Eger vár ostroma

Történelmi előzmények
1526. augusztus 29-én a magyar király
II. Lajos is odaveszett a mohácsi csatában,
akinek azonban törvényes utódja nem volt.
1526. december 17-én a magyar és cseh
rendek Ferdinándot választották
királyuknak.[14] Ez a választás azonban csak
a Cseh Királyságban volt egyöntetűen
támogatott, Magyarországon két részre
szakadt a nemesség. A megüresedett trónra
SEQ 1.Eger_ostroma_1552-ben. \* ARABIC 1.
az ország urai két királyt választottak: a katolikus arisztokrata párt Habsburg Ferdinándot, a
zömmel protestáns köznemesek pedig Szapolyai Jánost. Emiatt trónviszály lépett fel
Ferdinánd, Ausztria uralkodó főhercege és Szapolyai között, amit polgárháború is tetézett. Ez
kedvezett a terjeszkedő Oszmán Birodalomnak. Szapolyai idővel rájött, hogy országlása a
török expanziót segíti elő, így 1538-ban Váradon titokban békét kötött korábbi, a bécsi
udvarban székelő vetélytársával. Ez a szerződés azt jelentette, hogy Ferdinándra száll a
Szapolyai uralma alá tartozó keleti országrész, akkor is, ha Szapolyainak fia születik.

János királynak 1540. július 7-én fiú utóda született, és ez okot adott neki arra, hogy
felbontsa a Ferdinánddal megkötött egyezményt. Ferdinánd fegyverrel akart érvényt szerezni
jogainak, s közel 30 000 fős sereget küldött Buda ostromára. 1541-ben a törökök
segítségével az időközben (1540 júliusában) elhunyt I. János választott királyhoz hű pártnak
sikerült visszavernie Ferdinánd csapatait. Kedvező alkalom volt ez I. Szulejmán számára,
hiszen ha elfoglalja a magyar fővárost, meg tudja akadályozni a Magyar Királyság
újraegyesítését.

Buda bevételével a Magyar Királyság három részre szakadt.

Az 1552-es török hadjárat
Okai
1551 tavaszán a török
birtokában Pécs, Fehérvár, Esztergom,
Vác, Nógrád, Hatvan és Szeged magyar
végvárai voltak. Az 1551. évi hódító
hadjárat során Temesvárnál és
Lippánál vereséget szenvedtek a
törökök Fráter Györgytől, és emiatt a
szultán megharagudott.[20] Ezzel az
1547-es Drinápolyban kötött
SEQ 2.Magyar-_és_Erdélyország_1629-ben_(Pall \*
békének(wd) vége szakadt.[21][21]

Fráter György ámítgatta a szultánt – valójában csak időt akart nyerni –, Erdéllyel
kapcsolatban, majd végül átadta a már 1003 óta a Magyar Királyság uralma alatt lévő Erdélyt
és a keleti országrészeket Habsburg Ferdinánd magyar királynak. Ezért a szultán becsapva
érezte magát.

A török veszély miatt, I. Ferdinánd utasítására, 1550–51-ben, a régi szolnoki földvár

helyén Szolnokot új városfallal vették körbe (részben Dobó István terve szerint), gyenge várát
megerősítették. Élére Nyáry Lőrincet nevezték ki. Ez az új erősség nem illett a török terveibe.

Stratégiai céljai
Kiterjeszteni a Budára vezető hadiutat kelet felé a Tiszán túlra, nyugat és észak felé.
Ezáltal Buda török uralma biztonságosabbá válna. Az újonnan meghódított várakat,
erősségeket a Budai vilajet védőgyűrűjéhez csatolnák.

Nagyobb rést ütni a nyugati országrész és az Erdélyi Fejedelemség közé.

Közelebb kerülni az északi országrészhez, a Felvidékhez és azok fontos útjaihoz, amihez

Eger kulcsfontossággal bírt.

