MASSZADA

Világörökség

Légifelvétel az erődről
Adatok
Ország Izrael
Világörökség-azonosító 1040
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III, IV, VI
Felvétel éve 2001
Elhelyezkedése
é. sz. 31° 18′ 56″, k. h. 35° 21′
14″Koordináták: é. sz. 31° 18′ 56″, k. h.
35° 21′ 14″térkép ▼

Masszáda
Pozíció Izrael térképén

1|Page
A Masszáda (modern héber: ‫ מצדה‬ kiejtése jelentése egyszerűen "erőd") egy régi várrom
Izraelben, egy elszigetelt fennsíkon, a sivatag keleti szélén, közel a Holt-tengerhez. Aradtól
ÉK-re, Én-Geditől délre fekszik.

A várat és a hozzá tartozó palotát Heródes építette magának i. e. 37 és 31 között. Iosephus

Flavius leírása szerint a vár ostroma az első zsidó-római háború végén a 960 várvédő és
családjaik tömeges öngyilkosságába torkollott.

Tartalomjegyzék o 2.1 Ásatások

 3 Alaprajza
 1 Földrajza  4 Galéria
 2 Története  5 Jegyzetek
 6 Fordítás

Földrajza
A szikla teteje nagyon nehezen érhető el, a keleti oldalon mintegy 400 méter, a nyugati
oldalon 91 méter magas. A fennsík nagyjából rombusz alakú, 550 méter hosszú és 270 méter
széles.

Bár maga a hegy több száz méterrel magasodik a Holt-tenger fölé, csak a hegy csúcsa van a
tengerszint felett.

A hegy megközelíthető kelet felől drótkötélpályás felvonóval és három, a kapuhoz vezető

keskeny és kanyargós ösvényen.

Története
Az erődről majdnem minden információ az 1. századi római történésztől, Iosephus Flaviustól
származik. Alexander Jannaeus építtette az erődöt, majd Heródes szerezte meg az apja halála
utáni hatalmi harcban. 66-ban a zsidó lázadók egy csoportja csellel bevette a várat, majd
Jeruzsálem ostroma és a templom pusztulása után 70-ben újabb lázadók csatlakoztak.

73-ban Lucius Flavius Silva vezetett egy római légiót a vár ostromára. A rómaiak körbevették
a várat, ostromfallal vették örül, majd az ostromhoz rámpát kezdtek építeni a hegy nyugati
oldalán. A várvédők kövekkel dobálták a rámpa építőit, ezért a rómaiak zsidó foglyokkal
építtették tovább. A rámpa tavasszal lett kész, az ostrom második vagy harmadik hónapjában,
ez lehetővé tette a rómaiaknak, hogy faltörővel elérjék a várat. Iosephus Flavius leírása
szerint, miután a rómaiak áttörték a falat, lángokban találták a raktárakat és a védők
öngyilkosságot követtek el, vagy egymást ölték meg. Csak két nőt és 5 gyereket találtak
életben. Iosephus Flavius valószínűleg az ostromban részt vevő katonák beszámolói alapján
írta saját beszámolóját. Számos eltérés van viszont Iosephus beszámolója és az ásatások
eredményei között. Iosephus például csak egy palotát említ a kettő feltárt palotából, és a 960
várvédőből csak 28 maradványait találták meg.

A Masszádát utoljára a Bizánci birodalom idején lakták, egy kis templom volt itt található.

2|Page
Ásatások

A Masszáda helyét 1842-ben azonosították, 1963 és 1965 között intenzív ásatásokat végzett
az izraeli Yigael Yadin által vezetett expedíció. Mivel távol esik minden lakott területtől és
sivatagos környezete miatt a hely nagyjából érintetlen maradt az utóbbi két évezredben. A
római ostromrámpa még ma is megvan.

Alaprajz
1. Kígyó-ösvény kapu 2. szállások 3. Bizánci keresztény templom 4. keleti ciszterna 5.
szállások 6. mikve 7. déli kapu 8. szállások 9. déli ciszterna 10. déli erődítmény 11. fürdő 12.
kis palota 13. kolumbárium 14. mozaik műhely 15. kis palota 16. kis palota 17. publikus
medence

nyugati palota: 18. kiszolgáló terület 19. lakó terület 20. raktár-helységek 21.
adminisztrációs terület 22. tímárok tornya 23. nyugati Bizánci kapu 24. kolumbárium 25.
zsinagóga 26. Bizánci keresztény templom 27. kaszárnya
északi palota: 28. nagy rezidencia 29. kőbánya 30. parancsnoki székhely 31. torony 32.
adminisztrációs épületek 33. kapu 34. raktárak 35. fürdő 36. zsilip
Heródes palotája: 37. felső terasz 38. középső terasz 39. alsó terasz

3|Page
A fürdő padlófűtése

A teraszok a nyugati fal felől

A vár felülnézetből

Kilátás a Holt-tenger felé

4|Page
A bizánci keresztény templom

Kolumbárium

Mikve

Az ostrom-rámpa

5|Page
Qumran és a Holt-tengeri tekercsek
Qumran és a Holt-tengeri tekercsek

A huszadik század egyik legjelentősebb régészeti felfedezését Izraelben, Qumranban tették.

