A JAPÁZÁS TUDOMÁNYA

Módszerek és idézetek a minőségi japázás elsajátításához

„Csak a Hare Krsna éneklése által mehetünk vissza Istenhez. Lehet, hogy a folyamat elején nincs
megértés, de hinni kell és tanulni a sástrából - nem pedig a saját elménk mesterkedéseiből - arról, hogy
hogyan is működik a szent név tudománya.‖

Satsvarupa Das Goswámi: Japa reform notebook

Hálás köszönetünket fejezzük ki Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Sríla Prabhupádá-

nak, aki elhozta a nyugati világba a legértékesebb Szent Nevet. Hálás köszönetünket fejezzük ki
Őszentsége Sríla Sivaráma Maharájának, aki megszilárdította a Krsna-tudatot országunkban, és
akinek kegyéből oly sok Krsna-tudatos társulást kaphatunk szerte Magyarországon.
Továbbá hálás köszönetünket fejezzük ki Kadamba-Kánana prabhunak is, a www.japablog.hu
elnevezésű weboldal megalkotójának. E weboldal volt a forrása a jegyzetünknek, amely mindig friss és
megújuló információkat, „tudásmorzsákat” közöl a minőségi japázást elérő bhakták felé. Érdemes
rendszeresen időznünk e japablogon, ezáltal megkapva az ISCKON lelki tanítómestereinek különleges
kegyét, a „Japázás tudományát”!

A „Japázás tudománya” című jegyzetet szerkesztette: bh. Virág Imre

A nyomtatást támogatta: bh. Kovács Zoltán
Miskolc, 2013. május

1.
2.
 Tartalomjegyzék

I. Fejezet: A Szent Név természete és dicsősége

1. Sríla Bhaktivinoda Thákura: A szent név hét kiváló tulajdonsága 49.

2. Sríla Haridása Thákura: Teljesen menedéket venni a szent névnél 51.

3. Sríla Prabhupáda magyarázata a Hare Krsna maha-mantrához 55.

4. Srí Krsna Szent Nevének transzcendentális, abszolút természete 57.

5. A Szent Név tiszta vibrálásának hatása 59.

6. Sríla Bhaktivinoda Thákura: Srí Krsna Szent Nevének ereje 61.

7. Sríla Jayadvaita Maharája: Miért énekeljük a Hare Krsnát? 15.

8. A Szent Név értelmezése az előző ácárják alapján 16.

9. Sríla Bhaktivinoda Thákura magyarázata a Szent Névhez 69.

10. Sríla Gopála-Guru Gosvámí magyarázata a Szent Névhez 75.

11. Sríla Sanátana Gosvámí magyarázata a Szent Névhez 81.

12. Sríla Jíva Gosvámí magyarázata a Szent Névhez 24.

13. Sríla Visvanátha Cakravartí Thákura magyarázata a Szent Névhez 25.

14. Sríla Aindra prabhu magyarázata a Szent Névhez 26.

II. Fejezet: A Szent Név elleni sértések

1. A Hare Krsna maha-mantra és a tíz sértés 49.

2. Első sértés: A vaisnavák kritizálása 51.

3. Az első sértés helyrehozása 55.

4. Második sértés: A félisteneket Krsnával egyenlőnek tekinteni 57.

5. A második sértés helyrehozása 59.

6. Harmadik sértés: A lelki tanítómesternek nem engedelmeskedni 61.

7. A harmadik sértés helyrehozása 63.

8. Negyedik sértés: A Védikus szentírások gyalázása 65.

9. A negyedik sértés helyrehozása 69.

10. Ötödik sértés: A Szent Név dicsőségét túlzásnak tekinteni 75.

11. Az ötödik sértés helyrehozása 81.

3.
12. Hatodik sértés: A Szent Névnek különféle anyagi értelmezéseket adni 51.

13. A hatodik sértés helyrehozása 55.

14. Hetedik sértés: Bűnös tetteket elkövetni 57.

15. A hetedik sértés helyrehozása 59.

16. Nyolcadik sértés: A Szent Név éneklését jámbor cselekedetnek tekinteni 61.

17. A nyolcadik sértés helyrehozása 63.

18. Kilencedik sértés: Egy hitetlen embert a Szent Név diceőségére oktatni 65.

19. Tizedik sértés: Nem teljesen hinni a Szent Névben és anyagi dolgokhoz ragaszkodni 69.

20. A tizedik sértés helyrehozása 75.

III. Fejezet: A figyelmetlenség és leküzdése 49.

IV. Fejezet: Kérdések és válaszok a szent névről 51.

V. Fejezet: Módszerek a figyelmes japázáshoz 55.

VI. Fejezet: Idézetek a minőségi japázás elsajátításához 57.

VII. Fejezet: Szilárd hit a szent névben és a teljes elmélyülés 59.

VIII. Fejezet: A meditáció és a japázás 125.

IX. Fejezet: Imák a Szent Névhez 63.

4.
 A japázás tudománya
I. Fejezet: A Szent Név természete és dicsősége

1. A szent név hét kiváló tulajdonsága

"Sríla Bhaktisiddhanta Sarasvati Thákura egy héttel az eltávozása előtt az odaadó szolgálatról tíz
fontos utasítást közölt. Krsna szent nevével kapcsolatosan a következőket mondta: 'A név szent
magyarázatára, annak hét (az első Siksástaka imában említett) híres kiválóságával együtt mindenkinek
különleges figyelmet kell fordítania. A szent név nem lehet elhanyagolva soha, semmilyen áron. A
szent névhez való vonzódás fogja adományozni az összes tökéletességet.' (A tiszta odaadás
művészete) Sríla Bhaktivinoda Thákura jellemezte ezt a hét kiválóságot a Siksástakához fűzött
magyarázatában."

1, A ceto-darpana-marjanam azt jelenti, hogy harinama éneklése minden anarthát elpusztít. Egy
feltételekhez kötött lélek számára a szív, vagy a tudatosság tükre a samskara (előző életbeli tettekből
származó elmebeli hatások) és az anarthák (nemkívánt anyagi vágyak, melyek megakadályozzák a
lelki fejlődést) formájában vastag porréteggel van befedve. Krsna nevének éneklése eltávolítja ezt a
port, és megengedi, hogy meglássuk a lélek tiszta formáját és Syamasundara csodálatos
transzcendentális formáját."

2, A bhava-maha-davagni-nirvapanam jelentése az, hogy az éneklés minden bajt, szenvedést és klésát

(adhyatmika, adhibhautika, adhidaivik), a minden szintű bűnt (prarabdha, aprarabdha, kuta és bija) és
tudatlanságot eltávolít.

3, A sreyah-kairava-candrika-vitaranam azt jelenti, hogy minden kedvezőség (subha) megnyilvánul az

életben. Ahogyan a fehér lótusz (kairava) kivirágzik a holdfényben (candrika), úgy a jószerencse
virága is kinyílik a szívben, melyet a szent név hűsítő sugarai ragyognak be."

4, Vidya-vadhu-jivanam azt jelenti, hogy a legfelsőbb tudás (vidya) Srimati Rádhika - aki Krsna
legkiválóbb vadhuja, társa - mahabhavaja. Radhika jivanamja, élete és lelke egyedül Krsna. Krsna
neve, ami nem különbözik Krsnától így vidya-vadhu jivanamként van jellemezve.

5, Anandambudhi-vardhanam azt jelenti, hogy amikor a parányi élőlény menedéket vesz Ananta
Krsna lótuszlábánál, akkor belemerül a határtalan boldogság (anandambudhi) örökké (vardhanam)
növekvő óceánjába."

6, A prati-padam purnamrtasvadanam jelentése a következő: Sri Krsna belső energiájának kegyéből az

Úr gyönyörenergiája behatol az élőlény szívébe, hogy a korlátlan öröm hullámaival kiterjessze a
krsna-préma óceánját. A jiva minden lépésnél teljes mértékben élvezi a nektári seva rasa következő
különféle fajtáit: sakhya, vatsalya és madhurya."

7, Sarvatma-snapanam azt jelenti, hogy Krsna szent neveinek éneklése teljesen kitisztítja (snapanam)
az élőlényből az összes önző, saját személyes élvezetére (sarvatma) irányuló vágyat. Krsna szent
neveinek éneklése teljesen megfürdeti az élőlényt belsőleg és külsőleg egyaránt, tisztává és hűssé téve
őt. Az ilyen legfelsőbb tisztaságban az élőlény, aki prémával van eltelve, kezd elmerülni abban, hogy
Sri Krisnának adjon örömet."
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krishna, 7. fejezet

5.
 Sríla Haridása Thákura
2. Teljesen menedéket venni a szent névnél

Váratlan jószerencse folytán a jíva (lélek) elegendő hitet fejleszt ki ahhoz, hogy menedéket vegyen a
szent névnél. Ha valaki rendszeresen meghatározott számú szent nevet énekel különleges gonddal és
figyelemmel, akkor fokozatosan elérheti az anurágát, az Úr neve iránti spontán ragaszkodás szintjét.
Egy tulasí-málán kell énekelnie előírt számú kört, s idővel növelnie kell azok számát. Mielőtt eléri az
anurága szintjét, nagyon óvatosnak kell lennie az éneklés közben elkövethető sértésekkel.

A legtöbben természetszerűleg nagyon vonzódnak az anyagi dolgok iránt, gondolataik mindig az

anyagban merülnek el. Lehet, hogy valóban az Úr szent nevét éneklik, elméjük viszont messzire
vándorol az énekléstől. Még ha egy lakha (százezer) szent nevet mondanak is el naponta a japa-
málán, akkor sem ébred fel a szívükben egy csepp íz sem az Úr neve iránt. Nehéz visszatartani a
materialista szívet az efféle sértésektől.

Az apátia legyőzésének folyamata

Az embernek napi gyakorlatává kell tennie, hogy egy órát a szent vaisnavák társaságában énekel egy
szent és nyugodt helyen. Megfigyelve a vaisnavák odaadó hangulatát és a szent név iránti
lelkesedésüket, a kezdőnek meg kell próbálnia követnie ezt a hangulatot, és fokozatosan meg kell
szabadulnia az éneklés iránt érzett apátiájától. Lépésről lépésre meg kell szilárdítania az elméjét és
a figyelmét a szent névben. Az állandó éneklés és a szent név édességének hatására mohón vágyik
majd arra, hogy minél többet megízleljen ebből a nektárból.

A fejlett vaisnavák azt mondják, hogy Tulasí deví jelenlétében és az Úr Krsna kedvtelésének helyén a
legjobb énekelni. A kezdőnek mindig a szent bhakták társaságát kell keresnie, és követnie kell
utasításaikat. Követnie kell az előző ácáryák lábnyomait azáltal, hogy örömteli hangulatban imádja az
Urat szent nevén keresztül. Kezdheti egy óra, majd két óra énekléssel, s ezt követően növelheti négy
órára és még tovább egészen addig, amíg végül naponta nem kevesebb, mint három lakha szent nevet
énekel. Ez segít neki abban, hogy elszakadjon a materializmustól. Egy másik hatékony módszer arra,
hogy megszabaduljon valaki a szent név iránti apátiájától az, hogy egyedül leül egy bezárt szobába, és
úgy meditál a szent néven, ahogy a múltban a bölcsek tették. Vagy pedig befedheti a fejét és az arcát
egy ruhával, és kizárólag a szent név hangvibrációjára összpontosít. Ez rögtön szilárdan a szent névre
rögzíti az elmét, és a bhakta lassan vonzódást fejleszt ki a szent név iránt, az apatikus figyelmetlenség
sértése pedig eltűnik.

Az Úr nevét mindig jól érthetően kell kiejteni. Ezt csakis az Úr kegyéből lehet elérni, ezért a
bhaktának imádkoznia kell az Úrhoz, hogy soha ne essen áldozatul a figyelmetlenségből fakadó illúzió
csapdáinak, s hogy továbbra is meg tudja ízlelni a szent név teljes nektárját.

A siker titka az alázatosság

A bhakta rendszeresen maradjon egyedül egy kis ideig egy csöndes helyen, és kizárólag a szent névre
összpontosítson. Tisztán kell kimondania és hallania a nevet. A jíva számára lehetetlen, hogy
segítség nélkül elkerülje és legyőzze a figyelmetlenség illúzióját. Az Úr kegyéből azonban könnyedén
véghez lehet ezt vinni. Ezért elengedhetetlen, hogy a bhakta rendszeresen, alázatosan
könyörögjön imáival az Úr kegyéért, mivel ez az egyetlen mód arra, hogy megszabaduljon ettől a
sértéstől.

Nirbandha – 64 kör japa meditáció

A nirbandha szó részletes magyarázatot igényel. A sádhakának egy 108 tulasí golyóból álló japa-málá
segítségével kell énekelnie a mahá-mantrát. Négy kör tesz ki egy granthit. Fokozatosan növelve
japázását, a sádhakának törekednie kell, hogy 16 granthit vagyis egy lakha szent nevet mondjon el: ezt
a számot tekintik nirbandhának. Ha a japázást még tovább növelik három lakha névre, akkor a bhakta
teljesen el fog merülni az Úr szent nevében.

6.
Mind az előző ácáryák és mahájanák követték az Úr Caitanya ezen utasítását, és tökéletességet értek
el. Még manapság is bárki elérheti a tökéletességet a megfelelő éneklés segítségével. Mindenki, a
tiszta bhaktákat, a felszabadulásra törekvőket és a materialistákat is beleértve, képes énekelni az Úr
szent nevét.

Miként szabadulhat meg valaki ettől a sértéstől?

Az embernek, miután feladta az összes anyagi ragaszkodását és szegénységi fogadalmat tett,

alázatosan imádnia kell az Úr Krsna lótuszlábait, és teljes menedéket kell vennie a szent név
éneklésénél. A bhakták társaságának elérésére kell törekednie, és mindennemű anyagi vágytól
mentesen kell szolgálnia őket. Ily módon a szíve fokozatosan átitatódik a szent név iránti
vonzódással. Az „én‖ és az „enyém‖ egoisztikus mentalitása eltűnik, és átszeli az anyagi tudatlanság
óceánját. – A szent név dicsőségét hallgatva a hamis ego utolsó maradványai is szertefoszlanak, a
tiszta bhakta jellemzői kivirágoznak a szívében, s magáévá teszi a meghódolás hat módszerét. Aki
teljes menedékre lel a szent névben, nagy lélek, mivel a krsna-prema különleges kincsének
várományosává válik.

A sértésektől mentes éneklés jellemzői

Amikor valakit figyelmeztetnek, hogy kerülje el az Úr szent neve elleni tíz sértést, akkor valójában
arra vonatkozóan is utasítást kap, hogy fejlessze ki a szentekhez méltó tulajdonságokat, amelyek
megakadályozzák ezeket az aparádhákat. Ezért az embernek nem kritizálnia, hanem szolgálnia kell a
szent vaisnavákat; Krsnát az Abszolút Legfelsõbb Úrként kell imádnia; minden szempontból tisztelnie
kell a lelki tanítómestert, aki beavatja a szent névbe; kiemelkedőnek kell tekintenie azokat a
szentírásokat, amelyek kinyilvánítják a szent név dicsőségét; szívből tudnia kell, hogy a szent név
örökké a tiszta transzcendensben helyezkedik el; egyszer s mindenkorra adja fel a bűnre való
hajlandóságát; kizárólag a hittel rendelkezőnek prédikáljon a szent név dicsőségéről; teljes mértékben
adja fel a rituális jámbor tetteket; énekeljen tökéletes figyelemmel, és teljesen hódoljon meg a szent
névnek.

A bhakta gyorsan eléri a bhávát,

amikor sértésektől mentesen énekel

Amikor a bhakta ily módon megszabadul a sértésektől, akkor ő lesz a legszerencsésebb lélek a
három világban. Szert tesz minden jó tulajdonságra, és alkalmassá válik arra, hogy megkapja az Úr
Krsna indokolatlan kegyét. Éneklése nagyon hamar megajándékozza a bháva gyümölcsével, amely a
prema első szintje. Így a sértésektől mentes bhakta előrelép a sádhana vagy gyakorló szintről a bháva,
azaz a spontán tiszta odaadó szolgálat szintjére. A bhávából fejlődik ki a prema, amely a szentírások
szerint a tiszta odaadás érett gyümölcse, minden tökéletesség tetőpontja. Az Úr Caitanya személyesen
szavatolja, hogy bármelyik bhakta is énekli sértés nélkül a szent nevet, hamarosan eléri a krsna-
premát.

A bhaktának mohón kell vágynia a tiszta bhaktira,

s így elkerüli a szent név elleni sértéseket

Ha valaki elég mohón vágyik a tiszta odaadásra, akkor az éneklés közben elkerüli a tíz sértést. A mély
megbánás érzésével, mert hogy annak idején elkövette őket, gondosan el kell kerülnie minden egyes
sértést. Őszintén imádkoznia kell a szent név lótuszlábához, és eltökélten kell énekelnie. Csakis ezután
nyeri el a szent név kegyét, amely meg fogja semmisíteni az összes sértését. Semmilyen más
tevékenység vagy vezeklés nem menti fel a sértéseitől.

Miként állítsuk meg a námáparádhát?

Az Úr szent neve ellen elkövetett sértéseket csakis a folyamatos éneklés szünteti meg. Miután
megsemmisültek, soha többé nem jelennek meg ismét. A folyamatos éneklés azt jelenti – a pihenésre
és a puszta testi szükséglet ellátására fordított minimális időt leszámítva –, hogy a bhaktának egész
nap folyamatosan énekelnie kell, mély megbánással. Semmilyen más vezeklés vagy rituálé sem
hatásos ennyire, mint ez a folyamat. Amikor a sértések megsemmisültek, a szent név kivirágzik a
szívben. Krsna tiszta neve elhozza a bhávát, majd végül a premát.
Sríla Bhaktivinoda Thákura: Harináma Cintámani
7.
 Sríla Prabhupáda

3. Magyarázat a Szent Névhez

A ―Hare Krsna, Hare Krsna, Krsna Krsna, Hare Hare, Hare Ráma, Hare Ráma, Ráma Ráma, Hare
Hare‖ transzcendentális hangvibráció éneklése a mindannyiunkban szunnyadó Krsna-tudat feléleszté-
sének legnagyszerűbb módszere.

Élő lelkek lévén, eredetileg mindannyian Krsna-tudatos lények vagyunk, de mivel időtlen idők óta
kapcsolatban állunk az anyaggal, a tudatunkat beszennyezte az anyagi légkör. Az anyagi légkört,
melyben jelenleg is élünk, máyának, azaz illúziónak nevezik. A máyá azt jelenti: ―az, ami nem
létezik‖.

Mi ez az illúzió? Az, hogy mindnyájan uralkodni próbálunk az anyagi természet fölött, de közben,
szigorú törvényei révén, éppen ő az, aki a markában tart bennünket. Amikor a szolga természetellenes
módon megpróbálja utánozni mindenható mesterét, azt illúziónak hívják. Torz életfelfogásunk
hatására mindannyian megpróbáljuk kiaknázni az anyagi természet forrásait, valójában azonban csak
egyre jobban belebonyolódunk összetett mechanizmusaiba. Ezért van az, hogy—habár keményen
küzdünk azért, hogy leigázzuk a természetet—egyre nagyobb függőségbe kerülünk tőle. Ennek az
anyagi természet ellen folytatott illuzórikus küzdelemnek egy szempillantás alatt véget vethetünk, ha
újra felébresztjük magunkban a Krsna-tudatot.

A Krsna-tudat nem egy mesterséges teher, amit kívülről kellene az elmére erőltetni – az élőlény
eredeti energiája ez. Amikor a transzcendentális hangvibrációra figyelünk, e tudat ismét feléled
bennünk. A hiteles tekintélyek is ezt a folyamatot javasolják az ebben a korszakban élő emberek
számára. Ha kipróbáljuk, magunk is megtapasztalhatjuk, hogy e mahá-mantra, azaz ―A Felszabadulás
Nagy Éneke‖ folyamatos ismétlésekor transzcendentális—a lelki világból származó—eksztázist
fogunk érezni. S ha az ember ezt ténylegesen, lelki szinten is megérti—azaz felülemelkedik az
érzékek, az elme és az értelem rétegein -, akkor eléri a transzcendentális szintet. A ―Hare Krsna, Hare
Krsna, Krsna Krsna, Hare Hare, Hare Ráma, Hare Ráma, Ráma Ráma, Hare Hare‖ éneklése
közvetlenül a lelki síkon történik, ezért ez a hangvibráció felette áll minden alsóbb tudatszintnek—
vagyis az érzéki, a mentális és az értelmi tudatszintnek.

E mahá-mantra énekléséhez nem szükséges tehát, hogy értsük a mantra nyelvét, vagy hogy spekuláció
útján bármiféle vélt értelmet tulajdonítsunk neki. Automatikusan, közvetlenül árad a lelki szintrõl,
ezért bárki, mindenféle előzetes képzettség nélkül bekapcsolódhat az éneklésébe, és eksztázisban
táncolhat. Erre gyakorlati példák is vannak. Még egy gyermek, sőt, egy kutya is részt vehet a mantra
éneklésében. Ha valaki túlságosan belebonyolódott az anyagi létbe, természetesen egy kicsit hosszabb
időbe telik, amíg eljut a megfelelő szintre, de még egy megrögzött materialista is nagyon gyorsan
felemelkedhet a lelki síkra.

A hallgatóságra annak van a legnagyobb hatása, amikor a mantrát az Úr tiszta bhaktája énekli szeretet-
tel, ezért—a minél gyorsabb eredmény elérése érdekében—az éneklést az Úr tiszta bhaktájának ajkai-
ról kell hallgatni. A nem-bhakták éneklésének hallgatását, amennyire lehetséges, kerüljük el. Ha a tejet
kígyó ajka érinti, méreggé válik.

A Hará szó az Úr energiáját, a Krsna és a Ráma szavak pedig magát az Urat szólítják meg. A Krsna és
a Ráma egyaránt azt jelenti, hogy a ―legfelsőbb gyönyör‖, a Hará pedig az Úr legfelsőbb gyönyör-
energiájának a neve, ami megszólító esetben Hare-ra változik. Az Úr legfelsőbb gyönyörenergiája
segít bennünket abban, hogy elérhessük az Urat.

Az anyagi energia, amit máyának hívnak, szintén az Úr számtalan energiáinak egyike, s mi, élõlények
is az Úr energiája—mégpedig a határenergiája—vagyunk. Az élőlények, helyzetüket tekintve,
magasabb rendűek az anyagi energiánál. Amikor a magasabb rendű energia kapcsolatba kerül az
alacsonyabb rendű energiával, egy természetellenes állapot (összeegyeztethetetlenség) alakul ki;
amikor azonban a felsőbbrendű határenergia a felsőbbrendű energiával lép kapcsolatba, amit Harának
hívnak, az élőlény eredeti, örömteli állapotába kerül.

8.
Ez a három szó, azaz a Hare, a Krsna és a Ráma a mahá-mantra három transzcendentális magja. A
japázás egy lelki segélykiáltás az Úr és belsõ energiája, Hará felé, s arra kéri Őket, hogy nyújtsanak
védelmet a feltételekhez kötött léleknek. Ez az éneklés tehát pontosan olyan, mint az a természetből
fakadó helyzet, amikor a gyermek sír az anyja után. Hará anya segít a bhaktának, hogy elnyerhesse a
legfelsőbb atya, Hari, azaz Krsna kegyét, az Úr pedig felfedi magát az előtt a 9ive előtt, aki őszintén
énekli ezt a mantrát.

A lelki megvalósításnak tehát semmilyen más módja nem olyan hatékony ebben a korszakban, mint a
mahá-mantra, azaz a

―Hare Krsna, Hare Krsna, Krsna Krsna, Hare Hare,

Hare Ráma, Hare Ráma, Ráma Ráma, Hare Hare‖ éneklése.

4. A Szent Név transzcendentális, abszolút természete

CC. ML. 17. 133.

n§ma cint§ma£i¤ k¥¢£aª caitanya-rasa-vigraha¤
p¡r£a¤ ªuddho nitya-mukto 'bhinnatv§n n§ma-n§mino¤

n§ma¤—a szent név; cint§ma£i¤—minden lelki áldás transzcendentálisan gyönyörteli

adományozója; k¥¢£a¤—nem különbözik K¥¢£ától; caitanya-rasa-vigraha¤—minden transzcendentális
íz alakja; p¡r£a¤—teljes; ªuddha¤—tiszta, anyagi szennyezõdés nélküli;
nitya—örök; mukta¤—felszabadult; abhinnatv§t—mivel nem különbözik;
n§ma—a szent névtõl; n§mino¤—és attól, aki a nevet viseli.

Krsna Szent Neve transzcendentálisan gyönyörteli. Minden lelki áldást megad, mert ez a név Maga
Krsna, minden gyönyör kútfeje. Krsna neve minden transzcendentális íz megtestesülése, és semmi
sem hiányzik belőle. Semmilyen körülmények között sem anyagi, és nem kevésbé hatalmas, mint
Maga Krsna. Sohasem szennyezik be az anyagi tulajdonságok, ezért nem lehetséges, hogy kapcsolatba
kerüljön máyával. Mindig felszabadult és lelki — az anyagi természet törvényei sohasem kötik
feltételekhez. Ez azért van így, mert Krsna neve és Maga Krsna azonosak.

„Krsna Szent Neve, transzcendentális jellemvonásai és transzcendentális kedvtelései

mind azonosak Magával az Úr Krsnával. Mind lelkiek és gyönyörteliek.‖

„Az anyagi érzékek éppen ezért nem képesek felfogni Krsna Szent Nevét, formáját, jellemvonásait és
kedvteléseit. Amikor a feltételekhez kötött lélek Krsna-tudatára ébred, és nyelvét az Úr Szent Nevének
éneklésére, valamint az Úr étele maradékainak megízlelésére használva szolgálatot végez, nyelve
megtisztul, s így lassanként megérti, kicsoda Krsna a valóságban.‖

„A társaságban szóba került, hogy Haridása Thákura naponta háromszázezerszer mondja el Krsna
Szent Nevét. A művelt bölcsek ekkor mind a Szent Név dicsőségéről kezdtek beszélgetni. Néhányan
közülük azt mondták: „Az Úr Szent Nevének éneklésével az ember megszabadul a bűnös élet
visszahatásaitól.‖ Mások így szóltak: „Pusztán azzal, hogy az Úr Szent Nevét énekli, az élőlény
megszabadul az anyagi kötöttségtől.‖

„Ez a két áldás nem az igazi eredménye a Szent Név éneklésének — tiltakozott Haridása Thákura. —
A valóság az, hogy ha a Szent Nevet valaki sértések nélkül énekli, felébred benne az eksztatikus
szeretet Krsna lótuszlába iránt.‖

„Amikor valaki valóban fejlett, s örömét leli a szívének oly kedves Úr Szent Neve éneklésében,
izgatott lesz, és hangosan énekli a Szent Nevet. Nevet és sír, zaklatottá válik, s énekel, akár egy őrült,
ügyet sem vetve a kívülállókra.‖

9.
„A felszabadulás és a bűnös élet visszahatásainak megsemmisülése az Úr Szent Neve éneklésének két
mellékes velejárója. Ezt a reggeli nap első sugarainak példájával illusztrálhatjuk.‖

„Ahogy a kelő nap szétoszlatja a világban a sötétséget, amely olyan mély, akár az óceán, úgy az Úr
Szent Neve, még ha csak egyszer mondja is ki valaki sértés nélkül, az élőlény bűnös életének minden
visszahatását elpusztítja. Minden dicsőséget az Úr Szent Nevének, amely az egész világra áldást hoz!‖

„Ha csak Krsna Szent Nevét énekeljük, megszabadulhatunk az anyagi létezéstől. Pusztán a Hare Krsna
mantra éneklésével képesek leszünk megpillantani az Úr lótuszlábát.‖

„Mind a mai napig igaz, hogy akár bűnös valaki, akár ártatlan, ha énekelni kezdi: Srí-krsna-caitanya
prabhu-nityánanda, azon nyomban eksztázis keríti hatalmába, és szeme megtelik könnyel.―

„Az emberben csupán attól, hogy Nityánanda Prabhuról beszél, felébred a szeretet Krsna iránt.
Testének minden tagját izgalom járja át az eksztázistól, és szemébõl úgy patakzik a könny, mint a
Gangesz vize.

„E Kali-korszakban az Úr Szent Neve, a Hare Krsna mahá-mantra az Úr Krsna inkarnációja. Pusztán a

Szent Név éneklésével az ember közvetlenül az Úr társaságát élvezheti. Aki így tesz, minden
bizonnyal felszabadul.‖

„A leghatalmasabb Szent Név minden tekintetben egyenlő magával a Legfelsőbb Úr Krsnával, mivel a
Szent Nevet az Úr Krsna felruházta minden hatalmával együtt. Krsna egybegyűjtötte a felebaráti
szeretet, az önsanyargatás, a vezeklés, a zarándoklat, a félisteneknek ajánlott karma-kánda rítusok, a
Rájasúya-yajña, asvamedha-yajña, az önmegvalósítás tudománya stb. lelki eredményeit, és elárasztotta
velük az Ő Szent Nevét azért, hogy abszolút hatalmas legyen.‖

„Az Úr Krsna, a félistenek Ura elképzelhetetlen hatalommal bír, és minden neve ugyanezzel a
hatalommal van felruházva. Vonzódást kell kifejlesztenünk Krsna Szent Nevei iránt! Helyezd
védelmébe magad, és imádd a Szent Nevet, mert a mindenható Név valamennyi áhított célhoz
elvezet!‖

„Annak a yogi számára, aki az elme békéjére, nyugalomra és a félelemtől való megszabadulásra
vágyik, az egyetlen gyors és hatásos módszer a Szent Név éneklése.‖

„Az Úr Krsna így szólt Arjunához: ‗Ó, Arjuna! Hallgass figyelmesen! Amikor az élőlény az Én
nevemet énekli, akár odaadással vagy közönyösen, Én ezt a tettet nem felejtem el soha. Mindig közel
áll a Szívemhez. Nincs fogadalom, mely felérne a Szent Név éneklésével, sem tudás, amely felette
állna, nincs meditáció, amely a közelébe érne – ez adja a legmagasabb eredményt. Semmilyen
vezeklés nem ér fel vele, és semmi sem oly hatásos vagy hatalmas, mint a Szent Név.‖

„A Szent Név éneklése a legjámborabb tett és a legfelsőbb menedék. Még a Védák szavai sem
rendelkeznek elég erővel ahhoz, hogy nagyságát leírják. Az éneklés a legmagasabb út a
felszabaduláshoz, a békéhez és az örök élethez. Az odaadás csúcsa, a szív örömteli hajlama és
vonzódása, valamint a Legfelsőbb Úrra való emlékezés legjobb formája. A Szent Név kizárólag az
élőlények javára nyilvánult meg mint az ő Uruk és birtokosuk, imádatuk legfőbb tárgya, valamint lelki
vezetőjük és tanítójuk.‖

„A Szent Név az élőlények számára a legelső és legbiztosabb menedék. A Szent Név végtelenül sok
sértést képes elpusztítani, és képes egy személyt felszabadítani.‖

―Óh, király! A kiváló szaktekintélyek nyomában járva az Úr szent nevének állandó éneklése a
kétségek és félelem nélküli út, mely a siker felé vezet mindenkit: azokat, akik mentesek minden
anyagi vágytól, azokat, akik anyagi élvezetre vágynak, és azokat, akik transzcendentális
tudásukból adódóan önmagukban elégedettek.‖

10.
 5. A Szent Név tiszta vibrálásának hatása

CC. Antya 1. 99.

tu£¨e t§£¨avin¦ rati° vitanute tu£¨§val¦-labdhaye
kar£a-kro¨a-ka¨ambin¦ gha±ayate kar£§rbudebhya¤ sp¥h§m
ceta¤-pr§¯ga£a-sa¯gin¦ vijayate sarvendriy§£§° k¥ti°
no j§ne janit§ kiyadbhir am¥tai¤ k¥¢£eti var£a-dvay¦

„Nem tudom, mennyi nektár áradhat ebből a két szótagból: Krs-na! Amikor Krsna szent nevét
énekeljük, úgy tűnik, táncra perdül a szánkban, így aztán sok-sok szájra vágyunk. Amikor ez a név
behatol fülünk nyílásába, millió és millió fület szeretnénk. És amint szívünk udvarában járja táncát a
szent név, felülkerekedik elménk működésén, s ettől minden érzékünk mozdulatlanná dermed‖

Srí Caitanya Maháprabhu szavai a tiszta éneklés hatásáról:

Srí Caitanya Maháprabhu mondta: „Miután a Hare Krsna mahá-mantra erejéről beszélt, lelki tanítómesterem egy
másik verset is tanított Nekem, és azt tanácsolta, mindig tartsam ezt a verset a torkomban.‖ (CC. AL 7.75.)

Ebben a Kali-korszakban nincs más út, nincs más út, nincs más út a lelki fejlődéshez,
mint az Úr Szent Neve, az Úr Szent Neve, az Úr Szent Neve.
Mióta megkaptam ezt az utasítást lelki tanítómesteremtől, mindig a Szent Nevet zengem, de azt
hiszem, amiatt, hogy egyre csak éneklem és éneklem, egészen megzavarodtam. Miközben tiszta
eksztázisban az Úr Szent Nevét éneklem, elveszítem a fejem, és csak nevetek, sírok, táncolok és
énekelek, akár egy őrült. Ezért aztán uralkodtam Magamon, s egyre inkább arra gondoltam, hogy
Krsna Szent Nevének éneklése minden lelki tudásomat befedte. Láttam, hogy a Szent Név éneklésétől
megtébolyodtam, s ezt azonnal lelki tanítómesterem lótuszlába elé terjesztettem.

Kedves uram, miféle mantrát adtál Nekem? Ezt a mahá-mantrát énekelve teljesen megőrültem! A
Szent Név eksztatikus éneklése táncra perdít, megnevettet és könynyekre fakaszt. Amikor lelki tanító-
mesterem ezt meghallotta, elmosolyodott, majd beszélni kezdett. A Hare Krsna mahá-mantra
természete olyan, hogy bárkiben, aki énekli, azonnal felébred a szerető eksztázis Krsna iránt.

A vallásosságot, az anyagi gyarapodást, az érzékkielégítést és a felszabadulást az élet négy céljának

nevezik, de az Isten iránti szeretet, az ötödik és legmagasabb rendű cél mellett ezek oly jelenték-
telennek tűnnek, mint az utcán heverő szalmaszál. Minden kinyilatkoztatott szentírásnak az a követ-
keztetése, hogy az embernek fel kell ébresztenie szunnyadó szeretetét Isten iránt. Nagyon szerencsés
vagy, hogy már elérted ezt.

Az Isten iránti szeretet jellemzője, hogy természetébõl adódóan transzcendentális tüneteket okoz az
ember testén, valamint hevesebb és hevesebb vágyat kelt benne, hogy elnyerje az Úr lótuszlábának
menedékét. Amikor valakiben valóban kifejlődik az istenszeretetet, természetes lesz, hogy néha sír,
néha nevet, olykor énekel, máskor meg ide-oda szalad, mint egy őrült.

Verejtékezés, remegés, a testszőrök égnek meredése, könnyek, elcsukló hang, sápadtság, őrültség,
mélabú, türelem, büszkeség, vidámság és alázat —ezek az eksztatikus istenszeretet különböző
természetes ismertetõjelei, amelyek arra késztetik a bhaktát, hogy miközben a Hare Krsnát énekli,
táncoljon és a transzcendentális boldogság óceánjában ússzon.

Kedves gyermekem! Folytasd a táncolást, az éneklést, és végezd tovább a sankírtanát a bhakták

társaságában! Menj, és prédikálj a krsna-náma éneklésének értékéről, mert ezzel a folyamattal képes
leszel felszabadítani minden elesett lelket!

Így szólt lelki tanítómesterem, s egy verset tanított Nekem a Srímad-Bhágavatamból. Ez a Bhágava-
tam minden utasításának lényege, ezért újra és újra elszavalta. „Amikor valaki igazán fejlett, és örömet
okoz neki a számára oly kedves Úr Szent Nevének éneklése, akkor izgatottá válik, és hangosan énekli
a Szent Nevet. Nevet, sír, izgalom lesz úrrá rajta, s a kívülállókra ügyet sem vetve úgy énekel, mint
egy őrült.‖

11.
Szilárdan hiszek lelki tanítómesterem szavaiban, ezért mindig az Úr Szent Nevét éneklem, egyedül és
bhakták társaságában is. Krsna Szent Neve néha arra késztet, hogy énekeljek és táncoljak, így hát
énekelek és táncolok. Kérlek, ne higgyétek, hogy szándékosan cselekszem! Önkéntelenül teszek így.

A Hare Krsna mantra éneklésével megízlelhető transzcendentális boldogság óceánjához képest a

személytelen Brahman megvalósításából származó öröm [a brahmánanda] olyan, mint a csatornában
folyó sekély víz.

Kedves Uram, óh, univerzum irányítója! Mióta közvetlenül láttalak, transzcendentális boldogságom
hatalmas óceán alakját öltötte fel. Ebben az óceánban most megértem, hogy minden más állítólagos
boldogság olyan csupán, mint a borjú patanyomában összegyűlt tócsa.

A Szent Név transzcendentális érintőkő, Krsna közvetlen megnyilvánulása, teljesen

tudatos Lény, tökéletes, tiszta, örökösen független - a név és Krsna azonosak.
Aki Krsna nevét énekli, és állandóan Rá emlékezik – éljen bár a tudatlanság eme anyagi óceánjában –,
olyan, mint a lótusz, mely a vízben születik, de nem érinti azt: helyzete transzcendentális. Ez a nagy
lélek képes arra, hogy megmentse a pokoli bolygók valamennyi szenvedő lakóját.

12.
 Sríla Bhaktivinoda Thakura

Srí Náma-máhátmya
6. Srí Krsna Szent Nevének ereje

1.
krsna-náma dhare koto bal
visaya-vásanánale, mora citta sadá jwale,
ravi-tapta maru-bhúmi-sam
karna-randhra-patha diyá, hrdi májhe pravesiyá,
varisoya sudhá anupam

Mennyi erő lehet Krsna nevében? Szívem szünet nélkül a világi vágyak tüzében ég
– olyan, akár a napperzselte sivatag. A Szent Név füleimen keresztül a szívembe hatol,
és semmihez sem fogható nektárt záporoz a lelkemre.

2.
hrdoya hoite bole, jihvára agrete cale,
sabda-rúpe náce anuksan
kanthe mora bhange swara, anga kánpe thara thara,
sthira hoite ná páre caran

A Szent Név megszólal a szívemből, a nyelvem hegyére költözik,

s transzcendentális hangként ott táncol szüntelenül. A torkom elszorul,
a testem vadul remegni kezd, a lábam megállíthatatlan táncba fog.

3.
cakse dhárá, dehe gharma, pulakita saba carma,
vivarna hoilo kalevara
múrchita hoilo man, pralayera ágaman,
bháve sarva-deha jara jara

Szemembõl patakzik a könny. Testem verejtékben úszik, s az elragadtatástól borzongás fut végig rajta,
amitõl minden szál hajam égnek áll. A bőröm színét veszti, elsápad. Elmém elalél, s a megsemmisülés
érzése vesz rajtam erőt. Az eksztázisok áradata darabokra zúzza a testem.

4.
kori’ eto upadrava, citte varse sudhá-drava,
more ¨áre premera ságare
kichu ná bujhite dilo, more to’ bátula koilo,
mora citta-vitta saba hare

Ilyen eksztatikus zavarodottságba taszít a Szent Név, miközben folyékony nektárt záporoz a szívemre,
s az Isten iránti transzcendentális szeretet óceánjába merít. Nem hagyja, hogy bármit is megértsek,
hiszen teljesen tébolyulttá tett, s elrabolta a szívemet, minden kincsemmel együtt.

5.
loinu ásroya já’r, heno vyavahára tá’r,
varnite ná pári e sakal
krsna-náma icchá-moy, jáhe jáhe sukhí hoy,
sei mora sukhera sambal

Így viselkedik Ő, aki ímmár az én egyetlen menedékem. Nem tudom mindezt elmondani.
Krsna Szent Neve független, és saját szabad akarata szerint cselekszik.
Ami boldoggá teszi, az engem is boldoggá tesz.

13.
 6.
premera kaliká nám, adbhuta rasera dhám,
heno bala karaye prakás
ísat vikasi’ punah, dekháy nija-rúpa-guna,
citta hari’ loya krsna-pás

A Szent Név az Istenszeretet virágának bimbója, az odaadás csodás ízeinek hajléka.

Hatalmának természete olyan, hogy noha csak keveset mutat meg erejéből,
mégis feltárja vele isteni formáját és tulajdonságait, elrabolja a szívemet, s elviszi Krsnának.

7.
púrna vikasita hoiyá, braje more jáya loiyá,
dekháy more swarúpa-vilás
more siddha-deha diyá, krsna-páre rákhe giyá,
e dehera kore sarva-nás

Amikor teljességében megnyilvánul, a szent név Vrajába röpít, s felfedi előttem szerelmes játékait.
Saját transzcendentális, örök testemmel ajándékoz meg, leláncol Krsna közelében,
s végérvényesen megsemmisíti halandó porhüvelyem.

8.
krsna-náma-cintámani, akhila rasera khani,
nitya-mukta suddha-rasa-moy
námera bálái jata, saba lo’ye hoi hata,
tabe mora sukhera udoy

Krsna neve érintőkő, minden odaadó íz bányája, örökké felszabadult

és a tiszta rasa megszemélyesülése. Mikor minden akadály el van távolítva és pusztítva
a szent név vibrálásának útjából, akkor boldogságom valóban ébredni kezd majd.

14.
 Jayadvaita Maharája
7. Miért énekeljük a Hare Krsnát?

- Amikor énekled a Hare Krsnát, Krsna táncol a nyelveden.

- Énekelheted a Hare Krsnát halkan, mint személyes meditáció vagy hangosan a családdal, barátokkal,
mindkét esetben működik.
- Minél többet énekeled Hare Krsnát, annál jobbat fogsz kapni.
- Nincsenek szigorú szabályok, énekelhetsz bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között.
- Nem szükséges semmilyen előzetes képesítés a Hare Krsna énekléséhez. Fiatal vagy idős, bárki
énekelheti, bármilyen származású, vallású legyen, a világ bármelyik országában.
- Krsna önmaga teljes mértékben jelen van nevének transzcendentális hangvibrációjában, és minél
többet japázol, annál inkább megvalósítod ezt.
- Srila Prabhupada és más nagy személyiségek is énekelték a Hare Krsnát, te miért ne tennéd?
- Ingyen van és sosem lesz semmilyen költsége.
- Ha végignézed a Védikus irodalmat, nem fogsz a Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare
Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare éneklésénél magasabb rendű dolgot találni.
- Ez a leghatékonyabb önmegvalósítási eszköz a jelenlegi Kali-yugában. Semmi más nem működik
ennyire jól.
- Azt eredményezi, hogy mindig törődni fogsz Krsnával, minden öröm tárházával.
- A Hare Krsna éneklése melléktermékként elhozza a felszabadulást.
- A Hare Krsna éneklése minden bajra enyhülést hoz.
- A Hare Krsna éneklése az eksztázis legmagasabb formáját adja.
- A Hare Krsna éneklése könnyű. Amikor a legjobb módszer a legkönnyebb, akkor miért nehezíted
meg az életed?
- A Hare Krsna éneklése nemcsak téged tisztít, hanem a körülötted lévő élőlényeket is; akárki hallja,
lelki eredményre tesz szert.
- A Hare Krsna éneklése önmegvalósítottá tesz és megmutatja, hogyan cselekedj önmegvalósított
lélekként.
- A Hare Krsna éneklése megtisztítja a szívet minden illúziótól és félreértéstől.
- A Hare Krsna éneklése semlegesíti a Kali-yuga, a képmutatás és nézeteltérések korának bűnös
atmoszféráját.
- A Hare Krsna éneklése megszabadít minden korábbi karma visszahatásától. Még ha csak egyszer,
tisztán és őszintén teszed ezt, akkor is több visszahatástól szabadít meg, mint amennyit képes vagy
létrehozni.
- A Hare Krsna éneklése kiszabadít a születés és halál végtelen körforgásából..
- A Hare Krsna éneklése lelki békét teremt számodra és a körülötted lévők számára.
- A Hare Krsna éneklésével visszatérhetsz Krsna teljes tudással és boldogsággal teli örök világába.
- A Hare Krsna éneklésével megszabadulhatsz minden aggodalomtól.
- A Hare Krsna éneklése felébreszti az istenszeretetet.
- Az a személy, aki énekli a Hare Krsnát, minden jó tulajdonságra szert tesz.
- Minden más védikus mantra benne van a Hare Krsna éneklésében, vagyis ezzel mindegyik
éneklésének az eredményét megkapod.
- Lépten-nyomon megízlelheted azt a nektárt, amelyre a lélek igazán szomjazik.

15.
 8. A Szent Név értelmezése az előző ácárják alapján

Sríla Prabhupáda a Mahábhárata Udyoga Parváját idézi, amely elmagyarázza, hogy a Krsna szó két
szótagból áll: Krs és na. Krs Srí Krsna eksztázisának vonzó aspektusát jelzi, mely felszínre hozza a
mindent átható élőlény, teljes részei, energiáinak kiterjedései, valamint a jívák belső élvező hajlamát.
na a lelki öröm végtelen változatosságára utal, melyet ezek az élőlények tapasztalnak a kölcsönös
szereteten alapuló kapcsolatban. Amikor a na a Krs igéhez kapcsolódik, létrejön a teljes szó: Krsna,
mely ekkor az Abszolút Igazságot jelenti teljesen megnyilvánult formájában.

Ráma a transzcendentális öröm tapasztalatát jelenti Krsna és különböző kiterjedései szeretetteljes

kapcsolatában. Mivel ilyen lelki megvilágosodás kizárólag a lelki energia kegyéből lehetséges, először
Krsna energiájának teljes megnyilvánulását, Srímatí Rádharánít hívjuk a Hare szóval, a Hara név
megszólító formájával.

Amikor az élőlény elfogadja helyzetét, hogy ő Krsna örök szolgája, és teljes meghódolással énekli a
mahá-mantrát, alárendelve magát Krsnának, a lelki energia – Hare – fokozatosan kinyilvánítja az Urat
– Krsna –, és teljes lelki örömmel – Ráma – tölti el a bhaktát.

Sok ácárya magyarázta már el a szavak jelentését több nézőpontból és a lelki fejlődés különféle
szintjeinek megfelelően. Bhaktivinoda Thákura és Gopála Guru Gosvámí a sádhakák és a siddhák
számára egyaránt írtak magyarázatot, míg Jíva Gosvámí a mantra szavairól Srí Krsna kedvteléseivel
kapcsolatban beszél, ahogyan a bhakták látják őket. Raghunátha dása Gosvámí Srí Rádhá szemléletét
tárja fel előttünk, amikor azért énekli a szent neveket, hogy enyhítsen a Krsna távolléte okozta
gyötrelmen. Minden bhakta, aki meghódolt a Szent Névnek, saját megvalósítása szerint magasztalja
Őt.

A Garga-samhitá a krsnah szót a következőképpen magyarázza meg: A k Kamala-kántára utal, a

szerencse istennőjének férjére. Az r Rámát, a Legfelsõbb Élvezőt jelenti, az s pedig sad-guna-patit, a
hat fenséges tulajdonság Mesterét. Az n az Úr Nrsmhadévát jelöli, az a Aksarát, a Halhatatlant, a h
pedig Nara-Náráyana Rsit. E hat hang együtt alkotja az Istenség Legfelsőbb Személyiségének nevét.

Hitetlenség és kételkedés a Szent Név erejében

„Krsna Szent Neve felfoghatatlan hatalmat és erőt hordoz. Az élőlény a Szent Név éneklésével eléri,
hogy valamennyi gonosz szellem, démon, szörny félve elmenekül, és ezáltal véget vet kínzó
rettegésének. A név éneklése elűzi a baljós jeleket, a megpróbáltatásokat, a test követeléseit: az alvást,
az éhezést, és a szomjúságot.‖
„Tudva mindezeket a Név erejéről, ha az egyén még mindig kételkedik ennek hatékonyságában, akkor
semmit sem ér el a Szent Név éneklésével. A bhaktáknak nem árt tudatában lenni azzal a titkos, rejtett
gondolattal, hogy a Szent Név kegyelmében csak akkor részesülhetnek, ha növelik hitüket, és nem
merülnek el a hitetlen kétkedésben.‖

16.
 Sríla Bhaktivinoda Thákura

9. A Szent Név magyarázata

Srí Bhajana-rahasya

HARE KRSNA: Az első pár a tudatlanság legyőzését jelzi, és a harináma éneklését hittel. A szent név
hittel történő éneklése megszabadít minden tudatlanságtól, és Krsnával kapcsolatos feledénkenységtől.
Ezt a Siksástakam első verse magyarázza el (ceto darpana márjanam). (Sraddhá)

HARE KRSNA: A második pár azt jelenti, hogy Krsna nevei minden hatalommal és potenciával fel
vannak ruházva (nija-sarva-saktis), amelyeket a személyes formájában találunk meg. Hittel énekelve a
szent nevet a bhakták társaságában ragaszkodást fejleszthetünk ki a bhajanához. Az ilyen hari-bhajana
szinte az összes anarthát elpusztítja, és a szilárd hit és odaadás szintjére emeli a gyakorlót. Ezt a
Siksástakam második slokája mutatja be (námnám akári bahudhá). (Sádhu-sanga, bhajana-kriyá,
anartha-nivrtti).

KRSNA KRSNA: A harmadik pár a tiszta bhaktákkal való társulást jelenti, és azt, hogy a gyakorló
éjjel-nappal szilárd a hitben. Más szavakkal, a gyakorlónak tisztának kell lennie a sádhanájában, és
szigorúan kerülnie kell a materialistákkal, ellenséges személyekkel, máyávádíkkal és az ellenkező
nemmel való társulást. Ezt a Siksástakam harmadik verse magyarázza el (trnád api sunícena). (Nisthá)

HARE HARE: A negyedik pár felébreszti a motiválatlan odaadást a náma-sankírtana iránti ízzel
egyetemben. Azáltal, hogy hittel és szilárdan éneklünk, elkezdjük megtapasztalni a szent név ízét.
Ekkor a gyakorló elveszíti minden vonzalmát máyá iránt, ahogy azt a Siksástakam negyedik verse
leírja (na dhanam na janam). (Ruci)

HARE RAMA: Az ötödik pár a suddha-bhakti és a smarana, vagyis Krsna vrndávanai kedvteléseire
való emlékezés iránti növekedő ízt jelenti. Ezt a Siksástakam 5. verse írja le (ayi nanda-tanuja).
(Asakti)

HARE RAMA: A hatodik pár erős transzcendentális érzelmekel átitatott éneklést jelent, amelyek
minden anyagi vágyat megsemmisítenek, és megszilárdítják a Krsnához kötődő ragaszkodást. Ezt a
szintet a Siksástakam 6. verse írja le (nayanam galad asru). (Bháva)

RAMA RAMA: A hetedik pár felébreszti az elkülönülés hangulatát (vipralambha bháva) a bhakta
szívében, és az erős vágyat, hogy elérje Rádhá- Krsna szolgálatát a mádhurya-prémában. Ezt mutatja
be a Siksástakam hetedik verse (yugáyitam nimesena). (Vipralambha-préma)

HARE HARE: A nyolcadik pár a suddha-sattva megjelenését jelzi, és megtölti a sádhaka szívét a
Krsna-prémával. Vrndávana lakóinak hangulatát követve eléri az élet célját, Rádhá-Krsna préma-
seváját a nap nyolc szakában. Az odaadó szolgálatnak ezt a tökéletességét a Siksástakam nyolcadik
verse írja le (áslisya vá páda-ratám). (Sambhoga-préma)

17.
 A Szent Név magyarázata
Sríla Sivaráma Maharája kommentárjával

HARE: Óh, Hari ! Kérlek, szabadíts fel az elmémet az anyagi ragaszkodások alól!

KRSNA: Óh, Krsna ! Légy szíves ejtsd rabul az elmémet!

Mivel Krsna hatalma végtelen, ezért módjában áll mindent megtenni, de a szabad akaratunkat nem
fogja elvenni, vagy befolyásolni. Sok rossz szokásunk van, de ha mi azzal a szándékkal imádkozunk
Hozzá, hogy meg akarjuk változtatni az életünket, akkor segíteni fog nekünk. Kérjük Krsnát : „Légy
szíves Krsna, vonzd az elmémet! ‖ – mert a Krsna szó jelentése az, hogy „aki mindenkit vonz‖.
Vágynunk kell arra, hogy vonzza az elménket. A problémánk az, hogy az elménk mindenhez
vonzódik, csak Krsnához nem.

HARE: Óh, Hari! Kérlek, ejtsd rabul az elmémet a Te különleges édességeddel !

Sríla Bhaktivinoda Thákura a Hare szavakat úgy magyarázza meg, mint Krsna. Aztán egy másik
magyarázatában a Hare-t a cukor édességéhez hasonlítja. Krsna adja az édességet a cukornak, de ez
csak egy parányi része az Ő édességének. Akkor mennyivel édesebb lehet Krsna és az Ő természete ?
Az elménk mindig valami mást szeretne, ezért így imádkozunk a szent névhez : „Óh, Hari! Vonzzál
Magadhoz a Te édességeddel! ‖

KRSNA: Óh, Krsna! Légy szíves tisztítsd meg az elmémet a Rólad szóló tudással és az irántad való
odaadó szolgálattal, amit a Te bhaktádtól kaphatok meg!

Az elmét az odaadó szolgálat tudománya tisztítja meg a leghatásosabban. Ha a Hare Krsna mahá-
mantrát énekeljük, akkor imádkozzunk a következő hangulatban Krsnához: „Légy szíves add meg
számomra az odaadó szolgálat tudományát egy tiszta bhaktádon keresztül, ami által az elmém
megtisztulhat! ‖

KRSNA: Óh, Krsna! Kérlek tedd elérhetővé számomra, hogy meg tudjam ízlelni a transzcendentális
neved, formád, kedvteléseid és tulajdonságaid nektárját!

Itt a két egymást követő Krsna szót csak egyszer magyarázza. Egy bhakta ebben a hangulatban imád-
kozik Krsnához, és alázatosan kéri Őt, hogy képes legyen énekelni a szent nevet. Nem azzal a
szándékkal imádkozik, hogy élvezni akarja a lelki élet ízeit. Viszont ha nem kapja meg az ízt ezekre a
dolgokra, akkor az anyagi ízekre fog vágyni. Ha nőni fog a ragaszkodása Krsna felé, akkor erősebb
lesz az íz, ami a ragaszkodást még jobban erősíti.

HARE: Óh,Hari! Légy szíves add meg a képességet, hogy az odaadó szolgálatodat végezhessem!

Sríla Prabhupáda is ezt a fordítást adta át nekünk. Egy bhakta így imádkozik : Óh, Hari! Kérlek add
meg számomra a megfelelő tulajdonságokat és képességet az odaadó szolgálatra! Jelenleg nem vagyok
képes arra, hogy szeretettel szolgáljalak, de nagy vágyam van rá!

HARE: Óh, Hari! Légy kegyes és tedd lehetővé számomra, hogy meg tudjam ízlelni transzcendentális
formádat és tulajdonságaidat!

Ez a magyarázat ugyanaz, ami a Krsna szónál. Ez a mahá-mantra első fele.

18.
HARE: Óh, Hari ! Légy szíves adj számomra egy különleges szolgálatot !

Legyen szó egy sadhakáról, vagy egy siddháról, egy bhakta minden esetben így imádkozik, mert érti,
hogy az odaadó szolgálaton keresztül kapcsolata van Krsnával.

RAMA: Óh, Krsna! Hadd halljak különleges kedvteléseidről, melyeket a társaiddal mutatsz be!

Bhaktivinoda Thákura azt mondja : Imádkoznunk kell a Szent Névhez, hogy hallani szeretnénk Krsna
kedvteléseiről.

HARE: Óh, Hara! Légy szíves nyílvánítsd meg a nektári kedvteléseidet Krsnával!

Ez az ima Srímatí Rádharáníhoz szól.

RAMA: Óh, Krsna! Légy szíves nyílvánítsd meg a kedvteléseidet Rádharáníval!

RAMA: Óh Ráma! Légy szíves segíts, hogy mindig képes legyek emlékezni a transzcendentális
neveidre, formádra, kedvteléseidre, tulajdonságaidra! Imádkozom a Szent Névhez, hogy adja meg azt
az áldást, hogy mindig tudjak Rá emlékezni!

Ennek az imának a következő a jelentősége : Hallottam a kedvteléseidről, ezért szeretnék még többet
hallani Róluk, és emlékezni a tulajdonságaidra és a Szent Névre!

RAMA: Kérlek tégy szerető szolgáddá, hogy mindig tudjak emlékezni a kedvteléseidre és
tulajdonságaidra!

Ahogy Krsna is mondja Arjunának: mamanusvara yujya ca, még ha harcolsz, akkor is emlékezz Rám!
Így kell fordulnunk a Szent Név felé, hogy ha szolgálunk, akkor is tudjunk emlékezni. Először
imádkozunk a szolgálatért, majd azért, hogy tudjunk hallani a kedvtelést és emlékezni, végül hogy
amikor szolgálatot végzünk, akkor is képesek legyünk emlékezni.

HARE: Óh, Hari! Most elfogadtál szolgádként, így azt tehetsz velem, amit akarsz!

Sríla Prabhupáda is azt írta, amikor a Jaladután utazott, hogy tégy velem, amit csak akarsz. Egy bhakta
így meditál a Szent Néven. Átadta magát Krsnának, akkor Neki joga van azt tenni vele, amit akar.

HARE: Óh, Hari ! Élvezd a kedvteléseidet velem, ez az én alázatos kérésem a lótuszlábaidnál !

„Ezek a magyarázatok minden szónál megtalálhatóak, ami egy megfelelő meditáció. Prabhupáda azt
mondja, hogy a trinád api sunicena egy megfelelő meditáció, amikor valaki énekli a Hare Krsnát.
Hasonlóan ezek is mind megfelelő meditációk, amikor énekeljük a Szent Nevet. Ezeknek a hangula-
tára általánosságban az alázatosság a jellemző. Ahogy Prabhupáda is mondja : ahogy egy gyerek sír az
anyja után. Ha ebben a hangulatban fordulunk Krsna felé, akkor a Szent Név potenciája megnyílvánul.
A mi célunk az, hogy jobban és jobban tudjuk vibrálni Krsna Szent Nevét. ‖

19.
 Sríla Gopála-Guru Gosvámí

10. Magyarázat a Szent Névhez

A nagy bhakták mindig Srí Rádhá-Ramanára emlékeznek. Ifjúsága teljében fekete alakja az eksztati-
kus öröm megnyilvánulása, s véget vet a születés és a halál betegségének, melyet a tudatlanság okoz.

Amikor ezek a nagy bhakták látják, hogy egy tanítvány értékeli Rádhá-Ramana szeretetét, és közben
hálás, önfegyelmezett, békés, elméje pedig rendíthetetlen, akkor kötelességüknek érzik, hogy kegyesek
legyenek hozzá, és odaadják neki a három névből – a Hare, Krsna és Ráma nevekből – álló imát.

Aki tűzbe nyúl, megégeti a kezét, még ha nem akarja, akkor is. Hasonlóképpen, ha a rosszindulatú
emberek valahogyan emlékeznek az Úrra, Ő minden bűnüket elveszi. Ezért a bhakták Hariként
gondolnak Rá.

Az Istenség Legfelsõbb Személyisége örökkévaló, tudásból és boldogságból álló formája alapelveinek

megértése elpusztítja a tudatlanságot és ennek következményeit, ezért a bhakták Hariként ismerik Őt.

…és amiatt, hogy minden élőlényt – mozgót és mozdulatlant egyaránt – megszabadít a háromféle
szenvedéstől, Harinak hívják. Annak, aki hallja transzcendentális tulajdonságainak dicsőségét,
elrabolja az elméjét.

Hogy a szerelem boldogságát élvezhesse a rása-táncban, Srí Rádhá, Vrsabhánu király leánya, aki
Krsna saját gyönyörenergiája, jellemvonásaival, szerelmével, gyengédségével stb. elrabolja Krsna
elméjét, ezért úgy dicsőítik, mint Hara, megszólító alakjában Hare.

A Krs szótő jelentése vonzani vagy létezni, a na szóé pedig elégedettség, illetve gyönyör. Amikor ez a
kettő összekapcsolódik, a Legfelsőbb Abszolút Igazságra, Srí Krsnára utal.

A Legfelsőbb Úr, Govinda, aki örök, tudással és gyönyörrel teli testtel rendelkezik, kezdet nélküli és
mindenek előtt létezik, minden ok oka, ezért Krsnának nevezik.

Gokula lakói egyedül Nanda gyönyörű, sötét bőrű, lótuszszemű fiában lelik boldogságukat, akit ezért
Krsnának neveznek.

Az Úr Siva így szólt Parvatíhoz: ―Óh, Dévi! A rá szótag elhangzásakor minden bűn távozik a szívből,
a ma szótag pedig elzárja a visszafelé vezető utat a bűnök elől.

A yogík a végtelen, transzcendentális Lélekben, a gyönyör forrásában találják meg boldogságukat,

ezért ezt a Legfelsőbb Brahmant a Ráma névvel illetik.

Srí Krsna, aki élen jár azok között, akik jártasak a szerelmi kalandokban, és aki a szerelmes kedvtelé-
sek imádandó Istensége, mindig kedvét leli Srí Rádhában, ezért neve Ráma.

Csábítja Srí Rádhá elméjét, és élvezettel játszik Vele, ezért Rámának nevezik. A Krama-dípikában
Krsna azt mondja Candra-mának: ―Rádhá neve messze túlszárnyalja sok száz nevemet, ezért még Én
sem tudom, mi lesz annak az eredménye, ha valaki szüntelenül Rádhára emlékezik.‖

20.
 Sríla Gopála Guru Gosvámí
A mahá-mantra szavainak jelentése

Aisvarya-bháva
HARE: Az Úr Hariként ismert, mert elveszi azoknak a bűneit, és megsemmisíti a sok millió születés
alatt felhalmozott háromféle szenvedését annak, aki emlékezik Rá. Mint ahogyan a tűz, kapcsolatba
kerülve egy tárggyal, automatikusan elégeti azt, Hari neve ugyanúgy elveszi, vagy elégeti a materia-
lisztikus szívben lévő összes bűnt. Eltávolít minden tudatlanságot, és megnyilvánítja az Úr transzcen-
dentális és gyönyörteli formáját. Hari azt a személyt is jelzi, aki az univerzum összes élőlényének az
elméjét vonzza, amikor a transzcendentális tulajdonságairól szóló elbeszéléseket hallják, vagy az, Aki
mindenki elméjét vonzza gyönyörű fiatal formájával. A Hari szó megszólító esetben Hare lesz.

KRSNA: „A „krs‖ szó nem más, mint az Úr létezésének vonzó természete, a „na‖ pedig lelki
gyönyört jelent. Amikor a „krs‖ igéhez hozzátesszük a „na‖ utótagot, az eredmény a „Krsna‖ szó, ami
az Abszolút Igazságra utal.‖ A Krsna szó két tagból áll: Krs, ami az Úr legvonzóbb természetét, és
minden létezés menedékét jelenti; valamint Na, ami a legfelsõbb gyönyört jelzi. Így a Krsna szó a
Legfelsőbb Brahmant jelzi, Aki e két tulajdonság tárháza.

RÁMA: A Legfelsőbb Brahmant Rámaként ismerik, mert minden yógi örömet merít abban, hogy örök
és gyönyörteli formáján meditál. „A Legfelsőbb Abszolút Igazságot Rámának nevezik, mert a
transzcendentalisták élvezetet merítenek a lelki létezés határtalan, valódi gyönyöréből.‖

Vraja-bháva
HARE: Az Úr Hariként ismert, mivel elveszi a bhaktái tudatlanságát azáltal, hogy megnyilvánítja a
Legfelsőbb Úr valódi természetét, valamint személyes lelki formáját. Mivel elrabolja Krsna elméjét, és
mivel Krsna gyönyörpotenciájának megtestesülése, Rádhá Hará néven is ismert.

KRSNA: A sötét, lótuszszemű Úr, a legmagasabb élvezet egyetlen Ura, aki örömöt okoz Gokulának,
és Nanda Maharájának, Krsnaként ismert.

RÁMA: Krsna Rámaként is ismert, mert a szerelmi kedvtelések alkotják létezésének lényegét, mivel
Õ a gyönyörű kedvtelések megtestesült uralkodó Istensége, és mivel örömöt okoz Srímatí
Rádharánínak.

Az Isteni Pár a Mahá- mantrában

HARE: Mivel elrabolja Krsna elméjét és Krsna gyönyörpotenciájának a megtestesülése, Rádhát

Harának is ismerik. A Hare e név megszólító esete. A Hará szó Srímatí Rádhikára, Vrsabhánu lányára
vonatkozik, aki vegyítetlen szerelme által ellopja Hari, Krsna elméjét. A Hará szó megszólító esetben
szintén Hare lesz.

KRSNA: Mivel megfosztotta Vraja hölgyeit a szégyenérzetüktől, vallásos elveiktől, önuralmuktól, és

büszkeségüktől, és fuvolajátékával kicsalogatta őket otthonaikból és elhívta az erdőbe, az Úr
Krsnaként ismert.

RÁMA: Krsnát Ráma névvel is illetik, mert azt okozza, hogy Vraja tehénpásztorlányainak elméje és
érzékei folyamatosan élvezni akarják szépségének vonzerejét.

21.
 A Mahá-mantra neveinek jelentése

HARE! Rádhát Harának nevezik, mert elrabolja Krsna elméjét. Utána kiáltok, Ó Hare, Ó Rádhe!

KRSNA! Az Úr Krsnaként ismert, mert vonzza Rádhá elméjét. Ezért Utána kiáltok, Ó Uram, Ó,
Krsna!

HARE! Rádhá elrabolja Krsna szégyenérzetét és önuralmát. Mindenét elrabolja, ezért Harának
nevezik. Ezért Utána kiáltok, Ó Rádhe, Ó, Hare!

KRSNA! Ő elrabolja Rádhá minden szégyenérzetét és önuralmát. Ezért Utána kiáltok, Ó Uram, Ó
Krsna!

KRSNA! Bárhol áll is Rádhá, vagy bárhova is megy, azt gondolja, Krsna néz engem, megérint engem
és húzza a ruhámat. Magával húz engem. Utána kiáltok, Ó Uram, Ó, Krsna!

KRSNA! Utána Krsna az izgalomtól való remegés érzését okozza benne, amint az erdő felé húzza.
Utána kiáltok, Ó Uram, Ó, Krsna!

HARE! Bármerre megy Krsna, vagy bárhol is van, Rádhát látja Maga körül, Maga mellett, Maga
körül. Így zavarja meg Rádhá Krsna elméjét. Utána kiáltok, Ó Rádhe, Ó Hare!

HARE! Újra elrabolja Krsnát, arra késztetve Őt, hogy eljöjjön a kuñjájába. Ezért Haráként ismert. Így
Utána kiáltok, Ó Rádhe, Ó Hare!

HARE! Rádhá elrabolja Krsnát az erdőben, amikor az erdőben sétál. Ezért Haráként ismert. Így Utána
kiáltok, Ó Rádhe, Ó Hare!

RÁMA! Krsnát Rámaként ismerik, mert örömöt okoz Rádhának tréfás szavaival és szerető
pillantásával. Ezért Utána kiáltok, Ó Krsna, Ó Ráma

HARE! Ő elrabolja Krsna pillanatnyi önuralmát, amit még képes megőrizni a jelenlétében. Ezért
Harának ismerik, és Utána kiáltok, Ó Rádhe, Ó Hare!

RÁMA! Krsna nagy boldogságot merít abból, hogy megcsókolja Rádhát, megérinti és átöleli. Ezért
Rámaként ismert, és Utána kiáltok, Ó Uram, Ó Ráma!

RÁMA! Krsna annyira boldoggá teszi Rádhát, hogy Rádhá férfiként kezd viselkedni a kedvtelésben.
Ezért Rámának nevezik, és Utána kiáltok, Ó Uram, Ó Ráma!

RÁMA! Mindez rendkívüli örömöt okoz Krsnának, Akit ezért Rámának ismernek. Így Utána kiáltok,
Ó Uram, Ó Ráma!

HARE! Újra, a rása-tánc végeztével, amint elindul, hogy hazatérjen, elrabolja Krsna elméjét és
magával viszi. Ezért Haráként ismerik, és Utána kiáltok, Ó Rádhe, Ó Hare!

HARE! Krsna is elrabolja Rádhá elméjét, és Magával viszi, amint elmegy. Ezért Hariként ismert, és
Utána kiáltok, Ó Krsna, Ó Hare!

22.
 Sríla Sanátana Gosvámí

11. Magyarázat a Szent Névhez

HARE! Ó Rádhá, kérlek, vonzd az elmémet, és szabadíts meg az anyagi világból!

KRSNA! Ó Krsna, kérlek, vonzd az elmémet azáltal, hogy Magad felé húzod!

HARE! Ó Rádhá, kérlek, vonzd a szívemet, megnyilvánítva páratlan édességedet!

KRSNA! Ó Krsna, kérlek, tisztítsd meg az elmémet azáltal, hogy megtanítod, hogyan kell Téged
imádni tiszta bhaktádon át!

KRSNA! Ó Krsna, kérlek, tégy szilárddá abban, hogy értékeljem transzcendentális neveidet,
tulajdonságaidat és kedvteléseidet!

KRSNA! Ó Krsna, bárcsak kifejleszteném az ízt a szolgálatodra!

HARE! Ó Rádhá, kérlek, tégy képesítetté a szolgálatodra!

HARE! Ó Rádhá, kérlek, oktass engem, hogyan szolgálhatlak Téged!

HARE! Ó Rádhá, hadd halljak bensőséges kedvteléseidről szeretett Krsnáddal!

RÁMA! Ó Ráma (Krsna), hadd halljak bensőséges kedvteléseidrõl szeretett Rádháddal!

HARE! Ó Rádhá, kérlek, nyilvánítsd meg előttem szeretett Krsnáddal végzett kedvteléseidet!

RÁMA! Ó Ráma, kérlek, nyilvánítsd meg előttem szeretett Rádháddal végzett kedvteléseidet!

RÁMA! Ó Ráma, kérlek, foglalj le engem a neveidre, formádra, tulajdonságaidra és kedvteléseidre

való emlékezésben!

RÁMA! Ó Ráma, kérlek, tégy alkalmassá odaadó szolgálatodra!

HARE! Ó Rádhá, miután elfogadtál a szolgálólányodnak, kérlek, kezdj velem, amihez akarsz!

HARE! Ó Rádhá, kérlek, légy elégedett velem!

(Srí Hari-bhakti-vilása)

23.
 Sríla Jíva Gosvámí

12. Magyarázat a Szent Névhez

HARE: Rendkívüli szépségével Srí Krsnacandra mindenkinek az elméjét elrabolja. Amikor azonban
Srí Rádhá megnyilvánítja saját ügyességét, akkor Srí Krsna elméjét is elrabolja. Ezért Harának
nevezik.

KRSNA: Szeretetreméltóságával és fuvolája édes hangjával Srí Krsna, akit a legelragadóbb

tulajdonságok díszítenek, vonzza Rádhát. Ezért Krsnának nevezik.

HARE: A nagy lelkek állítása szerint az Úr Hari elvitte az őzike-szemű Rádhát a rása-táncból egy
félreeső cserjésbe. Ezért Rádhát Harának nevezik.

KRSNA: Amint Rádhával végzi kedvteléseit, feketés ragyogása azt okozza, hogy a fényes arany is
feketésnek tűnik. Ezért Krsnának nevezik.

KRSNA: Szeretett Rádhája vágyainak megfelelően egy Syáma-kunda nevű tavat épített a Govardhana
hegy melletti erdőben, és utána az összes szent fördőhely vizeit odahozta. Azok, akik ezt tudják,
Krsnának nevezik Őt.

KRSNA: Felülmúlhatatlan szeretetével Srí Rádhá vonzza Őt, a csodálatos kedvtelések végzőjét
Vrndávana erdejébe, a Yamuná folyó partjára. Ezért a szilárd értelműek Krsnának nevezik Őt.

HARE: Egy nap, amikor Krsna Vrndávanában volt, akkor megölte az Arista nevű démont, aki
bikának álcázta magát. Ekkor Rádhá szeretettel így kiáltott Hozzá: Ó Hari! Ezért Harának nevezik.

HARE: Néha, különleges szeretete miatt Srí Rádhá hangja elcsuklik, amikor Srí Krsna kedvteléseinek
dicsőségét énekli. Ezért azok, akik jártasak a lelki ízek megkülönböztetésében, Harának nevezik Őt.

HARE: Egyszer Vrndávana erdejében Srí Krsna elejtette a fuvoláját, mivel erőteljesen a szeretet
érzésének hatása alá került. Ekkor Rádhá ellopta fuvoláját. Ezért Harának nevezik.

RÁMA: Egyszer Srí Krsna Srí Rádhá köré fonta karjait, és egy bokorba vitte, amely a Govardhana
hegy egyik barlangjára emlékeztetett, és ott a kedvteléseit végezte vele. Ezért Rámának nevezik.

HARE: A legkegyesebb Rádhá minden nap boldogságot okoz Krsnának. Ezért Harának nevezik.

RÁMA: A bhakták elméje mindig Srí Krsnában lel boldogságra, mivel Ő a transzcendentális gyönyör
óceánja. Ezért Krsna gyönyörű fekete formáját Rámának nevezik.

