fonta.
hazavitt é8 meghívták bálra. 'zombat este vac orát adtak, zenét fogadtak és táncoltak."
~ Bogos Ambrus 46 é. (Il) KE'.: "Kalákabálba úgy hivogatták az embRr ket:
Jöjjenek a I alákába lll('rt ktls? n \'an az étel. zenészekél't is mentek, hogy kalákabál
Il'SZ. "
5A l ünkösd i tánc n('m zámit esti mulatságnak, mert csak nappal van.
G Xyáron mind 'll harmadik va árnap van tánc délután.
7 Lovász Anna 52 é. ( zatmár) Ga.: "Nálunk, Bukovinában nem volt te
lIlulatsá~, ad\'entb'n és nagybőjtben és nyári munkaidőben sem volt mulatság."
88 Jliklós Piusz 21 . (ll) Ki.
89 JliklÓ8 Piusz 21 . (ll) Ki.: "Ht a német t Umcoltuk. mi ink sem tudták
megállni. hogy np7.zék."
90 ::akáes Antal, tanító. Bonyhád ( sik): "Karác ony 6s vízkere zt közt nem
\"olt. s7..abad báLoz ni, mert románok is éltek ott és azoknak a karácsony ké öbb volt.
Llamvazósz rdán hajnalig tartott a húshagyó tánc . .Már kedd előtt két nappal megkezd-
tÍ'k. llúsvét más dnapján. pünkö dkor, Katalin napján és búcsúkor volt bál. Advent
(,~ nagybőjt ki\' t 16\'('1, különöl'!en nyári időbí'n minden vasárnap 2·kor megkí'zdődött
H tánc éH t t~sig tnrtot.t."
91 Lová8::: Anna 52 ;, ( zatmár) Ua.: " zatmárba nem olyan mulatsúgok voltak,
hogy 3 nap s 3 jszaka m nt, ott csak este ment."
92 dvcntben, nagybőjtben, Ól'! aratá tól l isasszony napig, szept. .ig tánctila-
lom \'olt.
93 L gföbIJ táncos megnyilvállluá aik a szilveszteri. húshagyati, húsv~ti, pün-
kösdi, lmrácsony.má. od napi lJálok voltak. Ezeken túl, a tilalmi idők kivételév l mind n
\"11 ám ap tartottak a kocsmában táncot (Faragó Péter 38 é., 6 zivác, Ga.)
91 Far'agó Pé/er 3 é. (6szivác) Ga.: "A ~lária·búcsúi bál már utóbb nem volt
divatos, hely tto szüreti búl volt, farsangi cigánybál, teabál (teát é süteményt szoL-
gáltak ~ l a lányok) és pcrc ·búl. zt úgy csináltuk, hogya I eree kct felagattuk a plafonra,
.. zép fúz Ir-a.lakban, kin veztí.ink vaLakit csőszn k, annak az volt a feladata, hogy vigyáz-
zon, ha valaki megfogja a perecet, m gfizesse. péktől úgy lett rendelve, hogy pl. volt
JOO darab. VoLtak lán ok, akik E Ivigyáztak, hogy enki n lopjon, aki lopott, annak
40 krajcárt kellott fizetni, akit má odszor lopá on fogtak. almak 60 kmjcárt. Megálla-
pílottuk, hogy gy P r c 20 krajcár Ic z."
g6 Farag6 Péter 3 6. (6 zivác) a.: "Nagybőjtben maszkabál volt, cigány-
a>iszonynak, !lőn k, ördögnek, úriasszonynak, paraszto. zonynak öltöztek, mindig este
yolt, ha bcsöt.ót dett, hogy ti. jeIm zesok tudjanak járni."
ge németekn le Katalintól Szilve zterig, húshagyót.ól llúsvét hétfőig, Sz nt-
h,u'omság-vasámaptól Katalin napig szigorúan tilos volt táncolni. Szerbeknek advent
(\8 nagybőjt id jén, magyar knak nagybőjtb n, Péter-Páltól Boldogasszonyig és adv nt-
bpn szigorúan tilos volt táncolni.
97 magyarok fő táncaIkalmai : vízkere zt, hÚJ hagyat, Péter-Pál, Boldogasszony,
ö zi tánc. m teknél az egyik szozon Szilvesztertől farsangig, a má odik főszezon
augusztus 15-től Katalinig tart. Ezenkívül volt húsvéthétfőn 2 -ll-ig, ttől kezdve pedig
mind n másod vasál'l1ap. Eik zdődött már 2 és 3 órakor és tartott 6 -7 .ig. Akkor vacsora
volt és 9 -12 között ismót tánc, 5 -ll.ig szünet nélkül. Legfontosal)b volt a Katalin
bál st<>, 9-től r gg Iig t(lrtott. - (Stéhli Judit 24 é. Va.) :" szerbeknél a fő táncszezon

141
karácsonytól fal'sangig tartott. mulat ' ág már' farsangvasámap (·Ik zclödött (os 3 napi!!
tart LL 4-ik nap szerdán reggeltől sti harangozásig mulattak, ameddig a Lőjt II 'Ill
jött. - Kima zkíl'Ozták magukat, cigányn '/1('k öltöztek s llllll:silm 'zó mIIett nwnt k
a lányokhoz tojást, t(>sztát szedni, belóptidíj fcj(Ob n. A kol" mlÍrOR adott <"telt·italt,
és a vacsoráL közösen ~ g asztolták cl". (Zenegál Gergely 40 l'. Ua.).
98 L. 9. j gyzeteL
99 Id. Domo/wa Pál 5 é. (ll) Ga.: "Garán - I O Rz(lk('l~ lt'gtlny \'iln, hogy töb·
ben legyenek, a bunyevá okkal yegylilnek. rTa több 'll vónútok, mondom, 'zt a r 'n det
tartanátok be."
100 Pl. arán a magyarok és sz rbek közöLt, k zdetb(' n.
101 Leg fe lj bb karácsonykor és húshagyatkor csinálnak kulön bált.
102 Kálmán Sándo1'11é tanítónő, l i.: "Farsang. asál'nap gy rlllekbál volt, 3
órakor kezdődött. Fogadtak egy 14 'ves harmonikás gyerok('t, vitt('k szódavizet (os
té ztát ettek, volt nagy kiosztás. Keringőt, foxtl'otf t, c árdáRI táncoltal . Tavaly g ('re·
kek rendezték, az idón tanítók." - Fazekaa Gel'gclyn 60 (O. (II) (lu. : "JJÓl1ia Lajoa Va.' -
kúton lakó szók ly tanító azt mondta aGaraiaknak : csinál egy flzól{('1 . táncoi, sz 'kely
divatban, zókely zel)ével, CI Va kútra költözött, azért Imaradt. "
103 Sebestyén Adám 22 ó. (A) Ka.: "Az iell'n farsang 25-(~ n I at usbál volt Kaka,,·
don, a kaláka rendezte. 160 párt hívtak m g. A székely tanító lán át gy székcll cl
ott bor nálták össze." - zabó JÓzsel./}-é 20 (F) Va. : "Szókely Vilmosnrnál volt 'gy"zcJ'
télen este egy bál. Vacsol'a is volt. O~szegy(íltck a sz kely('k I K csinúltal egy közös
bált." - JfiklóaJánoa 4 ó. (Gyoma) Ga.: "Az id n vót székely mulatság, uho\'á az ös ze '
székelyek t meghívták. :\lég engem is, m rt It ~liklósokkul ]<ö:t.ö" n sztÍl'mazunk."

JE YZETEK il 3. RÉ 'ZllRZ
1 Ez természet sen nem j I nti azt, hogy csak m(í\'(~ lt Jlépt'k tudnak táncolni_
2 Többször hallottam llidason az isten egítsiektöl, hogy "az anclrúsfalviak m(og
táncolni em tuduak. llalvÓl'üek. Azok két napig jönnpk a világra, mi meg c ak úgy rip z-
rop z kijövünk."
3 Bagoa Amb1'ua 3 ó. (ll) Ké.
4 Németh Ferencné 52 é. (L) Zá.
5 legtöbbször a mezei munkáL i abbahagyták, ha al'l'úl volt szó, hogy tún ot
kellett bemutatniuk.
8 aguváradi Lajo,~ 3 é. (L) Ki.: "Győrffy (a le!!nagyobb gazda) száz
párt is hívott, nehogy szégyent valljanak". Az adatközlő Plfá sás - maga i~
ott volt,
7 Palkó Antalné 4 é. ( .) Ka.:" lak dalom!'a jönnt'k a tesivl'l' k, az első
unokák gy rmekci, meg idegenek is. Dénes lakodalmán v IL 100 pÚl', I~ gyott 100 litel'
bor, 50 liLer pálinka, 150 kr li zt, 1 borjú, l hízott disznó, 250 tojás, 30 kg cukol', 25
c irke, 6 kg vaj. Ezt úgy vettük hitelb, a v ndég fizette. ~linrl n pár hozotL 100 forintot.
A pénzen kívül lába. t. vajdlingot, k ndöt, Lyúk t, maia Ot hoztak. "
8 :Már a múlt zázadban olyan méreteket öltöLt a gazc!uRúgi kényHz 'ITel magya-
rázható leányszöktoté , hogy az egyházi vezciők nem gyözt(\k ostOl' zni a sz kúst.
( ndrásfal i református anyakönyv b j gyz s i.)
Q SZÓC8 Antal 3 é. (L) ~Ia.: ,,~lenjen L ngyel!'e, ott a mó losok laknak, t\ tún-
ot nagyon fogják tudni." - Bónia Lajoané (ll.) Va.: "HáL .'Iikló ' O 'l'g ly mit mon-
dott, ő nagygazcla, ő tudja."
10 ... agyváradi Lajoa 3 é. (L) (lj.: "Az a z gény I 'án), hn. j I táncolt, biz min-
denki sZ1vesen el vett ."
I I Sebeatyén Ádám 27 ó. (A.) Ka.: "Fiatal gy rmpkkol'omban nt'm igen érdt'k-
lődtem a tánc iránt. könyveL bujtam. D aztán jött egy InH', amikor én is a fiatalok
között voltam. "
12 ki nem tud táncolni, az legtöbb zör a "szamár" SZt' l' 'P t tölti 1)(' a koll n-
dúlók é csobányolók e oportjában,
13 Forrai Péterné 50 é. (11.) Ki.:" kic inyek gymú>1 küzt tanultak, egyik ,t
id lökték, a má ikat oda. ddig liikődtok, míg m gianulták. "
II Forrai Péterné 50 é. (11.) Ki.
15 LováBZ Anna 52 . ('zatmúr) Ga.:" mi rendunk tud mindenfél ' tánooL "
16 Bogoa Ambrua 45 é. (1 L.) Ké.: "Úgy m niunk, mint It madár" . - }I'ol'rai
Fercncné (11.) Ki.: ".\Iikor túncolni k zdtünk, törülközni k e lJ 'LL "

142
 17 Odl !.AJrin 52~. (l.) Bú.: "Xl' ll1 búnom, c"ak m('hl''':'l(' k a t('mplomba l~. tán-
·()Iha.,~ak. "
J J/iklú.~ Pélcm' 50 l'. (ll .) Ki.: " ,\mu ld ig csak bírja magM, tn h ( bálba .
.\1 g ör\"l'nd 'wl'k, hogy az ön'g bírja magát. "
]t /I'orrai FCl"elle 52 P. ( II. ) K i.
20 Jlikló PÚer 50 1\ ( Il. ) K i.: "Ezek n comb k n ll) t u<lják úg kifigurúzni."
H 'za!xí .l óz8/né 2 1 (>. (1') \'a.: "Fogadjistenb n a tanító 11 meng dt , hog,
a g:YCl'l·I.:(·k túl (}I'han Ipsl' lk«ljpn( k."
22 Oalambo8 Agota U l'. (1. ) Xu.: .. -tánoztunk, mint a majmok."
23 .\I dl l/Ó' ,\I l'Ílyl'Í.~ 41 (~ . (A.) Ku.
%1 'zakác8 Antal tanítú, Bon, húd.
25 Palkó AI/tal 50 (>. (1.) Ki. :' ,\I ikló8 \ ' el"a 12 . (L) ~Ia.: ,,~ I úsok után tanul -
tam. '
% Od plÍ,. l 'cI"a l~ l'. (1.) ~Itl.: "Amf'lyik (úneoL láttam (> nwgt ( zett, tíz p<'1' ('
aJutt nwgkl'I'«'m l'g~ ik hllnHnőnll't, hogy jöjjön vf'lf'm táncolni I~S mcgtanu\tam. Xcm
volt Jll'hl'z llwgtanu lni ."
27 J~o/'(ísz el/ci Ja l'. ( l. ) .\Ia.: " ll t\ l·.,t· Im ntunk I!ymúshoz l ek(-t tanulni,
ü(cn· lmtun ml IltUllk l'gyfi/.PI'I'l', prúbattín('ot tartottunk. Amit láttunk, gyukoroltllk. "
! Od.\!)(íl" ('era J~ l' . ( L ) .\I a.: "György .\Lúl'ta barátnőm tanított."
29 GÓ8!xír el1ci ta (>. ( L. ) .\I a.: " A ,ving·t a nagylcúnyoktól láttuk 's pl'6báltuk. "
Fa::eka.v 1'1/11108 2 1 (>. (U.) :a.: "Ön'gebb lúnyokat húztam magammal ~ azokkal
tán \tam."
30 L O/'<ÍIIZ EI/ci L3 (>. (1. ) .\La.:" nagyoktól tanllltam. "
31 Gd8JHíl" J/dlyd8 40 (-. (1.) ~Ia. : "Edesapúmnak koe~l11ája volt. lJ a v nd(ogck
voltak , (>d('sapítm (''luk b(' szólított munkeL Ján 8 muzsikáit és pn mcg táncoltam. )Iár
éVl'S k Ol'OlllbHn It e~árdá!lt tán ·oltam. olt a faluban cgy asszony, az tanította a fiát
tán Ini . Ki r"i a",,/.on) ,'o lt. z wa a kanda1l6 suttyába, a gudll I ib húzódott, és a
kl'z ~\'l' 1 dobolt. A g.wel'k!'k II ~tpk, ami nt tanította a fiát túncolni. fiú az apja csiz·
máját fl·lhúztu. t(>nlig ért n 'ki. ulig tudott az anyja l őtt lötyögni."
3. 'zcg di IJl'igilla J() P. ( 11. ) 'i.: "Édesanyámt I tallultam túne Ini ."
33 JliktÚ8 p ICI" 50 ~. ( I L. ) I ' i.: ,,1\ házigazda asztali it rún eitel·ál. gyc r' kek
ugránd oztuk, tllll('o ltuk, úgy, aho~. tudtuk . •\Londtúk: k ettőt IT, k ttőt arra. Id ősebb
l ányo k l'8 Ipgllnye l lx'jiittl'k s azok di!'igáltak."
3 1 Fon'ai FI" IlC 32 \ ( LL ) Ki .: " K cr'kcs F I'i 16 6,'cs fiút , zoktuk ~ Ifogadni,
uki harmonikázik n( kunk PH a rr'(\, táncolunk."
35 GlÍ8])(íl" J/átY<Í 50 . (1.) .\lu.: ., o lt a falubun eg vak eigán " Kurk6 Farka,
60 év s ö rcg!'mb('I', az fUl'lllyálL a tán 'hoz."
36 Ll'gt " bbsl.ül' Pgy.kl~t fill(>!'t udna k !lZ mélyenk nt.
37 .\IiklÓ8 P iler 50 (. ( 11. ) I i.: "F('líl'ták a 15 (-Wil a lul iakut."
3 Baló::.~ ./ e/lli ~O é. ( iyt'l'gyóulfalu) 13öl'/.söny.
3. Gtí.~Jxir EI/ri 12 (>. ( L ) .\I a.: "Egy8z l' e lm 'ntem, a bálba azt mondtam, u/.
I'd l'sapámnt ken HPIll. npm l' ngl'Clt{'k, hogy ot t maradjak"
'0 cb 8lyén lJ l'Iuílné 50 é. ( .) VH.
II XaY!lI'lÍl'adi Lojo8 3 ti. ( l. ) Il i.
12 ibalin Agota 20 (I. .u.
13 Oá8JHí,. ,l/ átl/lÍ8 50 (>. (L) .\I a.: ,. ,\ z a""zonyok ('fiak n ' zik, azoknak a belépti.
díjuk cfll'k('ly('bh volt."
41 Foinli FcrC/1c ;)2 ll. (11.) Ki .
I ~ FOl"ra; /I'crel1c 5 é. ( II .) Ki .
16 Fon'oi Fcrcnc 52 ". ( II.) Ki .
• 7 Ekkor' al\ akont. olá . KontyolúHig ll, fiatalok is tánc Inak.
18 Líl'ld llz plöző f('jpzotn I n lakodalmat.
IV ,lliklú,y Pélcmé 50 (I. ( II. ) Ki .: " LIa ('gy lakodalomba mgyck, pn is táncol k."
60 BÓlli8 Lajo811é 76 l'. ( IL ) Va.: ".\ lakodalma!\ gazda olyanfi't v It, aki nagyon
tudta, h og~ kpl1 l·h·pndl'/.ni , hog kl' lI 8z(\k('1 lakodalmat állítani, mit kell It It adni,
nugyon tudja. mit kt'11 I'\z('gl~nynl'k, boldoglHtk killllítani."
61 Jr'a::cka.v l ' illl108l1é 50 . ( II. ) Ga.
52 Gtil L(irillc 52 l'. (J.) Bá.
53 'cbeHll/ú' Adám 27 l'. (,\ .) Ka. : "Az ür.'g Fúbián Andrá () (.Í\- 'l, I g(\nybúlokbl\
ml'g ITll\ i" tá Il(·ol. "
61 Jfiklú8 l't'tc/'IIé 50 l'. (Ll.) Ki.: " .\ húlokbn ugyan mcg \"tll ngNlv, hogy ot(
asszonyok iH g~ -kl'tto\ fOI'duljnnak, dl' már n(' 1ll olyan fítradhatat\an tún ·oflok. lJamHl'

143
kir'radnak s hazamc'n lwk ..JÚrom <-n a e~Íl r<l "I, t, hamar kiftlradol, aztú n mondom,
coc'r ha7Al. "
55 Má/yá8 .... /ályás 41 é. (A. ) Ka.
6G Mályá8 ....Jályá.~ 41 6. ( .) Ka.
i7 Gáspár End 13 é. ( L) .\la.: ".\ c\'inp;('t al. 'm l)('rl'k 110m png(·di k. "
iS Jfályá8 -'Já/yá8 41 é. (A. ) Ka. : .. I. jelén, mikor bál volt, én I !H'Hnc!'\oltalll
il ~61yáL Ez valaho~y j bban fl z fo,gja őkpt, m 'rt párjával k l II Ic'nni ."
u Forra i Fel nc 52 \. (Il.) Iri.: H' \ z'né'z k aztán moncljúk, nn, húzzuk l az
"'1' 'gek n ótáj ál."
80 Faz ka8 Vi/m08 50 é. ( I L) Ca.: .. .\Iár n(dunk tIgy \ 'olt ut óbb, hogy ('M k az
üng k tán coltak jC ' ! f I párosan."
i l Gá8pár Ján08 51 (~. (I. ) .\ltl.: "F 'leKapta az udvllr t , zl/II(' I.ti mondh\k
r{~ n l' ssz n y h , k ."
II B6ni8 Laj08né 76 \. ( I L) Ga.: ".\Iinden (' t nem r 'flt 110m magam kifizetni
{.>; m g n zni, mit tán t' Inak a szék ly kocflmítbaJl."
83 Gál L IJrinc 52 f.>. (J.) Bá.: "Jaj, ha li I br>dpk Ij~' I!' (I tud om, ho~y a lán aim
bálba vannak, li lö ltözöm s uUyomba \1; lm e~ypk. llát m('njc'n b , m ndjúk, k 1l<lnek
Ilpm k e ll fiz tni , hisz n nép; lányá rI, is befizet('tt. 'É lx' reszt Iwk."
81 Va8kuli Györgyné 52 é. a.: H.\likor még fiam I g n volt, jártam a k e<;mába .
.\1o;,st már nincs nki, aki érd(·kelne."
u tán helyről való go nd skodá n III volt l1('h z. ~ Tyáron u),ryani a ko' mn
('Iött, isk laucl\'aron, a templom vap;, köz. éghliza lölti uteatf.>r n, ('. ' b II csürbcn tán·
e·oltak. T é len h áz nál Ül' s s zobáI, bé r ' It k , hú hagyat bun pC'c1ig - minthog nup;y h elyr\'
\'olt zükség - közs g i kocsmát bé r It k ki. tóbb l I(' it k C'1I lt fiz tui rt.
81 Hadik/alvi 18tván taníL6 52 é. (I.) _ la. : " (' Clrt gazda legtö bbször ingy ' lI
ad ta. korcs ma l őtt, em k e ll tt a h lyc.Srt fiz tni, Jlwrt a k re máro!mak ll1 gvolt a
jöv d Im belől." Gá8p<ír Mátyás 50 é. (J.) ~ln.: ,,22 után v(\llottul ng('délyt II
kOl'csmai tánchoz. A h ly rt 50 10 I it k II tl fil. tni."
67 Lá d z
l z li j tben a koll ndálásn{\1.
8 Gáspár Mátyá8 41 . (I.) ~la.
ee lakodalmu guzda tiszts g ió! husonló. ri m nIl 'gző n a \ . I 'P; ny nász·
Ilu~ya a tánc sztó. Ö a násznagg al tán o l. Pm'usl.L lakodul mban n \ ff.> ly n táncosztó.
( rt f;THEI PRlKKEL .\lAIUAX : A mag;yur ág tán ·ai. Bp. 1924. 73 1. )
70 Gá8pár Mátyá8 50 é. (I.) ~la.
7l Gá8pár \/átyá850 . (I.) .\Iu.: .,Ha uz I Ij ál'ó nuk ll( m volt idej, azL mondtu,
hozd e l a szcretömeL Elm nt a legé ny a mnglt sz ('e t őj' l't, is, t\s uz ('Iöljáró("rt is."
7: Lásd böv bben a táncalkalmaknál.
73 Hadik/alvi 18lván tanító, 52 ' . .\la. (1.).
71 Hadik/alvi 18tván tanító, 52 c.S . (I.) ~lu .: ., EI'!' az g a lka lo mra román z(mé·
sl.pk t is k e ll tt fogadni, mive l k ét kocsmába is tún o ltak. "
7i Ezen a ~ k n m ég csak ud arolni m j(lrhatnuk át az aisz 'gi ' k a fpl zl'gickhpz,
111('1't, az h ve össz tűz s r adna alkalmat.
78 Palkó Ambru8 4 é. ( .) l a.
17 eb 8tyén Adám 27 é . ( .) Ku.
7 1Ilolnár Anla/ ( .) Ka.: ,. fiatalpmb l'pk is e lmont ' k n I \n. búlrn, d' PSllk
'/!y.k ttőt táncoltak."
78 Ember a nnyi mint ház mb I', kul "nb n I pg~ n t m ndanuk.
o Gáspár J1átyá8 50 6. (I.) Ma.
I Molnár Antal 64 . ( .) Ka.: " L g ln kE' a tánc, háza ok a búl. " Szabó
Júzae/né 21 é. (F.) u.: "Kül "n mb rbál voll, a legeI n kn k; lányoknuk tánc."
.lfátyás Mátyá8 41 . ( .) Ka.:" g rekek is mulattak, CI kül ön . Leg n . m g I ny ·
t ánc v It, m g fickótánc."
2 Gá8pá,. Já/ws 51 . (I.) .\la.
3 Hadik/alvi I tván tanító 52 l . (l. ) .\11\.
8 1 Molnár Antal 64 . ( .) Ka.
u Hadik/alvi 18lván tanító, 52 é. (l.) Ma.: ,,1st II hozott" C'limL olt rajtuk.
8 Gáspár Mátyá8 50 . (I.) ~la .
87 Gá8pá/' Mátyá8 50 é. (l.) ~la.: ,,'okszor volt úg ,ho már aludtunk. Éd .
unyám költött, lj öttek ért d. pám c ak m ndta, hugyják alUdni, n k ö lt ők."
fátyás Mátyá8 41 é . (I.) Ka.: "Gazduram II azőrt jötte m , KaUt eng dj{' I a (,án ba,
Iviszem, jól m g löködt te m és hazadüll('sz m."
88 Gá8pár Mátyá8 50 é. (I.) ~ln.

