Jogászi érvelés- Házi Dolgozat

Készítette: Lisztes Csilla

Jogász levelező szakos hallgató
Neptun kód: QIRLE4

1. Mi a különbség az órán feldolgozott és a munkajogi ítélet szerkezeti

felépítése között?
A büntető ügyben az ítéletet már lefolytatott bizonyítási eljárás után hozták
meg. Az indokolás tartalmazza a részletes történeti tényállást, a bizonyítékok
értékelését, jogászi érvelést, jogi rendelkezést, Enyhítő és súlyosbító
körülményeket.
A munkajogi ítélet: magánszemély keresete alapján indult, közbenső ítéletet
hozott a bíróság. Nem alkalmaz jogszabályon kívüli jogi érveket. Ebben az
esetben nincs szó esetjogról. Nem értékeltek bizonyítékokat, súlyosbító és
enyhítő körülményeket.
2. A történeti tényállás melyik eleme teszi szükségessé a jogi érvelést?
Hogy a munkaviszonnyal összefüggésben szerezte a sérüléseit a felperes vagy
sem, illetve a munkaviszonyból folyó tevékenység és a baleset között
összefüggés kapcsolat fennáll-e.
3. Mi volt a bíróság által alkalmazott érvelési módszer?
A jogászi érvelés kiindulópontja a vonatkozó jogszabályok felsorakoztatása,
melyek a megállapított tényállás jogi alátámasztását szolgálják.
„Mt. [Munka törvénykönyve] 174.§ (1) bekezdése alapján munkáltató a
munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére
tekintet nélkül, teljes mértékben felel.
(2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt
működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult
elháríthatatlan magatartása okozta.”
Két érvelési módszert használ a bíróság. A nyelvtani értelmezést: „Mivel a
törvény nem a „munkahelyen okozott”, hanem a „munkaviszonnyal
összefüggésben okozott” kifejezést használja, ebből az következik, hogy a
munkakörbe tartozó feladatok elvégzése nem csak a munkáltató székhelyén,
vagy telephelyén, hanem azon kívül is ellátható.”. A teleológiai értelmezést:
„… a munkáltató objektív kárfelelőssége azt jelenti, hogyha a munkavállaló a
munkaviszonnyal összefüggésben szenvedi el a károsodást, akkor a munkáltató
felelőssége szempontjából nem kell vizsgálni, hogyannak bekövetkezésért,
terheli-e valamilyen vétkesség, gondatlanság, vagy szándékosság, felelőssége a
munkaviszonnyal való összefüggés okán fennáll.”
4. Mi volt a megállapított esetnorma?
A bíróság álláspontja szerint tehát felperes a munkahelyére való közlekedés
közben, munkaviszonyával összefüggésben szenvedett sérülést, hiszen a
munkavégzéshez szükséges nyomtatványokat kívánta magához venni. A
munkavégzés jellege folytán a felperes rendszeresen a munkáltató telephelyén
kívül végezte a munkáját, a telephelyen kívül végzett munkája is azonban a
munkaviszonyával összefüggésben álló és az alperes működési körébe eső
tevékenység volt. A felperesnek a közlekedés során adódó veszélyhelyzetével a
munkáltatónak számolnia kellett, mivel a működési kör nem korlátozódik a
munkáltató telephelyére, a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet.
5. Milyen kritika fogalmazható meg a döntéssel kapcsolatban?
Döntés: „ A bíróság megállapítja, hogy az alperest 100%-os mértékű kártérítési
felelősség terheli a felperest ért kár miatt. „
Kritika:
Milyen hatással lesz az ítélet a felperes és az alperes viszonyára?
Esetlegesen nem szüntetik meg a munkaviszonyát a felperesnek?
A későbbi ügyfelek tekintetében nem lesz-e az ítélet hátrányos az alperesnek?