A mentálhigéné alapjai 2018-19 1.

félév
Pedagógus szakvizsga

06. Iskolai
mentálhigiéne
Mottó:
A mentálhigiéné elsősorban szemléletmód
/nem módszer vagy technika/, melynek
központi fogalma a prevenció,

 mit tehetünk, milyen körülményeket

teremtsünk ahhoz, hogy a különböző lelki
betegségek, devianciák, magatartászavarok ki
se alakuljanak.
Olvasnivaló:

Buda Béla. 2003. Az iskolai nevelés – a lélek védelmében. Az iskolai

mentálhigiéné alapelvei. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó
Newman F. 2002. Gyermekek krízishelyzetekben. Budapest: Pont
Kiadó.
Ranschburg Jenő 2006. A meghitt erőszak. Budapest. Saxum Kiadó.
Révész György 2004. Szülői bánásmód – gyermekbántalmazás.
Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó. 2004., pp.141
„ 2013. Gyermekekkel szemben elkövetett erőszak. Kortárs
erőszak. In: Kiss E. Sz. Makó H. (Szerk.) Mentálhigiéné és
segítő hivatás. Pécs. Pro Pannónia. 86-103. old.
„ 2013. A gyerekek alkalmazkodási stratégiái a rossz
bánásmódhoz. Magyar Pszichológiai Szemle, 68, 1. 89-105.
Twemlow, S., Sacco, F.C. 2012. Miért nem működnek az iskolai
bántalmazás-ellenes programok.- Budapest: Flaccus
1. Iskola, az adott társadalom kísérleti
laboratóriuma
Az iskola sebezhetősége (Grezsa)

- külső nyomás a környezet részéről

- a környezet és az isk. céljainak

összeegyeztethetetlensége

- az isk. csekély ellenállása a külső nyomással

szemben
Egy texasi iskolában az egyik diák megkapta a
Legnagyobb Eséllyel Leszel Terrorista Díjat

A Vice írja, hogy kedden tréfás-ironikus díjkiosztó

ünnepséget tartott a tanári kar egy texasi általános iskolában,
ahol többek között kiosztották a Legnagyobb Eséllyel Leszel
Terrorista Díjat. (Egy nappal a manchesteri merénylet után!)
A kitüntetést a 13 éves Lizeth Villanueva kapta, aki annyira
nem értékelte a viccet, hogy a hét többi napján kimaradt az
iskolából, mert fél, hogy bántani fogják az osztálytársai. A
tanárok sajnálják a dolgot, főleg mióta a kislány édesanyja
azt követeli, hogy a fő felelőst rúgják ki az iskolából.
A tanári kar egyébként több diákot is kitüntetett, kiosztották a
Legnagyobb Eséllyel Lesz Hajléktalan és a Legnagyobb
Eséllyel Sírja El Magát Minden Apróságon díjakat is…

2017. 05.28.
Az iskola sebezhetősége akkor nő, ha:

• környezet leigázása (a diákok családjának

értékeivel szemben az isk. intoleráns vice
versa)
• diszkrepancia (célkonfliktus) a körny. és az
isk. céljai között
• az isk. céljainak eléréséhez elégtelenek az
erőforrások (anyagi és humán)

Az innovációs kísérletek (is) növelik a sebezhetőséget,

mert veszélyeztetik a környező lakóközösség
életformáját (pl. a nyári szünet beszűkítésével
beleavatkozik a nyaralási szokásokba).
A modern társadalomban az iskolára - különösen
az alapoktatásra - nagy várakozás irányul

Ennek egyik területe - amelyről világszerte sok szó esik -,

az egészségmegőrző, az optimális testi és lelki
működőképességre felkészítő nevelés, mivel a felnőtt
társadalomban az egészségkárosodások és
magatartászavarok gyakorisága igen nagy
(pl. mozgásszegény életmód, kémiai anyagokhoz való
hozzászokás, a feszültség levezetés és stressz-elaboráció
rossz sémája, illetve deficitje stb.)
Ezek az ártalmak felnőttkorban már nehezen korrigálhatók,
szüntethetők meg.
Az iskola a legnagyobb hatású
mentálhigiénés intézmény, mert

 az iskolával mindenkinek van kapcsolata;

 gyermekkor fogékony évei a

legalkalmasabbak a személyiség
formálására;

 gyerekek kortárs csoportokban elérhetők.

 2. Miért van szüksége a
gyerekeknek/tanároknak mentálhigiénés
segítségre?
A gyerekek a történelem során mindig felnőttekkel „voltak
körülvéve”, a törzsben, faluban, vagy a nagycsaládban.