A török szultán nem tűrte, hogy a katolikus Habsburg király elorozza tőle vazallus
tartományát, Erdélyt. Egyszer és mindenkorra el akarta fojtani a magyar és osztrák
országegyesítési kísérleteket.
 Felkészülés a török támadásra
Amikor az egri vár a hatalmas kiterjedésű egri püspökség
jövedelmeivel együtt Perényi Péternek, I. Ferdinánd magyar király
kancellárjának, a magyar hadsereg főparancsnokának és a Szent
Korona őrének tulajdonába került, lehetőség nyílt a régi vár teljes
átépítésére. Perényi Alessandro da Vedano itáliai hadi építész,
várépítő mestert bízta meg az átépítések irányításával. A
székesegyház már álló szentély falaiból alakították ki 1537 és 1548
között, a vár átépítésekor a hatalmas Szentély-bástyát.

Dobó István korábban Török Bálint[26] nándorfehérvári bán

SEQ 3.Suleiman_serege_Szigetvárnál \*
udvarában szolgált mint hadnagy, de Török Bálint török
fogságba kerülése után Ferdinánd király szolgálatába lépett. Tőle kapott első fontos feladata,
az adók és az egyházi tized behajtása volt az egri püspökség területén. Az egri vár ekkor még
a református Perényi Péter koronaőr várkapitányának, Varkoch Tamásnak kezében volt, aki
csak Perényi szabadon bocsátása fejében adta át az erősséget.

Stratégiai céljai
Kiterjeszteni a Budára vezető hadiutat kelet felé a Tiszán túlra, nyugat és észak felé.
Ezáltal Buda török uralma biztonságosabbá válna. Az újonnan meghódított várakat,
erősségeket a Budai vilajet védőgyűrűjéhez csatolnák.

Nagyobb rést ütni a nyugati országrész és az Erdélyi Fejedelemség közé.

Közelebb kerülni az északi országrészhez, a Felvidékhez és azok fontos útjaihoz, amihez

Eger kulcsfontossággal bírt.

A török szultán nem tűrte, hogy a katolikus Habsburg király elorozza tőle vazallus
tartományát, Erdélyt. Egyszer és mindenkorra el akarta fojtani a magyar és osztrák
országegyesítési kísérleteket.

1548-ban került ismét Ferdinánd király kezére az egri vár. Várkapitányokká Dobó
Istvánt és Zay Ferencet nevezték ki.

Dobó István egri várkapitány jelentése I. Ferdinándnak

 „Felséges Fejedelem, nekem mindig kegyelmes Uram! Állandó és örökké hű
szolgálatomat (ajánlom). Az előző leveleimben, amelyeket a törökök panaszai ellen
Felségednek küldtem, megírtam, hogy a törökök valóban nem tesznek egyebet,
minthogy gonoszságukat ellenünk fordítják. Most is tegnap naplemente előtt Bebek
Ferenc és Perényi Gábor urak Barla nevezetű birtokát itt, Heves megyében, felséged
ezen egri várától 2 mérföld távolságra a hatvani törökök elpusztították, és a
szerencsétlen lakosokat gyerekeikkel együtt, amennyit csak elfogni tudtak, rabságba és
siralmas szolgaságba hurcoltak. Egy másikat azok közül az elfogottak közül, akiket a
dézsma fejében hurcoltak el, tudniillik felséged egy gyöngyöspüspöki jobbágyát,
Hatvanban kegyetlenül meggyilkolták. Megértheti felséged, hogy a török nem tartja be
a fegyverszünetet, én pedig a szokásos jövedelmeket sem merem behajtani az alsóbb
részekről, nehogy a törökök panaszkodhassanak.

Isten tartsa meg felségedet jó szerencsében! Eger várából, 1548. Szent Demeter
ünnepén.

Ruszkai Dobó István”

Dobó István 1548-1552 között szorgalmas erőfeszítéssel

szerelte föl az elhanyagolt várat a török elleni védekezésre.
1552 nyarán csak 400 katona állomásozott az egri várban, fele
részben gyalogos, másik fele lovas katona volt. Dobó István
kémeket foglalkoztatva, június 7-én értesült a török
hadmozgásokról. Dobó erősítést kért, a trónörököstől, Miksa
főhercegtől és Oláh Miklós esztergomi érsektől június 12-én,
később elküldte Káldy Jánost és Csiga Jánost a Borsod
vármegyei közgyűlésre, illetve Lakatgyártó Jakabot
Besztercére segítségeket kérni. SEQ

