7.

Az Anschluss és a müncheni konferencia

I. Ausztriai viszonyok
 Az Anschluss a kezdetektől kísérte az első Osztrák Köztársaság történetét
o A szövetségi államok alapján elképzelt egyesülést már titkos jegyzőkönyvben is vázolták
 A tervet támogatta a parlament szociáldemokrata-keresztényszocialista koalíciós
többsége
 A béketárgyalásokon azonban ezt nem hagyták jóvá
 Tartva az új német birodalom megerősödésétől
 A legfontosabb jobboldali pártok: Náci párt + a Heimwehr (Honvédők)
o Már az 1920-as évek közepétől a politika egyik fő meghatározója
o De a szélsőjobboldal igen sokszínű és tagolt voltDE 1927-től befolyása folyamatosan
nőtt
o Egyetlen erős ellenfél: Ausztria Szociáldemokrata Munkáspártja (a választásokon 40%
körüli eredményt ért el)Cél: A hatalom megszerzése választási győzelemmel
 Legerősebb bázis: Pécs és környéke
 A szociáldemokraták a parlamenti demokrácia védelme mellett egyetértettek az Anschlussal
o Az évszázados „nagy német egység” megvalósításával (Egyesülés a Weimari
Köztársasággal)
o Karl Renner (az Osztrák Köztársaság 1. kancellárja – szociáldemokrata)
 Üdvözölte az Anschlusst + Hitler tettét méltatta
 A német propaganda nagyon jól felhasználta
o Otto Bauer: „Hitlerek jönnek, Hitlerek mennek, de a német egység megvalósult.”
 Előbb az ausztrofasizmust képviselő Heimwehr jelent meg a választási listákon
o Működött együtt más pártokkal, épült be más pártokba döntő pozíciókat elfoglalva
o Később a nemzetszocialisták is berobbantak a politikai életbe
 1932. máj. 20.: Az új kancellár Engelbert Dollfuß
o Áprilisi választások: Náci győzelem Innsbruckban (41%)Valamennyi helyi választás
betiltatott (6 hónapra)
 A szociáldemokrata véderő, a Schutzbund elkeseredett és reménytelen felkelésének leverése
után, 1934. május 1-jén elfogadták az új alkotmányt
o A totális diktatúra bevezetéséhez ez szükséges volt
 Engelbert kezdetben az olasz és német befolyás között ellensúlyozottVégül az olaszok mellett
döntött
o 1934. július: Merénylet áldozatává válik
 A Schuschnigg-Strahemberg kormány
o Feladatai: Helyre kellett állítani a tekintélyt, meg kellett büntetni a bűnösöket, a
megsérült jogot rehabilitálni kellett, szét kellett zúzni a megtévesztett fanatikusok őrületét
+ meg kellett erősíteni a függetlenség védelmi
kádereit
o DE Rajna-vidék német remilitarizációja után újra az
Anschluss fenyegetése
o 1937. ápr. megbeszélések MussolinivelTegyenek
engedményeket Hitlernek
 Kinevezett náci minisztereket
 Engedélyezte a horogkereszt viselését
 Közkegyelmet hirdetett
  Ausztria bonyolult helyzete miatt a brit diplomácia szükségét érezte a közvetítésnek
o 1937. novemberében Halifax látogatást tett BerlibenDe többnyire eredménytelenül
o Halifax ajánlata: A négyhatalmi (brit-francia-német-olasz) konferencia napirendjére
ajánlotta valamennyi Németországot kedvezőtlenül érintő nemzetközi szerződés
megvizsgálását, beleértve a versailles-i szerződést
 1. Ausztria, 2. Szudéta-vidék + Csehszlovákia, 3. Danzig + a korridor 1
 Hitler válasza: Ausztriáért nem hajlandó kompromisszumra
 Az Anschlusst német belügynek tekinti
II. Bevonulás – Az Anschluss
 Schuschnigg még nem egészen 4 évig tudta megakadályozni az Anschlusst
o Elsősorban olasz támogatással + Kisebb-nagyobb magyar közreműködéssel, francia-brit
háttérrel
 1938. március 12: Megérkezett Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője
o Az osztrák rendőrség irányításának átvétele + Hitler biztonságos
bevonulásának előkészítése
 Hitler és az osztrák kancellár aláírták az újraegyesítési dokumentumot
o Ezzel megszűnt Ausztria (A Népszövetség államai közül is
kikerült)
 Miért nem történt nemzetközi ellenállás?
o Halifax nem tartotta szükségesnek a fellépést Ausztriáért
o Az Anschluss idején éppen kormányváltás volt
FranciaországonNem volt hivatalban lévő kormány
o A Népszövetség fórumán elsőnek Mexikó tiltakozott az
Anschluss ellen
 Az Anschlusst a nagyhatalmak közül de jure egyedül Nagy-Britannia ismerte el
o Az Egyesült Államok, Franciaország és a Szovjetunió nem
III. 1938: A müncheni konferencia
 Az 1938. szeptember 29-én Münchenben megkötött egyezmény volt az agresszor
megbékítésének utolsó, eredménytelen eseménye
 Brit külpolitika, Neville Chamberlain, 1ö35-től: Békepolitika
Különös konferencia
 Hitler egy olyan állam területének átadásáról tárgyalt, amelynek biztonságát és határait
szövetségesével, Franciaországgal garantálta
o A Szovjetuniónak is volt hasonló megállapodás, de nem hívták meg a tárgyalásokra
 Csehszlovákia nem is vett részt a tárgyaláson
 A britek döntésének háttere
o A béke biztosítása mindenáron
o A német-francia ellentét azzal fenyegette Angliát, hogy háborúba kell lépnie
 Számára Csehszlovákia egy kevéssé fontos, perifériás terület
 A Franciaország vállalta Csehszlovák garancia következtében kellett volna hadba
lépnie
o Noha kapcsolata a Nagy Háború idején rendeződött az USA-val, de még mindig rivális
viszonyban állnak egymással

