HATÁROZÓ KÉZIKÖNYVEK

Képes ismertető
több mint 500 gombáról

téli likacsosgomba

barna porhanyós
gomba

rézrozsdaszínű csészegomba

légyölő galóca

vöröspikkelyes
pókhálósgomba vörös
nedűgomba

kis áldücskőgomba Thomas Laessoe övestönkű

pókhálósgomba
HATAROZO K E Z I K Ö N Y V E K

GOMBÁK T H O M A S LYESS0E

Fényképezte
NEIL FLETCHER

Szaktanácsadó
GORDON RUTTER
 TARTALOM
BEVEZETÉS 6
A DORLING KINDERSLEY BOOK Hogyan használjuk a könyvet ? 9
www.dk.com
Mi a gomba ? 10
A termőtest alakja 12
Fontos megjegyzések
A kalap jellemzői 14
A szerző és a kiadó azt tanácsolja minden
amatőr gombásznak és bárkinek, aki étkezési Spórák és terjedésük 16
céllal gombát gyűjt, hogy felhasználás előtt A gombák életmódja 18
vizsgáltassa meg gombáit gombaszakértővel. G o m b á k termőhelyei 20
Csak olyan gombát fogyasszon el, amelyet A gombák gyűjtése 22
tel jes biztonsággal meghatározott és az ehető Határozókulcs 24
fajnak bizonyult. Azokért az olvasókért,
akik i- tanácsot nem fogadják meg,
felelősséget nem vállalunk. KALAPOS GOMBÁK,
LEFUTÓ LEMEZEKKEL 28
A mű eredeti címe: Tölcsér alakú, rostos húsú gombák 28
Eyewitness Handbooks - Mushrooms Domború kalapú, rostos húsú gombák 37
Törékeny húsú, tejnedvet
Copyright © 1998
eresztő gombák 43
Dorling Kindersley Limited, London
Text copyright © 1998 Thomas Laessoe

Fordító: dr. Ács Eszter

Lektor: dr. Siller Irén
Műszaki szerkesztő: Érdi Júlia
A 30. és 52. oldal felső, a 81., 148., 182.,
186., 201., és 263. alsó, a 191. oldal
középső és a 276. oldal mindkét fényképét
Albert László készítette.

Hungarian translation © Panemex Kft.

és Grafo Kft., 1998, 2002
A kiadásért felel a Panemex Kft. ügyvezetője
Budapest, 2002
Második kiadás

ISSN 1217-5641 KALAPOS GOMBÁK,

ISBN 963 9090 719
Minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve
annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő
rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy
eszközzel — elektronikus úton vagy más módon
- közölni a kiadó engedélye nélkül.
Szegedi Kossuth Nyomda Kft.
Felelős vezető: Gera Imre ügyvezető igazgató
FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ
NŐTT LEMEZEKKEL 5 6
Húsos gombák, burokmaradvány nélkül 56
Pókhálós burkú gombák 69
Galléros vagy gallérzónás gombák 78
Szálas kalapú és sötét spóraszínű gombák 98
Közepes méretű, sima kalapú gombák 103
Törékeny húsú gombák 120
Apró, sima kalapú gombák 132
Apró, díszített kalapú gombák 142
 A G A N C S - VAGY K O R A L L S Z E R Ü
G O M B Á K 248

GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTÜ
G O M B Á K 253
Talajszintben növő gombák 253
Talajban termő gombák 258

K Ö R T E VAGY M O Z S Á R T Ö R Ő
ALAKÚ G O M B Á K 260

C S É S Z E VAGY K O R O N G ALAKÚ
K A L A P O S G O M B Á K , SZABADON Á L L Ó
G O M B Á K 264
L E M E Z E K K E L 145
Gömböcske nélküli gombák 264
Húsos gombák, bocskorral vagy
Csésze vagy serleg alakú gombák,
burokmaradványokkal 145
gömböcskékkel 274
Galléros vagy gallérzónás gombák 156
Gallér és bocskor nélküli gombák 171
Tintagombák 174 T R O M B I T A ALAKÚ G O M B Á K 275
Gyűrűben összenőtt lemezű gombák 177

KALAPOS GOMBÁK, OLDALT ÁLLÓ

T Ö N K K E L VAGY T Ö N K N É L K Ü L 178

C S Ö V E S T E R M Ő R É T E G Ű KALAPOS
G O M B Á K 184
Rugalmas húsú gombák 184
Szívós húsú gombák 202

G O M B Á K M É H S E J T , AGY VAGY
NYEREG ALAKÚ K A L A P P A L 207

K O N Z O L - VAGY K É R E G S Z E R Ű
G O M B Á K 211
Csöves termőrétegű gombák 211 C S I L L A G ALAKÚ ÉS RÁCSOS
Ráncos vagy sima termőrétegű gombák 228 GOMBÁK 2 7 7
Kéregszerű bevonatot képező gombák 232
F Ü L - VAGY AGYSZERŰ,
TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK 234 KOCSONYÁS G O M B Á K 281

B U N K Ó ALAKÚ G O M B Á K 240 Spóratáblázat 284

Sima vagy szőrös felszínű gombák 240 Kislexikon 289
Szemcsés vagy poros felszínű gombák 244 Latin névmutató 290
Szömörcsöggombák 246 Magyar névmutató 299
Köszönetnyilvánítás 304
 BEVEZETÉS
A gombák országa az élővilág hatalmas részét alkotja; világszerte minden
létező élőhelyen megtalálhatók. Nagyságuk a mikroszkópos méretű
élesztőktől a termetes kalaposgombákig és pöfetegekig terjed.
Életmódjuk is rendkívül változatos; egyesek kölcsönösen
előnyös együttélést alakítanak ki élő növényekkel, mások le-
bontják vagy elpusztítják gazdájukat. Fontos szerepet játszanak
bolygónkon az ökológiai rendszerekben és számos életfolyamatban

A gombákkal a mikológia
tudománya foglalkozik. A közel-
múltig a gombákat alacsonyabb rendű
250 000. A mikológusok úgy
vélik, hogy ez idáig csupán
8 0 0 0 0 f a j t írtak le h e l y e s e n
növényeknek t e k i n t e t t é k , e z é r t a n ö v é n y - - ami kevesebb, mint
tan ( b o t a n i k a ) f o g l a l k o z o t t v e l ü k . a becsült fajszám
A / az. á l t a l á n o s a n e l f o g a d o t t t é n y , h o g y 5 s z á z a l é k a . E h i h e t e t l e n • LÉGYÖLŐ
nagy számú, ismeretlen GALÓCA
a l k a t u k b ó l és é l e t m ó d j u k b ó l f a k a d ó a n
A színpompás, de
még a nagyobb méretű g o m b á k sem f a j nagy része a trópusi mérgező Amanita
mindig kerülnek szem elé, valamint e s ő e r d ő k b e n h o n o s , de muscaria valószínűleg
a legismertebb
az, h o g y f ő k é n t e s ő u t á n l á t h a t ó k , még a sokkal jobban
gombafaj.
m a g y a r á z a t o t ad a r r a , h o g y m i é r t megközelíthető
f e d e z n e k fel m é g n a p j a i n k b a n is o l y a n és a l a p o s a n k u t a t o t t t e r ü l e t e k e n , pl.
sok, a tudomány számára új gombafajt. E - E u r ó p á b a n is r e n d r e f e d e z n e k fel ú j
F a j a i k s z á m á t j e l e n l e g k b . 1,5 m i l l i ó r a fajokat, beleértve a nagy termetű, húsos
becsülik; összehasonlításképpen a virágos t e r m ő t e s t ű g o m b á k a t is.
növények fajszáma mintegy
R E J T E T T ÉLET
Az átlagember gombaként a kalapos-
A FAJOK SZÁMA gombákat és a taplókat ismeri. Kevesen
A kördiagratn egésze tudják, hogy amit látnak, az csupán a része
az millióra becsült egy sokkal nagyobb szervezetnek, amely
gombák számát mutatja.
A szeletek jelzik a már meg- a t a l a j b a n , a f á b a n él é s a „ g o m b á t " , v a g y i s
ismert fajokat: a 28 700 a termőtestet fejleszti.
nagy gombát (termőtestet
JELÖLÉSEK fejlesztő fajok); a 24 000
E32I3 nagygombák rozsdagombát, üszöggombát
1 J
rozsda-, üszög-, penészgombák és penészgombákat
mmm zuzmók stb.; a 13 500 zuzmót.
'1 1
ismeretlen fajok

ZUZMÓK ^
A zuzmók összetett szervezek: gombák és moszatok
együttélésével jönnek létre. A zuzmók egyaránt képesek
megélni a levegőben található tápanyagszemcsék kiszűrésével
és algarészük fotoszintézisének révén is. Érzékenyek a levegő-
szennyeződésre, ezért a levegő minőségének jelzésére
alkalmasak. A képen egy közönséges faj, a sárga falizuzmó
(Xanlhoria parietina) látható.
HASZNOS GOMBÁK • ROQUEFORT-SAJT
A gombák nemcsak a természetben E sajtféleség különleges
ízét a Penicillium
játszanak fontos szerepet, de
roqueforti fonalas-
életünk számos területén is lét- gomba adja.
fontosságúak. Felhasználjuk
őket táplálékként, fűszerként és
az alkohol készítéséhez. Egyesek
antibiotikumokat termelnek, MOSÓSZER PENICILLIN NEMES PENÉSZ
míg mások enzimanyagait A mosóporok egy A Penicillium penész- A szalámit érlelő és
a mosószergyártás hasznosítja. részében tisztító gomba termeli a bakté- védő nemespenész
anyagként gombákból riumos fertőzések a Penicillium
kivont enzimeket kezelésére nalgiovense.
alkalmaznak. használt
antibioti-
kumot.
Ezek a termőtestek a magasabbrendű
g o m b á k (tömlős- és bazídiumosgombák)
szaporító szervei, a spórákat termelik KENYÉR
A kenyértésztát
és t e r j e s z t i k . S z á m o s g o m b a f a j s o h a s e m a Saccharomyces
n ö v e s z t t e r m ő t e s t e t . I l y e n e k pl. cerevisiae
élesztőgomba
a p e n é s z g o m b á k , m e l y e k állott keleszti meg.
élelmiszeren jelennek meg.
SÖR
A sört élesztőgombák, pl.
a Saccharomyces
carlsbergensis erjesztik.
NAGYGOMBÁK
Könyvünkben csak a jól látható, feltűnő bevonatot képező (1. 12-13. old.) gombákig
termőtestet fejlesztő gombákkal foglalkozunk. terjed. Nagy formagazdagságuk ellenére, egyes
A mikológusok ezeket a fajokat nagygombáknak közeli rokonságban levő fajok termőteste
nevezik; közéjük tartoznak a köznyelvben rendkívül hasonló, ezért pontos meg-
gombának hívott fajok. Alakjuk igen változatos, határozásuk körültekintő vizsgálatokat igényel.
a jól ismert kalapra és tönkre tagolódó kalapos- Könyvünk a gombafajok azonosításához és
gombáktól a kagyló alakú vagy konzolszerű a gombák országának alaposabb
termőtestű fajokon keresztül a kéregszerű, lapos megismeréséhez nyújt segítséget.

EHETŐ GOMBÁK

A gombákat táplálkozási céllal már az ókori
kultúrákban is gyűjtötték. A shii-take (Lenlinula
edodes) gomba termesztésének Kínában és Japánban
sok évszázados hagyománya van; Európában a
kétspórás csiperkét, a közkedvelt „sampinyont"
(Agaricus hisporus 161. old.) már régóta termesztik
kereskedelmi méretekben. Ujabban a laskagombákat
(Pleurotus fajok, 178-179. old.) is sokfelé termesztik,
míg az egyes kucsmagombákat, rókagombákat és
tinórukat világszerte hatalmas mennyiségben gyűjtik
és értékesítik.
Mielőtt bármilyen vadon gyűjtött gombát el-
fogyasztanánk, mindig győződjünk meg arról, hogy
pontosan meghatározott, ehető gombáról van szó
(1. még 23. old.)! Ha mérgezés gyanúja merül fel,
kérjünk orvosi segítséget és tegyünk el mintát
a gombás ételből!

K É T S P Ó R Á S CSIPERKE LASKAGOMBA
SHII-TAKE
(Lenlinula edodes) (Agaricus hisporus) (Pleurotus faj)

• KLIAS FRIES (1794-1878)
Eliiis ittt'\ n korai mikológusok legkiválóbbika volt.
A Syslema Mycologicum (1832) c. könyvében a gombák
modern rendszerezésének alapjait fektette le.
GYŰJTÖTT GOMBÁK FOGYASZTÁSA
A f a j o k egyszerű azonosításán kívül,
k ö n y v ü n k f o g y a s z t h a t ó s á g u k r ó l is el-
igazítást n y ú j t . E n n e k ellenére, nagyon
ajánlott, h o g y a k e z d ő k egy tapasztalt
g o m b á s z m e l l é s z e g ő d j e n e k , ha étkezési
céllal g y ű j t e n e k g o m b á t , mivel sok m é r g e -
ző f a j van. Nehezíti a helyzetet, hogy e g y e s
ehető f a j o k n a g y o n hasonlítanak a m é r g e -
z ő k r e (1. 23. old.); a f a j o k j e l l e m z é s é b e n
ezekre a v e s z é l y e k r e is f e l h í v j u k a f i g y e l -
met. A z e g y e s m é r g e z ő g o m b á k e l f o g y a s z -
tása után k ü l ö n f é l e g y o m o r b á n t a l m a k ,
súlyos m á j k á r o s o d á s o k , ideg-
rendszeri z a v a r o k , m a j d halál
k ö v e t k e z h e t be, ezért nem
t a n á c s o s velük
kísérletezni.
^ HALÁLOSAN
MÉRGEZŐ FAJOK
Az Amanita virosa (a lap
szélén) és az A. phalloides
rendkívül mérgező fajok:
elfogyasztva súlyos máj-
károsodást vagy halált
okoznak.
G O M B Á K RENDSZEREZÉSE
Az élővilág megértését és tanulmányozását meg-
könnyíti az élőlények rendszerezése. Az élő-
világot újabban 5 országra tagolják, melyből
az egyik a gombák országa. Mindegyik ország
tovább tagolódik kisebb egységekre (törzsekre)
és azok még kisebb csoportokból épülnek fel.
Könyvünk a gombák országából 3 törzset
taglal (1. 11. old.). (Meg kell jegyezni, hogy
más rendszerek is léteznek, pl. 3 helyett
4 törzset különítenek el a gombák országában és
a kategóriák rendszertani rangja is lehet más,
pl. törzs helyett osztály értékűek.) Ezek a törzsek
osztályokból állnak, az osztályok pedig rendek-
ből. Az azonos rendbe sorolt fajok családokra
oszthatók, majd végül az egymással szoros
rokonságban levő gombák egy nemzetséget
alkotnak. Mindegyik rendszertani kategóriának
önálló tudományos (latin) neve van: az egyes
fajok kéttagú nevéből az első a nemzetségnév,
a rokonokkal való közös tulajdonságokra utal,
a második szó, a „fajnév" pedig az egyedi
sajátságokat jelzi. Az ismertebb, gyakori fajok-
nak köznapi neve is van.
Az alábbiakban a sárga rókagomba
(Cantharellus cibarius) rendszertani
besorolását mutatjuk be.
ORSZÁG
Fungi
TÖRZS
Basidiomycota
OSZTÁLY
Hymenomycetes
REND
Aphyllophorales
CSALÁD
Cantharellaceae
NEMZETSÉG
Cantharellus
FAJ
Cantharellus cibarius
Cantharellus
cibarius ^
 H O G Y A N HASZNÁLJUK A KÖNYVET?

A z EGYES GOMBAFAJOK
16 fejezete közül abban az egyben
találhatók meg, ahová legfontosabb,
könyvünk hogy a fejezetek tovább tagolódnak
a gombák finomabb jellegzetességei
szerint. A bemutatott fajok zöme
szabad szemmel látható tulajdonságaik a képeken kisebb, mint a valóságban;
szerint (1. 24-27. old) besorolhatók. néhány nagyítás mutatja a részleteket.
Azonosításukat még egyszerűbbé teszi,
a fejezet címe (afő- a f a j érvényes a termotest elő-
t csoport jellemzője) tudományos neve fordulásának ideje

a család 238 • TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK

tudományos
neve •— Család HYDNACEAE Fa|
Hydnum repandum

a f a j magyar •
neve
SÁRGA GEREBEN
Húsos gomba; erőteljes tönkje kissé oldalt álló.
—• a termotest
Nagy, domború vagy közepén benyomott kalapja # j
képén láthatók
gyakran szabálytalan alakú; felszíne sima vagy \ ' M
kissé nemezes, alsó felén törékeny tüskés termő- | ttBM - a f a j fő
a f a j fő •
réteg található. A sárgásfehér vagy okkersárga jellegzetességei
jellegzetességeinek
termőtest idővel és a sérülések helyén narancssárgára
ismertetése
változik. Ehető gomba; az idősebb példányokat alaposan
meg kell főzni; húsa idővel megkeseredik.
• E L Ő F O R D U L Á S Tűlevelű és lombos fákkal él együtt 4 az egyes
termőhely és •— savanyú talajú erdőkben. Széles körben elterjedt az északi h tulajdonságok
földrajzi mérsékelt övben, a hidegebb területeken is. <j részletes be-
elterjedés • H A S O N L Ó F A J O K A H. albidum kalapja fehér, spórái '' mutatása
kisebbek és meszes talajon terem. Közeli
rokona a H. rufescens kisebb és narancs-
sárga színű.
a hasonló fajok ^ • E G Y É B N E V E K Dentinum
és rövid repandum.
jellemzésük magyarazo
sárga el- megjegyzések
színeződés
a pontos
a f a j egyéb ' azonosításhoz
tudományos • sárgásfehér
(pl. szinonim) és vagy okker-
magyar nevei sárga termőtest

az ábra egy a spóratermő

kb. 20 cm-es —• réteg közelképe
tenyérhez képest termőlestek miatt
mutatja a termőtest eltorzulnak a kalapok A KALAP ALJA ÁBRA-
nagyságát • MAGYARÁZAT

jellegzetesen a kalap közepe mérgező

vastag és kissé P besüllyedi
• oldalt álló tönk ehetetlen

ehető

hasonló vagy • magasság

rokon f a j képe,
szélesség
rövid jellemzéssel

átmérő
METSZET ) vastagság

az oldal
vagy sárgás- többi
fehér hús ábrájához
a főbb eltérések • A HYDNUM UMBIUCATUM
képest
a fő f a j és a hasonló A sárga gerebenhez hasonló, ehető gomba, de
kisebb, vékonyabb, narancssárga színű és nagyított
vagy rokon f a j között
kalapjának közepe besüllyedt. É-Amerika-szerte példány
megtalálható. f Q | TERMŐHELY Tömegesen vagy
csoportosan nő.

i a f a j étkezési
értéke (ábra
magyarázatot
a pontosabb • a keresztmetszeten a spóralenyomat • • a rajz es a szöveg l.fönt)
azonosítást az érett további jellegzetes- színe (l. 16-17. old.) a f a j tipikus meg-
termőtestű példány ségek - pl. a hús gyakran döntő jelenését és termő-
átlagos méretei színe - láthatók fontosságú két hasonló helyi sajátságait
segítik faj azonosításakor mutatja
 ML A GOMBA?

K önyvünkben olyan gombákat mutatunk

be, melyek feltűnő, szabad szemmel
látható termőtestet fejlesztenek: ezek a nagy-
A termőtest feladata az
termelése. A mikológusok a gombafajokat
spóraképzésük módja
ivaros

szerint 3
spórák

törzsre
gombák. A gombáknak általában csak egy osztották (1. 11. old.). A könyvben szereplő
része, a termőteste látható, melynek alakja fajok zöme a Basidiomycota, sokuk
a lent bemutatott jól ismert kalapos gombáktól az A s c o m y c o t a és csupán 2 parazita f a j
a 12-13. oldalon látható f o r m á k i g terjed. a Zygomycota törzsbe tartozik.

pikkelyek a kalapon
A TERMŐTEST FELÉPÍTÉSE (az általános burok
A gombák szervezete, így icrmőtcstük is, . • maradványai)

gombafonalakból (hifa) épül tel. Az alj-

zatban elrejtve a gombafonalak szöve-
dékei. ún. micéliumot képeznek
(ez a gombák lényleges teste, a te- J
nyésztesl), amely megfelelő körül- I
menyek között néha vagy rendszeresen
a leiszínen látható termőtesteket fej-
kalap
leszii. Minden termőtesten található
egy termékeny terület,
a himéniumnak neve-
zett spóratermő szö-
vet, melyet több-
a kalap húsa kalapszél
nyire valamilyen
húsos képződmény
gallér (a
véd, pl. a kalap lemezek himénium
részleges burok
maradványa)
a tönk csúcsán.

AMANITA ^ A AMANITA
FÚLVA SP1SSA

tönk
• bocskor
{az általános
burok a tönk bázisa (itt gumós
tönk (üreges) és burokmaradványok
maradványa)
vannak rajta)

EGYÉB JELLEMZŐK
• a burkot
BUROK • a növekvő HIFA FONALAK ^
termőtest
<4 Z általános burok az egész Egyes termőtestek vastag
szétrepeszti
fiatal termőtestet védi. hifa fonalakkal rögzülnek
Az érett termőtesten marad- az aljzatban rejtőzködő
ványai pikkelyek vagy bocs- micéliumon.
kor formájában láthatók. \ fehér hifa
A részleges burok a termő- | / f fonalak
réteget óvja, ennek marad- AMANITA MEGACOLLYBIA
ványa a gallér. PLATYPHYLLA •
FÚLVA
ASCOMYCOTA CSÉSZEGOMBA
A tömlősgombák (Ascomycota) spórái apró, ASZKUSZAI • « az aszkusz
zsák- vagy tömlőszerű képződményekben Itt egyes aszkuszok már nyílása fedővel

fejlődnek: minden tömlő (aszkusz) jellemző kilövelltek spóráikat, míg

másokban láthatók
módon 8 spórát termel. Az aszkuszok üres aszkusz
az éretlen spórák.
a himéniumban találhatók. A himénium
elhelyezkedhet a termőtest felszínén mint pl.
a kucsmagombáknál vagy a termőtest • spórák
belsejében lazán szétszóródva a szarvas- az aszkuszban

gombákhoz hasonlóan. Számos tömlősgomba

nem fejleszt termotestet,
ellenben ivartalan spórákkal í E G Y TÖMLŐS-
GOMBA-FAJ sötét spórák
a konídiumokkal szaporodilJ
• az aszkuszban
ASZKUSZAI •
Az érett spórák
az aszkuszok tetején levő
ÍZLETES KUCSMAGOMBA nyíláson keresztül
A Morchella esculenta spórái' távoznak a szabadba.
aszkuszok
a süveg méhsejtszerű a himéniumban
mélyedéseit bélelő himénium
aszkuszaiban fejlődnek.

BASIDIOMYCOTA A LEMEZEK bazídium

Majdnem valamennyi bazídiumos gomba FELSZÍNE • 4 érett
• spórával
(Basidiomycota) fejleszt termőtestet. A lemezek felszínén
Himéniumuk bunkó alakú sejtekből, láthatók a bazídiumok,
bazídiumokból áll, melyek egyik végén különböző érettségű
spórákkal.
a spóratartó nyeleken (sterigma) képződnek
a spórák. Minden bazídiumon általában
4 spóratartó nyél található, egy-egy spórával.
A bazídiumos gombák többsége még abban is himénium
eltér más gombáktól, hogy hifáik között
csatképződés jön létre.
CSATKÉPZŐDÉS •
A bazídiumos gombák
• hifa
egyes hifáinak végén
látható jellegzetes
képződmény, a csat.
BIMBÓS PÖFETEG •
A Lycoperdon perlatum spórái csatképződés
a termőtest csúcsán el-
helyezkedő himénumot alkotó
bazídiumokon fejlődnek. hifa i

ZYGOMYCOTA SPINELLUS FUSIGER •

sporangio-
A járomspórás gombák (Zygomycota) nem Ez a faj nyeles —• fórum(ok)
növesztenek termőtestet. Ivaros spóráik, sporangiofórumok
a zigospórák sokáig életben maradnak és csak tömegéből áll.
a számukra kedvező időszakban csíráznak ki. ivartalan
Ivartalan spóráik a sporangiumnak nevezett spórákat
képződményekben fejlődnek a nyeles tartalmazó
sporangiumok
sporangiofórumok végén. Az élelmiszereken
vagy az ürüléken megjelenő penészek A Spinellus egy •
Mycena fajon nő.
többnyire járomspórás gombák.
 A TERMŐTEST ALAKJA

A gombák változatos alakú termő-

testén különböző módon helyez-
kedhet el a spóratermő himénium. A ter-
mőréteg lehet lemezes vagy csöves szer-
kezetű, vagy a termőtest felszínén sima ré-
teget alkothat; egyes gombákban a termő-
test belsejében található. Amikor a termő-
test megérik, a spórák aktív vagy passzív
módon (1. 16-17. old.) szétszóródnak.
A termőtest alakja elárulhatja a spórák
terjesztésének a módját: pl. a gumó alakú,
talajban növő termőtestekben (258-259.
old.) termelődött spórák passzívan ter-
jednek.

KÖZPONTI OLDALT NYEREG

TÖNKŰ • ÁLLÓ VAGY ALAKÚ SÜVEG •
A himénium a kalap TÖNK NÉLKÜLI • A himénium a süveg
alatt elhelyezkedő A himénium a kalap ráncain helyezkedik
lemezeket fedi. alatt elhelyezkedő el. A spórák aktívan
A spórák aktívan lemezeket fedi. lökődnek le.
lökődnek le. A spórák aktívan
lökődnek le.

MÉHSEJTSZERŰ KONZOLSZERŰ •
SÜVEG ^ A konzol alsó felszínén
A himénium a süveg a himénium sima vagy
üregeit béleli. A spórák csöves szerkezetű.
aktívan lökődnek le. A spórák aktívan
lökődnek le.

BUNKÓ ALAKÚ
BŐRSZERŰ, LAPOSAN A himénium a felszínen
NÖVŐ VAGY KÉREG- helyezkedik el vagy a húsba
SZERŰ BEVONAT • ágyazódott tömlőkben található.
A himénium a termőtest A spórák aktívan lökődnek le.
felszínének nagy részét
befedi. A spórák aktívan
lökődnek le.

FALLOSZ-SZERŰ •
A himénium egy tojás alakú
képződmény belsejében alakul
ki, majd a tönk emeli a felszínre.
A nyálkás spóratömeget
legyek terjesztik.
 <4 AGANCSSZERŰ
A himénium a felszín nagy
részét befedi. A spórák
aktívan lökődnek le.

GÖMBÖLYŰ • MT
A himénium a termő- ^H
test belsejében vagy ^
KORALLSZERŰ •
tömlőkben helyezkedik el.
A himénium az elágazó
A spórák passzívan terjednek
felszín nagy részét befedi.
vagy aktívan lökődnek ki.
A spórák aktívan
lökődnek le.

< KÖRTE- VAGY

MOZSÁRTÖRŐ
ALAKÚ
A himénium a termő-
testben alakul ki. A spórák
CSÉSZE- A
passzívan vagy eső-
cseppben jutnak ki. VAGY KORONG ALAKÚ FÉSZEK-VAGY A
A himénium a belső vagy POHÁR ALAKÚ,
a felső oldalon helyezkedik el. GÖMBÖCSKÉKKEL
A spórák aktívan lökődnek le.
A gömböcskékben alakul ki a himénium.
A gömböcskét egészben mossa ki az eső.

TROMBITA
ALAKÚ
A himénium a sima
vagy ráncos külső oldalon
helyezkedik el. A spórák
aktívan válnak le.

CSILLAG ALAKÚ •
A himénium egy zárt RÁCSSZERŰ • * £
képződményben alakul ki, A himénium a rács '
amely később felnyílik. belső oldalán
A spórákat az esővíz vagy helyezkedik el. A spórákat
a rovarok terjesztik. rovarok terjesztik.

LEBENYES ÉS
FÜLSZERŰ • KOCSONYÁS •
A himénium a lebenyek A himénium a lebenyek
felszínén található. felszínén helyezkedik el.
A spórák aktívan A spórák aktívan
lökődnek le. lökődnek le.
 A KALAP JELLEMZŐI

A kalap fontos szerepet játszik a fajok fontos bélyegek. Kulcsfontosságú jelleg-

azonosításában. Alakja, felszínének zetességek találhatók a kalap alatt, pl. a le-
jellemzői, pl. a pikkelyek és szélén a rojtok mezek vagy a csövek és ezek tönkhöz való
(az általános burok maradványai) mind csatlakozása.

A KAI.AP ALAKJA ÉS F E L S Z Í N E
A kalap alakja és felszínének szerkezete a termőtest
érésével változhat, ezért fontos több példányt meg-
vizsgálni. A ragadós felszín általában szárazzá válik
száraz időben. Minőségéi a nedves alsó ajak hozzá-
érintésével lehet ellenőrizni: ha ajkunkhoz tapad,
DOMBORÚ KÚPOS
nedvesebb időben isméi ragadós lesz.
A kalap többé-kevésbé A kalap kúp- vagy
konty alakú majdnem kúp alakú

LAZÁN PIKKELYES
A pikkelyek letörölhetők

RÁNCOS PIKKELYES BARÁZDÁLT BORDÁS SZÉL

A kalap felszíne sugarasan A kalap bőrét ránőtt A barázdák a kalapbőrön A kalap szélén sugár
redős vagy ráncos pikkelyek fedik áttetsző lemezek irányú bordázat van

KÖRKÖRÖSEN GYAPJAS RAGADÓS BEGÖNGYÖLT SZÉLŰ

SÁVOZOTT A kalapot sűrűn fedik a hosszú, A kalap bőre ragadós, A kalap széle aláhajló,
Különböző színű sávok szálas pikkelyek, szőrök nyálkás (de megszáradhat) különösen fiatalon
vannak raita

LEBENYES NYEREG ALAKÚ MÉHSEJTSZERŰ

A kalap számos húsos Többé-kevésbé lebenyes kalap, A kalap felszínén méhsejthez
lebenyből áll alakja nyeregszerű hasonló mélyedések vannak
L E M E Z E K LEFUTÁSA
Ha a kalap alatt lemezek vannak, meg kell vizsgálni,
hogy csatlakoznak-e a tönkhöz (ha van), és ha igen,
akkor hogyan. Láthatjuk, ha a termőtestet éles késsel
hosszában kettévágva metszetet készítünk. A szabadon
álló lemezek nem érik el a tönköt; a tönk a kalapból
a lemezek sérülése nélkül eltávolítható. Ha a lemezek LEFUTÓ TÖNKHÖZ NŐTT
csak nagyon kis darabon futnak rá a tönkre, akkor A lemezek hosszabb darabon A lemezek szélesen
lekanyarodó lemezekről beszélünk. lefutnak a tönkre hozzánőttek a tönkhöz

FELKANYARODÓ SZABADON ÁLLÓ FOGGAL LEFUTÓ KIÖBLÖSÖDŐ

A lemezek csak keskeny alap- A lemezek nem csatlakoznak A lemezeken befűződés látható, A lemezek kiszélesednek majd
pal csatlakoznak a tönkhöz a tönkhöz; a tönk eltávolítható mielőtt a tönkre kissé ráfutnának elkeskenyednek, mielőtt
a tönkhöz csatlakoznának

L E M E Z E K ALLASA
A kalap alsó részén is találunk
határozó bélyegeket. Pl. fontos
lehet a teljes hosszúságú és
a rövidebb lemezek aránya,
valamint a számuk és
egymástól való távolságuk is.

EGYENLŐ EGYENLŐTLEN VILLÁS

Minden lemez eléri a tönköt .Teljes hosszúságú és A lemezek egyszer vagy
és egyenlő hosszúságúak rövidebb lemezek is vannak többször elágaznak

SŰRŰN ÁLLÓ RITKÁN ÁLLÓ GYŰRŰBEN ÖSSZENŐTT SUGARAS

A lemezek nagyon közel állnak A lemezek egymástól távol A lemezek nem érik el a tönköt, A lemezek a kalap szélének
egymáshoz helyezkednek el végük gyűrűszerűén összenőtt egy pontjából sugarasan
futnak szét

EGYÉB SPÓRATERMŐ
FELSZÍNEK
Egyes kalapos- és konzolos
termőtestű gombák
termőrétege nem lemezeken,
hanem csövekben, tüskék-
vagy ráncok fel 'Jletén, illetve
sima felszíneken
helyezkedik el. A termőtest
LEMEZSZERŰ EREZET CSÖVEK LIKACSOKKAL TÜSKÉS
alsó oldalán kerek vagy A himénium a pórusszerű A himénium függőlegesen álló,
A himénium redőkön és
szögletes likacsok jelzik, ráncokon helyezkedik el likacsokkal nyíló csöveket béleli tüskeszerű képződményeken
ha a himénium csöves. az alsó felszínen helyezkedik el
 SPÓRÁK ÉS TERJEDÉSÜK
egyedül hozhatnak létre önálló növeke-
A gombák által termelt spórák meg-
felelő aljzaton megtelepednek, de
billiószám kell termelődniük ahhoz, hogy
désre képes micéliumot. Az ivaros spórák-
ból néha független micélium is kiala-
csupán egyetlen termotest is kialakuljon. kulhat, de ezek általában egyesülnek egy
A spórák lehetnek ivartalanok vagy iva- másikkal, mielőtt tovább növekednének.
rosak. Az ivartalan spórák (konídiumok)
A SPÓRÁK TERJEDÉSÉNEK MÓDJAI
A spórák passzívan vagy aktívan szóródhatnak szét. A passzív szét-
terjedésben az állatok, a s/.él vagy a víz segíthet; aktív terjedésről akkor
beszélünk, ha az érett termőtest speciális működése révén kilövellj vagy
szétszórja a spórákat.

KILÖVELLÉSSEL ÁLLATOK KÖZVETÍTÉSÉVEL SZÉL ÉS VÍZ ÁLTAL

Tömlősgombák érett aszkuszai - pl. ez A ragadós masszába ágyazott spórákat Amikor esőcsepp hull a pöfeteg - pl.
a Xylaria - a spóráikat képesek bizonyos - pl. e Phallus fajét - megeszik a rovarok. a Lycoperdon - termőtestére, az össze-
távolságra kilövellni apró termőtestük Egyes spórák a rovarokra ragadnak és húzódik, kipréseli a spóráit, melyeket
nyílásain keresztül. messzire elszállítódnak. aztán felkap a szél.

SPÓRALENYOMAT
A gomba nemzetségek
azonosításánál fontos a spóraszín
ismerete. A lemezek színe gyakran
eltér a spórák színétől. Pontos
színüket spóralenyomat készítésével
ismerhetjük meg. A lemezes
gombák spóralenyomata nemcsak
a színről, de a lemezek távolságáról
is árulkodik. Spóralenyomat
készítése igen egyszerű: a friss
gomba kalapját levágva borítsuk
le egy papírra. Világos színű
spóra vizsgálatához fekete papírt,
ismeretlen színűhöz egyik 1 A KALAP LEFEDÉSE

A tönköt levágva a kalapot

2 A KALAP FELEMELÉSE

Az üvegedényt majd a kalapot

részén fekete, másik részén fehér
lemezeivel lefelé helyezzük a papírra.
papírt használjunk.
A tetejére cseppentett víz szolgáltatja
a szükséges nedvességet. Üvegpohárral
vagy tálkával letakarva hagyjuk úgy
néhány órát vagy egy éjszakát.
felemelve láthatóvá válik a spóra-
lenyomat. Ha a lenyomat vastagabb,
könnyebb pontosan meghatározni
a spóra színét. A spóralenyomatot
természetes fénynél kell megvizsgálni.
 SPÓRASZÍN
Egy nemzetséghez tartozó
gombafajok spóralenyomata közel
azonos színű, az együvé tartozó
példányokat spóraszínük alapján is
fel lehet ismerni. Pl. minden Agaricus
faj spóraszíne sötétbarna árnyalatú.
Egyes nemzetségekben, - pl.
RÓZSASZÍN-VÖRÖS OKKERSÁRGA-AGY AGSZI'NŰ FEKETE
Russula - a hasonló fajok elkülö-
nítésére is alkalmas. A spórale-
nyomatok általában fekete, fehér,
sárgásfehér, vörös- vagy bíbor-
színűek, vagy barna ámyalatúak,
'kivéve a zöld spórájú
Chlorophyllum molyhdilest
(1. 166. old.).

FEHÉR-SÁRGÁSFEHÉR BÍBORSZÍNÚ-BARNA ROZSDABARNA

A SPÓRA ALAKJA ÉS MÉRETE szemlencse, beépített

A spóra alakja és színe rendkívül • mikrométerrel ^ MIKROSZKÓP
fontos a fajok pontos azonosításakor. A spórák alakjának és
A spórák többségének mérete nem éri méretének vizsgálatához
el a 20 µm-t (0,02 mm) és sokuk tárgyasztal szükséges egy jó minőségű,
de nem feltétlenül nagyon
kisebb, mint 5 µm, sőt egyesek
drága mikroszkóp. A leg-
átmérője csupán 2 µ!>!. Alakjuk megfelelőbb. ha 1000 x
változatos, függ terjedésük módjától: finombeállító nagyítást használunk, de
az aktívan kilökődő spórák csavar
már 400 x is elegendő lehel.
jellegzetesen aszimmetrikusak, míg A beépített világítás nagyon
a passzívan terjedők inkább jól használható.
szimmetrikusak. A 284-288.
oldalakon található táblázat az egyes
fajok spóráinak alakjáról, átlagos
nagyságáról színéről és egyéb
jellemzőiről tájékoztat.
• beépített
világítás 2000 X-es
- nagyítás

ENTOLOMA GANODERMA COPRINUS CONIOPHORA

CONFERENDUM
Az Entoloma fajok spórái
szögletesek.
Az E. conferendumé
csillagszerűen sokszögűek.
APPLANATUM ATRAMENTOSUS
A G. applanatum spóráinak Sok Copnnus fajhoz
felszíne érdes, egyik végük hasonlóan e faj fekete spóráin
csonka és dupla falúak. is van egy apró nyílás,
a csírapórus, amin keresztül
a hifa kicsírázik.
PUTEANA
A C. puteana ellipszis
alakú spórái sima fel-
színűek és sárgásbarnák.
 A GOMBÁK ÉLETMÓDJA

A mikor a gomba megtelepszik és micéliumot képez,

folyamatos növekedését és fennmaradását valamilyen módon
biztosítania kell. A különféle gombák más-más túlélési stratégiát
< A GAZDANOVENY
Egyetlen fa különféle
gombáknak nyújt meg-
felelő életteret. Az itt
alakítottak ki. Sokuk kölcsönösen előnyös kapcsolatban él látható lucfenyővel
növényekkel, pl. fákkal alkot mikorrhizát, amely mindkét fél mikorrhizás gombák
túlélését segíti; a szaprofita vagy lebontó szervezetek holt szerves élhetnek együtt;
anyagon élnek, és lebontják azokat. Olyan gombák is vannak, avarjában a szap-
rofita fajok nőhet-
melyek elpusztítják a növényeket vagy az állatokat: ezek
nek; a nekrotrófok
a nekrotróf fajok. A gombák azzal a képességükkel, hogy elpusztíthatják,
lebontják a holt szerves anyagokat, megfelelő feltételeket majd a marad-
teremtenek más élőlények növekedéséhez. Ezzel létfontosságú ványain tovább
szerepet töltenek be a környezet ökológiai egyensúlyában. fejlődhetnek.

MIKORRHIZÁS
A mikorrhiza a növény és a gom-
ba között létrejött kölcsönösen a gazdanövény egy
előnyös kapcsolat (szimbiózis), lucfenyő
melyben a növény szerves
anyagokat ad a gombának, míg
a gomba segíti gazdája víz- és
ásványianyag-felvételét.
Mikorrhizás kapcsolat úgy alakul
ki, hogy egyes gombafajok
(számos lemezesgomba és
a tinóruk zöme) Ilifái behatolnak a gomba partner
az élő gazdanövény gyökereibe. a légyölő galóca

KÜLÖNLEGES
KAPCSOLAT •
Az Amanita muscaria (146. old.)
termőtestei annak a lucfenyőnek a
közelében nőnek, amellyel hifái
mikorrhizát képeznek.
Más fafajok, pl. a bükk és a tölgy • i villás csúcs
is alkotnak mikorrhizát
gombákkal.

A TALAJBAN • kéttűs fenyő

gyökere •
A mikorrhizás kapcsolat kiala-
kulása során a hifák szövedéke, a világos színű,
a micélium köpenyszerüen körül- villásan elágazó
veszi áfák vékonyabb gyökereit és micéliumköpeny
a kéttűs fenyők
hálózatot képeznek a gyökér külső mikorrhizájára
sejtjei között. jellemző •
Az anyagok bonyolult kémiai
mechanizmussal cserélődnek
ki a két fél között.
SZAPROTRÓF termőtest
A szaprotróf gombák környezetükbe
kibocsátott enzimeik segítségével
lebontják a holt szerves anyagokat a
gombák maradványaitól kezdve
az állati tetemekig. Egyes szaprotróf
fajok, pl. a Strobilurus esculentus
(jobbra) csak egyféle aljzaton, jelen
esetben az lucfenyő tobozán él meg.
aljzatként a lucfenyő
Más fajok többféle szerves anyagot
toboza szolgál
képesek hasznosítani. Léteznek
olyan gombák is, melyek az élő
növényekben passzívan jelen
• STROBILURUS ESCULENTUS (133. old.)
vannak és ugrásra készen várják,
Specializálódott szaprotróf gomba: csak a lehullott
mikor pusztul el gazdájuk,
amikor is növekedésnek indulnak. lucfenyő tobozokat bontja le. Miután az aljzatból
a szükséges anyagokat megszerezte, termőtestet fejleszt.

NEKROTROF
A nekrotróf gombák élő
növényeken élősködnek és gyakran
elpusztítják azokat. Némelyek úgy • lucfenyő tuskó
ölik meg gazdájukat, hogy hifáik
vagy az általuk termelt különleges,
élesztőszerű-sejtek gátolják vagy
tönkreteszik a növény víz- és
ásványianyag-szállítását; mások
mérgeket termelnek. Miután termőtest
a gazdanövényt elpusztították,
a nekrotróf fajok szaprotróf
gombaként viselkednek (lásd. fönt),
lebontják az aljzatul szolgáló
növény szervezetét. A nekrotróf
A HETEROBASIDION ANNOSUM (222. old.)
gombák közé tartoznak pl. a Fomes
Ez a gombafaj hatalmas károkat okoz a lucfenyő
fomentarius (219. old.) és az
ültetvényekben, miközben fáról fára terjed gyöke-
Armillaria fajok (42 és 80. old.).
reiken keresztül. A fák pusztulása után a gomba
lebontja anyagaikat és termőtestet fejleszt.

PARAZITA
A mikorrhizás (gyökérkapcsolt)
gombákhoz hasonlóan, a parazita
gombák (pl. rozsdagombák,
üszöggombák) is élő gazdaszer-
vezeten fejlődnek. Ebből a kapcso- hasítékszerű nyílás
latból azonban a növénynek semmi • a termőtesten
haszna nem származik. A gomba
különleges hifákat bocsát a gazda-
növény sejtjeibe, melyeken
keresztül a gazda tápanyagai
visszajutnak a gombába. Habár
• fertőzött fenyőtű
a növényt nem pusztítja el a
gomba, gátolhatja annak élet-
folyamatait, fejlődését. A spórák • LOPHODERMIUM P1CEAE
beszennyezhetik a magokat és már Ez a tömlősgomba fekete foltokat okoz a kéttűs
a növénnyel együtt csíráznak ki. fenyők levelein. Más Lophodermium fajok
levélhullást idéznek elő fenyőkön és más fákon.
 G O M B Á K TERMŐHELYEI

G ombák világszerte előfordulnak, de kontinensre, vagy annak csupán kis terü-

könyvünkben csak az északi mérsé- letére korlátozódik. A gombafajok több-
kelt öv fajaival foglalkozunk. Közülük ségének különleges környezeti igényei
egyesek széles körben elterjedtek, meg- vannak, ezért fontos a főbb termőhely tí-
találhatók E-Amerikában, Európában és pusok és a növények ismerete, melyeken
Ázsiában; mások előfordulása egyetlen a gombák élnek.

ERDŐK
A különféle erdőtípusok változatos gomba-
világnak adnak otthont. A meszes talajú, kőri-
ses társulásokban a mikorrhizát nem képező
fajok a gyakoriak, pl. az őzlábgombák. A
gyökérkapcsolt gombák nagy része - tinóruk,
galambgombák - savanyú talajon, pl. bükkel
vagy nyírrel él együtt. Ásványokban dús
helyen, pl. utak vagy árkok mentén a kisebb
szervesanyag-igényű őzlábgombák és
a porhanyósgombák telepednek meg.

A. FENYVES
Számos tinóru fajnak-pl. a Suillus
bovinusrtöA' (200. old.) és a galamb-
gombáknak (120-129. old.) - nyújtanak
otthont a homokos talajú fenyőerdők.
Nedves, mohás talajú fenyvesek szintén • SUILLUS
gazdag gombatermő helyek. BOVINUS

TÖLGYES
Mikorrhizás és szaprotróf gombák - pl.
a májgomba - egyaránt előfordulnak
tölgyfákon. E fajok közül némelyek
a szelídgesztenyén is
megtalálhatók.
M FISTULINA
HEPATICA

FENYŐK
A fenyők életében fontos szerepe
van a gombákkal létesített mikorr-
hizás kapcsolatnak. Számos gom-
bafaj csak egy fenyőfaj vagy bizo-
nyos típusú fenyő alatt található
meg, ezért pontos azonosítá-
sukhoz szükséges a gazdanövény
ismerete is. Itt fontosabb
csoportjaikat mutatjuk be. VÖRÖSFENYŐ ( L A R I X ) LUCFENYŐ (P/CEA) K É T T Ű S F E N Y Ő K <PRNVS)
MEZŐK, RÉTEK
A füves termőhelyek a főként
monokultúrában művelt mezők-
től a gyakrabban vagy ritkábban
trágyázott és a természetközeli
legelőkig, kaszálókig igen válto-
zatosak lehetnek. Az ilyen helye-
ken termő gombák füvekkel vagy
más növényekkel élhetnek együtt
a gyepben, de lehetnek trágya-
lakók is, melyek a legeltetett
állatok ürülékén telepednek meg.
A talaj összetétele is nagyon
fontos; egyes fajok a savanyú,
mások a semleges vagy meszes
talajú réteket kedvelik.

•
TRÁGYÁZOTT LEGELŐ
Jellegzetes legelő, legelésző állatokkal,
kis fajszámú, túlnyomóan füvekből álló
növényzettel. Sok trágyakedvelő csiperke-
tintagomba- és trágyagomba fajnak
nyújt termőhelyet.

A AGARICUS
CAMPESTRIS

< TERMÉSZETES RÉT

Növény- és gombafajokban gazdag, füves
terület. Leggyakoribb gombái a pöfetegek,
döggombák és a nedűgombák közül kerülnek
ki, melyek nem élnek meg a trágyázott
legelőkön, mivel nem versenyképesek a magas
tápanyagszintet kedvelő fajokkal szemben.

-4 HYGROCYBE
PUNICEA

L O M B O S FÁK
Az itt bemutatott lombos
fák és a gombák között ,
gyakran jön létre mikorr-
hizás kapcsolat. Ezeken
kívül még számos lombos
fa faj létezik - pl. kőris,
szil, juhar - melyek
ritkábban ugyan, de
együtt élnek gombákkal. NYÍR ( B E T U I A ) BÜKK IFAGUS) TÖLGY (QVERCVS)
 A GOMBÁK GYŰJTÉSE

A gombagyűjtés során a termőhelyen mindig

hagyjunk ott néhány példányt megérni.
A gombák hulladékát dobjuk a komposztra vagy
vigyük vissza az erdőbe. Az étkezési céllal szedett
gombákat ellenőrizzük, hogy kukacosak-e?

FELSZERELÉS
Az éles kés, a kosár és a rekeszes gyűjtődoboz a
gombászás fontos kellékei. A csipesz j ó szolgálatot
tesz. a z apró példányok kézbevételekor, a kézi nagyító
pedig a finomabb jellegzetességek vizsgálatánál.
A fényképezőgép és a jegyzetfüzet a lelet
LAPOS KOSÁR
dokumentálásához kell.

KÉZI
NAGYÍTÓ

REKESZES FÉNYKÉPEZŐGÉP JEGYZETFÜZET

GYŰJTŐDOBOZ TELEOBJEKTÍVVEL ÉS CERUZA

HOGYAN
FONTOS TULAJDONSÁGOK
GYŰJTSÜNK?
A gombák többsége késsel • SZÍNVÁLTOZÁS A g o m b á t k ö -

gyűjthető, de metszőollót römmel megkaparva ellenőriz-

vagy kis kézi fűrészt kell
használni az ágakon vagy
fadarabokon növő fajok sze-
déséhez. A leszedett gombát
fedett tárolóedényben tartsuk.
A tárolóedény kinyitásakor
szippantsunk egyet a gomba
jellegzetes szagának megálla-
pítása végett! A mérgező vagy
veszélyeztetett fajok szedését
kerüljük, ezért igyekezzünk a
példányokat leszedésük előtt
meghatározni!
A GOMBA LEVÁGÁSA
Gombaszedéskor a tönk tövét éles késsel
vágjuk keresztül. A termőtesteket ne
fogdossuk szükségtelenül, mivel
az sérüléseket okoz és tönkreteheti
az azonosításhoz szükséges
jellegzetességeket.
zük, hogy változik-e a színe.
• SZERKEZET A húst u j j a i n k
között megdörzsölve vizsgáljuk
meg a szerkezetét.
• SZAG Szagoljuk meg, hogy
van-e jellegzetes illata.
• íz Csak apró darabot ízleljünk
meg és utána köpjük ki.
• KÉMIAI TESZTEK Gombász
társaságok vagy gomba-
vizsgálók kémiai tesztekkel is
segíthetnek a fajok pontos
azonosításában.
M É R E T E K ÉS A M É R É S az eleje és a lapadási a konzol teteje és alja közti
• hely közti távolság távolság •
A különböző típusú gombák
szabványos méreteit mutatjuk
be ezeken az ábrákon. Bár
a gombák mérete változó és
eléggé sokat nőnek amíg meg-
érnek, méreteik azért segíthet-
A KONZOL
nek az azonosításban. A fajok • a két leg- VASTAGSÁGA
messzebb fekvő
leírásánál szereplő adatok átlagos oldal távolsága
méretű, kifejlett példányra A KONZOL HOSSZA
ÉS SZÉLESSÉGE
vonatkoznak.

a kalap leg- a kalap csúcsa

szélesebb és pereme közti
A kalap "
• része * távolság
aljáig mérjük

T Ö N K SZÉLESSÉGE

T Ö N K MAGASSÁGA Í

a bázis szélessége •

A KALAP ÁTMÉRŐJE 0 A KALAP MAGASSÁGA L

AMANITA AMANITA
PANTHERINA 149. old. RUBESCENS 147. old.

RVSSULA RUSSVLA AGARICUS AGARICIS

MAIRE1129. old. XERAMPELINA 127. old. XANTHODERMA 159. old. ARVENS1S 15S. old.
 HATÁROZÓKULCS

A következő oldalakon szereplő hatá-

rozókulcs segítségével megállapít-
ható, hogy a gomba termőteste melyik
VAN A GOMBÁNAK KALAPJA ÉS TÖNKJE?

jellegzetes típushoz tartozik és ott a faj

IGEN
leírása is szerepel. Miután válaszoltunk
a jobb oldali kérdésre, kövessük az utasítást LÁSD LENT •

és az ábrák szerinti oldalszámot. Ha bárhol

megakadnánk, ismételjük meg még egyszer. NINCS
Fontos! Soha ne együnk olyan gombát, amit
L Á S D 26. O L D A L T > •
nem határoztunk meg abszolút pontosan!

KALAPOS GOMBÁK: FŐ TÍPUSOK

Vizsgáljuk meg a kalapot, majd válasszuk ki az
ábrák közül a leghasonlóbbat. Ha a kalap alsó
oldala lemezes, döntsük el, vajon a lemezek
lefutók, felkanyarodók, tönkhöz nőttek vagy sza-
badon állók: így eljutunk a hasonló ábrához és egy
oldalszámhoz. Ha a kalap alatt likacsok vagy tüs-
kék vannak (1.15. old.) válasszuk ki az annak meg-
felelő képet. Ellenőrizzük, hogy a tönk központi
helyzetű vagy sem. A vizsgált példány alakja és
színe minden bizonnyal eltér az alábbi példáktól.

Lefutó lemezekkel Felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezekkel Szabadon álló lemezekkel
LÁSD 2 5 . OLD. LÁSD 2 5 . OLD LÁSD 2 5 . OLD.

Oldalt álló tönkkel Csöves termőrétegű gombák Méhsejt-, agy- vagy Tüskés termőrétegű gombák
LÁSD 1 7 8 . OLD. LÁSD 2 5 . OLD. nyereg alakú kalap LÁSD 2 3 4 . OLD.
LÁSD 2 0 7 . OLD.
 KALAPOS GOMBÁK: EGYÉB JELLEGZETESSÉGEK

Könyvünkben a lemezes vagy csöves termőrétegű lapozzunk a megadott oldalra. Ellenőrzésképpen egy
kalapos gombákat a lent látható módon tovább másik termőtesttel ismételjük meg az eljárást, hogy
csoportosítottuk. Válasszuk ki a meghatározni kívánt ugyanahhoz a csoporthoz jutunk-e el. A spóra színe
gombához legjobban hasonlító ábrát és leírást, majd és mérete segítheti a pontos azonosítást.

LEFUTÓ LEMEZEK

Tölcsér alakú, Domború kalapú, Törékeny húsú,

rostos húsú rostos húsú tejnedvet eresztő
LÁSD 2 8 . OLD. LÁSD 3 7 . OLD. LÁSD 4 3 . OLD.

FELKANYARODÓ VAGY TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK

Húsos gombák, Pókhálószerű burok- Gallérral vagy Szálas kalappal

burokmaradvány maradványokkal gallérzónával és sötét spórákkal
nélkül LÁSD 6 9 . OLD. LÁSD 7 8 . OLD. LÁSD 9 8 . OLD.
LÁSD 5 6 . OLD.

Közepes méretű, sima Törékeny hússal Apró gombák, Apró gombák,

kalapú gombák LÁSD 1 2 0 . OLD. sima kalappal díszített kalappal
LÁSD 1 0 3 . OLD. LÁSD 1 3 2 . OLD. LÁSD 1 4 2 . OLD.

SZABADON ÁLLÓ LEMEZEK CSÖVES

Húsos gombák, Galléros vagy

bocskorral vagy burok- gallérzónás
maradványokkal gombák
LÁSD 1 4 5 . OLD. LÁSD 1 5 6 . OLD. Rugalmas húsú gombák
LÁSD 1 8 4 . OLD.

Gyűrűben össze-
nőtt lemezű
gombák
LÁSD 1 7 7 . OLD. Szívós húsú
Gallér és bocskor Tintagombák gombák
nélküli gombák LÁSD 1 7 4 . OLD. .ÁSD 2 0 2 . OLD.
LÁSD 1 7 1 . OLD.
 EGYÉB GOMBÁK: FŐ TÍPUSOK

A határozókulcsnak ez a része tartalmazza azokat hasonlítsuk össze az ábrákkal és válasszuk ki

a fajokat, melyek termőteste nem különül tönkre
és kalapra és nincs hagyományos „gomba"
alakjuk. Azonosításukhoz elsőként az alakjukat
és kinézetüket kell megvizsgálni, majd egyéb
tulajdonságaik, pl. szerkezetük és termőhelyük
(1.27. old.) következnek. Az ismeretlen faj alakját
a leghasonlóbbat; vegyük figyelembe a 27. olda-
lon látható változatokat is. Nem biztos, hogy a
keresett gomba pontosan megegyezik az itt látható
példákkal, ezért lapozzunk a megadott oldalakra,
ahol meggyőződhetünk a kérdéses csoport alak és
méretbeli sajátságairól.

Konzol- vagy kéregszerű gombák Kalap, tönk nélkül Bunkó alakú gombák
LÁSD 2 7 . OLD. LÁSD 1 7 8 . OLD. LÁSD 2 7 . OLD.

Agancs- és korallszerű gombák

LÁSD 2 4 8 . OLD.
Agancs- és korallszerű Gömbölyű Körte- vagy mozsártörő Csésze- vagy korong
gombák tüskékkel termőtestű gombák alakú gombák alakú gombák
LÁSD 2 3 9 . OLD. LÁSD 2 7 . OLD. LÁSD 2 6 0 . OLD. LÁSD 2 7 . OLD.

Trombita alakú gombák Csillag alakú gombák Rácsos gombák Fül- vagy agyszerű gombák
LÁSD 2 7 5 . OLD. LÁSD 2 7 7 . OLD. LÁSD 2 7 7 . OLD. LÁSD 2 8 1 . OLD.
 EGYÉB GOMBÁK: TOVÁBBI JELLEGZETESSÉGEK
A változatos alakú és tulajdonságú gombák
fejezetei további részekre tagolódnak. Az alábbi
képek segítségével a könyv azon részeibe
juthatunk el, ahol a nem kalapos gombákat
mutatjuk be. Válasszuk ki a leghasonlóbb
gombát, majd lapozzunk a megadott oldalra.
Kézi nagyítóval ellenőrizhetjük, hogy
a termőtest alsó oldala sima vagy sok száz
apró likacs van rajta. Az ábrák itt nem
méretarányosak!

KONZOL- VAGY KÉREGSZERŰ GOMBÁK

Csöves termőréteggel Ráncos- vagy sima termőréteggel Bőrszerű, lapos- vagy kéregszerű gombák
LÁSD211.0LD. L Á S D 2 2 8 . OLD. L Á S D 2 3 2 . OLD.

BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK

Sima vagy szőrös Szemcsés vagy poros Szömörcsög-

felszínű gombák felszínű gombák gombák
LÁSD 2 4 0 . OLD. LÁSD 2 4 4 . OLD. LÁSD 2 4 6 . OLD.

GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTŰ GOMBÁK CSÉSZE- VAGY KORONG ALAKÚ GOMBÁK

Fészek vagy pohár

Talajszintben alakú gombák,
növő gombák Talajban termő gombák Gömböcske nélkül „gömböcskékkel"
LÁSD 2 5 3 . OLD. LÁSD 2 5 8 . OLD. LÁSD 2 6 4 . OLD. LÁSD 2 7 4 . OLD.
 KALAPOS GOMBÁK,
LEFUTÓ LEMEZEKKEL

kalapra és tönkre tagolódó termőtestű

A gombákat kalapos gombáknak nevezik.
Ebben a fejezetben a tönkre lefutó, lemezes
termőrétegű (lemezesgombák) kalapos gombákat a tönkrre
mélyen lefutó
és a lemezszerű, tönkön lefutó, eres lemezek
termőrétegű rókagombákat ismertetjük.

TÖLCSÉR ALAKÚ, ROSTOS HÚSÚ GOMBÁK

A fejezetnek ez a része a tölcsér alakú a galambgombákkal (1. 120-131. old.) el-
_ - — v a g y benyomott kalapú gombákat lentétben feltűnően szálakra hasadó, rostos,
mutatja be. Húsuk a törékeny, tejnedvet Rostos húsú, tölcséres gombák más, távo-
eresztő tejelőgombákkal (1. 43-55. old.) és labbi rokon családokban is előfordulnak.

Család CANTHARELLACEAE ^ Cantharellus cibarius ldény

nyár-ősz

a kalap széle
SÁRGA RÓKAGOMBA METSZET
hullámos
A kalap közepe benyomott, majd tölcsér alakú,
széle hullámos; termőrétege lemezszerűen
a kalap közepe
eres, vastag, a tönkre lefutó. Színe általában benyomott
sárga árnyalatú; a kalap világos húsa dörzsö-
lésre narancssárgára vagy vörösre változik.
Ehetőj illata kajszibarackra emlékeztet.
• sima,
• ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal merev, lefelé
(tölgy) képez mikorrhizát. Az északi mérsékelt elkeskenyedő
övben széles körben elterjedt; egyes helyeken tönk
színű,
gyakori, máshol ritkább. illatú hús
• HASONLÓ FAJOK Hygrophoropsis aurantiaca
(29. old.), de az nem képez mikorrhizát. Omphalotus
olearius (29. old.), elhalt faanyagon termő, fénylő, feltűnő színű faj.
• EGYÉB NEVEK közönséges rókagomba, csirkegomba,
nyúlgomba, nyúlica.

lefutó,
villásan
elágazó, • CANTHARELLUS SUBALBIDUS
lemezszerű Amerika ÉNy-i részének erdőségeiben
TERMŐHELY Jó vízelvezetésű, erek •— él; termőteste húsos, színe piszkosfehér
savanyú talajon tömegesen nő. vagy sárgásfehér. J(Q)|

Meret KALAP 0 3 - 1 0 cm TÖNK | 2-10 cm <-* 0,4-1,5 cm Spóraszín sárgásfehér

Érték
Család PAXILLACEAE Idény nyar-osz
Omphalotus ölearius

VILÁGÍTÓ TÖLCSÉRGOMBA világító arany-

vagy narancs-
Erősen benyomott kalapú vagy tölcsér alakú gomba. Kalapja sárga lemezek
sima, fényes, narancssárga-narancsvörös színű; merev tönkje
kissé világosabb, húsa halványsárga. Elénk narancssárga lemezei
a trópusi és szubtrópusi rokon fajokhoz hasonlóan a sötétben világítanak.
Mérgező, hányást okoz.
• ELŐFORDULÁS Elhalt vagy kiszáradó fákon, tuskókon nő; kedveli az
olajfát és a tölgyet, rajtuk fehérkorhadást okoz. A rokon fajokhoz hasonlóan,
elsősorban az északi mérsékelt öv déli részén - a medi-
terrán területeken - és a trópusokon terjedt el.
• HASONLÓ FAJOK Az ehető
Cantharellus fajok (28., 30., 275-276. old. közepesen
sűrűn álló,
mindig mikorrhizát képeznek, mélyen lefutó
termőrétegük vastag, lemezszerű ereket lemezek
alkot.
• EGYÉB NEVEK Clitocybe
tölcséres, narancs-
vhosphorea C. zizyphina. vörös vagy sárgás-
barna kalap

világos, lefelé
elkeskenyedő tönk

TERMŐHELY Mindig csoportosan

terem korhadó fákon vagy tuskókon. szálas felszínű kalap

MÉRET Spóraszín piszkosfehéri S&GISFEHER Érték Jg

KALAP 0 6 - 1 4 c m TÖNK J 5 - 1 5 c m •> > 0 , 8 - 2 c m

Család PAXILLACEAE ldén

y nyár-tél
^ Hygrophoropsis aurantiaca

NARANCSSÁRGA ÁLRÓKAGOMBA •H narancssarga vagy

A rókagombákhoz hasonló, de velük nem rokon faj. Narancssárga . V vöröses, finoman
|Bnemezes felszínű
vagy vörösessárga, nemezes felszínű kalapja domború, majd WEBÉf,; • kalap
tölcséressé válik; pereme általában begöngyölt. Húsa vékony, fehér
vagy világos narancssárga; dohszagú. Hasonló színű tönkje idővel
megfeketedik. Több változata ismert; az egyik nagyobb, kalapja
barna pikkelyes; a másik lemezei majdnem fehérek.
• ELŐFORDULÁS Tűlevelű erdők avaijában, korhadó vékony, puha,
fákon vagy fűrészporon nő. Széles körben elterjedt és gyakori faj fehér vagy
narancssárga
az északi mérsékelt övben. hús f
• HASONLÓ FAJOK Cantharellus cibarius (28. old.),
Omphalotus olearius (fönt).
• EGYÉB NEVEK Cantharellus aurantiaca., Clitocybe
a., narancsszínű tölcsérgomba, narancsvörös
tölcsérgomba, narancssárga rókagomba. ,; ^ t ó ^ ^ t ^ I ' " eléggé vékony,
üreges tönk

puha, S
lefutó világos vagy
lemezek sötét narancs-
sárga, villás,
a tönk sűrűn álló
TERMŐHELY Erdők talaján idővel lemezek
feketedik METSZET
néha tömegesen nő.

Méret KALAP 0 2 - 8 cm TÖNK t 2 - 5 cm 3 - 8 mm Spóraszín piszkosfehér-világossárga

Család CANTHARELLACEAE Cantharellus cinereus ldén
y nyár-ősz

SZÜRKE RÓKAGOMBA a termőréteg a kalap erősen

Egységesen szürke színű, jellegzetesen trombita erei villásan a kalap széle tölcséres
elágaznak • hullámos t alakú •
alakú gomba. Kalapja mélyen tölcséres,
szürkésbarna színű. A tönk szürke,
a kalap
majd öregen feketés. Az eres felszíne
termőréteg fehéresszürke, lefutó, középen
villásan elágazó. A kalap húsa finoman
vékony, először szürkésbarna, szálas •
majd feketés. A tönk húsa végig
üreges. Ehető gomba.
• ELŐFORDULÁS Az északi
mérsékelt övben elterjetd, de ritka
faj. A Cralcrellus cornucopioides-
sel (275. old.) hasonló termő-
helyeken, savanyú talajú lomberdőkben
terem, tölgy- és bükkfa alatt; mikorrhizás faj.
• HASONLÓ FAJOK C. cornucopioides
(275. old.), de az nagyobb és kalapja alatt sima
a termőréteg. A C. lulescens (275. old.)
feltűnően gyümölcs szagú.
TERMŐHELY Lombos erdőkben, talajon, csoportosan nő.

Méret KALAP 0 2 - 6 cm TÖNK | 3-8 cm «-• 0,5-0,8 cm Spóraszín

fehér

Család CANTHARELLACEAE Fa
i Cantharellus tubaeformis ldén
V ősz-tél

TÖLCSÉRES RÓKAGOMBA
Kalapja fiatalon domború, az idős gombáé tölcséres, széle szabálytalan,*
hullámos; színe szürkésbarna. A tönk krómsárga, az idős hullámos
példányokon szürkéssárga. Lemezszerű, eres termőrétege van. kalapszél
Vékony húsa keserű és erősen aromás illatú. Szürkés színe miatt
elég nehéz megtalálni, de többnyire tömegesen bukkanhatunk rá. a kalap éretten
Nagy mennyiségben gyűjthető, ehető gomba. tölcséres
• ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal is alkot
mikorrhizát; idős és fiatal lucosokban különösen
többé-kevésbé
gyakori. Az egész északi mérsékelt övben üreges tönk
elterjedt faj.
• HASONLÓ FAJOK A Cantharellus lutescens,
(275. old.), de a termőrétege nem eres.
lefutó, halványszürke,
eres termőréteg METSZET

• krómsárga, majd
szürkésbarna szürkéssárga tönk

TERMŐHELY Mohák között és savanyú ráncos, villásan el-

erdei talajon nagy tömegben terem. ágazó eres termőréteg

Spóraszín sárgásfehér Érték

KALAP 0 1-6 cm TÖNK t 3-8 cm < > 3-8 mm
 Fa) ldény
Család XRICHOLOMATACEAE Lepista flaccida nyár-tél eleje

ROZSDASÁRGA a kalapon
idővel sötétebb
TÖLCSÉRGOMBA foltok jelen-
Kalapja szélesen tölcséres, széle begöngyölt. Színe • hetnek meg
rozsdasárga, idővel sötétebb foltok jelenhetnek meg
rajta. Lemezei mélyen lefutnak a sima vagy finoman
szálas tönkre. Ehető, de nem túl ízletes gomba. a rozsdabarna
• ELŐFORDULÁS Erdőkben, lombos fák közelében kalap közepe
mélyen be-
terem. Európában elterjedt és gyakori faj; máshol nyomott \
ismeretlen.
• HASONLÓ FAJOK A Lepista fajok többségéhez
hasonlóan, ez a faj is jól elkülöníthető a Clitocybe
(31., 33-34., 39-40. old.) és a Tricholoma (59-64.,
81. old) fajoktól alkata és bibircses spórái alapján. sima,
• sima vagy finoman
A Clitocybe gibba (lent) kevésbé húsos, spórái szálas tönk
begöngyölt
világosabb színűek. A L. gilva sokkal sárgább és kalapszél •
foltos.
• EGYÉB NEVEK Clitocybe flaccida,
Lepista inversa. lefutó lemezek rostos, •
vörös-
surun alio, sárgás- barna hús
fehér vagy halvány
METSZET
vörösesbarna
lemezek

a tönk kalap-
TERMŐHELY Csoportosan vagy színű, vagy
gyűrűben nő az erdei avarban. világosabb

Méret
KALAP 0 4 - 1 2 cm TÖNK I 3 - 7 cm <-* 0,5-1 cm

FAI
Család XRICHOLOMATACEAE Clitocybe gibba Idény r[y.-r végc-kcső ősz

SEREGES TÖLCSÉRGOMBA
Halvány okkersárga, bőrsárga vagy rózsaszínes árnyalatú kalap-
jának közepe határozottan benyomott, de néha megmarad benne
egy kis púp. A kalapszél gyakran jellegzetesen rovátkolt. A tönk
sima • rózsás
sima és világosabb, mint a kalap. A mélyen lefutó lemezek fehé- árnyalatú, okker-
felszínű
resek. Ehető, de fogyasztása nem ajánlott, mivel könnyen • kalap sárga kalap
összetéveszthető a nemzetség más fajaival (1. hasonló fajok).
• ELŐFORDULÁS Széles körben elterjedt az erdős
vidékeken az alföldektől a magashegységekig. Az északi
mérsékelt övben mindenütt gyakori.
mélyen le-
• HASONLÓ FAJOK Lepista flaccida (fent). Az L. gilva
futó lemezek
húsosabb és világosabb színű, kalapjának széle foltos.
• EGYÉB NEVEK C. infundibuliformis, közönséges • fehéres,
tölcsérgomba. tönk .

az avar rátapad \
a tönk aljára
puha, fehér,
• sűrűn álló, gyümölcs
TERMŐHELY Erdei avarban halvány színű illatú hús
seregesen terem. lemezek

Méret KALAP 0 3 - 8 cm TÖNK t 2,5-6 cm <-> 0,5-1 cm

 Fa ldény
Család TRICHOLOMATACEAE ' Pseudoclitocybe cyathiformis ősz vége-tél eleje

KÁVÉBARNA ÁLTÖLCSÉRGOMBA mélyen

Nagyon jellegzetes faj; kalapja mélyen tölcséres, sötét színű, tönkje lefutó
lemezek
hosszú. A kalap sötét szürkésbarna színe megszárítva szürkés
okkersárgára változik; széle begöngyölt. Húsa aromás és jóízű; habár
ehető, fogyasztása nem ajánlott. A Pseudoclitocybe nemzetség abban sima, mélyen
- tölcséres kalap
tér el a Clitocybe nemzetségtől, hogy spóráik jód hatására kékre
színeződnek (amiloid reakció).
• ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban és sövények
mentén, avarban és magas fű között vagy korhadt
fatönkön él. Az északi mérsékelt övben széles körben
begöngyölt
elterjedt, eléggé gyakori faj. kalapszél
• HASONLO FAJOK A többi Pseudoclitocybe
a sotet
faj kisebb és világosabb színű és többnyire szürkésbarna
nyíltabb termőhelyeken nőnek. Az Omphalina kalap szárazon hosszanti
fajok (36. old) kisebbek. világos, szürkés barázdák
okkersárgára a tönkön
• EGYÉB NEVEK Clitocybe cyathiformis,
változik
kávébarna tölcsérgomba.

METSZET

hengeres
idővel vagy bunkós
világosbarnára tönk
TERMŐHELY Sokféle termőhelyen változó, meglehetősen
sűrűn álló, szürkés-
megél, egyesével vagy csoportosan nő.
sárga lemezek
Méret KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK t 6 - 1 0 cm «-> 0,5-1 cm Spóraszín sárgásfehér-fehér

Család TRICHOLOMATACEAE Leucopaxillus giganteus nyár vege-osz

ÓRIÁS CÖLÖPPERESZKE a kalap széle

fiatalon be- a hatalmas, tölcséres sárgásfehér,
A faj jellegzetessége, a fiatalon lapos, hatalmas
göngyölt, később kalap átmérője 40 cm sűrűn álló, lefutó
tölcséres kalap. A kalap, a lemezek, a hús és az hasadozó « is lehet lemezek
aránylag rövid, cölöpszerű tönk piszkosfehér
vagy sárgásfehér színű. Spórái jód tartalmú
reagens hatására kékre színeződnek (amiloid
reakció), ami minden Leucopaxillus
fajra jellemző. Ehető, de
a piszkosfehér
gyomorrontást okozhat. vagy sárgásfehér
• ELŐFORDULÁS Olyan kalap világos
micéliumból fejlődik, amely barnára érik
több száz éves is lehet. Termőtestei
réteken, parkokban és erdei tisztásokon
fejlődnek. Európa-szerte el- a rövid tönk
terjedt; máshol alig ismert. eltűnik a
• HASONLÓ FAJOK fűben
A Clitocybe geotropa (33. old), melynek
hosszabb és karcsúbb a tönkje.
• EGYÉB NEVEK Clitocybe
gigantea, Aspropaxillus
giganteus, hatalmas tölcsér- TERMŐHELY Hatalmas boszorkánykörökben
gomba, óriás álpereszke nő tápanyagban gazdag réteken.

Méret KALAP 0 12-40 cm Spóraszín Érték

TÖNK | 4 - 8 cm «-• 2 - 4 cm fehéressárga
Család TRICHOLOMATACEAE Idény
Clitocybe geotropa ősz-tél eleje

ÓRIÁS TÖLCSÉRGOMBA ^
A húsos, tölcséres kalap közepe mindig púpos. Tönkje
hosszú, színe okkersárga. A többi nehezen azonosítható
Clitocybe fajtól eltérően boszorkánykörben nő, ezért ezt
az ehető gombát könnyű meghatározni.
• ELŐFORDULÁS Elsősorban erdei faj. Ritkás lomberdőkben,
erdei tisztásokon és legelőkön terem, de egyes változatai fenyő-
erdőkben is jól érzik magukat. A hideg tájak kivételével Európa- világos
szerte elterjedt gomba; egyéb előfordulása kevéssé ismert. okker sárga,
• HASONLÓ F A J O K A Lepista nebularis (40. old.) többnyire tölcséres
azonos erdei termőhelyen fordul elő, de szürkébb és kalapja inkább kalap
domború, majd lapos, ritkán tölcséres. A Leucopaxillus giganteus
(32. old.) tönkje rövidebb és főként tápdús réteken terem.

a tönk alja
fehéren
• nemezes

központi púp •

lefutó, * többé-kevésbé
sárgásfehér hengeres tönk • a világos-
lemezek
barna tönk
hosszabb
a kalap
szélességénél

a lemezek S
sűrűn állnak
merev, •
fehér hús

METSZET

• a tönk bázisa TERMŐHELY Erdei avarban

kissé gyökeres
boszorkánykörben terem.

Méret Spóraszín fehér Érték

KALAP 0 5 - 2 0 cm TÖNK t 8 - 2 0 cm «-• 1 - 3 cm
Család TRICHOLOMATACEAE ldén
^ Clitocybe metachroa * ősz-tél

PLROSLÁBÚ TÖLCSÉRGOMBA a kalap széle

f vékony, bordás METSZET
A nemzetség számos kis termetű fajához hasonlóan, /
ezt a világos szürkésbarna gombát is nehéz felismerni. ç
Valószínűleg alig érezhető szaga a legjellegzetesebb
tulajdonsága, amely nem hasonlít a Clitocybe fajok gyakori
lefutó, szürkés- •
lisztes illatára. Kalapja lapos vagy mélyen benyomott, idővel fehér lemezek
megszárad; közepe sötétebb marad, a széle bordásodik.
• ELŐFORDULÁS Erdei avarban terem, lombos- és tűlevelű
a tönk általá- <
fák alatt. Európa-szerte elterjedt, de magyarországi előfordulása ban üreges
nem ismert.
• HASONLÓ FAJOK Az erősen lisztszagú és ízű
Clitocybe vibecina. gyenge illatú,
fehér hús
a sima tönk tövét
vastag, nemezes
micélium fedi

a kalap kiszáradva
TERMŐHELY Sovány vagy kevéssé világosabb barna sűrűn álló
termékeny talajokon tömegesen nő. lemezek

Méret Spóraszín piszkosfehér

KALAP 0 2,5-6 cm TÖNK $ 3 - 6 cm <-• 3 - 7 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Clitocybe dealbata nyár-ősz

M E Z E I TÖLCSÉRGOMBA a kalap vékony és

felszíne idővel a kalap felszínén
Ezt az erősen mérgező gombát néha két fajként * berepedezik körkörösen sötét
írják le: a barna színű változatot C. rivulo-
• foltok sorakoznak
sa, a fehéres színűt C. dealbata néven
említik. (A két taxon rendszertani el-
határolása bizonytalan és vitatott.)
A domború, majd tölcsér alakú kalap felszíne
lisztes bevonatú, gyakran gyűrűsen rendeződött
sötét foltok vannak rajta; száradáskor berepedezik
-• a tönk
és egyenletesen kivilágosodik. A tönk piszkosfehér piszkosfehér-
vagy világosbarna. Húsa sárgásfehér, lisztszagú és világosbarna,
lisztízű. Erősen mérgező gomba. lefelé
vékonyodik
• ELŐFORDULÁS Füves területeken (városi
parkokban, sportpályákon is), legelőkön terem;
gyakran található együtt az ehető Marasmius
oreadesA (117. old.), amely ritkán álló, tönkhöz
nőtt lemezeivel különbözik. Az egész északi
mérsékelt övben elterjedt faj.
a kalap lisztes
• bevonatú

» fehér vagy
TERMŐHELY Fű között, világosszürke, kissé
lefutó lemezek
boszorkánygyűrűben nő.

KALAP 0 3 - 6 cm
 Faj Idény
PAXILLACEAE Paxillus involutus nyár-ősz

BEGÖNGYÖLTSZÉLŰ
CÖLÖPGOMBA
Gyakori, mérgező gomba; sárgától vörösesbarnáig terjedő színű,
erősen begöngyölt, rovátkolt szélű, kissé benyomott közepű lefutó, puha,
kalapjáról eléggé könnyen felismerhető. Sűrűn álló, lefutó, villá- könnyen leváló
san elágazó, puha, sárga lemezei nyomásra megbarnulnak, köny- lemezek
nyen leválnak a húsról. A rövid, hengeres vagy lefelé vastagodó halványsárga vagy
tönk színe hasonló a kalapéhoz; húsa halványsárga vagy világosbarna hús
világosbarna, a vágásfelszínen sötétedik.
• ELŐFORDULÁS Erdei faj -
azonban kertekben, parkokban is
megtalálható - , lombos- és fenyő-
fákkal is képez mikorrhizát.
Az északi mérsékelt övben széles
körben elteijedt, gyakori gomba. • nemezes vagy
• HASONLÓ FÁJOK A Paxillus sima, sárgás
filamentosus, pereme kevésbé be- vagy vörös-
barna kalap
göngyölt, húsa sárga és égerfák
alatt terem. nemezes tönk

TERMŐHELY Fák alatt, csopor- finoman rovátkolt, •

tosan, gyűrűben vagy egyesével nő. begöngyölt kalapszél

Méret KALAP 0 6-15 cm TÖNK | 4 - 8 cm <-> 1 - 2 c Spóraszín rozsdabama

Faj Lentinus tigrinus Idény

POLYPORACEAE

a vastag, pók-
NYÁR-FAGOMBA tölcséres, hálószerű burok
piszkosfehér fűrészes élű a lemezekre
Fiatalon domború, majd lapos, végül tölcséres, kalap lemezek ragadhat
piszkosfehér kalapján sötétbarna pikkelyek vannak,
széle begöngyölt; tönkje szintén piszkosfehér, sötét
pikkelyei sávokba rendeződtek. Tönkre futó, sűrűn
álló, keskeny lemezei is piszkosfehér színűek. Néha
a részleges burok felnyílás után a lemezekre tapad,
ezért a gomba penészesnek tűnik.
• ELŐFORDULÁS Ártéri begöngyölt
erdőkben lombos fákon terem; kalapszél •
fehérkorhadást okoz. Európában
és E-Amerikában széles körben
elterjedt, gyakori faj.
sávosán •
• HASONLÓ FAJOK A Lentinus rendeződött
lepideus, de az egyesével vagy pikkelyek
kis csoportokban nő; fenyőkön a piszkosfehér
tönkön
okoz barnakorhadást.
• EGYÉB NEVEK Panus tigrinus,
közönséges nyárfa-gomba, mert egykor TERMŐHELY Csoportosan terem idős ágakon vagy
adtak neki ilyen, rosszul képzett nevet is! tuskókon; főként nyárfán és fűzfán nő, víz közelében.

Méret
KALAP 0 1-10 cm TÖNK t 1,5-7,5 cm « 0,5-1 cm s
P ó r a s z í n fehér Érték
 FA ldé
Család TRICHOLOMATACEAE ' Omphalina umbellifera " y tavasz-késő ősz

RÁNCOS BÉKAGOMBA a kalap sugarainak

lefutása a lemeze-
Kis termetű faj; sárgásbarna kalapjának közepe be- kével azonos
nyomott, felszíne sugarasan szálas, a lemezek le- a kalap
futásának megfelelően. A vékony tönk sima, sárgás- vékony, gyenge, közepe be
barna, felső része kékesszürke árnyalatú. Húsa . sima tönk nyomott
nagyon vékony, piszkosfehér vagy okkersárga színű.
• ELŐFORDULÁS A zuzmókhoz hasonlóan,
moszatokkal él szimbiózisban. Az algák által tőzegmohába
termelt fotoszintetikus energia segítségével olyan ágyazódott alga-
szélsőséges termőhelyeken is megél, mint a gomba szimbionta sejtek
savanyú lápok és fenyérek; savanyú talajú
erdőkben is előfordul. Tőzegen vagy tőzegmoha halvány, sárgásfehér lemezek <m
között is megtalálható, gyakran nagy tengerszint
feletti magasságokban, felföldeken. Az északi
félteke hidegebb területein terjedt el.
• HASONLÓ FAJOK A hasonló termő-
helyeken élő 0. sphagnicola és 0. oniscus
szürkébb színűek és ritkábbak. távol álló, TERMŐHELY Egyesével nő vagy
• EGYÉB NEVEK 0. ericetorum. lefutó lemezek néhány példány terem egy helyen.

Méret KALAP 0 0,5-1,5 cm Spóraszín fehér

TÖNK J 1 - 2 cm <->• 1 - 2 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Rickenella fibula ldé

"V nyár-ősz

M O H A KÍGYÓGOMBA
Apró, narancssárga vagy világossárga színű faj; félgömb alakú kalapjának
közepe benyomott, felszíne sugarasan szálas; szárazon kifakul. A tönk
hosszú és vékony, a lemezek mélyen lefutók. Kézi nagyítóval a termőtest
körül finom szőrök láthatók. Ez a faj és a Rickenella setipes (jobbra a kis
képen) a nemzetség két leggyakoribb gombája. A Rickenella fajokat
a Mycena, Omphalina és a Gerronema nemzetségbe is szokták sorolni.
• ELŐFORDULÁS Füves területeken mohák parazitája; mohos
erdőkben, erdőszéleken, lápokban terem. Az északi mérsékelt övben
széles körben elterjedt faj.
• EGYÉB NEVEK Mycena fibula, Omphalina fibula.
• RICKENELLA SETIPES
Világosszürke vagy szürkésbarna
mélyedés a félgömb narancs- faj; a kalap közepe (a köldök)
alakú kalap közepén sárga vagy majdnem fekete. A tönk felső része
sárga kalap sötét ibolyakék árnyalatú. | Q r

-• vékony, • ritkán álló,

narancssárgás hús piszkosfehér, mélyen
lefutó lemezek

apró szőrökkel fedett, »

• a kalap világos narancssárga tönk
sugarait szárazon
nehéz észrevenni
TERMŐHELY Egyesével vagy
kis csoportokban terem.

Méret KALAP 0 0,3-1 cm Spóraszín fehér Érték

TÖNK t 3 - 5 cm <-* 1 - 2 mm
 DOMBORÚ KALAPÚ, ROSTOS HÚSÚ GOMBÁK
A z ide sorolt gombáknak félgömb a kalap közepén csak elvétve alakul ki
O J alakú, domború vagy púpos a mélyedés. Kalapjuk alakja hasonlít
kalapja, húsuk szálas, rostos. A 28-36. a 43-45. oldal fajaira, de azok húsa
oldalakon ismertetett fajoktól eltérően, sajtszerűen morzsalékony.

Család GOMPHIDIACEAE Chroogomphus rutilus nyár vege-osz

VÖRÖSES NYÁLKÁSGOMBA a vörösbarna

, „. . . , , . kalap rézvörös
Domború vagy púpos kozepu -kalapja rozsdabarna színű, árnyalatú
rézvörös árnyalattal; más Gomphidius fajoktól (38. old.) eltérően,
felülete csak nedves időben tapadős, szárazon fénylő. Rozsdabarna
tönkjén vörösesbarna sávban látszik a gallér maradványa. Húsa narancs-
sárga, borvörös vagy élénksárga (a tönk alján); feltűnő szaga és íze nincs.
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát ^( -Mesban,,
ültetvényeken és erdőkben. Az északi féltekén széles körben lemezek feketés- ™
elterjedt, helyenként gyakori faj. r barnára érnek
• EGYÉB NEVEK Ch. viscidus, Gomphidius rutilus,
G. viscidus, narancsszínű nyirokgomba. ^SSSXUiWIHÍSi , szálas.
vörösbarna
gallérmaradvány
vastag, ritkán
álló lemezek
a tönk bázisa
vékonyodik
a puha
lemezek
leválnak
TERMŐHELY Homokos talajon, kis a kalap
csoportokban vagy tömegesen nő. húsáról

Méret KALAP 0 crn TÖNK I 4 - 1 2 cm <-• 0,5-1,5 cm Spóraszín majdnem fekete

Fa ldén
Család HYGROPHORACEAE ' Hygrophorus hypothejus V ősz-tél eleje

a kalap fel- ritkán álló, sárga

FAGYÁLLÓ CSIGAGOMBA színét vastag vagy narancs-
Későn termő faj; kalapja domború vagy kissé " nyálka fedi lefutó sárga lemezek<
benyomott, közepén púpos. Felülete lemezek
nyálkás, barna, szürkésbarna a tönk
vagy olajbarna színű. Tönkje felső része
nyálkás, lemezei lefutók. nem nyálkás
• ELŐFORDULÁS Kéttűs
fenyőkkel alkot mikorrhizát,
a barna
a homokos talajt kedveli; az vagy olaj-
első fagyokat követően jelenik barna kalap
meg. Széles körben elterjedt az északi széle
világosabb
mérsékelt övben; helyenként gyakori.
• HASONLÓ FAJOK Az élénksárga színű
H. lucorum vörösfenyő alatt terem. Más nyálkás,
világossárga
Hygrophorus fajok is élnek kéttűs fenyők tönk
közelében, de azok színe különbözik
a H. hypothejustól.
TERMŐHELY Kis csoportokban
terem moha vagy zuzmó között.

Spóraszín fchér Érték

KALAP 0 3 - 5 cm TÖNK t 4 - 7 cm <-+ 0,5-1 cm
Család GOMPHIDIACEAE Gomphidius roseus nyár vége-ősz

RÓZSAPIROS NYÁLKÁSGOMBA
Fiatalon domború, begöngyölt szélű, majd ellaposodó
kalapjának korallvörös színe miatt könnyen azonosítható faj.
Orsó alakú tönkjén az egyébként színtelen, nyálkás gallér
gyakran fekete a ráhullott spóráktól. Húsa fehér, a kalap alatt
és a tönk bázisában pirosas árnyalatú. Feltűnő szaga és íze
nincs. Ehelő, de ritkasága miatt kíméljük!
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyők alatt, homokos talajon,
mohák, zuzmók és fenyőtűk között terem. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt, de nem túl gyakori faj.
• EGYÉB NEVEK rózsaszínű nyálkásgomba.
A GOMPHIDIUS GLUTINOSUS
barna nyálkásgomba
jellegzetes, korallpiros, puha, ritkán álló,
Szürkésbarna faj. Fiatalon színtelen, nyálkás
• nyálkás kalap - szürke lemezek
burok fedi; ennek maradványa - a hengeres,
citromsárga tönkön látható - a spóráktól fekete
gallér. Fenyőkkel alkot mikorrhizát. |Q)|

mélyen
lefutó lemezek

spóráktól fekete gallér a fiatal

példányok
kalapszéle
orsó alakú tönk begöngyölt TERMŐHELY Ritkásan nő a Suillus
bovinus (200. old.) társaságában.

Méret KALAP 0 1,5-5 cm Spóraszfn olajbamai feketés Érték

TŐNK ! 2 - 4 cm «-• 0,5-1 cm

ldé
HYGROPHORACEAE Camarophyllus pratensis "V nyár-ősz

ELÉNKSZÍNŰ NYIROKGOMBA sima kalap

Narancssárga színű faj; húsos kalapja fiatalon domború,
majd ellaposodik, felszíne sima vagy szárazon apró
pikkelyes, de nem nyálkás; széle hullámos, közepén púp
lehet. A lefelé elvékonyodó, selymes fényű tönk halvá- • lefutó, a kalaptól
nyabb színű a kalapnál. Húsa sárgás, kemény, kellemesen világosabb színű
gomba illatú és ízű; kedvelt étkezési gomba. A Camaro- lemezek
phyllus virgineusal (39. old.) együtt gyakran sorolják
a Hygrocybe vagy a Cuphophyllus nemzetségbe. —• száraz felületű,
• ELŐFORDULÁS Hegyi réteken, legelőkön, ritkán üde finoman rostos tönk
erdőkben terem. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori
az északi mérsékelt övben. lefelé el- •
• HASONLO FAJOK A Hygrophorus nemoreus kalapj vékonyodó tönk
száraz és tölgyesekben terem.
• EGYÉB NEVEK Hygrocybe pratensis, '
nyirokgomba • ,,

vastag, viaszos egyszínű

lemezek • narancssárga
vagy fehér TERMŐHELY Moha és fű között cso-
tónusú kalap portosan vagy boszorkánygyűrűben nő.

Méret Spóraszín fehér

KALAP 0 2,5-6 cm TÖNK t 2,5-6 cm <-*• 0,5-1,5 cm
Család HYGROPHORACEAE Fa
' Camarophyllus virgineus Idény
ősz

FEHÉR NYIROKGOMBA domború vagy a fehér kalap

A faj jellegzetessége, hogy felszíne nem lapos kalap, felszíne nem
közepén gyakran t nyálkás
nyálkás. Fehéres, halványsárga, száraz
köldök vagy
kalapjának széle áttetszően bordás; lefutó púp van
lemezei ritkán állnak. A tönk fehér, tövénél ritkán álló,
gyakran rózsás árnyalatú; húsa vágásra lefutó, vastag,
kókusz illatú. Két változata ismert: a var. viaszos, fehér-
sárgásfehér
fuscescens kalapjának közepe sárga lemezek
vagy okkersárga; a var.
ochraceopallida kalapszíne

if
halvány okkerbarna. Apró száraz, erős, fehér tönk
példányai néha Camarophyllus
niveus néven szerepelnek. METSZET
• ELŐFORDULÁS Füves
területeken, ritkábban erdőkben
található. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt, gyakori gomba.
• HASONLÓ FAJOK C. russocoriacea; illata
bőrre, szantálfára stb. emlékeztet. Szintén
elterjedt faj.
• EGYÉB NEVEK Hygrocyhe virginea.
TERMŐHELY Fű között tömege-
sen vagy boszorkánykörben terem.

Méret Spóraszín fehér Erték

O
KALAP 0 1,5-5 cm TÖNK t 2-7 cm •+ 0,3-1 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Clitocybe odora ldén

f nyár-ősz

begöngyölt
ZÖLD ÁNIZSGOMBA kalapszél
A kalap domború vagy púpos közepű,
ritkábban tölcséres; fiatalon kékeszöld
színe szürkére, szürkésbarnára érik. tönkhöz
nőtt vagy
Ritkán tiszta fehér példányai is kissé lefutó
előfordulnak. Lemezei tönkhöz lemezek
nőttek vagy kissé lefutók, ami ritka
ebben a nemzetségben, de erős
ánizsillatú, márványozott húsa gyakori márványos hús
a Clitocybe fajok között. Ehető, de ld.
a Hasonló fajokat! a zöldeskék
• ELŐFORDULÁS Avarban élő. ílő, erdei faj; (('íj' felszínű kalap
ci mérsékelt •
széles körben elterjedt az északi barnásra érik METSZET '
»
övben.
• HASONLÓ FAJOK Sok
fajnak van hasonló illata;
a C.fragrans kisebb, fehér
vagy sárgásbarna, lemezei
kissé lefutók, nem
fogyasztható. • finoman nemezes,
• EGYÉB NEVEK fehér micélium
ánizsszagú tölcsérgomba.
a kalapnál világosabb, TERMŐHELY Humuszos erdei
sűrűn álló lemezek talajon seregesen nő.

Méret KALAP 0 3 - 6 cm Spóraszín fakó rózsaszín Érték

TÖNK í 3 - 8 cm <-> 0,4-1 cm
Család TRICHOLOMATACEAE Fai
Lepista nebularis Idény
ősz—tél

SZÜRKE TÖLCSÉRGOMBA
Domború, majd ellaposodó, néha kissé tölcséres kalapja sötét szürkés-
barna vagy szürke; felszíne finoman hamvas, széle begöngyölt.
A kalapnál világosabb színű tönk lefelé kissé szélesebb. Húsos, erősen
aromás ízű és illatú gomba. Ehető, de sok
embernek gyomorfájást okoz; ld. még
Hasonló fajokat! begöngyölt
kalapszél
• ELŐFORDULÁS Erdőkben
széles körben elterjedt,
általában gyakori faj az északi vastag, •
mérsékelt övben. fehér hús
• HASONLÓ FAJOK
A mérgező Entoloma sinuatum. a kalapon parazita
Volvariella fajok
• EGYÉB NEVEK Clitocybe telepedhetnek meg
nebularis.

világos a sima, kissé nemezes kalap

felszíne gyakran hamvas

• a tönk
• sűrűn álló, halvány alja kissé
sárgásfehér, kissé szélesebb
TERMŐHELY Vastag avaron
lefutó lemezek
gyakran boszorkánykörben nő.

Méret KALAP 0 8 - 2 0 cm Spóraszín sárgásfehér Érték

TÖNK $ 5 - 1 0 cm *-» 1 c m

Család TRICHOLOMATACEAE Faj

Clitocybe clavipes Idény nyar vege-osz

DUZZADTTÖNKŰ TÖLCSÉRGOMBA
Bunkó alakú, alul duzzadt, felül elvékonyodó tönkjéről, • mélyen
viszonylag nagy termetéről és puha, sárgásfehér lemezeiről lefutó,
felismerhető gomba. Kalapja majdnem lapos, síkos tapintású; színe sárgásfehér
szürkésbarna, széle gyakran világosabb. Húsa fehér vagy sárgásfehér,
erős, édeskés szagú, puha, szivacsos állagú; termőteste nagy sárgásbarna tönk
mennyiségben tartalmaz vizet. Ehető, de gyomorpanaszokat okozhat.
• ELÓFORDULÁS Többnyire fenyők alatt nő, de lombos fák - pl.
jgm-1
bükk - környékén is megterem. Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt és eléggé gyakori faj. puha, lé í
szivacsos, f I
majdnem lapos, síkos fehér vagy f j
• tapintású kalap sárgás-
fehér hús • ||gj |

bázisa 3 cm
szélesre
duzzadt

TERMŐHELY Humuszban gazdag, sűrűn álló

savanyú talajon kis csoportokban nő. lemezek

Méret KALAP 0 4 - 8 cm Spóraszín fchér Érték

TÖNK t 3-10 cm <-> 1,5 cm
Család ENTOLOMATACEAE Fa
' Clitopilus prunulus Idény

* száraz, fénytelen kalapfelszín

KAJSZA LISZTGOMBA
Jellemzői a világos, szürkésfehér kalap és a lefutó,
halvány rózsaszínű lemezek, melyekhez erős, friss,
lisztszag társul. A kalap eleinte domború, majd kissé
halvány rózsaszín-
X
tölcséres; a tönk oldalt álló, hengeres, kalapszínű. rózsaszínes szürke
Puha, fehér húsú, ehető gomba, de Id. a Hasonló lemezek
fajokat!
* a domború vagy
• ELŐFORDULÁS Főként savanyú talajú tölcséres kalap
erdőkben terem, de nyílt, füves széle begöngyölt
helyen, fák alatt is megtalálható. is lehet
Széles körben elterjedt
és eléggé gyakori szürkésfehér kalap
piszkos-
faj az északi fehértönk *
mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK
Sok mérgező Clitocybe
és Entoloma faj hasonlít hozzá. sűrűn álló,
• EGYÉB NEVEK Paxillus lefutó lemezek
TERMŐHELY Humuszos
prunulus, P. orcellus. talajon csoportosan terem.

Spóraszín vüágos rózsaszín Érték

KALAP 0 3 - 9 cm TÖNK | 2 - 6 cm 0,4-1 cm

Faj
Család TRICHOLOMATACEAE Lyophyllum decastes ldén
y késő ősz

CSOPORTOS ÁLPERESZKE
Egyike a számos, húsos, közel rokon és nehezen megkülönböztethető
Lyophyllum fajnak. Domború, majd ellaposodó, szürkésbarna kalapjának a széle
fiatalon sima majd hullámos. Tönkje piszkosfehér vagy szürkésbarna; sűrűn álló
lemezei a tönkhöz nőttek vagy lekanyarodnak. Szaga
és íze nem jellegzetes, de ehető gomba.
• ELŐFORDULÁS Erdei utak mentén,
kertekben és parkokban növő, nem
mikorrhizás gomba. Az egész északi
mérsékelt övben elterjedt,
gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K
A sötétebb kalapú, összenőtt METSZET
tönkű L.fumosum is
ehető gomba.
• EGYÉB NEVEK
L. aggregatum,
csoportos pereszke.
fehér 9K
vagy
világosszürke, |
lekanyarodó *
5
lemezek

rostos, világos <

TERMŐHELY Sűrű csoportokban halványszürke szürkésbarna hús
terem, tönkjei alul összenőttek. vagy piszkosfehér tönk

Érték
TÖNK t 4—10 cm 0,5-2,5 cm Spóraszín fehér
 Fai
Család TRICHOLOMATACEAE Lyophyllum connatum

FEHÉRCSOKROS ÁLPERESZKE domború, hullámos lefutó, halványszürke

szélű kalap • • vagy fehér lemezek
Fehér, domború kalapjának széle gyakran hullámos;
tönkje alul elvékonyodik. Sűrűn álló, fehér vagy
világosszürke lemezei kissé lefutók; fehér húsához
hasonlóan, kristályos, vagy oldott vasszulfát hatására
megkékülnek.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben nő, gyakran bolygatott
talajon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt
övben; a magas hegységekben is megtalálható.
• HASONLO FAJOK Némely fehér Clitocybe faj
hasonló kinézetű; ezektől vasszulfátos reakciójával
lehet elkülöníteni.
A TERMŐHELY Egyesével vagy csoportosan nő erdei
utak mentén.

Méret
KALAP 0 3-10 cm TÖNK t 5 - 1 2 cm <-• 0,5-1,5 cm Spóraszín Érték £
fehér

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Armillaria tabescens

felálló, barna pikkelyek szálas, piszkosfehér

CSOPORTOS TUSKÓGOMBA a kalap közepén tönk
A száraz, domború, lapos majd bemélyedő kalap színe
sárgásbarna, közepén felálló, barna pikkelyek vannak.
A piszkosfehér, tövüknél gyakran összenőtt tönkök
felszíne szálas. Fekete micéliumai láthatók a tövénél.
Húsa piszkosfehér, főzés után fogyasztható.
• ELOFORDULÁS Lomberdőkben, fatuskókon,
gyökerek mentén vagy fák közelében (különösen
tölgyek alatt) nő. Hazánk egyes területein gyakori,
máshol ritkán megjelenő faj.
• HASONLÓ F A J O K Az A. melleanak (80. old.)
gallérja van. A Clitocybe fajok kalapja
nem pikkelyes és a micélium nem fekete.
TERMŐHELY Tüskökön, fák közelében csoportosan
• EGYÉB NEVEK Armillariella tabescens. 1 nő a talajon; veszélyes parazita.