Július 19-én Miksa főherceg utasította Pető Gáspár, Bornemissza Gergely és Zoltai
István hadnagyokat, hogy csapataikkal azonnal vonuljanak be az egri várba, és intézkedett,
hogy Erazmus von Teuffel (a magyarok Ördög Rézmánnak vagy Ördög Mátyásnak hívták) és
Agostino Sbardelatti váci püspök gondoskodjon Eger és Szolnok védelméről.
Eger ostroma

SEQ 5.Vízkelety_Béla_Eger_vár_ostroma_1552-b \*
Szeptember 9.
Egy egri lovas különítmény harcba keveredett Abonynál a törökökkel. Három katona
közül csak egynek sikerült visszajutnia a várba, ahol jelentette Dobónak, hogy a török had
már csak néhány kilométerre van Egertől. Az ostrom kezdetén Dobó István várkapitány egy
levelet kapott[54] a török sereg vezérétől Ahmed pasától, a vár átadására.

Esküszöm az egy élő Istenre – hangzott az ünnepi mormolás.- ...hogy véremet és

életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg
nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek,
sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom.
A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának.
Isten engem úgy segéljen!”

Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részlet)

Szeptember 11.
Hadim Ali budai pasa megérkezett a vár alá, és az ágyúi
beállításaihoz próbatüzelést tartott.

Szeptember 13.
Megérkezett a török had fő ereje Kara Ahmed pasa és Szokoli
Mehmed pasa vezetésével, majd körülzárták a várat, ezt követően a
vártemplom tornyait akarták először lerombolni, hogy a várvédők
ne lássák a török csapatmozgásokat a vár tornyából. SEQ
 Szeptember 29.
Szeptember 29-én egy ádáz rohammal elfoglaltak egy tornyot. Ekkor Dobó István
megparancsolta a védőknek, hogy a tornyot rombolják le a vár saját ágyúival. A törökök újra
és újra felszólították a védőket, hogyha az ekkorra már rommá lőtt várat átadják nekik, akkor
békésen eltávozhatnak és nem esik bántódásuk. Ennek hatására Hegedűs István hadnagy
vezetésével egy kisebb csoport árulást készített elő, amiről a várkapitány tudomást szerzett.
Hegedűst kötél általi halálra ítélte, társainak pedig levágatta a füleiket.

Október 4.
A várban lévő székesegyház sekrestyéjében tárolt lőportartalék nagy része felrobbant,
nagy károkat okozott a várvédőknek, amit a törökök azonnal kihasználtak és újabb támadást
indítottak a vár ellen. A törökök a vár leggyengébb pontjait támadták, azaz a Föld-bástya, a
Tömlöc bástya, a Bolyki-bástya, illetve az Ó-kapu ellen intéztek ádáz rohamokat.
Bornemissza Gergely királyi kapitány által kitalált és híressé vált „tüzes kerék” ekkor lépett
működésbe. Óriási kerekekbe puskákat illesztett és ezzel komoly emberveszteséget okozott a
rohamozó ellenség soraiban.

Október 12.
Dobó a levelet Bécsbe küldi Vas Miklóssal, csatolva egy másik levelet, hogy Oláh Imre
egri püspök járjon közbe a királynál a katonai segítségnyújtás ügyében.[59] Az 1552-es év
ősze már korán fagyokat hozott, a törökök számára egyre kedvezőtlenebbé vált a helyzet, az
éhségtől és a járványoktól is szenvedő, fogyatkozó létszámú oszmán sereg ideje egyre
fogyott. Ali és Ahmed pasa általános támadást indított a falak ellen, de a kora reggeltől késő
éjszakáig tartó küzdelem újra csak a törökök kudarcával zárult. A magyar katonák felülmúlták
fegyverzetükkel ellenfeleiket, a rohamozó törököknek csak pajzsuk és a meztelen kardjuk
volt, míg a védőket erős páncél védte és a hosszú lándzsáik és puskáik hatékonyabbá tette
őket. A magyarok eltökélt vitézsége győzött a fásult törökök ellen.
 Október 13.
A rémült török katonákat kivont karddal kellett rohamra kergetniük a tisztjeiknek,
egyszerre több bástyát és kaput támadtak, de a
várvédők sikeresen visszaverték ezeket a támadásokat
és nagy veszteségeket okoztak a törököknek. Ahmed
pasa és Szokoli Mehmed, a török sereg vezérei,
kénytelenek voltak visszavonulót fújni.