RÁMA: Rádhát Ramának nevezik, mert bemutatta szerelmi kedvteléseit Acyutával egy virágzó
kúszónövényekből készült erdei kuñjában. Mivel Krsna evvel a Ramával van, ezért Rámának nevezik.

RÁMA: Amikor egész Gokula teli volt aggodalommal az erdőtűz miatt, Srí Krsna kioltotta, így
nagyon elégedetté téve a Vrajavásíkat. Ezért Rámának nevezik.

HARE: Srí Krsna Mathurába ment, hogy megölje a Kamsa vezette démonokat. Mivel arra vágyott,
hogy bensőséges kedvteléseit élvezze Krsnával, Srí Rádhá visszahozta Krsnát Vrndávanába. Ezért
Harának nevezik.

HARE: Amikor Srí Krsna visszajött Vrndávanába, akkor megszűntette a Vrajavásík szenvedését, és
csodálatos kedvteléseivel rabul ejtette Rádhá elméjét. Ezért Nanda fiát Harinak nevezik.

24.
 Sríla Visvanátha Cakravartí Thákura

13. Magyarázat a Szent Névhez

He hare – m§dhurya gu£e harile ye netra mane mohana murati daraªai

Ó Hari! Elraboltad az elmémet és szemeimet azáltal, hogy megmutattad elbűvölõ formádat

és édes transzcendentális tulajdonságaidat.

He k¥¢£a - §nanda dh§ma mah§kar¢aka ±h§ma tuy§ bine dekhite n§p§i

Ó Krsna! Te a gyönyör lakhelye vagy. Transzcendentális formád a legvonzóbb.

De kegyed nélkül nem láthatlak Téged.

He hare - §m§ra bak¢a hara si°ha pr§ya dak¢a tom§ bine keha n§hi mor§

Ó Hari, Elraboltad a szívemet, mint egy ügyes oroszlán.

Senki más nem létezik a számomra ebben a világban, csak Te!

He r§ma – rama£a pre¢±ha mana rama£¦ya ªre¢±ha tuy§ §pan§ n§ j§ni

Ó Ráma, Ó szeretők legkiválóbbja! Ó, a szerelmesek kedvelt Ura!

Elfeledkeztem magamról a Te örömöd érdekében.

(Srí Harinámártha-dípiká)

25.
 Sríla Aindra prabhu
14. Magyarázat a Szent Névhez

HARÉ: Ó Rádhé! Egy balszerencsés hiba miatt elhagytam lágy lótuszlábad menedékét és eljöttem
ebbe a világba, hogy elviselhetetlen anyagi kínoktól szenvedjek, és folyamatosan sértéseket kövessek
el Ellened! Kérlek, bocsáss meg nekem!

KRISNA: Ó Krisna! Te vagy a legfelsőbb férj, aki minden élőlény számára vonzó. Meghódolok a
lótuszlábad előtt! Kérlek, add nekem a vegyítetlen odaadó szolgálatod páratlan kincsét és enyhítsd
elkülönülésünk kínzó fájdalmát!

HARÉ: Ó Rádhé! Megtagadva a világi férfi egoizmus hiúságát, könyörgök, hogy örökre a Te női
barátnőd és szolgálód lehessek Vraja földjén. Te vagy a Legfelsőbb Istennım és Szívem úrnője.
Kérlek, emelj föl és védj meg!

KRISNA: Ó Krisna! Te határtalanul szép vagy, és ez természetesen elvarázsolja minden fiatal lány
szívét. Kérlek, fogadj el a szolgálólányod szolgálólányának szolgálólányaként!

KRISNA: Ó Vrindávan Kupidója! Te vagy Rádharáni priyatamája, és az én priayatamám is.

Mindenemet fölajánlom Neked! Kérlek, fogadj el engem, és légy elégedett, bármilyen keveset is tudok
Neked fölajánlani!

KRISNA: Ó ravasz fiú! Tényleg a kedvedre való, hogy elutasítasz engem? Kérlek, ne lehetetlenítsd el
a régóta dédelgetett vágyamat, hogy a Legfelsőbb férjemként tekinthessek rád!

HARÉ: Ó Rádhé! Kérlek, beszélj rólam a Te Krisnádnak és nyugtasd meg a szívem!

HARÉ: Ó Rádhé! Kérlek, ments meg!

HARÉ: Ó Rádhé! Te nagyon kegyes vagy a bhaktáidhoz! Kérlek, záporod rám, a te jelentéktelen
szolgálólányodra a példa nélküli kegyed esıjét

RÁMA: Ó Rádhika-ramana! Ó Syáma! A bhaktáid iránti odaadás tesz téged elégedetté! Kérlek, találj
valami okot, hogy elégedett lehess velem és árassz el a különleges indokolatlan kegyeddel!

HARÉ: Ó Rádhiké! A Te játékos kedvteléseid mérhetetlenül mélyek! Kérlek, fogadj el engem

sajátodként, és foglalj le engem bármilyen megfelelő szolgálatban, ami téged elégedetté tesz.

(A folytatást – bár ez a magazin csak bhaktáknak jár –, túl bizalmasnak tartottuk, így a Suddha Bhakti
Cintamani elveinek megfelelıen nem adjuk közre... )

Srila Sivarama Swami: Hallás az emelkedett témákról

Amikor Srila Prabhupada arra figyelmeztetett, hogy nem szabad kellő érettség híján az örök lílákról
hallanunk, elsődlegesen Krisna és a gopik kedvteléseire gondolt. Noha nem tiltotta meg kerek perec a
bhaktáknak, hogy Krisnának azokról a vrindávani kedvteléseiről halljanak, melyekben barátai és szülei
társaságában volt része, utasításai a vraja líla meggondolatlan hallásának minden formájára vonatkoz-
nak, mégpedig kétféle szempontból. Elsőként is, aki nem értette meg világosan a Krisnáról szóló
igazságot (krisna-tattva) az könnyen közönséges tettnek vélheti emberekéhez hasonló kedvteléseit, s
ezzel sértést követ el az Úr ellen. Srila Prabhupáda beszélt erről Vrindávanban: „De ha nem hiteles
tekintélyeken keresztül közelítünk, akkor hétköznapi embernek, egyszerő kisfiúnak vagy férfinak
fogjuk tekinteni Krisnát‖…

Másodsorban, ha valaki megfelelő érettség elérése előtt tanusít érdeklődést Krisna társai iránt, az oda
vezet, hogy figyelmét a természetes folyamattal ellentétes módon saját lelki azonossága, siddha-dehája
fogja lekötni, ami a sahajiya mentalitás gyökere.

26.
 II. Fejezet: A Szent Név elleni sértések

1. A Hare Krsna maha-mantra

és a tíz sértés

SB. 2. 1. 11.
etan nirvidyam§n§n§m icchat§m akuto-bhayam
yogin§° n¥pa nir£¦ta° harer n§m§nuk¦rtanam
Óh, király! A kiváló szaktekintélyek nyomában járva az Úr szent nevének állandó éneklése a kétségek
és félelem nélküli út, mely a siker felé vezet mindenkit: azokat, akik mentesek minden anyagi vágytól,
azokat, akik anyagi élvezetre vágynak, és azokat, akik transzcendentális tudásukból adódóan önma-
gukban elégedettek.

MAGYARÁZAT: Az előző vers alátámasztja, milyen nagy szükség van arra, hogy eljussunk arra a
szintre, amelyen ragaszkodni kezdünk Mukundához. Azok között, akik arra vágynak, hogy sikert
érjenek el különféle tevékenységeikben, sokféle típus létezik. Materialistáknak általában azokat az
embereket nevezzük, akik csak arra vágynak, hogy teljességében élvezzék az anyagi érzékkielégítést.
Utánuk következnek a transzcendentalisták, akik tökéletes tudásra tettek szert az anyagi élvezet
természetét illetően, így közönyösek az efféle illuzórikus életforma iránt, s az önmegvalósítást elérve
többé-kevésbé elégedettek önmagukban. Fölöttük állnak az Úr bhaktái, akik nem akarják az anyagi
világot élvezni, és kikerülni sem vágynak belőle. Õk egyedül az Úr Srí Krsnát akarják elégedetté tenni.
Más szóval tehát az Úr bhaktái nem akarnak semmit sem csupán személyes érdekből tenni. Ha az Úr
arra vágyik, a bhakta elfogadhat minden anyagi lehetőséget, ha pedig az Úr nem akarja, a bhakta képes
lemondani minden kínálkozó lehetőségről, még a felszabadulásról is. Ők nem önmagukban
elégedettek, mert csak az Urat akarják elégedettnek látni. Ebben a versben Srí Sukadeva Gosvámí az
Úr szent nevének transzcendentális éneklését javasolja.

Az Úr szent nevének sértések nélküli éneklése és hallgatása által az ember megismerheti az Úr

transzcendentális formáját, azután tulajdonságait, később pedig kedvteléseinek lelki természetét. E
vers elmondja, hogy állandóan énekelnünk kell az Úr szent nevét, miután hallottuk a hiteles
szaktekintélyektől. Ez azt jelenti, hogy a hiteles források meghallgatása az első lényeges dolog. A
szent név hallása az embert fokozatosan arra a szintre emeli, ahol az Úr formájáról, tulajdonságairól,
kedvteléseiről — stb. — hall, s így lassanként rendkívül erős vágy fejlődik ki benne, hogy dicsőítse az
Urat. Ez a folyamat nemcsak az odaadó szolgálat sikeres végzése érdekében javasolt: azok számára is
ajánlatos, akiknek anyagi ragaszkodásaik vannak. Srí Sukadéva Gosvámí szerint ez a módszer vezet a
legbiztosabban a sikerhez, s ezt nemcsak ő, de minden előző ácárya is megerősíti. Éppen ezért nincs
szükség további bizonyítékokra. Ezt az utat nemcsak az elméleti siker különböző területein haladók-
nak javasolják, hanem azoknak is, akik a gyümölcsöző munka terén, filozófusként vagy az Úr bhaktá-
jaként már sikert értek el.

Az élet legfelsőbb célja örök, teljes tudással és boldogsággal teli. Akiket megzavarnak az anyagi
világ külső megnyilvánulásai, és akik az „Együnk, igyunk, vigadjunk!‖ állati szintű életét élik, csupán
elvesztegetik az életüket az észrevétlenül tovatűnő értékes évek során. Teljesen tudatában kell lennünk
annak, hogy az emberi életet azért kapja a feltételekhez kötött lélek, hogy lelki sikert érjen el, s e cél
elérésének legegyszerűbb folyamata az Úr szent nevének éneklése.

A Szent Név sértések nélküli éneklésének szintje

Sríla Jíva Gosvámí azt tanítja, hogy az Úr szent nevét hangosan és sértések nélkül kell énekelnünk,
ahogyan a Padma Purána javasolja. Az ember megtisztulhat minden bűntől, ha meghódol az Úrnak.
Megszabadulhat minden sértéstől, amelyet az Úr lótuszlábai ellen elkövetett, ha menedéket keres szent
nevénél. Ám ha az Úr szent nevének lábát sérti meg, menthetetlen. A Padma Purána tíz ilyen
sértést említ.

27.
 CC. AL. 8. 17.
bahu janma kare yadi ªrava£a, k¦rtana
tabu ta' n§ p§ya k¥¢£a-pade prema-dhana

Akit a Hare Krsna mahá-mantra éneklése során elkövethető tíz sértés fertőz meg,
az még ha számtalan életen át törekszik arra, hogy a szent nevet énekelje, akkor sem nyeri el
az Isten iránti szeretetet, ami a végső célja ennek a mantrázásnak.

Tíz alapvető sértés van, melyeket elkerülve egy bhakta felléphet a következő szintre, amely a
sértésekkel való mantrázás és a tiszta mantrázás között helyezkedik el. (namabhása) Amikor valaki
eléri a tiszta szintet, azonnal felszabadul. Ezt nevezik úgy, hogy bhava-mahá-dávágni-nirvápanam.
Ahogy az ember kiszabadul az anyagi lét lángoló tüzéből, megízlelheti a transzcenden-tális élet ízét.

Aki e tíz sértéstől megszabadulva énekli Isten szent nevét, kialakulnak az eksztatikus testi jellegek,
amelyeket pulakásrunak neveznek. A pulaka jelentése „a boldogság jegyei‖, az asru pedig azt jelenti:
„könnyek a szemben.‖ Annak a testén, aki sértés nélkül énekli a szent nevet, a boldogság jelei
mutatkoznak meg, szeme pedig könnybe lábad. Ebben a versben az áll, hogy akiken valóban
megnyilvánulnak a boldogság jelei, s akiknek a szemét könny borítja, amikor az Úr dicsőségéről
beszélnek, alkalmasak arra, hogy belépjenek Isten országába.

A Caitanya-caritámrta kijelenti, hogy amíg az emberen ezek a jelek nem mutatkoznak meg, mialatt a
Hare Krsnát énekli, addig tudhatjuk, hogy még mindig sértéseket követ el. Ám ha valaki menedéket
keres az Úr Caitanyánál, és csak énekli az Úr szent nevét, a Hare Krsnát, idővel megszabadul minden
sértéstől.

A tíz sértés a Szent Név ellen

1. Azon vaisnavák gyalázása, akik az Úr szent neveinek

terjesztésének szentelték az életüket

2. A félistenek, mint például Síva, vagy Brahmá nevét Krsna nevével

egyenlőnek, vagy Tőle függetlennek tekinteni

3. A lelki tanítómestert közönséges halandónak vélni

és utasításainak nem engedelmeskedni

4. A Védák, vagy a védikus irodalom folytatásának gyalázása

5. A Szent név hatalmát képzelődésnek tekinteni

6. A szent névnek különféle anyagi értelmezéseket adni

7. Bűnös cselekedeteket elkövetni a szent név védelmében bízva

8. A szent név éneklését a jámbor tettekhez hasonlítani

9. Egy hitetlen embert a szent név dicsőségére tanítani

10. Nem teljesen hinni a szent név erejében, és anyagi dolgokhoz ragaszkodni
még az után is, hogy oly sokat hallottunk erről.

Még az is sértésnek számít, ha valaki figyelmetlenül énekli a szent nevet.

28.
 Sríla Sivaráma Maharája

Nagy hátrány, ha nincsenek tiszta bhakták!

Minden család általában rendelkezik valamilyen vagyonnal, ami egyik generációról a másikra száll.
Hasonlóan a mi családi vagyonunkat is meg kell tanulnunk óvni és értékelni. Ha ennek nem
teszünk eleget, akkor nem tudjuk megkapni a szent nevet, amelynek az a természete, hogy ha
értékeljük, megkapjuk, ha nem, akkor nem kaphatjuk meg. Mint egy részvény esetében: ha érett
lesz, akkor tudjuk csak beváltani pénzre. Ily módon, ha avatást kapunk, akkor megkapjuk a Hare
Krsna maha-mantrát, mint egy részvényt, melyet csak akkor tudunk beváltani, ha már érettek vagyunk.
Az érettségünket a szent név maga fogja felismerni, ehhez viszont idő szükséges. Érettségünk
bizonyítéka az, hogy mennyire kerüljük el a sértéseket.

A námabhása hatása olyan, hogy a múlt bűneink visszahatásait eltünteti egy bizonyos szintig – nasta
prayesu abadresu – de valamennyire ott lesz még a sértések hatása. Ha 75 %-ig eltűnnek a sértések
visszahatásai, akkor a szent név adni fogja a kegyét, de addig az életünk próbatétele az lesz, hogy
mit tudunk átadni a következő generációnak. Ha mindenki csak részvényt ad tovább, és ha a
részvényünk nem érett, nincs mögötte fedezet, akkor valójában nincs készpénzünk, csak részvényünk
van. Így mindenki, akár 50 generáción keresztül is csak részvényt adhat tovább, de hol lesz így a
pénz? A Krsna-tudat lényegében azt jelenti, hogy birtokunkban van a szent név, amit átadhatunk
másoknak. Nem csak egy részvényt adunk tovább, ami mögött nincs fedezet.

Sríla Bhaktivinoda Thákura, hogy egy harinámon legalább egy személynek kell sudha-námát
vibrálnia, mert ha mindenki máma-aparádhát, vagy námabhását énekel, akkor az elenyésző hatást tesz
az emberekre. Amikor Pratáparudha Maharája látta a palota tetejéről az Úr Caitanya társait énekelni,
akkor azt mondta, hogy még soha nem látott és tapasztalt ilyet. Valakitől megkérdezte, hogy mi ez a
gyönyörű éneklés? A válasz az volt, hogy ez préma-sankirtana. Amikor mindenkinek a birtokában van
a szent név, ami prémával van átitatva, és mindenki így énekli a szent nevet, akkor ezt préma-
sankirtanának nevezik, amit manapság egyáltalán nem lehet látni. Erről csak a Caitanya-caritámrtában
lehet olvasni. A szent név általános éneklése náma-sankirtan. A préma-sankirtanának nagyon nagy
hatása van a lelkekre. Ezért a fő felelősségünk az – és nagyobb felelősségünk, mint a könyvosztás,
vagy a templomépítés, a murtiimádat, vagy bhaktákat prédikálni – hogy megfelelő módon
énekeljük a szent nevet. Máskülönben könnyen előfordulhat, hogy van egy hatalmas épületünk,
mint az Empire State Building, ami csak négy bambusz cöveken áll és annak ellenére, hogy
kiosztunk millió könyvet és rengeteg bhakta jön, az épület egy idő után összeomlik. A Krsna-
tudat mozgalmát Krsna neveinek tiszta éneklése fogja tisztán tartani. Ha erre nem törekszünk,
akkor annyi minden közbejöhet.

Sríla Prabhupáda azt mondja:

1. Ha valaki nem tiszta bhakta, akkor nem lehet tiszta a tudása,

vagyis helytelenül ért meg a siddhantát.

2. Így nem lehet megvalósítása a transzcendentális szintről.

3. Ebből adódóan nem tud felemelni senkit a transzcendentális szintre.

4. A megvalósítása korlátolt, így a prédikálása csak iránymutató és nem

példamutató.

Szóval nagy hátrány a mozgalom szempontjából, ha nincsenek tiszta bhakták.

29.
 2. Első sértés: A vaisnavák kritizálása

sat§° nind§ n§mna¤ paramam apar§dha° vitanute

yata¤ khy§ti° y§ta° katham u sahate tad-vigarh§m

Azon vaisnavák kritizálása, akik az Úr szent neveinek

terjesztésének szentelték az életüket

CC. ML. 19. 156.

yadi vai¢£ava-apar§dha u±he h§t¦ m§t§
up§¨e v§ chi£¨e, t§ra ªukhi' y§ya p§t§

Ha a bhakta sértést követ el egy vaisnava lába ellen, miközben az odaadó szolgálat növényét
gondozza az anyagi világban, sértését megvadult elefánthoz hasonlítják, amely gyökerestül
kitépi és eltöri a növényt. A növény levelei ettől mind elszáradnak.

CC. Antya 3. 213.

bhakta-svabh§va, — ajña-do¢a k¢am§ kare
k¥¢£a-svabh§va, — bhakta-nind§ sahite n§ p§re

A tiszta bhakta tulajdonsága, hogy megbocsátja, ha egy tudatlan gazember sértést követ el
ellene. Krsnára azonban az jellemző, hogy nem tűri el, ha bhaktáit gyalázzák.

MAGYARÁZAT: A vaisnvák és az Úr jellemvonásai, melyekről ez a vers említést tesz, nagyon fon-

tosak. Siksástakájában Srí Caitanya Maháprabhu a következõket tanította a vaisnava tulajdonságai-ról:

t¥£§d api su-n¦cena taror iva sahi¢£un§

am§nin§ m§na-dena k¦rtan¦ya¤ sad§ hari¤

A vaisnava szigorúan betartja ezt az elvet, miszerint alázatosabb, mint a fűszál, türelmesebb, mint egy
fa, nem vár el tiszteletet másoktól, de mindenkinek megadja a tiszteletet. A vaisnavát egyedül az
érdekli, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről énekeljen, és dicsőítse Őt. Haridása Thákura
eszményi megtestesítője volt a vaisnava hit ezen elsődleges utasításának.

Krsna ezzel szemben nem tűr el semmilyen bántalmazást vagy sértést egy vaisnava ellen. Prahláda
Maharája például hagyta, hogy apja, Hiranyakasipu válogatott kínzásoknak vesse alá, Krsna azonban
nem tűrte, hanem eljött Nrsimhadeva alakjában, hogy megölje Hiranyakasiput. Noha Sríla Haridása
Thákura hasonló módon nem törődött Gopála Cakravartí sértésével, Krsna nem hagyta annyiban a
dolgot. Azonnal megbüntette Gopála Cakravartít: leprától kellett szenvednie. Amikor Srí Caitanya
Maháprabhu a vaisnavák számos tiltó szabályáról és előírásáról tanította Sríla Rúpa Gosvámít, nagy
nyomatékkal beszélt a vaisnava lótuszlába ellen elkövetett sértések hatásairól. Yadi vai¢£ava-
apar§dha u±he h§t¦ m§t§ (Madhya 19.156). Amikor valaki megbánt vagy gyaláz egy vaisnavát, az a
legsúlyosabb sértésnek számít, melyet megvadult elefánthoz hasonlítanak. Amikor egy megvadult
elefánt beszabadul egy kertbe, minden cserjét, virágot és fát letarol. Ugyanígy ha egy bhakta, aki
megfelelően végzi odaadó szolgálatát, sértést követ el lelki tanítómestere vagy más vaisnavák
lótuszlába ellen, odaadó szolgálatának vége. (CC. Antya 3. 213.)

Az embereket tanítani kell arra, hogy megértsék a Legfelsőbb dicsőségét, ezért sohasem szabad
gyalázni azokat a bhaktákat, akik az Úr dicsőségét prédikálják. Ez a legnagyobb sértés. Az ember ne
gyalázza az Úr bhaktáját, és ne hallgasson meg olyanokat, akik az Úr bhaktáit becsmérlik. A
szentírások alapján egy bhaktának meg kell akadályoznia a rágalmazót a tettében azzal, hogy levágja a
nyelvét, ha pedig ezt nem tudja megtenni, akkor inkább legyen öngyilkos, mintsem hogy hallgassa,
ahogyan az Úr bhaktáját gyalázzák. A végkövetkeztetés az, hogy nem szabad meghallgatnunk és
nem szabad hagynunk, hogy az Úr bhaktáját becsméreljék (SB. 2. 1. 11.)

30.
A Hare Krsna mahá-mantra dicsőségét prédikáló nagy szentek gyalázása a legsúlyosabb sértés a szent
név lótuszlába ellen. Nem szabad bírálnunk azt, aki a Hare Krsna mahá-mantra dicsőségét hirdeti. Aki
megteszi, az sértést követ el. A Náma-prabhu, aki azonos Krsnával, soha nem tűri el az ilyen sértő
viselkedést, még attól sem, aki nagy bhakta hírében áll. (CC. AL. 8. 24)

Amikor Srí Caitanya Maháprabhu elmagyarázta azt folyamatot, hogy miképp kell megvédeni az
odaadó szolgálat növényét, külön kihangsúlyozta, hogy meg kell óvnunk a vaisnavák lótuszlába ellen
elkövetett sértésektől. Az ilyen sértéseket vaisnava-aparádhának nevezik. Aparádha „sértés‖-t jelent.
Ha valaki vaisnava-aparádhákat követ el, az minden fejlődését meggátolja az odaadó szolgálatban.
Még ha valaki az odaadó szolgálat nagyon fejlett szintjén áll is, minden fejlődése hiábavaló, ha
sértéseket követ el egy vaisnava lába ellen. A sástrákban olvashatjuk azt a történetet, amelyben egy
nagyon híres yogí, Durvásá Muni vaisnava-aparádhát követett el. Hogy megszabaduljon a bűntől, egy
teljes éven keresztül kellett vándorolnia az univerzumban, s még a Vaikunthalokára is el kellett
mennie. Végül még az Istenség Legfelsőbb Személyisége sem nyújtott neki védelmet, amikor a
Vaikunthalokán elé járult. Nagyon kell tehát vigyáznunk, hogy ne kövessünk el sértéseket egy
vaisnava lába ellen. (SB. 4. 21. 37.)

Srí Caitanya Maháprabhu arra intette bhaktáit, hogy ne kövessenek el vaisnava-aparádhát, vad elefánt
sértést, ahogyan Ő nevezte. Amikor egy vad elefánt beront egy gyönyörű kertbe, mindent elpusztít,
sivár földet hagyva csupán maga után. A vaisnava-aparádha ereje olyan hatalmas, hogy elköveté-
sével még egy fejlett bhakta is elveszíti szinte valamennyi lelki eredményét. A Krsna-tudat örök,
ezért lehetetlen teljesen elpusztítani, ám a fejlődés egy időre megtorpanhat. A vaisnava-aparádha
jelenti tehát az egyik akadályt az odaadó szolgálat során. (SB. 5. 1. 5.)

Visvanátha Cakravartí Thákura megjegyzi, hogy Saubhari Muni egy vaisnava-aparádha miatt vallott
kudarcot lemondásában. Ehhez az a történet fűződik, hogy amikor Garuda egyszer halat akart enni,
Saubhari Muni minden ok nélkül menedéket nyújtott a halnak. Mivel meghiúsította Garuda tervét,
hogy halat egyen, Saubhari Muni kétségtelenül nagy sértést követett el egy vaisnava ellen. E vaisnava-
aparádha miatt, azaz egy vaisnava lótuszlába ellen elkövetett sértés miatt Saubhari Muni leesett a
misztikus tapasya kiemelkedő helyzetéből. Senkinek sem szabad tehát egy vaisnava tetteit akadá-
lyoznia. Ez az a lecke, amit meg kell tanulnunk Saubhari Muni történetéből.

Általában a bhakták gyalázására kifejezésre gondolva a gurura, a guru-aparádhára, gondolunk, de ez a

sértés minden bhaktára, még az úgynevezett kis bhaktákra is vonatkozik, akikkel együtt élünk.
'Bhakta' azt jelenti, hogy bárki, aki valóban meghódolt Isten tanításainak. Nem kereshetsz hibát az
ilyen személyben és nem kritizálhatod őt. Azt a személyt, aki az életét Isten szolgálatának szentelte,
semmilyen más hétköznapi személlyel nem lehet összehasonlítani."

Satsvarupa Das Goswami: Japa Reform Notebook, 52-53. oldal

Sohasem szabad a következők miatt kirtizálni egy bhaktát:

- származása,
- múlbeli bűnei vagy hibái,
- nem szándékos bűn vagy véletlen leesése miatt

A vaisanava aparadha legfontosabb oka az asat-sanga, vagyis a materialistákkal való tárulás,

amely hatására valaki iriggyé válik a bhaktákra és anyagi mércével próbálja őket megítélni és hibát
keres bennük. Egy komoly bhaktának fel kell adni a rossz társulást annak érdekében, hogy elérje az
éneklésben a tökéletességet.

Amikor Sri Krsna Caitanya Mahaprabhut megkérték, beszéljen a vaisnava, a Krsna-tudatú ember
kötelességéről, így szólt: asat-sanga-tyaga, ei vaisnava-acara. A vaisnava első dolga, hogy feladja az
olyan emberek társaságát, akik nem Krsna bhaktái, és akik túlságosan ragaszkodnak az anyagi
dolgokhoz — a feleséghez, a gyermekekhez, a bankszámlához és így tovább. (SB. 5. 18. 10.)

31.
 Sri Caitanya a rossz társulás két kategóriáját határozta meg:

1. stri-sangi: tiltott kapcsolat nőkkel, vagy olyan személyekkel, akik ragaszkodnak a nőkhöz.

2. krsnabhakta: négyféle (mayavádik, ateisták, irigy érzékkielégítők és tettető materialista - prakrta -

bhakták) abhaktával való társulás."

A vaisnava aparádha magába foglalja a testtel, az elmével, a szavakkal és a szívben véghezvitt csele-
kedeteket. Ha nem vagyunk vidámak, amikor egy Vaisnavát látunk, az egy sértés, amely az irigy
érzésekben elmerült szívben ébred. A Skanda Purana a Vaisnava aparadha hat különböző típusát
sorolja fel:

hanti nindati vai dvesthi, vaisnavan nabhi-nandati

krudhyate yati no harsam, darsane patanani sat

1. aki megöl egy bhaktát,

2. aki kritizál egy bhaktát,
3. aki irigy egy bhaktára,
4. aki nem ajánlja hódolatát egy bhaktának, amikor meglátja,
5. aki mérges egy Vaisnavára,
6. aki nem örül, amikor meglát egy Vaisnavát.

Az őrültek e hat csoportja, akik gyalázzák a Vaisnavákat,

őseikkel együtt a legrosszabb pokolba kerülnek.
Skanda Purana

Mahanidhi Swami: Art of Chanting Hare Krsna

Négyféle sértés van, melyet bhakták ellen követhetünk el,

és amelyeket nagyon szigorúan el kell kerülni. Ezek a következők:

1. Nem szabad egy bhaktát a társadalmi háttere miatt kritizálni. Időnként hallhatunk olyan kijelenté-
seket, mint "Ő munkásosztályból származik, igazából sosem tanult semmit, még Shakespeare-t sem
tud idézni." Vagy Indiában gyakran hallani, hogy "A nyugati vaisnavák mlecchák és yavanák,
egyáltalán nem képesítettek." Az ilyen viselkedést fel kell adni.

2. Nem szabad kritizálni egy bhaktát korábbi, ebben az életében elkövetett bűnei vagy hibái miatt.

3. Nem szabad egy bhaktát kritizálni a nem szándékos leesése miatt.

4. Nem szabad kritizálni egy bhaktát korábbi bűnös szokásainak maradványai miatt, ha például a
memóriája nemkívánatos anyagok fogyasztása miatt károsult. Egy másik példa, maikor valaki
korábban nagyon élvhajhász volt, és most ezt a mentalitását az Úr prasadamjára irányítja, s emiatt
jelentős mennyiséget fogyaszt el."

Sacinandana Swami: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 64-65. oldal

32.
 A vaisnava-aparádha okai
A vaisnava-aparadhoknak van néhány oka, mint például a bhaktát anyagi mércével történő megítélé-
se, az irígység és a hibák keresése bennük, de a legfontosabb ok az asat-sanga, a másokkal való nemkí-
vánt társulás, mivel a materialisták hatására elveszítjük a bhaktit.

Az asat-sanga a következő két osztályra bontható:

1. Nőkkel való társulás, mely ellentétes a védikus hagyománnyal.

Ez azt jelenti, hogy valaki olyan nővel tart fenn kapcsolatot, aki nem a felesége, csak azért, hogy kielé-
gítse az érzékeit. Ugyanez az elv természetesen alkalmazható nőkre is, akik férfiakkal társulnak érzék-
kielégítő mentalitással. Egy másik nemkíván szokás az, ha valaki a házastársával olyan kapcsolatot tart
fenn, melyet az erős érzéki vágyak határoznak meg.

2. Négyféle abhaktával való társulás:

A) mayavádik, akik abban hisznek, hogy az Úr és az élőlények átmenetiek, az Úr transzcendentális

múrtija anyagi, és akik szerint végső soronminden egy.

B) képmutatók, akik csak tettetik, hogy bhakták, mindezt pusztán a megélhetésükért,

C) olyanok, akik csak érzéki élvezetre vágynak, vagy irigy, vitatkozó természetűek,

D) ateisták, akik az Úr egyetlen formájában sem hisznek.

De mi a helyzet azokkal a bhaktákkal, akik nem a templomban élnek? Ők nem szinte kizárólag
abhaktát társaságában vannak? Az írások gyakorlatiasak, nem fanatikusak, vagyis a társulás három
módjáról beszélnek:

1. társulást adni,

2. társulást elfogadni, és

3. fenntartani a társadalmi kapcsolatokat

Ha valaki olyan helyzetbe kerül, hogy nem tud társulást adni, vagyis nem tud Krsna-tudatos témákról
beszélni, akkor kívülről a társadalmi szokások szerint viselkedjen, de belül őrízze meg lelki
látásmódját."
Sacinandana Swami: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 67-68. oldal

Háromféle vaisnava-aparadha

Mi a helyzet az elmében történő kritizálással és gyalázással? Sríla Prabhupáda a Srímad Bhágavatam-

ban elmagyarázza, hogy a Kali-yugában az elmében elkövetett bűnös cselekedetek nem számítanak
sértésnek. Ettől függetlenül háromféle sértést kell megemlíteni; az elmében, a szavakban és a tettekben
megnyilvánuló sértéseket. Általában a sértések az elmében jelennek meg, és később kifejeződnek
durvább szinten is. Valaki először negatívan gondolkodik egy másik személyről, majd durva szavakkal
fejezi ki a másik iránti nemtetszését, majd végül, ha ez sem elég, személyesen konfrontálódik, vitába
vagy akár fizikai összetűzésbe keveredik az illetővel. A sértések tehát a következő módon
keletkeznek: először a gondolatokban, majd az érzésekben, végül a cselekedetekben."

Sacinandana Swami: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 68-69. oldal

33.
 Gaura-krpa Swámi a vaisnava aparadharól tanít

Gaura-krpa Swámi int a fiatal tanítványának, hogy üljön le és maradjon csendben. Ki akarja tisztítani a
gondolatait.

Gaura-krpa Swámi: Visvambara, az egyetlen oka, hogy valaki nem érzi a Szent Név kegyét az, hogy
aparadha elkövetésével a Szent Név nemtetszését váltja ki. Amikor a Szent Név elégedetlen, a
kegyével együtt azonnal eltávolodik. Amikor a szentírások a Szent Név kegyéről beszélnek, akkor ez
pontosan mit is jelent? Hallgass figyelmesen!

Amikor valaki eléri a Szent Név kegyét, az azt jelenti, hogy a Szent Név megadhat minden lelki
tökéletességet, minden védelmet és fenntarthatja az igaz bhaktát. E transzcendentális hit nélkül a
japázó újra csak az anyagi energiánál fog menedéket venni. Ha valaki nem javítja ki a hibát, a
Krsna iránti vonzódása addig fog csökkenni, amíg meg nem szűnik.

Visvambara: Most igazán megijesztettél! Ugyanez vonatkozik a nem szándékosan elkövetett sérté-
sekre is?

Gaura-krpa Swámi: Igen. Meg kell értened, hogy ahogyan minden bűn - még a nem szándékos is -
gyökerestől kipusztul, ha valaki a Szent Nevet énekli, úgy a nem szándékosan elkövetett bűn kioltja a
Krsna iránti szeretetet. A tűz mindig éget, mindegy, hogy valaki véletlenül érinti meg vagy sem. Ilyen
a sértések ereje! Tíz Szent Név elleni sértés létezik, de a Vaisnavák ellen elkövetett a leghatalmasabb.
Olyan ez, mint egy dühöngő őrült elefánt, amely beviharzik a szív kertjébe és teljesen, gyökerestől
pusztítja el a bhakti növényét. Minden bhakta kedves az Úrnak, mert annyi mindent feladtak azért,
hogy kiszabaduljanak az anyagi lét mocsarából és az Úrhoz menjenek.

Tény - még akkor is, ha nem mindig fogadunk el minden Vaisnavát a saját feltételekhez kötött termé-
szetünk miatt -, hogy az Úr biztosan nem veszi figyelembe az úgynevezett hibáikat. Van egy mondás:
"Az Úr szívében nincs helye a bhaktái hibáinak." Az Úr nagy fájdalmat érez, amikor a lótuszlábánál
lévő bhaktáit megbántják. Olyannyira, hogy a fájdalmat a sajátjaként fogadja el...

Gaura-krpa Swámi szeme könnybe lábadt. Gaura-krpa Swámi: Ó, Visvambara! Emlékszel, hogy az Úr
Gauranga egyszer megmutatta a hátát Haridásának, melyet annak a botozásnak a sebei borítottak, amit
a saját lágy bőrével fogadott el, hogy megvédje Haridasa életét!? Soha ne kövess el Vaisnava-aparad-
hát! Még az elmédben sem! Mások kritizálása egy jellembeli hiba, de a Vaisnavák kritizálása hatalmas
sértés!

Minél többet beszélt Gaura-krpa Swami, annál inkább hatalmukba kerítették az érzések. Úgy tűnt,
valami olyasmire, vagy olyasvalakire gondolt, akiről nem akart beszélni. Még nem. Gaura-krpa
Swámi: Időnként nem olyan könnyű meghatározni, hogy ki egy Vaisnava, és ki nem, mert a bhakti
gyakran a szívben rejtőzik anélkül, hogy nyilvánossá válna. Így - a biztonság kedvéért a legjobb
egyáltalán nem kritizálni senkit sem. Ez az áldozat túl nagy kérés? Úgy gondolom, annak fényében,
hogy a sértések nélküli énekléssel mit érhetünk el, ez egy kis ár. Ezért Visvambara, gyakorlati
tapasztalatból mondom, óvd a bhakti magját a szívedben, hogy növekedhessen! Ne engedd be a
Vaisnava-aparada őrült elefántját, hogy gyökerestől kipusztítsa azt!

Sacinandana Swámi: Broken Names In: Saranagati Newsletter, 25. szám

34.
 A bíráló viszi el a karmát
Habár a legtöbben nem értékelik, amikor mások bírálják őket, a védikus szentírások azt mondják,
hogy hasznos tolerálni mások bírálatát és megbocsájtani értük. A bírálóinknak való megbocsátást
javasolja a Biblia, a Korán és más vallásos hagyományok is. Mi történik azonban a bírálóval?

SB. 11. 28. 2

para-svabhava-karmani yah prasamsati nindati
sa asu bhrasyate svarthad asaty abhinivesatah
Bárki legyen is az, ha mások tulajdonságainak és viselkedésének dicsőítésébe vagy bírálatába merül,
gyorsan el fog térni saját legfőbb érdekétõl, mert az illúzórikus kettőségekbe bonyolódik.

Manu-samhita 2. 162-163.
sammanad brahmano nityam udvijeta visad iva
amrtasyeva cakanksed avamanasya sarvada
sukham hy avamatah sete sukham ca pratibudhyate
sukham carati loke 'sminn avamanta vinasyati
Egy brahmana egész életén át tekintse az anyagi presztízst méregnek, a gyalázatot pedig nektárnak.
Végül ha valaki megtanulja tolerálni a gyalázatot, fájdalommal teli izgatottsága enyhül és boldogan
fog tudni aludni, boldogan fog ébredni és boldogan fog csinálni mindent. Az a személy, aki sértegeti,
bűne miatt sajnálkozni fog, és boldogsága ebben az életben és a következõben megsemmisül.

Srila Bhaktisiddhanta Saraswati Thakur idézi a "Brahmana and Vaisnava" c. könyvében.

akrosaparivadabhyam vihimsanty abudha budhan

vakta papam upadatte ksamamano vimucyate
A tudatlanok meg akarják sebezni a bölcseket a rosszindulatukkal és befeketetítéssel;
ezáltal a bíráló magára veszi a bölcs ember bűneit, amelyektől a bölcs megszabadul azáltal,
hogy megbocsájt a tudatlannak.

(Vidura Dhritarastrának, Mahabharata, udyoga parva 34.74)

akrusyamano nakrosen manyur eva titiksitah

akrostaram nirdahati sukrtam casya vindati
Egy bírált személy ne viszonozza a bírálatot megtorlásként, mert az a fájdalom, amit a bírálat során
érzünk, ha eltűrjük, maga felemészti a bírálót és cserébe megkapjuk a jó tettei eredményét.

(Dattatreya a Saddhyáknak, Mahabharata, udyoga parva 36.5)

arusyan krusyamanasya sukrtam nama vindati

duskrtam catmano marsi rusyaty evapamarsiti vai
Aki türelmes marad és nem válik dühössé, kétségtelenül megkapja a becsmérlő jámbor eredményeit.
Sőt, bűnei átkerülnek e haragvó személyre.

(Bhishma Yudhisthiranak, Mahabharata santi-parva 115.3)

pratyaksam gunavadi yah paroksam tu vinindakah

sa manavah svaval loke nastalokaparayanah
Az a személy, aki a jelenlétében dicsőít valakit, a háta mögött viszont kritizál, nem jobb egy kutyánál.
A felsõbb bolygókra való emelkedés lehetőségét teljesen elveszti.

(Bhishma Yudhisthiranak, Mahabharata, santi parva 115.11)

Manjári d.d. fordítása.

35.
 3. Az első sértés helyrehozása

Bárki megsért egy bhaktát, illúziója vagy őrültsége miatt, annak őszintén meg kell azt bánnia, és a
megsértett bhaktától kell komolyan bocsánatot kérnie. Mivel egy bhakta természeténél fogva kegyes,
meg fog bocsátani a sértést elkövetőnek. Sríla Prabhupáda a Srímad Bhágavatamban elmagyarázza,
hogy komolyan hódolatunkat ajánlva valakinek, azzal e személy szívét lekötelezetté teszi. Ez a
komoly tiszteletadás szépsége és fontos hatalma. Ha valaki rájön arra, hogy nem megfelelően
értékelt egy Vaisnavát, és különböző okok miatt sértést követett el ellene, a legjobb, ha nem vár túl
sokáig, hanem azonnal megkeresi és felajánlja tiszteletteljes hódolatát neki.

El kell gondolkodni e tanács okán is: A Vaisnavák nagyon kedvesek Krsnának, és csak rajtuk keresz-
tül, az ő segítségükkel lehet lelkileg fejlődni. Másképp hosszú ideig maradhatunk egy fertőzött
elme-szinten. Ilyen magatartással további sértéseket követünk el és ezzel ördögi körbe kerülünk.

Sacinandan Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 70. oldal

A Vaisnavák ellen elkövetett sértés az első és a legsúlyosabb sértés. Habár Jagai és Madhai minden
lehetséges bűnt véghezvittek, sosem követték el a Vaisnavák gyalázásának bűnét. A Harináma Cintá-
maniban található, hogy ezt a sértést keserves bűnbánattal és a megsértett bhakta lábaihoz való boru-
lással lehet megsemmisíteni. Komolyan, könnyekkel a szemünkben és megbánással a szívünkben kell
bocsánatot kérni. Önmagunkat egy elesett szerencsétlennek beállítva, a Vaisnavák kegyének szükségét
érezve. A kedves Vaisnava biztosan feloldoz majd a sértés alól.

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 38. oldal

Tisztelnünk kell minden bhaktát. Bárkinek, aki énekli a Hare Krsnát, az elménkben kell tiszteletünket
kifejeznünk. Bárkinek, aki avatott bhakta és követi a szabályokat, fel kell ajánlanunk a hódolatunkat.
Bárkinek, aki tényleg fejlett bhakta, szolgálatot kell ajánlanunk. Habár mindannyian magunk is
bhakták vagyunk - avatást kaptunk, énekeljük a hari-namot - magunkat a bhakták szolgáinak kell
gondolnunk, és a bhaktákat rendkívül nagy tiszteletben kell tartanunk.

Satsvarupa Das Goswámi: Japa Reform Notebook, 53. oldal

H.G. Madhavananda prabhu: Devakinandana Thakura története

Devakinandan Das eredeti neve Gopál Chapal volt. Miután megsértette Srívása Thákurt, ahogyan azt a
Caitanya caritamrta is leírja (Al 17.38-59), Maháprabhu arra utasította Gopál Chapalt, hogy sértésének
jóvátétele érdekében vegyen menedéket Srívása Panditnál. Srívása Pandit ezután arra utasította, hogy
vegyen menedéket Purushottam Dásnál. Purushottam Dás fölavatta és a Devakinandan Dás nevet adta
neki. Aztán azt kérte Devakinandantól, hogy imádja a vaisnavákat és imádkozzon hozzájuk, ami által
megszabadulhat a sértések visszahatásaitól. Ezt szem előtt tartva Devakinandan államról államra járt,
hogy összegyűjtse és a Vaisnava-vandana című művébe foglalja Sri Caitanya Maháprabhu vaisnava
bhaktáinak nevét. Sri Caitanya Maháprabhu, akit kalibhaya- násana-ként, a kali kor okozta minden
félelem elpusztítójaként is ismernek, ily módon utasított bennünket: „Mindaz, amit mondok igaz. Ha
valaki sértést követett el és nem folytatja tovább mások kritizálását, illetve e helyett dicsőíti az Úr
Visnut és a vaisnavákat, az összes bűne és sértése megsemmisül. Ez a megfelelő módja a megsemmi-
sítésüknek. Rituálék és vezeklések milliói sem pusztítják el azt.‖ Emlékezetében tartva Caitanya
Maháprabhu ezen utasítását, sok Gaudiya Vaishnava napi gyakorlatának részévé tette Devakinandan
Thakur Vaisnava vandanajának, vagy legalább annak utolsó részének, a Sri Vaisnava-saranaként
ismert résznek a vibrálását. Úgy tartják, hogy ez az ima segít megszabadulni a vaisnavák elleni
sértések visszahatásaitól, illetve segít megelőzni a vaisnava aparádhot.

36.
 Devakinandan Thákura:

SRI VAISNAVA-SARANA
(Hódolat a vaisnaváknak)

1.
vrndavana-basi jata vaisnavera gana
prathame vandana kori sabara carana

Először imáimat ajánlom Vrindávana

vaisnava lakói lótuszlábának.

2.
nilacala-basi jata mahaprabhura gana
bhumite padiya vando sabara carana
Azután földre borulok és imáimat ajánlom Maháprabhu társai
lótuszlábának, akik Nilácalában, Jagannáth Puri Dhámában élnek.

3.
navadvipa-basi jata mahaprabhura bhakta
sabara carana vando ha á anurakta
Imáimat ajánlom Maháprabhu navadvípi bhaktáinak
és a lótuszlábuk iránti szerető odaadásért imádkozom.

4.
mahaprabhura bhakta jata gauda-dese sthiti
sabara carana vando koriya pranati

Imáimat ajánlom Maháprabhu Gaudadéshben,

Bengálban élő bhaktái lótuszlábának.

5.
ye dese ye dese baise gaura gera gana
urdhva-bahu kori’ vando sabara carana
Fölemelt karokkal imáimat ajánlom Gauranga Maháprabhu
kedves bhaktái lótuszlábának, bárhol is éljenek.

6.
ha achena haibena prabhura jata dasa
sabara carana vando dante kori ghasa

Szalmaszállal a fogaim között imáimat ajánlom Maháprabhu összes szolgájának,

aki a múltban élt és a jövőben élni fog.

7.
brahmanda tarite sakti dhare jane jane
e veda-purane guna gaya jeba sune
A Védákban és a Puránákban az áll, hogy Srímán Maháprabhu összes kedves
bhaktája képes arra, hogy fölszabadítsa az egész univerzumot.

37.
 8.
mahaprabhura gana-saba patita-pavana
tai lobhe mui papi la-inu sarana

Srí Caitanya Maháprabhu bhaktái a legelesettebbek felszabadítói.

Mohón vágyva erre a felszabadulásra, ez a bűnös lélek hódolatát ajánlja nekik.

9.
vandana korite mui kata sakti dhari
tamo buddhi dose mui dambha matra kori

Milyen hatalmam, vagy képességem van Srí Caitanya Maháprabhu bhaktáinak dicsőítésére?
A tudatlanság által gúzsba kötve, csak a büszkeségem az, ami miatt mégis ezt teszem.

10.
tathapi mukera bhagya manera ullasa
dosa ksami’ mo adhame koro nija dasa

Bár nincs semmi szónoki képességem, hogy őket dicsőítsem, mégis nagy örömöt érzek
az elmémben. Kérlek nézzétek el a hibáimat, Ó vaisnavák, és hagy legyek a szolgátok!

11.
sarva va cha siddhi haya yama-bandha chute
jagate durlabha ha a prema-dhana lute
A préma hatalmas kincse nagyon ritka ezen a világon, de ha valaki eléri,
minden vágya teljesül és kiszabadul Yamarája markából.

12.
manera vasana purna acirate haya
devakinandana dasa ei lobhe koya

Devakinandan Das mohó vággyal írja e dalt,

hogy szíve vágya hamarosan teljesüljön.

38.
 4. Második sértés:
A félistenek nevét Krsna nevével egyenlőnek tekinteni

2. sértés:
ªivasya ªr¦-vi¢£or ya iha gu£a-n§m§di-sakala°
dhiy§ bhinna° paªyet sa khalu hari-n§m§hita-kara¤

A félisteneket, mint például Sívát, vagy Brahmát az Úr Visnuval,

Krsnával egyenlőnek, vagy Tőle függetlennek tekinteni

Ebben az anyagi világban Visnu szent neve minden áldást megad. Visnu neve, alakja, tulajdonságai és
kedvtelései mind a transzcendentális abszolút tudást jelentik, ezért sértésnek számít, ha valaki megpró-
bálja különválasztani az Istenség Abszolút Személyiségét szent nevétől, transzcendentális formájától,
tulajdonságaitól és kedvteléseitől, mert anyaginak véli azokat. Éppen így az is sértés, ha valaki azt
gondolja, hogy a félistenek — például az Úr Siva — nevei éppen olyanok, mint az Úr Visnu neve,
azaz ha azt hiszi, hogy az Úr Siva és a többi félisten Isten különféle formái, s ezért egyenrangúak
Visnuval. Ez a második sértés az Úr szent nevének lótuszlába ellen. (CC. AL. 8. 24)

Ha valaki azt gondolja, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szent neve és a félistenek nevei
és cselekedetei ugyanazon a szinten állnak, ez nagy sértésnek számít. Az Úr szent neve a legkedve-
zőbb név, és kedvtelései sem különböznek tőle. Számtalan ostoba akad, aki azt mondja, hogy
mindegy, mit énekel az ember, Hare Krsnát vagy Kálí, Durgá illetve Siva neveit; ezek mind egyfor-
mák. Ha az ember Visnu szent nevét anyagi hangvibrációnak tartja, szintén sértést követ el.
Az Úr a tulajdonosa minden univerzumnak, ezért a különféle helyeken más és más neveken ismerhetik
Őt, de ez semmiképpen sem csökkenti teljességét. A Legfelsőbb Úr mindegyik elnevezése egyformán
szent, mert mindegyikkel az Urat illetik. Ezek a szent nevek ugyanolyan hatalmasak, mint az Úr, és
ezért bárki, bárhol a teremtésben korlátozás nélkül énekelheti az Úr nevét és dicsőítheti Őt azon a
néven, amelyet ott megértenek. Az Úr minden neve áldásos, és nem szabad különbséget tennünk
közöttük, mintha anyagiak lennének. (SB. 2. 1. 11.)

Azzal kapcsolatban, hogy az Úr szent neve különbözik a félistenek neveitől, a kinyilatkoztatott írások
feltárják (Bg.10.41), hogy minden különleges képességgel rendelkező élőlény a legfelsőbb energia-
forrás, az Úr Krsna szerves része. Magát az Urat kivéve mindenki alárendelt helyzetben van, senki
sem független az Úrtól. Senki sem rendelkezhet hatalmasabb vagy hasonlóan hatalmas energiával,
mint a Legfelsőbb Úr, ezért senkinek a neve sem lehet olyan hatalmas, mint az Úré. Az Úr szent
neveinek éneklésével az ember minden olyan — sőt több — áldásra szert tehet, mint ami a félistenek
neveinek ismételgetéséből származik. Az Úr szent nevét ezért nem szabad egyenrangúnak tekintenünk
semmilyen más névvel. Sem Brahmá, sem Siva, sem más hatalmas istenség nem lehet egyenlő a
Legfelsőbb Úrral, Visnuval, Krsnával

Mi különbözteti meg Krsna szent neveit a félistenek neveitől

Először is meg kell érteni, hogy az Úr Visnu nincs alávetve az anyagi világ törvényeinek. Ő a teljes
tudatosság és tudás formája, és - habár Ő az anyagi világ hatalmas irányítója - örökké a természet
három kötőerején kívül áll. A purusa-avatárok és a jivák, közöttük a félistenek is, Krsnától kapják a
tulajdonságaikat, ugyanúgy, ahogyan az izzók kapnak elektromosságot az erőműből. A különféle
izzók, watt-értéküknek megfelelően különbözően alakítják át az energiát, van amelyik 1000 wattot
képes sugározni, mások pedig mindössze 10-et. Hasonlóan az élőlények is különböző százalékban
képesek visszatükrözni Krsna tulajdonságainak egy részét, de mindannyian - beleértve Sivát, Brahmát
és Náráyanát is - a tulajdonságaikat Krsnától kapják. Következtetésképp nem lehetnek egyenlőek
Vele."
Sacinandana Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 71. oldal

39.
A második sértéshez tartozik az is, ha valaki egyenlővé teszi Krsna nevét a félistenek nevével. A
Krsna név a legfelsőbb. Amikor Krsna nevét valami mással helyettesítjük, egy más isten-felfogást
kapunk. A 'Krsna' szó alkotja szeretetünk tárgyáról a legteljesebb hatást, a 'Ráma' (az Úr Rámacand-
rára vonatkoztatva) nem képes Visnu minden rasában jelenlévő teljes aspektusát átadni, mivel Krsna a
szerető lágyság határtalan piaca. Csak Ő, és Isten egyetlen más formája sem ismert, mint 'Rasarája Srí
Krsna.
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 43-44. oldal

A Sástra azt mondja, hogy az Úr Visnu vagy Krsna Paramesvara. Más félistenek, még az Úr Siva és
Brahmá is szolgák. Ha az Úr Krsna, Visnu imádva van, akkor ezáltal minden félisten is automatikusan
imádva lesz, nincs szükség külön imádatra. Ekkor felmerülhet egy kérdés; hogyan foglalkozzunk,
hogyan viselkedjünk más félistenekkel? Bánhatunk velük tiszteletlenül? Nem, jyatha-tatha anyadeva
karenadarsan, krsna dasa bali tare karen bandan. Egy Vaisnava nem lehet tiszteletlen egyetlen
félistennel szemben sem. Ők mindannyian Krsna, vagy Visnu szolgái, az Ő utasításait hajtják végre.
Ilyen módon Ők mindannyian Vaisnavák, habár nem tiszta Vaisnavák, de még mindig Vaisnavák."

Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 3. oldal

5. A második sértés helyrehozása

A második sértést őszinte megbánással kell helyrehozni, az Úr Visnunál menedéket véve, és soha
többé nem elkövetve ezt a sértést mégegyszer. Ha valaki emlékszik Krsnára, a nevére, és énekli az Ő
neveit, akkor ez a sértés fokozatosan szertefoszlik.

Sacinandana Swámi: Nectarean Ocean of the Holy Name, 72. oldal

Ezt a sértést nagyfokú megbánással és a Krsnán való meditációval lehet helyrehozni. A Krsnára való
emlékezés a leghatásosabb bűnbánat. Ez a sértés fokozatosan eltűnik a Krsnáról szóló tudás (samband-
ha-tattva) növelésével és Krsna nevének állandó éneklésével, mely ugyanolyan, mint az Ő lótuszlábán
való meditálás.
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 44. oldal

40.
 6. Harmadik sértés:
A lelki tanítómestert közönséges halandónak vélni,
és utasításainak nem engedelmeskedni

guror avaj á

A lelki tanítómestert közönséges halandónak vélni, tiszteletlennek lenni vele szemben

és utasításainak nem engedelmeskedni

Aki a lelki tanítómestert anyaginak tekinti, s ezért irigykedik kiemelkedő helyzetére, az elköveti a
szent név lótuszlába elleni harmadik sértést, amelyet guror avajnanak neveznek." (CC. AL. 8. 24.)

A tiszta bhakták nincsenek kitéve a karma törvényeinek, amelyek kiosztják a jámbor és a bűnös tettek
visszahatásait. Nem a karma kényszeríti őket, hogy megszülessenek és meghaljanak. Ahogyan Sríla
Rúpa Gosvámí írja: „Akinek teste, elméje és beszéde teljesen elmerül az Úr Krsnának végzett odaadó
szolgálatban, felszabadult lélek, még akkor is, ha ezen a világon él.‖ Az emberek gyakran félreértik a
tiszta bhakta cselekedeteit az anyagi világban, mint ahogy valaki, aki azt látja, hogy felhők úsznak a
hold előtt, azt gondolhatja, hogy maga a hold mozog. Ezért a sástra figyelmeztet bennünket, hogy soha
ne tekintsük a gurut közönséges halandónak, aki a karma törvényének alárendeltje, mert ez
gyökerestül elpusztíthatja az odaadó szolgálatunk zsenge növényét. (Prabhupáda könyv 8. fejezet)

A vaisnava-aparádha legsúlyosabb fajtáját gurv-aparádhának nevezik. Ez azokra a sértésekre utal,

amelyeket a lelki tanítómester lótuszlába ellen követ el valaki. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége
szent nevének éneklése közben ezt a gurv-aparádhát tartják a legkomolyabb sértésnek. Guror avajñ§
ªruti-ª§stra-nindanam (Padma Purána). A szent név éneklése ellen elkövetett tíz sértés közül az első a
lelki tanítómesterrel szembeni engedetlenség, valamint a védikus írások gyalázása. (SB. 4. 21. 37.)

Hogyan és miért keletkezik ez a sértés?

Bármikor, amikor a lelki tanítómesterre hétköznapi módon tekintünk, és egy átlagos emberi lénynek
gondoljuk, a harmadik sértés meg is jelenik. Mivel a lelki tanítómester közöttünk jár - mint közülünk
egyvalaki - óvatosnak kell lennünk, nehogy elkövessük ezt a katasztrofális sértést azzal, hogy úgy
bánunk vele, mint egy hétköznapi személlyel. A legjobb az előadásaira és a lelki utasításaira és nem a
fizikai megjelenésére - amely olyan, mint a miénk - összpontosítani. Azonosnak vélni a gurut egy
átlagos élőlénnyel helytelen, mivel egy fejlett bhakta teste különbözik egy hétköznapi személyétől,
hiszen az teljesen lelki, amiatt, hogy teljesen lefoglalja magát az odaadó szolgálattal.
Sacinandana Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 78. oldal

Ez egy igen nagy sértés. Más sértések megbocsáthatók, így vagy úgy, de nincs bocsánat akkor, ha nem
engedelmeskedünk a guru parancsának vagy utasításának. Vagyis ez a legfontosabb és nagyon
komoly, igen nagy sértés. Ezt mindenkinek komolyan kell vennie és komolyan meg is kell értenie.
Ezért nem szabad a gurura úgy tekinteni, mint egy közönséges személyre.
acaryam mam vijaniyan
nava man yeta karhicit
na martya-buddhyasuyeta
sarva-deva-mayo guruh
Úgy kell tekinteni az ácáryára, mint Rám, és soha, semmilyen módon nem szabad tiszteletlennek lenni
Vele szemben. Nem lehet rá irígykedni - azt gondolva, hogy ő egy közönséges ember - mert Ő minden
félisten képviselője. (SB. 11. 17. 27.)
Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 3-4. oldal

41.
Senki nem gondolhat úgy az acaryara, a gurura, hogy Ő egy közönséges emberi élőlény, Ő mat-
svarupa, Ő az Úr Krsna megnyilvánulása, és minden félisten a guru személyében jelen van.

gurute abagyan jar tar aparadh

se aparadhe tar haye braktibadh
gurute achala sraddha kare jei jana
suddha nama bale pai se permadhan
sad-guru prati jei abagya achare
se papista aparadhi sarbatra samsare
sad-guru apsaradh ati bhayankara
ehi aparadhe nasta hoya deva nara

A sástrában az áll, hogy tiszta bhaktit, odaadást kell Krsna és ugyanígy a guru felé is kifejleszteni.
Azok, akik ilyen vegyítetlen odaadást alakítottak ki Krsna és guru felé, nagyon könnyen megkapják a
tiszta odaadást, a suddha-bhaktit. Ők nagyon könnyen haza fognak menni, vissza Istenhez. De
mindenkinek nagyon-nagyon gondosan kell elfogadnia a sad-gurut, egy hiteles gurut, aki Krsna tiszta
bhaktája. Ahogyan a sastra mondja: suddha bhakte layivena guru rupe basi, egy tiszta bhaktát fogadj
el gurunak, lelki tanítómesternek. Mielőtt valaki elfogadna egy gurut, nagyon óvatosnak kell lennie,
mert különben be lesz csapva; egy csalót vagy egy képmutatót fog elfogadni.

Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 4-5. oldal

Ami a guru-kérdést illeti, Mozgalmunk figyelmének középpontjában elsősorban a díksá-guru áll. A

―gurut‖ többnyire egynek veszik a díksá-guruval, és mostanáig nem sok egyebet értettek alatta. De kik
is valójában azok a kiváló lelkek, akik bevezettek bennünket a Krsna-tudatba? Milyen kapcsolat fűz
bennünket azokhoz a vaisnavákhoz, akik az odaadás útján tanítanak minket? Milyen kötelezettségeink
vannak szüleink, tanáraink, sannyásíjaink és feljebbvalóink iránt, akik Isten felé vezetnek bennünket?
Őket talán nem kell figyelembe venni?

A Közösség nem igazán foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Nem sok elismerést kapnak azok a guruk,
akiknek siksája, nélkülözhetetlen tanításai révén elértük a tiszta odaadás küszöbét. Nemigen részesül-
nek megbecsülésben azok a lelkek, akik nap, mint nap a felemelkedésünkért fáradoznak. Ennek követ-
keztében az ISKCON tagjai nem adják meg a kellő elismerést azoknak, akiket megillet, mulasztásuk
pedig a tiszteletreméltó feljebbvalók elégedetlenségének tüzét táplálja. Meg kell adnunk a tiszteletet
azoknak, akik képzésünkért felelősséget vállalnak. Ha ezt nem tesszük meg, lelki tanítómestere-
ink elhanyagolásával azt kockáztatjuk, hogy sértést, guror avajñát követünk el.

A jelenlegi gyakorlat, mely a guru fogalmát kizárólag egy rituális avatással azonosítja: téves. Ennek
következményeként az a veszély fenyeget, hogy ezzel mind a siksá-gurukat, mind pedig a díksá-
gurukat lebecsüljük, s egyúttal eltorzítjuk a guru-tattvára vonatkozó siddhántánkat is.

A vaisnava sástrák a siksá fontosságát hangsúlyozzák. Tekintet nélkül arra, hogy oktató-e vagy avató,
minden olyan vaisnavát guruként dicsőítenek, aki egy feltételekhez kötött lelket Isten felé vezet. A
szentírások arra tanítják a bhaktákat, hogy ismerjék fel és tiszteljék guruikat, s egyöntetűen egy olyan
kultúra mellett emelnek szót, melyben megbecsülést és tiszteletet tanúsítunk azok iránt, akiknek le
vagyunk kötelezve.
Sivaráma Maharája: Siksa Guru előszó

Sríla Prabhupáda leveleit és a vele folytatott beszélgetéseket olvasva, a siksá- és díksá-guruk egymás
közötti viselkedésével kapcsolatban a következő dologra figyelhetünk fel. Sríla Prabhupáda azt
hangsúlyozza, hogy a díksá-guru az ―eredeti‖, az ―igazi‖ lelki tanítómester, a siksá-guru pedig az ő
tanításait támogatja, s az avatóhoz képest alárendelt szerepet tölt be. Az alábbiakban néhány ezzel
kapcsolatos példát sorolunk fel.

―Csupán arról van szó, hogy ha valaki teljesen ugyanazt tanítja nekem, mint amit az avató Lelki
Tanítómesterem tanított, akkor az illetőt Lelki Tanítómesternek nevezhetem. Érted?‖ (levél, 1971.
november 20.)

42.
―Ha K. Maharája azt mondja, amit én, akkor siksá-gurunak lehet tekinteni. Guru, sástra, sádhu. A lelki
tanítómester egy – ez tény. K. Swámit sádhunak, vagy utasítást adó gurunak lehet tekinteni, nem pedig
lelki tanítómesternek.‖ (levél, 1974. július 20.)

―A siksá-guru nem azt jelenti, hogy a díksá-guru tanításai ellen beszél. Az ilyen nem siksá-guru,
hanem gazember. Mert ez sértés. Guror avajñá. Az első sértés a guror avajñá, az, hogy szembeszállunk
a guru tekintélyével. Ez az első sértés. Ha pedig valaki sértő, akkor hogyan fejlődhetne a japázásban?
Sehogy. Akkor már a kezdet kezdetén mindennek vége. Guror avajñá. Minden ezen múlik. Ha valaki
nem engedelmeskedik a lelki tanítómesternek, nem fogja tudni megőrizni tiszta helyzetét. Nem lehet
siksá-guru, és más se. Azonnal vége.‖ (lecke, Honolulu, 1974. július 4.)

Itt teljesen egyértelmű, hogy Sríla Prabhupáda mire helyezi a hangsúlyt. A Caitanya-caritámrtában
(AL. 1. 47. magyarázat) mégis ezt írja: ―Nincs különbség a menedéket adó Legfelsőbb Úr, valamint az
avató és az oktató lelki tanítómester között. Aki ostobán különbséget tesz közöttük, az sértést követ el
az odaadó szolgálat végzése során.‖

Vajon itt ellentmondás van? A siksá-guru szerepét Prabhupáda egyrészt egyértelműen az avatóé alá
rendeli, másrészt pedig kijelenti, hogy nincs különbség közöttük: valójában ―egyenrangúak‖, és
―azonosak‖ az Úrral. Sríla Prabhupáda ráadásul óva int, hogy nehogy vaisnava (azaz guru) aparádhát
kövessünk el azzal, hogy ostobán különbséget teszünk közöttük.

Sivaráma Maharája: Siksa Guru

7. A harmadik sértés helyrehozása

A harmadik sértést nagyon könnyen el lehet követni, azzal, hogy a lelki tanítómestertől kapott sok-sok
utasítás közül egyet nem követünk. Ha valaki elutasít, vagy nem tisztel egy hiteles náma-diksa-gurut,
mert rossz társaságba került vagy értelmetlen irodalmat olvasott, azonnal fel kell adnia az ilyen nemkí-
vánt társulást és irodalmat, meg kell bánnia a tettét, a guru lótuszlábához borulva. Mivel a guru
nagyon kegyes, visszahelyezi a tanítványt korábbi helyzetébe. Folytatva az éneklést, a tanítvány el
fogja érni a prémát, a tiszta Istenszeretetet.

Egyszer egy bhakta megkérdezte Srila Pabhupadától, hogy melyik a legnagyobb sértés, amire Ő ezt
válaszolta: Az első sértés az, ha elfogadsz egy gurut, és megint nem engedelmeskedsz neki, akkor
milyen a helyzetben vagy? Nem vagy úriember. Ígéretett tettél a guru, Krsna és a tűz előtt, hogy
"Követni fogom az utasításod, meg fogom tenni." és megint nem ezt teszed. Ekkor nemhogy úriember,
de bhakta sem vagy. (Lecke, 1975. november 2.)"

Sacinandana Swámi: Nectarean Ocean of the Holy Name, 79. oldal

Ha egy tanítvány - a tudatlanság vagy a szenvedély miatt - megsérti a guruját, akkor sajnálkozva meg
kell bánnia tettét, dandavatot felajánlva és könyörögve a megbocsátásért. A szeretetteljes guru meg fog
bocsátani a tanítványnak, és odaadó szolgálatban foglalja le őt.

A Srimad Bhagavatamban (7. 1. 25.) Nárada Muni leírja, hogy a lelki tanítómesternek hittel végzett
szolgálat automatikusan felemeli a leesett tanítványt a sértés nélküli tiszta Krsna-tudat szintjére."

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 44. oldal

43.
 8. Negyedik sértés
A védikus szentírások, vagy azok folytatásának kritizálása

sruti-sástra-nindanam

A védikus szentírások, vagy azok folytatásának kritizálása

maya badha jibe krsna bahu kripakari

veda puranadi dila arya gyan dhari
maya mugdha jiber nahi krsna smrti gyan
jiber kripaye kaile krsna veda puran

Azaz a feltételekhez kötött lélek elfelejtette Krsnát, ezért Krsna indokolatlan kegyéből adta
a védikus írásokat. Senki sem gyalázhatja tehát az ilyen irodalmat, a sástrát."

Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 5. oldal

Mindaddig, amíg az ember az anyagi létezés szennyezettségében él, a legkülönfélébb testeket kell
felöltenie, a vízi lényektől kezdve egészen Brahmá helyzetéig vándorolva testről testre, de közöttük az
emberi életforma a legtökéletesebb ebben az anyagi világban. A Védák megmutatják a módját, hogyan
emelkedhet az ember magasabb szintre a következő életében. Anyának tekintjük őket, mert útmutatást
adnak, a bráhmanák, a Védák ismerői pedig az apáink. Ha tehát valaki a Védákat és a bráhmanákat
gyalázza, az elkerülhetetlenül az ateizmus szintjére süllyed.

A védikus filozófia tartalma

a következő kilenc pontban összefoglalható:

1. Csak egyetlen Legfelsőbb Úr létezik.

2. Az Úr mindenható, minden energiával rendelkezik.

3. Krsna akhila-rasamrta-murti, minden rasa (íz) forrása. Örökké szent lakhelyén él, és minden
élőlényt örömmel áld meg.

4. A jivák (élőlények) az Úr örök szerves részei. Számuk végtelen, végtelenül sokan vannak, de
teljesen tudatosak.

5. Habár minden jíva örök, néhányuk - az illuzórikus élvezetekhez való vonzódás által - az átmeneti
anyagi univerzumokba vannak kötve.

6. Más jívák örökké felszabadultak, ők Krsnát imádják és Vele élnek a lelki világban,
megtapasztalva a premát, a tiszta istenszeretetet.

7. Krsna az Ő összes energiájával - anyagi energia, az élőlények és a lelki energia - együtt létezik.
Transzcendentális formájával, nevével, tulajdonságaival és liláival együtt létezik, és egyszerre
egy mindennel és különböző azoktól (acintya-bhedabheda-tattva). Ez Krsna korlátlan hatalma
miatt lehetséges. Az élőlény, aki megérti az acintya-bhedabheda-tattva elvét, önmagát mint Krsna
örök szolgája ismeri fel, és tudja, hogy olyan, mint az eredeti nap, Krsna egy szikrája, egyszerre
azonos Vele, a minőségében, és különbözik is Tőle, a méretében.

8. A Védák bemutatják az odaadó szolgálat kilenc elemű folyamatát, amely a vaidhi-bhaktira

(szabályozott odaadó szolgálat) és a raganuga-bhaktira (spontán odaadó szolgálat) osztható.

44.
 A táblázatban látható ez a kilenc folyamat és a bhakták, akik ezeket tökéletesen mutatták be.

sravanam hallás Pariksit Maharája

kirtanam éneklés Sukadéva Gosvámi
smaranam emlékezés Prahlada Maharája
pada-sevanam az Úr lótuszlábának szolgálata Laksmi Dévi
arcanam múrti-imádat Prthu Maharája
vandanam imák felajánlása Akrúra
dasyam az Úr szolgájává válás Hanumán
sakhyam az Úr barátjává válás Arjuna
atma-nivedanam tökéletes meghódolás az Úrnak Bali Maharaja

A fenti kilenc folyamatból az első hét a vaidhi-bhaktihoz tartozik, amely megalapozza a sambandha-
jnánát. A két utolsó, a sakhyam és az atma-nivedanam a raganuga-bhaktin belül kerül bemutatásra, és
az abhidheyát és a prayojanát jelzik. A legfontosabb folyamat az odadó szolgálatban a Hare Krsna
éneklése.

9. A végső cél, és a jiva eredeti helyzete az, hogy a bhaktiban, vagy a prémában, a tiszta Isten-
szeretet állapotában van. Tiszta odaadó szolgálatot végezve az élőlény vonzza Sri Krsna kegyét, s
így éri el a krsna-préma szintjét. A tiszta odaadó szolgálat jellemzője a bhaktának az a mohósága,
hogy állandóan szolgálja Krsnát, Neki kedvező módon. Semmi másból nem nyerve elégedettséget
folyamatosan azon igyekszik, hogy ezt a szerető odaadást növelje. A tiszta odaadó szolgálat
mentes a gyümölcsöző tettekre és az empírikus tudásra való vágytól. A védák azt ajánlják, hogy
az odaadó szolgálatot a szent névnél teljesen menedéket véve végezzük.

Ez a kilenc összetevő mind a Védákon alapul, amelyeket minden igaz tudás forrásának tekintünk.

Miért sértés gyalázni a Védákat?

Felmerülhet a kérdés, hogy ez a sértés hogyan kapcsolódik a szent név énekléséhez? A válasz az, hogy
a Védák az Úr szent neveinek éneklését az Istenség Legfelsőbb Személyisége elérésének eszközeként
hangsúlyozzák. A lelki égben még a legnagyobb személyiségek is állandóan éneklik a szent nevet.
Amióta a Védák úgy tekintenek a szent név éneklésére, mint a legfontosabb folyamatra, hatalmas
sértés kritizálni a Védákat, hiszen ezzel a szent név is kritizálva lesz."

Sacinandana Swámi: Nectarean Ocean of the Holy Name, 80-82. oldal

A szentírások a mi útbaigazítóink. Nélkülük lehetetlen volna fejlődni a Krsna-tudatban. Csak a

Legfelsőbb Úr sástraként megnyilvánuló kegyéből jut el hozzánk az információ, a gurun, sastrán és a
sadhun keresztül. A guru ismétli a sástrát, a sadhuk szintén ismétlik a sástrát. A sadhuk és a guru
szolgája vagyok, így a sástrát a gurutól és a sadhuktól hallgatom, a sástra az életem. Nem közelíthe-
tünk hétköznapi, spekulatív hozzáállással a szentíráshoz, és semmilyen módon nem lehetünk
lekicsinylőek sem. Ez az authoritásunk. Valaki mondhatja, hogy „Ez kijelentés áll a sástrában, de nem
kell szó szerint venni.‖ vagy „Ez nem ezt jelenti, hanem valami mást.‖ és „Ezeket a könyveket igen
régen írták.‖ Nem, nem! Ezek Krsna szavai, nem közeledhetünk Hozzá ezek nélkül a könyvek nélkül.

