10.

Tétel: Tanulásban akadályozottság

10. Mutassa be a tanulásban akadályozottság fogalmát, okait, tüneteit, valamint a
tanulásban akadályozott gyermek/tanuló nevelésének-oktatásának
intézményrendszerét a köznevelés rendszerében! Jellemezze a tanulásban akadályozott
gyermek/tanuló tanulási folyamatait! Fejtse ki az önálló életvitel lehetőségeit a
tanulásban akadályozottak körében!

Kulcsfogalmak:
-a tanulásban akadályozottság fogalma, viszonya az enyhe értelmi fogyatékossághoz és
a tanulási nehézségekhez
-a tanulásban akadályozott egyén életútja, intézményrendszer
-integráció/szegregáció lehetőségei
-a tanulásban akadályozott gyermek tanulási sajátosságai: gyenge érzékelés, sajátos
figyelem, az emlékezet problémái
-az önálló életre való alkalmasság, az életvitelbeli következetlenségek megsegítése
- A tanulási akadályozottság az utóbbi években elterjedő kifejezés. Értelmezéséhez vissza kell
nyúlni az értelmi fogyatékosság fogalmához:

Értelmi fogyatékosság fogalma:

- A központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes környezeti hatások eredőjeként alakul
ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától
– az első életévektől kezdve-számottevően elmarad, és amely miatt az életvezetés jelentősen
akadályozott.

Súlyossági fokok szerint:

- Enyhe
- Középsúlyos
- Súlyos

Enyhe értelmi fogyatékosság fogalma:

- A személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű,
öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze.
Intelligencia-kvóciens 50-69.

Enyhe értelmi fogyatékosság jellemzői:

- A személyiségfejlődés zavarát, az idegrendszer enyhe, különböző eredetű öröklött vagy korai
életkorban szerzett sérülése, funkciózavara okozza.
- Megkésett beszédfejlődés, beszédértés, de eléri a mindennapi élethez szükséges
beszédkészséget.
- Kognitív funkciók lassabb fejlődése, akadályozottsága.
- Tanulási képességek különböző mértékű zavarai (téri tájékozódás, finommotorika, figyelem,
bonyolultabb gondolkodási folyamatok, kommunikáció).
- Függetlenség az önellátásban, gyakorlati-háztartási tevékenységekben, de a fejlődés lassabb.
- Írás-olvasás elsajátításában, gyakorlásában zavarok.
- Gyakorlati munka végzésére alkalmas.
- Elvont gondolkodásban, játékban elmarad a kortársaktól.
- Szocializációs folyamat nehezített.
- Személyiségfejlődés kismértékű eltérése.
- A téri orientáció, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási
folyamatok, a beszéd-és kommunikációs képesség, valamint a szociális alkalmazkodás
fejlődésének zavara valamennyi enyhe fokban sérült értelmi fogyatékosnál -bár eltérő mértékben
és mindig egyedi kombinációban -általánosan megállapítható. Gyakran tanulási motiváció
csökken, kerülik az erőfeszítést kívánó tevékenységeket, praktikus gondolkodás fejlettebb.

- A 20. századtól a növekvő iskolai követelmények, elvárások miatt az általános iskolán belül
nagyobb létszámú tanulócsoport morzsolódik le, bukdácsol, de nem enyhén értelmi fogyatékos
gyerekekről van szó. Gyakran hátrányos szociokulturális helyzetűek! Pedagógiai szempontból
az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített tanulók, valamint a bukdácsoló, nehezen tanuló
gyermekek speciális nevelési szükségletének kielégítéséhez, sikeres tanulásukhoz egyaránt
pedagógiai többletszolgáltatásokat kell nyújtani. Pedagógiai szempontból tehát ezek a tanulók
külön segítségadás nélkül akadályozottak a tanulásban.
Tanulásban akadályozottság:
- Fogalma: A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az
idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei,
illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási
képességzavart mutatnak. Okuk, illetve egyben következményük elemzésekor fontos a szociális
faktorok szerepe!
- Okok:
- Szomatikus okok:
Fejlődési rendellenességek, genetikai károsodások, központi idegrendszeri funkciózavarok,
érzékszervi sérülések, betegségek stb.
- Pszichikus okok:
Viselkedési és pszichoszomatikus rendellenességek, szorongás, figyelemkoncentrációs
nehézségek, túlterhelés, késztetésgyengeség, hibás tanulási szokások stb.
- Szociális okok:
A környezet szociális státusza, családi miliő, szegénység, nyelvi nehézségek, nevelési szokások,
teljesítményelvárások, perspektívahiány stb.
- Iskolai okok:
Teljesítményközpontúság, tananyag mennyisége, tanulási tempó, módszertani hiányosságok,
elhanyagolás