Méret Spóraszín halvanysárga Érték

KALAP 0 2,5-10 cm TÖNK t 7,5-20 cm 0.5-1,5 cm

Család BOLETACEAE Faj Idény

Phylloporus pelletieri nyar-osz

ARANYSÁRGA LEMEZESTINÓRU domború, lapos

vagy benyomott
A vörösbarna kalap felszíne száraz, a tönk vörös vagy vörö-
közepükalap •
ses sárga. Termőrétege lemezes, de lemezei a tönk közelé-
ben összenőve csöveket képezhetnek. Közelebbi rokon- az élénksárga leme-
zek nyomásra meg-
ságban áll a csöves termőrétegű tinórukkal, pl. a Boletus zöldülnek vagy
edulisal (192. old), mint a lemezes gombákkal. Lemezei kékülnek
könnyen lefejthetők sárgás vagy vöröses árnyalatú húsáról.
lefutó, •—
• ELŐFORDULÁS Tölgyekkel alkot mikorrhizát; fenyők összenövő
alatt is megtalálható. Az északi mérsékelt övben a sarkvidéki lemezek
területek kivételével elterjedt faj. Ritkasága miatt kímélendő!
• HASONLÓ FAJOK Á nemzetség egyetlen Európában
előforduló faja.
• EGYÉB NEVEK Phylloporus rhodoxanthus, TERMŐHELY Egyesével, elszórtan
vagy kis csoportokban nő.
Paxillus rh., aranylemezű cölöpgomba, lemezes tinóru.
Spóraszín okkersárga Érték
KALAP 0 2,5-7,5 cm TÖNK I 4.5-10 cm <-• 0,5-1 cm
 TÖRÉKENY HÚSÚ, TEJNEDVET ERESZTŐ GOMBÁK
A z alábbiakban bemutatásra kerülő fehér vagy színes folyadékot ereszt. Ez a
gombák kizárólag a Lactarius „tejnedv" gyorsan változtathatja színét
nemzetségbe tartoznak. Lemezeik kissé a levegőn és jó határozó bélyeg; leg-
lefutók, kalapjuk alakja változó, de jobban úgy vizsgálható, ha néhány
majdnem mindegyik faj húsát megtörve cseppjét fehér papír zsebkendőre kenjük.

Család RUSSULACEAE Fa
' Lactarius piperatus ldény
nyár-kora ősz

F E H É R T E J Ű KESERŰGOMBA
Nagy termetű, törékeny húsú faj; termőteste
piszkosfehér, lemezei nagyon sűrűn állnak, sima
kalapjának közepe besüllyed. Fehér
tejnedvének a színe megszáradva nem
változik. íze igen csípős, ezért csak
marinálás vagy alapos sütés után
fogyasztható, amikor is elveszti égető ízét.
• ELŐFORDULÁS Jó vízgazdálkodású %
lombos- és fenyőerdőkben élő mikorrhizás A
faj. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt V
övben.
• HASONLÓ FAJOK A L. glaucescens tejnedve
szürkéskékre szárad. Egyes rokon fajok, pl. • a fiatal a piszkos-
a L. vellereus (44. old.) kalapja nemezes, lemezeik gomba fehér-
ritkábbak és általában gyengén kalapszéle sárgásfehér
sima vagy színű kalap
okkersárgás árnyalatúak. bársonyos közepe
bemélyedt

lefutó lemezek *

a hús minden-
hol fehér • HYPOMYCES LACTIFLUORUM
Ez az élénk narancssárga tömlősgomba
a Lactarius (45-55. old.) és Russula
TERMŐHELY Boszorkánykörben (120-131. old) fajokon élősködik.
vagy csoportosan nő az erdei talajon. Ha gazdája ehető, ez is elfogyasztható, Jf

Méret KALAP 0 8 - 2 0 cm Spóraszín piszkosfehér Érték

TÖNK I 8 - 1 5 cm <-*• 2 - 4 c
Család RUSSULACEAE Lactarius vellereus

PELYHES KESERŰGOMBA
Nagy termetű faj; fehér vagy sárgásfehér, benyomott
közepű kalapjának felülete sűrűn nemezes.
Sárgásfehér lemezei eléggé sűrűn állnak; tönkje
viszonylag rövid, lefelé elvékonyodhat. Húsa <
a sérülések helyén fehér, barnára száradó -ji
tejnedvet ereszt, amely nem színeződik el JKEá
kálium-hidroxid hatására.
• E L Ő F O R D U L Á S Elsősorban lombos
fákkal, pl. bükkel alkot mikorrhizát, de Jfc * '
megtalálható fenyők alatt is. Pontos '
elterjedése nem ismert, de széles JKIILJ,
körben megtalálható az északi K u
mérsékelt övben. á R
• HASONLÓ FAJOK
A L. bertillonii tejnedve sárga majd •HN^. '
narancssárga lesz KOH hatására, íze wpF,.
csípős; ritka faj. A L. piperatus
(43. old.) lemezei sűrűbben állnak,
tönkje hosszabb, kalapja csupasz.

• a hatalmas kalap közepe

besüllyedt, majdnem
fehér vagy * tölcséres
sárgásfehér,
nemezes
felszínű kalap

elegge sűrűn
álló lemezek •

* sárgásfehér,
lefutó lemezek

• rövid, vastag,
csupasz tönk

a tejnedv
TERMŐHELY Boszorkánykörben vagy barnára
szárad a
csoportosan nő fák alatt az avarban.
lemezeken

KALAP 0 10-25 cm TÖNK t 4-8 cm •-> 2-5 cm Spóraszín Érték

piszkosfehér
 FA ld6
Család RUSSULACEAE ' Lactarius controversies " y nyár-ősz

RÓZSÁSLEMEZŰ TEJELŐGOMBA
A többi Lactarius fajtól abban különbözik, hogy lemezei hús-
színűek. Domború, majd benyomott közepű kalapja piszkosfehér,
halványszürkés vagy rózsaszínes mezőkkel; széle begöngyölt.
Rövid, fehér tönkje rózsaszín vagy szürke foltos; törékeny
húsa tejnedvet ereszt, amely megszáradva is fehér marad.
• ELŐFORDULÁS Homoki nyárasokban nyárfákkal alkot
mikorrhizát; nyár végén és ősszel bőven terem.
Az északi mérsékelt övben elterjedt, de nem
túl g y a k o r i f a j . fedett', mg^dós
• EGYEB NEVEK vöröspettyes keserűgomba felszínű kalap

kissé lefutó
lemezek
rövid, általában
elkeskenyedő tönk

fehér tej-
nedvet eresztő, METSZET
fehér vagy
rózsaszínes hús

sűrűn álló, villásan el- TERMŐHELY Egyenként, csopor-

ágazó, hússzínű lemezek tosan vagy boszorkánykörben terem.

Méret Spóraszín piszkosfehér Érték

KALAP 0 7 - 2 0 cm TÖNK t 2 - 7 cm « 1,5-4 cm

Család RUSSULACEAE Fa
j Lactarius torminosus

NYÍRFA-SZŐRGOMBA
Az erősen bemélyedt közepű kalap felszíne szőrös,
széle begöngyölt. A sűrűn álló, kissé lefutó lemezek
színe piszkosfehér vagy halvány rózsaszínű.
Törékeny, fehér húsa igen csípős, fehér tejnedvet
ereszt, ami fehér papír zsebkendőn halványsárga
nyomot hagy és megszáradva sem változtatja színét.
Sózás és pácolás után ehető.
• ELŐFORDULÁS Nyírekkel alkot mikorrhizát, gyakran
terem nyílt, füves területeken is. Széles körben elterjedt,
gyakori gomba az északi mérsékelt öv nyíreseiben.
• HASONLÓ FAJOK A szintén nyírek alatt növő
L. pubescens világosabb színű, kevésbé szőrös
kalapján fakóbbak a zónák. Nem ritka a lombos
fákkal mikorrhizás L. mairei szintén
világosabb színű, sző-
rös kalapja okker
bamás.

a kalap •
felszíne különö-
sen a begöngyölt
TERMŐHELY Gyűrűben vagy
szélénél szőrös
csoportosan nő, nedves talajon.

Méret
KALAP 0 5 - 1 5 cm TÖNK t 3 - 6 cm ** 1 - 3 cm
Család RUSSULACEAE Lactarius deliciosus nyar vege-osz

ÍZLETES RIZIKE
Barnás-narancssárga faj; bemélyedő közepű kalapjának széle be-
göngyölt, felülete finoman zónás. Rövid tönkjén sötétebb foltok
vannak. Vastag, törékeny, halványsárga húsa sérüléskor
narancssárga levet ereszt, ami csak néhány óra múlva változik
zöldre. Jó minőségű, ehető gomba; riadalmat kelthet, hogy a vizeletet
halvány-
vörösre színezi. sárga hús
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát homokos vagy
meszes talajon; széles körben megtalálható az északi mérsékelt övben,
de pontos elterjedése nem tisztázott.
• HASONLÓ FAJOK L. deterrimus (bal alsó
kép). A L. salmonicolor jegenyefenyőkkel METSZET
képez mikorrhizát, csak nagyobb;
tejnedve narancsszínű, ami lassan
borvörösre színeződik. A L. semi-
sanguifluus kéttűs fenyők alatt nő,
finom barnás
sárgarépa színű tejnedve 5 perc narancssárga zónák
múlva borvörösre szárad. L. a kalapon
sanguifluus (jobb alsó kép).
• EGYÉB NEVEK közönséges
rizike, rizikegomba,
fenyőaljagomba.

narancssárga foltos, a csupasz kalap raga-

rövid tönk dós vagy száraz

sűrűn álló,
elágazó, tönkhöz
nőtt vagy kissé
lefutó, narancssárga
lemezek

begöngyölt
kalapszél

• LACTARIUS DETERRIMUS • LACTARIUS SANGUIFLUUS

lucfenyvesi rizike vöröstejű rizike
Lucfenyő alatt terem, narancssárga tej- Kedvelt ehető gomba; vérvörös tejnedve
nedve borvörösre színeződik. Európa- zöldre szárad. Kéttűs fenyőkkel alkot TERMŐHELY Fű vagy fenyőtű
szerte gyakori faj. JQ)| mikorrhizát. O között csoportosan, tömegesen nő.

Méret Spóraszín viIágossárga

KALAP 0 5-15 cm TÖNK I 3 - 7 cm «-• 1 - 3 cm
Család RUSSULACEAE Faj Idény nyár-ősz
Lactarius necator

SÖTÉT KESERŰGOMBA
A faj jellemzője, hogy sötét olajzöld, ragadós felszínű
kalapjának a közepe bemélyedt, széle nemezes és fiatalon
begöngyölt. Törékeny fehér húsa bőséges fehér tej-
nedvet ereszt, amely megszáradva zöldesbarna
foltokat hagy a piszkosfehér vagy halványzöld
lemezeken. Állítólag sózva vagy marinálva ehető,
de rákot okozhat.
• ELŐFORDULÁS Nyírrel és luccal alkot mikorr-
hizát erdőkben, kertekben és parkokban. Európától
Kelet-Ázsiáig elterjedt; E-Amerikában nem él.
• HASONLO F A J O K L. blennius (alul); L.fluens, világosabb
fényes,
színű, kalapja általában feltűnően zónás és foltos. sötét olajzöld,
• EGYÉB NEVEK L turpis. körkörösen
zónás kalap

&
rövid,
általában
a kalapnál
világosabb
tönk sűrűn álló,
keskeny, kissé
lefutó lemezek

TERMŐHELY Egyenként, kis

csoportban vagy tömegesen terem.

Méret KALAP 0 6-15 cm Spóraszín piszkosfehér Érték Jg

TÖNK í 4 - 7 cm « 1-2,5 cm

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius blennius ldér,

y nyár-3sz

ZÖLDES KESERŰGOMBA a csupasz kalap

nedvesen ragadós
Csupasz kalapjának közepe benyomott; színe válto-
zó, de általában barna, szürke és zöld keveréke
vagy olajzöld, jellegzetesen sávozott, szélén sötét
foltok vannak. Kemény, fehér húsa fehér tejnedvet
ereszt, ami megszáradva zöldesszürke foltokat hagy
a fehér lemezeken. Habár ehetetlen, állítólag
csupasz,
forrázás vagy sózás után fogyasztják a kalapnál
• ELŐFORDULÁS Bükkel alkot világosabb
mikorrhizát. Európában és tönk
Ázsia mérsékelt övi területein
széles körben elterjedt, sűrűn álló,
gyakori gomba. a tejnedvtől
foltos lemezek
• HASONLÓ F A J O K A L. circellatus
csak gyertyán alatt terem és sötétebb, • kissé lefutó,
okkersárga lemezei vannak. A L. fluens fehér lemezek
nagyobb és zöldebb kalapú; zónás
kalapjának széle fehéres, lemezei
sárgásfehérek. L. hortensis (48. old.),
L. triviális (49. old.). TERMŐHELY Tömegesen terem
az avarban, savanyú talajon.

Méret KALAP 0 4 - 9 cm TÖNK í 3 - 7 cm <-• 1-2,5 cm Spóraszín ha]ványsárga Érték

Család RUSSULACEAE Idény
Lactarius fuliginosus

VÖRÖSÖDŐHÚSÚ
TEJELŐGOMBA
Barna kalapjának felszíne kissé nemezes,
közepe általában bemélyed. Tönkje világos-
barna, majdnem fehér, lefelé elvékonyodik.
Merev, piszkosfehér húsa a levegőn rózsásbarnára vál- a piszkosfehér hús
tozik; fehér tejnedvet ereszt, amely lassan rózsaszínű lesz. a szabad levegőn
Az okkersárga lemezek sérülés hatására rózsásbarna színt rózsaszínes
barnára változik •
öltenek. Gömbölyű spóráinak felszíne hálózatosan tarajos.
• ELŐFORDULÁS Erdei faj, lombos fákkal - külö- • a majdnem fehér,
nösen mogyoróval, tölggyel, bükkel - képez mikorr- világosbarna tönk
hizát. Európában elterjedt, máshol nem ismert. töve fehér
• HASONLÓ FAJOK Más barna színű, fehér, de
rózsaszínre váltó tejnedvű Lactarius fajok kalap-
színük, spóráik mintázata és tejnedvük színvál- • bársonyos
tásának gyorsasága alapján különít- kalapfelszín
hetők el: az L. acris világo-
sabb színű, nedve gyorsan
elszíneződik; az L.
lignyotus tűlevelű fák
alatt él, sötéten molyhos
és lassan változik a tej-
nedve; az L. pterosporus
kalapja világosabb, spórái
TERMŐHELY Egyesével vagy
bordásán szemcsések. kis csoportokban nő.

Meret Spáraszín viMgos okkersárga Érték

KALAP 0 6 - 1 0 cm TÖNK 1 4 - 7 cm 1-1 ,5 cm

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius hortensis

MOGYORÓ-KESERŰGOMBA
A halvány szürkésbarna kalap szegélye általában hul-
lámos, közepe besüllyedt; felszínén halvány, körkö-
rös sávok láthatók; kissé ragadós, okkersárga leme-
zei a többi Lactarius fajéhoz képest szokatlanul rit- ^
kán állnak. Törékeny húsából szivárgó fehér tejned-
vének egyetlen cseppje egy óráig is eltartó, égető ízt
okozhat.
• ELŐFORDULÁS Erdőben és kertekben mogyoróval
képez mikorrhizát. Széles körben elterjedt, eléggé
gyakori faj Európában és Ázsia megfelelő területein.
• HASONLÓ FAJOK
Az L. circellatus gyertyán alatt terem;
lemezei sűrűbben állnak, kalapjá-
nak sávozása határozottabb.
A nyírfák alatt növő L. vietus
ibolyásszürke színű, ka-
lapja kevésbé sávozott, sárgás- a kalap köze-
fehér lemezei idővel szürke pe általában
foltosak; fehér tejnedve besüllyedt
ólomszürkére szárad. TERMŐHELY Termékeny talajon
•EGYÉB NEVEK L. pyrogallus. kis csoportban vagy tömegesen nő.

Méret KALAP 0 4 - 1 0 cm Spóraszin vi]ágos okkersarga Érték

TÖNK í 3 - 7 cm <-• 0,5-2 cm
Család RUSSULACEAE Faj Lactarius triviális Idény nyar-osz

ÉSZAKI KESERŰGOMBA
A kalap nagy, húsos; felszíne gyakran foltos vagy finom,
körkörös sávozású. Példányainak színe az ibolyakéktől
a sárgásszürkéig terjed. Törékeny húsa csípős, a lemezeken
sárgászöldre száradó tejnedvet ereszt. Sózás és pácolás
után igen ízletes gomba.
I » tömör,
• ELOFORDULÁS Fenyőkkel és gyertyánnal alkot § fehér hús
mikorrhizát, általában üde talajú erdőkben nő. Az északi
halvány- •
mérsékelt övben elterjedt faj; E-Európában gyakori. sárga lemezek METSZET
• EGYÉB F A J O K A Lactarius flexuosus lemezei kevésbé
sűrűn állnak és tönkje jellegzetesen zömökebb. • a tönk
sűrűn álló, hamar
kissé lefutó iiregesedik
lemezek «
a kalap közepe
f besüllyedt
• begöngyölt
kalapszél

a tönk •—
kalapszínű

• a csupasz,
ragadós kalap a tönk TERMŐHELY Néhány, vagy
színe idővel eléggé
kifakul kis csoport termőtest nő együtt.
hosszú
Méret Spóraszín világossárga
KALAP 0 6 - 2 0 cm TÖNK | 4 - 1 0 cm +-> 1 - 3 cm

Család RUSSULACEAE Faj Idény

Lactarius paliidus

FAKÓSÁRGA KESERŰGOMBA
Kalapja és tönkje rózsás árnyalatú világos barnássárga.
A kezdetben domború majd kissé besüllyedt kalapon nagyon
finom, körkörös sávok futnak. Csípős, fehér tejnedve nem
domború vagy
változtatja a színét, vastag, fehér húsa kissé keserű. Illata gyenge.
kissé benyomott
• ELŐFORDULÁS Lombos erdőkben és parkokban bükkfák kalap
csupasz
alatt terem. Európában széles körben elterjedt, É-Amerikában tönk
ritka faj. halvány
• HASONLÓ FAJOK L. blennius (47. old) és a L. curtus barnás-
tejnedve nem csípős. A L. musteus színe valamivel sötétebb és sárga kalap
fenyők alatt nő. L. necator (47. old.).

É -

halványsárga,
esetleg rózsás
su vagy barnás
TERMŐHELY Általában néhány tönkhöz nőtt vagy árnyalatú
termőtest található együtt. lefutó lemezek lemezek

Sporaszin v i l á g o s 0 kkersárga Érték

KALAP 0 5 - 1 2 cm TÖNK t 3 - 8 cm «-• 0,5-2 cm
Család RUSSULACEAE Faj Lactarius mitissimus

ENYHEÍZŰ TEJELŐGOMBA domború vagy

benyomott
Kis termetű tejelőgomba; domború kalapjának közepe idővel közepű kalap
bemélyed. Törékeny, világos narancssárga húsa édeskés és
bőséges, színét nem váltó fehér tejnedvet ereszt.
• ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel képez mikorrhizát;
csupasz, szarai,
gyakran mohában található; nálunk lombos erdőben is a tönk vilá- sárgás narancs-
(tölgyesek, gyertyános tölgyesek) terem. Európa-szerte gosabb a kalap- sárga vagy narancs-
elteriedt; a közeli rokon fajokhoz
J hasonlóan, más "''! sárga kalap
, '„ , . , ,„ olyan színű'—
mersekeltovi területeken is megtalalhato.
• EGYÉB FAJOK A hasonló méretű rokon fajok általában
sötétebbek, kevésbé élénk narancssárgák vagy többé-kevésbé
csípős ízűek. A L. ichoratus kissé nagyobb, vöröses narancs-
sárga és kellemetlenül émelyítő szagú. A L. volemus
(54. old.) nagyobb. kissé lefutó, piszkos-
fehér lemezek

világos sargas-
sárgás- •
narancssárga hús
A
TERMŐHELY Jellemzően
néhány termőtest található együtt.

Méret KALAP 0 2 - 6 cm Spóraszín sárgásrózsaszín Érték

TÖNK I 2 - 5 cm <-• 3 - 8 mm

RUSSULACEAE Lactarius theiogalus

LÁPI TEJELŐGOMBA • bordázott

A gomba halvány narancssárgás árnyalatú, szürkés- kalapszél
barna kalapjának közepe púpos; széle nedvesen
bordás. Vékony, világos színű húsa édeskés; fehér
tejnedve papír zsebkendőn kevesebb, mint 30 mp. » narancsos árnyalatú,
alatt megsárgul. Tönkje hosszú, karcsú és szürkésbarna felszín
a kalaphoz hasonló színű. (Nagy, ráncos változatait
néha külön fajként, L. tabidus néven ismertetik.)
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal —• eléggé hosszú
egyaránt képez mikorrhizát; nedves, savanyú és vékony tönk
talajon, mohák között terem. Az északi mérsékelt
öv számos területén elterjedt faj; nálunk ritka.
• HASONLÓ F A J O K A L. lacurtarum tejnedve
szintén sárgára változik, de sötétebb színű kalap-
jának széle kevéssé ráncosodik, bordásodik; sárgára változó,
éger vagy nyír alatt terem. Nálunk ritka. fehér tejnedv • a lemezek •
kissé lefutók

sűrűn álló
lemezek • vékony és •
törékeny,
világos
piszkosfehér színű hús
vagy sárgás-
TERMŐHELY Termőtestei fehér lemezek <
többesével vagy csoportosan nőnek. METSZET

Méret KALAP 0 2 - 5 cm Spóraszín rózsás piszkosfehér Érték

TÖNK í 3 - 8 cm 0,4-1 cm
Család RUSSULACEAE Fa Idény
' Lactarius hepaticus

KÉSEI TEJELŐGOMBA
Sima, fénytelen, májszínű kalapjának fakó májszínű,
néha olajzöld
közepe bemélyedt vagy kis púp van árnyalatú kalap
rajta. Tönkje kalapszínű vagy
tönkhöz nőtt•
világosabb. Törékeny húsa sárgásfehér
• a csupasz kalap vagy lefutó
vagy világosbarna, fehér tejnedve sárgára változik. közepe besüllyedt lemezek
Csípős íze miatt fogyasztásra nem alkalmas. vagy kissé púpos
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel képez mikorrhizát sárgásfehér
erdőkben és faiskolákban savanyú, homokos vagy világos-

i
talajon; a savas esők hatására egyre barna, vékony,
gyakoribbá vált. Széles körben elterjed faj törékeny hús

az északi mérsékelt övben. hengeres tönk METSZET

• HASONLÓ F A J O K A L.
badiosanguineus színe élénkebb gesztenyevörös,
tejnedve csak gyengén sárgul; nálunk ritka.
A L. rufus (53. old) bár általában
ugyanazokon a helyeken terem, de
tejnedve nem téveszthető össze,
mivel fehér és nem változik.
A L. theiogalus (50. old) sokkal
világosabb színű, tejnedve vizesfehér
TERMŐHELY Kis csoportokban
és lassan sárgul.
vagy tömegesen nő fenyőtűk között.

Méret KALAP 0 3 - 6 cm Spóraszín sárgásfehér Érték

TÖNK t 4 - 6 cm 0,6-1 cm

Család RUSSULACEAE Fa Idény nyár-osz

i Lactarius subdulcis

ÉDESKÉS
TEJELŐGOMBA
A faj jól azonosítható hiányzó tulajdon-
ságai alapján; fehér tejnedve nem
kissé lefutó, •
sárgul meg, vékony, fehér húsa nem világosbarna
csípős. Vörösbarna domború kalapjának lemezek
közepe bemélyedt vagy kissé púpos.
Tönkje a kalaphoz hasonló színű, kissé
lefutó lemezei fiatalon piszkosfehérek,
majd éretten világosbarnák. vékony, •
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, fehér hús
főként bükkel alkot mikorrhizát.
Európában elterjedt, gyakori faj;
világméretű elterjedése nem ismert.
• EGYÉB NEVEK édes keserűgomba,
édeskés keserűgomba.
eléggé sűrűn álló lemezek • a domború
kalap közepe
bemélyedt
vagy púpos
lehet

T E R M Ő H E L Y Jellemző módon,
néhány termőtest nő egy helyen.

Méret Spóraszín
KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK í 3 - 6 cm « 0,5-1 cm sarga
Család RUSSULACEAE Lactarius lacunarum nyár-ősz

POCSOLYÁS TEJELŐGOMBA kiterülő, néha

Kalapja kezdetben vörösbarna, majd rókavörös, kissé púpos
fakó okkersárgára kifakuló pereme kissé bordázott,
emezei sűrűn állók, tönkre lefutók, a kalaphoz
hasonló színűek. Tönkje rozsdássárga, tejnedve
fehér, enyhe, kissé sárgul. Húsa kezdetben jóízű,
később kesernyés.
• ELŐFORDULÁS Mikorrhizás rókavörös,
gomba, égerfák, olykor nyír alatt idővel
terem. Az északi mérsékelt kifakuló
kalap •
övben szórványosan elterjedésű,
nem gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK
A L. theiogallus (50. old.)
kisebb, halványabb színezésű. fehér tejnedv >
Nedves lomb- és fenyőerdőkben él.

TERMŐHELY Égerfák, ritkán nyírek tövében, iszapos,

pocsolyás helyeken egyenként terem.

Méret KALAP 0 2-7 cm Spóraszín sárgásfehér Érték

TÖNK t 1,5-5 cm <-> 0,4-1 cm

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius quietus nyar-osz

VÖRÖSBARNA TEJELŐGOMBA
Gyakori gomba; fakó vörösbarna színű, eleinte domború majd
éretten kissé besüllyedt közepű kalapjának sávozása változatos tönkhöz
lehet. Törékeny, világosbarna húsa kevés, de sűrű, színét nem nőtt vagy kissé
változtató tejnedvet ereszt. Jellegzetes, olajos szaga lefutó lemezek
a címerespoloskákéra hasonlít.
• ELŐFORDULÁS Erősen kötődik kevés tejnedvet
a tölgyfákhoz; főként savanyú talajú eresztő, világos-
erdőkben fordul elő. Európában és Ázsia barna hús
szomszédos területein nagyon gyakori.
• HASONLÓ FAJOK A L. • az idős kalapok
chrysorrheus szintén tölgyekkel képez közepe kissé METSZET
mikorrhizát, de színe világosabb és besüllyed
sárgább; bőséges fehér tejnedve
gyorsan kénsárgára változik. Az L. • a kalapon sötét
serifluus hasonló, de szaga erősebb és sötétebb foltok vagy zónák
színű a kalapja. lehetnek

a tönk általában olyan

hosszú, mint a kalap átmérője

a tönk bázisa • a közepesen sűrűn álló, •

TERMŐHELY Termőtestei borvörös, bunkós világosbarna lemezek idővel
tömegesen nőnek. megvörösödnek

Méret KALAP 0 4 - 8 cm TÖNK t 3 - 7 cm <-• 0,5-1,5 cm Spóraszín sárgásfehér

Család RUSSULACEAE Idény
Lactarius camphoratus nyár-ősz

-• bordázott
KÁMFORSZAGÚ TEJELŐGOMBA kalapszél
Sötét vörösbarna kalapjának közepe bemélyedt vagy púpos.
Tönkje aránylag vékony, tövénél bíborbarna árnyalatú.
A száradó gomba erős kámfor- vagy cikória szagú; fiatalon
sötét vörösbarna,
a L. quictusfá (52. old.) hasonlít. Törékeny, világos rozsdabarna benyomott majd púpos
húsa keserű ízű; vízszerű tejnedve nem közepű kalap
változtatja a színét.
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal közepesen
egyaránt képez mikorrhizát; a savanyú, jó víz- ^lemezek v a s , a g
gazdálkodású talajt kedveli. Néha moha között
vagy korhadó tuskókon található. Az északi ^títmtÉTHílk. a tönk bázisa
mérsékelt övben eléggé elterjedt, bíborbarna
gyakori gomba.
• HASONLÓ F A J O K A L. helvus
(55. old.) szaga hasonló.
• EGYÉB NEVEK
cikória tejelőgomba
• a világos vörös-
barna lemezek idővel
rozsdabarnán TERMŐHELY Fák alatt nő kis
a kalap felszíne
foltosodnak csoportokban vagy tömegesen.
kissé száraz, vedlő

Méret KALAP 0 3-6 cm Spóraszín fehér yagy sárgásfehér Érték

TÖNK t 3-6 cm <-> 4-8 mm

Család RUSSULACEAE Faj Lactarius rufus Idény

nyar-osz

R Ő T KESERŰGOMBA
A faj legtöbb példányán, a bemélyedő kalap
közepén púp látható. A termőtest vörösbarna,
a lemezek világosbarnák. A törékeny, száraz
halványbarna hús fehéren maradó tejnedvet felületű, vörös-
ereszt; íze 30 másodperc múlva már igen barna, ezüstös
fényű kalap
csípős, de sózás majd pácolás után
fogyasztható.
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel, ritkábban nyírrel
képez mikorrhizát; elsősorban savanyú talajon nő.
Számos vidéken a legismertebb Lactarius faj.
a kalap át-
Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori gomba. mérője
• HASONLÓ F A J O K A L. hepaticus (51. old.) egyenlő vagy
fehér tejnedve sárgára szárad. kisebb a tönk
hosszánál
- a tönk
bázisa fehér

tönkhöz nőtt
vagy lefutó lemezek

METSZET

eléggé sűrűn
TERMŐHELY Tömegesen terem álló, világos-
barna lemezek
vagy néhány termőtest nő együtt. világosbarna hús •/

Méret KALAP 0 3-10 cm Spóraszín piszkosfehér Érték

TÖNK t 5-10 cm <-> 0,5-2 cm
Család RUSSULACEAE Lactarius glyciosmus ldény
nyár-ősz

EDESSZAGÚ TEJELŐGOMBA
Kalapjának besüllyedt közepe púpos lehet, széle idővel
felfelé hajolhat; színe finom szürkés-okkeres
árnyalatú. Halvány sárgásfehér lemezei rózsás száraz, kissé *
tónusúak. Szaga frissen sült kókuszos nemezes fel-
süteményre emlékeztet. Vékony, fehér húsa színű kalap
kevés, csak kissé csípős, színét nem
változtató, fehér tejnedvet ereszt.
a kalap közepe
• ELŐFORDULÁS Nedves helyeken nyírfákkal alkot besüllyed, széle
mikorrhizát; más lombos fák - pl. éger vagy fűz - alatt is felfelé hajlik
terem. Az északi mérsékelt öv számos területén elterjedt,
gyakori gomba.
• HASONLÓ FAJOK
A L. mammosus ugyanolyan fehér hús *
szagú, de ritkább, sötétebb
színű, fenyők alatt növő faj.
• EGYÉB NEVEK fakó tejelőgomba • kissé lefutó,
világos, sárgás-
fehér lemezei
rózsás árnyala-
karcsú, a kalapnál • túvá válnak
világosabb színű tönk

• eléggé sűrűn TERMŐHELY Tömegesen nő

álló lemezek az avarban.

Spóraszín £rték
KALAP 0 2 - 6 cm TÖNK t 2-7 cm «-• 0,5-1 cm halványsárga m
Család RUSSULACEAE Fa
' Lactarius volemus ldér,
y nyár-ősz

KENYÉRGOMBA a domború, fénytelen

sűrűn álló, kissé
narancssárga kalap bőre
Fénytelen, narancsbama színű, domború kalapú faj; vékony, repedező lefutó lemezek
vékony kalapbőre idővel berepedezhet. Vastag,
világos narancssárga tönkjének bársonyos a
felszíne. Piszkosfehér húsa megtörve bőséges fehér,
barnára változó tejnedvet ereszt; jellegzetesen
hering szagú, különösen az idős példányok. Sűrűn
álló, kissé lefutó lemezei sárgák. Ehető, nem túl
ízletes gomba.
• ELŐFORDULÁS Számos lombos fával alkot
mikorrhizát. Elterjedése széleskörű,
de nem túl gyakori az északi a vastag
mérsékelt övben. tönk világa
narancssárga
• HASONLÓ FAJOK
A L. mitissimus (50. old.) és
rokonai kisebbek, kalapbőrük
nem repedezik és tönkjük felszíne
nem bársonyos.
TERMŐHELY Lombos fák, ritkábban fenyők alatt nő kis
csoportban, savanyú talajon.

Méret KALAP 0 6 - 1 2 cm Spóraszín piszkosfehér Érték

TÖNK J 4-12 cm « 1-4 cm
Család R U S S U L A C E A E Idény
Lactarius helvu nyár-ősz

DARÓC-TEJELŐGOMBA
Meglehetősen nagy kalapja idővel tölcséresedik,
közepén púpossá válik; színe okkersárgától a szürkés-
barnáig terjed. Erősen fűszeres illatú, törékeny húsa
sárga, fehér vagy rózsaszínű lehet; kissé csípős,
kesernyés teje kevesebb és vizesebb, mint más A
Lactarius fajoké. Szaga megszáradva erős, ^B
aromás, maggi-fűszerre emlékeztet.
• ELŐFORDULÁS Nyírrel és fenyőkkel fl
alkot mikorrhizát, gyakran tőzegmoha között '
találjuk. Az északi mérséklet övben széles
körben elterjedt.
• HASONLÓ F A J O K A L. lilacinus kalapja
rózsásbama, tejnedve szürkészöldre szárad; égerfák
alatt terem.

a nagy, domború kalap

• idővel tölcséressé válik a kalaptól valamivel •
világosabb, csupasz
tönk pirosas árnyalatú

a száraz, nemezes kalap

• közepe púpos

a lemezek és a hús kevés,

vizes tejnedvet eresztenek

a tönkre tőzeg
vagy moha
tapadhat •—

közepesen sűrűn álló, •

okkersárgás, rózsaszín
árnyalatú lemezek

TERMŐHELY Nedves, savanyú

talajon fák alatt tömegesen nő.

Méret Spóraszín halványsárga-rózsaszínes Érték

St
KALAP 0 5 - 1 6 cm TÖNK I 5 - 1 3 cm 0,7-3 cm
 KALAPOS GOMBÁK,
FELKANYARODÓ VAGY
TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEKKEL
Ez a fejezet azokat a lemezes gombákat
tárgyalja, melyek lemezei nagyon kis felüle-
ten érintkeznek a tönkkel (felkanyarodók) vagy I ^
hosszan kapcsolódnak hozzá (tönkhöz nőttek). .4 kanyarodó
A lemezek egyik típusán, a tönk közelében éles be- ^
metszés található; ezeket foggal lefutónak nevezik
(I. 15. old.). A lemez éle lehet sima vagy hullámos. ^

HÚSOS GOMBÁK, BUROKMARADVÁNY NÉLKÜL

C bben a részben azokat a húsos termő-
i r í j testű lemezes termőrétegű kalapos
gombákat ismertetjük, melyek kalapján,
kalapszélén vagy tönkjén - más húsos termő-
Faj Hygrocybe
HYGROPHORACEAE
testű fajoktól eltérően (69-97. old.) - nem ta-
lálható burokmaradvány. Ide sorolhatók egyes
tölcsérgombák, a mikorrhizás pereszkék több-
sége és számos más gombacsoport fajai.
punicea Idény

ritkán álló,
VÖRÖS NEDŰGOMBA vastag, viaszos
Nagy termetű, húsos gomba; kalapja szélesen kúpos, lemezek •
majdnem lapos, színe skarlátvörös vagy
cseresznyepiros; lemezei narancssárgák.
Tönkje sárga, pirosas árnyalattal, felkanya-
felszíne száraz, hosszában rodó lemezek
barázdált. íze és szaga
jellegtelen. Fogyasztása nem
ajánlott (1. Előfordulás).
•ELŐFORDULÁS
Háborítatlan hegyi
réteken, legelőkön terem; a nedves \
mindig más Hygrocybe, felszínű, F
Geoglossum és Clavulinopsis kárminvörös • fehér, sárga vagy
kalap halványvörös hús
társaságában fordul elő. Elterjedt az északi szürkére
mérsékelt övben, de nem gyakori; egyes érik
vidékekről kipusztult. Európa több
országában vöröslistás faj.
• HASONLÓ FAJOK H. coccinea (105. old.).
A H. splendidissima élénk cinóbervörös színű,
száraz kalapfelszínű és édeskés illatú gomba.
Még ritkább előfordulású faj, mint a H. punicea. TERMŐHELY Kis csoportokban
vagy tömegesen terem.

Méret
KALAP 0 4 - 1 2 cm TÖNK I 5 - 1 2 cm <-• 0,5-2,5 cm Spóraszín fehér Érték
Család Lepista irina
TRICHOLOMATACEAE

ILLATOS PERESZKE
Termőteste mindenhol fakóbarna, de lemezei
rózsaszínesre érnek. Domború kalapja idővel
ellaposodik, tönkjének felülete szálas. Erős
illatú, fehéres, vizes húsa ehető. Felismeréséhez
gyakorlat kell.
• ELŐFORDULÁS Meszes talajon néha tömegesen nő a
vastag avarban. Európa-szerte elterjedt, de nem gyakori
fa
J-
• HASONLÓ F A J O K A L. nuda (lent) és a L. personata
(58. old.) hasonló kinézetű, de kékes-lilás árnyalatúak
és illatuk gyengébb.

tönkhöz nőtt, *
„ foggal lefutó,
\ hullámos szélű
domború, lemezek

TERMŐHELY Elegyes erdőkben, ártéri liget-

gyakran
hullámos
szélű kalap •
1 illatos,
erdőkben, réteken gyakran boszorkánykörben nő. fehéres hús

Méret Spóraszín fakó

KALAP 0 5 - 1 5 cm TÖNK t 5 - 1 0 cm <-• 1 - 2 cm r

Család TRICHOLOMATACEAE Faj

Lepista nuda Idény

LILA PERESZKE
Ibolyásbarna kalapjáról viszonylag könnyen
felismerhető, ehető gomba. Fiatalon sötét
színű, domború kalapja később ellaposodik, • a kalap ettől
színe a szélén megfakul, felülete szárazzá lehet kékebb
válik. Szálas tönkje a tövénél kissé
vastagabb, ibolyásbarna színű; hullámos élű merev, liláskéken •
lemezei élénkebb lilák, sárgás-barnásra érnek. márványozott hús
Liláskékkel márványozott, merev húsa fűszeres, szálas
aromás illatú. A lila pereszkét termesztik is. iönk'"
• ELŐFORDULÁS Tápanyagban dús fenyvesek
és lomberdők talaján, kertekben (komposzthalmon),
gyümölcsösökben, mély avarban nő. Áz északi
mérsékelt övben széles körben elterjedt, * a tönk
gyakori gomba. bázisa bunkós
• HASONLÓ F A J O K Lepista personata
(58. old.). A L. sordida kisebb, . ~ ,„,
. ' ^ UggEM^Skt;, surun alio
szinten ehető. Calocybe jyjff©-* g • , lemezek
ionides (116. old.).

TERMŐHELY Kis csoportokban

domború kalapú,
és boszorkánykörben nő.
sötét színű fiatal gomba

KALAP 0 5 - 2 0 cm TÖNK I 4 - 1 0 cm « 1,5-3 cm Spóraszín fakór6zsaszín Érték

 Fai Idény
Család TRICHOLOMATACEAE Lepista personata ősz

domború majd lapos,

LILATÖNKŰ PERESZKE világos bőrbarna kalap
Húsos termőtestű lemezes gomba; kezdet-
ben domború kalapjának széle ép, színe
világos bőrbama. A kalap idővel el-
laposodik. Tönkje bunkó alakú, lila,
felülete szálas. Fűszeres illatú, kemény
húsa halványlila. Kedvelt étkezési gomba,
a kalap
könnyű felismerni. felszíne
• ELŐFORDULÁS Meszes talajon, főként réteken, utak kissé
mentén, parkokban található, de előfordul füves erdőrészekben ragadós
is. Európában és É-Amerikában elteijedt, eléggé gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A L. nuda (57. old.) nem ennyire
zömök megjelenésű erdei faj.
• EGYÉB NEVEK Lepista saeva, élénk lila,
Tricholoma personata. szálas
felületű tönk

hullámos
lemezek a tönk *
bázisa bunkós

kemény,
halványlila
sűrűn álló,
hús
világosszürke
vagy rózsás
szürkésbarna TERMŐHELY Kis csoportokban
METSZET lemezek vagy boszorkánygyűrűkben nő.

Mérel Spóraszín rózsas2(n Érték

KALAP 0 5 - 2 0 cm TÖNK I 3 - 7 cm <-» cm

Fa ldény
Család TRICHOLOMATACEAE ' Calocybe gambosa késő tavasz-nyár

MÁJUSI PERESZKE
Igen húsos faj; általában sárgásfehér színű, habár a
világosbarnától a narancsbamáig előfordulnak
színváltozatai. Húsos, gömbölyded, majd domború kissé ragadós
kalapjának begöngyölt a széle. Tönkje csupasz, kalapfelszín
lemezei sűrűn állnak, felkanyarodók vagy
foggal lefutók. Kemény húsa erősen sw...
lisztszagú és-ízű; ehető gomba. , f felkanyarodó
• ELŐFORDULÁS Réteken, lemezek
erdőkben, erdőszéleken,
parkokban és kertekben is
megtalálható; a meszes talajt
kedveli. Széles körben
elterjedt, helyenként gyakori
N be-
faj Európában és Ázsiában. göngyölt
• HASONLÓ FAJOK A tavasszal kalapszél
termő, fehér Entoloma fajok spórái
és érett lemezei rózsaszínűek.
• EGYÉB NEVEK Calocybel TERMŐHELY Boszorkánykörben
Tricholoma georgii, szentgyörgygomba. 4 \ vagy tömegesen nő, tápdús, talajon.

Méret Érték
KALAP 0 3 - 1 2 cm TÖNK £ 2 - 7 cm « 1-2,5 cm Spóraszín fehér
 TRICHOLOMATACEAE Faj Tricholoma terreum Idény

a száraz, sötétszürke
FENYŐ-PERESZKE • kalap közepe púpos
Sötétszürke vagy világosszürke színével eltűnik
a talajon. A sötétszürke, púpos kalap felülete
sugarasan szálas, széle csupasz. A tönköt -
szürkésfehér, finom szálak fedik. Hullámos
lemezei foggal lefutók, világosszürkék; a T. In
hullámos, •
scalpturatumtói eltérően (lent), éretten sem i! foggal lefutó
sárgulnak meg. Fehéres húsa kellemes illatú és lemezek
ízű. Ehető gomba, de 1. a Hasonló fajokat!
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel alkot mikorrhizát
rövid,
tápanyagban gazdag, meszes talajon. Az északi zömök tönk
mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A T. pardinum (60. old.)
nagyobb, pikkelyes és lisztszagú; gyengén
mérgező. T. scalpturatum (lent).
• EGYÉB NEVEK rákízű pereszke.

a szálas kalap
széle csupasz

TERMŐHELY Tömegesen • közepesen sűrűn álló,

nö fenyőtű avarban. világosszürke lemezek

KALAP 0 3 - 7 cm Spóraszín

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma scalpturatum

SÁRGULÓ PERESZKE
Ez a világos színű gomba, olyan csoportba tartozik, melynek
közeli rokonságban álló fajai nehezen különíthetők el egymástól;
egyes szakértők ezt a világos változatot T. argyraceumnak
nevezik. Domború vagy púpos kalapja idővel ellaposodik;
szürke pikkelyek
felülete szürkés, apró pikkelyekkel fedett. • domború
a világos
(A fiatal példányok tönkjén látható a vagy púpos
• kalapon
kalap
részleges burok múlékony maradvá- gflj
nya.) A piszkosfehér vagy vilá- ^ M S rostos, világos
gosszürke tönk kissé szálas; ^ ^ ^ p színű, liszt vagy
a lemezek hullámosak, ÉBBEjp^ uborka szagú hús
foggal lefutók. Az idős
termőtestek megsárgulnak. „
METSZET
Ehető, de 1. a Hasonló fajokat.
• ELOFORDULÁS Lombos
erdőkben és fenyvesekben terem,
parkokban gyakran nő nyírfák ||||
körül. Elterjedt, gyakori faj
Európában.
• HASONLÓ FAJOK
A mérgező T. pardinum • sárgára érő, fehér vagy TERMŐHELY Gyakran
(60. old.), T. terreum (fent). világosszürke lemezek tömegesen, százasával nő.

Méret
KALAP 0 2 - 8 cm TÖNK t 3 - 7 cm «-» 0,5-1 cm
 FA
Család TRICHOLOMATACEAE ' Tricholoma atrosquamosum

FEKETESZEGÉLYŰ PERESZKE
Világosszürke, domború vagy púpos kalapját
sugarasan rendeződött, elálló, sötét, szálas
pikkelyek fedik; széle begöngyölt. Szürkésfehér
a hullámos.
tönkje fekete pikkelyes. Halvány, rostos húsa foggal lefutó,
muskátli illatú. Nehezen azonosítható (1. Hasonló világosszürke
fajok), ezért étkezésre nem ajánlott. lemezek éle
feketén
• ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőfákkal is
foltosodik
alkot mikorrhizát. Európában sokfelé elterjedt, de
nem gyakori faj
• HASONLÓ F A J O K A T. orirubens húsa
rózsaszínűre változik. A jobb oldali képen
látható T. pardinum mérgező faj,
tönkjének bázisa zöldre színeződik;
erősebben pikkelyes; nálunk ritka.

HA. -síuw.
a szürke kalap • • TRICHOLOMA PARDINUM
felszínén párducpereszke / Fekete pikkelyes
sugarasan fekete kalapú, lisztszagú és -ízű gomba.
pikkelyek és Savanyú talajú erdőkben nő, lombos
TERMŐHELY Egyesével vagy kis száiak sorainak és fenyőfák alatt. Nálunk ritka. £ £
csoportokban nő, meszes talajon.
Méret Spóraszín fehér
KALAP 0 3 - 1 2 cm TÖNK I 4 - 8 cm ++ 0,5-1,5 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma sciodes Idény ősz-késő ősz

a piszkosfehér
BÜKKÖS PERESZKE felszínére
Piszkosfehér kalapja felületének egy részét sötét, a felszínre pikkelyek
tapadnak
tapadó pikkelyek fedik; közepén határozottan púpos.
A lemezek fekete foltosak; hengeres, fehéresszürke tönkjét
szürke, szőrszerű pikkelyek borítják. A lemezek és a tönk a kalap
rózsaszínes árnyalatú is lehet; élük barnul vagy feketedik. Húsa púpos
földszagú, csípős, ehetetlen.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal - általában bükkel - képez
mikorrhizát, termékeny talajon. A magashegyi és sarkvidéki területek
kivételével Európa-szerte elterjedt gomba.
• HASONLÓ FAJOK A T. orirubens lemezei vörösödnek. A T. virgatum
fenyvesekben él, színe ezüstszürke, kalapja kúpos.

űn álló, foggal
lemezek
halványszürke,
sötét élű szálas felü- •
letü, világos
húsú, föld-
szagú tönk
T E R M Ő H E L Y Néhány példány
nő együtt az avarban. METSZET C
Méret KALAP 0 4 - 8 cm Spóraszín fehér Érték
TÖNK t 4 - 1 0 cm <-• 1 - 2 cm
 Fa
TRICHOLOMATACEAE i Tricholoma saponaceum nyárutó-ősz vége

SZAPPANSZAGÚ PERESZKE
Nagyon változékony faj, számos változata
ismert, de mindegyik húsos és erősen
szappanszagú. Némelyek tönkje sötéten
pikkelyes. Lemezeik sárgásfehérek vagy
szürkésfehérek, vöröses színűre változnak
vagy idővel világoszöldre érnek. A lapos
vagy púpos kalap szürkészöld, de más
színű is lehet.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez • csupasz
kalapszél
mikorrhizát, de fenyők alatt is nőhet. Széles
körben elterjedt az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK
A T. portentosum (lent) és
a T. sejunctum (63. old.) kalapbőre
nedvesen ragadós, szárazon pikkelyes.

ritkán álló, hullámos, •

a tönkre foggal lefutó
sárgásfehér vagy
szürkészöld lemezek

piszkosfehér hús
3
f
TERMŐHELY Egyesével vagy a tönk bázisa
csoportosan nő, talajban nem válogat. yakran rózsaszínű METSZET

Méret
KALAP 0 4 - 1 0 cm TÖNK t 4 - 1 0 cm <-> 1 - 3 cm Spóraszín fchft. Érték jg,

Faí ldény
Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma portentosum ősz-késő ősz

SZÜRKE PERESZKE
Szürke termőtestű gomba. Domború, majd púpos, világosszürke
kalapja fényes, sugár irányú szálakkal díszített; széle és lemezei idővel
megsárgulnak. A kalap felülete fiatalon nedves, ragadós, talaj- és
törmelékszemcsék tapadnak rá. A lemezek a tönkhöz hasonlóan, sárgás
hullámos, foggal
árnyalatiak is lehetnek. Lisztízű és -szagú, ehető gomba. lefutó, fehér vagy
• ELŐFORDULÁS Fenyők alatt él. Az északi mérsékelt övben világossárga lemezek
elterjedt, helyenként gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A T. sejunctum (63. METSZET
old.) kalapja zöld vagy barnás árnyalatú.
a kalap felszínére
gyakran talaj-
J
szemcsék ~~K

domború, majd
púpossá váló kalap
sugarasan
szálas, száraz
vagy kissé
TERMŐHELY Fenyvesekben, savanyú ragadós, sárgás, szálas
talajon terem egyesével vagy tömegesen. szürke kalap felszínű tönk

KALAP 0 5-12 cm TÖNK t 5 - 1 0 cm 1 - 3 cm Spóraszín fehér Érték

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma ustale ldén
y ősz-késő ősz

a kiterült, barna kalap

SZENESEDŐ PERESZKE • széle csupasz
Ennek a fajnak semmi különös ismertető jegye ,
nincs; kalapja domború, majd lapos, barna É l
• felülete nedves
színű, nedvesen ragadós. Tönkje világosbar- W£ időben ragadós
na, vörösbarna rajzolattal. Lemezei piszkos-
fehérek, éretten rozsda foltosak, élük feketedő.
• ELŐFORDULÁS Semleges vagy meszes
talajon lombos fákkal alkot mikorrhizát; általában
tápdús talajon nő, bükkfák alatt. Európa mérsékeltövi
területein elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK a T. populinum, de az nyárfák hullámos, foggal •
alatt terem. A T. ustaloides tönkjének csúcsán lefutó, vörösbarnára
világosabb, fehéres sáv van. foltosodó lemezek /V

• világos színű,
vörösbarna
rajzolatú tönk

piszkosfehér METSZET
• lemezek

a fehér hús •
a tönk
bázisában
A TRICHOLOMA AURANTIUM narancsvörös
narancsvörös pereszke
Főként lucosokban található faj; színe
narancssárga, a tönkjén kevés fehér
szín is van. Az időjárástól függően, • elég sűrűn TERMŐHELY A termőtestek
kalapja ragadós vagy nemezes. álló lemezek egyesével vagy tömegesen nőnek.

Méret KALAP 0 3-10 cm Spóraszín fehér Érték

TÖNK I 4 - 1 0 cm <->• 0,5-2 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj

Tricholoma lascivum Idény
ősz-késő ősz

SZEMÉRMETLEN PERESZKE fehér vagy világosbarna,

sűrűn álló, foggal
Kicsi vagy közepes termetű Tricholoma faj. lefutó lemezek •
Termőhelyéről, édeskés, émelyítő szagáról ismerhető
fel; ez utóbbi tulajdonsága egyesekben undort kelt.
Kalapja domború, majd ellaposodik; világos bőrbarna
színű. Piszkosfehér tönkje idővel világosbarnára -
változik. Mérgezést okozhat.
• ELŐFORDULÁS Lomberdőkben terem,
tölggyel, bükkel és gyertyánnal képezhet
mikorrhizát. Európa-szerte elterjedt, fehéres- •
gyakori faj. szürke vagy
• HASONLÓ FAJOK A többi világos bőr-
barna kalap
fehéres Tricholoma faj közül
a T. album majdnem tiszta fehér
és főleg nyírfák alatt található.
A Calocybe gambosa (58. old)
tavasszal terem.
a tönk fehér •
vagy a kalapho: TERMŐHELY Savanyú vagy sem-
hasonló színű leges erdei talajon tömegesen terem.

Mérel Spóraszín fehér Érték

KALAP 0 4 - 8 cm TÖNK 1 5 - 8 cm « 1-1,5 cm
Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma sejunctum Idény
ősz

világosbarna,
ZÖLDESSÁRGA PERESZKE sötét, sugaras
Zöld vagy barna színű domború kalapja idővel szálakkal
ellaposodik; felszíne sötéten szálas, nedves időben líszített
ragadós. A fehér tönk idővel sárgára változik. kalap
Húsa piszkosfehér, a kalapbőr alatt sárgás
árnyalatú. Ehető, de hányingert okozhat; 1. még
a Hasonló fajokat!
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. bükkel
képez mikorrhizát; fenyők alatt is fellelhető.
Erdőkben vagy faiskolákban, általában savanyú
talajon nő; a bükkhöz kötődő alak a meszet kedveli.
Az északi mérsékelt övben szórványosan terjedt el.
• HASONLÓ F A J O K Tricholoma portentosum (61. old.). a tönk bázisa orsószerű
Nagyon hasonlít rá a mérgező Amanita phalloides (151. old.),
de annak bocskora és gallérja van,
lemezei pedig szabadon állók.

hullámos, i
foggal lefutó,
fehér vagy
nedves idővel
sárgásfehér
időben ragadós ellaposodó,
lemezek
kalapfelszín domború
kalap

kemény,
piszkosfehér
a fehér hús
TERMŐHELY Kis csoportokban tönk idővel
vagy tömegesen terem. megsárgul

Méret KALAP 0 5 - 1 0 cm Spóraszín fehér Érték

TÖNK í 5 - 8 cm « 1-1,5 cm

Fa ldén
Család TRICHOLOMATACEAE ' Tricholoma equestre " ősz-tél eleje

közepesen domború majd a kalapra

SÁRGÁSZÖLD PERESZKE sűrűn álló, kiterült, és a tönkre
hullámos, foggal sárgászöld-sárgás- törmelék és
A fajnak számos változata létezik; mindegyik sárga lefutó lemezek piszok rakódik
színű, domború kalapjuk kiterülő, tönkjük
világossárga. Eltérnek a termőtestek méretében; az
élőhelytől függően tönkjük lehet karcsú vagy zömök.
A hús fehéres-sárga és gyengébben vagy erősebben
lisztszagú, az egyes változatoktól függően; a fenyők
alatt termők (mint az itt látható példány) szaga
erősebb. Ehető gomba, de a fenyők alatt
termett példányokat nehéz megtisztítani világos-
sárga tönk
a benőtt törmelék miatt.
• ELŐFORDULÁS A zömökebb
(I. auralum néven is ismert) alakok
kéttűs fenyők alatt találhatók; a karcsúb- élénk-
bak (T.flavovirenskénl elnevezett sárga
alakok) elsősorban luc és rezgő nyár lemezek
alatt nőnek. Az északi mérsékelt övben
elterjedt, eléggé gyakori gomba.
• EGYÉB NEVEK Tricholoma auralum, TERMŐHELY Homokos talajon tömegesen terem; különböző
T.flavovirens. változatai élnek kéttűs fenyők, lucok vagy rezgő nyár alatt.

Méret KALAP 0 5 - 1 4 cm Spóraszín fchér Érték

TÖNK t 5 - 1 0 cm <~» 1,5-2,5 cm
 Fa ldény
Család TRICHOLOMATACEAE ' Tricholoma sulphureum ősz-késő ősz

domború vagy
BÜDÖS PERESZKE • púpos kalap száraz felszínű, Jjjf •
E mérgező faj jól felismerhető termőtestének p kénsárga kalap
kénsárga színéről és hányingert keltő szagáról;
ez utóbbi a kénhidrogénre hasonlít és
a szkatol nevű vegyület okozza. A kalap
domború, gyakran púpos közepű, széle sima.
A tönk felülete kissé szálas, piszkosfehér tövénél
kiszélesedhet. Egyes mikológusok a kisebb
példányokat T. bufonium néven elkülönítik; ezek
kalapjának közepe rókavörös színű, szaguk
hasonló.
• ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőfákkal
is képez mikorrhizát. Az északi
mérsékelt övben meglehetősen
gyakori faj.

a kalap •— < a tönk bázisa

széle sima piszkosfehér
és gyakran TERMŐHELY A termőtestek
megvastagszik egyesével vagy tömegesen nőnek.

Méret Spóraszín fehér Érték £

KALAP 0 2 - 8 cm TÖNK 1 4 - 1 0 cm <-» 0,5-2 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Tricholoma fulvum

SÁRGALEMEZŰ PERESZKE
Magas növésű gomba; legjobban jellemzi
meleg narancsbarna színe és élénksárga,
édes ízű, lisztszagú húsa. Domború
kalapja púpos, széle bordázott.
Világossárga lemezei rozsdabarnára fi
érnek; a Tricholoma fajokra *
jellemzően hullámosak és foggal Mgl
ránőttek. Mérgezést okozhat.
• ELŐFORDULÁS Nyírrel és
valószínűleg luccal is alkot mikorrhizát.
Viszonylag elterjedt az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A fenyők alatt termő
T. striatum (albobrunneum) húsa fehér vagy barnás.
T. ustale (62. old.).
• EGYÉB NEVEK T.flavobrunneum.

TERMŐHELY Tömegesen nő,

főként nedves talajon.
Család TRICHOLOMATACEAE Fa
' Melanoleuca polileuca Idény

VÁLTOZÉKONY LÁGYPERESZKE ragadós, csupasz, sötétbarna

kalapfelszín
Sötét szürkésbarna kalapjának közepe púpos. Lisztes
tönkjének sötét színe ellentétes a fehér vagy világos-
szürke lemezekkel. Fehér húsa a tönk bázisa felé sötét- hullámos, foggal
- lefutó lemezek
barnára változik. Jellegzetes szaga és íze nincsen;
étkezési szempontból értéktelen.
• ELŐFORDULÁS Füves helyeken nő; nagy számban
terem kertekben, parkokban és erdei utak mentén. Az északi
mérsékelt övben elterjedt gomba.
• HASONLÓ F A J O K A Melanoleuca melaleucava\ egykor
azonos fajnak határozták; ma már úgy vélik, hogy ez a nem-
zetség egy aránylag ritkább faja;
fenyvesekben nő. Számos ha-
sonló Melanoleuca faj létezik.
• EGYÉB NEVEK sötétlábú
lágypereszke/pereszke.

lapos
kalap,
széles
púppal —• hosszanti
irányban
szálas tönk

sűrűn álló,
TERMŐHELY Bolygatott talajon * a tönk bázisa fehér vagy
tömegesen nő. kissé bunkós világosszürke
lemezek
Spóraszín halvány sárgásfehér
KALAP 0 4 - 7 cm TÖNK t 3 - 8 cm 0,5-1 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj

Melanoleuca cognata Idény

FAKÓSÁRGA LÁGYPERESZKE
Ez a faj tavasszal is terem, amikor még „ „
i i ' i , r. i *. • ír • változékony, de
csak keves lemezes gombát látni. Korai általában barna
megjelenése és rózsás árnyalatú, sárga színű kalap
vagy okkersárga lemezei alapján elég jól
azonosítható. A Melanoleuca fajokat terepen
nehéz elkülöníteni, de mikroszkópos vizsgálattal
lehetséges. A nemzetség majd minden fajának púpos
a kalapja és lemezeik keskenyek, tönkhöz nőttek; bár
egyik faj sem mérgező, fogyasztható lenne, de nem
érdemes
elkészíteni. t imwmmmm^
" ELŐ- _ _ _ _ _
FORDULÁS törött tönk; bázisa
Erdőkben, többnyire bunkós
parkokban, parlagon,
fű és avar között nő. El
terjedt és eléggé • sűrűn álló, hullámos,
foggal ránőtt, rózsás
gyakori gomba vagy sötét okkersárga
az északi mérsékelt lemezek
övben.
. rozsdabarna elszíneződés a tönk TERMŐHELY A termőtestek
METSZET piszkosfehér vagy sárgásfehér húsán tömegesen nőnek a fűben.
Család TRICHOLOMATACEAE Megacollybia platyphylla nyár-ősz

domború vagy
SZÉLESLEMEZŰ FÜLŐKE yarna
Domború, majd ellaposodó, púpos kalapja
szürkésbarna vagy világosbarna; lemezei szélesek.
közepesen sűrűn álló,
Világosbarna tönkje hosszanti szálas; tövénél erős, ránőtt vagy foggal
vastag, zsinórszerű micélium kötegek láthatók, hosszában csatlakozó lemezek -
melyek mélyen szétterjednek a talajban. íze szálas,
világosbarna
kesernyés, jellegzetes szaga nincs; gyomorrontást tönk
okozhat.
• ELŐFORDULÁS Lombos fák gyökerén és
tuskókon él az erdei talajban; gyakran nő avarban és
korhadó fákon is. Az északi mérsékelt öv elterjedt, kemény, •
gyakori gombája. fehér hús
• HASONLÓ F A J O K A Collybia fajok
(67., 111-113. old.) kisebbek és tönkjük bázisán a tönk •
közepe
nincsenek micélium kötegek. üreges
• EGYÉB NEVEK Oudemansiella METSZET
platyphylla. száraz, sugarasan
szálas kalap-
felszín

vastag, fehér
TERMŐHELY Egyesével vagy kis cso- micélium kötegek
portokban nő, raicéliummal összekötve. a tönk alján

Méret KALAP 0 6 - 1 5 cm Spóraszín fehér Érték

TÖNK t 5 - 1 2 cm «-> 1-2,5 cm

Fai ldény
TRICHOLOMATACEAE Tricholomopsis rutilans nyár-ősz vége

a domború kalapot
sűrű, bíborszín
BÁRSONYOS FAPERESZKE nemez fedi •
Sárga színű, bíborvörös nemezzel dúsan fedett kalapjáról és azzal
erősen kontrasztos, tojássárga színű lemezeiről felismerhető faj.
A kalap domború, közepe kissé besüllyedhet. Az üreges tönköt
finomj bíborszínű pikkelyek borítják.
• ELOFORDULAS A mikorrhizát alkotó Tricholoma
fajoktól eltérően, a T. rutilans fenyőfák korhadását
okozza. Erdőkben és faiskolákban fordul elő.
Az északi mérsékelt övben meglehetősen gyakori faj.
a sarga
• HASONLÓ F A J O K A T. decora általában alapszín
ritkább; nincsenek bíborszínű pikkelyei, viszont alig látható
sárga kalapját finom fekete szőrök fedik. bíbor- vagy sárgás-
h i h o r Jzi
• EGYÉB NEVEK ™ <°nk
Tricholoma rutilans, íj sotetsarga
bársonyos pereszke. Mml hús

V »
METSZET

TERMŐHELY Korhadó fákon,

fatuskókon nő kis csoportokban.
• hullámos,
foggal ránőtt,
sárga lemezek &
 Fai
Család TRICHOLOMATACEAE Collybia maculata Idény

FOLTOS FÜLŐKE
A gomba termőteste fiatalon tiszta fehér vagy —• felkanyarodó
piszkosfehér és nagyon kemény. Az érés során lemezek
rozsdabarna foltok jelennek meg domború,
• kemény,
csupasz kalapján és tönkjén. Más Collybia fajoktól rostos,
eltér, alakilag inkább a Tricholomakra (59-64. old.) fehér hús
hasonlít; halványsárga spórákat érlel. ^ .
E két tulajdonsága miatt egyes TO
mikológusok néhány hasonló fajjal
sűrűn álló,
együtt a Rhodocollybia
fehér vagy
nemzetségbe helyezik. sárgásfehér,
• ELŐFORDULÁS Erdőkben terem • idővel foltos lemezek
rozsdabarna
lombos- és fenyőfák alatt, humuszban foltok jelennek
gazdag, savanyú talajon. Rengeteg termő- meg a fehér
testet növeszt. Elterjedt, nagyon gyakori faj vagy sárgás-
az északi mérsékelt övben. fehér kalapon
• É A S O N L Ó F A J O K A C. distorta és
a C. prolixa alakja hasonló, de kalapjuk rozsdás elszíneződés
sötétebb. A Tricholoma album húsa a tönkön
puhább és erős illatú.
TERMŐHELY A teimőtestek általá-
ban tömegesen jelennek meg az avaron.

Spóraszín ha|ványsárga Érték

KALAP 0 4 - 1 0 cm TÖNK t 6 - 1 2 cm «-<• 1-2,5 cm

Család CORTINARIACEAE Fa
' Hebeloma crustuliniforme Idény
ősz

barnássárga
ZSEMLESZÍNŰ FAKÓGOMBA
Kissé húsos, barnássárga kalapja domború. Piszkosfehér,
lisztes felületű tönkje lefelé vastagodik. Lemezeinek élén
színtelen folyadékot választ ki, melybe az érett spórák
megtapadnak; ettől a lemezek éle sötétfoltos lesz. Fehér,
rostos húsa retekszagú, mérgező.
• ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű fákkal egyaránt
alkot mikorrhizát erdőkben és parkokban. A többi rokon
fajjal egyetemben, széles körben elterjedt és gyakori gombái
az északi mérsékelt övnek. a kalap széle
majdnem fehér
• HASONLÓ F A J O K A többi rokon faj, a H. edurum,
H. leucosaryx és a H. sinapizans hasonlóan retekszagúak
lisztes bevonat
vagy néha kakaó illatúak; spóráik mérete és alakja, jóddal a piszkosfehér tönk
való reakciójuk, a kalap színe és a faj ökológiája alapján felső harmadán
különíthetők el. a tönk lefelé kissé
• EGYÉB NEVEK közönséges kiszélesedik
fakógomba.

tönkhöz nőtt,
agyagbarna
lemezek
• fiatal példány
kicsi, domború a lemezen kiváló
kalappal színtelen cseppek TERMŐHELY Csoportosan
sötétre száradnak vagy boszorkánykörben nő.
 Fa
Család ENTOLOMATACEAE ' Entoloma sinuatum nyar-osz

NAGY DÖGGOMBA hullámos, foggal ránőtt, világos szürkés- a domború

közepesen sűrűn álló barna vagy kalap közepén
Domború kalapja halvány szürkésbarna vagy fehéres-
sárga. Közepesen sűrűn álló lemezei fiatalon világos-
sárgák, idővel az Entoloma fajokra jellemző rózsa-
színűek lesznek. Tönkje fehér vagy szürkéssárga,
liszt- vagy dohszagú. Fontos tudni, hogy a Lepista
fajokkal való hasonlósága miatt ez a gomba
a mérgezések igen nagy százalékáért felelős.
• ELOFORDULÁS Öreg lomberdőkben nő,
általában agyagos talajon. Európában elterjedt, de
nem lúl gyakori faj. E-Amerikában és Kelet-
Ázsiában egy közeli rokona helyettesíti.
• HASONLÓ FAJOK A Lepista irina
(57. old.) erős illatú és szürkésbarna
tönkje szálas.
• EGYÉB NEVEK E. lividus. 4f*n!// TERMŐHELY Lombos fák alatt erdőben, tisztásokon nő kis
Rhodophyllus lividus. csoportokban.

Érték
KALAP 0 8 - 2 0 cm TÖNK I 10-18 cm <-• 2 - 4 cm
Spóraszín
S
Fai
Család ENTOLOMATACEAE Entoloma rhodopolium

ZÖLDESSZÜRKE DÖGGOMBA
Változékony faj, nagyon nehéz azonosítani. Szürke vagy szürkésbarna kalapja
domború, közepe púpos vagy kissé besüllyedt. Tönkje általában hosszú és eléggé szé.~„,
karcsú, húsa világosszürke vagy szürkésbarna. Szagtalan vagy lúgszagú. A vastag, hullámos,
lúgszagú változat karcsúbb és régebben Entoloma nidorosum néven külön foggal ránőtt
lemezek
fajként írták le. Minden változat mérgező.
• ELŐFORDULÁS Főként bükkösben fordul
elő, tápdús talajon. Elterjedt, helyenként
gyakori az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K Számos hasonló faj
van, melyek alig különböznek színben;
mikroszkópos jellemzőik alapján a kalap
különíthetők el. széle be-
repedezhet
• EGYÉB NEVEK E. nidorosum,
szürke/nyári/lúgszagú/kis döggomba.

• j H H H H M ^ ^ ^ B ^ ^ H H H a karcsú,
selymes felületű puha, világos- *
tönk hosszában szürke vagy
' Á* r szálas világosbarna hús

sűrűn álló, fehéres-

szürke majd rózsa-
«, színű lemezek

A ENTOLOMA CLYPEATUM
tövisaljagomba
Tavasszal kökény, galagonya vagy gyümölcsfák
alatt termő gomba; kalapja szürkésbarna, fehér TERMŐHELY Egyesével vagy
tönkje barnás. Hullámos, foggal ránőtt, . csoportokban nő az avarban.
világosszürke lemezei rózsaszínűre érnek.
Család ENTOLOMATACEAE Entoloma porphyrophaeum Idény nyar-osz

SÖTÉTLEMEZŰ DÖGGOMBA a kalap egyen-

a kalap széle letesen szálas
A szürkés bíbor színével és magas termetével begöngyölt
füves termőhelyéről kimagasló gombát könnyű
azonosítani. Púpos kalapja idővel kúpossá METSZET
válik. Fehér húsa édeskés, kellemetlen
utóízű; mérgezést okozhat.
• ELŐFORDULÁS Háborítatlan
réteken, magashegységekben gyakran
nő együtt a Hygrophoraceae és
világos színű, •
a Clavariaceae család fajaival. Európa- a bázisa felé surun •
szerte elterjedt, habár nem gyakori; sárgás tönk álló, hullá-
a legelők műtrágyázása miatt megritkult. mos, foggal
ránőtt vagy
szabadon
álló
szálas lemezek
felületű tönk

kemény, *
TERMŐHELY Egyesével vagy •jCjf fehér hús
kis csoportokban nő.

Spóraszín vüágos rózsaszín Érték

KALAP 0 4 - 8 cm TÖNK t 7-14 cm <-• 0,5-2 cm

P Ó K H Á L Ó S BURKÚ GOMBÁK
A z itt bemutatásra kerülő Cortina- burok pókhálószerű maradványa, amely
riux fajok méretben és alakban a fiatal gomba lemezeit védi. Spóra-
igen változatosak. Közös jellemzőjük, poruk rozsdabarna, ami gyakran rozsda-
hogy minden fajon jelen van a részleges színűre festi a burokmaradványt.
Család CORTINARIACEAE Idény
Cortinarius bolaris

szürke vagy •
VÖRÖSPIKKELYES cinóberbarna, vörös
PÓKHÁLÓSGOMBA foltos lemezek

Kalapját fedő vörös pikkelyeiről és tönkjéről

azonosítható faj. Húsos kalapja szélesen a kalap szélén látható
domború, szélén a burokmarad- a burok maradványa
vány finom szálakban látható.
Viszonylag rövid tönkje sárga, a tönk tövénél
narancssárgás hús
miatt kissé zömöknek
tűnik. Vastag húsa a kalap-
ban fehér, a tönk tövénél
sárgára, narancssárgára változik.
• ELŐFORDULÁS Lombos
fákkal képez mikorrhizát; főként
tölgy és bükk alatt qp, savanyú
talajon. Elterjedt, helyenként gyakori vörös
faj az északi mérsékelt övben, de egyes pikkelyek és TERMŐHELY Kis csoportokban
vidékekről hiányzik; nálunk ritka. sávok a tönkön nő vegyes erdőkben.
Család CORTINARIACEAE Idény
Cortinarius pholideus

a kalapot felálló, barna

PLKKELYESÖVŰ pikkelyek fedik
PÓKHÁLÓSGOMBA
Fiatalon domború kalapja éretten kiterül,
közepén púp van; barnás színű, felületét sűrűn
fedik a felálló, rozsdabarna pikkelyek. Tönkhöz ibolyás-
nőtt, fiatalon ibolyáslila árnyalatú lemezei barna
lemezek
fahéjbarnára érnek; spórapora vörösbarna. érdes
Ibolyás árnyalatú, világosbarna húsa gyengén pikkelyek
alkotta
mandarin illatú. a kalap
barna
• ELŐFORDULÁS Nyírekkel alkot mikorrhizát, sávok kúpos vagy
de vegyes erdőkben tölgyek alatt is megtalálható. púpos közepű
A savanyú talajt kedveli.
Elterjedt és eléggé a tönk csúcsa
ibolyaszínű
gyakori gomba az északi
mérsékelt övben.
az erős
tönk húsa
ibolyásbarna

TERMŐHELY Kis csoportokban

METSZET
nő a mohos talajon.

Méret Spóraszín rozsdabama Érték

KALAP 0 3 - 8 cm TÖNK I 5 - 1 2 cm ^ 0,5-1 cm

Család CORTINARIACEAE Idény

^ Cortinarius semisanguineus

METSZET
VOROSESLEMEZU
PÓKHÁLÓSGOMBA
Egyenletesen vörösbarna színéről és vérvörös lemezeiről jól
felismerhető faj. Domború kalapja idővel ellaposodik, de közepe
púpos marad; színe zöldes árnyalatú vörösbarna. Tönkjén fonalszerű
burokmaradványok láthatók. A kalapban a hús világosabb vörös-
barna, mint a tönkben. Vörös festékanyagával gyapjút színeznek.
• ELŐFORDULÁS Kizárólag fenyőkkel él együtt; általában luc
alatt nő, tömegesen; a savanyú talajokat kedveli. Széles körben
elterjedt az északi mérsékelt övben.
H A S O N L Ó F A J O K A Cortinarius
phoenicus kalapja vörösebb,
tönkje körül feltűnőbbek a
burokmaradvány
örvei. Ritkább, mint
a C. semisanguineus.
•EGYEB NEVEK zöldes- vagy i M ^ domború,
Dermocybe semisanguineus, sötét vörösbarna lim majd púpos
kala kala
vöröseslemezű bőrgomba. P mk P

• fonalszerű
burok-
maradványok
• CORTINARIUS C1NNAM0MEUS
fahéjbama pókhálósgomba
Közeli rokon faj; főleg fenyők, ritkábban
TERMŐHELY Fenyők alatt, moha lombos fák alatt nő. Fiatalon narancs-
között terem. sárga lemezei fahéjbarnára érnek. 3lt
Család CORTINARIACEAE ^ Cortinarius paleaceus Idény
nyar-osz

MUSKÁTLIS PÓKHÁLÓSGOMBA világosbarnára száradó,

A faj felismerésében sokat segítenek a púpos közepű vagy kúpos, púpos, sötétbarna kalap
sötétbarna kalapon látható finom, fehér vagy piszkosfehér burok-
maradványok alkotta pikkelyek és erős, muskátli illata. Egyes
példányai majdnem pikkelytelenek vagy kalapjuk széle behasadozik.
keskeny gallér
Többnyire a kalap szélén is van burokmaradvány, valamint karcsú tönkjén
gyakran vékony, fehér gallért alkothat (a lila tönkű változatot néha önálló széles, foggal
fajként Cortinarius paleiferus néven különböztetik meg). Ritkán álló ránőtt, fahéj-
barnára érő
lemezei fiatalon ibolyás árnyalatiak lehetnek; fahéjbarnára érnek.
lemezek
• ELŐFORDULÁS Üde talajú erdőkben főként fenyőkkel él együtt, de
lombos fák alatt is megtalálható az erdőségekben. Az északi mérsékelt
övben elterjedt, helyenként gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K Sok kis termetű Cortinarius faj kinézete
nagyon hasonló.
• EGYÉB NEVEK Cortinarius paleiferus, Telamonia
barnás
-jg^ paleifera, muskátliszagú színű hús
övesgomba/pókhálósgomba.

burokmaradvány "•* finom, felálló,

a kalap szélén piszkosfehér
pikkelyek a kalapon

TERMŐHELY Moha és fenyőtű

között tömegesen nő. METSZET

Méret KALAP 0 1 - 3 cm TÖNK t 4 - 7 cm <-• 3-5 mm Spóraszín rozsdabama Érték

Faj ldép
Család CORTINARIACEAE Cortinarius violaceus y ősz

SÖTÉTLILA a száraz, ibolya-

színű kalapfelszínt
PÓKHÁLÓSGOMBA finom, sugár irányú
A faj sötét ibolyáslila színével tűnik ki a többi szálak fedik
pókhálósgomba közül. Domború, majd púpos
közepű kalapja finoman, sugarasan szálas. Tönkjének
csúcsán a burok pókhálószerű, hosszanti szálak
bevonataként marad meg. Vastag, széles, felkanyarodó a tönk szálacskái METSZET
lemezei ibolyabarna színűre változnak, amint a rozsdabarna keverednek
spórák megérnek. Társnövénye alapján két változatát a burok-
maradvánnyal
különítik el a mikológusok (1. Előfordulás); mindkettő ritka,
ezért bár ehetőek, fogyasztásuk nem ajánlott!
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főleg bükkel, nyírrel
alkot mikorrhizát; hegyvidéki fenyvesekben élő változatát pókhálószerű, fehér
néha Cortinarius hercynicus néven, önálló fajként írják le. burokmaradvány
Az északi mérsékelt övben elterjedt, de ritka, védett faj. a kalap szélén

a tönk alja
megvastagszik
a tönk
alján
TERMŐHELY Üde erdőkben vagy világosabb
lápokban kis csoportokban nő. a hús
Család CORTINARIACEAE Idény
í Cortinarius armillatus nyar-osz

METSZET
VÖRÖSÖYŰ PÓKHÁLÓSGOMBA
Nagy, húsos, narancsbarna, domború kalapjának tönkhöz nőtt,
világosbarna,
felszíne finoman szálas. Hosszú, vastag tönkjét sötétre érő lemezek
a burok maradványaiból származó, néhány feltűnő,
cinóbervörös sáv övezi. A kalap szélén is láthatók
burokmaradványok. a kalapot finom
pikkelyek és
• ELŐFORDULÁS Nyírekkel és
kemény,
feltehetőleg más lombos világosbarna hús
fákkal alkot mikorrhizát,
nedves erdőkben,
savanyú talajon. Széles
körben elterjedt, de
manapság vissza-
szorulóban van.
Vöröslistás
védett faj.
• HASONLÓ
FAJOK A C.
paragaudis valamivel
vörös a tönk bázisa •
kisebb, tönkjén a sávok burokmaradvány megvastagodott
fakóbbak. Fenyőkkel él együtt, a kalap szélén
a fentinél is ritkább faj.
cinóbervörös
sáv a tönkön

néhány tönk
tőben összenő TERMŐHELY Néhány gomba
nő együtt.

Méret Spóraszín rozsdabama Érték

KALAP 0 5 - 1 2 cm TÖNK t 7-15 cm < > 1 - 3 cm

Család CORTINARIACEAE Cortinarius rubellus nyar-osz

CSÚCSOSKALAPÚ
PÓKHÁLÓSGOMBA
Halálosan mérgező gomba. Kalapja kúpos alakú ,, ,,
KUDOS szatas
vagy púpos, narancsvörös színű, szálas; retek felületű kalap •
szagú. Hengeres vagy bunkós tönkjén a
burokmaradvány világossárga vagy okkersárga
sávokban látható. Közepesen sűrűn álló, világos színű
felkanyarodó lemezei világos
& okkerbarnák, sötét s a l l e r z o n a
. \ , , , a narancs-
rozsdabarnara ernek. i,arm
• ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel él együtt, tönkön •—
elsősorban savanyú, nedves talajon. Európában
és Ázsia mérsékelt övi területein honos, csak
helyeként gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K A C. limonius szintén "2 'Széles"
mérgező, színe élénkebb narancssárga. A C.
orellanus (73. old.) kalapja kevésbé kúpos és
keményfák alatt nő. TERMŐHELY A termőtestek egyenként vagy
• EGYÉB NEVEK C. speciosissimus/orellanoides. tömegesen nőnek savanyú talajon.
Család Idény
CORTINARIACEAE Cortinarius orellanus

MÉRGES púpos közepű felkanyarodó

PÓKHÁLÓSGOMBA vagy lapos,
a kalap felszíne
vagy tönkhöz
nőtt, narancs-
szálas felületű
Halálosan mérgező gomba. Domború, majd kalap
kiterülve púpos közepű, vörösbarna
kalapjának erősen szálas a felszíne. Széles,
felkanyarodó vagy tönkhöz nőtt lemezei
narancsvörösek, ritkán állók. Hengeres
tönkjének színe világos sárgás-
barna. A tönkön a részleges burok
tönk a töve
sötét fonalak formájában marad felé elvéko-
meg, de a C. rubellustói (72. old.) nyodik
eltérően, nem sávos. Méreganyaga
a vesét károsítja; elfogyasztása
után a tünetek csak több nap
múlva jelentkeznek. a tönk tőben
sárgás na-
• ELŐFORDULÁS Általában rancssárga,
lomberdőkben tölgy alatt él, sávc,r —'
savanyú talajon. Európa meleg nek
vidékein terjedt el; E-Amerikában
nem honos.
• EGYÉB NEVEK Dermocybe orellana, T E R M Ő H E L Y Általában kis csoportokban terem, savanyú
rókaszínű bőrgomba/pókhálósgomba. talajon, lombos fák alatt.

Méret
KALAP 0 3 - 6 cm TÖNK I 4 - 9 cm <-> 1 - 2 cm
Spóraszín rozsdabama
at
Család CORTINARIACEAE Fai
Cortinarius alboviolaceus Idény

LILÁSFEHÉR PÓKHÁLÓSGOMBA
domború, sely-
Húsos kalapja domború vagy púpos, színe lilásfehér. mesfelületű, lilás-
Görbén nőtt, gyakran bunkós végű tönkje is hasonló színű; fehér kalap «
általában rozsdabarna gallérzóna látható rajta, melyen
lerakódik a spórapor. A kalap és a tönk egyaránt selymesen
fénylő. Széles, hullámos, foggal ránőtt lemezei közepesen világos szürkés-
ei, .>.uAjjj$ks kék vagy fahéj-
sűrűn állnak, világos kékesszürkék vagy fahéjbamák.
j „ } v' barna lemezek
• ELŐFORDULÁS Mikorrhizát alkot, általában <
lombos fákkal, de fenyők alatt is megtalálható,
savanyú talajon. Széles körben elterjedt, helyenként A
gyakori faj az északi mérsékelt övben. fpffpiipgf piszkosfehér, ibolyás •
• HASONLÓ FAJOK A C. malachius kalapja kissé árnyalatú hús
pikkelyes. A C. camphoratus és a C. traganus szaga büdös; k .
PN
az előbbié rohadt krumplira emlékeztet, az utóbbié édeskés,
• a fehér burok- (
émelyítő. Fenyők alatt nőnek. maradvány
általában
rozsdabarna
a spóráktól
görbe, lilásfehér tönk

a tönk bázisa bunkós •

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy közepesen sűrűn

kis csoportokban nő az avarban. álló lemezek
Család CORTINARIACEAE Faj Cortinarius torvus ldény
ősz-késő ősz

félgömb alakú,
SZAGOS szürkésbarna kalap
PÓKHÁLÓSGOMBA vastag, eros,
Világos színéről, gallérzónájáról, húsos hullámos, foggal
ránőtt lemezek •
kalapjáról és ritkán álló lemezeiről azo-
nosítható gomba. Kalapja félgömb ala-
kú, szürkésbarna; szélén fiatalon ibolyás
majd fehér burokmaradvány látható; felszíne su-
garasan szálas. Sárgásbarna húsa a tönk felső ré-
szén ibolyás árnyalatú, szaga áthatóan édeskés. gallérzóna ritkán álló, ibolyás •
színű, rozsdabarnára
• ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, a tönkön
érő lemezek
általában bükkel él együtt különféle talajú
erdőkben. Európában és É-Amerika keleti a tönk
részén széles körben elterjedt; nálunk is bázisa bunkó
gyakori. alakú
• HASONLÓ FAJOK A C. subtorvus
sötétebb színű, az alpesi területeken törpe
füzek és a magcsákó (Dryas) alatt él. Számos
hasonló faj létezik, melyek főként színükben és
élőhelyükben különböznek. TERMŐHELY Egyenként vagy
• EGYÉB NEVEK szagos övesgomba. METSZET kis csoportokban nő az avarban.

Méret KALAP 0 4 - 8 cm Spóraszín rozsdabarna Érték

TÖNK I 4 - 9 cm «-• 0,5-1,5 cm

Család CORTINARIACEAE Fa
' Cortinarius anserinus Idény

a vastag, kemény hús a

BÜDÖS PÓKHÁLÓSGOMBA kalapban piszkosfehér
Húsos gomba; kalapja domború, sárgásbarna színű.
Erős tönkje gumós. Szilva illatú, ehetetlen; lilás felkanyarodó
vagy piszkosfehér húsa édes, de kalapbőre keserű. lemezek
• ELOFORDULÁS Meszes talajon bükkel él
együtt. Európában széles körben elterjedt,
helyenként gyakori faj. szürkéskék vagy lila, rozsdás
• HASONLO F A J O K Több rokon faj, pl. szürkésbarnára érő lemezek
a C. calochrous (lent) él hasonló termőhelyen.
• EGYÉB NEVEK C. amoenolens.

METSZET

a kalap szélén
burokmaradványok
láthatók
a tönk csúcsa
fehérebb a bázisánál

a tönk gumós
• CORTINARIUS CALOCHROUS töve a burok-
liláslemezű pókhálósgoma maradványoktól
okkersárga Ijí
A faj sárga vagy zöldessárga kalapjának
közepe sötét, lemezei lilák, tönkje TERMŐHELY Egyenként vagy
gumós. Kalapbőre és húsa édes. JQJ| 1 * 7 kis csoportokban terem.
Család CORTINARIACEAE Faj Cortinarius triumpharts ldén
y nyár-ősz

domború, ragadós felületű,

OVESTÖNKŰ narancssárga kalap
PÓKHÁLÓSGOMBA foggal ránőtt,
Mutatós gomba; domború narancssárga kalapja szürke vagy
kékesfehér lemezekt
ragadós, szélén általában láthatók a burok-
maradványok; ezek erős tönkjén feltűnő sárga
színű sávokban maradnak meg. Vastag, sárgás-
fehér húsa keserű, szaga kellemes.
• ELŐFORDULÁS Nyírfákkal él együtt nedves
erdőkben, parkok és kertek nedves gyepjeiben;
a savanyú talajt kedveli. Európában és
Ázsiában sokfelé megtalálható, de nem túl a sárga
burokmaradvány
gyakori faj; számos országban védett. sávokat a hulló
E-Amerikában is előfordul. spóra barnára
• HASONLÓ F A J O K A sötétebb kalapú C. cliduchus színezi
(C. olidus) meszes talajon, lomb-
erdőben él; húsa vékonyabb és
erősen földszagú és nem
fordul elő nyírfák környé-
kén. A C. saginus kalapja az erős,
vörösebb és fenyők alatt nő halvány-
• EGYÉB NEVEK sárga tönk
alul el-
TERMŐHELY Tömegesen nő C. crocolitus. vékonyodik
nyírfák alatt a fűben.

Spóraszín Erték
Meret
KALAP 0 8 - 1 5 cm TÖNK í 10-15 cm <-> 1 - 3 cm rozsdabama
m
Család Faj Idény
CORTINARIACEAE Cortinarius mucosus nyar-osz

FEHÉRTÖNKŰ domború vagy

PÓKHÁLÓSGOMBA hullámos szélű
kalap
Domború, gyakran hullámos szélű kalapja sötét
vöröses vagy narancsbarna; erős tönkje fehér
színű. A kalapot és a tönköt nyálkás
burokmaradvány fedi. Vastag húsa fehér,
lemezei szürkék, majd fahéjbarnák.
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez
mikorrhizát, homokos talajon. Az északi mérsékelt
hullámos, *
övben elterjedt, helyenként gyakori faj. Nálunk tönkhöz nőtt,
erdei fenyővel elegyes tölgyesekben terem. a fehér tönköt szürke vagy
• HASONLÓ F A J O K A lucosokban termő nyálkás burok- fahéjbarna
C. collinitus tönkjén kékes színű, nyálkás maradvány fedi lemezek
burokmaradvány van. Más hasonló fajok
egyéb növényekkel élnek együtt. vastag, •
fehér hús

a kalap felszíne igen nyálkás

TERMŐHELY Fenyők alatt nő a kalap közepe

egyesével vagy kis csoportokban. sötétebb vörösbarna METSZET
Család CORTINARIACEAE Idény
Cortinarius sodagnitus

a kalap búsa fehéreslila

LILATÖNKŰ • foggal ránőtt
PÓKHÁLÓSGOMBA • az élénk ^ B& | lemezek
A gomba domború kalapjának ibolyakék
* kalapon
élénk ibolyakék színe
sárgásbarna
a kalap közepétől kiin- -RBggf foltok lesznek
dulva idővel barnás okker-
sárgára színeződik. Karcsú
tönkjének töve bunkószerűen a lemezek
a tönk alsó részének
megvastagodott. Kalapbőre keserű, de halványlilák
húsa okkersárgás •-
húsa édes ízű; étkezésre nem ajánlott. majd rozsda-
barnák, élük
• ELŐFORDULÁS Főként bükkel gyakran lilás
a tönköt finom |
képez mikorrhizát. Elterjedt, de csak szálak fedik
helyenként gyakori faj az északi J ?
mérsékelt övben. Európában védett,
vöröslistás faj.
• HASONLÓ F A J O K
A C. dibaphus kissé nagyobb és
valamivel színesebb gomba. Húsa • a tönk bázisa
nagyon keserű. Fenyvesekben, főleg 3 cm széles lehet TERMŐHFXY Meszes talajon terem
luc alatt nő. Ritka, védett faj. egyenként vagy kis csoportokban.

Spóraszín rozsdabama Érték

KALAP 0 4 - 1 0 cm TÖNK I 6 - 1 0 cm <-• 0,5-1,5 cm

Család CORTINARIACEAE Cortinarius rufoolivaceus

IBOLYÁSVÖRÓS PÓKHÁLÓSGOMBA
A Phlegmacium alnembe tartozó, nagy termetű faj. Egyedi szín-
kombinációja jellemzi; domború, majd púpos közepű kalapja réz-
vörös, szegélye lilásrózsaszín vagy barnászöld. Hosszú, karcsú, de
gumóban végződő tönkje többszínű; lemezei olajzöldek vagy lilák.
Fehér húsa a kalapban és a tönk felső részében is bíbor árnyalatú.
• ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, bükkel és tölggyel él
együtt. Európában elterjedt, de eléggé ritka faj.
• H A S O N L Ó F A J O K A subgenus több faja is lehet olajzöld
• CORTINARIUS CAERULESCENS
árnyalatú; a C. atrovirens húsos kalapja ^ g j ü K k . kék pókhálósgomba / Húsos termőtestű faj;
pl. olajzöld, tönkje kénsárga, lemezei kalapja és tönkje szürkéskék fehér burok-
pedig olajzöld vagy rozsdabarna maradványokkal. Világoskék lemezei
színűek lehetnek. Hegyvidéki okkersárgára érnek. Bükkösökben,
lucosokban, meszes talajon meszes talajon terem; ritka. JQjJ
terem; ritka.

METSZET

felkanyarodó, •
csupasz, hullámos lemezek
ragadós
felületű kalap
rozsdabarnára
színeződött
burok-
maradvány

TERMŐHELY Kis csoportokban a tönk húsa a

nő az avarban, meszes talajon. tönk bázisa 3 cm széles lehet gumóban rozsdabarna
Család CORTINARIACEAE Cortinarius splendens LDÉN
Y ŐSZ

OKKERSÁRGA
PÓKHÁLÓSGOMBA
E veszélyes faj domború, aranysárga
kalapjának hullámos a széle. Szálas tönk- a kalap
közepe
jén kénsárga burokmaradványok vannak, narancs-
töve gumós. Sárga húsa kálium-hidroxid barna
hatására vöröses rózsaszínűre színeződik.
A Phlegmaciumok közé tartozó, viszonylag
kis termetű, halálosan mérgező faj.
• ELŐFORDULÁS
Lomberdőkben, általában bükkel
él együtt. Európában elterjedt,
de csak helyenként gyakori - a tönk alja
gomba. gumós
• HASONLÓ F A J O K
A C. citrinus zöldessárga a felkanya-
árnyalatú. Az ehető, sárga rodó, hullámos,
Tricholoma fajok (63-64. old.) élénksárga
spórapora fehér és nincs rajtuk lemezek
barnássárgára TERMŐHELY Egyenként vagy kis
pókhálós burokmaradvány. érnek csoportokban terein meszes talajon.

Er,ek
KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK t 4 - 9 cm ** 0,7-1,4 cm S P ^ ' " rozsdabarna «

CORTINARIACEAE Faj Cortinarius aurantioturbinatus

domború, narancs-
DÍSZES sárga kalap
PÓKHÁLÓSGOMBA
A Phlegmacium subgenusba tartozó
többi fajhoz hasonlóan, domború,
narancssárga színű, ragadós kalapú
gomba. Robusztus tönkje sárga és csupasz,
bár a burokmaradványból származó fonalak
tapadnak rá. Húsa világossárga, a tönk csúcsában foggal ránőtt
kékes árnyalatú, gumós tövénél sötétsárga. A lemezek
gomba gyümölcs illatú, húsa és kalapbőre is édes ízű. burok-
• ELŐFORDULÁS Bükkel képez mikorrhizát. Egész maradványok j
Európában elterjedt, de nem gyakori faj. a sima, sárga
tönkön
• HASONLÓ F A J O K Más Phlegmacium alnembe
tartozó fajoktól, - pl. C. aureofulvus és C. osmophorus /
különbözik íze és illata, valamint a zöld szín
mennyisége a kalapon.
• EGYÉB NEVEK
a V
\ J
bázisa zöldes- ^ ^ -jf
C. elegantissimus. sárga, át-
mérője 5 cm

fényes, ragadós
kalapfelszín

TERMŐHELY Egyesével terem vagy

élénksárga vagy
fahéjszínű lemezek néhány példány nő együtt meszes talajon.
 G A L L É R O S VAGY GALLÉRZÓNÁS GOMBÁK
bben a részben azokat a gombákat
ismertetjük, melyek fiatal példánya-
inak lemezeit részleges burok védi. A kalap
növekedése során ez a burok felreped és ma-
radványa a kifejlett gomba tönkjét gyűrű
alakban övezi vagy foszlányai egy sávban,
a gallérzónában megmaradnak rajta. (A pók-
hálószerű burokmaradványokkal fedett fajo-
kat 1. a 69-77. oldalon!) A gallér és
a gallérzóna általában elszíneződik a lehulló
spóráktól, ezért a kifejlett gombán nagyon
nehéz megállapítani a burok valódi színét.
Főként a fehér spóraporos Tricholomataceae
és néhány színes spóraporú család -
Strophariaceae, Cortinariaceae és a
Coprinaceae - fajai tartoznak ide.

Család STROPHARIACEAE Fa) Phoíiota cerífera ldény

ősz, ritkán tavasz

ROZSDASÁRGA TŐKEGOMBA
Félgömb alakú, domború majd kiterülő kalapja
ragadós, élénksárga színű, sötét rozsdabama pikkelyek a kalap sötét
pikkelyei
fedik; aláhajló szélén burokmaradványokat visel. esőben könnyen
Tönkje szintén ragadós és pikkelyes. Ehetetlen, húsa lemosódnak •
enyhén retekszagú, a kalapban világos, a tönkben
sötétebb színű.
• ELŐFORDULÁS Élő vagy elpusztult lombos
fákon terem, pl. tuskókon vagy elszáradt ágakon.
Főként bükkön nő, de előfordul hárson és fűzőn is.
Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. A
• HASONLÓ FAJOK A Ph. jahnii (muelleri) kalap
pikkelyei jobban felállnak, csúcsuk fekete; spórái
kisebbek (5,5 x 3,5 µ!!! a 9 x 5,5 µm Ph. ^ ^
cerifera spórákhoz képest). A Ph. adiposa JMgfA
kalapja aranysárga, felszíne ragadós
pikkelyekkel fedett.
• EGYÉB NEVEK Ph. aurivella.

burokmarad- <
ványok az alá-
hajló kalap
szélén

a kalap húsa
világos színű tönkhöz nőtt lemezek sötét, szálas *
pikkelyek a
ragadós tönkön

METSZET

a tönk tövében a
• hús rozsdabarna
• sűrűn álló,
világossárga vagy TERMŐHELY Termőtestei
rozsdabarna lemezek
csoportosan nőnek.

Méret Spóraszín
KALAP 0 7-15 cm TÖNK | 5-15 cm <-• 1 - 2 cm
 Fa ldén
Család STROPHARIACEAE ' Pholiota squarrosa V ősz-tél eleje

TÜSKÉS TŐKEGOMBA körkörösen álló,

sűrűn álló,
szálas, sötét pikkelyek a
Domború vagy kissé kiterülő, száraz fehéres
szürke vagy
kalapját sűrűn fedő, felálló
barnás le-
pikkelyeiről könnyen mezek•
felismerhető gomba.
Burokmaradványok a kalap
szélén is láthatók.
Halványsárga húsa gyengén retek
szagú.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben él
korhadó fatönkökön de élő fákon is
megtalálható. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt.
tönkhöz
• HASONLÓ F A J O K A kisebb és nőtt lemezek
világosabb színű Ph. squarrosoides
kalapja nyálkás. Lombos fákon él, de
Európában ritka, E-Amerikában
gyakoribb faj. A hasonló termő- sötét
helyeken található Gymnopilus pikkelyek
junonius (83. old.) kalapja nem a sárga
felállóan pikkelyes. tönkön

• EGYÉB NEVEK alma-tőkegomba. a tönk bázisa

sötétebb

Méret KALAP 0 5-15 em Spóraszín Érték

TÖNK t 6-15 cm «-• 1 - 2 cm barna

Család TRICHOLOMATACEAE Oudemansiella mucicla ldény

ősz, néha nyár

GYŰRŰS FÜLŐKE
Összetéveszthetetlen faj. Domború kalapja ragadós, nyálkás,
világosszürke vagy sárgásfehér. Hosszú, vékony, piszkosfehér szélesen a tönkre •
tönkjén fehér vagy szürkésfehér gallér látható. A tönk a gallér nőtt, hullámos lemezek /
fölött száraz, alatta nyálkás és általában
nyálkás, fehéres
fehéresszürke színű. Ezen tulajdonságai és vagy elefántcsont- METSZET
termőhelyi sajátságai miatt könnyű színű kalap j
meghatározni. Ehető, de étkezési értéke
csekély. V
a gallér fölött a tönk
• ELŐFORDULÁS Bükkön, száraz a tönk bázisa meg-
ritkábban tölgyön él; élő fákon vastagodott
nagyobb magasságokban is
megtalálható, pl. letört ágak helyén.
kemény, fehér
Széles körben elteijedt az északi
színű, távol
mérsékelt övben; E-Amerikában nem honos. álló lemezek «

széles, alul
szürke gallér

vastag nyálka-
réteg a kalapon
TERMŐHELY Csoportosan vagy
egyesével terem élő vagy elhalt fákon.
 Fai ldén
Család TRICHOLOMATACEAE Armillaria melle a * ősz

GYŰRŰS TUSKÓGOMBA hosszú, karcsú,

alul elvékonyodó, a kalap közepe, halvány sárgás-
Kalapja domború, majd ellaposodó, széle hullámos; világos okker- sötétebb barna, okker es
olajzöld árnyalatú halvány sárgásbarna, a közepe sárga tönk árnyalatú kalap
sötétebb, szálas pikkelyekkel ritkásan fedett.
A világos okkersárga tönk karcsú és hosszú, vége
elvékonyodik; sárga szegélyű fehér gallér van rajta'
több tönk szorosan összenőtt a tövénél. Lemezei
ritkán állók, tönkhöz nőttek; fiatalon
fehérek, rózsaszínes barnára érnek, a tönkök
tőben
idővel sötét foltosak lesznek.
összenőttek
Az A. mellea néven régebben több
hasonló kinézetű, ma már különálló
fajként rendszerezett gombát
soroltak (1. <4. cepistipes). Vastag, a fehér
fehér húsa eheló, de gyomorrontást gallér széle
sárga
okozhat; legalább 20 percig kell
főzni fogyasztás előtt! domború,
• ELŐFORDULÁS Erdei faj, kiterült vagy
hullámos szélű
lomberdőkben található; elhalt, kalap •
de élő faanyagon is terem. Széles
körben elterjedt az északi mérsékelt övben.
• EGYÉB NEVEK Armillariellal
Clitocybe mellea, gyűrűs/mézszínű
TERMŐHELY A termőtestek általában sűrűn egymás mellett,
tölcsérgomba, csuprosgomba. tövüknél összetapadva nőnek.