144
 89 Gáöpól' M ál yá8 50 P. ( 1. ) ~I H.
90 Gá8J)(íl' JL át yá 50 {. ( L. ) ]'La.: " Lá nyo k he lyet t a I ~énye k c.ak a kk o l' f ize t -
k k, ha il leá n." bo k l'& tát a d ot t. Bazár-ba vetü\ k. " (A npmet k C'zt a me ll ü kr'e tlízté k .)
91 Balá::8 ,/ ('nó 40 &. (Gy ('~.vóa lfa lu ) B01'Zflöny.
9~ S ::akác8 An/a l , ta nító, Bo n y há d .
9a .\I ál l/áll .lfól Uá8 41 P. ( A .) k u.
• , .\l o/uál' Ali/al 64- P. (.. ) Ku.
95 B ogo8 A 1Ilbl'1I8 45 ('. ( I L. ) K {>.
00 .\I i ~·ló8 Pél el' 50 P. ( 11. ) K i .
•, aó,~pál' .\I ÓiylÍ8 50 (I. ( l.) .'I u.
9S !Jomol.o,9 Pál 4 é. ( II .) Ca. : ,. Lll n,vok ra npzve is kö t(' lpzö " olt, hog," ahogy
e lhng.vjá k a pá l't , á ll j'lIla k u magu k he lyére."
99 Sebell/ ybl AplÍm 27 P. (A .) K u.
100 'cbcs/ I/én Adám 27 (I. ( .) K a. : " I ~e l eségem n múlt fUI'"angba Iwteg " olt,
" így Iwm vo lt ked n'lll tú n('olni. esak ü ltem &8 néztem II t/t neot."
101 ;akáe8 .. 111/ 0 / . ta n ító, Bony hád.
102 ,'c/)e8/ l/éll . fdóm 27 P. (.\ .) Ka.
103 .\I o/ mÍl· .· 111/01 67 (I. (A.) K a.: " gy jál'ják, hogy egy ü ,'eg pálinkát leáll i-
tanak (l fii ld l'(' (I,.; kÜ I·i rl túncolják. Vigyáznak a n 'a, h ogy fe l ne boruljon az ÜVI'g. n 'me-
t('knél naK" ~ZÚIll. ,híl'tam. én fizettem is rá, nyC'rtem is."
101 J/ á / !llÍ8 .lI á/l/lÍll 41 é. (A.) Ka. : ,,1' vigyázz, hogya lábad úgy járjon, hogy
HZ ,I\'l'g fp l nl' bO I·ul jon. Úgy ilS vo lt , hogy gy fé l órhnál is tovább kelleit járni."
10;, Ho{/olJ IlIlbl'1I8 45 ('. ( 11. ) Ké.: " li a láttuk, hogy egy leány n m tud tán-
colni . fl' lkél'luk (I" ft'lajúnl( ttuk l'g." l C'gén~' nek, az meg "árta, hogy gy másikat húz-
I.unuk, Ill i 1Il('g I('lrllu ll k (\~ lU'vC'ttiink. A muzRikusok f('nt vo ltak és h ÚR? zor húzták
q!~'mlb u llín. (,flak hog", bO"'lzantHák."
106 J/jú /)01ll0k08 "'el'cne 32 &. (11. ) Ké.
10' ,1I0/ lIfÍl' . 111101 64 é. ( 11. ) Ka.
lOS Ji'0I'ka8 .llíl108 32 é. ( IL unyad) Ka.
109 .1 / ollllíl' Ali/al 64 é. (A.) Ka.: "LC'g('n.,· a Illuzsika elött tisztelödile ..-\ lányok
>l I('\'('m "égibl' úllalluk, Ill'mán lIézik, a banít'ukkal sz6rakoznttk."
110 .1 l o/l/{íl' Anlal 64 (-. (. \ .) Ka.: .. ~ I ikor húzni kE'zdik. tt legények elkezdelH'k
ugrálni, <,sizmál ' ·(,[,Ili . küzlj(,1l kinéz nek eg.v leányt, kiválaflztanak és elhúzzák."
.l/ ályá8 Jlfíl!llÍ8 41 ('. (. \ .) Ka.: ".\ lC'gény('k plöre tál1<'olnak egy I'end('t, a lányok sorba
állanuk R mikor jól kita(>ilolták magukat, a I('gén~'ek párt választanak a lányok közt."
III .l! ikló8 Pé/cl' 50 t'. ( II .) Ki.: .,A Ipgén,,'ek csak sil'lilgették magukat egy
ki('-lit. hog) a Ipún., Iluk ~znkadjoll mC'g a szívp, melyiket húzzák táncolni."
112 Oá8plÍI' J / ól!lÓ8 50 (;. (1.) .'I n.: .,1I.v('llko l' a kö\,C'tk('zöt daloltlIk .:. 'Pityóka,
pityóka. Elp;<ptt, 1("8!'t l. L': \('1;;> t t H tyúk II jég('n . .'Lajd [elkE'l tt jövö hétC'n. OSRZ('V ri II
hokájál. 'ál'gll Hurkant., Ú" e,;izmájál. (.;11 vagyok nz. pn vagyok az .•\ ki 1l('1l1 jó, Ko('sma-
ujtó nyitogató, KO('"mnnjtó n~ itogatú. Éd('Runya szomorító'."
113 .I l o/IIÚI' .111/01 64 (I. (,\ .) Kn,
III .1 l cílylÍlJ .l! ÓlylÍ8 4 1 é. (.\ .) ~ I n.: ,.:\ekisznladtak a k I'Íté"n k l, ,t deszkát
hlptl·k It'. " alósúgoH ('~utntél' Ipt t. \'égigfulottak az utelln. H a a gyengébbfél már a tánc-
húzban ott lH'm Il1Hl'fldt, futásnak er'('(ll, árkon-k('rítésl'n kerpsztlii szaladt, (lz ('l'ösebb
uldüzl('. Il n h('szalndt valahová, még a házb,t is \)( ml'ntek utrulll, felkutattúk az gl\SZ
hál:nt. m('g fl HZ('llntartóbnn i" Illl'.g nl'zték."
116 .l! cí/!llÍ8 Jfcíl!lá8 41 é. (,\ .) r\: .
116 OÓ8/J1Í1' End 13 (-.(1.) ]'Ln. "A bukovinaiak lJ('m ,'ereked lll'k a bálokon, c ak
HZ a IHlrá"flllvink, me l·t bl'l'ugntlk és II m tudják , hogy mit C'sinálnak." Domoko Pál
( II. ) Un.: " ..\ ndn\sfnlvún gyakran megtörtént, hog.' C'gy 1('Íln," miatt a lC'gények m('g-
hil'Hkázták pg~'l11á"l. Azok olyan ver kedős k ,·oltak."
117 G<Í 81xíl' .1Id/Ud,Q 50 l'. (1.) .'Ia.
118 Lá Hd il tán('ok tárg.\ Illá'lánál.
119 LHt('IIH('gíbwn flzíínik meg leghamarább az iskola hnlúslÍnl.
120 8::aM ,/lí:8e/llé (2 L é. (F.) \ 'a.: "Far"angOIl II fiú elment II Ipúnj él t {.;; be
I" fiz t 'l! ('rt('."
121 }>a/k,í . l nlalllé.Je é. (.\ .) Ka.: .,,\ guzda C'sinál eg~' öHflz('hÍ\'lIst, mindC'n komát
li~HZI'hÍ\' uki t('\ll'ti. \ 'all aki töhbször hh' C'g." komúl. Szpgénynél, hogy harug n(' Ipg 'en,
c~nk l'/!y komát hh."
122 I'élcr !Jellcdfk 4 (~. (J.) Bá.
123 (1Plwl'áei6k ";ZI'I'('(>(' (,>; n tÚIl('(~lpt hng,vományo;:; I'l'ndj!'.

145
 lZl A táncöltöL.( t, fiLeLés, mec;hívá , bídi kí ,ér t, fdkt'n\,;, Ickil'll.Om\s, \JI'lus,
1!5 3 évv l z lőtt az volt a gyakorlat, hogy It lcgén~('k t iLl'd('nk('nl \ála>'lLlottak
maguknak táncrend zö.gazdát. A táncr nd 7.ő gazd!t meglllnpítjn, nwlyik a l('galkal.
masabb f€'kvé ii csűr. Legtöbbször a központi f)'k\,(lg az il'lÍnyndú. fogadjn n 7.em1sL.ckeL
Utóbb, kb. 20 '\'(', ahol n I gén t'gy sül t van, mellé ImIg míls n'nd('l.őt is \' la I.tanak.
Ez k szerinI, al. egység(', ~ ladat f'lapr6z dik. A z 'nel'('I1(1 ző I'('ndt'li n 7o"ne L.ámol, 1\
r nd t tartja f('nn, fogadjaa küzöns get, Ir ndezi n bálhelyis(>get,drl'ndezi a szék ket.
A táncok Lkezdik kol' mában rendezni . •\ vált zá,:; kb, 30 ('\'0 kliwl k('wl t be, pl. .' rgyó.
nlfaluban, mikor ('g ' lelm .' \. nd gl " tánct('rmeL r ndpL.Clt I c , Illinpk köv tk('7.t I II
a n v zetRs tán oknt k zdték ott lartani. ("mk a nyári tán('oknl tlntják todiblJm i'l
'>'Iurb n.
l!8 P ' ldául a ]3 ' skában.
1.7 Pélcl{\ul a 'z k lyf"ldön.
12 A 20·a, 'n~ktől k('Ldvo ('g~ 1'(' g). akmhbHIl , Ll'J'(' IWI 1\ km·(·"IllH. minI fonto
lánch ly. ALZal a szigorítá, sal, hogy n korl''lmábun n lt'g~n,\ ' d< !'! Ipgfl'ljt'bb kN·három
h nap >'I házasok jártak, míg al. id '.,ebbek há7.imulut ágot 1'('11 d ('I. Il·k, .ll iklús Jállos 4;')
év ,( yoma) Vn,: "A lán ot t hál, hovnt vább a \'('II(\('glc "ök r('IHI('l.ik." Faragó
Péler 3 . (Ó"Liní ) Vu.: .,A I g(>ny k mind n házhoL bt'mentPk ('s Iwdobtnk ('K" nwg·
hív6t. 1':7. 'l e7. a \' nelégl "s szen·tettel m 'ghh'ja a <,saládját. .\ nwghívc'>1l még U7. is
rajta v ll, h gy a vpnd glöfl mihpl. járul hozzá." Kb. ll~yllnpJ; \'olt a 11('1~ J;pt u sz '('hl'k·
II I i. - Z ncgál Gc/'g ly 45 é. Ga.: .. llúzaknállll'm volt tán, ('sak koc'im kbnn."
ibalin 30 P. u.: .. Van €', t, hogy ~y.pc;y vendéglő púrORbált c.,inál, n másik v ndéglo'i
i púr s bált c inál". A n ITI tekn I is Uf.!:yl\ll(·z7.t'1 a. ~'jl I I i folyullmttal lalálkoLlIllk.
'téli .fl/dit 24 é. Q.: "A I ányok Ho tánelel'cml maradtak, a I(glny k az iv6bn m('llIpk."
lU Zcn gál Gergely 45 (>. Cn.: "Un I ált l'endeztek, ukkor jogo'ian lálwollak nzok'
ttkik mc~ voltnk híva. Lt'gtöbh ré z It házasokm vonutkozott. T{\l1('1 II bárki m( }wtett."
130 Lá. ti a bWly vácok pál'O bálját. - ibalin Agota 24 P. (:a.: "ldl' csak I<'gr.
II k lányokkul páro, an jönn k. X{'m 1(" I. olyan e'l( l, ho~~ \ Illllllwlyiknpk ll( m Icsz
párja. Különbcn gyes bál volt."
ISI llIikló8 Jálws 45 é. ( .v ma) 'a.: "A nős (\lI1b I'(>knpk hál.i mul!\t>láguk \'olt,
körbe férj fel (>g járl, a kocsmábn Ip~ nyl'l<, \'ag~ It'g~ Ij('hb kH·h{\I·olll h6napos
házasok."
132 Baláz8 J cnö 40 é. ( Y I'~yóalfalll) Bikzsöny : .. 1920.ig ú~.v hívt k m ~ bálbIt
az pm [k t, h ~y gy nag ív t hordoztuk szét, amin minde nkin ,k ('njta volt II np\"l'.
mit alá kellcLt írni. Aztán mind nki névr z 16 m ghh'ót kapott."
133 Baláz8 .l nö 40 é. ( y rgyóulfalu) Börz ' ny: .. 'sak a szul k L hívták llWg.
fiúk vagy lányok bel I·tödt k. 'sak ha már idő bb I g n. voll, akk r hívták klUön.
Fiút n ha s7.0ktak külön is hívni, d I ányt nem illik kulön. D ho pl. g) guzdálkodó.
nak tanít nő lánya volt, akk [' n I ánynak külön cím zt k."
131 Baláz8 Jenö 44 é. ( Y ('gy6ulfalu) Börzsöny: .. zulő nélkül nem Illch lptt
a I án , aki anyja nélkül m nt, I nézt k. Fiút stv rI' I 11 IH ng (ll k, mN't úg. tartot·
ták, az Im g a ciml> rákkal s ö marad g)'pdlll. !ln a lány nnyja n III m h('tptt,
ro gkél'tp a. zomsz da. z ny t."
1:15 tchli Judit 24 (>. \ a. :.. lányok ~ dul mt'nt('k bálba, SL I,('töjuk n m ment
{ortuk. "
136 .1fikIÓ8 JánoB 45 '. (O ma) ia.: lIlla II leánynak 1l(,1l1 \'01 I g(>ny<" mngának
fizctett. Farag6 Péta 3 é. ( zivác) Va.:" l g n fizptptt a lány hely(,tt iH. Tphát
Icány knak, J g ny kn k voll, beléptidíj."
137 Rég n l gén bíró rend It It nótát, mu cllyénl'nkénl )'l'IHIt lik.
13 Zen gál Gergely 45 P. a.: "Ila kulön nem parun!',<olt Hl'lIki, nkkor t ud ta
már mit húzzon."
lU Bukovinában 's u 'z k Iyfüldon .,egy tún!' ('Il~ pl r \olt." Z negál Gergely
45 . Ca.: "Am ddig g tánc tartott, azL n ..-ezt k · Laka~J;)lllk." 't hli .Iudit 24 l.
Va.: "Egy nóta. z cc r \·olt."
110 Bogos Gáspár 3 . ('zatmár) Oa.: ,.Bllko\imíbnn ('suk (ilY púrt húztal"
'zatmlÍl'ban 3 5 nótát Ilymásután. lányok ('S(l'(llI.,C tánc' kÖl.bPII Szalrnárban I tL"
Ezen a ~ kon, ahol g pál', vag i ('gy tánc zaka z csnkis 'gy nóttíh6lállt, ha eg n6tánnk
v g I tt, a legén a I án ·t l kí érte a lwlyér . HI, kulön . oportot aik \lak a l g ny k
leán ok. Pl. a. n m teknél a Jányok a ko ma lott álltak "ha "ulukit n Jn kért k,
áll tI, gé z t." ( tehU Judit, Va kut.)
III Zellegál G rgcly 45 é. Ga.: ,,)Iár uz ~n idömbt'1l v It pári k 'l'~ ," Jliklós
János 45 . a.: "A lány l kér' (' II múlt hábol'úbun jött divotbn. Am Iyik I II: ny

146
elvezette, csak áZ táncolhatott yele. Ha lekél'ték, veszekedés lett. De most a fiatalság
jobban kicsiszolódott. Osszebarátkozott, egyik odaadja a másiknak a lányt." A párkérés
t:lzatmárban, sőt Bács-Bodrogban is divatban volt. Egyedül ' a nén1etelmél hiányzott.
Itt nóta jelentette a tánc végét. - Stéli Judit 24 é. Va. : "Aztán mindig más nótát
húztak."
142 Vaskuton például a lassú csárdás'nál szabad volt lekérni, a gyol'snál. nem. "
143 Lovász Anna 52 é. (Szatmár) Ga.: "Erdélyben minden tánc bál volt. A lányok
mentek, azt kérdeztük, hová mentek, bálba, n em mondták, hogy táncba."
144 Bajai Járnos 54 é . (Regőce) Va.: "Regőcén külön-külön volt táncmulatság."
145 Balázs Jenő 40 é. (Gyergyóalfa lu) Börzsöny: "A lányok szórták a világ-
póstát (szerpentint). Kint asztalok volta k, mellette danoltalL Akinek kedve volt s meg-
fizette a zenészeket, egyet verbunk olhatott vagy nótázhatott. "
146 Bogos Gáspár' 38 é. (Szatmár ) Ga. ~ "Katolikus és református, magyarok
és tótok egymással táncoltak."
147 Bajai János 54 é. (Regőce) Va.: "Regőcén vegyes nép lakott. A németek
csak a körbe jártak. Magyar lányok is szerettek a németek kocsmájába eljárni."
148 S01'otiné 30 é. Va.: "A magyaroknak és btmyevácoknak együtt volt táncuk ,
a németeknek megint külön." - S01,itiné 30 é. Va. : "A németek ugyan nem jöttek a
magyar ok közé," - ezek aránylag jobban meg is őrizték az előb bi fokot.
149 Lásd a lányok fizetéséről és a táncház elé á llított élőfa megszűnéséről írottakat.
150 Domokos Pál 85 é. (H.) Ga.: "Itt meg egy párban több nótát is húzna k .
Szabad-e, még el se vittem, a másik már húzza. Ne vigye el. Egyszer is voltam egy
lakodaimon, odajött egy legén y. Éppen a K ovács leányával táncoltam, megkértem,
jöjjön velem. Mentem vele egy-két m étert, hát jött egy legény . Szabad-e? H át1izony
nem, válaszoltam, várj sorodra. Ha tetszik, ott ülnek sorba. Elhagyják a muzsikusok,
felelte, megbánja kend. Nem én, fiam, csak te meg n e b ánd. Ez nálunk nincs."
151 Ylaj oson például az idő sebbek m egtanították a fiatalabbakat egy ('som Ó
táncra, a " h étfélésre", "karosra", " hármasra", "viricsesre" . I{étyen szintén betaní-
tották a "toppantóst" , "ibOl't", "karost" .
152 Mátyás Mdtyás 41 é. (A.) K a. : "Az idén a 'gólyást' p arancsoltam abálban. "
153 Domokos Pál 85 é. (H.) Ga.: "Bukovinában az volt a divat, hogy minden párt
csak egyszer huzattalL Nem úgy, mint itt, h ogy k ét nótából az egész bált kij á rjálc Egész
éjszaka volt mit zen~lj enek."
154 S ebestyén Adám 27 é. (A.) Ka.: "Kelemen I stván r endelte a nótát: ' Húz-
zátok már ezt, m eg ezt, meg azt'."
155 Gyűjtés közben többször hallottam tőlük, mikor lejegyzés végett összegyüj-
töttem őket: "igazán maradjon m ég. Ezt m eg kell tenni a k edvünkért." Elözete& han-
g luatkeltés n élkül is a legvígabban táncoltak . Módomban volt meggyőződni arról, hogy
egyetlen korty ital n élkül mmt táncolták a legváltozatosabb és leggazdagabb ver-
btmkokat.
*

JEGYZETEK A ill/ l. RÉSZHEZ

1 ]yl á rlon " A mbrus 47 é. (F.) Va . : ""A csárdást a legén yek leginkább körbe össze-
fogó dzva táncolták, közben verték a bokájukat."
2 Ömböli Sándor' 72 é. (A.) Hi.: "Legény kOl:omban m egvolt a csürdön gölő . Bál
k özben lakodalomba jártuIc Mindig m egvolt. Még seggen is m entünk. L egu ggoltunk
a fődet vertük, csizmaszárát vertük. Ujjogtattunk l~özben. Ujuju ki ab áltuk la koda lom-
ban és legén y táncban. "
3 S zabó Antalné 31 é. (H.) Ki.: ,, ~1.ikor egy szép magyar csárdást , húztak a
legényel~ m egverték a csizmájukat és a ztán hívták a leán yokat. " - JH~olnár' Antal 64
é. (A.) Ka.: "A férfiak a hegedősö k előtt előbb kitáncolják magukat , csak aztán húzna k
lányt." (L. BORBÉLY SÁNDOR: Az aranyosszékiBk tánca. Ethn. II. (1891), 244 l. )
4 Akár karikában , a kár párosan akarnak táncolni, a férfi rögtön nem k ezdi meg
a tán cot, h a n em először szép en kihúzza magát, csípőre teszi a k ezét és füle mellé téve,
a lá bát billegt eti és derekát jobbra-balra mozgatja. (RÉTREI P RJKKEL MARIAN: A
A magyarság táncai. )
5 Gá8pár Mátyás 50 é. (L) Ma.: "A trambalanka r égi lassú csárdás -féle. Az ör e-
gektő! tanultuk. ::\linden bukovinai t elep en ism erték. Csak kisebb eltérés volt k özt e_
Bácskában m ár nem táncoltuk. Fiatal legén yek n em ismerték."