- A szakértői bizottság által enyhén értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek (a teljes

tanköteles korú népesség 2-3%-a) A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság állapítja
meg, de a diagnózist egy kb. fél éves megfigyelés előzi meg. Ezen időszak alatt a gyermek
pedagógusa folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését a szakértői bizottság által
meghatározott módon, illetve a bizottság részéről is legalább két alkalommal megfigyelik a
gyermeket. Ezután a szakértői bizottság vizsgálata, és a részletes értékelések alapján készül el a
szakértői vélemény.

- Általános iskolában tanulási nehézséggel küzdő tanulók (az előző csoporttal együtt kb. 15 %).
A tanulásban akadályozottságot mutató személyek többségének élete nem minden területen
akadályozott. Fennáll azonban a veszély, hogy ha nem kapnak megfelelő segítséget, akkor
állapotuk rosszabbodik. A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot, részben
megelőzhető, részben mértéke csökkenthető.

Súlyosság és a pedagógiai-pszichológiai befolyásolhatóság szerint:

- a tanulási gyengeség (átmeneti),
- a tanulási zavar (részleges),
- tanulási akadályozottság (tartós).
> A tanulási akadályozottság elsősorban az iskolai helyzetekben előforduló probléma, mely
többnyire a beiskolázáskor jelentkezik, egyes estekben már az óvodás korban is megjelenik a
gyanú a gyermek várható sikertelen iskolai előmeneteléről. A tanulás terén megjelenőproblémák
perceptív, motoros, kognitív, motivációs és emocionális tünetekben jelentkeznek.
> A tanulási képességet meghatározó pszichikai funkciók és zavarainak tünetei (köztük már
kisgyermekkorban megfigyelhető problémák is találhatók, ezek előrejelzői lehetnek a zavarnak):
- észlelés,
- kivitelezés-végrehajtás,
- szociális-emocionális területeken.
Az észlelés-érzékelés eltérései:
- Egyensúlyészlelés zavarai (bizonytalanság a nehézségi erő észlelésének zavara, a gyermek
nem mer elszakadni a talajtól, forgás közben nem szédül, nem érez veszélyt, vagy ellenkezőleg
azonnal szédül, nem szereti, ha hintáztatják, ringatják, forgatják).
- Taktilis-kinesztetikus észlelés eltérései (a gyermek feltűnően kerüli az érintést, simogatást, a
tárgyakat alig fogja meg, illetve túlzottan keresi a taktilis ingereket, fogdossa, simogatja társait
és a felnőtteket, „tapad rájuk”, nem tud másokat utánozni, rosszul lokalizálja az érintési
ingereket).
- Auditív észlelés zavarai (irányhallás, hangok differenciálásának nehézségei, alak-háttér
problémák, szerialitás, hangdifferenciálás, a zavar miatt pl, helyesírási problémák).
- Vizuális észlelés eltérései (optikus differenciálás, az alak-háttér megkülönböztetése, formák,
arányok-méretek, irányok, térdimenziók érzékelésének tévesztése, összetartozó részek egészként
való feldolgozásának zavar, szerialitás).
- Amnesztikus funkciózavarok (emlékezés, munkamemória kapacitás területeit érintik, a
gyermek többnyire csak az utolsó elemre emlékszik egy hosszabb magyarázatból vagy
utasításból, a tanultakat nehezen tudja „lehívni” a tartós memóriából a munkamemóriába, több
időre van szüksége a rögzítéshez, több ismétlésre van szüksége a rögzítéshez).
- Saját test, térérzékelés akadályozottsága (síkban, térben való tájékozódást, sorrendiség
felidézését, irány észlelését, tartását nehezíti, testsémazavart okoz. )