Spóraszín feh6f Érték

KALAP 0 3-10 cm TÖNK I 8 - 1 0 cm «-» 1 - 2 c

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Armillaria cepistipes Idény ősz

VASTAGLÁBÚ TUSKÓGOMBA
a csersárga kalap
Erős, rostos tönkű, vékony, csüngő, fehér vagy világosszürke gallérú
közepét finom,
faj. Domború vagy púpos közepű, cserszínű vagy okkersárga szálas, sötét színű
kalapját ritkásan fedik a szálas pikkelyek. A tönkhöz nőtt lemezek pikkelyek fedik •
világossárgák vagy halvány cserszínűek; elég ritkán állnak.
Számos, ma már önálló kis fajként számontartott, hasonló
kinézetű gombát soroltak régebben az A. mellea (fent)
fajhoz. Ehető, de gyomorrontást okozhat.
• ELŐFORDULÁS Elsősorban korhadó, vagy
kidőlt lombos fákon él, de fenyőkön is
megtalálható erdőkben, parkokban és vékony,
kertekben. Az északi mérsékelt övben széles fehér vagy
körben elterjedt, gyakori faj. világosszürke,
lógó, rövid
• HASONLÓ FAJOK A fiatal A. gallica kalapjának ideig tartó
közepe világos, gallérja fehér vagy sárga. Az A. ostoyae gallér
tönkje vastagabb, a tövénél
barna; nagy, barna szélű
gallérja és érdes
kalappikkelyei vannak. vastag
fehér hús

TERMŐHELY Csoportosan vagy elszórtan a tönk töve

terem lombos fákon vagy környékükön. megvastagodott
Család TRICHOLOMATACEAE Fai
Tricholoma caligatum Idény
nyár vége-ősz

FOLTOSTÖNKÜ domború vagy sűrűn álló,

a barna pikkelyek ellaposodott, hullámos, foggal
GYÜRÜSPERESZKE alatt sárgásfehér szára
Domború majd kiterülő kalapjának száraz felszíne a kalap felülete :ek
barna pikkelyes. Karcsú tönkje a széles, barna
zónájú gallér fölött fehér, alatta foltos.
Húsa fehér. E fajnév alá jelenleg
több, nagyon hasonló kinézetű a tönk fehér a
gomba tartozik, melyek között gallér fölött •
egyaránt vannak fűszeres illatú,
dió ízű valamint rossz szagú és
ehetetlen példányok is.
széles, fehér
• ELŐFORDULÁS Meleg
gallérral
kedvelő gomba; a faj az Atlasz- övezett tönk
cédrus (Cédrus atlantira) alatt
él D-Európában és É-Afrikában.
Európa északi részén honos a gallér •
változatai fenyők alatt teremnek. alatt barna
É-Amerika keleti részén lombos zóna és foltok
vannak
fákkal él együtt, az ÉNy-i.
csendes-óceáni partvidéken pedig
fenyőkkel. É-Amerika északi részén
is széles körben elterjedt.
TERMŐHELY Termőtestei egyesével vagy kis csoportokban
nőnek lombos fák és fenyők alatt.

Méret KALAP 0 5-12,5 cm Spóraszín Érték J O )

TÖNK t 5 - 1 0 cm «••• 2 - 3 cm fehér

Család TRICHOLOMATACEAE Faj

Floccularia rickenii Idény nyár-ősz

A K Á C PIKKELYESPERESZKE
Húsos termőtestű, galócához hasonló alakú, ehető
gyapjas, pelyhes a lemezek
gomba. Kalapja sárga, szalmasárga pikkelyekkel burokmarad- halvány-
burokmaradványok
díszített, széle a burokmaradványoktól gyapjas,
pelyhes. Csaknem szabadon álló lemezei
halványsárgák. Tönkje egyenes, tömzsi, bunkós
végű, a kalaphoz hasonló színű és díszítésű.
• ELŐFORDULÁS Pontos
elterjedése nem ismert.
Az északi mérsékelt övben
Magyarországban, sűrűn álló, •
csaknem szabad
Szlovákiában és Ukrajnában lemezek
találták meg. Mindig akácfák
alatt él; korhadéklakó.
• HASONLÓ FAJOK a kalap sárga
pikkelyekkel
Az Amanita fajoknak jól
sűrűn
fejlett gallérja és bocskora díszített •
van. A F. straminea zöldes-
sárga színű és erdőszéleken,
legelőkön terem; hasonlóan
ritka faj.
TERMŐHELY Homokos talajú akácosokban nő.
Család CORTINARIACEAE Faj Hebeloma radicosum Idény nyár-ősz

GYÖKERES FAKÓGOMBA
Domború, sárgásfehér vagy világos sárgásbarna
kalapját feltűnő, bama, benőtt pikkelyek díszítik.
A hasonlóan pikkelyes tönk a talajban mély
„gyökeret" fejleszt. A feltűnő, széles gallér
szokatlan ebben a nemzetségben. Fehér, kemény
húsa erősen marcipán vagy keserűmandula illatú,
keserű ízű; e két tulajdonsága segít a faj
azonosításakor.
• ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát,
különösen bükkfák törzse és tuskói körül található
lomberdőkben. Az északi mérsékelt övben elterjedt,
ragadós
de nem mindenhol gyakori. kalapfelszín,
• HASONLÓ F A J O K Néhány kisebb, nem benőtt, barna
pikkelyes Hebeloma fajnak, pl. a H. sacchariolens- pikkelyekkel
nek édeskés az illata. A Pholliota fajok hasonló
kinézetűek, de nincs marcipán illatuk és mind
elhalt fákon élnek.
• EGYÉB NEVEK Pholiota radicosum. a barna pikkelyekkel
fedett tönk világosabb
lehet a kalapnál

a kalap húsa
vastag és
a tönk hosszú és mélyen fehér •
gyökerezik

a tönk csúcsán
feltűnő gallér van

sűrűn álló, felkanyarodó,

» barnássárga lemezek

METSZET

TERMŐHELY Általában egyenként

nő, mélyen gyökerezik a jó vízelve-
zetésű talajban, fák közelében.
Család TRICHOLOMATACEAE Faj Phaeolepiola aurea Idény
nyar-osz

SZEMCSÉS az aranysarga
kalap felülete
ARANYGOMBA szemcsés •—.
Nagy termetű, aranysárga, keserű mandula
szagú gomba. Domború kalapjának széle
fátyolos, felülete szemcsés. Nagy, lebenyes
gallérja fölött a tönk ráncos. Sűrűn álló, a kalap széle
felkanyarodó lemezei piszkosfehérek, fátyolos a burok-
bamássárgára érnek. Barna spórapora miatt maradványoktól •
néha a Cortinariaceae családba sorolják.
Ehető, de gyomorpanaszokat okozhat.
• ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken utak
mentén vagy más bolygatott helyeken talál- , a nagy, lebenyes •
juk, általában csalán (Urtica) alatt; a nitrogén- gallér okker-
barnára színeződik
ben dús talajt kedveli. Elterjedt faj az északi
a spóráktól
mérsékelt övben; általában ritka, de néhány
termőhelyen nagy tömegben jelenik meg.
• HASONLÓ FAJOK A Gymnopilus
speclabilis (lent) korhadó fákon él, kalapja és
tönkje sávos. TERMŐHELY Csoportosan nő útszéleken,
• EGYÉB NEVEK szemcsés tőkegomba. erdőkben, parkokban.

Méret Érték
KALAP 0 10-25 cm TÖNK í 10-30 cm <-» 1,5—4 cm Spóraszín okkerbama

Család CORTINARIACEAE Faj Gymnopilus spectabilis Idény

domború vagy
ARANYSÁRGA TŐKEGOMBA púpos, narancs-
sárga, száraz,
Csoportos megjelenése, feltűnő gallérja és
• sávozott kalap
domború vagy púpos kalapján a fonalszerű
burokmaradványok segítenek e változékony
gomba meghatározásában. A narancssárga
kalap felülete száraz, szélén fonalszerű
burokmaradványok vannak. Szálas lkjj|*
tönkje hasonló színű, de a gallér
környékén sötétebbre .íj
színeződik a lehulló spóráktól.
Húsos Gymnopilus faj; keserű
ízű, ehetetlen, hallucinogén
anyagokat tartalmaz.
• ELOFORDULÁS _ _ _
Korhadó lombos
fákon, ritkábban aflfei ÉKM
fenyőkön nő;
általában tuskókon v
• sűrűn álló,
vagy elhalt fák » tönkhöz nőtt vagy
körül található. Az északi £ foggal ránőtt, sárga,
mérsékelt övben elterjedt. rozsdabarnára érő
lemezek
• HASONLÓ FAJOK
A Phaeolepiola aurea (fent)
halvány- csoportosan nő, *
kalapja finoman szemcsés és de egyesével is
> sárga hús
a talajon nő, úgymint a előfordulhat
Pholiota squarrosa (79. old.).
• E G Y É B NEVEK k TERMŐHELY Csoportokban nő
r, • METSZE < a tönk bázisa kissé kiszélesedik elhalt fákon, a talaj szintjében.
U.junomus.
Család STROPHARIACEAE Faj Psilocybe cubensis ldén
y egész év

KUBAI BADARGOMBA a sötét bíborbarna harang alakú burok eredetű,

lemezek éle vagy púpos fehér pikkelyek
Nagy termetű Psilocybe faj. Sárgásbarna, harang éretten fehér • kalap a kalapon
alakú vagy púpos kalapjának ragadós felszínét a
burokból származó apró, fehér pikkelyek fedhetik.
Tönkje piszkosfehér, lógó gallérja gyorsan feketére
színeződik a lehulló spóráktól. Fehér vagy
sárgásfehér húsa kékre változik. Tönkhöz nőtt,
bíborbarna, éretten fehér élű lemezei sűrűn állnak.
Erősen hallucinogén hatású.
• ELŐFORDULÁS Szubtrópusi vagy
trópusi legelőkön honos. E-Amerika
piszkosfehér
szubtrópusi, atlanti-óceáni partvidékén
tönk, lógó gal-
és az Antillákon elterjedt, gyakori gomba. lérral
Európába is betelepítették, bódító hatású
anyagai miatt termesztik.
• HASONLÓ FAJOK A Panaeolus semiovatus
(95. old.), de annak húsa nem kékül meg.
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő
szarvasmarha- vagy lótrágyán, legelőkön.

Méret KALAP 0 2-12 cm Spóraszín M bíborbama Érték

TÖNK t 5 - 1 5 cm «-» 0,5-1,2 cm

Család STROPHARIACEAE Faj Stropharia squamosa ősz-késő ősz

PIKKELYES HARMATGOMBA
Rövid ideig termő gomba. Kalapja harang fehér élű, szürke,
• luirang alakú
alakú vagy púpos, fehérrel szegélyezett -- bíborbarna vagy
' vagy púpos kalap
majdnem fekete
sárgásfehér színű; körkörösen el- lemezek
helyezkedő pelyhek díszítik. Lemezei #
szürkék, bíborbarnák vagy majdnem
feketék. Tönkje piszkosfehér, a gallér
alatt pelyhes. Nem ehető; világosbarna
húsa gyengén illatos, íze kissé keserű.
• ELOFORDULÁS Erdei faj; lombos fák a lógó, ráncos
gallér elszíneződik
törmelékén, forgácson vagy fűrészporon él. a spóráktól
Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj
az északi féltekén.
• HASONLÓ F A J O K A Stropharia fajok
(88-90. old.) mikroszkopikusan különböznek
egymástól.
hosszú, karcsú,
• EGYÉB NEVEK Psilocybe squamosa. eléggé erős tönk

pikkelyes, piszkos-
fehér, a bázis felé
idővel meg-
barnuló tönk
METSZET

világosbarna,
TERMŐHELY Egyesével vagy lefelé sötétedő hús
kis csoportokban terem.
Család BOLBITIACEAE Agrocybe cylindracea késő tavasz-ősz

DÉLI TŐKEGOMBA
Kalapja húsos, domború; színe okkeres ár-
nyalatú fehér. Mint minden Agrocybe
fajnak, száraz időben ennek is berepede-
zik a felülete. Tönkjén piszkosfehér,
a spóráktól barnára színeződő, jól fejlett
gallérja van. Dél-Európában sokfelé
nagy, «
termesztik és fogyasztják; világos színű, lógó gallér
rugalmas húsa illatos és jóízű.
• ELŐFORDULÁS Füzeken, nyárfákon,
kőrisen és juharfákon vagy alattuk él. • a csupasz,
Az északi mérsékelt öv melegebb vidékein, domború kalap
a szubtrópusig honos. Európában a folyókat kísérő felszíne száraz
időben
meleg ártéri ligeterdőkben gyakori.
• HASONLÓ F A J O K Az A. praecox (lent) fafor- METSZET
gácson vagy fű között nő és általában kisebb.
• i— • EGYÉB NEVEK Pholiota -
aegerita.
• tönkhöz nőtt vagy
kissé lefutó,
világos szürkés-
barna lemezek

. * a peremen bu-j
• a tönk felülete
rokmaradvá-
finoman szálas TERMŐHELY Általában csopor-
nyok lehetnek
tokban nő, de egyesével is előfordul.

Spóraszín agyagbama
KALAP 0 6-15 cm TÖNK

Család BOLBITIACEAE Agrocybe praecox tavasz-nyár

TAVASZI RÉTGOMBA felkanyarodó

vagy foggal
Változékony gomba; általában gallérja van, de ránőtt lemezek
a burokmaradvány a tönk helyett néha a kalap
szélére tapad. Kalapja domború vagy púpos,
a barna kalap sárgás
nagyon gyorsan szárad, világosbarnáról szürkésfehérre szárad •
• világos
sárgásfehérre fakul; sima felülete be- szürke vagy
barna lemezek
repedezhet. A tönk töve megvastagodhat,
gyakran fehér micéliumzsinórokban I METSZET
végződik. Világos, liszt illatú húsa ehető, de
gyakran keserű utóízű.
• a csüngő
• ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban vagy kertekben gallért barnára burok- •
korhadó faforgácson vagy fű között is terem. Széles színezik a spórák maradványok
körben elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben. a kalap
• HASONLÓ F A J O K Az A. dura erőteljesebb, fehér szélén
kalapú és kellemes csiperkeillatú
gomba. Főként füves helye-
ken, réteken, legelőkön nő.
* szálas,
• EGYÉB NEVEK fehér vagy
karcsú tönk
Pholiota praecox, tavaszi barnás
tőkegomba, korai színű hús •

t ő k e
T E R M Ő H E L Y Termőestei kis gomba- J
csoportokban vagy tömegesen nőnek. I METSZET

Méret
KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK t 4 - 1 0 cm <-• 0,6-1 cm dohánybarna
Család STROPHARIACEAE Fa
' Hypholoma capnoides Idény egesz ev

narancssárga vagy
FENYŐ-KÉNVIRÁGGOMBA világos narancs-
barna kalap
A gomba domború, sárgás-narancssárga kalapja
szárazon világos narancsbarna, burokmaradvá-
nyokkal díszített széle felé halványabb. Felülete
nedvesen ragadós. Tönkje felül világosbarna, alul
rozsdabarna. Halványsárga húsa jellegtelen ízű.
• ELŐFORDULÁS Azon kevés lemezes gombák
egyike, melyek egész évben teremnek, a leghidegebb
téli napokat kivéve. Korhadt fenyőtuskókon él. a kalap nedves időben -
Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, ragadós és sötétebb színű
gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A Hypholoma radicosum
hasonló termőhelyeken nő, de halványszürke
sokkal ritkább. Tönkje í^Hfte' vagy bíbor
b rm
eyökérszerűen végződik, ö uM "
, £„ , ~ I^S^IlealliHK • lemezek
eros, luszeres szaga, keserű y -

burokmaradványok • " sűrűn álló, TERMŐHELY Csoportosan vagy

!
a kalap szélén " tönkhöz nőtt lemezek egyenként nő korhadó fenyőkön.

Spóraszín szUrkésibolya Érték

KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK t 5 - 8 cm <-• 0,5-1 cm

Fa
Család STROPHARIACEAE ' Hypholoma fascicular egesz ev

SÁRGA KÉNVIRÁGGOMBA sűrűn álló,

tönkhöz nőtt
Legjobb határozó bélyege az a tulajdonsága, hogy csoportosan nő korhadó lemezek
fatönkökön és lemezeinek színe zöldessárga. Domború, halványsárga
kalapjának gyakran sötétebb a közepe; tönkje hasonló színű. A kalap szélén zöldes fényű,
fehér burokmaradványok láthatók. Kénsárga húsa jellegzetes gomba illatú, zöldessárga vagy
de ehetetlen; csípős és keserű, ami szintén jó azonosító bélyeg, habár nem olajzöld lemezek
ajánlatos megkóstolni.
• ELŐFORDULÁS Korhadó
lombos fatuskókon és
gyökereken él, ritkábban a domború,
fenyőkön is előfordul. világossárga
Széles körben elterjedt, kalap közepe
sötét narancs-
gyakori faj az északi sárga
mérsékelt övben.
• EGYÉB NEVEK
Nematoloma
fasciculare,
közönséges kénvirággomba.

a tönk
halványsárga, felülete
a töve felé narancs- finoman
barnára változó tönk szálas

TERMŐHELY Kisebb-nagyobb
csoportokban nő.
 ldény
STROPHARIACEAE Hypholoma sublateritium ősz-késő ősz

SIMA
VÖRÖSES • sűrűn álló, tönkhöz nőtt,
fehéresszürke vagy
KÉNVIRÁGGOMBA ££LT olajbarna lemezek •
Nagy termete, téglavörös kalapja és a lemezéről
hiányzó zöld szín alapján azonosítható kénvirág-
gomba. Kalapja domború, szálas tönkje felül sárga,
alul vörösesbarna színű. Húsa sárgás vagy
vörösesbarna, íze kellemetlenül keserű.
• ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóján
vagy gyökerén él erdőkben vagy parkokban.
Széles körben elterjedt az északi mérsékelt
övben.
• HASONLÓ F A J O K Számos hasonló, de
kisebb faj létezik; pl. a tőzegmohás
• P
W t m erős, szálas
M
'fv *, METSZET
lápokon növő H. udum és a H. B K felszínű
elongatum. A H. marginata 3 n V • tönk
hegyvidéken nagy csoportokban terem
fenyőtűkön vagy korhadó fenyőfákon.
• EGYÉB NEVEK vörhenyes
kénvirággomba.

• a fiatal kalap szélén a fehér burok-

maradványt idővel feketére színezik TERMŐHELY Termőtestei
a spórák csoportosan nőnek.

Mérel Érték
KALAP 0 5 - 1 0 cm TÖNK I 5 - 1 0 cm < > 0,5-1,5 cm Spőraszfn bíborbama

Fa
Család CORTINARIACEAE ' Rozites caperatus

RÁNCOS
FENYŐGOMBA l ü
Kalapja fiatalon harang alakú, majd
domború, végül kiterülve közepén
púpossá válik. Színe sárgásbarna, felülete
ráncos, széle gyakran berepedezett, közepén fehér
vagy halvány ibolyaszínű burokmaradványok láthatók.
Sima tönkjét keskeny, kissé bordázott gallér díszíti.
• ELŐFORDULÁS Többnyire fenyők alatt nő, de
megtalálható lombos fák, általában bükk környékén is.
A savanyú talajt kedveli. Az északi mérsékelt öv
egyes területein gyakori, máshol hiányzik.
• HASONLÓ FAJOK A Cortinarius fajokkal
(69-77. old.) áll rokonságban, de azoknak nincs
gallérjuk és a spóraszínük rozsdabarna.
• EGYÉB NEVEK Pholiota caperata, ráncos
tőkegomba, gyűrűs
v:' _ ráncosgomba.
"

TERMŐHELY Tömegesen vagy kis a kalap felülete

csoportokban nő savanyú talajon. barázdált vagy ráncos
Család STROPHARIACEAE a Idény
l Stropharia caerulea

K É K HARMATGOMBA
Más, kékeszöld kalapú Stropharia fajoktól abban külön-
bözik, hogy világosabb barna a spórapora és lemezeinek éle
nem fehér. Domború, kékeszöld kalapja ragadós, gyorsan tönkhöz
kifakul és sárga foltok jelennek meg rajta; szélén láthatók nőtt lemezek
a burok maradványai, de pikkelyes, szálas tönkjén a gallér
a tönk felülete
jelentéktelen. Piszkosfehér húsának nincs jellegzetes szaga. szálas és
• ELŐFORDULÁS Parkokban, kertekben, trágyázott talajon, pikkelyes
gyakran csalán (Urtica) között nő. Széles körben elterjedt
az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A S. aeruginosa spórái és fehér élű kékeszöld
lemezei is sötétebb színűek. A S. inuncta kalapja szürkés- tönk
ibolya színű és nedves legelőkön, mohos réteken terem.
• EGYÉB NEVEK S. cyanea.
fehér burok-
maradványok a kalap
» szélén METSZET
éretlen
termőtestek

fehér a sűrűn álló,

micélium világosszürke vagy
fonalak barna lemezek éle
nem fehér
TERMŐHELY Kis csoportokban
vagy egyesével nő.

Méret Spóraszín sötétbama Érték

KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK t 4 - 8 cm « 0,4-1 cm

Család STROPHARIACEAE j Stropharia aurantiaca nyar-osz

NARANCSPIROS HARMATGOMBA
Jellegzetes faj; legjobban erőteljes, élénk narancssárga termőteste
és fatörmeléken való előfordulása alapján azonosítható. Kalapja
előbb domború, majd lapos. Piszkosfehér tönkjének szálas
a felszíne, közepe gyakran üreges. Húsa piszkosfehér, narancs- a lemezek tönkhöz
sárga árnyalatú lehet; jellegzetes szaga nincs; nem fogyasztják. éle fehér nőtt, fel-
kanyarodó
• ELŐFORDULÁS Korhadó fatörmeléken és földdel vagy foggal
keveredett fűrészpor között terem. Európában elterjedt és ránőtt
valószínűleg terjedőben van. lemezek
• HASONLÓ F A J O K A Stropharia squamosa Zranc'ssárga METSZET
(var. thrausta) kisebb gomba; vékonyabb . kalap
húsú kalapja púpos. sűrűn álló,
• EGYÉB NEVEK Hypholoma sárgásfehér,
zöldes- vagy
aurantiaca. bíborbarna
lemezek .
piszkosfehér, szálas
világos színű felületű tönk
burokmaradványok
a kalap szélén

TERMŐHELY Gyakran tömegesen - a tönk alja

terem mulcsozott virágágyásokban. gyakran megvastagodott
 Fai ldeny
Család STROPHARIACEAE Stropharia rugosoanmilata tavasz és 8sz

ÓRIÁS HARMATGOMBA harang alakú,

A faj sima, száraz kalapja vörösesbarna a meg- a gallér a gallér felső domború majd
fonáka oldala sötét 'iröses-
világítástól függően. Harang alakú, idővel dombo-
bordázott kalap
rúvá majd lapossá válik. A piszkosfehér tönkön
széles gallér van, melynek alsó oldala bordázott,
felső felét pedig sötétre festi a spórapor. A tönk
bázisa megvastagodott vagy gumós, fehér
micélium fonalak láthatók rajta.
Fehér húsa fiatalon jóízű,
ehető. sűrűn álló,
bíborló
• ELŐFORDULÁS Növényi szürke
maradványokon, gyakran lemezek •—
kukoricaföldeken terem.
Európa déli részén terjedt el; erős, piszkos-
északon ritka. É-Amerikában fehér tönk •—
is megtalálható. Szalmán
termesztik, a szabadban ritka.
• HASONLÓ FAJOK
A S. aurantiaca (88. old.) kisebb
és színe élénkebb narancssárga.
Az Agaricus fajok (156-163. old.) TERMŐHELY Nagy csoportokban terem faforgács mulcson;
lemezei szabadon állók. két termőideje van.

Méret KALAP 0 5 - 1 5 cm TÖNK í 10-15 cm 1 - 2 cm Spóraszín bfbor|ó szürkésfekete Érték

Faj
Család STROPHARIACEAE Stropharia coronilla

SÁRGA HARMATGOMBA
az okkersárga kalap
Meglehetősen kicsi, de erőteljes felépítésű faj. Húsa «ÉL felszíne nedves
vastag, különösen a domború, okkersárga kalapban. jjgflHB • időben ragadós
Fehér tönkjére szélesen rátapad a keskeny gallér.
Ibolyásszürke lemezei sötét bíborbarnára változnak.
Erősen retekszagú gomba. E-amerikai tapasztalatok *
szerinj, húsa megárthat. N B — _ —• a keskeny
• ELŐFORDULÁS Füves területeken, száraz időben gallér szélesen
is gyakori; kertekben, parkokban, fenyéreken és rátapad a
homokdűnéken is megtalálható. Széles körben el- fehér tönkre nagyon
vastag, fehér
terjedt az északi mérsékelt övben.
húsú kalap <>
• HASONLÓ FAJOK Némely változatait,
melyeknek spóramérete és színe eltérő, önálló fajként
osztályozzák: pl. S. halophila, S. melasperma.

ibolyásszürke vagy
bíborló barna
lemezek fehér élű •
lemezek

.ILL, M F R J T
a tönk fehér
húsa merev •

1 #
TERMŐHELY Egyesével vagy többedmagával • közepesen távol \ j T METSZET
terem fű között vagy homokos talajon. álló lemezek
Család STROPHARIACEAE ^ Stropharia semiglobata késő tavasz-ősz

a sima kalapfelszín
FÉLGÖMBALAKÚ nedves időben ragadós
HARMATGOMBA
Karcsú, változó méretű faj. Többnyire
félgömb alakú kalapja sima, világossárga,
nedves időben ragadós; hosszú, vékony, • domború
tapadós tönkje piszkosfehér, jelentéktelen vagy félgömb
alakú kalap
gallérja feketére színeződik a spóraportól.
Ehetetlen, vékony, világos színű húsa
lisztszagú. széles, •
• ELŐFORDULÁS Réteken, legelőkön él, tönkhöz
marha-, ló- és juhtrágyán; azok növényi hosszú, •—
maradványait bontja le. Széles körben karcsú tönk
elterjedt az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A hasonló
termőhelyeken növő S. luteo-nitens
kalapja kisebb és kúpos, karcsú tönkje f"
gyakran gyökerező.

a tönk bázisa /
kissé meg- TERMŐHELY Kis
vastagszik •— fr*' csoportokban terem trágyában.

Méret KALAP 0 0,5^t cm Spóraszín bamásfekete Érték

TÖNK í 2 - 8 cm <-> 2 - 5 mm

Család STROPHARIACEAE Faj Kuehneromyces mutabilis Idény

majdnem egész évben

ÍZLETES TŐKEGOMBA szaraz

Púpos, mézszínű vagy bőrbama kalapjának közepe világosabbra szarad, ezert közepű
felülete kétszínű. A kalapnál világosabb színű tönk a spóráktól okkerbamára kalap
színeződött hártyás gallérja felett csupasz, alatta pikkelyekkel fedett. Ehető gomba,
de 1. a Hasonló fajokat!
• ELŐFORDULÁS Korhadó lombos fákon,
ritkábban fenyőkön él erdőkben és par- / élesen a tönkhöz nőtt
. ^''"''''hi^BBRfci^. vagy lefutó lemezek
kokban. Széles körben elterjedt, gya-
kori faj az északi mérsékelt övben. majd rozsda-
• HASONLÓ F A J O K Számos ^tfMÉKÉir-' barna lemezek <
mérgező Galerina faj hasonlít a világos tönk
hozzá: a Galerina unicolor (91. a gallér fölött
csupasz
old.) és a G. marginata tönkje a
világos-
gallér alatt nem pikkelyes, hanem
barna
szálas aromas hus
• EGYÉB NEVEK Pholiota
mutabilis, változékony
tőkegomba.

METSZET

a gallér
alatt sötét
színű a tönk
TERMŐHELY Nagy csoportokban
terem lombos fák tuskóin.
 Fa
Család CORTINARIACEAE ' Galerim marginata

M É R G E S TURJÁNGOMBA
Domború, barna színű, világos
sárgásbarnára száradó kalapjának . jf
közepén idővel széles púp alakul ki;
széle hullámos. Piszkosfehér tönkje
tőben barna, gallérja fölött
szálas. Keskeny lemezei
tönkhöz nőttek vagy kissé
lefutók, sűrűn állnak,
A Galerina fajokat
gondosan kell meg-
határozni; még hét
másik faj okoz
mérgezést!
• ELŐFORDULÁS
Elhalt vagy korhadó
tuskókon, általában moha
vagy avar között nő, nedves, lápos,
lomb- és fenyőerdőkben. Széles körben
elterjedt az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K Az ehető Kuehneromyces
mutabilis (90. old.) hasonlít rá, de az a gallér alatt
pikkelyes és nem szálas tönkű.
• EGYÉB NEVEK G. unicolor, Pholiota
marginata, fenyő-tőkegomba.

Méret KALAP 0 1 - 5 cm TÖNK t 3 - 7 cm 3 - 7 mm

Család STROPHARIACEAE Fa
' Pholiota alnicola Idény ősz

SÁRGA TŐKEGOMBA ragadós, gyakran

rozsdabarna foltos
Kalapja domború, majd lapos, színe sárga, * kalapfelszín tönkhöz nőtt
némi zöldes árnyalattal. A pikkelyes vagy kissé lefutó,
szalmasárga
kalapfelszín jellemző a nemzetségre, de
vagy rozsdabarna
ezen a fajon - és még néhány másikon - lemezek
a pikkelyek nem maradandóak, általában csak
a fiatalabb példányokon láthatók a kalap szélén.
Görbe tönkje majdnem sima, a töve felé kissé
szálas. Világos húsa jószagú és jóízű.
• ELŐFORDULÁS Elhalt vagy korhadó lombos
fákon - főként égeren, fűzőn, nyíren - ritkábbari
fenyőkön puhafákon él, gyakran nedves
termőhelyen. Pontos elterjedése nem ismert,
de az északi mérsékelt övben sokfelé
megtalálható.
• HASONLÓ FAJOK A Ph. alnicola
3 változatát néha külön fajként
osztályozzák: a Ph. salicicola fűzfán él és
keserű; a Ph.flavida és a Ph. pinicola
fenyőkön fordul elő.
• EGYÉB NEVEK Flammula alnicola, TERMŐHELY Termőtestei
sárga lánggomba. csoportosan nőnek.
Család STROPHARIACEAE Fa
' Pholiola gummosa ldény
ősz-késő ősz

a lemezek tönkhöz nőttek*

ZÖLDES TŐKEGOMBA vagy foggal lefutók •
A faj határozó bélyegei a következők: domború, majd
ellaposodó, kissé pikkelyes, szalmasárga,
okkersárgás-zöldes árnyalatú kalap; sárga vagy
barna lemezek; piszkossárga vagy piszkos-
fehér, pikkelyes tönk. A kalap csak nedves
zöld árnyalat
időben ragadós, gyorsan szárad. A hús fehér a szalmasárga
vagy sárga színe a tönk tövénél rozsda- kalapon
barnára változik. Jellegzetes szaga
vagy íze nincs. a hosszú, METSZET
• ELŐFORDULÁS Általában karcsú tönk száraz
felületét piszkos-
utak mentén nő a talajon fehér pikkelyek fedik
a nedves időben
erdős területeken. Széles ragadós kalap
körben elterjedt az északi gyorsan szárad
mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK
A Ph. scamba kisebb és fenyő-
tuskókon nő.
• EGYÉB NEVEK Flammula
gummosa, zöldes lánggomba.
• halvány sárgásbarna TERMŐHELY Nagy csoportok-
sűrűn álló lemezek • vagy barna lemezek ban nő famaradványokon.

Méret KALAP 0 2 - 6 cm Spóraszín bama Érték

TÖNK t 4 - 9 cm <-> 0,4-1 cm

Faí Wén
Család STROPHARIACEAE Pholiota lenta y későé

FAKÓ TŐKEGOMBA
Halványsárga vagy barna lemezei, ragadós, nedves időben
nyálkás, ritkás fehér pelyhekkel fedett kalapja jellemzi e
gombát. A domború kalap színe piszkosfehér, halványsárga METSZET
vagy világosszürke lehet és általában teljesen sima a felülete.
Ehetetlen, világos húsa gyengén retek szagú.
• ELŐFORDULÁS Fatörmeléken, általában bükkön, de más
lombos fákon és néha fenyők alatt is
megtalálható gomba. Az északi
mérsékelt övben elterjedt faj.
• EGYÉB NEVEK Flammula tönkhöz nőtt
vagy foggal kissé
lenla, fakó lánggomba.
lefutó lemezek

a kissé aláhajló kalap

szélén alig észrevehető
hurokmaradványok vannak

a tönk csúcsa
a tönk bázisa szemcsés
általában bunkós
szálas
felületű tönk

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportok- sűrűn álló, halványsárga

ban nő az avarban és famaradványokon. vagy barna lemezek
Család STROPHARIACEAE Pholiota carbonaria lci
®ny majdnem az egész év

SZENES TŐKEGOMBA sárgásbarna vagy sötét

narancsbarna, világosabb
Jellegzetes termőhelyén túl - tűzrakások helyén nő - szélű kalap
ez a gomba eléggé vastag húsával, narancsbarna tönkhöz
színével, domború, néha hullámos szélű, nyál- nőtt, néha foggal
nedves ránőtt lemezek
kás kalapjával jellemezhető. Tönkje száraz,
időben nyálkás,
bázisa felé szálas. Ehetetlen húsa halványsárga szárazon fényes halvány-
vagy rozsdabarna; szaga nem jellegzetes. kalapfelszín sárga,
• ELŐFORDULÁS Tűzrakások helyén, vagy a tönk
tűzvész után nő erdőkben. Az északi mérsékelt bázisánál
szaraz rozsdabarna
övben elterjedt faj. tönk hús
• HASONLÓ F A J O K Más galléros gombák is
megjelennek kiégett területeken: pl. a Mycena
galopus (137. old.) és a Tephrocybe a tönk alsó
anthracophilum, melyek általában részét szálas,
pelyhes be-
kisebbek; a Myxomphalia maura vonatfedi
színe sötétebb.
•EGYÉB NEVEK
sűrűn álló,
Ph. highlandensis, Flammula világos
carbonaria, szenes lánggomba. szürkésbarna
vagy barna TERMŐHELY Tömegesen vagy
lemezek kis csoportokban nő.

Méret KALAP 0 2 - 6 cm Spóraszín bama Érték

TÖNK t 2 - 6 cm <-• 0,4-1 cm

Család CORTINARIACEAE Fa
' Hebeloma mesophaeum Idény
ősz-késő ősz

SÖTÉTLÁBÚ FAKÓGOMBA száraz vagy kissé

ragadós kalapfelszín
A gomba domború, szürkésbarna kalapja idővel
kiterül, kissé púpossá válhat; széle és tönkje
világosabb színű. A Hebeloma fajokon fátyolszerű
burokmaradvány látható, piszkosfehér színű szálak és
világosbarna *
foltok formájában a kalap szélén és a tönk felső részén. Húsa lemezek
világosbarna, és a rokon fajokéhoz hasonlóan, retekszagú.
• E L Ő F O R D U L Á S Vegyes erdőkben, parkokban és kertekben
fákkal alkot mikorrhizát; néha kiégett talajon is megjelenik.
-• hengeres,
Az északi mérsékelt öv elterjedt, gyakori faja. világosbarna,
• H A S O N L Ó F A J O K Rokonai, pl. a H. candidipes fehéren szálas tönk
legjobban mikroszkóppal azonosíthatók.
• E G Y É B N E V E K barnahúsú
világos-
fakógomba. barna hús

foggal ránőtt, ^StöRmtto,.. I )fehfr ,

sűrűn álló J m m W i f e , burokmarad-
iemezek . i m m W M m IT
kalap szelen

lefelé kissé
szélesedő tönk

szürkésbarna,
a közepe felé TERMŐHELY Tömegesen terem
sötétedő kalap
lombos vagy tűlevelű fák alatt.
 Faj Gymnopilus penetrans
CORTINARIACEAE

FOLTOSLEMEZŰ
LÁNGGOMBA
Eléggé egyenletesen narancsbarna színű faj;
domború, majd kiterülő kalapjának közepe
púpos; kissé világosabb színű tönkjén a gallérzóna alig
látható. Halványsárga lemezei rozsdabarnán foltosodnak.
Néha két további fajra osztják (G. hybridus, G.
sapineus). Minden Gymnopilus faj elhalt fákon
vagy növényi maradványokon él, a mikorrhizát
alkotó, rokon Cortinariusokka\ (68-77. old.)
ellentétben.
• ELŐFORDULÁS Főként elpusztult fenyőkön él
erdőkben. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A G
•^Rgv picreus tönkje sötét,
lemezei
élénksárgák. K a fehéren neme-
s i zes bázisú tönkhöz
gyakran gyökérszerű
fahéjbarnára • W szálak kapcso-
érő, rozsdabarnán lódnak
foltosodé, halvány-
TERMŐHELY Kis csoportokban sárga lemezek
vagy egyenként terem.

Méret Spóraszín rozsdabarna Érték m

KALAP 0 3 - 8 cm TÖNK I 4 - 7 cm «-» 0,4-1 cm

Család COPRINACEAE

BARNA PORHANYÓSGOMBA
A pohanyósgombák (Psathyrella) nemzetségébe főként kicsi,
barna gombák tartoznak; fajaik nehezen különböztethetők
meg. E faj jellemzője, hogy csoportosan nő,
a spóráktól barnára színeződött fehér
burokmaradvány van a kalapja
szélén. Domború vagy harang
alakú kalapja nedvesen sötét
vörösbarna, szárazon világos
sárgásbarna. Pontos azonosítása
csak spóraméret alapján lehetséges.
• ELOFORDULÁS Erdőkben korhadó lombos
fákon, ritkábban fenyő-maradványokon él,
általában tuskókon. Széles körben elterjedt,
gyakori gomba az egész északi mérsékelt övben.
• EGYÉB NEVEK P. hydrophilal majdnem .
appendiculatalfusca. csupasz, fehér
tönk

TERMŐHELY Csoportosan nő lombos

fák tuskóján és azok környékén.
Család COPRINACEAE Faj Psathyrella candolleana ld6ny
tavasz vége-ősz

FEHÉR PORHANYÓSGOMBA
Korán termő faj; valószínűleg az egyik leggyakoribb, ebben szürke, •
a főként apró, bama gombákat tömörítő, problémás csokoládébarnára
nemzetségben. Domború vagy púpos közepű, sárgásbarna érő lemezek
kalapja gyorsan sárgásfehérre szárad; majdnem csupasz
felszínére fonalszerű, eltűnő burokmaradványok tapadnak.
Termőteste szárazon nagyon törékeny. Az érett spóráktól
üreges tönk <
fehérjemezei lilára, majd barnára színeződnek. domború vagy
púpos, sárgás-
• ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban és erdőkben
fehérre száradó
terem, korhadó faanyagon vagy annak közelében. • kalap METSZET
Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt faj.
I \
• HASONLÓ FAJOK A sokkal sötétebb kalapszínű
P. spadiceogrisea erdei utak mentén és hasonló
helyeken nő késő tavasztól kora nyárig.

T* a fiatal kalap
vékony szélén
fehér burok-
maradvány van

—• törékeny,
csupasz tönk

TERMŐHELY Korhadó
faanyagon tömegesen terem. 0 V
Mé,el I Spóraszín bamásbíbor
KALAP 0 1,5-7 cm TÖNK I 3 - 9 cm <-> 2 - 6 mm

Család COPRINACEAE Faj Panaeolus ftmiputris ldény

késő tavasz-ősz

GYŰRŰS TRÁGYAGOMBA fekete-fehér márvá- •

E faj jellegzetessége a kalapja, amely nedvesen
ragadós, szárazon pedig fényes és ráncos.
a kalap széle
sima vagy
fátyolos •—
nyos, széles, tönkhöz
nőt lemezek
A
Sárgásfehér vagy krémszínű, tojás- vagy
harang alakú; széle csupasz vagy fehér burokmaradványok díszítik. nedvesen ragadós,
Tönkjén a fehér gallért a hulló spórák feketére színezik. Fehér vagy szárazon fényes
világos szalmasárga húsa hallucinogén anyagokat tartalmaz. harang alakú kalap
• ELŐFORDULÁS Legelőkön vagy szalmával kevert trágyában
terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • a felálló, majd
• HASONLÓ F A J O K A P. antillarum hasonló kinézetű, de csüngő fehér
nincs gallérja. gallért feketére
színezik a spórák
• EGYÉB NEVEK P. semiovatus/separatus,
Anellaria semiovata.
törékeny, •
krémszínű
tönk
a fiatal • a tönk
példányok bázisa fehér
kalapja

TERMŐHELY Ürüléken terem

egyesével vagy kis csoportokban.
tojás alakú

v METSZET
%
Család BOLBITIACEAE Faj Conocybe arrhenii Idény
nyár vége-késő ősz

a kalap közepe először téglavörös, majd

VÖRÖSBARNA t halvány okkersárgára szárad
HARANGGOMBA a kalap széle
A Conocybe (Pholiotina) nemzetség nedvesen
egyik leggyakoribb faja; a fajok annyira bordázott
hasonlóak, hogy csak spóráik alapján
különíthetők el biztosan. Gallérjukon és
kalapjukon pikkelyes burokmaradvá-
mandzsettaszerű,
nyok vannak. A gallér gyenge és hamar
fehér, felülről
eltűnik. Felkanyarodó lemezei sűrűn bordázott
állnak, élük gyakran fehér. gallér
Valószínűleg minden fajuk mérgező.
• ELŐFORDULÁS Bolygatott, tápdús
talajban terem. Gyakran több Conocybe
a tőben világos-
faj nő egy helyen, Lepiota és Psathyrella barna tönk
fajok társaságában. Ázsiában és a csúcsa felé
Európában széles körben elterjedt. világosodik ••—
• HASONLÓ F A J O K A C. blattaria
és a C. leneroides (percincla) bazídiuma
2 spórás, míg a C. arrhenii 4 spórás.
• EGYÉB NEVEK vörösbarna
szemétgomba. TERMŐHELY Utak és ösvények mentén egyesével
terem vagy néhány példány nő együtt.

Spóraszín rozsdabarna
KALAP 0 1 - 3 cm TÖNK t 1,5-5 cm < » 1,5-3 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Idény

Cystoderma terrei

CINÓBERVÖRÖS
a halvány lemezek
SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA éle pillás (kézi
Domború vagy púpos közepű, téglavörös nagyítóval látható) «
kalapjának szemcsés a felszíne. Bunkós tönkjének
alsó részét vörös pikkelyek fedik. Sűrűn álló,
felkanyarodó lemezei halvány színűek. Kézi
nagyítóval megvizsgálva, a lemezek világos rózsa- *
színű-narancs-
pillásak. Mikroszkóp alatt látható, sárga hús
hogy a lemezek szélén cisztidák
(steril sejtek) vannak.
• ELŐFORDULÁS Mindenféle szemcses,
téglavörös
erdőben megél, humuszos, savanyú
kalapfelszín
talajon. Világméretű elterjedése még
nem tisztázott, de Európában és
Japánban elterjedt. domború vagy
•. HASONLÓ FAJOK Több púpos közepű kalap
hasonló Cystoderma faj él hasonló
a tönk bázisa
termőhelyeken. A C. granulosum megvasta-
kalapja rozsdabarnább és godott
szemcsésebb. apro, vörös
• EGYÉB NEVEK Cystodermal Lepiota pikkelyek a tönk
alján
cinnabarimim, cinóbervörös őzlábgomba u IGÜL
S C & Ü I

E* TERMŐHELY Egyesével terem

vagy néhány gomba nő együtt.
Család TRICHOLOMATACEAE Cystoderma amianthinum

SÁRGA a gallér harang alakú,

felett lisztes okker sárga, majd lapos,
SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA vagy szemcsés rojtos szélű szemcsés fel-
Élénk okkersárga színű faj; harang alakú, majd a tönk színű kalap
ellaposodó kalapjának felszíne szemcsés, széle
a burokmaradványoktól rojtos. Tönkje a múlé-
kony gallér fölött szemcsés vagy lisztes felületű.
Sűrűn álló, felkanyarodó, fehér lemezei
sárgásfehérre érnek; földszagú, vékony húsa
halványsárga színű. A Cystoderma fajokat
biztonságosan csak mikroszkóp alatt lehet
meghatározni, spóraméreteiket összehasonlítva;
e fajé átlagosan 6 x 3pm.
• ELŐFORDULÁS Különböző helyeken -
fenyvesekben, moha között, fűzfák alatt, füvek
vagy páfrányok között - található. Széles
körben elterjedt, gyakori faj az északi
mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A C. jasonis sötétebb
színű, kalapjának felszíne durvább; spórái
nagyobbak (7 x 4µm). Más hasonló fajok
erősebb gallérjukról vagy lilás csúcsú
tönkjük alapján ismerhetők fel.
• EGYÉB NEVEK Lepiota
TERMŐHELY Egyenként nőnek vagy néhány termőtest található
amianthinum, sárga őzlábgomba. T együtt moha között, nedves, savanyú talajú erdőkben.

Méret Spóraszin piszkosfehér Érték

KALAP 0 l ^ t cm TÖNK I 2,5-6 cm < » 3 - 7 mm

Fai ldén
Család TRICHOLOMATACEAE Cystoderma carcharias * ősz—késő ősz

ERŐSSZAGÚ
rózsaszínes jellegzetes, sűrűn álló,
SZEMCSÉS-ŐZLÁBGOMBA szürke, púpos madzsetta- felkanyarodó,
A gomba kalapja és tönkje rózsaszínes szürke. közepű kalap fehér lemezek
Tönkjén nagy, felfelé álló, tölcséres gallér
látható. A kalap és a tönk felülete - más
Cystoderma fajokhoz hasonlóan - szemcsézett.
Felkanyarodó lemezei fehérek és
ritkán állnak. Fehér húsa , ,
• ii • ... * a kalap
kellemetlenül avas szagú. Jze-/C
• ELŐFORDULÁS Főként rojtos.
fenyvesekben, fenyéreken nő. Széles
körben elterjedt az északi mérsékelt
övben, de más jellegű a rózsaszínes
termőhelyeken nem gyakori. szürke tönk
• HASONLÓ F A J O K felile,e.
, „ , ,, , . - , szemcses,
A C. fallax sargasbarna szinu, főként a
f e n y ő e r d ő k b e n nő. gallér alatt
• EGYÉB NEVEK Lepiota
carcharias, erősszagú őzlábgomba.

TERMŐHELY Kis csoportokban vagy egyesével nő, mindig

savanyú, humuszos talajon, avarban vagy moha között.
 SZÁLAS KALAPÚ, SÖTÉT SPÓRASZÍNŰ GOMBÁK
z a rész ismerteti a felkanyarodó tatásra kerülő f a j o k az Inocybe és
vagy tönkhöz nőtt lemezű gom- a Lacrymaria nemzetségbe tartoznak.
bák (1. 56. old.) közül a feltűnően szálas Egyeseknek van burka, másoknak
vagy pikkelyes kalapfelületű fajokat. nincs. Az Inocybe fajokon a burok
Mindegyikük spóraporának színe a helyett nagyon finom szőrök vannak,
barna valamely árnyalata, de nem amelyek az egész tönköt elfedik; ezek
rozsdaszínű (1. 69-77. old. a rozsda- kézi nagyítóval láthatók, a nevük
barna spórájú fajokat). Az alább bemu- cisztida.

Család CORTINARIACEAE Faj ldén

f ősz
Inocybe haemacta

V E R E S SUSULYKA a szürke vagy zöldes-

barna kalap idővel
A gomba termőteste zöldes árnyalatú, ami ritka ebben gm • megvörösödik
a többnyire fakóbarna színű fajokat tömörítő
nemzetségben. Kalapja domború vagy púpos, ^ g a H H
szürkés-zöldesbarna; közepe szálas vagy pikkelyes. V i a ^ ^ ^ H
A kalap és a világosszürke színű hús is
megvörösödik idővel. A zöldesszürke tönk a bázisa ^ I H B • domború vagy
felé szálas, világosabb színű csúcsa szemcsés. púpos kalap
A gomba vizelet vagy istállószagú.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal alkot
mikorrhizát tápdús talajon, parkokban és
erdőkben vagy utak szélén. Európában a zöldessziirke tönk .
sokfelé elterjedt, de nem gyakori faj. csúcsa világosabb
• HASONLÓ F A J O K Az I. corydalina felkanyarodó, szürke
kalapján lehet zöldes árnyalat; vagy szürkésbarna,
almabor illatú. ... ,„,,,.., rózsaszínűre és nem
a szalak alatt lathato • barnára érő lemezek
• a világos színű hús

a hús színe világos-

szürkéről vöröses
árnyalatúra érik
• a kalap közepe
szálas vagy pikkelyes
• a tönk felső
része szemcsés METSZET

sűrűn álló
lemezek •

TERMŐHELY Egyesével terem

vagy néhány gomba nő együtt.
Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe erubescens Idény

majdnem szabadon
TÉGLAVÖRÖS SUSULYKA álló, piszkosfehér
Korán megjelenő, húsos termőtestű gomba; mérge- a kalap széle vagy fakó
gyakran be- olajbarna
zéseiről ismert (1. Hasonló fajokat). Fő jellegze- göngyöli lemezek •
tessége, hogy termőteste idősödve vagy érintésre
vörösre színeződik. Kalapja harang alakú,
szélesen kúpos vagy púpos; felszínét
a nemzetségre jellemzően, sugár
irányú szálak díszítik. Tönkje
meglehetősen zömök, ritkán
hosszabb, mint a kalap átmérője;
felülete szemcsés.
• ELŐFORDULÁS Fákkal alkot
mikotThizát - pl. bükkel és hárssal -
agyagos vagy meszes talajon. Európában
és Ázsiában terjedt el, de csak helyenként
található meg.
• HASONLO FAJOK Összetéveszthető
a Calocybe gambosa (58. old.) ehető
gombával. Áz Inocybe pudica is vörösre
színeződik, de termőteste sokkal karcsúbb
és fehérebb.
TERMŐHELY Tápdús talajon
• EGYÉB NEVEK /. patouillardii. több példány nő együtt.

Méret KALAP 0 3 - 9 cm Spóraszín dohánybarna Érték

TÖNK t 4 - 7 cm < > 1 - 2 c

Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe godeyi

PIRULÓ SUSULYKA
Kúpos vagy harang alakú, majd kiterülő kalapja sárgásfehér vagy
világos okkersárga, gyorsan élénk narancsvörösre változik. Piszkos
fehér, finom pelyhekkel fedett tönkje alul gumós; idővel szintén
vörösre változik. Rózsaszínes fehér húsa kissé savanykás illatú
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főként bükkel képez
mikorrhizát meszes talajon. Egész Európában
elterjedt, de csak bizonyos helyeken
található meg.
• HASONLO FAJOK
Az I. pudica szintén fehér,
rózsaszínre érik,
fenyvesekben terem.

• a tönköt
finom pely-
hek fedik

sűrűn álló, sárgásfehér,

TERMŐHELY Néhány gomba nő majd vörösbarnára
együtt az utak menti talajon. változó lemezek
Család CORTINARIACEAE Faj Inocyhe geophylla Idény

- • púpos, selymes
SELYMES SUSULYKA felszínű, sugár irányú
Kúpos vagy púpos közepű kalapja selymes, szálakkal fedett kalap
szálas. A tönk felső része pelyhes, alul
szálas; gumója nincs. Két színváltozatban
felkanyarodó, •
fordul elő: fehér, néha okkeres árnyalatú és világosszürke vagy
lila, barna lemezekkel. Az egyik szürkésbarna lemezek
leggyakoribb Inocybe faj.
• ELŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű
fehér, kissé >
fákkal egyaránt alkot mikorrhizát; gyakran vizenyős,
nő fenyőtűk között vagy bolygatott talajon, sperma-
pl. árkok vagy utak mentén. Az északi szagú hús
mérsékelt övben széles körben elterjedt,
gyakori gomba.
• HASONLÓ F A J O K
Az I. sindonia szintén fehér, de
erőteljesebb; fenyők alatt él. Más
világos színű fajok nagyobbak,
szálasabb vagy pikkelyes a kalapjuk.

TERMŐHELY Kis
csoportokban nő a fák alatt.

Méret Érték JJJ

KALAP 0 cm TÖNK t 2 - 5 cm ~ 3 - 5 mm | Spóraszín bama

Család CORTINARIACEAE Faj Idény

Inocybe rimosa nyar-osz

KERTI SUSULYKA
Gyakori, változékony kinézetű susulyka. Csúcsos
kalapját durva, sugár irányú szálak fedik, idővel a kalapot
felkunkorodó kalapszéle gyorsan berepedezik. durva, sugár
irányú
Termőteste többé-kevésbé sárga színű.
- keskeny, szálak fedik
A tönk felső része finoman pelyhes, tönkhöz nőtt,
a bázisa szélesebb, de nem sárgásszürke
gumós. Lemezei sárgás vagy sárgás-
barna
árnyalatúak. lemezek
• ELŐFORDULÁS
Gyökérkapcsolt gomba,
• világos,
főként lombos fákkal él sperma-
együtt termékeny talajon; gyakran a kalap szagú hús
található bolygatott helyeken, pl. út széle idővel
mentén. Gyakori gomba az északi felfelé fordul
és be -
mérsékelt övben. hasadozik
• HASONLÓ FAJOK
Az ugyanolyan gyakori /. maculata kalapja
sötétebb barna, piszkosfehér burok-
maradványokkal tarkított. Világos színű piszkosfehér, sárgás
tönkjének végén kis gumó van. A több száz árnyalatú tönk
Inocybe faj csak gondos vizsgálat, rengeteg
szakirodalom segítségével azonosítható. a tönk bázisa vasta- TERMŐHELY Kis
• EGYÉB NEVEK l.fastigiata. gabb, de nem gumós csoportokban nő a talajon.
Család CORTINARIACEAE Inocybe griseolilacina ldén
V ősz

METSZET
LILÁSBARNA SUSULYKA
apró, barna pikkelyek
A gomba domború, sárgásbarna kalapját a domború kalapon
apró, barna pikkelyek fedik. Pikkelyes,
szálas tönkje halványlila; ez a szín a pikkelyek a világos hús
a kalapon is látható. A tönk alja alatt a kalap lilás árnya-
nem gumós. világos színű * latú lehet
• ELOFORDULÁS Lombos
fákkal képez mikorrhizát
termékeny talajon; rokonaihoz
hasonlóan, gyakran nő út-
széleken. Széles körben elterjedt
az északi mérsékelt övben, de lila árnya- okkerbarna,
pontos előfordulása még nem latú, pikkelyes néha lilás
ismert. és szálas szélű kalap
felületű tönk
• HASONLÓ FAJOK
Az I. cincinnala kalapja sötétebb,
tönkjének lila színe fölül
erősebb. Az /. pusio lefelé sötétül
tönkje szintén lila, de a tönk színe
kalapja kevésbé
pikkelyes.
tönkhöz nőtt, okkersárga vagy TERMŐHELY Tömegesen vagy
világosbarna, fehér élű lemezek kis csoportokban nő.

Mérel Spóraszín bama

KALAP 0 0,8—4 cm TÖNK t 4 - 7 cm <-> 2 - 6 mm

Család CORTINARIACEAE Inocybe lacera

KÖZÖNSÉGES SUSULYKA a kalapot

E fakó- vagy sötétbarna faj kalapját finom szálak és pikkelyek és finom
pikkelyek fedik. A fiatal példányok kalapjának szélén szálak fedik
burokmaradványok láthatók. A barna-szálas tönk alja nem
gumós. Spermaszagú húsa a kalapban világos színű, a tönk töve a hús világos színű
felé sötétedik. Változékony faj; mikroszkóppal vizsgálva, sima, a kalapban
hengeres spórái és vastag falú cisztidái segítenek az
azonosításban.
• ELŐFORDULÁS Fákkal alkot mikorrhizát; fűzzel és más barna
fenyőkkel is. Az északi mérsékelt övben széles körben
elterjedt, gyakori faj.
• H A S O N L Ó F A J O K Az /. lanuginosa
LF> szálak a tönk
felszínén

tönkje gyapjas-szálas, spórái csomósak.

a hús sötét színű a
tönk bázisában

domború,
fakó- vagy
sötétbarna METSZET
kalap

felkanyarodó,
szürkésbarna,
TERMŐHELY Tömegesen nő vagy néhány fehér élű lemezek
gomba található egy helyen, gyakran sovány talajon.
Család CORTINARIACEAE Faj Inocybe asterospora Idény
ősz

a kissé púpos kalap világos

CSILLAGSPÓRÁS SUSULYKA színű a szálak alatt
Jellegzetességei a karcsú, szemcsés tönk alján
levő peremes gumó és hogy kissé púpos, a hús a kalapban
világos színű kalapját sugarasan világos, a tönkben
rendeződött, vastag, sötét vörösbarna szálak sötétebb
fedik. Mikroszkóp alatt láthatók csillag alakú
spórái; az Inocybe fajok spórái általában sima falúak
vagy szögletesek; a csillag alakú spóra az utóbbi sugarasan rendeződött,
durva, sötétbarna
egyik módosulata. szálak a kalapon
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, pl. mogyoróval
vagy bükkel képez mikorrhizát; gyakran nő csupasz
talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben
elterjedt, de sok helyen még nem ismert eléggé.
• HÁSONLÓ FAJOK Az I. margaritispora spórája
is csillag alakú, de kalapja világosabb, sárgább.
Az I. napipes tönkje nem ennyire határozottan
gumós, kisebb termetű, spórái szögletesek.

• lapos, peremes
gumó a tönk
bázisán

felkanyarodó, szemcses
dohánybarna felületű tönk
lemezek
TERMŐHELY Egyenként vagy kis
csoportokban nő.

Méret KALAP 0 3 - 7 cm Spóraszín

TÖNK t 4 - 9 cm *-» 0,5-1,2 cm dohánybarna

Család CORTINARIACEAE Lacrymaria lacrymabunda ldén

f ősz

KÖNNYEZŐ barázdák a domború vagy barnásszürke

kissé hullámos púpos közepű ' vagy okkersárga,
PORHANYÓSGOMBA kalap szélén nemezes kalap
Domború vagy púpos kalapja barnásszürke vagy
okkersárga, finoman pikkelyes. Tönkje hasonló
színű, szálas és törékeny. Szürke, feketére változó,
tönkhöz nőtt lemezei sűrűn állnak.
A fiatal gomba lemezeinek élén
szürke lemezek,
cseppek jelennek meg, amelyek cseppekkel
feketére festődnek a rájuk hulló az élükön
spóragortól.
• ELOFORDULÁS Szaprotróf;
tápdús, bolygatott talajon nő. Az sűrűn álló,
északi mérsékelt övben elterjedt. tönkhöz nőtt
• HASONLÓ F A J O K A sok lemezek
hasonló faj - pl. a L. galerosa - méretük, kalapjuk
színe és spóráik alapján különböztethető meg.
• EGYÉB NEVEK Lacrymaria/Psathyrella
velutina, Hypholoma lacrimahundum,
könnyező szálkásgomba/kénvirággomba TERMŐHELY Tömegesen terem utak és ösvények mentén,
gyakran csalán közelében.
 KÖZEPES MERETU, SIMA KALAPÚ GOMBÁK
bben a részben a felkanyarodó,
tönkhöz nőtt vagy foggal ránőtt
lemezű (1. 15. és 56. old.) gomba-
fajokat méretük és a kalap jellegzetes-
ségei szerint csoportosítottuk. A köze-
pes méret a termőtestre vonatkozik;
a kalapok 1,5-6 cm átmérőjűek lehet-
nek. A kalap csupasz felszíne a leg-
szembetűnőbb jellemzője a csoportnak,
Az egyes f a j o k spóraszíne nagyon
változó; a fehértől (amely a Hygrocybe
f a j o k r a jellemző), a sárgásfehéren
keresztül (ami a Collybiak jellegze-
tessége), az Entoloma f a j o k rózsa-
színéig és a számos PsathyrellaniX
előforduló feketéig terjed.

Család Faj Idény

HYGROPHORACEAE Hygrocybe; calyptraeformis

RÓZSASZÍNŰ NEDŰGOMBA az érett kalap

Elegáns, törékeny, piszkos rózsaszínű : teljesen felhasad
a sugár irányú
termőtestéről elég jól felismerhető, ritka faj. repedések
A kezdetben kúpos kalap az érett gombán -—• mentén
teljesen kiterül és sugarasan behasadozik.
A tönk nagyon törékeny, nehéz kihúzni • rozsa-
a talajból. Halvány rózsaszínű vagy fehéres színű kalap
húsa ehető, de ritkasága miatt nem ajánlott és
adatok sincsenek a fogyasztásáról.
• ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben,
általában meszes talajon nő. Európa-szerte elterjedt.
• HASONLÓ F A J O K A szintén ritka
H. citrinovirens alakja hasonló, de színe
sárgászöld és narancssárga. Más Hygrocybe
fajoknak is van kúpos kalapja, de csak
a H. calyptraeformis és a H. citrinovirens kalapja
hasadozik fel ilyen mértékben. A H. conica (104. old.)
idővel megfeketedik. A H. spadicea kalapja
sötétbarna, lemezei sárgák; nem feketednek meg.
• EGYÉB NEVEK H. amoena.

a fiatal gomba
• kalapja kúpos
ritkán álló, húsos,
viaszos, rózsaszínű
• lemezek a tönk húsa •
fehér
METSZET

a tönk fel-
színe sima

1
v..,'
• a lemezek TERMŐHELY Kis csoportokban
könnyen törnek nő fű és moha között.
Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe conica ldény
nyár-késő ősz

világosszürke vagy
FEKETEDŐ NEDŰGOMBA vörös lemezek
Változékony gomba; kúpos kalapja száraz,
csupasz. A tönk sárga vagy vörös, hosszanti
szálak fedik. A faj színe, mérete és alakja
nagyon változatos; valószínűleg a leg- fel-
változatosabb termőhelyeken fordul elő kanyarodó,
a Hygocybe fajok között (ezért sok sűrű lemezek
a kalap fel-
mikológus úgy véli, hogy több faj, de színe több-
legalábbis sok változata van). Idősödve nyire száraz,
vagy érintésre megfeketedik. Kissé fénylő
mérgező lehet.
• ELŐFORDULÁS Füves területeken él
(kivéve az erősen műtrágyázott réteket).
Elterjedt és gyakori gomba az északi
mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K A H. persistens
kalapja fényesebb és nem feketedik meg.
• EGYÉB NEVEK kúpos nedűgomba. - a tönk töve a termőtest idővel
világosabb, vagy érintésre meg-
amíg feketére feketedik
nem színeződik

• sarga vagy
vörös tönk
hosszanti szálak
TERMŐHELY Füves helyeken kis a tönkön
csoportokban nő.

Méret KALAP 0 1-5 cm Spóraszín fehér Érték

TÖNK t 2-10 cm <-• 0,4-1,5 cm

Faj ldén
Család HYGROPHORACEAE Hygrocybe chlorophana y ősz-késő ősz

széles, fel-
ZÖLDESSÁRGA NEDŰGOMBA kanyarodó,
Eléggé nagy Hygrocybe faj; színe sötét húsos lemezek <
narancssárgától a halvány sárgáig terjed. Kalapja
domború, majd kiterülő, szürkéssárgára érik;
• domború, ragadó-
felülete nyálkás, széle többé-kevésbé bordázott. son nyálkás kalap
Tönkje is lehet nyálkás, de a csúcsa felé szemcsés.
Halványsárga színű húsa ehető, de fogyasztása nem • bordázat a kissé
ajánlott. hullámos szélű
• E L Ő F O R D U L Á S Különféle érintetlen kalapon
gyepekben él, többnyire más Hygrocybe fajokkal
együtt. Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt
övben; veszélyeztetett faj.
• HASONLÓ F A J O K A H. ceracea
kisebb és nem annyira nyálkás
a kalapja; lemezei tönkhöz nőttek
vagy lefutók. A H. glulinipes jóval
• ritkán álló,
kisebb, kalapja és a tönkje nagyon a kalapnál
nyálkás, lemezei tönkhöz nőttek világosabb TERMŐHELY Csoportosan
vagy lefutók. színű lemezek
vagy boszorkánykörben nő.
 Faj
Család HYGROPHORACEAE Hygrocybe coccinea nyár vége-őszutó

PIROS NEDŰGOMBA
Harang alakú kalapjának kissé szemcsés
a felszíne. Száraz, de nedves időben
ragadóssá váló felülete és tönkhöz nőtt
lemezei alapján különíthető el más
piros/vörös színű Hygrocybe fajoktól. Szaga
és íze gyenge; ehető, de nem fogyasztják.
Kisebb és narancssárgább változatát nehéz
meghatározni; azonosításához mikroszkóp és
a szakirodalom széles körű ismerete szükséges.
• ELŐFORDULÁS Különféle háborítatlan
gyepekben él. Szórványosan elterjedt az északi
mérsékelt övben. Kímélendő faj, Európa számos
országában vöröslistás.
• HASONLÓ F A J O K A H. punicea (56. old.) és
a H. splendidissima húsosabbak, lemezeik szabadon
állnak. Az utóbbi tönkje majdnem csupasz, kissé
méz illatú.
• EGYÉB NEVEK bíbor nedűgomba.

TERMŐHELY Tömegesen vagy

kis csoportokban nő.

Méret KALAP 0 1,5-6 cm TÖNK I 4 - 8 cm 0,4-1 cm

Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe psittacina Idény nyjr gsz

nyálkás, zöld
ZÖLDES NEDŰGOMBA vagy narancs-
Feltűnő faj, azonosítása mégis nehézségekbe ütközhet, sárga kalap.
mivel színe példányonként és életkor szerint változik.
Fiatalon domború vagy harang alakú kalapja sötétzöld;
idővel bíbor-, narancs- vagy sárga színűre változik. a fiatal ^
A tönk sárga, kékeszöld árnyalattal. A termőtestet - példányok
főként fiatalon - nyálka fedi. Húsa vizenyős, kalapja zöld
törékeny, íztelen és szagtalan.
• ELŐFORDULÁS Háborítatlan • nyálkás, sárga
gyepekben, útszéleken, erdőkben él és/vagy zöld tönk
tápdús talajon, Geoglossum (242. old.) és felkanyarodó,
Clavulinopsis fajok társaságában. Az északi zöld vagy
mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. narancssárga
lemezek
• HASONLÓ FAJOK A H. psittacina var.
perplexa néha faji rangot kap; termőteste nem
zöld, hanem többé-kevésbé téglavörös. törékeny, zöldes
és sárgás árnyalatú
fehér hús
\ TERMŐHELY Általában
METSZET
réteken nő, kis csoportokban.
 Fa ldén
Család HYGROPHORACEAE ' Hygrophorus eburneus y ősz-tél eleje

ELEFÁNTCSONT
CSIGAGOMBA
Domború, majd kiterülő, közepén púpos kalapja
fehér, nedves időben nyálkás, ragadós. A tönk
szintén ragadós és fehér színű. Színe idővel kissé a selymesfehér többé-kevésbé *
megsárgul. Lemezei vastagok, viaszosak, ritkán kalap lassan kissé lefutó lemezek
állnak. Fehér húsa jó ízű és illatos, ehető, de sárgásra érik
nemigen fogyasztják.
• ELŐFORDULÁS Termékeny talajon főként
bükkel él együtt. Az északi mérsékelt öv bükkös • a nyálkás, fehér
zónájában terjedt el. tönk csúcsa szemcsés
• HASONLO FAJOK A H. chrysodon kisebb, vé- fehér, •—
kony húsú, a kalap szélén és a tönk csúcsán arany- aromás
sárga pelyhekkel díszített; lomberdőkben terem. hús
•V

a vastag, via- /
TERMŐHELY Kis csoportokban • nyálkás szos, fehér leme-
kalapfelszín zek ritkán állnak
nő talajon az avarban.

Méret Spóraszín fehér Érték

KALAP 0 3 - 8 cm TÖNK t 4 - 1 0 cm <-> 0,5-1 cm

Család BOLBITIACEAE Faj Agrocybe pediades Idény

nyár-ősz

SÁRGA RÉTGOMBA . a domború,

Kissé domború, általában teljesen csupasz, sárgás okkersárga kalap
okkerszínű, burok nélküli kalapjával nem túl nedves időben nyálkás
jellegzetes gomba. Tönkje erős, hengeres és egyenes;
húsa világos színű, lisztízű és -szagú. Egyes kutatók két A a kalap
önálló fajra osztják, főkét termőhelyi és mikroszkópos • - csupasz felszíne
tulajdonságai (spóraméret) alapján. száraz időben
megrepedezik
• ELŐFORDULÁS Gyepekben és más füves területeken
fordul elő, de lótrágyát tartalmazó mulcson is megnő. 'I
Elterjedt és gyakori faj az északi mérsékelt övben.
• HASONLO FAJOK Az A. arvalis tönkje foltos;
Vi
/
tavasszal fekete szkleróciumból fejlődik. A rokon tönkhöz nőtt. •
A. dura nagyobb termetű, fehér kalapja szélén barna lemezek
burokmaradványok vannak.
• EGYÉB NEVEK A. semiorbicularís,
Naucoria s., nyári/réti szemétgomba. • fücsomóban nő

ÉStlílf
ritkán álló erős tönk, felületén *
-• lemezek néhány szőrszállal

-• a lemezek éle
piszkosfehér
TERMŐHELY Egyesével vagy
csoportosan terem.
Család COPRINACEAE N Panaeolus papilionaceus

HALVÁNY TRÁGYAGOMBA
Jellegzetessége a kalap szélén található, három-
szögletű burokmaradványok. A kalap domború
vagy harang alakú, színe a sötétszürkétől a barnás
szürkéig változhat. Az idősebb példányok kalapja
világosabb lehet, amely kontrasztos a sötétbarna
tönkkel. A lemezek foltosságát a Panaeolus fajokra
jellemző egyenetlen spóraérés okozza. A hús színe
a tönkben sötétbarna, a kalapban világosabb; jellegzetes
szaga nincs. Erősen bordázott kalapszélű változatát régebben
önálló fajnak tekintették, P. retirugis néven. Mérgezéseiről
szóló hírek ellentmondásosak, ezért ne fogyasszuk!
• E L Ő F O R D U L Á S Trágyarakásokon vagy trágyázott
szántóföldeken található. Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt faj.
• E G Y É B N E V E K P. campanulatusl eléggé lörékeny .
sphinctrinuslrelirugis, csipkés szürke vagy
trágyagopnba. sötétbarna tönk

TERMŐHELY Trágyán vagy • az öreg példányok kalapja

annak közelében egyesével nő. halvány barnásszürke

Méret KALAP 0 l ^ t cm TÖNK t 4-10 cm <-» 2 - 3 r

Család STROPHARIACEAE Fa
' Psilocybe cyanescens Idény
ősz-tél eleje

KÉKÜLŐ BADARGOMBA
Hallucinogén anyagokat tartalmazó gomba. Kalapja lapos, hullámos szélű; először
vörösesbarna, majd okkersárgára szárad; nyomásra sötétkékre színeződik; nedves
időben ragadós. A szintén kékre színeződő, piszkosfehér vagy szürke tönkön nincs nőtt, kissé le-
gallér Általában néhány tönk összenő a tövénél. Fehér húsa gyengén lisztszagú. futó lemezek
• E L Ő F O R D U L Á S Többnyire bolygatott helyeken nő; gyakran található fenyő-
mulccsal fedett virágágyakban. Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba, de
nem található meg mindenhol.
METSZET
• H A S O N L Ó F A J O K A húsos kalapú P. semilanceala változatának
(var. coerulescens) tönkje és kalapja is kékes-zöldes
a világos
árnyalatú lehet; füves helyeken nő.
színű hús és
a tönk kékre
az idős gombák színeződik
felpöndörödő
,, , „ _ kalapszéle
elegge surun hullámos lehet
alio lemezek

a kék szín legerősebb * selymes, szálas,

a kalap szélén piszkosfehér vagy
szürke tönk

fehéresszürke vagy
TERMŐHELY Tömegesen vagy sötét bíborbarna, fehér
csoportosan nő bolygatott talajon. élű lemezek
Család TRICHOLOMATACEAE Faj Macrocystidia cucumis ldény
nyár vége-ősz

HAMVAS UBORKAGOMBA
felkanyarodó, •—
A gomba jellegzetes szaga uborkára vagy pácolt heringre emlékeztet. sárgásfehér vagy
Másik jellemzője, sötétbarna vagy narancsbarna, halványsárga halvány vörösbarna
szegélyű, bársonyos felületű kalapja. Merev tönkje is bársonyos, lemezek
bázisa felé sötétebb, fölül világosabb színű. Okkersárga spórapora
szokatlan ebben a családban. • finom pihék
• ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban, erdei utak a néha bordázott
és patakok mentén, tápdús, avarral vagy más növényi kalapfelszínen
törmelékkel fedett talajon nő. Az északi mérsékelt
övben elterjedt, de lokális; E-Amerikában ritkább, mint
Európában.
a kalap
• EGYÉB NEVEK Naucoria cucumis, uborkaszagú széle sárga
szemétgomba.

sűrűn álló,
eléggé széles a kalap domború, •
lemezek « kúpos vagy harang
alakú lehet

± a tönk bázisa
TERMŐHELY Tömegesen terem fekete vagy
vagy néhány gomba nő egy helyen. sötétbarna

Méret
KALAP 0 0,5-5 cm TÖNK t 3 - 7 cm <-> 2 - 5 mm Spóraszín okkcrsárga

Család COPRINACEAE Faj ldér|

y ősz
Psathyrella multipedata

a nedvesen
szürke vagy
CSOPORTOS vörösbarna
PORHANYÓSGOMBA kalap széle
• bordázott
Harang alakú vagy kúpos, szürke vagy
vörösbarna kalapja halvány sárgás-
barnára szárad; a széle bordázott, burok-
maradványok nincsenek rajta. Fehér,
gyökérszerűen a földbe hatoló tönkjük tövénél
akár 80 példány is összenőhet. Azon kevés
Psathyrella faj közé tartozik, melyek a
többnyire kicsi, barna színűektől eltérően,
egyértelmű határozóbélyegekkel rendelkeznek.
• ELŐFORDULÁS Tápdús, agyagos vagy
meszes talajon, gyakran városi környezetben,
parkokban vagy utak mentén nő. Széles körben
elterjedt Európában.
• HASONLÓ FAJOK P. piluliformis (94. old.).
Más, nyílt helyeken csomóban növő gombák pl. fehér élű, *
a Lyophyllum decastes (41. old.) halványszürke
és más Lyophyllum fajok (132. old.) vagy sötét
spórapora fehér. bíborbarna
lemezek
T m™ m
mm site.? álló, felka-
-• a sima kalap nyarodó,
TERMŐHELY Mindig tömött a közepétől világos keskeny
csomókban nő, mélyen „gyökerezik". sárgásbarnára szárad lemezek
Család COPR1NACEAE Faj Psathyrella conopilus ldény
nyár vége-ószutó

a kúpos kalap széle

BŐRBARNA bordázott, de nem fátyolos
PORHANYÓSGOMBA
Elegáns termetéről, sötét vörösbarna, világos
okkersárgára száradó kalapjáról felismerhető,
jellegzetesen törékeny Psathyrella faj. Kúpos,
csupasz kalapjának a széle bordázott. Mikroszkóp
alatt a kalap felületén és a vékony húsban vastag falú,
sötét szőrök láthatók, ami egyedülálló tulajdonság felkanyarodó, •
ebben a nemzetségben. fehér élű lemezek
• ELŐFORDULÁS Utak szélén, erdei ösvények
mentén és parkokban, bolygatott talajon, faforgács és
törmelék között nő. Európában széles körben elterjedt,
gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK Számos hasonló, de kisebb
termetű és világosabb faj van, melyek rózsaszínes
árnyalatúak. Homokdűnéken a P. ammophila
gyakoribb.

• sűrűn álló,
törékeny, szürke
vagy fekete lemezek
• nagyon
hosszú,
törékeny,
üreges,
- narancsbarna, a tönk bázisa
fehér tönk
TERMŐHELY Elszórtan vagy szárazon világos kalapszínű; 5 mm
tömegesen terem. okkersárga kalap széles is lehet

Méret KALAP 0 2 - 6 cm Spóraszín Érték

TÖNK I 9 - 1 9 cm «-• 2 - 3 mm fekete

Család ENTOLOMATACEAE fá]

Entoloma cetratum Idény
kora

SÁRGALEMEZŰ KUPAKGOMBA
a mézbarna kalap
Mézbarna színéről, bordázott szélű kalapjáról és magas, elegáns • közepe sötétebb
termetéről azonosítható faj. Kalapja harang alakú vagy domború,
tönkje szálas. Mikroszkóp alatt láthatók 2-spórás bazídiumai. Ezt,
és még néhány Collybia-szcTÚ Entoloma fajt néha külön bordák a METSZET
osztályozzák, a Nolanea nemzetségbe vagy alnembe sorolják. kalap szélén
• ELŐFORDULÁS Fenyők alatt humuszban dús talajon nő, de
megtalálható savanyú talajú lomberdőkben, fenyéreken és lápokban. a fiatal tönk
Meglehetősen gyakori faj Európában. csúcsa szemcsés
• HASONLÓ FAJOK E. conferendum (110. old.). Az E.juncinum
hegyes, csúcsos kalapú. erősen lisztszagú, füves helyeken termő faj.
• EGYÉB NEVEK Nolanea cetratum, sárgalemezű finom szálakkal
döggomba. 'dett tönk

felkanyarodó, • vékony,
rózsaszínre érő, a lemezek törékeny,
TERMŐHELY Egyenként nő vagy okkersárga szabadon s^ világos
néhány példány található egy helyen. lemezek állnak színű hús
Család ENTOLOMATACEAE Idény tavasz-késő ősz
Entoloma conferendum

KERESZTSPÓRÁS KUPAKGOMBA
Elegáns termete és erősen szálas, ezüstös tönkje dacára nem
könnyű meghatározni. Mikroszkóppal látható, csillag alakú
spórái alapján azonosítható biztonságosan. Vörösbarna vagy
szürkésbarna kúpos kalapja idővel domborúvá válik, közepén
púp marad; szélén a sötétebb csíkok kiszáradva világos
szürkésbarnára fakulnak. Sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek,
halvány színű húsa lisztszagú és -ízű.
• ELOFORDULÁS Főként füves helyeken nő, pl. parkokban
és sportpályákon, de nyíltabb erdőkben
is terem fű vagy moha között. a vörösbarna vagy A ENTOLOMA SERICEUM
Az északi mérsékelt övben szürkésbarna kalap fehér pitykegomba
világos szürkés- Rövid tönkö, nedvesen sölétbama, szárazon
gyakori faj. • barnára szárad fényes bamássziirke kalapú gomba. Spórái
• HASONLÓ F A J O K
szögletesek. Európában gyakori faj. £ £
Számos hasonló meg-
jelenésű Entoloma faj van,
pl. a mézbarna színű halvánr —• fiatalon
E. cetratum ( 1 0 9 . ld.) szürke majd kúpos kalap
és az E. sericeum rózsaszínes
(jobbra). Ezek spórái lemezek
szögletesek és nem
csillag alakúak.
• EGYÉB NEVEK
NolaenalRhodophy Ilus
staurosporus, keresztspórás a tönk alul
döggomba. kissé vasta-
TERMŐHELY Egyesével vagy
gabb és
világosabb kis csoportokban nő.

Méret KALAP 0 2 - 4 cm T0NK

I 3 - 6 cm <-> 3 - 7 mm
Spóraszín
halvány rózsaszín
Érték
»
FA
Család ENTOLOMATACEAE I Entoloma nitidum ldér,
y ősz

ACÉLKÉK DÖGGOMBA sötét szürkéskék,

sima vagy kissé domború vagy púpos
A néhány kék színű Entoloma faj között ez szálas kai
a gomba eléggé nagynak és húsosnak számít.
Domború vagy púpos közepű, sima kalapja sötét
szürkéskék színű. Karcsú tönkje csavarodott.
Ritka, a tönkhöz alig hozzánőtt lemezei fehérek,
halvány rózsaszínűre érnek. A kalap fehér ritkán álló,
húsa a bőr alatt kékes árnyalatú, szaga rózsaszínűre érő,
gyenge; valószínűleg nem ehető. fehér lemezek •—
• ELOFORDULAS Mohák között nő
nedves, savanyú talajú fenyvesekben.
E-Európában és Ázsia hegyvidékein karcsú, •—
terjedt el. csavarodott,
• HASONLÓ F A J O K Az E. bloxamii sötét szürkés-
kék tönk
kalapja szürkéskék, húsosabb és meszes
talajú réteken nő. Az E. euchroum kisebb,
kékebb és lombos fák alatt terem.

TERMŐHELY Magánosan vagy kis csoportokban nő

nedves mohapárnákon.
 Faj ldé
Család TRICHOLOMATACEAE Collybiafusipes " l ' nyár-ősz

ARVÉGŰ FÜLŐKE a domború, vörösbarna kalapon gyakran

vannak sötét foltok; nedves
Csomósán növő, mélyen gyökerező, időben sötétedik
csavarodott tönkű faj; a tönköt csak
ásóval lehet teljes hosszában
kiásni a földből. A vörösbarna
színű kalap domború, púpos
közepű vagy szabálytalan
alakú. A tönk felső része
világosabb a bázisánál.
Rugalmas vagy rostos
húsa gyenge ízű, szaga
jellegtelen.
• ELŐFORDULÁS
Gyökereken élősködő
gomba; főként idős tölgyeken nő
parkokban és öreg erdőkben. Közönséges
és gyakori faj Európa tölgyeseiben.
• EGYÉB NEVEK vörösbarna/közönséges
fülőke.

—• ritkán álló,
vastag, sárgásfehér,
rozsdabarna foltos TERMŐHELY Csoportosan nő
lemezek tölgyek gyökerén, néha bükkön.

Méret Spóraszín fehér Érték j g

KALAP 0 4 - 8 cm TÖNK t 4 - 8 cm «-• 0,5-1,5 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Fai Idény nyár_kora6sz

Collybia dryophila

felkanyarodó vagy majd-

ROZSDÁSSZÁRÚ FÜLŐKE nem szabadon álló lemezek •—
A faj kissé tapadós, domború vagy lapos, világosbarna
kalapját eltorzíthatja a Chrisliansenia lumefaciens parazita
gomba. Sima tönkje a kalaphoz hasonló színű,
a csúcsa felé világosabb. Ehető gomba; j
vékony húsa enyhe ízű, szaga jellegtelen.
• ELOFORDULÁS Erdőkben vagy füves
tisztásokon nő, avarban vagy humuszban gazdag
talajon. Az északi mérsékelt övben széles körben
elterjedt, igen gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A Marasmius oreades
(117. old.) boszorkánygyűrűben nő
a fű között. A C. marasmoides
(112. old.) tönkje vörösbarna,
csoportos megjelenésű;
a C. distorta sötétebb kalapú,
ritka faj.
• EGYÉB NEVEK rozsdás- »fehér
tönkű/vékonytönkű fülőke. 5lM„ m rizoidok a TERMŐHELY Tömegesen nő az
keskeny lemezek tönk alján avarban vagy a humuszos talajon.
Család Faj Idény
TRICHOLOMATACEAE Collybia marasmoides ősz-késő ősz

CSOPORTOS FÜLŐKE
Domború vagy lapos, sárgásfehér vagy világosbarna kissé
ragadós felszínű kalapjának többé-kevésbé bordázott
a széle. Sima tönkje vörösbarna. A hús a kalapban
fehér, a tönkben vörösbarna színű. Szaga és íze
jellegtelen, nem érdemes fogyasztani.
• ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyőerdőkben
nő, mohás tuskókon vagy félig eltemetett, korhadó
faanyagon. Európában elterjedt, igen gyakori faj;
valószínűleg máshol is előfordul.
• HASONLÓ FAJOK C. dryophylla (111. old.).
A Marasmius fajok (114., 117., 138., 177. old.)
szintén hasonlóak.
• EGYÉB NEVEK
C. erythropuslacervarta, ~!
vöröslábú fülőke. * | | |
• széles,
gyakran
összekötött
T E R M Ő H E L Y Csoportosan,
lemezek
vagy ritkábban egyenként terem.

M6ret
KALAP 0 1 4 cm TÖNK I 3 - 7 cm ~ 2 - 5 m m | SP 6 ™ 5 * 1 " sárgásfehér | Ért6k

Fa
Család TRICHOLOMATACEAE ' Collybia butyracea

BUNKÓSLÁBÚ FÜLŐKE
Púpos közepű, ragadós kalapja szárazon meg-
változtatja a színét, ezért felületén sötétebb és
világosabb barnás sávok alakulnak ki. Tönkje
alul bunkósan megvastagodott. Húsa rugalmas
és rostos, a tönkben vattás, üreges; ehető, de
nem fogyasztják.
• ELŐFORDULÁS Lomb- és fenyő-
erdőkben, elsősorban avarban vagy humuszban
gazdag talajon nő. Az északi mérsékelt övben
elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK Savanyú ^ g
talajú erdőkben termő, sötétebb ..Jjlfl
változatait néha C. filamenlosa
néven önálló fajként
különítik el.

szálas, bunkós
végű tönk v

T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy
egyesével nő az avarban és a talajon.
Család TRJCHOLOMATACEAE Collybia confluens

felkanyarodó
PELYHESTÖNKŰ FÜLŐKE lemezek
Termőtestei sűrű csomókban nőnek.
Hosszú, karcsú tönkjét teljes
hosszában sűrű, szürkésfehér
szaraz, sima,
nemez fedi. Kerekded, nagyon nagyon halvány
halvány szürkésfehér kalapja szürkésfehér kalap
a legtöbb Collybia fajéhoz képest
kicsi. Finom, kellemesen aromás
szagú és ízű, de nem fogyasztják, piszkosfehér
vagy világos-
mert húsa vékony. barna hús
• ELŐFORDULÁS Lomb- és fenyő-
erdőkben a vastag avarban nő; leggyako-
ribb tápdús talajon. Az északi mérsékelt
a tuleretl
övben elterjedt, gyakori gomba. példányok tönkje METSZET
• HASONLÓ FAJOK sötétbarna
A C. marasmioides szintén csomósán nő,
de vöröses színű és tönkjének csak az alsó
része nemezes.
• EGYÉB NEVEK
Marasmius confluens,
pelyhestönkű
szegfűgomba. TERMŐHELY Sűrű csomókban,
sűrűn álló, keskeny, fehér
vagy sárgásfehér lemezek néha gyűrűben nő.

Méret Spóraszín sárgásfehér Érték J Q |

KALAP 0 1 - 3 cm TÖNK t 5 - 9 cm <-> 3 - 7 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Collybia peronata ldén

" ősz-késő ősz

GYAPJASLÁBÚ FÜLŐKE
ritkán álló,
Harang alakú, majd ellaposodó kalapja barna színű, sugár
keskeny,
irányú, szabálytalan, sötétbarna csíkokkal. Fő jellegzetessége merev
a tönkje és az íze: halványsárga tönkjének alsó részét lemezek •
nemezes, sárga rostok fedik, felső része már csak pelyhes;
fehér vagy sárga, rugalmasan rostos húsa ehetetlenül csípős
ízű. Ritkán álló lemezei szintén jellemzőek.
• ELŐFORDULÁS Fenyő- és lomberdőkben nő ^
az avarban. Az északi mérsékelt övben széles
a tönk alsó részét
körben elterjedt; Európában nagyon gyakori, nemezes, bozontos
E-Amerikában ritka. • rostok fedik
• HASONLÓ F A J O K A C. alcalivirens és
a C. fuscopurpurea kalapja sötétebb, tönkjük nem
sárga. Ejgyik sem csípős ízű. i felkanyarodó, •
majdnem
• EGYEB NEVEK Marasmius peronata, szabadon álló,
gyapjaslábú szegfűgomba. cserszínű lemezek

fehér vagy
kénsárga hús
• száraz felületű
barna kalap,
TERMŐHELY Tömegesen vagy sötétebb
kis csoportokban nő. csíkokkal METSZET
 Fai lclény
Család TRICHOLOMATACEAE Marasmius alliaceus nyár vége- ősz

SÖTÉTTÖNKÜ
FOKHAGYMAGOMBA
felkanyarodó
Erős, átható fokhagyma illat és a világos agyag- vagy lemezek
szürkésbarna kalappal éles ellentétben álló majd-
nem fekete tönk jellemzi ezt a gombát. A dom- sotet üreges
ború vagy púpos közepű kalap felszínén sötétebb bordázat a tönk
sávok lehetnek, többnyire a széle felé, ritkábban világosbarna
kalap szélén
középtájon; ezek idővel eltűnnek. Erős íze miatt —• csúcsánál
főzéskor a fokhagyma pótlására használják. világosbarna,
• ELŐFORDULÁS Bükkösökben nő korhadó lefelé majdnem
fekete tönk
faanyagon. Európa és Ázsia bükkös zónájában
elterjedt faj, de nem mindenhol található meg.
• HASONLÓ FAJOK A M. scorodonius kisebb METSZET
és világosabb színű, szaga hasonló; a tönk
fenyvesekben terem. csupasz
vagy kissé sűrűn álló,
• EGYÉB NEVEK feketetönkű szegfűgomba. piszkosfehér
vagy krém-
színű

a tönk
töve filces

TERMŐHELY Bükkösökben fordul

elő, egyesével vagy tömegesen nő. TÖRPE ALAK

Méret KALAP 0 1,5-4 cm Spóraszín Érték

TÖNK t 7-15 cm <-> 3 - 6 mm piszkosfehér

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Flammulina velutipes ldé

"y ós;

TÉLI FÜLŐKE
Okkersárga, bársonyos kalapjáról és sötét-
barna tönkjéről könnyen felismerhető gomba. bársonyos
Egyike azon kevés gombafajnak, amely fagyban barna tönk
szívós, erős
is terem. Lemezei felkanyarodók, sűrűn állnak, tönk
fehérek vagy halványsárgák. Vékony, halványsárga
húsa halszagú, jóízű.
• ELŐFORDULÁS Élő vagy korhadó fákon nő,
erdőkben, kertekben, parkokban és folyópartokon.
Az északi mérsékelt övben elterjedt, gyakori faj. • SYZYGITES MEGALOCARPUS
• HASONLÓ FAJOK A F.fennae és Szürkésfehér színű parazita gomba;
a F. ononidis ritkábbak és más helyeken nőnek. lemezes gombákon, pl. a Flammulina
• EGYÉB NEVEK Collybia velutipes, fajokon élősködik.
akác-fülőke.

a narancsbarna
kalap csupasz
felszíne nedvesen
ragadós
a kalap széle TERMŐHELY Sűrű csomókban,
világossárga faanyagon nőnek termőtestei.
Család HYDNANGIACEAE Faj Laccaria amethystina

LILA PÉNZECSKEGOMBA
Gyakori faj; fiatalon sötétlila színéről és vastag lemezeiről
lehet felismerni; az idősebb példányok nehezen különíthetők el
a vöröses színű Laccaria fajoktól. Kalapja száraz, kissé nemezes,
gyengén köldökös, széle gyengén bordázott. Ritkán álló vastag
lemezei jellemzőek a nemzetségre; mikroszkóp alatt láthatók tüskés
spórái (9,5 pm átmérőjű). Ehető, jellegzetes szaga és íze nincs;
nagy mennyiségben tartalmaz arzént.
• ELŐFORDULÁS Lombos és fenyőfákkal alkot mikorrhizát.
Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben;
tömeges lehet.

a tönk tövén piszkos-

fehér, nemezes
TERMŐHELY Nedves, savanyú (alajú micélium van •
erdőkben tömegesen nő az avarban.

KALAP 0 2 - 5 cm TÖNK 1 3 - 7 cm «-» 4 - 8 mm

Fa) ldé
Család HYDNANGIACEAE Laccaria laccata " y nyár-kora tél

a száraz kalap itt

HÚSBARNA PÉNZECSKEGOMBA vörösbarna, de
Rendkívül változatos színű faj; a rózsaszínesbarna különböző rózsaszínesbarna
is lehet
árnyalataiban pompázó példányok idővel kifakulnak. Egyéb-
ként meglehetősen hasonlít a lila pénzecskegombára (fent), száraz
kalapja kissé nemezes vagy pikkelyes, széle gyakran fogas, közepe kicsit • a kalapszél
besüllyed; tönkje szálas, lemezei vastagok, ritkán állnak. Spórája hengeres fogas
vagy orsó alakú ( 9 x 8 pm), bazídiuma 4-spórás. Ehető, de vékony,
vörösbarna húsának nincs különösebb szaga és íze. • erőteljes,
• ELŐFORDULÁS Fákkal él együtt erdőkben és parkokban; mocsaras szálas tönk
területeken is megtalálható, fűzfák alatt. Széles körben elterjedt, gyakori
faj az északi mérsékelt övben.
• HASONLO FAJOK Az L. bicolornak kontrasztos, világoskék lemezei
vannak. A L.fraterna bazídiuma 2-spórás, úgy mint a kisebb termetű, de
szélesen a tönkhöz nőtt •
nagyobb spórájú L. pumila. A L. proximo nagyobb, tönkje szálasabb.
vagy kissé lefutó lemezek
A L. purpureobadia sötétebb bíborbama színű. A L. maritima tengerparti
dűnéken nő, ellipszis alakú spórái majdnem sima felületűek.
• EGYÉB NEVEK Clitocybe laccata, változékony pénzecskegomba.

* a kalap közepe
kissé besüllyedt

TERMŐHELY Tömegesen nő,

általában nedves talajon.
 Faj ldén
Család TRICHOLOMATACEAE Calocybe carnea * ősz vége

HÚSSZÍNŰ PERESZKE
Rózsaszínű kalapjáról és tönkjéről, valamint ezekkel kontrasztos,
sűrűn álló, foggal ránőtt, fehér lemezeiről felismerhető faj. Nehéz
megtalálni, mivel a füves termőhelyeket kedveli. Szaga és íze
jellegtelen; ehető, de mivel túl apró, nem érdemes szedni.
• ELŐFORDULÁS Füves területeken, legelőkön, réteken, még
műtrágyázott kaszálókon is előfordul. Az északi mérsékelt övben
elterjedt, de ritka faj.
• HASONLÓ FAJOK A C. persicolor valószínűleg
ugyanaz a faj; színe fakóbb, tönkjének töve szőrös f™" • CALOCYBE IONIDES
és általában összenőtt. A C. obscurissima még ibolyaszínű pereszke
fakóbb, szürkésbarna színű, meszes talajú s
"™" Ibolyaszínű kalapjáról és tönkjéről,
valamint fehér lemezeiről felismerhető,
erdőkben nő. Az Entoloma rosea színe ránStt
kicsi gomba. Kalapja púpos vagy
élénkebb, spórái rózsaszínűek. rózsaszínű
besüllyedt, széle néha hullámos; tönkje
lemezek bunkós, lemezei sárgásfehérek.

• csupasz,
húsos, rózsa-
színű kalap

csupasz, húsos, piszkosfehér, A

rózsaszínű tönk szagtalan hús

TERMŐHELY Egyesével vagy

kis csoportokban terem.

Spóraszín sárgásfehér Érték

KALAP 0 1-4 cm TÖNK J 24 cm «-» 3 - 8 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena galericulata ldér,

y nyár-kora tél

szára: felületű, nedve-

RÓZSÁSLEMEZŰ KÍGYÓGOMBA • sen ragadós kalap
Két jellegzetessége van ennek a gyakori, de nem
könnyen azonosítható gombának: más Mycena
fajokhoz képest szokatlanul szívós és lemezei halvány
rózsaszínűre érnek. Kalapja harang alakú majd domború,
sárgásbarna vagy szürkésbarna lehet. Tönkje hasonló színű, • harang
üreges, nagyon szívós, meg lehet csavarni anélkül, hogy alakú vagy
eltörne. Húsa lisztszagú és -ízű. púposán
domború
• ELŐFORDULÁS Fák korhadó tuskóin és elhalt, kalap
lehullott ágakon él erdőkben. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt, gyakori gomba.
•-4L

merev, *
felkanyarodó,
a világosbarna összekötött
kalap gyakran ráncos vagy villásan
és bordázott elágazó
lemezek

• rózsaszínűre ero,
TERMŐHELY Csoportosan, néha ritkán álló, fehér
tömegesen nőnek termőtestei. vagy szürke lemezek
Család Faj
TRICHOLOMATACEAE Marasmius oreades

M E Z E I SZEGFŰGOMBA
Harang alakú vagy domború, idővel
ellaposodó kalapján széles púp
látható; fiatalon okkerszínű,
közepétől kezdve világosbarnára
szárad. Tönkje piszkosfehér vagy
fakó sárgásbarna, szívós és erős.
Jóízű, aromás gomba; ehető, de
fogyasztás előtt 1. a Hasonló fajokat!
• ELŐFORDULÁS Füves
területeken, legelőkön terem.
Elterjedt, gyakori faj az északi
mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K A mérgező
Clitocybe dealbata (34. old.) ugyanolyan
füves helyeken terem. Lefutó
lemezeiről
különböztethető meg.
• EGYÉB NEVEK
• ritkán álló,
M. caryophylleus, sárgásfehér vagy
illatos/közönséges világosbarna
szegfűgomba, lemezek
csirkegomba

Spóraszín piszkosfehér
KALAP 0 1-5 cm TÖNK t 3 - 6 c • 3-7 mm

T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy
elszórt csoportokban nő.
Család TRICHOLOMATACEAE Faí
Mycena pelianthina Idény
nyar-osz

FEKETESZEGÉLYŰ a kalap felülete bíbor

szürkéről világos
KÍGYÓGOMBA • szürkéslilára szárad
A legtöbb Mycena fajhoz képest nagy a kalapja;
domború majd ellaposodó, nedvesen bíborszürke,
világos szürkéslilára szárad. Széle nedvesen határozottan bordás.
Ritkán álló, széles, szürkés bíborszínű lemezeinek fűrészes éle
majdnem fekete. Retekszagú, mint a M. pura (lent). Külsőleg • üreges, világos
hasonlít a Collybiakra (111-113. old.), de mikroszkópi bíbor vagy rózsás
tulajdonságai - az amiloid spórák, árnyalatú tönk
hatalmas, színes cisztidák
- miatt a Mycena
nemzetségbe tartozik.
• ELŐFORDULÁS
* széles, fel-
Főként tápdús, meszes erdőtalajokban kanyarodó
nő, vastag avarban, elsősorban bükkfák lemezek
alatt. Európában és Ázsia mérsékelt övi
területein széles körben elterjedt, de
lokális faj.

• a tönk lefelé
• fűrészes, fekete megvastagodik TERMŐHELY Egyesével nő vagy
élű lemezek néhány termőtest található együtt.

Méret Spóraszín fehér Érték

KALAP 0 3 - 6 cm TÖNK t 4 - 8 cm <-• 4 - 8 mm

Faj ldény
Család TRICHOLOMATACEAE Mycena pura késő nyár-kora tél

RETEKSZAGÚ KÍGYÓGOMBA METSZET

Változékony faj, sok színben előfordul; általában lilás árnyalatú. Némely
példányait külön fajnak vagy változatnak tekintik, de mindegyik a lemezek •
retekszagú. Nagy termetű, rózsaszínű változatáról (Mycena rosea) felkanyarodók 1
megállapították, hogy mérgező. Domború vagy púpos kalapjának széle vagy tönkhöz jj-
nőttek, foggal h
bordázott, ami főként nedves időben feltűnő. Üreges, száraz tönkje sárgás ránőttek és
árnyalatú lehet vagy kalapszínű, de annál világosabb. hullámosak is í •
• ELŐFORDULÁS Humuszos talajon, erdőkben él. Gyakori lehetnek
az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A M. diosma üreges tönk
kalapja sötétebb, megszáradva
a színét váltja; cédrus illatú,
meszes talajon nő.
a tönk kalap-
színű, de
világosabb

TERMŐHELY Egyesével vagy

kis csoportokban nő tápdús talajon.
Család TRICHOLOMATACEAE Mycena crocala ldér|
y nyár vége-ősz

SÁRGATEJŰ KÍGYÓGOMBA
Kúpos vagy domború kalapjának közepe többé-kevésbé
púpos; színe barnásszürke, bordázott széle világosabb.
Tönkje sérüléskor sárgásvörös tejnedvet ereszt; alsó része
sárgásvörös, felső fele világosabb színű. Ritkán álló
lemezei fehérek, sárgára színeződnek.
• ELŐFORDULÁS Majdnem kizárólag
bükkel él együtt; elpusztult, korhadó
ágakon vagy vastag avarban terem.
Európa nedves bükköseire
jellemző, helyenként gyakori;
Japánban is elterjedt.
• HASONLÓ F A J O K Néhány más
Mycena faj is ereszt fehér vagy színes
nedvet sérüléskor: az M. haematopus
(136. old.) leve a M. sanguinolenlahoz
hasonlóan, vérvörös; a M. galopus
(137. old.) nedve fehér.

• fehér gombafonalak TERMŐHELY Tömegesen terem

a lő körül vagy néhány termotest nő együtt.