147
 6 S ebe8tyén Á dám 27 é . (A. ) K a . : " K étféle csárdás vo lt: gyors és lass ú."
7 Molná?' Antal 64 é. (A.) Ka. : " T öbb ízben többfé lek ép pen jártuk a csárd ást.
A lán yna~ k ellett p erd ülni, mindke t ten p erdültek , az öregek meg nem perdültek. "
8 Dmböli S ándo?" 72 é. (1.) Hi. ; .,A minden ember nótáját úgy jártuk , h ogy k etten
összefogódz t unk , a lány cu r ukol t, m eg m en t e l ő re, meg h a a zene úgy k ívánta, sér ül·
tünk "
9 Mát yá8 Mátyá8 41 é. (A.) K a . : "A fr isset csak néh á n y ember já rj a kiford ítósan."
1 0 Id ő közben ugyanis a n eve megvál tozott. -Bóni8 Lné 76 é. (H. ) Va. szerint az
"argyelánu s" u gyanaz, mint a "silladri" . - B ogu8 Menyhá'l'l 50 é. (H .) Va. szintén b emu·
tatott az "argyelá nus" ·ból egy töred ék et, a mi után a rögtön "silladri" ·ban fo lytatódott.
Esetleg arra gond olhatn á nk, h ogy az "ard eleank a" nevft erdélyi román táncnak,
amelynek töb b figurája van a silla tiri vagy egy eredetibb magyar formája, vagy magyar
variációja, vagy annak csu pán egy töredék e. - Az eredet és átvétel kérdése egyelőre
neh ezen megh atározh ató, több ilyen h asonló példát mutat fel a népzene történet.
I I Bónis L ajo8né 76 é . (H.) Va . : "A nagy lépése s s illadri lassúbb."
12 B óni8 L ajo8né 76 é . (H.) Va. : "Az apró silladri gyorsabb."
13 Német Fe1"encné 72 é. (1. ) Zá.: "A silladri s csárdás g,vors vo lt. Egyfelé meg
másfelé is mentün k b enne." - Bóni8 L ajo8né 76 é. (H.) Va. : "Az andrásfal v iak csak
egyfelé mentek benne. " - Bóni8 L ajosné 76 é. (H.) Va.: "A silladrit szépen kil,ere·
kítettük."
14 Domoko8 Ferenc 76 é. (H.) Ké. : "A sill ad l'iban a testiket rázzák. Például a
ruszászkában úgy ropocáltmk."
15 Domoko8 Fe?'enc 76 é. (H.) Ké.: "Egy ember megfogott három.négy asszonyt.
úgy tánco lt körbe."
16 L. 2. jegyzet
17 Bóni8 L ajo8né 76 é. (Il.) Va.
18 A háború alatt Erdélyben jártukban tanulják meg a teljesen hasonló mozgású
csürdöngölőt, valószinílleg ennek következtében azonosul az elnevezés.
19 Molná?' Antal 64 é. (A.) Ka.: "Kem olyan könnyft egyedül táncolni, nóta·
szóra. Ahány csárdásféle volt, mind táncoltuk. " (A páros táncot megelőző legényest értve
alatta.)
20 Domokos Fe1"enc 76 é. (H.) Ké.: "Si lladri. vagyis verbunk." - Gál Lőrinc
50 é. (J.) Bá. : "Asi lladri végén magyaros táncot jártunk" vagyis csárdást. - Farka8
Antal 38 é. (A . ) Ka.: "Biró Balázs híres silladri táncos volt, (Nem vitás, hogya siUadri
alatt itt verbunkot ért) egyedül kiállt és táncolta."
21 Domoko8 Ferenc 76 é. (IL) Ké. : "A silladri cigányos, úgy járják, mint a cigá.
nyok. " - Bogos Amb1"u8 46 é. (H.) Ké.: "A verbunk cigányos, vagy cigányászka.
Biró Antal Gergely,jóltudja."-Fazeka8Vilmosné 50 é. (U.) Ga.: "Lakodalomba meg-
csináltuk, azt a büszkeséget, hogyeljártuk a cigányászkát." (Láttam nőket is. amint
öRszefogódzva, hasonló motívumokkal táncoltak) - Fazeka8 Vilmo8né 50 é. (ll) Ga. :
"A cigányaszka cifra tánc a legények a zene előtt járták. "
22 Megjegyzendő, hogy a csárdás szó használata, csak újabb a parasztság körében.
a tánciskolai míícsárdás terjedésével egyidős körülbelül. Ahol lehet, ma is eredetibb
formájában él, inkább lassú, "kétlépéses" , vagy "fl'lss" -et, illetve ,. h áromugrós" t
mondanak. helyette (pl. a bácsbodrogi magyarok is).
23 Dmböli SándO?' 72 é . (A.) lli.: .,A csárdás minden ember nótája. Hégen íg~'
nevezték. Csak Bácskába lett a csárdás. Esküvő után a templom előtt minden ember
nótáját húz ták
24 JUolnár Antal 62 é. (A.) Ka.: "Szóval mondva a csárdás t azt mindenb tudja
járni. "
25 Hasonló jelenség az ugyancsak idegen etnikum közó ékelődött és erősen annak
hatása elé kerülö moldvai magyarok között a "magyaroska" elnevezés a friss csárdásra. "
26 A landlel' őse az allemande. XIV. Lajos alatt Versaillesben udvari táncként
is szerepel, - ekkor paraiOzti táncnak tehát még aligha tekinthetjük. (NORLIND, TÓBIÁS:
Adatok a keringő és polka történetéhez. Emlékkönyv Kodály Zoltán Hatvanadik szi.'lletés·
napjára. 1943. 189 - 193.)
27 Kolozsváron "Dunka Kató nev Ll táncmester 1925·ben a shimmy mellett a
"fenyegetős" ·t és .,csattogtatós"·t is tanította (Kovác8 Ágne8 múzeológus szóbeli
közlése).
28 SAoHs.al ellentétben N orlind svéd, francia , angol adatok ra támaszkoch'a nem
tartja paraszti származásúnak a keringő t, hanem közvetlen elődjének az allemandet
véli, mely szerinte a cOlltre tánc egyik darabja. A XVIII. sz. végén a contre figurái

148
kÖ;l;ött ugyani s egy re gyak oribb a keringő . Fejlő d ése a zonban m á r itt k etté ága zik :
Az egy ik csop o rt n ál a k a r alatt való bujta tás, m e ly a z allemandenak is r endes mot ívuma,
m eg marad. A m ásik csoport viszo nt leegyszerüsödik s csak az átbujtatás n élküli keringő
mara d m eg. (L. NORLIND, T. i. m. 190.)
2 9 A XIX. sz. elején felbukka n a polk a. Ered et ét t öbbfélek éppen m esélik e l :
E gyik verzió szerint egy cs eh p a rasztlá ny ka táncoIt a el ő s zör (ezt fogadja el Sa chs is ).
A má~ik szer in t egy francia fes tő és angol főúr látta Magyarország d élvidék én , á llítólag
bevándorolt lengyel p a raszto k t áncoltá k . (NORLIND, T . i. m. 191", 192) . Abban mindk ét
forrás egyet m ond, h ogy n agyon k orá n közkedvelt lett a parasztság köréb en is. A külőnb·
ség a n n yi, h ogy a cseh változa t v a gy már leegy:,zerüsödött, vagy m ég egyszerü formáját
mutatj a be, a lengyel, ill. m agya r több figurából á lló változatá t mutatja, a mi utóbb i
helyen ese t leg a m a zurpolk a hatására mutat .
3 0 Az 1900·l;1s é vek legelején egy v á ndor tánct a nító a köve tkezőkre oktatta a gyer -
m ek ek et : sorba állíto t ta a ta,n ya udv arán őke t , tapsolt és mondta: "Az ep erfától a
d iszn óólig, a d .i.sznóóltó l a z ep erfá jg." (Czölde1' Lajo8né gyermek korá ban az 19 1O -es
éve k ben látta O k örí tő n ; . Kovács A gne8 múzeológus is hallotta az öregek től : " Vo n
epe rfa bis re ttera . "
3 1 A polka kez dettő l fog va egy üt t divatozott a k er ingőv e l. Sok fig urájába n
k eringő motívum is van. (NORLIND, T . i. m. 193.)
32 T é rhódítására és nagy k özk edveltségére j ellemz ő, h ogy Svéd ors zágban p l. a
mú lt szá zad végé re a nnyira feled és be me n t m á r a z ered ete, h ogy s véd "nemzeti"táncnak
hitték. (NORLIND,. T. i. m . 399.)
. 33 K ókai A go8tonné 57 é. (H.) Ki .: " Valcerok a t t áncolt unk és azt mondtuk ,
kerin gő. Azt a szép k e rek táncok at." - Fon'ai I 8tván 52 é. (H .) K i. : " Szép k erek tánco k
vo ltak r égen és azt m ond ták ker ingő." •
3 4 .Má1 ,t on A mbru8 42 é. (H.) Va.: " Mazurpolka volt a k étfelé toppa ntós."
35 Tamá s Gergelyné 50 é. (L) Zá. : .,Akétfelé t oppantósnál m egriigetik a lá bukat. "
36 M ikló8 P éter 50 é. (H.) Ki . : "A v iszáskalup rizge tős . "
37 id . Domokos F erenc 76 é. (H .) K é. : " A t rompolka vagy t rompolyka régi tánc,
h asonlí t a ma zurpolk á hoz. Csak a m a zurpolkát erősen r ezget ik, d e ezt m eg csak a .
lábik ka l rá zzá k ." L eh etséges, h ogya, p o lk a tremblente , vagy is rezgő polka, m ely 1840-
benPá rizsba n .igen k özkedvelt v olt (:\TORLJ:ND, T. i. m . 192) . - Molná1' Antal 64 é. (A.)
Ka. : "A t rompolyk a a m a zurpolk á h oz h ason lí t, csak mind a ke ttőn ek m ás a d a llama." -
Bogas Ambrus 46 é. (H. ) K é.: " A t r ompoly ka az apró kaluph oz h a son lít. "
38 ?\'lAYElt, GERTRUD, Volk stanze. L e ipz ig és Berlin 1918. c . gyüj tem ényes munká -
já b an a h asonló j e ll egű táncokat " rund" és " kva drillen art ig" gyűjtőnéven tárgyalja.
:10 M~átyá s Mátyás 41 é. (A.) K a . : " A s zék est őseink közü l v a laki feltalálta.
Apá ink beszélték , h ogy vala mi viecest k ellene csin álni, hogy leg yen b en ne v icc is, m eg
tán c is, il Ogy legyen vala mi t csin á lni. "
4 0 B ogas A mbru8 46 é. (H .) K é. : ,.A p á rnás tán c id őtöl tő tán c. E gy legén y vagy
leány zse bk end őt terí t az e lé, a k it p árj ául vá laszt, r á t érde l és csóko t vált a n a k . Miközben
azt m ondj a : ' Lep edőcs ke, párnácsk a kicsi bord ó lán y ocska. Nek ed adom párná rnat,
vedd e l a z én lá n yom at'. " - B ogo8 1H.enyhért 42 é. (IL) K e. : " Sok szor n em térdelt r á,
ha nem k ih úzta a k e nd őt vag.v p á rn át, ez el utas ítás t jelentett. K ét-háromszor is m eg-
kísérelte, h a e lfogad ta, kel' in gő vagy p olk a k övetk eze tt. A ztá n jár tuk benne k ere kre."
41 Ugyan az, m in t a párnás, csak székkel járj á k .
42 A k ör men tén p á rosan á ll na k fel és tán c k özben p á r t cserélnek . - '\1á r to n Ambrus
47 é. ( F.) Va . : " L opkod t uk egym ástól a p á rokat ."
43 H á rma n a la kítana k egy kör t egy fiú és k ét lány.
Gá8pcÍ1" M átyá8 51 é. (J .) Ma . : " I tt is 10pkodLmk p á rokat.. Ame Jik ügyes férf i,
be lek ap a m ásik p á rj á ba ."
44 A k a rosh oz h asonlóan ehh ez is h á rmas csop ortok k ellen ek. Azza l a különbséggel,
hogy a fe lá llás a sor m en tén tör ténik. H a több pár van, egymás párját eltévesztik.
·15 A kra jzp olká hoz a n égyszög k ét-k ét sarkába felá ll k é t-két pár , el ő s z ö r a k ör
m en tén k er ingözn ek , m a jd átlósan a sarkon kiindulva p olka lép éssel k eresz tezik egym ást.
JIelyet cserélnek. E z t is k önny ü "elvéteni" .
46 Az u tolsó " k ös z ö n ős figura" erősen p a rod izá ló : szembe is m egh a joln a k, m eg
h áttal is. ,
47 Még 25 é vve l ezel őtt a z "aj tóig, m eg v issza" szövegér e gya koroltatták a vándor
tán cm esterek az egyszerű tánc lép ések et. A begyak orlás legegyszerübb m ódja a z volt,
hogy sorbaállított á k a gye rm ek eket, k ézenfogva k elle tt e lőre , m eg v issza saszézni a
j ól isme rt szövegre .

149
 48 Az öt székely faluban táncolt verbunk mozgásanyaga tel jesen különböző vo lt .
49 D omokos Ferenc 76 é. (H. ) Ké.: "A ru szászka és apró és nagy sillardi n agy·
jából h asonló ." - Gál L ászló 52 é. (J .) Bá. : "A ruszászka kerek tánc a körsilladri h oz
hasonlí t . "
50 Szabó Józsefné 2 1 é. (.F.) Va. :"
51 Domokos FeTenc 76 é. (H. ) Ké. : "A ruszászkát csárdás formájában rendes
silladri módra já rtuk. "
5 2 H ARASZTI EMiL: A tánc története. Bp . 1937. 45 .
53 Ezt látjuk az ardeleanca, silladri, ruseasca esetében vagy mint később látni
fogjuk a sillalfri, illetve ru seasca j ellegű koló átvételénél. .
54 Egy csomó táncot, több ek között a "fenyegetős" ·t, "csattogtatós" ·t, "ka,Jup" -t,
" landIer" · t "nénletes" ·nek mondanak.
55 P l. a btmyevácok a táncalkalom nevét "kóló"-nak mondják.
56 Mátyás Mdtyás 41 é. (A.) Ka.: "A páros is szél,ely."
57 Ropoca, annyi m int rázós. Ropocálni, táncolni.
58 A fogadjistenbeliek a "viricsesek" (Viries a n yírfa megcsapolásakor kapott
nedv, ami ital gyanánt szolgál.) .
59 László Medá1"d 50 é. (L) Hi.: "Volt egy Ádám nevű ember, aki azt n em tudta
táncolni. Nem tudta mikor kell toppantani. Az asszonyok n ézték és nevették." A nóta
szövege is ezt a mozzanatot festi a lá: 'Ez a,z Ádámé, A másik az Éváé, Járjátok hát
járjátok, Ne nézzétek Ádámot. Ha nézitek Ádámot, Elvétitek a táncot.' Közben a
kezükkel mutatják Ádámét és Éváét. "
60 Bogos Amb1"us 46 é. (H.) Ké. : "Ugyanis h ét különböző táncdarabocskából
áll, ahol csupán a hetes szám állandó, a táncok időről időre változnak. Aszerint, hogy
éppen melyik a legdivatosabb."
61 Párna vagy szék szükséges hozzá.
62 ' Mátyás Mátyás 41 é. (A.) Ka.: "A toppantósnál a lá báva l ver az ember a
földre, a kezivel tapsol."
63 A legényest "kirakják" , illetve "kiverik".
64 Hármat fordulnak benne.
65 Bónis Alajosné 76 é. (H.) Va. : "A lábukat erősen rizgetik."
66 Miklós Péte1"né 50 é. (H.) Ki. : "Úgy táncolják, mint a csárdás t, csak a jobb
l ábnál megtöri a lépést." .
67 László Medá1"d 50 é. (J.) Hi.: "A si lladrit még öregapáink táncolták. Azért
silladri a neve, mert csosszantva járták."
68 "Karbahányós" a "karos" másik n eve. A n év onnan szárm azik, hogy a táncos
két táncosnőj ét egyik oldalról a másikra átveti.
69 Tapsolnak benne.'
70 Fenyegetnek bemle.
71 A hármas másik neve. A két szemben álló sor helycseréj é t igen szemléltetően
egy egyenes vonal, illetve barázda m entén való járással, vagy a vetélő mozgásával
hasonlítják össze. .
72 Keringő. . . .
13 "Keresztbejáró" , . vagyis "krajc polka". NeIn azonos például a tolnai n ém e -
teknél található hasonló nevű tánccal. A bukovinai szék elye1c kreutzpolkájának neve
3 szemben álló párok átlós helycseréjéböl adódik.
74 Oserevalcnál szintén párt cserélnek.
75 Utóbbi három azonos. Hasonló analógiát találtmk az apró, vagyis gyors sil-
ladrinál, ami szemben a lassú, vagyis "nagyra lépéses" silladrival, gyorsabb lépést jelent.
,76 Vagy még a "viricses". - Fogadjisteniek tánca.
17 A "fenyegetős" másik neve" toppantós" , úgy hogy gyakran össze is vegyül a kettő
náluk. A zavar onnan adódik, hogy a szövegben valóban toppantásról és fenyegetésről,
illetve csattogtatásról esik szó. "A láboddal toppangass, a kezeddel csattogtass, Huncut
vagy, tolvaj vagy, Mégis csak az enyém vagy". Nem azonos az általuk szintén "top-
pantós"-nak nevezett másik tánccal, vagyis a "bsobanyeszká"-val!
78 A "kaszás"-nál tánc közben kaszáló mozdulatokat tesznek. A szöveg és a
mozdulatok kétértelműsége miatt a papok erősen tiltották. A szövegre nem szívesen
emlékeznek ők maguk sem: "Jímiusban, júliusban peng a kasza, A kaszásnak, a kaszás-
nak lóg a tokja, Kicsi kasza köszörű, a vén asszony ösztörü. Farkas van a k ert alatt ..
Attól félek m egharap."
79 László J.1!ledá1·d 50 é. (L) Hi.: "Mert vótak olyan régi öregek, akik hosszú
nyírfa furulyával furulyáz tak és arra táncoltak. Ezeket csúfolták,' majcsobánye maj,

150
maj, maj kordoványe hop.' Innen származott a tánc 'csobanyaszka', vagyis' juhász-
tánc neve."
80 Az "ajtóig, meg vissza" másik neve "le cibényig". '1;ibini Istensegits román
n eve. A következőképpen alakul teháta szöveg: "Lecibényig le-le, le. Me pogácsa
m e, m e, m e. A pogácsa rétesen. A pálinka édesen. Igyál édes kedvesem, Hogy az Isten
éltessen. " Fogadjistenbeli válto7.ata a község román neve után (Iacube~ti) a fenti vál-
tozathoz hasonlóan alakult.
81 Molná?' Antal 64 é. (A.) Ka.: "A szapora kalu,p ot csak ritkán szeretjük járni_
Abban 33-at k ell sirülni egymás után. A szapora kalupot csak könnyű fehérnép tudja járni."
82 lVliklós Pétel' 50 é. (H.) Ki.: "A gyors kalupban vigyázni k ell, melyik marad
láb nélkül, kirugják alóla." - ld. Domokos F erenc 76 é .. (H.) K é.: "Az apró és gyors
kalup egy."
83 MáTton Antal 64 é. (A) Va.: "Kal up n em volt." Ugyanis itt gyors polkát
mondanak h elyette. - Gál Lől'inez 50 é. (J.) Bá.: "Kalup egyenlő snellpolkával."
84 S zékely Vilnwsné 32 é. Fogadjistenbeli és Bogos Men'yhá?·t 45 é. hadikfalvi
táncolták egy ütt VaskLlton a mazurpolkát. Előbbi ugyanazt a táncot "kétfelé top-
pantós" -nak, utóbbi "rizgetős" -nek mondta .
85 Molná l' Antal 64 é. (A.) Ka.: "A visz ás k alupot úgy táncolják, mint a csár-
dást, csak a jobb láb m egtöri a lépést. " ,
86 Bogos AmbTl/s 45 é. (H.) Ké.: "A visz ás kalupot körben járják." - Bónis
Lajosné 76 é. (H.) Va.: "A rizgeWsben szapora léptekkel k ell melmi."
87 j\llárton Ambl'us 47 é . (A.) Va.: "A hármas magyarul menyecskés, románul
n y ivaszta, m agyarul m enyecskés."
88 P éter Andl'ásné 36 é. (F.) Va .: "Trandafir, csipkerózsa."
89 Bánságban és D éván a 900-as évek elején "csosszantós' vagy "árgyélános"
a "silladri" n eve.
90 Domokos F erenc 76 é. (H.) K é.: "A csosszantóst csak Andrásfalván járták,
mert nagy csizmáik vannak."
9 1 Molnár Antal 64 é . (A.) Ka.: "A silladrit csosszantósnak hívtuk, a h adik-
falviak silladrinak hívták. "
92 Bónis Lajosné 76 é . (IL) Va .: "A majcsobányira az andrásfalviak valami
toppantósfélét jártak. "
93 Mátyás Mátyás 42 é. (A.) Ka.: "A toppantós a rop, rop volt."
94 Németh Enei 25 é. (L) Zá.: "A viricses Andrásfalván toppantós."
95 A lassú nagyléptü körtáncból apró gyors lép ésü lesz, így a "nagy silladri" neve
is átváltozik "apró silladri" -ra.
96 Id. Bogos Menyhárt 50 é. (H.) Va.: "A lapos (fésüs-Vierschritt) egyenlő Ádám-
Éva nótával."
Domokos F erenc 76 é. (H.) K é.: "A zsidóst már örököltem. Azistensegítsiek
Ádám - Éva Rótának n evezik. "
7 Fazekas Vilmosné 60 é. (H.) Ga.: "A mazurpolka a fiataloknál rizgetős."
8 L. 96-ot. ,
99 L. Székes táncot.
100 Bogos Menyhért 50 é. (H.) Va .: "A kaszás vicces tánc."
101 Domokos Ferenc 76 é. (H.) K é.: "A cserevalc is lopós." - Mátyás Mátyás
(A.) Ka.: "A hármas tolvajtánc."
102 Bogos Ambrus . 46 é. (H.) Ké.: "A h et est csendesen elkezdik, mindenki bele-
megy, aztán gyors j ön. Volt úgy, hogy ki kellett állni. Az már szégyen volt, erre a
muzsikások még jobban húztá k. "
103 Molná?" Antal j 64 é. (A.) Ka.: "A szék esnél vannak olyan szemérmesek,
hogy m egresteli magát, várná, hogy vele ne tolj on ki az a lány."
104 Bogos Amb1"Us 46 é. (H.) Ké.: "A ruzsánt h a kettő máskép táncolja, a muzsi-
kás is m egbolondul. " '
105 P l. krajzpolka. "
106 Német Enci 25 é. (L) Zá .: "A cignál igazán szép nóta. Mind mikor a vad-
libák elbujdosnak, olyan szép sorba mennek. Sorba k ell járni". - Vagy ifjú Domokos
Fm'enc 31 é. (H.) K é .: "A topp antós igen szép nóta, egyfelé sérültünk, egyszerre top-
pantottunk."
107 Molná?' Antall 64 é. (A.) K a. : "Az n em létezett, hogy mikor megszólalt a
muzsika, már lányt hozott volna, m ert nem olyan kÖllilyű egyedül táncolni nótaszóra."
(Ezzel azt a k arja kifejezni, hogy a nézők sorfala előtt igazán nem v olt könnyű dolog
.a legénynek egyedül táncolni.)