Ma a szüleiket alig látják, mert többnyire mindketten

dolgoznak. Így a szülők és a gyermekek nagyon korán
elszakadnak egymástól, szülőknek és gyerekeknek
egyaránt kevés közös élményük van.

Ez azért veszélyes, mert a gyerekeknek alig van

lehetőségük érzelmi biztonságot nyújtó családi
környezetben megtanulni indulataik kontrollálását,
ennek következménye a gyerekek éretlensége,
agresszivitása, tanulási problémáik stb.
Mivel alig van felnőtt, akihez kötődni lehetne, kötődnek
a többi gyerekhez.

A gyerekek nyilvánvalóan nem tudják egymásnak

megadni azt az érzelmi támaszt, amelyre szükségük
lenne, amiért érdemes lenne jónak lenni...

Mi több, a gyerekek egyre gyakrabban bántják is

egymást, és nem azért, mert megátalkodott
gonoszok, hanem mert éretlenek...
Dr. Gádoros Júlia Vadaskert Kórház és
Szakambulancia:

„…én azt látom a legnagyobb bajnak, hogy sok gyerek

elvesztette azt a családi biztonságot, amely szükséges
minden ember egészséges lelki fejlődéséhez. Egyre
nehezebben él mindenki, mégis úgy tűnik, mintha a létért
való küzdelemben éppen az egymásért való törődést
felejtenénk el.
…egyre gyakoribban találkozunk alulszocializált,
viselkedészavaros, egyáltalán „elszabadult” gyerekekkel,
akikre talán még soha senki nem tudott igazán
odafigyelni”
MN, 2011. november 10.
 Mert egyre több a fizikailag, érzelmileg
elhanyagolt gyerek.

 Mert napjainkban a gyermek kiviszi a család

problémáit, „átviszi” az oktatóra , ahol a
tanár akarva-akaratlanul is érintkezik
azzal.

 Mert a felnőttek „rejtett” gyermekképe sem

segíti tanárok munkájának elismerését.
(„ld. „gyerekanyag”)
 3. Miért van szüksége a
gyerekeknek/tanároknak mentálhigiénés
segítségre?
 Mert a tanár számára a családból eredő,
gyermekkörüli probléma leginkább mint
az oktatási szituáció zavara jelentkezik.

 Mert a tanárnak ugyanakkor azt is meg kell

élnie, hogy senki nem tud neki segíteni.

 Mert be kell látnia, hogy nem lehet minden

problémás gyereket továbbküldeni.
A tanárság „személyiségfogyasztó ”
szolgálat…

 mert magányos foglalkozás (a tanár felnőtt

társak nélkül, elkülönülten végzi munkáját).
 mert erős autonómiája, fokozott felelősségi
szorongása van.
 mert irreálisan magas lelki
követelményrendszernek kell megfelelnie.
 Mert a lelki karbantartásra kölcsönös
támogatásra alig van lehetősége.
A tanárság „személyiségfogyasztó”
szolgálat…
 mert munkájának sikerélményei szűkösek.

 mert perfekcionista igényrendszerben,

idealizáló normatívákban dolgozik.
 mert nyilvánvaló ellentét van az iskolai
életrend túlszabályozottsága és a tanár
szabadságigénye között

Az elvárt professzionális pályakép fiatal

pályakezdő tanároknál „sokkjelenségeket”
indukálhat → rengeteg a pályaelhagyó
pedagógus.
 Néhány „egyéb” (…) elvárás a
tanárokkal szemben:

 A személyiségformálásban betöltendő
evolutív (fejlesztő-fejlesztési) funkció.

 Az oktató, ismeretátadó funkció: tehát

„edukátorok” legyenek.

 Teljesítsék a családi szocializáció mulasztásá-

ból rájuk háruló reedukatív-korrekciós
(vagy terápiás) funkciót.

19
 Néhány „egyéb” (…) elvárás a
tanárokkal szemben:
 Legyenek zavarfelismerő, -szűrő diagnoszták.

 A családdal való kapcsolatban vállalják a

familiáris rekreációs - családgondozó,
családterapeuta - funkciót.