Méret KALAP 0 1 - 3 cm Spóraszín sárgásfehér Érték

TÖNK í 5 - 1 2 cm ** 1 - 3 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena poly gramma ldén

V ősz-kora tél

kalap
BARÁZDÁLTTÖNKÜ vagy
szürkésbarna
KÍGYÓGOMBA
Eléggé nagy, rugalmas húsú Mycena ritkán álló
faj; ezüstös tönkjén feltűnő, hosszanti
barázdák futnak. Világosszürke vagy
szürkésbarna kalapja púpos. sz2raz felülete
sugarasan ráncolt. Piszkosfehér húsa majdnem
szagtalan. Ritkán tiszta fehér példányai is
előfordulnak. ráncok a színűre érő
• ELŐFORDULÁS Lombos- és fenyő- száraz kalap- lemezek
felszínen
erdőkben, főként idős fák alatt és tuskóikon él.
Széles körben elterjedt Európában és Ázsia
megfelelő részein; Japánban is előfordul. hi>\\:unli
• HASONLÓ FAJOK A M.filopes (136. old.) barázdái
az ezüstös
kisebb, de fényes, csupasz tönkje ugyanolyan rönkön
szívós. Ugyanazokon a helyeken terem és sokkal
gyakoribb. A M. galericulata (116. old.) tönkje
éppúgy szívós és gyökerező.
TERMŐHELY Egyesével vagy
kis csoportokban nő.
 galambgomba (Russula) nemzetség
fajai tartoznak ide. Lemezeik fel-
kanyarodók vagy tönkhöz nőttek. Húsuk
merev, kemény, pattanva törik, morzsalé-
kony, melyet a termőtestben kis szigeteket
képező, gömbölyű sejtek okoznak.
A galambgombák nagyon hasonlítanak
a szintén törékeny húsú tejelőgombákra
(Lactarius, 43-55. old.), amelyek azonban
sérüléskor tejnedvet eresztenek és lemeze-
ik lefutóak. A Russula fajok többsége a
tejelőgombákhoz hasonlóan, élénk színű.
Minden galambgomba fákkal, ritkáb-
ban cserjékkel vagy lágyszárú növények-
kel alkot mikorrhizát (1. 18-19. old.).
Általánosságban elmondható, hogy a kel-
lemes ízű fajok ehetők, míg a csípősek
mérgezést okozhatnak.

Család RUSSULACEAE Idény

Russula delica nyár-ősz

száraz felületű, többé-

FÖLDTOLÓ GALAMBGOMBA kevésbé tölcséres kalap
Nagy termetű faj; kalapja tölcséres, tönkje zömök,
húsa kemény és fehér. Sárgásfehér kalapjára
általában föld- és avarszemcsék tapadnak.
Fehér lemezei a tönk körül kékeszöld
árnyalatúak lehetnek; ritkán állnak,
általában villásan elágaznak.
• ELŐFORDULÁS Fákkal képez
mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon.
Hegyvidéken a fahatárig felhatol.
Az északi mérsékelt övben széles körben
elterjedt, sokfelé gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A R. chloroides
lemezei sűrűbben állnak, erősebb rajtuk
a kékeszöld árnyalat; a tönk felső részén is
van egy ilyen színű sáv. A Lactarius vellereus
(44. old.) nagyobb, kalapjának felszíne nemezes;
fehér tejnedve van.

' a sárgásfehér kalapra

talajszemcsék ragadnak
a növekedés során

* a lemezek kékeszöld
árnyalatúak lehetnek
• tönkhöz nőtt,
piszkosfehér
lemezek

• nagyon rövid, zömök,

piszkosfehér tönk
TERMŐHELY Néhány
példánya nő együtt vagy
tömegesen terem erdőkben.
Család RUSSULACEAE Russula foetens nyar-osz

BÜDÖS GALAMBGOMBA
E büdös szagú fajnak húsos, domború, narancsbarna
színű, ragadós tapintású és bordázott szélű a kalapja.
Fehér, rövid, majdnem hordó alakú tönkje a bázisa
felé barnás. Törékeny, nagyon csípős ízű húsa
piszkosfehér, barnára színeződhet.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben lombos- és
tűlevelű fákkal is képezhet mikorrhizát.
Az északi mérsékelt övben széles körben
elterjedt, sokfelé gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K A R. laurocerasi
keserűmandula szagú. A kissé mandula szagú
R. illota lemezeinek sötét az éle. A R. subfoelens
húsa kálium-hidroxid hatására sárgára színeződik
(a R. foetens nem reagál vele).

a kalap felülete •
ragadós, főként
nedves időben

piszkosfehér
vagy barnára
színeződő hús

a tönk világosabb
színű a kalapnál, de
a bázisa felé barnás

a törékeny, fel- rövid, hordó

kanyarodó,fehér vagy alakú, emeletesen
sárgásfehér lemezek üreges tönk
gyakran barnán
foltosodnak • .—

sűrűn álló TERMŐHELY Egyenként vagy

lemezek tömegesen nő, erdei termőhelyeken.
Család RUSSULACEAE Fa
' Russula nigricans ldé
" y nyár-ősz

SZENES GALAMBGOMBA sima, száraz felü-

Nagy termetű faj; piszkosfehér majd füstbarna kalapjának
közepe benyomott, tönkje vaskos. Törékeny, de kemény "~ep" " " p
húsa felvágva piszkosfehér, lassan vörösre változik, végül teljesen
feketére színeződik; enyhe ízű vagy keserű. A galambgombák
többségétől eltérően, lemezei eltérő hosszúságúak. Feketére száradt
termőtestei a következő évig megmaradhatnak.
• ELŐFORDULÁS Főként lombos fákkal képez mikorrhizát jó víz-
elvezetésű talajon, de fenyők alatt is megtalálható. Széles körben
elterjedt és sokfelé gyakori az északi mérsékelt övben.
' HASONLÓ FÁJOK A R. albonigra azonnal feketére
színeződik (nem vörösre); a R. adusla gyengén vörös majd
a kalap
szürke lesz, íze enyhe. A R. anlhracina és a R.
széle be-
acrifolia lemezei csípősek. A R. densifolia göngyölt
lemezei sűrűn állnak és kisebb termetű.

•J L
• felkanyarodó,
rövid,
vaskos„
fakósárga lemezek erezett tönk

gyümölcs illatú hús

vastag,
a törékeny ritkán álló,
hús a vágás- eltérő hosszú-
felszínen cseresz- ságú lemezek
TERMŐHELY Tömegesen vagy
nyepirosra majd
feketére színeződik boszorkánykörben nő.

Méret KALAP 0 5 - 2 0 cm Spóraszín Érték

TÖNK J 3 - 8 cm <-» l ^ t cm fehér

Fa Idény nyár-ősz
RUSSULACEAE ' Russula fellea

FAKÓ GALAMBGOMBA
Európában ismert, fakósárgás narancsbarna
galambgomba faj. Vaskos, csupasz tönkje lefelé
kissé kiszélesedik, domború, merev húsú kalap-
jának kissé bordázott a széle. íze nagyon csípős,
szaga édeskés (muskátlira emlékeztet). A lemezek
és a tönk halvány sárgásbarna színűek.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, főként •
bükkel képez mikorrhizát; elsősorban jó
vízelvezetésű, savanyú talajú erdők-
ben nő. Európa-szerte elterjedt.
• HASONLO F A J O K
A R.farinipes lemezei világo-
sabbak, mélyebbek a barázdák
a kalap szélén, tönkjének felülete • sűrűn álló,
finoman szemcsés. felkanyarodó TERMŐHELY Egyesével vagy
lemezek csoportokban nő savanyú talajon.
Család RUSSULACEAE Fa
i Russula claroflava ldén
y nyár-ósz

KROMSARGA GALAMBGOMBA felkanyarodó, sűrűn,

álló lemezek >
Domború vagy lapos kalapú, élénksárga színű faj; merev
fehér húsa enyhe ízű, ehető. Lemezei halványsárgák és csupasz,
többnyire a tönkig elérnek. Húsa és csupasz, hengeres száraz, sárga
színű kalap •
vagy hordó alakú, fehér tönkje idővel vagy
sérülésekre megszürkül. .^tííSl
• ELŐFORDULÁS Nedves vagy lápos,
tőzegmohás talajokon nyírfákkal képez Ém
mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben
elterjedt, helyenként gyakori gomba.
• HASONLÓ F A J O K Russula ochroleuca
(lent). Más sárga színű fajok pl. R. helodes, R. raoultii,
R. risigallina és az R. solaris spórapora áltálában sötétebb
, - színű és nem színeződnek el;
7
V Q g ^ ^ Q ^
némelyek csípős ízűek.
A R. violipes tönkje
W
lilás árnyalatú.
fehér,
szürkére érő tönk

TERMŐHELY Egyesével vagy hengeres vagy

tömegesen nő. hordó alakú tönk ÖL
Méret KALAP 0 5 - 1 0 cm Spóraszín Érték
TÖNK I 4 - 1 0 cm <-> 1 - 2 c okkersárga

Család RUSSULACEAE Russula ochroleuca ldén

y nyár-ősz

csupasz, fénytelen, okker-

FAKÓSÁRGA GALAMBGOMBA Kfie* • sárga kalap
a kalap bőre
Az egyik leggyakoribb erdei lemezes hosszan
gomba. Domború, fénytelen lehúzható
kalapja okkersárga színű, néha j j
zöldes árnyalatú; lemezei
fehérek. Fehér tönkje alul
kissé vastagabb és szürkés
árnyalatú lehet. Törékeny,
fehér húsa enyhe ízű.
• ELŐFORDULÁS Lombos-
és tűlevelű fákkal egyaránt képez
mikorrhizát jó vízelvezetésű talajon; a tönk töve fehér,
mészkerülő. Széles körben elterjedt az északi idővel halvány- felkanyarodó
szürkére lemezek
mérsékelt övben; Európában gyakori. - változik
• HASONLÓ FAJOK R.fellea (122. old.)
és a R. claroflava (fent).

a lemezek
zöme eléri sűrűn álló TERMŐHELY Egyesével vagy
a tönköt lemezek tömegesen nő erdőben.
Család RUSSULACEAE Faj Russula cyanoxantha Idény
nyar-osz

a kalap színe a
KÉKHÁTÚ zöldtől a borvörösig
G A L A M B G O M B A sokféle lehet
N a g y termetű f a j ; d o m b o r ú ,
majd ellaposodó kalapjának a kalap csupasz és
k ö z e p e b e s ü l l y e d ; színe kissé ragadós •
v á l t o z a t o s , a zöldtől a b o r -
v ö r ö s színűig e l ő f o r d u l n a k
példányai. Lemezei és
vaskos tönkje piszkosfehérek.
H ú s a k e m é n y , f e h é r , l e m e z e i a többi
galambgombáétól eltérően, nem
t ö r é k e n y e k , h a n e m érintésre
rugalmasak, tapintásuk olajos.
Értékes, n y e r s e n is e h e t ő g o m b a .
• E L Ő F O R D U L Á S Lombos
fákkal, főként bükkel képez • vaskos,
m i k o r r h i z á t , d e f e n y ő k alatt is piszkosfehér
tönk
m e g t a l á l h a t ó ; a s a v a n y ú talajt
k e d v e l i . A z északi m é r s é k e l t
övben széles körben elteijedt,
sokfelé gyakori gomba.
• H A S O N L Ó F A J O K R. integra,
R. vinosa (lent).

- - AIIÁ
• surun alio,
felkanyarodó,
piszkosfehér
lemezek

METSZET
• kemény, de
törékeny, jóízű,
nyersen is
fogyasztható hús

• RUSSULA VINOSA • RUSSULA INTEGRA

TERMŐHELY Egyenként vagy töme-
gesen nő jó vízelvezetésű erdei talajon.
szürkülő galambgomba
Fenyők alatt élő faj; borvörös kalapja
bama foltos. Húsa jóízű, fehér tönkje
vágásra vagy idővel megszürkül. Sűrűn
álló, felkanyarodó lemezei sárgás-
fehérek, szürkésre érnek. YCJ[
barnásvörös galambgomba
Jellegzetessége az okkersárga spórapor.
Változatos színű, hegyvidéki faj,
fenyőkkel él együtt. Lemezei vastagok,
ritkán állók, majdnem szabadok. Fehér
tönkje idővel barnán foltosodik. Merev,
fehér húsa mandula ízű. \C}\
Család RUSSULACEAE Faj Idény
Russula vesca

RÁNCOS GALAMBGOMBA majdnem minden

lemez eléri
Domború, ellaposodó, majd besüllyedt a tönköt •—
közepű kalapja barnával kevert fakó borvörös vagy
borvörös színű. Széle fehéres, bordás barnás bor-
vörös, de néha
lehet. Piszkosfehér, lefelé elkeskenyedő
világosabb
tönkjét rozsdabarna foltok díszítik. kalap
Kemény, fehér húsa nyersen is ehető,
dió ízű.
• ELŐFORDULÁS Jó vízelvezetésű
erdei talajon lombos- és tűlevelű fákkal
egyaránt képez mikorrhizát. Az északi
mérsékelt övben széles körben elterjedt; T '

Európában gyakori faj. kemény, 1 METSZET

fehér
a kalap szélén hús
látszanak a lemezek

törékeny,
fehér, sűrűn
álló lemezek rozsda-
TERMŐHELY Egyesével vagy barna foltok
tömegesen nő. a tönk tövén

Spóraszín fehér Érték

KALAP 0 5 - 1 0 cm TÖNK t 3 - 6 cm <-> 1,5-2,5 cm

Család RUSSULACEAE Russula aeruginea Idény

nyár-ősz

a csigarágott a fiatal
FŰZÖLD GALAMBGOMBA helyeken látható kalap sima
a kalap fehér húsa vagy kissé
Domború, majd besüllyedt, zöld színű kalapját erezett
általában rozsdabarna vagy vörösbarna foltok lehet |
tarkítják, széle gyakran bordázott. Sűrű,
majdnem szabadon álló lemezei fehérek
éppúgy, mint hengeres vagy lefelé
eikeskenyedő tönkje. Kemény, de
törékeny, fehér húsának kissé csípős íze
főzéskor eltűnik.
• ELŐFORDULÁS Nedves talajú erdőkben a fényes, zöld
nyírekkel képez mikorrhizát; ritkábban fenyők kalap közepe
alatt is megtalálható. Elterjedt sötétebb, gyakran
rozsdabarna foltos
faj az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K
A R. heterophylla húsa
keményebb; a R. virescens
I aaffehér tönk
(131. old.) kalapján apró rozsdabarna
szemcsék vannak; mindkettő foltos lehet
enyhe ízű. Ez a gomba
a R. xerampelina (127. old.) , ,/
zöld változata. yL fehér vagy sárgás- TERMŐHELY Tömegesen nő fű
fehér lemezek vagy avar között.
Család RUSSULACEAE Faj Russula puellaris Idény nyar-osz

felkanyarodó
fényes, kissé vagy szabadon
SÁRGULÓTÖNKŰ • ragadós kalap álló lemezek «
GALAMBGOMBA
E törékeny fajnak domború, majd besüllyedt
közepű, bíbor- vagy vörösbarna a kalapja; C 5
közepe néha majdnem fekete, széle
világosabb színű; idővel és a sérülések a tönk belül •
helyén okkersárga árnyalatúvá válik. szivacsos, kívül
A kalap szélétől a bőr majdnem kemény
a közepéig lehúzható. Ehető, de vékony, METSZET

I>
fehér színű, szagtalan húsa
közepes minőségű. ^ Ü ^ a fehér hús narancs-
• E L Ő F O R D U L Á S Főleg fenyőkkel, sárgára színeződik
ritkábban lombos fákkal képez mikorrhizát
Az északi mérsékelt öv nagy részén
elterjedt, beleértve Európát és
É-Amerika nyugati részét is.
• HASONLO FAJOK surun
A R. odorata erősen álló lemezek
gyümölcs illatú és első-
sorban tölgy alatt nő.
A R. versicolor csípős ízű és TERMŐHELY Nedves erdők-
tönkje lassan sárgul. ben elszórtan vagy tömegesen nő.

Méret KALAP 0 3-6 cm Spóraszín sárgásfehér Érték m

TÖNK í 3-6 c m - " 0 , 7 - 1 , 5 cm

Család RUSSULACEAE Idény

Russula rosea nyar-osz

száraz, mail
PIROS GALAMBGOMBA fakóvörös, nem
Nagyon kemény húsú gomba. Fakóvörös kalapja és lehúzható bőrű
kalap
nem lehúzható bőre különbözteti meg-a sok
vöröses árnyalatú galambgombától. Tönkje
eléggé rövid, hengeres vagy bunkó alakú;
fehér vagy a domború, majd ellaposodó
kalap színével azonos. íze kissé csípős,
lemezei keserűek.
• E L Ő F O R D U L Á S Általában bükkel
alkot mikorrhizát; lomberdőkben él, jó
vízelvezetésű talajon. Európa bükkös zónájában széles
a tönk húsa kemény,
körben elterjedt, gyakori faj. • de törékeny
• H A S O N L Ó F A J O K A R. velutipes kalapbőre lehúzható,
húsa még törékenyebb.
• E G Y É B N E V E K R. rosacea!lepida, rózsás
galambgomba ^ rózsaszín élű, majdnemj
(szabadon álló,
í •J'/'// \ sárgásfehér
lemezek .

törékeny, « a tönk piszkos- •

TERMŐHELY Egyesével vagy sűrűn álló fehér vagy kalap- ^jgr •
tömegesen nő az erdei talajon. lemezek színű lehet
Család R u s s u L A C E A E Faj
Russula lurci

JÓDSZAGÚ GALAMBGOMBA
Az érett gomba kalapjának közepe besüllyedt, sima
szélét dérszerű bevonat fedheti. Borvörös színébe
gyakran zöld, fekete vagy narancssárga
árnyalat keveredik. Jellegzetesen jód-
szagú, különösen a tönkje. Spórale-
nyomata narancssárga színű. Törékeny,
fehér húsa enyhe ízű.
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel
képez mikorrhizát, de valószínűleg luccal
is. Európa-szerte elterjedt, de
magtalálható E-Amerikában is.

• fehér
tönk
a bunkós tönk
bázisa jódszagú TERMŐHELY Néhány példány
nő együtt vagy tömegesen terem.

Méret KALAP 0 3 - 1 0 cm TÖNK t 3 - 7 cm ** 1-2,5 c Spóraszín világos okkersárga Érték

Család RUSSULACEAE Russula xerampelina Idény

nyar-osz

BARNULÓHÚSÚ GALAMBGOMBA
Annak ellenére, hogy itt egy fajként tárgyaljuk, a R. xerampelinai
több, közel rokon fajra szokták osztani, melyek közös jellemzője,
hogy idősödve egyre erősebben hering szagúak és húsuk vasszulfát
hatására sötétzöldre színeződik. A csupasz kalap színe sötétvöröstől
a zöldig változhat; a hengeres tönk gyakran vörösbarnán foltos;
az egész termőtest éretten megbarnul. Frissen ehető.
• ELOFORDULAS A különböző fajok eltérő élőhelyeken -
erdőkben, homokdűnéken - fordulnak elő, főleg fenyőkkel,
ritkábban lombos fákkal képeznek mikorrhizát. E néhány közeli
rokon faj elterjedt és gyakori gombája az északi mérsékelt övnek. vasszulfát
hatására meg-
• EGYEB NEVEK R. erythropoda. zöldülő hús •

egyes példányok •
kalapjának közepe megvastago-
besüllyedt dott vagy hengeres tönk

- • a kalap lehet vörös,

fekete középpel, barnás-
bíbor vagy zöld

• felkanyarodó,
sűrűn álló,
törékeny lemezek

fehér, idővel TERMŐHELY Fák alatt

barnára érő hús
tömegesen nő.
Család RUSSULACEAE Faj Russula paludosa Idény
nyar-osz

LÁPI GALAMBGOMBA
Nagy termetű, mutatós galambgomba, a többi a kalap felszíne sűrűn álló, a kalap
nedvesen kissé halványsárga közepe sárgára
Russula fajnál magasabb. Domború, majd fakulhat
ragadós
benyomott közepű, narancsvörös kalapján
sárgás foltok lehetnek, felülete nedvesen
kissé ragadós. Sűrűn álló, felkanyarodó
lemezei aranysárgára érnek. A lemezek éle
és a kalap széle gyakran piros. A hengeres,
bunkós vagy hasas tönk fehér,
rózsás árnyalatú lehet, idővel széle piros
kissé megszürkül. Ehető, kemény lehel
de törékeny húsa enyhe ízű,
de 1. a Hasonló fajokat!
• ELŐFORDULÁS Mohos, "fehér, rózsás
savanyúJ
talajú fenyvesekben ^"J"/"'" , ö n t....
k , . , ,, , idővel megszürkül
terem. Az északi mersekelt
övben elterjedt, helyenként gyakori gomba.
• HASONLÓ FAJOK
A mérgező és csípős ízű R. emetica (lent)
kalapján nincsen sárga szín.
TERMŐHELY Tömegesen vagy elszórtan terem, általában
savanyú talajon.

Méret KALAP 0 8 - 1 6 cm Spóraszín Érték

TÖNK | 10-15 cm «->• 1 - 3 cm világos okkersárga

Család RUSSULACEAE Faj Russula emetica Idény

nyar-osz

HÁNYTATÓ GALAMBGOMBA domború vagy kissé

benyomott, csupasz,
Domború vagy kissé benyomott közepű, skarlátpiros általában fényes,
kalapjának csupasz, fényes felszíne nedvesen ragadós. skarlátpiros kalap
Hengeres, fehér tönkjének hámló a bőre. Törékeny,
szagtalan fehér húsa nagyon csípős ízű, amely el-
fogyasztása után gyorsan hányást okoz, de többnyire
nem túlságosan mérgező. • kissé hámló,
• ELŐFORDULÁS Főként fenyőkkel él együtt hengeres tönk
nedves talajon. Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt, gyakori gomba.
• HASONLÓ FAJOK Változata a R. e. var. betularum
kisebb, öregen fehér színű, mocsaras helyeken, nyírfák
alatt nő. A R. emeticella bükk alatt terem, csípős ízű.
Az Amanita muscarina (146. old.) kalapján fehér foltok
vannak, gallérja és gumós tönkje van.

finoman
eléggé
bordázott
sűrűn álló
kalapszél
lemezek

felkanyarodó vagy
szabadon álló, fehér
TERMŐHELY Tömegesen vagy egyesével vagy sárgásfehér lemez ek
nő, nedves helyeken, fenyőfák alatt.
Család RUSSULACEAE Faj Russula mairei ldén
* nyár-ősz

BÜKKFA-GALAMBGOMBA domború,
Domború majd kiterülő, élénk skarlátvörös élénk skarlát- csupasz,
kalapú faj; csupasz, fénytelen bőre nedvesen vörös kalap fénytelen,
csiga rágta
ragadós. Kissé bunkós, piszkosfehér tönkjének kalapfelszín
csupasz a felszíne. Törékeny húsa kémény, fehér
színű, kissé kókusz vagy méz illatú.
• ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken bükkfák alatt
él. Európa és Ázsia bükkös zónájában széles körben
elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K Russula emetica (128. old.).
Az ehető, de kisebb R. velenowskyi jellemzően
nyírfák alatt terem.
kissé
bunkós tönk •
felkanyarodó,
törékeny
lemezek

eléggé sűrűn
álló, szürkéskék
TERMŐHELY Tömegesen vagy egye- árnyalatú, fehér
sével nő, jó vízelvezetésű erdei talajon. lemezek

ere
KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK * 3—5 cm * * 0,7-2 cm Spóraszín fehér

Család RUSSULACEAE Russula fragilis nyár-ősz

TÖRÉKENY GALAMBGOMBA
Kis termetű faj; legjobban kézi nagyítóval

m
azonosítható, mivel az a jellemzője, hogy
fehér vagy sárgásfehér lemezeinek fűrészes fűrészes élű
az éle. Domború vagy benyomott közepű lemez
kalapja vörös és bíbor színű, csöppnyi zöldes
árnyalattal; közepe néha megsötétül. A fehér a kalap sötét
* a kalap sötét közepe
tönk alul kissé kiszélesedik. Törékeny, fehér húsa bíborszínű, bemélyedt j
nagyon csípős ízű, mérgező. bíborvörös vagy
• ÉLŐFORDULÁS Lombos- és tűlevelű
fákkal képez mikorrhizát, erdős vidékeken;
> zöldes árnyalatú

leggyakrabban nyírrel és tölggyel. Az északi

mérsékelt övben sokfelé elterjedt,
helyenként gyakori gomba. eléggé sűrűn álló,
fehér vagy sárgás-
• EGYÉB NEVEK R.fallax. fehér lemezek > < felkanyarodó
lemezek

a kalaj
TERMŐHELY Tömegesen vagy kis kissé bordás kissé kiszélesedő, i
csoportokban, néha egyesével terem. fehér tönk
Család RUSSULACEAE ^ Russula sanguinaria ldén
* nyár-ísz

VÉRVÖRÖS GALAMBGOMBA
Enyhén mérgező faj; domború vagy bemélyedt a lemezek
kissé lefutók
közepű kalapja vérvörös, vörös csíkos tönkje idővel
lehetnek *
szürkés rózsaszínűre változik. Törékeny fehér húsa
kicsit csípős ízű, spóralenyomata halvány
okkersárga. a kalap
vékony bőre hengeres vagy • js
• ELŐFORDULÁS Meszes talajon főként - vérvörös kihegyesedő tönk ,'
fenyőkkel képez mikorrhizát. Széles körben
- • törékeny,
elterjedt az északi mérsékelt övben. fehér hús
• HASONLÓ FAJOK
A R. helodes tönkje
világosabb, idővel még
szürkébbre színeződik;
tőzegmoha között terem.

a piros
csíkos tönk
idővel szürkés
rózsaszínűre
színeződik
törékeny,
TERMŐHELY Egyesével vagy sárgásfehér vagy
tömegesen nő savanyú talajon. okkersárga lemezek

Méret KALAP 0 5 - 1 0 cm Spóraszín krémszínű Érték J g

TÖNK t 4 - 7 cm ** 1 - 2 cm

Család RUSSULACEAE Idény nyár-ősz

Russula undulata

a bíbor- vagy
FEKETÉSVÖRÖS ibolyaszínű
a kalap közepe kalapon sárga
GALAMBGOMBA majdnem fekete foltok lehetnek
Eléggé húsos faj; domború kalapjának közepe
majdnem fekete és általában besüllyedt; a kalap
többi része bíboribolya színű, gyakran sárga foltos.
A kalap színe erősen kontrasztos a fehér vagy
sárgásfehér tönkkel és a lemezekkel. A tönk
meglehetősen rövid, bunkó
rovid, fehér vagy
alakú, a lemezek sűrűn állók sárgásfehér tönk • -
és felkanyarodók. A fehér
vagy szürkésfehér hús kissé
csípős ízű, ehetetlen. felkanyarodó,
• ELŐFORDULÁS Tölgy- fehér vagy sárgás-
fehér, sűrűn
fákkal él együtt; néha más álló lemezek •
lombos fák alatt is nő. Az
északi mérsékelt övben elterjedt gomba.
• HASONLÓ FAJOK
A R. brunneoviolacea és a R. romellii
spóralenyomata sötétebb. qp TERMŐHELY Erdős területeken tömegesen nő tölgyek alatt,
T
• EGYÉB NEVEK R. atropurpurea. főként savanyú talajon.
Család RUSSULACEAE Russula sardonia ldén
y nyár-ősz

CLTROMLEMEZŰ
GALAMBGOMBA
Mutatós, viszonylag nagy termetű faj. • sötét
Domború, fényes, sötét bíborszínű w r r ijjr bíborszínű
kalapjának színe ellentétet alkot citrom- vagy bor-
sárga lemezeivel. Bíborszínű vagy bor- • vörös kalap

vörös tönkje bunkó alakú. Enyhén gyümölcs

csupasz,
illatú, csípős ízű. Lemezei és fehér húsa ammónia
hatására rózsaszínűre változik.
IV fényes, domború
' kalap
• ELŐFORDULÁS Leginkább erdei fenyő alatt
nő. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt.
• HASONLÓ FAJOK A R. queletii kisebb,
felkanya- I
rodó vagy 1
lemezei és spóralenyomata világosabb. Nem kissé lefutó
reagál ammóniával és csak alig csípős. f lemezek
• EGYÉB NEVEK R. drymeia.

• sűrűn álló,
citromsárga
vagy okker-
sárga lemezek

szürkés árnyalatú,
bíborszínű vagy
TERMŐHELY Tömegesen nő borvörös tönk
fenyők alatt.

Méret Spóraszin hu|vány

KALAP 0 4 - 1 0 cm TÖNK J 4 - 1 0 cm <-> 1-2,5 cm

Család RUSSULACEAE Fai

Russula v Idény nyir-ősz

domború, majd la-

VARASHÁTÚ pos, szemcsés vagy a kalap fel- sargas- vagy
korpás felszínű színe mezőkre kékeszöld
GALAMBGOMBA kalap « t repedezik f kalap
E kemény húsú faj legjobban szemcsés,
sárgászöld vagy kékeszöld színű, gyorsan
mezőkre repedező kalapfelszíne alapján
azonosítható. A kemény tönk fehér, de bázisa
kissé barnás lehet. Törékeny, fehér lemezei
sűrű állásúak, felkanyarodók.
Húsa vasszulfát hatására
narancsos rózsaszínűre változik. barna bázisú,
• ELŐFORDULÁS Lombos fehér tönk •—
fákkal, pl. bükkel képez
mikorrhizát. Az északi mérsékelt övben
széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A R. cutefracla színe
sötétebb zöld és a kalap szélétől kezdve
berepedezik. Nem reagál vasszulfáttal
TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban terem jó
vízelvezetésű erdei talajon.
 A P R Ó , SIMA KALAPÚ GOMBÁK

N agyon sok apró termetű, kis

kalapú gomba tartozik ide, számos
nemzetségből és családból. Ebben a könyv-
ben elsősorban a Tricholomataceae család
kicsi, fehér spórájú fajait ismertetjük. E
gombák kalapja finoman hamvas lehet, de
nem találhatók rajtuk szőrök, szálak vagy
pikkelyek (142-144. old.).

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Lyophyllum palustre Idény

nyár-ősz

domború vagy hosszú, gyökere- a kalap szélétől

L Á P I SZÜRKEFÜLŐKE lapos, besüllyedi ző, szürkés- a közepe felé futó
A vékony, halvány szürkésbarna tönkön domború, r
majd kiterülő, középen kissé bemélyedő, szürkés-
barna kalap ül. A kalap felülete a szélétől a közepe
felé bordázott; húsa vékony, kissé lisztszagú, nem
fogyasztható. A fehér vagy halványszürke lemezek
felkanyarodók, közepesen sűrűn állók.
• ELOFORDULÁS Csak lápos helyeken nő,
tőzegmoha között, melyet végül elpusztít. Sokfelé
előfordul az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK Más fajok is élnek
tőzegmohában, pl.: Galerina paludosa,
G. tibiieystis, Omphalina sphagnicola és a
0. philonotis, melyek spórái általában
barnák, lemezeik lefutók.
• EGYÉB NEVEK lápi álpereszke. TERMŐHELY Tömegesen vagy boszorkánykörben nő
lápokban, tőzegmoha között.

Spóraszín fehér Érték

KALAP 0 1 - 3 cm TÖNK 1 4 - 8 cm <-> 1-3 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Fa
' Baeosporui myosura Idény
ősz-késő ősz

sűrű. keskeny, világos-

D E R E S T Ö N K Ű FENYŐFÜLŐKE szürke lemezek
A kicsi Baeospora nemzetségbe tartozó világosbarna gomba száraz
kalapja lapos, közepén kicsi púp van; tönkje szemcsés. Penészszagú,
jellegtelen ízű. Lemezei majdnem szabadok.
• ELŐFORDULÁS Parkokban és erdőkben él fenyőtobozokon vagy felkanyarodó •
tobozpikkelyeken. Elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben. vagy szabadon
• HASONLÓ FAJOK A szintén világosbarna B. myriadophylla álló lemezek
lemezei többé-kevésbé lilák. Elsősorban korhadó fenyő száraz, világos-
METSZET
ágakon nő, általában ritka. barna kalapfelszín
Fenyőtobozokon él még
a Strohilurus esculenlus
(133. old.) is.

TERMŐHELY Fenyőtobozokon
vagy szétesett pikkelyleveleiken
nő, egyesével vagy kis csoportban.
 Faf
Család TRICHOLOMATACEAE Strobilurus esculentus késő ősz-tavasz

közepesen •
LUCOS TOBOZFÜLŐKE sűrűn álló.
E kicsi gomba barna kalapja domború, széle vékony; fehér lemezek
hullámos, *
sima, narancssárga tönkjének fehér a csúcsa. Kemény,
felkanyarodó .
fehér húsa jószagú. Ehető, de kis termete miatt nem lemezek
érdemes szedni.
• ELŐFORDULÁS Csak luctobozokon nő, általában már
földdel fedetteken, de nedves területeken vékony, éles
néha megtalálható föld felettieken is. ^ ^ H ^ kalapszél
Európában és Ázsia lucos övében
széles körben elterjedt, gyakori faj. • ragadós,
• HASONLÓ FAJOK A S. stephanocystis barna kalap
és a S. tenacellus kéttűs fenyők tobozán él.
A kis Collybia fajok (67., 111-113. old.) "
leginkább csak mikroszkóppal
azonosíthatók.

a tönk bázi-
sa gyökérszerű
fonalakkal rögzül
a tobozon
TERMŐHELY Lucosokban nő kis
csoportokban.

Mérel
KALAP 0 0,5-3 cm TÖNK I 2 - 5 cm < * 1-2,5 mm Spóraszín sirgásfehér

Faj ldé
Család TRICHOLOMATACEAE Mycena inclinata " y ősz-kora tél

vörös foltok
CIFRA KÍGYÓGOMBA a szürkésbarna vagy
Harang alakú kalapjának széle feltűnően fogazott és sugarasan fehéresszürke
bordás. Kemény tönkje csúcsán fehér, alul vörösbarna. kalapon
Azonosításában segítséget nyújt csípős íze.
• ELŐFORDULÁS Az idős fatuskókat kedveli öreg
erdőkben. Általában tölgyfák elhalt részein nő, néha
megtalálható más lombos fákon is, pl. METSZET
a szelídgesztenyén. Európában és E-Amerikában
merev, sima
közönséges faj, helyenként gyakori. felszínű tönk
• HASONLO FAJOK A Mycena maculata gomba
illatú, kalapszéle sima, tönkje bíborbarna. Ritkább
és nem is feltűnő faj. felkanya-
a tönk
bázisa élénk rodó lemezek
vörösbarna

a fiatal
példányok

TERMŐHELY Csoportosan nő
korhadó faanyagon.
Család TRICHOLOMATACEAE Faj Idény
Mycena arcangeliana ősz-tél eleje

OLAJSZÜRKE KÍGYÓGOMBA felkanyarodó

Ezt a fajt termőhelyén nehéz azonosítani, annak ellenére, lemezek
hogy a fiatal példányok tönkje lila. Kalapja a harang
alakútól a domborúig bármilyen formájú lehet és
különböző fakószürke árnyalatokban fordul elő. Jól • domború vagy
záródó dobozba helyezve néhány perien belül erős harang alakú kalap
jódszagot áraszt.
• ELOFORDULAS Kertekben, temetőkben, parkokban,
tápdús talajú erdőkben, élő fák vagy bokrok tövének barnásszürke,
mohás kérgén, fatörmeléken vagy néha lilás
lehullott ágakon él. Európa-szerte
elterjedt, gyakori faj.
fi, t árnyalatú hús

• EGYÉB NEVEK M. oorliana. ""• ""pasz METSZET

felületű
tönk

T E R M Ő H E L Y Gyakran sűrűn álló, fehér vagy

rózsaszínű lemezek
tömegesen nő különféle faanyagon.

Méret KALAP 0 1-2,5 cm Spóraszín Érték

TÖNK t 3 - 7 cm «-• 2 - 3 mm fehér

Fa ldeny
Család TRICHOLOMATACEAE ' Mycena olivaceomarginata ősz

RÉTI KÍGYÓGOMBA domború

Kalapszíne a szürkésbarnától a sárgáig és a rózsaszín árnyalatokig vagy kúpos hullámos,
kalap tönkhöz
bármilyen lehet, ezért legjobban kézi nagyítóval határozható meg. nőtt
Tönkhöz nőtt lemezeinek éle zöldesbarna. Tönkje eléggé törékeny, lemezek
húsa vékony, számos Mycena fajhoz hasonlóan, retekszagú; egyes
változatok gyengén salétromsav szagúak.
• ELOFORDULAS Mohos gyepekben és kaszált vagy legeltetett
réteken található. Európa-szerte gyakori.
• HASONLÓ FAJOK Más Mycena fajok lemezéle is lehet színes:
piros - a faanyagon élő M. rubromarginata és a tobozokon
található M. seyneii; sárga - a fű között vagy avarban növő • szürkésbarna vagy
M. citrinomarginata és a M. flavescens esetében. világosabb kalap-
• EGYÉB NEVEK M. arenacea. színű tönk
sugár irányú
barázdák a
kalapon -

barna vagy szürke kalap, néha

sárga vagy rózsaszínű árnyalattal METSZET

T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy - a lemez éle halvány közepesen sűrűn álló,

zöldesbarna halványszürke lemezek
tömegesen nő a rövid fűben.
Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena epipterygia
" • W nyár-tél eleje

ENYVES KÍGYÓGOMBA
Egyike a viszonylag kevés, nyálkás felületű 4
Mycena fajnak. Élénksárga tönkjéről ismerhető a kalap általá- •
fel; gyakran rozsdás árnyalatú, de egyébként ban szürke és
eléggé változatos a gomba mérete, alakja és barázdált
tojás alakú, dombo-
a színe. Kissé liszt vagy avas szagú. rúra vagy kúposra
• ELŐFORDULÁS Növényi hulladékon - főként nyíló kalap
fenyőn - él erdőkben, de savanyú talajú nyíltabb,
szedres vagy páfrányos lomberdőkben is meg-
• eléggé
található. Az északi mérsékelt övben széles merev, nyálkás,
körben elterjedt, gyakori gomba. sárga tönk
• HASONLÓ FAJOK A nyálkás Mycena fajok
között legvastagabb nyálka a Mycena rorida
tönkjét fedi, melyen a tönknél vastagabb réteg
található. A nádon növő, erősen lefutó lemezű
M. belliae tönkje alig nyálkás.

TERMŐHELY Tömegesen vagy

kis csoportokban nő moha között.

Méret Spóraszín sárgásfehér Érték

KALAP 0 0,5-2,5 cm TÖNK C 3 - 8 cm •••» 1-2,5 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena leptocephala Idény

nyár-tél

SALÉTROMOS KÍGYÓGOMBA barázdák a világos-

Harang alakú vagy kúpos, halványszürke vagy ólomszürke szürke vagy ólom-
kalapja nedvesen feltűnően barázdált. Tönkje és vizenyős húsa • szürke kalapon
törékeny. Ez és még más gyakoribb Mycena fajok is salétrom-
sav vagy ammónia szagú.
• ELOFORDULÁS Mohás legelőkön magas fű között, erdei METSZET
avarban vagy nádon nő. Az északi mérsékelt övben sokfelé
elterjedt, gyakori gomba.
• HÁSONLÓ FAJOK A M. abramsii általában nagyobb és
nem annyira szürke a kalapja; lombos fákon nő. Az erőteljesebb / \I
termetű M. stipata kalapja ragadós, fenyőtuskókon nő. fel- /
A M. capillaripes lemezszéle (kézi kanyarodó
nagyítóval látható) piros, fenyő- lemezek
törmeléken nő. Mindegyik
ammónia szagú. törékeny,
vizenyős,
• EGYÉB NEVEK ammónia
M. chlorinellal szagú hús *
ammoniaca.
eléggé ritkán
TERMŐHELY Egyenként vagy álló, halványszürke
tömegesen nő mohos legelőkön. lemezek
 Faj
Család TRICHOLOMATACEAE Mycena fdopes

UREGESTÖNKC KÍGYÓGOMBA
Legjobban mikroszkóppal határozható meg, mert akkor látszanak
tüskés cisztidái. Egyéb jellegzetessége még a törékeny tönk,
a szürke színezet és a fertőtlenítő szag. Kalapja és tönkje fehéren
hamvas, a kalap közepe barázdált.
• ELŐFORDULÁS Főként lomberdőkben él humuszos talajban vagy
törmelékes avarban; fenyőfák alatt, fenyőtűkön is megtalálható.
Gyakran nő csalán között, erdei utak mentén. Európa-szerte elterjedt,
gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK M. arcangelica (\\9. old.). A M. metala rózsás
árnyalatú és a savanyúbb talajt kedveli, fenyők alatt. Mindkét gomba
fertőtlenítő szagú és mikroszkóp alatt nagyon hasonlóak.
• EGYÉB NEVEK M. vitilislvitrea.

TERMŐHELY Többnyire
egyesével nő.

Méret
KALAP 0 0,8-2 cm TÖNK I 6 - 1 0 cm « 1 - 2 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena haeniatopus Idény nyar-osz

VÉRZŐ KÍGYÓGOMBA
A gomba harang alakú, vörösbarna kalapja finoman deres, széle fogas.
Amikor a törékeny, vörösbarna tönk - ami szintén deres felületű -
megsérül vagy eltörik, a vékony, vizenyős hús sötét vérvörös nedvet ereszt.
• ELŐFORDULÁS Korhadó fákon nő erdőkben. Széles körben
elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A M. crocata (119. old.) tejnedve
narancssárga; a M. inclinata (133. old.) sűrű csoportokban nő, de
nincs nedve; a M. sanguinolenla kisebb
és karcsúbb, lemezeinek éle vörösbarna, ^ ^ ^ ...,,, , , ,
tobbe-kevesbe
tejnedve voros es avarban no. harang alakú • SPINELLUS FUSIGER
11 !
• EGYÉB NEVEK M. haematopoda JP . kalap A Mycena fajokon gyakori élősködő
gomba. Úgy néz ki, mint egy kis
gombostű a tűpárnában. Közeli
rokonságban van a kenyérpenésszel. ]

felkanyarodó lemezek

TERMŐHELY A termőtestek
sűrű csoportokban nőnek.
 Faj ldény
Család TRICHOLOMATACEAE Mycena galopus késő nyár-léi

felkanyarodó lemezek «
FEHÉRTEJŰ KÍGYÓGOMBA
Igen változékony faj; legkönnyebben a tönkben
termelődő, bőséges fehér tejnedve (a tönk tövénél
észlelhető legjobban) és a többi Mycena fajéhoz
képest ritkán álló lemezei alapján lehet azonosítani.
Itt a szürke változat látható, de teljesen fehér vagy • domború,
fekete példányai is léteznek. A fekete változatot általában
(var. nigra) önálló fajként, M. leucogala néven is szürke kalap,
sugár irányú
emlegetik. Gyenge retekszaga van. barázdákkal
Fogyasztása nem ismert, de
méretét tekintve nem is érdemes.
• ELŐFORDULÁS Mindenféle
erdőtípusban megtalálható,
fenyőtűkön vagy lombavaron;
nyíltabb termőhelyeken is megél,
humuszos talajon. Európa-szerte
elterjedt, gyakori faj.
a törött tönk fehér
• HASONLÓ FAJOK A M. erubescens • nedvet ereszt
nek kevés, fehér tejnedve van, lassan
színeződik barnásvörösre; húsa keserű.

KALAP 0 0,5-2 cm
J
TÖNK I 3 - 7 cm <-» 1 - 2 mm
• ritkán álló,
fehér lemezek

Spóraszín
TERMŐHELY Egyesével vagy
csoportosan nő.

sárgásfchér Érték t p .

Faj Mycena acicula Idény

TRICHOLOMATACEAE tavasz-tél eleje

domború vagy
NARANCSVÖRÖS harang alakú,
KÍGYÓGOMBA -• bordázott kalap
A faj meghatározásához sárga szegélyű, élénk • a narancs-
narancssárga kalapja és áttetsző sárga tönkje nyújt sárga kalap
segítséget. Az apró termetű, avarlakó Mycena fajok széle sárga
közül valószínűleg ezt a legkönnyebb finoman
azonosítani. Hosszú, karcsú tönkje hamvas
kalapfelszín *
és domború, harang alakú kalapja
egyaránt finoman deres.
Felkanyarodó, inkább széles, áttetsző, hosszú,
sárga karcsú
világossárga lemezei ritkán állnak. tönk
* tönk
• ELŐFORDULÁS Avar- és a tönk
kéregtörmeléken él nedves finoman deres
helyeken, csalán alatt, erdőkben
A. A.
és sövényekben. Széles körben
elterjedt és eléggé gyakori EV
gomba az északi
mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK
A Rickenella fibula (36. old.)
lemezei lefutók, íveltek. TERMŐHELY Egyesével vagy kis
csoportokban, nagyon gyorsan nő.
Család TRICHOLOMATACEAE Faj Mycena flavualba Idény
ősz

SÁRGÁSFEHÉR KÍGYÓGOMBA
• kúpos
E faj jellegzetessége, hogy domború vagy kúpos, vagy
finoman bordázott, fakósárga kalapján sötét doniború
„szemfolt" lehet. Lemezei fehérek. Törékeny tönkje kalap
1 / 1
áttetsző sárgásfehér. Vékony fehér húsa kissé \ 7
retekszagú és -ízű. V \ VA ,' A 1
• ELŐFORDULÁS Mohos réteken nő, de
megtalálható erdőkben, fenyők avarjában. Európa-
szerte elterjedt, gyakori faj. / V V v V
• HASONLÓ FAJOK Könnyen összetéveszthető
más sárgásfehér gombákkal, pl. egyes • MYCENA ADONIS
Hemimycena fajokkal. piros kígyógomba
Meglehetősen ritka faj; korall-
piros kalapja idővel megfakul,
fehér tönkje áttetsző. J 0 (

sötét
felkanyarodó, „szemfolt"
ritkán álló, a tönkhöz a kalap

m foggal csatlakozó közepén

lemezek *

• a kalap
felszíne finoman TERMŐHELY Hatalmas
bordázott tömegben, gyakran százasával nő.

Spóraszín piszkosfehér Érték

KALAP 0 0,5-2 cm TÖNK I 3 - 5 cm •-»• 1 - 2 mm

Fa ldén
Család TRICHOLOMATACEAE í Marasmius androsaceus V nyár-késő ősz

LÓSZŐR SZEGFŰGOMBA
csupasz,
E fajnak nagyon vékony, különlegesen merev fényes tönkje és domború,
fényes
lapos tetejű, sötét közepű világosbarna kalapja van, sugaras barázdákkal és tönk
ráncokkal. Lemezei közvetlenül a tönkhöz nőttek, míg sok Marasmius faj
tönkje körül kis gyűrű látható. Sűrűn összenőtt, lószőrszerű gombafonalaival
kapaszkodik meg az aljzaton. Finom illata és enyhe íze van, de étkezésre
nem alkalmas.
lószőrszerű
• ELŐFORDULÁS Fenyvesekben él, lehullott tönkh(r _ n ö t t gombafonalak
fenyőtűkön vagy apró fatörmeléken; fenyéreken és
homokdűnéken is megtalálható. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt, gyakori gomba.
• HASONLÓ FAJOK A Micromphale perforans tönkje
finoman pelyhes, szaga rothadt káposztára emlékeztet.

sugarasan barázdált,
világosbarna
kalapfelszín

TERMŐHELY Tömegesen nő
változatos termőhelyeken.
 Fai
Család TRICHOLOMATACEAE Micromphale foetidum ldén
>' ősz-késő ősz

BÜDÖS SZEGFŰGOMBA ritkán álló,

gyakran villásan
Ezt az eléggé kicsi gombafajt gyakran egyedül csak elágazó, össze-
erős, rothadt káposztára emlékeztető szagáról lehet « kötött lemezek
észrevenni. Domború, sima, narancsbama
kalapjának sötétebb színű a közepe, vékony,
felkanyarodó széle bordázott. Üreges tönkje
bársonyosan fekete, felül vastagabb.
• ELŐFORDULÁS Kizárólag lombos fák lehullott
ágain él erdőkben; kedveli a meszes talajt. Az északi
mérsékelt övben széles körben elterjedt, de nem gyakori faj.
felálló,
• HASONLÓ FAJOK A M. brassicolens lehullott bükkágakon vékony
és leveleken él. Világosabb lemezei sűrűbben állnak. kalapszél
A M. perforans kisebb és fenyőtűkön található.
Mindkét faj büdös szagú. a bordázott kalap
nedvesen
• EGYÉB NEVEK Marasmius foetidus, undorító • sötétebben csíkos
szegfűgomba.

kissé kocsonyás,
vörösbarna hús

szürkésbarnára
száradó, narancs-
barna kalap
T E R M Ő H E L Y Sűrű csoportokban
nő lombos fák maradványain.

Merel Spóraszín piszkosfehér

KALAP 0 0 , 5 - 3 cm TÖNK j 1 - 4 cm <-> 2 - 4 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Fa Idény

' Marasmiellus ramealis nyár-ősz

FÁNTERMŐ SZEGFŰGOMBÁCSKA a kalap felülete

finoman ráncos
Ennek az apró Marasmiellus fajnak sárgásfehér vagy és barázdált
világosbarna, domború de idővel ellaposodó, finoman
ráncos és barázdált kalapja van. Rövid, görbe, világos
bőrszínű tönkjének tövét halvány pelyhek fedik. Tönkhöz -• világos
hasonló színű húsa vékony, rugalmas és rostos. Széles színű pelyhek
lemezei ritkán állnak; sima felületű, orsó vagy ellipszoid a görbe tönk
bázisánál
alakú spóráinak mérete 9 x 3µm.
• ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben, elhalt ágakon
vagy gallyakon és szedervesszőkön nő. A szárazságot is sárgásfehér vagy •—
elviseli. Európa-szerte elterjedt, gyakori faj. világosbarna kalap
• HASONLO F A J O K A M. candidus kalapja kisebb és fehé-
rebb, tönkjének bázisa fekete. A M. vaillanlii elhalt füveken,
sásokon, szittyókon él. Mindegyik ritkább, kímélendő faj.
• EGYÉB NEVEK Marasmius ramealis, fántermő
szegfűgomba. • tönkhöz
nőtt, piszkos- bázisa *
széles, fehér vagy felé vöröses,
ritkán álló rózsaszínes világos bőr-
lemezek •— sárga lemezek színű tönk

T E R M Ő H E L Y Termőtestei
tömegesen nőnek.
Család CORTINARIACEAE Faj Galerina calyptrata

SÜVEGES TURJÁNGOMBA
Kicsi, karcsú, mézbarna gomba; bordázott kalapja
szárazon halvány sárgásbarna színű. Vékony,
világosbarna húsa és lemezei általában lisztszagúak.
Tönkje hosszú, vékony és sima. A hasonló fajoktól
csak mikroszkópos vizsgálattal lehet elkülöníteni;
spórái rücskösek, széles orsó alakúak, külső faluk
a belsőtől hólyagszerűen elválik.
• E L Ő F O R D U L Á S Mohos gyepekben vagy nedves
erdőkben él. Sokfelé megtalálható, de pontos
elterjedése még nem tisztázott.
• H A S O N L Ó F A J O K A G. hypnorum spórái
eltérnek - külső faluk nem válik le. A G. sphagnorum
csak tőzegmoha között él, tönkjén gallérzóna van.
Számos Galerina faj él mohán vagy korhadó
faanyagon.

apró, domború,
erősen barázdált
kalap •

TERMŐHELY Egyesével vagy kis

csoportokban terem.

Méret Spóraszín okkerbama Érték ^

KALAP 0 0,3-0,8 cm TÖNK t 3-5 cm < » 1-2 mm

Család BOLBITACEAE Faj Conocybe lactea Idény

nyár-ősz

a sima kalapfelszín
TEJFEHÉR HARANGGOMBA idővel kissé
A Conocybe fajok többségével ellentétben, ezt a gombái megráncosodhat
mikroszkóp nélkül is fel lehet ismerni hosszúkás,
sárgásfehér kalapjáról. A sima kalap finoman bordázott,
idővel kissé megráncosodik. Lemezei sűrűn állnak,
• megnyúlt,
világos rozsdabarna színűek. A tönk felülete finoman sárgásfehér
deres és rovátkolt. A hús vékony és törékeny. kalap
• E L Ő F O R D U L Á S Fű között nő - általában
termékeny talajú gyepekben. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt, gyakori gomba.
• H A S O N L Ó F A J O K A Bolbilius lacteus kalapja
lapadós, spórái kisebbek; 9,5 x 5,5 pm, míg a C. lacleaé
a lemezek •
12,5 x 8 pm. A Galerina fajok (91., 140. old.) lemezei kezdetben
általában ritkábban állnak és felkanyarodók,
A A tönkhöz nőttek. majd szabad-
•r ^ r r • E G Y É B N E V E K tejfehér dá válnak
VUKU.^TU^* szemétgomba.

TERMŐHELY Néhány gomba nő

együtt vagy tömegesen terem.
Család STROPHARIACEAE Faj Psilocybe semilanceata Idény
nyár-ősz

közepesen sűrűn álló,

HEGYES BADARGOMBA felkanyarodó vagy
majdnem szabad
Jól ismert, hallucinogén anyagot tartalmazó • a nedvesen lemezek •
gomba. Elegáns, kúpos kalapjának közepe bordás és zöldes-
csúcsos; a fiatal példányokon bordázott, szürke kalap
szárazon sárgás-
zöldesszürke színű; bordázata gyorsan eltűnik és világos zöldes-
fehér, bordázata
sárgásfehérre szárad. Karcsú tönkje kalapszínű, de eltűnik szürke, bíborló
a bázisnál kék. Sárgásfehér húsa must illatú. feketére érő
lemezek
Elfogyasztva kórházi ápolást igénylő
mérgezést okoz.
• ELŐFORDULÁS Fűcsomók között terem
műtrágya mentes réteken és legelőkön. Az északi
-• a kalap felülete
mérsékelt övben sokfelé elterjedt faj. sima, gyakran
• HASONLÓ F A J O K A Psilocybe fimetaria
kalapján fehér burokmaradvány van. Lótrágyán
ragadós
1
fordul elő. METSZET
• EGYÉB NEVEK lándzsagomba,
hegyes trágyagomba. általában
kanyargós,
hosszú,
karcsú tönk

a tönk általában
kalapszínű •—
a tönk bázisa
néha kék
TERMŐHELY Egyenként vagy
tömegesen terem.

Spóraszín Érték
Méret KALAP 0 0,5-2 cm TÖNK t 4 - 1 0 cm 2-3 r bfbor|ó fekete
*
Család COPRINACEAE Fa
i Panaeolus foenisecii ldény
késő tavasz-ősz

RÉTI TRÁGYAGOMBÁCSKA a kalap fel-

száradáskor vörösbarna, színe apró
Réteken nagyon gyakori faj; félgömb alakú vagy a kalap világos barnára lemezekre tőre-
kiterülő, sima kalapja vörösbarna; hasonló színű
tönkjének hamvas a felszíne. Kalapja
megszáradva sávossá válik, felülete apró, lapos
lemezekre töredezhet. Lemezei eléggé ritkán
állnak, szabadok. A többi Panaeolus fajtól
eltérően, melyek lemezei és spóralenyomata
fekete, e fajé barna színű; mikrosz-
kóp alatt láthatók rücskös felszínű
spórái. Húsának kellemes, vörösbarna,
X ... hamvas felu-
tuszeres illata van. tetű tönk »
• ELFORDULÁS Nedves réteken
él. Európa-szerte nagyon gyakori faj,
de világszerte megtalálható
a megfelelő termőhelyeken.
• HASONLÓ F A J O K A P. aler lemezei
feketék, spórái sima felületűek.
• EGYÉB NEVEK Panaeolina TERMŐHELY Nitrogénben gazdag lalajon - különféle
foenisecii. gyepekben, legelőkön - tömegesen nő.
 A P R Ó , DÍSZÍTETT KALAPÚ GOMBÁK
A z alábbi gombák termőteste az
L ± 1 előző részben (132-141. old.) be-
mutatott fajokhoz hasonlóan nagyon kicsi,
kalapfelszínük viszont változatosan díszí-
tett, de sohasem sima. Szintén sok család és
számos nemzetség gombája sorolható ide.
Kalapjuk felszíne lehet szálas vagy pikke-
lyes, esetleg szemcsés, vagy pl. a Coprinus
dissemiatus (143. old.) kalapjához hason-
lóan, finom szőrök fedhetik.

Család TRICHOLOMATACEAE Faj Crinipellis scabella Idény

nyár-ősz

PIKKELYES ÁLSZEGFŰGOMBA felkanyarodó

vagy majdnem
Domború kalapjának közepe púpos vagy besüllyed- szabad lemezek
het. Az apró, selymes, világosbarna szőröcskéi
körkörösen helyezkednek el rajta, ettől felülete
finoman filces. Sugár irányú sávjai is lehetnek.
Szívós húsa piszkosfehér; szaga, íze jellegtelen. • a kalap-
• ELŐFORDULÁS Száraz gyepekben, műtrágya- felszínre lapuló
mentes kaszálókon, legelőkön és homokdűnéken selymes, világos-
barna vagy
található. Helyenként gyakori faj az északi vörösbarna
mérsékelt övben. szőrök
• HASONLÓ F A J O K A mérsékelt övben
csak néhány Crinipellis faj él. Egy trópusi
faj, a C. perniciosa a kakaófák pusztulását
okozza.
• EGYÉB NEVEK C. stipitaria, közepesen
ritkán álló, vas-
Marasmius stipitaria, pikkelyes tag, eléggé
szegfűgomba * szívós, piszkos- TERMŐHELY Egyesével vagy
fehér lemezek tömegesen nő elhalt növényi szárakor!.

Méret Spóraszin fehér Érték m

KALAP 0 0,5-1,5 cm TÖNK 11,5-3,5 cm <-> 1 - 2 mm

Család TRICHOLOMATACEAE Asterophora parasitica

F Á T Y O L O S ÉLŐSDIGOMBA
Szürke színű, selymesen szálas kalapú és tönkű
gomba; vastag, ritkán álló lemezei a tönkhöz foggal
csatlakoznak. Étkezésre alkalmatlan.
• ELŐFORDULÁS Lactarius és Russula fajok
(főként a R. nigricans) rothadó termőtestén él, erdei
termőhelyeken. Szórványosan elterjedt az északi
mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K Rothadó
lemezes gombákon élő egyéb
fajok; az apró pöfetegre
emlékeztető Asterophora
lycoperdoides; a Lepista
nebularison (40. old.)
élő Volvariella surrecta;
néhány apró Collybia faj.

TERMŐHELY Kis csoportokban

nő gombák termőtestén.
Család COPR1NACEAE ^ Coprinus disseminatus Idény tavasz-kora ősz

SEREGES TINTAGOMBA közepesen a hordák jól

sűrűn álló láthatók a fia-

#
Harang alakú kalapja fiatalon sárgásfehér, éretten
j tal kalapon
szürke, közepe mindig sötétebb, felszíne sugarasan • lemezek
bordázott. A Coprinus fajok többségétől eltérően, i
lemezei nem folyósodnak el tintaszerűen. A kalap
felszínén kézi nagyítóval finom szőrök és szemcsék
láthatók. Törékeny tönkje fehér, húsa nagyon
vékony.
• ELOFORDULÁS Elhalt lombos fák tuskóin és finom szőrök és
szemcsék a kalap
azok körül él. Széles körben elterjedt gyakori faj
fehér vagy «
az északi mérsékelt övben. szürkésfekete,
• HASONLÓ F A J O K A Psathyrella pygmaea szabadon álló
alkata és termőhelye is hasonló, de lemezek
kalapfelszíne sohasem szőrös vagy METSZET
szemcsés és kevésbé bordás.
• EGYÉB NEVEK Psathyrella dissemw
vékony, * •
harang alakú, bordázott kalap fehér hús

tuskókon és
elpusztul fák
TERMŐHELY Nagy tömegben körül töme-
törékeny,
terem tuskókon. piszkosfehér tönk gesen terem

Méret KALAP 0 0,5-1,5 cm Spóraszín fekete Érték

TÖNK í 1 - 4 cm ** 1 - 2 mm

Család HYGROPHORACEAE Faj Hygrocybe miniata Idény -

APRÓ NEDŰGOMBA élénk narancs-

sárga, pikke- sima, fényes, élénk
A számos, apró termetű Hygrocybe faj egyike,
lyes felületű narancssárga
melyek száraz kalapját sűrűn fedik az apró pelyhek.
Spóráik mikroszkópos vizsgálata nélkül pontos
meghatározásuk nehéz; az apró nedűgomba spórái
többnyire körte alakúak. Termőteste élénk narancs-
vörös, domború kalapja pelyhes, tönkje sima,
fényes. Lemezei tönkhöz nőttek, narancsvörös
húsának szaga és íze jellegtelen.
• ELŐFORDULÁS Háborítatlan, nedves, mohos
gyepekben, gyakran a Hieracium pilosella\ít\ él
együtt. Az északi mérsékelt övben sokfelé elő-
fordul, de pontos elterjedése még nem tisztázott.
• HASONLÓ F A J O K A korán megjelenő
H. helobia a nedves erdőket, tőzegmohás lápokat
kedveli; fokhagymaszagú, spórái szabályos ellipszis
alakúak. A H. marchii nagyobb termetű és
hegyvidéki, füves helyeken terem.
• EGYÉB NEVEK narancsvörös . TERMŐHELY Tömegesen nő kissé savanyú talajú
nedűgomba/vizenyősgomba. réteken és fenyéreken.
Család ENTOLOMATACEAE Faj Entoloma serrulatum Idény nyár vege-osz

bemélyedés a száraz, kékesfekete

FEKETÉSKÉK DÖGGOMBA » kalap közepén
Domború, sötét kékesfekete kalapjának felszíne száraz
tapintású, apró, felálló pikkelyek fedik; közepén
köldökszerű bemélyedés van. Tönkje a kalapéhoz hasonló a kalapot apró, felálló
színű. Felkanyarodó, világoskék lemezeinek az éle pikkelykék fedik
kékesfekete, fűrészes.
• ELŐFORDULÁS Réteken, útszéli ritkás növényzet között
vagy homokdombokon nő. Európa- és E-Amerika-szerte kellemes
elterjedt, de meglehetősen ritka faj. aromájú, vékony,
• HASONLÓ FAJOK Hasonló, többé-kevésbé kékes, kékesfehér hús •
színes lemezélű Entoloma fajok: a barnás kalapú
E. caesiocinctum; az E. chalybaeum barna élű, kék
lemezeinek kevésbé fűrészes az éle; az E. querquedula
kalapja zöldeskék árnyalatú.

közepesen ritkán álló, a lemezek

felkanyarodó lemezek éle fűrészes és
kékesfekete színű

rózsaszínes kékre érő, METSZET

TERMŐHELY Kis csoportokban
nő, sokféle talajon. világoskék lemezek

Méret KALAP 0 1-2,5 cm Spóraszín Érték £ £

TÖNK t 2-6 cm <-> 2 - 4 mm halvány rózsaszín

Idény
ENTOLOMATACEAE Entoloma incanum nyár-kora ősz

ZÖLDES PITYKEGOMBA
közepesen
Zöld vagy zöldesbarna színű faj, de húsa
távol álló
kékeszöldre színeződik a sérülések helyén. lemezek
Domború kalapjának kissé besüllyed
a közepe, tönkje üreges. Valószínűleg
világos
mérgező; erősen egérszagú. Annak ellenére, fűzöld vagy
hogy valószínűleg a legfeltűnőbb kis termetű zöldessárga halvány rózsaszínű,
Entoloma faj, színe jól álcázza füves kalap tönkhöz nőtt vagy
termőhelyén. felkanyarodó lemezek
• ELŐFORDULÁS Meszes talajú réteken
vagy füves erdőszéleken terem. Európában az áttetsző zöld üreges
és E-Amerikában elterjedt, de nem túl tönk megkékül tönk
gyakori gomba. a sérülések helyén

a kalap kis bemélyedés a

széle gyakran kalap közepén ? METSZET
hullámos

bordázat a
kalap szélén

TERMŐHELY Egyenként a tönk bázisa fehér és

vagy tömegesen nő lágyszárú zöldeskékre színeződik
növények között.
 KALAPOS GOMBÁK, SZABADON
ÁLLÓ LEMEZEKKEL
Ez a fejezet azt a néhány lemezes termőrétegű gomba
családot - Amanitaceae, Agaricaceae és Pluteaceae -
mutatja be, melyek fajainak lemezei nem érintkeznek
a tönkkel (szabadok). Tönkjüket általában ki lehet csavarni
a kalap húsából anélkül, hogy lemezeik megsérülnének.

H Ú S O S GOMBÁK, BOCSKORRAL VAGY BUROKMARADVÁNYOKKAL

A lemezes gombáknak ebbe a csoport-

jába az Amanita és a Volvariella
maradványai pikkelyszerű képződmények
vagy bocskor formájában láthatók a tönk
nemzetség fajai tartoznak. Termőtestük tövén és/vagy laza pelyhekként a kalapon.
aránylag nagy és húsos, az általános burok Némely faj tönkjén gallér is lehet.
Család AMANITACEAE Fa
' Amanita caesarea ldén
" nyár-ősz

• pirosas narancs-
CSÁSZÁRGOMBA sárga kalap
Európa déli részein az ókortól kezdve
kedvelt étkezési gomba. Domború, —• száraz, bordázott
majd ellaposodó kalapja pirosas szélű kalap
narancssárga, tönkjének 5 cm tjfli
szélesre is megnövő tövén laza, ^ a kalap húsa
fehér bocskor található. Puha halvány-
lemezei » sárga
;ei ssűrűn állnak, sárgásfehér vagy ,.... . ,
teltuno sargu
aranysárga színűek. Ehető, de ha nem gallér a
szakértő határozta meg. ne fogyasszuk narancssárga
(1. Hasonló fajokat)! "mkön
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal
képez mikorrhizát, pl. tölggyel és szelíd
gesztenyével. Széles körben elterjedt, de nem
gyakori faj az északi mérsékelt öv déli részén és
a szubtrópusi területeken. Közép-Európában
ritka, kímélendő faj.
• HASONLÓ FAJOK
A mérgező A.
muscarianak (146.
old.) is van egy
narancssárga változata.
• EGYÉB NEVEK .. \
TERMŐHELY Egyenként vagy , , , nagy, zsak- •
tönk
elszórtan nő savanyú, homokos csaszargaloca, szerű bocskor
húsa fehér
vagy agyagos talajon. tojásgomba. a tönk tövén
Család AMANITACEAE Faj Amanita muscaria Idény
nyár-ősz

LÉGYÖLŐ GALÓCA
Gyermekkorunk tündérmeséiből jól ismert ez a
mérgező kalapos gomba. Domború, majd ellapo-
sodó kalapjának sima vagy finoman barázdált ^ á
a széle, felül fehér burokmaradványoktól Ém
pettyes. Számos színváltozata van: elő- fl
fordulnak narancssárga példányai is, de u||
mind közül az élénk piros színűek a leg-
népszerűbbek. Tönkjének gumós töve körül
hiányzik a más Amanita fajokra (pl. A. virosa
150. old.) jellemző bocskor. A légyölő galóca
• piros, narancs-
elfogyasztása nem mindig végzetes kimenetelű, de
sárga vagy
több termőtest már súlyos megbetegedést okozhat. narancssárgás
• ELŐFORDULÁS Fákkal él együtt, főként sárga kalap
nyírrel vagy luccal, általában savanyú ^uk
talajú erdőkben. Széles körben ^
elterjedt és gyakori faj tesÉeBof^
• fehér tönk,
az északi mérsékelt ^ ^ ^ ^ M P ^ burokmarad-
övben. r ágÖS*^ ványokkal
• eső után eltűnő,
fehér pikkelyek
a kalap felszínén

szabadon ^
álló lemezek

lelógó, cafrangos, a tönk töve • J j

fehér gallér gumós, 3 cm át-
mérőjű, felszíne
rücskös övekkel
díszített
fehér vagy
világos-
sárga hús <
a teljes hosszúságú
lemezek közé rövidebbek
vegyülnek
TERMŐHELY Egyenként vagy
boszorkánykörben nő fák alatt.

METSZET

sűrűn álló, • AMANITA MUSCARIA

fehér vagy var. FORMOSA
piszkosfehér A sárga vagy narancssárga kalapú
lemezek változat É-Amerika keleti részén
gyakori. £ £
Család a m a n j t a CEAE Faj Amanita ruhescens ldén
>' nyár-ősz

PIRULÓ GALÓCA szürke vagy rózsaszínű

burokmaradványok a
A gomba domború, rózsásbarna kalapját * bjjfe. • kalap felületén
szürke vagy rózsaszínű burok-
maradványok díszítik. Szürke, fehér táM
vagy rózsaszín tönkjén a lelógó gallér
felső oldala bordázott; töve gumósán ||í£
megvastagodott, rücskös. Ahol
termőtestébe apró rovarok petéztek, ott
húsa rózsaszínűre változik; gyakran ez
a tulajdonsága a legjobb határozó bélyeg;
egyébként nehezen azonosítható, legjobb, ha domború,
fogyasztása előtt szakértő gombavizsgáló látja. rózsásbarna kalap
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal (bükk) és
fenyőkkel alkot mikorrhizát.
-. V Az északi mérsékelt öv
• elterjedt, gyakori A
•r^'^^F^PH^^^t. gombája. METSZET
' I B ^ •EGYÉB fl
\ NEVEK n
:U pirosló galóca. \

• a lógó gallér
felső fele * a hagymaszerűén
bordázott megvastagodó tönk töve
csak kissé rücskös
a burokmaradványoktól

pelyhes,
puha, fehér hús, lassan
szürke, fehér
rózsaszínre színeződik
vagy rózsa- a sérült részek
színű tönk rózsaszínűre
változnak •

A HYPOMYCES HYAUNUS
Ez a fehér tömlősgomba az Amanita szabadon álló * sűrűn álló, •
rubescens élősködője É-Amerikában. lemezek puha, fehér
Az A. virosan (150. old.) vagy piszkos-
fehér lemezek TERMŐHELY Egyenként vagy
is előfordul. W elszórtan nő, savanyú talajon.
Család AMANITACEAE Faj Amanita spissa

sötétbarna kalap,
SZÜRKE GALÓCA szürke burok-
A gomba kalapja domború, színe általában foszlányokkal •
sötétbarna, burokból eredő szürke foltokkal; széle
sima. Bunkós tönkjén a gallér felső oldala barázdált.
Gyengén földszagú. Habár főzés után ehető, fogyasztása
nem ajánlott összetéveszthetősége miatt (1. Hasonló
fajokat). Gyökerező tönkű, világosabb, szagtalan változatát
egyes mikológusok A. excelsa néven önálló fajnak tekintik.
• ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt gomba, általában
bükkel és kéttűs fenyőkkel él együtt a kalap
sűrű, szabadon álló,
erdőkben. Széles körben elterjedt az északi fehér színű, puha
széle sima vagy
mérsékelt övben. alig barázdált
lemezek «
• HASONLÓ FAJOK A mérgező
a lógó •—
A. panlherina (149. old.). galléron
Az A. rttbescens (147. old.) határozott
rózsaszínes árnyalatú. barázdák
vannak

a bunkó alakú tönk •

tövén a burokból származó
TERMŐHELY Egyenként nő vagy szürkésbarna rücskök vannak
néhány gomba található együtt.
Érték
Méret
KALAP 0 7 - 1 5 cm TÖNK I 8 - 1 4 cm «-• 2 - 4 cm
Spóraszín fehér a
Család AMANITACEAE Faj Amanita solitaria Idény nyar-osz

TÜSKÉS GALÓCA
Domború, fehér vagy szürkésfehér
kalapján hegyes, burok eredetű pikkelyek hegyes, fehéres
láthatók. Lemezei szabadok, sűrűn állók; burok-
maradványok •
kezdetben fehéresszürkék, szürkészöldek,
végül élükön megbarnulnak. Tönkje
fehér, pikkelyes; hártyás, lógó gallérja
felülről bordázott. Kissé gyökerező,
gumós tönkje 1-3 rücskös övvel díszített.
Vastag, fehér húsa zöldes árnyalatú,
kellemetlen szagú. Nem ehető.
• ELŐFORDULÁS Lombos és elegyes
erdőkben terem, meszes talajon. Meleg
kedvelő, mediterrán faj, máshol
szórványos elterjedésű.
• HASONLÓ FAJOK Az A. strohili-
formis nagyobb termetű, kalapján táb-
lásán kiemelkedő, széles burok-
maradványokkal. Húsa sohasem zöldes
árnyalatú. Helyenként gyakori faj. TERMŐHELY Egyenként vagy elszórtan nő ártéri
• EGYÉB NEVEK A. echinocephala. erdők és elegyes lomberdők talaján.
Család AMANITACEAE
Amanita pantherina nyár-ősz

PÁRDUCGALÓCA
Rendkívül mérgező faj; változatos színe nehezíti
felismerését. A lapos kalap rendesen világosbarna színű,
festői, apró burokmaradványok és finom, sugár irányú
barázdák díszítik a felszínét. Jó határozó bélyeg a tönk
tövének bunkós megvastagodása, melyen feltűnő ^ ^
perem látható; gallérjának felső része nem
sugaras * suru,
barázdált. Húsa fehér. barázdák a szabadon
• ELŐFORDULÁS Számos lombos fával, J w ^ f l kalap szélén álló, puha,
ritkábban fenyőkkel alkot mikorrhizát fehér lemezek
elsősorban meszes talajon, erdőkben és ^^jjfltfy
lógó,
parkokban. Az északi mérsékelt övben
* száraz, sima fel-
széles körben elterjedt, helyenként gyakori faj. fakóbarna színű gai
kalap, fehér
foltokkal

a tönk • a fehér *
végén a gumó tönkön a peremes
csúcsos gumó fölött több
TERMŐHELY Egyenként vagy kis
gyűrűzóna lehet
csoportokban nő fák alatt.

Méret Spóraszín
KALAP 0 5-12 cm TÖNK I fr-12 cm < > 0,5-1,5 cm
Család AMANITACEAE
Amanita gemmata nyár-ősz

szabadon álló
SÁRGA GALÓCA lemezek
Lapos, okkersárga kalapjának bordázott a széle, felszínére
fehér burokmaradványok tapadnak. Piszkosfehér vagy
halványsárga tönkjén jelentéktelen gallérzóna látható;
gallérja múlékony. A tönk kissé peremes, 2 cm
széles, gumós tövét néhány burokeredetű •
sáv övezi.
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel él együtt; P F j
homokos talajú lomberdőkben is megtalálható. METSZET
Széles körben elterjedt az északi mérsékelt öv
hegyvidékein. Melegkedvelő faj.
puha, fehér,
• HASONLÓ FAJOK a felszínnél
Az A. citrina (150. old.) ^ ^ T/íBb* okker-
kissé sárgás
kalapjának pelyhei ' \ T w Í w ? hús
sárga,
tartósabbak és retek- .•' ' rafOhss- bordás
vagy krumpliszagú. - szélű kalap

puha, sűrűn • keskeny • T E R M Ő H E L Y Kis csoportok

álló lemezek peremű gumó ban vagy egyenként terem.

Meret Spóraszín
KALAP 0 3-10 cm TÖNK : 5 - 1 0 cm •-> 0,5-1,5 cm
Család AMANITACEAE Faj Amanita virosa nyár-ősz

a kalapon néha hurok-

HEGYESKALAPÚ GALÓCA • maradványok vannak
A faj zsákszerű bocskora a föld alatt van, ezért
a gombát a pontos azonosítás érdekében, ki
kell ásni a talajból. Harang alakú vagy kúpos,
fényes, fehér vagy sárgásfehér kalapján ,L f
s fényes, fehér vagy
sárgásfehér
általában nincsenek burokmaradványok. kalap
Az Amanita fajok többségétől eltérően, gallérja mulandó,
tönkjét finom szálak övezik. Halálosan mérgező gomba;
minden gombagyűjtőnek ismerni kell ezt a fajt, hogy
• sűrű, szabadon
álló, puha, fehér
lemezek
/
biztosan elkerülje!
• E L Ő F O R D U L Á S Lombos- és tűlevelű fákkal
egyaránt képez mikorrhizát erdőkben; kedveli • a tönköt rövid
a fekete áfonyát és a lucosokat. Az északi T életű gallér és
szálas zónák övezik
mérsékelt öv magas hegységeiben terjedt el.
• H A S O N L Ó F A J O K Az A. verna (az A. phalloides
fehér változatának tartják egyesek) kalapja laposabb,
a melegebb vidékeken fordul elő. Az A. ovoidea bocskora
terjedelmes, sárgásfehér gallérja mulandó.

j* a zsákszerű •
bocskor rendesen , .
a talajba J, V
1 I süllyed •
1eff'-

TERMŐHELY Egyenként vagy

elszórtan nő, sovány talajon.

Méret KALAP 0 6-11 cm Spóraszín fehér Érték £

TÖNK í 10-20 cm 1-2 cm

Család AMANITACEAE Faj Amanita citrina Idény

nyár-ősz

puha. sűrűn álló

CITROMGALÓCA lemezek •
A faj két tulajdonságáról jól
felismerhető; citromsárga vagy • szabadon
fehér színéről és gumósán meg- < álló, piszkos-
vastagodott, peremes, 3 cm át- S fehér vagy
mérőt elérő, bocskor nélküli sárga
lemezek
tönkjéről. Domború kalapjának
sima szélén gyakran burok-
maradványok lógnak, tönkjének felső V lógó
részén nagy. lógó gallér van. Fehér gallér
• az üreges
húsa erősen nyers krumpliszagú. tönk fehér
• E L Ő F O R D U L Á S Lombos- vagy halvány-
sárga színű
és tűlevelű fákkal alkot a tönk gumó-
mikorrhizát, főként savanyú sán megvasta-
talajon. Széles körben el-
terjedt, gyakori faj az
északi mérsékelt övben.
• EGYÉB NEVEK
godott bázistá
• peremes
s
A. mappa. METSZET TERMŐHELY Egyenként vagy
elszórtan terem, savanyú talajon.
Család AMANITACEAE Faj Amanita phalloides

GYILKOS GALÓCA
Halálosan mérgező faj. Domború, majd ellaposodó
kalapja zöld vagy sárgászöld színű, néha fehéres;
széle sima, felülete benőtten szálas. Tönkje
a kalaphoz hasonló színű, márványozott felületű,
feltűnő bocskora 3-5 cm széles. A fiatal példányok
viszonylag könnyen azonosíthatók zöldes árnyalatuk, szabadon
álló lemezeik és feltűnő, fehér bocskoruk alapján. Gallérjuk
általában van, de hiányozhat is. Az idősebb gombák kalapja
szürkészöld színű lehet (1. Hasonló fajokat).
• ELŐFORDULÁS Különféle lombos fákkal (bükk, tölgy,
mogyoró) képez mikorrhizát, általában tápdús talajon. Európa-
szerte elterjedt; É-Amerikában is megtalálható.
• HASONLÓ FAJOK Egyes Volvariella fajok (154-155. old.)
hasonlítanak az idősebb gyilkos galócákra; rózsaszín
spóralenyomatukról és gallérjuk hiányáról ismerhetők fel.
Az A. verna déli elterjedésű és tiszta
hófehér faj.

éretlen, zöld
kalapú termőtest
TERMŐHELY Egyenként vagy
szórványosan terem.

Méret KALAP 0 8 - 1 5 cm TÖNK j 8 - 1 6 cm <-> 1-2,5 cm

Család AMANITACEAE Fa
i Amanita porphyria Idény
nyár-ősz

> a szürkésbarna
BÍBOR GALÓCA vagy bíborszürke
Domború vagy púpos közepű kalapja szürkésbíbor kalap felszínén
színű. Tönkjét gallér övezi, gumós töve körül csak kevés burok-
szürkésibolya vagy világosszürke, 2,5 cm széles maradvány lehet
bocskor van. Szaga nyers, csírázó burgonyára
emlékeztet. Valószínűleg ártalmatlan vagy csak
kissé mérgező, de mivel könnyen összetéveszthető puha, sűrű, szabadon
lógó gallér a álló, fehér lemezek <
veszélyes rokonaival, kerüljük!
tönk közepe
• ELOFORDULÁS Fenyőkkel él együtt savanyú táján •
talajon. Széles körben elterjedt az északi
mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK Az A. citrina (150. old.) szaga
hasonló, de termőhelye és színe eltérő. Az A. spissa
(148. old.) hasonló színű, de nem
ç> krumpliszagú.
METSZET
szürke vagy ^
szürkésibolya, puha, fehér, »
sima felületű krumpliszagú
tönk hús

TERMŐHELY Egyenként vagy a tönk gumós bázisa világos- *—

kis csoportokban nő. szürke vagy szürkésibolya színű
Család AMAMITACEAE Amanita fúlva

R Ő T SELYEMGOMBA
vörösesbarna
A gomba kalapja kúpos vagy púpos, cserszínű Jk • kalap
(vörösesbarna), széle bordázott. Tönkje
kalapszínű, pelyhes és kissé szálas, gallérja
nincs. Kalapszéli bordái és a gallér hiánya
miatt a faj az Amanitopsis alnembe tartozik;
ennek fajait nehéz elkülöníteni, azonosításuk során • kúpos vagy púpos
a bocskor színe - ezen a fajon piszkosfehér vagy közepű kalap
világosbarna - fontos jellegzetesség. Ehető, de
fogyasztás előtt alaposan meg kell főzni. Puha,
vizes húsa piszkosfehér, fenol hatására csokoládé-
barnára változik.
• ELŐFORDULÁS Főleg nyírrel él együtt savanyú
talajú fenyő- és lomberdőben. Az északi mérsékelt • majdnem sima
övben széles körben elterjedt, gyakori faj. felszínű, halvány-
• HASONLÓ FAJOK Az A. croceae és barna tönk
az A. vaginata (153. old.).

vizes és puha
hús «
rovar- vagy
csigarágás «

a kalap •
közepe sötétebb
barna lehet vastag, •
piszkosfehér
vagy világos-
barna bocskor
üreges, eleggé
törékeny tönk

• bordázott
kalapszél
a bocskor belseje
• általános piszkosfehér vagy
burokból kibújó barna színű •
fiatal termőtest

sűrűn álló
lemezek

TERMŐHELY Egyenként vagy fehér vagy sárgásfehér,

elszórtan nő. szabadon állo lemezek
Család AMANITACEAE Faj Amanita crocea ldén
* kora nyár-ősz

NARANCSSZÍNŰ
SELYEMGOMBA sima, narancssárga,
domború vagy púpos
Mutatós faj; domború vagy púpos közepű kalap
közepű, fényes narancssárga, sima
kalapjának a széle bordázott. Gallér
nélküli tönkjén keskeny, narancssárga
sávok vannak; vastag bocskora fehér színű.
AzA.fulvahoz hasonlóan (152. old.),
az Amanitopsis subgenusba tartozik. Habár mindkét * bordázott
faj gyakran található nyírek közelében, a narancs- kalapszél szabadon álló
:
színű selyemgomba a tápdúsabb talajokat kedveli. 5 - lemezek
Puha, piszkosfehér húsa ehető, de előtte alaposan
meg kel főzni, hogy méreganyagai lebomoljanak.
Ha étkezési céllal szedjük, gyorsan kell
elkészíteni, mert hamar romlik.
• ELŐFORDULÁS Nyírfákkal és valószínűleg
luccal, bükkel és tölggyel is képez mikorrhizát,
tápanyagban dús talajon, az alföldektől a hegy- - .11 • gallér nincs
vidéki fahatárig. Széles körben elterjedt a tönkön
Európában és E-Amerikában.
• HASONLÓ FAJOK Az A. fúlva
(152. old.) piszkosfehér húsa fenol hatására <0 puha, piszkos-
csokoládébarnára, az A. croceaé pedig fehér hús
sötét borvörösre változik. A. vaginata
(1. kis kép, lent). ; , . rf J
vastag,
fehér bocskor

üreges, eléggé
törékeny tönk METSZET

sűrűn álló, fehér

vagy sárgásfehér a bocskor belst
lemezek * világossárga

A AMANITA VAGINATA
szürke selyemgomba
Szürke színű, majdnem fehér faj; domború
vagy púpos közepű kalapjának bordázott
a széle. Tönkje lisztes felszínű, feltűnő
bocskorán idővel narancssárga foltok
jelennek meg. Főként lombos fák alatt nő, TERMŐHELY Egyenként vagy
tápdús talajon. |Q)| elszórtan nő nyírek alatt.
Család PLUTEACEAE Votvariella bombycina
idén
y nyár-ősz

ÓRIÁS BOCSKOROSGOMBA széles

púp a
Könnyen felismerhető, de nehezen fellelhető faj, • kalapon
mivel eléggé ritka és általában magasan nő a fákon.
Nagy kalapja kúpos vagy púpos közepű,
fehér vagy halványsárga, felülete ^^k
selymesen szálas, bolyhos. Fehér vagy TERMŐHELY Egyesével vagy
sárgásfehér tönkjének tövén ^BL csoportosan terem, általában szilfán.
okkersárgás bocskor van. Jó ^ f l H H
szagú, ehető gomba, de ^^HHiJ
ritkasága miatt
kíméletre szorul. 1
a bocskor gyakran
•ELŐFORDULÁS MSM'R' M
összetöredezik vagy
Elhalt, de még álló behasadozik
fákon (ritkán kidőlt
fatörzseken is),
gerendákon vagy épületfán
található, de élő fák gyökerén és törzsén is
élősködhet. Széles körben elterjedt, de nem gyakori
faj az északi mérsékelt övben; délies elterjedésű.
• HASONLÓ FAJOK A V. caesiotincta hasonló
helyeken terem, de a kalap
szőrszerű, fehér vagy
felszíne nem selymes, . világos sárgásbarna
kisebb és sötétebb '-.. i'í "-i>-r • pikkelyekakalapon
színű.

feltűnő, barnás
bocskor, átmérője
8 cm is lehet *

fehér vagy •
halványsárga, kúpos
vagy púposán
domború kalap
sima tönk

sűrű, szabadon
álló lemezek »

puha, fehér vagy •

• szilárd, de puha, rózsásbarna lemezek
piszkosfehér hús

Méret Spóraszín h a l v á n y rézsasz,-n

KALAP 0 10-25 cm TÖNK S 8 - 2 0 cm <-> 1-2,5 cm
Család Faj Volvariella gloiocephala Idény
PLUTEACEAE

RAGADÓS BOCSKOROSGOMBA
Az összes talajlakó Volvariella faj közül ez a legnagyobb. Ezen
kívül sima felületű, ragadós, kúpos vagy púpos közepű, fehér
vagy egérszürke színű kalapjáról ismerhető fel. Piszkos-
fehér vagy fakó szürkéssárga tönkjének végén fehér vagy
világosszürke bocskor van. Piszkosfehér húsa uborka- ^jg
ízű és retekszagú lehet. Leszedés után azonnal
készítsük el, mivel gyorsan megromlik.
• ELŐFORDULÁS Bolygatott, nitrogéndús talajon, pl. tarlón, * szabadon
komposzthalmon, fakéreg mulcson vagy szénaboglya helyén nő. álló lemezek
Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt
övben; délies elterjedésű.
• HASONLÓ F A J O K Közeli rokonát,
a V. volvaceat DK-Ázsia egyes
részein termesztik is; tönkje
rövidebb, bocskora
sötétszürke, a fiatal
példányok ^..J^jjjfF *
kalapja sötét ^ ^ H K
szürkésbarna. <aBMpr~ • /
• EGYÉB
NEVEK "T p I '
V. speciosa, ngmk v •„ i
füstös/kor- ' A \
mos/közönsé- ^ K ' tóír"'' • . / 3L
ges bocskoros- 't . "L / 1
gomba (A korábban
2 fajnak tartott gombát
újabban összevonták, | • a ragadós
mivel a típusfaj nyári kúp0St v a g y ] kalapnak gyakran
J sötétebb a közepe
és őszi formáiról púpos közepű, ;
v a n SZÓ) sima felszínű
kalap
METSZET

sűrűn álló, puha,

piszkosfehér vagy fakó fehér vagy halvány
szürkéssárga tönk • rózsaszínű fA
lemezek •

fehér vagy
világosszürke
bocskor a tönk
gumósalján
TERMŐHELY Tömegesen vagy
egyenként terem, gyakran szalmán.

KALAP 0 6 - 1 4 cm
 G A L L É R O S VAGY GALLÉRZÓNÁS GOMBÁK
bben a részben azokat a gombákat
mutatjuk be, melyeknek szabadon álló
lemezeik vannak (1. 145. old.) és burok-
maradványaik jól láthatók a tönkön gallér
vagy gallérzóna formájában. Gallérjuk lehet
nagy vagy kicsi, tartós vagy mulandó. Ahol
Család AGARICACEAE Faj Agaricus sylvicola
gallért nem találunk, ott a tönkön fonalak
vagy sötét mintázat formájában láthatók
a burok nyomai egy bizonyos területen,
a gallérzónában. A fajok többségének fehér,
sötétbarna vagy fekete a spóralenyomata és
többségük az Agaricaceae családba tartozik.
ldén
y nyár-ősz

K A R C S Ú CSIPERKE többé-kevésbé
Ez a faj az A. arvensis (157. sima kalap
old.) erdei változata, de tönkje
karcsúbb és bázisán általában
kissé megvastagszik. Kalapja
domború, majd laposra • burokfoszlányok
a fehér húson
kiterül, felülete sima, színe a lassan okker-
a kalap szélén
sárga el-
sárgás- vagy piszkosfehértől a színeződés
sárgás narancssárgásig vagy a • jelenik meg
halvány okkersárgáig terjed. Az
erdőszéli csiperkéhez hasonlóan M
mandulaszagú és fehér húsa
idősödve vagy a sérülések helyén nagyon
lassan sárgára színeződik. Ehető, de csak
kis mennyiséget fogyasszunk belőle,
a lemezek •
magas kadmium tartalma miatt. éle fehér
• ELŐFORDULÁS Avarral vegyes, * szaba-
humuszos erdei talajban nő, tűlevelű- don álló
és lombos fák alatt egyaránt. Az lemezek
egész északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt, gyakori faj.
• EGYÉB NEVEK a gallér felső
A.flavescens. oldala elszíne-
a nagy, lógó ződik a spóra-
gallér fonáka portól
pelyhes • hosszú,
karcsú tönk

METSZET

• a tönk
bázisa 3 cm
szélesre
duzzadhat
• sűrűn álló világos
rózsaszínű majd TERMŐHELY Néhány gomba nő
csokoládébarna lemezek együtt, néha boszorkánygyűrűben is.
Család AGARICACEAE Faj Agaricus arvensis Idény
nyar-osz

ERDŐSZÉLI CSIPERKE selymes fehér,

lassan sárguló
Félgömb alakú, domború majd • Icalap
kiterülő, sima, selymes fehér ^
vagy sárgás kalapú faj.
Felülete a sérülések helyén r
lassan megsárgul. Lefelé i,-..
megvastagodó tönkjének W
a színe a kalapéhoz hasonló; \
lógó gallérjának alsó fele \
küllősen díszített. Vastag,
merev, fehér húsa szintén lassan alsó felén pelyhes,
színeződik el. Mandulaszagú és ehető, lógó, összetett
• gallér
de magas a kadmium tartalma.
• ELOFORDULÁS Állatok járta
legelőkön, kaszálókon, erdőszéleken és
parkokban gyakori. Széles körben (
elterjedt az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK Számos hasonló faj
létezik: A. augustus (158. old.); A. macrosporus
nagyon húsos termőtestű gomba, tönkjén pikkelyes
sávok vannak; A. sylvicola (156. old.) az erdei
változat; A. xanthoderma (159. old.).

a tönk fel- szabadon •

színe sima álló lemezek

• a fiatal kalap • a tönk alja vastag,

sima, a széle de nem gumós
behajló

a hús fehér és
mandulaszagú

METSZET

halvány rózsa- •
színű vagy csokoládé-
barna, sűrűn álló lemezek TERMŐHELY
Boszorkánykörben nő a fű között.
Család AGARICACEAE Agaricus augustus

ÓRIÁS CSIPERKE
A faj jellemzői: narancsbaraa
pikkelyek a kalapon és a tönkön;
vöröses sárgásbarnára színeződő,
mandulaszagú hús. A pikkelyek
körkörösen helyezkednek el
a domború, majd kiterülő kalapon.
A tönkön nagy, lelógó, felül fehér,
alul sárgás, pelyhes gallér van.
Vastag húsa fehér színű; ehető, de
magas kadmium tartalma miatt csak kis
mennyisében fogyasszuk!
• ELOFORDIILÁS Erdőkben,
parkokban humuszos talajon és
komposzt halmokon nő. Széles
körben elterjedt az északi mérsékelt
övben; nem ritka.
Család AGARICACEAE Agaricus xanthoderma nyár-ősz

KARBOLSZAGÚ CSIPERKE
Annak ellenére, hogy felülete és a húsa sárgára színeződik ennek
a mérgező gombának, a színe fehérebb, - majdnem krétafehér -
a többi lassan sárgára színeződő Agaricus fajéhoz képest.
Legfeltűnőbb jellegzetessége, tönkjének töve, amely hosszában
elvágva nagyon élénk krómsárgára színeződik, valamint g
fenolra, karbolra vagy tintára emlékeztető szaga.
• ELŐFORDULÁS Parkokban, kertekben, erdőszéleken,
szabadon *
temetőkben és hasonló helyeken nő, a fű között vagy a csupasz álló lemezek ^
talajon. Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben,
helyenként gyakori.
• HASONLŐ F A J O K A jellegzetesen mandulaszagú A. arvensis METSZET
(157. old.) és A. sylvicola (156. old.), melyek lassan sárgulnak és
ehetők. Az A. praeclaresquamosus (160. old.) színe sötétebb,
tintaszagú és mérgező. sargara •
• EGYEB NEVEK sárguló csiperke. színeződő
hús
sima, krétafehér, a kalap függő-
a közepe felé halvány- sűrűn álló
leges oldalai lemezek \
szürke kalap | gyakran szöglete-
sek, teteje
f ellaposodik * a tönk
bázisában
a hús élénk
krómsárgára
színeződik

• alsó felén pikkelyes, • rózsaszínes

lelógó, dupla gallér szürke vagy
csokoládébar-
na lemezek

A AGARICUS CAUFORNICUS • AGARICUS HONDENSIS

TERMŐHELY Gyakran nagy
tömegben vagy boszorkánykörben nő.
Kaliforniában honos faj. Fehér vagy
világosbarna kalapja pikkelyes. "Fehér
tönkjén lógó gallér van; lemezei kezdetben
fehérek, majd élénk rózsaszínűek, végül
sötétbarnák. Legtöbb része sárgul. £ £
É-Amerika csendes-óceáni partvidékén
honos faj. Nem színeződik sárgára, de
idővel megsötétedik. Kalapja fehér vagy
rózsásszürke, gallérja lógó vagy cafrangos.
Lemezei szürkés rózsaszínűek. ££
Család AGARICACEAE Idény
Agaricus praeclaresquamosus nyar-osz

M
TINTASZAGÚ CSIPERKE
E kellemetlen szagú gomba domború, majd ellaposodó kalapját hegyes,
szürkésbarna vagy füstszínű pikkelyek fedik. Piszkosfehér tönkje
sárgára majd barnára színeződik, húsa a vágásfelszíneken gyorsan
változik fehérről sárgára. Az A. xanthodermahoz (159. old.) hasonló
a mérgezése: egyes embereknél gyomorbántalmakat okoz.
• ELŐFORDULÁS Tápdús, általában meszes talajú erdőkben a gallér alsó
és parkokban nő. Széles körben elterjedt oldala pelyhes
az északi mérsékelt övben, de nem
mindenhol gyakori.
• HASONLÓ F A J O K
Az A. phaeolepidotus a tönk 2,5 cm-
pikkelyei barnábbak, re megvastago-
dott bázisa
sokkal lassabban sárgára színeződik •
színeződik sárgára;
hasonlóan mérgező.
• EGYÉB NEVEK
A. moellerilplacomyces.

a fehér tönk
sárgára, majd
barnára
színeződik •—

sűrűn álló, rózsás- •

TERMŐHELY Boszorkánykörben szürke vagy csokoládé-
barna lemezek
"vagy tömegesen nő.

Mérel
KALAP 0 5 - 1 4 cm TÖNK t 6 - 1 0 cm < > 1-1,5 cm Spóraszín csokoládéharna

Család AGARICACEAE Faj Agaricus Idény

campester nyár-ősz

KERTI CSIPERKE a húsos kalap

felülete
Népszerű étkezési gomba; fehér termőteste sima
gyengén vörösödik. Domború kalapja el-
szabadon
laposodik, felülete sima vagy szálas;
álló lemezek
az idős példányokon rózsaszínes szürke
lehet. A lemezek rózsaszínűek, majd
csokoládébamák, a legtöbb Agaricus fajtól
eltérően, élük nem világosabb. Kicsi, sima idővel vagy
nyomásra
gallérja múlékony. Fehér húsa
rózsaszínűre
jellegzetesen gombaszagú és -ízű. változó fehér hús
• ELŐFORDULÁS Szinte
kizárólag nyílt helyeken fordul
elő - gyakran megművelt, dús
réteken vagy legelőkön.
Széles körben elterjedt,
gyakori faj az északi sűrűn álló
mérsékelt övben. rózsaszínű, majd
• EGYÉB NEVEK \ csokoládébarna TERMŐHELY Nagy csoportok-
lemezek ban vagy boszorkánykörben nő.
A. campestris, mezei csiperke.
Család AGARICACEAE Faj Agaricus bitorquis ldé
" y nyár-ósz

ÍZLETES CSIPERKE a kalap sima, fehér

lelógó és felálló
határozottan vagy piszkos-
Ennek a fajnak több különleges jellemzője van: pogácsaszerű kettős gallér
gallérja kettős, melyek közül az egyik lógó a másik
pedig felálló; savanyú szagú, kemény, fehér húsa
lassan rózsaszínűre színeződik; kissé szögletes
kalapjának begöngyölt a széle. Ehető, de útszéli
termőhelye miatt fogyasztása nem ajánlatos.
• ELŐFORDULÁS Gyakran
található városi környezetben, a a kalap felszíne
talajon vagy burkolatok réseiben. gyakran földes
Európában és E-Amerikában
széles körben elterjedt, gyakori faj. szabadon álló,
• HASONLÓ F A J O K Az rózsaszínű majd
A. bernardii (162. old.) szikes csokoládébarna
lemezek
réteken vagy az előzőhöz hasonló
útszéli termőhelyeken fordul elő,
kalapjának felszíne töredezett,
szaga undorító.
TERMŐHELY Néhány gomba nő együtt; a kemény
• EGYÉB NEVEK A. edulis. talajból törnek elő.

Méret Spóraszín csokoiádébarna Érték

KALAP 0 5 - 1 2 cm TÖNK j 4 - 8 cm ^ 1-3,5 cm

Család A G A R I C A C E A E Agaricus bisporus ldén

y nyár vége-ősz

TERMESZTETT CSIPERKE
Ez a faj minden bizonnyal a legismertebb étkezési gomba, METSZET
Hatalmas mennyiségben termesztik, csakúgy, mint a Volvariella
volvaceat, a Pleurotus ostreatust (178. old.) és a Lentinula
edodest, melyek között éles a verseny a piacokért. Domború
kalapjának színe a fehér és a sötétbarna között változik, tönkjén
gallér felálló. Húsa nagyon lassan színeződik vörösre. suru, szabadon
álló lemezek fiatalon
• ELŐFORDULÁS Utszéleken, kertekben, szántókon,
felálló
temetőkben és hasonlóan tápdús, bolygatott helyeken nő. gallér
Széles körben elterjedt az egész északi mérsékelt
övben.
• EGYÉB NEVEK
A. hortensis, kétspórás
csiperke.
fehér vagy
domború, majd sötétbarna
ellaposodó, sima, kalap
száraz felületű kalap

hurokmaradványok
a kalap szélén

nyomasra vagy
TERMŐHELY Tömegesen vagy törésre a tönk finom éretten csokoládé-
boszorkánykörben nő. sárgarépa színűre változik barna lemezek
Család AGARICACEAE ld6
Agaricus bernardii " y nyár-ősz

SZIKI CSIPERKE
Rendkívül húsos gomba; eltűri a magas sótartalmú
talajokat is. Domború vagy kiterült kalapja fehér vagy
szürkésfehér színű, felülete gyakran cserepesen
berepedezik. Vaskos tönkjén a hüvelyszerű gallérnak
felfelé álló pereme van. Merev, kemény, fehér húsa rossz
szagú, idővel lassan rózsaszínűre változik. Habár ehető
gomba, gyenge íze és szaga miatt nem túl értékes.
• ELŐFORDULÁS Szikes legelőkön, sózott sérüléskor •
utak mentén és tengerpartokon nő. rózsaszínűre
Európa-szerte elterjedt. változó fehér hús
• HASONLÓ FAJOK Az A. hitorquis
(161. old.) hasonló helyeken terem. ^ ^ ^

domború vagy lapos, • • rendkívül

száraz felszínű kalap húsos, fehér
vagy szürkés-
fehér kalap

a kalap pikkelyesen
felálló peremű, berepedezett lehet ?
hüvelyszerű gallér

sima
kalapszél

• begöngyölt
kalapszél

• sűrű, szabadon álló,

rózsaszínű vagy csokolá-
débarna lemezek TERMŐHELY Termőtestei
tömegesen nőnek.
Család AGARICACEAE Faj Agaricus sylvaticus Idény
nyár-ősz

METSZET
FENYVES CSIPERKE sűrű, szabadon
A gomba domború vagy púpos közepű álló lemezek
kalapját finom barna szálak fedik. Tönkjét
szálas pikkelyek borítják, gallérja
lelógó. Piszkosfehér húsa a sérülések
helyén sötétvörösre színeződik, habár
ez a tulajdonsága egyes rokonaiéhoz
képest kevésbé határozott. Jószagú,
ehető _gomba. lógó gallér
• ELOFORDULÁS Erdőkben és a barna
tönkön
parkokban fenyőtörmeléken nő.
Széles körben elterjedt az északi
mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K Az A. langei szintén domború vagy a tönkön szálas
ehető gomba, sokkal húsosabb és sötétebb púpos közepű, pikkelyek lehetnek
vörösre színeződik. Az A. phaeolepidotus sugarasan szálas
felszínű kalap
sárgára színeződik, mérgező.
• EGYÉB NEVEK erdei csiperke.

