Növénytan (botanika): a bioloó gia azon aó ga, amely noö veó nyekkel foglalkozik.

Rendszertan (taxonoó mia): A fajok csoportokba sorolaó saó val, elnevezeó seó vel, leíóraó saó val
foglalkozik.

A rendszer alapegysége a faj:

• Koö zoö s eredetűű ek, szaó rmazaó sűó ak
• Kűö lsoű eó s belsoű feleó píóteó sűö kben megegyeznek
• ÖÖ nmagűkhoz hasonloó termeó keny űtoó dot hoznak leó tre
• A termeó szetben szaporodaó si koö zoö sseó get hoznak leó tre (popűlaó cioó )

Faj feletti rendszertani kategóriák:

Példa: Bazsarózsa

1. Örszaó g: Noö veó nyek

2. Toö rzs: Zaó rvatermoű k
3. Rend: Koű toö roű fűű -viraó gűó ak
4. Csalaó d: Bazsaroó zsafeó leó k
5. Nemzetseó g: Paeonia
6. FAJ: Paeonia sűffrűticosa

Faj alatti rendszertani kategóriák

• Alfaj (sűbsp.): ÖÖ naó lloó foö ldrajzi elterjedeó sűű ek, egy fajhoz tartoznak, nincs
geó nkicsereó loű deó s
• Vaó ltozat: (var.): ÖÖ roö kloű doű elteó reó s van, de nincs foö ldrajzi elszigeteltseó g, a tipikűs
formaó val keverten fordűl eloű
• Alak, forma: csak kis meó rteó kűű elteó reó s jelenik meg (meó ret, alak)
• Fajta: termesztett noö veó nyek, illetve tenyeó sztett aó llatok fajon belűö li kategoó riaó ja;
oö roö kloű doű az alaktani elteó reó s

Populáció: teó rben eó s idoű ben egyűö tt eó lnek, az egyedek azonos fajba tartoznak, szaporodaó si
koö zoö sseó get alkotnak. Alkalmazkodnak a koö rnyezethez, a genetikai aó llomaó ny vaó ltozik →
műtaó cioó k

Kettős nevezéktan
• Nemzetseó gneó v eó s elkűö loö níótoű neó v
◦ Pl Abies alba

• Hibrid fajok: x van a neó vben

◦ Pl Iris x germanica: Kerti noű szirom: dalmaó t noű szirom + tarka noű szirom

• Fajtaó k neve: kettoű s latin neó v, ‘ ’ ideó zoű jelben

◦ Pl Paeonia officinalis 'Rűbra Plena'
VIRÁGOS NÖVÉNYEK
Leó tfenntartoó szervek: gyoö keó r, szaó r, leveó l
Fajfenntartoó szervek: Viraó g, termeó s

A GYÖKÉR

Feladata:
• Roö gzíóti a noö veó nyt a talajban
• Felveszi a vizet eó s a víózben oldott anyagokat
• Tovaó bbíótja a taó panyagokat a szaó rba
• Taó panyagokat raktaó roz

Felépítése
1. Gyoö keó rsűö veg
2. Ösztoó daó si oö v
3. Nyűó laó si oö v
4. Felszíóvoó oö v
5. Szaó llíótoó oö v

1. Gyökérsüveg
• A gyoö keó raó gak veó geó t leszakadozoó nyaó lkaó s sejtek boríótjaó k
• Veó di a gyoö keó rcsűó csot
• Gyoö keó rsavat termel – oldja a koű zetet
• A legkűö lsoű sejtek levaó lnak sűó rloó daó s koö zben

2. Ösztoó daó si oö v
• Ösztoó doó szoö vet
• A sejtjei folyamatosan osztoó dnak, differenciaó loó dnak → aó llandoó sűlt szoö vetek (testi
sejtek)
• Veó kony zoó na a gyoö keó rcsűó cs eó s a nyűó laó si oö v koö zoö tt

Nyúlási öv:
• Differenciaó loó doó , hosszanti iraó nyban megnyűó loó sejtek
• A gyoö keó r hossziraó nyűó noö vekedeó se

Felszívó öv:
• A boű rszoö vetet gyoö keó rszoű roö k boríótjaó k
• A noö veó ny ezen a reó szen szíóvja fel a vizet eó s a taó panyagokat a talajoldatboó l
• Az anyagmozgaó s toö rteó nhet aó ramlaó s vagy diffűó zioó űó tjaó n
• A gyoö keó rszoű roö k sejthaó rtyaó jaó ig passzíóv transzporttal jűt el (nem kell kűö loö n
energiabefekteteó s)
• A gyoö keó rszoű roö k sejthaó rtyaó jaó n keresztűö l aktíóv transzporttal jűt el
• Gyoö keó rszoű roö k:
◦ Felűö letnoö veleó s
◦ Boű rszoö vet nyűó lvaó nyai
◦ ÉÉ lettartaműk 20 nap
◦ Élhalaó sűk akadaó lyozza a taó panyagfelveó telt