151
 108 JVIi klÓS P éte'/' 50 é. (H .) Ki. : "A gyo rs k a lupba n v igyáZll i k ell , m ely ik m a rad
láb n élkül, kirúg já k a lóla." - M.olnál· Antal 64 é. (A.) K a. : " A szapol'us k a lupot csak
k önn y ü feh érnép t udj a já rni."
10 9 T amás Gergel yné 72 é. (L ) Zá. : " A k ét felé 'toppan tósn ál m egrezgetik a
lá bikat."
11 0 M olná.,. Antal 64 é. (A.) K a.: ., A szap ora k a lupot r it ká n sze re t ik já rni ,
abb a n 33-at k ell sérülni."
111 i fi. Domokos F eTenc 32 é. (H.) K é.: "Mert az csen d es m ul á tság. a h ol nincs
top pan tás."
112 László Nfedá rd 50 é. (L ) H i.: " Volt egy ember , a ki a7. Ád á m é t n em t ud ta
tán colni. Nem tl~d ta mik or k ell toppan tani . Az asszonyok csak n ézték és n evették . É s
m ondták ez a z Ad á m é."
113 Bogos A mb1"Us 46 é. (H. ) K é.: " A m ostani f iatalság eze ke t a m ozgatósa kat
t udj a ."
114 S zabó J ózse/né 21 é. (F.) Va . : "Én a tan gót s zere tem a leg jobba n . Én a
f igu rázást n agyon szeretem ."
115 Domokos F el'en e 76 é. (H .) K é. : "A m ai fiatalság csa k dü l el tán c 'k özben ,
m ég jó, hogy van fa l, m er t különben kiszédülne a ke ringőn é l. "
116 A tán cb a n egy bizonyos rendezőel ve t népszerűs í tő báli tánc az "aj tó ig, m eg
vissza" gyerek tán c le t t . H asonló lett a r en d eltetése a " toppan tós"-n a k is. - P alkó
Antal 37 é. (H .) K i. : "Gyerm ek tán cb a n estétől r egge lig a t op p a n tós t já r t uli:. Csak úgy
szökd östünk és vert ük a lá bunkat."
117 A m aga idejéb en egységes di vatn a k ö rv e nd ő k önnye bb mozgás ú " kla uzlll'
polka " , u tóbb öregek b á li tán ca lett.
11 8 így válik a valcer a h órával sze m ben a román p oli t ika i ké~lyszer ha t ásá ra
1920 u tán n em zeti t ánccá, F ogadjistenben p l. a te m p lom előtt a csárdás u tán is r ögtön
valcer k övetkezik. A z esküvő u tán a " m en yass7.on y kikérése " a la kodalmas gazda által
súntén polkaszerú " m a rs" -ban történik .
119 A rom á nokka l erősen vegyes Fogadjistenben és J ózseffa lván eskü vő után
a templom előtt "magyaros" -ra tán colta k . - Jl1.ál·ton Ambn/s 47 é. (F.) Va. : "A t emplom
előtt m agyaros tán c, utána vale." - Gál L öl'ine 50 é. (J.) Bá. : "A h aza it magyarosra k örbe
j á rj á k . A gazda legtöbbször csárdás t táncol, EI r ik olt ja első a t á n c, m ásod ik , harm adik .
D e csak rövid ideig já rj a a h a rma dikra m á r lek érik."
120 A legén yek legtöbbször egy lit er pálink á ba fogad tak , h ogy ügyesen eljárj á k
a " kra jzp olkát" . - L ászló Medál'd 50 é . (L) Hi. : " Ezt már e l őre t udták a muzs ik usok
is, h a ihattak volna , csak k rajzpolkát húztak "
121 Pl. A rom ánok 19 22 után a h órát, a szerbek p ed ig a k ó ló t te t ték k öte le zőv é
a magyar okna k is.
122 Hadikfalvi I stván tan ító 52 é. (L) Ma . : " A v alce rt· magya r k ö te le"ség nek
tartottuk '.' .
123 Ugya n ez a h e lyzet a7. ugyancsak vegyes n ép ességü v id ék ek f' n la k ó n ém e tek -
n él, p l. Bácsbod rog ban , a h ol m inden tán c marssal ke 7.dőd ö tt, és vég7.őd i\ tt. (Stehli Judit
24 é . Va.) (
124 0 mböli Sándor 72 é. (A.) Hi. : " A t e mplom e l őtt csak a kkor táncoltlmk , h a
rak ott m en yasszon y vo lt." - Fábián Jl1.átyás·né 45 é. (A.) L e. : "A n apokban k oszorús.
e sk üvő vo lt, a t emplom előtt 3 p á r t is elj ártlm k , s ill adr it és csárd ást ."
. I 125 S zabó J ózsefné 21 é. (F.) Va.: " Mikor m egesk üdött a p ár, egy mar,sot h úztak
a t em p lom e lőtt és p á rosan já r ták " - S zegedi Brigitta 16 é. (H.) Ci.: "A h azai, m ega.
gazd a , m eg a vő legény is tán colt egy csárdást. A többi páros s illad ri t t á ncolt. A m en y -
a sszony kikérés és k ontyolás is csárdásra tör t én ik ."
126 Fon'ui F el'en ené 52 é. (H .) K i. : "A s illadrii a h a zai n ótájá na k n e vezték , a
templom e l őtt szok t uk já rni , m ég öregapáink k ezdték m eg. " - Ném eth F el'en cn e 52 é.
(L) Zá . : "A csosszan tósn ál k erekbe já r tunk, a tem p lomb Ól jÖVf't e7.t já r t uk ."
1 27 B ónis L aiosné 76 é . (H. ) Vas.: " Mikor a m en yasszo ny leve tk ő zött és kendőt
tett a fejére, olyan szök és ben , po lkasze rű tán cba, h oztuk ."
12 8 Fábián Mátyásné 45 é. (A.) " A szék est h a jna l felé ját'já k , m ikor m indenk i
fár a dt, a kko l' h oz.a k odnak el ő vele ." - Má1,ton Antal 47 é. (F. ) Va . : " A székest ha j nal-
fe lé jár tuk ."
129 Bogos Menyhál't 40 é. (H.) Va. : "A k aszás t á nc v icces tánc. Cs ípőj ét rezget i
bele. Bál végén jártuk. "
130 L ászló M edid 50 é. (L ) H i.: " H a jnal felé a gyors t,á n cok a t e l ő ve t t ük, , h og~~
sen k i ne fá rad jon ."

152
 •
-
131 Körbe á llanak az asszonyok, férfiak, középen a "gazda", vőfély á ll kendővel
a kezében.
132 id. Domokos F erenc 76 é. (H.) Ké.: "A lakodalomban r eggel felé többen '
összefogózva s illa,d rit táncolnak."
133 Miklós Péter 50 é. (H.) Ki.: "Mikor mentünk a zenészek ért, verbunkot jár-
tunk és csárdás t táncoItunIL Zenével táncoltunk. "
134 László Medál'd 50 é. (L) Hi.: "A szép huszár csárdás t apró csárdást lakoda-
lom1an táncolják. " - Péter Je nő 47 é. (J.) Bá.: ,,,A lakodalmakban milyen szép csárdá-
sok voltak." '
135 Se~estyén Ádám 27 ·é. (A.) Ká. : "A multkor az öregek lakodalomban székest
táncoltak: 'Ulj le, ü lj le , csak azért is ülj le '. Olyan vICces volt, leh et hogy régen a f iata lok
is táncolták. "
•
JEGYZETEK A III/ 2. RÉSZlIEZ

l Id. SZABÓ IMRE: Farsang és húsvét a dévai csángó telepen. (Népr. Ért. VII.
(1906), 1906 - 7).
2 GYŐ1'//Y Lajos (Hertelendfalva), Egyházaskozár, szóbeli köz lése. A "hármas" -t
ós a " karos" -t akkor m ég n em ismerik .
3 Gálffi Dénes 41 é . (Hunyad) Ki.: "Gyorspolkát, ker ingőt , krajcpo lkát jártu n k .
A krajcpolkát a bukovinai öregektő l tanultuk."
4 Kerekes Boldizsál'né 54 é. (Hunyad) Ki . : "Vajdahunyadban akarost Buko-
vinából h ozták és táncolták. "
5 Fm'rai F. -né 52 é. (H.) K i. : ,,11ég ősapáink kezdték akalupot. " - Jlilátyás Mátyás
41 é. (A.) Ka.: n A szapora kalup valódi ős i , a mi táncun~ . " - Domokos Ferenc 76 é. (H.)
Ké.: "A nagyestáj ert a fiata l koromban tánco ltuk". - Gál' L.-né 50 é. (J.) Bá.: "Az
osztrák időben valcerokat tánco ltunk" . - Fo'r rai F.-né 52 é. (H.) Ki.: "Azonkívül szép
kerek re já ró táncokat, azt a szép k erek táncokat, csárdás t, estájert. :M:ost az ú jak a
különösek " . - Domokos F erenc 76 é. (H.) K é.: "Fi,a tal koromban körbe járó s illadr it
J;áncoltunk ." Erre az időre esik a " kétfe lé toppantós" és amazurpo lka jellegü "trom-
polyka" divatja ios.
6 Domokos Ferenc 76 é. (H.) K é.: "Guraszo lkáró l (Gul'asolcze) h oztuk a cigá-
nyokat. Ekkor jött b e a ker ingő. Aze l őtt kalupok voltak, meg a párná"." (Val ószínűl eg'
ekkor n épszerűsödnek m eg ú j bó l a ke ringők a polkák után.) - Gál L . (J.) Bá.: " Az osztrák
időkb en valcerokat tanultunk. "
7 Kókai Ágostonné 37 é. (H.) Ki. : .,A háromszökős n em új, a rizgetőssel és
fen.v egetősse l egy idős. " ,
8 F01'rai F erencné 52 é. (H.) Ki. : "Csak fi,tyegtem a legén yek között, csak buj-
káltam, m ikor rnegvolt a k eresztbejáró. "
9 Kókai Pálné 60 é. (H.) Ki . : "Az é n koromban silladrit, estájert, csend es és
szapora kalupot, krajzpo lk át és leány koromban toppantóst jártU.1)k. "
10 "Bónis Lajosné 76 é. (IL) Va .: "A h etes ekkor jött be, m ikor én már férjh ez-
m ente m.
I I Molnár Antal 64 é. (A.) Ka.: "A n é m etest is csináltuk (estájert), azonkívü l
krajcpolkát, mindefiszele-trapp-troppot" (fenyegetős) Utóbbi öreg Domokos F erenc, 76
é . (H.) K é. idejé ben is m egvo lt már.
12 Bár a "csattogtatós"-ról n e m beszé ln ek, d e Inivel a "hetes" · ben m egvan,
valószínű l eg a "fenyegetős"-sel egy idej ü átvétel.
, ~3 Mol?!ál' Antal (37 é. (A.) Ka. : "Alig, hogy csiperettem , jött a karbahagyós
es a harmas.
14 P éler Jenő 52 é. (J.) B á.: "A karos, d i ótörő (toppantós) és borázdánfutó
(hármas ) kisgyerek k oromban is m egvolt, d e a tanító úr nem engedte, hogy táncolj uk. "
15 Miklós P éterné 50 é. (H.) Ki.: "Nagyestájert 'és lecibényiget táncoltlmk.
Ki csi leányka vo ltam m ég, mikor az ajtóig, m eg visszát táncoltunk."
16 Öreg Domokos F erenc 76 é. (H.) K é. idejében m egvolt a "kaszás".
17 László Medál'd 50 é . (1.) H i. : nA le nd ler harminc éve jött anémetektől"_
Mátyás Mátyás 41 é . (A.) Ka.:" A le nd le t' 30 - 40éves,a németektő l tanultuk." - Péte',-
Jenő 52 é . (J.) Bá.: " Kb . 1908-ba jött k i á lendler, a n émetek től tanultuk" . (Az adatok
teljesen fedik egy mást.)
I S Gál L.-né 50 é. (J.) Bá.: " A suszteros 1908-ban terjedt eL "
19 Éppen fordítva, mint Magyarországon : az 19 14 - 19 közti időben hódít a ,
katonák közöt,t legjobban az one-step, t.wo-step, 19 18 óta a tangó és shiminy.

153.
 20 Kifordítósan járják. (Lásd lentebb.)
21 111ikló8 P éterné 50 é . (H.) Ki.: "A párnás táncot, itt csak szék esen járják.
1914 előtt párnásan járták. Aztán járták székkel."
22 Hasonló jelenséggel találkoztlmk a Bácskáb a n is, ahová a francia n égyes
jut le ilyen későn.
23 Ifj. Domoko8 F el'ene 32 é. (H .) K é. : "Porkár Antal hoz ta a silladl~it. Bálozó
korom előtt 5 - 6 évvel táncoltuk. " - Ambru8 J óZ8ef 46 é . (H.) Ke. : "Az apró silladri
ardeleán erdélyi".
24 Palkó Ambru8 48 é . (A.) Ka.: "Erdélyben azt h a llottuk , volt táncterem,
vo ltak nálunk lány ok, akik kint szolgáltak. A táncterembe jártak és ott tanul tak."
25 Német F erenené 52 é . (L) Zá. : "Mindenféle nóta K olozsvárról jött b e."
26 Lá8zló Medál'd 50 é. (L) Hi.: "A ruszászk át a románok igen járták. A kato -
naságnál ~ fiatalok igen járták. Hazajöttek és ott is járták. " - Idő.8 Domoko8 F erenc 76
é. (H.) Ké.: "Vagy 30 éves leh et a lábas kalup , a katonaságn á l tanu ltuk." ~ Ifj. Domoko8
F erenc (H.) K é.: "A ruszászkát az orosz katonák tanították."
27 Ném et Enei 25 é. (L) Zá. : "A cignált. a románoktól tanultuk. Volt, egy leán y,
aki Bukarestben szolgált . A kávéházban látta, hogy az urak, h ogy tán colj á k. "
28 Illé8 Dániel 35 é . (IL) Ci.: "Mikor az éd esapám tó l táncolni tanultam, az
apr ó k a lupot még mindenki járta. Sőt minden kalupot jártak. "
29 Bogo8 Menyhért 46 é . (H.) Ké.: "Régebben m ég legény vol tam, nem m ertem
megmozduhii a rizgetősnél. "
30 Mikló8 P éter 50 é . (H.) Ki .: "A verbunkot csak a rég i öregek járták, már én
nem jártam fiatalkoromban."
31 Illé8 Dániel 31 é . (H.) Ci.: "Az 1930·as évek tájá n az a j tóig, meg v issza m á r
neln ment."
32 Gá8pár Mátyá8 50 é . (L ) Ma.: "A krajcpolkát már 30 éve nem tán colj ák,
nehéz tánc."
33 Mátyá8 . Mátyá8 41 é. (A.) Ka.: "Vagyon vagy 25 esztend eje, hogy a h étféle
bejött. A muzsikások n em akarták játs7.ani. Az ember csak mondta nekik, húzd el
n ék em a k edven c nótámat, hát melyiket. Hát e7.t, m eg azt is, meg azt is . Hát hányféle
ez? Hát húzd el mind a h etet. No a fene egye meg, elhtlZom mind a h etet. így lett a
h étféle."
. 34 Gá8pál' Mátyá8 50 é. (L) Ma.: ,, 1920·tól mindenki tán coita a hétfélét, Ünnepi
táncokon elsőrendű tánc volt."
35 Ifi. Domoko8 Fel"ene 32 é . (H. ) K é. : "A rizgetőst P ork ár Antal hozta Erdély-
ből. A fúvós zenekar vez etőj e volt. Kb. 20 - 25 éve leszállt a zenészek közül és úgy
mutatta b e. Egyik csárdásba k ezdte , a másik meg egyáltalán nem tudta. Fogott egy
lányt és azzal mutatta . Először p ersze rosszul m ent."
36 Pál Anna 37 é . (H.) Ki. : "A viszásgalupot már mi is táncoltuk. "
37 Illé8 Dániel 32 é . (J.) Ci.: "A rázósan járt gólyást az 1930·as évek táján á llí-
tólag 01'bán Pál k ezdte el". '
38 Illé8 Dániel 31 é . (H.) Ci.: "Éd esapám b eszélte, hogy a h á ború u tán a székes,
párnás és karo s volt a legdivatosabb. Ezeket el őbb csak lakodalomba n jártá k , k ésőbb
azonban már a b álban is ." -Gál- L. 50 é. (J.) B á. : "A su szterpoll,át már él tem a b ál-
·ban is." .
39 Péter Györgyné 36 é. (F .) Ga. : "A h órát iskolában is tanították."
40 Ifj. Domoko8 FeTene 31 é . (H.) Ké.: ,, 1926 - 27-ben a románoktól tanultuk
a ruszászkát." - L á8zló Medál'd (I) Hi. : "Az 1930 - 35·ös években a románoktól tanult uk
a ruszászkát."
41 Gá8pár Jáno857 . é . (L) Ma. 12 éves korában k ezdett a bandával járni.
Prímás volt . Más prímástól tanult. Már gyermekkorában 150 dal t ismert.
42 Palló Gyö·r gy fogadjisteni zenész Amerikában járt, POI'kár Antal h adikfalv i
Erdély b en, a Gá8páT·testvéreket pedig Istensegítsből vitték a többi bukovinai falvakba
zenélni.
43 Mátyá8 lYlátyá8 41 é . (A.) Ka.: "A h órát és szirbát megtanulták, a székely
zenészek is t udták, m ert jártak a román k özségekbe muzsikáhli."
. 44. Id. Domoko8 lj'eI'ene 76 é . (H.) Ké.: ,,30 éve a községben nem volt elegendő
muzsikás, cigány t hoztunk, főként r ománok at, ezek új d a llamok at hoztak b e ."
45 Bóni8 Lajo8né 70 é . (H. ) Va.: "Ha román muzsikusok is t udták, elj ártun k
minden nótát, ahogy húz ták. "
46 Ifj. Domoko8 FeI'ene 31 é. (H.) Ké.: "Kb. 10 éve jöttek be román táncok,
a fiatalok táncolták."

154
 .. I

47 Ifj. Domokos F eren c 32 é. (H. ) K é. : "A husánga r om á n tán c, majd minden

második pár ezt tán colt a ."
48 Ifi. Domokos F erenc 32 é. (H .) K é . : " A rumbáj (rumba) észak -bukovinai ro mán
tánc, rusz, csak buko vina i r om l1n t án c ." - Bogos Gergel y 45 é . (H .) Va .: "A rumba jt
Balk 6con (Balk a ut z) tanu ltu k ."
49 Német E nci 25 é. (L ) Zá .: "Csak a csárdásoka t húzták, ezek et a polk á k at
m ár n em t udta mindenki. A h étfé lét is k evesen ."
50 Illés Dániel 31 é. (R ) Ci. : " A ri zge tős végigm ent."
51 K eszler Má'rton 25 é. (A. ) K a .: "Mikor a rop-rop ot húzták , úgy örültün k "
(toppa n t6s).
52 S zakács E nci 16 é . (H.) Ki.: " Bukoviná ban az volt a szok ás, h og y m indig
csak g6lyást muzsik~,ltak. " .
53 S ebestyén A dám 27 é. (A.) K a . : "A szék est B ukoviná b a n m ég já r t uk. "
54 L ászló MedáTd 50 é . (L ) Hi . : " Apám is t ud ta a vel'blmkot, tőle tanulta m. Ma
m ár k evesen t udj á k ." - B ogos 1H enyhál'l t udj a . Az 50 é vesek k özüi elvétve a k a d , a ki já rj a ."
. 55 L ásd a 49-et . .' •
56 Ifj. Domokos F eI'en e 31 é. (H.) K é .: " Ha tán cba b ej öttek jobb legény ek,
l'izgetőst tán coltunk, h ogy minde,nki n e t udj a . A k aszást sem t udta minden k i. A csárd ás t
és ruszászkát mindenki t udta. Csak b ek evered tek és m entek ." .
57 L ásd az 56-ot.
58 S zabó Józse fné 21 é. (F .) Va.: "A valcer t, tOPr>an tósta r om á nok is igen já r-
t ák. Ők májcsob án y ina k n e vezték. "
.' 59 S zabó J ózsefn é 32 é. (F. ) Va. : " Az árd eleá n k á t úgy emlék szem én is já rtam,
m ikor isk olás voltam ."
60 Szabó J ózsefn é 21 é . (F .) Va.: "Isk olá b an a k övet kez ő tán cok at tanult uk :
' roat a ' . A n agyok is já r ták a bálba. Csak k ettőnek szab ad j á rni összefogó d z va. F igurá znak
be nne. 'Alenu!u', kettő táncolj a, figuráz va van . ' Burojte:, többen összefogódzva járják,
j obbra -balra f igurázn a k b enne."
6 1 ' N émel Enci 25 é. '(L ) Zá . : "A csárdást, hórát k örte t án coltul{, csak az estájer t
párosan ."
6 2 J1!lál'lon Ambrusné 37 é. (F .) Va . : " Mikor ott voltam Bukovinába n , csak r omán
tán cok vo ltak. m ert rom á n ze nészek volta le Mikor milyen n ótát húztak, olya n t já r t uniL "
63 J1!I á1'ton Ambrusné 37 é. (F.) Va . : "Ha m agyar ost aka r t unk, csak m en t ünk
Pa lló Györgyh öz. "
6 4 László Medál'd 50 é. (L ) H i. : "A já kubestiek (fogadjistenbeliek) a v iricsesek.
A v iricses tán cot a jákub estiek táncolj á k. "
65 M árto,n Amb1'tls 47 é. (F.) Va. : " H a elj öttek ide az a ndrásfa lv iak, azt m on d-
tuk r óluk, ezek a sill adl'isok. Az a ndrásfa lv ia k a zt j átsszá k leginkább. A hadikia k a csosz -
s zant ósok voltak , a csosszan tós silla d r i u tán ."
66 Bogos Amb1'Us 45 é. (If) K é. : "Az andrásfalvia k csak egyfelé m en tek , az olyan .
m int a ki n em tud k apáln i, csak egyfelé. Még a nők is csizm á b a n tán colta k . Én j ártam
náluk , az egy csár dást já r ták csa k. Csak egyet fordultak és curukkoltak."
67 Bogos Amb1'Us 45 é. (H.) K é.: "Az a ndrásfa lviak csárdás t, hórát, valcer t
jár tale Az u tób b i i dőb en még legtöbb volt a h ór a náluk Csendesen já rták, d ob, d ob ."
6 s L á sd a 67 . jegyze tet.
69 S zabó Józsefn é 21 é. (F.) Va. : " A Bácskában már n em volt d ivat os román
táncot táncolni."
7 0 Bajai Jánosné ( Hegőce) Va . : ,.A mazurpolkát és d onau t igen szerettük.
Fiatal k orom ban a lass ú és gyors csál'{;l ás volt a legdivatosabb tán c."
71 Famgó P éter 38 é. (Ószivác) Va. : "A lassú csá~'dás volt H csárd ás, a frisses
volt a gyors csárdás. A sváb ok mást n em t u dtak, h op§lzassza, h opszassza."
7 2 S~abó Józsefn é 21 é. (F.) Va. és S ebestyén A dám (A.) Ka. t u d ja a " lassú
.csárdás" -t . . .
73 lj/láTton Amb'l'us 37 é. (F_) Va . : " A magyar polk á t az összes magyar ok járták
a Bácsk{tban. "
7 4 S zabó Józsefné 21 é. (F.) Va . : " A B ácsk ában a francia n égyest já r ták a magya-
rok . Még k ocsm ában is tán colt á k ."
75 S zabó Józsj !'né 2 1 é. (F.) Va . : "A Bácskában tanul tuk : A ' Zöld erdőben
jártam'. Egy f iú , m eg egy leány já rta, fogták egymás k ezét _ A leány m indig u grott
egyik lábon, a f iú állt vele szem ben . A leá n y többet f igurá zott."
76 S zabó Józsefn é 21 é. (F.) Va.: ' L ombos ágon rigófészek' m ég reggel felé
is tán colták, m ikor h azafelé k ísért é k a leányok at."