• a tönk alja
cm széles

halvány-
a kalap szürke,
közepe pirosas rózsa-
TERMŐHELY Tömegesen vagy szín majd csoko-
sötétbarna
boszorkánykörben nő. ládébarna lemezek

M6ret Spóraszín csokoIádébarna Érték

KALAP 0 5 - 1 0 cm TÖNK I 5 - 1 0 cm < > 0,5-1,5 cm

Család AGARICACEAE Agaricus porphyrizon ldén

V ősz
szürkés rózsa-
finom, lilás- domború, világos színű, szabadon
LILÁSVÖRÖS CSIPERKE
Ez a gomba szokatlanul húsos tagja a főként kicsi
Agaricus fajokat tömörítő Minores csoportnak,
melyek jellemzője, hogy mandula illatúak, húsuk
sárgára színeződik és kalapjuk gyakran bíborszínű.
A lilásvörös csiperke kalapja domború, világosabb
alapon finom bíborlila szálak fedik. Fehér, gumós
tönkje alul sárga vagy narancssárga, keskeny
gallérja törékeny. Lemezei szürkés rózsaszínűek
vagy bíborfeketék. Ehető fehér húsa lassan sárgára
színeződik.
• ELŐFORDULÁS Talajon és avarban nő lombos
fák alatt erdőkben, de megtalálható fenyők körül
és kertekben is. Európában széles körben
elterjedt, de lokális; más előfordulása
még nem tisztázott. TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány gomba nő '
együtt tápdús talajon, avarban.
Család Faj Leucoagaricus leucothites Idény
AGAR1CACEAE nyár vége-ősz

selymesen sima
FEHÉR TARLÓGOMBA kalapfelszín
E fehér gomba domború kalapjának sima, száraz
a felszíne. Tönkjén a vékony gallér múlékony, töve
a kalap húsa
bunkó alakú. Fehér húsa kellemes gombaszagú és fehér és puha vagy
-ízű. Finom színeltérései alapján egyes kutatók rugalmas < >
a L. leucothitesi több kisebb fajra osztották. Ehető,
de összetéveszthető a halálosan mérgező gyilkos
galóca fakó példányaival.
• ELŐFORDULÁS Utak szélén, parkokban,
kertekben fű között nő és homokdűnéken is meg- törékeny,
található. Európában és É-Amerikában terjedt el. mozgatható
• HASONLÓ F A J O K Számos Agaricus faj gallér
hasonló, de azok spóralenyomata és érett lemezeik
színe csokoládébarna.
• EGYÉB NEVEK L. pudicus, Lepiota naucina,
tarló-őzlábgomba.
a gomba
minden-
hol fehér

a tönk
bunkó alakú

piszkosfehér
TERMŐHELY Kis csoportokban vagy vagy rózsás
boszorkánykörben nő, többnyire fű között. árnyalatú METSZET
lemezek
Spóraszín fehér Érték
KALAP 0 5 - 8 cm TÖNK t 4 - 8 cm «-• 0,8-2 cm

Család AMANITACEAE Fa Idény ^ ^ v £g e _ő s z

j Limacella guttata

IZZADÓ NYÁLKÁSGALÓCA
Kissé ragadós, domború kalapja sárgásfehér vagy a sárgásfehér a domború, ragadós sűrű, szabadon
nagyon halványbarna színű. Száraz tönkjének kalap idővel kalap közepe álló, fehér
gumós a vége és feltűnő, lógó gallért visel, amely
megszáradva zöldesbarna foltot hagyó folyadékot
választ ki. Fehér lemezei szabadok és sűrűn állnak.
Annak ellenére, hogy ehetőnek tartják, nem ajánlott
e fehér húsú gomba fogyasztása.
• ELŐFORDULÁS Lombos vagy
fenyőerdőkben, tápdús talajon,
vastag avarban nő. Európában és feltűnő,
lógó gallér •
É-Amerikában széles körben
elterjedt, de lokális faj.
• HASONLÓ FAJOK A L. glioderma nagyon
ragadós és a kalapja narancsbama. Egyes Amanita
fajok hasonló alkatúak, de kalapjuk felszíne száraz,
burokmaradványok vannak rajta, tönkjük bocskoros.
• EGYÉB NEVEK Limacella
lenticularis, Lepiota guttata, izzadó TERMŐHELY Tömegesen vagy egyenként nő erdők tápdús
őzlábgomba. talajában és avarban.
Család AGARICACEAE Faj Macrolepiota procera Idény nyár-ősz

NAGY ŐZLÁBGOMBA
körkörösen elhelyezkedő,
Nagy termetű gomba. Felismerhető kígyóbőr mintázatú L
arna pikkelyek a kalapon
tönkjéről, melyen nagy, mozgatható gallér van. Kalapja
ernyő alakú vagy lapos, sötét szürkésbarna a kalap közepe sö-
közepe kiemelkedik, felszínét tét szürkésbarna
körkörösen elhelyezkedő, nagy,
barna pikkelyek díszítik.
Puha, vastag, fehér húsa
nem színeződik el
a sérülések helyén.
Egyesek szerint
az egyik legjobb
ehető gomba, de I.
Hasonló fajokat.
• ELŐ-
FORDULÁS
Homokdűnéken,
száraz réteken, kis füves
területeken, pl. parkokban és
ligetes erdőkben, erdőszéleken no.
Széles körben elterjedt és eléggé gyakori
gomba Európában és E-Amerikában.
• HASONLŐ FAJOK A M. permixta húsa vörösre
színeződik. M. rhacodes (166. old.).
• EGYÉB NEVEK Lepiota procera.

a kalap
kezdetben
tojás alakú,
majd ernyő
formájú,
végül ki-
terül, de
közepén
marad egy
kis púp

• suru,
szabadon álló,
fehér vagy sárgás-
fehér lemezek
a tönk
kissé bázisa 4 cm
gumós tönk széles lehet

TERMŐHELY Elszórt csoportokban

nő ritkás erdőkben, erdőszéleken.
Család Fai ldény
AGARICACEAE Macrolepiola rhacodes nyár-ősz

P I R U L Ó ŐZLÁBGOMBA a fiatal gombán

Domború, majd kiterülő kalapjának felszínét körkörösen elhelyezkedő, mindig vannak
világosbarna
világosbarna pikkelyek fedik. A fiatal példányok dobverő alakúak. pikkelyek •
Tönkjén feltűnő, összetett, mozgatható gallér van. Húsa megtörve élénk
sárgarépaszínűre változik. Habár ehető, egyes változatai gyomorbántal-
körkörösen elhelye:
makat okozhatnak, ezért csak kis mennyiség- 9 kedő pikkelyek
ben fogyasszuk! (1. Hasonló fajokat.) ^
• ELŐFORDULÁS Főként fenyő-
erdőben, néha lomberdőben talál-
ható, tápdús talajon. Európában
és É-Amerikában széles körben
elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A M.
permixta és a M. procera (165.
old.) nagyobbak, tönkjük kígyóbőr-
szerűen mintázott. A Chlorophyllum
molybdites (lent). A M. rhacodes var.
hortensis sötétebb kalapú, peremesen gumós
surun alio
tönkű gomba, a M. rhacodes kerti • feltűnő, lemezek *
változata, komposzt halmokon • n t t mozgatható,
terem. Ne fogyasszuk, mert kettős gallér
mérgezést okozhat!
• EGYÉB NEVEK
Lepiota rhacodes.

• szabadon álló,
fehér vagy
sárgásfehér
lemezek

fiatal példány, *
dobverő alakú
kalappal * a kalap
széle rojtos

a tönk *
bázisa 4 cm
• a fehér hús széles
sárgarépa-
színűre majd
sötét pirosra
színeződik
• sima vagy
METSZET szálas, fehér
tönk

• CHLOROPHYLLUM MOLYBDITES
A Macrolepiotakhoz hasonlóan, ez is
világosbarna, pikkelyes kalapú faj; húsa
vörösbarnára színeződik, gallérja kettős.
TERMŐHELY Tömegesen vagy Spóráiban különbözik, mivel azok fehér
boszorkánykörben nő. lemezeit zöldre festik. W
Család AGARICACEAE Faj Lepiota aspera Idény
nyár vége-ősz

barna pikkelyek
TÜSKÉS ŐZLÁBGOMBA a piszkosfehér
Nagy termetű faj. Domború, piszkosfehér kalapon
kalapját állandó, kúpos vagy hegyes, barna
pikkelyek fedik. Barna tönkjén nagy, lógó,
sötét peremű gallért visel, töve meg-
vastagodott; felszíne a gallér alatt
pikkelyes vagy szálas. Kellemetlen szagú,
valószínűleg mérgező gomba.
• ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben,
utak szélén, tápdús, meszes talajon nő.
Az északi mérsékelt övben eléggé gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K A L. hystrix igen sötét,
színű pikkelyei barna folyadékot választanak ki.
A L. perplexum kisebb, lemezei ritkábban állnak.
A Macrolepioia procera gallérja
mozgatható, szaga kellemes.
• EGYÉB NEVEK L.
friesiilaculesquamosa,
pikkelyes őzlábgomba. a tönk a gallér
alatt barna színű, szaba-
pikkelyes vagy don átló,
szálas nagyon
sűrű,
fehér vagy
nagy, - a tönk alja sárgásfehér
lógó gallér 2 cm-re lemezek
vastagszik meg

TERMŐHELY Egyenként vagy

kis csoportokban nő. METSZET

Méret KALAP 0 5 - 1 5 cm TÖNK t 5 - 1 2 cm «-» 0,5-1,5 cm

Spóraszín fehér Érték
»
Család Fa
i Lepiota oreadiformis Idény
AGARICACEAE

sűrű, szabadon piszkosfehér vagy

SIMA ŐZLÁBGOMBA a gallér álló, sárgás- sárgásfehér, sötét
Kúpos kalapja, sűrű, szabadon álló, vékony fehér alig látható < • fehér lemezek f közepű kalap
lemezei jellemzőek a nemzetségre, abban viszont
eltér a Lepiota fajok többségétől, hogy gallérja
jelentéktelen. Termőteste kívülről piszkosfehér,
a kalap közepe barna. Tönkjén a burok-
maradványok sávokban láthatók, melyek a kalap
szélén is megmaradnak. Egyes mikológusok a fajt
3 vagy több önálló fajra osztják.
• ELOFORDULAS Száraz réteken, gyakran
tengerparti homokdűnéken nő. Európa-szerte
elterjedt; egyéb előfordulása még nem tisztázott.
• HASONLÓ FAJOK A Marasmius oreades
(117. old.) felületesen hasonlít rá, de lemezei
felkanyarodók, húsa rugalmas és nem visel
burokmaradványokat.
^
• EGYÉB NEVEK L. laevigata.
TERMŐHELY Zuzmók és alacsony fű között tömegesen
terem nyílt, füves teriileteken és tengerpartokon.
Család AGARICACEAE Faj Lepiota ignivolvata Idény
ősz

puha, szaba-
VÖRÖSLÁBÚ ÖZLÁBGOMBA don álló
a narancsbarna kalap lemezek •
Eléggé húsos Lepiota faj. Legjobban narancssárga finoman pikkelyes
szegélyű gallérjáról ismerhető fel; kevés
narancssárga szín a fehér tönk bunkó alakú
végén is található. Domború kalapján
körkörösen finom, narancsbarna
pikkelyek sorakoznak, okkerbama
közepe púpos. Piszkosfehér húsa kellemetlen
vegyszerszagú, ami az elvágott L. eristata
(169. old.) szagára hasonlít. sűrűn álló, fehér vagy •
• ELŐFORDULÁS Lombos fák és fenyők alatt sárgásfehér lemezek
terem, meszes talajon. Európa-szerte elterjedt, de
főként Közép- és D-Európában gyakori. ^ a tönkön egy vagy
• HASONLÓ F A J O K A L. ventriosospora töhh narancs szegélyű
burokmaradványán és tönkjének tövén nincs gallér vagy gallér-
narancssárga szín.
a tönk bázisa 1
a hús mindenhol
gyakran meg-
piszkosfehér
vastagszik és idővel e ^
narancssárga M
árnyalatú lesz •

TERMŐHELY Tömegesen vagy

egyenként nő az avarban. IFV
Spóraszín fehér Érték
KALAP 0 4-11 cm TÖNK t 5-15 cm < ->0,5-2 cm

Család AGARICACEAE Faj Lepiota clypeolaria Idény ősz

GYAPJAS ŐZLÁBGOMBA a kalapot világos

okkerbarna
Eléggé nagy, de nem túl húsos faj. Többnyire * pikkelyek fedik
fehér vagy sárgásfehér színű, bár harang
alakú vagy kiterülő kalapján a pikkelyek
barnás árnyalatúak; itt egy meglehetősen
bama példány látható. A kalap szélén és szabadon álló
a tönkön fehér burokmaradványok vannak, lemezek
* vattaszerű,
emiatt a fiatal példányok külleme gyapjas- fehér burok-
borzas. Fehér vagy világosbarna húsa maradványok
jószagú. Spórái orsó alakúak. METSZET
• ELŐFORDULÁS Lomb- vagy fenyőerdőkben
nő, termékeny talajon, avarban vagy fenyőtűkön.
Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt.
• HASONLÓ FAJOK A L. alba nyíltabb helyeken
nő és a tönkje simább.
A L. ventriosospora
gallérja és kalapja sárga
vagy sárgásbarna a tönk vége
bunkósan
árnyalatú, spórái még megvasta-
inkább orsósak. godott •

• fehér vagy sárgás- TERMŐHELY Egyenként vagy

fehér. sűrűn álló lemezek kis csoportokban nő.
Család Faj ldén
AGARICACEAE Lepiota eristata y nyár-ősz

BÜDÖS OZLABGOMBA —• világos színű,

A kisebb termetű őzlábgombák között a leggyakoribb narancsbarna
pikkelyes kalap
faj. Domború, majd kiterült, púpos közepű, fehéres
színű kalapját világos okkersárga pikkelyek díszítik;
közepe vörösesbarna. Fiatal példányokon látható, a kalapbőr •
múlékony, hártyás gallérja felfelé álló. Húsa alatt fehér a hús
kellemetlenül büdös.
• múlékony,
• ELŐFORDULÁS Legelőkön, fű és moha között, piszkosfehér
ösvények mentén csalán közelében, tápdús talajon gallér
gyakran megtalálható. Az északi mérsékelt övben
—• a gallérzóna
széles körben elterjedt, gyakori faj. alatt sima a tönk
• HASONLÓ FAJOK Az erősen mérgező
L. lilacea sokkal ritkább, alakja hasonló, v
de bíbor-, bíborbarna színű.

a kalap
közepe
ÍÉÉÉÍ
B O É I I Í I é LÉJ
mindig
sötétebb
Ivii wimwi&Mi
barna * sűrű, szabadon T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban
álló lemezek n ő a talajon.

Méret Spóraszín fehér Érték Jg

KALAP 0 1 - 4 ctn TÖNK t 2 . 5 - 5 c m <-> 2 - 4 m m

Család Faj Idény

AGARICACEAE Lepiota castanea ősz

GESZTENYE-OZLABGOMBA
Kicsi őzlábgomba. Kezdetben domború, majd ellaposodó kalapját
sötétbarna pikkelyek fedik. Sötétbarna pikkelyes tönkjén a gallér
múlékony. Erős, eléggé kellemtlen szagú gomba. A kis termetű
Lepiota fajok pontosan csak mikroszkóppal határozhatók meg;
a nemzetségbe tartozó gombáknak háromféle spóra alakjuk van:
puskagolyó-, tojás- és orsóalakúak. A L. castanea spórája
puskagolyó alakú.
• ELŐFÓRDULÁS Tápdús, bolygatott talajon, gyakran erdei
utak és vizesárkok melett nő.
Főként az északi mérsékelt öv déli • LEPIOTA BRUNNEOINCARNATA
részén terjedt el. húsbarnás őzlábgomba
• HASONLÓ FAJOK A L.fulvella Domború kalapját sötét rózsásbarna
pikkelyek díszítik. Rózsaszínes árnyalatú
nagyobb és világosabb színű.
• fehéres tönkje a jelentéktelen gallérzóna alatt
A L. pseudohelvola gallérja tartósabb, vagy okker- húsbarna pikkelyektől sávozott. ££
szaga kellmesebb. sárga hús
Még számos
hasonló faj
létezik.

sötétbarna a gallér
pikkelyek gyorsan
a kalapon eltűnik

szabadon
sötétbarna álló, sűrű, T E R M Ő H E L Y Néhány
pikkelyek a tönkön fehér lemezek termőtest nő együtt.
Család AGARICACEAE Leucocoprinus badhamii 'dény n y^ r v ége-késő ősz

FEKETEDŐ BORDÁS-ŐZLÁBGOMBA fehér vagy sárgás-

fehér, sűrű, szabadon
Kezdetben majdnem fehér, kiterülő kalapját finom, világosbarna álló lemezek *
pikkelyek díszítik. Nyomásra a gomba minden része sáfrány színűre,
majd sötét vérvörösre színeződik, végül majdnem feketévé válik. A
vörösre színeződő fajok közé tartozik, melyek ritkák és valószínűleg
mérgezőek. Feltűnően bársonyos tönkjén törékeny, felálló k j t e r i i l t
gallért visel. Egyes mikológusok ezt a fajt előszere- ^
tettel helyezik a Leucoagaricus nemzetségbe.
• ELŐFORDULÁS Meszes vagy
nitrogéndús talajon terem, avarban és
kerti hulladékban vagy fenyőtűk
között. Tiszafa alatt nő, de lombos
fák alatt is megtalálható. Európa
melegebb területein terjedt el;
É-Amerikában nem ismert.
• EGYÉB NEVEK Lepiota METSZET
badhamiilrufovelutina, feketedő körkörösen
Őzlábgomba. elhelyezkedő,
barna pikkelyek
a kalapon

a tönk

nyomasra
a tönk felülete
elszíneződik
TERMŐHELY Egyenként vagy kis
csoportokban nő, tápdús talajon.

Méret KALAP 0 3 - 8 cm TÖNK t 3 - 7 cm 4 - 8 mm Spóraszin fehér

AGARICACEAE Leucocoprinus birnbaumii egész év

SÁRGA BORDÁS-
ŐZLÁBGOMBA
finom arany-
Jellegzetesen sárga színű faj. Harang sárga pikkelyek
alakú, kénsárga kalapjának felszínét a harang
finom, aranysárga, narancssárgás vagy alakú kalapon •
sárgásbarna pikkelyek díszítik. Hasonló
színű tönkjén a gallér múlékony; bunkós
tövének átmérője elérheti a 6 mm-t. Sűrű, sárga,
múlékony
szabadon álló lemezei szintén sárgák. gallér •—
Vékony, sárga húsa ehetetlen és való-
színűleg mérgező. A termőtest majdnem
annyira rövid életű, mint a tintagombáké
(iCoprinus, 174-176. old.); a nemzetség
a tönk töve •
neve szó szerint fehér tintagombát jelent, bunkós, sárga
mivel spóralenyomata fehér. színű és
szemcsés
• ELŐFORDULÁS Az északi mérsékelt
övben virágcserepekben és üvegházakban
fordul elő, egyébként a trópusi vagy
szubtrópusi övben terjedt el.
• EGYÉB NEVEK L. luteus. TERMŐHELY Bomló szerves anyagokban dús
földrakásokon nő.
 G A L L É R ÉS BOCSKOR NÉLKÜLI GOMBÁK
bben a részben csak egy nemzet-
séget, a csengettyűgombákat (Pluteus)
mutatjuk be. Ez az egyetlen olyan nemzet-
ség, melynek fajai szabadon álló lemezű-
ek és az általános burok teljesen hiányzik
róluk. Minden fajnak rózsaszínű spóralenyo-
mata és nagyon sűrűn álló lemezei vannak.
A fajok túlnyomó többsége korhadó fákon,
kidőlt fatörzseken, forgácson vagy fűrész-
poron nő.
A bocskorosgombák (Volvariella) közeli
rokonságban állnak a csengettyűgombákkal,
de azokat, pl. a Volvariella bombycinat
(154. old.) fiatalon teljesen befedi az álta-
lános burok, amely felhasadva bocskorként
marad meg tönkjük bázisa körül.

Család PLUTEACEAE Fa
' Pluteus cervinus Idény tavasz^s/ v gg e

BARNA CSENGETTYŰGOMBA
Rendkívül változékony faj. Tipikusan • általában sötét-
sötétbarna kalapja és sötéten szálas fehér ^ ^ k barna kalap
tönkje van, ami legerősebb a tönk bunkó ^ ^ k
alakú bázisánál. A kalap lehet dombo- ^ H
rú, púpos vagy kiterülő; felszíne
nedvesen ragadós
szálas, közepe nedvesen ragadós. H kalap
Ehető^ de szaga és íze jellegtelen.
• ELOFORDULÁS Különféle
korhadó faanyagon nő, erdőkben,
szabadon
parkokban és kertekben; a leg- álló lemezek
tekintélyesebb példányok faforgácson vagy
fűrészporon teremnek. Széles körben elterjedt
az északi mérsékelt övben; délre terjeszkedik.
• HASONLÓ F A J O K A P. pouzarianus A
fenyőfákon nő és nincs szaga. Jellegzetessége •
a mikroszkóppal látható horgok a bazídiumok
melletti steril hifavégeken (koronás cisztida). • sötét
• EGYÉB NEVEK P. atricapillus, változékony szálak a
csengettyűgomba. fehér tönkön

vastag, fehér,
puha hús

sűrűn álló
* lemezek

* a kalap közepe
nemezes

METSZET

• puha, fehér vagy a tönk töve

rózsásbarna lemezek 3 cm széles TERMŐHELY Egyenként vagy
kis csoportokban nő.
Család PLUTEACEAE Faj Pluteus umbrosus Idény
nyár-ősz

FEKETEPELYHES
CSENGETTYŰGOMBA
Bársonyos, sötétbarna kalapjáról és
tönkjéről, valamint sötét élű lemezeiről
jól felismerhető csengettyűgomba.
Púpos kalapja eres mintázatú, míg
világos színű tönkjét sűrűn fedik
a barna pikkelyek. Húsa fehér
vagy világosbarna színű, savanyú
szagú. Fogyasztása nem ismeretes.
• ELŐFORDULÁS Nagy át- kalap
mérőjű, korhadó lombos fa tuskókon
nő, gyakran más Pluteus fajok
társaságában. Széles körben elterjedt
az északi mérsékelt övben; általában sugarasan
nem gyakori. erezett
kalapfelszín
• HASONLÓ FAJOK A P. cervinus
(171. old.) sötétebb színű, kalapja nem
erezett. A P. plautus lemezeinek éle fehér.
barna pikkelyekkel sűrűn
mintázott világos színű tönk

a gomba korhadó
lombos fán nő

a kalap
világos húsa
helyenként
látható
világos rózsás-
barna lemezek

pelyhes, barna
• a kalap felszíne élű lemezek
bársonyos sötétbarna METSZET

szabadon
álló lemezek

1 a tönk húsa
fehér vagy
világosbarna

sűrűn álló,
' TERMŐHELY Egyenként vagy kis puha lemezek
csoportokban nő.
Család PLUTEACEAE ^ Pluteus aurantiorugosus nyár-ősz

TŰZPIROS CSENGETTYŰGOMBA az élénk narancsvörös

E fajnak élénk, tűzpiros kalapja van, amely lehet kalap sárgás narancs-
domború és lapos is; színe alapján könnyen felismerhető. sárgára fakul
A kalap felszíne gömbölyded sejtekből áll, ezért nagyon
törékeny, ellentétben a szálas kalapú P. cervinusai
(171. old.). Világos színű, többé-kevésbé sárga tönkje
hajlott, ezáltal a termőtest jól beilleszkedik a korhadó fák
réseibe és üregeibe. Jellegzetes szaga és íze nincs.
domború vagy kúpos,
• ELŐFORDULÁS Korhadó tuskókon és fatörzseken púpos közepű vagy
vagy megnyesett fákon, pl. nyáron, kőrisen vagy szilen majdnem lapos kalap
nő. Széles körben elterjedt, de nem túl gyakori faj
az északi mérsékelt övben.
vizes, piszkos-
• HASONLÓ F A J O K Az É-Amerikában honos r fehér hús
P. admirabilis aranylóbb színű. szabadon
• EGYÉB NEVEK P. coccineus. álló lemezek

METSZET

a finoman - sűrűn álló,

bársonyos kalap- puha, halvány
felszín vékony és rózsaszínű
TERMŐHELY Egyenként vagy kis
nagyon sérülékeny
csoportokban nő, korhadó fákon.

KALAP 0 2 - 5 cm TŐNK í 3 - 8 cm 3 - 6 mm Spóraszín h a l v % r6zsaszin Érték ^

Család PLUTEACEAE Pluteus chrysophaeus nyár-ősz

SÁRGÁSZÖLD CSENGETTYŰGOMBA
Számos változata van ennek a feltűnő gombának, habár egyes kutatók ezeket önálló
fajnak tekintik. Annak ellenére, hogy mindegyik változat kalapja sárga, tönkje
világossárga, a színek eloszlása és erőssége változó. A kalap alakja domború vagy
szabadon I
púpos, felszíne sima, nedvesen a szélén bordázat látható. A tönk világosabb színű álló lemezek
a kalapnál, piszkosfehér vagy sárgás húsa szagtalan és íztelen.
• ELŐFORDULÁS Lombos fák erősen korhadt tuskóin és kidőlt, mohos
fatörzseken nő. Európa-szerte elterjedt, előfordulása
máshol még nem tisztázott.
• HASONLÓ F A J O K A P. romellii kalapja
domború
sötétebb, a tönkje végig citromsárga, krómsárga. vagy púpos
Főként talajjal kevert faanyagon nő. a ^ közepű
• EGYEB NEVEK P. tuleovirens. nagyrészt sárga kalap

a sima kalap
széle bordázott

puha,
sűrűn álló,
TERMŐHELY Egyenként vagy kis rózsaszínes
csoportokban nő korhadó faanyagon. lemezek

Méret KALAP 0 1 - 6 cm TÖNK t 3 - 8 cm «-» 3 - 8 mm Spóraszín halvány rézsaszín Érték

 TINTAGOMBÁK
A lemezes termőrétegű kalapos
gombák közül ebben a részben
a tintagombákat mutatjuk be, melyek
lemezei az érett spóráktól feketére fes-
tődve a kalap szélétől fokozatosan be-
felé haladva tintaszerűen elfolyósodnak.
A szél csak azokat a spórákat sodorja el,
melyek a még el nem folyósodott lemez-
részeken termelődnek. Lemezeik a többi
gombáéhoz képest sűrűbben állnak.
A tintagombák általában kicsik,
vékony húsúak; sokuk nő növényevő
állatok ürülékén, pl. juh-, marha-, ló- vagy
nyúltrágyán.

Család Coprinus comatus LDÉN

COPRINACEAE Y ŐSZ

GYAPJAS TINTAGOMBA a pikkelyes felszínű kalap

A gomba kalapja hosszúkás tojásdad vagy a szélétől kezdve elfolyósodik
szélesen kúpos alakú. Magassága 5-20 cm, fehér
vagy rózsásfehér színű, a szélétől kezdve hamar
megfeketedik; felszínét gyapjas, elálló pikkelyek
fedik, széle idővel behasadozik. Tönkjén
a gallért feketére színezik a lehulló spórák.
A többi tintagombánál húsosabb termőtestű )
faj; fiatalon szépsége, kellemes illata és
íze miatt egyaránt népszerű gomba. JgtI
Az étkezési céllal gyűjtött példányokat
korai napszakban szedjük le és ^fiJríS,
azonnal készítsük el! ^fflB
• ELŐFORDULÁS Legelőkön, utak
és erdei ösvények mentén terem. Az északi
mérsékelt övben széles körben elterjedt, nagyon suru, •
közönséges faj. A szabadon álló,
elfolyósodó
lemezek

• a tönk
közepét övező
gallért el-
hosszúkás színezik
tojásdad vagy a spórák
szélesen kúpos kalap

hosszú és •
üreges tönk

a tönk töve
TERMŐHELY Tömegesen kissé meg-
nőnek termőtestei. vastagszik
Család COPRINACEAE Coprinus atramentarius ldé
" y tavasz-ősz

RÁNCOS TINTAGOMBA nagyon sűrű,

szabadon álló
E húsos faj kalapja tojás alakú, idővel kiterül, de közepén púpos lemezek
marad; szürke vagy szürkésbarna színű, a szélétől kezdve lassan
elfolyósodik. Vörösesbarna, pikkelyes kalapú változatát
fehér élű
C. romagnesiamisnak nevezik. Fiatal példányai ehetők, de lemezek
alkohollal együtt (néhány nap elteltével is) rosszullétet okoz.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban, kertekben a talajon nő,
többnyire lombos fák tuskóin vagy korhadó fák közelében.
Gyakran található beteg városi fák tövénél is. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K A C. acuminalus púpja csúcsos; alkohollal
együtt fogyasztva hasonló tüneteket okoz. A C. alopecia
termőtestei nem nőnek ennyire sűrű csoportokban, spórái pedig
METSZET
rücskösek (a ráncos tintagombáé simák).

TERMŐHELY Termőtestei finom, vöröses-

sűrű csoportokban nőnek. barna szálak a tönk bázisán

Méret KALAP 0 3 - 7 cm Spóraszín fekete Érték

TÖNK | 5-12 cm 0.8-1,5 cm

COPRINACEAE Coprinus picaceus

HARKÁLY- J a kalap gyorsan nagyon sűrűn álló, fehér

elfolyó- vagy éretten rózsás-
TINTAGOMBA | sodik » • barna lemezek
Ez a gomba azonnal fel-
ismerhető fekete-fehér
mintázatú, hengeres vagy
harang alakú kalapjáról.
A kalap fehér foltjai
az általános burokból keletkeznek, • a kala-
amikor az a kalap növekedése során pot fehér
burok-
felszakadozik. A kalap 5-10 cm
marad-
magas. A tönk hosszú és fehér, ványok
finoman pelyhes. Szaga kellemetlen, díszítik fiatal •
étkezésre nem ajánlott. üreges termőtest
• ELŐFORDULÁS
Lomberdőkben, faforgácson vagy
fűrészporon nő. Gyakran tö- • hosszú,
megesen fordul elő, forgáccsal fehér tönk
mulcsozott virágágyakban is. > »
Európa-szerte elterjedt
a bükkös zónában.
TERMŐHELY Egyenként vagy
METSZET kis csoportokban nő.
Család COPRINACEAE Coprinus micaceus ldény
késő tavasz-tél eleje

a ráncos kalap a fehér majd barna

KERTI TINTAGOMBA csillog a szem- lemezek idővel összi
csés burok- /-J4 cm zsugorodnak és
Tojás alakú vagy kissé kiterülő, redőzött,
maradvá- magas elfolyósodnak
vörösesbarna kalapját fiatalon csillámló,
nyoktól
szemcsés burokmaradványok díszítik; széle
behasadozik. Vékony, törékeny
húsa szagtalan és íztelen.
Micéliumából egy idényben
rengeteg termőtest fejlődhet.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben
és városi környezetben egyaránt
tömeges, öreg tuskók és beteg
fák körül. Széles körben el-
terjedt, gyakori faj az
északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK METSZET
Egyes közeli rokon fajok
vastag, sárga micélium be- piszkosfehér, *
vonatot (ozónium) képeznek üreges és
különböző felszíneken. Ezek egyike törékeny tönk
a C. domesticus gyakran nő vizes
helyiségekben, pl. szabadtéri fürdőszobák
burkolatának réseiben és más nedves
helyeken. A C. truncorum tönkje simább,
spórái ellipszis alakúak és nem laposak;
a kerti tintagomba spórái lapos ellipszis
alakúak, csírapórusuk megrövidült.
• EGYÉB NEVEK csillámló tintagomba.
TERMŐHELY Sűrű
csoportokban nőnek termőtestei.

Méret KALAP 0 2 - 4 cm Spéraszín fekete Érték

TÖNK 1 4 - 1 0 cm <-> 2 - 5 mm

Család COPRINACEAE Faj Coprinus niveus Idény

nyár-ősz

a kalap finom lisztes be-

FEHÉR TINTAGOMBA vonatát lemoshatja az eső
Legjobban fehér színéről és kalapját fedő laza, lisztes
burokmaradványairól ismerhető fel ez az eléggé kicsi,
bár nem a legapróbb tintagomba faj. Kúpos vagy • pöndörödő
harang alakú kalapjának a széle felpöndörödik. Sűrűn kalapszél
álló lemezei fiatalon szürke színűek, éretten feketék.
Tönkjének töve kissé megvastagodott. Nagyon
fiatalon
vékony, halvány színű, ehetetlen húsa van. tojás alakú ^
• ELOFORDULÁS Majdnem mindenhol kalap •
megtalálható friss ló- és tehéntrágyán, nedves fűben.
Európa-szerte elterjedt és gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K A C. cortinatus nedves
talajon nő. A C. cothurnatus kalapjának közepe
barnapikkelyes. Az apró C.friesii rothadó füvön
nő. A C. stercoreus szaga kellemetlen.

TERMŐHELY Néhány gomba

alkotta csoportokban nő.
 G Y Ű R Ű B E N ÖSSZENŐTT LEMEZŰ GOMBÁK
bben a részben olyan fajokról esik
szó, melyek lemezei a tönk közelében
gyűrűben összenőttek (eollarium), tehát nem
érik el a tönköt, de nem is szabad állásúak.
A lemezek állása a kerékpár küllőire emlé-
keztet. E fajok többsége a szegfűgombák
(.Marasmius) nemzetségébe tartozik és
főként trópusi elterjedésűek.

Család Marasmius rotula

TRICHOLOMATACEAE

N Y A K Ö R V E S SZEGFŰGOMBA
A gomba lemezei a tönk közelében gyűrűben (eollarium)
összenőttek, nem csatlakoznak a tönk csúcsához.
Domború, sárgásfehér kalapjának sötét,
köldökszerű közepéről sugár irányú
barázdák futnak a vékony, piszkosfehér
húson keresztül. Ez a faj túléli a teljes
kiszáradást is.
• ELŐFORDULÁS Vegyes erdőkben lombos fák
ágain és gallyain él. Széles körben elterjedt, gyakori
faj az északi mérsékelt övben.
• HASONLO F A J O K Más szegfűgombáknak is van
collariuma, de ezek elsősorban trópusi esőerdőkben
élnek, csak néhány apró faj fordul elő a mérsékelt
éghajlati övben. A világosbarna M. bulliardii
tömegesen nő nedves erdők avarjában; a M. limosus
nádon terem. A Marasmiellus ramealis
(139. old.) hasonló termőhelyeken
található, de lemezei nem alkotnak T E R M Ő H E L Y Termőtestei
gyűrűt és kalapja sem barázdált. tömegesen nőnek.

Mérel Spóraszín
KALAP 0 0 , 5 - 2 c m TÖNK t 2 - 4 c m <-> 1 m m piszkosfehér

Család COPRINACEAE ldén

Coprinus plicatilis y kora nyár-ó sz

G Y E N G E TINTAGOMBA nagyon vékony, kúpos vagy kiterült,

törékeny, csupasz felszínű,
E kicsiny tintagomba teljesen kiterült, ráncos felszínű
kalapja japán napernyőre hasonlít. Felszínén sem szőrök
sem burokmaradványok nincsenek. A többi tinta-
gombához (174-176. old.) képest lemezei sokkal
ritkábban állnak, a tönk közelében gyűrűszerűén
összenőttek és alig folyósodnak el.
• ELŐFORDULÁS Eső után nő
legelőkön, a talajon. Széles körben eléggé távol álló,
ö
elterjedt
J gyakori faj
J az északi f
, nott lemezek •
mersekelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A C. auricomus
valamivel nagyobb és barnább a kalapja; mikroszkóp
alatt láthatók vastag falú, barna szőrei. Hasonló fajok
még: C. kuehneri, C. leiocephalus és a C. nudiceps;
ezek csak spóráik mérete alapján különíthetők el.
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő.
£ 7 Éjszaka nő ki és délben már elszárad.
 KALAPOS GOMBÁK,
OLDALT ÁLLÓ TÖNKKEL
VAGY TÖNK NÉLKÜL
A kalapos gombák között vannak olyan fajok, melyek • oldalt álló tönk
tönkje nem középen helyezkedik el a kalap alatt.
A tönk a kalap széléhez is csatlakozhat és néhány
fajon nagyon rövid lehet; léteznek olyan gombák is,
melyeknek egyáltalán nincs tönkje. Több,
egymással közelebbi rokonságban nem álló
nemzetség fajai tartoznak ide. tönk nélküli
termőtest

Fa ldép
Család poLYPORACEAE ' Pleurotus ostreatus y ősz-tél

sima kalapfelszín
KÉSŐI LASKAGOMBA
Kagyló alakú kalapja fiatalon kékes-
szürke, majd sötét szürkéskékre,
barnásszürkére változik. Fehér
tönkje a kalap széléhez csatlakozik,
de hiányozhat is. Fehér húsa jóízű,
ehető, de öregen rágós; ezt a fajt és
közeli rokonait kereskedelmi
méretekben termesztik és árusítják. A hideg
időt kedveli, ezért a többi hasonló fajhoz
képest, későn jelennek meg termőtestei.
• E L Ő F O R D U L Á S Mindenhol
megtalálható elhalt vagy beteg lombos
sötét
fákon; néha fenyőkön is előfordul. Széles szürkéskék
körben elterjedt az északi mérsékelt övben. vagy barna
• H A S O N L Ó F A J O K A P. dryinus tönkjét kalap
fiatalon burok fedi. A P. pulmonarius sárgás-
fehér vagy világosbarna színű;
korábban terem.
kalap- sűrűn álló, lefutó,
• EGYÉB NEVEK széli vagy puha, sárgásfehér
őszi/közönséges laskagomba. lemezek

• LENTtNEUUS URS1NUS
Ehető, de kesernyés ízű faj. Világos-
barna kalapja sűrűn szőrös, lemezeinek
TERMŐHELY Lombos fákon éle fogas. ( Q j
nő emeletes sorokban.
Család POLYPORACEAE Pleurotus cornucopiae Idény

ERESTÖNKŰ LASKAGOMBA
Jellegzetesen trombita alakú faj; kalapja világosbarna
színű, tönkje majdnem középső állású, lefutó lemezei
elágazva hálózatot alkotnak. Fehér húsa jóízű
és lisztszagú.
• E L Ő F O R D U L Á S Lombos fákon
él, fehérkorhadást okoz; kedveli
a szilt; ahol szilfavész (ofiosztómás
hervadás) pusztította a fákat, igen
elszaporodott. Széles körben
elterjedt, de főként Európa déli'
részein gyakori.
• H A S O N L Ó F A J O K A sárga színű
P. citrinopileatus Kelet-Ázsiában
honos. A P. pulmonarius lemezei
egyszerűek és a tönkje rövidebb.

tölcséres
kalap

piszkosfehér, kalap-
árnyalatú tönk
csomóban
növő termő-
testek
• PLEUROTUS ERYNGI1
ördögszekér laskagomba
Ernyős virágzatú növények közelében nő.
Világosbarna kalapjának szarvasbőrszerű a
felszíne, széle fiatalon begöngyölt. Tönkje • lefutó, el- TERMŐHELY Egyenként vagy
oldalt álló vagy hiányozhat. ||Q)| ágazó lemezek csoportosan, csomókban nő.

Méret KALAP 0 4-12 cm Spóraszín halványlila

TÖNK I 1-5 cm <-> 0,5-2,5 cm

Család AURISCALP1ACEAE Fa
' Lentinellus cochleatus Idény nyar-osz

ÁNIZSSZAGÚ FŰRÉSZGOMBA
Széles tölcsér alakú, sima, vörösbarna kalapú, be-
göngyölt szélű gomba. Tönkje oldalt csatlakozik
a kalaphoz. Világosbarna lemezei lefutók és mint
minden Lentinellus fajon, élük fogazott.
Egyes példányok kellemes ánizs illatúak, taíapsil''
mások szagtalanok. Húsa kesernyés.
• E L Ő F O R D U L Á S Korhadó lombos fák
tuskóin nő. Széles körben elterjedt az északi
mérsékelt övben; helyenként gyakori. sima, vörös-
• H A S O N L Ó F A J O K A L. omphalodes barna kalap-
kalapja mélyen köldökös, a L. castoreus Je'szín
kalapja nemezes.
• E G Y É B N E V E K Lentinus cochleatus, TERMŐHELY Emeletes csomókban nő, korhadó
ánizsszagú fagomba. 7* lombos fák tuskóin.
Család TRICHOLOMATACEAE Faj Pleurocybella porrigens Idény

HEGYI LASKAGOMBÁCSKA legyező alakú,

Ehető gomba, messziről észrevehető, mivel világos sima, száraz határozottan
felszínű kifelé hajló
színe erősen kontrasztos a sötét tuskóval, amin
terem. Tönk nélküli, legyező alakú termőtestének
kifelé hajlik a széle. Lemezei sűrűn állnak. Színe
fehér, idővel sárgás árnyalatot ölt. Vékony, fehér
húsa jószagú és jóízű.
• E L Ő F O R D U L Á S Korhadó laskagombára
hasonlító
fenyőtuskókon és törzseken nő, termőtest •
pl. lucon és erdeifenyőn.
Az északi mérsékelt övben
széles körben elterjedt,
szórványos vagy ritka faj.
a termotest«
• HASONLÓ FAJOK mindenhol
A Panellus mitis hasonló faj, fehéres
de kisebb; fenyőágakon,
gallyakon terem.
• EGYÉB NEVEK Pleurotus!Phyllotus
porrigens, hegyi laskagomba. TERMŐHELY Korhadó fenyőkön nagy
csoportokban nő, erdőkben.

Méret Spóraszin fehér Érték

TERMŐTEST í 2-10 cm <-> 2-7 cm

Család TRICHOLOMATACEAE Fa
' Panellus serotinus
ldén
* késő ősz-tél

SÁRGATÖNKŰ DÜCSKŐGOMBA fiatal

példány
Alakja a laskagombákéra (Pleurotus 178-179. old.) hasonlít. Kalapja tönkje
zöldesbarna és sárgás színű, felszíne bársonyos. Rövid, okkersárga tönkjét
apró pikkelykék fedik. Nem érdemes fogyasztani, mert bár finom
gombaillatú, fehér húsa kissé kocsonyás és keserű. Egyes mikológusok a fajt
a Sarcomyxa nemzetségbe helyezik.
• E L Ő F O R D U L Á S Általában víz közeli vagy nedves, elhalt vagy élő
lombos fák (bükk) tuskóin és ágain nő; ritkábban fenyőkön is megtalálható. - éretlen
lemezek
Széles körben elterjedt az északi mérsékelt övben.
• H A S O N L Ó F A J O K A tönk nélküli, okkersárga lemezű
Phyllotopsis nidulans hasonlít az idős, atipikus rövid, okker sárga tönk, sötét,
példányokra, de spóralenyomata okkeres rózsaszínű. pontszerű pikkelykékkel

kissé lefutó
lemezek
kagyló alakú,
bársonyos kalap

b sűrűn álló,
sárgásfehér
lemezek

a zöldes sárgás-
barna kalap fakó
barnára érik TERMŐHELY Termőtestei
- nedves időben
ragadós kalapfelszín gyakran tömött sorokban nőnek.
Család TRICHOLOMATACEAE

K i s ÁLDÜCSKŐGOMBA
Kicsi, kagyló alakú gomba, egész termőteste világosbarna
színű és általában tavaszig megmarad. Kalapjának felszíne
lisztes, tönkje nagyon rövid. Piszkosfehér vagy
világossárga húsa gyümölcs illatú, de íze keserű,
fanyar; ehetetlen.
• E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben nő, lombos fák ^ ^
(bükk, tölgy) tuskóin. Széles körben elterjedt
az északi mérsékelt övben.
• H A S O N L Ó F A J O K A Panellus mitis
fehérebb, kisebb és enyhe ízű. Későn M
terem fenyőkön.
• E G Y É B N E V E K PanusIPIeurolus
stypticus, kis dücskőgomba.
• világos-
barna
kalap-
felszín

kagyló •
TERMŐHELY Sűrű emeletekben alakú kalap • a kalap felszíne idő-
és sorokban nő. vel kissé megrepedezik

Méret KALAP 0 1^1 cm Spóraszín pjszkosfehér Érték

TÖNK t 0,1-1 cm «-> 2-7 mm

Család SCH1ZOPHYLLACEAE Fa
' Schizophyllum Idény egész év

HASADTLEMEZŰ GOMBA a rögzülési helytől suga-

rasan kiinduló, rózsa-
E legyező alakú f a j önálló nemzetségbe tartozik. Lemezei hosszirányban • színes szürke lemezek
kettéhasadtak, száraz időben összehajolva védik a spóratermő himéniumot,
nedves időben a széthasadt lemezfelek szétnyílnak és kihullanak M
a spórák. Tönkje hiányzik vagy rövid, szürkésfehér nemezes szőrök
fedik. Szívós, világos színű húsát egyes primitív törzsek rágó-
gumiként fogyasztják. Könnyen termeszthető mesterséges táp-
talajon is, ezért előszeretettel használják genetikai és
anatómiai kutatásokban.
• E L Ő F O R D U L Á S Mindenféle faanyagon és szalmabálákon
is megnő; képes megtelepedni . J^fc,
• szárazságban
a vihar által frissen kidöntött . . v'é - •' * , a lemezek
fatörzseken is. Lokális egymás felé
—• nemezes. szürkésfehér
elterjedésű, E-Európában . m fordulnak
kalapfelszín
főként bükkön nő. Széles C •s-
körben elterjedt az északi ,
hasadások
mérsékelt övben; a magas a kalap
északról hiányzik. szélén

TERMŐHELY Termőiestei
la zöldes színt a kalapon
növő moszatok okozzák £f tetőcserépszerűen nőnek.
Család PAXILLACEAE ^ Paxillus atrotomentosus Idény nyar-osz

begöngyölt
BÁRSONYOSTÖNKŰ kalapszél
CÖLÖPGOMBA
Igen húsos termőtestű, bársonyos fel- sötétbarna,
színű gomba. Sötétbarna kalapjának finoman
közepe bemélyedt, széle begöngyölt. bársonyos kalap
Vastag tönkje gyakran a kalap szélé-
hez csatlakozik. Puha, sárgásfehér vagy
barna lemezei sűrűn állnak, világos
színű húsa kesernyés, jellegzetes szaga
és íze nincs. Termőtestével a gyapjút
szürkére vagy zöldesszürkére festik.
• E L Ő F O R D U L Á S Fenyőfa tuskók körül a
nő erdőkben. Széles körben elterjedt és sok- lemezek
felé gyakori faj az északi mérsékelt övben. késsel le-
fejthetők
• H A S O N L Ó F A J O K A P. panuoides
vékonyabb húsú és világosabb színű, valódi
tönkje nincs; fenyő gerendákon terem sötétbarna vagy
a szabadban és épületekben is. Ez a f a j fekete, bársonyos
bevonat a tönkön
és a P. atrotomentosus
a Tapinella nemzetségbe
is sorolható.

METSZET

sárgásfehér,
TERMŐHELY Egyenként terem okkersárga
vagy barnás
vagy néhány nő a tuskók körül. hús
Méret KALAP 0 10-25 cm Spóraszín sárgásbarna
TÖNK t 5-10 cm <-• 2-5 cm

Család CREP1DOTACEAE Fa
' Crepidotus calolepis Idény nyar-osz

PELYHES KACSKAGOMBA
A gomba kalapja kagyló alakú, kalapbőre kagyló alakú, •
kocsonyás, számtalan apró, barnás pikkely- tönktelen kalap
kével fedett. Lemezei sűrűn állók, halvány
piszkosbamák. Tönkje nincs. Húsa szárazon
szívós, nedvesen törékeny. Rendszertanilag
vitatott: egyesek önálló fajnak, mások apró, barna
a C. mollis változatának tartják. pikkelyekkel
fedett kalapbőr
• E L Ő F O R D U L Á S Élő és elhal lombos fa
gallyakon, főként rezgő nyáron található.
Az északi mérsékelt övben elterjedt gomba. piszkosbarna,
sűrűn álló
• H A S O N L Ó F A J O K A Crepidotus lemezek •
nemzetség kb. 20 faja, melyek a tönktelen,
kagyló alakú kalap felszíne és a spórák
alakja, valamint felülete alapján TERMŐHELY Lombosfa (főként rezgőnyár)
különíthetők el. gallyakon nő csoportosan.
Család CREPIDOTACEAE ^ Crepidotus mollis Idény

a lemezek sugarasan futnak

KOCSONYÁS KACSKAGOMBA ki a csatlakozási helytől
Ragadós felszíne és kocsonyás húsa alapján
különböztethető meg a többi, általában kisebb
Crepidotus fajtól. Sima, kagyló- vagy legyező
alakú kalapjának színe a szürkésbarnától, meg-
száradva a piszkosfehérig változik; nedvesen
jól látható bordázat jelenik meg a kalap nedvesen
szélén. Tönkje nagyon csökevényes vagy
hiányzik. Kalapbőre könnyen lehúzható kagyló alakú
halvány színű, gyenge szagú húsáról. kalap, eléggé
• ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fák tuskóin ritkán álló
lemezekkel
(pl. szilen, kőrisen és nyárakon) terem. Széles
körben elterjedt az északi mérsékelt övbén.
• HASONLÓ F A J O K Közeli rokona a C. calolepis
- nedvesen
kalapján világosbarna pikkelyek vannak. a kalap széle
bordás

szarazon
a kalap
• piszkosfehér

TERMŐHELY Egyenként vagy

emeletekben nőnek termőtestei.

Méret Spóraszín Érték

KALAP 0 2-7cm dohánybarna

Család CREPIDOTACEAE Faj Crepidotus variabilis ldén

y n y á r - k o r a ŐSZ

VÁLTOZÉKONY KACSKAGOMBA
Kicsi, kagyló alakú, piszkosfehér színű faj; egyike ama számos,
hasonló küllemű, dohánybarna spórájú fajnak, melyeket csak
mikroszkóp alatt lehet megkülönböztetni, spóráik alapján: ennek
a gombának tojásdad vagy ellipszis alakú, finoman rücskös spórái
6,5 x 3 pm nagyságúak. A kalap felszíne száraz, kissé szálas.
Tönkje nincs, vagy csak csökevényes; a kalap általában a felső
oldalán, lemezeivel felfelé tapad meg az aljzaton.
• ELŐFORDULÁS Lombos fák ágán, gyakran rőzse-
kötegeken nő, nedves erdőkben. Széles körben elterjedt,
gyakori gomba az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K A C. luteolus kalapja
sárgás színű, más termőhelyeken is nő,
pl. lágyszárú növények szárán. A C. applanatus
fehéres, kisebb és kevésbé gyakori. Egyes
országokban vöröslistás faj.

TERMŐHELY Egyenként vagy emeletesen

terem, korhadó lombos fa tuskókon.
 CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ
KALAPOS GOMBÁK
Ez a fejezet azokat a gombákat ismerteti, melyek spórái
sűrűn álló csövek alkotta termőrétegen fejlődnek.
A spórák lyukakon keresztül hullanak ki a termőtest alsó felén.
Egyes fajaik nagyon hasonlítanak a kalapos gombákra
(l. 28. old.). Ide tartoznak a rugalmas húsú tinóruk
(l. lent), a szívós húsú likacsosgombák
(l. 202. old.) és a taplók (l. 211. old.).

R U G A L M A S HÚSÚ GOMBÁK
U bbe a részbe a tinórugombák
tartoznak. Termőtestük rövid
életű, húsuk puha de merev, kalapjuk
alsó részén a csöves termőréteg likacsai
láthatók. Sok f a j termőteste igen
mutatós, számos állat és az ember
táplálékául szolgál.
Magánosan nőnek az erdők talaján,
fákkal képeznek mikorrhizát (gyökér-
kapcsolt gombák, 1. 18-19. old.).

Fa
Család STROBILOMYCETACEAE ' Porphyrellus porphyrospoms nyar-osz

szürkésbarna,
B Í B O R O S SÖTÉTTINÓRU nyomásra kékes- a kalap bársonyos
szürkére vagy felülete felszínű,
Ez a sötét színű tinóru beleolvad avardús környe- pikkelyesre
feketére színeződő domború
zetébe. Domború kalapja vörösesbarna, bársonyos csövek
felületű, idővel pikkelyesre töredezik; tönkje
hasonló színű, bársonyos vagy sima felületű.
Tönkhöz nőtt vagy árkos csövei 1 - 2 cm
hosszúak, színük szürkésbarna, nyomásra vagy
más sérülésre kékeszöldre vagy
feketére színeződnek. Világos
húsa kellemetlen szagú, rossz ízű; világos, kékes-
zöldre vagy
felvágva kékre, zöldre vagy feketére színe-
feketére, néha vörösre színeződik; ződő hús •
mérgezései ismertek.
• ELŐFORDULÁS Lombos és bársonyos
tűlevelű fákkal egyaránt képez vagy sima,
mikorrhizát. Az északi mérsékelt vörösesbarna
tönk
öv nagy részén elterjedt,
főleg hegyvidéki faj;
a síkságokról hiányzik.
• EGYÉB NEVEK Boletus
porphyrosporus, sötét tinóru. TERMŐHELY Egyenként terem vagy néhány példány
no a mély erdei avarban.
Család STROBILOMYCETACEAE Strobilomyces strobilaceus ldén
V nyár-ősz

domború, szürkés-
SZÜRKE fekete kalap
PIKKELYESTINÓRU
E különös tinóru domború kalapja
fehér, szürkésfekete pikkelyeitől a kalap felszíne
pikkelyekre töredezik
úgy néz ki, mint egy fenyőtoboz.
Kemény, rostos és pikkelyes tönkje
szintén szürkésfekete, szívós húsa
felvágva rózsaszínűre majd feketére
színeződik. Valószínűleg mérgező.
• ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű
fák alatt egyaránt nő, termékeny talajon. tönkhöz nőtt
Az északi mérsékelt övben elterjedt, de vagy majdnem
ritka faj; főleg hegyvidéken ismert. lefutó csövei
• HASONLO F A J O K É-amerikai és japán 1-1,5 cm
hosszúak
változatainak - pl. a Strobilomyces confusus -
vékonyabbak a pikkelyei.
• EGYÉB NEVEK BoletusIS.floccopus, fehérek,
pikkelyes tinóru. szürkék majd
zöldesharnák
szürkésfekete, kemény,
szálas és pikkelyes tönk

fehér vagy
szürke, rózsaszínűre
majd feketére
a tönk színeződő hús
TERMŐHELY Egyenként vagy gyökerező lehet
kis csoportokban nő. METSZET

Méret KALAP 0 5 - 1 0 cm Spóraszin bíborfekele Ertek

TÖNK 1 8 - 1 6 cm <-» 1 - 2 cm

Család BOLETACEAE Faj Chalciporus piperatus Idény nyar-osz

METSZET
BORSOS TINÓRU
Kis termetű tinóru. Mindenhol vörösbarna színű, a tönk krómsárga
tönkhöz
húsát kivéve. Nyomásra nem színeződik el. Kissé ragadós kalapja nőtt vagy
domború, tönkje karcsú; csövei 0,3-1 cm hosszúak. Húsa nagyon lefutó csövek
csipog bors ízű, ezért ehetetlen, habár néha fűszerként felhasználják.
• ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal is alkot mikorrhizát.
Az északi mérsékelt övben savanyú talajú fenyvesekben terjedt el.
• HASONLÓ F A J O K A Chalciporus amarellus rózsaszínes
árnyalatú, íze kellemesebb, kevésbé csípős. A C. rubinus
likacsai kárminvörösek; ritka, melegkedvelő faj, lombos fák
alatt nő.
• EGYÉB NEVEK Boletus!Suillus piperatus. karcsú,
vöröses-
barna

szögletes, krómsárga,
fahéjszínű eléggé puha hús
vagy rozsda-
a tönk
barna likacsok
TERMŐHELY Egyenként terem bázisa el-
vagy néhány gomba nő együtt. vékonyodó
Család STROBILOMYCETACEAE Faj Tylopilus felleus Idény nyar-H

EPEÍZŰ TINÓRU az éretlen

termőréteg
Domború, barna kalapja alatt a csöves termőréteg fehér színű
gyengén vagy feltűnően rózsaszínű, vastag tönkje
a barna kalap
sötét, hálózatos díszítésű. Puha, fehér vagy felülete szarvas-
sárgásfehér húsa rossz szagú és ehetetlenül keserű • bőrszerű
ízű (1. Hasonló fajokat).
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel
és lombos fákkal is képez
mikorrhizát savanyú talajon.
Széles körben elterjedt és
sokfelé gyakori faj az északi
mérsékelt övben.
az árkos termőréteg
• HASONLÓ F A J O K Az eheíő csövei 1-2J cm
Boletus edulis (187. old.) és • hosszúak
a B. reticulatus (189. old.) hasonlít
a fiatal epeízű tinórura.
• EGYÉB NEVEK Boletus felleus.

a vastag tönkön
feltűnő, durva
szemű, barna
van

a csövek
rózsaszínűre
érnek
TERMŐHELY Egyenként vagy csoportosan
terem jó vízelvezetésű, savanyú talajon.

Méret KALAP 0 6-15 cm Spóraszín piszkos Érték

TÖNK 1 5 - 1 2 cm < > 2,5-5 cm r

Család BOLETACEAE Faj Boletus fechtneri ldény

nyár-ősz

FAKÓ TINÓRU
a kalap felülete domború,
Domború kalapja ezüstös szürke, szürkésbarna,
nyomásra ezüstszürke
nyomásra rózsásbarnára változó. A csöves barnul kalap
termőréteg aranysárga, citromsárga. Citromsárga
tönkje közepén kárminpiros sávval díszített; citromsárga,
hálózata nagyon finom, apró szemű. Sárga húsa nyomásra kékülő
a kalapban és a tönk csúcsán kékül. termőréteg
• ELOFORDULÁS Meszes talajú lomberdőkben,
főként bükk alatt terem. Európában domb- és
hegyvidékeken elterjedt, de nem túl gyakori faj.
kármin-
• HASONLÓ F A J O K A -zürkés kalapú Boletus piros, fehér
calopus (190. old.) tönkjén meggy vörös sáv és hálózatú sáv
hálózat látható; a B. radicanson nincs piros
szín, tönkje hasas és gyökerező:
mindkettő mérgező faj.

TERMŐHELY Egyesével vagy kis csoportokban nő, meszes

talajú lomberdőkben.
Család Fa
' Boletus edulis Idény
BOLETACEAE nyar-osz

sima, kissé ragadós

ÍZLETES VARGÁNYA kalapfelszín
A f a j jól a z o n o s í t h a t ó t ö n k j e f e l s ő
r é s z é n e k f e h é r h á l ó z a t o s erezetéről
és h a l v á n y s á r g a v a g y z ö l d e s b a r n a
csöves termőrétegéről.
domború,
Domború, világos- vagy kalap
s ö t é t b a r n a k a l a p j a és h o r d ó -
vagy bunkó alakú tönkje van.
A z egyik legkeresettebb
étkezési gomba. Fehér húsa
a k a l a p b ő r alatt r ó z s á s
a bőr kissé túlnyúlik
árnyalatú, gyenge, de kellemes a kalap szélén
illatú, d i ó ízű; f e l v á g v a n e m k é k ü l m e g .
• F . L Ő F O R D U L Á S Savanyú talajon, főként
fehér hálózatos
luc alatt t e r e m . E l t e r j e d t , h e l y e n k é n t g y a k o r i rezet a tönk
f a j a z északi m é r s é k e l t ö v b e n ; a z intenzív 'hő részén
g y ű j t é s miatt n é h o l igen ritka.
• H A S O N L Ó F A J O K Számos hasonló faj finom,
létezik, pl. a B. aereus é s a B. reticulatus kerekded,
fehér vagy
( 1 8 9 . old.).
sárga
likacsok t

lefejthető
csöves

1-4 cm hosszú, éretten

öldesbarna csövek

a fehér húsban nyüvek rágta

járatok lehetnek vagy sárgára
színeződhet a parazita Sepedonium
chrysospermum/ó/ (lent, jobbra)

*IA BOLETUS P1NOPH1LUS • SEPEDONIUM CHRYSOSPERMUM

TERMŐHELY Egyenként vagy
elszórtan nő, jó vízelvezetésű talajon.
Fenyők alatt élő, sötétbarna faj. Halvány Tinórugombák parazitája; először fehér
színű tönkje hálózatos erezetű. Kalapbőre bevonatként jelenik meg, majd arany-
kissé ragadós; szárazon nemezes vagy sárga, szemcsés állagúvá válik
szemcsés, gyakran feltűnően ráncos. JQ)| a spóráktól. J 0 J |
 BOLETACEAE Boletus appendiculatus nyar-osz

SÁRGAHÚSÚ VARGÁNYA rugalmas,

halványsárga,
A gomba élénk citromsárga színű, csöves termőrétege kissé kékülő hús
barnássárgára érik, nyomásra kékre változik;
hálózatos mintázatú tönkje hasonló színű. A tönk le- az árkolt termőréteg
felé hirtelen elvékonyodik, gyakran gyökerező. csövei 1-23 cm
Ehető gomba; merev, világossárga vagy vörös- hosszúak, likacsai
barnás húsa kissé kékül, finom illatú. kicsik, kerekek

• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal,

pl. tölggyel él együtt erdőkben. csúcsa
Főként Európa délebbi részein széles
szórványosan elterjedt faj;
máshol ritka, védett.
• HASONLÓ FAJOK A B.
radicans világosabb színű,
METSZET
domború kalap arany- citrom-
ló vörösbarna bőre sárga háló-
finoman nemezes zatos mintázat

a tönk hirtelen
elvékonyodik

kékre színeződő, citromsárga T E R M Ő H E L Y Egyenként terem

vagy barnássárga csövek vagy néhány gomba nő együtt.

Méret Spóraszín zöldes5arna Érték

KALAP 0 8 - 2 0 cm TÖNK t 7 - 1 5 cm <--> 2,5-6 cm

Család BOLETACEAE Xerocomus badius LDÉN

Y késő ŐSZ

BARNA NEMEZESTINÓRU hajlott,

0,6-1 r5 cm
A gomba domború, majd ellaposodó kalapja sima, kissé ragadós;
hosszú
színe gesztenyebarna, termőrétege fehér vagy sárgászöld, csövek •—
nyomásra kékre színeződik. Hengeres tönkje egyenletesen barna,
hálóminta nélkül. Kedvelt étkezési gomba, ősz végén is terem, a kicsi, kerek
amikor más tinóruk már nem gyakoriak. Húsának gyenge likacsok a
kék színeződése főzés közben eltűnik. csövekhez
hasonlóan
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel él együtt, fehérek vagy
de lombos fák alatt is megtalálható. sárgászöldek
Széles körben elterjedt, helyenként
gyakori faj az északi mérsékelt övben. domború,
• HASONLÓ F A J O K A B. edulis gesztenyebarna,
(187. old.) tönkje hordó alakú és ragadós kalap
hálózatos mintázatú.
• EGYÉB NEVEK
sima,
Boletus badius, barna ragadós
tinóra. kalap

a kalapnál vilá-
gosabb színű és
finoman csíkos
barna tönk

a csöves termőréteg TERMŐHF.LY Egyenként vagy

nyomásra kékül elszórt csoportokban nő erdőkben.

Spóraszín Érték
1 - 4 cm zöldesbarna
Család Boletus retkulatus nyar-osz
BOLETACEAE

NYÁRI VARGÁNYA árkolt termőrétegének

hajlott csövei l-l Ji
Domború kalapjának száraz és fénytelen bőre gyakran repedezett; hosszúak
színe narancsbama. Hordó alakú, világosbarna tönkjét végig fehér
vagy barna színű, hálózatos mintázat fedi. Kitűnő étkezési gom-
ba, rugalmas, fehér húsa dió ízű, felvágva nem színeződik el.
fehér, majd zöldes-
• ELOFORDULÁS Lombos fákkal, pl. bükkel és tölggyel sárga vagy zöldes-
képez mikorrhizát; néhol a B. luridiformissa\ (lent) együtt. barna csövek
Széles körben elterjedt az északi mérsékelt
övben; É-Amerikában nem honos.
• HASONLÓ F A J O K A B. edulis
(187. old.) kalapja sötétebb, tönkjének
hálózata világosabb, csupán a tönk
feléig ér.
• EGYÉB NEVEK B. aestivalis.

a száraz, fénytelen
kalapon finom
a kalap
repedések lehetnek
bőre túlnyúlik METSZET
a szélén

a tönk
színét
vagy barna
hálóminta
A BOLETUS AEREUS
bronzos tinóru
Nyárvégi, gesztenyebarna színű faj;
kalapja bársonyos, tönkjének háló- T E R M Ő H E L Y Elszórtan vagy
zata barna. Húsa fehér marad. flQj tömegesen terem erdőkben.

Méret Spóraszín zöldesbarna Érték

KALAP 0 7 - 1 5 cm TÓNK l 6 - 1 5 cm <> 2 - 5 cm

Család Faj Idény

BOLETACEAE Boletus lurid if or mis nyár-ősz

METSZET
árkolt termőrétegének
CÉKLATINÓRU 1-3 cm hosszú csövei
A kékülő húsú tinóruk közé tartozik, de kékre színeződnek
jól megfőzve ehető gomba.
Domború, sötétbarna kalapja a kalap
alján a sárga csövek bársonyos
likacsai sötét vérvörösek. vagy
Sárga tönkje sűrűn
vörösfoltos, hálózatos sötétbarna
mintázat nincs rajta.
• ELŐFORDULÁS Lombos- és
vérvörös
tűlevelű fákkal is alkot mikorrhizát jó likacsok
vízelvezetésű, savanyú, mohás erdei
talajon. Európa-szerte elterjedt faj.
• HASONLO F A J O K kékes- •
A B. junquiellus a sárga változata. feketére színeződő,
A B. luridus tönkje hálózatos mintá- sárga hús
zatú. A B. queletii csak a tövénél
foltos, likacsai narancssárgák. hasas
• EGYÉB NEVEK tönk T E R M Ő H E L Y Egyenként terem
B. erythropuslminiatoporus. vagy néhány gomba nő együtt.
Család Faj Boletus Idény
BOLETACEAE calopus nyar-osz

FARKASTINÓRU
A gomba domború kalapjának bőre túlnyúlik
a szélén, felszíne eleinte nemezes, néha szálas;
füstszínű vagy szürkésbarna. Hengeres, bunkó-
szerű vagy elkeskenyedő tönkjének meggypiros
a bázisa, a csúcsa sárga. Világossárga
hálózatos mintázata felül halványabb, lent
sötétebb és vöröses. Ehetetlen, valószínűleg
mérgező húsa keserű, halványsárga színű,
gyengén kékül.
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel és lombos fákkal él
együtt savanyú, homokos talajon. Az északi mérsékelt nemezes, ^füstszínű
övben szórványosan elterjedt, lokális faj. néha szálas vagy szürkés-
• HASONLO F A J O K Más világos kalapú, vöröses kalapbőr barna, néha
tönkű fajok, pl. a B. legaliae (191. old.) likacsai pirosak. zöldes árnyala-
tú kalap
A B. torosus kivételesen sárga likacsú; felismerhető még
kékesfeketére színeződő húsáról és enyhe ízéről. hengeres,
• EGYÉB NEVEK B. pachypus. elkeskenyedő
vagy bunkós
tönk

a kalap bőre
túlér a szélén

a sárga és vörös
színű tönk feltűnő
sárga vagy vörös
hálózatos mintázatú az árkolt termő-
réteg citromsárga
csövei OJ-1,5 cm
hosszúak

- citromsarga
színű, világos-
kékre változó
likacsok

• BOLETUS LURIDUS • BOLETUS BICOLOR

változékony tinóru
Feltűnő, narancsvörös tönkje hálózatos,
citromsárga húsa és narancssárga csövei
kékesfeketére színeződnek. A csöves réteg
alja a kalaphúsnál vörös színű. JQ)J
É-Amerika keleti részén gyakori nyári
gomba. Kalapja és tönkje élénk rózsás-
vörös, likacsai sárgák. Vastag sárga húsa
lassan kékre színeződik. | Q ) | T E R M Ő H E L Y Fák alatt nő
egyenként vagy elszórtan.
Család BOLETACEAE Faj ldén
Boletus satanas y nyár-kora ősz

hálómintás, sárga sima, halvány színű,

SÁTÁNTINÓRU vagy vörös tönk majdnem fehér kalap
Igen húsos faj. Domború, sima, világos színű, szürkés
kalapja, narancssárga vagy vérvörös likacsai és kövér, sárga
vagy vörös tönkjének feltűnő sárga illetve vérvörös háló-
mintázata alapján jól felismerhető faj. Sárga vagy fehér húsa
és likacsai gyengén kékülnek. Árkolt termőrétegének csövei
1 - 3 cm hosszúak, színük sárgászöld. Gyenge ízű, kissé
mérgező faj, gyakran okoz gyomorpanaszokat. Az érett
termőtestek szaga kellemetlen.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal él együtt,
meszes talajon; különösen bükk alatt terem.
Európa-szerte elterjedt, de délen gyakoribb T E M Ő H E L Y Meszes talajú lomberdőkben nő, egyen-
gomba; visszahúzódóban levő, vöröslistás faj. ként vagy csoportosan, többnyire bükk és tölgy alatt.

Mérel Spóraszín 76|dcsbarna Érték Jg

KALAP 0 1 0 - 2 5 cm TÖNK t 5 - 1 5 cm • > 4 - 1 2 c m

Fa Idény
BOLETACEAE i Boletus rhodoxanthus nyár-ősz

BÍBOR TINÓRU halványrózsaszín, majd

sárgás, párnás kalap
Domború, majd párna alakú kalapja kezdetben
rózsaszínű, később sárgás, sárgásbarna árnyalatúvá válik.
sárga alapon
Kissé bársonyos, filces tapintású, nyomásra sötéten
bíborpiros
foltosodé. Csövei sárgák, zöldessárgák; pórusai fiatalon hálómintás
aranysárgák majd bíborpirosak, apók, kör alakúak. tönk •
Tönkje feltűnő sárga alapon bíborpiros hálómintával
díszített, amely nyomásra kékeszöldre változik
• ELŐFORDULÁS Lomberdőben, különösen bükk
és tölgy alatt termő, nem túl gyakori faj.
Meleg kedvelő, mediterrán elterjedésű,
máshol ritka, kímélendő gomba.

TF> T E R M Ő H E L Y Meszes talajú bükkösökben és

tölgyesekben elszórtan vagy egyenként terem.

Spóraszín Érték
KALAP 0 7 - 2 0 c m TÖNK t 7 - 1 2 cm < » 3 - 6 cm sárgás-/zöldesbarna

Fa ldé
Család BOLETACEAE ' Boletus splendidus " y nyár-kora ősz

rózsás narancssárga,
megvastagodott, sima, domború, rózsás
RÓZSÁSKALAPÚ TINÓRU hálómintás tönk narancssárga kalap
Ez a látványos faj az egymástól nehezen elkülöníthető,
piros színű, hálózatos tönkű tinóruk közé tartozik. Sima
kalapja rózsás narancssárga színű, hasonló tönkjének
felső része vörös hálómintás. Likacsai pirosak, árkolt
termőrétegének csövei 1-2 cm hosszúak. Kellemes illatú,
piszkosfehér vagy halványsárga húsa nyomásra meg-
kékül; a tönk töve halvány rózsaszínűre változik.
• ELOFORDULÁS Lombos fákkal él együtt, meszes
talajon. Európában lokálisan elterjedt, nagyon ritka, főként
délen található, védett, vöröslistás faj.
• HASONLÓ FAJOK A B. rhodoxanthus
(fent) kalapja sárgás rózsaszínű. T E R M Ő H E L Y Egyenként tetem vagy néhány
• EGYÉB NEVEK B. legaliaelsatanoides. • gomba nő együtt.
Család Boletus pulverulentus ldé
" y nyár-ősz
BOLETACEAE

barna vagy vörös- halványsárga,

LIGETI TINÓRU barna, domború tintakékre színe- sárga színű, vörös-
A gomba jellegzetessége, hogy nyomásra minden
része szinte azonnal tintakékre változik. Domború
kalapjának színe barna vagy vörösbarna, szögletes
likacsai sárgák. Vörösfoltos sárga tönkje eléggé
vékony. Árkolt vagy kissé lefutó termőrétegének
csövei 0,5-1,5 cm hosszúak, halványsárgák vagy
zöldessárgák. Ehető gomba, de nem érdemes
gyűjteni.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, általában
tölggyel él együtt, termékeny savanyú talajon.
Az északi mérsékelt övben szórványosan elterjedt,
nem túl gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A B. luridiformis
(189. old.) hasonló, de vaskosabb, tönkje
és likacsai pirosak; húsa felvágva kékre
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány gomba
színeződik. nő együtt.

Méret Spóraszín zö|desbama Erlék

KALAP 0 4 - 1 0 c m TÖNK t 4 - 1 0 c m «-> 1 - 3 c m

Család Faj Xerocomus chrysenteron ldép

BOLETACEAE y nyár-ősz

ARANY NEMEZESTINÓRU
Az egyik legkisebb és legkevésbé húsos tinóru-
gomba. Domború, vörösbarna kalapjának be-
repedező bőre alatt vörös szín tűnik elő. Vékony,
hengeres, sárga vagy vörös színű tönkje erezett, de látható
nem feltűnően mintázott. Szögle-
tes, sárga vagy zöldes likacsai
nyomásra kissé kékül-
nek; fehér vagy halvány-
• XEROCOMUS POROSPORUS
sárga húsa mindenhol
hamis nemezestinóru
erősen kékül. Ehető gomba, de E gomba megrepedezett barna kalapbőre
íze gyenge. domború, alatt fehér szín Játható. Húsa és termő-
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, vörösbarna, gyakran rétege sárga, kékre színeződik. Legjobban
piros szélű kalap
általában bükkel, képez mikorrhizát, csonka, orsó alakú spóráiról
jó vízelvezetésű, humuszdús, savanyú ismerhető fel.
talajon. Széles körben elterjedt, a tönk sárga
helyenként gyakori faj az északi és vörös
mérsékelt övben. erezetű

• HASONLÓ F A J O K A X. pruinatus, a kissé •

árkolt vagy
de kalapja nem repedezik meg. lefutó ter-
• EGYEB NEVEK Boletus mőréteg
csövei
1 cm
hosszúak

• az éretlen spórák
kissé kékülő, halványsárgák
sárga vagy
T E R M Ő H E L Y Tömegesen és zöldes likacsok
egyenként is nőhet.
Család Xerocomus rubellus ldé
" y nyár-ősz
BOLETACEAE

PIROS NEMEZESTINÓRU sárga színű, lefutó

Kicsi, sötétvörös kalapú és tönkű faj. Kalapja vagy árkolt termőréteg
domború, tönkjének gyökerező vége meg-
vastagodhat. Sárgászöld likacsai nyomásra
idővel megbarnuló,
megkékülnek; sárga csövei 0,5-1 cm hosszúak. sima, domború,
Világossárga húsa lassan kékül. sötétvörös kalap METSZET
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal
él együtt, általában füves halvány-
területeken, nyíltabb erdőkben és sárga hús
parkokban. Szórványosan kékre
elterjedt, lokális faj az északi színeződő, szögletes,
mérsékelt övben. sárgászöld likacsok

• HASONLÓ F A J O K Az É-amerikai
Boletus bicolor (190. old.) és a kékülő a tönk világosabb
húsú X. sensibilis. színű a kalapnál

• EGYÉB NEVEK Boletus

a tönk
alul meg- T E R M Ő H E L Y Több példány
• vastagodhat terem együtt elszórtan.

Méret
KALAP 0 3 - 6 c m TÖNK t 3 - 8 cm - > 0 , 5 - 1 cm Spóraszín zöldesbama Érték

Család Xerocomus subtomentosus ldén

BOLETACEAE y nyár-ősz

domború, nemezes
MOLYHOS NEMEZESTINÓRU kalapfelszín
Domború, aranybarna kalapjának felszíne csak nagyon
ritkán repedezik meg. Tönkje szintén aranybarna; sárga aranybarna
termőrétegének szögletesek a likacsai, csövei vagy zöldes-
0,5-1,5 cm hosszúak; nyomásra kissé kékülnek. Ehető barna színű
kalap
gomba, de puha, halványsárga húsa gyenge ízű.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal és fenyőkkel
egyaránt képez mikorrhizát. Széles körben elterjedt,
eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben;
sarga szinu
a sarkköri és magashegységi területeken is
megtalálható.
• HASONLÓ F A J O K A X. pruinatus kisebb. A X.
ferrugineus valószínűleg csak a X. subtomentosus
egyik változata, sötétebb és tönkje hálózátos.
finom erezet
• EGYÉB NEVEK Boletus subtomentosus, az elvékonyodó
molyhos tinóru. tönkön

nagy, sárga vagy zöldes-

barna, nyomásra kissé
kékülő likacsok

T E R M Ő H E L Y Egyenként terem aranybarna vagy METSZET

vagy néhány gomba nő együtt. világossárga tönk
Család BOLETACEAE Faj nyár-ősz
Xerocomus parasiticus

domború, okker- kissé bárso-

ÉLŐSDI NEMEZESTINÓRU barna kalap nyos és ragadós
Szokatlan termőhelye (1. Előfordulás) kalapfelszín
miatt jól azonosítható ez a kis
termetű tinóru. Eléggé egyöntetűen
okkerbarna színű és nem kékülő
húsú. Kalapja domború, tönkje
citromsárga
aránylag vékony. Sárga vagy vagy rozsda-
okkersárga csövei 3-7 mm barna, durva
termő-
hosszúak, termőrétege lefutó. likacsok
testei a
Húsa halványsárga. Ritkasága Scleroderma
és rossz íze miatt fogyasztása citrinum-on
fejlődnek
nem ajánlott.
• ELOFORDULÁS Lombos fákkal él
együtt a rőt áltriflán (Scleroderma
citrinum 256. old.), melyet alig
vagy egyáltalán nem károsít.
Európában és E-Amerikában
elterjedt, helyenként veszé-
lyeztetett, kímélendő faj.
• EGYÉB NEVEK Boletus T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő
parasiticus, élősdi tinóru. a Scleroderma citrinumon.

Méret Spóraszín Érték

KALAP 0 2 - 7 c m TÖNK J 3 - 6 c m 0,8-1,5 cm zöldesbarna

Család PAXILLACEAE Fa
i Gyroporus ldé
" y nyár-ősz

GESZTENYEBARNA ÜREGESTINÓRU
Minden Gyroporus fajnak, így ennek a gombának is, világos
színűek a spórái, törékeny tönkjük belül emeletesen üreges.
Piszkosfehér vagy világosbarna csövei 3 - 6 mm hosszúak,
termőrétege alig éri el a tönköt. Kalapja domború és
sima, tönkje élénk narancsbarna színű. Húsa felvágva
nem színeződik el; kellemes dióízű.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal, tölggyel, bükkel,
gyertyánnal és szelídgesztenyével él együtt,
de megtalálható fenyők alatt is. Általában homokos
talajon nő. Elterjedt, de nem túl gyakori faj az északi
mérsékelt övben; helyenként ritka, védett.
• EGYÉB NEVEK Boletus castaneus,
gesztenyebarna tinóru.

törékeny, piszkos-
fehér, el nem
színeződő hús

T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy

néhány gomba nő együtt lombos fák alatt.
Család PAXILLACEAE Gyroporus cyanescens ldén
* nyár-<5sz

METSZET
KÉKESEDŐ ÜREGESTINÓRU
A faj legjellemzőbb tulajdonsága akkor válik láthatóvá, ha a gombát
felvágjuk vagy megkaparjuk csöves termőrétegét: a piszkosfehér hús és
a csövek búzavirágkékre színeződnek; más színváltó tinóruk (főleg
a Boletus fajok) sötétebb kékek lesznek, vagy majdnem feketék. További
jellegzetességei: a törékeny hús, a majdnem szabadon álló termőréteg
5-10 mm hosszú csövekkel és a nemzetségre jellemző, emeletesen üreges
tönk. Kicsi, kerek likacsai vannak, tönkjének
a piszkos-
vége gumós és hirtelen elvékonyodik. fehér hús és
E h e ^ kellemes dióízű. I a csövek
kékre
• ELOFORDULÁS Fenyőkkel »
színeződnek
és lombos fákkal él együtt
savanyú talajú erdőkben. J|HB
Az északi mérsékelt övben .|?8| i p
szórványosan elterjedt, de F L B JÍ?~
többnyire ritka faj. • domború
- E G Y É B NEVEK Boletus vagy kiterülő,
rvnnpiren* kékesedő tinóru. finoman nemezes,
fénytelen kalap

halvány okker-
a gumós
sárga tönk
tönk alul
elkes-
fehér vagy
kenyedik
szalmasárga
likacsok, meg-
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy kaparva kékre
néhány gomba nő együtt homokos talajon. változnak

Méret Spóraszín halványsárga Érték

KALAP 0 5 - 8 cm TÖNK t 6 - t O cm <-> 2 - 3 cm

Család BOLETACEAE Fa
j Leccinum nigrescens ldén
>' nyár-ősz

árkolt,
SÁRGA ÉRDESTINÓRU sárgásbarna, néha citromsárga
pikkelyes termőréteg,
A gomba sárga színe és repedezett kalapbőre kalap 13-23 cm
szokatlan a Leccinum fajok között. Okkersárga hosszú
likacsai lilásbarnára színeződnek. csövekkel
Okkersárga foltos, sárga tönkje lefelé
hálózatossá és barnává válik. Domború
kalapja sárgásbarna és kissé bársonyos
felületű. Halványsárga húsa lassan
borvörösre, szürkére majd kékesfeketére
színeződik. Ehető, de különösebb íze nincs.
• ELŐFORDULÁS Tölggyel él együtt.
Főként Európa déli területein fordul elő.
Kímélendő, vöröslistás faj.
• EGYÉB NEVEK Boletus merev, halvány-
tesselatus, Leccinum sárga, bor-
tesselatuml vörösre majd
kékesfeketére
crocipodiuml
if színeződő hús

T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy bunkó

néhány gomba nő együtt termékeny talajon. alakú tönk
Család BOLETACEAE Leccinum scabrum ldén
y nyár-ősz

BARNA ÉRDESTINÓRU domború,

Barna kalap, szürkésfehér spórák, szürkésfekete barna kalap
pikkelykékkel fedett fehér vagy szürke
tönk jellemzi ezt a gombát. Nehéz
elkülöníteni a közeli rokon, barna
kalapú tinóinktól (1. L. variicolor
lent). Húsa a domború kalapban
puha, bunkó alakú tönkjében rostos,
fehér színű, kissé szürkére kissé
színeződik. Habár ehető, mégsem lelógó
gyűjtik, mert nem kiadós. kalapbőr

• ELŐFORDULÁS Nedves vidékeken nyírrel él

együtt. Az északi mérsékelt övben sokfelé elterjedt;
pontos előfordulása nem tisztázott.

erős,
bunkós
tönk

szürke vagy
fekete pikkelyek
a tönkön

puha,
szürkésfehér,
árkolt
termőréteg,
1 cm
hosszú
csövekkel

a tönk húsa
merev és rostos
METSZET

A LECCINUM VARIICOLOR
Kalapja márványos feketésbarna, likacsai fehérek
vagy sárgásfehérek. A szürke pikkelyes, fehér
tönk bázisa általában világoskékre színeződik.
A tönk fehér húsa rózsaszínűre és türkizkékre
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem változik; a kalap húsa rózsaszín, a csövek
vagy néhány gomba nő együtt. szürkésfehérek. | Q ) |
 Fai ldén
Család BOLETACEAE Uccinum versipelle y nyár-ősz

KORMOSTÖNKŰ ÉRDESTINÓRU
Nagyon mutatós gomba. Domború kalapjának
piszkosfehér,
narancsbarna színe ellentétes magas, fekete
árkolt
pikkelyekkel fedett, fehér tönkjével. Kalapjának termőréteg «
bőre túlnyúlik a peremén, felszíne finoman
nemezes. Likacsainak színe halványszürke vagy
sárgásszürke, míg az 1 - 3 cm hosszú csövek alkotta
árkos termőréteg piszkosfehér. Merev, piszkosfehér
húsa szürkésfeketére színeződik, eléggé ízletes, de
nem olyan jó minőségű, mint egyes Boletus fajoké.
• ELŐFORDULÁS Nyírrel él együtt nedves
szürkésfeketére •—
vidékeken. Az északi mérsékelt övben sokfelé színeződő, piszkos-
elterjedt, helyenként gyakori, mészkerülő faj. fehér hús

domború
kalap •—

METSZET

* a kalap bőre
túlnyúlik a szélén

• a likacsok
halványszürkék • fekete
vagy sárgás- pikkelyekkel
szürkék lehetnek fedett, hosszú
tönk

a fiatal *
gomba tönkje
nagyon sötét
színű

élénk
narancssárga,
finoman T E R M Ő H E L Y Egyenként terem
nemezes kalap vagy néhány gomba nő együtt.
Család Faj Leccinum Idény
BOLETACEAE queránum nyar-osz

az árkolt termőréteg
TÖLGYFA-ÉRDESTINÓRU domború világosszürke csövei
A pirosas kalapú Leccinum fajok közé kalap « 2-3 cm hosszúak
tartozik; termőhelyéről és tönkjének
vörösesbarna pikkelyeiről
ismerhető fel. Domború, majd
kissé kiterülő kalapja METSZET
narancsbarna, csövei
piszkosfehérek, szürkék vagy
zöldessárgák, merev, fehér
húsa majdnem feketére
színeződik. Ehető ^gomba.
lap bőre
• ELŐFORDULÁS sötét gesztenye-
Tölgyekkel él együtt barna és túlér
majdnem
meszes talajú lomb- a peremén
feketére
erdőkben. Áz északi mérsékelt öv színeződő,
egyes területein széles körben merev, fehér hús

elterjedt, gyakori gomba. vörösbarna

• HASONLÓ F A J O K pikkelyek a tönk
A L aurantiacum kalapja felszínén

narancssárgább, nyárfák alatt él.

majdnem
hengeres,
alul kissé
szélesebb tönk T E R M Ő H E L Y Néhány gomba
nő együtt.

Méret Spóraszín okkercs barna Érték

KALAP 0 8 - 1 5 c m TÖNK | 1 0 - 1 5 cm «-» 1,5-3 c m

Család GOMPHIDIACEAE Faj Idény

Suillus luieus nyar vege-osz

halványsárga,
0,8-1,2 cm
BARNA GYŰRŰSTINÓRÚ hosszúságú csövek
Rövid tönkű, nyálkás felszínű gomba. Domború kalapja
bíborbarna színű, bőre könnyen lehúzható. Csöves, citrom-
sárga likacsú termőrétege tönkhöz nőtt vagy kissé lefutó.
bíborbarna
Sötét bíborbarna fonákú gallérja alatt a tönk - kalap
fehér, majd bíborszínűre érik; fölötte
halványsárga, sötétebb foltokkal. a piszkos-
Óvatosan fogyasszuk, mivel egyes fehér vagy
halványsárga
embereknél allergiás tüneteket okozhat! hús nem szín-
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel él telenedik el
együtt. Az északi mérsékelt övben szé-
les körben elterjedt, közönséges faj.
• EGYÉB NEVEK Boletus luteus,
barna vajgomba.
felül
piszkosfehér,
alul bíbor-
színű gallér

finom,
T E R M Ő H E L Y Kéttűs fenyők alatt halvány citrom-
sárga likacsok
tömegesen nő.
Család Faj Idény
GOMPHIDIACEAE Suillus grevillei nyar-osz

SÁRGA GYŰRŰSTINÓRU
Élénk színű tinóru; domború kalapja élénksárga vagy
narancssárga, felülete nagyon nyálkás; citromsárga
likacsai nyomásra fahéjbarnüra színeződnek. A fehér és
sárga színű gallér a sárgásbarna, szintén nyálkás tönk
kissé lefutó
csúcsa közelében helyezkedik el. Ehető, bár nincs jelleg vagy árkolt,
zetes íze; húsa fiatalon merev és sárga, nem színeződik I cm-es csövekből
el; nyálkás kalapbőrét főzés előtt le kell húzni. álló termőréteg

• ELŐFORDULÁS Vörösfenyővel képez

mikorrhizát erdőkben, parkokban és
kertekben; gazdanövényétől nagy
távolságra is megtalálható.
Széles körben elterjedt,
gyakori faj az északi
mérsékelt övben.
• EGYÉB NEVEK Boletus
eleganslflavus, sárga vajgomba.
domború,
élénksárga
vagy narancs- METSZET
fehér és
sárga kalap
sárga színű
gallér a tönk
csúcsa
közelében

nyálkás
kalap-
felszín

• SUILLUS VISCIDUS • SUILLUS PLORANS

szürke gyűrűstinóru
Vörösfenyő alatt élő, piszkos zöldes-
barna színű faj, ragadós kalapján fehér
burokmaradványokkal. Piszkosfehér
vagy szürkésbarna csövei nyomásra
zöldesbarnára változnak. J Q |
cirbolyafenyő-gyűrűstinóru
Likacsai és tönkjének mirigyszemcséi
tejszerű folyadékot választanak ki.
Kalapja sárgásbarna, benőtten szálas
T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő vö-
lehet, nedvesen ragadós. A Pinus cembra
rösfenyők körül, fűben vagy avarban.
és más 5-tűs fenyők alatt él. | Q |
Család GOMPHIDIACEAE Fa
i Suillus bovinus ldén
* késő nyár-ősz

TEHÉNTINÓRU
Általában kis termetű, sárgásbarna vagy vörösesbarna tinóru. kalapja domború
vagy kiterült, rövid tönkjén nincs gallér. Likacsai jellegzetesek, két rétegben
helyezkednek el: a külső, zöldesbarna réteg tág likacsai szögletesek, a belső rétegé
pedig szűkek. Tönkje általában hasas. Ehető, puha, barnássárga húsa rózsaszín
LIKACSOK
árnyalatú, íze gyenge.
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel él együtt. Gyakran
található a S. varíegatus (201. old.) és
a Gomphidius roseus (38. old.) társaságában. nedvesen
Európában, Ázsiában és Japánban terjedt el; ragadós kalap
E-Amerikában nem él.
__ • EGYÉB NEVEK tönkhöz nőtt vagy
^^tfriH^Ékk^ Boletus bovinus, kissé lefutó termő-
Mm> húsos tinóru. réteg, OJ-l cm
hosszú, sárga vagy
zöldessárga csövekkel

vörösesbarna
kalap

összetett, többé-kevésbé T E R M Ő H E L Y Homokos talajú

zöldesbarna likacsok fenyvesekben gyakran tömeges.

Méret Spóraszín barnászöld Érték

KALAP 0 3 - 7 c m TÖNK | 3 - 6 c m 0 , 5 - 1 cm

Család GOMPHIDIACEAE Fa
j Suillus granulatus ldén
y nyár-ősz

tönkhöz nőtt, halvány-

SZEMCSÉSNYELŰ FENYŐTINÓRU sárga vagy világosbarna
termőréteg, OJ-1 cm
E faj gallér nélküli tönkjének felső harmada jellegzetesen hosszú csövekkel
szemcsés (mirigyes), bázisa csúcsos. Kalapja rozsdabarna vagy na-
rancssárga, nedvesen ragadós, bőre könnyen lehúzható. A fiatal gomba
szűk és kerek likacsai, valamint a tönk mirigyei tejnedvet választanak
ki. Fehér vagy sárgásfehér húsa merev, kissé savanykás vagy dió ízű.
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, meszes
nedvesen a kalap
talajon. Az északi mérsékelt övben helyenként gyakori faj.
felszíne ragadós
• HASONLÓ F A J O K A S. collinitus kalapja és nyálkás
sötétebb, tönkjének bázisa rózsaszínű. S. luteus
(197. old.). A S. piacidus és a S. plorans
(199. old.) 5-tűs fenyők alatt él.
• EGYÉB NEVEK Boletus METSZET
granulatus, fenyőtinóru.

• halvány-
sárga tönk,
sárga
szaraz, mirigyekkel
fényes,
domború vagy
lapos kalap

T E R M Ő H E L Y Tömegesen terem vagy szűk, kerek

néhány gomba nő együtt fenyők alatt. likacsok
Család GOMPHIDIACEAE Idény
Suillus variegatus nyar-osz

TARKA TINÓRU
Eléggé hosszú tönkű és húsos gomba, a Suillus fajok többségével
ellentétben csak ritkán nyálkásodik. Domború, narancsbarna
kalapjának nemezes vagy finoman pikkelykés a felülete. Kicsi
likacsai barnák vagy zöldesbarnák és halványsárga húsához
hasonlóan, nyomásra kékülnek. Barna tönkje zöldes vagy pirosas árkolt vagy
árnyalatú. Ehető, de fémes szagú és nem túl jóízű. kissé lefutó termő-
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyőkkel képez mikorrhizát, savanyú réteg, rövid, barna,
0,8-1,2 cm-es
vagy homokos talajon. Széles körben csövekkel
elterjedt, gyakori gomba Európában
és Ázsia szomszédos részein. METSZET
• HASONLÓ F A J O K A
Scleroderma fajok
(256., 263. old.) szaguk a sárga hús
hasonló, de más felépítésűek. felvágva kékre
• EGYÉB NEVEK Boletus színeződik
domború a kalap fel-
variegatus.

pikkelyekkel

vörös árnyalat
1 mm
a barna tönkön
átmérőjű
likacsok

zöldesbarna,
nyomásra kékre
színeződő
T E R M Ő H E L Y Néhány g o m b a
likacsok
nő együtt vagy tömegesen terem.

Meret Spóraszín bamaszB |d Érték

KALAP 0 7 - 1 3 c m TÖNK ; 6 - 1 0 c m 1,5-2 cm

^ Boletinus cavipes Idény nyár-ősz

VÖRÖSFENYŐ- piszkosfehér, sárga, el-

pelyhes laposodó
SZÁLASTINÓRU galléros tönk kalap
Domború, majd ellaposodó kalapja fahéjbarna,
narancs- vagy citromsárga; közepén gyakran kis
púp marad. Csövei a tönkre lefutók, sárgák,
feltűnően szélesek. Tönkje kezdettől fogva üreges;
piszkosfehér, pelyhes burokmaradványok
gyűrűszerűén övezik. Húsa halvány-
sárga, fiatalon jóízű, idővel kellemetlenül kaparó. sárgászöld,
tágas
• ELŐFORDULÁS Vörösfenyővel képez likacsok
mikorrhizát. Európa-szerte elterjedt a
hegyvidékeken; síkságon ritkább.
• EGYÉB NEVEK csövestönkű tinóru.

T E R M Ő H E L Y Egyesével vagy elszórtan

terem vörösfenyők alatt.
 SZÍVÓS HÚSÚ GOMBÁK

csöves termőrétegű, szívós húsú ismertetjük (a tönk nélküli fajokat a

gombák közé tartoznak a likacsos- 211-233. oldalakon mutatjuk be). A tinóruk-
gombák és a taplók. Ezek közül az alábbi tói (184-201. old. ) eltérően, csöves termő-
oldalakon a tönkkel rendelkező fajokat rétegük nem választható le a kalap húsáról.

Család Alhatrellus ovinus ldén

y nyár-ősz
ALBATRELLACEAE

a kalap széle mm-enként 2-4 rövid, zömök,

F A K Ó ZSEMLEGOMBA gyakran szögletes likacs sárgásfehér vagy
Felülről szemlélve, valamely lemezes gombának hullámos « a kalap alján * szürke tönk
vagy gerebengombának is nézhető ez a halvány
szürkésbarna faj, de kalapja alsó részén apró likacsok
vannak. A termőtest citromsárgára vagy zöldes-
sárgára színeződik, főként a likacsokon. Domború
kalapjának bőre idővel általában megrepedezik.
Tönkje zömök, húsa fehér, nagyon kemény, enyhe
vagy kissé kesernyés ízű.
• ELŐFORDULÁS Luccal alkot domború,
mikorrhizát mohás talajon. Az északi sárgásfehér
mérsékelt övben szórványosan ™ürké'sba°na
elterjedt, csak helyenként gyakori, kalap
vöröslistás faj.
• HASONLO F A J O K Az A. confluens barnásabb
és nem színeződik citromsárgára; íze
keserűbb. Az A. cristalus kalapja zöld és
lomberdőkben (különösen bükk és tölgy T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy csoportosan nő lucok
alatt) terem. alatt a talajon.