Szállító öv:
• Nincsenek gyoö keó rszoű roö k
• A szaó llíótoó oö v edeó nynyalaó bai szaó llíótjaó k a szaó r feleó
 • Az edeó nynyalaó bok a koö zponti hengerben fűtnak (fareó sz, haó ncsreó sz)
• Innen aó gaznak el az oldalgyoö kerek
• A vizet eó s aó svaó nyi anyagokat szaó llíót a noö veó ny talaj feletti reó szei feleó (fanyalaó bok)
• Szerves anyagokat szaó llíót a gyoö keó r feleó a szaó rboó l (haó ncsnyalaó bok)

A gyökér keresztmetszete
• Kíóvűö l gyoö keó r boű rszoö vet, + gyoö keó rszoű roö k
• Beljebb elsoű dleges keó reg
• Majd legbelűö l koö zponti henger

A gyökerek összessége a gyökérzet:

• Foű gyoö keó rrendszer: Foű eó s oldalgyoö kerek (keó tszikűű ek), gyoö koö cskeó boű l alakűl ki, meó lyebbre
hatol
• Melleó kgyoö keó rrendszer: nagyjaó boó l egyforma gyoö keó raó gak (egyszikűű ek), hajtaó sboó l alakűl ki,
szilaó rdabban koö ti a talaj felszíóneó t

Módosult gyökerek:
AÉ ltalaó ban raktaó roznak, a noö veó ny felvesz egy űó j fűnkcioó t
• Karoó gyoö keó r: saó rgareó pa
• Hagymagűmoó : jaó cint
• Gyoö keó rgűmoó : retek
• Gyoö keó rgűö moű : pillangoó s viraó gűó ak

Parazita eó letmoó d:
Szíóvoó gyoö keó r: aranka

AÉ tszelloű zteteó s:
Leó gzoű gyoö keó r: mocsaó rciprűs
Öxigeó nszegeó ny koö rnyezetben leó gzeó st segíót

Leó ggyoö kerek: Jaó rűleó kos gyoö kerek, nem a gyoö koö cskeó boű l fejloű dtek. Jelentoű s reó szűö k a foö ld felett
van
• Kapaszkodoó leó ggyoö keó r: borostyaó n, liaó nok, szoű loű
• Taó panyagszaó llíótoó leó ggyoö keó r: filodendron, hajtaó sboó l ered, ami foö ld alaó kerűö l
• Taó masztoó leó ggyoö keó r: kűkorica

Redűkaó lt gyoö keó r:

Víózi noö veó nyek
Víózboű l veszi fel a taó plaó leó kot

Mikorrhiza
A noö veó nyek gyoö kere gombafonalakkal szimbioó zist alkot

A környezeti viszonyok befolyásolják a gyökér fejlődését:

Szerves anyagoktoó l, oxigeó ntoű l, talajminoű seó gtoű l fűö gg
A SZÁR

• Hajtaó stengely a gyoö keó r eó s a levelek koö zoö tt

• Tartja a levelet, a viraó got eó s a termeó st
• ÖÖ sszekoö ti egymaó ssal a gyoö keret, rűö gyeket eó s leveleket
• Funkciója: Szaó llíótaó s, taó masztaó s, iraó nyíótja a noö vekedeó st felfeleó
• A hajtaó srűö gyboű l alakűl ki
• Ha a szaó r zoö ld, akkor fotoszintetizaó l
• Felfeleó iraó nyűloó noö vekedeó s

Felépítése:
• Boű rszoö vet boríótja
• A koö zponti hengerben szaó llíótoó nyalaó bok: egyszikűű ekneó l szoó rtan, keó tszikűű ekneó l
koö rben,
• koö zeó pen alapszoö vetboű l aó lloó beó lszoö vet, a nyalaó bok koö zoö tt beó lsűgaó r

geszt: a fatest eó letműű koö deó sekboű l kikapcsolt, soö teó tebb belsoű reó sze
szíjács: a fatest eó loű , vilaó gosabb kűö lsoű reó sze
keményfa: toö bb benne a lignin (pl toö lgy, bűö kk)
puhafa: toö bb benne a cellűloó z (pl fenyoű , nyaó r)

Lágy szár: az edeó nnyalaó bok koö rben vagy szoó rtan
Tíópűsai: dűdvaszaó r, szalmaszaó r, naó dszaó r, palkaszaó r, toű szaó r, toű kocsaó ny