Satsvarupa dasa Goswámi: Japa Reform Notebook, 58. oldal

45.
 9. A negyedik sértés helyrehozása

Ha valaki figyelmetlenségből gyalázza a szentírásokat, akkor teljes szívéből meg kell bánnia a sértést,
és imádnia kell minden Véda lényegét, a Bhágavatamot. Miután tiszteletteljes hódolatát ajánlotta a
Srímad Bhágavatamnak, imádnia kell a könyvet virágok és szantálfa pépbe mártott tulasi-manjári,
majd ezt követően virágfüzér felajánlásával. Ezután első osztályú tejből készült, tulasi levelekkel
befedett édességet, füstölőt, ghí lámpát és virágokat kell ajánlania a Bhágavatamnak. Legvégül
négyszer körbe kell járnia, miközben hangosan dicsőítenie kell a Bhagavatamot megfelelő szanszkrit
versekkel, mint például az Első ének 2. fejezet 4, vagy 18. verse.

Mivel a Srimad Bhagavatam bhagavat-svarupa, (Krsna személyes formája) és Krsna irodalmi

inkarnációja, kegyes lesz és megbocsát az őszintén bűnbánó bhaktának. Azért, hogy elkerülhessük ezt
a sértést, gondosan tanulmányoznunk kell a Srímad Bhágavatamot és teljes hitet kell kifejlesztenünk
az ilyen szentírásokban, mely hit sikeressé teszi az életünket.

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 45-46. oldal

Szilárd hitet kell kifejleszteni abban, hogy ha az ember követi a szentírásokat, melyek Srí Bhagaván,
az Istenség Legfelsőbb Személyisége dicsőségéről szólnak, akkor az élete sikeressé válik. Ezt a
tanácsot adja a Srímad Bhágavatam önmaga, és a Bhagavad-gita is hangsúlyozza a szentírás
követésének fontosságát:

De aki félredobja az írások parancsolatait, és saját kénye-kedvére cselekszik, az sem a tökéletességet,

sem a boldogságot, sem a legvégső célt nem éri el. Az írások útmutatásából kell megérteni, mi a
kötelesség és mi nem. Miután az ember megismerte e szabályokat, cselekedjék úgy, hogy fokozatosan
felemelkedhessen általuk. (BG. 16. 23-24.)

Végeredményben követnünk kell az olyan szentírást, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségének

dicsőségét írja le. Ezzel egyidőben a Srímad Bhágavatam egy jó példát adva emlékeztet minket arra,
hogy a más szentírások - mint a Biblia, a Korán vagy a Talmud - elleni sértésektől is tartózkodnunk
kell; Ahogyan a méh gyűjt nektárt minden virágról, kicsiről és nagyról egyaránt, egy intelligens
emberi lénynek is el kell fogadnia minden szentírás lényegét. (SB. 11. 8. 10.)

Sacinandana Swámi: Nectarean Ocean of the Holy Name, 83. oldal

46.
 10. Ötödik sértés:
A szent név hatalmát képzelődésnek tekinteni

tathártha-vádo hari-námni kalpanam

A szent név dicsőségét képzelgésnek tekinteni

A szent név azonos az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Nincs különbség Isten személye és szent
neve között. Ez az Istenség Legfelsőbb Személyiségének abszolút helyzete. Éppen ezért azt, aki
különbséget tesz az Úr és szent neve között, pásandínak,, vagy ateista démonnak nevezik. A szent név
magasztalása az Istenség Legfelsőbb Személyisége dicsőítése. Sohasem szabad azzal próbálkoznunk,
hogy különbséget tegyünk az Úr és az Úr neve között, vagy hogy a szent név dicsőségét puszta túlzás-
nak minősítsük.

Az ötödik sértés, a náma arthavadah azt jelenti, hogy a krsna námat, a hari námat másként magyaráz-
zuk. Például egy sértő mondhatja, hogy Krsna azt jelenti, hogy fekete, az Abhidanban (szótár) ott van
ez a jelentés, de ez egy sértés. Krsna az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság, nem
lehet másképp bemutatni, vagy ettől eltérő jelentést tulajdonítani a szónak, mert az sértés.

Mások mondhatják ezt is: „A sástrában a hari-náma dicsősége szerepel, de ez túlzás. Csak az szerepel
a sástrában, hogy ki kell fejleszteni a vonzódást vagy ízt a hari-námához, de ez nem igazán így van, ez
túlzás.‖ Ez szintén sértés. Azok, akiknek bármilyen kétségük (samya-atma) van a szent névben,
automatikusan sértést követnek el. Senkinek semmilyen kétsége nem lehet a szent névben. Krsna neve
és Krsna nem különbözőek, abhinna tvam nama namina, és különösen Kali korában nincs Krsnának
másik inkarnációja. Csak egyetlen inkarnáció van, Krsna név inkarnációja, kali yuge nama rupe krsna
avatara, ez a sástrikus parancs, a siddhanta-konklúzió. Minden védikus szentírásban ez áll, és különö-
sen Sri Caitanya Maháprabhu, aki Krsna maga, és aki Krsna bhaktájaként és ácáryaként is ezt mondta.

Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 5-6. oldal

A szkeptikusok azzal érvelnek, hogy a csábító eredmények felajánlásának irányelve gyakran megtalál-
ható a védikus írásokban, ezért az éneklés csodálatos eredménye, mint például az, hogy az éneklő
megszabadul az aggodalomtól, egyszerűen csak az olvasó motiválását szolgálja. De a bhakti-yoga
célja a személyes haszon elérésétől teljesen különböző, mégpedig Krsna elégedettsége, más szóval ez
az önzetlenség kérdése. Így a szent név neklésének páratlan eredményei, melyeket a védák említenek (
például a bolygók befolyásának megszüntetése és az istenszeretet fokozatos felébredése), a szent név
teljesen valós dicsőítései."
Sacinandana Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 85. oldal

Helytelen azt gondolni, hogy a harináma éneklésének összehasonlíthatatlan eredménye túlzás,

melynek célja rávenni az embereket az éneklés elkezdésére. A szent név teljesen független és önmeg-
nyilvánult. Nem függ semmitől, hogy megnyilvánítsa ragyogását, így fel sem merülhet semmilyen
túlzás a dicsőségével kapcsolatban. Az apró emberi agy nem képes megállapítani, még az anyagi
mantrák, gyógynövények vagy gyógyító kövek hatásmechanizmusát sem, vagyis hogyan lenne képes
felfogni a transzcendentális hangvibráció felfoghatatlan erejét? Ezért senki nem kételkedhet és nem
lehet hitetlen sem a harináma dicsőségével kapcsolatban. Idővel a hittel teli bhakta személyesen is meg
fogja tapasztalni Krsna nevei éneklésének csodálatos eredményét. Ezek az eremények olyanok, mint a
magok, melyek idővel gyümölcsöt teremnek. A japázás sikere két tényezőn múlik, melyek a
következők: 1. Krsna kegye, és 2. őszinte törekvés az aparádhok elkerülése érdekében.

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krishna, 46. oldal

47.
A világias kritikával élve a Hare Krsna mantrát anyagi, kitalált hangnak gondolhatjuk. De az Úr
Caitanya a következőket mondta:

namnam akari bahudha bija-sarva-saktis

tatrarpita niyamita smarane na kalah
etadrsi tava kripa bhagavan mamapi
durdaivam idrsam ihajani nanuraga

Óh, Uram! Csak a Te szent neved hoz áldást az élőlényekre, ezért millió és millió neved van, mint
Krsna és Govinda. Ezeket a neveket átitattad összes transzcendentális energiáddal. Éneklésüknek
nincsenek nehéz vagy szigorú szabályai. Óh, Uram, kegyesen lehetővé teszed számunkra, hogy szent
neveid éneklésével könnyen megközelíthessünk Téged, de én olyan szerencsétlen vagyok, hogy nem
vonzódom hozzájuk.

Ez az Úr Caitanya kijelentése: a név valóban minden hatalommal rendelkezik. Krsna Önmagával

ruházta fel a Hare Krsnát, ez nem csak valami kitaláció. Annak a dicsőséges leírása, hogy hogyan tisz-
títja meg a Hare Krsna a szívet - ceto-darpana-marjanam bhava-maha-davagni-nirvapanam - a sok-
sok élet során rárakódott portól, hogyan oltja ki az anyagi élet tüzét és hogyan adja azt az a nektári ízt,
amire mindig vágytunk, ezek a kijelentések nem csak valami képzelődés. Tehát hittel a szent név
dicsőségében kell énekelnünk. Csak a Hare Krsna éneklése által mehetünk vissza Istenhez. Lehet,
hogy a folyamat elején nincs megértés, de hinni kell és tanulni a sástrából - nem pedig a saját elménk
mesterkedéseiből - arról, hogy hogyan is működik a szent név tudománya.

Satsvarupa Das Goswámi: Japa reform notebook, 59-60. oldal

11. Az ötödik sértés helyrehozása

Mit kell tenni, ha valaki úgy gondolja, hogy a szent név dicsősége merő képzelődés? A bhakták
társaságába kell mennie, s az ő társaságukban nagy figyelemmel hallania kell az Úr kedvteléseiről és
tulajdonságairól. El kell mondania a kétségeit, őszintén arra végyva, hogy megfelelő tudást érjen el. A
bhakták, akik teljes mértékben járatosak a szent név dicsőségében, kegyesen megbocsátanak a
sértőnek és átölelik őt.

Sacinandana Swámi: Nectarean Ocean of the Holy Name, 86. oldal

Ha valaki bűnös, mert a szent név dicsőségét minimalizálni próbálta, akkor alázatosan meg kell közelí-
tenie egy tanult Vaisnavát, és figyelmesen kell hallania tőle Sri Krsna tulajdonságairól és kedvtelései-
ről. Teljes megbánással be kell ismernie a sértését, és kétségeinek megszüntetése érdekében a náma-
tattvára vonatkozó megfelelő tudást kell elfogadnia. A jóindulatú bhakta meg fog bocsátani a sértőnek
könyörületes öleléssel, és lelki erővel áldja meg őt.

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 46. oldal

48.
 12. Hatodik sértés:
A szent névhez különféle anyagi értelmezéseket adni

A hatodik sértés a szent név hatásának és jelentésének saját értelmezéseket adni. Ehhez tartozik a szent
név megértésekor az anyagi logikai alkalmazása és transzcendentális hangvibráció mulandó dolgokhoz
történő hasonlítása is. A következőkben olvashatunk néhány hétköznapi értelmezést: Egyszer Allen
Ginsberg elmesélte az énekléssel kapcsolatos tapasztalatait Srila Prabhupádának és néhány vendégnek.
Összefoglalva a mondandóját, Ginsberg úr a következő szavakkal hívta meg a vendégeket, hogy
látogassák meg a Frederick utcai ISKCON templomot: "Különösen ajánlom a kora reggeli kirtanokat
azoknak, akik épp lejönnek az LSD-ről, és a tudatukat akarják stabilizálni." (Srila Prabhupáda
Lilámrta) Miután meghallgatta Srila Prabhupada kirtanját, Lou Gotleib, a hippitanya tulajdonosa így
szólt: "Semmi kétség, ha a maha-mantra egyszer bekerül a fejedbe, akkor az ott lesz. Sosem áll meg, a
sejtekben van, felébreszti a DNS-t vagy valamit." (Srila Prabhupáda Lilámrta) Nyilvánvaló, hogy az
éneklést a drogtúladagolás ellenszereként ajánlani, vagy összehasonlítani a DNS-sel Krsna szent
nevének egy-egy hétköznapi magyarázata.

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krishna, 46-47. oldal

A szent név jelentését és hatását nem lehet [a sadhu, guru, sastra elvtől eltérően] magyarázni, s ez
magába foglalja azt is, hogy a szent név hatását nem lehet megkísérelni biofizikai folyamatok segítsé-
gével leírni. Egyszer egy diák azt mondta, hogy japázáskor mindenféle kémiai anyagok szabadulnak
fel a testben, ezzel bizonyos agyi központok vérellátottságát erőteljesen megnövelve, így eksztázis
szerű valamit keltve. Ez egy példa a hari-namni kalpanam-ra. Németországban egy férfi megpróbálta
Sríla Prabhupádának bebizonyítani, hogy az japázás úgy működik, mint a hipnózis.
Sríla Prabhupáda ezt válaszolta: "Nem, ez nem hipnózis. Ez tisztulás."

Egy másik értelmezés az, hogy a Krsna szó jelentése fekete. Valakit, aki fekete, nem lehet megérteni,
és ez az oka annak, hogy Krsnát sem lehet megérteni japázással. Mindezek a magyarázatok a szent
névről sértőek. A hétköznapi magyarázók megpróbálják a teljesen lelki jelenségeket materialista
logikával megvilágítani. A szent név felfoghatatlan lelki energiákkal rendelkezik, ahogyan az láttuk a
Második fejezetben, s ez Krsna hang-inkarnációja. Úgy tekinteni a szent névre, hogy az ennek az
anyagi világnak a része, és egyenlővé tenni valami anyagival, őrültség."

Sacinandana Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 87. oldal

13. A hatodik sértés helyrehozása

Ahogyan az ötödik sértés esetén, ebben az esetben is a bhakták társaságába kell kerülni és könyörögni
Hozzájuk, hogy világosítsanak fel bennünket a szent név igazi természetéről. Bűnbánó szívvel kell
könyörögni a szent név elleni sértés megbocsátásáért.

Sacinandana Swámi: Nectarean Ocean of the Holy Name, 87. oldal

Ez a sértés megsemmisíthető ugyanannak a folyamatnak a követésével, amelyről az ötödik sértés

esetében beszéltünk. A sértőnek be kell vallania vétkét a bhaktáknak és könyörögnie kell Hozzájuk,
hogy a náma igaz természetéről felvilágosítsák. A legnagyobb szégyent érezve kell a megbocsátásért
könyörögnie annak, aki elkövette ezt a sértést."

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 47. oldal

49.
 14. Hetedik sértés:

Bűnöket elkövetni aban a reményben, hogy a Hare Krsna éneklésével

semlegesíthetjük azok visszahatásait

námno balád yasya hi pápa-buddhir

na vidyate tasya yamair hi suddhih

A hetedik sértés így szól: namno balad yasya hi papa-buddhir na vidyate tasya yamair hi suddhih A
hari-nama lótuszlába ellen elkövetett legsúlyosabb sértés az, amikor valaki azt gondolja, hogy mivel a
Hare Krsna mantra minden bűnt képes ellensúlyozni, folytathatja bűnös tetteit, s ugyanakkor énekel-
heti a Hare Krsna mantrát, hogy semlegesítse őket.
Srila Prabhupáda: Caitanya Caritamrta Adi-lila 8. fejezet 24. vers, magyarázat

A hetedik sértés a namavale papabudhi, ami at jelenti, hogy a szent név erejében bízva elkövetünk
újabb bűnös tetteket, hiszen eka krsna nama kare sarba papa kshya - mondja a sástra, azaz Krsna
egyetlen neve olyannyira potenciális, hogy képes életek százezreinek megszámlálhatatlan bűnét
elpusztítani. Ha valaki azt gondolja, vagy mondja, hogy ez egy nagyszerű eszköz; éneklem a Hare
Krsnát és bűnös tetteket végzek, majd ismét éneklem a Hare Krsnát, és ez semlegesíteni fogja a
visszahatásokat. Az ilyen mentalitás a namavale papabudhi, ez jelenti azt, hogy a szent név erejében
bízva újabb és újabb bűnöket követünk el. Ez sértés, nem lehet ilyen mentalitást kialakítani.

Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 6. oldal

Ahhoz, hogy jobban megértsük ezt az igen komoly sértést, fontos a bűn fogalmát elemezni.

A védák szerint minden bűnnek három szintje van:

1. tudatlanság,

2. a vágy elkövetni a bűnt, és

3. maga a bűnös cselekedet.

Egy bhaktának nagyon fontos a bűn és a tudatlanság okának megszüntetése a lelki úton való további
fejlődés érdekében. Ehhez fontos lelki tudást szerezni. Amíg egy bhakta a bűnös és a tiszta élet közötti
szinten helyezkedik el, addig bizonyos kapcsolatot tart fenn a korábban elkövetett bűneivel. A lelki
ösvényen néhány kezdő élénken emlékezik korábbi bűnös életére, mivel még a szürke zónában van,
vagyis még nem teljesen eltökélt arra, hogy elfogadjon mindent, ami a lelki fejlődésének kedvez.
A tettei lehet, hogy lelkiek, de az elméje még mindig ragaszkodik a korábbi bűnökhöz, így megtörtén-
het, hogy visszaesik. Amíg nem követ el újabb bűnöket ezen a középső szinten, a korábbi bűneinek
hatásai hamarosan eltűnnek, és minél jobban elmerül a szent név éneklésében, ezek nyoma is annál
inkább tökéletesen megsemmisülnek.

Fontos megkülönböztetni a szándékos és a véletlen bűnt. Ha egy bhakta ok nélkül követ el bűnt (ez az
úgynevezett véletlen leesés), ez a bűn csak átmeneti és a szent név ereje által ki fog tisztulni. De ha
valaki szándékosan követ el egy bűnt, azt gondolva, hogy a rossz visszahatást majd a szent név ereje
hatástalanítja, akkor őt nem lehet komoly bhaktának tekinteni. Ő egy csaló, és majd szembesülnie kell
a sértései keserű eredményével, melyek a félelem, a panaszkodás és akár végül a lelki halál.
Sacinandana Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 88-89. oldal

50.
 Minden bűnnek három szintje van:

1. tudatlanság,

2. a vágy elkövetni a bűnt, és

3. a bűnös tett.

A tudatlanság és a bűn elkövetésére való vágy is megsemmisül a szent név éneklése és az odaadó
szolgálat gyakorlása által. Az anartha-nivrtti (nemkívánt dolgoktól való megtisztulás) szintjén egy
bhakta fenntarthat valamilyen kapcsolatot korábbi bűneivel. Habár a teste le van foglalva az odaadás
tetteivel, az elméje még folytathatja a korábbi bűnös szokásokon való gondolkodást. Ha ez a személy
tartózkodik a bűnök elkövetésétől és tiszta motivációval folytatja az éneklést, akkor ezeknek a
bűnöknek a nyoma is hamarosan eltűnik. [...]

Egy bhakta számára a leghelytelenebb és a legszégyenletesebb tett, úgy elkövetni valamilyen bűnt,
hogy közben azt gondolja, hogy majd később helyrehozza a japázással. A mindent tudó szent név a
legkevesebb kegyet sem fogja az ilyen álnok csalónak adni.

A következő idézetben Srila Prabhupada leírja Krsna szent nevének felsőbbrendűségét: Maya nagyon
erős, kényszeríteni fog téged és csalogatni is egy másik útra. Ahogyan Haridása Thákura is énekelte a
szent nevet és maya nem tudta őt áldozatul ejteni. Maya kudarcot vallott. Maya az Ő tanítványa lett.
Nem Haridása Thákura lett maya tanítványa. Ez egy kötélhúzás. Tehát ne félj mayától. Egyszerűen
csak fokozd a japázást, és győzni fogsz. Maya nem képes tenni semmit. Egyszerűen erőssé kell
válnod. És mi ez az erő? Énekeld hangosan, hogy Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare Hare.
(Srila Prabhupada Tape lecture 23/12/68)

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krishna, 47-48. oldal

15. A hetedik sértés helyrehozása

Ha valamilyen hiba folytán ezt a sértést elköveti valaki, akkor a vaisnavákkal társulva kel megtisztíta-
nia önmagát. A bhakti ösvényén a bűnös vágyok olyanok, mint a tolvajok, a tiszta Vaisnavák pedig
mint ennek az ösvénynek az őrzői. Ezért hangosan kell kiáltanunk az őrzők, a lelki tanítómester nevét:
'Jaya Srila Prabhupáda!' s így ők megjelennek, mire a tolvajok elfutnak. Amióta az Úr személyesen
megerősítette, hogy Ő is őrzi az utat, azóta bárki énekelheti Krsna neveit is.

Mi a helyzet azokkal a bhaktákkal, akik e sértés elkövetése után megbánták azt, majd visszatértek a
lelki élet gyakorlásához? Ha menedéket vesznek a lelki tanítómesterüknél, akkor a bhakti bűnös
tolvajai el fognak menekülni. Azok a bhakták, akik a szívük gyengesége miatt nem szándékosan
követtek el bűnöket visszatérnek. Azok viszont, akik szándékosan komoly bűnöket követnek el, arra
vágyva, hogy megbántsák a bhaktákat, a legritkább esetben jönnek vissza a lelki ösvényre.
Az Úr Visnu személyesen gördít azok útjába akadályokat, akik megsértik a Vaisnavákat.

Sacinandana Swámi: Nectarean Ocean of the Holy Name, 91. oldal

Ez a sértés megsemmisíthető azáltal, hogy valaki a tiszta Vaisnavák társaságában megbánja azt, és
meghódol előttük. Azt kell gondolnunk, hogy: „Milyen szörnyen sértő vagyok!‖ A szent név prémát és
Radha-Syáma közvetlen szolgálatát adhatja, s ezáltal a transzcendentális hangvibráció által próbálok
bűneimtől megszabadulni. De ó, jaj! Képtelen vagyok megszabadulni e bűnöktől, még azután is, hogy
millió és millió poklot megtapasztaltam!‖ Ily módon megbánva és mélyen keseregve hangosan kell
kiáltanunk lelki tanítómesterünk és örök jóakarónk nevét: Srila Prabhupáda ki jaya! Sri Guru és a
Vaisnavák kegyéből feléleszthetjük az éneklésünket, és újrakezdhetjük a lelki életet.

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 47. oldal

51.
 16. Nyolcadik sértés:
Az éneklést a jámbor cselekedetekkel egyenértékűnek tekinteni

dharma-vrata-tyága-hutádi-sarva-
subha-kriyá-sámyam api pramádah

A nyolcadik sértés a következő: dharma-vrata-tyaga-hutadi-sarva-subha-kriya-samyam api prama-

dah. Sértés, ha valaki a Hare Krsna mantra éneklését vallásos rítusnak tekinti. A vallási szertartások
végzése, a fogadalmak betartása, a lemondás és az áldozatok mind kedvező anyagi cselekedetek. A
Hare Krsna maha-mantra éneklését nem szabad az ilyen materialisztikus vallásossághoz hasonlítani.
Ez sértés az Úr szent nevének lótuszlába ellen. (CC. AL. 8. 24.)

Számtalan jó tett van, amely anyagi jóléthez vezet, de a szent név éneklése nem csupán egy áldással
járó vallásos rítus. Annak ellenére, hogy a szent név éneklése kétségtelenül vallásos rítus, sohasem
szabad ilyen céllal alkalmazni. Mivel a szent név és az Úr egy és ugyanaz, nem szabad a szent névvel
az embereket szolgálnunk. Az alapelv az, hogy a Legfelsõbb Úr a legfelsőbb élvező. Ő senkinek sem a
szolgája vagy utasításainak végrehajtója. Mivel szent neve azonos Vele, azt sem szabad saját
szolgálatunkra használni. Sértés az is, ha valaki ugyanolyan hatásúnak hiszi a vallásos rituációkat, az
önsanyargatást, az áldozatokat és a különböző lemondásokat, mint a szent név vibrálását. A szent név
vibrálásakor az Istenség Legfelsőbb Személyiségével társulunk. Bár jámbor tetteket anyagi haszonért
is végrehajthatnánk, az ilyen cselekedetek célja mégis az, hogy megközelíthessük a Legfelsőbb
Személyt.

Anya subha karma saha harinama saman, vagyis azt gondolni, hogy a Hare Krsna éneklése ugyan-
olyan jó, mint az egyéb kedvező tettek, ez sértés. Krsna és Krsna neve nem különböznek. Ahogyan
Krsna abszolút, úgy a neve is abszolút. Senki sem lehet egyenlő Krsnával. Krsna a legfelsőbb, az
Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság. Senki sem lehet egyenlő Krsnával, és
ugyanígy semmi nem lehet egyenlő az Ő szent nevével. Ezért ha valaki azt gondolja, hogy a Hare
Krsna éneklése ugynaolyan jó, mint elvégezni valamilyen kedvező anyagi cselekedetet, akkor sértést
követ el. Általában a Mayavadik gondolkodnak így, és ha valaki egy mayavadival társul, akkor
természetesen el fogja követni ezt a sértést.

Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 9. oldal

Mi a különbség a szent név éneklése és a jámbor tettek között?

A szent név közvetlenül Krsna; az út és a cél azonos. A szent név a folyamat és ezzel egy időben a cél
is; lelki áldással teli és a legmagasabb rendű tökéletességet adományozza. A hétköznapi jámbor
cselekedetek - mint az önzetlen munka, a tűzáldozat, a yoga, szent helyeken fürdőt venni, a varnasrá-
ma kötelességek, a félisten imádat, a lemondás, stb. - jelentése (vagyis az út) és célja között
különbséget kell tenni. Az ilyen tevékenységek kizárólag anyagiak, habár jó anyagi tettek, és jó anyagi
célok elérését teszik lehetővé. Hogyan segíthetnék az ilyen tettek a lelki célok elérését? Nincs olyan
tevékenység, amely a szent név énekléséhez hasonlítható lenne. A Legfelsőbb Úr a transzcendentális
nap, az Ő isteni formája teljesen lelki, az Ő összes murti formája abszolút, ahogyan a neve, lakhelye és
kedvtelései is. Nem úgy, mint a tehetetlen anyagból készült tárgyak, melyek különböznek a nevüktől,
a szent név nem különbözik Krsnától.

Sacinandana Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 92. oldal

52.
A hétköznapi jámbor cselekedetek (punya karma), mint a jótékonykodás, a tirtha snana, a yajna,
vrata, tapa, az ételosztás, iskolaépítés korlátozott eredményt adnak az átmeneti világban. Egyetlen
anyagi tevékenység sem hasonlítható Isten transzcendentális neveinek énekléséhez, amely a
legmagasabb lelki tökéletességet, a Golokán való áldásos életet ajándékozza. Az isteni nevek éneklése
egyben a sadhya (legfelsőbb cél) és a sadhana (a tökéletesség elérését célzó folyamat) is. A szent név
az Úr hanginkarnációja (sabdavatara). A nyolcadik sértés a szent nevet az anyagilag kedvező tettekkel
azonos szinten állónak tekinteni."

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 48. oldal

17. A nyolcadik sértés helyrehozása

E sértés elkövetése esetén is tanácsos a bhaktákkal való társulás, és a smabandha-jnana megismerése,

azért, hogy a tudatlanság - mely a sértés egyik oka - megszűnhessen. Óvakodni kell a sértés újabb
elkerülésétől, s el kell kezdeni komolyan japázni. Miután Haridasa Thakura beszélt a nyolcadik
sértésről, a következő imát intézte az Úr Caitanyához: Kedves Uram! A gondolataim és az értelmem
teljes mértékben evilági, ezért csak kimondom az Úr neveit. Túl szerencsétlen vagyok ahhoz, hogy
felfedezzem a szent név transzcendentális érintőkő tulajdonságait. Ó, Uram! Könyörgöm Hozzád, mint
a szent név jelenj meg és táncolj a nyelvemen! Lótuszlábadhoz borulok és imádkozom. Ha úgy
szeretnéd, itthagyhatsz ebben az anyagi világban és megfoszthatsz a lelki égtől, ahogyan akarod,
szabadon megtehetsz bármit! De kérlek, hadd ízleljem meg Krsna szent nevének isteni nektárját!
Megjelentél a jivák között, hogy a szent nevet terjeszd, kérlek, légy kegyes és tekints rám, mint
jelentéktelen jivára! Egy elesett lélek vagyok, Te pedig az elesettek megmentője! Legyen ez a
kapcsolatunk, Ó, Megmentő! A szent név nektárjáért könyörgöm Hozzád, a kapcsolatunk erejében
bízva! (Bhaktivinoda Thakura: Harinama Cintamani)

Ilyen alázatos és mohó vislekedést gyakorolva, és a namacarya nyomdokait követve a nyolvadik sértés
biztosan elkerülhető.

Sacinandana Swámi: Nectarean Ocean of the Holy Name, 93. oldal

53.
 18. Kilencedik sértés:
Hitetlen embereket a szent név dicsőségére tanítani

asraddadháne vimukhe 'py asrnvati

yas copadesah siva-námáparádhah

Egy hitetlen embert a szent név dicsőségére tanítani

A kilencedik sértés így hangzik: asraddadhane vimukhe 'py asrnvati yas copadesah siva-namaparad-
hah. Sértés olyan emberek között hirdetni a szent név dicsőségét, akik nem intelligensek, és nincs
hitük e témában. Ezeknek az embereknek meg kell adnunk a lehetőséget, hogy hallják a Hare Krsna
mantra éneklését, de kezdetben nem szabad a szent név dicsőségéről vagy lelki jelentőségéről
tanítanunk őket. A szent név folytonos hallásától szívük meg fog tisztulni, s így képesek lesznek
megérteni a szent név transzcendentális helyzetét. (CC. AL. 8. 24.)

Annak, aki a szent nevet énekli, kell, hogy legyen hite. Ezt a hitet sankirtana, a szent név hangos
éneklésével lehet feléleszteni. Ha valakiben kifejlődött a hit, az meg fog közelíteni egy hiteles lelki
tanítómestert, hogy tőle kapja meg a szent nevet. A "hit" kifejezést pontosan meg kell érteni, ami itt
azt jelenti, hogy szilárdan hinni a szent név erejében és dicsőségében. Egy igazi Vaisnava nem adja
olyasvalakinek a szent nevet, akinek nincs hite; ez a személy igen káros lehet a lelki életére azzal,
hogy sértésekez követ el. Ezzel egyidejűleg az a személy, aki adta a szent nevet, minden odaadó
kiválóságát elveszíti és gyorsan le fog esni. De mi a helyzet a prédikálókkal, akik folyamatosan elkö-
vetik ezt a sértést azzal, hogy - kimondva vagy könyvek formájában - adják a szent nevet azoknak,
akiknek nincs hitük? Semmi esélyük? Nem! Ez a sértés főképp azokra vonatkozik, akik a szent nevet
diksa, vagyis avatás útján adják. Egy hitetlen embert a szent név dicsőségéről oktatni azt jelenti, hogy
felavatni őt."
Sacinandana Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 94. oldal

Sértés egy hitetlen embert - vagy olyan személyt, akit nem érdekel a náma, a szent név dicsősége -
személyesen oktatni. Egy ilyen személy udvariatlanul fog reagálni, és megszámlálhatatlan sértést fog
elkövetni a szent név ellen. Elegendő hit nélkül senki nem képes az éneklés ízére szert tenni. Nincs
tiltás a hangos, nyilvános sankirtana ellen, ami általában hitet ébreszt a hitetlenekben. Az általános
közönséget rá kell venni arra, hogy feladják bűnös szokásaikat, és szilárd hitet fogadjanak el. A
sraddhá, vagy hit azt jelenti, hogy teljes meggyőződéssel rendelkezni arról, hogy Srí Krsna nevének
éneklése automatikusan minden kötelesség és jámbor tett elvégzését beteljesíti. Az, akinek szilárd hite
fejlődött ki a náma dicsőségéről és erejéről, saját akaratából megközelít egy hiteles lelki tanítómestert
azért, hogy avatást kapjon tőle.
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 49. oldal

Mi nagyon liberálisak vagyunk; a Krsna-tudatot minden embernek adjuk. Ezzel szemben viszont a
szent név dicsőségét nem lehet olyanoknak prédikálni, akik csak újabb sértéseket zúdítanának
magukra. Ebben nem lehetsz eszköz. Gyakorlatilag, amíg valaki nem válik alázatossá és nem tisztul
meg a Krsna-tudat ösvényét követve, addig képtelen megérteni ezeket az emelkedett elveket. De
azokat, akik ártatlanok, meg lehet közelíteni. Ez a prédikáló szellem.

Satsvarupa Das Goswámi: Japa reform notebook, 67. oldal

Ez a sértés eltörölhető azzal, ha menedéket veszünk sri-námánál és szívből jövő megbánást tanúsítunk.

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 50. oldal

54.
 19. Tizedik sértés:
Nem teljesen hinni a szent név erejében
és anyagi dolgokhoz ragaszkodni

srute’pi náma-máhátmye yah príti-rahito narah

aham-mamádi-paramo námni so’py aparádha-krt

Nem teljesen hinni a szent név erejében és anyagi dolgokhoz ragaszkodni, még azután is,
hogy oly sokat hallottunk róla (Az „én‖ és az „enyém‖ anyagi ragaszkodás fenntartása)

Az Úr szent neve éneklésének hatását az éneklő úgy érzékeli, hogy megszabadul a hamis én felfogásá-
tól. A hamis egoizmus abban nyilvánul meg, hogy magunkat a világ élvezőjének gondoljuk, és azt
hisszük, hogy a világon minden kizárólag a mi élvezetünket szolgálja. Az egész anyagi világot az „én‖
és az „enyém‖ hamis egoizmusa mozgatja, ám a szent név éneklésének valódi hatása az, hogy
megszabadulunk e téveszméktől.

A tizedik sértés a következő: srute 'pi nama-mahatmye yah priti-rahito narah aham-mamadi-paramo
namni so 'py aparadha-krt. Sértés, ha valaki annak ellenére, hogy hallott az Úr transzcendentális szent
nevének dicsőségéről, anyagi felfogásban él tovább, s azt gondolja: „Ez a test vagyok, s minden, ami
ehhez a testhez tartozik, az enyém [aham mameti]‖, valamint nem mutat tiszteletet és szeretetet a Hare
Krsna maha-mantra éneklése iránt." (CC. AL. 8. 24.)

aham-mama budhi tyaga nakariba. Guru Maharája, a lelki tanítómester olyan sok tanítást ad, és a
bhakták minden nap hallgatják, ahogyan a Srímad Bhágavatamról beszél, amiben számtalan tanítás
van, és nap mint nap ismételjük, hogy minden Krsnához tartozik, amaravalite prabhu are kitchu
nahin, nincs semmi, amiről azt mondhatnám, hogy 'Ez az enyém.' vagy 'Én' és 'Enyém.' Krsna örök
szolgája vagyok, Krsnához tartozom, nem magamhoz. A testem, az elmém, a szavaim, minden, amire
azt mondhatom, hogy "enyém", az Krsnához tartozik, amaravalite prabhu are kitchu nahin. Nincs
semmi, amire azt mondhatnám, hogy az 'enyém.' Gurudéva, a lelki tanítómester ezt a dolgot ismétli, az
összes sástra, mindegyik ácárya és mahájana ezt mondta el újra és újra. Tehát, annak ellenére, hogy
ismételten ezt hallotta és avatást kapott egy gurutól, ha valaki azt mondja, hogy 'Én' és 'Enyém', akkor
sértést követ el. Értitek?
Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 10-11. oldal

Azért, hogy tudatosan elkerüljük ezt a sértést, elengedhetetlen megérteni az anyagi ragaszkodások
természetét, azt, hogy hogyan kötnek az anyagi tudathoz és hogyan akadályozzák meg a sértés nélküli
japázást. Ennek megértéséhez segíthet megvizsgálni egy anyagilag ragaszkodó személy mentalitását.

Mivel az intelligenciáját befedi a hamis egója, ezért mentálisan az 'Én' és az 'Enyém' felfogáshoz van
kötve. Azt gondolja, hogy 'Bráhmana vagyok', Vaisnava vagyok', 'Zenész vagyok', vagy 'Gazdag
vagyok'. Más szóval cselekvőnek gondolja magát, a világra saját tulajdonaként tekint, sorsának
irányítójaként és tettei élvezőjeként gondol magára (aham mamadi-paramah). Teljesen meg van
győződve arról, hogy képes minden tökéletességet elérni a saját erejéből. Az ilyen személy nagyon
büszke a tudására; azt úrnak és mesternek látja magát, s hiszi, hogy képes növelni és kiterjeszteni a
művészeteket és a tudományt saját intelligenciájának segítségével. Az Úr Rsabhadéva ez janasya
moho 'yam aham mameti-nek nevezi. Az anyagi ragaszkodas illúziója, az 'Én' és 'Enyém' hamis
elképzelése. Ha egy materialista hall a szent név dicsőségéről, nem fogadja el azt. Ha japázik, akkor
ezt mindössze társadalmi kötelesség, vagy megszokás miatt teszi. Ilyen módon sosem tapasztal valódi
örömöt a szent nevek éneklése és hallása során, ő egy tettető, aki lekicsinylően énekli a szent nevet.
Ezért, a námabhasa szintjén maradva, sosem fogja elérni a premát, a tiszta Istenszeretetet.

55.
Az olyan materialistának, aki - mások tanácsa, személyes tapasztalatai és ezek kombináviója ellenére
is csak - minden áron élvezni akar, minden segítség túl késő. Ezt azzal lehet illusztrálni, amikor valaki
elhatározza, hogy nem fog felkelni, s ezért úgy tesz, mintha aludna; lehetetlen őt felébreszteni! Ehhez
hasonlóan azt a személyt, aki fenn akarja tartani a materialista mentalitását, csak nagy nehézségek árán
lehet felszabadítani, és nem lesz képes megízlelni a szent név nektárját. Sríla Visvanátha Cakravarti
Thákura a tizedik sértésre adott egy alternatív definíciót: Nem érezni örömöt a szent név éneklése
közben, még azután sem, hogy hallottunk sri harináma dicsőségéről.

Sacinandana Swámi: The Nectarean Ocean of the Holy Name, 98. oldal

Tizedik sértés: Gyenge hit a névben és erős anyagi ragaszkodások

A tizedik sértés az, ha nem fejlődik ki a ragaszkodásunk a szent névhez (vagy nem érzünk örömet,
amikor énekeljük), annak ellenére, hogy hallottunk a dicsőségéről. Ahhoz, hogy ezt a sértést elkerül-
jük, meg kell érteni az anyagilag ragaszkodó személy mentalitását. A hamis egó (ahankara) általi
befedettségnek köszönhetően így gondolkodhat valaki: 'Én' (ez a test vagyok) és 'Enyém' (a világ).
Krsna leírja ezt a démonikus gondolkodási folyamatot a Bhagavad-gita 16. fejezet 14-15. versében:

isvaro 'ham aham bhogi, siddho 'ham balavan sukhi

adhyo bhijanavan asmi, ko 'nyo 'sti sadrso maya
yaksye dasyami modisya

Én vagyok mindennek az ura, mindennek az élvezője, tökéletes, hatalmas és boldog. Én vagyok

a leggazdagabb, és előkelő rokonok vesznek körül. Senki sem olyan hatalmas és boldog, mint én.
Áldozatokat hajtok majd végre, valamennyit adományozni is fogok, s így élvezem majd az életet.

Az anyagi megjelölésekhez való ragaszkodás meggátolja a bhaktiban való fejlődést. Egy ilyen személy
képtelen hinni a szent név dicsőségében. Ha japázik, ezt csak a show kedvéért vagy mások becsapása
miatt teszi. Egy megszállott materialista nem fog semmilyen ízt találni a harinama-ból, és csak nagy
erőfeszítés árán lehet őt felszabadítani. Ha valaki fenntartja az 'Én és enyém' hamis egóját, és azután is
ragaszkodik az érzéki élvezethez, miután hallott a harináma dicsőségéről, akkor tiszteltlenné és sértővé
fog válni a szent névvel szemben.
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 49. oldal

Hitetlenség és kételkedés a Szent Név erejében

Krsna Szent Neve felfoghatatlan hatalmat és erőt hordoz. Az élőlény a Szent Név éneklésével eléri,
hogy valamennyi gonosz szellem, démon, szörny félve elmenekül, és ezáltal véget vet kínzó
rettegésének. A név éneklése elűzi a baljós jeleket, a megpróbáltatásokat, a test követeléseit: az
alvást, az éhezést, és a szomjúságot.

Tudva mindezeket a Név erejéről, ha az egyén még mindig kételkedik ennek hatékonyságában, akkor
semmit sem ér el a Szent Név éneklésével. A bhaktáknak nem árt tudatában lenni azzal a titkos, rejtett
gondolattal, hogy a Szent Név kegyelmében csak akkor részesülhetnek, ha növelik hitüket, és nem
merülnek el a hitetlen kétkedésben.

A szanszkrit anartha-nivrtti kifejezés azt jelzi, hogy a test fölösleges. Mi szellemi lelkek vagyunk,
és sohasem volt szükségünk erre az anyagi testre. Mivel azonban élvezni akartuk az anyagi testet, az
Istenség Legfelsőbb Személyiségének irányításával megkaptuk azt az anyagi energián keresztül.
Amint a Legfelsőbb Úr szolgáiként újra eredeti szolgai helyzetünkbe kerülünk, lassan megfeledkezünk
az test szükségleteiről, s végül elfelejtjük a testet. Amikor az ember Krsna-tudatos, és teljesen átadja
magát Krsnának, akkor megfeledkezik testének minden változásáról. (SB. 3. 33. 26.)

Narottama dása Thákura ezért azt mondja, hogy a szenvedésünket a samsára-bisánale okozza. A
samsára szó anyagi igényeinkre utal: evés, alvás, párzás, önvédelem. Valamennyi olyan, mint a tüzes
méreg. „Ég a szívem ettől a méregtől, mégsem kerestem soha azt, ami könnyítene szenvedésemen: a
Hare Krsna éneklését. Eltékozoltam az életemet, mert nem ragaszkodom ehhez az énekléséhez‖

56.
 20. A tizedik sértés helyrehozása

Ezt a sértést meg lehet semmisíteni, ha olyan tiszta bhaktákkal társulunk, akik teljes szívvel elfogadták
a szent nevet, és hallunk Tőlük a sambandha-jnánáról és a náma dicsőségéről. Az ilyen fejlett
bhakták már elvágták minden anyagi ragaszkodásukat azért, hogy a szent nevek állandó
éneklésével alázatosan imádják Krsnát. Azzal a vággyal, hogy feladjon minden világi ragaszkodást,
a sértést elkövetőnek - megbánással a szívében - szolgálnia kell az ilyen emelkedett Vaisnavákat. A
megbánás a valódi vezeklés, ha sértést követtünk el.

Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 51. oldal

E sértések közül egyetlen egyet sem lehet vezekléssel jóvátenni, ezért annak, aki sértést követ el a
szent név lába ellen, ajánlatos a szent nevet tovább énekelnie napi huszonnégy órán keresztül. A
szent név állandó éneklése megszabadítja az embert a sértésektől, s így lassanként felemelkedik majd a
transzcendentális síkra, ahol a tiszta szent nevet énekelheti, s így felébredhet benne a szeretet az
Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt. (SB. 7. 5. 23-24. magyarázat)

Ha valaki szeretne hazatérni, vissza Istenhez, niskincanának kell lennie, azaz mentesnek kell lennie
minden anyagi vágytól. Ha valaki akár csak egy árnyalatnyit is ragaszkodik az evés, alvás, párzás és
védekezés jelentette anyagi élvezetekhez, nem niskincana. Az embernek azonban valóban
niskincanává kell válnia. (SB. 10. 3. 40.)
„Barátom, mikor fogsz meghalni? Tudod? Nem halnak meg néha még a csecsemők is váratlanul?
Tiszta intelligenciával, a testhez és az érzékekhez való ragaszkodástól mentesen, megállás nélkül fuss
Vrndávanába!‖ (Vrndávana Mahimámrta, Bevezetés, 78.)

A paramahamsát ezért vijita-sad-gunának nevezik. Le kell győznie a hat anyagi tulajdonságot — a

kámát, a krodhát, a lobhát, a mohát, a matsaryát és a ksudhá-trsnát (a kéjt, a dühöt, a
mohóságot, az illúziót, az irigységet, valamint az éhséget és a szomjúságot. A paramahamsa nem
sző terveket saját érzékkielégítésére — egyedül csak az Úr érzékeinek kielégítése érdekli. Aki így
képes fegyelmezni az érzékeit, azt gosáñinak vagy gosvámínak, az érzékek urának nevezik. Az
érzékek fölött lehetetlen uralkodni, ha valaki nem végzi az Úr szolgálatát, ezért a hiteles lelki
tanítómester, aki teljesen az irányítása alatt tartja az érzékeit, a nap huszonnégy óráján át az Úr
szolgálatába merül, s így gosáñinak vagy gosvámínak nevezhetjük. (CC. ML. 4. 123.)

Ha vissza akarsz tartani akár csak egyetlen százalékot is – vagyis mindennel meghódolsz, kivéve egy
százalékot – akkor itt kell maradnod. Krisna ennyire szigorú. Ha bármilyen anyagi vágyad marad,
akkor maradnod kell. Egyetlen százalék sok millió évet elvehet. Tehát mindennel meg kell hódolnod.

(Sríla Prabhupáda)

Egy bhakta mindig fél: „Amiatt, hogy kapcsolatban állok az anyagi világgal, olyan sok szennyeződés
ér.‖ Éppen ezért félelmében mindig éber, ami lassanként megszünteti kapcsolatát az anyagi
világgal.
(Sríla Prabhupáda)

Az Úr Krsna odaadó szolgálatának folyamata rendkívül egyszerű, a feltételekhez kötött, makacs lélek
számára mégis szinte leküzdhetetlen nehézséget okoz, hogy átadja magát az Istenség Legfelsőbb
Személyiségének, és szeretettel, elmélyülten szolgálja Őt a nap huszonnégy órájában. (SB. 10. 14. 4.)

A legjobb azonban, ha megszabadulunk minden anyagi tevékenységtől, és tökéletesen

az Úr transzcendentális kedvteléseinek hallgatásába merülünk. SB. 1. 5. 32.

57.
 Sríla Bhakti Brnga Govinda Maharája:
A sértések mőködési elve

Nagyon sok kegyre van szükségünk, hogy visszatérhessünk az Istenség Legfelsőbb Személyiségé-
hez, mert a szívünk nagyon korrupt helyzetben van. A Caitanya Caritamritában Sríla Krsnadása
Kavirája Gosvámí ezt mondja:

k¥¢£a-bahirmukha haiy§ bhoga-v§ñch§ kare

nika±a-stha m§y§ t§re j§pa±iy§ dhare

Az anyagi élet azt jelenti, hogy az ember megfeledkezik Krsnáról, és egyre több vágya támad
az érzékkielégítésre. Ha azonban megfogadja azokat az utasításokat, amelyeket a szentektől kap,
s megfeledkezik az anyagi vágyak fontosságáról, automatikusan megtisztul.

Amikor a jíva elfordítja az arcát Krsnáról, akkor Maya nagy erővel lepofozza ezt az élőlényt az anyagi
világba. Sríla Prabhupáda azt mondja, hogy az anyagi létezést két tétel jellemzi. Az egyik gondolat,
hogy mi ez a test vagyunk, és a második gondolata, hogy minden, amit látok ebben a világban, az
minden az enyém és azért van, hogy élvezhessem. Ez a tudatlanságnak a formája. És ennek az avidyá-
nak, tudatlanságnak az alapján olyan sokfajta anartha, vagy nem kívánt tulajdonság emelkedik fel a
szívben. A Gauranga bolite habe kezdetű dalnak a második versszakában Narottama dása Thákura
elmagyarázza, hogyan szabadulhatunk meg az anyagi létezéstől.

§ra kabe nit§i-c§nder koru£§ hoibe

sa°s§ra-b§san§ mora kabe tuccha ha’be

Azt mondja, hogy mikor lesz az Úr Nityánanda Candra kegyes hozzám? Mikor az indokolatlan
kegyében részesít engem, akkor megszabadulok az anyagi ragaszkodástól. Ez a valódi folyamat, hogy
megtisztítjuk a szívünket a sok nem kívánt anyagi vágytól. Nekünk imádkozni kell Nitáihoz, hogy a
kegyében részesítsen bennünket. És mik ezek az anyagi ragaszkodások? Olyan sok módon ragaszko-
dunk. Ragaszkodunk a testhez és olyan sok anyagi tárgyhoz. És olyan sok törvénytelen vágy van a
szívünkben, aminek a kielégítéséhez ragaszkodunk. De hogyha megkapjuk az Úr Nityánanda
kegyét, akkor automatikusan megszabadítja a szívünket mindezektől a nem kívánt vágyaktól.
Sríla Prabhupáda azt mondta, hogy még ha egyetlen egy vágyunk van is a halál pillanatában,
akkor vissza kell térnünk ebbe a világba.

Ismeritek Nárada Muni történetét, ami a Srímad Bhágavatamban van. Amikor neki volt lehetősége a
Bhaktivedantákkal társulni és annyira felvilágosult lett a lelki megértésben. Aztán a négy
Bhaktivedanta elment és az anyukája is meghalt és akkor úgy gondolta, hogy ez egy jó lehetőség, hogy
menjek és megkeressem Istent. És akkor nagyon mélyen bement a dzsungelben, míg a legfenségesebb
helyre nem ért. Leült és elkezdett meditálni és akkor az Úr Náráyana megjelent a szívében csak egy
percre és aztán eltűnt. Le van írva, hogy úgy érezte magát, mint egy ember, aki egész életében szegény
és egyszer megkapott nagy sikert, azután azonnal elvesztette. És összetört a szíve. Akkor hallotta az
Úr Náráyana hangját:
SB. 1. 6. 21.
hant§smiñ janmani bhav§n m§ m§° dra¢±um ih§rhati
avipakva-ka¢§y§£§° durdarªo 'ha° kuyogin§m

Óh, Nárada! [ - szólt az Úr.] Sajnálom, de ebben az életben nem láthatsz többé.
Azok, akik nem tökéletesek a szolgálatban és nem mentesek teljes mértékben minden anyagi
szennyezettségtől, nem láthatnak meg könnyen Engem.

Azt mondta az Úr: Mivel nem vagy teljes a lelki megérzésben, ezért nem leszel képes látni többet
ebben az életben. Mert még mindig van anyagi szennyeződés. Megkérdezhetjük, hogy mi volt Nárada
Muni anyagi szennyeződése. Olyan szennyeződése volt, ami nekünk van? Az ő szennyeződése nem a
raja-gunában, vagy a tama-gunában volt. Az ácáryák elmagyarázzák, hogy egy ragaszkodása volt, ami
teljesen a sattva-gunában volt. És az az volt, hogy szeretett a természetben ülni és meditálni. A jóság
kötőerejéhez ragaszkodott. És ennek a ragaszkodásnak a következtében az Úr nem jelent meg újra
előtte. Még hogyha egy ragaszkodásunk is van, akkor nem leszünk képesek visszatérni a lelki
világba, vagy látni az Urat.
58.
Az Úr Nityánanda nagymértékben tud nekünk segíteni, hogy megszabaduljunk az anyagi
ragaszkodástól. És Ő segíteni tud abban, hogy megszabaduljunk azoktól a sértésektől, amik
anyagi ragaszkodást okoznak. Szeretnék olvasni egy kicsit Sríla Bhaktivinoda Thákurától a
sértésekkel kapcsolatban. Krsna, Krsnának a potenciája és az élőlények, együtt alkotják az Abszolút
Igazságot. A Máyá illúziója által az élőlény meg van kötve. Ezt anartháknak nevezik. Amikor a
parányi élőlény tudatosan a bhakti-yogát végzi, minden anartha megsemmisül és eléri a Krsna-prémát.
Ezt az igazságot Sríla Vyásadéva is megvalósította, az által, hogy teljesen elmerült az Úr Krsna szent
nevében. Ezért Ő megnyilvánította a bhakti-yoga folyamatát a Srímad Bhágavatamban. Van a Srímad
Bhágavatamban egy vers, ahol Suta Gosvámí elmagyarázta ezt a Naimisaranyai bölcseknek.

SB. 1. 7. 6.
anarthopaªama° s§k¢§d bhakti-yogam adhok¢aje
lokasy§j§nato vidv§°ª cakre s§tvata-sa°hit§m
Az élőlény anyagi szenvedéseit, amelyek nemkívánatosak számára, közvetlenül enyhíteni lehet az
odaadó szolgálat összekapcsoló folyamatával. Az emberek nagy része azonban nem tudja ezt, ezért a
bölcs Vyásadeva összeállította ezt a Védikus Írást, amely a Legfelsőbb Igazsággal van kapcsolatban.

Azt mondja, hogy az egyetlen folyamat arra, hogy megszabaduljunk az anartháktól, a bhakti-yogában
való elfoglaltságot jelent. És azt mondja, hogy olyan sok ostoba ember a társadalomban nem érti meg
ezt a tényt. És azt mondja, hogy különösen ebből az okból állította össze Sríla Vyásadáva a Srímad
Bhágavatamot, hogy tanítson minket. Sríla Bhaktivinoda Thákura azt mondja, hogy az Amnaya-sútrá-
ban négyfajta balszerencse, vagy anartha van leírva. Az élőlény, akit vonz Máyá, négyfajta anarthának
esik áldozatul.

A négyfajta anartha:
1. hrdaya dourbalyam – a szív gyengesége
2. aparadha – mindenfajta sértések
3. asat-trsna – anyagi vágyak, ragaszkodások
4. tattva-vibrama – illúzió a lelki tudással kapcsolatban

Ezek az anarthák anyagi ragaszkodáshoz vezetnek, ami szenvedéshez vezet. És Bhaktivinoda Thákura
kis kommentárt ad a sástra szerint, erről a négyfajta anartháról, vagy szerencsétlenségről. Először a
lelki tudás illúziójáról beszél. Azt mondja, hogy

A lelki tudás hiányának 4 fajtája:

1. sva tattva brahma - tudatlanság a saját azonosságról.
2. para tattva brahma – tudatlansága az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről
3. sadhana-brahma – illúzió a sadhana-bhakti és a préma-bakti folyamatával kapcsolatban
4. visaya brahma – illúzió azokkal a tárgyakkal kapcsolatban, amik nem kedvezőek a
Krsna-tudat gyakorlásához

Ez a négyfajta illúzió, amit a feltételekhez kötött lelkek tapasztalnak. Az egyes az illúzió a saját lelki
azonosságunkról. Sajnos most mindannyian azt gondoljuk, hogy ez a test vagyunk. De amint
elkezdjük a szent nevet énekelni, és hallani a bhaktáktól, olvasni Sríla Prabhupáda könyveit, és az
odaadó szolgálat gyakorlati cselekedeteiben lefoglalni magunkat, a tudatunk el kezd tisztulni. És
kezdünk valami megértést kapni, hogy mi nem ez a test vagyunk, hanem lelkek vagyunk.

Amikor először láttam Sríla Prabhupádát 1971-ben egy repülőtéren. Megérkezett a repülőtérre, egy
nagy Vyásasána volt felállítva a repülőtéren, hogy Prabhupáda leülhessen. Prabhupáda leült a
Vyásasánon, és leckét kezdett el tartani. Ez volt az első alkalom, hogy láttam a lelki tanítómesteremet.
Egy szót sem értettem abból, amit mondott. Teljesen frusztrált voltam, majd egy ponton a leckében
Prabhupáda abbahagyta a beszédet és valamit nagyon tisztán mondott, amit megértettem. Azt mondta:
- Kérlek higgyétek el nekem, mikor azt mondom, hogy ti nem vagytok ez a test! És akkor Prabhupáda
megismételte: - Kérlek higgyétek el nekem, amikor mondom nektek, hogy nem ez a test vagytok!
Azt mondta: - Nekem személyes tapasztalatom van, kérlek higgyétek el, amikor azt mondom,
hogy nem ez a test vagytok!

59.
 Ez az első fajta illúziója az élőlénynek. A másodikfajta illúzió, azzal kapcsolatban van, hogy nem
tudjuk, hogy ki Isten. Az emberek mindig spekulálnak Isten létezéséről. Korlátozott elméjükkel és
korlátozott intelligenciájukkal megpróbálják megérteni a korlátlan Legfelsőbb Urat. Nagyon sok új
ötlettel jönnek elő, ami általában csak szemét. Ez az élőlény másodikfajta illúziója.

A harmadik, az az illúzió, hogy mi a sadhana-bhakti és a préma-bhakti folyamata. Olyan sok ember

van, még a mi Gaudíya vaisnavizmus vonalunkban is, akik nem értik meg helyesen, hogy mi a
sadhana-bhakti és a prema-bhakti folyamata. Ahhoz, hogy tisztán megérthessük ezt a témát,
hallanunk kell a sástrától, a gurutól és a sádhuktól.

r¡pa-raghun§tha pade hoibe §kuti

kabe h§ma bujhabo se jugala-p¦riti

Sríla Prabhupáda azt mondja, hogy mikor leszek lelkes arra, hogy halljam és olvassam a Gosvámík
könyveit, amik tisztán elmagyarázzák az odaadó szolgálat folyamatát. Mi nem tudjuk megteremteni
azt, amit mi gondolunk, hogy az a sadhana-bhakti, vagy a préma-bhakti, hanem nagyon szigorúan kell
követni az utasításokat, amiket a kinyilvánított szentírásokból kapunk.

A negyedik fajta illúzió, az az illúzió, ami a Krsna-tudathoz nem kedvező dolgokra vonatkozik. A
következőkben Sríla Bhaktivinoda Thákura elmagyarázza, hogy az élőlénynek négyféle anyagi vágya
van.

A négyféle anyagi vágy:

1. vágy anyagi tárgyak után
2. a mennyei kényelem utáni vágy
3. misztikus erőre való vágy
4. a felszabadulásra való vágy

Ez a négyféle anyagi vágy. Mik ezek az anyagi vágyak? Az első: vágy anyagi tárgyak után. Az Úr
Caitanya mondta:

na dhana° na jana° na sundar¦°

kavit§° v§ jagad-¦ªa k§maye
mama janmani janman¦ªvare
bhavat§d bhaktir ahaituk¦ tvayi

Úr Caitanya mondta: Én nem akarok vagyont, követőket és szép feleséget, és a gyümölcsöző cseleke-
deteim eredményét. És nem akarom ennek a világnak a csodálatos költészetét hallani, ami leírja, hogy
milyen szép ez az érzékkielégítés. Nem akarok felszabadulást se. Én csak a Te odaadó szolgálatodat
akarom születésről születésre.

Sríla Bhaktivinoda Thákura mondja, hogy a másik anyagi vágy a vágy a mennyei örömökre, aztán a
misztikus erőkre, és a vágy a felszabadulásra. Ezek a dolgok mind azon alapulnak, hogy mit akarok én.
De a tiszta odaadó szolgálat Krsnának az örömén alapul. Meg kell tanulnunk megítélni a saját életünknek
a tetteit! Látni kell, hogy a cselekedeteinket a saját hasznunkért végezzük, vagy Krsnának az érdekében.

A következőleg Sríla Bhaktivinoda Thákura mondja, hogy négyfajta sértés van.

A négyfajta sértés:
1. náma aparadha – sértés a szent név ellen
2. seva aparadha – sértés az Úr formája ellen
3. vaisnava aparadha – sértés a bhakták ellen
4. jíva aparadha – sértés más élőlények ellen

60.
Sríla Bhaktivinoda Thákura negyediknek elmagyarázza a szívnek a gyengeségét. Azt mondja:
Egy intelligens személy tudja, hogy négyfajta gyengeség van a szívben és ezek a következőek:

A szív négyfajta gyengesége:

1. vonzalom olyan dolgokhoz, ami nem kapcsolatosak Krsnával

2. csaló hajlam, vagy hibakeresés
3. irigység
4. hírnévre való vágy

Ez a négyfajta szív gyengesége van az élőlényben. Azt mondja Bhaktivinoda Thákura, hogy amikor ez
a négyfajta anartha a szívben van, akkor hatféle ellenségnek ad születést.

A hatféle ellenség, tulajdonság:

1. káma – kéj
2. krdha – düh
3. lobha - mohóság
4. matsarya – irigység
5. mada – őrület, büszkeség
6. moha – illúzió

Ez a különféle anartha különböző rossz tulajdonságokat okoz

Azt mondja Bhaktivinoda Thákura, hogy a hat tulajdonság, hat hullámot szül.

A hatféle kedvezőtlen hullám:

1. szenvedés
2. illúzió
3. éhség
4. szomjúság
5. öregkor
6. halál

Sríla Bhaktivinoda Thákura, azt mondja, hogy az odaadás növénye nem tud magasra és erősre nőni,
amíg mindezek a fajta anarthák kötik meg az élőlényt. És azt mondja, hogy ezek a különböző anarthák
eltűnnek az élőlény szívéből, hogyha erősen végzi a Srí Krsna sankírtanamot. És ezt meg lehet kapni
az Úr Nityánanda kegyén keresztül. Ezért náma-sankírtanát kell a bhakták társaságában végezni! A
Srímad Bhágavatam elmagyarázza, hogy a Krsnáról szóló témák csak a bhakták társaságában érthető
meg. A Krsnáról szóló témák és Krsnának a neve nem különböznek az Úrtól. És hogyha elmerítjük
magunkat az Úrról való hallásban és a dicsőségének az éneklésében, akkor Ő megnyilvánul a
szívünkben azáltal, hogy hallunk Róla és énekeljük a nevét. És ez el fogja távolítani az anarthákat a
szívből. Ezért imádkoznunk kell az Úr Nityánanda kegyéért, hogy mindig megengedje nekünk, hogy a
náma-sankírtanot végezzük a bhakták társaságában. Hogy megszabadítsuk a szívünket az anartháktól
és elérhessük az életnek a célját, a Krsna-prémát.

SB. 1. 2. 6.
sa vai pu°s§° paro dharmo yato bhaktir adhok¢aje
ahaituky apratihat§ yay§tm§ supras¦dati
sa¤—az; vai—bizonyára; pu°s§m—az emberiség számára; para¤—magasztos; dharma¤—hivatás;
yata¤—ami által; bhakti¤—odaadó szolgálat; adhok¢aje—a Transzcendensnek; ahaituk¦—indokolat-
lan; apratihat§—töretlen; yay§—ami által; §tm§—az önvaló; supras¦dati—teljesen elégedett.

Az emberiség legmagasabb rendű hivatása [dharmája] az, amely által az ember eljuthat a transzcen-
dentális Úrnak végzett szeretetteljes odaadó szolgálatig. Ennek az odaadó szolgálatnak töretlennek
kell lennie, valamint mentesnek minden indítéktól, hogy teljes elégedettséget nyújtson az önvalónak.

61.
 III. Fejezet: A Figyelmetlenség és leküzdése

„Még az is sértésnek számít, ha valaki figyelmetlenül énekli az Úr szent nevét.‖

"nama grahana samaye asavadhanata, amíg az ember énekli a nevet, énekli a maha-mantrát, azon a
japaláncon, amit az avatásakor a gurujától kapott, nem lehet figyelmetlen. Az elméjét Krsnára kell
rögzítenie. Értitek? Amikor azt az utasítást adjuk, hogy japázzatok naponta legalább tizenhat kört ezen
a láncon, akkor ezt az éneklést nagyon gondosan kell végezni, nagy figyelemmel, ezt a figyelmet
Krsnára irányítva. Az elme természetéből adódóan ingadozik, ez természetes.

Néha, amikor japázzuk a köreinket, figyelmetlenné válunk és úgy japázunk, hogy az elme elmegy erre,
a japázás pedig arra, de ez sértés. Ezt nem szabad csinálni! Akinek ilyen a természete, akinek az
elméje nagyon csapong, elkalandozik és ingadozik, nagyon ügyelnie kell arra, hogy a lehető legkoráb-
ban, a brahma-muhurta időszakában, ebben a nagyon kedvező időszakban befejezze a köreit. Ebben az
időszakban az elme nem lesz annyira csapongó, nagyon könnyű lesz koncentrálni. Ha figyelmesen
tudsz japázni, akkor a napodat nagyon jónak fogod érezni, könnyen szembenézhetsz Mayával, és
szembe tudsz vele szállni, egyébként nagyon nehéznek érzed, és Maya könnyen felülkerekedik rajtad,
ez tény.
Gour Govinda Maharája: Nama Aparadha and Jiva Tattva, 10. oldal

A figyelmetlenség három formája

Pramada azt jelenti, hogy őrültség, és a figyelmetlenség és a hanyagság ugyanennek a szónak a
szinonímái. A figyelmetlen japázás elveti a magokat, melyek hamarosan anarthákká fejlődnek a
szívben.

Háromféle figyelmetlenség van:

1. Audasinya: ez az apatikus (közömbös, unott) odaadó szolgálat, melyet a fix sadhana hiánya okoz,
2. Jadya: a lustaság, de a tétlenség is ide tartozik,
3. Viskepa: elterelődés, az ember figyelme a sadhana bhaktin kívül más dolgokra irányul.
Bhaktivinoda Thákura: Harinama Cintamani

Miért nem tudsz a Szent Név iránti ragaszkodást kifejleszteni?

A guru, amikor beavat a hari-namába és odaadja a malád, akkor beszél a nama-aparadhákról. Miért
nem tudsz a Szent Név iránti ratit kifejleszteni? Lehet, hogy más sértést nem követsz el, de ezt a
sértést mindenki mindig elköveti.

Amíg japázol, az elme csapong. Megy erre, arra és sosem összpontosít. Ez az anavadhanata, a
figyelmetlenség. Ezért nem vagyunk képesek ratit kialakítani a Szent Névhez. Miért olyan nehéz
ragaszkodást, ratit kifejleszteni a Szent Névhez? A Név nem különbözik Krsnától; abhinnatvan nama
naminoh. Oly sok éve éneklitek a Hare Krsnát, de nem fűz Hozzá benneteket érzelmi kapcsolat, rati és
nincs vonzódásotok sem a Szent Névhez.
Miért van ez?
Azért, mert nama-aparadhát követtek el.
Mi ez az aparadha?
A figyelmetlenség!
A guru adott neked malát és ezt mondta: "Japázz naponta tizenhat kört sértés nélkül!"
Ez a guru utasítása, ettől nem térhetsz el. Követned kell!
Gour Govinda Maharája: Lecke. 1994. január 1. Bhubaneswar

62.
A figyelmetlenség eredménye
Még ha valaki fel is adja az összes egyéb nama-aparadhot, de figyelmetlen marad, sosem fog a szent
név iránti vonzódásra szert tenni. Ha valaki fenntartja az odaadó szolgálat iránti lelkesedését, akkor
sosem lesz a szent név éneklése közben közönyös, lusta vagy figyelmetlen. A szent név lelkes
éneklésével az odaadó szolgálatban a szilárd szint (nistha) gyorsan elérhető.
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 54-55. oldal

Figyelmetlenség eredménye és elkerülése

Ha valaki figyelmetlenül japázik, akkor erősödik a többi tíz sértés elkövetésére való hajlama.
A figyelmetlen japázás első két fajtáját úgy kerülhetjük el, hogy olyan vaisnavákkal japázunk, akik
lelkesek japázni. A fáradtságot pedig azzal, hogy megmozgatjuk a testünket, friss levegőre megyünk
és hasonlók, vagy ha ezek egyike sem segít, akkor pihenünk egy keveset - mondja Bhaktivinoda
Thakura.
Candramauli Maharája reggeli lecke 2013. április 4. Newcastle

A nama-aparadharól röviden

A nama-aparadha a szent névnek a szívben lévő ellenségeskedésről tudatosan történő kiejtése. Az

éneklés legalacsonyabb szintje, amelyen az istenszeretet elérése teljesen lehetetlen. A Jaiva Dharmá-
ban Srila Bhaktivinoda Thakura a következőket írja: A szent név ellen elkövetett sértések a legrémísz-
tőbbek a bűnök és sértések mindegyike közül. Minden más bűn és sértés természetesen és automatiku-
san megszűnik, ahogyan valaki kiejti a szent nevet, de a nama-aparadha nem múlik el ilyen könnyen."
(Jaiva Dharma 24. fejezet) A Jaiva Dharma Vijaya Kumara és Vrajanatha életének ábrázolásán
keresztül mutatja be, hogy a Hare Krsna japa folyamatos éneklése hogyan szabadít meg az anyagi
vágyaktól és emel fel gyorsan a krsna-prema, a tiszta Istenszeretet tökéletes szintjére. Ha a lelki
fejlődés ezen jelei nem nyilvánulnak meg, akkor megállapíthatjuk, hogy nama-aparadhik vagyunk. Az
ilyen sértő személyeknek meg kell érteniük, hogy a szent név az egyetlen menedék azok számára, akik
sértéseket követnek el. Megbánással és lelkiismeret-furdalással telve könyörögnünk kell a szent név
bocsánatáért, és azért, hogy mégegyszer lefoglaljon a szolgálatában."
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 26. oldal

A nama-aparadha hatása

Sri-nama ellen sértést elkövetve az ember elveszti a sadhana-bhakti végzéséből származó ízt és az
ahhoz való vonzódást. Másszóval egy bhakta nem fog tovább semmiféle örömet találni a hallásból és
az éneklésből, a sadhu-sangából és Sri Guru szolgálatából. Krsna és a bhakták világa szárazzá, íztelen-
né és unalmassá válik. A Krsna iránti közöny a lélek beteg helyzetét jelenti. Ahogyan egy beteg az
orvosi kezelés hatására gyorsan visszanyeri azt az ízt, amely a finom ételekből származik, hasonlóan
egy sértő, aki folyamatosan énekli a szent nevet, megsemmisíti a bűneit és visszanyeri a szent név
énekléséből származó ízt.
namaparadha-yuktanam, namany eva haranty agham
avisranti prayuktani, tany evartha-karani ca
A szent név folyamatos éneklésével a szent név ellen sértéseket elkövető fokozatosan megszabadul a
bűnöktől és a sértésektől. (Padma Purana Svarga-kandha 48,49) Habár a bhakta próbálja feladni a
sértéseket, tulajdonképp tehetetlen és egyedül semmire sem képes. A nama-aparadhoktól csak a bhak-
tin keresztül, Krsna erejének és Krsna társainak kegyéből tud megszabadulni."
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krishna, 28. oldal

63.
 Sríla Sivaráma Maharája:
Minden problémánk legfőbb oka: a szent név figyelmetlen éneklése

A sértések közül egy, annak köszönhetően, hogy rendkívül súlyos és nagyon gyakori, külön figyelmet
érdemel: ez a szent név figyelmetlen éneklése (pramáda). Hiába kerüli a bhakta a többi sértést, hiába
fordít nagy gondot az odaadó szolgálat más elemeire, ha nem figyel oda az Úr nevére, a nevek
éneklése nem hozza meg számára a kívánt eredményt. Sohasem fogja megtapasztalni a tiszta név
eksztázisát, ehelyett csak a rossz szokások magját veti el, amiből aztán az anyagi vágyak
gyomnövénye fog kihajtani.

Haridása Thákura, aki a legkiválóbb szaktekintély a szent név témájában, a figyelmetlenség három
fajtájáról számol be: közönyösség (audásinya), lustaság (jádya) és szétszórtság (viksepa). E három
elem a szent név éneklésére vonatkoztatva egyesíti magában a korábban említett öt akadályt – alvás,
szétszórtság stb. –, ami meggátolja a szilárd odaadás kialakulását. Azért hangsúlyozzuk ezt újra, mert
a szent név figyelmetlen éneklése állít leggyakrabban akadályt a tiszta odaadás útjába. A közönyösség
a szent név éneklése iránti lelkesedés hiányára utal; a lustaság arra, amikor valaki elalszik japázás
közben vagy nem ügyel arra, hogy helyesen ejtse ki az Úr neveit; a szétszórtság pedig az, amikor
valaki hagyja, hogy elméje és érzékei az érzékek tárgyain időzzenek. Mindhárom – különösen a
szétszórtság, amit nagyon nehéz legyőzni – oda vezet, hogy a bhaktát egyre kevésbé érdekli a japázás
és a többi odaadó tevékenység. Attól kezdve pedig, hogy nem akarja többé elnyerni Bhakti-dévi
oltalmát, a gazdagság, a nemi élet, a pozíció és a többi anartha iránti heves vágy keríti majd hatalmába.

Srila Bhaktisiddhánta Sarasvati Thákura meglehetősen ijesztő listát állított össze azokból az
anarthákból, melyek abból származnak, amikor valaki anélkül énekli a szent nevet, hogy megpróbálná
elkerülni a sértéseket – s ez leginkább a figyelmetlen éneklésre vonatkozik. A következő anarthákat
sorolja fel: vágy a felszabadulásra, vágy a yoga-siddhikre, vágy az anyagi élvezetre, kétszínű,
ügyeskedő viselkedés, törvénytelen kapcsolat nőkkel, az odaadó szolgálat színlelése, kaszt-tudat, lelki
büszkeség, ragaszkodás a bűnökhöz, a vaisnavák származásuk alapján való megítélése, az odaadó
szolgálat üzleti célokra való felhasználása, vagy illegális profitszerzés, vágy a világi hírnévre, vagy az
olcsó elismerésre, vágy a tiszteletre, valamint filozófiai eltévelyedés.

Hogyan lehet hát véget vetni a figyelmetlen japázásnak? Hiszen kétségtelen, hogy minden egyéni és
közösségen belüli problémánk ebből az anarthából hajtott ki. Az első lépés: akarnunk kell a változást.
Miután egy bhakta felismeri, hogy meg kell javulnia, jó darabig mindennap olyan fejlett bhakták társa-
ságában kell japáznia, akikben spontán vonzódás (anurága) él a szent név iránt. Tanulmányoznia kell a
sértés nélkül éneklők viselkedését, át kell vennie hangulatukat, s meg kell tőlük tudakolnia, hogyan
kerekedhet fölül a figyelmetlenségén. A fejlett bhakták példamutatása és tanácsai kétségtelenül arra
fogják inspirálni őt, hogy rázza le magáról a közöny, a lustaság és a szétszórtság bilincseit. Egy kezdő
bhaktának a szent név és annak birtokosa, az Úr Krisna kegyéért is könyörögnie kell. Ha rendszeresen
Tulasi-dévi előtt énekel, ha komoly az elhatározásában, s ha nagy bhakták és az Úr maga is
felhatalmazzák, akkor kétségtelenül felléphet a sértés nélküli éneklés szintjére. A szentek társaságának
segítségével, megszabadulva mindattól, ami figyelmét addig elterelte, eltökélt, bizakodó lelkesedéssel
odaadó gyakorlata végre megszilárdul.