Méret _18 TÖNK t 3 - 7 c m «-» 1 - 3 cm Spóraszín fehér Érték

KALAp 0 7 c m

ldé
POLYPORACEAE Polyporus umbellatus " y nyár-kora ősz

egymást átfedő, minden kalaphoz

AGAS-BOGAS világosszürke vagy középen csatlakozik
LIKACSOSGOMBA szürke kalapok * j a tönk egy oldalága
Nagy, húsos termőtestű gomba. Egyetlen tönkje
sokszorosan elágazik, oldalágain nőnek a kicsi, kerek,
halványszürke vagy szürke kalapok. A kalapok alatt a
csöves termőréteg fehér vagy halványsárga likacsai
kicsik (1-3 mm), szögletesek.
Kemény, enyhe ízű, fehér vagy a csoportos temS_
sárgásfehér húsa ehető. test magassága
• ELŐFORDULÁS Lombos fák » cm •
tuskóin vagy eltemetett famarad-
ványokon nő. Az északi mérsékelt övben
szórványosan fordul elő.
• HASONLÓ FAJOK A Grifolia frondosa (216.
old.) hasonló, de tönkje nem középső állású.
• EGYÉB NEVEK
GrifolialDendropolyporus ramosissimus, T E R M Ő H E L Y Látszólag a talajon nő, feketésbarna
tüskegomba pszeudoszkleróciumból fejlődik ki; nagy csomóban terem.
 Faj
Család p o L Y P O R A C E A E Polyporus squamosus Idény késő t a v a s z - n y á r

PLSZTRICGOMBA
Félkör vagy legyező alakú kalapját barna, ránőtt pikkelyek fedik; tönkje oldalt
álló; fehér színű, lefutó csöves termőrétege 0,5-1 cm vastag. Korai gomba;
halódó lombos fákon és tuskókon fejlődik; nagyon nagyra nő, de gyorsan
tönkreteszik a rovarok, csak kiszáradt, üres váza marad meg, melyet más
LIKACSOK
gombafajok bontanak le. Fehér, szívós húsa erősen lisztszagú. Fiatalon ehető.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákon élősködik vagy szaprotróf, erdőkben, utak
mentén és parkokban található. Az északi mérsékelt övben széles körben
elterjedt, gyakori faj.
kórkörösen álló,
• EGYÉB NEVEK Polyporellus squamosus, lapos pikkelyek
bagolygomba. a kalap felszínén

osszenoneií

la termőrétegen mm-enkénl
—• lefutó, piszkos- 0J5-1 likacs van
fehér csövek

rövid, bázisán fekete

tönk a kalap szélén
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
METSZET csoportosan nő.
Család poLYPORACEAE Faj ldé
Polyporus tuberaster " y nyár-ősz

felálló, barna
OLASZGOMBA pikkelyek a kalap
A gomba lapos kalapjának közepe bemélyed, felszínén
világos alapon felálló barna pikkelyek díszítik.
Központi helyzetű, barna tönkje mélyen érdes
a talajban levő raktározó szervben (szkleró- kalapszél
cium) gyökerezik; a kisebb változatoknak
nincs ilyen szerve. Húsa ehető, de eléggé a kalap aljához
szívós. Fehér csövei 5 mm hosszúak lehetnek. izépen csatlakozik
• ELŐFORDULÁS Lomberdőkben nő,
általában meszes talajon; a fák korhadását
okozza. Széles körben elterjedt, de lokális faj
az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K A P. squamosus
(203. old.) tönkje oldalt álló, pikkelyei
laposak, tönkjének bázisa fekete.
• EGYÉB NEVEK
P. lentuslforquignonii.

egy föld alatti

raktározó
T E R M Ő H E L Y Egyenként nő, 2 likacs szervben
általában föld alatti szkleróciumból. mm-enként gyökerezhet

M6fet Spóraszin fchér Érték o

KALAP 0 5 - 2 0 cm TÓNK t 8 cm-ig ++ 1,5 cm

Család POLYPORACEAE Faj Idény

Polyporus badius nyar-osz

SZAGOS LIKACSOSGOMBA
Sima, fényes, tölcséres kalapja fiatalon világos szürkésbarna színű, később
sötét gesztenyebarna lesz, élénk narancsbama szegéllyel; nedves időben
felszíne tapadós. Rövid, szürkésfekete tönkje a kalap széléhez és
közepéhez is csatlakozhat. 4 - 8 likacsa van mm-enként, lefutó termőrétege
LIKACSOK
0,5-2 mm vastag. Fehér húsa nem
fogyasztható, túl szívós.
• ELŐFORDULÁS hullámos
Nedves erdőkben kalapszél
lombos fákon nő.
Széles körben el-
öregen gesztenye-
terjedt, helyenként barna, sima, fényes
gyakori faj az északi felszínű kalap
mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K
A P. melanopus ritkább,
sargas-
kalapja nemezes. Meszes barnára érő,
talajú erdőkben nő. apró, sárgás-
• EGYÉB NEVEK fehér likacsok
fehér vagy
P. picipes. sárgásfehér,
lefutó csöves
rövid, barna vagy fekete, T E R M Ő H E L Y Egyenként terem
réteg
oldalt álló tönk vagy néhány gomba nő együtt.
Család POLYPORACEAE Faj Idény
Polyporus varius késő tavasz-ősz

VÁLTOZÉKONY
LIKACSOSGOMBA
A faj hullámos szélű kalapja egyöntetűen aranysárga vagy
fahéjbama színű, sima felületű. Kissé oldalt álló tönkje
a világosabb kalappal ellentétben idővel megfeketedik.
Lefutó, fehér vagy sárgásfehér csöves termő- hullámos, gyakran
rétegének vastagsága nem éri el az 1 mm-t. karéjos kalapszél
Kellemesen gombaillatú, fehér
vagy faszínű húsa ehetetlenül
szívós. Apró, központi
tönkű változata is létezik.
•ELŐFORDULÁS
Elő vagy elhalt lombos
fákon él erdőkben és
parkokban. Az északi
mérséklet övben széles
körben elterjedt,
közönséges faj.
• EGYEB NEVEK
feketeövű likacsosgomba.
az idősebb kalapokon T E R M Ő H E L Y Néhány gomba
aranysárga vagy
sugár irányú vonalak nő együtt elhalt vagy korhadó
fahéjbarna kalap
jelennek meg lombos fákon.
Méret Spóraszín fchér Érték
KALAP 0 3 - 1 2 c m TÖNK | 8 cm-ig <->0,8-1,5 c m

Család Idény ^éső ősz-tavasz

POLYPORACEAE Polyporus brumalis

TÉLI LIKACSOSGOMBA
az idős a kalap
Kis termetű, szívós húsú, tinóruszerű gomba. Kerek, sötétbarna
példányok kalap- közepe
kalapjának közepe bemélyedt, széle rojtos, szárazon begöngyölt. széle sima bemélyedt
Középen álló tönkje sötét szürkésbarna, húsa fehér. Fehér vagy
sárgásfehér csöves rétege 2 mm vastag, nagy, kerek likacsai éretten
megnyúlnak. A termőtest ősszel nem nő túl nagyra, téltől tavaszig
gyarapodik leginkább.
• ELŐFORDULÁS Rőzsehalmokon vagy lombos fák lehullott ágain
fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt övben
széles körben elterjedt, gyakori gomba.
• HASONLÓ F A J O K A P. ciliatus tavasszal
jelenik meg, likacsai aprók (5-6 mm-enként).
Melegebb éghajlaton sok más, hasonló
likacsosgomba él.
• EGYEB NEVEK Polyporellus brumalis.
szárazon be- •
göngyölt kalapszél

2-4 likacs
mm-enként

a bársonyos kerek vagy

tönk bázisa hosszúkás,
korongszerű fehér vagy
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem
vagy gumós sárgásfehér
vagy néhány gomba nő együtt. likacsok

Érték
Család COLTRICIACEAE Faj Idény
Coltricia perennis nyár-tél

SZALAGOS LIKACSOSGOMBA
Egynyári likacsosgomba; szokatlan módon, korhadó fák helyett
a talajon nő. Kalapja tölcséres, eléggé szívós, vörösbarna húsú.
Fényes felső felületén aranybarna alapon körkörösen sávozott, sok
más Hymenochaetaceaehoz hasonlóan. Csövei 2 mm hosszúak,
lefutnak a rövid, nemezes tönkre.
• ELŐFORDULÁS Főként homokos talajon nő fenyő- ritkábban
lomberdőkben. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az
északi mérsékelt övben; meszes talajú vidékeken hiányzik.
• HASONLÓ F A J O K Számos gerebengomba (234-239. old.)
hasonlít rá felülről, de azok termőrétege alul tüskés.
• EGYÉB NEVEK PolyporusIPolystictusIXanthochorus perennis. vékony,
rozsdabarna
hús

szürkésbarna likacsok
a kalap alján

mm-enként
a tölcséres 2-4 likacs
kalap széle
vékony és
hullámos

barna, okker sárga

vagy szürkésbarna T E R M Ő H E L Y Kis
körkörös sávok
csoportokban terem.

Méret Spóraszín Érték

KALAP 0 2 - 1 0 c m TÖNK t 2 - 6 c m <-> 3 - 8 m m aranybania m
Fa Idény
Család G A N O D E R M A T A C E A E ' Ganoderma lucidum egész év

körkörösen kagyló alakú, a kalap

PECSÉTVIASZGOMBA barázdált fényes felszínű széle kissé
A gomba termőteste az egész idényben fennmarad. felszín • kalap * • világosabb
Kagyló alakú, fényes, vörös és bíborfekete kalapja
körkörösen barázdált, széle világosabb; fényes,
lakkszerű réteg fedi, az oldalt álló,
sötétbarna tönkhöz hasonlóan. m .
A csövesréteg barna, mm-enként bíborfekete
3 - 4 likacsa piszkosfehér. Szívós és vörös
árnyalatok
húsa kezdetben piszkosfehér, majd
a kalapon
megbarnul. Kínában gyógyszerként
használják, egyébként ehetetlen.
• ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóin
nő, főként olyan helyeken, ahol feltűnően
kevésbé intenzív az erdőművelés. fényes tönk
Elterjedt, de nem túl gyakori gomba
az északi mérsékelt övben.
V^ j fX
• HASONLÓ F A J O K Közeli rokon faja
a G. carnosum, amely fenyőkön nő.
Í 'V '^SC- \
• EGYÉB NEVEK lakkostapló. ; a . - \

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy csoportosan nőnek

M y termőtestei lombos fák körül.
 GOMBÁK MÉHSEJT, AGY VAGY
NYEREG ALAKÚ KALAPPAL
Az ide tartozó fajok a csészegombákból (264. old.) nyereg
alakú
alakultak ki. Eredetileg csésze alakú termőtestük süveg
az erősen barázdált süvegre és a tönkre tagolódik.
A spóratermő réteg vagy himénium sima és
a barázdákat béleli. A kucsmagombák és agyvelő-
a papsapkagombák tartoznak közéjük. szerű
süveg

Család Faj ldén

HELVELLACEAE Helvella crispa " nyár-ősz

FODROS PAPSAPKAGOMBA METSZET

Könnyen felismerhető bordázott, belül a süveg
alsó lapja
kamrásan üreges tönkjéről és nyereg
szürkéssárga
alakú, sárgásfehér színű kalapjáról. jflH
Mérete változó, de általában elég
nagy. Vékony húsa ehető ugyan, de
nem ajánlott, mivel méreganyagai csak ^a
szárítás, és az azt követő alapos főzés
után bomlanak le. • sárgásfehér
• ELŐFORDULÁS Lomb- vagy fenyő- színű, tekervényes,
erdőkben nő meszes talajon, gyakran utak nyereg alakú süveg
mentén. Ez, és más Helvella fajok
gyakran találhatók Peziza <§
(266-267. old.) és Inocybe fajok f
üreges tönk
(98-102. old.) társaságában. Áz északi
mérsékelt öv nagy részén elterjedt,
szórványosan gyakori faj.
kamrák a
tönkben

sima
spóratermő
réteg •

" hosszanti
bordás, fehér
tönk
• STEREOPSIS HUMPHREY!
É-amerikai faj. Szürkésfehér, nyereg
alakú süvege és fehér tönkje van.
Úgy vélik, hogy rokonságban áll
a korallgombákkal (248-251. old.). • a tönk
Tömegesen terem. JQJ| bázisa kissé
T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy
gyökerező
egyenként terem.
Család Fa
' Helvetia lacunosa ld4n
V nyár-ősz
H EL VELLACEAE

felső, spóratermő felszín

SZÜRKE PAPSAPKAGOMBA
Valószínűleg a leggyakoribb papsapkagomba.
Mérete, alakja és színe nagyon változatos. Színe a szürke,
közel fekete
általában a szürkének valamely árnya- lebenyek alsó
lata, kalapja nyereg alakú vagy teker- oldala vilá-
vényesen lebenyes. Tönkjének gosabb
felszíne jellegzetesen barázdált,
belseje kamrásan üreges. Szürke
vagy piszkosfehér húsa vékony;
a H. crispahoz (207. old.) hason-
lóan szárítás és főzés után ehető, mély,
de fogyasztása nem ajánlott. szanti barázdák
• E L O F O R D U L Á S Lomb- és >nkön
fenyőerdőkben terem, de nyíltabb
területeken, néha égésnyomokon is a tönk is
megél, meszes vagy kavicsos szürke
talajon. Az északi és a déli
mérsékelt övben és a magas
hegységekben egyaránt széles
T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy
körben elterjedt.
egyenként nő, bolygatott talajon.

Méret SÜVEQ 0 c m Spóraszín fehér Érték }0|

TÖNK t 2 - 8 cm <-> 0,5-1,5 cm

Család HELVELLACEAE Faj Idény

Gyromitra esculenta

REDŐS PAPSAPKAGOMBA
Agyvelőszerűen ráncolt, belül üreges süvegéről azonosítható faj. Rövid,
fehér tönkje üreges, húsa fehér. Habár nyersen halálosan mérgező, Európa
egyes vidékein hosszas szárítás és alapos, többszöri kifőzés után fogyasztják.
• É L Ő F O R D U L Á S Savanyú talajú fenyvesekben nő homokos vagy
fakorhadékos talajon. Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt, helyenként gyakori faj.
• H A S O N L Ó F A J O K A G. gigás,
G. brunnea és a G. Carolina
A GYROMITRA 1NFLUA
általában nagyobbak,
csúcsos papsapkagomba
színük élénkebb Ősszel termő gomba; lebenyes
narancsbarna; barna süvege és üreges, lilás
É-Amerikában vagy fehér tönkje van.
honos fajok.
• EGYEBNEVEK
Helvetia esculenta,
közönséges
papsapkagomba.

kissé barázdált redőzött süveg

felszínű, rövid,
fehér tönk a süveg bel-
seje üreges

az üreges tönk
húsa fehér
TERMŐHELY Kéttűs fenyők
közelében, bolygatott talajon,
METSZET
tömegesen nő.

Spóraszin fchér
cm
Család M O R C H E L L A C E A E Faj Idény
Verpa conica

a süveg kis
SLMASÜVEGŰ KUCSMAGOMBA felületen nőtt
E faj süvege csak a tönk csúcsával nőtt össze; kezdetben tojásdad, a tönkhöz •
majd harang alakú, sötétbarna, belül világosabb színű; felülete
majdnem sima. Hengeres tönkje piszkosfehér, szemcsés felszínű.
Ehető, de húsa vékony; sok termőtestet kell belőle összegyűjteni, • a süveg
hogy kiadós legyen; másrészt egyes vidékeken annyira ritka, hogy felszíne majd-
nem sima
kíméletre szorul. (1. még Hasonló fajokat!)
• ELŐFORDULÁS Meszes talajú ligetes réteken, ligeterdőkben és
homokdűnéken terem. Az északi mérsékelt övben elterjedt, néhol
gyakori, de a hideg területeken ritka faj. —• hengeres,
• HASONLÓ F A J O K A Verpa bohemica szintén szemcsés
felületű tönk
ehető gomba, süvege redős, aszkusza 2 spórás
- ezé a fajé pedig 8 spórás.
• EGYÉB NEVEK V.
digitaliformis, sima üreges
kucsmagomba. tönk •—

T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő avarban.
METSZET

Mérel Spóraszín Érték

SÜVEG 0 2 - 3 c m I 2 - 4 c m TÖNK t 3 - 1 0 c m <-> 0 , 5 - 1 , 5 e m

Család Idény
MORCHELLACEAE Morchella esculenta

tojásdad, szabálytalan
bordákkal és
ÍZLETES KUCSMAGOMBA üregekkel szabdalt
Tojásdad, kerekded vagy kúpos süveg
formájú, az érett spóráktól világos-
bamára fakuló, sötétbarna süve-
gének felszínét méhsejtszerű
bemélyedések szabdalják.
Fehér, sárgásfehér tönkje alul
kiszélesedik, felszíne szem-
csés, belseje üreges. Pisz-
kosfehér vagy világosbar- sötétbarna,
na húsa ízletes, jó szagú. világosabbra
Mérete és alakja változatos, érő süveg a süveg
ezért több fajra is osztják. és a tönk
belül
• ELŐFORDULÁS együregű
Lágyszárú növények között a tönk felszíne
lomb- vagy fenyőerdőkben, szemcsés
trágyázatlan réteken, legelőkön él.
Az egész világon elterjedt a sarkvidéki lefelé vasta- METSZET
és a trópusi területek kivételével. godó tönk
• HASONLÓ F A J O K
A mérgező Gyromitra
esculenta (208. old.)
süvege agyvelőszerűen
redőzött.
• EGYÉB NEVEK
M. vulgaris,
közönséges/sötét 4 T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
kucsmagomba ( tömegesen nő, humuszos talajon.
Család MORCHELLACEAE Fa Idény
' Morchella elata

barna vagy barnás-

NYÚLÁNK szürke mélyedések
KUCSMAGOMBA a süvegen • ^
E kucsmagomba kúpos süvegén feltűnő
fekete bordák és barnásszürke be-
mélyedések láthatók. A tönk fehér, érdes, kúp alakú,
csúcsos
szemcsés felszínű, közepe üreges. Kedvelt süveg •
étkezési gomba; húsa ropogós, dióízű.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben és
parkokban nő a talajon. Egyik barna vagy
fekete, hosszanti
változata a hegyvidékek nyári gombája. bordás
Széles körben elterjedt az északi süveg •
mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK A M. esculenta
fehér, •
(209. old.) sárga süvegét világosszínű
szemcsés
bordák osztják fel. A mérgező Gyromitra felületű
fajok süvege nem mélyedéses, tönk
tönkjük többüregű.

&
• EGYÉB NEVEK magas kucsmagomba.
T E R M Ő H E L Y Lombos fák és fenyők alatt
tömegesen nő, főként felégett területeken.

Méret s q v e g 0 5_10 c m j 2 , 5 - 5 cm TÖNK I 5 - 1 0 c m Spóraszín fehér> s á r g á s f e h é r Érték

Család MORCHELLACEAE Faj Mitrophora Idény

semilibera

FATTYÚ KUCSMAGOMBA —• bordák és mélyedé-

Kis termetű kucsmagomba; sötét szürkésbarna, kúpos süvegének sek a süveg felszínén
alsó széle nem nő össze a tönkkel, felületét méhsejtszerűen tagol-
ják a bordák és a mélyedések. Karcsú, üreges, fehér vagy sárgás-
fehér tönkje szemcsés felszínű. Sárgásfehér, vékony húsa ehető.
a süveg
• ELŐFORDULÁS Sűrű erdőkben gala- széle nem
gonya alatt vagy folyóparti ligeterdőkben, nőtt össze
tápdús talajon nő, nedves helyeken, a tönkkel •
kúpos
ösvények mentén. Európa-szerte süveg,
elteijedt, a déli részeken gyakoribb. magasabb,
mint üreges tönk •
• HASONLÓ FAJOK A Verpa
amilyen
fajok (209. old.) süvege kisebb és széles
csak a tönk csúcsával nőtt össze.
• EGYÉB NEVEK Morchella
rimosipeslhybrida, hagymasüvegű/
ráncostönkű kucsmagomba.

hengeres, fehér vagy • a tönk i

sárgásfehér tönk nem húsos

• sotet
szürkésbarna
süveg
karcsú, szemcsés
felületű tönk • fr

T E R M Ő H E L Y Gyakran tömegesen
bújik meg a sűrű bozótos cserjék alatt.
A
KONZOL- VAGY KÉREGSZERŰ
GOMBÁK
Az alábbiakban olyan tuskókon vagy ágakon növő
gombákat ismertetünk, melyek kagyló alakú termőteste
konzolszerűen ül a tuskókon és az ágakon, vagy kéreg
konzolszerű
szerű, lapos bevonatot képez áfákon.
rétegük (himénium) csöves, likacsokkal nyílik
kéregszerű
a felszínre, de lehet sima vagy ráncos is.

CSÖVES TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK

A tönk nélküli likacsosgombák és nyúlt, szögletes, labirintusszerű vagy
a taplók tartoznak ide. Spóráik lemezes szerkezetű likacsokon keresz-
termőtestük alsó felén található csöves tül szóródnak ki. T e r m ő t e s t ü k lehet
termőrétegben fejlődnek és kerek, meg- egyéves vagy évelő.
Faj Idény
PHAEOLACEAE Spongiporus stipticus ősz

a termőtestek széles
FEHÉRES LIKACSOSGOMBA alappal csat-
Rendkívül keserű íze az egyik legjellemzőbb tulajdonsága lakoznak
az alj-
ennek a félkör- vagy vese alakú, piszkosfehér színű, egyéves
zathoz
termőtestű fajnak. Keresztmetszete háromszögletű, felszíne
érdes, ragyás, húsa fehér és puha. Nedves időben
likacsai piszkosfehér, sárgásra száradó .' l"*
folyadékot választanak ki. A csöves ^ "
> fehér, szürke vagy
réteg 0,5-1 cm vastagságú, mm- " "" * - V • ^ ' .—•—• sárgásfehér felszín
énként 4-6 likacsa van. Lis
• ELŐFORDULÁS Fenyők -\ " ^ .
tuskóin nő erdőben; néha lombos -
fán is megtalálható. Az északi mér- ' ' •
sékelt övben széles körben elterjedt, .-.-* • • sajtszerűen
T
főként hegyvidékeken nem ritka. . puha hús
• HASONLÓ FAJOK Más fehér színű
Spongiporus fajok enyhébb ízűek; némelyek
nyomásra vörösre színeződnek, mások lombos fákon nőnek.
• EGYÉB NEVEK
TyromyceslPolyporus ^ tv*1®^—
stipticuslalbidus.

• SPONGIPORUS CAESIUS
elkékülő likacsosgomba
Félkör alakú egyéves termőteste
puha és szivacsos, felülete
TERMŐHELY Egyenként vagy fehér vagy nemezes, fehér színe kékes-
csoportosan nő fenyőerdőkben. sárgásfehér feketére érik. Fenyőkön él. I Q I
likacsok
Család Piploporus betulinus egesz ev
FOMITOPSIDAE

a termőtest
NYÍRFA-TAPLÓ általában meg-
vastagszik a
Az egyéves, félkör alakú termőtestek bőrszerű
rögzülési hely
felszíne csontfehér, majd barnul. Tönkje nincs, vagy közelében
nagyon csökevényes, a gomba széles alappal
csatlakozik a fához. Puha, de szilárd
fehér húsa kellemes illatú, de
ehetetlen. Egykor borotva élesí-
tésére és az óragyárakban
csiszoló közegként használták.
Termőtestére gyakran telep-
szenek parazita gombák, pl.
- Hypocrea pulvinata,
Hypomyces aurantius - ha
az ág vagy a tapló lehullott.
• ELŐFORDULÁS
Nedves erdőkben nő -
gyakran a Fomes fomentarius
(219. old.) társaságában. Nyír-
fák parazitája, általában idős fá-
kat támad meg, barnakorhadást
okoz. A fát elpusztítva a tapló ,
a
... „ . barna,
meg egy ideig tovább el a repedező
korhadó faanyagon. Az északi felszín alól ki-
mérsékelt övben széles körben lálszik "fehér his
elterjedt a nyíresekben.
• EGYÉB NEVEK
Placodes betulinus,
nyírfa-kérgestapló.

fehér.1
1 cm vastag
csöves réteg

• a fehér
hús puha
de szívós

• mm-enként
3-4 fehér
T E R M Ő H E L Y Né-
sima, le- • likacs
hány gomba nő együtt
kerekített perem
korhadó nyírfákon.
Család BJERKANDERACEAE a
í Hapalopilus rutilans ldén
* egész év

megvastagodott
ARANYSÁRGA rész a csatlako-
LIKACSOSGOMBA zási pontnál
Legyező alakú egyéves termőtestének minden része
- a felszíne, a húsa, 1 cm vastag csöves termőrétege
- vöröses fahéjbama. Lúgos oldatok hatására élénk lila
színűre változik: e tulajdonsága miatt gyapjúfestésre
használják. Viszonylag puha húsa ehetetlen.
• ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fákon - főleg tölgyön,
gyertyánon, bükkön - fehérkorhadást okoz erdőkben.
Szórványosan elterjedt az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K A Pycnoporus cinnabarinus
(225. old.) szívósabb és élénkebb színű.
• EGYÉB NEVEK Phaeolus/Polyporus rutilanslnidulans.
fiatalon
METSZET vöröses fahéjbarna nemezes felszín
csöves réteg

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
csoportosan nő elhalt fákon. LIKACSOK

Méret TERMOTEST 0 2 - 1 2 cm X 2 - 8 cm t 1 - 4 c m Spóraszín Érték

JehéL *J@L.
Család Faj Idény
FISTULDMACEAE Fistulina hepatica nyár vége-ősz

MÁJGOMBA
A gomba nyelv alakú termőteste rózsaszín,
nyelv alakú
narancsvörös majd bíborbarna színű; néha termőtest ?
rövid tönkje lehet. Vörös csövei 1-1,5 cm
hosszúak, alsó részén 2 - 3 likacsa van a felső
mm-enként. A csöves réteg oldal ragadós
könnyen leválasztható, ami vagy nyálkás
szokatlan a taplók körében.
Vastag, szálas húsa májra
hasonlít. Vérvörös
levet ereszt, szaga
eléggé kellemes, de
íze savanyú.
• ELŐFORDULÁS
Élő tölgyfákon és
szelídgesztenyén
él, rajtuk barna-
korhadást okoz.
Széles körben el-
terjedt, de lokális
faj az északi
mérsékelt övben.

rövid tönk
ç az egyik T E R M Ő H E L Y Egyenként nő
oldalon idős fák tövénél.
Család BJERKANDERACEAE Faj Idény -
Meripilus giganteus

* arany-
i sűrűn barnával
rétegződött, sávozott
lapos legyező felszín
alakú kalapok

a kalap *
széle
világosabb
hullámos i
kalapszél

1 az egyetlen
tönk számos
LIKACSOK kalapot hordo:

mm-enként 3-5 •—
sárgásfehér, szür-
kére vagy barnára
T E R M Ő H E L Y Sok kalapú színeződő likacs
csoportjai sűrű csomókban nőnek.
Család PHAEOLACEAE Faj ldény
Laeriporus sulphureus kora nyár-késő ősz

termotestek egymást
SÁRGA GÉVAGOMBA átfedő rétegei
Csodálatosan szép, nagy, sárga vagy narancs
sárga, egyéves termőtestű, gyorsan növő
gomba. Vastag, húsos termőteste
legyező- vagy szabálytalan félkör
alakú, egyenetlen felszíne szarvas
bőr-szerű. Sárga húsa fiatalon
lédús, idősödve törékeny-
nyé, majd szívóssá válik;
íze kissé savanykás.
Ehető, de alapos főzést
igényel; allergiát
okozhat.
• ELŐFORDULÁS
Többnyire elhalt és
élő lombos fákon
található (kivételesen
fenyőkön is), gyakran
igen magasan. Ártéri
erdőkben különösen
gyakori. Széles körben
elterjedt az északi
mérsékelt övben. idővel ki- • 1
• EGYÉB NEVEK GrifolalPolyporus fakuló, fénylő
sulphureus. sárga vagy
alig látható sávok narancssárga
a halványsárga felszín
húsban

a hús idővel
sajtállagú
majd töré-
keny lesz

mm-enkén
3-5 kerek
likacs •
/ K

METSZET
• a fiatal
példányokon alig
látható, 5 mm vastag
csöves réteg

a termotest 7 W • feltűnően
T E R M Ő H E L Y Rétegekben nő, széle elégé sárga likacsok
többnyire igen magasan. vastag
 Fa
Család BJERKANDERACEAE ' Grifola frondosa ldén
» nyár-ősz

kicsi, nyelv
BOKROSGOMBA alakú
a szürke felső
oldal idővel
Egyéves termőtestű gomba. Rövid, sűrűn elágazó kalapok - megbarnul
tönkjének csúcsain sűrűn állnak a nyelv alakú,
féloldalas kalapok. Színük szürke, barnára émek,
felületük bőrszerű, szélük hullámos.
A lefutó, piszkosfehér csöves réteg
ráncos es
5 mm vastag. Fehér húsa öregen barázdált
egérszagú. Fiatalon ehető, de felszín
mivel ritka faj, kímélni kell.
• ELŐFORDULÁS Idős tölgyfán
a termo-
és szelídgesztenyén okoz fehér- test 50 cm
korhadást. Az északi mérsékelt széles lehet <
övben lokális elterjedésű.
• HASONLÓ F A J O K Meripilus giganteus
(214. old.).
• EGYÉB NEVEK PolypilusIPolyporus
frondosa, ágas tapló. T E R M Ő H E L Y Fák tövénél, egyetlen vastag tönkből ágazik
szét teimőteste.

Méfet Spéraszín fehér Érték

KALAPOK 0 2 - 6 em X 7 c m 1 0 , 2 - 1 cm

Család G A N O D E R M A T A C E A E Faj
Ganoderma pfeifferi Idény

RÉZVÖRÖS LAKKOSTAPLÓ
Pata alakú, évelő termőtestének körkörös, narancsbarna, bordáktól erősen
egyenetlen felszínét vastag, rezes, lakkszerű réteg fedi, ami tűz hatására
leolvad róla. Barna, 10 cm vastag csöves rétegét telente vastag, sárga
viaszos anyag védi. Faszerű, barna húsa jó szagú.
• ELŐFORDULÁS Idős élő vagy kipusztuló bükkfák tövénél nő (ritkán
más fák alatt is), fehérkorhadást okoz. Közép- és Dél-Európában
terjedt el, máshol ritka faj.

kemény,
bordázott
felület pata-alakú, narancs-
barna termőtest 5-6 likacs
mm-enként

télen a fehér *
likacsokat viaszos
sárga bevonat védi

a felszínt vastag
lakkréteg fedi

T E R M Ő H E L Y A fák tövénél, a gyö-

kerek eredésénél nőnek termőtestei.
 FA ldén
Család GANODERMATACEAE ' Ganoderma applanation y egész év

DERES TAPLÓ
Félkör alakú, évelő termőtestének felső oldala egyenetlen,
körkörösen barázdált; pereme vékony. Színe kezdetben
piszkosfehér, majd világos sárgásbarnára változik,
általában barnára festik a kiszóródott spórák. A felső
felszínét fedő lakkszerű réteg törékeny; sárgásfehér alsó
oldala a karcolások helyén megbarnul. Barna csöves
rétege 0,5-4 cm vastag. Vékony, sötétbarna húsa
- ami gyakran fehér szövetbe ágyazódik - keserű
és gombaszagú.
• ELŐFORDULÁS Tuskókon és fatörzseken nő
erdőkben és parkokban. Az északi mérsékelt övben
széles körben elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K A G. adspersum Közép- és
D-Európában terjedt el. termőteste vastagabb, spórái
nagyobbak.
• EGYÉB NEVEK FomesIPolyporus
applanalumllipsiense.

a termőtest körbe-
nőtte a borostyánt • mm-enként
4-6 sárgás-
fehér likacs

egyenetlen,
kemény
felszín

vékony, alig
látható

részét vastag,
barna spóra-
réteg fedi

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy sötétbarna, jellegzetesen

fehér szövetbe ágyazódó hús
csoportosan nő, általában elhalt fákon.
Család HYMENOCHAETACEAE Phellinus igniarius ldén
v egész év

PARÁZSTAPLÓ
az idős példányok
Szürke színű, majdnem fekete, pata alakú, évelő; felületén mohák és
erősen elfásodott termőtestének megvastagodott zuzmók nőnek
a széle. A termőtestek sok évig élnek a fákon. Kemény
húsa és csövei rozsdabarnák; az új csövek 1-5 mm
hosszúak, évenként megújulnak
az előző évi csövek rétegén.
A családra jellemzők,
a himéniumban
található, apró tüskék,
a séták. Bizonytalan
helyzetű faj; számos
változata létezik,
melyeket önálló fajnak
is tekintenek.
• ELŐFORDULÁS
Lombos fák parazitája:
általában nyíren, fűzőn
és almán okoz fehér-
korhadást. Az északi mérsé-
kelt övben széles körben
elterjedt, eléggé gyakori faj.
• EGYÉB NEVEK
FomesIPolyporus igniarius, tűzi tapló.

repedések • idővel
gyakoriak a szürke, körkörös
majdnem fekete bordák jelennek
felszínen meg rajta

széles tapadási
felület

LIKACSOK

szürke vagy szürkés-

barna likacsok

mm-enként
5-6 likacs
T E R M Ő H E L Y Egyenként nő vagy
néhány termőtest található élő fákon.
Család Faj
FOMITACEAE Fomes fomentarius egész év

BÜKKFA-TAPLÓ
Pata alakú, fásodó, évelő termőteste körkörösen barázdált és sávos;
a sötétbarna sávok az idős, a világosbarnák a fiatal, növekvő részek
az általában molyhos vagy nemezes peremen. A barna csöves réteg
évente megújul, 5 mm vastag. A likacsok szürkék vagy
szürkésbarnák. Gazdanövényétől függően számos változata létezik;
régebben sokféle használati tárgyat készítettek belőle, pl. kalapot,
kesztyűt, a tűzgyújtáshoz használt „taplót", gyógyszert stb.
• ELŐFORDULÁS Lombos fák (pl. bükk) sebparazitája, fehér-
korhadást okoz; főként beteg vagy kidőlt fákat támad meg. Széles
körben elterjedt az északi mérsékelt övben; néhol gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K Fomitopsis pinicola (kis kép, jobbra). • FOMITOPSIS PINICOLA
szegett tapló
Szürke, évelő termőtestű tapló, szélén
sárga és vörös sáv látható. A termőtest
felszínén leégethető lakkréteg van.
sötét vörösbarna Likacsai halványsárgák, kemény húsa fehér
sáv a világos
vagy sárga, savanyú szagú. Fenyőkön és
szegély mögött
lombos fákon egyaránt előfordul. J 0 |

elkülönült sávok
a termőtest
felszínén •—

kemény, •—
elfásodott,
sima felszín

szívós, rostos, kissé

gyümölcs illatú,
barna hús «

- molyhos vagy
nemezes szegély

mm-enként 2-3
csöves réteg szürke vagy T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
szürkésbarna likacs egymás felett nőnek termőtestei.
Család PHAEOLACEAE Fa Idény
i Phaeolus schweinitzii nyár-tél

FENYŐ-LIKACSOSGOMBA
Növekedési időszakában a legmutatósabb; egyéves
termőtestének nagyon rövid, többé-kevésbé központi,
barna tönkje van: felszínén a rozsdabarna körkörös
sávokat élénk kénsárga szegély övezi. Idősödve színe
szürkésbarnára változik, majd gyorsan elkorhad. Kénsárga
csöves rétege 1 cm vastag, 1-4 mm átmérőjű likacsai
fiatalon zöldessárgák, nyomásra sötétbarnára változnak.
Ehetetlen, szálas, sárga vagy barna húsa festésre kensarga
színű, fiatal
alkalmas anyagokat tartalmaz. példány
• ELŐFORDULÁS Élő vagy elhalt fenyők körül nő,
barnakorhadásukat okozza. Elterjedt, de szórványosan
előforduló faj az északi mérsékelt övben; kozmopolita.
• EGYÉB NEVEK Polyporus schweinitzii. egyenetlen
felületű, sávozott

a termőtest
felszíne nemezes
vagy szőrös

W M az idős példány
mindenhol
m m sötétbarna
T E R M Ő H E L Y Általában
LIKACSOK egyenként nő, gyökereken.
Család HYMENOCHAETACEAE Fa
' Inonotus hispidus ldén
* nyár-ősz

ALMAFA ROZSDÁSTAPLÓ
Vastag húsú, legyező alakú, egyéves termőteste szőrös
felszínéről ismerhető fel. Fiatalon tűzvörös, a termőtest
közepétől kifelé haladva fokozatosan megbámul;
a likacsok felszíne fehér vagy világos-
barna, idővel sötétedik, gyakran fényes; idővel meg- •
sűrűsége mm-enként 2-3. A világosbarna barnuló, láng-
csöves réteg 1 - 3 cm vastag. A spóra- vörös termő-
testek
termő szövetben (himénium) elszórva
vékonyabb és vastagabb tüskék (seta) öregen barna, •
találhatók. Húsa rozsdasárga, rozsda- fehér vagy
barna, KOH-oldatban feketedő. világosbarna
felszín
• ELŐFORDULÁS Lombos fák
parazitája, fehérkorhadást okoz; gyakran
károsít kertészetekben, a sűrűn nyesett
a termotest
gyümölcsösökben. Széles körben felszíne
elterjedt faj az északi mérsékelt övben. erősen szőrös
• HASONLÓ F A J O K Az I. cyticularis
termőteste kisebb, tölgyön és bükkön él.
Az I. rheades szintén kisebb, rezgőnyáron él.
• EGYÉB NEVEK feketedő T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy a termőteslek
likacsosgomba. összenőtt csoportjaként terem élő, lombos fákon.

Méret Spóraszín Érték

TERMŐTEST 0 1 5 - 4 0 cm x 1 0 - 2 0 c m t 10 cm-ig sárga

Család HYMENOCHAETACEAE Fa
> Inonotus radiatus Idény
egész év

RÁNCOS ROZSDÁSTAPLÓ
Félkör alakú, hullámos szélű egyéves termőtestet fejlesztő tapló.
Felső része fiatalon élénksárga vagy narancsos vörös, majd
rozsdabarna sávok jelennek meg rajta. Fiatalon, amíg növekszik,
likacsain sárga folyadékcseppek jelennek meg; idővel ezüstös
fényt vesz fel. Csövei 1 cm hosszúak, himéniuma apró, rövid,
görbe tüskéket zár közre. rozsdabarna
sávos Ints
• ELŐFORDULÁS Parazita gomba, főként álló éger és nyírfa
tuskókon nő. Kidőlt fákon is előfordul, de akkor csak csöves
rétege fejlődik ki a fa kérgén. Az északi mérsékelt övben • a csöves réteg
elterjedt, gyakori faj; a síkságoktól a hegyvidékig megtalálható. lefuthat az aljzatra
• HASONLÓ F A J O K Az /. nodulosus jellegtelen termőtestei
bükkfán nőnek.
• EGYEB NEVEK
félkör alakú,
ráncos likacsos- hullámos szélű
gomba. termőtest

a felső oldal
fiatalon
narancssárga

bizonyos szögből
2-4 a likacsok felszíne TERMŐHELY Elpusztult
likacs mm-enként fényes ezüstszürke fákon emeletes sorokban nő.
 FA ldén
Család PERENNIPORIACEAE ' Heterohasidion annosum * egész év

GYÖKÉRRONTÓ TAPLÓ
A gomba évelő termőteste szabálytalan alakú, felszíne nagyon egyenetlen,
szerkezete kéregszerű. Világosbarna kérge idővel sötétedik; közvetlenül fehér
széle mellett gyakran narancsbarna sáv húzódik. Fehér vagy sárgásfehér csöves
rétege 1 cm vastag, ehetetlen húsa halványsárga színű. Ez a faj néha aljzat
nélkül is kifejlődhet, akkor nem hoz létre konzolszerű termőtesteket. mm-enként
• ELŐFORDULÁS Fenyőkön (luc) él, ritkábban lombos fákon is 2-4 fehér
vagy sárgás-
kifejlődhet. Sűrű ültetvényekben a talajban terjedve, F
ehér likacs
a gyökereken keresztül gyorsan megfertőzi
az egészséges fákat. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt, gyakori faj.
• EGYÉB NEVEK Fomes
annosum, gyökértapló.

idővel söté- LIKACSOK

tedő, világos-
barna kéreg

£
parafaszerű, TERMŐHELY Csoportosan vagy
METSZET halványsárga hús egyenként nőnek termőtestei.

Méret Spóraszín fchér Érték

TERMŐTEST 0 5 - 2 5 cm X 3 - 1 5 cm t 1 - 3 cm

FA Idény
Család FOMITOPSIDACEAE ' Gloeophyllum odoratum egesz ev

SZAGOS TAPLÓ
A gomba párna alakú, kissé nemezes felszínű
évelő termőtestet fejleszt, melynek széle sárga
vagy narancssárga színű, idősebb részei feketék.
Az 1 cm vastagságot is elérő csöves rétegben mm-
enként 1-2 aranysárga likacs van. Húsa parafaszerű,
rozsdabarna. Nem ehető, de húsa kellemes édeskömény
vagy ánizs illatú.
• ELŐFORDULÁS Többnyire lucon nő, barnakorhadást sötét-
okoz. Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt. barna vagy
• HASONLÓ F A J O K A gyakori G. abietinum és a G. fekete belső
aranysárga
í r f í f f í T L
rész
sepiarium likacsai lemezesek; jellemzően tarvágásokon nőnek. vagy narancs-
irancs-
• EGYÉB NEVEK Osmoporus sárga szegély
zegély •
odoratus.

1 cm

aranysárga
fiatal példány T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
LIKACSOK kis csoportokban nő, tuskókon.
Család C O R I O L A C E A E FAJ ldén
Trametes gibbosa * egész év

PÚPOS EGYRÉTŰTAPLÓ
Egyéves vagy évelő, nagy termőteste félkör alakú, felszínének középső részét általában
zöldre festik a moszatok. Sima széle felé körkörös, színes sávok vannak. A fiatal példá-
nyok fehérek, pelyhesek vagy kicsit szőrösek, idősödve simákká válnak. Fehér húsa szí-
vós és ehetetlen. Á csöves réteg 4 mm vastag, sárgásfehér likacsai hosszúkásak. ___
LIKACSOK
• ELŐFORDULÁS Lomberdőkben él, általában bükkfák
fehérkorhadását okozza. Széles körben elterjedt, eléggé
gyakori faj az északi mérsékelt övben. A vágás-
területeken bizonyos idő múlva szinte minden
tuskón előtör.
• HASONLÓ F A J O K A T. hirsuta
vékonyabb és szőrösebb, likacsai
hosszúkásabbak és
szürkébb
színűek.

a termő-
testen zöld-
moszatok
nőnek

A ahol a termőlest
az aljzathoz csatla-
kozik, púp van

vastag, parafa- *
f*
szerű, fehér hús

sárgásfehér,
megnyúlt
likacsok

a likacsokból
1-2 van mm-enként T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
emeletesen nő lombos fák tuskóján.
 Fa ldén
Család CORIOLACEAE ' Trametes hirsuta * egész év

BOROSTÁS EGYRÉTŰTAPLÓ
Középső részein merev, felálló szőrökkel fedett egyéves termőtestet
fejlesztő gomba. Felületén körkörös bordák és idővel sötétebbé váló,
piszkosfehér és sárgásbarna sávok vannak. Likacsai szögletesek,
fehér csöves rétege 1-4 mm vastag. Fehér húsa szívós.
• ELŐFORDULÁS Napsütötte erdőrészeken, irtásokon vagy kidőlt fák
maradványain nő; lombos fákon okoz fehérkorhadást. Széles körben
elterjedt, kozmopolita faj.
• HÁSONLÓ FAJOK A T. puhescens északibb elterjedésű, likacsai
A mm-enként2-4
sárgák. A Cerrena unicolor szintén északon fordul elő; likacsai piszkosfehér színű,
szabálytalanok, csöves rétege fölött fekete vonal látható. szürkére érő likacs
• EGYÉB NEVEK CoriolusIPolysticlus hirsuta.

:őrök

lyen le-
lapulnak

Iszkos-
'•r vagy
T E R M Ő H E L Y Emeletes sorokban lásharna
>k
nő, kidőlt fák törzsén.

Méret Spóraszín fehér Érték

TERMŐTEST 0 5-12 cm x 3 - 8 cm í 0,3-1 cm

Faj Idény
CORIOLACEAE Trametes versicolor egesz ev

LEPKETAPLÓ
Vékony termőtestének felszínén szürke és barna árnyalatú sávok
váltakoznak. Habár egyéves, a termőtest tavasszal még tovább fejlődhet.
Széles legyező alakú; keskeny felülettel csatlakozik az aljzathoz. A fehér,
sárgára száradó csöves réteg 3 mm vastag, mm-enkén i - 4 likacs található
LIKACSOK
rajta. Szívós húsa fehér színű. Az itt bemutatott kisebb példány
jellegzetesen szürke és sötét kékesszürke sávos. keskeny
• ELŐFORDULÁS Főként lombos fákon nő, erdőkben, tapadási
parkokban és kertekben; fehérkorhadást okoz. Széles körben terület
elterjedt, közönséges faj az északi mérsékelt övben.
• HÁSONLÓ FAJOK A T. ochreacea északibb elterjedésű, hullámos
kissé vastagabb, barnább és likacsai nagyobbak. szabálytalan
• EGYÉB NEVEK perem
CoriolusIPolystictus versicolor.
egymást átfedő,
emeletesen elhelyezkedő
szürkével és barná-
val sűrűn sávozott,
selymes felszín

T E R M Ő H E L Y Sűrű emeletes
sorokban nő tuskók tetején és oldalán.
 Fa Mén
Család BJERKANDERACEAE ' Bjerkandera adusta * egész év

SZENES LIKACSOSGOMBA
Alkalmas termőhelyen tömegesen megjelenő
faj. Vékony, egyéves termőteste szürkésbarnán
sávos, felszíne hullámos és nemezes, széle
karéjos. A 2 mm vastag csöves réteg szürke
LIKACSOK
likacsai aprók; keresztmetszetben vékony, sötét
réteg látható a piszkosfehér hús és a csöves
réteg között. Jellegzetesen gombaszagú. az idős
• ELŐFORDULÁS Parazita vagy példányok széle
sötét; fiatalon
szaprotróf életmódot folytat erdőkben; • nemezes,
fehér
lombos fákon okoz fehérkorhadást. szürkésbarna
sávos felszín
Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K mm-enkén
A B.fumosa általában fűzőn 4-6 kerek
likacs
és kőrisen nő, sokkal ritkább;
nagyobb, likacsai világosabbak.
• EGYÉB NEVEK világos
GloeoporusIPolyporus adusta. szürkésbarna
T E R M Ő H E L Y Teimőtestei
likacsok
emeletes sorokban nőnek.

Méret | Spóraszín fehér~ ~[~Érték

TERMŐTEST 0 3 - 7 c m x 1 - 5 cm l 8 mm-i

Család CORIOLACEAE Idény

Pycnoporus cinnabarinus egész év

CLNÓBERTAPLÓ
Mindenhol élénk cinóbervörös színéről
könnyen azonosítható faj. Az egyéves
termőtestek félkör- vagy legyező alakúak,
felső oldalukat finom, selymes szőrök
LIKACSOK
fedik. Idővel világosabbá válnak; vékony,
éles peremük majdnem sima. A csöves réteg
4-6 mm vastag. A hús szárazon párás.
• ELŐFORDULÁS Elhalt lombos fákon a felszín sima
(bükkön, nyírfán) okoz fehérkorhadást, meleg, vagy öregen
kissé ráncos
napos helyeken. Az északi mérsékelt övben
elteijedt faj, de gyakorisága évről évre csökken.
• HASONLÓ F A J O K Az amerikai
P. sanguineus vékonyabb, hasonló, de még • mm-enként 2-3
melegebb termőhelyeken nő. finom, kerek vagy
• EGYÉB NEVEK PolystictuslTrametes hosszúkás likacs van
cinnabarinus.
majdnem kör
alakú
termőtest

mindenhol
cinóbervörös
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy termőtest
kis csoportokban nő.
 Fa ldén
Család STECCHERINACEAE ' Trichaptum abietinum > ' egész év

világosszürke,
FENYŐ-LEMEZESTAPLÓ nemezes a termo-
Ahol előfordul, ott tömeges ez a széles legyező felszín testen zöld-
alakú, egyéves termőtestet fejlesztő tapló. Világos moszatok
nőnek
szürke színű, gyakran algás faj; felszíne barázdás és
nemezes, hullámos és karéjos széle lilás színű. A fiatal
gomba termőrétege 5 mm vastag, lilás vöröses barnára
a likacsok
érik. Szögletes likacsai idővel lemezessé válnak. idővel lemezessé
Szívós, világosbarna vagy lilás színű húsa van. • válnak perem
• ELŐFORDULÁS Elsősorban lucon nő,
fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt öv
lucosainak elterjedt és gyakori faja.
• HASONLÓ F A J O K A T. biforme szélesebb,
kevésbé jelenik meg csupán termőréteg
formájában; lombos fákon nő. Más
Trichaptum fajok is nőnek fenyőkön, pl. a T.
fusco-violaceum kéttűs fenyőkön terem.
• EGYÉB NEVEK Hirschioporus abietinus, fenyő- A 3-6 szögletes T E R M Ő H E L Y Zsindelyszerű
egyrétűtapló. likacs mm-enként csoportjai gyakran összenőnek.

Méret | SpóraszírT I Érték

TERMŐTEST 0 2 - 4 c m X 2 cm I 2 - 3 i fehér

Idény
FOMITOPSIDACEAE Daedalea quercina egész év

LABIRINTUSTAPLÓ
Vastag, félkör alakú évelő termőtestet
fejlesztő tapló. Felszíne sima, de
egyenetlen, sárgásfehér vagy szürkés-
sárgás barna színű. Frissen kissé
rugalmas, szárazon fa keménységű.
Ehetetlen, világosbarna húsa finom
gombaillatú. Fiatal likacsai a növekvő
széle közelében kerekek, de a tapadási
pontból kiinduló, vastag falú labirintussá
alakulnak át. A csöves réteg 1 - 3 cm vastag,
válaszfalai 1,5-2 mm szélesek. labirintus-szerű,
• ELŐFORDULÁS Parazita vagy szaprotróf faj; idős fásodott falú likacsok

tölgyeken és szelídgesztenyén nő erdőkben és

parkokban; barnakorhadást okoz. Széles körben nagyon
elterjedt, eléggé gyakori faj az északi mérsékelt
' J S
övben.
• HASONLÓ F A J O K Más labirintus likacsú taplók is
vannak, pl. a D. confragosa és a Lenzites betulina
(mindkettő a 227. oldalon); termőtestük vékonyabb és nem
nőnek tölgyön.

sárgásfehér •
vagy világos-
szürke
termőtest

sima vagy
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy pelyhes, egyenetlen
és barázdált felszín
emeletesen nő.
Család CORIOLACEAE Daedaleopsis confragosa ldé
" y egész év

RÓZSASZÍNES
EGYRÉTŰTAPLÓ
Széles legyező alakú, sima vagy rücskös felszínű
egyéves termőteste vékony, csak a tapadási hely
közelében vastagszik meg. Szürke vagy sárga
színű, idővel piszkos vörösbarnára változik - kívül
belül körkörösen sávozott. Ehetetlen világosbarna
húsa párás, fiatalon világosszürke likacsai
nyomásra megvörösödnek. Vörösbarna csöves
rétege 0,5-1 cm vastag.
• ELŐFORDULÁS Egyes vidékeken sokféle 'jZS^T vékony
lombos fán megél, máshol válogat szegély
gazdanövényeiben - pl. kedveli a füzet és a
nyírt. Fehérkorhadást okoz. Az északi mérsékelt
övben szórványosan elterjedt gomba.

METSZET
vörös-
szürke vagy sárgás- barna csöves réteg
fehér, kerek vagy
labirintusszerű likacsok

vörös folt TERMŐHELY Függőleges sorok-

a fiatal likacsok felszínén
ban nő elhalt vagy kidőlt fákon.

Mérel
TERMŐTEST0 8 - 1 5 cm X 5 - 1 0 cm t 0 , 5 - 4 cm Spóraszin fehéf Érték fQf

Család CORIOLACEAE Faj

Lenzites hetulina egész év

FAKÓ LEMEZESTAPLÓ
Félkör alakú, bőrszerű, egyéves termőtestet fejleszt. Felszíne
finoman szőrös és barna árnyalatokkal sávos. Alsó oldalán
a likacsok lemez alakúak, ami jellemző erre a kis nemzetségre.
Szívós, ehetetlen húsa fehér színű, párás.
• ELŐFORDULÁS Főként lombos fákon nő, de
néha tűlevelűeken is előfordul. A nyírfát kedveli, de
néhol tölgyön és bükkön is megtalálható; fehérkorha-
elég vékony,
dást okoz. Széles körben elteijedt, eléggé gyakori,
világos színű
de néhol ritka faj az északi mérsékelt övben. szegély •—
• HASONLÓ FAJOK A Trametes • barna
gibbosa (223. old.) likacsai sávok az
kerekek vagy csak egyenetlen
felszínen
kissé megnyúltak.
• EGYÉB NEVEK
L. albida, fehéres
lemeztapló. a tapadási helytől
sugarasan kiinduló, lemez-
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
szerű, sárgásfehér vagy
emeletes sorokban nő.
világosszürke likacsok
 em minden konzol-alakú gomba
termőtestének alsó oldalán található
csöves termőréteg (211-227. old.), helyette
a spóratermő sejtek (bazídium) ráncolt,
eres, szemölcsös, tüskés vagy teljesen sima
felszíneken fejlődnek. Ezekkel a nem
kalapos termőtestű gombákkal foglalkozik
a könyvnek ez a része. Itt tárgyaljuk azokat
a fajokat is, melyek termőrétege csöves,
likacsaik vannak, de néha csak olyan
termőtestük fejlődik, amely laposan az
aljzatra simul, kéregszerűen vonja be azt
(reszupinátus). E fajok termőtestén a fel-
színen helyezkedik el a termőréteg.

Család SCHIZQPHYLLACEAE Merulius tremellosits ldér|

y ősz-tél eleje

K O C S O N Y Á S REDŐSGOMBA
Kivétel a zömmel reszupinátus termőtestű fajok
között, mivel a kocsonyás redősgomba jól fejlett,
egyéves, konzolosan növő termőtestet hoz létre,
viszont spóratermő rétege ráfut a fakéregre is.
Felső oldala bársonyos, majdnem fehér, alsó
része sárga vagy narancssárga, bordákkal és
erekkel sűrűn fedett. Az egész képződmény puha,
kocsonyás állagú, később szívóssá, porcszerűvé válik
• ELŐFORDULÁS Erősen korhadt lombos fák tus-
kóin nő, különösen kedveli a bükköt, nyárat és a nyírt;
kivételesen fenyőkön is megtalálható. Áz északi mér-
sékelt övben széles körben elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K Közeli rokona a
Phlebia radiata hasonló aljzatokon él, de élénk
narancssárga színű és vékonyabb termőteste
teljesen reszupinátus, nem alkot
konzolt. Felszínén sugár irányú erek
bársonyos,
és ráncok vannak.
majdnem
• EGYÉB NEVEK Phlebia tremellosa fehér felső
oldal

a konzolok
széle és fel-
színe szőrös

erezett és bor-
dázott spóra-
termő réteg
az alsó oldalon

• emeletesen
T E R M Ő H E L Y Emeletes sorokban sorakozó, félkör
nő a fák oldalán és korhadt tuskókon. alakíitermőtestek
 Fai ldén
Család THELEPHORACEAE Thelephora terrestris y egész év

TALAJLAKÓ
SZEMÖLCSGOMBA
Megjelenése egyes zuzmókra hasonlít. Rojtos,
legyező alakú, földszínű termőteste jól
beleolvad a környezetébe. Felső oldala a termőtest
egyenetlen felületű és szálas; spóratermő alsó alsó oldala
világosabb
oldala szemölcsös, kissé világosabb színű. a felsőnél
Ehetetlen, vékony húsa barna színű.
• ELŐFORDULÁS Fákkal képez mikorrhizát
erdőkben és fenyéreken, savanyú talajon vagy szemölcsös, spóra-
korhadó tuskókon; gyakran nő utak és termő alsó réteg - általában
ösvények mentén; faiskolákban is meg- a talaj-
szintben
található, fenyőmagoncokon. Széles legyező alakú termő- terem
körben elterjedt, gyakori faj testek rétegei
az északi mérséklet övben.
• HASONLÓ F A J O K A T. egyenetlen, nemezes felső oldal
caryophyllea termőteste
mélyen tölcséres, felszíne fehér vagy világosbarna,
nem annyira nemezes. A T. rojtos szegély

lerrestris kevésbé gyakori

reszupinátus alakja a
TomenteUa fajokra hasonlít.
• EGYÉB NEVEK
Thelephora laciniata,
áttelelő szemölcsgomba.
a termőtest feltűnően T E R M Ő H E L Y Egymáshoz csatlakozó
rostos szerkezetű termőtestek rétegeiként fordul elő talajon.

Méret Spóraszín ban]a Érték | 0

TERMŐTEST 0 4 - 1 0 c m x 1 - 6 cm 1 2 - 3 m m

Család CONIOPHORACEAE Fa
' Serpula lacrimans ldén
> egéstév

KÖNNYEZŐ HÁZIGOMBA a növekedő szegély fa ablakpárkányon

savas, fehér váladékot növő, konzolos
Barnakorhadást okozó, igen agresszív farontó gomba, termel termőtest
nagy károkat okoz az épületekben beépített gerendákban
és egyéb faanyagokon. Félkör alakú, eres, reszupinátus
vagy konzolos termőteste barna színű; növekedő
szegélyén savas, fehér folyadékcseppeket választ ki.
Érintésre színe vörösbarnára változik, szerkezete
radírszerű. A gomba bőséges, fehér
micélium szövedéket is képez. barna árnya-
latú, körkörös
• ELŐFORDULÁS Rosszul sávok •—
szellőztetett épületekben tenyészik,
ahol a mésztartalmú anyagok, pl.
vakolat semlegesítik savas váladékát, a terjeszkedő
ami egyébként túl savanyúvá tenné termőtest főként
környezetét a fejlődéséhez. reszupinátus
Epületekben világszerte elterjedt.
• EGYÉB NEVEK Merulius
lacrimansldomesticus, könnyező
fagomba. T E R M Ő H E L Y A reszupinátus vagy a konzolos
termőtest gerendákon, deszkákon nő épületekben.
 Idény
AURICULARIACEAE ^ Auricularia mesenterica egész év

gumiszerű, ko-
SZALAGOS FÜLGOMBA csonyás hús
A faj egyéves termőtestét első ránézésre helytelenül
a Trametes (223-224. old.) vagy a Stereum (232. old.
és lent) fajok közé sorolnánk, de azoktól több sajátságában,
pl. kocsonyás húsa miatt is eltér. Felülete tekervényes
és finom, bársonyos szőrök fedik. A konzolos termőtest
spóratermő alsó oldala ráncos és erezett. Habár ehető,
mégsem fogyasztják.
• ELŐFORDULÁS Szinte ki-
zárólag szilfán nő, erdőkben és harna és
parkokban. Ritkább, mint az A. szürke sávos
auricula-judae (283. old.),
de ahol elpusztult szilfák
a zöld színt mosza-
vannak, gyakori lehet tok okozzák
más szilen élő gombák
társaságában. Széles
körben elterjedt, de
eléggé lokális elő-
fordulású az északi
mérsékelt övben;
északról és a trópusok-
T E R M Ő H E L Y Emeletesen nő
ról hiányzik.
tuskókon és fatörzseken.

Méret Spóraszin fch& Érték

TERMŐTEST 0 4 - 1 5 cm x 1 - 5 c m t 2 - 5 m m JQL
Család Stereum hirsutum egész év
PENIOPHORACEAE

BOROSTÁS RÉTEGGOMBA
Tartós, legyező alakú, élénk sárga vagy cserszínű termő-
testeket fejleszt, sima spóratermő rétege gyakran ráhúzódik
az aljzatra. Felső oldala szőrös, kissé körkörösen sávozott, széle
világosabb színű. Hasonló színű húsa vékony, de szívós, színe nem
változik. Spórái keményítő tartalmúak. a termő- •
• ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő, főként testek sűrűn
rétegződhetnek
tölgyön, nyíren és bükkön; általában a kérgen vagy a
raktározott fák vágásfelszínén jelenik meg. Széles
körben elterjedt az északi mérsékelt övben; gyakori. sima, spóratermő
• HASONLÓ F A J O K A S. gausapatum és a S. alsó oldal
rugosum termőteste inkább reszupinátus és vörösre
változik. A S. ochraceo-flavum kisebb és szürkébb
a fonáka. S. subtomentosum (kis kép, jobbra).
sárga és vörösbarna
körkörös sávok

• STEREUM
SUBTOMENTOSUM
Széles, kissé az aljzatra futó
termőrétegű, sávozott termő-
T E R M Ő H E L Y Összekapcsolódó hullámos, • testeket fejleszt. Húsa sárgára
termőtestei tömegesen nőnek. karéjos szegély felső oldal színeződik. J Q j |
Család SCHIZOPHYLLACEAE Chondrosteum purpureum egesz ev

LILÁS RÉTEGGOMBA
Könnyen azonosítható gomba, mert
termőhelyén számos hullámos szélű,
fiatalon lila színű termőtestet fejleszt.
A konzolok felső oldala fehéren molyhos,
alsó felük sima és lilásbama színű.
Kiszáradva szaruszerű szerkezetűek. Húsa
viaszos és néha kocsonyás. A Stereum fajoktól
eltérően, spórái jód tartalmú reagens hatására
nem kékülnek meg.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákon élő .
parazita vagy szaprofita gomba; cseresznye
és körtefák levelén a tejfényűség vagy
ólomfényűség nevű betegség
okozójának tartják; fehérkorhadást
okoz a fákon. Széles körben elterjedt
az északi mérsékelt övben; a legtöbb
helyen gyakori.

nemezes
vagy pelyhes
felső oldal, • a termotest
sima, lilásbarna •
gyakran majd- széle hullámos
spóratermő réteg TERMŐHELY Az összekapcsolódó
nem fehér
termőtestek emeletes sorokban nőnek.

Spóraszín fchér Érték

TERMŐTEST 0 2 - 5 c m X 4 cm-ig l 1-2.5 mm

Család Faj Idény

HYMENOCHETACEAE Hymenochaete rubiginosa

ROZSDÁS
SÖRTÉS-RÉTEGGOMBA
Környezetébe jól beolvadó, merev, évelő termőtestű
gomba; emeletes sorokban nő. A termőtest széle hullámos,
felszínét körkörös barna sávok díszítik, melyek száma
idővel növekszik, színük sötétedik. Kakaóbarna alsó oldala
simának látszik, de erős nagyítású kézinagyítóval
megvizsgálva, apró, merev szőrök (seta) láthatók rajta. i a sávok száma • a termőtest széle
idővel nő hullámos és néha
Húsa nagyon szívós, vékony és szintén kakaóbarna.
karéjos
• ELŐFORDULÁS Tölgy vagy szelídgesztenye
tuskókon vagy lehullott ágakon nő. Széles az alsó oldalt apró,
körben elterjedt az északi mérsékelt övben. merev szőrök fedik
• EGYÉB NEVEK H.ferruginea.

a felső barna oldal

idővel nagyon
sötét lesz

• sötétbarna sávok T E R M Ő H E L Y A termőtestek

a felső oldalon sűrű emeletes sorokban nőnek.
 KÉREGSZERŰ BEVONATOT KÉPEZŐ GOMBÁK
A z alábbiakban néhány olyan gomba-
fajt mutatunk be a sok közül, melyek
csak reszupinátus termőtestet képeznek, a
kidőlt fák alsó oldalát kéregszerűen von-
ják be. Színük lehet fehér, rózsaszín vagy
sötétkék. Spóratermő rétegük, a himénium,
sima, szemölcsös, tüskés vagy eres. (1. még
a 228-231. old.)

Család PENIOPHORACEAE Faj ldén

y egész év
Stereum rugosum

É V E L Ő RÉTEGGOMBA
Tömeges erdei gomba, bármelyik évszakban megtalálhatók
vastag, lapos, alaktalan, világosszürke bőr- vagy kéregszerű
bevonatot képező termőtestei; konzolos alakja ritkán
fordul elő. Felszíne megkarcolva vérvörös nyomot
hagy. Spórái keményítő tartalmúak.
• ELŐFORDULÁS Általában lombos fák
tuskóin nő; többnyire mogyorón, nyíren és
égeren. Európa-szerte elterjedt, de
valószínűleg máshol is megtalálható
az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K
A S. sanguinolenlum szintén
vörösre változik a sérülések
helyén, de fenyők kérgén
nő és feltűnő
konzolokat fejleszt.

T E R M Ő H E L Y Hosz-
szú, bőrszerű foltokat
képez elhalt fák kérgén.

Méret Spóraszín Érték

TERMŐTEST 0 1 0 - 5 0 c m x 1 - 6 c m ; 2 - 5 m m fehér

Faj Idény
Család CHAETOPORELLACEAE Schizopora paradoxa egesz ev

a termőtest fehér vagy

VÁLTOZÉKONY KÉREGGOMBA a fehér
sárgásbarna közepének
szegély vattás
A gomba termőteste általában reszupiná- szerkezetű • • fogas a felszíne
tus, de apró konzolokat is képezhet, ha
függőleges aljzaton fejlődik. Eléggé szí-
vós, fehér vagy sárgásbarna színű, fehér
széle vattaszerű, közepén 4 mm hosszú
fogak vannak. Termőrétege
a termőtest
csöves, 1-4 mm vastag, általában
mm-enkénl 1-3 likaccsal; reszupinátus «
kézinagyító alatt a likacsok
lapos fogakra hasonlítanak.
• ELŐFORDULÁS Erdős vidékeken
fordul elő, lombos fákon nő, főként
bükkön, gyertyánon és tölgyön. Széles
körben elterjedt az északi
mérsékelt övben; kozmopolita.
• EGYÉB NEVEK T E R M Ő H E L Y Bőrszerű termőtestei foltokban terjednek lehullott ágak
Hyphodontia paradoxa. alsó felén.
Család Faj ldén
CONIOPHORACEAE Coniophora puteana y egész évben, főként ősszel

PINCEGOMBA
az új részek sárgásfehérek,
A gomba terjedő termőteste barnakorhadást okoz; puha világossárgák majd még
szerkezetű, szorosan az aljzatra simulva nő, konzolos sötétebbek lesznek t
termőtestet sohasem fejleszt. Érett spórái sárgára vagy
zöldesbamára színezik a közepét, míg fehér széle rojtos.
Jellemző módon, a termőtest felszíne idővel ráncossá és
• rojtos
szemölcsössé válik. A reszupinátus gombák szegély
többségével ellentétben, nem tapad szorosan
az aljzathoz, termőteste óvatosan lehúzható. a lermotest
közepe barna
• ELŐFORDULÁS Épületekben nedves az érett
gerendákon nő, barnakorhadást okoz; a szabadban spóráktól
mindenféle faanyagon előfordul. Az északi
mérsékelt övben világszerte elterjedt
épületekben, nedves pincékben, bányákban.
• HASONLÓ FAJOK A S. lacrimans
(229. old.) folyadékot választ el és konzolos
termőtestet is fejleszt.
• EGYÉB NEVEK C. cerehella.
a termő-
test fás
aljzaton nő •

durva,
szemölcsös
spóratermő
• réteg
T E R M Ő H E L Y A reszupinátus
termőtest bevonja az aljzatot.

Méret Spóraszín v,.,,ashanu, Érték

TERMÖTEST 0 5 - 1 0 0 cm x 2 - 2 0 cm ' 0.5-1 mm

Család PHAEOLACEAE Idény

Oligopol ies rennyi

LISZTPOROS LIKACSGOMBA
Terjedő gomba, leginkább arról
ismerhető fel, hogy szinte egyidőben pöfetegszerű •
van jelen mindkét termőtest formája. ivartalan alak
A reszupinátus, kéregszerű ivaros alak
széle fehér, sárgásfehér közepén pedig kéregszerű •
2 - 3 likacs található mm-enként. ivaros alak
A likacsok idővel felszakadnak és
fehér spórákat bocsájtanak ki.
Ivartalan alakja (Ptychogasler citrinus) a termőtest *
először pöfetegszerű, megérve közepe a
darabokra töredezik és nagy tömegű, spóráktól
sárgásfehér
púderszerű spórát enged ki.
• ELŐFORDULÁS Fenyők tuskóin,
bolyhos, fehér •
kidőlt fatörzseken, ágakon nő; szegély
barnakorhadást okoz. Széles körben
elterjedt, de ritka faj az északi
mérsékelt övben.
T E R M Ő H E L Y Néha számos, kis foltban nő a fákon.
TÜSKÉS TERMŐRÉTEGŰ GOMBÁK
Ebben a részben olyan gombákat mutatunk be, melyek nincsenek
közeli rokonságban, csupán annyiban hasonlítanak egymásra,
hogy spóratermő sejtjeik (bazídium) fogas vagy tüskés felszínt
alkotnak. A tüskék a kalap vagy a konzol alsó oldalán
helyezkednek el, vagy a korallszerűen elágazó termőtest
tüskék
ágainak végén találhatók. Egyes reszupinátus fajok (nem kalap
alatt
ismertetjük) teljes felületét tüskés termőréteg fedi.

Család AURISCALP1ACEAE Idény

Auríscalpium vttlgare

TOBOZGEREBEN a sötétbarna tönk a kalap

A gomba legjobban jellegzetes vese alakú, széléhez illeszkedik
borzasan szőrös, a tönkhöz féloldalasan illeszkedő
kalapjáról ismerhető fel. A kalap barna, a szélén
a kalap széle
világosabb színű, alsó felén hosszú, szürke tüskék
világosabb
lógnak. A tönk a kalapnál sötétebb barna, nemezes < színű
felszínű, az aljzathoz világosbarna gomba-
fonalakkal csatlakozik. A gombát barna színe miatt
nehéz észrevenni, annak ellenére, hogy elég
gyakori faj. Húsa szívós, ehetetlen.
• ELŐFORDULÁS Kéttűs fenyők - néha luc -
nemezes,
tobozán nő, fenyőtű avarban, idősebb barna bevonat
fenyvesekben. Áz északi mérsékelt öv a tönkön
fenyveseiben széles körben elterjedt.
• EGYÉB NEVEK Pleurodon auríscalpium.

a kalapot
finom szőrök
fedik

a tönköt világos- *
barna barna, nemezes
színű, vese micélium rögzíti
alakú kalap a tobozhoz

a termőtest
avarba ágya-
zódott vagy
a tönk csatla- félig eltemetett
kozási helye tobozon nő

T E R M Ő H E L Y A termőtestek
egyenként vagy párosával nőnek.
Család Faj ldén
HYALORIACEAE Pseudohydnum gelatinosum * nyár-tél

A A
KOCSONYÁS ÁLGEREBEN ^F^F
a sotetbarnaig terjed, felülete
Termoteste általában konzolszeru, színe Igen váltó- szemcsés vagy molyhos
zatos, a fehértől a sötét szürkésbarnáig előfordulnak
példányai. Kalapja félkör vagy kagyló alakú, felszíne
szemcsés vagy finoman pelyhes. Tönkje ha van, rövid és
vaskos, oldalt álló. Alsó felét világos színű tüskés
termőréteg fedi. Ehető, de nem túl népszerű gomba. kocsonyás,
• E L Ő F O R D U L Á S Fenyvesekben, ritkábban áttetsző hús
lomberdőkben honos. Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt. Elterjedési területe eléggé délre
nyúlik, a melegebb vidékekre.
• EGYÉB NEVEK Tremellodon
gelalinosum. - rövid, a kalap
világos színű, konzolszeru
széléhez
tüskés, spóra- csatlakozó tönk
termő réteg

a tüskék
függőlegesen
T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő, vagy
állnak
néhány g o m b a található együtt. TÜSKÉK

Méret Spóraszín Érték

KALAP 0 1 - 8 c m TÖNK l 0 , 5 - 3 c m <-> 0 , 5 - 1 , 5 c m fehér

Család Fa Idény
BANKERACEAE i Bankéra fuligineoalba

SZÍNVÁLTÓ GEREBEN
Gyakori jelenség ennél a fajnál, hogy kalapja meg
sérül és/vagy talajrészecskék tapadnak rá
a növekedés során. Világosbarna kalapja idővel
vörös árnyalatúvá válik; tüskés termőrétege a kalap
a kalap alatt sűrű, színe szürke vagy fehér. közepe
Tönkje felül fehér, alul barna. Viszonylag puha idővel
besüllyed
húsa idővel világos rózsaszínre változik.
• ELŐFORDULÁS Száraz erdőkben kéttűs nk
i: „II:
fenyőkkel képez mikorrhizát. Az északi mérsé-
kelt övben megtalálható, de elterjedése lokális.
Erősen visszahúzódó faj; védett, vöröslistás gomba. a tönk
• HASONLÓ FAJOK A B. violascens kalapja tiszta, alja barna
METSZET
szabályos alakú, lilás árnyalatú; lucosokban terem.
A Sarcodon fajok spórája színes.
• EGYÉB NEVEK Hydnum fragile.

SZi

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis ' a tönk központi

vagy szélső állású
csoportokban nő h o m o k o s talajon.
Család BANKERACEAE Fa Idény r| ^ r vége-ősz
i Phellodon niger

FEKETE GEREBEN 3 mm hosszú,

kékesszürke,
E faj termőtestei gyakran összenőnek egy- szőrökkel fedett, idővel
mással. A kalap lapos vagy kissé benyomott finoman sávos sötétedő tüskék •
közepű, színe a világosszürkétől a bíbor feke- kalapfelszín •
téig terjed; fiatal példányokon a széle feltűnő-
en világoskék. A tüskék először kékes- lefutó tüskés
szürkék, majd szürkék. Bőrszerű, termőréteg
fekete húsának szaga - főleg
szárazon - lestyánra vagy sűrűn
maggifűszerre emlékeztet. nemezes,
• ÉLŐFORDULÁS sötétbarna
tönk
Fenyőkkel képez
mikorrhizát, néha lombos
fákkal is meszes talajon.
Az északi mérsékelt övben
lokálisan elteijedt faj.
• HASONLO FAJOK A
P. melaleucus hasonló szagú,
de vékonyabb, világosabb és
kevésbé nemezes. Erdőkben nő,
sovány, savanyú talajon. A Hydnellum
fajok spórája barna.
• EGYÉB NEVEK CalodonlHydnum T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
niger. sűrű csoportokban nő, moha között.

Méret Spóraszín fehér Érték

KALAP 0 3 - 1 0 c m TÓNK I 2 - 5 c m <-• 0 . 5 - 2 cm

Család BANKERACEAE Phellodon tomentosus nyár vége-ősz

TÖLCSÉRES GEREBEN
A gomba kalapja középen besüllyedt, felszínét
barna árnyalatú sávok díszítik; alatta tüskés 3 mm
termőréteg található, sötétbarna tönkje szálas. hosszú,
A kalap növekvő széle vékony és fehér színű; függőlegesen
álló tüskék
a kalapok gyakran összenőnek egymással.
Ehetetlen szívós húsa vékony és barna színű.
A száraz termőtest curry vagy maggifűszer szagú. szálas, sötét-
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel, ritkábban lombos barna tönk
fákkal él együtt erdőkben, homokos talajon. Az északi
mérsékelt övben lokálisan elterjedt ritka, védendő faj. kissé csavarodott
• HASONLÓ F A J O K Számos gerebengomba hasonlít és egyenetlen tönk
rá, többek között egyes barna spórás
Hydnellum fajok (237. old.) is. A
P. confluens felszíne
nemezesebb, kevésbé
vékony, éles
sávozott, színe világosabb, • kalapszél
kalapja szabálytalanabb
alakú. • a kalap húsa
• EGYÉB NEVEK vékony, de szívós
CalodonlHydnum
lomentosuslcyathiforme. • a sávozott kalap T E R M Ő H E L Y Csoportosan
közepe benyomott terem moha és zuzmó között.
Család BANKERACEAE Idény
Hydnellum peckii

a spóratermő
CSÍPŐS PARÁSGEREBEN réteg tüskéi
Húsos faj; lapos vagy középen besüllyedt kalapjának 3-4 mm hosszúak
felszíne csomós, alsó oldala tüskés. Kezdetben bárso-
nyosan fehér, majd a növekedése során kiválasztott
vérvörös folyadéktól megsötétedik, végül borvörös árnyalatú
barnára változik. Elkeskenyedő tönkje hasonló színű. Parafaszerű
bama húsa rendkívül kellemetlen ízű. ^
• ELŐFORDULÁS Fenyőkkel képez
mikorrhizát erdőkben. Az északi vérvörös cseppek a fiatal,
mérsékelt övben elterjedt, de ^ növekvő példányon
lokális előfordulású faj. Közép-
Európában főként hegyvidéken
található; nem gyakori.
• HASONLÓ FAJOK
A Hydnellum ferrugineum az erett
íze enyhe. Más fajok nem sötét
választanak ki vörös csöppeket.
felülete T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban
csomós nő moha vagy zuzmó között.

Meret Spóraszín bama Érték

KALAP 0 3 - 7 cm TÖNK I 1 - 6 cm " 0 , 5 - 2 cm

Család Idény
BANKERACEAE Sarcodon scahrosus

KORPÁS GEREBEN
Mint a nemzetség minden tagja, ez is nagy és húsos faj. sötétbarna
pikkelyek
Közepén gyakran besüllyedt kalapjának felülete egyenetlen a kalap
pikkelyes, a színe sötétbarna. Tönkje is sötétbarna, felszínén
a tövénél acélkék. Világos húsának állaga
sajtszerű, szaga lisztre emlékeztet.
A Sarcodon fajok többsége
keserű, de sózás után ehető;
ritkasága miatt kímélendő.
• ELŐFORDULÁS Tűlevelű és
lombos fákkal egyaránt képez
a bíbor- *
mikorrhizát, erdőkben. Az északi barna tüskék
mérsékelt övben elterjedt, de lokális csúcsa
előfordulású vagy ritka. A Sarcodon fajok világos színű
rövid, vastag,
kiveszőfélben vannak; számos faj léte acélkék tövű tönk
veszélyeztetett.
• HASONLÓ FAJOK A S. glaucopus kalapja
simább és tönkjének töve kék, míg
a S. imbricatumé bama.

METSZET hosszú
tüskék
A SARCODON IMBRICATUM
cserepes gereben
világos, a bázi- Bama színű faj, tönkjének bázisa nem
T E R M Ő H E L Y Csoportosan sában kékes kék. Pikkelyes kalapjának átmérője
vagy gyűrűben nő. árnyalatú hús 20 cm, húsa puha, kesernyés. JQ)|
Család Faj Idény
HYDNACEAE Hydnum repandum ősz

SÁRGA GEREBEN
Húsos gomba; erőteljes tönkje kissé oldalt álló.
Nagy, domború vagy közepén benyomott kalapja >
gyakran szabálytalan alakú; felszíne sima vagy
kissé nemezes, alsó felén törékeny tüskés termő- \ I
réteg található. A sárgásfehér vagy okkersárga
termőtest idővel és a sérülések helyén narancssárgára
változik. Ehető gomba; az idősebb példányokat alaposan
meg kell főzni; húsa idővel megkeseredik.
• ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal él együtt 4-6 mm •
savanyú talajú erdőkben. Széles körben elterjedt az északi hosszú,
mérsékelt övben, a hidegebb területeken is. általában
lefutó tüskék
• HASONLÓ F A J O K A H. albidum kalapja fehér, spórái
kisebbek és meszes talajon terem. Közeli
rokona a H. rufescens kisebb és narancs-
ai sárga színű.
• EGYÉB NEVEK Dentinum
repandum.

sárga el-
színeződés

-• sárgásfehér
vagy okker-
sárga termőtest

1 cm

• a surun novo
termőtestek miatt
eltorzulnak a kalapok
A KALAP ALJA

jellegzetesen a kalap közepe

vastag és kissé p besüllyedt
• oldalt álló tönk

METSZET

merev, fehér
vagy sárgás-
fehér hús
• HYDNUM UMBIUCATUM
A sárga gerebenhez hasonló, ehető gomba, de
kisebb, vékonyabb, narancssárga színű és
kalapjának közepe besüllyedt. E-Amerika-szerte
megtalálható. | Q | T E R M O H F . L Y Tömegesen vagy
csoportosan nő.
Család HERIC1ACEAE Hericium coralloides

KÖZÖNSÉGES
PETREZSELYEM-
GOMBA
Kidőlt fatörzsön vagy hasonló
aljzaton növő, sárgás vagy
fehéres termőtesteste
számtalan, törékeny,
korallszerű ágacskáinak
alsó feléről hosszan
lelógó, sűrű tüskéivel
lélegzetelállító látványt
nyújt. Piszkosfehér vagy
sárgásfehér húsa retekízű.
Ehető, de ritkasága miatt
fogyasztása nem ajánlott.
• ELŐFORDULÁS Erősen korhadt,
kidőlt lombos fákon (bükk, nyír) vagy
tuskókon nő. Az északi
mérsékelt övben elterjedt,
de viszonylag ritka faj.
• EGYÉB NEVEK
Dryodon coralloides.

—• lelógó, piszkosfehér vagy T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy

szürkéssárga tüskék csoportosan nő kidőlt fatörzseken.

M6ret Spóraszín fehér Érték

TERMŐTEST 0 10-40 cm x 5 - 2 0 cm I 10-30 cm

Család Faj Idény

HERICIACEAE Creolophus cirrhatus nyár-ősz

nemezes
TUSKÉS SORENYGOMBA tüskék a
felső
termőtest
A gomba rétegezett, húsos, félkör alakú, sárgásfehér alján oldal
termőtestei emeletekben nőnek. Alsó oldalán
a termőréteg tüskéi hosszan lelógnak; felső része
nemezes. Habár a vastag, puha hús ehető, szaga és Mm
íze kellemes, ritkasága miatt fogyasztása mégsem a termotest
mindenhol
ajánlott. A Hericiumhoz (fent) hasonló, nagyon sárgásfehér *
kicsi rokon nemzetségbe tartozik.
• ELŐFORDULÁS Főként lomberdőkben található,
korhadó, de még szilárd faanyagon nő. Elterjedt
az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K A hatalmas Climacodon
septentrionalis konzolos termőteste nagyobb és
szabályosabb, tüskéi finomabbak. Európa ÉK-i részén.
Japánban, Szibériában és É-Ame-
i ika ÉK-i lerületein található.
• •# i • EGYÉB NEVEK Dryodon
cirrhatus! diversidens.

i^m
a konzolszerű
T E R M Ő H E L Y Emeletekben nő termőtest szabály-
tuskókon, ritkábban fatörzseken. talan rétegei
 BUNKÓ ALAKÚ GOMBÁK
A könyvnek ebben a részében a bunkó alakú termőtestű bunkó
alakú
gombákat mutatjuk be. Jellemzőjük, hogy a termőréteg külső termötest
felszínüket teljesen beborítja vagy az alapjuknál meddők
maradnak. A tömlősgombák (l. 244. old.) esetében a spóra-
termő réteg (himénium) az apró, palack alakú termőtestekben
található, amelyek egy húsos, bunkó alakú struktúrába,
a termőtestpárnába (sztróma) ágyazódhatnak.

SIMA VAGY SZŐRÖS FELSZÍNŰ GOMBÁK

bunkó alakú fajok jellemzője, hogy vastagabb Clavariadelphus pistillarisig
termőtestük felszíne sima vagy (241. old.) változhat. Némelyeknek, pl.
szőrös. (A 244. oldaltól bemutatott fajok a Leotia lubricanak (243. old.) a termé-
felülete szemcsés vagy poros.) Alakjuk keny része egy feji végben különül el, de
a nagyon karcsú Typhula fajoktól a sokkal többnyire rányúlik a nyélre is.

Család CLAVARIACEAE Fa
i Clavulinopsis helvola

SÁFRÁNYSZÍNŰ BUNKÓGOMBA
Egyike a nemzetség számos, el nem ágazó, bunkó alakú, sárga
termőtestű fajainak; csak mikroszkóp alatt, spórái alapján lehet
pontosan meghatározni. Spóráinak felszíne erősen rücskös, míg a többi
fajé sima. Húsa halványsárga, eléggé törékeny és szagtalan.
• ELŐFORDULÁS Mohás réteken, öreg gyepekben és egyes erdei
termőhelyeken található. Az északi mérsékelt övben mindenhol
megtaláliiató, még DK-Ázsiában is; Európában gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK A C.fusiformis bunkósabb, sűrűbb
csoportokban nő. A C. laeticolor szagtalan, sárga vagy
narancssárga színű. A C. luteoalba barackszínű és
kellemetlen szagú. A C. angillaceae fakó a termötest
csúcsa sötétebb
sárgásbarna és hangásokban nő.
• EGYÉB NEVEK Clavaria helvola.
• CLAVARIA VERMICULARIS
árvalányhajgomba
lapos Ez a faj csomósán növő, el nem
termőtest ágazó, bunkó alakú, fehér termő-
testeket fejleszt. A bunkók csúcsai
gyakran sárgára vagy cserszínűre
érnek. Törékeny húsú termőteste
üreges, idővel ellaposodik. J 0 |

sima bunkó alakú

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis spóratermő termőtest, hosszanti
felszín barázdákkal
csoportokban nő.
Család CLAVAR1ADELPHACEAE Faj Idény
Clavaríadelphus pistillaris

nagy, feltűnően a termőtest felületének

VASKOS MOZSÁRÜTŐGOMBA bunkó alakú nagy részét spóratermő
Tekintélyes méretű gomba. A faj fiatalon citrom- termőtest « f himéniumfedi
sárga színű, idővel és az érett spóráktól a termőtest
felszíne sárgásbamára változik; nyomásra vörös-
barnára színeződik. Fehér húsa eleinte kemény,
majd puha és szivacsos lesz; jószagú, de keserű ízű.
• E L O F O R D U L Á S Erdőkben nő, gyakran bükk
közelében. Az északi mérsékelt övben lokális
elterjedésű, de kedvező
termőhelyeken gyakori is lehet. fiatalon citrom-
• HASONLÓ FAJOK sárga, később
A C. tigula és a C. sachalinensis fakó Ísersziní
kisebb és kevésbé feltűnően
bunkó alakú; mindkettő
fenyvesekben található. A C. truncalus csúcsa
lapos és tápdús talajú fenyvesekben nő.
• E G Y É B N E V E K Clavaria pistillaris.

T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő a meszes talajon, avarban.

Méret Érlék
BUNKÓ J 1 0 - 2 0 cm *-> 2 - 6 c Spóraszin fehér vagy halványsárga

Család CLAVARIADELPHACEAE FA
' Macrotyphulafistulosa Idény
késő ősz

CSÖVES BUNKÓSGOMBA • a nyél ki-

Karcsú, bunkó alakú, sárga vagy cserszínű * a termotest vételével az
termőtestéről azonnal felismerhető gomba, csúcsa hegyes egész felszínen
amennyiben rátalálunk. Mivel igen hasonlít egy teremnek spórák
levélnyélre, ezért könnyű elnézni. Satnya,
csavarodott formái nehezen azonosíthatók, gyakran
önálló fajnak vélik, Macrotyphula contorta néven.
• E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben mélyen az avarba
temetett faanyagon nő; főként bükkön található.
Széles körben elterjedt az északi mérsékelt a bunkó
övben és a szubarktikus területeken; vastagsaga
eléggé
Európában gyakori faj.

V
változatos a termotest •'
• H A S O N L O F A J O K A közeli rokon színe idővel
M.ftliformis termőteste még karcsúbb; sárgáról
barnára érik
nedves erdőkben, avarban gyakori.

a nyél és •
a spóratermő
rés: finoman
egybeolvad

-• a termotest
az alap felé
elvékonyodik

T E R M Ő H E L Y Egyenként nő
korhadó ágakon.
Család TYPHULACEAE Faj Typhula erythropus ldén
V ősz-kora tél

levélnyélhez
R Ő T FONALGOMBA csatlakozó
Ennek az apró gombának fehér színű, termékeny feji része és szklerócium
vörösbarna nyele van, ami az alapjánál vörös színű, és egy
föld alatti szervből, a szkleróciumból ered. A Typhula fajok
kicsi, nehezen észrevehető gombák. Többnyire késő ősszel
fordulnak elő, kicsi, áttelelő szkleróciumból fejlődnek ki.
Fajtól függően, ezek gyakran speciális aljzathoz, pl.
hengeres, termékeny
saspáfrányhoz kötődnek. Egyesek jelentős károkat • sima, selymes- feji rész •
okoznak a takarmányban, pl. a füvekben és a lóherében. fehér bunkós feji rész
• ELŐFORDULÁS Lehullott levelek erezetén és
nyelén (főként kőris, juhar és éger) nő nedves
erdőkben. Az északi mérsékelt övben széles körben
elterjedt; Európában gyakori.
• EGYÉB NEVEK Typhula neglecla, sötétnyelű
fonalgomba.

oldalról nézve
belül fehér
laposnak látszik
szklerócium
a lencse alakú
szklerócium
nyél bázisát finom
szőrök fedik
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
kis csoportokban nő.

Méret Spóraszín fehér Érték

BUNKÓ 1 0 . 5 - 3 cm ~ 1-2 mm

Család GEOGLOSSACEAE Geoglossum fallax ldén

V ősz

CSALFA NYELVGOMBA
A gomba bunkó alakú termőteste sötétbarna; nyelének felső része pikkelyes.
A nyelvgombák többsége fekete színű. A spórák a bunkó feji részén
teremnek, amely a himéniumtól csíkos.
• ELŐFORDULÁS Háborítatlan gyepekben nő; a műtrágyázás és
a környező területek fenyvesítése számos Geoglossum faj létét fenyegeti.
Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj
Európában és É-Amerika keleti részén, de
a meg-
nehéz észrevenni. bunkó alakú, vastagodott,
• HASONLÓ FAJOK A Trichoglossum sötétbarna termékeny feji
fajok merev szőreikkel különböznek, melyek rész spórákat
tartalmaz • • TRICHOGLOSSUM
a húsba ágyazódnak és sörteszerűen állnak ki
a felszínből. HIRSUTUM
borostás nyelvgomba
A gombának krikettütőszerű,
sörtés, fekete termőteste van.
Felső része tartalmazza
a nyél felső részén a hosszú spórákat termelő
apró, barna aszkuszokat; a nyél meddő.
pikkelyek láthatók

METSZET

T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő moha barna hús

között vagy a magas fűben bújik meg.
Család LEOT1ACEAE Faj ldén
Leotia luhrica » ősz

ZÖLD CSUKLYÁSGOMBA a jól elkülönült,

termékeny feji
Jellegzetes faj; kicsi, mozsártörő alakú termőtestet fejleszt, melynek rész kissé karéjos <
állaga gumiszerű, húsa kocsonyás. A termőtesten határozottan
elkülönül egy domború, karéjos, zöldessárga feji rész, melynek
széle visszahajlik és a spóratermő szövetet tartalmazza.
A narancssárga tönköt apró zöld pikkelyek vagy pettyek fedik és a meddő tönkben
általában üreges. A termőtesten gyakran látható feketészöld árnyalat kocsonyás a hús
gombafertőzéstől származik, de az egészséges példányok is gyakran
színeződnek zöldesbarnára teljesen éretten.
• ELŐFORDULÁS Nedves erdőkben nő avar és
moha között. Az északi mérsékelt öv túlnyomó részén
elterjedt és gyakori faj; kozmopolita.
• EGYÉB NEVEK Leotia gelatinosa.

gumiszerű,
METSZET
narancssárga
a domború feji tönk
rész tartalmazza
a spóratermő szövetet

a termőtestek
a tönköt apró •— csomóban
zöld pikkelyek nőnek
vagy pettyek fedik
T E R M Ő H E L Y Csoportosan,
gyakran nagy tömegben nő.

Méret Spóraszín fehér Érték

BUNKÓ : 2 - 5 cm <--> 0 , 3 - 1 cm

Család Faj ldén

GEOGLOSSACEAE Mitrula paludosa y kora nyár-ősz

MOCSÁRI SAPKÁSGOMBA a sárga feji

Fényes, narancssárga feji részével és hengeres, fehér rész tartalmazza
tönkjével nagyon mutatós gomba. Felszíne sima, vizenyős a spóratermő
szövetet
húsa sárga színű. Feji része tartalmazza a spóratermő a fej alakja
himéniumot; a tönk meddő. - változhat
• ELŐFORDULÁS Tiszta állóvizekben nő avaron.
Az északi és a magasan fekvő területeket kedveli az északi a tönk alja
mérsékelt övben. Nem gyakori. sötétebb
• HASONLÓ F A J O K Á Bryoglossum rehmii szárazabb a tetejénél
vidékeken fordul elő és a Leotiaceae családba tartozik
(269., 271-273. old.). A Heyderia fajok kisebbek és
többnyire fenyőtű avaron nőnek. A Spathularia flavida
szintén fenyőtűkön található és nagyon lapos, néha
karéjos a feji része. —
• EGYÉB NEVEK Mitrula phalloides. piszkosfehér színű,
hengeres tönk

moha között,
leveleken vagy bunkó alakú
ágakon nő termőtest

T E R M Ő H E L Y Termőtestei kisebb
vagy nagyobb csoportokban nőnek.
 SZEMCSÉS VAGY POROS FELSZÍNŰ GOMBÁK
z alább ismertetett gombák fő
A jellegzetessége, hogy szemcsés a
felszínük. A szemcsézettséget a húsos
szövetbe (sztróma) ágyazott palack
alakú termőtestek okozzák. Ezek akkor
FA
Család CLAVICIPITACEAE ' Cordyceps
válnak láthatóvá, amikor a bunkó alakú
termőtestpárnát hosszában kettévágjuk.
Az egyik faj, a Paecilomyces farinosus
(lent) a felszínén termelődő ivartalan
spórák tömegétől porosnak tűnik.
militaris

V Ö R Ö S ROVARRONTÓGOMBA
Ez a parazita tömlősgomba bunkó alakú,
narancsvörös, összetett termőtestként (sztróma) nő a bunkó a tömlők tüske-
ki gazdájából. A spóratermő aszkuszokat a palack termékeny feji ként vagy szemcse-
része meg- ként jelennek meg
alakú termőtestek tartalmazzák, amelyek tüskeként vastagodott a bunkó felső
törnek át a bunkó kissé megduzzadt felső részén. részének felszínén
A spórák hosszúak és hengeresek, darabokra
törnek. A nyél sima és világos színű.
• ELŐFORDULÁS A micélium hernyókat
és lepke bábokat fertőz és pusztít el,
JCV.
erdőkben vagy réteken. Széles körben
a gazda
elterjedt az északi mérsékelt övben. Más mélyen el
Cordyceps fajok rovarok, pókok vagy lehet temetve
az álszarvasgombák (Elaphomyces,
259. old.) parazitái. Többségük trópusi
elterjedésű. a bunkó alsó
• HASONLÓ F A J O K A C. bifusispora részében nincsenek
tömlők, ezért
szintén lepkéken élősködik, sárgább színű
felszíne sima
és spóráinak végsejtjei bunkósak.

a gazda egy el- T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy

formátlanodott kis csoportokban nó.
hernyó

Mérel Spóraszín
BUNKÓ I 2^5 cm <->3-8 mm

FAI ldé
Család TRICHOCOMACEAE Paecilomyces farinosus " y nyár-ősz

fehér
a gomba elágazik konídiumokkal
P A E C I L O M Y C E S FARINOSUS
Hernyókon és lepke bábokon élősködő gomba.
Miután gazdáját elfogyasztja, felálló, bunkó alakú
struktúrákat (korémium) hoz létre. Ezek narancs-
sárgák vagy sárgák, de színüket elfedi az ivartalan
spórák (konídium) fehér tömege, amely könnyen
eltávolítható a gombáról.
• ELŐFORDULÁS Többé kevésbé narancs-
sárga, sárga
eltemetett hernyókon vagy bábokon nő vagy barna
réteken és erdőkben. Széles körben alap •
elterjedt faj az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K A Cordyceps
militaris (fent) felszíne szemcsés.
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis csoportokban nő ki
hernyókból vagy lepke bábokból.
Család CLAVICIPITACEAE Fa
' Cordyceps ophioglossoides ldén
" ősz-tél eleje

TRIFLAÁRULÓ-GOMBA megnyúlt, bunkó alakú,

Az álszarvasgombákon (Elaphomyces, 259. old.) zöldesbarna vagy fekete
élősködő tömlősgomba. Gazdájának föld alatti termékeny feji rész

termőtestén sárga fonalakkal tapad meg,

melyek a taláj felett nyélbe egyesülnek.
A bunkó alakú termőtestpárna, a feji rész
a sztróma feji része zöldesbarna a kitüremkedő
vagy fekete; felszíne a sárgásbarna termőtestektől
érdes
húsba ágyazódott spqratermő
aszkuszokat tartalmazó
termőtestektől érdes.
• ELŐFORDULÁS
a fej sima, sárga nyélbe
Az Elaphomyces murícatus keskenyedik el
vagy az E. granulatus élős-
ködője fenyvesekben vagy
lombos erdőkben. Az északi
mérsékelt övben széles körben
elterjedt, helyenként gyakori faj.
• HASONLÓ FAJOK
A Cordyceps capitata és
a C. longisegmentalis feji része
TERMŐHELY
kerekebb, de ugyanazon Egyenként vagy csopor-
a gazdán élnek, mint tosan nő ki a talajban
a C. ophioglossoides. levő álszarvasgombából.

Méret Spóraszín fehér Ették

BUNKÓ J 5 - 1 3 cm <-> 0 , 5 - 1 cm

Család Faj
XILAR1ACEAE Xylaria polymorpha

BUNKÓS AGANCSGOMBA
Jól ismert tömlősgomba. Bunkó alakú,
összetett termőteste vagy sztrómája kívül
sötétbarna vagy fekete, belseje fehér.
Mindegyiknek rövid, hengeres nyele van,
csúcsa lekerekített. A húsba ágyazódva
éppen a felszín alatt találhatók a spóra-
termő aszkuszokat tartalmazó palack
alakú termőtestek. Az aszkuszokból
a hosszúkás, érett spórák a tömlő csúcsán
levő nyíláson, az osciolumon keresztül
kerülnek a szabadba.
• ELŐFORDULÁS Általában
a talajszintben nő korhadó faanyagon,
pl. tuskókon, főként bükkön és szilen, de
nyíren és hárson is megtalálható. Széles
körben elterjedt, eléggé gyakori faj
az északi mérsékelt övben; a szubtrópusokig
megtalálható.
• HASONLÓ F A J O K A sokkal karcsúbb
Xylaria longipes spórái rövidebbek,
főként elhalt juharfákon nő az északi T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
mérsékelt övben. kicsi, tömött csomóban nő.
 SZÖMÖRCSÖGGOMBÁK
szömörcsöggombák közé a Phallus csúcsának a része. A fiatal termőtest tojás
A és a Mutinus nemzetség fajai alakú (boszorkánytojás) és egy bőrszerű
tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy képződmény, a külső burok (peridium)
alakjuk fallosz-szerű; spóráik ragadós, veszi körül. A fejlődő glebát egy kocso-
nyálkás anyagban (gleba) helyezkednek el nyás, vizenyős burok is védi.
a termőtest csúcsán. A Phallus fajok Ebbe a csoportba éretten áthatóan
esetében a gleba süvegszerű képződményt büdös szagú gombák tartoznak; bűzük
alkot a tönkön; a Mutinusoknil a tönk vonzza a spórákat terjesztő döglegyeket.

Család pHALLACEAE Idény

Mutinus caninus nyár-ősz

KUTYASZÖMÖRCSÖG
a tönk csúcsán található a
Hosszú tönkű, piszkosfehér vagy szürkés narancs spórákat tartalmazó, ragadós,
sárga termőteste piszkosfehér, bőrszerű burokkal • büdös, zöldesbarna gleba
a tönk csúcsa
körülvett, tojás alakú képződményből fejlődik ki. a spóratömeg alatt
A tönk narancssárga csúcsa a tönkkel együtt narancssárga
alakul ki; spórái nyálkás, zöldesbarna, bűzös • a tönk felszíne
anyagba ágyazódnak, ami vonzza a terjeszté- gödörkés
süket végző rovarokat.
• ELŐFORDULÁS Vastag avaron vagy
a tönk szerkezete
tűleveleken nő, általában korhadó tuskók szivacsos, a tönk
körül, erdei talajon. Európában eléggé belseje üreges a kocsonyás
gyakori faj. burkon belül
• HASONLÓ F A J O K Az É-Ame- alakul ki a
„tojásban" *
rikából származó, de Európába is t f
behurcolt M. ravenelii tönkje vöröses
árnyalatú; Európában kertekben és
parkokban található. A Phallus —• piszkosfehér
impudicus (247. old.) és rokonai vagy szürkés
tönkjük csúcsán süvegszerű narancssárga
tönk
képződményt viselnek.

—• piszkosfehér, 2-4 cm a „tojást" fehér

magas és 1-2 cm széles micélium köteg
„ boszorkánytojás" rögzíti a talajban

a „tojás
külső burkának
maradványa
-• a tönk tövén
y
j m J r
• a külső burok alatti
a termőtestet bőrszerű kocsonyás réteg a meg-
burok, a peridium nyúlást segíti
veszi körül T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
kis csoportokban nő.
 Idény
PHALLACEAE Phallus impudicus nyár-ász

ERDEI SZÖMÖRCSÖG gyuszu

alakú
E gomba szaga már messziről érezhető, mielőtt még meglátnánk; süveg
a Phallaceae család fajai híresek termőtestüknek a spóra terjesztő a nyálka- • -
réteg alatt
rovarokat csalogató, undorító szagáról. Az érett példányok fallosz
a süveg méh-
alakúak, fehér tönkjük' csúcsán nyálkás, zöldesbarna süvegen sejtszerű
található a gleba. A fiatal termőtestek a talajban tojásszerű és fehér
képződményben helyezkednek el, melynek vékony, bőrszerű
külső burka felreped, miközben a tönk kiemelkedik belőle.
A „tojásnak" az a része, amelyből később a tönk alakul ki, ehető.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben és homokdűnéken található.
Az északi mérsékelt övben széles körben elterjedt, ^ ^
gyakori faj ^^fl a spórákat
• HASONLÓ F A J O K A P. hadriani „tojásának" ^ f l a süveg zöldes-
külső burka lila és főként homokos területeken ^B barna, nyálkás
bevonata
nő. Más fajok, pl. a P. duplicatus (kis kép, alul) (gleba)
kalapja és tönkje között fátyol található. tartalmazza
• EGYÉB NEVEK Ithyphallus impudicus,
szemtelen szömörcsög. F ^ ^ ^ H

a „tojásban"*
kialakult tönk

METSZET
• feher, szivacsos,
sejtes szerkezetű,
belül üreges tönk
vastag, fehér •—
micélium köteg
rögzíti a „tojást'
az aljzathoz

a „tojás"
4-7 cm magas
és 3-5 cm
-• széles

A PHALLUS DUPUCATUS
Ennek a fajnak finom, hálószerű, fehér
a tönk töve körül *
fátyol található nyálkával fedett,
látható a „tojás"
vékony, papírszerű sötétzöld kalapja alatt. | Q ) |
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis külső burokmaradványa
csoportokban nő savanyú talajon.
AGANCS VAGY KORALLSZERŰ
GOMBÁK
Ezek a fajok a bunkó alakú gombákból (240-245. old.)
alakultak ki. Némelyek termőteste csak néhány ágra
tagolódik, másoké összetett, sokszorosan elágazó.
Legtöbb esetben, az ágakat kívülről teljesen elfedi koraltszerű
termőtest
a spóratermő réteg, de a Sparassius crispa (252. old.)
csak az egyik oldalán termékeny; a Xylaria
hypoxylon (l. 244. old.) pedig tömlősgomba.