 A gyermek személyiségfejlődési, magatartási

zavarainak helyrehozó - pszichoterapeutai
funkcióját.
20
 Kulcskompetenciák:
A komplexitás kezelésére való képesség (nyitott,
bizonytalan helyzetek kezelése).
 Perceptív kompetencia (releváns és non-releváns közti
különbség észlelése).
 Normatív kompetencia (bizalom és gyanakvás közti
mozgás képessége).
 Narratív kompetencia (dolgok közlésének,
visszaadásának képessége).
 Információ- (kezelés) technikai kompetencia,
eredményes kommunikáció.
 Személyes és szociális kompetenciák:
 Saját forrásaink, jogaink, korlátaink és szükségleteink
azonosításának, értékelésének és megvédésének
képessége.
A ’tanárság’ „kvázi professzionalizmus”
Brickell (1961) → az isk-i pedagógia
„mintha-szakma”, mert a szakmaiság
kritériumainak nem felel meg

„…a tanár nem független, autonóm szakember,

aki szabadon dönthet arról, hogy kinek,
mennyi idő alatt, milyen áron és mit fog
tanítani. A tanár a személyzet egy tagja egy
stabil intézményben.”

Intézményesített szakadék tátong a vágyak és a

realitás között (Sieber, 1975)
5. Az iskolai mentálhigiéne lépései,
színterei
 Iskolai nevelési lehetőségek
 A viselkedés szabályok /etikett/ hangsúlyos tanítása
 A társas viselkedés normatív rendszerének fokozatos
tudatosítása – a gyermek által megélt világ /iskola,
család, nyilvános környezet/ példáján
 A mentalizáció kiemelése a társas viselkedés
értelmezésében
 Szerepjátékok – a másik perspektíváinak gyakorlásos
átvétele
 A humor és fantáziatréning
 Proszociális feszültséglevezetési formák és ezek értelmezési
keretei
 A saját belső világ megismerése /introspekció, flow,
esztétikum, stb./ és vonatkoztatása a másikra
temperamentum
Kognitív és szocio-
emocionális fejlődés

Szülő által prefrált nevelési

elvek és gyakorlat

Szociális modell

Személyes tapasztalat Érzelmi

intelligencia
Affektív nevelés az
iskolában

Iskola és közösségi környezet

(norma, érték)

Tömegkultúra, média

Intervenciós programok
Az egyetemi jóllét modellje
 Iskolai szervezetfejlesztés céljai:

- szervezetfejlesztés és magatartásformálás
összekapcsolásával a stressz-vonatkozású
tényezőkkel szemben megbirkózási stratégiák
eszköztárának tudatos kialakítása és gyarapítása
tanárok és tanulók körében egyaránt,

- a hatékony korrekció érdekében módszertani

eszközök keresése ahhoz, hogy viszonylag
megbízható jelzéseket lehessen kapni az
eredményességről, a folyamat különböző
fázisairól,
Iskolai szervezetfejlesztés céljai (folytatás)

- válaszadás arra, hogy a mentálhigiénés

szempontokat kiemelten kezelő
szervezetfejlesztés modellértékű lehet-e az
iskolai egészségnevelést tekintve rövid
távon és az egészségmegőrzésben hosszú
távon.
 A megbirkózási (coping) stratégiák
fejlesztése – iskolai körülmények között –
a következő területeken célszerű
1. A kommunikáció vonatkozásában egymás
meghallgatására és a nonverbális
kommunikációra való érzékenység fejlesztésén
van a hangsúly.

2. Érzelmi téren alapvető az érzelmek, érzések,

vonzódások kifejlesztése és kifejezésének a
képessége. Ehhez szorosan hozzátartozott a
mások érzelmi szükségleteire való érzékenység
is (vö. érzelmi intelligencia)
 Mentálhigiénés Alapképzés
Pedagógusoknak
Elméleti blokk, főbb témakörei a következők:

A mentálhigiéné alapfogalmai és történeti korszakai, lelki

egészség és lelki kultúra, mentálhigiénés prevenció és
promóció.
Közösségi Támogató Hálózat, önsegítő csoportok.
Az iskolai mentálhigiéné alapjai, jellemző serdülőkori
magatartászavarok, személyközpontú pedagógia,
kommunikáció és magatartásváltozás.
A pedagógus hivatásszemélye, munkahely és stressz
(segítő és kiégési szindrómák).
 Teljesítménygátlás

…amikor egy jól tanuló diáknak rövid idő alatt látványosan

romlik a teljesítménye.
Konkrét traumát (válás, szexuális zaklatás, stb.) követően is
megjelenhet, de összefüggésbe hozható rejtettebb
egyéni illetve családi dinamikával is:
A serdülőnek erőteljes ambivalens érzései vannak egyik
szülőjével kapcsolatban. Indulatát szeretete vagy
félelme miatt nem tudja kifejezni, így az „titkos utat”
keres magának. A teljesítményromlás eléri a célját, a
szülő dühöng, vagy kesereg, így a gyerek — bár
nagy árat fizet — mégiscsak megbünteti a szülőt vélt
vagy valós bűneiért.
A serdülő nem tud eleget tenni a túlzott elvárásoknak,
így egy idő után letesz erről.
 Beilleszkedési zavar

A fiatalok jelentős részének kifejezetten nehézséget

okoz személyes kapcsolatok kialakítása, nehezen
szólalnak meg társaságban, és a másik nemhez
tartozókkal szemben erősen gátlásosak.