64.
 Srila Sivaráma Maharája: Sértések és rossz szokások

Amellett, hogy el kell kerülnie vagy jóvá kell tennie a szent név ellen elkövetett sértéseit, a bhaktának
előírt kötelességeit is nagy körültekintéssel kell végeznie. A Krisna-tudat szisztematikus tudomány: ha
helyesen gyakoroljuk, meghozza a kívánt eredményt. Ha valaki nem követi az előírt szabályokat, az
nem csupán visszaveti őt a fejlődésben, hanem további akadályokat is gördít útjába. Amikor Rúpa
Gosvámit tanította, Sri Caitanya Maháprabhu figyelmeztette azokra a rossz szokásokra, melyek a
helytelenül végzett odaadó szolgálat következtében alakulnak ki. Ezek közé tartozik például az,
amikor még komoly bhakták is hajlanak arra, hogy örüljenek az őket övező tiszteletnek és hírnévnek,
noha ezek csak csapdák, melyek azzal párhuzamosan jelennek meg, hogy valakit nagy vaisnavának
ismernek el. Ezek a gyomok közvetlenül az odaadás növénye mellett nőnek. A kezdő bhaktának ki kell
irtani ezt a gazt, mert ha nem teszi, a gyomok elhatalmasodnak rajta, s letérítik őt a tiszta odaadás
útjáról.

Az Úr maga is megnevez néhányat a számtalan lehetséges nemkívánatos vágy közül: „A bhakti

növényével együtt fejlődő káros növények közé tartozik többek között a tökéletesség elérésére törekvő
ember számára elfogadhatatlan viselkedés, a diplomatikus viselkedés, az állatmészárlás, az anyagi
nyerészkedés, a világi imádat és a világi tekintély növénye. Ezek egytől egyig nemkívánatos gyomok‖
(CC.ML.19.159). A gaz kiirtásához a kezdő bhaktának hallgatnia kell jóakaróira, akik rámutathatnak
jellemében a nemkívánatos szokásokra, és meg tudják különböztetni azokat az odaadás növényétől.
Ezek után meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy kihúzza a káros gyomokat, és véget vessen
annak az önkényes viselkedésnek, ami az elengedhetetlen lelki gyakorlatok elhanyagolásának
következménye. Az elengedhetetlen lelki gyakorlatok közé tartozik például, hogy a bhakta korán
kel, részt vesz a reggeli programon, valamint szigorúan tartja magát a vaisnava viselkedés
szabályaihoz – többek között nem néz világi filmeket, és nem eszik olyan ételt, amit nem bhakták
fıztek. Az ingatag odaadó szolgálat szintjén a bhakta hol helyesen cselekszik, hol helytelenül.
Ahogyan már elmondtuk, a helytelen gyakorlat, a sértések és a hanyagság mindig kedvezőtlen
eredményre vezetnek. Amikor azonban a bhakta megfelelően cselekszik, szolgálata megsemmisíti a
nemkívánatos szokásokat, melyek egyrészt korábbi jámbor vagy bűnös tetteiből származnak, másrészt
pedig azokból a hibákból, melyeket az odaadás gyakorlása során követett el. Az odaadás növénye
ekkor szépen zöldellhet.

Azoktól az újabb nemkívánatos szokásoktól azonban, melyeket az ingatag odaadás szintjén elkövetett
sértések okoznak, nagyon nehéz megszabadulni. E sértések visszahatásaira könnyű szert tenni, könnyű
egész sokat felhalmozni belőlük, megsemmisíteni őket azonban csak egyenként, hosszú időn át tartó
szorgos igyekezettel lehet. Annak ellenére tehát, hogy a bhakti kétségkívül megszabadítja a bhaktát
múltban elkövetett tettei visszahatásaitól, az odaadó szolgálat figyelmetlen végzése több anartha
kialakulásához vezet, mint amennyit az ingatag szolgálat megsemmisíteni képes. Ennek az az
eredménye, hogy az újabb és újabb nemkívánatos szokások megjelenése elbátortalanítja a bhaktát, és
megfojtja odaadásának növényét. Sok-sok lélek fordított már hátat ekképp elgyöngülve a tiszta
odaadás útjának, s tért vissza a materialista életformához.

Az elismerésre és a hírnévre való vágy

Van nem egy anartha a szívben, mint például az elismerésre és a hírnévre való vágy, amelyek
nehézségeket okoznak. Mit tudtok kezdeni ezekkel? Elhiszitek, hogy önmaguktól el fognak tűnni?
Nem. Úgy kell gondolkodnunk, hogy "Nézzük meg, mik is ezek pontosan! Miért vannak ott? Nyissuk
ki a vécét..." és így tovább. Süssön rájuk a Krsna-tudat fénye! Az elmúlt években ezt tettem és ennek
igen nagy hasznát vettem. Látom, hogyan tűnnek el azok a dolgok, amelyekkel korábban nem mertem
szembenézni. És tudjátok, miért tűntek el? Nem az én erőfeszítésemnek köszönhetően. Én túl gyenge
vagyok, egy feltételekhez kötött lélek vagyok. Ezek az anyagi anarthák életek óta itt vannak, és
néhány sloka ismerete nem fogja őket eltávolítani. Őszintén Krsnához kell fordulni, és a kérdés, amit
Ő fel fog tenni a következő: - Várj egy kicsit, azt kéred, hogy vegyem el tőled. Valóban el akarod
veszteni? - Természetesen, megvan a filozófiánk. - gondolom. - Valóban felkészültél arra, hogy egy
alázatos bhakta legyél bármilyen tekintély és dicsőség nélkül? - kérdez vissza Krsna. Ekkor
megvakarom a fejem, és kezdem megérteni, hogy mit is mondott a szám: "Tiszta akarok lenni!"
A szívem mégis mást mond: "De nem pont most. Igazából szeretem ezeket a dolgokat." Ez a
megosztott feltételekhez kötött élőlény helyzete.
Giriraj Maharája: Japa Retreat Level 3

65.
A lelkesedés fontossága:
Még ha valaki fel is adja az összes egyéb nama-aparadhot, de figyelmetlen marad, sosem fog a szent
név iránti vonzódásra szert tenni. Ha valaki fenntartja az odaadó szolgálat iránti lelkesedését, akkor
sosem lesz a szent név éneklése közben közönyös, lusta vagy figyelmetlen. A szent név lelkes
éneklésével az odaadó szolgálatban a szilárd szint (nistha) gyorsan elérhető.
Mahanidhi Swámi: Art of Chanting Hare Krsna, 54-55. oldal

Sríla Sivaráma Maharája:

Pramádah, japázás közbeni figyelmetlenség

Amikor öltöztetem a Múrtikat, általában lehet hallani, hogy mi történik itt. Nagyon sokféle mantrák
vannak mondva, nem szükségesen azzal a mantrával, amivel az avatást kapták a bhakták, legalább is
nem ebben az egyházban, és az egyik dolog, hogy bhaktáknak azt is kell látni, hogy a Múrtik is hallják
ezt minden reggel. Kírtanban általában könnyű odafigyelni, de nektek kell gondolni, hogy most lesz
10. évfordulója Rádhe-Syáma beavatásának, és valamikor lesz a huszadik, harmincadik, és aztán lesz
olyan, amit nem is látok én, nem is láttok ti, de az, hogy mi történik itt reggel, általában reggel 5 óra és
7 óra között, az fogja meghatározni, hogy mennyire sikeresek voltunk a lelki életben. És hogyha mi
70. évesek vagyunk és kiderül, hogy az utolsó 40 évben nem a Hare Krsna mantrát énekeltük,
hanem mást, hát lehet kérni még egy lehetőséget, de lehet, hogy nem lesz kiteljesítve ebben az
életben. Az egy másik életben fog folytatódni. Szóval ez a pramada, hogy nem figyelmes valaki, ez
egy komoly dolog, vagy hogy nem ismételjük a mantrát, ami azt jelenti, hogy kihagyunk szavakat,
amit egy könnyű dolog csinálni, vagy ugrunk köröket, az azt jelenti, hogy túl gyorsan mondjuk, túl
lassan mondjuk, vagy alszunk a mantrázás közben, aztán annyiféle plusz variáció van. Szóval ez a mi
gyakorlatunk, a fő aspektusa a sadhana, a japa, kírtan, hallgatni leckét, és ayur harati vai pumsám…..

áyur harati vai pumsám udyann astam ca yann asau

tasyarte yat-ksano níta uttama-sloka-vártayá

Minden napkelte és napnyugta csak megrövidíti mindenki életét, kivéve azét,

aki azzal tölti idejét, hogy a tökéletesen jó Istenség Személyiségéről beszél

A mai nap elment, vége, még egy lehetőség nincsen rá. Itt mindenkinek önismeretbe kell azt tenni,
hogy itt Krsna-völgy próbálja mindenkinek adni a lehetőséget, hogy leélik az életüket, nem mindenki
fog itt élni, mint cölibátus, transzcendentalista, nem is az a célja, de legalább hogy átéljük ezt az életet,
akkor maximális hasznot vesszünk azokból a lelki gyakorlatokból, amiben részt veszünk. És hogyha
ezt csináljuk, akkor az élet végén visszamegyünk Krsnához. De hogyha nem csináljuk, akkor valami
más lesz. Szóval, amikor arról van szó, hogy 16 kört japázunk 4 szabályt követünk, hát ennek van egy
folyamata, sokszor hallottunk róla, de mindenkinek kell azt ellenőrizni, hogy igazából ez úgy történik,
mint kellene, hogy történjen, és a fő dolog, az a szent név. Szent név, az jelenti, hogy Krsna. Amilyen
a viszonyunk a maha-mantrával, akkor olyan a viszonyunk van Rádhe-Syámmal, nem más. Mert Ők
az, nem különböznek attól! Szóval vegyék bhakták ezt nagyon komolyan, főleg, amikor a japa idő
van, legyenek nagyon ébren, nagyon óvatosan japázni, aztán még jó megkérni valaki mást, hogy
hogyan mondjuk és mit mondunk és hogyan mantrázunk, hogy igazából úgy van-e, ahogyan kell.
Nagy szeretettel. Mert ez az egyetlen dolog, ami nekünk van, ez az, amit kaptunk. Ez a legértékesebb
dolog, ez a Hare Krsna maha-mantra. Minden más dolog, amit kapunk a világban, ezek fognak jönni
és menni: a házunk és a családunk és a testünk. És ez az egyetlenegy dolog, ami marad, ebbe az
egyetlenegy dologba, amibe tudunk bízni. De hogyha mi saját magunk becsapjuk saját magunkat, és
még nem is vesszük észre. Ez az, amit Bhaktivinoda Thákura használja ezt a szót, hogy a Szent
névnek az egyháza, ez Chaitanya Maháprabhu mozgalma. És hogyha van nekünk valami probléma, és
meg akarjuk keresni, hogy ennek mi a gyökere, akkor ezzel kell kezdeni, hogy most hogy japázok. Ha
túl zavart az elmém, hogyha van valami probléma házasságba, vagy másféle helyzetbe, akkor
kezdjünk a kezdő pontnál, ez a kezdő pont. És ha ez jó, akkor általában minden problémának vagy van
megoldása, vagy túl tudjuk élni, mert ebből lesz megfelelő erő. Szóval erről szól Krsna-tudatú
mozgalom. Nincs Krsna-tudatú mozgalom szent név nélkül, az egy másik mozgalom.

66.
Lehet, hogy nem mozdul, vagy hogyha mozdul, akkor meg nem mozdul oda, ahova meg akarunk
menni, valahova máshová megy a mozgalom. Szóval ez komoly dolog. Múltkor, amikor itt voltam,
akkor több személynek így kellett szólni, aztán már valamikor nagyon fáj a fülnek. Valamikor
hallgatni a bhaktákat nagyon jó. Az meg egy másik dolog, ami ellen nem lehet tenni, még bhakták
szépen is mondják technikailag a szavakat, de nem olyan féle lendülettel, vagy olyanféle szeretettel,
mint kellene. Ami hallható, az nem édes, hanem valamikor nagyon fals a hangvibráció, egy ilyen
durva hangvibráció. És ott hallja Rádhe-Syáma, hogy mit csináltok, és Ők meg reagálnak. Egy dolog,
amikor kírtanban mondjuk, jaya Rádhe-Syáma, jaya Rádhe-Syáma, ugye háromszor azt mondjuk, de
amikor itt 16-szor 108-szor mondunk valami mást, akkor nem annyi hatás van rajtuk. Hát nagyon
kedvesek, még kedvesen is azt elfogadják. Vannak kérdések?

KÉRDÉS: Egyszer Budapesten Guru-maharája idézted Rúpa Gosvámí versét, hogy tunde tándaviní
ratim vitanute tundávalí-labdhaye (CC. AL.1.99.)

„Nem tudom, mennyi nektár áradhat ebből a két szótagból: Krs-na! Amikor Krsna szent nevét
énekeljük, úgy tűnik, táncra perdül a szánkban, így aztán sok-sok szájra vágyunk. Amikor ez a név
behatol fülünk nyílásába, millió és millió fület szeretnénk. És amint szívünk udvarában járja táncát a
szent név, felülkerekedik elménk működésén, s ettől minden érzékünk mozdulatlanná dermed.‖

Azt mondtad, hogy ezt akkor tapasztalja a bhakta, hogyha sértés nélkül énekel. Ez tiszta szent nevet
jelent ez a vers? Vagy az lehet náma-bhása is, ha sértés nélkül?

VÁLASZ: Igen, csak ott még nincs ugyanaz az íz, náma-bhásánál nincs ugyanaz az íz. Valami más?

KÉRDÉS: Hogyha a szent nevet énekeljük, japázunk, akkor egyedül a hangvibrációra figyeljünk,
vagy lehet emlékezni esetleg Srí Krsna kedvteléseire is.

VÁLASZ: Jó lenne először tudni a mantrát, először azzal kellene kezdeni, hogy az egész mantrát
ismételjük. Hogyha valaki jól hallgat, hallani a szent nevet, az teljesen kielégít, hogyha valaki
megfelelő módszeren, sértés nélkül hallja a szent nevet, akkor az teljesen lefoglalja az elméjét. Szóval
kérdés, hogy valaki úgy tud-e japázni. Hogyha úgy tud japázni, akkor természetesen fognak jönni Úr
Krsnának a kedvtelései. Lehet is, de kellene, hogy az a fegyelem ott van. Nem is csak fegyelem,
hanem spontán ragaszkodás.

Hát az kell, hogy megy az idő, megy az idő, nem jön vissza. És ki kell használni a lehetőséget, jó
lehetőségünk van, a legjobb, szóval igazából minimális, és amennyire zavart ottan a külvilág, azért
akarta Prabhupáda, hogy teremtsünk ilyen lehetőséget, hogy amennyire lehet anyagi világban, az
maximum lehetőség. Nem kell aggódni a szomszédokon, nem kell aggódni a városnak a zaján,
nincsenek tolvajok, ezek, azok, vagy annyi más dolgok, ami zavarna. Amennyire lehet, tökéletes
nincsen, de amennyire lehet, akkor minden ott van és akkor kihasználni a lehetőséget, mert elmegy az
idő. Szolgálat fontos, de sadhana fontos. És sadhanában a legfontosabb dolog a szent név. Prabhupáda
mondta, hogy ne várjunk el utópiát, probléma lesz, de mi vagyunk egy probléma, ragaszkodunk az
anyagi világhoz. Lesz probléma, problémamentes helyzet nem létezik. Hát vagy megoldjuk a
problémákat, vagy ha nem oldódnak meg a problémák, hát akkor emberek tudnak élni problémákkal
is, nem kell minden problémát megoldani! Ez a test egy probléma, ha ezzel élünk, akkor más
dolgokkal is lehet élni. Ebbe nagyon belenyugszunk, még el is kezdjük szeretni ezt a problémát, nem
is látjuk problémának, de ez a fő problémánk. Amikor már ti olyan idős lesztek, mint én, akkor
igazából már gyümölcsöket kell szedni, nem magokat ültetni. Akkor az már nem kel ki. Mint ősszel,
hogyha kimegyünk és akkor ültetünk valamit. Ilyen nem létezik, mi fog akkor kinőni? Tavasszal,
tavasszal kell vetni, és akkor mindennek van egy szezonja. És akkor ősszel meg aratni, gyűjteni
gyümölcsöket, gyűjteni minden más dolgot, télen meg bulizni.

67.
 Sríla Sivaráma Maharája

IV. Fejezet: Kérdések és válaszok a szent névről

Kérdés: Van-e különbség ha japázás közben meditálunk vagy más-e ha kirtanázunk és bhajanázunk?

Válasz: A japázás lényege az, hogy meditálunk a szent néven, halljuk a szent nevet. Amikor valaki
tökéletesen tudja hallani Krisna nevét, akkor természetesen fog majd meditálni más dolgokon.
Hasonlóan, amikor valaki zongorázni tud, akkor képes arra is, hogy dallamokat énekeljen, de ha nem
tanult zenét, akkor nem tud zongorázni. Ha nem tud valaki hallani, akkor nem tud meditálni sem. A
meditáció azt jelenti, hogy koncentrálni. Ha valaki nem tudja azt az alapvető dolgot, hogy Krisna
nevén meditál, arra koncentrál, akkor nem tud más dolgokon sem meditálni. Ha valaki nem tanult
zenét, akkor nem tud zenélni sem. Először meg kell tanulni a zene alapjait. Szóval, ez ezzel kezdődik:
meditálás Krisna nevén.

Kérdés: Lehet, hogy nem a formáján meditál valaki?

Válasz: Valamikor bhakták meditálnak, japázás közben Krisnáról néznek képeket vagy a múrtik előtt
japáznak, de leglényegesebb a név, aztán a forma. Ha valaki igazán érett a néven való meditációban,
akkor automatikusan fog jönni az, hogy a formán meditál.

Kérdés: A Suddha-bhakticintámaniban arról van szó, hogy amikor az anarthák tisztulnak, akkor ezt
különböző szinteken teszik. Nehéz azt elképzelni, hogy amikor japázunk, akkor csak egy anartha
tisztul.

Válasz: Ez attól függ, hogy valaki milyen szinten áll a lelki életben, ami azt jelenti ebben az esetben,
hogy milyen ereje van a japázásának. Amikor a japázás ereje minimális, akkor csak egy anarthát tud
tisztítani. Ez olyan, mint amikor egy szál gyufával kezdünk tüzet gyújtani. Nem tudunk meggyújtani
egy nagy halom fát vele közvetlenül. Először kis szalmaszálakkal kezdünk, és amikor azok égnek,
akkor képesek lángra lobbantani vékonyabb gallyakat, melyek aztán már a vastagabb ágakat is
képesek meggyújtani. És a tűz a gyufaszálról átterjed az egész rakásra. Hasonlóan, amikor egyre
erősebb szent nevet éneklünk, akkor egyre több anarthát képes tisztítani.

Kérdés: Azt lehet tudni, hogy épen melyik anartha tisztul vagy lehet irányítani, hogy melyik
tisztuljon?

Válasz: Amelyik tisztul, azt lehet tapasztalni. Hogy melyek nem tisztulnak, akkor azt is lehet
tapasztalni.

Kérdés: Kirtana és bhajana közben más kell, hogy legyen a meditáció, mint japa közben?

Válasz: A bhajan és főleg a kirtana egy nagyon interaktív dolog, a bhakták táncolnak stb, de a japa
más és a bhajana is egy kicsit más. Itt nem arról van szó, hogy máson kell meditálni, de azt kell
látnunk, hogy milyen meditáció nyilvánul meg nálunk. Azért mondtam, hogy a kezdő meditáció az Úr
szent neve, amiből majd természetesen jönnek magasabb szintű meditációk, ami attól is függ, hogy
milyen féle kirtanát, gyakorlatot végzünk

Kérdés: Min meditálunk japázás közben?

Válasz: Először halljuk a hangvibrációt, és az egész Mahámantrát. Értjük, hogy ez a hangvibráció

nem különbözik Krisnától. Rádharáni is Vele van, és imádkozunk, hogy szeretnénk a szolgájuk lenni.

68.
Kérdés: Amikor japázunk, akkor jobb egyhelyben ülve meditatívan 16 kört japázni? Lehet-e többet?

Válasz: Igen, a 16 kör a minimum. Lehet többet, és a bhakták kipróbálhatják, amikor például ekadasi
van, vagy van egy hétvége, amikor 64 kört japáznak. Milyen az elmét irányítani, ha 8 órát próbálunk
japázni. Prabhupáda mondta: csak kitaláltam nektek ezt a sokféle szolgálatot, mert nem tudtok leülni
és csak énekelni Hare Krisnát. Voltak olyan bhakták, akik csak japázni akartak és a templom
president ki akarta rúgni, mert nem akartak dolgozni. De Prahupáda azt mondta, hogy nem lehet, mert
mi akarunk ilyen személyeket, akik leülnek, naponta 64 kört japáznak. Szívesen adunk nekik szállást,
megetetjük, mert kellenek olyan bhakták, akiknek ilyen ízük van a szent név énekléséhez. Ha
megpróbáljuk, akkor láthatjuk, hogy nem könnyű dolog.

Kérdés: Ha egy egyszerű dallammal japázunk, akkor ez nem veszi el a figyelmünket a mantráról?

Válasz: Ha segít figyelni, akkor nem. Ha hallgatjuk Prabhupáda japa kazettáját, akkor ott lehet
hallani, hogy ő is dallammal japázik.

Kérdés: Szó volt arról, ha két bhakta azonos szinten áll, akkor baráti kapcsolatban állnak. De mi van
akkor, ha az egyik magasabb szintre kerül? Mi lesz a barátsággal, változik, vagy marad?

Válasz: A barátság maradhat. Bombayban egyszer Prabhupádához eljött egy úri ember meglátogatni,
beszélgettek egy órát, sokat nevettek, aztán elment. A bhakták kérdezték Prahupádát, hogy egy bhakta
volt-e az illető. Mondta, hogy nem csak egy öreg barátom. A fejlettebb nem gondolja azt, hogy én
magasabb szinten vagyok, keresek egy jobb barátot.

Kérdés: Volt szó a bhakták közötti bizalmas kapcsolatról. Hol van az a határ, amikor valaki barát, és
hol amikor túl bizalmas a kapcsolat.

Válasz: A túl bizalmas kapcsolat a szenvedély a tudatlanság hatása alatt van. Annak nem lesz jó
vége, mert el kezdünk beszélni olyan dolgokról, amik nem kedvezőek a Krisnatudatnak: túl személyes
vagy triviális témák, anyagi dolgok kerülnek szóba. Egy bhakta egyik tulajdonsága, hogy komoly.
Prabhupáda is viccelt, de a következő percben olyan volt, mint egy szobor. A bhakták viccelhetnek,
mert Krisna is teszi, de az sem lehet, hogy az egész életünk csak egy nagy vicc, mert akkor a lelki
életünkből is vicc lesz.

Kérdés: Mit lehet tenni, ha már a gyerekek felkeltek és mellettük hogyan lehet japázni?

Válasz: Az a legjobb, ha előbb kelünk, mint ők és akkor japázunk. Nem jó úgy vigyázni a
gyerekekre, ha valami mást csinálok. Ha idősebbek, akkor nekik is lehet japát adni.

Kérdés: De nekik is jó dolog, ha hallják, nem?

Válasz: Igen, de mégis a te lelki életed a lényeg. Ha ők hallanak téged, de neked meg annyi mindent
kell közben csinálni, akkor az a minőség senkinek sem jó, főleg neked nem. A legfontosabb, hogy
neked legyen megfelelő a japa időd.

Kérdés: Látni néha, hogy a bhakták beszélnek japa közben.

Válasz: Nagyon fontos dolognak kell lennie, de ha nem fontos, akkor nem szabadna beszélni japa
közben. Ha nem tűr halasztást valami, akkor lehet, de ha ráér, akkor későbbre kell halasztani.

69.
Kérdés: Milyen hangosan kell japázni, vagy lehet-e magunkban japázni, kell-e hallani a
hangvibrációt?

Válasz: Úgy kell japázni, hogy vonzza a figyelmet. Általában, amikor kezdi valaki, akkor hangosan
kell. Amikor Jayapataka Maharája csatlakozott akkor olyan hangosan japázott, hogy a bhakták
panaszkodtak. Ekkor mondta neki Prahupáda, hogy fel kell mennie a templom melletti hegyre japázni,
mert túlságosan zavart mindenkit. Prabhupáda halkan japázott. Nem kell hangosan, de úgy, hogy
halljam a hangvibrációt, és az megfogja a figyelmemet. Ha halkan vibrálom a Szentnevet, akkor el fog
menni az elmém. A japázásnak az elmében kell történnie. Ha a nyelv mozog, de az elme nincs ott,
akkor az, nem igazi japa. Ez olyan, mint amikor két ember vitatkozik. Aki hangosabban beszél, az
fogja megnyerni. Ha japázunk, akkor is két személy van: mi beszélünk és az elménk is beszél. Itt is,
aki hangosabb az győz. Tehát nekünk olyan hangosan kell beszélnünk, hogy az elménk hallja azt. Ha
valakinek nem zavart az elméje, annak nem kell hangosan beszélnie.

Kérdés: Ezt a mahámantrát lehet-e gyógyításra használni?

Válasz: Igen, mindenre lehet. Lehet vele démonokat és szellemeket is űzni. Ha valaki mérget evett,
akkor japázás közben gondoljon a Putaná kedvtelésre és nem lesz rá hatással a méreg. Amennyivel
nagyobb a hitünk szentnévben, annál jobban hat. Nincs olyan, amit ne lehetne meg tenni a Hare Krisna
mantrával, de abban erős hitünk kell, hogy legyen. Prahláda Maharája megette a mérget, amit
Hiranyakasipu adott neki, de nem volt semmi hatása rá. Miért? Mert olyan erős hite volt, és azt
gondolta, ha én felajánlom ezt az ételt Krisnának, akkor megtisztul. Prabhupáda mondta, mi is
megpróbálhatjuk, de ha nem olyan erős a hitünk, akkor meg fogunk halni.

Kérdés: Milyen motivációval lehet a japázást elkezdeni?

Válasz: Bármilyennel. Fontos, hogy valaki elkezdje. Aztán a maga a vibrálás és a jó társulás fogja
tisztítani a motivációt. Ha csak valamilyen motivációval lehet elkezdeni, akkor mi nem lennénk itt,
mert mi oly sokféle motivációval kezdjük a Krisna-tudatot. A szent név és a bhakták társasága minden
tiszta lesz. Máyápurában Prabhupáda a falusiaknak hirdette: gyertek, kaptok ingyen ételt, ruhát, házat
és csak egy dolgot kell tennetek, japázni. A lényeg az volt, hogy kezdjék el, a motiváció nem
számított. Gondolták, hogy ez egy jó üzlet, ingyen kapunk sok mindent. De ha elkezdenek japázni,
akkor minden jó lesz. Ez egy trükk volt.

Kérdés: Guru Maharája, mondtad, hogy az elme elmegy anyagi dolgokra, és az milyen, hogy lehet,
hogyha nincs ott az az íz a szent névre, de elmegy, mondjuk szolgálatra japázás közben. Szóval nem
tudunk csak hallani a szent nevet, de gondolkodunk annyi máson, lehet, hogy nem pont anyagi
dolgokon.

Válasz: De az még mindig nem jó. Az nem az optimális, mert itt az a dolog, hogy nem tudom
kontrollálni az elmémet, nem tudok hallani. Ugyanúgy, ahogy el tud menni szolgálatra, akkor el tud
menni más dolgokra is. Szóval a lényeg az, hogy nincs kontroll alatt. Aztán hogy mire megy, az már
egy másik dolog. Hogyha a következménye, hogy jól hallok, akkor megy Krsnára, Krsnának a
kedvtelésére, akkor az jó, de az egy természetes következménye a jó hallásra. Szóval kettő irányba
megy az elme: egy az, amikor jól japázunk, jól hallunk, másik az, amikor rosszul.

Kérdés: Tiszta szinten nincs anyagi motiváció a japázásban, de kell, hogy legyen valami íz, mert egy
tiszta bhakta miért csinálná. Anyagi motivációval működhet a japázás?

Válasz: Amikor valaki fejlett, akkor ott nincs lelki motiváció, csak a szeretet, őt nem érdekli az íz,
csak Krisna elégedettsége. Az íz nem érdekli, csak a szeretet. Az Úr Caitanya adja azt a példát, hogy ő
sok anyukát megkérdezett, hogy amikor a pelenkáját tisztítja a gyereknek, akkor ott annyi kaki van.
Az anyát nem zavarja, mert úgy látja, mint a szántál pépet. Amikor ott van a szeretet a gyerek felé,
akkor ezt a dolgot, ami inkább visszataszító, elfogadják, mint egy kedves dolog.

70.
Kérdés: Guru Maharája, szó volt róla, a vágyaknak a fegyelmezésével kapcsolatban, hogyha nem
tudunk ellenállni az anyagi vágyaknak, akkor növelnünk kell a lelki gyakorlatot, igazából japázzunk
25, vagy 32 kört. És ez úgy hangzik, mintha a szennyezettséggel arányosan többet kellene japázni, de
ugyanakkor az a szennyezett szív, az igen lekorlátozza a lelki gyakorlatnak a minőségét is, és hogy
nem arányos-e az idővel is ez a lehetőség. Tehát egy kicsit úgy hangzik, mint hogyha egy kicsit sokat
rárakok a mérleg ennek az oldalára, akkor rögtön megoldódik ez a problémám.

Válasz: Nem rögtön, de megoldódik. Szóval vannak embereknek más természetük, más teher, más
karmával jönnek Krsna-tudatba. Van, amikor valaki úgy érzti, hogy igen, hát még mindig ezt
csinálom, de akkor érzem, hogy még nem elég, nem kapok megfelelő erőt. Nem azért, mert nincs
benne elég erő, hanem még én nem vettem ki belőle. De akkor lehet többet csinálni, többet énekelni,
japázni, többet olvasni. Mint amikor nekünk van a reggeli programunk, aminek az egyik célja az, hogy
ad megfelelő leki erőt, hogy tudjunk szembeállni mindennek, ami fog történni velünk a nap folyamán.
De ugyanakkor igazából jó lenne, ha lenne egy esti program is.

Valaki igen, úgy találhatja, hogy több erőt fog kapni, hogyha többet japázik, 16 kör helyett 20-at
japázik, vagy növeli, hogy mennyit olvas, vagy hogyha nem olvasott, akkor olvas, és más lelki
gyakorlatokat csinál. Mert a gyakorlat, azt onnét kell kezdeni, hogy igazából egyensúlyban van.
Legalább uralkodok az elmémen és az érzékeimen és azzal megyek előre. Szóval először azt az
egyensúlyt el kell érni. És akkor persze, amikor eredetileg jövünk, akkor az kell lenni, hogy igen, én
most egy stabil helyzetben vagyok, és akkor ebből kell nekem menni előre. De lehet, hogy az a stabil
helyzet más lesz más személyeknek. Pont azért, mert más természetünk van és más tehert hozunk.

Kérdés: És ugyanaz, hogy montad Guru Maharája, hogy időbe telik, hogy elérje. Valamilyen
terheltséggel jön az ember és nem tudom, lehet, hogy én 192 kört japázok, de még mindig nem leszek
képes dolgokra nemet mondani, mert olyan a karmám.

Válasz: Hát ha van valaki, aki 192 kört tud japázni, akkor valami nagyon Rávana volt a múlt életébe,
vagy valami, hogyha ez történik.

Kérdés: Tapasztaltam, Guru Maharája, hogy vannak bhakták, akik jönnek és akarnak állandóan
japázni és csinálják ezt pár hónapig és jövet-menet, evés közben, mindig, és aztán van, hogy eltűnnek,
és soha többet nem látjuk őket.

Válasz: Igen, mert az képviseli, hogy igazából mi volt a vágyuk. Szóval meg kell találni, ideig tart
minden. Ideig tart megtalálni azt az egyensúlyt, és türelmesnek kell lenni azzal, de lehet, hogy az az
idő az napokig tart, de lehet, hogy hónapokig tart. Ugye? De mindenféleképpen abból a stabil
helyzetből próbáljuk aztán kultivál-ni a Krsna-tudatot. Mint hogy hogy érsz be iskolába? Először
kell, hogy megfelelsz, hogy tudj írni és olvasni és számolni és akkor lehet másféle tanulmányo-kat
venni, mert meg vannak a megfelelő dolgok. Szóval ez az írás, olvasás, ez a megfelelő alap, amivel
akkor tudjuk kezelni a Krsna-tudatot. Ez kell, hogy ott legyen, és akkor azon építeni fel. Szóval ezen a
stabilitáson építeni. De igen, lehet, hogy az a stabilitás, ez más embernek más ideig tart. És akkor
óvatos kell lenni, ugye az a dolog, hogy 192 kör, az úgy mondjuk praktikus szempontból nem fenn-
tartható. Amit csinálunk, a gyakorlat, amit csinálunk, annak fenntarthatónak kell lenni az élettel
is. Szóval mert élünk, az azt jelenti, hogy eszünk, dolgozunk, amit csinálunk, van kapcsolatunk más
élőlényekkel.

És ez ezért fontos, mert ezeket a dolgokat nemcsak önmagunk kitaláljuk, hanem inkább valaki más.
Bhakták társulata, lelki tanítómester, hogy akkor tudjuk, hogy mi és lehet, hogy akkor én nekem el kell
fogadni, hogy jó, hát valaki más így csinálja, de most én pont nem fogom úgy csinálni, hanem
másképp kell csinálni, mert én valaki más vagyok. És akkor mi az én tervem? Ugye, ugyanarra a
célra, ugyan-arra a helyre megyünk, csak akkor mi az az ütem, és hogy fogom én is elérni ezt a
stabil helyzetet. Szóval stratégia. És a stratégia, az változik emberekről emberekre. És az a fontos
dolog. Szóval a kezdő pont, az az, hogy nem csak úgy fanatikusan beugorni Krsna-tudatba, hanem
igazából kimérni, hogy mi az én állapotom, mik az én feltételeim, amik kötnek itt a világban.

71.
Egy dolog, amikor beszélünk anarthák, és problémák és más dolgok, de ezt egy kicsit mélyebben meg
kell nézni. erért Krsna ezt részletesebben a 14. fejezetben magyarázza, hogy mik a kötőerők, mik
ennek a jellemzői, hogy akkor mi is igazából jól értjük, hogy ki vagyok – nem, hogy ki vagyok a lelki
világban, hogy most mi az örök kapcsolatom Krsnával – hanem mi az én feltételekhez kötött
állapotom, és akkor mik azok a dolgok, amik igazából szükségesek, hogy azt tudjam én kontrollban
tartani, és akkor fejleszteni. És abban általában, Kali-yuga jelenti, hogy tama, rajas, hogy
tudatlanságban és szenvedélyben vagyunk, ami azt jelenti, hogy általában 99 % mindenki elvárhatja,
hogy nem egy könnyű dolog lesz, ugye? Mert a stabil pont az a jóság. Akkor lesz a lelki életnek
stabil a gyakorlata. Az nem a cél, hanem akkor lehet jól gyakorolni. Pont most olvastam, Sríla
Prabhupáda mondja a bevezetésben a Bhagavad Gítának, hogy a cél, hogy fel tudjon jönni a jóság
szintre. És akkor ez az első stratégia, hogy hogy tudok feljönni arra a szintre, hogy az elmém és
az érzékem kontrollban van, arra, hogy nyugodtan tudjam gyakorolni a lelki életet. Hogy a lelki
élet gyakorlata nem egy háború ugye, hanem nagyon természetes, és úgy könnyen, spontán tudom ezt
rá szánni.

Szóval ez egy térkép. Mindenkinek van egy térkép, hogy ezt hogy kell elérni. De ez azzal
kezdődik. Ugye, térkép csak akkor működik. Hogyha tudod, hogy hol a cél, de nem tudod, hogy hol
vagy, akkor nem tudod elérni. Szóval nem elég azt tudni, hogy jó, most Krsnához megyek, de te
hol vagy most? Szóval jó, akarok menni Budapestre, de most nem mindegy, hogy most
Szombathelyen vagy, vagy Debrecenben vagy. Akkor kell tudni, hogy a térképen melyik irányba
menjél. Szóval ugyanolyan fontos, hogy hol vagyok, mint hogy hova megyek. És akkor lehet
kidolgozni, hogy mi az út a kettő közé. És azért, mert erre szükséges egy józan terv, azért ez egy
nehéz dolog úgy egyedül megcsinálni. A jó társulás nagyon fontos, és türelem. Mert Kali-yugában
azt jelenti, hogy semmi nem történik gyorsan. Azok csak példák felszabadult lelkekkel, amikor így
gyorsan történnek dolgok. Velünk nem fognak gyorsan történni. Szóval megint rá kell szánni, hogy
ez a hosszú út. Ez egy hosszú út lesz. Aránylag. Egy élet, hogyha komolyan gyakoroljuk, de akkor rá
kell szánni. OK, most a hosszú út és akkor mik a lépések, és hogy menni előre. Ugye? Szombathelytől
Budapest, és akkor mik azok a városok, és akkor ugye Fonyód, és ahogy megyünk előre
Székesfehérvár és úgy Budapest, szóval tudom, hogy mik a városok, egyik helyről a másik helyre.

Szóval pont ez, ami van, hogy ó, igen, most fogok 192 kört japázni, de az egész dolog túl sok lesz, és
akkor leállítom. Mert nagyon fontos ez a kezdő pont, hogy amikor már úgy kezdem kicsit
megérteni, hogy miről szól a Krsna-tudat, hogy képbe lenni azzal, hogy most igazából ki vagyok
itt az anyagi világban, mi az én természetem, milyen kötőerőben vagyok, mi az igazi kihívásaim,
és ezt igazából jól megtárgyalom másokkal. Ezek után célszerűen nézem szentírásba, hogy mik
ezek a dolgok, amire nekem szükséges, hogy ezeket a dolgokat irányítani, vagy tisztítani, és
akkor hogy erre van egy igazi csomag. Mert vannak az általános dolgok, énekelni Hare Krsnát és
másféle dolgok, és aztán vannak az egyéni dolgok, amikre bhaktáknak főleg oda kell figyelni. yáma,
niyáma. Mit szabad csinálni, mit nem szabad csinálni. Szóval ez az önmegvalósításnak a kezdő
pontja, hogy tisztában vagyok azzal, hogy mi az én anyagi természetem. Mi az én anyagi
ragaszkodásom. Mik az előnyeim, mik a hátrányaim, mert fontos tudni, hogy mik az előnyök,
mert ebből tudok pluszt kapni, mi a hátrány, mert ezektől ővatosnak kell lenni. És persze az
egésszel meg nagyon őszinte kell lenni. Azért is próbáltuk annyira hangsúlyozni ezt a tanácsadói
rendszert - mert látjuk, hogy amikor a bhakták csak szolgálatot csinálnak, és mennek előre és
mindenki ugyanazt csinálja és önmagára van hagyva - szóval akkor nagyon ritka, hogy bhakták
önmaguk kitalálják, hogy most miről van szó az én személyes életemben és most fogok én előre
menni. És hogyha nincsen olyanféle szisztematikus társulás, és kapcsolat, ami segít magamat
megérteni, és egy egyéni térképet, útmenetet kidolgozni, akkor így csak minden általános. Jó,
mindenkinek Magyarországon van ugyanaz a Magyarországi térkép, de hogyha más helyen vannak,
akkor ugyanaz a térkép igazán nem szükségesen annyira hasznos mindenkinek, hogyha nem tudják,
hogy hol vannak. És akkor ez a dolog, tudni, hogy hol vagyunk, és hogy fogunk menni. Szóval ez,
amikor Krsna beszél Úr Brahmához, akkor mondja ezt a kettő dolgot. Vidya – avidya. Hogy tudni
mind a kettőnek a tudományát. A transzcendensnek a tudományát és az anyagi helyzetünknek a
tudományát. És amikor igazán jól képben vagyunk, akkor tudunk úgy előre menni. Hare Krsna!

72.
Kérdés: Guru Maharája, észreveszem, hogy miután próbálom rendszeresen gyakorolni a Krsna-
tudatot, még mindig van a szívben kéj, düh, mohóság, Mi értjük, hogy le tudunk mondani alacsonyabb
ízekről, mikor kapunk egy magasabb ízt. Persze mi nem végzünk odaadó szolgálatot, hogy mi kapjunk
egy magasabb ízt, mert mi csak végezzük a szolgálatunkat, hogy Krsnának legyen egy szép íz. A
kérdésem az, hogy mit kell, milyen hangulat kell lenni egy bhaktában, hogy Krsna ellopja a
szívet? Hogy mi tudjunk természetesen fordulni az anyagi energiától, hogy már ne vonzzon az
anyagi energia.

Válasz: Ugye, amikor bhakták gyakorolják a Krsna-tudatot, főleg amikor elkezdik, akkor optimisz-
tikus elképzelésük van, hogy mit fog jelenteni Krsna-tudatosnak lenni. Nem annyira optimisztikus,
mert azt gondolják, hogy nagyon gyorsan lesznek Krsna-tudatos. Nagyon gyorsan lehet is valaki
Krsna-tudatos, és nagyon hatékony a Krsna-tudat.

De sokszor az történik, hogy azért, mert bhakták jönnek sok szennyes dologgal a szívben, akkor egy,
hogy hosszabb ideig tart az, hogy Krsna-tudatosak legyenek, és a másik, hogy azért, mert hosszabb az
idő, akkor lusták lesznek, nem annyira komolyan veszik a folyamatot és akkor sértést követnek el, és
azok a sértések megint okoznak másféle ragaszkodást a szívben, és ezek a ragaszkodások, ezek még
mélyebben mennek, mint azok a karmikus ragaszkodások, amikkel jövünk. Szóval az anarthák, amik
jönnek a náma-aparádoktól, azok mélyebben mennek és nehezebb azokat tisztítani, mint azokat az
anarthákat, amivel jövünk Krsna-tudathoz. És amikor nem vagyunk óvatosak, sértést követünk el, a
szabályokat törjük, és ezek megint okoznak új anartrhákat, amiknek a gyökere mélyen mennek be és
ezeknek a jelenét tapasztalhatjuk, mert vannak a jellemzője. És az a jellemző, amikor ott van, akkor
tudhatjuk, hogy jó, nekem felelősséget kell nekem vállalni a saját cselekvésemre, a sorsomra és akkor
türelmesnek kell lenni és nem csinálni azokat a hibákat, amit korábban csináltam.

Szóval hogy kell? Nagyon óvatosan kell szolgálatot csinálni, óvatosan kell viszo-nyulni a bhaktákkal,
elkerülni a sértéseket bhakták, vagy egymás között, és óvatosan énekelni a Hare Krsna maha-mantrát.
És akkor tisztul a szív, anélkül, hogy jönnének vissza ezek a szennyes dolgok, akadályok. És azzal ki
kell tartani. Azért fontos, hogy legyen a bizalom, Hogy meg vagyunk győzve, hogyha én kitartok a
folyamattal, akkor idővel lehet látni a fényt az alagút végén. És akkor azok az anyagi ragaszkodások,
azok úgy eltűnnek, tad§ rajas-tamo-bh§v§¤ k§ma-lobh§dayaª ca ye…

SB. 1. 2. 19.
tad§ rajas-tamo-bh§v§¤ k§ma-lobh§dayaª ca ye
ceta etair an§viddha° sthita° sattve pras¦dati

Amint a szerető szolgálat visszavonhatatlanul megszilárdul a szívben,

a természet kötőerői, a szenvedély és a tudatlanság okozta kéj, vágy és sóvárgás
eltűnnek a szívből. Ekkor a bhakta a jóság minőségében állapodik meg,
s tökéletes boldogságot ér el.

Akkor a sattva, a jóság kötőerejében van valaki, és eva° prasanna-manaso bhagavad-bhakti-

yogata¤…
SB. 1. 2. 19.
eva° prasanna-manaso bhagavad-bhakti-yogata¤
bhagavat-tattva-vijñ§na° mukta-sa¯gasya j§yate

A tiszta jóság kötőerejében ekképpen megszilárdult ember, akinek elméje az Úrnak végzett
odaadó szolgálattal kapcsolatba kerülve újjáéledt, az anyagi társulástól megszabadulva alapos,
tudományos megértésre tesz szert az Istenség Személyiségét illetõen.

És amikor már valaki a jóságban van és már ezekhez a rajashoz és tamashoz nem ragaszkodik, akkor
onnét a gyakorlatnak az eredménye, hogy mukta, felszabadul ezektől az efféle dolgoktól. És itt mindig
a kulcs ugye, ahogy Krsna is mondja, hogy m§° ca yo 'vyabhic§re£a bhakti-yogena sevate…

BG. 14. 26.

m§° ca yo 'vyabhic§re£a bhakti-yogena sevate
sa gu£§n samat¦tyait§n brahma-bh¡y§ya kalpate

73.
 Aki a teljes odaadó szolgálatba merül, s nem esik vissza semmilyen körülmények között,
az egyszeriben túllép az anyagi természet kötõerõin,
s így a Brahman síkjára emelkedik.

Szóval avyabhicárini bhakti, az az odaadó szolgálat, ami nincs megszakítva. Állandóan csinálom a
szolgálatot, nem szakítom meg, megszakítatlan. Ez az az út, hogy sa gunán, hogy valaki a
kötőerőkön túl lépjen, és fellépjen a lelki szintre, brahma buyaya kalpate. És ami azt jelenti,
hogy ez a drdha-vrata, hogy határozott valaki, és ugyanakkor az lesz majd a szimtóma. Mert
arról beszéltünk, hogy fizikailag törekedünk, és kényszerítjük az elménket, hogy ott is
maradjon. És amikor igazából felszabadul a bhakta, akkor erőfeszítés nélkül, akkor nehézség nélkül
gyakorol és az elme természetesen nem fog ragaszkodni az anyagi energia felé, inkább Krsna felé.

De ami fontos, hogy ez a nem megszakított, a megszakíthatatlan odaadó szolgálattal úgy kitar-
tunk, bízunk abban, hogyha szolgáljuk Krsnát, Krsna időben fogja adni az Ő kegyét és ezeket a
dolgokat el fogja tüntetni. És akkor a para bhakti, akkor a transzcendentális odaadó szolgálat
időben jön. Igazából ez a felszabadulás ezektől a kötőerőktől, ez jön már többé-kevésbé, nem teljesen,
de már többé-kevésbé akkor, ha már valaki úgy nisthá, szilárd, nem befolyásolja a gyakor-latát, és
azon túl meg amikor feljön, és kap rucit, ízt Krsna-tudatra, és az az íz, az nagyon sok erőt ad, és az
ízből meg akkor nő a ragaszkodás Krsna felé és úgy jönnek a másik dolgok.

Szükséges nekünk kihasználnunk az időnket, hogy nem pazarolni az időt. avyartha-kálatvam, ásá
bhandah samutkanthá… Valaki nem pazarolja az idejét. Szóval ezek a szimtómák, ezek a kilenc
szimtómák a lelki életnek. A lelki élet jelenti, hogy bháva bhakti. Az lelki. Az azt jelenti, hogy lelki
szint. Szóval mi most anyagi szinten vagyunk, mi csináljuk a gyakorlatokat, amit a felszabadult
bhakták csinálnak, és próbálunk a lelki szintre felérni. De ennek a gyakorlata, hogy nem pazarolni
időt.

Visvanátha Cakravartí Thákura magyarázza, hogy ezek a ruci, asakti, ez hasonló, majdnem
ugyanolyan szintek a lelki életben, hogy a szimtómája az, hogy ha valakinek még nagyon ott van az
anyagi ragaszkodás, akkor még az elme mindig el van foglalva anyagi dolgokba, próbáljuk rárakni
lelkire, mint amikor leülünk japázni - Hare Krsna Hare Krsna - és akkor nem is tudjuk, nem is vesszük
észre, hogy hogy ment az elménk a Hare Krsnáról ki tudja mire. Hát csak megy, még nem is vesszük
észre, hogy úgy elmegy. Szóval mondja, hogy ha valaki közelíti a lelki szintet – ugye ez ruci és asakti,
amikor valaki közelíti a lelki szintet – amikor még valaki nem is veszi észre, hogy hogyan megy az
elméje lelki gondolatokra, mert abba az irányban megy. És a lelki szinten, a bháva szinten nem
hajlandó menni más dolgokra. Szóval akkor csak mindig arra van rögzítve. Szóval valahogy ezt a
dolgot mi is akarjuk kultiválni, gyakorolni, és mert mindig látjuk, hogy az elménk, nyelvünk mindig
menne erre a fölösleges dolgokra, hamis dolgokra és annyi időt vesztünk el.

– ayur harati vai pumsah – megy, megy az idő, és az már nem jön vissza, az már elment. Szóval,
hogyha nagyon szigorúak vagyunk magunkkal, és nagyon óvatos, akkor fogjuk találni, hogy elég
időnk van mindenre. Ez nem azt jelenti, hogy fanatikus lenni, hanem komolynak lenni, az azt jelenti,
hogy valaki komolyan veszi a lelki életet és nem hajlandó kockáztatni azt, hogy még egyszer vissza
fogok jönni ebbe a világba. Szóval mindig arra menni. És ez az elme. Az elme mindig így működik,
amivel eleget társul az elme egy dologgal, akkor annak az azonosságát veszi fel.

Nekünk is van arra tapasztalat, ugye, mint mondjuk, hogy amikor tartunk nagy fesztivált, van, hogy
Janmástami, vagy Vyása-puja, és akkor két napig annyira benne vannak a bhakták lelki gyakorlatba, és
nem eszünk, nem iszunk, semmi mást nem csinálunk, hogy akkor az elme egy ideig nagyon megy
ebbe az irányba, de aztán egy nagy, hát valamennyire egy félelmetes dolog, ugye, hát most mi fog
történni, hogyha ebbe az irányba megyek tovább? Akkor igazából le kell mondani dolgokról, és akkor
inkább lelassulok, nem olyan sürgős, nem olyan fontos, de amikor ezt kultiváljuk komolyan, akkor az
elme, akkor lesz bandhu. Bandhur átmátmanah tasya, az elme így lesz barát. És akkor így lesz barát,
akkor azt fogja tükrözni, de kell tudni kultiválni.

74.
 V. Fejezet: Módszerek a figyelmes japázáshoz

A japázás megreformálása

Annak, aki meg akarja reformálni a japázását, egy bizonyos felkészülésre van szüksége. Ezt az albat-
rosz repülési technikájához hasonlíthatjuk; ötven métert fut a parton, mielőtt felemelkedne a levegőbe.
Egyszer, ha sikeresen felszállt, a madár képes napokon keresztül magasan az égben maradni anélkül,
hogy a szárnyait mozgatnia kellene. Hasonlóan, bárki, aki betartja a következő szabályokat, biztosan
eljut addig, hogy a szent névvel kapcsolatos csodálatos tapasztalatokra tegyen szert.

Felkészülés
1. Lépés
Előző nap határozd el, hogy "Holnap teljes odafigyeléssel fogok japázni." Feküdj le korán.

2. Lépés
A következő reggel kezdj nagyon korán. Japázz egy zavartalan helyen; a bhaktákkal, vagy egy olyan
helyen, ahol teljesen egyedül lehetsz. Ha az elme elkezd zavarttá válni, akkor csendesítsd le úgy, hogy
imádkozol, vagy néhányszor mély levegőt veszel. A leghatékonyabb gyakorlat azoknak, akik nem
ismerik a pranayamát az, hogy mélyen be- és kilélegeznek. Srila Sanatana Goswami azt ajánlja a Hari-
bhakti-vilasában, hogy a Gayatri mantra vibrálása előtt el kell végezni néhány pranayama gyakorlatot.

3. Lépés
A, Japázz folyamatosan, megszakítás nélkül (az elején kontrolláld a sebességed).
B, Ügyelj a szent nevek tiszta, világos kiejtésére.
C, Maradj egyenes testtartásban. Jobb japázás közben egyenesen ülni, az a testhelyzet a jóság
kötőerejébe tartozik. Lefeküdni tudatlanság, a sétálás pedig a szenvedély kötőerejében van.

4. Lépés
Összpontosítsd az elméd a hangvibrációra.

Japázás közben
5. Lépés
Kontrolláld az elmét!

A, Hozd vissza, ha elsodródik.

B, Szabadítsd meg a múltból úgy, hogy nem foglalkozol azzal, mi történt tegnap vagy egy hete vagy
egy évvel ezelőtt!

C, Hagy a napi tennivalók megtervezését. (Amennyiben a bevásárló lista vagy valamilyen szolgálati
beosztás jön újra és újra elő, akkor rövid időre megszakíthatod a japázást, leírhatod a főbb pontokat,
így az elme ismét megnyugszik).

6. Lépés
Próbáld meg elérni azt az elmeállapotot, amelyet a Sri Siksastaka harmadik versszaka javasol;
alázatosság, türelem, mentesség a büszkeségtől és minden élőlény tisztelete. Ez akkor fog
bekövetkezni, ha észben tartod, hogy az Úr jelentéktelenül parányi része vagy.

Sacinandana Swámi

75.
 Három kérdés, hogy tudatos legyél

A következő három kérdés segíteni fog abban,

hogy teljesen tudatos legyél abban, amit csinálsz.

1. kérdés: Srila Prabhupada azt mondta, hogy amikor japázunk, alapvetően úgy kell éreznünk
magunkat, mint amikor a templomban az oltár előtt állunk, amikor kinyílik a függöny és meglátjuk a
murtikat. De általában nem érezzük ezt, és sokszor amit csinálunk, teljesen tudattalanul és
figyelmetlenül csináljuk. Időnként azt is látjuk, hogy amikor valaki japázik, a maha-mantra egyáltalán
nem jelent a számára semmit. Az első kérdés, hogy tudatos legyél a következő:

Mit csinálok?

2. kérdés: A maha mantrának több jelentése van, ahogyan Srila Prabhupada mondta; a japa olyan,
mint amikor a kisgyermek sír az édesanyja után, vagy ez egy könyörgés Krsnához, hogy adjon nekünk
szolgálatot, de máskor azt mondta, hogy a maha mantra azt jelenti, hogy ezt mondjuk:

Krsna, barátom, barátom, barátom! Vagy: Krsna, kérlek, fogadj el! Kérlek! Fogadj el! Fogadj el
bhaktádként, kérlek! Engedd, hogy valamilyen szolgálatot végezhessek! Add meg a lehetőséget!
Természetesen számtalan jelentése van a maha mantrának, s ahogyan mélyebbre megyünk ezekben,
úgy válnak egyre ezoterikusabbá, és fedik fel teljesen az eredeti azonosságunkat, ami nem más, mint
az, hogy Krsna örök szolgái vagyunk.

A lényeg az, hogy ha a maha mantra jelentésével nincs kapcsolatunk, akkor nem lesz a maha mantra-
val érzelmi kapcsolatunk sem, és így visszaesünk abba a helyzetbe, amikor nem akarunk japázni,
fontosabb dolgunk is van, mint japázni. De a japázás nem ez, hanem egy mély, intenzív kapcsolat
Krsnával az imádkozás hangulatában, egy könyörgés: Krsna, fogadj el! Krsna, foglalj le! Ó, Radha, Ó
Krsna, foglaljatok le! Ha következő alkalommal, amikor japázol és elfelejted a mantra jelentését, csak
állj meg, kapcsolódj össze vele újra, és azonnal látni fogod a változást.

Mit jelent?

3. kérdés: Annak, hogy nem vagy tudatos egyik aspektusa az, hogy nincs célod. Ahogyan a kínai
mondás tartja: Ha nem tudod hová mész, biztosan nem fogsz odaérni. Gyakran amikor elmeszinten
japázunk, nem vagyunk céltudatosak, nem akarunk elérni semmit. De miért is japázunk?

A cél
– az, hogy megtisztuljunk,
– az, hogy elmélyítsünk a kapcsolatunk Krsnával,
– az, hogy lelkesek legyünk a szolgálatunkban,
– az, hogy türelmesebbek legyünk,
– az, hogy alázatosabbak legyünk.

Előző – este írd le, hogy mire szeretnél figyelni japa közben; hallani szeretnéd a nevet, jobban figyelni,
megérteni valamilyen anarthát. Másnap, mielőtt elkezdenél japázni, vedd elő és olvasd el, meditálj
rajta. Ezzel is mutatva Krsnának, hogy mi a célod, mire vágysz. Ő teljesíteni fogja azt. Tehát a
harmadik kérdés, hogy tudatos legyél:

Mit próbálok elérni, mi a célom?

Mahatma das: On Chanting Hare Krishna.

76.
 Az isteni kegy befogadójának lenni

Az anyagi életben a dolgok "fogadó oldalán" lenni óriási, gyakran életveszélyes problémát jelent.
De a lelki életben - különösen a Szent Nevek éneklése közben - valószínűleg ez a legjobb dolog, ami
történhet velünk. A fentről - éltető esőként - ránk záporozó isteni kegy befogadójának lenni olyan,
mint "nem énekelni a Szent Nevet, hanem hagyni, hogy a Szent Név énekeljen." Amit ezzel a
kijelentéssel mondani szeretnék, az az, hogy a Szent Név tiszta formájában Krsna Önmaga, aki először
a szívünkben, majd onnan a nyelvünkön jelenik meg, hogy a kegy erejével vibráljon. "Japázz szívből,
ne felszínesen!" szól Srila Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura kijelentése. Amikor valaki az isteni
Szent Név befogadójává kíván válni, akkor egy edénnyé, tartállyá kell válnia, amelybe a kegy
ömölhet. Ahhoz, hogy ezt megtapasztaljátok, a következő hat lépést javaslom, és azt, hogy figyeljétek
meg, mi történik, majd fejlesszétek tovább saját magatok.

1. lépés: Kapcsolódjatok Srila Prabhupada-hoz és Sri Sri Nitai Gaurához, akik a tiszta Nevet adják!
(ehhez bármilyen imát választhattok)

2. lépés: Kezdd a japázásod a Sri Sanatkumara Samhitából származó samsara-sagaran nathau

kezdetű imával.* Ezen imák segítségével a bhakták egy aktív kapcsolatot érezhetnek az Isteni Párral,
egy tudatállapotot, ahol könnyebb érezni a kapcsolatot.

3. lépés: Miközben japázol, legyél tudatos arról, hogy a tárgy vagy, a cselekvő pedig Krsna. Ez a
gyakorlatban a következőt jelenti: Radha és Krsna a látó, az élvező és a tanú. Te azért vagy, hogy
örömöt adj, nem azért, hogy élvezz. Ők vannak a középpontban. Emlékezz, ha a gyökér elégedett,
akkor a levelek automatikusan elégedettek lesznek, vagyis sokkal fontosabb a gyökérre - Radhára és
Krsnára - gondolni, mint a levélre (magadra, és arra, hogyan érzel).

4. lépés: Gyakorold a testtől és az elmétől való elkülönülést és kerülj atmavan tudatba, ahol mint örök
és lelki lény létezel.

5. lépés: Japázz erről a lelki szintről, egy odaadó, boldog és békés szolga helyzetéből - anélkül, hogy
túl sokat várnál -, és figyeld, ahogyan a Szent Név áramlata hogyan mozdul. Legyél folyamatosan
koncentrált, maradj az áramlatban.

6. lépés: Bhaktivinoda Thakura bhajana útmutatója, a Bhajana Rahasya 5. fejezete szerint a szolgálat
végső jelentése az, hogy Srimati Radharani egy védett szolgálólánya vagyunk. Ha valaki éretté vált, itt
természetes csodák fognak történni, ahogyan az Isteni Név egyre többet és többet fed fel a lelki
valóból.

A Név az Isteni uralkodó, a legkegyesebb formájában, amely először megsemmisít minket (a hamis
egónkat), majd újraformál. Ők az élvezők, mi pedig élvezetük tárgyai. Ők mozdítanak és teremtenek,
mi Általuk mozdulunk és jövünk létre, és remélhetőleg egy nap visszakerülünk örök azonosságunkba.

Sacinandana Swámi: The Receiver Mood While Chanting. 2010.

anarpita-car¦° cir§t karu£ay§vat¦r£a¤ kalau

samarpayitum unnatojjvala-ras§° sva-bhakti-ªriyam
hari¤ pura±a-sundara-dyuti-kadamba-sand¦pita¤
sad§ h¥daya-kandare sphuratu va¤ ªac¦-nandana¤

Bárcsak a Legfelsőbb Úr, Srímatí Sací-deví fia transzcendentálisan ott lakozna szíved legbensőbb
zugában! Az olvadt arany ragyogását szórva indokolatlan kegyéből megjelent Kali korában,
hogy azt az ajándékot adja, melyet még soha egyetlen inkarnáció sem kínált: a szerelmi kapcsolat ízét,
amely az odaadó szolgálat legfenségesebb és legtündöklőbb lelki íze.

77.
 r§dh§ k¥¢£a-pra£aya-vik¥tir hl§din¦ ªaktir asm§d
ek§tm§n§v api bhuvi pur§ deha-bheda° gatau tau
caitany§khya° praka±am adhun§ tad-dvaya° caikyam §pta°
r§dh§-bh§va-dyuti-suvalita° naumi k¥¢£a-svar¡pam
Srí Rádhá és Krsna szerelmi kedvtelései az Úr belsõ, gyönyöradó energiájának transzcendentális
megnyilvánulásai. Noha Rádhá és Krsna azonosságukat tekintve egyek, örökre különváltak egymástól.
Most e két transzcendentális személyiség újra egyesült Srí Krsna Caitanya formájában. Leborulok
Előtte, aki Srímatí Rádhárání érzéseivel és testszínében jelent meg, holott Ő Krsna Maga.

Sri Sanatkumára Samhita

1.
samsara-sagaran nathau putra-mitra-grhakulat
goptarau me yuvam eva prapanna-bhaya-bhanjanau
Ó, Sri Sri Rádha-Krsna! Kérlek, mentsetek ki a születés és halál óceánjából!
Kérlek szabadítsatok ki a gyerekek, a barátok és az otthon által születő aggodalomból!
Kérlek, törjétek darabokra e meghódolt szolgátok minden félelmét!

2.
yo ‘ham mamasti yat kincid iha loke paratra ca
tat sarvam bhavator adya caranesu mayarpitam
Ó, Sri Sri Rádha-Krsna! Ma lótuszlábaitokhoz helyezem magam és mindent,
amit ebben és a következő életemben magamának mondok.

3.
aham apy aparadhanam alayas tyakta-sadhanah
agatis ca tato nathau bhavantau me bhaved gatih
Én vagyok minden sértés lakhelye. Minden lelki kötelességet elhagytam.
Nincs semmilyen menedékem! Ó, Sri Sri Rádha-Krsna, legyetek Ti a menedékem!

4.
tavasti radhika-natha karmana manasa gira
krsna-kante tavaivasmi yuvam eva gatir mama
Ó, Rádha Ura,a Tiéd vagyok! Ó, Krsna kedvese, a Tiéd vagyok!
Felajánlom Nektek gondolataim, szavaim és a tetteim. Ti vagytok életem célja!

5.
saranam vam prapanno ‘smi karuna-nikarakarau
prasadam kurutam dasyam mayi duste ‘paradhini
Ó, Sri Sri Rádha-Krsna! Olyanok vagytok, mint egy-egy kegyóceán!
Kérlek, legyetek kegyesek hozzám! Menedéket veszek Nálatok! Meghódolok Nektek!
Kérlek, foglaljatok le engem - bűnöst és sértőt - a szolgálatotokban!

6.
ity evam japatam nityam gantavyam padya-pancakam
acirad eva tada dasyam icchata muni-sattama

Ó, bölcsek legjobbja! Aki gyorsan el kívánja érni az Isteni pár szolgálatát Vrindávanában,
annak naponta el kell mondania ezt az öt versszakot.

78.
 Praktikus segítség a japázáshoz

1. A Panca-tattva-maha-mantra éneklése
Az első gyakorlati tanács a következő mantra elmondása a Hare Krsna maha-mantra japázása előtt:

jaya sri-krsna-caitanya prabhu nityananda

sri-advaita gadadhara srivasadi-gaura-bhakta-vrnda

Ez a Panca-tattva-maha-mantra nagyon hatásos, mivel Sri Caitanya Mahaprabhu, Sri Nitananada

Prabhu, Sri Advaita Acharya Prabhu, Sri Gadadhara Pandita, Sri Srivasa Thakura és az Úr összes
bhaktájának a neve azonnal megtisztítja és lelkileg felemeli az éneklőjét. Ez a mantra megáld a Hare
Krsna maha-mantra sértések nélküli éneklésének képességével. Sri Caitanya Mahaprabhu nem veszi
figyelembe az elesett lélek által elkövetett sértéseket, s az Ő nevének éneklésével megkaphatjuk a
maha-mantra énekléséből származó összes hasznot."

2. Japázz mindenhol!
Azt a kérdést, hogy hol és mikor japázzunk, Srila Prabhupada a következőképp válaszolta meg: - A
Krsna-tudat a sanatana-dharma vagy bhagavata-dharma. Sanatana azt jelenti, hogy "örök, mindig és
mindenhol." A bhagavata jelentése pedig Bhagavanra, az Úrra vonatkozó. Az Úr mindig mindennek a
mestere és ezért az Ő nevét kell hallani, dicsőíteni és erre kell emlékezni mindenhol a világon. Ez el
fogja hozni az emberek által olyannyira vágyott békét és jólétet.' (SB. 2.2.36. magyarázat)

Másként fogalmazva, mivel Krsna mindenütt jelen van, mindig, mindenhol Őt kell dicsőíteni. Ha
valaki valahogyan találkozik egy nagy személyiséggel, mint Srila Prabhupáda, akkor azonnal és
természetesen a földre borulva ajánlja a hódolatát és dicsőíti Őt: nama om visnu-padaya... ahelyett,
hogy csak egyszerűen folytatná a tevékenységét Srila Prabhupada-ot mellőzve! Ez teljesen helytelen
viselkedés lenne egy ilyen nagy személyiséggel szemben. Mivel Krsna jelen van mindenütt, ezért
bárki Vele lehet bárhol és bármikor, így állandóan az Ő dicsőségét kell énekelnie."

3. Japázz mindig!
Gondoltál e már valaha arra, hogy álandóan énekeld a Hare Krsnát? Lehet, hogy időnként, amikor
olvasol róla, de aztán ez újra elfelejtődött. Ezért kell ezt a tanácsot mélyen az emlékezetünkbe
vésnünk! Az ok, hogy miért tűnik az állandó japázás annyira nehéznek, az az íz hiánya, ahogyan ezt
Srila Prabhupada is elmagyarázta.

4. Japázz reggel!
A reggeli órákra a jóság kötőereje jellemző, délután és kora este a szenvedély, éjszaka pedig a
tudatlanság. A köreinket az alatt az idő alatt kell japáznunk, melyek a jóság kötőereje alatt állnak, és el
kell kerülni a nap későbbi részében történő japázást, különben nehéz lesz koncentrálni, és gyorsan
haladni előre.

5. Japázz legalább tizenhat kört!

Az összes szabályozó elv között, amit a lelki tanítómester adott, a legfontosabb az, hogy japázz
legalább tizenhat kört. Egyszer Londonban egy bhakta késő estére tizenöt kört japázott, majd elment
lefeküdni, mert nagyon fáradt volt. Éjszaka hallotta, hogy csengetnek, lement, kinyitotta az ajtót és
Srila Prabhupada állt előtte. Befejezted a tizenhat kört? - kérdezte. Mielőtt a bhakta válaszolhatott
volna felébredt, és rájött, hogy Srila Prabhupada megjelent az álmában. Azonnal felült az ágyában és
lejapázta az utolsó kört is."

6. Japázz elég hangosan, hogy halld!

Amikor Haridasa Thakura a kora miatt nagyon megbetegedett, Sri Caitanya Mahaprabhu a következő-
képp fordult Hozzá: Most, hogy megöregedtél, csökkentheted a napi köreid számát - mondta az Úr. -
Már felszabadult vagy; nem szükséges túlságosan szigorúan követned a szabályozó elveket.
A vers magyarázatában Srila Prabhupada ezt írja: Az első szabályozó elv az, hogy olyan hangosan kell
japáznunk a Hare Krsna maha-mantrát, hogy halljuk magunkat, és fogadalmat kell tennünk, hogy
meghatározott számú kört japázunk.Caitanya Caritamrta, Antya-lila 11.24. magyarázat
79.
7. A japázás és a szabályozó elvek
A Kali-yugában lehetetlen olyan lemondásokat végezni, mint amilyent Prajapati Daksa fiai mutattak
be; senki nem képesek fenntartani a magukat pusztán vízivással és levegőn élve. Egy ilyen folyamatot
nem lehet utánozni. De legalább a kemondás egy bizonyos formáját gyakorolni kell, annak érdekében,
hogy sikeresen japázhassunk."

8. Japázz tulasi előtt!

A tíz sértéssel és a kijavításukkal kapcsolatosan ajánlott újra és újra a tiszta Vaisnavákkal való
társulás. A szent tulasi az Úr egy ilyen tiszta bhaktája, egy növény formájában. Ezért a tulasi előtti
japázás mérhetetlenül hatásos, ahogyan azt Srila Haridasa Thakura személyes példája is mutatja:
Haridasa Thakura épített egy kunyhót egy elhagyatott erdőben. Ültetett oda tulasi növényt, és előtte
japázta naponta 300.000-szer az Úr szent nevét. Egész nap és egész éjszaka japázott. (CC. AL. 3.100)
Srila Prabhupada magyarázata: Bármiféle nehézség nélkül leülhetünk bárhol, de különösen a Ganga
vagy a Yamuna, vagy bármilyen más szent folyó partján, egy ülőhelyet vagy egy kunyhót építve, egy
tulasit ültetve, és a tulasi előtt zavartalanul japázhatjuk a Hare Krsna maha-mantrát.
Sacinandana Swami: Nectarean Ocean of the Holy Name

A japareform három szintje

Ennek az átalakulási folyamatnak három egyszerű szintje van, melyek a következők

1. Szint:
Ez mindössze annyi, hogy egy hétig megfigyeled a jelenlegi japázási szokásaidat.
Ha egyszer jól megértjük a jelenlegi helyzetünket, akkor ki tudunk tűzni egy új japázási célt.

2. Szint:
Egy hetet fordítunk arra, hogy meditálunk és imádkozunk, hogy ezt az új szokást elkezdhessük
gyakorolni. Ekkor veszünk lendületet, hogy meg tudjuk valósítani a célunkat.

3. Szint:
Ezen a szinten történik a valódi átalakulás. A világos céllal, amelyen meditáltunk és amiért
imádkoztunk egy hétig elkezdjük az új gyakorlatunkká tenni egy egyhónapos időszakra.

Tények bizonyítják, hogy ha valamit egyszer hibátlanul egy teljes hónapon át gyakoroltunk, az egy új
szokásunkká alakul és ekkor ugyanolyan könnyű lesz fenntartani, mint amilyen könnyű lenne
megszüntetni.
Radha Vallabha dasa: Japa Reform Handbook

A szív kiszáradása ellen

A végső orvosság az, ha érzéssel énekeljük a szent nevet.

Amikor leülünk japázni, érdemes batartani a következő három szabályt:

1. szabály: Tartsd észben, hogy a Szent Név nem különbözik Krsnától!

2. szabály: Meditálj a Szent Név jelentésén: "Kérlek, foglalj le a szolgálatodban!"

3. szabály: Szólítsd meg az Urat a siránkozás hangulatában: "Elmerültem a születés

és halál óceánjában, szükségem van a Te segítségedre!"

Sacinandana Swámi: Against Dryness of the Heart, 2007. október

80.
 Japa workshop elvek

A minőség, és nem a mennyiség a fontos!

A japa célja nem az, hogy befejezzük a köreinket. A cél az, hogy minőségi köröket japázzunk. Azzal,
hogy kiváló minőségű köröket japázunk, automatikusan teljesítjük az előírt számú kört (és még többet
akarunk japázni).

A nama-aparadha meghatározása

- A nama-aparadhanak nincs lelki haszna.

- A namabhasa eltávolítja az anarthákat.
- A suddha nama eredménye a Krsna iránti szeretet.

A híd, amely elvezet a nama-aparadhatól a suddha namaig, az a namabhasa. Erre a hídra az

erőfeszítés ajtaján keresztül jutunk el. Kifejezetten a sértések elkerüléséért tett erőfeszítéseken
keresztül. A nama-aparadha meghatározása a következő: olyan éneklés, ahol nincs erőfeszítés a tíz
sértés elkerülése érdekében.

Bánj úgy a szent névvel, mint Radhával és Krsnával

Anyagi értelemben felfoghatatlan, hogy Isten és az Ő neve azonos. Megvalósíthatjuk ezt az igazságot
azzal, ha a szent névre úgy tekintünk, mint Radhára és Krsnára. Mindengéle gyatra és sértő japázás
abból származik, hogy a szent nevet - mint Radhát és Krsnát - nem megfelelően tiszteljük és nem
tekintünk Rá megfelelően. Srila Prabhupada sosem kezelte volna nem megfelelően Krsna nevét, mert
látta, hogy a név nem különbözik, s így tisztelte.

Testtartás
A sastra azt mondja, hogy a görbe testtartás csalárd jellemet eredményez. A fiziológiai kondíciód
hatással van a pszichológiai jellemzőidre. Prabhupada japa közben modta a következőt: "Ülj
rendesen!" Ha egyenesen ülsz, az segíteni foja a meditációdat. A pszichológiai jellemzőid is hatnak a
fiziológiai kondíciódra. Ha nem ülsz egyenesen, az gyakran annak a jele, hogy lusta vagy japázni,
vagy nem próbálkozol olyan keményen, amennyire csak tudnál és kellene.

Amikor japázol, japázz!