155
 ..
77 Lovász .Nlw/'git 22 é. (Szatmár) Ga. : "A. szerbek kólót táncolt..<tk, csendes tánc,
a székelyek már a Bácskábl!n m egtanulták . " . .
78 Forrai Péter 38 é. (H.) Ki.: "Afoxt.rottot, t.angót Bukovinában n em jártuk. "
79 Fon'ai Péter (H.) Ki.: "Cvinget, csárdást, tangó t, gólyást táncoltak a gyer-
Inekek. "
80 Erős AIal'git 18 ÉI. (Szatmár) Ga.: ;,Megy ünk össze és városiasan tánco lunk."
SI Papp Ilona (F.) Va. 10 éves, és tudja a gólyáRt, csárdás t, valcert.
82 Szabó Józsefné 21 é. (F .) Va.: "Most, ha itt van már egy pár, n e m táncolj uk
egyik bácskait sem."
83 Szabó Anna 32 é. (IL) Ki. : "Volt egy fiatal legény a Bács kában , mind ig
húzott: jöjj ön. Ne ~ megyek, mert n em tudom. Most mindezt kijárom."
84 Sebestyén Adám 27 é. (A.) Ka. : "Itt olyan dolgok bejöttek, hogy az ember
sajnálkozik rajtuk . A keringő nagyon szép, de most a tangót kínozzák. Én is megyek ,
ahogya többiek." _
85 Sebestyén Adám 27 é. (A.) Ka.: _,,1948-ban batyus bál volt, hétfélést, top-
~antóst, gólyást táncoltunk." - Sebe8tyén Adámné, 25 é. (A.) Ka.: "Esztendeje, vagy
kettő, hogy láttam ~ hétfélét. Tavaly kocsmában láttam a hétfélét . "
86 Sebestyén Adám 27 é. (A.) Ka.: "Van egy szép tánc, d e az utóbbi időben
csúfot űznek belőle. Leh et, hogy régen a fiatalok is járt,ák, d e mORt csak az öregek
csinálják. "
87 Palkó Ambl'u8né 48 é. (H.) Ki.: "Mikor leány voltam, akkor jártam bálokba.
Annyit nevettünk, mert volt, hogy ötöt is odaültettek, egyik sem t etszett."
88 Fon'ai Ferencné 52 é. (H.) K i.: "Bonyh ádon is voltak n émetek, de tő l ük
nem tanult unk."
89 EI'ő8 Margit 18 é. (Szatmár ) Ga. : "A német indulót német kóJónak, marsnak
mond juk." A "kólót" és a "marsot" is tudja
90 Sibalinné 50 é_ Ga.: "Bár a magyarok is tudják akólót. Befogtuk őket,
húztuk ide, oda. A délszláv kocsmában minden harmadik kóló. A párthelyiségben csak
csárdás, mert magyarok is járnak oda."
91 Bónis Lajo8né 76 é. (H) Va.: "A ruszászkát (a kólót é rti alatta) itt is járják,
az a csárdásuk."
92 Kereke8 Iml'e 44 é. (H.) Ci.: "Ha székely zen észek vannak, akkor abálban
rizgetőst, gólyást, s illadrit, ha lakodalom van, akkor ajtóig, meg visszát táncoljuk ."
93 Majoson bukovinai zenészek is éln ek a faluban, az öt Gáspár-testvér, m ikor
idekerültek, m ég bál okban és lakodalomban is muzsikáltak, d e most már n em enged i
őket a szakszervezet játszani, m ert földműv esek.
94 S zakács Enci 16 é. (H.) Ki.: " Hadikról nyolctagú fúvó szenekar jött. Mind
drombitás. Lakodalomra ezek et hívják, báh'a Bonyhádról. A bonyhádiak 300 - 400
forintot k érnek egy est ére, a bukovinai zen észek m eg elkérn ek 700-at is. A drombidás
többet számít, azok n em muzsikálnak , csak úgy egész éjsza ka."
95 .Mátyás .Mátyá8 41 é. (A.) K a . : "A s váb muzs ik ára ne m lehet mást jámi ,
csak valcert, polkát."
96 A krajcpolkát p é ldául az itteniek n ern is mer ik.
97 Péte/' Jenő 52 é. (J.) Bá. : "A legjobban a verbunk ot és csá rd ást szeretem ,
verbunk volt a bál-kezdönk, a n ém etek és románok nem ism erték. "
98 Id. Domoko8 Ferenc 76 é. (H.) K é. : "A s illadri vo lt csak igazán gyors tánc,
erőst szeretem." - Fazeka8 Vilmo8né 50 é. (IL) Ga.: " H a e lmente m a lakodalomba, n em
k ellett n ekem pár, egyedül is .roptam a silladrit."
99 Molnár Antal 64 é. (A.) Ka.: "A szapora kalupot szeretem a legjobban. R a
hallom most is, jaj, jaj. " -Mátyá8 Mátyá8 41 é. (A.) Ka.: "A szapora k a lupot és gólyást
szeretem a legjobban. "
100 Német Ferencné 52 é. (L) Zá. : " A mazmpolkát szeretem a legjobban, az
volt a legillet ékesebb." - Id. Domoko8 F erenc 76 é. (H.) K é. : " A rizgetőst jobban k i-
járom, mint a mai lányok. "
101 l'vIikló8 Gergely 58 é . (F.) Va. : "A régi öregek nlindi g ·csak ezt a csárdást,
valcert t á ncolták. Legkedvesebb n ekem a valcer."
102 Tamá8 Gergelyné 72 é. (J.) Va. : "A legjobb vo lt az estáje r. A kraj cpolká t
is jártuk. "
103 Tamá8 Ge1'gelyw 72 é. (J.) Va.: "A legjobban a viricsi st jártuk. "
104 Gál L .-né 50 é. (J.) Bá. : "Itt annyi rizgetős van, hogy én m egállok és n éze m. "
Nlátyá8 i\1.átyá8 41 é. (A.) Ka.: "Ezek et a mostani táncokat úgy járják, hogy m ennek
mint a legyek aködbe." -Német F erencné 52 é. (L) Zá. : "Szökjél bolond, ha n incs eszed .

156
ha vo lt eszed, a z is e lvesze tt ' . Most lakodalomban ezt húzzák" - ,.Fazeka8 Vilm o8né
60 é. (IL) Ga.: "Nálunk n em volt, hogy térgye lj e nek, mint itt a tangóná l, hogy a
téroükkel rugóz na k , hanem csak sír ültek. " .
105 S zak'ác8 Enci (H.) Ki.: " L egjobban a gól y á fl t szer etem. "
106 S zabó Józ8e/n é 21 é . (F.) Va.: " Én a tangó t szerete m a legjobban. Én a
f igurázás t szere te m, a hh oz é rt ek. "
• 107 Gá8pár E nci l:l é. (L) Ma .: " Az it·t t an lll takat jobban s zere t jük. m er t a z
újabb. Az otth on tanultak ki sg yel'ek esek. "
10 8 ! i iC8i Sándol' ta nár (Dá lnok) Buda pest na gyany ja a Székely földön az
1890-es éve kb ő l a ' m az Lll'ka m ellett leg inká bb a " nime t " -re (vagyis a m enue t-re)
e ml ékezik .
Ion A Bács ká ban 1920 körül m ég közönséges k ocsm a i tánc.
llO L ásd a III/3 és III/4 RÉSZEKET.
III R iC8i Sámdor tan á r (Dálnok) Budapest : visszaem lék szik az 1930-as évekre,
e kkor a z ő fa luj á ba n a csárdás, bos t on , cha rlest on , o ne -step a legdi vatosabb , d e él m ég
a ,.hun c u tk a" is ( fe n yege tős) .

JE GYZETEK A III/ 3. R ÉSZHEZ

l A táncok egym ás utá njára lásd : SA CHS. K URT: Die Gesc hichte d es T anzes.
Berlin , 1933 és H ARASZTI EMIL: A tá n c t ör té nete, Bp. 1937.
2 Sachs a contre -tán cokna k a m enuet - től va ló lé n yeges kül önbségét szintén
a bba n lá tj a , h og,v míg em e nnél senki n em m er t könnyen t á n co lni , csak úgy, mint a kit
b eta níta na k (a m enue t -tán cos é vekig leck ét vesz ), a ddig a contre -tán cos a szó n em e -
se bb értelmé ben d ilettán s m a ra d . (SAC S, K . i. m. 269).
3 1I'l enue t , cot ill on , n égyes, valcer , p olka, galop , m a zurka, p as d e quat re.
4 Boston, one -step , t wo -step, t angó, fox , shimmy, ch a ri ston és a t öbbi m ég
r_övid ebb é le t,ü szórakozó táncok k övet ik egym ást a z 1900-as é vek ele je és az első h á bor ú
k özött.
5 S'i bai'inné 50 é. , Ca.: " A vánkostán cot la koclalo mban is tán colj á l;:, Vége zetül
a v ánkost e lsza kítj á k és a tollat ki szórj á k. "
6 A m e lódia " cep p e l-polka -féle" ( R.ÉTHEI PmKKEL, :\IARIAN i. m. 126).
7 P é ld á ul L ozsád o n , Hun,va d m . (HÉTHEI PRIKKEL M. , i. m. 126. ).
8 Deá k Jen ő 58 é. Va .: ,,::I1a d a raso n m ég bá lba n is já rtá k a vánkos t á n cot , d e
it t csak fa rsang ba n és la k od alomk or. " - S ibalin né 50 é. Ga. : "A 'jasztuk' tán c m eg volt,
(vá nkos tánc), k ör be állna k , egy k özép e n , m eg vala ki e lé be áll és eléb etesz i a v á nkost
és csók ot válta n a k. "
9 SEEl\'IAYER VTl~MOS : A d atok a n ép i tán cok ism ere téh ez . (E th n . XLV I (1935) ,
115 -- 116. )
10 Seem ayer Vilmos i. m. (E thn. 1935. ll5 )
I I Lő ,.oincze Lajo8 n ye lvész (Buda pest) szób eli k özlése.
1 2 A kör l1'l.e n t é l1 fe lá lln a k , k ézzel. tap solna k, lá bba l t oppan tana k és gyorsp olká-
ba n m e nne k to vá bb, A fen yege tös d a lla m á va l teljesen m egegyez ik , a szöveg valószín ű ­
leg telj esen a zon os leh et e tt a bukovina i n ém et ek nél is minden b izonny al m eg ta lá lható
h asonló tá ncd a ra b szö vegé vel. " Mach mi t d en H a nden , pasch , - pasch , - Mach
mit d en F üssen trapp, t ra p p ." ::Ilozgásje llege azo nban inká bb a " csattog-
tat6s" -sa l azon os.
13 K ics?: S ándor tan á r (Budap est ) n agyanyja (D á lnok ) 1899 k ör ül táncolta.
14 P é ld á u l L óbén y be n (Moso n ) és Vas m. több k özségében ism er etes " la ndrist"
n éven a rég i táncok k özött (Lásd a volt Nép t ud omán y i Intézet tán ck aszter a n yagát).
15 Herszén yi Irma (Budapest) szóbeli k özlése.
16 Id e a franc ia négyes is csak jóval k éső bb jut le. - B a ja iJá n os 34é. Va . (Regőce) :
" Húszba n k ezd őclött a fra nc ia négyes. A szék e lyek m agyarország i k jövetele e l őtt m ég
ja vá ba n t á n co lták a kocsm á ban is ." .
17 L ö,..il1cze L ajo8 n ye lvész (Budapest) Sze n tgálró l (Veszp rém m.) eml ék szik egy
"véneasszon y -ta liga" elne vezés ü tán cra, m ely nek mo zgásjellege e rős egyezést m utat
a,7, "ajt6ig, m eg v issza" -va l. /
1 8 T o lná ba n és B ács bod l'ogba n m egtalá l ta m a n élTletek k özött. Szöyegtöredék e
a k ö ve tkez ő: "Ein , z wei, d rei, vier ,sech s, sie ben , J ager ei wi e lust ig sei).
1 9 K ovács P élel' és M.orcay Pélel' m úzeológusok a H aj dúságb a n látták .
2 0 Csíkba n is is m er t szövege a k övet k ező : " Egy -k e ttő -h áronl- négy , egy - k e ttő,
ld!t -k o tt ő . k i'tszc l' h at , t i z e nk e ttő" (Nl oldocán Vil1na ta nLt ó n ő k özlése) .

157

I
 21 1760-b an Rettegi György n aplójá ba n szerepel egy "tapsi tánc", 1813-ba n
Pálóczi H orváth _-\. gyüjtem én yét e n egy "tapsos tánc", 1809-ben p edig egy "tap sos"
külföldi tán cot " p a r olás" n év a latt írnak le, m ely b en a t á n coló p á r ok többször t ap-
solna k. .
-22 Lásd a <;luná n t úli és bukov ina i a n ya.got .
23 Kovác8 A gnes múzeológus (K o lozsvár ) 1926-ban a tánc is ko lá ba n a ' fen yegetős' -t,
'csattogtatós' -t m ég tanulta.
24 ~1i m agunk is t áncolt uk 19 26 k örül.
25 K ozma K álmánné (Budapest): 1904-ben di vatos orfe umi dal a k övetkező
szöveggel : "Am iről a b a rka rola zen g. Szegény m a d ár, a h ossz ú csörLí, p iroslábú
gólyam a d ár. Vftkmerően csőre n ek em orrot mutogat. S k acagva, h ej, leszidj a szállító i
voltom at. A gólya, a gólya, m i bánatos, mi bús e nóta r óla . ~Ia már n em n épszerLí. É s
m ill den arcon k él d erü. H a szóba jön a gólya.'"
26 Ebbe a csop or t b a tartozó egyik r okona .,masics" , 1920 k ör ül Szatmárba n
divatos úritán c (Kozm a l\!Iagda n yelvész, B udapest, szóbeli k özlése) .
27 A z 1900-as évek elején a k re utzpolka, gyorspolka" pas de quatre; a mi t csak
f inom abba k tán colta k. ' .
28 L ásd MEYER, GERTRUD idézett m un k á ját.
29 Mikló8 P éterné 50 é. (lU K i. : "A gó lyást Buk ov iná ba n k étfé le képpen já r tuic
Szembe állt lmk, m eg olda lt, enné l kifordítottuk , most is csak ki fo rd ítósan já rj uk."
3 0 B óni8 Lajo8né 76 é. (H .) Va . : "Az apr ó s illadrinál 'c sak döfölik a
földet. "
3 1 Mi kló8 Péterné 52 é . (H. ): "A silladrit k örbe járjá k ' 1946 ótaa leán yok bál-
k özb en. Régen p á rj ával já rtá lc Még m a is így járjá k a temp lom e l őtt. Az öregek így
t udj á k. " - S zakác8 E nci 16 é. (H. ) K i. : "A silladriná l tö bben összefogódzlmk és k örbe
já rjuk. " - N agyváradi Lajo8 40 é. (L ) Hi .: "A ~örsilladr i t n égyen is tán colj ák. Néh a a
nők elenged ik egym ás k ezét, úgy kicsap ód nak , csak a férfia k fogjá k vasm a rokka l egy-
más kezét. "
32 L á8zló Medárd 50 é. (L ) Hi.: " A n agys illa dri a r égi, az ap ró az úja bb. A z
h asonlít a ruszászká h oz. A r égi öregek nem tán colták , csak 1914 u tán a rom á n oknál
tanulták . "
33 Ném et F erencné 57 é. (I.) Zá . : " A h órát inká bb k örbe, a ruszászk á t p á rosan
já rtuk."
34 S zékely Vilmo8né 38 é. (F.) Va .: "A ruszászkát k örbe jártuk. "
35 M iklÓ8 P étel'né 50 é. (H.) Ki.: A s illad r it itt úgy já rj á k , mint a fo~ot .
36 Id, Domoko8 F erenc 76 é. (H.) K é.: " Sírülés vo lt a k ezdet,' fen yegetéssel
v égeztük. Háttal m a radtunk, volt n a gy n evetés."
37 Bog08 Ambru8 40 é. (H.) K é. : " A h etesb en a k alupot többször húzták. "
3 8 NIolnár Antal 64 é. (A.) Ka. : "A h et es az egészen m ás volt r égen . Abba
v olt toppantós, szap ora kalup, viszás .kalup, csosszantós, k a rbah á nyós. "- M átyá8 Mátyá8
41 é . (A.) Ka.: "Het esb en v agyon k eringő , sza pora k alnp, t oppantós, p á ro s, karos,
góly á s." .
39 Német F e1'en cné,52 é. (L) Zá. : " A h etes állt toppa n tósból, m azurból, csárdás -
ból, gólyásQól, kalupból, fenyegetősbőL Most á ll p olká ból, lá basos p olká ból, gyors-
p olká ból, su szterosból, fenyege tősből, csa ttogtatósb ól, kö szönő b ől. "-Nemcsak a z isten -
segítsieknél, d e a h adikfalvia kná l is a fiatal a bb gen eráció egy sereg más tán cot is b et ett
a h et esbe . P éldául ifjú DomoJr,08 F erenc 32 é. (A .) K é, szerint a h etes á ll : "csárdás" -.
b ól, "valcer " -ból, "hórá" -ból, " gyors p olká" -ból, "ruszaszk a" -bó l, a z " a jtóig, m eg
v issza" -ból, "gy ors csárdás" -sal b ezá rva.
40 K ereke8 I1m'e 44 é. (I;L ) Ci,: "A régirizgetőst mindig csak k örbe já rtá k , jobbra -
balra sírültek ."- Oreg Domoko8 F ereno 76 é. (H.) K é. : "A r.i zgetőst a z öregek k erek eb-
b en já rtá k ." .
41 Fouai F eren c 52 é. (H. ) Ki. : " A rizgetőst sokfélek éppen já rj á k . R égen. las -
san, most m eg gyorsan. "
4 2 P éter AndTásné 36 é. (F.) Va . : "Az a lunelu isk olás gyerek tán c. Mi m agunk
is járt uk."- Bogo8 M enyhárt 41 é. (H.) Va .: "Az a luneiu h á rmas toppan tós, huszon-
h á romban, mikor a román k atonasá gn á l voltam , láttam ."
43 "Ter ente fogadjis t enbeli romá n tán c, a m agyarok is járták ." - GyöTgy Vilma
42 é. (F.) Va .: " Úgy jártuk, mint a r ácok a kólót: Karéjba já r t uic Mik or olyan sok an
vanna k, n a gy zajt csinál, 1920 - 30 k özött jött div a t b a ."
44 Mikló8 Gergely 50 é. (F.) Va . : "Az ila nuká n ál k örb e mennek, egymással
szembe állana k , olyan formán m egy, m int a silladri, d e az simábba n m egy, de ez rá zó-

158
sabb. Összefogódzva szembeáll va m elUlek, m ég toppanta nak is. ?l1agyar táncb~n
használ ták. "
45 Mikló8 Gergely 58 é. (F.) Va. : "Legszebb tánc a hóra (páros h óra), szép n y ü-
god t an járjál,- A hóra a lelkem, nincs is párja ." .
46 ld. Domoko8 F eren c 76 é . (H.) K é. : " Mondok én magának olyan csuda r égi
nótát, amelyet maga m ég n em látott." - ",)I[olnár Antal 64 é. (A .) Ka. : "Sok szor fogad -
t lUlk, hogy eljárom a zt a r égi nótát."
47 P éter And?'á8né 36 é. (J.) Bá.
4 8 Bog08 Amb1"U8 (H.) K é.
4 9 Sokszor tapasztaltam, h ogy n em jutott eszük be egy-egy t á n c, m ert n em t u dták a
dalla mot. így m ásra n em v oltak k ép esek elj árni. Csupán a rra az egy dallamra.
50 Péte?' B enedek 52 é. (J.) B á .: "A Bácská ba n v oltak zen észek, d e a h angszer ek
elm arad ottak." .
51 Gá8pár Vera 12 é. (L) Ma . : "A viricses t e t szik a legjobba n, m ert t.opogta tnak
benne." - Lovász Enci 13 é. (L) Ma. : "A h á rmas t.e tszik a legjobban, m er t t apsolnak
b enne és körbe forogna k. " - Gáspá?' Vem 21 é. (L) Ma . : " A karos t et szik a leg job ban,
m ert az olyan fu rcsa, mikor szaladna k k örbe, össze -vissza szaladnak. " - Galambo8 Anna
14 é. (L) Yla. : "A h é tfélés tetszik a legjobba n, m ert a nny i minden van b enne." .