Ezek a fiatalok az esetek többségében negatív

énképpel rendelkeznek, és nem bíznak abban,
hogy szerethetők.
A gátlásos kamaszok közül sokan élnek szoros
kétszemélyes kapcsolatban valamelyik
szülőjükkel, vagy társadalmilag izolált családban.
Elszigetelhet a családi titok, és a szégyen, amit a
kamasz szülei életvitele miatt átélhet.
 Autoritáskrízis, disszocialitás
A tekintély elleni lázadás gyakran
nem lépi túl a serdülőkor egészséges
pszichés megnyilvánulásainak
határát.

A lógó, gyűrött ruhadarabok, a zöld

haj, feketére mázolt ajkak, az éjszakai
csavargások, vagy a szülőkkel
ellentétes nézetek hangoztatása
mind kitűnő lehetőség a tekintély
elleni lázadásra.
A serdülő ilyen megnyilvánulásai az ifjúkori
válság tünetei. A háttérben általában szétesett
családok, keménykezű, bántalmazó szülők,
zaklatott sorsok húzódnak meg.

Az is előfordul, hogy a kamasz a túlságosan

védő-óvó, már-már fojtogatóan közeli
kapcsolatból menekül ki ilyen drasztikus módon.

Ha a szülő-gyerek kapcsolat érzelmileg

alapvetően teherbíró, akkor a leglátványosabb
autoritáskrízis is nyomtalanul fog eltűnni a
kamaszkor végére.
Aggasztóbb azoknak a fiataloknak a sorsa, akiket
tehetetlenségük, szorongásaik, vagy indulataik
olyan lázadásra ösztönzik, amely társadalmi
szabályokba ütközik.

Minden kamasszal előfordulhat, hogy egyszer-kétszer

elcsavarog, iskolát kerül, lop, vagy bántalmaz valakit.
Ezek a törvényszegés határát súroló tettek általában
kétségbeesett jelzések, illetve a bontakozó erő és
bátorság próbálgatásai.
A valódi disszocialitás* többé-kevésbé indulatokkal
telített lelkiállapotból, és a személyiség belső erkölcsi
szabályozásának, a felettes-én a zavarából fakad.
*A disszociális személyiségzavar elsősorban a szociális szférában jelentkezik. Folyamatosan figyelmen kívül hagyják mások jogait, a
szociális normákat megsértik, gyakoriak a bűncselekmények, a törvényszegő magatartás. Frusztrációs tűrőképességük alacsony,
gyakoriak az agresszív, erőszakos, olykor kegyetlen megnyilvánulások, akár saját családtagjaikkal szemben is.
Iskolai szervezetfejlesztés céljai (folytatás)

A készségfejlesztés blokk:

kommunikáció, a személyközi kapcsolatok, a

konfliktuskezelés kiscsoportokban, személyes,
élményszerű megtapasztalása. A résztvevők a
pedagógushivatás napi gyakorlata szempontjából is
fontos készségekkel kapcsolatban szereznek
élményeket, mint például: az empátia, az aktív
figyelés, az asszertivitás, a kommunikáció nyitott és
zárt formái.
Iskolai szervezetfejlesztés céljai (folytatás)

Az esetmegbeszélés blokk

kiscsoportokban zajlik, célja a pedagógusi hivatás

mentálhigiénés lehetőségeinek és feladatainak
tudatosítása, a napi praxis különböző iskolai
mentálhigiénés problémáinak sokszempontú elemzése,
a hivatásszerep illetékességi határainak és
sajátosságainak körvonalazása, a mentálhigiénés
segítő kapcsolat alapelveinek számbavétele. E
munkaforma a későbbiekben – remélhetőleg –
megalakuló pedagógiai mentálhigiénés szakmai
műhelycsoportok számára is modellként szolgálhat.
 Az iskolai konzultáció fajtái

A/ problémamegoldó

 pr. meghatározás, tisztázás (komplexitás)

 pr. megoldás elleni (gátak) és melletti (erőforrások)
erők elemzése
 alternatív stratégiák
 alternatívák értékelése
 a konzulens és konzultáns felelősségének
tisztázása
 a választott stratégia végrehajtása
 az akció hatékonyságának értékelése és ha szüks.,
akkor újabb indítása
B/ viselkedési (Skinner, Bandura –
alapok)