Qumran , 11 barlang mélye, egy hely, ahol a kétezer éves holt-tengeri tekercsekre véletlenül
bukkantak rá, és melyeknek kutatása még napjainkban is folyik. A világ legősibb, ránk
maradt héber nyelvű leletanyagáról van szó, mely tartalmazza a zsidó vallás alapműveit,
azonban vannak benne olyan iratok, melyek apokrifnak minősülnek – tehát nem ismerik el
őket. A tekercsek megalkotóit rejtély övezi. Induljunk együtt egy apokalipszis hívő,
titokzatos szekta nyomába!

A felfedezés

A huszadik századik egyik legnagyobb írásos leletanyagának a felfedezése jobbára a véletlen

műve. 1946-ban három arab beduin pásztorfiú legeltette nyáját a Holt-tenger nyugati részén,
a Júdeai sivatagban. Az egyiküknek feltűnt egy nyílás az egyik sziklán, amibe azon nyomban
bele is hajított egy követ. Egy furcsa zajt hallott – mintha eltört volna valami. Ezután viszont
nem történt semmi, munkájukat folytatva tovább ballagtak a nyájaikkal. A legkisebb fiúnak,
Edh-Dhibnek azonban szöget ütött a fejében a dolog, ezért pár nappal ezután egyedül
kapaszkodott fel a sziklákhoz, ahol egy barlangba csöppent. Itt Tíz-tizenkét cserép edényt
talált, melyekben bőrből készült tekercsek sorakoztak. A legnagyobb ilyen irat az Ézsaiás
tekercs, a kisebbek valószínűleg Habakkuk kommentárjai és a Közösség szabályai voltak.

6|Page
Vándorló tekercsek

A tekercseket egy betlehemi régiség kereskedőnek, Kandónak próbálták meg eladni, aki a
felettesének a szír ortodox templom papjának, Athanasius Yeshue Samuelnek továbbította
őket. A pásztorok egy másik betlehemi árust is megcéloztak, Faidi Salahit. Faidi által a
tekercs a Héber Egyetem egyik professzorához, Eleazar Lipa Sukenikhez került, akiben
felsejlett, hogy az ilyen bőr tekercsekre ilyen típusú héber betűkkel az első században
írhattak. Sukenik lemásolt pár tekercset, de mivel nem adták el neki őket, ezért a kutatása
megszakadt: ez a szál zsákutcába futott.
A tekercsek kutatását végül az Amerikai Keleti Kutatások Intézete (ASOR) kezdhette meg, A
szír pap, Samuel ugyanis azzal a történettel állt elő, hogy a templom takarítása közben
bukkant rá a leletekre – és az azonosításukhoz az amerikai szakértők segítségét kérte. A
régész John Trever egyből felismerte ezek értékét és tekercsek tartalmát, ezért arra is rájött,
hogy Samuel története sántít – a tekercseknek máshonnan kellett származniuk. Végül fény
derült a beduin fiúk történetére, ami által barlangok is előtérbe kerültek.

Az ASOR végül jordán katonai védelem alatt, kar öltve a Francia Bibliai és Archeológiai
Intézettel, valamint a Palesztin Archeológiai Múzeummal végül megkezdte a feltárásokat
Gerald Lankester és Roland de Vaux régészek vezetésével.
Ekkora a tekercseknek már híre ment, ezért a szír pap, Samuel sem maradt rest: meghirdette a
nála lévő tekercseket a Wall Street Jouralban, majd eladta 250 ezer dollárért David Samuel
Gottesmannak ( ma ezek Jeruzsálemben vannak a Shrine of the Book múzeumban, az Izrael
Múzeum mellett)

Mégis mik ezek a tekercsek?

7|Page
Miért érdekesek ennyire ezek a tekercsek amellett, hogy nagyon régiek? 900 tekercsről
beszélünk, melyeket összesen 11 barlangból halásztak elő. Egy részük – hála a gondos
csomagolásuknak (anyagba, majd agyagkorsóba rakták őket) – rendkívül jó állapotban
maradt meg, – míg bizonyos darabokon jócskán van mit dolgozni. A lelet rengeteg Tóra
másolat, kommentárok, interpretációk, prófétai és zsoltáros könyvek, mellett ún. apokrif
iratokat is tartalmaz. Például Enoch könyvét, ami a Gonosz eredetéről, valamint a világ
végéről szól. Izrael Istene ebben a könyvében mint egy igazságosztó bíró szerepel, aki eljön
megítélni, vagy inkább elítélni a törvényeit be nem tartókat, megtisztítani a világot és Izraelt
győzelemre vezetni az ellenségei felett. Találtak egy rejtélyes réz tekercseket is, amely
tartalmazza a Szentély elveszett kincseinek a helyét is (viszont ezeket a mai napig nem
találták még meg). Emellett vannak olyan iratok, melyek a közösség szabályait taglalták.