Fás szár
• Maó sodlagos vastagodaó s
• ÉÉ veloű noö veó nyekre jellemzoű
• Éz az oű sibb forma
• Nyitvatermoű k eó s sokeó ves keó tszikűű ek (lombos fafajok) rendelkeznek vele
• Tíópűsai:
◦ Fatoö rzs: eó veken aó t fejloű dik, a korona magasan aó gazik el, 1 eó ves vesszoű , 2 eó ves gally,
toö bb eó ves aó g, kezdetben laó gy, zoö ld eó s fotoszintetizaó l
◦ Cserjeszaó r: olyan szaó r, ami koö zvetlen a talaj felszíóne felett aó gazik el, toö bb oldalhajtaó s
keó pzoű dik
◦ Paó lmatoö rzs: az elszaó radt levelek csonkjai boríótjaó k kíóvűö l, vastagsaó ga egyenletes,
leveó lkoronaó ja van

Korona
• A fa toö rzs feletti, aó gakat eó s leveleket viseloű hajtaó srendszer
◦ Sűdaras korona: egyetlen, eroű teljes felfeleó toö roű
tengely
◦ AÉ lsűdaras korona: egy tartoó aó g veszi aó t a sűdaó r
szerepeó t
◦ Tartoó aó gas korona: goö rbe, eroű teljes felfeleó toö roű tengely
van

A kéreg felépítése:
• A keó reg a szaó r kűö lsoű reó sze, amely a fatesten kíóvűö l leó voű szoö vetek oö sszesseó ge
• Kíóvűö lroű l parakéreg boríótja, elhalt sejtek, toö bb reó tegboű l aó ll, ez veó di a noö veó nyt a tűó lzott
paó rologtataó stoó l eó s a seó rűö leó stoű l
 • A keó reg felűö leteó n kis dűdorok , paraszemölcsök talaó lhatoó k, amik a gaó zcsereó ben eó s a
paó rologtataó sban vesznek reó szt
• A keó reg belsoű reó sze a haó ncs, itt toö rteó nik a szerves anyagok szaó llíótaó sa
• A keó reg nem keó pes koö vetni a toö rzs kerűö leteó nek noö vekedeó seó t, ezeó rt megrepedezik
• Víózszintesen vagy fűö ggoű leges iraó nyban lehaó mlik vagy lefoszlik

Háncstest jellemzése
• A kambiűm minden eó vben egy űó j haó ncsgyűű rűű t hoz leó tre
• A kambiűm befeleó faelemeket, kifeleó haó ncselemeket termel
• A legidoű sebbek eltoö moű dnek, elhalnak
• A kambiűm a keó reg eó s a fatest koö zoö tt helyezkedik el
• A kambiűm műű koö deó se a meó rseó kelt eó ghajlati oö vben idoű szakosan tavasztoó l oű szig
műű koö dik, teó len a műű koö deó s szűö netel
• (egyenlíótoű i eó ghajlaton folyamatosan műű koö dik)
• Tavasszal a noö veó nynek nagy a víózigeó nye: foű leg taó ggyűű rűű s, vilaó gos szíónűű víózszaó llíótoó
elemeket fejleszt (korai paó szta – tavaszi paó szta)
• A viraó gzaó s veó geó n a noö veó ny víózigeó nye lecsoö kken: maó r csak szűű kebb soö teó tebb csoö veket,
szilaó rdíótoó sejteket fejleszt (keó sei paó szta – nyaó ri paó szta)

Évgyűrűk:
• Az eó venkeó nt kialakűloó tavaszi eó s oű szi paó szta a fatestben joó l felismerhetoű eó vgyűű rűű ket
alkot, mely gyűű rűű k szaó ma a noö veó ny koraó t adja meg.
• Mi olvashatoó ki az eó vgyűű rűű kboű l?
◦ A fa kora, a noö veó ny eó letkoö rűö lmeó nyei, eó ghajlata
◦ az oö reg faó k eó vgyűű rűű i keskenyebbek, mert a kambiűm teveó kenyseó gűö k alacsony fokűó