Család XYLARIACEAE Faj Idény

Xylaria hypoxylon egesz ev

SZARVASAGANCSGOMBA
a palack alakú
E tömlősgomba fiatal sztrómája vagy termőtestpáinája igen
termőtestek a fehér
mutatós; agancsszerű alakjával, ivartalan spóráitól húsba ágyazódnak •
(konídium) fehér porosan az aljzatául szolgáló tuskóról
kiemelkedve, feltűnő látványt nyújt. Ivaros spórái apró,
tömlő alakú termőtestekben fejlődnek a sztróma külső
részén. Késő ősszel a sztróma szénfeketére változik és
a csúcsa kifehéredik. Húsa fehér színű, mint a Xylaria
fajoknál általában.
• ELŐFORDULÁS Lombos fák tuskóján
nő, erdőkben és parkokban. Az északi
mérsékelt övben széles körben elterjedt,
gyakori faj. • az érett spórák
• HASONLÓ F A J O K A X. mellisii erőteljesen
sztrómája kifejlett állapotban tipikusan lövellnek ki
az apró termő-
többágú vagy simább. Üvegházakban és
testekből
a szubtrópusi területeken fordul elő.
• EGYÉB NEVEK Xylosphaera hypoxilon.

a nyélben
nincsenek
spórákat
termelő borzas, sötét- •
termőtestek barna, nyélszerű
struktúra
az éretlen példány
sztróma ágai
fehérek az ivartalan
spóráktól

T E R M Ő H E L Y Kicsi, de feltűnő
csoportokat alkot.
Család CLAVARIACEAE Faj Idény
Clavulinopsis corniculata késő ősz

MOHA-KORALLGOMBA
ez a példány
Az egyik leggyakoribb Clavulinopsis faj. Termőteste jellegzetesen a szokásosnál
többszörösen elágazik, de alakja függ termőhelyétől is. Színe fakóbb színű
a kénsárgától a narancssárgáig és a cserszínűig változik; alapjánál
fehér, felülete nemezes; oldott vasszulfát hatására zöldre változik. agancsszeru
Fakóbb színű, vékony, törékeny húsa lisztszagú. ágak t
• ELOFORDULAS Háborítatlan, mohás réteken és nedves,
kőrises erdőkben található. Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt faj. .
• HASONLÓ FAJOK A Ramariopsis crocea ágvégei
hegyesebbek, sárgább színű és nem reagál vasszulfáttal; a spórák
jellegzetesen erdei faj. a termőtest
• EGYÉB NEVEK Ramaria corniculata. felszínén
fejlődnek

a termőtest
a termő- színe sárga,
testnek számos narancssárga
ága van vagy cser-
színű lehet

az ágak vége
a termőtest alapja tompa, befelé hajló
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis
világos színű és nemezes
csoportokban nő.

Méret
TERMŐTEST I 2 - 8 cm ÁGAK < > 0 , 5 - 2 cm Spóraszín fchér Érték

Család Idény
CLAVULINACEAE Clavulina eristata nyár-kora tél

FÉSŰS KORALLGOMBA
Ismert gomba. Alakja és színe nagyon változatos, de
eléggé vastag, sokszorosan elágazó, lapított, tarajos végű
termőtest ágairól azonosítható. Létezik fehér és szürke
változata, de ezeket nehéz megkülönböztetni egymástól,
mivel átmeneti színárnyalatok is előfordulnak. Fehér
színű húsa eléggé törékeny. A kicsi Clavulinaceae család
fajainak viszonylag nagyok a bazídiumai és többnyire
csak 2 spóra van az erősen hajlott szarvszerű
sterigmákon (lásd. 10-11. old.)
• ELŐFORDULÁS Nedves lombos és fenyő
erdőkben terem, vízmosások vagy árkok
mentén. Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt.
• HASONLÓ FAJOK A C. rugósa magasabb,
ráncos és kevésbé elágazó. A Ramariopsis
kunzei ágainak csúcsa nem tarajos
vagy rojtos.
• EGYEB NEVEK V S S S Z *
Ramaria eristata. megfeketedhet
gomba fertőzéstől
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
kis csoportokban nő.
 Fa ldén
Család DACRYOMYCETACEAE ' Calocera viscosa y ősz-tél

NARANCSSZÍNŰ ENYVESKORALLGOMBA
A gomba sokszorosan elágazó termóteste élénk narancssárga színű, húsa
szívós, gumiszerű. A Dacryomycetaceae család fajai mikroszkóp alatt
villásan ketté ágazó bazídiumukról ismerhetők fel (10-11. old.); spóráik
a termőtest felületének nagy részén teremnek.
• ELŐFORDULÁS Fenyvesekben nő korhadó tuskókon.
Széles körben elterjedt az észak mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K A Calocera cornea
termőteste kicsi, el nem ágazó bunkókból áll,
főként lombos fákon terem. A C.furcata termő-
teste kétágú és kéttűs fenyőkön található.
A világosabb színű C. pallidospathula lapított,
szabálytalan alakú; helyenként gyakori.
A Gymnosporangium clavariiforme borókán él,
kevésbé felálló és ágai végén már nem ágazik
el. A bunkó alakú gombák (241-247. old.) főként
a talajon teremnek és sokkal törékenyebbek.

a termőtest erősen
rögzül az aljzathoz
T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis
csomókban, csoportokban nő.

Méret Spóraszín fehér Érték

TERMŐTEST í 3 - 1 0 cm •>-> 0 , 5 ^ 1 cm

Család Faj LDÉN

RAMAR1ACEAE Ramaria ahietina Y ŐSZ

SÁRGÁSZÖLD KORALLGOMBA a termőtest felső «

Patinás színe miatt, amely idővel e kicsi, kevésbé húsos korall- része sűrűn
elágazik
gomba teljes termőtestén megjelenik, könnyen azonosítható faj.
Sűrűn elágazó termőteste fiatalon fakóbarna vagy zöldesbarna
színű, lassan megzöldül. A hús fakó szürkésbarna és eléggé merev.
• ELŐFORDULÁS Fenyőfák - főleg luc - alatt nő, vastag
fenyőtű avarban. Az északi mérsékelt övben széles körben
elterjedt; gyakori lehet.
• HASONLÓ F A J O K A R. apiculata nagyobb és csak
az ágvégei zöldek. Többek között a R. eumorpha,
R. flaccida és a R. myceliosa is hasonló, de azok
nem színeződnek zöldre.
• EGYÉB NEVEK Ramaria ochraceo-
virens, zöldfogú korallgomba.

T E R M Ő H E L Y Majdnem mindig
boszorkánygyűrűben terem.
Család RAMARIACEAE Idény
^ Ramaría botrytis

RÓZSÁS KORALLGOMBA
Ez a gomba húsos, sűrűn elágazó, világosbarna
termőtestének bíborszínű ágvégeiről ismerhető fel. a sűrű ágak
A tönk alsó része vastag, zömök. Fehér húsa merev, vége feltűnően
gyümölcsillatú, de fogyasztása ritkasága és - rózsaszínű
azonosítási nehézségek
miatt nem ajánlott (1.
Hasonló fajokat).
•ELŐ-
A RAMARÍA SANGU1NEA
FORDULÁS
Ritkább faj mint a R. botrytis.
Savanyú talajú, Vastag, sárga ágainak alsó
idős tűlevelű és fele idővel vagy nyomásra
lomberdőkben nő. vörösödik. | Q |
Az északi mérsékelt
öv melegebb vidékein
terjedt el; lokális vagy számos, sűrűn elágazó
ritka faj. ág 5-7 csúcsú
• HASONLÓ F A J O K
A R.formosa színesebb, narancs- fehér vagy
sárga-rózsaszín, ágvégei nem világosbarna
termőtest
kontrasztosak; mérgező. Több
mint 20 hasonló faj ismeretes.
• EGVÉBNEVEK
rózsáságú/rózsaszínű a tönk alsó
korai Igomba. része vastag, T E R M Ő H E L Y Egyenként, kis
zömök
körökben vagy sorban nő.

Méret Spóraszín Érték

TERMŐTEST t 7 - 1 5 cm

Család Faj Ramaria stricta Idény

RAMARIACEAE nyár vége-tél

az idősebb példányok színe

M E R E V KORALLGOMBA - sötét vörösbarna
Sokszorosan elágazó termőtestű gomba. Ágai
mereven felállnak, magasabb a szélességénél,
de alakja eléggé változatos. Ágai világos az ágvégek
halványsárgák
narancssárgák, idővel okkeres barnák
lesznek és a csúcsuk halványsárga.
Eléggé merev, keserű húsa bor- a kihullott spórák
összegyűlnek az el-
vörösre színeződik, fűszeres illatú.
ágazásokban
A fiatal termőtest mindenhol citrom-
sárga színű.
• ELŐFORDULÁS Félig eltemetett
felálló
lombos fákon nő, általában bükkön, de termőtest
fűrészporon is megél. Az északi mérsékelt
övben széles körben elterjedt;
J
. . merev, •—
többnyire gyakori. viszonylag
• HASONLÓ F A J O K keskeny alap
A R. gracilis világosabb színű,
feltűnően ánizs illatú. Fenyő
hulladékon nő.
a termőtestet T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy
fehér micélium
sorokban nő korhadó ágakon.
köteg rögzíti az aljzathoz
Család Faj nyár vége-ősz
SPARASSIDACEAE Sparassis crispa

KÁPOSZTAGOMBA
Sokszorosan elágazó termőtestének ágai
levélszerűen ellaposodnak, lebenyesek,
fodrosak, szalagszerűek, de eléggé
merevek; e kis család többi
tagjához hasonlóan, a spóratermő
réteg csak az ágvégek egyik
oldalán nő. Tönkje rövid,
vastag, gyökérszerű. Annak
K
ellenére, hogy nehéz
megtisztítani, nagyon kedvelt
V
étkezési gomba, mivel jóízű és 0 <<*
igen nagy.
• ELŐFORDULÁS
Fenyvesekben nő, kéttűs
fenyők alatt vagy tuskóikon
okoz barnakorhadást. Az északi W K
mérsékelt övben széles körben
f l
elterjedt; helyenként gyakori.
• HASONLÓ F A J O K A S. brevipes téti
világosabb színű és szívósabb. Főként
tölgy, bükk vagy vörösfenyő alatt nő.
É-Amerikában a S. herhstii hasonlít rá, de lehet, sűrűn álló,
hogy ugyanaz a faj. elágazó lebenyek
• EGYEB NEVEK Sparassis ramosa.

fodros, kelkáposztá-
it szerű termőtest

a spóratermő
réteg csak
a lebenyek egyik
oldalán nő

a termőtest tömege el-

érheti a 14 kg-ot; az 1-9 kg-os T E R M Ő H E L Y Egyenként nő
példányok gyakoriak korhadó fenyő tuskókon.
 GÖMBÖLYŰ TERMŐTESTŰ GOMBÁK
Változatos küllemű gombák, de mind gömbölyded
termőtestet fejlesztenek. Az Entoloma abortivum (lent)
kivételével a talajszintben vagy a talajban teremnek,
mint a pöfetegek, az áltriflák és egyes tömlősgombák
(l. 244. old.). A talajban növő, gömbölyű
termőtestű gombák közé tartoznak az ínyencségnek
számító, ízletes szarvasgomba fajok (l. 258-259. old.) is. gömböly-
ded termőtest

TALAJSZINTBEN NÖVŐ GOMBÁK

T"1 ö n k n é l k ü l i t e r m ő t e s t ű g o m b á k . nek. A s p ó r á k a k k o r v á l n a k s z a b a d d á ,
(A g ö m b ö l y ű , d e t ö n k k e l ren- a m i k o r a t e r m ő t e s t m e g é r v e , a t e t e j é n
d e l k e z ő f a j o k a t 1. 2 6 0 - 2 6 3 . o l d . ) . f e l r e p e d . A z ide sorolt t ö m l ő s g o m -
A f a j o k e g y r é s z e b a z í d i u m o s g o m b a b á k (1. 244. old.) apró, p a l a c k alakú
( B a z i d i o m y c e t e s , 1. 1 0 - 1 1 . old.): e z e k t e r m ő t e s t e i a t e r m ő t e s t p á r n á b a (sztró-
spórái a t e r m ő t e s t e n belül t e r m e l ő d - m a ) á g y a z ó d n a k .

Faj
ENTOLOMATACEAE Entoloma abortivum

domború, szürke
M E D D Ő DÖGGOMBA vagy szürkés-
Ehető gomba. Általában kerekded, barna kalap •—
idomtalan, fehér színű, meddő termőtestet
fejleszt. Úgy gondolják, ezek akkor jönnek
létre, ha a gomba a gyűrűs tuskógombán
(80. old.) élősködik. A ritkábban kialakuló lefutó, piszkos-
fehér, idővel
kalapos-tönkös termőtest kalapja 10 cm szürkésfehérre
átmérőjű, tönkje 1 cm hosszú és 1,5 cm vagy rózsaszínűre
széles. Szürke lemezei lefutók. Fehér húsa érő lemezek •
uborka vagy liszt szagú; a meddő alaké
rózsaszín erezetű. a tönk nem •—
• ELŐFORDULÁS Nyílt lomberdőkben mindig központi
helyzetű a kalap
található, fákon nő. E-Amerika K-i részén
alatt
elterjedt, gyakori gomba.
• HASONLÓ F A J O K Más, hasonló szabálytalanul •
meddő alakot létrehozó faj nem létezik, de kerekded,
kemény, fehér
a kalapos termőtestre hasonlítanak más meddő alak
Entoloma fajok, viszont azok talajon
nőnek és lemezeik nem lefutók. Sokuk
mérgező, ezért a termékeny alakok a iermotesten •
halványsárga
fogyasztása nem ajánlatos. foltok lehetnek

T E R M Ő H E L Y A csomókban növő gömbölyded

alak mellett elszórtan kalapos termőtestek lehetnek.
Család LYCOPERDACEAE Faj Langermannia giganlea ldén
» nyár-ősz

ÓRIÁS PÖFETEG
Az egyik legismertebb, ehető gomba.
Hatalmas, labda alakú termőteste
általában eléri a 4 kg tömeget is,
de a legnagyobb ismert példány
20 kg fölött volt. A termőtest A f
belsejét a spóratermő rész ,Jr '
tölti ki, amely hihetetlen á
mennyiségű spórát hoz ;1
létre; alsó, meddő része /
jóval kisebb terjedelmű.
Húsa fiatalon rugalmas i
és fehér.
• ELŐFORDULÁS
Szaprotróf faj;
bolygatott helyeken,
nitrogénben gazdag
talajon nő, erdők szélén, j|
réteken és parkokban.
Széles körben elterjedt,
helyenként gyakori faj
az északi mérsékelt övben.
E-Amerika nyugati részét kivéve.
• EGYÉB NEVEK Calvatia maxima.

hatalmas, •
labda alakú, fehér
vagy sárgásfehér
METSZET
termőtest

a bőrszerű, sima külső burok

• fiatalon és fehéren felszakad és kiszabadulnak
a hús ehető jf • a spórák

sárgára, majd •
zöldesbarnára érő
spóratermő szövet
T E R M Ő H E L Y Főként kis
boszorkánykörtten nő.

Méret Spóraszín zö|desbarna

2 0 - 5 0 cm
Család Idény
LYCOPERDACEAE Bovista plumbea nyar-<

SZÜRKE PÖFETEG
E pöfeteggomba fehér külső burka éretten a főttojás
héjához hasonlóan leválik és láthatóvá lesz szürke belső
burka. A termőtest belsejét halványsárga spóratermő
szövet tölti ki. Éretten, más Bovista fajokhoz hasonlóan, golflabda
a termőtest leválik a micéliumról és elgurul, ezzel is alakú és
növelve a tetején kiszabaduló spórák szétszóródását. nagyságú
termőtest
Ehető^ de étkezési jelentősége csekély.
• ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; száraz réteken,
legelőkön nő és a műtrágyázást is elviseli. Kozmopolita
faj, de a trópusokon nem fordul elő.
• HASONLÓ FAJ A B. nigrescens nagyobb és a termőtest tetején, lyukon
keresztül távoznak
sötétbarna színű. a spórák

METSZET halványsárga spóra-

b^Lajt* termő réteg

WM*
kettős burok
- • fperidiumI
• a külső burok
leválása után
tűnik elő a papír-
T E R M Ő H E L Y Csoportosan terem szerű, szürke
vagy néhány gomba nő együtt. az alapi rész is termékeny belső burok

Méret Spóraszín zöldesbama Érték

TERMŐTEST J <-> 1 - 3 cm

Család LYCOPERDACEAE Faj Idény

Vascellum pratense nyár-ősz

SZÉLESSZÁJÚ PÖFETEG
Határozó bélyegnek is tekinthető, hogy szemcsés felszínű, fehér a termő-
szövetben apró
vagy világosbarna termőtestét nehéz észrevenni. Felső, kamrák vannak
termékeny, gömb alakú részét hártya választja el az alsó, meddő,
rövid, tönkszerű résztől. A többnyire lapított termőtest tetején METSZET
éretten nyílás keletkezik, amin keresztül a spórák kiáramlanak;
meddő része gyakran a következő tavaszig fennmarad. Rugalmas
nagyon vékony,
húsú, ehető gomba, de íze gyenge.
bőr szerű hártya
• ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; humuszdús talajon, választja el
réteken, legelőkön, parkokban terem; fenyéreken is megtalálható. a termékeny részt
a meddőtől
Kozmopolita faj, csak a trópusokról
hiányzik.
• EGYÉB NEVEK Lycoperdon .
hiemale.

a fehér • szemcsés,
termőtest finoman tüskés
halványsárgára felszín
vagy világos-
barnára érik

T E R M Ő H E L Y Többnyire kis
csoportokban nő. rövid tönk
Család S C L E R O D E R M A T A C E A E Fai
Scleroderma dirimim Idény
nyár-ősz

R Ő T ÁLTRIFLA
Kemény, krumpliszerű, halványsárga színű, felrepedő, barna
szemölcsökkel és pikkelyekkel fedett termőteste gyakori
látvány üde erdőkben. Merev, világossárga külső burka
2-5 mm vastag, spóratermő belső része fekete, gyakran
márványozott. Ehetetlen, mérgező gomba, erősen fémszagú.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal képez mikorrhizát üde
erdőkben; gyakran a Boletus parasiticussal (194. old.)
található együtt. Az északi mérsékelt öv egyes területein
gyakori gomba.
• HASONLÓ FAJOK Az ehető Lycoperdon fajok kemény, fekete, •
(260-261. old.) és a szarvasgombák (258-259. old.) éretlen porszerű
formájukban, színükben, szagukban és spóráik spóratermő szövet METSZET
alakjában is eltérnek.
• EGYÉB NEVEK Scleroderma
aurarttiumlvulgare, varacskos • a külső burok
felreped és ki-
pöfeteg.
áramlónak
krumpliszerű a spórák
termőtest •

barna pikkelyek <

a vastag,
világossárga
burkon

T E R M Ő H E L Y Általában
csoportosan nő, moha között.

Spóraszín Érték
TERMŐTEST 0 4 - 1 0 t bíborfekete

Család RUSSULACEAE Faj Idény

Zelleromyces cinnabarinus nyár-ősz

szabálytalanul
ZELLEROMYCES CINNABARINUS sima, fakó kerekded vagy tojás-
Olyan, mint egy félresikerült pöfeteg, de mikroszkópi
tulajdonságai miatt a Lactarius nemzetségbe (43-55.
old.) helyezik, mivel azokhoz hasonlóan, felvágva fehér
tejnedvet ereszt. A tejnedv enyhe ízű és megszáradva
nem változtatja a színét. A spórák a
fahéjbama hús üregeiben termelőd- vékony, vöröses •
nek és a gomba szétesésekor jutnak fahéjszínű vagy
a szabadba, vagy a termőtestet fahéjbarna burok

fogyasztó állatok terjesztik.

• ELŐFORDULÁS Erdős
területeken kéttűs fenyőkkel él
együtt. É-Amerika K-i részén halvány fahéj- •
gyakori faj, de nehéz megtalálni. színű, üreges,
Európában a hasonló megjelenésű spóratermő
szövet
Z. stephensii csupán néhány
termőhelyről ismert; pontos
elterjedése bizonytalan. '
• EGYÉB NEVEK Arcangeliella w T E R M Ő H E L Y Kéttűs fenyők alatt a talajon vagy a talajban
cinnabarina. elszórtan nőnek termőtestei.
Család Faj Daldinia Idény
XYLARIACEAE concentrica egész év

SZÉN-GÖMBGOMBA kerekded, tönk fiátalon

rozsdabarna
nélküli, durva fel-
E tömlősgomba kerekded, rozsdabama felszín
színű, összetett
termőtestpámájának vagy sztrómájának a belseje termőtest
körkörösen sávozott. Amikor a spórák
megérnek, erővel lövődnek ki a felszín alatti
spóratermő kamrákban elhelyezkedő
aszkuszokból vagy tömlőkből. A tartós sztróma
feketére változik és végül törékennyé válik.
• ELŐFORDULÁS Még lábon álló, beteg vagy
elhalt lombos fákon nő, főként kőrisen és
nyíren, de más fákon is előfordul, különösen tűz
után. Az északi mérsékelt övben elterjedt faj;
a Brit-szigeteken gyakori, Európa más részein
viszont ritka.
• HASONLÓ FAJOK A Hypoxylon fajok
(lent) húsa nem sávos. az apró,
tömlők a felszín
találhatók

ezüstszürkével
és feketével
T E R M Ő H E L Y Egyénkén! vagy
sávozott hús
METSZET kisebb-nagyobb csoportokban nő.

Méret Spóraszin Érték

TERMŐTESTPÁRNA 0 2 - 1 0 c fekete

Család XYLARIACEAE Fa
i Hypoxylon fragiforme ldé
" y egész év

TÖRÉKENY RIPACSOSGOMBA
félkör alakú
Félgömb alakú termőtestpárnájú (sztrómájú), tönk nélküli tömlős- termőtestpárna
gomba; rózsaszínű, téglavörös, túlérett állapotban fekete színű. (sztróma)
Kemény, ragyás, szemölcsös felszíne alatt helyezkednek el spóratermő,
palack alakú kamrái. Kemény húsa fekete.
• ELŐFORULÁS Hullott ágak kérgén nő erdőkben. Az északi
mérsékelt öv bükkös zónájában széles körben elterjedt, gyakori faj.
• HASONLÓ F A J O K A H. howeianum más lombos
fákon él. A H. rubiginosum laposabb, jobban
terjed és vörösbarna színű. A bíborbarna színű
H. fuscum főleg mogyorón és égeren
található. a kiszóródott
spórák feketére
festik a fakérget

túlérett, fekete T E R M Ő H E L Y Elszórt

termőtestpárna
csoportokban nő fakérgen.
 zek a gombák gumószerű termő- m e n y húsú és a c s é s z e g o m b á k k a l
testüket a talajban hozzák létre. (Peziza) állnak r o k o n s á g b a n . Az
Spóratermő aszkuszaik a zárt termő- Elaphomyces f a j o k b e l s e j e éretten
test belsejében fejlődnek. A szarvas- porszerű, rokonsági kapcsolatai
gombák (Tuber) belseje eléggé ke- ismeretlenek.

Család TUBERACEAE Idény

Tuher aestivum nyár

NYÁRI SZARVASGOMBA kemény, szürkés-

Az ehető szarvasgombák között a nyári szarvasgomba barna, fehér
kevésbé értékes faj. Többé-kevésbé gömbölyű termőtestét erezetű hús
piramis alakú, fekete szemölcsök fedik. A gomba belsejében
a kemény szürkésbarna hús fehérrel erezett. Jellegzetes szaga
főtt kukoricára emlékeztet, finom dióízű. A termőtestek METSZET
vonzzák a gombaszúnyogokai, ezek
jelenléte elárulja a talajban rejtőző . a termőtest
szarvasgombát. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ felszínét piramis
• ELOFORDULAS Bükk-, alakú fekete
szemölcsök fedik
nyír- és tölgyfák alatt élő,
mikorrhizás faj. Széles körben
elterjedt Közép- és D-Európá-
ban és Skandinávia déli részén.
• EGYÉB NEVEK Tuher TERMŐHELY Egyenként vagy kis
mesentericum. csoportokban nő fák gyökerei között.

Mérel Spóraszin sáfeásbama Érték^

TERMŐTEST 0 2 - 5 cm

Család TUBERACEAE Tuher melanosporum ldény

késő ősz-kora lavasz

F R A N C I A SZARVASGOMBA
Szabálytalan gumó alakú, szénfekete színű termőtestének
felszínét sok apró, sokszögű szemölcs borítja. Kemény
húsát barnára festik a spórák, fehér vagy rozsdaszínű erek
tarkítják; idővel megfeketedik; szaga és íze jellegzetes.
Idomított sertésekkel vagy kutyákkal keresik, de
kereskedelmi méretekben termesztik is.
• ELŐFORDULÁS Tölgyfák és egyéb lombos fák
alatt terem a mediterrán vidékeken, meszes szénfekete,
talajban. Melegkedvelő faj, főként & a kéreg sokszögű szabálytalan
Franciaország déli részén, Olasz- /uftjk k alakú termőtest
országban és Spanyolországban terjedt ^ ^ ^ ^ g p H ^ '.'rücskös
el, ahol évente 300 tonnát is terem.
• HASONLÓ F A J O K
A T. brumale északibb elterjedésű.
A T. macrosporum felszíne
majdnem sima.
kemény,
barna, fehér
erezetű hús
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem
METSZET fák gyökerei között.
Család Faj Idény
TUBERACEAE Tuher magnatum ősz-tél

PLROSHÚSÚ SZARVASGOMBA
Ehető, szabálytalan gömb alakú gomba. Világos okkersárga
vagy halványsárga színű, felülete sima. Sárgásfehér húsa
fűszeres illatú, ízletes. A spóratermő réteg sötét sárgásbarna
erekben látható a húsba ágyazódva. A fajt megpróbálták
termeszteni, úgyhogy rengeteg gazdanövény gyökerét oltották
be vele; ha sikerülj magas ára is csökkenni fog.
• ELOFORDULAS Meszes talajon tölgyek gyökerei között nő,
de nyárak és füzek alatt is előfordul. Olaszország ENy-i részén
és Franciaországban terjedt el.
• HASONLÓ F A J O K Az É-amerikai T. gihbosum szintén A TUBER CANALICULATUM
ehető, világos húsú gomba. Gömbölyű vagy tojásdad, szemölcsös felületű,
vörösesbarna gomba. Cserszínű húsa fehér
eres. Az érett termőtest felnyomja a talajt vagy
kitúrják az állatok. É-Amerikában honos,
ehető faj. J Q

sárgásfehér, fehér
erekkel márvá-
nyozott hús

a termőtest
úgy néz ki, mint TERMŐHELY Egyenként vagy kis
egy krumpli METSZET csoportokban nő gyökerek között.

Méret Spóraszín
TERMŐTEST 0 2 - 8 cm barna

Család ELAPHOMYCETACEAE Faj Idény

Elaphomyces granulatus eges/ ev

az érett gomba
KÖZÖNSÉGES ÁLSZARVASGOMBA belseje fekete,
Vastag húsú, pikkelyes, szemölcsös felületű, sárgásbarna porszerű
színű faj. A termőtestben a spórák szemcsés tömeget alkotnak,
az éréskor felrepedő burok résein jutnak a talajba.
• ELŐFORDULÁS Tűlevelű és lombos fákkal él együtt METSZET
erdőkben és parkokban. A Cordyceps ophioglossoides
(245. old.) élősködik rajta, általa könnyebben rátalálha-
tunk. Széles körben elterjedt, gyakori faj Európában;
E-Amerikában és Japánban is megtalálható.
• HASONLÓ FAJOK Az E. muricatus sárgás- METSZET
barna, szemölcsös burka alatt egy márványozott
réteg található.
• EGYÉB NEVEK
Elaphomyces cervinus, . termékeny,
éretlenül világos-
barna szövet
szarvasgomba.

pikkelyes,
szemölcsös, T E R M Ő H E L Y Főleg luc alatt, kisebb-
aranybarna felszín nagyobb csoportokban nő a talajban.
 KÖRTE VAGY MOZSÁRTÖRŐ
ALAKÚ GOMBÁK
A következő oldalakon a rövid, tönkszerű alappal és
gömbölyded csúcsi résszel rendelkező pöfetegek és
áltriflák (l. még 253-257. old.) szerepelnek. Érett
spóráik a csúcsi rész nyílásán vagy a külső
burok felrepedésével eltávoznak a szabadba.
Eső vagy más behatás is segíti
a spórák terjedését.

Család Faj
LYCOPERDACEAE Lycoperdon pyriforme

KÖRTEALAKÚ PÖFETEG
Egyike a könnyen meghatározható Lycoperdon fajoknak:
jellemzői a megnyúlt, körte alakú termőtest, az éretten sima fel-
szín, a fehér micélium fonalak az alapon és hogy faanyagon terem
- míg a nemzetség más fajai a talajon nőnek. Á fiatal termőtest
bőre szemcsés. Ehető, amíg a húsa fehér és kemény. Fiatalon
aromás illatú, idősen kellemetlen szagúvá válik.
• ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba;
korhadó lombos fákon, ritkábban fenyőkön nő,
erdőkben, parkokban és keitekben. Majd-
nem kozmopolita, csak a szélsőséges
éghajlatú területekről hiányzik.
• HASONLÓ F A J O K Nyílt,
homokos területeken él a
L. lividum, amely szintén sima
felszínű, de szürkébb és nyílása
szemölcsös (a csoportos pöfetegé
majdnem sima).
• EGYÉB NEVEK csoportos pöfeteg.

fiatal termőtesteken
—• éretten zöldesbarna sötét tüskék vannak
spóratermő szövet

a bőr éretten
sötétbarna és
papírszerű lesz

• sűrű, fehér
meddő szövet
az alapban

az érett példányokból *
kerek nyíláson keresztül T E R M Ő H E L Y Jellegzetesen
távoznak a spórák
nagy csoportokban nő.
Család LYCOPERDACEAE Lycoperdon echinatum
ldén
V ősz

TÜSKÉS PÖFETEG
Gömbölyű, alul csúcsos termőtestének felületét csúcsban
hosszú, bama tüskék borítják, melyek éréskor találkozik
lehullanak és jellegzetes, hálószerű mintát hagynak
maguk után a gomba sötétbarna felszínén. A spóra-
termő szövet fiatalon fehér és kemény, barnára érik. ' az érett
amikorra a lila árnyalatú, csokoládébama spórák termőtest tetején
nyílás van
a termőtest tetején található
nyíláson keresztül ki
szabadulnak; a meddő a lehullott
alapi rész húsa is meg- tüskék után
sötétedik idővel. hálóminta
marad vissza
• ELŐFORDULÁS
Szaprotróf gomba; a gömbölyű
termőtest alja
meszes talajon nő,
elvékonyodik
általában bükkösökben.
Néha a lisztes felszínű, fehér •
L. mammiliforme\a\ együtt micélium
köteg rögzíti
található. Európa és Ázsia
a termőtestet
melegebb részein terjedt el, de az avarban
csak helyenként gyakori.
• HASONLÓ F A J O K
Az É-Amerikában honos
L. americanum nagyon T E R M Ő H E L Y Néhány gomba nő
hasonló. együtt; gyakran található árokparton.

Méret Spóraszín csoko[ádéban1a Érték

TERMŐTEST 1 3 - 7 c m - » 1 - 3 c m

Család Faj LDÉN

LYCOPERDACEAE Lycoperdon perlatum Y ŐSZ

NYILIS
BIMBÓS PÖFETEG
Gömbölyded termőtestének alsó része tönkszerű, színe fehér
vagy sárgásbarna, felületét kisebb, szemcseszerű pikkelyekkel
körülvett, rövid tüskék fedik. A feji rész tetején egy kis púp jelzi
a nyílás helyét, ahol az érett spórák majd kiszabadulnak. Éréskor
a felszín tüskéi lehullanak, szabályos mintázatot hagyva maguk a tüskék
után a gomba bőrén. Fiatalon kemény, fehér húsa ehető, idővel idővel le-
sötét színűvé és élvezhetetlenné válik. hullanak
• ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; erdők talaján él, de
réteken is előfordul. Gyakori faj az északi mérsékelt övben. METSZEI
• HASONLÓ F A J O K - a nyílás helyét
A L. nigrescens tüskéi kis púp jelzi
hosszabbak és sötétebbek,
csoportosan állnak METSZET
a sokkal hosszabb tüskéjű
L. echinatumhoz (fent)
hasonlóan. A tüskék szemcse-
szerű pikkelyek
lehullása után mindkettő
a kúpos
felszíne hasonló tüskék körül
mintázatú.
• EGYÉB NEVEK
a „tönk" meddő • T E R M Ő H E L Y Tömött csopor-
L. gemmatum. szövete szivacsos tokban, ritkán egyenként nő.
Család LYCOPERDACEAE Idény
^ Calvatia excipuliformis

VÁLTOZÉKONY PÖFETEG a fiatal gomba felső

Barnássárga színű, jellemzően magas „tönkű" részének felületét
finoman csúcsos
gomba, gömbölyű, termékeny felső résszel; pikkelyek fedik
rövid „tönkű" példányok is előfordulnak
néha. Éretten külső burka felreped és
a belsejében levő barna spórákat a szél és
az eső szórja szét. A fiatal, kemény termő-
testek ehetők, bár eléggé íztelenek. A „tönk"
idővel szívóssá válik és érés után is sokáig
megmaradhat.
• ELŐFORDULÁS Szaprotróf gomba; erdőtalajon
vagy gyepekben nő. Az északi mérsékelt övben
szórványosan gyakori faj; a szubarktikustól a szub- világos sárgásbarna,
trópusi területekig terjedt el. éretlen termőtest
• HASONLÓ F A J O K A L. molle hasonlít a rövid
„tönkű" alakokra; mikroszkópos vizsgálattal
különíthetők el.
• EGYÉB NEVEK Handkea e„ Calvatia saccata.

a meglehetősen a fiatal példányok

hosszú „tönk" spóratermő
a külső burok éretten
felszíne éretten szövete fehér
felreped és kiszabadul
barázdálttá válik és kemény
a barna spórák tömege

METSZET

a „tönkben"
nem termelődnek
spórák

vagy avarban a „tönk" húsa

nő szivacsos szerkezetű
METSZET T E R M Ő H E L Y A termőtestek l
kis csoportokban nőnek.
Család LYCOPERDACEAE Faj Idény
Calvatia ulriformis nyar-osz

a spórák tömege
PIKKELYES PÖFETEG látható a lyukon
Nagy termetű Calvatia faj; sohasem magasabb keresztül •—
a szélességénél. Körte alakú termőtestét eléggé
durva, lisztes,
durva, lisztes pikkelyek fedik, melyek idővel le-
fehér pikkelyek
hullanak. Teteje éréskor lemállik és kiszabadul
belőle bama színű, néha zöldes árnyalatú, porsze-
rű spóra tömege. Alsó, meddő része fehér, barnára körte alakú, *
érik. Fiatalon ehető gomba, de nem túl ízletes. lapos tetejű
• ELŐFORDULÁS Szaprotróf faj; nyílt, termőtest
füves termőhelyeken nő. Az északi mérsékelt
övben sokfelé elterjedt.
• EGYÉB NEVEK Handkea ulriformis,
Lycoperdon caelataluteriformis, T E R M Ő H E L Y Többnyire kis csoportokban nő
füvek, zuzmók és alacsony növényzet között.
C. caelataluteriformis, zsákos/bunkós pöfeteg.
Méret Spóraszín Érték
TERMŐTEST I 5 - 1 0 cm +-> 5 - 1 5 c m csokoládé bama

Család SCLERODERMATACEAE Faj Idény

Scleroderma verrucosum

barna pikkelyek
NYELES ÁLTRIFLA a gömbölyded
Eléggé nagy, halványsárga vagy barna színű termőtesten •—
gomba, felületén szabálytalan, barna
pikkelyekkel. Termőtestének tönkszerű
nyúlványa van, vékony burka csak 1 mm
vastag. Fehér, éretten sötét bíborbarnára
A „tönk" félig
változó spóratermő szövete fémszagú. Spóráit a talajban van •
a külső burok szétesése után a szél terjeszti.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákkal pl.
micélium
tölggyel és bükkel - képez mikorrhizát; köteg •—
erdőkben és parkokban nő. Az északi és a déli
mérsékelt övben egyaránt széles körben
elterjedt, gyakori faj.
T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy
néhány gomba nő együn a csupasz talajon.

M6ret Spóraszín
TERMŐTEST 1 5 - 1 0 c m «-• 2 - 5 c m bíborfekete

Fa)
Család SCLERODERMATACEAE Pisolithus arhisus nyár vége-ősz

OSZTOTT PÖFETEG
spóráktól
Változatos formájú termőteste kerekded, gumó- poros
szerű részre és nyélre különül. Belseje durva, felszín
borsó nagyságú kamrákra osztott, helyenként
élénksárga vagy ibolyásfekete. Teteje felé az
borsó nagyságú
érő spóráktól rozsdabarna színű, felszakadozó. hólyagokkal
Alul tönkszerű, hosszú micéliumistrángban osztott gleba
végződik. Fűszergombának használják.
• ELŐFORDULÁS Savanyú homoktalajo- elvékonyodó,
kon, nyír és erdei fenyő alatt nő; szórványos. tönkszerű
• HASONLÓ F A J O K Külsőleg a mérgező meddő rész
áltriflákra hasonlít, de osztott glebája eltér
azokétól. T E R M Ő H E L Y Törmelékes lejtőkön, töltéseken
• EGYÉB NEVEK P. tinctorius/arenarius. egyenként terem vagy néhány példány nő együtt.
 CSÉSZE VAGY KORONG
ALAKÚ GOMBÁK
Bár e fajok mindegyike csésze vagy korong alakú
termőtestet fejleszt, mégis két csoportra oszthatók.
Egyik részüknek többé-kevésbé gömb alakú termőteste
van, melynek teteje kissé mélyed be, vagy lapos
(264-273. old.); más részük termőteste mélyen
besüllyedt, madárfészek szerű és apró, gömb alakú
képződményeket (peridiolum) tartalmaz (274. old.)

GÖMBÖCSKE NÉLKÜLI GOMBÁK

c sésze vagy korong alakú termő-

testük belső oldalán vagy a korong
felszínén helyezkedik el a sima spóra-
A kucsmagombák (209-210. old.)
az egyszerű csészegombáktól származ-
tathatók, de feltűnő tönkjük és bonyo-
termő réteg (himénium). Érett spóráik lult alakjuk van.
hevesen lövellnek ki (1. 16-17. old.).

Fa ldény
Család SARCQSCYPHACEAE * Sarcoscypha austriaca késő ősz-kora nyár

OSZTRÁK CSÉSZEGOMBA
A gomba tartós, csésze alakú termőtestének külső felén
dugóhúzószerű fehér szőrök vannak. Halvány külsejével éles
ellentétben áll a csésze élénk skarlátvörös belseje. A csésze pereme
szintén világos színű és finoman fogazott lehet. A világos tönk
általában eltűnik az aljzatban; halványpiros húsa eléggé szívós, de
törékeny. Tiszta fehér változata is létezik.
• ELOFORDULAS Faanyagon nő, loberdőkben. Európa-szerte
elterjedt és valószínűleg máshol is
megtalálható az északi mérsékelt övben. a külső felszínt
• HASONLÓ FAJOK A S. coccinea göndör fehér
csészéjének külső oldalán egyenesek szőrök fedik

a szőrök. Más Sarcoscypha fajok

elterjedése sokkal kisebb, változó -
spóráik eltérnek. hosszúságú
tönk

finoman barázdált
világos perem

a csésze belseje
élénk skarlátvörös
T E R M Ő H E L Y Korhadó fákon
csoportosan tiő.
Család Fa] Idény
OTIDEACEAE Tarzetta cupularis nyar-osz

FOGACSKÁS KEHELYGOMBA
a csésze pereme
A kehely alakú termőtest peremén kicsi, háromszögű fogak
finoman fogazott
sorakoznak; a tönk rövid. Más csészegombáktól eltérően, melyek
idővel kiterülnek, e faj termőteste éretten is megtartja alakját.
A termőtest külső oldala szemcsés szerkezetű, színe halvány sárgás-
barna; a csésze belsejében a spóratermő réteg (himénium) szürkéssárga.
• ELŐFORDULÁS Humuszos, meszes talajon nő erdőkben és a csésze
spóratermő
parkokban. Széles körben elterjedt, eléggé gyakori faj az északi belseje szürkés-
mérsékelt övben. sárga színű
• HASONLÓ FAJOK E kis nemzetség többi faja is hasonló METSZET
termőhelyeken él. A legnagyobb eltérés méretükben van; a T. caninus
csészéje a legnagyobb, átmérője elérheti az 5 cm-t. A fajokat egyébként
nagyon nehéz megkülönböztetni, habár a tönk kialakulása
és mikroszkópos tulajdonságaik segítenek.
• EGYÉB NEVEK Geopyxis/Puslularia cupularis.

kehely alakú
termőtest
világos
sárgásbarna
színű külső
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban nő, oldal
többnyire csupasz talajon. rövid tönk

Méret
CSÉSZE 0 0,5-1,5 cm 1 0,5-2,5 cm TÖNK t 0 . 3 - 1 cm <-> 2-4 m m Spóraszín fehér Érték

Család MORCHELLACEAE Faj

Disciotis Idény
tavasz-kora nyár

RÁNCOS TÁRCSAGOMBA a csésze belseje

barna vagy
Sötétbarna termőieste kezdetben csésze alakú, majd
ellaposodik és idővel domború is lehet. Felszíne
feltűnően redős és ráncos, különösen a nagyobb
példányokon; piszkosfehér külső oldala korpás.
Csökevényes tönkje vastag, piszkosfehér színű;
világos húsa vastag és törékeny. Klórszaga ellenére
ehető; a szag főzéskor eltűnik.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben és
parkokban gyakran található a
halvány színű,
Morchella semilihera (210. old.)
vastag, de
társaságában. Gyakran társul törékeny hús •
acsalapuval (Pelasiles). Kedveli
a nedves, agyagos és meszes
az érett •
talajokat. Igen széles körben
példány
elterjedt faj, a sarkvidéki, magas- felszíne redős
hegységi és trópusi területek és ráncos
kivételével sokfelé megtalálható.

T E R M Ő H E L Y Mindig tápdús talajon nő, egyenként vagy kis

csoportokban.
Család Faj Idény
PEZIZACEAE Peziza vesiculosa egész év

lisztes,
MELEGÁGYI CSÉSZEGOMBA szemcsés
Hólyag alakú gomba, erősen behajló peremmel. Külső külső felszín
oldala halvány sárgásbarna és szemcsés, belső spóra-
termő felszíne (himénium) sárgás. A nyílás, melyen
keresztül a spórák kijutnak kicsi és más Peziza fajoktól
eltérően, idővel nehezen tágul. Törékeny, halványsárga
húsa vastagnak számít a nemzetségben.
• ELŐFORDULÁS Kertekben, parkokban, gazdasági
épületek körül tápanyagban gazdag helyeken, pl.
komposzthalmokon, mulcsozott virágágyakban, rothadó sárgás belső
szalmán nő. Gyakran található együtt más oldal
csészegombákkal és tintagombákkal (Coprinus fajok.
174-176. old.). Az északi mérsékelt övben elterjedt,
gyakori gomba.
• EGYÉB NEVEK Aleuria vesiculosa.
a csésze •
pereme behajlik

a spórák kis nyíláson

keresztül távoznak

T E R M Ő H E L Y Tömött aránylag vastag,

törékeny hús
csoportokban vagy egyenként nő.

Méret Spóraszín fehér Érték

CSÉSZE 0 3 - 1 0 c m J 1 - 4 c

Család PEZIZACEAE Idény

Peziza badia nyar-osz

BARNA CSÉSZEGOMBA
Belül éretten zöldesbarnára változó, barna termőtestéről
ismerhető fel ez a gomba, bár egyértelműen csak mikroszkóp
alatt lehet elkülöníteni más barna színű Peziza fajoktól.
Spóráinak felszíne hálózatos díszítésű. A termőtestnek nincs
tönkje, külső felszíne vörösesbarna, szemcsés felületű; vörös-
barna húsa vékony.
• ELŐFORDULÁS Homokos talajú fenyvesekben foltokban nő,
vagy árokparton, mocsaras területen található, nyírek körül. Széles
körben elterjedt, gyakori faj az északi mérsékelt övben.
a belső felszín
• HASONLÓ FAJOK Világosabb barna fajok pl. a P. microporus. májbarna,
a csesze *
P. repanda és a P. varia korhadó tuskókon nőnek. idővel kitágul idővel sötétebb
• EGYÉB NEVEK Aleuria/GalactinialPlicaria badia, tejelő és zöldes
árnyalatú lesz
csészegomba.
a csésze széle
a tönk szabálytalanul
nélküli csésze hullámos *
a talajon ül

- szemcsés,
T E R M Ő H E L Y Tömegesen vagy kis vörösbarna
csoportokban nő. külső felszín
Család PEZ1ZACEAE Faj Idény
Peziza succosa nyár-ősz

SÁRGATEJŰ CSÉSZEGOMBA
A csésze alakú, sárga vagy szürkésbarna színű gomba
abban tér el más Peziza fajoktól, hogy felvágva
a csésze vékony, sárgásbarna húsa sárga, többé-kevésbé
fokozatosan élénkülő színű, tejszerű folyadékot egyenletes
választ ki. A csésze idővel kinyílik és alakja perem
szabálytalanná válik.
• ELOFORDULAS Lomberdőkben utak szélén nő; eléggé világos
gyakran Helvetia és Inocybe fajokkal található együtt. példány
Széles körben elterjedt és helyenként gyakori faj
Európában; É-Amerika K-i és középső részén is megtalálható.
- a csésze idővel
• HASONLÓ FAJOK Más Peziza fajoknak is van sárga tej- kiszélesedik
nedve: a P. michelii kisebb és lilás árnyalatú; a P. succosella
is kisebb, húsa sárgászöldre színeződik, spórái is kisebbek.
• EGYÉB NEVEK Galactinia succosa. szürkésbarna
spóratermő
felszín

majdnem
sima külső
felszín

a hús sárgára -
T E R M Ő H E L Y Erdőkben egyenként színeződik
vagy csoportosan nő, agyagos talajon. a sérülések helyén

Mérel
CSÉSZE 0 0 . 5 - 5 cm t 0 , 5 - 2 cm Spóraszín feh<a. Érték

Család OT1DEACEAE Faj Idény

Geopora arenicola nyár-ősz

HOMOKI FÖLDICSÉSZEGOMBA
Ez a faj eléggé nagy, csésze alakú, szőrös külsejű termőtestet
fejleszt. Sima belső oldalán apró, parazita tömlősgomba
a Melanospora brevirostris nőhet. Spórái a rokon fajokéhoz
-• a csesze
képest nagyok. szétnyílik és
• ELŐFORDULÁS Homokos vagy kavicsos talajban utak kiszabadulnak
mentén vagy kavicsgödrökben található; termőhelyén nehéz a spórák
észrevenni. Európa-szerte elterjedt. E-Amerika ÉK-i részén és
Kaliforniában is megtalálható.
• HASONLÓ FAJOK Minden Geopora faj a talajba süllyedve él;
némelyeknek csak apró nyílás van a termőtestükön, mások éretten
csillag alakban felnyílnak. A Humaria hemisphaeria a talaj felszínén
nő. Számos hasonló faj létezik, melyek között nehéz különbséget tenni.

vékony, •—
törékeny,
a termötest
barna hús
mohás, homokos
talajban nő

sima, •
sárgásbarna
belső oldal
• barna színű,
T E R M Ő H E L Y Tömegesen szőrös külső
türemkednek ki a talajból. felszín
Család Idény
OTIDEACEAE Otidea onotica ősz

NYÚLFÜLGOMBA nagyon vékony,

Különleges formájú, sárgás narancssárga, belül rózsás árnyalatú

termőteste megkönnyíti e faj azonosítását. A fül-alakú csésze az
egyik oldalán felhasadt, piszkosfehér alapja tönkszerű. Felszínén
idővel rozsdavörös foltok jelennek meg. Halvány húsa nagyon vékony.
Ehető^ de ritkasága miatt fogyasztása nem ajánlott.
• ELŐFORDULÁS Lombos fák, pl. mogyoró és tölgy, valamint fenyők
alatt nő; nem kötődik semelyik fafajhoz. Az északi
mérsékelt övben elterjedt, de előfordulása
szórványos, meglehetősen ritka.
• HASONLÓ F A J O K Az 0. cantharella kisebb
és nem rózsás árnyalatú. Az 0. coccinea citrom-
sárga termőteste kevésbé megnyúlt. Az 0. lepo- METSZET
rina kisebb és barnább, főként fenyvesekben nő.
• EGYÉB NEVEK
.•v Scodinella onotica. rozsas
árnyalatú,
sima belső
felszín
a csésze az alapig
felhasad

T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban piszkosfehér,

tönkszerű alap
nő, avar között a talajon.

CSÉSZE 0 1 - 3 cm t 3 - 1 0 cm Spóraszin jy^ Érték

Család LEOTIACEAE Faj Chlorociboria aeruginascens

RÉZROZSDASZÍNŰ
CSÉSZEGOMBA
Ez a gomba kékeszöld elszíneződést okoz az aljzatául
szolgáló faanyag belsejében. Termőtestet megfelelő
körülmények között, időszakonként fejleszt. Á termőtest
is hasonlóan kékeszöld színű, a szívós csésze felszíne
sima; pereme sima vagy néha hullámos. Külső oldala
és rövid tönkje világosabb kékeszöld színű.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő erdőkben,
általában hullott tölgy- vagy mogyoró ágakon. Széles körben
elterjedt és eléggé gyakori faj az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ F A J O K Egyes rokon fajok, főként a
C. aeruginosa szintén okoznak zöld elszíneződést a fákban.
A fajok spóraméret alapján különböztethetők meg:
a C. aeruginosa spórái 11,5 x 3 pm, míg a C. aeruginascenséi
7,5 x 1 pm méretűek.

T E R M Ő H E L Y Elpusztult, korhadó
fákon elszórt csoportokban nő.

Méret TÖNK Spóraszín fehér

CSÉSZE 0 0 , 2 - 1 cm í 1-5 r • 1 - 3 mm
Család S C L E R O T I N I A C E A E Fa
' Dumontinia tuberosa

SZELLŐRÓZSÁS
CSÉSZEGOMBA
A faj gesztenyebarna termőteste egy föld alatti
szervből, a szkleróciumból nő ki. Csésze alakú
termőrészének sima a felszíne kívül és belül. Tönk-
szerű meddő része hosszú és fekete színű.
Valószínűleg ennek a fajnak van a legnagyobb
termőteste a Sclerotiniaceae családban. a szklerócium
• ELŐFORDULÁS Parazita tömlősgomba; belseje fehér
szellőrózsák gyöktörzsében METSZET
élősködik. Európában lokálisan
elterjedt faj.
• EGYÉB NEVEK Sclerotinia
tuberosa.

T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban
nő a csupasz erdei talajon.

CSÉSZE 0 0 , 5 - 3 cm TÖNK I 2 - 1 0 c m «-• 2 - 4 m m

Család Fai Idény

SCLEROTINIACEAE Rustroemia firma

a felső, spóratermő
SZÍVÓS SZTRÓMACSÉSZEGOMBA réteg közepe köldök-
A faj csésze alakú, bama termőtestének a közepe köldökszerűen ^ ^ sárgás- szerűen bemélyed ?
besüllyed, pereme sima, a csésze külső oldala finoman ráncos, barna/barna
A „tönk" fa aljzaton rögzül. Habár ez a gomba nem képez
valódi szkleróciumot, más tulajdonságai azért hasonlítanak
a család többi fajára: pl. csak egy gazdanövényen nő, ami ez
esetben a tölgy. Kisebb, mint a S. tuberosa (fent), de még így
is a család nagyobb fajai közé tartozik.
• ELŐFORDULÁS Hullott tölgyfa ágakon nő; a fát
feketére színezi. Széles körben elterjedt és eléggé
gyakori faj Európában.
• HASONLÓ F A J O K A R. bolaris kisebb, spórái
szélesebbek ( 1 8 x 9 µm, míg a R. firmáé 17 x 5,5 µm).
A Ciboria batschiana makkon nő.

a korong külső
oldala finoman

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy kis szívós hús •

csoportokban nő.
Család LEOTIACEAE Faj
Neobulgaria pura LDÉN
Y késő ŐSZ

BÜKK KORONGGOMBA
Kocsonyás termőtestű, áttetsző halványrózsaszínű gomba. Spóratermő
felszíne sima, pereme finoman fogazott. Alapja felé erősen elvékonyodik,
metszete kúp alakú. A friss példányok kemények és rugalmasak.
rugalmas
A termőtestek az időjárás viszontagságai hatására összeesnek és még hús
vékonjabbak lesznek, de télig fennmaradhatnak.
• E L Ő F O R D U L Á S Viszonylag frissen lehullott bükkfa ágak és tuskók
kérgén nő, általában a Hypoxylon fragiformet (257. old.) követően. Az északi
mérsékelt övben a bükkös zónában fordul elő.
• H A S O N L Ó F A J O K A Bulgaria inquinans hasonló küllemű korong alakú
és hasonló helyeken nő, de keményebb és ^ ^ felszín
sötétbarna vagy fekete színű.

' '• . •kLi » •

halvány rózsa- lapos felső

oldalán van a s
T E R M Ő H E L Y Sűrű csoportokban szm áttetsző WM
,ermo,es
termő felszín
nő bükkfa kérgen. '

Méreí Spóraszín fehér

BORONG 0 0 , 5 - 3 cm j 1 cm

Család Bulgaria inquinans

LEOTIACEAE

KOCSONYÁS KORONGGOMBA
A gomba korong alakú, medvecukorszerű, fekete termő-
teste néha kékes árnyalatú. A Leotiaceae családban általá-
nos, hogy spóráik igen feltűnő, szénfekete színűek;
a környező fakérget a spórák koromszerű, fekete rétege
vonja be és a termőtestet megérintve folt marad
az ujjunkon. Aszkuszonként 8 spóra termelődik
(1. 10—11. old), melyek közül csak a felső 4 fekete színű.
A spórák színező tulajdonságát gyapjúfestésre használják.
•. E L Ő F O R D U L Á S Frissen kidőlt bükk- és tölgyfák
kérgén nő, elsősorban a felső oldalukon. Széles körben
elterjedt az északi mérsékelt övben, ahol a gazdanövényei
is előfordulnak.
• H A S O N L Ó F A J O K Az Exidia glandulosa (283. old.)
és az Exidia truncata kocsonyásabb és kiszáradás után
is felélednek.
• EGYÉB NEVEK
B. poiymorpha.

T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő bükk
és tölgy kérgén.
Család LEOTIACEAE Idény
(Ascocoryne cylichniu ősz—tél

ŐSZI KOCSONYAGOMBA kocsonyás

Korong alakú, kocsonyás, vöröses bíborszínű termőtestet hús
fejlesztő faj; spóratermő felszíne sima és fényes, széle
általában szabálytalanul karéjos. Rövid tönkje miatt » a gomba
a termőtest oldalról nézve kúp alakúnak látszik. rövid
tönkkel
• ELŐFORDULÁS Fakérgen és szabadon álló lombos fa
rögzül
faanyagon nő. Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az aljzathoz
az északi mérsékelt övben. A sima alsó
• HASONLÓ F A J O K Az A. sarcoides (lent) korongja felszín
keskenyebb és spórái rövidebbek. Az északi féltekén számos
hasonló, kisebb faj fordul elő, melyeket biztosan csak
mikroszkóp alatt, pl. spóráik vizsgálatával lehet
azonosítani.
sima, spóratermő
felső oldal
vöröses
bíborszínű
termőtest szabadban
állófa-
anyagon
növő
példány

korong alakú
T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő termőtest
mohás tuskókon és ágakon.

Méret Spóraszín fthér Érték

KORONG 0 0 , 5 - 2 c m ; 2 ^ 1 m m TÖNK t 0 - 5 m m • > 0 - 2 m m

Család LEOTIACEAE Ascocorine sarcoides ld6

" y ősz-tél

LILA
KOCSONYAGOMBA tekervényes,
A gombának korong alakú, világos
kocsonyás, vöröseslila termőteste és vöröseslila
ivartalan rész •
csökevényes tönkje van. A korong
alakú termőtesten tekervényes
ivartalan kinövések figyelhetők meg;
ezek színe világosabb és szürkébb.
belül
• ELŐFORDULÁS Csupasz lombos kocsonyás,
fa tuskókon vagy törzseken nő. korong alakú
Széles körben elterjedt, gyakori faj termőtest
az északi mérsékelt övben és
valószínűleg máshol is.
• HASONLÓ F A J O K a termőtest
Az A. cylichnium (fent) leginkább kéreg nélküli
mikroszkóppal különíthető el; lombos fán nő

spórái hosszabbak és éretten

általában 3-nál több válaszfaluk van.
Az Á. turficola sokkal ritkább és
színesebb; tőzegmoha között nő.
Az Ascolremella faginea (283. old.)
termőteste nagyobb és tekervényes. T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy egyenként nő,
általában az ivaros és az ivartalan alak együtt fordul elő.
Család LEOTÍACEAE Idény
Bisporella citrina ősz-kora tél

CITROMSÁRGA CSÉSZEGOMBÁCSKA —• a korong felszínén

vöröses foltok
Csoportos megjelenése és élénksárga színe miatt már messziről jelenhetnek meg
is látható ez az apró gombafaj. Korong alakú termőtestének felső
felszíne sima. Lapos vagy kissé homorú, alsó fele világosabb
színű; fehér korongjai is előfordulnak. Valódi tönkje nincs. oldalnézetben a termő- •
• ELŐFORDULÁS Kidőlt lombos fákon, általában bükkön, test kalapácsszerű ^ ^ j / f j
tölgyön és mogyorón nő. Az északi mérsékelt övben széles
körben elterjedt, nagyon gyakori gomba.
• HASONLÓ F A J O K Egyes Bisporella fajok tetején vagy f. • sima, spóratermő
annak közelében előfordulnak fekete színű, ivartalan alakjaik, •• felső felszín
melyeket Bisporanak neveznek. Rengeteg közeli rokon,
sárgaszínű csészegomba van: egyeseknek tönkjük nő, vagy
csak mikroszkóppal különíthetők el.

körvonala nagy tömegben

szabálytalan terem a csupasz
lombos fák
T E R M Ő H E L Y Feltűnő tömegben felületén
nő nedves faanyagon.

Méret Spóraszin fehér Érték

KORONG 0 1 - 3 mm t ! mm-nél kevesebb

Csatád Idény
ALEURODISCACEAE Aleurodiscus amorphus egesz ev

VÁLTOZÓ halvány- vagy rózsás

narancssárga spóra-
KORONGGOMBÁCSKA * termő felszín
Bár ez a faj csészegombának néz ki, kéregszerű
bevonatot képező termőteste sokkal szívósabb és
bőrszerű. Rózsás narancssárga korongjának
felszíne lisztes, felpöndörödő
fehér széle rojtos; középpontja
meddő, befeié
alatt erősen hozzánőtt hajló, fehér
az aljzathoz. Kocsonyás, áttetsző szegély •
vagy fehér foltjait a termőtestén
élősködő Tremella fajok, pl.
a T. simplex okozzák.
kocsonyás foltok
• ELŐFORDULÁS jelzik az élős-
Jegenyefenyők vagy néha lucok ködőket •
kérgén nő. Széles körben elterjedt
az északi mérsékelt övben, Európában és
E-Amerikában.
• HASONLÓ F A J O K A Lachnellula
subtilissima szőrösebb, élénkebb
narancssárga és tönkje feltűnőbb. T E R M Ő H E L Y Nedves időben tömegesen terem.
 CSÉSZE VAGY SERLEG ALAKÚ GOMBÁK, GÖMBÖCSKÉKKEL
Tyr ülönleges termőtestük pohár vagy
^ kehely alakú, benne apró, gömbölyű
képződmények (peridiolum) találhatók,
melyek a spóratermő szövetet, a himéni-
umot tartalmazzák. A pohár tetejét kez-
detben hártya zárja le, amely éréskor el-
tűnik és a gömböcskéket kimossa belőlük
a csapadék.

Család Idény
NIDULARIACEAE Crucibulum crucibuliforme

K Ö Z Ö N S É G E S TÉGELYGOMBA sima belső

felszín
A Crucibulum nemzetség egyetlen faja. Hengeres,
fészekszerű, sárgásnarancssárga termőtestében 10-15
lencse alakú, fehér, spórákat tartalmazó gömböcske az éretlen
található. A gömböcskék vékony fonállal rögzülnek a gömböcskéket
hártyaréteg
pohár alján. A serleg külső felszíne nemezes vagy védi
sima. Az éretlen poharat sárgásnarancssárga fedő
takarja, amikor ez felhasad, a gömböcskéket kimossa
belőle a csapadék.
• E L Ő F O R D U L Á S Avaron, mulcson vagy
fűrészporon nő, erdőkben, parkokban és hengeres termőtest,
kertekben. Széles körben lencse alakú
elterjedt, eléggé gyakori f a j „ gömböcskékkel"
az északi mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK fehér, 15-2 mm
átmérőjű
A Cyathus fajok alakja kúpos
gömböcskék
és gömböcskéik sötétebb
színűek. nemezes vagy sima T E R M Ő H E L Y T ö m e g e s e n nő
• E G Y É B N E V E K C. vulgaris. külső felszín korhadó növényeken.

M6rel
CSÉSZE 0 5 - 8 m m t 0.5-1 cm Spóraszín fehér Érték

Család NIDULARIACEAE Faj Idény

Cyathus striatus l ősz

a termőtest külsejét
CSÍKOS POHÁRGOMBA sötét szőrök fedik
©
A gomba legjellemzőbb tulajdonsága, hogy pohár alakú
termőtestének belső felszíne bordázott; külsejét bama szőrök
fedik. Éretlenül vékony, piszkosfehér hártya zárja le a tetejét, termotest
amikor ez felszakad, kimosódhatnak belőle a spórákat
tartalmazó gömböcskék. A rögzülésüket szolgáló nyálkás
fonallal leválásuk után a közeli növényzeten
kapaszkodnak meg.
• E L Ő F O R D U L Á S Erdőkben, általában ®
mély avarban nő. Széles körben METSZET
elterjedt, gyakori faj az északi
mérsékelt övben.
• HASONLÓ FAJOK
A C. olla belseje nem bordázott
és nyíltabb helyeken terem. világosszürke
gömböcskék
A C. stercoreus ürüléken nő, nem
bordázott és gömböcskéi sötét lencse alakú,
színűek. É-Amerikában, Japánban és 1-2 mm
T E R M Ő H E L Y Csoportosan nő talajba
átmérőjű
a trópusokon sok hasonló faj terjedt el. gömböcskék süllyedt, korhadó lombos fákon.
 TROMBITA ALAKÚ GOMBÁK
Üreges termőtestük trombita alakú, spóratermő
himéniumuk a többé-kevésbé sima külső felszínen
helyezkedik el. A fajok többsége a Cantharellaceae
családba tartozik (l. még 28. és 30. old.).
A termőtestek húsa eléggé szívós
és hosszan fennmaradnak.

Család Faj
CANTHARELLACEAE Craterellus cornucopioides nyar-osz

sötétbarnán márványozott
SÖTÉT
TROMBITAGOMBA
Sötétbarna, üreges termőtestű, trombita
alakú, alul elkeskenyedő termőtestű
faj. Külső felszínén van a világos- üreges,
szürke, spóratermő réteg. Vékony, trombita
alakú
szürke húsa ehető, szárazon aromás termőtest
illatú. Sötét színe miatt nehéz meg-
találni, de ahol előfordul, ott tömeges. hullámos,
• ELŐFORDULÁS Erdőkben lombos fákkal szabálytalan METSZET
perem
képez mikorrhizát, tápdús, meszes talajon;
néha fenyők alatt is megtalálható. Széles
körben elterjedt az északi mérsékelt övben; a termőtest
egyes vidékeken tömeges, máshol nem él. külső felszíné
szürkésfehéren
• H A S O N L Ó F A J O K Az észak-amerikai hamvas
C.fallax sokkal szagosabb.

h a r m
a ^ ' r
T E R M Ő H E L Y Tömegesen és
kis csoportokban is előfordul.

TERMŐTEST 0 3 - 1 0 c m X 5 - 1 2 c m ALAP <-> 0 . 5 - 2 c m Spóraszín fehér

Család Faj Cantharellus Idény

CANTHARELLACEAE lutescens kora ő s z - k o r a tél

sárgásnarancssárga tönk • • sárgásbarna kalap

SZAGOS RÓKAGOMBA
Többé-kevésbé trombita alakú, sárgásbarna termőtestű
rókagomba. Sárgásnarancssárga alapja üreges, vékony, halvány-
sárga húsa gyümölcs illatú. Külső felszínén a világos spóratermő
réteg majdnem sima, a Craterellus fajokéhoz (fent) hasonlóan.
• ELŐFORDULÁS Lombos és tűlevelű fákkal él együtt nedves,
mohás erdei talajban. Széles körben elterjedt, de lokálisan fellelhető
faj az északi mérsékelt öv melegebb területein, E-Amerikában,
Ázsiában és Európában.
• HASONLÓ F A J O K A C. tubaeformis var. lutescens
külső felszínén feltűnő, lemezszerű erek vannak.
T E R M Ő H E L Y Tömegesen nő mohás,
meszes erdei talajon.
Család CANTHARELLACEAE Idény
Cantharellus ianthinoxanthus nyar-osz

VÖRÖSÖDŐ RÓKAGOMBA ím. ;

Rövid, trombita alakú, narancssárgás termőtestének ^ ^
pereme hullamos. Termoretege lilás, szürke
bevonatot képez, ráncos, eres felszínű.
Jellemző tulajdonsága, hogy húsa meg-
sértve gyengén vörösödik és nem, vagy
csak órák, napok múlva feketedik.
Rendszertani helyzete vitatott: egyes
mikológusok faji rangra emelik, mások
a C. melanoxeros változatának tartják.
• ELŐFORDULÁS Savanyú talajú
lomberdők (főleg bükkösök) csupasz
talaján nő. Ritka, bizonytalan el-
terjedésű gomba.
• HASONLÓ F A J O K
A C. melanoxeros termőteste megnyúlt
trombita alakú, termőrétege szürkés-
rózsás színű, gyengén fejlett ráncokból
áll; húsa feketedik. A Gomphus clavatus
(lent) termete hasonló.

T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy elszórtan nő, csupasz talajú bükkösökben.

Spóraszín halvanY5árBa Érték

TERMŐTEST 0 3 . 5 - 1 0 cm t 2 - 7 cm ALAP <-> 2 - 7 cm

Fa Idény
GOMPHACEAE i Gomphus clavatus nyár-ősz

DISZNÓFÜLGOMBA nagy, zápfog

Zápfog vagy pörgettyű alakú gomba, alakú
hosszmetszetben csaknem háromszögű. Felszíne
gyakran tölcsérszerűen bemélyed, sima, csupasz,
okkersárga, okkerbarna színű. Széle
szabálytalanul hullámos. Ráncos
• termőrétege lilás hússzínű.
Elvékonyodó tönkje alul fehéren
filces. Vastag húsa fehéres vagy
vizesen márványozott.
• ELOFORDULAS termoreteg V
Fenyvesekben és elegyes
erdőkben, luc és bükk alatt nő.
Hegyvidéki faj, az Alpok
vidékén elterjedt, máshol ritka.
• HASONLO FAJOK A
Cantharellus fajok kisebbek,
trombita alakúak. Alakja és
ritkasága miatt más gombával •
nem téveszthető össze.

T E R M Ő H E L Y Egyenként terem vagy néhány példány összenő

elegyes- vagy fenyőerdők meszes talaján.
 CSILLAG ALAKÚ
ÉS RÁCSOS GOMBÁK
rács alakú
termőtest
Ezek a fajok a zárt termőtestű gombák közé
tartoznak, mert spóratermő szövetük, a gleba
a termőtest belsejében fejlődik ki. A két Clathrus faj
(lent és 280. old.) rokonságban áll a
szömöresögökkel (246-247. old.). A többi faj, a
csillaggombák termőteste csillag alakban felhasad, csillag
ennek közepén ül a gömbölyű termőrész. alakú
termőtest
"S

Család Fa
' Clathrus archeri
CLATHRACEAE nyár-ősz

a gyorsan szétváló
TINTAHALGOMBA karok csúcsa kezdetben
A gomba spórái a terjesztésüket segítő rova- összenőtt
rokat vonzó, bűzös nyálkában termelődnek.
Termőteste jellegzetes: a szürkés vagy a karok szerkezete
halvány rózsaszínű boszorkánytojásból a
külső burok felrepedése után 4 vagy 8 élénkvörös
kar fejlődik ki. A spórák a karok belső oldalán
fejlődnek. A Clathraceae fajokat alakjuk és pirosas
vagy fehéres színük jellemzi.
• ELOFORDULAS Erdei avarban, fűrészporon vagy karok
faforgácson nő; erdőkben, parkokban és mulcsozott
3-6 cm magas,
virágágyásokban terem. Ausztráliából vagy Új-Zélandból
sárgásszürke
hurcolták be Európába, ahol már jól meghonosodott. vagy halvány-
• HASONLÓ FAJOK Az észak- rózsaszín
amerikai Pseudocolus fusiformismk boszorkány-
tojás •-
csak 3 vagy 4 karja van. Az Aseroe
fajok, pl. a Japánban honos
A. coccinea alapja tönkszerű.
•EGYÉB NEVEK Anthurus a.,
A. aseroeformis.

a boszorkány-
tojást gomba-
fonalak rögzítik f

a karok
szélesen ki-
tárulnak
a karok tőben
találkoznak
T E R M Ő H E L Y Csoportosan,
néha tömegesen nő.

Spóraszín Érték
BOSZORKÁNYTOJÁS 0 2 , 5 - 4 c m KAROK 1 5 - 1 0 c m zöldesbama
 ldén
SCLERODERMATACEAE Astraeus hygrometricus * egész év

fehéren pikkelyes,
R E P E D É S E S CSILLAGGOMBA szürke vagy vörös-
E fémszagú faj kerekded, vörösbarna éretlen termőtestének barna lebenyek
külső burka megérve csillag alakban felhasad és láthatóvá
válik a belső burok védte, gömbölyded, szürkésbarna a külső burok 6-15
termőrész. Amikor már levált a micéliumról, száraz lebenyre hasad
időben lebenyei a gömb alakú termőrészre csukód-
nak, nedvesség hatására kiterülnek. Spóráit az
eső mossa ki a központi nyíláson keresztül.
• ELŐFORDULÁS Gyökérkapcsolt szívós
gomba, főként száraz, ritkás erdőkben nő. burok • a spórák nedves
Kozmopolita, de a hideg mérsékelt övi időben egy nyíláson
keresztül távoznak
és a sarkköri területeken nem él meg.
• HASONLÓ FAJOK A Geastrum
fajok (lent, 279-280. old.) mikrosz-
kópos tulajdonságokban különböznek,
pl. spóratartó kamráikban rugalmas
fonalak vannak.
•EGYÉB NEVEK Geastrum
hygrometricum. a termőrész T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban
felszíne érdes nő; kedveli a homokos talajt.

Mérel Spéraszfn b a m a Érték

TERMŐTEST 0 5 - 9 cm TERMŐRÉSZ 0 1.5-3 c m

Család GEASTERACEAE Geaslrum triplex

gömbölyded, szürkés-
barna burokkal
HÁRMAS CSILLAGGOMBA termőrész
Az egyik legelterjedtebb Geastrum faj. Viszonylag
nagy termetű, húsos gomba. Répa vagy hagyma alakú
termőteste éretten felhasad, központi termőrésze körül
a burok két rétegben - egy gallérszerű belső és egy csillag
alakban szétnyílt külső - marad meg. A termőrész
belsejében termelődő spórákat az esővíz a tetején levő
nyíláson keresztül mossa ki.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben, parkokban és kertekben nő.
Széles körben elterjedt és eléggé gyakori faj az északi
mérsékelt öv melegebb területein; majdnem kozmopolita.
• HASONLÓ F A J O K A Trichaster melanocephalus
termőrésze csupasz, nem védi burok.
A Myriostoma coliforme termőrészéből
számos lyukon keresztül távoznak • barna vagy rózsásbarna,
a spórák. szárazon papírszerű gallér

a külső burok hátra finoman szálas peremű,

hajolva, csillag kör alakú nyílás
alakban felnyílik

répa- vagy
hagyma alakú,
éretlen termőtest

a termőtest T E R M Ő H E L Y Csoportosan vagy

belseje sima gyűrűben nő, humuszos talajon.

Érték
Család Faj Geastrum Idény
GEASTERACEAE fimbriatum

halványszürke vagy
KÖZÖNSÉGES szürkésbarna termőrész
CSILLAGGOMBA
Gömbölyű, sárgásbarna vagy világosbarna
termőteste éretten felnyílik, külső burka
7-11 karéjra hasad és csillag alakban ki-
terül. A spóratermő szövet a gömbölyű, vi- j
lágosszürke vagy szürkésbarna belső bu-
rokkal körülvett termőrészben van a gomba
közepén. A spórák a belső burok összehúzódására pillás • a külső burok
szélű nyíláson keresztül távoznak, ha esőcsepp hullik a termőrészre. 7-11 karéjra
hasad
• ELŐFORDULÁS Meszes talajon, avarban
nő, lombos fák és fenyők alatt. Széles körben
elterjedt az északi mérsékelt övben. a termőrész akkor engedi
• HASONLÓ FAJOK A G. triplex (Ili. ki a spórákat, ha az egy
old.) többnyire hasonló helyeken nő: esőcsepptől összehúzódik
külső burka csillag alakban fel-
nyílik és központi termőrészét
gallér keretezi. A G.
rufescens rózsás árnyalatú,
központi termőrészén sárgásbarna
szárazon nyél alakul ki. vagy világos-
• EGYÉB NEVEK Geastrum barna külső T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban
burok
sessile, gyakori/erdei csillaggomba. vagy boszorkánykörben nő.

Méret Érték
TERMŐTEST 0 3 - 6 cm TERMŐRÉSZ 0 1 - 2 . 5 cm Spóraszín csoko|ádébarna

Fa Idény
GEASTRACEAE ' Geastrum schmidelii ősz

csőrszerű, sötétbarna,
FÉSŰS CSILLAGGOMBA barázdált felületű nyílás
E fajt termőhelye - nyílt, füves helyeken nő - és mérete
jellemzi, valamint külső burkának felhasadása után
központi, gömbölyű termőrésze, melynek csőrszerű, a fiatalon lisztes, később
barázdált felszínű nyílása van. Az éretlen, barna sima felszínű központi
rész tartalmazza
termőtest közel gömb alakú, felszínére többnyire
a spórákat
homok és törmelék tapad. A húsos külső burok
5 - 8 karéjra hasad, papírszerűvé érik. A kerekded
termőrész szürkésbarna.
• ELŐFORDULÁS Meszes, homokos talajú mezőkön - fiatalon húsos,
és nyílt erdő részekben nő. Európa-szerte elterjedt és Ázsia éretten papír-
szerű karéjok
szomszédos részein.
• HASONLÓ F A J O K A G. elegáns termőrésze nyél nélküli. A fenyők
alatt növő G. pectinatum nagyobb, termőrészének burka szemcsés és
feltűnő nyele van.
• EGYÉB NEVEK G. nanum.
szaraznn
a termoreszt
a karéjok 1-2 mm
a termő- magas nyel
test alá emelt fel
hajlanak

a külső burok
T E R M Ő H E L Y Gyűrűben nő vagy 5-8 karéjra hasad
a termoresz
néhány gomba terem együtt.
Család GEASTRACEAE Geastrum striatum ldén
" ősz

kerekded,
GALLÉROS CSILLAGGOMBA halványszürke
termőrész
Mint minden csillaggomba, e faj külső burka is csillag alakban
felhasad és látni engedi gömbölyded, központi termőrészét, melynek
felülete szürkésfehér, finoman szemcsés, rövid nyélen ül és
perem övezi. Az éretlen termőtest majdnem gömbölyű vagy
hagyma alakú, talaj és törmelék szemcsék tapadnak a felszínére
Felnyílás után a húsos karéjok gyorsan papírszerűvé válnak.
6-9
• ELŐFORDULÁS Termékeny csúcsos
talajon nő, általában fenyők alatt karéj
kertekben és parkokban; vegyes-
vagy fenyőerdőkben is megtalálható.
Európa-szerte elterjedt.
-sr^TT^.*. gallérszerű perem
i termőrész alatt

barázdált,
csőrszerű,
sötétbarna
T E R M Ő H E L Y Sorban vagy gyűrűben nyílás
nő vagy néhány gomba terem az avarban.

Mérel Érték
TERMŐTEST 0 3 - 6 , 5 c m TERMŐRÉSZ 0 1 - 2 . 5 c m Spóraszín csokoládébama

Család Faj ldé

" y egész év
CLATHRACEAE Clathrus ruber

PIROS KOSÁRGOMBA a rács belső

felszínét nyálkás
A gomba termőteste éretten piros színű, kerekded termőréteg
rácsot alkot. Fehér vagy sárgás színű boszorkány-
tojásból alakul ki. A rács belső oldalán található
a zöldesbarna, rovarokat vonzó, bűzös szagú
spóratermő réteg.
• ELŐFORDULÁS Avaron vagy fatörmeléken nő,
parkokban és kertekben; kedveli a meleget.
Elterjedése szórványos, főként a Földközi-
tenger környékén fordul elő.
• HASONLÓ FAJOK Kb. 17 szerkezetű
Clathrus faj ismert, melyek főként
trópusi elterjedésűek. Egyesek _ -jggfc.
élénkvörös, mások fehér ^ á Ű a B B m t ^
színűek.
• EGYÉB NEVEK
Clathrus cancellatus.
\ I l / / Á f f /I élénk-
vörös J-
rács

sargas -
vagy fehér színű, a boszor-
T E R M Ő H E L Y Kis csoportokban
3-6 cm magas kánytojás burkának
vagy tömegesen nő. boszorkánytojás maradványa
 FÜL- VAGY AGYSZERŰ,
KOCSONYÁS GOMBÁK
E fajok többségére jellemző, hogy kocsonyás agyszeru
- termőtest
húsuk száraz időben kiszárad, de nedvesség
hatására újra vizet vesz fel és kibocsájtja spóráit.
Alakjuk az agy szerű, egész felületükön
spóratermő szövettel fedett fajoktól a csüngő,
fülszerű gombákig terjed, melyek termőrétege
a belső oldalon található és lefelé tekint.
• fülszerű
termőtest

Fai ldény
Család AURICULARIACEAE Auricularia auricula-jttdae egész év

a termőtest szorosan
JÚDÁSFÜLGOMBA tapad a fakéregre
Jellegzetesen fül alakú gomba. Fiatalon
kocsonyás és sima felületű, éretten
pelyhesen szőrös
megkeményedik, redőssé válik és külső felszín
kiszárad. Külső, cserszínű felszínét
pelyhes szőrök fedik, míg belső,
spóratermő felszíne inkább szürke
színű, ráncos és redős. Ehető gomba,
Kínában gyógyszerként is fogyasztják.
• ELŐFORDULÁS Lombos fákon nő,
&
főleg bodzán, nedves erdőkben. Az északi
mérsékelt öv melegebb területein széles
körben elterjedt faj.
• HASONLÓ F A J O K Az A. polytricha hasonló
színű vagy sötétebb, felső oldala bársonyos. Főként
a trópusokon terjedt el.
lefelé tekintő, ráncos
és redőzött spóra-
termőfelszín

cserszínű, feltűnően
fül alakú termőtest

a termőtest
idővel ráncosodik
és kiszárad

a hús keményre T E R M Ő H E L Y Egyenként vagy

szárad emeletes sorokban nő.
Család TREMELLACEAE Fa ldér,
y ősz v é g e - t é l
' Tremella mesenterial

a termőtest puha, ernyedt

ARANYOS REZGŐGOMBA lebenyekből áll
A gomba feltűnő, majdnem áttetsző, sárga színű
termőtestét könnyű felfedezni. Hosszas esőzések
hatására kifehéredhet, de ritkán valódi albínó változata
is előfordul. Száraz időjárásban a termőtest össze-
zsugorodik, de nedvesség hatására gyorsan vizet
vesz fel. Bár eléggé ízetlen, levesnek elkészítve
mégis fogyasztják.
• ELŐFORDULÁS Corticiaceae fajok
élősködője; lombos fák ágain nő, gyakran
található rőzserakásokon.
a spórák
- hosszan tartó a teljes felszínen
nedves idő kifakítja teremnek
a termőtestet

ki-
száradt,
törékeny
hús
a termőtest szárazon T E R M Ő H E L Y A tekervényes ter-
sötét narancssárga mőtestek kis csoportokban nőnek.

Spóraszín fehér Érték

Méret Ö S S Z E N Ő T T TERMŐTESTEK 1-6 cm t 0,5-4 c

Család Faj Idény

TREMELLACEAE Tremella foliaceae ősz-tél

FODROS REZGŐGOMBA
Kocsonyás, bama termőteste lapos, fodros barna,
lebenyekre tagolódik; tönkje nincs, közvetlenül kocsonyás hús
a fakéregre tapad. Szárazon színe sötétebbre
válik. Spórái a termőtest teljes felszínén
termelődnek. a termotest
• ELŐFORDULÁS Stereum és Corticiaceae
fajok parazitája, lombos fákon nő, de fenyőkön
is előfordul parkokban és erdőkben. Az északi
mérsékelt övben széles körben elterjedt.
• HASONLÓ F A J O K Ascotremella faginea
(283. old.) és a Neobulgaria pura (271. old.) redős
alakja hasonlít erre a fajra; bíbor árnyalatukban
és jobban lekerekített, agyszerű lebenyeikben
térnek el.
fényes barna,
fiatal példány

• nedvesség
fekete hatására
törekeny visszaáll a ki-
termotest száradt példány
eredeti alakja T E R M Ő H E L Y Egyenként terem
vagy néhány g o m b a nő együtt.
Család Exidia glandulosa ldéR
y késő ősz-tél
EXIDIACEAE

KORMOS MIRIGYGOMBA
Ez a gomba úgy néz ki, mint egy kátránycsepp. Termőteste
aránylag merev, kevésbé kocsonyás tapintású, mint a Tremella
mesenterial (282. old.). Agyszerűen tekervényes felszíne számos
lebenyből áll, idővel egyre barázdáltabb és ráncosabb a felszíne.
Mint minden kocsonyás gomba, termőteste kiszáradhat majd
újra vizet vehet fel.
• ELŐFORDULÁS Erdőkben található
korhadó lombos fákon. Széles körben elterjedt, a fekete felszínt
gyakori faj az északi mérsékelt övben. számos redő
• HASONLÓ F A J O K Az E. truncata szintén szabdalja
gyakori, lombos fákon, főként tölgyön élő faj.
Termőteste kerekdedebb, külső felszíne • az érett példányok
molyhos, termőrétege szemcsés. sokkal redősebbek
a spóratermő réteg és ráncosabbak
• EGYÉB NEVEK Tremella
az egész felszínt
plana!faginea. befedi

• a kiszáradt példány
nedvességre vizet vesz fel

a terjedő
termőtestek
összenőhetnek
T E R M Ő H E L Y A termőtestek
egymás mellett találhatók.

Spóraszín fchér
ÖSSZENŐTT TERMŐTESTEK <-+ 2 - 1 0 c m | 0 , 5 - 1 , 5 c m

Család Faj Idény

LEOTIACEAE Ascotremella faginea nyár-ősz

a spórák a termőtest
BÜKK-ÁLREZGŐGOMBA szennyes bíbor- egész felszínén
A gomba 10 cm átmérőt is elérő, nagy, fényes, színű termőtestek • termelődnek
bíborszínű, kocsonyás csoportjai gyakran láthatók.
Termőteste kocsonyás, szabálytalan alakú foltokból
áll, melyek összhatása agyvelőszerű. Az aljzathoz
tönkszerű képződménnyel tapad.
Úgy néz ki, mint egy kocsonyás-
a termőtest
gomba, de mikroszkóp alatt
kocsonyás
láthatók spóratermő aszkuszai állagú •—
(10-11. old.), mivel a tömlős-
gombák közé tartozik.
• ELŐFORDULÁS Jellegzetesen agy szerű,
korhadó bükkön nő, de más szabálytalan
lombos fákon is megtalálható. alakú
termőtest
Szórványosan elterjedt és
helyenként gyakori E-Amerika ÉK-i
és Európa nagy részén.
T E R M Ő H E L Y Egyenként nő vagy néhány gomba terem
korhadó lombos fák ágán és tuskóin.
 SPÓRATÁBLÁZAT
spórák színe, alakja, felszínük méretét adja meg. A spórák nagysága
A szerkezete és mérete igen változatos;
a fajok pontos meghatározásához gyakran
2-500 µm között változik; a táblázatban
átlagos értékek szerepelnek. Méretük és
nélkülözhetetlen ismeretük. A fajok alakjuk megállapításához mikroszkóp
ismertetésében szerepel a spóraszín is; (1. 17. old.) szükséges. A táblázatban a 0 jel
az alábbi táblázat a spórák alakját és átmérőt jelent.

FAJ MÉRET µ!!! ALAK FAJ MÉRET µM ALAK

Agaricus arvensis 7x5 széles elliptikus Agaricus bernardii 6,5x5,5 széles elliptikus
Agaricus augusius 8,5x5 elliptikus Agaricus bisporus 6x5 széles elliptikus
Agaricus bernardii 6,5x5,5 széles elliptikus Agaricus bitorquis 6,5x4,5 széles elliptikus
Agaricus hisporus 6x5 széles elliptikus Agaricus californicus 5,5x4,5 elliptikus
Agaricus bitorquis 6,5x4,5 széles elliptikus Agaricus campester 8x4,5 elliptikus
Agaricus californicus 5,5x4,5 elliptikus Agaricus hondensis 5x3,5 elliptikus
Agaricus campester 8x4,5 elliptikus Agaricus porphyrizon 5x3,5 elliptikus
Agaricus hondensis 5x3,5 elliptikus Agaricus praeclaresquamosu 5,5x3,5 széles elliptikus
Agaricus porphyrizon 5x3,5 elliptikus Agaricus sylvaticus 5,5x3,5 széles elliptikus
Agaricus praeclaresquamosu 5,5x3,5 széles elliptikus Agaricus sylvicola 7x4,5 elliptikus
Agaricus sylvaticus 5,5x3,5 széles elliptikus Agaricus xanthoderma 6x4 elliptikus
Agaricus sylvicola 7x4,5 elliptikus Agrocybe cylindracea 10x5,5 elliptikus, pórussal
Agaricus xanthoderma 6x4 elliptikus Agrocybe pediades 12x8 elliptikus, pórussal
Agrocybe cylindracea 10x5,5 elliptikus, pórussal Agrocybe praecox 9x5,5 elliptikus, pórussal
Agrocybe pediades 12x8 elliptikus, pórussal Albatrellus ovinus 4x3,5 gömbölyű, amiloid
Agrocybe praecox 9x5,5 elliptikus, pórussal Aleuria aurantia 17,5x9 elliptikus, hálózatos,
Albatrellus ovinus 4x3,5 gömbölyű, amiloid 2 olajcseppel
Aleuria aurantia 17,5x9 elliptikus, hálózatos, Aleurodiscus amorphus 28x23 gömbölyű, tüskés
2 olajcseppel Amanita caesarea 10x7 széles elliptikus
Aleurodiscus amorphus 28x23 gömbölyű, tüskés Amanita citrina 9x8 gömbölyű, amiloid
Amanita caesarea 10x7 széles elliptikus Amanita crocea 100 gömbölyű
Amanita citrina 9x8 gömbölyű, amiloid Amanita fúlva 110 gömbölyű
Amanita crocea 100 gömbölyű Amanita gemmata 10x7,5 széles elliptikus
Amanita fúlva 110 gömbölyű Amanita muscaria 9x6,5 elliptikus
Amanita gemmata 10x7,5 széles elliptikus és A.m. var. formosa
Amanita muscaria 9x6,5 elliptikus Amanita pantherina 11x7,5 széles elliptikus
és A. m. var.formosa •Amanita phalloides 8,5x7 gömbölyű-széles elliptikus,
Amanita pantherina 11x7,5 széles elliptikus amiloid
Amanita phalloides 8,5x7 gömbölyű-széles elliptikus, Amanita porphyria 90 gömbölyű, amiloid
amiloid Amanita rubescens 8,5x6,5 széles elliptikus, amiloid
Amanita porphyria 90 gömbölyű, amiloid Amanita solitaria 9,5x11-6,5-7,5 elliptikus
Amanita rubescens 8,5x6,5 széles elliptikus, amiloid Amanita spissa 9,5x7,5 gömbölyű, amiloid
Amanita solitaria 9,5x11-6,5-7,5 elliptikus Amanita vaginata 110 gömbölyű
Amanita spissa 9,5x7,5 gömbölyű, amiloid Amanita virosa 7,50 gömbölyű, amiloid
Amanita vaginata 110 gömbölyű Armillaria cepistipes 8,5x5,5 széles elliptikus
Amanita virosa 7,50 gömbölyű, amiloid Armillaria mellea 8,5x5,5 széles elliptikus
Armillaria cepistipes 8,5x5,5 széles elliptikus Armillaria tabescens 8x6 széles elliptikus
Armillaria mellea 8,5x5,5 széles elliptikus Ascocoryne cylichnium 24x5 keskeny elliptikus,
Armillaria tabescens 8x6 széles elliptikus 5-7 válaszfallal
Ascocoryne cylichnium 24x5 keskeny elliptikus, Ascocoryne sarcoides 14x4 keskeny elliptikus
5 - 7 válaszfallal Ascotremella faginea 8x4 elliptikus, finoman barázdált
Ascocoryne sarcoides 14x4. keskeny elliptikus Asterophora parasitica 5,5x3,5 széles elliptikus
Ascotremella faginea 8x4 elliptikus, finoman barázdált Astraeus hygrometricus 90 gömbölyű, tüskés
Asterophora parasitica 5,5x3,5 széles elliptikus Auricularia auricula-judae 14x5,5 kolbász alakú
Astraeus hygrometricus 90 gömbölyű, tüskés Auricularia mesenterica 16,5x6 széles kolbász alakú
Auricularia auricula-judae 14x5,5 kolbász alakú Auriscalpium vulgare 5x4 tojásdad, apró tüskés
Auricularia mesenterica 16,5x6 széles kolbász alakú Baeospora myosura 3,5x1,5 elliptikus
Auriscalpium vulgare 5x4 tojásdad, apró tüskés Bankéra fuligineoalba 5x3 tojásdad, tüskés
Baeospora myosura 3,5x1,5 elliptikus Bispora citrina 12x4 elliptikus, 0-1 válaszfallal
Bankéra fuligineoalba 5x3 tojásdad, tüskés Bjerkandera adusta 5x3 elliptikus
Bispora citrina 12x4 elliptikus, 0-1 válaszfallal Boletinus cavipes 7-10,5x3-4 orsó alakú
Bjerkandera adusta 5x3 elliptikus Boletus aereus 15,5x5,5 orsó alakú
Boletinus cavipes 7-10,5x3-4 orsó alakú Boletus appendicular 14,5x4,5 orsó alakú
Boletus aereus 15,5x5,5 orsó alakú Boletus bicolor 10x4,5 közel orsó alakú
Agaricus arvensis 7x5 széles elliptikus Boletus calopus 14x5,5 orsó alakú
Agaricus augustus 8,5x5 elliptikus Boletus edutis 15,5x5,5 orsó alakú
FAJ [MÉRET µ<!! ALAK FAJ M É R E T NM ALAK

Boletus fechtneri 11-15x5-6 orsó alakú-elliptikus Coprinus disseminatus 8,5x4,5 elliptikus, pórussal
Boletus luridiformis 15x5 orsó alakú Coprinus micaceus 8,5x6x4,5 lapos elliptikus, csonka
Boletus lurídus 13x6 közel orsó alakú pórussal
Boletus pinophilus 17x5 orsó alakú Coprinus niveus 15x10,5x8 lapos elliptikus, kissé
Boletus porosporus 13x5 orsó alakú, némelyek hatszögű, pórussal
pórussal és csonkák lehetnek Coprinus picaceus 16x11,5x9,5 lapos elliptikus, pórussal
Boletus pulverulentus 13x5 orsó alakú Coprinus plicatilis 12x9x5 lapos, szív alakú, pórussal
Boletus reticulatus 15x5 orsó alakú Cordyceps militaris 4,5x1,5 nagyon hosszú, hengeres,
Boletus rhodoxanthus 10-16x4-5,5 elliptikus szétesik
Boletus satanas 13x6 közel orsó alakú Cordyceps ophioglossoides 4x2 nagyon hosszú, hengeres,
Boletus splendidus 13x6 orsó alakú szétesik
Bovista plumbea 5,5x5 gömbölyű, hosszú Cortinarius alboviolaceus 8,5x5,5 elliptikus, ráncos
nyúlvánnyal, szemölcsös Cortinarius anserinus 10x6,5 citrom alakú, ráncos
Bulgaria inquinans 12,5x6,5 vese alakú, az aszkuszokban Cortinarius armillatus 10,5x6,5 mandula lakú, ráncos
felül 4 bama, alul 4 Cortinarius aurantioturbinatus 14x8,5 citrom alakú, ráncos
(valamivel kisebb) Cortinarius bolaris 6,5x4 gömbölyded, ráncos
áttetsző spórával Cortinarius caerulescens 10x5,5 elliptikus, ráncos
Calocera viscosa 11,5x4 görbe, lekerekített végű Cortinarius calochrous 10x6 elliptikus, ráncos
Calocybe carnea 5,5x3 tojás alakú * Cortinarius cinnamomeus 7,5x4,5 mandula alakú, ráncos
Calocybe gambosa 5,5x3,5 tojás alakú Cortinarius mucosus 12,5x6,5 keskeny citrom alakú, ráncos
Calocybe ionides 6x3 tojás alakú Cortinarius orellanus 10,5x6 elliptikus, ráncos
Calvatia excipuliformis 50 gömbölyded, szemölcsös Cortinarius paleaceus 8,5x5,5 elliptikus, ráncos
Calvatia utriformis 4,50 gömbölyded, majdnem sima Cortinarius pholideus 7,5x5,5 gömbölyded, ráncos
Camarophyllus pratensis 6x4,5 gömbölyded-elliptikus vagy Cortinarius rubellus 10x7,5 gömbölyded-széles
csepp alakú elliptikus, ráncos
Camarophyllus virgineus 8x5 keskeny elliptikus Cortinarius rufoolivaceus 13x7,5 mandula- vagy citrom
Cantharellus cibarius • 8,5x5 elliptikus alakú, ráncos
Cantharellus cinereus 7-12x5-8 elliptikus Cortinarius semisanguineus 7x4,5 elliptikus-citrom
Cantharellus ianthinoxanthu. 9-12x5-7,5 elliptikus alakú, ráncos
Cantharellus lutescens 10,5x7 széles elliptikus Cortinarius sodagnitus 11x6 elliptikus-mandula
Cantharellus subalbidus 8x5 elliptikus alakú, ráncos
Cantharellus tubaeformis 10x8 elliptikus Cortinarius splendens 9,5x5,5 mandula lakú, ráncos
Chalciporus piperatus 9,5x4,5 hosszúkás Cortinarius torvus 9,5x6 széles elliptikus-tojásdad,
Chlorociboria aeruginascens 7,5x2 orsó alakú ráncos
Chlorophyllum molybdites 11x7,5 tojás alakú-elliptikus. Cortinarius triumphans 12x6,5 mandula alakú, ráncos
pórussal Cortinarius violaceus 12,5x8 gömbölyded-mandula
Chondrostereum purpureum 7,5x3 elliptikus alakú, ráncos
Chroogomphus rutilus 19x6,5 orsó alakú Craterellus cornucopioides 13x8 széles elliptikus.
Clathrus archeri 6,5x3 vékony hengeres Creolophus cirrhatus 4x3 gömbölyded, amiloid,
Clathrus ruber 5x2,5 elliptikus-hengeres a hifák nem amiloidok
Clavaria vermicularis 7x4,5 tojásdad Crepidotus calolepis 7-10x5-6 széles elliptikus
Clavariadelphus pistillaris 13,5xx8 széles elliptikus Crepidotus mollis 9x6 tojás alakú
Clavulina eristata 9x7,5 széles elliptikus Crepidotus variabilis 6,5x3 hosszúkás elliptikus,
Clavulinopsis corniculata 60 gömbölyű szemölcsös
Clavulinopsis helvola 6,5x5 gömbölyű-széles elliptikus, Crinipellus scabella 7,5x5 széles elliptikus
hosszú szemölcsökkel, Crucibulum crucibuliforme 8x4,5 hosszúkás elliptikus
szabálytalan körvonallal Cyathus striatus 17x10 hosszúkás elliptikus
Clitocybe claviceps 8x4,5 elliptikus Cystoderma amianthinum 6x3 tojás alakú, amiloid
Clitocybe dealbata 5x3 csepp-alakú Cystoderma carcharias 5x4 gömbölyded, amiloid
Clitocybe geotropa 8x6 csepp-alakú Cystoderma terrei 4,5x2,5 elliptikus
Clitocybe gibba 7x4,5 csepp-alakú Daedalea quercina 6,5x3 elliptikus
Clitocybe metachroa 7x4,5 elliptikus Daedaleopsis confragosa 7,5x2,5 hengeres, görbe
Clitocybe odora 7x4,5 elliptikus Daldinia concentrica 14,5x7 elliptikus-orsó alakú, egyik
ClitopilUs prunulus 10,5x5 tojás alakú-elliptikus, oldala lapított
hosszában bordázott Disciotis venosa 22x13,5 széles elliptikus
Collybia butyracea 7x3,5 hosszúkás-elliptikus Dumontinia tuberosa 15x7,5 elliptikus
Collybia confluens 8x3,5 tojás alakú Elaphomyces granulatus 300 gömbölyded, tüskés
Collybia dryophila 5,5x2,5 tojás alakú-elliptikus Entoloma abortivum 9x5 elliptikus, szögletes
Collybia fusipes 5x3,5 széles tojásdad Entoloma cetratum 12x8 sokszögű, csomós
Collybia maculata 5x4,5 gömbölyded Entoloma clypeatum 10x9,5 sokszögű
Collybia marasmioides 7x3,5 elliptikus Entoloma conferendum 10x9 kereszt alakú, szögletes
Collybia peronata 7,5x3,5 elliptikus Entoloma incanum 12,5x8,5 szögletes
Coltricia perennis 7x4,5 elliptikus Entoloma nitidum 8x7 szögletes
Coniophora puteana 13x7 elliptikus Entoloma porphyrophaeum 11x7,5 szögletes
Conocybe arrhenii 8x4,5 elliptikus, pórussal Entoloma rhodopolium 8,5x7,5 sokszögű
Conocybe lactea 12,5x8 elliptikus, pórussal Entoloma sericeum 9x8 szögletes
Coprinus atramentarius 9x6 elliptikus, pórussal Entoloma serrulatum 10,5x7,5 szögletes
Coprinus comatus 12x8 elliptikus, pórussal Entoloma sinuatum 10x9 szögletes
FAJ
Exidia glandulosa
Fistulina hepatica
Flammulina velutipes
Floccularia rickenii 3,5-5x3-4,5
Fomes fomentarius
Fomitopsis pinicola
Galerina calyptrata
Galerina marginata
Ganoderma applanatum
Ganoderma lucidum
Ganoderma pfeifferi
Geastrum fimbriatum
Geastrum schmidelii
Geastrum striatum
Geastrum triplex
Geoglossum fallax
Geopora arenicola
Gloeophyllum odoratum
Gomphidius glutinosus
Gomphidius roseus
Gomphus clavatus 10-12x4-5
Grifola frondosa
Gymnopilus penetrans
Gymnopilus spectabilis
Gyromitra esculenta
Gyromitra infula
Gyroporus castaneus
Gyroporus cyanescens
Hapalopilus rutilans
Hebeloma crustuliniforme
Hebeloma mesophaeum
Hebeloma radicosum
Helvetia crispa
Helvetia lacunosa
Hericium coralloides
Heterobasidion annosum
Hydnellum peckii
Hydnum repandum
Hydnum umbilicatum
Hygrocybe calyptraeformis
Hygrocybe chlorophana
Hygrocybe coccinea
Hygrocybe conica (4 spórás)
(2 spórás)
Hygrocybe miniata
Hygrocybe psittacina
Hygrocybe punica
Hygrophoropsis aurantiaca
Hygrophorus eburneus
Hygrophorus hypothejus
Hymenochaete rubiginosa
Hypholoma capnoides
Hypholoma fascicular e
Hypholoma sublaterítium
Hypomyces hyalinus
Hypomyces lactifluorum
Hypoxylon fragiforme
Inocybe asterospora
MÉRET MM | ALAK FAJ MÉRET vm ALAK
13x4 kolbász alakú Inocybe erubescens 12x6 elliptikus-baba alakú
5,5x4 gömbölyded Inocybe geophytla 9,5x5,5 elliptikus
8,5x4 elliptikus-hengeres Inocybe goedeyi 10,5x6,5 mandula alakú
rövid elliptikus-gömbölyded Inocybe griseolilacina 9x5,5 mandula alakú
17x6 hengeres Inocybe haemacta 9x5,5 elliptikus-mandula alakú
7,5x4 keskeny elliptikus Inocybe lacera 14x5,5 hengeres
11x6 széles orsó alakú, Inocybe rimosa 12x6 elliptikus-bab alakú
szemölcsös, külső fala Inonotus hispidus 8,5x7 széles elliptikus
leválik Inonotus radiatus 6x4,5 széles elliptikus
12x6 mandula alakú, ráncos, külsc Kuechneromyces mutabilis 7,5x5 elliptikus pórussal
fala leválik Laccaria amethystina 9,50 gömbölyű-gömbölyded,
7,5x5 elliptikus, csonka, tüskés
szemölcsös Laccaria laccata 9x8 gömbölyű-gömbölyded,
10x7 elliptikus, csonka, tüskés
szemölcsös Lacrymaria lacrymabunda 9,5x6 citrom alakú nagy pórussal,
10x7,5 elliptikus, csonka, szemölcsös
szemölcsös Lactarius blennius 7,5x6 gömbölyded, szemölcsös.
3,50 gömbölyded, szemölcsös erezett, amiloid
5,20 gömbölyded, szemölcsös Lactarius camphoratus 8x7 gömbölyded, tüskés-ráncos,
4,50 gömbölyded, szemölcsös erezett, amiloid
40 gömbölyded, tompa tüskés Lactarius controversus 7x5 gömbölyded, ráncos,
75x6 hengeres, 0-7 válaszfallal erezett, amiloid
25x15 elliptikus, 1-2 olajcseppel Lactarius delicious 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös.
8,5x4 hengeres erezett, amiloid
19x5,5 közel orsó alakú Lactarius deterrimus 9x7 gömbölyded, szemölcsös,
19x5,5 közel orsó alakú erezett, amiloid
tojásdad Lactarius fuliginosus 90 gömbölyű, hálózatos,
5,5x4 széles elliptikus, majdnem tarajos, amiloid
gömbölyű Lactarius glyciosmus 8,5x7,5 gömbölyded, ráncos,
7,5x4,5 elliptikus, ráncos erezett, amiloid
9x5,5 elliptikus, ráncos Lactarius helvus 8x6 gömbölyded, hálózatos.
20x10 elliptikus erezett, amiloid
22x8,5 keskeny elliptikus Lactarius hepaticus 8x6,5 gömbölyded, hálózatos,
9,5x5,5 elliptikus erezett, amiloid
10x5 elliptikus Lactarius hortensis 7x5,5 gömbölyded, hálózatos,
5x2,5 elliptikus erezett, amiloid
11x6 mandula alakú, ráncos Lactarius lacunarum 7-9x6-6 gömbölyded, hálózatosan
9x5,5 elliptikus, finoman ráncos erezett
9x5,5 mandula alakú, ráncos Lactarius mitissimus 9x7 gömbölyded, ráncos, amiloid
20x12 elliptikus Lactarius necator 7x6 gömbölyded, erezett, amiloid
19x12 elliptikus Lactarius paliidus 8x6,5 gömbölyded, ráncos,
4x3 tojásdad, amiloid erezett, amiloid
4,5x3,5 széles elliptikus- Lactarius piperatus 8,5x6,5 gömbölyded, hálózatosan
gömbölyded, szemölcsös szemölcsös, amiloid
5,5x4 tojásdad, szemölcsös Lactarius quietus 8,5x7,5 gömbölyded, ráncos,
7x6 tojásdad erezett, amiloid
8,5x7 gömbölyded Lactarius rufus 9x6,5 széles elliptikus, hálózatos.
7,5x5 széles elliptikus erezett, amiloid
8,5x5 tojásdad-elliptikus Lactarius sanguifluus 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös,
9x5 elliptikus-mandula alakú erezett
9,5x6 elliptikus vagy mandula Lactarius subdulcis 7,5x6 gömbölyded, hálózatos,
10,5x7 alakú-bab alakú erezett, amiloid
7,5x5,5 általában körte alakú Lactarius theijogallus 8,5x6,5 gömbölyded, ráncos.
8,5x5,5 hosszúkás-elliptikus erezett, amiloid
9,5x5 hosszúkás-elliptikus Lactarius torminosus 8,5x7 gömbölyded, ráncos,
6,5x4 hosszúkás-elliptikus erezett, amiloid
8,5x4,5 elliptikus Lactarius triviális 9,5x8 gömbölyded, ráncos.
8x4,5 elliptikus erezett, amiloid
5,5x3 hosszúkás-elliptikus Lactarius vellereus 1,5x8,5 gömbölyded, hálózatosan
8x4,5 elliptikus, pórussal szemölcsös, amiloid
7x4,5 elliptikus, pórussal Lactarius volemus 8,50 gömbölyded, hálózatos,
7x4 elliptikus, pórussal erezett, amiloid
19x5,5 orsó alakú, 2 válaszfalas, Laetiporus sulphureus 6x4 széles elliptikus
szemölcsös Langermannia gigantea 4,50 gömbölyű, szemölcsös
40x4,5 orsó alakú, 2 válaszfalas, Leccinum nigrescens 15x6 majdnem orsó alakú
szemölcsös Leccinum quercinum 13,5x4,5 majdnem orsó alakú
13x6 elliptikus-orsó alakú, lapított Leccinum scabrum 17x5,5 majdnem orsó alakú
10,5x8,5 csillag alakú, csomós Leccinum variicolor 14,5x5 majdnem orsó alakú
FAJ | |MÉRET µ!!! | ALAK FAJ M É R E T µm ALAK