JEGYZETEK a III/4. RÉSZHEZ

1 L ásd a II/ l. RÉSZT . .

2 Mikor 1840-ben P á rizs ba n el ős zör elt á n coljá k a polkát, magyar viseletben,
min t m agyar vagy lengye l t á n co t mutatjá k b e . (Norlind, T . i. m. 19 1). A k eringő új
típusai is főként N ém etország d éli és d élkeleti tartományaiban közk edveltek. 1830-ban
a cseh-, s váb-, t iroli- , orosz-, magy ar t ípus ismer t . (NORLIND, T . i. m . 19 1).
3 H a a fra n cia és magyarpolka figurá it n ézzük , látjuk, hogy ezek r észben a
k eringő és a m a zmka f igmá i. Minden esetre j ellemző , h ogy Magyarországr a és Francia-
országba is á llítólag b e ván dorolt lengyelek v itték magukkal a pol~át és h ogy az 1840-es
évek ben egész Európ a lengyelnek tartotta a magyar m ellett. (N ORLIND, T . i. m . 193).
4 Má1"ton Amb1"U8 47 é. (F .) Va.: "Az Á dám -Éva ,n ótát Gyurk a b á h ozta Ameri -
kából. D e a papok t iltották, n em volt szab ad járni." - ]J1árton A mbru8 47 é. (F.) Va. :
"Az ango l h é tlép ésest Palló György h ozta Amerik ából 1920-ba n. El őre mentek h é t
lépés t, aztán h átra forog tak. " (A k ér déses időben csu pán for mai ala k ításról leh et szó,
u gya n is mindkét tá n c már előbb is m inden b izonny a l m egvolt .)
5 REARICK, ELISABETH : Dances of t h e Ihmgarians. Ne w-York . 1939. Főtörekv és
itt is az el őre -h át ra irány b egyakorolt.atá sa.
6 A "d iótörő"; vagyis " toppantós" k özve t lenül a buk ov inai kij övet el után t er jed t
el ismét. Most is a legk edvelt eb b t áncok közé tartoznak . Hasonló időben t erj edt el az
"ajtóig , m eg vissza" is.
7 Ifj . Domoko8 F erenc 32 é. (H .) K é . : "A r i zge tős t Porkár Antal h ozta · E rdé ly -
ből 20 - 25 éve." - A "gólyás" -nál is arra em lék eznek , h ogy az első h á ború alatt E rdély -
ben tanulták , az igazság csupán az, h ogy formai változáson m ent k eresztül. Ugyan ez
a h ely ze t a " kra jcpolká" -n á l is. - Ifj. Domoko8 F erenc 32 é . (H.) Ké. : "A k eresztb ejáró
k b . 20 é ve t er jedt el. " - Ha h ihetünk Gáspár J ános zenésznek, ek k or tanulták ú jra Nagy-
faluban. - Mátyá8 Mátyá8 41 é. (A.) Ka. v iszont a zt á llít ja, h ogy a "gyors kalup 19 14
u tán t er jedt e l" , az e stáj e rrő l is így t ud ja : "Stájerországból jött 19 14 után." .
8. Ilyen a " toppantós" . A szöveg els ő r észe : " mai ciob ant<, mai, mai, mai cor-
dovane hop!" Aztá n a k ö vet kez ő vel fo ly tatódik : " kettőt erre, kettőt arra, sír ülj
B ibiánka" . (A kunszen t miklósika csingatósnak ez u tób b i töredékhez igen h asonló a
szövege. A tánc mozgásai a zonosak . Viszont a b ukovinaia kná l a "rop-rop", illetve a
"viricses" felel m eg ennek a tán cna k. (Egyes adatközlők úgy tudjá k, hogy k ét részből
is á ll a " toppa ntós" . K ét r ész m agyar, k ét rész román) . - Bónis L a jo8né 76 é . (H.) Va. :
"Az erede t i va lószín(í.!eg va la m i t o ppan tós tánc volt, de leegys zer űsödött. D e e foly a -
mat úgy lát~z ik m á r feled ésb e m ent. E gyesek úgy tudjá k , h ogya románok t ól tanulták . " -
(S ebestyén Adám 27 é. (A.) K a . : "A d allama o lyan román-féle" ).
9 Lásd MAYER, GERTRUD i. munk á ját.
10 Apornál és Gvadá n y iná l s ür(ín szerep elnek .
I I A magyar tán c kiszorul a bá l terme kb ől és h elyé t a valcer , füz ér, ga lop és
egyé b táncok fogla ljá k el. Kuriózum volt már, h a egy -egy táncos magyar szólót táncolt
el. (HARASZTI EMIL i. m . 52)_

159
 /

12 Lásd MAYER GERTRUD i. m·t. A 3. számú a bukovina i toppantóssal, a 9. szám ú

pedig a s uszter-polkával azonos teljesen. Elöfordulási zónáj.u k Tolna, Baranya, Bács-
bodrog, Bukovina. - A 25. számú valse-quadrille, a bukovinai Kreutzpolka, vagyis
Kreutz-waltzer egyik változata.
13 Zulauf Hem'ik 40 é. Ma:: Ném et tánco k: "zeppel" . " lass ú polka" ... suszte r-
tánc" (éjfél u tán táncolják) - "siebenschritt" (ajtóig, meg vissza"), "valcer" , "gyors -
polka" , "der Schnlidt", "vetsel''' ("ruzsan" ). - Fuchser Rézi Ki.: Néme t tánco k :
"suszter tánc", "zeppel ", "polka", " krajzpolka" , "gyorspolka " , "gólyás".
14 Steli Judit 25 é. Va.: Német táncok: lakodalomban , reggel felé "sus7:ter-
tánc" -ot, '"polster tánc" -ot, " nonnen tánc" -ot, " judenpolká " -t, "frühling -winte l''' -
táncot táncoltak. B álokban magyar. csárdás volt, utána rögtön mazur k övetkeze tt.
A mazurpolkát inkább csak Gar án táncolták, valamint a ve tse rt (ruzsán) is. Utóbb i
k ettöt, itt is megkezdték , de minthogy nem tudta senki , abba maradt. (A fenti néme t
táncok hiánya és a csárdás nagy többsége arra vall, h ogy Va kúton a néme t ek táncéle te
inkább a magyarokéval volt közös).
15 Bajai János 54 é_ (Regöce) Va.: Regöce i német t á ncok: " le ndiel''' , "ma,zu r-
polka" , "gyorspolka" _" Zeppel" , "valcer" , "polster tánc" . - Fa'ragó P éle?' 38 é. (Ószivác)
Va.: "Ószivácon anémeteknek k eringö és polka. volt a fö táncuk" .
16 A .. pacs polka" , a " fe nyegetössel" , a "vetsel''' a " ruzsálmaI" , a " sieben- '
sch ritt" az "ajtóig, meg v issza" -va l telj esen megegyezik" .
17 Például a kiskunsági "kacsingatós" dallama (Tálasi Istvá n közl ése ) a bukovina i
" t oppantós" dallalIla és mozgásanyaga a bukovinai "rop -rop" -pal köze li rokonságot mutat.
18 Kovács Agnes múzeológus az 1925 végén Kolozsvárt a tánc iskolában Dunka
Kató táncmestertöl §t «csattogtatós" -t és (,fenyegetös"-t is tanulta.
19 Sebestyén Adám 27 é. (A.) Ka.: " A románoknál a polka volt a legkedveltebb.
A mazurpolkát szerették" . - Pélel' Andl'ásné 36 é. (F.) Va.: "Gyermekkoromban tán-
colt uk a viricsest, vagy trandafirt". - Szabó Józsefné 21 é. (F.) Va. : "A románok, h a kissé
jobban be voltak rúgva, a juhászn ótát ("toppantós" , illetve "májcsobányi" -t) húzat tá k " ,
"szegényember nótája".-Péte1· And1·ásné30é. (F.) Va.: " A zsidós ojra. Még nagyapám
járta, azért hívják így, m ert a zsidók táncolták" . Körülbelül 20 - 30 é ve sógornöje,
anyja már táncoltaaz "Ádámét" . - Szabó Józsefné 21 é . (F.) Va.: "Az ajtóig, m eg vissza
románul is megvan."
20 S zabó, JÓzsefné.31 é. (F.) Va.: "A k étfelé toppantóst (mazurpolka) a románok
nem igen táncolták . " .
21 Péter AndTásné 36 é. (F.) Va.: "A nevesztojka édesanyám idejébe n is m egvolt ."
I 22 P éter Andrásné 36 é. (F.) Va.: "A nyivaszta románul m enyecske."
23 GYÖI'gy Vilma 41 é . (F.) Va.: "A forgató s csárdás t is táncoltuk" .
24 Péter AndTásné 36 é. (F.) Va. : "Szüreti- vagyaratóbálon a román uraság
gyaluan elkiáltotta magát: gyere Sem játszál egy szép budapest i csárdást ."
25 GYÖI'gy Vilma 41 é. (F.) Va.: "Gyerekkoromban (kb. 20 - 25 éve ) jött a magyar
p olka. A szék elyek is táncolták. "
2~ Bogos Amb1'us 41 é . (H.) K é. : " A rit ka búzát, 28 é ve Besszaráb iában t anul-
tUK. Vengerszk a v olt a n e ve. Erre szép k erek csárdást t á ncolt unk. Bukovinában addig
n em táncolták. "
27 Nlárton Ambn/s 47 é . (F. ) Va . : "A kaszás r om á n t á n c, k osza. A n ém et ekn él
n e m vo lt. "
2 8 Bogos Gel'gely 38 é . (Szatmár) Ga. : " A szirba legén y t á n c, r egge lfelé tánco l-
ják. N éha á lányok is b eá lltak. A románok tól tanuIt,uk ." - P éter Andrásné 36 é. (F .) Va. :
"A szirbánál a fiúk f iguráztakcsak , alányok n em. "- Bogos Gáspár 38 é . (Szatmár) Ga . :
"A románoktól tanultuk a nagy h ór át, csernovij a h ór á t és hóra lmierit A hóra regá t i
tánc." - M ikló8 P éler 50 é. (IL) Ki.: " A romá n pásztorok hóra m á ré t , n agy hórá t já r talL " -
Nfál'ton Amb'r us 47 é. (F.) Va.: "A ru szászka legény t á n c v ol t , a J,omá n ok összefogódzva
járták. Leguggolta k és a sarkukkal kiverték ." - Bogos Ambrus 46 é . (H.) K é.: " Volt,
aki a l'uszászkát apróra, volt aki nagy ra szerette . A románok k ere kbe m entek ."- P éter
And'l'ásné 36 é. (F.) Va.: "A ruszászkát már az apám is t á nco lta. " - N[ártO?1 Ambrus
47 é. (F.) Va.: "Az árdeleanka nelU az onos a s illad1:ival, a rom á nok já rt á lc Körbe
egymásutim mentek, a lábukat em elgették. "
2 9 Ozv. Besze Györgyné 41 é . (Pusztina) Szárász: "Ke t t es, n égyes polka ."- Bakó
Bogdánné, Egyházaskozár: "A polká nál egy legény és egy leá ny va gy k ét leá ny fogódzik
össze ." - Bál'in t P éter 57 é. (Pusztina) Szárász: "A tipegös nél a k omand ós m ondja, te
m enj e l tölem - szebbet k a pok , szebbet , mint t e vagy" (ez leh e t a k omma ndál t p olka)
" ha egy komma ndált, párt válas ztottunk. "

160
 30 Fábián Mátyás 15 é. (A.) Le.: "A mazurpolka valódi orosz nóta."
31 Például az ukra jnai ruzsán a "vetserrel", vagy a "hupival" azonos.
32 Mátyás Mátyás 41 é. (A.) K a .: "A csürdöngölőt a há10rú előtt Erdélyben
tanultuk, Udvarhelyen. Úgy hozták. De csak azok jártá k, akik m egtanulták, mások nem. "
33 Kolozsvá ron és Gyulafehérvárott 1904·ben a négyes, polka, mazurka mellett
a csárdás és palotás a legkedveltebb a táll<',iskolás fiatalok között (id. Maksay Ferenrmé
közlése Budapest).
34 L ásd a 26-ot.
35 Mátyás Mátyás 41 é. (A.) Ka.: "A csárdást a háború alatt tanultuk Erdély-
ben . A gólyást is a h áború alatt Erdélyböl h ozt uk." - B ónis Lajosné 76 é. (H.) Va. :
"A gólyamadárt Erdélyből loptuk. " - F01'1'ai Ferencné 52 é. (H.) Ki.: "A gólyás az
1914-es h áború előtt m ég n em volt m eg."
36 B ónis Lajosné 76 é. (H.) Va.: "A silladrit Erdélyben tanultuk. "
37 Bogos.. Amb1"Us 46 é. (H.) Ké.: .,A ruzsánt Ruzsán ukrajnai k özségben tanul-
tuk. Onnan jött."
38 Ifi. Domokos Fe'renc 32 é. (H.) Ké.: "A román toppantóst Moldva felől, a
ukránok felől hoztá k . A h egyek felé m entek muzsikálni, úgy jött be." - Ifi. Domokos
Fel'enc 32 é, (H.) Ké.: "Moldva felől modern táncok jöttek ."
39 P é ldául a "ritkabúza" Besszarábia felől 1922 táján.
40 A "cignál"-t, 1940-ben Bukarestben tanulták.
41 Lásd SÁNTHA A. i. m.
42 Szocs István 32 é. (L) Ma.: "Besszarábiá ig is eljártunk a termelt hagymával,
káposztával. Kukoricát hoztunk helyette. -!\ közeli h etipiacokra Radócra (Radautz),
Szucsavára (Suceava) (20 km.) jártunk. Osszel jobbára Szucsavára jártunk hagy-
mával , nyá ron pedig Szolkára (Solka), Kocsikára (Kocz ika ) és Radócra zöldséget
hOI·dtunk. "
43 B ónis Lajosné 76 Á. (H.) Va . : ,,13 -14 éves gyermekek Moldvába mentek
répát egyelni, sokszor 40 -50 gyermeket is összegyüjtöttek egy-egy bojár pirtokára.
Két hónapig is odavoltak. Egy-egy 800 le it is k eresett, m eg a kosztot. "
44 Miklós P éterné 50 é. Ki.: .,Moldvában istállóban lakt.ak. Priccsek et csinált
mindegyik magának. Sokszor a bentlevő néppel úgy összekevertek minket, hogy alig
másztak ki a sok tetűből. "
45 1809-ben L engyelor szágban katonáskocJt,ak a Napóleon elleni háporúban.
1866-ban lJ, porosz - orsztrák háborúban. 1878-ban Bosznia elfoglalásában vettek rÁszt.
1867 után sokan járt,ak Magyarországon a katonaévek alatt. 1914-ben ismét mozgalmas
idők jöttek. Sokan Erdélybe, főként Szatmár megyébe menckültek. (Lásd SÁNTHA
ALAJOS i. m. 78 - 80).
46 Lovász Anna 52 é. (Szatmár) Ga. : " Voltak nők is elmenekülve 1914-ben,
Szatmárba menekültek. Sokan nyolc hónapig kint voltak. lVIikor eljöttek, olyan szokást
k ezdtek előszedni , amit ott láttak. A háborúban sokfelé forognak ."
47 Rónos Lajosné 76 é. (H.) Va.: "Mű k evert n épek voltunk," - Palkó Amb1'tIS
48 é. (A.) Ka.: "A románok , ha valami mulatságot tartottak , csak megálltak a mi
kapunk ban és nézték. Még vót olyan, hogy .. elkapott egy oláh menyecskét és vitte."
48 Bónis Lajosné 76 é. (H.) Va .: "Ossze-vissza jártak a n épek , megtanulták
Erdélyben , amit láttak. "
49 Pm'kál' Antal Erdélyben Palló György Amerikában járt.
50 Hadi kfalvi István 51 é. tanító (L) Ma.: "Egyszer elvitték a Gáspár-testvéreket
a szomszéd román faluba ját,szani. A községben román katonat isztek is voltak. Gáspár
csárdást játszott. Ann y ira belevitte a n épet a hangulatba, hogy a zsandár meg a pópa
kihívta és azt mondta, ha még egyszer csárdást merészel játszani, le ütik,"
51 Bogos Ambl'us 46 é. ·(H.) K é. : "Ha n em tetszett a falubeli muzsikus, elmentünk
egy más faluba iR táncolni."
52 Gáspár János 50 é. (L) Ma.: "A mieink azért tudtak olyan jól valcerozni,
mert anémet eknél tanulták. "
53 S ebestyén Á dám 27 é . (A.) Ka.: "Az új dallamot mindig a zenészek hozzák."
54 Hadikfalvi István tanító 52 é. (L) Ma.: " Jól muzsikál, jól táncol."
ss Mátyás Mátyás 41 é , (A.) K a . : "Az a ndrásfalvia k többnyire egymás között
házasodtak, d e ki is engedték a faluból a lányok at. Ritkán volt, hogy idegenből vettek '
volna el valakit. Legfeljebb 4-5 esztendő ben történt m eg, utóbb már a fiatalság m ég-
tette." - S zocs Istvám 31 é. (1.) Ma.: "Fogadjisten és I stensegíts egymás között nősült,
d e Józseffalva is nős ült Istensegítssel, mert nagy volt a rokonság. " - Forrai Ferencné
52 é. (H. ) Ki. : "Haclikfalváról Fogacljistenbe sokan mentek férjhez." Andrásfalva

11 Belényesy: Ku lt úra és tánc a bukovinai székelyeknél 161

 házassági köre nem eSE'tt kívül a fálu határán, legfeljebb csak k ét felekezet tagjai háza-
sodtak össze .
. 56 Bogas Ambl'us 46 é. (H.) K é.: " Hadikfalva és Istensegíts jártak egymáshoz."-
Domokos Pál 76 é . (H.) Ga.: ,.Úgy viselkednek, mint mi. Egybejártunk Jákubesttel."
(Fogadjisten)-Mál,ton Ambrusl7 é. (F.) Va. : " Fogadjistenböl Jártunk át vasárnaponként
I stensegítsre táncolni."
57 Andrásfalva P éter-Pálkor, Hadikfalva Nagyboldogasszony napján, Istensegíts
Mária n evenapja utá ni vasárnap, Fogadjisten Szent Mihály napján tartotta a búcsút.-
Hadikfalvi István 52 é. (L) :Ua.: "yIinden faluba já~tUIik búcsúba. Különösen Hadik-
falván gyűlt össze n agy tömeg. K ét-három napig tartó murit is rendeztek. Ilyenkor
találkoztak a rokonok és a bukovinai magyarok. " ~ Német Enci 25 fo. (L) Zá.: "Az
andrásfalviak jöttek búcsúba 1939-ben. Akkor tanulták meg a viricsest, d e n em
nagyon tudták."
58 A "viricses" fogadjisteni tán c, de n em romános, ugyanis több magyarországi
polkafajtával, pl. a kunszentmiklósi "kacsingatós"-sal nagy azonosságot mutat.
59 Nem azonos a n yári munkakeresö, vlI-gy kereskedelmi célú "idöszakos" mig-
rációval - ahogyan OR'.rUTAY GYULA neveZi a vándorlásnak ezt a módját - ennek
a székelység esetében inkább a moldvai, b esszarábiai, erdélyi munkavállalások felelnek
m eg. Ennek a szórványos csoportban történö mlmkakeresö elvándorlásnak is az egyik
telephelYl'öl a ' másik állandó településre való költözés a lényege - ahogy ezt a telep-
helyváltozást Ortutay Gyula is a migráció lén yeges feltételének látja. (Lásd ORTATAY
GYULA i. m. 97).
60 P éldául a "karos" -t és "hármas" -t a bukovinai székelyek vitték Hunyadba.
61 Bogas Gergely 38 é. (Szatmár) Ga.: "EI voltunk fajulva, táncolt uk azt, ami
jött. "
62 Lassú, gyors csárdás.
63 Föként polkát és keringök et.
6~ Bogas Gei'gely 38 é. (Szatmár) Ga.: ;,Román tánc a h óra, a roáta sZigeti
román tánc."
65 Lásd "Ádám-Éva nóta", "angol h étlépéses".
66 A táncok "tel'ritoriálissá" válását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy
még Bácskában a kólóval kezdték a szerbek minden táncot. - Bajai János 54 é. (Regöce)
Va.: "A szerbek kólóval k ezdtek a Bácskában mindent" (de Bácsbodrogban a csárdás
elsöbbségével szemben már csak mellékeshely reszorult).-S01·itiné30é. Ga.: "A bálba
mindig elsö a csárdás-keringö, aztán jött csak imitt-amott egy kis kóló. "
67 Sibalinné 50 é. Ga.: "Azok a n ém etek , akik nem voltak a Volksbund tagjai,
velünk táncol1:ak kólót." - Vaskúti Gy.-né Vaskút: "Kólót is táncoltak a magyarok. "
. 68 Deák Antal 50 é. Va.: "Az indulót táncolták a magyar legén yek is."
69 Zenegál Gergely 50 é. Ga.: "A csárdást járták a szerbek is. A templomból
jövet lassú- és gyorscsárdásttáncoltunk." - Vaskúti Gy.-néVa. : "A lassút simán jártuk.
A k étlépéses a lassúcsárdás volt. ' Az én idömben a frisscsárdást háromra jártuk. Azt
mondtuk, h á romugróst, ropogósat húzzon. A n ém et ek meg csak azt kiáltották foly-
,ton: ,Károl, te ritka búza'."-Steli Judit 25 é. Va. :"A bálban magyar k ettöst, lassút
és ritkabúzát, gyorscsárdást jártunk. " . '
70 Lásd KUSNYER, P. L i. m.
71 Lásd III/ l. RÉSZBE:N a 29. jegyzetet, amit a csehországi felbukkan~sáról írtunk.

162

•
 ,
NÉMET NYELV Ü I SMERTE T 6

11*
 KULTUR UND TAL~Z DER U:\1GESIEDELTEN BUKOWINAER SZEKLER

von
Mó1'la B elén ye8Y

Das vodiegende Werk will die kulturelle Entwicklung d er einstigen Bukowinaer

Szekler , die in 37 Ortsch aften d er Baranya - T olnauer Senke und d er Gespanschaft
Bács-Bodrog eine n eu e Heim.~t fanden, an Hand ihres Tanzlebens d es vergangenen Jahr-
hlmder ts da rst ellen . Bei der U bersicht lmd Zusammenfasslmg d es einschHigigen Materials
ergaben sich namlich im Zusammenhang mit d er Entwickhmg de;; Tanzbrauchtums
Begleiterscheinlmgen, die a uch in d er Entwicklung d es gesamten kulturellen Lebens
diesel' Volksgruppe gesetzm ti.J3ig a uftret en. Um diese GesetzmaBigkeiten herauszustellen,
erwies sich etie erwa hnte Zeitspanne und Volksgruppe, die in den letzten zwei Jam.'-
hunderten in ilu-er Geschichte mehrmals ilu- Siedlungsgebie t gewechselt hatte, als
besonders lchrreich. D enn die geschichtsbildenden Krafte d er neuen Epoche btieben
nicht ohne EinfluB auf die kulturelle Entwicklung (h eses Volkes. Wir waren somit in.
del' glücklich en L age, di e ethnische Entwicklung und zeitweise vVa ndlung einer Volks-
gruppe in einem Zeitabschnitt ermessen zu können, in dem das innere Entwicklungs-
tempo der Gesellschaft a u ch bei unserem Bauerntum ·eine bedeutend beschleunigte
Entwickhmg ewirkte . Diesel' Zeitabschnitt ist namiich eine der Epochen, die in der
Gcschichte dieses Teiles von Europa nicht nur politisch entscheidend .sind, sondern
die Problem e sowohl gcsellschaftlich als auch kulturell weit gchend zuspitzen. Wo nam-
lich der Kapitalismus - wie auch bei uns - s tark verspa t et, nahezu sprunghaft vor-
clringt und groBe Mas sen des Bauerntums von d er bürgerlichen Entwicldung ergriffen
werden, v erwischt sich die Trennungslinie zwisch en stadtischer und landlicher Kultur
immcli- m ehr, so d aB die VOl' einer Generation noch ungleich lEil bhafter e, farbigere Volks-
kunst lmter qem EinfluB der aus den Stadten a usstra hlenden bürgerlichen Kultur
a llmahlich verbla,B t. Zuglcich gibt es jedoch neben den von diesel' Entwicklung erfaBten
Gebiet en a u ch za hheich e , Lanclstriche, der en Siedlungen eine viel friihere Lebeusform f
b ewahren.
B esondcrs a uffallend tritt elies b ei der fraglichen Volksgruppe in Erscheinung.
Auf den ers t en Blick m ag es als b esonders auffallend ersch einen, wie sehr dieses Volk zum
Konserva tivismus und Tra ditionalismus n eigt und in seinem Gemeinschaftsleben eine
Entwicklungsstufe bewahrt, die in Hinsicht a uf die Pflege d er blutsv erwandschaftlichen
Bande - m ag es sich nun um en ger e v erwanclsch aftliche oder wei tere ethnische Bezie-
hungen handeIn - 'tief im F eudalismus wurzelt und die von den Vatern a uf die Söhne
überliefert wurde. Doch ergibt eine nahere Untersuchung a u ch a ndere a uffallende Züge.
So z. B . das B cwu13tsein ilu-es Zusammeng hörigkeitsgefühls und der hohe . Grad ihrer
gemeinschaftlich en Stellungnahn"le zU den verschiedensten Erscheinungen des Lebens, (
wie wir sie h eu te b ei k einer ander en Volksgruppe in solch hohem MaBe vorfinden, und
di e eben daher fül' die Bukowinaer Szeklel' besonders k ennzeichnend ist.
Alle · diese Fragen v er sucht das vorliegen de W erk a n H a nd d el' Entwicklung
und Wandlung del' T a nz e zU kla r en. Das Buch glied ert sich in clrei gröB E)re Teile. Del' erste
Teil bringt.die D ar stellung d er Geschichte, des wechselreich en und schweren Schicksals
diesel' Volksgrnppe und untersucht die historischen Vora ussetzungen wer kultu:~llen
Entwickllmg und somit a uch wer Tanzbrauch e. Im Zusammenhang mit der Ana~
lyse ihres Gem einsch aftsleb ens wírd b esonders h ervorgehoben, daB die Entwicklung
de r Szeklel' Gesellschaft wahrend des gesa mten F eudalismus höchst eigenartige Züge
a ufweist. So ist es z. B. ch arakte ristisch, daB die Festigung der feud,alen Verhaltnisse
b ei den Szeklern, v on d er landweiten Ent,yjcklung abweich encl, erst spat erfolgt, clenn
die Szeklel' F reiba u eI'n fülu'en gegen die Stabilisierun gst enclenzen des F eudalismus einen
hartnacki gen K a mpf. D a nk diesem Kampfe kann sich die Schich t d el' Freibauern,

