MAROSVÁSÁRHEL

Y HÍRES ÉPÜLETEI
1.Transilvania szálló épülete.
A szállodát az Ugron család építette. 1863-ban az épületben
posta, majd földszintjén kávéház és étterem, illetve szállóda
működött. 1915. július 27-én Ady Endre és felesége Boncza
Berta , Bölöni György és felesége Márkus Ottilia itt szálltak
meg. 1898-ban színházi előadások tartására alkalmas nagy
előadótermet alakítottak ki, ahol bálokat is rendeztek. Az
Appolóból kiszorult Thália Egyesület itt tartotta színi
előadásait. Az első vásárhelyi mozgókép-bemutatót 1897-
ben, majd a '30-as évektől az "Edison" mozgófilm-vetítéseit
itt tartották. Az Ugron család a múlt század közepén építtette
a Nagyköz és a Széchenyi tér sarkán álló kétemeletes
szálloda épületét, melynek földszintjén étterem és az
emelkedő utca hosszában üzlethelyiségek sorakoztak. Hankó
Vilmos i.m. írta: "a főtéren emelkedő Transzilvánia szállónak
küéseje, berendezése nagyvárosi szabású".CMindkét
homlokzata neobarokk stílusban készült, melyek közül a tér
felölinek aránya és mérsékelt díszítése finom ízlésre vall. Az
étterem helyiségeiben előadó-bemutató estéket és színházi
előadásokat is rendeztek. Az étterem bővítésének
szükségessége: "a terem bővítésével kellene segíteni a
szükségen, mert megfelelő helyiség hiányában a téli idény
alatt nemcsak a színháztól vagyunk megfosztva, hanem
egyéb összejöveteleket sem rendezhetünk". Belső átalakítás
révén a terem nagyobbítása megtörtént, és azt használták
egy fél évszázadon át. 1898-ban az akkor már Bolyai utcai
szárny által bezárt udvari részen, egy nagy előadótermet
hoztak létre, mely alkalmas volt színházi mozielőadások és
bálok rendezésére. Az épület felső végében lévő helyiségeket
a posta bérelte a Nagyposta épületének elkészültéig.
1
Az államosítás után, a nagyméretű gondatlanság miatt a
nagy előadóterem beomlott, a régi szállodai épületrészt
lebontották, és annak helyére építették az új Transzilvánia
szálloda épületét.

Papp palota
A klasszicizáló, újbarokk stílusban épült bérházat Papp
Zsigmond fűszer- és vaskereskedő megbízásából Nagy Győző
mérnök tervezte, kivitelezője pedig Soós Pál volt. A Papp-
palota 1898-ban készült el a Főtér és a Bolyai utca sarkán,
szemben a Transzilvánia épületével, két emelet
magassággal. Főhomlokzatán az emeleteket összefoglaló
korinthoszi fejezetes oszloprendek, párkányok, a
balusztrádsor a díszes vázákkal, a saroktorony, továbbá az
ablaknyílások keretezése mind a klasszicizáló újbarokk díszes
külső kiképzéssel készült. 1918-ban a ház gazdát cserélt, új
tulajdonosa Bányai Géza (ezért Bányai palotának is nevezik)
mészárosmester lett, aki a földszinten egy szépen
berendezett mészárszéket és hentesárú kereskedést nyitott.
Itt működött a Berdó söröző melynek elnevezése a
tulajdonosok Bertia és Dobrota kezdőbetüit rejti magába,ma
a Hotel Concordia.

2
Székelyföldi Iparmúzeum, ma Megyei Múzeum
A Székelyföldi Iparmúzeumot a Székely Művelődési és
Közigazgatási Egylet létesítette, amely 1879-ben alakult
Az olasz reneszánsz stílusban emelt neoklasszikus épület
Az épület 1890-1893 között Kiss István budapesti műépítész
tervei alapján, Sófalvi József, majd Soós Pál marosvásárhelyi
építőmester vezetésével készült el.
Baross Gábor utca 24. Szám

Apolló-palota
~Marosvásárhely, Rózsák tere 5. Az Apollo paolta néven
ismert épületet, eklektikus stílusban, gróf Teleki Sámuel
építtette 1820 és 1822 között, azzal a céllal, hogy bevételét a
Téka könyvtárának bővítésére használják fel.Az eredetileg
kétemeletes épület földszíntjén üzletek, első emeletén
lakások, míg a másodikon a bálterem volt, ahol télen
színielőadásokat is tartottak. Itt játszottak a városba látogató

3
különböző színtársulatok. Fellépett itt többek között Déryné
Széppataki Róza, Kántorné Engelhardt Anna, Blaha Lujza,
Jászai Mari, E. Kovács Gyula és Szentgyörgyi István is. 1848-
ban a forradalmi ifjúság találkozóhelye volt. Teleki Sámuel
végrendeletét utódai nem tartották be és 1923-ban az Apollo
épületét eladták Bürger Albert sörgyárosnak, aki az épület
belsejét kibontatta, és a második emelet belmagasságát
kihasználva két emeletszintre osztatta.Ebben az épületben
tartották 1937. október 2-4. között 187 résztvevővel a
Vásárhelyi Találkozót, amelyen az erdélyi magyarság
képviselői kimondták, hogy kisebbségi életük minden
intézményét az egység gondolata és a jogaikért való
küzdelem kell áthassa, de keresni kell a román és a magyar
nép közti békés együttélés lehetőségét is. A gyűlés elnöke

Tamási Áron író volt.