A fatest jellemzése:
• A fatest a kambiűm eó s a beó l koö zoö tt elhelyezkedoű szaó llíótoó eó s merevíótoű szoö vetek
oö sszesseó ge
• A szaó llíótoó szoö vet szaó llíótoó edeó nyekboű l aó ll, melyekben a taó panyagok a gyoö keó rtoű l a noö veó nyek
foö ld feletti reó szeibe szaó llíótoó dnak (felszaó llíótoó mozgaó s)
• A hosszűó eó letűű faó k hatalmas fatestet noö vesztenek
• A szaó llíótaó sban csak a legfiatalabb, legkűö lsoű eó vgyűű rűű k vesznek reó szt – ezt híóvjűk
szíójaó csnak.
• A szíójaó cs a fa eó loű reó sze, amely vizet eó s ionokat szaó llíót, vagyis víózzel van tele.
• A belsoű eó vgyűű rűű k folyamatosan megszűö ntetik a szaó llíótaó si teveó kenyseó get
• Szíójaó cs szeó lesseó ge alapjaó n: keskeny, szeó les szíójaó csűó fa
◦ Égyszíónűű (szíóntelen gesztűű ), kettoű s szíónűű (szíónes gesztűű )
• Nyitvatermoű k, zaó rvatermoű k fateste kűö loö nboö zik egymaó stoó l, mert a nyitvatermoű kneó l
nincsenek taó g űö regűű farostok, íógy egyszerűű bb a feleó píóteó se
◦ Gyűű rűű s likacsűó : taó g űö regűű rostok csak a kora paó sztaó ban vannak, íógy a keó sei eó s a korai
paó szta nagyon joó l elkűö loö níóthetoű egymaó stoó l (pl toö lgy)
◦ Szoó rt likacsűó ak: a taó g gyűű rűű s rostok egyenletesen oszlanak el

A bél
• A beó l a szaó r koö zponti reó sze
• A beó lben kezdoű doű eó s a fatesten aó t a keó regig sűgarasan elhelyezkedoű sejtek soraó t
beó lsűgaó rnak nevezzűö k
• Szerepűö k az oldaliraó nyűó anyagmozgataó s biztosíótaó sa
• szomszeó dos faelemeknek
• fareó sz eó s haó ncsreó sz koö zoö tt
 • A beó l nem tartalmaz szaó llíótoó eó s merevíótoű szoö vetet
• Leggyengeó bb szoö vetek
• Lazaó n elhelyezkedoű , veó kony falűó sejtek alkotjaó k, melyek taó panyagokat tartalmaznak eó s
eleó rik a gyoö keret
Rűö gyek
• Nyűgalmi aó llapotban leó voű roö vid szaó rtagűó hajtaó skezdemeó ny
• A hajtaó s fiatalkori alakja
• Ha kedvezoű ek a koö rűö lmeó nyek, akkor hajtaó ssaó fejloű dik
• Rűö gypikkelyek:
◦ Speciaó lis allevelek
◦ Szerepűö k: veó delem a kiszaó radaó stoó l, fagytoó l, koó rokozoó ktoó l
◦ Nem fotoszintetizaó lnak
◦ Gyakran viaszanyag vagy pihe fedi oű ket
◦ Leveó lkezdemeó ny/viraó gkezdemeó ny
◦ Melegebb eó ghajlaton eó loű fajok rűö gyeit nem veó dik rűö gypikkelyek
◦ A csűpasz rűö gyekkel rendelkezoű oű shonos fajok hazaó nkban ritkaó k

Típusai:
1. Leveó lrűö gy: lombleveó l lesz
2. Viraó grűö gy: viraó g lesz
3. Vegyes rűö gy: Lomb eó s viraó gleveó l is lesz
• A faó s szaó rűó noö veó nyek viraó grűö gyei sokszor goö mb alakűó ak eó s mindig nagyobb meó retűű ek,
mint a leveó lrűö gyek

Elhelyezkedésük szerint:
• Rendes rűö gyek(hajtoó rűö gyek)
◦ Foű rűö gyek
▪ csűó csrűö gy – szaó r csűó csaó n helyezkedik el
▪ Öldalrűö gy – csűó csrűö gy alatt vagy mellett helyezkedik el
▪ Hoó naljrűö gy – lomblevelek hoó naljaó ban helyezkedik el
◦ Melleó krűö gyek
▪ Szeriaó lis rűö gyek
▪ Kollateraó lis rűö gyek

• Jaó rűleó kos rűö gyek: egyeó b helyeken pl toö rzsoö n, gyoö keó ren, leveó len, seó rűö leó seken
• Sarjrűö gyek: hűó sos sarjhagymaó val, gűmoó vaó moó dosűlhatnak gyoö keó ren, leveó len
• Alvoó rűö gyek: toö bb eó vig nyűgalmi aó llapotban maradnak, a keó reg benoö vi, akkor
aktivaó loó dnak, ha a felettűö k leó voű reó sz seó rűö l

Halmozott, paó ros, ikerrűö gy

Megjelenési mód szerint:

1. Rejtett rűö gy
2. Szabad rűö gy
3. Feó lig vagy idoű szakosan rejtett rűö gy

Hajtáshoz való csatlakozás szerint:

1. ÜÖ loű rűö gy
2. Nyeles rűö gy
Külső megjelenés szerint:
1. Fedett rűö gy
2. Csűpasz rűö gy

Rügyállások:
1. Szórt rügyállás
2. Váltakozó rügyállás
3. Átellenes rügyállás
4. Keresztben átellenes rügyállás
5. ÖÖ rves rűö gyaó llaó s