Az észlelés-érzékelés zavarainak terápiás megsegítése:

- Ayres terápia: egyensúly fejlesztése speciális eszközökkel, a gyerek választ.
- TSMT=tervezett szenzomotoros tréning: egyensúlyfejlesztés, de tervezett-meghatározott
formában.
- HRG=hidro rehabilitációs gimnasztika.
- Sindelar módszer: emlékezet-figyelem fejlesztő.
- Gósy Mária féle beszédészlelési teszt szülők, pedagógusok számára: auditív (hallási) észlelés,
beszédészlelés fejlesztésére.

A kivitelezés-végrehajtás problémái:
- Motorikus problémák (izomtónus problémák, gyenge, petyhüdt, erőtlen vagy túlfeszült,
görcsös mozgás, izomzat).
- Nagymozgások (testtartás, állás, egyensúlyreakció, mozgás koordinálása).
- Finommotorika (remegés, görcsösség, ügyetlenség, bizonytalan fogás, artikuláció, fújás,
fütyülés nehézkessége, szemkövető mozgás, fixálás zavarai) Az alap-kultúrtechnikák
elsajátításához nélkülözhetetlen a finom-és nagymozgások koordinációja.
- Cselekvések tervezésében is zavar támadhat (gyengén fejlett testséma, saját testen való
tájékozódás nehézsége, kialakulatlan laterális dominancia, a két oldal koordinációjának
nehézsége, motorikus hiperaktivitás, motoros gátoltság, a mozgások kivitelezésnek lelassulása).
- Nyelvi nehézségek (kommunikáció zavar, beszédfejlődés-megértés zavara, gyakori a
beszédhiba, szókincs fejletlensége, grammatikai akadályozottság, szó-, és jelentéstartalmak
értelmezésének problémái).
A kivitelezés-végrehajtás problémáinak terápiás megsegítése: Ayres, Delacato: izomtónus,
nagymozgás problémáira.

A szociális-emocionális területen eltérései okai és következményei is lehetnek a tanulási

problémáknak.
- Késztetések területén (apátia, passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás),
- Általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás),
- Motiváció terén (motiválatlanság, megközelíthetetlenség),
- Munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás),
- Önirányításban (rövid zárlati cselekvések, labilitás, rigiditás),
- Önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság, egocentrizmus)
- Szociális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott
alkalmazkodás, belátás hiánya, agresszivitás).
Ezek a gyerekek igyekeznek elkerülni az erőfeszítést igénylő tanulási tevékenységet, így
pszichikus funkcióik nem gyakorlódnak megfelelően. Praktikus gondolkodásuk fejlettebb.

Pedagógiai elvek:
- Szemléltetés, tananyag valósággal való összekapcsolása.
- Differenciálás.
- Pedagógus-gyógypedagógus folyamatos interakciója, gyógypedagógus jelenléte a tanórákon.
- Megfelelő tanterem, ahol több kisebb tér létrehozására van lehetőség.
- Osztálylétszám integráció esetén 20 főnél nem magasabb, ebből 1-2 tanulásban akadályozott
gyermek.
- Nyitott tanítási forma-projektoktatás, heti terv, állomások szerinti tanítás, kooperatív módszer.
- Egyéni sajátosságokhoz való alkalmazkodás-egyéni tanulási stratégia, mely figyelembe veszi a
képességeket, motivációt, tempót.
- Iskolások számára kevés terápiás ellátó hely létezik, ezért fontos az inkluzív-integráló iskola.
Pedig időben megkezdett intenzív terápia segítségével a súlyos zavar maradványtünetekre
csökkenthető.

Tanulási zavar = Bizonyos képességterület tartós, súlyos problémája.