Goodwin, 1975 → ABC approach

 inadekvát viselk. meghatározása (tünet)
 inkompatibilis (összeférhetetlen)
viselkedés meghatározása
(ellenreakció)
C/ MH-s konzultáció (Caplan, 1963, 1970)

 kliensközpotú esetkonz. - esetmegbeszélés

 konzulens (tanár) központú esetkonz. - a
konzulens szakmai működésében rejlő
diszfunkciók feltárása (ismeret-, megértés-,
készség-, önbizalomhiány)
 programközpontú admin. konz. - projekt
szervezés, intézményi szint, rendszer-
alrendszer
 konzulensközpontú admin. konz. - az
adminisztráción, programszervezésen van a
hangsúly
 Viselkedés-preventív iskolai program

többszintű: egyén, csoport (kortárs), szervezet,

intézmény, közösség diákok, tanárok,
szülők számára működtetett programok
specifikus programok:
- minden gyerek számára ajánlott (pl. drogprev.)
- személyre szabott, alternatív programok
nem specifikus programok: - általános
készségfejlesztő programok (kommunikáció, döntés,
problémamegoldás stb.)
 Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda):

 A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami

önmagában kevéssé hatékony.

 Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok

tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy
ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan
esetekben, ha droggal kínálják stb..

 Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek

például azok a programok amelyek a kommunikációs
készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a
saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való
47

bánást testnevelés óra során stb.

 Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy
mozgásfejlesztő programok stb.

 Önsegítés, kortárs segítők. A kortárs segítők olyan

speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak
valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt
segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak
nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük,
inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek
segítséget, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak.

48
 Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az
esetmegbeszélés, a szupervízió módszerei tartoznak.

 Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés.

Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a
fejlesztését célozzák.

 Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való

szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek
mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a
mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is.

 Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például

ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb.
megrendezésével. Így az iskola az adott közösség
mentálhigiénés centrumává válhat. 49
 Pedagógusok mentálhigiénés problémái

 Erős elvárások
 Kvázi professzionális jelleg
 Nagy adminisztratív teher
 Nagy felelősség – kevés eszköz
 Alacsony presztízs,fizetés

50
 A flow az örömteliség nyolc jellemzője
„Csíkszentmihályi Mihály : A Flow; azaz Az áramlat” szerint

1. Olyan feladatot vállalunk, amelyet el tudunk képzelni és így el tudunk

végezni.

2. Képesek vagyunk arra összpontosítani, amit akarunk, amit csinálunk.

3. Világos célok meghatározása és elképzelése.

4. Azonnali visszacsatolás részenként és az egészre nézve.

5. Erőlködés nélkül, elkötelezettséggel cselekszünk, azt tesszük amit

akarunk. Amit nem akarunk, annak nincs helye: tehát félelem,
frusztráció és aggodalom mentes állapotot hozok létre.
6. Örömteli, múltbeli és jelenlegi élményekkel (örömforrásokkal;
örömforrás katalógus készítés, relaxáció) elő kell segíteni saját
cselekedetek feletti kontroll elérését.

7. Csak az áramlat van, a léttel való foglalkozás megszűnik!

8. Megváltozik az időérzékünk, az órák úgy telnek, mint a percek!

Az iskolapszichológus szakmai feladatainak főbb
területei

Heti 22 óra kötelező óraszám:

a gyermekekkel és szülőkkel való közvetlen foglalkozás az iskolában az
igazgatóval egyeztetett munkabeosztás szerint,
a pedagógussal a gyermekek ügyében folytatott konzultáció,
a gyermekek ügyében a szülővel folytatott konzultáció.

Heti 10 óra kötött munkaidő, amelyben

felkészül a pszichológiai foglalkozásokra,
rendszeres (4 óra) egyéni, vagy csoportos megbeszélésen való részvétel a
Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel, óvoda- és iskolapszichológus
koordinátorával,
szükség szerint további eseti konzultáció a koordinátorral, iskolapszichológus
kollégákkal,
szakmai konzultációk a kliensek érdekében intézményekkel és személyekkel,
esetenként külső ismeretterjesztő előadás tartása.
Heti 8 óra kötetlen munkaidő:
a munkanaplóban a foglalkozás befejezésekor feljegyzések készítése,
és ezek időszakonkénti összefoglalása,
pszichológusi szakvélemény készítése,
szakmai ismeretek bővítése, továbbképzéseken való részvétel
(Országos és helyi Iskolapszichológiai Módszertani Bázis
rendezvények).