Kik írták a rejtélyes qumrani tekercseket?

A közösség szabályait olvasva, a kutatók egy zárt közösségre következtettek, akiknek

határozott szabályaik voltak az imákkal, a tanulással, a rituális megtisztulással, a diétával, a
szexuális kapcsolattal és több más napi tevékenységgel kapcsolatban. Fel voltak sorolva a
szabályok megszegéséért járó büntetések is. A napi rendjük meg volt szabva: hajnalban
keltek és egy közös imával köszöntötték a felkelő napot. Ezután dolgoztak (datolyát
termesztettek, állatot tartottak, legeltettek, kerámiákat készítettek) majd elmerültek egy
rituális fürdőben. Ezt követően újra imádkoztak és közösen étkeztek. Napnyugtakor ismét
imádkoztak. Az éjszaka egy részében pedig tanultak. A szektát egy közösségi tanács
irányította, melynek volt egy vezetője. A közösség tagjai táborokban laktak, melyek közül a
qumrani csak az egyik volt. Aki a közösséghez akart tartozni, át kellett menjen egy hosszú
tanuláson, majd a teljes vagyonát a közösségnek kellett felajánlania.
A közösség szerint Isten a világot két egymással szemben álló csoportra osztotta: a Fény
fiaira és a Sötétség fiaira. A közöttük folyó harc a Fény fiainak győzelméig tart. Ez a
győzelem két Messiás eljövetelét hozza el magával: az egyik földi, a másik égi. A szekta
szerint a Világ vége, azaz az Apoklipszus a küszöbön áll, ezért a feladatuk az isteni törvények
minél pontosabb betartása, melyeket Mózes kapott meg a Szináj hegyen. A szekta tagjai saját
magukat tartották Izrael igazi papjainak.
Többféle elképzelés volt, hogy mégis kik voltak ők. Zsidó szektákra (farezitákra,
szadekusokra, és zelótákra) is gondoltak, de zsidó keresztények is szóba kerültek, akik szerint
az egyik Messiás a kettő közül maga Jézus. Ezt annál inkább elgondolkodtató, minthogy a
közösség kb. i.e. 250 és i.e. 50 között működött. Ezen verzió szerint itt élhetett Keresztelő
Szt. János is.

Esszénusok?

A manapság legismertebb teória szerint a tekercseket az ún. esszénus szekta írta és gyűjtötte
össze. Nevük az osei-ha-toraból ered, ami azt jelenti, hogy az, aki a Tórát csinálja. A szektát
különböző antik szerzők is említik, pl. Filo, Josefusz, vagy Pliny. A leírásaik megegyeznek a
Fény fiainak a jellemzésével. Az egykori Görög-Római történészek szerint az esszénusok a
Holt-tenger partján éltek, a zsidó szerzők szerint viszont a mozgalom egész Izraelben el volt
terjedve. Az azonban közös, hogy a Qumrani közösség a többi esszénus településsel is
kapcsolatban állt. Az esszénusok feltehetőleg akkor váltak le a mainstream zsidóságról,
amikor a Makabeusok győztek a hellén hódítók ellen (lsd. purim) az i.e. második században.
A Makabeusok magukat hirdették ki főpapnak, amit az esszénusok nem fogadtak el, és emiatt
különváltak tőlük.

8|Page
A tekercseket egy tizenegy barlangból álló völgyes-hegyes tájon találták meg, amihez
többféle külső létesítmények tartoztak. Volt például egy temető, ahol a kor szokásától
eltérően nem családi, hanem egyéni sírhelyek voltak. Volt egy vízvezeték, rituális fürdők,
konyha, termek, mosoda, fazekas műhely. Napjainkban a régészeti feltárások mellett látogató
központ, étterem, szuvenír shop és maga a lenyűgöző, Holt-tengeri táj várja a látogatókat.

A park kb. 2 órás kikapcsolódást nyújt, és egész évben nyitva van.

Telefon: 02-994-2235

Bővebbinformáció:
http://old.parks.org.il/BuildaGate5/general2/data_card.php?
Cat=~25~~882773155~Card12~&ru=&SiteName=parks&Clt=&Bur=71436895

VAN EGY FILM IS! https://www.youtube.com/watch?v=4rN79yvpi1k

9|Page