A jó japa legalapvetőbb elve (a jó japa paribhasa sutrája) az, hogy ki kell kapcsolnod az életed,
amikor japázol, és semmi mást nem csinálni, csak japázni. A japázás Radha és Krsna imádata, ezért
amikor japázunk, teljesen ott kell lennünk az Ő világukban. Minél inkább képesek vagyunk jelen lenni
japázáskor, annál jobb lesz a japánk. A figyelmetlenség eredménye az, hogy nem fogjuk úgy tisztelni a
japát, mint egy szent kapcsolatot, amely megérdemli a teljes figyelmünket és részvételünket, így el
sem határozzuk japa előtt, hogy teljes mértékben a szent névvel leszünk. E sankalpa nélkül egy
vesztett csatát vívunk az elmével, és gyakran végezzük az "udvariassági japában." Ezzel a sankalpával
ez elme lecsendesül.

A jó japa jele az ÍZ!

A jó japa jele az, hogy szeretünk japázni! A gyatra japa jele az íz hiánya, és a küzdelem, hogy
befejezzük a köreinket. Az íz hiányát erősíti a "Japáznom kell..." hangulat, a "Japázni akarok! Japázni
fogok! Szeretek japázni!" megfelelő hangulat helyett. A "Japáznom kell..." hangulat azt üzeni
Krsnának Nama Prabhu formáján keresztül, hogy nem szeretjük Vele tölteni az időnket!

Figyelmetlenség - merre kalandozik a figyelmed?

A figyelmetlenség minden sértés forrása. Minden sértés egy út, hogy elterelődjünk Krsnától. A
figyelem elterelődése annak az örök feltételekhez kötöttségünknek az eredménye, hogy versengünk
Krsnával és irígyek vagyunk Rá.

81.
A japa egy szolgálat
Ne csak arra gondolj, hogy neked ki Krsna, hanem arra is, hogy te ki vagy Neki! Azért japázunk, hogy
elégedetté tegyük Krsnát. Időnként nem érezzük azt az örömöt, amire vágyunk a szent névtől, de még
mindig elégedettek vagyunk, mert tudjuk, hogy a japázás - főként ha az szívből jövő és őszinte -
elégedetté teszi Krsnát. A japa a legmagasabb rendű szolgálat.

Az elmén kívül
A mechanikus éneklés azt jelenti, hogy az elméből és nem a szívünkből japázunk. Amikor a szívünkbe
jutunk, akkor kikerülünk az elménkből. Ha az elménkben vagyunk (a saját életünkről, a magunkról
szóló gondolatainkban), akkor a szív bezárul. Prabhupada nem azt javasolta, hogy japa közben
harcoljunk az elménkkel. Azt mondta: "Énekelj és halld!" "Énekelj a nyelveddel és halld a füleddel!
Az elméről nincs szó" Srila Prabhupada Ahogyan fejlődünk a japázásban, Krsna formája,
tulajdonságai és kedvtelései megjelennek az elménkben, de nem abban az anyagi elmében, ami elterel
minket a megfelelő japázástól.

A Név kegyesebb, mint Krsna

Krsna irántunk mutatott kedvességét, szeretetét, kegyét valamint azt méltányolva kell japáznunk,
ahogyan a Szent Név megszemélyesíti ezt a ragaszkodást. Krsna nem csak mint apánk szeret
bennünket. Olyannyira szeret, hogy lehetővé tette a számunkra, hogy elérjük szeretetének legfelsőbb
tökéletességét azzal, hogy a Nevét énekeljük. Mahatma das: Japa Workshop Principles

Az istenszeretet monszunfelhője

Van, amikor csak egy felhőt látunk az égen, majd idővel több is feltűnik, és összeolvadnak egyetlen
nagy felhővé. Egy ilyen felhőképződmény akkorává is válhat, hogy a végén elered az eső, teljes
falvakat elsodorva. A Szent Nevek éneklése hasonlóan működik: Ha valaki megfelelően énekli a Szent
Nevet, akkor idővel az életében a Szent Név hatása növekszik, mint egy felhőképződmény, és végül
elhozza az istenszeretet monszunját. Így működik a Szent Név, feltéve, hogy a növekedésnek nincs
akadálya.

Az aparadha vagyis az Úr bhaktái ellen elkövetett sértések megállítják a Szent Név hatásának
folyamatos növekedését. Miért van ez? Abban a pillanatban, amikor valaki elkövet egy sértést az Úr
bhaktája, vagy a Szent Neve ellen, a Szent Név elégedetlenné válik és elveszi a sértő hitét, a Szent
Névbe vetett hitét. Elvész az a hit, hogy minden forma közül (sravanam - hallani az Úttól, smaranam -
emlékezni az Úrra, és a többi) a Szent Név éneklése a bhakti legfontosabb formája. Ezután
más sadhanák fontosabbá válnak.

Amikor - és ez nagyon jó - japázunk és valamennyi sraddhát, hitet fektetünk a Szent Névbe, akkor
elveszítjük az összes vágyunkat, amelyek sértéshez vezetnek és a hajlamot, hogy másokat kritizáljunk.
Így a Szent Név felhője lendületet kap, és végül az istenszeretet monszunfelhőjévé válik. Legyen hát
ezért hitünk a Szent Névben, mint olyan testben, melyből a bhakti más végtagjai nőnek ki ebben a Kali
korban.
Sacinandana Swámi: Saranagati Newsletter. 2013. február 9.

A hallás a legfontosabb

Koncentrálj teljesen a mantra hangvibrációjára, mondj ki minden nevet tisztán és a japázásod

sebessége természetes módon, automatikusan növekedni fog. Ne aggódj túl sokat a gyors japázás
miatt, a hallás a legfontosabb.
Srila Prabhupáda levele Radhavallabhának, 1972. január 6.

82.
 Négylépéses japa technika

1. lépés: Sankalpa: egy teljes mantra hallása

A sankalpa egy elhatározás vagy eltökéltség, hogy megteszünk valamit. Tehát az első lépés az, hogy
megmondjuk az elmének, hogy oldja meg, hogy egy teljes mantrát halljon. Az elképzelés az, hogy ez
egy megvalósítható kérés. Ha azt mondanánk, hogy az elme halljon 16 kört, vagy akárcsak egyet,
ahhoz túl erős, hogy egy ilyen nagy kérésre odafigyeljen. De ha azt mondjuk neki, hogy "Csak
hallgasd ezt az egy mantrát.", akkor megvan az erőnk, hogy kényszerítsük arra, hogy eleget tegyen
ennek a kis kérésnek. Ha esetleg megvadul, és még ezt a kis kérést sem teljesíti, akkor azt határozzuk
el, hogy egy fél mantrát fogunk hallani. Tehát kérjük meg az elménket, hogy halljon egy teljes (vagy
egy fél) mantrát, ami azt jelenti, hogy hall MINDEN szót a mantrából, anélkül, hogy elterelődne a
figyelme. Miután ez sikerült, tehát hallottunk a (fél) mantrából minden szót, ismételjük meg.
Mondjuk újra az elmének, hogy "Csak egy mantrát hallgass meg!" Minden szót. Ha ez kész, akkor
még egyszer. Végül az elme megadja magát, és egyik mantrát a másik után fogja hallgatni, és elmerül
a Szent Név hangvibrációjában.

2. lépés: Hagyd figyelmen kívül az elmét!

Ahogyan az elme kezd elmerülni a Szent Név hangjában, rendszeresen lázadni fog és próvál valami
mással foglalkozni. Ilyenkor kell az elme japázástól való elterelési kísérleteit figyelmen kívül hagyni.
Ez olyan, mint amikor egy kisgyerek akar valamit a boltban, és csak sír és sír, de a szigorú szülő
ilyenkor egyszerűen figyelmen kívül hagyja ezt a neveletlenséget. A kellő időben a gyerek megkapja
az üzenetet és lecsillapodik. Hasonlóan az elme is annyi ötletet és ésszerű dolgot fog előadni, hogy
valami másra gondolhasson, de figyelmen kívül kell hagyni, és visszakényszeríteni a japához.

3. lépés: Végy menedéket a Szent Névnél!

Az elme most márelmerült a Szent Név hangjaiban Az ember teljes létezése csak a Szent Név, nincs
semmi más, amiről tudatosnak kell lenni. Ébredj rá arra, hogy a Szent Név valójában Krsna maga, és
hódolj meg teljesen Neki, fogadd el Őt a Szent Név formájában mindennek, és mindannak, amire
valaha is szükséged lesz.

4. lépés: Nyerd el Krsna kegyét!

Ha a Szent Név úgy kívánja, és elégedett az erőfeszítésünkkel, talán megajándékoz minket a valódi
bhaktival és az Ő szerető barátságának édességével.
Bhurijana Prabhu: Japa Retreat, Észak-Amerika

4 módszer, amellyel elkerülhető a figyelmetlenség

1. módszer: Ne csinálj semmi más, amíg japázol!

2. módszer: Minden szót mondj ki tisztán! Még akkor is, ha ez esetleg lassítja a japázásod.

3. módszer: Nagyon figyelj a hangra, ami a szádon kijön. Néhány bhakta a sarokba áll, mások a
kezüket a fülükre téve erősítik a hallást.

4. módszer: Miközben japázol, olvasd a Mantrát. Ez egy igen hatékony módja lehet a csapongó elme
megfékezésének.

83.
 Ravindra Svarupa prabhu: Japa – egy vázlat

1. Mindannyiunknak van egy kapcsolata Krsnával

a) A lelki síkon, teljesen és örökre kapcsolatban állunk Vele.
b) A kapcsolat létezik, ha ateisták, a hívők, ha gyakorlók vagy nem gyakorlók vagyunk.
c) Lehet, hogy tudatosak vagyunk erről a kapcsolatról, lehet, hogy nem,
a tudatunk lehet különböző; erős, gyenge vagy torz.

2. Ha nem vagyunk tiszta bhakták, akkor ez a kapcsolat valamilyen mértékben sérült.

a) A teljes kapcsolat a prema.
b) A sérültség különféle módokon jellemez minden mást.

3. Kezdetben a maha-mantra japázása egy előzetes demonstrálása annak, hogy érdekeltek

vagyunk a kapcsolat helyreállításában.
a) A három név megszólító esetben történő használata fejezi ki a kapcsolat,
az újraegyesülés iránti kérésünket.
b) Mi hívjuk Krsnát, Ő pedig válaszol.
c) A következő kérdés, amivel szembe kell néznünk: Érdekel-e minket - és ha igen, mennyire -,
hogy folytassuk, tovább építsük ezt a kapcsolatot?

4. Minden lépésnél el kell döntenünk, hogy tovább megyünk, tétovázunk,

vagy teljesen, vagy részben, de kiszállunk.

5. Mivel ez a kapcsolat sérült, arra kell következtetnünk, hogy van okunk, hogy ez így legyen.
a) Ahogy a japázáson keresztül közelebb kerülünk Krsnához, az Ő magasabb szintű tökéletessége
és kedvessége feltárul számunkra.
b) El kell ismernünk a tényt, hogy egyedül csak mi vagyunk a felelősek a szakításért és ebben az
esetben nem alkalmazhatjuk a tanácsadók és mediátorok által kitalált "mindenki hibás" elvet.
c) A Krsnával meglévő tönkrement kapcsolat másik neve a bűn.

6. Az okok mindannyiunk számára fel fognak tárulni, így szembenézhetünk velük.

a) Nem vagyunk teljesen tisztában velük.
b) Világossá fog válni, hogy Krsnával szembeni rosszindulatnak, haragnak és dühnek adunk
menedéket.
c) Bűnbánóvá és alázatossá fogunk válni.

7. Hálásak leszünk Krsnának, mivel megvalósítjuk, hogy habár elfordultunk Tőle,

Ő nem fordult el tőlünk.
a) Mindezek ellenére képesek vagyunk énekelni a Szent Nevet.
b) Krsna elküldte az ügynökeit, hogy visszavigyenek minket, és Ők fáradhatatlanul dolgoznak.

8. Az őszinteség és az alázatosság a fejlődés alapja.

a) A leplezést vagy azt az állapotot, hogy önmagunkat elrejtjük (a tagadásban) le kell győzni.
b) A leplezés és a büszkeség az elromlott kapcsolat jelei.

9. A növekvő őszinteség és alázatosság a fejlődés jelei.

a) A hamis egó szertefoszlik.
b) A hamis egó szertefoszlását önpusztításként és a testtel és az elmével való önazonosításunk
mértékének megfelelő fájdalomként tapasztaljuk.
c) Ami fájdalmas, az fokozatosan örömet adó lesz.

10. Ugyanolyan mértékben növekszik a Krsna iránti nagyrabecsülésünk és szeretetünk,

amennyire őszinték és alázatosak vagyunk.

11. Így leszünk szilárdak a gyakorlatunkban és érünk el egy természetes,

örökké növekvő erős vágyat az odaadó tettek iránt.

84.
 VI. Fejezet: Idézetek a minőségi japázás elsajátításához

A szent név a legértékesebb tulajdon

Szeretek japázni!

- A szent név nélkül gyakorlatilag nem lenne lelki életem, nem volna igazi boldogságom,
bizalmas kapcsolatom Krsnával, se béke az elmémben és képesség kontrollálni az érzékeimet.
- A Krsnával való teljes kapcsolatom, amely a legfontosabb kapcsolat az életemben, az Ő szent
nevén keresztül tárult fel.
- A szent név nélkül elveszett, szerencsétlen, lelkileg gyenge és elhagyatott lennék.
- Igen, időnként úgy bánok ezzel a legértékesebb kapcsolattal, mintha csak egy kellemetlen
dolog lenne, valami ami az utamban áll, hogy "fontosabb" és "kívánatosabb" dolgokat
csináljak. Ilyenkor segít az emlékezés arra, hogy japáznom kell, japázni akarok, és - mélyen
legbelül - szeretek japázni!"

A szívből jövő szeretet

A Szent Név éneklése azt jelenti, hogy valaki az Abszolút Igazság, Sri Krsna felé fordul. Ennek
szeretettel kell történnie. Miért?
Ha Isten mindenhol jelen van és Ő minden, akkor a tudatunkban csak Hozzá, és csak Tőle
fordulhatunk el. Ez tény.
Nem akarjuk az Abszolút Igazságot, így az irigység, az idegenkedés miatt vakká válunk, s nem látjuk a
valóságot. Ezért mayába, illúzióba kerülünk, ahol nincs jelen Isten. Amikor ez történik, nincs odaadás,
csak ellenszenv, ami elfordít minket a mindent átható Abszolút Igazságtól, s csak ennek az
ellenkezője, a szívből jövő szeretet fogja feltárni Istent és az Ő Szent Nevét.
Japázz figyelemmel, de szeretettel is! Ez az egyetlen értelme (abhideya) annak, hogy az Abszolút
Igazság feltáruljon, és adja nekünk az Abszolút Igazság tapasztalatát (prayojana), az istenszeretetet.

Dhanurdhara Maharája: Japa Thought, 2004. október 31.

Imádkozom a szeretetért
A japázás a következő három dolgot jelenti:

- Krsna,
- a bhaktája, és
- kettőjük kapcsolata.

A kapcsolat a szeretet, de miért nem érzem ezt, amikor japázom a Szent Nevet?
Legalább is azzal a tudással japázok, hogy Krsna ott van a Nevében, és én pedig az Ő törekvő szolgája
vagyok. Imádkozom a szeretetért, ami szintén ez a szeretet, legalább is annak a kezdete.
Dhanurdhara Maharája: Japa Thought

A cél

A szentírásokban van egy hasonlat, amiben a japázót az íjászhoz hasonlítják, aki íjat és nyilat használ.
Az íj a mantra, a nyíl pedig az élőlény, a tiszta élőlény, a lélek. Te, aki jelenleg egy gyakorló bhakta
vagy, te vagy az íjász. És mi a legfontosabb az íjászatban? A cél!
Sacinandana Swámi: Japa Retreat, 2012. Varsana.

85.
 Az idő megáll
Az idő relatív. Amikor valamilyen tevékenységből nincs íz, akkor az idő szinte elviselhetetlenül
hosszúnak tűnik. Ha valami élvezettel teli, akkor az idő szorongatása misztikus módon eltűnik.
A japánk "egy pillanat, ami tíz évnek vagy hosszabnak tűnik" vagy "pár óra, ami egy pillanat alatt
elmúlik"?
Egy kör befejezésekor ébredő gondolatok idézik elő az idő szorítását. Ideális esetben maga a japázás a
fontos, nem az, amit kapunk belőle. A japa közbeni figyelem és az ennek fontosságáról szóló
gondolatok eredménye az időtlenség, mert koncentráció a jelenben tart minket.
Összpontosíts a Szent Névre, gondolj a jelentésére, a fontosságára, és merülj el jobban és jobban!
Az idő fokozatosan meg fog állni.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts

A legértékesebb idő!

Egyszer olvastam egy könyvet, melyben egy nő arról beszélt, hogy a fiatalkori séták az apjával
életének legértékesebb pillanatai, mert e séták alkalmával rengeteget tanult tőle.
Én mindig hasonlóan érzek a japámmal kapcsolatban.
Az idő, amit a szent névvel töltök a napom legértékesebb része. A jó japa mindig megvalósítást, erőt,
eltökéltséget és ízt ad. Az a két óra a szent névvel a napom legértékesebb időszaka, és ezt a két órát
elpazarolni rossz japával a leghatalmasabb veszteség. Ha egyszer rossz japával töltöm ezt a két órát,
akkor annak annyi, nem tudom visszavásárolni. Így aznap reggel elpazarlom azt a lehetőséget, hogy
valóban legyen apám és felvilágosítson.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Minden, amit akarok

Minden amit akarok az, hogy jól japázzak, érezzem Krsna jelenlétét, amíg japázok, megízleljem a név
nektárját, és a név szolgája akarok lenni. Bhaktivinoda Thakura mondja, hogy nincs más a három
világban, csak a szent név. Krsna megmutatta nekem ezt azzal, hogy láthattam más bhakták
átváltozását, amely a jó japázáson keresztül történt. Ahogyan javult a japázásuk, megváltoztak a
vágyaik. Ahogyan megízlelték Krsna édességét, többet akartak, és ráébredtek, hogy ez minden, amit
akarnak. Amikor Krsna elég kedves ahhoz, hogy csak egy cseppet adjon a nektár ízéből, ami után
mindig sóvárgunk, rájövünk, hogy az életünkben semmi sem adja ezt a nektárt, és hogy az életünk
valójában csak a halált terem.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Az új mantra: Le az udvariassági japával!

Az udvariassági japa olyan, mint amikor vaktölténnyel lövöldözöl, amikor meghúzod a ravaszt, olyan,
mintha kilőnél egy golyót. Nyilvánvaló, hogy egy csatát nem vagy képes megnyerni vaktölténnyel.
Hasonlóan, az udvariassági japa is úgy hangzik, mint a Hare Krsna maha mantra, de ez csak valami
mesterséges hang, a valódinak csak az árnyéka. Természetesen nem nyerheted meg a maya elleni
csatát ilyen vak-mantrákat lövöldözve.

A probléma az, - és ezt el kell fogadnunk filozófiailag és a gyakorlatban is - hogy ha fenntartjuk a

japázás rossz formáját, akkor folyamatosan rossz eredményt kapunk. És a rossz japa még több rossz
japát eredményez. Hadd mondjam el másképp is, mivel ez igazán fontos: minél tovább csinálunk
valamit rosszul, annál inkább berögzül, programozódik, és általában annál nehezebb is kijavítani azt a
jövőben.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

86.
 Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Mi is az udvariassági japa?
Mahatma prabhu a következőképp definiálta:

Amióta fogadalmat tettél - a lelki tanítómesterednek, vagy önmagadnak - naponta bizonyos számú kör
éneklésére, a felsorolt módok valamelyikében teljesíted azt. Íme a példák, amelyek az udvariassági
japa körébe tartoznak:

- Japázni beszélgetés közben (te beszélsz, majd amikor a partnered reagál, te japázol).
- Japázni olvasás közben (ami igazán akkor működne, ha két fejed lenne; egy japázni és egy
másik olvasni).

- Japázni valamilyen CD vagy rádió hallgatás közben (ez akkor igazán kihívás, ha híreket vagy
rockzenét hallgatsz).

- Japázni bevásárlás közben.

- Japázni kirakat nézegetés közben (ez gyakran történik kora reggeli japa-séta alatt).

- Japázni tunyulás közben.

- Japázni nézelődés közben (időnként úgy is nevezik, hogy radar japa).

- Japázni film nézés közben (a Krsna-tudatos filmek is az udvariassági japa kategóriába

tartoznak).

- Japázni kicsit, beszélgetni kicsit, japázni kicsit, beszélgetni kicsit...

- Japázni, miközben . . . . (ide írhatod a kedvenced).

Jegyezd meg! Ezek a japázásod romba döntésének a legjobb módjai, és így a Krsna-tudatod
sebességváltójának parkoló állásba tevése.

Japázás közben hihetetlen fejlődést érhetsz el. A jó japa olyan, mint négyesben száguldani az
autópályán. A jó japa inspirációt, megvalósítást, elkülönülést eredményez, növeli a vágyat a
szolgálatra, a vonzódást a szentírás tanulmányozásához és maya működésének jobb felismerését adja.
És még számtalan ajándék van, melyet a jó japa adhat, s az udvariassági japával ezektől fosztjuk meg
magunkat.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

A japázás minőségének javítása - Az első Hare

Amikor japáztok, rögzítsétek az elméteket az első Hare-ra. Az első Hare-ra!

Ne csak a kiejtést, a hangot, hanem az elmét! Az elmének kell ott lennie! Teljesen jelen kell lennie.

Nyissatok az első Hare-val, és maradjatok a mantrával olyan sokáig, ameddig csak tudtok!
Nyissatok az első Hare-val, és maradjatok a mantrával olyan sokáig, ameddig csak tudtok!
Próbáljatok a mantrával maradni. Hozzátok az elméteket az első Hare-ra!

Amikor japáztok, akkor mindig hozzátok az elméteket az első Hare-ra, és próbáljátok a mantrával
tartani, ameddig tudjátok. Ez olyan, mint amikor egy folyóba beléptek, és benne is maradtok.

Sacinandana Swami: Bhaktivedanta College Easter Japa and Kirtan retreat 2012

87.
 Adj bele mindent!

"Amilyen mértékben adok bele mindent a japázásomba, Krsna olyan mértékben viszonozza, és így a
bhakti növekszik a szívemben. Egy népszerű hatvanas évekbeli dalban ez áll: "Amennyi szeretet adsz,
ugyanannyit kapsz." Amit beleadok a japázásomba, annyit kapok vissza. Odaadás nem jön vissza
abból, amibe nincs odaadás befektetve (ha szemét megy be, szemét is jön vissza).

A lányom hegedülni tanul, és azért, hogy inspiráljuk, megnéztünk egy 11 éves hegedű virtuózt a
YouTube-on. Ez a 11 éves fiú annyira jó volt, hogy el sem tudtuk hinni. Miközben hitetlenkedve
néztem, a következőt gondoltam:

"Ha én ilyen komolyan vettem volna a japázást, mostanra már teljesen Krsna-tudatos lennék." A
valóság az, hogy ha csak az energiánk 50 százalékát adjuk bele a japázásba, akkor 50 százalék
valahová máshová megy. Ha rendesen akarunk japázni, hallani Krsna szent nevét, és learatni az ered-
ményt, amit a szent név kínál, szükségünk van arra, hogy minden - fizikai és szellemi - energiánkat
beleadjuk a japázásba.

Ha igazán értékelem a kapcsolatomat Krsnával, akkor ezt fogom tenni. És ha ezt teszem, az mutatni
fogja Krsnának, hogy milyen fontos számomra ez a kapcsolat."
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

A hit
Ha azt akarod, hogy ízed legyen a szent név énekléséből, sraddha-t, hitet kell a pénztárhoz vinned a
szent név piacán. Sacinandana Maharaja FB oldala

Intenzív erőfeszítés
"A japázásnak egy intenzív erőfeszítésnek kell lennie, nem valami kényelmes dolognak. Amikor
japázol, ezzel egy időben ki kell söpörni a gondolatokat, mint amikor kefét és szemeteslapátot
használsz. Tartsd az elmédet tisztán." Satsvarupa dasa Goswami: Japa Transformations

"Ebben a Kali korban az Úr szent neve, a Hare Krsna maha mantra az Úr inkarnációja. Egyszerűen a
szent nevet énekelve bárki közvetlenül társulhat magával az Úrral. Az egész univerzum fel fog
szabadulni egyszerűen a szent nevek éneklése által." Srila Prabhupada: CC. Adi-lila 17.22.

A koncentrálás kemény munka

Abból, hogy hoszabb ideje japázol, nem feltétlenül következik, hogy fejlettebbé fogsz válni
"Beléd van programozva egy súlyos 'udvariassági japaitis'? Ha igen, tedd fel magadnak a kérdést,
hogy hogyan fogod tudni kirúgni ezt a rossz szokást! ez egy igen fontos, megválaszolandó kérdés,
mivel a jó japa a lelki élet sikerének egyik oszlopa. Mindez a japa iránti közönnyel való harcról
szól. Ahogyan az Úr Caitanya mondta, amikor egy feltételekhez kötött lélek szerepét játszotta: "Olyan
szerencsétlen vagyok, hogy nem vonzódok szent neveid énekléséhez!"

Tehát két választásunk van japa közben. Az egyik, hogy sodródunk az árral, hagyjuk az elménket
kalandozni. A másik pedig, hogy az ár ellen megyünk, és bátor erőfeszítést teszünk arra, hogy a szent
névre koncentráljunk, és imádkozó, odaadó hangulatban japázzunk. Ez nem olyan egyszerű, bizonyos
erőfeszítést igényel, és mindazzal szembenáll, amit az udvariassági japa jelent. Nem nagy mulatság
olyan lusta japázóknak, mint legtöbbünk, hiszen a koncentrálás kemény munka.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

A szent név valóban 'működik'?

Igen, a szent név valóban működik. Hadd fejtsem ki bővebben: A szent név valóban működik, ha
olyan módon éneklem, ahogyan kell. Ha nem megfelelően éneklem a szent nevet, elkezdek arra
gondolni, hogy a japázás nem igazán képes kitépni a legmélyebb anartháimat. Mivel nem tapasztalom
Krsna jelenlétét, miközben japázok, elvesztem a szent név értékébe és erejébe vetett hitem."
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

88.
Száraz fa, nedves fa
Prabhupada azt mondta, hogy a lelki tisztaság és az erő a lelki tanítómester utasításának való
meghódolás eredménye. Ha a meghódolás, a tisztaság és a guru utasításának szigorú követése nincs
jelen, akkor a japázás eredménye csak nagyon hosszú idő múlva fog megmutatkozni:

Prabhupada: De még mindig ezt javasoljuk: "Folytasd a japázást!" Ez bárhol segíteni fog. Ez pontosan
olyan. Ha fával akarsz tüzet gyújtani, és ha a fa száraz, akkor a tűz azonnal begyullad. Ha viszont a fa
nedves, akkor idő kell. Csak füstölni fog. Füstre viszont nincs szükség. Lángoló tűzre van szükség...
Ha csak füstöl, akkor semmi munkát nem tudsz végezni. Mihelyst füst van, ott van a tűz. De a tűznek
ez a formája, a füst haszontalan. Csak arra jó, hogy zavarja a szemed.

Mi a füst? A füst szintén tűz, de lángoló tűzre van szükség, nem füstölőre. Csak akkor gyullad be a
tűz, ha a fa száraz. Ekkor azonnal meggyullad. Máskülönben élvezheted tovább a füstöt. Légy
elégedett.

***
Prabhupada Krsna nevei éneklésének igazi hasznát, a krsna-premat magyarázta el, ami nem fog
gyorsan jönni anélkül, hogy a "fa száraz lenne", anélkül, hogy először meg ne hódolnánk.

Bhurijana dasa: My Glorious Master. Remembrances of Prabhupada's Mercy

Miért nem tudok koncentrálni?

A mauna megköveteli, hogy az ember tartózkodjon az értelmetlen beszédtől, s hogy beszédképességét
arra használja, hogy az Úr kedvteléseiről meséljen. Így énekelhet és hallhat az Úrról, hogy tökéletessé
tegye az életét. SB. 3.24.42. vers magyarázat
Időnként azt mondjuk, hogy nem tudunk koncentrálni japa közben. Ennek az egyik oka az, hogy túl
sok anyagi vibráció van az elménkben. Ennek pedig az oka az anyagi témákról szóló beszélgetések,
viták, önmagunk dicsérése, másokról való kritikus hangnem vagy épp mások szándékos megbántása a
szavainkkal. Ez mind megzavar minket, olyan vibrációt okoz az elménkben, amely megakadályoz
abban, hogy tudjunk koncentrálni a japára. Ezért le kell állítanunk a zavaró vibrációk elmébe jutását.

Sokan közülünk nem tudatosak a következő tényről: nem tudjuk elválasztani magunkat a saját életünk-
től, abban a pillanatban, amikor leülünk japázni, az elménk - és így minden gondolatunk - jön velünk,
és leül mellénk. Következtetésképp, ha tökéletesíteni akarjuk a japázásunkat, tartózkodnunk kell
a zavaró, abszurd beszédtől. Amikor leülünk japázni, az elménk hajlamos arra, hogy bemutassa, mi
történt a múltban vagy felméri, hogy mi történhet a jövőben. Ha Krsna-kathát hallgattunk a
múltban, és alig várjuk, hogy Krsna-kathát hallhassunk a jövőben, akkor az elménk Krsnával
lesz, és nagyon könnyen fogunk tudni énekelni.

gr§mya-kath§ n§ ªunibe, gr§mya-v§rt§ n§ kahibe

bh§la n§ kh§ibe §ra bh§la n§ paribe

Ne beszélj úgy, mint a közönséges emberek, s ne hallgasd, amit mondanak!

Ne egyél túlságosan finom ételeket, s ne öltözködj nagyon szépen!

Sacinandana Swami: A hallgatás gyakorlása tökéletesíti a japázást. Saranagati Newsletter, 14. szám.

Azonnali javulás
"Elhatároztam, hogy megreformálom a japázásomat, mégpedig úgy, hogy minden szót és szótagot
kimondok. A japázásom azonnal javult. Aztán megértettem, hogy a japázás a legfontosabb, és nem
szabad elhanyagolni. Úgy éreztem, egy kulcsfontosságú és bizalmas titkot tanultam meg, habár Srila
Prabhupada állandóan ezt ismételte: "Japázzatok 16 kört és kerüljétek el a sértéseket." Ez egy
gyakorlat és gyakorlást igényel. Bármit is gyakorolsz, a test képes azt megtanulni. Japázz, japázz,
japázz!"
Satsvarupa dasa Goswami: Japa Reform Notebook

89.
 Hogyan fogunk az udvariassági japa
rossz szokásától megszabadulni?

"Krsna szívünkben van, és olyan mértékben fog segíteni, amennyire akarjuk, hogy segítsen. Krsna ezt
mondja: "Tőlem jön az emlékezés, a tudás és a feledékenység."

Vagyis meg fogja mutatni, hogyan lehetünk a japázás, vagy épp az udvariassági japázás mesterei.
Mindez azon múlik, hogy mit akarunk. Ha szeretnénk javítani, Ő meg fogja mutatni, mikor japázzunk
(tipp: kora reggel), hol japázzunk (tipp: ahol nem zavar semmi), hogyan japázzunk (tipp: bhaktikus
képek, Tulasi devi, múrti és nem TV vagy valamilyen nem Krsna-tudatos újság előtt).

Egy jó gyakorlat: egy darab papír tetejére írjuk fel, hogy "Hogyan tudom javítani a japázásomat?",
ez alá pedig az alcímet "Az udvariassági japának vége!" Majd írjunk egy listát. Vessünk véget egyszer
s mindenkorra az udvariassági japának, ami a Krsna-tudat hatalmas ellensége!"
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Amikor a rossz japa lesz a normális

Sokáig tartó rossz japázás után a rossz japa kezd az alapbeállítássá válni, majd elhisszük, hogy a
körülmények miatt, ez a legjobb, amire képesek vagyunk. Így a rossz japa saját magát erősíti még több
rosz japázással. És attól kezdve, hogy a rossz japa kevés, vagy semennyi nektárt, megvalósítást sem
eredményez, a Krsna-tudat egyre inkább kezd egy elérhetetlen ideává, mintsem a lehetséges valósággá
válni. A japázás így teljes egészében csak kötelességgé degradálódik és így könnyen automatikussá,
felszínessé és gépiessé is válhat. A rossz japázás megerősíti azt a hitet, hogy a japázásunk nem lehet,
és nem lesz sokkal jobb.
Az igazi probléma az, hogy ezt elhisszük, és rosszul sem érezzük magunkat már emiatt."
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!
A japázás

Kezdetben a japázás egy fárasztó munka, de hamarosan az érzések felülkerekednek és szárnyalsz,

ahogyan a mantrákat erőlködés nélkül egybefűzöd.
Satsvarupa das Goswami: Japa Transformations, 121. oldal

Japáznom kell, de inkább valami mást csinálnék!

'Nish, nish, ram, ram, nish, nish, ram, ram.'

Srila Prabhupada egyszer utánozta, hogy időnként hogyan japázunk koncentráció és megfelelő kiejtés
nélkül - hogyan japázunk, amikor nem érezzük, hogy japázunk. Ismeritek azt a hangulatot, ami az
ilyen japa mögött van; "Japáznom kell, de inkább valami mást csinálnék!"
Az elménkben pedig ilyen gondolatok vannak: "Nem tudom kivárni, mire befejezem ezt a kört!"
Mindannyian csináljuk ezt, és ez lehet igazán rossz is; ismerek olyan bhaktákat, akik focimeccset
néznek a tévében, és közben japáznak. Srila Prabhupada elmagyarázta, hogy az ilyen japázás
meglehetősen haszontalan, mert nem fogja a kívánt eredményt, a Krsna iránti szeretetet adni.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

A gyenge japázás
A gyenge japázás valójában szenvedést, bűnt, boldogtalanságot, frusztrációt, unalmat, energiahiányt és
számtalan egyéb negatív érzelmet és tapasztalatot szül. Amikor rosszul japázok, attól nem úgy érzem
magam, mint egy áldott lelki lény, hanem csak úgy, mint egy legyőzött. Azért, mert elmulasztom,
hogy közelebb kerüljek Krsnához, feldúltnak, és azért, mert tudom, hogy a gurum többet vár el tőlem,
és jobban is tudtam volna csinálni, bűnösnek is érzem magam. A rossz japa hagyja, hogy "Hibás"
címkével induljon a napom. Az a dolog, ami boldoggá tesz, ha megfelelően végzem, rendelkezik azzal
az erővel, hogy rémesen érezzem magam, ha nem jól csinálom. Remélhetőleg ezt a szenvedést úgy
fogom fel, mint egy hátsón rúgást, és hagyom, hogy a jobb körök japázásába lökjön.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

90.
Az elme egy pontra rögzítése

A yogik egyik gyakorlata az elme összpontosításának fokozására az volt, hogy hosszabb ideig egy
gyertya lángjába néztek. Ennek a Krsna-tudatos megvalósítása japázás közben a következő:
Miközben japázunk, olvassuk a maha-mantrát.
Próbáljátok ki; e gyakorlat segítségével igen könnyen szert lehet tenni a megfelelő kiejtésre. Bármikor,
amikor észreveszitek, hogy elvándorolt az elme, csak jobban kell figyelni a mantrát, olvasni minden
egyes nevet. Ha megint elvándorol az elme, visszavinni, hogy olvasson, és közben halljon is.
Sacinandana Maharaja: Japa Retreat

Amit ma teszek, az hat a holnapi japámra

Azok a dolgok, amiket akkor csinálok, ha amikor nem japázok, befolyásolják a köreim minőségét.
Például ha kritikus vagyok a bhaktákkal (de akár még a nem-bhaktákkal is!), akkor nehezebb lesz jó
köröket japázni. Ha az elmém reggeltől estig olyan dolgokkal van lefoglalva, amelyeknek semmi köze
Krsnához, akkor másnapra a japázáshoz való vonzódásom csökken.
Azonban, ha a nap folyamán erőfeszítést teszek azért, hogy annyira Krsna-tudatos legyek, amennyire
csak tudok, akkor másnap könnyebben és nagyobb ízzel fogok tudni japázni. A mai tevékenységeim a
holnapi japám minőségéhez kapcsolódnak. Egyszer egy bhakta mondta nekem, ha kimegy, és adja
másoknak a szent nevet, akkor másnap mindig jobban japázik.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Srila Prabhupada mondta, hogy egy papagáj is képes kimondani azt, hogy Harrre Krrrsna, Harrre
Krrrsna, de a halál pillanatában csak ennyit mond: macska, macska!
Hanumatpresaka Swami, lecke Radhadeshben

Robot japa

Túl gyakran japázok úgy, mint egy robot. Lehet, hogy egyszer a dolgok annyira rosszra fordulnak,
hogy japa-robotjaink lesznek, és csak a kezükbe adjuk a japánkat, s ezek fogják "énekelni" a japázá-
sunk felvételeit. Habár ez igen távolinak tűnik, de olyan vagyok, mint ez a robot. Sok-sok évig énekel-
tem a Hare Krsnát, olyan sokáig, hogy mára képes vagyok ezt csinálni alvás, vezetés, de még olvasás
közben is! Tudom csinálni vásárláskor, beszélgetéskor, városnézés közben - csak mondj bármit,
megcsinálom úgy, hogy párhuzamosan japázok is.

Én vagyok a párhuzamos tevékenységrek japacharyája. A japázás annyira a sejtjeimbe van programoz-

va, hogy úgy tudom csinálni, hogy közben gondolnék rá. Valaki mondhatja, "Igen, ez jó!" De nem! Ez
borzasztó, mivel úgy tudom csinálni, hogy közben oda sem figyelek, arról nem is beszélve, hogy arra
sem figyelek, hogy Radha-Krsnával társulok. Ez olyan, mintha valaki Novocaint fecskendezett volna a
szívembe, ami dobogna, de így japa közben semmit sem éreznék. Srila Bhaktisiddhanta mondta, hogy
a névnek nem csak szájból, hanem szívből jövőnek kell lennie.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!
Nincs időm japázni!
A legtöbbünk számára, akik családosak vagyunk, kihívás találni két zavartalan órát, amikor kizárólag
a köreinkre tudunk koncentrálni. A legtöbb tevékenységet, amely elveszi az időt a japázástól, mi
választottuk. A második tréning után gondoltam, hogy annak az oka, hogy a sok tennivaló eltávolít a
japától egyszerűen az, hogy nem szeretem eléggé a japázást. Ez az, amit Prabhupada "öngerjesztett
nehézségnek" hívott.

Ha nehéznek találom azt, hogy befejezzem a köreimet, akkor végső soron én vagyok az, aki azt
választja, hogy olyan a dolgokat csináljon, amik elterelik a japázástól. Még ha valóban kikerülhetetlen
is mindaz a tennivaló és kötelesség, akkor is én vagyok az, aki mindezeket a tevékenységeket, úgy
szervezi, hogy a japázás csak ezek után az egyéb dolgok után következzen."

Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

91.
Az elme-kamion

Valamelyik nap, amikor japáztam, egy arra elhaladó kamion annyira hangos volt, hogy egyáltalán nem
hallottam a japázásomat. Ahogy elment, ismét hallottam a mantrát. Ahogy ez történt, azonnal eszembe
jutott, hogy a kamion pontosan olyan, mint az elme. Amikor próbálom kontrollálni, akkor próbálom
lejjebb venni az összes fecsegés hangerejét. Aztán a fecsegés megszűnik és képes vagyok hallani a
mantrát Amikor folyamatosan azon dolgozom, hogy csökkentsem a hangerejét, akkor végül az elmém
elkezdi békésen hallgatni a japázást.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Unalmas a japa
Hogyan énekeljük megfelelően a Hare Krsna Maha mantrát?
Amikor sértést követek el a szent név ellen, a japázás unalmassá válik. Ebben a tudatban a japa ízetlen,
kellemetlen, unalmas és ez az utolsó dolog, amit szivesen csinálnék. Így csak kötelességből csinálom,
miközben az elmém egyáltalán nincs lefoglalva ezzel. A hangulatom a következő: egyszerűen olyan
gyorsan befejezni a köreimet, ahogyan csak tudom. Ez egy jelzés, hogy hiányosságok vannak a lelki
életemben. Ha nem csinálok valamit, hogy kijavítsam, a rossz japa a kevesebb Krsna-tudat dominó
effektusát idézi elő az életemben. És ez még messzebbre vezethet, mint a rossz japázás, a japázás
elhagyását eredményezheti.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!
A dzsapázás nem ott kezdődik, hogy elkezdjük mondani a szavakat, hanem amikor tudatosan
felkészülünk a "gyakorlatra". Mint a sportnál a bemelegítés, a test és szellem felkészítése egy bizonyos
helyzetre, úgy a tudatunkat is fel kell készíteni egy ma még szokatlan feladat elvégzésére. Ha így
dzsapázunk, soha nem válik unalmassá. GNd.

Üssük el az időt, amíg japázunk

Az én elmém a gondolkodásból nyer nagy élvezetet. A problémám az, hogy amikor japázok, az elmém
elmegy élmény-vadászatra; annyi érdekes gondolattal akar foglalkozni és nem akarja hallgatni a szent
nevet. A leggyakrabban ez történik, amikor unom a japázást. Időnként igazán nehéz hallani a mantrát,
mivel az elme azt mondja "Ez nem érdekes. Gondolj valami érdekesre, például mit fogsz mondani a
következő leckén, vagy hogyan fogod ezt, vagy azt a projektet új, kreatív módon összehozni."
Az elmém ellenáll annak, hogy csak hallgassa a japázást és mindig keres valami mérlegelni valót,
valamit, amit csinálhat. És amikor - még ha a szám mozog is a mantrázáskor - elkezd valami érdekes
gondolaton elmélkedni, akkor elszakítom magam a japázásomtól, és a saját kis elmeszintű
álomvilágomban létezek. Rájöttem, hogy gyakran csinálom ezt, amikor unom a japát és tényleg csak
elütöm az időt, csak szórakoztatom magam.

Ezek után a mantrára és semmi másra nem gondolni időnként igazi szenvedés az elmének.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Ez elfogadhatatlan

A rossz japa elfogadhatatlan számomra.

Feljebb állítottam a mutatót, és ha ez alá az elfogadható szint alá megyek, a piros zászló megjelenik az
elmémben.
A gyatra japa nem tesz Krsna-tudatossá, ezért elutasítom.
A gyatra japa eredménye annyira nem kívánatos, hogy az erről való tudatosság visszaterel a jó útra.
Túl gyakran fogadtam el az elfogadhatatlan japát, ez tovább már nem elfogadható.
Ha mégis elfogadható lenne, akkor ez azt jelentené, hogy elégedett vagyok a gyatra japával és nem
igazán teszek semmit, hogy javítsak rajta. És ha nem teszek semmit, hogy javítsam a japám, akkor az
önmagától nem fog javulni.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

92.
Először legyél tudatos, aztán Krsna-tudatos

Elképesztő, hogy mennyi rossz japázási szokásommal nem szembesültem még akkor sem, amikor
tudtam, hogy ezek mennyire zavarnak. Léteznek, tudom, hogy a jó japa megsemmisíti őket, de még
mindig nem akarok róluk tudomást venni.
Hajlamosak arra, hogy a következőképp álcázzák magukat: "Itt vagyok, de ne aggódj miattam!"
Én pedig hiszek nekik és azt gondolom, "OK, nem fogok szembenézni veletek." Miért? Félek, hogy túl
nehéz vagy túl sok munka lesz megváltozni? Az kell gondolnom, hogy kevésbé fájdalmas
megváltozni, mint szenvedni a rossz japa következményeitől?
Magamra erőltettem, hogy teljesen tudatos legyek ezekről a szokásokról, szembenézzek velük és
foglalkozzak is velük a japa-tréningen. Ez volt az egyik legjobb dolog, amit valaha tettem. Ha nem
tettem volna meg, nem tudom, meddig folytatták volna a a jobb japázáshoz való lehetőségeim
aláásását.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

A különbség

A sértések elkövetésével történő japázás és a tisztulási szint közötti különbség az az erőfeszítés, amit a
javulásért teszel. Amikor a legnagyobb erőfeszítést teszed, akkor legalább a tisztulási szinten vagy.
Mahatma das: Japa – Building your foundation.

A hari-nama egy ima

A hari-nama egy ima, de miért imádkozunk? A japázásunknak gondolatokkal telinek kell lennie, nem
pedig mechanikusnak. Koncentrálnunk kell, hogy minden szótagot halljunk, de miért? Számunkra ez
nem egy mechanikus rituáció, melyet az ősatyáinktól fogadtunk el, hanem a megvalósítás egy
dinamikus folyamata, amit bátran öleltünk magunkhoz erre az életünkre, hogy megvilágosodhassunk.
Ha nem ismerjük az imáinkat, akkor meg fog jelenni Krsna a nyelvünkön?
Dhanurdhara Maharaja: Japa Realizations I.

Alanyi vagy tárgyi tudat?

Alanyi tudat: Magunkat alanynak és minden mást a vágyaink tárgyának látni. A középpontban a saját
vágyaink állnak. Ez az önzés.
Tárgyi tudat: Másokat alanynak, magunkat pedig az ő vágyaik tárgyának tekinteni. A középpontban
mások vágyai állnak. Ez az önzetlenség.
A Japa azt jelenti, hogy tárgyi tudat:"A Szent Név és az Úr bhaktáinak a szolgája vagy tárgya vagyok."
Ültem reggel a szobámban, meditációra készülve. Govardhana, a szent hegy alig száz méterre előttem.
Tudatosan próbáltam magam egy másik kis tárgyként látni a Govardhana szélén. Imádkoztam, hogy
hadd mozdulhassak ki az illúzióból, amit a világ teremtett körém a saját kis vágyaimból. Az Ő
vágyaira koncentráltam, és alanyból tárggyá váltam az imádság által:
"Ó, Uram! Ó, Uram Energiája! (alany) Kérlek, foglaljatok le a szolgálatotokban! (tárgy)"
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thought, Subject/Object Japa

Lelki erőre fogsz szert tenni

Kérlek, énekeld rendszeresen a Hare Krsna maha-mantrát és kövesd a szabályozó elveket. Ekkor lelki
erőre fogsz szert tenni. Srila Prabhupada levele Prabhusvarupának, 1976. november 12.

A legnagyszerűbb öröm
A gyakorlatban látjuk, hogy amikor őszintén törekszünk arra, hogy javítsuk a japázásunkat Krsna
öröméért, Krsna viszonoz, és a legnagyszerűbb örömöt érezzük, ami az Úrnak végzett odaadó
szolgálat.
Srila Prabhupada levele Syamasundara-nak, 1968.

93.
A Maha-mantra jelentése

Hare a Hara névből származik, Krsna gyönyörenergiájának megszólító módú alakja. Krsna azt jelenti,
hogy mindenkit vonzó és a Rama jelentése minden öröm forrása. Maya az anyagi energia és amikor
japázunk, Hara-t, a lelki energiát hívjuk. hogy segítsen nekünk elérni a Legfelsőbb Urat. Srila
Prabhupada elmagyarázta, hogy a japázás az Úr és az Ő belső energiájának hívása, hogy védjék meg a
feltételekhez kötött lelket. A japázás olyan, mint egy gyermek anyja utáni őszinte sírása. Hara anya
segít a gyermekeknek elérni a Legfelsőbb Úr, az Úr Hari, Krsna kegyét. Az Úr felfedi magát azok előtt
a bhakták előtt, akik őszintén japázzák ezt a mantrát. Krsna felfedi magát a mantra kegyéből a Szent
Néven keresztül. Vagyis a japázás valóban rendkívül fontos a számunkra.

Mégegyszer: Srila Prabhupada emlékeztetett benünket arra, hogy a japázásunknak olyannak kell
lennie, mint egy szüleitől elszakított gyermek sírása. Miközben japázunk, éreznünk kell az Úrtól való
elkülönülést.
Bhakti Vigna Vinasha Narasimha Maharaja lecke, 2010. május 5. Mayapur

Ez minden veszélytől meg fog védeni

"...még ha valamilyen probléma is van, mindig próbálj Krsna tudatos maradni. Ne add fel a Hare
Krisna éneklését egyszerűen valami külső nehézség miatt. Minden körülmény között énekelned kell:
Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare. Ez
meg fog védeni minden olyan veszélytől, hogy maya vagy az anyagi energia befolyása alá kerülj."
Srila Prabhupada levele Sudhindra Kisora Raya-nak, 1975.

Ragaszkodni a Hare Krsna énekléséhez

Az acaryak azt mondják, hogy szilárddá kell válni, és ragaszkodást kell kifejleszteni a szent név
énekléséhez azáltal, hogy az ember kifejleszti a Siksastaka első négy utasításában leírt tulajdonságokat
(ceto darpana, namnam akari, trnad api sunicena, na dhanam na janam).

Mivel a Siksastaka nagyon fontos, hogy az odaadásban elérjük a tökéletességet, ezért el kell
mondanunk ezt az imát minden nap, mielőtt japázni kezdenénk, de ez a napi ismétlés nem lehet egy
eszetlen, mechanikus valami. Ez nem csak a napi program egy része, mélyen kell meditálnunk minden
egyes versen.
Mahanidhi Maharaja, Art of Chanting Hare Krishna, 7. fejezet

A Caitanya Caritamrtában ez áll: papi jane aparadha achaya prachura. A sértések nélküli éneklés a
végcél. Az elején nem éneklünk sértés nélkül, de az énekléssel, az énekléssel, gyakorlással
folyamatosan sértés nélkülivé válunk. Ez fontos, sértés nélkülinek kell lenned!
Srila Prabhupada: reggeli séta, 1975. február 3. Hawaii
Hatperces körök
Ahhoz, hogy körülbelül hatperces köröket japázz, minden Maha-mantrát 3 másodperc alatt kell
kimondanod. Ilyenkor az elméd inkább egy úgynevezett ikonográfikus módon, mint egy egyenes
irányú módon működik. Ekkor a jelenben vagy és a múlt vagy a jövő igen kismértékben található csak
meg.
Hanumatpresaka Maharaja: Japa Joe. 2011. február 11. változat.

Legfeljebb két óra

Prabhupada azt mondta, hogy legfeljebb két óra alatt be kell fejezni a tizenhat kört. Ez átlagosan hét és
fél perces köröket jelent.
Jayapataka Maharaja: Japa Seminar. 2007. június 30. Szerbia

Nem szabad elhanyagolnunk

A Szent Név nagy hatással van ránk, olyannyira, hogy megváltoztatja a szívünket és az életünket. Nem
szabad elhanyagolnunk a Szent Név éneklése folyamatának gyakorlását.
Bhakti Vigna Vinasha Narasimha Maharaja lecke, 2010. május 5. Mayapur

94.
A tiszta bhakták éneklését kell hallanunk

Srila Prabhupada a felvételen azt mondja, hogy "Az éneklést egy tiszta bhakta ajkairól kell hallani, és
így azonnali eredményt lehet elérni." Prabhupada énekelte a Szent Nevet, Bhaktisiddhanta Sarasvati
énekelte a Szent Nevet, Caitanya Mahaprabhu énekelte a Szent Nevet, és az Úr Brahmá és az Úr Siva
is énekelték. A nem bhaktáktól származó éneklést viszont el kell kerülni, épp úgy, ahogyan el kell
kerülni azt a tejet, amit egy mérges kígyó szája érintett, mert mérgezővé vált. Ugyanígy a nem
bhaktáktól származó éneklés is rossz hatással van a tudatunkra. A tiszta bhakták éneklését kell
hallanunk.
Bhakti Vigna Vinasha Narasimha Maharaja lecke, 2010. május 5. Mayapur

Minőségi módszerek

Két alapvető aspektusa van a japázásnak; a hallás és az éneklés. Amikor azt várjuk, hogy emelkedjen a
japázásunk minősége, akkor fókuszálhatunk arra, hogy szívből japázzunk, vagy arra, hogy feszült
figyelemmel halljuk a mantrát. Mindkét módszert nehéz minősíteni, de mi egy egyszerű, ötfokozatú
skálát ajánlunk. Lehet mind a tizenhat kört mérni, de lehet, hogy kevesebbet hasznosabb.

A japa ima-minősége: Srila Prabhupada azt mondta, hogy a japázásunknak egy gyerek szülei utáni
sírásához kell hasonlítania. Az egyik lehetséges reform az, hogy mérjük, hogy milyen gyakran sikerül
az igazi könyörgésig eljutnunk japa közben. A mérés abban segít, hogy ezt a mentalitást a tudatunk
előterében tartsuk. (Egy figyelmeztetés: amikor ilyesmit kezdünk el mérni, akkor könnyen
elkeseredhetünk a lassú eredmény miatt. El kell fogadnunk, hogy szembesülünk a problémával és fel
kell ismernünk, hogy ha csak egy nap egyszer könyörgünk, már az is egy világnyi fejlődés az
"automata pilóta üzemmód"-hoz képest, ahol legtöbbünk tölti a japaidejét.)

Az imádkozás minőségének egy másik megközelítése az, ha minden kör, vagy minden két kör között
olvasunk egy imából (mint például a Siksastakam, vagy a Kabe Habe Bolo) egy versszakot. Ezeket az
imákat használhatjuk inspirációforrásként.

Minőségi módszerek II. Halld a mantrát, most japázol!

Srila Prabhupada másik gyakori utasítása, amit azzal kapcsolatban adott, hogy hogyan japázzunk az
volt, hogy egyszerűen csak halld. Elsőre ez inkább tűnhet valamilyen yoga-technikának, de az odaadás
jele az, ha valaki minden figyelmét Krsnának szenteli, ahogyan Ő a Szent Név formájában megjelent.
Amikor vissza tudjuk húzni az elmét, hogy hallja azt az egy mantrát, amit épp japázunk, akkor Krsna
felfedi magát abban a mantrában.
Radha Vallabha dasa: Japa Reform Handbook

Valóban érezni fogjuk, hogy működik!

Ha valameddig a legfontosabbként kezeljük a köreinket, akkor egy idő után megtapasztaljuk, hogy
mindent - egészség, pénz, család, hatalom, prédikálás, halhatatlanság - könnyűvé fognak tenni. Aztán a
japázás is könnyebb lesz, és valóban érezni fogjuk, hogy működik! Próbáld megszerezni ezt a
magasabbrendű ízt Ekadasin. Legyen ez a legfontosabb egy ideig és meg fogod látni, hogy minden
szempontból ez a legpraktikusabb dolog.
Hanumatpresaka Swami: Letters to the Editor, 2013. március 16.

A legfontosabb murtik
A grihasthák gyakran megkérdezik, hogy kell-e múrti formában imádniuk Radha-Krsnát, vagy elég
valamilyen fénykép vagy festmény is? Ami igazán számít, az a bhava! Radha és Krsna megnyilvánul-
hatnak bármiből, ha valakinek van bhavája. Emlékszel? Nrsimhadeva egy kőoszlopból nyilvánult meg.
Igazából a bhaktáknak legfontosabb múrtik a következők: 1. Sri Guru, 2. Srimad Bhagavatam és 3. Sri
Nama.
Mahanidhi Maharaja: facebook bejegzés, 2012.december 10.

95.
A kulcs
Mint egy csodálatos hely zárt kapukkal, a dhama szintén igényel egy kulcsot, amely lehetővé teszi a
belépést. Ez a kulcs a Név éneklése. Srila Bhaktivinoda Thakura szerint a Szent Név szerető
hangulatban történő éneklése.
Sacinandana Swami: Govardhan Retreat, 2012. december, Vrindavana

A Hare Krsna éneklésének finomságai

Miért japázzuk a Hare Krsnát, ha közben sértéseket követhetünk el? Kali-yuga van, feltételekhez
kötöttek vagyunk, ez nem könnyű, szóval miért a Hare Krsna maha-mantrát japázzuk? A tizenhat kör
Hare Krsna helyett miért nem a sri-krsna-caitanya prabhu-nityananda sri-advaita gadadhara
srivasadi-gaura-bhakta-vrndából tizenhat kört? Bizonyos értelemben ez nem egy rossz ötlet.
Ugyanakkor - és ez még fontosabb szempont - Srila Prabhupada, az Acaryák, az Úr Caitanya
hangsúlyozták, az Úr Caitanya példát is mutatott számunkra; Ő énekelte a Hare Krsnát, tanította a
Hare Krsna éneklését. Tanította, kiemelte ennek a fontosságát, erre hívta fel mindenki figyelmét igen
erőteljesen, ismételten és újra meg újra a Hare Krsna éneklését, a Hare Krsna maha-mantrát
propagálta. Tehát ezért kell a Hare Krsna maha-mantrát énekelnünk.

Ahogyan a szerző - Krsnadasa Kaviraja Goswami - mondja, japázás előtt az Úr Caitanya és az Úr

Nityananda neveit kell énekelnünk, a Panca-tattva maha-mantrát kell énekelnünk, és ekkor képesek
leszünk szépen énekelni a Hare Krsnát. Máskülönben bahu janma kare yadi sravana, kirtana...
Máskülönben keresztülmehetsz bahu janma, sok-sok születésen, közben japázol, és nem éred el az
Istenszeretetet. Ez is egy finomság, de teljes mértékben lényeges finomság a valóság, a vallás, a
Krsna-tudat megértésében.

A Krsna-tudat egy tudomány, s nem csak egy a különféle önmegvalósítási tudományok közül.
Bizonyos értelemben nagyon egyszerű, de másként nagyon mély és tudományos folyamat, és Srila
Prabhupada is tudományként hivatkozott rá. Szükséges, hogy mindenki kialakítsa ezt a megértést,
máskülönben ha valaki túl egyszerű marad, és például úgy gondolkodik, hogy "Bármilyen nevet,
Krsna nevét is énekelhetem. Ez is jó, ez ugyanaz." Ez a túlzott egyszerűsítés, és így elvesztél. Addig a
pontig egyszerűsítettél, hogy elvesztettél valamit a tartalomból, egy részét elvesztetted annak, amire
szükséged van.
Bhakti Caitanya Maharaja: Durban, 2012. április 15.
A legfontosabb szabályok

A két legfontosabb szabály:

1, Kelj korán és japázd le a köreidet! 2, Japázz helyes testtartással, légzéssel és jelentéssel!
Hanumatpresaka Maharaja: Japa Joe. 2011. február 11.
A legfontosabb szükséglet

Időnként a bhakták azzal mentegetőztek Srila Prabhupada-nál, hogy nincs idejük japázni. Srila
Prabhupada így felelt: "Van időtök enni? Van időtök aludni?" Ezekre van időnk, mert azt gondoljuk,
hogy ezek elsődleges szükségletek. De a Szent Név éneklése az elsődleges szükséglet. Lehet, hogy
más dolgokat csinálunk japa helyett, mert azokból több ízünk van, míg a japából kevesebb. Annak a
módja, hogy több ízünk legyen a japából a gyakorlás.
Giriraj Swámi: Japa Retreat Day 6. Lecke, 2011, Varshana
A legfőbb módszer

"Kirtanad eva krsnasya mukta-sanga param vrajet: pusztán Krsna szent nevét énekelve az ember
felszabadul, és hazatér, vissza Istenhez. Ezért a szent név éneklését még annak is el kell fogadnia, aki
képes arra, hogy az odaadó szolgálat többi folyamatait végezze, mert ez a legfőbb módszer ahhoz,
hogy fejlődhessünk a lelki életben. Yajńah sankirtana-prayair yajanti hi sumedhasa: akiket a sors
kiváló intelligenciával áldott meg, azoknak el kell fogadniuk az Úr szent neve éneklésének folyamatát.
Nem szabad azonban az éneklés új formáit kitalálnunk. Szigorúan úgy kell énekelnünk a szent nevet,
ahogy a szentírások javasolják: Hare Krsna, Hare Krsna, Krsna Krsna, Hare Hare/ Hare Rama, Hare
Rama, Rama Rama, Hare Hare."
Srila Prabhupáda: Srimad-Bhagavatam, 7. ének, 5. fejezet, 23-24. vers

96.
A legjobb folyamat

Habár törekedni kell az Úr Szent Nevének tiszta éneklésére teljes Krsnára való emlékezéssel, a több-
ség számára ez mindössze csak egy vágy, nem pedig egy gyakorlati fejlettségi szint. A bhaktáknak
ezért ésszerű eszközöket kell elfogadniuk, hogy megtisztítsák a szívüket, és az elméjüket rögzítsék
Krsna kedvteléseire való emlékezéssel. Természetesen a legjobb folyamat maga a Szent Név
megfelelő éneklése.
Niranjana Maharaja interjú

A legnehezebb az elme kontrollálása

A legnehezebb az elme kontrollálása, de a japázás önmaga arra irányul, hogy kontrolláljuk az elmét.
Tehát gyakorolnod kell, amíg tökéletesen ki nem ejted a szent nevet és kontrollálni nem tudod az
elméd.
Satsvarupa Das Goswami: Japa Reform Notebook, 4. oldal

Alázatos és lelkes hangulatban

Fontos megérteni, hogy ahogyan élsz, az mennyire befolyásolja annak a sikerét, hogy képes legyél
belépni a nama világába. Mit csinálsz, mielőtt elalszol? Milyen a tudatszinted? Ha az a szokásod, hogy
lefekvés előtt méginkább elmélyülsz és imádkozol - bhajanokat, astakákat énekelsz -, akkor a tudatod
magasabb szinten lesz, amikor reggel felkelsz. És ha felkelés után az első amit teszel, hogy a guru, az
acaryák és a Vaisnavák kegyéért könyörögsz, a nama dicsőségéről énekelsz, akkor könnyen képes
leszel alázatos és lelkes hangulatban elkezdeni a bhajanád. Egyébként általában az elmeszinttel kell
foglalkozni, ami annyira száraz és frusztráló.
Srimat Dasi interjú

A lélek ajtajának kulcsa

A japázás azt jelenti, hogy kutatok önmagam, mint Krsna alázatos szolgája után. A hamis egó, vagyis
az az elképzelés, hogy más vagyok, zárja el előlem. Szembesülnöm kell a következővel: Egyszerűen
csak nem akarok önmagam, egy kicsi, fizetetlen szolga lélek lenni? Alázatosságért japázok, ami a
lélek ajtajának kulcsa.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thougt VII.

A lélekért kiáltok!

A japázás egy kiáltás a lélekért. Mi a lélek? A lélek a tudat. Mi ennek a tudatnak a természete? Az
alázatos szolgálat hangulata. Hol találjuk meg ezt a tudatot? Ez a mi guruba vetett szilárdságunk, a
lelkiélet ajándékaiért érzett hála, a hamis ego miatti megbánás és a szolgálat során meglévő alázatos
hangulat. A lélekért kiáltok! Hare Krsna! Őszinte szolga vagyok? A lélekért kiáltok! Hare Krsna!
Hol van a hála érzése? Hálás vagyok vagy sem? A lélekért kiáltok! Krsna Krsna! Sajnálom, hogy
elfelejtettem Istent egy hamis ego élete miatt? Krsna Krsna! A lélek - a guru őszinte, hálás, megbánó
és alázatos szolgája - után kutatva japázok.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Toughts. 2006.

A lótusz és a nama-aparadha

Amikor a nap süt, a lótusz szirmai összezáródnak. Hasonlóan egy tanítvány, aki erős, égető vágyat
fejlesztett ki, hogy egy guruhoz menjen és menedéket vegyen nála. De gyakran látjuk, hogy később
ugyanez a tanítvány elveszti a bhakti-vrittijét, vagyis nem végez többé odaadó szolgálatot. Ez azért
történhet, mert valamilyen sértést követ el, mint például a nama-aparadha vagy a vaisnava-aparadha, s
így elveszti a bhakti-vrittijét. Összezsugorodik a bhaktija és ezért nem törődik a guru utasításával, és
nem hallja a guru üzenetét. Elkerüli vagy nem követi a lelki tanítómesterét. Mint amikor a lótusz
szirmai összezáródnak. Amikor a nap süt, a lótusz szirmai összezáródnak. Ehhez hasonlóan a guru is
eltűnik az ilyen tanítvány látómezőjéből.
Gopaljiu Publications: The Lotus Feet of Sri Guru

97.
Amikor Isten kegyes

Bhurijana prabhu egyszer azt mondta, hogy Vrndabanban élni olyan, mint tükröt tartani a hamis egó
(annak az igénye, hogy másnak gondoljuk magunkat, mint Isten szolgája) elé. Milyen igaz! Ma reggel
képes voltam úgy látni magam - szinte mintha el lettem volna különítve magamtól -, mint egy megfi-
gyelő. Én ostoba! El akartam bújni. Éreztem egy kis megkönnyebbülést is. A parányi léleknek fájdal-
mas megértenie ezt a rejtvényt, mint valami nagy dolgot, de felszabadító érzés megvalósítani, hogy
igazából teljes mértékben Istentől függünk. És ez a függés engedi nekünk felfedezni az Ő szeretetét,
mint kegyet áramlani, amikor szükséges. Ez a függő hangulat hívja a bhaktit addig, amíg nincs
nagyobb ösztönzés Isten szeretetére, mint a kegyére. Az alázatosság is a boldogság alapja, mert a
bhakti, a szeretet az öröm. Az alázatos helyzet - amely hívja Isten kegyét, gerjeszti az odaadást és
inspirálja a szeretetet (amely az öröm forrása) - az egyetlen elmeállapot egy kitartó japázó számára.
"Alázatos elmével kell vibrálni az Úr Szent Nevét, alacsonyabb rendűnek gondolva magunkat az utcán
heverő fűszálnál és türelmesebben, mint egy fa, minden hamis megbecsülésre való vágytól mentesen,
készen arra, hogy minden tiszteletet megadjunk másoknak. Ilyen elmeállapotban állandóan
énekelhetjük az Úr Szent Nevét." Amikor Isten kegyes, akkor lehetővé teszi, hogy lássuk az ostobasá-
gunkat. Hare Krsna.
Dhanurdhara Maharaja: Govardhana Japa Thoughts III Bhurijana. 2002. október 25.

A megbánás fogalma

A Madhurya Kadambini leírja, hogyan lehet eltörölni a tíz sértést a szent név éneklésével. A megbánás
gyakorlata a tíz sértés közül a legtöbb esetében helyreigazító lépésként kerül említésre. A legtöbb
ember jól ismeri ezt a kifejezést, időnként láthatunk vallási szószólókat, táblákkal a kezükben,
melyeken ez áll: "Bűnösök! Bánjátok meg bűneiteket vagy égjetek!" De mit jelent pontosan a megbá-
nás? Az Oxford Zsebszótár szerint a megbánás jelentése a következő: mély bánatot érezni valamely
tett miatt, azt kívánva, hogy bárcsak ne tettük volna meg, és annak elhatározásam hogy nem folytatjuk
ezt a rossz cselekedetet. A megbánás szó szinonimái: szégyenkezés, megalázkodás, bűnösség érzése,
lelkiismeretfurdalás. A teljes megbánás magába foglalja mindezeket a hangulatokat és érzéseket. Ilyen
érzések keveredése itatja át és teszi lágyabbá egy bűnbánó bhakta szívét. Ha egy, a szent név ellen
elkövetett sértés után a bhakta őszintén megbánja tettét, azt gondolva, hogy "Nem kellett volna
megtennem, de annyira ostoba vagyok, hogy elkövettem ezt a sértést!", akkor a Legfelsőbb Úr a valódi
megbánása alapján meg fog bocsátani neki. Bizonyos sértések esetén további lépések is szükségesek a
semlegesítéshez, de a megbánás mindig jelen kell, hogy legyen. A megbánás szanszkrit kifejezése
az anutapa, mely a tapa szótőből ered, ami azt jelenti, hogy hő, láz, sajnálkozás, szenvedés és fájdalom
(fizikai és mentális is). Habár a keresztények azt mondják, ha valaki nem bánja meg a bűneit, annak a
pokolban kell égnie, a megbánás, amely magába foglal egy bizonyos fokú elmebeli lázat, önmaga
felégeti és megsemmisíti a szívben a bűnöket és a sértéseket. A megbánás tüzét gyakran könnyzápor
követi. Az őszinte sírás, amely a megbánás szerves része, segíti a szív további tisztulását. Néhány, a
megbánáshoz kapcsolódó idézet a Vaisnava irodalomból: 'Hallva Jagai és Madhai őszinte megbánását
és bánatát, az Úr Gaura így szólt: "Kegyes leszek hozzátok."' (Caitanya-mangala, Madhya-khanda,
14. ének) 'Így kiáltva: 'Ó! Ó!' ez a nyomorult személy a kegyért könyörög! Megbánva bűneit, sírva a
földön hempereg; 'Ó, Radha-Krsnacandra! Kérlek, hallgasd meg érzelemtől elcsukló szavaim! A Te
kegyed nélkül életlevegőm eltűnik.'" (Gita-mala) 'Egy jó lélekben azon nyomban felébred a megbánás,
amint valami rosszat elkövet.' (SB, 1. 18. 31.) A megbánás megszabadítja a bhaktát minden olyan
bűntől, amelyet véletlenül követett el. A bhakták természetükből adódóan hibátlanok. Véletlenül
elkövetett bűneiket őszintén megbánják, és akaratlan bűnük az Úr kegyéből elég a megbánás tüzében.
(SB. 1. 19. 1.)
Mahanidhi Maharaja: Art of Chanting Hare Krshna, 38-40. oldal

Amíg be nem fejezted a köreidet

Lejapáztam tizennégy kört, és elővettem egy kis jegyzetfüzetet. Malati reggel észrevette, hogy van egy
kis noteszem, én pedig megjegyeztem ezt a pillanatot, mert olyan nagy hatással volt rám. Az első
dolog, amit Prabhupada mondott nekünk, az a következő volt: "Yamuna, mit csinálsz?" "Csak leírok
valamit, Srila Prabhupada." - válaszoltam, és nagyon zavarba jöttem. "Befejezted az összes körödet?" -
kérdezte. "Nem, még hátra van kettő." - mondtam. "Ne írj, amíg be nem fejezted a köreidet! Japázz
figyelmesen és aztán írj!"
Yamuna-devi dasi: Adventures in Krsna Consciousness

98.
Szükségünk van Krsna kegyére
A mantra hallása nem egyszerűen csak az erőfeszítésünk eredménye, hanem Krsna viszonzása is az
erőfeszítésünkre. Az erőfeszítés szükséges, de csak azért, hogy észrevegyük, az erőfeszítés önmagában
nem elég. Szükségünk van Krsna kegyére, és könyörögnünk kell érte. A kapcsolat az erőfeszítés és a
kegy között: Őszinte, fegyelmezett erőfeszítés nélkül hogyan tudnánk a szívünket a névnek adni? És
anélkül, hogy odaadnánk a szívünket a névnek, hogyan vonzanánk Krsna kegyét? Sacinandana Swami
szokott mesélni egy történetet arról, hogyan adott neki egyszer egy sadhu tanácsot: A sadhu a követ-
kezőképp szidta meg Őt: "Te énekled a mantrát, vagy a mantra énekel téged?" "Énekelni a mantrát"
azt jelenti, hogy egyedül a saját koncentrációnk erejéből halljuk a mantrát. Az, hogy "a mantra énekel
téged" pedig annyit jelent, hogy a mantra saját akaratából jelenik meg annak, aki bizalommal és
alázattal énekli.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thought V

Szükségünk van Krsna kegyére 2.

Semmi nem változott a napi rutinomban. Ugyanabban az időben keltem, ugyanúgy japáztam. Az
eredmény mégis jobb volt; a japázásom tisztább és lényegesen odaadóbb volt. A megvalósítás: a siker
nem kizárólag az erőfeszítésből származik. Szükség van kegyre. Ha kizárólag az erőfeszítésünkre
hagyatkozunk, akkor nem a megfelelő elmeállapotban fogunk japázni. Ha egy alárendeltségi hangulat-
ban japázunk, bízva Krsna kegyében, akkor bizonyos mértékben már meg is kaptuk ezt a kegyet, a
hangulatunk már alázatossággal és odaadással van átitatva. Japázz, imádkozz, japázz, könyörögj a
kegyért! Vegyél teljes menedéket Govinda lótuszlábánál! Ha a japázásod nem jut el erre a ponta,
akkor az igazi japázás nem kezdődött el. Srila Bhaktisiddhanta ezért így figyelmeztet:
"Legyen a japázásod szívből jövő, ne felszínes!" Srila Prabhupada elmagyarázza az Úr eléréséhez
vezető munka és kegy közötti kapcsolatot, amikor Narada Muni kudarcára hivatkozik, hogy újra
láthassa az Urat ugyanannak a folyamatnak a segítségével, mellyel korábban elérte a társaságát:
"Amikor úgy akarja, elégedetté válva az őszinte erőfeszítéssel, amely a teljesen az Ő kegyétől függő
odaadó szolgálatra törekszik, akkor Saját akaratából láthatóvá válhat." (SB. 1. 6. 19. magyarázat)

Dhanurdhara Maharaja: Govardhana Japa Thoughts. 2002. november 13.