A nagy veszteségek miatt körülbelül három napig

a halottak elszállításával foglalkoztak. A nem reguláris
erők harci kedve már napok óta csak csökkent, nehezen
tudták harcra bírni őket, ennek ellenére a két fővezér
még egy általános rohamot akart. A kemény harcot
SEQ
követően a magyarok már elég fáradtak voltak, ezért
a török seregnek megnőtt most az esélye a vár elfoglalására. Ámde már nemcsak a szedett-
vetett csapatok, hanem a janicsárok sem voltak hajlandóak tovább harcolni, egyenest meg is
tagadták az agáktól jövő parancsokat. Ez már a további török harci műveleteket végképp
lehetetlenné tette és az irregulárisok a janicsárok nélkül végképp nem voltak hajlandóak
harcolni.

Október 17.
Az ostromló, Kara Ahmed és Szokoli Mehmed a seregével 1552. október 17-én vonult
el az egri vár alól, Ali budai pasa csak másnap 18-án követte őket a csapataival. Egyes
források szerint 400-500 hősiesen harcoló magyar várvédő vesztette életét az ostrom
következtében. A törökök irreguláris katonái annyira csüggedtek és lehangoltak voltak, hogy
minél hamarabb el akarták hagyni a vár környékét, ezért igen sokan hátrahagyták a
poggyászukat. Az ostromzár feloldása után ezeket a hátramaradt holmikat a várbeliek mint
behordták a várba és elosztották maguk között. Nagyon sok értékes eszköz, fegyver, sátor,
ruha, ló, miegymás került az egriek kezére.

Október 19.
Dobó és hős társai, a heroikus küzdelem és a védők szempontjából nagy diadalnak
tekinthető ostrom után, 1552. október 19-én Eger várából levelet küldtek Nádasdy Tamás
nádornak a Magyar Királyság legfőbb méltóságának:
 „Tekintetes és Nagyságos urunk ajánljuk legkészségesebb szolgálatunkat. Mióta
vette ostrom alá a kereszténység ellensége, a török, ezt az egri várat, bizonyosan tudja
Tekintetességed. A kemény ostrom a mindenható Isten legfőbb és kimondhatatlan
kegyelme folytán a tegnapi napon megszünt. Az ostrom alatt Isten segélyével
hűségünket és buzgalmunkat Ő felsége legkegyelmesebb urunk s annyira sujtott
szegény országunk védelmére, a velünk levő katonák nem csekély küzdelmével, az ő
vérök s a mienk ontásával, továbbá az ellenségben okozott kártétellel, a mennyire
lehetett, kimutatni igyekeztünk. Minthogy azonban a vár annyira le van rombolva,
hogy a földdel szinte egyenlőnek mondható és inkább nyílt mezőhez, mintsem várhoz
hasonlít, azon felől minden szükségesben hiányt szenvedünk, amint erről Ő felségéhez
is elég bőven írtunk, s a következő nemes férfiak: V. J., I. Gy. stb. mint megbizottaink,
fogják még némelyekről kimerítőbben tájékoztatni; igen kérjük Tekintetességedet,
hogy küldötteink szavainak és elbeszélésének hitelt adni s odahatni méltóztassék, hogy
Ő Felsége elé bocsáttatván, kegyelmes kihallgatást nyerjenek és jóakaró válaszszal
minél előbb visszatérhessenek: hogy Ő Felsége ezt a várat, amely oly közel van a török
végvárhoz, megújított erős őrséggel hadi és egyéb felszereléssel úgy fogja ellátni, hogy
az ellenség által megvívhatatlan legyen. Isten tartsa meg Tekintetességedet és
Nagyságodat sokáig szerencsésen!

Eger várából, október 19-én, az Urnak 1552-ik esztendejében.

Dobó István, Mekchey István, Pethő Gáspár, Gergely deák, Zolthay István”
1. 8.Eger várának átépítése az 1552-es álla