A marosvásárhelyi Közigazgatási Palota

Közigazgatási Palota (Maros Megyei Főispánság,
-MEGYEHÁZA-) épületét Bernády György polgármester
kérésére építették 1905-1907 között. Eredetileg
városházaként (polgármesteri hivatalként) funkcionált.
Gyakran csak Cifra Palotának hívták, mivel az akkori
kisvárosban szokatlan volt az ilyen impozáns épület.A
szomszédos Kultúrpalotához hasonlóan a Közigazgatási
Palota is a magyar szecesszió jegyében épült, Komor Marcell
és Jakab Dezső tervei alapján
4
 A Bányai-ház
A Bányai-ház (szokás
még Barokk-palotának
is hívni) Romániában, Marosvásárhelyen található, a Főtér
(Piaţa Trandafirilor) 12. szám alatt. Az épületet Bányai Béla
mészárosmester építette 1904-1907 között, Nagy Győző
mérnök tervei és Soós Pál építőmester irányítása alapján. Az
eklektikus épület 1936-37 között Bernády György itt
működött a híres

Toldalagi-palota
Toldalagi-palota (Rózsák tere 11. szám) a főtér és a Színáz-
tér sarkán álló 18. század-i barokk épület, jelenleg a
Megyei Múzeum néprajzi részlege működik benne. 1759-
1772 között épült Jean Louis D'or francia származású
építész tervei szerint. A belső díszítéseket Schmidt Pál és
Anton Schuchbauer szobrász készítette. A Toldalagi-palota
a város egyik legjelentősebb XVIII. századi műemléke. A
hajdani Nagypiac nyugati oldalán álló, szerényebb kivitelű
polgári házsort az erdélyi barokk építészet legbájosabb
épülete, a Toldalagi-ház zárta le, és az azóta
megnyagyobbított tér legszebb épülete ma is.
Műemlékként ismert épületeink közül ez a legértékesebb
és a legszebb. A Toldalagi-palota külső és belső kialakítása
5
 egyaránt építészeti értékű. A finom eleganciájú, francia
barokk-rokokó homlokzatú épületet a nagy-ercsei gróf
Toldalagi László építtette családja részére. A díszes
épületet Jean Luidor, francia építész tervezte. Az építkezés
1759 és 1772 között, tizenhárom éven át tartott.
A homlokzat főtengelyében, az emelet magasságában lévő
díszes medalion mezejében fekete hollót ábrázoló
dombormű látható, az 1920-as években ott működő bank
cégjelzésként helyeztette oda.. A főpárkány felett
kiemelkedő íves attikafal ikercímerrel, csigavonalas
díszítéssel az íves vonalú párkányon elhelyezett, kőből
faragott mellsobrokkal a francia barokk-rokokó Erdélybe
került ritka szép alkotásaként ismeretes. A termek belsp
díszítése összhangban van az épület külső kiképzésével. A
földszinten lévő bolthajtásos mennyezeteken és az emeleti
síkmennyezeteken lévő stukkódíszek a barokk
kagylódivatjának szellemében készültekToldalagi László
palotájával kapcsolatos feljegyzései igen érdekesek.

Az erdélyi Királyi Tábla

’’Gróf Bethleni Bethlen Kristina néhai b:e: gróf Malomvizi Kendeffi Elek
úr a császári, királyi és apostoli Felségnek az erdélyi királyi
Guberniumban belső titok tanácsosa árva özvegye építette a török
háborúk alatt az MDCCXXXIX-ik esztendőben.’’