165
 die eigen t lich bis zU einem gewissen Orad e die Resie der einstigen Sippen freíheit en
gen oB, n och jahThundertelang halten .
Nach der E r ör terung diesel' Problem e geh t das B uoh zur D ar st ellung der Aus -
wand erung der Szekler in die Buk owina über und deckt ilue Gründe a uf. Dic einst
ziemlich starke Schich t deT FTeibauern war n am lich inzwi schen so sebr v erarm t , d aB
die m eist en ver armten Elem en te aus ihren Reihen zu L eibeigen en w urden. Diese a11-
mahliche Umwandlung elTeichte in d er Zweit h alfte des 18. Jaluhunderts bereits einen
solch en kritisch en Punkt, d all die VITiener Behörden im Zusammenhan g mit d em Ausbau
der Szeklel' Militar grenze die d ur ch die gesellsch aftlich e Entwioklung bedingten Gegen-
sat ze sich zunutze m ach ten, um gewisse Schich ten d er Szeklel' fül' d en l\1iliUirdienst
zu gewinnen. Die B auernerhebung, die infoige v on Not, Elend u n d Erbit terung aus-
brach e und von der östelTeichischen Militarverwa ltllng ebenfalls gesohüTt wu rde, m ü n -
de te schlieBlich in eine antiösterreichisch e l\1anifestation; so k aIn es zum Blut b ad
von l\1á défalva, wo die dort station ierten öst erreichisch en l\1ilitarcinheit en die l\1assc
v on zweitausend Szeklern, die sich hiel' hauptsachlich a us d en Gespanscha ften Csik
und Három szék eingefunden h atten , unter Artilleriefeuer nahmen. Noch a ndertb a lb
Ja hrh underte 'spater lebte in den Szekler n die Erinnerun g an dic Verfolgungen un d an
d ie F luch t mit ungebrochen er Kraft. "Vie ihr historisch es BcwuBtsein die früh eren
Vorrech te treu widerspiegelt, so lebhaft erinnern sie sich an die UmsUinde ilu'er F lucht,
die m it den Wirren infolge d es Ausbaus der l\1iliUirgren ze aufs en gst c vel'kllüpft war en ,
Zu H u n derten u n d Tausend muBten sie, VOI' Not und Unter drü ck ung fl iehend , ilu'e
H eimat verlassen. Sie fanden zuerst zwisch en 1762- 1765 in d erl\1oldau , dann z\\'isch en
1776- 1788 in der B ukowin a ein(l n eu e H eimat.
In der gesellschaftlichen E n twicklun g der Szekler war ihr Aufenthalt in der
Bukowina ein bedeutender Abschnitt. Hiel' fan den sie nach langem Umherirren ffu'
I
zwéi J ahrhunderte ein e neue Heimat, a n die sie sich gern erinner n, von d er sie fast a us -
schlieBlich nur ein gu t es und a n genelul1es Andellken bewaln'en,
D as von Eben en , H ü geln und "Valdern umgrenzte T al der Slltsch a wa , H adik-
fa lva, Andrásfalva, I st ensegí1!s, Fogadjisten und d as entlegen ere J ózs ffalva mit d er
fru ch t b ar en Aue, dem gesund en \Vasser, den fetten \Veidegründen u nd dem l\1arkt -
zen t rum R adóc leben heute noch in der E rinnerung d er fünf Szeldel' Gem einden a ls
Statten, die a uf d em E rdenrund nicht ihresgleich en h aben, Selbsvcrstandlich ist in
diesen sub jek t i ven ErÍJmeru ngen "iel objektiv ''''a lu'es erh alten , D enn bis zllm Ende
d es ersten Weltkrieges war die Bukowina die L eb en smittelkammer der österreichisch-
u ngarisch en l\1onar chie und il=\Te JYIischbevöll;:erung ermöglichte den einzelnen Nationali-
taten immer ein gu tes A uskom m en . So t'ln1;erhielten die Szeldel' zur Zeit d er l\1ortar chie
zU d en deutsch en Volksgruppen, zur Zei t d er ruma nisch en H errsch aft zu den Rumiinen
gute Beziehungen. Doch t r otz ihrer ' s ubjek t iven Erinnerungen ist es T atsach e, d aB
zwar einzelne Schich ten in der L age waren leich t und gut I1l'U leb en, zugleich a bel' ein
groBer T eil. der Szekler die gr öBten wirsch aft lich en Schwierigkeiten zu überwinden h a tte,
wesba lb auch viele von ilmen gez wungen wa ren, a uszuwandern. Die Au swandeI'ung
v ollzog sich seit d em Ende des vergan gen en Jalu'hundelts in z\"ei Rich tungen : 1. in
d ie ,l\101dau, wo die Ausgewander ten sich jedes Jalu' m ehrer e l\1onate vorübergeh end
a ';1fhielten, so d aB die Verbind u ng mit den D a heimgeb],ieb en en erha lten b lieb. 2. Nach
Siebenbfugen, in die Gebiete an der u nteren Dona u un d n ach A,m erika . Die inner e
gesellschaftlich e Krise wurde seit den zwan ziger und dreit3iger J alu'cn d es 20. J aIu'-
h underts dUl'ch die politisch e Spannu ng gesteiger t, die darauf a b zielte, die N ationalitaten ,
d ie viele Gen erationen la n g friedlich neben einander geIebt h atten , gegen einander zu
h e tzen. Im Jahre 1941 wurde die U msiedlung der Bukowinaer Szeklel' in die B a tschka
v erwirklicht und der GroBteil der Szeldel' leistete d agegen k einen WidQ1'Stand.
Im Zusammenhan g mi t der U nters uchung der bistOl'isch en Vora usset zungen
ihrer kulturellen Ent wicklung, n ÍJnnIt das yorliegende "Verk a Llch a uf die Ul'Sachen
ihrer vielfarbigen Kul t ur B ezug, die a u fs Engste mit eleI' p olitisch en E n t wicklung in
der Bukowina verknüpft sind . I n d er Bukowina wo die Szeldel' nahezu "Zwei Jahr-
hunderte lang w e H eimat h attell, lebte eine l\1isch bevölkerung die im R ahmen einer
höchst glücklichen Koexistenz sprachlich und kult urell vel'Schieden er Volksgruppen
ihr gutes Auskommen fa nd. Fül' die historische Entwicklung diesel' L andschaft war
eben die Epoche von groBer B edeutung, in d er a uch die Szelder hieher a uswander ten .
D enn im 18, J ahrhundert set zte ü berall in Europa ein groBer Kolonisa,tionsprozeB ein.
Die weiten politischen und wirtsch aft lich en Gr en zen , die v on d er rumanischen und
ukrainischen Urbevölkerung keines wegs a usgefüllt Iwurden, ermöglich ten die Einwan-
d erung v erschied en er ander ell Volk sgru ppen ( P ol~m, Lipowa nen, D eutsch e, Slowaken,

166
 /

,Al.'menier). In <liesem Zusammenhang yersucht das Buch <lie GesetzmaBigkeiten der

interethnischen Beziehungen, wechselseitigen Einflüsse und Austrahlungen in diesem
multinationalen Gebiet zU untel'Su chen und steUt fest, daB sowohl in der sprachlichen
a ls a u ch in der kulturellen Entwicklung besondere GesetzmaBigk eiten zu r Geltung
kommen. Im Zusammenhang mit der Analyse der Ursachen diesel' VeranderuIi gen
wird' auch darauf hingewiesen, d aB die VöJker und Volksgruppen - besonders wonn
sie, wie die meisten VoJksgruppen der Bukowina, a uoh wirtschaftlicb auf einander
angewiesen sind - sich gegenseitig beeinflussen, voneinander die versch,edenen Ge-
wohnheiten des AJltagslebens edemen, sich fremde Arbeitsmethoden aneignen, fremdes
Brauohtum übernehmen, so daB boi ihnen eine sprachliche vVandlung oder oine starke
kultureUe Vermisohung erfolgt. D as Siedlungsgebiet der Szeldel' berührte sich unmittel-
.bar mi t denen y el'Scbiedener Volksgruppen (Ruthenen, Rumanen, D eutsche), so daB
. sich reicblioh Möglichkeiten ffu· die vOl'Solúedenen Einflüsse ergaben. Hierbei war es
nicht unwesentlioh, daB infolge triftiger wirtschaftlioher Gründe die Zahl der Nicht-
Széklel' innerhalb der Gemeindegrenzen stetig anstieg, so daB a uch das kulturelle Leben
der Szekler stan<ligen Einflüssen ausgesetzt war. Und die wirtschaftlichen Verbait·
msse dor Bukowina bedingten stan<lige Handelsbeziebungen der Szeklel' zu den übrigen
Nationalitiiten diese s Gebietes, zu den Doutschen, Polen, Rumanon, Russon und Arme-
m ern, an die sie ihre landwirtschaftlichen Produkte verkauften.
Die nachhaltigsten E inflüsse erfu lli'en die Szeklel' seitens der D e utschen und
Rumanen. Dies bedeutet zugleich zwei yel'Solúedene Phasen in der kulturellen Entwick- •
lung der Szokler. Zu r Zeit der Zugehöl'igkeit des Gebietes zU Polen ergaben sich nur
a uf dem Gcbiete del' Handelsbeziehungen grö13ere Veranderu ngen, wahrend in den
ethnisch en VOl:~altnissen koine stiirkeren Vel'Sohiebungcn erfolgten. Dagegen liiBt sich
z ur Zeit der Ostorreiclúsch-Ungarischen Monarolúe bei den Völkern der Bukowina
ein beachtlioher deutscher EinfluB nachweisen. Die d eutsohen Bauern, mit denen die
Szeklel' unmittelbar in · Berührung kamen, übten namlich auf sie einen starken kultu-
reUen EinfluB aus, unel dio Markzentren . der Umgebung, d eren Handelsbeziehungen
in eleI' übenYiegendcn Mehrzahl von Deutschen unterhalten wurden, verrnittelten zu
d en Szeklern im Zusammcnbang mit elem W: ~renaustausch ebenfalls eine fortschritt-
lichere bürgel'lich e Kultur. Eine grunellegenelo Andel'ung trat dagegen mit den zwanziger
Jahren ein, nachdem die politische Macht an den ruman ischen Staat übergegangen
wal'. Denn mit dem zahlenmaBigen Vi' achstum der Rumanen und mi t illi'er wachsenden
wirtschaftlioh en Beeleutung steigerte sich a uch illi' EinfluB a uf die Szekler, eleI' dureh
die unmittelbar en Beziehun gen der Militiirdienstzeit - auch obne die natürliohe Progres-
sion eleI' gesellschaftlichen Bezichungen - y erstarkt wurde. Diese beiden starksten
Einflüsse, der deutsch e und der rumanische, zeigten sich a llma hlich a u oh im Tanz-
brauchtum der Szekler.
Das "Verk verweist hiel' dm'a uf, daB die Einbeziehung eines Gebietes in eine
neuere -wirtschaftliche Kulturzone ebenso <lie Gründe der eintretenden vVandlung in
. sioh birgt, wie das wirtschaftliche u nd politische Geprage des Gebietes seine Kultur
bestimmt. Das neue Gebiet, in dessen vVirlnmgsbereich eine Landschaft einbezogen
w:ird, kann schon durch die gegeben en neuen Lebensformen der vera nelerten. Umwelt
bestimmend sein. Meistens abel' wirken das Gebiét und seine Bevölkerung gemeinsam
a uf die in illi'en Bereich eingegliederte n eu e Gegenel aus. D enn es ist yerhaltnismaBig
selten, elaB evakuiert e Gemeinden einem neu umgesiedelten Volke a ls Siedlungsorte
zur Verfü g un g siehen. Bei den Szeklern, die au s der BukO\"ina in die Batschka und
,elann nach Ungarn umgesiedelt wurden, sinel wir in der glücklichen Lage den EinfluB
zweier v ersohieelener Siedlungsmöglichl{eiten auf ein und dieselbe Volksgruppe zu
beobachien. Zugleich haben wir Gelegenheit, die Anfangsphasen einer kultul'ellen
Einglieelerung und '\'anellung .z u analysieren, wie wir im Zusammenhang mit illi-em
Aufenthalt in der Bukowina die Zusa mmensetzung einer bereits voll a usgebildeten
Kultur untersllohen lwnnten. Die Szeldel' wurden im vollen Besitz ihrersachlicben Aus-
J'üstung und geistigen Güter in die Batschlrn umgesiedelt; sie kamen innerhalb dieses
enger en Rahmens mit keiner anderen Voll,sgruppe in gesellscbaftliche Berührung unel
benütiden daber die vorgefundenen Geriite auf ihre eigene alte W'eise, elenn es feblten
jA die Mensohen, elie ihnen elen richtigen Gebrauch diesel' Geriite erklart hatten; somit
blieben nioht nur ilu'e geistigen Güter unveranelert, sonclern nahezu auch eleI' Gebraucb
-cler saohliohen . Die Veranelerung zeigte sich in diesel' Hinsieht eher in einer b eschleu-
nigten Enb,icklullg. Die selbstandigen Gemeinelen ihres Siedlungsgebietes, die gesell-
scbaftliche Beeleutung ihrer mitgebrachten materiellen Güter und das BewuBtsein ihrer
lwlturellen Mission trugen dazu bei, daB sie ilu'e Kultur, die in der Bukowina eine

167

\
territoriale gewesen war, bier a ls etbniscben "Vert mit besonderen n ationalen Stolz
bewabrten. Nach 1944 veranderte sich jedocb die Situation der Szekler schlagartig.
Infolge der veranderten Siedlungsverhaltnisse wUl·den die Möglichkeiten fül' eine kulturelle
Reservation scbwieriger, denn die Szekler hatten · bier keine selbstandigen Gemeinden
a ls Siedlungsorte Cl'halten; darum hangt auch die "Vandlung ilu'er kulturellen Ver-
haltnissen weitgehend d a "on ab, inwiefern sie in d en n euen Siedlungsgemeinden selbst-
standing sind, bzw. wie stark sich ilu'c Zabl zu der d er eingesessenen Einwohnerscbaft
Íhrer Umgebung verhalt. In der Tolnau und Baranya sind z. B. die Neusiedler aus vier
Bukowinaer Ortschaften voneinander nicht allzuselu' entfernt, so dal3 sie die unter- .
broch en en gesellsch aftlich en Beziehungen leicht wieder aufnehmen können. Im Ver-
gleich zu der übrigen, eingesessenen Einwolmerschaft sind sie verhalt:t;lismaBig in grof.ler·
Zabl vertreten, so daB sie ilu'e mitgebrachte ethnische Kultur noch stark bewalu-t h a ben.
Dagegen ist die Voll,sgruppe Szeldel' in d en Siedlungsortschaften, die aus d er Einwohner-
sch aft dreier verschiedenen Bukowinaer Gemeinden in der Gespanschaft Bács-Bodrog
gegrÜlldet wurden, ,,,, erhiiltnisma.l3ig schwach vertreten ; a u ch Jassen sich die Bezie-
hungen zu d en Szeklersiedlungen in der Tolnau und Baranya nur schwer wieder auf-
nehmen, so d a B sie sich schon vom Standpunkt der B equemlichkeit d en mit ihnen in
em el' Gemeinde le benden fremden Volksgruppen nahern und in ilu' kulturelles Leben
eingliedern müssen. Obwohl sie an ilu'er Kultur in noch gesteigerterem Mal3e festhalten ,
zeigt sich in diesel' Hinsicht eine selu' schnelle Entwicldung. Diese wirel vorübergehend
d Ul'ch die eigenartige frühere Entwicldungsstufe Íhres gesellschaftlichen B ewuBtseins
vorerst noch gehemmt. Dehn es ist fili' ilu-e gesellschaftliche Haltung noch immer
c-!,!.arakteristisch, daB in ilu'em Bewul3tsein noch "iele altertümliche Formelemente
(Uberreste des Sippenverbandes, der adeligen Vorrechte usw.) lebendi g sind. Doch
kann man auch in diesel' Hinsicht eine - wcnngleich langsame - Wa ndlung walu'-
nehmen. Diese a llmiihliche, höchst langsame Veranderung in illi'er gesellsch a ftli ch en
Haltung drückt selbstverstiindlich allen Aul3erungen ihres kp lturellen L eb ens und
somit a u ch ilu'en T a nzen ilu'en Stempel a uf. ·Diese Entwicklung veranlal3t dieVerfasserin
das untersu chte Jaln'hundert des kulturellen L e bens in zwei verschiedene Epoch en
zu scb eiden. Iill'e durch di e Umsiedlung in dic Batschlm veranderte L ebensweise könnte
a u ch a ls B eginn einer n euen Entwicklungspbase betrachtet werden, doch liel3 sie infoIge
der b esonder en U mstiinde d er U msiedlung und infoIge des Imrzen Aufenthaltes in
diesem Gebiet k eine wesentlicheren Einflüsse zurück, sondern fiirbte nur gewisserma l3en
a ufihre Kultur ab. So wird diese Zeitspanne wegen d er nur unwesentlichen Veranderung
noch im Zusammenha n g mit der früheren , d. h. Bukowinaer Epoche besprochen. Dagegen
bedeutet die n ach 1944 eingetreten e Entwicldung ber eits eine en tscheidende und
dauernde "Vende, nicht nur in ilu-er geselIschaftlichen Entwrcklung, sonclern auch in
imer ganzen L eben sweise; a uf Grund d er Ver a ndCl'ung Íhrer gesellschaft lich en Haltung
und der beschleunigten gesellschaftlich en Entwicklung, die sich dúrch diese 'Politische
Veranderung ergab, zeichn en sich b er eits die U mrisse einer n eu en kulturellen Epoche ab.
Im zweiten 'l'eil des 'W erkes wird die historisch e Entwicldung des Tanzbrauch-
tu m s dcr Szekler untersu ch t . In diesem Zusa mmenhang analysiert die Verfasserin
insbesondere die Motive, die die Auswanderer a us der gemeinsamen Szelder Tradition
mit sich brachten, die Einflüsse, denen sie in der vielsprac,higen und kulturell abwechs-
1ungsreich en Bukowina a u sgesetzt waren, und schliel3lich die Veranderungen, di~ . sich
in ilnem neuen Siedlungsgebiet in Ungarn ergaben. Im Zusa mmenhang mit der Uber-
sicht des Tanzbrauchtums der Bukowinaer Szekler und a nder er, mit ihnen in Berührung
stehender Voll-.sgruppen bot sich a u ch Gelegenheit, in der Entwicklung des Tanzlebens
die Bestimmung solcher a llgem einen gültiger Entwicklungsphasen zu vers u chen, die
auf ungleich breiterem Gebiet ebenfalls gültig sind und die a u ch bei der Untersu chung
der 'üinze a n dereI' Voll-.sgruppen zum Vorschein kommen 1,önnen. Hicr wird unter
anderem festgestelIt, dal3 sich auf der Stufe des Gemeinschaftslebens, a uf der a u ch die
Szekler infolge der verzögerten gesellscb aftlichen Entwicklung und del' U n entwick elt-
heit des Klassenbewul3tseins verblieben, jeder einzelne in der Ausübung der geselI-
sch aftli ch en Formen den von der ganzen Gemeinschaft b estimmtcn Kormen untel;-
werfen muB. Auf diese Stufe ist innerhalb eleI' enger en gemeinschaftlichen Beziehungen
die Gliederung nach Alter und Sieellungsweise ausschlaggebend. Im Zusa mmenhang
mit der Haltung der einzelnen Gemeinschaftsgruppen auf dem Gebiete des Tanzbrauch-
t ums wird a u ch a uf die RoHe von tndividuum und Gemeinschaft verwiesen. Auf diesel'
Stufe spielt die Absonderung n ach den Klassenka t egorien d er ba u erlich en Gem einschaft,
abgeseh en von der unbedeutenden Schicht der Intellektuellen (Geistlicbe, Lehrer), vorcrst
kaum eine Rolle. D er Einflul3 d er letzteren zeigt sich h a uptsiichlich in der Verbreitung

168
.