- Fogalma:
Tanulási zavar, specifikus tanulási zavar: az intelligenciaszint alapján elvárhatónál
lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar
miatt jön létre, sajátos kognitív tünetegyüttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően
nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy matematika elsajátítását.
- A tanulási zavar tünetei a felnőttkorban is fellelhetők. Diagnózist tanulási képességet vizsgáló
szakértői és rehabilitációs bizottság ad, ők állapítják meg a sajátos nevelési igényt.
- Gyógypedagógus (logopédus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár,
pszichopedagógus, fejlesztő pedagógus) fejlesztése.
▪ Olvasászavar=diszlexia:
▪ Írászavar, helyesírászavar=diszgráfia
▪ Diszkalkulia=számolási zavar:

Tanulási gyengeség:
- Általában csak egyes tanulási helyzetre vonatkozik, átmeneti jellegű, normál pedagógia
eszközeivel is orvosolható gyűjtőfogalma. Pedagógus, fejlesztő pedagógus együttműködése
szükségek. Általában külső okokra vezethető vissza, és nincs átmenet a tanulási zavarok,
akadályozottság felé.

Tanulásban akadályozott egyén életútja, intézményrendszere:

- Mai igény, hogy mindezen csoportok többségi oktatásban vehessenek részt speciális
környezeti-személyi megsegítés mellett. Korábban az enyhén értelmi fogyatékos tanulók az
úgynevezett kisegítő iskolákban tanulhattak.
- Ez az intézménytípus az elmúlt évtizedek során bekövetkező követelményszint emelkedés
miatt egyre több enyhe fokban értelmileg akadályozott tanulót, illetve más, tanulási zavarral,
akadályozottsággal, egyéb más, enyhe fokú fogyatékossággal rendelkező gyermeket fogadott be,
és ez társadalmi integrációjuk, életminőségük, lehetőségeik körét jelentősen megszabta
leginkább negatív irányban.
- Kutatások rámutattak arra, hogy a tanulásban akadályozott gyermekek a többségi iskolákban
jobb vagy ugyanolyan eredményeket értek el, mint a speciális iskolákban tanuló társaik.
- A tanulásában akadályozott gyermekek tehát megjelenhetnek gyógypedagógiai nevelési-
oktatási intézményben, illetve a többségi iskolákban az integráció révén. Utóbbi esetben a
tanulási folyamatban részt vevő szakemberek szoros együttműködésére, kommunikációjára,
kapcsolatára, kooperációjára van/lenne szükség, a magyarországi hagyományos pedagógiai
gyakorlattal szemben, ahol egy osztály-egy tanító elv érvényesül általában.
- Az integratív pedagógiában nem csak az intézmény pedagógusainak, kollégainak kell állandó
kapcsolatban lenni egymással, hanem az intézményen kívüli szakemberekkel, intézményekkel
(pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ) is szorosan együtt kell
működniük.
-Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: óvoda, általános iskola, szakiskola, speciális
szakiskola, kollégium
-Gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény: integráció-
inklúzió.

Az önálló életre való alkalmasság, az életvitelbeli következetlenségek megsegítése:

- Európai Uniós alapelv, hogy minden fogyatékos ember joga a szakmai képzés, a rehabilitáció
és a visszailleszkedés. Nagyon fontos a tanulásban akadályozott gyermekeknél, fiataloknál a
reális pályaválasztáshoz vezető út megkeresése.
- Ehhez reális önismeretre van szükség (ismerni kell az erősségeket-gyengeségeket). A
tanulásban akadályozott fiatalok jóval kevesebb szakma közül választhatnak. Az önálló életre
való nevelés során fontos az egyénre szabott megsegítés, fejlesztés és ítéletmentesség.

- Területek, melyek az önálló életvezetés kialakításában támogatásra szorulnak:

- Önismeret, önirányítás.
- Viselkedési normák.
- Alapvető társadalmi normák, kommunikációs szabályok.
- Metakommunikáció megismerése, gyakorlása.
- Szűkebb-tágabb környezettel való megismerkedés.
- Leghatékonyabb tanulási módszer megtalálása.
- Tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása (sikerélmény).
- Társadalmi-gazdasági-politikai környezet megismerése.
- Környezettudatosság, egészséges életmód.

- A tanulásban akadályozott fiatalok, felnőttek képesek az önálló életvezetésre, de szükségük

van egy támogató-segítő környezetre. Fontos a segítségkérés megtanítása számukra (olyan
helyzetekben, amikor segítségre szorulnak, tudják hova fordulhatnak.
- Pályaválasztásnál egyszerűbb gyakorlatias munkák.