A táblát egy Bethlen-címer díszíti: egy függőleges helyzetben

álló, S alakú kígyó, fején kilencágú korona, szájában keresztes
6
jogar. A földszintet, rövid tengelyén, tágas folyosó szeli át,
mindkét oldalán kis helyiségekkel. Ez a folyosó egy hatalmas,
két korláttal szegélyezett lépcsőhöz vezet. A folyosót kosárfül
alakú gerincboltozat borítja, amely a falhoz rögzített pillérekre
és négy, a lépcsők mellett álló négyszögű oszlopra támaszkodik.
A földszinti helyiségek esetén, a bohém boltozattól eltekintve,
félhenger formájú mélyedésekkel ellátott mennyezettípus van.
Az emeleti szobák terület és magasság szempontjából egyaránt
nagyobbak a földszintieknél. Az épület utca felőli részén
található a nagy díszterem, ami a fogadások és bálok színhelye
volt.A főhomlokzat díszítőelemei egyszerűek és viszonylag
mértékletesek. A külsőt arányosság és ismétlődő formák
jellemzik. A főtengelyen helyezkedik el az enyhén horpasztott
környílású bejárati kapu, két egyszerű oszlopfős oszlopra
támaszkodva. Ezen keresztül lehet a földszint fő folyosójára
jutni. A kapu négyszögletű keretbe illeszkedik, két oldalán
szegéllyel. A homlokzat felső részének egyetlen elemsor az
ablakok négyszögletű díszkerete, melyet a világos vakolat
hangsúlyoz ki.Az ablakok felett virágfüzérrel illetve mértani
formákkal díszített táblák állnak. A földszintet a homlokzaton
végigvonuló határvonal választja el az emelettől. A felső
regiszter néhány többletelemet tartalmaz. Az alsó szegélyzetnek
megfelelően az emeleti részen összetett oszlopfőjű pillérek
vannak. A felső szinten levő négyszögletű ablakok
hangsúlyozott háromszögletű tetővel díszítettek. A főablakok
felett egy sor kör alakú, virágfüzéres kisablak található.

Az erdélyi Királyi Tábla (Tabula Regia), egykori nevén Kendeffy-

ház a marosvásárhelyi Bolyai utca 30. szám alatt található.
Ma a Marosvásárhelyi Bíróság otthona. Az építészeti stílus a
késő barokk és az Erdélyben akkor megjelenő neoklasszicizmus
elemeit ötvözi. Az épületet 1789-ben Bethlen Krisztina, Kendeffy
Elek gróf özvegye, téli rezidenciaként építtette. Az épület
alapítását az előcsarnok jobb falába helyezett címeres tábla

7
örökíti meg.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti

Egyetem (MOGYE)
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
(MOGYE) egy állami felsőoktatási intézmény
Marosvásárhelyen. Az egyetem a Kolozsvári Bolyai
Tudományegyetem Orvosi Karából nőtte ki magát 1945-
ben. A szecesszió jelenléte főleg a kiugró rizalitok
homlokzati kiképzésén látható.A második bécsi döntést
követően Kolozsvárott újraalakult a Ferenc József
Tudományegyetem. Az 1944-es kiürítési parancsok és a
háborús viszonyok ellenére a tanítás folytatódott az
egyetemen és 1945-ben felvette a Kolozsvári Bolyai
Tudományegyetem nevet. Mivel ugyanebben az évben
Szebenből Kolozsvárra költözött az I. Ferdinánd király
Tudományegyetem és a kolozsvári klinikákon nem volt elég
hely, az orvosi kart áthelyezték Marosvásárhelyre. Az 1948-
as tanügyi reformot követően a marosvásárhelyi orvosi
kart különválasztották a Bolyai Tudományegyetemtől és
létrehozták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti
Intézetet, melynek rektora dr. Csőgör Lajos lett. 1962-ben
a román állam, annélkül hogy hivatalos dokumentumot
adott volna ki és ezáltal megváltoztatta volna az 1945,
1946, 1948-as törvényrendeleteket, mely szerint az
egyetemet a magyar kisebbség számára hozták létre és a
8
 tanítás nyelve magyar, bevezette a kétnyelvű oktatást. Az
előadásokat románul és magyarul, a gyakorlati órákat csak
románul lehetett hallgatni. A magyar diákok részaránya
azóta fokozatosan csökkent. Míg 1963-ban a 88 végzős
diákból 81 magyar, 2 román és 5 más nemzetiségü volt,
addig 1994-ben 240 végzősből 28 magyar, 211 román és 1
más nemzetiségü volt. 1990 márciusában az egyetem
magyar hallgatói sztrájkba kezdtek, egyenlő jogokat
követelve. A sztrájkhoz később a tanárok is csatlakoztak,
de a román hatóságokkal nem tudtak megegyezni. A
rendszerváltozás után csak 17 évvel, 2007 áprilisában
sikerült csak azt elérni, hogy magyar feliratok is kerüljenek
az egyetemre.1991-ben az intézmény nevét
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerszeti Egyetem-re
módosítják.

A TELEKI TÉKA
Az épület – ahol a könyvtár ma is működik – a 17-18.
században épült barokk stílusban. A Wesselényi családtól
örökölt házhoz Teleki Sámuel 1799-1802 között emeltette azt
a szárnyat, ahol könyvei most is az eredeti elrendezésben
tekinthetők meg. iA marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár
az elmúlt századok európai könyvkultúrájának egyik
leggazdagabb erdélyi gyűjtőhelye. Több mint kétszázezer
9
kötetével enciklopédikus tudománytár, bibliofil ritkaságok
őrzője. Törzsanyagát két nagyobb könyvgyűjtemény, a 40
000 kötetes Teleki Téka és a 80 000 könyvet számláló Bolyai
Könyvtár képezi.

források:
 Internet/wikipédia/marosvásárhely nevezetességei
 Üdvözlet Marosvásárhelyről c.könyv- Csepreghy András és Csepreghy Henrik

10