A nama egy személy

A leglényegesebb dolog, amit meg kell valósítanunk, ha el szeretnénk mélyülni a nama-bhajanába, az,
hogy a nama egy mély érzésekkel rendelkező személy. És a nama valóságába csak a tisztaságon és
szívből jövő érzéseken keresztül lehet belépni. A Siksastaka első versszakában Mahaprabhu megmu-
tatja, hogy hogyan érhetjük el ezt a tisztaságot: egyszerűen a Szent Név sértés nélküli éneklésével.
Amikor ebben a versszakban az éneklésről van szó, akkor az természetesen a Szent Név gondos
hallását is jelenti.
Srimati Dasi interjú
A namába vetett hit

Annak a legfőbb oka, hogy képtelenek vagyunk figyelmesen japázni az, hogy igazából nincs hitünk
Benne, és így hátrébb soroljuk az életünkben. Amikor a namába vetett hitünk a másokkal együtt
végzett nama-sankirtanában erősödik, akkor az egyéni nama-bhajanánk szintén sokkal koncentráltabbá
és dinamikusabbá válik.
Srimati Dasi interjú
A napi kötelességünk

A Krsna-tudatú mozgalom azt jelenti, hogy megtanítjuk a tanítványainknak, hogy hogyan gondoljanak
Krsnára napi huszonnégy órán át. Ez a Krsna-tudat. És az egyszerű folyamat a Hare Krsna Hare
Krsna Krsna Krsna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare éneklése. Tehát
ez az egyszerű folyamat. Van japazsákunk és benne a japalánc. Megfogunk minden egyes gyöngyöt és
elmondjuk: Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama
Rama Hare Hare. Egy gyöngy tizenhat névvel egyenlő, a teljes lánc pedig száznyolc gyöngy. Azaz
egy kör körülbelül ezerhétszáz név. A tanítványainknak előírjuk, hogy japázzanak legalább tizenhat
kört. Ez a napi kötelességünk, ami körülbelül két órát igényel.
Srila Prabhupada: Srimad-Bhagavatam lecke, 1975. október 14. Durban.

99.
A napi japázás eredményei

Mint a Krsna iránti odaadás ösvényét járó gyakorló (sadhaka) elmondhatom, hogy habár még hosszú
út áll előttem, tapasztalom a Szent Név isteni ajándékainak - melyeket Sri Caitanya említ ebben a
versben - felvillanásait. Nem követelhetem, hogy az áldás óceánjába merülhessek, sem azt, hogy az
életemben az anyagi lét tüze ki legyen oltva, de azt elmondhatom, hogy a napi japázás valóságos
kapcsolatot teremt Isten és közöttem, belső békét és elégedettséget, valamint egy tiszta, meghatározott
életcélt nyújt. A Hare Krsna éneklése erőt és intelligenciát is ad, melyek segítségével túlléphetek az
élet természetes nehézségein, és nem leszek vevő az anyagi boldogság hamis propagandájára. A Szent
Név éneklése lehetővé teszi számomra, hogy megízleljek egy magasabbrendű ízt az életemben, annak
a nektárnak az ízét, melyre mindig is vágytunk.

Yadunandana Swami: Meditations on Sri Caitanya’s Siksastaka prayers.

A napod minősége
A Japa az első szolgálatunk. A Japa a leggyakorlatiasabb szolgálatunk. Japázni a láncunkon azt jelenti,
hogy beindítjuk a motort, a szívünkben zajló folyamatos Japázást. Ez fogja értesíteni az elmét. Ez
fogja értesíteni az érzékeinket és ezek működését. A korán japázott tizenhat köröd minőségének
eredménye lesz a napod, a munkád, a szórakozásod minősége.
Hanumatpresaka Swami: Japa Joe.

A japázás és a problémák
"Srila Prabhupada egy pillanatra kinyitotta a szemét és anélkül, hogy megmozdította volna a fejét
kedvesen, de komolyan nézett ránk, egymás után mindenkire, majd így szólt: Csak folytassátok a
japázást és minden problémátok megoldódik!"

Ajándékozd meg magad!

Prabhupada azt mondja, a legmagasabb rendű megvalósítás önmagunk megmentése. Olyan gyakran
figyelmetlen voltam japázás közben, hogy néha úgy érzem, szomjan halok a szent név nektárjáért. A
64 körös napon (a tréningen az egyik nap 64 kör japázásnak van szentelve, és emellett némasági
fogadalmat kell tenni) volt időm arra, hogy adjak magamnak a nektárból, amire olyan nagyon
szükségem volt. De mivel az évek alatt annyira kiszáradtam és így annyira szomjassá váltam, mindegy
volt, mennyit ittam a névből, egyre inkább szomjaztam. A 64 körös napon a szomjam kielégült. A 64
kör a legnagyszerűbb ajándék, amit valaha adtam magamnak. Legalább a napi 16 jó körrel kell
megajándékoznom magam."
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

A kapcsolat

Mi segít, hogy a név valóban a Névvé váljon? Bhaktisiddhanta Sarasvati Thakura azt mondja, hogy
azok, akiknek nincs tudása a szolga és a szolgált kapcsolatáról, képtelenek túljutni az élet négy
területén. Azok, akik sambandha nélkül japáznak, képtelenek elérni a Krsna iránti szeretet szintjét.

Sacinandana Swami: Japa Retreat, 2012. Varsana.

A kegy csatornái
Rosszul voltam ma reggel - az emésztésem nem volt megfelelő, az alvásom megszakadt -, teljes
kimerültséget éreztem. Az ilyen napokon, a japával kapcsolatban szinte azt érzem, hogy "Nincs semmi
értelme." Legnagyobb meglepetésemre a hónapban messze a legjobban ma japáztam. Azon gondol-
kodom, hogy miért... A japázás nem egy mechanikus dolog, hanem a kegyen múlik. Lehet, hogy azért,
mert a Kartik ideje alatti intenzív elfoglaltságok miatt nincs időm sértéseket - különösen vaisnava-
aparadha-ot - elkövetni a szent név ellen. A kegy csatornái így nyitva állnak, és az akadálytalanul
folyik fentől.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thought V

100.
Anélkül, hogy megunná

Hogyan énekelheti valaki ugyanazt a mantrát egész nap, nap nap után anélkül, hogy megunná? A
válasz az odaadás. Ha a tiszta szeretet felébred a szívében, azáltal, hogy a szeretett személy nevét
énekeli, bárki boldogan élvezi ezt az érzést örökké.
Dhanurdhara Maharaja

A Név figyelmes ízlelése

Mit jelent érezni a mantrát? Valamire vagy gondolsz, vagy érzed. Amikor gondolsz valamire, akkor ott
van a hajlam, hogy védd a vonatkoztatási rendszered és elferdítsd a tapasztalat lényegét. Érezni a
mantrát ezért azt jelenti, hogy megpróbáljuk a saját feltételhez kötött felfogásunk kivetítése nélkül
megtapasztalni a mantrát. Természetesen az észlelés ott van bármilyen tapasztalatban. Érezni a
mantrát azonban egy folyamatos kísérlet arra, hogy hagyjuk a mantrát, hogy az értelmezés határai
nélkül hasson ránk. Ez a Név figyelmes ízlelése.
Dhanurdhara Maharaja: Kartik vrata begins

A párhuzamos tevékenységek japacaryaja

Túl gyakran japázok úgy, mint egy robot. Lehet, hogy egszer a dolgok annyira rosszra fordulnak, hogy
japa-robotjaink lesznek, és csak a kezükbe adjuk a japánkat, s ezek fogják "énekelni" a japázásunk
felvételeit. Habár ez igen távolinak tűnik, de olyan vagyok, mint ez a robot. Sok-sok évig énekeltem a
Hare Krsnát, olyan sokáig, hogy mára képes vagyok ezt csinálni alvás, vezetés, de még olvasás közben
is! Tudom csinálni vásárláskor, beszélgetéskor, városnézés közben - csak mondj bármit, megcsinálom
úgy, hogy párhuzamosan japázok is. Én vagyok a párhuzamos tevékenységrek japacharyája. A japázás
annyira a sejtjeimbe van programozva, hogy úgy tudom csinálni, hogy közben gondolnék rá. Valaki
mondhatja, "Igen, ez jó!" De nem! Ez borzasztó, mivel úgy tudom csinálni, hogy közben oda sem
figyelek, arról nem is beszélve, hogy arra sem figyelek, hogy Radha-Krsnával társulok. Ez olyan,
mintha valaki Novocaint fecskendezett volna a szívembe, ami dobogna, de így japa közben semmit
sem éreznék. Srila Bhaktisiddhanta mondta, hogy a névnek nem csak szájból, hanem szívből jövőnek
kell lennie."
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

A siker titka

A teljes Krsna-tudat kialakítása sikerének titka: 1, A lelkesedés soha nem szűnő tűze, melyet Krsna-
kathával kell táplálni. 2, Olyan fejlett bhakták áldás, akik a szívükben birtokolják a bhaktit. 3, A szent
név áldásai. Srila Prabhupada mondta egyszer, hogy a Krsna-tudat kilencven százalékban a japázás
minőségétől függ.

A Szent Név a közvetlen út

Ó, Legfelsőbb Úr! Arra gondolva, a feltételekhez kötött lelkek számára mennyire hasznos, a Kali-
yugában alászálltál a Szent Névvel. Azt tanítottad, hogy a nama-sankirtana (a Szent Név éneklése) a
yuga-dharma (a kor vallása). Követve a Szent Név éneklésének közvetlen útját, a feltételekhez kötött
lelkek elérhetik az Úr Krsna iránti szeretet nagyszerű kincsét. Egyszerűen ha éneklik, vagy emlékez-
nek a Szent Névre, a feltételekhez kötött lelkek fel lesznek szabadítva.
Srila Bhaktivinoda Thakura: Sri Hari-nama-cintamani

A szeretetteljes tevékenységek

A Szent Név jelentősége: Tisztítja a szívet, felfedi Krsnát és az igazi természetünket is. Kioltja a szen-
vedést. Az odaadás örömteli érzéseit hívja és transzcendentális tudással világosít fel minket. Szerető
kapcsolatunk van a Szent Névvel. Tény, hogy akit szeretünk megjelent. Ezért alázatosak vagyunk és
elégedettséget érzünk a Szent Név előtt. Az őszinte japázás elégedetté teszi a lelki tanítómestert, ami
minket is boldoggá tesz, mivel az Ő öröme a mi örömünk. Ezért a Szent Név és a Szent Név adomá-
nyozója iránti szeretettel japázunk. A szeretetteljes tevékenységek sosem untatnak és nem is megter-
helőek.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts. 2004. augusztus 3.

101.
A szív tisztítása

Lokanath Maharaja: srnvatam sva-kathah krsnah / punya-sravana-kirtana hrdy anta stho hy abhad-
rani / vidhunoti suhrt satam A Bhagavatam hallása - mely a legmagasabb szintű jámbor tett - által a
Bhagavatam üzenete mélyen behatol a szívbe, annak belső részeibe. A hrdy azt jelenti, hogy szív, az
antah pedig azt, hogy bele. hrdy anta stho hy abhadrani, bármilyen kedvezőtlen dolog is legyen a
szívben, vidhunoti, az ki fog tisztulni, és egy új, tiszta szívet kapsz. Sacinandana Swami: Csodálatos!
Köszönjük szépen, Maharaja! Maharaja azt mondta, hogy a szent név éneklésével a szív mélyén lévő
abhadranik, kedvezőtlen dolgok is ki fognak tisztulni. Maharaja elmondta, hogy ez lehetséges, és azt
is, hogy hogyan."
Sacinandana Swami (2005) Art of Transformation

A tiszta japázáshoz szükséges képesítés

Caitanya Mahaprabhu megadja a szent név tiszta énekléséhez szükséges négy tulajdonságot. Ezek
közül az első, hogy gondoljuk magunkat olyan jelentéktelennek, mint egy fűszál. Aki a testi életfelfo-
gás szintjén áll, azaz ragaszkodik a durva és finom fizikai testhez, az hamis büszkeséggel van eltelve.
Ahhoz, hogy megfelelően tudjuk énekelni a szent nevet, szükséges a testi felfogástól való elkülönülés.
Az egónknak a valódi helyzetünknek megfelelőnek kell lennie, ami nem ez a test és nem is ez az elme,
hanem a lélek. A lélek, aminek mérete a hajszál végének tízezred része. Nagyon pici, jelentéktelen. Ha
tudatosak vagyunk eredeti helyzetünkről, akkor el tudunk különülni az anyagi egónktól, megértve saját
jelentéktelen helyzetünket.
Bhakti Vighna Vinasa Narasimha Maharaja: Siksastaka 3. vers - lecke, 2004.01.11.

Az anyagi tudat túlsúlya

A múlt évben egy táplálkozási szakértő segítségével az öcsém közel 23 kilótól szabadult meg.
Megkérdeztem tőle, hogy ha egyszer eléri a célját, akkor azt fenn is fogja tudni tartani? Kétségbe-
vonhatatlan meggyőződéssel mondta, hogy "Igen, ez nem csak egy diéta, hanem egy életforma!" Nagy
hatással volt rám.
Japázhatok és megízlelhetem a Krsna-tudatot én is ilyen módon. Csak meg kell szabadulnom az
anyagi tudat és a fölösleges kerülőutak túlsúlyától, nemcsak Karttika idején, hanem egy életformaként.
Köszönöm Ricky!
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thougt V.

Az egyetlen esély

- Prabhupada, én olyan gazember vagyok! - mondta egyszer egy bhakta Srila Prabhupadanak. - Az jó.
És egész életedben az is maradsz! - válaszolt Prabhupada. Ez a kijelentés összezavarta a tanítványt.
Mit kell megértenie ebből? Prabhupada megszabadította attól az átoktól, hogy gazember marad-
jon? Ekkor Srila Prabhupada megmagyarázta: - Az Úr Caitanyát is gazembernek nevezték. Ismerted
az Úr Caitanya és a lelki tanítómestere történetét? Prabhupada fényképésze hirtelen azt érezte, hogy a
nyelve és az elméje irányítás alá kerül, és anélkül, hogy gondolkodott volna, elkezdte mondani a törté-
netet, amelyben az Úr Caitanyát utasítja a lelki tanítómestere, hogy - mivel a Vedanta megértéséhez túl
ostoba - csak énekelje kell a Hare Krsnát. Prabhupada mosolygott és nem mondott mást. Ily módon
egy másik elkedvetlenedett tanítvány is megbékélt, ráébredve saját ostobaságára és arra a tényre, hogy
az egyetlen esély Krsna Szent Neve.
Satsvarupa dasa Goswami: Prabhupada Nectar. Volume 2.

Az éneklés Krsnáért van

Az odaadó szolgálat Krsnáért van, nem önmagunkért. Persze van belőle hasznunk, de az kell legyen a
hozzáállásunk, hogy "Az éneklés Krsnáért van." Ma a Szent Névből készítettem felajánlást; mindegyik
szótagja egy-egy külön összetevője volt. Próbáltam Krsnának a legjobb összetevőket ajánlani; édes
szótagokat figyelemmel és szeretettel kiejtve.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts. 2009. október

102.
Az igazán alázatos lélek

Minden héten megteszek egy fél Govardhana parikramát, most a Radha-kunda oldalán. Mennyire
kellemes sadhuk és zarándokok között sétálni! Amikor befejezésképp belemerültem a Radha-kundába,
abban a pillanatban átléptem a láthatatlan határon, esküszöm, éreztem a különbséget. A következő
megvalósítást kaptam: "Az érzékelés a tudattól függ." Amikor először jártam erre, akkor is idejöttem
és most is, de látom a különbséget, s ez a dhama-ban való japázásból származó tisztulásnak köszönhe-
tő. Azt a megvalósítást is kaptam, hogy a legmagasabbrendű tudás gyakorlati, a valóság íze, hogy így
mondjam, nem csak ennek elemzése. S ez a japázás témájához vezetett. Amikor a nama-kirtannak
szenteljük magunkat, akkor nincs semmi más, ami ennyire mélyen megváltoztatná a tudatunkat.

Egy utolsó gondolat: Nyomorultak vagyunk, mert nem látjuk Krsnát és így a kettősségek és a félelem
világában élünk. Inspirált vagyok menedéket venni a szent névnél, így láthatom és megérthetem a
valóságot. Sokkal jobban meg vagyok arról győződve, mint bármikor, hogy a legintelligensebb ember,
aki a legmagasabb rendű tudás birtokában van, az igazán alázatos lélek az, aki egyszerűen csak énekli
a Hare Krsnát.
Dhanurdhara maharaja: Japa Thoughts

Befejezted a japázást?

Milyen gyakran mondod ostoba megelégedettséggel, hogy 'Lejapáztam a köreimet.', 'Befejeztem a

japázást.' vagy 'Kész vagyok a köreimmel.' ? De úgy énekeltél ahogyan az Úr Caitanya imádkozik?

Nem, mert túl elfoglalt voltál azzal, hogy próbáltál ébren maradni, és azzal, hogy próbáltad az elméd a
helyes úton tartani. Hol volt időd sírni a szent név lábánál? Nem "befejezted a japázást", hanem el sem
kezdted!"
Satsvarupa Das Goswami: Japa Reform Notebook, 9. oldal

Beszélgessünk apával!

Egyszer olvastam egy könyvet, melyben egy nő arról beszélt, hogy a fiatalkori séták az apjával életé-
nek legértékesebb pillanatai, mert e séták alkalmával rengeteget tanult tőle. Én mindig hasonlóan
érzek a japámmal kapcsolatban. Az idő, amit a szent névvel töltök a napom legértékesebb része. A jó
japa mindig megvalósítást, erőt, eltökéltséget és ízt ad. Az a két óra a szent névvel a napom legértéke-
sebb időszaka, és ezt a két órát elpazarolni rossz japával a leghatalmasabb veszteség. Ha egyszer rossz
japával töltöm ezt a két órát, akkor annak annyi, nem tudom visszavásárolni. Így aznap reggel elpazar-
lom azt a lehetőséget, hogy valóban legyen apám és felvilágosítson.
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Bárcsak felébredne a vágy!

Bárcsak felébredne a vágy a szívemben, amikor éneklem a Szent Nevet! A vágy, ahogyan a repülni
nem tudó kismadár vágyik arra, hogy lássa az anyját, a vágy, ahogyan az éhes tehénborjak feszülten
várják, hogy ihassanak anyjuk tejéből, és a vágy, ahogyan egy távoli országban lévő férjén meditáló
feleség várja őt! Ó Uram, hadd váljon az elmém hasonlóan végtelenül mohóvá darsanodra!
Srila Bhaktivinoda Thakura: Sri Bhagavatarka-marici-mala

Csak egy dharma

Egy vaisnava csak egyetlen nevet énekel. Neki csak egy dharmája van, ami a hari-nama. Ha sértések
nélkül - más szóval tisztán - énekled a szent nevet, akkor Krsna minden szépséggel teli formája, Krsna
transzcendentális kedvtelései és Krsna tulajdonságai - name prasphutita haya rupa, guna, karma
(Bhaktivinoda Thakura: Harinama-cintamani 2.30) - meg fognak nyilvánulni számodra. A név
minden! A név minden!
Sri Srimad Gour Govinda Maharaja: Lecke. Perth, Ausztrália, 1990

103.
Csak folytassátok a japázást, és minden problémátok megoldódik

Amikor beléptünk a szobába, megdöbbentünk attól, amit láttunk. A nap besütött az ablakon, Srila
Prabhupada-ot aranyló-fehéres sugaraival fürdetve. A szemei szorosan csukva, anélkül, hogy erőltette
volna. Az asztala mögött a párnáján ült egyenesen, jobb keze a japazsákban. Láthattuk, hogy mennyire
figyelmesen tapintja a japáját, és hallhattuk, ahogyan a golyók összeütődnek, ahogyan az ujjai között
morzsolta őket. Még azt is megfigyelhettük, ahogyan a japazsák anyaga mozog a gyöngyök körül. Az
arca békés volt, de minden jelét látni lehetett annak, hogy a szent név hallására koncentrált. Ahogyan
japázott - Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare
Hare - a nyelve forgott a szájában, és az ajkai körbe mozogtak. Úgy tűnt, mintha valami fenséges
dolgot ízlelne, gondosan megrágva, hogy minden falatát élvezhesse. Az Ő japázása teljesen más volt; a
szavak tiszták és jól artikuláltak voltak, és minden szótagot hangsúlyozott. Feje - egy kis fel-le
mozgással - lágyan ingott egyik oldalról a másikra. Kis idő múlva Srila Prabhupada kinyitotta a
szemét egy pillanatra, és fejét tovább ingatva ránknézett, egyikünkre a másikunk után, majd így szólt:
'Csak folytassátok a japázást, és minden problémátok megoldódik.'
Giriraja Swami (2012) Prabhupada, Problems, and Japa.

Csak japázz minden áron!

Krsna meg fog menteni, ebben biztos lehetsz. Efelől semmi kétség! Csak énekeld a Hare Krsnát
minden áron, és ne foglalkozz azokkal a megpróbáltatásokkal, amiket maya küld. Folytasd tovább a
Hare Krsna éneklését!"
Srila Prabhupada levele Cidananda-nak, 1971. július 1.

Egy idegen

Krsna akkor is ott van a Szent Nevében, ha odaadás nélkül japázunk? Igen, de mint egy idegen. Egy
idegen előttünk állhat, de nem fogja magát felfedni, ha nem szeretjük, ha nincs kapcsolatunk vele.
Hasonlóan, ha bhakti nélkül, kapcsolat vagy szeretet nélkül japázunk, Sri Krsna lényege, a szépsége, a
szíve sosem fog feltárulni, még akkor sem, ha közvetlenül előttünk áll a Szent Nevének formájában.
Ezért a japázás azzal kezdődik, hogy a szívünket - a legelérhetőbb megnyilvánulásán, Sri Gurun át - a
Legfelsőbbnek adjuk. Srila Prabhupada-ot keresve japázok, hogy mérje meg a meghódolásom, és azért
imádkozom, hogy az elmélyülhessen, s így a Szent Név lényege megmutatkozzon.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Meditations. 2006. október

Egy különleges folyamat

Azt mondják, ha valamilyen imádatot végzel, mondjuk böjtölsz vagy jótékonykodsz, akkor lemondást
vállalsz. Ezek által követve a folyamatot, hogy elérjünk valamilyen eredményt. Keresztül megyünk
valamilyen lemondáson, és reméljük, hogy megkapjuk annak eredményét. De az éneklés esetén már
megkaptuk az eredményt, hiszen az éneklés önmaga az eredmény. Ezért ez az éneklés a legjobb
folyamat. Más folyamatok, mint például a meditáció a Satya-yugában milyen céllal kerültek
bemutatásra? Azért, hogy a tudat megváltoztastásának eredményét elérjék. De ez az énekléskor már ott
van, hiszen az Úr darshanja ott van... az Úr jelen van, miközben énekelünk. Ezért már elértük az
eredményt az éneklésben. Ez a folyamat valóban közvetlenebb, látjuk Krsnát megnyilvánulni a
nevében, így ez egy különleges folyamat."

A többi korokban miért nem énekelték a szent nevet? Más yugákban, korokban szintén voltak bhakták,
akik énekelték az Úr neveit, de volt egy különbség: kathancana smrte yasmin duskaram sukaram
bhavet vismrte viparitam syat sri-caitanyam namami tam (CC. AL.14. 1.) Ebben a Kali-korban, bármi
ami nehéz, az Úr Caitanya Mahaprabhu kegyéből könnyűvé válik. Az előző korokban nem kellett éne-
kelni, énekelni és énekelni, hogy megkapják az eredményt. De most csak egy kicsit énekelsz, és gyor-
san megkapod az eredményt. Így, különösen a Kali-yugában, a leghatékonyabb folyamat könnyűvé
vált az Úr Caitanya Mahaprabhu kegyéből, és ezért most, különösen a Krsnával való társulás
közvetlen folyamatán keresztül bárki fejlődhet!"
Kadamba Kanana Swami: The special process of chanting part 1., Melbourne, 2011.

104.
Egyszerű ima

Az imánknak egyszerűen a következőnek kell lennie: Kedves Krsna, kérlek emlékeztess, hogy mindig
énekeljem a Te szent neved, kérlek, ne sújts feledékenységgel! Bennem vagy, mint Felsőlélek, így
adhatsz feledékenységet vagy Rád való emlékezést. Kérlek ne sújts feledékenységgel! Kérlek, mindig
emlékeztess az éneklésre, még akkor is, ha a pokolba küldesz, ami nem baj, amíg állandóan énekelhe-
tem a Hare Krsnát!
Srila Prabhupada levele Devanandának, 1968. november 23.

Ellenség? Barát?

Ki a barátom? Ki az ellenségem? Rengeteg szempont, vágy és megkülönböztetés támadja ezt a sadha-

kát a meditációjában. Ilyen gondolatok, melyek a hamis egóból születnek, fedik be a lelket és teszik a
Nevet a nyelv számára idegenné. Erőért imádkozva japázok, erőért, hogy elkerülhessem a világi dol-
gokat és feltárhassam a lelket, Krsna szolgáját.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts

Elégedetté tenni Radharanit

Amikor japáztok, kérlek, emlékezzetek arra, hogy Srimati Radharani nagyon elégedetté válik, amikor
hallja, hogy valaki Krsna nevét énekli, és Krsna is nagyon elégedetté válik, amikor hallja, hogy valaki
Radha nevét énekli. Tehát amikor énekeljük, hogy Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare
Hare Hare Rama Hare Rama Rama Rama Hare Hare, akkor gondolhatunk arra, hogy ha még csak
egy kicsit is tudatosan - vagy legalább erőfeszítést téve a tudatosságra - tesszük ezt, akkor Srimati
Radharani lát minket és nagyon elégedetté válik. És ahogyan Srila Prabhupada mondta, ha elégedetté
tesszük Radharanit azzal, hogy egy virágot helyezünk a kezébe, azt Ő Krsnának fogja adni, így szólva
Hozzá: "Nézd ezeket a bhaktákat! Oly sok különböző helyről jöttek, annyi gondolattal az elméjükben
és eseménnyel, sikerrel és kudarccal az életükben, de mind őszintén jöttek! Kérlek, add nekik
áldásaidat!"
Jagattarini devi dasi, Japa Retreat, Varshana, India

Ez a meditáció

Bhakta: Mire gondoljunk, amikor japázunk? Te mire gondolsz, amikor japázol? Srila Prabhupada:
Japázz. Egyszerűen csak halld. Amikor azt mondod, "Hare Krsna", próbáld csak a hangot hallani.
"Hare Krsna" Ez minden. Semmi több. Ez a meditáció. A nyelvedet és a füledet kell lefoglalnod a
transzcendentális vibráció, a "Hare Krsna" éneklésében.
Srila Prabhupada lecke, 1968. január 8. Los Angeles

Ez az egyetlen mantra

Ó, nyelv! Kérlek szünet nélkül énekeld a Sri Krsna neveiből képzett mantrát!
Ez az egyetlen mantra, amely elpusztít minden ellenséget,
a mantra, amelyet az Upanisadok szavai imádnak,
a mantra, amely gyökerestől pusztítja el a samsarát,
a mantra, amely minden tudatlanság félelmét elűzi,
a mantra, hogy elérjük a végtelen gazdagságot,
a mantra, amely azok gyógyítására szolgál, akiket a világi boldogtalanság kígyója megmart és
a mantra, amellyel sikeressé tehetjük evilági születésünket.
Kulasekhara király: Mukunda-mala-stotra, 31

Nincs szükség sok szabályra

Az odaadó szolgálatban való fejlődéshez nincs szükség sok szabályra és lelki gyakorlatra. Egyszerűen
csak keress menedéket a szent névnél és tisztítsd meg a szíved és a tudatod.
Jagadánanda Pandit

105.
Ez minden

Ramanujacarya a Vaibhava sampradaya nagyszerű acaryája volt. A lelki tanítómestere adott neki egy
mantrát: "Kedves fiam, énekeld ezt a mantrát halkan. Senki nem hallhatja. Ez nagyon..." Ezután
Ramanujacarya megkérdezte, hogy "Mi ennek a mantrának a hatása?" "E mantra éneklésével, és az
ezen való meditálással eléred a felszabadulást." - felelte a lelki tanítómestere. Erre Ramanujacarya
azonnal kiment az emberek közé, és egy nagy tömeg előtt így szólt: "Énekeljétek ezt a mantrát, és fel
fogtok szabadulni!" Amikor visszament a lelki tanítómesteréhez, az nagyon mérges volt rá, s így szólt
hozzá: "Mondtam neked, hogy halkan énekled!" Erre ő: "Igen, elkövettem egy sértést. Bármivel is
akarsz büntetni, megteheted. De mivel azt mondtad, ez a mantra felszabadít, nyilvánossá tettem. Hadd
hallja mindenki és hadd szabaduljanak fel! Én menjek a pokolba, nem bánom! Nem követtem az
utasításodat, megyek a pokolba. Fel vagyok készülve. De ha ennek a mantrának az éneklésével bárki
felszabadulhat, akkor széles körben kell terjeszteni! A lelki tanítómestere megölelte és így szólt:
"Te nálam is nagyszerűbb vagy!" Látjátok? Ha egy mantra ekkora erővel bír, akkor miért kellene
titkosnak lennie? Terjeszteni kell! Az emberek szenvednek. Ezért Caitanya Mahaprabhu ezt mondta:
"Énekeljétek ezt a Hare Krsna mantrát! Bárki, aki hallja... még a madarak, a vadállatok is ha hallják,
fel fognak szabadulni." Ez minden.
Srila Prabhupada: Szobai beszélgetés, London, 1969. szeptember 11.

Ez nagyon különleges kor!

Ez nagyon különleges kor. Sri Caitanya Mahaprabhu nemcsak nekünk adta a Hare Krsna éneklése
folyamatának hatalmas ajándékát, hanem Ő maga is köztünk maradt. És segít bárkinek, aki énekli a
Hare Krsnát. Láthatatlanul segít mindig, mindenkinek. Ez nagyon fontos, mivel enélkül nem tudnánk
megcsinálni. Gyengék vagyunk, nagyon gyengék. De, mivel Sri Caitanya Mahaprabhu láthatatlanul
jelen van és aktívan segít, most bárkinek lehetősége van felemelkednie a tiszta bhakta szintre és való-
ban megtalálni a teljes boldogságot ebben. Ez lehetséges!
Kadamba Kanana Maharaja: It’s a very special time!

Gondolatok a ceto darpana marjanamról

Miközben japáztam, volt egy gondolatom a ceto darpana marjanam-ról, azaz arról, hogy mit is jelent
az, hogy az éneklés tisztítja a szívet. Először a tapasztalatomat írom le, majd a megvalósításom.

Tapasztalat: Ma reggel a szokásosnál jobban japáztam. Megnyilvánult a valóság pillanatában az,

hogy elfordultam Krsnától, és a jelenlegi természetem és létezésem, melyet annyira dédelgetek,
valójában egy rendellenesség. Ez fájdalommal töltött el. A koncentrációm nem volt teljesen világos,
de erősen éreztem, hogy ez a fájdalom a japázásban egy nélkülözhetetlen szint, és anélkül, hogy üdvö-
zölném ezt a fájdalmat és mély bűntudatot éreznék amiatt, hogy elfordultam Krsnától, a japázásom
nem válhat mélyen őszintévé és tisztává. A lélektanom egy aspektusát is észrevettem, azt, amit én
indokolatlan opzimizmusnak nevezek. Ez ellenáll a valóságnak és próbál tompává válni a garantált
szenvedés egészséges pesszimizmusával szemben. Szenvedtem, de imádkoztam, hogy megláthassam a
valóságot, a leesett helyzetem, és hogy őszintén imádkozhassak menedékért.

Megvalósítás: A lélek tiszta tudatát (citta), amely az alázatosság és a szolgálat,a tetteink és a vágyaink
- a ránk jellemző sajátos feltételekhez kötöttség, amely abban nyilvánul meg, ahogyan szemléljük a
világot és ahogyan viszonzunk azzal - állandóan feltételekhez kötik. Mivel ez a pszichológiai karakter
megerősíti az önvalóról alkotott hamis elképzelésünket és engedi, hogy a világot a hamis természe-
tünknek megfelelően lássuk, ezért ragaszkodunk hozzá. Így, amikor a japázás következtében a tiszta
önvaló néhány jellemzője megnyilvánul, a személyiségünk ellenáll. Azonosítanunk, és szembe kell
néznünk vele, és meg kell tisztítanunk azáltal, hogy eltökélten kérjük a Szent Nevet, adjon erőt, hogy
magunkhoz ölelhessük a valóságot.
Dhanurdhara Maharaja: Vasant Falls Japa Thoughts XII. 2002. április

Az éneklésében nincs semmi nehézség

A szent név éneklésében nincs semmi nehézség. A szent név egy könnyen elérhető, páratlanul értékes
drágakő.
Jagadánanda Pandit
106.
Hallás és éneklés
...erőfeszítést kell tennünk, hogy kitakarítsuk az összes nemkívánt dolgot, a nehézségeket. Ezt mi a
hallás és az éneklés folyamatán keresztül tesszük meg. Ez a mi valódi tevékenységünk, a legfontosabb
tennivalónk. Ki kell fejlesztenünk a hallás és az éneklés iránti ízt. Javasolt, hogy ezt a tevékenységet a
bhakták társaságában végezzük, mivel ha egyedül gyakoroljuk, akkor nem lesz olyan hatékony. Hallás
és éneklés. Melyik az első? Mindenek előtt hallanunk kell, mert hallás nélkül nem tudjuk, mit énekel-
jünk. Ha hallunk, megkapjuk az instrukciót, hogy énekeljünk. A lelki tanítómester összes utasítása
közül a legfontosabb a Szent Nevek éneklésére vonatkozó utasítás. Ugyanakkor, ha japázunk és nem
teszünk erőfeszítést azért, hogy elkerüljük a tíz sértés, nem fogjuk elérni a végső célt. Ahelyett, hogy a
Krsna iránti szeretet fejlődne ki, más, világi dolgokra irányuló szeretet fog kifejlődni. Tehát az éneklés
a lelki tanítómester legfontosabb utasítása, énekelnünk kell a Szent Nevet, és ezzel egyidőben el kell
kerülnünk a sértéseket is. Ha hagyunk sok-sok gazt nőni a szívünkben, akkor nem fogunk tudni
megfelelően japázni.
BVV Narasimha Maharaja: Gundica Marjana lecke

Hatalmas szégyen

Kedves Harer Namám, évek óta ismerjük egymást. Hatalmas szégyen lenne, ha nem fejlesztenék ki
szeretetet Irántad és nem engedném, hogy áthasd az életem!

Satsvarupa dasa Goswami: Begging for the Nectar of the Holy Name. 5. oldal

Hernyó-logika és a Szent Név íze

Bhaktivinoda Thakura elmagyarázza, hogy a Siksastakam negyedik versszaka a rucit, az ízt mutatja
be: "Óh, mindenható Úr! Nem vágyom vagyonra, vagy szép nők élvezetére, s egyetlen követőre sem.
Az egyetlen, amit az életemben születésről-születésre akarok, a Te indokolatlan odaadó szolgálatod."
Ahogyan a hernyó nem tud átmászni a következő levélre anélkül, hogy az ne lenne szorosan az előző
mellett, mi sem vagyunk képesek elérni a ruci, az íz szintjére, amíg nem válunk elkülönültté az anyagi
élettől, melynek a na dhanam, na janam… a tünete.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Meditations, 2006. október

Hogyan ettem meg mindent?

Ettél már úgy valaha, hogy közben egy beszélgetésben merültél el, és mikor befejezted az étkezést
meglepődve láttad, hogy semmi nem maradt a tányérodon? "Hogyan ettem meg mindent?" Ugyanez
történik amikor japázás közben nem vagyunk ott jelen. Nem érezzük a Szent Név ételének ízét.
Mahatma das: You’ve Got to be Out of Your Mind to Chant

Hogyan lehetsz befogadó?

A szív edényének a következő alkotóelemekből kell készülnie: - alázatosság, - tolerancia, - tisztelet,

- büszkeségnélküliség. Mahaprabhu az, aki ad, te pedig a befogadó vagy. Ha nem ezekből az alkotó-
elemekből van az edényed, akkor hogyan tudsz elfogadni?
Srila Gour Govinda Swami Maharaja: A container to receive prema.

Krsna akkor fog megjelenni

Meg kell tanulnod szívvel japázni. Abban a pillanatban a japázásod szívből jövő lesz és Krsna akkor
fog megjelenni.
Sacinandana Swami

107.
Hogyan tudok figyelmesen japázni?

Egyszer egy német bhakta odament Srila Prabhupadahoz a következő nagyon fontos kérdéssel, amely
igen intenzíven és már hosszú ideje foglalkoztatta: "Hogyan tudok teljes figyelemmel japázni?" Srila
Prabhupada válasza rövid és erőteljes volt: "Csak próbáld magad hallani, ahogy őszintén japázol."
Javaslom, hogy próbáld ki ezt a "formulát." Gyorsan meg fogja állítani a csapongó elmét és visszatere-
li az odaadás területére. Itt pedig könnyen tudsz majd a Sri Sri Radhával és Krsnával való kapcsolatot
érzékelve japázni úgy, hogy érzéssel szólítod meg Őket.
Sacinandana Swami: Chanting the Holy Names. How to Chant Attentively.

Imádkozás japa közben

A japázásnak a szívből kell jönnie, egy életformává kell válnia. Ez a sértések nélküli japázás, és
nemcsak valamiféle technika. Valamikor a múltban a kontrollálatlan érzékeink áldozatává váltunk.
Amikor japázunk, imádkoznunk kell Krsnához.
- "Kérlek, ments meg Maya-tól!
- Kérlek, ments meg engem a tomboló érzékeimtől!
- Kérlek, Uram, foglald le az érzékeim a Te szolgálatodban!
- Kérlek, engedd, hogy őszintén énekelhessem a Hare Krisnát!
- Kérlek, ne engedj elmenni a lótuszlábadtól Maya állkapcsai közé!"
H.H. Satsvarup Das Goswami Maharaj: Japa Reform Notebook. 42.o.

Isten nevének különlegessége

Mi az, ami annyira különleges Isten neveiben? Istennek nem olyanok a nevei, mint a mi nevünk,
amely világi hang, s amit a fizikai azonosságunk kedvéért kaptunk. Istennek nincs szüksége ilyen
azonosításra. Neki nincs anyagi azonossága, mert Ő teljesen lelki. Azonban megszámlálhatatlan isteni
tulajdonságának és kedvteléseinek megfelelően végtelen sok neve van. Például a Bibliában az egyik
neve, amely leírja, a "Mindenható." Hasonlóan a sanskrit Védákban is nagyon sok neve van. A Krsna
név jelentése: "mindenkit vonzó." Rama pedig azt jelenti, hogy "aki a legfelsőbb örömöt adja." Mivel
Istennek nincsenek világi tulajdonságai, a neve nem világi hang. Ez lelki és nem különb Tőle. És
mivel Isten abszolút, a szent neve szintén abszolút. Amikor valaki az Ő nevét énekli, akkor közvetlen
kapcsolatba kerül Vele. Amikor elkezdünk énekelni, az anyagilag szennyezett tudatunk miatt nem
érezzük azonnal a jelenlétét. De mivel Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, neveinek éneklése az
imádság legszemélyesebb és legintenzívebb formája. Ha ezt őszintén gyakoroljuk, hamarosan érezni
fogjuk Isten jelenlétét.
Bhakticaru Maharaja: What’s So Special About God’s Names?

Jackpot!
Legyél eltökélt hallani és japázni. Az eltökéltség abból jön, hogy rábízod magad a gurura és követed
az utasításait. Ez az eltökéltség pedig a szabad akaratból ered. De ha egyszer a szabad akaratod megfe-
lelően használod, akkor a hallás és éneklés folyamata inspirálni fog és felemel azoknál a szinteknél is
magasabbra, ahová saját erőfeszítésed árán eljuthatnál. A törekvés szükséges, de az eredmények, ame-
lyeket kapsz nagyobbak annál az erőfeszítésénél, amit értük teszel. A Krsna-tudatban mindig meg-
nyerjük a jackpotot.
Mahatma das facebook bejegyzés

Japa technika

Amíg valaki japázik, le kell csendesítenie az elméjét, és meg kell szüntetnie annak végtelen belső
fecsegését.
Sacinandana Swami FB oldala

108.
Japa Srila Prabhupadaval

Ma megpróbáltam Srila Prabhupada társaságában japázni. Először meghívtam Őt a szívembe, ahol egy
szép párnát készítettem elő Számára. Engedelmesen eljött. A jelenléte teljesen lenyűgözött, a fény,
amit korábban észrevettem. Egy kapcsolat kezdett formálódni. Úgy tűnt, érdekli a japázásom. Aho-
gyan nézett, ráébredtem, hogy jobban kell japáznom. Remélem, mindig tudatos leszek arról, hogy ott
van, és biztos vagyok abban, hogy az Ő kegyéből a japám fejlődni fog. Jobban kell kérnem, hogy adja
a kegyét. Micsoda tapasztalat! Megmondta, hogy sosem fog meghalni...
Sacinandana Swami Facebook oldala

Japatárs

Fogj össze egy másik bhaktával, és segítsetek egymásnak jobb japázási szokások kialakításában,
beszéljetek minden este! Találkozzatok rendszeresen más japatársakkal, mint egy csoport, és beszéljé-
tek meg, hogy mi működik, mik a kihívások, és hogyan fejlődhettek!
Mahatma das: Japa Workshop Principles

Japa és az elme

A tapasztalás nem az elme funkciója. Valóban nem vagy képes megismerni a Szent Nevet az elméd-
del. Megértheted, mit tesz a Név, hogyan és miért teszi azt, mit tapasztalsz, miközben ezt teszi, és így
tovább, de ez nem a Név egy megtapasztalása. Ez csak az elme egyik tapasztalata. Az elméd csak
nyerhet a Név megtapasztalásának útját járva. Ezért ki kell lépned az elmédből, hogy japázz!
Mahatma das: You’ve Got to be Out of Your Mind to Chant.

Kataszrófa szakértő

A tisztesség jele a magunkról mutatott kép és a valóság közti egyezés. Egy tisztességes bhakta
szembenéz az odaadásban elért valós helyzetével. Ez a legfontosabb a bhakti kultiválásához, ahogyan
feltárja az alázatosságot, a bhakti alapját. Jobb nem japázni, és beismerni, mint nem japázni és úgy
tenni, mintha japáznánk. Az őszinteség fogja felnevelni a szerénységet, ami természetes segítség a
japázáshoz. És könnyebbé teszi, hogy legalább rögzítsünk valamilyen sztenderdet, aminek megfelelő-
en haladhatunk. A valódi tisztesség találkozni a fogadalmainkkal, és a tettetés biztosan elpusztítja a
fejlődést. Erkölcs: Ne blöffölj. Legyél, aki vagy és őszintén haladj előre az odaadó szolgálatban. Sokat
japázok, de parikrama nélkül nehezebbnek tűnik fenntartani az összpontosítás erősségét. A parik-
rama természetesnek tűnik arra, hogy fenntartsuk az odaadó gyakorlataink erejét. Nagyon hiányzik, de
most nem mehetek. Még mindig fáj. Esténként egyszer-egyszer - miután a kötelességeimmel
elkészültem - elkapok pár percet a BBC híreiből a rádiómmal. Ma szomorúan hallottam a Queensben
történt repülőgép katasztrófáról. Elhangzott egy riport is a helyiekkel. Értékeltem az egyik tűzoltó
életszerű válaszát, amikor a riporter azt kérdezte tőle, hogy ő személyesen hogyan kezeli ezeket az
egymás utáni válságokat. "Szerencsétlen helyzet, de kataszrófa-szakértőkké válunk." Ez a válasz
nagyon tényszerű volt, és egy univerzális üzenetet is megértettem. Az anyagi élet katasztrófák
egymásutánja, és amikor meghalunk, az a végső katasztrófa. Nekünk is katasztrófa szakértőkké kell
válnunk, és végül foglalkoznunk kell az elkerülhetetlen halállal. Mindannyiunknak katasztrófa
szakértővé kell válnunk azáltal, hogy a tiszta japázás szintjére fejlődünk és így túllépünk az anyagi
világ kettősségein. Katasztrófa szakértők leszünk?
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts IV.

Kedves Radha! Kedves Krsna!

Időről időre összpontosítanunk kell a mantra jelentésére; ez egy ima: Kedves Radha, Kedves Krsna!
Kérlek, foglaljatok le a szolgálatotokban! Az imának le kell foglalni a szívet, amikor Istenhez
szólunk. Vagyis az imádsággal telt éneklés a lényeg.
Sacinandana Swami facebook oldala

109.
Krsna elvarázsol

Amikor jól japázok, és megízlelem Krsna nevét, akkor Krsna formája, szavai és kedvtelései még
vonzóbbá válnak számomra. Azon az este, amikor 64 kört japáztunk, Dravida prabhu diavetítés
közben elmondott néhány verset. Ugyanazok a képek, amiket korábban már annyiszor láttam,
különösen vonzóak voltak és csábítottak. Azok a versek, amelyeket korábban már olvastam, úgy
elragadták az elmémet, mint korábban még sosem. Az érzékeim tisztultak, így minden, ami Krsnával
volt kapcsolatban még vonzóbbá vált. Ennek következtében minden, ami nem kapcsolódott Krsnához
vesztett a vonzásából."
Mahatma das: Vessünk véget az udvariassági japázásnak!

Krsna fog megtisztítani

"Kedves Krsnám! Szükségem van Rád! Egyedül nem tudom megcsinálni! Az életem haszontalan, ha
nincs szeretet a szívemben!" Ha az elméd ebbe az állapotba tudod hozni, akkor fog valami történni.
Habár mint személy lehetsz még mindig nagyon nyugtalan az anyagi vágyak és ragaszkodások miatt,
de ha a tudatod így viszed Krsnához, egy imádságos hangulatban, ami a kedvező bhakti jele, akkor -
kedves bhakták ezt hallgassátok - Krsna fog megtisztítani benneteket!
Sacinandana Swami: Srimad Bhagavatam lecke Mayapurban, 2013. március 15.

Krsna ott áll, mosolyogva rád

Először japázz figyelmesen, majd engedd, hogy a Krsnával való kapcsolatod növekedjen. Egy nap a
gyakorlatban fogod megvalósítani, hogy az Úr és a Név nem különböznek egymástól. Ahogy japázol,
látni fogod Krsna tiszta hatását a szívedben, ahogy ott áll három helyen meghajló formájában,
mosolyogva rád.
Sacinandana Swami facebook bejegyzés, 2013. február 27.

Krsna Önmaga

Ha megfelelően énekeljük, ez az éneklés, dasa-vidha, a tíz sértés, e sértések nélkül... Nama-aparadha-

sunyam. Egyetlen nama-aparadha-ot sem elkövetve, ha eszerint az elv szerint énekeljük, akkor a
mantra cselekedni fog. A mantra olyan szépen fog cselekedni, hogy állandóan kapcsolatban fog tartani
az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Ez a mantra ereje. Ne gondoljátok, hogy ez egy hobbi vagy
valami hiábavaló dolog. Nem. Tulajdonképp ez a mantra, Krsna, Hare Krsna, Krsna Önmaga.
Srila Prabhupada: SB. lecke, 1. ének 7. fejezet 20-21. vers, 1976. szeptember 17. Vrndavana

Kész vagy megfizetni az árat?

A sastra szerint két Krsna létezik. Nem egy, hanem kettő! Az egyik Krsna az Ő svarupájában, az ere-
deti formájában, a másik pedig Krsna az Ő nama-rupájában, a szent név formájában. Ha kész vagy
megfizetni az árat, ami a teljes hited, akkor Nityananda kegyéből meg fogod kapni Krsna édes megva-
lósítását, azt, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségének svarupája azonos Krsna nama-rupájával.
Ha kész vagy megadni az árát, meglátod, hogy amikor énekled a Hare Krsnát, akkor látni fogod
Krsnát.
Sacinandana Swami: Art of Transformation. 45-46. oldal

Két part

Ahogyan egy folyónak szüksége van két partra, hogy erőteljesen folyhasson, a lelki íz, a prema is az
egyesülés és az elkülönülés partjai között folyik. Hasonlóan az ízzel történő japázás is igényli ezt a két
ellentétes hangulatot. Japázok. Igen, Krsna ott van a Szent Nevében. Ez a belső energia; Vrindavana, a
megszemélyesült édesség, de annyira szerencsétlen vagyok, hogy nincs vonzódásom a Szent Névhez.
Egyesüléssel és elkülönüléssel japázok.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Meditations, 2006. október 11.

110.
Követned kell a folyamatot

Ha főzni akarsz, azt a folyamatnak megfelelően kell tenned. Lehet, hogy van edényed és tüzed, de ha
nem a folyamat szerint főzöl, akkor abból sosem lesz étel. Sosem fog működni. Tehát lehet, hogy japá-
zol, de ha nem követed a folyamatot, akkor mennyire jó a japázásod? Ha eredményt akarsz elérni,
akkor követned kell a folyamatot.
Satsvarupa dasa Goswami: Prabhupada Nectar

Lazítani az elme szorításán

Azt is meg kell értenünk, hogy - a Siksastaka második versszaka szerint - a nama magát a namat és az
Ő összes energiáját jelenti. 'Minden energia' nem csak a lelki energiákat jelenti, hanem az Ő anyagi
energiáit is. Tehát amikor énekeljük a namat, ha figyelmesen hallgatjuk Őt, akkor a belső valósággal
kapcsolódunk össze. Ha japázunk, és közben az elmét hallgatjuk, akkor az anyagi energiához
kapcsolódunk. És természetesen annak megfelelő eredményt fogunk kapni. Ez az egyike azoknak a
lényeges dolgoknak, amire emlékeznünk kell, ha valóban el akarjuk érni a namat. Ha Hozzá akarunk
kapcsolódni a belső valóságban, úgy kell japáznunk, mint az Ő szolgái, nem mint az elménk szolgái.
Az elme szolgálata egyszerűen az lesz, hogy összezavarjon minket, ami nem túl kielégítő, nem túl
örömteli. Egy nagyon gyakorlati módja annak, hogy lazítsunk az elme szorításán az, hogy mindig
emlékezünk arra, hogy akinek az anyagi dolgokból van íze, annak nincs a namaból, és akinek a
namaból van, annak nincs az anyagi dolgokból.
Srimati Dasi interjú

Legyél komoly

Srila Prabhupada egyik tanítványa - H.G. Shyamasundara prabhu - egy súlyos autóbalesetből történő
felépülés után mondta a következő gondolatokat, melyek segíthetnek a lelki életben való komolysá-
gunk kifejlesztésében: "A halál pillanatában Krsna neve az egyetlen barátod. Ezért meg kell Vele
ismerkedned MOST. Amikor a 10 sértést elmondjuk, utána elmondjuk azt is, hogy a japa közbeni
figyelmetlenség is sértés. Amit mondhatok mindenkinek, hogy legyen olyan figyelmes, amilyen
figyelmes csak tud, mert ez a világ egy veszélyes hely... és ahogyan én, úgy te is találhatod magad
hirtelen arccal a porban fekve, vérrel borítva, úgy, hogy nem tudsz mozogni, és a saját véred elvakít, a
tested összezúzva és összetörve, a fájdalom leírhatatlan és levegőért küzdesz. Ilyen állapotban
japáznod kell. Nem volt könnyű ... ha csak rágondolok is zavar (újra átélem) - szóval a gyakorolj az
elkerülhetetlenre."

Legyünk befogadók

A jelenben lenni az jelenti, hogy "tapasztaljuk, amit tapasztalunk." A tapasztalás a jelenben történik.
Az elménk kiszakít bennünket a jelenből. A Szent Név számára teljesen jelen lenni annyit tesz, hogy
megengedjük magunknak azt, hogy nyitottá váljuk Krsna jelenlétét tapasztalni a mantra (bennünk és
rajtunk kívül zajló) vibrációjában. Legyünk befogadók, ne végrehajtók. Legyünk nem-végrehajtók.
Mahatma das: Japa Workshop Principles

Meghalni a Japáért

Időnként fáradtak vagyunk. Abba akarjuk hagyni a japázást, de nem! A hozzáállásunknak a követke-
zőnek kell lenni: Még ha meg is halunk, ha a torkunk elszorul és már alig vánszorgunk, nem fogjuk
abbahagyni a japázást! Ameddig készek vagyunk meghalni a Japáért, addig Mayadevi hagy egy kis
szünetet számunkra.
Hanumatpresaka Maharaja: Japa Joe.

A legjobb vedántista
A Vedánta filozófia szándékát legjobban az Úr szent nevének sértés nélküli éneklésével lehet
beteljesíteni. A védikus bölcsességben a Vedánta az utolsó szó, s e Vedánta filozófia szerzője és
ismerője az Úr Krisna. A legjobb vedántista az a nagy lélek, aki örömét leli az Úr szent nevének
éneklésében. Ez minden védikus miszticizmus végső szándéka.
Sríla Prabhupáda

111.
Ne elemezz, ne kérdezz

Ne próbáld meg analizálni a tapasztalatod a Szent Névvel! Ne kérdezd, hogy megfelelő-e a tapasztala-
tod, ne legyél kíváncsi, hogy mikor jön az íz vagy az élmény. Csak hagyd, hogy megtapasztald a Szent
Nevet. Érezd a Szent Nevet és éld át, amit tapasztalsz. Nem furcsa, hogy várunk az élményre,
küzdünk, hogy megszerezzük azt, amikor minden amit tennünk kell csak annyi, hogy engedjük
magunknak megtapasztalnia a japázást?
Mahatma das: You’ve Got to be Out of Your Mind to Chant.

Nem mindegy!

Mindig emlékeznünk kell arra, hogy személyek vagyunk. Krsna egy személy, a Szent Név egy
személy és mi mindannyian egyedülálló, egyéni személyek vagyunk, akiknek szükségük van arra,
hogy személyesen megfogalmazzuk az éneklésünk egyéni célját... A különösen rossz elképzeléssel
való japázás különösen rossz eredményt terem, a bármilyen elképzelés nélküli japázás semmilyen
különös eredményt nem terem, a különösen gyenge elképzelésekkel bíró éneklés különösen gyenge
eredményt ad és - nem meglepő módon, ahogyan az logikusan kikövetkeztethető - a Szent Név
éneklése a legkiválóbb elképzeléssel különösen kiváló eredményt hoz. Ye yatha mam prapadyante
tams tathaiva bhajamy aham - Nem mindegy!
Aindra dasa: The Heart of Transcendental Book Distribution.

Nistha

Csak akkor lehetséges az alázatosság és a tolerancia mélyen gyökerező tulajdonságaiban létezni, ha az

a szándékod, hogy eljuss a nistha (szilárd) szintre. Gyakorold a szilárdságot, a szilárdságot a köreid-
ben. Még ha úgy érzed, hogy nem fejezed be a köreidet, mert késő van és pihenned kell, akkor is
szilárddá kell válnod a lelki gyakorlatban. Csak ekkor gyakorolhatod az alázatot. Srila Bhaktivinoda
Thakura világossá tette, hogy a lelki gyakorlat a testi önazonosítástól való megszabadulásra épül. Ha
akarod a trinad api kulcsot, amely kinyitja számodra Isten királyságát, akkor egy alázat bejárati ajtónál
kell indulnod. El kell kezdened gyakorolni a szilárdságot és a testtudattól való megszabadulást!
Giriraj Maharaja idézi Sacinandana Swamit, Japa Retreat Day 2, 2011.

Ragaszkodások vagy Krsna?

A Szent Név visszavonta a kegyét. Senki nem ülhet a babérjain. Az állandó igyekezetnek és erőfeszí-
tésnek folytatódnia kell, különben hol a bhaktink, és bhakti nélkül hol van Krsna a Szent Nevének
formájában? Tegnap volt valamennyi íz, ma csak felületesség. Gyerünk tovább! Szedjük fel a bagatell
ragaszkodások horgonyát. Soha! Akkor Krsna sem fog soha megjelenni.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts, 2001. november 24.

Siker, vagy bukás

Bárki mutathat bármilyen képet egy bizonyos ideig a külvilágnak, de végső soron a belső irányultsága
fogja meghatározni, hogy mi lesz a következő lépése. Az tapasztaltam, hogy a Hare Krsna maha-
mantra éneklésében ez a belső irány, vagy - ahogyan az ISKCON-ban mondjuk - hangulat határozza
meg, hogy egy bhakta ebben az életében sikeres lesz-e vagy elbukik.
Sacinandana Swami: Japa Retreat Conclusion, 2011. november 18. Varshana

Aki az Úr állandó társulására vágyik

A bhakta a sástrák javaslata szerint állandóan énekelheti az Úr szent nevét — Haré Krisna, Haré
Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré / Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré —, ha arra
vágyik, hogy örökké az Úrral legyen. Aki képes így társulni Vele, az kétségtelenül megszabadul a
teremtett világ sötétségétől, amely a hamis ego terméke - tamasi ma jyotir gama.
Sríla Prabhupáda

112.
Sri Govardhana

Kartik havában próbáltam minden nap leírni a japázásról egy megvalósítást. Már az elején kételked-
tem abban, hogy sikerülhet. Jól gondoltam. Jöttek néhányan, így az utóbbi néhány napban örömmel
vittem őket parikramára. Nem volt idő írni. Csodálatos dolog sétálni a Govardhana körül és japázni,
várni, hogy láthassam, ahogyan a lelki világ kapui kinyílnak. Ma néhány kinyílt a Govinda Kundhoz
közeli homályos ashramokban. Az egyik egy nagyon szép huszonnégy órás kirtan volt, a másik pedig
egy kis Jagannatha templom, ahol egy tiszta, barátságos sadhu pujari üdvözölt minket szeretetteljesen.
Szeretek sadhukkal üldögélni a világnak ezeken a csendes végein, amelyek gyakorlatilag a Goswamik
ideje óta érintetlenek. Próbálok én is sadhu lenni úgy, hogy kitárom magam mások felé, de időnként
szükségem van az egyedüllétre, hogy elmélyülhessek a japában.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts

Srila Prabhupada két alapvető tanítása

Mahanidhi Swami elmondta, hogy a vizsgálódásai és a gyakorlása során újra és újra megerősítést
nyert az, hogy a figyelmes japázás két tényezője az elme és a szív. Az hogy az elmének megadjuk, ami
jár azt jelenti, hogy japázás közben a mantra jelentésére gondolunk. Idézte Srila Visvanatha Cakravarti
Thakurat; "mantra artha cintaya" - a mantra jelentésére gondolva kell azt énekelni. Csodálta, ahogyan
Srila Prabhupada is kiemelte az elmét és a szívet két japázásra vonatkozó alapvető tanításában:
1. Az elme (gondolkodj a jelentésen) Srila Prabhupada azt mondta, hogy miközben japázunk, a követ-
kezőre kell gondolnunk: "Ó, Uram, ó, Uram energiája, kérlek, foglaljatok le a szolgálatotokban!"
2. A szív (a megfelelő hangulat) "A japázás olyan, mint amikor egy gyermek igazán sír az anyja után."
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thougt VI.

Sri Varsabhanavi-Devi fogadalma

Bhaktisiddanta Sarasvati Thakura tíz év Mayapurban végzett lemondás után alapította meg a Gaudiya
mathot. Ez a lemondás egymilliárd Szent Név éneklése volt, ami azt jelenti, hogy tíz évig Bhakti-
siddanta Sarasvati Thakura naponta háromszázezer Nevet énekelt. Ez napi 192 kört jelent. 100 crore
Nevet japázott, ez egymilliárd Név, s az, hogy ezt teljesítse, tíz évbe telt.
1900-ban, amíg édesapjával - Bhaktivinoda Thakurával - Sri Navadvipa Dham Godrumadvipa
szigetén volt, avatást fogadott el Srila Gaura-Kisora Dasa Babajitól, és a Sri Varsabhanavi-Devi
(Vrsabhanu király lányának, Srimati Radharaninak a szolgája) nevet kapta. Öt évvel később egy
fogadalmat tett, hogy egymilliárd nevet japázik, azért, hogy felkészüljön a Krsna-tudat prédikálására.
Ezt a fogadalmat tíz év alatt teljesítette, miközben egy kis bambuszkunyhóban lakott és Gauranga
Mahaprabhu murtija előtt énekelte a maha-mantrát:

Hare Krsna
Hare Krsna
Krsna Krsna
Hare Hare
Hare Rama
Hare Rama
Rama Rama
Hare Hare

Bhakti Charu Maharaja: Srila Prabhupada Realizations By Guru Maharaja : South-Africa 2010.

Mindenkit felemel
A kírtana, az Úr szent neveinek dicsőítése a világ templomává tud válni, mert mindenféle embert
felemel a társadalmi és a vallási hátterétől függetlenül, is mindnekit a lelki kultúra legmagasabb
formája felé vezet. Ez a templom az egész világon el fog terjedni és fel fogja váltani a szektariánus
templomokat, melyek kizárják a kívülállókat.
Sríla Bhaktivinoda Thákura

113.
Teljesen jelen lenni

Teljesen jelen lenni azt jelenti, hogy csak te vagy és a Szent Név. Ez azt jelenti, hogy csak te és Krsna.
Semmilyen gondolat arról, hogy mit kell majd tenned, vagy mit csináltál tegnap, stb. Ekkor tapaszta-
lod a Név ízét. Ezen a szinten van az, hogy nem fáradsz el a japázásban.
Mahatma das: You’ve Got to be Out of Your Mind to Chant.

Te és a Szent Név együtt vagytok

A japázás nem csak egy folyamat, hanem egy kapcsolat. Te és a Szent Név együtt vagytok minden nap
két órán át. Ha erről tudatos vagy miközben japázol, a japázásod minősége drasztikusan javulni fog!

Mahatma prabhu: Chanting is a relationship. 2012. december 23.

Valóban?

A tökéletességért imádkozom. Majd elbizonytalanodok. A tökéletesség azt jelenti, hogy bhaktává

válunk, ami azt jelenti, hogy csak Krsnáért létezünk. Mit kell Krsnának tennie ahhoz, hogy tökéletes-
séget adhasson nekem? Kész vagyok mindent, ami Tőle független feladni? Azt akarom, hogy ezeket a
dolgokat és ragaszkodásokat gyorsan elvegye és erővel teljesítse az imáimat? A tökéletességért
imádkozom, de valóban ezt teszem?
Dhanurdhara Maharaja: Japa thoughts, 2004. július 25.

Áldottak lesznek

Nem azért jöttünk ebbe az anyagi világba, ebbe az emberi létformába, hogy a hamis politikai, társadal-
mi, ipari és hasonló tettek mély alvását élvezzük, melyek véget érnek, mint egy éjszakai álom. Mind-
ezek tulajdonképp csak az álmodozás mocsarát alkotják. Ezért Caitanya Mahaprabhu azt mondja, hogy
elhozta ezt a Hare Krsna Maha Mantrát, hogy eloszlassa Maya varázslatát. Mindenkinek el kell fogad-
nia ezt a lehetőséget és áldottak lesznek.
Srila Prabhupada levele Bali Mardannak, 1969. november 16.

Énekeld a Hare Krsnát és legyél boldog!

Minden egyes nehézség egy lépcsőfok. A legmélyebb kútból is képesek vagyunk kijutni csak azáltal,
hogy nem állunk le, sosem adjuk fel!
- Rázd le és lépj egyet fel!
- Szabadítsd meg a szíved a gyűlölködéstől!
- Szabadítsd meg az elméd az aggodalmaktól!
- Élj egyszerűen!
- Adj többet!
- Várj kevesebbet!
Ez az, amiért Srila Prabhupada a következőt mondta:
"Énekeld a Hare Krsnát és legyél boldog!"

Sacinandana Swami: Getting out of Misery.

A minőségi japa

Amikor már minőségi a japázásod, akkor úgy érzed, hogy ―Miért 16? Miért nem 16 ezer?‖ Ez a
minőség, automatikusan. Ahogy Haridása Thákura csinálta. Nem kényszerítette senki. Még Caitanya
Maháprabhu is kérte: ―Most már elég idős vagy. Csökkentheted.‖ De ő visszautasította: ―Nem. Az
életem végéig folytatom.‖ Ez a minőség.
Sríla Prabhupáda

114.
Énekeljétek a Hare Krsnát!

Bahulasva: Mi az, amivel a legelégedettebbé tehetünk, Srila Prabhupada?

Prabhupada: Hm?
Bahulasva: Mi az, ami Téged a legelégedettebbé tesz?
Prabhupada: Énekeljétek a Hare Krsnát!
Bhakták: Hare Krsna!
Prabhupada: Ez az egyszerű dolog, az, hogy énekeltek. Nagyon elégedett vagyok. Ez minden.
Ezért jöttem az országotokba, hogy énekeljek, és azért, hogy "Ti szintén énekeljetek velem."
Segítetek nekem az éneklésben. Elégedett vagyok.

Srila Prabhupada: Lecke, 1971. július 16. Detroit

Japázunk és nincs más dolgunk

Miért csak 25 kört? Annyit japázz, amennyit csak lehetséges. A valódi Ekádasí azt jelenti, hogy
böjtölünk és japázunk és nincs más dolgunk. Amikor az ember böjtöl, könnyebb japázni. Így Ekádasín
amennyire csak lehetséges ne foglalkozzunk más dolgokkal, ha csak nincs valami sürgős dolgunk.

Sríla Prabhupáda

Sosem, semmilyen körülmények között nem leszel boldogtalan

A bhakta nem fél a pokoltól, ha lehetőséget kap arra, hogy állandóan halljon az Úr dicsőségéről. Ez a
Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré/ Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré
éneklésének áldása. Kerülhet az ember bármilyen helyzetbe, Isten megadja neki a kiváltságot, hogy
énekelje a Haré Krisnát. Bármi vár rá élete során, ha nem hagyja abba a mantra éneklését, sohasem
lesz boldogtalan.
Sríla Prabhupáda

Énekeljétek a Hare Krsnát

- Ha egyszer nagyon beteg lennék - mondta Kirtananandának —, ne hívjatok orvost!

Ne vigyetek kórházba! Csak adjátok ide a japa-füzéremet és énekeljétek a Hare Krsnát!

Srila Prabhuapada kijelentése Kirtananandának

Éneklő téglák és kövek

A következő anekdota megmutatja egy tiszta bhakta által énekelt suddha-nama felfoghatatlan erejét.
"Egyszer egy bhakta elment, hogy Rani dharmasalájának melléképületében japázzon, ahol Gaura
Kisora dasa Babaji is japázott. Észrevette, hogy a téglák és a kövek is Krsna neveit énekelték. Teljesen
elképedt, azt látva, hogy a Babaji éneklésének ereje tudatossággal ruházta fel még a tudatlan tárgyakat
is."
Mahanidhi Maharaja: Art of Chanting Hare Krsna, 73. oldal
Érezni a kegyet

A japázás kulcsa: érezni a kegyet. De hogyan érezhetjük a kegyet? Az egyik módszer: emlékezzünk
azokra és imádkozzunk azokhoz, akiket nagyra értékelünk és megérintették a szívünket mostanában
vagy valamikor a múltban. A jóindulatú segítségre emlékezés segít érezni a jóindulatot. A jóindulat
meglágyítja és alázatossá teszi a szívet. Csak alázatos hangulatban vagyunk képesek érzéssel japázni.
És az érzelem a kulcsa annak, hogy megízleljük az odaadó cselekedeteket, kifejezetten a japázást.
Dhanurdhara Maharaja: Japa Thoughts: The Key to Chanting.

Mindig elmerülni a Krisnáról szóló gondolatokban

Törekedni kell elérni azt a pontot, amikor pusztán Krisna nevének hallatán azonnal megjelennek
gondolatainkban Krisna kedvtelései, formája, tulajdonságai. Ez a mi folyamatunk: mindig elmerülni a
Krisnáról szóló gondolatokban. Ha megtöltjük magunkat Krisnával, hogy lenne bármi esélye máyának
bennünk?
Sríla Prabhupáda
115.
Íz nélkül

A legnagyobb akadálya, hogy belépjünk a nama teljesen kegyes, hatalmas, és igen szeretetteljes társa-
ságába az, hogy íz nélkül japázunk. A japázásunk élettelen. Sajnos az ilyen japázás legfőbb tünete az,
hogy figyelmetlenek vagyunk. Nem koncentrálunk a namára, mert nem vonzódunk Hozzá, és így az
elmét annyi minden más dolog eltéríti. És ez azt jelenti, hogy nem a bhakti-latát öntözzük, hanem
ehelyett azokat a magokat, amelyek megfojtják az odaadásunk kúszónövényét.
Srimati dasi: Interview

A név dicsősége
Amikor a bhakta imádja a transzcendentális nevet, maga a név megtölti dicsőségével a bhakta szívét.

Sríla Prabhupáda

Őszinte szeretettel énekelni Krsna szent nevét

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége annyira kedves a feltételekhez kötött élőlényekhez, hogy ha

azok hívják Őt, azáltal, hogy - akár nem szándékosan vagy véletlenül - kimondják szent nevét, az Úr
hajlik arra, hogy megszámlálhatatlan bűnös visszahatást semmisítsen meg a szívükben. Ezért, ha egy
bhakta, aki menedéket vett az Úr lótuszlábánál, őszinte szeretettel énekli Krsna szent nevét, az
Istenség Legfelsőbb Személyisége sosem képes elhagyni az ilyen bhakta szívét. Azt, aki ily módon
zárja a szívébe a Legfelsőbb Urat, úgy ismerik, mint bhagavata-pradhana, az Úr legemelkedettebb
bhaktája."
Srimad Bhagavatam 11. ének, 2. fejezet, 55. vers

A hallásra kell koncentrálni

Az embernek nem kell erőltetnie, hogy lássa az Úr formáját, miközben énekli a Haré Krisnát. Ha
sértés nélkül végzi a japa meditációt, az Úr automatikusan feltárja majd Magát a szeme előtt. Ezért
annak, aki a Haré Krisnát énekli, a vibráció hallására kell koncentrálnia, s így anélkül hogy erre külön
törekedne, az Úr automatikusan meg fog jelenni előtte.
Sríla Prabhupáda

Énekeld a Haré Krisnát. Csupán ennyi a teendő.

Kali-juga van. Senki sem olvassa, kántálja a védikus mantrákat. Ebben a korban ezt a mantrát mahá-
mantrának hívják, énekeld a Haré Krisnát. Csupán ennyi a teendő. Mostanra minden védikus mantra a
pokolba ment. Látod? Senki sem tudja helyesen énekelni a védikus mantrákat, és azok senkinek sem
válnak a hasznára. De ez a mantra, bárhogy is énekled, hanyagul vagy megfelelően, énekeld a Haré
Krisnát és meg lesz az eredménye.
Sríla Prabhupáda

Rendszeres szokás

A bhaktának legyen rendszeres szokása, hogy egy kis időt egyedül tölt egy csendes helyen, és mélyen
a szent névre koncentrál. Tisztán mondja ki és hallja a szent nevet. A jíva képtelen segítség nélkül
elkerülni és legyőzni a figyelem elterelődésének illúzióját. Az Úr kegyéből azonban ezt könnyedén el
lehet érni.
Sríla Bhaktivinoda Thákura

Semmi sem olyan hatalmas, mint a szent név

Az Úr Krsna így szólt Arjunához: ‗Ó, Arjuna! Hallgass figyelmesen! Amikor az élőlény az Én
nevemet énekli, akár odaadással vagy közönyösen, Én ezt a tettet nem felejtem el soha. Mindig közel
áll a Szívemhez. Nincs fogadalom, mely felérne a szent név éneklésével, sem tudás, amely felette
állna, nincs meditáció, amely a közelébe érne – ez adja a legmagasabb eredményt. Semmilyen
vezeklés nem ér fel vele, és semmi sem oly hatásos vagy hatalmas, mint a szent név.

116.
Az éneklés a legmagasabb út a felszabaduláshoz

A szent név éneklése a legjámborabb tett és a legfelsőbb menedék. Még a Védák szavai sem
rendelkeznek elég erővel ahhoz, hogy nagyságát leírják. Az éneklés a legmagasabb út a
felszabaduláshoz, a békéhez és az örök élethez. Az odaadás csúcsa, a szív örömteli hajlama és
vonzódása, valamint a Legfelsőbb Úrra való emlékezés legjobb formája. A szent név kizárólag az
élőlények javára nyilvánult meg, mint az ő Uruk és birtokosuk, imádatuk legfőbb tárgya, valamint
lelki vezetőjük és tanítójuk.

A japázásunk élővé fog válni

Fontos, hogy emlékezzünk arra, hogy nekünk nincs erőnk, hogy saját magunk tisztítsuk meg a
szívünket. Teljesen a nama alárendeltjei vagyunk, hogy megtisztítson. Ezért a Szent Név együttműkö-
dő szolgáivá kell válnunk. Egy jó szolga első tulajdonsága az, hogy jól hall; odafigyel arra, amit a
mestere akar. A Szent Név hangvibrációjában elmerülve a nama belép a szívbe, és teszi a dolgát.
Ceto-darpana-marjanam. Tehát ez a leglényegesebb, a legelső pont. Amikor a sravanam kirtanam
visnoh smaranamról beszélünk, a lényeg a sravanam. De ennek a szívben lévő őszinte vággyal kell
történnie. Más szóval mélyen kell vágynunk arra, hogy halljuk, mit akar, mit mond a mesterünk. A
nama beszél, van valami, amit el akar mondani. Hogy mit mond? Hallgassuk figyelmesen! És akkor a
japázásunk is figyelmes lesz, dinamikussá és élővé fog válni.
Srimati Dasi: interjú.

A japa és a murti-imádat

Amikor japázunk, sokszor ezt úgy tesszük, hogy abban nincs igazán sok érzelem, amiatt, hogy
képtelenek vagyunk kontrollálni az elménket. Ezért, hogy fokozni tudjuk az éneklésünk minőségét,
kaptuk a murti-imádatot, ami segít abban, hogy jobban elmerüljünk a Krsnával való kapcsolatunkban.
Többet tudunk Krsnára gondolni, emlékezhetünk a formájára, értékelhetjük Krsna szépségét, azt,
ahogyan öltözik, ahogyan a virágfüzéreket viseli, és gondolhatunk a különféle felajánlásokra,
melyeket Neki készítünk, és segíthetünk elégedetté tenni Krsnát. Ily módon javíthatjuk Krsna nevei
éneklésének minőségét.

HH Bhakti Vigna Vinasha Narasimha Maharaja: Second Initiation lecture, 2010.

A japának élnie kell

A kirtanának és a japának élnie kell! Ez nem csak éneklés. A tíz sértés elkerülése egy életforma, amit
élnünk kell, hogy megalapozhassuk a személyes kapcsolatunkat a legrégebbi és legkedvesebb
barátunkkal, Krsnával, aki a Neve formájában van velünk.
Madhavananda prabhu: facebook post, 2012. november 23.