I
der modernen Tanze und der n eu en Anstandsregeln; da sie jedoch nur unbedeutende
Beziehungen zur Einwohnerscbaft ibxer Gemeinden unterha.lten, wollen sie mehr a uf
Grund der Gesetze und Verbote wirken. Auf diesel' Entwicklungsstufe finden wir nur
in den Dorfgem einschaften mit einer Mischb evölkerung gröl3ere gesellschaft liche Abson-
d erungstcndenzen, so z. B. in J ózseffa lva und Fogadjisten. In solchen Fallen la l3 t die
wirtschaftlich e und kulturelJe Differenzierung die früheren Gliederung n ach Siedlungs-
und Altersgruppen a uf dem Gebiete des Tanzbrauchtums verschwinden und es ü'itt
die 'l'rennung der ethnischen Gruppen n ach d en verscm eden en m a teriellen und geistigen
Traditionen in Erscheinung. Die Gegensiitze im kulturellen L eben d er verscmeden en
Gemeinschaftsgruppen werden dann a llmabJich dadul'ch a u sgeglich en, dal3 sie sowohl
wirtschaftlich, als auch gesellschaftlich a ufeinaJlder gegenseitig angewiesen sind. Die
Nivellierung wirkt sich in zweifacher Rinsicht a u s: einerseits verandern sich die alther-
gobrachton R ogeln der Tanzbrauche, anderseits ist abel' das Tanzma terial a uf beiden
Seiten einer star'ken \Vandlung unterworfen . •
\Vi e clie Verii,n derungenim Tanzbrauchtum der Szeldel' eben d01't in Erscheinung
tl'e ten, wo die Szeldel' von einer Mischbevöll~erun g umgeben sind, so verblassen infoIge
des Zusammenje ben s mit den wirtschaftlich und k1.llturell v erscm eden en entwick elten
Voll,sgruppen die a lt en Gemeinsch aftsformen d es Tanzlebens b ei d en Batschk aer Gruppen
im Laufe iln'or gem einsamen \Va nderung mit den Szeklern.
Hiel' h ebt di e Verfasserin nachdrücklich bervOI', wie schnell sich die T anze infoIge
deJ' Auflösung d er alten Dorfgemeinschaft vel'iindern. Wo die gesellschaftliche Ent-
wicldung rasch er a ls b ei d on Bulwwinaer Szeldern VOl' sich ging und innerhalb d es
Bauerntums eine starke Klassenscm chtung bega nn, wurden dio alten Gemeinschafts-
gruppen der Tanzbrauch e, die Glied erung nach dor Siedlungsorclnung und die verschie-
donen Altersgruppen a lsbald verch·angt. Im Zusammenha n g mit den Altersgruppen
wirIde sich a uch das Vorelringen eleI' dörfisch en Tanzschulcn b eschleunigcnel a u s . Aus
elen verscmeelenen Vergleich en geht h erv01', dal3 die Tanzbrauch e d el' Bukowinaer
Szeldel' wiihrend der gesamten ersten Epoche, d. h. bis zu i11l'er "Cmsiedlung in dio
B atsehJm, bzw. n ach Ungarn, a uf d em N iveau y erblieben war, d as d ureh die a lth cr-
gobr achten Gemeinschaftsregeln fül' die strenge Ordnung d el' Tanzgelegonheiten und
eleI' Teilnahme am T a nze bestimmt wurde.
Nunmehr wird die Entwicklung der Tiinze der Bukowinaer innerhalb d os unte!'-
suohten Jahrhunderts unter Beacbtung der eben festgestellten Entwioklungsphaseú
verfolgt. H ierbei gliedel't die Verfasserin die Problem e in zwei Gruppen: einersoits
analysiert sie del! . Inhalt d es TaJlzbrauchtums, andererseits untersu cht sie die Form
d es Tanzlebens. Uber den ersteren wird festgestellt, dal3 h iefür die B eele ut ung d or
Tanzo im AlHagsleben bestimmend ist und dal3 er sich in der Gebundenheit der Tii,n ze
a n bestimmte Anliisse aul3ert. W elch e Rolle der Tanz im L eb en der Gemoinscb aft spi elt,
ob er kuHisehen Zwocken oder d er Unterhaltung d ient, wird durell. die Entwicklungs -
stufe der GesoIlsch aft b estimmt. Somit verandert sich von Zeit zu Zeit auch die inlmlt-
lieh o Bed outun g d es T a nzes . \Vie sich der kuItisch e Gehalt einzoInor Braucho a llmah Jjeh
verandert und dio m ystischen Formen durch gem einverstandlich ere und pra ktisch ere
Erldarungen orsetzt worden, so verflü chtigen sich di e ritu ellen Inhalte der Tanzmotive,
die d ie hauptsachlichen Ereignisse des L ebens b egleiten ; sie lebon nur dort weiter,
wo dio a nnehmbal'e Bedeutung d es Tan zes weder form ell noch inha ltlich mi t den EI'cig.
nisson in Gegensatz ger at. Unter B oachtung diesel' inhaltlich ell Becleutung des T a n zes
wh'd der Zusa mmenha ng des T a nzes mit d en wichtigsten Ereignissen des FamiJjen-
leben s (Tau re, Hochzeit, B egr abnis) untersu cht un d im -lusa mmenh ang mit dem letz-
teren festgeste llt, dal3 clieser in elen letzten J ahr en d es Bukowinaer Aufenthaltes noch
vorhanelene Brauch in eleI' B atschlra bereits a ls form ell mit dem Ereignil3 unverein -
barcs :\loment nich t yorhanden \\'a r. Am langsten h a lt sich der Tanz im hoehzeitliehen
BJ'auehtunl und zwa r um so m ehr, da dies die einzi ge waln'e Lu stbarkeit der Alten ist.
An Hand der Ana lyse der inb a ltlichen Veranderung des T anzes wird aucb d a r auf
verwiesen, dal3 seine Gebundenheit a n besthnmte Gelegenheiten in dem :\1al3e verloren
geht, wie er seine Bedeu tun g in c1 en einzelnen geseIlsch aftlich en Zusammenkünften
einbü13t. Es werden zwei grol3 e Gruppen der Tanzgelegenh eiten untersclrieden: J. die
Tanzgelegenheiten, d ie a n d as Ka lenderjahr, bzw. an die einzelnen Feiertage gebunclen
sind (Dreikönigsball, sogennannter Költőbál), der Fastnachtstanz VOl' Aschermitwoch
(Húshagyati tánc), der BaU am zweiten Oster-, Pfingst- und vVoilmachtst ag (Csobány-
bál) und d ie Tanzveranstaltungen a n Sonntagen a ul3er d er Fastenzeit, eleI' Sommer-
monate und der Adventzeit ; 2. die verscmedenen Tanzveranstaltungen, di e nicht an
die gröl3er en Feiertage des J ahres, sondern a n die bedeutenderen Familienfeste (Taufe,

169
 I

Hoch zeit) , an Kamenst age, a n dic einzelnen Kirchmessen und die y ersclu edenen GeIe-
gen h eiten der Gem einschaftsar bei t gebu n d en sind_
Ein e weitgehend e W'andlung tritt erst in Ungarn ein. In dem l\1aBe, wie die Ver-
boiszeiten fü l' Tan ze immer weniger b eacht et werden, sind die Tan ze bestimmter F eier-
iage immer weniger ' an die früheren F est zeiten gebunden , tret en die früher weni ger
wichtigen Gelegenheitstanze an Namenstagen, b ei Taufen und Hoch zeiten immer m ehr
in den Vordergrund, werden die fIiiheren ungebunden en Tanze selten er urid ü bcr geben
ihren Platz au ch bei d en Szeklern der billigen Unterhaltung d es sonntiiglich en "Virts-
hausbesuchs der Ma ssensportver a nstaltungen.
Nach der Aufzeich n ung d er inhalt lich en B ed eu t ung d er Tan ze und d er Tan z-
gelegenheiten , u n t ersucht die Verfasserin die Formen des Tan zbr au ch t ums. Hier bei
steHt sie fest , daB auch in diesel' Hinsicht erst in d er z,veiten bzw. in, der ungarischen
Epoch e eine gr öBer e Ver and erung er folgt. Die T eilnahme des Einzelnen an d en Tanzen
war au f der v orher gehend en Stu fe durch die h erkömmlich en Rechte und P flich ten
b estimmt, so wie sie die ganze Ge"rneinschaft d em EinzeInen einTaumte b zw. vorschrieb.
Die Veranstalt u ng der einzelnen T an zlust b arkeiten oblag der Gem einsch aft. In diesem
Zusamm enhang ,,-ird insbesondere auf die Obliegenheiten d es T an zver ansta ltel's (so-
genann t el' «gazda») verwiesen , d er die entsprech ende R a umlichkeit a uszuwahlen, die
Musikanten zU dingen und die T an ze zU b est ellen h atte. Die Teilnahme an d en Tanzen
erfolgt e n ach drei Altersgruppen : 1. Ta,nze d er Kinder , 2. der Jugend und 3. d er Ehe - .
leute. Diesen d r ei Altersgruppen en t sprechend ver anderte sich a uch der inhaltlich e
Sinn der T anze. Die T an zgelegenheiten der Kinder und Jugendlich en war en die soge-
nann ten «Ta n ze» (t án c), die d er Eheleute die sogenannten «Balle» (bál). Die Tan ze
war en weniger gebunden und es k onnte sich an ihnen jed er b et eiligen, an den Biillen
dagegen nur d ie Geladen en . Auch d as Verhalten der einzelnen Mitglieder d er Gem ein-
sch aft wurde durch die h erkömmlich e, überliefer te Tan zordnung b estimmt (Kleidung,
Teilnahme am Ta n z, Aufforderung, Tanzweise, Ausgelassenheit). Au ch in diesel' Hin-
sicht erfolgte eine gröBer e Wandltlng er st in U n garn. Sie ist d ar auf zurückzuführen ,
daB die VoJksgruppen , mit d en en die Szeldel' in B erührung komen , ber ei ts eine h öh er e
Entwicklungsstufe erreicht h a tten. Am schnellst en hörte die Glied erung nach d en d rei
Alter sgI'uppen a uf und- es biIdet en sich zwei n eu e Gruppen ; die d er Jugendlich en, die
in elie T anzschule geh en, und die d er Alten, -die noch am Althergebrachten festhalten.
Die fr'üher en ungebunden en, zur Unterhaltung dien enden Tanze verschwinden allmach-
lich und übergeben ihren Pla tz d en B a lleIf oder noch wei t m ehr den viel weniger feier-
lich en Lustbarkeiten. Dies b ewirkt zugleich auch eine Veranderung der Anst andsformen
beim Tanze. InfoIge d er gem einsam en Erziehung d er Geschlechter werden die Tanz-
Yeranstaltungen nicht mehr getrennt gehalten, sondern es nehmen an ihnen die Jugend-
lich en «gemisch t» t eil. Nur b ei der T aufe, der Hochzeit und ander en hausJich en Ver-
a nstaltung\m , ' a lso in dem Ideineren Kreise d er T anzgelegenheiten werden noch die
a lten Formen befolgt; an diesen Ta.nzen n ehmen VOl' allem die alter en , Bukowinaer
Genera tionen olule Beachtung der Vermögungsunterschied e t eil, so d aB diese GeIegen-
heiten zU wa hrIioh en gesellsch aftlich en Ereignissen (<nach alter Szeldel' Ar t und Sit t e«
werden .
Im dritten T eil d es \Verkes wird die Zusammensetzung d er Tan ze, d er ffu die
Bukowinaer Szekler charakterisctisch e Tanzstil und d as Problem d er Herl,unft und
Ü b ernahme diesel' Tan Ile untersu ch t . Die Verfasserin stellt fest , d aB die Tanze a ls
gesellsch aftlich e Verhaltungsform infoIge der eigen artigen gesellsch aftlich en Entwick-
Iung d er Szeldel' wahrend d er ganzen ersten Epoch e eine stark geschlossen e und die
SzekIer Tr aditionen b ewuBt pflegende ManifestatiQn bleiben , d aB jedoch elie Schichtung
der Tanzbra u ch e in ihrer Vielfalt den EinfluB der F aktoren verrat, die auch d as kulturelle
Leb en d er Szekler in d er Bukowina so eigenartig b estimmten . Die L eb en sform d er
Szekler in d er Bukowina und ihre h aufige Migration ermöglichte es n amIich, daJ3 sie
au ch die eigen artigen Tanze entfernterer Gegegenden, wie die d er MoIdau , Bessar abiens,
der U kraine und Siebenbfugen s 'k ennenlernten und mit ihnen au ch ihre eigen en Tanz-
br a u ch e ber eich erten . Zugleich h a tten sie abel' au ch Gelegenheit, die a Jltaglichsten
Tanze del' ben ach b a,r ten p eutsch en , Polen und Russen durch unmit t elbar e Beobachtung
sich anzueignen und in dec ihnen eigenarligen Formwandlung in d as ei gen e n ationa le
Kulturgu t einzubeziehen. -'
D emnach st ellt die Verfasserin in d er erst en Epoch e b ei d en Bukowinaer Szeldern
die folgende Zusammen setzung des T anzbrau chtums fest: 1. Als Grundschicht fi guriert
d er im Verhaltnis zur Bukowinaer Umwelt eigen arti ge ethnisch e Ralllllen d er Tan ze,
d. h. die T a n zbr a uch e, die sie a u s d em Szelderland mit sich brach ten . Es sind dies in

170
 ihr er AI·t ungeb unden e 'I'an ze (Einzeltanz, P aal'tanz und R undtan z). Die obel'ste Schicht
b ildet die in der Bukowina übernommene Typusgruppe der sogenannten t erritorialen
Tan ze. In die erste gr öJ3er e Gruppe gehören die R est e d er zeítlich vel'schiedenen his-
torischen Tan zstile, die bürgerlichen Modehinze (Konter llinze, vValzer und Polkas) .
Diese smd choreogr aphlsch gebunden. Die zweite Gruppe setzt sich a u s den östlichen
Bauerntanzen (Sárba, Hora, Ruseasca) zUI?!'l mmen. Diese T anze sm d m ihrer Form
ungebunden und zeigen eb en d eshalb viel Abnlichkeit mit d em er wabn ten ethnisch en
R ahmen d er 'I'an ze der Szekler. Neben d er U n tersu chung d er emzem en Fornuuer kmale
diesel' Tiinze wird au ch ihre Benennung sowie der \ Vandel ihrer B en ennung in den em-
zem en Epoch en und Ortschaften em geh end an alysier t . Im Zusammenbang mit d em
Be,vegungsch ar akt er d er Tanze und sem el' Ver an derung lenkt die Verfasserin die Auf-
merksa=kei t a uf die formbestimmende B ed eutung d er em zem en Generationen hin,
wodurch sich, n ach den emzelnen Dörfern und E pochen yerschieden , meln' oder minder
gr öJ3er e Varian ten - d er emzem en 'I'anze er geben.
D ann wir d die E n t st ehung der eigenartig bürger lichen Tanzmode untersu ch t .
Hierbei gr eift die Verfasserin auf die Gründe zurück, d:!~ mit d er bistorisch en Entwick-
lun g in der Bukowina aufs en gste v erknü p ft sm d . Als Osterreich die Bukowina annek-
tierte, h att e elie B evöll~erun g dieses Gebietes infoige der Wirtsch afts - und Siedlungs -
poli tik d el' Monar chie Gelegenheit , b ei den Gewer betreib en d en, K aufleu ten und Beamten
der einzem en Markt zentren die Elem en te der westlichen Mode mi ttelbar oder unmittel-
bar k ennen zulernen. A u ch \Valn'end ihrer Militardienstzeit in den österreichisch en Gar-
n isonen kamen die Embezogen en mit diesem Stil in B erüln'ung . Die v on d en wirklich en
bürgerlichen KulturzentI'en en t legen e Garnisonkult ur b ewirkte dann d en eigen artigen
provmziellen 'I'anzstill; d essen Spuren wir, bei d en Bukowinaer Szeklern heute noch
y orfmden. Diese Epoch e hört ungefahr mit d em Ende des W'eltkrieges auf, d er d eutsche
k ulturelle EinfluJ3 geht zurück und w eich t d em rumanischen kult urellen EinfluJ3, der
sich auf Grund d er rumanisch en politiscb en Führ ung immel' meln' ausbreit et_ Abel'
mit einigen Ausnahmen leben alle früheren 'I'an ze weiter . Dieses W eiterleben d er früher ell
Tanzformen und ihre zeitweilige N eubelebung ' wurde u n t er anderem a uch d ur cb das
gewaltsame Emgreifen des States hervorgerufen , d er ' die eigen en Nationaltiinze fül'
v erbindlich erklal'en wollte . Die wachsende R umanisierun g in d en letzten J ahrell des
Bukowinaer Aufenthalts hatte diesem ar chaisch en bÜl'gerlich en Tanzstil ein E n de
b ereitet, wenn er nicht durch die Umsiedlun g in die B a tschka n eu en Aufh'ieb erh alten
hatte . D enn die ethnischen Ansprüche d er Szeldel' gegenüber ilu'er K Lll tur bewogen
sie, die in der Bukowma noch gerne getanzten rumanisch en B a u ern tanze a u s illl'em
T anzmaterial gewollt zu verdrangen und die d eutsch en bürgerlich en Tiin ze der früher en
Epoche wieder zu b eleben. Neueren Einflüssen smd die er st in U n garn a usgeset zt. Hiel'
'e ignen sie sieh ilinzelne B a u erntanze der autochtonen B evölkerung a n u n d b eziehen
a uch die bürgerlichen ModeHinze des 20. Jahrhund erts in :il;Jre Tan ze ein. I m Zusamm~n ­
h ang damit, da13 eliese Tiinze früher in die Tanzbrauch e d er Bukowmaer Szeklel' kellle
Aufnahme gefund en h a tten , sowie daB die bürgerlich en ModeUinze d es 18. u nd 19. JaIn' -
hunderts bei ihnen n achha ltig weiterwirkten und spa t er neubelebt wu rden , wirft die
Verfasserin die Frage a uf, ob nicht diese Tanze des] 8. und 19. J'aln'hunder t s wahrschein-
lich cen letzten ernsten EinfluJ3 ' des westlichen bürgerlich en 'I'an zstils im K r eise des
B au erntums darstellten .
Im Zusammenhang mit d em lan gen Best ehen dieses 'I'anzst ils wi rd a u ch darauf
v erwiesen, daJ3 die B eliebtheit une! das Alter d er mi t den Motiven des K ontert.~n zcs
y erbundenen Polkas bei dem B a uerntum nich t nur fül' die Vinder der einstigen Oster -
Teichisch-Ungarischen Monarchie ch ar akteristisch ist, sondern a u ch fül' d ie Gegeucl en
in Hessen, Pommern, B ayern, ' ;Vestfa len , D anem ark, bis hina uf n ach Sch weden und
, Finnland. Ilu'e intensiv e Pflege ist auJ3er iln'er langen B eliebtheit in den feu dalen und
b ürgerlichen Gesellsch aftskreisen eben au ch durch ilu'e groJ3e und dauernde Verbreitung
i n der bauerlich en Kultur b ewiesen , und diese ihre B eliebtheit wird a u ch dureh ihre
l.111ztibligen b au erlichen Varianten erhiirtet.
SchlieJ3lich " 'ird der schöpferisch e ProzeJ3 h ervorgehoben, d er sich in der kult u-
:rellen Belligigung d es B au erntums und somit auch in ihren Tanzbrach en offenbar t .
Diesel' ProzeJ3 wird t eils durch die v erschied en en T ypusgruppen der Nachbaren d~s
betreffenden Volkes (Volksgruppe) belebt, t eils durch die charakteristisch en Ersch el-
nun gen der einzelnen Epoch en , durch die v erschieden en, meistens von der Stad t , vom.
BÜl'gertum v ermittelten Modetiinze überschichtet. Mit Hinblick auf die erst er en wird
n achgewiesen, d aJ3 sie das Ergebnis emes dureh etwaige Umsiedlung odel: vel:einzelte
wirtschaftliche und kulturelle B eziliungen bedingtén, einfach en ethnisch en Nlvelberungs-

171
prozesses sind, in Bezug a uf die letzter en, d a B sie a ufs en gste mi t d er B efriedigun g
n eu er el' Bedürfnisse einer besti=ten Entwicklungsst ufe zusa mmenhan gen.
Zusammenfassend stellt die Verfasserin fest, d aB die Tanzbra u ch e d er Buko-
winaer Szeklel' im untersuchten Jahrhundert d en EntwicklungsprozeB getreu wider-
spiegeln, d er sich wabrend diesel' Zeit in diesem Teile Europa s v ollzog . Die v on d cr
Gemeinschaft b estimmte herkömmlich e Ordnung d er Tanzvera nsta ltungen, ffu die in
der ersten Epoch e im allgemeinen die st renge Gebundenheit der Ta nzgelegenheiten ,
die ffu alle Verbindlichen R egeln der Teilnahme a n d en T an zen ch arakteristisch waren ,
hing mit d er L ebensform zusammen, in d er infoige d er osteuropa.isch en Entwicklun g
a uch die Bukowinaer Szekler gemeinden steck en blieben. Dies wird unter ander em a u eh
d adurch b ezeugt, daB die Tanzkultur der Szeklel' infoige der eigenartigen bfugerlich en
p rovinziellen Kultur der Bukowina so manch e Elem ente d er büI'gerlich en Mode d es
ver gangenen Jabrhunderts in sich a ufna hm, ihI' Ta n zbra u chtum, d as ihr gesellschaft-
liches B ewuBtsein und illi Gesellschaftsleb en viel t r euer widerspiegmt, jedoch noch in
den vierziger Jabren des 20. Jahrhunderts a uf einem viel früher en, dem Ende des 18.
und d em Anfang des 19. J abrhunderts entsprech enden Niveau b eh arrte.
B ei d er Untersuchung der Tanzbra u ch e waI'en wir somit in der glüklich en L age,
die kÜ1lstlerisch-schöpferische Tatigkeit d es B a uernt ums, in d er zahheich e spatfeudale
Züge bewabrenden Lebensform zuverfolgen, zugleich a b el' a u ch Zeuge ihrer Auflösung
und d er Geburt d es N euen ZU sein. Die noch VOl' einer 'Gen er ation fül' jeden einzelnen
verbindliche Tradition - in d en la n gen J a hrhunderten d es F eudalismus die b eleb ende
Kraft der b a u erlichen Gemeinschaften - v erliel't allmachlich ibre Spannkraft un d
stützt sich immer m ebr auf die Mode. J edoch nicht so wie früher, als sie di e Moden
der einzelnen, Epochen ibrem eigenen Stil a npa Bte und Genera tionen hindurch b ewahrte .
Heute b edient sie sich d er zahheich en Elem ente d er büI'gerlich en Mode nur, um sie
m orgen zu v erwerfen. D er stfunúsch e L a uf d es L ebens bringt a uch "beim Bfugertum
einen rasch en Wechsel der Mode mit sich und selbst d as Ba u ern t um h a t nicht m ehr
Zeit, diese Einflüsse durch die Arbeit von Generationen organisch in seine Kultur ein -
zuba u en. "Vie d enn auch die bürgerlich en T a nze d es 20 . J a hrhunder ts - t rotz d er zei t -
weiligen Einflusse - die b a u erliche Kult ur nicht m ehI' b eleb en , wie wir es z. B. eine
Gen er ation früher im Zusammenhan g mit dem büI'gerlich en St il beob aehten können ,
dessen Entstehung, standige Wandlung und U m gestalt ung zu einem eigen artigen bauer-
lich en Stil a u ch im Tanzbrauchtum der Bukowinaer Szeklel' elie Arbeit m eluer er Gen e-
rationen war .
Damit sind wir b ei ein em " ei ter en "Vendepunkt der kult urellen Entwicklung
der Bukowinaer Szeklel' a ngelangt. D er zwangsla ufige W andel in der L ebeIlsform b eclingt
sowohl a uf d em Gebiet d er materiellen als a u ch a uf d em der geistigen Kult ur und somit
a u ch in den Ta nzbrauchen eine a u ffallen d e Veranderung . Dies la Bt zu gleich a u ch die
Ursach en dieses Wandels erkennen, insofern wir n eb en den Gesetzm aBigk eiten d er
inner en gesellsch aftlich en Entwicklung und den verschieden en Einflüssen und Aus-
strahlungen a u ch die gestaltende Kraft d er J\lI igration er messen können .

172
I
 RÖVIDíTÉSEK JEGYZÉKE

A Andrásfalva Ili = Hidas

I Istensegíts Zá Závod
H Hadikfalva Bá Bátaszék
J Józseffalva Ga Gara
F Fogadjisten Va Vaskút
Ma Maj os Ké = Kéty
Ki Kisdorog Ci = Cikó
Ka Kakasd Bo = Bonyhád
Le = Lengyel Te = Tevel

173

I
,

-
,
'l'ARTALOMJEG YZÉK

Bevezetés 3

I. Történelmük kulturaformá ló tényezői

l / l. A bukovinai székelység kulturá lis élete alakulásának történeti elő-

feltételei ............ . ..................... . ..... . ....... . .. .... II
1/2. Környezetük k ultúJ'aformáló hatása . . . .. ... ............... .. . ... . 24
1/3. Társadalmi tudatuk kulturaformáló hatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 38

II. Táncéletük
II/l. A társadalmi magatartás táncéletet formáló hatása. . . . . . . . . . . . . . .. 47
II/2. A táncélet tartalmi jellege (a tánc jelentése, alkalmai) . . . .......... 56
II/3. A táncélet formai menete (részvétel a táncéletbe?) ....... . .... . . .. 72

ill. Tánctörténetük
III/ l. Táncaik .... . .. ................ . ... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 89 '
ill/2. Táncdivatjuk ........................................ . .. ...... 100
ill/3. Tá ncstilusuk .. ........ . ... . .. . . ... . ... '. ' . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
ill/4. A táncok eredetéről és átvételérő l .. . . . ....... . ............... . . 112
Befejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 121
Jegyzetek .. ........ . . . .. . ............................... . .. . .. .. . .... .... '127
Kultur uJ;ld Tanz der umgesiedelten Bukowinaer Szekler ... . .... . . .. . . .. .... . 165
Röviditések jegyzéke .. . . .. . ..... .' ............. . ....... . .... . . ... .. ....... . 173
Tartalomjegyzék 175

175