Leccinum versipelle 14,5x4,5 majdnem orsó alakú Mycena pura 7x3,5 elliptikus
Leniinellus cochleatus 4,5x4 gömbölyded, tüskés Neobulgaria pura 9x4 elliptikus, hosszában csíkos
Lentinellus ursinus 4x2,5 tojás alakú, tüskés, amiloid Oligoporus rennyi 4x2,5 hosszúkás
Lentinus tigrinus 7,5x3,5 hengeres Omphalina umbellifera 8,5x6 gömbölyded-tojásdad
Lenzites betulina 5,5x2,5 többé-kevésbé elliptikus Omphalotus oleafius 5,5x5 gömbölyded
Leotia lubríca 23x6 gömbölyded, néha görbe, Otidea onotica 13x7 elliptikus, 2 olajcseppel
4-5 válaszfallal Oudemansiella mucida 16x14 gömbölyded-gömbölyű,
Lepiota aspera 8x3 elliptikus vastag falú
Lepiota brunneoincarnata 8x4,5 tojás alakú Oudemansiella radicata 13,5x10 széles elliptikus
Lepiota castanea 11x4 puskagolyó alakú Paecilomyces farinosus 2,5x1,5 elliptikus
Lepiota clypeolaria 14x6 orsó alakú Panaeolus fimipurtis 18x10 széles elliptikus pórussal
Lepiota eristata 7x3,5 puskagolyó alakú Panaeolus foeniscei 13,5x8 citrom alakú, pórussal,
Lepiota ignivolvata 12x6 széles orsó alakú szemölcsös
Lepiota oreadiformis 12,5x5 orsó alakú Panaeolus papilionaceus 16x9 citrom alakú pórussal
Lepista flaccida 3-4,50 gömbölyded, finoman tüskés Panellus serotinus 5x15 kolbász alakú
Lepista irina 8x4,5 elliptikus, ráncos Panellus stypticus 4,5x2 tojás alakú
Lepista nebularis 7,5x4 elliptikus Paxillus atrotomentosus 5x4 széles elliptikus
Lepista nuda 7,5x4,5 elliptikus, ráncos Paxillus involutus 9x5,5 elliptikus
Lepista personata 7,5x5 elliptikus, ráncos Peziza badia 18,5x8,5 elliptikus 2 olajcseppel
Leucoagaricus leucothites 8,5x5,5 széles tojásdad-mandula Peziza succosa 20,5x11 elliptikus 2 olajcseppel,
Leucocoprinus badhamii 6,5x4,5 elliptikus-orsó alakú szemölcsös
Leucocoprinus birnbaumii 8,5x6 mandula alakú, pórussal Peziza vesiculosa 22x12 elliptikus, olajcsepp nélkül
Leucopaxillus giganteus 7x4 csepp alakú Phaeolepiola aurea 12x5 keskeny elliptikus
Limacella guttata 5,5x4,5 gömbölyded Phaeolus schweinitzii 7x4 elliptikus
Lycoperdon echinatum 4,50 gömbölyű, szemölcsös Phallus duplicatus 4x2 elliptikus
Lycoperdon perlatum 3,50 gömbölyű, szemölcsös Phallus impudicus 5x2,5 elliptikus
Lycoperdon pyriforme 40 gömbölyű, majdnem sima Phellinus igniarius 6x5 gömbölyded
Lyophyllum connatum 6x3,5 elliptikus Phellodon niger 4x3 tojásdad, tüskés
Lyophyllum decastes 5,50 gömbölyű Phellodon tomentosus 4x3 tojásdad-gömbölyű, tüskés
Lyophyllum palustre 7x4 elliptikus Pholiota alnieola 9,5x5 elliptikus pórussal
Macrocystidia cucumis 9x4,5 elliptikus Pholiota carbonaria 7x4,5 elliptikus pórussal
Macrolepiota procera 15x10 elliptikus, pórussal Pholiota cerifera 9x5,5 elliptikus pórussal
Macrolepiota rhacodes 10x6,5 elliptikus, pórussal Pholiota gummosa 7,5x4 elliptikus pórussal
Macrotyphula fistulosa 13x6.5 elliptikus Pholoita lenta 6,5x3,5 elliptikus pórussal
Marasmiellus ramealis 9x3 orsó alakú-elliptikus Pholiota squarrosa 7x4 elliptikus pórussal
Marasmius alliaceus 9,5x7 széles elliptikus Phylloporus pelletieri 12,5x4,5 elliptikus-orsó alakú
Marasmius androsaceus 8x4,5 elliptikus-csepp alakú Phyllotus porrigens 7x5 gömbölyded-széles elliptikus
Marasmius oreades 9x5,5 széles elliptikus Piptoporus betulinus 6x2 kolbász alakú
Marasmius rotula 8x4 elliptikus-csepp alakú Pisolithus arrhisus 7-9 kerekded, vastag tüskés
Megacollybia platyphylla 7,5x6,5 gömbölyded Pleurotus ostreatus 9,5x3,5 megnyúlt elliptikus
Melanoleuca cognata 9,5x6 elliptikus, finoman Pleurotus cornucopiae 10x4,5 megnyúlt elliptikus
tüskés, amiloid Pleurotus eryngii 11x5 megnyúlt elliptikus
FAJ [MÉRET µ!« | ALAK FAJ MÉRET µM ALAK

Ramaria botrytis 15x5,5 keskeny elliptikus, csíkos Stereopsis humphreyi 7,5x4,5 elliptikus-tojás alakú
Ramaria sanguinea 10x4,5 keskeny elliptikus, Stereum hirsutum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid
szemölcsös Stereum rugosum 7,5x4 elliptikus-hengeres, amiloid
Ramaria stricta 9x4,5 elliptikus, szemölcsös Stereum subtomentosum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid
Rickenella fibula 4,5x2,5 keskeny elliptikus Strobilomyces strobilaceus 11x10 gömbölyded, hálózatos
Rickertella setipes 5x3 elliptikus Strobilurus esculentus 5x2 elliptikus
Rozites caperatus 12,5x8 mandula alakú, ráncos Stropharia aurantiaca 14x7 elliptikus pórussal
Russula aeruginea 8x6 gömbölyded, szemölcsös. Stropharia caerulea 8,5x4,5 elliptikus, pórussal
erezett, amiloid Stropharia coronilla 8,5x4,5 elliptikus, pórussal
Russula claroflava 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös, Stropharia rugosoannulata 11,5x8 elliptikus pórussal
erezett, amiloid Stropharia semiglobata 18x9 elliptikus pórussal
Russula cyanoxantha 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös, Stropharia squamosa 14x8 elliptikus pórussal
erezett, amiloid Suillus bovinus 9x3,5 majdnem orsó alakú
Russula delica 9,5x7,5 gömbölyded, ráncos, amiloid Suillus granulatus 9x3 majdnem orsó alakú
Russula emetica 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös, Suillus grevillei 9,5x3,5 majdnem orsó alakú
erezett, amiloid Suillus luteus 8,5x3,5 hosszúkás-orsó alakú
Russula fellea 8,5x6,5 gömbölyded, erezett, amiloid Suillus plorans 9x4,5 elliptikus
Russula foetens 8,5x8 gömbölyded, szemölcsös, Suillus variegatus 9x3,5 majdnem orsó alakú
amiloid Suillus viscidus 11,5x5 majdnem orsó alakú
Russula fragilis 8,5x7 gömbölyded, hálózatos. Syzygites megalocarpus 250 gömbölyű
szemölcsös, amiloid Tarzetta cupularis 20x13 keskeny elliptikus
Russula integrá 10,5x8,5 gömbölyded, tüskés, amiloid 2 olajcseppel
Russula mairei 7,5x6 gömbölyded, hálózatos, Thelephora terrestris 9x7 tojásdad-elliptikus.
szemölcsös, amiloid szemölcsös-tüskés
Russula nigricans 7x6,5 gömbölyded, hálózatos, Trametes gibbosa 5x2,5 hengeres-görbe
amiloid Trametes hirsuta 6x2 hengeres
Russula ochroleuca 9x7,5 gömbölyded, részben Trametes versicolor 6,5x2 hengeres
hálózatos, szemölcsös, Tremella foliacea 9,5x8 tojásdad
amiloid Tremella mesenterica 12,5x8,5 tojásdad
Russula paludosa 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös, Trichaptum abietinum 7,5x2,5 hengeres
néhány összekapcsolódó Trichoglossum hirsutum 12,5x7 hengeres, hegyes végű.
érrel, amiloid 15 válaszfallal
Russula puellaris 8x6 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma atrosquamosum 6,5x4 elliptikus
tüskés, amiloid Tricholoma aurantium 5,5x3,5 elliptikus
Russula rosea 8,5x7,5 gömbölyded, hálózatos, Tricholoma caligatum 7x5 elliptikus
szemölcsös, amiloid Tricholoma equestre 7x4,5 elliptikus
Russula sanguinaria 8,5x7,5 gömbölyded, tüskés, néhány Tricholoma fulvum 6,5x4,5 széles elliptikus
összekapcsolódó érrel, Tricholoma lascivum 7x4 elliptikus-majdnem
amiloid orsó alakú
Russula sardonia 8x6,5 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma pardinum 10x6,5 széles elliptikus
tarajos, erezett, amiloid Tricholoma portentosum 6,5x4,5 elliptikus
Russula turci 8x7 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma saponaceum 6x4 elliptikus
tarajos, erezett, amiloid Tricholoma scalpturatum 5x3 elliptikus
Russula undulata 8x6,5 gömbölyded, szemölcsös, Tricholoma sciodes 7x6 széles elliptikus
részben hálózatos, amiloid Tricholoma sejunctum 5,5x4 elliptikus
Russula vesca 7x5,5 gömbölyded, szemölcsös, Tricholoma sulphureum 10x6 elliptikus-mandula alakú
amiloid Tricholoma terreum 6,5x4,5 elliptikus
Russula vinosa 10x8 gömbölyded, tüskés, amiloid Tricholoma ustale 7x5 elliptikus
Russula virescens 8x6,5 gömbölyded, hálózatos, Tricholomopsis rutilans 6,5x5 széles elliptikus-majdnem
szemölcsös, amiloid gömbölyű
Russula xerampelina 9x8 gömbölyded, szemölcsös, Tuber aestivum 30x24 tojás alakú, hálózatos, tüskés
amiloid Tuber canaliculatum 60x50 elliptikus-majdnem
Rustroemia firma 17x5,5 keskeny elliptikus, 3-5 gömb, hálózatos
válaszfallal Tuber magnatum 40x35 tojás alakú, hálózatos
Sarcodon imbricatum 7,5x5 < gömbölyded, szemölcsös Tuber melanosporum 35x25 elliptikus, görbe tüskés
Sarcodon scabrosus 7,5x6 gömbölyded, durván Tylopilus felleus 13x45 közel orsó alakú
szemölcsös Typhula erythropus 6x3 elliptikus
Sarcoscypha auslriaca 28x13 keskeny elliptikus Vascellum pratense 3,50 gömbölyű, szemölcsös
Schizophyllum commune 5x2 hengeres vagy görbe Verpa conica 22x13 elliptikus
Schizopora paradoxa 5,5x3,5 tojásdad Volvariella bombycina 9x6 elliptikus
Scleroderma citrinum 11,50 gömbölyű, tüskés, részben Volvariella gloiocephala 15x9 tojás alakú-elliptikus
hálózatos Xerocomus badius 14x5 orsó alakú
Scleroderma verrucosum 100 gömbölyű, tüskés Xerocomus chrysenteron 13x5 orsó alakú
Scutellina scutellata 19x12 elliptikus, szemölcsös Xerocomus parasiticus 15x5 orsó alakú
Sepedonium chrysospermum 200 gömbölyű, szemölcsös Xerocomus rubellus 12,5x5 orsó alakú
Serpula lacrimans 12x7 elliptikus Xerocomus subtomentosus 12,5x5 orsó alakú
Sparassis crispa 7x45 elliptikus Xylaria hypoxylon 12,5x5,5 orsó alakú, lapított
Spinellus fusiger 40x20 citrom alakú, változatos Xylaria polymorpha 25x7 orsó alakú, lapított
Spongiporus slipticus 3-5x1,5-2 elliptikus-hengeres, áttetsző Zelleromyces cinnabarinus 15x12 elliptikus, hálózatos, amiloid
FAJ |MÉRET µm ALAK FAJ M É R E T µM ALAK

Ramaria botrytis 15x5,5 keskeny elliptikus, csíkos Stereopsis humphreyi 7,5x4,5 elliptikus-tojás alakú
Ramaria sanguinea 10x4,5 keskeny elliptikus, Stereum hirsutum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid
szemölcsös Stereum rugosum 7,5x4 elliptikus-hengeres, amiloid
Ramaria stricta 9x4,5 elliptikus, szemölcsös Stereum subtomentosum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid
Rickenella fibula 4,5x2,5 keskeny elliptikus Strobilomyces strobilaceus 11x10 gömbölyded, hálózatos
Rickenella setipes 5x3 elliptikus Strobilurus esculentus 5x2 elliptikus
Rozites caperatus 12,5x8 mandula alakú, ráncos Stropharia aurantiaca 14x7 elliptikus pórussal
Russula aeruginea 8x6 gömbölyded, szemölcsös. Stropharia caerulea 8,5x4,5 elliptikus, pórussal
erezett, amiloid Stropharia coronilla 8,5x4,5 elliptikus, pórussal
Russula claroflava 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös, Stropharia rugosoannulata 11,5x8 elliptikus pórussal
erezett, amiloid Stropharia semiglobata 18x9 elliptikus pórussal
Russula cyanoxantha 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös, Stropharia squamosa 14x8 elliptikus pórussal
erezett, amiloid Suillus bovinus 9x3,5 majdnem orsó alakú
Russula delica 9,5x7,5 gömbölyded, ráncos, amiloid Suillus granulatus 9x3 majdnem orsó alakú
Russula emetica 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös, Suillus grevillei 9,5x3,5 majdnem orsó alakú
erezett, amiloid Suillus luteus 8,5x3,5 hosszúkás-orsó alakú
Russula fellea 8,5x6,5 gömbölyded, erezett, amiloid Suillus plorans 9x4,5 elliptikus
Russula foetens 8,5x8 gömbölyded, szemölcsös, Suillus variegatus 9x3,5 majdnem orsó alakú
amiloid Suillus viscidus 11,5x5 majdnem orsó alakú
Russula fragilis 8,5x7 gömbölyded, hálózatos, Syzygites megalocarpus 250 gömbölyű
szemölcsös, amiloid Tárzetta cupularis 20x13 keskeny elliptikus
Russula integra 10,5x8,5 gömbölyded, tüskés, amiloid 2 olajcseppel
Russula mairei 7,5x6 gömbölyded, hálózatos. Thelephora terrestris 9x7 tojásdad-elliptikus,
szemölcsös, amiloid szemölcsös-tüskés
Russula nigricans 7x6,5 gömbölyded, hálózatos. Trametes gibbosa 5x2,5 hengeres-görbe
amiloid Trametes hírsuta 6x2 hengeres
Russula ochroleuca 9x7,5 gömbölyded, részben Trametes versicolor 6,5x2 hengeres
hálózatos, szemölcsös, Tremella foliacea 9,5x8 tojásdad
amiloid Tremella mesenterica 12,5x8,5 tojásdad
Russula paludosa 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös. Trichaptum abietinum 7,5x2,5 hengeres
néhány összekapcsolódó Trichoglossum hirsutum 12,5x7 hengeres, hegyes végű,
érrel, amiloid 15 válaszfallal
Russula puellaris 8x6 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma atrosquamosum 6,5x4 elliptikus
tüskés, amiloid Tricholoma aurantium 5,5x3,5 elliptikus
Russula rosea 8,5x7,5 gömbölyded, hálózatos, Tricholoma caligatum 7x5 elliptikus
szemölcsös, amiloid Tricholoma equestre 7x4,5 elliptikus
Russula sanguinaria 8,5x7,5 gömbölyded, tüskés, néhány Tricholoma fulvum 6,5x4,5 széles elliptikus
összekapcsolódó érrel, Tricholoma lascivum 7x4 elliptikus-majdnem
amiloid orsó alakú
Russula sardonia 8x6,5 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma pardinum 10x6,5 széles elliptikus
tarajos, erezett, amiloid Tricholoma portentosum 6,5x4,5 elliptikus
Russula turci 8x7 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma saponaceum 6x4 elliptikus
tarajos, erezett, amiloid Tricholoma scalpturatum 5x3 elliptikus
Russula undulata 8x6,5 gömbölyded, szemölcsös, Tricholoma sciodes 7x6 széles elliptikus
részben hálózatos, amiloid Tricholoma sejunctum 5,5x4 elliptikus
Russula vesca 7x5,5 gömbölyded, szemölcsös. Tricholoma sulphureum 10x6 elliptikus-mandula alakú
amiloid Tricholoma terreum 6,5x4,5 elliptikus
Russula vinosa 10x8 gömbölyded, tüskés, amiloid Tricholoma ustale 7x5 elliptikus
Russula virescens 8x6,5 gömbölyded, hálózatos, Tricholomopsis rutilans 6,5x5 széles elliptikus-majdnem
szemölcsös, amiloid gömbölyű
Russula xerampelina 9x8 gömbölyded, szemölcsös, Tuber aestivum 30x24 tojás alakú, hálózatos, tüskés
amiloid Tuber canaliculatum 60x50 ell iptikus-majdnem
Rustroemia firma 17x5,5 keskeny elliptikus, 3 - 5 gömb, hálózatos
válaszfallal Tuber magnatum 40x35 tojás alakú, hálózatos
Sarcodon imbricatum 7,5x5 • gömbölyded, szemölcsös Tuber melanosporum 35x25 elliptikus, görbe tüskés
Sarcodon scabrosus 7,5x6 gömbölyded, durván Tylopilus felleus 13x45 közel orsó alakú
szemölcsös Typhula erythropus 6x3 elliptikus
Sarcoscypha austriaca 28x13 keskeny elliptikus Vascellum pratense 3,50 gömbölyű, szemölcsös
Schizophyllum commune 5x2 hengeres vagy görbe Verpa conica 22x13 elliptikus
Schizopora paradoxa 5,5x3,5 tojásdad Volvariella bombycina 9x6 elliptikus
Scleroderma citrinum 11,50 gömbölyű, tüskés, részben Volvariella gloiocephala 15x9 tojás alakú-elliptikus
hálózatos Xerocomus badius 14x5 orsó alakú
Scleroderma verrucosum 100 gömbölyű, tüskés Xerocomus chrysenteron 13x5 orsó alakú
Scutellina scutellata 19x12 elliptikus, szemölcsös Xerocomus parasiticus 15x5 orsó alakú
Sepedonium chrysospermum 200 gömbölyű, szemölcsös Xerocomus rubellus 12,5x5 orsó alakú
Serpula lacrimans 12x7 elliptikus Xerocomus subtomentosus 12,5x5 orsó alakú
Sparassis crispa 7x45 elliptikus Xylaria hypoxylon 12,5x5,5 orsó alakú, lapított
Spinellus fusiger 40x20 citrom alakú, változatos Xylaria polymorpha 25x7 orsó alakú, lapított
Spongiporus stipticus 3-5x1,5-2 elliptikus-hengeres, áttetsző Zelleromyces cinnabarinus 15x12 elliptikus, hálózatos, amiloid

Az itt szereplő címszavak egy részéhez • FOGGAL LEFUTÓ LEMEZEK oiyan
a bevezetésben ábrák is láthatók (6-23. old.). lemezek, melyek élén befűződés látható,
A vastagon szedett kifejezések önálló cím-
szóként is előfordulnak a kislexikonban.
• ALJZAT (szubsztrát) Az a közeg,
amelyben vagy amelyen a gomba terem
(pl. fakéreg, talaj).
• ÁLTALÁNOS BUROK A fiatal
termőtestet körülvevő képződmény.
A termőtest növekedése során felszakad,
maradványai a bocskor és a kalapon látható
pettyek, stb.
• AMILOID Jód tartalmú reagens
hatására kékre színeződik, vagyis
keményítő tartalmú.
• ASZKUSZ A tömlősgombák (1.11. old.)
hifáinak végén létrejövő tömlőszerű
képződmény (tömlő), amelyben általában
8 ivaros spóra termelődik.
• BARNAKORHADÁS (revesedés)
Az a folyamat, amikor a fák testéből
a gombák elsőként a cellulózt bontják el és
a lignin marad vissza. Ekkor a fa bama,
morzsalékos lesz.
• BAZÍDIUM A bazídiumos gombák
(1.11. old.) hifáinak bunkó alakú
végződése, melyek külső felszínén
képződik az általában 4 spóra.
• BOCSKOR AZ általános burok zsák-
vagy zacskószerű maradványa a tönk alján.
• BORDÁZOTT (kalap) A kalap rovátkáira
utal, melyeket az alsó oldalon elhelyezkedő
lemezek okoznak.
• BOREÁLIS A mérsékelt öv északi része,
kb. a fenyves zóna.
• ClSZTIDIUM (pl.CISZTIDA)
A bazídiumos gombák termőtestében
a himéniumon vagy a más részeken
a felszínen elhelyezkedő, jellegzetes alakú,
meddő hifa végek. Alakjuk a fajra jellemző
lehet, pl. a Conocybe és az Inocybe fajok
azonosításakor fontosak.
• CSÖVEK Egyes gombák, pl. a tinóruk
termőrétegére vonatkozik, ahol a himénium
a kalap alatt elhelyezkedő csövek belsejét
béleli. A csövek a likacsokkal nyílnak
a szabadba.
• FEHÉRKORHADÁS Ha a gombák a fák
lebontása során elsőként a bama színű
lignint használják fel, a visszamaradó
cellulóztól fehér lesz a korhadó faanyag
színe.
• FELKANYARODÓ LEMEZEK
A tönkhöz keskenyen csatlakozó lemezek.
KISLEXIKON
mielőtt elérnék a tönköt.
• GLEBA A termőtest belsejében
elhelyezkedő spóraképző szövet,
pl. a pöfetegekben.
• HlFA (gombafonál) A gombák testét
felépítő fonalak.
• HLGROFÁN A lemezesgombák
kalapjára vonatkozik, melyek közepüktől
kiindulva kiszáradnak, ezért teljes
kiszáradásukig sávosak lesznek. Nedvesség
hatására a sötétebb sávok újra megjelennek
a kalap szélétől befelé terjeszkednek.
Az ilyen gombák kalapszéle jellegzetesen
bordázott.
• HlMÉNIUM (termőréteg) Az aszkuszok
vagy bazídiumok alkotta réteg
a termőtesten.
• KIÖBLÖSÖDŐ LEMEZEK Kiszélesedő
majd elkeskenyedő és újra kiszélesedő
lemezek.
• K O H (kálium-hidroxid) A gombák
azonosításához használható anyag: egyes
fajok húsán elszíneződést okoz.
• KONÍDIUM Vékony falú,
ivartalan spórák.
• LEFUTÓ LEMEZEK A tönkre ráhúzódó
lemezek.
• LEMEZEK A lemezesgombák kalapja
alatt található lemezszerű képződmények,
melyeken a spóratermő réteg, a himénium
helyezkedik el.
• LEMEZESGOMBÁK oiyan
kalaposgombák, melyek termőrétege
lemezeken helyezkedik el a kalap
alsó oldalán.
• LIKACSOK A csöves termőrétegű
himénium nyílása, melyen keresztül
a spórák a szabadba jutnak pl.
a Boletus fajoknál.
• MlCÉLIUM A hifák szövedéke.
• MlKORRHIZA Növény és gomba között
kialakult, kölcsönösen előnyös kapcsolat
(szimbiózis).
• MULCS A talajnedvesség megtartására
a fagyvédelem és a gyomok ellen
alkalmazott, általában szerves anyagú -
faforgács, fakéreg, szalma - talajtakarás.
• OSTIOLUM A tömlősgombák palack
alakú termőtestének nyílása, melyen
keresztül a szabadba távoznak a spórák.
• P Ú P Kiemelkedés a kalap közepén.
• RÉSZLEGES BUROK vékony
hártya- vagy bőrszerű szövet, amely
a gombák fejlődő termőtestén a lemezeket
vagy a csöveket védi. A termőtest
növekedése során szétszakad,
maradványai a kalap szélén vagy a tönkön,
gallér formájában láthatók.
• RESZUPINÁTUS (termőtest) Teljesen az
aljzatra simulva fejlődő termőtest: kalapot
nem növeszt, nincs szabadon álló széle.
• RlZOID Szorosan feltekeredett,
gyökérszerű hifák, feladatuk
a termőtest rögzítése.
• SPÓRÁK A gombák mikroszkopikus
méretű szaporító sejtjei.
• SZABADONÁLLÓ LEMEZEK
A tönkkel nem érintkező lemezek.
• SZEPTÁLT A hifára vagy a spórákra
vonatkozik, ha válaszfalakkal
részekre tagoltak.
• SZÉTA Vastag falú szőrök vagy tüskék
a kalapon, a lemezeken, a tönkön vagy
a húsban.
• SZKLERÓCIUM Egyes tömlősgombák
által létrehozott, kívül fekete, belül
világos színű, sűrű micélium alkotta
raktározó szerv. Tápanyagokat tartalmaz,
melyeket a gomba kedvező feltételek
hatására képes felhasználni
a növekedéséhez.
• SZTRÓMA (termőtestpárna) Meddő
hifák alkotta, tömör képződmény pl. egyes
tömlősgombáknál benne találhatók az apró,
palackszerű termőtestek.
• SZUBSZTRÁT lásd: aljzat.
• TERMŐTEST Jellegzetes alakú,
gombafonalakból felépülő test, az ivaros
szaporító sejtek fejlődnek rajta.
• TlNÓRUK Kalapra és tönkre
különült, húsos termőtestű, csöves
termőrétegű gombák.
• TÖMLŐSGOMBÁK (Ascomycota)
A gombák egyik törzse. Nevüket onnan
kapták, hogy ivaros szaporodásuk
során egyes hifáik végén tömlőket
(aszkusz) képeznek, melyekben
a spórák (aszkospórák) fejlődnek.
Némelyek termőtestet fejlesztenek,
és vannak olyanok is, melyek apró
termőtestei csoportosan, egy
termőtestpárnában, a sztróma
védelmében alakulnak ki.
• TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK oiyan
lemezek, melyek szélesen hozzánőttek
a tönkhöz.
FAJ j [MÉRET MM ALAK FAJ M É R E T Mm ALAK

Ramaria botrytis 15x5,5 keskeny elliptikus, csíkos Stereopsis humphreyi 7,5x4,5 elliptikus-tojás alakú
Ramaria sanguinea 10x4,5 keskeny elliptikus, Stereum hirsutum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid
szemölcsös Stereum rugosum 7,5x4 elliptikus-hengeres, amiloid
Ramaria stricta 9x4,5 elliptikus, szemölcsös Stereum subtomentosum 6x2,5 elliptikus-hengeres, amiloid
Rickenella fibula 4,5x2,5 keskeny elliptikus Strobilomyces strobilaceus 11x10 gömbölyded, hálózatos
Rickenetta setipes 5x3 elliptikus Strobilurus esculentus 5x2 elliptikus
Rozites caperatus 12,5x8 mandula alakú, ráncos Stropharia aurantiaca 14x7 elliptikus pórussal
Russula aeruginea 8x6 gömbölyded, szemölcsös, Stropharia caerulea 8,5x4,5 elliptikus, pórussal
erezett, amiloid Stropharia coronilla 8,5x4,5 elliptikus, pórussal
Russula claroflava 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös, Stropharia rugosoannulata 11,5x8 elliptikus pórussal
erezett, amiloid Stropharia semiglobata 18x9 elliptikus pórussal
Russula cyanoxantha 8,5x7 gömbölyded, szemölcsös, Stropharia squamosa 14x8 elliptikus pórussal
erezett, amiloid Suillus bovinus 9x3,5 majdnem orsó alakú
Russula delica 9,5x7,5 gömbölyded, ráncos, amiloid Suillus granulatus 9x3 majdnem orsó alakú
Russula emetica 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös, Suillus grevillei 9,5x3,5 majdnem orsó alakú
erezett, amiloid Suillus luteus 8,5x3,5 hosszúkás-orsó alakú
Russula fellea 8,5x6,5 gömbölyded, erezett, amiloid Suillus plorans 9x4,5 elliptikus
Russula foetens 8,5x8 gömbölyded, szemölcsös. Suillus variegatus 9x3,5 majdnem orsó alakú
amiloid Suillus viscidus 11,5x5 majdnem orsó alakú
Russula fragilis 8,5x7 gömbölyded, hálózatos, Syzygites megalocarpus 250 gömbölyű
szemölcsös, amiloid Tarzetta cupularis 20x13 keskeny elliptikus
Russula integrá 10,5x8,5 gömbölyded, tüskés, amiloid 2 olajcseppel
Russula mairei 7,5x6 gömbölyded, hálózatos, Thelephora terrestris 9x7 tojásdad-elliptikus,
szemölcsös, amiloid szemölcsös-tüskés
Russula nigricans 7x6,5 gömbölyded, hálózatos, Trametes gibbosa 5x2,5 hengeres-görbe
amiloid Trametes hirsuta 6x2 hengeres
Russula ochroleuca 9x7,5 gömbölyded, részben Trametes versicolor 6,5x2 hengeres
hálózatos, szemölcsös. Tremella foliacea 9,5x8 tojásdad
amiloid Tremella mesenterica 12,5x8,5 tojásdad
Russula paludosa 9,5x8 gömbölyded, szemölcsös, Trichaptum abietinum 7,5x2,5 hengeres
néhány összekapcsolódó Trichoglossum hirsutum 12,5x7 hengeres, hegyes végű,
érrel, amiloid 15 válaszfallal
Russula puellaris 8x6 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma atrosquamosum 6,5x4 elliptikus
tüskés, amiloid Tricholoma aurantium 5,5x3,5 elliptikus
Russula rosea 8,5x7,5 gömbölyded, hálózatos, Tricholoma caligatum 7x5 elliptikus
szemölcsös, amiloid Tricholoma equestre 7x4,5 elliptikus
Russula sanguinaria 8,5x7,5 gömbölyded, tüskés, néhány Tricholoma fulvum 6,5x4,5 széles elliptikus
összekapcsolódó érrel, Tricholoma lascivum 7x4 ell ipti kus-majdnem
amiloid orsó alakú
Russula sardonia 8x6,5 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma pardinum 10x6,5 széles elliptikus
tarajos, erezett, amiloid Tricholonui portentosum 6,5x4,5 elliptikus
Russula turci 8x7 gömbölyded, szemölcsös- Tricholoma saponaceum 6x4 elliptikus
tarajos, erezett, amiloid Tricholoma scalpturatum 5x3 elliptikus
Russula undulata 8x6,5 gömbölyded, szemölcsös, Tricholoma sciodes 7x6 széles elliptikus
részben hálózatos, amiloid Tricholoma sejunctum 5,5x4 elliptikus
Russula vesca 7x5,5 gömbölyded, szemölcsös, Tricholoma sulphureum 10x6 elliptikus-mandula alakú
amiloid Tricholoma terreum 6,5x4,5 elliptikus
Russula vinosa 10x8 gömbölyded, tüskés, amiloid Tricholoma ustale 7x5 elliptikus
Russula virescens 8x6,5 gömbölyded, hálózatos, Tricholomopsis rutilans 6,5x5 széles elliptikus-majdnem
szemölcsös, amiloid gömbölyű
Russula xerampelina 9x8 gömbölyded, szemölcsös, Tuber aestivum 30x24 tojás alakú, hálózatos, tüskés
amiloid Tuber canaliculatum 60x50 elliptikus-majdnem
Rustroemia firma 17x5,5 keskeny elliptikus, 3-5 gömb, hálózatos
válaszfallal Tuber magnatum 40x35 tojás alakú, hálózatos
Sarcodon imbricatum 7,5x5 - gömbölyded, szemölcsös Tuber melanosporum 35x25 elliptikus, görbe tüskés
Sarcodon scabrosus 7,5x6 gömbölyded, durván Tylopilus felleus 13x45 közel orsó alakú
szemölcsös Typhula erythropus 6x3 elliptikus
Sarcoscypha austriaca 28x13 keskeny elliptikus Vascellum pratense 3,50 gömbölyű, szemölcsös
Schizophyllum commune 5x2 hengeres vagy görbe Verpa conica 22x13 elliptikus
Schizopora paradoxa 5,5x3,5 tojásdad Volvariella bombycina 9x6 elliptikus
Scleroderma citrinum 11,50 gömbölyű, tüskés, részben Volvariella gloiocephala 15x9 tojás alakú-elliptikus
hálózatos Xerocomus badius 14x5 orsó alakú
Scleroderma verrucosum 100 gömbölyű, tüskés Xerocomus chrysenteron 13x5 orsó alakú
Scutellina scutellata 19x12 elliptikus, szemölcsös Xerocomus parasiticus 15x5 orsó alakú
Sepedonium chrysospermum 200 gömbölyű, szemölcsös Xerocomus rubellus 12,5x5 orsó alakú
Serpula lacrimans 12x7 elliptikus Xerocomus subtomentosus 12,5x5 orsó alakú
Sparassis crispa 7x45 elliptikus Xylaria hypoxylon 12,5x5,5 orsó alakú, lapított
Spinellus fusiger 40x20 citrom alakú, változatos Xylaria polymorphs 25x7 orsó alakú, lapított
Spongiporus stipticus 3-5x1,5-2 elliptikus-hengeres, áttetsző Zelleromyces cinnabarinus 15x12 elliptikus, hálózatos, amiloid

Az itt szereplő címszavak egy részéhez . FOGGAL LEFUTÓ LEMEZEK oiyan
a bevezetésben ábrák is láthatók (6-23. old.). lemezek, melyek élén befűződés látható,
A vastagon szedett kifejezések önálló cím- mielőtt elérnék a tönköt.
szóként is előfordulnak a kislexikonban.
• ALJZAT (szubsztrát) Az a közeg,
amelyben vagy amelyen a gomba terem
(pl. fakéreg, talaj).
. ÁLTALÁNOS BUROK A fiatal
termőtestet körülvevő képződmény.
A termőtest növekedése során felszakad,
maradványai a bocskor és a kalapon látható
pettyek, stb.
• AMILOID Jód tartalmú reagens
hatására kékre színeződik, vagyis
keményítő tartalmú.
• ASZKUSZ A tömlősgombák (1.11. old.)
hifáinak végén létrejövő tömlőszerű
képződmény (tömlő), amelyben általában
8 ivaros spóra termelődik.
• BARNAKORHADÁS (revesedés)
Az a folyamat, amikor a fák testéből
a gombák elsőként a cellulózt bontják el és
a lignin marad vissza. Ekkor a fa bama,
morzsalékos lesz.
• BAZÍDIUM A bazídiumos gombák
(1.11. old.) hifáinak bunkó alakú
végződése, melyek külső felszínén
képződik az általában 4 spóra.
• BOCSKOR AZ általános burok zsák-
vagy zacskószerű maradványa a tönk alján.
• BORDÁZOTT (kalap) A kalap rovátkáira
utal, melyeket az alsó oldalon elhelyezkedő
lemezek okoznak.
• BOREÁLIS A mérsékelt öv északi része,
kb. a fenyves zóna.
• ClSZTIDIUM (pl. CISZTIDA)
A bazídiumos gombák termőtestében
a himéniumon vagy a más részeken
a felszínen elhelyezkedő, jellegzetes alakú,
meddő hifa végek. Alakjuk a fajra jellemző
lehet, pl. a Conocybe és az Inocybe fajok
azonosításakor fontosak.
• CSÖVEK Egyes gombák, pl. a tinóruk
termőrétegére vonatkozik, ahol a himénium
a kalap alatt elhelyezkedő csövek belsejét
béleli. A csövek a likacsokkal nyílnak
a szabadba.
• FEHÉRKORHADÁS Ha a gombák a fák
lebontása során elsőként a bama színű
lignint használják fel, a visszamaradó
cellulóztól fehér lesz a korhadó faanyag
színe.
• FELKANYARODÓ LEMEZEK
A tönkhöz keskenyen csatlakozó lemezek.
KISLEXIKON
• GLEBA A termőtest belsejében
elhelyezkedő spóraképző szövet,
pl. a pöfetegekben.
• HlFA (gombafonál) A gombák testét
felépítő fonalak.
• HLGROFÁN A lemezesgombák
kalapjára vonatkozik, melyek közepüktől
kiindulva kiszáradnak, ezért teljes
kiszáradásukig sávosak lesznek. Nedvesség
hatására a sötétebb sávok újra megjelennek
a kalap szélétől befelé terjeszkednek.
Az ilyen gombák kalapszéle jellegzetesen
bordázott.
• HIMÉNIUM (termőréteg) Az aszkuszok
vagy bazídiumok alkotta réteg
a termőtesten.
• KlÖBLÖSÖDŐ LEMEZEK Kiszélesedő
majd elkeskenyedő és újra kiszélesedő
lemezek.
• KOH (kálium-hidroxid) A gombák
azonosításához használható anyag: egyes
fajok húsán elszíneződést okoz.
• KONÍDIUM Vékony falú,
ivartalan spórák.
• LEFUTÓ LEMEZEK A tönkre ráhúzódó
lemezek.
• LEMEZEK A lemezesgombák kalapja
alatt található lemezszerű képződmények,
melyeken a spóratermő réteg, a himénium
helyezkedik el.
• LEMEZESGOMBÁK oiyan
kalaposgombák, melyek termőrétege
lemezeken helyezkedik el a kalap
alsó oldalán.
• LIKACSOK A csöves termőrétegű
himénium nyílása, melyen keresztül
a spórák a szabadba jutnak pl.
a Boletus fajoknál.
• MlCÉLIUM A hifák szövedéke.
• MlKORRHIZA Növény és gomba között
kialakult, kölcsönösen előnyös kapcsolat
(szimbiózis).
• MULCS A talajnedvesség megtartására
a fagy védelem és a gyomok ellen
alkalmazott, általában szerves anyagú -
faforgács, fakéreg, szalma - talajtakarás.
• OSTIOLUM A tömlősgombák palack
alakú termőtestének nyílása, melyen
keresztül a szabadba távoznak a spórák.
• P Ú P Kiemelkedés a kalap közepén.
• RÉSZLEGES BUROK vékony
hártya- vagy bőrszerű szövet, amely
a gombák fejlődő termőtestén a lemezeket
vagy a csöveket védi. A termőtest
növekedése során szétszakad,
maradványai a kalap szélén vagy a tönkön,
gallér formájában láthatók.
• RESZUPINÁTUS (termőtest) Teljesen az
aljzatra simulva fejlődő termőtest: kalapot
nem növeszt, nincs szabadon álló széle.
• RlZOID Szorosan feltekeredett,
gyökérszerű hifák, feladatuk
a termőtest rögzítése.
• SPÓRÁK A gombák mikroszkopikus
méretű szaporító sejtjei.
• SZABADONÁLLÓ LEMEZEK
A tönkkel nem érintkező lemezek.
• SZEPTÁLT A hifára vagy a spórákra
vonatkozik, ha válaszfalakkal
részekre tagoltak.
• SZÉTA Vastag falú szőrök vagy tüskék
a kalapon, a lemezeken, a tönkön vagy
a húsban.
• SZKLERÓCIUM Egyes tömlősgombák
által létrehozott, kívül fekete, belül
világos színű, sűrű micélium alkotta
raktározó szerv. Tápanyagokat tartalmaz,
melyeket a gomba kedvező feltételek
hatására képes felhasználni
a növekedéséhez.
• SZTRÓMA (termőtestpárna) Meddő
hifák alkotta, tömör képződmény pl. egyes
tömlősgombáknál benne találhatók az apró,
palackszerű termőtestek.
• SZUBSZTRÁT lásd: aljzat.
• TERMŐTEST Jellegzetes alakú,
gombafonalakból felépülő test, az ivaros
szaporító sejtek fejlődnek rajta.
• TlNÓRUK Kalapra és tönkre
különült, húsos termőtestű, csöves
termőrétegű gombák.
• TÖMLŐSGOMBÁK (Ascomycota)
A gombák egyik törzse. Nevüket onnan
kapták, hogy ivaros szaporodásuk
során egyes hifáik végén tömlőket
(aszkusz) képeznek, melyekben
a spórák (aszkospórák) fejlődnek.
Némelyek termőtestet fejlesztenek,
és vannak olyanok is, melyek apró
termőtestei csoportosan, egy
termőtestpárnában, a sztróma
védelmében alakulnak ki.
• TÖNKHÖZ NŐTT LEMEZEK oiyan
lemezek, melyek szélesen hozzánőttek
a tönkhöz.
• VISZKÓZUS Ragadós, nyálkás.
 L A T I N N É V M U T A T Ó

A virosa 8, 23, 150 chrysenteron

Agaricaceae 17, 2 1 , 1 5 6 - 1 7 0 Amanitaceae 145-153 cyanescens 1. Gyroporus
Agaricus arvensis 23, 157 Anellaria semiovata 1. Panaeolus cyanescens
augustus 158 fimiputris edulis 187
bernardii 162 Anthurus aseroeformis 1. Clathrus elegáns 1. Suillus grevillei
bisporus 7, 161 archeri erythropus 1. B. luridiformis
bitorquis 161 Arcangeliella cinnabarina 1. fechtneri 186
californicus 159 Zelleromyces cinnabarinus felleus 1. Tylopilus felleus
campester 21, 160 Armillaria caligata 1. Tricholoma ferrugineus L Xerocomus
campestris 1. A. campester caligatum ferrugineus
edulis 1. A. bitorquis cepistipes 19, 80 flavus 1. Suillus grevillei
flavescens 1. A. sylvicola gallica 80 junquilleus 189
hondensis 159 mellea 19, 80 legaliae 1. B. splendidus
langei 163 ostoyae 80 luridiformis 189,192
macrosporus 157 ponderosa 1. Tricholoma luridus 189, 190
moelleri 1. A. praeclaresquamosus magnivelare luteus 1. Suillus luteus
phaeolepidotus 160 tabescens 19,42 pachypus 1. B. calopus
porphyrizon 163 Ascocoryne cylichnium 272 parasiticus 1. Xerocomus
praeclaresquamosus 159,160 sarcoides 272 parasiticus
sylvaticus 163 turficola 272 pascuus 1. Xerocomus
sylvicola 156 Ascotremella faginea 283 chrysenteron
xanthoderma 23,159 Aseroe coccinea 277 pinicola 1. B. pinophilus
aegerita 1. Agrocybe cylindracea Asterophora lycoperdoides 142 pinophilus 187
Agrocybe arvalis 106 parasitica 142 piperatus 1. Chalciporus piperatus
cylindracea 85 Astraeus hygrometricus 278 porphyrosporus 1. Porphyrellus
dura 85, 106 Auricularia auricula-judae 281 porphyrosporus
pediades 106 mesenterica 230 porosporus 1. Xerocomus
praecox 85 poly trie ha 281 porosporus
semiorbicularis 1. A. pediades Auriculariaceae 230, 281 pruinatus 1. Xerocomus pruinatus
Albatrellaceae 202 Auriscalpiaceae 179, 234 pulverulentus 192
Albatrellus confluens 202 Auriscalpium vulgare 234 queletii 189
cristatus 202 radicans 188 •
ovinus 202 reticulatus 189
Aleuria aurantia 268 B rimosus 1. Leccinum nigrescens
badia 1. Peziza badia Baeospora myosura 132 rhodoxanthus 191
Aleurodiscaceae 273 myriadophylla 132 rubellus 1. Xerocomus rubellus
Aleurodiscus amorphus 273 Bankeraceae 235-237 sanguineus 1. Xerocomus rubellus
Amanita caesarea 145 Bankéra fuligineo-alba 235 satanas 191
citrina 150, 151 violascens 235 satanoides 1. B. splendidus
crocea 153 Bisporella citrina 273 sensibilis 1. Xerocomus sensibilis
echinocephala 1. A. solitaria Bjerkandera adusta 225 spadiceus 1. B. ferrugineus
excelsa 1. A. spissa fumosa 225 splendidus 191
fulva 10, 152 Bjerkanderaceae 213, 214, 216, 225 subtomentosus 1. Xerocomus
gemmata 149 Bolbitaceae 85, 9 6 , 1 0 6 , 1 4 0 subtomentosus
mappa 1. A. citrina Bolbitius lacteus 140 tesselatus 1. Leccinum nigrescens
muscaria 6, 18, 146 Boletaceae 4 2 , 1 8 5 - 1 9 8 torosus 190
ovoidea 150 Boletinus cavipes 201 variegatus 1. Suillus variegatus
pantherina 23, 149 Boletus aureus 189 Bovista nigrescens 255
phalloides 8, 23, 151 aestivalis 1. B. reticularis plumbea 255
porphyria 151 appendiculatus 188 Bryoglossum rehmii 243
rubescens 23, 147 badius 1. Xerocomus badius Bulgaria inquinans 271
solitaria 148 bicolor 1. X. bicolor
spissa 10, 148
strobiliformis
vaginata 153
148
bovinus 1. Suillus
calopus 190
castaneus 1. Gyroporus
bovinus

castaneus
C
Calocera cornea 250
verna 150 chrysenteron 1. Xerocomus furcata 250
 pallido-spathulata 250 Clavariadelphus fistulosus 1.
viscosa 250 Macrotyphula fistulosa
Calocybe carnea 116 ligula 241
gambosa 58 pistillaris 241
ionides 116 sachalinensis 241
obscurissima 116 truncatus 241
persicolor 116 Clavicipitaceae 244, 245
Calodon cyathiforme 1. Phellodon Clavulinaceae 249
tomentosus Clavulina cristata 249
niger 1. Phellodon niger rugosa 249
Calvatia caelata 1. C. utriformis Clavulinopsis corniculata 249
excipuliformis 262 fusiformis 240
gigantea 1. Langermannia gigantea helvola 240
maxima 1. Langermannia gigantea laeticolor 240
utriformis 263 luteoalba 240
Camarophyllus niveus 1. C. virgineus Climacodon septentrionalis 239
pratensis 38 Clitocybe clavipes 40 corthurnatus 176
russocoriaceus 39 dealbata 34 cortinatus 176
virgineus 38, 39 dicolor 1. C. metachroa disseminatus 143
Cantharellaceae 28-30, 275 fragrans 39 domesticus 176
Cantharellus cibarius 8, 28, geotropa 33 friesii 176
cinereus 30 gibba 31 micaceus 176
cinnabarinus 30 gigantea 1. Leucopaxillus giganteus niveus 176
cornucopioides 1. Craterellus metachroa 34 picaceus 175
cornucopioides nebularis 1. Lepista nebularis plicatilis 177
ianthinoxanthus 276 odora 39 stercoreus 176
lutescens 30, 275 rivulosa 1. C. dealbata truncorum 176
subalbidus 28 vibecina 34 Cordyceps bifusispora 244
tubaeformis 30, 275 Clitopilus prunulus 41 capitata 245
xanthopus 1. C. lutescens Collybia acervarta 1. C. marasmoides longisegmentalis 245
Cerrena unicolor 224 alcalivirens 113 militaris 244
Chalciporus amarellus 185 asema 1. C. butyracea ophioglossoides 245
piperatus 185 butyraceae 112 Coriolaceae 223-225, 227
rubinus 185 confluens 113 Coriolus hirsutus 1. Trametes hirsuta
Chlorociboria aeruginascens 269 distorta 67, 111 versicolor 1. Trametes versicolor
aeruginosa 269 dryophila 111 Cortinariaceae 67, 69-77, 83, 87, 91,
Chlorophyllununolybdites 17,166 erythropus 1. C. marasmioides 93-94, 9 8 - 1 0 2 , 1 4 0
Chloroscypha aeruginascens 1. filamentosa 112 Cortinarius alboviloaceus 73
Chlorociboria aeruginascens fuscopurpurea 113 amoenolens 1. C. anserinus
Chlorosplenium aeruginascens 1. fusipes 111 anserinus 74
Chlorociboria aeruginascens maculata 67 armillatus 72
Chondrostereum purpureum 231 marasmioides 111, 1 1 2 , 1 1 3 atrovirens 76
Chroogomphus rutilus 37 peronata 113 aurantioturbinatus 77
Ciboria batschiana 270 prolixa 67 aureofulvus 11
Clathraceae 277 Coltriciaceae 206 bolaris 69
Clathrus archeri 277 Coltricia perennis 206 caerulescens 76
cancellatus 1. C. ruber Coniophoraceae 2 2 9 , 2 3 3 calochrous 74
ruber 280 Coniophora puteana 17, 233 camphoratus 73
Clavariaceae 21, 240, 249 Conocybe arrhenii 96 cinnamomeus 70
Clavaria angillacea 240 blattaria 96 citrinus 11
corniculata 1. Clavulinopsis lactea 140 cliduchus 75
corniculata teneroides 96 collinitus 75
erythropus 1. Typhula erythropus Coprinaceae 21, 94, 9 5 , 1 0 2 , 1 0 7 - 1 0 9 , crocolitus 1. triumphans
fistulosa 1. Macrotyphula fistulosa 141, 1 4 3 , 1 7 4 - 1 7 7 dibaphus 76
helvola 1. Clavulinopsis helvola Coprinus acuminatus 175 elegantissimus 1.
pistillaris 1. Clavariadelphus alopecia 175 C. aurantioturbinatus
pistillaris atramentarius 17, 175 haematochelis 1. C. paragaudis
vermicularis 240 auricomus 111 hercynicus 1. C. violaceus
Clavariadelphaceae 241 comatus 174 limonius 72
 malachius 73 Dendropolyporus umbellatus 1. Flammula alnicola 1. Pholiota alnicola
mucosus 75 Polyporus umbellatus Flammulina fennae 114
olidus 75 Dentinum repandum 1. ononidis 114
orellanoides 1. C. rubellus Hydnum repandum velutipes 114
orellanus 23, 73 Dermocybe orellana 1. Floccularia rickenii 81
osmophorus 77 Cortinarius orellanus straminea 81
paleaceus 71 semisanguineus 1. Fomes annosum 1.
paleiferus 1. C. paleaceus Cortinarius semisanguineus Heterobasidium annosum
paragaudis 72 Dictyophora duplicata 1. fomentarius 19, 219
phoeniceus 70 Phallus duplicatus Fomitaceae 219
pholideus 70 Discina brunnea 1. Fomitopsidaceae 212, 222, 226
rubellus 23, 72 Gyromitra brunnea Fomitopsis marginata 1. F. pinicola
rufoolivaceus 76 caroliniana 1. Gyromitra caroliniana pinicola 219
saginus 75 gigás 1. Gyromitra gigás
semisanguineus 70 Disciotis venosa 265
sodagnitus 76 Dryodon cirrhatus 1. G
speciosissimus 1. C. rubellus Creolophus cirrhatus Galactinia badia 1. Peziza badia
splendens 77 coralloides 1. Hericium coralloides succosa 1. Peziza succosa
subtorvus 74 diversidens 1. Creolophus cirrhatus Galeri na calyptrata 140
íorvHs 74 Dumontinia tuberosa 270 hypnorum 140
traganus 73 marginata 91
íriumphans 75 mutabilis 1.
violaceus 71 E Kuechneromyces mutabilis
Craterellus cantharellus 1. Echinoderma aspera 1. Lepiota aspera paludosa 132
Cantharellus lateritius Elaphomyces cervinus 1. E. granulatus sphagnorum 140
cornucopioides 275 granulatus 259 tibiicystis 132
fallax 275 muricatus 259 unicolor 1. G. marginata
humphreyi 1. Stereopsis humphreyi Elaphomycetaceae 259 Ganoderma applantum 17, 217
Creolophus cirrhatus 239 Entoloma abortivum 253 australe 217
Crepidotaceae 183 bloxamii 110 carnosum 206
Crepidotus applanatus 183 caesiocinctum 144 lipsiensis 1. G. applanatum
calolepis 182, 183 cetratum 109 lucidum 206
luteolus 183 chalybaeum 144 pfeifferi 216
182, 183 clypeatum 68 Ganodermataceae 206, 216, 217
variabilis 183 conferendum 17, 110 Geastraceae 278-280
Crinipellis perniciosa 142 euchroum 110 Geastrum bryantii 1. G. striatum
scabella 142 eulividum 1. E. sinuatum elegáns 279
stipitaria 1. C. scabella incanum 144 fimbriatum 279
Crucibulum crucibuliforme 21A juncinum 109 hygrometricus l.
laeve 1. C. crucibuliforme lividum 1. E. sinuatum Astraeus hygrometricus
vulgare 1. C. crucibuliforme nitidum 110 nanum 1. G. schmidelii
Cyathus olla 21A porphyrophaeum 69 pectinatum 279
stercoreus 21A querquedula 144 rufescens 279
striatus 21A rhodopolium 68 schmidelii 279
Cystoderma amianthinum 97 rosea 116 sessile 1. G. fimbriatum
carcharias 97 sericeum 110 striatum 280
cinnabarinum 1. C. terra serrulatum 144 triplex 278
fallax 91 sinuatum 68 Geoglossaceae 2 4 2 , 2 4 3
granulosum 96 staurosporum 1. E. conferendum Geoglossum fallax 242
jasonis 97 Etolomataceae 17,21,41, 68-69, Geopora arenicola 267
terra 96 109-110,144,253 Geopyxis cupularis 1. Tarzetta cupularis
Cystolepiota aspera 1. Lepiota aspera Exidiaceae 283 Gloeophyllum abietinum 222
Exidia glandulosa 271, 283 odoratum 222
truncata 271, 283 sepiarium 222
D Gomphaceae 276
Dacryomycetaceae 250 Gomphidiaceae 37, 38, 198-201
Daedalea quercina 250 F Gomphidius glutinosus 38
Daedaleopsis confragosa 227 Fistulinaceae 20, 213 roseus 38
Daldinia concentrica 257 Fistulina hepatica 20, 213 Gomphus clavatus 276
Grifola frondosa 216 repandum 238 corydalina 98
gigantea 1. Meripilus giganteus rufescens 238 erubescens 99
sulphurea 1. Lae tipor us sulphureus umbilicatum 9, 238 fastigiata 1.1, rimosa
umhellata 1. Polyporus umbellatus vulgare 1. Auríscalpium vulgare geophylla 100
Gymnopilus junonius 1. G. spectabilis Hygrocybe acutoconica 1. H. persistens godeyi 99
penetrans 94 calyptraeformis 103 griseolilacina 101
picreus 94 cantharellus 30 haemacta 98
spectabilis 83 ceracea 104 lacera 101
Gymnosporangium clavariiforme 250 chlorophana 104 lanuginosa 101
Gyromitra brunnea 208 citrinovirens 103 maculata 100
caroliniana 208 coccinea 105 margaritispora 102
esculenta 208 conica 104 napipes 102
gigas 208 glutinipes 104 patouillardii 1.1, erubescens
influa 208 helobia 143 pudica 99
Gyroporus castaneus 194 langei 1. H. persistens pusio 101
cyanescens 195 marchii 143 rimosa 100
miniata 143 sindonia 100
nivea 1. Camarophyllus niveus Inonotus cuticularis 221
H persistens 104 hispidus 221
Handkea excipuliformis 1. pratensis 1. nodulosus 221
Calvatia excipuliformis Camarophyllus pratensis radiatus 221
utriformis 1. Calvatia utriformis psittacina 105 rheades 221
Hapalopilus nidulans 1. H. rutilans punicea 21, 56, 105
rutilans 213
Hebeloma candidipes
crustuliniforme 67
93
russocoriacea
Camarophyllus
spadicea 103
1.
russocoriaceus K
Kuechneromyces mutabilis 90
edurum 67 splendidissima 56, 105
leucosarx 67 virginea 1.
mesophaeum 93 Camarophyllus virgineus
radicosum 82 Hygrophoraceae 37, 38, 56, 103-106 Laccaria amethystina 115
sacchariolens 82 Hygrophoropsis aurantiaca 29 bicolor 115
sinapizans 67 Hygrophorus eburneus 106 frater na 115
Helvellaceae 207-208 hypothejus 37 laccata 115
Helvella crispa 207 lucorum 37 maritima 115
esculenta 1. Gyromitra esculenta nemoreus 38 proximo 115
lacunosa 208 Hymenochetaceae 218, 221, 231 pumila 115
Hemipholiota myosotfs 1. Hymenochaete rubiginosa 231 purpureobadia 115
Hypholoma myosotis Hyphodontia paradoxa 1. Lachnellula subtilissima 273
Hericium coralloides 239 Schizopora paradoxa Lacrymaria galerosa 102
Heterobasidion annosum 19, 222 Hypholoma aurantiaca 1. lacrymabunda 102
Hirneola auricula-judae 1. Stropharia aurantiaca velutina 1. L. lacrymabunda
Auricularia auricula-judae capnoides 86 Lactarius acris 48
Hirschioporus abietinum 1. elongatum 87 badiosanguineus 51
Trichaptum abietinum fasciculare 86 bertillonii 44
Humaria hemisphaerica 267 myosotis 107 blennius 47
Hyaloriaceae 235 radicosum 86
Hydnaceae 238 sublateritium 87
Hydnangiaceae 115 udum 87
Hydnellum ferrugineum 237 hyalinus 147
peckii 237 lactifluorum 43
Hydnum albidum 238 Hypoxylon fragiforme 257
auríscalpium 1. fuscum 257
Auríscalpium vulgare howeianum 257
cyathiforme I. rubiginosum 257
Phellodon tomentosus
fragile 1. Bankéra fuligineo-alba
fuligineo-alba 1. Bankéra
fuligineo-alba Inocybe asterospora 102
niger 1. Phellodon niger cincinnata 101
camphoratus 53 triviális 49 gilva 31
chrysorrheus 52 ta/p/s 49 inversa 31
circellatus 47,48 vellereus 44 irina 57
controversus 45 vietus 48 nebularis 40
curtus 49 volemus 54 nuda 57
deliciosus 46 Laetiporus sulphureus 215 per sonata 58
deterrimus 46 Langermannia gigantea 254 saeva 1. L. personata
flexuosus 49 Lasiophaera gigantea 1. sordida 57
fluens 47 Langermannia gigantea Leucoagaricus badhamii 1.
fuliginosus 48 Leccinum aurantiacum 198 Leucocoprinus badhamii
fuscus 1. L. mammosus auranticum 1. L. quercinum leucothites 164
glaucescens 43 crocipodium 1. L. nigrescens naucinus 1. L. leucothites
glyciosmus 54 nigrescens 195 pudicus I. L. leucothites
helvus 55 quercinum 198 Leucocoprinus badhamii 170
hepaticus 51 scabrum 196 birnbaumii 1. L. luteus
hortensis 48 tesselatum 1. L. nigrescens flos-sulfuris 1. L. luteus
hysginus 1. L. curtus testaceoscabrum 1. L. versipelle luteus 170
ichoratus 50 variicolor 196 Leucopaxillus giganteus 32
lacunarum 50 versipelle 197 Limacella glioderma 164
lignyotus 48 Lentinellus castoreus 179 guttata 164
lilacinus 55 cochleatus 179 lenticularis 1. guttata
mammosus 54 omphalodes 179 Lophodermium piceae 19
mitissimus 50 ursinus 178 Lycoperdaceae 16, 254-255, 260-263
necator 47 vulpinus 1. L. castoreus Lycoperdon americanum 261
pallidus 49 Lentinula edodes 7 depressum 1. Vascellum pratense
pargamenus 43 Lentinus cochleatus 1. echinatum 261
piperatus 43 Lentinellus cochleatus gemmatum 1. L. perlatum
pterosporus 48 lepideus 35 giganteum 1.
pubescens 45 tigrinus 35 Langermannia gigantea
pyrogallus 1. L. hortensis Lenzites betulina 227 hiemale 1. Vascellum pratense
quietus 52 Leotiaceae 20, 243, 269, 271-273, 283 lividum 260
rufus 53 Leotia gelatinosa 1. L. lubrica mammiforme 261
salmonicolor 46
lubrica 243 molle 262
sanguifluus 46
Lepiota acutesquamosa 1. L. aspera nigrescens 261
scoticus 45
alba 168 perlatum 11, 261
serifluus 52
aspera 167 pyriforme 260
subdulcis 51
badhamii 1. Lyophyllum connatum 42
theiogallus 50, 52
Leucocoprinus badhamii decastes 41
torminosus 45
bresadolae 1. Leucocoprinus fumosum 41
badhamii palustre 132
brunneoincarnata 169
castanea 169
clypeolaria 168 M
cristata 169 Macrocystidia cucumis 108
friesii 1. L. aspera Macrolepiota permixta 165
fulvella 169 procera 165
guttata 1. Limacella guttata rhacodes 166
hystrix 167 Macrotyphula fistulosa 241
ignivolvata 168 ftliformis 241
laevigata 1. L. oreadiformis Marasmiellus candidus 139
lenticularis 1. Limacella guttata ramealis 139
lilacea 169 vaillantii 139
oreadiformis 167 Marasmius alliaceus 114
perplexum 167 androsaceus 138
pseudohelveola 169 bulliardii 111
rufovelutina 1. curreyi 111
Leucocoprinus badhamii limosus 177
ventriosospora 168 oreades 117
Lepista flaccida 31 rotula 111
 scorodonius 114 rorida 135 papilionaceus 107
Megacollybia platyphylla 66 rubromarginata 134 retirugis 1. P. papilionaceus
Melanoleuca cognata 65 sanguinolenta 119,136 semiovatus 1. P. fimiputris
melaleuca 65 seyneii 134 separatus 1. P. fimiputris
polioleuca 65 stipata 135 sphinctrinus 1. P. papilionaceus
Melastiza chateri 268 vitilis 1. M. filopes Panellus mitis 180, 181
Meripilus giganteus 214 Myriostoma coliforme 278 serotinus 180
Merulius domesticus 1. Myxomphalia maura 93 stypticus 181
Serpula lacrymans Panus stypticus 1. Panellus stypticus
lacrymans 1. Serpula lacrymans Paxillus atrotomentosus 182
tremellosus 228 N curtisii 1. P. atrotomentosus
Micromphale foetidum 139 Naucoria cucumis 1. filamentosus 35
perforans 139 Macrocystidia cucumis involutus 35
Mitrophora hybrida 1. M. semilibera Neobulgaria pura 271 Peniphoraceae 230, 232
rimosipes 1. M. semilibera Nidulariaceae 274 Perenniporiaceae 222
semilibera 210 Nolanea cetrata 1. Entoloma cetratum Peziza aurantia 1. Aleuria aurantia
Mitrula paludosa 243 staurospora 1. badia 266
phalloides 1. M. paludosa Entoloma conferendum michelii 267
Morchellaceae 209-210, 265 Nyctalis parasitica 1. Asterophora micropus 266
Morchella conica 1. Verpa conica parasitica repanda 266
elata 210 succosa 267
succosella 267
esculenta 11,209
rimosipes 1. Mitrophora
semilibera 1. Mitrophora
semilibera
semilibera
O
Oligoporus rennyi 233
varia 266
vesiculosa 266
Mutinus caninus 246 stipticus 1. Spongiporus stipticus Pezizaceae 20, 266-267
ravenelii 246 Omphalina ericetorum 1. 0. umbellifera Phaeolaceae 211, 215, 220, 233
Mycena abramsii 135 fibula 1. Rickenella fibula Phaeolepiota aurea 83
acicula 137 oniscus 36 Phaeolus rutilans 1.
adonis 138 philonotis 132 Hapalopilus rutilans
alcalina 1. M. stipata sphagnicola 36,132 schweinitzii 220
ammoniaca 1. M. leptocephala umbellifera 36 Phallaceae 16, 246-247
arcangeliana 134 Omphalotus olearius 29 Phallus duplicatus 247
avenacea 134 Osmoporus odoratus 1. hadriani 247
belliae 135 Gloeophyllum odoratum impudicus 247
capillaripes 135 Otideaceae 265, 267-269 Phellinus igniarius 218
chlorinella I. M. leptocephala Otidea onotica 269 Phellodon confluens 236
citrinomarginata 134 Otidia cantharella 269 melaleucus 236
crocata 119, 136 concinna 269 niger 236
diosma 118 leporina 269 tomentosus 236
epipterygia 135 Oudemansiella caussei 117 Phlebia radiata 228
erubescens 137 longipes 1. 0. pudens tremellosa 1. Merulius tremellosus
fibula 1. Riclcenella fibula mucida 79 Pholiota aegerita 1.
filopes 119,136 nigra 1. 0. caussei Agrocybe cylindracea
flavescens 134 platyphylla 1. adiposa 78
flavoalba 138 Megacollybia platyphylla alnicola 91
galericulata 116 pudens 117 aurivella 1. P. cerifera
galopus 137 radicata 117 carbonaria 93
haematopoda I. M. haematopus cerifera 78
haematopus 136 flavida 91
inclinata 133,136 P gummosa 92
leptocephala 135 Paecilomyces farinosus 244 highlandensis 1. P. carbonaria
maculata 133 Panaeolina foenisecii 1. Panaeolus jahnii 1. P. muelleri
metata 136 foenisecii lenta 92
olivaceomarginata 1. M. avenacea Panaeolus antillarum 141 muelleri 78
oortiana 1. M. arcangeliana ater 141 mutabilis 1.
pelianthina 118 campanulatus 1. P. papilionaceus Kuehneromyces mutabilis
polygramma 119 fimiputris 95 pinicola 91
pur a 118 foenisecii 141 salicicola 91
 brumalis 205 eristata 1. Clavulina cristata
ciliatus 205 eumorpha 250
cinnabarina 1. flaccida 250
Pycnoporus cinnabarinus formosa 251
giganteus 1. Meripilus giganteus gracilis 251
melanopus 204 myceliosa 250
picipes 1 .P. vari us ochraceovirens 1. R. abietina
perennis 1. Coltricia perennis sanguinea 251
ramosissimus 1. P. umbellatus stricta 251
rutilans 1. Hapalopilus rutilans Ramariaceae 250-251
squamosus 203 Ramariopsis crocea 249
sulphureus 1. Laetiporus sulphureus kunzei 249
tuberaster 204 Rhodocollybia fusipes 1.
umbellatus 202 Collybia fusipes
varius 205 Rickenella fibula 36, 137
Porphyrellus porphyrosporus 184 setipes 36
pseudoscaber 1. P. porphyrosporus Rozites capreatus 87
Postia caesia 1. Spongiporus caesius Rugosomyces carneus 1.
scamba 92 stiptica 1. Spongiporus stipticus Calocybe carnea
squarrosa 79 Psathyrella ammophila 109 Russula acrifolia 122
squarrosoides 79 candolleana 95 adusta 122
Phylloporus pelletieri 42 conopilus 109 aeruginea 125
rhodoxanthus 1. P. pelletieri disseminata 1. albonigra 122
Phyllotopsis nidulans 180 Coprinus disseminatus anthracina 122
Phyllotus porrigens 180 hydrophila 1. P. piluliformis atropurpurea I. R. undulata
Piptoporus betulinus 212 lacrymabunda 1. aurora 1. R. velutipes
Pisolithus arhisus 263 Lacrymaria velutina betularum 128
arenarius 1. P. arhisus multipedata 108 brunneoviolacea 130
tinctorius 1. P. arhisus piluliformis 94 chloroides 120
Placodes betulinus 1. pygmaea 143 claroflava 123
Piptoporus betulinus spadiceogrisea 95 cutefracta 131
Pleurocybella porrigens 1. stipatissima 1. P. multipedata cyanoxantha 124
Phyllotus porrigens velutina 1. delica 120
Pleurotellus porrigens 1. Lacrymaria lacrymabunda densifolia 122
Pleurocybella porrigens Pseudoclitocybe cyathiformis 32 drimeia 1. R. sardonia
Pleurotus citrinopileatus 179 Pseudocolus fusiformis 277 emetica 128
cornucopiae 179 Pseudohydnum gelatinosum 235 emeticella 128
dryinus 178 Pseudomerulius curtisii 1. erythropoda 1. R. xerampelina
eryngii 179 Paxillus atrotomentosus farinipes 122
ostreatus 178 Pseudotrametes gibbosa 1. fellea 122
porrigens 1. Phyllotus porrigens Trametes gibbosa foetens 121
pulmonarius 178 Psilocybe cubensis 84 fragilis 129
stypticus 1. Panellus stypticus cyanescens 107 helodes 123, 130
Pluteaceae 154-155, 171-173 fimetaria 141 heterophylla 125
Pluteus admirabilis 173 semilanceata 141 illota 121
aurantiorugosus 173 squamosa 1. Stropharia squamosa integra 124
cervinus 171 Ptychogaster citrinus 233 krombholzii 1. R. undulata
chrysophaeus 173 Pustularia cupularis 1. laurocerasi 121
coccineus 1. P. aurantiorugosus Tarzetta cupularis lepida 1. R. rosea
luteovirens 1. P. chrysophaeus Pycnoporus cinnabarinus 213, 225 mairei 23, 129
plautus 172 sanguneus 225 nigricans 122
pouzarianus 171 obscura 1. R. vinosa
romellii 173 ochroleuca 123
umbrosus 172 R odorata 126
Polyporaceae 35, 178-179, 202-205 Ramaria abietina 250 paludosa 128
Polyporus adustus 1. apiculata 250 puellaris 126
Bjerkandera adusta botrytis 251 quelletii 131
badius 204 corniculata 1. raoultii 123
betulinus 1. Piptoporus betulinus Clavulinopsis corniculata risigallina 123
 romellii 130 ochraceo-flavum 230 ochracea 224
rosacea 1. R. rosea purpureum 1. pubescens 224
rosea 126 Chondrostereum purpureum quercina 1. Daedalea quercina
sangnaria 130 rugosum 232 rubescens 1.
sardonia 131 sanguinolentum 232 Daedaleopsis confragosa
solaris 123 subtomentosum 230 versicolor 224
subfoetens 121 Strobilomyces confusus 185 zonatella 1. T. ochracea
turci 127 floccopus 1. S. strobilaceus Tremellaceae 282
undulata 130 strobilaceus 185 Tremella faginea 1. Exidia glandulosa
velenovskyi 129 Strobilomycetaceae 184, 185, 186 foliacea 282
velutipes 126 Strobilurus esculentus 19,133 mesenterica 282
versicolor 126 stephanocystis 133 plana 1. Exidia glandulosa
vesca 125 tenacellus 133 Tremellodon gelatinosum 1.
vinosa 124 Stropharia aeruginosa 88 Pseudohydnum gelatinosum
violeipes 123 aurantiaca 88 Trichaptum abietinum 226
virescens 131 caerulea 88 biforme 226
xerampelina 23, 127 coronilla 89 fusco-violaceum 226
Russulaceae 17, 20, 4 3 - 5 5 , 1 2 0 - 1 3 1 , cyanea 1. S. caerulea Trichaster melanocephalus 278
156 halophila 89 Trichocomaceae 244
Rustroemia bolaris 270 inuncta 88 Trichoglossum hirsutum 242
firma 270 luteo-nitens 90 Tricholoma albobrunneum 64
melasperma 89 album 62, 67
rugosoannulata 89 argyraceum 1. T. scalpturatum
S squamosa 84 atrosquamosum 60
Sarcodon glaucopus 237 Strophariaceae 78-79, 84, 86-93, aurantium 62
imbricatum 237 107, 141 auratum 1. T. equestre
scabrosus 237 Suillus aeruginascens 1. S. viscidus bufonium 64
Sarcoscypha austriaca 264 bovinus 20, 200 caligatum 81
coccinea 264 collinitus 200 equestre 63
Sarcoscyphaceae 264 elegáns 1. S. grevillei flavobrunneum 1 .fulvum
Schizophyllaceae 1 8 1 , 2 2 8 , 2 3 1 granulatus 200 flavovirens 1. equestre
Schizophyllum commune\81 grevillei 199 fulvum 64
Schizopora paradoxa 232 laricinus 1. S. aeruginascens gambosum 1. Calocybe gambosa
Scleroderma aurantium 1. S. citrinum luteus 198 lascivum 62
citrinum 256 pictus 1. S. spraguei magnivelare 81
verrucosum 263 piperatus 1. Chalciporus piperatus orirubens 60
vulgare 1. Scloroderma citrinum placidus 200 pardinum 60
Sclerodermataceae 256, 278 plorans 199 populinum 62
Sclerotiniaceae 270 spraguei 201 portentosum 61
Sclerotinia tuberosa 1. variegatus 201 saponaceum 61
Dumontinia tuberosa viscidus 199 scalpturatum 59
Scodinella onotica 1. Otidea onotica Syzygites megalocarpus 114 sciodes 60
Scutellinia scutellata 268 sejunctum 63
Sepedonium chrysospermum 187 squarrulosum 60
Sepultaria arenicola 1. T sulphureum 64
Geopora arenicola Tarzetta caninus 265 terreum 59
Serpula lacrymans 229 cupularis 265 ustale 62
Sparassidaceae 252 Telamonia paleiferus 1. ustaloides 62
Sparassis brevipes 252 Cortinarius paleaceus virgatum 60
crispa 252 Tephrocybe anthracophilum 93 Tricholomataceae 31-34, 3 6 , 4 0 - 4 2 ,
herbstii 252 palustris 1. Lyophyllum palustre 57-67, 7 9 - 8 1 , 9 6 - 9 7 , 1 0 8 , 111-114,
ramosa 1. S. crispa Thelephora caryophyllea 229 1 1 6 - 1 1 9 , 1 3 2 - 1 3 9 , 1 4 2 , 177, 180-181
Spathularia flavida 243 terrestris 229 Tricholomopsis decora 66
Spinellus fusiger 11, 136 Thelephoraceae 229 platyphylla 1.
Spongiporus caesius 211 Trametes cinnabarinus 1. Megacollybia platyphylla
stipticus 211 Pycnoporus cinnabarinus rutilans 66
Streccherinaceae 226 gibbosa 223, 227 Tuber aestivum 258
Stereopsis humphreyi 207 hirsuta 224 brumale 258
Stereum hirsutum 230 multicolor 1. T. ochracea canaliculatum 259
 gibbosum 259 digitaliformis 1. V. conica rubellus 193
macrosporum 258 Volvariella bombycina 154 sensibilis 193
magnatum 259 caesiotincta 154 subtomentosus 193
melanosporum 258 gloiocephala 155 Xerula radicata 1.
Tylopilus felleus 186 speciosa 1. V. gloiocephala Oudemansiella radicata
Typhulaceae 242 surrecta 142 Xylariaceae 16, 245, 248, 257
Typhula erythropus 242 volvacea 155 Xylaria hypoxylon 248
neglecta 1. T. erythropus longipes 245
Tyromyces caesia 1. mellisii 248
Spongiporus caesius X polymorha 245
stipticus 1. Spongiporus stipticus Xanthoria parietina 6
Xerocomus badius 188
Z
V
Vascellum depressum 1. V. pratense
bicolor 193
chrysenteron
ferrugineus 193
192 Zelleromyces cinnabarinus 256

pratense 255 parasiticus 193

Verpa bohemica 209 pruinatus 192
conica 209 porosporus 192
 M A G Y A R N É V M U T A T Ó

A változékony 1. sárgalemezű kupakgomba

agancsgomba, bunkós 245 barna csengettyűgomba
áldücskőgomba, kis 181 csészegomba, barna 266
álgereben, kocsonyás 235 melegágyi 266
álpereszke, csoportos 41 narancsszínű 1.
lápi 1. lápi szlirkefülőke narancsvörös csészegomba
óriás 1. óriás cölöppreszke narancsvörös 268
álrezgőgomba, bükk- 283 osztrák 264
álrókagomba, narancssárga 29 rézrozsdaszínű 269
álszarvasgomba, közönséges 259 sárgatejű 267
álszegfűgomba, pikkelyes 142 szellőrózsás 270
áltölcsérgomba, kávébarna 32 tejelő 1. barna csészegomba
áltrifla, nyeles 263 csészegombácska, citromsárga 273
rőt 256 csigagomba, elefántcsont 106
ánizsgomba, zöld 39 fagyálló 37
aranygomba, szemcsés 83 csillaggomba, erdei 1. repedéses
csillaggomba
fésűs 279
B galléros 280
badargomba, hegyes 141 gyakori 1. repedéses csillaggomba
kékülő 107 hármas 278
kubai 84 közönséges 279
bagolygomba 1. pisztricgomba repedéses 278
békagomba, ráncos 36 csiperke, erdei 1. fenyves csiperke
bocskorosgomba, füstös 1. erdőszéli 157
ragadós bocskorosgomba fenyves 163
kormos 1. ragadós bocskorosgomba ízletes 161
közönséges 1. ragadós karbolszagú 159
bocskorosgomba karcsú 156
óriás 154 kerti 160
ragadós 155 kétspórás 7
bokrosgomba 216 kétspórás 1. termesztett csiperke
óriás 214 lilásvörös 163
bordás-őzlábgomba, feketedő 170 mezei 1. kerti csiperke
sárga 170 óriás 158
bőrgomba, rókaszínű 1. sárguló 1. karbolszagú csiperke
mérges pókhálósgomba sziki 162
vöröslemezű 1. termesztett 161
vöröslemezű pókhálósgomba tintaszagú 160
bunkógomba, sáfrányszínű 240 csirkegomba 1. mezei szegfűgomba
bunkósgomba, csöves 241 csuklyásgomba, zöld 243
csöves 241 csuprosgomba 1. gyűrűs tuskógomba
sötétlemezű 69
szürke 1. zöldesszürke döggomba
zöldesszürke 68
dücskőgomba, kis 1. kis áldücskőgomba
sárgatönkű 180
E, É
egyrétűtapló, borostás 224
fenyő-1. fenyő-lemezestapló
púpos 223
rózsaszínes 227
élősdigomba, fátyolos 142
enyveskorallgomba, narancsszínű 250
érdestinóru, barna 196
kormostönkű 197
sárga 195
tölgyfa-198
F
fagomba, ánizsszagú 1.
ánizsszagú fűrészgomba
könnyező 1. könnyező házigomba
fakógomba, barnahúsú 1.
sötétlábú fakógomba
gyökeres 82
közönséges 1. zsemleszínű fakógomba
sötétlábú 93
zsemleszínű 67
falizuzmó, sárga 6
fapereszke, bársonyos 66
fenyőaljagomba 1. ízletes rizike
fenyőfülőke, derestönkű 132
fenyőgomba, ráncos 87
fenyőtinóru, szemcsésnyelű 200
fokhagymagomba, sötéttönkű 114
fonalgomba, rőt 242
sötétnyelű 1. rőt fonalgomba
földicsészegomba, homoki 267

C, Cs D
cölöpgomba, aranylemezű 1. disznófülgomba 276
aranysárga lemezestinóru döggomba, acélkék 110
bársonyostönkű 182 feketéskék 144
begöngyöltszélű 35 keresztspórás 1.
cölöppereszke, óriás 32 keresztspórás kupakgomba
császárgalóca 1. császárgomba kis 1. zöldesszürke döggomba
császárgomba 145 lúgszagú, 1. zöldesszürke döggomba
csengettyűgomba, barna 171 meddő 253
feketepelyhes 172 nagy 68
sárgászöld 173 nyári 1. zöldesszürke döggomba
tűzpiros 173 sárgalemezű 1.
 fülgomba, szalagos 230 korpás 237 enyves 135
fülőke, akác-1. téli fülőke sárga 238 fehértejű 137
árvégű 111 színváltó 235 feketeszegélyű 118
bunkóslábú 112 tölcséres 236 moha 36
csoportos 112 gévagomba, sárga 215 narancsvörös 137
foltos 67 gömbgomba, szén- 257 olajszürke 134
gyapjaslábú 113 gyűrűspereszke, foltostönkű 81 piros 138
gyökeres 117 gyűrűstinóru, barna 198 retekszagú 118
gyűrűs 79 cirbolyafenyő- 199 réti 134
közönséges 1. árvégű fülőke sárga 199 rózsáslemezű 116
pelyhestönkű 113 szürke 199 salétromos 135
rozsdástönkű I. rozsdásszárú fülőke sárgásfehér 138
rozsdásszárú 111 sárgatejű 119
széleslemezű 66 H üregestönkű 136
téli 114 haranggomba, tejfehér 140 vérző 136
vékony tönkű 1. rozsdásszárú fülőke vörösbarna 96 kocsonyagomba, lila 272
vörösbarna 1. árvégű fülőke harmatgomba, félgömbalakú 90 őszi 272
vöröslábú 1. csoportos fülőke kék 88 korallgomba, fésűs 249
fűrészgomba, ánizsszagú 179 narancspiros 88 merev 251
óriás 89 moha- 249
pikkelyes 84 rózsás 251
G sárga 89 rózsáságú 1. rózsás korallgomba
galambgomba, barnásvörös 124 hasadtlemezű gomba 181 rózsaszínű 1. rózsás korallgomba
barnulóhúsú 127 házigomba, könnyező 229 sárgászöld 250
büdös 121 zöldfogú I. sárgászöld korallgomba
bükkfa- 129 koronggomba, bükk 271
citromlemezű 131 J kocsonyás 271
fakó 122 júdásfülgomba 281 koronggombácska, változó 273
fakósárga 123 kosárgomba, piros 280
feketésvörös 130 könnyező kén virággomba 1. könnyező
földtoló 120 K porhanyósgomba
fűzöld 125 kacskagomba, kocsonyás 183 kucsmagomba, fattyú 210
hánytató 128 pelyhes 182 hagymasüvegű 1. fattyú
jódszagú 127 változékony 183 kucsmagomba
kékhátú 124 káposztagomba, 252 ízletes 209
krómsárga 123 kehelygomba, fogacskás 265 közönséges 1. ízletes kucsmagomba
lápi 128 kénvirággomba, fenyő- 86 magas 1. nyúlánk kucsmagomba
piros 126 közönséges 1. sárga kénvirággomba nyúlánk 210
ráncos 125 sárga 86 ráncostönkű 1. fattyú kucsmagomba
rózsás 1. piros galambgomba vörhenyes 1. vöröses kénvirággomba sima 1. simasüvegű kucsmagomba
sárgulótönkű 126 vöröses 87 simasüvegű 209
szenes 122 kenyérgomba 54 sötét 1. ízletes kucsmagomba
szürkülő 124 kéreggomba, változékony 232 kupakgomba, keresztspórás 110
törékeny 129 kérgestapló, nyírfa-1. nyírfa-tapló sárgalemezű 109
varashátú 131 keserűgomba, édes 1.
vérvörös 130 édeskés tejelőgomba
galóca, bíbor 151
citrom- 150
édeskés 1. édeskés tejelőgomba L
északi 49 lágypereszke, fakósárga 65
gyilkos 151 fakósárga 49 sötétlábú 1. változékony lágypereszke
hegyeskalapú 150 fehértejű 43 változékony 65
légyölő 146 mogyoró- 48 lakkostapló 1. pecsétviaszgomba
párduc- 149 pelyhes 44 rézvörös 216
pirosló 1. piruló galóca rőt 53 lándzsagomba 1. hegyes badargomba
piruló 147 sötét 47 lánggomba, fakó 1. fakó tőkegomba
sárga 149 vöröspettyes 1. foltoslemezű 94
szürke 148 rózsáslemezű tejelőgomba sárga 1. sárga tőkegomba
tüskés 148 zöldes 47 szenes 1. szenes tőkegomba
gereben, cserepes 237 kígyógomba, barázdálttönkű 119 zöldes 1. zöldes tőkegomba
fekete 236 cifra 133 laskagomba, erestönkű 179
 hegyi 1. hegyi laskagombácska nyirokgomba, élénkszínű 38
késői 178 fehér 39
ördögszekér 179 narancsszínű 1. vöröses
laskagombácska, hegyi 180 téri <1. élénkszínű nyirokgomba
lemezestapló, fakó 227 nyúlfülgomba 269
fehéres 1. fakó lemezestapló nyúlgomba 1. sárga rókagomba
fenyő- 226 nyúlica 1. sárga rókagomba
lemezestinóru, aranysárga 42
likacsgomba, lisztporos 234
likacsosgomba, ágas-bogas 202 O , Ö , Ő
aranysárga 213 olaszgomba 204
elkékülő 211 övesgomba, muskátliszagú 1.
fehéres 211 muskátlis pókhálósgomba
feketedő 1. almafa rozsdástapló övesgomba, szagos 1.
feketeövű 1. változékony szagos pókhálósgomba
likacsosgomba őzlábgomba, büdös 169
fenyő- 220 cinóbervörös 1. cinóbervörös
óriás 1. óriás bokrosgomba szemcsés-őzlábgomba lilatönkű 58
ráncos 1. ráncos rozsdástapló erősszagú 1. erősszagú szemcsés- májusi 58
szagos 204 őzlábgomba narancsvörös 62
szalagos 206 feketedő 1. feketedő bordás- rákízű 1. fenyő-pereszke
szenes 225 őzlábgomba sárgalemezű 64
téli 205 gesztenye- 169 sárgászöld 63
változékony 205 gyapjas 168 sárguló 59
lisztgomba, kajsza 41 húsbarnás 169 sötétlábú 1. változékony lágypereszke
izzadó 1. izzadó nyálkásgalóca szappanszagú 61
nagy 165 szemérmetlen 62
M pikkelyes 1. tüskés őzlábgomba szenesedő 62
májgomba 213 piruló 166 szürke 61
mirigygomba, kormos J283 sárga 1. sárga szemcsés-őzlábgomba zöldessárga 63
mozsárütőgomba, vaskos 241 sima 167 petrezselyemgomba, közönséges 239
tarló-1. fehér tarlógomba pikkelyespereszke, akác 81
tüskés 167 pikkelyestinóru, szürke 185
N, NY vöröslábú 168 pincegomba 233
nedűgomba, apró 143 pisztricgomba 203
bíbor 1. piros nedűgomba pitykegomba, fehér 110
feketedő 104 P zöldes 144
kúpos 1. feketedő nedűgomba papsapkagomba, fodros 207 pohárgomba, csíkos 274
narancsvörös 1. apró nedűgomba közönséges 1. redős papsapkagomba pókhálósgomba, büdös 74
piros 105 redős 208 csúcsoskalapú 72
rózsaszínű 103 szürke 208 díszes 77
vörös 56 parásgereben, csípős 237 fahéjbarna 70
zöldes 105 párducpereszke 60 fehértönkű 75
zöldessárga 104 pecsétviaszgomba 206 ibolyásvörös 76
nemezestinóru, arany 192 pénzecskegomba, húsbarna 115 kék 76
barna 188 lila 115 lilásfehér 73
élősdi 194 változékony 1. liláslemezű 74
hamis 192 húsbarna pénzecskegomba lilatönkű 76
molyhos 193 pereszke, bársonyos 1. mérges 73
piros 193 bársonyos fapereszke muskátlis 71
nyálkásgalóca, izzadó 164 büdös 64 muskátliszagú 1.
nyálkásgomba, barna 38 bükkös 60 muskátlis pókhálósgomba
rózsapiros 38 csoportos 1. csoportos álpereszke okkersárga 77
rózsaszínű 1. fehércsokros 42 övestönkű 75
rózsapiros nyálkásgomba feketeszegélyű 60 pikkelyesövű 70
vöröses 37 fenyő- 59 rókaszínű 1. mérges pókhálósgomba
nyár-fagomba 35 hússzínű 116 sötétlila 71
nyelvgomba, csalfa 242 illatos 57 szagos 74
nyírfa-szőrgomba 45 lila 57 vöröslemezű 70
 vörösövű 72 sörénygomba, tüskés 239 cinóber- 225
vöröspikkelyes 69 sörtéscsészegomba 268 deres 217
porhanyósgomba, barna 94 sörtés-réteggomba, rozsdás 231 gyökér-1. gyökérrontó tapló
bőrbarna 109 sötéttinóru, bíboros 184 gyökérrontó 222
csoportos 108 susulyka, csillagspórás 102 labirintus- 226
fehér 95 kerti 100 lepke- 224
könnyező 102 közönséges 101 nyírfa- 212
pöfeteg, bimbós 261 lilásbarna 101 parázs- 218
bunkós 1. pikkelyes pöfeteg piruló 99 szagos 222
csoportos I. körtealakú pöfeteg selymes 100 szegett 219
körtealakú 260 téglavörös 99 tűzi 1. parázstapló
óriás 254 veres 98 tárcsagomba, ráncos 265
osztott 263 szálastinóru, vörösfenyő- 201 tarlógomba, fehér 164
pikkelyes 263 szálkásgomba, könnyező 1. tégelygomba, közönséges 274
szélesszájú 255 könnyező porhanyósgomba tejelőgomba, cikória 1.
szürke 255 szarvasagancsgomba 248 kámforszagú tejelőgomba
tüskés 261 szarvasgomba, francia 258 daróc- 55
változékony 262 nyári 258 édeskés 51
varacskos 1. rőt pöfeteg piroshúsú 259 édesszagú 54
zsákos 1. pikkelyes pöfeteg szemcsés 1. enyheízű 50
közönséges álszarvasgomba fakó 1. édesszagú tejelőgomba
szegfűgomba, büdös 139 kámforszagú 53
R fántermő 1. fántermő kései 51
ráncosgomba, gyűrűs 1. szegfűgombácska lápi 50
ráncos fenyőgomba feketetönkű 1. pocsolyás 52
redősgomba, kocsonyás 228 sötéttönkű fokhagymagomba rózsáslemezű 45
réteggomba, borostás 230 gyapjaslábú 1. gyapjaslábú fülőke vörösbarna 52
évelő 232 illatos 1. mezei szegfűgomba vörösödőhúsú 48
lilás 231 közönséges 1. mezei szegfűgomba tinóru, arany 1. arany nemezestinóru
rétgomba, sárga 106 lószőr 138 barna 1. barna nemezestinóru
tavaszi 85 mezei 117 bíbor 191
rezgőgomba, aranyos 282 nyakörves 177 borsos 185
fodros 282 pelyhestönkű 1. pelyhestönkű fülőke bronzos 189
ripacsgomba, törékeny 257 pikkelyes 1. pikkelyes álszegfűgomba cékla-189
rizike, ízletes 46 undorító 1. büdös szegfűgomba élősdi 1. élősdi nemezestinóru
közönséges 1. ízletes rizike szegfűgombácska, fántermő 139 epeízű 186
lucfenyvesi 46 szemcsés-őzlábgomba, cinóbervörös 96 fakó 186
vöröstejű 46 erősszagú 97 farkas- 190
rizikegomba 1. ízletes rizike sárga 97 fenyő- 200
rókagomba, közönséges 1. szemétgomba, nyári 1. sárga rétgomba gesztenyebarna 1. gesztenyebarna
sárga rókagomba réti 1. sárga rétgomba üregestinóru
narancssárga 1. tejfehér 1. tejfehér haranggomba húsos 1. tehéntinóru
narancssárga álrókagomba uborkaszagú 1. hamvas uborkagomba kékesedő 1. kékesedő üregestinóru
sárga 8, 28 vörösbarna 1. vörösbarna lemezes 1. aranysárga lemezestinóru
szagos 275 haranggomba ligeti 192
szürke 30 szemölcsgomba, áttelelő 1. molyhos 1. molyhos nemezestinóru
tölcséres 30 talajlakó szemölcsgomba pikkelyes 1. szürke pikkelyestinóru
vörösödő 276 talajlakó 229 piros 1. piros nemezestinóru
rovarrontógomba, vörös 244 szentgyörgygomba 1. májusi pereszke rózsáskalapú 191
rozsdástapló, almafa 221 szömörcsög, erdei 247 sátán-191
ráncos 221 kutya- 246 sötét 1. bíboros sötéttinóru
szemtelen 1. erdei szömörcsög tarka 201
sztrómacsészegomba, szívós 270 tehén- 200
S, Sz szürkefülőke, lápi 132 változékony 190
sapkásgomba, mocsári 243 tintagomba, csillámló 1. kerti tintagomba
selyemgomba, narancsszínű 153 fehér 176
rőt 152 T gyapjas, 174
szürke 153 tapló, ágas 1. bokrosgomba gyenge 177
shii-take 7 bükkfa- 219 harkály-175
 kerti 176 gyűrűs 1. gyűrűs tuskógomba süveges 140
ráncos 175 hatalmas 1. óriás cölöppereszke tuskógomba, csoportos 42
sereges 143 kávébarna 1. gyűrűs 80
tintahalgomba 277 kávébarna áltölcsérgomba vastaglábú 80
tobozfülőke, lucos 133 közönséges 1. sereges tölcsérgomba tüskegomba 1. ágas-bogas likacsosgomba
tobozgereben 234 mezei 34
tojásgomba 1. császárgomba mézszínű 1. gyűrűs tuskógomba
tőkegomba, alma-1. tüskés tőkegomba
aranysárga 83
narancsszínű 1. narancssárga U,U
álrókagomba uborkagomba, hamvas 108
déli 85 narancsvörös 1. narancssárga üregestinóru, gesztenyebarna 194
fakó 92 álrókagomba kékesedő 195
fenyő-1. mérges turjángomba óriás 33
ízletes 90 piroslábú 34
korai 1. tavaszi rétgomba rozsdasárga 31 V
ráncos 1. ráncos fenyőgomba szürke 40 vajgomba, bama 1. bama gyűrűstinóru
rozsdasárga 78 világító 29 sárga 1. sárga gyűrűstinóru
sárga 91 tövisaljagomba 68 vargánya, ízletes 187
szemcsés 1. szemcsés aranygomba trágyagomba, csipkés 1. halvány nyári 189
szenes 93 trágyagomba sárgahúsú 188
tavaszi 1. tavaszi rétgomba gyűrűs 95 vizenyősgomba 1. apró nedűgomba
tüskés 79 halvány 107
változékony 1. ízletes tőkegomba hegyes 1. hegyes badargomba
zöldes 92 réti 141 Z, Zs
tölcsérgomba, ánizsszagú 1. triflaáruló-gomba 245 zsemlegomba, fakó 202
zöld ánizsgomba trombitagomba, sötét 275
duzzadttönkű 40 turjángomba, mérges 91
A Határozó Kézikönyvek a természet megismerésben segítik az Olvasót.
A gondosan összeválogatott, színes fényképek, a rövid, lényegretörő
leírások segítséget nyújtanak élő és élettelen környezetünk,
.JE^ a növények, az állatok, a gombák és az ásványok-kőzetek
jfBMi világának megismeréséhez. A könnyen használható, szép
m | | kivitelű és tartalmas Határozó Kézikönyvek egyetlen
természetet kedvelő Olvasó könyvtárából sem
M B B hiányozhatnak.

I A sorozatban megjelent: FAK • KŐZETEK ES

I ÁSVÁNYOK • A VILÁG LEPKÉI • LOVAK •
I A VILÁG MADARAI • CSIGÁK ÉS
KAGYLÓK • DRÁGAKÖVEK •
ŐSMARADVÁNYOK • FŰSZER- ÉS
GYÓGYNÖVÉNYEK • KUTYÁK •
BÁLNÁK ÉS DELFINEK •
... MACSKÁK • VAD-
^ É ^ VIRÁGOK • AKVÁRIUMI
J J ^ ^ M ^ ^ R K HALAK • BOGARAK,
SZITAKÖTŐK, SBB^
§MR"' - PÓKOK

I S B N 9 6 3 - 9 0 9 0 - 7 1 - 9

DORLING KINDERSLEY BOOK