A japázás mély

A japa mély, nem felszínes. Az ima lényege az érzés. Ami nem szívvel kerül kifejezésre, az
semmitmondó. A maha-mantra nem egy megszólítás, egy maggal a mantrában. Ez egy ima és így
szívből kell kimondani. A mechanikus japázás ellenszere az érzés.
Mahatma das: Japa Workshop Principles

117.
 VII. Fejezet: Szilárd hit a szent névben és a teljes elmélyülés

Sríla Bhaktisiddhánta Sarasvatí Thákura: A Szent Név

Krsna szent neve az isteni hangvibráció. Egy orvosságos kapszulához is lehet hasonlítani. A kapszula
nem maga az orvosság. Kívülről az egyik kapszula úgy nézhet ki, mint a másik, de az egyik kapszulá-
ban orvosság van, a másikban pedig cián (halálos méreg). A kapszula saját maga nem az orvosság.
Nem Krsna nevének a hangja Krsna, hanem Krsna benne van a hangban. A szent nevet a megfelelő
hangulattal kell átitatni, és nem világi érzelmekkel. A szent név isteni hangvibrációjának az eredete
felette kell, hogy álljon a tökéletlenség, vagy máyá hatáskörén. Ennek a hangvibrációnak Goloka
Vrndávanáról kell származnia. Önmagában a fizikai hang nem Krsna szent neve. Ha csupán csak
ismételgetjük a szent név szótagjait, azt máyá-hangvibrációnak nevezzük. Nem tartalmazza a lelki
lényeget. A név élettelen, ha sértésekkel énekeljük. A szent név éneklésében a legfontosabb dolog a
szent nevet támogató lelki megvalósítás – akkor lesz az a valódi név. Egy magnetofon is ki tudja ejteni
Krsna nevét, ugyanúgy, mint egy papagáj. De a fizikai hang az nem Krsna. A háttérben ott kell lennie
a lelki igazságnak, amely tudatos. Nem tudod megragadni Krsna szent nevét csupán azáltal, hogy a
nyelveddel énekled a szent név szótagjait. Rávana el akarta rabolni Sítát, és azt gondolta, hogy meg is
tette. De ténylegesen meg sem érintette Sítá isteni testét. Rávana csak Sítá-dévi anyagi mását fogta
meg, egy utánzatot, amely olyan volt, mint Sítá szobra. Képtelen vagy énekelni a szent nevet csak
azáltal, hogy mozgatod a nyelvedet és az ajkaidat. Krsna tiszta neve nem az ajkakon van, hanem a szív
mélységében. Végső soron túllép a szíven és eléri Krsna földjét. Amikor Krsna alászáll, akkor a név a
szíven keresztül jön elő és megmozgatja az ajkakat és a nyelvet. Ez a vibráció Krsna szent neve.
Amikor Krsna alászáll a hang formájában, a transzcendentális világból a szívbe, és a szívből, az
idegrendszer minden aspektusát irányítva, megjelenik az ajkakon és a nyelven, hogy ott táncoljon, ez a
Krsna -náma. Ez a hang nem az anyagi szinten keletkezik. A lelki hang szállt alá erre a szintre. Ő
könnyen alá tud szállni, de mi nem tudunk olyan könnyen felmenni oda. A szent nevet csak akkor
lehet megvalósítani, ha nagyon intenzív szolgáló hangulattal közelítjük meg. Ekkor Krsna Saját maga
alászállhat az Ő kegyéből, mivel vonzza tiszta szolgáló természetünk. Akkor Krsna befolyásolni tudja
ezt az elemet és transzcendentális hangot és táncot hoz létre a világi síkon. Ez Krsna szent neve,
Vaikuntha-náma, Krsna valódi neve. Ezt nem tudjuk az ajkainkkal létrehozni. Az a hang, amit a fizikai
vagy mentális szinten hozunk létre, nem Krsna. Ő közömbös bárminemû hanggal kapcsolatban, amit
létre tudunk hozni. Mégis, mivel minden fölött uralkodik, bárhol, bármilyen formában, bármilyen
helyen, bármilyen hangban meg tud jelenni.

A Hare Krsna mahá-mantrának semmi kapcsolata nincs a Ráma-lílával. A Ráma név Rádhá-ramana
Rámát jelenti, vagyis Krsnát, Aki örömöt okoz Srímatí Rádharánínak. A Gaudíya Vaisnavák abban
hisznek, hogy a mahá-mantra száz százalékban Krsna-tudat, és nem Ráma-tudat. A mantrában rejlő
felfogás a felelős az általunk elérendő lelki célért. Ha valaki, miközben a Rámát énekli, az Úr
Rámacandrára gondol, akkor a vonzalma Ayodhyába (Ráma szent lakhelyére) fogja vinni. Ha egy
bhakta a Rámát énekli, és közben arra gondol, hogy a Ráma Rádhá-Ramana Rámát jelenti, akkor ő
Goloka Vrndávanába fog menni. A bhakta belső felfogása fogja meghatározni a végcélt, amit elér. A
Hare a Hará szó megszólító esete, ami Rádhát jelzi. A Hará (Rádhá) azt jelenti, hogy az a személy, aki
még Krsna, Hari figyelmét is el tudja rabolni. Krsna azt jelenti, hogy teljes mértékben a legvonzóbb.

Sríla Aindra prabhu: A legfőbb kötelességünk

Hevesen kérek mindenkit – a mozgalmunk felső köreitől kezdve a széles néprétegekig – ha még van
mit tennünk, hogy az odaadásunk fejlődése során elérjük a para bhakti, a Krisna tudat aprakrita
szintjét, akkor – bármilyen szinten is álljunk –, a saját érdekünkben tegyünk félre minden fölösleges
tevékenységet és tegyük azt, amire tényleg szükség van, hogy meggyorsítsuk a raga-maya odadás
tökéletességének szintjére történő föllépésünket, - látván hogy ez a legfontosabb kötelességünk
szeretett Sríla Prabhupádunk lótuszlábai felé. Harer nama! Harer nama! Harer namaiva kevalam!
Param vijayate sri-krishna sankirtana! Srila Prabhupáda ki jaya!

118.
 Sríla Mádhavánanda pabhu: A titkos fegyver
Sríla Bhaktisiddhanta és Sríla Prabhupáda munkáját elemezve láthatjuk, hogy két titkos fegyvert
alkalmaztak szervezetük megalapításakor. Tudták, hogy amíg ez a két elem jelen van, Pútaná
elkerülhetetlen megjelenése ellenére komoly követőik biztonságban lesznek. Ezek a titkos fegyverek a
Srímad Bhágavatam és Srí Krisna szent nevei. Sríla Prabhupáda nagyon szeretett „Haré Krisna
mozgalom‖ megnevezéssel utalni a közösségére. Ő és Sríla Bhaktisiddhanta is tudták, hogy amíg jelen
van a krisnanáma éneklése, a komoly gyakorlók védelmet kapnak, és megtisztulnak. A Srímad
Bhágavatam 8.23.16. azt mondja: „Lehetnek hibák a mantrák kiejtésében és a szabályozó elvek
követésében, előfordulhat hiányosság az idő, a hely, a személy és a körülmények figyelembe vételével
kapcsolatban is. Ha azonban valaki a Te szent nevedet énekli, Uram, ő minden hibát eltöröl.‖ Ezért
Sríla Prabhupáda a következőkre utasította az ISKCON vezetőit: „A szent név éneklésének mindig
folytatódnia kell. A gyűlések, határozatok, feloszlatások, zendülések és megoldás-nem-találások
helyett a szent nevet kellene énekelni.‖ A vallásos intézményekben mindig lesznek hibák, különösen a
Kali korban. Azonban a gaudiya vaisnava bhaktáknak erős hitük van a námában; náma-ásrayik ők,
akik menedékre leltek a szent névnél. Értik, hogy minden hiba csak időleges és látszólagos, ha valaki
énekli a szent nevet. Az ilyen sáragrahi-vaisnavák, a lényeget kutató bhakták, akik komolyan éneklik a
szent nevet, nem bírálják más sampradáyák, táborok és intézmények tagjait. Ehelyett transzcendentális
eksztázist tapasztalnak Maháprabhu missziójának terjedése láttán. Erős hitük van a szent névben,
amely az egyetemes gyógyír minden hibára és bajra. Krisna nem különbözik szent nevétől, lelkesíti és
oltalmazza a bhaktáját, ha ő komolyan és szeretettel hívja Krisnát: „Akik szüntelen odaadással és
szeretettel szolgálnak Engem, azoknak megadom azt az értelmet, amellyel eljuthatnak Hozzám.‖

Sríla Sivaráma Maharája: A szent név imádatának feltétele

Annak a bhaktának, akinek szándékában áll, hogy komolyan, módszeresen imádja a szent nevet
(náma-bhajana), meg kell értenie öt elengedhetetlen alapelvet. Aki figyelmen kívül hagyja ezeket a
lényeges elveket, aki olcsón akarja megszerezni a tökéletességet, menthetetlenül áldozatul esik a máyá
csábításainak.

Az öt alapelv a következő:

1. a gyakorlás szintjén az odaadó szolgálat alapja a szent név éneklése;

2. a bhakta csak akkor léphet az odaadás gyakorlásának egy-egy magasabb lépcsőfokára, ha arra
alkalmassá vált;
3. a szent név éneklése a japázást és sankirtana minden más formáját is magában foglalja;
4. lehetőség szerint a bhaktának hasonló gondolkodású bhakták társaságában kell végeznie az odaadás
tevékenységeit;
5. a lelki testnek (svarupa) megfelelő odaadás gyakorlása csak az eksztázis (bháva) szintjén lehetséges.

A Hare Krisna maha-mantra éneklése a tiszta odaadás tetteinek alapja. Az Úr szent neve megmutatja
hatalmát, es képessé teszi a bhaktát arra, hogy hite erejének es tisztaságának arányában az odaadás
magasabb szintjeire emelkedjen. Minél tisztább valakinek a szíve, annál inkább képes elmélyedni a
Krisna-tudatban, és minél jobban el tud mélyedni a Krisna-tudatban, annál könnyebben elérhetővé
válnak számára a fejlődés magasabb lépcsőfokai. Kezdetben minden bhakta kötelességből énekli a
szent nevet, később pedig megfontolt elkötelezettsége egyre inkább szerető szolgálattá válik. A kezdő
azért dzsapázik, hogy elnyerhesse az istenszeretetet, míg a tökéletes bhakta azért, mert a szeretet erre
ösztönzi. Bárhogyan legyen is, a szent név igazi imádója sohasem hagyja abba az éneklést – sem a
gyakorlás, sem az eksztázis, sem a tökéletesség szintjén.

Annak módja, ahogyan egy bhakta az odaadás tevékenységeit végzi, annak megfelelően változik,
hogyan halad fölfelé a Krisna-tudat lépcsőin. Ahhoz, hogy a következő szintre léphessen, először az
adott szinten kell tökéletessé es megingathatatlanná válnia. Ha úgy lép fel egy magasabb fokra, hogy
még az előző szintet sem tökéletesítette, vagy ha az alacsonyabb szinten marad, s nem lép tovább a
fejlettebbre, az akadályozza a tiszta odaadás fejlődését. Minden szinten változik például, hogy mi az,
amiről hallhat a bhakta. Hitének minősége határozza meg a hallásra való alkalmasságát (aravanadhi-
kara), s aztán ez határozza meg, milyen témákat hallgathat.
119.
A szent nevet sokféleképpen énekelhetjük: magunkban, halkan vagy hangosan (japa közben); más
bhaktákkal együtt, a templomban vagy a nyilvánosság előtt (sankirtana); vagy úgy, hogy dicsőségéről
tanítjuk a bhaktákat vagy a nem-bhaktákat (pracára). A prédikálásba az is beletartozik, amikor
beszélünk, könyvet írunk, színdarabot rendezünk, vagy új módszereket vezetünk be, hogy terjeszthes-
sük a szent név éneklését. Nemcsak a meditatív, egyéni dzsapázás, hanem – ha sértés nélkül végezzük
őket – az említett tevékenységek is mind a szent név imádatának és a tökéletesség elérésének eszközei.
A szent név imádatát a bhakták társaságában kell végezni. Az Úr Caitanya követői, akiknek köteles-
ségük, hogy együttműködve törekedjenek az Úrtól kapott küldetés végrehajtására, általában nem
vonulnak vissza, hogy magányosan gyakorolják az odaadó szolgálatot. Napjaiknak vannak ugyan
olyan szakaszai, amikor mások szeme elől rejtve, magukban éneklik a szent nevet, de bhaktákkal
élnek, és velük együtt végzik missziós tevékenységeiket. Akár sadhaka valaki, akár siddha, ha
elkötelezte magát az Úr Caitanya missziója mellett, nem élhet úgy, hogy nem tart kapcsolatot vaisna-
vákkal. Minden bhakta csak az eksztázis (bháva) fokán emelkedik lelki síkra, és csak ekkor tárul föl
előtte lelki azonossága. A gyakorló szinten az arra alkalmas bhakta vonzódást érezhet a tökéletes szint
bizonyos hangulatához, és alkalmassága mértékének megfelelően végezhet bizonyos spontán vagy
szabályozott szolgálatot, addig azonban, amíg nem érett meg rá, nem szabad olyan lelki gyakorlatokat
elsajátítania, mint például egy adott kapcsolat hangulatának (rasa) vagy a gopik tizenegyféle
hangulatának (ekádasa-bháva) követése. Ezek a kincsek csak a belső energia irányításával, természetes
módon kerülhetnek a bhaktához: csakis azok tehetnek szert rájuk, akik már transzcendentális szinten
állnak. Minden olyan próbálkozás, amikor valaki a természetes folyamatot megkerülve ilyen odaadást
akar gyakorolni, hiábavaló. Az efféle igyekezet tönkreteszi a bhakta odaadó szolgálatát, és veszélybe
sodorhatja a lelki életét.

Sríla Sivaráma Maharája: Szilárdság

A bhakták gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a szilárdság jelentése: van aki úgy gondolja, hogy a napi
16 kör japázása és a 4 szabályozó elv követése jelenti azt, míg mások a szolgálatban való eltökéltséget
tekintik annak, megint mások pedig különböző egyéb magyarázatokat adnak erre vonatkozóan. De az
eddig említett dolgok csupán fizikai megnyilvánulások, melyek lehet, hogy igen, de lehet, hogy nem
jelzik a valódi szilárdságot, eltökéltséget. A Suddha-bhakti-cintamani a témát számos nézőpontból
vizsgálja. Mit jelent a valódi szilárdság? Nastaprayesu abhadresu nityam bhagavatasevaya: ―nasta
prayesu‖, amikor a szívből majdnem minden kedvezőtlen dolog-melyeknek számos fajtája létezik
eltűnt, az a szilárdság. Erről a ―majdnem‖, vagy ―többé-kevésbé‖ meghatárolzásról Srila Prabhupáda
azt mondta, hogy 75%-ot jelent, tehát amikor a szennyeződés 75%-a eltűnik a szívből, akkor a bhakta
elér egy bizonyos szintű lelki szilárdságot, mely képessé teszi arra, hogy Krsnára gondoljon, Krsna
neveit énekelje, mivel elméje és érzékei többé már nem térülnek el az énekléstől, japázástól,
szolgálattól, és attól, hogy Krsnára gondoljon. Miért? Mert a szívben megmaradó anarthák hatása
minimális az odaadó energia kincsestárához képest, melyre a bhakta szert tett. Japázz, énekelj.

Tehát amikor szilárdságról beszélünk, akkor a szív egy bizonyos fokú tisztulásáról beszélünk, melynek
három féle megnyilvánulása van Visvanatha Cakravarti Thakura szerint: az elme, a beszéd és a fizikai
tevékenység szilárdsága. Ez a lista a finomabb szintűtől halad a durvább felé; az eltérülés legfinomabb
szintje az elmében történik. Egy bhakta meg tudja határozni, hogy milyen szilárd az elméje azt
figyelembe véve, hogy milyen könnyen tud Krsnára gondolni, japázni, anélkül, hogy engedné, hogy az
elméje eltérüljön és vándoroljon. Persze ez megtörténhet egyszer-egyszer, de túlnyomórészt képes
kell, hogy legyen a szent névre összpontosítani. A beszédben való szilárdsággal a bhakta képes
elkerülni a prajalpát, a haszontalan, ostoba beszédet. És a fizikai tettekben való szilárdság pedig azt
jelenti, hogy az érzékek szilárdak. Tehát ezek a szilárdság jellemzői, de az igazi szilárdság a szív 75%-
os megtisztulását jelenti. Szakkifejezéssel ezt nisthita bhajana kriyának hívják, amikor a kriya, a
bhakta bhajanjának tevékenységei rendületlenek. Ez a szilárd szint, vagy ahogy Srila Prabhupáda
mondta, a bhakta ―fix‖ az odaadó tettekben. És a szó szerinti definíciója a bhajana kriyának, az hogy a
bhajan tettei, tevékenységei szilárdak, melyek igazán megmutatják mennyire szilárd a bhakta a Krsna-
tudatban.

Például láthatjuk, hogy valaki annyira fix a szolgálatában, hogy már arra sincs ideje, hogy napi 16 kört
japázzon, és ez nem jó! Amikor pedig megkérjük a bhaktát, hogy csak üljön le és pótolja be a köreit,
akkor azt látjuk, hogy erre nem képes, az elméje annyira máshol jár. Így hát, lehet, hogy egy bhakta
nagyon fixnek tűnik a tetteit illetően, de ez csak annyit jelent, hogy valami más képesítése van erre, pl.
az, hogy nagyon kötelességtudó személy természeténél fogva. Az, hogy valaki kötelességtudó, még
nem jelenti azt szükségszerűen, hogy szilárd az odaadó szolgálatban.

120.
Ha valaki szilárd az odaadó szolgálatban, akkor kötelességtudó is lesz, de visszafelé nem működik
automatikusan a dolog. Mint ahogy egy jó barátom szokta mondani: ―A bhaktát a japájáról ítélem
meg!‖ Szóval ez a nista bhajana kriya: a Hare Krsna éneklése, a Srimad Bhágavatam hallgatása, a
Vaisnavákkal való társulás, a murti imádata. És amikor a bhakták rögzítették figyelmüket ezen
tevékenységek végzésére, akkor egy természetes, szemmel látható íz van jelen a bhaktában az odaadó
szolgálat ezen tevékenységei iránt. Még ha úgy is tűnik, hogy nem szilárdak a kötelességeik
végzésében, az ilyen bhakták magasabb rendűek azokhoz képest, akik szilárdnak tűnnek a
kötelességeik végzése során, de nem szilárdak az odaadásban. Mert végső soron, még ha valaki képes
is imitálni a külső tevékenységeket, vagy rendelkezik valamilyen speciális karmával vagy
tulajdonsággal aminek következtében rendelkezik a nishta külső jegyeivel, ha a szív tisztulásának
velejárói nincsenek ott, a bhakta nem fog az odaadó szolgálat következő szintjére, a rucira felfejlődni.

Az odaadó tevékenységekben való szilárdság lelki áldása az, hogy a bhakta valóban fókuszál a
sravanam kirtanam tevékenységein és nem térül el tőlük. Így ha valaki nem követ el sértéseket e tettek
végzése során, akkor megkapja azok teljes hasznát, ami nem más, mint ruci: param drstva nivartate.
Ekkor a bhakta magasabbrendű ízt tapasztal és amikor ez megtörténik, a bhakta Magához Krsnához
vonzódik. A magasabb rendű íz az odaadás tetteihez való ragaszkodás, és azok a tettek érnek idővel a
Krsnához, formájához, kedvteléseihez való ragaszkodássá, ez pedig a transzcendens kapujához vezeti
az embert végül. A Vaisnavák igazán törekszenek arra, hogy elérjék a szív tisztulásának ezt a szintjét,
a szilárdságot, mert arról a szintről az odaadó szolgálat gyorsan fejlődik.

Onnantól már nem lesznek jelentős eltérítések a bhakta Krsna-tudatban való fejlődésének útjában és a
bhakta igazán rákapcsolhat, hogy mihamarabb hazatérjen, vissza Istenhez, késlelkedés nélkül. Szóval
legyünk tudatosak a bhajana kriyánkban, még ha nem is vagyunk nishták, csak anishták, nem
szilárdak, és majd a törekvés és a fix bhaktákkal való társulás által, a rossz szokások elkerülésével, az
odaadó szolgálatban való gondatlanság elkerülésével, a sértések elkerülésével, a hallás és éneklés
folyamata nagyon gyorsan gyümölcsöt fog hozni és az odaadó szolgálat érő kúszónövényének
elsődleges áldásának hatása az lesz, hogy szilárddá válunk. Mint ahogy egy növekvő fa is egy ponton
már nem zöld és törékeny csemete, amit könnyű eltaposni, hanem kezd kérget növeszteni, barna színű
lesz, megerősödik, és képes megállni a helyét támogatás nélkül - ez történik az odaadó szolgálat
kúszónövényével is, amikor a szilárdság szintjét eléri. Ez nem más, ahogy Srila Prabhupáda mondta,
mint a szív 75%-os megtisztulása, megtisztulás a nemkívánatos szokásoktól. Hare Krsna

Sríla Mahanidhi Swámi: Csak japa, semmiféle más szolgálat!

A sévának számos típusa van és a különféle alkalmakkor, különféle sévákat végzünk. Tehát a
namaseva. Harinama sevának, japa sevának hívják, ez is egyfajta seva, és amikor ezt végezzük, akkor
követnünk kell az acaryak idevágó utasításait arra vonatkozóan, hogy mi tanácsos. Tehát amikor japa
sevát végzünk, énekeljük vagy mondjuk Krsna nevét, az acaryák megadták, hogy melyek azok a
tevékenységek, melyeket végezhetünk annak érdekében, hogy lefoglaljuk magunkat és egyszerűen
csak a hallgatni tudjuk a szent nevet. Igazán fókuszáljuk a figyelmünket és nem figyelünk semmilyen
más gondolatra, minden egyéb gondolatot elkergetünk az elménkből. „Hare Krsna‖, és ha az egyéb
gondolatok több figyelmet követelnek, ha az elménk hangosabban japázik, mint az ajkunk, ha a
gondolataink hangosabban japáznak, akkor nekünk is hangosabban kell japáznunk: „Hare Krsna, Hare
Krsna, Krsna Krsna, Hare Hare, Hare Rama, Hare Rama, Rama Rama, Hare Hare.‖ És hagyjuk, hogy
csak a transzcendentális hangvibráció hatoljon mélyen a fülünkbe, és öleljük magunkhoz ezt a hangot
a szívünkben, és füleink öleljék magukhoz a hangot, és figyelmünk is ölelje át a hangot és fixáljuk az
elménket a hangra- ezt jelenti az, hogy halljuk a szent nevet.

Aztán egy másik gyakorlat, amit végezhetünk az, hogy meditálunk a szent név jelentésén mialatt
japázunk, énekelünk és ismételten befecskendezzük az elménkbe ezt a jelentést és hagyjuk, hogy az
elménk belekapaszkodjon, ahelyett, hogy valami más gondolatba, vagy ötletbe, elképzelésbe
kapaszkodna. Szóval japázunk, énekelünk és kapaszkodunk a jelentésbe: „Hare Krsna, Hare
Krsna...‖...ez megy az elménkben...‖Hare Krsna, Hare Krsna, Krsna Krsna, Hare Hare...‖...akkor az
elménk kapaszkodik abba a jelentésbe és nem ereszti el és csak befogadja a jelentést és olyan erősen
öleli, mintha préselné. Ha valakit nagyon erősen szorítasz és préseled, akkor előbb utóbb mindenféle
nedvek kezdenek folyni belőle! Tehát fogod a jelentést. Például: „Ó, Hara Anya, ó, Úr energiája,
kérlek foglalj le Urad, Krsna szolgálatában!‖-és ez a mantra jelentése. Ezt úgy hívják, hogy mantra
artha cintata. A cintata azt jelenti, hogy mélyen elgondolkodunk a szent név jelentőségén, miközben
japázunk, énekelünk.

121.
Szóval „Hare Krsna, Hare Krsna‖ és akkor „Ó, Hara Anya, ó, Ur energiája, kérlek foglalj le Urad,
Krsna szolgálatában!‖ És akkor ez mit is jelent? Hiszen ez az, ami vagyok. Csak a Te szolgád vagyok
és senki mást nem akarok szolgálni. És mindenféle jelentést fogsz kipréselni abból az egyetlen
arthából, abból az egy jelentéséből a szent névnek. Ez így folytatódhat. Mint a nyelvtanban: van főnév,
állítmány, tárgy, és a táblán a példamondatban aláhúzzák őket.

Szóval vehetsz egy jelentést és csak egyre több és mélyebb jelentést préselhetsz ki belőle, amint az
elmédet fixálod és rátapasztod. Így az elméd sehova sem fog elvándorolni. A mantra hangja bemegy a
füledbe, és az ajkaid, az ujjaid, és a nyelved is le van foglalva, és akkor az elméd is rátapad a jelentésre
és nem vándorolhat sehová. Mint egy hatalmas kígyó, hogy hívják errefelé, piton? A kígyó az út
mellett fekszik és amikor valaki arra jár, akkor elkapja, köré tekeredik és elkezdi préselni, aztán
megeszi az áldozatot. Hallottatok már erről a fajta kígyóról? Köréd tekeredik, mint egy kötél és présel,
amíg össze nem roppant, aztán megesz. Szóval a Maha Mantra jelentésének egy órás kígyóként kell az
elménk köré tekerednie, aztán a jelentés elkezdi préselni, és az elme felnyög a fájdalomtól, de nem tud
sehová menni és semmi másra gondolni. És amikor az elme rátapad a jelentésre, akkor már nem kell
tovább azon gondolkodnod, hanem megint figyelhetsz a hangra. Semmi sem édesebb, mint Krsna
nevének a hangja. Semmi sem vonzóbb, így ez a legjobb meditáció, meditáció a hangon. Az elméd, az
intelligen-ciád, az egód, a szíved - mind a szent névre fókuszál és minden gyorsan megnyilvánul a
névből. De az elménk csak ugrál ide-oda, tehát az acaryák adják a jelentésen való meditáció
folyamatát. Nem pedig az, hogy „ó, most ezt, vagy azt a szolgálatot kell csinálnom... Hare Krsna, Hare
Krsna...‖

A japázás, éneklés nem valami olyan időtöltés, amivel azalatt foglalod el magad, amíg más dolgokat
csinálsz. A maha mantra éneklése A Szolgálat. Ez a szolgálat, nincs más szolgálat. Minden más
szolgálat ezt segíti és minden más szolgálatnak ezzel kell átitatva lennie. Jiva Goswami azt mondja,
hogy bármit is csinálsz, ha az nincs összekapcsolva a szent névvel, akkor az nem fog elégedettséget
okozni Krsnának. Ha imádod a murtit, énekelned kell a maha mantrát. Ha olvasol, minden bizonnyal
énekled a Hare Krsnát, mert csak Krsnáról olvasunk amúgy is. Tehát a szent név, a sankirtana, ez az
alapja, a háttere, mindennek amit csinálunk. Főzöl, énekelsz, imádod a murtit, énekelsz, parikramo-
zol... bármit csinálsz, az éneklésnek ott kell lennie, ez az elsődleges dolog. Mert amikor japázol,
énekelsz, közvetlen kapcsolatban vagy Istennel, közvetlen, saksat, saksat sanga, közvetlen társulás
Krsnával. A többi szolgálat csak azért van, hogy lefoglalja az elménket, érzékeinket, mert ha leülnénk
24 órát japázni, akkor az elménk nyugtalan lenne és persze ennünk is kell. És mivel ennünk kell, akkor
főzni is kell. De sohasem szabad alábecsülnünk a szent név éneklésének fontosságát!

Ez nem egy másodlagos, kiegészítő, segéd tevékenység, hanem a fő tevékenység. Az elsődleges, és a

végső elfoglaltság. Harer nama harer nama harer namaiva kevalam Kalu nasty eva nasty eva nasty eva
gatir annyatha (Cc. Adi 17.21) Anyatha azt jelenti, hogy nincs más, nincs más gyakorlat, nincs más
folyamat, nincs más út, harer nama, harer nama, harer nama... Tehát meg kell értenünk, hogy ez a
lényeg. Ez minden gyakorlat lényege, és minden más abban segít, hogy ezt tudjuk végezni. Minden
más tevékenység abban segít, hogy előkészítse a terepet, az elménket, hogy békésen le tudjunk ülni és
énekeljük a szent nevet. Mert általában csak ugrálunk, mint a majmok: „ Hare Krsna, Hare Krsna... mit
fogunk ebédre főzni? Hare Krsna Hare Krsna... ezt fogom főzni Thakurjinak... Hare Krsna Hare
Krsna... azt hiszem így fogm elkészíteni... Hare Krsna Hare Krsna...‖ (nevet) Az ilyen nagyon, nagyon
figyelmetlen japának számít! És a figyelmetlenségből származik az összes többi sértés! Szóval nagyon
figyelmesnek kell lennünk!

Sríla Bhakti Vidya Purna Maharája: Lefoglalni magunkat 24 órában

Tehát hogy milyen tudás fog segíteni abban, hogy valaki elmerüljön Krsna szolgálatában a hét
minden napján 24 órában – azt az aspektust kell tanulnia! Ez a lényeg! Paramahamsának
kellene lenned, ez a stenderd, de ha nem vagy képes erre, akkor tartsd fenn a paramahamsa stender-
dedet, amennyire csak lehet és a többi időben pedig foglald le ezekkel a Védikus tevékenységekkel.

122.
 A japázás elmélyítése
Az összes energiánkat bele kell fektetni abba, hogy végezzük az odaadó szolgálatot. Hogyha van
valami lustaság ott, akkor az azt jelenti, hogy az elme nincs irányítás alatt. És hogyha az elme nincsen
irányítás alatt, akkor az azt jelenti, hogy lustaság van ott. Hogyha nem tudjuk rendesen japázni a szent
nevet, akkor az azt jelenti, hogy lusták vagyunk. És hogyha lusták vagyunk, akkor meg nem fog-juk
rendesen énekelni a szent nevet. És hogyha nincsen egy igazi mély vágyunk arra, hogy halljuk a szent
nevet, akkor az is azt jelenti, hogy ott van a lustaság. Az anyagi világban a tevékenységeket mindig az
idézi elő, hogy követjük az elmét. Az elme jön mindenféle ötlettel, elképzelésekkel, és mi meg csak ott
ülünk és vágyakozunk. Vannak kérdések?

Kérdés: Mit csináljunk ahhoz, hogy a japázásunk folyamatos legyen? Mert van olyan, hogy japázás
közben elfáradunk, kimerülünk és akkor valami másra vágyunk, és egy kicsit így lazítani, pihenni,
szórakozásra, vagy valami másra.

Válasz: Tetszett az egyik része a kérdésnek: az, hogy elfáradunk, kimerülünk és egy kicsit így
lazítani és szórakoztatni magunkat. Ez tetszett nekem, így elszórakoztatni magunkat. Hogy kimerült
vagyok és fáradt. Ez az élőlény, hogy becsap másokat! Fáradt vagyok! Kimerült vagyok! Még
gondolkozni sem tudok! Be tudnád kapcsolni a tévét? Tudnál valamit hozni enni? Ja,
pimpongozhatnánk is egy kicsit! De abban a pillanatban, amikor annyira elfáradunk a lelki élettől és
annyira kimerülünk, de rögtön feléledünk, amikor anyagi témáról van szó. Ezt észre vettétek már?

Lehet különböző vratákat, fogadalmakat tenni, és ez fog segíteni abban, hogy megerősödj. Hogy
lelkileg megerősödjön az elme. Eldönthetjük, hogy leülök és lejapázok egy kört. Egynek a
fogadalma, úgy hívják. Leülsz és elhatá-rozod, hogy nem mozdulsz meg, és egy körön keresztül csak a
szent nevet fogod hallgatni. És nem fogsz semmi másra gondolni, bármi más, ami jön, csak kirúgod!
Nem fogom a nyakamat ropogtatni, vakarni a fenekemet, vagy a fejemet, amim van. Nem fogok arról
gondolkozni és eldönteni, hogy mit fogok a nap többi részében csinálni. Nem fogom az órámat
nézegetni, hogy meddig tart az egy kör, vagy hogy mások mit csinálnak. Rögzítem az elmémet, csak a
szent nevet vibrálod és nem csinálok semmit ezen kívül egy körön keresztül. Csak így leülni egyma-
gadban, és csak ezt csinálni. És hogyha sikerül ezt megcsinálni, ne mond meg senkinek, úgysem hiszik
el, mert ez a természetük olyanoknak, akik nem tudják ezt megcsinálni. Azt mondják, hogy ez nem
lehetséges. És az elme is azt fogja mondani, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Mert ez túl nehéz. De
hogyha kitartasz és próbálkozol, akkor el fogod érni. És akkor lehet folytatni a négynek a
fogadalmával. Az azt jelenti, hogy leülünk és négy kört végig japázunk így. Ezt úgy hívják, hogy
granti. A granti azt jelenti, hogy csomó. Csomó, amivel megkötnek. Az első granti az Rádhé-Syámhoz
köt. A második granti, az a nyolcas. És mindegyik négyes egységnek meg van a maga grantija. És
minden egyes grantit, amit teljesítesz, egyre jobban és jobban Krsnához köt téged. De kezdd el eggyel,
hogy legyél nagyon elhatározott, hogy próbálod addig csinálni, amíg nem sikerül, és az elmét
kontrollálni fogod, hogy csak a szent nevet hallod. Hogyha nem sikerül előszörre, vagy másodszorra,
vagy még századszorra sem, akkor is kitartasz mellette, vagy megpróbálod csinálni. Még hogyha
egymilliószor is kell megpróbálni. Mert akkor biztos leszel benne utána, hogy lehet az elmét
kontrollálni. Mert igazából ami történik velünk japa idő alatt, az nagyrészt a mi lustaságunkhoz van
köze, és ahhoz, hogy nem kontrolláljuk az elmét. Tudjátok, hogy miért a legnagyobb nehézség
betartani mindezeket a fogadalmakat? Az elme küzd az ellen, hogy elfogadjuk azt, hogy lusták
voltunk. Mert akkor már nemcsak az elmével küzdesz. Mert amikor eljutsz addig a pontig, hogy
nagyon nehéz kontrollálni az elmét, akkor az már a hamis egó szintjéig is eljut.

Mert a hamis egó azonosítja magát azzal és azt fogja mondani, hogy ez nem lehetséges, hogy én ezt
nem csinálom. Voltak emberek, akik ezt mondták nekem. Én ezt nem tudom megcsinálni. Emlékezned
kell rá, én egy feltételekhez kötött lélek vagyok. Azért kell, hogy megcsináljad! Mert feltételekhez
kötött lélek vagy! Azért van erre sokkal inkább szükséged, mint bárki másnak! Mert ezek a dolgok a
feltételekhez kötött lelkek számára vannak. Azért, hogy ne legyenek többet feltételekhez kötöttek! És
az az egy kör, az csak a kezdet! Mert el kell jutnunk valamikor arra a szintre, hogy 16 grantit
csinálunk! Tudjátok, hogy mi az a 16 granti? 64 kör. Szilárdan. Bhaktisiddhanta Maharája szerint
akkor emberi lény lehetsz. Azt mondta, hogy ha valaki nem tud minden nap 64 kört japázni, akkor az
nem is emberi lény. Szóval kezdjük el, hogy ennek az egynek a fogadalmát megcsináljuk. Amikor
japázol és problémáid vannak a hallással, akkor kihangsúlyozol egy nevet, az első nevet, a második
körben a második nevet és így tovább. Amiután csinálod ezt egy ideig, azt fogod észre venni, hogy
mindegyik nevet hangsúlyozod. Még egy dolog, amit a bhakták nem csinálnak.

123.
A lelki tanítómestered adja neked a szent nevet, és ugyanazt a szintet akarjuk elérni, mint a lelki
tanítómester, akkor miért nem ugyanazt japázzuk, mint ő? Miért nem ugyanazt japázzuk, mint ő?
Miért nem hallgatjuk meg, hogy hogy japázik és csináljuk ugyanúgy? Mert akkor nem tudunk
túlemelkedni rajta, vagy felülemelkedni. Hallgattátok, ahogy Prabhupáda japázik? Működik, hogyha
hallgatjátok. Hallgatni, ahogy a lelki tanítómestered japázik és ugyanazt csinálni. Követni kell a
lábnyomait. Ez rajtatok múlik.

Sríla Bhakti Vidya Purna Maharája: A fejlődés szintjei

Kérdés: Keresztülmegy-e az egyén minden egyes tudatszinten, létezik-e egyfajta fokozatos fejlődés?
Hogyan működik ez a gyakorlatban?

Válasz: Az alapelv az, hogy a bhakta az ánanda-maya szintjére próbál kerülni. De a többi négy szint
is befolyásol minket, és ez problémát jelent. Ha ezek nem lennének ott, akkor csak a gurura lenne
szükségünk, aki megadja az útmutatást, hogy vibráljunk három lakh Szent Nevet, és visszamen-
nénk Istenhez. De mivel ez a másik négy tudatszint is befolyásol minket, kitalálták a pañcarátra, illet-
ve a daiva-varnásrama rendszert, hogy megtisztítson minket ezektől a szokásoktól. ―Ez a tudat-állapot
jellemző rám, ehhez ez és ez a számomra legmegfelelőbb helyzet, ezért követem a varna és az asrama
megfelelő aspektusait. Ezt hívják buddhi-yogának, mert intelligencia szükséges annak meghatározá-
sához, hogy mi is a helyzetünk. Ahhoz is intelligencia kell, hogy felfogjuk: ―lehet, hogy nem értem ezt
teljesen, de van aki érti‖. Ezért meg kell hódolnunk mások előtt, nekik pedig menedéket kell adniuk
nekünk. Ki kell fejlesztenünk a meghódolás, a menedékkeresés hangulatát a gurunál és Krsnánál.
(BVPS: Daiva varnásrama)

Prabhupáda adta nekünk a megértést, hogy nem szabad vesztegetnünk az időnket a Krsna-tudatban.
Egyszer emlékszem, hogy Prabhupáda leckét adott New-Vrndávanában és azt mondta, hogy itt
vagytok New-Vrndávanában és itt nagyon jó az atnoszféra, mert annyi szép dolgotok van és a
természet bősége által gazdagok vagytok. Ezért minden energiátokat és időtöket arra kell
használnotok, hogy szolgáljátok Krsnát. A legtöbb, amit aludhattok az egy óra naponta! Persze
senki sem gondolta, hogy Prabhupáda komolyan gondolja, de Prabhupáda úgy gondolta. Azt gondolta,
hogy mindannyiunk gosvámik vagyunk. De Prabhupáda azt mondta, hogy távol vagytok a materialista
társadalomtól, olyan szép a légkör, annyi fátok és tehenetek van, olyan jó a légkör, hogy
feladhatjátok az evést és az alvást is. Fokozatosan. De azt tanította nekünk, hogy végső soron ez
az ideális helyzet.
(Sríla Candramouli Maharája: Esti beszélgetés, NVD. 2006.)

Sríla Bhakti Vidya Purna Maharája: Nem aggódunk az alvás felett

A Krsna-tudat tehát automatikusan benne van minden élőlénynek a szívében. Csak éppen ennek
nincsenek tudatában. Szóval kell, hogy legyen egy olyan folyamat, amely felébreszti ezt a tudást. Ez
az, amit megpróbálunk megtenni, hogy nem akarunk oda betenni semmi újat, hanem megpróbáljuk
föléleszteni azt a tudást, ami már eleve ott van! És aztán innen pedig el kell jutni a Krsna iránti teljes
meghódolásig!

Az éneklésnek ez a folyamata nagyon egyszerű: napi 24 órát éneklünk, nem aggódunk az evés,
meg az alvás miatt. Az ember minden helyzetet elvisel, semmi nem zavarja meg, tökéletesen békés,
mert nincsenek anyagi vágyai, úgyhogy alázatos és tiszteletét ajánlja minden más élőlénynek. Ezzel az
attitűddel, ezzel a megértéssel, ezzel a kultúrával az ember 24 órában tudja énekelni a Hare
Krsnát. Elég könnyű, ugye? Krsna, Ő nagyon kegyes, mert megérti, hogy nem tudunk rögtön erre a
szintre kerülni, habár ez az összes tetteinknek a célja és ez a tökéletes folyamat! És ez a folyamat
megadja a célt, a Krsna iránti tiszta isten-szeretetet!

Krsna megérti, hogy nem tudjuk ezt rögtön csinálni, és azért mondja azt, hogy kövessük a sadhana-
bhakti folyamatát. A legjobb az, hogyha elkezded a napi 24 órában tisztán énekelni Krsna neveit,
de hogyha nem tudod, akkor kezd el a sadhana bhakti folyamatát! Innen pedig el kell jutnia a
Krsna iránti teljes meghódolásig.

Ez a tudás, illetve a tettek tudományának néhány alapvető pontja volt. Megfelelő tudás híján az ember
nem tud megfelelő tetteket végezni. Tettek nélkül pedig nem lehet tökéletesíteni a tudást.
124.
 A raganuga bhakti sadhanája
Minden időben el kell fogadnunk a szabályozott odaadó szolgálatot! Hogyha pedig azt gondoljuk,
hogy nem kell, hogy elfogadjuk semmilyen autoritást, és mi magunk tudjuk szabályozni az odaadó
szolgálatunkat, akkor az azt feltételezné, hogy a raganuga-bhakti szintjén vagyunk. A spontán odaadó
szolgálat szintjén. De van egy tulajdonsága a raganuga-bhaktának. Az, hogy őneki spontán az odaadó
szolgálata és a szeretete. De tudjátok, hogy mit csinál ő spontán módon? Követi a sadhanát. Van
sadhana is a raganuga bhaktin belül. És egy raganuga bhakta nem fogja feladni a sadhanáját,
ami segített neki abban, hogy raganuga bhaktává váljon. Azt a sadhana bhaktit, ami elhozta őt a
raganuga-bhakti szintjére. És azért, mert neki spontán odaadása van, ezért automatikusan öleli
magához azokat a szabályokat, amelyek elhozták őt erre a szintre. Nem fogja feladni. Ez rosszabb,
mint egy grhasta otthagyná a feleségét, aki nem főz jól. Ha van egy grhastának egy felesége, aki jól
főz, akkor nem fogja otthagyni. Szóval, akinek igazi odaadása van, az nem fogja feladni az odaadó
szolgálatnak a szabályait.

Mint ahogy Narottama dás Thákura mondja, hogy a préma, az egy kívánatos dolog, de még hogyha el
is érem a préma szintjét, akkor is fogom végezni a sadhanámat, azért, mert az biztonságosabb. Még
hogyha el is éri valaki a raganuga szintjét, hogyha nem nagyon szilárd ebben, akkor nem lehet tudni,
hogy mi máyának a trükkje benne. Mert ez Kali-yuga, nem tudod, hogy hogy leszel becsapva. Mint
ahogy Narahari Sarakara Thakura mondta a Srí Krsna Bhajanamrtában, hogy ebben a Kali-yugában
még a paramahamsák sem tudják, hogy mit kell tenni, és mit nem kell tenni. Annyira nehéz ez a kor.
Annyira nehéz döntéseket hozni. Hogyha a paramahamsák nem tudják, hogy mi helyes és mi nem,
akkor mit mondjunk a parama-kacsákról? Még parama kacsák sem vagyunk. Mi csak nyomorult kis
kacsák vagyunk, ilyen dukha kacsák.

Az oka annak, hogy a kacsák nyomorultak, hogy próbálnak úszkálni az anyagi lét óceánjában
egymaguk. És nagy hápogást csapnak, nagy zajt csinálnak. Próbálnak mindenkit ilyen hápogóvá tenni.
Úgyhogy összejöttek ezek a kacsák, mert máskülön-ben nagyon veszélyes. Úgyhogy mi fogjuk ezeket
a dukha-kacsákat és próbálunk belőlük paramahamsákat csinálni. Még a paramahamsák is akarnak
szigorúan követni. Prabhupáda azt mondta, hogy még egy tiszta bhakta is azért imádkozik, hogy ne
essen le. Azért, mert ez a korszak nagyon nehéz. De az a jíva, amelyik követi az elméjét, az lusta.
Ezért kell mindig ott lenni az erőfeszítésnek. Krsna mondja a Bhagavad-gítában: tesam satata
yuktanam bhajatam priti purvakam, ezért mondja Krsna, hogy aki szüntelenül, állandóan
odaadóan szolgálnak Engem, azoknak adom meg azt az intelligenciát, amivel elérhetnek engem.
És azért mondja, hogy folyamatosan, nincsen benne szünet. És amikor az nem folyamatos, akkor
nem fogja az intelligenciát adni, mert az elmét követed.

CC. ML. 22. 134.

eka' a¯ga s§dhe, keha s§dhe 'bahu' a¯ga
'ni¢±h§' haile upajaya premera tara¯ga
Amikor az ember rendíthetetlen az odaadó szolgálatban, az istenszeretet hullámai felébrednek
benne, akár egy, akár több folyamatát végzi is az odaadó szolgálatnak.

ªr¦-vi¢£o¤ ªrava£e par¦k¢id abhavad vaiy§saki¤ k¦rtane

prahl§da¤ smara£e tad-a¯ghri-bhajane lak¢m¦¤ p¥thu¤ p¡jane
akr¡ras tv abhivandane kapi-patir d§sye 'tha sakhye 'rjuna¤
sarvasv§tma-nivedane balir abh¡t k¥¢£§ptir e¢§° param

Paríksit Maharája pusztán a hallással érte el a felszabadulást, Sukadeva Gosvámí pedig az énekléssel.
Prahláda Maharája az Úrra emlékezve szabadult fel. A szerencse istennője, Laksmídeví az Úr
lótuszlábának imádata által érte el a tökéletességet. Prthu Maharája az Úr múrtijának imádatával
szabadult fel. Akrúra azzal érte el a felszabadulást, hogy imákat mondott az Úrnak, Hanumán azzal,
hogy szolgálatot végzett, Arjuna azzal, hogy az Úr barátja lett, Bali Maharája pedig azzal, hogy
mindenét felajánlotta az Úr szolgálatában.‖ Ezek a kiváló bhakták mind egy bizonyos folyamaton
keresztül szolgálták az Urat, de mindannyian elérték a felszabadulást, és alkalmassá váltak arra, hogy
hazatérjenek, vissza Istenhez.

125.
 Sríla Bhaktivinoda Thákura: Harináma Cintámaní
Az embernek napi gyakorlatává kell tennie, hogy egy órát a szent vaisnavák társaságában énekel egy
szent és nyugodt helyen. Megfigyelve a vaisnavák odaadó hangulatát és a szent név iránti
lelkesedésüket, a kezdőnek meg kell próbálnia követnie ezt a hangulatot, és fokozatosan meg kell
szabadulnia az éneklés iránt érzett apátiájától. Lépésről lépésre meg kell szilárdítania az elméjét és
a figyelmét a szent névben. Az állandó éneklés és a szent név édességének hatására mohón vágyik
majd arra, hogy minél többet megízleljen ebből a nektárból.

A fejlett vaisnavák azt mondják, hogy Tulasí deví jelenlétében és az Úr Krsna kedvtelésének helyén a
legjobb énekelni. A kezdőnek mindig a szent bhakták társaságát kell keresnie, és követnie kell
utasításaikat. Követnie kell az előző ácáryák lábnyomait azáltal, hogy örömteli hangulatban
imádja az Urat szent nevén keresztül. Kezdheti egy óra, majd két óra énekléssel, s ezt követően
növelheti négy órára és még tovább egészen addig, amíg végül naponta nem kevesebb, mint
három lakha szent nevet énekel. Ez segít neki abban, hogy elszakadjon a materializmustól. Egy
másik hatékony módszer arra, hogy megszabaduljon valaki a szent név iránti apátiájától az, hogy
egyedül leül egy bezárt szobába, és úgy meditál a szent néven, ahogy a múltban a bölcsek tették. Az
Úr szent neve ellen elkövetett sértéseket csakis a folyamatos éneklés szünteti meg. Miután megsem-
misültek, soha többé nem jelennek meg ismét. A folyamatos éneklés azt jelenti – a pihenésre és a
puszta testi szükséglet ellátására fordított minimális időt leszámítva –, hogy a bhaktának egész
nap folyamatosan énekelnie kell, mély megbánással. Semmilyen más vezeklés vagy rituálé sem
hatásos ennyire, mint ez a folyamat. Amikor a sértések megsemmisültek, a szent név kivirágzik a
szívben. Krsna tiszta neve elhozza a bhávát, majd végül a premát.

Sríla Mahanidhi Swámi: A szent név a szívünkbe hatol

Trinda api sunicena taror eva shisnuna amanina manadena kirtaniya sada hari Ha annyira
belemerülünk, ha ebben az alázatos hangulatban vagyunk, hogy tisztelünk másokat, nem várunk el
semmi tiszteletet és toleránsak vagyunk, akkor mindig az Úr felé tartunk. Mindig arra törekszünk,
hogy felkutassuk az Urat nama-rupa-avatarjában. Kali kalera dharma namarupa- avatara A Kali
korban mint namarupa jön el és az alázatos, a toleráns, a büszkeségtől mentes és az irigységtől mentes,
elérheti Őt. Tehát amikor felvesszük és kimutatjuk ezeket a tulajdonságokat, akkor a szent név
beköltözik a szívünkbe és tartósan ott marad. A szent név szívünk házának állandó lakójává válik.
Kezdetben egy szobát foglal el. Aztán egy idő múlva kettőt, majd valamivel később hármat, míg
végül, egy idő után már az összeset! Szívünk házát teljesen kitölti a szent név, átitatja - nagybani
hódítás, nagybani hatalomátvétel zajlik! Ezt hívják parama vijayate sri-krsna-sankirtanam-nak.

Parama vijayate azt jelenti, hogy nagybani hatalomátvétel, a szív teljes meghódítása. A szent név
csendben lopakodva érkezik, mint egy tolvaj az éjszakában. Belép és a beköltözik a szíved pincéjében
egy kis szobácskába. Hare Krsna Hare Krsna Krsna Krsna Hare Hare Hare Rama Hare Rama Rama
Rama Hare Hare-mondja lágyan És ott van, csendes, nem kelt nagy zajt, alkalmanként kinyitjuk az
ajtót és néhány mantra kiszüremkedik, és aztán becsukjuk az ajtót és elkezdünk rohangálni a ház körül,
és a szívünk annyi irányba halad, és annyi mindennel foglakozik, és a szobáiban olyan sok ember
lakik: férj, feleség, apa, anya, unokatestvér, chacha, mama, jiju, biju, kiju, liju, niju, baju….tudod,
mindezek a rokonok, ezerszámra, távoliak, közeliek, és a szívünk tömve van ezekkel az emberekkel,
helyekkel, és dolgokkal. És egyszer-egyszer benyitunk abba a kis szobácskába a pincében, kinyitjuk a
szívünk ajtaját és így szólunk: „Hare Krsna...még mindig ott vagy? Ok!‖ És aztán kezdjük, hogy óh
anya, apa, unokatestvér, nagybácsi, ez, az, házasság, diplomaosztó, kórház, szülinap, bla-bla, da da da
da… De ahogy tovább telik az idő, a szent név így szól: ―Várj egy percet! Elegem van abból, hogy a
pincében lakom, bezárva ebbe a kis szobácskába! Átveszem az irányítást az egész pince fölött!
Dhoom!‖ Aztán lemegyünk a pincébe, Hare Krsna, Hare Krsna…‖Óh, szóval kijöttél a szobácskádból
a pincébe! Ok…amig csak a pincében vagy!‖ Aztan azt vesszük észre, hogy kisajátítja az első, a
második és az összes szintet, minden egyes szobát, a szent név mindenütt ott van a szívünkben. És
amikor ez megtörténik, kirúg mindenkit és minden mást (nevet), Ő egy egyeduralkodó, totalitárius
diktátor és az abszolút hódító! Ez a param vijayate jelentése, hogy minden irány, oldal, szeglet a szent
név meghódított területévé válik! És ezt szeretnénk! Ez a cél, ez a prayojana, ez a szükséges dolog;
prayojana azt jelenti, hogy ―cél‖ és ―szükség‖. Erre van a bhaktának szüksége ahhoz, hogy
tökéletetességet érjen el. Hogy hódítsa meg a szent név, és mikor hódíthat meg valakit a szent név?
Amikor rendelkezik a szükséges tulajdonságokkal. És a meghódolást 4 módon fejezhetjük ki:
tolerancia, alázatosság, büszkeség nélküliség és mindenki tisztelete.

126.
 Sríla Dhanurdhara Swámi: Teljes elmerülés
Ahogy az ember a világnak különböző módon lehet a tudatában – a teljes éberségtől, a félig tudatoson
át a mély alvásig. Például miközben japázunk, éberek lehetünk a világra (nem összpontosítunk), félig
éberek a világra (félig összpontosítunk) és lehetünk teljesen tudatlanok a világról (teljesen összponto-
sítunk). Ez egy általános analógia, de a lényeg az, hogy a japázás azt jelenti, hogy egyre mélyebbre és
mélyebbre megyünk, és egyre kevésbé leszünk tudatában a külső világnak a gyakorlatunk alatt. Ez
mind a figyelmünktől függ. A figyelmünk szintjét sok minden befolyásolhatja, a legfontosabb a szán-
dékunk értelme (hit) és az eltökéltségünk. Úgy érzem, hogy a japázással kapcsolatos megvalósítások
leginkább arról szólnak, hogy miképp hatoljunk a teljes elmerülés végtelen szintjeibe, és hogy a tudat
milyen, amikor így teszünk. Ma, mivel egyedül vagyok, könnyebb volt mélyebbre hatolni. Jómagam
sekélyes vagyok, azonban azáltal, hogy az elmerülés egy másik szintjére hatolunk, megkapjuk azt a
megvalósítást, hogy mi az, ami működik a figyelmes japázás folyamatában valaki számára. Néhány
alázatos megvalósítás máról: Nem fogunk mélyebbre hatolni, hacsak nem érkezünk a levertség egy
szintjére amiatt, milyen szinten állunk, és a próbálkozásunkat arra, hogy elmélyüljünk, reménytelen-
nek érezzünk. A következő szint ajtaja bezárult. Ennek a zárnak a számkombinációja a mi tiszta
figyelmünk, mellyel a szent név minden egyes szótagjára összpontosítunk. Egyetlen teljesen figyelmes
mantra megnyitja a mélyebb elmerülés kapuját. Könnyű mondani, de nehéz végrehajtani. Még ha csak
a mantra két szavára, a Hare Krisnára szögezzük teljesen eltökélt figyelmünket, az is olyan elmebeli
állapotot hoz létre, hogy összpontosítani tudjunk a teljes szent névre, és fokozatosan eltávolít minket a
világi, külső tudatból.

Sríla Sivaráma Maharája:

Énekeld a szent nevet ragaszkodással és szeretettel

Valaki reggel kérdezte, hogyan lehet ragaszkodással és szeretettel énekelni Krisna szent nevét?
Honnan jön a ragaszkodás és hogyan fejlődik ki? Az kezdetben meg kell tanulni kötelességből
énekelni, de ugyanakkor a minőség is ugyanolyan fontos. De a ragaszkodás vonzza Krisna figyelmét.
A válasz az, hogy minden a szent névből jön, abból fejlődik ki. Ez valamikor gyorsabban valamikor
lassabban történik, hanem teszünk semmi mást, mint a Hare Krisnát énekeljük, de a ragaszkodás
Krisna felé lassan fog jönni, hosszú ideig tart, amíg kifejlődik. Sravanam kirtanam visnoh…, de ha
hallunk Krisnáról – milyen kedves Krisna, milyen bölcs, milyen kedvtelései vannak, milyen szép –
szóval, valahogy meg kell tanulnunk szeretni Őt. Persze a szeretetnek vannak különféle fokozatai, de
mindenképpen ragaszkodnunk kell Felé. Amikor természetesen tudjuk ki mondani a nevét, akkor az az
alapján történt, hogy hallottunk róla. Ennek azonban az fontossága, hogy a bhakták halljanak
Krisnáról. Sravanam, kirtanam, először van sravanam és aztán van kirtanam.

Honnan hallunk? A szentírásokból: Srímad Bhágavatam, Bhagavad-gíta, Caitanya-caritámrita,

Bhaktirasámrita- sindhu. Szóval oly sok könyv van. Mik ezek a könyvek? Ezek a könyvek a tiszta
vaisnavák ajkáról alászálló hangvibráció. Mivel nekik van ragaszkodásuk, ezért az átjön a
hangvibrációjukon, ami pedig befolyásolja a mi szívünket. Például van egy ember, aki egy gengszter,
egy gazember. Amikor az ügyvédje beszél róla, akkor ő másképpen teszi ezt, mintha az anyukája
beszélne róla. Az anyukájának nem számít, hogy mit tett, mert őt egy szeretetteljes kapcsolat fűzi
hozzá. Amikor az anyukától hallunk, akkor egy jobb képet fogunk kapni róla, mert a ragaszkodás ott
van. Lehet, hogy az ügyvéd, vagy egy rendőr és az édesanya is ugyan azt mondják, de ahogy mondják,
azzal a hangvibrációval és ragaszkodással vagy ellenszenvvel, akkor annak egy másféle hatása lesz a
mi szívünkön. Ha mi beszélünk róla, akkor mi is másképpen fogunk beszélni. Természetesen itt nem
egy gengszterről van szó, hanem Krisnáról. Amikor azoktól a személyektől hallunk, akik szeretik
Krisnát, és társulunk velük „nityam bhágavata sevaya‖, amikor velük énekeljük a Hare Krisnát, akkor
ezek mind hatást gyakorolnak a szívünkre. Ez a szívünkre gyakorolt hatás úgy van nevezve, mint
ragaszkodás. Ennek a következménye az lesz, hogy mis fogjuk Krisna nevét énekelni, mégha az
árnyéka is van annak a ragaszkodásnak – premábhása, bhávábhása. De egy árnyéka egy dolognak még
mindig jobb, mint semmi. De ez a kezdő pontja az éneklésnek, mert ha követi valaki az árnyékot,
akkor mivel az árnyék kapcsolódik a tárggyal, akkor meg fogjuk találni a tárgyat is. Így a lényeg az,
hogy mi is ragaszkodással tudjuk énekelni Krisna szent nevét, akkor társulnunk kell olyan
személyekkel, akiknek minőségi ragaszkodásuk van. Ebből fog jönni az igazi éneklés majd, ami aztán
vonzza majd Krisnának a figyelmét.

127.
 Sríla Aindra prabhu: A Szent Név megjelenése

A szeretet kétirányú út. Fontos, hogy mindig emlékezzünk: a szeretetet sohasem lehet erőltetni. A
szeretet a kölcsönös vonzódas eredménye. Van egy mondás: ―a hasonló tollú madarak együtt szál-
lnak‖. Tehát nem csak a mi Szent Névhez való hozzáállásunk, hanem Rádha es Krisna inspiráltságá-
nak is a kérdése, hogy eljöjjenek hozzánk és a társaságunkban maradjanak. Próbáljuk énekelni a Szent
Nevet, de a mi erőfeszítéseink alapvetően namabhasa-ként fognak manifesztálódni.

Azonban ami a kirtant vagy a suddhanáma- bhajana-t illeti, mikor Krisna vonzódni kezd az iránta
érzett édes érzéseinkhez, vagy a szívünk vonzódásához, vagy az elhatározásunkhoz, hogy elnyerjük a
figyelmet, akkor eljön, hogy lásson bennünket. Eljön, hogy a társaságunkban lehessen. Elfoglalja a
helyet a szívünkben és a nyelvünkon táncol. Az a tapasztalatom, hogy az éneklés nem csupán
bizonyos hangok megfelelő artikulációjára tett erőfeszítést jelent. Igazából az ilyen éneklés nem is
éneklés. Éneklésnek tűnő éneklés, de az éneklés valójában csak az, mikor Krisna táncol. A saját édes
isteni akaratából alászáll Goloka-dhámból és a nyelvünkön táncol. A Szent Név egy gyönyörű,
mindennél édesebb tehénpásztor fiú. Ő egy tehénpásztor fiú, egy gyönyörű kék tehénpásztor fiú,
jóképű és a szívet teljesen rabul ejti. Hare, Rádha kegyéből a szívünk tagadhatatlanul es intenzíven
elvarázsolódik a kis tehénpásztorfiú, Krisna édességétől. Ezután mivel elvarázsolt bennünket, és ennek
tudatában is van, nem fog magunkra hagyni. Újra és újra a nyelvünkön legeltetet, nem engedve el a
tudatunkat, - táncol a nyelvünkön. Gyakorlatilag, mint egy önkéntelen mozdulat, a Név újra és újra
megjelenik a nyelvünkön. Ezután nagyon nehéz elfelejtenünk a Nevet, mert a Név újra és újra
megjelenik a szívünkben es táncol a nyelvünkön.

Így én nem tudok semmiféle ötletet adni a Név éneklésének metodikájára – hogyan fókuszáljuk az
elménket, hogyan növeljük a vonzódásunkat a Szent Névhez és hasonló dolgok – azon az egyszerű
tényen kívül, hogyha Krisna elrabolta a szívünket, akkor a szívünk természetszerűleg Hozzá rohan, és
akkor természetes módon viszonoz azáltal, hogy újra és újra formálja a szavakat és legeltet a nyelvün-
kön különböző módokon. A nama-sankirtana formájában jön, a nikunja-sevánk, a nama-bhajanunk
formájában.

128.
 VIII. Fejezet: Imák a Szent névhez

Kevalastakam

1.
madhuram madhurebhyo ’pi
mangalebhyo ’pi mangalam
pávanam pávanebhyo ’pi
harer námaiva kevalam

Édesebb minden édes dolognál; kedvezőbb minden kedvező dolognál;

minden tisztító dolog közül a leginkább tisztító – Srí Hari szent neve egyedül a minden.

2.
ábrahmá-stamba-paryantam
sarvam máyá-mayam jagat
satyam satyam punah satyam
harer námaiva kevalam

Az egész világmindenség, a fennkölt Brahmától egészen az egyszerű fűcsomóig a Legfelsőbb Úr

megtévesztő energiájának szüleménye. Az egyetlen dolog, ami valóság, valóság, és még egyszer
mondom: valóság – Srí Hari szent neve az egyedüli valóság.

3.
sa guruh sa pitá cápi
sá mátá bandhavo ’pi sah
siksayec cet sadá smartum
harer námaiva kevalam

Az az igazi guru, az igazi apa, az igazi anya és az igazi barát, aki megtanít minket arra,
hogy mindig emlékezzünk rá: Srí Hari szent neve egyedül a minden.

4.
nihsváse náhi visvásah
kadá ruddho bhavisyati
kírtaníya mato bályád
harer námaiva kevalam

Nem tudhatjuk, mikor vet hirtelen véget minden anyagi tervünknek az utolsó lélegzetvétel.
Bölcsebb hát, ha az ember már gyermekkorától gyakorolja az éneklést,
hisz Srí Hari szent neve egyedül a minden.

5.
harih sadá vaset tatra
yatra bhágavatá janáh
gáyanti bhakti-bhávena
harer námaiva kevalam

Az Úr Hari örökké azon a helyen lakik, ahol az igazán emelkedett, kiváló lelkek
a tiszta odaadás hangulatában énekelnek – Srí Hari szent neve egyedül a minden.

129.
 6.
aho duhkham mahá-duhkham
duhkhád duhkhataram yatah
kácártham vismrtam ratna-
harer námaiva kevalam
Ó, jaj! Micsoda szomorúság, micsoda nagy szomorúság! Fájdalmasabb, mint a világ minden
más szenvedése! Az emberek egyszerű üvegcserépnek vélték, s elfelejtették ezt a drágakövet,
pedig Srí Hari szent neve jelenti egyedül a mindent!

7.
díyatám díyatám karno
níyatám níyatám vacah
gíyatám gíyatám nityam
harer námaiva kevalam
A fülnek állandóan ezt kell hallania, a nyelvnek szüntelenül ezt kell kimondania,
újra és újra ezt kell énekelni, hisz Srí Hari szent neve egyedül a minden.

8.
trní-krtya jagat sarvam
rájate sakalopari
cid-ánanda-mayam suddham
harer-námaiva kevalam

Mellette az egész világmindenség olyan jelentéktelennek tűnik, akár egy fűszál.

Tündöklőn, korlátlanul uralkodik mindenek felett; örökké tudatos isteni eksztázissal van teli,
s mindennél tisztább – Srí Hari szent neve egyedül a minden.

Srí Srí Siksasthaka

Srí Caitanya Maháprabhu

1.
ceto-darpana-márjanam bhava-mahá-dávágni-nirvápanam
sreyah-kairava-candriká-vitaranam vidyá-vadhú-jívanam
ánandámbudhi-vardhanam prati-padam púrnámrtásvádanam
sarvátma-snapanam param vijayate srí-krsna-sankírtanam

Minden dicsőséget a Srí-krsna-sankírtanának, Srí Krsna szent nevének közös éneklésének, mely
megtisztítja a szívet az évek során rárakódott portól, és kioltja a feltételekhez kötött élet, az ismétlődő
születés és halál tüzét! A sankírtana-mozgalom a legnagyobb áldás az emberiség számára, mert a
kegyes hold sugarait árasztja. Ez minden transzcendentális tudás lényege. Krsna szent nevének
éneklése egyre nagyobbra dagasztja a transzcendentális gyönyör óceánját, és képessé tesz bennünket
arra, hogy megízlelhessük a tökéletes nektár ízét, és minden pillanatban egyre növekvőbb boldogságot
tapasztaljunk.

2.
námnám akári bahudhá nija-sarva-saktis
tatrárpitá niyamitah smarane na kálah
etádrsí tava krpá bhagavan mamápi
durdaivam ídrsam ihájani nánurágah

Ó, Uram! Egyedül szent neved hoz áldást az élőlényekre, ezért millió és millió neved van, mint
amilyen a Krsna és a Govinda is. Ezeket a neveket minden transzcendentális energiáddal átitattad.
Éneklésüknek nincsenek nehéz és szigorú szabályai. Ó, Uram, kegyesen lehetővé teszed, hogy szent
neveid éneklésével könnyűszerrel a közeledbe kerülhessünk, ám én olyan szerencsétlen vagyok, hogy
semmi vonzalom nincs bennem irántuk.

130.
 3.
trnád api sunícena
taror api sahisnuná
amániná mánadena
kírtaníyah sadá harih

Aki jelentéktelenebbnek tartja magát az utcán heverő szalmaszálnál,

aki béketűrőbb, mint egy fa, és aki nem vár el személyes megbecsülést,
de mindig kész minden tiszteletet megadni másoknak,
az szünet nélkül tudja énekelni az Úr szent nevét.

4.
na dhanam na janam na sundarím
kavitám vá jagad-ísa kámaye
mama janmani janmanísvare
bhavatád bhaktir ahaitukí tvayi

Ó, mindenható Úr! Nem vágyom gazdagságra, materialista követőkre, szép feleségre, vagy az anyagi
tettek ékes szavakkal magasztalt gyümölcseire. Csupán azt kívánom, hogy minden indítéktól
mentesen, életről életre odaadóan szolgálhassalak.

5.
ayi nanda-tanuja kinkaram
patitam mám visame bhavámbudhau
krpayá tava páda-pankaja-
sthita-dhúlí-sadrsam vicintaya

Ó, Uram! Ó, Nanda Mahárája fia! Örök szolgád vagyok,

ám valahogy a tudatlanság rettenetes óceánjába zuhantam.
Kérlek, emelj ki e halál-óceánból, hadd legyek parányi porszem lótuszlábaidnál!

6.
nayanam galad-asru-dhárayá
vadanam gadgada-ruddhayá girá
pulakair nicitam vapuh kadá
tava náma-grahane bhavisyati

Drága Uram! Mikor díszítik már szememet a szeretet szakadatlanul hulló

könnyei, ha szent neveidet éneklem? Mikor csuklik el a hangom, mikor járja át
egész testemet borzongás a transzcendentális boldogságtól, ha nevedet kiejtem?

7.
yugáyitam nimesena caksusá právrsáyitam
súnyáyitam jagat sarvam govinda-virahena me

Ó, Uram, Govinda! Távollétedben minden pillanat véget nem érő korszaknak

tűnik. Szememből patakzik a könny, s az egész világot üresnek érzem.

8.
áslisya vá páda-ratám pinastu mám
adarsanán marma-hatám karotu vá
yathá tathá vá vidadhátu lampato
mat-prána-náthas tu sa eva náparah

Öleljen bár magához Krsna, midőn lótuszlábai elé roskadok, vagy taposson Rám,
s törje össze a szívemet azzal, hogy sohasem jelenik meg előttem - hiszen egy korhely Ő,
aki kedvére megtehet bármit -, mégis mindig az én imádott Uram marad.

131.
 Srí Krsna Námástakam
Sríla Rúpa Gosvámí

1.
nikhila-sruti-mauli-ratna-málá-
dyuti-nírájita-páda-pankajánta
ayi mukta-kulair upásyamánam
paritas tvám hari-náma samsrayámi

Óh, Hari-náma! Lótuszlábad ujjainak hegyét az Upanisadoknak, minden Véda koronaékszerének

nevezett drágakőfüzérből áradó ragyogó sugárzás imádja szakadatlanul. A felszabadult lelkek,
köztük Nárada és Sukadeva örökké imádnak Téged. Óh, Hari-náma! Teljes oltalmadért könyörgöm!

2.
jaya námadheya!
muni-vrnda-geya he! jana-ranjanáya param aksarákrte
twam anádanád api manág-udiritam nikhilogra-tápa-patalim vilumpasi

Óh, bölcsek által vibrált Harináma! Elfogadtad a szótagok formáját, hogy nagy boldogságban részesítsd
a bhaktákat! Minden dicsőséget neked! Bárcsak felsőbbrendűséged mindig megnyilvánulna. Ha csak
egyszer kiejt valaki, még ha tiszteletlenül, vagy tréfából is, gyökerestül elpusztítod félelmetes bűneit.

3.
yad-ábháso ’py udyan kavalita-bhava-dhvánta-vibhavo
drsam tattvándhánám api disanti bhakti-pranayiním
janas tasyodáttam jagati bhagavan náma-tarane!
krtí te nirvaktum ka iha mahimánam prabhavatí?

Óh, Bhagaván-náma napja! A világ melyik tanult tudósa tudná leírni páratlan dicsőséged? Hiszen még
az abhása, kora hajnalod halvány fénye is szertefoszlatja a feltételekhez kötött lelkeket elvakító
tudatlanság sötétjét, és képessé teszi őket, hogy megpillantsák a hari-bhaktit.

4.
yad-brahma-sáksát-krtí-nisthayápi vinásám áyáti viná na bhogaih
apaiti náma! sphuranena tat te prárabdha-karmeti virauti vedah
Óh, Náma! A Védák világgá kürtölik, hogy a bhaktának nem kell szenvedéseken átmenni,
mert pralabdha-karmája, melyet még a személytelen Brahmanon való eltökélt meditációval
sem lehet megsemmisíteni, azonnal mérséklődik, amint megjelensz a nyelvén.

5.
agha-damana-yasodánandanau! nanda-súno!
kamala-nayana-gopí-candra-vrndávanendráh!
pranata-karuna-krsnáv ity aneka-swarúpe
tvayí mama ratir uccair vardhatám námadheya
Óh, Náma! Bárcsak számtalan formád, úgymint Agha-damana, Yasoda-nandana,
Nanda-suno, Kamala-nayana, Gopícandra, Vrndávanendra, és Pranata-karuna
iránt érzett szeretetem állandóan növekedne.

132.
 6.
vácyam vácakamity udeti bhavato náma! svarúpa-dvayam
Púrvasmát param eva hanta karunam tatrápi jánimahe
yas tasmin vihitáparádha-nivahah prání samantád bhaved
asyenedam-upásya so ’pi sadánandámbudhau majjati

Óh, Náma! Az anyagi világban mindig két formában vagy jelen: mint vacya, a minden lélek szívében
jelen lévő Felsőlélek, és mint vacaka, azaz az olyan nevek hangvibrációja, mint Krsna és Govinda.
Második formádat kegyesebbnek tekintjük, mint az elsőt, mert még azokat is elönti a boldogság-
óceán, akik sértést követtek el az első formád ellen, ha imádják a második formádat azáltal, hogy
kiejtik.

7.
súditásritá-janárti-rásaye rarnya-cid-ghana-sukha-svarúpine
náma! gokula mahotsaváya te krsna! púrna-vapuse namo namah
Óh, Krsna náma! Véget vetsz azoknak a szenvedéseknek, akik menedéket vesznek Nálad!
Te vagy a sac-cid-ánanda játékos megtestesülése, Gokula fesztiváljának megtestesülése,
és mindent átható vagy! Újra és újra hódolatomat ajánlom Neked!

8.
nárada-vinoj-jívana! sudhormi-niryása-mádhurí-púra!
tvam krsna-náma! kámam sphura me rasane sadá
Óh, Nárada vínájának élete, édesség óceán nektáresszenciája! Ó, Krsna-náma!
Kérlek, saját szabad akaratodból mindig jelenj meg édesen a nyelvemen!

Srí Náma-máhátmya
Sríla Bhaktivinoda Thákura

1.
krsna-náma dhare koto bal
visaya-vásanánale, mora citta sadá jwale,
ravi-tapta maru-bhúmi-sam
karna-randhra-patha diyá, hrdi májhe pravesiyá,
varisoya sudhá anupam

Mennyi erő lehet Krsna nevében? Szívem szünet nélkül a világi vágyak tüzében ég
– olyan, akár a napperzselte sivatag. A Szent Név füleimen keresztül a szívembe hatol,
és semmihez sem fogható nektárt záporoz a lelkemre.