1
Átjáró
„Nemzetközi garanciális szerződés” Csehszlovákiról
 1938. szept. 29., München: A négyhatalmi paktum aláírása
o Hiányzott belőle Csehszlovákia + A Szovjetunió
 Elrendeli: Csehszlovákia 1938. október 1-jén kezdje meg a Szudéta-vidék kiürítését
o Mindent hagyjanak a helyükön + Az erődítményeket nem szerelhetik le
 Mindezt ellenőrizni fogja egy bizottság
(német, olasz, francia, csehszlovák tagok)
 A lakosság „cseréről” intézkedik
 A kormány négy héten belül elbocsátja a katonai és rendőri
szolgálatból a szudétanémeteket
o Ezzel menekülésre, emigrációba kényszerítették
mindazokat, akik nem voltak hívei Hitlernek
 A kiegészítések
o A britek + a franciák garantálták Csehszlovákia új
határait „nem provokált” támadásokkal
szemben
o Olaszország + Németország is garantálta az új határokat
 Feltétel: Csehszlovákiának előbb rendeznie kell a magyar és lengyel kisebbség
kérdését
 Hitler közölte a rendezés célját Chamberlainnel: A magyar és lengyel kisebbségek kiválása +
Szlovákia elszakadása
o Ha nincs Csehszlovákia, nincs mire garanciát vállalni
 A magyar és a lengyel területi igények - vitakérdést egy bizottság elé utalták
o Gyakorlatilag csupán a németektől függött
A francia diplomácia és a Szudéta-válság
 1938 ápr.: A francia diplomácia újabb, igen konkrét tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával
a térség biztonsági rendszeréről
 Az ajánlataik
o Nyomás gyakorlása Romániára (hajlanak arra, hogy Besszarábia román birtoklása
elismeréséért cserébe átengedjék a szovjet csapatokat Csehszlovákia felé)
o Nagyon keményen fognak beszélni a lengyelekkel, hogy térjenek vissza Franciaország
oldalára
 Becket elmozdításaA lengyelek kényszerítése a szovjet csapatok átvonulásának
engedélyezésére
 Az 1936-os paktum gyengeségeit is fel kívánták számolni
o A francia-szovjet katonai együttműködési terv kidolgozása
 Számításba véve akár egy közös haditervet is
 Az Anschluss után Párizsban már közvetlen veszélyt érzékeltekA német nyomás erősödése
 Bonnet, a francia külügyminiszter: Franciaország fel fog lépni Csehszlovákia érdekében
 Coulondre, a szovjet-francia nagykövet: Németország visszafogásához az egyetlen lehetséges
eszköz az erő
o Nyugati Hatalmak + A Szovjetunió szoros katonai szövetsége
A csehszlovák külügyminisztérium titkos dokumentuma (1938. aug. 14.)
 Olyan tájékoztató anyag összeállítása, mely választ adhat a kérdésre: Csehszlovákia számíthat-e
katonai segítségre szövetségeseitől Németországgal szemben?
 o Érintettek: Lengyelország, USA, Anglia, Franciaország, Szovjetunió
 Egyéb fő téma: A francia és a szovjet hadsereg lehetséges segítségnyújtásának a feltételei,
lehetőségei
o Szovjet-francia katonai egyeztetés