2.
hrdoya hoite bole, jihvára agrete cale,
sabda-rúpe náce anuksan
kanthe mora bhange swara, anga kánpe thara thara,
sthira hoite ná páre caran

A Szent Név megszólal a szívemből, a nyelvem hegyére költözik,

s transzcendentális hangként ott táncol szüntelenül. A torkom elszorul,
a testem vadul remegni kezd, a lábam megállíthatatlan táncba fog.

3.
cakse dhárá, dehe gharma, pulakita saba carma,
vivarna hoilo kalevara
múrchita hoilo man, pralayera ágaman,
bháve sarva-deha jara jara

133.
Szememből patakzik a könny. Testem verejtékben úszik, s az elragadtatástól borzongás fut végig rajta,
amitől minden szál hajam égnek áll. A bőröm színét veszti, elsápad. Elmém elalél, s a megsemmisülés
érzése vesz rajtam erőt. Az eksztázisok áradata darabokra zúzza a testem.

4.
kori’ eto upadrava, citte varse sudhá-drava,
more ¨áre premera ságare
kichu ná bujhite dilo, more to’ bátula koilo,
mora citta-vitta saba hare

Ilyen eksztatikus zavarodottságba taszít a Szent Név, miközben folyékony nektárt záporoz a szívemre,
s az Isten iránti transzcendentális szeretet óceánjába merít. Nem hagyja, hogy bármit is megértsek,
hiszen teljesen tébolyulttá tett, s elrabolta a szívemet, minden kincsemmel együtt.

5.
loinu ásroya já’r, heno vyavahára tá’r,
varnite ná pári e sakal
krsna-náma icchá-moy, jáhe jáhe sukhí hoy,
sei mora sukhera sambal

Így viselkedik Ő, aki ímmár az én egyetlen menedékem. Nem tudom mindezt elmondani.
Krsna Szent Neve független, és saját szabad akarata szerint cselekszik.
Ami boldoggá teszi, az engem is boldoggá tesz.

6.
premera kaliká nám, adbhuta rasera dhám,
heno bala karaye prakás
ísat vikasi’ punah, dekháy nija-rúpa-guna,
citta hari’ loya krsna-pás

A Szent Név az Istenszeretet virágának bimbója, az odaadás csodás ízeinek hajléka.

Hatalmának természete olyan, hogy noha csak keveset mutat meg erejéből,
mégis feltárja vele isteni formáját és tulajdonságait, elrabolja a szívemet, s elviszi Krsnának.

7.
púrna vikasita hoiyá, braje more jáya loiyá,
dekháy more swarúpa-vilás
more siddha-deha diyá, krsna-páre rákhe giyá,
e dehera kore sarva-nás

Amikor teljességében megnyilvánul, a szent név Vrajába röpít, s felfedi előttem szerelmes játékait.
Saját transzcendentális, örök testemmel ajándékoz meg, leláncol Krsna közelében,
s végérvényesen megsemmisíti halandó porhüvelyem.

8.
krsna-náma-cintámani, akhila rasera khani,
nitya-mukta suddha-rasa-moy
námera bálái jata, saba lo’ye hoi hata,
tabe mora sukhera udoy

Krsna neve érintőkő, minden odaadó íz bányája, örökké felszabadult

és a tiszta rasa megszemélyesülése. Mikor minden akadály el van távolítva és pusztítva
a szent név vibrálásának útjából, akkor boldogságom valóban ébredni kezd majd.

134.
 Dáláler Gítá - Az árus dala
Sríla Bhaktivinoda Thákura

1.
boro sukher khabor gái
surabhi-ku jete námer hát khule’che / khoda nitái

Örömhírt hoztam! A Surabhi-kunja nevű helyen, Srí Navadvípában,

megnyílt a Szent Név Piaca — Maga az Úr Nityánanda a Tulajdonos!

2.
boro mojár kathá táy
sraddhá-múlye suddha-náma sei hátete bikáy

Csodálatos dolgok történnek ezen a boldogsággal teli piacon! Srí Nityánanda Prabhu
nagyban árulja a tiszta Szent Nevet. Az ár csekély: csupán a hit.

3.
jata bhakta-brnda basi’
adhikárí dekhe’ náma becche daro kasi’

Amikor látja: a bhakták alig várják, hogy megvehessék a Nevet, az Úr Nityánanda

először alaposan felméri alkalmasságukat, aztán, a kiszabott áron, eladja nekik a Nevet.

4.
jadi náma kinbe, bhái
ámár sange calo, mahájaner káche jái

Drága barátaim! Ha valóban meg akarjátok venni a tiszta Szent Nevet,

gyertek velem, mert hamarosan találkozom ezzel a Nityánanda Mahájanával.

5.
tumi kinbe krsna-náma
dasturi loibo ámi, púrna ha’be káma

Így végre megszerezhetitek magatoknak a tiszta Szent Nevet.

Persze én is leveszem a nekem járó jutalékot, s így mindhármunk vágya teljesül.

6.
boro doyál nityánanda
sraddhá-mátra lo’ye den parama-ánanda

Srí Nityánanda Prabhu annyira kegyes, hogy beéri a Szent Névbe vetett hittel,
s cserébe a legfelsőbb rendű isteni boldogságot adja.

7.
ek-bár dekhle cakse jal
‘gaura’ bole’ nitái den sakala sambal

Amikor Nitái látja, hogy Gaura nevét énekelve az ember szeméből kicsordul
a könny, azonnal megad neki minden támogatást, sőt, minden isteni fenséget is.

135.
 8.
den suddha krsna-siksá
játi, dhana, vidyá, bala ná kore apeksá

Az ilyen embernek valódi megvalósítást ad Srí Krsna tanításairól, melyeket a Bhagavad Gíta
és a Srímad-Bhágavatam írnak le. Minden elképzelhető kegyet megad, s közben ügyet sem vet
az ember származására, vagyonára, világi tudására vagy testi erejére.

9.
amani cháde máyá-jál
grhe tháko, bane tháko, ná tháke ja jál

Most pedig, kedves barátaim, itt az ideje, hogy hátat fordítsatok máyá ravasz csapdáinak.
Ha családosok vagytok, maradjatok otthon; ha lemondottak vagytok, éljetek az erdőben.
Bármelyikről is legyen szó, semmi nem fog többé zavarni benneteket.

10.
ár náiko kalir bhoy
ácandále den náma nitái doyámoy

Nem kell többé rettegnünk a Veszekedés szörnyű korszakától, mert a legkegyesebb Úr, Nityánanda,
válogatás nélkül mindenkinek - még az emberiség legaljának is - osztja a Szent Nevet.

11.
bhaktivinoda dáki’ koy
nitái-carana biná ár náhi ásroy

Bhaktivinoda hangos szóval kiáltja:

AZ ÚR NITYÁNANDA LÓTUSZLÁBÁN KÍVÜL

NINCS MÁS MENEDÉK!

Nadíyá-godrume Nityánanda Mahájan

Sríla Bhaktivinoda Thákura

1.
nadíyá-godrume, nityánanda mahájan
patiyáche nám-hatta, jívera káran

Nadíyá földjén, Godruma szigetén a nagylelkű Úr, Nityánanda,

megnyitotta a Szent Név piacát, hogy megmentse az elesett lelkeket.

2.
sraddháván jan he, sraddháván jan he
patiyáche nám-hatta, jívera káran

Legyen hitetek, emberek! Legyen hitetek, emberek! Ó, testvéreim!

Az Úr Nityánanda megnyitotta a Szent Név piacát!

3.
prabhur áj ay, bhái, mági ei bhiksá
bolo ‘krsna’, bhajo krsna, koro krsna siksá

Az Úr Gauránga utasítására egy kéréssel fordulok hozzátok, egyetlen kéréssel:

énekeljétek Krsna nevét, imádjátok Krsnát, s beszéljetek másoknak is Krsnáról!

136.
 4.
aparádha-súnya ho’ye, loho krsna-nám
krsna mátá, krsna pitá, krsna dhana-prán

Óvakodjatok a sértésektől, s csak merüljetek el az Úr Krsna szent nevében.

Hiszen Krsna az anyánk, Krsna az apánk, Krsna az életünk kincse.

5.
krsnera samsára koro, chádi’ anácár
jíve doyá, krsna-nám—sarva-dharma sár

Hagyjatok fel a bűnös tettekkel, világi kötelességeiteket pedig kapcsoljátok össze az Úr Krsna
szolgálatával. A vallás minden formájának az a lényege, hogy Krsna szent nevének hangos
éneklésével könyörületet tanúsítsunk az összes élőlény iránt.

Nitái nám háte

Sríla Bhaktivinoda Thákura

1.
nitái nám háte, o ke jábire bhái, áy chute
ese pásanda jagái mádhái du-jan sakal háter mál nile jute

Ó, testvérek! Az Úr Nityánanda itt van a Szent Név piacán! Aki azért jött, hogy láthassa, szaladjon
gyorsan! A két bűnös gazember, Jagái és Mádhái kifosztották a piacot, és elvitték az összes portékát!

2.
háter amsí mahájan, srí advaita, sanátan
bhándári srí gadádhar pandit vicaksan

Itt megtaláljátok majd a tulajdonostársakat, Srí Advaita Ácáryát és Sanátana Gosvámít is.
A raktáros a szakavatott Gadádhara Pandita.

3.
áchen caukidár haridás ádi holen srí sa jay
srí srídhar máte dálál kesava bháratí, srí vidyá vácaspati
paricáraka áchen krsna dás prabhrti
hon kosádhyaksa srívás pandit, jhádudár kedár jute

Az őrök vezetője Haridása Thákura. Sañjaya és Srídhara az üzletvezetők, Kesava Bháratí

és Vidyá Vácaspati pedig az árusok. Krsnadása és a többiek a szolgák, Srívása Pandita a kincstáros,
Kedárnátha Bhaktivinoda pedig, ahogy illik, az utcaseprő.

4.
háter múlya nirupan, naya-bhakti prakásan
prema heno mudrá sarva-sár, samyamana nái kamí besí samán

A piacon a portékák ára az odaadó szolgálat kilenc folyamata, a fizetőeszköz pedig az istenszeretet,
mindenek legmagasabb rendű lényege. Nincs korlátozva, hogy ki mennyit vehet az áruból:
a kispénzű vásárlókat egyenlőnek tekintik a vagyonosakkal.

137.
 5.
o jan re, saba eto mane bojhay uthe
ei premer uddesa, eka sádhu upadesa
sudhá-moy hari-nám rúpa su-sandesa,
ete baro nái re dvesádvesa
kháy eka páte kánu-kuthe

Ó, emberek! Mindannyian pakoljatok fel annyi árut, amennyit csak tudtok —semmiből nincs hiány!
Fogadjátok meg a jó tanácsot, ha meg akarjátok kapni az istenszeretetet. A piac kedvező hírei az Úr
Hari szent nevének képében érkeznek, mely mézédes a transzcendentális nektártól. Miközben e
csodálatos áldásban részesültök, ne legyen köztetek se rosszindulat, se kivételezés. Helyzetére való
tekintet nélkül, egyen mindenki ugyanarról a tálcáról!

Kabe ha’be bolo – Ó, mikor jön el az a nap?

Sríla Bhaktivinoda Thákura

1.
kabe ha’be bolo se-dina ámár
aparádha ghuci’, suddha náme ruci,
krpá-bale ha’be hrdoye sancár

Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap, amikor sértéseim megszűnnek?

Mikor tölti el a szívem az isteni kegy hatására a tiszta szent név íze?
Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap?

2.
trnádhika hína, kabe nije máni’,
sahisnutá-guna hrdoyete áni’
sakale mánada, ápani amání,
ho’ye áswádibo náma-rasa-sár

Ha egyszer majd alacsonyabb rendűnek tekintem magam a fűszálnál,

a szívembe türelmet ültetek, tisztelettel viseltetem mindenki iránt,
cserébe pedig nem várok el semmit—akkor végre megízlelhetem majd
a szent név magasztos nektárját. Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap?

3.
dhana jana ára, kobitá-sundarí,
bolibo ná cáhi deho-sukha-karí
janme-janme dáo, ohe gaurahari!
ahaitukí bhakti carane tomár

Gazdagság, követők, gyönyörű nők, testi kényelem: lemondok mindről, csak egyet kérek,
Ó, Uram, Gaurahari! Add meg, hogy születésről születésre, vegyítetlen odaadással
szolgálhassam lótuszlábaidat! Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap?

4.
(kabe) korite srí-krsna- náma uccárana,
pulakita deho gadgada bacana
baibarnya-bepathu ha’be sanghatana,
nirantara netre ba’be asru-dhár

Mikor fog elcsuklani a hangom az érzelmektől, a testem remegni az elragadtatástól, mikor fogok
elsápadni, szüntelenül borzongani, s mikor fog eleredni a könnyem,
ha kimondom Srí Krsna isteni nevét? Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap?

138.
 5.
kabe navadwípe, suradhuní-tate,
gaura-nityánanda boli’ niskapate
náciyá gáiyá, beráibo chute,
bátulera práya cháriyá bicár
Mikor fogok Navadvípa földjén, a Gangesz partján őrült módjára rohangálni,
táncolni és énekelni, s az önátadástól megrészegülve azt kiabálni:
―Ó, Gaura! Ó, Nityánanda!‖? Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap?

6.
kabe nityánanda, more kori’ doyá,
cháráibe mora visayera máyá
diyá more nija- caranera cháyá,
námera hátete dibe adhikár
Mikor lesz kegyes hozzám az Úr Nityánanda, s mikor szabadít meg az illúzió csapdájából?
Mikor fogad lótuszlábának árnyékába, hogy prédikálhassam
a szent nevet? Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap?

7.
kinibo, lutibo, hari-náma-rasa,
náma-rase máti’ hoibo bibasa
rasera rasika- carana parasa,
koriyá mojibo rase anibár
Kikönyörgöm, kölcsönveszem, vagy ha kell, ellopom Hari nevének ízeit, s a szent név folyékony
nektárjától megrészegülve, kővé dermedek. Ó, szent név nektárjának élvezője! Mikor érinthetem meg
lótuszlábadat, hogy aztán soha többé ne engedjem el? Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap?

8.
kabe jíbe doyá, hoibe udoya,
nija-sukha bhuli’ sudína-hrdoya
bhakativinoda, koriyá binoya,
srí-ájná-tahala koribe pracár
Amikor majd felébred bennem a szánalom az elesett lelkek iránt, amikor végre elfeledkezem a saját
boldogságomról, alázatos szívvel így imádkozom majd: Bhaktivinoda útnak indul, hogy Srí Caitanya
Maháprabhu szent tanítását hirdesse. Mondd, mikor, ó, mikor jön el az a nap?

139.
 Keno Hare Krsna Nám
Sríla Bhaktivinoda Thákura

(refrén)
keno hare krsna nám hari bole
mano prán kánde ná
Ó, miért nem zokog a szívem,
amikor a Hare Krsna szent neveit éneklem?

1.
pakhi ná jáni kon aparádhe
mukhe hare krsna nám bolo ná
A szívem madara vajon milyen bűnt követhetett el a múltban,
hogy képtelen szépen énekelni a Hare Krsnát?

2.
baner pakhi re dhare ráklám hrdoy mandire
madhu mákhá ei hari nám
pakhi re sikhaile sikhe
Ó, erdei madár! Gondosan megőriztem neked valamit a szívem kunyhójában:
az Úr Hari szent nevét, mely túlcsordul a tiszta, édes méztől. Ó, madár,
biztosan meg tudnád tanulni e név éneklését, ha valaki megtanítana rá.

3.
pakhi sakal nám bolte paro
keno hare krsna nám bolo na
keno hare krsna nám hari bole mano prán kánde ná
Egy madár bármilyen nevet könnyen ki tud ejteni; miért nem hajlandó akkor a szívem madara
a Hare Krsnát énekelni? Ó, miért nem zokog a szívem, amikor a Hare Krsna szent neveit énekli?

4.
chalo pakhi rúper dese jái
je desete maner mánus ásá jáoyá nái
Ó, madár! Gyere, menjünk a lelki világba, a valódi, örök szépség földjére.
Ez az a hely, ahol az elmém által elképzelt alak nem fog többé felbukkanni
és elenyészni az ismétlődő születés és halál körforgásában.

5.
pakhi re tor marana kálete
carabi váser doláte
ore cár janete kandhe kore
loye jábe smasan ghátete
Ó, madár! A halál pillanatában a testedet minden teketória nélkül megfogják majd, és ráteszik
a halotti hordágyra, melyet négyen a vállukra vesznek, és elvisznek a halotthamvasztó mezőre.

6.
ore o tor mukhe águna jihve tule
ki korobi tái bolo ná
Ó, jaj! A hamvasztótűz lángjai akkor majd a torkodig csapnak,
és elégetik a nyelvedet. Semmit nem tehetsz majd, hogy megmentsd magad,
mert akkor már késő lesz—egy hang sem fog kijönni a torkodon.

140.
 VIII. Fejezet: A meditáció és a japázás

Az odaadás szintjei

I. szint: sravana-dasá / a hallás szintje:

Az odaadó élet első szintje a sravana-dasá, a hallás szintje. A törekvő transzcendentalista hallja a
sádhuktól, hogy milyen fontos a lelki élet, hogy a védikus szentírások szavai csalhatatlanok, és hogy
Srí Krsna a Legfelsőbb, s így kifejlődik bennük a hite, majd nagy vágyakozás ébred benne, hogy az
odaadó életet gyakorolja, és egyre többet akar hallani az Úrról a Bhagavad Gítából, a Srímad
Bhágavatamból, az Odaadás Nektárjából, és más egyéb vaisnava szentírásokból.

II. szint: varana-dasá / az elfogadás szintje:

Aztán amikor a guru irányítása alatt a bhakta elfogadja Krsna transzcendentális szent nevének,
formájának és kedvteléseinek állandó ismétlését és hallását, megfogadja, hogy örökké szolgálni fogja
Srí Krsnát, és hivatalosan is elkötelezi magát az odaadó élet mellett, akkor eléri az elfogadás szintjét,
azaz a varana-dasát.

III. szint Smaranávasthá / az emlékezés szintje:

A varana-dasá velejárója a szent név iránti vonzódás és a ragaszkodás a krsna-kathá hallgatásához.
Annak hatására, hogy egyre erősebben ragaszkodik a szent névhez, a sádhaka eléri a transzcendenst
megelőző szintet, és mivel eksztázisban tudja énekelni a szent nevet, eljut az emlékezés, a
smaranávasthá síkjára. Minden őszinte sádhaka a smaranának erre a szintjére szeretne eljutni.

IV. szint: ápana-dasá / a hasonulás / ez a bháva bhakti kezdete

A samádhi fejlődése során megnyilvánul a lelki fejlődés negyedik, a smarana-dasát követő szintje,
amit ápana-dasának, hasonulásnak neveznek. Ezen a szinten az Úr belső energiája minden oda nem
illő anyagi elképzelést kisöpör az elméből, ami esetleg még megmaradt. Az ember ekkor a bháva
transzcendentális síkjára kerül, teljesen megtagadva minden azonosságot az anyagi testével, hiszen
mindig Rádhá-Krsnával van Vrndávanában.

V. szint: sampatti dasá / az élet tökéletessége

Az ötödik, sampatti-dasáként ismert szintet Sríla Prabhupáda „az élet tökéletességé‖-nek nevezi. Az
ápana-dasá szintjén a bhakta eléri ugyan a svarúpa-siddhit, ám testén keresztül még mindig
kapcsolatot tart az anyagi világgal. A sampatti-dasá szintjén Krsna annyira elégedetté válik bhaktája
szerető szolgálatával, hogy kedvesen elviszi ebből a világból saját örök hajlékára, egy lelki testben,
melyet vastu-siddhinek neveznek. A bhakta ekkor bebocsájtást nyer annak a számtalan kedvtelésnek a
kincsestárába, melyekről sádhaka korában annyit hallott, énekelt, és amikre mindig emlékezett,
miközben buzgón imádkozott, s önmagát nem kímélve igyekezett, hogy sikert érjen el az odaadó
szolgálatban.

141.
 A smaranam, az emlékezés öt szintje:

A smaranát öt egymást követő szintre lehet osztani, aszerint, hogy a sádhaka az emlékezés mely
szintjét érte el: smarana (emlékezés), dharana (elmélyülés), dhyána (meditáció), dhruva-anusmrti
(állandó emlékezés) és samádhi (transz).

1. smarana / emlékezés:
A koncentrációkészség eleinte korlátozott, mert a csapongó elme mindig nagyon izgatott. Emiatt a
sádhaka erőfeszítést tesz, hogy az Úrra gondoljon, ám a következő pillanatban valami oda nem illő
gondolat kisöpör mindent a fejéből. Ezt nevezik smaranának (ami azonban nem tévesztendő össze
magával a teljes folyamattal, melyet átfogó néven szintén smaranának nevezünk).

2. dharana / elmélyülés:
Mikor a bhakta újra és újra erőfeszítést tesz, hogy hallja a nevet, az elme némiképpen megtisztul, s
ennek következtében egyszer-egyszer visszavonul a külső világtól, és egy rövid ideig képessé válik
arra, hogy az Úron időzzön. Ezt nevezik dharanának, elmélyülésnek, vagy annak a csekélyke
képességnek, hogy valaki elinduljon az emlékezés útján.

3. dyána / meditáció:
A harmadik szintet dhyánának, meditációnak nevezik. Ez az elmélyülés érett szintje, amire az
jellemző, hogy a bhakta rögzíteni tudja az elméjét Srí Hari egy bizonyos formájára vagy kedvtelésére.
A dharana szintjén az emlékezésre való képesség még általános, a meditáció esetében viszont már egy
bizonyos tárgyra összpontosul.

4. druva anu-smrti / állandó emlékezés:

Az állandó emlékezésnek azt a szintjét, amikor annak következtében, hogy sértés nélkül beszél és hall
Krsna különleges tulajdonságairól, a bhakta szakadatlanul, akadályt nem ismerve emlékezik, és ez
mérhetetlen boldogsággal árasztja el a szívét, anu-smrtinek nevezik.

5. samádhi / transz:
A samádhi, a smarana legmagasabb szintje, valamint az anusmrti érett állapota egyenlő a lelki
transszal. A mély meditáció egyetlen tárgya itt Srí Krsna. Ez a mély meditáció magától alakul ki a
lelki energia, a cit-sakti hatására, anélkül, hogy a bhakta bármit is tenne érte.

SB. 4. 20. 9-10.

ya¤ sva-dharme£a m§° nitya° nir§ª¦¤ ªraddhay§nvita¤
bhajate ªanakais tasya mano r§jan pras¦dati
parityakta-gu£a¤ samyag darªano viªad§ªaya¤
ª§nti° me samavasth§na° brahma kaivalyam aªnute

Az Istenség Legfelsõbb Személyisége, az Úr Visnu így folytatta: Kedves Prthu királyom! Amikor a
mesterségével járó kötelességeit végrehajtó ember szerető szolgálatomhoz lát, s nem vágyik
semmilyen anyagi nyereségre, lassanként nagy belső elégedettség tölti el. Amikor a bhakta szíve
megtisztul minden anyagi szennyeződéstől, elméje kitágul és kristálytiszta lesz, és képes mindent
egyenlően látni. Az életnek ebben az állapotában béke hatja át, és sac-cid-ánanda-vigrahaként
örökléttel, tudással és boldogsággal teljes lelki testben Velem egyenlő helyzetet foglal el.

142.
 Sríla Sivaráma Maharája: Reggeli japa meditáció

Kora reggel van, a nap most kezdett emelkedni a horizonton. Pirosas színe emlékeztet Srimati Rádha-
ráni tilakjára, melyet a gyönyörő világos homlokán visel. A nap izzása, a sugarak, melyekkel minden-
hová elér, aranyszínűre festik a közeli falut és az előttem elterülő rétet. Mindenhol virágok nyílnak. A
virágok a magas, térdig érő fűben nőnek, ami ide-oda lengedezik.

Ez olyan, mint mikor a Braja-básík - Vrindávana lakói - a prémájuk, az ő különleges Krisna iránti
szeretetük szellőjének erejétől lengedez-nek – hagyják hogy néha az egyik irányba, néha a másik
irányba hajlítsa őket; néha különleges vonzalmat mutatnak Krisna iránt, néha megbüntetik; néha a
tehénpásztor fiúk birkóznak Vele, máskor a lábát masszírozzák; néha a gopik mosolyokat szórnak
Krisnára, máskor rosszallóan ráncolják a szemöldöküket. A zölden lengedező fű között különböző
virágokat lehet találni. Még mézet győjtő méheket is látok egyik virágról a másikra repülni. Úgy tűnik
soha nem fáradnak bele - ahogy Krisna egyik bhaktától a másikig száll, és bárhol köt ki, ahol egy kis
mézszerű vonzódást is talál, azonnal begyűjti azt. Ahogy a Bhagavad gítában is mondja: yo me
bhaktya prayacchate… Jayadéva Goswámi azt mondja: dhira samira yamuna tira vanamali - mikor
Krisna megérezte a Yamuna partján lengedező csodálatosan hősítő szellőt, felpezsdült, és a gopikkal
töltött csodálatos kedvteléseire gondolt. Ez a szél is hasonlóan kellemes, hősítő. Tegnap rendkívül
meleg napunk volt. Az éj kellemes volt, de nem volt szél. Azonban most fúj a szél, felidézve a
Vrindávana földjén pásztázó szelet, ami különböző gyönyörű virágok aromáját hozza magával - beli,
cameli: ezek különböző típusú jázminok -, valamint a Yamuna folyó nagyon apró és illatos
permetcseppjeit, amelyeknek különösen hősítő hatásuk van. Közben madarak énekelnek, némelyikük
szaggatott hangot ad ki; hallom, ahogy a közelben galambok turbékolnak. Olyan ez, mint Kupidó
íjhúrjának pengő hangja, amivel virág nyilakat lő – pushpabanaya dhimahi – Krisnára, vagy a gopikra.
Az előbb kakasokat is hallottam, most is éppen kukorékol egy a messzi távolban. Vrindávanában is
kukorékolnak a kakasok reggelente, ahogyan a madarak is énekelnek, és még néhány kutya is ugat a
háttérben.

A nap átragyog a fák levelein, ahogyan Vrindávanában is, és mindezzel az uddipanával, Vrinda Dévi
próbálja meggyőzni Rádhát és Krisnát hogy itt az idő a fölkelésre, Vrindávana falvai újra életre
kelnek. A Braja-básík korán reggel kelnek, hogy a napi kötelességeikhez lássanak, s mozgolódni
kezdenek a házaik udvarán. Elindulnak az egyik háztól a másikig, illetve az egyik falutól a másikig
húzódó ösvényeken. Ha Rádha és Krisna nem ébred elég gyorsan a pihenésből, ahová a tánccal,
énekléssel, nevetéssel és gyönyörű kedvtelésekkel teli éjszakai fesztivál után hajtották a fejüket;
meglátják őket a Braja-básík, amit a szétfoszló éjszaka után, korán reggel hazafelé sietnek a falvaikba.
Akkor azonnal gyanakodni kezdenek: ―Ó, nem! Merre volt Krisna egész éjszaka? Merre volt Rádha,
hogy ilyen kivörösödött szemekkel tér vissza gopi barátnőivel, akik hasonlóan ziláltnak és fáradtnak
tűnnek?‖ Mikor Rádha és Krisna meghallja Vrindávana eme gyönyörű hangjait, elmerülnek a
transzcendentális hely szépségében. Érzik a csodás szellőt, ami a simogatásával szolgálja Őket, és az
erdő illatát, a kúszónövények virágainak aromáját. A madarak turbékolása mellett hallják a gopi
barátnők halk kuncogását, ahogyan arra várnak, hogy meglássák, amint mindjárt felkelnek és útjukra
indulnak.

A mi szakácsaink is nekifogtak a reggeli készítésének, úgy mint az idősebb gopik, akik korán kelnek
és főzni kezdenek a tehéntrágya tüze fölött, és csodálatos rotikat csinálnak, melyeket később
felajánlanak az imádott murtijaiknak - én is érzem a hordozható konyhánkból kiszűrődő illatot. Sríla
Prabhupáda arra tanított bennünket, hogy az anyagi világot úgy lássuk, mint ami arra ösztönöz, hogy
Krisnára emlékezzünk. Krisna mindenhol ott van, Ő mindenben benne van. Valójában mindenegyes
fűszál, minden susogó falevél a Haré Krisnát énekli, mind Őt dicsőíti, és ha követjük a folyamatot,
amelyet Krisna adott nekünk a Bhagavad Gítában, akkor képesek leszünk látni Krisna fenségét, Krisna
dicsőségét, az Ő édességét, és az Ő kedvteléseit az anyagi világ minden aspektusában. Elvégre az
anyagi világ csak azok számára illúzió, akik el akarják felejteni Krisnát, és ezért befedi őket. De azok
a bhakták, akik emlékezni akarnak Krisnára, számukra az anyagi világ egyszerűen olyan mint egy
könyvjelző, ami abban segít nekik, hogy folyton az egyik vagy másik kedvtelésre, illetve Krisna
szépségének egyik, vagy másik aspektusára emlékezhessenek.

143.
A zöldet nézve - itt ülök a kis fák alatt, előttem pedig itt nyújtózik ez a zöld rét – eszembe jut: azt
mondják ez a zöld szín nyugtatja a szemet; úgy ismerik mint ami a legjobb dolog a szemnek. De miért
is van ez? Mert ha Srimati Rádharáni aranyszínű árnyalatát és Krisna kékes árnyalatát veszed – mi
történik, mikor a kék és a sárga találkozik? Zöld lesz belőle. Így Rádha és Krisna találkozását szimbo-
lizálja a zöld szín, és a bhakták a legnagyobb boldogságot merítik abból, mikor tudják, hogy az Isteni
Pár együtt élvezi a kedvteléseit. Így a zöld szín mindig arra emlékezteti őket: ―Ó, most találkozik
Srimati Rádharáni és Krisna, és ez a találkozás az egész világot zölddé változtatta.‖ Zöld erdőket látok
itt, fákat, minden zöldben ragyog, és ez mindenekelőtt egy emlékeztető a Krisna és bhaktái közötti
örök szeretetteli viszonzásra. Nemcsak Srimati Rádharáni szeretete aranyszínű - ez a maha-bháva
színe - de a préma színe is ugyanilyen. Így a Krisnához való vonzódásunk, a Krisna iránti szeretetünk,
amikor Neki ajánljuk, még zöldebbé teszi a dolgokat. A zöld természetesen azt is jelenti, hogy a
dolgok szépen fejlődnek. Mikor a dolgok kiégnek, barnává válnak, vagy mikor meghalnak, elhervad-
nak. Ugyanígy, mikor a gondolataink mindig a Krisna kedvteléseire való emlékezéstől zöldellnek, azt
mondhatjuk, hogy a Krisna tudatunk egészséges állapotban van. Ez azt is mutatja, hogy hamarosan a
Krisnához való ragaszkodás rengeteg gyönyörű levele fog kifejlődni, és ezekből a levelekből pedig a
Krisna iránti szeretet extázisának felettébb gyönyörű virágai fognak kihajtani. Ezek a virágok nagyon
illatosak. A virágok pedig Krisnát, mint a méhet, a bhaktához vonzzák, és ahogy a méhek beporozzák
a virágot, ahogyan Krisna jön és megérinti -Srila Prabhupáda a „megcsókolja‖ szót használja - a virág-
szerű bhaktákat, akkor ők a rasa gyümölcseit, vagyis a Krisnához főződő valódi kapcsolatot fogják
megtapasztalni. Ekkor újra megnyilvánul az örök kapcsolatunk, a barátság finomsága, a szülői, vagy
házastársi vonzódásunk Krisna felé, és az örök otthonunkban, Goloka Vrindávanában találjuk magun-
kat, szeretetteli viszonyban Krisnával. Mikor korán reggel felkelünk, és a mangala-aratit énekljük,
vibráljuk a köreinket, az imák szavai által inspirált gondolatok láncolatát kell követnünk, a mahá
mantra hangjai által, Sukadéva Goswami vibrációja által, ahogyan a Srímad Bhágavatamot beszéli el.
Mindezek a dolgok arra szolgálnak, hogy Vrindávana legelőire vezessenek vissza bennünket.

Sríla Sivaráma Maharája: Esti japa meditáció

Ugyanazon a helyen ülök, ahol ma reggel is. A nap már nem a jobb oldalon látható, hanem a bal
oldalamon készül lenyugodni, lassan ereszkedve egy magas fa mögé. A madarak most is énekelnek,
némelyikük kakukkhangot hallat, mások azt kérdezik, ―Merre van Krisna?‖ A galambok turbékolnak,
aláfestő zenéül szolgálva a gyönyörű szimfóniához, ami Vrindávana erdeinek szívverése. A napnak
ezen szakaszában, délután 6 óra körül Krisnára gondolhatunk, milyen csodálatos a frissen felöltött
ruháiban, amibe a tehénpásztor fiúk öltöztették, Vrindávan erdeinek szépséges virágaival díszítve.
Különböző színek, festékek és a Govardhana hegyről származó ásványok emelik ki és világítják meg
Krisna csodálatos transzcendentális formáját, illetve Balarámét és a társaiét. Pávatoll dísze lebeg a
szélben és a pávatolltól kezdve a lótusz lábáig… Krisna Vrindávana cintámani porával van befedve. A
port tovább tisztították a transzcendentális surabhi tehenek, akik fölverik a port, ami gyönyörű felhővé
áll össze, hogy végül megállapodjon a tehénpásztor fiúkon, akik még mindig végtelen energiával
táncolnak, Krisna és Balaráma neveit éneklik, bolondoznak, mókáznak egymással, viccet űznek a
másikból, gyümölcsökkel labdáznak, és tovább növelik a transzcendentális kegy óceánját, amit ez a
go-carana kedvtelés jelent.

Krisna ekkor a vrindávani kedvtelések helyszínéről visszatér Nandagrám-ba. De Krisna nem közvetle-
nül Nandagrámba megy, hanem inkább Javaton halad keresztül. Srimati Rádharani már visszatért a
délutáni találkájuk után és édes preparációkat készít, amit majd a gopi társai visznek Nandagrámba
Yasoda mama útmutatásai szerint, mikorra Krisna vacsorára hazatér. De Krisna látni akarja Rádhará-
nit, és azt akarja, hogy Rádharáni is lássa Őt. Így a teheneit abba az irányba tereli... És mindenki más
is látni akarja Krisnát, és Krisna mindenki mást is látni akar, mert mindenki, függetlenül attól, hogy
kiről van szó, legyen az egy kis gyerek, csecsemő az édesanyja karjaiban, háziállat, bráhmana, idős
ember, idős hölgy, fiatal gopi, vagy fiatal fiú – mindenki szereti Krisnát. Erről szól Vrindávana.
Amikor majd nekünk is ilyen szeretetünk lesz Krisna felé, akkor mindig Vrindávanban fogunk élni.
Amikor szeretsz valakit, látni akarod İt. Egyszerűen nem tudsz betelni a látványával. Az érzékeid érte
sírnak – a szemeid a látványáért, az orrod az illatáért, az érintés az érintéséért… ugyanígy a Braja-
básík (Vrindávan lakosai) egész nap nem látták a Krisnát, és csak azért a lehetőségért élnek, hogy
találkozhassanak Vele. Így amikor meglátják a horizonton a közeledő felhőt, tudják: ―Ó, Krisha
visszatér!‖

144.
És tudják, hogy ez a felhő nem egy közönséges felhő, nem Kamsa démonai közelednek, hogy zaklas-
sák őket, - a Braja-básík hallják a paták hangját, hallják a gyönyörű bőgést, ahogyan a tehenek Krisnát
hívják, versenyezve hogy minél közelebb kerülhessenek Hozzá. Mind közül a legfontosabb, hogy
hallják a fuvola hangját. És mikor a fuvola hangját hallják, nem egyszerűen a hangot érzékelik, hanem
a dalt, ami megérinti a szívüket. A fuvola hangjával Krisna egy dalt énekel, de a dalnak Vrindávana
minden élőlénye számára egyedi üzenete van. Valójában Krisna fuvolajátékának minden egyes élőlény
számára üzenete van. A Brahma-samhitában az Úr Brahmá megértette az üzenetet, amit Krisna
fuvolájának hangja hordozott számára, ugyanígy Krisna fuvolájának számunkra is üzenete van.
Krisna hív bennünket: „Gyere vissza, gyere vissza!‖ Meg kell hallanunk Krisna fuvoláját, és
döntenünk kell, hogy vissza akarunk menni, nem akarunk tovább itt maradni ebben az anyagi
világban.

Mikor a gopik meghallják a tehenek izgatott bőgését, mikor meglátják a porfelhőt, azt mondják
Rádharáninak, „Gyorsan gyere, a szeretett Syámasundarád, akivel az elmúlt pár órában nem találkoz-
tál, most fog elhaladni a ház előtt!‖ Ekkor Srimati Rádharáni, barátnőivel, Lalitával és Visakhával, a
hold torony tetejére szalad, amely a ház hat vagy hét emeleti tornyának egyike, és onnan, a hold
toronyból látja a tehenek és tehénpásztor fiúk végeláthatatlan óceánját. A tehenek számának nincs
határa. Némelyikük hófehér, némelyikük pirosas – mindenféle színűt találunk közöttük. Van
amelyiknek az arca olyan mint a mridanga, másoknak egyenes a szarva, megint másoknak görbe.
Különböző tarka színekben pompáznak, melyek a gopák kezeinek lenyomatai, és természetesen a
patájukat és a szarvukat arany borítja. Mind gyönyörű virágfüzéreket viselnek. Néhányuknak - a
csoportok vezetőinek – selyemtakaró fedi a hátát. A nyakuk körül csilingelő csengők lengedeznek.
Képzeld csak el, ahogyan ilyen csengők százai és ezrei zengik a Hare Krisnát. Mintha mindenki a
Hare Krisnát énekelné.

Yogamáyá elrendezéséből a felhő közepén, a tehenek tengerében Srimati Rádharáni – a fuvola hangja
által vezetve – megpillantja Syámasundarát. Mikorkor Rádhá meglátja Krisnát, Krisna is meglátja
Rádhát. Ekkor sok dolog történhet. Néha, mikor a pillantásuk összetalálkozik, Krisna elájul az eksztá-
zistól; néha Srimati Rádharáni ájul el az eksztázistól. Van, amikor mindketten eszméletüket vesztik.
Néha Krisna úgy tesz, mintha meg sem látná Rádharánit. Néha Rádharáni fordul el. Nem lehet tudni,
hogy a szeretet megnyilvánulásai mit eredményeznek Vrindávan hercegében és hercegnőjében. Általá-
nosságban, ahogyan Rúpa Goswámi mondja: aher iva gatih premnah; a szeretet ezen megnyilvánulá-
sai olyanok, mint a kígyó mozdulatai. Kanyargósak és kacskaringósak, és nehéz meghatározni, hogy
van-e valami okuk, vagy valamilyen transzcendentális véletlen hatására történnek. Általában, mikor
Krisna és Srimati Rádharáni meglátják egymást, mikor Javat lakói megpillantják Krisnát, sőt még
Jatila és Kotila is, akik Krisna legnagyobb kritikusai is, nem tudnak mit tenni, kimen-nek a házuk
tetejére, és Krisna viselkedésének kritizálása ürügyén ők is fürdetik a szemüket Krisna szépségében,
kedvességében, édes mosolyában, ami mindenki szívét megolvasztja. És a fülüket betölti a fuvola
hangja.

Ha így reagálnak azok, akik transzcendentálisan ellenségesek Krisnával szemben, akkor elképzelheted
Yasoda mama és Nanda Maharaja reakcióját, akik már olyan régóta a palotájuk tetején állnak. Nekik
úgy tűnik, mintha yugayitam nimeshena; mintha évek telnének el, míg végül meghallják a fuvolát, míg
meglátják a porfelhőt, amit a tehenek patája vert föl. És mikor végre meglátják, szemeik a Krisna iránti
szeretet könnyeivel telnek meg, hogy aztán újra ne lássák, amitől pánikba esnek, azt gondolván, hogy
―talán csak illúzió volt, talán nem is láttam.‖ De szerencsére a segítőik ott vannak és elmondják nekik.
Ekkor Yasoda mama és Nanda Maharája egymáshoz fordul, és Nanda Maharája azt mondja szeretett
feleségének, ―A fiad hazatér, hogy örömet szerezzen a szemednek és a többi érzékednek… nemsokára
magadhoz ölelheted Őt, és teljes elégedettséggel magadhoz szoríthatod.‖ Mikor Yasoda mama ezt
hallja, eltölti az eksztázis, könnyek patakzanak a szeméből, a teste remegni kezd. És gopi barátnőinek
– mint például Rohini – segítsége nélkül azon nyomban elájulna. De ők azt mondják Neki, ―Ne!
Yasoda-mayi, el kell rendezned a fiad fogadását, hozd az áratis tálcát, hogy előzz meg minden
kedvezőtlen hatást, ami azáltal érhette, hogy kint volt a vadállatokkal teli erdőben, ahol Kamsa démoni
barátai megjelenhettek. Ellenőrizd, hogy a vacsora megfelelő-e. Mi van a fürdőjével? Az is készen áll?
És az új ruhái, amit a szabóval erre az alkalomra készíttettél, és az ékszerek, amiket Neki szántál, hogy
ma este viselje? Azonnal intézkedned kell!‖ Amint Yasoda mama a szolgálatairól hall, melyeket
Krisnának kell végeznie, rögtön Nandagrám transzcendentális főkommanderévé válik; instrukciókat
kezd adni barátainak, társainak, szolgáinak, és megindul a nyüzsgés, mindenki sürögforog, mert
Krisna hazatér Vrindávanából.

145.
És ha Yasoda mama ilyen, mikor Krisna még csak valahol a messzi távolban közeledik, képzelhetjük
mi történik, mikor meglátja a tehénpásztor fiúkat, amint látótávolságba érnek, és közöttük is meglátja
a fiait, Krisnát, és Balarámot. Az eksztázisa olyan elsöprő méreteket ölt, hogy bár kinyújtja a karjait,
nem tud mozdulni, kővé dermed az eksztázistól, és csak áll ott, mint egy szobor. Krisnának kell a
karjaiba futnia, és megérintenie, ahhoz hogy az anyai ragaszkodás megolvassza, és újra visszanyerje a
„nem szobor‖ formáját. Krisnának ez a csodálatos visszatérése Vrindávanából a napnak ebben a szaka-
szában történik. Tanult bölcsek, akik Krisnára próbálnak gondolni, meditálnak ezen a kedvtelésen.
Valójában Krisna kedvtelései, melyek a nap 24 órájában zajlanak, mind a gyakorló, mind a tökéletes
bhakták elmélyült meditációjának a tárgyai. Így nekünk is meg kell ragadnunk az alkalmat, mikor egy
kis extra időnk támad, hogy arra gondoljunk, ―Mit csinálhat most Krisna?‖ Mi mindig azon gondolko-
dunk, hogy mit csinálhat most a családunk, hogy mi mit csinálunk, mit akarunk csinálni. Vagy a
hírekre figyelünk, arra, hogy melyik materialista ember mit csinál szerte a világon. De ahelyett, hogy a
nagyon drága időnket ezzel töltenénk, miért nem kérdezzük meg naponta legalább egy párszor
magunktól, ―Mit csinálhat most Krisna?‖ és próbálunk emlékezni rá, ahogyan a Krisna könyv, a
Srimad Bhágavatam és a Vénu Gíta leírja Krisna napi tevékenységeit… és egy pár percig csak ezen
gondolkodunk. Egyszer el fog vezetni bennünket az eksztázisig…

SB. 10. 31. 9.

tava kathamritam tapta-jivanam kavibhir iditam kalmashapaham
sravana-mangalam srimad atatam bhuvi grinanti ye bhuri-da janah

Szavaid nektárja és a cselekedeteidet elmesélő történetek az életet jelentik azok számára, akik
szenvednek ebben az anyagi világban. Ezek az elbeszélések, melyeket tanult bölcsek adnak tovább,
megsemmisítik a bűnök visszahatásait, s azt, aki hallja őket, a legnagyobb szerencsével áldják meg.
Szerte a világon mesélik őket, s teli vannak lelki erővel. Akik Isten üzenetét hirdetik, bizony
végtelenül nagylelkűek.

Sríla Sacinandana Swámi: Bhakti Rasayana Meditáció

A Bhakti Rasayana versek egy utazásra hívnak a lelki világba, Goloka Vrindávanába. Követve ezt a
meditációt, lépésről lépésre megtelik a tudatunk az Úr Krisnáról szóló áldott gondolatokkal. A Bhakti
Rasayana meditációt hagyományosan a bhakti két legfőbb folyamatának – név szerint a Szent Nevek
éneklésének és a Krisnáról szóló emlékezés, meditáció – összekapcsolásával gyakorolják. Japázás előtt
elolvashatunk egy verset, az elején kezdve. Aztán miközben folytatjuk a japázást, mélyen meditál-
hatunk ezeken a verseken. Egy kis idő elteltével folytathatjuk a következő vers olvasásával.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Govinda, aki saját testének sugarai révén élettel tölti meg
mindenki érzékeit, transzcendentális hajlékán lakik, melyet Golokának hívnak. Ugyanakkor azonban
jelen van teremtésének minden szögletében boldogsággal teli lelki sugarainak kiterjedése által, amely
épp olyan hatalommal bír, mint személyes gyönyörenergiája. A Goloka Vrindávana nevű bolygó alatt
a Devi-dhámának, Mahes-dhámának és Hari-dhámának nevezett bolygók helyezkednek el.
Valamennyit más és más fenség jellemzi, s az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Govinda, az eredeti
Úr irányítja őket. Hódolatomat ajánlom Neki!

Vrindávana lelki birodalma örökké lelki, s a szerencse istennője és a gopik örökké ott élnek. Krisna
szeretetét élvezik, s mindannyian épp olyan lelkiek, mint Krisna. Vrindávanában Krisna a Legfelsőbb
Személy, és Ő a férje minden gopinak, valamint a szerencse istennőjének is. A fák itt kívánságteljesítő
fák, a föld érintőkőből van, a víz pedig nektár. Minden szó zene, minden mozdulat tánc, s a fuvola az
Úr állandó társa.

A Goloka Vrindávana bolygó önragyogó, mint a nap, és lelki gyönyörrel teli. Az élet tökéletessége e
lelki lét megízlelésében rejlik, ezért mindenkinek gyarapítania kell az erről szóló tudását.
Vrindávanában a lelki tehenek örökké adják lelki tejüket. Ott egyetlen pillanat sem vész kárba - más
szóval nincs múlt, jelen és jövő. Az időnek egyetlen töredéke sem múlik el. Ebben az anyagi
univerzumban a bhakták Goloka Vrindávanaként imádják ezt a transzcendentális birodalmat. Maga az
Úr Brahmá mondja: „Hadd imádjam azt a lelki birodalmat, ahol Krisna él.‖

146.
Milyen jámbor föld is Vraja földje! Az Istenség eredeti Személyisége barangol rajta, és emberi
tulajdonságai mögé rejtőzve élvezi számtalan kedvtelését. Ő, akit színpompás, tarka vadvirágokból
font füzérek ékesítenek, s akinek lábát az Úr Siva és Ramá istennő imádják, Balaráma társaságában a
teheneket legelteti, s fuvoláját fújja. Ó, mindenható Úr! Milyen végtelenül szerencsések Vrindávana
tehenei és asszonyai, akiknek nektári anyatejével oly boldogan ittad teli magad, amikor borjaik és
gyermekeik alakját öltötted magadra! Nem tett Téged ilyen elégedetté még az a sok védikus áldozat
sem, amit az idők kezdete óta valaha végrehajtottak.

Milyen szerencsés Nanda Mahárája, s milyen szerencsések a tehénpásztorok és Vrajabhumi minden

lakója! Szerencséjüknek nincs határa, hiszen az Abszolút Igazság, a transzcendentális gyönyör forrása,
az örök Legfelsőbb Brahman a barátjuk lett. De még ha Vrindávana népe ily felfoghatatlanul
szerencsés is, mi, a különféle érzékek tizenegy uralkodó istensége, akiket az Úr Siva vezet, szintén
végtelenül szerencsések vagyunk, mert e vrindávanai bhakták érzékei olyanok, akár a kelyhek,
melyekből szünet nélkül kortyolhatjuk lótuszlábad mézének nektári, részegítő italát.

Legnagyobb szerencsémnek azt tekinteném, ha bármilyen testben is, de megszülethetnék Gokula

erdejében, és fejem abban a porban fürödhetne, mely valamelyik lakójának lótuszlábáról hullott le.
Életük és lelkük az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Mukunda, akinek lótuszlába pora után mind a
mai napig kutatnak a védikus mantrákban. Ha csak megpróbálom elképzelni, mi más jutalom létezhet
bárhol is Rajtad kívül, elmém máris megzavarodik. Te vagy a megtestesülése minden jótéteménynek,
mellyel Vrindávana tehénpásztorainak népét megáldod. Saját magadat már régen Pútanának és
rokonainak adtad, cserébe azért, amiért az a boszorkány a hívednek álcázta magát. Ezek után vajon
mid maradt, amivel megjutalmazhatnád Vrindávana bhaktáit, akik otthonukat, kincseiket, barátaikat,
szeretett rokonaikat, testüket, gyermekeiket, sőt, saját életüket és szívüket is mind egyedül Neked
áldozzák?

Drága Uram, Krisna! Amíg az emberek nem a bhaktáid, addig anyagi ragaszkodásaik és vágyaik
tolvajok maradnak, otthonuk börtön, a családjuk iránt érzett szeretet pedig béklyó a lábukon. Drága
mesterem! Noha nincs közöd az anyagi léthez, eljöttél e földre, s utánzod az evilágiak életét, hogy
meghódolt bhaktáid az eksztázis mind több és több változatát élvezhessék.

Vannak, akik azt mondják: „Én mindent tudok Krsnáról.‖ Hadd gondolkodjanak csak így! Ami engem
illet, én nem kívánok sokat beszélni erről. Hadd mondjak csak annyit, ó, Uram, hogy fenséged messze
felülmúlja mindazt, ami elmém, testem és szavaim számára elérhető. Kedves Krsna! Most alázatosan
az engedélyed kérem, hogy távozhassak. Te vagy mindenek tudója és látója. Te vagy minden világok
Ura is, mégis, hadd ajánljam most fel Neked ezt az egy világegyetemet! Kedves Srí Krsna!
Boldogsággal áldod meg a lótuszhoz hasonló Vrsni dinasztiát, s egyre hatalmasabbá növeled a föld, a
félistenek, a bráhmanák és a tehenek alkotta nagy óceánokat. Szétoszlatod a vallástalanság sűrű
sötétjét, és szembeszállsz a démonokkal, akik e földön megjelentek. Ó, Istenség Legfelsőbb
Személyisége! Amíg csak ez a világegyetem létezik, s amíg a nap ragyog, mindig a hódolatom
ajánlom Neked!

A földet most a legnagyobb szerencse érte, hiszen füveit és bokrait lábaid, fáit és indáit körmeid
érintették, kegyes pillantásoddal megáldottad folyóit, hegyeit, madarait és vadait, és ami még ezt is
túlszárnyalja: két karodban tartottad az ifjú tehénpásztorlányokat, olyan kegyben részesítve őket,
melyre még a szerencse istennője is hőn áhítozik.

Drága gopik! Micsoda áldott tetteket hajthatott végre ez a fuvola, hogy most egymaga élvezheti Krisna
ajkának nektárját, s nekünk csupán a hűlt helyét hagyja, holott az egész minket, gopikat illetne meg!
Őseinek, a bambuszoknak úgy hullik a könnye a boldogságtól, mint a záporeső, anyja, a folyó pedig,
akinek partján a bambusz született, örömmámorban úszik, s ettől szirmaikat bontó lótuszvirágai
szőrszálak gyanánt merednek égnek a testén.

Ó, barátnőm! Vrindávana dicsőséget hoz a földre, hiszen elnyerte a kincset, Krisnának, Dévaki fiának
lótuszlábát. Amikor a pávák meghallják Govinda fuvolájának hangját, eszeveszett táncba kezdenek, s
a többi élőlény lenyűgözve, mozdulatlanná dermedve figyeli őket a hegytetőkről.

Minden bhakta közül Govardhana hegy a legkiválóbb! Ó, barátnőim! Õ gondoskodik mindenről, amire
Krisnának, Balarámának, borjaiknak és teheneiknek, valamint a tehénpásztorfiúknak szükségük van:
ivóvízrõl, zsenge fűről, barlangokról, zöldségről, gyümölcsről és virágokról. Így ajánlja tiszteletét az
Úrnak, s határtalan boldogság sugárzik róla, hiszen Krisna és Balaráma megérintették lótuszlábukkal.

147.
Balaráma és a tehénpásztorfiúk társaságában az Úr Krisna szüntelenül fuvoláján játszik, amikor Vraja
jószágait terelgeti, még a nyári nap tűző hevében is. Látja ezt a felhő is az égen, és szeretetében
meghízik. Magasra emelkedik, és saját testével, melyet millió és millió, virághoz hasonló vízcsöpp
alkot, ernyőt tart barátja feje fölé.

Amikor a folyók meghallják Krisna fuvolájának dalát, elméjük sóvárogni kezd Utána. Árjuk megtörik,
vizük felkavarodik és örvényleni kezd. Hullámkarjaikkal aztán átölelik Murári lótuszlábát, és fogva is
tartják mindaddig, amíg ajándékaikat: lótuszvirágaikat át nem nyújtják Neki. Krisna bebarangolja az
erdőt a barátai társaságában, akik ujjongva énekelnek nagylelkű tetteinek dicsőségéről, s Ő maga így a
kimeríthetetlen fenségét megnyilvánító Istenség Legfelsőbb Személyiségének tűnik.

Amikor a tehenek elkószálnak a hegyoldalakra, s Krisna a fuvolája hangjával hívogatni kezdi őket, az
erdő fái és liánjai olyan pompás gyümölcsökkel és virágokkal lesznek hirtelen telis-teli, hogy úgy
tűnik, az Úr Visnu nyilvánult meg a szívükben. Ahogy ágaik mélyen meghajolnak a roppant súly alatt,
törzsükön és indáikon a rostok az istenszeretet eksztázisában mind égnek állnak, s mind a fákból, mind
a liánokból édes nedű csordul alá bőségesen.

A Krisnát ékesítő virágfüzér tulasi virágainak isteni, mézédes aromájától megbolondult méhrajok
hangos énekükkel szórakoztatják Őt, Ő pedig, akinél nincs senki szépségesebb, azzal köszöni ezt meg
és fejezi ki nekik tetszését, hogy ajkához emeli fuvoláját, s rázendít. A fuvola igéző hangja aztán
magával ragadja a darvaknak, a hattyúknak és a tó többi madarának elméjét. Oda is lépnek Hozzá,
lehunyják szemüket, s miközben némaságukat soha meg nem törik, mély meditációban Reá szögezik
tudatukat, s így imádják Őt.

Ó, eredendő Isten! Ezek a méhek bizonyára mind nagy bölcsek és legkiválóbb bhaktáid, mert Téged
imádnak, amikor követik utad az ösvényen, miközben dicsőségedet zengik, mely önmagában is szent
zarándokhely az egész világ számára. Álruhában járod az erdőt, ó, bűntelen, ők azonban sohasem
hagynak el Téged, imádott Urukat.

Ó, anyám! Ebben az erdőben a madarak mind a fák gyönyörű ágaira röppentek, hogy láthassák
Krisnát. Szemüket lehunyva csöndben hallgatják fuvolája andalító muzsikáját, és nincs más hang, ami
elcsábíthatná őket. Bizonyos, hogy ezek a madarak éppoly emelkedettek, mint a nagy bölcsek.

Áldottak ezek az együgyű őzikék, amiért odamentek Nanda Maharája káprázatos ruhában pompázó,
fuvoláján játszó fiához! Való igaz, az őzsuták és a bakok mind szerető, gyengéd pillantásokkal
imádják az Urat. A tehenek kehelyként felemelt fülükkel isszák a Krisna ajkáról szárnyaló fuvolaszó
nektárját. A borjak szájában még ott a tej, amit anyjuk teli tőgyéből ittak, s ahogy mozdulatlanná
dermedve állnak, könnyben úszó szemükön át szívükbe fogadják Govindát, s megölelik Őt.

Ó, leányok! Ez a fiú, Nanda gyermeke, aki örömet okoz a szenvedőknek, mellkasán egy mozdulatlan
villámot visel, s mosolya olyan, akár egy drágaköves nyaklánc. Hallgassatok csak ide, elmesélek
valami csodálatosat! Amikor Krisna megszólaltatja a fuvoláját, Vraja bikáit, őzeit és teheneit, akik
csapatokban álldogálnak a messzeségben, mind magával ragadja a hang. Szájukban megáll a falat, s
hegyezni kezdik a fülüket. Mozdulatlanná dermednek meghökkenésükben, s olyanok, mintha mély
álomba merültek volna, vagy mintha egy festmény alakjai lennének csupán.

Vrindávana környékén a bennszülött lányokban szerelmes vágy ébred, amikor megpillantják a

kunkuma-portól pirosló fűszálakat. Ez a por Krisna lótuszlábának színét viseli magán, ám eredetileg
kedveseinek keblét díszítette, s amikor a bennszülött lányok arcukra és mellükre szórják, minden
aggodalomtól megszabadulnak.

Krisna néha egy kicsit messzebbre sétált, hogy az erdő szépségében gyönyörködjön. A fiúk ilyenkor
mind szaladtak Utána, s így kiáltoztak: „Én leszek az első, aki utoléri és megérinti Krisnát! Én fogom
először megfogni Őt!‖ Így telt az életük nagy élvezetben, amint újra meg újra megérintették Krisnát.

A yogik sok életen keresztül szigorú lemondásoknak és vezekléseknek vetik alá magukat a yama,
niyama, asana és pranayama gyakorlásával, amelyeknek egyikét sem könnyű végezni, de még akkor
sem lesznek képesek megízlelni egyetlen porszemet sem az Istenség Legfelsőbb Személyisége
lótuszlábáról, amikor idővel szert tesznek az elme fegyelmezésének tökéletességére. Mit mondhatunk
hát Vrajabhumi, Vrindávana lakóinak nagy szerencséjéről, akikkel az Istenség Legfelsőbb
Személyisége élt személyesen, s akik szemtől szemben látták Őt?

148.
Amikor az Úr Krisna kimerült a harcban, lehevert egy fa alatt, zsenge gallyak és bimbók ágyán, s
párnája egy tehénpásztorfiú öle volt. Aztán néhány tehénpásztorfiú — nagy lelkek mindahányan —
megmasszírozta lótuszlábát, mások pedig, akiket az tett erre méltóvá, hogy mentesek voltak minden
bűntől, nagy hozzáértéssel legyezni kezdték az Urat. Kedves királyom! A többiek az alkalomhoz illő,
elbűvölő dalokat énekeltek, s az Úr iránti szeretetükben szívük egészen ellágyult.

Amikor Pariksit Maharája Yasoda mama nagy szerencséjéről hallott, megkérdezte Sukadéva
Gosvámitól: Óh, bölcs bráhmana! Yasoda anya tejét az Istenség Legfelsőbb Személyisége itta. Milyen
jótetteket hajtott végre a múltban ő és Nanda Maharája, hogy az eksztatikus szeretet ilyen tökéletes
szintjére emelkedtek? Óh, Pariksit Maharája, Bharaták gyöngye! Az Istenség Legfelsőbb
Személyisége aztán Nanda Maharaja és Yasoda fia lett, akik szülői ragaszkodásukban szüntelen,
megingathatatlan odaadással szerették Őt, és társaságukban Vrindávana népe, a gopák és a gopik is
mind a krisna-bhakti útját járták.

Óh, Pariksit Maharája, Kuruk legkiválóbbja! Nanda Maharája rendkívül nagylelkű és egyszerű ember
volt. Fiát, Krisnát azonnal az ölébe ültette, mintha az a halálból tért volna vissza, és fejét
szertartásosan megszagolva minden bizonnyal transzcendentális boldogságot élvezett. Yasoda anya
erejét megfeszítve igyekezett, így aztán egész teste verítékben úszott, a virágok pedig fésűjével együtt
kihullottak a hajából. Amikor gyermeke, Krisna látta, mennyire kimerült, kegyesen megengedte neki,
hogy megkötözze. Azt a kegyet, melyet Yasoda anya kapott, sem az Úr Brahmá, sem az Úr Síva, de
még a Legfelsőbb Úr örök hitvese, a szerencse istennője sem tudja elnyerni az Istenség Legfelsőbb
Személyiségétől, aki kiszabadít ebből az anyagi világból.

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Krisna számtalan áldást megadhat, köztük a felszabadulást [a

kaivalyát] vagy a Brahman-sugárzással való eggyéválást is. A gopik mindig anyai szeretetet éreztek ez
iránt az Istenség Legfelsőbb Személyisége iránt, és Krisna teljes elégedettséggel itta tejüket.

Így aztán amiatt, hogy mint anya és fia álltak kapcsolatban egymással, sohasem szabad azt
gondolnunk, hogy testük elhagyása után a gopik visszatértek ebbe az anyagi világba, annak ellenére,
hogy a legkülönfélébb családi teendőket végezték. A fiatal gopikat határtalan boldogság töltötte el,
amikor látták, hogy Govinda hazatér, hiszen Nélküle egyetlen pillanat is száz hosszú korszaknak tűnt
számukra. Elméjük minden gondolata Benne merült el, Róla beszélgettek, az Ő kedvteléseit játszották
el, s úgy érezték, jelenléte egész lényüket átjárja. Teli torokból transzcendentális tulajdonságainak
dicsőségéről daloltak, s közben teljesen megfeledkeztek otthonukról. Milyen lemondásokat
végezhettek a gopik! Szemükkel örökké az Úr Krisna alakjának, a báj legsűrűbb kivonatának, a
páratlannak és felülmúlhatatlannak a nektárját isszák.

Ez a báj a szépség, a hírnév és a pompa egyetlen hajléka. Önmagában tökéletes, örökké üde és
végtelenül ritka. Vraja hölgyei a legszerencsésebb asszonyok, hiszen miközben elméjüket maradékta-
lanul Krisnához láncolták, és torkukat örökké könnyek szorongatják, Róla énekelnek megállás nélkül:
akár tehenet fejnek, akár gabonát rostálnak, vajat köpülnek vagy tehéntrágyát gyűjtenek tüzelőnek,
hintáznak vagy síró kisbabáikra vigyáznak, fellocsolják a földet vagy takarítanak. Emelkedett Krisna
tudatuknak köszönhetően külön erőfeszítés nélkül megkapnak mindent, ami csak kívánatos lehet.

Ahogy a gopik reggel, amikor Krisna a tehenekkel elindul Vrajából, vagy napnyugtakor, amikor
hazatér velük, meghallják, hogy fuvoláján játszik, sietve kijönnek a házból, hogy megpillanthassák.
Mennyi jámbor cselekedetet hajthattak végre, hogy most láthatják Őt, amint az úton lépdel és
mosolygó arccal kegyesen rájuk emeli tekintetét!

Nem tudom visszafizetni azt az adósságot, amit szeplőtelen szolgálatotok ró ki Rám — Brahmá egész
élete sem lenne hozzá elég. Feddhetetlen a kapcsolat, mely Hozzám fűz benneteket. Imádtatok,
elvágva az otthonhoz fűződő minden köteléket, melyeket eltépni bizony nehéz. Legyen ezért az a
fizetségetek, amit dicsõn cselekedtetek.

[Az Úr Krisna így szólt:] Nemes Uddhavám! Menj most Vrajába, s tedd boldoggá a szüleinket! De
add át üzenetemet a gopiknak is, és szabadítsd meg őket a gyötrelemtől, amit a távollétemben éreznek.
A gopiknak egyedül Én töltöm be minden gondolatát, s az életüket is örökre Nekem ajánlották. A
kedvemért hátat fordítottak mindennek, ami a testükkel kapcsolatos, s ezzel lemondtak az élet evilági
örömeiről, de még azokról a vallásos kötelességekről is, ami eljövendő életük boldogságához
szükséges. Én vagyok az egyedüli kedvesük, a legdrágább számukra, az Önvalójuk, így aztán
Magamra vállaltam, hogy történjék bármi, ondoskodom róluk.

149.
Drága Uddhavám! E gokulai leányok számára szeretetük leghőbben óhajtott tárgya vagyok. Amikor
Rám gondolnak, aki messze-messze vagyok tőlük, annyira hiányzom nekik, hogy az aggodalom szinte
teljesen a hatalmába keríti őket. Ezek a tehénpásztorlányok csupán amiatt képesek nagy küzdelmek
árán valahogy életben maradni, hogy megígértem nekik: visszatérek hozzájuk.

Vrindávana lakói, legfõképp a gopik, mindig teljes szívükből ragaszkodtak Hozzám, a legmélyebb
szeretettel. Ezért, amikor nagybátyám, Akrura elvitt Engem és bátyámat, Balarámát Mathurába,
Vrindávana lakói elmondhatatlan szomorúságot éreztek, a Tőlem való távollét miatt, és semmiben
nem leltek örömet.

Kedves Uddhavám, azok az éjszakák, melyeket a gopik Velem, szeretett kedvesükkel töltöttek
Vrindávana földjén, számukra olyan gyorsan elröppentek, mintha egy pillanatig se tartottak volna.
Társaságomtól megfosztva azonban hirtelen úgy érezték, ugyanezek az éjszakák örökkévalóak, mintha
mindegyik Brahmá egy egész napjáig tartana.

Kedves Uddhavám, ahogy a nagy bölcsek a yoga transzában elmerülnek az önmegvalósításban, mint
folyók az óceánban, s nincsenek többé tudatában az anyagi elnevezéseknek és formáknak, úgy a
vrindávani gopik is olyannyira ragaszkodtak Hozzám bensejükben, hogy teljesen elfeledkeztek a
testükrõl, a világról és elkövetkező életeikről. Egész tudatukkal, minden gondolatukkal Bennem
merültek el. Az a sokszázezer gopi, aki legelragadóbb kedvesének gondolt Engem és ekképp vágyako-
zott Utánam, mit sem tudott valódi helyzetemről. De mivel bensőséges közelségemet élvezték,
elnyertek Engem, a Legfölsőbb Abszolút Igazságot.

Uddhava így énekelt: A földkerekségen egyedül ezek a tehénpásztorlányok tették tökéletessé

megtestesült életüket, mert elérték az Úr Govinda iránti vegyítetlen szeretet tetőfokát. Az ő tiszta
szeretetükre sóvárognak azok, akik rettegnek az anyagi léttől, valamint a nagy bölcsek és jómagam is.
Annak számára, aki érezte már a határtalan Úrról szóló elbeszélések ízét, mi haszna volna előkelő
bráhmanaként vagy akár az Úr Brahmáként is megszületni?

Mily csodálatos, hogy ezek az egyszerű leányok, akik csak az erdőt járják, s akiket illetlen viselkedé-
sük szennyez be, szert tettek a Legfelső Lélek, Krisna iránti vegyítetlen szeretet tökéletességére! Igaz
azonban, hogy a Legfelsőbb Úr még tudatlan imádóját is megjutalmazza áldásával, éppúgy, ahogy a
legjobb orvosság is hat még akkor is, ha olyan ember veszi be, aki nem tudja, mi van benne.

Amikor az Úr Sri Krisna a gopikkal táncolt a rasa-lila idején, karját a nyakuk köré fonta. Ilyen
transzcendentális áldásban még a szerencse istennője vagy az Úr sem részesültek soha a lelki világban.
Bizony, ilyen kegyről még a mennyei bolygók leggyönyörűbb leányai sem mertek volna álmodni,
akiknek ragyogása és illata a lótuszvirágra emlékeztet. Mit mondhatnánk akkor e világ közönséges
asszonyairól, akiket anyagi megítélés szerint oly szépnek tartanak?

A vrindávani gopik megváltak férjüknek, fiaiknak és családjuk többi tagjának társaságáról, akiket
elhagyni oly nehéz. Letértek az erény útjáról, hogy Mukunda, Krisna lótuszlábánál keressenek
oltalmat, ami után a Védákból szerzett tudás révén kell kutatnia az embernek. Ó, bárcsak oly szerencse
érne, hogy Vrindávana bokrai, folyondárjai vagy füvei egyikévé válhatnék, hiszen a gopik örökké
rájuk lépnek, s megáldják őket lótuszlábuk porával!

A szerencse istennője, az Úr Brahmával és az összes félistennel együtt, akik mind a yoga tökéletes
mesterei, csupán elméjében képes imádni Krisna lótuszlábát. A rasa tánc alatt azonban az Úr Krisna a
gopik keblére helyezte lábát, s e lábakat megölelve a gopik minden gyötrelemről megfeledkeztek. Újra
és újra hódolatomat ajánlom a Nanda Maharája tehénpásztorok lakta falvában élő asszonyoknak!
Amikor ezek a gopik Sri Krisna dicsőségét zengik, e hang megtisztítja a három világot.

„Az Úr Sri Krisna az, akit jana-nivásának, mnden élőlény végső menedékének neveznek, s akit
Devaki-nandanának vagy Yasoda-nandanának, Devaki és Yasoda fiának is hívnak. Ő a Yadu-dinasztia
vezére, és erős karjaival minden balszerencsét elűz, minden istentagadó embert elpusztít. Jelenlétével
megsemmisít mindent, ami kedvezőtlen az élőlények számára, legyenek akár mozgók, akár
mozdulatlanok. Boldog, mosolygó arca örökké egyre erősebb szerelmes vágyat ébreszt Vrindávana
gopijaiban. Legyen mindig dicső és boldog!‖

150.
„Krsna Szent Neve transzcendentálisan gyönyörteli. Minden lelki áldást megad, mert ez a név Maga
Krsna, minden gyönyör kútfeje. Krsna neve minden transzcendentális íz megtestesülése, és semmi
sem hiányzik belőle. Semmilyen körülmények között sem anyagi, és nem kevésbé hatalmas, mint
Maga Krsna. Sohasem szennyezik be az anyagi tulajdonságok, ezért nem lehetséges, hogy kapcsolatba
kerüljön máyával. Mindig felszabadult és lelki — az anyagi természet törvényei sohasem kötik
feltételekhez. Ez azért van így, mert Krsna neve és Maga Krsna azonosak.‖

golokera prema-dhana, hari-náma-sankírtana

rati ná janmilo kene táy
samsára-bisánale, dibá-nisi hiyá jwale,
juráite ná koinu upáy
„A Lelki világ Goloka-Vrndávanabeli istenszeretet kincse alászállt az Úr Hari szent neveinek
közös éneklése formájában. Miért nem támadt bennem sohasem vonzódás iránta? Szívem naphosszat
a világi gondolkodás mérgének tüzétől ég, mégsem éltem az enyhet adó lehetőséggel…‖

SB. 1. 1. 22.
tvam nah sandarsito dhátrá dustaram nistitírsatám
kalim sattva-haram pumsám karna-dhára ivárnavam

Úgy hisszük, a gondviselés akaratából találkoztunk veled, hogy elfogadhassunk téged

kapitányként a hajón, amely azok számára van, akik át akarnak kelni Kali veszélyes óceánján,
mely az ember minden jó tulajdonságát elpusztítja.

CC. ML. 22. 103.

martyo yadá tyakta-samasta-karmá
niveditátmá vicikírsito me
tadámrtatvam pratipadyamáno
mayátma-bhúyáya ca kalpate vai

Az élőlény, aki engedelmességgel tartozik a születésnek és a halálnak, halhatatlanná válik,

amikor felhagy minden anyagi tevékenységgel, amikor életét utasításom végrehajtásának
szenteli, és amikor útmutatásom szerint cselekszik. Így alkalmassá válik arra, hogy megérezze
azt a lelki gyönyört, amely kölcsönös szeretetünk transzcendentális ízeiből származik.

„Óh, milyen dicsőségesek azok, kiknek nyelve szent nevedet énekli! Még akkor is méltóak az
imádatra, ha kutyaevők családjában születtek meg. Akik szent nevedet éneklik, minden bizonnyal
végrehajtottak minden lemondást és tűzáldozatot, szert tettek az áryanok jó tulajdonságaira, valamint
kétségkívül megfürödtek már a szent zarándokhelyeken, tanulmányozták a Védákat, s eleget tettek
minden követelménynek. SB. 3. 33. 7.‖

„Óh, király! A kiváló szaktekintélyek nyomában járva az Úr szent nevének állandó éneklése a
kétségek és félelem nélküli út, mely a siker felé vezet mindenkit: azokat, akik mentesek minden anyagi
vágytól, azokat, akik anyagi élvezetre vágynak, és azokat, akik transzcendentális tudásukból adódóan
önmagukban elégedettek.‖

„Rosszul érvel az, ki azt mondja,

hogy a vaisnavák meghalnak,

Hisz örökké élnek a hangban!”

„A vaisnavák azért halnak meg,
hogy éljenek,
s míg élnek, terjesztik a szent nevet!”

151.
 Köszönet
Sríla Mádhvacárya azt mondta, hogy minden egyes lélek elég könnyet ontott már emberemlékezet óta,
hogy megtöltsön vele egy óceánt. A japázás ezért egy dinamikus pillanat a lélek történetében – egy
valódi esély arra, hogy megállítsa a gyötrelmek viharait. A Hare Krisna éneklése – milyen jelentőség-
teljes pillanat a lélek örök történetében! A mai meditációm pusztán ez volt: „Köszönöm, köszönöm,
köszönöm!‖
Sríla Dhanurdhara Swámi

„Énekeld a Hare Krsnát és legyél boldog!"

Hare Krsna
Hare Krsna
Krsna Krsna
Hare Hare
Hare Rama
Hare Rama
Rama Rama
Hare Hare

152.